/
Text
вмиик
йжйгаш
1978
RAVILL ALKATRESZ ARUHAZ
1065 Budapest
VI., Bajcsy-Zsilinszky ut 45
RADIOAMATOROK
KEZIKONYVE
RBDIOflMflTOROK
KEZIKONYVE
TARTALO MJEGYZtk
Szerkesztette:
Stefanik Pal foszerkeszto
okl. vill. mernok HA 5 ВТ
I rtak :
Bekei Ferenc okl. vill. iizemmernok HA 5 KU
Bucsas Peter okl. vill. mernok
Ferenczi Odon okl. vill. mernok
Gyozo Jozsef okl. vill. mernok HA 5 DJ
Dr. Gschwindt Andras ok. vill. mernok
HAS WH
Kollar Erno HA 5 DB
Dr. Hetenyi Laszlo okl. vill. mernok HA 5 BK
Hidvegi Tibor okl. vill. mernok HA 5 BB
Nanasi Kalman HA 5 DR
Rozsa Sandor okl. vill. mernok
Stefanik Pal okl. vill. mernok HA 5 ВТ
A konyv abrait Tarkanyine Toth Erzsebet
rajzolta
Eloszo ............................................ 3
A magyar radioamator mozgalom rd vid tortenete... 4
Az elektrotechnika ds hiradastechnika alaptorvenyei 14
Elektroncsovek ................................... 39
Felvezetok........................................ 49
Tapegysegek....................................... 59
Rovidhullamu vevokesziilekek...................... 95
Ultrarovidhullamu vevokesziilekek ................ 130
Rovidhullamu adokesziilekek....................... 149
Ultrarovidhullamu adokesziilekek ................. 179
Ado-vevo kesziilekek.............................. 195
Billentyiizes .................................... 229
Amplitude modulacio...............................241
Frekvencia modulacio.............................. 247
Vivo nelkiili amplitude modulacio................. 253
Gyakorlati SSB aramkorok .........................264
A tavirogep (RTTY) technika alapjai............... 283
Hullamterjedes ................................... 295
Rovidhullamu antennak es tapvonalak............... 300
Ultrarovidhullamu antennak........................ 323
Az amator radidforgalom interferencia-zavarai.....329
Merestechnika..................................... 337
Miiholdak radioamatorok szamara................... 376
Hogyan dolgozzunk az allomason! .................. 385
Amator forgalmi roviditesek....................... 397
Katalogus ........................................ 408
Kiadja: Zrinyi Katonai Kiadd
A kiadasdrt felel: a Zrinyi Katonai Kiadd paranesnoka
@
78.0039 — Athenaeum Nyomda. Budapest — Roticios mdlynyomas
Felelos vezeto: Soproni Bela vezdr igazgatd
ISBN 963. 326 S
2
Elbszo
Mar regi-regi elkepzeles volt egy magyar radioamator kezikonyv megjelentetese. Talan
25 esztendonel is tobb eltelt azota, miota megsziiletett a gondolat, hogy a magyar radio-
amator mozgalom fejlesztese, foleg a fiatal amatornemzedek tanitasa erdekeben sziikseg lenne
egy radioamator kezikonyvre.
Muszaki konyvkiadasunk az eltelt negyedszazad alatt inkabb a kulfoldon megjelentetett
kezikonyvek (vagy azoknak mondott) lefordltasaval igyekezett az allandoan jelentkezo
igenyt kielegiteni, semhogy magyar szerzoi gardat bizott volna meg a konyv megirasaval.
Bar az ilyen temaju szakkonyvek is nagy nepszerusegnek orvendtek, de sok nehezseget oko-
zott — foleg a keszulekek megepitesene! — az eltero alkatresz valasztek, megis kelendoek
voltak — nem (even mas helyettiik. Kulonosen az utobbi evekben ereztuk hatranyosnak
helyzetiinket, mert a regi amatorkonyvek elfogytak, az igeny pedig — az amatormozgalom
gyors fejlodesevel meginkabb megnott.
,,A radioamatorok kezikonyve" elsosorban a radioamatordke, azoke, akik szenvedelybol foj>-
lalkoznak a rovidhullamu technikaval, akik igyekeznek megismerni ezt a csodalatosan szep
technikat a maguk oromere es a kozosseg hasznara. A konyv tematikajat tehat e szempont
figyelembevetelevel allitottuk ossze. Azonban azt is meg kell mondanunk, hogy mindenki,
aki most akar megismerkedni a radiozas „tudomanyaval”, hasznosan forgathatja e konyvet,
mert a kesobben tanulmanyozando magasabb fokii szakirodalom megertesehez elegendo
alapot nyujt. Minden kezdo amatornek es a hiradastechnikat megismerni vagyonak eppen
ezert figyelmebe ajanljuk.
Mit tartalmaz a kezikonyv?
Ha roviden akar nan к valaszolni a kerdesre, akkor azt mondhatnank, hogy minden alapveto
dolgot, amit egy rdvidhullamii amatornek tudnia kell ahhoz, hogy a megfelelo vizsgakat letegye
az adoengedely megszerzesehez.
Reszletesebben:
Elsosorban roviden tartalmazza a magyar rdvidhullamii amatormozgalom tortenetet — aho-
gyan mondani szokas — nem a teljesseg igenyevel. Marcsak azert sem lehetett teljessegre
torekedni, mert a hivatalos dokumentumok 1928-tol 1944-ig bezarolag — a haboruban el-
pusztultak. Igy sok esetben csak kdvetkeztetni lehetett egyik vagy masik esemenyre, torte-
nesre, de remeljuk, hogy ennek ellenere a valosagot hiien irtuk le es ennek soran nem kd-
vettunk el nagyobb hi bat. Egy olyan mozgalom tortenetenek a megirasa, mint az amator--
mozgalom, melybol a felndvekvo generacio most ismerkedik a multtal — erenyeivel es hi-
baival — nemcsak felelosseg, hanem lelkiismeret dolga is!
Mint minden amator kezikonyv, a mi konyvunk is nagy sulyt fektet az elektronika es hir-
adastechnika alaptorvenyeinek ismertetesere, a kiilonbozo alkatreszek elektromos tulajdon-
sagaira, viselkedesiikre az aramkorokben. Ezek koze sorolhatok a csovek es a felvezeto
eszkdzdk is.
A „Tdpegysegek” fejezet nemcsak az addamatordknek ad hasznos tanacsot, hanem min-
denkinek, aki hiradastechnikaval foglalkozik. Kis es nagy feszciltsegu tapegysegek kapcsola-
sat ismertetjiik az elvi resz utan.
Kifejezetten amator temakat ismertetunk a kovetkezo fejezetekben. Rovid es ultrarovid-
hullamu vevok, rovid es ultrardvidhullamu adok, trasceiverek, adok billentyuzese, modulacios el-
Jdrdsok, SSB, DSB, RTTY es SSTV. Majd az antennas fejezet kovetkezik, melynek tanulmanyo-
zasa mindenkinek hasznos lehet: hulldmterjedes, tapvonalak, rovid- es ultrarovidhullamii an-
tennok kiilonbozo tipusaival ismerteti meg az olvasdt.
A „Merestechniko” fejezet ismet szeleskdru erdeklodesre tarthat szamot, hiszen a meresi
eljarasok alapjait, egyszeru meroeszkozoket ismertetunk e fejezetben.
A leendo amatornek elengedhetetlendl fontos megtudnia, mi tortenik egy amator allo-
mason, mit, miert es hogyan kell csinalni. Erre a sok fontos kerdesre ad valaszt „Munka az
amator dllomason" cirnu fejezetOnk.
Kezikonyvunket nemzetkozi amator htvojel tablazat, cso es felvezeto kataldgus zarja.
Szeretettel ajanljuk e konyvet mindazoknak, akik el szeretnek sajatitani a rovidhullamu
munka „tudomanyat”, amely vegso soron nem is olyan ordongos feladat.
Jo tanulast, sok sikert es a rovidhullamu munka soran sok-sok DX-et kivanunk amator
baratainknak!
Vy 73 es best DX!
Budapest 1978. januar ho
A szerkeszto
3
A magyar rovidhullamu radioamator-mozgalom rovid tortenete
Stefanik Pal okl. vill. mernok HASBT
A rovidhullamu radioamator-moz-
galom csaknem egyidos a hivatalos
radiozassal. A nagy forradalmi ta-
lalmany, mely a XIX. szazad utolso
evtizedeben sziiletett, nagy diadal-
utjat csak a XX. szazad ban kezdte
meg. Az emberek — meg ma is fan-
tasztikusnak tuno alma — a vezetek
nelkuli elektromos hirkozles meg-
valosult. Az emberiseg tortenete-
ben nem volt meg egy olyan talal-
many, mely oly nagymertekben be-
folyasolta volna az emberi eletet es
amelynek tovabbi fejlodese annyira
megvaltoztatta volna az emberiseg
egesz arculatat. A kezdeti nehany
szaz meteres athidalt tavolsag igen
rovid ido alatt 1000 merfoldekre
nott, masodpercekre es percekre
zsugoritotta az idot es szinte kez-
nyujtasnyira hozta egymashoz a ta-
voli foldreszeket, napjainkban pedig
mar a tavoli vilagokat is. A tudosok
es kutatok legkivalobbjai kozel fel-
evszazadon keresztul munkalkodtak
azon, hogy ez a nagy atom valora val-
jon.
Mar e kutatomunkak soran a hi-
vatasos tudosok es ha szabad igy
fogalmazni, szakemberek mellett ott
voltak — es nem is keves szamban —
a „nevtelenek” is, a nem hivatasosak,
kiknek nevet nem orokitette meg a
tortenelem, de akiknek a munkaja
melto az utokor tiszteletere es a meg
emlekezesre.
Az elso adasi kiserletek — mint
kozismert — szikrataviroval torten-
tek. Egy nagyfeszultseget eloallito
szikrainduktor, szikrakozzel es az
arra kozvetleniil rakapcsolt „anten-
na” alkotta az elso adokeszuleket.
£s bar idokozben (1906) megsziile-
tett az elso elektroncso is, meg hosz-
szu idon keresztOI, csaknem a hu-
szas evek elejeig az adok tobbsege
szikrainduktorral es kohererrel mu-
kodott. A technikailag fejlett orsza-
gokban a hivatalos szikraadok mel-
lett szinte egyidejuleg megjelentek
,,oz amateur” szikraadok is, me-
lyek bizony nem keves zavart okoz-
tak a forgalomban. Korabeli fel-
jegyzesek szerint mar 1911-ben New-
York kozeleben 500 amator allomas
dolgozott es — zavarta a hivatalos
forgalmat.
Az eterben tehat rendet kellett te-
remteni es a radiozas kezdetetol fel-
meriilt jogi es adminisztrativ prob-
lemakat meg kellett oldani. 1912-ben
osszeOlt az elso radiokonferencia,
mely igyekezett rendet teremteni a
200 metertol 20 km-ig terjedo frek-
venciatartomanyban. Ezen a konfe-
rencian (washingtoni) jelentek meg
az amatorok kepviseloi azzal a ke-
ressel, hogy jeloljenek ki az amato-
rok szamara egy „hullamterijletet”,
ahol kizarolag csak ok munkalkod-
hatnak. A konferencia helyt adott a
keresnek es az akkori felfogas sze-
rint hasznavehetetlennek velt 200
m-en aluli teruletet utalta ki sza-
munkra, iigy gondolvan, hogy egy-
szer es mindenkorra elinteztek az
„amatorkerdest.”
Nehany esztendo elteltevel azon-
ban meglepo hirek kezdtek terjed-
ni: az amatordknek sikeriilt hihetet-
len kis energidval igen nagy tavolsago-
kat athidalniok. A huszas evek elejen
kis keszulekeikkel osszekottetest le-
tesitettek az Atlanti-oceanon ke-
resztul, sot 1924-ben megszuletett
az elso nagytavolsagu un. DX ossze-
kottetes Anglia es Oj-Zeland ko-
zott, az athidalt tavolsag 20 000 km
volt. Ezekre az eredmenyekre, job-
ban mondva a rovidhullamokra, me-
lyek lehetove tettek az akkor meg
megmagyarazhatatlan „csodat”, most
mar a hivatalos korok is felfigyeltek.
Az amatorok felfedeztek tehat a ro-
vidhullamu savtartomany hasznalha-
tosagat, bebizonyitottak, hogy nagy-
tavolsagu dsszekdttetesekre csakis
a rovidhullamok alkalmasak. E nagy-
szeru felfedezest koveto idoben meg-
indult a hare az uj hullamsavok bir-
toklasaert, a felfedezoket pedig ep-
pen hogy csak megturtek az altaluk
felfedezett hullamtartomanyokban.
A radio csodaja egy kisse kesve er-
kezett meg hazankba. A hivatalos
musorszoras is csak a huszas evek de-
rekan (1925) kezddddtt, bar mar
az elso vilaghaboru alatt mukodott a
csepeli szikrataviro. Megjelent ne-
hany szakkonyv is, melyekben a szer-
zok igyekeztek bevezetni az olvasot
a radiozas titkaiba: Kreuzer Geza:
„А szikrataviro” 1912, Dr. Incze
Gyorgy; „Radiotelefon a gyakorlat-
ban” 1924, E. Redpath: „DrotnelkOli
taviro es telefon — hogyan csinaljuk
meg magunk a radiokesziileket?”
1924, Bella Andor es Bella Jozsef: „А
radiotelefon”, valoszinuen 1920 elot-
ti kiadas, Molnar Janos: „А radio-
telefon elmeleti es gyakorlati ismer-
tetese, radioamateur kezikonyv”
1924.
Az igazi fellendOlest es az amator-
mozgalom szervezeset azon ban az
1926 oktober havaban megjelent
,,Radio Amator" cirnii havi szakfolyo-
irat valositotta meg. A lap hasabjain
megjeleno cikkek tudatosan a ro-
vidhullamii munkara hivtak fel a fi-
gyelmet. Azert kellett igy fogalmaz-
nunk, mert abban a kezdeti idoben
tulajdonkeppen „radidmozgalomrdl"
volt szo. Az amator elnevezes akkor
azokra illett ra, akik foglalkozasuk-
tol fuggetlenul, maganszorgalombol
igyekeztek elsajatitani a radiozas tu-
domanyat es foleg egyszerii, detek-
toros, egy-vagy ket-„lampas”, a mu-
sorszoroadok vetelere alkalmas ke-
sziilekeket szerkesztettek. A buzdi-
tasra mar csak azert is szukseg volt,
mert a hirkozles elmelete, de gya-
korlata is hosszu idon keresztul mo-
nopolium volt. A lap 1926 novem-
beri szamaban igy irt:
„Egy evtizeddel ezelott meg titkos tu-
domanynak tekintettek a drdtnelkiili
telefont es ktnosan vigyaztak arra,
hogy minel kevesebb jusson belole nyil-
vanossagra."
A radiozassal — termeszetesen —
elsosorban a szakmaban dolgozo er-
telmisegiek, mernokok, techniku-
sok, a posta szakemberei foglalkoz-
tak.
A 20-as evek derekara kiilonosen
a musor szoras megkezdese utan
megszaporodott az amatorok szama,
akik kozul egyre tobben kezdtek
foglalkozni a rovidhullamu technika-
val. A lap munkalkodasa es szerveze-
se nyoman egymas utan alakultak na-
lunk is a kulonbozo „Radio Clubok”.
igy elso izben a lap 1926 decembere-
ben ad hirt „Egy magyar radio dub-
r6l”, amely mar egy ev ota (1925)
4
mukodott a Ganz—Danubius Gep es
Vagon Gyarban. A muegyetemi Ra-
dioClub pedig meg korabban1924-ben
alakult, azzal a cel lai, mint ahogyan a
lap irta: „hogy legalabb egy, a radio-
val foglalkozo egyesiilet legyen
Magyarorszagon. Erre hivatottabb
helyet, mint a Mucgyetemet nem
lehetett volna taldlni...” De ket-ha-
rom esztendo leforgasa alatt tome-
gesen alakultak a radioklubok: De/-
Magyarorszagi Radio Club, Nyugat-
Magyarorszdgi Radio Club, Somogy
megyei Rodioamatorok Clubja, Kapos-
vdri Amator Club, 6zdi Radioamatorok
Egyesiilete stb., melyek a radioama-
tor-elet centrumai lettek.
A „Radio Amator” 1927 januari
szama kozli „А rovidhulldmokrol"
cimu cikket, mely mar kifejezetten
a rovidhullamu amatorok munkaja-
rol szol.
„А radioamator mozgalom egyik
legszebb es legnagyobb eredmenye, —
irja a szerzo — a rovidhullamok hasz-
nalhatosaganak es nagy elonyeinek
felismerese es birtokba vetele. Ma mar
az amatorok csak rovidhulldmokon ad-
nak es ez oz uj sport: az adds es vetel
kulfdldbn mar rendkivijl nagymertek-
ben elterjedt...”
A cikk a tovabbiakban azzal fog-
lalkozik, hogy ,,miben dll az amator
addsport?— es nemi remennyel feje-
zi be:
.......ebben a rovatunkban ezert elso-
sorban о rovidhullamu vevokeszule-
kekkel fogunk foglalkozni, abban a re-
menyben, hogy mar nines messze az az
ido, amikor a tbbbi kulturallamok pel-
dajat kovetve, az amator adast nalunk
is engedelyezni fogjdk."
A lap 1927 aprilisi szamatol kezdve
mar allando rovatkent jelenik meg a
„Rovid Hulldmokon” cjmu kozlemeny,
kizardlag rovidhullamu megfigyelo
es adoamatdrok szamara. Ekkor koz-
lik az elso adokeszuleket is, mely egy
3W-os Hartley ado a 43—47 m-es
hullamhosszra. A szerzo nemesak az
adastechnika megtanulasara oszto-
noz, hanem elsdsorban a morzejelek
adas-vetelere. Nagy gondot forditott
a lap az adoamatorre valas eloiskola-
jara, a megfigyelo amatorok munka-
jara is, igy irt:
„Amint kello szdmban lesznek ro-
vidhullamok vetelevel foglalkozo ama-
torok, о Magyar Radio Amator meg
fogja szervezni a magyarok H-tabordt."
A radios mozgalom egyre eroso-
dott es szinte hdnaprol honapra
„merhetoen” emelkedett a radio-
klubok letszama. Ennek kdvetkezte-
ben a lap meg celtudatosabban dol-
gozott abban az iranyban, hogy mi-
ne! jobban felkeltse az erdeklodest a
rovidhullamu munka irant. Az 1927
juniusi szamban a lap egyik szerkesz-
toje Kemeny Istvan irt egy nagyszeru
cikket „Az amatdradasrol”. A cikk el-
sdsorban az amator forgalmazassa!
es etikai kerdesekkel foglalkozott.
Ez volt az elso olyan Iras a magyar
szakirodalomban, amely konkretan
lelrta, hogy mikent dolgoznak a rd-
vidhullamu amatorok. Elegendo csak
az alcimeket felsorolni, mert mar
azokbol is kitunik a szervezo szan-
dek: Miert adnak az amatorok rovid-
hulldmokon? Az amatoradas celja, A
rovidhullamu vetel jelentosege, A Mor-
se-jelek megtanuldsa, Mirol besze/get-
nek. az addamatorok egymassal? Ho-
gyan talalnak egymdsra az adoamato-
rok? A QSL-levelezolap. Tehat az er-
deklodo a miert, mit, hogyan kerde-
sekre — a korabeli lehetosegekhez
kepest — kimerito, egyben utmuta-
to valaszt kapott. A cikk vegen je-
lentos a lap kezdemenyezese is,
mert bejelenti, hogy „А magyar ama-
torok munkajdt megkonnyitendo elha-
tarozta a Magyar Rad id Amator egy
QSL Tovabbito — feldllitdsdt". Az el-
hatarozast tett kovette, mert mar
1927 jtiliusaban mukodott is az elso
magyar QSL-iroda: „Vegre megindult
a tevekenyseg a rovidhullamok teren
is, aminek legbiztosabb jele a hozzdnk
befutb QSL-kdrtydk.”
Meg e juniusi szamban megtalaljuk
az elso hivdjel tablazatot is, melyet
a Parizsban 1924-ben alakult IARU,
International Amateur Radio Union
adott ki. A hivdjelek ket reszbol te-
vodtek ossze: az elso ketto a fold-
reszt, illetve orszagot jelentette, az
ezek utan kovetkezok az illeto allo-
mas egyeni megjelolesere szolgaltak.
Nehany Europanak kiutalt hivd-
jel:
EA—Ausztria, EB—Belgium, EC—
Csehszlovakia, ED—Dania, EF—Fran-
ciaorszag, EG—Nagy-Brittania, EH
—Svajc, El—Olaszorszag, EJ—Ju-
goszlavia, ER—Romania, ES—Finn-
orszag, EU—Oroszorszag es Ukraj-
na, EW—Magyarorszag, EX—Luxem-
burg, EY—Gorogorszag.
A juniusi szam amatorsorozatat
a teljes Q-kod es az amator rovidi-
tesek kozlese tette teljesse.
A lap muszaki szempontbdl is al-
landdan istapolta a szuletoben levo
mozgalmat. Rendre jelentek meg
azok a cikkek, amelyek segltettek a
kezdoknek „elindulni” a rovidhul-
lamozas utjan: О—V—1-es vevo,
Hogyan is tanuljunk morzezni? 3
W-os Hartley-ado, Modszerek a Mor-
se-jelek megtanulasara, О—V—1 ket-
racsos lampaval. Az ultrarovidhulla-
mokrol. Az IARU altal megallapltott
hullamteriiletek.
A megfigyelotabor megszerveze-
sere iranyulo torekvest is siker ko-
ronazta, 1927 oktobereben mar ki-
adtak a 001—024-ig terjedo megfi-
gyeloszamokat, mely novemberben
054-re, decemberben 084-re es 1928
januarjaban mar 106-ra emelkedett.
Hivatalos egyesulet ekkor meg nem
volt, de mar 1927 decembereig ket
adoengedelyt is kiadtak, az egyiket
EWH1 hlvojellel Nekolny Kurt a ma-
gyar rovidhullamu amatormozgalom
egyik lelkes uttoroje kapta, aki majd
nagy szerepet jatszik a megalakltan-
dd egyesuletben.
A megindult rovidhullamu amatdr
elet „mercejenek” foghatjuk fel a lap
ugyancsak 1927 oktoberi szamaban
megjelent kozlemenyt, helyesebben
mondva felhivast, mely szerint az
EWkk, EWmi, EWyg „allomasok”
reszere QSL-ek erkeztek. A szerkesz-
toseg kerte a QRA-k kozleset, hogy
a lapokat elkuldhesse — a nyilvan-
valoan „unlis" allomasok reszere.
1928 januarjaban a „QSL-tovabblto
mar az 1000-ik QSL-lapot is kikozve-
tltette. Igy lassan megerett a helyzet
arra, hogy a hazai rovidhullamu mun-
kaval foglalkozo amatorok szerve-
zetbe tomoruljenek. Egy radidama-
tor-egyesulet megalakltasa— az erok
egyesitese mellett — azert is fontos
volt, hogy legyen egy szerv, mely hi-
vatalosan is kepviseli az amatdr er-
dekeket es a nemzetkozi amatorelet-
ben is elismert.
A „RADIO AMATOR” 1928 janua-
ri szamaban talalunk egy fontos koz-
lemenyt „Magyar Rovidhullamu Ama-
torok Egyesiilete" cimen: „А H-tdbor
budapesti tagjai mar ket izben ossze-
jovetelt tartottak es januartol kezdve
minden honapban egyszer az eskuteri
Modern Kavehazban talalkoznak. Eze-
ken az osszejoveteleken elhatdroztuk,
hogy megalakitjuk a Magyar Rovid-
hulldmu Amatorok egyesiiletdt, es ez-
ert a kovetkezo osszejovetelen, mely
januar 2-dn du. 6 orakor lesz a Modern
Kdvehaz kulontermeben, megtartjuk az
s
alakuld kdzgyulest. Kerjiik a videki
H-kat, ha terviinket helyeslik, ertesitse-
nek csatlakozdsukroi egy levelezo-
lapon."
Az 1928 februari szam „Radio
Klubelet” rovatban taldljuk az er-
tesitest „А Magyar Rovidhullamu
Amatorok Egyesiilete hivatalos kozle-
menyei” amen:
Janudr 2-an a H-tdbor tagjainak egy
lelkes csoportja megalakitotta a Ma-
gyar Rdvidhullamii Amatorok Egyesii-
letet . . .
.. . az egyesiilet celja, hogy megte-
remtse a bardtsagos kapcsolatot rd-
vidhullammal foglalkozo amatoreink
kozott es igy egyesiilt erovel mozditsa
el 6 a radidnak ezen nagyfontossagu
dgazatdt. -ЁЬгеп tartja az erdeklodest,
tudomanyos kiserleteket folytat es
reszt vesz testiiletileg a nemzetkozi
nagy kiserletsorozatokban, megszer-
vezi amatoreinket, hogy segedkezet
nyujthassanak egymdsnak es omellett
kello fegyelmet tartsanak, osszekotte-
test letesit az illetekes hatosagokkal,
hogy a fennforgo kerdesek intezme-
nyesen es az amatorok meghallgatdsd-
val szabalyozhatok legyenek. Egyesii-
leti adodllomast allit fel es kapcsolatot
letesit a kulfoldi amatorokkel es azok
egyesiileteivel, egyszoval minden ere-
jevel azon lesz, hogy a magyar ama-
torbk nevenek becsuletet szerezzen,
ugy itthon, mint a nagyvildg elott.
Az alapszabalyokat elfogadva, ki-
mondta a kozgyules, hogy hivatalos
lapjava a Radio Amatdrt vdlasztja.
Az egyesulet vezetosege felkeri ugy
a H-tdbor tagjait, mint az osszes ma-
gyar amatoroket, hogy mine! szamo-
sabban lepjenek be az egyesiiletbe,
hogy igy egyesiilt erovel szolgalhassuk
a kozos celt."
Megszuletett tehdt az amatorok
munkdjdt szervezo, erdekeiket kepvise-
16 else hazai szervezet! Az egyesiilet
mai ertelemben vett fotitkarava koz-
felkialtassal Nekolny Kurtot, EWH1-
et valasztottak. Nekolny Kurt a magyar
radioamator mozgalom egyik iit-
toroje es alapitdtagja a „Radio Uj-
sdg” 1934. majus 25-i szamaban „Tiz
ev rdvidhulldmokon" cimu irasaban
tobbek kozott a kovetkezoket irta:
„Hozzdnk Magyarorszagra 1927-
ben keriilt a rovidhullamu mozgalom es
vele egyiitt megjelennek az elso ma-
gyar feketeaddk (unlisek) az eterben.
Az 1927-es ev augusztusdban Wa-
sh ingtonban megtartott nemzetkozi ra-
didkonferencidn a Posta magyar kikiil-
dottjei is megismerkednek a rovidhul-
lamu amatormozgalom komoly megje-
lenesi formdjdval.
1927. oktober 29-en jon ki az elso, a
hivatalos utakat normdlisan megtett
„Engedely okirat: rovidhullamu taviro
add- es vevoberendezes letesitesere es
uzemben tartasara."
Ezutdn hamarosan szaporodott a ma-
gyar engedelyezett es engedelyezetlen
rovidhulldmH amator dllomasok sza-
ma. Sok magyar amator, mint figyelo
kutatja az eternek ezt a rreglepetesek-
kel teli provinciajdt, ugy, hogy 1928 evi
janudr elejen, amikor a magyar rovid-
hullamosok az egyik Duna-parti kdve-
hdz kulontermeben eloszor taldlkoz-
tak, orbmmel dllapitottak meg, milyen
messze szetdgazd gydkereket eresz-
tett a mozgalom magyar talajban is.
A magyar hivojelnek hamarosan jo
neve lett kulfoldon is, keresik a ma-
gyar dllomasokat esQSL-lapjainkat. ..”
Az egyesiilet eroteljesen munkal-
kodott hazai es kulfoldi vonatkozas-
ban egyarant. 1928 jiiniusaban mar
200 foie emelkedett a megfigyelok
szama. A megalakulassal szinte egy-
idoben megsziiletett a rovidhullamu
mozgalom jelvenye is. Aprilisban az
egyesulet letrehozta az elso hivata-
los QSL-irodat. A megalakulastol el-
telt nehany honap elegendo volt ar-
ra, hogy kiilfoldon is tudomast sze-
rezzenek a magyar egyesulet letre-
jotterol. A MRAE aprilisi hivatalos
kozlemenye szerint:
„Az egyesiiletet ma mar az egesz vi-
lagon ismerik es mindenhonnan a leg-
melegebb udvozlo levelek futnak be,
amelyekben kulfoldi testver egyesuletei
biztositjak a legmesszebb meno tdmo-
gatdsrol es a legszorosabb egyiittmu-
kbdes ohajdt juttatjak kifejezesre.
Az orszag hatdrain beliil is megala-
kitdsdra (a MRAE megalakitdsdra — a
szerk. megjegyzese) mindenhol felfi-
gyeltek, dllanddan uj es uj tog csatla-
kozik, a videken egyesiileti csoportok
alakulnak, amelyek tamogatni akar-
jdk azt a tdbort, mely ket hdnap alatt
atszotte a vildgterkepet osszekoto szd-
lakkal.”
A hiiszas evek vegere — alig negy
ev elteltevel, hogy a Radio Amator
megjelent es elkezdte a szervezo
munkat, az Egyesiilet is csak harom
evre tekinthetett vissza, a lelkes ama-
torgarda mar tiilhaladta az 500-at.
Igaz, az adoengedelyek csak lassan
szaporodtak, de ebben az idoben meg
bocsanatos bun volt az unliskedes es
a „feketeadok” szama kozel azonos
volt az engedelyezett adok szamaval.
A MRAE allandoan szorgalmazta az
unlis allomasokat, hogy vizsgazza-
nak le, es kerjenek adoengedelyt. Az
allomasok nagy tobbsege elt is a le-
hetoseggel, levizsgazott es rovidesen
meg is kapta az engedelyokiratot.
1929 januarjatol megvaltozott a ha-
zai hivojel rendszer. A korabb EW
hivojel megszunt es helyette a HAF
kombinaciobol allo hivojelet kap-
tak az amatorallomasok. HA=Ma-
gyarorszag es F amatorallomas. igy
lett azEWH1-bol HAF1a, az EWH2
bol HAF2b stb.
A magyar radioamator-tarsadalom
a mozgalmi munka mellett a harmin-
cas evek elejere szakmailag is erotel-
jesen felfejlodott. A nagyszeru ered-
menyek oroszlanreszese elsosorban
a lap, illetve azok a szakemberek,
akik azon faradoztak, hogy cikkeik,
tanitasaik nyoman a magyar amato-
rok minel hamarabb elerjek a nem-
zetkozi szinvonalat. Roviden szolva a
fo cel az volt, hogy ne maradjunk le
nagyon a kornyezo orszagoktol. A
kezdeti idoszak kezdetleges 2—3
W-os adoit felvaltottak a modernebb
„nagyobb teljesitmenyu” 10—15W-
os adok. A veteltechnika teruleten
a 0—V—1 mellett megjelentek a na-
gyobb erzekenyseget es foleg na-
gyobb szelektivitast biztosito szu-
perkesziilekek. Az amatorok azt is
hamar felismertek — akar adasrol,
akar vetelrol volt szo, hogy ide is,
oda is legfontosabb a jo! meretezett
es jol kihangolt antenna. A lap erre is
igen nagy sulyt fektetett, es nem ki-
sebb szemelyisegeket kert fel egy
antenna cikksorozat megirasara, mint
az osztrak J. Fuchsot, aki az altala fel-
talalt tobbsavos antennat ismertette
sorozataban.
A harmincas evek eleje technikai
szempontbol meg egy igen fontos for-
dulatot hozott. A ma egyszerunek
tuno, akkor azonban nagy proble-
mat jelento energia kerdeset oldot-
ta meg. Igen nagy koltseget jelen-
tett a kiilonbozo akkumulatorok es
telepek hasznalata, a nagyobb telje-
sitmenyu adok iizemeltetese. A ,,/id-
lozati anodpotlo" alkalmazasa egy-
szeriben megoldotta az amatorok
energiaproblemajat. 1930-tol kezd-
ve egyre-masra jelentek meg a halo-
zatrol mukodo ado-es vevokesziile-
kek. Az adoengedelyek is ennek
megfeleloen modosultak, amint az
egyik szerzo irta:
„Tekintettel arra, hogy a Posta Ve-
zerigazgatosdg az ujabb addengedelye-
6
ket 50 W maximalis inputra adja ki,
idoszeriinek Idtom, ha egy kivalo telje-
sitmenyu s emellett egyszerii es olc$6
rovidhullamu adot ismertessek a mar
vizsgazott, vagy a kozeljovoberi vizs-
gora keriilo OM-ek hasznalatara.”
Termeszetesen a halozati taplalas
csak egyik feltetele volt a moder-
nebb miiszaki megoldasnak. Ehhez
tartozott meg az is, hogy a csotech-
nika eppen ezekben az evekben pro-
dukalta a nagyfrekvencias es nagy-
teljesitmenyu pentodakat, melyek
alkalmazasa forradalmasitotta, mind
a vetel-, mind az adastechnikat. Erre
a „forradalomra" mar nagyon nagy
sziikseg volt, mert csak ezaltal lehe-
tett biztositani azt a minosegi fejlo-
dest, mely elsosorban az ado sta-
bilitasaban es jo hangszinezeteben
nyilvanult meg. A stabilitassal kap-
csolatban a korabban adott jo ta-
nacs, hogy ,,ne helyezziik az adot az
asztalra, amelyen tasztolunk, hanem
akasszuk azt a falra" — ebben az
idoben mar nem volt elegendo! A
rohamosan fejlodo alkatresztechni-
ka mar lehetove tette a problemak
elektromos megoldasat. Megjelen-
nek a tobbfokozatu tin. „vezerelt
adok", melyeknek stabilitasa es hang-
szinezete megkozelitette a kristaly-
vezerelt adokat.
A magyar radioamator mozgalom
fejlodese, idobeni „felfutasa” sajnos
egybeesett a 30-as evek nagy gazda-
sagi valsagaval. Szamunkra ez a kor-
szak mar tortenelemnek szamit es a
rendelkezesre allo korabeli iratok
alapjan meglehetosen targyilagos ke-
pet rajzolhatunk azokrol a tenye-
zokrol, amelyek befolyasoltak a moz-
galom fejlodeset.
Ezek koziil elsosorban a gazdasagi
tenyezot kell megemliteniink, mert a
radiozas abban az idoben sem volt
olcsd mulatsag. Figyelembe veve a
korabeli alkatresz arakat, egy vala-
mirevalo vevo- es adokesziilek elo-
allitasi koltsege kb. 200—300 pengo
volt. Ha ehhez most hozzaszamitjuk
az adoengedely iranti kerveny kolt-
segeit (okmanybelyegek, vizsgadij,
ellenorzesi dij), melyek tavird add
eseten 70 pengot, fonia ado eseten
100 pengot tettek ki, erthetove va-
lik szamunkra a nagy tomegek ta-
volmaradasa e hasznos, tudomanyos
hobbytol. Ha egy adocso vagy egy
specialis rovidhullamu forgo es a
csalad kenyere kozott kellett va-
lasztani, nem volt ketseges, hogy
melyik volt az elobbrevald. A kora-
beli atlagkereset igy csak kevesek
szamara tette lehetove az amatorko-
dest. Az amator lelkesedes ketseg-
teleniil megvolt, az egyesiilet is igye-
kezett segiteni tagsagat, tagdijcsok-
kentessel, kiilonbozo kedvezmenyek-
kel, de dnmaga is segitsegre szo-
rult. Nem volt megfelelo sem az
anyagi, sem az erkolcsi tamogatas, es
4—5 ev miiltan sem rendelkezett
megfelelo egyesiileti helyiseggel, ahol
a tagsag „otthonra” lelt volna. Az
egyesiilet szukos anyagi helyzete kii-
lonosen a videki amatoroket siij-
totta, akik csaknem teljesen maguk-
ra voltak hagyatva, szamukra csak a
„szakirodaiom" nyiijtott tanulasi,
kepzesi lehetoseget es a MRAE las-
san fejlodo videki fiokhalozata. Ele-
ven kapcsolatot jelentettek az ama-
torok kozott a kor-QSO-k, a kii-
lonbozo „tesztek” es versenyek,
melyek szakmai tapasztalatcserere
is alkalmat adtak.
1933 elejen a legalizalas es a ,,fe-
keteadok” iigye meg komoly prob-
lemat jelentett. Az egyesiilet egyre
eroteljesebben szorgalmazta az un-
lis allomasok vizsgaletetelet. Erre
utal az 1933 februarjaban megjelent
cikk: „Nehany komoly szo az enge-
delyezetlen magyar amatorokhoz’’,
melyben nyomatekosan felhivjak
az unlis-allomasok tulajdonosait az
amatorvizsga letetelere es az enge-
dely megkeresere. £s itt kell meg-
emliteniink a masodik tenyezot,
mely erosen befolyasolta a mozga-
lom fejlodeset. Az „unliskedes”,
mint mar elozoekben irtuk, „bocsa-
natos biinnek” szamitott, de egyre
inkabb eloterbe keriilt a politikai
megbizhatosag kerdese. Adoenge-
delyt csak az kaphatott, aki abban az
idoben politikailag megbizhatonak
szamitott es az uralkodd rendszer
hivenek tudhatta. A 30-as evek ele-
jen, konkretan 1933 januarjaban
jelent meg az elso hivatalos nevsor
az adoengedelyesekrol. „Kerek negy-
venen vagyunk mar — irta a beveze-
toben HAF1A, Nekolny Kurt — (16-
tal elhagytuk mar Ausztriatl), majd-
nem havonkent jonnek ki uj engede-
lyezesek; sok valtozds is van es a regt
lealltak helyebe uj nevek keriiltek."
Igen, sok valtozas volt es a regiek
helyebe iij nevek keriiltek. A fasisz-
ta allamvezetes kb. ebben az ido-
szakban vizsgalta feliil a rovidhulla-
mii amatorok politikai megbizhato-
sagat, melynek kovetkezteben egyre
tobb hivojel melle kellett odairni —
a nev es pontos lakcim helyett — a
„Megszunt" szocskat. Ilyen modon a
magyar rovidhullamO radioamator
mozgalom tarsadalmi osszetetele
egeszen maskent alakult, mint aho-
gyan az a kezdeti idoben megindult
es egyre eroteljesebben ervenye-
siilt az osztalyszemlelet, mely a to-
megeket megfosztotta meg a lehe-
tosegtol is.
Az 1933-as esztendonek ket fon-
tos esemenyet orizte meg az irott
tortenelem szamunkra. Az egyik a
MRAE nemzetkozi elismerese volt, a
masik a madridi konferencia.
1933 januar havaban a MRAE va-
lasztmanyi iilese elhatarozta, hogy
keri az egyesiilet felvetelet a Nem-
zetkozi Radioamator Szo vets eg be,
az lARU-ba. A felveteli jelentkezest
az IARU legkozelebbi iilesen meg-
targyaltak es elfogadtak, igy Ma-
gyarorszag, illetve a Magyar Rovid-
hullamu Amatorok Egyesiilete hiva-
talosan is elismert tagja lett a nemzet-
kozi szovetsegnek. Ennek az elisme-
resnek igen nagy volt a jelentosege,
mert ilyen modon az egyesiilet tar-
gyalokepes partnerre valt hazai es
kiilfoldi viszonylatban.
A masik feljegyzett esemeny is
orvendetes volt, nemcsak a hazai
amator mozgalom, de a vilag vala-
mennyi amatore szamara is. A lap
1933 februari szama „Az amatorok
madridi sikerei" cimu cikkben sza-
mol be arrol, hogy ezen a konferen-
cian az amatorok visszakaptak dsz-
szes rovidhullamu savjaikat. Ugyanis
1929-ben Hagaban megtartott kon-
ferencian erosen megnyirbaltak az
amatorsavokat, teljesen elvettek a
160 m-es savot, a 80 m-esbol pedig
csak 100 kHz-et (3500—3600 kHz-ig)
hagytak meg. A madridi konferen-
cia utan mind a 6 sav (160, 80, 40,
20,10 es 5 m-es) az eredeti frekven-
ciaterjedelemben az amatorok ren-
delkezesere allt. Igaz, hogy a 6-bol
csak ketto volt kizarolagosan az
amatordke, a 40 es a 20 m-es sav, a
tobbi osztott, a legkiilonfelebb kiser-
leti es egyeb hivatalos allomasokkal
volt kozos.
A magyar radioamator mozgalom
torteneteben gyokeres valtozast ho-
zott az 1934-es esztendo. A Radio
7
Amator 1934 februari szamaban ol-
vashatjuk, hogy „Megalakult a Ma-
gyar Rovidhullamu Amatorok Orsza-
gos Egyesiilete, mely a m. kir. Pasta es
a m. kir. Honvedelmi Miniszterium
teljes tamogatasa mellett a regi M. R.
A. E.-t valtja fel.
A M.R.A.O.E. elnokseget Kaysers-
heimb Karoly ny. honv. tabornok . . .
vdllalta." (Az alakulo kozgyules 1934
januar 13-dn volt.)
A reakcios, fasiszta, Horthy kato-
nai vezetes mar korabban felfigyelt
a rovidhullamu amatorok munkajara
es egyre inkabb vezetese ala vonta
azt.
A MRAOE-t egyre eroteljesebben
kapcsoltak be abba a tevekenysegbe,
mely vegso soron a fasiszta haboru-
hoz vezetett, az orszag pusztulasa-
hoz, egeszen a Horthy rendszer dsz-
szeomlasaig. A szandek es a vegso
cel kezdetben nem volt ennyire
nyilvanvalo es vilagos, azt csak ke-
sobb, az egyre jobban fasizalodd po-
litika hozta felszinre. Egyelore a m.
kir. Honvedelmi Miniszterium „tel-
jes tamogatasa mellett” folyt az at-
szervezes es a mozgalom katonai vo-
nalra valo atallitasa. A korabban em-
litett 40 allomasbdl 7 hivatasos kato-
natiszt volt, akik a mozgalom vezete-
seben egyre nagyobb szerepet jat-
szottak. De nemcsak a fovarosban
mukodo egyesiiletre volt jellemzo a
katonai iranyitas, a videken letre-
hozott On. fiokok vezetosegeben is
mindeniitt ott talaljuk a katona- es
csendortiszteket a vezeto pozicidk-
ban, akik gondoskodtak az ,,uj irany-
elvek” gyakorlati megvalositasarol.
£rdekes megfigyelni, hogy a Ra-
dio Amator, mely 1934 februarban
hirt adott a MRAOE megalakulasa-
rol, az ev hatralevo reszeben meg-
jeleno szamaiban semmifele hirt
nem kozolt az egyesiiletrol, annak
programjarol, eleterol es munkaja-
rol. A „Rovidhullamokon” cimu ro-
vat egesz evben, sot a kovetkezo ev-
ben is csak muszaki es a forgalma-
zassal kapcsolatos cikkekkel foglal-
kozik, tehat kizarolag technikailag
igyekszik is apolni az amatordket.
A lap 1935 szeptember—oktoberi
szama ismet kozli a hivatalosan en-
gedelyezett adoamatdrok nevsorat.
Osszesen 62-t, amelybol mar akkor
„megszunt" 7. Tehat amint latjuk,
igen nehezen szaporodtak az ado-
amatorok es igen jol mukodott a
„politikai szuro”. 1932 decemberetol
1935 oktdbereig — kozel 3 ev alatt —
В
csak 15 uj engedelyt adtak ki. Ezzel
a szammal bizony nem lehetett tul-
sagosan dicsekedni, mert abban az
idoben a vilagon mar 60 000 amatdr
allomas mukodott.
1936 marciusatol megszunt a Ra-
dio Amatdr es helyette megjelent a
Radio Technika, egy jol szerkesz-
tett, magas szakmai szinvonalat kep-
viselo, tartalmas, nagyobb terjedel-
mfi (56 oldal) lap. Hiven a hagyoma-
nyokhoz ez a lap is megjelentette a
„Rovidhullamokon” cimu rovatot,
mely kizarolag megfigyelo es ado-
amatorokhoz szolt. A korabbi gya-
korlattol elteroen, amikor a lap szer-
kesztoi meg jobbara kiilfoldi szer-
zokkel irattak a specialis rovidhul-
lamu cikkeket, most kizarolag ha-
zai szerzok tollabol jelentek meg az
erdekesebbnel erdekesebb alap, kd-
zep-es felsofokii cikkek. A harmin-
cas evek derekara szakmai szem-
pontbol mar kifejlodott az amator-
taboron beliil egy nagyszeru' elgarda,
amelynek felkesziiltsege nemzetkozi
mercevel is merheto volt. Itt elsd-
sorban Kiss Lajos, HAF 8C (HA8C)
nevet kell megemliteniink, akinek
csaknem minden hdnapban jelent
meg cikke a „Rovidhullamokon”
cimu rovatban. Adas- es veteltechni-
kaval, mfiszerekkel, antennakkal fog-
lalkozo cikkei igen nagy nepszeru-
segnek orvendtek es nagy segitse-
get jelentettek a korabeli amator-
tarsadalom szamara. HA8 C mellett
emlithetjiik Doktorits Istvant, HA 8
D-t, Demjan Sandort, HA 8 G, Ze-
ringvary End ret, HA 6 H-t, jovitza
Gyorgyot, HA 5 B-t, Varaljai Vilmost,
HA 4 1-t, akik abban az idoben a lap
hasabjain es az eterben egyarant
nagyszeru tevekenyseget fejtettek ki
es szep eredmenyeket ertek el.
Amint a fenti hivojelekbol kide-
riil, 1937-ben ismet valtozott a ma-
gyar hivojel, a HAF — orszagot es
amatorallomast jelolo — hivojelbol
csak HA lett, mely azutan napjainkig
meg is maradt.
Amatortorteneti szempontbol ta-
lalunk meg egy rovid fontos hirt a
lap 1937 marciusi szamaban, mely
szerint:
„А Magyar Rovidhullamu Amatorok
Orszagos Egyesiiletet tagjai sordba fel-
vette a vilag rovidhullamu amatortar-
sadalmdnak szervezete, az Internatio-
nal Amateur Radio Union (I. A. R. U.)".
E rovid hirrel kapcsolatban a kedves
olvasoban felmerulhet a kerdes, hogy
miert kellett ujra belepni az IARU-
ba, hiszen a MRAE-t meg 1933-ban
felvettek — amint azt korabban mar
megirtuk. Feltehetoen az egyesiilet
nevenek megvaltoztatasa tette sziik-
segesse az ujrafelvetelt.
1938-ban vegre megoldodott az
egyesiilet helyisegproblemaja is. Tiz
esztendonek kellett eltelnie ahhoz,
hogy az egyesiilet a kavehazi ,,Ra-
di6saszta!”-tol az igenyeknek meg-
felelo helyiseghez, illetve szekhazhoz
jusson. 1934-ben, amikor a MRAOE
atvette az amatdr mozgalom iranyi-
tasat, kapott ugyan egy helyiseget a
Matyas ter 6. szam alatt, azonban ez
nem volt megfelelo.
Az uj szekhaz avatasara, mely a
Lendvay utca 8. szam alatt volt, 1938.
februar 6-an keriilt sor. Az epiilet
jol megfelelt a mozgalom celjainak;
nagy eloadoterem, muhely, raktar,
labor es irodahelyisegek alltak a ta-
gok rendelkezesere. Eveken keresz-
tiil morze- es szaktanfolyamokat,
valamint amatorvizsgat is tartottak
itt. Az epiilet 1944 jiiliusaig volt a
MRAOE otthona, amikor is egy an-
go! szasz bombatamadas alkalmaval
telitalalatot kapott es telj esen el-
pusztult.
Az 1938 julius 25-en megtartott
kozgyfiles adatai szerint az egyesii-
letnek 1832 tagja volt, ebbol 143
volt adoengedelyes. Figyelemre mel-
to ugyancsak ezen a kozgyulesen a
Muszaki Bizottsag beszamoldja, mely
szerint az egyesiilet laboratoriuma-
ban kikiserleteztek az elso visszacsa-
tolt nagyfrekvencias erositovel mu-
kodo vevokesziileket. Az egyesiilet
laboratdriuma a kovetkezo kesziile-
keket epitette meg: egy 25 W-os
cw-fone adot, egy 40W-os hordoz-
hat6 add-vevot, 4 db 16W-os add-
vevot, 1 db hullammerot, 1 db telje-
sitmenymerot, halozati csobugot, a
szalezi Szent Ferenc Rend reszere!
2 db 10W-os ado-vevot. A tervekben
szerepelt egy 250W-OS kozponti ado-
allomas, oszcillograf, precizios hul-
lammero, jelgenerator es hangero-
sito berendezes.
Az egyesiilet muszaki bizottsaga-
nak a feladata volt a rend fenntarta-
sa az eterben. Elozo evben (1937-ben)
„egyetlen szilencium vagy megintes ki-
addsa sem vdlt sziiksegesse" — jelen-
tette a bizottsag. A QSL Iroda for-
galma 88 000 QSL-lap volt.
Ezeket az adatokat a MRAOE ki-
adasaban 1937 juliustol megjelent
„Rovidhullamu Szemle” cimu lapbdl
vettiik (1938. jfin—jfiliusiszam), mely
alig egy esztendeig elt csak, mert
1938 augusztus havaban mar nem je-
lent meg.
Az amatorberkekben nagy csalo-
dast keltett az 1938 evi kairdi Kon-
ferencia. Ismet megnyirbaltak az ama-
torsavokat, a 40 meteres amator sa-
vot gyakorlatilag ekkor vesztettuk
el, mert ezen a konferencian hata-
roztak el, hogy 7200—7300 kHz-ig
terjedo savban musorszoro alloma-
sok mukodhetnek. Az iij hullamsav
beosztas 1939 szeptember 1-en le-
pett eletbe. Ugyanekkor tamadta
meg a fasiszta Nemetorszag Len-
gyelorszagot — kezdetet vette a II.
vilaghaboru. A magyar amatorok
egy reszet katonai szolgalatra hivtak
be. Az egyesulet tagsagat iijolag re-
vizio ala vettek, aki nem tudta iga-
zolni „oskereszteny" szarmazasat, azt
toroltek a tagok sorabol. 1944. mar-
cius 19-en a nemetek megszalltak
Magyarorszagot. A MRAOE szek-
hazban katonai allomast rendeztek
be, es ezzel gyakorlatilag megsziint
az amatorelet, melyet mar korabban
is kiilonbozo tilto rendelkezesek siij-
tottak a haborii miatt.
A Radio Technika cimu folyoira-
tot 1944 jiiniusatol betiltottak. A
Honvedelmi Miniszterium 1944 ap-
rilis 1-vel „Viliam’’ elnevezessel egy
uj lapot inditott, mely „a hirado-
leventek” es a MRAOE hivatalos
lapja volt. 1944 oktober 1-en jelent
meg utoljara.
Mint mar korabban emlitettuk, az
egyesulet szekhazat 1944 jiiliusaban
teljesen lebombaztak, megsemmi-
sult minden, a felszereles es az osz-
szes iratok. Magyarorszagon az ama-
torelet gyakorlatilag megsziint. De
igy volt ez az egesz vilagon, az ama-
torsavok kihaltak voltak, a haborii
miatt mindenutt betiltottak a rd-
vidhullamii munkat— erthetoen.
A nagy vilageges utan hazankban
az 1945—1949-es esztendok az iijja-
epites evei voltak, iij orszagot kel-
lett a romokbol felepiteni.
A haborii utan az amator-mozgal-
mat is ujja kellett szervezni. Az elet
jeladast ismet a szaksajtd vegezte el.
A felszabadulas utan az elso sajto-
termek, mely hiradastechnikaval fog-
lalkozott a „Radiovilag” volt. 1946
februarjaban jelent meg az elso sza-
ma. Decemberi szamaban mar meg-
talaljuk az elso kozlemenyt, ,,R6-
vidhullamokrol” cimen, majd 1947
februarjatol kezdve rendszeresen
napvilagot lat a ,,CQ” rovat. Ennek
segitsegevel eloszor egy megfigyelo
halozatot igyekeztek kialakitani, de
mar ekkor sz6 volt egy „iij egyesij-
let megalakulasarol”. Az 1947 mar-
ci usi szam ban mar neve is van a gye-
reknek Magyar Rdvidhullamii Ra-
dioamatorok Egyesulete (MRRE),
csak eppen miikodesi engedely nin-
csen meg es helyiseg sem. „Most von
olokuldbon es varja az alapszabalyok
jovahagyasat," — kozli к a szerkesz-
toi iizenetek egyikeben egy erdeklo-
donek.
1947 majusatol — harom evi keny-
szerszunet utan — ismet megjelenik
a Radio Technika. Ebben is megtalal-
juk a „Rovidhullamokon” cimu ro-
vatot, azonos cellal mint a Radio-
vilagnal. A Radio Technika 1948 ap-
rilisi szamaban jelent meg a hir:
„Megalakult a magyar rovidhullami
amatorok szervezete, a Magyar Rd-
vidhullamii Radioamatorok Egyesiile-
te” es kozli a „tisztikar” nevsorat.
Egy ev miiltan a Radiovilag es Radio
Technika egyesulesebol szijletett Ra-
dio es film Technika 1949 februari
szamanak „Rovidhullamokon” ci-
mu rovata kozli az oromteli hirt-
„Nagy nap: Szekhaz avatas, 9 ado en-
gedely!” Uj szekhaz a Szabo Jozsef
utca 23-ban, „ragyogo termek, va-
donctuj biitorok, mukodo adok .. es
iij program, melyet Pamlenyi Pal, az
iij egyesulet elnoke avatobeszede-
ben igy fogalmazott meg:
„Az amatorizmus regen a kivaltsa-
gosake volt, pedig de sokan szerettek
volna reszt venni benne. Most mar a
dolgozoke lesz, bevonjuk a munkasok
fiait es sok sok tehetseget engedunk ez-
zel kitermelodni, ami a multban el-
veszett. Masok a feladataink is, oriasi
hajtoero az amatorizmus: szorakozas,
munka es ezen keresztiil vezet az iit
elore, a magasabb tudas fele. Biztos,
hogy ebben a hazban iij generacio no
fel. Ezzel az akarattal iidvozli a szek-
hazavatas kozonseget.” Az avatassal
egyidoben 9 adoengedelyt is kiad-
tak, az elsoket a felszabadulas utan.
Az MRRE vezetosege nagy lendu-
lettel kezdett a munkahoz. Megszer-
vezte a rendszeres oktatast, az ama-
torvizsgara felkeszito tanfolyamo-
kat, ezek anyaganak a kozponti adon
keresztiil tdrteno sugarzasat, a vi-
deki „levelezo” hallgatok reszere.
Versenyeket hirdetett es szervezett,
hogy mine! nagyobb aktivitasra ser-
kentse az amatoroket. A videki ama-
torelet fellenditese celjabol fo cel-
kituzese az volt, hogy minden vide-
ki varosban letrehozzon egy MRRE
fiokot es egy addallomast. Ezzel az
elgondolassal lenyegeben a kollek-
tiv allomasok alapjait vetette meg.
Az MRRE elgondolasai es tervei —
sajnos — csak reszben, vagy egyalta-
lan nem valosultak meg. A fo ok,
hogy nem tudott kapcsolatot teremte-
ni a dolgozo tomegekkel, munkajaban
a szukkoriiseg ervenyesijlt. Az or-
szagban kialakult iij tarsadalmi rend
igenyeit nem tudta kielegiteni. A
magyar radioamator mozgalomnak
iij iitra kellett lepnie, hogy betoltse
azt a szerepet, amelyet egy szocia-
lizmust epito tarsadalom r6 ra.
A Radio- es film Technika 1950
oktoberi szamaban egy rovid kozle-
meny jelent meg „Ujjaszervezes alatt
a magyar radioamator mozgalom” ci-
men, mely bejelenti, hogy „a Sza-
badsagharcos Szovetsegen beliil letre-
hozott Radio Osztaly feladata lesz az
uj mozgalom megszervezese es ira-
nyitasa ... az ujjaszervezes soran az
osszes eddigi radioamator egyesiiletek
megszuntek ...” (MRRE es MRSZ).
Az a forradalmi atalakulas, mely
hazankban 1945—1950 kozott le-
zajlott, torvenyszeriien magaval hoz-
ta a magyar radidamatormozgalom
szervezetenek es iranyitasanak iij
alapokra vald helyezeset. Ezert szu-
letett meg a hatarozat: a magyar ra-
dio amatormozgalom iranyitasat a
Magyar Honvedelmi Szovetseg jog-
elodjere, a Magyar Szabadsagharcos
Szovetsegre kell bizni, azzal a fo
celkitiizessel, hogy teremtse meg az uj
tlpusii, szocialista radioamator moz-
galmat. Ezzel egyidoben az atalakula-
si folyamat es a szervezo munka so-
ran ugyancsak torvenyszeriien me-
ruit fel egy olyan sajtoorganum sziik-
segszeriisege, mely az iij tipusii ama-
tor mozgalmat celkitiizeseinek el-
ereseben segiti, tamogatja. Ezt a fel-
adatot 1951. november 1-tol a szo-
vetseg kiadasaban megjeleno Radio-
technikara biztak.
A lap elso szamanak vezercikke,
mely „Uj celokert” cimen jelent meg,
egyertelmuen fogalmazta meg a moz-
galom es a lap alapveto feladatait:
„А szocializmus epi'tese, bekenk ve-
delme, a magyar radiotechnikai dolgo-
zdk es amatorok szamara, iij, meretei-
ben meg eddig nem ismert feladatokat
tuz ki. Gteves terviink megvalositasa
9
soran uj hiraddtechnikai iizemek, ra-
didkeszulekek szdzezrei, falvainkban
telefonok epiilnek. Ezek a celok csak
sokezer uj tipusu szakember kinevele-
sevel egyidejuleg valosithotok meg. Az
uj szakembernek ezt о taborat a
multban elnyomott, a fejlodestol el-
zort, ma mar felszabadult, de techni-
kai tudassal meg nem rendelkezo dol-
gozd fiatalokbdl kell kinevelni. . .
.. .a Szabadsdgharcos Szovetseg,
amely szervezi es iranyitja a radio-
amator mozgalmat, most szaklapot
indit a radidtechnika irant erdeklodok
szamara. A szovetseg celul tuzi ki az
elektro- es radiotechnikai kerdesek ert-
heto es vilagos formaban torteno tani-
tasat, a tobbseg elmeleti szinvonala-
nak megfeleloen. Eppen ezert a lap
foglalkozik a kezdo rddioamatorok
problemaival, megmagyarazza mind-
azt, ami eddigi munkajukban nehezen
volt ertheto, legfokeppen azert, mert
a magyar szakirodalom e teren keves
segitseget adott. . .
A technikdert lelkesedo ifjusag, ha-
zank jbvendo technikusai es mernokei
rendszeres segitseget kapnak, melyet
eddig annyiszor kertek, s amely jog-
gal megilleti oket. . .”
Vilagos gondolatok es egyszerii
megfogalmazasa azoknak az Cij fel-
adatoknak, melyeket a mozgalom-
nak illetve a lapnak abban az idoben
meg kellett valositani, hogy a fia-
talsag megnott technikai erdeklo-
deset, tanulasi vagyat, maradekta-
lanul kielegitse. Legfontosabb volt
akkor is: az ifjusag nevelese. E teren a
feladat osszetett volt, a szakmai is-
meretek mellett a mozgalmi es poli-
tikai temak is fontos szerepet kap-
tak. Nem volt es sokszor ma sem
konnyii a nevelok, oktatok feladata,
amikor a ketto osszhangjarol kell
meggyozni azokat, akik valamilyen
elkepzelhetetlen naivsagbol „politika-
mentesnek" kepzeltek, vagy kepze-
lik az amator mozgalmat. Aki csak
egy kicsit is foglalkozott, nemcsak a
hazai de a kulfoldi radioamator moz-
galmak tortenetevel, azelott vilagos,
hogy tin. „politikamentes" radio-
amator-mozgalom sehol a vildgon
nines es a multban sem volt. Тёпу ker-
dese — es ezt kell mindenkinek jol
megertenie, — hogy minden orszag,
minden amator mozgalmat jo tech-
nikai es szakmai felkeszultsege —
akarva, akaratlanul is —, a hadsereg
tartalekava teszi. Ez az igazsag, es
akdr tudomdsul vessziik, akdr nem —
ez igy van! Erre szamtalan peldat le-
hetne felsorolni a hazai es kulfoldi
amatormozgalmak eletebol, de itt
csak egyetlen peldat emlitenenk, az
Egyesult Allamok Amator Szerveze-
tet, az ARRL-t. A „The Radio Ama-
teur’s Handbook" 1959-es kiadasanak
„Az a motor mozgalom tortenete" cimii
fejezet ,,Public Service” — ,,Kozszol-
gdlat" cimii reszeben a kovetkezo-
ket olvashatjuk:
„А rddioamatorizmus nagy es dicso-
seges hobbi, de ez a teny dnmagdban
alig erdemelne ki a Kormdnyzat teljes
szivu tamogatasat a nemzetkbzi kon-
ferenciokon. Mas okok is kozrejatsza-
nak. Ezek kbzul az egyik a katonai es
polgari vedelmi szervek meltdnyldsa,
az amator ertekelese, mint tapasztalt
hozzaerto radios utanpdtlds hdboru
idejen. A masik szempontot ugy fogal-
mazhatnank meg, mint „kozszolga-
lat".
Kb. 4000 amator mukodott kozre
kepessegeivel es szakertelmevel 1917—
1918-ban. A hdboru utan termeszetes-
nek tunt, hogy gyumolcsozo kapcsolat
jott letre a hadsereg, a hadiflotto es az
amatorok kozott. Ez a kapcsolat tovdbb
erosodott a kovetkezo nehany evben es
fokozatasan novekvo egyiittmukddo te-
vekenyseg 1925-ben ket szervezet letre-
hozdsdt eredmenyezte: Tengereszeti
Tartalekos Hirkozlo Alapitvany es a
Katonai Rddidamatar Rendszer (ma a
Hadsereggel egyiittmukddo Radio Rend-
szer).
A II. vildghdboruban a Tengereszeti
Tartalekban levo amatorok ezrei lettek
aktiv szolgdlatra behiva, ahol kitiinte-
teskent szolgaltak, mig sok ezren a
Hadseregben, a Legieronel, a Parti 6r-
segnel es a tengereszgyalogsagnal vol-
tok. Osszesen 25 000 radioamator szol-
galt az USA fegyveres eroinel.”
Ugy gondolom, hogy ennel vilago-
sabban es meggyozobben nem lehe-
tett volna leirni — a lenyeget, mely
ha ott termeszetes, nalunk is annak
tekintendo. Lehet, hogy a megjele-
nesi, kivitelezesi forma mas, talan
„okosabb — iigyesebb", de ez nem
valtoztat semmit a dolog tartalmi,
erdemi reszen. £s bocsanatot kerek
azert, hogy a magyar radioamator
mozgalom tortenete rovid ismerte-
tese soran, nem ,,o beliigyekbe” valo
beleavatkozd szandekkal, csak a pel-
da kedveert emlitettem meg egy kul-
foldi amator szervezet „politikamen-
tes” amatormozgalmat. Ami pedig
benniinket illet, mi is tudatosan val-
laljuk, hogy mozgalmunk nem poli-
tikamentes, de azt is hozzatessziik.
hogy ez о „politika” minden megnyil-
vanulasdbon a beke es oz emberi hala-
das ugyet, tehat hazank erdekeit szol-
gdlja.
Az uj tipusii radioamator mozga-
lom szervezese nem kis erofeszitest
kovetelt meg. Nemcsak a budapesti
radioklub-halozatot kellett letre-
hozni, hanem a videkit is. A szovet-
seg, helyesebben szolva az orszag
igen nagy anyagi aldozatokat hozott
azert, hogy e klubok letrejojjenek
es miikodjenek is annak a celnak az
erdekeben, amelyert letrehoztak
oket. Az 50-es evek derekaig az or-
szag teriileten mar 32 radidklub mu-
kodott, a tagok letszama tobb ezerre
teheto. Kb. 200 rovid- es ultrardvid-
hullamii allomas dolgozott az amator-
savokban. Ez alatt az ido alatt a klu-
bok tanfolyamain kb. 40 000 fiatal
sajatitotta el az elektro- es hiradas-
technika alapjait. Hatalmas eredmeny
volt ez a miilthoz viszonyitva.
Ez az Cij tipusii amatormozgalom
nem szakadt el az elettol, nem zarko-
zott az altudomany elefantcsont-
tornyaba, hanem tevekeny reszese
volt az orszag epitesenek. A szak-
mailag jol felkeszult amatoroket min-
denutt ott talaljuk az iparban es a
mezogazdasagban egyarant. A radio-
amator mozgalom nagy gazdasagi
hasznat az egesz vilagon minden or-
szagban hamar felismertek es meg-
felelo modon kamatoztattak. Hon-
vedelmi jelentosegerol mar szol-
tunk, gazdasagi szempontbol elsosor-
ban azt szeretnenk megemliteni,
hogy a radiozas kezdeten megala-
kuld, hiradastechnikai eszkozoket es
kesziilekeket eloallito gyarak 70—
80 szazalekban amatoroket alkalmaz-
tak — erthetoen, mert azok rendel-
keztek megfelelo szaktudassal es meg-
felelo gyakorlattal is. A radidamator-
kodest gyakran hobbinak nevezik, de
tobb annal; szenvedely, amelyet allan-
doan az uj megismeresenek vagya hajt.
Az amator legfontosabb jellemzo tu-
lajdonsagai koze sorolhatok: a tanu-
las, az epites, es a szuntelen ujitas.
Olyan harmas egyseg ez, melynek
hasznossaga gazdagon gyumolcsoz-
tetheto az egesz nepgazdasag terii-
leten. Csak nehany pelda:
Az uj tipusii amatormozgalom
mar az 50-es evek elejen, (1952) olyat
produkalt, melyet elotte egy egyesu-
let mozgalma sem. Az amatorok
10
harom—negy nap alatt 10 db ado-
kesziileket gyartottak, melyek azutan
az al lam i gazdasagokba kerultek,
hogy segitsek az aratas munkajat.
Konkretan radidosszekottetesek iit-
jan biztositottak, de fokent meg-
gyorsitottak a kombajn alkatreszek
potlasat, lerdviditve ezzel a gepalla-
sokat.
Amatorok segedkeztek a Balaton
melyseg-felmeresenel, az olajkutatas-
nal is. Fustelemzo keszuleke keszi-
tettek, a fustben levo es abbol kivon-
hato kemiai anyagok megallapitasara,
a banyaszat szamara banyaleg-jelzo
keszuleket konstrualtak. Nem lebe-
csulendo az a kiserleti munka sem,
amely az ultrardvid hullamok terjede-
si sajatossagait merte fel. Igaz, hogy
csak egyszeru amatdr eszkozokkel,
de a sokevi kiserlet hasznos tapasz-
talatta kristalyosodott, melyet hiva-
talos szerveink is felhasznalhattak.
A televizios ad as megindulasakor az
orszagban a budapesti ado veteli
lehetosege korlatozott volt, es abban
az idoben nem mukodott meg egyet-
len kozvetito (rele) allomas sem.
Amatorok — szinte sajat erobol —
kis releallomasokat epitettek, hogy
lehetove tegyek a budapesti nagyadd
miisoranak vetelet, azokon a helye-
ken, ahol az meg nem volt lehetseges.
Csak nehany peldat soroltunk fel az
amatormozgalom mukodesenek hasz-
nossagarol, amelyek azt bizonyitjak,
hogy a mi mozgalmunk nem dn-
magaert vald, nem oncelii, hanem
tevekeny reszese a szocialista tarsa-
dalom epitesenek — es ez is a mi
tortenelmunkhoz tartozik.
A szepen fejlodo amatormozga-
lomnak silly os karokat okozott az
1956-os ellenforradalom. A magyar
radidamator-tarsadalom nagy tobb-
sege megorizte jozansagat, belatva,
hogy nem a meglevo hibak kijavita-
sardl, hanem az addig elert eredme-
nyek, gyakorlatilag a nepi demokra-
tikus rendszer megsemmisiteserdl
volt sz6. A budapesti amatorok egy
szu'k kore 1956. oktober vegen
„ismet” megalakitotta az MRRE-t,
mely azonban csak par napot elt.
1957 elso honapjaiban mar ismert
hallhatoak voltak a magyar rovid-
hullamu amatorallomasok az eter-
ben, bizonyitva, hogy a szocialista
radioamatormozgalomnak mely gyo-
kerei vannak az amatorok kozott es
nagy tobbseguk meg nehez helyzet-
ben is huseges maradt rendszerunk-
hoz es betartotta az amatorok teve-
kenysegere vonatkozo rendelkeze-
seket.
Az 50-es evek vege amatormozgal-
mat a lendijletes fejlodes jellemzi.
Aktiv reszvetel a hazai es nemzetkozi
versenyeken, elenk elet a klubokban,
ahol rovidhullam, ultrarovidhullamu
es konstruktori szakosztalyok mii-
kodtek, j6 eredmennyel. Komoly
problemat jelentett mar abban az
idoben is az alkatreszellatas (kerdez-
hetne valaki, hogy mikor nem? Hi!).
Az MHS vezetosege igyekezett meg-
teremteni az elofelteteleket a klubok
es az egyeni amatorok munkajahoz.
E teruleten nagy segitseget jelentet-
tek az MHS Radioamator es Model-
lezo Boltjai, melyek igyekeztek spe-
cialis alkatreszekkel is ellatni a moz-
galmat.
Jelentos iranyito szerepet toltott
be a Kozponti Radio klub, mely a
budapesti amatorelet kozpontja volt,
ugyanakkor orszagos jellegu rendez-
venyek szinhelye is. A klub rendezte
es kivitelezte az Orszagos Amator
Kiallitasokat, a konstruktori verse-
nyeket, szervezte a kozponti ad6n
keresztul az amatorhirszolgalatot es
megjelentette a Klub HIradot, mely
a Radidtechnika mellett es azt kiege-
szitve fontos szerepet jatszott ama-
tormozgalmi eletunkben.
A Radidtechnika 1958 oktoberi
szama uj versenyag szuleteset jelen-
tette be. Megrendeztek hazank-
ban az elso „rokavadaszatot”, melyet
napjainkban radidiranymeresnek ne-
veznek. A tortenelmi huseg kedveert
azonban azt is meg kell mondanunk,
hogy elso volt ez a verseny — a fel-
szabadulas utan. A korabeli szaksajto
vagyis a Radio Amator nem emliti
sehol az 1934 szeptemberi versenyt,
feltehetoen azert, mert azt nem az
MRAE rendezte. A RADl6£l_ET1934
szeptember 28-an megjeleno szama
„Hallo! Itt a Radioelet a 230 meteres
hullamhosszon!” dm alatt kozli Ma-
gyarorszag elso radidvadaszversenye-
nek sikeres es eredmenyes lefolyta-
tasat Vecses kornyeken. A masodik
ilyen versenyrol ugyancsaka RADIO-
Ё1.ЕТ 1935. junius 21-en megjelent
szamaban olvashatunk, amelyet Fdt
hataraban tartottak meg. Mindket
esetben egy 50 W-os kozephullamu
adot kellett megtalalni, keretanten-
nas vevovel. Nekiink, kesei utodok-
nak mar csak 5—6 W-os add jutott,
a 2 es 80 meteres amatorsavokban.
Az iijszeru radiosversenyen kb. 50
amatdr vett reszt. Az evek so ran
(1965—1970) egyre nepszerubbe val-
tak nalunk ezek a versenyek, melyek
Balaton Kupa, Avas Kupa, Hirds
Ku pa, Alfold Kupa, Tanacskoztarsa-
sag Kupa, Banyasz Kupa elnevezessel
kerultek megrendezesre. A radio-
iranymeres (rokavadaszat) nemzet-
kozileg is elismert es kedvelt sportag
lett, melybol szamos nemzetkozi ver-
senyt es Europa Bajnoksagot is ren-
deztek. A magyar radioamator moz-
galom e versenyeken mindig az el-
vonalban haladt a jok kozott is sokszor
a legjobbnak bizonyult, melyet harom
Europa-Bajnoksagon szerzett arany-
es ezust ermei „tanusitanak”.
A radidiranymero sport meghono-
sitasa elsosorban annak a kovetkeze-
tes munkanak volt az eredmenye,
melyet az MHS radio szakagi vezetese
a kiizddjatekok bevezeteseert foly-
tatott. Mar a radioiranymeressel is,
mint fizikai sportaggal kezdett meg-
valtozni az amatorizmus jelege. A ko-
rabban csak a negy fal kozott mukodo
amatdr kikeriilt az eterbeni magas-
sagokbol, a foldi kuzdoporondra.
Jo szakmai felkesziiltseg es fizikai
allokepesseg lett az iij jelszo, melynek
jegyeben a fiatalok szazai kapcsoldd-
tak be az iij sportagba.
A 60-as evek elejen meg egy igazan
ferfias sportag szuletett: a radios
tobbtusa. Ez a sportag meg nagyobb
szellemi es fizikai felkeszultseget kd-
vetelt meg a versenyzoktol: tavirasz-
keszseg, radioiranymeres, tajekozo-
dasi futas, celldveszet, granatdobas,
szerepelnek e sportagban, melyek-
ben lenyegeben a honvedelmi fel-
keszito munka testesiil meg.
A radios tobbtusa versenyek jelen-
tosege ezert meg nagyobb, mint a
radioiranymero versenyeke. Ёрреп
emiatt a szocialista orszagok honve-
delmi szervezeteinek fontos dontese
volt, hogy ezt a versenyt — melyet
Testveriseg—Baratsag versenynek ne-
veztek el — minden evben meg kell
rendezni, mas-mas orszagban. Orom
volt szamunkra, hogy az elso ilyen
nemzetkozi komplex versenyt mi
rendezhettuk meg 1970-ben, mely-
nek vandorserleget a Magyar Hon-
vedelmi Szovetseg fotitkara alapi-
totta es adomanyozta. Az evenkent
megtarottTestveriseg—Baratsag ver-
senyek szakmai szempontbol nagy-
szeru eroprobai a resztvevo orszagok
11
amatormozgalma felkeszultsegenek,
politikai szempontbol pedig a test-
veri osszetartozas nagyszeru peldajat
mutatjak.
Amatormozgalmunk tortenetenek
olvasasa kozben nyilvan felmerultsok
kedves olvasoban a kerdes, hogy
1950-t6| kezdve csak itt-ott hivatko-
zunk az amatormozgalmat mindenkor
tamogatd szaklapra.
Valdban helyes az eszrevetel.
Amint elozoleg mar megirtuk, moz-
galmunk hiteles dokumentumainak
csaknem egesze elpusztult 1944-ben
a Lendvay utcai szekhaz szetbomba-
zasakor. Azokban az idokben nem
papirkotegeket kellett menteni, ha-
nem sajnos, inkabb az eletet. Igy a
mozgalom tortenetet sztiletesetol
1926-tol a felszabadulasig 1945-ig,
jobbara csak a szakfolyoiratokban
kovethetjuk, mert azok ordkitettek
meg. 1950-tol pedig mar segit az elo
emlekezet, melynek mar csak a cso-
portositas a feladata, hogy az ertekes
halmazbol a legfontosabbakat valo-
gassa ki, es egy-egy csokorba kotve
nyujtsa at az utokornak. Persze, majd
a lap is segit emlekezni, mert mindig
nyomon kovette a torteneseket,
(sokszor elo is keszitette azokat)
megemlekezve egy jol, vagy kevesbe
jol sikeriilt versenyrol, kiallitasrdl,
konferenciarol vagy eppen egy konst-
rukciorol a muszaki megoldasok kd-
zul.
Technikai szempontbol mozgal-
munkat az egyenletes fejlodes jel-
lemzi. A kezdeti idoben (1950—1955)
jobbara a hagyomanyos technika
uralkodott az adas- es vetel terule-
ten. Igen nagy problemat jelentett
mindig az alkatreszhiany. Gyaraink
meg a hiradastechnikai uzemeket is
csak nehezen lattak el abban az ido-
ben alkatresszel. Az amatortalale-
konysaggal parosult lelkesedes azon-
ban sok mindenen keresztul segitett
minket, abbdl es ugy epultek az add-
es vevokeszulekek, ami eppen volt.
A radidklubok, melyek ma is mozgal-
munk bazisai, igen nagy segitseget
nyiijtottak abban az idoben. Elsosor-
ban az elmeleti kepzes feladatait ol-
dottak meg, kulonbozo tanfolyamok
tartasaval. Az orszagban sok ezren
keriiltek ki a klubok rdvidhullamii,
uitrarovidhullamu, TV- es muszer-
tanfolyamairol. Ugyanakkor ez ido-
ben a szerenyen berendezett labora-
toriumokban es muhelyekben komoly
gyakorlati munka is folyt. A mai ido-
sebb es kozepkoru amatorok szazai
ezekben a klubokban sajatitottak el a
rovidhullamozas mesterseget. De las-
san tert hoditott az 1960-as evek ele-
jen az uj technika, melynek legfobb
megszemelyesitoje a tranzisztor volt.
Amatoreink — a lehetoseghez mer-
ten — igyekeztek mine! hamarabb
megismerni a ,,kis forradalmart" es
azt hasznositani. A Radiotechnika
ugyancsak szdszdloja volt az uj tech-
nikanak es hasabjain megjeleno cik-
kekbol nemcsak az amatorok, de az
egesz orszag szakgardaja is sokat
tanult. Lapunk huen orzi azoknak az
idoknek az emleket.
SSB-egyoldalsavos adas, SSTV-allo-
kepet kozvetito amator TV, RTTY-
geptavird es legujabban az Oscar
(amator miihold!) program jellemzik
napjaink amatormozgalmanak tech-
nikai szinvonalat.
£s a kiallitasok!
Legutdbb 1977 decembereben Zan-
kan volt egy kiallitas, melynek alap-
dtletet a jovoben is meg kellene tar-
tani. Volt ennek a kiallitasnak —
nem is jelentektelen hanyadakent —
egy archiv resze, amelyben a kialli-
tott targyak arra a kerdesre adtak
valaszt. hogy honnan indultunk el,
hogyan es mivel kezdtuk el az amator
radiozast. Majd 1950-tol kezdve 10
evenkenti felosztasban mutatta be
technikai eszkozeinket, technikai fej-
lodesunket — egeszen napjainkig,
tehat azt, hogy hoi tartunk ma!
Az elmult 28 esztendo alatt sok
kiallitast rendeztiink: Budapesten,
Miskolcon, Szekesfehervarott, Duna-
ujvarosban, Kazincbarcikan, Kecske-
meten, de egy sem tukrozte, helye-
sebben szolva nem tukrozhette azt a
„forradalmi” fejlodest, amely az
amatortechnika teruleten az utobbi
10—15 esztendo alatt vegbement.
A Zankan kiallitott amator „home
mode" keszulekek kulcsine es bel-
becse olyannyira megnott, hogy
akkor sem kellene szegyenkeznunk,
ha azokat a gyari keszulekek melle
kellene letenniink — osszehasonllta-
sul. Mindeniitt tranzisztor es min-
deniitt IC minden mennyisegben —
es lassan sehol egy cso, legfeljebb, ha
nagyon „muszaj”! Ez о mo es meg
inkabb a holnap, a Java! Ehhez a jovo-
hoz pedig mar egyre bonyolultabb
elektronika tartozik, igy egyre na-
gyobb az a „tananyag”, amit az ama-
tornek el kell sajatitania, hogy a
„felszinen" maradjon.
Amatormozgalmi szempontbol fon-
tos esemeny volt a Magyar Hon-
vedelmi Szovetseg megalakulasa.1967
junius 20-an hozta az MSZMP Poli-
tikai Bizottsaga azt a fontos hataro-
zatot, hogy
....az MHS-t Magyar Honvedelmi
Szovetseg neven olyan tdrsadalmi ala-
pokon allo szervezette kell atalakitani,
melyben a demokratizmus mellett er-
venyre jut az egyszemelyi vezetes es
felelosseg a feladatok vegrehajtd-
saert..
A radioamator mozgalom meg hat-
hatosabb iranyitasa celjabol rovide-
sen megalakult a Szovetseg Radio-
technikai Osztalya, melynek focelki-
tuzeset igy foglalhatnank ossze:
. szervezetten osszefogni a radid-
technika (elektronika) egyes agaiban
ontevekenyen kiserletezo es a szakmat
szenvedelyesen szereto dolgozdkat, ku-
lonos tekintettel a fiatalokra es ezt az
erot a szocialista haza erdekeben fel-
hasznalni arra, hogy a radioamator
tevekenyseg iitjan mine! nagyobb szamii
a radidhirvaltasban jaratos fiatal
nevelodjon ki, dilando es barmikor moz-
gdsithato tartalekot kepezzen a hon-
vedelem es nepgazdasdg szamdra."
(Idezet az 1971-es Radios Aktiva erte-
kezlet referatumabdl).
A szervezo es iranyito munka elso-
sorban a klubok megerositeset tuzte
ki celul. Kidolgoztak a klubok rnuko-
desi szabalyzatat, majd a klubok fej-
lettsegi fokatol fiiggoen A, В es C ka-
tegoriaba soroltak azokat, ez egy ben
meghatarozoja is lett az anyagi tamo-
gatas mertekenek. Igy lenyegeben a
„besorolas” a klub tagsagatol, az el-
vegzett munkatol, a muszaki fejlett-
segtol fiiggott. Mine! eredmenyeseb-
ben dolgozott egy klub, annal maga-
sabb kategoriaba soroltak. Amator-
tortenelmiink soran meg soha nem
reszesiilt a mozgalom ilyen hathatos
anyagi tamogatcsban, mint most. Emel-
lett a Szovetseg — az SSB program
kereteben — igen nagy anyagi aldo-
zatokat hozott, amikor a klubokat
ellatta modern SSB ado-vevovel.
A radidklubok nagy tobbsegeben igy
megteremtodtek azok az alapveto
feltetelek, melyek lehetove tettek a
szervezett honvedelmi nevelo es ki-
12
kepzo munkat — osszekapcsolva es
osszehangolva azt az amatorteve-
kenyseggel. E nagyszerufejlodes ered-
menyet hiien tiikrdzik a szamadatok:
tobb mint 5000 adoengedelyes, operator
es megfigyelo tevekenykedik klub
jainkban. 1977-ben amatoreink 84
hazai es nemzetkozi versenyen vettek
reszt, szamtalan elso, masodik es har-
madik helyezest ertek el Europa es
vilagviszonylatban. A QSL iroda for-
galmat, allomasaink aktivitasat jol
tukrozi aza3millio(meg leirni issok!)
QSL lap, amelyet 1977-ben hazai es
kulfoldi amatorok szamara tovabbi-
tottak. 1977-ig a magyar radioamator
mozgalomnak — es ezt buszken irjuk
le — 25 Magyar Nepkoztarsasag Ki-
vdlo, 52 Magyar Nepkoztarsasag Erde-
mes es kb. 1000 minositett sportolojo
volt. Diplomaink a Romi, a Balaton,
a WHD, a HCS szerte a vilagon kere-
settek es nepszeriiek a kulfoldi ama-
torok koreben.
Nemzetkozi kapcsolataink, elso-
sorban a szocialista orszagok testver-
szervezeteivel egyre erosodtek az
idok folyaman. A rendszeresen, even-
kent megrendezett radioiranymero,
Testveriseg es Baratsag nemzetkozi
versenyek nemcsak a szervezetek
munkajat hangolta ossze, hanem lehe-
toseget adott arra is, hogy az ama-
torok szemelyesen is megismerjek
egymast, megismerjek a barati orsza-
gok radioamator mozgalmat, eletet
es eredmenyeit.
A kulfoldi kapcsolatok bovitese
tekinteteben amatormozgalmunk je-
lentos esemenye volt az lARU-ba
(Nemzetkozi Radioamator Unio) tor-
tent belepesiink illetve felvetelunk.
1968-ban megalakult a Magyar Radio-
amator Szovetseg (MRASZ), mely az
OTSH meghatarozott szakszovetsegi
ijgyrendje alapjan kezdte el rnukdde-
set. Igy Magyarorszag is hivatalosan
bekapcsolddhatott a nemzetkozi ama-
toreletbe, a kozos munkaba. A ma-
gyar kuldottseg eddig mar ket kon-
ferencian (Schweningen-i es Varso-i)
vett reszt. A magyar radioamator
mozgalom munkajanak es eredme-
nyeinek elismerese nyilvanult meg
abban a dontesben, hogy az IARU
Region I. korzet Rokavadasz Europa
Bajnoksagat 1973-ban Magyarorsza-
gon rendeztek meg. Majd az 1975-os
Varsoi Konferencia meg nagyobb
felelossegu ugyet bizott rank: az
IARU Region I. Radioamator Konfe-
rencia megrendezeset. E sorok
i rasa ко r meg csak az elokeszuletek
folytak, de minden remeny megvan
arra, hogy az minden tekintetben
sikerrel folyjon le es az amator-
tarsadalom szamara eredmenyesen
zarodjon.
Ж
A Radidtechnika 1977. januari sza-
maban emlekeztiink meg arrol, hogy
50 ewe I ezelott, 1928. januar 2-an ala-
kult meg az elso magyar radioamator
egyesiilet. Nehany lelkes, az uj techni-
kaert rajongo amator ult ossze egy
kavehazi kulonteremben, hogy meg-
alakitsa ezt a szervezetet. Hosszii,
szamunkra mar tortenelemnek sza-
mit6 dt kuzdelmes evtized telt el
azota, s a vilag folyasanak drok tor-
venye szerint sok minden megvalto-
zott. A figyelmes olvaso, aki vegig-
kiserte a mi tdrtenelmiink alakulasat,
a sok valtozo tenyezo mellett eszre-
vehetett egy allando es mindenkor
meglevot, amit iigy fogalmazhatnank
meg, hogy amator lelkesedes es aka-
rat. Azok az eredmenyek, melyeket
radioamatorok ertek el ezalatt a fel
evszazad alatt, hazank muszaki elete
tortenelmenek nem szegyelni val6
fejezetei. Emellett igen jelentekeny
az a segitseg is, amelyet a multban,
jelenben es a jovoben is nyujtani
szandekozik mozgalmunk a szocialista
haza vedelmi kepessegeinek erosite-
seben.
Azt mondottuk korabban, hogy a
mi mozgalmunk nem onmagaert vald,
nem oncelu mozgalom, hanem a ko-
zosseget szolgalja, mert csak akkor
van ertelrne letezesenek. Uj tipusii,
szocial ista rad idamator-mozgal m u n к
mindennapi elete es cselekedetei
eddig is ezt a celt szolgaltak es a jovo-
ben is ezt kell szolgalniok.
13
1. Az elektrotechnika es hiradastechnika alaptorvenyei
Bucsas Peter okl. vill. mernok
1.1. Villamos es magneses ter
A benniinket koriilvevo viliig jelen-
segei koziil azokat eszleljiik, atnelyek-
nek eszlelesere alkalmas erzekszer-
viink van. Ilyenek peldaul a feny, a
ho, a hang stb. Vannak azonban szep
szammal olyan fizikai folyamatok, je-
lensegek, melyeknek lefolyasat, bekb-
vetkeztet nem tudjuk erzekszerveink
egyikevel sem kozvetleniil eszlelni.
A villamos ter jelenletet esak koz-
vetve tudjuk megfigyelni. Minden
anyag minden kis terfogategysegeben
bizonyos mennyisiigu villamos reszecs-
ke van. A villamos reszeeskek ket fe-
lek lehetnek: pozitiv es negativ tdlte-
si'iek, a pozitiv toltesueket protonok-
nak, a negativ toltesiieket elektronok-
nak nevezik. A villamosan semleges
anyagokban a pozitiv es negativ tol-
tesfi reszecskek egyenlo inennyisegben
vannak jelen. A Foldon talalhato min-
den test rendes koriilmenyek kozott
villamosan semleges. Ha valamely
testbol clektronokat tavolitnnk el, a
test villamosan pozitiv toltesii lesz, a
visszamarado tobbsegben levo proto-
nok iniatt. Ha testre valamilyen mo-
don elektronokat juttatunk, a tobb-
sc-gben levo elektionok miatt a test
villamosan negativva valik. A villa-
mos toltes tovabb mar nein oszthato
elemi reszenek az elektron tolteset te-
kintik.
A villamos terrel es annak tapaszta-
lati kimutatasaval eldszor Coulomb
foglalkozott. Azt tapasztalta, hogy ket,
kiilonnemii villamos t bites kozott
vonzas lep fel, illetve azonos nemi'i tol-
tcsek kozott taszitas merheto. A tol-
tcsek kozott fellepo erohatast a tblte-
sek koriil kialakuld eroter hozza letre.
A villamos ter altal letrehozott er6ha-
tasnak inindig van iranya. Ha a villa-
mos ter iranyat eleg sok pontban fel-
rajzoljuk es folytonos vonallal ossze-
kotjiik, az tigynevezett tererosseg-
vonalakat kapjuk, melyeket erovona-
laknak szokas nevezni. Az erovonalak
a pozitiv toltesbol erednek es a nega-
tiv toltesben vegzodnek.
Mig a villamos teret villamos tolte-
sek hozzak letre, amelyek egyuttal a
ter forrasai is, magneses tolteseket
nem ismeriink. A imignesseget a mozgo
elektronok vagy egyeb toltott reszecs-
kek liozzak letre. Az elektronok moz-
gasa lehet vezeteses vagy molekuhik
belselyeben lezajl6. A villamos es
magneses erovonalak kozotti lenyeges
kiilbnbseg, hogy a villamos erovonalak
vegpontjakent a toltesek tekinthet6k,
a magneses erovonalak kezdet- es
vegnelkiili zart vonalak.
Az aramtol atjiirt vezeto koriil mag-
neses hatasok lepnek fel, melyeket
egyszeru motion ki lehet mutatni.
Vasreszelek segitsegevel jol kimutat-
hatok a vezeto koriil kialakulo erovo-
nalak.
Azokban az esetekben amikor a vil-
lamos toltes nyugalomban van, illetve
a magneses tenet allando inagnes hozza
letre, sztatikus elektromos illetve
sztatikus magneses hatasokrol be-
szeliink. A villamos es magneses егб-
tereket szemleletesen az er6vonalak-
kal jelenitik meg. Az erovonalak sza-
ma aninyos a fellepo erohatassal. Az
egysegnyi teriileten athalado erovona-
lak szamiit fluxusnak nevezik. Na-
gyobb erohatashoz tehat nagyobb
fluxus tartozik.
Ha az aramtol at jart. vezetoben igen
gyorsan valtozo aram folyik, akkor a
vezeto kornyezeteben sugarzo elektro-
magnestis ter keletkezik. Az elektro-
magneses ter segitsegevel lehetseges a
radiozas. Az clektrom.igneses sugar-
zas hullam form.ijaban terjed. Terje-
desere jellemzo, hogy a terjedesi se-
bessege a fcny terjedesi sebessegevel
egyenlo, leven. hogy a feny is elektro-
magneses hullam. A feny terjedesi se-
bessege 300 000 km masodpereenkent.
1.2. Villamos aram
Az anyagok atornokbol alkotott mo
lekulakbol allnak. A molekulak кар
esolddasa sor.in tobb-kevesebb elek-
tron esak lazan kotodik a niolekulak-
hoz es vannak szabadon mozgo elekt-
ronok is. A vezetok sok szabad elek-
tronnal rendelkeznek. Ha ket vezeto
szabadon mozgo elektronjait ligy eso-
portosit juk, hogy az egyikben elefctron-
tobblet, a inasikban elektron hiany
legyen, akkor azt mondjuk, hogy a ket
vezeto kozott villamos fesziiltseg van.
A fesziiltseget U betiivcl jeloljiik es
egysege a volt (V). Peldiiul a zseblam-
paelem ket kivezetese kozott U =4,5
V a fesziiltseg.
Ha a ket ellenkez.6 polaritassal tol-
tott testet vezetovel osszekapesoljuk,
megindul az elektronok aramlasa az
elektrontobbletet tartalmazo pont felol
az elektronhianyt inutato pont felc.
Az elektronaramhis mindaddig tart
amig az elektronegyensi'ily be nem all.
Az elektronok aramlsisuk (inozgasuk)
kozben iitkoznok az anyag inolekulai-
val. Az egye-s anyagokban az elektro-
nok mozgekonysaga mas es mas.
Az elektronok mozgekonysiiga sze-
rint az anyagokat felosztjak vezet<5kre
es sziget.elokre. Ezen ketto kozott he-
lyezkednek el a fclvezetftk melyeknek
a szerepe az utobbi husz evben fan-
tasztikus mertekben megnott es az
egt'sz teehnikat forradalmasitotta. Az
alabbi felsorolasbol kcpet kaphatunk
a legfontosabb anyagoki-61 amelyek a
harom nagy esaladba tartoznak:
V ezetok
femek
szen
Fel vezetok
femoxidok
femszulfidok
germanium
szilieium
Sziijelelok
szaraz levego
textiliak
guini
iiveg
poreelan
1.3. Villamos energiaforrasok
Azokat az eszkozoket, amelyek va-
lamilyen energiaatalakitas reven kepe-
sek letrehozni az elektronok mozgasa-
hoz sziikseges erol, villamos energia-
forrasnak („aramfornisnak”) nevez-
ziik. A szsiraz es nedves elemek kemiai
encrgi.it alakitanak at villamos ener-
giava. A forgo gepek niechanikai ener-
giat alakitanak at villamos energiava.
Leteznek olyan aramforrasok, amelyek
hoenergiiit alakitanak at villamos ener-
giava. Az aramforrasok egyik fontos
jellemzoje a terheletlen fesziiltseg,
ainelyet. elektrornotoros eronek is ne-
veznek. Masik fontos jellemzojiik a
maximalis terhelhetoseg. Ezt aram-
erossegben adjak meg.
1.4. Egyenaram. valtakozo aram
Amint az elozoekben lattuk. az el-
lentetes villamos fesz.ultscgen levo
pontokat vezetovel iisszckotve a veze-
toben elektroniiranilas jiin letre. Ha az
aramh'is cgyiriinyii. vagyis minden ido-
pillanatban azonos iranvu a vezeto-
ben, akkor egyenaramrol beszeliink.
Idobeni lefolyasat az l.lu alira szem-
lelteti.
A vezetoben lctrehoz.bat6 valtozo
er<5ssegu aram (tigynevezett viilto-
aram) olyan modon. hogy az iiranifor-
ri'ist sorozatosan nikapcsoljuk illetve
lekapcsoljuk a vezetorol, amint az 1. lb.
abra mutatja. Az abran t„ idopillanat-
ban rakapcsoljuk az arainforrast a ve-
zetore, t, i<16pillanatban peilig lekap-
csoljuk rola. Az tibra cseteben a viilto-
ziist periodikusnak mondjuk, inert
iddben egymsis mindig ugyanannyi
ido elteltevel kapcsolunk ki illetve be.
A vezetoben folyd aram iranya ak-
kor valtozik meg, ha az aramforriis
polaritasa megvsUtozik. Ezt egy kiesit
nehez elkepzelni es a vuidsagban nem
is t'tgv hozzuk letre a valtakozo .iramot,
hogy az aramforrsist valtogatott [>ola-
ritassal kapesoljuk a vezetore. A ge-
nerator peldiiul alkalmas valtakozo
liram eloiillitasara. A valtakozo liram
idobeli lefolyasat szemlelteti az 1.1c.
abra. Az abrazolt tigynevezett szinuszos
valtakozo aram (roviden szinuszos
aram) periodikus. A jieriodus ide jet az
abran jeloltiik. A hiradiistechnikaban
es az amator gyakorlatban ilyen jelle-
gu fesziiltseggel es arammal lehetseges
a beszedjel, a morzejel es televizios kep-
jel tovabbitiisa a ter egyik pontjiibol a
ter masik pontjiiba. A jehitvitel igen
rovid periodusidejt'i szinuszos lefolyiisii
fesziiltseggel tortenik. Peldiiul a radio-
amatorok a masodpere niilliomodre-
szcnel rovidebb periodusidejti (psee)
rezgesek segitsegevel bonyolitjak le az
ossz.ekotteteseiket. Az ilyen rovid idejii
rezgeseke.t oszeillatorral lillitjak elo.
14
Ampbtudo
O' to t
Amplitude
1.1. abra. Harom fajta dramlefolyde
dbrazolaea: a) egyendram;
b) pulzdld egyendram; c) szinuszos vdl-
takozo dram
1.5. Harmonikusok
A szinuszos rezgesperiddusidejemeg-
hatarozza a rezges egy periddusanak
iddtartamat. (T) Azt a mennyisdget
amely megmutatja, hogy egy masod-
perc alatt hany rezges zajlott le, frek-
vencianak nevezik. A frekvencia egy-
sege a hertz vagy ciklus, jele Hz vagy
c/s (ciklus per secundum, roviden cps).
A periddusidd es a frekvencia kozotti
kapcsolat:
ffe)=f(b
1.2. abra. Az a) dbrazolja az alapot;
b) pedig a harmadik harmonikust. Az
osszegezdst pontonk&nt dvigezve jol lat-
hald, hogy az eredd csak hasmdit az
dtaprezgdshez. Az eredd torzult szinusz-
rezgds (c)
Egy adott frekvenciaju szinuszos rez-
gesnek egesz szamii tdj>bszdrdseit a
rezges harmonikusainak nevezik. (1.2a
es 6 abra). Magat az eredeti rezgest
ilyenkor alapnak nevezik. Az alap es a
harmonikus osszege torzult szinuszos
rez-gest eredmenyez. Az. 1.2c. abran
lathatd az alapnak es a harmadik har-
monikusanak osszege. Az abran azo-
nos nagysagxi fesziiltsegeket adtunk
ossze.
1.6. Egyenarara
Az egyenaramu jelensegeket az idd-
tengellyel parhuzamos egyenes abrazol-
ja. A fiiggdleges tengelyre termesze-
tesen aramot is merhetiink, attdl fiig-
gden, hogy melyik mennyisdget akar-
juk abrazolni. A 1.1a. abra eseteben a
folyamatot algebrai szempontbol is
egyszeriien tudjuk leimi:
ha t -ct0 akkor U =0
ha t =»t0 akkor U = UA
Itt jegyezziik meg, hogy az egyen-
aramii folyamatoknal is vannak olyan
idoszakok, amikor az egyenaramxi vi-
szonyokra megallapitott osszefiiggesek
elvesztik ervenyiiket. Ezek az iddsza-
kok bekapesolasi es kikapcsolasi idd
tartomanyok.
1.7. VAltakozd Aram
A valtakozd aram (fesziiltseg) ,,leg-
egyszerubb” alakja a szinuszos. A szi-
nusgorberol annyit kell tudnunk, hogy
egy kozeppont koriil korben forgo pont-.
nak a forgiis sikjara merdleges, egyen-
letesen raozgo feliUetre vetitett mozga-
saaz az idd fiiggvenydben szinuszgorbet
ir el. A termeszetben igen sok jelensdg
ezt a fiiggveny t koveti pl. a rezgd-
mozgiis, a hullamzas stb. Szinuszos fe-
sziiltsdg keletkezik a homogen mag-
nesterben forgatott vezetdhurokban
(1.3. abra).
A homogen magnesterben forgatott
vezetdhuroknak gyakorlati valtozata
a dinamo (generator), amely mozgas-
energiabol allft eld elektromos eneri
giat. A haldzati fesziiltseget is genera-
torral allitjak eld. A szinuszos vdltozas
matematikai kdplete:
u =tJ-sin a
ahol U a szinuszhullam csucserteke
(amplitudoja), a a kezdd ponttdl sza-
mitott elofordulasi szog, u a fesziiltseg
pillanatdrteke. Ha 0 = 1 V.uerteke + 1
es — 1 kozott valtozik, a valtozas idd-
beli lefolyasa az 1.4. abran kovethetd:
a=0°-nal 0 V, a = 90°-nal +1 V, a =
= 180“-nal ismet 0 V, a = 270°-nal — 1
V, es a = 360°-nal ismet 0 V. A szinusz-
fiiggveny periodikus: ez azt jelenti,
hogy az azonos fesziiltsegertekek azo-
nos iddkozonkent megismetlddnek.
A fiiggveny ismetlddd szakaszait pe-
riddxxsnak nevezziik es egy periddus-
nak az idejet periddusiddnek nevezziik.
Az egy masodperc alatt lezajlott perio-
dusok szama a frekvencia (f) es a frek-
venciat f= — osszefiiggessel tudjuk
kiszamitani. A frekvencia mertekegy-
1.3. abra
sege a hertz (Hz) vagyis az 1 Hz frek-
vencia azt jelenti, hogy 1 mp alatt 1
teljes szinuszhullam zajlik le.
Tekintsiink ismet az 1.4. dbrara de
kovessiik a gondolatmenetet: ha t
idd alatt t/T periddus telik el, akkor
ugyanezen idd alatt а/2л fordulatot
ir le a forgo pont.
t a t
egyenldsegbol: а=2л- - =
= 2n-f-t А 2л-f szorzat azt fejezi ki,
hogy az egysegsugaru kdr keriileti
pontja 1 mp alatt mekkora utat tesz
meg a kor keriilete menten, tehat nem
egyeb, mint a forgdpont keriilet menti
sebessege. A k6r keriilete ugyanakkor
a kozepponti szog mc.resdre is alkalmas,
ennek az analogianak az alapjan a
2л-f szorzatot szogsebessegnek neve-
zik ds <u-val jelolik, mertdk egysege
radian/sec. Megjegyezziik, hogy szinu-
szos jelformanak vagy egy driasi eldnye
minden massal szemben: a Fourier-
tetel drtelmeben ugyanis barmilyen
nem szinuszos, periodikus fiiggveny
felbonthatd szinuszfiiggvenyek osszege-
re, amely osszeg egy f frekvenciAjd
jelbol, mint alapbol, es annak egesz
sziiimi tobbszoroseibdl, a harmoniku-
sokbol All. Pl. egy f frekvenciajil
negyszdghullamu fesziiltsdg eldAUit-
hato f, 2f, 3f, . . .k-f frekvenciaju
szinuszos fesziiltsegek osszegekent (k =
= 1,2,3,...........)-
15
1.8. Л valtakozo агат jellegzetes ertekei 2-J- tabldzat
A szinuszos valtakozo агат es fesziilt-
seg erteke minden pillanatban mas es
mas. Igaz, hogy a periodicitas (perio-
dikus jelleg) miatt a ki't szelso ertek
kozotti pillanatertekek masodpereen-
kent, a frekveneianak megfeieloen 2f-
szer megismetlodnek. A gyakorlat
szamara azonban nagyon fontos volt
olyan jellegzetessegeket keresni, ame-
lyekkel a szinuszos valtakozo агат vagy
feszultseg egyszeriien megadhato. A
jellegzetes ertekek megallapftasanal
minden esetben a valtakozo агат
(vagy' fesziiltseg) fizikai hatasabol in-
dulnak ki. A szinuszos valtakozo feszult-
seg jellegzetes ertekei t az 1. tablazatban
foglaltuk ossze.
A jellegzetes mennyiseg
Megnevez^s Jele KiszAmit&sa
Pillanatertek u (t) и (t) = C sinwt
Csdcsertck C;V C a 1,41 Ven
Effektiv ertek u, V.n u = 0.71 Г
Teljes periodusra Atlagolt fel szinuszhulldm Vici Uah t\ a 0,318 0
Teljes periddusra Atlagolt teljes szniuszhulUm VkJ Umi Uk a 0.637 0
1.9. Effektiv ertek
A leggyakrabban hasznalt jellegze-
tes ertek. Kepzesenek az az alapja.
hogy akar szamitassal, akar meressel
meghatarozhato az az egyenaram,
amely egy adott szinuszos valtakozo
arammal azonos hoteljesitmenyt ad,
ugyanazon ido alatt. Az effektiv erte-
ket az indexben eff-fel jelolik:
T t t
L‘"“1'2 1'2
Az 1.5. abran egy szinusz fehullamra
rarajzoltuk az effektiv erteket.
1.10. A szfimtani vagy elektrolitikus
kozep€rtek
Kepzesenek az az alapja, hogy meg”
keressiik azt az egyeniiram-erteket,
amely egy adott valtakozo arammal
azonos elektrolitikus hatast vail ki.
A kiszamitasnal meghatarozz.uk annak
a T/2 alapti negvzetnek a magassagat,
amelynek a teriilete azonos a szinuzs-
gorbe alatti teridettel a T/2 tarto-
manvban
2 л л
Uk = C = 0,637 СГ
A mutat6s miiszerek (Deprez) kozep-
erteket tnernek es skalajuk effektiv
ertekben van kalibralva.
A kozepertekek ertelmezesenel a tel-
jes periodusra vonatkoztatva kiilonb-
seget kell tenni. Az effektiv erteknel
1.5. tibra. Az effektiv ertek ertelmezise
1.6. tibra. A szamtani kozepertek ketol-
dalas egyeniranyitott szinuszjel eseten
ninesen problema, hiszen a negativ
felperiodus ugyanugy „meleglt”, mint
a pozitfv felperiodus.
A galvanikus vagy szamtani kozep-
crtek ertelmezese a teljes periodusra
csak akkor realis, ha a negativ fel-
periodust atforgatjuk az idotengely
koriil a pozitiv tartomanyba vagy a
negativ periodust eltiintetjiik (az
elobbi eset gyakorlati megvalosltasa a
ketoldalas, mig az utobbi eset gyakor-
lati megval6sltasa az egyoldalas egyen-
iranyltas). Ez azt jelenti, hogy az
2 .
Uk = L egyenlettel kiszamolt Uk
ertek a teljes periodusra is igaz, ha a
negativ felperiodust beforgatjuk a po-
zitiv tartomanyba (1.6. libra). Ha a
negativ felperiodust „levagjuk” es a
kozeperteket a teljes periodusra sza-
moljuk akkor az
[7k =----- osszefiiggest kell hasznalni
(1.7.abra).
Ket egyszeru peldaban megmutat-
juk, hogyan lehet az elmondottakat
alkalmazni.
1. A halozati fesziiltseg effektiv erteke
220 V, a frekveneiaja 50 Hz, irjuk fel
a szinuszos egy’enletet.
Az egy’enlet altalanos alakja u = U-
sin co t.
. ft
U meghatarozhato az Urft = egyen-
letbdl, ha СГ-га rendezziik, tj — j,2-Uett
= 1,41-220 = 310 V.
Tovabba <a-t meghatarozhatjuk az
co = 2л: f egyenletbdl.
rad
<u = 2лТ = 6,28-50 =314
sec,
tehat
u = 310-sin 314 t.
A gy-akorlatban a esiiesertekek isme
rete nagyon fontos, inert az alkat-
reszek агат- es fesziiltseg-terhelheto-
sege korlatozott, de a megengedett
mertekig viszont sokszor celszeru
igehybe venni oket.
2. Az effektiv ertekkel ugyanugy' sza-
molhatd a villamos teljesitmeny, mint -
ha egyenarammal volna dolgunk.
P = U • I [watt]
Egy futdtest 1 kW-os es 220 V-os halo-
zatra kapcsolhat6. Mekkora ararnot
vesz fel a halozatbol?
P
P=Uetf-Ierf, ebbol Err =
L err
1000
Ie« =------= 4,55 A.
220
1.11. HullAmhossz
A 15 — 15 000 Hz-ig terjedo ineeha-
nikus rezgeseket az emberi fill fel-
fogja. Ezeket a rezgeseket hang-
frekveneias rezgesnek nevezzilk.
Ugyanebben a tartomany ban (15 —
15 000 Hz) eso villamos jeleket is hang-
frekveneias jeleknek nevezik, ugyanis
alkalmas atalakftoval (pl. fejhallgato,
hangszoro) iezek a villamos jelek at-
alaklthatdk hallhato meehanikus rez-
gesekke.
1.7. dbra. Szamtani kbzipertek egyolda-
las egyenininyitott szinuszjel eseten
16
2. tabldzal
A mertekegyseg neve es roviditese Az egysegnek h&nyszorosM (hAnyadreszet) jelenti Pelda
tera (T) giga (G) mega (M) kilo (k) hekto (h) deka (dk. da) 1 000 000 000 000 = 1018 1 000 000 000 = 10s 1 000 000 = !0f- 1 000 = io3 100 = 102 10 = 10 109 Hz = 1 G Hz 10е ohm = 1 Mohm 103 m = 1 km 102 1 = hl 10 gr — 1 dk
deci (d) 10 -10’ 10-1 ni = 1 dm
centi (e) too - -102 10 2 g = 1 eg
mill! (in) 1 _ 1 n-3 1000 JO 3 V = 1 mV
mikro (p) 1 - = io 6 1000 000 10 ° A = 1 pA
nano (n) 1 = 10 s 1000 000 000 10 9 F = 1 nF
piko (p) 1 =1012 1 ooo 000 000 000 10 12 F = 1 pF
femto (f) J = 10 15 1 000 000 000 000 000 10 15 H = ItH
atto (a) J = 10 i® 1 000 000 000 000 000 000 10 18 A = laA
A radioatvitel 100 000 Hz-nel na-
gyobb frekcvcnciujii villamos jelekkel,
elektromagneses rezgesekkel lehetse-
ges. A 100 000 Hz-nel magasabb, de a
1000 000 000 000 Hz-nel alaesonyabb
frekveneiajii jeleket radiofrekveneias
jeleknek nevezik. A 2. tablazat alapjan
a fent megadott ket frekveneiahatart
fgv irhatjuk lit: 100 kHz — 1 000
GHz-ig.
Az eddigiekben is elofordidt mar,
hogy a jelolesekben a gorog abe betuit
hasznaltuk. A kesobbiekben ez gyakori
lesz, ezert a 3. tublazatban a gorog abe
beturendes felsorolasat inellckeltiik.
Az 1.8. abran a teljes elektromagne-
ses hullamtartomanyt abrazoltuk.
Az fires terben az elektromagneses
energia fenysebesseggel terjed. A ter-
jedesi sebessiigbol es a frekvenciabol
meghat arozhatjuk a hullainhosszusa-
got.
Г m 1
300 000 000
3. tabldzat
A gorog betu jele Megnevez&e A gorog betii jele Megnevezese
kisbetu nagybetfl kisbetu nagybetu
a A aha N nii
fi В beta e kszl
r 1^ gamma о О omikron
d J delta JI pi
E epszilon 0 P rh<>
c Z zeta r szigma
V H eta r T tan
ь f-j theta V iipszilon
I iota V Ф fl
Л К kappa X x. chi
V .1 lambda V •p pszi
X M nui (tl Q omega
frekvencia [Hz]
A kepletben Z-t (ejtsd lambda!) meter-
ben kapjuk meg, ha a frekveneiat Hz-
ben helyettesitjiik. Az amator gyakor-
latban a kepletnek az alabbi formajsit
hasznaljuk
300
1 [MHz]
vagyis lambdiit meterben megkapjuk,
ha 300-at elosztjuk a frekveneiaval,
amelyet inegahertzben kell behelyette-
sfteni. Peldaul: a 3,5 MHz-es frekven-
eia hullamhosszusiiga:
300
z =----- =85,71 meter
3,5
ю’4
102
10'
TO20
1016
TO22
1.12. A villamos ellenallas
Ainint az elozoekben mar ernlit.es
tortent rola, a vezetokben (altalaban
femek) az elektronok aramlasa aka-
diilyoztatva van a molekulakkal valo
atkozesek kovetkezteben. Ez az aka-
dalyoztatas a meehanikai surlodashoz
hasonlo Iratast fejt ki. Amely femben
keves siirlodo ellenallassal talalkoznak
az elektronok, azok a jo vezetok.
Ebbe a esoportba tartoznak a femek
koziil az eziist (Ag), a vorosrez (Cu),
az aluminium (Al). A leggyakrabban
hasznalt vezeto anyag a rez. A I. tab-
f (Hz)
io12
Ю 2
A(c ml
infra
«Hz)
1024
10’4
voros
Iff6
ultraibolya
lathato feny
1018
10‘8 10“’°
rent gen -sugarzis (X)
radioaktiv sug U>
10~12
kozmikus
sugarzas
Л(ст)
4. ЫЫага!
F<*m Vegyjel A rozhez viszonyitott ellenAHAs
Eziist Ag 0,964
Rez Cu 1
Aran у An 1,32
Aluminium Al 1,625
Gink Zn 3,64
Platina Pt 6.3
Olom Ph 12,3
Wolfi am W 3.2
1.8. tibra. Az elektromagneses huUamok
teljes spektruma. Az amator savot azab-
ran fent kiemelve abrazoltuk
17
liizatban megtalaljuk nehany a gya-
korlatban elfifordulo vezetdnek a rez-
hez viszonyitott ellenallasat, vagyis
azt, hogy az adott anyag hanyszor
nagyobb ellenallast kepvisel, mint a
vorosrez (termeszetesen azonos geo-
metriai viszonyokat es azonos hdmer-
sekletet feltetelezve).
A villamos ellenallas az osszekotd
каросв a villamos fesziiltseg es a villa-
mos aram kozott. A torvenyt amely,
a mennyisegi viszonyokat fejezi ki,
Ohm-torvenynek nevezik:
U U
R=—; 1=—; U=I-R
I R
A harom egyenlet ugyanazon ossze-
fiiggesnek harom alakja. Mindegyik
kiilon-killon alkalmas arra, hogy a ha-
rom mennyis6g koziil kettdnek az is-
mereteben a harmadikat meghataroz-
zuk. Az R ellenallas mertekegysege az
ohm (12). Ha egy aramkorben 1 ohm
ellenallasra I V fesziiltseget kapcso-
lunk, az aramerdsseg I amper (A).
Ha a fenti egyenletekbe az U fesziilt-
seget voltban, az R ellenallast ohm-
ban, az I aramot amperben helyette-
sitjiik be, a keresett mennyiseget
mindig alapegysegben kapjuk. Pl. egy
4,6 V-os aramforrasra egy olyan izzot
kapcsolunk, amelyen 0,1 A aram
folyik, az izzo ellenallasara
U 4,5 V
R = . = ------- = 45 ohm
I 0,1 A
adddik.
Ha egy alkalmas muszerrel meg-
merjiik az izzo ellenallasat, azt tapasz-
taljuk, hogy hideg Allapotban mas lesz.
az erteke, mint izzo allapotban. A vil-
lamos ellenallas fiigg a hfimerseklet-
t61.
A meleg allapotban merhetd ellen-
allast meghatarozhatjuk az Rt =R(1 +
4- a[t — 20]) egyenlettel, ahol Rt az ellen-
allas (ohmban) t hSmersekleten, R az
ellenallas (ohmban) 20 C°-on, a a lio-
mersekleti egyiitthat6, melynek erteke
vorosrezre 3,92 • 10*1—1
|c°j
aluminiumra 4 • I0~3|— 1
lc«]
konstantanra 0,05 • I0~3| — 1
|c]
Egy adott anyagbol keszitett vezetS
ellenallasa a fiigg a vezeto geometriai
mereteitfil. A meretektdl valo fiiggest
kifejezi az R — p - egyenlet. Az egyen-
1.9. abra. Egyszerii dramkar
1.10. abra. fiorba kapcsolt ellenallas-
komplexum helyettesithetb az eredo ellen-
dlliissal
letben g az anyag fajlagos ellenallasa,
I a hossza m-ben es q a keresztmetszete
mm‘-ben. I’ontosan g nagysagu ellen-
allasa van 20 °C-on 1 m hosszti, 1 mm*
keresztmetszetu vezetSnek.
A g erteke:
£>mm*
vorosrezre 0,0178-------
rn
12 mm*
aluminiumra 0,03--------
rn
&mm*
eziistre 0,016 ------
m
Hatarozzuk meg peldaul 10 m
hosszu, 0,2 mm atmeroju rezhuzal
ellenallasat 20 °C-on es 60 °C-on.
I
Az R = o— egvenletben a q erteke nem
"4
adott, tehat ezt kell elfiszor meg-
Н*-л
hatarozni. q =------=0,0314 mm*
Ю
R(Ml = 0,0178------- 5,67ohin
' 0,0314
R„ = R-
1 +a(t- — 20)
= 6,56 ohm
A pelda tanulsaga szerint az ellenallas-
novekedes 60 '( '-on 20 °C-hoz viszo-
nyitva kb. 16%-os. Erdekessegkent
az egyenletbol meghatarozhatd min-
den anyagra az a homerseklet, amely-
nel az ellenallas 20 °C-hoz. kepest a ket-
szeresere valtozik. Reznel 276 °C-nal
van ez a homerseklct.
1.13. Ellenallas mint alkatresz
Az eddigiekben az ellenallast ugy
ismertiik meg, mint a vezetSknek egy
specialis villamos tulajdonsagat. A
gyakorlatban talalkozunk olyan alkat-
reszekkel, melyeknek a neve ellen-
allas. Ezek az elemek vagy a reznel
nagyobb fajlagos ellenallasu femhuzal-
bdl kesziilnek (pl. konstantanbdl),
vagy pedig kiilonleges szenbdl. tJjab-
ban talalkozhatunk femreteg ellen-
allassal is. Valamennyi ellenallasra jel-
lemzo, hogy meghatarozott ohm- es
teljesitmeny-ertekkel nagy tomegben
allitjak eld.
1.14. Vezetdkepesseg
Egyes alkalmazasoknal eelszeru az
ellenallas helyett annak reeiprokat
megadni. Az ellenallas reciproka a
vezetfikepesseg, jele G, mertekegysege
a siemens (S).
1 ohm,
A szakirodalomban az egyes muszere-
ken a vezetSkepesseget nem S-sel, ha-
nem mho-val jelolik. 1 mho = 1 S.
A lenyeg minden esetbert ugyanaz,
vagyis a vezetfikepesseget az ellenallas
reeiprokakent szamitjuk:
G t[A] 1
W U[V] R[ohm]
1.15. Az egyszerii Aramkor
A legegyszerubb aramkor a-z 1.9.
abra szerint allithatdossze; a fesziiltseg-
forrasbdl, az ellenallasbol (fogyaszto)
es a kettSt osszekotd vezetobol, vala-
mint a kapcsolobol all. Az egyszerii
aramkorben ervenyes az Ohm-torveny:
az ellenallason atfolyo 1 aram egyene-
sen aranyos a telep fesziiltsegevel (U)
es forditottan az ellenallassal (R)
1.16. Sorosan 6s p^rliuzamosan
kapcsolt ellen£llasok
A gyakorlatban altalaban neinesak
egy ellenallas van az aramkorben.
Tobb ellenallas lehetseges egyszerii
kapcsolasi mddjai: a soros kapusolas
(1.10.a. abra), a parhuzamos kapeso-
las (1.11a. abra) es a vegyes kapcso-
las (1.12м. libra).
A kiilonbozo mddon kapesolt ellen-
allasok eredfiertekenek nevezziik azt
az ellenallas-erteket, amelyet az aram-
korbe kapcsolva az adott soros, par-
huzamos vagy vegyes elrendezes he-
lyett pentosan ugyanakkora arani-
erosseget hoz letre, mint az adott
soros, parhuzamos vagy vegyes elren-
dezes.
1.17. Ellen£ll£sok soros kapcsol£sa
A sorosan kapcsolt elleniillasok
ered6 ellenallasa egyenlfi a soros kap-
1.11. abra. Parhuzamosan kapcsolt ellen-
alliieok helyett az eredo eUendllast iktat-
juk az aramkorbe. Az aramkbri viszo-
nyok nem vdltoznak meg
18
csolast alkotri egyes ellenallasok ellen-
allasiinak osszegevel, vagyis
RM=Rt+R3+R3 +........Rn
Az 1.10. a es b abnin ket tagot abni-
zoltunk (R,-et, <is R3-t) es az eredfit,
Re,—/-
Sziimszeruen egy peldan mutatjuk
be a soros kapesolas eredojenek sziimi-
tiisiit. Szainitsuk ki, hogy ha egy aram-
korben 3 db ellenallas van sorosan kap-
esolva es az egyik 1 kohm erteku, a
masik 3,3 kohm erteku, a harmadik
4,7 kohm erteki'i, mekkora eredo
ellemillassal lehet ezt u harom ellen-
lilliist helyettesiteni.
Rc.. = 1 kohm +3,3 kohm +4,7 kohm =
= 9 kohm.
Szamitsunk ki meg egy peldtit,
amely msir egy kisse nehezebb lesz, a
gyakorlat azonban ehhez hasonlriakkal
szolgal. A meglevii feszilltsegfornisunk
12.6 V-os, nekiink 6,3 V-os futesu
elektroneso viink van, amely 0,3 A
fiitoiiramol igenyel. Kerdes, hogy
mekkora ellcnallast kiissiink sorosan
az elektroneso fiitesevel. hogy ne kiiro-
sodjek meg.
Az biztos. hogy az aramkorben
0,3 A eriisscgii aranmak kell folyni. Ha
tehat a 12.6 voltot elosztjuk a 0,3 A-rel
megkapjuk azt az ellenallaserteket,
amely 12,6 volt eseten a megfelelo
liramot hozza letre.
12.6V
------- К = 12 ohm.
0.3A
Ezutiin ossz.uk el a 6,3 voltot 0,3 A-rel,
akkor megkapjuk, hogy az elektroneso
fiitoszalanak mekkora az ellenallasa:
6,3V
----=21 ohm
0,3A
Beliithuto, bogy 21 ohmos ellenallast
kell a fiitoszallal sorosan kapesolni
c-s akkor: 21 ohm+ 21 ohm =42 ohm
eredo ellenalliis kapcsolodik az arara-
korbe. Az is belathato, hogy a sorosan
kapesolr ellenallason litfolyo0,3 A eros-
segu liram hatasara az ellenalliis
eppen a tobblet 6,3 Voltot fogja
„felvenni”.
Az eldbbiekben tapasztaltak tiltalii-
nossiigban is igazak, vagyis egy ziirt
aramkorben az ellenalliisokon eso
fesziil tsegek osszege egyenlo az tiram-
I’ornis fesziiltsegevel. Ez Kirehoff ma-
sodik torvenye, amelyet huroktorveny-
nek is nevcznek.
1.18. Ellenallasok |iarlnizainos
esoliisu
kap-
A parhuzamosan kapesolt ellen-
lillasok eredo ellenallasiit a vezeto-
kepessegek kiszanritasara vezetjiik
vissza. A parhuzamosan kapesolt ve-
zetesek osszeai lhatok.
A parhuzamosan kapesolt ellen-
alliisok eredojet az
R + R + R + ’ ‘ + Rn
1________
Gj + G + Gj3. . . ,G„
1.12. abra. Vegyenen
kapesolt ellenallasok
eredoje meghablrozaea-
nak menete. Elso lepes-
ben En-et es hata-
rozzuk meg, mdsodik le-
pesben Rn-at, vegi'il az
eredot
segitsegevel lehet kisziimitani. Ket
parhuzamosan kapesolt ellenallas ese-
tcn haszniilhato a
1R‘-R yH
r1+r.“R1XR1
(ez ut6bbi forma elterjedt rovidi-
tese a parhuzamos kapesolsis keple-
tenek).
Az 1.11. a abran lathato ellenallasok
ertekei legyenek R, = 5 kohm; R3 =
15 kohm, hatarozzuk meg az eredfit!
5 • 103 • 15 • 103
------- =3,75 kohm
5 -103 +15 • 103
Ri K,
Az ---------= R„, kepletet. tobb
R, Ra
Rep =
mint ket ellenalliis eseteben iigy al-
kalmazzuk, hogy az els6 kettobol
sziimitott kozbenso eredovel, es a har-
madikkal, mint parhuzamos ellemilas-
sal sziimitjuk a kovetkez.6 eredot. A
modszert akiirhany ellenalliis eseten
alkalmazhatjuk. Peldiiul: R, =470
ohm; R, = 820 ohm; R3 =680 ohm er-
teku ellenallasok parhuzamos kap-
esolasban vannak, hiiny ohm az eredfi
ellenallas ?
470-820
R(1 =-------- =298,759 ohm
470 + 820
Rei-K, 298,759-680
___ ^3 _ ’ _
e Rel +R3 298,759 + 680
= 207,57 ohm
Ez utobbi esetben a harom db par-
huzamos ellenall.isra kapesoljuk peldii-
ul U =4,5 volt fesziil tseget e§ szamit-
suk ki, hogy mekkora liram folyik az
ellemillasokon killon-kiilon, es az. egyes
aramok osszege hogyan viszonyul a
tclepbAl folyo tiramhoz. Az aram kisza-
mitiisiit az Ohm-torveny alkalmazasa-
val vegezhetjiik el.
U 4,5 V
= =9,57 mA;
R, 470
l.=
R,
U
h =
R3
u
Ic= — =
Re
= 5,49 mA;
820
4,5 V
=-----= 6,62 mA;
680
4,5 V
= 21,68 A
Re
Ezek utan adjuk ossze az tigakba folyo
liramokat:
Ii ++13 = 9,57 mA+5,49 mA 4-6,62
mA =21,68 mA = le
Az credmeny azt mutatja, hogy az
agaramok osszege az. aramfornisbol
kifoly6 arammal, vagyis a foiig arama -
val azonos. Ez. nemcsak ebben az eset -
ben van igy, hanem minden esetben,
amikor elleniillasok vannak parhuza-
mosan kapesolva. Ez Kirehoff elso
torvenye, a esom6ponti torveny.
1.19. Ellenallasok vegyes kapesolasa
Az. 1.12a abran liithato egy vegyes
kapesolasii ellentilliishaldzat (Sorosan
es parhuzamosan kapesolt ellemillii-
sokb61 alkotott parhuzamos es soros
elrendez.es). Az ilyen elrendezesti kap-
esoliisok eredojenek kiszamitasiihoz ad
elvi semiit 1.12b. libra Eloszor raeg-
hatiirozzuk a Rcl-et, Re3-t majd Re3-at
a soros illetve a parhuzamos kapesolas
szabalyai szerint, vegiil Re-t a soros
kapesolas szabalyai szerint. Az 1.12.
abnihoz szamitsunk ki egy szampeldat:
R, = 110 ohm, R3 = 110 ohm, R3 =220
ohm, R4 =470 ohm, R3 =56 ohm, R3 =
= 150 ohm
ReI =Вз +R3 =2 -110 ohm =220 ohm;
R«
«.-B.
r5+r
56- 150
56 +160
47,8ohm
ReiRs
Re3= =110 ohm;
Re.+R,
Re =RC3 +R4 +Re! = 110+40,78 +
+ 470 = 620,78 ohm
A fenti szamitiisb61 lathato, hogy
tulajdonkeppen egyszeru mddon lehet
lebontani a latsz61ag bonyolult vegyes
kapesolasii liramkort (hal6zatot) is.
A gyakorlatban taliilkozhatunk olyan
ellenalliis halozatokkal, amelyek nem
tartoznak az eddig raegismertek koze.
Ezek az ellenalliishiilozatok kereszt-
tagokat lithidalt tagokat tartalmaz-
nak. Viszonylagos bonyolultsaguknal
fogva konvviink nem foglalkozik ezek-
kel.
1.20. Teljesilmeny es energia
Az aramt61 atjiirt vezetfin, ellenalla-
son az elektromos energia hfive alakul
(mind a ketton, hiszen a vezeto; ellcn-
lilltis elnevez.es onkenyes). Mindenki
sajiit tapasztalata.b6J tudja, hogy vala-
mennyi elektromos berendezes meleg-
szik es hot terrael, bar talan nem is az
a rerideltetese, hogy melegitsen; az
izzdlainpiinak peldiiul csak viliigitania
kellene, ezzel szemben ugyanesak
melegit.
Az liram hatasiira letrejov6 villamos
teljesitmenyt megkapjuk, ha az ellen-
19
alltison atfoly 6 tiramot megszorozzuk
az. elleniillas sarkain merhetd fesziilt-
seggel. A teljesitmenyt wattban kap-
juk meg:
U[rojt] • l|ami*-r] ~ P[watt]
Az elleniillason fellepo fesziiltseget az
Ohm-torvcnybol kisziimithatjuk, ha
ismert az elleniillas erteke (U=I-R),
ennek az egyenletnek az alkalmaztisa-
val a teljesitnieny tre tovabbi osszefiig-
geseket kaphatunk:
[watt] = 1“[A] ' K[ohm]
Az Ohm-torvenybol I-t kifejezve
behelyettesit ve:
p _ u‘w
1 [watt] — u
“[ohm]
A harom egyenlet koziil mindig azt
hasznaljitk, ainelyiknel a megfelelo
ket adat isntert.
Egy .iranikorben a teljesitnieny-
viszonyokat az alabbi peldtin keresztiil
tudjuk attekinteni.
A v illamos elleniillas fejezetben ki-
szamitottuk, hogy 10 m hosszii 0,2
mm atmeroju vezetonek az ellenallasa
5,6712. Hogyha egy 6,3 V fesziiltsegii
lOOnjA-es izz.6t kapesolunk egy aram-
forrasra. melynek a fesziiltsege 6,3 V,
vajon hogyan alakulnak a viszonyok
uz aratnkbrben, ha a telepet es az izzdt
a megadott vezetovel kotjiik ossze?
i U,
llenalliisa I = КЬ
egy enlettel nieghatarozva) R| =63 ohm
Az aramkor osszellenallasa ket resz-
bol tevodik ossze: Rrb61 es Hr-bol, a
vezet <5 ellen alliisabol
R„ = Rj + Rv = 63 -t-5,67 = 68,67 ohm
Az tiram tehat 100 mA helyett esuptin
Az iz.zo el
-= =91,7 mA
Re 68,67
Az izzonak az tiram esokkenese niiatti
ellennllasvaltoziisat elhanyagoljuk).
Az izz.on fellepo villamos teljesitnieny :
I’l = 1 =[A] • Ril»l = (91,7 • 10-’)» - 63 =
= 0,53 W
1.13. i ibra. S ikkomlenziitor razlatos rajza.
Ilyen fnrimlban ritkdn keszitik, az atlas-
terhnlkaban azonban taldlknzhatuiik ez-
zel a mei/olild.v.sal; a szigetela altaldbaii
rsilhimritey
A vezetdn is keletkezik villamos tel-
jesltmeny:
Pv = l=tA] -RviOl = (91,7 • 10 •)’ -5,67 =
= 0,048 VV.
-\11
Pv
Az izzoszal nehany mm hosszii es
szazadmillinieternyi litmeroju. A ve-
zeto keresztmetszeti meretei ennek az
ezerszeresenel nagyobbak, ez.ert izzik
az izzdsziil, mig a vezet6 melegedese
szinte nem is eszlelheto.
1.21. A villamos nninka
A villamos teljesitnieny az iddegyseg
alatt hfive alakult energiat adja meg.
A teljesitnieny’ es az eltelt ido szor-
zatabol megkapjuk, hogy' mennyi az
az osszes energia, amely az adott idd
alatt hove alakult.
[joule] = P(watt) * f [see]
Az energia (az aram inunkaja) egysege
a joule (ejtsd zstil), t az aramfolyas
idotartama nitisodpercben. A joule-t
szokas Ws-nak (wattszekundum) tie-
vezni.
Meg kell jegyezniink, hogy a telje-
sitineny meghatarozasiinak ismertetett
mddja csak az alaesony- frekvencia-
tartomanyban es egyenaramon ad he-
ly'es eredmenyt. A radiofrekveneias
tartomanyban a kesobbiekben isnier-
tetett liatasok miatt a villamos aram
teljesitnidnyet mas mddszerekkel kell
meghatarozni.
1.22. A kondenzator
Ket egymassal szemben, egymastol
szigetelten elhelyezett femlap konden-
zatort kepez. A femlapokat fegyverzet-
nek nevezik, a fegyverzetek kozott
levd szigetelot dielektrikuinnak. Az
ilyen modon felepitect kondenzsltort
sikkondenzatornak hivjak (1.13. abra).
A kondenzator villamos tolteseket
kepes tarolni. A tarolt toltes a konden-
zatorra kapcsolt fesz.iiltseggel es
kondenzator kapacitaetival aranyos:
Q = C-U A kepletben Q a toltes As-ban,
a fesziiltseg V-ban, C a kapaeitas fa-
rad ban.
1.23. A kondenzator egyenaramu aram-
korben
Milyen folyarnat jtitszodik le a tol-
tes ttirolasa kozben? A kerdesre a va-
laszt ket oldalrol kereshetjiik: a fegy-
verzetek kiilso pontjara muszereket
kapesolunk es merjiik a fesziiltseg es
az. tiram alakidasat (folyik aram?); a
fegyverzetek kozott a fem-szigetelore-
teg hatanin es magiiban a szigetel6ben
tortend jelensegekre keresiink vnlaszt.
Tekintsiink az 1. l-l abrdra es ko-
vessiik a folyamatot lepcsrol-leja-sre.
A К kapcsoloval a fesziiltseget nikap-
esoljuk a kondenztitorra. Azt varnank
hogy a feszilltsegmero ngyanebben a
pillanatban Ut fesziiltseget es az aram-
rnero pedig nulla aramot fog mutatni
1.11. abra. Kundenzalor toltexkepenek
vazlaton niodellje. .4; a), b) e'.« e) dbrdkon
a toltenkor fellepo fe.iziilt.iey ел drain ala-
kulasdt lathatjuk, a d) in e) abrdkon a
kisut&ikirr fellepo fesziUtxeij is dram le-
folydsdt dbrazoltak az irlo fuipjriiiyiben
es ez. az allapot megmarad addig anng
a kapesolot bekapesolva tartjuk.
Mi tortenik a valdsiigban a \arako-
zassal szemben? A bekapcsolas pilla
nattiban az arammcro nn'iszer kilendiil
es tiramot mutat. a fesziiltsegmero inn-
tat6ja nullan marad. A bekapesokist
koveto pillanatokban az. araminero
mutatoja a nulla fele mozdul — csbk-
ken az tiram — a fesz.iiltsegineiA mu-
tat6ja pedig kimozdul a nnllarol es
emelkedo fesziiltseget mutat. Egy ido
utan azt tapasztaljuk, hogy az. aram
nullura esokken es a fesziiltseg a kon-
denzatoron eleri UT erteket.
A bekapcsolas pillanataban tehat a
kondenzatoron a fesziiltseg nulla es az
id6 mdltaval exponencialisan emelke-
dik. Ugy is mondhatjuk, hogy a kon-
denzator az elso pillanatban rovid-
zarral helvettesithetd az arumkorben,
hisz.en ez. az allapot |U =0; 1 = I
a rovidzarnak felel meg. Az 1.14b es c
abrakon az. aram es a fesziiltseg idobeli
lefolytistit abrazoltuk a К kapesold
20
4700p/35V 4700|j|35V
1.15. abra. Egy rnirisi elrendezis mely-
nek segitsigivel a kondenzatoron toltis-
kor is kisutiskor fellipd dram lefolyasdt
szemlilhetjiik. Az a) abrdn a toltodram,
a b) abrdn a kisiitd dram lefolyasa
szemlilheto
1-es allasaban. az 1.14d es e abrakon
az aram es a fesziiltseg idSbeli lefolya-
sat a kapcsold 2-es allasaban abrazol-
tuk. Nezziik meg ezek utan, hogy a
kondenzator belsejeben milyen jelen-
scgek jatszddnak le.
A kondenzator fegyverzetei kozott
elhelyezkedd anyag szigeteld, dielektri-
kum. A dielektrikum abban kiilonbo-
zik a vezetotol, hogy nincsenek benne
szabadon rnozgo toltcsek, amelyek az
aram vezetesere alkalmasak lennenek.
Van azonban a molekulaknak sajat
belso toltesiik, de kifele az eredd elek-
tromos toltesiik nulla. (Vagyis ponto-
san annyi negativ toltes van egy mole-
kulaban, mint amennyi pozitiv toltes.)
Ez.t a szigeteld anyagot a fegyverze-
tekre kapcsolt villamos feszultsegbdl
eredd villamos ter befolyasolja: a mo-
lekulak belsd toltese a villamos ter
hatasara eltolddik es mintegy „beall”
a ter ininyaba, a toltesek yonzastor-
venvenek engedelmeskedve. Ugy mond-
hatjuk, hogy a molekulak polariza-
Iddnak; a kondenzatoron a tolteskep
az 1.14.a abraval erzekeltethetd. Az
egyes tiiltesek annal nagyobb mertek-
ben szorulnak a molekulak „oldala-
hoz”, minel nagyobb a tererdsseg, il-
letve a fesziiltseg. Ha a tererdsseget
olyan mertekben fokozzuk, amelynel a
kiilso tererd vonzasi ereje legydzi a
molekulak belsd vonzasi erejet, akkor
a toltesek a molekulakbol kiszakad-
nak, a sentleges molekulakbdl ionok
lesznek es az egyik illetve a masik
fegyverzet fele haladnak. A legtobb
esetben ilyenkor a kondenzator tonkre-
megy (atiitZ-s).
A kondenzatomak azt a tulajdonsa-
gat, hogy aramkorbe kapcsolva a rajta
levd fesziiltseg es az atfolyd aram idd-
beli lefolyasa nem egyezik meg az el-
lenallasokniil tapasztalattal, egyszerii
kfserlettel ellenorizhetjiik. Az 1.15a
abra aramkoret allitsuk ossze es a telep
pozitiv sarkat erintsiik az elektroliti-
kus kondenzator ( +) jelzesfi kivezete-
sehez. Azt tapasztadjuk, hogy az
osszeerintes pillanataban az izzo fel-
villan egy rovid idore. Ezutin mar
hidba hozzuk letre a kapcsolatot az
emlitett kivezetesek kozott, az izzdn
nem folyik aram, a kondenzator fel-
tol ott allapotban szakadaskent visel-
kedik. Ha az aramforrast kivessziik
az aramkorbol es az izzot kapcsoljuk a
feltoltott kondenzatorra, azt tapasz-
taljuk, hogy az izzo ismet felvillan
(1.15b abra).
A kondenzator egysege a farad (F).
A farad a gyakorlat szamara igen nagy
egyseg, ezert a tort reszeit hasznaljak:
1 F = lO’/rF (mikro F); 1/rF = 10-“ F
1 F = 10‘ nF (nano F); 1 nF = 10-’ F
1 F = 10*» pF (piko F); 1 pF = 10-*» F.
1.24. Kondenziitorok soros es parhuza-
mos kapcsol&sa
Ahogyan az ellentUlasokat kapcsol-
hattuk kiilonfelekeppen, dgy a kon-
denzatorokat is sorosan, parhuzamosan
es vegyesen kapcsolhatjuk ossze egy-
massal (vagy egy masik aramkori elem-
mel).
Az 1.16. abran a soros es parhuza-
mos kapcsolast lathatjuk. Az 1.17. db-
rdb abrazoltuk a kondenzatorok sorba
kapcsolasakor fellepo veszelyes jelen-
seget: a fesziiltseg a kondenzatorok
kapacitasaval forditott aranyban osz-
lik meg a sorba kapcsolt elemeken.
Tehat a legkisebb kapacitasu konden-
zator van a legnagyobb veszdlyben at-
iitcs szempontjabol.
A radio add- es vevdkeszillekekben
a forgdkondenzatorokon kiviil, ame-
lyeknek a kapacitasa valtoztathatd,
fix erteku kondenzatorokat is hasznal-
nak hangoldelemkent, tovabba min-
den olyan helyen, ahol valtakozo
aramu szempontbdl kicsiny, egyen-
_ aramti szempontbdl nagy ellenallast
kell produkalni. A tombkondenzatorok
egyik lehetseges felepitesi mddjat ab-
razolja az 1.18. abra.
Cl C2 C3
rIHHh «j
1.16. abra. a) Sorba kapcsolt kondenza-
torok ereddje a C,= । —-----------—
# c, + g,+ On
kiplettel szamolhalo. Az eredovel helyet-
tesithet6 az eredeli kapcsolas.
Pildtiul:
C^lgF; C, =56 nF;Cs = 820 pF
10-e + 5,6-10-’ + 820-10-*»
= 8,075• IO-*0 F^SOSpV.Aharomdarab
kondenzator 808 pF-dal helyettesltheto.
b) A parhuzamosan kapcsolt kondenzd-
torok ereddje a riszkondenzatorok ossze-
gibdl szdmlthatd ki.
1.17. abra. Ezen az abran a sorba kap-
csolt kondenzatorok kapacitasa balrol
jobbra sorrendben novekszik.
Cj=68 nF; Cs=470 nF; C3=4,7/zF;
Ce = 58,66 nF Az egyes kondenzatorokon
U,
Ce
C?
felUpS feszilltsig Ui =
vagyis ha 500
V-ot kapcso-
lunk a soros komplexumra ajeszullsigek
szdmszeruen igy alakulnak: Ut =431 V;
U, =62,4 V; U3=6,24 V. Teluit a kon-
denzdtorokon a feszultsig a kapacitusuk
aranyaban oszlik meg. A kondenzatorok
ugynevezett szivargdsi drama miatt ez az
eloszlds modosulhat olyan formdn, hogy
azon fog nagyobbfeszilltsig esni.amelyik
jobb тгпбзёдй!
1.25. Elektrolitikus kondenzator
Az elektronikus kesziilekek (mfisze-
rek, radiok radiovevdk sth.) gyartasa,
keszitese soran a hiildzati szurdkorok-
ben nagyon nagy kapacitasu konden-
zatorok sziiksegesek. A tranzisztoros,
felvezetds aramkorok pedig kiilonosen
nagy kapacitasu kondenzatorokat ige-
nyelnek a jo miikodeshez (lOOOOgF).
Az elektrolit-kondenzatorok keszithe-
t5k ilyen nagy kapacitasura.
Az elektrolit-kondenzatorokat kiza-
rolag valtdfesziiltseggel nem szabad
igenybevenni. A fegyverzetek polari-
zaltsagat allanddan fenn kell tartani
olymodon, hogy a kondenzatorokat
egyenarammal elfifeszitjilk. Ez alatt
azt kell erteni, hogy legalabb akkora
egyenfesziiltseget tartunk allanddan
a kapcsokon, mint a valtdaramd jelek
maximalis amplituddja. Maximalis
iizemi fesziiltseg, amire a mai gyartasi
felkesziiltseg alapjan szamitani lehet :
500-550 V.
A kivezetesek mellett minden „elek-
trolit-blokkon” feltiintetik a polaritast
is. Ha helytelen polaritassal kotjiik be,
akkor a visszafeld folyo dram lerontja,
elvekonyitja a szigetel6reteget es ro-
videsen atiites kovetkezhet be. Hosz-
szabb ideig hasznalaton kiviil helyezve
egy elektrolitikus kondenzatort, a szi-
geteldreteg atalakul, elvesziti vastag-
sagat. Ilyenkor a fesziiltsegnek csak
tort reszet szabad a bekapcsolaskor
raadni, hogy maradjon i<16 az ujrafor-
raal6dashoz.
Minden gyar megadja a sajat elek-
trolit gyartmanyaira a /iF-onkenti
szivargasi aramot, amely jellemz5 a
kondenzator vesztesegeire. Nagystig-
rendileg 30 — 50 pA/pF ertek koriil
szokott ingadozni, de amint a fesziilt-
seg megkozeliti a megengedett fesziilt-
21
1.18. ubrn
seget, igen magas ertekre szokhet fel,
es a kondenzator tonkremegy, ha tar-
tdsan alavetjiik a tiilzott igenybevetel-
nek.
Az elektrolitikus kondezator erosen
frekveneiafiiggd tulajdonsagd. A hang-
frekveneias tartoraanyon till, 20 kHz-
пё1 magasabb frekveneiakon a vesz-
tesege igen nagy mdrteben megnovek-
szik. Gyakorlatilag, mar 50 kHz-ndl
magasabb frekvencian nem tekinthetd
kondenzatornak, legalabbis nem olyan
nagy kapacitasiinak, mint a ncvleges
erteke.
Ha elektrolit kondenzatort a nevle-
ges iizemi fesziiltsegnel nagyobb fe-
sziiltsdgen kell hasznalni, akkor tobb
darab kondenzatort kell sorba kap-
csolni a 1.19. <ibra szerint, tovabba a
sorba kapesolt „elkok” mindegyikevel
parhuzamosan kell kapesolni egy-egy
ellenallast (100 kohm) amely biztositja,
hogy a kiilonbozd atvezetesii elkdkon
a feszйltsёg egyenletesen osztddjek el.
Az elektrolitikus kondenzatorokbol
kettdnel tobbet is kothetiink sorosan,
de csak azonos iizemi fesziiltsegii kon-
denzatorokat ajanlatos sorba kapesol-
ni, illetve gondoskodni kell arrol, hogy
az egy tagra jutd fesziiltseg erteke nem
haladhatja meg a legalaesonyabb iize-
mi fesziiltsegu kondenzatorra megen-
gedett «'rteket. Az egyes kondenzato-
rok kozotti fesziiltseg kiegyenlftesdt,
hasonlokeppen az 1.10. abnihoz, ebben
1.19. tibrit. Az elektrolitikus kondenzii-
torok soros kapcsolasa eseten az eltiro
szivilrgasi dramok miatt minden sorba
kapesolt tagot kiilon-kiilon sontolni kell,
100 kohm — 200 kohm koriili ellenullas-
sal. E szabaly alol nem kivetel meg a
tantalkondenzator sem
az esetben is ellenallasok parhuza raos
kapcsolasaval el kell vegezni. Altala-
ban tehat azt mondhatjuk, hog у ha
U„ fesziiltsegen kell elektrolitikus kon-
denzatort alkalmazni es U, > Ua (egy
kondenzator iizemi fesziiltsege Utt),
U.
akkor — ^n darab kondenzatort
Un
kell sorbakapesolni. A cjelzes azt
jelenti, hogy ha az osztas eredraenye
nem egesz szam, felfele kell kerekfteni
U„
azdrt, mert akkor------gUe lesz,
n
vagyis egy kondenzatoron a fesziil tsdg
nem fogja tulk'pni az iizemi fesziiltsёg
drteket. Az elektrolitikus kondenzato-
rokra rairjak az iizemi fesziiltseget.
A sorba kapesolas utan az eredd
111
kapacitast az — = — + — +
C„
keplettel lehet kiszamitani.
Pdlda: 800 voltos kimend fesziiltsdgu
tapegysdg szureset kell megoldani ёв
750 juF/300 V jelzesu kondenzatorokat
tudunk beszerezni. Hany darabot kell
alkalmazni es mekkora az eredd kapa-
eitas ?
U.
UB = 800V; UB = 300V; — = 2,66<3=
Un
u.
= n; =26б,б V; 266,6 <300, tehat
n
biztonsagosan lehet iizemeltetni a
300 V iizemi fesziiltsegu kondenzato-
rokat.
С C 750
Ce=- X C =- = — = 250pF
1.26. Kondenzator valtakozo aratnu
aramkorben
Lattuk, hogy a kondenzator fegy-
verzetei kozott egyenfesztiltseg esetd-
ben nein folyt aram. A kiilsd korben
merhetd aram azoknak a totdseknek a
mozgasabdl ered, amelyek a fegyver-
zethez aramlanak (egyensiilyt tarta-
nak a szigeteloanyag belsd molekularis
erdivel.)
Ha a kondenzatort valtakozo aramii
aramkorbe helyezziik, varhatd, hogy
a viselkedese elter majd az ellenallas
viselkedesdtdl. Valdban, ez igy is van.
Az elteres egyreszrol abban nyilva-
nul meg, hogy a kondenzator valtakozd
aramd ellenallasa frekveneiafiiggd. A.
kondenzator valtakozd агатй ellen-
allasat nem R betuvel, hanem Xc-vel
jelolik es inegkiilonbdztetesiil kapa-
1
citiv reaktancianak nevezik: Xc —----
юС
A kepletben az Xc a kondenzator
reaktaueiiija; id a korfrekveneia (2л-f);
C a kondenzator kapaeitasa. X<-t
ohmban kapjuk, ha f-et Hz-ben, C-t
pedig F-ban helyettesitjiik az egyen-
1
letbe. Az Xc =----- kepletbdl adddik,
cuC
hogy a kondenzator reaktaneiaja for-
ditottan aranyos a frekvenciaval es a
kondenzator kapacitasaval.
Masreszrdl az elteres abban nyilva-
nul meg, hogy a sorba vagy parhuza-
mosan kapesolt ellenallas-kondenzator
kombinaeid eredd ellenallasat (impe-
danciajat) nem egyszerii osszeadassal,
illetve „replusszal” szamitjuk ki. A so-
rosan kapesolt C — R kombinaeid eredd
ellenallasa (1.20.a tibra):
Z8= J'R'+Xc*
A parhuzamosan kapesolt C — R koin-
binacio eredd ellenallasa (1.20.b abra):
I
1 1
R? + X?!
Mind a ket kepletbe R-et es Xc-t ohin-
ban kell helyettesiteni es a Z-t ohmban
kapjuk eredmdnyiil.
Sorosan vagy parhuzamosan kap-
esolt kondenzatorok valtakozd araini'i
ellenallasanak ereddje az 1.21. abnin
larhatd motion ertelmezheto es sza-
mithato. Az 1.22. abnin a kondenzato-
ron fellepo fazistolast abrazoltuk.
A gyakorlatban sok esetben kell
szarnolnunk a sorosan vagy parhuza-
mosan kapesolt C — R tagok vezetd-
kepessegevel. Amint a vezetdkepesseg-
gel foglalkozd fejezetben lattuk, az
ohinos ellenallasok vezetokepesseget
G betuvel jeloltiik es G =-----rel sza-
R
mitjuk ki; az egyseg, a sieinens jele S.
Sorosan kapesolt 0 es R eredd irnpe-
daneiajat Z-vel jeloltiik ennek a
1
reciproka — vezetdkepesseg dimen-
22
1.22. abra. A kondenzdtoron felldpo fesziiltsdg 90°-ot kdsik az
dtfolyd dramhoz Icepest. Ha a fesziiltsdg lefolyasdt t„ idopilla-
natban belipo szinuszfuggvennyel szeml&tetjUk, akkor ugyaneb-
ben az iddpiUanatban az dram lefolyasdt kosztnusz fiiggveny
szemlelteti. (Az induktivitas eseteben a helyzetforditott; az dram
kesik a feszilltsdghez kepest 90°-ot)
A
zidjii „ mennyiseg, a jela Y tehat
Y = r . Mint aliogy az impedancianak
van ohmos (R) resze es kapaeitiv (Xc)
resze, iigv az Y-nak is van ohmos veze-
( ‘П
teslG = —les kapaeitiv vezetes ossze-
kell alkalmazni? A megengedett fe-
Bziiltsegcsokkenes 1000 Hz-hez viszo-
nyitva a kimeneten 30%.
Megoldas:
A kovetkezdkeppen okoskodunk: ha
a C helyett R, ellenallas volna, akkor
a kimeneten a fesziiltsdg
Uki =Ube
R2
r,+r2
tevdje
Az Y-t admittaneianak nevezik es a
mertekegysege siemens|S|y j j - A Ze =
1/ — + —= -2_, vagyis a soros R —
Г G2 Y„
C tag vezetdkepessege kiszamithatd a
megfeleld elemek vezetdkepessegenek
a parhuzamos kapcsolasabdl. Teljesen
azonos gondolatmenettel bizonyithatd,
hogy:
lenne. A nevezfiben a ket ellenallas
osszege szerepel. Esetiinkben nem
Rj, hanem Xc, kapaeitiv reaktancia
szerepel a kapcsolasban. A nevezdben
a kc't ellenallas osszege (soros eredd
ellenallasa) helyett az XC1 es R2 soros
ereddjet kell helyettesiteni. A kimeno
fesziiltseget tehat
R2
Uki —Ebe _______
l^+X*,
1
Zp
]/— ; Yp = /G» + B-
г R2 № p
kdplettel lehet meghatarozni. A meg-
engedett fesziiltsegcsokkenes 30%,
vagyis 1000 Hz-hez viszonvitva a ki-
meneten 100 Hz-nel Uki =Ube — 0,3Ub.
= 0,7 Ube lehet.
Pel da:
1. Mekkora a reaktanciaja az 1 /zF-os
kondenzatomaklOHz-en es 1 MHz-en?
Az Ukl —Ube
rendezziik lit:
Fg^.egyenletet
1.27. Induktivitasok (tekeresek)
A villamos arammal atj art vezetd
kdrnyezetdben magneses ter alakul ki.
A magneses erdvonalak a vezetd koriil
koncentrikus korokben helyezkednek
el. A vezet5b61 tekercset keszitve
(1.24. abra) eljutunk a radidtechnika
egy masik fontos epitd elemehez, az
induktivitashoz. Az induktivitas mer-
tekegysege a henry, jele H. A gyakor-
latban az ezred reszet (mH) vagy a
milliomodreszet (juH) hasznaljak. A te-
keresek kesziilhetnek legmagos kivi-
telben, amikor a tekercs belseje iires,
es kdsziilhetnek vasmagos kivitelben,
amikor a tekercs belsejeben vasmagot
helyeznek el. A radidtechnika nagy-
frekvencias tekercseiben kizardlago-
san porvasmagot (ferrit) hasznalnak.
A tekeresek felhasznalasuk szerint
lehetnek radidfrekvencias fojtdteker-
csek, egy kondenzatorral osszekapcsol-
va rezg6kori tekeresnek nevezik, hasz-
naljak radidfrekvencias transzforma-
torokban, antennacsatold tekercskent
stb.
1 1 105
Xc =~йС= 6,28-10 10-'= 6?28 =
15,92 kohm (10 Hz-en)
1
Xc = -=0,1592 ohm
6,28 -10’ • 10“
(1 MHz-en)
2. Az 1.23. abra kapcsolasa a gyakor-
latban sokszor eld ford ul. Ket erosito
fokozat kozotti csatolast lehet vele
megvaldsitani. C, a esatold kondenza-
tor, R2 pedig a mindig sziikseges racs-
levezetd ellenallasbol vagy az eld-
feszultseg-beallftd ellenallasbdl add-
dik.
Szamitsuk ki, hogy R2 = 1 Mohm,
illetve Rj = 10 kohm esetdn 100 Hz
legalacsonyabb atviendd frekvencia-
hoz milyen erteku kondenzatorokat
Eki R2
— ~r—=0,7;
Ube /R=+XS,
ziik az egyenletet:
tovabb rendez-
R*
R? + Xa
2 c
1
=0,7- aO,5 =
2
2Ra=Ra+Xa,
1
R2 = Xci = ~
coC,
A kapott eredmenyt jdl jegyezziik meg,
mert ezzel a keplettel az amator-
gyakorlat soran gyakran fogitnk talal-
kozni.
А С, erteket ezutan mar konnyen
meghatarozhatjuk:
Uki
R2=Xcl,ha =0.7
Ebe
1 1
R2 =----, ebbdl C, =
cuC, cuRa
1.28. Legmagos tekeresek
Valamennyi alkalmazasnal fontos a
tekercs induktivitasanak ismerete. A
legmagos tekercs induktivitdsat meg--
hatarozza a geometriaja.
Az 1.24. abran vazolt tekercsen be-
jelolt mdretek alapjan lehet a legmagos
tekeresek induktivitasat meghataroz-
ni. Az induktivitas meghatarozasa az
alabbi keplet segitsegevel lehetseges,
kor keresztmetszetu huzalok eseten
egysoros hengeres tekeresre: =
= n2-K-D, ahol n a menetsziirn, D a
tekercs kozepes atmerdje cm-ben es
F a tekercs atmerd es hossz-viszonya-
tdl fiiggd mennyiseg. К ertekeit D/1
fuggvenyeben az 1.25. abran abrazol-
tuk. Ez a keplet 1% koriili pontossag-
gal adja meg a tekercs induktivitasat.
Ha Ra = 1 Mohm
2л-100-1-10’
10»
=-----=1,59 nF
2-,-r
a legkozelebbi szabvanyertdkre fel-
kerekitve: C, = 1,8 nF.
Ha R2 = 10 kohm,
1 10’
C, = ----------=----= 159
2л-100-10* 2 л
nF, felkerekitve
C, = 180 nF.
i
О О О О Q
..О О О О О
4-Ld
1.24. abra
23
A gyakorlatban hasznalatos egy masik
keplet is, amely hasonld pontossaggal
adja meg a kor keresztmetszetii veze-
tdbdl kesziilt egyretegu hengeres, leg-
magos tekeresek induktivitiisat:
n“-D2
L,pH, = 100 1+45 D
Az n, D ёв 1 jelentese ugyanaz, mint
az eldzd kepletnel. firdekes lehet egyes
esetekben, hogy egy adott hossziisagii
huzalbdl maximalis induktivitasii te-
kercs a D/1 ss 2 ertek eseteben adddik.
Az 1.26. abran lathato a mindenkori
indukcid es az optimalis elrendezeshez
tartozd induktivitas hanyadosa 1/D
fuggvenyeben. A gorbe nem tiilsago-
san ineredeken valtozik 1/D =0,5 kor-
nyezeteben. Az induktivitas ertekebdl
20%-ot veszitiink, ha 1/D-t 0,I3-ra
vagy 1,7-re valasztjuk meg. Tehat nem
till jelentos az induktivitas csokkenese,
ha a tekeresnek 7,7-szer nagyobb az
atmerdje, mint a hossziisaga, vagy a
hossza 1,7-szerese az atrnerojc'nek. Fi-
gyelemre mdltd, hogy a gyakorlatban
elterjedt tekeresek mdretaranya (szem-
re kellemes arany') 1/D = 1,5 — 2 koriili.
Ha ezen aranytdl tiilsagosan elteriink,
jelentds indukcid-csokkenessel kell sza-
inolnunk.
Figyelemre melto tovabba az is,
hogy a legmagos egyretegii tekeresek
jdsagi tenyezdje azonos vezetekhosszii-
sag eseten csak L es co erteketdl fiigg,
vagyis az optimalis D/1 =2 koriili
arany mellett a jdsagi tenyezd azonos
frekvencianal 20%-kal jobb lehet,
mint ami a „szemre jd” tekeres eseten
adddik.
A radidamatorok sok esetben alkal-
maznak leginagos tekercset. Peldaul
a nagyfrekveneias fojtdtekercsek ke-
ves kivetellel legmagos kiviteluek.
1.26. libra
1.29. Csatolasmeiites tekeresek soros es
parhuzamos kapcsolasa
Sorosan kapcsolt tekeresek eredd
Le induktivitasa:
Le = L, + L2 + L3 4-......+ Ln
Parhuzamosan kapcsolt tekeresek
eredd induktivitasa:
1.30. Tekeres egyenaramu aramkorben
Az lirammal atjart tekeres (induk-
tivitas) elterden viselkedik az aram-
korben, mint az ohmos ellenallasok
Az elterd viselkedes magyarazatat
Faraday' altal megfogalmazott induk
cid-torveny adja meg. Az indukeid-
tdrveny kimondja: ha barmely aram-
tdl atjiirt vezetdben (tekercsben) az
aram iddben valtozik, akkor ebben a
vezetdben (tekercsben) az aramviilto-
zassal, valamint (a vezetekelrendezes
geometriajatol filggd) egy allanddval
aranyos fesziiltseg mdukalddik:
Az egyenletben Ut az indukalt fe-
sziiltseg, L a tekeres induktivitasa,
di az aram tnegviiltozasa It idotar-
tam alatt. Az L-et onindukeios tenye-
zdnek nevezik, roviden a tekeres (v.
vezetekelrendezds) induktivitasanak.
A tekercset egyemiramii aramkorbe
bekapcsolva (1.27. abra) azt tapasz-
taljuk, hogy' a kor arama es a teker-
csen fellepo fesziiltseg kozott nincsen
egyidejfiseg.
A bekapcsolas pillanataban (1. alias)
a tekercsen UT=Ui, fesziiltseg az ido
miilasaval esokken. A koraram a be-
kapcsolas pillanataban nulla, az ido
UT
miilasaval novekszik es eleri az —--
К
erteket (1.28a. es 1.28b abra). A kap-
csoldt ezutiin allitsuk lit a 2. allasba
A tekercsen UT = — Ub fesziiltseg ke-
FT
letkezik es----- dram. lolvik az at-
R
kapcsolas pillanataban. Az idoben
raindket mennyiseg a 1.28c es 1.2Sd
abrakon viizolt gorbe szerint esokken.
A mereshez celszeru kozepalliisti inii-
szereket hasznalni, mert ami nt az
abrardl leolvashatd, az atkapesolas
utan a fesziiltseg polaritiist valt.
1.31. Tekeres valtakozo aramii aram-
korben
A kondenzatoroknal lattuk, hogy az
egyeniiramii korben taniisitott eltero
viselkedes kovetkezmenye az, hogy a
valtakozd aramii korben is az ohmos
ellenalliistol elterd viselkedesre sza-
mithatunk.
A tekereseknel a helyzet hasonlo.
A valtakozd aramii korbe kapcsolt in-
duktivitas: Xj. =cu-L latszdlagos ellen-
allast kepvisel. Az egyenletben Xj. a
tekeres valtakozd aramii ellenallasa
(induktanciaja) ohmban, co a kor-
frekvencia (co = 2 -.-r-f rad/s-ban), L a
tekeres induktivitasa H-ben (henry).
A tekeres induktanciaja egyenesen
araiivos a frekvenciaval es a tekeres
induktivitasdval.
1.32. R —L soros es parhuzamos kap-
esolasa
A gyakorlatban gyakran talalko-
zunk L—R kapesolasokkal, amikor a
tekeres egy' ellennallassal van sorba
vagy parhuzamosan kapcsolva. A kon-
denzatorok ismertetesenel lattuk, hogy
a C — R kapcsolasokat nem lehetett az
ohmos ellenallasokkal azonos mddon
szamolni. Hasonlo a helyzet az L — R
kapcsoliisoknal is.
A sorba kapcsolt tekeres es ellen-
allas eredo valtakozd aramii ellenalla-
sat a
ZB = /R--t-X2
dsszefiiggessel szamolhatjuk ki (1.29a
abra).
24
A parhuzamosan kapesolt tekercs
es ellenallas eredd ellenallasat a
1
1 1
R2 +X*
keplettel szamolhatjuk ki (1.29b abra).
A sorosan kapesolt (csatolasmentes)
tekercsek eredd vdltakozd aramu ellen-
allasa:
Xbe =XL1 I X+..........+ XLn —<Z> •
• (L, + Lt +.....+ Ln)
(1.30a tibra).
A parhuzamosan kapesolt (csatolas-
mentes) tekercsek eredd vatakozo
aramd ellenallasa:
(1.30b abra).
Ket tekercs eseten
Lj-L, , ,
XLe = <o-——— kepletre egyszeruso-
dik parhuzamosan kapesolt teker-
csekndl.
A Z„, Zp es Xl« kiszamitasara szol-
galo egyenletekbe R-et es XL-et
ohmban kell helyettesiteni es az ered-
menyt ohmban kapjuk.
Hasonlokeppen a kondenzatorbdl es
ellenallasbol allo kapcsolasokhoz, az
L—R kapcsolasoknak is beszelhetiink
nemesak az impedancidjardl, hanem
annak a reciprokarol, a vezetdsrdl. Az
L —R tag eseteben a megfeleld eredd
vezetd kepesseg Y= - es az elemek
vezetdkepessege pedig
G =— es
A sorba kapesolt L—R elemek ere-
ddje:_______
Z=/R2+X^ a megfeleld vezetdkepes-
s6gY=
F G’+Bf
1’iirhuzamos kapcsolasra:
Z =
es a vezetdkepesseg
Y=/G'+B|.
Peldtik:
1. Mekkora aramot vesz fel a 220 V-os
50 Hz-es haldzatbol egy L = 3 H in-
duktivitiisd tekercs?
A tekercs induktiv ellenallasa
XL =coL = 2-л-f-L = 6,28.50-3 = 942
ohm (ugyanez a tekercs 1000 Hz-en
husszor akkora ellenallast jelent, te-
hat: 942-20 = 18 840 ohm). Az aram
effektiv erteket az---=Lrt keplettel
Xj,
tudjuk kiszamitani.
220
Ie" = 942 = 0,234 A’
2. Egy vasmagos tekercs induktivita-
sat ismerjiik, L=3,5 H. Nem ismer-
jiik a vesztesegeit; hogyan tudjuk
meghatarozni? (A tekercsek veszte-
sege a rezvesztesdgbdl adddik es vas-
magos tekeresekncl ehhez hozza jon a
vasveszteseg, amely frekveneiafiiggd).
Az 1.31. abra dramkoren vazoltuk a
viszonyokat, a veszteseget soros ellen-
allaskent jelenitettiik meg. A genera-
tor frekvenciaja 50 Hz, fesziiltsege
220 Ve« (pl- haldzat).
Az arammerd 0,185 A aramerdsseget
mutat. Ezt az aramot a 220 V fesziilt-
sdg hozza letre a Z„ = /R®+X“ irnpe-
Uett
dancian, vagyis Ltf = -=—=0,185 A
7
Z* IeK
220 V
------= 1189,2 ohm.
0,185
Az Rv-t akarjuk meghatarozni, ren-
dezziik tehat az egyenletet:
rv=Fz«-xj
Rv=F1189,22 —4 л«-502-3,5’=4б3оЬт
A tekercs vesztesegi ellenallasa tehat
50 Hz-en 453 ohm.
1.33. A veszteeeges tekercs
es veszteseges kondenzator
A kondenzator es a tekercs reaktiv
elemek. Ez az egyik lenyeges elteresiik
az ellenallastdl. A masik igen fontos
tulajdonsaga (ebben a tekintetben is
elternek az ellenallastdl) a tekercsek-
nek es a kondenzatoroknak, hogy ener-
giat kepesek tarolni. A tekercs a korii-
lotte kialakuld magneses terben hal-
mozza fel az energiat:
L-I2
W =------
2
ahol L a tekercs onindukekids tenye-
z6je H-ben, I a tekercsen atfolyd aram
А-ban, W a felhalmozott energia
Wsee-ban. A tekercs valtakozd dramu
viselkedeset (az energiatarolo tulaj-
donsagat figyelembe veve) igen szem-
leletesse tudjuk tenni. Ha peldaul 1,
arammal W, energiat halmozott fel egy
L tekercs, akkor, ha az aram nullara
csokken, a tekercs a W, energiat vissza-
taplalja az dramforrasba. Szinuszos eset-
ben az azt jelenti, hogy a tekercs az
egyik negyed periddusban felvett
energiat a masik negyed periddusban
visszataplalja az aramforrasba.
A kondenzator a fegyverzetek ko-
zotti elektromos terben halmozza fel
az energiat:
C-U*
W= ------
2
ahol 0 a kondenzator kapaeitasa
F-ban, U a kondenzdtorra kapesolt
fesziiltseg V-ban, W ugyanaz, mint az
eldbb.
1.30. abra
25
A valAsagban az aramkoreinkben
hasznalt L es C elemek nem ilyen
„idealisak”. A tekercs magneses me-
zeje nem marad esak a tekeresben,
es a kozeli femtargyakban aramot in-
dukal. Az ott keletkezd Joule-veszte-
seg, a tekercsek magneses energiajabol
fedezAdik.
A huzalnak ohmos ellenallasa van,
melyet a skinhatas meg jelentAsen
meg is novel. A tartAkban, szigeteldk-
ben dielektromos veszteseg keletkezik,
mely energiat von el a tekercsekbAl.
Az idealisnak elkepzelt kondenzator
a teljes befektetett elektromos ener-
giat vissza tudja szolgaltatni. A valo-
sagos kondenzator erre nem kepes,
inert vesztesegei vannak, amelyek
reszint a szigetelA anyagban, reszint a
hozzavezetesekben keletkeznek es fel-
emcsztik az energia bizonyos hanya-
dat.
A szigetelA anyagnak egyik hibaja,
hogy nem szigetel tokeletesen, merhetA
atvezetese (G) van. A szigetelA anyag-
ban, mint dielektrikumban, valtakozo
aramok eseten fellep az atpolarizalas
jelensege is, ez is veszteseggel jar. A
lemezeknek, hozzavezeteseknek veges
ellenallasa van, az atfolyo aram itt is
veszteseget ojcoz.
1.34. HelyettesftA kapesolasok
Hogyan tudjuk megjeleniteni a vesz-
tesegeket? Ugy, bogy az idealis te-
kereesel, illetve kondenzatorral gon-
dolatban sorosan vagy parhuzamosan
kapcsolunk egy ellenallast, amelynek a
nagysaga a megfelelA vesztesegi ellen-
allassal azonos.
Valtakozo aramu koroknel barme-
lyik helyettesltA kepet valasszuk is,
a valAsagot csak kAzeliteni lehet,
egyik helyettesito kep sem adja vissza
tokeletesen a valAsagos allapotokat.
1.35. A J6sagi tenyezA
Az L es 0 elemek josagat ugy' lehet
egy frekvencian jelemezni, hogy meg-
adj uk a reaktiv ellenallas es az osszes
vesztesegre jellemzA ohmos ellenallas
hanyadosAt.
Tekercsnel: a reaktiv ellenallas
Xj.=roL
az ohmos soros vesztesegi ellenallas R
coL
a josagi tenyezA QL =
Kondenzatomai: a reaktiv ellenallas
1.32. abra
az ohmos soros vesztesegi ellenallas R
1
a jAsagi tenyezo Qc=-------
К -oj -C
Kondenzatoroknal szokasos a Qc
helyett annak
I
Qe=--------;
R-co-C
reciprokat hasznalni:
1
— = R - co -C = tgd.
Qc
A gyakorlatban Qi, 30 — 300 kozott
szokott lenni. 30-nal kisebb ertek rit-
kan sziikseges, de ilyen tekercset lehet
kesziteni, 300-nal nagy'obb ertek nehe-
zen valAslthato meg, 500-as Qj, -ertek
pedig, mar csak igen nehezen allithato
elA. A kondenzatorok jAsiigi tenyezAje
a dielektrikumtol fiiggAen 1 000 —
100 000 kozotti ertek. A jAsagi tenyezA
ugy az L, mint a C eseteben frekveneia-
fiiggA.
Fontos, bogy' tudjuk mily'en Q-ertek
crhetA el a kiilonbozA frekveneiatarto-
many'okban alkalmazott tekercseknel.
Hangfrekvencian Q = 5 — 30. Maga-
sabb frekvenciak fele a tekercsek jA-
saga feltetieniil emelkedni fog, hiszen
a> a tort szamlalAjaban van, mig a ne-
vezAben soros vesztesegi ellenallas
esak У f-fel arany'osan novekszik. RadiA-
frekvenciakon, 100 kHz — 2 MHz-ig
Q = 50 — 200, de kozephullamon nagy-
jabol 120 —140-es ertek koriil szokott
ingadozni. Rovid hullamon 200 —
300-as Artekkel szamolhatunk. Ultra-
frekvencian (1000 MHz felett), ahol
mar nem kiraondottan tekeresekrAl,
hanem induktiv viselkedesfi geometriai
testekrdl van szA, Q elerheti az 1000 —
10000 Arteket is'.
Minthogy a tekercsek jAsaganak kor-
latait a vesztesegek kcpezik, erdemes
ezekkel foglalkozni. Tapasztalat sze-
rint a veszteseg hAmersekletfiiggA, aini
az ohmos ellenallas hAfokfiiggAsi'gere
vezethetA vissza. A nedvesseg feltet-
leniil karosan befolyasolja a vesztese-
geket, ezert is szoktak a tekercseket
impregnalni. Ha vasmagos a tekercs,
akkor a kotoanyag minAsege is befo-
lyast gyakorol a josagi tenyezAre. Az
osszes koriilmenyt altalaban nem lehet
szamitassal pontosan kovetni, hanem
mcressel kell a tekercs josagat meg-
hatarozni.
Egy indukciAs tekercsnel elsArendu
kovetelmeny, hogy L erteke allando
legyen. Az induktivitast elsAsorban a
hAmerseklet kepes megvaltoztatni. Mi-
nel alacsonyabb a vezetAk es a tekercs-
test hAinersekleti egyiitthatoja, annal
allandAbb a viselkedese. Ha a tekercs-
huzal megnyiilik, nA a tekercs at-
merAje es meglazul a tekercstesthez
kepes t. A tekercs al tai befogott feliilet
valtozasaval az L Arteke novekszik
vagy' csokken. Mai napig a legjobb
megoldasnak a keramiatest bizonyult.
A vezeteknek es testnek a szetvalasa
ellen ugy vedekeznek, hogy a keramia-
testre raegetnek egy' eziist spiralist,
majd erre a nyomra vastag vorosrez
reteget galvanizalnak. E reteg nem
kepes levalni a testrAL
1.36. RadiAfrekvencias
vasmagos tekercsek
Mind alacsony, mind magas frek-
vencian hasznalnak vasmagos teker-
eseket. A vasmag hasznalataval no-
vekszik az induktivitas ugyanazon
geometriai elrendezcs mellett. (Csok-
kenthetok a meretek azonos induktivi-
tas eseteben.) A vasnak azt a tulaj-
donsagat, hogy' jelenleteben megno-
vekszik az erAvonalszam a legmagos
allapothoz kepest, permeabilitasnak
(fi) nevezziik (lasd kesAbb). A vasmag
alkalmazasanak nemesak elAnyei van-
nak, hanem hatranyai is: novekszik a
tekercs vesztesege, tovabba az induk-
tivitas linearitasa megszunik. Ezt ugy'
kell erteniink, hogy az induktivitas
erteke valtozik a tekeresre rakapcsolt
fesziiltseg fiiggvenyeben is, nemesak
a frekveneia fiiggveny'Aben.
A radiAfrekveneias tartomany'ban
ferrit porvasmagot hasznalnak. Elter-
jedten hasznaljak a csesze alakA vasa-
kat, melyeket ket fel reszbdl lehet
osszerakni. Az ily'en fazekvasaknal
tovabba a toroid vasaknal ((1.32.
abra) a magneses erAvonalak alig szA-
rodnak es az induktivitast ezert egy-
szeru-mAdon lehet szamitani. A fazek-
magos es toroid-tekercsek induktivi-
26
tdsa az L=Ab-ns osszefiigges alapjan
szamithato ki. Az egyenletben n a
menetszam, Ab a vaara jellemzd allan-
dd, altalaban nH/n! egysegben szokas
megadni es az L-t nH-ben kapjuk a
szamitas eredmenyekent. Sok esetben
megadott vasra kell egy meghataro-
zott L indukcidjti tekercset keszfteni.
Ilvenkor n = 1/ keplettel szamol-
juk ki a sziikseges menetszamot.
1.37. Az idoallandd
Lattuk a kondenzator es tekeres
egyenaramti aramkorbe tortend be-
kapesokisanal, hogy a kondenzatornal
a fissziiltseg kesett a koraramhoz ke-
pest, a tekercsnel pedig az aram kesett
az induktiv fesziiltsegbez kepest. Kon-
denzator eseteben az 1.33 <ibra szem-
lelteti a folyamatot. Az 1.33.4 abra az
aramkort mutatja az 1.33b abra a fe-
sziiltseg iddbeli lefolvasat mutatja a
kondenzatoron. A gorbe egyenlete:
Uc =U• — e r jaholUa rakapcsoltf’e-
szilltseg, R a soros ellenallas ohmban,
Cakondenzatorkapacit<asaF-ban,Uc a
kondenzatoron fellepd fesziiltseg a be-
kapcsolas utani t idopontban. Ha t =
RC-vel, lTc =0,63 U-val.
Az R • (’ szorzatot iddeillanddnak ne-
vezik (t = RC) Egyenfesziiltsegre kap-
esolt kondenzator 3т ido mulva tekint-
hetd feltoltottnek. (t =3t; Uc =0,95 V')
Kisiiteskor a kondenzator feszilltsege
3т idd nnilva csokken a kiindulasi
ertek 5°o-ara (1.34. abra).
Tekeres eseteben az iddallando er-
telmezeset az 1.35. ribru mutatja.
A tekercsben folyd aram exponenciali-
Uf t \
san no vekszik az IL = 11 — e L/в I
3L
fiiggveny szerint. Ha t= = 3t, az
tTi =0,95—• Az—hanyadost iddallan-
R R
ddnak nevezik.
Mdr eddig is sok iljat tudtunk meg
a tekercsrdl es kondenzatorrdl, de a
legerdekesebb, es az amatdrok szem-
pontjabdl is nagyon fontos tulajdon-
saguk akkor mutatkozik meg, amikor
a tekercset es a kondenzatort ossze-
kapesoljuk, sorosan vagy parhuza-
mosan.
Az osszekapcsolas eredmenyekent
szinte egy iij „alkatresznek” tekint-
hetd aramkori elrendezest kapunk. Ez
az iij „alkatresz” a rezgdkor, amely az
alkotdelemeitdl mindsegileg elterd tu-
la jdonsagokat mutat.
1.38. A rezgokbr
Rezgokoroket ket alapkapcsolasban
keszlthetiink. Soros rezgdkort mutat
az 1.3ba abra, es parhuzamos rezgo-
kort az 1.361b. abra. A ket aramkor
mftkodese lenyegeben megegyezik. Az
1.37. abra szerinti aramkor segitsege-
vel tanulmanyozhatjuk a rezgdkor
mukodeset,. A kapesold a C kondenza-
tort az Ut feszilltsegfi telepre kap-
U*-C
esolja. A kondenzatorban WE= —
2
energia halmozddik fel. A kapesoldt
atkapcsoljuk es ezzel letrehozunk egy
parhuzamos rezgokort. Az atkapcso-
last kovetden a kondenzator fesziilt-
sege a tekeresen aramot hajt at.
Es most gondoljunk arra, amit a
kondenzator kisiiteeerdl, valamint a
tekercs bekapcsolasi folyamatardl ta-
nultunk. Mind a ket elemet egyenara-
mii aramkorben vizsgalgattuk. Emle-
kezziink arra, hogy a be- es kikapcso-
lasi folyamatok az iddben exponencia-
lisan folytak le. Vessiik egybe az eddig
megismert jelensegeket azzal a teny-
nyel, hogy most ismet tij kapcsolast
hoztunk letre. Nem varhatjuk azt,
hogy a folyamatok iddben exponen-
cialisan folynak le, hiszen a konden-
zator nem tekinthetd allandd fesziik-
segu aramforrasnak es a tekercs sem
tekinthetd allando ohmos terhelesnek.
A valosag megfelel ennek a varakozas-
nak: a rezgokorben a folyamatok az
ido fiiggvenyeben szinuszosan valtoz-
nak.
Folytassuk a folyamat megismereset
onnan, hogy a kondenzator aramot
hoz letre a „rezgdkorben1’. Az aram
szinuszos lefolyiisii lesz. Az energia a
kondenzatorbdl ataramlik a tekercsbe
es ha a koron beliil nincsenek veszte-
segek (idealis tekercs, idealis konden-
zator), az elektromos ter energiaja
L-P
teljes egeszeben magneses
energiava alakul at. Idealis rezgd-
korben az energia atalakulasa perio-
dikusan folytatddik mindaddig, amig
nem szakitjuk meg a rezgdkor aram-
koret. Vzt mondjuk; rezeg a rezgdkor.
1.39. Rezonanciafrekvencia
Sematikusan. csak a lenyeget szem-
leltetve az 1.38. abran vazoltuk a folya-
matot. A kondenzatoron fellepo fe-
sziiltseg is szinuszos lefolyasii az ido
fiiggvenyeben. Egy teljes ciklus (pel-
daul:WE—WM -»WE -»WE ) le-
zajlasahoz sziikseges iddtartam a pe-
riddusidd (T).
Hogyan lehet meghatarozni a pe-
riddusiddt vagy a frekvencia! If = 11
Vagyis milyen frekvencian rezeg a
rezgdkor? Azt a frekveneiat, ahol a
rezgdkor rezgesbe jon, rezonancia-
frekvencianak nevezik, jele f„ es a
kiszamitasa a Thomson-keplettel le-
hetseges:
1
k-2.^KC
A kepletben L a tekercs onindukcids
tenyezdje H-ben, C a kondenzdtor
kapacitasa F-ban, a frekveneiat Hz-
ben kapjuk meg. A rezgdkorok a gya-
27
1.38. abra
korlatban val6sagos (nem idealisj
vesztesegmentes) L-bol es val6sagos
C-b6I epiilnek fel. A Thomson-keplet
a valo&igos rezgokorok rezonancia-
frekvenciajanak ineghatarozasara is
alkalmas, bar az elmeleti szamitasok
szerint f0-t nem pentosan adja meg,
de a hiba oly kicsiny, hogy a gyakor-
latban nines jelentdsege.
1.40. Rezonaneiaellenallas
A rezgokor fontos tulajdorsaga,
hogy f0-nal a rezg6kor ellenallasa
szelsfi erteket (maximumot vagy rnini-
mumot) mutat. Ez a tulajdonsaga
teszi alkalmassa arra, hogy segitsege-
vel egy bizonyos frekvenciat ki tudunk
valasztani. Peldaul a radi6-vev6keszii-
lekek bemeneten levo rezgokorrel a
venni klvant addallomast lehet ki-
valasztani a sok-sok addallomas koziil.
Az 1.39., illetve az 1.40. abrakon lathat-
juk azt a meroelrendezest, amellyel a
parhuzamos es soros rezg6korok rezo-
nans tulajdonsaga kimutathatd egy-
szerii eszkozokkel.
Az 1.41a es a 5 abrakon a rczgdkorok
impedancia-menete lathat6. Figyeljiik
meg, hogy f0-niil a parhuzamos rezgd-
koroknek maximalis a rezonancia-
ellenallasa (iinpedanciaja), a soros
rezg6kore pedig minimalis. A soros
rezgftkor rezonaneiaellenallasa meg-
egyezik a tekeres soros vesztesegi
ellemillasaval. A rezgokor f0-nal muta-
tott ellenallasat Z„-val szokas jelolni.
Parhuzamos rezgdkor Z0-ja 1 kohra —
100 kohm kozotti ertek, soros rezgdkor
Zo-ja 0,5 — 500 ohm koriili ertek a gya-
korlatban.
1.41. A korjdsag
A rezgokort alkot6 L es C elemek
felfoghatok iigy, mint egy idealis
tekeres vagy kondenzator es a vele
1.30. abra
sorosan vagy parhuzamosan kapcsolt
vesztesegi ellenallas. Emlltettiik, hogy
a tekeres josagi tenyezdje altalaban
10-szer, 100-szor kisebb, mint a kon-
denzatore. Ezert a korj6sag gyakor-
latilag a tekeres j6sagi tenyezfijevel
egyezik meg, tehat pl. egy 100-as Q-jti
tekerccsel legjobb esetben 100-as Q-jii
rezgdkort lehet keszlteni.
Osszefiigges van a j6sagi tenyezd es
a rezgdkorok Zo-ja kozott; egy adott
frekvencianal az r soros vesztesegi
ellenallasbol es a josagi tenyezdbfil
meghatarozhato a parhuzamos rezg6-
kor rezonaneiaellenallasa;
Zop =Q2-r—Qs-ZOe
A parhuzamos rezgSkor Zo-jat a
L
Zo = keplettel is meg tudjuk hata-
rC
rozni. A kepletben L a tekeres induk-
ei6s tenyezdje H-ben, C a tekeres
kapacitasa F-ban, r a soros vesztesegi
ellenallas ohm-ban, a Z0-t ohmban
kapjuk meg.
A rezgokorok felhasznalasanak il-
lusztralasara es a megismert fogal-
mak begyakorlasa erdekeben lassunk
egy szampeldat.
Pelda.
A radidkesziilekek Ьетепб kore
mindig rezg6korokb61 epiil fel, es sok
esetben nemcsak egyet. hanem tobbet
is talalunk a bemeneten. Egyszerubb
vevdknel hasznalatos a hullamesapda
is. Nezziik, hogyan epulhet fel egy egy-
szerii vev6 bemenete (1.42. abra).
Ket rezgdkert abrazoltunk; a parhuza-
mos rezgokorrel a venni klvant allo-
mast lehet behangolni. A masik, a so-
ros rezgdkor az tin. hullamesapda, ante-
lyet a nagyon erosen zavar6 helyi addra
kell rahangolni. Ha a hangolo konden-
zator 20 pF-t61 200 pF-ig viiltoz.tat-
hat6 forgdkondenzator es a venni
klvant frekvenciatartomany 500 kHz
es 1,5 MHz kozott van, milyen induk-
tivitasu tekercset kell hasznalni?
Megoldds:
frjuk fel a Thomson-kepletet:
1
fo= ------—
A nagyobb kapaeitasii kondenza-
torhoz tartozik a kisebb frekveneia.
A Ct = 200 pF, fo=0,5 MHz (vagy
C, = 20pF es fo = 1.5 MHz) ertekekbdl
meghatarozhatjuk az L, erteket.
Egyenlet rendezes utan:
1 1
L,=------=---------
ro2-C, 4.-r2f’-Ci
osszefuggest kapjuk
Behelyettesitve:
1
L, =-------------------------=
4 • 9.87 • 20 • IO"12 • 1,5s • 1012
1
=-----=0,563 lO ’H =0,563 mH =
1776
= 563 ДН;
a masik esetben
1
L,=-----------------------------
4 • 9,87 • 200 -0,5s • 10“ • 10 12
= 0,507-KWH =0,507 mH = 507 /Н
Mind a ket L'-ertckkel megvaldslthato
a rezgdkor. Az els6 esetben a konden-
1.40. abra
ziitor beforgatasakor a frekveneia ala-
esonyabb lesz egy kicsivel, mint 1,5
MHz. A masodik esetben a kiforgatott
forg6kondenzator allasnal lesz a frek-
veneia egy kicsivel magasabb;
1
fo = 2^./L^ =
1______
~ 6,28 У 507 10-« .2бЛ0-1! ”
1
=------- - —_______= 1,58 MHz
6,28f • 10-“ 10140
gzamitsuk ki a Z0-t 1 MHz-en (sav-
kozepen).- Tegyttk fel, hogy Q,=
= 100 (1 MHz-en):
ZOP—Qi’ri
coL, a>Ll
de Q, =--- es r, =—
n Qi
tehat Zop
am.
= Q,L1a>
Zop = 100 - 6,28 10* • 507 -10 6 = 318,5
kohm
Hogyan mukodik a hullamesapda?
Ha azt akarjuk, hogy 1187 kHz-en
mtikodd szolnoki a<16 (Szolnok kozele-
ben) ne zavarjon 1 MHz-en, 1187
kHz-en a parhuzamos rezgdkort rovid-
re kell zarni. Ezt szolgalja a soros
28
1.42. abra
rezgokor. Ezt az ugynevezett szivo-
kort minel nagyobb Q-jtira kell keszl-
teni. Vegyunk fel Q, = 150-es erteket,
ez meg megval6sitliat6. C, erteke le-
gyen 20 pF, f„ = 1187 kHz.
1
-----a899 uH
4 • 9,87 • 1,1872-20-IO-12
A parhuzamos rezgSkort 1187 kHz-en
a soros rezgokor rezonanciaellenallasa
sontoli.
Z =r =-L' =
“ ’ Q.
6,28-1187 10’-0,910-’
------------------------ = 44,6 ohm
150
A- К kapcsoloval a szivokort ki lehet
iktatni, ha nem sziikseges a helyi ado
leszivasa. Az La tekercset tigy szoktak
kikepezni, hogy a hangolo vasmaggal
kis mertekben hangolhatti, ezaltal
beallithatti a legkedveztibb hat as.
1.42. A rezgdktirok savsztilessiige
is szelektivitfisa
Az 1.43. abran ismet felrajzoltuk a
parhuzamos rezgokor atviteli gorbe-
jet. A gorben es a koordinatatengelye-
ken bejeloltiik a jellegzetes pontokat,
amelyek megegyezes szerint a sav-
szelesseget meghatarozzak. Az UTOax
fesziiltseg 0,7-szerestintil az elhangolas
jobbra es baira zlf nagysagti. A 2 Af
frekveneiatavolsagot savszelessegnek
(B) nevezik.
Mas szavakkal tehat a stivszelesseg
azon f0 koriili frekvenciak tavolsaga
egymastol, melyekhez a rezonancian
merhetti maximalis fesziiltstig 70%-a
tartozik. A savszelesstig szoros ossze-
fiiggesben van a rezgokor jtisagi tenye-
ztijtivel, a Q-val. Kiionnyen meg-
jegyezhetti keplet adja meg a kapcso-
latot a savszelesseg es a Q kozott.
f,
2z1f = -=B
Q
Az amatfir gyakorlatban nagy jelen -
ttisege van az eltibbi egyszeru egyen-
letnek. Ha az egyenletben a harom
mennyistig koziil kettti ismert, a har-
madikat ki lehet szamitani. Az f0 es a
2zlf mtirtissel meghat arozhato, es igy a
Q-t ki tudjuk szamitani. Nezziink ket
egyszerii szampeldat.
1. A rezgtikor rezonancia-frekven-
ciaja f0=3,5 MHz, jtisagi tenyeztije
120. Mekkora frekvencia savon beliil
nem lepi ttil a fesziiltsegeses a rezgti-
koron a 30%-ot? Nyilvanvalti, hogy
eppen a savszelesseg ez a frekvencia-
stiv, tehat:
f„ 3,5 -10»
B = =-------=29,166 kHz
Q 120
2. Hatarozzuk meg az alabbiakban
megadott rezgokor savszelesseget es a
hangolti kapacitast 1 MHz-en!
Q = 100 C=?
L = 460 fiR В = ?
f=l MHz
C-t a Thomson-ktiplettel tudjuk kisza-
mitani:
cu2-L 4 л2-IO12-460-10-“
1
=---------------=55 pF
9,86-4-10-460 1
f« 10“
B= —= = 10’ Hz = 10 kHz
Q 102
Mi a jelenttisege a savszelessegnek
az amator gyakorlatban? Meddig er-
demes a josagi tenyeztit novelni?
Vegyiik sorjaban a dolgokat. Amp-
littidti-modulalt adasnal az adtiallomas
vivtifrekvenciajatol jobbra es baira
egy-egy savban foglalnak helyet a mo-
dulaciot tartalmazti oldalsavok (err61
majd a ktistibbiekben lesz reszletesen
szo). Nemzetkozi eRSirasok ertelmeben
a mfisorsztirti allomasok egymastol
9 kHz-re foglalhatnak helyet.
A ttilsagosan kicsiny savszelesseg a
hasznos joist!vot fogja csonkitani, mig
a nagy savsztilesstig eredmtinye az
lesz, hogy egyszerre tobb ado is hall-
hattiva valik.
Alacsony f0-nal (1 MHz alatt) az
eltibbi eset, mig magasabb f„-nal
(1 MHz felett) az uttibbi eset All tobb-
nyire el6. (Az 1. pelda jol mutatja a
szamszeru helyzetet. A 3,5 MHz-nel —
amattirsav! — ad6d6 kozel 30 kHz
savszelesstigben kb. 10 amattir ossze-
kottetest lehet letesiteni.) Tovabbi
kellemetlensegre mutat ra az 1.44.
abra. Kiilonbozti Q-jii rezgfikoroket
abrazoltunk (behtiztuk a 0,7 -Umax
vonalat). Figyeljiik meg, hogy ahogyan
novekszik a savszelesseg, tigy lapo-
sodnak az atviteli gorbek, vagyis a
rezgokor allornaselvalaszto kepessege
csofcken.
Berajzoltuk az idealis atviteli gor-
bet is. Az ilyen rezgtikomtil tenylege-
sen az volna a helyzet, hogy a st!von
kiviil semmilyen adtinak a jelere nem
„reagalna”. (Ilyen rezgokort a valo-
sagban nem lehet kesziteni. A csatolt
korok alkalmazasaval azonban jol meg
lehet kozeliteni ezt a „szogletes” at-
viteli gorbet.)
A rezgtikoroknek azt a tulajdon-
sagat, hogj milyen mertekben kepe-
sek, adott sav . /v lesseg mellett az allo-
masokat egymastol elvalasztani, sze-
lektivitasnak nevezik. Ha a vev6-
kesztilekekben tobb, azonos frekven-
29
к = ,Ccs Ccs«Ci ill. C2 ( Qi = Q2
*CrC2 felSO KAPACniv csatolas b,
1.16. tibra
ciara hangolt rezgokort hasznahmk
olyan elrendezesben, hogy a bemeneti
kor utan kovetkez6 erosito elemek is
egy-egy rezgfikort taplalnak, ugy mint
ahogy az 1.45. abra mutatja, akkor a
szelektivitas javul; a rezgokorok ha-
tasa 6sszegez6dik. Tovabb javul a
helyzet es mind jobban kozellthetd az
idealis atviteli gorbe esete, ha csatolt
koroket hasznahmk.
1.43. Csatolt rezgdkorok
A csatolas kidonleges kapcsolat ket
rezgfikor kozott. A kapcsolat olyan,
hogy az els6 kor (primer) energiajiinak
egy reszet atadja a masik (szekunder)
kornek, ekozben sajat maga is a masik
rezg6kor visszahatasa ala kerul.
A rezgokorok egyuttmiikodescnek
mddja szerint a csatolas lehet:
induktiv (transzformatoros) csatolas
(1.46a abra),
fels6 kapaeitiv csatolas (1.46 b abra),
also kapaeitiv csatolas (1.46c abra).
1.44. Csatolasi Wnyezfi
A csatolasi tenyez6 aranyos a primer
кбгЬб! a szekunder korbe tenylegesen
atvitt energiaval. A csatolasi tenyezdt
к betuvel jelolik. Induktiv csatolas
eseteben a csatolasi tenyez6 a ket
adott tekeres egymashoz viszonyitott
helyzetet61 fiigg (1.47. abra). Ket in-
duktiv csatolasi! rezg6k6r csatolasi
tenyez6je, a rezg6kori tekeresek esato-
lasi tenyezojevel azonos. Ez termesze-
tes, hiszen az 1.48. abra alapjan belat-
hat6, hogy a tekeresek kozott az
energiaatadas a mindket tekercset at-
jard, kozos magneses ter revdn jon
letre.
A k-t meghatarozhatjuk szam-
szeriien is:
M
k= ,
ahol M a kolcsonos indukeios tenyezd,
a ket tekercset atjaro kozos magneses
terrel van kapcsolatban. Az M meg-
adja, hogy az egysegnyi idd alatt be-
kovetkez6, egysegnyi primeraram-val-
tozas hatasara, milyen nagysagti а
szekunder tekercsben letrejovd fesziilt-
seg:
Az M inertekegysege henry, hasonldan
az onindukeios tenyezdehez.
A csatolt korokrdi amit eddig meg-
emlitettiink, altalanossagban igazak.
A hiraddstechnikai gyakorlatban azon-
ban nagy jelentosege van az azonos
Q-jti es azonos frekveneiara hangolt
csatolt koroknek. Vagyis amikor Qpr =
= Qezek es f0i = f„a. Ebben az esetben
lesz ugyanis az atviteli gorbe f0-ra
szimmetrikus. A tovabbiakban amikor
csatolt rezgd кбгбкгб! beszeliink, min-
dig feltetelezziik, hogy Qpr = Q,zek es
f«i = fo» eset fennail!
1.45. Ket rezgdkor induktiv esatolasa
Az 1.47. abra elrendezeseben, a te-
kereseket egymashoz kozelitve (novel-
jilk a k-t) azt tapasztaljuk, hogy a
к novelesevel valtozik a csatolt rend-
szer atviteli gorbejenek alakja (1.49.
abra). Az atviteli gorbeken harom
lenyeges eset kiilonboztethetd meg.
1. Amikor az atviteli gorbe meg ep-
pen egypiipii. Ezt az esetet kritikus
csatolasnak nevezik. A kritikus csato-
lashoz tartozd к tenyezot egyszerii
modon szamitjuk ki:
1
к = ~ = kkrlt
Q
Fontos jellemz6je a kritikus csatolas-
nak, hogy a csatolt rendszert al koto
rezgdkorok egyedi savszelessegchez
kepest 1,41-szeres a csatolt rendszet
savszelessege. Az 1.42 fejezetben, a
2. szamu pdldanal Q = 100 es В = 10
kHz volt. Ha ilyen rezgokorb61 ket
darabot kritikus csatolasba hozunk,
az eredd savszelesseg 14,1 kHz-re
novekszik.
A kritikusan csatolt rendszerek sze-
lektivitasa sokkal jobb, mint egyetlen
rezg6kore. Jol mutatja ezt az 1.49.
abra, ahol a kritikusan csatolt korok
atviteli gorbeje „szogletesebb”, mint
az egyetlen kore.
2. Az atviteli gorbe egypiipu, de a
к *= kkrit ezt az esetet laza csatolasnak
nevezik. Ilyen esatolast ritkan alkal-
maznak.
3. Az atviteli gorbe ketpupii. a
к >kkrlt. A szoros csatolas esete. A csa-
tolast olyan mertekig novelik, hogy az
f0-nal fellepo horpadas merteke 0,3-
Umax legyen (az atviteli gorbe magas-
saga 0,7- Umax). Az ehhez az esethez tar-
tozo csatolasi tenyez6 k=2,4^> es a
savszelesseg pedig az alkoto korok
egyedi savszelessegenek 3,1-szerese.
1.46. Fels6 kapaeitiv csatolas
Az induktiv csatolasii rezg6korokb61
kialakitott savsziii’6 rendszerint jo
1.47. abra
1.51. abra
vezetdbol kesziilt arnyekolo buraban
foglal helyet, az induktivitasok nehany
szazalekos csatolasban vannak egy-
massal, s a kiilso tertdl az arnydkold
bura elvalasztja oket.
Kapacitiven esatolt rezgdkdrdk kii-
lon-kiilon amyekolo btu-aba keriilnek
(1.50; 1.51. tibra), igy masfele csatolas
nem lehet kozottiik. A felsd kapaeitiv
esatolasnal a primer rezgdkor sarkain
fellepd fesziiltseget egy aranylag kis
kapaeitiisu kondenzatoron keresztul
csatoljuk a szek under rezgdkorre
(1.40b abra). A primer fesziiltseg, mint
fesziiltsegoszton megoszlik а Сет esa-
tolokondenzatoroii es a C, szekunder-
k.iri hangolo kondenzatoron. A Ca
kondetizaiorra esd fesziiltseg taplalja a
szekunder kort. A szekunder kor is
visszaliat a primerre, a szekunder kor
fesziiltsege ugyanezen a csatolokon-
denziitoron visszakeriil a primer korbe.
Az igy ietesitett esatolast a CCT esatolo
kondenzator kapacitasaval tudjuk a
kivant ertekre beallftani:
. '-C8
к = '. —
/сГс,
A eeatolas merteke a kondenzator-
bol allo fesziiltsegosztd ertekeitol fiigg,
ezert a felsd kapaeitiv esatolast fesziilt-
segcsatoliisnak is nevezik.
1.47. Also kapaeitiv csatolas
Az alsd kapaeitiv esatolasnal a csa-
tolas a kozbs agban elhelyezett CC8
csa*ol6kondenzator segitsegevel jdn
letre (1.46c abra). A es a C, soros
kapesolasara jut a primer fesziiltseg.
A CB a szekunderkorben, basonloan a
primer korhoz, a Cs-vel soros tagot
kepez es a rajta keletkezd fesziiltseg
gerjeszti a szekunder kort. A szekunder
fesziiltseg igy megoszlik a C, es a C„
kapacitiisokon.
A primer aram altal letesitett fe-
sziiltseg gerjeszti a szekunder kort,
ezert ezt a csatolasi mddot aram-
csatolasnak is nevezik.
A C„ kapacitasa lenyegesen nagyobb
a C, es C2 kondenzatorok kapacitasa-
nal, igy a csatolas merteke a kon-
denzator megvalasztasaval jol beallit-
hat6:
1.48. Megcsapolt rezgdkor
A rezgdkorre parhuzamosan kapcso-
lodo ellenallasok csokkentik aimak jd-
sagi tenyezojet (Q-jtit), novelik a sav-
szelesscget es csokkentik a rezonancia-
ellentillast. Ez a terhelo hatas csokkent-
heto ligy, hogy a terhelo ellenallast
nem kozvetleniil a rezgdkor kapcsaira,
hanem a tekercs valamely megcsapola-
siira kotjiik (1.52. abra). A megesapo-
liisra kbtbtt R elleniilliis egy nagyobb,
tehat kevesbe terhelo Rt ellenallassa
transzformalddik fel. Induktiv meg-
csapoliis eseten:
1.52. abra
A kepletben Rt a megcsapolasra kotott
terhelo ellenallas Z.o az Rt „betransz-
formalt” erteke, cz az ertek parhuza-
mosan kapcsol6dik a rezgdkor rezo-
Z -Z'
nancia ellenallasaval vagyis -=
м r °
= Ze eredo ellenalltisuk fogja meghata-
rozni a rezgdkor ligynevezett terhelt
josagi tenyezdjet aniit Qt-vel szoktak
jelolni. Az „a” a teljes menetszarnnak
es a leagazas menetszamanak hiinya-
dosa, vagyis:
O tel) еь Пй
a =--------=
OjeigazA» Пх
(1.52. abra).
A terhelest nemcsak a tekercs meg-
csapolasiival kapcsolhatjuk a rezgo-
korre. Ha a rezgdkori kondenzatort
keszitjiik ket reszbdl, amint az (1.53 d
abra mutatja, az optimalis (illesztctt)
esetet itt is be tudjuk lillitani az
a = 1/ egyenlet segitsegevcl. Ebben
Г Кц
az esetben az
1.53. abra
31
A feladatok altalaban olyanok, hogy
adott siivszelesseget kell megvalosi-
tani ugy, hogy az Rt-n a leheto leg-
nagyobb fesziiltseg lepjen fel, amikor
f0-ra lehangoljuk a rezgfikort. Az a =
|/^° egyenlet azt az attetelt adja meg,
amely mellett a maximalis kimen6
fesziiltseg lep fel az Rt-n. Az a = 1/ —
F R.f
feltetel megvalositasaval illeszthetjiik
az Rt-t mint leziinist a rezgokorhoz az
optimiilis feltetel (Ukl=Umax) figye-
lembevetelevel. Ebben az esetben a
Q„
Qt = ertek adodik, es a beterhel
2
Z-o ellenallas megegyezik a rezg6kor
Zo terheletlen rezonanciaellenallasaval
(Ze = Z0/2).
Egy pelda alapjan teljesebb kepet
kapunk a megcsapolas szereperol es a
hasznalatiinak fontossiigarol.
fo=470 kHz
Zlf = 10 kHz
C = 200 pF
L =573 /di
na = 200 menet
Rt = 500 ohm
>451 — 1
n, = ?
Z. = ?
Qt-t tudjuk meghatarozni elsokent.
Qt —
J”
2Jf
470-10’
2-10*
= 23,5
Qo = 2Qt = 47 es— = Ze, valamint Z„ = Z'
Z„ = Qo-lu-L =47-2-3,14-470-10’
573 • 10_‘ = 80 kohm
16 menet
Zo
2
Az ere< 16 rezonanciaellemillas Ze =
2
80-10’
= 40 kohm
Az 1.52. abnin a rezgokori sziimitii-
sokhoz praktikusan haszmilhatd no-
mogramot adunk. A nomogram fel-
haszmilhatd XL; Xc, f„, valamint C es
L meghatiiroziisiira.
1.49. Iinpedaneia-transzformalas
rezonans korokkel
Az illesztes nagyon sokszor el6fordul
a gyakorlatban. Altalaban akkor sziik-
seges, ainikor peldaul az antennat kell
illeszteni a vegerSsito fokozathoz, vagy
valamelyik erfisito fokozathoz kell
illeszteni a kovetkezo fokozatot. Amint
mar az eloz6ekben szo esett r61a, az
illesztt-s azt jelenti, hogy a terhelesen
fellepo fesziiltseg illesztett esetben a
maximalis.
A nidiotechnikaban az energialitvi-
tel egyik rendszerbol a miisikba (a ge-
neriitorbol a terhelesre) mindig egy
frekveneiasavban tortenik. Ez azt
jelenti peldaul, hogy egy 3,5 MHz-es
addberendezes radidfrekvencias foko-
zatai 3,5 MHz-es, vagy a 3,5 MHz
kozeleben ± 3 kHz-es savon beliil
kell, hogy miikodjenek. A megenge-
1.54. abra
dett savon kiviil nem szabad, hogy az
ado jelet (energiat) sugiirozzon. A ve-
vo-oldalon hasonld a helyzet aimyi el-
teressel, hogy ha nem eleg szelektlv a
vevo, az nein miisnak, hanem magii-
nak a vevo iizemeltetojenek fog kelle-
metlenseget. okozni.
Az illesztest tehat ligy kell megol-
dani, hogy egyben a megfelelo szelek-
cid is megtortenjen. Erre alkalmasak
az tigynevezett rezonans szurfik, ame-
lyek L es C elemekbol vannak fel-
epitve.
Az 1.54. abnin egyszeru rezonans
sztiroket liithatunk.
Az a abrareszlet kapesolasa olyan-
kor haszmilhatd, amikor az R terhelo
ellenallast egy niiliimil nagyobb belso
elleniillasii generatorhoz akarjuk illesz-
teni.
A b abrareszlet szerinti elrendezes
olyankor haszniilandd, ainikor a gene-
rator kisebb belso elleniillasii. mint a
terheles.
A c abrareszlet szerinti elrendezessel
mar egy jobb minfisegu illesztest lehet
megvaldsitani R, =>R2 feltetel kielegi-
tesere.
A tl abrareszlet en kapaeitiv meg-
csapolasu rezgokorrel tortono impe-
dancia-transzformalast liithatunk.
Az abran megadott kepletekben Rke
a jelolt pontok kozc kapcsolhato gene-
riitor-ellenallast jelenti ohmban, R a
kimeneti pontra kapesolhat6 ellenallas
drteke ohmban. (Vagyis az ligyneve-
zett transzformalt erteke az Rb,.-nek.)
Q a kor terhelt josagi tenyezoje,
XC1; XCT a megfelelo indexezesu kon-
denzator liitszdlagos ellenallasa az f„
frekvencia.il Xc=------— .Xj. az induk-
lUo’C
tivitiis liitszdlagos ellenallasa az az
(Xl=io0)j o>0 = f0-2 ft.
1.50. A Collins-tipusil csatolokor
Az 1.54<: abnin lathato tiramkor a
radioamatorok szempontjabdl kiilonos
figyelmet erdemel.
A viszonylag egyszeru szamitasi for-
multik mellett a kapesolas elonye, hogy
a esovek (illetve tranzisztorok es an-
tenna) kimeno es bemeno induktivi-
tasait is befoglalja a hangold indukti-
vitiisba, toviibba rezgokor hangolasiit
(a tekercsen kiviil) a kimeno es bemeno
kapacitasok soros eredoje vegzi, igy
azonos tekerccsel nagyobb frekven-
citira lehet rezgdkiirt kesziteni.
A kedvezo tulajdonsagai mellett
hatninyai is vannak ennek az liram-
kornek, amely hiitranyok kiilonbozfi
kapesolastechnikai fogiisokkal meg-
sziintethetfik, illetve hatasuk esok-
kenthetfi. A kapesoliisnak ket htitrii-
nya van:
1) Galvanikus kapcsolat van a meg-
hajto es meghajtott egyseg kozott.
Ez adott esetben (peldaul vegfok —
antenna csatolasniil) megsziintetheto
jarulekos soros kondenzatorok beepi-
tesevel.
2) Mivel a C, es C2 soros eredfije vegzi
a rezgokor hangolasat, a teljes kor-
tiram a „hideg” vezetekben, leggyak-
rabban az alaplemezen keresztiil ziirul.
A koraram a meghajto liram Q-szorosa.
Nagyobb teljesimenyeknel eslO — 12-es
Q-erteknel igen jelentos lehet az
ilyen motion fellepo liram az alapleme-
zen. Ez az aram az alaplemezen fesziilt-
segesest hoz letre, amely a kisszintu
fokozatra visszajutva, gerjedest es
mas zavarokat okozhat.
Pelda az illeszto tag alkalmaziisiira.
Egy 1500 ohmos antennat kell illesz-
teni 50 ohmos kimeneti elleniillasii
vegfokhoz. Az 1.54. abra c viiltozatiit
alkalmazzuk es a megoldast az abra
kepleteivel vegezziik el. Az elso fel-
tetelbol Rt =-R2; Rt = 1500 ohm <5s Rs
= 50 ohm.
Q -»7 R./R,-!; Q^-171500/50-1 =
5,4, Q-t viilasszuk 10-re, 10 =>5,4.
R, 1500
X,, = — = - = 150 ohm.
Q 10
x„=r21/
Г Q2 + 1 - (Rt/R2)
= 32,5 ohm
32
Q • R,+(R, • R2/Xn)
XL =-------------------= 171,3 ohm
Q2 + l
f0 = 7 MHz eseten
Xb
L =— a 3,8 /iH, a C, es C,
co
erteke az Xn es XCT ertekekb61 sza-
mithato ki.
1.61. A kvarckristaly
A kvarckristaly a termeszetben elo-
ibrdulo asvany, SiO2 (szillcium-dioxid)
osszetetelu anyag. A termeszeres kvarc-
kristalynak esak tiszta valtozata alkal-
mas ipari felhasznalasra. A radio-
hfrkozlcsben az adoberendezcsek altal
keltett rezgeseket kvarckristallyal le-
het stabilize Ini. A gyakorlatban ez azt
jelenti, hogy u.upan L — C rezg6korb61
allo frekvenciameghatarozo elem ese-
ten a frekveneia stabilitasa
(a frekveneia elterese a nevlegestoll
nevleges frekveneia J
gondos felepites eseten IO’1. Kvarc-
kristaly alkalmaziisaval a frekvencia-
stabilitas 10-’-et, illetve 10 s-at is eler-
heti.
Radioteehnikai eelokra a kvarcbol
meghatarozott alakban lapoeskakat,
hasabokat vagnak ki es a kivagott
lapoeskakat esiszolassal vekonyitjak el
a sziikseges mertekben. Az igy lecsi-
szolt kvarc lapocskanak ket oldalara
vekony eziistreteget esapatnak ki
elektrolitikus ilton; az ilyen mddon
keletkezett ket femfegyverzet kozott
mintegy dielektrikumkent helyezke-
dik el a kvarc, amint azt az 1.55. abra
mutatja. Az abran lathato az elvezeto
huzal, tovabba a huzalt rogzfto szige-
telo lapka is. A kvarckristalyokat
ilyen felepitesben hasznaljak a rezge-
sek stabilizalasara.
Ha az 1.55. abra szerinti elrendezes
a —b pontjara egyenfesziiltseget kap-
esolunk, a kvarc deformal6dik. Ha
ellenben a kvarcot deformaljuk, az
a — b kapesokon fesziiltseg keletkezik,
ezt a hatast piezoelektromos hatasnak
nevezik. Ez a j ilenseg azzal magyaraz-
hato, hogy a kvarckristaly es meg
nehany kristaly (mint peldiiul a tur-
malin), elektromosan polarizaltak. En-
nel fogva a kimetszett lapocska, met-
szeti iranyatol fiiggoen, valamilyen
merteku efientetes toltessel rendelkezik
a ket feliileten, ha a lapocskara егб
hat. A bels6 elektromos dipolusok
egyensulyi allapota felborul es ennek
eredmenye a kiils6 lapokon merhetd
toltes. Rendes koriilmenyek kozott a
bels6 elektromos hatasok kiegyensii-
lyozodnak.
A kvarc molekulai radiofrekvencids
iitemben kepesek mozogni. A kristaly
rezgese kozben az elektromos energiat
atalakltja mechanikus energiava, illet-
ve a mechanikus energiat visszaala-
kitja elektromos energiavii. Az iitala-
kitas hatasfoka igen j6, a Q erteke
elerheti a IO4 — 10s nagysagot is.
A kristaly elektromos helyettesltd
kapcsolasat az 1.56. abran Idthatjuk.
Itt a Cb kondenzator a befogo foglalat
lapok kapacit£sab61 ad6dik, az Lk, Ck,
Rk elemek a kristaly belso piezoele-
ktromos tulajdonsagabol adddnak. A
kristaly onfrekvenciaja az elemei alap-
1
jan feliihatd f»=-----— a kris-
2Л/Ьк-Ск
talynak ez az ilgynevezett soros rezo-
naneia-frekvenciaja.
Az 1.57. abran vazolt reaktancia-
menet leirja a kristaly viselkedeset a
frekveneia fiiggvcnyeben. A soros re-
zonancianal (fs) magasabb frekvencian
az Lk —Ck soros rezg6kor induktfvva
valik es rezonanciaba keriil a Cb kon-
denzatorral es fp frekvencian parhuza-
mos rezonancia kovetkezik be. A soros
rezonancia az, amelyet altalaban fel-
hasznalunk a rezgesek stabilizalasara.
Az fB ' i teket nem befolyasoljak a kiils6
elemek hatasai, esak a komyezeti
homerseklet. Allando h6merseklet mel-
lett a kristallyal elerhetd a 10 8-as
frekvenciastabilitas is. A kristaly
allando h6mersekletet futott, h6mer-
seklet-szabalyozott termosztattal biz-
tositjak.
1.62. A decibel
Az atviteltechnikaban, a rddio-hlr-
kozlesben, az elektronikdban elterjed-
ten hasznaljak a mennyisegek hanya-
dosdnak logaritmikus egyseget. A ra-
dio adas- es vcteltechnikiiban a tfzes
ala;.ii logaritmust hasznaljak a loga-
ritmikus egyseg kepzesere. Megadhat-
juk a teljesitmenyek viszonyat loga-
V.
Titmikus egysegben: Ap (<1B) = 10 lg— •
Ap a. logaritmikus men .szam deei-
belben (dB), P, a bemeno teljeslt-
meny, P, a kitnend teljesitmeny. Ha
Pa j-P, akkoi erositesrol beszeliink
(Ap pozitiv) az aktiv ilramkorok (егб-
sitok) eseteben altalaban teljesiil ez a
feltetil. Ha Pi >P2, ebben az esetben
azt mondjuk, hogy az aramkor csilla-
pit (Ap negativ).
Megadhatjuk a fesziiltsegek viszonyat
is decibelben:
A„(dB)=20 1gb
ahol A„ a fesziiltsegviszony decibelben,
U2 a kimeno fesziiltseg, Ut а Ьетепб
fesziiltseg, Ha U, г-Uj, A„ pozitiv es
er6slt az aramkor. Ha U2-=Ui, A„
negativ es az aramkor esillapit.
Megadhatjuk a befolyo es kifolyd
aramok viszonyat is decibelben:
I2
A, = 20 1g-’
ahol Aj az aramviszony decibelben, I,
a kifolyd aram Ij a befolyo aram,.
Ugyanazon aramkomel a harom-
fele decibel szam kozott szoros kap-
csolat van, amely a P = U - I kapcsolat-
bol szarmaztathatd.
Ap(dB) =^A„(db) + At(dB)
Az 1.58. abran a decibel meghataroza-
sara szolgalo nomogram lathato. A
fiiggdleges tengelycn mcgkeressiik az
adott fesziiltseg- vagy teljesitmeny-
viszonyt es ebbol a pontbol egyenest
hiizunk vizszintesen a megfelefe ferde
egyenesig. A metszesponthoz tartozo
ertek a vlzszinter tengelyen megadja
a decibel erteket.
33
A nomogram drtelemszerfien for-
ditva is hasznalhato, amikoris a deci-
belszambdl meghatarozhat6 a hozza
tartoz6 fesziiltseg- vagy teljesitmeny-
viszony.
1.59. Abra. a) AlulalereezlS azurSkapceolda Ro ® lezaro ellenallda ёа a generator-
dlenallds ohmban, fn а вгйгб hatdrfrekvenciaja Hz-ben. L-el H-ben, C-t F-ban kell
behdyettesiieni
b) Fduldtereazti azdrikapcaolda a jeloldaek mint az a-ndl c) SAvezdrAkapceolde. fa
az also hatdrfrehvencia Hz-ben ft afelsG hatarfrekvencia Hz-ben. ft =»fa, ёв Ro lezar6
generator-ellendUda ohmban. d) advzdro ezurSkapcaolas, a jeloldaek drtehnezeae
ugyanaz, mint е-пё1
160. abra
1.53. ReaktAns szGrfik
A szur6k feladata abban All, hogy
ha a bemeneti kapcsaikra tetszdleges
frekvenciajli jeleket kapesolunk, akkor
ebbol meghatarozott frekvenciajilakat
ateresszenek, minden egyeb jellel szem-
ben pedig nagy ellenallast mutassanak.
Mas szoval a csillapitasa kicsi legyen
az ateresztd tartomanyban es legyen
nagy az ezen kiviil es6 frekvenciatar-
tomanyban.
Az amatdr gyakorlat nem kivanja
meg a legbonyolultabb szfirdk hasznA-
latat. De megkivanja, hogy a kivalasz-
tott szur6t az el6re ismert frekvencia-
tartomanyra es adott impedanciakra
meretezni tudjuk. A szGrd meretezese
azt jelenti, hogy a megadott frekven-
ciatartomany es lezar6 ellenallasok
ismereteben a szurdk elemeinek erte-
ket kiszamitjuk.
A reaktans szur6k fogalma azt je-
lenti, hogy ezek a szfirdk L es C ele-
mekbdl epiilnek fel. Az 1.59. abran
lathatd szurdkapcsolasok az tigyneve-
zett Butterworth-szGrdk, mukbdesiik
roviden a kovetkezd:
Az a kapcsolasnal a 2 L induktivi-
tas alaesony frekvencian kicsiny reak-
tanciat mutat, a C pdrhuzamos tagok
igen magas impedaneirijliak, a kap-
csolas dtereszt. A frekvencia noveldse-
1
vel 2cuL egyre novekszik, mig ——
ci>C
egyre kisebbd valik, a kapcsolas egyre
kevesbe ereszti &t a jelet.
A b tibra kapcsoldsa igen alaesony
frekvencian zar, mert a soros C kon-
denzatorok nagy reaktanciat mutat-
nak coL pedig igen kis drtek. Ugy is
mondhatjuk, hogy alaesony frekven-
cids szempontbdl a kapcsolas nem
,,atlatsz6”. A frekvencia novelesevel
egyre csokken a kondenzdtorok reak-
tancidja az cuL pedig novekszik, ezert
a kapcsolas egyre inkabb „dtlatszd”,
illetve dtereszt.
A c kapcsolas savdteresztd szGr6t
mutat. A Ci — L, soros rezgokorok
rezonancia frekvencian kis ellenallast
kapcsolnak be a soros agba а С,— L,
pdrhuzamos rezgdkor a rezonancia-
frekvencian nagy ellenallast kapcsol a
parhuzamos agba. A Q-tdl es a soros,
ill. parhuzamos rezonanciak beallitasa-
t61 fiiggden valtozik a szur6 ff — fa =B
iavszelessege es az atviteli gorbe oldal-
meredeksege. ft feletti es fa alatti
frekvencian a sdvszGrd zar es nem
ereszti dt a jelet az egyik kapocspartdl
a masikig.
A d kapcsolas savzar6 szfirot mutat.
A soros agban elhelyezett parhuzamos
rezgokorok rezonancian nagy ellen-
allasiiak, mig az L,— C, soros kor
szinte rovidzamak szamit a zar6tarto-
manyban. Tehat a ket szdlsd kapocs-
par kozott nines „dtlatas”. Elterd
frekvenciakon a szur6 dtereszti a jelet,
ugyanis a rezonancia alatt a parhuza-
34
1.5. tdbldzat. Alulatereazid агйгбк аг amatdr advokra
Ro (») L (H) c (F) fh kHz
50 2,06-10"® 8,26-10-1 о 3 850
75 3,1 io-® 5,5 -10-1»
50 1,1 -io-® 4,45-Ю-1» 7150
75 1,66-10-® 2,06-Ю-1»
50 5,52-10-’ 2,2 -IO"1» 14 400
75 8.3 -10-’ 1,47-Ю-1»
50 3,7 -10-’ 1,48-Ю-1" 21 500
75 5,5 -10-’ 9,8 -10-*1
Б0 2,6 -10-’ 1,06-ю1» 29 750
75 4 -10-’ 7,13-Ю-11
1.6. tdbldzat. Sdvdtereaztd вгйгбк az amatdr advokra
Ro (») Ci <F) ca (F) Li (H) L» (H) S4v (MHz)
50 3,59-Ю-11 2,122-IO"8 5,3 -Ю-® 8,975 -10 » 3,5 -3,8
75 2,93-Ю-11 1,41 10-’ 7,95-10 5 1,34-Ю-7
50 3,2-Ю-11 3,63 io-8 1,59 IO 4 8,00-10-» 7,00-71,
75 2,13®10-1а 4,24 -10-* 2,38-Ю-4 1,20-10-»
50 2,77-Ю-1® 1,8 -IO8 4.54 -10 ® 6 93 1О-» 14 -14,35
75 1,84-IO"12 1,2 -10-® 6,82-10-» 1,03 io-»
50 1,58 Ю-11 1,41 -10-® 3,53-10-» 3,97-10-» 21-21,45
75 1,05 -10’11 9,4 -IO-8 5,3 -10-» 5,96-10-»
50 3,25 101® 3.7 -Ю-® 9,36 -IO"8 8,13-10-“ 28 - 29,7
75 2,16 10"1» 2,49-10-® 1,4 -Ю-» 1,22 -10-»
mos rezgSkorok tekercsei a frekvencia
csokkenesevel, „egyre inkabb rovidre-
zarjak” a kondenzdtoraikat, mig a
soros kor C, kapaeitasa novekv6 im-
pedanciat mutat. A rezonancia folott
az aramkor szinten atereszt a C, kon-
denzatorok свбккепб es az L, novekvfi
impedanciaja miatt.
Az alul- es feliildteresztd, illetve sav-
ateresztd szfir6k az ateresztd tarto-
manyban, a savzar6 szurfik pedig a
zar6 tartomanyban ohmos bemeneti,
illetve kimeneti ellenalhist mutatnak.
A savatereszt6 szur6ket az adobe-
rendez6sekben hasznaljak a nem ki-
vant harmonikusok kiszfir6s6re. Egyes
esetekben, amikor a magasabb frek-
venciat sokszorozas iltjan allitjak e!6,
szuks6g lehet az alap-, valamint az
alap es az utolsd sokszorozas kozotti
frekvenciak elnyomasara. J61 alkal-
mazhatok ilyen celokra a savAteresztd
szur6k. Az 5. tablazatban alulAteresztfi
sz(ir6k, a 6. tablazatban sAviiteresztfi
szur6k adatait lathatjuk az amat6r-
sdvokra kiszamitva. Az 1.60. abra egy
1.61. abra
tablazatbeli szur6 szamitott frekvcn-
cia-csillapitas menetet mutatja.
A kiszamitott szur6k — 3 dB-es
pontjai (sAvhatarok) is szerepelnek a
tablazaton. A tekercsek huzalvastag-
sagat a rajtuk atfolyo aram ismerete-
ben tudjuk meghatarozni. A konden-
zatorok iizemi fesziiltseget az aramkor
tapfesziiltsege hatarozza meg. A huzal-
vastagsag meghatarozasara hasznal-
hato az 1.61. abran megadott diagram.
Az arainsuriiseg erteket 6 — 7 A/mm1-
re vehetjiik fel, attol fiiggoen, hogy
milyenek a hutesi viszonyok es hogy
milyen jo min6segfi sziir6t akarunk
kesziteni.
1.54. Vasmagos tekercsek
Ugy alacsony, mint inagas frekven-
ciakon a tekercset vasmaggal szoktuk
kitolteni, hogy ezaltal megnoveljiik az
induktivitast, javitsuk a csatolast a te-
kercsek kozott es csokkentsiik a mere-
teket. A vasnak azt a tulajdonsagat,
hogy jelenleteben az erdvonalszam a
legmagos allapothoz kepest megnovek-
szik, permeabilitasnak nevezziik. (ft
betuvel jeloljiik.)
A vasnak elonyos tulajdonsagai mel-
lett komoly hatr&nya is van: nem-
linearis az osszefiigges a magnesez6
aram es indukcio kozott. Az 1.62a
abran 16-thatjuk felrajzolva egy olyan
vas magnesezesi gorbejet, amely meg
nem volt magnesezve. A diagram 0
ertekrfil indul ki, e!6szor enyhen, majd
meredeken emelkedik, vegiil egy bizo-
nyos H ertcktol kezdve lehajlik es
nagyjabdl vizszintes marad. Ez a gor-
be tehat a B— pH torvenyszerftseget
irja le kiilonboz6 H ertekek mellett.
Ahol a gorbe meredek, ott p erteke
magas, ahol iitcsap a telitesbe, ott
megkozeliti a kezdeti permeabilitas
alacsony erteket. Kiilon szaggatott
vonallal rajzolva latjuk a p diagram-
jat, amely ott mutatja a pllM5 helyet,
ahol a В =pH gorbe a legmeredekebb.
A kezdeti permeabilitas (pk) a kiilon-
boz6 vasfajtaknal altalaban sokkal
kisebb, mint a maximalis p^ erteke.
Ha az egyszer felmagnesezett vasnal a
t5rer6t tijra csokkentjiik, kideriil,
hogy a mdgnesezes folyamata nem
reverzibilis (1.62b abra). Azt a pontot,
ahol az iij gorbe metszi a В tengelyt, a
remanens indukcio jellemz6 erteke-
nek, ahol pedig a H tengelyt, a teljes
35
lemiignesezcshez sziikseges koercitiv
eronek nevezziik. A miignesezesi gorbe
mcllctt ez az a ket ertek, amivel a vas-
fajta jellemezheto.
Ha az egycniirammal elomagnese-
zett vasat viiitoarammal is magne-
sezziik, azt fogjuk tapasztalni, hogy a
miignesezcsi munkapont koriil ki fog
alakttlni egy kis hiszterezishurok (1.62
abra), amelynek meredeksege kisebb,
mint a munkaponton a hiszterezis-
gorbee. Ezen uj kis hurok atlojanak
meredeksege e.dja meg a reverzibilis
(viiltdaramii) perrneabilitast, (/tr) /ir
annal kisebb, mint'd nagyobb az egyen-
aramil elomagnesezes. Vele egyiitt
csokken termeszetesen a tekercs L-je
is.
l.oo. Vesztesegek a vasmagos
tekercsnel
A tekercstestbe vasat helyezve, a
tekercs szamos tulajdonsiiga elonydsen
megvaltozik, de inegnonek a tekercs
vesztesegei is. A vasmag okozta leg-
fontosabb ket veszteseg a hiszterezis-
es orvenyaram-veszteseg. A hiszte-
rezis-veszteseg atmiignesezesi veszte-
seg. Az orvenyaramveszteseg magya-
nizata: a magneses ter a vastestben,
mint egyetlen rovidrezart menetben,
aramot indukal. Vedekezni lehet ellene,
ha az. aram iitjat megszakitjuk a vas-
test lemczelesevel. Alaesony frekven-
cian ez kielcglto, es altalanosan elter-
jedt a0,35 —0,5 mm-ев 4% Si-tartalmii
lemezek hasznalata. Magasabb kove-
telmenyeknek csak 0,1 mm-es lemez
felel meg.
Radiofrekvencitin kenytelenek va-
gyunk porvasmaggal dolgozni. Finom-
ra orolt speeialis ferromagneses anya-
gokat megfelelo szigetelo es koto-
anyagba agyazva helyeznek el es me-
netes formaban kipreselik, majd ki-
egetik a massztit. Az orveny tiram ha-
tasa ezert nagymertekben csokken.
Ennek az ага а p. ertekenek jelentSs
csokkenese.
1.56. A transzformator
Az 1.63. abran a transzformator vaz-
latos rajzat lathatjuk. Az abran egyet-
len szekunder tekercs van (amelyre a
terheles csatlakoztathato), de a valo-
sagban tobb szekunder tekercs is lehet
a vasmagon. A primer tekeresre esat-
lakozik a generator. A halozati transz-
formatorok lemezelt vasmaggal kesziil-
nek, a lemezeles csokkenti a vasban
keletkezo vesztesegeket. Hangfrekvcn-
ciiis eelokra is lemezelt vasmagii transz-
formatorokat haszniilnak, de taliilkoz-
hatunk ferrit vasmaggal kesziilt hang-
frekveneias transzformatorokkal is.
A transzformatorral lehet a valtakozo
fesziiltseg erteket novelni vagy esok-
kenteni. A fesziiltseg novekedcse vagy
csokkenese a primer menetszam (nP
es a szekunder menetszam (ns) viszo-
nyatol fiigg:
Up Пр
uE ris
n6
u6 = Up, — tehiit a szekunder fesziiltseg
ttpr
nagysaga igy alakul:
us>up ha =-l
ПР
ns
us-=uo ha — <1
Пр
es uB = Up ha ns = np
A transzformator menetszam-atte-
telebol I — I
VW
meghatarozhato a teker-
csekben folyo aram hanyadosa is
np ig
Os ip
Pelda.
Ha egy transzformator 200 V-rol
6,3 voltra transzformalja a fesziiltseget
es a szekunder korben ЗА aramot me-
riink, mekkora aram folyik a primer
tekercsben ?
np Up 220
ns u6 6,3
34,92
np is . is
» ip —
Пв Ip Пр
3
34,92
= 0,08591 A =
Па
= 85,91 mA
1.57. A transzformator hatasfoka
Az eloz6ekben sz6 esett mar a v\s-
vesztesegrGl, tovabba tudjuk azt, hogy
ha aram folyik egy aramkorben, akkor
minden ellenallason Ia-R=P teljesit-
meny h6ve alakul. A transzformator
vasmagja altal felvett teljcsftmenyt
(veszt-eseget), valamint a tekeresek
elleniillasan h6ve alakulo villamos tel-
1.63. abra
jesitmenyt a tiiplalo generatomak kell
fedeznie, illetve azt is mondhatjuk,
hogy a primer tekeres a vesztcsegekkel
novelt szekunder kori teljesitmenyt
fogja a meghajto generatorbol fel-
venni:
Ep — P.s * 1 veszt-
A transzformator hatasfoka alatt az
Ps
7] = hiinyadost ertjiik.
Ep
EB
Ep
— = n: tehiit nd
P 4- P
-’S'-*- veszt*
A hatiisfokot sziizalekban szokas meg-
adni. A hiradastechnikai halozati
transzformatorok hatasfoka 5 W —
30 W kozott 70% — 80%; 30 W —
200 VV kozott 80% — 90% erteket er el.
Altalaban minel kisebb teljesitmenyfi
a transzformator, a hatiisfok annal
kisebb.
A transzformator illesztesre is fel-
hasznalhato. A inukodesi frekvencia-
tartomanyban a fesziiltsegattetellel
(np) . ..
— I negyzetgyokosen aranyos az
ns/
impedancia-attetel:
ns F zB
1.58. Hangfrekvencias transzformator
A transzformator nemcsak a halo-
zati fesziiltsegnck a kivant erteknve
valo'iitalakitasara hasznalhato, hanem
ilgy is, mint Ьетепб transzformator.
A kiilso jelforrasok ezek segitsegevel
csatlakoztathat6ak az er6sit6 elso fo-
kozatahoz. Hangfrekveneiiis jelfomis-
nak foghato fel a mikrofon, a piek-up.
firdemes bizonyos feltranszfonnalas-
r61 gondoskodni, miutiin a mikrofonrol
vagy pick-uprol erkezo jel gyenge
szokott lenni. Dinamikus mikrofon
utan peldiiul 1:30 attetelii Ьетепб
transzformatort szoktak alkalmazni,
hogy a kisfesziiltsegu mikrofonenergiat
magasabb fesziiltsegre tegyek at.
A veger6s£t6 csovek, tranzisztorok
terheleset, legyen az hangszord vagy
irdszeikezet, a kimen6 transzformator
36
eegitsegevel illesztjiik megfeleld mddon
magahoz a cs6hoz vagy tranzieztor-
hoz. A cs6 optimalis terhelesdt, mely-
nel a maximalis teljesitmenyt tudja
leadni, a gyarak megadjak katalogu-
sukban, tranzisztor eseten a karakte-
risztikabol kell meghatarozni. firteke
pentddanal 3000 es 10000 ohm ko-
zott szokott lenni, tranzisztorokn&l
10 ohm —100 ohm kozott adddik.
A dinamikus hangszor6k ellen&llasa
A 3 — 16 ohm koriil jar.
A feladatat a kimen6 transzforma-
tor akkor oldja meg, ha a hangszor6
ellenallasat szekunder oldalr61 ugy
transzformaija at a primer oldalra,
hogy az er6sit5 elem „maga elott az
optimalis terhel6 ellenallasat lassa”. Az
ellenallas a menetszam negyzetevej
transzformalodik at, teh&t a kimen6
trafo attetele:
Tehat peldaul egy 5000 ohmos optima-
lis ellenallasii cs6hoz kell illeszteni egy
5 ohmos hangsz6r6t milyen attetelu
kimen6 transzformatort kell keszi-
teni?
A kimend transzformator primer
induktivitasat a gyakorlat szamara
elegend6 pontossaggal meghataroz-
hatjuk az
ЫН] =
ROpi[ohm]
keplettel, ahol Ropt a cs6 optimdlis
anodkori ellenallasa ша az iitvinni
klvant als6' hatarfrekvenciabol sza-
molhato aa=fa-2-n.
Az autdtranszformatoros csatolasi
mddnal a terhelest a primer tekeres
leagazasara kotjilk a menetszam-
attetelt a teljes menetszamb61 es a le-
agazas menetszamab61 hatarozhatjuk
meg. Ha az autdtranszformatort illesz-
tesi eelokra hasznaljuk, figyelemmel
kell lenni arra, hogy a primer oldali
egyenfesziiltseget nem valasztja le a
szekimder oldali terhe!6sr61, tehat
adott esetben az elv£lasztasr61 gon-
doskodni kell.
1.59. Feliileti (skin-) hat As
Egy adott geometriaju vezetek
1
egyenaramii ellenallasat az R0=g—
keplettel tudjuk kiszamitani. Az el6bbi
keplet alacsony frekvencian is (100
kHz alatt) hasznalhatd. Magasabb
frekvenciakon a vezetok ellenallasa
megnovekszik az egyenaramon mert
illesztve szamitott ertekhez kepest.
A novekedes У f-fel aranyos, ezt a jelen-
seget nevezik feliileti hatasnak (skin-
effektus), miutan a magasabb frek-
venciakon az aram a vezeto kereszt-
metszet killed retegeiben folyik. A ve-
zet6 hatasos keresztmetszete emiatt a
frekveneia noveked6sevel egyre csok-
ken.
37
A MUSZAKI
KONYVARUHAZ
AJANLATA
...pld. Ballai Janos—Mfirton Pal: fipiiletek
vizellatasa, csatornazasa, gdzellatasa 6.
atdolgozott kiadas
Muszaki, 1977. 851 oldal, kotve...... 125,— Ft
___pld. P. Brestyanszky Ilona: A Pest-budai
otvosseg
Muszaki 1977. 450 oldal, kotve....... 102,— Ft
___pld. Dr. Buna Istvan: Elektronika az autoban
Muszaki, 1977. 206. oldal, fuzve..... 22,— Ft
.. .pld. Csabai Daniel: Magnosok evkonyve 1977
Muszaki, 1977. 326 oldal, kotve................ 38,— Ft
...pld. Csabai Daniel: A hangfelvetel gyakor-
lata .......................................'. 38,— Ft
... pld. Haz koriili munkak. Sajat kezuleg soro-
zat
Muszaki, 1977. 275. oldal, kotve..... 40,— Ft
...pld. Hervay—Sajo—Simon: Tarsash&z-epites
Muszaki, 1977. 447 oldal kotve....... 70,— Ft
... pld. Christfried Hildebrand: Muanyagok az
epiteszetben
Muszaki, 1977. 345 oldal, kotve...... 64,— Ft
___pld. Klein Imre—Klobusitzky Gyorgy: Igy
tanuljunk autozni
Muszaki, 1977. 269 oldal, fuzve...... 29,— Ft
— pld. Latinak Istvan: Kovacsolas. Ipari Szak-
konyvtar sorozat
Muszaki, 1977. 255 oldal, kotve...... 26,— Ft
.. .pld. Dr. Menyhart Jozsef: Az epiiletgepeszet
kezikonyve
Muszaki, 1977. 1286 oldal, kotve..... 305,— Ft
—pld. Dr. Mihalik Bela—Szomoldnyine Farkas
Klara: Kezzel festett textiliak. Sajat
kezuleg sorozat
Muszaki, 1977. 175 oldal, kotve....... 42,— Ft
.. - pld. Viktor Pekelisz: Klbemetikai kis-
enciklopedia
M6ra, 1976. 289 oldal, kotve.......... 38,— Ft
— pld. Stefan Sekowski: Kiserletezziink otthon!
A latvanyos kemia
Mnszaki, 1977. 278 oldal, fuzve....... 30,— Ft
___pld. Szucs Lajos: A novenykedvelo kislexikona
Gondolat, 1977. 528 oldal, kotve...... 134,— Ft
A felsorolt kotetek barmelyike megrendelheto a kitoltott, ki-
vagott, cimiinkrejfboritekban bekiildott birdetes alapjan.
Postan utanvetellel szallftunk, maganszemelyeknek 200,— Ft
felett portomentesen.
Tekintettel a korlatozott peldanyszdmokra, a rendeleseket
beerkezesiik sorrendjeben teljesitjiik.
Cimiink: Allami Kdnyvterjesztd V&llalat Muszaki Kdnyvkru-
haza
1061 Budapest., VI Liszt Ferenc ter 9.
Telefon: 420-353
A megrendelo neve: .....................................
Fontos cime (iranyitoszammal) ..........................
alairas
Keresse fel konyvesboltunkat,
gazdag valasztekkal varjuk vdsarloinkat!
38
2. Elektroncsovek
Bucsas Peter okl. vill, mernok
A radid add- es vevdberendezesek,
televizid add- es vevdberendezesek,
erositdk es muszerek egyik legfonto-
sabb epitdelemei voltak meg nehany
evvel ezeldtt az elektroncsovek. Az
elektroncsd feltalalasa tette lehetdve
a esillapitatlan elektromos rezgesek
eldallitasat es ezzel a vezetek nelkuli
jelatvitelt. Napjainkban az elektron-
csovek felhasznaliisi teriilete csokkent,
bizonyos teruletekrdl teljesen kiszori-
totta a felvezetd az elektroncsovet.
Nagyon sok alkalmazasban azonban
a basznalatuk meg szukseges. A radid-
amatdrok az addberendezesek epitese-
nel (fdleg a vegfokozatokban) meg so-
kaig fogjak az elektroncsovet alkal-
mazni.
Az elektroncsovek szinte valameny-
nyi tipusanak mfikoddse a termikus
elektronemisszidn alapul. A termikus
elektronemisszi6 az a jelensdg, amikor
izzitott femek feluleterdl elektronok
lepnek ki a femet koriilvevd ter be. Ha
az elektronokat kibocsatd izzitott fem
kozeleben pozitiv feszultsegre kapesolt
elektrdda van, akkor ez magahoz
vonzza az elektronokat es az elektro-
nok kozvetitesevel aram fog folyni a
killed aramkorben. A pozitiv elektrd-
dara eljutd elektronok szama vagyis
az aram nagysaga az alabbiaktdl fugg:
1. Az emittald anyag feliiletetdl.
2. Az emittald anyag hdmdrsekletetdl.
3. A gyfijtd elektrdda es az emittald
elektrdda fesziiltseg kulonbsegetdl.
4. Az elektrodak kozotti gazszerG
anyag tulajdonsagaitdl es sfirusegetdl,
vagyis a gaz nyomasatdl. Ha a gaz
sGrGsege kicsiny (IO-'—10_* Hgmm),
az emittald elektrddakbdl kilepd elek-
tronok kozul sok eleri a pozitiv gyujtd-
elektrddat.
2.1. A didda ds jellernzdi
A legegyszerGbb elektroncsd a didda.
A legures buraban ket femes elektrd-
dat helyeznek el, az egyik a katod,
amelyet magas hdmersekletre hevite-
nek, a masik az an6d, amely az elek-
tronokat felfogja. A katddot az andd-
hoz kepest negativ feszultsegre kell
kapcsolni. A katodot mindig elektro-
mos arammal izzitjak. Kezdetben az
izzdszal egyben a kat6d szerepet is el-
2.1. abra
latta, ezt neveztek kozvetlen izzitas-
nak. Ma mar az izzitasnak azt a meg-
oldasat alkalmazzak, amikor a fGtd-
szal es a tulajdonkeppeni kat6d kiilon
van valasztva es a katddot kozvetett
modon izzitjak. A diddat a kapcsolasi
rajzokon a 2.1. abran lathatd jelkeppel
adjuk meg.
A ketelektrddas elektroncsd viselke-
deset elektromos aramkorben akkor
tudjuk nyomon kovetni es megerteni,
ha megvizsgaljuk, hogy milyen ossze-
fugges van az anddra kapesolt fesziilt-
seg es az anddaramkorben folyd aram
(anddaram) kozott. Termeszetesen a
katddot megfeleld hdmerskletre kell
felfGteni, egy bizonyos If arammal. Az
anodaramot IA-val, az anddra kapesolt
feszultseget pedig UA-val jelolik. A did-
da anodfeszultseg-anodaram jelleggor-
beje a 2.2. abran lathatd. A 2.2. abran
megmutatott induld aramii tartomany
(UA<0) aimak a kovetkezmenye, hogy
a katddbdl kili'po elektronok nemelyi-
ke olyan nagy mozgasi energiaval ren-
delkezik, hogy nulla anddfeszultseg
mellett is eleri az anddot. Az induld
aramu szakasz utani resz a karakte-
risztikan a tulajdonkeppeni mGkodesi
tartomany. A szaggatott vonallal raj-
zolt szakasz azt reprezentalja, hogy az
oxidkatddos csovek eseteben ez a tar-
tomany csak kulonleges meresi elja-
rassal merhetd, mert mar a esdre ve-
szelyes aramok tartomanyaba esik.
A 2.2. abran megrajzolt jelleggorben
a didda ket jellernzdjet is abrazolhat-
juk. Az egyik jelemzdje az egyenaramu
UA!
belsd ellenalliis Вь= =—= cotga; a
Ia«
masik jellemzdje a vdltoaramu belsd
ellenallas
=UA,-UA1_dUA =
b~ IA.-IAl dIA
Peldakeppen allapitsuk meg az EZ 80
esd jelleggorbejebdl az egyeniiramG es
valtdaramu belsd ellenallasat UA = 10
V-nal. A esd jelleggorbeje a 2.3. abran
lathatd.
10
Megoldas Rb= =----------—=444 ohm
22,6-10-"
16-6 10
~ (40 —10)-10“’ " 30 -10-" “
= 333 ohm
Az egyenaramii belsd ellenalbia'jel-
lemzd arra, hogy a diddat egyenaramii
aramkorbe helyezve milyen nagysdgu
ellenallast kepvisel az adott munka-
pontban.
A valtdaram belsd ellenallas ana
jellemzd, hogy a didda IAo anddegyen-
aram mellett az UA0-hoz kepest ki-
csiny anddfeszultseg-valtozas hatasara
milyen nagysagG ellenallast kdpvisel.
A diddanak (az elektronesdnek) jellem-
zd tulajdonsaga, hogy anddaram csak
akkor folyik a csovon, amikor az andd-
lemez pozitiv feszultsegen van a ka-
tddhoz kepest ellenkezd esetben nem
(eltekintve az induld aramii szakasz-
tdl). Ezt a tulajdonsagat hasznaljdk
fel a kiilonbozd alkalmazasoknal, mint
peldiiul haldzati egyeniranyitdkban es
a modulalt radidfrekvencias jelek de-
modulalasanal. A didda egyik fontos
felhasznalasi terulete a haldzati egyen-
irdnyitd.
2.2. Egyenirfinyltas
A gyakorlatban szinte mindennapos,
hogy olyan tapegysegeket hasznalunk,
amelyek a haldzat 50 Hz frekvenciiijii,
220 V-os feszultsegdbdl allitjak eld a
kulonbozd aramkoroket mCkodtetd
egyenfesziiltseget.
A valtakozd fesziiltseg amplitudoja
a periddus egyik feleben pozitiv, a ma-
sik feleben pedig negativ polaritasu.
Hogyan valdsithatd meg az, hogy a
valtakozd feszilltsegG forras aram-
2.4. abra
korebe kapcsolt terheldsen vagy csak
az egyik, vagy csak a masik felperiddus
iddtartama alatt folyjon aram? Ez a
problems az egyeniranyitas segltsege-
vel oldhatd meg.
2.3. Egyoldalas ёв k^toldalas egyen-
iranyltis
Tekintsiink a 2.4. abrara. A szagga-
tott vonaltdl jobbra lev6 rajzreszlet a
diddat tartalmazza a terhel6 ellen-
allassal. (A ffitest az elvi rajzokon nem
szokas jelolni; nyilvanvald, hogy а свб
csak ffitott katdddal uzemel). Ez a kap-
csolasi m6d az elterjedtebb (az ellen-
allas es didda egymas kozti viszonyat
tekintve). A 2.5. abran nyomon kovet-
hetd az aramkor mukodese a teljes
peri6dus folyaman. A 2.5. abran pozi-
tiv polaritasdkdnt abrazoltuk azt a fdl-
periddust, amikor a tekeres felsd vdge
pozitiv es az als6 vdge negativ. Ebben
az id6tartamban a didda anddja pozi-
tiv a katddjahoz kepest es az andd-
aram atfolyik az R ellenallason. El-
hanyagolva a didda belsd ellenallasat
(R»Rb), a kimeneti fesziiltseg a 2.5.
abra kozdpsd rajzan lathatd.
A negativ felperiddusban (a 2.4. ab-
ran bekarikazott eldjel), amikor a
di6da anddja negativ a katddjahoz
kepest, az aramkorben nem folyik
aram. Ezert nevezik ezt az aramkort
egyoldalas egyeniranyltdnak. Az a — b
pontok kozott (az R ellenallas kap-
csain) a fesziiltseg nulla. A valdsagban
a visszaram miatt a nyitasi szakasz
aramanak nehany ezreleke folyik az
aramkorben es az ennek megfelel6
fesziiltseg van az a—b pontok kozott.
A visszaram azonban olyan csekdly,
hogy nem is tudjuk abrazolni ezen az
abran es ami meg fontosabb: az aram-
kor mukodesenek Idnyegdn nem valtoz-
tat (azon, hogy a terhel6 ellenallason
egyiranyu aram folyik).
Az ellenallason atfolyd aramot nem
nevezhetjiik egyenaramnak, piert nem
is az. Az idd-aram diagramon nem ab-
razolhatd az iddtengellyel parhuzamos
egyenessel. Az ilyen jellegfi aramot
liiktetd (pulzald) egyenaramnak neve-
zik. Amint a 2.5. abra als6 rajza mu-
tatja, egyoldalas egyeniranyitasnal a
pulzalas eleg nagy mertekfi. Vannak
olyan id6tartamok, amikor nem folyik
aram a terhelesen. Ezen a hianyossa-
gon ugy segithetiink, ha kdtoldalas
egyeniranyltast alkalmazunk.
2.6. abra
A kdtoldalas egyeniranyltas elve,
hogy a terhelesre mind a kdt felperid-
dus alatt egy-egy didda rdkapcsolja a
fesziiltsdgforrast. Ennek az elvnek az
dramkori megoldasat lathatjuk a 2.6.
abran.
A transzformator szekunder oldalat
kdt tekeres alkotja, mind a kettd Ue
fesziiltsdget szolgaltat es az abran
lathatd mddon vannak osszekapcsol-
va. Ha a nem karikazott polaritas-
jelzes szerint kovetjiik a folyamatot,
azt latjuk, hogy a felsd tekeres fesziilt-
sdge kapcsolddik a terhel6 ellenallasra
a Dj didddn keresztiil. A mfikodes azo-
nos az egyoldalas egyeniranyltassnal
vdzolt esettel. Az alsd (D,) didddn nem
folyik dram (nem vezet), mert az
anddja negativ a katddjahoz kepest.
Ez a helyzet az egyik fdlperiddusban.
A masik fdlperiddust a bekarikazott
polaritas-jelek reprezentdljak. Most az
als6 tekeres fesziiltsdge kapcsolddik az
R ellenallasra a nyitott D, diddan ke-
resztiil. A D, didda azdrt van nyitva,
mert az anddja most pozitiv fesziilt-
sdgre keriil a katddjahoz kdpest. Eb-
2.7. abra
ben az iddszakban a felsd (Dt) diddan
nem folyik aram (nem vezet). A ket-
oldalas egyeniranyltd rnukodesdt a
2.7. abran lehet tanulmanyozni, amely
a 2.6. abra elvi rajza alapjan ehnon-
dott mukodesnek iddbeli lefolyasat
abrazolja. A folyamatok abrazoldsa-
ndl a fesziiltsegek polaritasat a tekeres
kozepehez, mint nulla ponthoz vonat-
koztattuk.
2.4. A Graetz-kapcsoldsu
egyeniranyltd
Az amatdrgyakorlatban is elterjed-
ten alkalmazzdk az un. Graetz-kap-
csolasii egyeniranyltd aramkort.
A Graetz-kapcsolashoz a ketoldalas
egyeniranyltd aramkor kiegdszitdse
litjdn juthatunk el. A kdtoldalas
egyenirdnyltd aramkornel mar ismer-
40
tetett transzformatort tartsuk meg es
Di, Da diodakat is ugyanugy kossiik
be, mint ott, Egeszitsiik ki a 2.8. abran
lathatd motion az arainkort a Da, D4
diddakkal. A diddak anddjat kossiik
ossze es legyen ez az 1’ jelzesfi pont.
A 2.8. abra aramkore, ha az 1’ — 2’ ki-
meneti pontok kozd kapcsoljuk a ter-
helest, megfelel a Graetz-egyeniranyl-
tdnak. Az abra jelolesei segitsegevel
bizonyosan sikeriil majd megerteniink
a kapcsolast. A megertest el6segltend6
а 2.У. abran felrajzoltuk a bemeneti es
kimeneti fesziiltseg alakulasat az id6
fiiggvdnyeben. A karikazatlan polari-
tast veve alapul ds a transzformator
szekunder tekercsenek 2-es jelfi vdgen
elindulva vegig kovethetjiik az aram
iitjat: 2-es pont, I), dioda, R ellenallas,
I )„ didda, transzformator 1-es pontja.
Az tiram iitjat a karikazatlan nyilak
jelzik.
A kovetkez6 felperiddusban meg-
fordul a polaritas az 1—2 pontokon.
Ezt az allapotot a karikazott polaritas
jelzes reprezentalja. Kovessiik az
aram iitjat: l-ев pont, Da dioda, R
ellenallas, Da dioda, 2-es pont. Lathatd
a 2.9. als6 es kijzepso abran, hogy az
ellenallason atfolyd aram iranya mind-
ket felperiddusban azonos es az is lat-
hatd, hogy az ellenallason a fesziiltseg
2Us-drtekfi (elhanyagolva a fesziiltsdg-
esest a diddakon). Itt most alkalmaz-
tunk egy nagyon fontos torvenyt. Azt
mondtuk, hogy a fesziiltseg az ellen-
allason 2 Us ertekfi. Vagyis a traf6
szekunder oldalan a ket ftltekercsen
felldpo fesziiltseg ered6je a jelolt pola-
ritas mellett 2 Us erteket ad eredme-
nyiil, ligy mint az az egyenfesziiltsdgu
elemek soros kapcsolasanal. Feltet-
leniil meg kell azonban jegyezni, hogy
az egyenaramti aramfornisok esetere
alkalmazott Kirchhoff-torveny (U, +
+U2 +Ua.. .Un=0) a valtakozo ara-
mok eseten csak akkor alkalmazhatd
ebben az egyszerii formajaban, ha a
terheles ohmos ellenallas (R). Ebben
az esetben, de csak ebben az esetben
hasznalhatjuk a Kirchhoff torvenyt-
csiicsertekre, effektiv ertekre stb.
A 2.10. abran lathatjuk a Graetz-
kapcsolasu egyeniranyltdnak a kap-
esolasi rajzokon szokasos elrendezdset.
Az elmondottakb61 kideriilt, hogy
kdtoldalas egyeniranyltast ket alap-
aramkorrel lehet megvalositani. Rog-
ton felvet6dik a kerdes mindenkiben,
mikor melyiket kell valasztani?
A kdtoldalas egyeniranyito aram-
korhoz kozdpleagazasos transzforma-
tort kell alkalmazni es 2 db diodat.
A Graetz-aramkorhoz nem kell kozep-
leagazasos transzformator, ellenben
4 db diodat kell felhaszniilni. Ezek a
tenyek mar bizonyos szempontbdl el is
dontik a valasztast.
A ketoldalas egyeniranyltdk kime-
neten (a terheld ellenallason) mind a
ket felperiddusban folyik aram. Ezt
sem nevezhetjiik meg egyenaramnak,
de az egyoldalas egyeniranyitd altal
szolgaltatott aramhoz kepest jobban
megkozeliti az idfibeni allanddsag fel-
teteldt. Az eddig ismertetett eljarassal
(az egyeniriinyitassal) magiiban nem
tudunk tokeletesebb egyenaramot el6-
allitani. Alkalmazni kell az tin. puffer-
kondenzatort, amely a hullamossagot
cfiiikkenti es az aramot egyenletesse
teszi.
Az egyeniranyltast nemcsak va-
kuumdiddakkal lehet megvalositani,
hanem felvezetd diddakkal is, amelyek-
kel konyviinkben кёвбЬЬ foglalkozunk.
2.5. A tridda ds jellemzOi
A trioda harom elektrodas cso: az
andd es a katod kozott riicsszerii har-
madik elektrddat helyeznek el (Lee de
Forest, 1906). A kapcsolasi rajzokon
2.11. abran levo jelkeppel abrazoljuk
a triodat. A trioda nagy jelentdsege
abban rejlik, hogy a racsra kapesolt
fesziiltsdggel szabalyozni lehet az
anddaram nagysiigat es a szabalyoza-
sahoz sziikseges energia sokszorosan
kisebb, mint a szabalyozott anddaram
altal leadott energia. Termeszetesen
a vezerelt energiamennyiseget az andd-
aramforras fedezi. A race vezerld
tulajdonsagat a raeskarakterisztika
szemlelteti (2.12. abra) ds megadja az
anddaram alakulasat kiilonbozd racs-
fesziiltsdgnel; mivel az anddfesziiltsdg
is hatassal van az anddaramra, ezert
mint parameter szerepel a diagramon.
Ezt a jelleggorbe-sereget bemeneti
jelleggorbenek is nevezik. Novekvd
anodfesziiltsegnel a gorbek balra to-
Iddnak ds lathatd, hogy allandd andd-
fesziiltsdg mellett a negativ racs-
fesziiltseget novelve egy bizonyos ertd-
ken till az anddaram megszunik. Azt a
racsfesziiltseg erteket, ahol ez bekovet-
kezik, а свб zarofesziiltsdgenek neve-
zik, URZ-vel jelolik es rendszerint meg-
adjak, hogy ez a zardfesziiltseg mek-
kora anddfesziiltsegnel lep fel.
A masik gyakran hasznalt karakte-
risztika az anddaram-anddfeszultseg
jelleggorbe-sereg. Ennel a tridda andd-
aramat az anddfesziiltsdg fiiggvenye-
ben abrazoljak ds a racsfesziiltseg a
parameter (2.13. abra). Ezt a jelleg-
gorbe sereget kimeneti jelleggorbenek
is szokiis nevezni. Megfigyelhetd, hogy
a gorbek kozel parhuzamosak egymas-
sal ds, hogy a negativabb racsfesziilt-
seg a gorbdket jobbra, a nagyobb
anddfesziiltsegek iranyaba tolja el.
A karakterisztikak segftsegdvel lehet
a csovet a legkedvezdbb iizemi (a fel-
hasznalastdl fiiggd) viszonyokhoz be-
allitani.
A 2.12. es 2.13. abrak, vagyis az tin.
karakterisztikak alapjan lehet а свб-
jellemz6ket megallapltani. A triddak-
nak es az egydb tobbelektrodas csovek-
nek is harom fontos jellemz6 adatuk
van: а Ье1вб er6sltdsi tenyez6 (/t), a
meredeksdg (S) ds a bels6 ellenallas
(Rb). Szokasos meg egy negyediket is
megadni az tin. athatast (D), ez a jel-
lemzd azonban az erosltesb61 szarmaz-
tathatd
Id = -
к pi-
A felsorolt parameterek a csoveket
majdnem teljesen jellemzik.
41
2.13. abra
2J>. Az erdsitesl tenyezd
Az allando anddaramhoz tartoz6
racsfesziil tsegvaltozas ellensillyozhatd
anddfesziiltseg-valtozassal. Ё ket
inennyiseg valtozasanak aranya adja
azerdsitesi tenyezdt, tehat:
ЛЩ ,
'•jo,'1*
= konst.
Az athattis
D =—^3; IA = konst.
JUA
Az erdsitesi tcnyezd meghatarozhatd
szerkesztessel is. A 2. 13. abran pel-
diiul az 1A, = allandd esetben, a jelole-
sek szerint:
JUA=UAl-UA1
JUR = -UR3-(-UR1)
tehat a
UAt — UAl z1UA
,l =uRS-uR1 “ли;
2.7. A belsd ellenall&s
Valamely csd belsd ellenallasakent
inindig a valtdaramu belsd ellenallast
ertik es meghatarozhatd allando racs-
fesziiltscg mellett, az anddfesziiltseg-
valtozas es a hatasara bekovetkezd
anodiiram-valtozas aranyabdl. Vagyis:
JUA
Rb =----;UR = konst'
JIa
2.8. A meredekseg
Egy elektroncsd meredeksege alatt
egy bizonyos rri.csfesziiltsegvaltozasnak
es a valtozas hatasara letrejovd andd-
aram-valtozasnak a viszonyat ertjiik.
A valtozasoknak az eppen fennalld
sztatikus ertekekhez kepest kicsinyek-
nek kell lenniok.
Ha
S =- UA=konst.
лив
A meredekseget is meghatarozhat -
juk a karakterisztikakbdl. A 2.12. ab-
ran, a statikus racskarakterisztikak
vannak; ezen a meredekseget Uab =
konst, esetben a — UR, illetve — UR1
pontokbol kiinduld es I A-va! parhuza-
mos egyeneseknek az UAB-g6rbevel
alkotott metszespontjaihoz tartozd
Jas. illetve lAi adatokbdl hatarozhat-
jukmeg:
_ Л1А _ Ia.— I a,
1 “ли;_ (u^~-uRI)
A 2.13. abran az UA — Ia karakterisz-
tikakbdl is meghatarozhatjuk az S-et.
Szinten UAs=konst. mellett a mere-
dekseg:
1as — Iai Л1а
(— UR, +UR1) dUR
Az UAs pontbdl kiinduld meroleges
egyenes es az UR-rel parameterezett
gorbek inetszespontjai koziil esetiink-
ben az — UR1 es — URs-vel alkotott
metszespontokat kivalasztva kijelol-
hetjiik az IAi ев I as anddaram-erte-
keket.
A harom csdjellemzd egymassal
osszefiiggesben van. frjuk fel a belsd
ellenallas es meredekseg szorzatat:
Л1А 1UA ли a
S.Rb=_A--------- = — =«
лив Л1А JUR
Ezt az osszefiiggest nevezik az elso
Barkhausen-egyenletnek.
Tehat lassuk megegyszer:
S-Rb=/t
Szokasos meg mas alakban is megadni:
1
S-Rb =
D
Atrendezve az egyenletet:
S-Rb-D = l
2.15. abra
2.3. A tetrode
A triddabol fejlesztettek ki olymo-
don, hogy a racs es az an6d koze be-
helyeztek egy masodik racsot (2.1-4.
abra). Erre a racsra allando pozitiv
fesziiltsdget kell kapcsolni. A niaso-
dik racsnak a neve segedracs. A niaso-
dik race beepitesebdl ket eldny szar-
mazik: az andd es a vezerloracs kozti
kapaeitas jelentdsen esokken (mig a
triodanal CAc drtcke 2 — 5 pF koriili,
addig a tetrodanal csupan 0,05 pF
koriili es a csd belsd ellenallasa crdsen
novekszik.
Ezek a javitott jellemzdk alkalmas-
sa tennek a tetrodat j6 minosegfi erd-
sitok keszitesere. A tetrodat ennek
ellendre sem hasznaljak elterjedten.
Ugyanis egyes parametcrek javulasa
mellett mas parameterek romlasa is
bekovetkezik. A leglenyegesebb ezek
kozott a segedracs gyorsitd hatasanak
eredmenyekent jelentkezo szekunder
emisszid: a pozitiv segednies hatasara
felgyorsnlt ds az anddlemezbe beesa-
p6d6 elektronok onnan szekunder
elektronok kilepeset idezik eld. A sze-
kunder elektronok egy resze a seged-
racsra keriil es az anodaram — anod-
fesziiltseg jelleggiirbeben hatrany os ne-
gativ meredeksegfi szakaszt idez eld.
Ez akkor kovetkezik be, amikor az
anddfesziiltseg kisebb, mint a seged-
racs fesziiltseg. A csd vezerlese kozbcn
a mukodesbdl addddan fellep az a alla-
pot, amikor a segedraesfesziiltseg tiil-
lepi az anod fesziiltsdget.
A gyakorlatban a tetrddanak nehany
javitott valtozatat hasznaljak fdleg
vegerdsitdkbe.n. A javitott valtozat
neve a sugartetroda.
2.10. A pentdda
A 2.13. abran levd karakterisztikak
segitscgevel meghatarozhatjuk az Rb-t
szerkeszt ds litjan is. Az abran U a, pont-
bdl kiindulo fiiggdleges egyenes az URs
gorbt't 1A1 pontban metszi, ebbdl a
|x>ntbdl haladjunk a —URs gorbe
tnenten novekyo lA-ertekek iranyaba
(UR = konst). Igy tetszdleges lA-t vagy
UA-t megszabhatunk, ainelyre vonat-
kozd Rb-t meghatarozhatjuk. Jelen
esetben UA2 — UAi = dUA es az IAj — lAi
= JIA valtoziisokhoz tartozd Rb-t
hatarozzuk meg
„ 1UA UA.-UA1
Л1А Ia.- J a.
UR = konst.
2.14. abra
A segedracs es az andd koze meg egy
racsot elhelyezve (2.15. abra) kikii-
szobolhetdk a tetrdda hiitranyos tu-
lajdonsiigai. Az ilyen mddon letrejott
elektroncsd-elrendezest pentddanak
nevezik.
A harmadik racsot fekezdracsnak
(elterjedt meg a szupresszor-riics el-
nevezes is) nevezik es a katddra kap-
csoljak, igy a katddhoz viszonyitott
fesziiltsege zerus. A fekezoracs nem
engedi a szekunder elektronokat vissza
repiilni a segedracsra, a csd belsd ellen-
allasat tovabb noveli, az athatast es
az anod-vezerldracs kapacitast pedig
tovabb csokkenti. A fekezoracsot
egyes csoveknel a buran beliil lekotik
42
ciatartomanyon beliil egyenletesnek
kell lennie a frekvencia fuggvenyeben.
Ha nem a karakterisztika egyenes sza-
kaszan iizemel a esd, akkor nemlinea-
ris torzitas keletkezik. A nemlinearis
torzitas eredmenyekent az atvitt (erd-
sltett) jelben uj frekvenciak jelennek
meg. Ha a frekvencia fiiggvenyeben
nem egyenletes az erdsltes, az atvitel
egyenetlensege miatti torzitast linea-
ris vagy frekvencia-torzltasnak neve-
zik.
A hangfrekvencias erdsltdk rend-
szerint tobb fokozatdak. Az elsd foko-
zat(ok) fesziiltsegerdsltest vegez(nek),
az utolsd fokozat az tin. vegerdsltd,
amelynek a teljesltmenye alkalmas a
hangszdrd vagy fejhallgatd meghajta-
sara.
2.12. A munkapont beallit&sa
a katddhoz nehany csdtlpusnal azon-
ban nem, ilyen esetben а свб kiilonle-
ges aramkori eelokra is felhasznal-
hatd. Jellemz6 azonban az, hogy min-
dig nulla vagy negativ a fesziiltsege.
A 2.16. abra az EL 84 tlpusti pent6da
karakterisztikait abrazolja.
A nonlinearis torzltasmentes flzem
biztosftdsanak egyik fontos feltetele a
helyes munkapont beallitasa. A 2.17. —
2.18. abrdkon a legegyszerfibb munka-
pontbeallltd aramkort lathatjuk. A
kapcsolasi elemek a kovetkezd szere-
pet toltenek be. Az anddkori mimka-
ellenallas (Rt) a tapfesziiltseggel egyiitt
a esd munkapontjanak es az andd
egyenfesziiltsegenek beallitasara szol-
gal. A katddellenallas (Rk) a race nega-
tiv fesziiltseget, ezzel a esd munka-
pontjat biztosit ja a rajta atfolyd katdd-
aram segltsegevel. A racslevezetd el-
lenallas (Rri) a racsot a katddhoz ke-
pest a negativ fesziiltsegen tartja
(racsarammentes iizem). A racsleve-
zetd ellenallast lehetdleg nagy ertekdre
kell valasztani, erteket a kataldgusok
altalaban megadjak. A segedracs-
ellenallas segltsegevel a esdre meg-
engedett segedracsaramot allitjuk be.
Ezek utan egy ced beallitasa (amint
az abrakon lathatd) triddanal az
2.18. abra
2.11. Elektroncsoves егбвйбк
Az erdsltdk osztalyozasanak egyik
m6dja, hogy milyen frekvenciasavban
hasznaljuk az er6slt6t. Az ligyneve-
zett hangfrekvencias erdsltdk, bar lat-
szdlag egy csoportba tartoznak, ne-
mely esetben megis kiilonbseget kell
tenniink kozottiik az atvitt frekven-
ciasav tekinteteben. A szdrakoztatd
radid-vevdkdsziildkekben, magnetofo-
nokban stb. a HF erdsltdk savszeles-
sege 80 Hz —16 kHz-ig terjed. A radid-
amatdrok vevdkesziilekeiben alkal-
mazott HF erdsltdnel nem kivanatos a
nagy savszelesseg, altalaban nem is ha-
ladja meg a 3000 Hz-et (300 Hz —
3000 Hz-ig). A tulzottan nagy sav-
szelessdg tobb zavart jelent a savban
es az esetleg rossz erthetdseget tovabb
rontja.
Az elektroncsovek koziil a tridda es
a pentdda haszmilhatd fel hangfrek-
vencias erdsltesre. Az elektroncsd erd-
sltdkent tortend felhasznalasanal a esd
anddkoreben ellenallast helyeznek el
es a ced mlikoddse kozben a karakte-
risztika egyenes szakaszan mukodik,
a racsaram nelkiili tartomanyban.
Az erdsltesnek a kivalasztott frekven-
T (-uR1)
1л°=—-----
rcK
;RK
(-UB1)
I Ao
pentddanal
_ (-UB1) ~ (-UBo)
K" Iao + IB.%20 Iao
osszefiiggdsekkel tortenik.
az abrakbdl megallapithatd, hogy a esd
nyugalmi anddfesziiltsege Uao=Ut —
— Iao(Ri +Rk) =Ut —Iao’Ri —I Ao* Ek
A gyakorlatban a katddellenallas min-
2.17. abra
dig sokkal kisebb mint az anddellen-
allas ezert az UAosUT —IA-Rt
A munkaellenallast tehat meghata-
rozhatjuk az eldzd egyenletbdl
UT-UAo
Rt=----------, az egyenletben UA0 a
Iao
nyugalmi anddfesziiltseg (V), UT a te-
lepfesziiltseg (V), IAo a nyugalmi andd-
aram (A) esRt a munkaellenallas (ohm).
Ezek alapjan allltsuk munkapontba
az ECC 83 tlpusu triddat. Adatok:
UT =260 V
UBl=—2 V
IAo = 1,2 mA
UA0 = 140 V
2
Rk =--------= 1,66 kohm
1,2 • 10-=
UT-UA„
Rt = —----— = 91,6 kohm
Iao
Uao erteket abbdl a meggondolasbdl
allapltottuk meg, hogy a esd legkisebb
anddfesziiltsegere 30 V-ot vettunk
(karakterisztikabdl) fel, kivontuk a
tapfesziiltsegbdl es a maradekot ketto-
vel osztva hozzaadtuk a 30 V-ot.
250-30
2
Vegezziik el a munkapontba allitast
egy pentddaval is.
EF 86 UT = 250 V; UR,=0 V;
UR1 = 140 V; UB1 = —2 V
Iao =0,72 mA;IBa=0,18mA;RB1 =
1 Mohm
UT-UBa
Rbo — t —
Iro
260 -140
=-------= 614kohm
0,18 l0-=
2
Rk=---------=2,2 kohm
0,9 • 10-=
Rt
Ut- Uao
Iao
250 -140
0,72 10-=
= 153 kohm
A 2.17. es 2.18. abra kapcsolasa ala-
csony frekvencias erdsltesi celokra
leginkabb elterjedt, neve foldelt ka-
tddti kapesolas. Ha esdkarakteriszti-
kan bejeldljiik a vezerlest, lathatjuk,
hogy az anddaramvaltozas a munka-
ellenallason vdltakozd fesziiltseget hoz
letre (2.27. abra). Az Rt-n megjelend
fesziiltseg es a raesra kapesolt fesziilt-
seg hanyadosa
43
2.19. abra
a fesziiltseger6sltes. Triddanal
Au =-------, ahol а а свб Ье1вб егб-
Rt +R„
sitcsi tenyez6je, Rj a munkaellenallas,
Rh а свб bels6 ellenallasa. A negatlv-
elojel azt jelenti, hogy а свб racsan es
anddjan a fesziiltsegek egymashoz ke-
pest 180°-os faziselteresfiek.
Az egyenlet ezerint triodas er6sltes-
nel celszeru minel nagyobb terhel6-
ellenallast hasznalni. Vannak azonban
olyan tenyezok, amelyek Rt noveleset
korlatozzak. A legfontosabb talan az,
hogy tulsagosan nagy ertekii Rt ese-
ten a cs6nek tulsagosan alaesony lesz
a nyugalmi an6dfesziiltsege es a ka-
rakterisztika giirbe szakaszan fog dol-
gozni, ezert a nonlinearis torzltas
megno vekszik.
Az e!6z6ekben kiszamitott ket егб-
sit6 erdsiteset meghatarozva: /+r=
= 100; Str = 1,6 mA/V; Sp= 2 mA/V
Rt
Autr----- ----ft —
Rt+Rb „ fi
Rt +q
otr
-100-91,6-10=
= ---------------= 59,4
62,5-10s+91,6-10s
Aup = -Sp -Rt = 2 -10-= -153 -10» = 306
(Pent6diinal Ай-SRt keplet hasz-
nalhato az erosltes kiszamitasara.)
2.13. ЕгбвИб alapkapcsolasok
A 2.19. abran a foldelt racsu er6slt6
elvi kapcsolasa lathat6. A munkapont
beallitasar61 itt is gondoskodni kell.
A beiillitas szempontjai azonosak, mint
a foldelt kat6du kapcsolasnal. Ennek
az er6slt6-elrendezesnek f61eg nagy-
frekvencian vannak el6nyei: kicsiny a
visszahatas az an6dkorb61 a racskorbe.
A kis Ьетепб ellenallas (Rbe=“XRfc)
es a nagy kimeneti ellenallas kiilono-
sen nagyfrekvencias el6fokozatokban
teszi alkalmassa er6slt6kent val6 al-
kalmazasra. Fesziiltseger6sitese:
(l+/4)-R
au= jY~+r— (Az xiel61®s
nem szorzasi muveletet jelent, hanem
a parhuzamosan kapcsolt ellenallasok
ered6jenek kiszamitasara hasznalatos
keplet rovidltett jelolese; neve replusz
muvelet).
2.14. Katddkovetd (foldelt anddii)
егбяИб
A katodkovetdknel a vezerl6 jelet a
race es a foldpont koze kapcsoljuk, a
terhel6 ellenallas a kat6dkorben van
(2.20. abra) Az egyenarami'i beallitas
fontos szempontja itt is, hogy a race
a katddhoz kepest negatlv legyen, az
an6d pedig pozitlv. A vezerl6 jel pozi-
tiv fdlperi6dusa noveli a cs6 an6d-
liramat, ennek hatasara az Rk ellen-
allason olyan fesziiltseg jon letre,
amely az Ube fesziiltseg vezerl6 hata-
sat csokkenti, ezert az UmsUm;
Uh =IkRk;
8 R)
1+S Rk
2.21. abra
A foldelt kat6dii er6sit6t illesztesre
hasznalhatjuk. A bemeneti ellenallasa
Rbe sR.
a kimeneti ellenallasa (Rk X1/S) igen
alaesony ertek a bemeneti ellenallas-
hoz kepest. Elterjedten alkalmazzak
Ьетепб fokozatokhan, amikor az a cel,
hogy az er6sit6 bemeneti ellenallasa
nagy legyen. Bemeneti fokozatokban
torten6 felhasznalasat indokolja meg
az a tulajdonsaga, hogy igen nagy a
bemen6jel-tureBe. A bemeneti vezerl6-
jel nehany mV-t61 10 V-ig is valtozhat
es a fokozat megsem vezerl6dik till,
nem torzit. Ezt a tulajdonsagat a teljes
negativ visszacBatolasnak koszonheti,
amely az Rk hatasara jon letre.
2.15. Az егбвКбк oszt&lyozasa
Az er6sit6ket (mint mondottuk) kii-
16nboz6 szempontok szerint osztdlyoz-
zuk: hasznalatuk szerint; a kapcsolas
2.22. abra
szempontjab61; a mGkodesi frekvencia
alapjan; aszerint, hogy egy perioduson
belli! mennyi ideig folyik anodaram;
vagy aszerint, hogy az er6sit6 elem
elektroncs6-c avagy mas.
A felhasznalas szeri .t mcgkiilon-
boztetiink fesziiltseg-, агат- es telje-
sitmenyer6slt6ket.
A fcsziiltseger6sltes fogahnaval most
nem kell kiilon foglalkoznunk, hiszen
a fesziiltseger6slt6k mukodeset tar-
gyaltuk es az erosltes fogalmiit is a ki-
тепб ёв Ьетепб fesziilteg viszonya-
hoz kapcsoltuk.
Az aramer6sltes alatt az erosltd ki-
тепб kapcsan megjelen6 jel aramti-
nak а Ьетепб oldali aramhoz valo vi-
szonyat ertjiik. Az aramerositest az
elektronesoves er6sit6knel nehez meg-
oldani, hiszen a cs6 vezerlesehez aram
nem kell. Megis belathato, hogy a be-
meneti oldalon lev6 elleniillas (Rs) a
meghajto generatort terheli es а свб
vezerlesehez is kell aram, bar az a gya-
korlati eletben nagyon kicsiny. Nehany
szaz MHz frekvencian azonban mar a
свб vezerlesehez is kell teljesltmeny.
mert jelent6s aram is folyik a vezerl6
korben.
A teljesltmenyer6sitest szinten az
eloz6 megfontolasok miatt nehez ilgy
belatni, mint a fesziiltseger6sitest.
Tulajdonkeppen minden esetben fel-
lep az an6dkorben bizonyos nagysagti
vezerelt teljesltmeny. Azt mondhat-
2.23. abra
44
2.24. abra
juk, hogy a teljesltmeny-er6slt6knel
altalaban elfiterbe keriil a hatasfok
kerdese, mig a fesziiltseger6slt6k ese-
teben a kimend fesziiltseg annul na-
gyobb, rninel nagyobb az Rt drteke.
A teljesltmdny-ei'6sit6kndl Rt erteket
mas szempontok szerint kell meghata-
rozni.
Kapcsolasuk szempontjabol az егб-
sitrik a benniik talalhatd fokozatok,
csovek vagy felvczetok szama szerint
osztalyozhatdk. Eldfordul, hogy egyet-
len fokozaton beliil tobb (paros szamu)
erftsitd elemet alkalmaznak.
A felerdsltett jelnek az egyik foko-
zatbdl a kovetkez6 fokozatra kell at-
keriilnie. Az atvitelt biztosithatja a
ket fokozat egyenaramu csatolasa,
vagy egy kozbeiktatott impedancia,
mely lehet fojtdtekercs, transzforma-
tor vagy kondenzator.
Egyenaramu erosltdnel az elsd свб
anddja kozvetleniil, vagy az el6fesziilt-
seget biztositd telepen keresztiil van a
kovetkezo свб nicsara kotve. A telep
helyes polaritasu kozbeiktatasara azert
van sziikseg, hogy a masodik свб racsa
a katddjahoz kepest negativ poten-
cialra keriiljon. Ilyen peldaul 2.21.
abran lathatd kapesolas. Ma mar el-
terjedt ez a megoldas, amikor ket свб
kozott Zener-di6da biztositja a csato-
last (2.22. tibra). Kozos hatranya min-
den egyenaramu erosit6nek, hogy a
tapfeszillteeg stabilizalasara igen nagy
gondot kell forditani. Peldaul, ha az
el6fesziiltsegforrasban 0,01 V ingado-
zas lep fel, ugy ez konnyen megfelel-
het 100 V ingadozasnak ketfokozatu
erosites utan. Ma mar szamos mukap-
2.25. abra
csolas ismeretes, amely az ilyen iranyu
erzekenyseget lecsokkenti.
Amennyiben nem kovetelmeny a
nulla frekvencia atvitele, az egyes fo-
kozatok kozott csatol6 elemet helye-
ziink el, amely kapacitas, transzfor-
inator vagy rezg6kor lehet. Ezeknek
kettds feladatot kell teljesiteniok:
1. Biztositani kell az е1вб свб reSzere
UAo es IAot es lepjen fel rajta az
Ua(az andd-valtdfesziiltseg)
2. Az egyenfesziiltsegr61 le kell valasz-
tani a valtdfesziiltseget.
Elvben tehat mindegyik csatolasi
modnak kell tartalmaznia valamilyen
szigetel6 eszkozt, amely az egyenfe-
sziiltseget elvalasztja a kovetkez6 свб
racsatdl. Ez csak kondenzator vagy
transzformator lehet. Az egyenaram
hozzavezeteset az anddimpedancia
szabja meg, amelynek ellenallast, in-
duktivitast vagy rezgokort valasztha-
tunk. A valtdfesziiltseget a 2.23. abra
megoldasaban egy kondenzator (Cc)
viszi at a inasodik cs6 nicsara. Ha
ennek a kondenzatornak a reaktan-
ciaja csekely az Rt-hez es Rr-hez ke-
pest, ligy az Rt-n megjelen6 valtdfe-
sziiltseg gyakorlatilag teljes egeszeben
a masodik свбге keriil. Gyakran alkal-
mazzuk a transzformatoros csatolast,
elvi felepitese a 2.24. abnin lathatd.
Hangolt koru transzformatorokat el-
sosorban a radidfrekvencias erosit6k-
ben alkalmaznak, hangfrekvencias
er6sit6kbe hangolatlan transzfor-
matorokat epitiink be.
A frekvenciatartomany szerinti osz-
talyozas alapja az, hogy milyen szeles
Bavot visz at az er6sit6. Megkiildnboz-
tetiink keskenysavu atvitelt (hangolt
korokkel, kristalyszur6vel biztositjuk)
es szelessavu atvitelt, amelyet hango-
lailan elemek alkalmaztisaval erhe-
tiink el. Az atviteli tartomanyokat
nem a csovek, hanem mindig a csatold
elemek hatarozzak meg. Csak igen
rovid hullamhossznal (300 MHz felett,
ahol a csovek mGkodeseben korlatozd
tenyezdk jelentkeznek) kell figyelembe
venni а свб frekvenciakorlatozd hata-
sat.
Az aram folyasi iddtartaina szerint
megkiilonboztetiink A, В es C-oszta-
lyil его ' i oket.
Eddig ismertetett kapcsolasainkban
a csoveket ellattuk megfelel6 anddfe-
sziiltseggel, el6fesziiltseggel es vezer-
lessel. Ezzel tulajdonkeppen az IA — Ub
karakterisztikan tudatosan kivalasz-
tottunk egy pontot, amely koriil a
vezerl6 fesziiltseg ingadozhatott. A
nyugalmi el6fesziiltseg ertekenek meg-
felelden folyik ezen свб anddaramko-
reben IAo nyugalmi anddaram, melyre
meg raszuperponalddik a valtdjel altal
megszabott ia. Tehat vezerles nelkiil is
folyik a csovon IAo anddaram. Ha ki-
kotjiik azt, hogy IA es ia ered6je a
vezerles egesz id6tartamaban folyjek,
tigy meghataroztuk az ,,A”-osztalyii
er6slt6ket (2.25. abra).
B-osztalyii er6slt6nel az Ub» — t ak-
korara valasztjuk, hogy IAo=0 legyen,
viszont a vezerl6 fesziiltseg amplitudd-
ja az el6bbieknek eppen ketszerese le-
2.26. abra
het (2.26. abra). Az anddaram, akiir
nagy, akar kis vezerlest кар а свб, egy
cikluson beliil csak 180°-ig folyik,
180°-on at sziinetel.
A ket osztaly kozott is letezik egy
csoport. Ha a munkapontot A-hoz
kepest er6sen eltoljuk В fele, akkor
vezerlcs nelkiil folyik ugyan egy bizo-
nyos erteku IAo aram, de vezerles koz-
ben nem egyezik meg a kozepes anod-
arammal (2.27.abra). Kis amplitudd-
ju vezerlesnel a kapesolas ugy mfiko-
dik mint A-osztalyu nagy vezerlesnel
а свб egy bizonyos id6tartamon ke-
resztul lezar es mGkodese hasonld a
B-osztalyiiakehoz. Az anddaram folya-
si szoge mindig nagyobb, mint 180°,
a 360°-ot kis jeleknel eri el.
,,C”-osztalyu er6sit6knel a munka-
pontot messze a negativ racsfesziiltseg
tartoinanyaba helyezziik ugy, hogy
vezerl6 fesziiltseg nelkiil a csovon egy-
altalan nem folyik aram, meg kis
amplituddju vezerl6 jelnel sem. Az
aram folyasi szoge kisebb 180°-nal
(2.28. abra).
Szokasos egy tovabbi indexmeg-
jeloles. Amely betfi utan 1-es keriil,
45
egyformak, nagy jelek eseten az atvitt
jel torzitatlan. Baj csak a O-pontok
kozeleben lehet, ahol az eredd karak-
terisztikanak van egy kis „bizonyta-
lan” resze. Kis fesziiltsegek erdsitese-
nel emiatt eleg tekintelyes torzitas
lephet fel.
Ezen segit az AB-osztalyd erdsltdk
push-pull kapcsolasa (2.30. abra),
ahol a kdt karakterisztika kompenza-
lasa mar sokkal erdteljesebb es a ket
csd esetleg elterd karakterisztikaja
sem okoz mar olyan nagy torzitast a
nullaatmenetek kornyeken.
2.16. Az AB, B, C-osztdlyti erdsltdk
alkalrnazdsa
ott vezerles kozben ra-csaram nem fo-
lyik, ahol 2-es all, ott a vezerles olyan,
hogy ha kis iddre is, de belenyillik a
pozitiv racsu karakterisztikareszbe is.
Alapvetd kiilonbseg a kettd kozott,
hogy a 2-es indexszel jelolt fokozatok
szamara a megel6z6 fokozatnak telje-
sitmenyt is kell szallitania.
Hangfrekvencias erdsitokent nyil-
van az A-osztalyu beallitast valaszt-
juk, ahol a vezerld fesziiltseg perid-
dusanak alsd es fels6 felet torzitatla-
nul lehet atvinni. Egy AB, В vagy C-
osztalyu erdsitd, amely egyetlen csd-
vel rendelkezik, nem alkalmas hang-
frekvencias erdsitesre, hiszen a jelnek
csak a pozitiv felperiddusdt tudja erd-
siteni.
Kapcsoljunk azonban ket B-osztaly-
ban dolgoz6 csovet elleniitemben
(push-pull), amikor is a ket cs6 karak-
terisztikajat a 2.29. abran lathatd md-
don egyetlen meghosszabbltott karak-
terisztikava olvasztottuk ossze, ugy a
masodik csd eppen azokat a felperid-
dusokat fogja torzitatlanul erdslteni,
amelyeket az elsd csd nem tudott. A
torzitatlan mukodes egyik feltetele az,
hogy a masodik csd vezerlese ellen-
iitemben, eppen 180°-os faziselteressel
tortenjen. Ha a karakterisztikak kozel
Kifejezetten hangfrekvencias erdsi-
tesre az elleniitemu erdsltdk koziil
csak az AB es a B-osztalyu beallftas-
ban mukoddk alkalmasak. Az AB ds
B-osztalyu ellenutemfi erdsltdk hatas-
foka 40% — 66% ertek kozott mozog
ВvAltd
— P
1 egyen.
Torzitasuk kedvezden
alacsony (k«= 1 —2%)
Nagyfrekvencias erdsites celjara is
felhasznalhatd az AB es B-osztalyu
beallitasd erdsitd. Peldaul a B-oszta-
lyii modulator kivald tulajdonsagok-
kal rendelkezik. B-osztalyu erdsitdket
elterjedten hasznalnak linearis erd-
sltdkent radidfrekvencids moduld.lt
jelek erdsitdsere.
A C-osztalyu erdsitd csak modulalat-
lan radidfrekvencids iizemben haszndl-
hatd. Hatasfoka elerheti a 90%-ot is.
Egy egyszeru szamltas meggydzhet
barkit, arrdl hogy nagyteljesltmenyG
erdsitd fokozatok eseteben mennyire
nem hanyagolhatd el a hatasfok drte-
kdnek alakulasa. Az anddhatasfokot
az anddellend.il ason fellepd hasznos
jelteljesitmenynek es az anddkor altal
felvett osszes teljesftmenynek a hanya-
dosakent ertelmezziik:
P~
%=pZ
Az egyendramu (felvett) teljesftmeny
ket reszbdl tevddik ossze: egyik resze
az anddlemezt melegltd disszipacids
teljesftmeny, a masik resze a hasznos
teljesftmeny:
P==PD+P~
tehat r]& =
P~
Pd+P
Egy
50 W-os addnak a vegfoka 60%-os ha-
tasfokkal dolgozik. Mekkora a Pp es
mekkora teljesltmenyt vesz fel a tap-
egysegbdl a vegfokt
Az г]л =
P~
Pn+P~
hetd, hogy
Pn=P
%
= 33,3W
egyenletbdl levezet-
1 —’2a
----— =50 W.
К
p==—
’Ja
-0,6
0,6
50
---= 83,3 W
0,6
Ha ugyanaz a vdgfok 90%-os hatdsfok-
kal mfikodik.
Pp = 5,55W
P==55,5 W
A kiilonbseg jdl erzekelhetd. Az addk
tapegyseget tulajdonkeppen a vegerd-
sltdhoz kell meretezni. Jelen esetben
masfelszeres a teljesitmenyviszony a
tapegyseg tekinteteben. Figyelemre
meltd azonban a disszipa.cid novekede-
se: hatszoros! Ez azt jelenti, hogy hat-
szor nagyobb csovet kell hasznalni es
tovabbi fcellemetlensegek is fellepnek:
nagyobb aramok folynak, emiatt vas-
tagabb huzalokat kell alkalmazni,
jobban melegszik az egesz add, emiatt
nagyobb dobozba kell tenni, a nagyobb
tapegyseg is noveli a mereteket stb.
Belathatd, hogy teljesitmeny-fokoza-
toknal az rja alakulasa nem kozombos.
Ezert kedvelt a C-osztalyu erdsitd
radidfrekvencids erdsltdk celjara.
A 2.31. abran egy hangfrekvencias
B-osztalyd erdsitd elvi rajzat, a 2.32.
abra egy radidfrekvencids erdsitd elvi
rajzat abrazolja.
Az elleniitemu vegerdsitd kimeno
transzformd.tora.nak az attetelet a
щ+n. _y/'2Ropt
n, F Rt
kifejezesebdl hatarozhatjuk meg. Itt
nx=n, (nt, n„ n„ Rt a 2.31. abra sze-
rint), Ropt egy csdnek az optimalis il-
lesztd ellenallasa. Ropt ertdke katald-
gusbdl megdllapfthatd.
2.31. abra
46
2.32. abra
erositd als6 hatarfrekvenciajat befo-
lyasolja. Adott Rr es Cc eseteben az
als6 hatarfrekvencia meghatarozhat 6
I
az fa = ————— egyenletbdl amely -
ben fa az also hatarfrekvencia Hz-ben ,
Cc a csatolo kondenzator F-ban es Kr
a kovetkez6 fokozat racslevezet6 ellen -
allasa ohmban.
Peldaul: Cc = 10 nF, Rr = 1 Mohm
csatolo kornplexummal megadott егб-
sit6 als6 hatarfrekvenciaja:
1
Cok
2.33. abra
2.17. A Miller-effektus
Az elektroncsd anddja, raesa es ka-
t6dja egymashoz kepest kapacitassal
rendelkeznek (2.33. abra). A Cak kapa-
citas parhuzamosan kapcsolodik a ki-
meneti ponttal, a Crk kapacitas pedig
a bemeneti ponttal kapcsol6dik par-
huzamosan, amikor a csovet er6sit6-
kent hasznaljuk. A bemeneti kapacitas
azonban nem azonos a Crk-val, amint
azt gondolnank, hanem Cbe = Crk + Car-
(l e Au). Crk es Car a 2.33. abra szerint
ertelmezend6. Au az erdsltd fesziiltseg-
erdsitese. Ezt a hatast (a kapacitas nd-
vekedeset) nevezik Miller-effektusnak
a szakirodalomban. Szokas meg a
Car(l + AU) =Cm jelolest is alkalmazni
(Miller-kapacitas) Tehat СЬе =Сгк +См-
2.18. R(’-csatolasu егбвПбк
Az erositd fokozatok kozotti csato-
lasi inodok koziil a legelterjedtebb a
kapaeitiv csatolas. A csatold elemhez
szamitjuk a kovetkezd fokozat racs-
levezetd ellenallasat is, ezert szokas
R — C csatolo komplexumrdl beszelni
(2.23. abra). A csatoldkondenzator az
3 2-r-Rr-Cc 2т 10»-10-10"
=----— = 15,9 Hz
2.1-10"
A csatoldkondenzator meretezesenel
az iizerni fesziiltsegere is figyelemmel
kell lenni. Mindig olyan kondenzatort
kell valasztani, amelyiknek az iizemi
fesziiltsege nagyobb mint а свб nyugal-
mi anddfesziiltsegenek es a fellepd
valtdfesziiltseg csiicsertekenek az dsz-
szege.
2.19. Hangolt erdsitok
Ha az er6slt6 rnunkaellenalhisakent
parhuzamos rezg6kdrt alkalmazunk,
az erdsitds frekvenciafiiggdve valik.
A frekvenciafiiggest a rezg6kdr frek-
venciafugg6 viselkedese hatarozza meg
(1.43. libra). A hangolt er6sit6t olyan
esetben hasznaljuk, amikor egy meg-
hatarozott frekvenciasavot kell er6si-
teni, mint peldaul a KF-erdsit6knel
vagy nagyfrekvencias erdsitdknel. Az
erositest az altakinos As?— Sd.Rt =
= —S-Zt osszefiiggessel hatarozhat-
juk meg. (Sd a dinamikus meredekseg
— foleg triodak eseteben van jelentd-
sege a megkulonboztetesnek: Sd —
Kb
S--------.) Zt az ere<16 terheld impe-
Rt +Rb
dancia.
A rezg6kort а свб bels6 ellenallasa
(Rb) es a kovetkez6 fokozat racsleve-
zet6 ellenallasa (Rb) terheli. Ha a ket
Ri>Rk
terhel6 ellenallas ered6je Re =
Rb +Rb
akkor a terhel6 impedancia Zt =
Z0Re
------, ahol Za a terheletlen rezgdkor
Zo 4-Re
rezonancia-ellenalltisa.
Peldaul hatarozzuk meg egy er6slto
fokozat feszultseger6slteset ha f0 =
= 7 MHz, a jdsagi tenyezd Q„ = 150,
Zo = 2OO kohm, az er6slt6cs6 meredek-
sege S = l,6 mA/V, Rb = 0,5 Mohm, a
kovetkez6 fokozat nicslevezet6 ellen-
alldsa RK = 1 Mohm.
10,5 0,5 L
Re =------=---= 333 kohm,
1 +0,5 1,5
200-333
200+333
= 125 kohm,
Au =S Zc = 1,6 -10" • 125 10» = 200
47
Fovarosi
Finommechanikai Vallalat
Elektromos iizemanyagfogyasztas-mero
frzekelo:
Kiertekelo:
K6zi szamlalo:
Utado:
tlp.:EUF-e
tip.: EUF-k
tip.: EUF-sz
tip.: EUF-a1; EUF-a2
RENDELTET^S, FELHASZnAlAS:
Az iizemanyagfogyasztas-mero iizemi mdrdsekre es tudomanyos
vizsgalatok vegzesere egyarant alkalmas.
A kesziilekkel a meres tortenhet probapadi vizsgalatoknal vagy
kozuton halado gepjarmuvdn.
A kesziilek rendkiviil nagy pontossaga mar 100 m ut megtetelevel
lehetove teszi, hogy segltsegevel kiertekelheto a befecskendezo
szivattyu altal szallitott iizemanyagdozis. A berendezds a jarmil
repiilostartos fogyasztasi jelleggorbe|6nek meghatarozasara is
alkalmas. Ezt a feladatkort az EUF-k tipusii kiertekelovel kepes
teljesiteni.
A berendezessel nemesak a helytelen karburator vagy befecsken-
dezo szivattyubeallitast lehet kimutatni, hanem lehetseges az
eroatviteli szervekkel kapcsolatos hibak, valamint az elogyujtasi
es elobefecskendezesi hibak kimutatasa is. A hordozhatd kivitel
eredmenyekeppen a felhasznalasi teriilet tovabb szelesedik.
Mukodesi elv:
Az EUF-e tipusu elektromos iizemanyagfogyasztas-mero a tiizelo-
anyag-ellatd rendszerben uralkodo folyadeknyomas hatasara
mukodo villamos vezerlesu atfolyasmero szerkezet.
A muszer a gepjarmu altal elfogyasztott tiizeloanyag-mennyiseget
10 m’-es egysegben meri.
Bevizsgalta: Budapesti Muszaki Egyetem
Vasiiti Jarmuvek Tanszek
Gyartja 6s forgalomba hozza:
fOvArosi finommechanikai vAllalat
Budapest VII., Nagydiofa utca 14. Tel.: 421-760
48
3. Felvezeto eszkozok
Bucsas Peter okl. vill. mernok
A felvezeto elektronika legfonto-
sabb ket anyaga a kristalyos germani-
um (Ge) es a kristalyos szilicium (Si).
Az elsd felvezeto eszkozok (diodak,
tranzisztorok) meg gennaniumbol ke-
sziiltek. Az 1960-as dvektdl azonban a
szillciumbdl kesziilt eszkozok kezdtek
elterjedni a szilicium kedvezdbb tulaj-
donsagai miatt. Erre az. iddre erleldd-
tek meg a technologiai feltetelek a szi-
llciumnak felvezetd eszkozze valo fel-
dolgozasahoz.
A felvezetok vazlatos mukodescnek
a megertcsehez. elevenitsilk fel, mit
tudunk a vezetokrol es szigeteldkrdl.
A vezetokben szobahdmersekleten
nagyszamti szabad elektron van (ato-
monkdnt kb. egy), amelyek nincsenek
kotodve a kristalyokban, tehat kiilsd
erotdr hatasara konnyen elmozditha-
tok.
A szigeteldkben, amint azt a kon-
denzator mukoddsendl mar megismer-
tiik, nincsenek szabad toltesek, es ha
az ilyen anyagra eros elektromos teret
kapcsolunk, akkor a fellepd erok a
molekularis erdkkel kotott elektrono-
kat leszakitjak, szinte kitdpik a mole-
kulakbol, azok szabadda valnak es az
erdterrel ellentetes iranyban elmoz-
dulnak. Ez a jelenseg a szigeteloknel az
ligynevezett atiites es ilyen esetben
megsdriil az anyag (mechanikailag
ateg).
A felvezetok ezen ket szelsdseges tu-
lajdonsagu anyagok kozott helyezked-
nek el. A felvezetoben egyreszt szoba-
hdmdrsdkleten is sok szabad elektron
talalhato, tovabba a meg kotott elekt-
ronok koziil is nagyon sok (kis ener-
giaval az anyag belsd seriilese nelkiil)
levalaszthatd a kotesbol. Elegendd a
kozeli elektron hdmozgasabdl szarma-
zd iitkozesi energia es letrejon az elek-
tron kilepese, helyeben pedig pozitiv
toltes marad, hiszen az elektromosan
stabil molekulabol eltavozott egy ne-
gativ toltesu reszecske. A szomszedos
molekula elektronja mar konnyen at-
lep ebbe az ligynevezett lyukba. Ilyen
mddon a lyuk (pozitiv toltes) most mar
a szomszedos kotesben jelenik meg es
mintegy mozog a kristalyban. Ezek a
szabad tolteshordozdk mar nemi ve-
zeto tulajdonsagot adnak a kristalyok-
nak Ezt a folyamatot termikus ioniza-
cidnak nevezik. Az olyan kristalyt
amelyben azonos a pozitiv es negativ
tdltdshordoz.dk szama, tiszta (instrin-
sic) felvezeto kritalynak.
A tulajdonkeppeni felvezetd eszkd-
zok keszitesehez olyan felvezeto kris-
talyt kellene letrehozni, amelyben a
tblteshordoz.dk vagy csak elektronok,
vagy csak lyukak. Ilyen anyagokat a
kristaly szennyezesevel allitanak eld.
Eloallithatnak olyan felvezetd kris-
talyt, amelyben a tolteshordozdk leg-
nagyobb resze elektron. Ezeket n-tlpu-
sti felvezetd anyagoknak nevezik.
Eloallithatnak olyan felvezetdket,
amelyekben a tobbsegi toltdshordo-
zdk lyukak, ezeket a felvezetdket p-
tipustiaknak nevezik.
3.1. A p—n atmenet
Ha a germanium vagy szilicium
kristalybol eloallitott p es n-tipusu fel-
vezetdt az n es p-tipusu tartomanyok
hataran, egy feliilet menten drintke-
zesbe hozzuk, a hatarfeliilet menten ki-
alakult erintkezo feliiletet p-n atme-
netnek nevezik. A hatarfeliiletek erint-
kezese nem mechanikus ossze erintest
jelent hanem nagyon szoros, moleku-
laris erintkezest.
A p-n atmenetben az n-oldali elek-
tronok ataramlanak a p-oldalra es a
p-oldali lyukak ataramlanak az n-
oldalra (3.1. abra). Az ilyen mddon at-
aramlo tolteshordozok a megfelelo ol-
dalon semlegesitdilnek az elienkezo
elojelfi toltesekkel. A hatarretegben, az
erintkezesi feliilet kozvetlen kdzele-
ben, egy vekony retegben megritkul-
nak a tolteshordozok. A hatarreteg
semlegessege megszimik, tiilsulyba ke-
riil a szennyezessel beepitett kotott
toltesek hatasa. Ennek kovetkezteben
a hatarreteg p-oldala negativ, n-oldala
pedig pozitiv toltesuve valik (3.2
abra).
Kapcsoljunk erre a retegre zardre-
teg nelkiilikontaktusok segitsegevel a
3.3. abra szerint fesziiltseget, pozitivot
a p-oldalra es negativot az n-oldalra.
Ekkor a killed elektromos ter lerom-
bolja a zardreteget fenntarto belsd
diffiizids fesziiltseget: lyukaramlas in-
dul az n-tartomany fele es elektron
aramlas indul az n-tartomanybol a p-
tartomany fele. A killed korben az
arammerd miiszer aramot mutat. Ha
megforditjuk a fesziiltseg polaritasat,
akkor egyreszt a kiilsd fesziiltseg meg-
noveli a hatarreteget alkotd diffiizids
fesziiltsdget, masreszt a hatarreteg ki-
szelesedik. Ebben az esetben is folyik
aram (tin. visszaram) a killed kdrben
(ellenkezd iranyu mint az elozd eset-
ben), de az anyagtol, a hdmerseklettol
stb. fiiggoen lenyegesen kisebb. Az el-
teres az aramerrossegben 5—6 nagy-
sagrend is lehet.
Azt az esetet, amikor a felvezetd ti-
pusaval megegyez.d polaritasu fesziilt-
sdget kapcsoltunk a p-n atmenetre
(3.3. abra), nyitoiranyii iizemnek ne-
vezziik. Amikor pedig a felvezeto ti-
pusaval ellentetes ]X>laritAsu fesziiltsd-
get kapcsoltunk a p-n atmenet kdt ol-
dalara; ez a zardiranyii iizemnek ne-
vezziik. Az ilyen mddon letrehozott
eszkdz a felvezetd didda.
Ha a zArdiranyban a fesziiltsdget
ndveljiik, eleriink egy ertekhez, ahol a
visszaram ugrasszeruen, rohamosan
novekszik. Ennek oka, hogy a zardre-
tegben a tererdsseg eleri azt a hatart,
ahol mar a nem mozgd elektronok is
kiszakadnak koteseikbdl es egyszerre
sok elektron lep be a hatarretegbe,
emiatt az aram lavinaszeruen novek-
szik. Az elektronok nagymertekben fel-
gyorsulnak es az iitkozesek kovetkez-
teben ujabb elektronokat lonek ki a
koteseikbdl ez a jelenseg is fokozza az
aram nagymertekii novekedeset.
A felvezetd diddat hasonldan a va-
kuum diddahoz egyeniranyitasra es de-
modulacid celjara hasznaljak. Ez utdb-
biakat szokas jeldiddaknak nevezni.
Az elobbiekben leirt tin. retegdiddak
mellett keszltenek nagyfrekvencias
celokra tus diddakat is, amelyeknel a
hatarreteg igen kicsiny feliiletre kor-
latozddik, ezaltal a hatarrdteg dltal
3.1. abra
49
kApviselt kapacitas jelentosen leesok-
ken. A nitegdiAdak kapacitas tobb 10
pF nagysiigu lehet, ezzel szemben a
tils diAdak kapacitasa 1—2 pF.
A retegdiAdak ziirAfesziiltsAge elAr-
heti az 1000 V-ot is, a nyitAiranyti
aram pedig tobb 100 A lehet. Egyen-
iranyito kapcsolasokban tehat elAnyo-
sen hasznalhato. A rAtegdiAdaban a
vesztesAg kiesi. Tobb amper erdssAgu
aram eseteben sem lApi tul az 1 V-ot a
nyit6 iranyii fesziiltsAgesAs a diAdan As
az 1000 V-os zarofesziiltseg eseteben
sem nagyobb a zaroiranyu aram 100
nA — 1 mA-nal.
A diAdak felhasznalasa soran a ha-
rom fontos adat, amelyet a katalAgu-
sok megadnak: a nyitAimnyii, aram
(Ip), a zaroiranyu fesziiltseg (UB) es a
disezipiiciAs teljesltmeny (I’d).
A katalAgus altal megadott Artcke-
ket nem szabad tiillApni, tehat 1 -c Ip,
U<UKfeJ’D> (Ietr Ur + IB.Ue„). A
jelolAsek a kovetkezAk:
Imilz a diAdan atfolyo aram esiieserteke,
Ip a katalAgusban megadott maxima-
lis nyitoiranyu aram;
0 a diAdan fellApA maximal is fesziiltseg
csiieserteke (kapaeitiv terhelAsu egyen-
ininyltA esetAn figyelembe kell venni
az egyenfesziiltseget is);
UB a katalogus altal megadott maxi-
malis zarAiranyi'i fesziiltseg;
I’d a katalAgusban megadott disszipa-
cio;
lctr a diodiin atfolyo aram effektlv
Art Ake;
Up a diAdan esA fesziiltseg 1еИ hatasa-
ra.
Uerr a diodan fellApA zaroiranyu fe-
sziiltseg effektlv ArtAke;
JB a diodan atfolyo zaroiranyu aram
Ue„ hatasara.
A 3.4. abran a fAlvezetA diAdak jel-
lemzA karakterisztikajat abrazoltuk.
A koordinata-rendszer 3. tAmegyedA-
ben a zaro iranyii karakterisztikat, az
elso tAmegyedben a nyitAiranyu ka-
rakterisztikat abrazoljak.
3.2. Zener-diridak
A zaroiriinyban igenybe vett p-n
atmenet Zener-letorAsi jelensAgdt szi-
licium alapanyagii felvezeto eseteben,
fel lehet haszntilni fesziiltsegstabili-
zalasra. A szilleiumnal a fesziiltseg-
letores (litiites) ertAke szabalyozhato a
szennyezAs mertAkevel. A Zener-diAdat
tehat Zener-iizemben iigy hasznaljuk,
hogy zaroiriinyban veszik igenybe.
A Zener-diAdak eseteben az iizemi
fesziiltseget Uz-vel jelolik es az aramot,
amely meg nem kiiros diodara, Iz-vel
jelolik. A 3.-5. dbra egy Zener-dioda
jelleggorbejet mutatja.
3.3. Kapaeitasdiodak
( varikap-diodak)
A 3.2. abran a hatiirreteg ket olda-
lan toltdse.k helyezkednek el. Ez a tAr-
tiiltAs-reteg ill. a kdzte levA szigetelA
kiiiritett veteg komlenzatorkAnt fog-
hat6 fel. A zaroiriinyban elAfeszltett
p-n atmenet kiiiritett rAtegAnek vas-
tagsaga a rakapesolt kiilso fesziiltsAg-
tol is Rigg- Ilyen mAdon a dioda ziirA-
•iranyii kapacitasa a fesziiltseggel viil-
toztathatA. A 3.6. dbra egy varikap-
diodas hangolAkort mutat. Az Re ellen-
allas levalasztja a hangolt rendszerrAI
az aramfornist. Ahhoz, hogy a dioda
kis vesztesegii kondenzatorkent visel-
kedjen, gondoskodni kell arrol, hogy
idlandAan le legyen zarva. Tehat a
rezgokoron fellepA esiiesfeszultseg le-
osztott ArtAkenek megfelelA nyugalmi
fesziiltseget biztosltani kell. EllenkezA
esetben a fesziiltseg pozitlv felhulla-
mainak bizonyos idotartamaban a
diAda kinyit As nem a megfelelA ha-
tast Arjiik el.
3.4. Alagutdiodak
Haagermanium vagy szilicium alap-
anyagu rAtegdiodakban erosen szeny-
nyezett a p es n-tartomany a diAda
jelleggorbeje a 3.7. dbra szerintire
mAdosul a kozonsAges diAdiiAhoz ke-
pest. A I’- V karakterisztika-szakasz-
nak van kiilonosen nagy jelentAsege
gyakorlati szempontbol. Ez a szakasz
negatlv ellenallasu elemet jellemez. A
negatlv ellenallasu szakasz rezgeskel-
tesre hasznalhatA tobb szaz MHz
frekveneiaig. A 3.3. tibnin egy alagtit-
diAdiis oszeilliitor elvi kapcsolasi rajza
lathatA.
3.5. Gunn-diddak
A Gunn-diAda egy kismeretu GaAs
felvezetA kristaly amelynek ket ellen-
tetes oldalara van felvlve a ket elek-
trAda. Nem tartalmaz p-n atmenetet.
Mikrohullamii rezges keltAkent alkal-
mazzak.
3.H. Tranzisztorok
A tranzisztor harom retegben szeny-
nyezett f61vez.et6 kristaly. A kozepsA
es a ket szelsA reteg ellentetes szeny-
nyezesuek. A ket szelso retegben rend-
szerint csak a tolteshordozAk szama
elterA. A kozepsA reteg neve bazis, a
ket szelsAe: emitter As kollektor. A re-
teghez valA esatlakozas ohmos jellegii,
p-n iltmenet esak a felvezetA retegek
kozott van. A tranzisztor iizemeltetAse
a kollektor-bazis kivezetAsekre kap-
esolt zaroiranyu fesziiltsAggel As a
bazis-emitter kivezetAsekre kapesolt
nyitA iranyu fesziiltsAggel lehetsAges.
A retegek szennyezAse lehet p-n-p
vagy n-p-n sorrendu. Ennek megfelelA-
en megkiilonboztetiink p-n-p tlpusu
As n-p-n tipusii tranzisztorokat (3.9.
dbra). A tranzisztoroknak az emitter-
biizis korAt bemeneti aramkomek
nevezik.
A tranzisztorokniil is a harom elek-
trAda koziil biirmelyiket kozos elek-
3.8. dbra
50
3.9. abra
trodanak tekinthetjiik. Ennek tneg-
felelAen a kimeneti aramkor lehet
akar a bazis-kollektor kor, vagy a kol-
lektor-emitter kor. A kollektorarainot
a tranzisztomal a bazisarammal lehet
vezerelni, ezert lehet a tranzisztort
erAsitesre hasznalni.
A tranzisztor aramaira felirhatAk az
alabbi egyszerfi osszefiiggesek:
Ic
IE = I<; Ic = /3 • 1B a 1E; — =a -< 1;
Ie
t----=P‘, Lc + 1b=Ie-
1 —a
3.7. A tranzisztorok karakterisztikaja
es a li-param£terek
A tranzisztorok viselketleset a ka-
rakterisztikak irjak le. A leggyakrab-
ban hasznalt foldelt emitteres tran-
zisztor kapesolas karakterisztikaja a
3.10. abran tanulmanyozhatA.
Az els6 temegyedben abrazoljak az
UCE — Ic(Ib = allando) gorbesereget,
(kimeneti jelleggorbek), a masodik
temegyedben az IB — Ic(UCE = allando)
gorbeket es a harmadik temegyedben
azIB—UBE bemeneti gorbeket. A jel-
leggorbekbdl meghatarozhat/> a tran-
zisztor bemeneti, kimeneti ellenallasa
es az aramerosites
A tranzisztort linearis kisjelii iizem-
modban helyettesithetjiik az ligyne-
vezett helyettesitA (ekvivalens) kap-
csolasaval; a 3.11. abra a legelterjed-
tebb h-parameteres helyettesitA kepet
abrazolja. A helyettesitA kep egy adott
munkapont kornyezeteben kis kive-
zerles eseten leirja a tranzisztor visel-
kedeset. A visszahatas parametert. el-
hanyagoltuk a kapcsolasi rajzon. A
h-parameteres helyettesitA kep a tran-
zisztor hatarfrekvenciajanak egytized
reszeig hasznalhato, magasabb frek-
vencian a л-helyettesitA kep ad meg-
felelo eredmAnyeket. (3 12. abra).
3.11. abra
3.8. A tranzisztor, mint erosito
A tranzisztort erositAkent foldelt
emitteres, foldelt bazisi'i es foldelt kol-
lektoros kapcsolasban hasznalhatjuk
(3.13. abra). A munkapont helyet
mind harom esetben a karakteriszti-
kan tudjuk megvalasztani. A tran-
zisztor mukodesehez szukseges a mun-
kaponti cgyenfesziiltsegek biztositasa.
A szelsA maximalis ertekeket a kata-
logusok megadjak (Imax, Ссвтм stb.),
a 3.14. abra szerint behuzzuk a munka-
egyenest. A megfelelA Ico beallltasara
a legelterjedtebb kapesolas az ligyne-
vezett bazisosztAs munkapontbeallitd
aramkor (3.15. abra), amelyet az abra
szerint emitterkori ellenallassal kiege-
szitett valtozataban hasznalnak. Ez a
megoldas a hfistabilitas miatt kedvezA.
3.». Foldelt emitteres kapcsolAs
A foldelt emitteres kapesolas (3.13a
Rt
abra) fesziiltseget AsiteseAu shIle--a
hue
Rt
= /?----; (Rie a bemeneti ellenallas
Rie
foldelt emitteres kapcsolasban).
Cb’c
3.12. (ibra
A foldelt emitteres kapcsolasra jel-
lemzA, hogy Rt =~hlle, ezert ha azonos
tipusii tranzisztorokat kapcsolunk egy-
mas utan erAsitAkent, foldelt emitteres
kapcsolasban az elsA es kovetA foko-
zatok terheleset Rie szabja meg.Egi
fokozat eseten a fesziiltseg As aramero-
sites is nagy (100—200) ezert a teljesit-
menyerosites is nagy (10* —10“)
Pelda: /1=100; Rt=5 kohm; Rle =
= Ikohm
5-IO3
Au = 100------= 500(54 dB)
1-10’
Ap =AU-At =500-^ = 5-10* =47 dB
Az emitterkapcsolas hatarfrekvenciaja
(az a frekvencia, ahol az erosites az 1
kHz-en mert ertekhez kepest 3 dB-lel
b.,
3.13. abra
51
3.11. abra
fa
csokken) fp = —, ahol
fa a foldelt bazisu kapesolas hatarfrek-
venciaja.
3.10. Foldelt bazisu kapesolas
A baziskapcsolasra (3.13b abra) jel-
lemz6 az alacsony Ьетепб ellenallas
(50 —100 ohm) es a nagy kimeneti el-
lenallas (10 kohm —10C kohm). A
Kt
fesziiltseg erosites Ац й--ahol Rn a
Rib
tranzisztor foldeltbazisii bemeneti
Rie ,
ellenallasa, kozelitdleg Rib — es
P
Ap=Au, a teljesitmenyerosites kozeli-
tdleg megegyezik a fesziiltseger6sites-
sel. A baziskapcsolas egyik lenyeges
e!6nyos tulajdonsiiga az emitterkap-
csohishoz kepest, hogy a hatarfrek-
veneiaja kb. /?-szor nagyobb, mint az
emitterkapcsolasc.
3.11. Foldelt kollektoros kapesolas
(emitterkovetfi)
Enncl az erosit6nel a vezerlest a
bazis es a foldpont koze kapcsoljuk es
a terheles az eniitterkorben van
(3.13c. abra). Jellemz6 a kapcsolasra
a nagy bemeneti ellenallas (Rbe = h]le+
4-hlle-Rt) es alacsony kimeneti ellen-
allas.
З.1.1. abra
A foldelt kollektoros kapesolas aram-
e r6sftese Aj fesziiltscgerositcse,
Au -= 1 es teljesitmdnyer6sitese, Ap = Aj.
Ezt az er6sit6tipust impedancia-illesz-
tesre, elvalasztd fokozatkent a kime-
neteken, illetve nagy bemeneti ellen-
allas biztositasa erdekeben Ьетепб
fokozatokban hasznaljak.
3.12. Tdrvezerlesfi tranzisztor (FET)
A tervezerlcsu tranzisztorok mas
elven mukodnek, mint a szorosabb
ertelemben vett tranzisztorok. Az
ut6bbiakban, amelyek p — n — p vagy
n — p — n retegelrendezesuek lehetnek,
az elektronok es a lyukak egyarant
megtalalhatdk a tolteshordozok ko-
zott. Ezeket bipolaris tranzisztorok-
nak nevezik.
3.1b. abra
A tervezerlesfi tranzisztorokban csak
egy fajta tolteshordozoknak van sze-
repiik, es ezert unipolaris tranzisz-
toroknak nevezik 6ket.
Felepitesiik es mfikodesiik szerint a
tervezerlesfi tranzisztorok a kovet-
кегбкёрреп csoportosithat6k: zard-
reteges tervezerldsu tranzisztorok
(I’N —FET), szigete!6reteges (szigetelt
kapus) tervezerlesfi tranzisztorok (IG-
FET).
A tervezerlesfi tranzisztorokban
elektromos ter vezerli az egyetlen egy-
seges felvezet6 csatornaban aramid
tobbsegi tolteshordozokat. Ez az егб-
ter a zardreteges tervezerlesfi tran-
zisztorokban a hatasos aramlasi ke-
resztmetszetet, a szigetel6retegesek-
ben pedig a vezet6kdpesseget is be-
folyasolja.
3.13. Z£r6reteges tdrvezdrldsu
tranzisztor (PN—FET)
A 3.16a abra egy egysegesen n
szennyezesfi felvezetd tombot abrazol
a p-tipusu reteggel. Ezt a felvezetd
tombot nevezik csatornanak ds ehhez
csatlakoznak az elvezetd elektrodak,
melyekkel a tomb ket vegen a hozza
vezetest oldjak meg. A ket elektrdda
koziil az egyik a forras (source, S), a
masik a nyel6 drdn, (drain, D). Az n-
veze-tdsfi esatoma feliileten hossz-
iranyban egy p-szennyezesti tarto-
manyt kepeznek ki. A p-tartomany
hengeresen veszi koriil az n-csatornat,
kivezeteset kapunak nevezziik (gate,
G). Ez az tin. n-csatornas tervezerlesfi
tranzisztor vazlata. Az clienteles szeny-
nyezesi mdddal (p-csatoma, n-kapu)
p-esatomas tervezerlesfi tranzisztort
kapunk.
Uzem kozben a kapu (G) es forras
(S) kozotti p — n atmenet zardiranyii
vagy nulla el6fesziiltseget кар (3.16b
abra). Ezaltal kialakul a mozgekony
tolteshordozoitdl megfosztott zardre-
teg, amely annal mdlyebben hatol be
a csatornaba, ininel nagyobb a — UGs
fesziiltseg. Ez a hatarreteg tehat csok-
kenti a D elektrddabol a csatornan
keresztiil S feld atvezetett aram utja-
nak hasznos keresztmetszetet, igy пб
a csatorna ellenallasa. A zardfesziiltseg
a csatorna D-oldali vegen a legnagyobb
mert itt hozzaadodik a G es 1) kozotti
52
Illlllllllll lllllllllllllllllllllllllll III»
I n csatorno
Szubsztrat
3.19. abra
fesziiltseg ( -UCn = —UCs —USD). A fe-
sziiltsegeses kovetkezteben fokozato-
san esokken a csatoma menten a zaro-
fesziiltsdg, es az S-oldali vegen mar
esak —Ucs- A zardreteg ilyen mddon a
D-oldali vegen hatol be a legmelyeb-
ben a csatomaba. A — UCs fesziiltseg
valtoztatasaval vezerelhetdve valik
az ID csatomaaram. Mine! nagyobbra
noveljiik —Ucs erteket, vagyis minel
negativabb a gate fesziiltsege, ann.il
jobban kiszelesedik a zardreteg es
annal kisebb az 1D esatomaaram. A
tranzisztor bemenete a zaroiranyban
eldfeszitett p — n atmenet, ezert a be-
meneti aram nagyon kicsi. Gyakorla-
tilag teljesitmenyfogyasztiis nelkiili a
vezerles, akarcsak az elektroncsovek-
ben. A bemeneti egyenaramii ellen-
allas kb. 1010 ohm.
A 3.17. abran a PN-FET (jFET)
karakterisztika.it lathatjuk, a 3.18.
abran pedig egy FET-es nagyfrekven-
cias erdsitd elvi kapcsolasi rajzat.
3.20. abra
3.14. Szigetelt kapus tdrvezerlesu
tranzisztor (1(1—FET)
Ha a kapuelektr6da (G) es a csa-
torna kozott nem p—n zaroreteg, ha-
nem vekony szigeteldreteg van, a be-
meneti ellenallas 10la ohmot is meg-
haladja (3.19. abra).
Ha az alapanyag szilicium, ezt a
Bzigeteldreteget oxidalassal, vagyis
SiOa eldallitasaval lehet elkesziteni.
Minthogy a rdtegek sorrendje fem —
oxid — felvezetd (angolul: metal —
oxide — semiconductor), az ilyen
tranzisztorok elnevezese MOS — FET.
A kapuelektroda rendkiviil vekony
szigeteloretege nagyon erzekeny, ugy-
hogy pl. a dorzsolesbdl sztirmazo elek-
trosztatikus toltesek is tonkretehetik.
Az IG-FET farolas kozbeni vedelmere
femfoliaval rovidreziirjak a kivezete-
seket, ezt a foliat csak akkor szabad
eltavolitani, amikor mar beszereltiik a
kesziilekbe a tranzisztort.
Az lijabb tipusoknal a gate es a
source elektroda koze parhuzamosan
egy Zener-diodat kepeznek ki, amely
a jdl meghatarozott letoresi fesziiltsd-
genel nagyobbat nem enged a gate-
source koze.
Egy megoldas szerint diffuzioval
kialakitanak, a forms es a nyeld kozott
egy keskeny es atinend, n-vezetesu
csatomtit a p-szennyezesti felvezetd
tombben. Ha a kapu negativ poten-
cialon van a tombhoz kepest a esator-
na elektronjainak egy resze atkeny-
szeriil az alaptombbe, latszolag kes-
kenyebbe valik a csatorna, esokken az
In aram. Uyen mddonazUcsfesziiltseg-
gel vezerelhetjiik a drdnaramot.
Az igy kialakitott tranzisztor elne-
vezese kiiiriteses (depletion) MOS-FET
Jelleggorbei es alapkapesolasai a 3.20.
es a 3.21. abran lathatdk. Tulajdon-
sagaik tekinteteben ezek az lapkap-
csolasok a zaroreteges tervezerlesii
tranzisztorok alapkapesohisainak fe-
lelnck meg.
A MOS-FET ket kapuelektrodaval
is ellathatd. Az igy kialakitott ketka-
pus MOS-FET (vagy mas neven MOS-
FET-tetrdda) szabalyozott erositdkben
es multiplikativ keverdkben nagyon
jol felhasznalhato. A 3.22. abran egy
keverdkapcsoliis elvi rajza lathato,
ketkapus IG-FET-tel.
A FET-ek igeretes tulajdonsagai
az utobbi dvekben felgyorsitottak a
veliik kapcsolatos kutato munkat. A
legujabb FET-struktura neve V-FET
(vertikalis FET). Masik elnevezese
MOSPOWER-FET. Erre a tipusra
olyan adatok • jellemzdk, mint a 4
nsec-os kapcsolasi iddvel 10 A-nyi
aramok kapesolasa. A V-FET struk-
tura metszeti rajza a 3.23. abran egy
vele megvaldsitott 2 m-es erdsitd elvi
rajza a 3.24. abran lathato (POut = 5w;
zajszam = 2,4 dB; intermodulacids ter-
mekek esillapitasa: k>i3=—30 dB).
3.15. Integr< Aramkorok
Amikor egy aramkort felepitiink el-
lenallasokbdl, kondenzatorokbol, tran-
zisztorokbol, barmennyire is torek-
3.21. abra
sziink a kapcsolast esszerfien elrendez-
ni, az elemeket vezetdkkel ossze kell
kotni es valamilyen hordozora kell az
egesz kapcsolast szerelni. A vezeteke-
zds, a szereles, esetleg tokozas kiilon
folyamat. Az aramkort (elkesziilte
utan), ha akarjuk, szet tudjuk szedni
eredeti alkotoira.
Az integral! aramkorben az epitd-
elemek elvalaszthatatlanok a hordozo
alaptdl. Gyartasa is merdben elter az
eldzdben leirt ugynevezett modul eld-
allitasatdl. Az integra.lt aramkomel
(Integrated Circuits = IC, angolul) az
aktiv elemeket (tranzisztorokat), a
passziv elemeket (kondenzatorok, el-
lenallasok) es az osszekotd vezetekeket
szinte egyszerre alakitjak ki. Az alap
kizardlag Si-lapka.
Integralt teehnikaval egyidejuleg
tobb ezer teljesen azonos tulajdonsagii
aramkort lehet eldallitani. Ami emel-
lett igen lenyeges, nehany mmE-nyi
teriileten. A kis meretek miatt rovidek
az egysegen belilli kotesek, kevesbe
erzekenyek a kiilonbozd zavarokra.
A MOS-technoldgiaval kdsziilt IC-k
fogyasztasa nehany fiW. Az IC-k zart
tokban keriilnek forgalomba, a zart
tok nagy mechanikai szilardsiigot ad az
egesz aramkomek.
Az elektronikus vezerlesekben, sza-
mitdgepekben es a digitalis technika
3.22. abra
53
3.23. dbra
tend eldallitasabdl szarmaznak. Mfive-
leti erdsitdkkel elvileg minden analog
erdsitesi es kapcsolasi feladat megold-
hato, bar az elsd mfiveleti erdsitdket
az elektronikus analog szamitdgepek-
ben hasznaltak matematikai mfivele-
tek vegzesere: osszeadasra, kivonasra,
szorzasra, osztasra, differeneialasra es
integralasra.
3.17. A mfiveleti erfisftfik
alapkapcsoliisai
A 3.25a libran fesziiltsegkovetd kap-
csolas lathatd amelyre jellemzd, hogy:
Uki =UbeesRbeS “ jRa^OhaAa - ;
jellemzd, hogy kimeneti fesziiltsege a
bemeneti fesziiltsdgek kiilonbsegdvel
aranyos, a bemenet szimmetrikus. Az
aramkort ebben a valtozatban szim-
metrikus — aszimmetrikus illesztd-
kdnt alkalmazzak.
3.17. DigitAlis (logikai) Aramkorok
A tudomanyos-mfiszaki forradalom:
a termelesi folyamatok automatizala-
sa, az informacioaramlas iranyitasa, a
robbanasszerfien megnovekedett infor-
macidk feldolgozasa es szamos egyeb
gazdasagi, mfiszaki tevekenyseg sziik-
segszeruen megkoveteltek es magukkal
szamos teriileten a logikai mfiveletek
lebonyolitasahoz igen sok kapcsolo es
erdsitd elemre van sziikseg. Az IC-k
megjelendsevel ugrasszerfi fejlddesnek
indult az elektronikai ipar, ennek ered-
menyekent a gyartok kifejlesztettek
az IC-k killonbozd tipuscsaladjait.
Megindult a tovabbi miniaturizalasi
folyamat. Az igen magas fokon integ-
ral! aramkoroket LSI IC-knek neve-
zik. Az integral! aramkoroknek ma
mar olyan szeles a felhasznalasi teriile-
te es olyan sok specialis cdlra gyarta-
nak IC-ket, hogy a teljes felsorolasra
vald torekves meddd lenne a rendelke-
zesre allo nehany oldalon.
Megis meg kell azonban kiilonboz-
tetniink az IC-k ket nagy csoportjat:
a linearis es a digitalis IC-ket.
3.16. LineAris IC-k (analog Aramkorok)
A linearis IC-k csoportjan beliil
vannak a legkiilonbozdbb eelokra alkal-
mas aramkorok. Pdldaul: oszcilldto-
rok, killed elemekkel hangolt erdsitdk,
ezdlessavu erdsitdk, alacsonyfrekven-
cias kiszajfi erdsitdk, mfiveleti erdsi-
tdk stb. A mfiveleti erdsitdk a mar
megismert tranzisztoros alapkapcso-
lasoknak integral! technologiaval tor-
13 14
3.25. dbra
„А” az alkalmazott mfiveleti erdsitd
nyilthurkti erdsitese.
A 3.25b abran fazist nem forditd
erdsitd alapkapcsolasa lathatd.
A 3.25c abra a legelterjedtebb kap-
csolast, a fazisfordito aramkort abra-
zolja. A kapcsolasra jellemzd:
Uki
Ueb
Rv
—; Rki^O; ha A
Ro
A 2.35d abran osszeado aramkort
lathatunk. Az aramkor kimeneti fe-
sziiltsege a bemenetre kapcsolt fe-
sziiltsegek osszegevel egyenld. A 3.25e
abra aramkore differencialo aramkort,
az f abrareszlet integrate aramkort
abrazol.
A 3.25g. abra aramkoret differencia-
erdsitdnek nevezik. Az aramkorre
vontak a kulonbozd szintfi es kivitelfi
gepesites noveleset. Kiilonos jelentd-
seget kapott ezen beliil az elektronika,
mint az automatizalas gyakorlati meg-
valdsftasanak egyik legfontosabb pil-
lere, a mind rohamosabban terjedd
szabalyozo es vezerldberendezesek,
valamint a szamolo- es szamitogepek
alapja.
A szamolo- es szamitdgepek alkotd
elemei a kapcsolo aramkorok, kapu-
aramkorok, logikai elemek, logikai in-
tegral! aramkorok.
A „digitalis” kifejezes a latin digit
(ujj) szobdl szarmazik, mai jelentese:
szamjegyes. A digitalis technikaban a
nyolcas (oktalis) ds a kettes (binaris)
szamrendszer terjedt el. A szamolo-
gepek es szamitdgdpek ebben a ket
szamrendszerben dolgoznak („gondol-
3.24. dbra
54
3.26. abra
koznak”), a kijelzds minden esetben
tizes szamrendszerben tortenik.
A kettes szamrendszer ket szamje-
gyet hasznal, a 0-t es az 1-et. A nulla-
hoz valamilyen jelszintet hozzaren-
delve, az 1-hez rendszerint mindig en-
nel nagyobb jelszint tartozik pl.
„0”=0,5 V; „1” = 5 V. A,,nulla”-szint
tehat alacsonyabb, mint az ,,egy”-
szint. Szokas meg a O-szintet ,,L”
betflvel, az l-szintet „Н” betiivel
jelolni.
A digitalis technikaban elterjedten
alkalmazzak a ketallapotii jelzesrend-
szert (0;l), ugyanis — bar ez egysze-
rfien nem Iiithatd be — a binaris (ket-
allapotu) jelrendszerrel nem csak sza-
mok, hanem logikai kapcsolatok is le-
irhatdk. (A Boole-algebra segitsegevel
lehet kapesolatot teremteni a binaris
jelzesrendszer es logikai viszonyok
kozott.)
Logikai kapcsolat all fenn a legegy-
szerfibb allitas („Igen”) es annak taga-
ddsa („Nem”) kozott. Rendeljiik hoz-
za az „igen” allitashoz az 1-et es a
„nem” tagadashoz a 0-t es marts lo-
gikai kapesolatot jelenthet egy binaris
szamparos. Logikai kapesolatot fejez
ki az ES, VAGY stb. A logikai aram-
korok ketallapotu (digitalis) jelrend-
szer segitsegevel a kiilonbozd logikai
alapfunkciok leirasara is alkalmasak.
3.27. libra
A logikai aramkorok logikai elemek-
bdl dllnak. A logikai elemek fizikai
megval6sitoi a logikai kapuk. A logikai
„nem” kapcsolat realizdlhato pl. egy
zart tranzisztomak a nyitasba tortend
vezerldsevel.
3.18. Карпйгашкбгбк
A logikai elemek az ismert elektro-
nikus alkatreszekbdl allithatok ossze,
elektroncsovekbdl, tranzisztorokbol,
diodakbol es az aramkorok felepitese-
hez sziikseges ellenallasokbdl. Az elek-
tronesoveket azonban ma mar a vi-
szonylag nagy meretiik, fogyasztasuk
es nehany egyeb hatranyos tulajdon-
saguk miatt e celra nem alkalmazzak.
A korszerfi logikai elemek tranziszto-
rokbol vagy (es) diddakbol allnak.
A legkorszeriibbeket mar integralt
aramkori teehnikaval keszitik. Ez
utdbbiak lenyegeben — fek'pitesiiktdl
fiiggden — tobb tranzisztort, diddat es
egyeb elektronikus elemet tartalmazd,
egybeepitett szerkezetnek tekinthetdk,
hasonloan a linearis IC-k hez.
Attdl fiiggden, hogy milyen alkotd-
elemeket tartalmaznak az egyes aram-
korok, az elnevezesiik annak megfelelo.
Az angol nyelvu elnevezdst hasznal juk,
mert ezt vette at a nemzetkozi szak-
irodalom.
A DTL (dioda-transistor-logic) rend-
szer aramkorei diddiikbdl es tranzisz-
torokbol vannak osszeallitva. Terme-
szetesen ezekben is alkalmaznak el-
lenallasokat, de nem az alapfunkcio
megvaldsitasara.
A TTL (transistor-transistor-logic)
rendszerben a logikai miiveleteket a
tranzisztorok kiilonbozd modon tor-
tend kapesolasaval valositjak meg.
A DCTL (direet-eoupled-transistor-
logic) rendszer kozvetlen csatolasu
kapesolas, mivel ez esetben az egymas
utan kovetkezd logikai kapuk kiildn
elofeszitd ellenallas nelkiil kapcsoldd-
nak egymashoz.
Aliibbiakban a TTL-kapukat fog-
laljuk ossze roviden ezek terjedtek el
olyan mertekben, hogy nehdzseg nt'l-
kiil hozzafdrhetok integralt kivitelben.
Az alapelvet az egyszerubb RTL-
rendszer (ellenallas-tranzisztor-logika)
aramkorein mutatjuk be. A 3.26. abra
a NEM — ES (NAND) kaput mutatja
RTL-rendszerben, a 3.27. abra pedig
a NEM-VAGY (NOR) kaput mutat
RTL-rendszerben.
3.28. abra
Az integralt aramkoros technikaban
a tobbemitteres (multiemitteres) kap-
csolasd TTL-kapukat hasznaljak, egy
ilyen NAND-kapu lathatd 3.28. abnin.
A tranzisztorok mukodesi elvebdl
fakadoan az emitter-bazis ag, vala-
mint a kollektor-bazis ag killon-kiilon
diddakent is ertelmezhetd. Ebbdl a
meggondolasbol eredden mondhatjuk,
hogy Tt jelii multiemitteres (tobb emit-
teru tranzisztor emitter-bazis agaban
levd diddak ebben az aramkorben
tulajdonkeppen a kapudiddaknak fe-
lelnek meg, azaz a T, tranzisztor kol-
lektor-bazis agd diodaja nyitva van,
ha az osszes bemeneten logikai 1 fe-
sziiltseg van. Ez esetben T2 tranzisztor
emitter-bazis diddaja is vezetdiranyil
eldfeszftest кар, aminek hatasara fci-
nyit, s igy a kimeneten logikai zerus
fesziiltseg jelenik meg. Ha barmelyik
bemeneti emitterpontra alacsony szint
keriil, a bazis-emitter didda nyitasa
miatt T„ bdzisarama megsziinik es a
kimeneti szint magas lesz.
A legfontosabb logikai kapuk es ta-
rolok rajzjelei а 3.2У. abnin lathatdk.
3.29. libra
55
3.30. abra
3.19. Tarold Дгашкбгок
A digitalis aramkorokben gyakran
el6fordul, hogy az egyszerii logikai ele-
mek altal el6Allitott jeleket a rendsze-
ren beliil, egy vagy tobb helyen, meg-
hatarozott ideig tarolni kell. Gondol-
junk arra, hogy az egyszerii logikai
elemek kimeneten csak addig tart a
kivant jel, amig a bemeneten az eh-
Q 7 7 Q.
3.31. abra
hez sziikseges Ьетпепб jelek fennallnak.
Ha tehat a кйпепб jelet а Ьетепб jel
valtozasatdl fiiggetleniil is fenn kivan-
juk tartani, ugy a kimen6jel tarolasa-
rol gondoskodnunk kell. Ezt a felada-
tot latjak el a tarolo aramkorok. Tobb
elnevez&ilk is ismert. Miikodesiik jel-
3.32. abra
Lege szerint bistabil multivibratomak
nevezik 6ket. A bistabil jelz6 arra mutat
hogy mindket allapotuk stabilis, azaz
csak szandekosan valtoztathatd meg.
A multivibrator elnevezes pedig a
sokszoros valtoztatas lehetdsegere utal.
Magyar nyelvu elnevezesiik is mukode-
siikre jellemz6, mivel egy-egy allapotu-
kat mintegy atbillentessel val6sitjak
meg, ezert ЫПепбкбгбкпек nevezik.
Atbillentesen az eredeti kimeneti
allapot megvaltoztatasat ertjiik. A
nemzetkozi szakirodalomban az angol
eredetii flip-flop elnevezes az uralkod6.
А ЬШепбкбг tehat olyan ketallapotd
logikai elem, amely egy bit informaci6
tarolasara alkalmas. A bit a binaris
(kettes) szamrendszerhez tartozo elemi
ketallapotu jel, amely a rendszer fizi-
kai megval6sitasa soran igen-nem alla-
potot jelolhet. А ЬШепбкбг alapeleme
a ket egymassal keresztkapcsolasd
inverter (3.30. abra). Ha az ,,A”
inverter kimeneten logikai 0 szint je-
lenik meg, ugy az a keresztcsatolas
miatt a ,,B” invertert lezarja, s ezert
annak kimeneten a logikai 1 szintnek
megfelel6 fesziiltseg lep fel. Ez az
aramkor a merev visszacsatolas miatt
kiviilr61 nem befolyasolhat6, ezert ezt
a kapcsolast meg ki kell egesziteni.
Ha a 3.30. abra ket inverteret ket
VAGY-kapuval egeszitjiik ki, iigy ez
a ketinverteres kapcsolas alaphelyze-
tct nem valtoztatja meg, de lehetove
teszi, hogy a VAGY-kapuk szabad be-
menetere megfelel6 logikai fesziiltseg-
szinteket kapesolva az aramkort ki-
viilr61 vezereljilk (3.31. abra). Igy az
йп. R — S tarolohoz jutunk. Ez a tarolo
ketbemenetii, a beiro bemenet jele S
(SET),a torl6 bemenet jele R(RESET).
Az S bemenetre adott logikai 1 feszillt-
seg a tarolo kimenetet Q = 1 ill. Q = 0
allapotra vezerli. Az R bemenetre
adott jel pedig eppen az ellenkez6 alla-
potot idezi eld, azaz a tarolo kimene-
ten Q =0 ill. Q = 1 jel lep fel.
3.20. A visszacsatolas
Visszacsatolas egy aramkorben ak-
kor lep fel, ha szandekosan vagy
egyeb mas mas ok miatt az er6sit6 ki-
meneti energiajanak egy resze a be-
menetre visszajut. A visszajuttatott
(jutott) jel lehet azonos fazisil es lehet
ellenkez6 fazisil a bemeneti jellel.
Eszerint beszeliink pozitiv es negativ
visszacsatolasr61.
A 3.32a is 3.32b abra egy er6sit6 be-
es kimeneti jeleit abrazolja friziat nem
forditd er6sit6 es fazist fordit6 er6sit6
esetcben. A 3.33. abra a visszacsatolt
er6sit6t abrazolja a visszacsatol6 aram-
korrel egyiitt. A visszacsatolt er6sit6
erositese Av =
A
1-0A’
3.36. abra
56
3.37. abra
Az Av alakulasara a nevezdben levd
fl. A mennyisegnek dontd hatasa van.
Ha a /?• A negativ eldjelfi, az 1 — ( — /ЗА)
kifqjezes (1 +/?A) =-1, tehat AV-=A.
Ha ellenben a fl- A pozitiv eldjelfi, az
(1 — fl A) kifejezes nulla ertekfi is lehet
adott fl es A eseteben, vagyis az Ay э-1,
illetve igen nagy drtekfl lehet a vissza-
csatolt erdsites.
3.21. A negativ vlsszacsatol&s
A negativ visszacsatolds kedvezden
befolyasolja az erdsitd zajat es torzi-
tdsat tovabba a killonbozd killed td-
nyezdk hatasat jelentdsen csokkenti.
Ha ugyanis A./3« — 1, akkor Av a ——
P
tehat az erdsitest csak visszacsatold
elemek hatarozzdk meg. A 3.34. dbra
pl. az atblokkolatlan emitterellendllds
visszacsatold hatasat mutatja. A visz-
szacsatolas az erdsitdk bemeneti ds ki-
meneti impedancidjat is befolydsolja.
3.22. Pozitiv vieszacsatol&s
Ha az Av=----—
1-flA
egyenletndl a
nevezdben levd fl - A = +1, az A„ — —.
A pozitiv visszacsatolas sok esetben
kellemetlen jelenseg. Vannak esetek,
amikor a pozitiv visszacsatolast szdn-
dekosan hozzuk letre. Peldaul az
egyenes rendszerii radiovevdkben egy-
szerii aramkorrel, keves tranzisztorral
szuperkesziilekhez hasonld erdsitest
lehet eldmi a pozitiv visszacsatolas al-
kalmazasdval. Az oszcillatoroknal a
mdkodes feltdtele a pozitiv visszacsa-
tolas.
3.23. Szinusz-oszcill&torok
Az oszcillatorok allandd frekvencid-
ju es amplitudojd jeleket allitanak eld.
Minden esetben tartalmaznak aktiv
elemet, amely lehet elektroncsd, tran-
zisztor, esetleg integrdlt aramkor, tar-
talmaznak tovabba frekvencia-megha-
tdrozo elemet.
A szinuszos oszcillatorok frekvencia-
meghatarozo eleme lehet rezgdkvare
vagy LC-кбг (esetleg RC-elemek). A
rezgdkorrel feldpitett oszcillatorok rez-
gesi frekvencidjat a Thomson-keplettel
szamithatjuk ki.
______1 _____
olHzl 23t-^LtHj-CtF]
3.39. dbra
3.24 A legismertebb oszcilldtor-tipusok
tranzlsztoros megolddssal
A hangolt kollektorkorfi Meissner-
oszcillator (3.35. abra) a tranzisztor
kollektorkori munkaellendllasa az L, —
C, pdrhuzamoe rezgdkor. A pozitiv
visszacsatolast a tekeresek megfeleld
bekotdsdvel lehet eldallitani. Szokdsos
a hangoltkort a bazisba helyezni; ez
az un. hangolt bazisii vdltozata a
Meisser oszcillatornak.
A Hartley-oszcilldtorndl (3.36. db-
ra) a pozitiv visszacsatolast azdltal
drik el, hogy a rezgdkori L, tekercs
ledgazdsara csatlakozik a telepfesziilt-
edg, amely valtakozd aramu szempont-
bdl hidegpont. A rezgdkor kdt vegpont-
jdn a fesziiltsdg 180° fdziseltdrdsfl, te-
hdt a bdzis-kollektor pontok kozott
ЗвО’-os faziseltdrds (a tranzisztor szin-
tdn 180°-ot forgat).
Az induktiv harompont kapcsolasd
oszcilldtort (Hartley) foldelt bdzisd
(3.37. dbra) kapcBoldsi megoldaeanak
eldnye az eldzd kapcsolaesal szemben,
3.40. dbra
hogy a tranzisztor hatarfrekvenciaja
kevesbe befolyasolja az oszcillator
miikoddsdt hangolas kozben.
Az ECO-oszcillator (3.38. abra) вре-
cidlisan magas frekvencias oszcillator.
Eldnye meg ennek az aramkomek,
hogy a terheles kevdsbe hat viesza a
rezgd rendszerre mint bdrmely mas
tipus eseteben.
A Colpitts-oszcillator (kapaeitiv ha-
rompont oszcillator (3.39. dbra) mfi-
kodesi elve hasonld a Hartley-oszcilla-
torhoz. A rezgdkor megcsapolasa a
CL — C, kondenzatorok kozos pontjan
van. A esatolast a 0,/C, aranyanak
vdltoztatasaval lehet beallitani. Hat-
ranya, hogy a hangoldsahoz kettds for-
gdkondenzatort kell alkalmazni. A
Cc kondenzator nagyeagat ugy kell
megvalasztani, hogy a mfikodesi frek-
vencian az impedancidja mindl kisebb
legyen a hn ehhez kepest. Az Ftfojt6-
tekercset ugy kell mdretezni, hogy
to,'L>Z, legyen; Zo a rezgdkor rezo-
nanciaellenallasa, toa a rezgdsi frek-
vencia,
1
COop-ad/eecj = ,=-——
1 b[H]-b[F]
A Clapp-oszcillator a rddidamatd-
rok legkedveltebb oszcilldtor-tipusa.
(3.40. dbra). Kozkedveltsegdt az aram-
kor kedvezd frekvenciastabilitdsa okoz-
za. Feltfinden hasonld felepitdsfi a
Colpitts-oszcillatorhoz. Az eltdrds az
L induktivitdssal eorosan kapcsolt C,
kondenzator miatt van. Az oszcillator
rezgdsi frekvenciaiat a hdrom konden-
zdtor (C„, Ct, C,) hatdrozza meg.
Rendszerint C,-lal hangoljdk az osz-
cillatort, C, es C,-vel pedig a berezgest
biztosito esatolast allitjdk be. A rez-
gdsi frekvencia a Ca, Ct es C, kondenza-
torok eredd kapacitasatdl ds L-tdl fiigg
f-=wfe;c-c’xc*xc‘
57
ELEKTIWNIICCA
ATVITELTECIHIINIBIKAO
SZOVETKEZET
Gyartmanyaink: itviteltechnikai meromu-
szerek (generatorok, szintmerok), kiscsator-
naszamu tavir6- es vivofrekvencias tavbe-
szelo-berendezesek, komplett merohelyek
es g6pkocsiba epitett merolaboratdriumok.
Uj term^kunk az
ET—100 T/A tipusti nagy pontossagti atvitel-
technikal m£road6
ET—100 T/V tipusu nagy pontossagti atvitel-
technikai mtirSvevS
ETM—10 tipusti mtirSktiszlet,
melyek komplett atviteltechnikai mtirShelyet
alkotnak.
Frekvenciatartomany: 0,2........1620 kHz
4 kHz-es frekvenciarasztolas kvarcpontossag-
gal
Frekvenciablzonytalansag: ± 1x IO'5 ±10 Hz
Frekvenciakijelztis: ftilvezetS szamjelzSvel
Sztilessavti tis szelektiv szintmtirtis: —60...
+20 dB, —120... + 20dB
Teljesitm£ny- 6s fesziilts6gszintes uzemm6d
Impedancia-, szimmetria-, reflexi6m£r£s a тё-
r6ktiszlet segitstigtivel.
Felhasznaldinknak mindig keszseggei ad felvil£gos1tast
a KERESKEDELMI OSZTALY
1072 Budapest, Klauz&l u. 30. Telefbn: 427-190
M
4. Tapegysegek
Ferenczi dddn okl. vill. тёток
Gyakorlatilag valamennyi radid add-
vevd kdsziilek tartalmaz tapegysdget.
A tdpegysdg a rendelkezesre alld be-
meneti fesziiltseget (pl. haldzati fe-
eziiltseg, akkumulator szolgaltatta
egyenfesziiltsdg stb.) az adott kdszii-
lek iizemehez szuksdges tapfesziiltseg-
ge alakitja at. A tapegysdg lehet stabi-
lizalatlan, illetve stabilizalt kimeneti
feszultsegfi. Ennek alapjan stabiliza-
latlan ds stabilizalt tapegysegekrdl be-
szelhetiink.
A radid add-vevdk ds az elektronikus
kesziildkek kiilonfdle tapfesziiltseg- es
taparam-elldtast igdnyelnek. Kiilo-
noskeppen vonatkozik ez az elektron-
csoves kdszuldkekre. Az elektroncsovek
anodjaihoz de segedracsaihoz viszony-
iag nagy egyenfesziiltsdg Bziiksdges.
Kis fesziiltseg sziiksdges a ffitdszalak-
hoz ds bizonyos esetekben kis ertdkfi
negativ fesziiltseg kell a csd vezerld-
racsanak eldfeszitesehez. Ez azt jelenti,
hogy az elektroncsoves kdsziildkekhez
egy tobb kimeneti fesziiltsdggel rendel-
kezd tapegysdget kell epiteni. Kedve-
zdbb a helyzet a felvezetd eszkozokkel
feldpitett kdszuldkeknel. Itt a eziiksd-
ges kimeneti fesziiltedgek szama a
csoves vAltozathoz kepest elenydszd.
Egyenfesziiltsdg-forraskdnt tdbb-
nyire telepek (szaraz telepek, akku-
mulator-telepek), vagy olyan hiildza-
ti egysdgek, mas szdval haldzati tap-
egysdgek jdhetnek szamitasba, ame-
lyek az egyenfesziiltseget a 220 V-os
60 Hz frekvenciAju valtakozd fesziilt-
sdg egyeniranyltasa es szfirdse soran
nyerik. Mindkdt fajta stabilizdlatlan
egyenfesziiltsdg-forras rendszerint egy,
az iddben ingadozd egyenfesziiltsdget
szolgAltat, amelynek drtdke a terhelds
(fogyasztd) vAltozd aramfelvetelenek
is fiiggvdnye.
4.1. Haldzati egyeniranyitdk
A redid add-vevd berendezesek es
za elektronikus kdsziildkek tobbsdget
valtakozd fesziiltsegu halozatrdl iize-
meltetik. Mar emlltettiik, hogy a be-
rendezesek, illetve az ararnkori egy-
sdgek iizemeltetesehez nem vdltakozd,
hanem egyenfesziiltsdg sziikseges. En-
nek az egyenfesziiltsdgnek az drtdke az
esetek dontd tobbsdgeben nem egye-
zik meg a tapellatd haldzat fesziiltse-
gevel. A berendezesekben ezert kiilon
egysdg, az dgynevezett tapegyseg
gondoskodik a hdlozati fesziiltseg at-
alakltasardl es egyeniranyftdsardl, va-
lamint sziiksdg eseten a kimeneti fe-
sziiltsdg stabilizdlasardl. A 4.1. abran
egy hagyomanyos stabilizalt egyen-
fesziiltsegu haldzati tapegyseg tomb-
vazlata lathatd. A stabilizalt tapegy-
segek Altalaban kdt egysegbdl tevdd-
nek ossze. Azt az ararnkori (vagy szer-
kezeti) egyseget, amely a haldzat vAl-
takozd fesziiltseget a taplalandd kdszii-
Az add- ds vevdkesziildkek egyes
fokozatai viszont csak akkor rnfikod-
nek kieldgitden, ha a tapellatd fesziilt-
sdg iddbeni ingadozasa minimdlis. Ezt
a kovetelmenyt csak rendkfviil stabil,
szabalyozott haldzati tapegysdgekkel
lehet kieldgiteni.
Azt, hogy a haldzati stabilizalt tap-
egysdgek kimeneti fesziiltsdge milyen
mertekben ter el a ndvleges ertdktdl,
a kovetkezdk hatarozzak meg:
— a bemeneti (hdldzati) fesziiltseg
ingadozasai;
— a terheld aram (fogyasztdi aram)
valtozasai;
— a referenciafesziiltsdg es a szaba-
lyozd erdsitd hdmdrsekletfiiggese;
— a tapegysdg ds a fogyasztd ko-
zotti osszekotd vezetdken let-
rejovd fesziiltsdgesds.
Vdgiil egy korszerfi tapegysdgtdl
meg azt is meg kell kovetelni, hogy a
fogyasztd esetleges zarlata mdg abban
az esetben se okozzon kart a tapegy-
segben, ha kimeneteinek rovidrezarasa
huzamosabb ideig tart. A tapegysdg-
nek viszont biztosftania kell azt, hogy
annak meghibasodasa soran a kimene-
ten (ill. kimenetein) egy meghataro-
zott drtdkndl nagyobb fesziiltseg ne
alakulhasson ki (tdlfesziiltedgvedelem).
Az alabbiakban mintegy recept-
szerfi utmutatast adunk az amatdr-
gyakorlatban sziikseges tapegysdgek
elkdezitdsehez. Az alaparamkorok ese-
teben kitdriink a fdbb meretezesi
iranyclvckre is. Ahol lehetseges volt,
ott az alapkapcsoldsok ararnkori ele-
meinek sziiksdges drtekeit tablazatos
dsszeallftasban adtuk meg. Igy igye-
keztiink levenni a tapegysdgek iddt-
rabld meretezdsdnek terhet az Olvasd
vallardl.
lek iizemehez sziiksdges egyenfesziilt-
sdggd alakitja at, hdlozatl stabilize.-
latlan tapegysdgnek, mas szdval hald-
zati egyeniranyitonak nevezik. A hald-
zati egyeniranyitdk onalldan is fel-
4.1. abra. Hagyomanyos, stabilizalt egyenfeszultsegu haldzati tapegysig tombvaz-
lata (a stabilizdlatlan tapegysdget, vagyis a halozati egyeniranyitot a transzforma~
tor, az egyeniranyito is a szur&egysdg alkotja)
hasznAlhatdk a kiilonbozd ararnkori
egysdgek tapelldtdsdra, ha ezekkel
szemben nines kiilonosebb stabilitasi
kovetelmeny. Amikor a kdszuldk kifo-
gaetalan iizemehez a tapfesziiltseg in-
gadozasait csokkenteni kell, akkor
a haldzati egyeniranyltdhoz egyen-
fesziiltsdg-etabilizald ararnkori egyse-
get kapcsolnak.
A galvanikus levalasztast biztositd
haldzati egyeniranyitdk transzforma-
torbdl, egyeniranyltd aramkorbdl es
megfeleld sziirdaramkorbdl allnak. A
haldzati transzformator feladata, hogy
a haldzati fesziiltsdget az egyes aram-
korok taplalasahoz sziiksdges drtdkfire
valtoztassa es galvanikus elvAlasztast
biztosftson a hdldzati bemenet es a
tapegysdg kimenete kozott. A letransz-
formalt hdldzati fesziiltseg ezutdn az
egyeniranyltd aramkorre keriil. Tudva-
levd, hogy az egyeniranyltd Altai szol-
galtatott fesziiltseg nem tiszta egyen-
fesziiltseg. Ezen egyenfesziiltsegre szu-
perponalddott bugofesziiltsdget az
egyeniranyltd utan kapcsolt szfird-
Aramkor csokkenti a megfeleld drtekre.
Az alabbiakban a kiilonbozd hald-
zati egyeniranyitdk ararnkori kialaki-
tasait de meretezesdnek fdbb szem-
pontjait ismertetjiik.
4.1.1. F£lvezet6diodas
egyeniranyltd aramkiirok
Az egyfazisu haldzati egyeniranyltd
kapcsolasok lehetnek egyutas ds ket-
utas ararnkori kialakltasdak. Az egy-
utas egyeniranyitdk a haldzat 50 Hz-es
sinusos valtakozd fesziiltsegdnek csak
az egyik periddusdt, a kdtutas kozep-
pontleagazasos egyeniranyitdk pedig
mindket fdlperiddusat egyeniranyit-
jak.
A Graetz-kapcsolasd hldegyenira-
nyltdk is ketutas egyenirAnyltast vald-
sitanak meg. Eldnyiik, hogy ez utdbbi
iramkorben nem szukseges kozep-
leagazasos szekunder tekeresli transz-
formator.
59
1
°-,
4.2. abra. Egyfazisu, egyutas egyenird-
nyito aramkorok: a) egyutas egyenira-
nyito eUendllasterhelissel; b) pufferkon-
denzatoros egyutas egyeniranyito
Hagyomanyos fdlvezetd diddAkkal
feldpltett egyeniranyitd aramkdrok
A hagyomanyos felvezetd diddaitkal
feldpitett haldzati egyeniranyitd aram-
korok tobbnyire az 50 Hz frekvencia-
ju, 220 V-os fesziil tscgbdl allitjak eld a
kiilonbozd aramkoroket mfikodtetd
egyenfesziiltsdget. A valtakozd fesziilt-
seg amplitdddja a periddus egyik fele-
ben pozitiv, a masik feleben pedig ne-
gativ polaritasu. Az egyeniranyito
aramkorben levd felvezetd didda az
aram egyik felpenddusa (pl. pozitiv)
eseten kis ellenalldst, a masik fel-
periddus (negativ) eseten pedig nagy
ellenallast tanusit az atfolyd arammal
szemben. A 4.2. abran egyfazisu, egy-
utas egyeniranyito kapcsoldsokat raj-
zoltunk fel. Az egyeniranyitandd fe-
4.3. abra. Pufferkondenzator nilkuli
eltenallas-terhelieu egyfazisu egyutas
egyeniranyito mukiidisinek szemlUtelise.
(A kizdrolagosan ohmos ellendlldssal
terhelt egyenirdnyitobdl a fogyaszto csak
minden masodik filperiodusban кар
tdpeUdtdst)
60
sziiltseget a transzformator szekunder
tekercse szolgaltatja. E transzforma-
tor feladata kettds. Segiteegdvel a ha-
ldzati fesziiltseg erteke csokkenthetd
vagy novelhetd. A fesziiltseg csokke-
ndse vagy novekeddse a primer menet-
szam es a szekunder menetszam viszo-
nyatdl fiigg. Igy a 220 V-os haldzati
fesziiltsdgbdl tetszds szerinti nagysagu
fesziiltseget tudunk a szekunder oldal-
ra transzformalni. A transzformator
masik feladata, hogy galvanikus elva-
lasztast biztositson a haldzati egyen-
iranyito bemenete es kimenete kozott.
A 4.2a abra transzformatoranak sze-
kunder tekercsen megjelend sinus
alakd fesziiltseg pozitiv iplperiddusait
az ilyenkor kinyitott didda az Rt ter-
held ellenallasra (fogyasztora) kap-
csolja. A negativ felperiddusok nem
juthatnak at a diddan. Az Rt terheld
ellenalh'ison felsinusokbdl tilld pulzald
egyenaram folyik (I. 4.3. dbrdt). Lat-
hatd, hogy vannak olyan iddtartamok,
amikor nem folyik aram a terheldsen.
A kimeneti egyenfesziiltaeg liiktetese
(pulzalasa) es a bdgdfesziiltsdg nagy-
mertekben csokkenthetd pufferkon-
denzator alkalmazdsaval. Ilyen kap-
csolas lathatd a 4.2.b abran. A didda
a transzformdtor szekunder tekercse-
nek pozitiv felperiddusai alatt a Cp
pufferkondenzatort tolti es egyiittal a
terhelds arainat is biztositja. Amikor a
didda lezar, a terhelds feld a tarold
pufferkondenzator kisiitd агата folyik
tovabb. A diddan csak a pozitiv fel-
periddusok egy reszdn folyik aram.
A 4.4.a abra mutatja a kimeneti
fesziiltsdgot az idd fiiggvdnyeben. Ter-
heles nelkiil, vagyis tiresjardsban a Cp
pufferkondenzator csdcsfeszultsdgre
toltddik fel. Az It terheld aram niive-
kedesdnek hatasara a kimeneti egyen-
fesziiltseg csokken es az Ub bugd-
fesziiltseg novekszik. Nagyobb kapa-
citasd pufferkondenzatort valasztva,
az Aramkor jobban terhelhetd, a ki-
meneti fesziiltseg ceokkenese kisebb
mertekG lesz.
Kisebb biigdfeszultseg erhetd el ket-
utas egyeniranyitas segitsegdvel. A ket-
utas egyeniranyitas elve, hogy a terhe-
lesre (fogyasztdra) mind a ket fel-
periddus alatt egy-egy didda rakap-
csolja a feszultsegforrast. Ennek az
elvnek a kapcsolasi megoldasai lat-
hatok a 4.5. abran. A transzformAtor
szekunder oldalat ket tekercs alkotja,
mind a kettd Us fesziiltseget szolgal-
tat. Ez a kozdpledgazasos szekunder
tekercselesfi haldzati transzformator
elleniitemben taplalja a D, es D, did-
dakbdl alld egyutas egyeniranyitdkat,
amelyek kozos terhel^sre dolgoznak.
A Dj didda a haldzati fesziiltseg pozi-
tiv felhullamait, a D, didda pedig a
negativ felhullamait kapcsolja azonos
iranyban a terhelesre. Ereddiil a ki-
meneten ketutasan egyeniranyitott,
pulzald egyenfesziiltsdget kapunk. A
kimeneti egyenfesziiltsdg hullamos-
saga nagymertekben csokkenthetd puf-
ferkondenzator alkalmazasiival (4.5.b
abra). A pufferkondenzatorban tarolt
toltds kovetkezteben a kimeneti fe-
sziiltseg a 4.4.b abra szerint alakul.
A 4.6. abran Graetz-hidkapcsolasd
egyeniranyitd lathatd, melyndl nem
4.4. abra. Pufferkondenzdtoros egyen-
iranyito aramkdrbk kimenetin megjelen6
jdalakok: a) egyutas egyeniranyito ese-
tdben; b) kitulas egyeniranyito esetiben.
(Terheletlen kiinenelnel a pufferkon-
denzator mindkit esetben a csdcsfeszull-
вёдге toltMikfel is azon is marad)
sziiksdges kbzeppontledgazAsd transz-
formator. A transzformator szekunder
fesziiltsegdnek pozitiv felperiddusai a
D, — Rt — D, uton hajtanak at Aramot
az Rt terheldsen. A negativ felperid-
dusok a D, — Rt — D, dton ugyanolyan
irtinyu tcrheldaramot hoznak letre.
A Cp pufferkondenzator az egyenfe-
sziiltsdg pulzaldsat csokkenti. Az R,
soros vdddellenAllae a bekapcsolasi
toltdAramot korlAtozza. A kapesolas
mfikoddse a 4.7. abran lathatdan is
konnyen nyomon kdvethetd.
Azokban az esetekben, amikor az
egyseg bemenetenek es kimenetenek
galvanikus elvdlasztasa nem kovetel-
meny, akkor transzformator nelkiili
egyeniranyitd kapcsolAsokat is alkal-
mazhatunk. Egy ilyen transzformator
ndlkiili egyutas haldzati egyeniranyitd
4.5. abra. Egyfazisd, kitutas kbzippont-
leagazasos egyeniranyito kapcsolasok:
a) kitutas, kozippontledgazdsos egyen-
iranyito eUendllds-terhelissel; b) puffer-
kondenzatoros kitutas kozippontledga-
zdsos egyeniranyito. (A kitutas egyen-
iranyito tidajdonkippen kit egymassal
parhuzamos kapcsolasban mukbdd egy-
utas egyeniranyitobol all)
4.6. dbra. Pufferkondenzatoros Graetz-
hidegyeniranyito
kapcsolas lathatd a 4.8. abran. A did-
dat a pufferkondenzator kezdeti nagy
toltdarama ellen a 4,7 ohmos aram-
korlatozd elleniillas vedi. A hAldzati
bemenet feldl erkezd induktiv jellegii
lokesfesziiltsegeket a 100 nF-os be-
meneti szurdkondenzator csillapitja.
Tovabbi vedelmet nyujt a nagyfesziilt-
segfl zavard impulzusok ellen az
egyeniranyitd diddaval parhuzamosan
kapcsolt 1 nF-os kapacitas, amely az
igen gyors fesziiltsegvaltozasokra ro-
vidzarat jelent, igy azokat atvezeti a
pufferkondenzator fele. A zarlati aram
ellen a bemeneten levd olvaddbiztosito
vddi az egyeniranyitd diddat.
A fent emlitett haldzati egyeniranyi-
tdk onalldan is felhasznalhatdk egyes
kesziilekek hipellatasara, feltdve, ha
ezen kapcsolasok altal szolgaltatott
kimeneti fesziiltseggel szemben nines
kiilonosebb stabilitasi kdvetelmeny.
Az egyszerii haldzati egyeniranyitok
jelentdseget az is indokolja, hogy bar-
4.7. dbra. A pufferkondenzatoros
Graetz-hidegyeniranyitb тйкМёзёпек
szemleltetdse: a) a transzformator sze-
kunder fesziiltsdgdnek jelalakja az idd
fuggvdnyeben; b) a pufferkondenzdtoron
levd feszidlsdg; c) a szemben levd hid-
agakban bekbtott dioddkon atfolyo toltd-
dratn-impulzus; d) a pufferkondenzd-
tor drama az ido fiiggvdnydben
milyen specials igenyeket kielegitd
fesziiltsegstabilizator mukodtetesehez
sziiksegesek.
Az 1. ёз 2. tdblazatban a harom leg-
gyakrabban alkalmazott egyeniranyitd
kapcsolas fontosabb osszefiiggesei ta-
lalhatok. Segitsegiikkel lehetove valik
az egyeniranyitd kapcsolasok attekint-
hetd mddon vald meretezdse.
A diddak zaroiranyii fesziiltseg-
igenybevetelenel — a biztonsdg ked-
veert — egy 1,2-es tenyezdt (Kn) cdl-
szeru figyelembe venni. Mas szdval a
didda nevleges zardfesziiltsegenek kb.
20%-kal nagyobbnak kell lennie asza-
mitott ertekndl.
A tapegysegekhez felhasznalt transz-
formatorok adatai a 3. ёз 4. tdblazatban
keriiltek bemutatasra. A transzfor-
matormagok a lemezmaglap tipusaval
es mogotte tortjel utan irva a csomag-
vastagsiig meretevel vannak megadva.
A 4.9. abra mutatja a transzformator-
mag-lapok alakjat es kontiirmereteit.
4.8. dbra. Transzformator ndlkuli egy-
utas halozati egyeniranyitd
Egyes esetekben sziikseg lehet olyan
transzformatorra, ahol annak szekun-
der fesziiltsege egy megfeleld tekercs-
elrendezes segitsegevel 1 V-os lepesek-
ben valtoztathato. Erre lathatd pelda
a 4.10. abran. A vazolt tekercs elren-
dezesek segitsegevel 1 V-os ugrasokkal
minden fesziiltseg levehetd. Az abran
csak a szekunder tekercseket tiintet-
tiik fel. Тёпу az, hogy a kiserleti
kesziilekekhez nem gazdasagos minden
esetben kiilon transzformatort keszi-
teni.
A 4.11. abran egy fesziiltsegdssze-
gezd transzformator elvi kapcsolasa
lathatd. A megfeleld szekunder teker-
свек sorbakapcsolasaval, vagyis a hat
kapcsold kapcsolasi kombinaeidjaval
1...63 V kozott 1 V-os ugrasokkal
vehetiink le valtakozd fesziiltseget.
Csupiin 6 db szekunder tekercs sziikse-
ges. Ezek egyenkent 1, 2, 4, 8, 16 es
32 V fesziiltseguek. A szekunder teker-
csek fesziiltsege szamszeruleg meg-
egyezik a 2-es szamnak, mint alapnak
egdsz szamti hatvanyaival, vagyis
2° = 1; 2i = 2 ; 2«= 4;
2» = 8; 2‘ = 16; 2»=32.
Ismeretes, hogy a 2 egesz szamii hat-
vanyainak osszegevel barmilyen egesz
szam kifejezhetd. Ezt a tenyt haszno-
sitottuk ennel a „mestertranszforma-
tor”-nak nevezett tobb szekunder tc-
kercsil transzformatornal.
4.9. dbra. El ёз M transzformatormag-
lapok (а) ёз b)
A transzformatorok mdretezesehez a
zomancozott vorosrezhuzalok fdbb jel-
lemzd ertdkeinek osszeallitasat az
5. tdblazatban adtuk meg.
Az 1...5. tablazatok segitsegevel
UkI=max. 30 V egyenfesziiltsegu es
1и=тах. 1,5 A terhelhetdsegii hald-
zati egyeniranyitd kapcsolasok mere-
tezese lehetseges.
A kdvetkezdkben a rendelkezesre
alld tablazatok segitsegevel egy hald-
zati egyeniranyitd kapcsolas merete-
zesere mutatunk peldat:
Bemeneti fesziiltseg: Ube = 22O V
Kimeneti fesziiltseg: Ukf = 9 V
Max. terheldaram: Iki = l,2 A
Bdgdfesziiltseg: Ub=0,l Ukl
A szdmitas tablazatos formaban
keriilt osszeallitasra (6. ёз 7. tabldzat),
megfeleld utaliissal az 1... 5. tablaza-
tokra.
Teljesitmenyerdsitdk tapfesziiltseg-
ellatasara alkalmas stabilizalatlan tap-
egyseg kapcsolasa lathatd a 4.12. ёв
4.13. abran. A kapcsolasok fdbb mfi-
szaki adatait a 8. ёз 9. tabldzat tartal-
mazza. A 4.12. abra kapcsolasaban
hidkapcsolasii Graetz-egyeniranyitot
alkalmaztunk. A transzformator sze-
kunder fesziiltsdgenek pozitiv felpe-
riddusai a Di — Rt — D, liton hajtanak
at aramot az Rt terheldsen. A negativ
felperiddusok eseteben а В,— Rt— Dt
dton ugyanolyan iranyii terheldaram
8V 12V 16 V 20V
4.10. dbra. „Mestertranszformdtor". A
transzformatorok abran lathato szekun-
dertekercs-elrendezё8eivel 8,12, 16 ёз 20
V fe8zйltsёgёrtёkig 1 V-os lepdsekben
minden fesziiltsdgdrtek levehetd
61
jon letre. A Ci pufferkondenzator az
egyenfesziiltseg pulzalasat csokkenti.
A 4.13. abra szerinti Graetz-hid-
egyeniranyitordl a foldhoz kepest egy-
idejfileg pozitiv es negativ egyen-
fesziiltseg is levehetd. A kozdppont-
leagazasos meghajtas kovetkezteben a
Graetz-hid Dj es Da diddai ketutasan
egyeniranyitott pozitiv fesziiltsegre
toltik a pozitiv agban levd pufferkon-
denzatort. A D, св D, diddak pedig
negativ egyenfesziiltsegro toltik fel a
negativ agban levd pufferkondenzfi-
tort.
Ez a kapcsolas tulajdonkeppen ugy
mfikodik, mint a kozos haldzati transz-
formatorrdl meghajtott ket egymastdl
fiiggetlen, clienteles polaritasfi ketutas
egyeniranyltd.
Ha a fogyasztdt a +Ukj es — Uk]
pontok koze kapcsoljuk, akkor az
aramkor kbzonseges Graetz-kapcso-
Idsfi hidegyeniranyitokent viselkedik.
4.11. abra „Mestertranszformator”. A
hat kapcsold megJelM kapcsolasaval
1 ... 63 V kozott 1 V-os ugrasokkal
bdrmely feeziUteegirtek bedllithato
A kapcsolasokban az egyszerfiseg
vegett celszerG hidkapcsolasd egyen-
iranyitokat alkalmazni. Az egyenira-
nyitdk megjelolesenel a В betfi hid-
kapcsoldsra utal. A masodik helyen
levd szAm a csatlakoztatasi valtakozd
fesziiltseget jelenti voltban. A harma-
dik helyen levd betfi mindig C, mely a
kondenzatoros kimenet melletti adat-
megadasra utal. A negyedik helyen
szerepld szam az egyenaramfi kimenet
terhelhetdsege mA-ben. Amennyiben
ket szam van megadva tortvonallal,
ugy a nagyobbik a hfitd femlapra vald
leszoritassal ervenyes.
1. tdbUaal. ЕщетгАпуШ kapesoldtok jdltmzA ArUkei актов te.rkrUe eeeUn
Egyutas egyenirinyitfi
Graetz hldkapcaolAe
AlapkapcsoUe
fa a
kimenfAram g&rbfje
Kftutas kOzfppont-le&gazdsil
egyenirAnyit6
1. TranszformAtor tipusteljesitm^ny Pt VA 3,1 Pki 1,48 Pki 1,24 Pki
2. Bdgdfrekvencia fb Hz ft. 2 ft. 2 ft.
3. Bdgdfeszfiltsdg Ub V 1,21 Ext 0,481 Uki 0,481 Uxi
4. Kimend egyenfesziiltsdg (szAmtani kdz6p6rt6k) V !Z-Ha Л 2!Z-u. Л Л
5. Egy didda zArdirAnyti igdnybevAtele UR V Usf2 =< лНк, 2U8f 2 anUKi 2Usf?3nUKi
6. TranszformAtor ezekander fesziiltseg Us (effektiv 6rt£k) V 2,22 Г к,-Ko 1,11 Eki Ku 1,11 Ukl К .
7. Max. megengedett U8 szekunder feszillt- sdg a didda Urn n£vleges z&rdfeszdltsd* g6nek fdggvfiny^ben V -*— Urn f2 Urn 2f2 “—Urn /2
8. Ndvleges nyltdirAnyti Aram Ifn (szAm- tanl kozdpdrtdke minden egyes didda Ateresztd AramAnak) A 0.5 Iki 0,5 IK1
9. Max. levehetd egyenAram Iki (szAmtani kdzAp^riek) A Ifn ? Ifn 2 Ifn
10. Szekunder Aram Is (effektiv drtdk) A 1,57 lx, 0,785 Iki 1,11 Iki
K„ - 1,1...1,2
62
2. tdbldzal. Puffrfkondenzdtorral dldtott enenirinviU kapezMsok jeUemzd Mikei
AlapkapceolAs As a kimend feszdltseg alakja o— Utx Egyutas egyenlrinyltd Tr ljR lk e Kitutas kczfppont-leAgazisil egyenlrAnyit6 T. ur Graetz-hidkapcsolAs Ir
11*1 lus mmC II i и \ 41 L ube I k-
1 Uk Jk'. ov / V V V \ 'Jki , ov
1 V V7 t
1. Transzformator tlpusteljesltmdny Pt VA 1.73 PM 1.48 Pkl 1,24 Pki
2. Btigdfrekvencla fb Hz fbc 2 fb( 2 fbe
3. Bugdfeszfllts^g Ub V 0,05 Uki 0.05 Uki 0,05 Uki
4. Kimen<5 egyenfesziiltseg Uki (ezAmtani кбгёрёгЬзк) V ~1.2 Us -1.25 U, ~1,25 Ue
5. Egy di6da zArdirAnyti ig6nybev6tele Ua V 24,1^2=* 2,4 UM 2U, J^2 = 2,25 Uki U, /2~=e 1.131’id
6. Transzformator szekunder fesziiltseg Us (effektlv ertek) V -0,85 Um Ku ~0,8 Uki I^u ~ 0,8 Uki Ku
7. Max. megengedett Us szekunder fesziiltseg a dldda Urn ndvleges zArd- fesziil tsdgAnek ftiggvenyeben V z 1 , Urn 2r 2 1 , 1 RN K2
8. Nevleges nyitdirAnyti Aram IFN (ezAmtani kozApertAke minden egyes didda Ateresztd AramAnak) A Iki 0,5 Iki 0,5 Iki
fi. Max. levehetd egyenAram Iki (szAmtani kozepertek) A (0,3...0,6)1Fn (0.0.. .1,5)Ifn (0,6 -1,5)Ifn
10. Szekunder Aram IB (effektlv Artek) A ~2,1 Iki 1,1 Iki 1,57 Ik>
11. Kozelitd egyenlet a pufferkondenzAtor meghatArozAsAra F C 0.25 —— Ub*fb C tr 0 ,2 1‘"- Ub-flr
12. A pufferkondenzAtor fesziHtseglgenybevAtele Ucn V Us /2 Us yr u.VF
K- = 1,1...1.2
Г
4.12. dbraPufferkondenzdtoron Graetz-hidkapcsolasd, etabi-
lizdlatlan tapegysig
4.13. dbra. Kozdppontledgazdsos Graetz-hidkapcsoldftd tdp-
едувёд
3. tdbldzat. E—I lemedapoilM feUpilett hdldzati tranzzformdlorok adalai
Tipus El 48/16 El 54/18 EI 60/20 66/22 EI 78/26 EI 84/28 EI 84/42 EI 106/35 EI 106/45 EI 130/35 EI 130/45
1. TipusteljesitmAny Pt VA 5 10 15 20 35 50 75 100 140 230 280
2. HatAsfok 'i) % 66 68 72 75 78 81 83 86 87 90 91
mm 48 54 60 66 78 84 84 106 106 130 130
b mm 40 45 50 65 66 70 70 88 88 105 105
4. Vaskeresztmetszet A cm2 2.6 3,2 4,0 4,8 6,8 7,8 11,8 12,3 15,8 12,3 15,8
5. Kozepes menethossz cm 9,1 10.4 11,6 12.7 14,9 16,1 19,2 22,0 23,9 24,3 26,3
6. Primer tekercs voltonktmti menetszAma menet V 17,5 13.6 10,9 9,1 6,5 5,6 3,7 3,5 2,7 3,6 2,7
7. Szekunder tekercs voltonk£nti menetszAma menet V 20 15,4 12,0 . 10,0 7,0 6,2 4,0 3,6 2,8 3,6 2,8
8. Primer tekercs menetszAma 220 V esetfin menet 3850 3000 2400 2000 1430 1260 815 770 595 770 596
0. Primer tekercs AramsfirOs^ge A/mm2 4,4 3,9 3,7 3,5 3,2 3,o 2,9 2,6 2.4 2.2 2,1
10. Szekunder tekercs AramsfirfisSge A/mm2 1,1. .1,2
4. tdbldzat. M-lapokbdl feltpltett haldzati transzformdlorok adalai
Tipus M 42/15 M 65/20 M 65/27 1 M 74/32 M 86/32 M 85/45 M 102/35 M 102/62
1. TipusteljesitmAny Pt VA 4 12 25 50 70 100 120 180
2. HatAsfok % 60 70 77 83 84 85 87 89
3. Kontdrmcret a=b mm 42 56 65 74 85 85 102 102
4. Vaskeresztmetszet A cm2 1,8 3,4 5,4 7,4 9,4 13,0 12,0 18.0
5. Kozepes menethossz cm 9,3 12.2 14.5 16,7 17,2 18.7 20.0 23,5
6. Primer tekercs volton kAnti menetszAma menet ”V 21,6 11,6 7,5 5,5 4,3 3,1 3.4 2,3
7. Szekunder tekercs voltonkAnti menetszAma menet —v 28,1 13,4 8,2 6,0 4,6 3,3 3,6 2,4
8. Primer tekercs menetszAma 220 V eset€n menet 4900 2600 1660 1200 960 686 730 500
9. Primer tekercs Aramsdrfisege A/mm2 4,5 3.8 3,3 3,0 2,9 2,6 2,4 2,3
10. Szekunder tekercs AramsfirfisAge A/mm8 1,1.. .1.2
4.14. abra. Zener-dioda dram-feszultsig
karakterisztikaja
Zener-diridakkal felepftett
egyeniranyitd aramkorok
A Zener-diddaknak nyitdiranyban
a szilicium diddakra jellemzd karak-
terisztikajuk van (4.14. abra). Szoba-
hdmersekleten (25‘C) jellemzd az
Ut=0,6...0,8 V-os kiiszdbfeszultseg,
melynek tilllepese utan kezd szamot-
tevd aram folyni a diddan. Zardirany-
ban a szilicium diddak igen nagy ellen-
allast mutatnak. Hozzavetdlegesen
2 V zardfesziiltseg mellett 20.. .1000
Mohm kozotti ellenallasdrtekek erhe-
tdk el. A kritikus fesziiltsegertek tdl-
lepesenel (1. 4.14. abrat) a zardiranyd
aram erdsen megnd. Ezt a feeziiltseg-
erteket Zener-fesziiltsegnek, mas szd-
val letoresi feszilltsegerteknek neve-
zik. Mint az abra mutatja, a — Iz
Zener-aram novekvd —Ur zardfesziilt-
segnel eloszor nagyon kicsi (ndhany
nA es nchany /zA kozott), majd a le-
tordsi tartomany eldresekor igen gyor-
san nagy ertekre novekszik. A Zener-
diodak munkatartomanya nyitdirany-
ban a maximalisan megengedett nyitd-
iranyu aramertekig, zaroiranyban pe-
dig a maximalisan megengedett — Iz
Zener-aramig terjed. A munkapont a
ket hatarertek kozott a gorbe barmely
pontjan lehet. Ebbdl lathatd, hogy a
Zener-diddak nemesak stabilizalnak,
hanem nyitdiranyd igenybevetel ese-
4.15. abra. Graetz-tipusil stabilizalo
egyeniranyito kapesolas kit Zener-dio-
daval
64
5. tdbMart. Zomdncmott тЫпшйок adatai
Csupaez huzal Atm£r6je (mm) ZomAncozott huzai kOzepes Atm^rCje CuL (mm) Huzalkeresztr metszet (mm2) Terhelhetdegg (A) M£terenk£nti ellenAllAs (Ohm/rn) N£gyzetcenti- m6terre es6 menetszAm (menet/cma)
0.05 0,062 0,0020 0,005 8,92 20 000
0,06 0,075 0,0028 0.007 6,21 15 000
0,07 0,085 0,0039 0,010 4.56 11 000
0,08 0,095 0,0050 0,013 3,49 9 000
0,09 0,108 0,0064 0,016 2,76 7000
0,10 0,115 0,0079 0,020 2,23 6 000
0,11 0,13 0,0095 0,024 1.84 5 000
0,12 0,14 0,0113 0,029 1,55 4 400
0,13 0,15 0,0133 0,034 1,32 3 600
0,14 0,16 0,0154 0,039 1,14 3 200
0,15 0,17 0,0177 0,045 0,99 2 800
0,16 0,18 0,0211 0,051 0,87 2 500
0,17 0,19 0,0227 0,058 0.773 2 250
0,18 0,20 0,0254 0.065 0,689 2 000
0,19 0,21 0,0284 0,072 0,619 1800
0,20 0,22 0,0314 0,080 0,557 1650
0,25 0,27 0,049 0,125 0,357 1100
0,30 0,33 0.071 0,180 0,248 770
0,35 0,38 0,096 0,245 0.1824 580
0,40 0,43 0,126 0.320 0.1396 450
0,45 0,48 0,159 0,405 0,1103 370
0,50 0,54 0,196 0,500 0.0894 300
0,55 0,59 0,238 0,605 0,0738 250
0,60 0.64 0,283 0,720 0,0621 210
0,65 0,69 0,334 0,845 0,0562 180
0,70 0,74 0,385 0,980 0,0455 160
0,75 0,79 0,444 1,125 0,0395 140
0,80 0,84 0,504 1,280 0,0348 120
0,85 0,90 0,570 1,445 0,0318 110
0,90 0,95 0,636 1,620 0.0275 100
0,95 1,00 0,711 1,805 0.0245 90
1,00 1,05 0,786 2.000 0.0223 83
1,10 1,16 0,951 2,420 0,0184 67
1,20 1,26 1,131 2,880 0,0155 55
1,30 1,36 1,329 3,380 0,0132 45
1,40 1,46 1,540 3,920 0,0114 40
1,50 1 56 1,770 4,500 0.0099 33
1.60 1.66 2,015 5,120 0,0087 28
1,80 1,86 2.545 6,480 0,0069 17
2,00 2,07 3,142 8,000 0,0056 12
2,20 2,27 3,800 9,500 0,0046 10
2,50 2,57 4,910 12,300 0,0036 7
ten egyeniranyftanak is. Az egyenira-
nyitd aramkoroknel ezert a hagyoma-
nyos diddak reszben (vagy teljesen)
Zener-diddakkal helyettesithetdk. A
kovetkezdkben beinutatott „stabili-
zald” egyeniranyltd kapcsoldsokban a
Zener-didda nyitoiranyba igenybeveve
egyeniranylt, zardiranyba igdnybevevc
pedig stabilizal.
A 4.15. abran Idthatd Graetz hld-
egyeniranyltd kapcsolashoz hasonld
mddon felepitett ararnkori elrendezes
esetdben a bemeneti valtakozd fesziilt-
sdg egy>k felperiddusaban a D. didda
es Z, Zener-didda vezet, a Z, Zener-
didda pedig Zener-diddas stabilizator-
kent iizemel (lasd mdg: Zener-diddas
stabilizdtorok cimu reszt). Ez esetben
a Cp kondenzator toltdfesziiltsdgenek
hatdroit drteke a Z, Zener-didda Zener-
4.16. abra. Graetz-tipusH stabilizald
egyeniranyltd kapcsolas ndgy Zener-
diodaval
4Л7. abra. Delon-tipusu Zener-diddas
stabilizdld egyeniranyltd kapcsolds
fesziiltsege (plusz a D, didda nyitd-
iranyu fesziiltsege). Az ellentdfes fel-
periddusban a D, es Z, diddak vezet-
nek. A Cp kondenzator fesziiltsegenek
maximalis erteket a Z, didda Zener-
fesziiltsege es D, nyitdiranyd fesziilt-
sege adja. A ket Zener-di'klanak azo-
nos Zener-fesziiltsegunek kell lennie,
mert kiilonben jaruldkos biigdfesziilt-
eeg keletkezik. A Zener-diddakat ezert
valogatni sziiksdges. A valogatassal
elerhetd, hogy az egyik fdlperiddusban
stabilizald Z, es a masik felperiddus-
ban stabilizald Z. didda „azonos” ki-
meneti fesziiltsdgre stabilizal. Az Iz
Zener-aramot az R soros eldtetellen-
allassal allitjuk be a megfeleld ertdkre.
Ezen stabilizald egyeniranyltd aram-
kor a fentiek figyelembevetelevel csak
eldstabilizdlasra, illetve kisebb stabili-
4.18. abra. Egyulas stabilizdld egyen-
irdnyitd kapcsolds
tasi kovetelmenyek kielegitesdre alkal-
mas.
A 4.16. abran lathatd elrendezdsbeu
mind a negy hidagban Zener-diddat
alkalmaztunk. Itt a valtakozd fesziilt-
sdg egyik felperiddusanal Z, es Z4 did-
dak vezetnek es a Z. vagy Z, Zener-
diddak koziil az hatarol, amelyiknek
Zener-fesziiltsdge — az azonos nevlc-
ges Zener-fesziiltsdgG diddak esetdben
— valamelyest kisebb.
A 4.17. abran Zener-diddakkal feld-
pitett Delon-hidas „stabilized” egyen-
iranyltd aramkor lathatd. Az dram az
egyik fdlperiddusban a Z„ a masik fel-
periddusban pedig a Z2 Zener-diddan
folyik at es felvaltva tolti a C, es C,
kapacitast. Amig az egyik Zener-didda
vezet, addig a masik hataroldkent iize-
me). Nagy kimeneti terheld dramnal
nagy kapacitasu kondenzatorokat kell
hasznalni, ugyanis ellenkezd esetben a
kondenzatorok gyorsan kisiilnek.
Vegezetiil a 4.18. abrdn Zener-
diddaval felepitett „Simon-fdle” egy-
utas „stabilizald” egyeniranyltd kap-
csolast mutatunk. A bemeneti valta-
kozd fesziiltseg pozitiv felperiddusaban
a Z, Zener-didda vezetdve valik, igy C,
kondenzator kozel a bemeneti valta-
kozd fesziiltsdg Csuesdrtdkere toltddik.
A bemeneti fesziiltsdg polaritasvalto-
zdsakor a Z, didda Zener-feszultsdge-
vel hatarolja a Di nyitdiranyu diddan
keresztiil a C. kondenzatorra jutd fe-
sziiltsdget.
4.19. abra. A valdsagos fdlvezetd didda
I=f(U) dram-feszidtsdg jelleggorbdje:
I. nyitdtartomdny (a) a gorbe exponenci-
dlis szakasza; b) ellendlldstol fuggd line-
aris vezetdsi tartomany); II. zarotarto-
many (c) a zardirdnyd, dram telitoddsi
tartomdnya); III. letordsi tartomany
fd) letords; e) germanium-tusdidddkfel-
melegeddsekor jelentkezd negativ ellen-
allas)
65
6. tdbldzal. Ptlda az egyutas egyenirdnyitd alkatelemeinek meghatdrozdsdra
KapcsoUs (jobboldalt) TAblA- zat SzAm °—I 01 l|.,-V*[.
I ] +Ukl = 9V
Ube_- In Д-,
220V 1 us c
MaximAlis kimenC teljesltmeny 1 1 T
Pki = Uki Iki =8-1,2 = 10,8 W n2 Ub =0.1 Ц,,
Transzformdtor
1. Transzformator tipusteljesitm6ny 2 1 Pt ® 1,73 Pki = 1,73 10,8 = 18,7 VA
2. VAlasztott transzformAtor-tipus 3 1 El 66/22; Pt = 20 VA
3. Szekunder fesziiltseg 2 6 Us=0,85K1K„=0,85-8-l, 15=8,8 V
4. Primer menetszAm 3 8 iit =2000 menet
5. Szekunder menetszAm 3 7 nj =10 menet/V-8,8 V =88 menet
6. Szekunder Aram 2 10 I.=2,l IKI = 2,1-1,2=2,52 A
7. VAlasztott huzalkeresztmetszet 5 — A = 1,131 mm2
8. VAlasztott huzalAtmerO 5 — d = 1,26 mm CuL
9. Pi imer Aram Ir=Pt/UP =20 VA/220 V =0,091 A
10. VAlasztott huzalkeresztmetszet 5 — A =0,049 ram2
11. VAlasztott huzalAtm6r6 5 — d =0,27 mm CuL
F&vezetd di6da
1. A didda zArdirAnytit Igenybev6tele 2 5 Ur = 1,2-2 Us f 2 = 1,2 - 2 -8,8 f 2 = 28,5 V
2. Ndvleges nyitdir&nyfl Aram 2 8 Ifn =1ki = 1,2 A
3. VAlasztott diddatipus — SiEK 31
Pufferkondenzator 1. SzOksdges kapacitAsArtek 2 11 Iki 1.2 C^0,25 ~ =0,25 =6700 jiF Utfi, 0,1-8-50
2. VAlasztott kapacitAsdrtdk — — C = 7000/itF
3. PufferkondenzAtor fesziiltseg-
igAnybevAtele 2 12 Uck = Us f2=8,8 f2 = 12,4 V
4. VAlasztott kondenzAtor -И®-15/1Я V
iizemi/csticsfesziiltsege — Up
Lavina-diddakkal felGpitett
egyeniranyitd Aramkorok
A normal szilicium diddak meghiba-
sodasat az esetek don to tobbsegeben a
tdlfeszultsegek okozzak. Ezert feltdt-
leniil gondoskodni kell arrdl, hogy az
aramkorben fellepd fesziiltsegek, illet-
ve feszultseglokesek ne lephessek tul
a didda zardiranyd csucefesziiltsegdre
eldirt maximalis erteket. (A megfeleld
ved6aramkorfiket a kdsdbbiekben resz-
letesen iemertetjiik.) Az djabban kifej-
lesztett szilicium lavina-egyeniranyf-
tdk az egyeniranyitd kapcsolasok jaru-
lekos Aramkoreit minimalisra csokken-
tik. Nyitoiranyban ugyanolyan tulaj-
donsagokkal rendelkeznek, mint a nor-
mal szilicium diddak. Zardiranyban
viszont a feliilet passzivalasaval eler-
tdk, hogy az ilyen didda a letoresi (la-
vina) tartomanyban is igenybe vehetd.
E diddakndl elvileg kozombos, hogy
az eszkozre megengedett veszteseg
a nyito- es zardirany kozott hogyan
oszlik meg.
A lavina-diddak a tulfesziiltsegeket,
amelyeket tobbnyire az aramkorok
induktivitasai okoznak, a letoresi fe-
sziiltseg ertdkere korlatozzak. Azokat
a kiegeszitd elemeket, amelyek normal
felvezetd diddaknal a tdlfesziiltseg
korlatozasahoz sziiksegesek, pl. RC-
tagokat, szelen tiilfesziiltseglevezetd-
ket vagy nemlinearis ellenallasokat
(VDR), e jelleg feleslegesse teszi.
A lavina-diddak felhasznaldsa gya-
korlatilag megszunteti a soros didda-
kapcsolas egyenletes feszultseg-elosz-
tasanak problemajat.
Elsdsorban nagyfeszultsegd egyen-
iranyitd aramkorokbe vald alkalmaza-
suk indokolt. A normal diddakkal el-
lentdtben a nagy induktivitast tartal-
mazd aramkorokben valnak be.
4.1.2. Az egyeniranyitd eszkoz
niegvalasztasanak
szempontjai
Alapvetfi fogaimak
A kiilonbozd tipusd felvezetd diddak
tulajdonsagai nagymertekben elter-
nek egymastdl. Az egyeniranyitd aram-
korok tervezesekor ezert a diddak ti-
pusanak kivalasztasara fokozott gon-
dot kell forditani.
Az eddigiekben a diddakat idealis
eszkozkent vettiik figyelembe, vagyis
feltdteleztiik, hogy ellenallasa nyito-
iranyban nulla (rovidzar), zardirany-
ban pedig vegtelen (szakadas). Тёпу
4.20. abra. Kiilonbozd tipusu felvezetd
egyeniranyitok kuszijbfesziiltsegdnek ala-
kuliisa
az, hogy a valdsagos felvezetd didda
nyitdiranyd ellenallasa nem nulla
(0,5.. .500 ohm nagysagrendu). A nyi-
tdiranyd ellenallas a rakapcsolt fesziilt -
segnek nemcsak az iranydtdl, hanem a
nagysagatol is fugg. A zardiranyd el-
lendllas sem vegtelen (10a. . . 10“ kohm)
es ez a hdmerseklet novekedesevel
rohamosan csokken.
A valdsagos didda jelleggorbeje ha-
rom reszre oszthato fel (1. a 4.10. db-
rdt): I. nyitd, II. zard es III. letoresi
tartomany. Nyitoiranyban (I.) eld-
feszitett diddan csak akkor folyik
szamottevd aram, ha a fesziiltseg meg-
haladja a didda kiiszobfesziiltseget.
A nyitdiranyd jelleggorberesz — egye-
nessel helyettesitve a fesziiltsegten-
gelybdl kimetszi az Uk kuszobfesziilt-
seget. A kiilonbozd tipusd felvezetd
egyeniranyitok kiiszobfesziiltsegenek
alakulasa a 4.20. abran lathatd. Az
elavult rezoxidul (Cu,O), mas szdval
kuprox egyeniranyitot kis kiiszobfe-
sziiltsege miatt meg napjainkban is al-
kalmazzak a mfiszertechnikaban.
A zardtartomanyban (II.) a zard-
iranyd aram erteke az alapanyagtdl
4.21. dbra. Kiilonbozd tlpusu felvezetd
egyeniranyitok I =f(U) aram-feszilltseg
jelleggorb&jdnek osszehasonlitdsa
4Л
У. tdbldzat. Pdlda a Gnetz-tnmirdnifUd altatdemeinet mzghatdrozdzdra
KapcsoUs (jobb oldalt) ТАЫА- zat SzAm T
Cl fl us 02 lli..=9V
MaximAlis kimen6 teljesitmAny Pki = UkiIki=9-1,2=10.8 W - - 11
n1 "2 T
Ub-diu^i
Tranezformdtor 1. Transzformator tipusteljesitmfeny 2. VAlasztott transzfonnAtor-tipus 2 3 1 1 Pt =1,24 Pxi =1,24-10,8=13,4 VA EI 60/20 Pt=15 VA
3. Szekunder fesziiltseg 4. Primer menetszim 5. Szekunder menetszAm 2 3 3 6 8 7 Ue=0,8 UKi-Kv=0.8 fi-l,15=8,3 V Di =2400 menet Hi = 12 menet/V -8,3 V =99 menet
6. Szekunder Aram 7. VAlasztott huzalkeresztmetezet 8. VAlasztott huzalAtmArd 2 5 5 10 Is “1,57ш=1,57-1,2=1,88 A A=0,786 mm8 d = 1,05 mm CuL
9. Primer Aram 10. VAlasztott huzalkeresztmetezet 11. VAlasztott huzalAtmArd 5 5 Ip=P./Up=16 VA/220 V=0,060 A A =0,0284 mm1 d =0,21 mm CuL
FUvezetd didda 1. Egy didda zArdirAnyd tgAnybevAtele 2. NAvleges nyitdirAnyd Aram 3. VAlasztott diddatipus 2 2 5 8 U» =1,2 Ub/2=1,2’8,3/2=14 V Ifn=0,5 Iki=0,5° 1,2=0,6 A SiEK 1
Pufferkondenzdtor 1. SzOksdges kapacitAsArtAk 2. VAlasztott kapadtAsArtAk 3. A pufferkondenzator feszflltsAg- IgAnybevAtele 4. A vAlasztott kondenzAtor flzemi/csrtcsf6szulta£ge 2 2 11 12 Ca0,2 ,v^=0,2—i’?—,-=6340pF Vb-ffc 0,1-0-50 C=6000 mF Ucn=U./2 =8,ЗУГ=11,7 V Va/U„=15/18 V
fiiggden igen eltdrd. A diddak szoba-
hdmersekleten meg azonos tipus eseten
is igen nagy szdrast mutatnak. A fel-
vezetd diddAk zaroiranyd fesziiltsdgd-
nek emelkedesdvel eljutunk a letorAsi
fesziiltseg ertdkeig (1. 4.19. abra d gor-
beszakasz). A rezoxidul letoresi fe-
sziiltsdge kb. 10.. .30 V, a szelend
40.. .60 V; a germaniums 500.. .700
V es a sziliciume max. 1,5...3 kV
erteket vehet fel. A negy egyeniranyi-
td-tfpus jelleggorbejet a 4.21. abra mu-
tatja.
A 4.22. abran egy jeHegzetes univer-
zAlie szilicium didda nyitdirAnyd (a
abra) es zardirAnyd (b abra) karakte-
risztikajat abrazoltuk a helyes arany-
erzek kialakitasa celjAbdl. А hdmer-
sdkletfiigges miatt a kataldgusokban
ket gorbet adnak meg: germanium
di6dtikra 25° C, ill. 60° C, szilicium
diddakra pedig 25°C, ill. 100°C-ra.
A hdmerseklet okozta valtozas kiild-
nosen a zardiranyd jellemzdk esetdben
szamottevd.
A gydrtok altal megadott fontosabb
dioda-jellemzok
Az egyeniranyitd Aramkor terveze-
sekor elsdrendfi szempontkent kell
figyelembe venni a gyartd ceg eldirA-
sait. A kataldgusokban altalaban az
alant felsorolt adatokat talalhatjuk
meg az egyes didda-tipusokrdl:
—Az Altalanos jellemzes a didda alap-
anyagat, a gyartas kbzben felhasznalt
alapvetd technoldgiai eljArAs megne-
vezeset, a mindseget (kereskedelmi
vagy ipari) es a javasolt alkalmazasi
teriiletet ad ja meg.
8. tdbldzat. A 4.12. 48 4.13. dbrdk alapjdn mrgtplthztd, kUlbnbbzd terhzlbetds дй taprgyzdgek dlkatdemdrtdkei
Up, (1m = 0 eeeUn) Iklm&x Bdg6~ fesziiltsAg (Ub) Iklmwx eseten Kimen/5- ellenAHAs Rki Pufferkon- denzAtor C, Bl B, Transzformator Egyeniranyitd
Vasmag <w Tekercs- adatok
V A V Ohm mF A A (9. tAblAzat)
36 1 0,8 5 3000 0,2 1 M 74/32 1. B40C1500/1000 (4XS1EK 31)
36 2 1,2 3 3000 0,5 2 M 85/32 2. B40C2800/1900 (4XSiEK 31
60 4 1,5 2,2 5000 1 4 M 102/52 3. B60C5000/3000
(b) Vasmag; Dinamdlemez IV., viltakozd IrAnyban rdugelve
9. tdbldzat. A 4. 12. 48 4. 13. dbra hdldzati tramzformdtorainak ttkfrczadatai
HivatkozAsi ezAm (8. tAblAzat) 1. 2. 3. МёгМк- egysig
Primer tekerct MenetszAm np HuzalAtm£r6 dp SorszigetelAs TekercsszigetelAe 1285 0,3 1X0,05 2X0,1 987 0,35 1X0,05 2X0,1 517 0,65 1X0,1 2X0,1 menet mm CuL mm LP mmLP
Szekunder tekerce MenetszAm пЯ1 HuzalAtm6r6 d«i Tekercsszigetelds MenetszAm nB2 HuzalAtmArQ d,2 Tekercsszigetdde 73 1,0 1X0,1 73 1,0 2X0,1 59 1,3 1X0,1 59 1,3 2X0,1 52 1,5 1X0,1 52 1,5 2X0,1 menet mmCuL mm LP menet mm CuL mm LP
—A mechanikai adatok a didda fele-
piteset, kiilsd formAjat, merotet, sdlyAt
es az elektrddak azonositiisat tartal-
inazzak.
— A hataradatok az eszkozre karoso-
das nelkiil megengedhetd fesziiltseg,
aram, teljesitmeny, hdmerseklet es
mechanikai igenybevetelek maximalis
ertckeit tartalmazzak.
— Az elektromos jellemzdk a didda
sztatikus es dinamikus adatait, a he-
lyettesitd kapcsolast es a karakterisz-
tikakat adjak meg.
—A tipikus jellemzdk a gyartd ceg Al-
tai ajanlott kapcsolAsra, beAllitasra es
komyezeti hdmdrsdkletre vonatkoz-
nak. Ezek az Aramkorok mindig kife-
4.22. abra BAY 46 tipusA sziliciumdioda Ip=f(Up) nyitoiranyA (a) ^sIB=f(UB)
zaroiranyA aram-feszAltsig karakterisztikdja (b). A paramiter (Ta) a kornyzeti
hdmirsiklet
jezdsre juttat jak, hogy a didddt milyen
alkalmazashoz terveztdk.
—Az alkalmazasi pdldak a diddatlpus-
sal megeplthetd aramkoroket ismer-
tetik.
—A parametermerdsi tajekoztatas az
iizemi vagy kapcsoldiizemi jellemzdk
mdresdhez es vizsgAlatahoz sziiksdges
Ararnkori megoldast es a vizsgalathoz
eziikseges feltdteleket tartalmazza.
I. Hat&rdrtdkek
A hatArertdkek azt mutatjak, meddig
lehet terhelm a szdban forgd felvezetd
diddat. Ezeket az ertekeket meg rovid
iddre sem szabad tullepni. Ez minden
egyes megadott hatarertekadatra vo-
natkozik. A megadott hatdrertekek
tdlldpdse a didda adatainak megvdl-
tozasAhoz, illetve a didda tonkremene-
telehez vezethet. A hatarertekadatok
hdmdrsekletfuggdek.
Feszultsig- is aram-haidrirtikek
A gyArtdk minden esetben megadjak
a maximalis zardfesziiltsdg es nyitd-
4.23. abra. A filvezetd diddak riteghd-
mirsHdetinek alakulasa impulzusterhe-
lis esetin
iranyd aram allandd es periodikus
csdcserteket:
Zardfesziiltsdg UK.
A zardiranyban megen-
gedett legnagyobb
egyenfesziiltsdg.
Zardfesziiltsdg csdcsertdke: UKm- A val-
takozd fesziiltsdg zard-
iranyu osszetevdjenek
legnagyobb megenged-
hetd pillanatdrteke.
Nyitdiranyd aram: I₽. A nyitoirany-
ban megengedett leg-
nagyobb egyenaram.
Nyitdiranyd aram csdcsertdke: Ifm-
A valtakozd aram nyitd^
iranyd osszetevdjenek
legnagyobb megenged-
hetd pillanatdrteke.
Nem periodikus jelre vonatkozik a
lokdsszerfi fesziiltsdg- es aramigenybe-
vetel:
Ldkdsfesziiltsdg: Uns- A legnagyobb
megengedhetd zardira-
nyd fesziiltsegimpulzus
amplitdddja.
Nyitdiranyd aramlokes: IpS. A legna-
gyobb megengedhetd
arampulzus amplitddd-
ja.
A diddak viszonylag nagy amplitd-
ddjd lokeseket is kibimak, ha a loke-
sek iddtartama kicsi es az egyes impul-
zusok kozott hosszabb sziinet van. Az
ertek megadasakor feltdtelezik, hogy a
didda a kdt igenybevetel kozott vissza
tud temi a termikus egyensdlyi dlla-
potba. A fesziiltseg- es aramlokesek
maximalis iddtartama es minimalis is-
metlddesi ideje a kataldgusadatok ko-
zott megtalalhatd. Sok esetben a meg-
engedett nyitdiranyd aram maximalis
ertdket az idd fiiggvenydben is meg-
adjak.
A maximalis nyitdiranyd aram fiigg-
venyeadiddara juto zardfesziiltsdgnek.
Ezert figyelembe kell venni — amennyi-
ben a kataldgusban megadjak—az
dn. redukcids gorbet. A redukcids gor-
be megad ja a didddval egyeniranyltha-
td maximalis aramot kiilonbozd maxi-
malis zardfesziiltsdgek eseten. A didda
biztonsdgosan csak a gorbe alatti infi-
kodesi feltdtelek mellett iizemeltet-
hetd.
П. Teljesftmdny- ds hdfokhatArok
Statikus terhelis
Felvezetd eszkozoknel а TJmax maxi-
malis reteghdmersdklet a dontd. Ger-
manium, illetve szilicium alapanyagu
didddkndl a TJnlax maximalis reteghd-
mdrsdkletet altalaban 75°C, illetve 150°
C hdmdrsdkletig emelkedhet. A Tj re-
teghdmdrseklet a Px vesztesdgi teljesft-
mdny, a hdelvezetd reszek Rth termi-
kus ellenallasa es a T, kornyezeti hd-
mdrseklet hatarozza meg:
Tj = PV Rth +Ta
A kataldgusok altalaban egy-egy pont-
ra vonatkozd adatokkal (pl. Pvmax,
TJmax adott Ta eseten), vagy pedig ka-
rakterisztikak megadasaval [pl. Pv =
=f(Ta) kiilonbozd Rth hdellenallas
mellett] mindig kozolnek annyi adatot,
amelybdl a fenti formula segitsegevel
adott koriilmenyek ismeretdben meg-
hatarozhatjuk a klvant jellemzd er-
tdket.
Hfitdlapra nem szerelhetd kis telje-
sltmenyfi iiveg- vagy muanyagtokban
levd miniatlir diddak a meleg lenyeges
reszdt a kivezetdseiken keresztiil ad-
jak le. A kivezetdseket ezert a maxima-
lis disszipacid, vagyis a teljes 1ртах
nyitdiranyd aram kihasznalasa vegett
a lehetd fegrovldebb dton femfeliilet-
hez kell forrasztani.
Dinamikus terhelis
Rovid idejG impulzusterheldsnel a
didda nyitoirdnyu агата a „normalis
iizemben” fellepd drtdknek tobbszoro-
se lehet. Dontd enndl a Tjmax maxi-
malis reteghdmdrseklet (1. 4.23. abra).
-S -4 -3 -2 -1 0
10 10 10 10 10 Ю
|sec|
4.24. abra. BA Y 44 ... 46 tipusA mi-
niatlir szilicium-dioddk impulzusterhe-
Usekor a maximalisan megengedhetd
nyitoirdnyA dram a ti bekapesolasi idd-
tartam fuggvinyiben; liM=f(tj). Para-
miter a terhelisi arany
68
A PT vesztesdgi teljesitmAny es a ter-
mikus iddallanddk segiteAgAvel a gyAr-
td meghatArozza a maximAlisan meg-
engedhetd nyitdirAnyii Aramot a tj
bekapcsolAsi iddtartam fiiggvAnyeben.
A 4.24. abran BAY 44... 46 tipusii did-
dak Ip=f(tj) jelleggorbdjet mutatjuk,
ahol parameter a terheldsi arAny.
Az egyeniranyito tipus megvdlasztded-
nak fobb Kzempontjai
A legmegfeleldbb diddatipus kivA-
lasztAsAhoz ismemiink kell az alkal-
mazasi teriiletre vonatkozd fontosabb
kovetelmenyeket. Ennek merlegelese-
nel nemelyik szempont, igy a hatas-
fok, a tulterhelhetdseg, a zArlati vi-
selkedcs, a megengedhetd legmagasabb
iizemi hdmerseklet, a hfitAsi lehetdse-
gek, a kiilsd behatAsokkal szembeni
erzdkenyseg, iizembiztonsag, hely-
sziiksAglet, osszsuly es nem utolsd sor-
ban a beszerzesi koltsAg esetleg egy-
magaban dontd lehet.
A 4.25. abran harom kiilonbozd
egyeniranyitd jelleggorbAjAt Abrazol-
tuk osszehasonlitasra alkalmas mddon
ligy, hogy a zarAsi kepessAg egyertel-
mu megitelese Ardekeben mind a hA-
rom jelleggorbet 220 V valtakozd fe-
sziiltsdgre vonatkoztattuk. Ekkora fe-
sziiltsAgnel a 26 V-os lapokbdl ossze-
allitott szelen egyeniranyitd legalabb
9 lapbdl all. Ennek megfelelden a
nyitdiranyd fesziiltsdgesdse sokkal na-
gyobb, mint az egyediil Alld germAni-
um, illetve szilicium diddAe.
A jelleggorbeket szemlelve lAthato,
hogy a nagyobb zArdfesziiltsAg-ertAk-
nAl a szelen egyenirAnyito van a leg-
kedvezdtlenebb As a szilicium egyen-
irAnyitd van a legkedvezdbb helyzet-
ben. Kisebb fesziiltsegszinteken a hely-
zet az alacsonyabb zArdfesziiltseggel
bird egyenirAnyitdk javara tolddik el.
Kiilonosen eldnyos a germAnium didda
az igen kicsi nyitoirAnyd feszultseg-
esese kovetkeztAben. Elmondhatd,
hogy a legtobb kisfesziiltsAgd egyen-
iranyitd aramkornel (pl. akkumulAtor-
toltd) a germAnium diddAk magasabb
zArdfesziiltsege kihasznalatlan marad.
Ezen tulmenden a nagyobb zArdirAnyd
Aram sem okoz kiilonosebb gondot.
fgy e felhasznAlasi teriileten — mAr
csak gazdasagi okbdl is — a szelen
egyenirAnyito felhasznalAsa celszerfi.
A germanium es szilicium diddak
jelleggorbei a kiiszobfesziiltseg es a
zArdirAriy u Aram nagysAgaban, a meg-
engedhetd zArdirAnyd fesziiltsdgben
es a megengedhetd maximalis iizemi
hdmersekletben temek el egymAstdl.
A germanium retegdiddak letoresi fe-
szultsege As nyitdiranyd fesziiltsegese-
se kisebb, zardiranyd Aramuk pedig
nagyobb mint a szilicium diddake.
Mar emlitettiik, a germAnium did-
йАк felhasznalAsa eldnyos lehet ala-
csony feszultsegG, nagy Aramd egyen-
irAnyito kapcsolAsokban, mert a ki-
sebb nyitoirAnyd fesziiltsAgeses miatt
jobb az egyenirAnyitas hatasfoka.
A kis tomegd egykristalyos germA-
nium es szilicium egyeniranyitok esetA-
ben, ahol a zArdreteg felepitAse nem
robusztus, a hfitAs lenyegesen sulyo-
sabb problAma, mint a szelAnlemezes
4.25. dbra. Szilicium, germanium ёв sze-
lin egyeniranyitok osszehasonlito jelleg-
gorbei 220 V valtakozo fesziiltseg mellett
egyenirAnyitdknal. E tekintetben a
szelen egyenirAnyito kisebb Aramsfirfi-
sege kovetkeztAben lenyegesen eldnyo-
sebb helyzetben van.
A szelenlemezekben — amelynek
zArdfeszultsAgAt Altalaban teljesen ki-
hasznAljuk — a zardirAnyd vesztesAg
kb. 1/3-a a nyitdiranyd vesztesegnek.
Az egykristAlyos egyeniranyitdkban
viszont a zArdirAnyd Aram okozta me-
legedes tobbnyire elhanyagolhatdan
csekAly.
A germAnium diddak tovabbi eld-
nyds tulajdonsAga a nagyobb zArlati
tdlterhelhetdsAg. fgy az a gyakorlat
alakult ki, hogy nagy Aramerdssegek
es 70 V-ot meg nem haladd egyenfe-
sziiltsAgek mellett (amikor a jd hatAs-
fok a fontos, vagy a szolgaltatott fe-
sziiltsegnek csak igen kis mertAkben
szabad a vAltozd terhelAsek fuggvAnyA-
ben ingadoznia) eldnyben reszesitik a
germAnium diddAkat. A germAnium
diddAk arAnylag alaesony iizemi hd-
mArsAkletere vald tekintettel a megfe-
leld hdtdsrdl gondoskodni kell.
A szelen egyenirAnyitdk arAnylag
nagy pillanatnyi aramlokesekkel is
tdlterhelhetdk. Ugyancsak kevesbe er-
zekeny a szelen egyenirAnyito a hirte-
len tdlfesziiltseg-lokdsekkel szemben,
ugyanis a nagy zArdfeliiletek sajat
kapacitasa elegendd szfirest biztosit.
Mindezekbdl kovetkezik, hogy a sze-
len egyenirAnyitdk vdddkapcsolas
szempontjabdl a legigenytelenebbek.
A szelAnlapok soros vagy pArhuzamos
kapcsolAsa sem okoz semmifele komp-
likAcidt, mert a lapok a formAlAsi el-
jAras soran — „egymAshoz illeszked-
nek.”
A szilicium egyenirAnyitdk alkalma-
zasAnAl a helyigi'ny 12,5%-a, a sdly
pedig 40%-a a megfeleld szelAnegyen-
irAnyito-kapcsolAsnak. A hatAsfok
96.. .99,5%, a szelen egyenirAnyitdk
90.. .92%-os hatAsfokAval szemben.
Ezen kiviil kisebbek a zArdirAnyd Ara-
mok, nem lApnek fel oregedAsi jelen-
segek es nem utolsd sorban nagyobb
kornyezeti hdmersAklet esetdn is alkal-
mazhatok. HAtrAnyt jelent a szilicium
egyenirAnyitdk kisebb tdlterhelhetd-
sAge, amiert is kiegeszitd vAdelmet
kell alkalmazni, nehogy a diddak
tonkremenjenek.
4.1.3. A hal6zati egyeniranyitd
kapcsolasok jdruldkos
(irarnkorei
A Klvezetd diddAk
meghibAsodAsAnak 16bb okai
A hatAradatok be nem tartasa ese-
tdn a didda olyan igenybevetel alA
keriil, amely konnyen tonkreteheti.
A meghibAsodAst eldidezheti a tul ma-
gas kornyezeti hdmersAklet, a tlil-
feszultseg es a tiilAram.
Tul magas kornyezeti hdmersAklet
konnyen letrejohet zsdfolt konstruk-.
cidju kesziildkekben. Kulonoskeppen
vonatkozik ez a nagyobb teljesitmAnyfi
egyenirAnyito Aramkorokre. Ma mAr
vannak Tj = 200 °C reteghdmerseklet
felett mfikodtethetd tipusok is.
Tdlfeezultsigek. A diddak meghibA-
sod As At sok esetben feszultseglokdsek
okozzak, amelyek tobbnyire az Aram-
korok be- vagy kikapcsolasakor kelet-
keznek. Rendkivul fontos arrdl gon-
doskodni, hogy az Aramkorben fellepd
feszultseglokdsek ne lephessek till a
didda zar dir Any A csdcsfesziiltsegere
eldirt maximumot. A diddak jdl hasz-
nAlhatdk minden fesziiltsegertdken, a
zArdirAnyii csdcsfeszultsAgre eldirt ma-
ximumig, felteve, hogy sohasem lAp
fel ennel nagyobb fesziiltseglokes. Az
ilyen „normAlis” feszultseglokeseken
kiviil eldfordulhatnak eldre nem lAtott
esemdnyek is, amelyeket nem lehet a
tervezAskor tekintetbe venni. Olvadd-
biztosito gyors mfikodese (pl. — Ldi/dt
nagysAgd) fesziiltsegugrAst okozhat;
vagy pedig kiilsd Aramkor vagy kiilsd
hates okozhat veszedelmes tdlfesziilt-
sAget. Ennek elkeriilesere megfeleld
tdlfesziiltsdg-vddelemrdl kell gondos-
kodni.
TMdramok. Rovid ideig a didda
Arama a normAlis iizemben fellepd
erteknek tobbezorose lehet. Dontd
ennel a fellepd Tjmax maximalis zArd-
rAteg-hdmersAklet. A vesztesegi telje-
sitmeny es a termikus iddAllandd segit-
segevel az eldallito meghatarozza a
maximalis csdcsAram ArtAkeit az igAny-
beveteli ciklus es a relativ bekapesolasi
idd fiiggvenyeben. A kataldgus erre
vonatkozd adatait a didda aramkore-
ben levd soros ellenAUAssal korlAtoz-
zuk a megfeleld ertekre.
FAlvezetd egyenirAnyitA diAdak
vAdAaramkorei
Tdlaramvidelem
Az egyenirAnyitd AramkoroknAl, kii-
lonosen a bekapcsolAskor letrejovd
csdcsAram korlAtozAsAra kell fokozott
figyelmet forditani. I’ufferkondenzA-
toros egyenirAnyito eseteben (1. 4.26. a
abrat) a hAldzatra vald kapcsolas pilla-
nataban a Cp pufferkondenzator rovid-
zArt jelent, majd fokozatosan toltddik
fel. Ez a veszelyes nagysagd toltd-
AramlokAs igen nagy erteket vehet fel
akkor, ha az egyenirAnyito transzfor-
mAtor nAlkiil csatlakozik a hAldzat-
69
4.26. abra. Filvezeto didda tMaramvi-
delme pufferkondenzatoros egyenira-
nyito aramkorben
hoz. A didda megvedhetd a sorba-
kapcsolt Ra veddellendlldssal, amely a
bekapcsoldsi csiicsaramot a diddara
megengedett ertek ala korlatozza Ezen
ellen&llas minimalis erteket, illetdleg
az. alkalmazhatd Cp pufferkondenzator
maximalis ertdket a gyartdk megadjak
(pl. 12 ohm, max. 100 ^F).
A soros vdddellenallason a terheld-
aram is atfolyik es fesziiltsegesest hoz
letre, amely csokkenti a kimeneti
egyenfesziiltsdget. A vdddellenallas
lenyegdben megnoveli a kapesolas bel-
s6 ellendlldsat. Ahhoz, hogy ezt elkeriil-
jiik, Rs-soros vdddellen&llaskent NTK
ellenallast hasznalhatunk, melynek
ellenallasa a felmelegedes kozben le-
csokken, s Igy a pufferkondenzator fo-
kozatosan toltddik fel.
Transzformatoros egyeniranyitd
aramkor alkalmazasa eseten (4.26. b
abra) az Ra soros vdddellendllasba a
transzformator altal behozott ellen-
allas is bekeriil:
Ra — uaRj +R, +R„
ahol R3 a primer tekercs, R, a szekun-
der tekercs ohmos ellenallasa, R, a
sziikseges kiegeszltd vdddellenallas, ii
pedig a transzformator attdtele
(u =n,/n,).
4.27. dbra. Impulzusszeril tdlfeszultsi-
gek elleni videkezis RC-taggal: a kap-
csolas azt mutatja, hogy az impulzus-
szeru Ibkdjeszultsigek ellen йду videkez-
hetunk, hogy a luildzati transzformdtor-
nak mind a primer, mind a szekunder
tekercsit egy-egy soros RC taggal hidal-
juk at
TMaramvidelem
Az egyeniranyitd kapcsoldsokban a
felvezetd diddakat a megengedettnel
nagyobb zdrdfesziiltsegtdl, ill. tran-
ziens fesziiltsdglokdsektdl vedeni sziik-
seges. A tdlfesziiltsdgek keletkezdsdnek
okai:
— a hdldzat feldl drkezd (a haldzat
mas pontjairdl szdrmazd vagy
legkori) tulfesziiltsegek;
— a kapesolas induktlv elemein (foj-
tdtekercsek, transzformatorok
stb.) letrejovd tulfesziiltsegek.
Pl. ha a transzformator primer aram
koret a primer aram csiicsdrtdkdnek
pillanataban szakltjuk meg, a szekun-
der oldalon letrejovd fesziiltsegimpul-
zus az iizemi szekunder fesziiltseg
7... 10-szeres erteke is lehet. A hdld-
zati transzformatorrdl taplalt egyen-
iranyitdk eseteben ezdrt a kikapcsolas-
kor fellepd tranzienseket is figyelembe
kell venni. Az impulzusszerG lokd-
fesziiltsegek ellen ugy vedekezhetiink,
hogy a haldzati transzformatornak
mind a primer, mind a szekunder te-
kercset egy-egy soros RC-taggal at-
hidaljuk (4.27. abra). Primer oldali
vedehnet azon esetekben hasznalnak,
amikor a szekunder kapocsfesziiltedg
igen nagy, vagyis a szekunder oldali
nagyfeszhltsegii kondenzator beszer-
zese nehezseget okoz. Ha a szekunder
kapcson nines kiilon RC-tag (vagy in-
duktlv terhelesu egyutas egyeniranyitd
kapcsolasoknal), a diddakra kozvetle-
niil parhuzamosan kapcsoljuk ra az
RC, ill. C-veddtagot (4.28. dbra). Az
egyes diddatlpusokra vonatkozdan a
javasolt R es C ertekei a kataldgusok
szamszeru adatai kozott taldlhatdk
meg. A 4.28. abra szerint a kisteljeslt-
menyu egyeniranyltdknal a diddaval
parhuzamosan kotott 2,2.. .10 nF-os
kondenzator a be- es kikapcsolaskor
letrejiivd impulzusszeru aramvdlto-
zasra rovidzart jelent. (A kapacitas
fesziiltsege nem tud hirtelen megval-
tozni es mire feltoltddne a tranzjens
csiiesfesziiltsdgdre, addigra a tranziens
jelenseg mar reg lezajlik.)
A diddaval parhuzamosan kapesolt
kapacitas csak a kis energiajd tran-
ziensekkel szemben nyujt vedehnet.
Nagyobb teljeeltmdnyG egyeniranyitd
aramkoroknel hatasosabb vedehnet
nyiijtanak a lokesvedd szelen elemek,
VDR-ellenallasok es a bipolaris lokds-
vedd Zener-diddak. Az amatdr gya-
korlatban alkalmazasukra altalaban
nem keriil sor.
A sorosan kapesolt fdlvezetd diddak
vidddramkorei
Az egyeniranyitd kapcsoldsokban,
ha a didda sziikseges zardfesziiltsege
nem elegendd nagy, akkor tobb azo-
nos diddatipust kell sorosan kapcsolni.
A didda maximalis zardfesziilt-
sege az egyeniranyltandd viiltakozd
fesziiltsdg Uc3 csiicsdrtdkdnek es az
egyeniranyltott fesziiltsdgnek az ossze-
ge:
-2Ucs=2/2Ue„
4.28. dbra. RC-videlem (a) is kondenza-
toros videlem (b)
ahol Uetf az egyeniranyltandd fesziilt-
seg effektiv drteke. Ha figyelembe
vessziik a hdldzati fesziiltsdg ingado-
zdsat, amelynel max. 10%-oe noveke-
dest engednek meg, akkor
UE„, =2,2/2 Uett.
Kozeppontleagazasos ketutas kap-
ceolasnal (4.29. a dbra) az egy-egy dg-
ban sorba kapcsolandd didddk darab-
szama:
2,2/2 U,rr
~ TT
Graetz-hldkapcsolas eseteben (4.29.6
abra) az egyes hidagakban sorosan
kapcsolandd diddak szama:
_ 1,1/2 Ueff
°-----TT-----
A sorosan kapesolt felvezetd didda-
kon a zardfesziiltsdg nem egyforman
oszlik meg, mivel meg az azonos tipusii
diddak zardiranyii ellenallasa is erdsen
eltdrhet egymdstdl. igy eldfordulhat.
4.29. dbra. Kozippontleagazasos kitutas
egyeniranyito (a) is Oraetz-hidegyen-
irdnyito (b) eh’i kapcsolasa
70
i.30. abra. Sorosan kapcsolt filvezetd
diddak zarbiranyu feszultsiginek elosz-
lasa
hogy valamelyik diddara nagyobb
zardiranyii fesziiltseg jut, mint ameny-
nyit az elbir (1. 4.30. abrat}. Ennek ko-
vetkezteben eldszor a nagyobb fesziilt-
sdg alatt alld didda iit at, majd utana a
tobbiek is tonkremennek. A sorosan
kapcsolt diddak egyenletes zardiranyii
fesziiltsegeloszlasa ohmos vagy kapa-
eitiv fesziilteegosztdval biztosithatd
(4.31. a is b abra).
A felvezetd diddakkal parhuzamo-
san kapcsolando ellenallasok ertdke:
K,
_ 10 Ib™
ahol UEl?n a didda zardfesziiltsegdnek
maximalis ertdke, IRnM a didda maxi-
malis visszarama а Тати megengedett
maximalis kornyezeti hdmersekleten
es Cr™, maximalis zardfesziiltsdgen.
Az azonos kapacitasu 1... 10 nF-os
kondenzatorokbdl alld osztd eldnyei a
kovetkezdk:
— a kiilonbozd zardiranyii feleleddsi
idejfi (t„) diddak esetdben vddi a leg-
hamarabb lezard diddat;
— a transzformator szekunder te-
kercsen a ki- es bekapcsolaskor Idtre-
jovd fesziiltsdglokdseket nem engedik
kialakulni;
— a didddk impulzusszeru aram-
lokesekor letrejovd nagyfrekvencias
zavarokat a kondenzatorok lesontolik,
vagyis rovidrezarjak.
A sorosan kapcsolt egyforma tipusd
felvezetd diddak zardiranyii fesziiltsdg-
eloszlasaban (meg latszdlag teljesen
azonos zardiranyii karakterisztikdk
mellett is) a vezetesbdl a zarasba vald
atmenetkor jelentds eltdresek lephet-
nek fel. Az egyforma tipusii diddak
lezarasi ideje (zardiranyii feleleddsi
ideje: trr elterd ertekeket mutat. A so-
rosan kapcsolt diddak koziil ez esetben
a leghamarabb lezard diddara keriilhet
a teljes zardiranyii fesziiltseg, mely
tonkreteheti azt. Ez a veszely leghata-
sosabban parhuzamosan kapcsolt ka-
pacitasokkal harlthatd el. E megoldas
hatranya, hogy csak valtakozd aramii-
lag egyenllti ki a kiilonbsegeket.
Az ohmos fesziiltsdgosztdnal a fen-
tiek ertelmeben celszerfi veddkonden-
zatort is alkalmazni (4.31. c abra).
Nagyteljesftmdnyu egyeniranyltdk-
nal abbdl a cdlbdl, hogy a kapacitasok
a transzformator szorasi induktivita-
sa val, vagy az aramkorben levd egydb
induktivitasokkal ne alkossanak karo-
sodast okozd fesziiltsdgeket eldidezd
rezgdkoroket, csillapitd ellenallasok
alkalmazasa is indokolt lehet (4.31. c
abra). A kataldgusok az R es C erte-
keire vonatkozdan altalaban tartal-
maznak szamszeni ertekeket.
Parhuzamosan kapcsolt filvezetd
diddak viddaramkorei
Eldfordulhat, hogy az egy diddara
megengedett aramertdknel nagyobb
kimeneti aramra van sziiksegiink.
Ilyenkor tobb didddt kell parhuzamo-
san kapcsolnunk. A kdt azonos tipusii
parhuzamosan kapcsolt diddat nem
szabad a nevleges aramerdsseg kdt-
szeresevel megterhelni, hanem csak
1,6-szorosaval. Ugyanis a kiilonbozd
ateresztd jelleggorbdjfi diddak parhuza-
mos kapcsolasandl egyenldtlen aram-.
eloszlas lep fel (1. a 4.32.a abrat).
A 4.32. b abran lathatd, hogy a Ta kor-
nyezeti hdmdrseklet emelkedesekor az
4.31. abra. Sorosan kapcsolt diddak
egyenletes zardiranyu fesziiltsigeloszla-
sdt brztositd ararnkori megoldasok: a) a
sorba kapcsolt diddak zardiranyd ellen-
allasa kozotti kulonbsiget a velilk pdrhu-
zamosan kapcsolt ellenallasokkal egyen-
litjuk ki; b) a zardfeszultsig megosztasa
kondenzatoros osztoval is lehetsiges. Hat-
r&nya, hogy csak valtakozoaramdlag
egyenliti ki a kuldnbsigeket; c) koiribinalt
videlem, mely a lokisfeszultsigekkel
szemben is nyujt nimi videhnet; d)
csillapitd ellenallasos kondenzatoros vi-
delem
4.32. abra. Parhuzamosan kapcsolt did-
dak is karakterisztikaik: a) kiilonbozd
jelleggorbeju diodak parhuzamos kap-
csolasanal egyenldtlen aramelosztas lip
fel; b) az egyenldtlen aramelosztas a hd-
mdrsiklet emelkedisivel mig egyenldtle-
nebbi valik; c) soros ellenallasok beik-
tatasa az arameloszlas kbzel egyenldvi
titde ciljabol
arameloszlas :neg egyenldtlenebbe va-
lik. A fentiekbdl kdvetkezik, hogy csak
azonos tipusii diddakat szabad par-
huzamosan kapcsolni. Kozel egyenld
arameloszlas kis (nehany vagy nehany
tized ohm) ertdkil soros ellenallasok
beiktatasaval erhetd el. Az R soros
ellenallas megnoveli a diddak nyitd-
iranyii ellenallasat, Igy az esetleg sziik-
seges kozos csdcsaram-korlatozd ellen-
dllds alkalmazasa sziiksdgtelennd val-
hat.
Az ismertetett veddellenallasokat,
ill. ezek rendszeret kell alkalmazni
nemcsak az egyutas (1. 4.33. abra), ha-
nem a ketutas, a hidkapcsolasd es mas
felepltesfi egyeniranyltd aramkorok
eseten is.
Dioddk tulmelegedis elleni videlme
A felvezetodiddak hasznalatanal a
hdmdrseklet sem elhanyagolhatd td-
nyezd. A kataldgus adatlapokon eldirt
adatok csak bizonyos hdmersekleten,
illetve hdmdrseklethatarok kozott dr-
vdnyesek. A felvezetd didda a rajta
atfolyd aram kovetkeztdben felmeleg-
szik. A didda tiilmelegeddsenek elkerii-
lese celjabdl feltdtleniil gondoskodni
kell a megfeleld hfltdsrdl. Kis teljesft-
menyek eseten termeszetes Idghfitdet
alkalmazunk. A termeszetes leghutes
tortdnhet „hfitdlemez ndlkiili” de ,,hG-
tdlemezes” valtozatban. Mindket eset-
ben jd hfitdst csak akkor erhetiink el,
71
4.33. abra. Pufferkondenzatoros egyutas
egyeniranyito v4d6ellendlldsai: а csdcs-
dramkorldtozas;b} aramdoszlds-kiegyen-
lit4s; c) zarqfeezultsdg-megoeztds
ha a felmelegedett levegd a felvezetd
komyezetdbdl el tud tAvozni. Ezert
megfeleld szelldzdnyflasokrdl kell gon-
doskodni. A diddAkat nem szabad me-
leget sugArzd alkatelemek kozelebe
helyezni. Igen fontos az is, hogy a
hutdlemezes vAltozatnAl a hfitdlemez
fiiggdleges helyzetben legyen, mivel a
hfitdlemez Altai felmelegftett levegd
felfele konnyen el tud tavozni.
Sorosan kapcsolt pufferkondenzatorok
egyenletes feszuUsigeloeddsa
A 4.34. abran 400/800 V kimeneti
fesziiltsdgfi Graetz-hidegyeniranyitds
tapegysdg lathatd. Tekintettel arra,
eoov
8хВУ238
4.34. dbra. 400/800 V kimeneti fesziUtsdgd Oraetz-hidegyeniranyitos nagyfeszult-
sigd tapegyseg
hogy a kapcsolAsban 460/500 V-os
elektrolit kondenzAtort alkalmazunk,
igy megfeleld biztonsaggal harom da-
rabot kell sorbakapcsolnunk. A har-
masAval sorbakapcsolt 60 pF-os szfird-
kondenzatorok 16 pF eredd kapacitast
adnak az egyes szurdagakban. Azert,
hogy a kondenzatorokra ne jueson a
megengedettndl nagyobb fesziiltseg,
egy ellenAHAsosztdval meg kell osztani
a rajtuk esd fesziiltseget. Igy biztosit-
hatd a kondenzAtorok homogdn fe-
sziiltedgeloszlasa. Az ellenAllasosztd
egyuttal biztositja a tApegysdg kikap-
csolasakor a kondenzAtorok kisiitdsdt,
mely dletvddelmi okokbdl igen nagy
jelentdsegfi.
A bemutatott tApegysdg egy add-
berendezes vdgfokozatAnak anddfe-
sziiltsdgdt Allitja eld. A transzformator
szekunder kordben levd K, kapcsold
segitsegevel 400 V-ra vagy 800 V-ra
Allithatd be a kimeneti egyenfesziilt-
seg. A vegfokozat lehangolAsAnak idd-
tartama alatt celszerfi ugyanis kisebb
anddfesziiltseggel taplalni a fokoza-
tot, mert az esetleges felrehangolaskor
igy nem lephet fel tdldisszipAcid, ami a
vegcsovet tonkretenne.
A Graetz-kapcsolasban a diddakkal
parhuzamosan kapcsolt 1 nF-os kon-
denzatorok a vddelem mellett a mere-
dek kapcsolasi impulzusok Altal kel-
tett zajt is csokkentik.
Az L, fojtdtekercs a bekapesolasi
aramlokdseket korlatozza, amelyek a
diddakra nezve veszelyesek lehetnek.
A fojtdtekerccsel parhuzamosan kap-
csolt ellenallas a tekercs sajAt lengdseit
csillapitja.
A fojtdtekercseket azdrt helyeztdk
el a negativ Agban, mert igy a fold-
potencialon levd vasmag tele gyen-
gdbb szigetelds is megfeleld, illetve
nem All fenn a vasmag fele vald Athfi-
zAs veszelye.
4.1.4. SzflrOAramkiirok
Ismeretes, hogy az egyenirAnyitdk
Altal szolgAltatott fesziiltseg nem tiszta
egyenfesziiltseg. Amennyiben ezzel a
4.35. abra. Passziv вгйгбк: a) LC-szur6;
b) RC-szdrU
szfiretlen „egyenfesziiltsdggel” mfikod-
tetndnk kesziilekiinket, meg mindig
kellemetlen, hAldzati bfigasra jellemzd
hangot hallanank a fejhallgatdban, ill.
a hangszdrdban. A szfird feladata,
hogy e bfigdfesziiltsdget minel kisebb
ertdkre csokkentse.
Az amatdr gyakorlatban RC ds LG
szfirdket, esetleg ezfirdlAncokat alkal-
mazunk. SzfirdlAncot — kdt vagy tobb
tagbdl Alld szfirdt — akkor hasznAlunk,
ha egytagii szfirdvel nem csokkenthetd
le a bfigdfesziiltseg a kivAnt ertdkre.
Abban az esetben is celszerfi a tobb-
tagii szfirdlAnc, ha az egytagii szfird
reszdre till nagy elemertdkek adddnA-
nak.
A valdsAg az, hogy az arAnylag olcsd
monolitikus integrAlt fesziiltsdgstabi-
lizAtorok megjelenesdvel a passziv
szfirdk jelentdsege egyre csokken. iJgy
tranzisztorokbdl, mint integrAlt sta-
bilizAtorokbdl Alld tApegysdgeket nem-
csak akkor alkalmazunk, ha igen stabil
fesziiltseg a kovetelmeny, hanem ak-
kor is, ha szfirdket akarunk megtaka-
ritani. Elvileg ugyanis mindegy, hogy
egy fesziiltsdgstabilizator a hAldzati
fesziiltseg ingadozdsait, vagy az egyen-
irAnyitott fesziiltseg hullAmossAgAt
kompenzAlja. Elmondhatd, hogy az in-
tegrAlt fesziiltsdgstabilizatorral fele-
pitett tapegysdg adott esetben sokkal
kisebb kivitelezesi koltsegfi lehet, mint
egy stabilizAlatlan kivitel, kiilonosen
akkor, ha alaesony bfigdfesziiltseg ele-
rdse a kovetelmeny. Ez azdrt van igy,
mert a stabilizAtoros kivitelnel sokkal
kisebb kapacitAsdrtdkfi pufferkonden-
zAtor alkalmazhatd, — ugyanis ez
esetben a szabAlyozd „nyeli el” az
egyenetlensegeket es minimAlis bligd-
fesziiltsegfi kimeneti egyenfesziiltseget
biztosit. Gyakran a szfird koltsegdben
jelentkezd kiilonbseg nagyobb, mint az
integrAlt szabAlyozd Ara, tehAt egy
szabalyozott tapegysdg nagyobb szfi-
resi kovetelmenyek eseten olcsdbb
lehet, mint egy stabilizAlatlan tApegy-
seg. Figyelembe veendd az is, hogy a
megfeleld passziv elemekbdl Alld szfi-
rdk a tapegysdg meretet nem kivAnt
mdrtekben megnovelhetik.
A passziv RC es LC szfird lenyegeben
egy fesziiltsegosztd a bfigdfesziiltsdg
szamara (4.35. dbra). Az induktivitAs
72
LC-szfir6 eseten:
1000
B =--------------
L(H) C, (//F)
rT UtciB
UbC,=4oT
RC-Bzfir6 eseten:
B=_______-
R(kfi) C, (PF)
(V) 4.38. dbra. Delon-hidas feszilUsdgket-
szerezS
4.36. abra Egyfokozatu feszultsigkit-
szerezd kaszkdd: a) elvi kapcsoldsa; b)
jelalakjai
Uki
o |iiuiinuiinniiiii
°i ~ b,
a bdgdfesziiltseggel szemben nagy el-
lenaUast tamisit (XL=cuL = 2nfL).
Ohmos ellenallasa viszonylag minima-
lis es igy a rajta atfoyd egyenaram csak
kis feszilltscgescst okoz. A kondenzA-
tor a kiinenettel parhuzamosan he-
lyezkedik el ds Xc = 1/toC = l/2?rfC
kapacitlv ellenallast kepvisel. Mas
sz6val a vAltakozd fesziil tsdgfi kom-
ponenst rovidrezArja, levezeti а kd-
sziilek testpon+jara.
Az Rt'-szfirdndl az R soros ellenAllA-
son nemesak a bdgdfesziilsdg esik,
hanem — az ellenallas ertdkdtdl fiig-
g6en — jelentds lehet az egyenfesziilt-
seg-esds is. Nagy kimeneti teljesitme-
nyfi tiipegysegekndl ezert LC-ezfir6t
alkalmaznak.
A szfird jdeagi tdnyezdje (fl) a sz.Grd
kimeneten levd Ute, es a szfir6 beme-
neten (a pufferkondenzdtoron) lev6
Ubci bugdfeszultseg hanyadosa:
Ubci
Ubci
Tobb szGrdtag eseten azok jdeagi
tdnyezdje 6sszeszorozhat6.
Induktiv szur6 (LC-szGrd) eseten:
P ato’LC,; mig RC-ezGrdnel =coRC,.
Lathatd, hogy LC-BzGrdndl a sz.Gres
nagysAga a frekvencia negyzetevel nd,
mig RC-szfirdnel csak linearisan.
Az alabbiakban a gyakorlati szamf-
tasok elvdgzdsehez ismertetiink пёЬапу
osezefiiggest, amelyekkel egy-egy adott
esetre szamithatd a bdgdfeszultseg
drteke:
Egyutas egyeniranyltdnal, 50 Hz frek-
venciAjd haldzat eseten:
I (mA)
UiH.1=4,5—--<
CJ^F)
(V)
4.3T. dbra. Stabilizdlatlan nagyJeszultsigulLipegysig: a) elvi kapcsolasa; b) kimeneti
fesziiltsege
Ketutas egyeniranyltdnal, 50 frekvenciajii hAldzat esetdn: Hz-es тт Вье. В (V)
UbC* 100
I(mA) Ubci = l,5— C,(/xF) (V) RC-ezfird esetdn: 160 В — (%)
LC-szfir6 eseten: R(kO) C, (^F)
в— 250 (%) TT Utci В (V)
L(H) C, (pF) ьс’ 100
4.2. Feszultsegsokszorozok
A feszultsegsokszorozok Idnyegeben
olyan egyenirAnyltdk, melyek kimene-
ti egyenfeszultedge a bemeneti valta-
kozd fesziiltsdg sokszorosa. Leggyak-
rabban ketszerezdt, hAromszorozdt ds
negyszerezdt alkalmaznak.
4.2.1. Fesziiltsegketszerezfik
Egyfokozatdfeszultsegketszerezd kaszkad
Ezt a kapcsolast Villard-Greinacher
vagy Simon fesziiltsdgkdtszerez6 kap-
csoldsnak is nevezik (4.36. dbra). A.z
Aramkorben a transzformator szekun-
der fesziiltedgdnek negativ 'felperi-
ddueai kb. csucsfesziilteegre toltik a
C, kondenzatort. Igy a D, didda kap-
csain megjelen6 fesziiltsdg
Uot =Uc« +U,Bin<ut.
A didda kapcsain tehAt a fesziiltseg az
Uc egyenfesziiltseg altal a pozitiv fe-
sziiltedgtengelyen eltolt U, csucsdrtekfi
sinusos fesziiltsdg lesz, mely a pozitiv
cadcsoknAl ketszerese a meghajtd val-
takozd fesziiltseg csiicsdrtdkdnek.
A kapcsolasnak transzformatorbdl,
C, kondenzatorbdl ds D, diddabdl Alld
rdszeben lenyegdben az ismertetett
pufferkondenzatoros egyutas egyen-
iranyltdnak azt a tulajdonsagat hasz-
nAljak fel fesziiltsegkdtezerezcsre, hogy
a csdcsfesziiltsdgre feltoltott puffer-
kondenzator miatt a diddat zardirany-
73
4.39. abra 1000 V
kimeneti feszultsegti
Delon-hidas feszult-
sigketszerezo
ban ketszeres esdcsfesziiltsdg veszi
igenybe. A kapcsolas masik resze a D,
diddabdl es a C, pufferkondenzatorbdl
alld soros diddas egyutas csdcsegyen-
iranyitd. Mivel ezen egyeniranyltd be-
meneti fesziiltege (a D, diddan meg-
jelend fesziiltseg) olyan pulzdld pozitiv
egyenfesziiltsdg, amelynek negativ
komponense mar nines, ez gyakorlati-
lag azt jelenti, hogy a D, didda e pul-
zald fesziilteg cedcsertekere tolti a C,
pufferkondenzatort. igy a kimeneti
kapcsokon (a bdgdfesziiltsdgtdl elte-
kintve) kdtszerezett egyenfesziiltsdget
kapunk. A C, pufferkondenzator ertd-
kenek megfeleld megvdlasztasdval,
esetleg tovabbi RC vagy LC- szfiressel
az Uj, bdgdfesziiltseg a klvant ertek ala
csokkenthetd.
A kapcsolasban levd Rg soros ellen-
allas a bekapcsolaskor fellepd dramld-
kdseket korlatozza.
Az iiresjarasi kimeneti fesziiltseg:
ик,=2У2и.„
A kimeneten csdcstdl csdceig mdrhetd
bdgdfesziiltsdg:
Ubpp-It/fC,
A D, de D, diddak maximalis zardfe-
sziiltsege:
иВии=им
A diddak kozepes nyitdiranyd агата:
lD=It
A Ci kondenzator fesziiltsege:
Uc,=f2U1-r
A C, ds C, kondenzatorokat a gyakor-
latban azonos ertdkfire vdlasztjdk. E
kapcsolds eldnye, hogy a transzforma-
tor nelkiili bemeneti ds kimeneti pon-
tok hideg vdge kozds. Hatranya vi-
szont, hogy a Ca pufferkondenzatort a
ketszeres kimeneti fesziiltsegre kell
meretezni, ez pedig nagy fesziiltsegek
elddllltasa esetdben mar erdsen meg-
noveli a koltsegeket.
Az egyfokozatd fesziiltsegketszerezd
kaszkad erdekes kapcsolasi variacidja
lathatd a 4.37. abran. Egy oszcillosz-
kdpcsd megfeleld fenyerejenek bizto-
sitasahoz a 4000 V-os gyorsltdfesziilt-
sdget kdt rdszbdl allitjak eld a 4.37. b
abra szerint. A transzformator ket
800 V-os csdcsfesziiltsdget biztosltd
szekunder tekercsbdl all. Az egyfoko-
zatd fesziiltsdgketszerezd kaszkad az
1600 V-os csdcsfesziiltsdgbdl 3200 V
egyenfesziiltseget allit eld. Ehhez a
kdtszerezett egyenfesziiltseghez hoz-
zdadjak a kozeppontleagazdsos transz-
4.40. abra. KiUbnleges tnegoldasii Delon-
hidas feszidtsigosszegezH
formator feltekercsenek Ug, valtakozd
fesziiltsdgdt. Igy kapjuk meg a klvant
4000 V-os kimeneti fesziiltsdget. Az
oszcilloszkdpcsd fenyerejeben az 60
Hz-es 800 V-os bdgdfesziiltsdg hatasat
szemiink mar nem tudja kovetni,
ezert a megvilagltast egyenletesnek
latjuk. A C, pufferkondenzatorral
parhuzamosan kapcsolt 6+6 M ohmos
ellendllas a tapegysdg lekapcsolasakor
a nagyfesziiltsdgre feltoltott C, es C,
kondenzatorok iizembiztos kisiiteset
vdgzi el.
Delon-hidae feszultedgkdtszerezo
Amennyiben a Graetz hidegyenira-
nyltd egyik felenek diddait kondenza-
torokkal helyettesltjiik, a 4.38. abran
lathatd, Delon-kapcsoldsd fesziiltseg-
ketszerezdhoz jutunk. A Delon-hid
lenyegdben kozos transzformatorrdl
taplalt, ellentdtesen polarizalt egyutas
egyeniranyltdkbdl tevddik ossze. A ket
egyeniranyltd egyenfesziiltsegeinek
osszege lesz a Delon-hidae fe-
sziiltsegketszerezd kimeneti fesziilt-
sege. A transzformator szekunder
feszultsdgenek pozitiv felperiddusaiban
a Dj didda vezet es csdcsfesziiltsegre
tolti a C, pufferkondenzatort A negativ
felperiddusokban pedig a D, diddan
a C, pufferkondenzator toltddik fel,
ugyancsak csdcsfesziiltsegre. Uresja-
rdsban, amikor az Iki kimeneti terhe-
Idaram nulla, a Delon-hid kimeneti
fesziiltsege a ket pufferkondenzatoron
levd fesziiltseg osszegdvel egyenld (Uki
=Uci +UCl). Igy a kimeneti fesziiltseg
ketszer olyan nagy, mint a meghajtd
transzformator szekunder vdltakozd
feszultsdgenek csdcsertdke
(Uki = 2j^2 ивеи).
A Delon-hidas fesziiltsegketszerezd
(a kondenzatorok feltoltdsen alapuld
tobbi fesziiltsdgsokszorozokhoz hason-
Idan) csak meghatarozott terheldsha-
tarok kozott mdkodik helyesen.
A Delon-hidat az egyutas hrildzati
egyeniranyltdra vonatkozd osszefiig-
gdsek alapjan meretezik.
Fokozottabb szdresi kovetelmenyek
esetdben a fesziiltsegketszerezd utan
tovabbi RC vagy LC-szfird csatlakoz-
tathatd.
A kapcsolasban fele mennyisegd
didda sziiksdges a Graetz hidkapcso-
lashoz viszonyltva. Az aramkor mii-
koddsebdl lathatd, hogy a bemeneti
vdltakozo fesziiltseg periddusanak
mindket felet kihasznaljuk, ezert a
felhasznalt transzformator vasa nines
egyenarammal eldmagnesezve.
A 4.39. abr&n egy 1000 V/300 mA
terhelhetdsegfi Delon-hidas fesziiltseg-
ketszerezds tapegysdg kapcsoldsi rajza
lathatd. Az aramkorben levd transz.
74
3xBY238
4.42. abra. Modositott Delon-hidas fe-
szultsdghdromszorozo, amelynil a Delon-
hid egyik egyeniranyitoja egy feszuttsig-
kitszerezb egyenirdnyitobol dpulfel
formAtor adatai 26 cm* keresztmet-
szetfi vasmagon a kovetkezdk: primer
menetszdm 440, 0 0,8 mm szekunder
menetszAm 800 + 40, 0 0,6 mm es a
futes 13 menet, 1,2 mm-es huzalbdl.
Az ismertetett tapegyseg alkalmas
LS50, ill. RL12P35, vagy 2 db 0S51
tipusii csovekkel epitett, foldelt racsu
vegfokozat tapellAtasAra. A kimeneti
fesziiltseg biigdkomponensenek ertdke
kb. 10 V, frekvenciaja 100 Hz.
Kiilonleges megolddsd Delon-hidas
feszultsigbsszegezd
A 4.40. abran bemutatott kapcsolas
a nagyfesziiltsdgfi transzformator sze-
kunder fesziiltsdgenek csdeserteket
mAsfelszeresere noveli. Tegyiik fel,
hogy a kozdpleAgazAsos transzforma-
tor szekunder tekercsenek fesziiltsege
2 x 700 V. A Delon-hid DIC1 egyen-
iranyitd egysdge 1400 V fesziilseget
кар, s igy a Ct pufferkondenzator 2000
V-os csdcsfesziiltsegre toltddik fel
(Ukll).
A D,~ C, egyeniranyitd egyseg be-
menetere csak a szekunder feltekercs
fesziiltsege, tehat 700 V keriil. A C,
pufferkondenzator ennek a csdceertd-
kere, tehiit 1000 V-ra toltddik fel. A
kondenzatorok egyenfesziiltsdgeinek
polaritAsa olyan, hogy fesziiltsegeik
dsszeadddnak. Ereddiil a kimeneten
3000 V jelenik meg.
Az R, soros AramkorlAtozd ellenallas
mindket egyeniranyitd Aramkordben
szerepel. Feladata a D, de D, diddAk
csdcsAramAnak korlAtozAsa.
Graetz-hidas feszuUsigkilszerezo kaszkdd
A 4.41. abra Aramkore ketutas egyen-
iranyitast biztositd Graetz-hidas fe-
sziiltsdgkdtszerezdt AbrAzol. Az ilyen
fesziiltsegkdtszerezdk, amelyek a be-
meneti valtakozd fesziiltseg mindket
felhullamAt hasznositjAk, jobban ter-
helhetdk, mint az egyutas egyenira-
nyitast vegzd sokszorozdk, ds biigdfe-
sziiltsegiik is kisebb. Mint az abrabdl
lathatd, a ketutas egyeniranyltast
Graetz-hidas egyenirAnyitdk vdgzik.
A hidegyeniranyitdk egyenfeszultgegfi
kimenetei soros kapcsolAsban vannak,
tehat egyenfesziiltsegeik dsszeaddd-
nak. fgy jon letre a kdtszeres csdcsfe-
sziiltsegfi kimeneti fesziiltseg.
A ket hidat egyenaramd szempont-
bdl a C levalasztd kondenzatorok fiig-
getlenitik egymastdl. Ez feltetlen
sziikseges a helyes mfikoddshez. A fe-
sziiltsdgketszerezdt kovetd n-szfird fel-
adata a bligdfesziiltedg csokkentdse.
4.2.2. Fesziiltsegharomszoroz6k
Modosilott Delon-hidas feszultsdghdrom-
szorozo
Mint a Delon-hidas fesziiltsdgket-
szerezdnel leirtuk, a Delon-hid tulaj-
donkdppen kozos transzformatorrdl
taplAlt, ellentetesen polarizAlt egy-
utas egyeniranyitdkbdl tevddik ossze.
A kimeneti fesziiltseg a ket egyenira-
nyitd egyenfesziiltsdgenek osszegekdnt
adddik. A 4.42. abran bemutatott
kapcsolasban az egyik egyeniranyitd
szerepet a C,; Dx; D, es C2 elemekbdl
alld egyfokozatu fesziiltsegketszerezd
kaszkdd tolti be. Igy a C, pufferkon-
denzator kdtszeres CBiicsfesziiltsdge a
soros kapcsolas kovetkeztAben hozza-
adddik a Ca pufferkondenzator egy-
szeres csdcsfesziiltsegehez. A kapcsolas
kimeneten tehiit haromszoros csdcsdr-
teku egyenfesziiltseg jelenik meg iires-
jarasban:
Uki =3/2 U^eett
A kimeneti fesziiltseg a terhelds nove-
kedesenek hatasara csokken. Gyakor-
latilag megvaldsitott kapcsolAsnal Al-
talaban 2,6.. .2,8-szoros kimeneti fe-
szultseg erhetd el az It terheldaram er-
tdketdl fiiggden. Az Rs soros vdddellen-
Allas a kapacitasok kezdeti toltdara-
mat korlAtozza a diddak megengedett
csdcsaram-ertdke ala.
3xBY238
4.43. dbra. A Villard-feszultsdgharom-
szorozd kaszkdd dramkbri kialakitasa
Villard feszultsdghdromszorozo kaszkdd
A 4.43. abran egy Villard fesziiltseg-
haromszorozd kaszkdd kapcsolas lat-
hatd. A transzformator szekunder fe-
sziiltsegenek nyitdiranyd felperiddusa
a D, diddan kereeztiil csdcsfesziilteeg-
re tolti a C! atmeneti tarold kondenza-
tort. A felperiddusok valtakozasa ve-
zerli az Atmeneti tAroldkondenzatorok
energiAinak attdltdsdt a kovetkezd
kapacitasba a kozottilk levd diddakon
kereeztiil. A C, kapacitAson a transz-
formator szekunder fesziiltsegdnek
csucsertdke, az osszes tobbi konden-
zatoron pedig a csdcsfesziiltseg ket-
szerese jelenik meg. A C, ds C, sorosan
kapcsolt kondenzatorokon jelenik meg
a haromszoros csdcsfesziiltsdg. A kap-
csolas nagy hAtranya, hogy a kimene-
ten megjelend eredd kapacitAs a soros
kapcsolas miatt kicsi, ezert csak kis-
mertdkben terhelhetd.
Parhuzamos feszilltsdghdromezorozo
A 4.44. abran lathatd parhuzamos
fesziiltsdgharOmszorozdnal a bemeneti
vAltakozd fesziiltseg pozitiv felperid-
dusai cedcsfeszultsegre toltik a D, did-
dAn keresztiil a 0, atmeneti tarold
kondenzAtort. A negativ felperiddusok
a D, diddat zArdirAnyba feszitik eld,
ds a C, kondenzator fesziiltsdgdvel osz-
szegezve a D, diddAn At kdtszeres csilcs-
fesziiltsdgre toltik a C, Atmeneti tAro-
IdkondenzAtort. A kovetkezd pozitiv
felperiddus fesziiltsege osszeadddik a
C, kondezAtor kdtszeres csdcsfesziilt-
segevel de az eredd hAromszoros csiics-
fesziiltsdg a Da diddan At feltolti a C,
pufferkondenzAtort. E kondenzAtoron
4.44. dbra. Parhuzamos feszultsdghdromszorozd
4.45. dbra. Parhuzamos feszultsigndgyszerezS
75
4.46. abra. Kettos kaszkdd feszultsdgnegyazerezo
4.50. dbra. Integralt aramkorok bemeneti feszultsdgeit eld-
allito stabilizdlatlan tapegysig
a bemeneti vdltakozd fesziiltsdgnek kb.
haromszoros csucserteke jelenik meg.
Terheletlen allapotban a kimeneti
egyenfesziiltseg erteke 4,2-szerese a be-
meneti vdltakozd fesziiltsdg effektiv
ertdkenek.
Az aramkor lenyeges eldnye a kasz-
kad fesziiltsdgsokszorozdkkal szemben
az, hogy a bemeneti valtakozd fesziilt-
seg ds a sokszorozott egyenfesziiltsdg
egyik pontja kozosithetd (foldelhetd).
4.47. dbra. VUlard fesziiltsdgeokszorozo kaszkdd (n=6 esetre)
4.48. dbra. Kettda Villard feszultsdgndgyezerezd kaszkdd (USp<,n=220 V)
4.2.3. Fesziiltsegnegyszcrezok
Parhuzamos fesziiltsdgndgyazerezSk
A parhuzamos fesziiltsdghdromszo-
rozdt es fesziiltsdgndgyszerezdt abban
az esetben alkalmazzak, ha valamilyen
szempontbdl fontos az, hogy a beme-
neti meghajtd- es terheld aramkorok
kozos „nulla ponttal” rendelkezzenek.
A 4.45. abran lathatd kapcsolasndl a
bemeneti vdltakozd fesziiltseg negativ
felperiddusaban a D, didda nyitdiranyvi
fesziiltseget кар. igy a kondenzator
a bemeneti vdltakozd fesziiltseg csdcs-
drtdkere toltddik. A kovetkezd felpe-
riddusban a D, didda mar zardfesziilt-
sdget кар. Ekkor a C, kondenzdtoron
levd fesziiltseg ds a hdldzati felperiddus
fesziiltsege osszeadddik. Az igy letre-
jott csdcsfesziiltsdg nyitja a D, diddat
es feltolti a C, atmeneti taroldkonden-
zatort. A C, kapacitas ketszeres csdcs-
fesziiltsdge ds a bemeneti haldzati fe-
sziiltseg kovetkezd felperiddusa ossze-
adddva a D, didddn keresztiil harom-
4.49. dbra. Additiv feszultsdgeokezorozd
76
szoros csdcsfesziiltsegre tolti fel a C,
atmeneti taroldkondenzdtort.
A C, kapacitds haromszoros csdcs-
fesziiltsege a kovetkezd felperiddus
fesziiltsegdvel 6sezegez6dve a D4 did-
dan at negyszeres csdcsfesziiltsegre
tolti a C4 kimeneti pufferkondenzatort.
Mint lathatd, a C4 pufferkondenzatort
mar negyezeres csdcsfesztiltseg veszi
igenybe. Ez a kaptsolas egyik hatrd-
nya. A- Villard-kaszkddndl az eled
kondenzdtor kiveteldvel az osszes tob-
bit csak ketszeres esdcsfesziiltsdg ter-
heli.
KettSs kaszkad JeszuUsbgnigyszerezfi
Kettds kaszkad fesziiltsegnegysze-
rezd lathatd a 4.46. abran. Az aramkor
kdt db egyfokozatd fesziiltsdgketsze-
rezd osszekapcsolasabdl All, amelyek
elleniitemben mfikodnek. Az egyik
kaszkad a bemeneti haldzati fesziiltsdg
pozitiv felperiddusait, a masik pedig a
negativ felperiddusait hasznositja. A
kimenetiikon megjelend kdtszerezett
egyenfesziiltsdgek osszegezesdbdl add-
dik a kettds kaszkad negyszeres esdes-
fesziiltsdgti iiresjarasi fesziiltsege.
A kapcsolds olyan mddositott De-
lon-hidas fesziiltsdgkdtszerezdkent is
felfoghatd, amelynel az egyeniranyltd
diddak szerepet egyfokozatd fesziilt-
segkdtszerezd kaszkadok toltik be.
A 100 Hz-es bdgdfesziiltseget LC-
sziird csokkenti a megengedett szint
ala. A sziird C kondenzatora a Cs es C4
kondenzatorok soros kapcsolasabdl
all. A kondenzatorokra jutd fesziiltsdg
egyenletes elosztasardl az R5 ds R,
ellenallasokbdl alld osztd gondosko-
dik. A diddakat az Rlf R„ Rs es R4
ellenallasok vedik az aramlokesek
ellen.
Kettbs Villard feszultsbgnbgyszerezb
kaszkad
A kettds Villard fesziiltsegnegysze-
rezd kaszkad mukodesenek megertesd-
hez a 4.47. abran elobb a Villard fe-
sziiltsegsokszorozd kaszkad mukode-
set ismertetjiik. Ez a fesziiltsegsokszo-
rozd kapcsolas egdszen nagy fesziiltse-
gek (pl. 90 000 V) eldallitasara is hasz-
nalhatd, mert kondenzatorait ds did-
dait maximal isan a bemeneti meg-
hajtd valtakozd fesziiltseg ketszeres
csdcsertdke veszi igenybe. A kimeneti
fesziiltsdg ertdke az n fokozatszdmtdl
fugg-
Az abran lathatd aramkorben a C,
atmeneti taroldkondenzator a D, (lid-
dan keresztiil csdcsfesziiltsegre toltd-
dik fel. A C\ kapacitas fesziiltsege es a
kovetkezd felperiddus osszege ketsze-
res csdcsfesziiltsegre tolti a D, diddan
at a C, kondenzatort.
Megfeleld szamd felperiddus lezaj-
lasa utan a C, elsd atmeneti tarold-
kondenzator kb. +300 V-ra, az osszes
tobbi pedig kb. +600 V-ra toltddik
fel. A C4, a C4, a C4, a C4 es а Сю
atmeneti taroldkondenzatorok +600
V-os fesziiltsegei polaritashelyesen osz-
szeadddva +3000 V-ra toltik fel az R
aramkorlatozd ellenallason keresztiil a
Ckl kimeneti taroldkondenzatort.
Az n fokozatd Villard fesziiltedg-
sokszorozd kaszkdd fdbb mdretezdsi
osszefiiggdsei a kovetkezdk:
Uresjarati kimeneti fesziiltsdg:
ЦиВ = 2п/2 U.„
A bdgdfesziiltsdg csdcstdl-csdcsig:
TT It p 2 3 \
ьи>ЭЁт1с;+с;+с;+--J
A diddak maximalis zdrdfesziiltsdge:
Uz=2/TUe„.
A diddak kozepes nyitdiranyd drama:
Idi —n It-
lD,=(n- l)It.
Idu = It
A Cj kapacitas fesziiltsege:
Uci = / 2 Uen
Az osszes tobbi kondenzator fesziilt-
sege:
A ketfokozatd Villard fesziiltseg-
sokszorozd kaszkdd, mely negyszere-
zdst vegez C±, Ca, C8 es C4 kondenzato-
rokbdl, valamint D„ D„ D, ds D4 did-
dakbdl epiil fel, mind a 4.47. abra resz-
kapcsolasaban, mind pedig a 4.48.
abran lathatd kapcsolasban. Az utdbbi
kapcsolasban ket elleniitemben mu-
kodtetett ketfokozatd Villard fesziilt-
segndgyszerezd kaszkad keriilt beepi-
tdsre, amelyeknek C, es C4 tarold-
kondenzatora kozos. Az elleniitemu
meghajtast a kozeppontleagzasos ha-
ldzati transzformator teszi lehetdve.
A bemeneti fesziiltseg pozitiv fel-
periddusait az egyik, a negativ fdl-
periddusokat a masik Villard fesziilt-
segsokszorozd kaszkad negyszerezi. A
Cj ds C4 taroldkondenzatorok mindket
sokszorozd aramkordben szerepelnek,
igy azok mindket fdlperiddusban kap-
nak toltdaramot. A C2 es C4 sorosan
kapcsolt kondenzatorokon negyszeres
esdesfesziiltsegnek megfeleld egyen-
fesziiltsdg jelenik meg. Az elleniitemu,
vagyis ketutas fesziiltsdgsokszorozds
kovetkezteben a kettds Villard kap-
csolds kedvezden terhelhetd ds bdgd-
fesziiltsdge is kisebb. A kimeneten
megjelend bdgdfesziiltseget az R,C,
sziird meg tovdbb csokkenti.
4.51. abra. Kettos kimenetu stabilizalatlan tapegysig
4.2.4. Additiv fesziiltsegsokszoro-
zdk
A 4.49. abran lathatd additiv fesziilt-
segsokszorozd nyolc sorbakapcsolt egy-
utas egyeniranyitdbdl epiil fel. Itt min-
den egyeniranyltd elem kiilon szekun-
dertekercsrdl кар feltranszformdlt vdl-
takozdfesziiltsdget. A 4,7 nF-os puffer-
kapacitasok kb. 2 kV-os fesziiltsegei
dsszegzddnek, s igy jon letre a kb.
16 kV-os oresjdrasi kimeneti fesziilt-
seg. Amennyiben ugyanazt az egyen-
iranyitdt egy nagyfesziiltsdgd egy-
utas kapcsolaskent epitettdk volna fel,
akkor a sorbakapcsolt diddak vedel-
mere bonyolult fesziiltsdgkiegyenlitd
es tranziensvedd kapcsolas alkalmaza-
sara lenne sziikseg. A kapcsolas masik
eldnye a keves nagyfesziiltsdgd kon-
denzator felhasznalasaval elerhetd jd
mindsdgO szures.
Vegezetiil kdt gyakorlati kapcsolast
mutatunk be. A 4.50. abra kapcsola-
sanal a +16 V-ot Simon fesziiltseg-
ketszerezdvel, a +8 V-ot Graetz hid-
kapcsolassal es a „szimmetrikus” — 8
V-ot a Graetz hidkapcsolas kiegeszite-
sevel erjiik el. Mukddeset a kovetkezd
abra aramkorenel ismertetjiik. A kap-
csolas + 5V es —5 V, valamint 12 V
stabil egyenfesziiltsdget eldallitd integ-
ralt aramkoros fesziiltsegstabilizatorok
bemeneti fesziiltsdget allitja eld.
A 4.51. abran levd elv felhasznala-
saval a meglevd Graetz-egyeniranyi-
tdnkat par alkatresz kiegdszitesevel
szimmetrikusra alakithatjuk at. Tete-
lezziik fel, hogy bekapcsolaskor a sze-
kunder tekeres felsd vdge pozitiv, ak-
kor a DB diddan at a C2 kondenzator
feltoltddik. A Cs kapacitas ebben az
elsd pozitiv fdlperiddusban feltdtelezd-
siink szerint nem кар toltest (a nyi-
tott D, didda miatt). A negativ fel-
periddusban a Graetz-hid toltdarama
a D4 es D, diddan folyik. Ekkor a nyi-
tott D3 diddan keresztiil a C2 es a Cs
pozitiv fegyverezetei mintegy dssze-
kapcsolddnak, igy a C2 toltesdnek egy
resze a D, diddan at attoltddik a C8
kapacitasba. (A Cs kapacitas toltd-
arama a D3 diddan at a didda nyitd-
aramaval ellentetes iranyba folyik,
esokkentve annak nyitdaramat.) A he-
lyes mfikodds erdekdben a negativ tap-
egyseg terhelesdnek mindig kisebbnek
kell lennie a pozitiv tapegysdg terhele-
senel. Ezert eldterhelest celszerfi alkal-
mazni (Lt izzdldmpa).
4.3. Feszultsegosztok
Kis terheldsek esetdn a kiilonbozd
ertdkfi tapfesziiltsdgek fesziitsegosztdk
segitsdgdvel is biztosithatdk. Egyen-
fesziiltseget legegyszerdbben ellenAHAs
osztdval csokkenthetjiik a kivant
drtdkre (4.52. dbra). Sok esetben sziik-
seges, hogy az oszt6 egyenfesziiltsdg
szempontjabdl hatasos legyen, de a
valtozAs mennyisdgdt ne ossza le. Az
ellenallasosztdndl az n osztasviszony
novekedesdvel az egyen- ds az
vdltakozd fesziiltsdg Ube/n, ill. u^/n-ed
rdszere csokken. A Zener-diddas osztdn
viszont az atfolyd aramtdl foggetleniil
Uz fesziiltseg esik ds igy a teljes valto-
zas az osztd alsd tagjAra jut. Az osztd
tehat az egyenfesziiltsdget leosztja, a
vdltakozd komponensfi jelet viszont
nem. A Zener-diddas osztdt potencial-
kiilonbsegek kiegyenlitesdre hasznal-
hatjuk az egyes fokozatok kozott.
4.4. FeszUltsegstabilizalas
A redid add-vevd kdsziilekek tobbsd-
genel kivanatos, hogy azok — kiilon
telepek alkalmazasa nelkiil — kozvet-
leniil a haldzatrdl is iizemeltethetdk
legyenek. A hAldzati egyeniranyitdk
kimeneti fesziiltsege viszont — ellen-
tetben a telepek Altai szolgaltatott
egyenfesziiltseg-ertdktdl — nemesak a
terhelds, hanem az ingadozd haldzati
fesziiltsdg es a hdldzati frekvencia
fiiggvenye is. Igen sok aramkor vi-
szont csak akkor mukodik megfelelden,
ha a tapellatas egyenfesziiltsege fiig-
getlen a haldzati fesziiltsdg, a terheld-
aram ds a komyezeti hdmdrsdklet inga-
dozasatdl. Ennek a kivanalomnak a
kieldgitdse celjabdl fesziiltsdgstabiliza-
torokat hasznalnak. A fesziiltsdgstabi-
lizator feladata tehat az, hogy a fo-
gyasztdra jutd egyenfesziiltsdget a tap-
forras ingadozd fesziiltsdge, a fogyasztd
valtozd aramfelvetele, valamint a kor-
nyezeti hdmdrsdklet megvaltozasanak
eseteben is allandd erteken tartsa.
A radid add-vevd kdsziilekek aram-
koreit celszeru dgy megtervezni, hogy
azok mar dnmagukban se legyenek
kenyesek a tapfesziiltseg kisebb vdlto-
zdsaira. Ahol ez gyakorlatilag nem
oldhatd meg, ott gondoskodni kell a
tapfesziiltsdg(ek) megfeleld stabiliza-
lasardl. A fesziiltsegstabilizatort a
fesziiltsdgforras ds a terhelds, ill. a fo-
gyasztd koze kell bekotni.
A hagyomanyos fesziiltsdgstabiliza-
torok aramkordnek egyszerfisdtdse le-
nyegeben egy fesziiltsegosztdhoz vezet
(4.53. dbra). A fesziiltsegosztd egyik
tagjanak ellenallasa vAltozd, illetve
vAltoztathatd. Ennek helyes iranyd
vAltozAsAval, illetve valtoztatasaval
elerhetd, hogy a fentiekben felsorolt
jellemzdk vAltozasanak ellenere a ki-
meneti fesziiltsdg Allandd Uki drteku
legyen. A fesziiltsegosztd osztasi vi-
szonya R, vagy R, megfeleld valtozA-
saval, illetve vAltoztatasaval Allithatd
be a mindenkori kivant fesziiltseg-
drtekre.
Szabalyozastechnikai szempontbdl
szemldlve az egyenfesziiltsdgstabilizA-
torok feloszthatdk:
— visszacsatolas ndlkiili fesziiltseg-
stabilizald kdtpdlusokkal (pl.: Zener-
4.53. dbra. А soros (a) ee a parhuzamos
(b) feszuUsdgstabUizdtor mukbddsdnek
alapelve
didda, gAztoltesu hidegkatddos stabi-
lizatorcsd stb.) feldpitett „paramete-
res” stabilizAld Aramkorokre, ahol a
kdtpdlusd elemek ellenallasukat auto-
matikusan valtoztatjak:
— visszacsatolasos, zart hataslancd
fesziiltsdgstabilizatorokra, mas szdval
fesziiltsegBzabalyozokra. Ez utdbbi
esetben az ellenallasat automatikusan
valtoztatd egyszerfi kdtpdlusd stabili-
zald elem szerepet aktiv eszkozoket is
tartalmazo aramkori fokozat veszi At.
Itt megfeleld szabalyozo aramkor gon-
doskodik a szabalyozd elem (pl.: tran-
zisztor) ellenallasanak megfeleld ira-
nyd es nagysagd valtoztatasArdl.
Az a abra szerint soros, a b abra sze-
rint pedig parhuzamos szabalyozd
elemmel mfikodd (mely lehet fesziilt-
segstabilizald ketpdlus, illetve ellen-
AllasAt kiilsdleg valtoztathatd eszkoz)
megoldasrdl beszelhetiink. A parhuza-
mos stabilizator! altalaban kisebb tel-
jesitmenyek eseteben alkalmazzak.
4.52. dbra. Feszidteigosztok: a) ellen-
dlldeoe; b) Zener-diodas osztd
4.54. dbra.Zener-di6ddefeszultedgstabilizdl6 alapkapcsolas: a) a kapesolas elvi rajza;
b) a mukodds grafikus magyarazata; c) az a) abran mutatott aramkor helyettesitd
kapcsoldsa
78
Teljesitmenyfelvetele kozel allandd es
a terhelestdl fiiggetleniil maximalis
erteku. Igen nagy eldnye, hogy a sta-
bilizator kimeneti kapcsainak rovidre-
zarasa nem eredmenyezi a szabalyozd
elem tdlterheleset.
A soros stabilizdtorokat a kis es nagy
teljesitmenyek esetdn is egyarant al-
kalmazzak. Teljesitmenyfelvetele a
terhelessel aranyosan valtozik, Igy
valtozo terhelesnel nagyobb hatasfok
erheto el, mint a parhuzamos stabili-
zatomal. A soros stabilizator igen
nagy hatranya, hogy a kimenet rovid-
rezarasakor fellepd zarlati aram a sza-
balyozd tulterheldset okozhatja. Meg-
feleld tdlaramvedelemrdl ezert feltet-
leniil gondoskodni kell.
A fesziiltsegstabilizald ketpdlusok-
kal felepitett parameteres, parhuza-
mos stabilizatorokhoz olyan aramkori
elem sziiksdges, amelynek kapoes-
fesziiltsege a rajta atfolyd aramtdl
fiiggetleniil allandd. A soros stabili-
zator-kapcsolas viszont olyan eszkoz-
zel valosithatd meg, amelyen az atfolyd
aram a rajta esd fesziiltsegtdl fiigget-
leniil allandd.
4.4.1. Stabilized ketpolusokkal fel-
epitett egyenfesziiltseg-sta-
bilizatorok
Zener-diddas feszultsdgstabilizalo kap-
csoldeok
A Zener-diddak zardiranyd jelleg-
gorbeje (4.54.b dbra) abban tdr el az
egyeniranyitd diddaketdl, hogy sajat
szerkezeti kialakitasa reven, meghata-
rozott fesziiltsegerteken torik le es a
letores meredekebb.
Egyszeru fesziiltsegstabilizald kap-
csolas pelddjakent a 4.54.a. abran R
ellenallas ds Zener-didda soros kapcso-
lasat abrazoltuk. A b abra szerint a
ZlUb, bemeneti feszultsdgvaltozashoz
tartozo dUki kimeneti fesziiltsdgvalto-
zas annal kisebb, minel meredekebb a
didda letoresi jelleggorbeje. Minthogy
az Rt terheles a Zener-diddaval par-
huzamosan van kotve, a kimeneti fe-
sziiltedg kozel allandd marad az It ter-
heldaram vatozasa esetdn is. Ameny-
nyiben a 4.54.0. abra kapesolasaba a
Zener-diddat helyettesitd kepevel raj-
zoljuk be, akkor a c abra szerinti
helyettesitd kapcsolashoz jutunk. A
kapcsolasban rz a didda differencidlis
ellenallasa, Uzo a letoresi fesziiltseg,
amelyet olyan fesziiltsegdrtekkdnt de-
finialunk, ami a letoresi jelleggorbe
meghosszabbftasat a fesziiltsegtenge-
lyen metfizi (lasd b abrat).
Zener-diddakat kb. 2,3 V-tdl 250 V
fesziiltsegertdkig gyartanak. A leg-
kedvezdbb stabilizalasi viszonyokat
olyan stabilizatorokkal lehet elemi,
amelyekben 5 — 6 V kozdtti Zener-
didddkat alkalmaznak. Ha nagyobb
fesziiltseget kell stabilizalni, ugy cel-
szerubb tobb 6 V-os Zener-diddat
sorbakapcsolni.
A kapcsolasban sziiksdges eldtet-
ellenallas ertdke a kovetkezdkdppen
hatarozhatd meg:
о иы-им
t^nax
A dioddk 100x100x2mm-es Al hutolapon
240 V
220 V
200v
0
b,
4.56. <ibra. Kiilonbozd ёв valloztathato
feszullsdgil stabilizdtorok
в ™ 4xAYlO2T
2xZX9,1
2500p
50V
9 V, 50 mA
200n
250V
-o 0V
9V 50mA
4.55. dbra. Zener-diddas halozati stabilizalt tapforrasok
ahol a Zener-didda maximalisan
megengedett Zener-arama.
A 4.55. abran Zener-diddas haldzati
stabilizalt tapforrasokat abrazoltunk.
Az a es b abra aramkordben a C„ R,,
C4, illetve Ci, Ri, Cs elemek a nagy-
frekvencias impulzusszeru zavarok
megsziintetesere hivatottak. Mindket
tapegysdg bugofesziiltsege 50 mV,
25 mA maximalis terheldaram mellett.
A c abran t- 9 V, 50 mA max. terhel-
hetdsegQ, teljesltmeny Zener-didddk
felhaszndlasaval felepitett kapcsolast
lathatunk.
Tobb esetben sziikseges lehet kiilon-
bozd es valtoztathatd kimeneti fesziilt-
sdgfi stabilizalt fesziiltsegforras. A
4.56. abran ot igen egyszeru kapcsolasi
megoldas lathatd. Az a abran latha-
tdan a kiilonbozd Zener-fesziiltsegQ
diddakrdl kiilonbozd stabil fesziiltsd-
gek nyerhetdk. Kozdpkivezetes alkal-
inazasaval kettds tapegyseg is keszit-
4.57. abra. Kisfeszultsigu fesziiltseg-
stabilizciiorok
hetd (b abra). A c abran a К kapcsolo
zarasaval a ket Zener-didda parhuza-
mosan kapcsolddik. Ekkor a nagyobb
Zener-fesziiltsegu Z- didda hatastalan
marad, mivel a kimeneti fesziiltseget
az alacsonyabb letoresi fesziiltsegfi
didda hatarozza meg. A d abran a ki-
meneti fesziiltsdg a szilicium diddak
rovidrezarasaval, illetve nyitasaval
valtoztathatd. Az e abran a kimeneti
fesziiltseg a potenciometerrel 12...
... 15 V kozott allithatd.
Sok esetben sziiksdges kis fesziiltsdg-
ertekek Btabilizalasa. Zener-diddakat
csak 2,3 V felett tudnak eldallltani.
Kisebb kovetelmenyek kielegltesere
nyitdiranyban kapcsolt germanium
vagy szilicium diddas kapcsolds is meg-
feleld (lasd 4.57. a/1. abrat). Az egyen-
iranyltd diddak fesziiltsdgesdsdnek val-
tozasa (zfUki) eldg nagy aramingado-
zasok mellett is viszonylag kicsi
(a/2 abra).
Precizids kisfesziiltsegfi referencia-
fesziiltsdg-forras kdszithetd tdrvezer-
Idsu aramstabilizalo didda alkalmaza-
saval (4.57.b. abra). A didda ilyenkor
meghatarozott allando erteku aramot
hajt at egy ismert drtdkii ellenallason.
A c Abra hidkapcsoldsii kisfesziilt-
segli stabilizald aramkort mutat. A d
abran a 12 V-os Zener-fesziiltsegbdl
10 V-os diddat felhasznalo Zener-did-
das osztdval 2 V fesziiltsdget kapunk.
A Z, didda a kimenetre vonatkozdan
nem stabilized, sdt a Z, didda fesziitseg-
valtozasai osztas nelkiil atjutnak a ki-
menetre.
A 4.58. abran transzformator nel-
kiili Zener-diddas haldzati stabilizalt
tapegysdgek lathatok. Ezek a tap-
egysdgek csak megfeleld eletvedelmi
ovintdzkeddsek betartasaval iizemel-
tethetdk. A fesziiltsegejtes teljeslt-
menyveszteseg nelkiil, kapaeitiv ellen-
allassal biztosithatd. Az 50 Hz-es hald-
zati frekvencian, ha a kapcsolasokban
0,5 gF-os kondenzatort hasznalunk,
akkor az kb. 6,4 kohm kapaeitiv
ellenallast kepvisel. A kapcsolasokban
a teljes eldtetellenallast a C kondenza-
tor es a vele sorbakapcsolt R, ellen-
allas hatarozza meg. A b es a d abra
aramkorenek mukodese lenyegeben a
4.18. es 4.15. abran mutatott aramko-
rok mfikoddsevel azonos. A c abranal
Simon-fesziiltsegkdtszerezdrdl taplal-
juk a Zener-diddat. Az aramkorben a
Zener-didda eldtdtellenallasat itt is a
C kondenzator es az azzal sorbakap-
csolt R, ellenallas alkotja.
Paraztfeny-stabilizdtorcsoves
feszuUsigstabilizdlas
A parazsfeny-stabilizatorcsd egy
olyan gaztdltesu didda, amelyben a
kddfenykisiiles fizikai tulajdonsagat
hasznaljak ki. Begydjtott allapotuk-
ban a specifikalt mGkikldsi tartomany -
ban a rajtuk esd fesziiltsdg gyakorlati-
lag nem fiigg az atfolyo aramtdl
(4.59. abra). Az ilyen csovek kapocs-
fesziiltsege a gaztoltestdl fiiggden
75... 150 V ertekfl. A stabilizator
alaparamkore a 4.59. b. abran lathatd.
A meretezes lenyegeben megegyezik
a Zener-diddas stabilizatorokra vonat-
kozdkkal. Itt is eldszor a stabilizdld
elemet (fesziiltsdg, aramhatarok) kell
a terheleshez viszonyltva kivalasztani,
majd az Rs erteket kell kiszamftani.
A bemeneti fesziiltseg drtdke a gyakor-
latban a kimeneti fesziiltsdg 1,5. . .2-
szerese. A parazsfdny-stabilizatorcso-
vek belso ellenallasa tlpustdl fiiggden
50. . .200 ohm. Az alapkapcsolassal
R1 470k R2 470
b,
4.58. abra. Transzformdior nilkuli
Zener-diodas halozati stabilizalt tapegy-
зёдек
20%-os bemeneti fesziiltsegvaltozas
eseten a kimeneti fesziiltseg minddssze
1%-ot valtozik.
Az egy parazsfeny-stabilizatorcsdvel
megvaldslthatd, 150 V-nal nagyobb,
vagy kiilonbozd drtdkii reszfesziiltse-
gek tobb csd soros kapcsolasaval erhe-
tdk el (4.60. abra). A hasonlo Zener-
diddas kapcsolastdl eltdrden itt meg
gydjtdellenallasok is sziiksegesek.
Ugyanis a csovekhez sziiksdges gyiijtd.
80
4.60. abra. Stalidizdturcsijrek soros kap-
csohisa kiilimbozo kimeneti feszidtsegek
cloi'dl'dasa celjiibol
fesziiltseg valuinivel nagyobb, mint a
ncvleges egesi fesziiltseg Tobb esd ese-
ten ez a hatas osszeadddik. Igy jani-
lekos parhuzamos ellenalltisokkal tesz-
sziik lelietdvc a biztos begviijtiist
(R.esll,).
Sokkal nagyobb stabilizalasi tenyezd
ei'heto el C1.61. dbra) kaszkiid-kapeso-
lasii stabilizaliissal, amelyet ketfoko-
zatii fesziiltseg-stabilizald alapkapeso-
lasnak kell tekinteni A masodik
stabiliz.alo elemnek (pl.: stabilizator-
csd. Zener-dioda) esak a terheloaram
megvaltozasaira kell stabilizalni, lii-
szen a bemenet felol mar stabil egyen-
fesziiltseget кар. A kapesolas eredd
stabilizahisi tenyzdjet a ket stabili-
zaliisi tenyezo szorzata adja (100...
200-szoros ertek).
A 4.62. abnin lathato gyakorlati
kapesolasban S5A2 tipusjelfi, S5 V
egesi fesziiltsegii esdvet hasznaltniik.
Legkedvezobb raunkaponti arama (>
mA. Ez esetben diiftje jobb, mint
0,3°() es az egesi fesziiltseg hdniersek-
letfiiggese 0.S mV/С. A kapcsoliLs
meresi eelokra kb. 1 mA-rel terhel-
heto.
4.4.2. Tranzisztoros stabilizalt
tapegysegek
A 4.63. abnin egyszeru, alereszto
tranzisztoros fesziiltsegstabilizator lat-
hatd. A kapesolasban a mintavevo
osztd az R, —Rs elemekbol, a referen-
eiaelem pedig a Z Zenerdiddabol epiil-
fel. A niintavevd osztdn es a Zener-
diodan esd fesziiltseg kiilonbsege ve-
zerli a T.2 tranzisztort. A T2 tranzisztor
kollektor.iramanak javaresze az R, es
R3 ellenallasokon folyik keresztiil.
Ezzel a Ta kollektorarama ineghat.i-
rozza a T, ateresztd tranzisztor kollek-
tora es bazisa kozotti fesziiltseget.
Ha a kimeno fesziiltseg emelkedik,
akkor a T2 tranzisztor emitterehez kd-
pest emelkedik annak bazisan is a
(negativ) fesziiltseg. Ennek az a ko-
vetkeznienye, hogy a Ta tranzisztor
kollektorarama megno es igy a TL
tranzisztor kollektora es bazisa kozott
egy’ nagyobb fesziiltseg jon letre. Ily
modon a T, tranzisztor negativ bazis-
fesziiltsege csokken, igy csokken annak
kollektorarama, mely a kimeno fesziilt-
seg emelkedcse ellen hat.
A T. ateresztd tranzisztor rovid
idejii tularamvedehnet biztositja az.
Rsr ellenalliis es a 1), didda. Az RBC
4.61. abra. Ketfokozatu stabilizator nagy
stabditiisn kimeneti fesziiltseg eliiallita
sara
4.62. abra. Nagy stabilitasil kimeneti
fesziiltseg eli’dllitdsa tobbfokozatil stabi-
lizdtornd
aramcrzekeld ellenallast tigy kell meg-
hatarozni, bogy a maximalis kimend-
aram eleresekor az ellenallason esd
fesziiltseg a D, didda kiiszobfcsziilt-
sege foie emelkedjen.
Rovidrezart kimenetnel a teljes U,
bemeno fesziiltseg a T\ tranzisztorra
keriil. Ebben az esetben a T, tranzisz-
tornak igen nagy teljesitnienyt kell
disszipalnia. A megszokott hiitoborda-
zat segitsegevel ezt az alkalniaz.ott
tranzisztorok csak riivid ideig birjak ki
Igy sziiksegesse valik gyorsan olvadd
biztosit-ek alkalmazasa (B,).
A kimeneti fesziiltseg az Rs poten-
ciomdterrel allithatd be a sziikseges
ertekre.
E kapcsolasi rajz alapjan megepit-
heto, kiilonbozd kimeneti teljesit-
menyt nyujto tapegysegck alkatelem-
ertekeit a 10. es 11.a tabldzat tartal-
mazza.
A kapcsolasban az. ellenallasok ter-
lielhetosege: R„ R, R„ R4, R,: 0,1 W;
Rsc: 1 W. Az ateresztd tranzisztor hu-
tesere 1 mm-es feketitett aluminium
lemezt alkahnaztunk. A tablazatban
levo adatok maximalisan 40 “C kor-
nyezeti homersekletre vonatkoznak.
A tranzisztorok betaja: AC 128K
В «=220; AU 155 B^200; AD 162 В
120 legyen.
A inegvaldsitott kapesolasok ki-
menoellenallasa es bugdfesziiltsege tel-
jes (капах) es felterhelesncl (l/2 Ikimax)
a ll.b tablazatban talalliato.
nt. talMzat. А Г.СЗ. tibra alapjdu mrfffpiUirTd. kwliinbAzd kinieneli-telir.nibii^njit biztosilu tdpryuzrgrk vlkaMemtrUkei
Sor- SZUlil 1 Ki (V) I Ki max (mA) z Di Ъ Hntoiap (шт) Ts Ellenallasok Kundenzatorok
Ri=lU (D) 1<3 (kO) R. («) Rs (io Rsc (fj) Ci (mF) Ca (MF)
1. 6 200 ZF 5,6 BAY 44 AC 128 К 50X50 AC 125 1000 2,2 820 250 1,1 2000 25
2 6 1000 ZF 5.6 BAY 44 AD 162 70X70 AC 125 160 2,2 820 250 0,5 5000 100
3. 9 24JO ZF 7,5 BAY 44 AC 128 К 60X60 AC 125 1000 2 2 820 250 1,0 2000 25
4. 9 700 ZF 7,5 BAY 44 AD 162 70X70 AC 125 340 2.2 820 250 U,6 Sooo 100
5. 12 200 ZF 11 BAY 44 AC 128 К 60X60 At 125 1500 2,2 820 250 1,0 2000 25
6. 12 700 ZF 11 BAY 44 AD 162 70X70 AC 125 510 2 2 820 250 0,5 5000 100
7. 24 100 ZF 22 BAY 44 AC 128 К 60X60 AC 125 1500 4,3 5600 1000 2,7 600 20
8. 24 300 ZF 22 BAY 44 AD 162 70X70 AC 125 820 4,3 5600 1000 1.0 2000 50
0. 0 ..12 200 ZF 5.6 BAY' 44 AD 155 110X110 AC 125 1500 2 2 470 500 1,0 2000 25
10. 6. ..12 700 ZF 5,6 BAY 44 AD 162 140X140 AC 125 510 n 0 470 500 0.5 5000 100
J l.a tabldzat. .1 1.(13. dbra alapjdit mvueinthelo dabilizdtorok kdlozali rettzenek adatai
Sor- 1 kilozati transzformator Kg yen i rdnyi to
i»p (menet) <lp (iiimCnL) 118 (menet) •Is (nimCiiL)
1. VI 42/1.» 4700 O.L 218 0.38 B30C600/350 (4X81EK 1)
M 55/20 2580 0,13 LL8 0,70 B30C2000/1200
3. M 42/15 4700 O.L 300 0,34 B30V350/250 (4XS1EK 1)
4. M 55/20 2580 0,13 158 0,55 B3C0800
5. M 42/15 4700 0,1 350 0.34 B30C350/250 (4XS1EK 1)
«. M 55/20 2580 0,13 179 0,55 ВЗОС800
7. M 12/15 4700 0.1 680 0,26 B60CX220/150 (4XSiEK 1)
8. M 55/20 2580 0,13 346 0,45 B60C850/400 (4XS1EK 1)
9. M 55/15 4700 II. 1 396 11.34 B3OC2350/250 (4XS1EK 1)
10. M 55/20 2580 0,13 179 0,55 B30C800 (4XWEK IF)
(1) Dinaniolemez IV., valtakozo ir^nyban rctegezve
A 1.61. abran nagy stabilittissal ren-
delkezo gyors szabalyoziisi sebessegti
stabilizalt tapegyseg lathatd. Erze-
keny erosltdkbdl es digitalis arainko-
riikbol allo kapesolasoknal mar az
egeszen rovid ideji'i fesziiltseg valtozii-
sok is zavarolag hatnak. Ezert az ilyen
aramkoroknel alkalmazott tapegyse-
geknek igen jo tranziensatvitellel, va-
lamint- kis biigdfesziiltseg-ertekkel kell
rendelkezniok.
A 4.64. abran lathatd stabilizalt tap-
11.b tabldzat
Uni/ Ikimax 'k! lrb * klmax t-8ctt*n I'b <>'»lki<nax eseten
(V/mA) (ohm) (mV) (mV)
6/250 1.6 1.5
6/1000 0.3 7 3,5
9/200 0,2 0,6 0.2
9'700 0.15 1,0 0,3
12'200 0.1 1.0 0,7
12'7(X) 0.6 0.6 0,3
24 100 5,0 Z. л 1,2
24 300 •3.0 1,5 1,5
6 . . . 12/200 0.6 . . . 0.9 5.0 1.5
6 . . . 12'700 0.2 . . . 0.6 1.5 0.3
I.ti3. 'ibra. .Itere.sztb Intnzixztoroe jeezultsegntabilizator
• gyseg nnikodeset a 4.65. b. abran hit-
liato egyszerusitett kapcsolas alapjan
kiivethetjiik nyomon. A T4 es T3 tran-
zisztorok differenciaerositot kepeznek.
A T4 tranzisztor koiiektorardi vezercl-
jiik a 'i\ atereszto tranzisztort. A ve-
zerlofesziiltseg а ponton levo refe-
reneiafesziiltsegnek (Uref) es a +UkI
ponton megjeleno kimeneti fesziiltseg
leosztott reszenek osszehasonlftasa re-
ven adodik.
Az .itereszto tranzisztor viiltoztat-
hato erteku elienalliiskent viselkedik:
az crteke inindenkor akkorara sill be,
hogy a refereneiajel erteke es a szabsi-
lyozott jellemzonek a pillanatcrteke
osszhangban Legyen.
Az atereszto tranzisztor biizisaramat
az I в aranigenersitor biztositja (T„ a
4.64. ilbriin). Ez kepezi egyiittal a
T„-es tranzisztor munkaellenailasat is,
mely igen nagy erteku ellenallast je-
lent. Ebbol kovetkezik, hogy a T,
tranzisztor jelentos mertekben eroslti
a kiilonbsegi jeleket. Az JB aramge.ne-
riitor alkalmazasa egyiittal lehetetlen-
ii(- teszi a nem stabilizsilt tapfesziiltseg
visszahatassit az atereszto tranzisztor
bsizisara.
A differenciaerdsftdt alkotd tran-
zisztorok einitterkoreben is talalhatd
egy ilraingcnerator (Ia), melynek reven
elerheto, hogy a kiilonbsegi jelekre nez-
ve rendkiviii kicsi legyen az emitter-
impe< lancia.
Az aramgeneratorok tapfesziiltseget
(Isisd 4.64. libra) a nem stabilizsilt tiip-
fesziiltsegrol csatoljuk ki a 14,-cs es a
C, elernek segitsegevel. Ennek a meg-
oldsisnak az az eldnye, bogy7 a D,di6da
nagy zsiroiranyii ellenallasa folytsin a
szabalyozdbol szarmazo visszahatiisok
nem okozhatnak karos hatiisokat (be-
rezges!).
A beavatkozoszervet a T2—T, (ill.
TB) tranzisztorokbol alld Darlington-
kapcsolas alkotja.
A kimeneti fesziiltseg a J* potcneio-
nieterrel alifthato be a megfelelo er-
ts-kre.
A kinienetre csatlakoztatandd ele-
ktrolitikus kondenzator alkalmazasardl
leinondtunk, ugyanis ezzel csak ron-
tottuk volna a kimeneti jellemzok
josagiit.
Areferenciafesziiltseg-forrassalszem-
ben azt a kivanalmat tiimaszt-
juk, hogy- stabil vonatkoztatasi fe-
sziiltseget szolgaltasson es e fesziiltseg
nagy mertekben fiiggetlen legyen a ha-
ldzati fesziiltseg es a homerseklet inga-
dozasaitdl. Altalaban Zener-diodiik
haszniilatosak refereneiafesziiltseg-for-
raskent. A koztudatban az a nezet
jarja, hogy barmilyen Zener-didda al-
kalmas erre a eelra. A gyakorlatban
azonban ez nem.igy van. A legjobb
stabilizaliisi tulajdonsagokkal rendei-
kezo Zener-diodiik Zener-fesziiitsegei
5. . .7 V kiizott vannak, mivel mind a
magasabb, mind az alacsonyabb Ze-
ner-fesziiltsegn diddak iliffereneiiilis
ellenallasa nagyobb. A diddan atfolyo
aram inegviiltozasakor a disszipacio is
mcgvaltozik, ez homersekletvaltoziist
okoz melynek kovetkezmcnye a Zener-
62
1.6 I. abra. Nagy xtabilitaxa alt-ri-xzto tntnzixztVTOx .stabilizalt tapegyseg
fesziiltseg hoinerseklet i egyiitthatotol
fiiggi> i negvii I toziisa.
Refereneiafesziiltseg eloallitasara
kisteljcsitmenyu Zener-diiid.ikat kell
feihaszmilni (altalaban 200. . .500 mW.
Az adatlapokat gondosan inegvizsg.il-
va, inegiillapithatok. bogy a garan-
tiilt Zeiier-fesziiltsegerteket (tarto-
manyt) esak egy bizonyos liramra, il-
letve liramtartomanyra adjak meg.
A Zener-diodakat ezert celszerii lillan-
<16 aramriil iizemeltetni. hogy a
tapararn ingadoziisai ne okozzanak na-
gyobb fesziiltscgeltcreseket, mint aho-
mersekletvaltoziisok.
12. tdbldzal. A 1.64. dbra niUaggal jeldU alkatrlemei
4.63. abra-. A 4.64. abra kapceoUimtnak
referenciafeszultsegforrasa (a) es a sza-
balyozokbr egyszeriisitett ararnkori fel-
epitese (b)
A 4.65.0 abran lathato kapesoliis ki-
eleglti ezeket a kivanalmakat. A Zener-
diod.it az allando aramot biztosito
T,-es trauziszton‘61 taplaljuk meg.
A tranzisztornak a biizisfesziiltseget a
ket — nyitoiranyban elofeszitett —
szilicium dioda (l)4 es Ds) segitsegevel
allando erteken tartjuk. A kollektor-
aram Igy a t.ipfesziiltsegnek a csokke-
nesekor is aliandd crtekfi marad. Ez az
aram hatarozza meg a Zener-dioda
mu nkapont j.i t.
A tapegyseget tuliiramvedo kapeso-
liissal is ellattuk. mely a Ts tranzisz-
torbol, a Th tirisztorbol, valamint az
Rb R2, Ra es It, ellenallasokbol all.
A kimeneti aram fesziiltsegesest hoz
letre az R, es Rz parhuzamosan kap-
esolt elleniillasokoii, s igy a Te tran-
I kletab. (V) TranszforniAtor szekunder fe- sziiltseg L's (V) P (kD) K10 (кгл Rii (k 12) H, (k 0) Z
6 12 2.5 1,3 20 2.7 ZPD 5,6 (Uz-5,6 V)
9 12 5,0 12 20 2 7
12 12 5.0 27 27 2,7
15 18 5,0 39 22 2,7
24 24 5,0 27 «,2 4,7
30 30 5,0 36 8,2 4,7
40 45 5,0 62 9.1 4.7
50 60 5,0 75 9,1 5.1
0,6
KiXB2 =
1 К Imax
zisztor kinyit, ha a kimeneti aram
erteke meghaladja a megengedett leg-
nagyobb aramot. Ekkor a tirisztor be-
gyujt s lecsokkenti a T2 tranzisztor
biizisaramiit, aminek az a kovetkez-
menye, hogy a kimeneti aram is esok-
ken. A felhasznalhato tirisztor-tipu-
sok: 2N1595; 2N1596; 2N878; 2N879,
stb.
Az R, es R2 parhuzamosan kapesoit
ellenallasok eredojenek sziikseges er-
teke:
0,6
RjXRts (ohm. A)
tkimax
ahol Iklmax a kimeneti arainnak az az
erteke, amelynel az <i.ramhatarolasnak
im'ikodesbe kell lepnie.
A 4.64. abra kapcsolasa alapjan a
esillaggal jelzett alkatelemek meg-
felelo megvalasztasaval 6... 60 V ko-
zotti kimeneti fesziiltseggel rendelkezo
es 1.5... 10 A terhclhetosegu tiipegy-
segek epitesere nyilik lehetftseg. A ’Г,
Bl) 239A tipusii tranzisztor alkalina-
ziisa eseten a tapegyseg 1,5 A-rel ter-
helheto (« es b pontok ekkOr rovidre-
ziirtak). A T, 2N3055 tipusii tranzisz-
tor bekotesevel a tartosan megenged-
heto kimeneti liram erteke elerheti a
10 A-t is. Megfelelo hiitesrol terinesze-
tesen gondoskodni kell.
A 12. tablazatban megtalalhato, hogy
a stabilizalt kimeneti fesziiltseg fiigg-
venycben inekkonira kell valaszta-
nunk a 4.64. <ibra kapcsoliisaban a
esillaggal jcliilt elemek erteket.
Amennyiben a kimeneti fesziiltseg-
nck a Zener-fesziiltseg es a maximalis
kimeneti fesziiltseg kozott allithato-
nak kell lennie, akkor az K„-es ellen-
allast rovidre kell zarni es az R,, ellen-
allas erteket 1,2 kohmra kell viilasz-
tani.
A Graetz-kapcsoliisii egyenininyito
eleineinek i negv.i lasztasakor iigyel-
niink kell arra, hogy ezeknek a maxi-
malis terheloaramot es rajuk eso ^aro-
fesziiltseget el kell viselniok.
83
в
01 -Ube
Cl
u,
’’□be *Uki
test
♦1^ ♦Uk,
test
3L----
ICstab Uima<“10A(5A)
R1 3
□II/
2N4398
+ube (M3 29551
3
□be-
o-
l^be^ki
kozos
pA78XXvpA78MXX
(MC78XXC)
•Uki
C2
ov
4.66. abra. A rnonolitikus integralt aratnk&ros feszultseg-
•stabilizator toinbvazlata
2N4398 (М32955)
CSZ
100 IOOOjj
4.6!). libra. Bogzitett kimeneti feszultsigu integralt sbibilizdtorok
terhMaramiinak novelese: a) piirhuzamosan kapesolt stabili-
zdtorokkal; b) es e) kiilsii dtereszto tranzisztorral
4.67. dbra. Bogzitett pozitiv kimeneti fesziiltseg elodllitdsa
harom kivezetessel rendelkezo integralt stab'dizatorokkal
A C,-es pufferkondenzator kapaci-
tasa fiigg a terheloaram erteketol. Nev-
leges fesziiltsegenek pedig legalabb
miisfelszeresen meg kell haladnia a
transzformator szekunder fesziiltsege-
nek erteket. A 0,5; 1,0; 2,0, ill. 5 A
terhelhetdsegii tapegyseghez 1000;
2000 ; 4000 ill. 10000 gF kapaeitasu
pufferkondenzatort kell hasznalni (Ct).
A C, kondenzator nevleges fesziiltseget
ugyanakkorara kell valasztani, mint a
C, kondenzatoret.
A 4.64. abra aramkori rajza alapjan
megepltheto tapegyseg jellemzd ada-
tai a kovetkezok:
Ukl =6...50 V
1к1тах = 1,5 A, T, kiilso tranzisztor-
ral 10 A
A kimeneti fesziiltseg megvallozasa
a kimenoaram
100 mA-es ugrasakor: 1,2 mV
A biigofesziiltseg-elnyomas erteke:
100 dB
A stabilizaci6s tenyezd: 60 dB
(ibe/fki)
Aramhatarolas: bealllthato.
A maximalis disszipalt teljesitmeny
a T„ ill. T, tranzisztoron (megfelelo
hlitessel): 10, ill. 100 W.
1.1.3. Integralt aranikorokkel
felepitett tapegysegek
A monolitikus integralt fesziiltseg-
szabalyozok elterjedesevel az ele-
ktronikus kesziilekek tapegysege ma
mar nem nagyszamu diszkret elembol,
hanem egyetlen integralt aramkorbol
epiil fel.
Ma mar muszakilag es gazdasiigilag
is elonyosebb integralt szabalyozos
tapegyseget kesziteni. Ezek a szaba-
lyozok kis terheloaram eseten — a ki-
meneti fesziiltseg beallftasat lehetove
4.68. libra. Pozitiv kimeneti feszidtsegu
integralt stabilizator videlme a forditott
polaritasu bemeneti.fesziiltseg es a beme-
neti oldalon keletkezo rovidzar ellen
tevo fesziiltsegosztdn, a frekveneia-
kompenziilo kapacitason, valamint a
kimeneti aram korliitozasiira szolgalo
aramerzekelo elleniillason kiviil —
gyakorlatilag minden alkateleinet
egyetlen tokban tartalmaznak. Ezek
az aramkorok igen kis meretiiek es
kiva!6 jellemzokkel rendelkeznek. Mar
emlltettiik, hogy egy integralt ?iram-
kbros stabilizalt tapegyseg adott eset-
ben olesobb lehet, mint egy stabiliza-
latlan, kiilonosen akkor. ha alaesony
biigofesziiltseg elcrese a cel. Az integ-
ralt szabalyozoknal lenyegesen kisebb
kapaeitasu szurokoiulenzatorok alkal-
mazhatok. Itt a szabalyozo „nyeli el”
az egyenetlensegeket. Gyakran a szii-
rokondenzatorok koltsegeben jelent-
kezo kiilonbseg nagyobb, mint a sza-
balyozo ara. A nagy sz(ir6kondenzato-
rok a tapegyseg meretet pedig nem
kivant mertekben novelik.
A monolitikus integralt stabilizator
aramkorok tartalmazzak (4.66. dbra):
— A referencia-aramkort, mint az
alapjelet eloallito egyseget;
— az osszehasonlito aramkort, mely
mintat vesz a kimeneti feszilltsegbol,
s azt osszehasonlitja a referencia-
fesziiltseggel. Az aramkor kimeneten a
84
ket bemeneti jel kiilonbsegdvcl ara-
nyos hibajel jelenik meg;
— ez egyenfesziiltsdg-erdsitdt arnely
az osszehasonlitd aramkorbol erkezo
kiilonbsegi jelet akkora szintre emeli,
hogy az elegendo legyen a beavatkozo
eleni vczerldsdhez;
— a beavatkozo (szabalyozo) ele-
inet, mely elvcgzi az allando kimeneti
fesziiltseg fenntartasahoz szukseges
beallitast;
— az aramkorlatozdt es esetleg az
eloszabaly ozot.
Mint lathato, az integralt stabilizald
aramkor ugyanazokat a funkcidkat
tolti be, mint diszkret megfeleloje.
Belsd ararnkori konstrukeidja viszont.
attol igen elterd lehet.
Rogzitett kimeneti fenziilttiegii mono-
litikus stabilizdlorok felhaszndlasa
A rogzitett kimeneti fesziiltsdgu
integralt stabilizatorok harom kiveze-
tessel rendelkeznek: bemenet, kime-
net es a kozos foldpont. Tobbnyire
szabviinyos teljesftmeny tranzisztor
tokba epftik be oket. Ezeket a stabili-
zatorokat ugy kezelhetjiik, mint egyet-
len ararnkori elemet, fiiggetleniil belsd
kapcsolasuk specialis tulajdonsagai-
tdl.
A 13. tdbldzatban rovid attekintest
adunk a jelenleg kaphatd fix fesziilt-
segi'i integralt stabilizatorokrdl. Az
osszes tipust nem sorolhattuk fel, es
az adatlapokon megadott nagyszamd
jellemzok koziil is csak azokat valasz-
tottnk ki, amelyek a felhasznaldnak
kozvetlen jelentdseggel birnak. A ko-
vetkezdkben bemutatott kapcsolasi
peldak nehany alkalmazasi lehetoseget
mutatnak. Beloliik lijabb megoldtisok
is levezethetok. Tovabbi ararnkori ele-
mek felhasznalasaval a rogzftett ki-
meneti fesziiltseg helyett szabalyoz-
hatd kimeneti fesziiltseg is eldallfthatd.
Pozitiv kimeneti fesziiltseg eloalli-
tasiira mutatnnk peldat a 4.67. abrdn.
A kapcsolasban a stabilizalatlan tap-
forrast at kell hidalm egy C, konden-
zatorral is, hogy megakadalyozzuk az
esetleges berezgeseket, amelyek hibas
mukoddst okozhatnak. E kondenzator
csak akkor sziiksdges, ha az integralt
stabilizator jelentds tavolsagra helyez-
kedik el a szabalyozatlan egyenfesziilt-
seg-forras kimeneten levd szfirokon-
denzatortdl. A C\ kondenzator java-
13. tdbldzal. Nehany integriilt, rogzilett kimeno feszUltsigii stabilizator fobb adatai
2 Tipus Bemeneti fesziiltsdg: Ub (V) Uk, (V) Iki (A) St (mV) Pv(W) Rb (m 0)
Fair- /iA 7805 7...35 5 1 3 15 17
child mA 7806 8...35 6 1 5 15 19
/1А 7808 10,5... 35 8 1 6 15 16
M 7812 14,5. .35 12 1 10 15 18
/-Л 7815 17,5.. .35 15 1 11 15 19
MA 7818 21...35 18 1 15 15 22
MA 7824 27...40 24 1 1 18 15 28
Moto- MC 7805 C 7...35 5 1,5 2 15 30
rola MC 7806 C 8...35 6 1,5 3 15 35
MC 7808 C 10,5... 35 8 1,5 5 15 40
MC 7812 C 14,5.. .35 12 1,5 6 10 75
MC 7815 C 17,5. . .35 15 1,5 6 10 95
MC 7818 C 21...35 18 1 10 10 110
MC 7824 C 27---40 24 1 14 10 150
MC 7902 C -10 -2 1 — 10
MC 7005 C -10 — 5 1 — 10 —
MC 7906 C -11 -6 1 — 10 —
MC 7908 C -14 -8 i — 10 —
MC 7912 C -19 -12 1 — 10 —
MC 7915 C -23 — 15 1 — 10 —
MC 7918 C -18 1 — 10 —
MC 7924 C -33 -24 1 — 10 —
MC 146 8 ±30 ±15 0,1 9 — —
SFC 2805 35 5 1,5 3 20
•SFC 2806 35 6 1,5 5 20 —
Thom- SFC 2808 35 8 1,5 6 20 —
son- SFC 2812 35 12 1,5 10 20 —
CSF SFC 2815 35 15 1.5 11 20 —
SFC 2818 35 18 1,5 15 20 —
SFC 2824 40 24 1,5 18 20 —
solt kapacitaserteke a fiA. 78XX,
pA 78MXX, MC 78XX, SFC 28XX,
illetve az LM109/209/309, SG109/
209/309, LM340-XX tipusoknal 330,
illetve 220 nF,
Azokmil az integralt stabilizatorok-
nal, amelyek nincsenek ellatva belsd
polaritiis- es bemeneti rovidzarvede-
lemmel, ajanlatos e funkeidk kiilsd
diszkret elemekkel torteno megvaldsf-
tasa. Ha fennall annak a lehetdsege,
hogy a bemeneti fesziiltsdg polaritasa
megfordulhat (pl.: telepes kcsziilekek-
nel), az integralt stabilizator! vedeni
kell (lasd: 4.68. abra) az aramkorbe
beiktatott D, es В elemek segftsegd-
vel. Ellentetes polaritasu bemeneti
fesziiltsdg esetdben a D, didda veze-
tovd vfilik ds a В biztosftek kiolvad.
Normal iizemben — ellentetben a so-
ros diddas polaritasvedelemmel —
semmifele hatranya nines. A beme-
neti oldalon letrejovo rovidzar eseten
(pl.: pufferkondenzator zarlata, stb.)
a szabalyozo meg jobban kinyitja, s
ugyanakkor a kimeneten levd felt 61-
tott allapotii 0, kondenzator inverz
4.70. abra Vdltoztat-
hatb kimeneti fe-
szultsdg elSdllitdsa
rogzitett pozitiv fe-
szultsegu slabUizd-
torral
uzemre kenyszerfti az ateresztd tran-
zisztort. Ennek elkeriilesere szolgal az
aramkorbe iktatott D, didda.
Nagyobb kimeneti aram eldresdre a
4.69. abran lathatd ararnkori megolda-
sok alkalmazhatdk. A terhelhetdseg
kozel ketszeresere novelheto, pl. kdt
parhuzamosan kapcsolt integralt sta-
bilize! orral (a abra). A nagyobb ter-
heloaram biztositasara edlszerubb
azonban kiilsd soros ateresztd tran-
zisztoros kapcsolast alkalmazni. A b
abra kapesolasanal a maximalis ter-
heloaramot lenyegeben a T, soros at-
eresztd tranzisztor szabja meg. A meg-
epitett aramkor terheles-stabilitasa
2 mV, ha +Ube = 10 V; It =0. .. 10 A.
A bemenet-stabilitas: 20 mV; It = 10 A
terheldaram es Ube = 9. . .12 V beme-
neti fesziiltsdg esetdben. A b abra aram-
korenek rovidzarvedelemmel kiegeszf-
tett valtozata a c abran lathatd.
Bar a fix fesziiltsdgu integralt stabi-
lizatorokat allando kimeneti fesziilt-
segre terveztek, lehetseges azonban
oket valtoztathatd kimeneti fesziilt-
segu stabilizatorkent is felhasznalni
(4.70. abra). A stabilizalt kimeneti
fesziiltsdg rakeriil az R, ellenallas
kapcsaira, letrehozva egy refereneia-
aramot:
A stabilizator nyugalmi arama, amely
a kozos foldkapoes feldl folyik, hozzA-
adddik ehhez. Ez az osszevont aram
egy fesziiltsegesdst hoz letre az R,
ellenallas kapcsain, melynek erteke:
U, = (IQ + Iret) R,
Az R, ellenallason esd fesziiltsdg es az
Rj ellenallason esd Uxx fesziiltseg
85
4.73. abra. Kettos tapegyseg zdrlatvedel-
nie
4.71. abra. Fbgzitelt is edit 'it ato kimenetifeezultsig eloallitasa rrigzitctt
i’-<<> pozitiv fesziUtsegu stabillzdtorral
4.72. abra. Kettos
kimeneti fesziiltseg
eloaUitasa; a) ket in-
tegral! stabilizator-
ral; b) integral! sta-
bilizdlorral ismuve-
leti erositos stabili-
zator kombindldsaval
14. tabla nil. .1 4.; 7. abra kapcsolasanak elantrUkei
Uki (V) Ki (kohm) Кз (kohm)
7,5 0,33 0,32
8 0,81 0.72
8,5 1,28 1,08
9 1,76 1,40
0.6 2,23 1,68
10 2,71 1,94
11 3,66 2.38
12 4,61 2,75
13 5,56 3,06
14 6,51 3,33
15 7,47 3,56
16 8,42 3,76
17 9,37 3,94
18 10,3 4,10
19 11,3 4,24
20 12,2 4,37
21 13,2 4,48
22 14,1 4,59
23 15,1 4,68
24 16,0 4,77
25 17,0 4,86
26 17,9 4,93
27 18,9 5,00
28 19,8 5,06
29 20,8 5,12
30 21,7 5,18
31 22,7 5,23
32 23,6 5,28
33 24,6 5,33
34 25,5 5,37
35 26,5 5.41
36 27,4 5,45
37 28,4 5.49
osszege adja a kapcsolas kimeneti
fesziiltseget:
UM = (iQ + I„f)R,+UM
Behelyettesftve Iret erteket:
Um = (Iq+ )R, +Um = Uxx(1 +
R.
+Ki)+IqR.
M6s szdval, amennyiben a kozos ki-
vezetest fesziiltsegosztordl taplaljuk,
akkor az osztasviszony mddositasa a
kimeneti fesziiltseg valtozasAhoz ve-
zet.
A 4.71. abran pA 7805; MC 7805C,
vagy LM 340-05 es LM 741 tipusii
integralt aramkorrel felepithetfi, ket-
tds kapcsoloval kivalaszthatd 5 V-os
rogzitett, vagy 8... 17 V kozott sza-
balyozhato kimeneti fesziiltsegfi tap-
egys6g aramkori kialakitasara ldthat6
pelda.
4.74. dbra. A FAIUCHILD-cig altal gydrtott pA 723 tipusii integralt aramkor
tbmbvdzlata
86
4.7-7. dbra. A /iA 723 tipusit integralt aramkor aramkbri fdepitesc
15. tabldzat. Eletnertekelc a 4.78. dbrahoz
UM (V) Ki (kOhm) R3 (kOhm)
9,27 2,4
2.5 6,7 3,0
8 4,9b 3,«
3,5 3,75 3,9
4 2,84 4,3
4,5 2,12 5,1
!» 1,55 5,6
1,08 5,6
6 0,69 6,2
6,5 0.36 6,8
16. tabldzat. Ellendlldzdrtekek a 4.70. dbrahoz
(V) Ra (kOhm)
40 43,88
45 48,91
50 53.95
55 58,98
60 64,02
65 69,05
70 74,09
75 79,12
80 84,16
85 89,19
90 94,23
95 99,26
100 104,3
110 114,4
120 124,4
130 134,5
140 144,6
150 154,7
160 164,7
170 174,8
180 184,9
190 194,9
200 205,0
210 215,1
220 225.1
230 235,2
240 245,3
250 255.4
17. tabldzat. Ellendlldttffiflcelc a 4.80. dbrahoz
Um (V) K2 (kOIim)
(> 2,44
6,5 2.95
3.45
у 3,95
8 4,46
8,5 4,96
9 5,46
9,5 5,97
10 6,47
11 7,48
12 8,48
13 9,49
14 10,50
15 11,50
16 12,51
17 13,52
18 14,53
19 15.53
20 16,54
21 17.55
22 18.55
23 19.56
24 20,57
w>5 21,57
26 22,58
27 23,59
28 24,60
29 25,60
30 26,61
31 27,62
32 28,62
33 29,63
34 30,64
35 31,64
36 32,65
37 33,66
A 4.72. abrankettoskimenetifesziilt-
segfi stabilizator-kapcsolasok latha-
tok. Kettos kimeneti fesziiltseg elo-
allitasa ket rogzitett fesziiltsegfi stabi-
lizator felhasznalasaval a 4.72.U. abra
szerinti kapesoliisi sema szerint valo-
sithato meg. A b abra aramkorenel a
pozitiv kimeneti fesziiltseget egy ha-
rom kivezetessel ellatott rogzitett fe-
18. tabldzat. EllenalldserMek a 4.81. dbrd-hoz
u,„ (V) K2 (kOIim)
35 31,64
40 36.68
45 41,71
50 46,75
55 51,78
60 56,82
65 61,85
70 66,89
91,92
80 75,96
85 81,99
90 87,03
95 92.06
100 97.10
110 107,17
120 117,24
130 127,31
140 137,38
150 147,45
160 157,52
170 167.59
180 177,66
190 187,73
200 197,80
210 207,87
220 217,94
230 228,01
240 238,08
250 248,15
sziiltsegfi, a negativ kimeneti fesziilt-
seget pedig egy mfiveleti erfisitovel
felepitett stabilizator-kapesolas bizto-
sitja.
A kettos kimeneti fesziiltsegu stabi-
lizatoroknal gyakran keletkezhet fold-
fiiggetlen zarlat. Ez esetben az at-
ereszto elemekre ketszeres fesziiltseg
juthat. Amennyiben a 4.73. dbra aram-
kore szerint nagyobb atereszto aramii
diodakat (Dt; D2) kotiink zaroirany-
ban a kimenetekre, akkor a + Uki es
—Ukl kapcsok rovidrezarasakor nem
juthat ketszeres fesziiltseg a kiilso at-
ereszto tranzisztorokra.
.abra. A F AIRCHI LD-сёд fiA 723tlpusii monolitikus integralt stabilizatordnak fobb karakterisztikai
Auki mv
Maximalis terheloaram a beme-
net es kimenet kozotti feszultseg- g j Aram ha taro Iasi karakterisztika az
Kdlonbseg tuggvenyeben ’ Aramhatarolasi karakterisztika ’ atmenet tramersekletenek fuggwnyeben
4.77. abra. 723 tipusii integralt aramkorrel felepitheto 7,5
... 37 V-os kimeneti feszultsigu stabilizator
4.80. <ibra. 723 tipusii integralt aramkorrel felepitheto,
— 6... —37 V-os kimeneti feszultsegu stabilizator
4.79. abra. 723 tipusii integralt aramkorrel felepitheto,
40 .. . 250 V-os kimeneti feszilltsegu stabilizator
4.81. abra. 723 tipusii integralt aramkorrel felepitheto,
— 35... —250 V-os kimeneti feszultsigu stabilizator
19. tdbldzal. Az R,c aramdrzdlcM ellendUds drUkz (ohm) az eszlcbz rdlegMmdndlMdnek 6z a tdpenyste dramd-
nak filgffvdnydben
4.78. libra. 723 tipusii integralt aram-
korrel felepitheto, 2 .. . 6,5 V-os kime-
neti fesziiltsegu stabilizator
Imax (A) —20°C o°c 25°C 50°C 75°C 100°C
0,02 36,5 35,0 33,0 31,0 28,5 26,5
0,04 18.25 17,5 16,5 15.5 14,3 13,3
0,06 12,17 11,6 11,0 10,3 9,5 8,83
0.08 9,13 8,75 8,25 7,75 7,13 6,63
0,1 7,30 7,0 6,60 6,20 5,70 5,30
0,2 3,65 3,50 3,30 3,10 2,85 2,65
0,3 2,43 2,33 2,20 2,06 1,90 1,77
0,4 1,83 1,75 1,65 1,55 1,43 1,38
0,5 1,46 1,40 1,32 1.24 1,14 1,06
0,6 1,22 1,16 1,10 1,03 0,95 0,88
0.7 1,04 1,0 0,94 0,89 0,81 0,76
0,8 0,91 0,88 0,83 0,78 0,71 0,66
0.9 0,81 0,77 0,73 0,69 0,63 0,59
1,0 0,73 0,70 0,66 0,62 0,57 0,53
1,2 0,61 0,58 0,55 0,51 0,48 0,44
1,4 0,52 0,50 0,47 0,44 0,41 0,38
1,6 0,46 0,44 0,41 0,39 0,36 0,33
1,8 0,41 0,39 0,36 0,34 0,32 0,29
2,0 0,365 0,35 0,33 0,31 0,285 0,265
2,5 0,292 0,28 0,264 0,248 0,228 0,212
3 0,243 0,233 0,220 0,206 0,190 0,177
3,5 0,208 0,2 0,188 0,177 0,162 0,151
4 0,183 0,175 0,165 0,155 0,143 0,133
4,5 0,162 0,155 0,146 0,138 0,127 0,117
5 0,146 0,14 0,132 0,124 0,114 0,106
89
1.82. libra. Ukl = 5 V kimeneti fesziiltsegu, 1A terhelhelosegii
feszultsegstabilizdtor
4.83. dbra. Uki=24 V kimeneti fesziiltsegu. 1.5 .4 terhelhe-
tosegu feszultsegstab ilizdtor
Univerzdlis stabilizdtorok felhaszndldsa
Azokat az integralt stabiliziitorokat
nevezziik nniverzalis stabilizatorok-
nak, amelyeknel az aramkor tobb
pontjat kivezetik. Ez a kapcsolasi
variacidk szamanak noveleset teszi
lehetdve. Az ilyen stabilizatoroknal
kiilonalld a refereneia-aramkor, s igy
a referenciafesziiltseg a hibaerdsltd
barmelyik bemenetere bekothetd. Igy
a bemeneti fesziiltseg polaritasatdl fiig-
getleniil akar npn, akar pnp tranzisz-
tor alkalmazhatd soros atereszto elem-
kent.
A legismertebb es legbevaltabb uni-
verzalis stabilizator a FAIRCHILD
eeg altal gyartott pA 723-as tipus.
Napjainkban mar a linearis integralt
tiramkoroket eldalHtd cegek jelent6s
tobbsege gyartja LM 723; SG 723;
SFC 2723M; ML 723; L 123; MIC 723;
TBA 281; IL 723, stb. tlpusjelolesek-
kel.
A 4.74. abran a FAIRCHILD eeg
altal gyartott pA 723-as tipus tomb-
vazlata, a 4.75. abran pedig annak
arainkori felepltese lathatd. A jelleg-
gorbeken vald tajekozddas eeljabdl az
integralt aramkor fdbb karakteriszti-
kait is felrajzoltuk (4.76. dbra).
A 4.74. Abran lAthatdan a referencia-
fesziiltseg-erdsitd egy egysegnyi erdsl-
tesii kovetd erdsitd. A homerscklet-
kompenziilt Zener-diddat allandd ara-
imi generatorrdl taplaljak. A hiba-
erdsltd szimmetrikus differenciaerosltd
— aszimmetrikus kimenettel. A ki-
meneti teljesltmeny-tranzisztor 150
mA terhelhetdsegfi.
A kovetkezdkben a fontosabb alap-
kapcsolasokat ismertetjiik.
A 4.77. dbrdn a 723 tipusii integralt
aramkorrel felepitheto 7,5...37 V-os
kimeneti fesziilteegfi stabilizator kap-
csolasi rajza lathatd. A kapcsolas ki-
meneti fesziiltsege:
1.84. dbra. 0 ... 38 V kimeneti fesziiltsegu stabilizalt tapegyseg
R, + R, R>+R,
Ukl = Uref ^7,15 —
I? I?
rva tv 2
4.85. dbra. Addberendezes tdpegysege
90
4.86. <ibra Kettos kimeneti feszultseg elodllitdsa NG 1541
tipusii kbveto fesziiltsegstabiliziitorral
4.88. ribra. Kettos kimeneti feszultseg eloiill itiisa LM 325H
tipusii stabilizutorral
A minimalis homersekleti drift elerese
eeljabol az Rs ellenallas erteket R, -Rt/
(R, +R,) ertekre kell megvalasztani.
A kapesolas elemertekei a 14. tablazat-
ban talalhatdk. A szamitasokban Rs
ellenallas ertcket 6,8 kohmra valasz-
tottuk. Az ийР —Uki fesziiltsegkiilonb-
segnek minimiilisan 3 V-nak kell
Jennie.
A 4.78. abran 723 tipusu integralt
aramkorrel feldpitheto, 2...6,5 V-os
kimeneti fesziiltsegu stabilizator kap-
csolasi rajza lathatd A kimeneti fe-
sziiltseg: Uh = 7,15 Rj/fR,+RJ. Az
Uret = 7,15 V, R3 = 3,6 kohm, Ubemln =
= 9,5 V ertekck felhasznalasaval a
sziikseges elemertekek a 15. tablazat-
ban talalhatdk.
A 4.79. abran 40...250 V kozotti
kimeneti fesziiltsegu stabilizator-aram-
kor lathato. Az R, = 3,6 kohm, UreI =
= 7,15 V, (Ube—UkI min. 9,5 V) erte-
kek mellett a 76. tablazatban levo R2
ellenallas-ertekek adddnak.
A 4.80. dbra —6...—37 V-os ki-
meneti fesziiltsegu stabilizator kap-
csoliist abrazol, ahol
Ure, R,+K,
Ubi —
2 R,
R,= R.; (R,=
3.6 kohm: l'„r — 7.15 V)
A Zener didda legalabb 10 V-os legyen.
A sziikseges Ra ellenallas erteket a
17. tdbldzat tartalmazza. lU^] —|Ukl|
min. 3 V.
A 1.81. dbra -35...-250 V-os
kimeneti fesziiltsegu aramkori valto-
zatot abrazol. Az elozo kapesolas
osszefiiggesei ezen kapesolasra is erve-
nyesek. A sziikseges Rt ellenallas-
ertek a 18. tablazatban talalhatd meg
(R,=3,6 kohm; Uref = 7,15 V; |Utoe| —
|Ukl| min. 3 V.)
A 4.77. . .4.81. abra dt kapcsolasa-
hoz sziikseges Rsc aramerzekelo ellen-
allas erteke в. 19. tablazatban talalhatd
meg. A tablazatban megadott homer-
seklet a T, reteghomerseklet. Erteke:
_(Ube — Uki)- lkl +60 mW
J“ Rtii
ahol Rtk = 150 °C/mW TO-100 toknal
es Rth = 125 ‘C/mVV mfianyag DIP-
tok esteben.
Az alapkapesolasok segitsegevel
megepitheto 5 es 24 V kimeneti
fesziiltsegfi komplett tapegysegek Idt-
hatdk a 4.82. es 4.83. abrakon. A 4.82.
libra aramkorenel a kimeneti feszultseg
az R* ellenallassal lilllthatd be a pon-
tos ertekre. A kapesolasban felhaszniilt
Zener-didda feladata, hogy az 5 V-os
tapfesziiltsegen esetleg megjeleno na-
gyobb fesziiltsegcsucsokat levagja.
4.87. dbra. Kettos
kimeneti fesziiltseg
elodllitdsa
LM 32541 tipusii
•integralt stabilizd-
torral
Mindket liramkomel az IC 2. es 3.
pontj a kozott levo Rec ellenallason
folyik keresztiil a teljes terhelo-
aram, igy az azon esd fesziiltseg ara-
nyos az atfolyd arammal, melyet a
kimeneti aram hatarolasara hasznii-
lunk.
A 4.84. abranO. . . 38 V-igszabalyoz-
hato kimeneti fesziiltseget biztositd
tapegyseget mutatnnk be. A D, es D,
diddaknak 3 A terhelhetosegunek kell
lennidk.
Vegezetiil egy addberendezes tap-
egysege lathatd a 4.85. abran. Az at-
eresztd tranzisztort 10 cm2 feliiletii
hutdlapra kell szerelni.
Kettos kimenetu integralt fesziiltseg-
szabalyozok felhaszndldsa
Muveleti erositok, komparatorok.
egyes MOS-aramkorok es reszben az
alaesonyfrekvencitis erositok is kettos.
azaz mind pozitiv, mind negativ ttip-
fesziiltseget igenyelnek.
Ket egymastdl fiiggetlen pozitiv es
negativ' kimeneti fesziiltsegu integralt
szabalyozdval nem biztosithato az az
alapveto kovetelmeny, hogy a ket sta-
bilizalt feszultseg illesztett legyen vagy
kovesse egymast. Az egyetlen mono-
litikus chipen felepitett kettos kime-
netii integralt fesziiltsegszabalyozdk
egyidejuleg tesznek lehetdve kettds ki-
meneti fesziiltseget dgy, hogy’ a ket
stabilizalt kimeneti fesziiltseg koziil az
egyiket automatikusan kompenzaljak
a masik valtozasaival szemben. Az
ilyen kettds kimenetu fesziiltsegszaba-
lyozdk eloiillitdi adatlapjukon a „Dual
Tracking Regtdator” megjelolest hasz-
ntiljak. A „to track” kifejezes ittdrte-
lemszerucn a „kdvetni” vagy „maga-
val hiizni” kifejezessel fordithatd.
Kettos kimenetu integralt fesziilt-
scgszabnl vozokat a MOTOROLA MO
1568, a RAYTHEON RC 4195; RM
4194, a SILICON GENERAL pl.:
SG 1501, a FAIRCHILD pA 78TO0 es
legtijabban a NATIONAL ceg LM 325
(± 15 V); LM 326 (+ 12 V) es LM 327
(±5 V es — 12 V) tipusjeloidssel gyrirt.
91
А 1.8в. abrdn a Silicon General ceg
altal gyartott SG 1501 tipussal felepit-
heto kettds kimeneti fesziiltsdgu lirani-
kor kapcsolasi rajza lathatd. A Natio-
nal-eeg <iltal kifejlesztett LM 325
( + 15 V) es LM 326 (+12 V) tipusii
fesziiltsegszabalyozok alkalmazasara
lathatok peldak a 1.87.. 1.88. es 1.89.
abrakon.
4.5.
Egyenfesziiltseg-
atalakitok
Az. egyenfesziiltseg-alalakitokat ott
hasznaljtik, ahol a berendezcs telcprol
val6 iizemeltetese is sz.iikseges. Az «do-
es vevoberendezesek anddfesziiltsegeii
allitjuk elo segitsegiikkel.
Egyenfesziiltseg-atalakitdkent kez-
detben mechanikus atalakitokat alkal-
maztak. Meg elvetve ma is talalko-
zunk unfonneres megoldassal. Ez eset
ben egy motor egy egycnaramii dina-
mot hajt meg, mely a megfelelo an6d-
fesziiltscgeket allitja elo. Az egyen-
fesziiltscg atalakitasa vibrator segit-
segevel is lehetseges. Itt az egyen-
fesziiltseget megszaggatva egy transz-
formatorra juttatjuk. A transzforma-
tor szekunder fesziiltseget egyenira-
nyitva megfeleld erteku anddfesziiltseg
nyerhetd.
E megoldasok luitranya, bogy a
mozgo alkatreszek konnyen elkopnak,
tovabba a kontaktusok szikrazasanak
megsziintetese, illetve a keletkez.6
zavarfcsziiltsegek kiszurese igen nehe-
4.89. libra. Kiilonbozo kimeneti fesziilt-
segii tapegyseg
♦Ube’KV
О------
2xASZ1018
4.91). abra. Elleniitemu egyenfesziMseg-
dtalakiti'j
zen oldhato meg. A tranzisztoros
egyenfesziiltseg-atalakitdk mindezeket
a hianyossiigokat megsziintetik.
A 4.90. abrdn egy 12 V/250 V-os
iitalakitot mutatunk, amely igen jol
hasznalhato terepen mi'ikddo adok cs
vevok anodaramforrasaul. Az ellen-
iitemu atalakitoban felhasznalt vas-
mag: M55-os ferrit, vagy Manifer
1100 -os tipusii. A ket fel E-magot
szembehelyezziik egyiniissal, kozot -
tiik legres nines. A bazisoszto egy da-
rab 33 ohm, 6 W-os huzalellenallas,
bilincses kivitelben. A bilincs kb
6 — 7 ohm „tavoLsagra” van a plusz
fesziiltsegtol. Az oszt6t ilgy kell be-
allitani, hogy terheles nelkiil az aram-
felvetel kb. 1,7 A legyen. A kapcsolas
bemeneti arama max. 7 A, 0,25 A-es
kimeneti terhelesnel Az iizemi frek-
vencia 900 Hz.
П
telefongyar
Tavadatfeldolgozo terminalok
(adatatviteli elofizetoi pontok)
GMB—12 60—2 csoport modem betet
Az evszazados multtai rendelkezo Telefongyar gyartmanyai
Eurdpaban, Azsiaban, Afrikaban es Del-Amerikaban is nagy
tekintelynek brvendenek. Magyarorszagi viszonylatban a hiradas-
technikai ipar egyik legnagyobb vallalata.
A Telefongyar tevekenysege feldleli a beszed es tavirdjelek
rovid es kozepes, valamint a nagy tavolsagii atvitelenek ugy-
szolvan minden eszkozet, beleertve a kis es nagy csatornaszamu,
vivofrekvencias rendszereket a kiilonfele vezetektipusokhoz es
radiorele vonalakhoz. Ez elvben es megoldasban osszefiiggo
gyartmanycsalad megfelel a nemzetkozi (COTT es KGST) mu-
szaki kovetelmenyeknek.
Az uj rendszertechnikai iranyzatok (pl. koaxialis kabeles tech-
nika, digitalis atviteltechnika. adatatvitel) az uj technikak es a
legkorszerubb formak alkalmazasa a Telefongyar legfobb feladata.
Atviteltechnikai rendszerek ds gyartmanyok:
— Legvezetekes 3 es 12 csatornas rendszerek
— Szimmetrikus kabeles 12 es 60 csatornas rendszerek
— 300/960/2700 csatornas koaxialis kabeles gyartmanycsalad
— Multiplex rendszerek „radiorele” osszekottetesekhez
— Specialis komplett atviteltechnikai rendszerek termek-
szallitdvezetek hirhaidzat biztositasahoz radidkabeles, telemecha-
nikai koaxialis kabelen mukodo 300 csatornas rendszerek es
diszpecser-osszekottetesekkel kiegeszitve. BU—300/G, BU/G
— 30/32 csatornas PCM rendszerek, tovabba kiilonfele PCM
rendszerek taviro es adatatviteli eelokra.
— Hangfrekvencias savban mukodo 50,100, 200 Baud sebessegu
frekvenciamodulalt taviro rendszerek.
Tavadatfeldolgozo rendszerek es berendezesek
TAM—201 adatatviteli modem
A TAM—201 modem tavbeszelo-haldzaton mukodo tavadatfel-
dolgozo rendszerek nelkiildzhetetlen resze. Kis sebessegu elo-
fizetoi pontokhoz (1 2 ingerface) a COTT V 24 es V.28. ajanlas
alapjan illesztheto. Alkalmas 300 bit/s sebessegu szinkron vagy
aszinkron adatjefek duplex atvitelere.
TAM—601 szinkron adatatviteli modem
A TAM—601 modem tavbeszelo-halozaton tavadatfeldolgozo
rendszer nelkiildzhetetlen resze. Kozepsebessegu elofizetoi pon-
tokhoz (1 2 ingerfece) COTT V.24 es V.28. ajanlas alapjan illeszt-
heto. Alkalmas 600, ill. 1200 bit/s sebessegu szinkron vagy
aszinkron adatjelek felduplex atvitelere.
TTB—200 taviro vonalcsatlakozo
A tavirohalozaton mukodo tavadatfeldolgozo rendszer nelkii-
lozhetetlen resze. Kis sebessegu elofizetoi pontokhoz a COTT V.
24 es V. 28. ajanlas alapjan illesztheto. Alkalmas max. 200 bit/s
sebessdgii adatjelek duplex atvitelere.
TTX—200 taviro vonalcsatlakozo a tavirohalozaton mukodo
adatfeldolgozd rendszerekben taviro vonalcsatlakozdkent alkal-
mazhatd. Alkalmas 200 bit/s sebessegu szinkron vagy aszinkron
adatjelek duplex atvitelere.
TTH—4800 vonali hivoegyseg a berelt tavbeszelo halozaton letre-
hozott tavadatfeldolgozo rendszer resze. Illesztheto a TERTA
TAM—200, TAM—201, TAM-600, TAM—601 modemeihez
TMX-2400 tavoli multiplexor teljesen digitalis, szinkron iizemu
idobeosztasos tavoli multiplexor. A tavadatfeldolgozo rendszer-
ben vald alkalmazasaval tobb (max. 23 db) atviteli csatorna adatai
egyetlen telefonvonalon tovabbithatok. A berendezes alkalmazasa
lehetove teszi a sziikseges telefonvonalak szamanak csokkenteset.
A multiplexalt csatornak szamat es kombinacidjat a vonal sebes-
sege korlatozza.
TAP—70 adatatviteli elofizetoi ponta tavbeszelo- es tavirohalo-
zaton mukodo tavadatfeldolgozo rendszerben alkalmazhatd. Bizto-
sitja a tavoli elofizetoi pont vagy a szamitogep fele az adattovabbi-
tast,illetve az ezektol jovo jelek hibamentes vetelet. A TAP-—70
alkalmas 100 bit/s sebessegu adatjelek sziplex vagy felduplex,
start-stop rendszerii atvitelere. Az adatok bevitele, illetve kiirasa
irdgeppel tdrtenik.
TAP—2elofizetoi pontatavbeszelo- es tavirdhaldzaton mukodo
tavadatfeldolgozo rendszerben alkalmazhatd. Feladata az elofizetoi
93
TAP—2 В tipusii adatatviteli elofizetoi
pont
E—2 konstrukci6ban kesziilt ETK—960
csatornas atviteltechnikai berendezes
Az 1977. evi tavaszi Budapest! Nemzet-
kozi Vasaron nagydijat nyert BK—300 G
es BK G gaz- es olajvezetek menten
mukodo technoldgiai hirrendszer
pont fele az adattovabbitas illetve a szamitogeptol jovo jelek hiba-
mentes vetele. A TAP—2 200 bit/s sebessegu adatjelek felduplex
szinkron atvitelere alkalmas. a szamitogeppel valo on-line iizem-
modban. Periferiakent lyukszalag illetve szelperforalt kartya-
lyukaszto, olvaso vagy irogep alkalmazhato.
TAP—3 adatatviteli elofizetoi pont a tavbeszelo hal6zaton mu-
kodo tavadatfeldolgozo rendszerben alkalmazhato. Periferiakent
lyukszalag-lyukaszto, lyukszalag-olvaso es irogep alkalmazhato.
Alkalmas 600 vagy 1200 bit/s sebessegu adatjelek szinkron at-
vitelere.
TETA—1200 (MINSZK 32) illesztoegyseg lehetoseget biztosit
tavbeszeld-halozaton a TAP—2, TAP—3 elofizetoi pontoktol a
MINSZK—32 szamitogephez on-line iizemmodban torteno adat-
tovabbitasra a MINSZK—1560 multiplexoron keresztiil.
TERTA tavadatfeldolgozo rendszerek alkalmazasi teriiletei:
— kereskedelem
— szallitmanyozas
— keszletgazdalkodas
— termelesiranyitas
— meteorologiai adatszolgaltatas
— penziigy, oktatas. tervez6s
— vallalatiranyitas
— diszpecser-szolgalat
— helyfoglalo rendszer
A Telefongyar vallal: komplett atviteltechnikai, valamint sza-
mitastechnikai tavadatfeldolgozo rendszerek tervezeset es gyarta-
sat. Sokeves tapasztalattal rendelkezo szakembereink belfoldon
es kulfoldon egyarant vegeznek iizembe helyezest, karbantartast
es oktatast.
Termekeinket forgalomba hozza:
— belfoldon: Telefongyar Kereskedelmi Foosztaly
— kulfoldon:BUDAVOX Hiradastechnikai Kiilkereskedelmi Rt.
telefongyar
1956 Budapest
Pf. 16.
5. Rovidhullamu vevokesziilekek
Gyozo Jdzsef okl. vill. mernok HA 5 DJ
A j6 vevokesziilek fontos tulajdon-
saga az erzekenyseg, mert a tavoli,
kisteljesitmenyu amator addallomii-
sok gyenge jeleit csak crzekeny vevd-
kesziilekkel tudjuk venni. Az erzekeny-
seg mellett fontos kovetelmeny a sze-
lektivitas is. A szelektivitas a vevo-
kesziileknek az a tulajdonsaga, hogy a
zsiifolt amatorsavokban kepes a venni
klvant allomast, mas kozeli frekven-
eiakon mlikodd alllomasoktol elkiilo-
nlteni. Fontos tulajdonsag meg a sta-
bilitas is, hogy a behangolt allomasrbl
ne hangol6djon el a vevokesziilek, pl.
haldzati fesziiltsegingadozas vagy hd-
mersekletvaltozas kovetkez.teben.
Egy jd es egy rossz minosegii vevo-
kesziileket osszehasonlitva azt tapasz-
talhatjuk, hogy az elobbivel konnyen
vehetok a gyenge, tavoli jelek, az
ut6bbival pedig alig hallatszanak ki a
zajbdl es nehezen, vagy egyaltaliin
nem vehetdk.
Jdl tervezett es kezelt, amator altal
keszltett vevokesziilekkel is erhetiink
el kiviild eredmcnyeket, viszont a leg-
dragabb gyari kesziilekek sem bizto-
sltjak a jo eredmenyt helytelen keze-
les mellett.
A vevokesziilekek miiszaki jellenizoi
firzekenyseg. A vevokesziilek erze-
kenysegenek szamszerli kifejezesdre
egyik mod az, hogy meghatarozzak,
mekkora jelfesziiltseg sziikseges az
antennabemenetre ahltoz, hogy a ki-
meneten a jel plusz zaj fesziiltsege
10 dB-lel (3-szor) nagyobb legyen,
mint az a zajszint, melyet akkor iner-
hetiink a kesziilek kimeneten, ha nines
jel az antennabemeneten. Ez a meresi
m6d nem pontos, mert nem veszi figye-
lembe sem az antennabemenet impe-
danciiijiit, sem a kesziilek savszclesse-
get, ezert nem alkalmas kiilonbozo
vevokesziilekek helyes osszehasonll-
tasara.
Az erzekenyseg zajszammal valo ki-
fejezese. Az elektromos vezetokben,
az antennaban, a kesziilek aramkorei-
ben a molekulak hookozta mozgasa
kis zajfesziiltseget gerjeszt, ezt ho-
vagy ellenallaszajnak is nevezik. Ez a
zaj fiiggetlen a frekveneiatdl es telje-
sltmcnye aranyos az abszolut homer-
seklettel, az impedancia ohmos kom-
ponensevel es a savszelesseggel. Zaj
keletkezik a esovekben es a felveze-
tokben is, az atfolyo tiram kis, szabaly-
talan ingadozasai miatt. Ezt soretzaj-
nak nevezziik. A szainltasokniil ke-
nyelmesen hasznalhatd erteket ka-
punk, ha a zaj szint jet ilgy hatarozzuk
meg, hogy az egy ellenallason kelet-
kezett, mely egy idealis zajmentes
elektroneso vagy felvezeto vezerlo
elektrodajahoz van kapcsolva. Ez az
ekvivalens zajcllenallas.
Egy idealis vevokesziilekbcn nem
keletkezik zaj, es a legkisebb veheto
jelfesziiltseget esupan az antenna ho-
zaja es a hatterzaj hataroznii meg.
Egy valdsagos vevonel a vehetd jel
minimalis szintjet az hatarozza meg,
hogy az antennaban keletkezo jel
(es hozaj) milyen mertekben mulja
feliil a kesziilek bemeno fokozatanak
zajat. Egy jd vevdkesziilekben a leg-
elso fokozat zaja dominal, a kesobbi
fokozatokban keletkezo zaj csak igen
kis mertekben ervenyesiil. Egy jol
megszerkesztett rovidhullamu vevo-
kesziilekben olyan alaesony a zajsz:
hogy a veheto legkisebb jel szintjet a
helyi zajviszonyok hatarozziik meg.
Ez 30 MHz alatt igaz. Magasabb frek-
veneiakon kisebb a hatterzaj, mini
rovidhullamon, ezert itt kisebb zajii
vevokesziilekek erzekenyseget is ki
lehet hasznalni.
Azt, hogy egy vevokesziilek milyen
mertekben kozeliti meg az idealis zaj
nelkiili vevot, zajszammal fejezziik ki
(NF: Noise Figure) A zajszam egy
olyan deeibelben kifejezett viszony-
sztim, mely azt mutatja, hogy egy
tenyleges vevoben hanyszor nagyobb
zaj keletkezik, mint egy idealis vevo-
ben. Egy jd kommunikacios vevo zaj-
szama 5... 10 dB (30 MHz alatt). El
lehet erni 2... 4 dB zajszamot is, de
ezt az allanddan jelenlevo hatterzaj
miatt csak igen ritka esetben lehetne
kihasznalni. A zajszamot nem befolya-
solja a savszelesseg, tehat kiilonbozo
vevokesziilekek realis osszehasonllta-
siira hasznalhatd.
Szelektivitas. A szelektivitas a vevo-
5.1. abra. Egy kommunikacios vevoke-
sziilek szelektivitasgorbeje. A szaggatott
r’onalu a tavirovetelnil, a folyamatos az
SSB-wtelnel- alkalmazott szuro atviteli
gorbeje. А догЪёгЯ leolvashnti/, bogy a
savkozeptol tavolodva milyen mertekben
csillapit a szuro
kesziileknek az a tulajdonsaga, hogy a
venni klvant jelet el tudja valasztani
a kozeli frekvenciaju egyeh jelektdl.
Altalaban mine! tobb es jobb rezgokort
alkalmazunk, annal szelektlvebb a
vevokesziilek. Az 5.1. abra egy rovid-
hullamu vevokesziilek atviteli gorbe-
jet abrazolja. A szaggatott vonal a
tavirevetelnel, a folyamatos az egyol-
dalsiivos adas vctclencl alkalmazott
atviteli gorbe. A gyakorlatban a szuro
atviteli savszelessegenek a 6 <1B pon-
tok kozotti siivszelesseget tekintjiik.
Itt esik felere a szint. Az emberi fill
tulajdonsaga, hogy ekkora szintkii-
lonbseget mar jol meg tud kiilonbbz-
tetni. Egyoldalsavos vetelnel a kei
6 dB-es pont tavolsiiga 2... 3 kHz szo-
kott lenni. Tavirdvetelncl 120...500
Hz savszelesseg haszniilatos.
iStabilitas. Stabilnak akkor inond-
hatimk egy vevokesziileket, ha a be-
allltott allomas behangolva marad ak-
kor is, ha kozben a kornyezo homer-
seklet es a tapfesziiltseg megvaltozik.
Akkor sem szabad a kesziileknek el-
hangolddnia ha meehanikai behattis,
pl. razkddiis cri.
Keresztmodulacio. Ugy a nididcso,
mint a tranzisztor karakteiisztikiija
csak kis szakaszon tekinthetd egyenes-
nek. Ha kesziilekiinkkel gyenge allo-
mast vesziink es kozeli frekveneiiin
nagy tererdssegu allomas dolgozik, az
aninylag lapos rezonaneiagorbeju ra-
didfrekvenciiis elokorok nem tudjak
ezt a nem klvant jelet kellokeppen
esillapitani, ezert ennek modulaeioja
megjelenik a vett gyenge allomas hor-
dozdjtin. Ennek oka, hogy a nagy ter-
erejii allomas a esovet vagy tranzisz-
tort a karakterisztikanak hosszabb
szakasztin vezerli, ainely mar nem
tekinthetd egyenesnek. (Ebbdl a szem-
pontbdl foleg a karakterisztika har-
madfokii gorbiiletenek van szerepe). A
keresztmodulacid jelenseget arrdl lehet
felismerni, hogy ha a gyenge allomas
leall, vele egyiitt a modulacid is eltii-
nik, daeara annak, hogy a zavaro jel
toviibbra is fennail. Mint mondottuk,
a radiofrekveneias erosltoben is kelet-
kezhet keresztmodulacio, de a szupei -
kesziilekek kevero fokozata meg ke-
nyesebb ebbdl a szempontbol, inivel
az egyebkent is erds jelet a radiofrek-
veneias eroslto meg jobban felerdsitve
juttatja a keveroesore.
Egyszeru vevokesziilekek
Eegegy'szerubb vevokesziilekek az
egyenes vevok. Ezek csoves vagy fcl-
vezetos kivitelben kesziilhetnek. A fel-
vezetds egyenes vevok igen kis fo-
gyasztasukkal tunnek ki, konnyu te-
leppel sokaig iizemben tarthatdk, ezert
szlvesen alkalmazzak konnyu hordoz-
hato berendezesek vevojekent. Az
utobbi iddben elterjedtek a szinkrodin
95
5.2. dbra. Egyenes revokeszulek tomb-
vazlata (a) es egyenes vevokeszvlek HF-
erosil&cel (b). A szaggatott rajzolt коска
a szinkrodin vevo oszcilldtordt jelzi
rendszerii vevokesziilekek, melyek kel
(modern kiszajii felvezetoket alkal-
mazva) meglepoen j6 eredmenyek er-
hetdk el.
Az 5.2.a abra a legegyszeriibb vev6-
kesziileket abrazolja. Az antenna jele
kozvetleniil a demodulator fokozatra
keriil, amely a modulacidt levalaszt ja a
hordozdrol es kozvetleniil a fejhallga-
t6t miikodteti. Mivel a demodulator
(audion) egymagaban igen kis erdsitest
ad, utana 1... 2 fokozatii hangfrek-
vencias erosltest szoktak alkalmazni.
A rovidhullamu radidzas kezdeten ezt
a vevdtipust altalanosan alkalmaz-
tak. A QSL-lapon pl. fgy jeloltek: Rx:
O-V-2. Itt a V jelentette az audiont,
elotte a rddidfrekvenciaas erdsltdk sza-
mat jeloltek, utana pedig a hangfrek-
vencias fokozatok szamat. Az audion-
fokozatban visszacsatolast is alkal-
maznak, mert igy nagyobb erzekeny-
seget ernek el. A visszacsatolas nagy-
frekveneias rezgeseket kelt. Ha az an-
tenna kozvetleniil esatlakozik az au-
dion-fokozathoz, a visszacsatolas altal
keltett rezgesek az antennara jutva a
kornyezo vevokesziilekeket zavarjiik.
Ezert ilyen kesziilekeket tilos hasz-
nalni. A zavaro rezgesek kisugarzasat
megakadalyozhatjuk, ha az audion es
az antenna koze radidfrekveneias ero-
slto fokozatot iktatunk. Igy nemesak a
zavarast keriilhetjiik el, hanem ve-
vonk erzckenysege is megno. Az 5.2.b
abra folyamatosau kihiizott resze ilyen
(radidfrekveneias elderosito fokozattal
ellatott) vevokesziilek tombvazlata.
A szinkrodin vevokesziileket is ezen
az abran lathatjuk. A helyi oszeillatort
a szaggatott vonallal rajzolt koeka jel-
kepezi. Itt a demodulatorban kiilon-
leges keverokapcsoliis nyert alkalma-
zast. Errol kesobb meg sz6 lesz. A
radidfrekveneias oszeillator a veendo
frekveneian miikodik. Tavirdiizem-
ben kisse e.lhangoljuk, igy a morze-
jeleket az elhangoliisnak megfeleld
hangmagassaggal halljuk. SSB-vetel-
nel az oszeillatort az elynomott vivo
helyere hangoljuk, igy a modulacio
erthetove valik. Az igy demodulalt
es felerdsitett jelet a fejhallgatdba
vezetjiik. A demodulator es hangfrek-
vencias erdsito koze egy alulateresztd
sziirdt kapcsolva, a beszedfrekveneiak-
nal magasabb rezgesszAmu zavard jele-
ket tavoltarthatjuk a fejhallgatdtdl.
Tavird vetelnel 900 Hz-es tavirdszfirdt
is alkalmazhatunk, igy vevdnk szelek-
tivebb lesz. FET-tranzisztorok alkal-
mazasaval keresztmoduldcid szempont
jabdl is igen jd szinkrodin vevd keszit-
hetd.
Demodulacid. demodulatorok
A demodulacid olyan eljaras, amely
a modulalt hordozdrol levalasztja az in-
formaeidt. Amplitiidd-modulalt jelnel
(AM) esupan egyeniranyitani kell a
modulalt jelet. FM-vetelnel a bejovo
jelet eldszor AM-jelle kell alakitani,
azutan egyeniranyitani. A demodula-
tor erzekenyseget a kimeno es bemeno
szint viszonyaval fejezhetjiik ki. A de-
modulator! akkor nevezhetjiik linearis-
nak, ha demodulacid utan pontosan
azt a jelet kapjuk vissza, amellyel az
addt modulaltak. Ismerni kell a de-
modulator impedanciajat, mert ha ez
alacsony, teljesitmdnyt fogyaszt, me-
lyet az elozo fokozatnak kell leadni.
Kovetelmeny az is, hogy a demodula-
tor nagyszintu jeleket is torzitas nel-
kiil tudjon feldolgozni.
A dioda-demodulator. Legegysze-
riibb AM-demodulator a didda. A fel-
vezeto diddak mar majdnem teljesen
5.3. dbra. A dioda-demoduliitor egysze-
rusitett (a) es tenyleges (b es c) rajza
5.4. dbra. Modulalt JiF-jel demoduld-
ciojiinak folyamata
kiszoritottak a viikuumdiodakat, mert
olcsdbbak, nagyobb az elettartamuk
es megbizhatdbbak. A germanium es
sziliciumdidda nem olyan tokeletes
egyeniranyitd, mint a vakuumdidda,
mert kis mertekben zaro iranyban is
vezet, a gyakorlatban azonban tokele-
tesen helyettesiti a vakuumdiddat.
Az 5.3. abran diodas demodulator-
kapcsolasokat latunk, egyoldalas es
ketoldalas egyeniranyitassal. Az a ab-
ra leegyszerusitett ’kapesolast mutat.
La — C, rezgokort kepez, az Li csatold-
tekercs taplalja a rezgokort. D a didda
es R, a munkaellenallasa. A C3 konden-
zator nagyfrekvenciasan zarja az aram-
kort. Ab esc libra ugyanennek az aram-
kornek gyakorlati kivitelet mutatja.
Itt Ca — R, — C3 alulateresztd sziirdt ke-
pez es megakadalyozza, hogy a hang-
frekvencias erdsitdbe radidfrekveneias
jel jusson, mert ez begerjedest, tulve-
zerlest okozhat. Az abran szereplo al-
katreszek szokasos ertekei: Rt: 50
kohm, R,: 250 kohm, Rs: 0,5 Mohm,
C, es C3: 100 pF, C4: 0,1 juF, D: О A
1160 tipusu kristalydidda.
A demodulaltis folyamatat az 5.4.
dibra szemlelteti. Az a abra mutatja a
rezgokoron levo modulalt radidfrek-
vencias jelet. Mivel a didda csak akkor
vezet, amikor anddja pozitiv a katod-
jahoz kepest, a RF-iiramnak esak
egyik iranyii felperiddusa jut keresztiil
rajta. Az egyeniranyito kimeneten
megjeleno fel-ciklusokat a b abra mu-
tatja. Ezek a fel-ciklusok feltoltik a
C3 kondenzatort, amely a vele par-
huzamosan kapesolt R3 ellenallason
keresztiil lassan kisiil. A C, erteke ugy
van megvalasztva, hogy toltesebdl a
kovetkezd felperiddus beerkezeseig
csak keves vesszen, igy az R3C3 kom-
binacid ket vegpontjan a moduliild
frekveneia iitemeben ingadozd „egyen-
fesziiltseg” lesz (5.4.c). Ha ezt az inga-
dozd egyenfesziiltsdget egy kondenza-
toron keresztiil vezetjiik, esupan a val-
tozasok fognak keresztiiljutni rajta,
igy visszakapjuk a modulald frekven-
ciat (d abra). A csatold kondenzatorrol
rendszerint potenciometerre (R3) visz-
sziik a hangfrekvencias jelet, melynek
96
I
5.5. 'ibra. Andiik'iiifidk •’дцкп<гапуМ
warren ёя fdlrezetoH kiritelben
segitsegcvel a hangerot szalxalyozni
tudjuk.
Az 5.3.e abra keldiodiis aramkore
.•mnyiban kiilonbozik az elozotol, hogy
az. KF-jel mindket fcl|x-ri6dtisiit egyen-
iranyitjuk. A kdtoldalas egyeniranyi-
uis elonye, hogy a KE ketszeres rezges-
szammal jelenik nieg egyenininyil as
utan, igy konnyebben teller a szun-st
inegoldani. .A C, impedanciiijsinak
kiesinek kell lennie az R,-hoz kepest az
ogyeniranyitot t nidiof rekvcneia.ra vo-
narkoztalva, hangfrekvene.ian pedig
nagyobb impedanciat kell kepviseljen,
mint Ra, maskiilonben gyengitene a
magasabb hangfrek venciiikat. A didda-
deinodulator hatasfoka rosszabb, mint
unis demoduliitoroke, terheli a rezgo-
kort, igy rontja a szelekl ivitast. Ha a
didda sorba van kapesolva munka-
cllen.illasiival. akkor (nagyszintii jelek
eseten) a intmkaellenallas ohmerteke-
nek kb. fclevel terhel, ha parhuza-
mosan, akkor kb. harmadavul. A dibila
demodulator linearitasa jd es nagv-
szintu jeleket is fel tud dolgozni.
Anodkonyok egyeniranyltd. Kapcso-
lasa az. >.-5. abrdn lathato. Az andd-
konyok egyeniranyltd olyan lirainkor.
melynel a RF-jel egyeniranvltasa egy
elektroneso anodkoreben, illetve egy
EET drainkoreben jon letre. Akkora
eldfesziiltsegct kell alkalmazni, bogy
nz anodarani majdnem lezarodjon, igy
a nninka|Xjnt a karakterisztika also
kiinyokpontjaban legyen. Ha jelet
ralunk a nicsra. a jel pozitiv periodusai-
ban az anodaram megnovekszik ёч
koveti a jel valtoz-asait, hasonldau.
mint a diodiis demodulator anodkore-
hen. Az anodkbnyok egyenininyito ki-
mono impedanciiija nagy. ezert ellen-
allas -esatoliist 'elszerii a kiivetkezo
'okozat fele alkalmazni. Sokkal erz.d-
xenyebb, mint, a didda-demodulator,
mivel tigy a csA, mint a FET erfisit.
Ha nein vezereljiik t;il, jd a linearitasa
es nein terheli a rezgokort sem (nem
rontja annak Q-jat, sern a szelektivi-
tast). A dioda-demodidatornal vala-
mivel kisebb jeleket tud feldolgozni.
„Vegtelen imperlandrijA” deteklor.
Kapcsolasa az 5.6. abrdn lathatd.
Igen sok elonye van ennek a kapeso-
lasnak. Hasonldan nagy jelszintet tnd
feldolgozni, mint a didda, kiesi a tor-
zltasa es nem terheli a rezgokort. A
kapcsolas emlekeztet az anddkonyok
egyeniranyitdra, de munkaellenallasa
a source (ill. katdd-) korben van. Az
ellenallas esak radidfrekvenciasan van
hidegitve, igy hangfrek vencian el-
lenesatolas lep fel, ezert kiesi a torzi-
lasa. A drain (andd) ugy radio-, mint
hangfrekveneiasan hidegitve van. A
munkaellenallas es a csatold konden-
zator koze radidfrekvencids sz.iirest
alkalmazhatunk, igy a hangfrekvencias
erositdre nem juthat nagyfrekvencia.
Mivel a bemeno jel novekedcsekor a
munkaellenallason is novekszik a fe-
sziiltsegeses, a gate nem vezdrelheto
pozitivba. igy nem terheli a rezgokort.
Lebegtetae demoduldtorok, prodnkt
detektorak
Az. eddig targyalt demodi ilatorokat
morze- vagy SSB-vetelre is alkalmaz-
hatjuk. ha lebegtetA oszeillatort is
hasz.nahink. Ennek az oszeillatorjel-
nek 5. . . 20-sz.or nagyobb fesziiltsdgii-
nek kell lenni, inint a legnagyobb szin-
tu bejovo jel. Igy egy egyszerii demo-
dulator alkalmassa valik (AV, SSB es
AM vctelcre is. AM vetelendl az. osz-
cillatort ki kell kapcsolni.
A prodiikt-detektor olyan kevero
rendszeru demodulator, melynel igen
kis torzitas lep fel. Tiilajdonkcppen
egy keverolokozat, melybdl a kozep-
frekvenci.is jel es a lebegteto oszeilla-
lor jelenek keverese utan, kiilonbsegi
jelkent hangfrekvencias fesziiltseg ado-
dik. Ezt megfeleld szi'irds cs erosites
utan a fejhallgatoba vagy liangsz.oro-
ba Vezetjiik.
Az. ii.i.a dbrdn triodas prodiikt-
detektor kajicsolasa lathatd. A kozep-
fi-ekveneias jelet a nicsra, a lebegieto
oszcillatorct a katodra vezetjiik. A
ket jel keverese az. anddkorben hang-
frekveneic* enslmenyez. A Icbeglvto
5.7. abra. Eg-ynzeru produkt-drtiklor,
csin-es ёя Jdlcezrdos kivitelben
oszcillator jelenek szint je 2 volt koriili,
a KF-jelnck pedig 0.3 volt alatt kell
lennie, mert maskiilouben torzitas lep
fel, tulvezerles miatt. A kapcsolasi
rajz szerinti anddkori sziirds 450 kHz.
vagy ennel magasabb KF-mil meg-
feleio, alacsonyabb KF-iuil kornplikal-
tabb szftrot kell alkalmazni. A b abra
hasonlo ka|Ksolast mutat, FET tran-
zisztor alkalmaztisaval.
Az 5.8.a abran egyszerii, ket germa-
nium diddas prodilkt-detektort liitha-
timk. Az riramkor egyenarainulag a
diddak zardiranyii ellenallasan kcresz-
tiil zarodik. Ha vakuunidiodat alkal-
maz.unk, mindket diodaval kiissiink
1 Mohmos ellenallast paihirzamosan.
A lebegteto oszcillator jele legyer
10. . . 20-sz.or nagyobb a bejovd jel
szintjencl.
Az 5.8.b abra keldiddas pnxinkt-
detektort abrazol. A KF-jel az. 1^,0,
rezgokorrol a bifilarisan escvelt
szimmetrikus csatolotekeresen keresz-
tiil a ket diddara keriil. Ugyanide jut
a lebegtetd oszcillator jele is az L., csa-
tolotekercsrol, az L, tekeres kozeple-
rigazasiin keresztiil. A ket jel keverese
utan hangfrekvencisis fesziiltseg kelei-
kezik, mely ellenallsi.sokbdl 6s kon-
dcnzatorokbol :illd sztiron keresztiil a
hangeroszabalyoz.o |X»tenciometerre
jut.
Audion kapcsolas. visszacsatolas
Az audion egyenininyiiо t.dajdon-
keppen egy diddas demodulator e egy
hangfrekvencias erositd konibiniicioja
(5.it. abra}. A ladiofrekvencias jel az
LSC, rezgokorriil a Cf kondenzatoron
97
keresztiil a esd nicsara keriil. A racs-
katod koz diddiinak felel meg, ahol a
racs a didda anodja, a raeslevezeto
ellenallas pedig a didda munkaellen-
tillasa. A C2 kondenzator minden fcl-
periodusban — amikor a racs-katod
didda vezet — a radidfrekveneias jel
pillanatnyi ertekenek megfeleloen fel-
tbltddik, de nem marad feltoltve,
mert a toll eset a nagy ertekfi raesleve-
zeto ellenallas lassan levezeti, igy a
kondenzator toltese koveti a RF jel-
aiediilaciojanak megfelelo ingadozast.
A raeslevezeto ellenallas menten inga-
dozd „egyenfesziiltseg” lep fel, amely a
esd anodiiramat vezcrli. A csovet a
racsra juto nagyfrekveneiiis jel is ve-
zerli, igy anddarainanak kozcpertekc
a modtilaeionak megfeleldeningadozik.
A esd anodkoreben felerositetl hang-
frekvencias jelet el kell valasztani az
ott jelcn levo nulidfrekveneiatdl Ezt a
feladatot vcgzi el a C2 RFC-bol allo
szi'iro. Az 1<2 anddnuinkaellenallasrdl a
C4 kondenziitoron keresztiil kapjuk
meg a hangfrekvencias jelet.
Meg a radidzas hoskoraban nijottck
arra, hogy az audion anodkiircben je-
len levd RF-jelet hasznositani lehet.
->.!/. dbra. Audion demodulator vissza-
csatolas nelkiil
Ha az anddkori felerosltett jelet a
racskorbe taplaljuk vissza, a kapcsohis
erzekenysege nagymertekben megno-
vekszik. A raeskori vesztesegeket ily
mddon pdtolva, megno a rezgokor ha-
tasos Q-ja, a vevokesziilek erzekenyebb
es szelektivebb lesz. Az anddaramot
egy tekercsen vezettek keresztiil, me-
lyet elmozdithatdan szereltek a racs-
tekeres melle. E „visszacsatold’’ te-
kercs vegeit oly mddon kotottek az
anddkorbe, hogy az anddkorbol visz-
szataplalt energia e.ositse a racsrez-
go'kor aramat, igy pozitiv visszacsa
tolas lepett fel. A visszacsatolas tner-
tekenek szabalyozhatdnak kell lennie,
mert akkor legerzekenyebb kesziile-
kiink. ha a rezgokor vesztesege eppen
pdtlddik. Ha ennel tobb energiat ve-
zetiink vissza, az aramkor mar maga
is kepes rezgeseket kelteni, oszcilla-
torni valik. Ennek tavirovetelnel van
jelentdsege. A visszacsatolas mertcket
kiilonbozd mddon valtoztattak, a visz-
szacsatolo tekercs tavolitasaval, elfor-
ditasaval, forgdkondenzator segitsegc-
vel. anddfesziiltseg ill. segedracs fe-
sziiltseg valtoztatasaval. Igy sziilet-
tek a kiilonbozd elnevezesu kapcso-
lasok (Meissner. Reinartz, Weagant.
Hartley stb.). Az alkatrcszek erteke-
nek he.lyes megvalasztasa es jo bealli-
tas mellett inindegyik kapesolas egy-
forman jol inukodik.
Az 5.10. abran a visszacsatolt and ion
modem kivitelet lathatjuk. FET tran-
zisztor alkalmazasaval. A visszacsa-
tolas indnktiv titon jon letre az Ls
tekercsen keresztiil. A visszacsatolas
merteket a drain-fesziiltseg viiltozta-
tiisiival egy 10 kohmos potcnciomc-
teiTel allitjuk be. Az L2 es L3 tekercs
egymas mellett helyezkedik el. Az Ls(',
segitscgevel a kivant frekvencia t lillii-
hatjuk be. Az Ls menetszamat kiser-
letileg kell megallapitani. A munka-
ellenallast a T, transzformator primer
tekercse kepviseli. A P, poteneioine-
ter segitscgevel uovelve az. audion
tapfcszultscget. bizonyos lillasnal balk
koppaiuist halhink. ha ez nem kiivet-
kezne be, csereljiik meg az L3 vegeit.
A koppaiuis azt jelzi, hogy az audion
rezgo allapotban van. Ez a visszacsa-
tolas kritikus jKintja. A koppanas
beallla eloll a vevdkesziilek AM It-
lefonia vctelere, a koppanas beallla
titan kozvetleniil pedig tiivirdvctelre a
legerzekenyebb. A rezgo audion altal
keltett jelek kijutnak az antenntira es
interfereneiafiittydt keltve zavarhat
jiik mas kdsziilekek iizemet. Ezert a
rezgo andiont kozvetleniil antenniira
kapcsolni tilos. A rezgesek kisugarza-
siit elkeriilhetjiik, ha az audion ele
radidfrekveneias erositot alkalmazunk,
ez azzal az elonnyel is jiir, hogy ke
sziilekiink erzekenysdge is novekszik.
Bar a visszacsatolt audion erzeke-
nyebb mils demodulatoroknal, hiii
ranyai is vannak. Linearitasa nem tef-
jesen kifogastalan, nagy jeleket nem
tud felilolgozni, ezd‘rt csak egyszen'i
vevokesziilckeknel alkalmazzak. Kb-
zonseges bipolaris tranzisztorral is
keszitheto visszacsatolt audion, ilyeni
mutat az 5.11. dbra . Av. LJ’, rezgokiir
a kollektorkorbe van kapesolva. A
visszacsatolas az. emitter es kollektor
5.10. libra. VinHzacxalalt audion ./t’E'l
tranzisztorral
koze* kapesolt 5 pF-os kondenzatoron
keresztiil jon letre. Az. emitterhez kap-
csolt 1000 ohmos ellenallas az emittert
elvalasztja a foldpoteneialtdl, igy le-
hetdvd* viilik a visszacsatolas letreho-
ziisa. A visszacsatolas merteket a 47
kohinos 1’1 [xiteneiomdter a tranzisz
tor rnunkapontjanak eltolasaval val
toztatja. A kollektorkdrben letrejiivd
aramingadozas atfolvik a hangfrek-
vencias transzfornuitor primer teker-
esen cs ennek szekunderjerol levelict -
jiik a hangfrekvencias jelet. Kozepes.
vagy nagy betajii tranzisztor muko-
dik jol ebben a kapesolasban es fontos.
hogy hatarfrekvenciiija joval inaga
sabh legyen, mint a veendo jelek frek-
vencia ja
A sziqieiTegenerativ kapesol.issal
erzekenyebb vevot kdszithetiink, mini
egyszen'i visszaesatoltissal. ezeket fdleg
URH-siivokban alkalmazzak. ezeri az
CRH-vevoknel fogjuk targyahn.
Нодцап hmigoljuk a risszai -salolt
keszuleket^ Tiivlrdvetelnel addig no-
vel jiik a visszacsatolas mirteket, mig
d*ppeu tiiljut a kritikus ponton, amii
lagy koppaiuis, niajd snhogas jelez.
Tovabb nbvelve a visszacsatolnsl. a
snhogas es az <'-rz<*kenyseg is csokken.
A lebegtetett hang inagasstigiU a
hangoliissal viihoztathatjiik. A hang
magassaga meglelel a vett allomiis es
az oszeillator altal keltett jel frekven
5.11. dbra. I i.sszacxatult audiun kozun*
xegex (bipolari.sj tranzi-szt^irral
98
5.12. libra. Sdrnyiijtds parkuzumos
kondenziitorral
ciaja kozotti kiiloiibsegnek. Alaesony
rezgesszamii hangot eros allomas ve-
telenel nem lehet beallitani, mert az
eros jel szinkronizalja az audion rez-
geseit. A szinkronizalodtis merteke
erdsebb visszacsatolassal csokken. Ha
amplitiido-modulalt jeleket vesziink,
a visszacsatolast szabalyozzuk vissza
a begerjedesi pout moge, ekkor leg-
erzekenyebb a kesziilek.
Hanirolasl nindok
Egy rezgdkor frekvenciiijat akar a
kapacitas, akiir az induktivitas erteke-
nek inegvaltoztatasaval lehet elhan-
golni. A gyakorlatban foleg a konden-
zatoros hangohist hasznaljak, a tekercs
indnktivitasanak inegvaltoztatasaval
tort eno hangoliist ritkabban alkalmaz-
zak. Nem mindegy, hogy a hangolo
gomb egy fordulattira milyen mertek-
ben viiltozik meg a kesziilek veteli
f rek veneiiija. M fisorve vo kesziileknel
500 kHz elhangoliis egy gombfordu-
latra kenyelmes beiillitiist biztoslt, az
amator siivok vetelere szolgiild vevo-
kesziileknel 25...50 kHz elhangoliis
kiviinatos a kenyelmes Iieallitiis erde-
keben.
A rezgdkorben alkalmazott kon-
denzator kapaeitasiinak es a tekeres
indnktivitasanak bizonyos aninyban
kell allni. Ezt az aninyt L'C viszony -
nak nevezik. A lielyes L/C viszony
megvalasztiisa erdekeben sziikseges,
hogy a kiilonbozd savok vctelenel val-
tani tudjuk a rezgdkor alkatreszeit.
A forgokondenzatort kdnyelmetlen
lenne cserelni. ezert a tekercset es a
„savteregetesnel" alkalmazott fix kon-
denzatorokat kapesoljuk at savvaltas-
nal. Egyik modja a tekeresek esereje-
nek megfeleld szamii kontaktussal
bird kapcsoldtiiresa (hullamvalto tar-
esa) alkalmazasa, mely a klvant sav
tekercset az aramkorbe iktatja, a tob-
bit (az alacsonyabb siivoket) pedig
rovidre zarja (nehogy a nem haszmilt
siivok lekeresei onrezonaneiajuknak
megfeleld f rekveneiakon energiat von-
janak el az eppen mukodo rezgdkor-
bol). Mas mddszer szerint a tekereseket
erre a celra szolgiild csevetestre keszl-
tik es a hasznalni klvant sav tekercset
dugaszoljak a tekercsaljzatba. Ez a
mddszer kiilonosen klserleti osszeiilli-
tasoknal valt be.
Savnyujtas
Egy adott tekeres es forgdkondem-
zator segftsegevel lithangolhatd frek-
venciasav fiigg a tekeres induktivitii-
satol es a forgokondenzator maximalis
es minimalis kapacitiisatdl. Ha csak
keskeny savot klvantink atfogni, sav-
nyiijtast, „savteregetdst” kell alkal-
mazni. A kesziilek beallltasa igy kd-
nyelmesebb lesz, mert a hangologomb
egy koriilforditasiira kevesebb allomas
esik. A savnyiijtas lehet meehanikus.
pl. nagy atteteh'i finombealllto seglt-
segevel, de elektromos s;i vteregetes
is megvaloslthatd. Most az elektromos
siivteregetesrol lesz szd. A rezgdkorben
alkalmazott kondenzator kapacitasa.
a tekeres induktivirasa es a frekvencia
kozotti osszefiiggest — mint tudjuk —
a Thompson-keplet adja. A kepletben
az induktivitas es a kapacitas erteke
nevezoben gyokjel szerepel, tehiit az
osszefiigges fordltott es negyzetes,
vagyis ha egy- rezgdkor frekvenciajiit a
kapacitas inegvaltoztatasaval a felere
akarjuk esiikkenteni a kondeziitor ka-
pacitasiit negyszeresere kell novelni.
Sziimitsuk ki a kovetkezd peldat.
Forgdkondenzatorunk kapacitasa 4 es
20 pF kozott viiltoztarhatd es szeret-
nenk vele a SO m-es ainatorsiivot lit-
hangolni. Mekkora kondenzatort kell
vele parhuzamosan kapesolni (Co),
hogy- 3500-tol 3800 kHz-ig hangoljon
kdsziilekiink? Mekkora legyen az in-
duktivitiis erteke?
A rezgdkor felepitcse az 5.12. dbra
szerinti. Adatok: Cmax =20 pF, Clni„ =
=4 pF, fmax = 3800 kHz, fm,„ = 3500
kHz. A C'o erteket az alabbi keplet
szerint sziimithatjiik ki:
= 85,5 pF
Tehiit a keresett Ca erteke 85.5 pF.
A rezgdkort hangolo kondenzator max.
kajjaeitas-erteke:
Стах+ C„= 20-t-85.5 = 105.5 pF
Ekkor a rezgdkor 3500 kHz-re van
hangolva.
Az L ertdkenek kisziiimtiisiihoz a
Thoiiipson-kepletet atrendezznk
1
4.-T»f»C
1
-------------------------- = 19,6 uH
4 • - 3,5» • 10*» • 105,5 • 10 *»
5.13. libra. Sdvnyiijtas piirliuzamos es
soros kondenziitorral
Mivel a rezgdkort aramkorbe kapcsol-
juk, parhuzinosan kapcsolddik vele a
eso ill. tranzisztor elektrodiiinak kapa-
citiisa, a szerelesi. a szort kapaeitiis.
valamint a tekeres onkapacitiisa is.
Ezert С„ helyere 56 pF fix es 25 pF
kapacitiisii trimmer-kondenzatort te-
sziink es nyitott forgokondenziitor-
alliis mellett a trimmer segitsegevel
3800 kHz-re hangoljuk a rezgokort.
Igy a lielyes Co erteket beiillitottuk.
A gyakorlatban celszerfi a savhatarok-
n41 10. . .15 kHz-et rahagyni a szami-
taskor.
Szamltsunk ki egy masik peldat is.
Forgdkondenzatorunk kapacitasa 6 es
75 pF kozott viiltozik es 7000-tol 7100
kHz-ig kivanunk hangolni.
A skala elejen es vegen 10 kHz-et
rahagyunk. A frekvenciaiitfogiis:
"HO , . .
= 1,0172: a sziikseges kapacitas-
6990 b
atfogiist ennek negyzete adja: 1,035.
Liitjuk, hogy a rezgdkorben a kapa-
eitiist 3,5°„-kal kell megviiltoztatni a
klviint siivnyiijtashoz.
Ha az elozd pelda szerint jamiink el,
olyan nagy kapaeitasd kondenzatort
kellene a forgokondenzatorral parhuza-
mosan kapesolni. hogy az L/C viszony
nem lenne megfelelo. Hogy ezt elkeriil-
jiik, kapesoljunk. sorba forgdkonden-
zatorunkkal 10 pF-os fix kondenzatort
es szamitsuk ki mekkora lesz az eredo
kapacitas nyitott es esukott aliasban
a Ce =
с,с?
C, ”C„
keplet alapjan.
6-10
Nvitotl tilliis: -------------=3,75 pF;
6 + 10
75 • 10
esukott: -------=8,82 pF. bziimitsuk
75 + 10
ki a nnir haszmilt keplet.hd a Co ertiiket.
5.14. abra Savnyiij-
tas leiigazasra kap-
csolt kondenziilorral
99
A rezgokor maximalis kapacitasa 8,82
•+-142,7 = 151,52 pF
Szamitsuk ki az induktivitas drtdkdt:
1
L = ----------------------------=
4 -6,992 10>= • 151,52 • 10 >*
= 3,42-10-e H, vagyis 3,42 /tH.
A kesz rezgokor kapcsolasi rajza az
•5.13. abran lathato.
Savnyiijtast vdgezhetiink ligy is,
hogy a hangolo kondenzatort a tekeres
leagazasahoz kotjiik. (5.14. abra).
A leagazasra kapcsolt kondenzatort
a rezgokor ket vdgpontjara kapcsolt
akkora kondenzatomak tekinthet jiik,
melynek kapacitasa a leagazasra kap-
csolt kondenzator kapacitasanak az
attdtel ndgyzetevel osztott erteke. Ha
pl. 100 pF-os kondenzatort kapcsolunk
a tekeres menetszamanak alsd har-
inadaba, ez ilgy hat, mintha a teljes
rezgokorre 100:9 = 11,11 pF kapacitasu
kondenzatort kiitiittiink volna. Mivel
(kiilonoeen a magasabb frekvenciakon)
a bekdtd huzal induktivitasa is szamit
es a tekeres egyes inenetei kijziitt sem
szoros a csatolas, sziikseg lehet arra,
hogy a szamitas alapjan kapott le-
agazasi pontot ellenorzo meres alap-
jan korrigaljuk.
Egytengeh-liangolas
Egy vevokdsziildk RF-elokoreit
tobbszoros forgokondenzator segitse-
gevel egyszerre is hangolhatjuk. Ez
sokkal kenyelmesebb beallitast bizto-
sit, mintha minden egyes rezgokor
kondenzatorat kiilon-kiilon kellene
beallitani. Itt a rezgdkorok azonos
felepitesdi ? kell orekedniink. (A szu-
perkesziildkek oszcillatorardl majd kd-
sdbb lesz szo). A forgokondenzator
egysegeinek egyiittfuttatasarol mar a
gyar gondoskodott. Az egyes rezgd-
korok kiilonbozd szereldsi es jarulekos
kapacitasait kis kapacitasu es mdretu,
csavarhuzdval allithatd trimmer-kon-
denzatorokkal egyenlithetjiik ki. A
rezgokorok tekercseinek induktivita-
siit a tekeres kozdpvonalaban elhelye-
zett inenetes vasmagokkal allithatjuk
be azonos ertekfire. lly mddon az
egyiittfutas inegvaldsithato.
Transzponalo vagy szupervevok
A szuper-vevdkesziildknel az anten-
narol erkezd jelet, rendszerint RF-erosi-
tovel va!6 felerosites utan. a keverd-
fokozatban egy oszcillator jelevel ke-
verjiik ossze. fgy a vett jelet a kozep-
frekvenciara transzponaltunk, innen
ered a transzponald vevo elnevezes. A
kdzdpfrekvencias jelet a KF-erosito
felerositi, majd a demodulator!» jut,
a hangfrekvencias jel felerositdse utan,
a fejhallgatoban hallhatova valik
(5.15. abra).
A szuper rendszeru vevonek sok
eldnye van az egyenes vevdvel szem-
ben. Tudjuk, hogy a szelektivitas mdr-
teke annal nagyobb, mine! tobb rezgd-
kort alkalmazunk. Egyenes vevdncl
minden rezgdkort a veendo allomasra
kell hangolni. Sziipervevondl csak a
keverofokozat elotti rezgokoroket kell
hangolni, a KF-erdsito rezgokorei fix
hangolasiiak. Itt nagy oldalmeredek-
sdgfi kdzdpfrekvencias sziirdket, mecha-
nikus vagy kristalysziiroket is alkal-
mazhatunk. Ilymodon a nagy szelek-
tivitas elonyet minden vdteli frekven-
cian elvezhetjiik. Egyenes vevdncl
ilyen szelektivitast nem tudnank
elerni.
Vizsgaljunk meg egy esdves vevo-
kdsziileket, mekkora erositessel ren-
delkezik, ha a bemenetdre juto 0,1
mikrovoltos jelre 10 V-os hangfrek-
vencias fesziiltseg keletkezik a vegero-
sitd csd anodjan. A bemend es kijovd
szint kozott 100 millidszoros a viszony
(10е), ez 160 <1B erositdsnek felel meg.
Tekintve, hogy a demodulacional
(diddas) szinteses lep fel, es azonkiviil
nemi tartalekkal is rendelkezzilnk,
meg 10-szeres (20 dB) erositest hozza-
adunk igy osszesen 180 dB osszerdsi-
tdsbol indulunk ki. Ezt kell a vevokc-
sz.iildk haront erositoje kozott elosz-
tani. Ez a harom rdsz a RF-, KF- ds
HF-erdsitd.
A vevokdsziildk elsd fokozataiuak
felepitdsdtdl fiigg a jd jel/zaj viszony,
a tiikorszelektivitiis ds a keresztmodu-
liicio elleni vedettseg. A jd jel/zaj vi-
szony azt kivanja, hogy a kevero-
fokozat elott lehetdleg nagy erdsitest
alkalmazzunk, de ha till nagy jel jut
a keverore, keresztmodulacio keletkez-
het, viszont ha tiki kis RF-erdsitcst
alkalmazunk a keveres eldtt, a hasznos
jel szintje nem tud a keverofokozat
zaja foli5 emelkedni. Kompromisszu-
mos megoldast kell ezert alkalmazni.
A gyakorlat bebizonyitotta, hogy in-
kabb a jd jel/zaj viszonybdl kell egy
keveset engedni, mert a till jd jel/zaj
tulajdonsagot az antenna altal felfo-
gott mindig jelenlevd hatterzaj miatt
dgy sem tudnank kihasznalni.
A keverdfokozat eldtt 40 dB-ndl na-
gyobb erdsitest ne alkalmazzunk. Ha
a sziiksdges osszerdsitesbdi a RF-erdsi-
tesre meghatarozott 40 <lB-t levonjuk.
140 dB marad a kozdp- es hangfrek-
vencias erositesre.
Ket csdvel 20. . . 30 mV drzekenyse-
gii hangfrekvencias erdsitd konnyen
kdszithetd. A jd fejhallgatd-vetelhez
sziiksdges 10 mV kimend teljesitmenv -
ndl kb. 10 V fesziiltseg keletkezik a
vegerosito anodjan. ami 300...500
szoros fesziiltsdgerositdst jelent, 50. . .
54 dB-пек felel meg. Ezt levonhatjuk
a 140 dB-bdl, igy a kdz.dpfrekveneiiis
erdsitore 90 dB jut.
Az erosites-szintek tehat a kovetkr-
zdkeppen oszlanak meg:
RF-erositds ..................40 d В
KF-erosites ..................90 <1B
HF-erositds ..................50 <1В
Lassunk egy felvezetos kcsziilekel
is. Induljunk hatulrol eldre. Egi
hangfrekvencias, integralt aramkoros
erdsitd beinenetdre kb. 15 mV kell 1
watt kimend teljesitindnyhez (erds
hangszdrdvetel). A szokasos kimend
impedanciat figyelembe veve ez 45 <1B
erositest jelent. Ha tranzisztoros pro-
dukt-detektort hasznalunk, nem kell
szintescssel szamolnunk, sot meg a
nagyfrekvencias sziirds utan is kb.
ketszeres erdsitesiink marad. Igy a
produkt-detektor bemenete 7,5 mV
szintet kivan, ezt kell a KF-erositonek
„szallitani”. Ltissuk most a kdsziildk
elejet. Egy jd kdt gate-elektrodas FET-
tranzisztor zaja olyan alaesony, hogy
mdg 30 MHz-en is eldg, ha 10-szeres
(20 dB) erdsitdst alkalmazunk elotte.
A FET-ndl kb. 2,5 mA/V keveromere-
deksegre szamithatunk, igy az 1 kohm
impedanciajti kristalyszurd kimenetd-
rdl 0,1 mikrovoltos bemeneti antenna
jelnel 1,25 mikrovoltos szint jut a KF-
erdsito bemenetere. (A kristiilyszuro-
nek kb. 6 <1B ateresztd csillapitasa
van, igy a szint kb. felere esik rajta
keresztiil. A KF-erositd 1,25 mikro-
voltos bemend es 7,5 millivoltos kinie-
no szintjet egybevetve 6000-szeres vi-
szony adodik, ez 76 dB-пек felel meg.
Hogy nemi tartalek erositdsiink is le-
gyen, ezt felkerekitjiik 80 dB-re.
Latjuk, hogy a KF-erosito bemene-
ten mdg nagyon kis szintek vannak,
ezert az elsd KF-erositd fokozatba j6-
mindsdgu, kiszajii tranzisztor! kell
alkalmazniink. A fdlvezetds kdsziilek-
ndl a szintek a kdvetkezdke]>pen oszla-
nak meg:
RF-erositd ..................20 dB
KF-erosito ..................80 dll
Produkt-detektor ............ 6 dB
HF-erdsito ..................45 <1B
Ez osszesen 151 <1B.
5.15. abra. Szuper-
vevo tombvazlata
Tiikorszelektivitiis
A keveresnel husznalt helyi oszcil-
lator rezgese kdt bejovd jellel is kiad-
hatja a kozepfrekvcnciat. Az egyik
ilyen jel frekvenciaja az oszcillatorenal
a KF rezgdsszamaval magasabb, a
miisik ugyanennyivel alacsonyabb.
100
I
veendo )el oszc tukor
KF KF
5. 16. nbra. A veil is a liikorfrekvencia az
oszc'Matorhoz kepest tukrbzi'e helyezke-
dik el
Azert hivjak az egyiket tiikorfrekven-
eianak, inert a ket jel az oszeillatorhoz
k< pest mintegy tiikrozve helyczkedik
el a frekvenciaskabin (5.16 abra).
Ha felsd keverest alkalmazunk, vagyis
ha az oszcillatorjel rezgesszama a vett
jelnel magasabb, a tiikorjel rezgessza-
ina nagyobb az oszcilbitorenal. A ke-
verofokozat elotti rezgokorok (eldkij-
rok) feladata. hogy a veendo jelet at-
engeiljek, a nem klvant tiikorjelct pe-
dig esillapitsak. Annal nagyobb a tii-
korcsillapit as, minel tobb es minel
jobb Q-jii rezgokort alkalmazunk, es
minel nagyobb rezgeesziimii a kozep-
frekvencia. Itt kell megemliteni, hogy
egy elektroneso nics-beinenete na-
gyobb frekvenciiikon terheli a hozza
csatlakozo rezgokort. Ez a terhelo ha-
uls a frekvenciiival negyzetesen nd-
vekszik, vagyis ketszeres frekvencian
negyedakkora ellenalkiskent terhel.
Azert, hogy ennek hatasara a rezgokor
josaga s igy a i iikiirszelektivitas ne
mmol jon le, eelszeni a eso racsiit le-
agaziisi ponthoz esatlakoztatni. Minel
alacsonyabb leiigazasi pontot valasz-
tunk, annal kcvcsbe roinlik a kiirjosiig
es javul a tiikbrszelektivitas. de ugyan-
akknr kisebb szintii jel jut a racsra,
igy csokken az erosites is. A terhelo
hatsis es a lesigaztis kozott is negyzetes
az osszefiigges, ugyanaz az elleniillas a
rezgokor tekercscnek kozi-pleiigaziisa-
hoz kapcsolva ncgyedannyit terhel,
inintha a teljes rezgokorrel kapesoltuk
volna parhuzamosan. Tehat alacso-
nvabh leagazsisi pontot viilasztva, nd
a lukorszelektivitiis. javul a kereszt-
inodiilaeio elleni vedettseg, csokken
az erdsites es roinlik a jel-zaj viszony.
Az a helyes kompromisszuin, ha csak
annyit erositiink, amennyi a hasznal-
hato jel-zaj viszony oloresere sziikse-
ges.
Az akibbi nibliizatban osszehasonlit-
juk, mekkora elleniillaskc-nt terhel egy
EF85 tipusii RE erdsitdcso es egy
ketkapus 3N140 tipusii MOS-ETTT
tranzisztor bcmenete.
EE85 3X140
Frekvencia Rb„ Kt,,.
10 MHz 225 kohm 320 kohm
20 MHz 56 kohm 80 kohm
10 M1 Iz 25 kohm 36 kohm
Lathatdaii a EET tranzisztor beme-
neti valamivel kcilvezobben viselke-
dik, mint az elcktroncsde.
Vizsgaljuk meg, milyen hatassal
van egy rezgdkorre, ha egy eso andd-
korcbe kajicsoljiik. Egy RF-erdsitocso
belso ellenalltisa 0,5. . . 1 Mohm kozott
van. Ilyen erteku terhelo ellenallas
renilszerint elhanyagolhato. Mas a
helyzet a felvezetoknel. Egy 351140
tipusii FEIT-tranzisztor belso ellen-
illiisa 10 kohm kiiriil van, ezert, ha
azt akarjuk, hogy a rezgdkort ne ter-
helje le tulsagosan, a drain-elektrddat
a rezgdkor leagazasara kell kapesolni.
A tiikorszelektivitas szempontjabol
nem mindegy, hogy egy rezgokor josa-
ga milyen mertekben csokken, ha egy
csoves vagy tranzisztoros RF-erosito-
hijz csatlakozik. Liissunk egy peldat.
Egy vevokesziilek nagyfrekvencias
reszeben ket db 3N140 tipusii tran-
zisztor kozott miikodik az alabbi rez-
gokor:
Frekvencia....... .......f0 = 21 MHz
Kapacitas................C = 75 pF
Induktivitas..............L=0,766/iH
„Ures” Q.................Q„ = 150
A rezgokor eldtti FET belso ellenallasa
kb. 10 kohm. A rezgokor uttini FET
bemend ellenallasat a negyzetes bsz-
szefiigges alapjan szaniitjuk ki. Az
iinent kiizolt tablazat szerint Rb,. ertc-
ke 20 MHz-en 80 kohm. 21 MH-zen
(20V
kb. I —I 80 = 72,5 kohm. A ket ter-
helo ellenallas parhuzamos eredoje
10-72,5
-------- = 8,79kohm. A rezgdkor rezo-
10 + 72,5
nancia-ellenallasanak es a most kiszii-
mitott eredd terhelo ellenallasnak par-
huzamos eredoje adja a terhelt rezgd-
kor rezonaneia-ellenallasat, amelybol
a terhelt Q visszaszamithatd. A terhe-
letlen rezgokor rezonancia ellenallasa:
Zo0 = QowL = 15O-2.3-21-10»-0,766 •
-10-6 = 15,16 kohm.
Ezt es a terhelo ellenallasok ereddjet
parhuzamosan kapcsolva az. eredd
rezonancia ellenallas:
15,16-8,79
Zrv-------------- =5.57 kohm. Ebbdl
15.16+8.79
a terhelt у:
Z„ 5,57 -IO3
У t ----------------------------- 'OO,2
oj0L 2rr-21 10е-0,766 • 10 »
Ha a E’ET tranzisztorokai a rezgokori
tekercs fcl-inenetszarnahoz csatlakoz-
tatjuk, a terhelo elleniillas az attetel
ncgyzctcvel t.ranszfonnalddik a rezgd-
kor ket vegpontjara, vagyis ncgysze.r
nagyobb ellcnallaskiint terhel (a ter-
helo hatas negy ed resze lesz az eldbbi-
nek). Ekkor az eredd rezonancia-
ellenallas:
15,16-35,16
Zre =------------= 10,59 kohm. Ebbdl
15,16 +35,16
Z„ 10590
a terhelt Q =----й--------= 105.
cu„L 101,1
Szamitsuk ki mindket esetben, inek-
kora tiikorcsillapitast ad a fenti rez-
gdkor.
A kesziilek KF-jc 1,6 MHz. Ha a ve-
teli frekveneia 21 MHz, felso keveres-
nel a tiikiir 24,2 MHz-en van. Egy rez-
gokor megkozelito csillapitasat a re-
zonancia-frekvenciiitdl cltcrd frekven-
ciiira az alabbi keplet adja:
a fl +Q542
ahol a a csillapitas, a rezgdkor Q-ja
es i) a relativ elhangoliis.
f f0 24,2 21
rj =------------- =0,285
f„ f 21 24,2
a = I7! +5P-0,2853 = 15,8 + 24 dB.
Tehiit az elso esetben 15,8-ed reszere
gyengiti a tiikonillomas jelet a rezgd-
kor.
A mtisodik esetben:
a = fl — 1012-0,285* =29,9 vagyis kb.
29,5 dB Itt a tukiirfrckv-enciiit 29,9-ed
reszere gyengiti a rezgokor. Ket ilyen
rezgdkor tehiit 1600 kHz-es KE" nel
59 <1B tiikorcsillapitast ad, ami elfo-
gadhato ertek.
A keresztmoduliicidrdl a bevezeto-
ben mar szoltunk. Vovdkesziilekiink
annal vedettebb lesz. a keresztrnodu-
liicidtol, minel kevesebbet erositiink a
keverofokozat eldtt. mert kisebb erd-
sitesnel csak nagyobb feszilltsegii an-
tennajel mellett lep fel az a szint. ami
a keverdcsovon keresztmodulai iot.
okoz. Ezert ne vigyiik tiilziisba a lib
erositest es csak annyit erositsiink,
hogy jel/zaj szeinpont jabdl meg meg-
feleljen a vevonk.
Keverofokuzat
A keverofokozat a vevokesziilcknek
az a resze, ahol a bejiivd jelet a helyi
oszcillator rezgcscvel osszekeverjiik es
kimeneten a kozepfrekvenciat kapjuk.
A ket rezges keverese nemlineiiris ka-
rakterisztikan tortenik. Kevereskor a
keveroben a ket jel osszege es kiiliinb-
sege keletkezik, de kimeneten jelen
van az credeti ket jel is. A kiviint jel< t
a kevero kimeneten rezgokiir, vagy
sziiro segitscgevel viilasztjuk ki. \ evo-
kesziilekekben a kiizi-pfi+kvenciat al-
talaban a ket jel kiiliinhsegekent allit-
juk clo. A helyi oszcillator rezgesazamn
lehet a bejiivd jelnel magasabb, ekkor
felso keveresnil, ha alacsonyabb, also
keveresrdl beszeliink. Eigyoldalsiivos
jel vetelenel, felso keven-skor a ket
oldalsav helyzete teleserelddik inert a
vett jel vonodik ki a helyi oszcillator
jelebdl. Also kevereskor a helyi osz-
cilbitor modulalatlan jele vonodik kt a
vett jelbiil, ezert az oldalsiiv helyzete
viiltozatlan marad.
Ketfele kevert-s haszniilatos, az
additiv (osszeado) es a multiplikativ
(szorzo) kevercs. Additiv keveresnel 11
ket jel ugyanarra az elektroda-piirra
(nies-katod) keriil, igy a kettd iisszege
vczcrli a keverot. Szorzo keveresnel a
ket jel kiiliin-kiilon elektrodiira jut.
Mindket esetben ligy jon letre. a keve-
res, hogy a keverocso vagy tranzisztor
munkapontja az oszcillator jelenek
uteinebcn viiltozik, igy erositese is viil-
tozik. Additiv keverest diodiival, tno-
liival, vagy- pcntodaval is meg lehet
valositani, h-nyeges hogy a ket jel
ugyanarra az elektroda-piirra jusson.
A ket jel keverore juttatiisa tiirtenhet
kapaeitiv iiton (piirhuzamosaii, kis
kondenzatoron keresztul), vagy’ soro-
san (csatolotekercs segitscgevel). Fon-
tos, hogy a kevero jo hatasfokkal dol-
gozzon. A keveres hatasfoka nagymer-
tekben fiigg a oszcilliitorjel fesziiltse
101
5.17. abra. A keveromeredekseg vdltozdsa
az oszcillaiorfesziiltseg fiiggvenyiben
getol Az 5.17. abran egy peldat lat-
hatunk, hogyan valtozik a keverd-
meredekseg az oszcillatorjel szintjenek
ftiggvenyeben. Az abran lathatjuk,
hogy az oszcillator jelenek fesziiltseget
novelve a keverdmeredekseg merede-
ken niivekszik es peldankban 3 volt fe-
sziiltsegnel maximums van. Tovabb
novelve az oszcillator jelenek szintjet,
a keveromeredekseg kis mertekben
esik. Az oszcillator fesziiltseget ajan-
latos az optimum kozelebe allftani, till
nagy szintnel azonban sok harmonikus
termclddik es nem kivant hamis jelek
keletkezhetnek. (Termeszetesen nem
minden esetben 3 volt fesziiltseg mel-
lett erjiik el a legnagyobb keverdmere-
dekseget, a gyarak meg szoktak ax Ini
a legkedvezdbb oszcillator-fesziiltse-
get.)
Egy keveronek hasznalt свб vagy
tranzisztor keverdmeredeksege esak
hannada, negyede az erdsito iizem-
5.18. abra. a) additiv kevero trioddval, az oszcillator jele az L3 csatolotekercsen keresz-
tiil jut a raesra; b) additiv kevero, az oszcillator jele kapaciliv titan keriil a raesra;
e) pentodas kevero, az oszcillator jele kondenzatoron keresztiil jut a katodra; d) hep-
toda-triodds kevero kapcsoldsa
m6dban merheto meredeksegnek, zaja
viszont tobbszorose. Legkisebb zaja a
triodas keverdcsdnek van, a pentoda
mar zajosabb (altalaban minel tiibb
raccsal rendelkezik a esd, annal zajo-
sabb). A felvezetdknel mar kedvezdbb
a helyzet. A FET tranzisztorokkal
kivalo kiszajii keverd fokozatok epit-
hetdk.
Az 5.18. abran elektroncsoves keve-
rdkapcsolasokat lathatunk. Az 5.18/a
additiv keverd triddaval. Az L,C, rez-
gdkijr a veteli frekvenciara van han-
golva, az LjC2 az oszcillator rezgdkijre.
Az oszcillator a vetel i frekvencianal
kijzepfrekveneiaval magasabb vagy
alaesonyabb rezgesszamon rezeg. Az
oszcillator jele az La csatolotekercsen
keresztiil jut a trioda racsara. Az Ls
kismenetszamii tekercs az oszcillator-
rezgdkiir hidegpontja kozeleben van
elhelyezve. A keverd anodkorehez a
KF jelfi kijzepfrekveneias savszfird
csatlakozik, ennek szekunder tekercse-
rdl a kozepfrekvencias erositore jut a
jel. Az 5.18/b abra az eldbbihez hason-
16, azonban itt a C3 jelfi, 5... 10 pF
kapacitasu esatolo kondenzatoron ke-
resztiil adjuk a raesra az oszcillator
jelet. Az 5.18/c abra pentodas additiv
keverot inutat, itt az oszcillator jele a
Cs kondenzatoron keresztiil keriil a
pentoda katodjara. Ez is additiv ke-
verd, inert a katodra jut-6 jel ugyanazt
a racsot vezerli, mint a vett jel. Az
5.18/d abran hept6da-trioda keverot
latunk. A keverest a heptoda vegzi, a
trioda az oszcillator. Az oszcillator ra-
esa ossze van kotve a heptoda harma-
dik racsaval, igy keriil az oszcillator
jele a keverore. A hept6da anodkore-
rdl kozepfrekveneias savszfirdn keresz-
tiil jut tovahb a jel a kijzepfrekvencias
erositobe.
Az 5.19. abran felvezetds keverd-
kapcsolasokat lathatunk. Az 5.19/a
tranzisztoros keverd. A veendd jel az
L,0i leagazasardl jut a bazisra, az
oszcillator jele kondenzatoron keresz-
tiil az emitterre keriil. A KF-rezgdkijr
a kollektorkorben van elhelyezve. Az
5.19/b abra JFET keverd kapcsolasa.
Az L,C, rezgdkijr altal kivalasztott jel
a gate elektr6dara keriil, ugyanerre
vezetjiik az oszcillator jelet is kpnden-
zatoron keresztiil. Az oszcillator jelet
a source elektrddara is vezethetjiik az
5.19/a abran levd megoldashoz hason-
loan. Az 5.19/c libra ket gate-elektro-
das MOS FET keverd kapcsolasat inu-
tatja, a veendd jelet a G, elektrodara
vezetjiik, az oszcillator jelet a Ga-re
adjuk. Az 5 — 19/d abran integralt
ararnkdros keverdt lathatunk, CA3028
tipusii integralt aramkor alkalmazasa-
val. Az 5.19/e abran lathato szimmet-
rikus keverd nagyobb szinteket tud
feldolgozni mint az egyszeru keverdk,
igy adokeveronek is alkalmazhato. A
jel elleniitemben keriil a ket gate-
elektrodiiia, az oszcillatorjel ugyan-
akkor azonos ftizisban. Az oszcillator-
jel az elleniitemu kimeneten kioltddik.
A source-korben levd 100 ohmos ellen-
allas a szimmetria beiillitasara szolgal.
Az oszcillatorjel szintje az 50 ohmos
potcnciometerrel all it hat 6 be a leg-
kedvezobb ertekre. Az 5.19/f abra sze-
rinti ringmodulatoros kevero nagy jelek
feldolgozasara is alkalmas. A T, es Ts
toroid-transzfonnatorok 10... 12 mm
atmerojfi ferritgyfirfire kesziilnek. lia--
roni szigetelt huzaldarabot iisszeso-
dorva 10... 15 menetet eseveliink a
toroid vasmagokra, kijrben egyenlete-
sen elosztva. A rijvidhullamii tarto-
manyban XI00 vagy N200 anyagu
ferritgyfirfit hasznalhatunk. A rajzon
pont jelzi az azonos vegzodeseket. Hot-
carrier diodiik alkalmaziisaval kiszajii,
nagy szintek fe-ldolgoziissara is alkal-
mas keverdk keszithetok, azonban osz-
szevalogatott szilicium diddiikkal
(1N914) is erhetiink el eredmenyt, kii-
lonosen direkt- atkevero (szinkrodin
rendszerii) vevok demodulatorakent.
A kozepfrekvencias erdsito
A szupervevd nagy erzekenyseget 6s
jo kozelszelektivitiisiit a kozepfrek-
vencias erositonek kdszijnhetjiik. A
kozepfrekvencia megviilaszt asanal,
mint altalaban a legtobb muszaki ineg-
oldasnal, kompromisszumot kell kiitni.
LC-szfiiok alkalmazasa eseten alacsony
rezgesszamii KF-nal a vevo kozelsze-
lektivitasa j6 lesz, a tiikijrszelektivitas
azonban nem lesz megfelelo. Magas
KF-n.il jo tiikorszelektivitast erhe-
tiink el, a kozelszelektivitas viszont
rossz lesz. A szokasos 450 kHz ko-
riili kozepfrekvenciiinal ket hangolt
eldkor alkalmaziisaval meg kielegitd
tiikorszelektivitast kapimk, de 14
MHz-en es feljebb mar nem. Peldaul 7
MHz-en, a keverdfokozat elott ket
rezgdkijrrel, melyek terhelt Q-ja 70,450
kHz-es KF eseten 49 dB a tiikoresilla-
pitiis, vagyis. a tiikdrjel szintje 280-ad
reszere gye.ngiil. Ugyanilyen adatok
mellett, de 14 MHz-en mar csak 38
102
'ibra. я) traiizi szloros additiv kevero fokozat. As oszcillator jelet az emitteren
keresztiil vezetjiik a keverobe; b) kevero JFET-tel. A vett is az oszcilldtor-jelet a gate
elektrbdara adjuk; c) kevero kit gate-elektrodas MOS FET-tel, a vett jel a Gr-re,
az oszcillator jele a G,-re jut; <i) kevero CA3028 IC alkalmazasdval; e) elleniitemu
kevero JFET tranziszlorokkal; f) ringmoduldtoros kevero
<1B a tiikorcsillapitas, vagyis 79-szeres.
1600. kHz-es KF alkalmazasaval 28
MHz-en ket eldkorrel, 100-as terhelt Q
mellett 53 (IB a tiikorcsillapitas, vagyis
szintje 470-ed reszdre esokken.
Mivel magas KF alkalmazasanal az
LC-sziirdvel nem biztosithato a jo ko-
zelszelektivitas, a magus kozepfrek-
vencia utan iljabb kevero fokozattal,
alacsonyabb, pl. 100 kHz-es kozep-
frekvenciara tessziik at a jelet. lly-
modon biztositani tudjuk a jo tiikor
szelektivitast, a keskeny savszelesseget
es a jd oldalmeredeksdget is. Eldzoleg
mar emlitettiik, hogy a keverdfokozat
kenyes a keresztmodulacio szempont-
jabdl. Ketszeres keveres eseten a ma-
sodik keverd mdg hainarabb tiilvezer-
Iddik, mint az elsd, mert erre nagyobb
szint jut. Ezert nem eelszerii az elsd
keveres utan mcg KF-erositdt is al-
kalmazni, mert ez meg jobban erosi-
tene a masodik keverdre juto jelet es
mar aranylag kis antennajelnel is fel-
lepne a tillvezerlddes miatt a kereszt-
modulacid. Ezert helyes, ha a kdt ke-
verofokozat kozott esupan savszurdt
alkalmazunk. Ennek a savsziirdnek
a masodik KF tiikrere legalabb akkora
elnyomast kell biztositani, mint amek-
korat az eldkorok az elsd KF tiikrere
biztositanak. Ez azert. szukseges, mert
az eldkorok a masodik KF tiikrere
csak igen kis elnyomast adnak, es hiaba
gondoskodnank az elsd KF tiikrenek
jo elnyomasarol, ha kisebb szintii jelek
a masodik tiikorfrekvencian zavart
okoznanak a vetelben. Latjuk, nem
egyszerii, Я ketszeres szuperndl fellepd
problemakat helyesen megoldani, ezert
egyszen'ibb, de dragabb megoldas ma-
gas frekvenciajii KF-et es kristaly-
sziirdt alkalmazni. Igy a tiikor-, vala-
mint a j6 kozelszelektivitas is biztosit-
va van, az egyszeri keveres pedig mdg
keresztinodulacid szempontjabdl is eld-
nyosebb.
Mint tudjuk, kiildnbiizd iizemmd-
doknal, kiilonbozd savszelessegre van
sziikseg. Tavirovetelnel 100... 500 Hz,
egyoldalsavos vetelnel 2000. .. 2500
Hz, AM-vetelnel pedig 5000...6000
Hz Sziiksdges. Tavird- es SSB-vetelre
kiildn-kiilon kristalysziirot kell atkap-
csolhatdan bedpiteni, AM-vdtelre eset-
leg az LC-szurd is megfelel, de nagyobb
igdnyek kieldgitdsere AM-vctelhez is
gyartanak kristalysziirot.
A KF-erositd 2, esetleg 3 fokozatbol
van feldpitve. A KF-rezgdkorok L/C
viszonyat ilgy kell megvalasztani,
hogy olyan munkaellenallast kdpvisel-
jenek, melyekkcl a sziiksdges KF-erd-
sites letrejon. Csiives kdsziilekndl, a
esiivek elhasznalodasa miatt nemi tar-
talek erositesrdl kell gondoskodnunk,
felvezetos kdsziildknel, pedig a telep-
fcsziiltsdg elhasznalodas kovetkezete-
ben tortdnd csokkendse miatt. Till sok
tartalek erdsites felesleges, mert a sta-
bilities rovasara menne.
Az ,1.201a abran egy elektronesoves
KF-erdsito fokozatot latunk, valtoz-
tathatd meredeksegii csd alkalmazasa-
val. A nicslevezeto ellenallas alsd vdge
az ACC vezetekre csatlakozik. A kezi
erzckenysdg-szabiilyozas ligy oldhato
meg, hogy a racslevezeto ellenallason
keresztiil 0 es miniisz 20 volt kozott
valtoztathatd egyenfesziiltsdget adunk
a KF-erdsitd csd racsiira. Mas megodas
szerint a 160 ohmos katodellenalliis
also vdge ds a fold koze 5... 10 kohmos
valtoztathatd ellenallast kapcsohink.
Az ellenallas valtoztatasiival valtozik
a csd munkapontja es igy meredeksdge
is. Hatiisosabb szabalyoziis eeljabdl
a csd katodjiit 100 kohmos ellenallason
keresztiil a pozitiv anodfesziiltsdgi
pontra kell kapcsolni. Az 5.20/b abra
tranzisztoros erosito fokozataniil a
kdzdpfrekvencias jel a KF-trafd kapa-
citiv leiigazasarol jut a tranzisztor
biizisara. Az 5.20/e abran ket gate-
elektrddas MOS FET tranzisztor erd-
sitia a KF-jolet. Az AGC-szabtilyoziis a
<1. elektrodan keresztiil tortdnik. Az
5.20/d abran a CA3028 tipusii integ-
ralt aramkoros differencial-erositdpar
KF-er6sitokcnt valo alkalmaziisiit liit-
hatjuk. Az AGC a 7-es pontra csatla-
kozik es igen hatasos szabalyozast
tesz lehetdve.
A kdzdpfrekvencias erositdkben val-
toztathatd meredeksegii pentodiikat
haszniilnak, melyeknel az elofesziiltseg
viiltoztatiisaval az erdsitds szintje val-
tozik. A szintszabalyozas tortenhet
automatikusan, vagy kezzel is. A pen-
toda belsd ellenallasa 0,5... 1 Mohm,
kimenete igy gyakorlatilag nem terheli
a KF rezgdkordket.
A vevokdsziildk erositdsenek zome a
KF-erositore esik, ezert a begerjedes
elkeriildsere gondos eb’endezdst es ar-
nyekolast kell alkalmazni.
A tranzisztorok alacsony bemend es
kimend ellenallasukkal terhelik a rez-
103
5.20. abra. a) KF-erosdo fokozat csdvel; b) tranzisztorral;
e) ket kapuelektrodas MOS FET-tel; d) IC-vel
5.22. abra. a) Zener diodds hatdroid nagy ohmos fejhallgatd-
hoz. b) Ugyanaz kisohmikus fejhallgatdhoz. c) Hangfrek-
vencias limiter automatikus szintkovelessel. d) Zajcsokkento
kapesolas tbmbvdzlata
AGC
5.21. abra. a) AGC-feszidtseg elodllitasa es demodulacid egy
dioddval; b) kiilon dioda a demodulacio es az AGO reszere;
c) kesleltetett AGC ket idodllandoral
104
gokoroket. Ha azt akarjuk, hogy ennek
kiivetkezteben a rezgdkorok Q-ja es
igy a szelektivitas ne csokkenjen,
nagy C es kis L valasztasaval kis rezo-
naneia-ellenallasil koroket alkalmaz-
zunk, vagy leagazasra esatlakozzunk.
A kozepfrekvenciae erositokben al-
kalmazott KF-transzformatorok tulaj-
donkdppen ket vagy tiibb rezgdkorbdl
allo esatolt savsziirdk, lirnyekolo ser-
legbe epitve. Behangolasuklegtobbszor
a tekercs vasmagjiinak allitastival
tortenik. A rezgdkori kapacitas jdmi-
nosegfi esillam, keramia vagy stiroflex
kondenzator.
Az LC-korokkel nem mindig erhet6
el a sziikseges szelektivitas, ezert
mechanikus vagy kristiilyszurdket kell
alkalmaznunk. A sziirdt kozvetleniil a
KF-fokozat bemenetenel, a kevero-
fokozat utan kell alkalmazni. (Altala-
ban azt az elvet kellene betartani,
hogy a legkeskenyebb savszelessdgii
sziirdt. a vevokesziilck minel elobbi
fokozatanal alkalmazzuk, idealis az
lenne, ha mar az antennabemenetnel
alkalmazhatnank.) A sziikseges szelek-
tivitast a szuro igy mar biztositja, a
KF-erdsito mar esupan az erosites es a
szintszabalyozas szerepet kell hogy
ellassa, tdbbi rezgokore mar nem szdl
bele a szelektivitasgilrbe kialakitasaba.
Ebben az esetben mar nem sziikseges
az egyes fokozatok kozott savsziirdket
alkalmazni, szimpla r<>zg6kdr6k is meg-
felelnek. Ez foleg a magasabb kozep-
frekvenciakniil all fenn.
Demodulator es lebegteto oszcillator
A kozepfrekvenciiis erosito utan a
demodulator-fokozat kovetkezik. Szu-
pervevokndl a demodulators nagyobb
szint jut, mint az egyenes vevoknel,
mivel az erosites legnagyobb resze a
demodulates elott mar inegtortent. A
korabban tiirgyalt demodulatorok
(5.3., 5.5., 5.6. abra) AM-jel demodula-
liisara alkalmasak. Tiiviro- es egyoldal-
savos jel vetelehez lebegtetd oszcilla-
torra is sziikseges van. 4 lebegteto
oszcillator jele a demodulatorban ke-
veredik a kozepfrekvencias jellel es a
ketto kiilonbsegekent hangfrekvencias
jel keletkezik . A produkt-detektorok
killonosen SSB-jelek demodulalasara
alkalmasak, de tavirdjelek vetelenel is
bevaltak (5 ". es 5.8. abra). A lebegtetd
oszcillator hangolhato LC-oszeillator
lehet, de SSB-vetelnel foleg kristaly
oszeillatort alkalmaznak. Az oszeilla-
torokrol szdlo fejezetben tiirgyalt osz-
eillatorok lebegtetes celjiira is megfe-
lelnek.
Automatikus szintszabalyozas
Az automatikus szintszabalyozas
(AGC: Automatic Gain Control) arra
szolgal, hogy a vevokesziilek kimend
szintjet (a bejovo jel nagysaganak
ingadoziisatol fiiggetleniil) lehetdleg
idlando szinten tartsa. A szintszaba-
lyozas a KF- es KF-erositd fokozatok
erdsitesenek valtoztatasaval tortenik.
A szabalyozd jelet a KF- vagy HF-
jel egyeniranyitasa tit j an nyerjiik.
Minel nagyobb szint jut az antenna-
bemenetre, annul nagyobb szabalyozd
feszultseg keletkezik, mely az erdsitd
fokozatokat leszabalyozva igyekszik
allando kirnend szintet tartani. Az
AGC segitsegevel elerhetd, hogy pl.
100 dB bemendszint-valtozasra a ki-
meno szint csak 3 dB-t valtozzon. An-
na! hatasosabb az AGC-szabalyoziis,
minel kisebb Ьетепб szintre kezd mu-
kodni. A szabalyozo jelet szokasos kii-
lon erdsitd fokozattal feleroslteni, ezt
nevezik erositett fadingszabalyozas-
nak.
Az AGC-szabiilyozasnak olyannak
kell lenni, hogy a fading altal okozott
szintingadoziisokat kiegyenlftse, vi-
szont a modulacids csticsokban nem
szabad a kesziilek erzekenyseget visz-
szaszabalyozni, mert ez torzitashoz
vezetne. Ennek elkeriilesere, ellenallas
es kondenzator kombinacidjabol allo
iddallandoval gondoskodunk arrol,
hogy csak a tererdsseg-valtozas okozta
ingadozasokra mukodjon. Az iddrillan-
do jellemz6je az RC-szorzat. AM-adas
vetelenel a hordozo allandoan jelen
van, igy a szabalyozo aramkor tillan-
ddan кар Ьетепб jelet, ezert a vevd
erzekenysege adassziinetekben sem no-
vekszik meg es a hatterzaj nem okoz
kellemetlen sustorgast, recsegest. Mas
a helyzet, ha taviro vetelnel alkalmaz-
zukaz AGC-t, vagy SSB-adast vesziink.
Ekkor az iddallanddt kepviseld RC-
szorzatnak nagynak kell lennie, mert
egyebkent a tavirdadas es a Ijeszed szii-
neteiben megnovekedne a kesziilek
erdsitese es a hatterzaj kellemetlen
lenne. Taviro- es SSB-vetelnel lebeg-
tet6 oszeillatort haszmilunk. Ha ennek
jele az AGC-egyeniranyitdra keriilne,
a kesziilek erzekenysege leszabalyozdd-
na, ami lehetetlenne tenne gyenge
allomasok vetelet. Ennek elkeriilescre
mar a demodulator elotti fokozatbol
vesszijk ki a KF-jelet es killon erosi-
tovel erositjiik. (Termeszetesen jo ar-
nyekolas es jo elrendezes is sziikseges
ahhoz, hogy a lebegteto oszcillator jele
ne talaljon utat az AGC-aramkor fele.)
Az AGC-aramkornek a bejiivo jel
megjelenesekor azonnal mfikiidesbe
kell lepni es az SSB-adas sz6sziinetei-
ben is tartania kell a leszabalyozott
allapotot, es csak a lassti szintvrilto-
zasokat szabad kiegyenlitenie (pl. a
fading okozta elhalkulast). Ezert az
RC-id6rilland6 kondenzatorat gyor-
san kell feltiilteni, de csak lassan sza-
bad kisiitni. Ha felvezeto diodat hasz-
nalunk a szabalyozo feszultseg egyen-
iranyitasahoz, kiinnyen meg va!6sithat-
juk a gyors leszabalyozas es lassi!
„visszaengedes” felteteleit, mert az
idoallatido kondenzatora a didda veze-
to irrinyii kis ellenalliisrin gyorsan fel
tud toltddni, a zardiranyu nagy ellen-
allason keresztiil viszont lassan stil ki.
(Vakuumcsoves egyeniranyitdnal 1
Mohm koriili ellenallast kell vele par-
huzamosan kapcsolni.)
A szabtilyozasnak akkor kell meg-
indulni, mieldtt a bejovd jel szintje
akkorara пбпе, hogy a kesziileket tiil-
vezerelne. Ezert a szabtilyozast keslel-
tetni kell. A kesleltetest tigy erjiik el,
hogy a diddanak akkora zaroiranyu
eldfeszitdst adunk, hogy csak a kivant
jelszint eleresekor kezdhessen egyen-
iranyitani.
Az automatikus szabalyozdfesziilt-
seg el6allitasahoz nemesak a kozep-
frekvencias jelet hasznalhatjuk fel,
hanem a hangfrekvencias jelb61 is
nyerhetjiik. (A kiinnyebb szures miatt
ketoldalas egyenininyitast celszerti
alkalmazni.)
Az 5.21I& abra szerinti megoldrisnal
egyetlen didda szolgal a demoduliilasra
es az AGC szabalyozd fesziiltsdg elo-
allitasara. A szabirlyozas id6;illanr),djat
az 1 Molimos ellenallas es a 0,47 mikro-
farados kondenzator adja. Az 5.21/b
abran kiilon diodat alkalmaznak a
demoduLilas es a szabtilyozas celjara.
Az 5.21/c szerinti kapcsolasban kiilon
erositot hasznalunk az AGC-aramkor-
ben. Az erositore az utolsd elotti KF-
fokozatbol adjuk a jelet, igy a lebeg-
teto oszcillator nem zavarja az AGC
mukodeset. A fadingszabalyozas meg-
indiilasiinak kezdetet az RL es Ra el-
lenallasok ertdkdnek inegvaltoztatasa-
val allithatjuk be. Az idoallanddt az
RaCj ill. R3C2 kombinaeid adja meg.
Az RjC, AM-vdteldndl gyorsabb szaba-
lyozast ad, mig az R3C, SSB-vdtelr'hez
alkalmas. Az erosites merteket a 220
ohmos emitterellenallris ertekenek
megvaltoztatasiival allithatjuk be.
Zajcsokkentes
Az antenna a vett jelekkel egyiitt
nemesak a termeszetes hatterzajt hoz-
za a kesziilekbe, hanem mris elektro-
mos zavarokat is, melyek f61eg haz-
tartrisi es ipari berendezesektol szar-
maznak. A keltett zavarok ket fo cso-
portba oszthatok; az allando „sustor-
gtis” jellegfiek es az egyes kiilonallo
impulzusokbdl lillok. Az elobbiekhez
tartoznak pl. a kefes motorok, az
utobbihoz az elektromos kapcsoldk,
benzimnotorok gyiijtrisi szikrajabdl
eredok. A zavar megsziintetesdnek
legradikalisabb modja, ha keletkezdsi
helyen sziintetjiik meg. Erre azonban
nem inindig van lehetoseg, ezert olyan
megoldiist kell alkalmaznunk, amely
csokkenti a zavaro hatast.
Az allandd sustorgiisszeru zajt kes-
keny savszelessdgu. sziii'dvel csokkent-
hetjiik; ez a modszer foleg taviro etel-
nel alkalmazhato sikeresen. A sav
keskenyitesevel azonban nem szabad
tdlziisba menni, inert tiilsatosan kes-
keny szuro alkalinazasakor a sziir6
becseng es az impulzuszavarok es
tnorze-pontok kozott nem tudunk kii-
lonbseget tenni. A gyakorlat bebizo-
nyitotta, hogy 100... 120 Hz-ndl kes-
kenyebb sav’szdlessdgii sziird nem hasz-
nalliato. (Savszelesseg a 3 dB-es pontok
kiizdtti frekvenciatavolsiig.)
Riivid ideig tarto, nagy amplitudojd
impulzus-zaj igen kellemetlen hatasii,
mert gyenge allomas veteldncl az er-
zekenyre felszabsilyozott kesziileket
tdlvezdrli, azonkiviil a fiilet is егбзеп
megviseli. A zaj szintjenek csiikken-
tesere tobbfdle mddszer is hasznalatos.
Legegyszerfibb a hangfrekvencias li-
miter, amely a hasznos jelet korlatozas
nelkiil atengedi, a nagyobb amplittidd-
105
jti zajokat pedig levagja. Igy a zajim-
pulzusok kisebb szinten jutnak a fej-
hailgatdra es nem viselik meg fuliin-
ket. Ilyen zajkorlatozot konnyen ke-
szithetiink, ha 4000 ohmos fejhallga-
tonal 0,5 — 2 kohmos ellenallast kap-
csolunk a fcjhallgato ele, vele parhu-
zamosan pedig ket sorba kotott 3 vol-
tos Zener-diodat (600 ohmos fejhall-
gatonal az ellenallas kb. 330 ohmos,
parhuzamosan pedig ket antiparallel
kapcsolt szilicium dioda; 5.22. abra).
Ez egyszeru, de igen hatasos megoldas,
de hasznalatanal iigyelni kell, hogy
csak akkora hangerot hasznaljunk
hogy a diodak a hasznos jelet ne vag-
jak.
Igen hatasos az 5.22/c abran kozolt
kapcsolas. Ennel a demodulator es a
hangfrekveneias erosito koze egy auto-
matikus szintkorlatozo kapcsolhato.
A kondenzatorok toltese autornatiku-
san koveti a hasznos jel szintjet es nem
terheli eszrevehetoen a demodulator
kimenetet. A zajimpulzus megjelene-
sekor megn6 a diodak агата es leterhe-
li a kimenetet, ezaltal letori a zaver
szintjet.
I mpulzuszajok ellen j61 hasznalhato
az 5.22/d abran vazolt elrendezes.
Ennel a megoldasnal a keverofokozat
utan kctfelc agazik a KF-csatorna. Az
egyik a szokasos kozepfrekvencias
erosito, melyet a demodulator es a
hangfrekveneias erosito kbvet, a ma-
sik KF-erosito a zajerositd, melynek
vegen a hasznos jel szintje foie keslel-
tetett < liodiival negativ iranyban egyen-
iranyitjuk a zaj impulzusokat es kis
idoallandojti RC taggal szurjiik. Ha
nagy amplitiidojii zavariinpulzus eri a
kesziilek bemenetet, a zavarer6sit6b61
jovo negativ impulzus. a zaj tartamara
lezarja a KF-csatorna bemenetet. Ez
azonban igy nem mukodne. Ahhoz
hogy a zavarimpulzus a zavarerosito
esatoman atjusson, ido kell (ha rovid
is), es ezalatt a zavar a KF-csatoman
is vegigszalad, ezert mar kes6n tor-
5.23. librn. S-mirii
kapcsolasok: a) KF-
eros-itoc-so katMkiire-
ben; b) tranzisztoros
KF-erosito emitter-
kbreben
tenne a KF csatorna bemenetenek
bezarasa. Azert, hogy a KF bemenetet
a kell6 iddpillanatban zarhassuk le,
kesleltetniink kell a jel bejutasat a KF-
esatomaba. Ez a kesleltetes muvonal-
lal vagy valodi tapvonallal tortenhet.
Ha a kevero fokozatrol egy tekeres
koaxialis kabelen keresztul vissziik a
jelet a KF-csatomaba, a zavarerosi-
tore pedig kozvetleniil, a kiibel hosz-
szanak helyes megvalasztasaval elt'r-
hetjiik, hogy a koaxialis kabel vegen
es a zavarerosito kimeneten egyszerre
lepjen ki a zavarimpulzus es a kap-
csolo jel. Igy ёрреп kello pillanatban
tortenik a KF-csatorna bemenetenek
lezanisa es a zavar nem jut a veteli
esatornaba. A fiil ezt a rovid ideig tartd
megszakitast nem veszi eszre.
S-тёгбк es hangolasjelzok
Veteljelentes (riport) adasanal az
ellenallomas hangerejet az S-merorol
olvashatjuk le. Az S-тёгб azonban nem
minden esetben ad realis kepet az adas
er6ssegerol. Egyertelmfi veteleroseg-
jelentes az lenne, ha tudnank kozolni,
hogy az ellenallomas adoja a vet el
helyen milyen tererosseget allit el6.
Ehhez azonban draga, kalibralt ter-
erossegmer6 inuszer kellene.
A gyari kesziilekek S-meroje altal
mutatott ertek sem realis, mert attol
fiigg, hogy milyen antennat haszna-
hink. Ugyanis nagyobb nyeresegu an-
tenna nagyobb szintii jelet sziillit az
antennabemenetre, az S-тёгб pedig
az antennabemenetre jut6 fesziiltseg
szintje szerint mutat. Az S-тёгб
altal mutatott ertek attol is fiigg, hogy
melyik savban hasznaljuk, mert a
legtobb ve vdkesziilek RF-el6fokozata-
nak erositese a magasabb savokon ki-
sebb, mint az alacsonyakon. Az S-
тёгб ezert csak relativ osszehasonli-
tasokra alkalmas (mint peldaul ha az
ellenallomas kiilonbozd antennakat
probal ki es errol кёг veteljelentest).
Nagy hasznat vessziik a tererosseg-
тёгбпек pl. akkor, ha a beam-anten-
nat forditjuk az ellenallomas tele,
ekkor a maximalis szint mutatja a
helyes ininyt.
Egyes gyiirak S-meroiket kiilonbo-
zokeppen kalibrajak, igy azonos ko-
riihnenyek koziitt a kiilonbozo gyiirt-
manyi'i vevok kiilonbozo S-fokot jelez-
nck.
Kezd clterjedni a S-тёгб kalibrala-
sanak az a modja, hogy a muszer skala-
kijzepet S9-cel jelolik, ettol balra 6
dB-cnkcnt csokkennek az S-fokok,
(Az S9 50 mikrovoltos Ьетепб jeluck
felel meg, az S8 25-nek, az S7 12,5-nek
s.i.t.) A skalakozdptol jobbra 10 dB-
es nijyekedes szerint jelolik a szinte-
kct. Igy 150 mikrovoltos antennajel
Sfl plusz 10 «IB. 500-nal S9 plnsz 20
<1B stb.
A vevokesziilckben az AGC-jcl
szintje a bejovo jel nagysaga szerint
viiltozik, ezt celszeriien az S-тёгб inii-
kodtetesere is felhasznalhatjuk.
A legegyszeriibb S-тёгб az egyik
(AGC altal szabiilyozott) eso anod-
кбгёЬе kapcsolt milliampermdro. Ero-
sebb jeleknel az AGC a csiivet lesza-
balyozza, igy a eso anodarama csokken
es a mfiszer kevesebbet mutat. Ha azt
kiviinjuk, hogy a muszer ne fordi't va
terjen ki, hanem nagyobb jelszintn<4
jobbra lendiiljon a mutato, tigy sz<--
reljiik a mfiszert, hogy mutatoja lefele
alljon. A inuszer sontjet ligy kell be-
szabalyozni, hogy mutatoja jel nelkiil
sz61so aliasban legyen.
Az 5.23/a <ibra hidkapcsolast mutat.
A mfiszer egy szabiilyozott KF-er6si-
tocso katodellenallilsahoz 6s a hang-
frekvencitis erosito eso katodellenalla-
san egy leiigaziisi ponthoz csatlakozik.
A inuszer nulliiziisa a leiigaziisi pont
valtoztatiisaval, vegkiterese pedig a
2,2 kohmos potenciometerrel allithato
be.
Az 5.23/b abran az S-тёгб egy sza-
balyozott KF-erosito tranzisztor emit-
tere es egy elleniilliisoszto altal alko-
tott hidba van kapcsolva. A nullazas
a 4,7 kohmos potenciometerrel. a veg-
kiten's pedig a 2.2 kohinossal szabn-
lyozhat6 be.
A kesziilek szelektivitasanak fnkozasa
A szuper rendszeru vev/ikesziilek
elonyijs tulajdonsaga az egyenes vevo-
vel szemben, hogy nagyobb a szelek-
tivitiisa. Mig az egyenes vevo minden
rezgokoret a veteli frekvenciiira kell
hangolni, a szupervevdnek csak az
el6koreit. A kijz6pfrekvencias erosito
rezg6k6rei fix hangoliistiak, melyeket
ha egyszer jol behangolnak, minden
veteli frekvencian biztositjiik a j6 sze-
lektivitiist. Mivel a kozepfrekvencia
alacsonyabb rezgessziimii, mint a ro-
vidhullamti veteli frekveneiiik, rezgo-
koreivel jobb oldalmeredekst'g bizto-
sithatd, mint az egyenes vevo rezgo-
kijreivel. AM-allomiisok vetelenel nem
szabad tiilzasba vinni a szelektivitas
fokoziisat, csak annyira szabad lekes-
kenyiteni a siivszelesseget, hogy az. ol-
dalsavok magasabb frekveneiat tartal-
106
inazo reszeit не veszitsuk el. Az egy-
oldalsiivii adtis vetelendl 2000 Hz a
siivszdlessdg also hatiira, de 2500 Hz-ig
is felmehetiink a stivszelessdggel, Igy
sokkal tenneszetesehb hangzasii vetelt
erhetiink el. AM beszedvi-telndl 5000. .
.6000 Hz a megfeleld siivszdlessdg.
Frekveneia- es fiizismodulalt vetelnel
a loket nagysaga hatarozza meg az
alkalmazhatd minimiilis savszelesse-
get. Tiivirdmil a f’iillel torteno vetelnel
szokasos sebessegekhez 120... 200 Hz
a mcgfclelo siivszdlessdg. A keskeny
savszelesseg hasznalata megkoveteli
ligy az ado, mint a vevo jo frekvencia-
stabilitiisat, a vevo konnyii beallitasa-
lioz pedig savnyiijtas vagy nagy atte-
teh'i finombeiillitd kell.
.1 hangfrekvencias tilkiir kikiiszobotese
(Single Signal hatas)
Tiivird vetelnel a KF-csatomaban
levo jel es a lebegteto oszcillator frek-
veneiaja kdzotti kiilonbsdgbol a demo-
duliitorbanhangfrekvenciiis jel keletke-
zik. A fill az 1000 Hz koriili hangma-
gassiigra a legerzekenyebb, ezert a
lebegtetd oszcillatort ennyivel han-
goljuk el. Tegyiik fel, hogy a vett jel
1000 Hz-vel magasabb frekvenciajii,
mint a lebegtetd oszcillator jele. Ha a
demodulatorba egy, a lebegteto osz-
cilliitordnal 1000 Hz-cel alacsonyabb
rezgdssziimii jel is bejut, ez is 1000 Hz-
es lebegd hangot- kelt, es a ket jel za-
varja egymast. A ket jel hasonldan
helyezkedik el egymashoz, mint a szu-
pervevd bemeneten a veendd es a tii-
konillomas, ezert ezt hangfrekvencias
tiikiimek szoktuk nevezni. Ha a ko-
zepfrekvencias sziird savszdlessege
>.24. libra, a) egy-
szerii kristiilyszuro
taviroretelre.
Az L,Ci es L3C3 fco-
ziilt a kristaly soros
rezonanclajan ke-
resztul jon litre a
csatolas; b) ketkris-
tiilyos sziiro; c) 4
kristalyos, „full lat-
tice” sziiro
olyan keskeny, hogy esak a veendd je-
let engedi at, sokkal zavartalanahb
vetelt tadunk biztositani. Ezt a kiil-
foldi irodalomban ..Single Signal” ve-
telnek nevezik.
Az atreteli sav keskenyebbe tetele rissza-
csatoldssal
A 450 kHz-ев kozepfrekveneia hasz-
nalatiinal LC-szfirok alkalinazasaval
nein lehet a tavirovdtelhez szukseges
savszelesseget biztositani. Mas a hely-
zet, ha visszacsatolast alkalmazunk.
Visszacsatoliissal pdtolva a rezgokor
vesztesegeit, gyakorlatilag megnovek-
szik a rezgdkor Q-ja, keskenyebb lesz a
savszdlesseg es az erosites is megnd.
A visszacsatolast szabalyozhatora kell
kesziteni, meet hosszabb iddre (a tiip-
fesziiltsdg-valtoziis ds esdoregedds mi-
att) nem stabil. A visszacsatolas meg-
valdsithato, ha a KF-erdsitdeso racsa
es anddja, ill. a tranzisztor bazisa es
kollektora kozd kis kapacitiisii kon-
denzatort kapesolunk. (Ez ket ossze-
sodort szigetelt huzaldarabka is lehet.)
A visszacsatolas szabalyozasa a csd
vagy tranzisztor munkapontjanak val-
toztatasaval tortenhet. Ezt a megol-
dast egyszeriibb, kisebb kdsziilekekndl
erdemes alkalmazni.
KrisUilyszurok
A piezoelektromos kvarckristaly
nagy-Q-jat felhasznalhatjuk szelektiv
kdzdpfrekvencias szfirdk keszitesere.
A kristaly soros rezonanciajan keresz-
tiil letesitiink csatolast a kdzdpfrek-
vencias rezgdkorok kozott. llymodon
kis savszelessegu sziirdt keszithetiink
(>.241 a abra). Az LXC\ es L3C3 rezgd-
korok kozepfrekvenciara vannak han-
golva, ugyanitt van a kristaly soros
rezonanciaja is. Az L3 tekeres leaga-
zasa, a hidegpont feloli oldalon, az
osszmenetszam kdriilbeliili egyotiid
rdszdben van. Az L3 tekeres szimmet-
rikus kozepleiigazasos tekeres, sorosan
esatolva az L3 hideg oldalahoz. Kis
incnetszanni, a menetezainatol fiigg a
savszdlesseg, ugyaniigy, mint az L3
leagaziisanak helyetol is. Ezert mind-
kettdt kiserlet alapjtin kell meghata-
rozni. A szimmetrikus tekeres kozdp-
leiigazasa foldpotencialon van, egyik
vdge a kvarckristiilyhoz, miisik a C3
jelfi kismeretu felkorlemezes konden-
zsitorhoz csatlakozik, melynek kapa-
citasa kozepallasban kdriilbeliil a kris-
taly-fegyverzetek kapacitasaval egye-
zik. A C3 kozepalliisaban az atviteli
gijrbe ket oldala szinunetrikusan fut
le, a forgokondenzator kapaeitasat
niivelve vagy csokkentve a gijrbe
egyik vagy masik oldala valik mere-
dekke, igy a vetelt zavaro allomas
szint je lecsokkentheto. A kapcsoldval
a kristaly kiiktathatd.
Savszurok
Az egykristalyos sziiro tavirdvetelre
ad megfeleld szelektivitast. Telefdnia
vetelnel nagyobb savszelessegre van
sziikseg, az atviteli savon kiviil pedig
nagy csillapitiist kiviinunk meg. Egy-
oldalsiivos vetelnel a ket 6 dB-es pont
kozott 2200. . . 2500 Hz siivszdlessdg
sziikseges, a ket 60 <1B csillapitiisu pont
pedig ne legyen inesszebb 4000 Hz-ncl
egymastol.
Egyszerii siivsziirdt ket kristalybol
keszithetiink. Aket kristaly frekvencia-
ja kiilonbozzon egynuistdl. Nehany
sziiz Hz kuldnbsegnel tavirovetelre al-
kalmas szfirot kapunk, 2 kHz elteres-
nel pedig fonia vetelre alkalmas szii-
rdnk lesz. Egy ilyen sziird 6 dB-es
pontjai 4 kHz-re, 60 dB-es pontjai
pedig 12. . . 13 kHz-re lesznek egymas-
t61. Az ilyen tipusii sziirdt a kiilfoldi
irodalomban „Half lattice” sziirdnek
nevezik. 4,6 vagy 8 kristaly alkalma-
zasiival nagyobb oldalmeredeksiigii
szfirdk keszithetok. Minel tobb kris-
talyt alkalmazunk, annal jobb oldal-
meredekseg erheto el, azonban a
sziiro elkeszitesenel fokozottabban lep-
nek fel a nehezsegek. Az 5.24/b abran
ketkristalyos sziirdt mutatunk be.
A rezgdkoroket kdzdpfrekvencias
transzformatorokbol alakithatjuk ki.
Az 5.24/c negykristalyos sziiro kap-
csolasi rajza', ez kdt db ketkristalyos
sziird egymasutan kapcsolasabdl szar-
mazik. Itt L a rezgokor bifilaris toro-
id tekercse, melyet C-vel f0-ra kell
hangolni. R, es R3 a sziird lezard el-
lenallasai.
Mechanikus szurok
A mechanikus szfirdkben az elektro-
mos energia mechanikai energiava
alakul es ez aprd femkorongokbdl vagy
femlemezekbdl alld mechanikai rezgd-
rendszerre jut. Ez a tulajdonkeppeni
mechanikus sziird. A femkorongok rez-
gdkorokkent viselkednek es vdkony,
107
5.25. abra. Mechauikus szuro alkabiiazusa
5.27. <ibra. T-lyukszHro. L ajrekuencta, It a rui/as me/t/ner/e -
nek bealUtasara szobjdl
hozzitjuk hegesztett fempalcak bizto-
sitjiik a esatolast kozottiik. A rezge-
sek a meehanikai rezgdrendszeren ve-
gigfutva ismet atalakitora keriilnek es
mint elektromos jelek jutnak ki a szfi-
robol. A szfiro elejen es vcgen levd
atalakitok magnetostrikeids elven mu-
kijdnek es specialis ferritbol vagy nik-
kelbol allnak, melyeket tekeres vesz
koriil. Az elektromos jel a tekeresen
keresztul jut a szurobe es ugyanigy
hagyja el a szfirot. A meehanikai rez-
gdrendszerben, a rezonatorban alkal-
inazott femkorongok vagy fcmlemezek
Q-ja tobb ezerszeres es 5... 10 van
egy sziirdben alkalmazva. Minel tobb
korongbdl epitik fel a szfirot, annal
jobb az oldahneredeksege. Az atviteli
gorbe teteje kis ingadozast mutat,
minden korongnak kis cedes felel meg.
A szuro oldalmeredeksege kivald. Az
atalakitdk tekercseit kiilso kondenza-
torral le kell hangolni. A helyes lehan-
golastol fiigg az atviteli sav szintjenek
egyenletessege. Mechanikus szfirdket 1
MHz alatti tartomanyra keszitenek.
Az SSB celjara keszitett sziirdk Ьетепб
es кйпепб impedanciaja azonos es
mindket iranyban egyforma az atvi-
teliik, ami transceiver iiz.emncl sok-
szor eldnyos. (5.25. abraJ.
Ugy a kristaly-, mint a meehanikai
sziirok alkalmazasanal iigyelni kell
arra, hogy a bemeneten es kimeneten
levo alkatreszek, huzalok „ne lassak
egymast”, mert kiilonben a jel induk-
tiv, vagy kapaeitiv liton megkeriili a
szfirot, ami az atvitel rovasara megy.
Gondos elrendezest, esetleg amyefco-
last is kell alkalmazni.
A Q-sokszorozo is lyukszuro
A Q-sokszorozo egy szabalyozhato
visszacsatolassal ellatott aramkor, me-
lyet rendszerint az elso KF-rezgdkijr-
rel parhuzamosan kapcsolva hasznal-
nak. A visszacsatolas felfokozza a rez-
gokor Q-jat es az igy nyert keskeny
savszelesseg jd szelektivitast biztosit a
tavirdvetelre. A visszacsatolast le-
csokkentve az aramkijr lyukszfirdnek
hasznalhato es segitscgevel a vetelt
zavard interferencias fiittyot sziintet-
hetjfik meg. Az aramkijr 450 kHz kijrii-
li, vagy alacsonyabb kijzdpfrekvenci-
aknal hasznalhato jd eredmennyel.
Magasabb frekvenciakon lyukszur6-
kent hasznalva szeles savot torolne
ki, ami az atvitel mindseget rontana.
Ha a visszacsatolast a begerjedesi pon-
ton tul fokozzuk, lebegteto oszcillator-
kent. hasznalhatjuk, azonban egyidejfi-
leg nem tudja a Q-sokszoroz6 szerepet
is betolteni. Kapcsolasi rajza az 5.26.
abran lathatd. A rezgdkor 080 pF es
1000 pF kapacitasii hangolo konden-
zatorai jominosegfi csillam- vagy sti-
roflex kondenzatorok legyenek. A te-
kereset M 550 vagy M 25 anyagu ferrit
fazakvasmagra, litze huzalbdl ke-
szitsiik, hogy minel jobb Q-ja legyen.
Ai. 100 induktivitasi tdnyezdjfi vas-
magnal, 450 kHz kijzdpfrekvenciiinal
55 menet sztikseges. A Q-sokszorozd
hasznalhatd RF-eldkoroknel is, a tii-
kijrszelektivitas fokozasara, a vevd-
kesziilek els6 Ьетепб rezgdkijrenel. A
Q-sokszorozo rezgdkijret termeszetesen
az alkalmazott frekvenciara kell rnere-
tezni.
A T-bfukszwo
A ketszer transzponalo szuperkeszii-
lekek 50.. . 100 kHz-es masodik kij-
zepfrekvenciajan hasznalhatd a vett
allomassal interferald jel kiszfiresere.
Az 5.27. abra mutatja a kapcsolasi
rajzat. A nalunk amatorkezben lev6
78 kHz-es masodik kozepfrekvenciajii
kdsziilekeknel a kovetkezd adatokkal
keszitheto el: C erteke 3400 pF (2C' =
6800 pF csillam- vagy stiroflex szige-
5.26. libra. Q-sokszorozo kapcsolasi
rajza
telesfi kondenzator) L = l,22 mH,
R—0,1 Mohm. Az elso KF-szfiro utan
kell kozbeiktatni. A T, FET erositese
ala van osztva es emitterkorcben is
ellencsatolas van, igy csak annyit ero-
sit, amennyi kompenzalja a kozbeikta-
tas miatti szintesest, igy nem valtoz-
tatja meg a kesziilek KF-reszenek
erositeset. A maximalis vagus akkor
16p fel, ha a poteneiometer 30. . .50
kohm koriili allasban van. Ennel ma-
gasabb erteknel a vagas melysege
csokken. Hasznalaton kiviil a rezgd-
kort felrehangoljuk (vagy az aramkort
kiiktatjuk). Magasabb frekvenciaju
kozepfrekveneiakon nem v<ig eleg
elesen, inert itt a sziikseges korjosag
nem valosithatd ineg.
Itadiofrekveneias erositok
A radiofrekveneias erositokkel kap-
csolatos nehany problemat mar meg-
targyaltuk a tiikorszelektivitassal fog-
lalkozo reszben. A megfeleld tiikorsze-
lektivitas biztositasara sziikseges lehet
harom rezgokijr alkalmazasara a keve-
ro fokozat elott. Szokasos megoldas,
hogy a harom rezg6kijr kozott ket cso-
vet alkalmazunk. Ebben az esetben
konnyen elofordulhat, hogy a ket свб
tiilsagosan sokat er6sit. Ilyenkor le-
agaziissal es az L-C viszony megfelelo
inegval aszt asa val gondoskodh at unk
arrdl, hogy esak annyi legyen az eidsi-
tes, amennyi a jo jel-zaj viszony ele-
resehez sziikseges. Ha esak egy eloero-
sito csiivet es harom rezgdkort alkal-
mazunk, ket rezgokorbol siivszfirot
kell kepezniink. Ebben az esetben ne
tegyiik a savszfir6t az antenna es az
el6er6sitoes6 racsa koze, mert az
antenna frekvenciafiigg6 visszahatasa
miatt a savsziir6 ket rezgokdre kb-
zijtti csatolas nem lesz mindig megfe-
leld. Ezert a vev6 elejere csak egy rez-
g6k<5rt alkalmazzunk, a savsziirot pe-
dig tegyiik a RF-erdsito ds a kevero-
fokozat koze. Igy a savszurd allandd
viszonyok kozott dolgozik, inert ide
mar nem hat vissza az antenna valtozo
terhelo hatasa es igy a savszfiro be-
allitott esatolasa sem viiltozik. Az
els6 rezgdkor trimmer-kondenzatora-
nak tengelyet vezessiik ki az elolapra,
mert segitscgevel a gyenge DX-allo-
masokat sokszor ki tudjuk a zajbol
emelni.
108
5.28. iibni. Ele.ktroncsoves /?E-erositofokozat
Vizsg.iljunk meg nehiiny RF-erosito
kapcsolast. Az 5.28. almin csoves RF-
erositot latnnk. Az. L, antennatekeres-
rol induktiv csatolassal jut a jel az
L2(',C3 rezgokorre. A cso katddkore-
ben levo 20 ohmos ellenallas ellencsa-
tol.ist Idtesit, ennek linearizalo hatasa
javitja a fokozat jelfeldolgozo kepes-
seget. Az anddkori L3 tekeres a felero-
sitett jelet induktiv uton tovabbitja
a kiivetkezo fokozat racskordben levo
L,C3(\ rezgokorre. Felso kcvercsnel,
mivel a tiikorfrekveneia magasabban
fekszik, elofordulhat, hogy az L3 esa-
told tekeres a esd (vagy tranzisztor)
kimend kapaeitiisaval rezonaneiaba
keriil a tiikorfrekvenciaval es igy azt
kieinelve. rontja a tiikorszelektivitast.
Ilyen esetben ezt a nem kivant rezo-
nanciat egy fix (('*) kondenzatorral,
esetleg a tekeres menetszamiinak meg-
viiltoztatasaval hangolhatjuk el. A
kondenzator kapaeitasat kiserleti uton
hatarozhatjuk meg.
Az 5.2!>. abran RF-erosito lathato
ketkapus MOS-FET tranzisztorral.
A 40673 tipusii tranzisztorba tranziens
vedelem celjiibdl Zener-diodak vannak
beepitve. Adokcsziildk mellett ajiinla-
tosa fokozottabb vedelem eeljabol meg
kiilon szilicium diodakat (1N914)
antiparallel a bemenetre kapcsolni,
mert a tranzisztorba epitett kistelje-
sitmenyu Zener-diodak esetleg nem
viselnek el az adobol a bemenetre jutd
szintet es a tranzisztor tonkremenne.
A G2 elektrd, la jd szintszabiilyoziist tesz
lehetove.
Az -5.30. <ibra kaszkdd RF-erdsitdt
abrazol, ket JFET tranzisztorral. A
felso .1 FET gate-aramkoreben levo 33
5.2'-). abra. HE-eroxito ket i/atc-elektrodas MON-EET tranzisztorral
kohmos poteneiomdterrel az erositest
szabalyozhatjuk. Ugyanezt az elektrd-
dat az 5.29. abran latotthoz hasonlo
mddon az AGC-iiramkorbe is bekap-
csolhatjuk.
A kesziilek betnenefetiek vedelme a
tiilvezerlestol
Ha a kozelben masik allomas dolgo-
zik, olyan nagy tererdssdget hozhat
letre, hogy a kesziilek nem tudja a
jelet feldolgozni, tiilvezerlddik es a ve-
tel lehetetlennd valik. Ilyen esetben
segit, ha az antenna es a kesziilek koze
elleniillasosztdt, ugynevezett csilla-
pitd tagot iktatunk be. Ez alaosztja
ugy a zavaro, mint a veendd jelet. Az
utdbbi ugyan hatranyos de a tiilverze-
les megsziintetesdvel ismet lehetseges
a vctel. Hogy a gycngdbb jelek leheto-
leg ne vesszenek el, a csillapitdtagbdl
csak annyit iktassimk be, amennyi a
tdlvezdrles megsziintetdsdhez feltetle-
niil sziikseges.
Az 5.31. abran atkapesolhato csilla-
pitot latnnk. Jdl zart femdobozba sze-
reljiik es lassuk el koaxiiilis kivezetdk-
kel. Az atkapcsold 2x5 allasii tar-
csas hullamvalto kapesolo. Az oszto
100 ohmos, 1/4 vagy % wattos ellen-
allasokbdl epithetd fel.
A vevokesziilek oszclllatora
Egy vevokdsziildk frekvenciastabi-
litiisa foleg elsd oszcillatoninak stabili-
tasatdl fiigg, ezert kiilonos gonddal
kell elkesziteni. Szilard szereles sziik-
seges, hogy mechanikai behatasok ne
befolyasolhassak az oszcillator frek-
venciajat. A haldzati fesziiltsegvalto-
zas hatasatdl iigy vedhetjiik meg az
oszcillatort, hogy tapfesziiltseget sta-
bilizaljuk. Az oszcillator rezgdkoreben
elektromosan stabil alkatreszeket kell
alkalmazni. A kondenzatorok jo mind-
segii leg-, keramia, esetleg csillam szi-
getelesfiek legyenek. Az oszcillator-
tekercset ne kdszitsiik stiroflex (troli-
tul), poliamid, teflon csevetestre,
meet az ilyen tekeres nem viselkedik a
hdmdrseklet valtozasara kovetkeze-
tesen (minden felmelegedesi es lehulesi
ciklus utan mas elektromos erteket
vehet fel), ezert nem lehet liokompen-
ztilni a vele epitett oszcillator-rezgd-
kort. (Eldkorok tekereseihez a fenti
miianyag esevetestek felhasznalhaok
mert ott kisebbek a kovetelmenyek,
mivel nem rezges eldallitasara, hanem
csak kivalasztiisara hasznaljuk azo-
kat). Jo oszcillator-tekercs kdszitheto
oly modon, hogy keramiacsore vagy
rtidra feszitjiik zomanchuzalbdl. Az
oszeillatorkort vastag huzallal kell be-
kotni, mert igy mechanikai behata-
sokra nehezebben valtozik meg a hely-
zete. Az alkatreszeket merev szerelo-
5.3f). <ibra. Kaszkoil II E-erosito ket
./EET tranzisztorral
lapra, gondosan kell rogziteni. Han-
golashoz hasznaljunk jd holt jiitek-incn-
tes finom beallitot. Csak olyan mertekii
visszacsatolast alkalmazzunk, hogy az
oszcillator biztosan rezegjcn, mert till
szoros visszacsatolasnal az oszcillator
harmonikusokat termelne, ami zavard,
hamis fiittyok keletkezeset vonhatna
inaga utan. Ne jarassuk az oszcillatort
sem till nagy tapfesziiltscggel, sem till
nagy liraminal, mert a csd vagy tran-
zisztor tiilterhelese melegedest okozna
es ez a stabilitas rovasara inenne.
Az oszeillator-rezgdkor reszeit a ine-
legedd alkatreszektol tavol helyezziik
el.
Az 5.321a abra elektroncsoves osz-
cillator kapcsolasiit mutatja. A katod-
korben levd 50 ohmos ellenallast koz-
vetleniil a esdfoglalatnal kossiik be,
ez az ultragerjedes (vadrezges) meg-
akadalyozasara szolgal (nem minden
esetben sziikseges alkalmazni). A visz-
szacsatolas merteket a leiigazas helye-
nek viiltoztatasaval allitjiik be. A lea-
gazasi pontot a racs fele vive novek-
szik a visszacsatolas merteke. A rezgd-
korben allahnazott Cs es Cp jelfi kon-
< lenzat orok egy tengely - hangoliisniil
109
biztositjiik az oszcillator es az elo-
kdrok egyiittfutasat. Az 5.32/b abran
az elektroncsoves kapesolas felvezetds
megfeleloje lathatd, JFET tranzisztor
alkalmazasaval
Rezgdkorok hdkompenzalasa
Egy rezgdkdr hdkompenzalasanal
ana toreksziink, hogy a korben alkal-
mazott kondenzatorok eredo hoallan-
d6ja (TK-ja: Temperatura Koeffi-
ciens) ugyanakkora, de ellenkezd eld-
jelfi legyen, mint a rezgdkorben alkal-
mazott tekeres induktivitasanak h6-
alland6ja. Ebben az esetben a ket val-
tozas cllensi'ilyozza egymast es a rez-
gdkor frekvenciaja a homcrseklet ha-
tasara nem valtozik. A forgdkonden-
zatorok es tekercsek homersekleti
tenyezdje altalaban pozitiv, vagyis a
homdrseklet emelkedesdre kapacitasuk,
illetve induktivitasuk novekszik. Po-
zitfv hoalland6ja van a csillamkon-
denzatomak is, de a miianyagba saj-
tolt kivitcl TK-ja nagy sz6rast mutat,
ezdrt hokompenzalasra csak valogatas
utan hasznalhat6. A keramia konden-
zatorok kozott van pozitiv zer6 es ne-
gativ hdfoktenyezdjfi. Hokompenza-
lasra foleg a keramia kondenzatoro-
kat hasznaljak. A kondenzatorok TK-
jat a gyakorlatban 10 • egysegekben
fejezik ki es a kiilonbozd hoalland6jii
keramia kondenzatorokat szinjelzes-
sel latjak el. A hdfokvaltozasra tdr-
teno kapacitasvaltozas iranyat betfi-
vel jelzik. A P a kapacitas es a homer-
seklet egyiranyii valtozasdt jelenti,
vagyis a homerseklet novekedesekor
a kondenzator kapaeitasa is novek-
szik. Az N jelzcs a negativ TK jele,
vagyis a homerseklet emelkedesekor
a kapacitas ellenkezrt iriinyba valto-
zik, csokken. A NPO jelzes a zero
hdallandot jclzi, a hoallando vagy
se ininit, esetleg igen kis mertekben
pozitiv, v&gy negativ iranyban szor-
hat. Ha egy keramia kondenzator
szlnjelzese azt mutatja, hogy hoallan-
d6ja N45, az azt. jelenti, hogy kapa-
citasa 1 CC niivekedesre 45-szor egy-
miliiomodresznyit csokken, vagyis TK
= — 45 • 10 */cC. Ugyanigy a P100 azi
jelenti, hogy a kondenzator kapaci-
tasa a hdfok niivekediWre novekszik,
megpedig Celsius-fokonkent 100-szor
egyinilliomod resznyit. Tehat TK
+ lOO-lCH/X'. A keramia kondenzn-
torokra megadott TK-ertekek kiizep-
erteket. fejeznek ki, ehhez kepest bi-
zonyos szdriis van. A hokoinpenztilas
celjara gyiirtott kondenzatorokat vti-
logatjak es kisebb szonist engednek
n«‘g-
Ket kondenzator eredo TK-janak
kiszamitiisara az alabbi kepleteket
haszmilhat juk
A ket kondenzator pirhuzamos kap-
csolasa eseten:
(’,0,
•Soros kapcsoliis eseten:
1 iOt2 - t £a.
5.31. dbra. A vevo-
kdszulek esaz anten-
na kozd iktathatd at-
kapcsolhatb csiUa-
pito
5.33. dbra. a) elek-
trcncsiives oszciUd-
tor vevokeszilldkhez;
b) verokesziilek osz.
cilldtora J 1'KT-tel
5.33. abra. I'drhu-
k'aneb’nz.ite.v-
ral еду ponton kom-
penzalt rezgokor (a)
es soros kontUmzd-
torral egy ponton
kompenzdlt rezgokiir
(b) Itodllandpjdnak
jellegc
110
Itt C, es (\ a ket kondenzator kapa-
citasa pl’-ban, a, es as a hoallanddk
erteke, az elojel figyelembe vetelevel.
Peldakeppen sziimitsuk ki ket kii-
lonbozo hoiillanddjii sorbakotott kon-
denzator eredo TK-jat.
(', = 100 pF, a, = + 33 • 10- (P33)
C, = 75 pF, a2 = — 150 • 10 " (N150)
100( — 150) + 75-33
as =--------------------=
100 + 75 =
- 15000 - 2475
---------------= - 71,6
175
Tehat az eredd hoiillando - 71,6 -10'*
0.
Az eredo kapacitas pedig az ismert
keplet szerint:
(', =------=42,9 pF.
C,
A tovabbiakban e ket sorbakotott
kondenzatort rigy vessziik figy elem lie,
mint egy 42,9 pF kapaeitasii es — 71,6
TK-jii kondenzatort.
Egy rezgokort tobbfele motion koni-
penziilbat link:
aj egy ponton kiegyenlitve.
b) ket ponton kiegyenlitve,
r) vegig kiegyenlitve.
Bf/у/ ponton val6 kiegyenlitcst akkor
alkalmazunk, ha a rezgokor fix hango-
iasii, vagy esak keskeny’ savban han-
goljuk. Fix hangolasti rezgokornel a
rezgokor tekeresevel olyan kondenza-
tor-koinbinaciot kapesolunk parhuza-
mosan, melynek TK-ja az induktivi-
tas ТК-jtival ellenkezo elojelii, tie
nagysagra megegyezik. A keskeny sav-
ban hangolt rezgokort ketfele motion
koinpenzalhat juk: a forgokondenzii-
torral parhuzamosan kapcsolt vagy
sorba kapcsolt koinpenzalo konden-
zatorral. Mivel a tekeres es a forgo-
kondenziitor TK-ja pozitiv, negativ
TK-jii kondenzartort kell alkalmaz-
nunk, megpedig olyat, hogy a forgo-
kondenziitor kozepiilliisaban a kon-
denzatorok credo TK-ja negativ ie-
gyen, tie szamertekre ugyanakkora,
mint a tekercs TK-ja. Parhuzamosan
kapcsolt koinpenzalo kondenzatornal
a rezgokor a credo TK-ja nyitott
forgokondenzator alliisnal negativ, kb-
zepiilksniil zero, esukott lillasban pe-
dig pozitiv. A TK-gorbe jelleget az
abra mutatja. Ha soros kom-
penzaliist alkalmazunk, a TK nyitott
alliisnal pozitiv, kozepalliisnal zero, a
kondenzatort bccsnkva pedig negativ
lesz (5.33/b abra).
Ket ponton akkor kompenztihmk, ha
a rezgdkor nagyobb frekveneiatarto-
nuinyt iiangoi <it, vagy pedig nagyobb
hostabilitiist kivanunk elemi, mint
amekkoriit egy ponton kompenzalva
tudniink megvalositani. Ebben az eset-
ben parhuzamos es soros hokoinpenzii-
liist alkalmazunk. A hoallando ekkor
ket helyen lesz zero, a nyitott es a esu-
kott forgokondenziiior-allas kozeleben.
A rezgokor eredo TK-ja nyitott es esu-
kott kondenzator alliisnal negativ,
mig kozepalliisnal pozitiv. A hokoin-
penziiliist akkor vegeztuk helyesen,
lia a maxinnilis eltcresek (TK-ban)
azonos sziiinertekfiek, az elojeltol el-
tekintve (5.34. abra). Meg kell je-
gyezni, hogy a TK-gorbe laposabb, ha
5.34. dbra. Ket pon-
ton kompenzalt rez-
gokor hodllandojd-
nak vaUozasa a for-
gokondenzdtor-dllds
Jrie/gvenyeben
a rezgokort kis hoallanddhjii alkat-
reszekbol cpitjiik fel. Az 5.34. abran a
szaggatott gorbe egy nagyobb hofok-
tenyezojii alkatreszekbol megepitett
rezgokor TK-gorbeje. Az abrak a rez-
gokorok alkatreszeinek eredo TK-jat
abrazoljiik. Airol a TK-gorbe negativ,
ott a rezgokor frekveneiaja a hofok
novekeddsovel emelkedik, mert a frek-
vencia kiszamitasara szolgiild keplet
nevezojeben szerepel az LC-szorzat es
erteke csokken. (Mivel a homerseklet
viiltozasiira a frekvencia is azonos
ininyba inozdul el, ellentmondiisnak
tiinik, hogy- a rezgokor eredo TK jat
negativnak mondjuk.)
A minden ponton hokompenzalt rez-
gokor. Sok kiilonbozo gyartmiinyu jd
minosegu forgokondenzator hoallandd-
janak lemeresenel az volt tapasztal-
hat6, hogy a hotillando minden kon-
denziitorniil egyontetiien pozitiv volt,
es nyitott. kondenzator alliisnal na-
gyobb erteket mutatott, mint esukott-
niil. Ez azzal magy’anizhato, hogy’ egy
forgokondenzator hofoktenyezdje ket
reszbol tevddik ossze: az allo es forgo
lemezek kozotti kapacitas TK-jabdl,
valamint a lemezek es a hiiz kozotti
kapacitas TK-jabdl. Azonban egy jol
megszerkesztett es kivitelezett forgd-
kondenzatornal az allo es forgd leme-
zek kozotti kapacitas TK-ja azonos
ertekii minden forgokondenziitor-iillas-
nal. (Ezt az is bizonyitja, hogy’ a forgo-
kondenziitorral piirjhuzainosan kap-
csolt megfelelo TK-jii kompenziilo
kondenziitorral ek'rheto, hogy az eredo
hoallando a forgoresz alliisiitdl fiigget-
leniil vegig azonos legyen. Az ilyen
kondenzatornal a hiiz es a lemezek
5.35. dbra. Szelektlv eloerosito 14, 21 es 28 MHz-re, ket gate-elektrodas MOS-FKT
tranzisztorral
kozotti kapacitas es a parhuzamosan
kapcsolt kompenziild kondenzator ere-
do TK-ja az allo es forg6 lemezek kozot-
ti kapacitas TK-javal egy’ezik.) Ha egy
ily’en vegig azonosra kompenzalt TK-jii
forgokondenzatorral egy azonos nagy-
sagii, de ellenkezo iranyii TK-val ren-
delkezo tekercset kapesolunk parhuza-
mosan, a rezgokor eredo hoalland6ja ze-
ros lesz a forg6kondenzator minden al-
lasanal. Ily’en esetben aBzuperkesziilek
padding-kondenziitoranak is a forgde-
val azonos hoiillanddval kell rendelkez-
nie.
Negativ hdallanddjii induktivitas
tobbfele rnddon keszitheto. Egyik mdd
peldiiul az, hogy egy’ lapos tekeres
melld bimetall altal mozgatott reztiir-
csat erdsitiink, melynek helyzete be-
allithato csavarmenet segitsegevel. A
bimetall-lemezt iigy kell felszerelni,
hogy’ homerseklet emelkedeskor a la-
pos tekercs fele kozelitse a reztarcsat.
Az igy nyert negativ TK-jii tekercset az
oszeilliitortekerccsel sorba vagy meg-
feleld leiigaziisahoz kapcsolva olyan
eredd hdallanddt ny’erhetiink, amely
eppen kompenziilja a forgdkondenza-
tor kapacitasanak valtozasat, igy a
rezgokor eredo TK-ja zeros lesz.
A Marconi gyartmanyd RG44 tipusii
kesziilek hokompenzalasa valdszinfileg
ezen az elven tortent.
A veviikesziilekek
erzekenysetrdnek fokozasa
Sok amatortiirs kezeben van olyan
regebbi tipusii vevokesziilek, mely’
3,5 es 7 MHz-en jol mukodik, feljebb
azonban nem kielegito az erzekeny-
111
г
5. 36. abra. Transzponalv elotet 21 e'e 28 MHz-re
edge es a tiikorszelektivitasa. Ilyen
esetben drdemes a vevo ele egy hangolt
kiszaju elderdsitdt kapcsolni, amely a
jeleket a vevokdsziildk zaja foie егб-
siti es a tiikorszelektivitast is javltja.
Olyan esetben amikor a felsobb amat or-
savok nem esnek a vevokdsziildk veteli
tartomanyaba, transzponald eldtdttel
keverhetok sit a vevo alacsonyabb
frekvenciajii vetelkdrzetebe.
Han r/olt eloerosito (preezclektor )
Az 5.33. abran hangolt eloerosito
kapcsoliisi rajza hithatd. Segitsegevel
regi tipusii vevdkesziilekek vetelkesz-
sdge javithatd. A harom felsd rovid-
hullamil siivban niukixlik. de megdpit-
heto mind az 6t siivra is. A vevokdszii-
leken nem kell seminifele viiltoz. tat list
eszkoziilni, csupiin az antenna es a
vevdkdsziilck kiire kell kapcsolni az
eloerositot. A huliamviiltd 1. allasaban
az antenna (az elderositd kikcriilcsd-
vel) kozetleniil a vevdkesziildkre kap-
csolddik. Az elderositoben alkalmazott
ketkapus MOS-FET tranzisztor kis
zajii, nagy ineredeksegu. nem gerjede-
kcny, aria azonban iigyelni kell, hogy
a bemend es kimend rezgokoriik ne ke-
riiljenck csatoliisba egymassal. Ezert
arnydkolii lemezl helyeziink a beine-
net es kimenet kiiz.d. A kapcsoliisi raj-
zon szaggatott vonal jelzi az elviilasz-
tiis helyet. A tckeres-menctszainok
10 inin litindiojii cscvetesthez vannak
inegadva, de koziiljiik az. induktivitas-
ertekeket is. igy unis tipusii cscvetest
mellett is elkcszithetok.
A tekeresek adatai az aliibbiak:
14 MHz: L, ds L„: 3 inenet, a rezgd-
kiiri tekeres liideg oldaliin elhelyezve.
L„ es I,,: 1,9 /<H indnktivitiisii,
12 menet 0,5 mm atindrdji'i zoiniine-
huzalbol, 10 min hosszban. Idgkozo-
sen tekercselvc N50 (sziirko szinjel-
zcsii) inenctes ferrit vasmaggal.
21 MHz: L, es L„: 2 inenet a rezgo-
kori tekeres liideg oldaliin; L, es LE:
0.85 /<H indnktivitiisii, 7 inenet 0.7 mm
atmdrojfi zonuineszigetelcsu liuzalhdl,
9 min hosszban, legkiizosen tekeresel-
112
ve N20 (kek szinjelzesd) ferrit vas-
maggal.
28 MHz: L, es L„: 1,5 menet, a
rezgokori tekeres liideg oldaliin; L, ds
L,: 0,48 /<115 menet 1 mm zomanc-
szigetelesii huzalbol, 8 mm hosszban
N20 ferrit vasmaggal.
Ha teleprol tartjuk iizemben a ke-
sziileket, a telepet a dobozban is el-
helyezhetjiik, de alkalmazzunk telep-
kapcsoldt. A doboz jdl zarodd legyen
cs a beinenetet, valamint a kimenetet
liissuk el koax. csatlakozdvul.
Transzponalo elatet (konrerler)
Sok vevokdsziildk csak 18 MHz alatt
iniikodik, igy a 21 es 28 MHz-es siivok
nem esnek veteli korzetebe. Ilyen eset-
ben az aliibb leirt transzponald elotdt
alkalmaziisiival a kdt felsd rdviil-
hulliiinii savot is vehetjiik. Az elotdt
kapcsolasa az 5.36. abran lathatd. A je-
lek az antenniirdl induktiv csatoliissal
keriilnck az elsd rezgokorre. A Ct es Cs
kapaeitiv leosztiist kepez. E leiigaziisi
pont az RE-erositd tranzisztor „gate
1” jelii elektrddiijiira csatlakozik. A fel-
erositett jel a drain elektrodarol a inii-
sodik rezgokor tekerescnek leagaziistira
keriil, majd a C, ds C, kondenzatorok-
bol alld kapaeitiv osztdrdl a keverd
tranzisztor „gate 1” vezcrld elektrodii-
jiira jut. A keverd miisik vezerlo elek-
trodiijiira, a „gate 2”-re a kristiily-
oszeilliitor jelet adjuk. A keverd ki-
inenetchez 3. . .4 MHz kozott hanjol-
hato rezgokor kajiesolodik. Az litkevert
jel innen induktiv csatoliissal keriil a
vevokdsziildk antennabemencurv. A
T, tranzisztor erdsitdset а (г,-1к i. i-.at-
lakozd 22 kohmos potenciometerrel
szabiilyozhatjuk. A konverterbe nines
huliamviiltd bcdpitve ds egy 24,5
MHz-es kvarcoszcilliitorral keveri sit a
ket felsd rdvidhulliiinii siivot. A 21
MHz-es siiv vetelekor a C\ es forgo-
kondenziitorokkal a esukott alliis ko-
zeleben keressiik a niaxiiniimot. A
vcvdkesziikck skiiltijiin 21000 kHz-nek
3500 kHz felel meg, a 21450 kHz-et
a skiila 3050 kHz-es pontjiin vehetjiik.
A 28... 28,5 MHz-es sav vetelekor a
sav eleje 3500 kHz-re esik, a 28500
kHz-es jeleket pedig a vevdkdszilldk
skaluja szerint 4000 kHz-en vehetjiik.
Ha 25 MHz ев kvarcot alkalmazunk, a
28... 29 MHz-es frekvenciakat 3... 4
MHz kozott hangolhatjuk. A konver-
ter hasznalatiinal a vevot 50...75
kHz-cel nyugodtan elhangolhatjuk
andlkiil, hogy a konvertert utiina kel-
lene allitani. Gyenge DX-allomasok
vetelenel ndha segit az eldkorok pon-
tos utaniillitasa.
A kesziileket szereljiik nyomtatott
ararnkori lapra ds zarjuk jdl ziirddd
fem arnyekold dobozba. A nagyfrek-
veneiiis- be es kimenetet lassuk el
koaxialis csatlakozdval. Ha mindket
siivra kiilon kristiilyt alkalmazunk,
szereljiik a kristaly foglalatat az elo-
lapra, igy a kristiilyt a doboz felnyi-
tiisa nelkiil tudjuk cserelni. A keszii-
lek huliamviiltd alkalmaziisaval tobb
siivra is elkdszithetd, ekkor a rezgokori
tekercsekkel egyiitt a kristalyofcat is
viilthatjuk. Rezgdkori adatok: C, ds
C‘4: 7... 50 pF kapacitasu kismcretil,
Idgszigeteldsii, fdlkdrlemez.es forgd-kon-
denziitor, C,: 100 pF kapacitiisil, az
elobbiekhez hasonlo forgdkondenziitor.
Tekeresek 21 es 28 MHz-re: L,:2 me-
netes antennatekeres az Ls hit leg olda-
liin. Ls ds L3:0,77 gH induktivitasii rez-
gdkori tekeresek, 10 mm atmdrdjii
esdvetesten 7 menet, 10 mm hosszban,
legkozzel tekercselve, 0.7 mm atmetojii
huzalbol. Az L3 a menetsziim feldnel
van megcsapolva. L4:15,3 /iH induk-
tivitiisii 0,2 mm-cs zomiinc plusz se-
lycin szigetelcsii huzalbol N100 mene-
tes vasmaggal (ferrit, lila jclzesu). L5
az Lj hideg oldaliin 3. . .5 inenet, 0,2
mni-es huzalbol.
Az 3.37. abran lathatd transzponiild
elotdt elektroncsovekkel iniikodik cs
mind az iit rovidhullamu amatdrsavot
2,5 ds 3 MHz koze keveri. Oly-an vevd-
kcsziilek ele kapesolhato, melynek ve-
telkiii-zetebe a 2,5 es 3 MHz kozotti
sav beleesik. Mas frekvenciajii kvarcok
haszniilataval a savokat mas korzetbe
is I'ltkevcrhetjiik. A \\ csd radiofrek-
5.37. <ibra. Elektroncsoves transzpoiidld dutet, az bt HH-sirvot 2,5 es 3 MHz kbze transzponalja
venciat erdsit, erositeset a P potencio-
meterrel szabalyozhatjuk. Minel na-
gyobb erdsitest alkalmaztmk, annal
jobb jcl/zaj viszonyt erhetiink el, ez-
ert sziikseg eseten inkabb a vevot sza-
balyozzuk le, mint az adapter!. Az
adapter erositesct csak akkor csokkent-
siik, ha kozeli, eros allomas kereszt-
modulacidt okoz. Sok esetben a lesza-
balyoziis setn segit, ilyenkor az anten-
nakorbe iktassunk ohmos esillapito-
tagot. A V, свб kiszaju triddas keverd.
A 3,5 ds 7 MHz-es savot felso keveres-
sel vessziik, ezert e ket sav alacsonyabb
frekveneiajii szele a vevdskala 3
MHz-es pontjara esik. E ket savon a
vevo forditva hangol, vagyis maga-
sabb frekvencia vctelehez a vevot ala-
csonyabb frekvencia fele kell hangolni.
A 14, 21 cs 28 MHz-es savok alsd szele
a vevdskala 2,5 MHz-es pontjara esik.
SSB-vetelnel az als6 ket savon vett al-
lomasok oldalsavja a felso keveres
miatt atfordul, igy a lebegtetd oszcil-
latort nem kell a KF-szurd masik olda-
lara athangolni, minden savon azonos
helyen inarad.
A tekercsek adatait az 5.1. tdbldzat
tartalmazza. A csatold tekercseknel a
menetszainokat adtuk meg, a rezgo-
kori tekereseknek pedig az induktivi-
tasat. Ez a modszer azert helyesebb,
mint a menetszamok inegadasa, mert
a menetszamadatok esak egyfajta
csevetestre ervenyesek. Hogy az in-
duktivitasmerdvel nem rendelkezdk is
be tudjak mdmi a tekercseket, kozol-
jiik, hogy a rezgdkori tekercsek 100
pF-os fix kondenzatorral piirhuzamo-
san kapcsolva hoi adnak rezonanciat,
igy grid-dip incrovel behangolhatdk.
Az elotet kb. 20 mA anddaramot
fogyaszt es legtobb esetben a vevoke-
szillek tapegysege is el tudja Idtni a
sziikseges fiito- es anddfesziiltseggel.
A tekercseket grid-dip merdvel is
bemerhetjiik. Ha a tekercsekkel 100
pF fix kondenzatort kapcsolimk par-
huzamosan, az alabbi frekvenciakon
merhetiink rezonanciat:
40,5 pH. ........2,5 MHz
27,5/«H .........3 MHz
7,4 («Н ....... 5,85 MHz
2,6 jiH ....... 9,87 MHz
2,1/iH ........10,95 MHz
2 /HI..........11,25 MHz
1,7 jtH .......12,2 MHz
1,6 juH .......12,6 MHz
1 pH ..........15,9 MHz
0,95 («Н ......16,3 MHz
0,6 /гН .......20,5 MHz
A veviikesziilek kezelese
I'dmrovetel. Tavirdvetelndl kapcsol-
juk ki a kesziilek automatikus fading-
szabalyozojat, a KF-savszelesseg kap-
csoldjat allitsuk keskeny alldsba, a
kdzi erzekenyseg szabalyozot csavarjuk
fel, a hangerdszabalyozdval allitsunk
be kenyelmes hangerdt. A lebegtetd
oszcillator helyes beallitasa fontos a
vetel szempontjabol. Olyan vevoke-
sziik'knel, amely nines keskeny ICF-
savszfirdvel elldtva, a zsdfolt amatdr-
savokban egyszerre tobb allomas jele
is bejuthat a KF-csatomaba, ezert
gyakran elofordul, hogy a lebegtetd
5.1. tdbldzat
Sav L, (menet) L, (jxH) L, (menet) LJjuH) L,(juH) Cj (pF) Xtal (MHz)
3,5 5 27,5 15 27,5 2,6 220 6,5
7 4 7,4 10 7,4 2,1 120 10
14 3 2 7 2 1,7 100 11,5
21 2,5 1 5 1 0,95 68 18,5
28 2 0,6 3 0,6 1,6 82 12,75*
Ls:40,5 juH, L,-:6 menet
* A 28 MHz-es sav dtkeveres&re 25,5 MHz-es kvarc helyelt a feljrekvencidn rezgo
12,75 MHz-es kristdlyt is haszndlhatjuk andkill, hogy a keveres haldsfoka eszreve-
hetSen rosszabbodna.
oszcillatorral egyszerre ket allomas is
azonos hangmagassagti lebegest ad.
(Az egyik frekvenciaban felette, a ma-
sik alatta van.) Ebben az esetben ha
100 Hz-cel arrebb hangolunk, az egyik
lebego hang magassaga 100 Hz-cel
emelkedik, a miisik ugyanennyivel
melyiil, az igy letrejott 200 Hz kii-
lonbsegfi jelet pedig fullel vagy hang-
frekvencias szurovel mar el tudjuk
valasztani egymastdl.
Konnyebben megy a vetel az olyan
vevokesziilekkel, amely keskeny,
200.. .500 Hz savszelessegfi KF-szfi-
rdvel van ellatva. Ha a lebegtetd osz-
cillatort dgy allitjuk be, hogy a keskeny
szurdn bejovo jellel 900. . . 1000 Hz-es
lebegest adjon, a vetel zavartalanabb
lesz, mert a lebegtetd oszcillator ma-
sik oldalan levd jelet a szuro nem en-
gedi at.
A lebegtetd oszcillator skalajanak
helyes bedllitasat az alabbi mddon el-
lenorizhetjiik. Az antennat lekapcsol-
juk a vevdkdsziilekrdl, az erzekenyseg-
szabalyozdt felcsavarjuk, mig suho-
gdst nem hallunk. A lebegtetd oszcil-
lator hangold gombjat egyik szelsd
helyzetbol a masikba hangolva, azt
113
>..iS. ribrii. О — V — 2 megfigyelo vevo
tapasztaljuk, hogy a snhogas melyiil,
majd ujra magasodik. Ahol a suhogas
a legmelyebb, ott a lebegteto oszcilla-
tor a sziird atviteli gorbcjenek koze-
pere van hangolva. Ebben a helyzet-
ben dgy rogziteiik tengelydn a lebeg-
teto oszcillator forgatdgombjat, hogy
a rajta levo jel zerora mutasson. Ettdl
jobbra es baira rendszerint meg van
jeldlve az 1000 Hz-es elhangolas helye,
ahol a fill a legerzekenyebb. E pontok
egyikcre hangoljuk a lebegtetd oszcil-
latort tavirovetelndl.
Az AGC-t ne kapcsoljuk be taviro-
vetelnel, mert jelsziinetekben a keszii-
lek felszabalyozddik es kellemetleniil
sustorog. Ezert, miutan a hangerd-
szabalyozdval kellemes hangerdt alli-
tottunk be, kapcsoljunk at kezi erze-
kenysegszabalyozasra es ezzel allitsuk
a vetel erdsseget. Elonyos, ha a keszii-
leknek kiilon RF- ds kiilon KF erze-
kenysegszabiilyozdja van. Ebben az
esetben a jd jel/zaj viszony drdekeben
minel nagyobb RF-erdsitest alkalmaz-
zunk es a KF-erzekenyseget szaba-
lyozzuk vetel kozben.
SSB vetel. Egyoldalsavos adas ve-
telendl a savszelessdg-kapcsoldval a
2... 3 kHz savszelessegti nagy oldal-
meredeksdgii SSB-sziirdt kapcsoljuk
be, a lebegtetd oszeillatort pedig han-
goljuk a szurd oldalara, igy a lebegtetd
jele az addban elnyomott hordozd he-
lyere keriil. Amatdr forgalomban az a
szokas alakult ki, hogy 3,5 es 7 MHz-
en az alsd, 14, 21 ds 28 MHz-en pedig a
felso oldalsavot hasznaljak. Ha kvarc-
vezerldsG lebegtetd oszcillator van a
vevokesziildkben, az oldalsavnak meg-
feleld kristalyt kapcsoljuk be de ugy
hangoljuk be az allomast a vevdke-
sziildken. Ha a lebegtetd oszcillator
hangolhato, helyes beallitasat ugy el-
lenorizziik, hogy megfigyeljiik a vetel
minoseget. Ha a magas hangok hia-
nyoznak a lebegtetd oszcilldtor frek-
vencia j at ttil kozel allitottuk a sziird-
hdz, ha a melyek, a lebegtetd oszcilla-
tort kozelebb kell hangolni a sziird-
hoz. Ennek drtelmeben hely’esbitsiik a
beallitast. Ha a helyes beallitast meg-
talaltuk, jegyezziik meg a lebegteto
oszcillator hangoldgombjanak hely-
zetet, hogy maskor is igy hasznalhas-
suk.
Egyoldalsavos adas vdtelt'ndl iigyel-
ni kell arra is, hogy a produkt-detek-
tort ne vezereljiik till, mert ugy rosz-
szabb az adas erthetosege. A tulvezdr-
Ids elkeriildsere allitsuk a hangero-
szabalyozdt nagyobb erositesre, az er-
zekenysegszabalyozdt pedig csak olyan
mertekben szabrilyozzuk fel, amennyi a
megfelelo hangerohoz sziikseges.
AM-vetel. Ainplitiidd-modulalt adas-
vetelenel kapcsoljuk be az automatikus
erzekenyseg szabalyozast, a RF es
KF-erzekenyseg szabalyozasat allit-
suk maximalism, valasszunk 5...6
kHz-es KF savszelessdget, a vetel
erosseget pedig a hangerdszabalyozd-
val allitsuk be.
Ha gyenge allomast vesziink es koz-
vetleniil mellette eros allomas dolgo-
zik es ha a KF-szurd oldalineredeksege
nem eleg nagy, az eros jel a fading-
szabalyozo diodajara jutva leszaba-
lyozza a vevot, ezert a gj’enge allomas
hangereje lecsokken. Ilj’enkor kap-
ceoljuk ki az AGC-t es kezzel szaba-
lyozzuk az erzekenyseget. Ha till kd-
zeli frekvencian dolgozd allomas in-
terferencia-fiittyot okoz, lyukszGrovel
sziintethetjiik meg a zavart.
Nehany rovidhullamu vevG leirasa
Az alabbiakban kozoljiik egy egy-
szeru egyenes vevo leirasat, mely a 80
m-es amatdr sav veteldre alkalmas es
egyszerusitett valtozata annak, melyet
H A5KU kozolt a Radidtechnika SWL-
sarok rovataban. Kapcsolasi rajzat az
5.38. abran lathatjuk. A vevokesziildk
tranzisztoros visszacsatolt audionbdl
es ketfokozatu hangfrekvencias erosi-
tdbol all. A visszacsatolt audion dar-
lington-kapcsolasii ket tranzisztorral
miikodik. E kapesolas elonye a nagy-
erzekenyseg es hogy nem terheli a rez-
kokdrt, igy szelektivebb a kesziilek.
Hangolasa a kereskedelemben olesdn
114
»./о. dbni. Szinkrodin rrci ringmodulatorral 3,5 Mllz-re
beszerezhetii, miianyagszigetelesii, kis-
meretu tranzisztoros vevokhbz kesziilt
270 pF kapaeitasii forgokondenziitor-
ral tbrtenik. A vele parhuzamosan es
sorba kapcsolt fix kondenzatorok a
siivnyiijtiist es a skiila frekvencia-
egyenletesseget szolgaljak, valamint
kapaeitiv leosztast kepeznek a vissza-
csatolas celjara. A visszacsatolas sza-
balyoziisa a T, tranzisztor bazisfe-
sziiltsegenek valtoztatasaval tortenik.
A rezgokor tekercse (L3 32 menetii
hengeres tekercs, 10 mm atmerdju
esevetestre tekercselve, 0,25 mm-es
zomanc plusz selyem szigetelesfi huzal-
b61. A menetes vasmag 8 mm atmer6-
ju anyaga N100 (lila szinjelzes), vagy
N50 (sziirke szinjelzcsii) ferrit. A me-
netszamot befolyasolja a felliasznalt
ferrit anyaga, NIOO-nal kevesebb me-
net sziikseges, mint N50-nel. Mas at-
merbjii csevetest es vasmag hasznala-
tanal mas menetszam kell a tekereshez.
Az L, nehany menetii antennatckercs,
induktiv csatolasban van az Lj-vel.
A sziikseges mcnetszamot kiserletileg
allapithatjuk mcg. Az antennaval sor-
ba kapcsolhato kondenziitorokkal kii-
lonbozo antenmikhoz alkalmazkodhat
kesziilekiink.
Az audion illtal demodulalt jeleket
ket fokozatil hangfrekveneias er6sit6-
vel felerositve vezetjiik a fejhallgatoba
Aki a kesziilekrol tiibbet szeretnc
megtudni, a Radidtechnika 1976. es
1977. cvfolyainainak SWL-sarok ro-
vatiiban 11A5KU tollabol rcszletesen
olvashat rdla.
Az 5.39. dbra szerinti szinkrodin
rendszerii vevot G3VA ismertette a
Wireless World 1972. szeptemberi sza-
mriban. K. Spargaren tervezte a 3,5
MHz-ен amatdrsavra. Taviro- es SSB-
jelek vehetok segitscgevel. A kovet-
kezokeppen miikodik. Az antennardl
erkezo jelek az L, tekercsrfil induktiv
liton az L1C1C3 rezgokorre jutnak,
errSl pedig az L, bifilarisan tekercselt
szimmetrikus tekeresre. A demodula-
cidt a D, es D, diddak vegzik. A helyi
oszcillator jelet a T3 JFET-tranzisztor
allitja jelo cs a T4 emitterkovetdn ke-
resztiil jut az 1 kohmos potentiometer
karjara. A helyi oszcillator jele felvalt-
va nyitja a ket kapcsold diodat. A P,
potentiometer! iigy kell beallitani,
hogy (az antenna-kivezetesre masik
vevot kapcsolva) az oszcillator jele a
szimmetrikus L3 tekercsen kioltddjon.
Ekkor a jel nem hallhatd a masik ve-
von. A demodulalt hangfrekveneias
jel ugyancsak a potenciometer karjan
jelenik meg. Az R,C4 sz(ir6tag elva-
lasztja a helyi oszcillator jelet a hang-
frekvencias jeltdl es az a hangfrekven-
cias er6sitdre jut, melynek kimenete-
hez fejhallgatot kapesolunk.
Tekercsadatok: L,:2 menet, Lz:12
menet, L3:2+2 menet bifilarisan,
10 mm atmer6j(i esevetesten, N100
(lila) ferrit vasmaggal, 0,5 mm-es hu-
zalbdl. L4.12 menet, L5:4 menet, az
elobbihez hasonld kivitelben.
Hayward es Bingham tervezte az
5.40. abran lathatd ringmodulatoros
szinkrodin vevot, JFET helyi oszcilla-
torral. Az antenna jele az L, tekercsen
keresztul az ЪгС,Сг rezgokorre jut,
majd az L3 tekercsrol a ringmodula-
torra. A ringmoduliitort es a hozza
sziikseges toroid-tekercsek elkesziteset
mar unis helyen ismertettiik (lasd
5.19 J abra). A helyi oszcillator L5C3C,
njzgokorcnek adatai az antennakbri
rezgokorevel azonosak es az egyiitt-
futas kettos forgdkondenzatorral kony-
nyen megvatdsithatd . Az LB tekercsen
a menetszam hidegponttdl szamitott
1/5-eben leiigazast kell kesziteni a
visszacsatolas celjara. A helyi oszcilla-
tor jelet arnyekolt kabeldarabbal ve-
zessiik a ringmodnliitor tekercsenek
megfeleld pontjara. A ringmodulator
kimeneterdl a C3L,C4 aluliitereszt6
szfirdn keresztul vezetjiik a hangfrek-
venciat a HF-er6sitore. A rezgokbrb-
ket az 5.39. abra szerinti kesziilek rez-
gdkbreihez hasonld adatokkal keszit-
hetjiik. Az alulateresztd szuro teker-
cset M 1100, vagy N22 anyagii, 023 X
17 mm meretii, AL-400 induktivitas-
tenyezoju ferrit fazekvasmagon ke-
szlthetjiik el. A sziikseges menetszdm
350, kdtszer zomancszigetelesii, 0,15
mm-es vorosrezhuzalbol. Hangfrek-
vencias erdsitdkent integralt aramko-
ros erositot is hasznalhatunk.
Az alabbi kesziileket YU2HL ismer-
tette a QST chnii lapban. Erdekessege
egy kiilbnlegcs produkt-detektor, mely
nem erzekeny a tiilvezerlesre, legalabb-
is a gyakorlatban elofordul6 szintek-
nel. Mukbddsi elvet az 5.41. dbra se-
gitsegevel erthetjiik meg.
A RF-jelet a T, es T3 bazisara vezet-
jiik, ezek parhuzamosan vannak kap-
csolva. A felerositett jelek azonos fa-
zisban jutnak a ket kollektoron ke-
resztiil az elleniitemfi hangfrekveneias
transzformatorba, ahol ellenkezo flu-
xust keltve kioltjak egymiist, igy ezek
a jelek nem jelennek meg a szekunder
tekercsben. A helyi oszcillator jele
elleniitemben jut a ket emitterre, ezert
a bejbvo es helyi oszcillator rezgesenek
eredoje ellenkezfi fazisban lesz jelen,
ezert a szekunder tekercsen megjele-
nik. Igy ez a produkt-detektor esak a
helyi oszcillatorral osszeiittetett jele-
ket adja tovabb. A hangfrekveneias
transzformator szekunder tekercse, a
Ce kondenziitorral 900 Hz-re van ki-
hangolva, igy a tiivu-6 jelek inar ki-
emelt szinten jutnak a hangfrekveneias
erositorc. A szelektivitas toviibbi fo-
koztisara a hangfrekveneias er5sitobe
ujabb sziirfi kapcsolhato be.
Az 5.42. dbra a kesziilek teljes kap-
csolasi rajza. A kesziilek reszei: a ki-
egyenlitett produkt-detektor, a hang-
frekvencias eloer6sito a hangfrekvenci-
as erosito es a helyi oszcilliitor. Az ere-
deti kesziilekbe BF 173 tipusii tran-
zisztorokat epitettek be, de mas tipusii
kiszajil RF-tranzisztorok (mint pl. BF
224, SF 245 sth,) is alkalmazhat6k.
A kesziilek RF erzekenysegszaba-
lyozdja kisse divatjamultnak tunik,
azonban igen jdl bevalt. Az antenna-
tekercs egy, az elolapon keresztiilmenfi
tengelyre van szerelve, igy az elolapon
lev6 szabalj’ozogomb segitscgevel az
antennacsatolas es vele egyiitt az er-
zekenyseg is valtoztathato. A C\ kon-
denzator kapacitasa akkora, mint a
helyi oszcillator ket soros kondenzato-
ranak eredoje, igy a bemeno rezgokor
es az oszcillator kettos forgokondenza-
torral egyiittfuttathato. A P, potentio-
meter a produkt-detektor munkapont-
janak beiillitasara szolgal, a 1’3 a ki-
5.41. dbra. Kiegyenlitetl produkt-delek-
tor mUkode-si elve
115
>.H. libra. Szinkrodin very kieqyenlitett produkt-detektorral
egyenlitcsere. Ha egyszer beiillitottuk,
tovabbi kezelesiikre nines sziikseg. A
C„ es <'t, kondenzatorok nemesak a he-
lyi oszcillator jelet szallitjak az emit-
terekre, hanem hidegitesre is szolgal-
nak, igy nem gyengiti negativ csatolas
a fokozat erositeset. Az St kapcsol6 az
ado jelfogojtihoz tartozik, adas kozben
megszakitja a produkt-detektor tap-
fesziiltseget. igy az kis erzeker^ysegii
diodas keverokent miikodik es lehet6-
ve leszi az adas kozvetlen lehallgata-
sat.
A Tr hangfrekvencias transzforma-
• or elleniitemii primer tekerccsel ren-
lelkezik. Az eredeti kesziilekben TV-
vevo tonkreinent bloeking-transzfor-
matoranak vasmagjara kesziilt, az
alabbi adatokkal. Vasmagkeresztmet-
szet: llxllintu. Printer: 1200 + 1200
menet bifilaris tekereseiessel, a sze-
kunder 500 menet. A felhasznalt huzal
0,15 mtn-es. zoitiancszigetelesu. A szer-
zo szerint tranzisztoros push-pull ki-
meno transzformator is felhasznal-
hato.
A helyi oszcillator clapp-kapesolasu
<is a kapcsolasi rajzban szereplo erte-
kekkel 3480 es 3620 kHz kozott han-
golhatd. Ez tavir6-iizemm6dhoz ele-
genilo. Az oszcillatorral kapcsolatban
ineg a bifilaris kicsatol6 tekercs erde-
mel emlitest. Ez az L4 tekerccsel kbzos
esevetesten, annak tranzisztor feloli
oldalan helyezkedik el. Elkeszitese
tigy tortenik, hogy e ket huzalt ossze-
sodorjuk, negy ilyen sodrott menetet
felcseveliink, a vegeket selyemszallal
lekot jiik. Ezutan az egyik huzal veget
a masik elejevel osszekotjiik, az lesz a
tekercs kozepe, amit foldeliink. A fenn-
marad6 ket huzalveget vissziik a C’8 es
0, kondenzatorokhoz.
A hangfrekvencias eloerSsito nem
tartalmaz kiilonleges megoldast, mun-
kapontjanak beallitasa a P3 potencio-
meterrel tortenik maximalis erzekeny-
segre, a beallitas utan ket ellenallassal
helyettesitheto.
A hangfrekvencias erositdben TAA
611 В tipusu IC van beepitve. Mas
tipusu IC-t is alkalmazhatunk, mely
legalabb 40 dB-t er6sit.
A kesziileket 200 X 80 mm-es nyoin-
tatott aramkori lemezre szerelhetjiik.
A kettos forgdkondenzatort es a finom-
beallitot, a hangei’6- es erzekenyseg-
szabalyoz6t, valamint a telepkapcso-
16t az elolapon helyezziik el. Az anten-
nacsatolas valtoztatasara egy rossz
potenciometer mechanikaja hasznal-
hato fel. Az tekercset a tengely ve-
gere er6sftjiik ugy, hogy az 90c-kal
elfordithath legyen, es a gombot jobb-
ra csavarva legyen az L2 hideg vege-
nek kozeleben. Az L3 csatol6tekercset
a csevetestre, az Ls С\ fele meno vege-
nel tekercseljiik fel. A helyi oszcillator
rezgokori tekercse (az L4) az La-vel
azonos kivitelii es a 8 menetes bifilaris
kicsatolo tekercs — mint mondottuk
— az L4 bazis fele meno oldalan van
elhelyezve.
A hangeroszabalyozo potenciome-
terhez meno vezetdkeket amyekolni
kell. A vevot ket sorba kapesolt 4,5 vol-
tos laposelem latja el tapfesziiltseggel,
melyek szinten a vevo dobozaban van
nak elhelyezve. A fogyasztas 10 milli
amper, ha 600 ohmos fejhallgat6t
hasznalunk.
A kesziileket az alabbi modon szaba-
lyozz.uk be. A Ps potenciometert maxi-
malis er6sitesre allitjuk be. A helj’i
oszcillator tekercset masik vevon le-
hallgatva, esukott forgokondenzator-
nal 3480 kHz-те allitjuk be. А Ьетепб
rezgokori tekercset (L3) grid-dip тёгб-
vel durvan a sav elejere hangoljuk.
Ezutan kapcsoljuk le a helyi oszcilla-
tor tapfesziiltseget es adjuk modulalt
szignalgenerator jelet az antennabeme-
netre. Allitsuk a P, potenciometert
maximalis jelerdssegre. (Kozben sziik-
seg szerint vegyiik vissza a szignal
generator szintjet.) Ha a Ra potencio-
inetert az egyik szelso allasb61 a ma-
sikba forgatjuk, a szignalgenerator
modulaci6ja j61 hallatszik, a kozep-
allas kozeleben pedig egy ponton meg-
szunik a jel. Ezt a pontot kell gondo-
san beallitani. Ha ezutan t&pfesziilt-
seget kapcsolunk a helyi oszcillatorra,
a kesziilekkel mar amatdr allomasokat
vehetiink. Hangoljuk most La vas-
magjat maximalis hanger6re es allitsuk
gondosan a Pj es Pa potenciometerc-
reket maximalis erzekenysegre. Ezzel
a behangolast befejeztiik.
A kesziilekkel SSB-jelek is vehetok,
ha a masik oldalsav helyen nines zava-
r6 allomas. A kesziilek legjobban egy,
a 80 meteres savra meretezett antenna-
val miikodik, mert a szerzo szerint, ”ez
a legjobb KF-er6sito”. A kesziilek
erzekenysege olyan, hogy 5 AiV-os be-
116
meno jel a fejhallgatdban S7 hangero-
vel hallhato.
A tekeresek adatai: Lr: R menet (el-
mozdlthatd antennatekercs), L3: 53
menet. L3: 8 menet (L. mellett a Gj
oldaliin), I.4: 53 menet, L3.3: 4 +4 me-
net (bifilaris, az L4 tranzisztor feloli
oldaliin). Mindket csevetest 10 inm at-
merojii, 8 mm-es menetes vasmaggal,
N50 anyagbol (sziirke szinjelzes).
A hagfrekvencias sziir6 tekercse
028x23 mm-es ferrit fazek vasmag-
ra kesziil. At, = G30 induktivitiis-tenye-
zonel 325 menetet cseveljiink fel, 0,2
mm-es zomiinc es selyem szigetelesu
huzalbol, Ha az At, = 1250, a menet-
sziim 230.
Az .5.43. abran koziiljiik az ML 400
tipusii rovidhullamii vevokeszillek kap-
esoliisi rajzat. Bizonyara sok amat6r-
tars oriil annak, hogy ismertetjiik a be-
hangolasi modjat.
A behangol.ist az utolso 78 kHz-es,
3 rezgokoros siivsziir6nel kezdjilk, majd
elore, az antenna felc haladva foly-
tatjuk.
A behangolas alatt a kesziilck keze-
loszerveinek a kdvetkezo aliasban kell
lenni: az iizemmodkapcsolot fordit-
suk A3 allasba, a fadingszabalyozd
kapcsoldjat ,,ki” helyzetbe, az erze-
kenyscg-kapcsolot pedig allitsuk ma-
ximalis erzekenysegre (csavarjuk tel-
jesen jobbra).
A harom rezgokoros sziiro kozepso,
soros, rezgokdret (L33, C„, C',3) a me-
res tartamara forrasszuk at a ket szelso
rezgokor alacsonyabb leagazasi pont-
jara es vegyiik le a ket 47 kohmols
(R45, R47) lezard ellenallast a ket szelso
parhuzamos rezgokorrol. Adjunk ez-
utan a V, cso racsara 47 nF kapacitasu
kondenzatoron keresztiil 78 kHz-es
modulalatlan jelet. Az R41 ellenallas
ket vegpontjan 3 voltos mereshatarii
egyenaramii csovoltmer6vel merjiink
egyenfesziiltseget.
Ezutan a harom trimmerrel (C',5,
C4„ C70) hangoljunk gondosan maxi-
mumra. Hangolas kozben a kimeno jel
szintje no, ezert szabalyozzuk le a 78
kHz-es generator szintjet, hogy a mii-
szeren jol ellenorizhessiik a maximu-
mot. Maximumra hangolas utan akko-
ra szintet allitsimk be a generatoron,
hogy a csovoltmer6 1 voltot mutasson.
Ha a fokozat rendben van, a genera-
torbol jovo szintnek 30 mV koriil kell
lennie. Ezutan a szurd kozepsd rezgo-
koret forrasszuk vissza az eredeti
magasabb leiigazasi pontokra, kossiik
vissza az ll45 es R„ lezard ellenallaso-
kat es igy ez a fokozat rendben van.
Ezutiin a masik harom rezgokoros
sziird kovetkezik. Az elozdhoz hason-
Idan, a kozepso soros rezgokort (LM,
C83, C33) forrasszuk az elso es harma-
dik rezgokor alacsonyabb leagazasi
pontjara es valasszuk le az R31 es R,4
leziird ellenalliisokat. Az elobbihez
hasonldan adjuk most kondenzatoron
keresztiil a Vlo cso racsara a 78 kHz-es
generator jelet, olyan szinten, hogy a
csovoltmeron kenyelmesen leolvashatd
kiterest кар junk. Allitsuk gondosan
maximumra a C30, C8, es CB5 trimmere-
ket, kozben sziikseg szerint szabalyoz-
zuk a generator jelenek szintjet. Ha fo-
kozat rendben van, 1 voltos jelhez a ge-
nerator szintjenek 1 mV koriil kell
lenni. Ezutan forrasszuk vissza a ko-
zepsd rezgokort az eredeti magasabb
leagazasi pontra, forrasszuk vissza az
R51 es R34 terhelo ellenalliisokat es ez
a fokozat is rendben van.
Most az 5 rezgdkoros sziiro bchan-
golasa kovetkezik. A behangolas alatt
a kezeldgombok beallitasa hasonlo,
mint az elozo esetekben, ezeken kiviil
meg a savszelesseg-kapcsolot kell a
3-ik allasba kapcsolni. A 78 kHz-es
generator jelet az elozohoz hasonld
modon adjuk most a V5 (ECH 81)
vezerloracsara. A V3 oszcillatort allit-
suk le az L1S visszacsatolo tekeres ro-
vidre zariisaval. A generator osztojat
allitsuk olyan szintre, hogy a csovolt-
mero jol leolvashatd legyen. Hangol-
junk a C,„, C',3, C,4, C37 es C',o trimme-
rek segitsegevel gondosan maximum-
ra, mikozben a generator szint jet rneg-
feleloen visszaszabalyozzuk. Ha a fo-
kozat hibatlan, 120 /iV koriili jel kell
ahhoz, hogy a csfivoltmero 1 voltot
mutasson.
Ezutan ellenorizhet jiik a szur6 rnind-
harom savszelesseget. Adjunk a gene-
ratorbdl akkora jelet, hogy a csovolt-
mero mutatdja 2 volton alljon (78
kHz-en, a siivkozepen). Hangoljuk el a
generator! magasabb es alacsonyabb
frekveneia fele, mig a csovoltmero
1,4 voltot mutat. Ez a 3 dB-es pont.
A kettd kozotti frekvenciakiilonbseg
a 3 dB-es savszeleseg. Ezt a savszeles-
seg-kapcsold mindharom allasaban is-
meteljiik meg. Tajekoztatas celjabol
alabb megadjuk a savszelesseg-kap-
ceold harom allasaban eloirt 3 es 60
dB-es savszdlessegeket.
Kapcsold alias 3 dB 60 dB
1 ±3,1 kHz ±6,5 kHz
2 ±0,6 kHz ±2,4 kHz
3 ±0,2 kHz ±1,5 kHz
Ez az eredeti gyari eloiras, a megadot t
ertekekhez kepest ± 10% elteres lehet.
A masodik oszcillator frekvenciiija
1522 kHz. Ennek behangoliisa a ko-
vetkezokeppen tortenhet. Legeloszor
vegyiik le az L1S tekercsrol a rovidzart,
majd a V5 racsara 1600 kHz-es modu-
lalatlan jelet adunk. A stivszelesseg-
kapcsolo 3. allasaban a Ctl0 trimmerrel
maximumot allitunk be.
Az 1600 kHz-es elso KF-sziirot a
kovetkezokeppen hangoljuk be. A siiv-
szelesseg-kapcsoldt az 1. (legszelesebb)
allasba tessziik, generatorbol 1600
kHz-es jelet adunk a V3 racsara. Az
L, es L10 tekercseket 4,7 kohmos ellen-
allassal leterheljiik. A generator szint-
jet iigyr allitjuk be, hogy a csovolt-
тёгб mutat6ja jol leolvashat6 kite-
rest mutasson. (Mereshatar 3 V.)
Ezutan az L, es Ll3 vasmagjaval maxi-
mumra hangolunk. Ennek megtortente
utan a terhelo ellenallasokat L, es Llo
r61 attessziik az L, es L13 tekercsekre.
Most az L, es Llo vasmagjaival hango-
lunk maximumra. Ezzel a behangolast
elvegeztiik. Ha nem kapunk egyenle-
tes atvitelt (a gorbe teteje tiilsagosan
hullamos), a nehany’ menetes csatolo
tekeresek elmozdultak helyiikrdl (L7,
L, es Ll0). Ilyenkor valtoztassuk meg
a csatolast. A tiilsagosan hullamossag
annak a jele, hogy a rezg6korok kozott
tiilsagosan szoros a csatolas, ezert a
csatoldtekercseket tavolabb kell vinni
a rezgokori tekercsektol. Egyenlete-
sebb atviteli gorbet kapunk, ha a szii-
гб kimenetdt egy az L13 tekcrccsel par-
huzamosan kapcsolt 33.. .47 kohmos
ellenallassal lezarjuk es ezt a lezarast
veglegesen a sziiron hagyjuk. A csatold
tekeresek tiivolitasat nem szabad tiil-
zasba vinni, mert kiilonben a sziiron
till nagy szinteses jon letre, ami a jel/
zaj viszonyt rontana.
A KF-sziir6k behangoliisa utan az
elokorok behangolasat kell elvegezni.
E16szor megnezziik, hogy az oszcilla-
tor a helyen van-e. Az antennaszori-
t6kra kalibrator jelet adjuk es ellen-
orizziik a skala pontossagat. Ha elteres
lenne, nyitott forgokondenzatornal az
oszcillator-trimmerekkel, csukottnal
pedig a keramia-tekercsek allit6 csa-
varjiival hiizhatjuk a skalahoz az osz-
cillator frekvenciiijat. Ha az oszcilla-
tor mar helyen van, az elokoroket is
hangoljuk be. A skiilu elejen (esukott
forgdkondenzator-allas kozeleben) a
vasmagokat, a skala vegen a trimme-
reket kell allitani. A behangoliisi pon-
tok a kovetkezok:
Korzet Skala elejen Skala vegen
I. 1900 kHz 3375 kHz
II. 3600 kHz 6580 kHz
III. 7100 kHz 12450 kHz
IV. 13600 kHz 24100 kHz
Vegiil az 5.44. abran kozoljiik az
ilL 213 RH-vevo kapcsolasi rajzat is.
117
5.4 dbra. Az ML 400 vevokenzulel: kapcsolnei rajza
6ВЕ6 6АТ6 6ВА6
EZ2/3 6AU6 6 AL 5 VR150-30
5.44. dbra. Az ML 213 vevSkeszuldk kapcsolasi rajza
Ketszer transzponalt
RH sawevo
dr. Hetenyi Laszlo okl. vill. mernok
HA 5 BK
Musznki adatok
Heaieiui iinpnltini ui: hatarozatlan
Erzekenyxig . 1 M -retel exeten
20 dll jell zag riszany mellrtt: 1,5/tV
Erzekengxeg <' IT p’-s SS R-retcl
rxetea 20 dll j<l zu j rixzony
Hallett: 0,8pV
S irxz/lexneg — fi <1H
exillapibixiiiil:
Srirxzelexxeg - 30 dll
cxillapitdsmil;
TilknrHzelf kt i vitas:
3,5 M Hz-en
7 es 14 MHz en
21 es 28 MHz en
Erekrcnria-elcsiisSis:
Л 5 .’s 7 M Hz-en
14 MHz en
21 <*s 2s M Hz-en
5 kHz
8 kHz
40 <IB
-50 <IB
40 <1B
<100 Hz/6га
< 150 Hz/6ra
<250 Hz/6га
30 ]xtc
lleiaelegedexi i<l/>:
7'< ir in'mzrirri xdvxzeJexxege:
150 Hz/-6
<IB
Канепо tejjexdmeny: 2 W
Udldzati leljexitiaeiiyfelrelel 55 W
Az alabbiakban egy rovidhnllamii
vevokesziilek ismerteteset es epitesi
leirasat adjuk olvasoinknak. Ez a ke-
sziilek hagyonianyos felepitesu es elek-
tronesiivekkel van kivitelezve.
A vevfikesziilek egy ketszer transz-
poniilt sznpervevo, kizarolag az ama-
torsavok vetelere. Toinbvazlatat az
>.45. libra inntatja. A kesziilck a-z 6t
rovidhiillaimi ainat6rsavot veszi,
inindegyiket a skaian teljes mertekhen
szetnyujtva. A 3,5 MHz-es savban a
kesziilck egyszer transzponalt, 455
kHz-es kozepl rekvenciaval, tnig a 7,
14, 21 es 28 MHz-es savokban ketszer
transzponalt rendszerii, 1,7 MHz-es
else К F-sziirokkorrel.
A miisodik KF lane vdgen a diodas
AM-demodnlatoron kfviil produkt-
detektor is beepitesre keriilt a CW es
SSB-jelek vot«16re. Az ,,S” mero az
AM-deniodulatorra csatlakozik es a
vett alloinas jelszintjet indikalja. Az
erzekenysegszabalyozas AM-jelek ve-
telenel antomatikus (AGC) es kezi sza-
balyozasiira (MGC) atkajicsolhatd, mig
tavh’6- es SSB-jelek esak MGC alias-
ban vehetok. A produkt-detektorra
esatlakozo ,,beat”-oszcillator (taviro
oszeillator) nehany kHz hatarok ko-
ziitt bangolliato. Tiivirovetel eeljara a
hangfrekvencias fokozatban 1000 Hz-
re hangolt hangfrekvencias sziiro van
beepitve (к ikapesolhat 6an).
A kesziilck kapesolasi rajzat az
5.46. abra inntatja. A rajzon a nagy-
frekveneias tekercsekbfil esak egy sav
van berajzolva. Az antenna az EF
85-os cs5vel felepitett nagyfrekvencias
eloerosito racsoldali rezgokorere csat-
lakozik. Ez a raesban szabalyozott 16-
kozat anodkori zar6korer61 hajtja
meg az elso keverocsovet. Az elso ke-
V'ero egy EF 80 elektroncs6, additiv
kapcsohisban. Ezen a helyen a pentoda
vagy trioda elonyosebb a heptodanal
(pl. ECH 81), inert sajiit zaja lenyege-
sen kisebb.
Az oszeillator egy ECC 85 egyik fele,
racskori visszacsatolasu kapesolasban.
A kedvez6bb frekvenciastabilitas er-
dekeben a keverficsovet a visszacsatolo
tekercs latja el lokal jellel. A kesziilck
hangolasa a nagyfrekvencias bemeno-
korokkel es ezen elso osz.cillatorral
tortenik. Hangolasra egy harmasforgo
szoigal, amelynek szektoronkenti veg-
kapacitasa 60 pF.
A kevero anodkore a 3,5 MHz-es
(80 meteres) sav vetelekor egy 455
kHz-es, a tobbi sav vetelekor pedig
1,7 MHz-es savsziirore csatlakozik. Az
5.45. abra. A kiszulik tdmbvdzlald
122
1,7 MHz-es elso KF lancban nines
erosito fokozat, a siivsziiro kozvetleniil
a II. kever6 racsiira csatlakozik. Az
ezen a helyen levo 455 kHz-es es 1,7
MHz-es savszfirAk szekunder korei
egymiissal sorba vannak kapcsolva es
igy a kiilbnbozo frekvenciak miatt at-
kapesoli'isuk nem sziikseges.
A masodik keverofokozatoi es osz-
eillatort egy ECH HI alkotja, amelynek
trioda resze a 3,5 M Hz-es sav vetclekor
nem кар anodfesziiltseget es igy a hep-
t6da-resz ilyenkor mint 455 kHz-es
erfisit* miikodik. A tobbi siivokon az
oszcillator iizemben van es az ECH 81
1,7 MHz-rol 455 kHz-re transzpomil
(kever). A masodik oszcillator frck-
venciaja 2155 kHz, amely kvarckris-
taly iiianyaban LC-rezgokorrel van
eloallitva. Ennek az oszcilliitornak a
frekvenciastabilitasa is nagyon lenye-
ges, de a reiativ alacsony frekvencia
miatt a sziikseges stabilities konnyen
biztositliato.
A masodik kevero (ECH Hl) anodja
es a kovetkezo EBF 80-as KF er5sit6
raesa kozott egy negykoros siivsziiro
foglal helyet. Ez a szuro hatarozz.a
meg gyakorlatilag a kesziilck kiizel-
szelekeios tulajdonsagait. A negykoros
siivsziiro ket darab ketkoros Philips
Ferroxcube savsziirobfil all. A ket db
ketkoros siivsziiro megfelelo rezgokorei
felsfi kapacitiv csatohisban vannak
egymiissal.
Az EBF 80-as KF-erosito esonek
csak a pentoda resze van kihaszniilva;
diodiii a kat6ddal vannak osszekotve.
Ennek a esonek az anodkoreben szin
ten Philips Ferroxcube ketkoros sav-
szfiro van, amelynek szekunder kore
tapliilja mind a diodas AM-demodu-
liitort, mind a CSV es SSB-vctelre szol-
galo produkt-detektor fokozatot. Az
AM-demodulator kinieneten megjele-
no — a vett allomiis erossegevel ara-
nyos —egyenfesziiltseg az ,,S”-incr6
meghajtiisiin kiviil egyben az automa-
tikus erzekenysegszabalyozo nieselo-
fesziiltsegct (AGC) is szolgaltatja az
erosito csovek fele. Az ,,S”-inero egy
hidkapesoliisii kettfistrioda (ECC 85),
csovoltinero kajMsoliisban.
A produkt-detektor egy 6 BE (i ti-
pusii keverocsd, amely szabiilyos keve-
rokapcsoliisban van alkalmazva. A
beat-oszcilliitor (taviro-oszc.illator) je
let az elso racsiira kapja, mig a vett
allomas kozepfrekvencias jele a har-
inadik (kevero) raesra keriil. A cso
ano< 1 jiiban 1 langfrek vencia jelenik meg.
Az anodon fellepo KF frekvenomjii
koinponenseket az RC-szi'iro nem en-
gedi a hangfrekvencias fokozatok fele
toviibbjutni.
A beat-oszcillator egy ECC 85-os cso
egyik fele, a inegszokott kapcsolasban.
Kozepes frekveneiiija 455 kHz. A 30
pF-os kismeretft forgokondenzatorral
— amelynek tengelye az elolapra ki
van vezetve — kb. ± 4 kHz hatiirok
kozott hangolhato. A hangolhat6sagra
elsosorban az SSB-vevel miatt van
sziikseg, inert a beat-frekveneia hely
zetenek megvaltoztatasaval lehet also
vagy felso oldalsavot valtani. Az. ECC
85-os cso masik fele levalaszto katod-
kovetokent van alkalmazva. Ez a fo-
5.47. dbra. A ketszer transzpondlt vevo belso felepitese. .4 radio/rekvencids (bat ol-
dalt) is a kbzipfrekvencids fokozatok (jobb oldalt) bndllo tnechanikus egyseget ke-
peznek. Az amyekolt forgdkondenzdtor elott az antennacsatlakozd, a panel jobb ear
kanal az adds-vdtel vezerUs ceatlakozdja lathatd
kozat megakadiilyozza azt, hogy a
produkt-detektor felol erkezo kozep-
frekvenciiis jel nagy szinteknel elinizza
a beat-oszcillator frekvenciajat es igy
tavirovctelnel csipogiist, SSB-vetelnel
pedig torzuhist okozzon.
A hangfrekvencias fokozatban ket
elektroneso van: ECC 83 es EL 84.
A nagyteljesitmenyu vegerfisito hang-
szorovetelt is lehetove tesz. A ketfoko-
zatii hangfrekvencias eloerfisitore csak
az 1000 Hz-es taviroszftro bekapesobi-
sakor van sziikseg. inerl ennek a szuro-
5.48. dbra. A keszdlek panel alalli szerelese. Az elolapon levo «zabdlgozd elemek
(potenciometerek, AtlC—MGC dtkapceolo es a HEAT forgokondenzatora) egy kii-
zbs tartoszegletre vannak riigz'dve. .4 tckercsszerelvinyek az drnyekold doboz alatt
vannak elhelyezve
nek az alapcsillapit.isa nagy. Szuro
nelkiili iizemben az ECC 83-nak esak
az egyik fele van kihaszniilva. Az 1000
Hz-es szuro az elolapon ki-, illetve be-
kapcsolhato.
A kesziilek belso felepitcse az 5.47.
abran lathato. Az elektroncsoves ki-
sziilekeknel szokiisos vizszintes panc-
lon vannak elhelyezve az ona.116 egy-
seget kepezo „radiofrekvencitis” es
„kozepfrekvencias*’ egysegek. A nagy
panelra valo nicsavaroziissal ezek iir-
nyc-koliisa automatikusan megoldodik,
123
ELOEROSITO
I KEVERO
C2 Зрв
5 г, 6 j
1,7 MHz
50г
I oszc
II
2155 kHz
KAPCSOlOK Ai-AbA
1/2 ECC 85
6f3V^
220V~
2
2
3
AGO
MGC
2
3
4
5
sav
siv
sav
sav
sav
*3
1000 Hz-es szuro Kl
1000 Hz-es szuro BE
K2
kAM‘ VETEL
,AM" VETEL
CW’es.SSB' VETEL
ВЕР 250/И0 ,
1 TAPEGVSEG
K1
3,5 MHz-es
7 MHz-es
14 MHz-es
21 MHz-es
28 MHz-es
5°
[455kHz
EF85
0,5M
5
EF 80
500
b x OA1161
5.46. abra. A k&szulik kapcsolasi rajza
5.49. libra. A tckercsszerelrenyek az iirnyikoliiH cltiiinlitoixa
utdn. 4 tiiri-хая k-n pcxoliik Jorgatn baneze a panel lidtxo nyi-
Idsan kihuzhato
5.50. ilbra. Az egyes fokozatok tekercsszerelvenyai a kexzii-
lekbiil kiepitre. Ket csavar e« nihany forrasztiix olddsa ulan
ezek a szerelrenyek kirehetok a k^szi'dekbol
5.51. abra. Az ilrnyekoldstol nieqfoxztott forgokondcnzdtor a
riidiofrrkrencids eqynrq felol nezvc. А ЗувО pF-hoz kerfa
leincz xziikxeges
5.52. abra. j4 skdla kozelrul. Joi liithato az едуея savok nytij-
tilxa. Az ainatorxiivok kozcl I80°-os mutato-elfordulaxsal
foghatok at
5.53. dbni. A kitszer transzpundll vevokesz'ulek elolapjiinak fontosabb ineretei
inert als6 feliiletiik is elektromosan
zartta viilik.
Az el6er6sito, keverft es oszcillator
fokozatok rezgftkorei a panel alatt van-
nak clhelyezve ugy, hogj' a forgokon-
denzatorhoz ёв az elektroncsovekhez a
leheto kegrovidebb vezetekekkel esat-
lakozhassunk. A tekcrcsszerelvenyek a
panel alatt amyekolva vannak elhe-
lyezve (5.48. libra). Az egyes fokoza-
tok tekercsei onalld inechanikus cgy-
seget kepeznek (5.49. abra), amelyek
ket csavar oldtisiival es a hullamvaltd
bircsakbol kihiizott forgat6 leincz el-
tavolitasaval a kesziilekbol kiemelhe-
t6k (5.50. abra.) A 3,6 es a 7 MHz-es
tekeresek 6 min-es Niferrit N 20 tipuBU
inenetes vasmaggal vannak ellatva.
A tekerestestek kiils6 atin6r6je 8 mm.
A 14, 21 es 28 MHz-es savok tekercsei
f> nun kiilso atmerojuek es 4 mm-es N
20-as vasmag van benniik.
A 3,6; 7 ёв 14 MHz-es savok rezgfi-
kori tekercseinek liuzalai 10x0,05
min-es litze-hnzal, mlg a ket fels6 sav
tekercsei 0,25 inm-es CuLS huzalb61
126
5.2. laUdzat. A kiUzer transrponAU vevB telceraadatai
SAv 3,5 MHz 7 MHz 14 MHz 21 MHz 28 MHz
menetszAm 90 50 30 25 25
induktivitas 8,5 pH 5,2 pH 2,6 uH 1,7 uH 0,9 pH
Li; menetszam 34 15 13 9 8
c3 kapacitas 160 pF 160 pF 24 pF 22 pF 10 pF
С'я; C4 kapacitas — 25 pF 20 pF 15 pF 15 pF
Ls menetsz&rn 45 25 15 10 10
Ls induktivitis 7,5 p-H 4,7 pH 2.8 uH 1.8 pH 1 p-H
L3 menetszAin 30 13 16 11 10
be menetszam 6 6 6
kapacitas 180 pF 160 pF 24 pF 22 pF 10 pF
Ce kapacitAs — 25 pF 20 pF 15 pF 15 pF
kesziiltek. A csatolo tekercsek egysc-
gesen 0,1 mm-es CuLS huzalbol vannak
tekercselve. A tekercsadatokat az
5.2. tablazat tartalmazza.
A tekercs-csoportok otosevel egy-
egy bakelit lemezcsikra vannak rog-
zitve a finom behangolast ado trim-
merekkel egyiitt. Ezt a bakelitlemezt
ket-ket menetes tavtartd rogziti a de-
rekszogben meghajlitott 1,5 nim-ts
aluminium lemezhez, amely lemez az
amyekolason kiviil a fokozatkapcsolo
mechanikus rogziteset is ellatja.
A 3x60 pF-os forg6kondenzator
egy nagyobb kapacitiisii 3x330 pF-os
Ducati forgob61 kesziilt ugy, bogy a fe-
lesleges lemezek el lettek tavolitva.
A 60 pF vegkapacitashoz 3 db forgo es
2 db allo lemez tartozik (5.51. abraJ.
A kesziilek skalaja egy, az elolapra
csavarozott papirlapra van rajzolva
tussal. A skalat egy 2 mm-es plexilap
boritja. Ugyancsak plexibol kesziilt a
mutato is, kozepvonalaban bekarcoh
vonallal, amely vonal (azert, hogy fe-
kete legyen) tussal van kitoltve. A
skala osztasait az 5.52. abra mutatja.
A kesziilek eldlapjanak fontosabb
meretei az 5.53. dbran lathatok. Az
elolap es a panel 2 mm-es felkemeny
aluminium lemezbol kesziilt. A panel
magassaga 60 mm. Az egesz kesziilek
egy 240 mm mely aluminium lemezbol
hajlitott dobozban foglal helyet, amely -
nek alja es teteje perforalva van a jobb
hutes erdekeben.
127
Muszer-
6s Irodagepertekesitd
Vallalat
Budapest VI., Nepkoztdrsasag utja 2. Telefon: 117-090. Telex: 22-4736
Modern! Pontos! Kis meretu!
M 3001. tip.
DIGITALIS
MULTIMETER
Pontossaganal fogva labor, iizemi es szer-
viz eelokra egyarant alkalmas, de ked-
vezo ara amator eelokra is elerhetove
teszi. Halozatrol es kiilso teleprol egy-
arant mukodtetheto!
25 mereshatar, automatikus nullazassal
es polaritas kijelzessel.
A legkorszerubb CMOS integralt aram-
korokkel felepltett, nagy megbizhatosa-
gO kesziilek.
Par evvel ezelott, hasonlo kesziilekek
igen magas — 100 000 Ft-on joval feliili
ara szinte lehetetlenne tettek meg szak-
korok szamara is, hogy megvasarolhas-
sak. Ma mar joval megblzhatobb muszerek
egy kis sporolassal meg egyeni amatordk-
nek sem elerhetetlenek. Az itt ismerte-
tett kesziilek 10 000 Ft koriili araval szin-
ten az elerheto igen hasznos muszerek
кбгё tartozik.
128
F6BB MUSZAKl ADATOK:
Egyenfeszultseg merese: 100 pV —1200 V
Meresi pontossag: ± 0,2% ± 2 digit
Bemeneti ellenallas: 10 Mohm (minden mereshataron)
Valtakozo fesziiltseg merese: 100 uV — 600 V
Meresi pontossag: ±0,5% ± 2 digit
Frekvenciahatar: 20 Hz—50 kHz
Egyenaram merese: 200 pA — 2 A
Meresi pontossag: ±0,2% ± 2 digit
Valtakozoaram merese: 100 pA—2 A
Meresi pontossag: ± 0,5% ± 2 digit
Frekvenciahatar: 20 Hz—50 kHz
Ellenallas merese: 0,1 ohm—20 Mohm
Meresi pontossag: ± 0,2% ± 2 digit
Mukodesi homerseklet-tartomany: ±5---1-50 °C
Meret: 55x150x150 mm
KG!o,i rendelheto tartozekok:
M-3001 В arammero elot.et
M-3001 C nagyfesziiltsegu merofej
M-3001 / D nagyfrekvencias merofej
20 30 Amp.-ig (AC—DC)
20/30 kV-ig (DC)
20 kHz-tol 30 MHz-ig
Reszletes muszaki es kereskedelmi megbeszelesre keresse fel
vallalatunk
ELEKTRONIKUS OSZTALYAT
Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky ut 37. T.: 112—642
129
6. URH-vevokesziilekek
Gyozo J6zsef okl. vill. тёгпок HA 5 DJ
Ultrardvid hullamokon a hatterzaj
szintje alacsonyabb mint rovidhulla-
mon, ezert a jo jel/zaj viszonnyal ren-
delkezd vevdkesziilekek erzekenysege
jobban kihasznalhatd.
Az URH-savokon ritkan hasznalnak
komplett URH-ra keszitett vevdke-
sziileket, inkabb kristalyvezerlesfi at-
kevero egyseget (konvertert), utana
pedig hangolhato KF-erdsitdkent ro-
vidhullamii kommunikacids vevdt кар-
csolnak.
A rovidhullamu gyakorlathoz ha-
sonldan, a kiilonbozd iizemmddoknal
itt is kiilonbozd savszelessegeket hasz-
nalnak. Tavirovetelnc-l 200. . .500 Hz,
SSB-nel 2... 3 kHz, AM-telefoniahoz
5... 6 kHz, FM-vetelhez pedig 12... 36
kHz a szokasos savszelesseg.
Jel/zaj viszony
Kiilonbozd eredetu zajokrol beszel-
hetiink. Az atmoszferikus, tin. legkori
zaj es a galaktikus zaj termeszetes ere-
detflek. Vannak „ember altal” kel-
tett zajok, ilyenek az elektromos be-
rendezesek miikoddsekor keletkezo za-
varok, a jarmumotorok gyiijtasanak
zaja. Vannak zajok, melyek magaban
a vevokcsziilekben keletkeznek. A ter-
meszetes eredetu zajokat neni tudjuk
megsziintetni, az elektromos kesziile-
kek zajiit keletkezesi helyukon rend-
szerint el lehet haritani. A vevokeszii-
lekct ligy kell inegszerkeszteni, hogy
a benne keletkezd zajok szintje ala-
csonyabb legyen a kfviilrol jovo zajok-
nal. Ekkor a vehetd jelek legkisebb
szintjet a kiilso eredetu zajok hataroz-
zak meg. A frekvencia novekedesevel
a kiilso zajok mindinkabb csokkennek,
100 MHz felett mar olyan alacsony a
szint jiik, hogy mind nebezebb olyan
vevokcsziileket kesziteni, melynek sa-
jat zaja a kiviilrdl jovd alatt lenne.
Magasabb frekvenciakon azonban spe-
cialis kiszaju csoveket es felvezetdket
kell alkalmazni. A vevdkdsziilek sajat
zaja fdkepp a keverdfokozatban kelet-
kezik. A radidfrekveneias elderdsitd
celja, hogy a vett jel szintjet a keverd-
fokozat zajszintje foie emelje. A tdbbi
fokozat koziil az elsd KF-erositd zaja
befolyasolhatja mdg a vevd sajat zajat,
a kesdbbi fokozatok zaja mar rendsze-
rint elhanyagolhatd. A RF-erositest
nem szabad tulzasba vinni, csak annyit
szabad erdsiteni, amennyi a jo jel/zaj
viszony eleresehez kell, mert ttil nagy
elderdsites eseten a keverd fokozat
nem tudna a nagy jelszintet feldolgoz-
ni es keresztmodulacid keletkezhet.
Stabilitas
Kiszaju RF-erdsitdt kiszaju elek-
troncsovel vagy tranzisztorral epithe-
tiink (pl. 6.1. abra). A tridda a zaj
szempontjabol kedvezdbb tulajdonsa-
gokkal rendelkezik a tobbracsos elek-
troncsoveknel, ezert az eldfokozatban
triddat alkalrnazunk. A tridda racsa es
anodja nines arnyekolva egymastol,
ezert RF-erdsitdkent hasznalva beger-
jedne, kiveve, ha foldeltracsii erositd-
kent hasznaljuk. (Ugyanez all a felve-
zetokre is, ezek sem gerjednek foldelt
bazisd illetve foldelt gate kapcsolas-
ban.) Termeszetesen a bemend es ki-
meno koroket jol kell elrendezni, ne-
hogy egymasra hassanak.
A RF-erdsitd fokozatot altalaban
neutralizalni kell, meg akkor is, ha a
visszacsatolas merteke kisebb, mint
ami begerjedest okozna, mert a gerje-
dekeny fokozat jel/zaj viszonya rosz-
szabb, mint a jol neutraliza.lt fokozate.
A neutralizalast tigy valositjuk meg,
hogy a fokozat kimeneterdl annyi ener-
giat vezetiink vissza ellenkezo fazisban
a bemenetre, amennyi a visszahat&st
kozombositi. A 6.2. abran induktiv, a
6.3. abran pedig kapacitiv neutraliza-
lasra lathatunk peldat. A fokozat akkor
van jol neutralizalva, ha a jel/zaj
viszony a legjobb. Ezt zajgeneratorral
ellendrizhetjiik.
Tulvezerles, keresztmodul&cio
A tdlvezerles fdkeppen a keverd-
fokozatban lep fel, a RF-erdsitd foko-
zatban csak ritkan. A keverdfokozat
nem tudja feldolgozni, a mar felerdsi-
tett, egyebkdnt is nagyszintu jelet. A
veteli savon kiviili erds jelek is okoz-
hatnak keresztmodulaciot. Ezeknek
szintje tobb rezgdkor alkalmazasaval
lecsokkenthetd. Ha kozeli, nagy ener-
giaju URH-allomas okoz keresztmo-
dulaczdt, koaxialis vagy mas tipusu,
nagy Q-ju rezgdkorrel szurhetjiik ki
jeleit.
Kiilon RF-erfisitfik alkalmazasa
Amatdr kezben levd regi vevdkeszii-
lekek zajviszonyait erdemes kiilon
RF-eldtettel feljavitani, ha egyebkent
megfeleld a stabilitasuk es kozelszek-
tivitasuk. Ilyen RF-erdsitdk az eldzo
es a 6.4., 6.5. abrak kapcsoliisai szerint
epithetdk. Ezek a kapcsolasok elektron-
csdvel is megepithetdk. Az elektroncsd
racsa a FET gate-, ill. a bipolaris tran-
zisztor baziselektrodajanak felel meg,
ugyanigy a katod, source es emitter,
valamint az anod drain es kollektor az
egymasnak megfeleld elektrodak. A
6.1. abran RF-elderositdt latunk ket
gate elektrodas MOS-FET-tel. Az erd-
sites a G2 fesziiltsegenek szabalyoza-
saval valtoztathatd. A G, felhasznal-
hatd automatikus szintszabalyozasra
is. A 6.2. abra induktiv neutralizala.su
6.2. abra. ItF-erosito .1 FET-tel, induktiv neutralizalassal
6.1. abra. HF-erfaila gafe-eleklrodas MOS-FET alkalma-
ztisaral
130
6.3. (ibra. BF-erosM MOS-FKT-tel. карт ihv neutraliza-
1аяяа1
6.1. abra. Foldelt gale kapcsoleisu BF-eriisitb
JFET el6erosit6t abrazol. A JFET kis
zajaval tiinik ki. Kapacitiv neutraliza-
last lathatunk a 6.3. abran, ket gate-
elektrodas MOS —FET-tel. A kitneno
rezgokiir tekereset (a hidcg pontnal)
ineghosszabbitjuk es ennek vegerol
a ('n kondenzatorral vissziik vissza az
ellenkezo lazisti jelet a bemenetrc. A
netitralizulis helves merleket a Cn val-
tozlatiisaval allithatjnk be. A It./,
abra szerinti fblde.lt gate kapcsolasban
nem kell neutralizajni Ebbert a kap-
csolasban a.J FET benteno impedancia-
ja alacsony es a source, bogy tie terhel-
je a rez.gbkort, leagazasra csatlakozik.
A 6.5. <ibra kaszkod kapcsolastt К F
erositoje kis zajaval es nugy crosiresc-
vel tiinik ki. Itt is kapacitiv' neutrali-
zalast alkaltnazunk. A nchany tized
pF kapacitasii ('„ kondenzatort, az
also FET gate-eloktrodaja kiizelcbe
vitt Hzigete.lt hnzaldarabbol kepezhet-
jiik ki. A neutralizalas helyes mi'-rteket
minitnalis zajra allithatjnk be.
A kesziilek benteno ararnkiirenek
vetlelme
A kesziilck betnenete az. anrennarbl
nagy amplitudojii feszultseglbkeseket
kapha!, tnelyek legkori elektroinos tol-
tesektol szarmaznak. A niegengedett-
nel nagyobb terheles crheti a bemenetet
a kozelben rnukbdb nagyteljesitmenyu
radibiillouiastol, leggyakrabban pedig
az amatorallotnas sajat adojatol. A
ktszajii bipolaris tranzisztorok cs a
FET tranzisztorok is erzekenyek ilyen
sz.enipontbol. A tranzisztor sokszor
fokoz.atosan rontlik le, majd teljesen
hasz.nal hatat lanna valik. Ha a keszii-
leket nem hasznaljuk, az antennat va-
lasHZ.uk le a beinenetrol es kossitk ossze
a foldelessel, inert a villamcsapas tdnk-
reteheti a keszjileket. Az antennat
akkor is le kell foldelni, ha iizetn koz-
ben vihar kdzeledtet cszleljiik. A
tranziensek kiiros hatasatol ket ellen-
kezo polaritassal parhnzamosan kap-
csolt gyors kapcsolo dioda segitsegevel
tnegvedhetjiik a kesziilek beinenetet. a
6. / abra antennukdn-hez hasonloan.
A vedett MOS —FET tranzisztoioknal
is ajanlatos adokesziilek kozeleben ezt
a vetlehnet is alkahnazni, inert a
beepitett Zener-diodak esak kis tel-
jesitinenyt visehiek el es foleg ar-
ea valok, bogy hc.epitcskor vedjek a
fclvezetot. Az 1N914 tipusti gyorskap-
csold sziliciiini diodak megfelelnek a
vedeleni celjtira. A «liodiik becpitese
elott es titan zajgeneratorral, vagy
gycnge allontas vetelencl ajanlatos
ellenorizni, hogy a zajszint nem nove-
kedett-e meg, az esetleg zajos iliodat
csereljiik ki masik pcldanyra.
F.l(>8zelektnita8
URH-vevokesziilekek elokoreinel a
roviilhullamon alkalmazotthoz ha-
sonlo LC-korokkel (a veliik elerhetfi
alacsony korjosag miatt) sokszor nem
lehet megfelelo szelektivitast elemi.
Ezert URH-ra mtis tipusil rczgfikoro-
ket fejlesztettek ki. A 6.6. abra sze-
rinti koaxialis negyedhullamu rezo-
natorral nagy korjosag erhetA el, hat-
ranya azonban, hogy nagy nicretei
miatt nehczkes az alkaltnaztisa. Igen
nagy korjosagot crhetiink el, ha a ko-
zcpso vezetot spiral alaktira kepezziik
ki. Fly modon lenyegesen rovidebb me-
reteket kapunk. A mcretek annyira
lerovidiilnek, hogy meg rovidhullamon
is alkahnazhatok A 6.7. libra egy ilyen
negyedhullsimii helix-rezonator met-
szetet abrazolja. A jelolesek a 6.3.
diiigraaniira vonatkoznak, rnelynek
segitsegevel megkozelltoleg incretez-
hetok. Ha a kozepso spiral hosszat a
rezoniins meretncl kisse rbvidebbre
veSHZ.iik, a nyitott vegere kapesolt kis-
kapacitasu kondenzatorral hangolhat-
jttk a rezonatort. Ttilsagosan ne rovi-
ditsiink, inert a korjosag leromlik. Ket
vagy tobb rezontitorbol savsziirot is
keszithetiink, nagyobb oldahneredek-
scg eleresere. A csatlakoziist a rezona-
torhoz hurokkal, letigazassal vagy ka-
jwitiv liton letesithetjiik, az egyes re-
2xBF244, 2x2N4416
131
zonatorokat pedig a falba vagott re-
sen (az iiregrezonatorokhoz hasonlo-
an) csatolhatjuk egymassal. A kiilsd
kopenyt hasab alakiira is keszithetjiik.
Az oldaleleknel gondos forrasztassal jo
kontaktust kell biztositani.
A 6.9. abran peldat lathatunk a ne-
gyedhullamu helix-rezonator alkalma-
zasara egy 144 MHz-es konvertemel.
A rezonatorok kulsd kopenye 50 mm
magas es alapja 25x25 mm-es negy-
zet. Vorosrez lemezb61 keszGlhet; az
eleket gondosan kell forrasztani, bogy
kis ellenallasa legyen. A hengeres ko-
zepsd tekercs 15 mm atmerdjG, 7 me-
net 2 mm-es huzalbol, 4 mm-es menet-
emelkedessel. A 7 menetes tekercs
kiils6 vege es a kopeny koze kis kezdd-
kapacitasu 5 pF-os legtrimmert kap-
csolunk a behangolasra. Nagyobb
mechanikai stabilitas eleresere a spi-
rd.lt kalitcsdre vagy riidra is csevelhet-
jiik. Az 50 ohmos antennakabel a hi-
deg oldali els6 menet harmadahoz
csatlakozik. A RF-er5sft5 JFET tran-
zisztor source-elektrddja.hoz csatolo-
hGrokkal csatlakozunk. A feler6sitett
jel savszur6n keresztiil jut a keverore.
A savszurd ket rezgdkore kozotti csa-
tolast a kozos falba vagott 7 x 12 mm-
es „ablakon” keresztiil letesfthetjiik.
A keverdhoz kvarcoszcillator 116 MHZ
re felsokszorozott jelet vissziik. A ki-
menethez a 28 MHz-es savban mGkodd
rovidhullamu vevdkeszGleket csatla-
koztatunk.
Menetszom Koralrtensz-
N tikus imped.
Zo (ohm)
Atmeri
D (inch)
Rezonancia - trekv.
to (MHz)
Atmero
D (inch)
200-
10000
8000
-• 10000
8000::
6000
5000--
TOO
80
- 6000
- 5000
60-.
50-.
40
30
20
10
4000
3000
2000
TO00
800
600
500
400
300
200
100
4000
3000
2000
• Q03
:: 0,04
::Q08
-0,TO
Terhelet- Menet-
len Q emelke-
d£s T
150-.’^
4-фО5
qooe
0008
0,010
200-
0,05
0,08
0,03
004
Q06
- 0,TO
03
QB ::
50 ::
eo
:: TOGO
800
02
81
06
.. 20
:: 30
40
60
TOO
600
500 -•
400
-• 300
200
TOO
80
:: 60
50"
40
30
20
10
8 "
" 6
5 -•
• 4
: 3
• 2
1,0
0.6
02
-' Q3
::Q4
0,5
300
0,02
0.8
to
6
8
X)
:: 20
to
- 40
50 •
-- 60
: eo
TOO
400 ’ - Q03
500 - * 004
--Q05
™ Q06
0,08
0,10
600
700
800
900
1000
1500
2000
3000
4000
Q2
0,3
0,4
0,5
Q6
Q8
V)
2.
3
5000 4
6.8. abra. Diagram a negyedhullamu helix-rezonator tneretezesehez
2
2
8
6
5 -.
4
3
2
2
3
8 :: to'
D
6.7. abra. NegyedhuUamu helix-rezona-
tor felepiteee
Keverdk
A keverofokozat szerepe URH-n is
hasonld, mint rovidhullamon: a vett
jelet alacsonyabb frekvenciara kever-
jiik at, ahol konnyebb er5sfteni, mint
a veteli frekvencian. Az URH-frek-
venciakon tobbfele keverd hasznala-
tos. Legegyszerubb a diddas keverd;
500 MHz felett majdnem kizardlag ezt
hasznaljak, mivel itt mar егбзеп rom-
lik a csdvek es tranzisztorok hatasfoka.
A keveres ugy tortenik, hogy a didda-
korbe (sorosan vagy parhuzamosan)
beta.pld.ljuk a veendd es az oszcillator-
jelet, a didddval sorba kapcsolt rezgo-
koron pedig a ket jel kiilonbsegekent
a kozepfrekvencias jelet kapjuk (6.10.
abra).
Egy jo URH-didda zajviszonyai
meg a mikrohullamii tartomanyban
sem romlanak el. A diddas keverdben
szinteses lep fel, melyet a vevdrend-
szer erzekenysegenek es zajszamanak
kiszamitasanal figyelembe kell venni.
Ezert fontos, hogy az els6 KF-er6sit5
fokozat is kiszaju legyen. A diddas ke-
verd akkor mukodik optimalisan, ha
az oszcillatorjel szintje jdl van beallit-
va es nem tartalmaz harmonikusokat.
A keverofokozat helyes beallitasat
celszerG zajgenerator segftsegevel ve-
gezni. A „hot carrier” diddas balansz-
6.9. abra. NедуеЛ1ки!1атй helix-rezonator alkalmazasa
keverdk (6.11. abra) zajviszonyai 1...
2 dB-lel jobbak, mint a legjobb (URH-
ra kesziilt) tGsdiddake. Az azonos jel-
zesGek szorasa olyan kicsi, hogy tobb-
nyire nem sziikseges osszevalogutni
azokat. Nem kenyesek, jdl bfrjak a
tGlterhelest is. Egy 6.11. abra szerinti
hot carrier diddas balansz-kevero ki-
meneti impedanciaja 90 ohm korGl
van. Az abra szerinti keverd Tt es T,
transzformatorai a nalunk hozzafer-
hetd 7,5 mm atmdrdju N 100 vagy N
50 anyagu toroid vasmagra keszithetdk
el. A toroid vasmagra 3 osszesodort
szal 0,15 mm atmerdju zomanc + se-
lyemszigetelesG huzalbol korbe egyen-
letesen 8... 10 menetet cseveliink fel.
A trifilaris huzal egyik veget lassuk el
132
szinjelzessel. A rajzon ponttal van a
harom huzal azonos vege jelolve. A
ndgy kristalydioda ringmodulatorkent
van kapcsolva. Hot carrier diddak he-
lyett hasznalhatunk 1N21 tipusii szili-
cium keverd diddakat, esetleg 1N914
vagy 1N4148 tipusu kapcsold diddakat
de gyengebb eredmennyel.
Egy hot carrier diddas balansz-
keverd szintvesztesege 7 dB koriil van.
Ha egy 10 dB zajszamii rovidhullamii
vevdt kapcsolunk utana, az eredd zaj-
szain kb. 17 dB lesz. Ez eld ezert olyan
kiszajii erdsitdt kell kapcsolni, mely a
jelek szintjet a zaj fold emeli. Egy 20
dB (10-szeres) fesziiltsegerdsitdsii kis-
zajii RF-elderdsitdvel mar megfeleld
vetelt tudunk biztositani.
Csoves es tranzisztoros keverok. Le-
nyeges, hogy a keverdfokozat minel
nagyobb szintet tudjon tiilvezdrles ndl-
kiil feldolgozni. Ebbdl a szempontbol
a FET tranzisztorok tulajdonsagai
kedvezdbbek, mint a bipolaris tran-
zisztoroke, ezert mindinkabb a FET-
keverdket alkalmazzak. A JFET ki-
в. 10. abra. Diddas keverd koax. rezona-
torral 420 MHz-re
oszcillator jelet a source elektrddara
vezetik. Az oszcillatorjel szintje befo-
lyasolja a keverd fokozat hatasfokat.
Az oszcillator jelenek szintjet novelve
ligy a jel/zaj viszony, mint a keverd-
meredekseg javul egy bizonyos pontig.
Ezutan a jel/zaj valtozatlan marad,
dbra). A regebbi tipusdak gondos ke-
zelest kivantak bedpiteskor, a kdsdbbi
gyartasiiaknal bedpitett Zener-diddak
vedik a gate-elektrddak vekony szige-
teldrdteget az atiitdstdl.
A csovek koziil a pentodak ds tetrd-
dak kb. 150 MHz-ig hasznalhatdk, a
triodak magasabb frekvenciakig mfi-
kodnek.
A helyi oszcillator jelenek elfiallitasa
A kevereshez hasznalt oszcillator
jele stabil ds „tiszta” legyen, ne tar-
talmazzon harmonikusokat, esupan a
kevereshez sziikseges rezgdsszamii je-
let, igy a keveresi zaj is kisebb lesz.
Stabil jelet kristalyoszcillatorral tu-
dunk eldallitani. Fontos, hogy a kris-
talyt ne terheljiik tdl, mert a tiilterhe-
leskor a kristiilyon folyo, a megenge-
dettnel nagyobb aram melegiti a kris-
talyt es ez frekvenciacsiiszast okoz.
A kristaly frekvenciajat az oszcillator-
esd vagy tranzisztor paramdterei is be-
folyasoljak. Ezek tapfesziiltsdg-fiiggd -
6.11. dbra. Szimmetrikus keiero ringmoduldtorral
6.12. dbra. Kevero JFET-tel
sebb zajii a MOS—FET-ndl es hatar-
frekvenciiija is magasabb, azonban na-
gyobb szintii oszcilliitorjelet igenyel.
A 6.12. abra JFET tranzisztor alkal-
maziisat mutatja kevero-kapcsolasban.
A jobb tiikorszelektivitas erdekeben
savszi'iros beinenetet alkalmaznak. Az
esupan a keverdmeredekseg novekszik.
A helyes beallitas az, ha az oszcillator-
jel szintjet 1... 2 dB-lel az emlitett
pont fold allitjuk.
A ket gate-elektrodas MOS-FET
tiilvezdrles szempontjabol igen jo
tnlajdonsagokkal rendelkezik (6.13.
ek, ezert a kristalyoszcillatort ajiinla-
tos stabil tapfesziiltsegrdl miikodtetni.
KvarcoszcillatomaJ a Zener-diddas
stabilizalas elegendd. LC-oszcillato-
roknal stabilabb tapfeszilltseg sziik-
sdges, ezert itt elektronikus szabalyo-
zasii tapfesziiltsdget kell alkalmazni.
6.14. dbra. Tranzisztoros felhang-oszcilldtor
6.13. dbra. Kevero MOS-FET-tel
133
Gondoskodni kell arrol, hogy a kris-
talynak csak a kevereshez sziikseges
harmonikusa jusson a keverofokozat-
ba, meet mas harmonikusok a savon
kivuli nagy tererejii allomasokkal is ki-
adhatjak a kozepfrekvenciat, es vetelt
zavarhatjak. (Ilyen esetben az anten-
nabemenetnel alkalmazott rezg6korrel
csillapithatjuk a venni nem kivant
savon kiviili jel szintjet.) A nem kiva-
natos kristaly-harmonikust soros rez-
g6korrel gyenglthetjiik; a sokszorozo
lane vegen nagy Q-jii rezgokort vagy
meredek oldalii savszurdt alkalmazha-
tunk. A sokszorozo fokozat arnyckola-
saval megakadsilyozhatjuk, hogy az a
keverore szorjon.
A 6.14. abra tranzisztoros felhang-
oszeillatoranak kollcktor-rezgokore. a
kristaly felhang-frekvenciajiira van
hangolva. A visszacsatolas merteket a
rezgokor letigazasaval szeles hatarok
kozott valtoztathatjuk. A leagazast a
hideg pont felt- vive a visszacsatolas
merteke csokken. Till alacsony leiiga-
zasnal a kvare nem rezeg. A leagazas-
sal a kollektor fele menve a visszacsa-
tolas erdsodik, till magas leagazasnal
az oszeillator „onalldsitja magiit” es a
kvare f rek venciiitol fuggetleniil a rez-
gokor frekveneiajan rezeg. Az oszcil-
liitor jele akkor stabil, ha csak olyan
merti'-kii visszaesatolast alkalmaznnk,
melynel a kvare meg eppen biztosan
rezeg. Az oszeillator jelet a tekercs le-
agazasiirol, vagy a rezgdkor hideg ol-
dalan elhelyezett csatolotekercs segit-
segi'vel vihetjiik tovabb.
Pl 6.15. abra egy 116 MHz-es sokszo-
rozo kapcsoliisi rajza. A Tx tranzisztor
kristaly Clapp-kapcsolasban rezgeti a
19,333 kHz rezgessziimii kvarcot, kol-
lektor kore pedig a haromszoros rez-
gesszamra, 58 MHz-re van hangolva.
Az 58 MHz-es jel a ketmenetes csatolo
tekercsen keresztiil а Тг duplazo foko-
zatra jut, melynek kollektorkori rezgo-
kore 116 MHz-re van hangolva. A jelet
a rezgfikor leagazasar61 vissziik a keve-
rofokozatra.
A 6.16. abrdn le.vo 130 MHz-es sok-
szorozo JFET tranzisztoros felhang-
oszeilliitora, 43,3 MHz-es kvarcrol
indul. Az oszeillator tapfesziiltseget- a
jobb stabilities erdekeben — 12 voltos
Zener-dioda tartja allando szinten. A
43,3 MHz -es jel a csatolotekercsen ke-
resztiil keriil az 1N82A tipusii sokszo-
rozo diodara. A diodan a masodik
felharmonikus is letrejon, ezt a 86,6
MHz-re hangolt soros rezgokor szlvja
le. A harmadik harmoniknst а 130
MHz-re hangolt parhuzamos rezgokor
emeli ki, melyrol kiskapacita.su kon-
denzatoron keresztiil jut a jel a keverii-
fokozatra.
Hangolhato oszcillatorok
Egy hangolhato, hokompenzalt osz-
cillator, ha stabilitasa 10-6/cC erteket
eleri, eleg jonak mondhato. (Ez MHz-
enkent es °C-onkent 10 Hz valtozas.)
Rovidhullamon ez elegend6 arra, hogy
a vev6kesziilek egy osszekottetes tar-
tama alatt az allomason maradjon.
Mas a helyzet az URH-oszcillatorok-
nal. Itt az oszcillatorcso vagy felvezetfi
elektroda-kapacitasa nagyobb hanya-
dat teszi ki a rezg6kor kapaeitiisanak,
mint rovidhullamon, ezert itt sokkal
nehezebb stabil oszeillatort kiisziteni.
Az URH-vevo hangolhato oszeillatora
legfeljebb AM es FM-vetelnel felel meg
a stabilitasi kovetehnenyeknek, CW es
SSB-iizemmodban mar nem. Ezert
URH-vevdknt'l mas megoldiist kell al-
kalmazni.
Ha ketszeres keverest alkalmazunk
es az els6 oszeillator kvarcvezc-rlesu. a
masodik alacsonyabb frekveneiii jii osz-
cillator stabilitasa mar elegendo CW
es SSB-vetelere is. Napjainkban ez a
modszer terjedt el. Pl. а 144. . . 146
MHz-es sav vetelere 116 MHz-es kris-
talyvezerh'-su oszcillatorral 28 es 30
MHz kozi- keverjiik at a jelet es ezen a
savon a stabil rovid h uIlamti vevot hasz -
naljuk, hangolhato masodik KF-erosi-
to gyanant.
Mas, igen sok szempontbol j6 a PLL-
hurok (Phase Lock Loop) hasznalata.
Itt az oszeillator jelet, egy kvare-
oszeillator jelevel keverve alacsonyabb
savba teszik at. Ezt az alaesonyabb
rezgesszaintl jelet egy ugyanabben a
siivban hangolhato stabil oszcillatorral
liasonlltjak ossze, fazisdetektor segii-
segevel. Ha a vevo oszeillator-frek-
veneiaja novekedne vagy esokkenne.
a fazisdetektor pozitfv vagy negativ
iranyii egyenfesziiltseget ad le, ameh -
lyel egy fesziiltseggel szabalyozhato
rezgokori elemet, pl. varicap-diodai
vezerliink, amely az oszeillator frek-
venciajat visszaszabalyozza. Ilymodon
az URH-oszcillator jele olyan stabil
lesz, mint a kristalyoszcilliitor es az
alacsony- rezgesszamil LC-oszcillator
egyiittes stabilitasa. Ily modon az
URH-vevo keresztmodulacios tulaj -
donsagai az egy-szeres keveies miatt
jobbak lesznek. Ez a sok jo tulajdon-
saggal rendelkezo modszer, koinpli-
kaltsaga miatt kissi'- nehezen terjed.
6.16. abra. 130 MHz-es sokszorozo diorldval
6.17. abra. UltH szuperregeneratir audion FET-tel
134
Szuperregenerativ audion
Az URH amatdrkodes kezdeten a
szuperregenerativ audion (egyszeru-
sege es erzekenysege miatt) nagy nep-
szerusegnek orvendett. Hatranya cse-
kely szelektivitasa es er6s sziszegd
hangja, ha nines allomasra hangolva.
Antennara kapcsolva erdsen zavarja a
kornyezd vevdkeszulekeket. Ezert RF-
elderdsitdt alkalmazunk e!6tte, igy
novekszik erzekenysege es szelektivi-
tdsa es nem sugaroz az antennan ke-
resztiil. Ma mar esak ott hasznaljak,
ahol egyszerfi, konnyu kisfogyasztasdt
vevdkesziilekre van sziikseg. Tavird-
es keskenysavd FM vetelre nem alkal-
mas.
Szuperregenerativ audion celjara
nagy hatarfrekvenciaju es nagy mere-
deksdgfi FET illetve bipolaris tran-
zisztorokat alkalmazzunk. Stabil tap-
fesziiltseg alkalraazasa sziikseges, mert
a visszacsatolas merteke fiigg a tapfe-
sziiltsegtol.
A 6.17. abrdn felvezetds, а 6.18. ab-
ran pentodas szuperregenerativ audi-
ont lathatunk. Az L, — C, rezgdkor
mindket kapcsolasnal a veendd frek-
venciara van hangolva. Az antenna-
tekereset elmozdithatora kell kesziteni,
hogy az antennacsatolast beallithas-
suk. Az RF, nagyfrekvencias fojtdte-
kercset 8... 10 mm atmerdju hengeres
szigeteldre keszitsiik, 0,15 mm-es zo-
manc es selyem szigetelesu negyed
hullamhossznyi hosszusagu huzal fel-
tekercselesevel. A visszacsatolas mer-
teket felvezetds kivitelnel a tapfe-
sziiltseg valtoztatasaval, csoves kivi-
telnel pedig a segedracsfesziiltseggel
szabalyozzuk. A pentddas kapcsolas-
nal a rdeslevezetd ellenallas helyes
erteket probalgatassal kell meghata-
rozni. A pentdda anodkoreben kis
hangfrekvencias fojtotekercset alkal-
mazzunk.
Hidegitd kondenzatorok
URH-aramkorokben sokszor nem
sikeriil egyes pontok nagyfrekvencias
hidegitese. Ennek az az oka, hogy a
hidegitd kondenzator kapacitasabol es
bekotd huzalanak induktivitasabol
kepezett soros rezgdkor rezonanciaja
alacsonyabb frekvenciaju, mint a hi-
degitendo pontd, igy a hidegitendd
frekvencian induktiv impedanciat kep-
visel. WA 2 KYF lemerte es tablazat-
ban foglalta ossze killonbozo kapacita-
su kondenzatorok kiilonbozd hosszu-
sagu kivezetesndl fellepo soros rezo-
nanciajat. A rezgdkor soros rezonan-
ciajan soros vesztesegi ellenallasat
kepviseli, ami igen alacsony ertekfi,
ezert hatasos hidegitest lehet vele
elemi. Ugyanarra a frekvenciara
inkabb a nagyobb kapacitdsii, rovi-
debb kivezetesfi kombinaciot alkal-
rnazzuk, mert a hosszu kivezetes
miatt nem kivant induktiv csatoldsok
lephetnek fel (6.1. tablazat).
6.18. cibra. URH
szuperregeneraivo
audion penloddval
6.1. tablazat. Eideffit6 kondenzatorok soros
rezonaneidja
Frek- vencla (MHz) Kivezetes hossza
6 mm 12,5 mm 25 mm
48 800 pF 400 pF 200 pF
72 390 pF 180 pF 91 pF
96 220 pF 100 pF 56 pF
144 100 pF 47 pF 25 pF
220 39 pF 20 pF 10 pF
RF elfierSsito MOS—FET tranzieztorral,
10 vagy 2 m-re
Olyan regi tipusii vevdkesziilekek-
hez alkalmazhatd, melyek erzekenysd-
ge nem megfeleld (6.19. abra). Az eld-
szelektor a gyenge jel szintjet a keszii-
lek zaja foie emeli es igy a jel hallhatd-
v& valik. Akdr a 10, akar a 2 m-es
savra haszndlhatd, ha a venni kivant
sav rezgdkoreit epitjiik be. Az elderd-
sitdben ket gate-elektrddds MOS-FET
tranzisztort alkalmazunk. Haszndlha-
tdk ide a 40673, 40820 vddett bemene-
tfi, vagy a regebbi tipusu 3N140, MFE
3007 es ezekhez hasonld tranzisztorok.
A nem vedett bemenetu FET-ek ro-
vidzarjat esak beforrasztds utan ve-
gyiik le a kivezetesekrdl. Nem vedett
6.19. abra. RF-Merosito MOS-FET-tel
tipusoknal es add mellett hasznalva a
vedetteknel is kapcsoljunk a bemenet-
tel parhuzamosan ket antiparalel kd-
tott 1N914 vagy hasonld tipusu gyors
kapcsolddiddat. A kesziileket nyom-
tatott aramkori lapon keszithetjiik el
es tegyiik jdl zarddo femdobozba, ar-
nyekolas celjabdl. A bemenetet es ki-
menetet lassuk el koaxialis csatlako-
zoval. A tapfesziiltscget atvezetd kon-
denzatoron keresztiil vezessiik be az
elderositdbe. Ha csoves kesziilek eldtt
hasznaljuk, a tapfesziiltseget a vevd
anddfesziiltsegebdl is vehetjiik, eldtet-
ellenallason keresztiil, 10.. .12 voltos
Zener-diddaval stabilizalva. Behan-
golasa ugy tortenhet, hogy a vevd-
kesziilek ele kapcsolva gyenge dllomas
vetelenel maximurnra hangoljuk a be-
mend es kimend rezgdkor trimmer-
kondenzatorat.
Rezgdkdri adatok: 28 MHz-re Cx es
C,: 15 — 60 pF kapacitasii trimmer-
kondenzator, L, es La:0,6 ДН. 144
MHz-re Cx es C,:2 —12 pF trimmer, L,
es L,:5 menet 8 mm atmerdvel, 12 mm
hosszban, az antenna-leagazds a hi-
deg pont feloli masodik menetnel.
Atkeverfi egyseg (konverter)
144 MHz-rfil 28 MHz-re
A 6.20. abra kiszajii konverter kap-
csolasi rajza. A 144... 146 MHz-es sa-
vot 28... 30 MHz koze keveri at. A
135
2N2222 2N914
47k
19,333 мн?
6.20. abra. 2/28 MHz-es /converter
RF-el6er6sito fokozatban kiszaju
JFET tranzisztor mukodik. A foldelt
gate kapesolas eldnye, hogy nem kell
neutralizalni. А Ьетепб rezg6korhoz
az antenna es a JFET kis impedan-
ciajii bemenete csatlakozik. Az anten-
nacsatolas es a leagazas ugy van meg-
valasztva, hogy a bemeno rezg6kor
iizemi Q-ja megfeleljen a 2 MHz-es
savszelesseg atvitelehez. Az antenna-
csatolas szorltasaval es a leagazasi
pontot feljebb vive a savszelesseg no-
vekszik. A RF-er6sito kimenetehez
als6 kapacitlv esatoldsd savszurd csat-
lakozik. A ket rezgokor tekercset ar-
nyekolni kell egymastol, hogy induk-
tiv csatolas ne lepjen fel koztiik es csak
a kapacitlv csatolas ervenyesiiljon.
Az also kapacitlv csatolas az 56 pF-os
kondenzatoron keresztiil jon letre,
melyen mindket rezg6kor korarama
atfolyik. E kondenzatort nagyobb
kapacitasura cserelve a savszelesseg
csokken, kisebbnel novekszik. A sav-
sziiro behangolasa a tekercs menetei-
nek osszebb nyomasaval, vagy szethii-
zasaval tortenik.
A RF-er6slt6 altal felerosltett jel a
savszurorol a kever6 G, elektrodajara
keriil. A Ga-re a 116 MHz-es helyi osz-
cillator jelet adjuk. A keverd kimene-
terol fels6 kapacitlv csatolasii savszu-
гбп keresztiil vissziik az atkevert jelet
a rovidhullamu vev6 antennabemene-
tere, a savsz(ir6 szekunder tekercsenek
kapacitlv leagazasan keresztiil. A sav-
szur6 tekercsei vasmag-hangolasuak es
egymastol arnyekolva (esetleg kiilon
serlegben) helyezkednek el. A fels6
csatolo kondenzator kapacitasanak
novelesevel a savszelesseg novekszik,
csokkentve keskenyedik. A savsztird
behangolasa a tekercs vasmagjanak
allitasaval tortenik.
A helyi oszcillator stabil jelet egy
19,333 MHZ-ев kristaly frekvenciaja-
nak felsokszorozasabol nyerjiik. A
kristalyt a T3 tranzisztoros oszcillator
emitter-baziskore kristaly clapp-kap-
csolasban rezgeti. E tranzisztor kol-
lektorkoreben 38,6 MHz-re hangolt
rezg6kor van elhelyezve, a kvarc ma-
sodik harmonikusanak kiemelesere.
Err61 a rezg6korr61 induktiv csatolas-
sal jut a jel a T4 tranzisztorra, mely 116
MHz-re haromszoroz. A T4 tranzisz-
toraak nines bazisosztaja, a tranzisz-
tort a 38,6 MHz-es jel nyitja. A kristaly
nem kivant harmonikusainak a keve-
r6t61 valo tavoltartasa erdekeben a
116 MHz-es jelet foldelt gate kapcsola-
sii elvalaszto egysegen adjuk a kever6-
re. AT, tranzisztor Ьетепб es kimen6
koret a stabilitas erdekeben tigy kell el-
rendezni, hogy ne hassanak egymasra.
Az oszcillator- es sokszorozd reszt ar-
6.21. abra. PLL-aramkbr tombvazlata
nyekoljuk el a konverter tobbi resze-
tol, hogy csokkentsiik a nem kivant
harmonikusoknak a veteli csatornaba
torten6 bejutasat.
Fazisszinkronizait oszcillator
(PU-aramkor) a 2 meteres savra
Az oszcillator 135... 137 MHz-ig
hangolhato es 9 MHz kozepfrekven-
ciajii, egyszer transzponalt szupervevo
oszcillatoranak hasznalhato. A refe-
rencia-kristaly cserejevel 10,7 MHz-es
KF-hoz is hasznalhato.
Az aramkor miikodeset a 6.21. abran
lathato tombvazlat segitsegevel kiser-
hetjiik figyelemmel.
A bal oldali els6 negyszog a referen-
da kvarcoszcillator. Ennek jelet ha-
romszorozva 65 MHz all el6. A kovet-
kez6 duplazd fokozat a 130 MHz-es
jelet allitja el6, melyet a kever6foko-
zatba vezetiink, ahol a fesziiltseggel
136
hangolhato (varicap) 135. .. 137 MПл-
ен oszcillator jelet keverjiik hozza. A
keveres eredmenye 5... 7 MHz ko-
zotti KF-jel. Ezt a KF-erositd fel-
erositi es a fazisdetektorra jut, ahol
egy 5... 7 MHz kozott hangolhato
VFO j< level hasonlitjuk ossze. Ha a
ket jel frekveneiaban es fazisban meg-
egyezik, a fazisdetektor kimeneten
nines szabalyozojel. Ha a vevo osz-
eillator frekveneiaja csokkeime, a fel-
erositett szabalyozojel a varicap kapa-
citasat csokkenti, igy visszaall az ere-
deti frekvencia. Ha a VFO frekvencia-
jat 5 es 7 megahertz kozott hangoljuk,
a fazisdetektor olyan szabalyozo jelet
ad a varicap-diodara, hogy az oszcil-
lator frekveneiaja 135 es 137 MHz ko-
zott valtozzon.
Az aramkor reszletes kapcsolasi
rajza a 6.52. tthrrin talalhato. A T,
tranzisztor clapp-kapcsokisil kristaly-
oszcillator. Kollektorkoreben a kvarc
harmadik harmonikusara hangolt L,
C4 rezgokor helyezkedik el. Errol az 1^,
csatolo tekercsen keresztiil a jel a T,
duplazd fokozatra jot. A T, kollektor-
koreben 130 MHz-re hangolt Siivsziiro
van, melyrol a referenda jel a T3 keve-
rotranzisztor emitterere jut. A keverd
bazisara adjuk a varicap-hangolasii
vevooszeillator jelet. A ket jel kevere-
sebol 5-tdl 7 MHz-ig valtozo KF-jel
keletkezik, melyet a hangolhato KF-
erositore vissziik. A kevero kollektor-
koreben elhelyezett. KF rezgokort egy
hanims forgokondenzator elsd egysege
hangolja. Errol a rezgokorrol kapacitlv
leagazason keresztiil jut a jel a KF-
enisito tranzisztorra, melynek kollek-
rorkoret a hsirmas forgokondenzator
masodik egysege hangolja. E rezgd-
kdr induktivitasat a fazisdetektor to-
roid-tekercsenek primerje es a vele
sorba kapesolt vasmaggal hangolhato
Le tekercs alkotja. Erre a megoldasra
azert volt sziikseg, inert a rezgokorok
egyiittfutasanak beallitasakor a toro-
id-tekercs induktivitasanak valtozta-
tasa esak a menetsziim valtoztatasaval
volna lehetseges, ami igen nehezkes
lenne. A toroid-tekeres menetszama
ezert ligy van megvalasztva, hogy pri-
mer tekeresenek induktivitiisa kisebb
legyen, mint a rezgokorben sziikseges
induktivitas, es ezt az L„ hangolhato
tekerccsel egeszitjiik ki az egyiittfutas-
hoz sziikseges ertekre. A fazisdetek-
torhoz esatlakozik meg a valtoztathatd
frekvenciajti oszcillator, a VFO is. Ezt
a forgokondenzator harmadik egysege
hangolja es frekveneiaban egyiitt fut
a KF-rezgokorokkel. A VFO jele ero-
siton keresztiil keriil a fazisdetektorra.
A VFO felerositett jelet, az erosito
kollektorarol a C4S kondenzator juttat-
ja a H5 es D, diodakra, melyeknek 6,8
kohmos munkaellenallasan a foldpont-
hoz kepest negativ' iranyii egyenfe-
sziiltseg jelenik meg. Ezt szintszaba-
lyozas celjabol a T8 oszcillator-tran-
zisztor gate-elektrodajahoz vezetjiik.
Ha a TB kollektoran nagyobb a jel
szintje, a diddak munkaellenallasan
nagyobb fesziiltseg keletkezik, ami az
oszcillator-t ranzisztort leszabalyozza.
Igy biztositani tudjuk, hogy a fiizis-
«letektorra mindig kdzel azonos szinti'i
VFO-jel jusson az L14 csatolo tekercsen
137
keresztiil. A VFO tapfesziiltseget egy
8 voltos Zener-di6da tartja allando er-
teken.
A fazisdetektor szabalyozo jele a
T5 egyenaramii er6siton keresztiil fele-
rositve keriil a vevfioszcillator rezg6-
koreben lev6 varieap-di6dara. A T5
tranzisztor baziskoreben levo 10 koh-
mos valtoztathato ellenallas az egyen-
aramii erosito munkapontjanak be-
allitasara szolgal. A T5 tranzisztor
kollektoraramat тёгб 0... 1 mA me-
reshataru miiszer a szinkronizaliis alla-
potat jelzi. A VFO hangoliisakor, ma-
gasabb frekvencia fell' haladva a mu-
szer mutatojiinak kiterese csokken, igy
a T. tranzisztor 10 kohmos munka-
elleniillasan csokken a fesziiltsegeses,
ezert a kollektorfesziiltsege novekszik,
minek kovetkezteben a varicap kapa-
citiisa csokken, igy az oszeillator frek-
venciiija is novekszik. A T5 kollektora
es a foldpont kozotti, a szabiilyozo
vezetekkel parhuzamosan fekvo 68
ohrnos ellenallas es 10 /iF-os konden-
ziitor egy koinpenzalo tagot kepez,
ezek ertekenek helyes megvalasztasatol
nagymertekben fiigg a szabiilyozo
rendszer stabilitiisa. A T6 egyenaramii
erosito baziskoreben lev6 C22 jclii 300
/iF-os es a vele piirhuzamos 1,2 kohmos
ellenallas tulajdonkeppen egy „kereso
liramkor’ ’ amely az aliibbi modon mu-
kodik. A kesziilck bekapcsoliisakor a
C22 toltesc zeros, a Ts tranzisztor le van
ziirva ezert munkaelleniilliisiin nines
fesziiltsegeses, igy kollektonin a teljes
tapfesziiltseg, 12 volt van. Ez a 12
voltos szabiilyozo fesziiltseg jut a
varieapra is, igy kapaeitiisa kiesi, az
oszeillator frekvenciaja pedig maga-
sabb, mini 137 MHz. Bekapesoliis
utiin a C22 kondenzator toltodni kezd,
a T5 mind jobban kinyit, kollektonin
a fesziiltseg csokken, a varicap kapa-
citiisa novekszik, a VCO frekvenciaja
pedig csokken. Amelyik pillanatban a
KF-jel frekvenciaja inegegyezik a
VFO frekveneiiijaval, a fazisdetektor
kimeneten megjeleno szabiilyozo jel
iigy szabalyozza a varicapot, hogy a
VCO szinkroniziilodjon.
Az <iramkor felipilese. Az arainkort
nyomtatott tiramkori foliiis lemezre
epithetjilk. A VCO-t eelszerfi kiiliin
lapra szerelni, hogy a vevokesziilek
tobbi reszehez konnyebben esatlakoz-
tathassuk. A hangolhato KF-rezgokii-
roket es a VFO-t iigy rendezziik el,
hogy a hiirmas forgokondenzatort
rovid huzalokkal kothessiik be. Vi-
gyiizni kell arra, hogy a VFO ne szor-
hasson rii a KF-re, mert zavama az
ararnkor helyes inukodesct. Az egyes
tranzisztorok tapfeszilltseg-csatlakoza-
si pontjait kiilon-kiilon forrfiilre vezes-
siik ki, mert iizembehelyezeskor sziik-
seg van arra, hogy az egyes fokozato-
kat. konnyen be- es kikapcsolhassuk.
Az aramkort a vev6t61 arnyekoljuk el.
Az liramkor ilzembe helyezese. He-
lyezziik be a 21666 kHz-es kvarcot
foglalatiiba es adjunk tiipfcsziiltscget
a T, tranzisztorra. Tegyiik a 6.23.
tibra szerinti, diddiikbol es mikroani-
реппегйЬб! osszeiillitott egyszerfi KF
szintjelzo tapogato esiiesat az oszcillii-
tor kozelebe. A miiszer mutatoja kiter,
jelezve, hogy az oszeillator RF-rezgcsr
6.23. abra. EifynzeruRF szintindikator
allit elo. (A tapogatot huzzuk szigete-
16cs6bc, hogy galvanikusan ne t'rhes-
siink vele az liramkor egyes reszeihez,
mert elhangolast okozhat.) Miutan
meggyozodtiink arrol, hogy az oszcil-
lator rezeg, a Tr kollektorkorcben levo
L,('4 rezgokort a tekercs vasmagjanak
lillitiisaval hangoljuk maximttmra, a
kozclebe helyezett RF szintjelz6 sze-
rint. Ezutan ellenorizziik abszorpeios
frekvenciamero; vagy grid-dip тёгб
segitsegevel, hogy tenyleg a 3-ik har-
monikust hangoltuk-e ki (65 MHz).
A maximum beallitiisa utiin adjunk
tapfesziiltseget a T2 duplazo tranzisz-
torra es az elobbi modon hangoljuk
130 MHz-re a kollektorkoreben levo
savszi'irot. Ezutan kapcsoljuk le a tap-
feszilltscget a T, es T2 tranzisztorrol.
Kbvetkezo lepcski'nt adjunk tap-
fesziiltseget a T3-ra, csukjuk be a hiir-
mas forgokondenzatort es adjunk 1
nF-os kondenziitoron keresztiil 4,95
MHz-es szignalgenenitor-jelet a T2
bazisara. (Mivel a szignalgenenitor
jelet rendszerint nem tudjuk ilyen
ponlosan leolvasni, ellen6rizziik jelet
egy folyainatos hangolasii rovidhullii-
nni vevokcsziilekkel.) Jegyezziik meg
iigy a vevo, mint a VFO skalajiin ezt.
a frekvenciiit, mert kesobb meg sziik-
seg lesz ni. Hangoljuk az L3 tekercs
vasmagjiit maximiilis szintre, a szig-
niilgenenitorbol esak akkora jelet
adva, hogy ne vezereljiik till a tran-
zisztort es tiszta inaximumot kapjunk.
Azutiin az elobbi modon hangoljunk
lit 7100 kHz-re es nyitott forgokonden-
zator-iilliis mellett a Cir-es trimmer-
kondenziitorral I'dlitsuk be a inaximu-
mot. Ezt a 7100 kHz-es pontot is je-
gyezziik meg iigy a vev6, mint a VFO
skiiliijan. A maximumra valo hangoliist
nyitott es esukott forgokondenziitor-
lilliisniil nehiinyszor megisinetelve a
rezgokort behangoltuk. Vegyiik ezu-
tiin vissza a szignalgenenitor szintjet
es adjunk tapfesziiltseget a T4 KF-
erositi'i tranzisztorra is. Vegezziik el a
behangoliist az elobbi modon az L6 es
С„ segitsegevel (esukott ill. nyitott
hiirmasforgo-i'dliis mellett). A KF-ei
ezzel behangoltnak tekinthetjiik.
Ezutan kapcsoljuk le a T2 es T4 tiip-
fesziiltseget. Adjunk tapfesziiltseget a
T„ tranzisztorra. Allitsuk a vev6 es a
VFO skiili'ijiit 4,95 MHz-re. Hangol-
juk az L,. vasmagjat iigy, bogy az
oszeillator jelet a vev6ben ineghall-
juk. Hangoljuk most at nyitott forgo-
kondenziitor alias mellett a korabban
mar niegjegyzett 7100 kHz-es pontra.
Az oszeillatort most a C34 segitsegevel
hangoljuk. Ismeleljiik meg nehany-
szor a behangoliist, es ha az oszcillii-
tor mar a helycn van, elertiik, hogy a
VFO egyiitt fusson a KF-rezgokoriik-
kel. Adjunk ezutan tapfesziiltseget a
T, tranzisztorra is. Szakitsuk meg a
De — C4e kozos pontjarol jovo szabii-
lyozo vezeteket es foldeljiik le a T,
bemeneten levo 0,1 Mohmos ellenallas
also pontjat. Hangoljuk a VFO-t 7
MHz-re cs az LX3 vasmagjat allitsuk
maximumra. Ezutiin vegyiik le a fol-
delest a 0,1 Mohmos ellenallas also
veger61, kossiik vissza a szabiilyozo
vezeteket a II,— C44 kozos pontjtira es
vegyiik le a tapfesziiltseget T„-rol es
T,-rol.
Kovetkezo lepeskent a VCO-t han-
goljuk be. Legeloszor bontsuk le a T6
tranzisztor kollektorkoretol a varicap
56 kohmos ellenallasahoz mono szabii-
lyozo vezeteket. Kossiink 10 kohmos
potenciometert a tiipfesziiltseg ket
pontja koze, karjiit pedig kapcsoljuk
az 56 kohmos ellenallas most felszaba-
ilitott vegehez. Allitsunk be a pot-
meter karjiin a foldponthoz kepest
+ 2,5 voltot. Adjunk a T„ tranzisz-
torra tapfesziiltseget. Grid-dip mero-
vel ellenorizve, az L10 meneteinek
osszenyomasaval vagy szethiizasiival
hangoljuk az oszeillatort 135 MHz-re.
Ezutan ellenorizziik, hogy a potencio-
meterrel hangolhato-e az oszcilliiior
137 MHz-re. Ha igen, merjiik le тек-
kora a fesziiltseg a potenciomet er
karja es a foldpont kozott. Ha ez nem
magasabb 8 voltniil, az oszcilliitort
rendben levonek tekinthetjiik. Ini
igen, esereljiink varicapot es merjiink
ii jrn.
Ha az oszeillator mar rendben van.
adjunk T7-re kollektorfesziiltsegei. Az
oszeillatort hangoljuk a potenciometer
segitsegevel 136 MHz-re. Hangoljuk
maximumra az L,, induktivitast a
RF-szintjelz6 ellenorzese mellett. En-
nek megtortente utiin vegyiik le a
tapfesziiltseget a T6-rol es a T,-rol es
allitsuk vissza a szabiilyozo vezeteket.
Allitsuk be vegiil a T5 egyenaramii
erosito munkapontjiit. Adjunk tap-
fesziiltseget Т5-пек es merjiik kis-
fogyasztiisii voltmerovel a kollektoni-
tol jovo szabiilyozo vezeteken levo
fesziiltseget a foldhoz kepest. Allitsuk
be a T6 baziskoreben lev6 10 kohmos
trimmer-potenciometerl iigy, bogy a
voltmero 1,5 voltot murasson.
Az egyseg akkor miikiidik jol, ha a
KF-jel a toroid-trafo szekimderjen
0,6. . .1,2 volt kozott van. a VFO jele-
nek szintje pedig az L, esaioloreker-
csen 2,5 volt.
Tekeri-Hiidatok
L,: 8 menet, 6 mm-es esevetesten.
0,5 mm0 zoiniinehuzalbol, N10 (siirga
szinjelesii) ferrit magon
L,: 2 menet, L, hideg vege mellett
L3: 6 menet, 6,5 nun belsfi atinerovel.
6 mm hosszban, 0,7 mm-es zoinanc-
szigetelesu huzalbol
Lt: mint L3
5,91 gH, N50 (sziirke jelesii)
ferritmagon
138
L,: 2 /tH N50 (sziirke jelzesii) Ferric
magon
Л„ L„ L,: trifilaris tekcrcs, 3 ossze-
sodort 0,15 mm-es zomanc.-selyem
szalbdl 14 menet, 7,5 mm kiilso at-
merdjii, N100 anyagu (lila sz.in jelzesu)
Comic 1 - Ferri tmaon
6 menet, 0,7 mm zotnanchtizal-
bol, 6,5 mm belso atmerdn, 7 mm
hossz.O
LH: asonlo, mine LI2
Л„. 5,91 /zll
Ll0: 20,1 /HI
Tjlt: 25 menet, L13 hideg pontjahoz
szorosan esatolva.
Amator vevokesziilek
a 144 MHz-es
es a 28 MHz-es savra
dr. Hetenyi Laszlo oki. vilt. тёток
HA 5 BK
Az. alabbiakban egy ketszer transz-
ponalt vevokesziileket mutatunk be
olvasdinknak. Ez. a vevokesziilek a
144 MHz-es es a 28 MHz-es ainator-
savok vetelere kesziilt, Figyelembe
veve az addkesziilek melletti felhasz-
uilast. A vevo halozatro) 6s 12 V-os
akknmidatorrdl egyarant iizeineltet-
heCo es igy lehetoseget nydjt kitule-
piilt versenyeken valo alkahnazasra
olyan esetekben, anitkor a teljes ama-
tor allomas akkumnlatorrol van cap-
hilva. Felepitese olyan, hogy aikal-
mas ketoldalsavos AM, SSB es CW-
jelek vetelere. A vett allomas jel-
szintje a beepitett ,,S”-meron indikal-
hatd. A kcsziilekbe epitett hangszord
az. elolaprol kikapesolhatd, illetve a
kikapcsolas az adas-vetel kapcsold-
val tavvezerelheto. Az adas-vetel kap-
esold egyben a vevo bemeneti oldala-
nak siiketiteset is vezerli.
A vev6kesz.iilek tombvazlatat a
6.24. dbra mutatja. A 144 MHz-es es a
28 MHz-es csatomak egymastdl fug-
getlen ket bemeno es kevero egyseggel
birnak. Savvaltaskor hoi az egyik,
hoi a masik keriil az atviteli lancba.
A savvaltast az elolapra szerelc tobb-
ermtkezos tolokapesolo (Kx) vald-
sit.ja mcg. Ez a kapcsolo nem csak a
keverofokozatok KF-kinieneteit, ha-
nem a bemeneti egysegek tiipfeszijlt-
segeit es a siiketitest is «itkacsolja.
fgy a kesziilek fogyasztasa lecsokken,
ami telepes iizem ese; en nem elhanya-
golando.
A bemeneti egysegek ben lev6 1. ke-
verofokozatot egy kristalyfrekvencia-
rol f’elsokszorozott lokal-oszcillator je-
le taplalja. Az alkalmazott kristaly
frekvenciaja 6,2 MHz. Ezzel a frekven-
cia-valasztassal arsinylag egyszeru md-
Veteli frekveneiak:
Antennabemenetek impedaneiaja:
Zajszam (mindket savban):
Savszelesseg:
Szelekti vitas:
Uzemmod:
Tiikdrszelekti vitas:
Siiketitcsi esillapitas:
Kiinend hangfrekveneias teljesitmeny:
Kimenetek impedanciai:
Fogyasztas halozatrol:
Aramfelvetel 12 V-os akkumnlatorrol:
<lon lehetovd valt, hogy ngyanazon
kristalyt lehessen hasznalni mind a
144 MHz-es, mind a 28 MHz-es savok
vetelere anelkiil, hogy az 1. KF erteket
meg kellene valtoztatni. A 28 MHz-es
sav vetele eseten a lokal-oszcillator
Frekvenciaja 24,8 MHz, ami a kristaly-
frekvenciahoz kepest negyszerezest
jelent. A 144 MH-zes sav vetele eseten
a kristalyfrekvencia 24-szeres erteket
kivan es igy Frekvenciaja 148,8 MHz.
Mint a lokal jclek frekveneiajabol lat-
hato, a 28 MHz-es sav keverdfokozata
also keveressel, a 144 MHz-es sav
keverdfokozata pedig felsd keveressel
dolgozik. Ennek az a kovetkezmenye,
hogy SSB-vel el eseten a ket savban az
oldalsavok helyzete clienteles. Ez vi-
szont nem okoz gondol, inert a pro-
dukt-detektor BFO-Fokozata az el6-
lapon also, illetve felso oldalsavok ve-
telere atkapcsolhatd.
28-29,7 MHz
144 _ 146 MHz
50 ohm (asznnmei rikus)
2.8 2,2 kT.
1 kHz 6dB
•II kHz 40dBes
19 kHz 60 dB
\M, SSB. ( Al
54 dB
40 dB
500 mU
8 ohm es 600 ohm
6 \ A
max 100 mA
A bemeneti egysegek kimenele a
hangolhato 1. KF-Fokozatra csatla-
kozik. Az 1. KF-egyseg hangol.isaval
van megvalositva a kesziilek hango-
lasa. Az I. KF-egyseg frekvenciaja
egy harmasForgd segitsegevel 2,75
Al Hz es 5 MHz kiiziitt folyamatosan
hangolhato. Az I. KF-egyseg egy
hangolt es szabalyozott erositdFokoza-
tot tartalmaz, ainely Fokozar ossze.
van epitve a II. keverdfokozattal
es annak hangolhato oszcillatoraval.
Ez az oszeillator a harmasforgo har-
madik szektoraxal hangolhato 3,2
MHz es 5,45 MHz hatarok kozott. Igy
a II. keveroFokozat Felso keveressel
dolgozik es a frekvenciak kiilbnbsege-
bol lathato, hogy a II. KF-rendszer
frekvenciaja 450 kHz.
All. kevero kimenete egy ketkords
savsziirovel csatlakozik a II. KF elso
— tin. szetosztd — erositdjere amely-
139
6.24 dbra. A 144/28 MHz-es ketszer transzpandlt verb tbmbrazlata
6.2-5. abra. A 144 MHz-es bemeneti едуяёд levett fedolappal
6.26. abra. A 28 MHz-es bemeneti egyserj fёпукёре
nek kimeneten ismet egy ketkorbs siiv-
sziiro van. A ket darab ketkoros sav-
szfiro hatiirozza meg gyakorlat ilag
a kesziilek kozelszeletivitasat. A LI.
KF ezen szetoszto fokozatara is hatii-
sos az erzekenysegs-.’tb.ilyoziis (MGC).
A sziitoszto fokozat utan a 450 kHz-
es II. KF-jel ket iranyba valik szcl.
Az egyik irany a ketoldalsavos AM-
vctel diodas demodulatorat taphilja
egy erositOn keresztiil. Az erositd
kimenete es a demodulator kozott han-
golt transzformatoros (rezgbkoros) csa-
tolas van. Az AM-demodulator di6-
daja taphilja az S-тёгб inuszeret.
A KF masik iranya a diodas pro-
dukt-detektort tiiplalja egy erosito
fokozaton keresztiil, amely szinten
hangolt transzformatoros esalolassal
hajtja meg a demoduLitor-diodakat.
A produkt-detektor diodait a BFO
oszcillator latja el a sziikseges „beat”-
jellel. A BFO (beat frequency oscilla-
tor) frekveneiaja ket ertek kozott at-
kapcsolhato (az elolapon levo kap-
esoloval) az also, illetve felso oldal-
savok vetelenek megfelelfien.
A K2 iizeinmodkapesolovai a ki-
meno hangfrekvencias egyseg vagy az
AM-demodulatorra, vagy az SSB-CW
jelek vetelere szolgalo produkt-detek-
tor hangfrekvenciiis kimenetere kap-
csolhato A kesziilekbe beepltet t hang-
szoro a <1 jelfogoval tavvezendve le-
kapesolhato adas alatt, annak erdekti-
ben, hogy a sajat adas visszahallgat >1-
santil (ez esak fejhallgatoval) a mikro-
fonon keresztiil begerjedes ne lephes-
sen fel. Ugyanez a J jelfogo egyben a
bemeneti fokozatok nagyfrekvencias
leziirasat is elvegzi (siiketites).
140
6.27. abra. A bemeneti еуувё/j kapcsnltmi rajza
A vevoki'-sziilekben haromfele tiip-
fesziiltseg van: - 12 V stabilizdlatlan,
-r 9 V stabilizalt es — 6 V reszben sta-
bilizalt. Akkuiniilatorrol valo iizem
(serena 12 V fesziiltseg automatiku-
san adott. Ebbol a fesziiltsegbol allit-
juk eld a +9 V stabilizalt fesziiltseget
egy atereszto stabiliziitoron keresztiil.
A — ti V-s fesziiltseget egy kb. 1 kHz-en
mtikodo oszeillator idlitja do a sta-
bilizalt + 9 V-bol.
Bemeneti esyseeek
A vevonek ket egymastol fiiggetlen
bemeneti egysege van a 144 MHz-es
(is a 2X MHz-es siivra. Mindket egyseg
egy-egy 60 mm szeles, 40 mm magas
es 250 mm hosszti felkemeny alumi-
nium ,,U”-szelvenybe van szerelve.
Az U-szelvenyt. a vegein es a tetejen
esavarokkal rogzitett lapok boritjiik.
76.2a. es 6.26. abra). Az U-szelveny
falvastagsaga 5 mm es igy az elekbe
konnyen befrirhatok a 3 imn-es nrene-
tek a fedeleket rogzito csavarok szii-
nuira. A jol ziirt dobozok tokeletes <ir-
nyekolast biztositanak es vastag faluk
i-evcn mechanikus stabilitasuk kivald.
A bemeneti egysegek kapesoliisi rajza a
6.27. abnin bitato. eletromos fel-
epitesiik egvinashoz kozel azonos. El-
teres csak a keverdfokozat kollektor
oldali szerelvenyeiben mutatkozik, va-
lamint a rezgdkorok kapacitasainak
es tekercseinek ertekeben.
Az antenna egy haromkoros sav-
sziiron keresztiil csatlakozik az erosito
fokozat BF 246 lipusti FET tranzisz-
torara. A savsztiro elso ket kore egy-
egy germanium diddaval csillapithato
akkor, ha a kesziileket ado mellett al-
kalrnazzuk es a nagy tererosseg miatt
sziikseg van a vevo lesiiketitesere. Ha
a ket diodat +9 V beadasaval vezetd
allapotba hozzuk, akkor az antenna-
bemenet es az erositd tranzisztor ve-
zerlo elektrodaja (gate) kozott kb.
40 dB esillapitas rnerheto. Vetel alatt
a esillapito diodak —6 V-tal ztird-
iranyban vannak elofeszitve s ilyen-
kor gyakorlatilag csak a reteg-kapaei-
tasukkal befolyasoljak a rezgdkorok
hangolastit. A dioddk lezart. allapota-
ban a haromkoros savsziiro esupan
1,5 dB esillapitas! kepvisel a bemenet
es az erositofokozat kozott. A FET
tranzisztorra jellemzd a kiesiny sajat
zaj. Ezzel a kapesolassal el lehet (irni (a
teljes kesziildkre nezve) a legjobb eset-
ben 1,8—2 kT0 zajtenyezot. ami meg-
felel 2,6 — 3 dB zajszamnak. A FET
tranzisztoros erosito egy ketkoriis sav-
sziirovel hajtja meg az 1. keverofoko-
zatot, ami mar retegtranzisztoros fei-
epitesii. A FET-eloerositot neutrali-
zalni kell, inert ellenkezo esetben be-
gerjedesre nagyon hajlamos es bealli-
tasa nehezkesse valik. A neutralizacio
.dlithato a CN neutralizal6 5 pF-os
csOtriinmer-kondenzatorral. Ennek ka-
pacitasat olyan rnertekig kell novelni,
hogy a bemeno es a kimeno rezgokorok
tetszoleges frekvenciain se lehessen
begerjedest eszlelni.
A kevero 2N918 tipusu szilieimn
tranzisztorral mukodik. Ez a tran-
zisztor 800 MHz hatarfrekvenciaju
tipus. Helyettesitheto germanium tran-
zisztorral is az R es C elemek meg-
hagyasa mellett, de akkor a +9 V tap-
fesziiltseget az emitter-oldalon kell-
bevezetni. A nyugalmi kollektoraram
es a lokaloszeillator-oldali nagyfrek-
veneias meghajtas erosen befolyasolja
a keverofokozat sajat zajat. A mini-
malis sajat zaj es a meg elfogadhato
kevero-erosites beallithat6saga erde-
keben alkalmaztuk a 2,5 kohmos (P,)
poteneiometereket. Ugyeljiink arra,
hogy a lokal-oszcillator jele a kever6k
kollektoran ne legyen nagyobb 50 —
80 inVetr erteknel. Ennek a szintje a
sokszorozo fokozatbol torten6 kiesato-
las mertekevel szabalyozhato. A 144
MHz-es kevero Г. KF-kirnenete egy-
szeri'i felcpitrisu. A 28 MH-zes 1. KF-
kimener koreben egy soros es egy par-
huzamos rezgokorl talalunk. Mindket
kiir a 24,8 MHz-es lokaljel frekvencia-
141
6.28. abra. A f rekrenciasokszorozo egyseg kapcsolasi rajza. 28 MHz-es velelnelcsak az elso ket fokozat van iizemben
jiira van hangolva annak crdekeben.
hogy ez a jel ne jojjdn ki a keverobol
az I. KF-er6sito fele. mert ott nem
kivanatos keveresi tennekeket kepes
lotrehozni a 11. kevero oszcillator-
frekvenciajaval.
A nagyfi’ekveneiiis savsziirok fix
hangolasuak es csatolasukat ugy kell
megvalasztani, hogy a teljes amator-
siivot atfogjak. Ez a savszelesseg
mind a 144 MHz-es, mind a 28 MHz-s
savban gyakorlatilag 2 MHz. A esator-
nankenti 6t darab veteli frekveneiara
hangolt rezgokor biztositja a kesziilek
tiikorszelcktivitasat. A rezgokdrokben
alkalmazott 15 pF-os, illetve 45 pF-os
legt rimmerek Dueati gyartmanyiiak.
A sax'sziirok fels6 kapacitlv esatola-
si'iak, mert ennek az allithat6saga a
legcgyszcn'ibben megvalosithato. Csa-
6.2f) abra. A sokszorozo egyseg belso felepitesi
tolo kondenzatorokkent 5 pF-os Tesla
cs6trimmereket hasznaltunk.
A sokszorozo egyseg
A sokszoroz.6 mechanikus felepitese
hasonlo a bemeneti egysegekhez,
amennyiben ez is egy, az elozoekben
megadott ineretu ,,U”-profilban van
elhelvezve a hatasos arnyekolas er-
dekeben A sokszorozd egyseg kapcso-
lasi rajza а в.28. abran lathato.
A Clapp-rendszeru kristalyoszcillator
frekveneiaja 6,2 MHz. Visszacsatolasa
a tranzisztor emitterebol tortenik, ka-
paeitiv fesziiltsegoszt6n keresztiil. A
tranzisztor koiiektoraban levo sav-
szi'iio mar a ketszeres frekveneiara,
12,4 MHz-re van hangolva. A masodik
tranzisztor frekveneia-ketszerezest ve-
gez. erosen C-osztalyii munkapont i
beallitassal. A kollektor vezetekeben
egy alapf rek venciara hangolt (6,2
MHz) zarbkor van (LI?), annak erdeke-
ben, hogy a tovabbjuto jelben mine!
kisebb szinten legyen jelen ez a nem
kivanatos komponens. Az L1B — L„
savszfiro 24,8 MHz-re van hangolva
Ez a frekvencia az. Его egymenetet
csatolotekercsen kivezetve szolgal a
28 MHz-es bemeneti egyseg kevero
fokozatiinak lokal jellel valo laplalii
sara. A sokszorozo egyseg elso kci
germanium tranzisztora mind a 2s
MHz -es vetel, mind a 144 MHz-es vetel
eseten iizemben van.
A sokszorozo kovetkezo fokozata
egy szilicium tranzisztorral kivitele
zett harornszorozo fokozat. Ez a BC
107 tranzisztor is C-osztalyii munka
pontban dolgozik es igy nvitoiranyu
nyugalmi ek'ifesziiltscget nem кар.
A tranzisztor kinyitasat a nagxfrek
vencia vegzi es a megfelelo elofesziilt
seg szint a baz.iskori l«’-elenicn all
elo. A koiiektoraban levo ketkiiriis
felso kapacitlv esatolasii savsziiro.
74,4 MHz-re van hangolva.
Az utolso frekv'eneiakctszerezi'i fo
kozatban szinten BC 107 tipusu tian
zisztort alkalmaztunk. Nyugalmi mini
kapontja C-osztiilvn. de kevesbe van
zarbiranyban eltolva. mint a frekven
cia -harornszorozo fokozat eseteben.
Ezert ennek a biiziskorebol hianvzik a
paralel RC-tag A tranzisztor nyitasat
itt is a beerkezo nagyfrekvencia vegzi.
A kollektorkorben levo ketkoi-iis sax
szuro frekveneiaja 148.S MHz. ainelv
frekvencia mar a 144 MHz-es heme-
142
6.30. abra. Az I. KF-eros-M is a II. kevero kapcsoldsi rajza
AM DEM.
6.31. <ibra. A II. KF fokozalai is a demodtddtorok. A BFO-egysig is a produktdetektor esak SSB-CW viteLnil van bekap-
csdlva. Az S-mir6 az allandoan Uzemben lev5 AM-demodulatortol kapja dramdi
143
neti egyeeg keverofokozatanak lokal-
oszcillator-jele. A ket utolso fokozat
esak a 144 MHz-es vetel eseten van
iizeinben, igy a 28 MHz-es vctel eseten
ezek a fokozatok nem fogyasztanak
aramor,. A sokszorozo egyseg meeha-
nikus felepiteset a 6.29. abra inntatja.
Az I. KF es a H. kevero
A bemeneti egysegek kiineneti pont-
jan van jelen az I. KF-jel, arnelynek
frekvenciaja 2,75 —5 MHz kozott val-
tozhat a vett allomas frekvenciiijiinak
fiiggvenyeben Ezt a jelet kell egy fo
lyamatosan hangolhato vevo keszii-
lekkel venni, amely vev6 itt az 1. KF
szerepet tolti be. Az 1. KF — mint
egy vevdkesziilek els6 fokozatainak
kapesolasi rajza — a 6.30. dbran lat-
hato. Az 1. KF szelekcios tulajdonsa-
gait az a forgokondenzatorral hangolt
ket rezgdkor kepviseli, amelyik a fol-
delt bazisii er6sito bemeneti es kime-
neti oldalan talalhato. Az Las rezgo-
kori tekercs megcsapolasara esatla-
kozik az a koaxialis kabel, amely a be-
meneti egysegekbol a K, kapesolon
keresztiil hozza az 1. keverokbol a
szelessavu I. KF-jelet. Az L,5 es L27
rezgdkorok 2,75 MHz es 5 MHz kozott
hangolhatok a 3 x 280 pF vegkapaci-
tiisii forgokondenzator elso ket szek-
toraval. A savnyiijtas es az egyuttfutas
erdekeben a forgokkal fix es viiltoztat-
hato kapacitiisii kondenzatorok van-
nak parhuzamosan kapcsolva. Az
La5 rezgdkdrbe betranszformalodik a
koaxialis kabel sajal kapacitasa is.
ezert a paralel kondenzator erteke
esak 47 pF a szamitott S2 pF-dal
szemben.
Az 1. KF-erdsito tranzisztora foldelt
bazisii kapcsolasban dolgozik. Igy ki-
kiiszobolheto a fokozat neutralizaJasa.
Ez a fokozat az erzekenysegszabalyozd
poteneiometerrel szabalyozhato az
MGC-vel jelolt ponton, ahova a inaxi-
malis erosites eseten 0 V-ot, a leszaba-
lyozott eset ben +9 V ot kell adni.
A II. kevero a bazisara kapja az I.
KF jelet. A lokal-oszcillator jele az
emitterre csatlakozik. A keverotian
zisztor kollektoraban elhelyezett ket-
koros savsziiro mar a II. KF frekven-
eiajara, 450 kHz-re van hangolva.
A II. kevero lokal-oszcillatora egy
szabadonfuto hangolliat6 oszeillator.
Frekvenciaja a felsd keveresnek rneg-
feleloen 3,2 MHz es 5,45 MHz kozott
allithato a harmasforgo harmadik
szektoraval. Az egyiittfutas biztosita-
sara soros padding-kondenzatort al-
kalmazunk, arnelynek erteke 2500 pF.
Az oszeillator emitterkori visszaesato-
lassal dolgozik es ezert bazisa nagy-
frekveneiasan foldpoteneialon van
Az oszeillator emitteren levo jelet
vissziik at a II. keverofokozatba.
A vevokesziilek frekveneiastabili-
tasa elsosorban ezen oszeillator stabi-
htasan iniilik, mert a felsokszorozott
kristdlyfrekvencia relative lenyegesen
stabilabb, mint ennek a szabadonfuto
oszeillatornak a frekvenciaja. Ezert ezt
az oszeillatort nagy gonddal es niecha-
nikusan nagyon stabilan kell felepiteni.
Taviro- es SSB-vetel eseten a stahili
tasba beleszol ineg a BFO stabilitasa
is, de inivel annak sokkal alacsonyabb
a frekvenciaja, azert az abszolut ertek-
kel vett frekvenciasfabiiitast sokkal
kisebb mertekben befolyasolja. Ez az
oszeillator tranzisztoros kivitelben
(nines melegedes) a sziikseges stabile
tasiira megvaldsithato az adott 5 MHz
koriili frekvencian. Igy egy hosszabb
ideig tarto SSB-vetel eseten sem kell a
vevot utanhangolni.
Az 1. KF, a 11. kevero es a hozzii-
tartozo oszeillator (a kesziileket szcin-
b61 nezve) a forgokondenzator jobb
oldalan helyezkedik el egy 70 mm X90
mm-es nyomtatott aramkori lemezen.
Igy a forgohoz mend vezete.kek arany-
lag rovidre valaszthatok.
6.32. <ibra. A hangjrekvencid-8 fokozatok ёя a jelfogo drarnkdre
A II. KF es a deniiulnlatoruk
A 11. kevero tranzisztoranak kollek-
torara csatlakozik a II. KF elso sav-
szuroje. Ez a savsziiro meehanikusan
is kozos egyseget kepez a 11. kevero
paneljevel. Az Laa tekercs leagazasarol
van elvezetve all. KF jele, arnelynek
nevleges frekvenciaja 450 kHz. Ez a
jel egy koaxialis kabelen erkezik a
kiilon panelen levo 11. К F-egyseg elso
tranzisztoranak bazisara (6.31. abra).
Ennek a fokozatnak az erositese a/
MGC ponton keresztiil szabalyozhato.
A tranzisztor kollektoraban isinet. egy
ketkoros savsziiro talalhato. Tulaj-
donkeppen ez a ket savsziird adja a
kesziilek kozelszelektivitasat. Ez az
erosito fokozat neutralizalt kivitelu.
A II. KF-lanc mindket savsziiroje
— valamint a rezgokorei is — fazek-
vasmagos tekercsekkel kesziiltek, an-
nak erdekeben, hogy magneses szora-
suk minel kisebb legven es igy az ar-
nyekolo serleg elhagyhato legyen.
Az L3S tekercsrdl a jel ketfele aga-
zik. Az egyik lit az AM-demodulator
erositdjebe vezet. Az Lae tekeresre
csatlakozo OA 1160 didda az AM-de-
modulator. Ennek munkaellenallasat a
10 kohmos potenciometer kepviseli.
Az atfolyo aramot a 200 fiA erzekeny-
segu S-mcro miiszer meri.
Az Ls5 tekercsrol az SSB-CW demo-
dulator er6sit6je fele is megy a II. KF
jele. A neutralizalt cr6sit6fokozat koi
lektorkori rezgokore taplalja a ket-
diodiis balansz-modulatort, ami itt a
produkt-detektor feladatat latja el.
A BFO jele az Las tekercs kozepere
csatlakozik es parhuzamosan — azonos
fazisban — taplalja a ket di6dat. A be-
jov<> ezzel szemben cllenfazisban jut a
144
6.33 abra. A keszidek tdpegysegenek kapesoliisi. rajza. A negaliv polar itdsii tdpfe-
szultseget egy oszeillator es egy egyeniranyito allitja elo
ket diodara. Az egyszeru amplitiido-
valtozasok kioltasiit (beat-jel nelkiili
allapotban) az 1:1 attctelii hangfrek-
vencitis transzformator (Tr,) valositja
meg.
A produkt-detektor lielyi oszeilla-
torjelet a BFO-egyseg szolgaltatja.
SSB-vetel eseten ez a jel helyettesiti
az ado oldalon elnyomott vivohulla-
mot. Az L10 rezgokor hatarozza meg a
BFO frekvenciajat, ami a vasmaggal
452 kHz-re allitando be a K2 kapcsold
3. allasaban. Ez az. allapot fog meg-
felelni a II. KF-re nezve az alsd oldal-
sav — LSB — vetel enek. A K2 kap-
csold 2. allasaban a rezgdkdrrel egy
30 pF-os trimmer-kondenzator kap-
esolddik parhuzamosan. Ennek segit-
scgevel kell a BFO frekvenciajat a kap-
csolo ezen allasaban 448 kHz-re bealli-
tani, amely frekvencia a felsd oldalsav
USB — vetelenck felel meg.
6.34. abra. A keszidek elolapjanak mechanikus m&retei
A hangfrekveneias vegfokozat es a
jelfogo aramkiire
A keszidek hangfrekveneias arani
kore ket fokozatot, egy meghajto es
egy elleniitemu vegfokozatot tartal-
inaz. A kb. 0,5 VV kimono teljesitmcny-
re a beepitett hangszoro meghajtasa
miatt van sziikseg. Ha csak a fejhall-
gato iizeinre volna sziikseg, tigy a veg-
eroslto elhagy-hatd lenne. A hangfrek-
veneias egyseg kapcsolasi rajza a
6.32. dbrein lathatd. Felepitese azonos
a tranzisztoros radioknal alkalmazott
niegoldasokkal
A J jelfogot az ado felol egy foldre
kapcsolddo rovidzar vezerli, amely az.
adas-vetel kapcsold „adas” allasaban
ad kontaktnst. „Vetel” allasban, vagy
ha a vevot ado nelkiil hasznaljuk, a J
jelfogo elengedett allapotban van.
A J jelfogdn az a erintkezok a keszii-
lek beepitett harigszdrojat kapesoljak
ki adiis alatt, abban az esetben, ha a
КЗ kapesolo a kdzepso (2.) allasban
van. Erre azert van sziikseg, hogy adas
alatt a sajat modulacid visszahallga-
tasa miatt ne keletkezhessen akusz-
tikns begerjedes a hangszoro es a mik-
rofon kozott. A hangfrekveneias veg-
fokozat minden esetben meg van ter-
helve a hangszdr6 impedanciajaval,
vagy az annak megfelelo 8 ohmos hn
zalellenallassal. Errol a lezarasrol a Ks
kapesolo, illetve a J jelfogo gondosko-
dik
A b f'rintkezok a vevokesziilek be-
ineneti fokozataban elhelyezett dio-
dak segitsegevel a suketitest valdsitjak
meg. Ez azt jelenti, hogy adas alatt a
a vevd antennabemenete es az els6
nagyfrekvencias erositofokozat koze
egy nagyfokii csillapitast visziink be
annak erdekeben, hogy a vevd foko-
zatait az ad6 nagy jelszintje ne veze-
relje till. A suketltes a diodak kinyita-
saval (vezetove tetglevel) tortenik,
amihez a meghlizott jelfogo szolgaltat
-1-9 V-ot. Vetel allasban — elengedett
jelfogonal — a diddakat —6 V zarja le
es ezzel azok csillapitd hatasa meg-
sziinik.
A c erintkezok a P5 es a P, poteneio-
metereket kapesoljak a ket szabalyo-
zott erdsitdfokozatra. Mindket poten-
145
6.35. dbra. A kesziilek belso felepitese
6.2. tiiblazat
Tekercs Induktivitas (MH) Menetsza.ru Huzal Tekercp- Atm£r6 (mm) Vasmag Le£gaz6s
L, 0,1 5 I CuAg 10
La 0,1 5 1 CuAg 10 — J. menet
La 0,07 4 1 CuAg 10 — —
<4 0,05 3 1 4CuAg 10 — —
Ls 0,1 5 1 CuAg 10 — 2. menet
I.. 250 180 0,1 CuZS 4 mehsejt
L? 0,9 8 0,8 CuAg 10 — 3. menet
Ls 0,9 8 0,8 CuAg 10 — —
L. 1,2 11 0,8 CuAg 10 — —
Loi 0,9 8 0,8 CuAg 10 — —
Lil 0,9 8 0,8 CuAg 10 — —
L„ 250 180 0,1 CuZS 4 — mehsejt
Lib 2 24 0,3 CuZ 5 4X12 —
L14 0,5 6 0,3 CuZ 5 4X12 —
Lis 0,95 11 0,6 CuZ 8 6X12 5. menet
Lie 0,95 11 0,6 CuZ 8 6X12 3. menet
L„ 11 4 0,15 CuZ — 4X12 toroid
Lis 0,52 7 0,6 CuZ 8 6X12 3. menet
L,» 0,52 0,6 CuZ- 8 6X12 2. menet
Lio — 1 0,3 CuZS — — —
Lu 0,23 5 0,8 CuAg 10 — 4. menet
L»i 0,23 5 0,8 CuAg 10 — 2, menet
Ln 0,07 3 0,8 CuAg 10 — 1. menet
L»4 0,07 3 0,8 CuAg 10 — 0,5. menet
L»b 8,4 26 0,25 CuZS 8 6X12 11. menet
Lae — 2 0,25 CuZS — — —
L>7 8,4 26 0,25 CUZS 8 6X12 11. menet
Las — 2 0,25 CUZS — — —
8 23 0,25 CuZS 8 6X12 —
Lao — 2 0,25 CuZS — —
Lai 290 85 10x0,1 Ai/=40 0 18 —
Laa 290 85 10X0,1 Ab = 40 0 18 5. menet
290 85 10X0,1 Al = 40 0 18 44. menet
L34 290 85 10x0,1 AL = 40 0 18 —
— 5 0,25 CuZS — — —
Lee 84 45 10X0,1 Al=40 0 18 22. menet
Lu 290 85 10x0,1 Al=40 0 18 44. menet
Lao — 10 0,25 CuZS — — 5. menet
La> 250 180 0,1 CuZS 4 — mehsejt
180 66 loxo.l Al. =40 0 18 33. menet
— 8 0,25 CuZS — — —
Tr, — 3400 0,1 CuZ — 0.6 cm2 1700. menet
Tr, Primer 900 0,1 CuZ — 0,6 cm3 —
Tn Szekunder 150 0,1 CuZ — 75. menet
Tn Primer 400 0,15 CuZ — 0,6 cm2 200. menet
Tr, Szekunder 40 0,2 CuZ — — —
Tr, Primer 3700 0,11 CuZ — 2,5 cm3 —
Tn Szekunder 550 0.2 CuZ — — 275. menet
riometer miikodese cs hatasa a fokoza-
tokra azonos; a szabalyozott fokoza-
tok bazisfeszilltsdgdt valtoztatjak 0 ds
+ 9 V kozott. Azdrt van sziikseg ket
darab poteneiometerre, hogy adasrdl
vdtelre, vagy vdtelrdl adasra valo kap-
esolaskor ne kelljen a kesziilek drzd-
kenysdget valtoztatni. Az adds vissza-
hallgatasanak es a vdtelnek megfelelo
drzdkenyseg a ket potenoioineterre
inintegy „be van programozva”, es a
kommunikacios irany valtasokniil esak
az ado „adas-vetel” kapesolojat kell
kezelni. A J jelfogo meghdzatasa a Нл
csatlakozon keresztiil tortdnik. Ugyan-
ezen a H, csatlakozon akkumultttoros
iizem eseten inegjelenik a vevdbe be-
adott +12 V fesziiltseg, amely igy egy
kozos kabelben a telepes ad6t is tap-
lalja.
A tapegyseg
A kesziilek aramellatasa ket tap-
egyseget igdnyel. Haldzati taplaliis
eseten a Tr, haldzati transzformator
ketutas kapesolasban ket darab AY
101 diddaval kb. 12 V egyenfesziilt-
sdget allit eld, amit az 500 j«F-os kon-
denzator szur. Ez az egyenfesziiltsdg
meg magan viseli a haldzat ingadoza-
sait es az egyeniranyitas 100 Hz-es
brummjat ds ezert csak alarendelt
helyeken alkalmazhato, mint pl. a jel-
fogo meghiizatasa, vagy a hangfrek-
vencias elleniitemii vdgfokozat tiipla-
lasa. A tulajdonkdppeni tapfesziiltseg
a +9 V-os fesziiltseg, amelyet az at-
eresztd tranzisztoros stabilizator tart
konstans szinten mind a haldzat, mind
a terhelds ingadozasaival szemben. Az
ilyen stabilizator egyben a kimeno
fesziiltsdg bnunmszintjet is nagymer-
tekben lecsokkenti, es ezaltal szfird-
fojto es szfirdkondenzator alkalmazasa
feleslegesse valik.
A K, ketaramkoros atkapcsoloval a
kdsziilek akkumulatoros iizemre allit-
hatd. Az akku fesziiltsege a K4 eldlapi
kapcsoldn keresztiil az egyeniranyitd
diodakra jut es mintegy a transzfor-
mator fesziiltseget helyettesiti. Ilyen-
kor a diddak nem vegeznek egyenira-
nyitast, az aramot mindossze rnagu-
kon atengedik. Ilyen kapcsolasnal a
diddak meggatoljak a tranzisztorok
tonkremenetelet egy esetleges helyte-
len polaritasu akkumulator-csatlakoz-
tatasnal.
A — 6 V-os fesziiltseget az AC 128-as
tranzisztorral megvalositott oszcilla-
tor allit ja eld. Az oszcillator a + 9 V-rol
kapja a tapfesziiltseget es a rezgdkdr-
ben (L„) kb. 1 kHz-es valtdaramot
hoz letre. Az L4<-es tekercsen megje-
lend valtdfesziiltseget ndgy didda
egyeniranyitja, a sziiksegletnek meg-
felelden a foldhoz kepest negativ pola-
ritassal. A tapegyseg kapcsolasi rajzat
a 6.33. dbra mutatja.
A kesziilek egy 340 mm x 140 mm
eldlapmeretd es 240 mm mdly alumi-
nium dobozba van felepitve. Eldlap-
jan az alkatreszek elhelyezeset es a me-
reteket a 6.34. dbra mutatja. A kdszii-
lek belsd felepitese a 6.35. dbrdn lat-
hatd. A tekercsek es transzformatorok
adatait a 6.2. tdbldzat tartalmazza.
146
Gepjarmii-motorf'anak es villamos halozatanak ellenorzesere,
beallitasara es javitasara hasznalhato univerzalis kezimiiszer.
Fordulatszamot, relativ zaroszoget, fesziiltseget, aramot es ellen-
allast mer. Fordulatszam es zaroszogmero resze csak negativ
testelesu gepjarmuvekhez hasznalhato!
Ket valtozat keszul:
,,A” — Negyutemu
„В” — Ketutemu
negyhengeres motorokhoz.
Az „А” valtozat negyutemu 2 hengeres autokhoz is alkalmas
Fordulatszam-mero:
a vizsgalatok, beallitasok soran gyakran sziikseges fordulatszam-
beallitast teszi lehetove. PI.: porlasztobeallitasnal alapjarati
fordulatszam.
Zaroszogmero resz:
feleslegessd teszi a megszakito hezagmerovel torteno beallitast.
mely nehezkes. pontatlan. es nem veszi figyelembe a kopasok
okozta valtozasokat. Holott a motor optimalis miikodesehez a
pontos zarasi szoge betartasa alapveto kovetelmgny'
Feszdltseg- es arammero r6sz:
megbizhato kepet kapunk a gepjarmu villamos halozatarol. PL:
toltoaram, fesziiltsegszabalyozo mukodese, akkumulator cella-
fesziiltsege stb.
Ellenallasmero resz:
igen komoly segitseget nyujt kabelzarlatok, atmeneti ellenallasok
megallapitasanal.
GYARTJA:
fSvarosi FINOMMECHANIKAI VALLALAT
VII.. NAGYDI6FA UTCA 14. TELEFON: 421-760
auto
«mini
- teszt»
147
TELEFONTECHNIKAI
MEROBOROND
Ez a meroborond a 200. . .6000 Hz frekvenciatarto-
manyban miikodo telefontechnikai berendezesek
0zemeltet6senel alkalmazhato szintmeresek, erosi-
tesmeresek, impedanciameresek csillapitas es hiba-
csillapitasmeresek vegzesere.
Kis merete, csekely sulya, valamint a telepes taplalas
kiilonosen alkalmassa teszi kiilso meresekre.
TaplalAsa halozatrol vagy 7 db 1,5 V-os botelemmel
tortenhet.
Merete: 330 260 210 mm
Sulya: 10 kg
Gyartja:
TELMES mOsZERIPARI SZOVETKEZET
1181 Budapest Marx utca 12.
Telefon: 272-824
Ker. oszt.: 274-851
Forgalomba hozza
MIGERT 1392 Budapest Pf. 295 Telefon: 117-090
SZIGETELESI /1 f\
, .. Ш-МИ
ELLENALLASMERO M V
500 V
100 V
Telepes taplalasu kis meretii es sulyu kesziilek, melynek
segitsegevel a tavkozldkabelek szigetelesi ellenallasa mer-
hetd.
Ellenallasmeres tartomanya:
50 kohm... 100 Gohm
Meresi pontossaga:
100 Mohm alatt 5%
100 Mohm felett 10%
Merofesziiltseg (beepitett konverterbol)
a TR 2210 tipusnal
a TR 2210'D tipusnal
Taplalas: 2 db 4,5 V laposelem
Merete: 170x 130x100 mm
Sulya: kb. 2 kg
Gyartja:
TELMES mOszeripari SZOVETKEZET
Budapest XVIII., Marx utca 12.
Telefon: 274-851
Forgalomba hozza: MIG^RT
1392 Budapest Pf. 295
Telefon: 117-090
148
7 . Rovidhullamu adokesziilekek
dr. Hetenyi Liszl6 okl. vill. mernok HAS BK
A „drotndlkiili telegrafalas ” hds-
koraban a csillapitott nagyfrekven-
cias jeleket szikrainduktorral, szikra-
kozzel es soros rezgdkorrel hoztak letre
(7.1. dbra). A szikrainduktor 20 — 50
Hz-eel ismetlddd periodicitasii 50. . .
100 кV-os fesziilteegcsucsokat hozott
letre, amely feszultseg feltoltotte a
soros rezg6kiir kondenzatorat (C), es
miutan a feszultseg elerte a szikrakoz
atiitdsi fesziiltseget, szikra keletkezett.
A kondenzatorban felhalmozddott tol-
tes a szikrakozon kialakult elektro-
mos iv nagyon kis bels6 ellenallasan
keresztiil bekeriilt a parhuzamos kap-
csolasiiva valo rezgdkorbe Itt az iv
fennallasaig (a rezgdkor altal meghata-
rozott frekvenciaval) csillapodo amp-
litiiddjii nagyfrekvencias jel keletke-
zett, amely az antennan keresztiil
kisugarozhatd volt.
A relativ ritka periodicitassal meg-
jeleno es csillapodo nagyfrekvencias
jelcsomagok nagyon nagy savszdlesse-
get foglaltak el az akkor meg egyalta-
lan nem zsiifolt savokban. Az adoal-
lomasok szamanak novekeddsevel egy-
re inkabb eloterbe keriilt az iizemi
frekvencia adott helyre vald rogzitdse
es az elfoglalt savszelesseg minel ki-
sebb ertekre valo lecsokkentese. Igy
ugyanis tobb ado- es vevdallomas is
dolgozhatott egyidejiileg egy adott
savban.
Az 1910-es evek elejen megjelentek
az eneklb irfeny elven miikodd nagy-
frekvencias adokesziilekek, amelyek
mar csillapitatlan nagyfrekvencias je-
leket voltak kcpesek eldallitani (7.2.
dbra). Egy egyenaramii femelektrodas
ivlampa elektromos ivenek belsd ellen-
allasa negativ ertekii, azaz mint ellen-
allas nem esillapit.
Az iv negatw belso ellenalliisat be-
helvezve a rezgdkorbe, a rezgdkoron
a jol simert Thomson-kdplettel sza-
mithatd folyamatos nagyfrekvencias
jel fog megjelenni, amely az antenn&ra
vezethetd. Az elektromos iv bizony-
talansaga miatt azonban a jel frekven-
ciaja es araplitilddja ingadozik. Az
elektromos ivfeny altal letrehozott es
folyamatosan jelenlevd negativ etlenal-
Ide volt az alap j a ezen addkesziildkeknek
es a negativ ellenallas az, ami jellem-
zd parameters minden jelenkori osz-
cillator-kapcsolasnak is.
Az 1910-es evekben letrehozott tri-
dda tipusii elektroncsd tette lehetdve
azt, hogy stabil frekvenciajii es allandd
amplitiiddjii nagyfrekvencias jeleket
lehessen Idtrehozni eleinte tavird,
majd fdnia addallomasok szamara.
Az elektroncsbves adokesziilekek
elvi felepitesdt mutatja a 7.3. dbra.
A legegyszeriibb ado csak egyetlen
oszcillator fokozatbdl, tigynevezett
„teljesitrneny-oszcillator” fokozatbdl
all, amelynek kimeno teljesitmenye
kozvetleniil hajtja meg az antennat.
Mivel az antenna frekvenciaelhiizo
hatiisa itt jelentos, ezert a sziikseges
frekvenciastabilitas biztositasa csak
kristaly vezerlessel lehetseges, vagy
esetleg a relativ alacsony' frekvencias
80 meteres savban ongerjesztesfi
Clapp, vagy ECO-oszeillatorok is al-
kalmazhatdk.
A frekvenciastabilitas biztositasa
celjabol, valamint az eldrendd nagyobb
kimeno teljesitmeny erdekeben az
amatdr adokesziilekek rendszerint
tobb fokozatiiak. A hangolhat6 osz-
cillatort az antennaig egy' vagy tobb
fokozat koveti.
Az elvdlaszto fokozat rendszerint egy
A-osztalyii erdsito (erositd, vagy' ka-
tbdkovetd), amely azt a celt szolgalja,
hogy a kovetkezo fokozat hangold
elemei ne hiizzak el az oszcillator be-
allitott frekvenciajat. Az elvalasztd
fokozat kozvetleniil taplalhatja az
add vtgerositd (teljesitmdny-erdsitd)
fokozatat, vagy egy kozbeiktatott
frekvencia-eokezorozd fokozatot.
Az addknal a frekvencia-sokszoro-
zasra azdrt van szukseg, mert az osz-
cillatort celszerfi egy aranylag ala-
csony frekvencian mukodtetni. Az
oszcillator-fokozat annal nagyobb re-
lativ frekvenciastabilitassal b£r, mindl
alacsonyabb az altala eldallitott jel
rezgdsszama. A szokasos oszcillator-
frekvenciak 1,75 MHz es 3,5 MHz A
magasabb frekvenciajii 7... 28 MHz
es savokban vald iizem eseten ezt az
alapfrekvenciat kelld szamii frekven-
ciasokszorozo fokozat alkalmazasaval
lehet eldrni
Vannak oly’an adokesziilekek is,
amelyeknel az add vegfrekvenciajat
nem sokszorozassal, hanem keveressel
(transzponalassal) drik el. Ezeknel az
addknal a VFO megjeloles (VFO =
Variable Frequency’ Oscillator) tobb
fokozatot takar. A transzponalo rend-
szeru VFO kapcsolasokban az egyik
oszcillator hangolhato ds rendszerint
ez az alacsonyabb frekvenciajii, mig a
masik oszcillator kristalyvezerlesu a
stabilitas fokozasa erdekeben.
A vigerosito fokozat feladata a szuk-
seges nagyfrekvencias kimend telje-
sitmeny eldallitasa. Erre a celra nagy-
teljesitmenyu elektroncsoveket alkal-
maznak 10. . .100 W anoddisszpacio-
val, illetve nagy'teljesitmenyu es nagy-
frekvencias tranzisztorok is szerepel-
hetnek a korszeru kdsziildkekben.
A teljes amatdr addallomas felepi-
tdset erdsen leegyszerusitve mutatja a
7.4. dbra. Az abra CW ds SSB-iizem-
mddra alkalmas allomasan klasszikus
7.1. dbra. Szikratdviro add kapcsoldsa az l!)10-es evekbol.
A csiUapitott rezgisek kocetkezteben szeles frekvenciasavban
su gdrzott
7.2. dbra Csillapitatlan rezgeseket elodllito ivfdny-generdto-
ros tdviroadb kapcsoldsa az 1910-es evek vegerol. A billen-
tydzes a frekvencia eltoldsdval (FSK) torlent
149
7.3. abra. Taviro uzemu (CW-) addk kulonbozd elrendezese. Egyjokozatii kristalyvezerelt ado (a); ketfokozatii ECO-PA ado
hangolhato oszcillatorral (b); Ndgyfokozatu ado jrekvenciaketszerezo fokozattal (c); es kevero rendszerii VFO-val mnkodo tav-
iroadd (d)
7.1, abra. Amator addaUomds kulonalld
add- es vevokeszulekkel
elrendezesben kiilonalld vevokesziilek
es fiiggetlen addkesziilek talalhato. Az
antenna mind vetel, mind adas alatt
felhasznalast nyer az antenna-atkap-
csolbn keresztiil. Termeszetesen lehet
alkalmazni ket kulonalld antennat is,
de a vevo epsegenek vedelme erdeke-
ben akkor is sziikseges a vevordl lekap-
csolni a sajat antennajat adas alatt.
Oszcilkitorok
Triddaval kivitelezett Meissner-
kapesolasii oszcillatoit mi it at a 7.5.
abra. A kapcsolas jellemzoje a racskori
visszacsatold tekercs. A minden osz-
cillator-kapcsolasban megtalalhato
racskori csatold kondenzator (100 pF)
es racslevezeto ellenallas (47 kohm) a
csonek C-osztalyd munkapontot biz-
tositanak azaltal, hogy a diddat alkoto
racs-katdd elektrodak egyeniranyltjak
a racsra keriilo nagyfrekvencias jelet.
A racsaram (Ig) a racslevezeto ellen-
allason a katodhoz kepest negativ fe-
sziiltseget hoz letre a racselektrddan,
amely negativ elofesziiltseg novekvo
jelamplituddknal leszabalyozza a cso
atlagos meredekseget. A folyamatnak
az a kovetkezmenye, hogy az automa-
tikus elofesziiltseggel bird C-osztalyu
oszeillator nagyfrekvencias jele amp-
litvidd-korlatozast (limitdciot) szenved
es a rezgokoron merheto nagyfrekven-
cias jel amplitdddja egy allandd ertek-
re stabilizalddik A kapcsolasnak meg
jellemzoje az is, hogy a csatold teker-
cset ugy kell a cso anodjahoz kapcsol-
ni, hogy az anddon talalhato jel fazisa
180°-kal ellentetes legyen a racson ta-
lalhato jel fazisahoz kepest (ellenfazisu
idlapot). Ez a fazisforditas azert sziik-
seges, inert az elektroncsd is az adott
kapcsolasban 180 “-os fazisfordltast
7.5. abra. Meissner-fele oszeilbitor-
kapcsobis. Jellemzoje az anddkorben el-
helyezett parhuzamos rezgokor
hoz letre. Az anodrdl a racsra torteno
visszacsatolas csak ellenkezo menet-
iranyu, vagy forditott tekercsvegekkel
bekotott csatoldtekercs eseten lesz
pozitiv, es oszcillacio csak pozitiv
visszacsatolas mellett jon letre.
A Meissner-fele oszcillator-kapcso-
liisnak a tranzisztoros megfeleldjet mu-
7.6'. abra. Meissner-kapcsolasu oszeillator npn-tranzisztorral
7.7. abra. ElektroncsOves ECO-kapcsoiasu oszvdlator. A
A risszacsatolas a esd katddjarbl tbrtenik
150
100
7.8. abra. ECO-kapesoldsil oszeillator
bipolaris tranzisztorral. A bazis a rez-
gdkijri tekercs ledgazdsdra csatlakozik
tatja a 7.6. abra. Ez a kapcsoliis is
C-osztalyu munkapontban dolgozik.
A nagyfrekvencias jel limitaciojat a
tranzisztort lezarasba vinni igyekvo
azon negativ fesziiltseg hozza let re
(npn tranzisztoroknal), amely a bazis
— emitter didda egyeniranyftasaval
jon letre. Mivel a bipolaris tranzisztor
esak a bazisara vitt arammal hozhatd
kinyitott helyzetbe, a kapcsolasnal al-
kalmazni kell az A-osztalyu erdsitdk-
nel megszokott bazisosztd ellenallaso-
kat, vagy legalabb egy ellenallast a
bazis es a tapfesziiltseg kozott. Az
A-osztalyu beallltas jellemzd emitter-
kdri RC-komplexiimat oszcillatorok-
nal is eelszeru alkalmazni, bar ez nem
feltetele a mukodesnek.
Amator kesziilekekben gyakran al-
kalmazzak az elektron-csatolasu osz-
cilldtort, amelyet ECO (Electron Coup-
led Oscillator) rovidltessel szokas je-
lolni. Az elektroncsatolasii oszeillator
(7.7. ubra) jellemz6je a csd katodkore-
bol tor tend visszacsatolas. Mivel a csd
racsa es katodja kozott nines fazisfor-
< litas, a visszacsatolo tekercs menet-
iranya, illetve bekotese azonos lehet a
rezgdkori tekerccsel. Ez teszi lehetdvd,
hogy a visszacsatold tekercs el is hagy-
hatd, ha a csd katddjat a rezgdkori
tekeresnek egy kb. m=0,l. . .0,25 rne-
netszam-aranyanal letesitett leagaza-
sahoz kapcsoljuk. A leagazas fold feldl
inert helye (m) a csd meredeksegetdl
(S), a frekvenciatdl, a rezgdkor iires-
jarasi jdsagi tenyezdjetol (Qo), a rezgd-
kori kapacitastol es a racslevezeto ellen
allastol fiigg az alabbi keplet szerint:
mmin -
cao • C 3
s-q; W,
Az mmIn azt a minimalis erteku leaga-
zast adja, amelynel az oszcillacid meg
eppen fenntarthatd. A stabil oszcilla-
cid erdekeben celszerfi az mmln-nel
valamivel nagyobb erteken megva-
lasztani a tekercs leagazasat.
Az ECO-kapcsolas tranzisztoros
inegfelel6je a 7.8. dbran lathatd. Mivel
a bipolaris tranzisztorral kivitelezett
kapcsolasokban a tranzisztor bazis-
oldali Ьетепб impedanciaja legfeljebb
nehanyszor 100 ohm nagysagrendu, a
parhuzamos rezgdkor nagy impedanci-
at kepviseld „meleg” pontja nem kap-
csolhato kozvetleniil a tranzisztor ba-
zisara. Az impedancia-illesztes erde-
keben a rezgdkori tekercsen meg egy
leagazas sziikseges a bazis csatlakoz-
tatasara, amely termeszetesen az
emitter-leagazashoz kepest kozelebb
van a meleg ponthoz.
A bipolaris tranzisztorokkal szem-
ben a FET-tranzisztorok bemeneti
impedanciaja nagyon nagy es a csove-
kehez hasonldan 10 Mohm nagysag-
rendu, vagy ennel is lenyegesen na-
gyobb. Ez a nagy bemeneti impedancia
lehetdve teszi azt, hogy a tran-
zisztor gate elektrodajat, ugyanugy,
mint a esovek racsat, a rezgdkori te-
kercs legmelegebb — legnagyobb fe-
sziiltsegu — pontjara csatlakoztat-
hassuk, mint azt a 7.9. is 7.10. dbrdk
mutatjak.
Az amatdr kesziilekek leggyakrab-
ban alkalmazott oszeillator kapcsolasa
a Clapp-oszcilldtor kapcsolas. A Clapp-
oszcillator abban kiilonbozik az ECO-
tdl, hogy csoves esetben a rezgdkomek
a katodkori es racskori becsatlakozasi
pontjai nem a tekercsen, hanem egy
kondenzatorokbdl alld fesziiltsegosztdn
7.9. abra. ECO oszcilldtor n-csatornas
jFE'T-tranzisztorral. A jel kivitele a
rezgdkor rnegcsapoldsdrol is lehetseges
7.11. abra. Egycsoves Clapp VFO 3,5 MHz-es kimenettd. A nagyobb frekvencia-
stabilitas irdekdben a racskbr 1,75 MHz-en rezeg is a cso frekvenciakitszerezist
vigez. A billentyUzis a katddaram szaggatasaved van megoldva
7.10. abra. ECO kapesolds MOS-FET
tranzisztorral. A C-osztalyii eldfeszillt-
seget a dioda dllitja eld
talalhatdk (7.11. abra). A relativ
nagyerteku kondenzatorokbdl all6 C,
es C, alkotta fesziiltsegoszto hatasara
az a kedvezo hatas jon letre, hogy az
ezen kondenzatorokkal parhuzamosan
kapcsolodd elektroncsd (vagy tran-
zisztor) belsd instabil kapacitasai esak
kevesse tudjak befolyasolni a rezgdkor
rezonancia-frekvenciajat. Ennek ered-
menyekeppen ez a kapcsolas mutatja
a hangolhatd oszcillatorok koziil a
legnagyobb frekvenciastabilitast.
A pentddaval kivitelezett ECO,
vagy Clapp-oszcillatornagyfrekvencids
kimenete celszeruen a cso anodkore,
mert ez az elektroda a masodik racs
amyekold hatasa kovetkezteben meg-
lehetdsen jdl el van valasztva a frek-
venciat meghatarozd rezgdkortdl.Egy,
az anddkorhoz kepest lenyegesen ki-
sebb impedancian (kb. 100 ohm) a
esd katddjabdl is elvezethetd a nagy-
frekvencias jel a kovetkezd fokozatra.
Tranzisztoros Clapp-oszcillator kap-
esolasokat a 7.12. dbran lathatunk.
Egyeb ritkabban hasznalt LC osz-
cillator-kapcsolasok lathatok a 7.13.
dbran. Ezek az oszcillator-kapcsolasok
— csoves vagy tranzisztoros kivitel-
ben — a legkiilonfelebb helyeken for-
dulhatnak eld (pl. BEAT-oszcillato-
151
rokban stb.), de mindenesetre olyan
f'okozatokban, amelyeknek frekvencia-
instabilitasa nem dont6 jelent6segu
az osszekottetest illetoen. A kapcso-
lasok egyarant kivitelezhetok a klasz-
szikus elektroncsovekkel, vagy kor-
szeriien tranzisztorokkal. A csoves
kapcsolasokban szinte minden valtoz-
tatas nelkiil alkalmazhatok JFET
vagy MOS FET tranzisztorok a tiipfe-
sziiltseg megfelelo mc-rteku lecsokken-
tese eseten. Bipolaris tranzisztorok al-
kalmazasanal tekintettel kell lenniink
arra, hogy a tranzisztorok Ьетепб
impedanciaja relative alacsony es
vzert a baziselektroda csatlakoztatasa-
nal mindig alacsony impedancias pon-
tot kell kdpezni a rezgfikoron.
7.12. abra. Bipolaris npn es n-csatornus jBET-tranzisztorokkal kivitelezett Clapp-
oszcilldtor kapcsoldsok
Kristalyoszeillatorok
7.13. abra. Adbkiszulikekben ritkan hasznalt oszcilldtor-kapcsolasok. Kapacitiv
fesziiltsegosztasu Colpitts (a); ultraaudion kapcsolas (b); Schnell-kapcsolds (c) es
URH Jrekvenciakon luisznalatos tranzisztoros oszeillator kollektor-einitter vissza-
csaioldssal (d)
7.14. abra. KiilonbozO tokozdsu rezgdkristalyok 0,5.. .30 MHz rezonancia-frekven-
ciakkal
Az oszcillatorok frekveneiastabili-
tiisat elsodlegesen az alkalmazott rez-
gokor josagi tenyezoje hatarozza meg.
Ugyanis minel nagyobb josagu egy
rezg6kor, annal lazabb esatolasok en-
gedhet6k meg az aktiv elem (elektron-
cs6, vagy tranzisztor) file es ebbol ad6-
< loan az aktiv elemnek a billentyiizesnel,
vagy a tapfesziiltseg megvaltozasainal
fellepo iinpedanciavaltozasai kevesbe
hatnak vissza az oszeillator rezg6kore-
re. A rezgokorok josagi tenyez6jet
csak korlatozott mertekben lehet no-
vel™ jo minosegii vasmagok, csillam-
kondenzatorok es esetleg litze-hnzal
alkalmazasaval. Fgy 200 — 500 koriili
josagi tenyez6vel (Qo) bird rezg6k.".r
kimondottan jonak szamit es a Qo
erteke ezen szam foie csak kiveteles
felepitessel novelheto. Meg nagy josagi
i enyezdjii rezgokoroknel is megmarad
egy nemkivanatos frekvencia-instabi-
litas, amely a komyezeti homerseklet
ingadozasa kovetkezteben lep ' fel a
tekercs, illetve a kondenzator Ьбтёг-
sekletfiiggese eredmenyekent.
Egy kondenzator lemezei kozotti
eroterbe helyezett kvarckristaly (mo-
nokristalyos Si02) lemezke mechanikus
rezgeseket kepes vegezni a piezo-
strikcio elvenek alapjan. A kristaly
meretei az erdter fuggvenyeben meg-
valtoznak. A kristaly tomege (vastag-
saga) es rugalmassaga kovetkezteben
a vsiltoaramii er6terben egy adott
frekvencian inechanikai es ezzel
egyiitt elektromos rezonancia-jelenseg
lep fel, amely utdbbi jol indikalhato a
kristaly ket csatlakozasi pontjan. N6-
hany kristalytipus kiviteli formajat
mutatja a 7.14. abra.
A rezg6kristaly elektromos ekviva-
lens kapcsolasat a 7.15. abra mutatja.
Ha az ohmos soros vesztesegi ellen-
allastol eltekintiink (Rs), akkor a ha-
rom darab tisztan reaktiv elem kovet-
kezteben egy soros es egy parhuzamos
rezonanciat merhetiink. Az impedan-
cia abszolut ertekenek lefutasa a 7.10.
abran lathatd. Ennek a gorbenek meg-
felelden egy rezg6kristaly akar parhu-
zamos, akar soros LC-rezg6kort kepes
helyettesiteni. A soros es a parhuzamos
rezonancia-frekvenciak egymashoz ko-
zel helyezkednek el. A kristaly min6-
segetol es a felepitestdl fiigg6en a kris-
talyok josagi tenyezdje sokszorosa az
152
7.15. dbra. A ketelektrddas rezgokristaly
ekvivalens elektromos kapcsoldsa
LC-rezg6korenek es altalaban Q =
= 1000. . . 10 000 ertekek kozott van.
Az alacsonyabb soros es magasabb
parhuzamos rezonancia-frekvencia kd-
zott 50. . . 1500 Hz elteres szokott el6-
fordulni, az iizemi frekvenciatol es a
josagi tenyezotol fiiggoen. A kristalyok
tokjara felirt frekvenciaertek mindig
a soros rezonaneia-frekvenciat jeloli.
A rezg6kristalyokkal gyakorlatilag
barmelyik olyan oszcillator-kapesolas-
ban helyettesithetjiik az LC-rezg6kdrt,
ainelyben nines szukseg visszacsatolo
tekeresre. A 7.17. abra kapcsolasaiban
a kristaly a soros frekvencian rezeg.
A kapesolasokra jellemzo, hogy a
kristaly ezekben egy-egy soros rezgo-
kort helyettesit es a kristaly helyere
soros rezgokort teve az ismet iizem-
kepesse valna. Az amat6r gyakorlatban
legkedveltebb a kristaly-Clapp kap-
csolas, amelyben a kristaly a Clapp
kapesolasokra jellemzo latszdlag soros
rezgokort helyettesiti.
Gyakran alkalmazott kapcsolasi
mutat a 7.18. dbra. Ebben a kapcso-
lasban az erosfto elem szerepet ket
egymasutan kapesolt NAND-kapu a)
kotja. melyeknek egyiittes ftizisfor-
gatasa 0‘. Ennek kovetkezteben a
kapesolas a kristaly soros frekvenci-
ajan lesz gerjedokepes, ha a ket kapu-
aramkort az atbillenesi hatarig aram-
mal elfifeszitjiik a bemeneteken (be-
meneti ellenallasok).
Az LC-oszcilliitorok altalaban „nem
jol viselik el” a hillentviizest. ezert sok
7.76. abra. A ketelektrodds rezgokristaly
impedancidjdnak abszohlt erteke a frek-
rencia fiiggrenyeben
esetben nem az oszcillator-fokozatban,
hanem valamely hatrabb elhelyezett
fokozatban tortenik a szaggatas. A
kristalyoszcillatorok azonban eppen a
nagyfoku frekvenciastabilitasuk ko-
vetkezteben kozvetleniil is billentyuz-
hetok anelkiil, hogy az ad6 hangja
,,csipog6” lenne.
A 7.19. dbra parhuzamos rezonancia-
frekvencian mukod6 kristalyoszcilla-
tor-kapcsolasokat mutat. Ezek koziil
legegyszerubb a ,,Pierce”-kapcsolas,
amelynel a kristaly (vagy- egy parhu-
7.17. dbra. Kristdlyoszcillator-kapcsoldsok soros rezorumcia-frekveuciaual. Tran-
zisztoros Clapp (Clapp-CO) (a); emiUerkdrbe helyezett kristaly (b),‘ ECO-kapcsolds
a visszacsatolo dgban krisidly-stabilizdldssrd (c) es 2 ТГ kimeno teljesitmenyu krm-
tdlyvezerelt ado EL 84 elektroncsovel (d)
zamos rezgokor) az anod-rdcs, illetve
tranzisztoros esetben a bdzis-kollektor
kozott foglal helyet. A kapcsolasban
nines tekercs es ezert egyszerusege
miatt gyakran alkalmazzak alaren-
deltebb helyeken.
A Tl’TG (Tuned Plate — Tuned
Grid) kapcsolaiJnal a kristaly (vagy
egy parhuzamos rezgfikor) a cso racsa
es a fold koze, illetve a bazis es a fold
koze van kapcsolva. Az anod- vagy a
kollektorkdri impedanciat a kristaly
frekvenciajara hangolt rezgfikor kep-
viseli. A beget jedes az elektrodakapa
citason keresztiil (Ceg) jon letre.
A levalaszto fokozat
Az LC’-oszcillatorok meglehetdsen
erzekenyen reagalnak (a frekvencia
megvaltozasaval) az 6kel terhelo im-
pedancia ingadozasaira. A kapesolas
kimenete (alionnan a liasznos jel leve-
het6) visszahat a frekvenciat meghata-
roz6 rezg6korre es annak frekvenciajat
befolyasolja. Annak erdekeben, hogy a
visszahatas minel kisebb legyen, az.
oszcillator es a jelet felhasznal6 foko-
zat koze egy olyan fokozatot szokas
iktatni, amely tulajdonsagainal fogva
lecsokkenti a visszahatast. Ezt a fb-
kozatot idegen terminol6gia szerint
buffer vagy BU (iitkoztet6) fokozat-
nak is hfvjak.
Csoves kapesolasoknal rendszerint
egy pent6da, mint A-osztalyu er6sito.
1/2 SN7600 v
1/2 1 П Б 553
Г-“| X-t al 30 । и
“ ‘ЧСНЮ*4h-
- 1- 200
133k 14,7k 133k I 4,7k
JO 00 —
7.18. dbra. Oszcillator kapesolas ket
NAND-kapu dramkiirrel. A kapu-
dramkdroket a bemeneti ellenallasok az
dtbillenes halurdig kinyitjak
153
az oszeillatort kovetd levalasztd aram-
korben kettd, vagy esetleg tobb tran-
zisztor is szukseges lehet a hatasos
elvalasztas celjabdl.
7.19. abra. Parhuzamos rezmiancia-frekvencian mukodd kristdlyoszcilldtor-kapcso-
lasok. „Pierce”-kapcsolas bipolaris npn-tranzisztorral (a); tridda elektroncsovel
(b); TPTG-kapcsolds n-csatornas j FET-tranzisztorral (c) es elektroncsovel (d)
A VFO-egys^g
Az amator addkban azon fokozatok
osszeeseget szokas VFO-nak nevezni
(VFO = Variable Frequency Oscilla-
tor), amely egysegek egyiittesen allft-
jak eld a megklvant vegfrekvenciaju,
de kisszintfi nagyfrekvencias jelet.
Az SSB-VFO egysegek a CW-jelen
kiviil a modulacidt hordozd jelspekt-
trum eldallltasara is alkalmasak. Ket-
fele VFO-rendszert kiildnbdztethetiink
meg:
— egyenes rendszerii VFO-t es
— transzponald (keverd) VFO-t.
Az egyenes rendszeru VFO-k eseteben
az oszeillator frekvenciaja egesz szamii
hanyadosa is lehet az add vegfrekven-
ciajanak, ami azt jelenti, hogy az osz-
cillator jelebdl az add kimeno jele koz-
vetleniil (erdsitessel), vagy CW-iizem
eseten frek veneiasokszorozassal is nyer-
hetd.
Keverd rendszeru VFO-knal a han-
golhatd LC-oszcillator es egy kristiily-
vagy egy tridda, mint katddkdvetd a
leggyakoribb levalasztd fokozat (7.20.
abra). Mindket kapcsolasnal lenyeges
az A-osztalyii imuikaponti heal litas,
mert egy allandoan jelenlevd andd-
aram mellett a bemeneti kapacitas
gyakorlatilag nem valtozik. Ha ala-
csony impedancias pontra kell csatla-
koznunk (pl. koaxialis kabel, vagy bi-
polaris tranzisztor bemenete), akkor a
katddkdvetd kapcsolas, ha magas im-
pedanciajii pontra, akkor az erdsltd
kapcsolas alkalmazasa a cclszerftbb.
Felvezeto eszkozoknel (tranziszto-
rok) is a esovekhez hasonldan mindket
megoldas alkalmazhatd, mint azt a
7.21. abra mutatja. Meg kell jegyez-
niink azonban, hogy a ti anzisztorok a
belsd kapacitasokat tekintve a trid-
daklioz hasonlitanak es altaliiban mog-
lehetosen nagy biizis-emitter, vala-
mint kollektor-bazis kapaeitasokkal
rendelkeznek. Ezen ncmklvanatosan
nag\ hrlso kapacitrisok kovetkezteben
7.20. <ibra. A-osztalyii pentodds Icvdlaszto fokozat ohmos anodkbri munkaellendllas-
sal (a) es katodkiiveto leealaszto fokozat alacsony kimenli impedanciiiral (b)
л levataszto
°T
3xBF224
7.21. abra. Source-kiireto Icriilaszhi kapcsolas jFET-tranzisztorral (a) es Icvdlaszto fokozat ket npn-tranzisztorral (b)
1S4
7.22. tibra. Kulonbozo VFO-rendszerek
vazlatosfelepitese. Hgyszeru VFO levu-
laszto es frekvencialcelszerezo fokozaltal
(a); otsavos VFO tavirouzemre, egymas-
utan kapcsolt frekvenciasokszorozo foko-'
zatokkal (b); ke.ve.rt> rendszera VFO
CW-uzemre (c) es feererd rendszerii VFO
CW —SSВ uzemmodokra (d)
oszeillator frekvenciajanak kombina-
ciojabol hoz-zak letre а kimeno jelnek
megfelel6 frekvenciajii meghajto jelet.
A kevero rendszernek az az elfinye,
hogy minden egyes savra ugyanaz a
hangold LC-oszcillator alkalmazhat6
savvaltas nclkiil. Igy az abszoliit ertek-
ben (kHz-ekben) kalibralt skala min-
den egyes savon Azonos lehet. Ennek
megfelel6en a kristalyoszcillatorban
meghatArozott frekvenciaju es pontos
ertekii kristalyokra van sziikseg, alta-
laban savonkent 1 db-ra vagy esetleg a
2 MHz szeles 28 MHz-es savban 4 db-ra.
Nehany VFO-egyseg elvi tombvazlatat
mutatja a 7.22. abra.
A 7.23. abra egy egyszerii, 3,5
MHz-es VFO-kapcsolAst mutat, tran-
zisztorokkal kivitelezve. Elvalaszto
fokozatkent egy emitterkovet6b61 es
er6sit6b61 A116 fokozatpar szolgal. A ki-
men6 teljesitmeny kb. 1 W es igy a
VFO onalldan is hasznalhato QRP-
addkent a 80 meteres savban.
Bonyolult VFO-egysegek csak akkor
epithetok gazdasagosan ha nem csak az
adot, hanem egyideuleg a vev6t is el
tiidjak latni a veteli lokal-jellel. Ilyen
L1=10pH
L2 = 2,3pH
L3=23pH
L4-1,8pH
Ft =100pH
26me 20*0,1 litzc
0me ft ImmCuZ
20 me tflmmCuZ
17me j0"lmmCuZ
120me fg 0,12CuZS
0 6x12 N 10 vosmog
0 10x15N 10 vosmog
0 11,5 mm
0 1\5mm
4X12 N20vosmag
OA1160
.23. abra. Haromtranzisztoros VFO-kapcsolas 3,5 MHz-ез kimenettel. BFY 34 vegtranziszlorral a kitneno teljesilmmy
kb. 1 W, mig P 701 A-t alkalmazva kb. 2,5 W кйтепб teljesitmeny nyerheto
155
7.24. abra, Fix frekvencids (a) es hangolhato (b) PLL-aramkorrd szabtllyozott
VFO-k dvi elrendezese
esetben azonban a teljes berendezest
mar ado-vevonek hivjak. A kever6
rendszerfi VFO-egysegek jelentds kris-
talysziikseglete hatraltatja amator el-
keszitdsiiket.
A PLL-oszcillMor
Mint az eldzdkbdl lathatd, egy ama-
t<5r addkesziilek kimen6 jelenek frek-
venciajat a forgalmazas alatt nagyon
stabil erteken kell tartani. A kulonbozd
iizeinmddoknal a kb. 10 perees atlagos
leghosszabb forgalmazasi iddtartam
alatt (rovid ideju stabilities) az alabbi
frekvenciaelcsiiszasok (drift) enged-
het6k meg:
— taviro (CW)
— geptaviro (FSK)
— telefonia (DSB)
- telefonia (DSB-SC)
— telefonia (SSB-SC)
— televizid (SSTV)
Az ilyen merteku frekvenciaelcsiisza-
sok az osszekottetes alatt meg kiilono-
sebb bossziisag nelkiil utanhangolhatok
a vetel helyen. A 200 Hz-es (CW) frek-
venciaelestlezas a 28 MHz-es savban
±200 Hz
± 50 Hz
± 1 кН
± 100 Hz
± 100 Hz
± 100 Hz
л f/f„ = 7 • 10-*, durvan szamolva 1 - 10~s-
es rovid ideju stabilitast jelent. Ilyen
nagymerteku frekvenciastabilitas esak
kristaly vezerelt vagy legfeljebb egy j61
felepitett keverd rendszeru VFO-val
val6sithat6 meg.
A magas frekvenciakon (4 MHz-t61
felfele) — esetleg az iizemi vegfrekven-
cian — jaratott szabadonfuto LC-osz-
cillatorok frekvenciaja stabilizalhat6
az ligynevezett PLL-aramkorok segit-
segevel. A PLL rovidites a „Phase
Locked Loop” (faziszaxt hurok) meg-
nevezesbdl adddik, es azt a folyamatot
takarja, hogy egy szabadonfuto oszcil-
lator frekvenciajat es jelenek fazisat a
PLL-rendszer egy referencia-frekven-
cidhoz koti. Ez a referencia-frekvencia
lehet egy kristalyoszcillator vagy egy
nagy stabilitasu LC-oszeillator jele. Egy
fixen rogzitett es egy hangolhato PLL
aramkort. mutat a 7.24. abra tombvaz-
lata.
7.25. abra. PLL-oszciUator kapcsolas 0,5 MHz-es raszierjrekvenciak kristdlypontossagu dSdllilasara. Az oszeillatort hangol-
va 0,5 MHz-enkintfdzisrdgziiett aUapotjon litre a kristaly harmonikus-jeleihez. A mukodes kb. 25 MHz-ig szabalyos, efelett
egyre csokken a megfogdsi tartomany
156
A VCO-val jelzett oszcillator allitja
eld a kimen6 RF-jelet (VCO = Vol-
tage Controlled Oscillator). A VCO egy
olyan szabadonfuto LC-oszeillator,
amely egy varikap-diddan keresztiil
egyenfesziiltsdggel hangolhatd. A han-
gold egyenfesziiltsdget a fazisdetektor
allitja eld ds ez a fesziiltseg egy egyen-
aramii erdsitdn keresztiil jut a varikap-
diddara. A I’LL-aramkori hurok az
AFC-aramkorok elven mukodve sza-
balyozza a VCO frekvenciajat ugy,
hogy frekvencia- es fazisazonossag ese-
tdn a rendszer nyugalomba keriil.
A frekvencia megfogasakor a VCO frek-
venciaja egeszszamu tobbszordse a
referenciajel frekvenciajanak es azzal
Jaziszart allapotban van. A fazisdetek-
tor mint egy „egyenaramu kimenetu”
(ez a KF) szimmetrikus keverdкарено-
las a „megfogast" megeldzden a ket jel
kiilonbsegi frekvenciajat hozza letre
(n fx±fw), amely olyan iranytl FM-
modulacidt okoz a VCO-ban, amelynek
hatasara a kozepes frekvencia kozeledik
a referenciajel n-szeresdhez. A ket
frekvencia talalkozasakor mar csak a
ket jel egymashoz viszonyitott fazis-
helyzete adja a szabalyozdfesziiltseget.
7.26. abra. Diddas frekvenciaketszerezo
kapesolas
A PLL-oszcillatorok (VFO-k) eld-
nye, hogy a VCO a vdgfrekvencian is
iizemben tarthato ds csak egyediil ez a
jel jut ki a felhasznald Aramkor fele,
keveresi ds egyeb kombinacids terme-
kek nelkiil.
Az aramkorokben a referencia-frek-
veincia n-szeresdnek eldallitasa szeles-
sAvti vag6 aramkorokkel (diddakkal) is
lehetseges, de a tillvezerelt fdzisdetek-
tor is ellathatja ezt a feladatot.
A 7.25. abra egy egyszeru, PLL-elven
mukodd oszeillatort szemldltet.
A frekvenciasokszorozd fokozatok
Tobb savos egyenes rendszeru addk-
nal, de meg keverd rendszerueknel is
sziikseg van frekvenciasokszorozd fo-
kozatokra. Valamely nem linearis ka-
rakterisztikaju elemre vezetett alap-
frekvencias szinuszos jel a kimeneten
harmonikustartalommal fog megjelen-
ni. Nemlinearis elemkent diddat, tiil-
vezerelt tranzisztort, vagy elektron-
csovet lehet alkalmazni. A frekvencia-
sokszorozas jellemzdje a C-osztalyd
iizemmdd. Hyen beallitasban a non-
linearis elemen atfolyd aram az alap-
(meghajtd) frekvencia periodicitasaval
meg van szaggatva de a megszakitasok
ideje alatt az aram erteke zerus. A ki-
alakuld araimpulzus-sorozat szamos
harmonikus komponenst tartalmaz,
amelyek koziil a felhasznalni szandd-
kozottat egy rezgdkdr, vagy szfirdkdr
segitsegevel ki lehet valasztani.
7.27. dbra. Tranzisztoros ketszerezo ellenutemu bemenettel es
egyi'itemu kimenettel
7.29. dbra. A lezardson tfflra elofeszitett elektroneso (vagy
tranzisztor) kimeno (anod- vagy kollektor-) агата keskeny
impulzusokkd valik. Ezen impulzussorozatnak jelentos
luirmonikustartalma van mind a pdros, mind a pdratlan
harmonikus-frekvencidkon
7.28. abra. Frekveneiasokszorozo kapesolas pentoda elek-
troncsovel. A C-osztdlyu optimdlis munkapont a 10 kohm-
os potenciomelerrel dUilhaio be. Az anodkori rezgdkort a
racskor frekvenciajanak 2 —3 — 4-szeresere kell lehangolni a
kivant sokszorozdsi szdmtol fiiggoen
7.30. dbra. Tranzisztoros harornszorozo fokozat. A kollek-
torkorben sdvszuro zarja ki a nemkivant liarmonikus-
komponenseket
157
Meghajto fok.
7.31. abra. J meghajto fokozat anodja e'e a vegerosito cso racsa kozotti csatolas egy
lehetseges modja
A legegyszeriibb frekveneiaketsze-
rezo ket diodaval mi'ikodik (7.26.
abra) a ketutas egyeniranyitok minta-
jara. Ennek jellemzfije az ellenutemu
vezerles es az egyiitemil kimenet. A
kapcsolas ket tranzisztorral is kivitelez-
het6 a 7.27. abra szerint.
A frekvenciasokszorozok klasszikus
kapcsolasa a 7.28. abran lathato. Az
erosen lezarasba el6feszitett nagy-
meredeksegii pentoda anodaramanak
kinyitasat a meghajto f0 frekvencias jel
vegzi (7.29. abra). Az anodkorben
megjeleno keskeny impulzusszeru
anddaramlokesek sorozata egyarant
tartalmaz paros es paratian harmo-
nikus-komponenseket. A 2., 3. vagy 4.
harmonikus kivalasztasa az anodkori
rezgdkorrel tortenik. Egy’ fokozattal
7.32. libra. Meghajto es vegerosito fokozat kozotti lehetseges csatolasi modok. Zar6~
koros csatolas (a); csatolas anodkori csatolotekerccsel (b). А „П" illeszto tag a maga-
sabb frekvenciaja savokban (21—28 MHz) hasznalatos, nagy bemeno kapacitasu
vegerosito csovek eseten (c). A kimeno jel tisztasaga szempontjdbol legkedvezobb a
sdvszuros csatolas (d)
negyszeresnel nagyobb sokszorozast
nem szokas letrehozni, mert a fokozat
altal szolgaltatott kimen6 jel szintje a
sokszorozasi szam ndvekeddsevel egyre
csokken. Haromszorozasnal As meg
inkabb a negyszerezesnel celszerii a fo-
kozat kimeno (anod- vagy kollektor-)
koreben savszurdt alkalmazni, a rela-
tiv kdzel eso nemkivanatos harmoni-
kusok kiszuresere (pl. negyszerezesnel
a 3. es az 5. harmonikus).
Tranzisztorral kivitelezett sokszo-
rozo kapcsolast mutat a 7.30. abra.
A fokozat sajat maga allitja el6 a
haromszorozashoz sziikseges optimalis
elfifesziiltseget, amely lez.ard el6fe-
szultseg reszben a bazis-emitter didda
0,7 V-os nyitdfesziiltsegebdl, reszben
az emitterkori RC-komplexumon el6-
alld egyenfesziiltsegbol jon letre. A fo-
kozattal termeszetesen ketszerezni es
negyszerezni is lehet a megfelelo kollek-
torkori rezgfikor alkalmazasaval.
A meghajtd fokozat
Meghajto fokozatnak azt a fokozatot
nevezziik, amely a VFO, vagy vala-
mely kisszintu es utolso sokszorozd es a
vegfokozat (teljesitmenyerosito foko-
zat) kozott foglal helyet. Szerepe az,
hogy elegendoen nagy teljesitmennyel
hajtsa meg a vegerdsftA fokozatot.
A meghajto fokozat SSB-iizemmodban
is dolgozo adoknal — hasonloan a veg-
erosit6 fokozathoz — sziiksegszeruen
linearis mtikodesu, ami azt jelenti,
hogy A, vagy legfeljebb B-osztalyii be-
allftasban dolgozhat. C-osztalyu (nem
linearis mukodesu) meghajto fokozat,
vagy olyan meghajto, amely egyben
sokszorozo is, csak kizarolag CW-
iizernu adokban alkalmazhato.
A 7.31. abra egy csoves meghajto fo-
kozatot mutat a vegerosito fele kiepi-
tett csatoloelemekkel. A meghajto fo-
kozatnak elegend6en nagy teljesitmeny-
tartalekkal kell rendelkeznie akkor, ha
a veger6sit6 a racsararnos tartomanyba
is be van vezerelve. Az SSB-iizemmod-
hoz sziikseges linearitas elerese crdeke-
ben racsararnos vegcrositok eseten a
meghajto fokozatot eloterhelo ellen-
dlldsseA szokas ellatni.
A 7.32. abra elektroncsoves fokoza-
tok kozotti csatolasi megoldasokat
mutat. A kimen6 jel tisztasaga (zavaro
jelkomponensek kiszfirese) szempont-
jabdl legjobb a savsziir6s csatolas, de
ennek savvaltasa meglehetosen nehez-
kes . A vcgfokozat racsoldali bemeno
ellenallasa kiilonosen a inagasabb
frekvenciajii savokban (21 es 28 MHz)
aranylag alacsony (1...20 kohm) es
ezt а Ьетепб ellenallast meg csokkenti
a fellepo racsaram is. Ebb61 adodik az,
hogy nem csak a tranzisztorok, hanem
az elektroncsovek nagyfrekvencias ve-
zerlesehez is teljesitmenyre van sziik-
seg.
Neutralizalt foldelt katodti vegerfi-
sito triodak meghajtasahoz (racsaram-
mal) a kimen6 nagyfrekvencias telje-
sitmenynek kb. a i0°o-a sziikseges a
racsoklalon, mig pentddak vagy tetro-
dak meghajtasahoz 2. . .5%-nyi meg-
hajto teljesitmenyre van sziikseg.
A 7.33. abran tranzisztoros fokozatok
kozotti csatold haldzatok lathatok.
A tranzisztorok relativ nagy bazis-
emitter kapacitasa es a 0,5. . .50 ohm
tartomanyba es6 ohm-os bemeneti
ellenallasuk a csoves aramkoroktfil el-
tei-б csatolasi modokat tesznek sziiksc-
gesse.
A vegerosito (teljesitmenyerosito)
fokozat
A roviilhullamii arnator adok veg-
erosit6 fokozataiban nehany kivetelt61
eltekintve ma meg elektroncsbveket
alkalmaznak. A 20 W alatti teljesit-
menyek ma mar egyszerii modon el6-
allithatok tranzisztoros fokozatokkal,
158
7.33. abra. Csatolo aramkbrok tranzisztoros fokozatok kozott. Csatolotekercses kivitd
(a), leagazasos (b), pi-illeszto aramkor (c) es megosztott tekercsu rezgokor (d)
7.34. abra. Kulbnbbzo teljesitmenyu adocsbvek amator keszuUkek szdmdra. Balrol
jobbra: E 81 L; EL 803; PL 504; QZ 06/20; 6 L 6; 807; RS 1003. Az ezen csbvek-
kd derhdo nagyfrekvencias kimeno tdjesitmeny 2 W es 100 W hatdrok kozott van
ha a megfeleld tranzisztortipus rendel-
kezesre all. Az 50 — 100 — 200 W-os
кйпепб nagyfrekvencias teljesitme-
nyek eldallitasa ma meg esak elektron-
csovekkel gazdasagos. A nagyfrekven-
cias teljesitmenyer6sit6 csovek esak
annyiban kiilonboznek a hangfrekven-
cias es TV sorelterfto tipusoktol, hogy
bels6 amyekolasuk reven az an6d-racs
kapacitasuk (Cag) kisebb.
A veger6sit6 fokozat mfikodcsere az
egyik legjellemz6bb adat a fokozat
hatasfoka, arnelynek erteke a csd es az
aramkor tulajdonsagaitol fiiggoen a
gyakorlatban
Г] = 0,5.. .0,7
ertek kozott szokott lenni. Ez azt jelen-
ti,. hogy a fokozatba bevezetett egyen-
aramuan6d-teljesitmenynek0,5. . .0,7-
szerese vehet6 ki nagyfrekvencias
teljesitmenykent az antenna taplaliisa-
ra.
Az adokat a vegfokozat teljesitme-
nye szerint szokas kategorizalni, vagy
а Ьетепб egyenaramii an6dteljesit-
meny, alapjan. A lehet5 legnagyobb ki-
meno nagyfrekvencias teljesitmeny
erdekeben a cso beallitasanal a legna-
gyobb hatasfok eleresere kell toreked-
ni. A legnagyobb hatiisfokot a C-osz-
talyii bedllftas adja, amelynel a es5
hatasfoka (esak a cs6) elerheti a
78%-ot is. A C-osztiilyii vegerdsito
esak taviro vagy FSK-iizemm6dban
hasznalhato. Az SSB fonia iizemmod
nagyfokii amplitudd-linearitast ige-
nyel, amely esak A- vagy B-osztalyii
beallitassal erheto el. Mivel az A-osz-
talyu beallitas hatasfoka esak legfel-
jebb 50%, minden SSB-iizemben is
mfikodd vegerfisitd fokozat B-osztalyu
munkaponttal dolgozik, kb. 60...
65%-os hatasfokkal.
A vegerositd csovek lehetnek trio-
diik, tetrodak vagy pentodak. A kap-
csolas foldelt katodii vagy fiiblelt racsii
lehet. A foldelt katodii elrendezes mel-
lett a relativ nagy impedanciajii raes-
kor konnyen kivezcrelhetd, mig a fol-
delt riicsii kapcsolas kisimpedanciajii
kat6d-bemenete meglehetosen nagy
vezerld teljesitmenyt igcnyel. Foldelt
racsii fokozatokat eppen a nagy meg-
7.35. abra. Foldelt katodii vegerSsito fokozat tank-korrd. A
kimeno tdjesitmeny kb. 60 W
7.36. abra. Az anodkori optimdlis terhdo ellenallds egye-
nese a cso anoddram — anodfesziiltseg karakterisztikaja-
ban
159
7.37. dbra Soros rezgokorrel kihangolt
antennakor
haj toteljesitmeny-igdny kdvetkezteben
inkabb valamely mar meglev6, de nem
elegendd teljesitmenyfi add „megfeje-
lesere” dpitenek, elsosorban versenye-
ken valo alkalmazasra. Ezeket az
ilyen celra epiilt teljesitmenyerdsito
egysegeket a repiilestechnikatol at-
vett miiszdval „utandgetoknek” (af-
terburner) nevezik.
A 7.34. dbrdn nehany aa amatdr
gyakorlatban eldforduld kozepes telje-
sitmdnyii adocsovet mutatunk be.
A 7.35. abran foldelt katddu, pentd-
<laval kivitelezett vegerdsito fokozat
lathato. A B-, vagy C-osztalyii munka-
pont a vezdrldracs eldfesziiltsegevel
allithatd be. A B-osztalyii (linearis)
iizemmod eseten az RF meghajtas nel-
kiili „nyugalmi” anddaram a teljes ki-
vezerleshez tartozo anddaramnak
10. . .20%-ara allitandd be
A esd anodkordben egy tigynevezett
,,tank”-kor kdpviseli a vivdfrekvencias
niunkaellenallast. A csobdl kiveheto
maximalis teljesitmeny eldrese erdeke-
ben a esonek optimalis erteku andd-
kori munkaellen<ill;isra kell dolgoznia.
B-osztalyii munkapont esetdn (es ko-
zelitoleg C-osztalyii beallitas esetdn is
az optimalis anodkori impedaneia:
It f mm
'^nopt — £ _.
lap
ahol Raopt az optimalis anddkori iin-
pedancia (kohm), Ut a fokozat anod-
tapfeszilltsege (V), Umjn a esd andd
hatarfesziiltsdge (V) ds Iap az andd-
csiicsaram (mA)
A esd csucsarama (lap) csak a karakte-
risztikabol hatarozhatd meg, mig az
anodegyenaram (I„) muszerrol is le-
olvashato. Az anod-csdcsaram es az
anodegyenaram kozott B-osztalyii
iizemmodban az alabbi osszefiiggds
van;
la = (0,3. . .0,45)-Iap
Az optimalis anddkori munkaellenallas
az anodegyenarammal kifejezve;
Ut Upiip
R»opt = (0.6...1) — -
la
A kivezerldsi viszonyokat es az optima-
lis anddkori impedanciat a esd karakte-
risztikajaban a 7.36. dbra mutatja.
Az UlniI1 jiltalaban 30. . .100 V erteku
szokott lenni a esd tipusatol fiiggden.
Az antenna altal kdpv iselt impedan-
ciat a esd anodkorehez illeszteni kell.
A 7.35. abra kapcsolsisaban az illesztest
az LR es La egymashoz szorosan csatolt
tekercsek menetszamainak aranya adja
az alabbi keplet szerint:
nR , / R
aopt
a = — = I/--------
ttA F i%nt
ahol a a menetszam-attetel ds Rant
az antenna impedanciajanak ohmos
ossze tevdje.
Az anodkori hangold kapacitas (forgd-
kondenzator) optimalis erteke fiiggve-
nye az iizemi frekvencianak es az andd-
kori optimalis terheldellenallasnak az
alabbi osszefiiggds szerint:
3200
C, =-------
f Rnopt
(pF) (MHz) (kohm)
Ez az osszefiiggds nem csak a tank-
kor, hanem a л-illesztd tag anddoldali
kapacitasanak meghatarozasara is al-
kalmazhatd.
Ha az antennatekercs (LA) nem hoz-
hato szoros csatolasba a rezgdkori te-
kerccsel (Le), akkor celszeru az anten-
nakort egy soros kondenzatorral rezo-
nanciara hangolni (7.37. dbra). Igy
savszuro keletkezik, aminek az az eld-
nye, hogy a 4 db reaktans elem kovet-
keztdben a harmonikusokra fokozot-
tahb csillapitast ad.
Az amatdr addknal leginkabb elter-
jedt anddkori illeszto aramkor az
tigynevezett Collins-szuro, vagy mas-
neven pi-illesztotag (7.38. dbra). Ez az
illesztd aramkor egy rezonans alul-
ateresztd szuro harom reaktans taggal.
Az attetel (a) es aC, kapacitas az eld-
zoek szerint szamithatd, mig a Ct ki-
rnend oldali kondenzator kapacitaserte -
ke az altibbi keplettel hatarozhatd meg
3200
C,=--------
f-RBm
(pF) (MHz) (kohm)
7.38. dbra. 100 IF-os btsavos vigerositb fokozat kapcsolasi rajza. Az anMkorben
sdvonkent atkapcsolhato Collins-szuro taldlluitb
A kondenzatorok kapacitasaranya
az attetel negyzetdt adja. Ebbdl a C,
erteke:
C.=C,.4r~ =C.-a’
Ram
A fenti kepletek Qt=20 terhelt kor-
jdsagi tenyezd esetdn ervenyesek,
illetve az adott ertdkekkel 20-as jdsagi
tenyezd all be. A pi-tag tekeresenek
induktivitasa:
Rant
L =-------a-0M -10«
40-f’C,
(/zH) (kohm) (MHz) (pF)
Az illesztotag masodik kondenzatora-
kent is forgokondenzatort alkalmazva
szdlsdseges impedanciaval biro anten-
nak illeszthetdk a vegerdsitd csdhdz.
A C, kondenzatorral az antenna impe-
danciajfinak reaktans komponense (in-
duktiv vagy kapacitlv osszetevdje) is
kihangolhatd. Ezaltal a pi-tag kiilo-
nosen alkalmas a hullamhosszhoz ke-
pest nagyon rovid (short-wire) es
nagyon hosszli (long-tv ire) mmtezellen
antennak kihangolasara.
Az 50 es 75 ohm hullamellenallasii
koaxisilis antennakabelek illesztesehez
meglehetdsen nagy Cs kapacitas sziik-
sdges, amely nem minden esetben va-
Idsithatohatd meg forgdkondenzator-
ral. Ilyen esetekben a C,-t kapcsolha-
tora kell kivitelezni.
A fiildeltracsu kapesolas
Abban az esetben, ha relativ nagy
meghajtd teljesitmeny all rendelkeze-
siinkre, alkalmazhatjuk a 7.39. dbrdn
bemutatott kapcsolast. A foldeltra-
csii erdsitd triodakkal is jol kivitelez-
heto, mert a foldelt vezerloracs hata-
sosan amydkolja a fokozat be- es ki-
menetet egymastol ds igy nem sziik-
160
7.89. abra. Foldeltracsii triodaval kivitelezett otsavos vigfokozat. А сзб futdse bifi-
larisan tekercselt futfikori fojt6tekerccsel van megoldva. A kivehet6 nagyfrekvencias
teljesitmeny kb. 400 W
edges neutralizaciot alkalmazni. A fo-
kozatra jellemz6 a relativ alacsony be-
mend impedancia, arnelynek erteke a
katodon mdrve:
Rbe = (1...2).|
о
ahol S a cs6 meredeksege (mA/V) ds
Rbe a bemeno ellenallas (kohm).
Mivel a modem csoveknel az S rneg-
lehetosen nagy crtek (10. . .20 mA/V),
azert a fokozat bemenete kozel opti-
malis illesztest ad az 50 ds 75 ohmos
koaxialis kabelekhez.
7.40. abra. Teljesitm6ny-er6sit6 foldeltracsii tetrddaval. Az antennakorben irdnycsa-
tolokkal indikalhato a halad6 is a reflektdlt teljesitmeny. A kimenb teljesitmeny kb.
450 W
A foldeltracsii fokozat meghajtd fe-
sziiltsege hozzaadddik a csd anodfe-
sziiltsegehez es ezert azt mondhatjuk,
hogy a meghajto teljesitmeny hozza-
adddik a kimend teljesitmenyhez. Fol-
deltracsii kapesolasban tetrddak es
pentodak is alkalmazhatdk a 7.40.
abra szerint, szokasosan kivitelezett
segedracs kori elemekkel.
Amatorok gyakran alkalmazzak a
7.41. abra kapcsolasat akar egyetlen,
akar tobb parhuzamosan kapcsolt
elektroncsdvel. A kapcsolas szokatlan-
taga abban rejlik, hogy a ket elsd race
(Gt es G,), vagy esetleg a harmadik
racs (Gj) is egyontetuen a foldre van
kotve. Igy a csd olyan triddakent mii-
kodik, arnelynek racs-eldfesziiltseg nel-
kiili nyugalmi anddarama kozel zeros
drtekii, illetve nagyjabdl pont annyi,
mint amennyi a linearis B-osztalyd
mukodeshez sziikseges. A nyugalmi
anodaram az anodfesziiltsdgtdl erdsen
fiigg es igy nagyobb anddfesziiltsegdk-
nel (pl. 800. . . 1000 V) eldfesziiltsdget
is kell a csoveknek biztositani.
Adoesovek parhuzamos kapesolasa
Gyakran fordul eld, hogy a sziikse-
ges nagyfrekvencias kimend teljesit-
meny egyetlen csdbdl nem vehetd ki,
nagyobb disszipacidjii csd viszont nem
all rcndelkezesiinkre. Ilyenkor kettd,
vagy tobb azonos tipusii elektroncsd
parhuzamos kapcsolasaval novelheto a
kimend teljesitmeny. Elmeletileg a
csovek szamaval aranyosan novekszik
a kimend teljesitmeny, de a esdpara-
meterek szonisa, valamint a megnove-
kedett elektrodakapacitasok miatt a
gyakorlatban mindig kb. 10...20%-
kal kisebb teljesitmeny nyerheto,
mint azt varnank.
A parhuzamos kapcsolas a megfeleld
elektrddak osszekoteset jelenti. Sajnos
azonban, hogy az dsszekotd vezetekek
induktivitasai az elcktrodakapacita-
sokkal ultra-frekvenc ids rezgbkoroket
kepeznek es a rendszer az igy meghata-
rozott magas frekvenciakon gerjedesre
hajlamossa valik, esetleg egycrtelmG-
en be is gerjed. A begerjedes megaka-
dalyoziisara a relativ alacsony uzemi
frekvenciakon a parhuzamos kapcso-
las kialakitasa mellett az dsszekotd
vezetekek altal kepviselt URH rezgd-
koroket ohmos ellenallasokkal erdsen
csillapitani kell. Ezen megoldasra mu-
tat peldat a 7.42. abra. Az elektrddak
(racs es anod) nehany menetes URH
fojtdtekercsekkel vannak a bemend es
kimend vezetekekhez csatlakoztatva,
amely fojtdtekercsek jdsagi tenyezdji't
(Q) egy-egy kiserteku parhuzamos el-
lenallas rontja le olyan alacsony
szintre, hogy URH-begerjedes ne tud-
jon fellepni.
A csovek parhuzamos kapcsoliisanal
a bemeneti es a kimeneti kapacitasok
is megnovekszenek, esetleg olyan nagy
mertekben, hogy a 28 MHz-en vald
iizem eseten mar elfogadnatatlanul
kis meretii racskdri vagy anodkori
tckercsek adddnak. Ennek kivedese
esak egyetlen, de nagyobb teljesitm6-
nyii adocsovel lehetseges.
Ncutralizalds
Bar ma mar a rovidhullamii amatdr
adokban nem hasznalnak tridda veg-
erositd csovet (kiveve a foldeltracsii
fokozatokat), megis meg kell emlite-
niink a neutralizacio — masneven sem-
legesites — mechanizmusat. A nagy
andd-racs kapacitasii sorelterito cso-
vek, illetve azok a csovek, amelyek
nem RF-iizemre kesziiltek, nem tartal-
161
7.41. abra. Parhuzamosan kapcsolt szines-TV sorvigcsdvek ftildeltracsii kapcsolas-
ban. A kimeno teljesilmeny kb. 400 W. Az anodfeszulisdg 800 V-ra valo csokkentise
eseten a vezirloracs is lefoldelheto. Ilyenkor a kimenb teljesitminy 280 W
maznak bels6 amydkolast es igy a pen-
tdda felepites ellenere is nehany pF-os
anod-racs kapacitassal is birhatnak.
Ezen nemkivanatos belsd kapacitas
pozitiv visszacsatolast kepes letrehozni
a nagyimpedanciaju bemenet 6s ki-
menet kozott. Ez begerjedeshez vezet-
het a csatlakozd rezgdkorok frekven-
ciajan.
Az anod-racs kapacitas (Cag) hata-
sanak sernlegesitcsere mutat megolda-
sokat a 7.43. abra, tank-korrel kivite-
lezett fokozatok eseteben. A neutrali-
zalas lenyege az, hogy a cs6 racsan a
neutralizalo kondenzatoron keresztiil
odavezetett ellenfazisu jellel ki lehet
oltani a Cag belsd kapacitason erkezd
jelet. Az elienfazis letrehozasa torten-
het racsoldali, vagy anodoldali fazis-
forditassal. A neutralizalas a Cjj-en ke-
resztill hidkapcsolasban tortenik, mint
azt a 7.44. abra mutatja. A kapacitiv es
induktiv tagokat tartalmazd hid ki-
kenysiget az eUendllasokkal csiUapitott
URH (пёкапу menetes) fojtitekercsek
akadalyozzak meg
egyenlitesekor a racsra nem jut vissza
a kimenetrdl jel.
Collins illesztd taggal ellatott veg-
erdsitd fokozatok is neutralizaciora
szorulhatnak. Ilyen esetben az an6d-
oldali fazisforditast a pi-szurd dnmaga
elvegzi a megosztott kapacitasai (C,
es C,) reven. A kapcsolast a 7.45. abra
mutatja.
A tranzisztoros v^gerosito fokozat
Bdr a nagyfrekvencias teljesitmeny-
erdsitd tranzisztorok nehezen hozza-
ferhetok az amatdrok szamara, elter-
jedesiikkel szamolnunk kell. Nehany
watt kimend teljesitmcnyre mar tobb
kapcsolas jelent meg a hazai szakiro-
dalomban, olyan kapcsolasok, arnelyek
megepitett kcsziilekeket takamak es
egyikiik-masikukban elerhetd tran-
zisztorok szerepelnek.
Altalaban ervenyes az a megallapi-
tas, hogy az erdsitd tranzisztor hatar-
frekvenciajanak 3. .. 5-szor nagyobb-
nak kell lenni a fokozat iizemi frek-.
venciajanal. Foldelt emitteres kapcso-
lasban az fp, foldelt bazisu kapcsolas-
ban az ft hatarfrekvenciaval kell sza-
molnunk. A ket mennyiseg kozott az
alabbi az osszefiigges:
fi^htt-f/j
vagy
ahol hM a tranzisztor alacsonyfrekven-
cias aramerdsitesi tenyezdje (fl)
A foldelt bfizisu kapcsolas
Mivel a foldelt bazisii kapcsolasban
nagyobb a tranzisztoros fokozat ha-
tarfrekvenciaja, konnyebb talalni eh-
hez a megoldashoz nagyobb teljesit-
menyti tipusokat. A 7.46. abra egy fol-
delt bazisu B-osztalyu erdsitdt abrazol.
A kapcsolasra jellemzdek a latszdlag
soros rezgdkorok. A tranzisztor emit-
7.43. abra. Foldelt katodH, triodas vigerSsito fokozat ket kiilbnfile neutraliz&cicja: racsoldali(a,) 4s anodoldalifazisforditas (b)
162
Q-. RACS Cn-Co9 A-
7.44. abra. A neutralizacio hidkapcso-
las kiegyenlilisen alapszik. Kiegyenlilett
allapotban a kimenet nem hat vissza a
bemenetre. Az ekvivalens kapcsolas rdcs-
oldali fazisforditas eseten (a) is anodol-
dali fazisforditdsndl (b)
7.46. abra. 28 MHz-es, foldelt bazisii
tranzisztoros vegfokozat. A munkapont
a 100 ohmos potenciomiterrel szaba-
lyozhato
7.45. abra. Collins-szilrCvel kivitelezett foldelt katodii penlodas viger6sM fokozat
neutralizacioja. A fazisforditast a rezonanciara hangolt рг-вгйгб automalikusan
letrehozza
ter-oldali bemend impedanciaja a
BUY 12 eseteben 1...5 ohm koriil
van. Igy a bemenetre kapcsolt soros
rezgdkor tulajdonkeppen illesztesi fel-
adatot lat el az 50 ohmos kabel es a
tranzisztor kozott. A tranzisztorok
emitter-oldali bemenete anehany ohm-
ot kitev6 valds ellenallas mellett jelen-
tds nagysagii pdrhuzamos kapacitast
is kepvisel. Egy foldelt bazisii tran-
zisztor ekvivalens kapesolasa lathato a
7.47. dbran. А Сев kapacitas (a bAzis-
emitter dioda retegkapacitasa) a
100... 500 pF-ot is elerheti nagyobb
tranzisztorokndl. Ugyancsak jelentds
а Сев kollektoroldali kapacitas is,
amely a kimeneti rezgdkor parhuza-
mos kapacitasakent ertelmezhetd.
A 7.46. abra kapcsolasabol kb.
3... 5 W hasznos kimend jel nyerhetd
a 7 MHz-es savban, mfg 3,5 MHz-en
a fokozat tobb mint 10 W teljesit-
menyt szolgaltat a neki megfeleld rez-
gdkori elemekkel.
7.47. abra. A foldelt bazisii tranzisztor
helyettesM kipe a bemeneti is kimeneti
impedanciakkal
7.48. abra. 1 W кгтепб tdjesitm^nyH foldelt emitteres vigfo-
kozat
7.49. abra. Szilessdmi vegerdsito fokozat foldelt emitteres
kapcsoldsban. A sziles saw! illesztest az 1:1 attitelu toroid-
transzformatorok biztositjdk
163
A foldelt emitteres kapesolas
Azoknal a tranzisztoroknal, ame-
lyeknel az fT hatarfrokvencia az iizemi
frekvencianAl lenyegesen nagyobb, jdl
alkalmazhato a foldelt emitteres kap-
csolAs. Ebben a kapcsolasban ugyanis
a fokozat teljesitmdnyer6sitese (Pri/
Pbe) nagyobb, mint a foldelt bazisd
kapcsolasban. Foldelt bazisii kapcso-
lasban 4... 8 dB, mig foldelt emitteres
kapcsolasban mfikodd fokozatoknAl
10.. . 18 dB erdsitessel szamolhatunk.
A 7.48. abra egy kb. 1 W kirnend tel-
jesitmenyfi QRP vcgfokozatot mutat,
foldelt emitteres kapcsolasban. Az
alacsonyabb savokban (3,5 es 7 MHz)
tank-korbs kollektorkori megoldas is
alkalmazhato a csoves kapcsolasok
hagyomanyos stilusaban. A magasabb
frekvenciajii savokban (14. . .28 MHz)
a pi-illeszlotag egyszerubben kivite-
lezheto.
A tranzisztor optimalis terhel6 el-
lenallasa meglehetdsen kicsi az ala-
csony szintG tApfeszilltseg es a relativ
nagy kollektoraram kovetkezteben. Az
optimalis kollektorkori terhel6ellen-
Allas B-osztalyii es C-osztalyii munka-
ponti beallitasban a kovetkezd:
Lt
Pc opt —0,8 ——
lc
ahol Ut a kollektor I apfesziiltsdge
(V), Ic a kollektor altal felvett egyen-
7.50. dbra. A toroid transzformator te-
kercselise es a bifilarisan tekercselt kit
tekercs osszkotise
aram (A) es Rc optaz optimalis terhel6-
ellenallas (ohm).
Mivel az optimalis kollektorkori ter-
hel6ellenallas tobbnyire 10. .. 500 ohm
ertekek koze esik, a hangolo elemeknel
nagykapacitasii kondenzatorok es kis
induktivitasu tekercsek fordulnak el6.
Az optimalis terhel6ellcnallas erteke a
kozepes teljesitmeny ii tranzisztorok-
nal kozel keriil az 50 cs 75 ohmos
koaxialis kabelek hullamellenallasa-
hoz es igy az illesztest biztositd impe-
dancia-transzformacid attetele (a) az
egyseghcz kozcli ertek.
A kollektorkori bctranszfonnalt an-
tenna-impedaneia alacsony valos er-
teke jelentos csillapitast ad a kollck-
torkbri reaktans elemckre. Ennek kb
vetkeztdben kbnnyen megvaldsitliatok
olyan kapcsolasok, amelyek szclessavu
miikdddssel es hangolo elemek nelkiil
tobb rbvidhtdlamii siivot is litfoghat-
nak. A 7.49. dbrdn, lathato szclessavii
B-osztalyii vegerosito a 2. . . 30 MHz-
es tartomanyban hasznalhato kollck-
torkbri hangoliis nelkiil. A szelessavii
kapesolasokra jellemzo az 1:1 atteteli
aranyii, bifilarisan tikcrrsrlt loroid
illeszto transzfonniitorok hasziuiliita.
A 7.50. dbra szerint kapesolt bifilaris
transzformator fesziiltsegal telele li = 2
es impedancia-attetele ennek megfe-
leloen negyszeres. Nagyobb impeilan-
cia-attctel (pl. Ifi-szoros) elercsere ket
transzformator sorba ka|»csolhal6. A
primer tekercs indnktivitiisa a legala-
csonyabb atvinni sziindekozott irek-
venciahoz igazodik az alabbi osszefiig-
ges szerint:
Ер^0,15Ксор‘
p (
(gH) (ohm) (MHz)
10 Wpep teljesitmenyu tranzisztoros erosito a 3,5 MHz-es amatorsavra
HA5BK
Jelen leirasunk egy 10 Wpep kimend tel-
jesitmenyu, hAromfokozatii tranzisz-
toros teljesitmenyer6sit6 lancot ismer-
tet. A kapcsolassal es a merdsi ered-
menyek kozreadasaval segitseget kiva-
nunk nyiijtani azoknak az amatSrbk-
nek akik felvezetds add-vev6 kesziilek
epitesdbe kivannak fogni.
A negy tranzisztort tartalmazd егб-
sitblanc alkalmas arra, hogy egy egy-
szerfi VFO-rdl (vagy add-vev6 eseten
egy kisteljesitmenyu ad6-kever6r61)
meghajthat6 legyen, mivel a 10 Wpep
kimen6 teljesitmenyhez mindbssze 0,2
Wpep meghajtd teljesitmeny sziikseges.
Ezt a relativ alacsony teljesitmeny-
szintet barmilyen kisteljesitmenyG ke-
ver6, vagy er6sit6 tranzisztor szolgai-
tatni kepes. Az er6sit61anc els6 tagja
A-osztAlyii beallitasban linearis mfi-
kodesu, mig a meghajtd es vegerdsito
tranzisztorok linearis B-osztalyii be-
allitasban dolgoznak.
Az erdsitdlAnc kapcsolasi rajza a
7.51. abran lathatd. A kb. 0,1 Vett
amplituddjii Ьетепб nagyfrekvencias
jel az els6 tranzisztor bazisara csatla-
kozik. Ez az e!6er6sit6 fokozat foldelt
emitteres kapesolasii. A bemeneti im-
pedanciat a 150 ohmos ellenallas es a
BFY 34 tranzisztor bazis-oldali be-
meneti impedanciaja Allitja be a szab-
vanyos 50 ohmos ertekre. Az A-osz-
talyii er6sitd kollektorkoreben a sAv
Mfiszaki adatok
Uzemi frekvenciasAv: 3,5... 3,8 MHz
Uzemmdd: B-osztAlyu erdsitd
Bemeneti impedancia: 50 ohm
Meghajtd teljesitmdny: 0,2 mWpep
Kimenet terheld impedanciAja: 50 ohm
Harmonikusok szintje: 50 /iW UT = 12V UT = 24V
Egyenaramu Ьетепб teljesitmeny: Nagyfrekvencias 11 W 20,5 W
kimen6 teljesitmdny: 6,2 W 10 W
Veg- ds meghajtd fokozat Aramfelvetele: 970 mA 880 mA
kozepdre (3650 kHz-ге) lehangolt rez-
g6kbr van, amelyet a ket pArhuzamo-
san kapesolt BFY 34-b61 Alld meghajtd
fokozat jelentdsen csillapit. Az emitter-
oldali impedanciAval csillapitott L,
rezg6kbr terhelt jdsagi tdnyez6je (Qt)
annyira alacsony, hogy a kor szeles-
sAviian Atfogja a teljes 3,5 MHz-es
amatdrsAvot.
A ket pArhuzamosan kapesolt BFY
34-es tranzisztor kb. 1 Wpep teljesit-
mennyel hajtja meg a vegerdsito emit-
terkoret. Ebb61 a fokozatbdl maxima-
lisan kb. 2 W teljesitmdny volna nyer-
hetd, ha arra sziiksdg lenne. A ket
tranzisztor nyugalmi агата nagyfrek-
vencias vezerles nelkiil kb. 15 mA,
amely ertek a Pt poteneiometerrel
szabAlyozhatd.
Az illesztes a meghajtd fokozat kol-
lektorai es a veger6sit6 tranzisztor
emitters kozott pi-taggal (Collins-
szCr6) van megoldva. Ezzel a kapcso-
lassal ugyanis inegvalosithatd az a
nagyon nagy Atteteli viszony, amely a
kb. 100 ohmot igenyld parhuzamos
kollektor ds az 1 ohm koriili impedan-
ciat kepvisel6 emitter-bemenet kozott
sziikseges.
Mind a meghajtd, mind a veger6sit6
fokozatban a foldelt bazisii iizemmdd
azzal az eldnnyel jar, hogy a fokozatok
164
7.51. abra. 10 W-os B-osztdlyii егбвШ a 3,5 MHz-es savra. A munkapont helyzetit valtoztato potenciomiterekkel az егбвШ li-
nearitasa allithat6
bemenete ds kimenete kozotti vissza-
hatas arAnylag esekdly, igy a rendszer
gerjedesre nem hajlamos. A vegerdsitd
tranzisztor eseteben a foldelt bazisu
iizemmod sziiksdgszerfi is, inert a
tranzisztor megadott hatdrfrekven-
ciaja csak ebben a kapcsolasban van
az iizemi frekvencia felett, mig az
egyebkent nagyobb erdsitest add fol-
delt emitteres kapcsolasban a hatar-
frekveneia (fj5) a 100 kHz-ek tarto-
manyaba keriil.
A vegfokozatban alkalmazott BUY
12 tranzisztor megengedett kollektor-
disszipacidja 70 W, amely drtek sok-
szorosa annak, amelyre kapcsolasunk-
ban igenybe van veve. Ez azt jelenti,
hogy nagyobb kimend teljesitmeny is
elerhetd volna a tapfesziiltseg nove-
lesevel. Teljesitmenykorlatozd tdnye-
zdkent jelentkezik a tranzisztor nagy-
jelG nagyfrekvencias viselkedese,
amely szerint a hatarfrekvenciahoz
kozeledve a kollektoron a jel amplitu-
ddja egyre csokken.
7.52. abra. A kvmeneti szfird hatasara a
harmonikus-jelek kedvezoen alacsony
teljesitmdnyszintet kipvieelnek
A 24 V-os egyenaramu tapfesziilt-
seg mellett a tranzisztorbdl kivehetd
maximalis nagyfrekvencias teljesit-
meny 11... 12 W, de a szfird kimene-
tdn a vesztesegek miatt csak 10 W
nyerhetd. 24 V tapfesziiltseg alkalma-
zasa eseten a kollektor optimalis ter-
held ellenallasa 10 es 20 ohm kozott
van. A kimend szfird elemei figy lettek
megvalasztva, — a kollektor belsd
kapacitasatis figyelembe veve —,hogy
az 50 ohmos antennakabel impedan-
ciajat ebbe a sziikseges tartomanyba
tegye at.
A ket tekercset (rezgdkort) tartal-
mazd kimend szfirdre mindenkeppen
sziikseg van, mert a fokozat nagysza-
mu es nagy amplitfidoju harmonikus-
jeleket termel, amely jelek zavarnak a
7 MHz-es es a 14 MHz-es amatdr-, va-
lamint az egyeb frekvenciakon dolgo-
zd hivatalos ad6k forgalmat. A harmo-
nikus-jelek csillapitasara vonatkozdan
a 7.52. abra ad felvilagositast. A kime-
neti szfird alkalmazasaval a masodik
(legerdsebb) harmonikus szintje a
vivdhoz kepest mar 53 dB-lel kisebb,
ami megfelel 50 ^tW-os teljesftmeny-
nek (0,05 mW). Ez a jelszint mar gya-
korlatilag nem zavarja a 7 MHz-es
savban a forgalmat. A kimeneti szfird
alkalmazasa nelkiil a 7 MHz-es savban
nyerhetd nagyfrekvencias teljesitmeny
kihangolt kollektor eseten 3 W.
A kimeneti szfird egy alulateresztd
szfird, amelynek levagasi frekvenciaja
5 MHz. A vdgerdsitdnek a savba vald
hangolasa az L, kollektorkori tekercs-
csel tortenik. Mivel a rendszer relativ
szdlessavii az egy amatdrsavon beliil,
ezdrt a kollektorkor hangolasat csak
egyszer kell elvegezni.
Uzem alatt a tranzisztorok dramfel-
vetele nem tfilzottan nagy, de elegendd
ah hoz, hogy hfitdbordakat kelljen
alkalmaznunk. A BEY 34-es tranzisz-
torok mindegyiken egy-egy „hfitd-
csillag” elegendd hfitest biztosit, mig
a vegerdsitd tranzisztort egy kb. 200
cm* feliiletfi hfitdbordfira kell szerelni.
Folyamatos iizem esetdn a vdgerdsitd
tranzisztor kiilsd hdmdrseklete kb.
45C°-ra emelkedik.
Egyetlen gepkocsi-akkumulator
hasznalata eseten csak legfeljebb 12 V
tapfesziiltseg all rendelkezesiinkre.
Ilyenkor a legnagyobb kimend nagy-
frekvencias teljesitmeny erdekeben
meg kell valtoztatnunk a vegerdsitd
kollektorkoret a 7.53. abra szerint.
A kisebb kollektorfesziiltseg egyben
alacsonyabb optimalis impedanciat is
igenyel es ezert az L, tekercset uj me-
netszammal kozdpleagazasossa kell
tenniink. Ezaltal egy autotranszfor-
mator jon letre, amely az impedanciAt
alacsonyabb ertekre allitja be. A 12
V-os tapfesziiltseg mellett a kivehetd
maximalis nagyfrekvencias teljesit-
meny 6,2 W, amely tavird uzemben
meg mindig nem lebecsiilendd teljesit-
meny egy QRP-add eseteben. A kol-
lektorkor mddositott kivitele mellett a
fokozat Altai felvett kollektorAram
kismdrtekben megnd.
7.53. abra. A meghajt6 is vtgjokozat 12
V-os tapfeszultsige eseiin igy mddositan-
d6 a BUY 12-es kolleklorkhre. A kime-
пб teljesitminy 6,2 W-ra csokken
165
7.1. tdbldzal. A 10 W~os tranzisztoros егбяИб tekercsadatai
Tekercs Induktivitis MenetszAm Huzal Megjegyzfis
1,3 p.H 19 0,25 CuZS 0 4 X10 N—10 vasmag, le&gazfia: 5.
Li 4,5 p.H 29 0,5 CuZS 0 11,5 mm 16gmagos
La 2,3 p.H S 1 CuZ 0 10 X15 N —10 vasmag
L< 2,35 p.H 20 1 CuZ 0 11,5 mm legmagos
Lb 1,8 p.H 17 1 CuZ 0 11,5 mm legmagos
Fti 30 fiH 40 0,15 CuZS 0 4 X10 N —10 vasmag
Fta 30 A<H 40 0,15 CuZS 0 4 ХЮ N —10 vasmag
Ft, 30 p,H 40 0,15 CuZS 0 4 X10 N —10 vasmag
Ft4 7 fiH 20 0,3 CuZS 0 4X15 N —10 vasmag
A vegerSsito fokozat hatasfoka a re-
lativ kozeli hatarfrekvencia kovetkez-
teben meglehetdsen alacsony:
+ 24 V tapfesziiltseg eseten: 51%
+ 12 V tapfesziiltseg eseten: 55%
A hatasfokban termeszetesen a kime-
nd szflr6 kb. 1 dB-es csillapitasa is
benne van es igy a tranzisztor sajat
hatasfoka ennel valamivel kedvezdbb.
A BUY 12 tranzisztor kollektorfe-
sziiltseg- es kollektoraram-tartalekai
megengedik azt, hogy a fokozatrdl a
20 W-os ado 80 m-re
dr. Hetenyi Liszld okl. vlll. mernok, HA 5 BK
Az add mfiszaki adatai
Az ado rendszere: CLAPP — PA
tjzemi frekvencia: 3,5.. .3,8 MHz
Uzemm6dok: A, (tavird)
Aa (telefonia)
A vegfokozatba Ьетепб egyenaramii teljesitmeny
tavii-d iizemmddban: 20 W
Nagyfrekvencias kimend teljesitmeny tavird iizemmddban: 12 W
Nagyfrekvencias kimend teljesitmeny telef6nia uzemmodban: 8 W
Modnlacio: segedracs
Alkalmazhato mikrofon: kristaly
A kimenet terheld impedanciaja: 50 ohm
Az alabbiakban 80 m-es amatdraddt
ismertetiink olvasdinkkal. Ez az add-
keszulek elsdsorban a kezdd amatdrok
ds az ,,ifi” allomasok szamara kesziilt.
Az oszeillator
Az add kapesolasa a 7.54. abran lat-
hatd. A nagyfrekvencias resz ket cso-
vet tartalmaz. Az EF 80-as elektron-
esd alkotja a Clapp-rendszerfl oszcilia-
tort. Az oszeillator billentyuzese a
vezerldracsra vezetett negativ lezard-
fesziiltseg rovidrezarasaval tortenik.
A csd anddjaban levd rezg6kor —
ugyaniigy, mint a racskori — a 80 me-
teres savra van lehangolva. A 2 X160
pF-os forgdkondenzator racskori fele a
frekvencia beallitasat, anddkori fele
terhelest — az antennat — iizem alatt
lekapcsolhassuk anelkiil, hogy a tiilfe-
sziiltseg vagy a tularam a tranzisztort
tonkretenne.
A 10 W-os er6sit6ben alkahnazott
nagyfrekvencias tekercsek es fojtd-
tekeresek adatait a 7.1. tablazat tartal-
mazza. A mechanikus kivitel nem
kritikus, de celszerfi a fokozatokat le-
hetdleg egymashoz kozel elhelyezni
iigy, hogy a tekercsek magneses terei
egymasra ne szdrhassanak. Az ala-
csony impedancias pontok vezetekei
lehetoleg minel rovidebbek legyenek.
pedig az anddkor rczonanciara
hangolasat latja el. Ez a forgdkon-
denzator egy VT gyartmanyu 2 x 500
pF-os forgdkondenzatorbdl kesziilt, a
lemezek egy reszenek eltavolitasaval
(4 alld es 5 forgd lemez maradt). A
forgdkondenzator meghajtasa skdla-
hliros attetelen keresztiil van kivezetve
az eldlapra a finom bealitas erdekeben.
A forgdkondenzator megtoldott ten-
gelye az eldlapon lev6 skala mutatd-
jat mozgatja.
A vdger5sit5 fokozat
Az oszcillatorcsd anddkori rezgdko-
rdn megjelend nagyfrekvencias fe-
sziiltseg vezerli az EL 84 tipusli veg-
erdsitd csovet. Ez a cs6 C-osztalyii be-
dllitasban dolgozik, vezerles ndlkiili
nyugalmi anodarama zerus. A C-
osztalyii munkapont erdekeben a csd
racsanak eldfesziiltsege —16 V. Ezt a
fesziiltseget ket ellenallasbdl alld (2
kohm es 3,3 kohm) fesziiltsegosztd
biztositja a tapegyseg altal szolgalta-
tott —24 V ertekfi negativ fesziiltseg-
bdl. Az eldfesziiltseg betaplalasa soros
rendszeru. Az oszeillator fokozat anod-
kori rezgdkore csatold tekerccsel ren-
delkezik, az egymashoz csatlakozo
anod- es racskor egyenaramii elva-
lasztasa erdekeben.
Az EL 84-es veger6sitdcsd seged-
racs-fesziiltsege tavird iizemmodban
220 V, telefonia iizemmddban 160 V.
A segedracsfesziiltseg a kozos 500 V-os
anodfesziiltsegbdl van leosztva egy
aranylag nagyaramii osztd altal. Ez a
fesziiltsegosztd egyben a tapegyseg
eldterheleset is ellatja, annak erdeke-
ben, hogy a tapfesziiltseg a billentyfi-
zes alkahnaval ne ingadozzon szeles
hatarok kozott. A vegerositd anodja a
legnagyobb pozitiv fesziiltseget kapja
a tapegysegbdl egy fojtdtekercsen ke-
resztiil. A segedracs fesziiltsegosztdja
egyben az oszcillator-fokozat VR 150
tipusii stabilizatorcsovenek az eldtet-
ellenallasa is.
A csd anddja es a kimeneti csatla-
kozas kozott elhelyezett Collins-szurd
(л illesztdtag) egyenaramii szempont-
bdl le van valasztva a csd anddjarol
egy 2 nF-ое (1 kV-ов) csillamkonden-
zator altal. Ez a levalasztas azert
sziikseges, mert igy az egyenaramii tap-
fesziiltseg nem jelenik meg a kimend
kor forgdkondenzatoran es annak
legrese — azonos nagyfrekvencias tel-
jesitmeny mellett — kisebb lehet. Ke-
sziilekiinkben egy regebbi gyartma-
nyii 500 pF-os kondenzator van a ki-
mend korben, arnelynek legrese 0,3
mm. A Collins-szurd masodik konden-
zatoranak erteke 2 nF-га adodott az
50 ohmra tortend maxirnalis teljesit-
meny-kicsatolas alapjan. Erre a helyre
is jo mindsegu csillamkondenzator
keriilt beepitesre.
A vegfokozat anddkorenek lehango-
lasa egy 3,5 V 0,3 A-es izzdlampaval
tortenik, amelyet az add kimenete es a
csatlakozo koaxialis kabel koze ikta-
tunk. A kimeno kor lehangolasa eset en
a kis izzo maxirnalis fenyerdvel eg. An-
nak erdekeben, hogy iizem kozben ne
fogyasszon az amugy is keves nagy-
frekvencias teljesitmenybdl, egy kap-
csoldval rovidre zarhatd.
A modulator-fokozat
Addkesziilekiink kozos egysegkent
tartalmazza a telefdnia iizemmdd (A,)
szamara sziikseges modulator-fokoza-
tot is. Egy aranylag egyszeru modula-
cids eljdrast, a segedracs-modulacidt
alkalmaztuk. A nagyfrekvencias veg-
erdsitd csd segedracsanak fesziiltsegdt
a modulald hangfrekvencia iitemeben
vdltoztatjuk a modulatorer6sitd se-
gitsegevel. Modulalt iizemmddban a
kesziildk kimend teljesitmenye esak a
modulacids csiicsokban erheti el a 12
W-os tavirdteljesitmenyt. A modulal-
166
7.54. abra. 20 W-оа amatSrado a 80 m-es savra
hatoeag erdekeben a viv6huI!Amii ki-
тепб teljesitmeny t le kell csokkenteni.
A teljesitm&iycsokkent^s a seg6drAcs-
fesziiltseg alacsonyabbra val6 allitA-
saval tortent. Telefdnia uzemrnddban
a nagyfrekvencias v6ger6sit6 cs6 seg6d
r&csfesziiltsege 160 V.
A modulatorer6sft6 egy ECC 83-as
kett6stri<5daval es egy EL 84-es pen-
tddaval van kivitelezve. Ez a ket cs6
haromfokozatu hangfrekveneias егб-
sitdt alkot, amelynek 6rzekenys6ge
bfisegesen elegendfi kristalymikrofo-
nokhoz.
7.56. dbra. Az oszcilldtor race- de andd-
kbri tekercseinek feUpUdse
7.55. abra. Az amatbradb tapegysdge. Az aranylag magas anddfeszvilsdg miatt a
ezHrdst sorbakapceolt kondenzatorok vdgzik. А тйагег vdgkildrdee 75 mA-re dlli-
tandi az R, ellendlldseal. A fesziiltsdg-tndrdshatdr 750 V
7.57. abra. Az oszciUdtor katddkdri foj-
tdtekercse fdlwaUos eUendllasra taker-
cedve
167
7.58. dbra. A vdgerdeM fokozat andd-
kori fojtdtekercse osztott tekercsddssel
kdezult
7.2. tdbldzat
Tekercs Menetez&m Huzal
220 670 0,35 CuZ
480 V 1610 0,22 CuZ
480 V 1610 0,22 CuZ
4 V 17 0,7 CuZ
6,3 V 22 1,0 CuZ
6.3 V 22 0,3 CuZ
Megjegyzfis: Vasmagkeresztmetszet: 15 cm*
7.60. dbra. Az adokdszuldk eldlapjanak fo mdretei
Modulacid alkalmaval a modulator
vegerositd cs6 a hangfrekvencia iite-
meben valtoztatja a nagyfrekvencias
vegerdsitd segedracsanak fesziiltseget,
es ennek iitemeben valtozik a kimene-
ten a nagyfrekvencias jel amplitudoja.
A tapegyseg
Amatdr addkesziilekiink tapfesziilt-
segekkel vald ellatasat a 7.55. abran
lathatd tapegyseg biztositja. A viszony-
lag egyszerfi tapegyseg a tulajdon-
kdppeni addtdl kiilonalldan, kiilon do-
bozban nyert elhelyezdst, mert igy az a
lehetdseg is biztositott, hogy mas kis-
teljesitmenyG addt is taplalhatunk
vele (pl. UKH-addt). Egyetlen transz-
formator szolgAltatja az andd-, a
race- es a ffitdfesziiltedget. A 2 X480
V-os tekercseles 100 mA terhelhetd-
7.61. dbra. A panelra ezerelt cdkatrdszek elhdyezdee fdulndzetben
7.59. dbra. A vdgerdsitd fokozat andd-
kori tekercsdnek feldpitdse. A menetek
kozott 0,6 mm tdrkbz van
7.3. tdbldzat
Tekercs Induktivitas Menetszim Huzal Megjegyzfie
bi 9 pH 28 0,25 CuZS
L, SOO mH 200 0,15 CuZS Fojtdtekercs
La 9 pH 28 0,25 CuZS
L« — 20 0,25 CuZS Da tai«
L. 1,1 mH 280 0,15 CuZS 3 r€szben
L. is mH 24 1,0 CuZ Тёгкбяйаеп
168
no
7.62. abra. .1; elolap шегегНёяёге szol-
gdlo 2 db tdwiaxzfii Irinvz
segfl. A 6 — 12 V-os ffitotekeres 6 V-os
szakaszaval futjiik a csoveket, mig a
12 V-os teljes tekercsbol fesziiltsegket-
szerez6 kapcsolasban —24 V egyen-
fesziiltseget kapunk a csbvek elftfe-
sziiltsegekent.
Az anddfesziiltseg egyeniranyitasat
egy regebbi tipusu cs6 (AZ 21) vegzi.
A nagyfesziiltseg sziireserdl ket-ket
sorba kapcsolt elektrolitikus konden-
zator gondoskodik. A sorbakapcHolt
kondenzatorokon az cgyenletes fe-
sziiltsegeloszliist ohmos fesziiltsegosz-
t6k biztositjak. Ezek a fesziiltsegosz-
tok egyben a tapegyseg eletvedelmi
kisiitoellenallasat is alkotjak. A tap-
egyseg ket nagyfesziiltsegii kimenettel
rendelkezik, az egyik kozvetlen kime-
net, a niasik pedig miiszeren keresztiil
csatlakozik az adohoz. Ezen utobbi
kimenetrfil a vegerfisito cso anodja
kapja a fesziiltseget. Ez a rnegoldas azt
a celt szolgiilja, hogy a vegerosito
aramat iizem kozben megmerhessilk a
beepitett muszerrel. A muszer a K,
kapcso!6val litkapcsolhato ararn- vagy
fesziiltsegmeresre. A'z aram es a fe-
sziiltseg szorzatabol mindenkor is-
merjiik addnk Ьешепб teljesitmenyet.
A transzformator adatait a 7.2 tdbld-
zat tartalmazza.
A tekercsek
Az ado nagyfrekvencias tekercsei-
nek adatait a 7 3. tdbliizatban talalhat-
juk. A Clapp-oszeillator racsoldali es
anodoldali rezgokoreriek tekercse 8
mm-es ferrit vasmagra kesziilt, re-
gebbi tipusu Orion bakelit tekerestes-
ten (7.56. abra). A tekercseket trolitul-
lakkal rogzitettuk. Mindket tekercs 25
mm atinerju es 35 mm magas aliuni-
nium serlegben foglal helyet, annak
6rdekeben, hogy a vegerfisito fokozat
visszahatasat a minimalisra csokkent-
siik. Az oszeillator kat6dkori fojt6te-
kercse egy % W-os ellenallasra (1
Mohm) kesziilt kereszttekercselessel
(7.57. abra). A vegerSsitd cs6 an6dkori
fojtotekercse osztott tekereselessel ke-
sziilt 6 mm atmerdjfi kemenygumi
testre (7.58. abra). A vegerosito cs6 es
az antenna kozott lev6 Collins-szfirS
tekercse 32 mm atmer6jfi trolitul te-
kercstestre lett tekercseive terkozosen,
a menetek kozott kb. 0,6 mm-es ter-
kozzel. Ez a tekercs egy regebbi tipusu
gyari tekerestest, dugaszolhato kivi-
telben, bar kesziilekiinkben a tekercs-
eserere nines szukseg (7.59. abra).
Mechanikal felepltes
Az ado egy 260 X 130 mm el61ap-
meretfi es 140 mm mely aluminium
dobozba lett beepitve. Elolapjanak f6
mereteit a 7.60. abra mutatja. Az el6-
lapon talalhato a harompolusu csat-
lakozo a mikrofbn es a billentyu
csatlakoztatasara, a bekapcsolt alla-
potot jelz6 index-izz6, az oszcilla-
tor forgdkondenzatoranak finomhan-
gol6 gombja, a modulaci6s szint be-
lillitasara szolgalo potenciometer for-
gatogombja, a „CW-FONE” atkap-
csol6, a vegfokozat hangolokonden-
zatoranak forgatdgoinbja, valamint
az antennaaramot indikalo izzo a kap-
csolojaval, es termeszetesen a frekven-
ciaban kalibralt skala.
A kesziilek panel jenek merete 130 X
240 mm. Az alkatreszek elhelyezeset a
7.61 cibra mutatja. A panel hatso le-
hajtott oldalanak magassaga 38 mm.
A kesziilek elfilapja 2 mm-es, panelja
1,5 mm-es felkemeny aluminium le-
7.63. abra. A panel kiteritett rajza a Jo
miretekkel. A szaygatott vonal a derek-
szbgu Idiajlitiisnkat jelzi
mezb61 kesziilt; megniunkalas utan
sziirke nitrolakkal lett lefestve. Az
oszeillator kettos forgokondenzatoran
egy 65 mm atmer6ju skaladob van el-
helyezve a finommeghajtas erdeke-
ben. A tapfesziiltsegek csatlakoztata-
sara egy jol ismert FuG tipusu tizp6-
lusii csatlakoz7> szolgal. amelynek
„papa” resze van felcsavarozva a pa-
nel lehajtott felilletere. Ugyanitt fog-
lal helyet az „Amphenol” tipusu nagy-
frekvencias csatlakozo, amely az 50
ohm hullamellenallasii antennakabel
csatlakoztatasara szolgal.
A kesziih'k paneljat es elfilapjat a
panel lehajtasanal 6sszeesavarozz.uk.
Az el61ap merevsegerfil ket ,,tamaszt6
lemez” (7.62. dbra) gondoskodik,
amelyeket mind a panelhez, mind az
elolaphoz csavarokkal rogzitiink. A
panel anyaganak nyers mereteit, vala-
mint a sziikseges kivagasokat a 7.63.
dbra tartalmazza.
169
60 Wpep teljesitmenyu
linearis vegerdsitd
dr.Hetenyi Laszlo HA 5 BK
okl. vill. mernok
Modern amator addallomasok tele-
I’dnia iizemmodban kizardlag az egy-
oldalsavos rendszert — az SSB-t —
hasznaljak. A hagyomanyos ketoldal-
savos amplitiidd-modulacidval szem-
ben az elnyoinott vivdji'i egyoldalsa-
vos jel eloallitasa nem a veger6sito fo-
kozat ban, hanem valamelyik kistel-
jesitinenyfi fokozat ban tortenik. A
nchany mW, vagy legfeljebb nehany-
szor 10 mW nagysagti SSB-jel felero-
sitese esak linearis inukodesfi, azaz
torzilasmcntes erdsitokkel lehetseges.
Ez azt jelenti, hogy az erosito berne-
neten es kinieneten levo nagyfrekven-
ciiis jelek amplitiidoi kozott egyenes
aranyossag all fenn, ugyamigy, mint
a kistorzitasii hangerdsitok eseteben.
A linearis iizemmdd kizarja az addk-
nal egyebkent inegszokott C-osztalyii
fokozatok alkalmazasiit. Az egyes егб-
sito fokozatok esak A, vagy legfeljebb
B-osztalyd munkapontiiak lehetnek.
Regebben (es reszben ma is) az
amatdraddk nevleges teljesitmenyen
a vegerdsitd fokozatba (anddkorebe)
bemend egynaramti teljesftmenyt er-
tettek, mert a nagyfrekvencias telje-
sitmeny merese nagy nehezsegekbe
iitkozott. A korszerii SSB-addk nev-
leges teljesitmenye a kimeno tejesit-
menyt jeloli, azt a teljesitmenyt,
amely az antennaba jut. Nevleges tel-
jesitmenynek azon teljesitmenyszintet
tekintjiifc, ainelyet az ado a modu-
larity burkoldgiirbe csdcsanal szol-
galtatni kepes. Erre ntal a Wpep meg-
jeloles is, amely a „Watt peak envelop
power”, burkold esiicsteljesitmeny ro-
viditese.
Miiszaki lefr&s
Az er6sit6 ket fokozatot tartalmaz,
egy A-osztalyti elderositdt es egy B-
osztalyii vegerdsitdt (7.64. abra). Az
e!6er6sit6ben alkalmazott nagymere-
deksegfi szelessavd pentdda (6E5P
vagy E 280 F) 0,1 V7 Ьетепб fesziilt-
Miiszaki adatok
Erflsitonk mind az ot rdviilhulUnid ama-
tdrsAvban mukiidik. A ieadott teijesitmdny
3.5 MHz-en fit) Wpep
7 MHz-en 00 WpeI.
14 МНИ» 60 Wpep
21 Mtiz-en 56 Wpep
28 M Hz-en 52 W’„e„
Bemend eayenaranni teljesitmeny:
Nee: 80 — 90 W
Vezerldieszultseg: 100 — 150 mVett
Bemeneti es kimeneti inipedanciAk:
Z„ -50 ofiin
seggel mar teljesen kivezerli a GU 29
vagy QQE 06/40 vegerdsitd csiivet.
Az elderdsito racskore ape.riddikus, a
Ьетепб impedanciat egy a bemenet-
tel parhuzamosan elhelyezett ellen-
allas allitja be 50 ohmra. Az elderositd
anodkoreben szelektiv rezgdkor van
harom fokozatban atkapcsolhatdan
kivitelezve. A K, kapcsold 1. allasa-
ban az 500 pF-os anddkori hango!6
forgdkondenzatorral a 3,5 MHz-es es
a 7 MHz-es savot hangolhatjnk le, a
2. allasban lehangolhato a 14 MHz-es
es 21 MHz-es amatdrsav, mig a 3.
alias a 28 MHz-es sav beallitasara szol-
gdl. A 21/14 MHz-es 2. allasban az L,
es L, tekeres egyiittesen alkotjak a
rezgdkori induktivitast, mig az 1. es
3. allasban a tekercsek onalldan kap-
csolddnak a forgdkondenzatorra.
A meghajtd fokozat anddkori te-
kercseinek leagazasardl taplaljuk a
vegerdsitd csd racsat. A leagazasok
altal letrehozott impedancia-transz-
formacidra azert van sziikseg, mert a
nagyteljesitmenyfi vegerdsitd csd a
bemend kapacitasaval es bemend ellen-
allasaval tiilzottan leterhelne ezt a
rezgdkort. A vegerdsitd racsa fojtdte-
kercsen keresztiil kapja a B-osztalyd
munkaponthoz sziikseges eldfesziilt-
seget (L4)
A kettds tetrdda elektroncsd ket fe-
lenek parhuzamos kapesolasa egyszerfi
modon nem tortenhet. Az sziikseges,
hogy a vezerldracsok, illetve az anodo-
kat dsszekotd vezetekek mint indukti-
vitasok erdsen csillapitva legyenek
ohmos ellenallasokkal, mert ellenkezd
esetben az dsszekotd vezetekek a csd
belsd elektrdda-kapacitasaival rezgo-
kort alkotva a csd erdsitese folytan be-
gerjednek. Ezen ultrafrekvencias be-
gerjedes megakadalyozasara szolgal-
nak az elektrodak vezetekeibe helye-
zett e.llenallas-tekercs komplexumok,
amelyeknek fenykepeit a 7.65. es 7.66.
dbrdkon mutatjuk be.
Collins-szurd alkotja a csd andd-
kbret es illeszti a csd anddjat az 50
ohmos antennakabelhez. Az aranylag
nagykapacitasii anodoldali hangolo
forgdkondenzator es a tekercsek meg-
feleld megvalasztasa lehetdve teszi,
hogy a Collins-sziird kimeneti kapa-
citasa egyetlen tagbol alljon mind az
ot amatdrsav eseten. Az ot amatdrsav
ot kiilonbozd induktivitast kivan az
anodkbrben. A 28 MHz-es sav Llo
jeh'i tekercse dnhordd szabadon alld
kivitelii, mint azt 7.67. abrdnk inutat-
ja. A tovabbi tekercsek kozos testen
levd egyetlen tekercs leagazasaikent
vannak megvalositva az egyszerfi fel-
epites erdekeben. Az iizemen kiviili
tekercsreszeket a fokozatkapcsold ro-
vidrezarja. Az arid nagyfrekvencias ki-
menetet egy fojtdtekercs (L,,) egyen-
aramfilag fbldeli eletvedelmi okokbdl,
valamint azert, hogy a teljesitmenyтё-
гб didda egyenaramii aramkiire bizto-
sitva legyen.
Annak ellenere, hogy a vegerdsitd
csd jd belsd arnyekolassal rendelkez.6
nagyfrekvencias pentdda, a szerelesi
szdrt kapacitasokon keresztiil inegis
gerjedes veszelye all fenn lekapesolt
antennavezetek eseten. Az ilyen eset-
ben eldforduld begerjedds megakada-
lyozasara neutralizaciot alkalmaztunk.
A neutralizacidhoz sziikseges fazisfor-
ditast maga a Collins-sziird hozza letre.
170
7.64. abra. A linearis erositft kapcsolasi rajza
7.6a. <lbra. .-1 ket vezerloracs parhuzamos kapcsoldsara
szolgdlo „gerjedesf/dtlo'’ fojtolekercsek
7.66. tibia. Az anodkori gerjedesgdtlo fojtiitekercsek a
csillapUo dlenalldsokkal
171
7.67. abra. Az anodkori Collins-szurS kivilele. A 28 MHz-es sav tekercse (Lis} on-
hordo kivitdu, a tobbi tekercs kozbs testen leagazdsokkal kesziilt
vezeldkbe helyezett soul ellenallason
fellepd fesziiltseg indrrsdvel.
Az 50 ohmos koaxiiilis kiibelen levo
nagyfrekvencias fesziiltsegszintet egy
6AL5-OS didda egyik fele drzekeli.
A miiszer vegkiterese a 0,5 megohmos
potenciometerrel 100 \V-ra beallithato.
(A teljesitmdny-skala a vdgkiterds fele
erdsen suriisodd kalibraeidjii.)
A csovek elofesziiltseget az addallo-
inas kezeld-egysegeben elhelyezett
adas-vetel kapcsoldval ket ertek ko-
zott kapcsolgatjuk. Vetel allasban
— ainikor a jelfogd (rele) elengedett
allapotban van — mindket elektron-
csd vezerldracsa a tapfesziiltseg feldl
drkezd maximalis negativ eldfesziilt-
sdggel le van zarva. Igy anddaram
nem folyik es a csovek nem okozhat-
nak zavaro zajnovekedest a vdtelbem
A — 50 V korilli fesziiltseg a vegerdsitd
esd szamara is elegendd a lezarashoz.
Alias alkalmaval a kezeld egysegben
levd adas-vetel kapcsold rovidrezarja
a harompdlusti csatlakozd 2 — 3 pont-
jait es igy a jelfogd meghuz. Ezaltal
niegsziinik az elderdsitd esd lezaro eld-
fesziiltsege. Az A-osztdlyii munka-
ponthoz sziikseges eldfesziiltseg a esd
katddellenallasan jon letre az atfolyd
anddaram hatasara. Adas alatt a veg-
A neutralizacid inert eke az 1 — 3 pF-os
miniatur trinimerrel beallithatd. Le-
kapcsolt antenna mellett a trimmert
olyan helyzetbe kell hozni, hogy’ a veg-
erdsitd esd ne gerjedjen be azonos
frekveneiara allitott andd- es racskor
esetdn, valamint A-osztalyii munka-
pont mellett sem.
A kesziildkbe beepitett 1 mA/1 V-os
merdmuszer lehetdvd teszi a tapfe-
sziiltsegek ellendrzdset, valamint az
antennara jutd nagyfrekvencia szint-
jenek mereset. A miiszer skalaja az
egyenfesziiltsdgeken kiviil a nagyfrek-
veneias teljesftmdnynek megfelelden
wattokban is kalibralva van es igy
hiteles lezaras esetdn. (1:1 aranyii alld-
hullamarany kdrnyezetdben) a kimend
teljesitmdnyt is mutatja. A vegerdsitd
esd kivezereltsegdnek merteket a ka-
tddiirammal ellendrizhetjuk. a katod-
7.4. tdbldzat
Tekercs Induktivitas (mH) MenetszAm Huzal 0 (mm) Tekercs At- тёгб (mm) Megjegyzds
Li 0,35 6 CuAg 1 13 leAgazAs a 3.
L. 0,0 10 CuAg I 13 menetn€l leAgazAs 4.
L, 6,5 16 CuLS 0.3 20 menetn€] leAgaz&s a 10.
u 850 2X270 CuLS 0,12 5 menetngl m£hsejt
L6 0.08 4 CuAg 0,8 6 nagy terkozzel
L. 0,08 4 CuAg 0„8 6 nagy t^rkozzel
L? 0.1 5 CuAg 0,8 6 nagy t^rRozzel
u 0.1 5 CuAg 0,8 6 nagy t^rkozzel
600 150 CuLS 0,2 16 osztott tekercs
0,4 4 CuAg 2 26 terkozzel
Ln 0,6 3 CuAg 1 42 terkOzzel
Ln-ia 1,7 6 CuAg 1 42 t^rkozzel
Ln-13 5.2 11 CuAg 1 42 terkozzel
Lil-14 19 26 CuAg 1 42 t^rkozzel
Ln 200 100 CuLS 0.12 5 mehsejt
7.6У. dbra. -4c alkatreszek elhelyezese a panel alatt
7.6X. abra. .1 fit) H pt/, teljesitinenya linearis erdsitd belsd
felepitese
172
7.71. abra. A tapegysig elolnizetben (dobozabol kihilzva)
7.70. abra. Az erisito tapegysiginek kapcsolast rajza
7.72. abra. A tapegysig belsb felipitise
173
erdsitd eldfesziiltseget az 5 kohmos
potenciometerrel allithatjuk be a B-
osztalyii munkapontnak megfeleld er-
tekre. Ez a fesziiltsdgdrtek kb. 25 — 30
V7 kozott van. A P, potenciometer ki
van vezetve az eldlapra es ugy kell
beallitani, hogy meghiizott jelfogd
mellett a csd anddarama kb. 20 mA
legyen, nagyfrekvencias vezerles nel-
kiil.
A kesziilekben elhelyezett nagyfrek-
vencias tekercsek adatait a 7.4. tab-
Idzat tartalmazza. Az erdsitd tapegy-
seg nelkiil egy 265x185 mm eldlap-
meretti es 180 mm mely dntott alumi-
nium dobozban lett elhelyezve. Bels6
felepfteset a 7.68. abra mutatja. A tap-
fesziiltsegek csatlakoztatasara 10 pd-
tusii FuG csatlakozdt hasznaltunk,
mig a nagyfrekvencias koaxialis ka-
belek Amphenol tipusii csatlakozdkkal
csatlakoznak. Az alkatreszek panel
alatti elhelyezeset 7.69. dbrank mutat-
ja. A vizszintes szereld panel melysege
165 mm, magassaga 65 mm.
A t&pegyseg
A tapegyseg az addtdl kiilonalld do-
bozban nyert elhelyezest. Szolgaltatja
mindazokat a fesziiltsegeket, amelyek
a linearis erositd taplalasdra valdk,
valamint az antenna es egytb jelfogdk
szamara 12 V egyenfesziiltseget. A
tapegyseg kapcsolasi rajza a 7.70.
500 wattos
linear vegfokozat
Kollar Erno HA 5 DB
dbran lathatd. A tapegyseg kdt hald-
zati transzformdtort tartalmaz. A Tr,
a vegerdsitd csd anddegyeniranyitdjdt
taplalja, atkapcsolhatdan 400 — 800
Veff fesziiltseggel. A vegerdsitd lehan-
golasanak ideje alatt celszerti kisebb
anddfesziiltseggel jaratni a fokozatot,
mert az esetleges felrehangolaskor igy
nem lephet fel tiildisszipacid, ami a
csovet tonkretehetne.
A 800 V-os fesziiltseg egyeniranyi-
tasdra 8 db SiEK-7 tipusu szilicium-
diddabdl felepitett Graetz-kapcsolas
szolgal. A diddakkal parhuzamosan
kapcsolt 1 nF-os kondenzatorok a
meredek kapcsolasi impulzusok altal
keltett, a vevdben jelentkezd zajt
sziintetik meg. A nagyfesziiltseg sz(i-
resere ,,vev6-tipusu” elektrolitikus
kondenzatorokat alkalmazunk. A hdr-
masaval sorbakapcsolt 50 /tF-os kon-
denzatorok 16 /iF kapacitast adnak
ereddiil az egyes szurdagakban. A
Graetz-egyeniranyitd a Bia, 1 A-es
biztositekon, valamint egy fojtdte-
kercsen keresztiil csatlakozik az elsd
szurdkondenzatorra. Az Ft, fojtdte-
kercs korlatozza a bekapcsolasi aram-
lokeseket, amelyek a diddakra nezve
veszelyesek lehetnek. A fojtdtekercs-
csel parhuzamos ellenallas (1,5 kohm)
a tekercs sajat lengdseit csillapitja. Az
Ft, es az Fts fojtdtekercs azert van a
tapegyseg negativ vezetekeben elhe-
lyezve, mert igy a foldpotencialon
levd vasmag fele gyengebb szigeteles
is elegendd, illetve nem all fenn a vas-
7.73. abra. A linedr vdgfokozat finyk&pe
mag fele vald atiites veszelye. A sorba-
kapcsolt szfirdkondenzator egyes ele
meivel parhuzamos 33 kohmos ellen-
allasok a homogen fesziilsegeloszlast
vannak hivatva letrehozni es egyben
az illet6 kondenzdtoroknak kisiitd
ellenalldsaikcnt is szolgalnak eletve-
delmi okokbdl.
A segedracsfesziiltseg, valamint az
eldfesziiltseg tapegysege a szokasos
felepitesu. Mindket fesziiltseg stabili-
zalt. A segedraesfesziiltseget egy regi
tipusu StV 280/40 jelu stabilizatorcsd
teszi fiiggetlenne a haldzat ingadoza-
saival szemben, mig az 54 V-os eld-
fesziiltseget ket sorbakapcsolt Zener-
didda stabilizalja.
A relek meghdzatasara szolgald 12
V-os egyenfesziiltseget a 6,3 V-os
fiittjtekercs fesziiltsegebdl nyerjiik, fe-
sziiltsdgketszerezd egyenirany itassal.
A tapegyseg eldlapjanak kikepzdset
7.71. dbrank mutatja. A 270x180
mm-es eldlapon (falemez) a haldzati
kapcsold (Kt), a nagyfesziiltseg atkap-
csoldja (K2), valamint a bekapcsolt al-
lapotot jelzd 6,3 V-os izzd es a fesziilt-
sdgeket jelzd glimmlampak foglalnak
helyet. Az eldlapon levd biztositd a
haldzat kozos biztositdja. A tapegyseg
belsd felepfteset 7.72. dbrank szemlel-
teti. A 20 mm vastag kemenyfa lemez-
re szerelt tapegyseg melysege 280 mm.
Az eldlapot is tartd ket laposvasbdl
hajlitott keret felforditott allapotban
(szereleskor) vedi az alkatreszeket.
Az alabbiakban ismertetesre keriild
500 wattos linedr vegfokozat 4 db
GU — 50-es addpentdda pdrhuzamos
kapcsolasaval keriilt megepitesre, a
tapegyseggel kozos dobozban (7.73.
abra). A vegfokozat mind az ot ama-
tdrsavon mukodik. A szuksdges meg-
hajtd teljesitmeny sAvonkent valtozd-
an 40 —100 watt PEP kozott van.
Az eldfrasoknak megfelelden a vdg-
fokozatot esak azok az amatdrallo-
masok iizemeltethetik, akik az illetdkes
szervektdl erre engedelyt kertek es
kaptak.
Elektromos feldpit^s
A kesziilek teljes kapcsolasi rajza a
7.74. dbran lathatd. A pdrhuzamosan
kapcsolt 4 db GU —50 foldeltracsii
kapcsoldsban, AB-osztalyti beallitas-
ban dolgozik. Vezerlest a katddban
kapja egy 35 MHz hatdrfrekvenciaju
C, — L, — C2 feliilvagd szurdn keresztiil.
Az elektroncsovek G, es Gs racsai fol-
don vannak. A vezdrldracsok a J, jel-
fogdn keresztiil vetel aliasban — 30
volttai vannak lezarva. Adasnal a jel-
fogd behiiz es a vezerldracsokat testre
teszi, ekkor csovenkdnt kb. 20—25
mA nyugalmi anddarammal szdrnol-
hatunk. A csovek fiitese fojtdteker-
csen keresztiil tortenik, hogy a fiites—
katdd kapacitason minel kevesebb
energia jusson veszenddbe. Az ultra-
gerjedesek elkeriilese erdekeben az
anddkorokben a jdlismert R — L kom-
binacid van, amelyek kozvetlen a esd-
foglalatokra vannak forrasztva. Az
anddkor illeszteset az antennahoz a
szokasos Collins-szurd biztositja. A
hangolas megkonnyitdsere keriilt be-
epitesre az M, miiszer, amely a Ks kap-
174
7.74. abra. A vigfokozal tdjes kapcsolast rajza
csold allasatdl fiiggden vagy a kimene-
ti relatfv fesziiltadget, vagy az andd-
aramot men. A P,-vel lehet beallitani
a mfiszer 1 A-es mercshatardt az andd-
aram merdsehez.
A linearis vegfokozat mfikodtetdse a
CS, tuchelrdl tortenik. (FT eseten az
ACC-csatlakozd 9 — 10-es pontjat kell
csatlakoztatni.) Az adds-vdtel kozotti
sziiksegee atkapcsoldsokat a J, 6s a J,
jelfog6 vegzi. Vdtel allAsban az antenna
a J, jelfog6 drintkezdin keresztiil a
meghajtdra, on nan pedig a vevdre
csatlakozik, akkor is, ha a vdgfok
nines bekapcsolva.
A J,— J, jelfog6k aramkoret egy
kapcsoldval megszakitva „stand by”
iizemet is megval6s£thatunk. Ez ke-
szenleti iizem, csak a meghajt6 add
teljesitmenye jut ki az antennara. A
vegfokozat elkdszitesehez sziiksegee
adatokat a 7.5. tablazat tartalmazza.
TApegysdg
A tapegysdgben ket haldzati transz-
formator talalhatd. A Тг,-ев az andd-
fesziilteeg eldallitiisAra szolgal. A sziik-
seges egyenfesziilteeget 8 db szilicium
didda Graetz-kapcsolasaval allitjuk
eld. Hangoldskor vagy folyamatos
iizem eseten — SSTV es az RTTY-
iizemmddban — a K, kapcsoldval
csokkenthetjiik az anddfesziiltsdget, a
vegcsovek kimclese erdekeben. A Tr,-
es transzformator allitja eld a futdfe-
sziiltseget, valamint a jelfogdk mfi-
kodtetesdhez es a csovek lezarasdhoz
sziiksdges negativ egyenfesziiltseget.
A nagyfrekvencias jelek haldzatra
tortend kijutasanak megakadalyoza-
sara keriilt beepitesre egy gydri PZ-
12/b tipusd nagyfrekvencias sziird.
175
7.5. tdbldzat
Tekercs Induktivi- tAs Menet- szAm Huzal Tekercstest MegjegyzSs
Li o,8 mH 8 1 mm CuZ hSgmagos 010 mm Szorosan egymAs melld
L. - 6,5 2 mm CuAg Ugmagos 040 mm Tekercshossz: 55 mm leAgaz&s: a 2. 6s a 3,5 menetn^l
Li - 18 2 mm CuZ lAgmagos 040 mm Tekercshossz: 70 mm le&gaz&s a 6. menetn^l
Ft! 110 fLH 90 0,5 mm kalitrdd 0 20 mm Szorosan egymAs теИё. HasznAlhatd a 100/0,5 tipusd fojtd is.
Ft,—Ft» - 5 CuZ 1,0 mm Az 50 ohmos ellenAUAsra tekercselve
Ft®—Ft® 2X55yxH 2X30 1,0 mm CuZS ferritnid 010 mm A k£t sz&l szorosan egymAs mellett tekercselve
Ft® 2,5 mH
Ft® 110 /xH 90 0,5 mm CuZ kalitrdd 0 20 mm tekercseldsi hosszdsAga: 120 mm
Mechanikai feldpitds
A linear fokozat teljesen zart (180
mm magas, 420 mm szeles, ds 350 mm
mdly) dobozba keriilt beepitesre. A na-
gyobb helymeghatarozd alkatreszek
elhelyezeset a 7.75. es a 7.76. abra
szemldlteti. (A tobbi a berajzolt alkat-
rdszek elhelyezdsebdl adddik.) A sze-
reldlap magassaga 40 mm. Mivel a
csovek sok hdt fejlesztenek, perforalt
lemezbdl kdsziiljon a doboz. A jobb
hutes eleresehez a kdmenyhatast is
vonjuk be ilgy, hogy a csovek koriil
a szereldlapon es a doboz aljan 0 3,5
mm-ев furatokat furjunk. A Collins-
tekercsek bntartd kivitelfiek. Lehetd-
leg ugy helyezziik el dket, hogy az &r-
nydkoldlemeztdl is es a doboztdl is
legalabb 30 — 40 mm tavolsagra legye-
nek. A savvaltd kapcsol6 1x5 allasd
keramia-yaxley legyen, amelybdl ket-
t6t kapcsoljunk parhuzamosan. A
GU-50 foglalatardl szereljiik le a zdr-
hatd femburat es csak a keramia fog-
lalatokat szereljiik fel a szereldlapra.
A csovek behelyezeset figyelmesen vd-
gezziik!
A kdsziildk iizembe helyezdse
Koriilbelul 50 watt meghajtdtelje-
sltmenyre van sziikseg, hogy a linear
500 watt inputtai iizemeljen. Ha a
meghajtd add egy transceiver, amely-
nek a teljesftmenye nagyobb, a MIC.
GAIN-t vegyiik vissza. Csatlakoztas-
sunk a CS, csatlakozdra 50 ohmos mfr
terhelest (jobb hfjan 2 db 220 V-os,
300 wattos izzdlampat parhuzamosan
kapcsolva). Meghajtas ndlkiil ellendriz-
r u * K3|------
C5 7ULz21 О 0 Ml
О ОэДХв К2 К1
О ° О
7.75. abra. A kezMszervek elheyezise
az Mlapon
7.76. dbra. Az alkatreszek elhetyeztee
a szereldlapon
ziik a nyugalmi anddaramot (kb. 100
mA). 300 mA-ig noveljiik a meghaj-
tast, majd a C4-gyel vegyilnk dipet.
Kapcsoljuk at a K,-as kapcsoldt es a
C6-tel, majd ismdt a C4-gyel maximalis
kimeneti szintre hangoljunk. Novel-
jiik 500 mA-ig a meghajtast, majd is-
mdt gyorsan az eldbbiek szerint jar-
junk el. A K, kapcsoldt kapcsoljuk
1100 V-ra de finomltsuk a hangolast.
tlgyeljiink arra, hogy az anddaram
800 mA foie ne emelkedjen, mert ez a
csovek elettartamat csokkenti. SSTV-
ds RTTY-iizemmddban 500 mA-nal ne
legyen nagyobb! SWR — 200 В tipusd
SWR- es teljesitmenymer5vel ellen-
drizve a linedr vegfok hatasfokat,
3,5 -21 MHz kozott 65%, 28 MHz-en
55% volt.
176
Teljesitmeny
hanggenerd tor
TR. P. I. F. HL
AI tai Anosan felhasxnAlhat6 mindazokhoz a Iaborat6riumi, iizemi As
szervizmerAsekhez, amelyeknAI 20 Hz—20 kHz frekvenciatartomAnyban
10 W teljesitmAny esetAn igen kis torzItAsu jelre van sxuksAg. (PI.: hang-
sz6rok, rAdid-,televixi6kesxulAkek hangfrek venci As fokozat ai, hang*
frekvenciAs erosltok, hangfrekveneias transzformAtorok stb. тёгёвАЬех.)
Ezen feliil 200 kHz-ig szinusz fesziiltsAggenerAtorkent, 20Hz—200 kHz kd-
zdtt nAgyszog feezultsAggenerAtorkAnt is hasznalhato. A beApitett digi-
talis frekvenciamArd lehetovt teszi a gyors As pontos frekvencia beAllitA-
sAt es ieolvasAsAt. A kijelzAs „4 szAmjegyes” Nixie csdvekkel tdrtAnik. A
kAaziilAk 1 MHz-ig mint digit Al is frekvenciamArd is hasznalhato. A mC-
szer korszerd felApitAie, tranzisztoros Ab lineiris integrAlt Aramkordkkel
felApitett Aramkorei bixtosItjAk a berendezAs nagy stabil itAsAt As meg*
bizhat6 mukodAsAt. Kivitele As kezeld szervei igen kAnyelmes As konnyfi.
biztonsAgos kezelAst tesznek lehetdvA.
Muszaki adatok
1. OszcillAtor
1.1 FrekvenciatartomAny: 20 Hz—200 kHz szinusx nAgyszog
SAvok: 1.20 Hz—200 Hz szinusz nAgyszog
2. 200 Hz-2 kHz szinusz nAgyszog
3. 2 kHz—20 kHz szinusz nAgyszdg
4. 20 kHz—200 kHz szinusz nAgyszog
1.2 Kimend feszultsAg: IV-eff szinusx , nAgyszog
1.3 FeszultsAgingadozAs sivonk^nt; 0,5 dB
1.4 TorzItAsi tAnyezd (THD+ SO Hz+zaj): 0,1 % 20 Hz—20 kHz
tipikusan: 1 kHz-en 0,04 %
1.5 FelfutAsi idd: 0,5/ /лес
1.6 TetdesAs 0% /лес
2. Generator
2.1 Frekvenciatartomlny: 20 Hz—20 kHz
2.2 Kimend teljesitmAny: max. 10 W
2.3 TorzItAsi tAnyezf (szinusz) (K) 0,2 % 200 Hx—20 kHz kozott
0,3 % 20 Hz—200 Hz kozott
2.4 OptimAlis terheld ellenAIIAsok: 5, 15, 150, 600 Ohm
aszimmetrikus
600, 2400 Ohm
szimmetrikus
2.5 Kimend feszultsAg valtozAsa: max. —6% +2% (—10% + 5% hAl6zati fe
szultsAgvAltozasnAI)
2.6 Zajszint: (max. feszultsAgre) — 60 dB-nAI jobb
2.7 Oszto: О dB- (—60) db 4 fokozatban (sinus, -nAgyszog)
2.7.1. Oszto max. fesz. sinus 10 V-eff. nAgyszog 10 V. p—p
2.7.2. Oszto pontossAga ±2 %
2.7.3. Az oszto kimend ellenAEIAsa: mind a 4 fokozatban 90 Ohm ±20%
2.7.4. Az oszto kimenetAn nAgyszogjel esetAn: felfut&si idd 2/лес, tetdesAs:
2% m sec
3. Erdsltd kiilsd vezetAssel
3.1 FrekvenciaAtvitel: max 0,2 dB 200 Hz—16 kHz kozott max. 0,4 dB 20 Hx—
20 kHz kozott
3.2 ^rzAkenysAg: 1V (10 W-nAI)
3.3 TorzitAs (10 W-ra vonatkoz.) (K): 0,1% 200 Hz—20 kHz kozott
0.2% 20 Hz—200 Hz kozott
4. BeApitett frekvenciamArd
4.1 Bemend impedancia: nagyobb mint 15 Kohm SO pF
4.2 ErzAkenysAg: 200 mV—eff
Лз Max. bemendjel: 10 F-eff (Tulfesz. vAdelem. 100 V—eff-ig)
4.4 FrekvenciamArAs:
4.4.1. MArAsi tartominy: 10 Hz—1 Mhz
4.4.2. Kapuiddk: 1 sec. 0,1 sec, 0.01 sec.
4.4.3. LeolvasAs: 1 Hz (automatikus tixedespont-vAlasztAssal)
4.4.4. PontossAga: ± 6.1O“5
4.4.5. KijelzAs 4 tzAmjegyes. Nixie csovekkel
4.4.6. MArAs gyakorftAsa 2 sec.
5. Kimend feszultsAgmArd
5.1 MArAsi tartomAny: 1—100 V
MArAshatArok: 10 V, 30 V, 100 V
5.2 MArAsi pontossAg: max. ±2 % (20 Hz—20 kHz)
6. HasznAlati hfimAnsAklet hatArai: + 10° —* 35 °C
7. A kornyezetre max. pAratartalomra: 90 %
8. Max. teljesitmAnyfelvAtel: 60 VA (110—220 V)
9. A kAszulAk mArete: 42x260x 175 mm
10. Sulya: kb. 16 kp.
Gyartja:
Fovarosi Finommechanikai Vdllalat
1072 Budapest, Nagydiofa u. 14.
Forgalomba hozza:
Miiszer- es Irodagepertekesito Vallalat
Elektronikus Meromiiszerek Osztalya
1065 Bp., Bajcsy-Zsilinszky ut 37.
177
<»Z div HOBBIJARA
(&WL£
MIKROFONOK
EROS ITO К
KEVEROK
HANGOSZLOPOK
FEJHALLGATOK
(&ЙГД1; ELEKTROAKUSZTIKAI GYAr
|58| BUDAPEST |46 pf 2S
к____________________________________<
178
8. URH adokesziilekek
dr. Hetdnyi Liszl6 okl. vill. тёток HA 5 BK
A rovid- es ultrarovid hullamOk egy-
mastdl vald elhatdrolasa teljesen on-
kenyes es a megkiilonboztetesre esu-
pan a terjedesbeli tulajdonsagok ad-
nak nemi jogalapot. A hatarkent kije-
lolt frekvencia altalaban 30 MHz,
amely alatt rovidhullamokrol, felette
ultrarovid, hullamokrbl beszeliink. Az
ultrarovid hullamok tartomanya 30
MHz es 1000 MHz koze esik es
idegen szavak roviditeseivel a sav
30...300 MHz-es szakaszat VHF-
eavnak (Very High Frequency), a
300... 1000 MHz-es szakaszt VHF-
eavnak (Ultra High Frequency) is
szokAs nevezni. Az 1000 MHz-nel na-
gyobb frekvenciakra a mikrohullam
megnevezes a szokasos, SHF (Super
High Frequency) rovidftessel. A je-
lenlegi amatdr gyakorlatban harom
amatdr sav van hasznAlatban 30
MHz felett. Ezek:
— a VHF savban: 144. .. 146MHz
(2 meteres sav)
— az UHF savban: 430... 440MHz
(70 cm-es sav)
— az SHF savban: 1250... 1300MHz
(23 cm-es sav)
Az 1250 MHz-nel magasabb frekven-
ciajii engedelyezett amatdrsavok az
amatdrok reszerdl ma meg jdforman
felderftetlenek. Az itt felsorolt harom
amatdrsavbdl is csak a 144.. . 146
MHz-es 2-meteres sav van (jdval a le-
hetdsegek alatt) kihasznalva, mig a
430 MHz-es (70 cm-es) savot altalaban
csak az OSCAR-muholdak meghajta-
sara hasznaljak.
Elvileg nem volna sziikseges, hogy
elteres legyen az RH es URH kapcso-
lastechnika kozott., de megis a jelen-
leg megvaldsithatd aramkorok elterd
felcpitest igenyelnek mar a 2 meteres
iizem esetdn is. A 144 MHz-es frek-
vencia durvan otszorose a legnagyobb
frekvenciajii (28. . .30 MHz-es) rovid-
hullamd sav frekvenciajanak. Mar a
28 MHz-es (10 meteres) savban is
esetenkent gondot okoz az elektron-
csovek — elsdsorban a vegerdsitd
esd — bemeneti es kimeneti kapacita-
sainak jelenldte, amely kapacitasokat
mar figyelembe kell venni a csatold
rezgdkorok hangold elemeincl. Sokkal
nagyobb mertekben igy van ez a 144
MHz-es es a magasabb frekvenciajii
savokban. Mint nemkivanatos jelen-
seg, a frekvencia novelesdvel egyre je-
lentdsebbe valik az elektrddakra csat-
lakozd vezetekek induktivitasa, akar
a csoves, akar a tranzisztoros fokoza-
toknal. Ugyancsak kedvezdtleniil be-
folyasolja a fokozatok mukodeset az
elektroncsovek katddjabdl kilepd elekt-
ronok katdd-andd kozotti futasi ide-
jenek osszemerhetdsege az erdsitendd
jel periodusidejevel. Bonyolitja a hely-
zetet a hullamhossz relativ kicsinv
volt»», vagyis az a teny, hogy az alkal-
mazott alkatreszek, vezetekek, kon-
denzatorok stb. mechanikus mdretei
mAr nem hanyagolhatdk el a hullam-
hosszhoz kepest.
Az URH-addk alacsonyfrekvencias
— 30 MHz alatti — fokozatai terme-
szetesen mindenben megegyezhetnek
egy RH-ad6 megfeleld fokozataival.
URH-technikardl es felcpitesrdl csak
ott kell beszelniink, ahol a jel frekven-
ciaja 50. .. 100 MHz-nel nagyobb. Ko-
riilbeliil 50. .. 100 MHz az a hatar,
amely alatt kiilonosebb nehezseg ndl-
kiil alkalmazhatdk az RH-technikara
jellemzd felepitesu hangold elemek,
legalabbis a kisteljesitmenyu fokoza-
tok eseteben.
Az URH-addk elvi felepitese azonos
lehet a 7.3. abran vazolt RH-megolda-
sokkal, azzal a kiilonbseggel, hogy a
vegfrekvencia es az annak eldallitasii-
hoz sziikseges segedjelek (pl. L.O.)
8.2. dbra. Kevero rendxzeru VFO-val mukodo egyszer tranezponalt UHH-adb
С1Г- ds SSfl-uzemmodra
frekveneiaja az URH-savnak megfe-
lelden magas drtdkfi. A tdvird- (CW)
es RTTY-FSK, valamint AM-iizemu
URH-ad6k Vegfrekvenciaja egyszeru
frekvenciasokszorozassal is eldallitha-
td, legfeljebb a sokszorozasi szam le-
nyegesen nagyobb, mint a rovidhul-
lamii addk eseteben. Ez a latszdlag
egyszen'i megoldas azzal a hatrannyal
jar, hogy az oszcillator (esetleg szaba-
donfutd) frekvenciaingadozasa is a
sokszorozasi szamnak megfelelden je-
lentkezik a kimeneten, mint a vivd-
frekvencia instabilitasa (pl. csipogas).
Ezen nehdzsdg miatt egyenes rendszerfi
URH-addk gyakorlatilag csak kristaly-
vezdrlessel dpithetdk. Kedvezdbb a
helyzet a transzponald VFO-val bird
URH-addknal, mert a VFO frekven-
cia-instabilitasa a sziikseges mertekre
szorithatd le. Egy ilyen add tomb-
vAzlatat mutat ja a 8.1. abra.
8.3. abra. 28!144 MHz-es URH-adapter vazlatos feUpitese
8.4. abra. AnyakiszuUk (Rommerkamp FT-250) ёв 50 W-os URH-adapter (BHll
kisirleti pUdtlny)
Ma mar az URH-savokban is az
SSB f6nia uzemmddra kell torekedni
es a ketoldalsavos AM-mod ulaci6 egyre
inkabb hatterbe szorul. Az SSB-
iizemmodii URH-ad6knal ket ut jar-
hato. Az egyik egy dnall6 es fuggetlen
ad6 (vagy ad6-vev6) kesziilek kizaro-
lag az URH-savra, mig a masik meg-
oldiis egy meglev6 28. . .30 MHz-es
RH-ado (vagy ad6-vev6) „meqfejeU-
se” olyan fokozatokkal, amelyek URH
iizemet tesznek lehetfive. Az els6
megoldasra mutat egy peldat a 8.2.
abra. Itt a szokasos 9 MHz-s SSB-
generator taplal egy keverfifokozatot,
arnelynek lokal jele 135. . . 137 MHz
kozott hangolhat6. A keveressel el6-
allitott lokal jel egy 2 MHz-es szaba-
donfut6 oszcillatorral hangolhat6.
A 8.3. libnin az SSB-uzemii URH
ad6-vevok egy olyan gyakran hasznalt
megoldasa lathatd, amely egy meg-
lev6 28... 30 MHz-es RH ad6-vev6 es
egy „URH-adapter” egyiitteseb61 all.
A mechanikusan 6nall6 egyseget ke-
pez6 URH-adapter (8.4. abra) koaxi-
alis kabelekkel csatlakozik az RH
ado-vev6 nagyfrekvencias ki es be-
mcnetehez. A tapfesziiltsegeket on-
allo tapegyseg, vagy az RH anyakiszu-
lek szolgaltathatja.
A kisteljesitmenyu sokszoroz6, ke-
vero- vagy erosito fokozatokban alkal-
mazottelektroncsovekelektr6da-kapa-
citasai megeppenmegengedik a szoka-
sos kapcsolasok hasznalatat a 144
MHz-es savban, de а 432 MHz-en
ezen fokozatoknal is ,,URH-s” meg-
oldasokat kell alkalmaznunk. A 8.5.
abra egy 72/144 MHz-es frekvencia-
ketszerezo kapcsolas t mutat E 180 F
elektroncsOvel. Az RH-sokszoroz6k-
hoz kepest az elteres esak a hangolo-
elemek ertekeiben es a kis elektr6da-
kapacitasu свб alkalmazasaban mutat -
kozik. A rezgfikori hangol6 kapacitas a
cs6 elektrodakapacitasaval mar j61
dsszemerhetfi es altalaban 5... 50 pF
hatarok koze esik. A tekercseknek is
termeszetesen a /zH es annak tort re-
szeivel kifejezheto induktivitas-ertek-
kel kell rendelkezniok. A tekeresme-
netszamok a 72.. . 144 MHz-es frek-
venciakon altalaban 10 alatt vannak
(8.6. abra).
Ml 5... 10 W an6ddisszipaci6ji'i
„kozepes” tel jesitrneny fi veger5sito
csovek mar esak az RH-megoldasok-
t61 eltero kapcsolasokban hasznalha-
tok 144 MHz-en, mint pl. azt a 8.7.
abra mutatja. A racs- es an6doldali
rezgokorok kapacitasat az elektroda-
kapacitas es a kiilsfi 30 pF-os trimmer
sorbakapcsolasabol adodo kapacitas
kepviseli (8.8. abra). Ilyen megosztott
kapacitas eseten a tekercsen talalhat6
egy olyan pont, abol a fbldhoz kepest
a nagyfrekvencias feszultseg zeros
ertdku. Ezen a helyen kell a tapfeszult-
segek csatlakoztatasat letrehozni,
hogy a taplalo vezetek (ellenallas) ne
terhelje a rezgokort. A zeros potencia-
lii betaplalasi pont helyet a ket kon-
denzator aranya (Cgk/C) hatarozza
meg. Cgk =C eseteben a betaplalasi
pont a tekercs kozepere kcriil.
tibra. 72/ MHz-ен 111 frekvenciaketszcrezo fokozat F 180 F pentMaval
Az elleniitemfl fokozatok
Az elektrdila-kapacitasok felere
csokkennek elleniitemfi felepites ese-
ten. A 8 9. libra egy elleniitemfi frek-
vencia-haromsz.oroz6 fokozatot mutat
E 88 CO elektroncsovel. A csonek a
rezgfikdrokkel parhuzamosan kapcso-
16dd bemeneti es kimeneti kapacitasai
egy csfifel elektroda-kapacitasainak a
fele esupan, mert a ket cs6fel a kapa-
citasokra nezve sorba van kapcsolva.
Az elleniltemu frekvencia-sokszoroz6
esak paratian sokszorozasra (3, 5, 7
stb.) alkalmas es ezek koziil is gyakor-
latilag esak a haromszorozas eseten
szolgaltat elfogadhat6 kimeno tclje-
sitmenyt.
A frekvencia-sokszoroz6 kapcso-
kisokban trioda elektronesovek is al-
kalmazhatok, mert a racskori es an6d-
kori rezgokorok eltero frekvenciara
180
8.6. abra. 144 MHz-es rezgbkori tekercsek kiviteli alakja egy UBH-vev6ben.
Jellcmzo a kevis menelszam, az ezustozott huzal es a keramikus tekercstest,
vagy onhordb kivilel
8.8. dbra. A „soros” rezgokorok tulaj-
donkdppen niegosztott kapacitdsii rezgo-
kbrbket jelentenek, amelyeknil a rezgo-
kbri kapacitas egyik reszet az elektruda-
kapacitas kepviseli
valo lehangoltsiiga kiivetkezteben a
fokozat nem valik gerjedekennye a
fennallo an6d-raes kapacitas (Cag) el-
lenere ecm.
Az elleniitemu felepitesben mind az
ancid-, mind a racskori rezgokorok
nagyfrekvencias foldelcset illetoen he-
roin megoldast kovethetiink, amint azt
a 8.10. dbra mutatja. A szimmetrikus
fazisforditas erdekeben a rezgokor ko-
zeppontjat rogzithetjiik a szimmetri-
kus hangolo kondenzator kdzepen
(forgoresz) («), a tekercs elektromos
kozeppontjan (b), vagy a szimrnetria
letrehozasat rabizhatjuk a ket esfifel
belso es a szereles kapacitasainak szim-
metriajara (c). Az a es b valtozat
„kcnyszeritett szimrnetria”, a c valtozat
„spontdn szimmelria” (lengo fold)
megnevezessel illetheto.
Az elleniitemu kapesolasokban szim-
metrikus felepitesu forg6kondenzato-
rokat celszeru alkalmaznunk, inert
ezek szort kapacitasai (fold fele) is
szimmetrikusak. Ezeket a kondenza-
rotokat a forg6resz alakjarol rendsze-
rint „lepke-forgbknak” nevezik. Ha a
forgoresz kivezeteset szabadon hagy-
juk, akkor ezek a kondenzatorok kozon-
seges kondenzatorok helyett is alkal-
mazhetdk. Az URH-savban, ffileg a
144 MHz-es savban hasznalatos kon-
denzsitorokat mutat a 8.11. dbra.
Ar. elleniitemu kapcsolasoknal ne
feledjiik, hogy az aramkorben ala-
csony frekvencias szempontbol a ket
csofel parhuzamosan van kapesolva az
URH rezgokori tckercseken keresztiil.
Ez akkor okozhat gondot, ha mind az
anodkor, mind a racskor tapfesziilteeg-
bevezetescre nagyjdsagii fojt/iteker-
cseket hasznalunk. Ezek a tekercsek
az elektr6da- es szort kapacitAsokkal
rezgokbroket alkotnak es kedvezotlen
esetben egy relativ alacsony frekven-
ciajii begerjedesnek lehetnek az okoz6i.
8.7. abra. A nagy elektrodakapacitasu elektroncsovek csak „soros” rezg6kordkkel
haszndlhatok a 144 MHz-es savban
8.У. abra. Frekvencia-hdromszorozo kapcsolas E 88 CC elektroncs&vel. Az elektroda-
kapacitasok a sorbakapcsolds kovetkezteben fele crlekdrs csbkkennek
181
8.11. abra. 144 MHz-en haszndlatos „kozonseges” es" „lepke” forgokonden-
zaiorok. Jellemzdjuk az ezustozbtt fegyverzet es a keramikus kivitel
8.10. abra. A szimmetrikus (ellenutemu)
rezgokorokfoldpontjanak lehetseges tneg-
olddsai. KapacMv kozdppont (a), in-
duktiv kbzeppont (b) es az elektroda-
kapacitasok altal litrehozott szimmetria
(c)
Ezen jelenseg kivedesere a 10... 30
menetes URH-fojtdtekercseket gyak-
ran ellenallashuzalb61 tekercselik, vagy
a rezhuzalii fojt6tekerccsel egy 10. . .
1000 ohin ertekii ellenallast kapcsol-
nak sorba aszerint, hogy az aramkor
milyen ertekfi soros ellenallast „visel
el”. Sok esetben a betaplal6 fojt<5te-
kercs el is hagyhat6 az ohmos ellen-
allas alkalmazasakor, kiilondsen, ,ha 'a
betaplalasi pont egybeesik a rezg6kori
tekercs nagyfrekvencian zerus poten-
cialu helyevcl.
Az ellenutemu er6sit6 fokozatok
neutralizacioja az eleve rendelkezesre
all6 bemeneti es kimeneti fazisfordita-
sok kovetkezteben egyszeruve valik.
A ket darab neutral izaM kondenza-
tor a 8.12. abrdnak megfelel6en koten-
<16 be es erteke az egyik cs6fel an6d-
racs kapacitasaval (Cag) azonos.
A jelenleg szeleskoriien alkalmazott
kozepteljesitinenyfi elektroncsovekkel
3. . .5 VV teljesitmenyt 144 MHz-en
ellenutemu kapcsolas nelkiil is el lehet
erni, akar tri<5dakkal, akar tetrodak-
kal vagy pent6dakkal. A nagyobb
teljesitmenyek nagyobb elektr6da-
meretti csoveket igenyelnek, amelyek-
nek bels6 kapacitasai mar esak ellen-
utemu kapcsolasban teszik lehetfive az
iizemeltetest. Ezen okb61 szamos URH
ad6csovet gyartanak a cs6gyarak ko-
zos buraba epitett ket tetr6da vagy
pentoda elektr6darendszerrel. Ilyen
klasszikus tipusnak szamit a 829 es
832 (GU 29 es GU 32) tipusjelu ad6-
csovek, amelyeknek „sziiletesi ideje”
az 1930-as evek vegere tehetfi. A mo-
dernebb valtozatok a 8.13. abran lat-
hat6k. A nagyobb teljesitmenyft cso-
vekre jellemzfi a cs6 tetejen kivezetett
ket anodcsatlakozas, azert, hogy az
an6dkdr kellfien tavol keriiljon а свб
aljan (a foglalatnal) kivezetett ket
8.12. abra. Ellenutemu triodds vdgerd slid fokozat neutralizacioja
8.13. abra. Az URH-savdkban (144 ds 432 MHz-en) haszndlatos elektroncs&vek.
Balrol jobbra: 6 AK 5 W; E 180 F; E 88 CC; QQE 02/5; QQE 03/12; QQE
04/5; QQE 03/20; QQE 06/40
182
nehezebben hozzaferhetd, rugalmas es
zsiros tapintasii teflon a kedvelt nagy-
frekvencias szigeteld anyag. Az atlat-
sz6 trolitul bore lagyulo anyag es igy
addcsovek kozeleben nem hasznalhato.
A legnagyobb nagyfrekvencias
igeny be vetel a csovek foglalatainal,
tekerestesteknel es kondenzatorok di-
elektrikuinanal, valamint forgdkon-
denzatorok kitamasztdszigeteldinel lep
fel. Ezekre a helyekre az URH-tech-
nikaban keramiakat hasznalnak szi-
geteldkent (8.15. abra). A fokozatok
mechanikus szerelese lehetdleg olyan
legyen, hogy a nagyfrekvencias егб-
terbe ni keriiljenek ..masodrendii”
szigeteloanyagok (pl. bakelit, plexi-
glas, kemenygumi stb.).
8.14. abra. 10 W-os, 144 MHz-es B-osztalyii vegerbsito fokozat QQE 03/12,
vagy OU-17 tipusii elektroncsbvel
8.15. abra. Keramikus foglalatok UBH-adbcsbvek szamara. A keramia dielektro-
mos vesztesege aranylag kicsiny a tobbi hagyomanyos szigetelbanyagokhoz kepest
vezerl6racstdl. Egyes QQE... tipusok-
ba a gyar mar el6re beepitette a neut-
ralizald kondenzatorokat (pl. QQE
03/20, QQE 06/40), es igy azokat nem
sziikseges kiviil alkalmazni. Ennek
fejeben azonban a esd parhuzamosan
kapesolt iizemre kevesbe alkalmas.
A 8.14. dbrdn egy kb. 10 W kimend
teljesitmenyii elleniitemu vegerdsitdt
mutatunk be QQE 03/12 (GU —17)
elektroncsdvel. Ez a cs6tipus novel
foglalatii es mind az an6d-, mind a
racskivezetesek a foglalatra vannak
kihozva.
Szigeteloanyagok
Mint ismeretes, minden szigeteld-
anyag (foglalatok, kitamasztdk, le-
mezek stb.) veszteseget visznek be
egy nagyfrekvencias aramkorbe (pl.
rezgdkorbe), ha elektromos erdterbe
keriilnek. A frekvencia novelesevel
kozel negyzetesen novekszik a veszte-
seg. A legjobb dielektrikum termesze-
tesen a levegd (vagy vdkum) es a
szilard dielektrikumok koziil a kera-
mia, a teflon (politetrafluoretilen) es a
trolitul (polisztirol). Hdalldsaga miatt
elsdeorban a keramia (calit stb.) es a
8.16. dbra. 9/144 MHz-es adokeverb E 88 CC kettostriodilval. A 135... 137
MHz-es lokal jel egyutemuen vezerli a ket csofelet
Aild-kev eriik
Add-keveroknek hivjuk azokat a
fokozatokat, amelyek az addegyseg
atviteli laneaban a nagyfrekvencias
jelet (vivdfrekvencijis jelet) hozzak
letre, valmely ket masik jelbol. Mivel
ezektdl a keverdfokozatoktdl rendsze-
rint egy bizonyos teljesitmeny loatlii-
sat is megkoveteljiik, azdrt czeket
tdjesitmeny-keverb fokozatoknak is
hivjuk. Az ado-kevero fokozatok vagy
kozvetleniil az add vegerdsitd csovet
(tranzisztorat), vagy a meghajtd esii-
vet (tranzisztort) vezerlik, es igy foko-
zatokban szamolva nincsenek tavol az
antennatdl. Az addkeverdknek az
antennakimenethez vald relativ ,,kil-
zelsege” azt a kovetelmenyt tamasztja
veliik szemben, hogy lehetdleg csak a
hasznos vivdfrekvencias jelet tovabbit-
sak az aranylag gyenge szelektivitas-
sal bird meghajtd es vegfokozat fele.
Kiiliinosen a sziiksegszen'ien nagy-
szintii lokal jel tovabbitasat kell
megakadalyozni, mert ez kijutva az
antennara mas forgalmi esatornakat.
erdsen zavarhat (pl. 135 vagy 116
MHz-en). A lokaljel-elnyomas kove-
telmenye szinte eloirja, hogy az ado-
keverd-fokozatnak elleniitemunek
(szimmetrikusnak) kell lennie, mert
esak ennek a kapesolasnak van lokal-
jel-elnyomo tulajdonsaga. A 8.16.
dbra egy kettdstriddaval kivitelezett
adokeverd-fokozatot mutat E 88 CO
csdvel. A keverdfokozatbdl kapott ki-
mend teljesitmeny kb. 100 mW, amely
183
8.17. abra. Ellenutemu keverokapcsolds jFET tranzisztorokkal. A csatlakozo
fokozatok szintdn FET tranzisztorokkal vannak kivitelezve, a linearitas
novelese citaljabol
egy QQE 02/6-tel felepitett, vagy
hasonlo teijesitmenyu vegfokozal
meghajtasahoz elegendd.
A 8.17. abran ket FF3T-tranzisztor-
ral felepitett kisszintu add-keverd lat-
hat6 a csatlakozd fokozatokkal egyiitt.
A FET-tranzisztorok relatlv nagy ki-
vezerlcsi tartomanya kedvezd line-
aritast biztosit az SSB-ilzem szamara.
Az adokevero-fokozat bipolaris
tranzisztorokkal is kivitelezheto a
8.18. dbra kapcsolasi rajza a
szerint. Ket darab 2 N 3866-os nagy-
frekvencias tranzisztor kb. 0,3 W ki-
mend, 144 MHz-es jelet szolgaltat el-
fogadhato linearitas mellett. Ez a tel-
jesitmeny egy QQE 03/12-es csovet
olyan mertekben kepes kivezerelni,
hogy a kimend antennateljesitmeny
4. . .6 W.
Az addkeverd-fokozatok lokal jellel
val6 meghajtasa meglehetosen nagy
teljesitmenyt igenyel, lenyegesen na-
gyobbat, mint a „vevo tipusu” keverd
fokozatok. Celszerii a lokaljel-ellatd
erdsitdlanc utols6 erdsitd fokozataban
ugyanolyan tipusu tranzisztort alkal-
mazni, mint a keverofokozatban.
8.18. abra. Ellenutemu ado-kever6 bipolaris tranzisztorokkal
8.11). dbra. Teljesitmenyerbsitfi tranzisztorok kiviteli formal a 100...960
MHz uzemi frekvenciatartomanyban
Tranzisztoros erositdk
A 144 MHz-es URH-frekvenciakon
a tranzisztorok bemeneti es kimeneti
kapacitasai dominalnak a csatlakozd
rezgokor hangolo kapaeitasakent. A
kapcsolasok a jellegzetes „soros rezgd-
korokkel” vannak kivitelezve, mind a
bemend, mind a kimend oldalon. Az
iizemi frekveneianal nagyobb hatar-
frekvenciiiju tranzisztortipusok fol-
delt emitteres kapcsolasban is hasz-
nalhatok. A fokozatok beinenete es ki-
menete kozott jelentos visszahatas
van, mcg begerjedes nelkiili allapot-
ban is; a bemend es kimend kiirok egy-
mast elhuzzdk a hangolas alkalnuival.
A szamottevo ertekfi belsd kapaeita-
sok mind a tapfeszultsegnek, mind a
jelenlevd RF-jel amplitiiddjanak fiigg-
venyei es igy a jelszinttol fiiggoen a
hangolas intis es intis lehet. Kedvezobb
elvalasztast biztosit a bemenet es a
kimenet kozott a foldelt bazisu kap-
csolas, de ennek teljesitmenyerdsitese
kisebb. Fokozatonkdnt altalaban
6... 12 <lB-es te.ljesitineny-erositdssel
szamolhatunk, a tranzisztor tipusatdl
fiiggoen. A 8.19. abra nehany URH
frekvencitin is hasznalhatd tranzisz-
tortipust abrazol.
Kdtfokozatu B-osztalyu erdsitd lat-
hat6 a 8.20. abran. A kdt fokozat egyiit-
tes erositese 18 dB. A kimeno nagy-
frekvencias te.ljesitmdny 3 W. A tran-
zisztorok hiiteserdl megfeleld ineretii
hutobordakkal kell gondoskodni; a
2N3866 „hiitocsillaggal” hiithetd, mig
a 2N'337f>-os vegerositdt egy legalabb
100 ema feliiletii hutobordara kell
csavarozni. A fokozatoknal nagyon
fontos, hogy az emitter kivezetese a
leheto legrovidebb ilton foldelve le-
gyen, a lehetd legkisebb induktivitasu
csatlakozassal. Erre a eelra egy lez-
folia-szalag a legalkalmasabb, amely
kozvetleniil a hiitoborda ala csava-
rozhato.
184
4-18V
+18V
+18V
8.20. abra. Ketfokozatu 3 W-os tranzisztoros erosito 144... 146 MHz-re
Tobb tranzisztortipusnal nagyon
fontos az, hogy az ante.nnacsatlakozas
iizem kozben ne szakadjon meg, mert
ez a vegerositfi tranzisztor halalat
okozza. A gyarak altalaban VSWR = 3
allohullamarany-erteket adnak meg,
amelyet a tranzisztor meg eppen elvi-
sel. Vannak azonban figynevezett
reflexiovedett tipusok is, amelyek tota-
lis reflexifit (megszakitott, vagy ro-
vidrezart antennacsatlakozast) is el-
viselnek.
8.21. abra. Tranzisztoros fokozatok parhuzamos kapesolasa a kimeno teljesitmeny
megnbveUsere. Fokozatok egyszeru parhuzamos kapesolasa (a) is a teljesitmenyek
osszeadasa (es a meghajtas szitosztasa) 3 dB-es balun-transz-formatorokkal (b)
Tranzisztoros fokozatok
parhuzamos kapesolasa
A teljesitmeny novelesere a tran-
zisztorok is haszniilhatok parhuzamos
kapcsolasban, mint az elektroncsovek,
kiilonosen az alacsonyabb frekvencia-
kon. A 144 MHz-es savban a belsfi
kapacitasok mar nem engedik meg az
egyszerfi parhuzamos kapcsolast, nem
beszelve arr61, hogy a nagy hatarfrek-
venciajfi tranzisztorok parhuzamos
kapcsolasakor szinte kivetel nelkii
begerjedes lep fel.
A tranzisztorok parhuzamos kap-
esolasa helyett a fokozatok parhuza-
mos kapcsolasat alkalmazzak, mint azt
a 8.21. abra mutat ja. A parhuzamosan
kapcsolt fokozatoknal fontos a szere-
lesi szimmetria es a tranzisztorok jol
megegyezfi parameterei. A begerjedes
inegakadalyozasara az induktiv es
kapacitiv egymasrahatasok a mini-
miimra csokken tendfik.
Az elosztott parameter!! rezgfikorok
A hosszfi-, kozep- es rovidhullamu
frekvencia-tartomanyokban az alkat-
reszek (tekercsek, kondenzatorok, ve-
zetekek stb.) mechanikus meretei el-
hanyagolhatok az uzerni hullamhossz -
hoz kepest. Az URH-savban a frekven-
cia novelesevel ez egyre inkabb meg-
valtozik; a vezetekek menten eloszlott
kapacitasokkal es a vezetekek hosz-
szan fellep6 induktivitasokkal is sza-
molnunk kell.
Egy, a hossza menten folyamatosan
elosztott kapacitassal es induktivi-
tassal biro megfelelfi hosszusagfi tap-
vonal — koaxialis, vagy Lecher-
vezetek — parhuzamos vagysoros rez-
gfikorkent viselkedik, aszerint, hogy a
kabel hossza a hullamhossz negyedre-
szenek (Л/4) hanyszorosa. A 8.22. dbran
lathato, vegiikon rovidrezart kabel-
darabok parhuzamos rezgfikorkent
mfikodnek, ha hosszuk (1) a hullam-
hossz negyedreszenek paratlanszainfi
tobbszorose, £s soros rezgfikoroket al-
kotnak, ha hosszuk a negyedhullam
parosszamu tobbszorose.
A vegen nyitott tapvonal-darabok
pontosan ellenkezfileg viselkednek.
Mivel az elosztott parameterfi rez-
gfikorok meretei j6val nagyobbak egy
koncentralt elemekbfil allo rezgfikor
mereteinel, a magasabb frekvencias sa-
vokban adnak j61 kezelhetfi elrende-
zest, peldaul mar a 430 MHz-es sav-
ban is. Mar 144 MHz-en is szerepiik
lehet az elosztott parameterfi rezgfi-
koroknek, a nagy belsfi kapacitassal
rendelkezfi es alacsony impedanciakat
igenylfi, nagyteljesitmenyfi tranzisz-
toros fokozatoknal. Az elosztott para-
meterfi rezgfikorok elfinyosen kivite-
lezhetfik teflon alapanyagfi, vagy egy-
szerfi iivegszallal erfisitett nyomtatott
aramkori lemezeken, mint lapos szalag-
tapvonalak (strip-line).
A nem levegfi (vagy vakum) dielekt-
rikumu tapvonalak, igy a nyomtatott
aramkori szalagvonalak is aszigetelfi-
anyag dielektromos alland6janak
negyzetgyokevel aranyosan rovidebb
meretnel adnak rezonancia-frekven-
ciat, mintha dielektrikumuk levegfi
lenne (erei = l). A dielektrikumban a
hullamhossz lerovidiil az alabbi keplet
szerint:
Л
Л*=т=
Г erel
ahol Л* a lerovidult hullamhossz (m),
Л a hullamhossz vakumban (m) es e
a szigetlfianyag relativ dielektromos
alland6ja.
185
8.22. abra. Elosztott parameteru rezonatorok kiilonbozd rela-
tiv hosszal. A relativ hossz fiiggvdnydben parhuzamos es
soros rezonancidk valosithatok meg
8.23. dbra. Adott frekvencia eseten a kapaciliv terhelds miatt
a rezonator hosz-szat le kell roviditeni. Nagy kapacitlv terhe-
lds esetdn a rendszer koncentrdlt parameteru L —C rezgdk&rrd
alakul az egyetlen menettd zsugorodd induktivitas kovet-
keztdbcn
A rezonans negyedhullamhossz te-
hat:
_ Л*Л 300
4 4^erei 4,f./erei
(m) (rn) (MHz)
A kepletben szerepld
1
)/ crel
hanyadost rbviduldsi tdnyezdnek ne-
vezziik.
Abban az esetben, ha egy negyed-
hullamhosszii rezonans tapvonalra —
mint parhuzamos rezgdkorre — kon-
denzatort kapcsolunk, rezonancia-
frekvenciaja alacsonyabba valik, il-
letve, ha az eredeti rezonancia-frek-
venciat meg akarjuk tartani, akkor a
vonal hosszat kell leroviditeni. A ka-
pacitas hatasat szemleletesen a 8.23.
dbra mutatja. A negyedhullamii rezo-
natoron a fesziiltseg es aram eloszlasat
a 8.24. dbra szemlelteti.
A negyedhullamii es esetleg felhul-
lamu rezonatorok elsdsorban a 432
MHz-es es az ennel magasabb frekven-
ciajii savokban nyerhetnek felhaszna-
last. A 8.25. dbra egy kapacitassal
terhelt (es hangolt) haromkoros sav-
sziirdt mutat a 430 MHz-es savban
vald alkalmazasra. Az egyes koaxidlis
rezonatorok kozott induktiv csatolas
van megvaldsitva elforgathatd hurkok
segitsegevel. A haromkoros sziird elek-
tromos kapcsolasat a 8.26. dbra mu-
tatja. A 8.27. abran pedig Lecher-
vezetekkel kivitelezett csoves kapcso-
las lathatd negyedhullamii elrendezes-
ben, csiisz6 rovidzarral hangolva, va-
lamint egy felhullamti rezonatoros ki-
vitel, kapacitassal hangolva.
A varaktoroe frekvencia-eokszorozd
A frekvencia-sokszorozdshoz vala-
milyen nem linearis mfikodesG elemre
van sziikseg. Az elektroncsd es a tran-
zisztor a nonlinearis rdcsfesziiltsdg-
anodaram, illetve bdzisfesziiltsdg-kol-
lektoraram karakterisztikaja revdn (C-
osztalyii munkapont) alkalmas frek-
veneia-sokszorozasra. Mindket aktlv
elem a kimend teljesitmenyt az egyen-
aramii tapegysegbdl elfogyasztott
energiabdl hozza Idtre.
Merdben maskeppen mfikodik a
varaktordiddas frekvencia-sokszorozd
Umax
Imax
8.24. dbra. Aram- ds feszultsdgeloszlds
egy vegdn rovidrezart negyedhullamii
rezonator mentdn
8.25. dbra. Haromkoros koaxidlis sdvszurd kapacitiv hangolassal. A kbrok
kozotti csatolas vdltoztatasa a csatolohurkok elfordittisdval lehetsdges
fokozat. A varaktordioda retegkapaci-
tasanak fesz.ultsegfiiggeset frekvencia-
soksz.orozasi cclra lehet kihasznalni.
A didda retegkapacitasa koveti a did-
dan levo nagyfrekvencias jel pillanat-
nyi fesziiltseget. (Ez ilgy kepzelhetd el,
mintha egy nagyfrekvencias feszult-
segre kapesolt forgdkondenzatort a
fegy verzeten levd fesziilteg pillanatnyi
crteki-nek megfeleloen allitanank na-
gyobb, illetve kisebb kapacitasertekre.
Igy a kondenzsitorra kapesolt tisztan
sinuszos fesziiltseg ellenere az aram
mar nem mutat tiszta sisznusos jelala-
kot. Az aram torzitott alakja harmoni-
kusok jelenleterdl taniiskodik. A „ki-
mend” aram ugyanazon a vezeteken je-
lenik meg, mint а „Ьетепб” feszultseg.)
A 8.28. dbra egy varaktoros harom-
szorozd kapcsolast mutat 144/432
MHz-es frekvenciakkal. A kapesolas a
kimeneti ItE-teljesitmenyt a bemeneti
meghajtasbol nyeri. Jdealis esetben
— haadiddanaknemlenneohmosvesz
tesegi ellenalliisa — a fokozat hatas-
fokat csak a csatolo rez.gdkorok vesz-
tesegei csokkentenek 100% ala. Meg
valdsagos (veszteseges) varaktor-
186
8.26. abra. А haromkoros sdrsziiro
(8.25. abra) elektromos kapcsolasi rajza.
A rezondtor elemek kapacitlv „terhelt”
negyedhullamu, vegen rovidrezdrt ta-
gokbol allnak
diodakkal is eleg nagy a sokszoroz6 ha-
tasfoka:
— ketszerezes eseten 60. . . 90%
— haromszorozas eseten 30... 65%
— negyszerezes eseten 15. . .30%
A vesztesegi teljesitmeny a varaktor-
diodat es ezert azt nagymeretli
hutdfeliiletre kell szerelni. A varaktor-
di6da 4... 8 pF-os kapacitasa ellenere
a mukodes soran aranylag alacsony
impedanciaju pontot kepvisel. Mind a
meghajtiisa, mind a haromszoros frek-
venciajii jel elvitele egy-egy soros
rezgfikorrel tortenik (C, — Lt es Cs — L3)
amely LC-tagok tulajdonkeppen egy-
egy л-szurfit alkotnak a dioda bels6
kapacitasaval.
A varaktordi6da iizem kozben zar6-
iranyban elo van feszltve azzal az
egyenfesziiltseggel, amelyet sajat ma-
ga, mint kozonseges di6da hoz letre a
meghajtd nagyfrekvencias fesziiltsdg-
bol. Ez az egyeniranyitott fesziiltseg
es az aram a dioda egyenaramii
munkaellenallasan (100 kohtn) mcr-
het5.
Fontos szerepet jatszik a kapcso-
lasban a Cs — L2 szivokor, amely a
masodik aram-harmonikus altal kel-
tett fesziiltseget nem engedi kialakulni
a dioda ket pontjan. Ezt a soros kort
idler-kiir nek venezik, ami haszonia-
lant jelent, mivel nem az energiaveze-
tes utjaban helyezkedik el. A dioda
fesziiltsdg-terhelesenek csokkentesevel
— a masodik harmonikus leszivasii-
val — a fokozat kivezerelhet6sege es
hatasfoka egyarant javul.
A 8.29. dbra egy mas felepltesft va-
raktoros sokszoroz6t mutat, harom-
koros kimeneti savszurfivel. A kime-
netre koncentralt szelektivitasnak az
a szerepe, hogy a nemkivanatos alap-
frekvenciat es a nemkivanatos harmo-
nikusokat — amely ek egyebkent
nagy amplitiid6val vannak jelen —
nem engedi az ante.nnara kijutni. A
varaktordi6dak szamos tlpusa 50. . .
100 W Ьетепб teljesltmenyt (144
MHz-en) is fel tud dolgozni es abb61
15. . . 60 W teljesitmenyu 432 MHz-es
jelet szolgaltat az antennanak.
A varaktordi6das sokszoroz6n SSB-
jelet nem lehet atkiildeni, inert a meg-
hajt6 jel savszdlesseget is megharom-
szorozza es a fokozat mftkodese erosen
amplitud6-nonlinearis. Kival6an al-
kalmazhato azonban CW- es FSK-
jelek atte.telere 144 MHz-r61 432 MHz-
re. Az FSK-jeleknel azonban a loket
nagysaga is haromszorosara novekszik.
Ezert az ad6 VFO-jaban varaktoros
iizemli adas eseten a lokete.t a sokszo-
rozasi szamnak megfelel6en le kell
csokkente.ni.
28/144 MHz-es URH-adapter
A kovetkez6kben egy UKH-adap-
tert ismertetiink. Az UR H -adapter
tombvazlatat a 8.30. dbra mutatja, es
mint az j61 lathatd, az adapter harom
fo egysegre tagoz6dik.
Mind az ad6-keverfi, mind a vevo-
kevero szamara sziikseg van egy 116
MHz-es lokal jelre. A lokiil jelet a
8.31. dbra kapcsolasi rajza szerint fel-
epitett lokaljel-generator allitja e!6.
A 38,6666 MHz frekvenciajii kristaly-
oszcillator frekvencia-haromszoroz6
fokozatot taplal. A haromszorozo foko-
zat savszliron keresztiil hajtja meg a
ketfokozatii 116 MHz-es erositdt,
amelyben 2N2219-A tipusii tranzisz-
torok vannak. A fokozatok kozotti
savsz(ir6k a nemkivanatos jelkompo-
nensek tovabbjutasat akadalyozziik
meg. A lokaljel-generator kb. 0,6 W
nagyfrekvencias te.ljesltmenyt szol-
galtat 116 MHz-en. A 2N2219-A tran-
zisztorokra hlitdcsillagot kell helyezni.
8.27. dbra Lecher korrel hangolt 432
MHz-es elleniitemu vegerdsito jokozat
anodkore. Hangolas csuszo rovidzdrral
(a) es felhullamit rezondtor a „tdvoli”
oldalon kapacitlv hangolassal (b)
A vev6-egyseg (8.32. dbra) foldelt
emitteres el5er6slt6b61 es keverofoko-
zatb61 all. Az antenna ds az el6er6sit5
tranzisztor, valamint az el6eristo
tranzisztor es a keverfifokozat kozott
felso kapacitlv csatolasii savszfirok
taliilhatok a sziikseges tiikor- es tavol-
szelektivitas eleresere. Adas alatt a
savsziirok harom rezgfikoret vezetesbe
vezdrelt di6dak csillapitjak, a tran-
zisztorok epsegenek meg6vasa erde-
keben. Igy ugyanis az ad6-kimenetrol
a vevi'ibe ,,sziv<irg6” nagyfrekvencias
jel legfeljebb csak kis szinten jut a
8.28. dbra. Varaktordiodas frekvenciahdromszorozo fokozat
144/432 MHz-re. 20 W Ьетепб teljesitmenybol kb. 6 W
kimeno teljesitmenyt szolgaltat
8.29. dbra. Varaktoros haromszorozo fokozat haromkoros
kimeneti sdvszurovel
187
8.30. abra. Ado-veo adapter tombvdzlata. A 28/144 MHz-es ilzemhez 116
MHz-es lokal-jel szukseges
QQE 02/5-ds kettfis tetrfida ellen-
iiternben van vezerelve a 116 MHz-es
lokal jellel a ket vezerlfiracson keresz-
tiil. Az RH anyakesziilek 28...30
MHz-es kisszintii a<16-kimenete kb.
0,5 W teljesltmenyli vezerlest visz a
kettfis tetroda kozos katfidjara. Az
clleniitemfi anfidkorben levfi rezgfikor
szimmetrikus kapacitiv esatolassal
savszfirfit kepez a vegerfisltfi racskori
rezgfikorevel (2x2 pF-os csatolo kon-
denzatorok). A racskori tekercs (Lls)
a QQE 06/40 tipusjelu vegerfisitfi csfi
bemenfi kapacitasaval rezonanciara
van hangolva a savkozepen (145
MHz). A csfi bemenfi ellenallasanak
esillapltasa kovetkezteben ez egy szfi-
lessavii rezgfikor; iizem kozben han-
golni nem szukseges. Az ado-keverfi
anodkoret azonban az elfilaprfil han-
golhatfiva kell tenni.
8.31. abra. Az ado-veo adapter lokaljel generator egysege. A fokozatok kozotti sdvszurds csatoldsokra a jdtisztasdg er-
dekeben van szuksig
tranzisztorokra. Az eloerfisitfi tran-
zisztor erfisitese egy elfilapi potencio-
meterrel szabalyozhato (MGC).
A keverfitranzisztor bazisara erke-
zik a vett jel, mig a lokal jel az emit-
ter! vezerli. A lokaljel bevezetese egy
ketkoros siivszfirfin keresztiil tortenik
(LI3—L,3). Ez a helyi jelre nezve fel-
fokozott szelektivitas a lokal jel-gene-
rator nemkivanatos termekeinek ta-
voltartasat celozza a /iV firzekenysfigfi
kevero fokozattfil. A keverfi-tranzisz-
tor kollektorkoreben ketkoros KF-
savsziirfi talalhato, felsfi induktiv csa-
tolassal. A fclso induktiv csatolas fo-
kozott csillapitast ad a KF-kimeneten
„tavozni igyekvfi” 116 MHz-es lokal
jelre nezve, amely jel az „anyakeszii-
lek” vevfijcben interferencia-fiittyo-
ket okozhatna.
Az adapter ad6-keverfi es vegerfisitfi
fokozata a 8.33. dbran lathatfi. A
Az URH-adapter muszaki adatai
Vete.l es adas ilzemi frekvenciaja:
Kozepfrekvencia:
Lokal-jel frekvenciaja:
Kvarckristaly frekvenciaja:
Kimenfi teljesitmeny:
Harmonikus-csillapitas:
Zavar6sug<i,rzas szintje:
Inte.rmodulaeifis zavaro termekek szintje:
28. .. 30 MHz-es vezerlfi teljesitmeny:
A vegfokozat anfidaramfelvetele:
Kimenet terhelfi impedanciaja:
A vevfiegyseg zajszama:
MGC atfogas:
Tiikorszelektivitas:
Veteli savszelesseg:
Bemenfi korok savszelessege:
A vevfi erosltese:
Silketitesi csiriapltiis:
Bemeneti allohullamarany (VSWR):
144... 146 MHz
28.. .30 MHz
116,0000 MHz
38,6666 MHz
50 Wpep
46 dB
-52 dB/50 W
-32 dB/50 W
=s0,5 W
180 mA/50 W
50. . .75 ohm
^3,5 kT„
0. . . -30 dB
>60 dB
2 MHz/+ 1 dB
+ 5 MHz/-10 dB
2=17 dB
60 dB
1:1,3
188
8.32. abra. Az adapter vevd-egysdge
8.33. dbra. Az ado-keverd ds a vdgerSsito fokozat a csaUakozo aramkorokkel
189
8.34. libra. Jieed-jelfogo betetek. Koaxi-
dlis kivitelben 2 db parhuzamosan kap-
csolva 50...100 W HF-teljesitmdnyt
kepes atereszteni 144 MHz-en
8.1. tabldzat.Az URH-adapter tekercteinek adatai
Tekercs MenetszAm Huzal Le&gazAs Megjegyz^s
Li 11 0,3 CuZS 0 4X10 N-10 vasmag
L, 2 0,2 CuZS —
L, 5 0,5 CuZ 3 0 4X10 N-10 vasmag
L* 5 5,5 CuZ 1 0 4X10 N-10 vasmag
u 4 0,8 CuAg 2 0 4X10 N-10 vasmag
L. 4 0,8 CuAg 1 0 4X10 N-10 vasmag
Lt 4 0,8 CuAg 1 0 4 X10 N-10 vasmag
Lb 5 0.8 CuZ 1 0 4X10 N-10 vasmag
L, 5 0,8 CuZ 0,5 0 4X10 N-10 vasmag
Li© 5 0,5 CuZ 3 0 4X10 N-10 vasmag
Ln 5 0,8 CuZ 1 0 4X10 N-10 vasmag
L12 6 0,8 CuZ 1 0 4 X10 N-10 vasmag
Lia 6 0,8 CuZ 1 0 4X10 N-10 vasmag
L14 8,5 0,6 CuZ — 0 4X10 N-10 vasmag
L15 25 0,1 CuZ — 0 4X10 N-10 vasmag
In, 8,5 0,6 CuZ 2 0 4X10 N-10 vasmag ।
Li? 7 0,8 CuAg 3,5 0 8 mm, 2 mm terkozzel (onhordd) j
Lie 5 0,8 CuAg 2,5 0 8 mm, 3 mm terkozzel (onhordd)
Lib 3 1,5 CuAg 1,5 0 13 mm, 4 nun terkozzel (6nhord6)
Lao 4 1,5 CuAg — 0 13 mm, 2 mm terkozzel (6nhord6)
Lai 2 1,5 CuAg — 0 13 mm, Lao koz6 helyezve
Lu-Lu 8 0,6 CuZ — 0 4X10 N-10 vasmagra tekercselve
A vegerfisitfi kettfis tetroda B-osz-
taJyu beallitasban dolgozik. A cso
elfifesziiltsege a I’, potenciometerrel
alUthato be. A fokozatnal nagyon le-
nyeges az, hogy a G, (segedra.es) hide-
gitfi kondenzatora ne kozvetleniil,
hanem egy aranylag kiserteku ohmos
ellenallason keresztiil csatlakozzon az
elektrodara. Kozvetlen hidegites ese-
ten ez a csfitipus kb. 250 MHz-en ger-
jedekennye valik a G, elektroda kapa-
citiven terhelt negyedhullamii hossza
kovetkezteben. A vegerfisitfi anodkore
szabalyos ellenutemu, kenyszeritett
foldponttal. Az optiinalis anodkori
impedancia, illetve a maxirnalis kive-
hetfi teljesitmeny az antennakori esa-
tolotekercs es az anodkori tekercs csa-
tolasi tenyezfijenek valtoztatasaval
allithato be.
Az adapter adaslvetel vezfirlese egy
kiilsfi rovidzarral lehetseges, amelyen
keresztiil a J jelfogo ineghiizathato
adas alatt. Az antenna atkapcsolasat
3 db reed-rele vegzi (8.34. abra),
amelyek koziil kettfi parhuzamosan
van kapcsolva, hogy kibirja az ado
60. . .70 W-os csiicsteljesitmenyet 144
MHz-en, es egyben a reed-beteteket
6 mm belvilagii rezcsfiben elhelyezve,
parhuzamosan kapcsolasban kozel ki-
adjak a 76 ohmos hullamimpedanciat,
mint koaxialis kabel-szakaszok. A ve-
tel iranyaban elegendfi 1 db reed-
betetet alkalmazni, mert ebben az
iranyban teljesitmeny nincsen.
Az URH-adapter tekercsadatait a
8.1. tablazatban talaljuk meg.
Linear vegerosito
144 MHz-re
dr. Hetenyi Laszl6 HA5BK
okl. vill. mernok
Mfiszaki adatok
Ma mar megvan a lehetfisege an-
nak, hogy az URH-versenyekre valo
kitelepiilcshez nehany wattos felveze-
tfis vagy csoves adokesziileket epitse-
nek az amatorok. Ezek a kisteljesit-
menyfi adok az otthoni hasznalatban
„megfejelhetok” egy teljesitmenyerfi-
sitfi fokozattal, es igy a mostohabb
sugarzasi kornyezetbfil a nagyobb tel-
jesitmennyel elfogadhatfi osszekotte-
tesi eredmenyek sziilethetnek. A kis-
teljesitmenyii ado vegerfisitfi fokozata-
kent szolgal az itt ismertetett „lineAr
vegerfisitfi fokozat”, arnelynek kom-
pakt felepitese esak a vezfirlfi es az an-
tenna koaxialis kabele, valamint a
haldzat csatlakoztatasat teszi szukse-
gesse ahhoz, hogy egy kisteljesitme-
nyii adfi 60 — 70 W kimenfi teljesit-
menyii berendezesse valjek.
Uzemi frekvencia: 144 — 146 MHz
Bemenfi teljesitmeny: 0,6 — 1 W
Bemenfi impedancia: 50 ohm
Kimenfi teljesitmeny
400 V tapfesziiltsegnel: 26 W
800 V tapfesziiltsegnel: 70 W
Kimenet terhelfi impedanciaja: 50
ohm
Halozati teljesitmenyfelvetel: 210
VA
190
A linearis vegerdsitd (8.35. dbra)
tulajdonkeppen ket fokozatot tartal-
maz. A meghajtd fokozatban egy QQE
02/5 tipusii, mig a vegerdsitd fokozat-
ban egy QQE 06/40 tipusii kettds-
tetroda elektroneso keriilt alkalma-
ziisra. Mindket cs6 tipikusan URH fel-
epitesG es a 144 MHz-es savban kivalo
erfisitesi tulajdonsagokkal rendelke-
zik.
A meghajto fokozat csovenek ket
fele parhuzamosan van kapcsolva es
igy egy esdkent kezelendd. A 0,6 — 1
W nagysagii Ьетепб jel ennek a cso-
nek a vezerloracsara keriil. Az 60
ohmos aperiodikus lezarast egy ohmos
ellenallas biztositja. Ezen ohmos leza-
ras kiivetkezteben a fokozat es a teljes
linearis er6sit6 a begerjedest illet6en
nagyon szimpatikusan viselkedik. A
meghajto fokozat anodkoreben levo
rezgokor egyben a vegerdsitd foko-
zat ellenutemG racskore is es ebben
a korben tortenik a szimmetrikus — el-
leniitemG rendszerre valo atteres. Az
anodkor szimmetrikus felepitcse a veg-
erdsitd свб racsainak azonos kapacita-
sai altal letrehozza az elleniitemhez
sziikseges fazisforditast. A meghajto
cso anodkori kapacitasanak tiikorke-
pet egy 6 pF-os kondenzator kepviseli.
Ezzel a kondenzatorral tokeletes fe-
szultsegszimmetria allithatd be a veg-
er6sit6 vezerlesere nezve. A meghajtd
anddkdrenek kapacitasat kisebb resz-
ben a szimmetrikus felepitesG lepke-
forgo, nagyobb reszben a vegerdsitd
racsainak fold fele mutatkozo kapaci-
tasai alkotjak.
A vegerdsitd racsainak eldfeszultse-
ge egy fojtotekercsen (L,) keresztul
van csatlakoztatva, amely fojtdtekercs
egyben alacsony impedanciajan ke-
resztiil a relativ nagy bemeno kapaci-
tasok kihangolasaba is beleszol.
Az ellenutemG vegerdsitd fokozat
anodkore induktiv csatolasu savszG-
r6vel csatlakozik az 60 ohmos anten-
nakimenethez. A savszGrd alkalmaza-
saval a nemkivanatos harmonikusok
szintje nagyon kis erteken tarthato es
ez az elrendezes egyben egyszerG meg-
oldast ad a szimmetrikus anodkornek
az aszimmetrikus tapvonalhoz valo
illesztesehez.
A meghajto fokozat elektroncsove
A-osztalyG beallitasban dolgozik a le-
het6 legnagyobb linearitas erdekeben,
valamint azert, mert ennel a fokozat-
nal a hatasfoknak gyakorlatilag nin-
csen szerepe a bdseges teljesitmenyfe-
lesleg kovetkezteben. A vegerdsitd fo-
kozat ellenutemG elektroncsove mar
B-osztalyG beallitasban van, a jo
linearitas es az elerhetd optimalis ha-
tasfok erdekeben. A vegerdsitd elofe-
szultsege az elolapra kivezetett 10
kohmos huzalpoteneiometerrel szaba-
lyozhatd. Mindket elektroncsd elofe-
szultsege csak akkor all be az iizemi
allapotra, ha a J jelfogo meghGzott
allapotban van. Ezt a jelfogot az allo-
mas adas-vetel kapcsoloja vezerli (a
vevovel egyiitt.) A vetel alatt, amikor
a J jelfogo elengedett allapotban van,
a csovek a legnagyobb (kb. — 64 V.)
negativ elofeszultseggel le vannak
zarva, annak erdekeben, hogy a csozaj
ne zavarhassa (az antennakapcsolo
8.35. dbra. A 70 IF-os linear vegerosito egyseg kapcsolasi rajza
athallasan keresztul) a gyenge ellen-
allomasok vetelet. Ez a lezaras egyben
mindennemG nemkivanatos jel-fcom-
binaciok erdsitesdt is megakadalyozza
a vdtel alatt.
A ket nagyfrekvencias fokozat tap-
feszultsdgeit egy tapegysegrendszer
latja el. A tapegysdgben ket transzfor-
mator talalhatd. A kisebbik transzfor-
mator a meghajtd cs6 anod- es seged-
racs, valamint a vegerdsitd segddracs-
fesziiltseget szolgaltatja. Ezek a fe-
szultsegek 2 db sorbakapcsolt kod-
fenystabilizator cs6vel stabilizalva
vannak. A QQE 02/5 segedracs-
feszultsege +150 V, anodfcsziiltsege
pedig + 225 V. Ez a nagyobbik feszult-
seg egyben a vegerdsitd cso segedracs-
feszultsege is. A kisebbik transzforma-
tor (Tr,) latja el a ket esd fGtoset is.
191
8.3t. dbra. A linear vdgerasitd belso felepitese
A Tr, jelii transzformator a vegero-
sitd fokozat anodfesziiltseget, a eso-
vek eldfesziiltseget, valamint a J jel-
fogo es a kiilso antenna-atkapcsolo
rele meghi'izato fesziiltseget szolgaltat-
ja.
A vegerdsitd fokozat anddfesziiltse-
ge ket fokozatban atkapcsolhato 400,
illetve 800 V-ra. A kisebb tavolsagok
eseten elegendd a 400 V-os tapfesziilt-
seg is, amely mellett a kimeno nagy-
frekvencias teljesitmeny kb. 26 W,
mig 800 V-os anoilfesziiltsegncl a ki-
meno teljesitmeny a 70 VV-ot is elcr-
heti. Ugyelni kell area, hogy a halozat
bekapcsolasakor a Kt kapesolo a 400
V-os allasban legyen, mert ellenkezo
esetben a kondenzatorok toltesehez
sziikseges aramlokes a biztositekot ki-
oldhatja. A 800 V-os anodfesziiltseg
sziiresere 2x3 db sorbakapcsolt elek-
trolitikus kondenzatort alkalmaztunk.
A fesziiltsegek szimmetrikus eloszla-
sat a kondenzatorokkal parhuzamosan
kapcsolt ellenallasok biztositjak.
A esovek eldfesziiltsege 2 db ZL 27
tipusu Zener-diodaval van stabilizalva.
Az igy kiadodo —64 V-os fesziiltseg
bdsegesen elegendd a esovek anodara-
manak lezarasahoz vetel alatt.
A esovek tapfesziiltsegeit, valamint-
a vegerosito cso kat<id:iraniat az elola-
pon levo miiszer nicri az alatta elhe-
lyeze.tt 5 allasii kapesolo mflgfelelo al-
lasaiban. A katodaram mcrese a QQE
06/40 cso katodja es a fold kozc ikta-
tott 0,5 ohmos sontiol tortenik. Ebben
az allasban a miiszer vegkit erese 200
mA. A miiszer parhuzamos cs soros
ellenalliisokkal ligy van „jusztirozva”,
hogy az alaperzekenyscg 1 mA — IV
erteku legyen. A K3 fokozatkapcsolo 5.
allasban a inuszer a kimend nagyfrek-
vencias tcljesitmenyt lueri. Titlajdon-
keppen a bal oldali 0A 1160 egyenira-
nyito diodan keresztiil a kimend csat-
lakozon merheto nagyfrekvencias jel
szint jet meri a miiszer, de skalaja W-
okban van kalibnilva. Igy a miiszerrol
leolvasott watt-ertekek termeszetesen
csak akkor igazak, ha a kimenetet le-
ziiro antenna impedanciaja 50 ohm.
A miiszernek ez az sillasa nagyon jd
lehetdseget nyi'ijt a fokozatok lehango-
lasara.
A linearis vegerosito mcehanikits
felepitesct a 8.36. abra mutatja. Bal
oldalt vannak clhelyezve a stabiliza-
torcsovek, nagyjabdl kiizepen a veg-
crosito QQE 06/40 a hangolo clemek-
kel, mig jobb oldalt a tapegyscg transz-
formiitorai. Az alkatreszek panel alatti
elhelyezesct a 8.37. abra szemlelteti.
A meghajto fokozat QQE 02/5 elek-
troncsove a panel alatt vizszintesen
nyert elhelyezest, a panel! ketti'oszto
fiiggoleges elvalaszto lemczcn. Ez a
lemez egyben iirnyekohist is biztosit a
meghajto fokozat anod- es racskore
kozott. A kesziilek eldlapjanak merete
360x170 mm, mig a doboz melysege
200 mm. A panel magassiiga 60 mm.
A nagyfrekvencias tekercsek adatai
a kovetkezdk:
L,: 3 menet 0 12 mm, 0 l,5ininCuAg
L2: 7 menet 0 8 mm, 0 0,8 nun CuAg
L3: 4 menet 0 20 nun, 0 1,5 mm CuAg
I menet 0 20 mm, 0 1,5 nun CuAg
(hnrok)
8.37. dbra. Az alkatriszek elhelyezese n panel alatt
192
SZERVIZ
iizemeink
az On rendelkezesdre
dllnak
• Garancialis atvizs-
galasok
• Garancian tuli javi-
tasok
• Diagnosztikai at-
vizsgalasok
• Engedmenyes diag-
nosztika
• Fogyasztasmeres
• CO tartalom me-
res
• AFIT—AB kozds
karfelvevohely
• OTP hitelakcid (te-
len javittat — nya-
ron utazhat)
• Karambolos serii-
lesek javitasa
• Fenyezomunkak
vegzese
• Alvaz-, iiregvede-
lem
XVII. Kaszald utca
• Automento szolga-
lat
ejjel—nappal
Tel: 208-208
• Gepi felsomosas a
szervizekben es
Budapesten XIII.
Pozsonyi ut
VI. Arpad ut
XI. Karinthy F. ut
SHODe'^o
• Vizsgaztatas
X. Kerepesi ut 85.
Budapest XVII. Ka-
szald u. 1.
XXII. Nagytetenyi
ut 116.
Dunaujvaros
Komarom • Szekesfehervar • Tatabanya
II. sz. Autojavito V.
Budapest XIII. Vad u. 82-84. Tel; 499-170
193
Budapest! Csokolddegydr Gyori Keks%- es Ostyagydr
Duna Csokolddegydr Szerencsi Csokolddegydr
Zamat Keks%- es Ostyagydr
EGfiSZ fiVBEN
FOGYASSZA
A MAGYAR EDESIPAR
kivAlO
TERMEKEIT!
9. Ado-vevo keszulekek
dr. Hetenyi Laszl6 okl. viII. mernok HA 5 BK
Az ado- es vevfitechnika fejlfidese-
vel alakultak ki azok a professzionalis
es amator add-vevbk, amelyeknel mind
a vevfi, mind az addegyseg frekvencia-
janak beallitasa egyetlen hangolo-
gombbal tortenik. Az amator gyakor-
latban az adas es a vetel azonos sav-
ban es azonos csatornaban (frekven-
cian) bonyolodik. A hagyomanyos kii-
lon ado es kiilon vevfi eseten egyen-
kent kell a ket fiiggetlen berendezest
az ellenallomas frekvenciajara „ra-
hangolni”. Ez a kettfis mfivelet kiilo-
nosen versenyek alkalmaval kedve-
zfitlen, mert jelentfis idfiveszteseggel
jar. Ezen kivul az add es a vevo osz-
cillatorainak mindenkor jelenlevfi
frekvencia-elcsuszasa rendszerint nem
azonos mertekii es iranyu. Igy, ha az
ellenallomasnal is kiilonallo adot es
vevfit felteteleziink, akkor a 4 db
frekvenciameghatarozo oszeillator (2
db ado es 2 db vevo) idfibeni frek-
vencia-instabilitasa kovetkezteben az
osszekottetes alatt az egymdsra-dlldst
tobbszor meg kell ismetelni.
A veresenyeken sziikseges gyors
rahangolas lehetfisegenek megterem-
tesere, valamint az eloz6ekben vazolt
hatranyok csokkentesere alkottak meg
a „transceiver”-ehet, az ado-vevfiket
(ejtsd: trensziver). Az idegen elneve-
zds a transmitter (ado) es receiver (vevfi)
osszevonasabol keletkezett. Ezekre
jellemzfi a kozos gombbal tortenfi
frekvencia-beallitas, az ezzel egyiitt-
jard kozos VFO-egysdg, valamint mas
egyeb kozos, adas es vetel alatt egy-
arant kihasznalt szdmos Aramkor.
9.1. abra. Szinkrodin vevSegysbggel felepitett ado-vevo tbmbvazlata. A VFO az ado
kimeno jelbnek vbg-jrekvenddjan dolgozik. A vevbfinomhangoldsa varicap-dibddval
van megvalbsitva
Az ado es a vevo VFO-janak kozo-
siteset neheziti az a koriilmeny, hogy
pl. CW-iizemmod eseten, mig az ado
VFO-frekvenciajanak (vagy annak
tobbszorosenek) az osszekottetes frek-
ven<?iajaval kell megegyeznie, addig a
szuper-rendszerfi vevo lokal-oszcilla-
tor (LO) frekvenciajanak ettfil az er-
tektfil a KF-frekvenciajaval elterfinek
kell lennie. Aranylag egyszerfi az eset
akkor, ha a vevo szinkrodin rendszerfi,
mert a szinkrodin vevo oszcillatora-
nak frekvenciaja legfeljebb esak 0,8 — 2
kHz-cel ter el a vett allomas, azaz az
adas vivfifrekvenciajatdl. Egy szink-
rodin rendszerfi ado-vevfi tombvazla-
tat mutatja a 9.1. abra. A kozos osz-
cillator (VFO) frekvenciaja azonos az
adas iizemi frekvenciajaval, mig ve-
telnel ehhez kepes egy 1 kHz-es elhan-
golasra van sziikseg, hogy a vett jel es
a helyi oszeillator jel frekvenciaban
mert kiilonbsege hangfrekvenciakent
megjelenhessen a vevo hangfrekven-
cias kimeneten. Vetelnel az oszeillator
1 kHz-el tortenfi elhangolasat a vari-
cap-dioda vegzi azaltal, hogy elfife-
sziiltsege megvaltozik az adds-vbtel
kapcsolb (A/V kapcsolo) atvaltasakor.
A vetel alatti elhangolas merteke, a P
potenciometerrel szabalyozhatd. A po-
tenciometer tulajdonkeppen a vevfi
finomhangolAsara szolgal.
Ha az oszeillator a kisugarozott jel
frekvenciajan rezeg (a VFO-ban nines
frekvenciasokszorozas), akkor egy na-
gyon hatasos arnydkolasrdl kell gon-
doskodni az oszcillatorfokozat es az
ado kimenet kozott, mert a nemkiva-
natos csatoliisok a billentyfizeskor
frekvenciaelhfizast okoznak, ami az
adast csipogbva teszi.
Azok az ado-vevfik, amelyek a meg-
szokott szuperheterodin rendszert
hasznaljak vetel eseten, szuksegszerfi-
en transzponalo rendszerfi adocsator-
nat tartalmaznak. Ez azt jelenti,
hogy nem esak a vevfiegyseg KF-je,
hanem az addegyseg kimenfi jele is ke-
veressel (transzponalassal) van letre-
hozva.
Egy tavird- (CW-) iizemre szolgalo
ado-vevo tombvazlatat mutatja a
9.2. abra. A kozos VFO (Variable
Frequency Oscillator) az oszcillator-
aramkoron kiviil minden esetben tar-
talmaz egy levalasztd fokozatot, vagy
esetleg egy vagy tobb frekvencia-
sokszorozo fokozatot, ha az adas a
magasabb frekvenciajfi savokban tor-
tenik. Mint altalaban minden add-
vevfinel sziikseges az, hogy vetel alatt
a ffi frekvenciabeallito szervtfil fiig-
getleniil a vevfi hangolhatd legyen re-
lativ kis hatarok kozott, nehany kHz-
es tartomanyban. A 9.2. abra tomb-
vazlataban a vevfi finomhangolasat az
oszeillator varicap-diodaval tortenfi
elhfizasa valfisitja meg.
Az SSB telefonia iizemmddban is
mfikodfi ado-vevfik tombvazlat sze-
rinti felepitese ket alapvetfi elrendezdst
mutathat. A kfit felepitds attdl fuggfien
elterfi, hogy az ado-vevfi rendszere az
SSB-jel elfiallitasara szolgalo meredek
keskenysavu szfirfit vetel eseten is fel-
hasznalja KF-szfirfikent, vagy sem.
A nem szfirfi-tipusfi SSB-generatorok
eseteben (pl. harmadik utas, vagy fa-
zistolfis) a rendszer alapvetfien esak
egyfajta lehet.
A 9.3. dbran egy olyan CW —SSB
ado-vevfi tombvazlata lathatd, amely-
nel az SSB-jel elfiallitasa ds a vetel
KF-aramkorei egymastdl fuggetlenek.
Az abraban lathatd SSB-generator
egyseg tetszfileges rendszerfi lehet, de
frekvenciajanak azonosnak kell lennie
a vevfiegyseg KF-frekvenciajaval, azaz
a BFO frekvenciajaval. Igy a BFO,
mint allanddan futd oszeillator, alkal-
mas az SSB-generator egyseg vivfifrek-
venciaval valo ellatasara (SSB elnyo-
mott vivfi). Vetel alatt szuksdges az,
hogy vagy a BEAT, vagy a VFO az
adas frekvenciajahoz kepest elhangol-
hatd legyen a ffi hangolfiszerv elallitasa
ndlkul. A tombvazlat elrendezese
szerint a CW-iizem legegyszerfibben
figy valosithatd meg, hogy a mikrofon
bemenetre egy nagyon kicsiny torzi-
tasfi tiszta szinuszos 2 kHz-es jelet
adunk, amely billentyfizott hangfrek-
vencias jelbfil az SSB-generator egyet-
len vivfit allit elfi (AF-keying). A bil-
lentyfizott hangfrekvencias jel egyben
az adas alatti „Unhang” (side-tone)
cdljara is alkalmas a vevfiegyseg hang-
frekvencias erfisitfijebe vezetve.
195
9.2. abra. Egyszer-transzpondlt ado-vevo tavird uzemre. A vevd finomhangolasa a
a BFO elhangolasaval tortenik
9.3. abra. GW — SSB uzemmodokra alkalmas add-vevd tombvazlata. Az SSB gene-
rator tetszdleges rendszeru lehet. A vivdhuUam elddllitasa az SSB-generdtor hang-
frekvencias vezdrldsdvel van megoldva
9.4. dbra. CIV —SSB iizemu add-vevd adasnal ds vdtelndl egyarant kihaszndlt folco-
zatokdad. А gyurus modulator mindkdt iranyban mtikodd dramkor. A HF de KF-
erdsitd lane iranyvdltaea jelfogokkal vagy elektronikusan tortdnhet
A 9.4. abran egy leggyakrabban hasz-
nalt ado-vevo felepitest mutatunk be.
A korszerfi CW-SSB amatSr ad6-vevok
egy relativ magas frekvencian muko-
do kristalysziirSvel allitjak elo az
egyoldalsavos jelet es ezt a meredek
levagasu (meredek oldalu) savszurSt
hasznaljak vetel iizemmodban KF-
savszurSkent. A szuronek ez a ket-
szeres kihasznalasa olcsobba teszi a
kesziileket, de bizonyos mertekben
bonyolitja a kapcsolast. A kristaly-
szur6 relativ magas 9 MHz-es frekven-
ciaja (XF-9) mind a vetelt, mind az
adast tekintve elonyos. Vetelnel a 9
MHz-es, magasfrekvencias KF nagy-
foki'i tiikorszelektivitast biztosit meg
a 21 es 28 MHz-es savokban is. Adas-
nal a transzponalas kovetkezteben
eloallo kombinaci6s zavar6 frekvencia-
komponensek szama aranylag kevcs,
es azok is az iizemi savoktol messze
helyezkednek el es igy konnyen kiszur-
hetSk. Ugyancsak kevesse zavarnak
a 9 MHZ -es SSB-jel egesszamu tobb-
szorosei, harmonikusai.
A vevo-egysegberi produkt-detek-
torkent jol hasznalhato a passziv dio-
des gyGHis modulator (ringmodulator),
amely adas eseten az elnyomott vivojfi
DSB-jelet allitja el6. A kristalyveze-
relt BFO ket kristalyt tartalmaz,
egyik a felsd, masik az als6 oldalsavu
iizem szamara.
*
A kovetkezokben egy egyszerii, de
kimondottan hagyomanyos felepitesfi
amatfir ado-vevGt mutatunk be olva-
s6inknak. Ez az elsG generaci6s — cso-
ves — konstrukcio egyaltalan nem sza-
mit korszeru megoldasnak, de elfiny-
kent kezelendG, hogy az elektroncso-
vek aranylag olcson, vagy rones ke-
sziilekekb61 kitermelt anyagkent in-
gyen, sok amatGrnel rendelkezesre
allnak. Az elerhetfi 5 W-os kimenG
nagyfrekvencias teljesitmeny egyeb-
kent csak draga es nehezen hozzafer-
hetG tranzisztorral volna megvaldsit-
hat6. A hal6zati transzformator is
regi radi6-vev6kesziilekb61 szarmazik,
mig egy tranzisztoros ado-vev6 sza-
mara hazilag kellene tekercselni meg-
felelG transzformatort.
A kesziilekben egyediil az 1 MHz
koriili frekvenciajii rezgokristaly az
az elem, amely gondot okozhat. Ez a
kristaly azonban frekvenciara nem
kritikus 6s frekvencia^rtcke 770... 830
kHz, vagy 950... 1050 kHz, illetve
1300... 1550 kHz-es hatarok kozott
barhol megfelel. Az eredeti kesziilek-
ben egy pontatlan ertekii 1000 kHz-es
kristaly keriilt beepitesre, amely mar
kalibr&cids eelokra nem volt alkalmas.
Igy az ismertetes ezzel a nevlegesen 1
MHz-es kristallyal tortenik, de erte-
lemszerfien a font felsorolt frekvencia-
jii kristalyokkal is kiszamithat6k az
egyes fokozatok iizenli frekvenciai. A
kesziilek rezg6kristallyal megval6si-
tott keskeny veteli sAvszelessege kii-
lonosen alkalmassa teszi az Al tipusii
CW-iizemre. Kesziilekiink ebben a te-
kintetben tobb olyan SSB ado-vev6-
vel szemben kedvez6bb helyzetben
van, amelyek a 2,5 — 3 kHz-es SSB-
sAvszelessdget hasznaljak a tavird
iizemmddban is.
196
Negycsoves QRP ado-vevo
a 3,5 MHz-es CW-sdvra
dr. Hetenyi Laszl6 okl. vill. mernok HA5BK
Muszaki adatok:
A kesziilek rendszere: egyszer transzpon< ad6-
vev6
Czemi frekvencia sav: 3,5.. .3,6 MHz
Kimeno nagyfrekvenciAs teljesitmeny: 5 W
Vegfokozatba Ьетепб egyenaramii teljesitmdny:
9-10 W
Vdteli irzdkenysdi (Zo = 50 ohm): 1 pV (S6)
Vdteli erzdkenysdg szabdlyozhatosAga:
0... -36 dB
Vdteli sAvszelessdg: 30 Hz/ —6 dB
120 Hz/ -20 dB
Kozdpfrekvencla rezgdsszama: 1000 kHz
Adds-vdtel dtkapcsoliis: kdzzel
Onbang (side tone): van
HMdzati teljesitmdnyfelvetel: 35/50 W
Kz a QRP kesziilek elsdsorban a
kezdd amatoriiknek aj<inlhat6, mert
mint ad6-vev6, hozzaseglt a nagytelje-
sitmenyu allomasokon valo munka
elsajatitasahoz es korlatozott teljeslt-
menyevel nem zavar masokat a for-
galmazasban. J61 haszmilhatd tovabba
a „hivatalos” QR P-versenyeken,
avagy masoilkesziilekkent ott, ahol
egyebkent nagy teljesitmenyfi beren-
dezes is megtalalhato.
kozepfrekvencia, amelynek erteke itt
kereken 1000 kHz. Az anodkorben ket
rezgfikor van sorba kapcsolva, hason-
loan a normal AM/FM vevokesziilekek
KF-erdsitofokozataihoz. Az itt elso-
nek talalhato 3,65 MHz-re hangolt
savszurd primer rezgokore adas alatt
van kihaszniilva es az 1 MHz-es ko-
zepfrekvencias jelet csillapltas nelkiil
atvezeti az 1 MHz-re hangolt L„ rez-
gokorre. Ezen rezgokor kozepleaga-
zasu szekunder tekercse hidkapcsolast
kepez a kristtillyal es annak neutrali-
ziilo kondenzatoraval. A kristaly biz-
tositja ebben a kapcsolasban a CW-
iizemhez sziikseges nagyon keskeny
atviteli savszelesseget. A kristaly a
soros rezonancia-frekvenciajan rezeg
es ezen a frekvencian impedanciaja 100
ohm nagysagrendfi (rovidzar), mig az
egyeb frekvenciakon impedanciaja
10... 100 kohm erteket vesz fel. A
kristaly parhuzamos kapacitasan lit-
juto nemklvant jeleket a hldkapcso-
lasban alkalmazott 15 pF-os trimmer-
kondenzator neutralizdlja ki. Ezt a
trimmert ugy kell beallitani, hogy a
kristaly rezonancia-frekvenciajarol el-
hangolt jelet a leheto leggyengebben
vegye a kesziilek. A ket rezgdkort es a
kristalyt tartalmazd KF-szur6 es egy-
ben a teljes vevokesziilek atviteli ka-
rakterisztikaja a 9.7. abra szerinti
alaku.
A kristalysziirdt egy nagymeredek-
segii pentodaval (EF 183) kivitelezett
KF-er6sitd fokozat koveti. A kesziilek
erzekenysegenek szabalyozasa ebben
a fokozatban tortenik (MGC), a esd
meredeksegenek valtoztatasan keresz-
tiil. A szabalyozas a katddellenallas-
kent alkalmazott potenciometerrel tor-
tenik. A KF-erdsito anodkore zaro-
korrel csatlakozik a „produkt-detek-
tor” fokozathoz, amely ismet egy ECH
81-es csfivel van kivitelezve. Ennek a
esonek a heptoda resze mint kever6cs6
kepezi a produkt-detektort es az anod-
korben a KF- es a beat-jel kiilonbsegi
frekvenciajanak megfeleld hangfrek-
vencias jel talalhatd. A beat-jelet a
trioda resz szolgaltatja es ezen jel
Az ad6-vev6 kesziilek mukodesi elve
a 9.5. abra tombvazlatan es a 9.6. abra
kapcsolasi rajziin konnyen kovethetd.
Az adas-vetel atkapcsolast egy 3 mor-
ze-erintkez,6s tolokapcsolo valositja
meg, amely kapcsolo ket egyseget je-
lent azokbol a kapesolotipusokbol,
amelyeket pl. a hordozhato taskara-
didkban alkalmazott a VT gyar hul-
lamvaltas celjaira. A ket egyseg ossze-
sen 4 db morze-aramkort tartahnaz,
de ebbol csak 3 aramkor van kihasz-
niilva. Az egyik ezek koziil az antenna
adas-vetel iranyii atkapcsolasara szol-
gal (K2/1).
Veteliizem
Vetelnel az antenna feldl erkezo
nagyfrekvencias jel egy 3550 kHz-re
(a CVVr-sav kozepe) lehangolt rezgd-
korre erkezik, amely rezgdkor a K2/2
kapcsolon keresztiil vezerli az ECH
81-es keverocsovet. A keverocso trioda
resze a lokal-oszcillaLor, amelynek
frekveneiaja 4,5...4,6 MHz kozott
hangolhato. A keverocsd heptoda re-
szenek anodkdreben megjelenik a ket
jel frekveneiaban mert kiilonbsege, a
9.5. dbra. Az ado-vevo kiszulik tbmbvazlata
W
s
+ 250V
4 340V
9.6. dbra. Az 5 W-os ado-vevo kapcsolasi rajza
frekvenciajanak 0,8... 2 kHz-cel kell
eltemie a kristaly altal meghatarozott
KF-frekvenciatol. CelszerGen 1 kHz-es
elteres viilaszthato, amely megszokott
magassagu hangot szolgaltat a hallga-
toban. Az el teres iranya tetszfileges
lehet; 999 kHz vagy 1001 kHz-re han-
golando az L10 oszcillator-rezgfikor a
vasmaggal.
A fenti felepitessel a keszulek mint
vevo, ECH 81, EF 183 es ECH 81 csd-
veket tartalmaz es haromcsoves vevfi-
kent kezelendfi, a szokasostfil azzal a
megkiilonboztetessel, hogy demodula-
torkcnt nem dioda, hanem egy, a kis
jelekre is linearise, n mukodfi produkt-
detektor szolgal. (A beatjellel es pro-
dukt-detektorral valo vetellel kb. azt
az erzekenysegnovekedest kapjuk egy
egyszerfi AM-vcvfivel szemben, mint
amilyen mertekben egy visszacsatolt
vevfikesziilek erzekenysege novekszik
meg begerjesztett iizemben, tavirfije-
lek vetele eseten.) Igy a 3 cs6vel az 1
fjV-os nagyfrekvencias Ьетепб jel
(50 ohmon) mar kb. S6 hanger6vel
hallhat.6 es 10 juV-os jelszintnel a hang-
егб S9 erteku.
AdAsiizem
Adas iizemmfid eseten a K2 mind-
harorn tagja ,,A” allasban van. A K2/2
kapcsolo az ECH 81 kever6cs6 racsara
viszi azt a jelet, amely mint KF-jel, a
kristalyszGrfi utan megjelenik. Ezdl-
tal a heptfida begerjed es oszcilldeios
frekvenciaja a kristaly soros rezonan-
cia-frekvenciaja lesz. A heptoda rfisz
adas alatt is megkapja a 4,5 MHz-es
lokal jelet a tri6diis oszcillatorbfil. A
kett6s vezerles hatasara anfidjaban
megjelennek a keveresbfil adodo kom-
binacifis frekvenciak. A sokfele frek-
venciaju jel koziil a 4,5 — 1 = 3,5 MHz-
9.8. abra. Az elolapi szerelvenyek elhelyezevc
9.7. abra. A keszuUk viteliranyii frek.-
venciamenete
es keveresi produktum (kiilonbsegi
frekvencia) az L„ — L13 rezgokorokbfii
allo savszGrfin keresztiil hajtja meg a
vegerfisitfi csovet. Ez a savszGrfi a
CW-sAv kozepAre, 3550 kHz-re van
hangolva, es savszelessege kb. 200
kHz. fgy az adot 3500 — 3600 kHz ko-
zott hangolva nem szukseges a vegfo-
kozat racskorenek utAnhangolAsa. Ez
a sAvszGrfi kelld szelektivitast ad a 4,5
MHz-es lokal-, az 1 MHz-es KF frek-
vencias es a 4,5 + 1 =5,5 MHz-es (ke-
veresi termek) jelekre.
A vegerfisitfi fokozat PL 83-as csove
a rendelkezesre allo meghajtfi teljesit-
mennyel As az adott tapfeszultsAgek-
kel 28... 32 mA anodaramot vesz fel
kihangolt anodkor mellett. Igy a be-
menfi teljesitmeny 8... 10 W szintfi.
Ebbfil a bemenfi egyenaramii teljesit-
menybfil 4,5... 5 W kimenfi nagyfrek-
vencias teljesitmeny nyerhetfi az an-
tenna-kimeneten.
A csfi anfidkoret egy jol ismert
Collins-hangolotag (л-tag) illeszti a
mindenkori antennahoz. 50 ohmos
koaxialis kabel eseten (ha az SWRs
1,5) a 2x500 pF-os forgfit teljesen be
kell forgatni. Magasabb impedanciajii
kabel vagy kozvetlen csatlakoztatasu
antenna eseten 1000 pF-nal kisebb
kapacitas sziikseges. Az anodkori forg6
kb. 250 pF-nal ad rezonanciat, amely
rezonancia a kimeno teljesitmenyt in-
dikalo mfiszeren jol beallithatfi. A mil-
szer diodajara csatlakozfi 25 pF-os
trimmer-kondenzatort hozzafArhetfi
helyre celszeru szerelni, mert a mfiszer
altal mutatott relativ kiteres maximu-
ms erfisen fiigg az antenna impedan-
eiajatol. A kedvezfi indikacio ArdekA-
ben minden antennanal kozel vAgki-
tArAst cAlszerfi beallitani a trimmerrel.
BillentyGzes
Kiilon emlitest erdemel a kAszulek
billentyuzese, amely az RF-jelre nAzve
a vAgerfisitocsfi katfidkorAben torte-
nik. Ez a megoldas nem kiilonosebben
szokatlan, de a csfi ,,B”-osztAlyii elfi-
fesziiltsegAnek eloallitasa mar ritkab-
ban alkalmazott eljaras. Az elfifesziilt-
sAg elfiallitasara ugyanis egy teljesit-
meny Zener-diodat alkalmazunk, amely
dioda a katodkori ellenallasokhoz ha-
sonlfian allitja be a sziikseges elfife-
sziiltsAget As egyben stabilizalja is azt.
A kapcsolas azzal a megoldassal egyen-
ertAkfi, ahol az elfifesziiltsAget kiilon-
allo tapegysAgbfil nyerjiik. A SiZT-10,
ZX 10 vagy ZL 10 tipusjelG Zener-
difida elviseli a csfi kb. 40 mA ArtAkG
katodaramat. A nagyfrekvencias hide-
gitesrfil a katodkori 10 nF-os kon-
denzator gondoskodik. A billentyG
megszakitasakor a csfi katodjan mer-
hetfi fesziiltseg kb. +20 V-ra novek-
szik (ha van nagyfrekvencias meghaj-
tas) As ezzel a cso anod Агата megszG-
nik. Lenyomott billentyG eseten a csfi
,,B”-osztAlyii elofeszultsAge azonos a
Zener-dioda 10 V-os feszultsAgfivel.
Ilyen elfifeszultsAg mellett nagyfrek-
vencias meghajtas nelkiil a csfi nyu-
galmi anodarama kb. 5 mA.
A billentyuzes alkalmaval tehat az
ad6 frekvenciAjat meghatarozo ket
oszeillator folyamatosan iizemben van
es a jel szaggatasa a vAgfokozatban tor-
tenik. Ez a megoldas azArt elonyos,
mert igy az oszcillatorok kevAsbbA haj-
lamosak a „csipogasra”. A vegfrekven-
cia keveressel tortenfi elfiallitasa azert
is kedvezfi, mert igy az antenna felfili
visszahatas, illetve a kcsziili'ken be-
liili nemkivant csatolasok kovetkezte-
ben nem lep fel frekvenciaelhiizas,
mert egyik oszcillatorjel sem koherens
a nagy teljesitmcnyG kimenfi jellel.
Onhang (side tone) elfiAIHtAsa
Taviro adas alkalmaval nagyon
elfinyos, ha az operator hallja a sajat
adasat. Ezzel ellenfirizheti, hogy he-
lyes ritmusban ad-e, vagy konnyen
eszreveszi, ha valahol eltevesztette a
jeleket. Keszulekunkben nines kiilon-
1W
A tdpegyseg
A kesziilek tapegysege a leheto leg-
egyszerubb felepitdsu. A szabadonfuto
oszcillatorok anddfesziiltsegdt egy STr
100/35 tipusii gaztoltesu stabilizator
stabilizalja 100 V erteken. Ez a cso a
kozismertebb VR 105-tel is helyette-
sitheto. A stabilizaciora sziikseg van,
mert ellenkezo esetben a 4,5 MHz-es
lokal-oszcillator a billentyiizeskor csi-
pogdva valik.
A kesziilekben egy csoves radid ha-
ldzati transzformatorat hasznaltuk
fel. Erre a celra olyan transzformato-
rok a kedvezdek, amelyek regi radid-
kesziilekekben a soros gerjesztesii hang-
szdrot is kiszolgaltak. Ezeknek ugyan-
is 300 — 350 V koriili szekunder andd-
tekercsiik van. A lehetdleg nagy andd-
fesziiltseg a kimend nagyfrekvencias
teljesitmdny novelese erdekeben itt
nagyon elonyos. A valaha csoves egyen-
iranyitdval dolgozd transzformator
2 X 2 db SiEK 7 tipusii szilicium did-
daval allitja eld az egyenfesziiltsdget.
A nagy fesziiltsegre vald tekintettel
2 — 2 db diddat celszen'inek lattunk
sorba kapcsolni, de a BY 238-as tipus-
bdl 1 — 1 darab is elegendd lehet.
Uzemi tapasztalatok
9.9. <tbra. Az alkatreszek elhelyezese a kesziilek paneljdn
tilld ds a mas add-vevdknel megszokott
„onhang-oszcillator”. Ezt a megoldast
csak kiilon csdvel vagy tranzisztorral
lehetett volna kivitelezni es ez bonyo-
litotta volna az egyszerG felepitest.
Jelen megoldasban az onhang eld-
allitasa ligy tortdnik, hogy a produkt-
detektor es a KF-erdsitdfokozat adas
alatt is iizemben marad. Ennek a ko-
vetkezmenye, hogy a produkt-detek-
tor adas alatt is кар KF-jelet, megpe-
dig a begerjesztett kristalyszGro frek-
venciajan. Ez a jel folyamatosan jelen
van, mint ahogy folyamatosan meg-
levd a 999 kHz-es, illetve 1001 kHz-es
beatjel is. A ket jel kiilonbsege most
adas alatt is 1 kHz, ugyanannyi, mint
vetel alkalmaval.
A fejhallgatoban megjelend 1 kHz-es
hang erdssdge attol fiigg, hogy a KF-
erdsitd mekkora jelet enged at a rez-
gesben levo kristaly felol a produkt-
detektorra. A billentyu az adott kap-
csolasban nemesak a vegerdsitd katdd-
jat, hanem a 2,5 Mohmos pdtencio-
meteren keresztiil az EF 183-as esd
katddjat is billentyiizi. Igy a hallga-
toban sajat adasunk hangja hallhatd
lesz. Az onhangjel amplitdddja a 2,5
Mohmos potenciometerrel a kivdnt er-
tdkre beallithatd. Sajnos egy gyenge
1 kHz-es jel allandoan jelen van, mert
a teljesen lezart csovon is keresztuljut
egy kis jel, de ez adas alatt nem nagyon
zavard. Az atszivargd jel minimalis
szintre vald csokkentdse erdekeben a
KF-jeleket vivo vezetekeket arnyekol-
ni kell. A tekercsek es vezetekek ar-
nyekolasa egydbkdnt azdrt is szukse-
ges, mert a nagymeredeksdgG KF-erd-
sitd pentdda hajlamos a begerjedesre.
Ugyancsak ezen esd ultrafrekvencias
begerjedesdt van hivatva megakada-
lyozni a esd racsaval sorbakapcsolt 100
ohmos ellenallas.
9.10. dbra. A kesziilek belso fetepUese
A vdgerdsitdeso anodfeszultsdgdnek
fuggvenyeben a kimend nagyfrekven-
cias teljesitmeny meglehetdsen mere-
deken valtozik. Peldaul egy kisebb
transzformator alkalmazasanal (210
V anddfesziiltseg es 190 V segcdracs-
fesziiltseg esetdn) a kimend teljesit-
meny PL 83-as vegesd esetdn is csak 2
W. Meg ezzel a 2 W-os kimend telje-
sitmdnnyel is a kornyezd orszagok
200
9.11. abra. Alkairiszek a panel alatt. Joi lathato az adas-vitel dtkapcsdlo is mecha-
nikus szerelvinye
(OK, YU, UB) es a hazai allomasok
RST = 569 es 589 riportokat adtak.
A teljesitmenynek 5 W-ra va!6 nove-
lese utan a riportok konnyen erik el az
579... 599 erteket. A kesziilek hasznal-
hatosagabdl az kovetkezik, hogy egy
ilyen QRP-teljesitmenyu es erzekeny-
segu keszulek teljesen megfelel6 a for-
galmazas gyakorlasahoz kezd6 ama-
tdroknek. Nagy tavolsagii DX-forga-
lomra a QRP-teljesftmeny csak kive-
telesen j6 terjedesi periddusokban al-
kalmas.
A keszulek kiilondsen j61 hasznal-
hato a ,,Radi6technika” evi QRP-
versenyein, mivel a vegerositdcsd (a
foglalaton valo nehany atforrasztas
utan) kicserelhetA az ilyen versenye-
ken engedelyezett EF 80 vagy EF 184
tipusu es6re. Ilyen esetben a Zener-
diodat ZX 5-re kell kicserelni, hogy az
eldfesziiltseg ezeknel a csoveknel is
9.1. tdbldzat. A nanfrekvencias tekercsek adatai
Tekercs Menetsz&m IndukttvitAs Huzal Megjegyzfs
Li 3 0,2 CuZSt Lx kozeibe
L, 30 8 mH 0,5 CuZ soros
L> 25 5 mH 0,5 CuZ soros
L, 4 — 0.2 CuZ La kozeibe
L» 120 250 mH 15 x0,05 selyem-litze
u 4+4 — 0,15 CuZS L5 melle
L, 5 — 0,15 CuZS LB теПё
120 250 mH 15X0,05 selyem-litze
L, 120 250 mH 15X0,05 selyem-litze
120 250 mH 15x0,05 selyem-litze
30 — 0Д5 CuZS Lj
Ln 42 30 mH 0,2 CuZS mehsejt
42 30 mH 0,2 CuZS mlhsejt
280 1,1 mH 0,15 CuZS osztott tekercsel6s
28 22 mH 0,5 CuZ soros, terkbzzel
Li* 280 1,1 mH 0,16 CuZS osztott tekercsel6s
optimalis legyen. EF 80-as cs6vel a ki-
тепб nagyfrekvencias teljesitmeny
2,5 W es hasonld teljesitmeny erhetd
el az EF 184 eseteben is.
A forgalmazasi kiserleteknel a ke-
sziilekhez egy 20 meter hosszil ketsza-
las antennat hasznaltam, amely a fold
felett. kb. 6 meter magasan volt kife-
szitve ket kozeli haz kozott. Az anten-
na taplalasa 50 ohmos koaxialis kabe-
len keresztiil tortent egy, az antenna
vegpontjaban lev6 illesztd tagon ke-
resztul.
A vegerdsitd fokozatban alkalmazott
PL 83-as свб nemi magyarazatot ige-
nyel. Ez a cs6tlpus majdnem minden
parametereben megegyezik a eokkal
gyakoribb EL 84-es tlpussal, de a belsd
elektrdda-kapacitasai kisebbek. Kiilo-
nosen a kritkus an6d-racs kapacitas
lenyegesen kisebb, ezert a PL 83
(vagy EL 83) nagyfrekvencias csfitipus
es az adott kapcsolasban gerjedeshaj-
lam nelkiil iizemeltethetd. Lehetseges,
hogy az EL 84-es is megfelelne az adott
kapcsolasban, de erre nem tortent
prdbalkozas. Esetleg ezen utobbi cso-
vet neutralizalni kellenc. Vegerdsitd-
kent nagyon jol hasznalhatdk meg az
EL 81, E81 L es 18042 ritkabban elo-
forduld csdtipusok. (Az „oreg” EBL
21a maga „hatalmas” andd-nies kapa-
citasaval szdba sem johet.)
Mechanikus leldpftes
Az add-vevd keszulek egy 250X130
mm eldlapmeretii es 200 mm mely
aluminium dobozban van elhelyezve.
A hagyomanyos rendszeru vlzszintes
panel merete 235x195 mm. A panel
magassaga 37 mm. A panel, az el61ap
es a doboz anyaga 1,5 mm-es felke-
meny aluminium lemez. Az eldlapon
elhelyezett szerelvenyek helyet es
mereteit a 9.8 abra mutatja. A pane-
len talalhatd alkatreszek elhelyezesdt
a 9.9. dbra meretei adjak, mig terben a
9.10. dbra fenykepe szolgal magyara-
zattal.
Az ellenallasok, kondenzatorok kap-
csoldk es csatlakozdk a panel alatt
vannak elhelyezve hagyomanyos sze-
relessel, mint az a 9.11. abran lathato.
Az abra vilagosan mutatja az adas-
vetel atkapcsold mechanikus megolda-
9.12. abra. Az osztott tekercselesu fojto-
tekercsek kiviteli rajza
sat. Az adas-vetel atkapesolas az,
el61api gomb kihtizasaval (adas), vagy
betolasaval (vetel) tortenik. Ugyel-
jiink arra, hogy ez a kapcsol6 konnyen
mozogjon (arretalas nelkiil), hogy at-
kapcsolaskor a kesziildket ne razzuk
meg, mert ilyenkor a frekvencia
odebb ugorhat.
A Tr 2 hangfrekveneias kimend
transzformator M 42 tipusu vasmag-
gal kesziilt. A legressel osszerakott le-
mezkoteg vasmagkeresztmetszete q =
= 2,25 cm1. Menetszamok:
primer: 2000 menet 0 0,1 mm-es
CuZ,
szekunder: 100+400 menet 0 0,15
mm-es CuZ huzalb61.
(Folytatas a 202. oldalon)
201
RT—25
80 meteres ado-vevo
Kollar Erno HA 5 DB
A kdvetkezdkben egy 80 meteres
amatdrsavon mukodd tavird add-
vevot ismertetiink. A 25 wattos vcg-
fokozat kivetelevel teljes egeszdben
tranzisztoros felcpitesu. Igy lehetoseg
van arra, hogy +12 V-os kiilsd tiip-
fesziiltsegrdl is miikodtcthessilk QRP
teljesitmennyel. A kesziilek CW-VOX
aramkort tartalmaz, amely autoinati-
kus adas-vetel kapcsolast tesz leheto-
ve. A beepitett ,,onhang-aramkor” se-
gitsegevel adasunk ritmusat ellenoriz-
hetjiik. A vevdresze szinkrodin rend-
szen'i. A tavirdjelek megfeleld vetelet
egy ketrezgokiiros hangfrekvencias
Bzurd biztositja, amelynek alkahna-
zasa gyenge allomasok vetelenel leg-
alabb 10 db jel/zaj javnlast eredine-
nyez. A kesziilek hangerdszabalyozastol
fiiggetlen S-merovel rendelkezik. A
hangszdrd a kesziilek dobozaba nyert
elhelyezest. Sziikseg eseten azonban
egy kapcsold segitsegevel atkapcsol-
hatd a kiilsdhallgato-csatlakozasra.
A kesziilek felepiteset a 9.13. abra
szeinlelteti.
A vev6r£sz dramkorei
.4 VFO felepilese
A 9.14. abnin lathato a VFO kap-
esolasi rajza. A VFO Colpitts-kajicso-
lasban miikodik egy BC 109 В tipusu
tranzisztorral. A C4 a VEF taskanidid
(Folylatasa 201 oldalrol)
A tekercsek soronkent szigeteltek es a
ket tekercs kozott harom reteg var-
nisvaszon szigeteles van.
A nagyfrekvencias tekercsek adata-
it a 9.1. hibbizal tartalmazza. A
nagyfrekvencias tekercsek az L,4 — L„
— Lu kivetelevel 7 mm-es ORLON
teke.rcstestre kesziiltek. A tekercstest
kiilsd atmerdje 9,5 mm, a vasmag M
7 X 15 ferrit vasmag.
Az L, antennatekercs az L, mene-
tei koze van tekercselve. Az L4 es az
Muszaki adatok:
F rek veneiaatfogas:
legkisebb skalaosztas:
Bemeno teljesitmeny
haldzatrdl:
+12 V-os kiilsd tapfesziiltsegrdl:
Antennabemenet:
V e vderzekenyseg:
Oszcillator visszasugarzasa:
Szelektivibisa:
Czemniod:
Kimeno hangfrekvencids teljesitmeny:
Kimeno impedancia:
Fclvezetok szama:
A kesziilek increte:
hangoldkondenzatora. A sziikseges ve-
teli frekveneiasavot az L, hangold-
magjanak allitassival lehet beallitani.
A VFO frekvenciastabilitasa kivald.
Annak ellenere, hogy a visszacsatolas-
ra szolgalo kondenzatorok a szokott-
nal nagyobb ertekiiek, az oszcillacid
konnyen beindul. Savon beliil a leadott
nagyfrekvencias jel szint je szamotte-
vden nem valtozik. A De varicap-dioda
hangoldfesziiltsegenek valtoztatasaval
lehet a voteli frekvenciat ± 3 kHz-cel
elhangolni az ado frekvenciajatdl. A T4
tranzisztorral megepitett emitterko-
vet5 az elvalaszto fokozat, amelynek
igen fontos feladata, hogy a terheles-
L„ a rezgdkori tekercsek alii vannak
tekercselve, egysorosan. Az L, — L,—
— L10 KF-tekercsek 15x0,05-6s lit-
zehuzalbdl kesziiltek, mehsejt-teker-
cselessel. Az L, es az L7 csatoldteker-
csek a nekik megfeleld rezgdkori te-
keres toveben talalhatdk, hogy a csa-
tolas kozottiik minel szorosabb logyen.
Az L, kozepleagazasos tekercs a szim-
metria erdekeben bifilaris tekereselesfi.
Az L14 es az L„ rovidhullamu fojtd-
tekercsek osztott te.kercselesse.l, mch-
sejt kivitelben kesziiltek, mint azt a
9.12. <ibra mutatja.
3500-3650 kHz
5 kHz
25 watt vagy 2,5 watt
2,5 watt
50 ohm aszimmetrikus
1 /zV 10 dB jel (zaj
mellett)
^50 //V-nal
300 Hz (-6 dB)
tavird
500 mW
8 — 16 ohm
21 tranzisztor
18 didda,
(1 db ele.ktronesfi)
300 x 130 x 290 mm
valtozas az oszcillator frekvenciajat
ne be.folyasolja.
A VFO megepitese koriil tekintd
munkat, stabil mechanikat- es jdini-
ndsdgG alkatreszeket igenyel. A be-
epitesre keriild kondenzatorok КОС
vagy hasonld tipusiiak legyenek. Az
Ft, fojtd a kovetkezd fokozatok tap-
feszultscgerdl t.ortend nagyfrekvencias
visszahatast esokkenti. Az Ft, es a
tovabbi fojt6k elkeszitese a kovetke-
zd. N— 200-as, 6x12 mm-es hangold-
magra tekercseljiink 2 — 3 menet cellu-
xot. Ezutan a 9.2. tablazatban talalhatd
huzalbdl tekercseljiik fel szorosan, egy
sorban a megadott menetszamot,
majd lakozzuk le. A kesziilek teljes
osszesze.relese utan keszitsuk el a ska-
lat egy hiteles skaliival rendelkezd ve-
vdkesziilek, vagy egy FT segitsegevel.
A skalat 330 mm hossztisagti es 35
mm szelessegfi munyornd kartonra raj-
zoltuk meg, amelyet a kesziilek bekap-
csolasa utan 30 perecel ragasztottunk
fel a skaladobra. A VFO hangolasat es
a skaladob forgatasat a kesziilek
mechanikai ismertetesenel mutatjuk
be.
A csoves vegfokozat kivetelevel az
egesz kesziilek nyomtatott aramkorre
lett elkeszitve. A VFO nyomtatott
202
9.2. tdblazal. Az HT-25 add-wvo iekercsadalai
Tekercs Iiiduk- tivitds (д H)- ben Tekercs- Atmero (nun) Menet- szam Huzal- Atmero (mm) Vasmag tipusa Teker- cselAs Megjegyz£s
Li 6,8 8 26 0,32 Mz N-50 6X12 sorbau egy sorban szorosan
L, 110 mH - 660 0,18 Mz M-1100 AL 250
L. HOinH - 660 0,18 Mz 28X23 fazekvas -
L< csatold - 2 0,32 Mz N-200 6X12 toroidk£nt rajz szerint!
L. 17.1 - 6 0,32 Mz N-200 6X12 toroidkdnt rajz szerint!
L. 17,1 - 6 0,32 Mz N-200 6X12 toro!dk£nt rajz szerint!
L, 17,1 - 6 0,32 Mz N-200 6X12 toroidk£nt rajz szerinti
Lt csatolo - 2 0,2 CuZS N-200 6x12 toroidkAnt
- - 3 0.2 CuZS N-200 6X12 toroidkAnt L« —Lio— Li» trifilArisan, rajz szerint!
Lio - - 3 0,2 CuZS N-200 6x12 toroldkAnt
Lu - - 3 0.2 CuZS N-200 6X12 toroidk£nt -
Ln - - 3 0,2 CuZS N-200 6X12 toroidktat Lie— Ljs— L14 trifilArisan, rajz szerint!
bis - - 3 0,2 CuZS N-200 6X12 toroidk£nt rajz szerint!
Lu - - 3 0,2 CuZS N-200 toroldk£nt 6X12 -
Lie 8 - 4 0,32 Mz N-200 6X12 toroidkent rajz szerint!
Lie csatold - 1 0,2 CuZS N-200 6X12 toroidk£nt Lie—Li? bifilArisan, rajz szerinti
L17 csatold - 1 0,2 CuZS N-200 6X12 toroidkent -
Lib - - 3 0,32 Mz N-200 6X12 toroidkent Lie —Li» bifilArisan, rajz szerinti
Lis - - 3 0,32 Mz N-200 6X12 toroidk£nt -
Lto csatold - 2 0,32 Mz N-200 6X12 toroidkent -
Ln 17,5 26 42 1,0 Mz lAgmagos sorban 50 mm-es tekercsetesi hoesziisAgban
Fti 50 6 45 0,1 Mz N-200 6X12 sorban elk&zit&e, mint az Fti, Fti
Ft, 25 6 30 0,12 Mz N-200 6X12 sorban rajz szerint!
Ft. 25 6 30 0,12 Mz N-200 6X12 sorban
Ft. - 8 750 0,12 Mz kgmagos sorban Л/4-es fojtd, huzal- hosszdsAg 10,40 m€ter
Ft, 13.6 8 82 0,32 Mz N-50 6X12 sorban egy sorban, szorosan!
aramkori rajzat a 9.15. abra, az alkat-
reszbeultetesi rajzot a 9.16. abra
mutatja.
A nyomtatott aramkori rajzot min-
den panelnal a maratas feldli oldalrdl
(teljes meretben), az alkatreszbeiilte-
tesi rajzot pedig az alkatresz feldli ol-
dalrdl nezve kozoljiik.
Balansz-modulator is a hangfrekvencias
eloerosito
Az aramkor kapcsolasi rajzat a
9.17. abra, a nyomtatott aramkor raj-
zat a 9.18. abra es az alkatreszbeulte-
tesi rajzot a 9.19. abra tartalmazza.
Az antennardl bejovd jel kozvetlen
a Pa-as erzekenysdgszabalyozd poten-
ciometerre kerill, ahonnan megfeleld
leosztas utan egy haromkoros, felsd
kapacitiv csatolasu savszurdre jut.
A savszfird 200 — 300 kHz savszelesse-
gfi, amelyet 3500 — 3700 kHz-те alli-
tottunk be a rezgdkorok kondenzato-
rainak cserelgetdsevel (86 — 100 pF ko-
zott). Beallitas utan igy nem kell han-
golni.
A jel innen egy ketszeresen kiegyen-
litett keverdre (produkt-detektorra)
keriil. Mivel a vevdresz szinkrodin
rendszerfi, a kesziildk erzekenyseget
elsdsorban a produkt-detektor zaja,
keveresi vesztesegei ds az ezt kovetd
HF-elderdsitd zaja hatarozza meg.
A kesziilek megepitesekor azert esett
a valasztas erre a megoldasra, mert
kivald mfiszaki jellemzdkkel rendelke-
zik. A kis zaj mellett igen j6 a lineari-
tasa, valamint az oszeillator jelet
— amely nagyszintu — nem engedi
kijutni az antennara.
Az LM tekercset a C,-os kondenzd-
torral (9.26. abra) 3570 kHz-re kell
hangolni. A megepitett kdszulekben
470 pF-os kondenzatorral kaptuk a
legnagyobb erzekenyseget. Sdvon be-
liil nem kritikus !
A HF elderdsitd alacsony impedan-
cias bemenettel es 500 — 600 szoros
erositessel rendelkezik. A kis zajt a
Tia — Tu tranzisztorok alacsony kol-
lektoraramfi beallitasaval ertiik el.
A P4-gyel a Tu tranzisztor negativ
visszacsatolasat ds ezzel a fokozat
erdsitdset lehet valtoztatni. A fokozat
adas alatt nem кар tapfesziiltseget.
Hangfrekvencias vigfokozat
Az aramkor elvi kapcsolasi rajzdt a
9.20. abra, a nyomtatott aramkori
rajzat a 9.21. abra, a beiiltetdsi rajzot
a 9.22. abra mutatja.
Az elderdsitdrdl a HF-jel a K, kap-
csol6 dllasatdl fuggden vagy a kes-
kenysavii hangfrekvencids szfirdre,
vagy kozvetleniil a HF vegfokozatra
keriil. Az erdsitd bemeneti erzdkeny-
sdge 50 mV. A hangfrekvencias panel,
amelyen a LC tavirdszfird van, igen
kenyes az 50 Hz-es sz6rt magneses te-
rekre. Ezert a panel elhelyezdse kriti-
kus ! TA vol legyen a hA16zati transzfor-
matortdl ds figy helyezziik, hogy a Tr
magneses erdvonalai ne keresztezzdk
az La Ls-as tekercseket. Az erdsitd
frekvenciamenetet kikapcsolt szfird
Allasban a T, tranzisztor bazis- de
kollektorkorebe kapcsolt 47 nF-oe
kondenzator hatarozza meg.
203
9.13. dbra. Az RT-25 ado-vevi tdnibvdzlata
9.14. abra. A VFO kapcsolasi rajza
A vegfokozat koniplementer veg-
erosit6t tartahnaz. A P2 beallit6 po-
tencioinrterrel 10 — 16 rnA-es kollek-
toniraniot kell beallitani. Az erdsitd
adiisniil is miikodik (ugyanis az. on-
hanggenenitor jelet kell a Ps-tel be-
allitott hangcrore erdsitenie).
Az S-тёгб dramkiir
Az S-merd kapcsolasi rajzat a 9.23.
abran, a nyomtatott aramkori rajzat
a 9.24. abran es az alkatresz.beiiltetesi
rajzot a 9.25. abran lathatjuk. Az S-
merd aramkor egy haromfokozatii
erdsitdbdl all. A szokas161 elterden nem
egyenaranni hanem hangfrekveneias
erdsitdt alkalmazunk. A nehany mV-os
HF-jelet a T18-as kollektorar61 vesz-
sziik le es egy fesziiltsegduplaz6 aram-
koiTel (1)18 — I)18) egyeniranyitjuk,
amely igy mar elegendd fesziiltseget
szolgaltat a miiszer kivezerlesehez.
A miiszer erzckenyscget a P,-cel lehet
valtoztatni. A felhasznalasra keriilt
miiszer egy erdsitd indikator-miiszere
volt, amclynek erzekenysege 1 mA
koriili.
A vevdresz beiillitasa utan elkesz.it-
hetjiik az ,,S”-kalat. Megallapodas
szerint az. S-9 100 gV-os antennabe-
meneti jelnel van. Egy S-fok pedig 6
dB-es fesz.iiltsegviszonynak felel meg.
Ami azt jelenti, hogy ha az S-9 = 100
gV akkor az S-8 = 50 pV, az S-7 =
25 pV. A skala logaritmikus lesz, es
ha j61 valasztjnk meg az S-9-es osztas
helyet, akkor S-5-t61 8-9 +20 dB-ig
keszlthetjiik el az ,,S”-skalat. (Az.
S-9+20 db = 1000 /rV.)
A mfiszer (adasnal) a kimend nagy-
frekvencias jel szintjet is indikalja.
Beallftasara a P8-as trimmer szolgal.
Az adrirlsz firamkorei
A tranzisztoros meghajto fokozat
A vevfiresz aramkoreinel a VFO-t
mar ismertettiik. A VFO-jelet kozvet-
leniil a tranzisztoros meghajto foko-
zatra vezetjiik, de a fokozat csak adds
9.15. dbra. A VFO nyomtatott aramkori rajza
9.16. dbra. A VFO alkatriezbedltetisi rajza
2M
9.17. dbra. A balansz-moduldtor is a hangfrekvencids elderdsito kapcsolasi rajza D10 — D„ = N914, HP 5082—2800
9.18. dbra. A balansz-moduldtor is az elderdsito nyomtatott
aramkori rajza
9.19. dbra. A balansz-moduldtor is az eloer6sit/> dlkatrisz-
beiiltetisi rajza
205
АС126 АС126 АС126 GC521K (АС187К)
(АС125) (АС125) (АС125) GC511K (АС188К)
9.20. abra. A hangfrekveneias erosito kapcsolasi rajza
145
--------------------------------------------------------------------------и.
9.21. abra. A hangfrekveneias ertisiti nyomtatott aramkori rajza
206
9.22. dbra. A hangfrekvencias erdsitd alkatrdszbeiiltet^si rajza
alatt кар tapfeszultseget. A kapcso-
lasi rajzat a 9.26. dbrdn, a nyomtatott
aramkori rajzat a 9.27. dbrdn, az al-
katreszbeiiltetesi rajzot a 9.23. dbrdn
lathatjuk.
A Tlt-es tranzisztor kollektorfesziilt-
seget billentyuzzilk. A kollektorara-
mat a P10-es beallitd potenciometerrel
5 mA-re allitsuk be ugy, hogy 2-es
9.23. dbra. Az S-mdrd erdsitd kapcsolasi rajza
pontot а mAres idejere kossiik testre.
A T„ kollektorkoreben lev6 rezgfikort
a C5-tel 3550 kHz-те hangoljuk. A han-
golast ,,S”-mcrovel rendelkez6 vevftre,
vagy ha nines ,,S”-incr6 a vevdben,
akkor az LJ0-ra kapesolt 6,5 V'/lOO
mA-ев skalaizzdra vegezziik el.
A T„ — TS1 tranzisztor ,,C”-osztalyii
elleniitemu kapcsolasban dolgozik. A
kapesolas e!6nye, hogy a paros felhar-
monikusok a kimeneten егбвеп csilla-
pitva jelennek meg. A fokozat kiilo-
nosebb beallitast nem igenyel. A te-
kercseket gondosan, a megadot t ada-
tok As rajzok szerint keszitsiik el. A
T„ — T21 kollektorarama ne lApje till
a 200 mA-t es feltAtleniil hasznaljunk
hutAcsillagot. A meghajtast a P„-zel
valtoztathatjuk, de a T„ kollektor-
arama sohasem haladja meg a 10 mA-t.
NAhany tized watt tobblet-teljesit-
menyert ne aldozzuk fel a fokozat sta-
bil mukodesAt!
A csoves vegfokozat meghajtasahoz
elegend6 a T,,-et 5 mA-es kollektor-
aramra beallitani. (A mintakAsziilAk-
ben is 5 mA). A K,-as kapcso!6 segit-
sAgAvel valaszthatjuk meg, hogy a
CS, -csatlakoz6ra a csoves vagy a
tranzisztoros vegfokozat teljesitmenye
keriil-e (1. 9.35. Abra). A kimeneti szin-
tet a beApitett indikdtor-mfiszer mind
a ket esetben mutatja.
CW — VOX aramkor
A kesziilek vAtelrdl adasra tortenfi
atkapcsolasa a billentyti lenyomasa-
val automatikusan megy vAgbe, As ez-
zel egyid6ben egy йп. onhanggenera-
tor is megsz61al.
Az aramkor kapcsolasi rajza a 9.29.
dbrdn, a nyomtatott aramkori rajza a
9.30. dbrdn, alkatreszbeiiltetesi rajza
a 9.31. dbrdn lathato. A T„— T,,
tranzisztor az tin. billentyfizfi aram-
201
9.24. abra. Аг S-m£r5 erSsitd nyomtatott aramkori rajza
9.25. abra. Az S-tnir6 erbsito alkatrbszbeiiltetdsi rajza
2xBFY 34
BC109 (2xBFY70)
9.26. abra. A tranzisztoros meghajto fokozat kapcsolasi rajza
9.27. abra. A tranzisztoros meghajto
fokozat nyomtatott dramkbri rajza
208
9.28. dbra. A tranzisztoros meghajto fokozat alkatreszbeultetesi rajza
9.29. abra. A CW—VOX aramkor kapcsolasi rajza
1—2 sziliciuni diddat nyitoininyba
sorba kapcsolni. Egy dioda sorba kap-
csoliisiival kb. 0,6 volttai ncivekszik a
stabilizalt fesziiltsegiink. Az add es a
vevdrdsz aramfelvetele. nem nagyobb
250 inA-nal. Ezert a T,-es atereszto
tranzisztort nem lattuk el hiitdfelii-
lettel. MivcI a stabilizator nem riivid-
ziirvedett, szereleskor ilgyelni kell
arra, bogy ne keriiljon rovidzarba!
A csoves vegfokozat anodfesziiltse-
get feszultsegduplazassal allitjuk <46.
Ezt az aramkort csak akkor kossiik
be, miutan mar a kesziildkiink kis szin-
te,n mi'ikodik! A C„ C, es C3 konden-
zatorok nem a nyomtatott aramkori
lapon vannak.
A 9.35. abran talalhato a csoves veg-
fokozat es a panele.k bsszekapesolasa-
nak rajza. A csoves vegfokozat EL
34-el epiil fel, kiizel ,,B”-osztalyu fol-
delt гаевй beallitiisban. Vetelnel az
EL 34 racsai szabadon vannak, igy
csak nehany mA folyik a csovon,
amely nem okoz zavart a vetelben.
Adasnal minden riics a foldre keriil es
vezdrlds nelkiil 16 — 17 mA folyik rajta.
A vezerldst a cs6 a katodjaban kap-
ja. Az Ft, vasmagjanak hangolasaval
maximalis anddaramot allitsunk be
3550 kHz-en. A nagyfrekvencias jelet
a vegfokozat es az antenna kozott
Collins-szurd illeszti. A Collins-szurd
antenna feloli C-tagja nem hangolha-
to. Ezert a kesziilek csak olyan an ten-
nakkal mi'ikodik kivaloan, amelyek
illeszkednek a Collins 50 ohmos kime-
netehez. (Peldaul 80 meterre merete-
zett dipdl, esetleg a W 3 DZZ.)
A hangolast a C,-as, 500 pF-es
Orion-forgd elforgatasaval a mfiszer
legnagyobb kitdresere vegezziik el. Az
anddaram 50—60 mA lehet.
A panelok osszekapcsolasat az abra
tartalmazza. Ez a rajz egyben az add-
vevd huzalozasi rajzanak is megfelel
mivel a panelok ugy vannak elhelyez-
ve a rajzon, ahogy a keszulek szereld-
lapjan. A rajzon feltuntettiik azokat a
koteseket, amelyeket feltetleniil ar-
nyekolt h uzallal vagy vekony koaxidlis
kabellel kell elvegezni. Kiflon iigyel-
jilnk a jo foldelesekre az egyes pane-
lek osszekotesenel.
kor. A billentyfi lenyomasakor a ket
pnp tranzisztor kinyit es a kollektoro-
kon megjelenik a +12 V-os tapfesziilt-
seg. A Tlt inditja a T„-ee tranzisztor-
ral megepitett RC-generatort es bil-
lentyfizi a Tu-es meghajtd tranzisztor
is. A T„-as tranzisztor kollektoran
megjelend pozitiv fesziiltseg pedig a
D„-es diddan keresztiil nyitja a T„-6s
tranzisztort, amelynek a kollektor-
korebe kapcsolt J,-es jelfogd meghtiz.
A P, — C, komplexum iddallanddja
hatarozza meg, hogy a jelfogd meddig
tart huzva. A kesziilekbe egy 24 V-os
„Jaszbereny” feliratii jetfog6 keriilt
beepitesre, miutan attekercseltiik. A
csevetestre annyi 0 0,1 mm-es Mz-
huzalt tekercseltiink, amennyi rafert.
Az ellenallasa 246 ohm lett es 30 — 35
mA-nal mar biztosan meghuzott. Az
RC-generatorba levo 10 nF-os kon-
denzatorok stiroflex vagy hasonl6 mi-
ndsegfiek legyenek. Ha kezi adas-vetel
kapcsoldt is akarunk mukodtetni, ak-
kor a 6-os pontot kell testre kotni.
Tdpegyseg
Az add-vevd stabil mukodesehez
+ 12 V-os tapfesziiltseg sziikseges. A
fesziiltseg stabilizalasa egy egyszerii
ateresztd tranzisztoros fesziiltsegsta-
bilizatorral tortenik, amely ket tran-
zisztorbdl es egy Zener-diddabdl, vala-
mint a szokasos csatold elemekbdl all.
A tapegyseg kapcsolasi rajzat a
9.32. abra, a nyomtatott aramkori raj-
zat a 9.33. dbra, az alkatrdszbeilltetesi
rajzot a 9.34. dbra mutatja.
A D,-es ZF 13 didda helyett ZG 12
diddat is felhasznalhatunk, de ilyen-
kor sziikseges lehet a Zener-diddaval
Az add-vevd mechanikus telepftdse
Az add-vevd egy 300 — 130 x 290
mm-es kiilsd meretu ziirt dobozban
nyert elhelyezdst. A kcsziilek eldlapja-
nak es hatso boritojanak fenykepe
(9.36. is 9.37. abran lathatd. Ugy az
eldlapnal mint a hatlapnal killon disz-
lemezt hasznaltunk a szerelesnel al-
kalmazott felerdsitd csavarok es furat-
helyek eltakarasara. A feliratozast
,,letreset”-tel vagy „alfaset”-tel ve-
gezzuk el. Az utobbinal nem sziikse-
ges rogzitdlakkot hasznalni.
Az eldlapot es a hatlapot alul 15
mm-es magassagban elhelyezkedd 2
mm-es lemezvastagsagu szereldlap, a
ket szelcn feliil pedig 2 db 10 X10
mm-es ndgyzet profihi alutiivtartd
tartja ossze.
209
75
9.30. abra. ACW - VOXuramkor nyomtatottdramkorirajza
9.31. abra. A CW — VOX aramkor alkatriszbeultetesi rajza
МГ1«»г ас л cknln mpnvilnoiin*;
РрК &2A
Az ,,U” alaku felsd borito fekete
тйЬбгге! lett bevonva ёв a ezerelfilap
lehajtott ket oldalAba helyezett beiit6-
anyahoz rogzithetA. A feneklap alul-
r61 er6sithet6 fel a szerelOlaphoz.
A feneklapon helyeztiik el a hangsz6-
r6t. Ezert a szerel61apot a hangsz6r6-
kosar meretenek megfelelfien ki kell
vagni.
Az EL 34-es elektroncsfi hfites^re a
fels6 boritdlemez egyik oldalan ёв a
feneklapon szell6ztet6 furatokat kell
flirni.
Az egyee panelok elhelyezeset a
9.38. abra, valamint a 9.39. abran lat-
hatd fenykep szemlelteti.
A panelokat Б —10 mm hosszueagu
tAvtartdkkal erfisitettiik fel a szerelA-
lapra. A VFO doboz 80 mm magaa,
90 mm ezeles ёв 100 mm nwlysegti.
A doboz egy ,,U” alakiira meghajtott
aluminium lemezbfil, valamint ket ol-
dallemezbdl all, arnelynek egyikere
erfisitettuk fel a VFO-panelt. A VEF-
r£di6 forgdkondenzAtora fuggSlegeaen
van felerdsitve. Tengelyere egy regi
r&di6b61 kiszerelt skdlahAr-dobot сва-
varoztunk, amelyre egy nagyobb tit-
тёгб^й 10 mm-es szelessegC mGanyag
dobot ragasztottunk. Erre ragasztot-
tuk a megrajzolt skdlat. A forg6 han-
golasdt skalazsindrral oldottuk meg.
9.32. abra. A tapegysig kapcsolasi rajza.
Tr-: M — 8-as vagy azM — 10-es magno-
fon halozati transzformdtora; D, —D,:
BY 238 vagy hasonlb, D,: ZF 13 vagy
ZG 12 + 1 db szilicium dioda, T>: ASZ
1018, vagy a sorozat valamelyik lagja,
T,:BC 301, BFY 33, BFY 34
»•
250mm
9.33. dbra. A tapegyseg
nyomtatott aramkori rajza
У.ЗИ. abra. A csoves vegfokozat es a panelek osszekapcsolasanak rajza
211
9.36. dbra. Az ado-rero elolapjdnak mechanikus mdretei
ГсрМ. *^ A Tr1 omyekolo terr*»
\VFO doboz
9.38. dbra. A panelok elhelyezkeddse a
szerelolapon
9.37. dbra. Az add-vevo elolapjdnak mechanikus mdretei
9.39. dbra
A vizszintesen elhelyezked6 dobot ket
zsindrvezetd gorg5 segiteeg^vel a VFO
dobozara ceavarozott potenciometer
tengelyenek forgatasAval hozzuk moz-
gasba, a dobon illetve a potenciome-
ter tengelyen Athurkolt ekalazsindr
segitsegevel. Az attetel nagysagat a
zsindrt tartd dob, valamint a poten-
ciometer-tengely atmer6jenek aranya
hatarozza meg. A VFO doboz mecha-
nikajar61 keszitett fenykep a ff.40.
dbrdn, a skaladob fenykepe a 9.41.
dbrdn lAthato.
9.4t>. dbra. .4 F FO dobozanak fdnykipe
9.41. dbra. A skaladob fdnykdpe
212
TS-73 amator ado-vevo kesziilek
Hidvdgi Tibor okl. vill. тёгпок HA 5 BB
Egyik jol bevalt SSB add-vevd volt
a TS — 73. Ermek leirasat kozoljiik,
nehany gyakorlati tanaccsal.
A kesziilek mfiszaki adatai:
Kimeno teljesitmeny: 100 W PEP
Vevd erzekenysege: 1 /tV alatt (10
dB jel/zaj)
Hangfrekvencias kimend teljesit-
meny: 0,3 W
1. A valtoztathato frekvenciaja
oszcillator-egys^g (TS— 73/A)
A VFO 4,8 — 5,7 MHz-ig hangolhatd,
vasmaggal hangolt tipusu Clapp-osz-
cillator. A hdkompenzalast а 9.42.
abran lathatd modon a differencial-
kondenzatorral valdsitjnk meg egy
ponton. A C, negativ TK-val, mig a
C, pozitiv TK-val rendelkezik. A dif-
ferencial-foigdval (igy allunk be, hogy
a kivant hotenyezo ervenyesiiljon.
Regi, jdl bevalt megoldas ez. A ket
BA 102 dioda, melyet az Egyesiilt
Izzd is gyart, elektronikns utanhan-
golast valdsit meg. Egyreszt a vetel-
allasban sziikseges esetleg, hogy a ve-
zeroszc.illator elhangolhato legyen,
masreszt az oszeillator hiteles frekven-
ciara torteno hangolasat, hitelesitcset
is ilyen kapacitiisdioda segitsegevel
vegezziik. Az ,,RX-vernier” kapcso-
lasa az osszeallitasi rajzon lathatd, a
VFO-modnl a 4—5—6—9 pontjaira
csatlakoztatjuk a hangold potencio-
metert es az atkapcsoldt. A inasodik
BSY 18 tranzisztor einitterkdvetdkent
iizemel es az ainittereben alulatereszto
szfird biztositja a sziikseges felharmo-
nikus-mentes VFO-jelet. Kiiliin, ki-
sebb fesziiltsegfi Zener-didda szolgal-
tatja (ZG 4,7) a tranzisztorok fesziilt-
seget.
A modul nyomtatott aramkori rajza
a 9.43. abran lathatd, ugyanitt fel-
tiintettiik a beiiltetendd alkatreszeket
is. Mivel ez lenyegeben beiiltetesi rajz-
kent foghatd fel, igy felhivjuk a fi-
gyelmet arra, hogy az ismertetoben
szereplo osszes nyomtatott aramkori
rajz az alkatr&z oldalfeloli nizet, tehat
a fdlia az abra masik oldaldra esik.
Igy egyszerfi atmasolasa nem vezet
eredmenyre. A kozolt rajzok tiikorke-
pet kell a fdlias oldalra felvinni.
A kozolt elrendezesben az L, tekercs
hangolasa a rovidebb panel-oldal ira-
nyaban tortenik, csavarorsdval moz-
gatott vasmag segitsegevel. Ha a te-
kercs-tablazatban megjelolt vasmago-
kat hasznaljuk hangolasra es a csavar-
orsd menetemelkedese 0,5 mm, akkor
egy fordulat kb. 50 kHz frekvencia-
valtozasnak felel meg. A „Radidtech-
nika Evkonyve 1972”-ben reszletesen
ismertettem a permeabilitassal vald
hangolas mddjat, igy itt ezt nem resz-
letezem. Az L, es az 5 — 25 pF valtoz-
tathatd kapacitasii legtrimmer alli-
tasaval a linearis hangolasi szakaszt a
kivant frekveneidra kell allitani. Ta-
2xBSY19
9.42. abra. A TS — 73/A egyseg kapcsolasi rajza
jdkoztatdul annyit jegyezziink meg,
hogy az L2 induktivitasanak noveldse-
vel (becsavart vasmag) az egy fordu-
latra eso frekveneiavaltozas csiikken.
Hitelesitett frekvencia jii vevdkeszu-
leken figyelve a VFO frekvenciavalto-
zasiit, a ket emlitett kezeldszerv segit-
segevel a kozel linearis mfikodes be-
allithatd.
Tenneszetesen aki a permeabilitas-
sal tortend hangolastdl idegenkedik,
megepitheti a berendezest fix indukti-
vitasokkal is, ekkor a legtrimmer he-
lyere keriil a forgdkondenzator (kb.
ngyanolyan ertekben).
9.43. abra. A TS — 73/A ecpistg elrendezesi rajza
2. Hitelesitd oszcill&tor (TS—73/B)
Az ado-vevo hitelesiteset egy 100
kHz-es kristalyoszcillatorral vegez-
hetjiik. Az elvi kapcsolasi rajz a 9.44.
abran lathatd. A T, tranzisztor kollek-
tor-bazis korcben nyert elhelyezest a
hitelesito kvarckristaly. A pontos frek-
venciabeallitas a kvarccal sorba kotott
20 pF vegkapacitasd trimmer-konden-
zatorral tortenik. A berendezes vevd-
resze alkalmas arra, hogy a 10 MHz-es
etalonsugarzast is venni tudjuk. Ezek-
kel az etalonfrekvenciat sugarzd addk-
kal (MSF, WWV stb.) tortenik idd-
213
ezakonkent a kvarckalibrator pontos
bealhtasa. Raallunk a vevdvel, illetve
berendezesiinkkel a 10 MHz-re, es az
iizemmod-kapcsoldt AM-allasba allit-
va bekapcsoljuk a TS — 72/B panelt,
tehat a kvarckalibratort. Ennek a jele
jelentkezik 10 MHz-en is, interferalva
az etalon-frekvenciaval. Az eldbb emli-
tett kapacitassal fiittymelypontot kell
bealHtani es ezzel a hitelesitd „hitele-
sltese” kesz.
A kiizolt berendezes egyik eldnye az,
hogy meg a kvarckalibratorat is el-
lendrizni lehet egy meg hitelesebb
(vett) frekvencia segltsegevel. 15s
rnindehhez — mint кёзбЬЬ latni fog-
juk — meg kiilon keverd-kristalyra
sines sziikseg a vevdreszben.
A kalibrator NYAK (nyomtatott
aramkori) rajza a 9.4,5. abran lathatd.
A hiteleslto kristaly — helyproblema
miatt — nem alI6, hanem fekv6 hely-
zetben lett szerelve. A T, tranzisztor
kollektorar61 mar olyan torzftott, kes-
keny impulzussorozatot vehetiink le,
9.45. abra. A TS —
73/B едувёд elren-
dezesi rajza
mely elegendd felharmonikus-tarta-
lommal rendelkezik ahhoz, hogy 30
MHz-ig jdl hall halo legyen. A nagy-
frekvencia a 3. ponton jut ki, kisertekfi
kapacitason keresztiil a vevOresz eld-
er6sltd fokozatara. A kalibrator kikap-
csolasa a tapfesziiltseg megsziintetese-
vel tortenik.
3. Felharmonikus kristalyoszcill&tor ёв
keverfiegysdg (TS—73/C)
Berendezesunk 9 MHz-es kristaly-
szfirfivel kesziilt, Igy egyetlen kozep-
frekvenciaja van: 9 MHz. A 3,5 MHz,
valamint a 14 MHz vetel i frekvenciak-
nak erre a kozepfrekvenciara tdrtend
lekeveresehez az eldzdekben mar is-
mertetett ,,A” panel elegendd lenne,
de a tobbi amatdrfrekvenciak vetele-
hez mas oszcillatorfrekvencia sziikse-
ges. Ezt ugy erjiik el, hogy a VFO je-
let egy kristalyoszcillator jelevel ossze-
keverve — VFX- megoldassal — keve-
ressel allitjuk eld a sziikseges oszcilla-
tor-f rekvenciakat.
Esetiinkben a kristalyoszcillator
egy, a T, es T, tranzisztorokbdl alld
Buttler felhang-oszcillator, az emitte-
rek kozott 3500 kHz-es kristallyal. A
kristalyt 3. felharmonikusan rezegtet-
ve 10,5 MHz kristalyfrekvencia kap-
hatd, melyre az L, indiiktivitas egy 47
pF-os kapacitassal le is lett hangolva.
A 10,5 MHz az L, segitsegevel a T,
keverdtranzisztor bazisara keriil,
ugyanennek a tranzisztornak az emit-
terere ad junk az 5 MHz-es VFO-jelet.
Osszegezd keveressel 5,5 + 10,5 = 16
MHz kikevert frekvencia keletkezik,
melyet az L5 es L, tekercsekbdl es a
hozza tartozo 100 — 100 pF kapacita-
sokbol osszeallitott savszurdre enge-
diink. A savsziird utan emitterkovetd
biztositja a kis impedaneiajii kimene-
tet. Az igy eldallitott 16 MHz a 7
MHz-es uzemre lesz jo, a kovetkezd
keveresi formula alapjan
16-7=9 MHz
16,2-7,2=9 MHz
Mivel a keveresi frekvenciat osszeg-
zessel allitjuk eld, igy a VFO frekven-
ciajat ahhoz, hogy 7000 kHz-tol 7150
kHz-ig iizemelhessiink, 5500 kHz-tdl
5650 kHz-ig kell valtoztatni. Ugyan-
akkor — mivel a keveres ugy tortenik,
hogy7 a vett frekvenciat kivonjuk az
oszeillator frekvenciajabdl — az oldal-
sav-viszony forditott lesz. Ezt az ol-
dalsavvalto allitasanal figyelembe kell
venni.
A 3,5 MHz-es es a 14 MHz-es iizem
eseten a ponthoz csatlakozd tar-
csas kapesolo a VFO jelet kozvetleniil
az emitterkovetore csatlakoztatja.
Mint ahogy kesobb latni fogjuk, erre
az einitterkovetdre nem is lenne sziik-
seg, mivel meg utana erdsitiink is, de
a kabelezesi kapacitas (amyekolt at-
vezetes) kivanatossa tette a kisebb
impedancias kimenetet.
21 MHz eseten a felhang-oszcillator
kristalya az 5. felhangon rezeg: 17,5
MHz kozeleben. Az oszcillatornak
erre a frekvenciara tortend athangolii-
sa az L3 tekercs parhuzamos csatlakoz-
tatasaval tortenik. A T, keverdtran-
zisztor kollektorkoreben levd L, — L3
szfird 12 — 12,5 MHz sav ateresztdsere
lett keszitve. A VFO-frekvencia 5,5 — 5
MHz. ezen savon beliil.
A keveresi egyenlet
21-12 = 9
21,5-12,5 = 9
Tehat itt az oldalsiiv valtozatlan, mi-
vel a veteli frekvenciiibdl vonjuk ki az
alacsonyabb oszcillatог-frekvenciat.
Az EMU altal gyartott 3510 — 3550
kHz kozotti kristalyok nagyon alkal-
masak celjainknak. mivel ezek meg a
7. felhangon is jol rezegnek az ismer-
tetett kapcsolasban; ugyanigy meg-
felelnek a TESLA es Zeiss-kvarcok is.
Silanvabb mindsegfi kristalyok nem
hasznalhatok celjainkra. A mintabe-
rendezesben EMG 3510 kHz-ев kris-
taly iizeinel.
Visszaterve a kevereshez ,28 MHz-
en a 7. felhang alapjan 24,5 MHz kris-
214
9.16. abra. A TS — 7S/C egyseg kapcsolasi rajza
talyfrekveneitink van, ezt az L, vii-
laszlja ki, majd a keverot raiizisztor a
VFO jeleve) ebbol 1!) 19,5 MHz siivot
tillit elo. melyet L, — L,„ szi'ir. A keveres
egyenlete:
28-19 = 9
28,5-19,5=9
Es ehhez 5,5 — 5 MHz-es VFO-frekven-
cia tartozik. Mivel ezen a savon 28,7
9.47. abra. A TS — 73jC egyseg elrendezdsi rajza
MHz-en is iizemel sok allomas, Igy a
VFO 4,8 MHz-ig hangolhatd lefele,
ngyanakkor a savszurd a 19,8 MHz-et
is meg dtviszi, igy ezen a frekvencian
28 — 28,7 MHz kozott tudunk iize-
tnelni.
Mivel a felhang-oszcillatorok tulaj-
donsaga alapjan minel magasabb fel-
harmonikuson iizemeliink, anna] insta-
bilabb a keltett rezges, igy termesze-
tesen szdmolnunk kell bizonyos stabi-
litas-romlassal a magasabb frekven-
ciiikon. Ez azonban nem olyan nagy,
mely indokoltta tenne azt, hogy egy
magasabb frekvenciajii kiilon kris-
talyt hasznaljunk. A Buttler-oszcilla-
tornak kiilon elfinye a jo rezgdkepes-
seg mellett meg az, hogy a kvarcok kis
ellenallasok kozott iizemelnek (relati-
van kicsi emitterellenallasok), igy a
stabilitas is javul.
A 19 MHz-es keverdsi frekvencia
azonban nemesak a 28 MHz lekevere-
sere alkalmas, hanem
19-10 = 9
keveresi egyenlet alapjan a 10 MHz-
ere is. (Rossz eldszelekcid eseten ez za-
varhatja is a 28 MHz-es vetelt!) Ha
tehat az elfikorok 10 MHz-re vannak
hangolva, akkor vehetjiik az etalon-
frekvenciat sugarzd addkat 10 000
kHz-en. Ezt pedig hitelesitesi celra
felhasznalhatjuk. Mivel a 10 MHz mar
nagyon kozel van a 9 MHz-es KF-
frekveneiahoz, igy az elokoroket na-
gyon szelektivre kell elkesziteni, hogy
KF-athallas ne legyen. Mivel egyetlen
frekvencia biztos vetek'rdl van szd,
igy ez kiinnyen megvaldsithatd nagy'
jdsagu korokkel.
A lefrtakbdl lathatd, hogy egyetlen
kristaly segitsegevel 5 + 1 frekvencia
vetele valt lehetdve, kielegito — ama-
tor viszonyok kozt — jol hasznalhatd
mddon.
Az L5 — L10 savszfirdk tekercsei
kiilon buraban helyezkednek el es csak
a kapacitlv csatolas biztosit csatolast
a rezgdkorok kozott. A teljes kapcsola-
si rajz a 9.46. abran lathatd. Az egyes
fokozatok kozotti galvanikus csatolas-
mentesftdsre а КОРОНЕ altal gyartott
es forgalomba hozott 100/0,1 jelzesu
ferritmagos fojtdtekercsekct hasznal-
tuk. A ,,C” inodul elrendezesi rajza a
9.47. abnin lathatd. A kristalyoszcilla-
tor jelet a P, jelzcsu poteneiometerrel
tudjuk optimalis nagysagtira allitani.
Nagy jel eseten ugyanis a Ts keverd till
vezerlddik, kellemetlen mellekfrek-
venciak keletkezhetnek, mely inter-
modulacids fiittyoket ad a vetelben.
A T, bazisan merhetd nagyfrekvencia
1/4 — 1/6-e a legyen a VFO fcsziiltsege-
nek. Csdvoltinerdvel ez ellenorzendd
a beallitas soran. A nyomtatott aram-
kori rajzon feltiintetett „1” jelft kive-
zetes csak merest celt szolgalt a minta-
pdldanyon, az bekiitve sehova sines.
Behan golasi utasitas
P, poteneiometerrel maximalis fe-
sziiltseget biztositva az oszcilliitornak,
az L, tekercs vasmagjat cssvarva 10,5
MHz-re hangolt vevdvel (esetleg GDO)
figyeljiik a rezges beindulasat. A vas-
215
9.48. abra. A TS — 73ID egyseg kapcsolasi rajza
9.49. abra. A TS — ISjD egyseg elrendez^si rajza
216
magot maximalis rezgesre allitjuk.
Utana 17,5 MHz-en figyelve L,-mal
allitjuk be a rezgest, majd 24,5 MHz-
en az L^-gyel. Ezzel a kristalyoszcilld-
tort behangoltuk. A VFO-fesziiltseg
j6 beallitas eseten 0,5 —0,7 Vea kozott
van. A 1’,-gyel ilgy szabalyozzuk be a
kvarcoszcillator fesziiltseget, hogy az
L, tekercs „meleg” vegen 0,1 —0,15
V-ot merjiink. Ezutan a savszfiroket
allitjuk be a kivant frekvenciara es at-
viteli eavszelessegre, kimeneten cso-
volt merftvel merve a fesziiltseget (4-es
kivezetesi ponton). Ha kicsi az atviteli
sav, akkor a csatolo kapacitast novelni
kell. Ha ugyanakkor „nyereg” jelenik
meg az atvitelben, akkor ellenallassal
csillapitjuk a tekercseket, illetve a
csatolt rezgfikordket. A kimeno fe-
sziiltseg a 4-es ponton 0,2 —0,3 Ven, a
frekvenciaval свбккепб. Ha van osz-
cilloszkdpunk, akkor nagy hasznat
vessziik а кйпепб jel „szinuszossaga-
nak” megvizsgalasanal.
4. Vev6-kever6 is nagyfrekvencias e!5-
erositii (TS—73/D)
Az egyseg kapcsolasi rajza a 9.48.
abran lAthato. Az antennarol bejov6
jel a D, « D, diodak alkotta ved6kap-
csolason keresztiil jut a nagyfrekven-
cias el6er6sit6re. Nagyobb fesziiltseg
eseten a diodak rovidre zarjak az an-
tennabemenetet. Ide csak szilicium
diodakat lehet hasznalni, mivel ezek
nyitdfesziiltsege nagyobb.
A nagyfrekvencias el6er6sito kasz-
k6d kapcsoiasii. Az els6 tranzisztor
tervezerlesu. A BF 244 tipus is hasz-
nalhato, vagy a BF 245, de nagyobb
meredeksege miatt a BF 348 viilt be a
legjobban. A kaszkod erosit6 masodik
fokozata foldelt bazisri, igy az egesz
er6sit6 be- es kimenete nagyimpedan-
ciajil, a rezg6korok josagi tenyezfijet
nem rontja lenyegesen.
Az el6kor hangolasa a mar megszo-
kott mddon nem tortenik szinkronban
az oszcillatorral, hanem „Preselector”-
rendszerii, tehdt a bemenet kiilon
hangolt. A hangolast varicap-diddak-
kal oldjuk meg. A D, es D, diodak el6-
feszitesenek valtoztatasa a modul 4-es
csatlakozd jara adott, valtoztathato
pozitiv polaritasri fesziiltseggel tor-
tenik
A vevo-keverd szinten tervezerlesii
tranzisztor, ennek gate-jere vezetjiik a
felerdsitett veteli jelet, az S elektroda
pedig a VFX jelet kapja a TS — 73/C
panelrol, egyfokozatu aperiodikus ero-
sites utan. A kever6 source elektrdda-
jan merheto nagyfrekvencias fesziilt-
seg 0,9 — 1 Ve„. A kevero kimeneten
9 MHz-re lehangolt rezgokor talalhatd,
kicsatolo tekercesel. Ha fazekvasmagot
hasznalunk, a nagy tekercsjosag miatt
celszeru az Llt induktivitiissal parhu-
zamosan egy 5 — 6 kohmos ellenallast
kotni, ezzel biztositva a sziikseges
nagyobb szavszelesseget.
A 9.49. abran a ,,D” modul elrende-
9.50. abra. A TS — 73/E egysig kapcsolasi rajza
217
9.51. abra. A TS—
73/E egysig elren-
dezisi rajza
zesi rajza lathatd. Kis ineretu teker-
cseket hasznalva kiilon amyekolasok-
rdl nem kell gondoskodni a megadott
elrendezes mellett.
Az elderdsito erzekenysegenek sza-
bdlyozasa a T, tranzisztor bazisfe-
sziiltsdgenek valtoztatasaval tortenik.
Ugyanakkor a hangfrekvencias AGO
(errdl bdvebbet majd ott) jele a T,
tdrvezdrlesfi tranzisztor S elektroda-
jara ad a bejovd jel nagysagatol fiiggd
pozitfv polaritasii jelet (8. kivezetesi
pont).
A kapcsolasi rajzon a hullamvaltd
3,5 MHz-es allasban van. Az eldkor
rezgdkorei a szokasos ot amatorsavra
hangoltak, mig a 6. sav a 10 MHz-es
vetelt teszi lehetove, az elfibbiekben
kifejtett hitelesites vcgrehajtasa er-
dekeben.
Az egesz ,,D” egyseg esak vetel-
allasban кар +12 V tapfesziiltseget a
3-as csatlakozasi pontra.
5. KF-erfisftd, demodulator 6s
modulator egys6g (TS—73/E)
Az egyseg kapcsolasi rajza a 9.50.
abran Idthatd. Olyan kristalyszuro lett
bedpitve, melynek 6 — 700 ohm az op-
timalis lezarasa (mindket oldalon) es a
maximalisan megengedheto kapacitas
30 pF. Erre a celra az XF-jelzesuek
megfelelnek, de — hdzilag elkeszitett
— 6 tagii szurd is hasznalhatd.
A kristalysziirdt a D, — D, — D, — D4
jelzdsfi diddak kapcsoljak vetel re,
illetve adas-dllasba. Vetel eseten a T,
tranzisztor кар pozitfv kollektor-
fesziiltseget az 5-os kivezetesen ke-
resztiil. Hatasdra a D, didda kinyit,
ugyanakkor a D, lezar es a Tt kollek-
tora rdkapcsolddik a sziird bemenetere.
A sziird kimenete a 7-es pontra keriild
fesziiltseg hatasara (mivel D4 kinyit)
rAkapcsolddik a T, bazisara. A kaszkdd
T, — T, egyiittes felerdsiti a jelet ds ez
a diddas demodulatorra keriil. SSB es
CW-iizemmddban a 4-es csatlakozasi
ponton bevezetett BFO-jel a kozos
di6da-anddokra keriil es a hangfrek-
venciat a 9-es pontrdl vessziik le.
AM-iizemmddban a 9-es pontra +
fesziiltseg kapcsolddik, lezarva a ma-
sodik diddat, ugyanakkor a hang-
frekvencia a 8-as kivezetesrdl vehetd
le.
A KF-fokozat erzekenyseg-szaba-
lyozasa a T, bazisfesziiltsdgdnek val-
toztatasaval tortenik (6. kivezetes).
A 9 MHz-es jel pedig az eldzd egyseg
LM tekercserol all. levezetesre csatla-
kozik.
Adas eseten a 12. csatlakozasi pontra
keriil a + 12 V fesziiltseg. Ennek hatd-
sara a D2 es D3 diddak keriilnek vezeto
allapotba, rdkapcsolva a sziirdt a T4
es T5 tranzisztorok kollektorara, ill.
bazisara. A T, bazisa az L, — La ba-
lanszmodulator tekeresekrdl кар 9
MHz-es DSB-jelet. A negydiodas ba-
lanszmodulator a szokasos, kiegyenli-
tese a P5 segitsegevel tortenik A 3-as
csatlakozasi pontra kb. 0,1—0,2 Veff
hangfrekvencias fesziiltsdget adunk,
ha a BFO-fesziiltseg a 4-es ponton
0,8 — 1 Ven nagysiigi'i. Mivel a modula-
tor-diodak „hideg” hidagai + fesziilt-
segen vannak, igy a 10. pont fdldeldse
eseten a bealHtott kiegyenlltes fel-
borul, igy lehetdve viilik hordozo
adasa, melyet behangolasnal, CW-
iizemnel hasznalunk. A billentyi'i a
10. jelzesii pont es a fold kozd kotendd.
Tavird-iizemben tenneszetesen a 3-as
pontra nem adunk a mikrofonrdl
hangfrekvencias erdsitd tapfesziiltsdge
ebben az iizemmddban kikapcsolddik.
A panel 13-as pontjara mind az adas,
mind a vetel alatt +12 V keriil, hogy
adas alatt a lakapcsolt kollektor-
fesziiltsdg miatt a tranzisztorok (T2 —
Ta) ne terheljek a sziirdt.
Adas alatt a P, es P4 potencio-
meterekkel allitjuk be a jel nagysagat,
mely az 1 — 2 pontokon mdrve 0,1— 0,5
V kozotti ertek.
A csillaggal jelzett 10 pF-os kapaci-
tas a balanszmodulator kapacitiv ki-
egyensdlyozasat latja el, ennek ertdke
vdltozhat a szerelesi kapacitastdl fiig-
gden. Az is eldfordulhat, hogy a ring-
modulator masik oldalara kivankozik
a kapacitas. Ennek kiserleti eldontese
a balansz beallitasdndl tortenik. Dio-
daknak a hazai piacon is kaphatd
OA 1154 kvartettet tudjuk ajanlani.
Vetelnel a Ps beallitasa eleg kritikus.
Ha nagy bazisfesziiltseget adunk vele
a Ts tranzisztorra, akkor konnyen be-
gerjed ez a fokozat, ugyanakkor el-
torzitja a szurd atviteli karakterisz-
tikajdt. Ugy allitsuk a potenciometert,
hogy minimalis bazisfesziiltsegndl meg
az erdsites is elegendd legyen. A P2
segitsegevel az optimalis jel/zaj vi-
szony szerint Allitjuk be az erzdkeny-
seget szabdlyozd fesziiltsdget.
Az egyseg elrendezesi rajza a 9.51.
abran lathatd.
6. BFO-egys6g (TS-73/F)
A 9.52. abran bemutatott BFO-kap-
csolas ket tranzisztorral iizemel. A ko-
zos kollektorellenallasrdl keriil ki a
9 MHz-es jel a 3-as csatlakozasi pontra.
Attol fiiggden, hogy az 1-es vagy a
6-os bemenetre adunk +12 V-ot, a Q,
vagy a Q, kristaly rezeg. SSB-iizem-
modban az 5-os pontra +12 V keriil,
igy hangoljuk be a trimmerek segit-
segevel a ket kristaly frekvenciiijdt a
sziird — 20 dB-es csillapitasu helyei-
re. CW-iizemmddban az 5. ponton
megszfinik a + fesziiltseg, ennek hata-
sara a Da didda lezart allapotba keriil,
nem kapcsolja a kristallyal parhuza-
mosan a 12 pF kapacitast, igy megnd
a kristalyfrekvencia. Mivel itt az ala-
csonyabb frekvenciajii kvarc van, a
fesziiltseg bekapcsolasanak hatasara a
— 20 dB-es helyrol az ateresztesi savba
keriil a vezeroszcillator frekvencidja.
Ugyanekkor a 2. pontra adunk + 12
V-ot, ennek hatasara 1), vezetni kezd,
rakapcsolja a 47 pF-ot a Qi-re, ennek
218
9.52. dbra. A TS — 73/F egys&g kapcsoldei rajza
frekvenciajat alacsonyabb ertekre allit-
ja be, igy ez is belekeriil az atviteli
savba. Ha a ket kapacitas nagysagdt
megfelel6en vdlasztjuk meg, akkor
RTTY-iizemmddnak megfelelden a ket
BFO-frekvencia 850 Hz tavolsagra
lesz, igy az 1—6. pontra felvaltva
adott fesziiltsdg segitsegevel tavgepird
iizemmddra haszniilhatjuk a berende-
zest.
A 9.53. dbra az elrendezest mutatja.
Az Ft jelzesfi fojtdtekercs, mely a 4-es
pontrdl a +12 V-ot biztositja az osz-
cillator szamara, egyben megakada-
lyozza, hogy a BFO-jel keriiljon a tap-
fesziiltsegen keresztul a megeldzd fo-
kozatokra.
7. Hangfrekvencias elderdsitd,
HF-generator 6s AGC-egysdg
(TS-73/G)
A demodulalt hangfrekvencias jel
elderdsitesdt egy SN 72709 N jelzesfi
IC vdgzi. Az elderdsito kapcsolasa
olyan, hogy a 2 —4. kivezetesek ossze-
kotese eseten szelektiv szfirdve valik,
kettds-T visszacsatolo lane beiktatasa
reven. Ebben az iizemmddban a szfird
a 750 — 800 Hz koriili frekvenciat
emeli ki, a csillaggal jelzett 3,3 kohmos
ellenallassal beallitott savszdlesseggel.
Ennek erteke ugy valasztandd meg,
hogy szfird-allasban a hangfrekvencias
erdsito ne gerjedjen es a tavirdjelek
9.53. dbra. A TS -
73/F egysig elren-
dezisi rajza
kis utancsengessel legyenek hallha-
tdk.
Az 1. ponton bekeriild hangfrekven-
cias jel a 3-as csatlakozasi ponton jele-
nik meg felerdsitve, innen vezetjiik a
vegerdsitd egysdghez. A hangerdt a
mintakdsziilekben kiilon nem szaba-
lyoztuk poteneiometerrel, hanem az
IC alaperdsiteset allitottuk be a ki-
vant, optimalis drtekiire. Ha hangerd-
szabalyozast is akarunk, akkor a 3.
pont es a vegerdsitd fokozat kozd
10 kohmos poteneiometerrel egy szoka-
sos fesziiltsegszabalyzdt iktatunk be.
Ezen a panelen, mely a 9.54. dbrdn
lathatd kapcsolassal kesziilt, talalunk
egy hangfrekvencias generator!, mely
BFY 34 tranzisztorral iizemel, fazis-
tol6s visszacsatolassal. Ha az 5. csat-
lakozasi pontra foldet adunk, akkor a
tranzisztoros hangfrekvencias genera-
tor beindul 6s a hangfrekvenciat a P,
poteneiometerrel beallitva a 10. kive-
zetdsi pontrdl levehetjiik. Innen a veg-
erdsitd fokozat bemenetere csatlako-
zunk, ugyanekkor az 5. pontot bssze-
kotjiik a billentyuvel. Igy taviro-adas
alatt hallhatd lesz a leadott jel, mely
kiilonosen automata billentyfi haszna-
lata eseten igen kivanatos.
A 9. csatlakozdra +12 V fesziiltseg
keriil.
A ,,G” panelre keriilt meg az AGC-
erdsito es az S-mdrd egyeniranyitd
aramkore is. A hangfrekvencias vdg-
fokozat kimeneterdl (fejhallgatd-csat-
lakozd) a hangfrekvencias jel a 7. csat-
lakozasi pontra keriil. A D, — D, did-
dak egyeniranyitjak azt es az igy eld-
allitott egyenfesziiltseg nyitja a T,
tranzisztort. A D, diddan at igy pozi-
tiv fesziiltsdg jut a 8. pontra, ahonnan
tovabb vezetjiik. Az AGC-szint а Р,-
vel szabalyozhatd.
A hangfrekvenciat a Ds — D4 a fold-
ponthoz kepest negativ polaritassal
egyeniranyitja, melyet egy bizonyos
szint felett a D, szilicium didda vag.
A 6. csatlakozasi pont ds a fold kozd
keriil a 150 mikroamper erzekenysegfi
S-merd muszer, mely egyben a vegfok
indikald mfiszere is lesz. Ha ugyanis a
muszer pozitiv polaritasd kivezeteset
nem kozvetlen a fiildre, hanem egy
10 ohmos ellenallason at kotjiik oda,
ez S-meresnel nem jelent semmi valto-
zast. Viszont a 10 ohmos ellenallason
atvezetve a vegfok katddAramat, at-
kapcsolas nelkiil megvaldsitottuk a
muszer kettds mfikodeset. Vetel alatt
a 6-os csatlakozasi pontrdl кар a mu-
szer negativ fesziiltseget, mely a be-
jovd jel fiiggvenyeben valtozik, adas
esetdn pedig ugyanezen muszer pozitiv
kivezetdse кар pozitiv fesziiltseget a
10 ohmos ellenallastdl.
Az egyseg nyomtatott aramkori
rajza a 9.55. dbrdn lathatd.
8. Hangfrekvencias vdgerdsitd egysdg
(TS-73/H)
A vegfokozat komplementer tran-
zisztoros kivitelfi, szokasos megoldasd.
Ha a 2. pontra 150 mV jelet adunk,
akkor 8 ohmos terheles esetdn kb.
0,8 W kimend teljesitmdnyt szolgaltat
5% torzitas mellett. Mivel ez a nagy
219
9.54. dbra. A TS — 73/G едувёд kapcsoldei rajza
A vegerdsitd allandd jelleggel +12 V
tapfesziiltseget кар az 1. csatlakozdn
keresztul.
9. Mikrofonerdsltd ёв VOX-egys€g
(XY-73/I)
A 9.58. dbra szerint hiiromfokozatir
erdsitd latja el a mikrofon elderdsitd
szerepet. Nagy es kis impedanciajd
mikrofon is hasznalhato hozza. A ba-
lansz-modulatorhoz vezetett hang-
frekvencias jel nagysaga a P4 segit-
segevel szabalyozhatd es a 3. pontrdl
vehet6 le. Az utolsd hangfrekvencias
erdsitd tranzisztor kollektorardl levett
hangfrekvencias jelet egyeniranyitva
egy PnP> es nPn tranzisztorbdl alld
relebehdzd aramkort mukodtetilnk.
Egyszerusege mellett igen jdl miiko-
9.55. dbra. A TS — 73/G едувёд elrende-
z£ei rajza
hangfrekvencias teljesitmeny, igy kii-
lon soros ellenallason at csatlakozta-
tunk egy 4 ohmos hangszdrot hozza
(3. csatlakozasi pontra). Ennek az az
eldnye is, hogy a hozza kapesolt hang-
szdrd rovidre zarodasa eseten sem
megy tonkre a vegfokozat, ugyan-
akkor a hangfrekvencias teljesitmeny
is eppen elegend6. Fejhallgat6-vdtel
eseten a hangszord kikapcsolhato es a
fejhallgatd ahangszdrd-kapcsokra csat-
lakozik. Mivel kiilon impedancia-
noveld transzformator nines a fej-
hallgatdhoz, igy termeszetesen a ki-
sebb impedanciajii hallgatd fogja a
nagyobb teljesitmenyt nyujtani, tehat
ide lehetoleg 600 ohm alatti tipust
hasznaljunk.
A vegerositO teljes kapcsolasi rajza a
9.56. dbrdn, mig a nyomtatott aram-
koros elrendezesi rajza a 9.57. dbrdn
lathatd.
9.56. dbra. A HF кёдег6вг1б fokozat kapcsoldei rajza
210
9.57. dbra. A HF vigerdsilo fokozat elrendezese
dik, gyorsan behuz ёв a P,-mal ezaba-
lyozhat6 ideig marad behuzott alla-
potban. Relekdnt minden 12—20 mA
behiiz6aramii ёв 6 — 8 V fesziiltsegfi
tipus megfelel, mely k6t morze-erint-
kez6vel rendelkezik. А mintapdldany-
ban Siemens T Bv relet hasznalunk,
450 ohmoe kivitelben, az 5 —6. pontok
koz<5 kapcsolva.
Tavir6 iizemm6dban a 8. pontra fol-
det adva a D, elvalasztd di6dan at ne-
gativ feszultseg keriil a 2N2904 tran-
zisztor bazisara, mely ugyanazt a ha-
tast eredmdnyezi, mintha a mikro-
fonra rabeszeltiink volna, igy а ге1ё
behiiz es az adas-v5tel atkapcsolast a
billentyG lenyomasaval el tudjuk v6-
gezni.
A 7. csatlakozAsi pontra a hangsz6r6
jelet vezetjiik, melyet aD,-D, olyan
polaritassal egyeniranyit, mely ellene
dolgozik a mikrofon felerfieitett _ ёв
egyeniranyitott jelenek (antivox). Igy
ha a Pj 6s P, potenciom^terekkel he-
lyesen allitottuk be a kdt jel aranyat,
akkor addig, mig a hangszordbol egy
bizonyos erdssegG hang eri a mikro-
font — tehat az ellendllomas beszel —
nem kapcsol6dik a berendezds az adas-
allasba, mivel a vox nem tud behuzni,
ugyanakkor a hangsz6r6 hangja sem
huzza be az atkapceold reldt. Ha ki-
kapcsolt hangszdr6-Alliisban esetleg
zavardlag hat, hogy az ellenallomas
miikodese alatt nem tudunk besz61ni
(p^ldaul egy tapintatlan odatolakod6
felkdrese 6rdekeben arra, hogy tavoz-
zon, mivel itt, ha nem hallana, ossze-
kottet^s folyik), a 7. csatlakozdra
mend hangfrekveneias jelet megsza-
kithatdva kell kikepezni, vagy hang-
erdszabalyoz6t kell alkalmazni ёв a
9.58. dbra. Az ,Лп panel (Mikrofoner6sitd, VOX-aramkbr)
9.59. dbra. A TS — 73/1 elrendeziei
rajza
221
9.60. abra. Az ad6-kever6 kapesolasa (TS — 73)J)
vazolt kapcsolasban. Az oszcillatorjel
az 1. csatlakozfira keriil, majd azt a
T„ tranzisztor a kellfi szintre erositi.
A 9 MHz-es SSB-jel a 3—4. csatla-
kozfin at keriil a T, es T, bazisaira. A
tranzisztorok kollektorkorfiben ellen-
iitemfi kikepzesfi primerrel rendelkezfi
transzformator talalhatd. A P, poten-
ciomfiterrel tudjuk a hidegyensulyt
beallitani. Adjunk kiilsfi generatorbdl
az 1. pontra 3,5 MHz-et, a tarcsas
kapcsolfit az abran feltiintetett 1. al-
lasba hozva az L, tekercs vasmagjaval
iigy allunk, hogy az 5. csatlakozfira
kapcsolt csovoltmero maxirnalis kite-
rest mutasson, azaz rezonanciara allit-
juk ezen a frekvencian a tranzisztor
kollektorkori tekercset. Ezutan a P,-et
allitva egy files minimumot kell talal-
nunk a kimenfi fesziiltsfigben. Ha ez
nines meg, akkor a T, fie T, tranziszto-
rok nagyon eltero karakterisztikaval
rendelkeznek, valogatni kell fiket.
A kiegyenlites befejezfise utan az
iizemi keverfi frekvenciakat adjuk az
1. bemenetre es sorba lehangoljuk
L3 — L4 — L5 — L, segitsegevel az iizemi
frekvenciakra a keverfiegysfig rezgfi-
kdret. A kikevert iizemi jel az 5. csat-
lakozasi pontrol vehetfi le, nagysaga
1,8-5 Veil nagysagii.
Az elrendezesre litmutatast a 9.61.
abran talalunk.
Tapfesziiltseget a 2. csatlakozasi
pontra adunk, de esak adas-allasban.
Az L, tekercs bifilaris tekercselesfi, a
szokott m6don.
11. Meghajtfi fokozat (TS— 73/K)
beszfilas idejfire lecsavarjuk azt. Kellfi
gyakorlattal ez is megy, meg lehet
szokni. Vannak relfi nfilkiili, tisztan
felvezetfis megoldasii VOX-aramko-
rok is, megis egyszerfi fie iizembiztos
mfikodfise miatt ezt tudom ajanlani.
A D, difidat ne hagyjuk el, mert ez a
behiiz6 tranzisztor hfistabil lezarasa
szempontjabfil okvetlen sziikseges.
Az egesz egysfig egy hosszfi, keskeny
9.61. abra. Az ado-kever6 elrendezisi rajza
panelen lett elhelyezve a 9.59. abra
szerint. Tapfesziiltseget a 2. fie a 4.
csatlakozasi pontokon кар.
10. Adfi-keverfi egysfig
(TS-73/J)
Az adasi frekvenciara tortfinfi keve-
rest balansz-keverfi vfigzi a 9.60. abran
Az elfibbiekben ismertetett ad6-
kevero egyseg 5. kivezetfiserol a nagy-
frekvencias jel az 1. csatlakozasi
pontra, azaz egy EL 803 pentoda
racsara keriil, mely azt a sziikseges tel-
jesitmfinyszintre erfisiti fel. Az erfisitfi-
csfi racskore es anfidkore kettfis leg-
forgfival hangolhato, ezt hasznaljuk
„adasi szelektor”-kfint. Az elfierfisitfi-
csfi racsfeszultsegfit a P3 potencio-
mfiter segitsfigfivel allitjuk be iigy,
hogy az 15 — 20 mA nyugalmi an6d-
aramot vegj’en fel. Ezen beallitas alatt
a 3. csatlakozfi, melyet a Rel 2. relfi fog
foldre kapcsolni ,,adas”-allasban, fold-
re kotendfi. Ha a 3. pont foldelesfit
megszuntetjiik, a racselfifesziiltsfig
megnovekszik, kovetkezeskfippen az
EL 803 csfi kozel lezarasba keriil. Igy
vfitel alatt a csfi nem iizemel, esetleges
vfiteli zavart nem okoz.
A 9.62. abra szerint a felerfisftett jel
a 4-es csatlakozasi pontrfil keriil a vfig-
erfisitfi csfi racsara. Neutralizalas cfil-
jabfil a vegfok an6djar61 az 5. csatla-
kozfin at egy Cn neutralizacifi kapaci-
tassal visszavezetjiik a jelet a meg-
hajtfi csfi anfidkori rezgfikoreinek hideg
vfigfihez. A sziiksfiges savonkfinti nega-
tiv visszacsatolasi szint szabalyzasat
cfilozzak az „I” kapcsolfi-firintkezfik-
kel beiktatott kapacitasok.
Az ALC-aramkor, mely egy BFY 46
tranzisztorral iizemel, azt a celt szol-
galja, hogy vfigfokozat racsarama ese-
tfin az erfisitfist lecsokkentve, meg-
gatolja a tfilvezfirlfist. Racsaram ese-
222
9.62. abra. Az eloerSsitd-meghajto kapcsolasi rajza
ten SSB-6zemm6dban hangfrekvencia
jelenik meg a racslevezetd ellenallasok
csatlakozasi pontjan (22 kohm de 10
kohm), melyet egyeniranyitunk, majd
ezzel a BFY 46-ot vezdrelve megnovel-
jiik az EL 803 eldfesziiltseget. Az ALC-
szint beszabalyozasa a P,-gyel torte-
nik.
A vdgerdsit6 racseldfesziiltseget a P,
allitja be. Ezt ligy kell beszabalyozni,
hogy a vegfokozat vezerlds nelkiil 25 —
30 mA anddaramot vegyen fel. Vdtel
aliasban ez az el6fesziiltseg is annyira
megnovekszik, hogy a vdger6sitdcsd
is lezart allapotba keriil.
9.63. abra. A vigerosito kapcsoldsa
12. УбрегбвЙб fokozat (TS—73/L)
A vdger6sit6 kapcsolasa a 9.63. db-
rdn lathato. Semmi kiilonlegesseget
nem tartalmaz, esupan egy cs6vel iize-
mel, egy szfnes TV sorel ter it 6 cs6vel.
Ennek iizemi adatai:
Utatfe —40 V Latfe = 300 mA
PA=30W IAm„=800mA
PC1 = 7W Ug,=200V
Ezt a csovet alkalmazva 180 — 200
W PEP Ьетепб es 100 — 110 W PEP
kimend teljesitmenyt drhetiink el,
3,5 — 21 MHz kozott. 28 MHz-en is mdg
80 W kimendnk lehet. Foglalataugyan-
az, mint a PL 500 себе, de mas a be-
kotese. Ha valaki nem tud beszerezni
ilyen csovet, annak ajanlom a — ter-
meezetesen kisebb teljesitmeny leada-
sara alkalmas — PL 504-et. Ezzel
80 —100 W PEP Ьетепб es 40 — 60 W
kimend teljesitmeny biztonsaggal el-
ё rhe to. Mivel az eldz6 egysegen sze-
repld neutralizald kapacitasok a PL
509-hez lettek kivalasztva, igy a neu-
ralizalashoz sziikseges alkatreszeket
mas свб eseten valtoztatni kell. Ket
PL 504 parhuzamosan kapcsolasat
nem ajanlom, mert a gyakorlat szerint
igy eleg nagy meghajtast igenyelnek,
mivel a racskort a gerjedesi veszely
miatt nagyon le kell terhelni. A ket-
szeresere novekedett meredekseg —
mely jelen esetben 30 — 36 mA/V nagy-
sagot is elerheti — mar gondosan kivi-
telezett neutralizalast kovetelne, ami
— kiilonosen a magasabb frekvencian
— nehezen valdsithato meg. Ha vala-
kinek csak a kisebb teljesitmenyu
PL 504 csove van, ezzel is lehet iize-
melni, kielegitoen neutralizalhatd,
hangeroben ez a kdzel fele teljesit-
meny nemigen vehetd eszre. Nem <‘r-
demes nehany W teljesitmdnytobble-
tert a min6seget rontani es a TVl-t
novelni! A nagy eurdpai QRM attore-
sere ugyis 500 W feletti teljesitmeny
kell, ami csak nehany klubnak meg-
engedett.
Visszaterve a vegerdsitd kapcsolii-
sara, а esd katddkoreben talaljuk a 10
ohmos ellenallast, melyrol a katdd-
aram-mero muszerhez vezetjiik az
egyenfesziiltsdget a 2. pontrdl. A mii-
szer vegkiterese az 5 kohmos poten-
ciomdterrel szabalyozhatd.
Az antenna fesziiltseget 0A 1161
diddaval egyeniranyithatjuk, majd a
7. ponton vezetjiik ki a muszer fele.
223
9.64. libra. A tapegyseg (TS — 73[M.)
A muszer pozitiv oldala nyomdgomb
segitsegevel atkapcsolhatd a katddrdl
ide, a 7-es pontra, igy benyomott kap-
csoldallas eseten merhetjiik az anten-
nafesziiltseget, kiengedett allasban pe-
dig a vegcsd katddaramat.
Az anddkor egyebkent a szokasos
n-kikepzdsii.
13. Tapegysdg (TS — 73/M)
A berendezes tapegysege a 9.64.
abra szerint a sziikseges szintu fesziilt-
segeket szolgaltatja a berendezes sza-
inara. A tapegyseg kiilon dobozban
nyert elhel у ezest a hangszdrd va egy iitt,
igy a fejlodd meleg nem hat az add-
vevd kenyesebb reszeire. A 600 V-os
anodfesziiltseget fesziiltsdgketszerezes-
sel allitjuk eld. A vegcsd fiitdsdre 40
V -os tekercs lett elhelyezve a Tr,
transzformiitoron, de ha PL 504-et
alkalmazunk, ennek 28 V sziiksdges,
ehat celszerfi leiigazast keszlteni.
Ugyanekkor j6, ha a vegfok ds a meg-
hajtdcsd egyszerii megfigyeleskor (te-
hat akkor, amikor nem akarjuk adasra
hasznalni a berendezdst) kikapcsolha-
t6. Ezt inegoldhatjuk egy kdtaram-
koros tuinbler-kapcsoldval, melyet a
tapegyseg hatsd falan helyeziink el.
A ineghajtd reszere sziikseges + 250
V fesziilteeget a 6. csatlakozasi pont-
rdl vezetjiik a csdhdz, ugyanakkor a
stabilizalt 210 V a 9. pontrdl vehetd le
a vdgerdsitd segedracsa reszdre. (5. csat-
lakozasi pent a vdgfok egysegdben).
Kiilon transzformator allltja eld az
alacsony fesziilteeget es az eldfesziilt-
seget. Az alacsony fesziiltseg eldstabi-
lizalva lett Zener-diddaval es ateresztd
transzisztorral. Az eldfesziiltsdg egyen-
iranyitasa egyoldalasan tortenik es el-
lenallas-kapacitas sziirdst alkalmaz-
tunk. A +12 V a 10. csatlakoz6r61 ve-
hetd le, az eldfesziiltsdg (55 — 60 V)
pedig a 11-rol.
14. Az egyes egysegek osszekapcsolasa
A 9.65. abran lathatjuk, hogy az
egyes eddig targyalt modulok hogy
kapcsolhatdk ossze egy komplett egy-
segbe. Az „А” egysdg 3. de 8. csatlako-
zasi pontjara megy az LS — US atval-
taskor sziikseges atkapcsold, mely a
vezdroszcillator jelet valtoztatja meg
kis mertekben, hogy a vdteli frekven-
cia azonos helyen maradjon a skala-
nak. A skala hitelesitese a P, poten-
ciometerrel lehetsdges. Az eredeti pdl-
d any on ez a potenciometer be lett
dpitve a panelbe. Helyesnek latszik
azonban, ha ennek tengelye ki van
vezetve az eldlapra, igy savvaltaskor
minden esetben azonnal hitelesithetd
a berendezes a kristaly-kalibrator se-
gitsegdvel.
Az adasi es vdteli frekvencia azo-
nossagat a 6. csatlakozasi pontra kap-
csolt 10 kohmos, valtoztathatd ellen-
allaskent bekotott potenciometerrel
celszeru beallitani. Adas alatt ugy an is
ezen keresztiil keriil pozitiv fesziiltseg
(1 kohmon leosztva) a varicap diddara,
vetelkor pedig az ,,Rx-vernier” kor-
hoz tartozd ellenallasokon at a 9. csat-
lakozdn at. Azt kell eldrni, hogy az 5.
ponton ligy adas, mint vetel eseten
azonos legyen a fesziiltseg. A linearis
10 kohmos trimmerpotenciometer kb.
kozepallasban van a helyes beallitas
kozeleben.
Vetel eseten a +(V) ponton keriil
pozitiv hangold fesziiltseg az offset-
kapcsoldra, egy BAY 43 diddan keresz-
tiil. Az abra szerint kikapcsolt RX-
vernier-alias eseten a 10 kohmos po-
tenciomdter teljes ellenallasaval par-
huzamosan kapcsolddik egy 10 koh-
mos ellenallas, ereddben kb. 5 kohmot
adva. Ez osztddik le a panelen (vagy
kint) elhelyezett hitelesitd P,-en 1/6
fesziiltsdgre (2V). Ha a kapcsoldt
„ON” allasba toljuk (egyszerii kdt-
aramkoros toldkapcsold hasznalhatd
erre a celra), akkor a 10 kohmos fix
ellenallas lekapcsolddik es az RX-
vernier potenciomdter, mint valtoztat-
hatd ellenallas 0 — 10 kohm kozott
valtoztathatd lesz, eredmeny kdnt 12 —
1,1 V-ig szabalyozhatd fesziiltsdget
tudunk a varicapra adni. A potencio-
mdter kozepallasa adja a kozepes
frekvenciat (5 kohm) es ettdl lefeld ds
felfele kb. 6 — 8 kHz-cel lehet hangolni.
Egyiddben egy jelzdizzd is kigyullad,
jelezven azt, hogy a vevd mashol all-
hat, mint az adasi frekvencia. Adaskor
termeszetesen kiiktatddik ez a kor.
Az adasrol vetelre tortend atkapcso-
last ket db 2 morzedrintkezds rele veg-
zi. A Bel 1-et a behiizd tranzisztor
mukodteti a VOX-panelrol. Ennek
egyik morze-erintkezdje a +12 V-ot
vsiltja + (V) es (A) pontokra. A masik
erintkezdje zarja a kovetkezd rele
aramkoret, "mely az eldfesziiltsdg at-
kapcsolasat, valamint a vevdresz an-
tennabemenetenek kapcsolasat vdgzi.
Ez utdbbi olyan megoldas, hogy adas
alatt az antennabemenet foldelddik.
Vetel alatt a vegfokozat Collins-kore
is benne van a maga kis merteku eld-
szelekcidjaval az cldkorben. Az anten-
najelet 5 pF drtekii kapacitason ke-
resztiil vezetjiik a vevdresz antenna-
bemenetdre.
A tobbi osszekapcsolas az egysegek
ismertetesenel emlltett mddon torte-
nik. Kiilon iigyeljiink a jd foldelesekre
az egyes panelek oeszekotesenel.
Vegiil kozoljiik a fontosabb teker-
csek adatait a 226. oldalon.
224
9.65. dbra. Az egyes egysigek SsszekapcsMsa
ё
A TS — 731A egyseg tekercsadatai
L-: 58 menet, 0,25 CuZS, 8 mm atm£r6, 21 mm
hossz vasmag: osszeragasztott 3 db 4X10
N10
L,: 26 menet, 0,2 CuZS, 5 mm аХтёгбп, M 4 X10
N20 vasmag
L,: 45 menet, 0,1 CuZ, 5 mm atmerdn, M 4x10
N20 vasmag
A TS — 73/C egyseg tekercsadatai
L,: 30 menet, 0,2 CuZS 5 mm atm5r6n, M 4 x 10
N20 vasmag
L,: 6 menet, 0,4 CuZ, az L- hideg v6g5re tekerve
L,: 20 menet, 0,2 CuZS 5 min atmerfin, M 4 x 10
N10 vasmag
L4: 10 menet, 0,2 CuZS 5 mm atm5r6n, M 4 X10
N10 vasmag
L, — L,: 18 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4x10
N20 vasmag
L, — L,: 15 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4 X10
N10 vasmag
L, — LI0: 8 menet, 0,3 CuZS 5 mm atm6r6n, M 4x10
N10 vasmag
A TS — 73/D egysig tekercsadatai
L,—L,3: 40 menet, 20x0,05 kereszttekercs, M4X100
N20 vasmag
L,: 5 menet, 0,3 Cu PVC, az L- hideg vegere teker-
cselve
L4 — L14: 24 menet, 0,2 CuZS 5 mm atmeron, M 4x10
N20 vasmag
L,: 5 menet, 0,3 CuPVC, az L- hideg vegen
L, — Llb: 16 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmer6n, M 4X10
N10 vasmag
Le: 3 menet 0,3 CuPVC, az L- hideg vegen
L, — L„: 10 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4 X10 N1
vasmag
L,: 2 menet 0,3 CuPVC, az L- hideg vegen
L10 —L„: 6 menet, 0,3 CuZ 5 mm atmeron, M 4x10
N10 vasmag
L,: 2 menet, 0,3 CuPVC, az L— hideg vegen
L„ — L„: 20 menet, 0,25 CuZS 5 mm atmeron, M 4 x 10
N20 vasmag
L„: 3 menet, 03 CuPVC, az L— hideg v6gen
L„: 10 menet Aj, 40 — KI vasmag 0,3 CuZS (Par-
huzamosan 5,1 kohm)
L„: 2 menet az L—re tekercselve
A TS — 73/E egyseg tekercsadatai
L,: 15 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmerdn, M 4x10
N10 vasmag
L,: 5 menet, 0,3 CuPVC, az L—re tekercselve
L,: 17 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4x10
vasmag
L4: 3 menet, 0,3 CuPVC, az L- tekercsen
L,: 20 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4 X10
N10 vasmag
L,: 6 menet, 0,3 CuPVC, az L—re tekercselve
A TS — 73f J tekercsadatai
L,: 2x4 menet, 0,2 CuZS, bifilarisan az L- alatt
L,: 40 menet, kereszttekercs, 0,2 CuZS, M 4x10
N10 vasmag
L,: 26 menet, 5 mm atmeron, M 4x10 N10 vas-
mag, 0,2 CuZS huzal
L4: 18 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4x10
N10 vasmag
L5: 15 menet, 0,35 CuZS 5 mm atmerfin, M 4 x 10
N10 vasmag
L,: 11 menet, 0,4 CuZ 5 mm atmeron, M 4x10
N10 vasmag
A TS — 73/L egysig tekercsadatai
Ft: 18 mm atmeron, 109 mm hosszban, 0,2 CuZ
huzallal szorosan feltekercselve
L,: 4 menet, 30 mm atmero, 20 mm hossz, 2 mm
CuAg huzalbdl
L2: 6 menet, 25 mm atm£ron 24 mm hossz, 2 mm
CuAg huzalbdl, leagazas az L- csatlakozasatdl
a 2. menetnel
L,: 24 menet, 30 mm atm6ro, 34 mm hossz, 1,2
mm CuZ huzalbdl, leagazas az L- csatlakozas-
t61 a 12. menetnel
A TS — 73/K egysig tekercsadatai
Lt: 38 menet 0,2 CuZS, kereszttekercs, M 4x10
N20 vasmag, leagazas a hideg fel61 szamltott
16. menetnel
L,: 22 menet 0,2 (uZS 6 mm atmerdn, M4X10
N20 vasmag, leagazas a 12. menetnel
L,: 15 menet, 0,3 CuZS 5 mm atmeron, M 4x10
N10 vasmag, leagazas a 7. menetnel
L4: 12 menet, 0,35 CuZ 5 mm atmerSn, M 4x10
N10 vasmag leagazas a 9. menetnel
L,: 10 menet, 0,4 CuZ 5 mm atmer5n, M 4x10
N10 vasmag, leagazas a 7. menetnel
226
BUDAPESTI BUTORPARI VALLALAT
l\lemcsal< kirakatban
hanem nagyban is
Meglekintketo a
DOMUS LAKBERENDEZESI
REKA ELEMES BUTORT!
ARUHAZAKBAN es a
Elorttfci:
40 kiiloufele elertibol dll.
/Ve^y/с/с magassdgban kesziil.
VARI A MINTABOLTBAN
Budapest,
VII., RozSa fcrcrtc u. 4—6.
in
hutocepcvAr
160 ё$ 200 Uteres nagifsagban,
karoiticsillaijos kivifelben,
meh/kutd 20 liter - 18° C alatt
KOMPRESSZOROS ttAZTARTASI
HUTOSZEKREIW
10. Billentyuzes
Hidvegi Tibor okl. vill. тёток HA5BB
Az adfikfiszillfik a tovabbltasra szant
liiranyagot pont-vonas oszetfitelu,
figynevezett Morse-k6d formajaban is
kisugiirozhatja. Hasonlfi tortenik
RTTY-iizemin6dban is, <le ez mar
nem az emlitett ko<l formajaban.
Az ilyen jellegii adasoknal az adfi-
kfisziilfiket billentyuzni kell. Ez torten-
het:
a) amplitiidfiban
b) frekvenciaban.
Az elso esetben az adfikfiszillfik esak
akkor sugaroz, ha a billentyut le-
nyomva tartjuk. Felengedett billen-
tyii-allasnal tehat jelsziinet van, nagy-
frekvencias teljesitmeny nem keriil az
antennara. A nagyfrekvencias telje-
sitmeny emlitett szaggatasa az ado-
allomas kezelfije altal mukodtetett
kfizi taszterral tortenik.
A frekveneiaban tortenfi billentyft-
zfisnel a kisugarzott jel frekrenciaja
10.1. abra. Kemeny es lagy jelalakok.
A ,,b” szerinti okozza a legkisebb zavart.
A ,,d" szeles frekvenciasavban haUhato
klikket okoz. A ,,c” szerinti jelek nehe-
zen olvashatok, osszefolynak
valtozik meg akkor, ha a tasztert le-
nyomjuk. Ebben az esetben a nagy-
frekvencias jel amplitfidfija valtozat-
lan. Ez az iizemmod hasznalatos
RTTY-iizemmodban, de kozonsfiges
CW-iizemre is alkalmas. Hianyossaga,
hogy tavirfi iizemmodban nem olyan
gazdasagos, mint az amplitude szag-
gatasa, hiszen jelsziinetben az elfibbi-
vel nines sugiirzas. Ezenkiviil a frek-
venciaban tortenfi billentyfizfis na-
gyobb helyet foglal el az amiigy is szuk
savokbfil.
Megemlithetjiik meg azt az esetet
is, amikor szaggatott hangfrekvencia-
val modulal juk az adot, vagy hangfrek-
vencias jellel modulalt ad6 sugarzasat
szaggatjuk meg a billentyfivel (hangzfi
tavirfi iizemmfid), de mivel ez nemigen
hasznalatos amatfir korokben, rfiszle-
10.2. abra. A billenlyu altal okozott za-
varok csokkentese RC-taggal. R = 10 —
— 300 ohm, C = 1 nF — 0,5 pF. Nagyobb
teljesitmeny szaggatasahoz nagyobb C
es kisebb R sziikseges
tesen nem is lesz r61a sz6. Egyfibkfint a
billentyuzfisrfil elmondottak erre az
iizemmodra is firvfinyesek.
Terjiink vissza arra az esetre, ami-
kor a jeleknek megfelelfien a kisugar-
zott nagyfrekvencia amplitiidojat
szaggatjuk.
A 10.1. abran egy ,,A” betfi morze-
kfidban tortfint kisugarzasa lathatfi.
Az a abran idealis szaggatiis lathato.
A pont fis a vonas kezdete es a vege
meredek emelkedfisu, illetve lejtfisii.
Az ilyen jelek „kemeuyek”, a mere-
dek iinpulzusok miatt a Fourier-fel-
harnionikusok nagy szama szeles frek-
venciasavot foglal el (tobb kHz szfiles-
sfigben).
A b szerint mar „jobb” jeleket mu-
tat. Kisebb savszfilessfig-igfiny mellett
szfipen csengo jeleket kapunkj
A c abra tul nagy fel- fis lefutasi ide-
ju jeleket mutat, mely — kiilonosen
QRM-ben — nehezen olvasha^o.
A d abra tipikus esete annak, ami-
kor az ado tapegysfige nem bir ja a ter-
helfist. A jelek elejfin lathatfi tiiskfik a
kezdeti nagyobb anfidfesziiltseg kovet-
kezrnenyei! Nagy zavarokat okoz!
Mivel az elso esetkfint targyalt me-
redek lefutasfi jelek nagy felharmoni-
kus-tartalommal rendelkeznek, a vfiteli
frekvencia mindket oldalan, attfil tobb
kHz tavolsagban is hallhatfi lesz a
billentyuzes zaj formajaban, mint
kopogds (klikk). Ez annal zavarfibb,
minfil nagyobb energiajvi allomas suga-
roz ki ilyen ,,klikk”-es jeleket.
10.3. abra. Lagy jelek elSdllitasa RCL-
taggal. A jelek elejenek simasdgdt a so-
ros induktivitds biztositja. Erteke: 0,2 —
— 2,5 mH
Elsfi fontos feladatunk tehat, hogy
a 10.1. abra b valtozatanak megfelelfi
jeleket sugarozzunk ki. A lagy le- es
fdcsengisek biztositjak, hogy adonk nem
zavarja szdles sdvban a szomszedos allo-
masok forgalnult.
A inasik fontos kovetelmfiny, hogy
amplittidfi-billentyuzesnel ne valtoz-
zon a kisngarzott frekvencia a legkisebb
mirtekben semi
Ha a sugarzas szaggatasa a legcse-
kfilyebb mfirtfikben is hatassal van a
rezgfiskeltfire, akkor „csipogas” for-
majaban hallhatfi frekvencia-eltolfidas
jelentkezik.
Jelsziinetekben a sugarzasnak telje-
sen meg kell szunni. Ellenkezo esetben
— gyengfibben ugyan, de ket jel sziine-
teben — allomasunk jele hallhato a
partner vevfijfiben. Ha a 10.1. abra
c valtozatat nfizziik, lathato, hogy itt
a jelsziinetekben is nagyszintu sugar-
zas van es ez a magyarazata a rossz
firthetosfignek (a jelek osszefolynak).
Hogyan csokkentheto a „kUkk"?
Fontos feladatunk, hogy a billen-
tyuzes okozta zavarokat a minimalisra
csokkentsilk. Ilyen zavart tapaszta-
lunk minden be- fis kikapcsolasnal. A
zavar nagysaga fiigg a 10.1. abran lat-
hato jelalakoktol fis a szaggatott агат
nagysagatfil.
10.4. abra. A billentyu vezeteket es a
zavarcsokkento tagokat lehetbleg arnye-
koljuk. Az dbran RCL zavarszurbs bil-
lentyu aramkor lathato arnyikoU kivi-
telben
A keletkezett zavar ketffile. Az egyik
kozvetleniil a megszakitas helyfitfil ter-
jed tovabb — hasonlfian mas elektro-
mos berendezfis kapcsolasi zavarahoz.
Erre a szeles frekvenciatartomany
(hosszuhullamtol a rovidig) jellemzo
fis a keletkezfis helyfitfil kis tavolsag-
ban mar esak gyengfin jelentkezik.
A zavar masik fajtaja az elfizoekben
ismertetett oldalsav-novekedfis miatt
legjobban az iizemi frekvenciasavban
zavar.
A csokkentes egyik m6dja lathatfi a
10.2. dbran. Ez a szokasos „szikraoltfi”
kapcsolas. A kikapcsolasi feszilltseget
„elnyeli” a C kapacitas, az R ellenallas
pedig a zarfisi агат csokkentesfire
va!6. Gyakorlati firtfikek a szaggatott
teljesltmfiny nagysagatfil fiiggfien: R =
10 - 300 ohm; C = 1 nF-0,6 ^F.
229
10.5. abra. KatodbUlentyuzes. A C, ka-
pacitas ket reszbol dll. Az egyik kapaci-
tds 5 — 10 nF-os csilldm, vagy keramia
szigetelesu, a nagyfrekvencias hidegites
celjdt szolgalja. A nagyobb kapacitdsd
papir- (vagy elektrolitikus) kondenzator
biztositja a jelek lagy le- es felfutasat.
A 0, csak nagyfrekvencias hidegitest
vegez, erteke 2 — 10 nF. R irteke csotol
filggo, 100 — 1000 ohm kozott
Az ismertetett kapesolas a jelek
veget' simitja, de a jelek eleje ,,ke-
meny”. A 10.3. abra szerinti elrende-
zes mar a jelformalast is megvalositja.
Gyakorlati ertekek: L= 0,2—2,5 mH;
C = l-100 nF; R = 10—200 ohm.
A szfirdt, a billentyfi kabelet es lehe-
tdleg a billentyii erintkezfiit is a 10.4.
abran lathato mddon amyekolni kell.
A billentyuhoz mend vezetek keteres
arnyekolt kabel. Az amyekolast ter-
meszetesen a foldre (testre) kotjiik.
Elektroncsoves fokozat
billentyuzese
Az elektroncsd billentyfizdset a gya-
korlatban a kovetkezd helyeken szok-
tuk megvaldsitani:
a) katodban,
b) racsban,
c) segedracsban.
A katodbillentyfizeskor az elektron-
csd karddaramat szaggatjuk a 10.5.
dbrdn lathatd mddon. A jelek alakjat
elsdsorban az R es C, ertekei ezabjak
meg. Az R ellenallas nagysagat az al-
kalmazott elektroncsd adott munka-
ponti eldfesziiltsdge szabja meg. Az ab-
ran ugyanis lathatd, hogy az elektron-
csd katodarama atfolyik rajta, ami
raeseldfeszultseget biztosit.
A C, egyreszt a katdd hidegitdset
vegzi, masreszt a jelek felfutd dldt
10.6. dbra. A katod-fulbszdl kozli dt-
utis megakadalyozdsa kozipledgazasos
futdtranszformatorral
tompltja feltoltdddsi idejevel. Ezt a
kapacitast ket reszbdl szoktak ossze-
rakni. Az egyik 5 — 10 nF ertekfi, nagy-
frekvenciat jdl hidegitd tipus (pl. csil-
lam), a masik nagyobb kapacitasu
(0,1 —10 pF). Erteke kiserletileg alli-
tandd be a legjobb jelalakra.
A C, erteke: 2 — 10 nF. Till nagyra
nem erdemes venni, mert ez is zava-
rokat okozhat.
A katod billentyuzesenel fel kell hivni
a figyelmet arra a tenyre, hogy a 10.5.
abra szerinti kapcsolasnal kozvetett
ffitesfi csovek esetdn a billentyfi fel-
engedett allasaban kozel a teljes anod-
egyenfeszilltseg jelentkezik a katod is a
futoszal kozott! Ha ez nagyobb, mint a
kataldgus szerint megengedett katdd-
ffitoszal fesziiltseg, akkor a ffitdszalat
is a katdd potencialjara kell hozni.
(Ez megfelel annak az esetnek, mikor
kozvetlen ffitesfi csovet billentyuzunk
katddban.) A 10.6. dbrdn lathatd, hogy
ebben az esetben kiilon futdfesziiltsdg-
rdl kell gondoskodni, melynek egyik
vege sines kozvetleniil foldelve. A ka-
tdd a futotekercs kozepleagazasahoz
kotendo.
10.7. dbra. Billentyuzo reld katodbillen-
tyuzishez. A Ut tdpfeszultsig zsebelem
is lehet, fontos, hogy a rele meghUzo
dramat biztositsa. A relit leheloleg ar-
nyekoljuk
Ha kozvetlen izzitasu csdrdl van
szd, akkor is hasonld a kapesolas, esu-
pan a katdd vezeteke marad el.
Eletvddelmi szempontbdl a billen-
tyfin nem lehet olyan fesziiltseg, mely
aramiitest okozhat. A 10.5. es 10.6.
abrakon bemutatott billentyfizesnel
tehat nem hasznalhatunk kozvetlen
kezi billentyfit, hanem a ,,B” helyen
relet kell alkalmazni, melyet kis fe-
sziiltseggel mfikodtetiink a 10.7. dbra
szerint. Az UT tapfesziiltseg 4 — 12 V,
reletdl fiiggd drtek. Eldallithatd egyen-
iranyitassal is a futdfesziiltsegbdl.
Az R es C szikraoltd szereperdl mar
volt szd.
A masik mddszer mar elegansabb.
Olyan elektroncsovet kell alkalmazni
a billentyuzendd fokozatban, hogy az
30 — 40 V racseldfesziiltsdg hatasara
mar lezarjon. A 10.8. dbra mutatja a
megoldast. Az R, es R, ellenallasok-
bdl alld fesziiltsegosztd allitja be az
UT tapfesziiltsdgbdl leosztva a esd
lezard fesziiltseget. Lenyomva a bil-
lentyfit, az R,-vel az R ellenallas kap-
csolddik parhuzamosan, lecsokken a
katdd pozitiv potencialja es a esd
munkapontja az iizemi ertekre all be.
10.8. dbra. Katodbillentyuzis csokken-
tett katodfeszilltsiggel. Az R„ — R, fe-
sziiltsigosztdn az UT pozitiv fesziiltseg
leosztodik olyan ertekre, hogy a rezges
leszakaddsdhoz elegendo katddracs-elo-
feszultsig keletkezzen. Az R, = 100 —
1000 ohm, R, =2 kohm —50 kohm, fugg
az alkalmazott tap)eszultsigtol is az
oszcilldcio leszakaddsdhoz sziikseges
feszultsigtol. Ha nem a rezgiskeltot
billentyuzzuk, akkor a lezdro fesziiltsigel
kell a cso szamara biztositani
Lathatd, hogy ezzel a mddszerrel
nem juthat nagy fesziiltsdg a billen-
tyfire.
A racskori billentyuzesnel kiilsd racs-
eldfesziiltseg-forrasbdl a raesra adott
negativ zaro fesziiltseget sziintetjiik
meg a billentyuzds iitemeben. Nagyon
hasonlit az eldzdekben taigyalt katdd-
billentyfizes utolsd esetehez, de mivel
itt kisebb aramot szaggatunk, mas idd-
allanddju jelformald R-C tagot kell
haszntilnunk.
A 10.9. dbra egyszeru racskori bil-
lentyfizest mutat. Felengedett billen-
tyfi-allasban az R, es R2 ellenallason,
valamint az Ft nagyfrekvencias fojtd-
tekercsen keresztiil (gyakorlati erteke:
2,5 mH) az elektroncsd az Uz zaro-
fesziiltseget kapja. Lenyomva a bil-
lentyfit, megszfinik ez a zardfesziiltseg
es a meghajtd nagyfrekvencia altal
letrehozott racsaram, atfolyva az R,
ellenallason, iizemi eldfesziiltseget biz-
tosit a esdnek. Mivel ez a racsaram
igen kis ertekfi, eleg nagy Ri ertek
mellett a billentyfi altal keltett zavar
is kis ertekfi. A C kapacitas a jel elejet
es veget simitja.
10.9. dbra. Vezirt&rdcs billentyuzdse
negativ elofesziUtseggd. Az Uz negativ
fesziiltseg akkora legyen, hogy a csovet
biztonsaggal lezarja. R, = 100—200
kohm, R, a vegesd dinamikus eldfeszult-
siget biztositja lenyomott billentyu-
alldsban. Nagysaga filgg a cso rdcs-
dramatol is az uzemi elofeszultsig
nagysdgdtol. A C kapacitas (5nF —100
nF) a jeleket simitja
230
10.10. abra. Segidracs-billentyuzis re-
livel. Az R, es Ra a cso segidracsfeszult-
seget dllitja be. A jeleket a C kapacitas
simitja (10 nF — 0,5 nF)
Ha R, +R, erteke nagy, akkor a jel
eleje elnyujtott lesz. Az R, kis es C
nagyobb ertekenel olyan hangii lesz
az addnk, mintha poharat csengetnenek
(meredek jelhomlok es lassu lecsenges
a vcgen).
A racskori elemek (Rh R„ C) valtoz-
tatasaval tetszdleges, az igenyeknek
megfeleld jelalak allithatd be.
A teljesseg kedveert megemlithetjiik
a segidrace-billentyuzist is (10.10. ab-
ra). Az elektroncsd segedracs-fesziilt-
seget Bziintetjiik meg a billentyfizd
relevel a jel sziineteiben. Lenyomva a
billentyiit, a rele behiiz es a pozitiv
tapfesziiltseg (UT) az R, es R, fesziilt-
segoszto reven fesziiltseget ad a seged-
racsra, meginditva az anddaramot.
Az R, — C iddallanddja simitja a jel
elejct. Felengedve a billentyut, a jel-
fogd szakit, a C kapacitason levd
fesziiltseg reszben az R,-n, reszben a
cso segedracsarama re ven lecsokken.
Mivel ez sein hirtelen tortenik, a jelek
vegzddese is lassii lecsengdsu lesz. Az
eredmeny pedig a klikkmentes billen-
tyvizes lesz. Mivel nagy fesziiltseget
kell kapcsolgatni, itt csak reles billen-
tyuzest hasznalhatunk.
Nagyobb aramu billentyuzes meg-
valdsithatd billentyuzd csdvel is.
Egy nagyaramu szaggatd lathatd a
10.11. abran, mely lenyegeben katdd-
kori billentyiizes kiilon csdvel. A bil-
lentyfizd csd racsfesziiltsdg-valtozta-
tassal iizemel. Lenyomott billentyfi-
alliisban megszunik a lezard eldfesziilt-
seg a billentyuzd esdnel, lecsokken an-
nak belsd ellenallasa es a katddaramot
megnyitja.
A tervezesnel figyelembe kell venni,
hogy a V, csd belsd ellenallasa sorba
kapcsolddik az RK katddellenallassal
es ezek egyiittesen adjak az iizemi
munkapontnak megfeleld katddellen-
allas nagysagat!
A Ch erteke 10 — 20 nF (csillam-
szigetelesii kondepzator), melynek
nagyfrekvencias hidegites a feladata.
Az R„ R, es C erteke a racskori
billentyuzesnel ismertetettek alapjan
meretezhetd.
Felvetodik a kerdes, hogy az ado-
kesziilik melyik fokozataban billentyuz-
zunk?
Az addkdsziilek kovetkezd fokozatai
johetnek szdba billcntyuzcs szempont-
jabdl:
a) oszeillator,
b) kozbensd fokozat,
c) vdgerdsitd fokozat.
Az oszeillator jelinek szaggatasa elsd
pillanatban nagyon praktikusnak tii-
nik. Jelsziinetekben nines karos kisu-
garzas, mely a jelek olvashatdsagat
megnehezitene, es amely ugyanakkor
a sajat vevdben az ellenallomas vete-
let is nehezitene. Az oszeillator rend-
szerint kis teljesitminyu egyseg, igy a
kis teljesitmeny szaggatasa ugy tiinik,
mintha kisebb zavart okozna. A prob-
lems azonban nem ilyen egyszerii. Ha
a rezgeskeltdt billentyuzzuk, igen
nagy a veszely, hogy a frekvencia a
szaggatas iitemeben valtozik, ,,csi-
pog” az add.
A 10.12. abran egy Clapp-oszcillator
racskori billentyfizese lathatd. A csd
felengedett billentyii-allasban akkora
racseldfesziiltseget кар az R, es R>
10.11. dbra. Katddbillentyuzis kiilon
billentyuzdcso segitsegevel. A V, cso
rdcsban biUentyuzott atereszto cso. A
nagyfrekvencias h.idegitesl a C, 10—20
nF ertiku csillamkondenzator vegzi.
A jelek alakjat R^-vel is C-vel szabd-
lyozhatjuk. R, = .5 — 100 kohm, C = 10
nF — 1 pF, R, =100 kohm. A katddkori
ellenalldst a vegcsd nyugalmi elofesziiU-
sige szabja meg
ellenallasokon keresztiil, hogy az lezar,
tehat rezgis nines. Zarva a В kapcso-
Idt, megszunik ez a nagy negativ fe-
sziiltseg, a rezges beindul.
Az abrat figyelve lathatd, hogy a
billentyu felengeddsekor nem jelenik
meg azonnal a lezard rdcseldfesziiltseg a
csd vezerldracsan. Ennek az R, — R, es
Ct iddallanddja az oka. A C5 suritd is
csak egy idd mvlva tud feltoltddni a
zarofesziiltsdgre. Az iddben valtozd
eldfesziiltsdg hatasara a keltett rezge-
sek frekvenciaja is valtozast szenved
(frekvencia-csdszas). Ezt halljuk csi-
pogasnak.
A В billentyii erintkezdinek elpisz-
kolddasa kellemetlen zavart okozhat,
mely inkabb „klikk” formajaban
jelentkezik. Az Rs ellenallas ezt a je-
lenseget hivatott csokkenteni.
A „Break in Keying”, amit rdvi-
ditve ,,BK”-iizeronek neveznek, lenye-
geben azt jelenti, hogy jelsziinetekben
az allomas vevdje azonnal iizemkesz,
igy az osszekottetds alatt figyelemmel
kiserhetd az ellenallomas esetleges be-
indulasa. Ez a kozbelepeses iizem
nagyon leroviditheti az osszekottete-
seket, biztosabba teheti az iizenet-
valtast.
Az eldbb ismertetett oszcillator-bil-
Ientyuz.es alkalmas az ilyen iizem
megvaldsitasara, de emlitett hibai
miatt megfontolandd, hogy ezt hasz-
naljuk-e. A kozbelepeses iizemrdl meg
reszletesebben is lesz szd.
A kozbenso fokozatok koziil bar-
melyik — esetleg tobb fokozat is —
egyiitt szaggathatd az eldzdekben is-
mertetett billentyfizesi mddszerek bar-
melyikevel. Vetel alatt azonban gon-
doskodni kell a rezgeskeltd leallitasa-
rdl, mert az addhoz kozel levd vevd a
sajat oszcillatorunkat veszi, mely el-
nyomhatja az ellenallomas kis szintfi
jelet.
A vigfokozatban is lehet billentyuz-
ni, azonban egyediil ritkan hasznala-
tos. Legtobbszor valamelyik kozbensd
fokozattal, vagy az oszcillatorral
egyiitt szaggatjak.
Emlitdsre erdemes az dgynevezett
differencidl-billentyuzis. Lenyege, hogy
a rezgeskeltd es kozbensd fokozat
(esetleg vegfokozat) szaggatasa egyutt
tortenik, de iddkesleltetessel. A 10.13.
abran lathatd egyik lehetseges meg-
oldasa.
Az oszeillator racslevezetd ellen-
allasa ketfele van osztva (40 kohm es
10 kohm). Felengedett billentyii-allas-
ban a VB csd katddjdn megjeleno
nagyobb negativ fesziiltseg a VR
105-ds kodfenyesovon at rajut a 10
kohmos ellenallasra, az oszeillator
nem tud rezegni. Lenyomva a billen-
tyfit, a V, elektroncsd katddjan lev6
negativ fesziiltseg lecsokken, kialszik
a kodfenyesd es az oszcillacid beindul.
A К kapcsoldt 1-es allasba allitva,
allanddan miikodik az oszeillator es a
billentyuzes csak az erdsitdfokozatban
tortenik.
A 10.14. abran egyszerubb megoldas
lathatd, mely felhasznalja a billentyu
hated erintkezdjet is. A V, oszcillator-
esd megosztott racslevezetd ellenalla-
sara a billentyu felengedett allasaban
az Rt es V3 kodfenyesovon at lezard
negativ fesziiltseg keriil. Ugyanakkor
10.12. dbra. Elektroncsoves oszeillator
racsbillentyuzissel. Az RC-idoallando
miatt a rdcskorben csak bizonyos idd
utan, fokozatosfin szunik meg a lezard
eldfesziiltsig, melynek eredminye frek-
vencia-eUidzodds, „csipogds” lehet. Mi-
nimalis C, alkalmazdsaval, vagy a C5
is az elektroncsd rdcsa kozi tett kis kapa-
citdssal (50 — 150 pF) megszunik ez a
jelenseg. A billentyu irintkezdit is gon-
dosan meg kell tisztitani, hogy elkerul-
juk a „klikk” keletkezisit
231
10.13. abra. Differencial-biltentyuzie. Az oszeillator kdsleltetett mukdd6s£t a V,
kodf&nycso biztositja
lentyiizes (c abra). Az Ra az iizemi
munkapont beallitasara va!6, Cs pedig
hidegft. Az RG gate-levezetd ellenallas
nagysagat az eldzd fokozat terhelheto-
sege szabja meg (50 к — 1 Mohm). Az
R, es 0 (10 kohm, 0,5 gF) jelalak-for-
malast vegez, R, (10 — 100 ohm) szin-
ten. Az Uz fesziiltseg nagysagat az al-
kalmazott tranzisztor tipusa szabja
meg ( —10, —30 V).
Nagyobb arainok szaggatasara — a
csoveknel latott pelda szerint — itt is
alkalmazhatunk billentyiizd tranzisz-
tort. A d abran egy taparam-billen-
tyuzds lathato kiilon szaggat6 tran-
zisztorral. A pnp-tranzisztor kollek-
torarama akkora legyen, hogy bizton-
saggal szolgaltassa az erdsftdfokozat
aramat. A jelek lagy fel- es lefutasat
az R„ R, es C ertdkenek megfeleld
megvalasztasaval valdsithatjuk meg.
a V, vegerdsitd cs6 is lezart allapot-
ban van. Lenyomva a billentyut az
R, ellenallason keresztiil foldet adunk,
megszunik a lezard fesziiltseg es meg-
indul a sugarzas. A vegesd eldfesziilt-
sdget az R3 ellenallas es R, egyiittes
drtdke biztositja a racsarammal. A C
kapacitas a jelek alakjat allitja be.
Mivel a billentyfin igy eleg nagy fe-
sziiltseg van, a teles megoldast
hasznalhatjuk az abra szerinti bekotds
szerint.
Billentyfizhetjiik a heterodin-oszcil-
latort is. Mint ismeretes, ennel a rezges-
keltdnel egy kristalyoszcillator jelet
keverjiik a VFO jeldvel. A ket frek-
vencia osszege, vagy kiilonbsege adja
az iizemi frekvenciat.
Mivel a kristalyoszcillator — arezg6
elem nagy josagi tenyezdje miatt —
kevesbe hajlamos csipogasra es a klikk
veszelye is kicsi, nagyon praktikus
megoldas, ha a kristalyoszcillatort
szaggatjuk, allandoan fut6 VFO mel-
lett. A 10.15. abran lathatd a hetero-
din oszeillator tbmbvazlata, jelolve a
billentyuzott egyseget.
A 10.16. abran egy kristalyoszcilla-
tor racskori billentyuzese lathatd.
A Ct trimmer kapacitassal allitjuk be
a pontos kristalyfrekvenciat.
Tranzisztoros fokozatok
billentyuzese
Eddig esak elektroncsoves megol-
dasokkal foglalkoztunk. A tranziszto-
ros fokozatok billentyiizes szempont-
jabdl nemigen temek el a csoves meg-
oldasoktdl. A 10.17. abran osszefoglald
kepet adunk a kiilonbozfi billentyu-
zesi m6dokr61.
Az emitterhen tortdno szaggatas a
abra hasonlo a csoves megoldashoz.
Az R, ellenallason keresztiil + UZ
zardfesziiltseg jut az emitterre. Vi-
gyazni kell, hogy ez ne legyen na-
gyobb, mint a tranzisztor max. В —E
zardfesziiltsdge (3 — 5 V). Lenyomott
billentyunel az Rs ellenallas reven
leosztodik az eldzfi zarofesziiltseg, a
tranzisztor erdsiteni kezd. Az RB1 — RB2
valamint R2 megfeleld megvalasztasa-
val beallithatd az iizemi munkapont.
A C kapacitas hidegitdsi celt szolgal,
ezenkiviil az R2-vel egyiitt a jelalako-
kat formalja.
Az erdsitd fokozat tapfesziiltseget
is billentyuzhetjiik a b abra szerint.
Ritkan hasznaljuk.
Az elektroncsoves racsfesziiltseg-
billentyfizdsehez hasonld a FET-tran-
zisztoroknal alkalmazhatd GATE-bil-
10.15. abra. V FX-oszcilldtor billentyu-
zese. A kristalyoszcillator jobb stabilitasa
miatt ebben a fokozatban billentyuzunk
10.16. abra. Kristdlyoszcilldtor racskori
billentyuzessel
10.14. abra. Diffe-
rencial-billentyuzis
keterintkezljs billen-
tyuvel. A reles meg-
olddssal elkeruljuk,
hogy nagyobb fe-
sziiltseg keriiljon a
billentyure
A tranzisztoros oszcilldtorok billen-
tyfizesre szinten kenyesek. Tranzisz-
toros differencial-billentyuzest mutat a
10.18. abra. Az. oszcillatorkent mfikodd
T, tranzisztor a tapfesziiltsegbdl le-
osztott (1 kohm) es 100 ohm) emitter-
zarofesziiltseget кар. A ket reszre osz-
tott bazisellenallas alsd 10 kohmos
tagja a T2 billentyiizd tranzisztoron es
az R, ellenallason at kaphat pozitiv
fesziiltsdget, mely a T,-et nyitja, illet-
ve a rezgest beinditja.
A T, kdzbensd erdsitd tranzisztor a
billentyurdl az R, — II, — R, liton кар
nyito fesziiltsdget.
Lenyomva a billentyiit, a T, tran-
zisztor baziskori kapacitasa a kis er-
tdku R, (100 — 300 ohm) ellenallason
ds a Ds diddan keresztiil gyorsan fel-
toltddik, a tranzisztor kinyit es be-
232
10.17. abra. Tranzisztoros fokozatok billentyuzise. Az „a" esetben emitterben torti-
nik a billentyuzis. A ,,b” valtozat ritkabban hasznalt, de egyszeru megoldds. Tir-
vezirlisH tranzisztorok billentyUzisdt latjuk a ,,c” valtozaton. Billentyuzo tranzisz-
torral dramban szaggathatjuk a kivdlasztott fokozatot („d”)
10.18. abra. Tranzisztoros differencial-billentyuzis. A C2 is C, kapacitasok bizlosit-
jak a D-dibdak segitsigivel, hogy az oszcillator be- is kikapcsolasi tranziensei ne
jussanak tovabb
10.19. abra. Billen-
tyuzis a balansz-mo-
dulatorban. P, segit-
sigevel kiegyenlitett
hid egyensulyat a D,
is D4 csatlakozasi
pontjbnak kisebb fe-
szultsigre kapcsola-
saval rnegszuntet-
juk, igy hordozb ke-
rul a kimenetre. A
jelek alakjdt a P,-vel
allithatjuk
indul az oszcillacid. A T3 baziskoreben
lev6 C2 kapacitas lassabban toltddik
fel, kinyitva az erdsitd tranzisztort.
Igy a kisbbb beindulo erdsitdn mar
nem megy at az oszcillator bekapcso-
lasi amplitudd- es frekvencia-tran-
ziense.
Felengedve a billentyfit, a C, hosz-
szabb ideig tartja a toltest, mint a C3,
igy az oszcillator mig miikodik, amikor
az erdsitd lezar, tehat a kikapcsolasi
tranziens sem lesz hallhat6.
А С, kisiildsi idejet az Ri-gyel allit-
hatjuk, mig C2-ct R, es R3 is szaba-
lyozza.
Az abran a biUentyuzes szempont-
jabdl fontos alkatreszek kozelito erte-
keit zarojelben tiintettiik fel. A T, — T,
tranzisztorok 3,5 MHz frekvencian
BSY 34 tipusuak lehetnek, a T2-nek
BFY 46 is megfelel. Didddkkdnt OA
1182 vagy BAY 43 tipusokat alkal-
mazhatjuk.
SSB-addknal nagyon szep hangfi
bil lentyfiz.es val6sfthat6 meg a 10.19.
abran lathatd mddon. Az adokesziilek
balansz-modulatora negydiodas meg-
oldasd, a 9 MHz-es kristalyfrekvencia
a C'cs-n keresztul jut a hidra. A diddak
csatlakozasi pontjai pozitiv fesziilt-
segre vannak emelve.
A P, poteneiometerrel a hidat nagy-
frekvenciasan kiegyenlitjiik, tehat a
kimeneti ponton hordozd nem jelenik
meg. Ha a HF-bemenetre hangfrek-
vencias jelet adunk, akkor a kimene-
ten DSB/SC jel keletkezik,
Lenyomva a billentyfit a D3 es D4
diddak csatlakpzd pontja negativabb
potencialra keriil, mint a D, es D,
pozitiv feszultsegre emelt pontja Ered-
menykent a hid egyensulya felborul, a
D, es Ds diddak vezetni kezdenek, a ki-
meneten megjelenik a hordozd.
A P2 allasatol fiiggden csengd ha- .
ranghangtol a fuvola hangjaig minden
valtozat beallithatd.
Tavird aliasban a HF-bemenetre
jutd jelet megszakitjuk. Az la didda-
aram akkora legyen, hogy megfeleld
nagy hordozd jelenjen meg a kimene-
ten.
Nagyon fontos a balansz-modulator
pontos kiegyenlitese. A ket 5—25 pF
trimmer is ezt a celt szolgalja. (SSB-
adasnal is nagyon fontos, hogy lehetd-
leg ne legyen hordozd, igy SSB-CW
addknal az ismertetett modszer meg-
valosithatd. Igy iizemel egyebkent a
9. fejezetben ismertetett TS-73 is.
Az oszeillatort frekveneiaban tavird
iizemmddban (CW) akkor szoktuk bil-
lentyfizni, ha azt akarjuk, hogy az
allanddan futd oszcillator jele ne za-
varja a vetelt. Ehhez vctclncl a rez-
geskeltd frekvenciajat annyival ug-
ratjuk feljebb, hogy a vevd savszeles-
segebdl kiesve ne legyen hallhatd
(5 — 10 kHz). Elvileg lejjebb is lehetne
a vetel alatt a rezgeskeltd frekveneiaja,
de a savon kiviili sugarzfis veszelye
igy sokkal nagyobb — gondolva a sa-
vok elejen vald iizemre.
A 10.20. dbrdn nehany valtozat lat-
hatd ‘a frekvencia billentyfizesere.
Az a valtozat relevel iizemel. A C
233
10.20. abra. Frekvencia-biUentyuzis. Az „a" esetben a frekvencia eltolodast a C
trimmerrel allithatjuk be. A ,,b"-nel a kisebb UT feszidtsig zarja le a diddat, amikor
a billeniyui, lenyomjuk ( + 4V). A dioda is az UT segedfesziiltsig kozott levo ellenMliis
irtike 1 — 2 kohm. R, =1 kohm, R, =470 ohm. A „с” valtozatnal az R, es R2 ara-
nyanak megvdlasztdsaval allitjuk be a frekvencia-eltolodast. firtikek: 1—3 kohm.
A dioda katbdja ёв a +12 V kozott levo ellenallas 1 kohm
kapacitassal allithatd be a frekvencia
eltolddas nagysaga.
A b abran diddas megoldas lathatd.
Felengedett billentyiinel a D dioda
vezet, Сц-п keresztiil foldeli a C kapa-
citas egyik veget. Igy a frekvencia
alacsonyabb lesz. Lenyomva a tasz-
tert, kisebb lesz a dioda anddjan a
pozitiv potencial, mint a katddjan,
megszfinik а C kapacitas foldelese, a
frekvencia feljebb ugrik.
A c valtozat varicap-diodas valtoza-
tot mutat. Felengedett billentyunel
kb. 6 V zardfesziiltscg van a diddan.
Lenyomva a billentyut, lecsokken a
di6da anddjanak pozitiv fesziiltsege
(eredetileg +6 V) az R, es R, aranya-
ban, igy novekszik a katod-andd zard-
fesziiltseg nagysaga. A ddda kapacitasa
lecsokken, a frekvencia pedig feljebb
ugrik.
A frekvencia-billentyfizest (kisebb
frekvencialokettel) a tavgepird (RTTY
(RTTY-) iizemmodnal is hasznaljuk.
„BK”-iizem
Az eldzdekben mar emlitettem an-
nak az eldnyet, ha a forgalmazas alatt
nem kell allanddan vetelre es adasra
kapcsolgatni, hanem ez automatiku-
san megtortenik.
A BK (Break-in), vagy kozbelepe-
ses iizem lenyege, hogy felengedett
billentyilne] a berendezes automatiku-
san vetelre all. Ha ez az atallas gyors,
akkor a forgalmazas alatt is figyel-
hetjiik a savot. — termeszetesen a sa-
jat jeleinkkel „perforalva”.
Megvaldsitasahoz a kovetkezdket
kell megoldani:
1. Sugarzas alkalmdval:
a) A vevdrdl az antennat lekap-
csolni.
b) A vevd erzekenysegenek csok-
kentese (siiketitds).
c) Az addkcsziilek nagyfrekven-
cias egysegeinek beinditasa.
d) Azonos vevd- es addantenna
hasznalata eseten az antenna atkap-
csolasa az add vegfokozatara.
e) Add-vevd hasznalata eseten, ahol
nines mod arra, hogy sajat taviro-
jeleinket hallgassuk, jd, ha az adasun-
kat egy hangfrekveneias generator
jelekent halljuk. Ennek a segedgene-
ratomak a beinditasara is sziikseg van
a sugarzas alatt.
2. J elsziinetben:
a) A vevd antennabemenete kap-
ja meg a sziikseges antenna-fesziilt-
seget.
b) Az erzekenyseg terjen vissza
az eredeti ertdkere.
c) Az addkesziilek egyetlen foko-
zata se zavarja a vetelt — beleertve az
esetleg azonos frekvencian rezgd osz-
cillatort is!
Mindezek megvaldsitasa kiilon an-
tenna alkalmazasa mellett bizonyos
fokig konnyebb. Igen jo BK-iizem
valosithatd meg kiilon add, vevd es
antenna eseten. Vazlatos elrendezese
a 10.21. abran lathatd.
Az adas-vetel atkapcsolasahoz a bil-
lentyu hatsd drintkezdit hasznaljuk
fel.
Lenyomott biHentyii eseten a rele
nem huz be. Ennek nyugalmi erint-
kezdje rovidrezarja az antennabemene-
tet. A В billentyii f61dpotencia.lt ad az
add fokozatainak racsara, ezzel meg-
Bziinteti az erdetileg lezart allapotot
es a sugarzas megindul.
A vevd elsd nagyfrekvencias erosi-
tdje es az elsd KF-erdsitd a katddok-
ban кар kezi erzekenysegszabalyozast
a Pj-rdl. Adas alatt a Pt + P2 egyiittes
erteke kapcsolddik a katddokra, igy
10.21. abra. Kozbelipises iizem kulon ado- es kiilon vevoan-
tenna esetin. A billentyu hatso irintkezoje rele segitsigevel
„suketiti" a vevbt ill. rovidrezarja a vevo antennabemenetit
lenyomott allapotban. Sajat jetiink hangerejit a P,-vel allit-
hatjuk be
10.22. dbra. Automatikus adas-vitel dtkapcsold tranziszto •
rokkal vezirelt relekkel. A szukseges kesleltetiseket PlC-tagok
vegzik
234
az erzekenyseg nagyon lecsokken.
A sajat jel erGssege a P,-vel szabalyoz-
hatG. A pozitiv anodfesziiltsGgre kap-
csolt 50 kohmos 2 W-os ellenallas a
hatasosabb szabalyozas celjat szol-
galja.
Vetel aliasban (felengedett billen-
tyG) elGbb megszGnik az ad6 sugarzasa,
majd a billentyG hatsG GrintkezGjerGl
zarodik a rele aramkore, ez behiiz,
bontja a bemeneti antenna foldeleeet,
majd foldpotencialt ad a P, erzekeny-
segszabalyozG apotenciometernek. Ёг-
tekenek csokkentGsGvel vagy novele-
sevel a veteli Grzekenyseg szabAlyoz-
hat6 a sajat jel elftbb beallitott erzG-
kenysegetGl iuggetleniil!
Gyakorlati beallitasa tehat a kovet-
kezG:
1. A vett allomas tererejenek meg-
felelGen a P,-gyel beallitjuk a vevGn az
erzekenyseget.
2. A P,-vel minimalis ellcnallas-
ertekre allva lenyomjuk a billentyfit
es rahangoljuk adGnkat a vett allomas-
ra. Ha tul erGs a sajat ad6nk hangja,
P, erteket novel jiik, hogy 8=6 — 7
hangerGvel halljuk azt.
3. Ezutan mar a Pt-hoz nem kell
nyulni ugyanazon a savon. Savvaltas
eseten esetleg kisebb korrekciG sziik-
sdges.
A kozolt megoldas egyszerGsege mel-
lett igen j6, kopogasmentes iizemet
biztoeit. Egy erintkezGs billentyG
hasznalata eseten gyorsmukodesG re-
let kell a В helyen alkalmazni morze-
erintkezGkkel.
Bonyolultabb a helyzet, ha azonos a
vevGantenna az adasra hasznalttal.
Ilyenkor gondoskodni kell az antenna
atvaltasarGl, vagy egyszerGbb esetben
a vevGrGl tortenG levalasztasarGl akkor
amikor adas van. Ezt tobb rele alkal-
mazasaval valosithatjuk meg.
A 10.22. abran lathatG elrendczest
nezve, az egyes erintkezGk zarasi es
nyitasi sorrendje a kovetkezG:
Adasra torteno atkapcsoldsnal:
I. VcvG-suketites.
2. Az antenna atkapcsoldsa a vevG-
rGl az ad6ra.
3. Az ad6 beinditasa.
10.23. abra. A jelalak ellenfirzise osz-
cilloszkoppal. A fiiggdleges elteritist a
nagyfrekvencia adja
VHelve tortind atkapcsolasnal:
1. Az ad6 leallitasa.
2. Az antenna atkapcsolasa a vevG-
re.
3. A vevGkGsziilek felGlesztGse.
Az ismertetett sorrend betartasa na-
gyon fontos: a kopogasmentes, zavar-
szegeny uzem feltGtele!
Mindezeken kiviil kesleltetG aram-
kort kell alkalmazni, mely azt bizto-
sitja, hogy a jelek kozotti kis sziinetek
alkalmaval kapcso! esak vissza adas-
r61 vetelre a berendezes, ugyanakkor
biztositja, hogy vitdrbl adasra IchetG-
leg azonnal, a billenytG lenyomasakor
kapcsoljon at.
Ez a megoldas nem teszi lehctGvG
azt, hogy adasunk alatt is figyeljuk a
savot — hiszen a jelek adasa kozben
az idGzitG aramkor behiizva tart — de
a nagyobb jel-szunetekben mar vetel-
keszek vagyunk. A transceiverek egyik
billentyGzesi megoldasa.
A T, tranzisztor a Rel,-et mukod-
teti, mely a vevGresz suketiteset vegzi.
A B-t lenyomva a C, kapacitas a kis
ertekG R,-en (100 — 300 ohm) gyorsan
feltoltGdik es tolteset az Ra — R, GrtG-
keitGl fuggGen tartja. (Szokasos erte-
kek: C, = 20 -100 pF, R, = 100 kohm,
R, = 10 — 30 kohm.) Mivel a leghosz-
szabb ideig a vevG suketitG aramkore-
nek kell bekapcsolt allapotban lenni,
a C, ertekevel nagy idGallandGt Glli-
tunkbe. AD, diodafeladata, hogy fel-
engedett billentyG-allasban ne folyjon
a tobbi aramkor fele aram a feltoltott
kondenzatorbGl.
A T„ az antenna atkapcsolG relet
mGkodteti. Mivel ennek kesGbb kell
atkapcsolni (miutdn a vevG suketitese
mar megtortent), az R4 ellenallas na-
gyobb erteku (1 10 kohm). A C„
valamint R, es R, nagysaga a bekap-
csolasi idGt szabja meg. Mivel a T,-nek
a Tj-nel rovidebb ideig kell bekapcsolt
allapotban lenni, ezek ertekei kiseb-
bek а С,—С,—R, idoallandGnal.
A T, billentyGzG tranzisztor, lassu
beindulassal, melyet az R7 ellenallas
biztosit a C, kapacitassal. A bazis-
fesziiltseg esak lassan csokken le (nagy
C, — RB idGallandG) es a szaggatast a
kollektor aramkoreben valGsit juk meg.
a В billentyGvel.
Ha a kesziileket nem tranzisztoros
berendezes billentyuzesere hasznaljuk,
akkor kiilon billentyuzG rele aJkalma-
zasara van szukseg (a szaggatott vo-
nalt61 jobbra esG resz).
A diGdak szerepe reszben elvalasz-
tas, reszben pedig a relek indukciGs
feszultsegei elleni vedelem (BAY 43
tipusuak lehetnek).
A jelalak ellenorzese
A kiadott jelek alakjat legegysze-
rubben oszcilloszkGp segitsegevel ellen-
Grizhetjiik.
A 10.23. abra szerint az oszcilloszkGp
fuggGleges elteritG lemezere egy huzal-
darabot kapcsolunk, mely adGberende-
zesunk altal kisugarzott nagyfrekven-
ciat vezeti az oszcilloszkGpba. A fug-
gGleges elteriteat ez a nagyfrekvencias
jel vegzi. Nagysagat a huzaldarab es
az adGberendezes antennakabele kozti
csatolassal, a huzaldarab hosszaval
lehet szabalyozni.
A billentyG helyere elektronikus bil-
lentyGt kapcsolunk es beallitjuk, hogy
bizonyos sebesseggel esak pont-sort
adjon. Az oszcilloszkGp vizszintes sop-
resenek inditasat errGl az elektronikus
billentyG altal adott negyszogsorozat-
r61 biztositjuk.
10.25. abra. Tranzisztoros billentyu blocking-oszcilldtorral
10.24. <ibra. Elektronikus billentyu tranziszlorokkal. A pon-
tok es a vondsok automatikus adasahoz kiilon tranzisztort
alkalmazunk
235
10.26. dbra. Egyszeru elektronikus billenty& integralt aramkorrel. A jelek gyorsasaga
egy kezelo szerv segitsdgdvel (Pt) szabalyozhatd
Ezutan az oszcilloszkdp vizszintes
eltdritdst ad6 ffireszfrekvenciat (a leg-
alacsonyabb drtekrdl indulva) beallit-
juk olyan ertekre, hogy а керетубп
1-2 jel alljon. Ezzel a mddszerrel jdl
megfigyelhet6k a fel- es lefutasi tran-
ziensek, utAncsengesek stb. A billen-
tyuz6 aramkor beallitasa kenyelmesen
elvdgezhetd az oszcilloszk6pon figyelt
abra segitsegevel.
A „csipogas” legegyszerfibben ugy
ellen6rizhet6, hogy a vev6kdszfilek an-
tennajat leveve, annak Ье1уёге rovid
huzaldarabot teve, az ёrzёkenysёget
annyira lecsavarjuk, hogy adonk jele
S6 hanger6vel hallhatd legyen. Ha az
oszcillator frekveneiaja vAltozik a bil-
lentyfizds kovetkezteben, a hangfrek-
vencias jel frekveneiaja is valtozik a
fejhallgatdban.
A „klikk” megallapitasa mar nehe-
zebb. Ha van oszcilloszk6punk, akkor
a leirt mddon ellen6rizni kell a jelala-
kot; a fel- ёз lefut6 ёleket megfeleld
iddAllanddk alkalmazasaval tompitani
kell. Ennek biztositdka eleve meg-
eziinteti a zavarokat.
Sajat vev6vel nehez a „klikk” meg-
allapitasa, mert a nagy tdrer6 miatt a
nagy erzekenysegfi vev6 Ьетепб foko-
zata is termelhet zajt. Legjobb, ha
nem tul tavol lev6 partneriinket ker-
jiik meg arra, hogy adasunk alatt az
adasi frekvencia komyezeteben vizs-
galja meg a sAvot, nincs-e kopogas.
A rossz ad6 tobbszAz (!!) kHz tavol-
sagban is егбв kopogast okoz a sav-
ban!
Elektronikus billentyuk
A nagyobb adasi sebesseg kozonse-
ges biHentyuvel fAradsAgos. A kony-
nyebb kezeles drdekdben tobbfajta fel-
automatikus ёз automatikus billentyu-
konstrukeiok ezulettek. Torteneti sor-
rendben a mechanikus megoldasokat
emlithetjiik, mint a „Duplex” ёв а
„Vibroplex” billentyfit. Mig az е1вбпё1
a kezelfinek kellett gondoskodni a
pontok es a vonasok megfelel6 hosszii-
sAgfi leadasArdl, ds a segitseg esupan
az volt, hogy a pontok egymasutani-
sagat konnyebb volt biztositani a
,,vibr6” a pontokat automatikusan
adta egy rezg6nyelv segitsegevel.
A vonasokat itt is kdzzel kellett bizto-
sitani. Mindket mechanikus billentyfi
el6nye, hogy a kdsziilek kezel6je kezet
az asztalon pihentetheti, hiszen a pon-
tok ёв a vonasok adasa a billentyfi
karjanak vizszintes elmozditasAval tor-
tenik, ellentetben a „normalis” bil-
lentyfivel, ahol az egesz kёzfej a leve-
g6ben van esfuggoleges mozgast vegez.
A 10.24. abran olyan elektronikus
megoldas lathatd, mely a pontokat es
a vonasokat is automatikusan adja.
A T, tranzisztor baziskoreben lev6
C, kapacitas feltoltddik akkor, ha a
mozgd nyelvet a „pont” jelzesu szels6
helyzetbe hfizzuk. A felt61t6dds idejdt
az 5 kohm es a 20 kohmos potenciomd-
ter ered6 ellenallasa szabja meg. Ez
adja a szunet-aranyt. A kapacitas a
T, bazis-emitter diodajan at a korbe
iktatott 10 kohmos ellenallas es 10
kohmos potent iometer ered6 ellenallA-
sAn at sill ki, kozben kinyitva a tran-
zisztort, mely meghdzza az ёггёкепу
relet. A behuzas pillanataban a К
morze-drintkezd nyugalmi erintkez6je
bont, megszfinik a Ct tolt6dese. A reld
behfizva tart mindaddig, amig а C,-r61
elegend6 агат folyik a tranzisztor ba-
zisaba. Utana a reld elenged, a К
erintkezfi fijra toltest ad a Ct-nek — es
igy ismetl6dik tovabb. Vonas adasa-
nal a T, Aramkoreben ugyanez torte-
nik, de a vonasok utemenek megfele-
I6en lassabban.
A kimeneten kapcsol6 tranzisztort
alkalmaztunk, de mas billentyfiz6
megoldas is elkepzelhet6.
A pontok es vonasok gyorsasaga
kiilon-kulon allithatd, igy mindenki
egydni izlese szerint allithatja be.
Fontos, hogy a rele drzekeny, gyors
mfikoddsfi tipus — lehet61eg polari-
zalt — legyen!
A billentyfi nyelvdhez tartozd erint-
kez6ket figy kossiik be, hogy a vonaso-
kat baira tolva kapjuk.
Az ismertetett priinitiv elektronikus
billentyfindl jobbak a blocking-oszcil-
latorral mfikod6, ffirdszfesziiltsdggel
vezerelt tipusok.
A 10.25. abra egy szinten tranzisz-
toros megoldast mutat. A T, tranzisz-
tor blocking-ffireszgenerAtorkdnt mu-
kodik. A sziikseges pozitiv visszacsa-
tolast a Tr transzformatorral valdsit-
juk meg. Adatai: 2cm!-es sziliciumos
vasmagon 2x600 menet, 0,12 mm-es
CuZ huzalbdl.
A furdsz ismdtl6desi frekvenciajat a
baziskori 10 ^F-os kapacitas es lenye-
gdben a P, erteke szabja meg. A jelek
gyorsasAgAt tehat ezzel szabaJyozzuk.
A P, segitsegevel a ffiresz amplitudd-
jat szabalyozhatjuk, pontok adasakor
kisebb furesz-amplitudd sziiksdges. A
P, beAllitAsAval a pont-vonas aranyt
allithatjuk be a kivant 1:3 ertekre,
vagy izles szerint mas aranyra. (Is-
meretes, hogy DX-munkanal jd, ha a
vonasok a szabvanyosnal egy kicsit
hosszabbak.)
A T, rele-meghajtd tranzisztor,
melynek bAziskoreben a reldt meghfizd
bAziskori feszultseg szintje szabalyoz-
hatd a P3 segitsegdvel. A jelek kozotti
sziinet optimalis beallitasara szolgal.
Integralt Aramkorokkel ma mAr
nagyon pontosan mukodfi ,,emlekez6
billentyfiket epitenek. A benniik lev6
memdria biztositja, hogy ne lehessen a
vonasokat „elkapkodni”, es a bealli-
tott ritmust is biztositja kisebb kezeldi
id6elteresek esetdn. Ezek szakiroda-
lombdl megepithet6k. Ezen a helyen
egy egyszeru IC-s billentyfit ismerte-
tiink.
A 10.26. abrat figyelve kovessiik
vegig mfikoddset. А Т,— T, tranzisz-
torok alkotjAk az dragenerAtort (UJT-
pdtld kapesolas), melynek frekvencia-
jAt a Pt — R, ds C id6Allanddja szabja
meg. A billentyfizes sebessegdt a P,
segitsegevel Allitjuk be. A Ta a rezge-
sek leAllitasat vegzi. Az impulzuSok
az SN 7473 kett6s J — К ЬШепбкбг
egyik flip-flopjara keriilnek — kime-
neten az dragenerAtor frekvenciAjAnak
a fele jelentkezik. A masik flip-flop a
236
vonasok adasakor kapcsolddik be, is-
met osztva a frekvenciat. A ket bille-
пбког Q-kimenete egy NOR-kapura
csatlakozik, mely Vonas adasnal osz-
szegezi a ket flip-flop kimen6 impul-
zusait es igy lesz a vonas haromszor
olyan hosszii, mint a pont (10.27.
abra). Invertalas utan a T4 tranzisztor
кар vezerlest, mely billentyuzd rele
segltsegevel vezerli az addkdszilldket.
A gyorsbillentyu nyelvet akar pont,
akar vonas iranyaba mozditjuk, az
dragenerator beindul, mfikodesbe hoz-
va a billendkort. Vonas iranyban azon-
ban az eloz61eg letiltott masodik flip-
flop is beindul, a D, didda katddjan
az osszegzett jel jelenik meg. Pont
adasanal csak a felsd billendkor mu-
kodik. Mivel az SN 7402-ben negy
NOR-kapu van, az eldbb emlitett dsz-
szegzesen kiviil az T4 lezarasara es a
masodik flip-flop leallitasara is ilyen
kapukat hasznalunk fel.
Tapfesziiltsegkent barmilyen, sta-
bilizalt 5 V-os es 80 — 100 mA aramot
szolgaltato tipus megfelel. Nagyobb
fesziiltseget az integralt aramkorok
miatt nem alkalmazhatunk.
Az ismertetett elektronikus billen-
tyii mar komoly taviromunkat tesz
lehetove. Nagy eldnye, hogy a jelek
hossza nem fiigg az dragenerator iin-
pulziisainak kitoltesi tenyezojdtdl (a
flip-flop mindig azonos dire billen).
Vigyazni kell azonban, hogy nagyfrek-
vencias jel ne jusson a felveztdfcre. Az
egesz billentyut jol arnyekolt dobozban
kell elhelyezni, es a tapfesziiltseget is
alaposan szurjiik nagyfrekvenciasan.
A billentyuzd rele vezetekekent cel-
szen'i koaxialis kabelt hasznalni.
Automatikus elektronikus
adas-vetel antenna-atkapcsolok
Azonos antennat hasznalva adasra
es vetelre, elektronikusan is megoldha-
to az atkapcsolas az adordl a vevdre.
A legegyszen'ibb valtozatot a 10.28.
abra mutatja. Vetel alatt a tridda, mint
katddkovetd biztositja a vevd beme-
netere az antennajelet. Ha az addke-
szulek siigarozni kezd, a Cj-en keresz-
tiil nagyfrekvencia keriil a csd racsara,
10.28. abra. Elektronikus antenna-dt-
kapcsolb dektroncsovel. A nagyfrelcven-
cia hatasara lezdr a cso is levdlasztja a
vevo antennabemenetet a kozos antennd-
rot
a nagyerteku R, a racsaram hatasara
lezard eldfesziiltseget ad a esdnek, a
vevd bemeneten csak igen kis jel jele-
nik meg adonk sugarzasanal. R, erteke
csdtipustdl fiiggoen valtozhat 300
ohm — 1 kohm ertekek kozott. Ca csak
a nagyfrekvencias jel csatolasat vegzi,
C3 pedig az anddot hidegiti nagyfrek-
veneiasan.
Mivel az ismertetett atkapcsold
racsarammal ilzemel, Igy sok felhar-
monikus termelodik, mely TV-zavaro-
kat okozhat! Sokan eppen ezert nem
kodvelik a hasonlo megoldasokat, in-
kabb megelegszenek a lassabban mii-
kod6 jelfogds aramkorokkel. Alapos
arnyekolassal azonban minimalisra
csokkentheto a TV I. Az egesz atkap-
csolot jol zart dobozba helyezziik es a
nagyfrekvencia be- es kivezeteset ko-
axialis kabellel vegezziik. A futdfe-
sziiltsct hidegitcserdl se feledkezziink
meg, itt is nagy zavarok johetnek ki
es mehetnek a halozat fele, mely a
TV-kesziilekekhez kozvetleniil vezeti
azokat!
A 10.29. abrdn W8EUJ al tai keszi-
tett, jol bevaJt aramkor lathatd. A ket-
tds tridda elsd fele foldeltracsu erdsi-
tdkent iizemel, a racskori 10 nF es 1
Mohm ellenallas adas alatt lezarja a
csovet. A masodik tridda katddkovetd
illesztd es a racskore segit a nagyfrek-
vencia tavoltartasaban a vevd beme-
neterol.
Mivel ez is racsarammal uzemel, az
eldzdekben emlitett arnyekolasi szem-
pontok betartasa itt is fontos! Az
elektroncsd fut6korebe az abra aljan
lathatd, bifilaris fojtot kell hasznal-
nunk (15 mm atmerdn 30 — 50 menet,
0,5 mm-es CuZ huzalbdl). A vevd sii-
ketiteset a P potenciomdterrdl levett
es a D diddan at a vevd AGC-pontjara
vezetett negativ fesziiltseggel biztosit-
juk. A C kapacitas nagysaga a feleledds
idejet szabja meg.
Tavirojelek figyelese ado-vevo
tipusu berendezeseknel
A tavfrdjeleket kiilon vevd hasznala-
ta eseten konnyen megfigyelhetjiik le-
csavart erzekenyseg mellett. Meg kell
mondani, hogy a jelek figyeldsenek ez
a mddja az igazi, mert dgy halljuk a
jeleinket, ahogy azt az ellenallomas
veszi.
Add-vevoknel, ahol kozos aramko-
rok szolgalnak vetelre es adasra is, ez
a modszer nem kovethetd. A jelek rit-
mikus adasahoz megis sziikseg van
adasunk ellendrzesere. Ez legegysze-
rubben a 10.30. abran vazolt adapter-
rel valosithatd meg. A T, es T, komp-
lementer tranzisztoros hanggenerator-
kent mukodik. A hangmagassag a P
segltsegevel allithatd a kivant 800 —
1000 Hz ertekre.
A T, tranzisztor, mivel R, segltsege-
vel nyito bazisfesziiltseget кар, a T2
bazisat sontoli a fold fele, tehat adas-
sziinetben a rezgesek nem indulhatnak
meg. Az antennakabelbdl kepzett
hurok kozelebe helyezett L tekercs
(melynek adatai: 40 mm atmerdn 10
menet 1 mm-es PVC szigetelesli huzal-
bdl) adas eseten nagyfrekvencias fe-
sziiltseget ad az 0A 1161 (D) diddara
es a C, feltoltddik. Kinyit a T4 tran-
oro-generow ]ПППППППППППППППП
,,т,ч> гш п п п п п п г
10.27. dbra. Az elektronikue billentyH jellegzetes jelalakjai
10.29. dbra. Elektronikus adds-vitel atkapcsolo vevb-suketi-
tissel es antenna-levdlasztdssal. A suketitist a P potencio-
mdterrel allitjuk be. A jol drnyikolt kivitel fontos kovetelmdny
237
10.30. abra. Taviro-monitor. Az adokdszuldk nagyfrekvenci-
as jele egyenirdnyitas utan astabil multivibratort indit
10.31 abra. Taviro-monitor, melynel az antenna nagyfrek-
vencias jele adja az astabil multivibrator mukodisihez
szuksdges feszultsdget. Az dbran szerepld alkatreszekkel 500
Hz когпубкёп rezeg a multivibrator
zisztor, kovetkezeskeppen lezar a T, ёв
beindul a hangfrekvencias generator,
melynek hangja a H hangszdr6ban
hallhatd.
Mindaddig, amig a billentyfit le-
nyomjuk, a hanggenerator mfikodik,
tehat adasunk ritmusat figyelemmel
kiserhetjiik. A kis berendezes segitse-
gevel azt is figyelhetjiik, hogy elegendd
energia megy-e ki az antennara. A mu-
kodtet6 tekercs es az antennakabel ta-
volsagat iigy allitjuk be, hogy nor-
malis antennaenergia mellett monito-
runk eppen megsz61aljon. Csokkend
output eseten a monitor hangjanak
elnemulasa figyelmeztet a hibara.
Hasonl6 tavird-monitort lathatunk a
10.31. abran. Itt az astabil multivibra-
tor mfikodesehez sziikseges tapfesziilt-
seget az antennajel egyeniranyitasaval
nyerjiik.
238
*!5*£э«в‘
BeszerezhetS:
а TV К mintaboltokban
Budapest V., Pilvax koz 2—4.
Miskolc, Petnehizy utca 6.
Pics, Kossuth Lajos utca 47.
is a tzakiizletekben.
Szaktandcsadas:
TVK VevSszolgalat
Budapest V., Pilvax koz 2—4.
TILATEX J
fatfestfckkel
gyerekjatek
Beszerezhetd
Szaktanacsadas
TVK Vevoszolg&lat
Budapest V., Pilvax koz 2—4.
a TVK mintaboltokban
Budapest V., Pilvax koz 2—4.
Miskolc, Petnehazy utca 6.
Pecs, Kossuth Lajos utca 47.
4s a szakiizletekben.
11. Amplitude-modulacio
Hidvegi Tibor okl. vill. mernok HAS BB
A hlranyag tovabbitasanak egyik
mddja, amikor a beszednek megfeleld
hangfrekveneias spektrummal ampli-
tiiddban modulalt nagyfrekvenciat su-
garznnk ki.
A 11.1. abran egyetlen, 1 kHz-es
hangfrekveneias jellel amplitiidoban
modulalt nagyfrekvencias jel spektru-
ma lathato. A kozepso, nagy amplitii-
ddjii a nagyfrekveneias hordozo. Ettol
mindket oldalra 1 kHz-nyi tavolsag-
ban talalhatok az oldalfrekvenciak. Ha
nem egyetlen frekvenciaval modula-
lunk, banem egy hangfrekveneias
savval, akkor a hordozo ket oldalan a
11.2. abran lathato oldalsavokat кар juk.
Lathato, hogy a ketoldalsavos AM
annal nagyobb helyet foglal el a sav-
ban, minel magasabb a modulalo
hangfrekveneia. Az abrakbdl az is ki-
tfinik, hogy a megkivant savszelesseg
a leginagasalib moduliilo frekvencia
kilszercsc.
11.1. /Ibra. Amplitiidoban modulalt jel
spektrunia 1 kHz modulalo frekvencia
eseten. A hordozo ket oldalan 1 kHz
tdvolsagban helyezkednek el az oldal-
frekvenciak
Figyelembe veve azt, hogy a hang-
frekveneias tartomany 300 Hz —20
kHz, ahhoz, hogy torzitatlan atvitelt
tudjunk megvaldsitani, 40 kHz sav-
szelessegre lenne sziikseg.
A hlrszor6 kozephullamii AM-addk
egymastol valo tavolsagat a minima-
lisra kellett venni a sok ado miatt,
ennek tudhato be, hogy a magasabb
hangfrekvenciak kisugarzasa akada-
lyokba iitkozik. Annak erdekeben,
hogy egymast ne zavarjak az addallo-
inasok, a modulald frekvenciat 4,5 — 5
kHz felett vagni szoktak. Ez a vagas
kiesest okoz a valdsaghli atvitelben es
eppen ez az oka a kozephullamii addk
gyenge minosegenek. A rovidhullamii
m(isorszor6 savokban mar nagyobb
frekveneiatartomany all rendelkezes-
re, igy egymastol frekveneiaban tavo-
labb helyezhetok el az addallomasok,
jobban biztosithatd az elethfi hangat-
vitel.
Amator viszonyok kozott a beszed
erthetdscge a lenyeges kovetelineny.
Ennek biztositasara elegendd a 300 —
3000 Hz-es frekveneiatartomany atvi-
tele, mely 6 kHz maximalis savszeles-
seget eredmenyez amplitiiddmodulacid
eseten.
A nagyfrekveneias jel amplitiiddjat
kiilonbozo melysegben modulalhatjuk
a hangfrekveneias jellel.
A U.S. abra a valtozata azt mutatja,
amikor nines modulacio, tehat csak a
hordozdt sugarozzuk ki. A b esetben
kicsi a modulacios melyseg, ugyanakkor
a e abran olyan nagy, hogy a modulalo
jel nagysaga megkozellti a nagyfrek-
veneias amplitiidot. Az elozo esetben
a kis modulacios melyseg miatt a vetel
is gyengebb, mint a masodik esetben.
A modulacios melyseget modulacios
szazalekban szoktak megadni.
A 11.1. abra alapjan jeloljiik a mo-
dulalatlan nagyfrekvencia amplitiidd-
jat csiicstol csiicsig B-vel. Raadva a
modulaciot, az credeti amplitiidd a
modulacio iitemeben valtozik. Ha a
megnovekedett amplitiidot A-val je-
loljiik, a lecsokkentett pedig C-vel,
akkor a modulacios szazalekot a ko-
vetkezo kifejezes szerint hatarozhat-
juk meg:
A-B
m[%] =-------100 (felsd mod. szaza-
B
lek) vagy :
B-C
m[%]= • 100 (also mod. szazalek)
Ha a modulalo frekvencia szinuszos
es annak pozitiv es negativ amplitiidd-
ja azonos (szimmetrikus szinuszjel),
ebben az esetben a kovetkezd kifeje-
zessel szamolhatunk:
A-C
m% = • 100
/0 A+C
Nezziik meg ezutan, milyen teljesit-
menyviszonyok vannak ketoldalsavos
amplitiidd-modulacidnal.
A kimend teljesitmeny 100% -os
melysegfi modulacidnal haromfele osz-
lik. A teljesitmeny fele a hordozo kisu-
11.3. abra. Amplitudi/ban modulalt jel abrdzolasa az idotartomanyban. Kulbnbozo
modulacios metysegre lathatunk pilddt. Legnagyobb a c valtozalndl, ahdl modulacios
csAcsokban tulmodulalas is litre johet. Nem keletkezik tulmodulaUls, ha csak addig
noveljuk a modulaciot, amig a negativ amplitwlo el nem iri a ziro vonalat. Ilyenkor
beszeliink 100%-os moduldciorol
11.2. abra. Amplitiidoban modulalt. jel
spektruma, ha a modulalo jelben tiibb
frekvencia is jelen топ. A kit oldalsav
frekveneiaban egymiisnak tukorkepei es
mindketto ugyanazt az informaciot tar-
talmazza. A savszelesseg a legnagyobb
modulalo frekvencia ketszerese
garzasara hasznalddik el. A masik fele
a ket oldalsav teljesitmenyet szolgal-
tatja.
Az egyik oldalsav tehat a kisugarzott
teljesitmenynek csak max. 25 %-At
kapja. Ha tehat ven egy 100 W kimend
teljesltmenyfi AM-add, a teljesitmeny-
bol 50 W jut a hordozdra es 25 — 25 W
a ket oldalsavra. Ha modulacios sza-
zalekot csokkentjiik, akkor valtozat-
lan hordozdteljesltmeny mellett az ol-
dalsavokra juto teljesitmeny aranyo-
san kisebb lesz a kovetkezdk szerint:
P
max
loMals4v-20()--m
Peldakeppen az eldzd P^ =100 W
add teljesitmeny eseten 30% modula-
cidnal
100
Poldalsiv = 2QQ ’’'О =
Tehat ekkora teljesitmeny jut az
egyik oldalsavra.
241
11.4. 'ibra. Modulacios melyseg megha-
tarozasa. A hordozd amplitiiddjdtol
(B) nagyobb ertekek fele torleno modu-
Idldst nevezzilk felso mudulacidnak (A),
a hordozbnal kisebb ertekek fele raid el-
teres az also modulalds ((')
ahol LT„ a nagyfrekvencias vegerdsitd
fokozat andd-egyenfesziiltsege (V) es
Ia az anod egyenaram (A).
Mindkct mennyiseget modulacid
alatt merjek es igy helyettesitjiik a
kepletbe.
A transzformator meretezesene 1 azt
is figyelembe kell venni, hogy a sze-
kunder oldalon atfolyik az anod-
(kollektor-) egyenaram is, mely a vas-
raagot elomdgnesezi.
Megfeleld nagysagu legrest kell biz-
tositani tehat ahhoz, hogy az eldmag-
nesezes altal okozott torzitas kis er-
tekfi legyen.
A transzformator attetelet a hangfrek-
vencias vegfok kimendimpedanciaja
(Zh) es az ismertetett modulacios im-
pedancia (Zm) ismereteben a kovetkezo
kifejezesbdl lehet meghatarozni:
Amplitude-modulacios eljarasok
A hordozd amplitiidojat a kovetke-
zd eljarasokkal szoktuk modulalni:
a) Andd- (kollektor-) modulacio
b) Racs-(vezerld-, seged- es fekezd-
racs-) modulacio
A 11.5. dbrdn anddmodulacid kap-
csolasi rajza lathatd. A hangfrekven-
cias erdsitd kimend fokozata a Tr mo-
dulalo transzformator szekunderen
akkora teljesitmenyt szolgaltat, amely
elegendd a valasztott vegfok kelld ki-
vezerlesehez.
A 100°„-os modulacios elereshez fe-
leakkora teljesitmenyre van sziikseg,
mint a vivd teljesitmenye. Tehat, ha
egy 20 W vivdteljesitmenyii vegfoko-
zatot akarunk anddban modulalni,
ahhoz, hogy teljesen ki tudjuk modu-
lalni, 10 W hangfrekvenciat kell biz-
tositani. Ugyanakkor a szekuiideren
merheto hangfrekvencias csdcsfeszult-
seg akkora legyen, mint a hordozd
csdcsfeszultsege. Nagy amplitdddk
eseten nem kis gondot okoz egy ilyen
«transzformator elkeszitcse.
A kimend transzformator mereteze-
sehez meg kell hatarozni a modulacios
impedancia nagysagat. Ez C osztalyii
vegfokozat eseteben:
Ua
Z„, = (ohm)
1»
11.6. abra. A 100n„-os modulacidkor
jelentkezo amplitddd-ardnyok az idotar-
hmanyban. Teljes kimodulalasra jellem-
zo, hogy a maximalis amplitudo fUmaa)
ketszerese a hordozd Uh ampliludojanak.
Ilyenkor lesz m = 7, vagy szazalekban:
l00°'„
A 100%-os modulaeidhoz sziikseges
hangfrekvencias teljesitmenyt a ko-
vetkezd keplet adja:
Ua-la
1 n -
11.5. dbra. Anddmodulacid. .1 trioda
vigerosito anodfeszultsegei’el sorba kap-
csolddik a modulator-transzformdtor sze-
kunder lekercse. Modulaeid alatt a
transzformator fesziiltsege hozzaadodik,
Metre kironodik az anodfesziiltsegbol
Az Ua es Ia ertekei a nagyfrekvencias
vegerdsitd iizemi ertekei.
A 11.6. abnin vazolt teljes kimodu-
lalaskor a modulacio nelkiili hordozd
0 es a nyugalmi amplitude ketszeres
erteke kozt valtozik meg. Szimmetri-
kus, szinusos modiilald jelnel a radid-
frekvencias kimend amplitiido hiien
koveti a modulalo jelet, tehat a hor-
dozd amplitilddjanak ketszerese a
maximalis csiicsfeszultseg. E modula-
cios linearitas feltetele a kis torzitasd
iizemnek.
A modulacios linearitast rontd
tenyezdk
A inodnlaciot tehat akkor mondjuk
linearisnak, ha a nagyfrekvencias jel
amplitudoja frekveneiaban es ampli-
tudd-valtozasban is hiien koveti a mo-
dulalo jelet. Torzitast okoz, ha a mo-
dulacios csucsokban a tapfesziiltseg
lecsokken, legyen az az anddfeszilltseg,
vagy tdbbracsd esovet hasznalva a se-
gedraes fesziiltsege.
11.7. dbra. Anodmodidacio tetrodandl. Az anddfeszultseg modulaciojaval egyidoben a segedrdcs is modulalt fesziiltseget кар az
a esetben, a b pedig olyan pilddt mutat, amikor a segddrdcs-onmoduldcidt az L induktivitdssal biztositjuk
242
11.8. libra. K.ollektor-iiu)dul<lci6 tranzisztoros vegfokozatndl.
. I meghajto tranzisztor kisebb modulalo feszilltseget кар a
modulator-transzformator leagazasdrol
11.10. abra. Vezerlordcs-modulacio. A stabil elofeszultseg is
a szinten stabil segedrdesfeszulteeg Jrlfetelei a jo тгпбвёдй
moduldcionak
A jelenscg kikiiszobolesere kis belso-
elleuiillasi'i fesziiltsegforrasokat alkal-
nazunk, esetleg stabilizaljuk azokat.
Az anddfesziiltscg sziiresenel az utol-
so sziirdkapacitas akkora legyen, hogy
a legalacsonyabb modulalo frekvenci-
<in se okozzon ingadozast az. egyenfe-
sziiltscgben. Erre egy gyakorlati kep-
let, mcllyel meretezhetiink:
aliol I a az anodegyenaram (inA), Ua
az. anod egyenfesziiltseg (V) es C a ka-
pacitas (mikrofaradban).
Az igy kiszamitott erteknel nagyobbat
lehet. hasznalni, de kisebbet nem.
Ugyanakkor a sziirdlanc olyan legyen,
hogy biz.tositsa dz 1 — 2°„-nal nem na-
gyobb lialdzati frekvencias hullamos-
sagot az. anodpdtld kimeneten, terheli
allapotban.
Anodmodulacidnal a negativ modu-
lacids csucsokban zavart okoz, ha a
segedracs fesziiltsege nagyobb lesz az
anodfesziiltsdgnel. Ennek kikiiszobole-
sere a segedracs aramkoret kiilonleges
megoldassal alakitjak ki. A 11.7. dbran
ket megoldast lathatunk tetrodak mo-
dulalasara. Az a esetben a segedracs
fesziiltseget az anddfesziiltsegbdl ejt-
jiik Rb2 segitsegevel. A kapacitasok
esak nagyfrekvencias hidegitest ve-
geznek (2 — 10 nF). Az anddfesziiltseg
modulaldsaval a segedracs is кар mo-
dulaciot. A Zm modulalo impedancia
kiszamitasanal az anodegyenaram es a
segcdracsaram bsszeget kell figyelembe
venni.
A b valtozat stabilizalt segedraesfe-
sziiltseget alkalmaz, de az L induktivi-
tas biztositja a segedracs modulalasat.
A tekeresnek a legalacsonyabb modu-
lalo frekvencian is nagyobb impedan-
ciat kell mutatni, mint a segedracs
beineno impedanciaja, rnelyet a ko-
vetkezd kifejezcsbdl kapunk meg:
U„
ZB1 =---(kiloohm)
Igs
a hot UB, a segedracs-egyenfeszultseg
(V) es 1K2 a segedracs aram (mA).
A sziikseges induktivitas pedig:
Let
~6,28f
ahol a legalacsonyabb modulalo frek-
vencia (Hz), L az induktivitas (H) es
Zg! a segedracs-impedencia (ohm).
A 11.8. abran tranzisztoros veg- es
meghajto fokozat Idthatd, rnelyet
kollektorban modulalunk. A Iranzisz-
toros addknal ugyanis a nagyobb mo-
dulacids melyseg erdekeben nemesak a
vegerdsitd fokozatot, hanem a meghaj-
tdt is modulalni szoktak.
A T, tranzisztor a kollektorfeszult-
seget a modulAtor transzfonnator (Tr)
szekunderenek leagazdsarol kapja (A
pont), a vegfokozat pedig a legnagyobb
moduliild fesziiltsdget kapja a В pont-
rdl. A leagazas megfeleld megvdlasz-
tasdval beallithatd a legkisebb tor/.itas
melletti nagy modnl acids melyseg. A
modulator teljesitmdnye akkora le-
gyen, mint a vegfokozat es a meghajto
egyiittes egyenaramii felvetelenek a
fele. Celszeru, ha a moduldld impedan-
cia szamitasanal esak a vegfokozat
kollektoraramat vessziik figyelembe.
Ugyanakkor a szekundernek kozel tap-
77. 9. abra. VezMaracs moduldcional
esak addig linearis a modulacio, amed-
dig a racsot vezerlo hangfrekvencia
csucsirteke a linearis szakaszon van. Na-
gyobb kimodulalaskor егбз torzilasok ke-
letkeznek
fesziiltsdget kell szolgaltatnia teljes
kimodulalaskor.
A meghajto fokozat szamara a le-
agazast 1/2, 1/4, es 1/8 osszmenetszam
kozeleben celszeru megvalasztani
(Uc-oldal feldl). A tranzisztoroknak
birni kell a 2. Uc csiicsfesziiltseget is!
Az anddmoilulaeio beallitasa
Elsd lepeskent a csdkataldgusban
megadott anddmodulaeidra jellemzd
nyugalmi ertekeket beallitjuk (eld-
fesziiltseg, nyugalmi anddaram). Meg-
hajto nagyfrekvenciat adva a esdre,
beallitjuk a racsaram alta el megsza-
bott, modulacid nelkiili erteket. Koz-
ben rakapcsoljuk a terhelest (antennat)
es az anodkori az iizem nagyfrekven-
cias hordozonak megfelelden lehangol-
juk. Szimmetrikus, szinuszos modula-
cidt adva a vegfokozatra, az andd-
egyenaramot mutatd mtiszernek nem
szabad nagyobb erteket mutatni. A
miiszer kiterese — barmelyik iranyban
— torzitasra enged kovetkeztetni. A
raeskorben alkalmazott R„ ellenallas-
sal javithatjuk a linearitast. Nagysa-
ga 100 —1000 ohm kozotti ertek.
Raesmodulacid
A racsmodulacid kisebb hangfrek-
vencias teljesitmenyt igenyel, de az
igy modulalt vegfok hatasfoka is ki-
sebb. Mig anddmodulacidnal a vegesd
a hordozd teljesitmenynel nagyobbal
iizemel (pozitiv modulacids csiicsok-
ban), racsmodulacidnal a hordozd tel-
jesitmenyet is csokkenteni kell, hogy
tartalek legyen a modulacids csiicsok
leadasara.
A 11.9. abran Io — Uf esdkarakterisz-
tika lathatd. Vezerlordcs modulacidndl
az Ue nyugalmi racseldfesziiltsdg told-
dik el a modulacid iitemeben. Addig,
atnig a meghajto racs-vAltdfeszultsdg
esdesa a karakterisztika linearis sza-
kaszan mozog, a modulacid kis torzi-
tasii, lineiiris. Novelve a vezerld amp-
litiiddt, giirbiilt szakaszhoz erkeziink,
elromlik a linearitas. Ebbdl az is lat-
hatd, hogy 100%-os modulacids mely-
seget nem lehet elerni, esak 70 — 80%
a legjobb esetben is.
243
A 11.10. abran vezerldracsban mo-
dulalt vegerdsitd fokozat kapcsolasi
rajza lathatd. А свб vezerldracsara ad-
jnk a meghajto nagyfrekvenciat es a
hangfrekveneiiit is. A modulator-
transzformator szakunder impedan-
ciaja:
U„
Zm = —(ohm)
ahol U„ a racs-egyenfesziiltseg (V) es
Jfl a muszerrel mcrhetd racsaram (A).
A niodulator-transzformator primer
tckcrcscvel parhuzamosan kapesolt R
ellenallas allando terhclest biztosit a
hangfrekveneias vegfok szamara, meg-
sziinteti a karos fesziiltsegcsdcsokat.
Nagysaga kozelltoen azonos a hang-
frekvencias vegfok optimalis tcrheld
ellenallasa val.
A torzitatlan imikodes eldfeltetele,
hogy stabil legyen az elofeszidtsig. A
nieskorben tehat csak kis ellentillasii
fojtotekeres alkalniazhatd, ugyanak-
kor az cldfesziiltseg-forras kis belso-
cllenallasu tipus (esetleg stabilizalt)
legyen!
A vezerloracs-inodulacio beallitasa
Modulacio nelkiil C-osztalyii bealli-
tasnak megfeleld fesziiltsegeket adva a
csore, taviro teljesitmenyre lehangoljuk
a vegfokozatot. Eztitan noveljilk a nics-
cldfesziillseg nagysagat (a nagyfrek-
vencias meghajtast nem valtoztatjuk)
addig, ainig az anddegyenaramot mu-
tato miiszer az eredeti erteknek kozel
Jelet nem mutatja. A terheldkort utana-
hangoljuk es ezzel beallitottuk modu-
laciora a vegfokunkat.
A^niodnlalo amplitude csiicserteke
egyenlo azzal a tobblet-racselofesziilt-
seggel, melyet a fele anodaram elerese-
hez ia kellett adni a esdre.
A vezerloracs-modiilacid csak kb.
33% hatiisfokot biztosit!
Katoilmoihilaciii
A 11.11. abran katodinodulacio rajza
lathato. A modulald transzformator
szekunder tekercse leagazasos. A sze-
kunder egyik fele egyszerii vezerldracs-
modulaciot vegez, a teljes szekunder
tekercs pedig a katdd es a fold kozc ad
fesziiltseget, mely anddmodidacidkent
jelentkczik.
11.11. abra. Katodmo-
dnlacio. .4 Tr moduld-
tor-trfinszformator lea-
gazasdnakmegvalaszta-
saval alllthatjuk be az
anod- is a rdcsmodula-
cios reszaranyt. Stabil
feszultsegeket igenyel
A modulalt vegfok hatasfoka 33%-
tol 70% -ig valtozik aszerint, hogy hany
szazaltik az anddmodulacid a raesmo-
dulaciohoz viszonyltva. A 11.12. abran
lathatd a hatasfok valtozasa es a sziik-
seges hangfrekveneias teljesitmeny
nagysaga is, a valasztott anddmodu-
lacios szazalek mellett.
Ha ligy allitjuk be a modulaciot,
hogy 50 — 50%-ban legyen az anod es a
nicsmodulacio akkor a vegfok hahis-
foka az abra alapjan 62% es a hang-
frekveneias teljesitmenysziikseglet a
nagyfrekvencias hordozo teljesltme-
nyenek 25%-a.
A menetszamaranyokat egyreszt a
valasztott vegerdsitocsd inodulacids
karakterisztikajahoz tartozo linearis
racseldfeszultseg-tartomany nagysaga,
masreszt a csd anddfeszultsege szabja
meg.
Nezziink egy peldat a beallitasra!
A vegfokozatot C-osztalyd tiiviro be-
allitasban lehangoljuk. Megmerjiik az
alkalmazott racseldfesziiltseget es fel-
jegyezziik az anddegyenaram nagysa-
gat (%). Figyelembe veve, hogy racs-
modulacioval csak 80% (m=0,8)
modulacios melyseg erhetd el kis tor-
zitassal, az anddaramot a taviro be-
allitashoz kepest a kovetkezo ertekre
kell visszaveimi:
in
1ят==Ъ (1- lcn)
Ha az elozd peldanknal maradunk, te-
hat csak 50% a nicsmodulacio, ezt az
erteket helyettesitve:
12.11. abra. A hatasfok is a moduldcib-
hoz sziikseges teljesitmeny szdzalika a
hordozo teljesitminyihez viszonyltva.
Mirulketto az anddmodulacios tenyezo
fiiggvenye
11.13. abra. Clamper-mudMldcio. .4 se-
gedrdcs fesziiltseget a Ve
modulatorcso a hangfrekvencia iitemeben
I'dltoztatja. Az abran vdzolt vegfok auto-
matikus rdcsdofesziiltsiggel uzemel, mely
az Rel racslevezeto ellenalldson jon letre.
Ertike 1 — 10 kohm kozott van, csbtipus-
tdl is beallitasatol (rdesdram) fiiggoen
IAm=lA-(l- — = Ja-0,69
loo
A racseldfesziiltseg novelisevel tehat
ekkora anddaramot kell beallitani.
Lathatd, hogy nagyobb lehet a hordo-
zd teljesitmcnye, mint tiszta raesmo-
dulacid eseten.
A modulator-transzformator a ve-
zerloracsra akkora hangfrekveneias
csiicsfeszultseget ad, mint ainekkora a
csokkentett anodaram eleresehez
sziikseges rdcselofeszilltseg-nbveles erte-
ke. A leagaziist ennek inegfelelden va-
lasztjuk meg, figyelembe veve azt,
hogy az osszes szekunder menetszam-
nak a valasztott anodniodulacios sza-
zalcknak megfeleld fesziiltseget kell
szolgaltatni, tehat esiicsokban:
ahol Uh a tavird beallitasra jelleinzo
nagyfrekvencias csiicsfesziiltseg. F61-
danlcnal maradva, ahol 50% az andd-
modiiliicids komponens, a transzfor-
mator Utr=0,5-Uh fesziiltseget szol-
galtasson.
A modulalashoz sziikseges teljesit-
meny az eldzd gorbiikrdl leolvashato,
szazalekos ertekebol a hordozo telje-
sitmenyenek isinereteben kiszamit-
hato.
Segeitracs-modulacio
Az clektroncsovek segedriicsban is
modulalhatok. Az amatdr korokben
kozisinert „clamper”-modulacio rajza
lathatd a 11.13. abran.
A V, vegerositdesd normal is tavird
beallitasban uzemel, automatikus nics-
cldfcsziiltseggel. A segedracs az R, cs
244
11.14. abra. Fekezoracs- (szupresszor)
modulacio. Az Rg ellendllas a linedri-
sabb mukbdes erdekeben lett beepitve,
drteke 100 — 1000 ohm, bedllitastol is
csot6l fuggoen. A segddrdcsra stabil fe-
szultsdget kell kapcsolni. /Iz Ft fojtote-
kercsek 2,5 mH-s, osztott tipusuak
R, ellenallasokon at кар fesziiltseget.
A V, tridda A-osztalyii hangfrekven-
cias vegerdsitd, mely az R, eUeallason
nyugalmi anddaramaval akkora fe-
sziiltseget ejt, hogy az ,,A”-val jelzett
ponton a feszultseg valamivel nagyobb
lesz, mint az iizemi segedraesfesziilt-
seg. Ez a tobblet egyenld azzal a fe-
sziiltseggel, mely az R, ellenallason
esik a segedracsdram kcvetkezteben.
11.15. abra. Modulacio vizsgalata osz-
ciUoszkdppal. A fuggSleges elterilo mo-
dulalt nagyfrekvencidt кар vagy kozvet-
lenul huzaldarab segitsegevel, vagy rez-
gokorrol. A vizszintes eUdritds belso fu-
rdsszel tortenik. A furdsz ismellbddsi
idejdt (felfutasat) иду vddasszuk meg,
hogy a modubicio frekvencidnak 'megfe-
leld szinusz-abra legalabb kdtszer rajzoldd-
jonfd az ernyore. Ha afurdsz idejet no-
veljilk, osszdbb nyomjuk az abrdl
A helyes erteket a hangfrekvencias
vegerdsitd katddellenallasaval lehet
beallitani. A V, esd anddjan altalaban
30%-kal nagyobb feszultseg szokott
lenni, mint a nagyfrekvencias vegcso
iizemi segedracsfesziiltsegc, ez a tobb-
letfesziiltseg esik tehat az R, ellenal-
lason.
Az R, meretezesehez kiindulo osz-
szefiigges tehat:
Ug, = Ut — [Igs + Ia) ’list + Igs -Ki]
ahol Ut a nagyfrekvencias vegcso
andd-egyenfesziiltsege, UgI a segcd-
racsfesziiltseg, lgs a segedracsaram es
1A a modulatorcsd nyugalmi anddara-
ma.
Mivel felteteliink az, hogy a segedra-
cson 30%-kal legyen alacsonyabb a
fesziiltseg, mint a modulatorcsd andd-
jan:
Ut—(Iga +IA) *Ra = 1,3 Ug2
egyenldsegnek is eleget kell tenni. Ez
utobbi ket egyenlet megolddsakent
adodik az R, es Ra erteke:
0,3 -Uga
UT-l,3Uga
R2=—------------
Ira+lA
A C, kapacitas nagysagat ugy valaszt-
juk meg, hogy annak kapacitlv ellen-
allasa 100 Hz-en 1/10-e legyen az R,
ertekenek:
100
C,=--------
6,28-R,
ahol C\ a mikrofaradban kifejezett ka-
pacitas es R, az ellenallas kiloohmban.
A ket ellenallas terhelhetdscget a
rajtuk atfolyd aramok ismereteben
szamithatj uk:
P=F R
A modulatorcsdre hangfrekvencias
vezerlest adva a segedracsfesziiltsdg a
modulacid iitemeben valtozik, ezzel a
kimend nagyfrekvencias jel amplitii-
ddja modulalddik. Az elerhetd modu-
lacids szazalek: 70 — 80%.
A bedllitas a kovetkezdkeppen tor-
tenik. A modulatorcsd anddjat leva-
lasztva megnovekszik a nagyfrekven-
cias vegcsd segedracsfesziiltsege. A
V, esd megvalasztasanal eppen arra
11.17. dbra. Trapez abra eldallitasa oszciUoszkoppal. A fuggoleges eltdrilo modulalt
riagyfrekvencidt кар a vegfok anodkordbdl, a vizszintes pedig hangfrekvenciat a mo-
diddtorbol. Ugyeljunk a vegfok uzemi leterhelesdre (antennaval)!
11.16. dbra. Modulacios dbrak az osz-
cilloszkiip ernyojen. Teljes kimodulalas-
hoz a c valtozatot kell bedllitani
kell figyelemmel lenni, hogy annak
A-osztalyii nyugalmi anddarama ne
legyen till nagy (R, ne legyen tul kicsi),
hogy a cso anddilrama nelkiil ne emel-
kedjen nagyon magasra a segddra.es-
fesziiltseg.
A vegfokot ilyen, magasabb seged-
racsfesziiltseggel lehangoljuk tavird
iizemmddra, majd visszakotve a mo-
dulatorcsd anddjat a helyere, annak
katddellendllasat valtoztatva beiillit-
juk a tavird iizemmddban mert andd-
dram feldt. Kozben a rezgdkort utana
hangoljuk. Ezzel a vegfokozat modu-
lacidra kesz.
FdkezdrAcs- (szupresszor-) modul&cio
Pentdda vegerdsftdcsovekndl alkal-
mazhato modulacids eljdras. Kapcso-
lasi rajza a 11.14. dbrdn lathatd. A mo-
dulald hangfrekvenciat a Tr modula-
tor-transzfonnator szekundererdl ad-
juk a fekezdraesra. A fojto es a C ka-
paeitds (1—10 nF) nagyfrekvencias
levdlasztdst es hidegitdst vegez.
A modulalt vegfokozat bedllitdsa a
kovetkezd. A vegerdsitdt tavird iizem-
re lehangoljuk ugy, hogy a fdkezd-
245
racsra foldpotencialt adunk. Ezutan
negativ fesziiltseget adunk a modula-
tor-transzformatoron keresztiil ra es
ennek erteket iigy allitjuk be, hogy az
lij anddaram nagysaga fele legyen
annak, mint amit akkor mertiink,
amikor foldpotencial volt a fekezora-
cson. Ehhez rendszerint 100 — 450 V
fesziiltseg kell (erdsen fiigg az alkal-
mazott esd tipusatdl).
Az R ellenallas alapterhelest ad a
hangfrekvencias vegerdsitd szamara.
A modulacidhoz nem kell nagy teljesit-
meny, de a linearitiis erdsen csdfiiggd.
A transzfonnator meretezesenel arra
kell figyelemmel lenni, hogy a sze-
kunder akkora csiicsfesziiltseget biz-
tositson. mint a fckezoracsra adott
negativ fesziiltseg.
Modularios nieresek
oszcilloszkoppal
Oszcilloszkop segitsegevel kenyel-
mesen es pontosan ellendrizhetjiik
modulalt vegerdsitd fokozatunk mfi-
kodeset.
A miiszer fiiggdleges elterito lemo-
zere az adokesziilek antcnnakimenete-
rol adunk nagyfrekvencias modulalt
jelet. Ez legegyszeriibben iigy torte-
nik, hogy a fiiggdleges elteritolemezek
egyiket foldeljiik, a masikat pedig ka-
paeitason keresztiil egy huzaldarabbal
kotjiik ossze, rnelyet az antennaleve-
zetes kozeleben helyeziink el. Ha nem
lenne eleg a fiiggdleges elterites, akkor
szokasos meg a 11.15. abran lathato
masik megoldas is. A ket fiiggdleges
elteritd lemez kozt iizemi frekvenciara
lehangolt rezgdkor helyezkedik el es a
tekercs megcsapolasahoz csatlakoztat-
juk azt a huzalt, mely a nagyfrekven-
ciat szallitja a rezgokorhoz. A rezgo-
koron megjeleno nagyobb rezonancia-
fesziiltseg mar elegendd lesz a nagyobb
elteriteshez, igy kielegitdbb abrat kap-
hatunk a kepernydn.
b-0 m- 1
m>1
11.18. abra. liulonbozd trapez dbrak
oszcilloszkopon. A 100°/0-os modulacid-
mil a trapezbol haromszog lesz (c). A
haromszog tnagassaga erdsen lecsokken
ha tdlmodulalds jelensege dll fenn (d),
11.19. Mra. Torzilasok jelemtkezdse a
trapez abran. A b es c abrdkon jdl Idt-
hatd a modulacids torzilasok okozta дог-
bidet a trapez oldalan
A vizszintes elteritest az oszcillosz-
kdp belsd fureszgeneratorarol adva,
amplitudoban vizsgalhatjuk a modu-
lalt nagyfrekvencias jelet.
A 11.16. abra a eseteben esak fiiggd-
leges elterites van, tehat az ernyo
kozepen esak egy — az amplitiidotol
fiiggo hossziisagii — fiiggdleges vonal -
szakasz lathato. A vonal hossza a mo-
dulacid iitemeben valtozik, amely
a modulalast mutatja. Modulaljuk
addnkat 1 kHz-es hangfrekvenciaval
es az oszcilloszkop vizszintes elterito
fureszenek iddallanddjat 1 — 10 msec
kozt valtoztatva a b <ibra szerinti
kepet карjuk az ernyon. A modulacids
rnelyscg is erzekelheto a kepen. A b
abran 50%-os modulaciot, a c abran
100%-os modulaciot lathatunk. (A ne-
gativ sinus csiicsa eppen erinti a viz-
szintes tengelyt.) A d abran jol latha-
tok a tulmodulalas kovetkezteben Ict-
rejovo kihagyiisok a sugarzasban. Az
e abran az lathatd, amikor nines mo-
dulacio a vivon.
A mtisik modszer, amikor trapez db-
nit rajzoltatunk az oszcilloszkoppal es
ennek vizsgalatabdl vonunk le kdvet-
kezteteseket.
A fiiggdleges lemezekre az elozokkel
egyezoen modulalt nagyfrekvenciat
adunk. A vizszintes elteritest nem belsd
jellel adjuk, hanem a 11.17. abra sze-
rint a hangfrekvencias erositobol le-
osztott hangfrekvencias jelet adunk a
vizszintes bemenetre. A C-csatold ka-
pacitas nagysaga olyan legyen, hogy
100 Hz-en mert kapacitiv ellenallasa
kisebb legyen, mint az aramkorben
szerepld R es P ellenallasok osszege-
kent adddd ertek 1/20-ad resze.
Ha nines modulacid, akkor a 11.18.
dbra szerint (a eset) egy fiiggdleges
vonal lathato az ernydn. Modulaciot
adva trapez alak jelenik meg, mely nek
hosszat az oszcilloszkop vizszintes ero-
sitojevel, vagy a modulator kimeneten
alkalmazott P potenciometerrel allit-
hatjuk be.
11.20. dbra. Tranzisztoros amptitiidd-moduldtor
246
A trapez ket parhuzamos oldalat
ineginerve a modulacids szazalek:
a — b
m --------100°,,
a-r b
A b abra 50 % inodidaciot mutat, a
c pedig 1 ()()"„-ot. Tiilmodulalas lathatd
a rf abnin.
A modulacios rnelyseg vizsgiilatan
kiviil a modulacids minoseget is vizs-
galhatjuk ezzel a modszerrel. A
11.19. abra a eseteben a modulacios
karakterisztika linearis, nines torzitas.
A b esetben a haromszog csucsanal
gbrbiilet lathato, neinlinearis a modu-
lacio. (Tipikus csete, amikor a seged-
racs-modulaeidnal kicsi a segddracs-
fesziiltscg.) A c abra mcg nagyobb tor-
zitast mutat
Nagyon fontos, hogy a nieresek
alatt nagyfrekvencias jel csak a filggo-
leges dterito lemezekre keruljon. A viz-
szintes leinezekhez arnyekolt kabelen
vezessiik a hangfrekvenciat.
A 11.20. abran tranzisztoros modu-
lator kapcsolasi rajza lathato. A FET
tranzisztoros bcmenet nagyfrekvcneia-
ra vcdett, nagyohmos. Ketfokozatii
erosites utan egy meghajto tranzisztor
koinpleinenter-par vegfokot hajt meg.
A hangeroszabsilyozas az elderosito
tranzisztor utan tortenik. A vcgfoko-
zai 10 — 12 W hangfrekvencias telje-
sitmeny leadasara kepes. A munka-
pont bftmerseklet-stabilizalasara szol-
gal a 20 ohmos termisztor az AD 161
Frekvencia-modulacio
Hidvegi Tibor okl. vill. mernok HA 5 В В
baziskoreben. Ugyanigy jo hatassal
vannak a stabilitasra a komplementer
tranzisztorok emitterkori 0,5 ohmos
ellenallasai.
A beallitasnal igyekezziink az abran
feltiintetett fesziiltsdgcrtekeket elemi.
A meghajto tranzisztor (2N2905) ba-
ziskoreben lev5 22 ohmos valtoztat-
hatd ellenallassal 15—20 mA nyugalmi
aramot allitunk be a vegfokozatnal.
A Tr modulator-transzformator pri-
mer tekercsen nem folyik egyenaram,
igy csak a szekunderkori magnesezes-
sel kell szamolnunk. A vasmag kereszt-
metszete: 6—8 cm1. A primer tekercs
meretezesenel azt kell figyelembe ven-
ni, hogy az illeszkedjen a tranzisztoros
fokozat kimenetehez. A legnagyobb
kimend teljesitmenyhez 8 — 10 ohm
kimeno ellenallas tartozik az adott
anddfeszultseg mellett. A primerre
transzformalt ellenallas tehat ekkora
legyen, Jo a transzformator, ha a pri-
mer legalacsonyabb modulacios frek-
vencian tizszer nagyobb induktiv el-
lenallast mutat, mint a kivant terhe-
lds. A szekunder menetszamokat leaga-
zassal keszitettiik a kiilonbozd illesz-
tesekhez.
Menetszamok: Primer: 210 menet
0,6 mm-es CuZ
Szekunder: 40 - 80-120 - 210 - 350-
440 menet 0,4 mm-
es CuZ.
Az ismertetett modulator elsdsor-
ban tranzisztoros fokozatok modula-
lasara alkalmas.
Keskenysaviilrekvcncia-modulaeidt
fazismodulacidval is konnyen meg
lehet val6sitani. Ennel a modulacios
formanal a loketet a fazistolas nagy-
saga szabja meg. Ez a fazistolas azon-
ban nemesak a modulalo jel amplitiido-
jatol, hanem a modulalo frekvencia
nagysagatol is fiigg. Igy a frekvcncia-
loketet is e ket tenyezd egyiittesen
hatarozza meg. Ez a lenyeges kiilonb-
seg a frekvencia- es a fazismodulacid
kozott.
Modul&cids index
Az amplitddd-modulacidnal a mo-
dulacio nagysagat a modulacios mely-
seggel jellemeztiik. Frekvencia-mo-
dulacidnal a modulacio nagysagara a
modulacios index a jellemzd. Frekven-
cia-modulacidnal a frekvencialoket es
a modulalo frekvencia hanyadosa:
Imod
Fazismodulacidnal a frekvencialoket
helyebe a modulacio alatti legnagyobb
faziseltdres lep, melyet fazislokdnek
hivnak (dy), igy a modulacios index:
turned
Ez utobbinal a modulalo korfrek-
venciat valtoztatva a fazisloket is
aranyosan valtozik, tehat a modula-
cios index valtozatlan lesz.
A 11.22. abran m = 1. . . 3 esetere ab-
razoltuk az FM-jel frekvenciaspektru-
mat. Az a esetben kis modulacids in-
dexii jelet dbrazoltunk, nagyon ha-
sonlit az AM-jel spektrumahoz. A mo-
duliild jel harmonikusait a 3. harmoni-
kusig abrAzoltuk. Lathato, hogy ezek
gyorsan csillapodnak, amplitdddjuk
kicsi.
Ha a hordozd frekveneiaja valtozik
a modulalo jel nek megfeleloen, frekven-
cia-niodulaciot (FM) kapunk. Ha a
hordozo aramanak fazisdt valtoztat-
juk hangfrekvencias jellel, fdzisban
modulalt (PM) jeliink lesz.
A 11.21. dbrdn egy frekveneiaban
modulalt jel lathatd. Alul tiintettiik fel
a niodulald hangfrekvenciat. Lathato,
hogy az amplitude allando, ellentetben
az amplitudo-modulacioval. A pozitiv
inodiilacios csiicsok fele frekvencia-
novekedcs, a negativ csiicsoknal pedig
frekvenciacsokkenes tapasztalhato. A
hordozo frekvenciajatdl vald elteres
nagysaga fiigg a modulalo jel amplitii-
dojatdl (modulacids loket). A modulalo
jel frekveneiaja pedig a loketek sza-
porasdgat szabja meg.
A frekvencia-modulacid format
Ha a frekveneiaban modulalt jel-
nel a hordozdtdl vald frekvencia-elte-
res — amit loketnek neveztiink — nem
lepi till a + 4 kHz-et, akkor keskeny-
sava FM-rbl (NBFM) beszeliink. Na-
gyobb loketek eseten szdessavu FM
iizem van.
11.21. dbra. Frekveneiaban modulalt jel az iddtartomdnyban. Az amplitude allando
is a frekvencia a modulalo ampliliidanak megfeleloen nagyobb vagy kisebb
247
11.22. dbra. Frekvenciamoduldlt jel
spektruma egyetlen modulalo jel eseten a
frekvenciatartomanyban. Az a eset kes-
kenysdvu moduldcionak foghato fel, a
felharmonikusok kis amplitdddjiiak es
gyorsan csbkkenneki A b dbran m =
2 modulacids indexu, tehat nagyobb lo-
ketu modulacid lathatd. A hordozd le-
csdkken, megnovekszenek a felharmoni-
kusok, az add nagyobb helyet foglal el a
sdvban. A c esetben nagyon szeles sdv-
ban sugaroz az add (m = 3)
Novelve a modulacios indexet fel-
tund, hogy a hordozd lecsokken es a
harmonikusok amplitiiddja megnd-
vekszik (b es c abrak).
A 11.23. abran PM-jel spektnuna
lathatd. Lenyegcben azonos az FM-
jelcvel de a vivdnel alacsonyabb frek-
venciatartomanyban a harmonikusok
fazisa felvaltva megfordul. A 180c-os
fAzisfordulast az abran ugy erzekel-
tetjiik, hogy a spektruinvonal iranya
megfordul (lefele mutat). Ha a lefele
mutatd spektrumvonalakat felfele al-
lltva kepzeljiik el (szaggatottan raj-
zolva), az azonossag nyilvanvald. Ilyen
fazisfordulas lathato a 11.22 Abran is,
amikor a vivo fazisa fordul meg.
Milyen savsz£lessegu Vevo sziikseges
az FM-vetelhez ?
Az FM es a PM-jel vetelehez nem
elegendd az AM-nel megismert sav-
szclesseg, mely ketoldalsavos AM ese-
teben a modulalo frekvencia ketszerese
volt.
A savszelesseg fiigg a frekvencia-
(fazis-) loket nagysagatdl es a modula-
lo frekvenciatdl is a kovetkezo iissze-
fiigges szerint:
B^2-zlf+fmod
ahol .If a frekvencialoket nagysaga ds
fmod a legmagasabb modulalo frek-
vencia.
Nezziik ineg ezutan az amator for-
galoinban hasznalatos loketeket es a
vctelhez sziikseges savszdlessegeket.
1. Szelessavii loket (15 kHz)
2. Keskenysavii loket (5 kHz)
3. ,,Szelet”-savii loket (2,5 kHz)
Ha fmod = 3 kHz, mely amatdr forga-
lomban megfeleld ertek, a kiilonbozd
iizcmmddokhoz tartozd vevd-savsze-
lessegek a kovetkezdk lesznek:
1. В =2 -15 +3 = 33 kHz
2. B = 2-5 + 3=73 kHz
3. В =2-2,5 +3=3 kHz
Erdekes megeinliteni, hogy ha a
modulacids indexet 0,6-re valasztjuk,
akkor a ket oldalsav aranya a hordozd-
hoz 1:4, tehat hasonld lesz egy 100%-
ban kimodulalt AM-jelhez. Figye-
lembe veve, hogy az FM-addk modula-
lasahoz alig kell teljesitmeny, ezen-
kiviil az ilyen keskenysavii adast AM-
detektorral is lehet (kisebb hatasfok-
kal) venni, ez magyariizza a keskeny-
savii FM-iizemmdd regi kozkedveltse-
get.
FM-jel cloallitasa
Frekvencia-modulaciot legegysze-
rubben az oszcillator-fokozatban vald-
11.23. abra. Fdzismoduldlt adas spek-
truma a frekvenciatartomanyban egyet-
len modulalofrekvencidval. Aza dbran
keskenysavii, kisfdzisloketiijel, ab abran
nagy fazisloketu jel Idthatd. A c dbran
m = 3 loket Idthatd
sithatunk meg (direkt FM). 11.24
dbran elektroncsoves megoldas lathatd.
A modulalast egy elcktroncsd vegzi
(reaktanciacsd), melynek anddja az
oszeillator rezgdkorehez csatlakozik.
Hangfrekvenciat adva a cso racsara,
annak anddjan a modulalo frekvencia-
nak megfelelden valtozd reaktancia
(kapacitas) jelentkezik, mely elhauya-
11.24. dbra. Frekvencia-moduldcid eloallitdsa reaktancla-
csdvel. A hangfrekvencia utemdben valtozd kapacitas, mely a
moduldtorcsd anddjan jelentkezik, az oszeillator frekvencia-
jat periodikusan megvdltoztatva dllitja eld a frekvencia-
modulaciot
11.2а. dbra. Frekvencia-moduldcid elddllitdsa kapacitas-
didddval. A dioda eldfeszitdset valtoztatjuk a hangfrekven-
ciaval es igy allitjuk eld a frekvencia-moduldcidt a rajzon
lathatd tranzisztoros clapp-oszcilldtomdl
248
11.26. dbra. A kapacitasdioda linearis
szakasza. A nyugalmi elofeszitest a line-
aris szakasz kozepere kell beddlitani
golva az oszeillator frekvenciajat,
azt frekveneiaban modulalja.
A reaktanciacso alt al kepviselt ka-
paeitas:
C’=S-C-R
ahol (J a csd anddja es racsa kozti ka-
pacitiis (C5), R a csd racskori ellenallasa
es S a meredeksege.
Tehat a kapaeitasvaltozas a mere-
dekseg fiiggvenye, ezt pedig a modula-
ld fesziiltseggel valtoztatjuk. A mere-
dckseg-valtozassal egyiitt a csd belso
vezetese is valtozik, mely az oszeillator
rezgdkoret terheli, valtozd terhelessel.
A valtozd tcrheles jarulekos AM-et
eredmcnycz.
A nemkivanatos amplitiidd-modu-
lacidt a kovetkezo fokozatokban va-
gdssal tavolithatjuk el. Nagy belsd-
ellenallasu modulatorcso alkalmazasa
csokkenti az AM veszelyet.
A 11.25. abran diodas FM-modulii-
tort lathatunk. Diddakcnt BA 102 ka-
pacitasdiddat hasznalhatunk. A didda
2 — 3 V zero elofesziiltseget кар, ezzel
alapkapacitasat allitjuk be. A modu-
lald hangfrekvencia hatasara a didda
kapacitasa valtozik, ez hat az oszcilla-
tor frekvenciajara es az eredmeny
11.27. dbra. Edzismodulator. A EE'l'
tranzisztor vegzi a fazistoldst a hang-
frekvencia utemeben. Az Ft fojtoteker-
csek 2,5 mH-s osztott tipusdak
frekveneia-modulacid lesz. A modula-
cio akkor lesz kis torzitasu, ha a didda
munkapontja a 11.26. abra szerinti
didda-frekvcnciagorbe egyenes szaka-
szanak kozepcre esik. A maximalis
kivezerelhetoseget az egyenes szakasz
hossza szabja meg.
A frekvencialdket nagysagat a rez-
gdkor osszes, sztatikus kapacitasa es a
varaktor kapacitasvaltozasanak ara-
nya szabja ineg. Nagyobb loket ilgy
erheto el, hogy csdkfcentjiik a rezgd-
kor nyugalmi kapacitasat.
Az oszeillator utan alkalmazott
sokszorozo fokozat noveli a loketet.
Annyiszor lesz nagyobb a kimend lo-
ket, ahanyszor nagyobb frekvenciara
sokszoroztuk a rezgeseket.
Pelda: 2,5kHz loketu NBFM jelet alli-
tunk eld 28MHz-re.
Az oszeillator 7 MHz-en rezeg. A kivant
sokszorozas:
n =28/7 =4
11.28. dbra. Hangfrekveneias kompresszor es limildlo dranikbr. Az elso ket tridda
nagy szintre erositi a niikrofon jelet, majd ezt ket elofeszitett dioda vagja. A felhartno-
nikusokat CLC taggal szurjuk, majd ismet erosltunk
Az oszeillatorban alkalmazandd loket:
zlf= 2,5/4 =0,625 kHz =625 Hz
Tehat ilyen frekvencia-elterest kell a
modulatorral biztositani. Belathatd a
tapfesziiltseg gondos sziirdsdnek es az
arnyekolasnak a fontossaga.
Frekveneia-modulacid helyett fdzis-
modulaciot is hasznalhatunk. Fazis-
ban nem az oszcillatort, hanem valame-
lyik kozbensd erdsitd zarokoret szok-
tuk modulalni a 11.27. abran lathatd
egyik megoldas szerint. A rezgdkor a
hangfrekvencia iitemeben elhangold-
dik ds ez eredmenyezi a fazismodnla-
eidt.
Fontos a rezgdkor terhelt jdsiigi te-
nyezoje (Qt). Amennyiben ez nagy, kis
modulald jellel is nagy faziselterest
hozhatunk letre, de a nenilinearis
fiizismenet miatt nagy torzikisok ke-
letkeznek. A terhelt jdsagi tenyezdt
15 — 20 ertekfire Iccsokkentve elfogad-
hatd a torzitas es ugyanakkor elegendd
nagy fazisloketet tudunk biztositani.
Mivel a fazismodulacidnal nem az
oszcillatort niodulaljuk, az lehet kris-
talyvezerelt, tehat stabilabb addt tu-
dunk kesziteni.
A fazismodiilacidval egyidoben a
rezgokor elhangolasa kovetkezteben
aniplitudd-modulaeid is keletkezik. A
nem kivanatos jarulek-modnlaciot
rendszerint tobbszorozo fokozatokkal
kiegeszitett vagd aramkordkkel sziln-
tetik meg. A nagyobb fazisloketek biz-
tositasara nagyobb tobbszordzdst kell
alkahnazni.
A hangfrekveneias jel amplitiidojat
lehetdleg allando szinten kell tartani,
ezt a feladatot latja el a 11.28. dbra
szerinti komprimald es vagd aramkor.
Miikodesenek lenyege, hogy a hang-
frekvenciat nagy erdsites utan vagd
aranikorre vezetjiik, mely nem engedi
emelkedni az amplituddt egy bizonyos
szint foie. Mivel a vagiis kovetkezte-
ben sok felhannonikiis keletkezik,
mely torzitassal jar, a kimeneten 3 kHz
hatarfrekveneiajii alulatereszto szfird
gondoskodik a torzitasi termekek ki-
szureserdl. A nagy erdsites kovetkezte-
ben mar gyenge hangoknal is maxirna-
lis hangfrekveneias amplitdddl bizto-
sit a kapcsolas. A 11.20. abran felveze-
tos valtozatok lathatok. A 11.30. abran
direkt FM-ado tombvazlatat liithat-
juk, a 11.31. dbra pedig fazismodulalt
(indirekt) FM—I’M add tombvazlatat
vizsgalhatjuk. Lathato, hogy PM-add-
nal a tobbszorozd fokozatok sziima
nagyobb, a sziikseges loket biztosi-
tasara.
Hogyan tortenik az FM-a<Ias vetele?
A szokasos FM-vevo tombviizlata
lathatd a 11.32. dbrdn. Az antennarol
bejovo nagyfrekvencias jelet a szoka-
sos mddon erositjiik, majd helyi osz-
cillator segitsegevel kozepfrekvencias-
va transzponiiljuk. A kozepfrekvencias
savszurd szelesebb atviteli siivval ren-
delkezik, mint az AM-vetelndl szoka-
sos. Az elozokben volt szd a minimali-
249
11.29. dbra. Felvezetos kompresszor es limildld dramko-rbk. Az a csel integralt dratn-
korokkel erdsil, majd FET tranzisztoros vagoval limitdl ds n-taggal szwr. J b vdUo-
zat tranzisztorokkal erdsit, dioddkkal vdg es a felharmonikusokat liC-szur'rvel
csokkenti
11.30. dbra. Direkt FM-ado tombvazlala
11.31. dbra. Indirekt FM (PM) add tombvddata
san sziikseges savszelessdgrdl, melyet a
frekvencia(fiizis) loket es a legmaga-
sabb modulalo frekvencia hataroz meg.
Kozepfrekvencias erosites utan
(vagy kozben) gondoskodnak az amp-
litiidd-modulacids jellegii zavarok le-
vagasardl. Ezt a feladatot latja el a
limiter fokozat.
A 11.33. dbrdn csoves limiter lat-
hatd. A csovek mimkapontjat ugy
allitjak be, hogy minimalis legyen a
nyugalmi anddaram. A kis segddracs-
fesziiltseg hatasara a pozitiv csiicsok-
ban hamar telitdsbe viheto a cs6, igy
ezek a csiicsok vagottak lesznek. A ne-
gativ modulacios csiicsok iranyaban a
cso hamar leziir, tehat itt is viigas tor-
tenik.
A limiter fokozat utan kovetkezd
rezgdkornek fontos feladata van! A
vagas kdvetkeztdben letrejott felhar-
monikusokat, torzitasi termekeket
szuri ki a jelbdl.
A 11.34. dbrdn tranzisztorokkal fel-
epitett limiter lathato. A jo limitaid
t ulajdonsagot a kis bazisfesziiltseg
biztositja. A kollektorkorben liihatd
ellenallasok a limitalast segitik eld a
pozitiv csiicsokban (leesokkentik a
kollcktorfesziiltsdget).
A 11.35. dbrdn CA 3028 IC-vel kivi-
telezett limiter lathato. A limiter
elott a kozepfrekvencias jelet olyan
szint re kell erdsiteni, amekkora a li-
miter jo miikdddsdhez sziikseges. In-
tegral! aramkoros limiter eseten ele-
gendo 150 mV bemeno feszultseg a jd
limitalashoz.
A limiter utan kovetkezo EM-diszk-
riminator frekveneia-amplitiido karak-
terisztikaja lathato a 11.36. dbrdn. A
diszkrjininator kimeneten csak bor-
dozo eseten nines jel. A hordozdtdl
magasabb frekvenciajii jel eseten po-
zitiv, alacsonyabb frekvencia eseten
pedig kimeno fesziiltseget kapunk.
A diszkriminator egyik jelleinzoje a
frekvencia-aniplitdM meredekseg. Ezt
V/kHz ertekben adjak meg. A hordo-
zdtdl 1 kHz frekveneia-elteresnel ek-
kora fesziiltseg mdrheto a demodula-
tor kimeneten. Masik fontos jellemzd
meg a linearitas. A 11.36. abran lat-
hatd karakterisztikanak lehetdleg
hosszii egyenes szakasza legyen, mert
esak igy dcmodulalhatunk nagy loke-
tei elfogadhatdan kis torzitassal. Ha
nines egyenes szakasz, akkor erds nem-
lineiiris torzitasok keletkeznck. A 11.31
dbrdn egy frekvencia-diszkriininatort
lathatunk. Mukodese a kovetkezo:
A kozepfrekvencias transzformator
primer es szekunder fesziiltsege kozott
90“ faziseltdres van. A diddakra juto
fesziiltseg ket osszetevobdl all: az
egyik a primer fesziiltseg, mely a Ca
kapacitason at jut a szekunder tekercs
Icagaziisara (U,). A masik osszetevd a
szekunder fesziiltsdg fele (U,/2). A
diddan levd fesziiltsdg tehat:
A 11.38. dbra vektorosan mutatja a
ket fesziiltsdg oeszeget. Az a esetben
esak hordozd van jelen, ilyenkor a
diddakra azonos nagysagii fesziiltsdg
jut, a kimeneten nines fesziiltsdg. A
b cset a hordozdtdl magasabb frek-
250
zxEFoO +U-r<250V)
11.32. abra. FM-eevo tombvazlata
11.33. abra. Csoves limilalo fokozat. A kis segedrdcsfesz'M-
sig kovetkeztdben a csovek hamar telitesbe mennek
11.34. abra. Tranzisztoros limilalo erbsitb
veneian, a c eseteben a hordozdtdl ala-
csonyabb frekvencian valo ilzemet
mutat.
A linearis demodulacid feltetele, hogy
a primer es a szekunder tekercsek ko-
zott a к Qt = 2 crtek legyen betartva,
ahol к a csatolasi tdnyezo es Qt a rez-
gokorok terhelt jdsagi tdnyezdje. A
demodulator meredeksege ilyen csa-
tolas biztositasaval meg megfeleld
lesz.
Lrzekenyebbe tehetjiik a demodula-
tort, ha a szekunder fesziiltsdget no-
veljiik. Ezt iigy valdsithatjuk meg,
hogy az attetelt nagyobbra vessziik,
tehat a szekunder tekercs menetszama
nagyobb. Mivel azonban a koroket re-
zonanciara kell hangolni, a nagyobb
menetszamhoz kisebb kapacitast kell
alkalmazni, ez azonban labilissa tenne
a demodulator mukoddset. Ezert a
11.30. dbra szerinti megoldast alkal-
mazzak. A primer tekercsre szorosan
rdtekercselnek egy fele menetszamd
tekercset, errdl adjdk a jelet a szekun-
der kozepere.
A kis torzitdsu mukodes feltetele:
k-Qt = l,22
A 11.40. abran Idthatd kapcsolas
nagyon hasonld az eldzdhoz, azonban
a diddak bekotdse forditott, ezenkiviil
egy nagykapacitasd kondenzdtor (c)
is szerepel benne. A hangfrekvenciat
is mdshonnan vessziik le, mint az eld-
zdnel. A demodulator neve: aranyde-
tektor. Limitaid hatast fejt ki a C ka-
pacitas feltoltddese reven. A csatolt
korok terheletlen jdsagi tdnyezdje a
lehetd legnagyobb legyen (Qo = lOO —
160). A primer menetszama a szokun-
derenek 1,3-szerese, ennek megfelelden
az itt alkalmazott kapacitas kisebb.
Gyakorlati ertekek 10,7 MHz-en: 30
pF primer es 60 pF szekunder kapa-
citas. Az induktivitas a rezonancia-
frekvencia ismereteben kiszamithatd.
NBFM adasok vdtelehez sok eset-
ben kielegitden haszndlhatdk a meg-
levd AM-vevdk is. Az dtviteli KF-
gorbe leszdlld aganak a kozepire dllit-
juk a hordozdt (11.41. dbra), a beme-
neti frekvenciavaltozds igy amplitddd-
11.36. dbra. A frekvencia-diszkrimind-
torfrekvencia-fesziilteig karakterisztikd-
ja. Az egyenes szakasz hossza szab-
ja meg a torzitasmentes demodizldlds ha-
tarat
11135. dbra. Limiter О A 3028 integral! aramkorrel
11.37. dbra. Frekvencia-diszkrimindlor kapcsolasi rajz.
A diodakra jut6 fesziiltsdg a primer is a f& szekunder fe-
szultsigbil dllt. Az Ftfojto 2,5 mH-в osztott tipus
251
11.38. abra. A dibddkra juto Jeszi'dtsigek cektoros abrdzolasa. Elsd esetben mindkdt
dioddra azonos nagysagii f esziiltsdg jut, kimeneten nem jelentkezik feszidiseg. Ebben
az esetben csak hordozo ran. A b es c eset hordozonal nagyobb, illetve kisebb f rek-
venciaju gerjesztest mutat. A kimeneten pozitiv, illetve negativ fesziiltseg jelenik meg
valtozassA alakul, mclyet a burkol6
demodulator mar egyeniranyitani 1«$-
pes. Belathato, hogy a torzitas nagyon
fiigg a savsziird atviteli gorbejetol,
helyesebbcn a leszall6 szakasz lineari-
casiitol es a frekvencialoket nagysaga-
tdl. Nagyobb loketekhez laposabb at-
viteli gorbejii szfird felel meg, ugyan-
akkor a demodulalt fesziiltseg kiesi
lesz. Nagy oldahneredeksegfi szurfik-
kel (amilyeneket SSB-nel hasznaliink)
nem erhetiink el j6 EM-vetelt az itt
vazolt modon, inert ez csak kis loket
eseten ad torzitatlan kimeno jelet.
Elokiemeies es utocsillapitas
Erekveneia-inodulacios iizemmod-
ban (mivel a zajok a hangfrekveneias
11.39. dbra. Erckvencia-diszkrimindtor norell szekunder feszidtsiggel. A prim-
erfesziiltseget a fele menetsziimd csatolbtekercs biztositja szoros csatoldsban
!---------------------------------------------------- I
spektrum magasabb frekvencias tar-
tomanyaban nagyobbak) jobb erthe-
tfiseget biztosit hatunk a vetel helyen,
ha az addkesziilek modidatoraban elo-
kiemelest (pre-emphasis) alkalmazunk a
magasabb frekveneiakon. Legegysze-
riibb inddja ennek az, ha a hangfrek-
veneias erosito kollektorkoreben (an6d-
koreben) Lit tagot alkalmazunk inun-
kaelleniillas helyett. Altaliiban 2 kHz
fclett szoktunk kiemelni, erre a frek-
veneiara L=0,75 H, R = 10 kohm.
A vevfioidalon az elethu hangszine-
zet biztositiisiira alulateresztfi szurfit
kell alkalmazni, mely eppen forditva,
2 kHz kornveketol a magasabb frek-
veneiak fele esillapito hatnssal van
(de-emphasis). A ket aramkorre lat-
hato megoldas a 11.42. abran. A vevo-
ben a magas hangok viigasa egyrebkont
javit a jel-zaj viszonyon.
11.11. dbra. Kozep/rekrencids dtviieli
gorbe. A szelso, kbzel linearis szakasz
kbzepdre kell dllita.ni a hordozdt. A maxi-
miilis loketet az oldalnieredeksdg erosen
befolyasolja. Sagyon meredek sdvszilrd-
vel csak kis frekvencialoketek rehetok
ilyen modon
Nezziik ezutan milyen elonyokkel es
hatrany okkal rendelkezik a frekvencia
modulacio:
1. Sustorgasi zaj szeinpontjabol
— fokent a nagyliiketu FM-sokkal
jobb tulajdonsagii. A sustorgasi vi-
szony AM-hez kepest:
Гз
. If 12
fmod J
Ha Jf frekvencialoket. 75 kHz, a
maximalis modulalo frekvencia: fmOb =
= 15 kHz, akkor:
/ *5
Ez a 75-szords teljesitmeny’ 18,7 dB-t
j> lent.
2. Elokiemeles alkahnaziisaval, a
vevfiben alulatereszto szfirfit haszmil-
va tovabbi javulas az EM javara:
10 dB
3. Az adobcrendezest teljes vegfok-
teljesitmcnnyel lehet iizemeltetni, igy
a nagyobb tererobol szannaz.6 nyere-
seg: 3 dB
Az igy felsorolt jcl-zaj viszony nd-
vekirdeseket osszegezz.uk, eredtncnyiil
kb. 32. dB-le\ jobb az EM az AM-ncl
(teljesitmeny viszony).
Hiitranya, hogy szelcsebb savot fog-
lal el es a vevokesziilek bonyolultabb,
mint az AM-vevo.
11.40. dbra. Ardnydetektor kapcsolasi rajza. A nagykapa-
cilasil kondenzator fcltoltddese miatt limib'dd hatds-d is az
drmnkor
11.12. dbra. Eldkiernelds es autoszures (vugds) a jel-zaj ri-
sziony javitiisa erdekeben
252
Vivo nelkiili amplitudo-modulacio
Hidvdgi Tibor okl. vill. тёток HA 5 BB
Az 12.1 abran lathato az in — 1 1110-
duliieids indexti, tehat 100°(>-ban ki-
moduliilt nagyfrekvencias jel spektru-
ma. A hordozd amplitiiddja ketezer
akkora, mint az oldalsavoke. A telje-
sitinenynek tehat. в.fele a hordozd kisu-
giir/.tisara hasznalddik el es esak fcl-
tcljesitmeny jut a hasznos infomiiicio
kisugarzasiira. Rosszabb lesz ez az
uniny akkor, ha az ado nines teljesen
kinioduliilva.
12.1. abra. tn = I modulaeids lenyezdju
am plitudd-moduldll jel spektruma a
fn-krenciatartonuinyban, egy moduldlo
hangfrekvencia eseten
korre, a hordozd nem jelenik meg a ki-
meneten. A kiegyenlitest az 1 kohmos
potene.iorneterrel lehet beszabalyozni.
Sziikseg eseten a Сь-vel jelolt balanszi-
rozd kapacitast is lillitani kell. A 1), es
D, viilogatott, azonos karakterisztika-
jti peldanyok legyenek.
A 12.4. abran az elozfi kapcsolas
negy diddas valtozata lathato. lit is
fontos, hogy a negy dioda azonos kn-
rakterisztikaju legyen.
Modernebb valtozat a 12.H. dbran
lathatd kapacitiisdiddas modulator.
A diddak kapaeitasa a hangfrekvencia
iitemeben valtozik, kovetkezeskepp
Idtrejon a modulalt jel. A kiegyenlftest
a diddakra adott elofesziiltseggel vald-
sitjuk meg (1*,). Ha a hid egyensiilyat
felboritjuk, megjelenik a vivo. Ezt a
celt szolgalja a К kapcsolo, mely par-
htizamosan kapcsol egy ellenallast a
kiegyenlitd feHziiltsegoszto also tagja-
val. Az igy megjeleno hordozd alkalmas
lehet arra, hogy szaggatva Uiviro addst
valdsitsunk meg. A hangfrekvencia!
termeszetesen ilyenkor nem adjuk a
modulatorra.
A 12.6. abran tranzisztoros valtozai
lathatd. A ket tranzisztor omitterere
adjuk a hordozdt, azonos fazissal. A
hangfrekveneiat fazisfordild tran-
zisztoron at — elleniitemben tapliiljuk
a modulator tranzisztorok bazisaira.
A kimend kor elleniit emu — igy a hor-
dozd kiejtese megvalosul.
12.3. dbra. Kdtdiodds kiegyenlitett riro-
kiejto kapcsolas
Az abran az is lathatd, hogy a hasz-
nos informacidt tartalmazd oldalsdrok
a vivo ket oldalan helyezkednek el.
Mindkettfi azonos informacidt tartal-
maz. Ha elgondoljuk, hogy a hiranyag
it vitelehez elegendd lenne vagy az
also, vagy nfelso oldalsav, felvetodik a
kerdes, hogy miert sugarzunk ki fe-
h-slegesen • egy hordozdt, mely nem
tartalmaz informacidt es ugyanakkor
u hasznos informacidt is ketszeresen
sugiirozzuk. Ennek magyarazata az
ilyen jel egyszerfi veteleben keresendo,
mivel demodulalasra elegendo egy
dioda is, tehat a vevfikesziilek olcsdbb
lehet. Ezzel szemben nagy arat kell
fizetni kisugarzott energiaban. Mil
tehetiink a rendszer javitasa erdeke-
ben Y
Elso, legfontosabb feladat, hogy a
felesleges hordozdt ne sugiirozzuk ki.
A vivo kiejteset kieyyenlitett (balansz.-)
modaldtorban valdsitjuk meg. A kijovd
jel a 12.2. dbra szerinti kdtoldalsdvos,
elngomott vivoju (DSB/SC) = Double
Sideband Supressed Carrier) modulalt
nagyfrekvencia lesz.
Kiegyenlitett modulfitorok
A 12.3. dbran egyszerfi, ket diodaval
inegepitett kiegyenlitett modulator
lathatd. A nagyfrekvencia es a hang-
frekvencia keverese a diddak segitse-
gevel tortenik es a modulalt jel a ki-
menfi rezgdkoron jelenik meg. Mivel
a hordozd elleniitemben keriil a did-
dakra, ugyanakkor a diddakrdl par-
huzamosan megy a jel a kimend rezgd-
12.2. dbra. .4 feleslegesen nagy teljesit-
тёпу! 1дёну1б hordozd elhagyasa eseten
ket azonos informdeurt tartalmazd oldal-
savunk van: felso es also oldalsav. Az
abran a DSB (SC) jel spektruma Idthatd
12.4. dbra. N4gydiddds balansz-mvduldtor. A diddak azonos karakterisztikaju jidl-
ddnyok legyenek
A kis torzltasok erdekeben az tibra -
kon feltiintetett hordozo es hangfrek-
vencias fesziiltsegertekeket be kell
tartani.
Regebben szokas volt nagyteljesit-
тёпуй kiegyenlitett modulatorokal
hasznalni DSB-adashoz. Egy ilyen viil-
tozat lathatd a 12.7. abran. A ket
nagyfrekvencias vegerositfiesfi ollen-
iitemben kapja a ineghajtd hordozd
nagyfrekvenciat. Az anodok parhuza-
mosan esatlakoznak az antennailleszto
korre. A hangfrekveneiat a vegesovek
segedracsaira adjuk. Mivel ennel a
megoldasnal a nehez kiegyenlitesen
kivfil sok zavar is keletkezik, ma mar
nem hasznfiljiik es esak az erdekesseg
kedveert emlitjiik meg mi is.
253
12.5. tibra. Egyszeru kapacitdsdiodds modulator НА 112
parral
12.6. dbra. Tranzisztoros balansz-moduldtor
A 12.6. dbrdn tiintetjiik fel a ma
megvaldsithatd DSB-ado tiimbvazla-
tat A DSB-jelet kis teljesitmenyft ki-
egyenlitett modulatorral allitjuk eld,
majd a kello szintre erosit.ve. linearis
vcgerdsitdvel sugarozzuk ki. A koz-
benso erdsitd fokozatoknak is line-
arisaknak kell lenni.
A DSB jel vftele
lritel oldalan eldszor is gondoskodni
kell arr61, hogy az addnal kiejtett hor-
dozdt frekvencia- is fazishelyesen cld-
allitsuk a vevdkesziilekben. Ez nem a
legkonnyebb feladat es ez az egyik
oka annak, hogy az egyebkent arany-
lag egyszeriien eldallithatd DSB adasi
mod nem terjedt el. A hordozdval
egyiit t kisugarzott ketoldalsavos adas
vetelehez egy egyszerfi diddas demo-
dulator (burkold detektor) megfelel,
az elnyomott vivojii adas vetelehez
mar bonyolultabb megoldas sziikseges.
A 12.9. dbrdn lathato, hogy a vett
ket oldalsav koze, az elnyomott vivd
helyere kell egy megfelelo erfissegu
helyi vivdt adni, utana mar burkold
demodulatort hasznalhatunk.
Egyszeriibb a helyzet, ha az egyik
oldalsavot a vevoben kiejtjiik, vagy
erosen csillapitjuk. A 12.10. dbrdn az
lathatd, amikor a vevd nagy oldalme-
redeksdgu szelektald szfirdje a DSB-jel
also oldalsav jat erdsen csillapitja.
Ilyenkor beszedatvitelhez elegendo a
szokasos stabil beat-oszcillator. A vivd
kozelcbe hangolva, ha nem is esik
frekveneiaban vagy fazisban egybe az
eredeti vivovel, az ertheioseg nem csok-
ken lenyegesen, csak esetleg magasabb
vagy melyebb hangon halljuk az el-
lenallomast, mint ahogy eredetileg
modulalva van. A masik oldalsav ki-
ejtese nelkiil ez nem megy, mert a
masik oldalsavbdl is megjelenik de-
modulalt jel, mely erthetetlenne teszi
a vett informacidt.
12.7. dbra. Balansz-moduldtor a vig-
fokban. A teljesitminyerosito csovek ki-
egyenlitesit a katodban levo 20 ohmos
valtoztathatd ellenalldsokkal lehet meg-
valositani. DSV uzemmddra haszndltdk
rigebben, kit 6L6 csdvel, ma nem hasz-
ndlatos a nagy zavarsugdrzas miatt
12.8. dbra. DSB-ado tombvazlata
Az SSB/SC jel cldallitasa
Nos, a DSB vetelnek ez a leegysze-
riisitett valtozata vezet el benniinket
az egyoldalsavos, elnyomott vivoju
(SSB/SC: Single Sideband Supressed
Carrier) modulacidhoz, illetve adds-
mddhoz.
A vivd kiejteset a DSB-ncl targyalt
mddon megvaldsitjuk. Ezutan a ket-
oldalsavos, elnyomott vivojii jelet iigy
vezetjiik At egy nagy oldalmeredek-
segii, keskenysavu sziirdn, hogy az
egyik oldalsav kiessen, illetve er6s
csillapitast szenvedjen. Az igy kapott
jel mar SSB-jel, tehat csak az egyik
oldalsavot tartalmazza.
Annak megfelelden, hogy a szurd a
DSB/SC jelnek az alsd-vagy felsd ol-
dalsiivjat engedi tovabb, beszeliink
alsd- vagy felsdoldalsavos SSB jelrdl.
A 12.11. dbrdn tiintettiik fel egy
ilyen, szurbs modszerrel iizemeld SSB
add tombvazlatat.
Sziirdkent hasznalhatd:
L — C szuro, kristalysziird,
mechanikus sziird
Induktivitasokbdl es kapacitasok-
bdl osszeallitot-t L — C sziirdk csak ala-
254
akkor az oldalmeredekseg is megfelel6
a ket oldalsav szetvalasztasara. Ama-
t5r forgalomban 2,1 —3,2 kHz sav-
szelessegu sziirfik mar inegfelelnek.
Az oldalmeredeksegnek olyan nagy -
nak kell lenni, hogy a hordoz6 hclyc-
t61 200 Hz-cel feljebb es lejjebb az
ainplituddban legaliibb 20 — 20 dB val-
tozas legyen! (Jsak Igy' tudjuk a nem
kivant oldalsav elnyomasat 40 — 50
dB erteken tar tan i.
A 12.14. abran lathatd egy 9 MHz-es
sziir6vel kesziilt ado tombvazlata.
Alacsonyabb frekvenciakon (100 —
500 kHz) kivalo szfir6ket keszitenck
fem-rezomitorok segitsegevel. Kzekot
a merhanikue szilrUket j6 eredmennyel
haszmilhatjak fel az amatdrok is, de
ezeknek is hiitranyuk, hogy az aratty-
lag alacsony frekvencia miatt a maga-
sabb frekvenciakhoz csak tobbszori
keveressel juthatunk el.
12.'J. dbra. DS И retelnel potolni kJI n
kit oldalsav kbziil hidntfzo viviit frek
vertcia- ёк mnplMdo helyesen. Kzutan
burknlo detektorral demoduldlhato a jel
eeonyabb frekvenciakon (20 — 100 kHz)
adnak kielegito eredmenyt. Keuyel-
metlen veliik banni, mert a magasabb
frekvenciakra csak tobbszoros keve-
ressel' lehet eljutni a tiikorfrekvencias
•zavarok miatt. Ugyanakkor nem eleg
stabilak, ho as mechanikus behatasok
kovetkezteben konnyen elhangolod-
nak.
A 12.12. librdn 50 kHz-es L—(' szii-
r6vel iizemelo 3,5 MHz-es a<16 tomb-
vazlata lathato. Elobb 450 kHz-re
transzponaljuk az SSB-jelet, majd egy
t'tjabb oszcillatorral 3,5 MHz-re kever-
jiik. Kever6 oszcillatorkent rendsze-
rint kristaly rezgeskelt5ket haszna-
lunk, hogy a frekvenciastabilitas meg-
feleld maradjon
Magasabb frekvencian nem lehet
L —C elemekkel nagy oldalmeredek-
eegfi szfirSt kesziteni. A nagy oldahne-
redekseg pedig kivanatos, mivel a
BSB-jel alaesonyfrekvencias modula-
ci6t tartalmazo ket oldalsavjat csak
ilyen sziir6 segitsegevel tudjuk hata-
eosan elvAlasztani, tehat a nem kivant
oldalsdvot esillapitani.
A kvarckristalynak az a tulajdon-
saga, hogy rezonancia-frekveneian
igen nagy a j6sagi tenyezoje (Q =5000
— 20 000). tehat ilyen rezgdelemekkel
nagy oldalmeredekseget lehet elerni.
Mivel azonban a nagy j6sagi tenyezo-
jii rezonatorok atereszto savja kes-
keny, igy az egyetlen kristalyt tartal-
tnaz6 szi'irfi savszelessege is kiesi lesz.
Kiilonleges kapcsolasban, tobb, egy-
mast61 frekveneiaban eltero kvan-ot
alkalmazva elerhetjiik, hogy az »it-
ereszto sav is deg szeles lesz, ugyan-
12.10. libra. Xem ulyun кёпцем a ririi
frckreiiridja, ha a kiizUpfrekveiiridii
sdrsziirii reeen az ei/i/ik oldalxar ero-
xen cxiikkrtitre ran
A I
Linearis Linearis
12.11. abra. S iirii tipuxii SSB-aihi tihnbrazlala
12.12. libra. 1Х^-яг.йг6к add tondivazlata kelszeren кпгегёяяе!. Az oldalniir-riilhint az
alxd ex felxii kevenx raltoZblldndnil oldhatjuk nirr/
12.13. dbra. AlarKoitjifrekvenciiin kristiil>/.xziiro
A 12.13 libriin beinututunk egy 450
kHz.-es, 4 kristalyos szfirot. Az X2 es
X, kristalyok l,S kllz-cel magasabb
frekvenciara kesziiltek. mint a tniisik
ketto. A transzforinatorok kozdnse-
ges, radidkesziilekekben hasznalatos
kdzcpf rek vene ills sa vszfi го к.
Kristalysziirdk kesziilnek magasabb
frekvenciara is, igy igen kedveltek a 9
MHz-es sziirok. Ilyet alkalmazva egyet
len keverd frekvencia val a 3,5 es a
14 MHz-es aniator frekvencinkat elo
tudjuk allitani.
1
Fazisellttles SSB-gfiieratorok
Az egyik oldalsav ot neincsak sztiro
segitsegevcl tudjuk eltiivolitani, Im
nem fiiziate' kvwd is.
Az elemi hullaintanbol isrneret.es.
hogy ket azonos amplittidojii es frek-
vcneiajii, de egymashoz kepest ISO
fazisdiffcii'neiaval rendelkezo rezge-
sek eifyiniis! kinltjdk. tehat az eredo
amplitiido zi'-rus lesz
Ha a nem kivant oldalsavot el
akarjuk ny'omni, akkor az ismertetett
255
Vegfok
nidnlcHWok
ib
12.14. <ibra. 9 MHz-es kristalyszuros SSB-ado tbmbvdzlata
12.16. abra. Az egyik oldalsavkialakuld-
sa a fazistolas SSB-generatorban
elv alapjan el6 kell allitani a nem ki-
vant oldalsav frekvenciasavjanak meg-
felelo es azonos amplitiiddjii, de 180
fazistolassal rendelkezo oldalsavot,
ezt a'z eredetivel osszekeverve SSB-
jelet kapunk. Az egyik oldalsav le-
gyengiil, vagy teljesen kioltddik.
A rendszer tdmbvazlata a 12.15.
abran lathatd. A hangfrekvencias
erdsito kimeneten hangfrekvencias fa-
zistoldt alkalmazunk, mely az egesz
hangfrekvencias spektrumot 90°-kal
eltolja. Az eredeti hangfrekvencias
spektnun es a fazisban eltolt modulalo
frekvencia kiilon kiegyenlitett modu-
latorra jut. A modulatorok nagyfrek-
vencias hordozdi is 90° fazistolassal
rendelkeznek egymashoz kepest. Az
egyik modulator tehat a hangfrekven-
cias ds a nagyfrekvencias jelet is fazis-
tolassal kapja. Az eredmeny a 12.16.
dbra szerint az egyik oldalsav lecsok-
kenese lesz. Mivel a ket modulator ki-
menete ossze van kotve, az egyik ol-
dalsav kioltddik , a masik pedig felero-
sodik.
Az egyik oldalsavrdl a masikra vald
atterest tigy valdsithatjuk meg leg-
konnyebben. ha a nagyfrekvencias fa-
zistolas iranyat megvaltoztatjuk
( +90° helyett — 90°-ot alkalmazunk).
Az. oldalsavok fazisat a modulald jel
es a hordozo fazisszogenek iisszege,
illetve kiilonbsdge (alsd oldalsav) hata-
roz.za meg.
12.15. dbra. 1'tizistolos BBB-ado tvmhrd-.lata
Legyen a hangfrekvencia fazisszoge
+ 90°, a nagyfrekvencias hordozde is
+ 90°, ekkor a ket oldalsav fazisa:
tpfei„S = ( + 90) + ( + 90) = +180°
ftw = (+90) —(+90) =0°
Ha tehat ezt a jelet osszegezziik egy
olyan jellel, melynek a felsd es az also
oldalsavjanak fazisszoge 0°, akkor
— azonos amplitiiddkat feltetelezve —
a felso oldalsav kioltddik, tehat alsd
oldalsavos jeliink lesz.
Forditsuk meg az eldzd kifejezesek-
be masodik helyre helyettesltett nagy-
frekvencias vivd fazisat — 90°-ra,
ebben az esetben:
V’reise = ( + 90) + ( — 90) =0°
Paiso = (+ 90) - ( -90) = +180°
Belathatd, hogy ebben az esetben
felsd oldalsdvd jelet kapunk.
Egyszertibb az oldalsdv-valtas, ha a
hangfrekvencias fazistolast valtogat-
juk, hoi az egyik, hoi a masik modula-
torra adva a fazisban eltolt hangfrek-
vencias spektrumot.
Nezziik meg azt az esetet, amikor az
egyik modulator fazisban nem eltolt
nagyfrekvenciat, hangfrek venciaban
90 '-kal eltolt fazisii jelet, a masik mo-
dulator pedig fazisban eltolt nagyfrek-
venciat es eltolas nelkiili hangfrek-
vencia t кар:
1.
<p alsd = (0) -(+90) = -90°
<p felsd = (0) + ( + 90) = + 90°
2.
<p alsd =( + 90) -(0) = +90°
q> felsd =(+90) + (0) = +90°
A felsd es az alsd oldalsdvok osszeg-
zdsekor az alsd oldalsavok egymashoz
kepest 180°-ra vannak, tehat kioltjak
egymast, a felsd oldalsavok pedig
azonos fdzisban jelentkeznek.
A nagyfrekvencias jel 90°-os fazis-
tolasat egyszerfien megoldhatjuk. Is-
meretes az, hogy egymassal csatolas-
ban levd rezgdkorok (sdvszfird, transz-
formator) primer ds szekunder feSzillt-
sege kozt rezonanciara hangolt dlla-
potban 90° faziselteres van. Meg egy-
szerubb a megoldas RLC tagokkal,
felismerve azt a teny t, hogy a mfikodds
szempontjabdl az a Idnyeges. hogy a
12.17. dbra. Hazistolo megoldasok
256
12.18. dbra. HangfreJcvenrvis fazistolo
300 - 3000 Hz-re
ket modulatorba bevezetett jel fazisa
kozt egymashoz viszonyitva legyen
meg a 90° fazistolas. A 12.17. abra
szerint egyszerfi R — C — L tagokkal
— 45° es +45° fcizistolast valositha-
tunk ineg. A ket jel fiizisban egymas-
hoz kepest igy is 90°-ra lesz.
Az L es C elemek merctezesenel azt
kell figyelembe venni, hogy adott
frekvencian az induktivitas es a kapa-
citas akkora latszolagos ellenallast
kepviseljen, mint az ohmos tag:
1
R =-----=o>L
roC
ahol R a fazistolo ohmos tagja (ohm),
co-6,28-fv)ve (Hz), C a kapacitas (F)
es L az induktivitas (H).
Nehezseget okoz a hangfrekvencia
fazistolasa, mivel itt nem egyetlen
diszkret. frekvcnciat, hanem egy egesz
spektrumot, f rekvenciasavot kell fa-
zisban tolni. Ha gondoskodunk arrol,
hogy esak a 300 — 3000 Hz frekvenciak
keriiljenek a fazistolora, akkor a 12.18.
dbra szerinti megoldas — mely szinten
-*-45° es —45 fazistolasokat ad —
kielegito eredmcnnyel hasznalhato.
A 12.10. dbran egy ilyen elven felcpi-
tett SSB-generator rajza lathato. A 9
MHz-en rez.gfi kristalyoszcillator jele
+ 45° nagyfrekvencias fazistolon ke-
resztiil jut a V3 es V3 pentodakra, me-
lyek kiegyenlitett balansz-modulator-
kent uzemelnek. A kiegyenlitest a V4
vegzi, mely clienteles fazisu jelet ad a
kozos anodpontra. A kiegyenlitest a
cso segedracsfesziiltseget szabiilyozo
potenciometerrel lehet beallitani. A
balansz-modulatorkcnt iizeinelo cso-
vek segedraesban kapjak (elleniitem-
ben) a fazisban toll hangfrekveneiat.
A fazisforditiist Vs, fazisonkent az ero-
sitest V, es V7 vegzi. A hangfrekven-
cias fazistolo az erositok racskoreben
talalhatok. Az egyik К — C kombinacio
+ 45°. a masik pedig —45° ftizistolast
biztosit 300 — 3000 Hz kozott. A fazis-
forditora juto hangfrekveneiat ilyen
ertelemben kell sziirni. A fazistoloban
alkalmazott eleinek inegengedetr leg-
nagyobb szonisa 1%. Az oldalsav-
viiltast a K, kapcsolo segitsegevel va-
lositjuk meg, megescrclve a csovek
segedriicsaihoz meno hangfrekvencias
vezetekeket. A berendezes kiegyenli-
tesehez hozza tartozik, hogy a hang-
frekvencias jelet is azonosra kell lilli-
tan a V, es V, katodjaban levo poten-
ciometerrel.
Az anddkorbe 9 MHz-re lehangolt
ziirokort tehetiink. Az iizemi frekven-
ciat keveressel allitjuk el6. Egy 5 — 5,5
MHz-es VFO-t haszniilva kever5kent,
a 3,5 es 14 MHz-es amatorsavot allit-
hatjuk elo egyetlen kevero oszcilla-
torral. (9 —5,5 = 3,5 es 9+5 = 14).
Nyomatekosan fel szeretnem hivni a
figyelmet arra, hogy modtilalt jelet,
igy az SSB jelet is tilos tobbszorozni!
A 12.20. abran 3,5 MHz vivofekven-
ciajii, 300 — 3000 Hz frekvenciaterje-
delmi'i oldalsiivval rendelkezo SSB-
jel lathato. A jobb oldali abra a 21
MHz-es spektrumot mutatja, rnelyet
hatszorozassal allitottunk elo az elozo-
bol. Lathato, hogy a legalacsonyabb
frekvencia 1800 Hz tavolsagra van a
hordozotol, a legmagasabb modulalo
frekvencia pedig 18 000 Hz-re( I) Az
oldalsav tehat a sokszorozasnak meg-
feleloen kiszelesedett, a modulacid jcl-
lege teljesen megvaltozott — mas
frekvenciak szerepelnek az oldalsav-
12.19. dbra. Fazistedos SSF-generator 9 MHz-re. L, 9 MHz kozeleben ran rezoiian-
cidn az 50 pF kapacitassal. \ 4 menet az L^-re tekercselre a huzal miiulket te-
keresre 0,2 CuZS lehet. L3=23 pH (0,2 CuZS huzal) С4:0,5 CuZ huzalbol 4 pH.
A Ka kapcsoloral hordozd adhato, esetleg tavird adasra haszndlhatd
ban, mint az eredeti — tehat ez a
megoldas haszniilhatatlan.
Mi tortenik kcvcreskor?
A keveres nem valtoztatja meg az
oldalsav-spektrum eredeti allapotat,
esak azt mas frekvenciara tolja At. Itt
is tortenik azonban valami, amit nem
szabad figyelmen kiviil hagyni. Az
oldalsav a keverestol fiiggoen megfor-
dulhat, tehat az eredeti als6 oldalsavb61
fels6 lehet, vagy forditva.
Nezziink erre egy peldat. SSB-gene-
ratorunk 9 MHz hordozo helyzettel ad
kifelso oldalsavii jelet. Ha az oldalsav-
hataroknak megfelelo ket hangfrek-
venciaval, tehat 300 Hz-cel es 3000
Hz-eel modulaljuk a berendezest,
akkor a kimenfi nagyfrekvencia:
9000,3+ 0003 kHz
Ha ehhez a jelhez hozzaadunk, vagy
beldle levonunk mas frekvenciat, az
oldalsav marad felso, tehat az eredeti:
5000 + (9000,3 + 9003) = 14 000,3 +
14 003 (9000,3 + 9003) - 5000 =
= 4000,3 + 4003
157
Mindket esetben a hordozok felett
helyezkedik el az oldalsav, tehat nem
fordnit meg.
Mas a helyzet azonban akkor, ha az
«SSB jelet vonjuk ki valamelyik mas
frekveneiabdl es igy jutunk az iij
frekvenciajii jelhez.
Igy az elozo peldanal maradva, 9
MHz-es SSB-jeliinkbol tigy akarunk 7
MHz-et csinalni, hogy azt 16 MHz-es
kristiilvoszeillator jelevel keverjiik
(16 — 9 = 7):
16000 — (9000,3-? 9003) =6999,7-? 6997
Lathato, hogy az oldalsav megfor-
dult, a hordozo alatt helyezkedik el
frekveneiaban. A kevereseknel mindig
figyelembe kell venni ezt a jelenseget 1
Az amatorsavokban szokasos oldal-
savok a kovetkezok:
80 m: also
40 m: also
20 in: felso
1,5 m: felso
10 in: felso
Oldalsav-valtast a kovetkezo miidon
lehet megvaldsitani:
12.21. dbra. Oldalsar-rdltas kristdlijokkal. A frekri-niia-eltoldddst didda» ka)>csolo
xegitsegerel az o-szeilldtorra kapesolt kafxieitdxsal cgyeiilitjiik ki
a) Ha szuro-tipusii SSB-generiito-
rnnk van, a hordozd helyet a szfird
kisebb, vagy nagyobb frekvencias
leszalld oldalara helyezziik. A szokasos
helye a hordozdnak: a —20 dB-es
pontja a szurd oldalanak. Ez annyit
jelent, hogy az ide helyzett vivd (ha
van) tizedreszere csokken fesziiltsdgben
ahhoz kepest, mintha a sztiro ateresztd
tartornanyaban lenne.
b) Fazis-tipusii SSB-generator ese-
ten az eldzokben leirtak szerint a
hangfrekvencias fazistolas betaplala-
saval forditjuk meg az oldalsavot.
c) Uj frekvencia kikeveresekor is
megfordulhat az oldalsav!
A tervezeskor ezt is figyelembe lehet
es kell venni.
Figyelemremeltd az is, hogy sok
szurd atviteli gorbeje a le- es felszalld
agon nem szimmetrikus. Tehat eldfor-
dulhat, hogy oldalsavvaltas eseten
— aniennyiben azt a szurdvel vakisit -
juk meg — mas lesz az egyik oldalon a
nem kivant oldalsav-elnyomas, mint
a masikon. Kiilondsen vonatkozik ez a
mechanikus sziirdkre, melyeket kiilon
jelolessel is liitnak el, hogy melyik
oldalsav kiemelesere vald. Peldiiul a
Gamma gyartmanyii 450 — A — 32
tipus az also oldalsavra, a 450 — F — 32
jelzesii pedig a felso oldalsavra alkal-
mas 450 kHz-es sziirot jelent. Mecha-
nikus szurdvel kivitelezett SSB-genera-
toroknal altalaban nem szokiis egy
sziirdt hasznalni ket kristallyal, ha-
nem vagy csak egy sziirot hasznalnak a
hozzavalo kristallyal es a keveressel
valtoztatjak az oldalsavot, vagy pedig
kdt sziirot hasznalnak az als6 es a felsd
oldalsav kisziiresere. Ez utobbi meg-
lehctdsen draga megoldas amator
gyakorlatban.
Amennyiben egy kristalysziirdt
hasznalunk es a ket oldalsavot ket
kristaly segitsegevel allitjuk eld, az
oldalsawa altasnal a vivo frekveneiaja
a ket kristaly frekvenciakiilonbsegevel
inegvaltozik, tehat nem ugyanazon a
frekvencian jelentkezik. Ez zavard
1100
Г
9MHz SSB
VFO
to
12.22. dbra. Egyszeresen balanszirozott
kevero kettos trioda vol
lehet, ezert a 12.21. dbrdn lathatd meg-
oldassal a VFO frekvenciajat par kHz-
cel mddositani szoktak az oldalsavnak
megfelclden. A kapcsold didda egy kis
pdt-kapacitast kapcsol az oszcillator
rezgdkorere, ezzel annak frekvenciajat
a kapacitas nagysagiitdl fiiggden ki-
sebb ertekre allitja be. A kikevert
iizemi frekvencia ennek megfelelden
mindket iizemmodban azonos lesz.
SSB keverdk
Az SSB-generatoretol elterd iizemi
frekveneiara — mint ahogy az elozok-
ben mar kifejtettiik — keverdssel ju-
tunk el.
Mivel kevereskor a nem kiviinatos
zavarfrekvenciak sokasaga keletkez-
het, legtobbszor kiegyenlitett keverd-
ket hasznalnak. Lehet egyszeresen es
ketszeresen kiegyenlitett tipus. A
12.22. abran egyszer kiegyenlitett
csoves keverot lathatunk kettos trid-
daval.
Az anodkor elleniitemu kikepzesii
es az iij frekveneiara lehangolt rezgo-
kort, vagy siivsziirdt tartalmaz. A rii-
esok elleniitemben kapjtik a 9 MHz-es
SSB-jelet, ugyanakkor a keverd osz-
cillator jele azonos fazisban erkezik a
ket esd racsiira. Az anddkorok ellcn-
iiteinu kikepzese azt eredmenyezi,
hogy a helyi oszcillator jele az anod-
korben kioltddik. A kioltiist (kiegyen-
litest) a katodkorbeh lathatd jioten-
ciometerrel tudjuk beiillitani. A keve-
rendo SSB-jelre ndzve nuir nem ki-
egyenlitett a k,ever<">nk. Eppen ezert,
ha az iij frekvencia eleg tiivol van az
eredeti SSB-frekvcnciatdl, az ilyen
tipusii keverd is jd eredmennyel hasz-
niilhatd. Mivel rendszerint a helyi osz-
cillator amplitiiddja szokott nagyobb
lenni. a kicgyenlitcst ezen a frekvenci-
an valositjuk ineg.
258
12.23. dbra. Egyszeresen kiegyenlitett kevero FET-ekkel (a) is kitszeresen kiegyenlitett kevero IC-vel (b)
A 12.23a abra tranzisztoros valto-
zatot mutat FET-ekkel. Mukodese
hasonlo az elozokben ismertetett cso-
ves megoldasiival.
A ketszeresen kiegyenlitett keverdk-
nel a kimeneten mindket frekvencia ki
van oltva, tehat a legjobb ininosegi'i
iizemet biztosit. A 12.23b abran lathato
megoldas integral! aramkoros dioda-
negyessel uzemel, de viilogatott dio-
dakkal is jol mi'ikodik. A T, es T2 toro-
id-transzformiitorok biztositjak a ket
beadott jel kioltasat a kimeneten.
Ezek a szelessavii transzformatorok N
20 vasanyagbol kesziilt toroid vasra
keszulnek (atmerd: 12 mm), 0,35
mm-es CuZ huzalbol, „trifilarisan”
tekercselve. Az abran a tekercsek kezdo
vege ponttal lett jelolve, igy a helyes
osszekotes konnyen megvaldsithatd.
Ezzel a keverovel 40 — 50 <1B elnyomas
valosithatd meg. A keveresi veszteseg
az alkalmazott diodaktol is fiigg.
(6 — 10 <1B). Ha 12 menettel keszitjiik
12.24. dbra. A-osztalyii erosito munka-
ponlja is kivezirlise
a transzformatorokat, akkor kb. 500
kHz-tol 40 MHz-ig jdl mi'ikodik a ke-
veronk.
Az SSB-jelek eri'isitese
Az SSB jelet altaliiban kis szinten
szokas eloallitani, a keveroknel is kis
szintekkel dolgozunk a nem kivanatos
torzitasok elkeriilesere. A jel kis vagy
kozepes szintii erositesere A-osztiilyii
erositoket szoktunk alkali nazni. Az
ilyen erosit.dk hatasfoka ugyan kiesi,
de 1 inearisan erositenek, kis torzitassal.
A 12.24. dbrdn esoves erosito foko-
zat karakterisztikaja lathatd. A ve-
zerlo jel ampliti'iddja csak akkora
legyen, hogy а csd dinamikus riicsfe-
sziiltseg-anddaram karakterisztikiijii-
nak linearis reszen viindoroljon a
munkapont. Az anodkori rezgokor
terhelo ellenallasa csak akkora legyen,
hogy a kovetJkczd fokozat terhelese
ne viiltoztassa meg lenyegesen a rez-
gokor fazisviszonyait. Errol a kesdbbi-
ekben reszletesebben lesz szd.
Linearis vegerdsitd fokozatok
Az eldzdekben liittuk, hogy kis jelu
erdsites eseten keves torzitas keletke-
zik. A vegerosito fokozatban azonban
nagy szinten tortenik az erfisiti's. A
torzitas csokkentesere kiilonleges meg-
oldasokat, kapcsoliisokat alkalmaz-
nak.
Vizsgaljuk meg a vegerdsito fokoza-
tot ebbol a szempontbdl.
Mit ertiink linearis erosites alatt?
A vegfokozat egy olyan negypdlus-
kent kezelendo, melynek bemenetere
az erositendo jelet adjuk es a kimeneti
kapcsokon megjelenik a felerositett
jel. Lineiirisan erosit az a fokozat,
amelynek kimeneten a vezerlo jellel
alak- es fiizishd jel jelenik meg.
Egyetlen bemeno jel esetere peldiit
lathatunk a 12.25. dbrdn. Av. elsd eset-
ben (a) a kimeneten is egyetlen frek-
vencia jelenik meg, (torzitasmentes
eset), ugyanakkor a b esetben a kime-
neten sok felharmonikus is jelen van
az eredeti, erositendo frekvencia mel-
lett. Ezek ampliti'iddja kisebb ugyan,
mint az alapfrekvenciiis komponense
(f0), de igy is zavart okoznak.
A torzitas fajtai
Erositoknel ketfele torzitassal kell
szamolnunk:
1. Amplitiiddtorzit.is
2. Fiizistorzitas
A 12.25 abran ismertett torzitas,
mely egyjelii vezerles eseten is fenn-
allhat, J elharmonikus torzitiisnak ne-
vezziik. Jellemzoje, hogy az alapfrek-
vencia tobbszoriisei, annak felharmo-
nikusai jelennek meg az erosito kime-
neten, mint zavard produktumok.
Romlik a helyzet akkor, ha egyszer-
re tobb frekvencia keriil az erdsitd be-
menetere. Tegyiik fel, hogy kit, egy-
12.25. dbra. Felharmunikus torzitas
egyetlen modulalo jelnil
259
12.26. tibra. Kis torzitdsil munkapont
helye a cso Ja — Us karakterisztikajan
mashoz kdzeli frekvenciat erositi'ink.
Ebben az esetben az erosito elem tor-
zito hatasa miatt a kimeneten a ket
frekvencia kombinacioi is megjelen-
nek: n-^ + m-f, ahol n es m termesze-
tes egesz szamokat jelentenek, az f,
es f, pedig a ket erdsitendo frekvenciat.
Ezt a torzitast intermodulacibs jelle-
giinek nevezziik.
A torzito hatiis a kovetkez6kt61
fugg:
— az adott erositoelem tulajdon-
sagatol, aimak karakterisztik>ijat61,
— a nyugalmi munkapont helyctdl,
— a kiverzerles nagysagatol,
— a kimeno rezgokor terhelesi vi-
szonyaitdl,
— az anodkori (segedraeskori) fe-
sziiltscgviszonyoktol.
A 12.26. libnit nezve, mely egy
elektroucso vezerloraesfesziiltseg-
anodararn karakterisztikajat abrazol-
ja, az optimalis munkapont linerais
erositoknel az also, gorbult szakasz
kozepcn van. Ezt az abran ,,M”-inel
jeloltiik. A karakterisztika emelkedo
reszen talalunk egy aranylag egyenes
szakaszt, majd ismet gorbiilni kezd.
Addig, amig a munkapont a raesot
vezerlo nagyfrekvencia fiiggvenyeben
az egyenes szakaszon mozog, nines
torzitas. A nyugalmi munkapontot a
„2” fele tolva erosen megnovekszik a
torzitas. Ez ertheto, mert nagjobb
gorbiilt szakasz keriil a kiverzesles te-
riiletebe. Csokken a torzitas, ha а
munkapontot az ,,1” fele toljuk.
12.27. abra. A torzitast es a teljesitmdnyt
befolyiisold tenyezok
Ugyanekkor azonban megnovekszik a
nyugalmi anodaram is, ezzel a veg-
fokozat disszipd.cioja.
A torzitas a kivezerles nagysagatol
is fiigg. Ezt a 12.27. abra alapjan ele-
mezhetjiik. Az abran egy pentdda
Ua — U, karakterisztikiii lathatok, az
anodarammal parameterezve. A mun-
kapont az ,,M” nyugalmi ertektdl az
„А” pontig, a kivezerles esiiesertekeig
mozog a szaggatottan berajzolt mun-
kaegyenes menten. (Az anodkor rezo-
nanciara hangolt allapotban van, te-
hat ohmos terhelest кар az anod.
Ellenkezo esetben a munkaegyenesbol
ellipszis lesz!)
Ha az ,,M” pontot a „2” iranyaba
toljuk el, tehat noveljiik az anod
egyenfesziiltseget, novekszik a hatas-
fok es a hasznos teljesitmeny. A „1”-
iranyaban torzitascsbkkenes, tie ugyan-
akkor disszipacio novekedes, а „2”
iranyaban pedig torzitasnovekedes
tapasztalhato.
Az ,.A” pont helyct valtoztatva a
kovetkezoket tapasztaljuk:
,,a” iranyban: megnovekszik a
racsaram, nagyobb meghajtas kell es a
torzitas is novekszik.
,,b” iranyban: csokken az anod-
valtofesziiltseg, kisebb lesz a hatasfok,
c” iranyban: csokken a kivezerles
es a torzitas
,,d” iranyban: novekszik a hatiisos
teljesitmeny, de a torzitas is nagyobb,
,,e” i anyban: pentodaknal (tetro-
daknal) megno a segedracsaram, ez
torzitast okozhat.
A jo hatasfok erdekdben az anod-
valtoiesziiltseg esiicsertekenek minel
jobban meg kell kozeliteni az an6d-
egyenfesziiltseget. A esiicsertck es az
egyenfesziiltseg hanyadosiit nevezziik
mwdfeszullseg kihaszndldsi tenyezlinek,
mely mindig kisebb 1-nel.
Milyen elektroneso alkalmas line-
aris erositesre?
Mar az elmondottakbol is kitunik,
hogy nem lehet minden csovet line-
aris erositonek hasznalni. A kerdest
esak az alkalmazando cso karakterisz-
tikainak ismereteben lehet eldonteni.
A 12.28. dbran ket es6 bemenfi karak-
terisztikaja lathato. Az a esetben егб-
sen gorbiilo a racsfesziiltseg-anodaram
karakterisztika. Ha a munkapontot a
szokasos modon a gorbiilt szakasz kbze-
pere helyezziik, akkor nagy lesz a
nyugalmi anodaram. A b szerinti mar
alkalmasabb linearis iizemre, mert
hosszti egyenes szakasz jellemzi es
ugyanakkor kicsi a nyugalmianodaram
nagysaga.
A 12.29. abran egy pentoda la—Ua
karakterisztikai lathatok, melyre
szaggatottan rarajzoltak az Igs — Ua
karakterisztikat is
Ha a vezerlo fesziiltsdget noveljiik,
akkor elobb az anodaram is aranyosan
novekszik a vezerlo jellel, majd lassab-
ban novekszik. (A pont). Ugyanakkor
a segedracs агата егбзеп kezd nbve-
kedni. A kivezerlest esak az abran jel-
zett ,,A” pontig tanacsos tehat novel-
ni. Az ehhez tartozo anodvaltofeszult-
sdg csucserteke Uam a negativ irayban.
Ez a maradik anodfeszultseg jellemzo a
свб hatasfokara. A hatasfok akkor len-
12.28. abra. Nemlinedris es linearis
erositesu cso karakterisztikdja
ne 100%, ha Uam=0, ami egyet-
len cs6vel sem valosithato meg. A ki-
vezerlest addig tanacsos novelni, amig
az anodaram novekedese linearis a
racsfesziiltseg-valtozas fiiggvenyeben
es ugyanakkor a segedracsaram sem
novekszik meg nagy ertekre!
Az amplitiido-torzitas csokkentese
erdekeben els6sorban AB, beallitas
johet szamitasba, melynel a racs pilla-
natnyi fesziiltsege nem valik pozitivva
(raesarammentes iizem). A racearamos
iizem jobb hatiisfokot eredmenyez, de
a karakterisztika felso gorbiiltsege
miatt es6tol fuggoen kisebb-nagyobb
torzitast ereilmenyez.
A racsaram miatt a meghajt6kor
terhelese nagyobb lesz, ugyanakkor
a terheles a vezerles fiiggvenye is.
A valtozd terheles kis loketii frekven-
eia-moduliiciot (fazismodulacio) okoz.
Ennek elkeriilesere a 12.30. abran
12.29. dbra. Pentoda-karakterisztikdk
260
12.30. Racsaram okozta fazismodulacio
ceokkentese a negerosilo гасякдгёЬеп;
zarokoros es ic-kdros megluijlae
lathato mddon eloterhelessel latjak el a
meghajtd kort. Minel nagyobb ez az
eloterheles, annal kisebb az utobb em-
itted torzitas, de ugyanakkor novek-
szik a meghajtd teljesitmeny igenye.
Az intermodulacids torzitas
Ha a vegerositonket ket nagyfrek-
vencias jellel vezereljiik (vagy tobbel),
akkor intermodulacios frekvenciak is
keletkeznek. A ketjeles vezerles le-
egyszerusitett formaja a valdsagos ve-
zerlesnek, amikor egy egesz hangfrek-
vencias spektrum (300 — 3000 Hz) altal
modulalt nagyfrekvencias jelsorozat
keriil a vegerdsitd bemenetere.
A ket jel altal keltett frekvenciak a
4. harmonikusig lathatok a 12.3]
abran. A vegerdsitd szelektalo kore a
szaggatott negyszogben lathatd frek-
venciiikat nem tudja kiszfirni, mivel
f, es f, tavolsaga kb. 3 kHz (a merest is
ilyen frekvenciatavolsaggal szoktuk
vegezni).
Az SSB-generator hangfrekvencids
erdsitdjere pl. 4 kHz-es es 1 kHz-es
hangfrekvenciat adva, annak kimene-
ten 3 kHz elterssel ket nagyfrekveneia
jelenik meg. Ezt linearisan felerdsitve
Hangfrekvencias
tartomany
Alap-tartomdny 2 harmontkus 3 harmonikus 4 hormonikus
12.31. t'tbrti. Intermodulacios tennekek elhelyezkedese a frekreneintenyelyen ket jel
eseten
adjuk a vegerdsitd nicsara. Az anod-
kbrben torzitas nelkiil csak ez a ket
frekvencia merheto. Tozitas eredmcnyei
a:
З-f,—2-f,
2-f,— f,
3f,-2.f.
2 • f, — f, frekvenciak.
A meretezes es a beallitas sonin arra
kell torekedni, hogy ezek az intermo-
dulacios termekek mine! kisebbek le-
gyenek az lapjelhez kepest.
A torzitasra jellemzo az tigynevezett
8 — 1) arany:
S Ua
D =20 log (dB)
ahol Ua a ket egyenlo nagysagii alapjel
(f, es fa) amplituddja es Ut a torzitasi
tennekek koziil a legnagyobb amplitude
A torzitasi tennekek rendusegen a
kombinacids frekvenciak egyiitthatoi-
nak osszeget ertjiik. Igy az alaptarto-
manyban a З-f,—2-f2 rendusege:
3+2=5, otodrendu intermodulacios
termek. A 2.f, — f2 pedig harmadrendu.
Altalaban a harmadrendu torzitasi
terinek szokott a legnagyobb lenni,
ezert az S/I) erteket erre szoktak a k<’-
sziilekgyiirak vonatkoztatni. Amatdr
berendezesekre az eldirt S/D=30 dB
szokott lenni, ami annyit jelent, hogy
a harmadrendu intermodulacios ter-
inek amplitiiddja (vagy a legnagyobbe)
1/32-ed resze lehet a hasznos jel amp-
litiiddjiinak.
Liuearis vdgerosttii tervezese
Peldiinkban egy OS 51 addpentdda
AB, osztiilyii foldelt katddu beallitasi
adatait hatarozz.uk meg.
A cso Ug — fa karakterisztikaja a
12.32. abran lathatd rogzitett egyeb
elektrdda adat mellett. A kis torzitas
erdekeben a nyugalmi munkapontot
az M, helyre kellene tenni (gorbiilt
szakasz kozepe), de az itt jelentkezo 40
mA-es nyugalmi anddaram nagy disz-
szipaciot eredmenyezne, ezert az M-
pontba helyezziik a munkapontot.
A csore jellemzo gvari katalogus-
adatok:
Uamas = 1000 V
1кп>ах = 205 mA
Pa=45 W
A 12.33. dbrdn a cso la — Ua a 12.31.
dbrdn pedig az Ig2 — Ua karakterisztikai
12.32. dbra. Az OS 5/ Ur-I„ karak-
terisztikdja
lathatok. Megfigyelhetd, hogy az
UB = 0 gorbe Ua = 250 V kozeleben erd-
sen esik es a segedracsaram is ugyanitt
kezd nagy erteket felvenni. Ha a esd
maradek anddfesziiltseget 300 V-ra
valasztjuk, akkor eleget tettiink a li-
nearis miikodds egyik feltetelenek (az
abrakon szaggatott vonallal jelolve).
A jobb hatasfok erdekeben a legma-
gasabb anod fesziiltseget valasztjuk.
A valtofeszilltseg esdeserteke az and-
don:
ual =Ua - Uam = 1000 - 300 = 700 Г
Mivel raesarammentes iizemet aka-
runk, a vezerld raesvaltdfesziiltseg
csiicserteke azonos lesz a nyugalmi
racselofesziiltseggel •
Ugi Ugo3'1 I
Az anddaram maximalis erteke
ezek szerint Ug =0 racsfesziiltsdgnel
lesz, ez az abrarol leolvasva:
Az anddaram maximalis erteke ezek
szerint Ug =0 racsfesziiltsegnel lesz,
ez az abrarol leolvasva:
ia — 390 m A
A vegerdsitd anddkoreben letrejovd
egyenaramii es valtoaramu komponen-
seket, torzitasi termekeket a cso ka-
rakterisztikiiinak ismereteben grafikus
261
12.33. dbra Az OS 51 lg —Ua karak
teriszlikai
modszerrel hatiirozhatd meg. Ezt
Chaffee- (olv Cseffi) analizisnek hivjak.
Ez a modszer jol alkalmazhatd veg-
erosito pentddak vagy sugar tetrodak
eseteben. Az eljaras Idnyege a kovet-
kezo. Felvessziik a vegerositdcso UK
Ua karakterisztika.it az anodarammal
pararneterezve a 12.35. dbra szerint.
Berajzoljuk a dinamikus mukodesre
jellemzo tnunkaegyenest az larnax — Uo
- lBmin pontok kozott. Feltetelezve,
hogy a vezerlo racsvsiltdfesziiltseg
szinuszos, a maximalis negativ nicsfe-
sziiltseghez tartozik az lamin es a mi-
nimalishoz az lamax anddaramertek.
Osszuk fel a munkapont (M) ket olda
la hoz tartozo negyedperiodusokat (>
egyenlo reszre. Igy 15 sziigvaltozas
esik egy-egy meresi helyhez.
Mivel a pillanatnyi racsfesziiltscg
ainplit udbjaaszogszinuszaval aranyos,
elegendd a maximalis csiicsi'-rteket is-
nerili, ebbol meghatarozhatdk a pilla-
natnyi raesfeszilltsegertekek. A karak-
terisztikabdl viszont egyszen'ien leol
vashatdk a pillanatnyi racsfesziiltse-
gekbcz tartozd anodaramertekek.
A pillanatnyi racsfesziiltsegertekek:
1 -llel Ugmax
2-nel ugnlax-sin 75°=O,97-Ugnlax
3-nal Ugmax-sin 6O°=O,87-ugniax
4 -nel Ugmax • Sin 45 ° = 0,71 - ugmM
5-nel Ugmax-sin-30' =0,5 ’Ugmax
ti-niil Ugmav -Sin • 15° =0,26 • Ugmax
Mivel szimmetrikus szinuszjelu vezer-
lest teteleztiink fel,igya vesszovel jelblt
helyeken is ugyanezen ertekek lesznek.
A pillanatnyi fesziiltseg a racson a
racsegyenfesziiltseg es a pillanatnyi
raesvaltdfesziiltseg osszec/e lesz. A po-
zitiv negyedperiodushoz tartozo erte-
12.31. tibra. Az OS 51 \'л — 1гг karak-
terisztikiii
kek pozitiv elojellel, a negativ fclperio-
dus pedig negativ elojellel veendo fi-
gyelembe. Ugyanakkor a racsegyen-
fesziiltseg termeszetesen negativ.
Az anodaramok ismereteben az iizemi
anodaram-komponenseket a kovetke-
zokbol kapjuk:
Anodegyenaram (lao) = • + В +C
+1) + E + F + M + F’ + E* + D’+C’ 4-
Elso harmonikus (hasznos jel) esiies-
araina:
1 Г
= I (A-A’)+ 1,93 (B —B’)+l,73
(С -C’) +1,41 -(I) - 1У) +(E — E’) +
+ 0,51-(F-F'j
12.35. <ibra. .4 Chaffee-analizis rei.irehajtasa
Masodik harniouikus esiicsarama:
[(A 4-A’ +0 +C’ — E - E’) + 1,93
(B + B’-F-F’) -M
Harmadik harmonikus esiicsarama:
2-| (A-A’) + 1,41-(B + D’+F’-
-B’-D-F)-2-(E-E’)|
Neyyedik harmonikus esiicsarama:
1 f
= (A+B-f F+F’+A’+B’-C-
— E —C’ -E’)+ 2 (M-D O’)
Nagy egyszeriisitest jelent, ha a
valasztott eso Ug — Ua karokteriszti-
kajaban az anodaram-gorbok kozel
parhuzatnosak az Ua tengellyol. Ebben
az esetben nem kell kiilon megszer-
keszteni a 12.35. abran vazolt karak-
terisztikat, hanein egyszen'ien a leg
tobb katalogus al tai megadot t Ug —la
gbrbi't hasznalhatjuk. Az atszerkesz-
tesi pontatlansag ugyanis nagyobb
lesz, mint az az elteres, arnit azzal
okozunk, hogy ezt az egyebkent szta-
tikus jellegorbet hasznaljuk fel. Mivel
az OS 51 ilyen cso, igy enncl is ezt
hasznaljuk.
Eloszor meghatarozzuk a vezerlo
racsfesziiltseg pillanat nyi ertekeit:
ugl = 34 V
Ug, =0,97-34 = 33 V
ugs =0,87-34 =29,6 V
ug4=0,71-34=24 V
UgS=0,5-34 = 17 V
Uge = 0,26 -34 = 8,8V
и8,= -0,29-34= -8,8 V
ugs= -0.5-34= -17 V
Az Ug,= Ugmax =Ug egyenloseg azdrl
all fenn, inert a racsarammentes iizem
csak akkora maximalis racsamplitiidot
enged meg, mint a nyugalmi elofe-
sziiltseg nagysaga!
A 12.36. abran a pillanatnyi racs-
fesziiltscghez tartozo anddaram-ertc-
keket tuntettiik fol. Az E’-nel vegzo-
dik az analizis, mivel itt mar igen kis
erteku anodaramok adddnak.
A pillanatnyi riicsfesziiltseg az al-
kalmazott raeselofesziiltseg es a ve-
zerlofesziiltseg pillanatnyi erteki-nek
osszege:
ug = С й0 + Ugvez
Ezzel a racsfesziiltsegek:
1. pontnal — 34 + 34 = 0\
2. pontnal — 34 + 33 = — 1 \
3. pontnal —34+29,6= —4,4 \
4. pontnal — 34 + 24 = — 10 \
262
12.36 . abut. BiUanatnyi racsfeszultsi g-
hez tartozo rtnodaram-csiicsCrtekek
5. pontnsil — 34 + 17 = — 17 V
6. pontnal —34 4-8,8= —25,2 V
6’. pontnal — 34 — 8,8 = —42,8 V
5’. pontnal — 34 — 17 = — 51 V
A raesfeszultsegekhez tartozo an6d-
aramok pedig:
A =390 mA В =330 mA C = 290mA
D = 200 mA E = 110 mA F =50 mA
M=20mA F* =4 mA E’=lmA
Helyetesitsiik be ezeket az elfizfi kep-
letekbe:
1
lao = (195 + 330 + 290 -1- 200 + 110
+ 50 + 20 + 4 +1) = 100 mA
1
i, = 12 (390 + 1,93 • 330 + 1,73 -290 +
+ 1,41 -200 + 109 +0,51 -46) = 162 mA
~ 1
i, = [390 + 290- 111 + 1,93 (330 -
-54) -20] = 90 mA
~ 1
i, = [390 + 1,41(330 +4 -200 -50)
-2-109]= 24,2 мЛ
1
i* = i2 390 + 330 + 54-290 - 111 +2
(20 -200)] = 1,1 mA
A esuesaramok ismereteben a cso tobb*
adatai: Felvett egyemiramti teljesit-
mcny:
Io = Lo Uao =0,1 • 1000 = 100 IF
Az alapfrekvencias teljesitmeny a es6
anodjan (300 V a maradekfesziiltseg):
?,-Q, 0,162-700
P, = —— = --------- = 57 IF
Az anodon hove alakulo teljesitmeny:
Prt = Po - P, = 100 - 57 = 13 IF
A vegerdsitd hatasfoka:
7= p =57/100 = 57%
*о
Az optimalis anodterhelo ellenallas
nagysaga:
Rat = Uai/ii = 700/0,162 = 1320 ohm
Ugyanilyen modszerrel bannely cso
iizemi adatai egyszen'ien meghatiiroz-
hatok ha annak karakterisztikajat
ismerjiik.
Ha a cso AB„ tehat racsaramos be-
allitasban iizemel, akkor hasonlo a sza-
mitas, de a nagyobb racsvaltofesziilt-
seget vessziik sziimitasba. Ha az elfibbi
OS 51 csovet a +10 V-os raesfesziiltseg
tartomanyig kivezereljiik (a nyugalmi
munkapont marad az elfizo helyen),
akkor lniax =550 mA lesz es a tobbi
ad at ok:
lao = 150 mA
i?=247 mA
is = 140 mA
i, = 24 in A
Po = 150 W
P,=88 VV
Pd = «2 W
Rat = 2800 ohm
77 = 59%
Lathato, hogy itt a disszipacio na-
gyobb a gytiri 45 VV-nal. Szakaszos
iizemben ennyi disszipiicios tiillepes
megengedett, mert a szihietekben a
csfi hiilni tud. -Allando hordozot su-
garzo iizemre nem lenne alkalmas. .16
hutes eseten SSB-iizemmodban tobb
disszipacio engedheto meg. llyenkor
ellenfirizni kell a vegcsfi maxirnalis
katodaramat, hogy a nagyobb telje-
sitmenyt kepes-e leadni.
I’dsSB al.ti-i’d
Ebben az esetben tehat 1,6-45 = 72
IF disszipiicios teljesitmeny engedheto
meg szakaszos iizemben.
Felharmonikus vizsgalat
Ha a vegerositoesfi anodkiireben
egyszerfi zardkor van es az antenna
felfil inerheto terheles olyan, hogy a
felharmonikusokon is azonos az ulap-
frekvencian jelentkez.fi terhelcssel (tisz-
ta ohmos) akkor a 12.31. dbnin lathatfi
anodkor alapf rekvenciahoz viszonyi-
tott impedanciaja:
к R
Z ------------
к» - 1 Q.
allot к a felharmonikus rendszama
(2, 3, 4. . .), R a rezgfikor rezonancia-
ellenallasa alapfrekvencian, terhelt
allapotban (azonos az Rnt optimalis
terlielfiellenallassal) es Q, a rezfigkiir
terhelt jfisagi tenyezfije.
Amennyiben az antenna altal produ-
kalt terhelfi ellenallas megviiltozik,
inodosul az igy kiszamitott ertek
Amennyiben R, megnovekszik a iel-
harmonikuson, a zarokor terhelcse is
12.37 . libra. Vegfokozat induktiv kicsa-
tolassal
csokken, tehat a terhelt josagi te-
nyezfi novekszik. Kovetkezeskeppen
a felhannonikuson jelentkezfi impe-
dancia csokken.
Az igy leesokkent impedancia,n jon
letre a felharmonikus aram kovetkez-
teben a felharmonikus csucsfeszultseg:
uk=ik-Z
ahol a к ismet a felharmonikus rend-
szamat jelenti.
A felharmonikus csillapitasa:
a = 20 -10g
uk
Xezziik meg peldank alapjan, meny-
nyi lesz AB, beallitasban a mtisodik
felharmonikus csillapitasa zarokort
hasznalva. Elfizfiek alapjan az anfidter-
helo ellenallas nagysaga:
Rat =R =4320 ohm
Ezzel k=2 helycttesitessel inegkap-
juk a masodik felharmonikuson az
impedancia nagysagat:
2 4320
4^T’ ~20"
= 111 ohm
(a terhelt josagi tenyezot Q = 20-nak
valasztjnk)
A masodik harmonikns csucsfesziilt-
sege a rezgfikoron:
A
u,=i,-Z= 0,09-144 =/2,9 F
felharmonikus-elnyomas nagysaga:
700
a = 20-log =31,7 dH
b 12,9
A pcldabol vilagosan kideriil, hogy
egyszerfi zarokfirrel nem tudjuk bizto-
sitani az elfiirt 10 dB felharmonikus-
elnyomast, pedig a terhelt josagi te-
nyezfit eleg nagyra valasztottuk. A
Collins-szurfi nagyobb csillapitast biz-
tosit, ennek ineretezeset az adoberen-
dezesek fejezeteben talalhatjuk.
Megvizsgalva az AB, beallitasban is
a felhannonikus-elny ormist:
2 2800
Z = —• =03.33 ohm
3 20
u, =0,14-93,33 = 7.7 Г
700
a = 20-10g = 31.6 dB
Lathato. hogy lenyegesen nem no-
vekedett meg a inasodik harmonikus
nagysaga.
Hasonlo modszerrel a tobbi harmo-
nikus csillapitasa t is mcgv izsgiiihatjuk.
263
12. Gyakorlati SSB-aramkorok
Hidvegi Tibor okl. vill. mernok HA 5 BB
Hasznos tanacsok SSB-aramkorok tervezoinek
1. A VFO frekvenciajanak
megvalaaztasa
A valtoztathatd frekvenciajii oszcil-
lator megvalasztasanal egyik lenyeges
szempont. hogy annak felharmoniku-
sai ne essenek az iizemi savba. Ha ez
nem igy van, akkor a vevonel vagy az
ad6vcvonel, melyhez nem helyesen
megvalasztott helyi oszeillatort hasz-
nalunk, a vetelben kellemetlen zava-
rok, fiittyok keletkezhetnek. Adashoz.
hasznalva az ilyen aramkcirt, hamis
frekvenciakisugarzas kovetkezhet be.
A 12.38. abran ketfajta VFO frek-
veneiamenetet abrazoltam. Az elso
cleg nagy atfogasii, tehat nagy frek-
venciatartoinanyt lehet vele athan-
golni.
Az abran (a) vilagosan lathato, bogy
az a frekvenciasav, mely zavarolag hat
vetelncl eleg nagy. A 3. fr frekveneia-
tol felfele mar minden veteli tarto-
manyba beleesik valamelyik harmo-
nikus. Lenyegeben csak az ft es 2. fr
frekvenciak fcozti tartomany, vala-
mint a 2. f2 — 3. f, kis, keskeny frek-
vencia-intervalhim hasznalhato,illetve
veheto zavarmentesen. Termeszetesen
az f, alatti frekveneiiik mar zavarmen-
tesen vehetok.
A b jclzcsii abran mar kisebb frek-
vencia-atfogasii VFO harmonikusai
lathatok. A kisebb atfogas kovetkez-
teben a 4. felhannonikusig nines a ma-
gasabb tennekek kozott atfedes, igy a
2 — 3 — 4-szeres VFO frekvenciak kbzti
tartomany es az alacsonyabb frekven-
ciak hasznalhatok vetelre.
A magasabb felharmonikusok na-
gyobb frekvencia-tartoinanyt fednek
le, de ezek mar olyan kis tererejfiek,
hogy kello oszeillator-arnyekolast es
tiipfesziil tseg-el va lasztast felt etelezve
a vetelben nein nagyon zavarnak.
Ebb51 a szempontbol tanulsagos
inegvizsgalni egy — amator korokben
kozkedvelt — 5 — 5,5 MHz frekvencia-
tartonianyii VFO magasabb harmo-
nikusait. A 12.39. abnin lathato, hogy
a rezgeskelto 4. harmonikusa a 21
MHz-es savban okoz zavart. Ez anndl
nagyobb, minel jobban ,,latja" a vevo bc-
nienete a VFlf-t, tehat minel nagyobb a
V 1’0 es a hozza tartozb kevero rdszonisa
az iizemifrekveneiara hangolt bemenetn.
Annak ellenere, hogy a rezgcskelto
ilyen megvalasztiisa nem a legszeren-
csesebb megoldas, niegis hasznalhato
lesz, ha a felepites sonin figyelemmel
lesziink a kovetkezokre:
a) A rezgcskelto ne legyen iigy !«-
allitva, hogy 1 V-ntU nagyobb nagy-
frekvencias jelet adjon, illetve ilyen
keletkezhessen benne. Kis arammal es
alacsony fesziiltseggel iizemel tessiik
a rezgcskeltot es liasznaljnnk ennek
12.38. abra. .4 V 1’0 felharmonikusainak elhelyezkedese. У иду atfogas eseten szeh-
sebb lesz a felharmonikusok altal zavart frekvenciatarlomdng
megfeleloen kis szintii keverfit, tehat
olyat, mely kis oszcillator-amplitiidot
igenyel.
b) A.'/, oszcillator legyen minel tavo-
labb a vevo bemenetetol, illetve a be-
meneti rezgokbrtfil, adonal pedig lehe-
toleg kiegyenlitett keverot hasznaljunk,
mely az oszcillator felharmoniknsait
elnyomja. J6I amyekolt dobozban he-
lyezziik el a berendezesben es gondos-
kodjunk arrol is, hogy a tapfesziiltse-
gen keresztiil se keriilhessen ki nagy-
frekvencia a VFO-bol, tehiit fojtos
taplaliist alkalmazunk.
c) A berendezes tervezesenel legyiink
figyelemmel arra, hogy az iizemi frek-
venciat kikevero egysegre kozvetleniil
ne keriiljbn a VFO karos felharmoni-
kusa. Ennek megviliigitasara nezziik a
lathatoan kenyes 21 MHz-es sav ese-
tct.
Ha KF-kent 9 MHz-es sziirot hasz-
nalunk, akkor az oszcillator frekven-
ciajanak vagy 30 — 30,5 MHz-nek,
vagy pedig 12 — 12,5 MHz-nek kell
lenni. Ezt legtcibbszor iigy valositjiik
12.39. dbra. Az о MHz-es VPO zavaro felhannonikusai a kiilonbozd amatbi
sdrokon. Lathato, hogy a 21 MHz erosen zavart lesz
meg, hogy az 5 — 5,5 MHz-es VFO-hoz
kristalyfrekvenciiit kevemck, es VFX-
rendszerrel savsziiron keresztiil keriil
a keverore a jel. Igy a VFO zavarokai
okozo felharmonikusa tavol tart hat 6.
Mi tbrtenik azonban akkor, ha inarad
az 5—5,5 MHz keveresi frekvencia
es a kozepfrekvenciat valtoztatjuk 10
MHz-re? A keverore juto VFO jelebol
keletkezett felharmonikus egyiitt fog
jelentkezni az iizemi frekvenciiival,
tehat a zavar elkeriilhetetlen.
A 12.40. abnin kisse megvaltoztai -
tuk a VFO frekvenciajat: 0 — 6,5 MHz-
ben valasztjuk meg. Az abran jol lai-
hat6, hogy a felharmonikusok selio)
sem esnek iizemi savba, egyediil a
7 MHz-es iizemi frekveneiiiboz keriil i
kisse kcizel az alaphannonikus. Hete-
rodin VFO alkalniazasaval ez sem
okoz kiilonosebb bajt, mert 9 MHz-es
KF-frekvenciiit feltetelezvc 15 — 15,5
MHz-es VFO-frekvencia kell a keve-
reshez. Ezt pedig legkonnyebben 21,5
MHz-es kvarcfrekvenciiibol allithat-
juk elo, kivonva bclolc a VFO frek-
venciajat. A 15 MHz-es siivsziiro mar
264
12.40. abra. A 6 —6,5 MHz-es VFO felharmonikusai. Amat&r savba nem esik egy
felharmonikus sem, de a 7 MHz-es savhoz kbzel esik az alapharmonikus
kello csillapitast jelent a bemeneten
a 7 MHz alatti zavaro jelekre.
Ket frekvencia keveredesenel sza-
mos keveresi terrnek keletkezhet, me-
lyek a bevezetoben emlitett nem kiva-
natos mellekfrekvenciat eredmenye-
zik. A kiilonbdzfi mellektermekek
zavara hozzajarul az elozoekben ismer-
tetett felharmonikus-zavarokhoz, illet-
ve azokkal egyiitt okoz sok bosszus6-
got az iizemeltetes soran. Ez azt jelenti,
hogy nem csak a felharmonikusokra kell
ugyelnunk, hanem arm is, hogy ket
osszekevert frekvencia aranya olyan
legyen, hogy a torzitasi mellektermekek
se okozzanak lehetoleg zavarokat. Ez sok-
szor nem a legkonnyebb feladat, kiilo-
nosen lathato ez, ha figyelmesen meg-
nezziik a 12.41. abrat, melyen az otodik
felharmonikusokbol keletkezo mellek-
termekekig fel vannak tiintetve a kil-
lonbozo frekvenciak, az alacsonyabb
es a magasabb frekvencia aranyanak
fiiggvenyeben. A vizszintes tengelyen
abrazoltam a ket bsszekeverendo frek-
vencia aranyat, (A/F= alacsonyabb
osztva a magasabb frekvenciaval), а
fiiggolegesen pedig a felharmonikus
rendszama hithato. Egyes A/F ara-
nyoknal kis tablAcskakon tiintettem
fel a keletkezett mellektermek megha-
tarozasahoz sziikseges kepletet, + jel-
lel akkor, ha 6sszegz6 keveres, — jel-
lel, ha kivon6 keverest alkalmazunk.
A tablazat hasznalatara n£zziink
egy peldAt. Legyen az SSB jeliink
9 MHz-es, ehhez keverjiink hozza az
el6z6ekben is mar emlitett 5 — 5,5
MHz-es oszcillatort. OsszegzC keve-
resnel 14 — 14,5 MHz, kivono keveres-
nel pedig 4 — 3,5 MHz keletkezik.
Eloszor meghatarozzuk az A/F
aranyt. Mivel egy frekvenciatarto-
manyr61 van sz6 es nem csak diszkret
frekvenciak kevereser61, igy a VFO
szelso frekvenciaira ineghatarozva:
A/F (5 MHz) =5/9 =0,555
A/F (5,5 MHz) =5,5/9 =0,61
Tehat az A/F arany 0,555—0,61 kt>-
zott valtozik a pillanatnyi hangolasi
frekvencianak megfeleloen. A 12.41.
abran hithato, hogy ezen intervallu-
mon beliil a 0,6-nel van zavar6 ter-
mek, ez is a 4. felharmonikusoktol szar-
mazik, tehat eleg gyenge mar. A leg-
kellemetlenebb, ha az n = 1 harmo-
nikus termekei esnek a keveresi savba,
mint ahogy az abran a 0.5 erteknel
lathatjuk.
Visszaterve a 0,6-es mellekterme-
kekre, az abra szerint az 6sszegz6 ke-
veresi mellektermek :
4-F— 4-A =4-9-4-5,4 = 14,4 MHz
(Az ,,A” frekvencia egyszerGen sz&-
molhato a zavar6 A/F aranybol, mely
jelenleg 0,6 tehat A= 0,6-F)
A kiilonbs6gi zavar6 termek pedig:
4-A — 2-F = 4-5,4 —2-9 =3,6 MHz
A ket zavar6 komponens koziil a ma-
sodik a rosszabb, mivel az iizemi sav-
ba esik. Torekedni kell arra, hogy a
negyedik felharmonikus ampliti'iddja
minel kisebb legyen, mert a zavaro-
kat ez okozza.
12.42. abra. Hokmnpenzalt rezgeskelt6.
A 2 X 30 pF kapacitast kepviselo diffe-
rencial-trimmerrel allitjuk be a kis frek-
cenciaelcstiszdst
A peldan bemutattuk, hogy ket
osszekevert jel felharmonikusainak
mellektermekeit hogyan hatarozhat-
juk meg. A pelda alapjan barki meg-
vizsgalhatja, hogy adott esetben ke-
letkeznek-e zavaro produktumok, ezek
becslese szerint milyen erossdguek
lesznek, es egyiiltalan hasznalhat6-e a
keveresi terv.
12.41. dbra. Kombimicios keveresi frekvenciak. A tablazat haszndlatat land a szb-
regben
2. A VFO frekvencia-stabilitasa
Az SSB-iizemm6d kiilbnlegesen sta-
bil VFO-kat kivan. Ez a stabilibis
nemcsak abban nyilviinul meg, hogy
iizem alatt hirtelen nem valtoztathatja
frekvenciajat (razas hatasara, billen-
tyuzeskor), hanem hosszabb ideig,
iegalabb egy osszekottetes idotarta-
maig jol kell tartania frekvenciajat.
Ugyanakkor a modulacio alatt, vissza-
hatas jelleggel nem keletkezhet frek-
veneia-modulacio.
A stabilities egyik feltetele, hogy
maga a rezges frekvenciajat meghatii-
rozo rezgokor O'"frekvenciaja stabil
legiten, tehat az induktivitas (is a han-
265
goI6 kapacitas ne valtoztassa meg fir-
teket. Ez az ertfikvaltozfis lehet me-
ehanikus es lehet hfitfil fiiggfi. A me-
chanikus valtozas kikiiszobolhetfi me-
rev szerelfis alkalmazasaval, mert ezt
legtobbszor az alkatrfiszeket osszekotfi
vezetekek instabilitdsa okozza. A ko-
zeli ffimrfiszek okozta frekveneiavalto-
zas csokkenfisfit cfilozzak a „nagy C”
kivitelu rezgfiskeltfik, ahol a rezgfisi
frekvencia elfiallitasahoz kis firtekfi,
igen stabil fis nagy jfisagii tekercset,
ilietve induktivitast, ugyanakkor nagy
firtekfi kapacitast hasznalnak. A ka-
pacitas hfikompenzfilt kivitelfi. Az
ilyen rendszerfi rezgfiskeltfik masik
elonye, hogy kisebb zajsavszfilessfig-
gel rendelkeznek, ami vevfikfisziilfikek-
ben tortenfi alkalmazfisuknal mutat-
kozik elfinykfint.
A frekvenciat az aktiv elem is befo-
lyasolhatja, annak valtozfi paramfite-
reivel. J6 fis meg ma is elterjedten
hasznalt mfidszer, hogy a tranzisztor,
xagy mas aktiv elem bemenfi para-
mfitereinek valtozasat iigy csokkentik
le, hogy nagy firtekfi kapacitfisokat
alkalmaznak osztokfint. Ilyen elapp-
12.44. dbra. Az oszdUator elvdlaezto fokozata. A kiizbH fiildelexek fontoe szerepet
jatezanak az elvdlaxzlok&pessig nih-eles^ben
12.43. abra. A IMcompenzdlas beallitd-
sara szolgalo trimmer-kondenzator >4Ы-
szitesi vazlala
oszeillator lathato a 12.42. abran. Mas
mfidszer szerint MOS-FET elemeket
hasznalnak, melyek kisebb mfirtfikben
hatnak vissza a rezgokorre. Az elfizfi
abran bemutatott rezgfiskeltfi szokasos
megoldasii, emitterkori visszacsato-
lasii. A hfikoinpenzalas egyszerfien
megoldhato a 12.43. abran bemuta-
tott, kettfiffirfiszelt trimmer-konden-
zator segitsegevel. Az egyik fegyver-
zetfihez nagy negativ TK-ju, masik-
hoz pozitiv hotfinyezfijfi kapactas csat-
lakozik. A kivant TK a legtrimmer
forgorfiszfinek aliitasfival beszabalyoz-
hatfi.
Az oszeillator telepfesziiltsfigc ter-
mfiszetesen stabilizalva van. Helyes
mfidszer az, amikor kiilon stabilizator
fondoskodik esak a VFO taplalasarfil.
gy a tobbi fokozatok nem rangathat-
jak a rezgfiskeltfi frekvenciajat.
Visszahatiis azonban nem esak a
tApfesziiltsfigen keresztiil allhat elfi.
A rezgfiskeltohbz kapcsolfidfi modula-
tor, keverfi szintfin elhuzhatja a kel-
tett rezgfisek frekvenciajat, amennyi-
ben a nagyfrekvencia kicsatolasa nines
kelloen elviilasztva a rezgfist megha-
12.45. abra. Hdrom frekvenciara dlkapcaolhato VFO, ketlb» elvabuzto Jokozattal.
A kapcaolasban azerepld tranzisztorok BFY SO tipusdak leltetnek
266
tfirozfi elemektfil. Igy, ha a 12.42. abra
szerinti rezgeskeltfink van es a nagy-
frekvenciat egyszerGen az emitterrfil
csatoljuk ki az dbra szerint, akkor
nagy a veszelye annak, hogy az utana
kovetkezfi fokozat a rezgesek frekven-
ciaj&t befolyasolja. A 12.44. abran lat-
hatd inegoldfisban mar egy emitter-
kovetfi elvdlasztot alkalmaztunk. Az
elvalaszto hatas fokozhatfi azzal, hogy
a bazisra kis ertekfi kapacitassal es
ezzel sorbakapcsolt ellenallason keresz-
tiil esatlakozunk. Az emitterkoveto ki-
menete szinten fij megoldasfi. Nagy
kapacitasokkal kivitelezett л-tag ki-
menete van, melynek sfivszelessege а
terhelfi ellenallasokkal 5 — 5,5 MHz
tartomanyra lett beallitva. Az allandfi
terheles, amelyet ez a kimenfi szfirfitag
kepvisel, biztositja, hogy minimalis
legyen a frekvenciat megvaltoztato
visszahatfis.
A kivitelezesnfil iigyelni kell a helyes
elrendezesre es a kozos foldpont meg-
felelo megvalasztfisara. Az abran pel-
dakent bemutatom az elvalaszto foko-
zat elrendezesi rajzat is.
Meg jobb elvalaszto hatast eriink
el, ha elobb egy foldelt bazisfi fokoza-
tot alkalmazunk, majd a kimeneti kis
impedanciat emitterkovetovel bizto-
sitjuk. A 12.45. es 12.46. dbrakon ilyen
rezgeskelto-megoldfis lathato. Az elfi-
zo kiilon erdekessfige, hogy harom
frekveneiara atkapcsolhato, harmas-
forgos hangolasfi. A stabil atkapeso-
last az tette lehetove, hogy kis impe-
danciajfi pontokat kapcsolunk at, igy
egyszerfibb atkapcsolo is megfelel.
Ezzel a VFO-val negysavos iizem valo-
sithato meg, 9 MHz-es sziirfit hasz-
nalva. A rezgokori elemek ertekeit а
stabil rezgfis fenntartasanak feltfitele-
bol, valamint az alkalmazott frekven-
ciahatarok ismeretevel a szokott mo-
don hatarozzuk meg. A 12.46. abrfin
magasabb frekvenciak eloallitasara
szolgalo VFO Ifithato (10 MHz felett).
A rezgeskeltfi itt foldelt bazisfi bealli-
tfisban iizemel. A tobbi fokozat a szo-
kfisos, az emitterkoveto kimenete elfi-
terhelest кар, igy teljesen visszahatas-
mentes iizem valfisithatd meg.
Meg egy igen Ifinyeges kovetelmeny!
A VFO-ban alkalmazott tranziszto-
rok hatarfrekvenciaja (f-beta) legal&bb
10-szer nagyobb legyen, mint a keltett
rezgesi frekvencia.
Az esetleges parazita rezgesek ellen
ugy vddekezhetiink, ha a tranzisztor
bazisahoz menfi vezetekbe egy 20 — 40
ohmos kis ellenallast iktatunk. Sokszor
segit az is, ha csak egy kis ferrit-
gyongyot hfiznnk a tranzisztor bazis-
kivezetesere. Makacs esetben a kollek-
torkivezetesben is hasonlfit kell alkal-
mazni.
Erdekessfigkent bemutatom az FT
250 VFO-jat (12.47. abra). Az oszcil-
lator foldelt bazisfi, h6kompenza.lt
rezgfikorrel. Az elvalasztast ket foldelt
emitteres fokozat biztositja, kis er6si-
tesre beallitva. A kimeneten szeles savfi
„Т” savszuro talalhatfi. Az abra alap-
jan kiilonosebb nehezseg nelkiil meg-
prfibalhato hasonlo felepitesfi VFO el-
keszitese. A savszfir6ben lev6 ket te-
keres magnesesen ne hasson egymasra.
VFO kettos elvalasztassal
12.46. dbra. Magasfrekvencids
3. Kiegyenlitett modulatorok
keszittse
Az elnyomott vivfijfi DSB-jel el6-
allitasa kiegyenlitett modulatorok se-
gitsegevel tortenik. A felvezetfis mo-
dulatorok ket csoportjfit targyalom:
a difidas es a tranzisztoros, azaz erfi-
sitfi elemes modulatort.
A 12.48. dbrdn ket difid Aval kesziilt
kiegyenlitett modulator lathato. Lfi-
12.47. dbra. Az FT 250 VFO-ja. Kiilon erdekessige a kimeneten Idthato szurotag,
mely Jelharmonikusban szegdny kimend jelet biztosit
nyeges, hogy a ket dioda teljesen azo-
nos karakterisztikaval rendelkezzen
figy a zar6, mint a nyit6 iranyfi tarto-
manyban. A nagyfrekveneifis jelet
legegyszerfibben az abra szerinti kris-
talyoszcillatorral allithatjuk el6. Az L,
tekercs a parhuzamos kapacitassal a
kvare frekvencifijara hangolandfi. Az
L, es L,-b61 allo transzformator
konnyebb elkeszitese erdekeben nagy
kapaeitast alkalmazzunk a hangolt
267
12.48. abra. Kitdiodas kiegyenlitett modulator
korben, igy kisebb menetszammal meg
oldhato a transzformator. A kristaly-
oszcilldtor rezgesenek amplitdddjdt az
emitterkori ellenallas valtoztatasaval
szabalyozhatjuk. Ugy allitsuk be,
hogy az L, tekeresen csdvoltmerdvel
0,6—0,7 Ven nagyfrekvenciat mdr-
jiink. Ennel nagyobb amplitiidd nem
kivanatos zavarokat okozhat, kisebb
pedig nem elegseges ahhoz, hogy a
kapcsold szerepet betoltd diddakat
biztonsdggal nyissa.
A hangfrekvencia aluldteresztd szfi-
rdn keresztiil jut a balanszmodula-
torra. A hangfrekveneias jel nagysaga
nem haladhatja .meg a didddkra jutd
nagyfrekvencias jel 1/3 —1/10 rdszdt.
A gyakorlatban 0,1 —0,2 V meg el-
fogadhatd ertek, de igyekezni kell ezt
meg alacsonyabb erteken tartani. Leg-
tobbszor az szokott lenni a baj, hogy a
konstrukt6r mindjart a keverSn akar
nagyszintu jelet eldallitani. Ennek
erdekeben jd nagy hangfrekveneias
12.49. dbra. A kttdiodas modulator ehrendezisi rajza
jelet ad ra, eredmenye termeszetesen
az elvezhetetlen torzitas, szelessdvd
zavar, melyet azutan a tSbbi fokozat-
ban hiaba igyekszik kikiiszobolni.
A keveris tehat kis szinten tortinjen
ds utana erdsftsiik a jelet. A 12.48.
abran lathatdan a DSB-jel a ket di6da
csatlakozasi pontjdrdl vehetd le; az L-
tekercs es a hozza tartozd kapacitds
segitsdgdvel a kikevert jel frekven-
cidjara hangolt kort alkalmazunk. A
rezgdkor itt is viszonylag nagy kapa-
citassal kdsziiljon. A kicsatold tekercs
a rezgokori menetezdm 1/4 rdsze lehet.
A kiegyensiilyozds a 100 ohmos po-
tenciometerrel tortdnik, kozben a kdt
20 pF-os trimmer erteket is vdltoz-
tatjuk dgy, hogy hangfrekveneias jel
ndlkiil a legkisebb kimend jelet kap-
juk a DSB-csatlakozdn.
A kiegyenlithetdseg feltetele, hogy
az egesz hid, melyben az Lt tekercs
kapacitasai is benn vannak, ki legyen
egyenlitve. A szdrt kapacitasok okozta
eltdresek kikiiszoboleset cdlozzak a
trimmerek. Ugyanakkor iigyelni kell
arra, hogy az L, „meleg” pontja es az
L, kozott lehetdleg kis kapacitds le-
gyen. A konstrukeids megoldasokra is
lathatunk pelddkat az abrdn. A leg-
jobb termdszetesen az utolsd, ferrit-
gyfirfls megoldas.
Mivel az elrendezes sem kozombos,
igy a 12.49. abran bemutatok egy lehet-
seges elrendezesi peldat. Kiildnosen a
hid foldeleseinek elhelyezesere kell
ugyelnunk. Egyebkent minel maga-
sabb frekvencian akarunk balansz-
modulatort kesziteni, annul nehezebb
lesz a kiegyenlitis!
A diodas moduldtorok masik fajtdja
negy diddat tartalmaz. Itt mind a
negy dioddnak azonos kraakterisztika-
val kell rendelkezni. Peldakeppen be-
mutatom az eredeti HS 1O0O ilyen
moduldtordt а 12.50. abran. A kiegyen-
litesre ugyanazok ervenyesek, mint az
eldzdre. A kiegyenlitest bedllito 100
ohmos potenciometemel jd, ha az 1
kohmos ellenallassal parhuzamosan
egy 100 pF-os kapacitdst tesziink a
foldeles fele, mert igy a kiegyensiilyo-
zas biztosabban megoldhato. A leg-
tobb gydri berendezes hasonlo, vagy
ennek javitott kivitelevel uzemel.
(A javitas abbol all, hogy a kristaly-
oszcilldtomal elvdlasztast alkalma-
zunk, a hangfrekveneiat pedig a maga-
sabb frekvenciak fele vdgjuk.)
A 12.51. abran a balansz-modula-
tornak egy erdekes megoldasa lathatd.
A 9 MHz-es SSB-jel eldallitdsa ket BA
102 kapacitasdioddbdl Allo hidmodu-
lator allitja eld. A diodak kozti kapa-
citdskiilonbsdg a Pt poteneiometerrel
sziintethetd meg. A hangfrekveneias
jel а 2. jelzesG bemenetre keriil, ahol
aluldteresztd sztirdn dt keriil a 9 MHz-
re hangolt rezgokor L, tekercsenek
kozepledgazasra. A tekercs kivitele
az dbrdn lathatd, szokdsos bifilaris
megolddsii. Jd kivitelezese egyik alap-
feltdtele a hatasos vivdelnyomasnak.
A modulator kiegyenlitese a P, es P,
poteneiometerek felvaltott allitasdval
tortenik. A kapcsolasban talalunk
mdg egy vagd fokozatot is, mely a
DSB-jelet erdsitd BSY 34 kollektor-
kori rezgdkoreben nyert alkalmazdst.
Kdt szilieiumdioda megfeleld szint
felett vagja a nagyfrekvencias jelet,
igy’ tulvezerles a tobbi fokozatok fele
nem lehetseges. Ez a „nagyfrekven-
cids dinamika kompresszid” egyik faj-
tdja, mely a hangfrekvencids jel ossze-
nyomasdt feleslegesse teszi. Eldnye az
ardnylag egyszerfibb kivitelezhetdseg,
hdtrdnya, hogy a vagds kovetkezteben
torzitasi melldktermekek is keletkez-
nek, melyeknek egy reszet az L, te-
kerccsel kesziilt rezgdkor levagja
ugyan, de tiilsagos nagy vagdsi szin-
teknel zavard lehet.
Ezzel bemutattam egyiittal a nagy-
frekvencias vagds egyik alkalmazas-
mddjdt is. Szeretndm hangsdlyozni,
hogy lehetdleg ezt a megolddst keriil-
jiik, inkdbb hangfrekvencids dina-
mikakompresszidt alkalmazzunk ,vagy
ALC-t!
A 12.52. abran bemutatom, hogy a
kiegyensdlyozdst egy negy diddat tar-
tahnazd moduldtornal hogyan hajtsuk
268
12.50. dbra. 9 MHz-es SSB-generalor (HS 1000). A meghajto transzformdtor
adatai: primer = 1,56 pH, szekunder = 3 menet a primir kozepere tekercselve. Vas-
magkint N 20, M 4x10 hasznalhato
vegre. A modulator kimenetelehez
esfivoltmerfit csatlakoztatunk ёв a P
segitsegevel igyeksziink minimumot
beallitani. Ezutan vevfikesziilfiket kap-
csolunk a modulitorra, arra a frek-
venciara hangolva, ahol a modulator
kimenete iizemel, es azutan а CB1 es
CB1 kapacitasok ertekeit is valtoztatva,
a P potenciometert allitva megkeres-
siik a minimumot. A vevfikesziilek fele
okvetleniil amyekolt kabellel esatla-
kozzunk, nehogy az amyekolatlan
antennavezetek vegye a vivogenera-
tor jelet (igy termfiszetesen nem tud-
juk vegrehajtani a kiegyenlitest).
tJgyeljunk а „4” es „6” jelzesu pon-
tok foldelesere is. Ezek nem megfelelfi
helye szinten karos atszivargast okoz-
hat.
Ha nem megfelelfi a kiegyenlites,
azt kell megvizsgalni, hogy a foldeles
a bemenet es a kimenet kozott nem
alkot-e olyan aranylag nagyobb irnpe-
danei&ji'i hurkot, melyen keresztiil
kozvetlen kijuthat a nagyfrekvencia.
A sz6rt kapacitasok alakulasatol fiig-
gfien lehet, hogy a „2” jelzesG kapaci-
tas, de lehet, hogy а „3” lesz nagyobb,
illetve ezt kell nagyobb ertekfire 4.111-
tani. A generator jol amyekolt legyen,
tehat a modulator kimenete sugdrzas,
vagy kapacitiv liton ne „lassa” a ge-
neritort. Modulator-transzformatora-
kent legidealisebb a toroid, melynel a
szekunder sztatikusan el van 6my6-
kolva a primertfil. Ha ez nines, akkor
az elfizfiekben ismertetett barmelyik,
jfil kivitelezett megoldas alkalmazhato
(pl. 12.48. abra).
4. A vivfi helye a szurfi atviteli
gorbfijfin, hangmagassig
A DSB-jelbfil legegyszeriibben szGrfi
segitsegevel dllithatunk elfi SSB-jelet
A szGrfi szerepe az, hogy a vivfi kfit ol-
dalan elhelyezkedfi szimmetrikus ket
oldalsav koziil az egyiket a kivant
ertekre csillapitsa, ugyanakkor a ma-
sikat atengedje. A tovfibbiakban min-
dig a vivo helyfitfil beszelek, de erte-
lemszeruen itt nines vivfi, hiszen ez a
kiegyenlitett modulatorban el elett
nyomva. Azonban az oldalsiivok ala-
csonyabb es a magasabb frekveneiai
mind ehhez vlszonyitandfik. Tehat az
abrakon szereplfi vivfi spektrum is esak
a helyet jelkfipezi ennek! Mils megfo-
galmazdsban a vivogenerator (kris-
talyoszcillator) frekvenciajat jelenti
minden esetben.
A 12.53. dbran lathato, hogy a szGrfi
atviteli savjaban a —20 dB-es esilla-
pitasti helyekre szokas beallitani a
vivfi helyet (1/10 fesziiltsegG szint).
Az alkalmazott szurfi jellemzfii: sav-
szfilesseg a 3 (vagy 6) dB-es pontok
kozt („В”), a 3 (vagy 6) es 60 dB-es
csillapitasi firtekhez tartozo frekven-
eia. Minfil kisebb ez, annal jobb eel-
jainkra a szurfi, mert annal merede-
kebb levagasii AteresztA karakterisz-
tikaval rendelkezik. Ezenkiviil jellem-
zfik meg az ateresztfisi csillapitas,
zarficsillapitas es a hullamossag. Ezek
koziil az elfibb emlitett az, ami nekiink
a szurfi megvalasztasanal elsfidlegesen
fontos.
12.52. abra. A kieggenlites sorrendje ndgydiodiis moduldtornal
12.51. abra. Kapacitasdiodds balansz-
morhtlator, ndgo dramkbrrel
269
12.53. dbra. A vivo helye a sziird atviteli
gorbdjdn
hanem mdly hangokban szegeny lesz
a jel, termeszetellenesen magas hangot
hallunk. Az elmondottak drvdnyesek
a vdtelnel is, amikor a BFO frekven-
ciajat hasonldan ugyanazon helyre
kell allitani, mint az addnal — azonos
szdrdkarakterisztikdt feltetelezve.
A 12.53. abra als6 fele azt az esetet
mutatja, amikor a kevdsbe meredek
szurd fv vivdfrekvenciija nem eriel a
— 20 dB-es pontot. Eredmdny:az
alacsonyfrekvencias masik oldalsav
megjelenese.
A kdt kiilonbozd oldalsav eldiUHta-
вйпа! a viv6 helydt a szfird egyik olda-
lar61 atvissziik a masik oldalra. Az ol-
dalsav- valtasnak meg tobb mddja van,
de ezt itt nem targyalhatom.
A 12.54. dbrdn ndgy vivd helydt ab-
razoltam kiilonbozd frekvenciakon.
Az elsd esetben felsd oldalsavd, nor-
malis vivdhellyel rendelkezd rendszert
latunk, a mdsodiknal a vivd helye
„beleldg” az atviteli savba, Igy DSB-
A 12.55. dbrdn nagyitva abrazoltam
a sziird hatasat a DSB-jelre. Lathatd,
hogy a szurd oldalmeredeksegenek
fiiggvenyeben, valamint att61 fuggden,
hogy a DSB-jelben mennyi alacsony-
frekvencias komponens van, jelenik
meg nem kivanatos oldalsav is az
alacsonyfrekvencias tartomanyban. Ez
teszi kellemetlen, nehezen beallithatd
rekedtesse a vett allomast, ha tulsago-
san nagy drtekfi. Ugyanakkor a DSB-
jel magasabb frekvencias komponense
csillapitast szenvedhet a sziird ateresz-
tdsi savja miatt. Ez azonban mar nem
olyan zavard a vdtelben. Minden esz-
kozzel arra torekedjiink hogy az
alacsonyfrekvencias DSB-sugarzast el-
keriiljiik. Ennek erdekdben szurjiik a
hangfrekvenciat, hogy az kevesebb
alacsonyfrekvencias komponenst tar-
talmazzon, igy mar a DSB-jelben is
csillapitva jelenik meg ez a tarto-
many. Ugyanakkor lehetdleg nagy
oldalmeredeksegfi sziirdt kell hasz-
12.54. dbra. Killbnbbzo vivo-helyzetek
Ha az oldalmeredekseg nem eleg
nagy, akkor a 12.53. abran l^-szal
jelzett frekvenciatartomany igen nagy,
eredmenykent az oldalsav alacsonyabb
frekvencias tartomanya nem nyer elcg
elnyomast, tehat alacsonyfrekvencia-
san DSB-jelet sugarzunk ki, az egyik
oldalsavot kisse csillapitva. Az abran
a — 20 dB-es ponthoz viszonyitva
400 Hz engedhetd meg. Figyelembe
veve az emberi hang spektrumszcles-
seget es annak hatarait, ez a frekven-
ciahatar megfeleld ahhoz, hogy a szu-
rd kielcgitd SSB jelet allitson eld.
Mi tortenik akkor, ha a szurd kifo-
gastalan nagy oldameredekscgii ugyan
de a vivd helye nem a — 20, hanem pl.
a —2 dB-es pontra esik? Ebben az
esetben hasonlo esettel allunk szem-
ben, mintha a szurd oldalmeredek-
sege kicsi lenne. Az alacsonyfrekven-
cias oldalsavkomponensek kis csilla-
pitast szenvednek, ketoldalsavii jeliink
lesz. Magasabb frekvencian mar nines
baj, mert ez tavolabb esik a vivd
helyetdl, igy a csillapitas is nagyobb a
nem kivant oldalon.
Legyen a vivd helye a —40 dB-es
pontnal. Ebben az esetben az alacso-
nyabb frekvencias komponensek tavol
esnek a sziird oldalatdl (ateresztesi sav
oldala), kovetkezeskent csillapitva je-
lennek meg a sziird kimeneten. A ina-
gasabb frekvencias komponensek pe-
dig nagyobb szintiiek lesznek. Az ol-
dalsav-elnyomassal itt tehat nines baj.
adas van (legalabbis reszleges), a ket
utolsd azt az esetet mutatja be, ami-
kor a vivd tulsagosan tavol van (vagy
alatta, vagy felette) az atviteli savtdl,
eredmeny az eldzdkben elmondott
alacsonyfrekvencias atviteli csillapi-
tas.
12.56. dbra. Hangmagassag-energiaviszonyok
12.55. dbra. Az oldalsavok elnyomasa. Az alacsonyjrekven-
cias tartomanyban kisebb a ket oldalsav kulbnbsege. Meredek
szurdvel ez a tartomany beszdkitheto
nalnunk es a vivd helyet szabalyosan
kell megvalasztani I
Igy erthetdvd valik, miert hallunk
neha nagyon mdly, kasas hangd allo-
masokat, ugyanakkor van olyan is,
amelyik igen magas, „cincogd” han-
gon hallhatd. Ilyenkor legtobbszor az
270
3xBFY34
72.57. abra. Alulatereszto вгйго a tranzisztoros hangerositofokozatok kozott
elsfi esetben a vivfi tul kozel van a
szfirfi f0-hoz, a masodik esetben pedig
nagyon messze. Igaz, ha a hordozO
helyet nagyobb csillapftAsfi pontra
helyezziik, ez segit az esetlegesen
rosszabb vivfielnyomAsban, de jegyez-
ziik meg, hogy a vivfielnyomAst ne a
szfirfire bizzuk, hanem azt elsfisorban
a modulatorban kell vAgrehajtani 1
Ha mar a hangmagassagnal va-
gyunk, Ardemes egy Ardekes jelensAgre
kitAmi. BizonyAra tobbeknek feltunt,
hogy a fiatal OB, vagy YL hangot
SSB-iizemm6dban legtobbszor nehe-
zebb megerteni, mint a melyebb fArfi-
hangot. Kiilonosen feltunik ez mond-
juk egy korforgalomban, ahol vAlta-
kozva hallhatfi melyebb tdnusu As ma-
gasabb hangtonusfi adas.
Ennek magyarazata az adokeszii-
lAkek (es vevfik) hangfrekveneias at
viteli karakterisztikajaban keresendfi.
A szokvanyos kristAlyszfirfik AltalA-
ban 2,3 — 3 kHz AteresztAsi sAvszeles-
sAggel rendelkeznek. Ugyanakkor a
hangfrekveneias er6slt6 karakterisz-
tikAja olyan, hogy — Appen az oldal-
savviszonyok javftasa erdekAben — a
300 Hz alatti frekvenciakat csillapltja.
Igy a szfird kimeneten kb. 300 — 3 kHz
kozotti oldalsAvspektrum jelenik meg.
A 12.56. abran az a mutatja egy me-
lyebb tfinusfi ferfihang (1.) As egy nfii
hang (2.) relatlv hangerfissAgAt a frek-
vencia fiiggvAnyAben. Az Atviteli sav
vonalkazva lett. LAthat6, hogy a nfii
hang frekvenciainak egy resze klviil
esik az atviteli savon, ami termeszete-
sen az ArthetfisAget csokkenti. Az ol-
dalsAvelnyomas jobb a nfii hangnal —
hiszen kevesebb az alacsonyfrekven-
cias komponens — de az erthetfisAg
mAgis rosszabb, mert sok magas tarta-
lom le van vagva.
A b abran azt lAthatjuk, hogy a hasz-
nalt mikrofon milyen befolyassal van
az atvitt frekvenciatartomanyra. Egy
mAly ferfihang dinamikus mikrofon-
nal nagyon kellemetlen hanghatast As
nehAz ArthetfisAget eredmenyezhet.
Ugyanakkor egy kristalymikrofont
hasznalva — ugyanazon szfirfit feltA-
telezve — az erthetfisAg megnovek-
szik. Igen kellemetlen tud lenni egy
nfii hang silAnyabb minfisAgfi kristaly-
mikrofonnal. Igaz, nagy QRM eseten
a magasabb hangok jobban Attomek a
zavarfuggonyon, es bizonyos esetek-
ben jobban Arthetfi az ilyen jel, de Alta-
lanos Arvenyu hasznalatat nem tana-
csolhatom, mert amit esetleg nyeriink
a QRM lekiizdAsAben, azt elveszltjiik
az ArthetfisAgAben.
Olyan adfiberendezesekben, ahol si-
lAny minfisAgfi oldalsavszurfit alkal-
maznak — nehAny 100 kHz-es LC-
szfirfit hasznalfi allomas — kompro-
misszumot kell vAlasztani. Kozepes
oldalsAv-elnyomAs mAg legyen, de
12.58. abra. A kapacitlv csatolas hatasa. A mely hangok csillapitasa annal nagyobb,
min& kisebb a csatolb kapacitas
ugyanakkor ne legyen nagyon magas
a hangszinezet.
Jobb megoldas az, ha az oldalsAv
elnyomAsra torekszfink As nem az elet-
hfi hangminfisegre az ilyen berendezA-
seknAl, mert ha ezt nem Igy tessziik,
DSB-iizemmfidfi lesz adAsunk, mAg
akkor is, ha sok ellenAllomAs dicsAri
adAsunkat. A meredek szfirfivel elAtott
vevfik (transceiverek) ugyanis levAg-
jAk a masik oldalsAvot, Igy vAteli ol-
dalon nehAz oldalsAv-AtvAltAs nAlkii!
eldonteni, hogy van-e DSB az adAs-
ban, vagy sem. OldalsAv-vAltAssal ter-
mAszetesen rogton kideriil minden.
Visszaterve a hangmagassAg proble-
mAjAhoz, helyes, ha az adfiberendezes
mikrofon-erfisItfijAhez hasznAlt feliil-
Ateresztfi szfirfi nem 300 — 3000 Hz
kozA, hanem 400 — 4000 Hz-re van
mAretezve. Ugyanakkor a szfirfi At-
viteli sAvja lehetfileg 3,5 kHz kozelA-
ben legyen. A 12.51. abran megoldAst
mutatok be a hangfrekvenciAs szfirfi-
vel ellAtott erfisltfire, ugyanakkor a
ketfajta feliilateresztfi szfirfi adatait is
ismertetem. A ket szurfi 1 kohmos
lezArAsok kozA lett mAretezve, tehAt
csak Igy hasznalhatfi. A tekercsek
fazekmagos kivitelfiek.
Az alacsonyfrek venci As Atvitelt az
erfisftfik kozt alkalmazott csatolfi ka-
pacitAs nagysAgAval is lehet befolyA-
solni. A 12.58. abran lathatfi kAt tran-
zisztor kozt alkalmazott kapacitlv
csatolas AbrAja, ugyanakkor mellette
a frekvenciaatvitelt befolyAsolfi RC-
idfiAllando szAmftasAhoz sziikseges he-
lyettesftfi kAp is. Ha az R, As R3 ArtAke
1 kohm alatt van As a T, alacsony
kollektorArammal iizemel, akkor a hlt
el is hagyhatfi (ArtAke 500 — 2000 ohm
kozott), ugyanakkor az R, legalAbb
4 kohm legyen. Azt a frekvenciAt,
melytfil az erfisltfi lefele mar vAg, a
kovetkezo kifejezfis adja:
1
fa= -----------------------
2 • n [R. +RaXRsXh11] C,
Ugyanakkor a C, emitterkori kapa-
citAssal is csokkenthetjiik az alacsony-
frekvencias Atvitelt. Ha a kapacitdst
csokkentj ilk, akkor csokken az ala-
csony frekvencias komponens. Ha azt
akarjuk, hogy ne szfiljon be.le az At-
271
12.59. abra. A mikrofon lezarasa
vitelbe az emitterkomplexum, akkor
az Rj -C, szorzatot iigy kell megva-
lasztani, hogy ennek reciproka 10-szer
kisebb legyen, mint a legalacsonyabb
atvinni kivant frekvencia.
A hangfrekvencias atvitelt nemcsak
a mikrofonok szerkezete, hanem azok
lezarasa is befolyasolja. Egy olyan
kristalymikrofon, mely 200 kohm le-
zarast igenyel, 10 kohmmal lezarva kel
a mikrofonrdl leveheto fesziitseg nagy
sagat, hiszen a generator-ellenallassal
fesziiltsegosztas jon letre. Ugyanakkor
a mechanikus impedanci&ban is val-
tozas all el6, ami torzitott frekvencia-
menetet eredmenyez. Csoves eros£t6t
alkalmazva, a racslevezetO erteke
szabja meg a lezaras nagysagat.
A hangfrekvencias jel nagysaga
miatt bekovetkezZ) torzitast elkerul-
hetjiik, ha a hangfrekvencias er6s£t6-
ben limitalasrdl gondoskodunk. Ezt a
edit szolgaljak a hangfrekvencias di-
namika-kompresszorok, melyeknek
egyik valtozatat a 12.60. abran lathat-
juk.
A hangfrekvencia erfisiteset a kis
aranni munkapontban mukodfi BC 170
tranzisztoros emitterko vetdn keresz-
tiil bevezetett jelen vdgziink. Az егб-
sito elemek mfiveleti егбвкбк. A ki-
meno hangfrekvencia egyeniranyitasa
utan FET tranzisztoros szab6.1yoz6
gondoskodik az erosftes csokkentdsd-
c61. A kompresszort nagy Ьетепб im-
pedancia es kis kimen6 ellenallas jel-
lemzi.
5. Nagyfrekvencia a mikroton-
betnenet.cn
Kellemetlen gerjedesre vezet, ha a
nagyfrekvencia a mikrofonbemenetre
keriil. Ennek elkerillesdnek egyik f6
m6dszere, hogy sugiirz6kent szimmet-
rikus antennat hasznalunk. Igy a leg-
kisebb annak veszelye, hogy kelle-
metlen nagyfrekvencias terck, sont-
aramok alakuljanak ki az ad6keszulek
kornyezeteben vagy a vazban. A nagy-
frekvencias ter hatasara — ha nines
vedve a modulator bemenete — a
nagyfrekvencia bekeriil а Ьетепб fo-
kozatra, azt esetleg telitesbe viszi,
masreszt a nagyfrekvencia deomodu-
lal6dva, gerjedest okoz.
Megsziintethetjiik a jelenseget, ha
a 12.61. abra szerint egyreszt kiilon
arnyekoljuk a mikrofont es a mikro-
fonkabelt (tehat nem a mikrofon
„hideg” vezeteket hasznaljuk egyben
kuls6 foldelesre is), utana pedig alul-
atereszt6 szur6t alkalmazunk az ero-
sit6 bemeneten. Az alulatereszt6 szur6
lehet kozonseges R—C megoldasA, de
jobb eredmenyt ad, haL-C elemek-
b61 epitjiik fel. А szfir6 kapacitasainak
hideg vegz6deseit az er6sit6 (vagy
impedanciailleszt6) fokozat kozos fol-
delesere kossiik.
Ha alacsony impedanciaju mikro-
font hasznalunk, ugyanilyen kikdp-
zesli Ьетепб korrel, akkor az alul-
atereszt6 kapacitasait novelhetjiik,
ugyanakkor kis induktivitas (10—20
^H) is megfelel6. Sokszor elegseges
esak egyetlen 1 nF-os kapacitast alkal-
mazni a bemeneten.
A berendezes felepitesenel altalanos
szempontkdnt kezeljiik, hogy a meg-
lemetlen ,,pleh”-hangot adhat. Ugyan-
akkor egy dinamikus mikrofon helyte-
len lezaras eseten horddhangii lehet.
Altalaban kristalymikrofon hasznala-
takor azt nagy impedanciaval kell
lezami, a dinamikus pedig kisebb
lezarast igenyel. A 12.59. abran lilt
hatjuk a mikrofonnak, mint gene-
ratornak a lezarasat. Kiizonseges
tranzisztoros eros£t6 a mikrofon utan
kis erteku lezarast ad. Ez ndvelhet6
mGkapcsolassal es kis агатй munka-
pont alkalmazasaval. FET mar alkal-
mas nagyobb ertekfi lezaras megval6-
sltasara. A kis 6rteku lezaras csokkenti
12.61. abra. A mik-
rofonbemenet vddel-
me
212
12.62. abra. Kethang- generator
eldzd fokozatokra mindl kevesebb jus-
eon vissza a vegfok jeldbdl. Ha ezt nem
kiiszoboljiik ki, akkor hiaba akarjuk
kineutralizalni vdgfokunkat, ez soba
nem fog sikeriilni. Mind a hangfrek-
vencias fokozat tapfesziiltsdget, mind
a tobbi, utana kovetkezd nagyfrekven-
cias erosltoet galvanikusan, fojtd-
tekercs-kapacitas komplexummal va-
lasszuk el, hogy ezen az iiton se jusson
egyik fokozatbdl a miisikba vissza a
nagyfrekvencia. Ez az egyetlen utja
annak, hogy sikeresen vegezziik mun-
kankat.
6. Az erdsitd fokozatok torzft&smentes
iizeme
A parazita termckek targyalasanal
megallapltottuk, hogy jd, hr az egyes
oszcillatorok es e. keverdk kis szinten
iizemelnek. A kisszintu jelet azonban
erdsiteni kell. Az erdsitesndl ismet ket
veszdllyel kell szamolnunk: tdlhajtaei
torzltassai, alapfrekvencias vagy pa-
razita gerjeddssel. Mindezekhez jarul
meg az erosltd elem karakterisztikaja-
bdl eredd nemlmearis torzitasi termd-
kek halmaza.
Az elsd veszely igen kis szintfi jelek-
kel biztoslthard. Masik mddszer, ha az
erdsitdben negativ visszacsatolast al-
kalmazunk, pl. egy tranzisztor emit-
ter kordben atblokkolatlan ellenallas
van. Ezzel a ttdvezdrles veszelye csok-
ken, de ugyanakkor kismdrtdkben na-
gyobb szintet igenyel, vagy tobb foko-
zatii erdsltest kell alkalmazni.
A gerjedesi veszely csokken tese er-
dekeben egy fokozattal csak kis erdsl-
test vdgezziink, ugyanakkor a tran-
zisztorok meghajtasa kis impedan-
ciardl tortenjen. J6 m6dszer, ha az
erdsitdt meghajt6 fokozat rezgokore
kapacitlv osztdval illeszkedik a tran-
zisztoros erdsitd bemenetehez. A nagy
ertekfi baziskapacitas csokkenti a ger-
jedesi hajlamot. A parazita gerjedds
megsziintetdsdre hasznaljuk az eld-
zdkben emlltett soros ellenallasokat,
vagy ferritgyongyoket.
Mivel a nemlinearis fdlvezetd-karak-
terisztikak miatt torzltasokkal, para-
zita melldktermdkekkel kell szamol-
nunk, igyekezziink az erdsitd elemek
karakterisztikajanak mindl kisebb, ko-
zel linearis szakaszat felhasznalni. Nos,
ebbdl a szempontbdl is kedvezd a kis-
szintfi vezerlds. Nagyszintli kivezerlds
mar gorbiilt szakaszt vesz igenybe.
Ha meghajtdkdnt csovet haszna-
lunk, torzltast okozhat a helytelen
munkaponton kiviil az anddkori rezgd-
kor nagy L — C viszonya is. A kapaci-
tasszegdny rezgdkort az utana kbvet-
kezd vegerdsitd fokozat bemendkapa-
citasvaltozasa erdsebben befolyasolja,
mint nagyobb rezgdkori kapacitas al-
kalmazasa eseten. Nagykapaeitasd rez-
gdkor viszont nagyobb teljesitmdnyt
igenyel a meghajtdcsd rdszdrdl.
A vegerdsitd torzltasairdl mar tobb
helyen olvashattunk, igy errdl e helyen
nem Irok.
A berendezes torzltatlan mukodd-
senek ellendrzesdhez, illetve a helyes
beallitashoz elengedhetetlen egy „2-
hangii” hangfrekvencias generator ds
egy oszcilloszkdp.
A hangfrekvencias oszcillator kap-
csolasa a 12.62. abran lathatd. Ket
fazistolos RC-generator lenyegdben,
az egyik 800 Hz-es, a masik pedig
1,2 kHz-es frekvenciaval. A berende-
zds a rezgdskeltd tranzisztorok bazisa-
ban levd 10 kohmos poteneiometerrel
allithatd be, a frekvencia finom szaba-
lyozasa pedig a P, es P4 segitsegevel
tortenik. A hangfrekvencia mindkdt
oszcillatorbdl emitterkovetdn at jut a
kunend kapcsokra, illetve a К kap-
csoldra. A P, ds P, segitsegevel allit-
hatjuk be a kdt kimend hangfrekven-
cia szintjdt azonos nagysagura. A К
kapcsold egyik allasaban a ket hang-
frekvencia az A es В kapcsokra keriil
kb. 1 kohm belsd ellenallassal. A kap-
csold masik allasaban a kdt hang-
frekvenciiis jel iisszeadddik les az „А +
B” kapcsokon egyiittesen jelenik meg.
A kapesolas egyszerusdge miatt, azt
hiszem, kiilon nem sziikseges a muko-
dds ismertetdse, es az elrendezes, fel-
epltes sem kritikus.
Az elkesziilt berendezds torzltiis-
vizsgalatat eldszor a hangfrekvencias
erdsitd, mikrofonerdsltd vizsgalataval
kezdjiik. Ekkor a hangfrekvencias ge-
neratorunk kapcsoldjat ugy allitjuk,
hogy az 1,2 kHz-es hangfrekvencia
kiilon levehetd legyen. A P, segltsdge-
vel olyan kis szintet allitunk be, amely
megfelel a mikrofonbemenetnek (jd,
ha a kimeneten 1:100 osztdt alkalma-
zunk, mert igy finomabban beallithatd
a kivant hangfrekvencias fesziiltseg),
azutan oszcilloszkdppal vizsgaljuk a
hangfrekvencias erdsitd kimenetet. A
torzitas szemmel is lathatd a beallitott
szinus-abran.
Ha a hangfrekvencias erdsltdnk nem
torzlt, mehetiink tovabb a vizsgalat-
tal. Kapcsoljuk a DSB-jelet eldallitd
balansz-modulator utan az oszcillosz-
kdpunkat. A hangfrekvencias erositdn
marad az eldzoleg beallitott frekven-
cia. A 12.63. <ibra alapjan eldonthetd,
hogy a DSB-jelet erdsitd fokozatok
jdl mukodnek-e. Jd beallltas esetdn az
elsd abrat kell latnunk az oszcillosz-
kdpunkon.
A kovetkezd lepes az SSB-jelet erd-
sitd lane vizsgalata. Ehhez mar kdt
hangfrekvenciaval kell a mikrofon-
bemenetre csatlakozni, utana ugyan-
csak a 12.63. abra alapjan ellenoriz-
hetd a helyes miikodes.
Hordozo a lop gene г at or URH gerjedes az
parazrtan gerjed erdsitd lancban
Az erosito munkapont ]a Torz HF
rossz helyen
12.63. abra. Jelalakok az oszcilloszkdp
kipernyojin
273
12.64. dbra. Az ado vizsgalata kdthang-generatorral, oszcil-
loszkop segitseg^vel
12.67. tibra. Nagyfrekvencia a hdlozaton
A kimend jel vizsgalatanal j6, ha a
12.64. abra szerinti elrendezesben кё-
szitiink egy oszcilloszk6p-adaptert.
Ennek csupan az a feladata, hogy az
antennara jut6 nagyfrekvenciat ma-
gasabb fesziiltsegre transzformalja es
egyben a fiiggdleges lemezparra szim-
metrikus fesziiltseget biztositson. Az
alkalmazott tekercs az iizemi frekven-
cia szerint valasztand6 meg. Kiilon
агпуёк616 dobozba kell elhelyezni a
forg6kondenzatort a tekerccsel. Ko-
axialis kabel csatlakozik az antenna-
hurokhoz.
A vegfokozat beallitasa muantenna-
val tortenik. Helyes beallitas eseten
ineghatarozott arany all fenn a meg-
hajtd es az an6don jelentkezd nagy-
frekvencias fesziiltseg kozt. A 12.65.
dbrdn egyszerii beallitAs-indikatort
lathatunk ket valtozatban. Ha a veg-
fokot az eldzdkben ismertetett mddon,
oszcilloszk6ppal beallitottuk, hogy az
kis torzitassal iizemel, az abran lathatd
indikator P potencion«$terevel a mfi-
szert kozepiillasba allitjuk. Az alkal-
mazott miiszer is кбгёраПавй tipus.
Ujabb beallftasnal mar csak az indi-
katort kell figyelni es az antenna-
csatolast ligy allitjuk be adott meg-
hajt6 fesziiltseg eseten, hogy a mfi-
szer kozepallasban legyen. A 12.66.
dbrdn lathatd indikator az antenna
fesziiltseget hasonlitja ossze a meg-
hajtd fesziiltseggel. Ennel jobb meg-
oldas az eldbbi, mert az antenna tap-
vezetekenek kisebb elterese, reflexi6k
mar hamis beallitast eredmenyezhet-
nek. Eldnye, hogy kisebb fesziiltseget
kell az erdsitd kimeneten leosztani.
Meg egy lenyeges dologrol meg kell
emlekezni. Hiaba allitjuk be az ad6-
keszuldk fokozatat a lehetd legkisebb
torzitasra, ha a mikrofonra nagyon
kozelrdl beszeliink ra. Ez fdkent vox-
iizemben szokott eldfordulni, amikor
12.65. dbra. Linea-
ritast mutalo indi-
kdtor foldelt katodu
es foldelt гасзй veg-
erositbcs&nil
az allomas kezeldje hangsz6r6val vesz
es annak erdekeben, hogy ne kapcsol-
jon be a kesziildk a hangsz6rd hangja-
t61, visszaveszi a mikrofonerositd erd-
siteset. Kozelrdl beszelve a mikro-
fonra, az ,,f”, ,,p” hangok kellemetlen
nagy amplitudoval jelennek meg, mi-
vel a kozel levd membrant nagyobb
legaramlas eri. Ezeknel a hangoknal
kellemetlen tiilvezerles keletkezhet es
az eredmdny, nagyon nehezen erthetd
adas lesz. Nem egy — egyebkent ki-
fogastalanul beallitott, gyari — beren-
dezes hangja lesz rossz ilyen egyszerii
kezelesi hiba folytan.
7. Nagyfrekvencia a h&Idzaton
Kellemetlen zavarokat okozhat a
kornyezetben, ha a nagyfrekvencia
egy resze a haldzatba keriil. Ennek
egyik fdoka a helyteleniil mdretezett
antennaban keresendd. Ha az ad6-
kesziilekhez aszimmetrikus antennat
hasznalunk, — mint pl. a regen fel-
kapott „ex. Hertz” — akkor nagyon
konnyen valik a haldzati vezetek is
15k 10k Юк
12.66. dbra. Antennafeszultsig es meg-
hajto feszuttseg osszehasonlitdsdn ala-
pul6 linearis indikator
274
12.68. dbra. Antenna-szimmetrizMo ёв a hdlozat вгйгёве
ba, vizmentes kivitelben szereljiik
fel.
A 12.69. dbra hatasosabb haldzati
szurest mutat. A magasabb frekven-
ciakra kiilon fojtotekercset haszna-
lunk. Az Ft, adatai egyeznek a 12.68.
abra adataival. Induktivitasa nagy
toleranciara allithatd be, Igy esak
ferrit mdretet es a feltekercselendfi
huzal mereteit adorn meg. A masik
fojtd legmagos kivitelfi, hezagos teker-
cselessel. Nem szabad megfelejtkezni
arrdl sem, hogy arnyekolt kivitelfi
haldzati kabelt alkalmazzunk es az
arnyekolast a kozos fbldpontra kos-
siik.
A 12.70. abran egy harmadaban
taplalt windom lathatd a sziikseges
zavarmentes kivitelben. Koaxialis ka-
bellel taplalhatjuk ezt a negysavos
antennat andlkiil, hogy zavarokat
okozna. Hosszabb ugyan, mint a fel-
kapott W 3 DZZ tipus, de az elmaradd
rezgfikorok folebe helyezik ezt az an-
eugarzdva. Ha az addkesziilek ioldeld
vezeteke hosszfi, akkor a 12.67. dbra
tanusaga szerint ezen is allohullamok
alakulnak ki. Meg jdl meretezett an-
tenna eseteben is igen nagy a veszelye
annak, hogy a nagyfrekvencia inkabb
a sont-utakat, jelen esetben a haldza-
tot valasztja 6s igy nagy zavarokat
okoz. Az abran feltiintettem, hogy
ilyen esetben maga az addkesziilek
fdmvaza is sugarozhat — „eg” rajta a
glimmlampa, es az antenna esak az
energia egy reszc't tudja a terbe hasz-
nosan tovabbitani.
A legbiztosabb m6dja az ilyen jellegfi
zavarok elkeriilesdnek, ha szimmetri-
kus antennat hasznalunk, ugyanakkor
minel rovidebb viton, jdl foldelessel
lassuk el az addkesziileket. Taplalasra
koaxialis vezeteket valaszthatunk,
mely tudvalevd, hogy aszimmetrikus.
Az ilyen rendszer megint zavarforras
lehet, ha nem gondoskodunk a 12.68.
dbra szerint az antennanal szimmetri-
zald balunrdl, ugyanakkor az add-
kesziilek haldzati taplalasahoz kettos
fojtdt alkalmazunk. Igy az esetleg a
haldzat iranyaba folyd nagyfrekvencia
litjat alljuk. A balunt legegyszerfibben
12.69. t'tbra. A hdlozat vedelme a nagyfrekvenciatol
toroid vasra keszithetjiik „trifilaris”,
tehat harom huzalt egymas melle fek-
tetve tekercselt megoldassal. A teker-
csek kezdetet es vegeit az abra szerint
kossiik ossze. A haldzati fojtdt kiilon
femhazba helyezziik el, ezt foldeljiik a
kozos foldpontra. Az antennanal a
szimmetrizald tagot mfianyag doboz-
tennatipust. Ugyanakkor 40 meteren
a sugarzasi jarakterisztikaja is jobban
alakul, mint az emlitett antennanak.
Mivel itt 4:1 transzformacidt kell
vegrehajtani, a ferritgyfirfit bifilari-
san tekercseljiik es az abra szerint
kotjiik be a tekercsvegeket. Ha 75
ohmos kabeliink van, akkor az X — Y
12.70. dbra. Nigyedvos antenna ezitn-
metrizalo tranezformalorral
12.71. dbra. вег^^ёв alacsony frekvencidn. A kozelitett кдгЦёпусзо vorosen vilagit
275
12.72. dbra. Gerjedde magas frekvencian. A kozelitett kodfinycso lilac vilagit
A gerjedes ugy sziintethetd meg,
hogy a ket fojt6 ertekdt kulonbozfi
nagysagura valasztjuk meg — £gy a
ket kor rezonancia-frekvenciaja tavol
esik egymastdl —, ezenkiviil soros
ellenallasokkal a fojt6kb61 alkotott
rezg6kor jdsagat lerontjuk. A soros
ellenallas nagysaga a racskorben 1—5
kohm, az anddkorben 20 — 200 ohm.
Legtobbszor elegendd, ha a racskor
jdsagat rontjuk le.
A 12.72. abran ultrafrekvencias ger-
jedes kialakulasat lathatjuk. A veg-
fokozat racsanak, valamint an6dja-
nak hozzavetesi induktivitasai, vala-
mint a cs6 belsd kapaeitasa a sz6rt
kapacitasokkal egyiitt iizemi frekven-
cianal nagyobb gerjedest okozhat,
melyet a kodfenylampa lilas fennyel
12.75. dbra. Visszahatds kikilszoboldse fiitokorl fojtoval
12.73. dbra. A vdgfokozat folddesi dramai. Helytelen folde-
lisekkel neulralizrilhatatlan vegfakot kapunk
pontok kozt 300 ohm impedancia en-
gedhctd meg. Ha a sugarzd atmerdje
nem nagyobb, mint 3 mm, akkor ez a
feltetel teljeslthetd.
8. Parazita gerjedds a vggfokban,
neutraliz&cid
A vegfokozat parazita rezgesei koziil
elso helyen emlithetjiik a fojtdteker-
12.71. abra. A helyes fiildelisek a vegfokozatndl
csek okozta begerjedest. Jellemzdje,
hogy az iizemi frekvencianal alacso-
nyabb ez a berezges, mely a kodfeny-
lampat halviiny voros szfnnel vila-
gitja.
A gerjedes oka a kozel azonos frek-
venciara hangolt rezdkor a vegsd race
es anodkoreben. A 12.71. dbtran lat-
hatjuk, hogy a gerjedes frekvenciajat
a cso belso kapacitasain kiviil a szere-
lesi kapaeitasok is befolyasoljak.
jelez. Segithetiink a bajon, ha gondos
kodunk arrdl, hogy az LSI szereles-
induktivitasok jdsaga nagyon alacsony
legyen, ezenkfviil ezek minel kisebbek
legyenek. Elsd tehat, hogy minel rovi-
debb vezetekeket alkalmazzunk. Az
an6d, valamint a racsok vezetekeire
kozvetlen a csonel ferritgyfiriiket hti-
zunk. A ferritgyurfik magas frekven-
cian mar nagy veszteseget visznek be a
kivezetesek induktivitasaiba, igy a
jdsagi tenyezd erosen leromlik, kovet-
kezmeny a gerjedesi veszely meg-
sziinese. Ugyanezt a celt szolgalta a
regebben alkalmazott 100 — 200 ohmos
ellenallassal parhuzamosan kotott ne-
hany menetes tekercs beiktatasa a
kcnyes pontoknal. Minel magasabb
frekvencia haladt at ezen a parhuza-
mos koron, annal jobban ervenyesiilt
az ohmos ellenallas — mivel az induk-
tiv ellenallas novekedett —, tehat
igen nagy frekvenetakon gerjedest
giitlo hatasa volt. Belathat6, hogy
nem celszeru magas hatarfrekvenciajii
ferritet hasznalni e celra.
Nagyon kellemetlen jelenseget- okoz,
ha a vegfokozat an6dkoreb61 vagy
segcdracsarol nagyfrekvencia jut vissza.
a vezerl6racsra, vagy a meghajtd fo-
kozat raesara. A 12.73. ilbnin egy szo-
kasos vegfokozatot abrazoltam azzal a
feltetelezessel, hogy minden foldelesi
pont mashova van kotve a femvazon.
A kiilonbozd nagyfrekvencias aramok
a femvazban k6bor aramokat alkot-
276
пак ёз ezek visszahatnak az eldzd fo-
kozatokra a foldelesi pontokon keresz-
tiil. Nem egy teljesen hasznalhatat-
lannak ёз neutralizalhatatlannak mon-
dott vdgfokozatnal ez a baj. Mig a k6-
bor fOldaramokat nem sziintetjiik
meg, ne is remenykedjunk abban,
hogy a vegerdsitS j61 fog mukodni!
A 12.74. abran feltiintettem, hogy
mi a helyes foldelesi rn6d. Eldszor is a
ket antennakori forg6t szigetelten kell
felszerelni, szigetelt tengelytolddval
ellatni. Az antermakivezetes csatla-
koz6ja szinten szigetelten szerelendd
fel, majd a forg6k A116reszdvel ossze-
kotve a csatlakozd „hideg” pontjat,
lekdtjiik a kozos foldpontra. Ugyanide
kotendd rovid, kis induktivitast кёр-
viseld vezetekkel a vegcsd katddja,
valamint a segddracs hidegitd kapaci-
tae ёз a szupresszor. A csd racskore
kiilon foldpontot кар. Ide kotenddk a
meghajtdcsd anddkori hidegpontok is.
A tapfesziiltsdgek fojtdtekereses szti-
rest kaptak, hogy ezen az iiton se
szdkhessen el a nagyfrekvencia.
Az eldzdkben emlitettem, hogy a
keverdseket kis szinten vegezziik ёв
inkabb erdsitjiik a kevert jelet. Az
aranylag nagy erdsites azt eredmdnye-
zi, hogy а berendezds кёпуез lesz area,
hogy a vёgfok feldl mennyi sz6rt nagy-
frekvencia jut vissza a megeldzd foko-
zatokra. Kinos gonddal iigyeljiink
arra, hogy az utols6 keverdre, meg-
hajt6ra ne legyen visszahatds, mert
ilyen esetekben teljesen hasznalhatat-
lanna, gerjedёkennyё valik berende-
zdsiink. Meg egy кёпуез pont; a
balansz-modulator. Ha ide nagyfrek-
vencia jut vissza, szinten gerjedds ke-
letkezik. Kiilondsen iigyeljiink arra,
hogy a billentyfizd fesziiltseg vonalan
ne jusson nagyfrekvencia keriild iiton
a modulatorba (akkor, amikor a tavird
iizemmddban a kiegyenlitett modula-
tor egyensiilydt killed fesziiltsdggel
sziintetjiik meg.
Kellemetlen jelcnsёget okozhat, ha
a vdgcsd ffitdkdrebdl jut vissza nagy-
frekvencia a megeldzd fokozatokra.
A 12.75. abra mutatja, hogy a veges
katdd-induktivitas miatt nagyfrek-
vencia jelenhet meg a ffitdszalon. Sok-
szor segit, ha kozvetlen a csdndl ffitd-
kori hidegitdst alkalmazunk, de bizto-
sabb, ha az abra szerint bifilaris fojtd-
val akadalyozzuk meg a nagyfrekven-
cia tovabbjutasdt. Nehany gyari be-
rendezdsben lathatunk erre peldat
(HW 16).
A neutralizalas technikajara szdmos
szakirodalomban talalhatunk utmuta-
tast. Addig azonban, mig az itt elmon-
dottak szerint nem vizsgaltuk feliil a
vёgfokozatot, ne is kezdjiink hozza a
neutralizalas vegrehajtasahoz! Ez a
milvelet csak a cso anbdracs-kapacilasa
okozta visszahatas kikuszbbbtesire szol-
gal es nem arra, hogy egy helytelenul
szerelt, gerjeddsekkel kuszkbdti vigjoko-
zatot helyrehozzunk velet
kocsija szepsegapoloja;
277
Egyszeru kristalyszuros SSB-generator
Hidvdgi Tibor okl. vill. mdrnok HA 5 BB
Az egyoldalssivos jel elfiallitasdnak
legegyszerfibb mfidja, ha az elnyomott
vivfijfi, ketoldalsavos jelet balansz-
modulatorban allitjuk elfi, majd ebbfil
sziird segitsdgdvel valasztjuk ki a meg-
feleld oldalssivot.
Szfirfikdnt nagy stabilitasu kvarc-
szfirfik valtak be a legjobban. Ismere-
tesek a 9 MHz-es kristalyszfirfivel meg-
epitett valtozatok, de ezek mindegyike
feltetelezi, hogy ilyen szfirfit be tudunk
szerezni, ami pillanatnyilag eldg nehez.
Sokan iigy szeretnenek magukon segi-
teni, hogy LC-szfirfivel probalkoznak,
alacsonyabb frekvencian. Ez nagyon
keves esetben hozza meg a kivant ered-
mdnyt: idfivel az eredetileg behangolt
korok elhangolfidnak, sok a parazita
frekvencia a sugarziisban stb. Vannak,
akik megprfibalkoznak magasabb frek-
vencian (8 — 9 MHz-en) hazi keszftdsfi
szfirfivel. Mindl magasabb az iizemi
frekvencia, annal nehezebb nagy oldal-
meredeksegfi szuroket hazilag elkeszi-
teni, beallitani.
Van azonban mdg egy — aranylag
jdl jarhatd — tit: alaesonyfrekvencias
kristalyszfirfi keszitese es az alacsony-
frekvencias SSB-jel felkeverdse 9 MHz-
re, majd ezt kristalyfrekvenciakkal
keverve megkapjuk az iizemi frekven-
ciat. Mdg mindig sok „hadi” kristaly
hever az amator fidkokban, ezekbfil el-
fogadhatd szfirfit lehet kesziteni.
Jelen leirasban egy 250/251,8 kHz-es
Telefunken kettfis kristalyt hasznal-
tam fel, rnelyet a regi katonai vevfik-
ben hasznaltak. Ezen az alacsony
frekvencian nagy oldalmeredeksdg dr-
hetfi el mar kdt kristaly hasznalataval
is es kielegitfi minfisegfi generator
keszithetd.
Termdszetesen nem varhatunk olyan
minfiseget tdle, mint az XF9B-tdl, de
sokkal jobb lesz az adas minfisege,
mintha LC-szfirfit hasznalnank.
A 12.76 abran a generator egyik pa-
neljdnek kapcsolasi rajza lathatd. A
T, — T4 tranzisztorokbdl alld 250 kHz-
es vivd-oszvillator ongerjesztett tipu-
sfi, az L, tekercs mehsejt kikepzdsfi
10x0,05 litze huzalbdl. Az oszeillator
Collpits-rendszerfi ds a Cs kondenzator
foldre kotesevel (11. kivezetdsi pont) a
frekvenciaja alacsonyabb drtekre all
be, a felsd oldalsavos iizemnek meg-
felelden.
A modulator a szokasos negydiddas
kivitelfi, tavird adasra is kikepzett
megoldasban. Tavird adasnal a 7.
kivezetdsi pontra + fesziiltseg keriil a
billentyfin keresztiil. A kimenfi L, — L3
tekercsek menetszam-aranya 4:1 ds
fazdkmagon nyertek elhelyezest. A 2-
jelzdsfi pontrdl a DSB-jelet az 1. pont-
ra vezetjiik, ahol a T, tranzisztor ezt
felerdsitve a kristalyszfirfire adja. A
kristalyszfirfi szimmetrizald transzfor-
matora szintdn fazdkmagon kesziilt.
Az La tekercs az atviteli sav kozepere
hangolt rezgfikor induktivitasa. Az
atviteli karakterisztika beallitasanal
ezt a rezgfikort a 0,2 Mohmos trimmer-
potenciometer allitiisaval le kell ter-
helni, hogy az atviteli gorbe tetejen ne
kapjunk behorpadast. A T, elvalasztd
szerepet tolt be.
A szfirfi kdt kristalyaval parhuza-
12.76. abra. A 250 kHz-ев SSB-generator kapcsolasi rajza
278
12.77. dbra. 250 kHz-es SSB-generiiior elrendezdsi rajza
12.79. dbra. A magasabb frekvenciajii kevero drendezise
12.78. dbra. A magasabb frekvenciajii keverS rajza
219
12.80. abra. Az iizemi frekvencia kikeveriae
12.82. dbra. Vzemi frekvenciara keverS egyaig rajza
6,25 1 6J5 ’I 6^45 ... 1 «5 1 6,65 1 6,75 1
Д5 3,6 V 3fi 19 4
VFO
skala 14 I 14,1 14,2 14,3 14,4 14,5
7,5 V 73 7,2 7J . 7
215 214 243 212 21,1 — 21
28,5 2^4 243 262 28,1 28
12.81. dbra. A VFO skaldja
mosan talalunk ket trimmert. Az ala-
csonyabb frekvencias trimmer mindig
kisebb kapacitasu. Iigy allitsuk be
dket, hogy nagy oldalmeredekseg le-
gyen, de ugyanakkor a zdrdsavi csilla-
pitas is meg eleg nagy legyen.
A hangfrekvencias jel erdsitdset ha-
romfokozatu erdsitd vegzi. A kapcsolas
6. es 8. pontjait dsszekotve a balansz-
modulatorra hangfrekvencia keriil.
A mikrofon a 10. pontra csatlakoztat-
hatd. A hangfrekvencias erdsitd nagy
irnpedancias bernenettel rendelkezik,
igy kristalymikrofon hasznalatara is
alkalmas.
A 12.11. dbra az alapgeneriitor el-
rendezeset mutatja, az alkatresz-
oldal feldl nezve. A 250 kHz-es SSB
jel az 5. kivezetesrdl vehetd le.
A vivo frekvenciajat iigy allitsuk
be, hogy mind az als6 , mind a felsd ol-
dalsavos iizemben az atviteli gorbe
— 20 dB-es pontjara essen. A kapcsolas
ban alkalmazott tranzisztorok mind
BFY 33 tipusiiak.
A 12.78. abran a masik panel kap-
csolasi rajza lathatd, ez a 8,25 — 9,25
MHz-re felkeverd egyseg. A 14. pontra
vezetjiik az eldzd panel 5. pontjardl az
SSB-jelet. A T, tanzisztor a helyi 2,25
MHz-es kristaly-oszcillator jelevel eb-
bdl 2,5 MHz, illetve 2 MHz transz-
ponalt frekvenciat allft eld. A ket frek-
vencia kiszurese az L, — L, tekercsek-
bol alld savszurdvel tortenik. A 16. ds
17. pontokra adott kiilsd fesziiltseggel
mukodtetett rele gondoskodik arrdl,
hogy a savszurd kimeneten — a pilla-
natnyi kivansagnak megfelelden — 2
vagy 2,5 MHz jelenjen meg.
12.83. dbra. A kulonbozS egysigek oeeze-
kapcsolasa
280
A Tie tranzisztor a helyi VFO frek-
venciaja segitsegevel ebbdl a magasabb
frekvenciajii SSB-jelbdl 8,25 — 9,25
MHz-es jelet allit el6, melyet szeles-
savii savszurdrdl vehetiink le a panel
19. pontjardl.
A 12.79. abran ennek a magasabb
frekvencids felkever6 egysegnek a
nyomtatott aramkori rajza lathatd.
A 12.80. abran lathatjuk, hogy a to-
vabbkevereseket hogyan valosithat-
juk meg a kiilonbozo iizemi frekvenci-
akra. Szembetunik, hogy negy sav
egyetlen kristallyal kikeverhetd. Ez
pedig egy 5,25 MzH-es kvarc, mely
felharmonikus-rezgesre is igenybe van
veve. A 21 MHz-es ilzemre kiilon kris-
taly kell. A 12.81. dbrdn a kiilonbozd
savok elhelyezkedese lathatd a VFO
skalajiin. Lathatd, hogy a 3,5 es 14
MHz mas iranyba hangolhatd, mint a
tobbi, de ez nem okoz kiilondsebb ke-
zelesi nehezseget.
A felkeverd egysegben BSY 34
tranzisztorokat baszn.ilhatunk.
A 12.82. dbrdn egy lehetseges megol-
dasat mutatom be az iizemi frekven-
ciara tortend keverdnek. A keverest
kiegyenlitett keverd vegzi, a kristaly-
frekvencia a kozositett emitterekre
csatlakozik. A 8 — 9 MHz-es SSB-jel az
1. csatlakozasi pontra keriil es az
iizemi frekvencia az 5. pontrdl vehetd
le, tovabb erdsites celjara.
A felharmonikus kristaly-oszcillator
Buttler-tipusu. A 21 MHz-es iizemben
egy 9,92 MHz alapfrekvenciaju kris-
taly a 3. felharmoniknsan rezeg. Min-
den tranzisztor BSY 34 tipusu. Ter-
meszetesen mas, hasonld hatarfrek-
venciaju tipus is jdl felhasznalhatd.
Az egyes panelek osszekapcsolasa
a 12.83. abran lathatd. Egy EL 83
erdsitdcsovet alkalmazva 150 — 200 W-
os vegfok is meghajthatd vele.
Tekercsadatok az egyszerii SSB gene-
ratorhoz:
Lj^lO menet, AL = 100 5x0,05 litze,
leagazas kozepen.
L,:280 menet, AL = 100 0,15 CuZ
L,: 60 menet, At = 100 0,15 CuZ
(L- mellett)
L,: 240 menet AL = 100 0,15 CuZ
L,t 110 menet N50 4 X10 vas,
10x0,05 litze
L,-,: 42 menet N 20 4 x 10 vas, 0,2 CuZ
L,-,: 22 menet N 20 4 X10 vas, 0,3 CuZ
281
tundra szeMdvicsekkex,vacs0rdm
dcgtalra valasszon
DELKER ImlkoHzervek kiiziil
4 hal ttgesxse^es, fekerjedds,
etdeket кё&ял1ке1йик
percek alatt
ч sardnebinulejpicat
valasxtekkal r^irjdk
kcdves vdsarloiifkal
Z, сАе'° <
282
13. A tavgepiro technika alapjai
dr. Hetenyi Liszld okl. vill. mernok HA 5 BK
A tavgepird kesziilek tulajdonkep-
pen egy olyan elektromechanikus ird-
gep, amelyndl az egyes betuk leiitese-
kor kddolt jelcsoportok futnak ki a ket-
vezetekes vonalra az ellenallomas fele
es ott а beerkezd jelk6d a megfeleld
betuk leiitdset valtja ki. Az adas es a
vetel iranya megfordithato es igy a
kdt allomas kozott irdgepes kapcsolat
jon letre. A tavgepiro kesziilek tehat
ugyanazt a szerepet tolti be, mint a
mikrofon es a hallgat6, de itt az atvitt
informaeid papirra rogztve megmarad.
Reszint ez a papirra rogzitd (leird)
tulajdonsag, valamint a felvevd sze-
mdly kikapcsolasa az atviteli lancbdl
(tevedesek) teszik a tavgepirdt hiteles
hirkozlesi eszkozze. A tavgepird ke-
sziilek tehat ugyanugy, mint a mikro-
fon, a hallgatd es a morze-billentyii,
alapsavi egysegit kepezi valamilyen hir-
atviteli lancnak. Az alapsavi jelkddok
vagy vezet eken (alapsavon), vagy
transzponalassal vivofrekvencian, il-
letve radidn tovabbithatdk az ellen-
allomashoz.
Kiilonbsdget kell tenni a geptavird
ds a tavgepird szavak hasznalatanal,
mert egymastdl elterd fogalmakat ta-
karnak. Tavironak kezdetben a Morse-
tavirdt neveztek, mert tavolbdl sza-
lagra irja a morze-jeleket. Ha az adas
nem kozvetleniil rnorze-billentyuvel
(vagy vibroplexszel) tortenik, hanem
peldaul lyukasztott szalagr61 adja a
gep az egyebkent fiillel is vehetd mor-
ze-jeleket, akkor gdptavirdrol besze-
liink, mert az adast gep vegzi. A gep-
tavird gepesitett morze-tavird.
A tavgepiro olyan betfiket nyom-
tat6 irdgdp, amely tavolbdl mukod-
tethetd. A tavgepiro jelkddjai a mor-
ze-jelekhez hasonloan hallhatdva tehe-
tdk. de bonyolultsaguk folytan fiillel
nem vehetdk; a kddok betfikke val6
atalakitasa csak a tavgepiro kesziilek
vevomechanizmusaval lehetseges. A
tavgepirdt nemzetkozi meghatarozas-
sal TELEX-nek hivjak.
Az amatdr tavgdpird: RTTY
A 60-as dvekben terjedt el a vilagon
a rovidhullamu radidamatorok kozott
13.1. dbra. A tavgepiro — RTTY —
elemi jelenek alakja szunetaramil rend-
szerben
a tavgepird iizemmdd hasznalata.
Amint az 50-es evek az SSB elterjede-
senek az idoszaka volt, ugyanugy a
60-as dvekben egyre szaporodtak a
tavgepiro iizemmddban dolgozd ama-
tdrdllomasok. A felfutasi idoszak meg
mindig tart es a tavirdzd (morze; CIV)
es fdniazd adoallomasok mellett ma
meg keves a tavgepiro iizemmddban
dolgozd amatdrok szama. Ennek elso-
sorban az az oka, hogy a billentyuhoz,
mikrofonhoz es fejhallgatdhoz arany-
lag konnyu hozzajutni, de egy tav-
gdpird kesziilek beszerzese mar nem
egyszeru feladat nemesak Magyar-
orszagon, hanem mas allamokban
sem. Az addamatdrok altalaban a hi-
vatalos szervek (Posta, honvedseg stb.)
altal kiselejtezett, de mcg hasznalhatd
kdsziildkekkel dolgoznak szerte a vila-
gon, mert egy uj gep beszerzesi ara
gyakran a teljes amatorallomas fel-
szerelesdnek araval vetekszik.
Az amatdrok a tavgepiro iizemmd-
dot RTTY-iizemmddnak nevezik. Ez a
negy betii a „radid-tavgepiro” angol
nyelvti kifejezesenek rdviditdsebdl add-
dik: Radio Tele-Typewriter = RTTY.
Ezen szavakbdl a Radio es a Tele- koz-
ismertek, mig a Typewriter szd ird-
gepet jelent, amelyet a koznyelvben
csak ,,Type”-nak roviditenek. Igy az
RTTY angol nyelven kifejezve: Radio
Teletype (fonetikusan: redio teletajp).
A tavgepird jelei
A morze-jelek adiisanal (CW-iizem-
modban) megszokott dolog az, hogy
a billentyiin akkor folyik at az aram,
ha jelet adunk, mig az adassziinetek-
ben nem folyik aram. A morze-billen-
tyu ilyen kihasznalasat jelaramU iizem-
nek hivjak. Ez fordul eld rendszerint az
amatdr addk eseteben is. Ezzel szem-
ben a tavgepird kdsziilekek iigyneve-
zett szunet-aramu iizemuek, mert a
csatlakozd haldzat megszakadasanak
tdnydt ez a rendszer a szakadas pilla-
nataban azonnal erzdkelni kepes. A jel-
aramu iizemnel az adassziinetben meg-
szakadt haldzat hibaja csak az adas
ujbdli indulasanal deriil ki.
A morze-jelek pontokbdl ds vona-
lakbdl allnak, melyek kozott egy pont
szelessegu sziinetet tartanak. A betuk
kozotti sziinet harom pontnak meg-
feleld idotartamu. Igy a morze-atvitel
elemi jele a pont, melynek idotartama
aranyos a taviratozas sebessegdvel;
laasii adashoz hosszd idotartamu elemi
jel, gyors adashoz rovid iddtartamu
elemi jel tartozik.
A tavgepird — RTTY — iizemmdd-
ban csak egyenlo hosszdsagu jelek
(pontok) vannak ds bizonyos Bzamii jel
kombinacidja — azaz kddja — hata-
rozza meg az atvitt elemi informdeid
karakteret (milyen betu vagy szam,
irasjel, vagy gepmukoddsi jel). Az
RTTY-iizem elemi jelet a 13.1. dbra
mutatja. Az elemi jel szelessege hata-
rozza meg a taviratozas sebesseget;
mindl keskenyebb, rovidebb idotarta-
mu az elemi jel, annal nagyobb a tav-
iratozasi sebesseg. A CCIT 1936. dvi
varsdi ajanlasa az elemi jel szdlessegdt
T = 20 msec-ban
rogzitette, az eurdpai tagallamok sza-
mara (CCIT=Comitd Consultatif In-
ternational Telegraphique, magyarul:
Tavirdtechnikai Nemzetkozi Tanacs-
kozd Testiilet). A taviratozas sebesse-
get az elemi jel szelessegenek reciprok
ertekdvel fejezziik ki, ds ennek egyse-
get a nagy francia tavirdtechnikus
Baudot neve utan baudndk hivjak:
v =— baud
Igy a CCIT ajanlasa szerinti 20 msec
szdlessdgu elemi jellel dolgozd tav-
gepirdk v = 50 baud taviratozasi se-
besseggel dolgoznak. Ezt az 50 baudos
sebesseget hasznaljak a hivatalos for-
galomban (posta stb.). Ez a tavirato-
zasi sebesseg jol alkalmazhato a tele-
fon-atviteli rendszerekhez, de bizonyos
esetekben ma mar lassdnak mondhatd.
tjjabb keletu tavgepird-rendszerekndl
ds szamitdgdpeknel alkalmazzak meg
a 75 es a 100 baud sebesseget is.
Jdllehet Eurdpaban a hivatalos tav-
gepird forgalomban a CCIT altal
ajanlott 50 baudos sebesseget hasznal-
jak, az amatdr allomasok az amerikai
ECC (Federal Consultative Commitee)
altal javasolt 45 baudos sebesseggel
dolgoznak, amely ott a hivatalos allo-
masokra is kotelezo. Ennek az az oka,
hogy eloszor Amerikaban terjedtek el
az amatdr RTTY-addallomasok es a
vilag tobbi amatorei tulajdonkeppen
csak alkalmazkodtak a meglevohoz.
Igy az amatdr tavgepird allomasok:
13.2. dbra. A start- is a stop-impulzusok
helye a teljes jel dejin is vigen. A dia-
gram „jelkod" szakasza nines berajzolva
283
Т = 22 insec elemi jelszdlessdggel ёв
v=45 band taviratozasi sebesseggel
dolgoznak. Ez a ketfele taviratozasi
sebessdg (45 es 50 baud) nem jelenti
azt, hogy a nalunk hasznalatos (eurd-
pai forgalomban hasznalt) TELEX-
gdpek nem alkalmazhatdk az amator
forgalomban, inert a gdpek sebessdge
ndhany tipustdl eltekintve szeles ha-
tarok kozott szabalyozhatd. A hajtd-
motor fordulatszamanak megvaltozta-
tasaval a kivant taviratozasi sebessdg
konnyen beallithatd.
A start-stop rendszer
A tavgdpiro kdsziildk mind az ad6,
mind a vev6-oldalon mechanikus
elemekkel kodolja es dekddolja a jele-
ket. Mivel a jelkddok egymasutan ko-
vetkezd elektroinos irnpulzusokb61 all-
nak, ezert az add- es a vevorendszer-
nek egymashoz kepest szinkronban
kell lenni ahhoz, hogy a dekddolas
megtortenhessen. Ez, a szinkronizalas
(idoben val6 egymashoz illesztes) min-
den egyes jelk6d elejdn megtortenik
azaltal, hogy a jelk6d elotti impulzus
— az ugynevezett start-irnpulzus —
valtja ki az ellenallomas mechanikus
vevdegysdgenek indulasat. A jelkdd
lefutasanak befejeztevel az ellenallo-
mas vevoegyseget le kell allitani. Erre
szolgal a jelkdd utan kovetkezd ugy-
nevezett stop-impulzus, amely a vevot
nyugalmi helyzetbe allitja es ez igy
alkalmassa valik a kovetkezd jelkdd
(betu, szam, irasjel, gepmilkoddsi jel)
fogadasara.
A start- es stopjelek alakjat es az
egymashoz va!6 idobeni elhelyezkedd-
siiket a 13.2. abra mutatja. Mint az
abrabdl lathatd, a start-irnpulzus az
allanddan folyd Aram megszuneset je-
lenti. Az aram megszGndsdnek pilla-
nataban indul az ellenallomas vevo-
egysege. A Btart-impulzus szelessdge
azonos az elemi jel szdlessdgdvel, azaz
a CCIT (hivatalos) rendszerben T =20
msec, mig az FCC-rendszerG arnatdr
forgalomban T = 22 msec idotartamu.
A start-irnpulzus utan kovetkezik 5
db egyenkent T idotartamu impulzus,
arnelynek sorrendje adja az atviendd
jel karakteret. Ez. az ot impulzus kd-
pezi az ugynevezett jelkodot, amely a
lenyomott billentyfiktdl fiiggden mas
es mas alakd.
Az 5 impulzusbdl alld jelkdd lefuta-
sa utan a vevdtillomas vevoegysege
13.3. abra. Az „А” betu jelkddja a start
is stop-impulzusokkal. A szamvalto
lenyomdsa utan ugyanez a kdd a „kotd-
jelet” jelenti
megkezdi a nyomtatast (kiirast). A
jelkdd utan az addegysdg a stop-
impulzust adja, azert, hogy a nyomta-
tasi idd alatt a vevd dekodold egysdge
nyugalornba keriiljon. A stop-impulzus
minden esetben az aram folyasanak
helyreallitusat jelenti, fiiggetleniil at-
tdl, hogy a jelkdd otodik (utolsd) im-
pulzusa alatt folyt-e aram vagy Bern.
A stop-impulzus szelessege elter az
elemi jel T szdlessegdtol, amennyiben
annak 1,5-szeres ertdkdt veszi fel,
azaz az amator forgalomban (45 ba-
udos rendszer) idotartarna 33 msec.
A start-stop rendszer irasjelenkent
vald szinkronizacidt jelent az add ds a
vevoallomas kozott es ezaltal a rend-
szer rnukodese fiiggetlen a kezelo sze-
mdly (operator) adas-ritmusatdl. A be-
tuk es a szavak kozott tetszolegesen
hosszii sziinetek tarthatdk, de a bil-
lentyiik egymast kiiveto leiitdse ko-
zotti idotartam nem lehet az egy iras-
jelhez tartozo 7 impulzus osszidejdnel
rovidebb. Ez а 7 impulzus: 1 start-
irnpulzus, 5 jelkdd-irnpulzus es 1 stop-
impulzus. A jelek eredo iddtartama —
45 baudos rendszemdl tehat:
6 • 22 + 33 = 165 msec.
Ez a leiitesi sebessdg egy kozepesen
gyors gdpiro-sebessdggel egyenerteku:
6 leiitds masodpercenkent. A billen-
tyuk ennel gyorsabb leiitdsei eseten a
gi'p vagy hibasan ir (kodok), vagy
egyiiltalan nem fogadja a leutest, azaz
a billentyut nem engedi lenyomni.
A tavgepird rendszer az irasjeleket
(ds a gepmukodesi jeleket) kddolt im-
pulzuscsoportok formajaban tovabbit-
ja az adotdl a vevo fele. Az impulzus-
csoport — azaz a jelkdd — az ot irn-
pulzus megfeleld variacidjabdl all.
Ezek az impulzusok a start-irnpulzus
ds a stop-impulzus kozott helyezked-
nek el. Az ot impulzusbdl alld jelkdd a
benne szereplo egyes impulzusok meg-
Idte vagy hianya szerint mas-mas iras-
jelet (vagy gdpmukoddsi jelet) takar.
Az 5 lehetsdges impulzus teljes varia-
cidja:
2s = 32
Ez azt jelenti, hogy 32 fele, egymastdl
eltero alaku jelkdd lehetsdges. Ez a
jelkdd-mennyisdg dppen elegendd ah-
hoz, hogy egy 26 betubol alld ABC ds a
6 gdpmukodesi jel kdilolva tovabbit-
hatd legyen. A 26 betus АВС-nek sem
maganhangzdi, sem massalhangzdi ko-
zott nincsenek dkezetes valtozatok
(pl. a, e, ii, d, n stb.).
Mivel a 32 kiilonfele kdd keves ah-
hoz, hogy a bet (ikon ds a gepnifikodesi
jeleken kiviil a szamoknak es az iras-
jeleknek is onalld „egydni” kddjuk le-
gyen, az irdgdpek mukoddsdhez ha-
sonldan a tavgdpirdknal is megvaldsi-
tottak a billentyfizet kdtszeres kihasz-
nalasat. Az irdgepekndl a betfivaltd
segitsdgevel a billentyiikkel ketfdle
informacio irhatd le; nagybetu (A),
vagy kisbetu (a), illetve valamilyen
betd es egy irasjel (pl. a; -).
A tavgdpiro kdsziildken ennek min-
tajara kdt olyan gepmukodesi allapot
hozhatd Idtre, hogy egyazon jelkdd
vagy egy adott betdt, vagy egy adott
szamot illetve frasjelet jelent. A kddok
ilyen kdtszeres kihasznalasaval 26 betu
helyett 2 • 26 = 52 egymastdl eltdrd in-
formaeidt jelentd betC, szamjegy es
irasjel tovabbithatd. Mivel ennyi iras-
jel atviteldre nincsen sziikseg, ezert
vannak olyan jelkddok (billentyfik),
amelyek esak egyszeresen vannak ki-
hasznalva. A gdpeken az 52 lehetsdges
helyett esak 49 kiilonfdle betut, sza-
mot ds irasjelet tovabbitanak.
A betuk ds szamok (irasjelek) atval-
tasara a gepmukoddsi jelek koziil a
„Beluvaltii” ds a „Szamvalto” szolgal,
amelyeknek kiilon billentyuje van a
klaviaturan (billentyuzet; keyboard).
A betuvaltdt akkor kell hasznalni, ha
szamok, vagy irasjelek adasardl be-
tuk adasara teriink at, mig a szamval-
tdt ellenkezo esetben.
A szamok adasara valtott gepen
kdt olyan informacid tovabbitasa is le-
hetseges, mely nem hozza mukoddsbe
az ellenallomas gdpenek irdszerkezetet.
Az egyik ezek koziil a „Csengo”. A
„csengo”-vel jelolt (klinge; bell) bil-
lentyii lenyomasakor a vevoallomas
gepen egy csengo szdlal meg ds igy az
operator figyelrnet fel lehet hivni vala-
mely szovegrdszre. A masik ehhez ha-
sonld a „Ki ott?” billentyfi (wer dat;
call), amely az ellenallomas onmukodd
jeladdjat hozza mukoddsbe. A billen-
tyG lenyomasakor az ellenallomas on-
mukodoen bejelentkezik es leadja a
hivdjeldt. Arnatdr forgalomban ez az
automatikus visszajelentkezds nem
hasznalhatd.
A gepmfikodesi jelek
A betukon, sziimokon es irasjeleken
kiviil az addoldalrdl a vdtel helycn levd
vevdgepnek nem esak a nyomtatd egy-
segdt kell vezerelni, hanem egyeb mu-
veleteit is. llyenek az elozdekben em-
litett „betuvaltd” ds „szamvaltd”. A
szavak kozott egy vagy tobb betiinek
megfeleld iires helyet — ugynevezett
szokozt (space) — kell hagyni. Ilyen-
kor a gep tovabbitja a papirt vagy
szalagot, de nyorntatas nem tortenik.
A lapraird gepekndl — amelyek az
irogepekhez hasonld formatumu nyom-
tatott szoveget irnak — a sorok vdgdn
a kocsi visszavaltasa is sziiksdges, hogy
a kovetkezo sor ismdt a lap bal szeldn
13.4. dbra. А „Р” betu jelkodja. Vgyan-
ez a kodja a „zirus” szdmjegynek is
284
13.5. dbra. Az ,,R" ёа az ,,Y” betuk
jelkbdja kbzditi meg legjobban a szaba-
lyos ndgyszogjel-aorozatot. Vgyanezek
a kodok szerepelnek a ,,”4 ёа „6”
szdmjegyek tovabbildsandl ia
kezdddhessen. Erre a mGveletre szol-
gal a „Kocsivdlto" billentyd, illetve jel-
kdd. Az irdgdpeken a kocsivAltas 6s a
eoremel6s egy kozos karral tortenik.
A tavgepirdnal a soremelesre kiilon
billentyu 6s jelk6d szolgal. A kocsivAl-
tas (carriage return) 6s a soremeles
(line lift) minden sor vegen sziikseges,
de csak akkor, ha a vevdallomas lap-
fr6 geppel dolgozik. Erre a ket mGve-
letre szalagfrd gdpeknel nines sziikseg.
Mivel a lapird gepeknel egy sor 69
leutcsbdl all, azert 69 leiitesenkent
kocsivaltast 6s soremelest kell letre-
hozni. Egyes szalagfrd gepeken auto-
matika van elhelyezve, amely 69 le-
iites utdn csak akkor engedi tovabb
folytatni a szoveg adaeat, ha a sor-
emeld 6s kocsivAltd billentyut le-
nyomtak.
Az add- 6s vevdgep szinkron futasA-
nak ellendrzesere szolgal az „Urea"
megnevezdsG gepmGkoddsi jel illetve
k6d, amelynek adasakor a vevdgep el-
inditja ugyan a nyomtat6 mechaniz-
musat, de sem kiirae, sem papir- vagy
Bzalagtovabbitas nem tortenik. Az
„fires” jelkdd automatikusan es folya-
rnatosan is adhatd. Ha ezalatt a vevd-
gdp valamilyen nyomtatast vdgez, ugy
a ket gdp sebessdge nem teljesen azo-
nos 6s valamelyik gep sebessdget md-
dositani kell.
Osszefoglalva a gdpmGkoddsi jelek
a kovetkezdk:
1. KocsivAltd
2. Soremeld
3. BetGvaltd
4. SzamvAltd
6. Szdkoz
6. Urea
A jelkdd
A 32_egymastdl fiiggetlen jelkdd az
6 elemi impulzue variAcidjaval hozhatd
letre. Az ausztraliai Murray ajanlotta
eldszdr, hogy melyik kdd melyik betG-
nek vagy szamnak, illetve irasjelnek
feleljen meg. A CCIT nemi mddositas-
sal Atvette ezt az ABC-rendszert 6s
azdta „CCIT 5-os ABC”-nek nevezik.
Ugyanezt a kddrendszert hasznAljAk
az FCC-haldzatban is. Ettdl elterd, de
alapjaiban hasonld a szovjet tavgdp-
ird-forgalomban hasznalt cirillbetfis
ABC.
Pdldakdppen bemutatjuk nehAny
betu (ezam; Irasjel) jelkdd jAnak kepet.
A 13.3. abran az ,,A” betu kddja lAt-
lAthatd a start- 6s a stop-impulzusok-
kal egyiitt. A szAmvaltd lenyomasa
utan ugyanez a kdd a vevdallomason a
„kotdjel” (mint irasjel) nyomtatAsAt
vAltja ki.
A 13.4. dbrdn a ,,P” betG kddja lat-
hatd. Ugyanez a kod egyben a „0”
szAmot is jelenti, ha elGtte a szamvaltd
billentyGje le volt nyomva.
A k6d szempontjabdl az ABC-nek
van ket jellegzetes betGje: az ,,R” 6s
az ,,Y”. Ezen betGk kddjai arrdl ne-
vezetesek, hogy leginkabb hasonita-
nak egy szimmetrikus negyszogjelsoro-
zathoz, es igy a legnagyobb mertek-
ben veszik igenybe a gep mechanikus
dekddold rendszeret, kulonos tekin-
tettel aimak esetleges rezonanciaira.
Az ,,R” 6s az ,,Y” betGk kddjat a
13.5. dbra mutatja. Ezen ket betu vala-
milyen rend szerinti egymasutani ada-
saval (pl. RY RY RY, vagy RYRY
RY .. . , vagy RYR RYR... stb.)
ellenorzik az osszekottetes hibatlan
voltat, a vevd es add egymAshoz viszo-
nyftott gep-sebessdget (machine speed).
13.1. Mldzal
Sor- szom Betu Szam, irasjel Г Start 1 1 Je 2 1кб 3 d 4 5 <х о
1 A — о О О
2 В 7 о О о О
3 c О О О О
4 D ki ott о о О
5 E 3 о о
6 F о о о о
7 G о о о о
8 H о о о
9 I 6 о о о
10 J Csengo о о о о
11 К ( о о о о о
12 L ) о о о
13 M о о о о
14 N о о о
15 0 9 о о о
16 P 0 о о о о
17 Q 1 о о о о о
16 R 4 о о о
19 S о о о
20 I 5 о о
21 u 7 о о о о
11 V = о о о о о
23 w 2 о о о о
24 X / о о о о о
25 Y 6 о о о о
26 2 + о о о
27 Kocsivaltd о о
26 Sor erne l<5 о о
29 Betuvolto о о о о о о
30 Szamvaltd о о о о о
31 Szdkoz о о
32 (ores) о
13.6. dbra. Egy lasau adds jelformaja
(а) ёз ugyanazon azoveg jelformaja
gyors adds eseten (b)
A 13.1. tdbldzaiban feltuntettiik a
teljes CCIT 5-os ABC-t. A start- 6s
stopjelekkel egyutt 7 impulzusnak
megfeleld helyen az Gres kockak jelen-
tik az Aram megszakadasat, mig az
Aram „folyaeAt” a kockaba helyezett
karikak jelentik. Ez egydrtelmGen
lAthatd a start 6s stop-impulzusokbdl,
mert a start mindig az Aramkor meg-
szakadAsat jelenti, mig a stopnAl az
Aramkor zArddik.
Az adas ritmusa a kddok iddtarta-
mAra (6s az elemi jel szelessegere)
nines kihatAssal; ellentetben a morze-
adAs (CW) jeleinek hosszusAgdval. A
morzenAl a lassu adashoz hosszan ki-
tartott pontok 6s vonasok tartoznak,
mig egy gyors adAsnal ugyenezek ro-
videk. A tavgepirdnal 45 baudos se-
besseg eseten egy jel atvitele a start- 6s
stop-impulzusokkal egyutt mindig 165
msec iddt vesz igenybe, fiiggetleniil
attdl, hogy az operator (keresgelve a
betGket) lassan ad, vagy gyakorlott
kezzel gyorsan. A leutesek sebessdge-
nek fuggvenydben csak a kddok kd-
zotti sziinet vAltozik, amint azt a
13.6. dbra mutatja.
A tivgApird Jelinek spektruma
A tavgepird jelei ndgyszogjelekbdl
vannak osszerakva a k<5dok szerint.
Az elemi jel 22 (valdjaban 22, 222...)
msec-os szelessegdbdl szamithatd a
ndgyszogjel ismdtldddsi frekvenciaja:
f< =---=---------=22,5 Hz.
2 T 2-22 ms
Ez a 22,5 Hz-es ismdtldddsi frekvenciA-
ju ndgyszogjel az R es Y betGk adasa-
kor nagyon j6 kozelitessel fel is 16p.
Igy azt mondhatjuk, hogy a legked-
vezdtlenebb esetet figyelembe vdve a
tAvgepird jelenek spektruma azonos
egy 22,5 Hz ismdtldddsi frekvenciAjii
ndgyszogjel spektrumaval. Ez a spek-
trum a 13.7. dbrdn lAthatd vonalas
spektrumot mutatja, amelynek diszk-
rdt frekvenciai az alapfrekvencia egdsz
szAmG tobbszorosei. Az amplittiddk a
frekvenci Aval egyre csokkennek. Annak
drdekeben, hogy a ndgyszogjel jelentds
torzulAst ne szenvedjen, az alapfrek-
285
,——22,5 Hz
8
- >
2fj 3f, 5fi 7f, f
FREKVENCIA
13.7. dbra. A tavgdpird jeldnek spektrum
eloszlasa elso kozelitdsben
vencianak az 5 — 10-ezeres6t ia at kell
vinni azon a lAncon, ami az add- 6s a
vevdkesziil6kek (gepek) kozott helyez-
kedik el. A sziikseges savszelesseg elsd
kozelitdsben 110 — 220 Hz. Ez az
alapsavi savszelesseg kb. azonos a
CW-iizemm6d alapsavi eavszdlessege-
vel (a billentyfi koreben) egy arfinylag
nagysebessdgfi kezi adas eseten.
A tdvgepiro rendszer 6s a gep ellen-
drzesere az R 6s Y betfiket hasznaljak,
mert ezen ket betfi jelkddja veszi leg-
jobban igenybe az atviteli lancot 6s a
gep nyomtat6 mechanizmusat. Sziik-
seg van azonban a gep ad6oldali
mechanizmusanak ellendrzesere is 6s
itt most csak a tavgepird gep mecha-
nikus addegyseget ertjiik. Ennek ellen-
drzesere nem elegendd az R es Y betfik
adasa, mert bizonyos szerkezeti ele-
mek kopottsagatdl fiiggden esetleg
valamelyik betu vagy betuk hibas jel-
kdddal keriilnek tovabbltasra. A gep
mechanizmusanak ellendrzesere a bil-
lentyuzet minden betujet, illetve irds-
jelet ellenorizni kell. Ez tortenhet
ugyan az ABC betuinek folyamatos le-
adasaval is, de helyette egy olyan
mondatot hasznalnak az ellendrzesre,
amelynek ertelme is van, es igy kony-
nyen megjegyezhetd. Ez az angol szo-
vegu mondat igy hangzik:
QUICK BROWN FOX JUMPS OVER
THE LAZY DOG
Ebben a mondatban minden betfi sze-
repel, ami a tavgepirdval leadhatd.
A ndhany fennmaradd szdm, illetve
irdsjel 6s gdpmfikodesi jel ellendrzdsdre
ez ut iin a mondat utan le szoktak adni
a teljes sziimsort l-tdl O-igds az iras-
jeleket. Az ellenfirzd mondat magyar
drtelme: „fiirge barna rdka Atugorja a
lusta kutydt. Az ,,RY” 6s ez a szoveg
gyakran vehetd azoknal az addalloma-
soknal, amelyek indulas eldtt ellen-
drzik berendezdsiiket.
A gdp elektromos csatlakozAea
A tdvgdpird gdp mechanikus ismer-
tetdsebe nem bonyolddunk bele, mert
tipusonkent nagyon elterd ismertetdst
kellene adnunk, es kiilonben is a gepet
az amatdr nem maga epiti, mint pel-
daul az addt vagy a vevdt. Sziikseges
azonban a gdp elektromos csatlakoza-
sardl beszdlni, mert ennek hianydban
nem tudjuk dsezekapcsolni a gdpet az
addval vagy a vevdvel.
A gep mechanikus addegysdge ala-
kitja ki a jelkdd-impulzusokat annak
megfelelden, hogy milyen beti'it nyom-
tak le a billentyuzeten. A jelkdd adasa
a morze-billentyfinek megfeleld erint-
kezdparral tortenik, amelynek az egy-
szerfi magyarazatahoz sziikseges raj-
zdt a 13.8. abra mutatja. A gep nyu-
galmi allapotaban az drintkezopar
zdrva van a „sziinetAramti” rendszer-
nek megfelelden. A billentyfi lenyo-
masa kivaltjaaz impulzus-tdrcsa forgd-
sat, amely tarcsanak a fogazatai a jel-
kdd szerint billentyfizik az erintkezd-
pdrt. Az impulzus-tarcsdnak 165 milli-
szekundum alatt kell korbefordulnia 6s
kiindulasi helyzeteben megdllnia. A
tarcsat forgatd „addtengely” fordu-
latszama ebbdl a korbefordulasi iddbdl
szamitva:
nade a* 364 ford/perc
A 13.8. dbra szerint minden egyes jel-
kddnak egy-egy kiilon tdrcsa felelne
meg 6s ezeket a billentyfikkel lehetne
aktivalni. Mivel ez nagyon bonyolult
rendszert eredmenyezne, azert nem a
teljes jelkddoknak van egy-egy impul-
zustdrcsajuk, hanem az egyes elemi
jeleknek es igy a tarcsak szama 6-ra
csokkenthetd (a start es stop impul-
zusok tarcsdja kozos). Ennek meg-
felelden a jelkddot a valosagban 6 tdr-
csa es 6 erintkezopar alakitja ki. A tar-
csakon csak egy bevagas van, de ezek
a bevagasok egymashoz kepest el van-
nak tolva. A billentyfi lenyomaea in-
ditja a 6 tdrcsa kozos addtengelyet es
a billentyfi meehanizmusa a megfeleld
kontaktusparokat aktivalja a sziiksd-
ges jelkddnak megfelelden.
Az egy erparon kiadott jelkdd szem-
pontjabdl elegendd ugy ertelmezniink
a gep addegyseget, mintha csak
egyetlen erintkezoparral rendelkez-
ne.
A gep vevdegysege az addresztdl
teljesen fiiggetlen mind elektromos,
mind mechanikus szempontbdl. Leg-
feljebb a mindket reszt meghajtd elek-
tromotort tekinthetjiik kozos egyseg-
nek. Mivel az add- 6s a vevdresz egy-
mastdl fiiggetlen, azert letezhet olyan
iizemi allapot is, hogy a vevd eppen
valamilyen szoveget vesz fel 6s ezzel
13.8. dbra. A tavgipiro kdszuldk add-
rdszdnek mukoddsdt magyarazd dbra.
A valosagban a kddokat nem egy, hanem
hat impulzustdrcsa adja
VEVOTENGELY
13.9. dbra. A tavgepird kdszuldk vevo-
rdszdnek inditaedt a vevomagnes vdgzi
azdltal, hogy a start-impulzus hatasdra
elenged. A kilincskerek csuszd tengely-
kapcsoldval csatlakozik a hajtdmotorhoz
egy iddben az add egy egdszen mas
szoveget ad (duplex iizem).
A gep mechanikus vevdegys6ge a
jelkddok dekddolasara szolgiil 6s a de-
kddoliis utan kinyomtatja a betut. A
ket vezetdkbdl alld erparon erkezd
elektromos jelkodot egy elektromag-
nes alakitja at mechanikus jelkddda.
A vevdegyseg inditasa (szinkronizd-
lasa) a start-impulzussal tortenik, amit
vazlatosan a 13.9. dbra szemleltet.
A vevdmagnes elengedesekor (start-
impulzus) az arretalt kilincskerek for-
gasnak indul. A kilincskerekeket a mo-
torral csiiszd tengelykapcsold (frikcios
kuplung) kdti ossze, amely nyugalmi
allapotban allanddan csdszik (olajos
file).
A vevdresz tehat elektromosan
esupan egyetlen elektromagnest tar-
talmaz, amit „vevomagnesnek” hiv-
nak. Ez a vevdmagnes a jelfogdkhoz
hasonldan mfikodik, amennyiben egy
az atfolyd aram hatasara elmozduld
horgonya van 6s ezen horgony elmoz-
dulasa az elektromos jelkddnak meg-
feleld.
A vevomagnes ellenallasa a postai
vonalrendszerhez igazodik 6s drteke
200 ohm. Meghdzatasahoz 30 — 60 mA
minimalis aram sziikseges 6s igy a tap-
fesziiltseg 6-12 V, vagy enn61 na-
gyobb. A tavgepird gep elektromos
csatlakoztatas szerinti kapcsoldsi raj-
zat a 13.10. dbra mutatja. A gep add-
es vevd-egysdgenek egymiissal vald
kiprdbalasa tigynevezett „rovidzar-
ban” (closed circuit) tortenik, amely-
nel az add-billentyfl 6s a vevdmagnes
a 13.11. dbra szerint van osszekap-
csolva. Egyes gepeken ez a vizsgalati
iizemmdd egy kapcsoldval barmikor
16trehozhat6. Ilyen kapcsolasuM a
leadott szoveget, mint egy irdgep,
azonnal kiirja.
Az RTTY-jelek Mvitele
nagyfrekvenciin
Az amatdr forgalomban a gdptavird
jeleit nagyfrekvencian kisugiirozva
286
13.10. dbra. A tdvg&piro elektromos
csatlakozdsai
tovdbbitjak az ellenallomdehoz. A gd-
pet tehat valamilyen mddon ossze kell
kotni az addval. A tavgepird alapsdvi
jelkddja tobbfele modulacids mdd
szerint vihetfi &t a nagyfrekvencias
vivfire. A legegyszerfibb eljdrds az,
hogy a gdp mint egy morze-billentyfi,
egyszerfien billentyuzi az addt 6s a ki-
sugarzott nagyfrekvencias jel hoi fenn-
£11, hoi megszakad a billentyfizds sze-
rint, az egyszerfi CW-addshoz hason-
ldan.
Egy mdsik megoldds az, hogy az
addt modulalt tavird iizemmddban
(A2) jdrat juk 6s a moduldld jelet billen-
tyfizi a gep.
Bizonyos addtechnikai elfinyok
miatt a fenti ket eljards helyett a tav-
gdpird jeleinek Atvitelehez az dgy-
nevezett FSK-adast alkalmazzAk. Az
FSK betfik az angol nyelvbfil szarmazd
„Frequency Shift Keying** (frekven-
cia-eltoldsos billentyfizds) meghataro-
zdsbdl adddnak. Ez a modulacids
eljaras tulajdonkdppen a frekvencia-
modulacidnak a tavirdtechnikaban
val6 alkalmazdsdt jelenti, amennyiben
• billentyfizds iitemeben az add frek-
vencidja kdt adott ertdk kozott csfisz-
kdl aszerint, hogy a billentyfin folyik-e
dram vagy sem. Az addt tehat ennek
megfelelden frekvencia-modulacidra al-
kalmassa kell tenni, amely frekvencia-
modulacid esak az oszeillator koreben
tortenhet. Nagyteljesitmenyfi hivata-
los addkndl (10 —100 kW) az FSK-nak
az az eldnye, hogy a billentyfizds iite-
mdben nincsenek hatahnas dramvalto-
zdsok a csovek anddkoreiben, mint
pelddul a kozdnsdges CW-iizemmdd
esetdn. A kisugarzott teljesitmeny az
adds alatt mindig dllandd, esupdn a
frekvencia valtozik bizonyos relativ
kicsiny ertdkkel. Mivel a hivatalos add-
dllomasok FSK-val dolgoznak (nem-
esak RTTY, hanem CW-iizem eseten
is), azert az amatdrok is ezt az iizem-
mddot haszndljdk a tavgepird ossze-
kottetdseknel.
Az FSK-iizemmdd, mint frekvencia-
modulacid, a lokettel jellemezhetfi. Ez
a loket megmondja azt, hogy a bil-
lentyu zdrt ds nyitott helyzetehez
tartozd vivfifrekvenciak kozott mek-
kora a frekvenciaban mert kiilonbseg.
A 13.12. abran felrajzoltuk az FSK
frekvenciadiagramjdt. A loket a mini-
malis 6s a maxirnalis frekvenciak
kozotti kiildnbsdg (df).
Attdl fiiggden, hogy a sziinet-aramu
tavgdpird jele milyen iranyban vdltoz-
tatja meg a vivfi frekvenciajat, beszel-
hetiink alsd 6s felsfi oldalsavi dtvitel-
rfil. Ebben az esetben oldalsav (oldal-
frekvencia) alatt azt a frekvenciat
ertjiik, amelyik a kdd „jel” (mark)
ertekehez van rendelve. A gep nyu-
galmi allapotaban a billentyG zarva
van 6s ehhez a billentyfi-allashoz tar-
tozd frekvencia az oldalsdv frekven-
ciaja. A gep billentyfijenek nyitott
dllapotahoz tartozik a vivfifrekvencia.
Az RTTY jelatvitelre ugyanazok a
megszokott szabvdnyok ervenyesek,
mint az SSB-addsra, amennyiben a
3,6 MHz-es es a 7 MHz-es savokban
alsd oldalsavfi, mig a 14, 21 ds 28
MHz-es savokban a felsfi oldalsavfi
moduldcifit kell alkalmazni. Abban az
esetben, ha a loket iranya megegyezik
az illetfi amatdrsavban megszokott
SSB-adas oldalsav-helyzetevel, akkor
„normal loket”-rfil, mig ha az ellen-
tdtes, akkor „forditott loket”-rfil be-
szdliink.
Az RTTY-iizemmddban dolgozfi
amatdrok nem dolgozhatnak a sdvon
beliil tetszfileges helyen, mert ez eset-
leg zavama vagy a CW-iizemmddban,
vagy a fdnia iizemmddban dolgozdkat.
Az RTTY —FSK addk az amatdr-
savok tavird-reszdnek felsfi szakaszan
dolgozhatnak 20 kHz szeles tarto-
mdnyban. Az egyes RTTY sfivok az
amatdrsavokon beliil a kovetkezfik:
3,6 MHz-es sav 3600 — 3630 kHz
7 MHz-es sav 7030 - 7050 kHz
14 MHz-es e&v 14080 -14100 kHz
21 MHz-es sav 21080 - 21100 kHz
28 MHz-es sav 28080-28100 kHz
Sajnos, ezeket a frekvenciakat a
tavirdzd amatdrok rendszerint nem
tartjdk tiszteletben 6s nagy QRM-et
okoznak a RTTY-allomdsoknak.
Az RTTY-FSK iizemmddban a lo-
ket nagysdga megallapitott ertdkfi.
Ketfele loket hasznalatos:
nagyldketii iizem: 860 Hz (Wideshift),
kisloketfiiizem: 170 Hz (Narrowshift).
A 850 Hz-es loket nagyon konnyen
demodulalhatd a vevfikdsziildkekndl
13.11. dbra. A „rovidzarban" mukod-
tetett tdvgdpiro vevo-egysege sajat addsat
veszi
13.12. dbra. RTTY-FSK adds also
oldalsdvti (а) ёв jelso oldaleavd, (b)
iizemben. А дёр ЬШеШуйкогёпек meg-
szakadt dUapolahoz tartozik a viv6-
frekvencia. Az ado nyugalmi allapotban
levS g&ppel mindig oldalsav frekvencia-
jdi sugarozza ( szilnetdramu uzemmod)
akdr diszkrimindtorral, akdr egysze-
rfibb felepitdsii hangfrekvencias szfi-
rfikkel, de a savban aranylag nagy
helyet foglal 6s esak a loketnek meg-
felelfi nagy savszdlessdgfi vevfivel ve-
hetfi a jel. A kisloketfi iizem 170 Hz-es
lokete esak bonyolult felepitdsu hang-
frekvencias szurfikkel vehetfi, de hely-
foglalasa sokkal kisebb a sdvban es a
vevfikesziilek akdr a CW-vetelre al-
kalmas kristdlyszfirfivel is iizemelhet.
Ennek megfelelfien az allomdsok egy-
mdst kev6sb6 zavarjak, 6s a vevfi ki-
meneten megjelenfi legkori zavarok is
kisebbek. Az addk oszcillatordban al-
kalmazott FSK frekvenciamodulator
mindkdt loketszdlessdg bedllitasdra
alkalmas, sok esetben dtkapcsolhatd.
Az FSK-adds tulajdonkdppen frek-
venciamodulacid, impulzusalaku je-
lekre ertelmezve. Ennek megfelelfien
ez a modulacid esak az addkesziilekek
oszcillator-fokozataban dllithatd elfi.
Az FSK 16trehozasa kristalyvezerelt
addknal gyakorlatilag nem valosit-
hatd meg, bar leteznek olyan krista-
lyok is, amelyek „hagyjak magukat”
modulalni. Az arnatdr addk kivetel
ndlkiil frekvenciaban hangolhatdk es
igy tartalmaznak szabadonfutd (LC-)
oszeillatort, melynek FSK-modula-
cidja konnyen megvaldsithatd.
287
13.13. dbra. FSK-inndvlator tavirojelfogoval. A Kt kapcsoloval a liiket irdnya}
az oldalsav vdlthato
Az FSK-jel el&ilUtAsa
Az egyszerii amatdr addk egyetlen
oszcillatorral dolgoznak, mely oszcilla-
tor a vivdfrekvencianak valamely
kerek szamii hAnyadosAn dolgozik,
rendszerin 1,75 vagy 3,5 MHz-en. Ezen
oszcillatorral kell a frekvencialoketet
letrehozni, vagy a rezgdkori induktivi-
tasnak vagy a kapacitasnak a tavgep-
ird impulzusai szerinti megvAltozta-
tasaval. Az oszcillatomak nemcsak a
nyugalmi frekvenciaja, hanem az itt
letrehozott lokete is az ad6 sokszoro-
zasi szAmaval novekszik.
PdldAul egy 1,75 MHz-es oszcillator-
ral dolgoz6 addt a 14 MHz-ев savban
ilzemeltetve a sokezorozasi szam:
14
n =----=8.
1,75
Mivel a kisugarzott vivdfrekvenciAn a
sziikseges FSK loket 850 Hz, (vagy
170 Hz) azert az oszcillAtor koreben
csak
-—=------= 106,25 Hz-es
n 8
loket-amplitiiddt kell letrehozni. Mint
latjuk, ez 1,75 MHz-en nagyon kicsiny
frekvenciavAltozas ds meg kisebb —
mindossze 21 Hz-es — loket-ampli-
tiiddra van sziikseg a keskenysuvu
170 Hz-es FSK eseten. Az add stabili-
tasAnak a QSO teljes ideje alatt olyan
jdnak kell lenni, hogy a vivdfrekven-
cian az instabilitasbdl eredd frekven-
ciacsdszds a 850 vagy a 170 Hz-es
loketnek legfeljebb 5 — 10%-a lehet.
Enndl nagyobb frekvenciaelcsuszasok
eseten a vevdallomas kenytelen vetel
kozben folyton utanhangolni, ami
szovegkieseseket eredmdnyezhet. Az
5 — 10%-os megengedett, instabilitas-
bdl eredd frekvenciaelcsdszAs a pel-
dakdnti 1,75 MHz-es oszcillAtorra
vonatkoztatva legfeljebb 5,5 — 11, illet-
ve 1 — 2 Hz-et jelent a QSO teljes idd-
tartama (kb. 10 — 20 perc) alatt. Ebbdl
a sziikseges nagyfokii frekvenciastabi-
litasbdl az kovetkezik, hogy csak azon
addkat drdemes FSK-uzemre atalaki-
tani, amelyek ezt a nehezen megvald-
sithatd kovetelmenyt teljesiteni tud-
jAk.
Az FSK-nak egy hagyomanyos kap-
csolastechnikai megoldasat mutatja a
13.13. dbra. A tav&djelfogd az oszcil-
lator rezgokorere valtoztathatd kapa-
citasii trimmereket kapcsol. Ezekkel a
trimmerekkel beallithatd a savokon a
megfeleld FSK-frekvencialoket. Azdrt
van sziikseg annyi trimmerre, ahany
amatdrsavon kivanjuk alkalrnazni a
tAvgdpirot, mert a sAvonkent valtozd
sokezorozasi szAm (n) kovetkeztdben
az oszcillAtornak mindig mas ёв mas
lokettel kell dolgoznia. Legkisebb az
oszeillator lokete a 28 MHz-es savban.
A morze- (valtd-) kontaktussal bird
jelfogdnal mdd van arra, hogy az alsd
es felsd oldalsavot egyszerfien valtani
lehessen a jelfogd alld kontaktusainak
valasztAsAval. Jelfogdkdnt csak a tav-
irdtechnikaban alkalmazott tigyneve-
zett tavirdjelfogd felel meg, mert csak
ez a tfpus tudja kovetni a tavgepird
jelkddjainak 22,5 Hz-es ismdtldddsi
frekvenciajat. Egy ilyen kozismert jel-
fogd kdpdt mutatja a 13.14. dbra.
13.14. dbra. Gyorsmukodisu tavirojelfogok (Siemens)
Korszerfi FSK-megoldast mutat a
13.15. dbra. Enndl a trimmerek kap-
csolAsat nem mechanikus jelfogd vdg-
zi, hanem egy didda, amely ligyneve-
zett kapcsold iizemben mukodik. Az
Aramkorben a didda vagy vezet,
vagy le van zArva, As csak mint kap-
csold vesz reszt a mGkoddsben. A didda
nyitott vagy zart allapotAt a tavgep-
ird gdp billentyfizd drintkezdi valtjAk
ki azaltal, hogy a diddara egy, a nagy-
frekvencias jelamplituddhoz kdpest
sokszorta nagyobb lezard jelet adnak,
vagy egy relativ nagy arammal a did-
dat erdsen vezetesbe viszik. A sAvon-
kenti loket beallitas enndl a kapcsolAs-
nal is trimmerekkel tortdnik. A didda
nagyfrekvenciAs demodulator-didda,
amelynek lezArt allapotban kicsiny a
kapacitasa. Cdlszerfi a diddat taplald
fesziiltsdg stabilizalasa.
A 13.16. dbrdn egy varicap-diddAval
megvaldsitott FSK-modulAtort mu-
tatunk be. A mfikodes azon alapszik,
hogy a varicap-didda kapacitasa a rA-
helyezett egyenfesziiltsdg fiiggvenye-
ben valtozik. Ezaltal lehetdve valik a
szabvAnyos loketet beallitd nagyfrek-
vencias korbe helyezett trimmerek el-
hagyasa. Helyettiik a diddara adott
vezdrld fesziiltseg szintjdt (egyenfe-
sziiltsdg) kell savonkdnt beallithatdvA
288
tenni. Az 5 potenciometer helyett eset-
leg egy is alkalmazhatd, de azt frek-
vencialoketben kalibralt skalaval kell
ellatni, s&vonkdnt kiilon-kiilon skalat
alkalmazva. Vgyelni kell arra, hogy a
gdp billentytizd kontaktusahoz vezetfi
keterfi kabel dmydkolva legyen, mert
egy esetleg felvett brumrnfesziiltseg
bdg6 frekvencia-modulaci6t okoz.
A 13.13., 15. ds 16. dbrakon bemuta-
tott kapcsolasok olyan addknal is al-
kalmazhatdk, amelyek VFX gerjesztfi
egysdggel rendelkeznek ds Igy a viv6-
frekvenciat vagy ennek valamelyik
hdnyadat egy kristalyoszcillator ds
egy szabadonfutd, hangolt LC-oszcilla-
tor frekvenciajanak a kombinaci6ja-
b61 hozzdk letre. Ezeknel az FSK-
modulator az LC oszcillatorra csat-
lakozik.
13.15. abra. FSK-moduldtor kapcsold iizemben mukodtetett diodaval. A Kt kapcsolo
a loket irdnydt vdltja
Az FSK-jel vetele
Mivel az FSK-jel frekvencia-modu-
la.lt, ugyanazzal a m6dszerrel demodu-
lalhatd, mint az URH-FM jel. Olyan
13.16. dbra. Varicap-diodas FSK-moduldlor. A Pt poteneiometerrel a loket
amplitdddja szabdlyozhato, mig a F, a dioda munkapontjanak a bedllitasdra szolgcd.
A К kapcsoloval a loket iranya vdlthato
13.17. dbra. 100 kHz-en milkodd diszkriminator, a vevokdsziildk FSK-demodiildtora.
A kimeneti tranzisztor az impidzusok meredekeegel niiecli
13.18. dbra. A diszkriminator kime>,rti
pontjainak megcserdlesdvel a karakte-
risztika alakja megfordzd. Igy lelietovd
valik normal ёз forditott loketu adds
vdtele
diszkriminatort vagy aranydetektort
kell szerkeszteni, amely 850, illetve
170 Hz-es frekvencialoketre elegeadd-
on nagy amplituddju egyenfesziiltseg-
szintet hoz letre. Egy ilyen diszkrimi-
nator csak egeszen alacsony KF-
frekvencian valoslthatd meg. A ket-
szertranszponalt vev6k koziil csak
azokat erdemes FSK-diszkrirninator-
ral kiegeszfteni, amelyeknek utolsd
KF-frekvenciaja 50 — 100 kHz. Enndl
magasabb rezgesszamii KF eseten
olyan nagyjosagu rezgdkoiok volna-
nak sziiksegesek a diszkriminator sav-
szurdjeben, amelyek nem lennenek
289
13.19. dbra. Vevdmagnes-erdsitd aramkor, amely lehetove teszi a vevo kisszintu
kimenete es a nagyaramu vevomagnes bsszekapcsoldsdt. A K, kapcsoloval a tdv-
gepiro дёр „rovidzarba” kapcsolhato. A Kt kapcsoloval а дёр nyomtatasa meg-
szuntethetd — pl. zavaro jelek eseten
megvalosithatok a jelenlegi LC-ele-
mekkel. Meg az 50 —100 kHz-es KF-
frekveneia eseten is problemiit jelent
a 170 Hz-es kisloketii FSK-jel viitole,
killonosen akkor, ha QRM-et okozo
adok vannak a veteli csatoma koze-
k'ben. A 850 Hz-es loketil adas vetele
viszont iizembiztosan inegvalosithato
a fenti kozepfrekveneiakon diszkrimi-
natorral.
A 13.17. abra egy vevo diszkrimina-
torat mutatja. A diszkriminator de-
modulator resze foldfiiggetlen kikep-
zesii es egy kapcsoloval barnielyik ki-
vezetese foldelhetZt. A kimeneti pon-
tok cserejevel a kiadott kod impulzu-
sainak polaritasa felcserelheto es igy
mod van arra, hogy akar normal loke-
tu, akar forditott loketii adas veheto
legyen. A polaritas atkapcsolasaval
tulaj'lonkeppen a diszkriminator ka-
rakterisztikaja fordithato meg a frek-
vencia fiiggvenyeben (13.18. dbra).
A diszkriminator altal kiadott fe-
szilltseg csak nehiinyszor 100 mV szin-
tii es igy nem elegendo ahhoz, hogy a
gep vevomagneset kozvctleniil mi'ikdd-
tesse. Sziikseg van egy egye.na.ramu
erositore, amely a kb. 30 mA-es arara-
impulzusokat eldallitja. A 13.19. dbra
egy vevomagnes-erositot abrazol a
vele osszeepitett tapegyseggel. Ennek
bemenetcre mar elegendd 20 — 50 mV
szintfi jelet adni az iizembiztos mi'iko-
deshez. A gepre szerelt vevdmagnes-
erositot a 13.20. dbra mutatja.
Az aniator tavgepiro FSK, azaz frek-
venciamodulalt jele nemcsak a vevd-
kesziilek utolsd kozepfrekvenciajiin
miikodo diszkriminatorral veheto, ha-
nem mas mddszerrel is. A kovetkezok-
ben azt a veteli cljarast mutatjuk be,
13.21. dbra. A beat-oszcilldtor frekven-
ciajdnak megvalasztasa. A KF-sriv al-
so szelere kell dllni a beal-frekvencidval.
ha a KF-re vonatkoztatott olilalsdv-
helyzet „felso-oldalsdvos” (a) es a sav
felso szelire akkor, ha ,,also-oldalsdv'>s”
(b)
13.20. dbra. A vevomagnes-erosito aramkor egy Lorenz szalagiro дёреп
13.22. dbra Egy HTTY verd-adapter
tombvdzlata
13.23. abra. Gyakran alkalmazott diodas
limiter aramkor sziliciam diddakkal es
a kapcsolas atviteli karakterisztikdja
(L kt/I st)
290
13.24. abra. Sdvszuro (rezgdkor) tipu-
su RTTY-sziird (a) de „akdateresztd-
feluldteresztd" tipusd szdr&rendszer (b)
frekvencia karakterisztikaja
13.25. dbra. Kdt rezgdkort tartalmazo egyezeru vevo-adapter
kapcsolasi rajza (HA5FE)
amely az alapsavi jelk6d letrehozasat
a vevfikesziildk hangfrekvencias foko-
zatai utan valdsitja meg.
Az amatdrok legnagyobb rdsze olyan
regebbi eredetu vevfikesziilekkel ren-
delkezik, amelybe nem dpitett a gyAr
FSK-demodulAtor egyseget. Ezeknel a
vevfiknel egy FSK-demodulator sziik-
sdge meruit fel, amely a keszillek meg-
bontasa (elrontasa) ndlkiil kepes a
tavgepird kddjAnak letrehozasAra.
Ha egy normal — beat-oszcillAtor-
ral rendelkezd — vevdvel vessziik az
FSK-adast, akkor a billentyfizds iite-
mdben valtozd hangmagassagii fiity-
tydt hallunk. Attdl fiiggden, hogy a
beat-oszcillator frekvenciaja hoi he-
lyezkedik el az FSK-jel kdt vivfijehez
kdpest, a kapott hangfrekvencia az
13.21. dbra szerint alakul. A k6d
„sziinet” ds „jel” szakaszAnak meg-
felelfi hangfrekvencias jelek egymastdl
mindig loket-tAvolsAgra vannak. Igy
a kdsziildk hangfrekvencias kimeneten
kettd hangfrekvencias jel talalhatd,
amelyek felvaltva vannak jelen a tav-
gdpfrd kddjAnak megfelelfien. A kdt
hangfrekvencias jel koziil az egyik
akar „zdrus” frekvenciAjii is lehet
(ha a beat-oszcillator jele megegyezik
az illetfi jel kozepfrekvencias megfe-
lelfijdvel).
A kdt egymastdl elterfi frekvenciajii
hangfrekvencias jel szfirfikorokkel szdt-
vAlaszthatd ds egyeniranyitas utan
visszanyerhetfi az alapsavi tavgepird
kdd. A vevfikesziildk hangfrekvencias
kimenete es a tavgdpird koze kapcsolt
berendezdst TU-egysdgdnek nevezik az
angol eredetfi Terminal Unit kezdfi-
betfii alapjan, amely kifejezes vdgegy-
seget jelent. Magyarul gyakran vevfi-
adaptcrnek nevezik a TU-egysdget.
Egy vevdadapter tombvazlata lathatd
a 13.22. dbran. A jd mukodeshez az
sziiksdges, hogy a fokozatok lehetfileg
allandd amplitiiddjii hangfrekvencias
jelet kapjanak. Erre a cdlra szolgal a
bemeneten alkalmazott limiter (ha-
tarold) fokozat, amely rendszerint
szilicium diddas vagd Aramkort tartal-
maz, mint azt a 13.23. dbra peldaja
mutatja. A hangrekvencias jel kdt
szfirfit taplal, amely szfirfik lehetnek
sAvszfirfi (illetve rezgfikor) karakterisz-
tikajuak, vagy alul- ds feliilateresztfi
karakterisztikaval birdk (13.24. dbra).
A 850 Hz loketfi jelkdd „jel” (mark)
tartomanyahoz 2125 Hz-es, mig
a „sziinet” (space)-hez 2975 Hz-es
hangfrekvencia tartozik. A szfirfik
utan demodulator kovetkezik — azaz
egyeniranyitd — amely a 2125, illetve
2975 Hz-es hangfrekvencias impulzu-
sokbdl alapsavi („egyenaramii”) im-
pulzusokat Allit elfi. A jel- ds a sziinet-
13.26. dbra. Aluldieresztodsfeliddiereez-
to szurdlanc az FSK jelek szdtvdlaszta-
sara
13.27. dbra. Hangfrekvencias diszkriminator kapcsolas-
elvalaszto tranzisztorokkal ds demodutalor-diodakkal
291
impulzusok osszeadasabdl eldall az
alapsavi jelkdd.
A 13.25. abra egy egyszeru feldpite-
su (HA5FE tipusd) vevdadaptert
mutat. Egyszerusegenel fogva alkal-
mas arra, hogy barmely rovidhullamu
vevdt keves munkaval alkalmassa te-
gyiink a tAvgepfrd iizemmodra.
Nagyobb gondot okoz a kisloketfi
(narrow shift) FSK-jel vetele. Ennel
mindossze 170 Hz tavolsagra van a jel
es a szunet hangfrekvencias jele. En-
nek kovetkezteben csak nagy mere-
deksegu, tdbbtagu sziirdvel lehet ered-
menyesen szetvalasztani a jeleket.
A keskeny loketnel eldterbe keriil az
alulateresztd es feliilateresztd rend-
szerfi szfirdlanc alkalmazasa, mint azt
a 13.26. abra mutatja. Az alul- es feliil-
ateresztd szurdkkel ugyanis az atviteli
karakterisztika nagyobb elmeredek-
segu, mint az azonos elemszamd sav-
szurdknel vagy rezgdkorokndl. A kes-
kenysavu FSK-nal a ket vivd elhelyez-
heto a 2550 Hz-re szimmetrikusan is,
13.28. dbra. Vevo-adapter bemenelin
alkalmazott hangfrekvencias eldszelek-
tor szvroje a kistoketu 170 Hz-es FSK
viteUre
azaz a jel-frekvencia 2465 Hz es a
sziinet-frekvencia 2635 Hz.
A 2550 Hz a nagyloketfi FSK szfirdi-
nek keresztezesi frekveneiaja — ahol
mar mindket szfirdnek jelentds csil-
lapitassal kell rendelkeznie. Ez a (ke-
resztezdsi frekvencia) valasztas azert
eldnyos a 170 Hz-es keskenysavd FSK-
nal, mert egy ilyen frekvenciaval ren-
delkezd alul- es feliilateresztd szurdkkel
bird vevdadapter atkapcsolas nelkiil
alkalmas mind a 170, mind a 850 Hz-
es FSK-adas demodulalasara.
Nagyjosagu korokkel felepithetd
hangfrekvencias diszkriminator is,
amely a 170 Hz loketfi jel demodulala-
sara alkalmas (13.27. dbra). Ennel a
megoldasnal azonban hangfrekvencias
eldszelekcid sziikseges a megeldzo fo-
kozatokban. Hangfrekvencias eloszfird
kapcsolasat es karakterisztikaja! mu-
tatja a 13.28. dbra. Egy ilyen szurdvel
felepitett eldszelekcid minden FSK-
demodulator eldtt eldnyos, amellyel
170 Hz-es kisloketfi jelet vesznek.
Az amator televizio (SSTV)
dr. Hetenyi Laszld okl. vill. mernok
Az amatdr addengedelyek a 430
MHz-es savban es az ennel magasabb
frekvenciajii savokban megengedik a
televizids jelekkel (A5) vald forgalma-
zast. A magas frekvenciajii decimete-
res es mikrohullamd amatdrsdvok ter-
jeddsi tulajdonsagai azonban nagyon
kedvezdtlenek es a forgalmazd allo-
masok kozott feltetel a-rdldtas. Igy
nagyobb tavolsagok athidalasara es
DX-osszekottetdsek lebonyolitasara
nem alkalmasak.
Az amatdr lelemenyesseg az 1950-es
evek vdgen megalkotta azt a kepat-
viteli rendszert, amely reszben televi-
zidnak nevezhetd, mert kdpeket to-
vabbit es keskeny savszdlessege kovet-
keztdben a hagyomanyos rovidhullamd
savokban is hasznalhatd. A savszeles-
13.29. dbra. Az SSTV egyetlen soranak videojele
sdg lecsokkentese a kdp letapogatasi se-
bessegdnek lecsokkentesevel volt eldr-
hetd. Innen ered az elterjedt megneve-
zdse is: Slow-scan Television =SSTV,
ami lassd letapogatasii televizidt je-
lent. A letapogatasi sebessegnek nagy-
mdrvfi lecsokkentesevel azonban meg-
szunt a mozgdkepek tovabbitasanak
lehetdsege. A normal televizid 5... 6
MHz-es video savszelessegdvel szem-
ben az SSTV savszdlessdget 3 kHz ala
kellett lecsokkenteni, azdrt, hogy az
adas ne igenyeljen nagyobb savszdles-
seget, mint az SSB telefdnia atvitel.
A savszdlesseg ilyen merteku lecsok-
kentese kovetkezteben az SSB fdnia
adasra alkalmas amatdr addk egyben
az SSTV jeleinek atviteldre is alkal-
massa valtak.
Az SSTV, mint televizid, a normdl
TV-hez hasonldan videojelet allit eld a
felvevd kameraval, amely videojelnek
van egy „kiptartalom” es egy „szink-
ronjel” tartomanya. Ez a ket jeltarto-
many a videojel amplitddojaval van
egymastdl elhatarolva.
A 13.29. dbra egy SSTV videojel egy
sorat mutatja.
A savszelesseg lecsokkentdsdnek dr-
dekeben mind a kdpvaltd frekvenciat,
mind a sorvaltd frekvenciat le kellett
csokkenteni. Megvaltozott a kepmeret
a hagyomanyos 4:3 aranyrdl 1:1
aranyra, mert ez a negyzetes forma-
turn jobban illeszkedik a katddsugar-
csovek kerek ernydjdhez. Az SSTV-
nek, hasonldan a „normal” TV-hez,
kdtfele specifikacids adatsora van,
aszerint, hogy a haldzati frekvencia
50 Hz, vagy 60 Hz. Az OIRT (normal)
televizid ds az SSTV kdtfdle valtozata-
nak adatai a kovetkezdk:
13.30. dbra. Az analog/frekvencia dtalakito hozza litre a
HF — FM jelet, amellyel meghajthatok az SSB-uzemu ado-
kiszvlekek
292
Kdpformdtum:
Letapogatas:
Sorok szdma:
Sorfrekvencia:
Sor idotartam (H):
Kepfrekvencia:
Kep idotartam:
Sorszirikronjd iddtartam:
Kepszinkronjd iddtartama:
Az SSTV videojeleben a szinkron-
jelek egyszerubbek is lehetnek, mint a
normal TV-nel. A sorszinkronjel egy
5 ms szelessegu impulzus, kioltfijellel,
vagy anelkiil, az aramkor felepitese
szerint. A kepvaltd jel (kepszinkronjel)
egy egyszerfi 30 ms szelessegfi impul-
zus, kiegyenlitfi jelek es sorszinkron-
jelek nelkiil. A szinkronizacifi azert
biztosithatfi ilyen egyszerfi jelekkel,
mert a vevfi monitoranak szinkroni-
zacifis sebessege sokszorosa az SSTV-
jel sebessegenek. A kep letapogatasi
mechanizmusa azonos a normal TV-
w-l megszokottai; a kepet feliilrfil le-
fele tapogatja le a kamera, balrfil
jobbfele haladfi sorokkal.
Normal
TV
60 Hz-es
SSTV
50 Hz-es
SSTV
4:3
valtottsoros
625
15 625 Hz
64 ps
25 Hz
40 ms
5,5 ps
350 pa
1:1 1:1
folyamatos folyamatos
120 120
15 Hz 16,66 Hz
66 ms 60 ms
0,125 Hz 0,139 Hz
8 8 7,2 s
5 ms 5 ms
30 ms 30 ms
A keppontok letapogatasi sebessege-
bfil ad6d6 maxirnalis video jelfrekven-
cia 1000 Hz (negyzetes keppontok
eseten), a videojel lehetsfiges legkisebb
felfutaisi es lefutasi meredeksege 500
ps. Ez a relativ lassfi felfutas azt je-
lenti, hogy a kepek fuggfileges kontiir-
jai j61 lathato atmenettel rendelkez-
nek (elmos6dottak).
Az egy kepnek 7,2 vagy 8 sec-os ido-
tartama azt jelenti, hogy a szem j61
latja a sorok futasat es esak a fenti
idfi elteltfivel all ossze egy kep a katfid-
sugaresfi emyfijen. Mivel a kfipvaltasi
frekvencia 0,125.. .0,139 Hz, es ez
sokkal alacsonyabb, mint az emberi
szem tehetetlensegi frekvenciaja (kb.
15... 25 Hz), sziikseg van egy, a kepet
tarol6 eszkozre, hogy a teljes kepfelii-
let egyseges benyomasa letrejohessen.
Normal TV-nel ez a tArol6 eszkoz az
emberi szem tehetetlensege. Az SSTV-
nel а кёр tarolasara olyan katfidsugar-
csovet alkalmaznak, arnelynek emyfije
hosszii utdnvildgltdssal bir. A hosszan
utanvilagitfi emyfijfi katfidsugarcsovek
nehany tipusa esetleg tobb masodper-
cen till is megdrzi a felrajzolt kepet, fo-
kozatosan halvanyul6 fenyerfivel.
tjjabban tdrolo tipusu emyfirendszerrel
felepitett katodsugarcaoveket alkal-
maznak az SSTV-monitorban, amely
csovek az emyfi letorleseig allandfi
fenyerfivel rogzitik az egyszer felraj-
zolt kepet.
Az SSTV-kamera altal szolgaltatott
videojel frekvenciamodulaci6val keriil
tovabbitasra. A videojellel egy hang-
frekvencias oszeillator frekvenciajat
vezereljiik (13.30. abra), arnelynek
kimeneten a jelfrekvencia elterese egy
fiktiv firtektfil (pl. 0 Hz-tfil) a videojel
amplitudfijaval lesz aranyos. A hang-
frekvencias jel amplitiidfija alland6,
frekvenciaja a videojel bizonyos jel-
lemzfi firtekeihez van rendelve (13.31.
abra)'.
SSTV
VIDEO
13.31. dbra. Az SSTV videojel&nek killonbozo jeUemzo szint-
jeihez rendelt HF segtdmvo frekvenciak
13.32. dbra. Az add VFO-janak valamelyik oszcilldtora koz-
vetlenul is moduldlhato azSSTV videojelevel a sziikseges FM
loket letrehozasdra
13.33. abra. SSTV vevo-demoduldtor is monitor elvi elrendezdse
2П
— szinkronszint 1200 Hz
— fekete szint 1500 Hz
— feher szint 2300 Hz
A keptartaloin ideje alatt a hangfrek-
vencias FM-segedvivd (FM-subcarrier)
frekvenciaja az illetd keppontok fenyes
segenek fiiggvdnydben valahol az 1500
es 2300 Hz kozott talalhat6 ёв folyto-
nosan vAltozik a letapogatott keppon-
tok fcnyessegenek valtozasa szerint.
Az A/F konverter kimend jele
(HF-FM) kozvetleniil beadhatd egy
SSB-add mikrofon bemenetere. Az
antennara jut6 kimend nagyfrekven-
cias jel igy frekvenciamodula.lt lesz
(F3), maximalisan 2300 — 1200 = 2100
Hz egyiranyd lokettel. Az amatdrsav-
ban elfoglalt savszelesseg valamivel
nagyobb, mint a loket, a meredek jel-
atmenetek (video) kovetkezteben. Az
SSTV vivdfrekvencias savszelessege az
amatdr savokban 2,5... 3 kHz, tehat
nem tobb,mint egySSB-osszekottetese.
A vivdhullam frekvenciamodulacid-
ja nem csak a hangfrekveneias seged-
vivd FM-modulaci6javal valdsithatd
meg. A videojellel az ad6 vivdfrekven-
ciaja kozvetleniil is modulalhat6, mint
azt a 13.32. abra vazlata mutatja.
Az SSTV-jelek vetele SSB-iizemm6-
dii vevdvel lehetseges, bekapcsolt
beat-oszcillator mellett. A vivdhullam
FM-modulacidja a vevd kimeneten egy
HF-FM jelet hoz Idtre. A hangfrek-
vencias jel frekvenciaja a vevd hango-
lasaval allithatd ugy, hogy a megfeleld
szintek a megkivant hangfrekveneias
frekvenciaertekhez keriiljenek (pl.szin-
kron = 1200 Hz stb.).
A vevd hangfrekveneias kimenete
(fejhallgatd) bevezetendd egy FM-
demodulator egysegbe (F/A konverter),
amelynek kimeneten megjelnik a vi-
deojel (13.33. abra). A videojelbdl a
Bzinkronjel-levalaszt6 fokozatok Idtre-
hozzak a fiiggdleges ёв vizszintes szink-
ronizald jeleket, amelyekkel a monitor
elteritd aramkorei szinkronizalhatdk.
Az FM-demodulator video jele megfeleld
erdsites utan а Ьоввгй utanvilagitasd
katddsugarcso racsat, vagy katddjat
vezdrli (fenyero-vezdrles).
Az FM-demoduliicid, azaz a video-
jel letrehozasa a vevd KF-szakaszaban
is tortenhet 9 MHz-en, vagy hasonkSan
magas frekvencian kristaly-diszkrimi-
natorral, vagy 100 kHz koriili KF
eseten L-C diszkriminator aramkorrel.
Az amatdr savokban az SSTV-for-
galmazas szamara kijeloltdk a hasznal-
hatd frekvenciatartomanyokat. Ezek a
frekvenciatartomanyok a sdvok tele-
f6nia szamara fenntartott reszeben he-
lyezkednek el az alabbiak szerint:
80 m-es sav: 3730. .. 3740 MHz
40 m-es sav: 7035. . . 7045 MHz
20 m-es sav: 14 225... 14 235 MHz
15 m-es sav: 21 335.. .21 345 MHz
10 m-es sav: 28 675.. .28 685 MHz
Az amatdr SSTV-nek nincsen kiilon
hangesatomaja, mint a normal TV-nel
az megszokott. А кёрек kozvetitese
eldtti ёв utani megbeszdldsek, kierte-
kelesek ugyanazon a frekvencian,
SSB-iizemm6dban szoktak tortenni.
294
14. Hullamterjedes
Nanasi Kalman HA 5 DR
14. Az elektromdgneses hulldmok
terjed&e
Az elektromagneses hullamok ke-
letkezese az elektronok mozgasara
vezethetd vissza. Regebben ligy gon-
doltak, hogy az elektromagneses hulla-
mok terjedesiik kozben valamilyen
kozeget, „etert” vesznek igenybe.
A kisugarzott elektromagneses hulla-
mok viselkedeserol, terjedeserol ma
mar tobbet tudunk.
Term£szetes ёв mesterslges
elektromagneses hulldmok
ket
Az elektromagneses hullamokat
nagy csoportba oszthatjuk: termesze-
tes es mesterseges eredetfi hullamokra.
A termeszetes hullamok a Napbdl, a
kozmoszbdl, tavoli csillagokbdl erkez-
nek el hozzank, vagy eppen Foldiink
legkoreben keletkeznek. A mesterse-
ges elektromagneses hullamokat az
ember kelti, a maga keszitett beren-
dezeseivel.
A frekvencia ёв hulldmhossz
osszefiiggese, egysggek
Az elektromagneses hullamokat
frekvenciajuk (ez a pontosabb) vagy
hullamhosszuk szerint kulonboztetjuk
meg egymastol. A frekvencia az egy
masodperc alatt keletkezett rezgesek
szama. Egysege a Hz, vagy c/s. (Angol
nyelvteriileten: c/s) 1 Hz = 1 rezges 1
sec idd alatt. Nagyobb egysegei:
1000 Hz = 1 kHz, 1000 kHz = 1 MHz,
1000 MHz=l GHz. A hullamhossz:
az egy rezges iddtartama alatt megtett
terjedesi lit hossza. A hullamhossz egy-
sege a meter (m). Egysegtdl fiiggetlc-
nul, a frekvenciat f-fel, a hullamhosszt
A val jeldlik. Az elektromagneses hul-
lamok terjedesi sebessdge, szabad ter-
ben: 300 000 000 m/s (a fi'ny terjedesi
sebessege). A terjedesi sebesseget c-vel
jeloljiik. A frekvencia, hullamhossz es
terjedesi sebesseg az alabbiak szerint
fiigg ossze:
300 000 000
A =-----------(m)
300 000 000
f = —r—(HZ)
Az elektromagneses hulldmok
polarizdcidja
Az elektromagneses hullamok kdt
energiahordozd komponensbdl allnak:
elektromos (E) es magneses (H) ero-
terbdl. Ezek sikja egymasra, valamint
a terjedesi iranyra meroleges (14.1.
dbra). Attdl fiiggden, hogy az elektro-
moe erdter vizszintes vagy filggoleges
helyzetet foglal el, beszeliink vizszin-
tes illetve fuggdleges polarizacidrdl.
A polarizacids sikot alapvetden az
addantenna alakitja ki, de az ionosz-
fera megvaltoztatja a polarizacid sik-
jat egyik pillanatrdl a masikra, akar
180°-kal is. A polarizacids elk ionosz-
fera okozta valtozasa kiilonosen nap-
keltekor es napnyugtakor eszlelhetd.
A t£rer6ss£g
A tdrerdsseget az elektromos erdtdr
nagysagaval mdrjiik, amelyet volt/
meterben (V/m), illetve juV/m-ben
adnak meg. Szabad terben a tdrerdsseg
a tavolsag aranyaval linearisan csok-
ken, mig az energia a novekvd tavol-
saggal aranyosan mind nagyobb felii-
leten oszlik el. A tererdsseg jelolesere
az E betii hasznalatos. A tererdsseget
Frekvenciasav Jele Elnevezese
3- 30 kHz VLF miriamdteres hullamok
30- 300 kHz LF kilometeres hullamok
300- 3000 kHz MF hektometeres hullamok
3- 30 MHz HF dekameteres hullamok
30- 300 MHz VHF mdteres hullamok
300- 3000 MHz UHF decimeteres hullamok
3- 30 GHz SHF centimeteres hullamok
30- 300 GHz EHF millimdteres hullamok
300- 3000 GHz - decimillimeteres hullamok
Feluleti hull£mok ёв (ёгЬиПйток
A tAblazatban szerepld valamennyi
radidhullam lehet feliileti hullam vagy
terhullam. Akkor nevezziik dket felii-
leti hullAmnak, ha a fdldfeliiletrdl ki-
indulva, annak menten haladnak. Ter-
14.1. dbra
az alabbi tapasztalati keplettel lehet-
seges meghatarozni:
E= 1 (mV/m)
г’Л
ahol hi es h, az add- es vevdantenna
magassaga a foldfeliilet felett meter-
ben, P a kisugarzott teljesitmeny kW-
ban, r az ad6- es vevd kozotti tavolsag
km-ben, A pedig a hullamhossz meter-
ben.
Radidhullamok, hullams£v~felo8ztas
Az elektromagneses hullamok egy
bizonyos meghatarozott tartomanyat
(a rendeltetesbdl addddan) radidhul-
lamoknak neveztek el. Jelenleg a
3000 GHz-nel kisebb frekvencidjii
elektromagneses hullamokat ertjiik e
cimszd alatt. A radidhullamok frek-
venciasav-elosztasat az alabbi tabla-
zat tartalmazza:
hullAmrdl akkor beszdliink, ha a Fold
feliiletdrol kiindulva a Idgkor valamely
retegerol — amely a hdmerseklet, ned-
vesseg, vagy ionizaltsag miatt alakult
ki — vagy valamilyen targyrdl —
meteorrdl, mfiholdrdl — visszaverddve
jutnak el a Fold felszindre.
295
A feliileti hullarnok terjedeset esu-
pan a troposzfdra, valamint a talaj
allapota befolyasolja. Tererdssdgiik a
tavolsaggal csokken. A terhullamok
eseteben nem ilyen egyszeru a helyzet.
A sfiru alsdbb legkorben, de a maga-
sabb Idgretegekben is tordseket szen-
vedhetnek.
A kozeg hatasa
A radidhullamok mindig valamilyen
kozegben terjednek tovabb. A Fold ko-
zeldben a Idgkorben, a Fold elhagyasa
utan a bolygdkozi terben, amely szin-
ten nem tires. A radidhullamok (frek-
venciajuk szerint) a kiilonbozd anyagi
rdszecskekbdl alld es stirfisdgu koze-
gekben mas es mas iranyvaltoyast
szenvednek. A sokfdle kozeg anyagi
mindsege ds sfirfisdge kovetkezteben
mas es mas mdrtdkben nyeli el a kii-
lonbozd frekvenciajii rddidhullamo-
kat.
Toris
A radidhullam, ha egy iij kozeg ha-
tarahoz erkezik terjedese kozben, rend-
szerint iranyt valtoztat. Ezt az irany-
valtoztatast nevezziik tordsnek vagy
visszaverddesnek. Az iij kozeg hatti-
ran, ahova a hullam erkezett, egy, a
feliilet drintdjere meroleges egyenest
hiizva kapjuk a beesdsi merolegest.
Az iij kozeg hataran, a megvaltozott
haladasi irany es a beesdsi meroleges
alkotta szog lesz a beesesi szog. Ha a
hulliim ezen a ponton visszaverodik,
iigy ez a szog lesz a visszaverddes
szoge. Amennyiben a hullam az iij
kozegben folytatja az litjat, a beesesi
merdleges meghosszabbitasaval mer-
jiik a toresi szoget.
A tores azert kovetkezik be, mivel a
radidhullam sebessege az iij kozegben
megvaltozik. A radidhullamok terje-
dese szempontjabdl elsddlegesen fon-
tos a kozeg sfirfisdge. A kozmoszbdl
erkezd radidhullamok is torest szen-
vednek, de ez eppen ellentete a Fold-
rol kisugarzott radidhullamok tortise-
nek.
A talaj hatasa
A talaj vezetdkepessege a feliileti
hullamok terjedese soran kiildnosen
fontos. A sds tengerviz vezetdkdpes-
sege IO-11 cgs-egyseg, az cdesvlze es a
szarazfolde: 10"1* cgs egyseg. Hazank
talajanak vezetdkdpessege szarazsag
idejen: 10-ls cgs, az dszi esdzesek utan
pedig: IO-1’-5 cgs. Igen fontos a talaj
dielektromos tdnyezdje, amely tenger-
viz es edesviz eseten 80, szarazfold ese-
teben 4 — 5 koriili ertek.
Abszorpcio
Az abszorpeid vagy — magyarul —
elnyelds a kozeg masik fontos hatasa a
radidhullamokra. A kisugarzott radid-
hullam energiaja abszorpeid nelkiil is
(a tavolsag aranyaban) folyamatosan
csokken, a tererdssdg egyre kisebb
lesz. A kozeg elnyeld hatasa ezt a csok-
kenest noveli, segiti eld. Az abszorpeid
mdrtdkdt dB-ben adjak meg.
Az elektromtigneses hulldmok ter jeddsdt
befolydsold tdnyezfik
A radidhullamok terjeddsenek vizs-
galattit a Fold es az egdsz Naprendszer,
a bolygdkozi tdrsdg viszonyainak is-
mertetesdvel kell kezdeniink. Ma mar
ugyanis a mesterseges dgitestekkel,
firszondakkal Idtesltett kdtoldali .-adid
kapcsolat tavolsaga tobb szazmillid
kilometerekre tehetd.
A Nap
A Napnak, mint csillagnak, sugdrzd
tevdkenysdge dontd jelentdsegfi a
radidhullamok terjeddseben bealld,
szabalyos es szabalytalan valtozasok
szempontjabdl. A Nap izzasban levd
gaznemfi anyagokbdl alld driasi gomb.
A Foldtdl szamitott ttivolsaga 149,5
millid km. Az elektromagneses hulla-
mok 8 perc 19 sec alatt teszik meg ezt
az utat. Az izzd feliilet hdmdrseklete
6000 — 7000 °C, a Nap belsejdben azon-
ban 20 millid °C hdmdrsdklet is lehet-
seges. A Nap forog a sajat tengelye
koriil. Egy forgas ideje 27 nap. Ez igen
fontos a szamunkra, mivel a 27 napos
valtozast a radids munkank soran is
erezziik. A Nap feliiletenek jdl lathatd
felsd retege a fotoszfdra. A Nap kerii-
letet ndhany ezer km vastag fenysav
ovezi. Ezt a reteget kromoszferanak
nevezziik. A fotoszferaban talalhatdk
az tin. napfoltok, amelyeknek szama
es kiterjeddse sokszor naprdl-napra
valtozik. A napfoltok kiterjeddse oly-
kor hatalmas: tobb szdzezer km-t is
kitehet. A napfoltok hdmersdklete
tobb szaz, sdt ezer fokkal is alacsonyabb
a kornyezet hdmersekletenel, sote-
tebbnek is latszanak, ezert kaptak a
„folt” elnevezest. A napfoltok dlet-
tartama kiilonbozd. Egy-ket hdttdl
harom, negy hdnapig is eszlelhetdk.
A napfoltok keletkezese, fejldddse
olykor a szemiink eldtt zajlik le. Ha
eszrevessziik egy-egy napfolt sziiletd-
sdt, keletkezdset, tigy a Nap forgasi
idejenek ismereteben, kovetkeztetni
lehet Foldiink Idgkorere vald hatdsa-
val, annak idejdvel. Ilyen kovetkezte-
tdsi eljarason alapszanak az ionoszfera-
eldrejelzdsek (rovid lejarattiak). A nap-
foltok jelentdeeget 1848-ban Wolfnap-
fizikus ismerte fel. 6 javasolta az tin.
napfolt-relativszam (azaz napfoltszam)
bevezetesdt, amelyet R-rel jelolt. Je-
lenleg a tiszteletere W-vel jeloljiik.
W=K(10g+f)
ahol g a foltcsoportok, f az egyes fol-
tok szamat jeloli, a К pedig egy egyiitt-
hatd, amelynek segitsegevel a kiildn-
bozd tavesoves megfigyeldsekkel fel-
vett adatokat osszehasonlfthatdva te-
szik. A napfoltszamok havi kozdp-
ertdkeit visszamendleg is osszeallitot-
tak egeszen 1749-ig. Az osszeallitasok
azt mutatjak, hogy a napfoltszamok
valtozasa bizonyos periodicitast mu-
tat. Azt az iddtartamot, amely kdt-kdt
napfoltszam-maximum kozott eltelik,
napfoltperiddusnak nevezziik. A pe-
riddusok iddtartama napjainkig eldggd
valtozd kepet mutat. Talalhatdk 7,3
dyes, de 17,1 evig tartd periddusok is.
Altalanosan 11 eves kozepertekkel
szoktak szamolni.
A radidhullamok terjedese szem-
pontjtibdl tigy a maximum, mint a mi-
nimum-iddszakok igen Idnyegesek. Az
elmtilt maximum alkalmaval (1968 —
69-ben) 160 alatt volt a napfoltok
szama. A jelenlegi „nyugodt Nap”
eveiben, amelyet IQY-nal jelolnek,
olyan hullamterjeddsi viszonyokkal
kell szamolnunk, amilyen csak 1934 —
44 kozott volt. A ziirichi „Napfolt-
ciklus” kimutatast vizsgalva egyertel-
muen megallapithatd, hogy a napfolt-
szamok — maximum idejdn dszlelt
— mennyisege, harom-ndgymaximum-
csoportokban azonos, mig a kovetkezd
harom-negy maximum-csoport esete-
ben Idnyeges novekeddst mutat. Tehat
harom-negy „szerenyebb” maximu-
mot harom-negy intenziv maximum
kdvet. Sajnos, ezek a periddusok mar
40 — 50 dvre tehetdk. Az utolsd inten-
ziv maximum 1958-ban volt. 1958-tdl
kezdddden harom-ndgy „szerenyebb”
maximummal kell szamolnunk. A je-
lenlegi minimum (amely 1977 jtilius —
augusztusara tehetd) ideje alatt csak
2,7 volt a napfoltok szama. A napfolt-
szam alakulasa alapvetden meghatti-
rozza a tavolsagi rovidhullamti radid-
osszekottetds lehetdsdgeit a radidama-
tdrok reszere biztositott frekvencia es
teljesitmdny keretein beliil. Minimum-
iddszakokban az drdeklddds az URH-
tartomanyok fele iranyul. A napfolt-
szamok varhatd (cldrejelzett) alakula-
sat 1990-ig a 14.1. tablazat tartalmazza.
14.7.1Jdbldzal. A napfoltfzamoJc vdrhalti atakuldea
1990-ig
ЁУ H6nap
Ш. VI. IX. XII.
1977 3,2 2,7 2,7 3,3
1978 4,5 6,2 8,4 11,0
1979 14,0 17,3 20,7 24,2
1980 27,6 31,0 34,1 36,9
1981 39,5 41,7 43,6 45,2
1982 46,4 47.2 47,7 47,8
1983 47,5 46,9 45,9 44,5
1984 42,6 40,4 37,9 35,0
1985 31,9 28,5 25,1 21,6
1986 18,2 15,0 12,0 9,4
1987 7,1 5,2 3,8 2,7
1988 2,0 1,6 1,5 1,5
1989 1,7 1,9 2,1 2,2
A napfoltszam alakulasa, mivel az
megfigyelhetd, az egyediili „megfog-
hatd” teny az amatdr szamara, de
tudnunk kell, hogy a napfolttal egyiitt
megjelend faklyak, protuberanciak kii-
lonbozd iddtartamti ds hatdsti sugar-
zasai egyiittesen jelentik a naptevd-
kenyseget. A Napbdl indulnak el a
„korpuszkulak” is, amelyek Foldiin-
kon ionoszfdrtis viharokat ds egyeb
geofizikai jelensegeket okoznak. De k -
hatnak az iddjarasunk alakulasara is.
A Fold is Ugkore
Bolygdnk, a Fold, a Naprendszer
harmadik bolygdja. Jelenlegi ismere-
teink alapjan a Naprendszerben egye-
296
dull, amelyen az ember szamara az
dletfeltetelek adottak. Alakja gomb,
bar az eszaki felgomb valamivel
kisebb, mint a deli. A legnagyobb fd-
kor hossza 40 000 km. A Fold legkore,
jelenlegi ismereteink szerint 100 ezer
km inagassagig terjed.
A Foldet koriilvevd legkiilsd burok
a -magnetoszfdra, azaz van Allen-ov,
amely a napszdl hatasara „csepp-
format” vesz fel. A magnetoszfdrat vil-
lamos toltesfi reszecskek alkotjak,
amelyeket Foldiink a bolygdkozi ter-
bdl vonz magahoz.
Az ionoszjira
Kiviilr61 drkezve Foldiinkre, a ma-
sodik es a radidamatdrok szamara a
legfontosabb reteg az ionoszfdra. Hoz-
zavetdlegesen 70 km-tdl 3000 km raa-
gassagig terjed. Letrehozdja a Nap
korpuszkularis es ultraibolya sugar-
zasa. Az ionizacid alkalmaval min-
dig elektron es ion keletkezik. A nap-
hatas feliilrol drkezve az egyre surfibb
levegdretegekben mind tobb es tobb
gazatommal talalkozik, igy bizonyos
retegek ionizacios siiriisege nagyobb
lesz, mig az alsdbb retegek kevesbe
ionizalodnak. A (szabad) elektronok es
ionok lijraegyesiilese a rekombinacid,
amely annal gyorsabb, minel suriibb a
levegd. Igy tortenhet meg, hogy az
ionoszfdra mindig alulrdl felfeld ,,tii-
nik” el, aranylag rovid idd alatt, mig
a felsdbb retegek ben hosszd ideig meg-
marad. Az ionoszferat 1900-ban Ken-
nelly es Heaviside felteteleztek, mig
1924-ben Appleton es Barnett bizo-
nyitottak. Az ionoszfdra ion- ds elek-
tronsiiriisege tehat bizonyos magassa-
gokban kiilonbozd. Ennek alapjan
betiijelzessel lattak el az egyes retege-
ket. Az ionoszfdra retegeit a 14.2. abra
Abrazolja.
Az ionoszfdra alabbiakban ismer-
tetett retegeinek allapota, siiriisege
(tehat visszaverdkdpessege) a naptevd-
kenyseg intenzitasan tul, dvszak- es
napszakfiiggd is. A nappali drakban az
ionoszferat a teljes sugarzas dri, amely
a nyari hdnapokban sokkal intenzi-
vebb, mint pl. telen.
A D-reteg
A D-reteg az ionoszfdra legalsd
retege. Magassaga normal koriilmd-
nyek kozott 80 km-re tehetd, azonban
magassaga a napszaknak megfelelden
valtozik, 40 — 95 km kozott. Erds io-
nizacid eseten kdt onalld rdtegre bom-
lik: В,- es D,- retegekre. A D-reteg el-
nyeld hatasa a rovidhullamd savtarto-
manyban igen szamottevd, mig az ala-
csony frekvenciakat, igy a hosszu ds
igen hosszd hullamokat visszaveri.
A napkitoresek hatasat kozvetleniil a
D-reteg aranytalanul megnovekedett
abszorpcidjan drezziik. Ilyenkor igen
meggyengiilve jut fel esak a kisugar-
zott radidhullam az F-retegekbe. Sdt,
eldallhat olyan jelenseg is, hogy per-
cekre — tizpercekre „teljes fading” be-
nitja meg a radidamatdrok munkajat.
A D-reteg ilyenkor teljesen elnyeli a ki-
sugarzott rovidhullamd jeleket. Olyan
ez a jelensdg mintha „lekapcsoltuk
volna az antennat” a berendezesiink-
rol. Este a D-reteg ritkuldsaval az el-
nyeld hatas csokken, amely nem esak
a rovidhullamd frekvenciatartomany,
de a kozephullam terjedese szempont-
jabol is kedvezd.
Az E-rileg
Az E-rdteg az ionoszfdra „legszaba-
lyosabb” rdtege. Kozvetleniil napfel-
kelte eldtt keletkezik ds egy dra mdlva
mar 110 km magassagban helyezkedik
el a legsurtibb rdsze. Ejszakara esak
rdszben sziinik meg, bar ekkor hatasa
a radidhullamokra mar igen csekdly.
A 7 MHz-es amatdrsav munkaja fdleg
az E-rdteg segitsegevel bonyolddik.
„Hatarfrekvencidja” olykor eleri a
10 MHz-et is. Az E-rcteg napkdzben
kdt rdtegre hasad: az E, es Ea rete-
gekre.
Az EB-reteg (szporadikus E-reteg)
Az Es-retegen 100 —120 km magas-
sagban, 50 — 200 km sebesseggel sza-
guldd retegdarabokat, retegfoszlanyo-
kat kell drteniink. Valdszinu, hogy a
sarkokon keletkeznek es onnan aram-
lanak az Egyenlitd iranyaba. A indr-
sdkelt dv felett a sebessegiik erdsen
lecsokken. Ezek a rdtegdarabok igen
„sfirfi” anyagbdl lehetnek, mivel oly-
kor a visszaveresi hatarfrekvencidjuk
15 MHz is lehet. Az Es-rdteg segitsdgd-
vel az URH-tartomanyokban tobb
szaz, illetve ezer km is athidalhatd.
Az Es-rdteg mesteraeges behatiisra is
keletkezik, igy magasldgkori robban-
tasoknal intenziv E,-felhdket lehetett
megfigyelni.
Az F-rileg
A reflexids hul lam ter jedes szempont-
jabdl legfontosabb az F-reteg. Segit-
segdvel a rovidhullamd savtarto-
manyban igen nagy tavolsagok hidal-
hatdk at. Nappal a mi szelessdgi ove-
zetiinkben kdt reszre hasad: F, es F,-
retegekre. fijjel az alsd reteg teljesen
rekombinalddik igy djjel esak egy F-
reteggel kell szamolnunk. fijjel az F-
rdteg magassaga kb. 300 km. Hatar-
frekvenciaja ekkor 5—6 MHz. Nappal
a reteg alsd rdsze kiterjed (kb. 150 —
200 km-re), a folotte kepzddd masodik
reteg pedig 400 km magassagra hdzo-
dik. A felsd reteg (F,) hatarfrekven-
ciaja eleri a 8 — 10 MHz-et. A nap-
tevekenyseg hatasa az F-retegben,
kiilondsen az F,-ben drezhetd a leg-
jobban. Napnyugta utan az F-reteg
elektronsfirfisege csokken, de a rekom-
binacid lassdbb, mint a tobbi reteg
eseteben, igy hasznalhatd ejszakai
osszekottetdsekre is.
Az F, es az F2-rdtegek kozott, az
egyenlitd folott mdg egy reteg kepzd-
dik, amely az FI>t- megjeloldst kapta.
A G-releg
A G-reteg atlagos magassaga 700km.
Nappal lesiillyed, mig cjszaka meg-
emelkedik. Surdsdge az F„ retegehez
hasonld. A Foldrdl inditott radidhul-
lamok szempontjabdl nem Idnyeges a
G-reteg, mivel az F,-rdteg suriibb nala.
A kiviilrol erkezd radidhullamok szera-
pontjabdl azonban Idnyeges a G-reteg
ismerete.
Hullamterjedds az RH amatdrsdvokban
160 meteres sav (1800 — 2000 kHz)
Az igen erds legkori tevekenyseg
kovetkezteben ez a sav fdleg ejszaka
es telen hasznalhatd tavolabbi ossze-
kottetesekre. Altalaban januiirban zaj-
lik a ,,DX-elet” ezen a savon. Igen jd
terjedesi kdriilmenyek kozott (a lehe-
tdsegekhez kdpest) minden kontinens
hallhatd. Szamunkra a 160 meteres sav
mar nem engedelyezett.
80 meteres sav (3500 — 3800 kHz)
A 80 meteres savban nappal, fdleg
nyaron, viszonylag kis tavolsagok er-
hetdk el (3 —400 km), mivel a D-reteg
elnyeld hatasa nagyon erzddik ebben
a savtartomanyban. Napnyugta utan
(a D-reteg csillapftd hatdsanak meg-
szunesdvel) megelenkul a sav, ds az
F,-rdteg segitsdgdvel, 1 — 2000, sdt
szerencses esetben 5 — 10 000 km is at-
hidalhatd. A 80 meteres sdv sem men-
tes a legkori zavaroktdl. A naptevd-
kenyseg hatasa a 80 mdteres terjedds-
nel alig drezhetd.
297
if). meteres sav (7000 — 7100 kHz)
A D-reteg hatasa kovetkezteben
nappal 800 —1000 km az atlagos athi-
dalhatd tavolsag, mig este a D-reteg
gyengiilesevel, de kiilonosen az ejsza-
kai orakban 6000 — 12 000 km-es tavol-
sagok is eldrlietdk. Kedvezo terjedesi
koriilmenyek kozott valamennyi kon-
tinens hallhato, bar szerenyebb ter-
erdvcl, mint a 20 meteren. A 41 mete-
res miisorszord sav „eltevedt” add-
allomasai igen megnehczltik a DX-
munkat ezen a savon. A 40 meteres
sav mar erzdkenyebb a napfoltmaxi-
muin alakulasara, Igy azt a DX-mun-
kaniil figyelembe kell venni. A legkori
zavarok itt mar kisebb szintiiek, bar
nyaron jelentosen zavarhatjak ossze-
kottetdseinket. Holtzonaja: nappal
100 km, ejjel 1000 km.
20 meteres sav (14000 —14350 kHz)
Ez a sav az amatdrok hagyomanyos
DX-savja. Meg napfoltminimum-ido-
szakokban is szinte valamennyi kon-
tinens elerhetd vele a megfeleld nap-
szakban, bar ilyenkor az ejszakai
driikban teljesen megszunik a tavolsagi
terjedes a reflektald reteg hianyaban.
Naptevekenyseg-maximum idejen (kii-
londsen az ejszakai es a hajnali drak-
ban) lehet igen szep DX-osszekotte-
tesekre szamitani. A Fold megvilagi-
tott felen a D-reteg elegge nagy abszor-
bealld hatassal van ra, igy foleg a haj-
nali es reggeli orakban erdemesebb a
Fold „sotet oldalan at” sugarozni, la-
pos szogben, a „vilagos oldal” OX
korzetei fele. Ezt az dsszekottetcsi
mddot „hosszu-utas” azaz L"P (long
path) oeszekottetdsnek nevezziik. Az
LP lithossza termeszetesen nagyobb
a „rovid lit” (az SP, azaz short path)
hosszaniil, de a kedvezobb ionoszfcri-
kus viszonyuk kovetkezteben sok eset-
ben jobb hallhatosag erhetd el vele
(14.3. abra).
A hosszii-utas oeszekottetds alkal-
inaval te.rmeszetes, hogy a kisugarzott
jel altal inegti'tt lit hossza altalaban
20 000 km foiott van. Az dszaki vagy a
deli sarkon keresztiil tortend sugiirzas-
kor figyelembe kell venni a sarki dj-
szakat, mivel ez egyiittal holtzonat is
jelent. Az LP osszekottetdsi mdd fel-
tetelezi a megfelelo nyeresegii, ininyi-
tott antenna hasznalatat.
A 20 meteres sav igen erzekeny az
F2-reteg minden zavarara, igy a SID
(teljes elhalkulas) es a SEA (zdrejek
inegerosodese) jelensegekre is. A holt-
zdna ezen a savon, normal tejedesi
viszonyok kozott nappal 1000 km,
ejjel 3 — 4000 km. Eltero terjedesi kb-
ridmdnyek eseten a holt-zdna nappal:
3—400 km-re, ejjel: 800 — 1000 km-re
szukiil. Ez az allapot altalaban egy-ket
napig tart, de olykor hetekre is elhii-
zddhat.
15. meteres sav (21000 — 21450 kHz)
A sav terjedesi viszonyai a napteve-
kenyseg intenzitasanak fiiggvenyei.
Az Fj-retegnek egy bizonyos suruseget
kell eldrnie ahhoz, hogy reflektalja ezt
a frekvenciasiivot. Napfoltmaximum-
idoszakokban megelenkiil a sav, es kis
teljesitmdnnyel is, szinte valamennyi
DX korzet, akar nappal is elerhetd.
Esetenkent az E±-rdteg is kozrejat-
szik a terjedesben, de ez rovid ideig
tart es csak eurdpai osszekottetdsekre
korlatozddik (600 — 2000 km). A nap-
tevekenyseg rninimuma alatt, nappal
csekely mertekben, ejjel egyaltalan
nem hasznalhato. A legkori zavarok
ritkan jelentkeznek ezen a savon, azok
is foleg csak helyi zivatar-hatasok.
10 meteres sav (28 000 — 29 700 kHz)
A rovidhullamii savtartomany ,,sze-
len” foglal helyet a 10 meteres sav, igy
az URH-savok kozelsdge folytan ter-
jedesi sajatossiigai atmenetet kepeznek
a rovidhullam es az URH kozott. A
naptevekenysegi maximum ideje alatt
nappal (par W teljesitmdnnyel is) in-
terkontinentsilis osszekottetdsek hoz-
hatdk letre, mig a minimumok idejen
mint rovidhullamii sav alig-alig hasz-
nalhatd. Az Es-retegrdl szdrvanyos
visszaverddes elerhetd, de ez is rovid
ideji'i, es kis tavolsagot eredmenyez.
A sav holtzdna-tartomanya igen nagy,
legalabb 4000 km-es. A D-reteg hatasa
erre a savra mar teljesen elhanyagol-
hatd.
Az ultrarovid hullamok terjedese
Az ultrarovid hullamok (URH) hul-
lamhossza 10 es 1 meter kozott van,
ami 30 — 300 MHz-es frekvenciatarto-
manynak felel meg. Az angol rovidite-
se „Very High Frequencies” (VHF).
Az ultrarovid hullamok terjedese a
foldfeliilet menten megkozeliti a lat-
hatd feny terjedesi torvenyszeriisegeit.
Mig az 1000 MHz-en tiili elektromag-
neses rezgestartomany terjedese azo-
nosul a feny terjedesi sajatossagaival,
az 1000 MHz-nel kisebb rezgesszamii
tartomanynal (kiilonosen az URH-
tartomanynal) az egyenes vonalii ter-
jedesen kiviil iddszakosan nagytavol-
sagii terjeddsek is megfigyelhetdk.
Egyenes vonalii terjedes eseten (az
optikai latdhataron belill) mar kis
energiaval is iizembiztos osszekotte-
test lehet Idtesiteni. Az ionoszfera val-
tozasai, az iddjarasfrontok okozta val-
tozasok, az egyenes vonalii terjedesre
kiilonos hatassal nincsenek.
Az URH-on kisugarzott energia-
veteli hatdsugara megkozelftoleg az
alabbi keplettel szamithato ki:
d=4,l.(^h;+l/ht),
ahol a d a tavolsag km-ben, h, az
addantenna, h2 a vevdantenna tele-
pitesi magassaga m-ben. Az igy kapott
tavolsagon bcliil, megbizhato ossze-
kottetesre szamithatunk.
Az ultrarovidhullamok nagytdvolsagu
terjedese
Az ultrarovidhullamii tartomany-
ban, elsosorban a 2 meteres savban
(144 — 146 MHz), iddszakosan nagy-
tavolsagii, a horizonton tiili, 800 — 1000
km-es tavolsagok is athidalhatok. A
jelensegnek tobbfele oka lehet, de
tobbnyire a troposzfera kiilonleges
allapotaira vezethetok vissza. A tro-
poszfera Foldiink legkorenek a Fold
felszinetol kb. 11 km-es magassagig
terjedo szakasza. „Idojarasi reteg-
nck” is nevezik, mivel az iddjarast
meghatarozo meteoroldgiai folyama-
tok elsosorban itt zajlanak le. A tro-
poszfera hdmcrseklete (normalis vi-
szonyok kozott) alulrol felfcle fokoza-
tosan csokken, km-enkent 6 — 8“C-kal.
10 — 11 km-es magassagban a homer-
seklet atlagosan — 50°C. Megtiirtenhet
azonban, hogy egy melegebb levegd-
reteg gyors mozgasa kovetkezteben
„felsiklik” egy nala hidegebb legrcteg
„hatara”. Ha fiiggolegesen megmer-
jiik a homersekletet es a relativ para-
tartalmat, ligy talaljuk, hogy a felsikld
melegebb legtomeg hdmersekletet es
relativ paratartalmat megtartotta, es
az litmenet ligy homerseklet mint pii-
ratartalom tekinteteben ugrasszeriien
kovetkezik be. Ez az ugrasszerii, gyors
valtozas jelent kitiind reflexios felii-
letet a meteres es rovidebb hullamok
szamara.
A hdmersekletugrast, homerseklet-
fordulast inverzidnak nevezziik. In-
verzids reteg kiilonbozd magassagok-
ban johet letre. A kozvetlen talajmenti
inverzid csekely hatosugar-novekedest
jelent. A tobb km magassagban kep-
zddd inverzids reteg segitsegevcl 400 —
600 km-es osszekdttetes is elerhetd.
Elofordul, hogy kdt inverzids reteg he-
lyezkedik el egymiis foiott. Ez a r>ika
jelenseg a „troposzferikus hullam-
vezetdses” atvitelt eredmenyezheti.
(ducting).
Az URH-tartomany masik nagyta-
volsagii terjedesi mddja a szdrddasos
— scatter — terjedes. A feltetelezesek
szerint a felfele szallo melegebb levego
nem keveredik kozvetleniil a komye-
zeteben levdvel, eltero hdmdrsdkletil
es nyomasli, illetve mas paratartalmli
ldgtomeg-„szigeteket” alkot. A radid-
hullam igy kdt kiilonbozd toresmuta-
tdjli kozeget talal litja kozben, ahon-
nan szetszdrddva vissza verodik. A
szdrddas kovetkezteben a kisugarzott
energia kis toredeke a Fold felszinere
is visszater. A troposzferikus szdrt-
hullamii terjeddssel 800 —1000 km-es
tavolsag is eldrhetd, de a vetel mino-
soge gyenge.
298
Meteornyomvonalas osszekottelds
(meteor-scatter)
A Fold a Nap koriili palyan rend-
kiviil nagysza.mil meteorittal talalko-
zik. Ezek legnagyobb resze porszemnyi
nagysAgii. A nagyobbak szabadszem-
mel is jdl lathatdk, amikor Foldunk
Idgkorebe erve, mint „hulldcsillagok”
elegnek. A kisebbek mdg tAvcsdvel sem
figyelhetok meg.
A meteoroknak kdt nagy csoportjat
kiildnboztethetjiik meg. Az elsd cso-
portba azok sorolhatdk, amelyek a
Naprendszerben mindeniitt viszony-
lag egyenletes eloszlAsban talalhatdk.
Iranyuk ds sebessdgiik vAltozd. A ma-
sodik csoportban levfik, valdszfrifi,
hogy szdtrobbant iistokosok darabjai;
kisebb-nagyobb „rajokat” alkotva
megatharozott (ismert) palyan kerin-
genek. A Fold a Nap koriili palyajan
olykor-olykor talalkozik ezekkel a
meteorrajokkal, amelyek neviiket arrdl
az iistokoetdl kaptak, amelyekhez va-
laha tartoztak. Igy beszdliink ,,Per-
seid”, „Geminid” stb. rajokrol. A me-
teorok igen nagy, olykor 100 000 km-
es sebesseggel hatolnak be Foldiink
Idgkorebe es ott a levegd molekulaiba
tortend iitkozdsiik kovetkezteben
gyorsan elegnek. A felizzott meteor
ionizalja dtja soran kornyezetet. Mi-
vel a felsdbb retegekben ritka a levegd,
a meteorok tobbnyire a D-retegben
izzanak fel, azaz itt ionizAlnak. A me-
teor szaguldasa kozben, maga utan
hagyja az ionizalt nyomvonalat, ame-
lyet ionizalt csatomanak neveziink.
Az ioncsatorna elettartama a meteor
nagysagatdl fiigg es elektronsurfisege
a kezdeti szakaszban a legnagyobb.
Reflektald hatasa tobbnyire rovid ide-
ig tart. MeteorzApor, meteor-aram
eseten Allanddan keletkeznek ujabb es
ujabb ioncsatomak, igy nehAny ma-
sodperctdl 1—2 percig tartd atviteli
szakaszok, „burstok” valtjak egy-
mast. A kiserleti eredinenyek adatai
Bzerint, a „Perseidak” zapora adja a
legtobb visszaverddest, amelyek idd-
tartama tizedmAsodperctdl negy per-
cig is eltartott. A legjobb ds legbizto-
sabb burstoket azokrdl a meteornyo-
mokrdl lehet kapni, amelyek az addt ds
vevdt osszekotd fdkdrtdl keletre vagy
nyugatra 5° — 12°-ra vannak.
V isszaverfides az eszakifenyrol (aurora)
A Napbdl kiinduld reszecskefelhdk
egy resze altalaban 26 6ra alatt eleri a
Fold ionoszferajat es a sarkok folott
osszesurfisodik. A sarkok folott An.
„sapkak” (polar-cap) keletkeznek,
amelyek 30 — 90 km magassAgdak es a
„szeliik” az 57. szdlessdgi korig 1еёг.
A reszecskdk sugArzAsa altal keletke-
zett szekunder ionizacid olyan
mdrtdket: erhet el, hogy az ionizalt
reteg kdpes az URH-t is reflektAlni,
bar ez вок esetben diffdz ds az ossze-
kottetesben jelatviteli torzitAsokat
eredmdnyez.
VisszavaeroMs az Es-r£tegr5l
Az Es-retegrdl az URH-tartomany
30 —100 MHz-es szakasza reflektAld-
dik intenzivebben, de segitsdgdvel 144
MHz-en is szAmitani lehet 1000 — 2000
km-es tavolsagok Athidalasara.
Hold-visszaverodeses osszekottelis
A Holdnak, mint reflektald feliilet-
nek a felhasznalasat 1944-ben a M(l-
egyetem Atomfizikai Intezetdnek
igazgatdja, Bay Zoltan kezdemdnyezte
A visszaverddest 1946 februarjaban az
Egyesiilt Izzd kutatd laboratdriuma
sikeresen bizonyitotta. Az elsd rAdid-
amatdr holdvisszaverdddses osszekot-
tetes 1960. julius 21-dn jott Idtre W 1
BU ds W 6 HB kozott, az 1296 MHz-es
savban. Kesdbb iljabb rekordok kd-
vetkeztek a 2 mdteres ds a 70 cm-es
sAvokban. A Fold-Hold-Fold litvonal
megteteldhez 5 mAsodperces jel- at-
futasi idd sziikseges.
Az URH ds RH-savtartomAnyok
terjeddsi sajatossagainak teljes meg-
ismerese mdg koran sem befejezett ds
bizonyosan sok kellemes meglepetds-
sel szolgAl a kisdrletezgetd amatdrok
szamara.
299
15. RH antennak es tapvonalak
Nanasi KAIman okl. vill. mernok HA5DR
Az antenna olyan kiilonleges felepi-
tesii elektromos kor, amely elektro-
magneses hullamok kisugArzAsara, il-
letve vetelere kesziilt.
A felhullamu dipol. aram- es
feszultsegelnszlas
A legegyszerubb, legelterjedtebb,
antenna a felhullAmd dipdl. Mint vo-
natkozAsi antennAt, oeszehasonlitAsi
alapkent is felhasznaljak. A fel hull a-
mu dipdl geometriai hossza hozzAvetd-
legeeen az elektromdgneses hullam
hosszanak felevel egyenld. (Л/2). A
dipol, azaz felhullamd sugArzd ararn-
es fesziiltsegviszonyait vizsgAlva meg-
Allapithatd, hogy rezonaneia eseten,
a sugArzd kozeppontjaban arammaxi-
mum es fesziiltseg-minimum, mig a
sugArzd [vegein, dramminium es fe-
sziiltseg-maximum talAIhatd (15.1.
abra). Ha a felhullAmd dipol hossza
elter a hullamhossz feletdl, ugy az
aram es fesziiltseg eloszlasa a fentiek-
tdl elter, tehat megvAltozik. A rezo-
nans felhullAmu dipol fesziiltsegelosz-
lAsa eldnyos konstrukcids megoldaso-
kat tesz lehetdve, mivel a nulla fesziilt-
segu pont lefoldelhetd.
Impedancia es sugarzasi ellenAllas
A felhullAmd dipol fesziiltseg- es
aram-ertekeibdl kiszamithatd az an-
tenna impedanciaja, lAtszdlagos ellen-
AllAsa. Mivel a rezonAns dipdl menten
kiilonbozd fesziiltseg- es Aramviszo-
nyok alakulnak ki, igy az antenna im-
pedanciaja ie kiilonbozd ertekfi a su-
garzd egyes pontjain. Legkisebb erte-
ket a sugArzd geometriai kozepen veszi
fel. Ez az ehneleti szamftasok szerint
73 ohm. Ez az ertek egy vegteleniil
vekony As vdgtelen magasan elhelye-
zett dipdlra vonatkozik. A gyakorlat-
ban, mivel ez nem valdsithatd meg,
veges ertekekkel szAmolunk. A felhul-
1Атй dipdl impedanciaja, a felhasznalt
huzal vagy свб Atmerdjetdl fiiggden
vAltozik. A hullamhossz es Atmerd vi-
szonya a „karcsdsAgi tenyezd”. A be-
meneti (talpponti) ellenallas vAltozA-
sat a hullamhossz es az Atmerd. fiigg-
venyeben a 15.2. abra mutatja. A fel-
hullamu dipdl rezonancia-frekvencia-
jan a bemeneti ellenallas valds ertekfi,
mig a rezonanciatdl elterd frekvencia-
kon induktiv vagy kapacitiv osszete-
v6ket is tartalmaz. Az antenndra azon-
ban a komyezeti hatasok, a fold feletti
magassdg etb. ie hatnak, igy a eugar-
zasi eUendllast elsddlegesen ezek ha-
tArozzak meg. A sugArzAsi ellenallas
(R,) a kisugArzott teljesitmeny es az
antennaAram ismereteben meghatA-
rozhatd a kovetkezd osszefiigges alap-
jan.
I'max
Rovidiilesi tenyezd
A felhullAmu dipdl geometriai hosz-
sza ее elektromos hossza nem azonos
ertek, mivel a gyakorlatban nem ,,veg-
telen vekony” huzalbdl kesz.itjiik, ha-
nem meghatArozott vastagsAgu huzal-
bdl, csdbdl, tovAbbA a talaj felett
aranylag kis tAvolsagban helyezziik el.
A rezonaneia erdekeben ezeket a ha-
tasok at ki kell egyenhteni, azaz az
antennAt az elektromos hossznal ki-
sebbre kell meretezni. A huzal vagy
15.2. abra. A filhullamA dipol impedancidjanak vdltozasa
a huUamhosszatmdro viszony fuggvdnydben
15.3. dbra. A rovidulisi tenyezd alakuldsa a 1/d viszony
fuggvinydben
300
15.4. libra. Fiiggoleges (a) is vizszintes
(b) sugarzasi jelleqgiirbe. (hdromelemes
>/agi}
antenna „nyalabja”, annul nagyobb a
nyeresege. A nyereseg tehat a sugar-
zas koncentralasa folytan keletkezik.
Ez egyarant ervenyes a vevA- es az
adooldal antennaira. A nyereseget
dB-ben adjak meg. A felhullamu di-
polnak 0 dB a „nyeresege”, azaz fe-
sziiltsegben kifejezve 1 a fesziiltsegvi-
Bzonya. Ha a dB-ertek pozitiv, erAsi-
tesrol, ha negativ az elAjele, csillapi-
tasrol van szd. ErAsitds, nyereseg
eseten a sugarzasi jelleggorbcn a maxi-
malis erteket 1-nek veve, a 0,71 ertekfi
helyek koze zart szog adja meg az an-
tenna nyilasszoget.
A 15.5. abra az aram-, fesziiltseg- ill.
teljesitmeny-viszony es a dB-ben kife-
jezett nyereseg kozotti osszefiiggest
abrazolja. Az abra alapjdn is megalla-
pithatd, hogy az antennanyereseg tel-
jesitmenyviszonyt is kifejez. A telje-
sitmenynyereseg azt a teljesitmeny-
novekedest adja meg, amellyel a ker-
deses antenna a vonatkozasi antennii-
val szemben (dipol) rendelkezik. A fe-
sziiltseg-illetve a teljesitmenynyere-
seg az alabbiak szerint szamithatA:
G = I01g J’* (dB)
-1 s
U,
G = 20 1g-1 (dB)
tenyezA, jelleggorbe) megvaltoznak.
A valtozas merteke fiigg a hullam-
hosszra vonatkoztatott telepitesi ma-
gassagtol, az antenna tengelye As a
talajfelszin altal bezdrt szogtAl es a
talaj vezetAkdpessegetAl.
A talajreflexiA kovetkezteben az
antenna fiiggAleges jelleggorbejen
tobb, a talaj felszinnel kisebb-nagyobb
szoget bezarA melleknyalab alakul ki.
A fd sugarzasi ininy, azaz a fAnyalab As
a talajszint altal bezart szoget sugar-
zasi (fiiggAleges) szognek, vagy emel-
kedesi szognek nevezik. Az antenna
fiiggAleges sugarzasi szogAnek a nagy
tavolsagii oaszekottetesek (DX) soran
rendkiviil nagy jelentAsAge van (elsA-
sorban az adooldalon).
Minel magasabb a felhasznalt frek-
vencia, anniU kisebb az optimalis, su-
garzasi szog. A vizszintes felhullamii
dipol fiiggAleges sugarzasi jelleggor-
bejenek valtozasait a kiilonbozd (ide-
alis) talajfelszin feletti magassagokban
a 15.6. abra abrazolja. Az optimalis
fiiggAleges sugarzasi szogek az egyes
amatArsavokban az alabbiak:
7 MHz: 12°-40°
14 MHz: 10“ —25°
21 MHz: 7“-20°
28 MHz: 5°-14°
csA atmArAje alapvetA tenyezA, igy a
karcsiisagi es rovidiilesi tenyezAk ko-
zott szoros osszefiiggds van. A rovidi-
tesi tenyezA alakulasat a 15 3. abra
mutatja a hullamhossz es atmArA
fiiggvAnyeben.
A rovidhullamu amator savtarto-
manyokban a gyakorlat szerint a fel-
hullaimi dipol hosszat az alabbi kep-
lettel lehet gyorsan kiszamitani:
A kornyezet hatasa a vizszintes
antennak sugarzasi jelleggorbejere
A radiAamatorok altal megepitett
rovidhullamu antennak dontA tobb-
sege nines olyan magasan elhelyezve,
hogy a kornyezet hatasa elhanyagol-
hat6 lenne. A talajfelszin kozelAben
telepitett antenna elektromos para-
mAterei (sugarzasi ellenallas, roviditesi
A kornyezet hatasa a fiiggAleges
antennak jelleggorbejere
A talajhatas kovetkezteben a fiig-
gAlegesen polarizalt antennak jelleg-
gorbeje is modosul, attol fiiggAen,
hogy a talajszint felett milyen maga-
san telepftjiik. FiiggAlegesen polarizalt
142 500
1 (dipAlhossz) =--
meterben f(kllz)
Az URH-tartoinanyokban az alabbi
osszefiiggds alkalmazhato:
141
I (dipolhossz) =
meterben f (MHz)
Iranyitas, nyereseg, sugarzasi
jellegRiirbe
Valtozatlan adote.ljesitmcny mellett,
ha a ter minden pontja fele azonos
energiat sugaroz ki az antennank, a
sugarziis egy meghatarozott iranyba
csak iigy fokozhato, ha aranyosan mas
tranyban csokkentest hajtunk vegre.
(Tehat a kisugarzott energia osszege
valtozatlan marad.) Az antennank
ebben az esetben bizonyos iranyhatiis-
sal fog rendelkezni, amelyet a sugarza-
si jelleggorben fiiggAleges es vizszintes
metszetekkel abrazolunk (15.4. libra).
Az antenna sugarzasi jelleggorbeje es
az antennanyereseg kozott szoros dsz-
szefiigges van. Minel keskenyebb az
15.5. abra. Aram-feszuUsig-teljesitminy viszony is a dB-irtikek dsszefuggise
301
15.6. abra. Vizszintes felhullarmi dipol fuggoleges sugarzasi jelleggorb&jinek
valiozasa az idealis talajszint feletli magassag fuggv&nyeben. A talajszint fe-
letti magassag a: 1/8; b : 1/4; c : 3/8; d : 1/2; e: 5/8; f:3/4; g: 7/8; h : 1; j: 1,1/4
к: 1,5 hullamhossznyi
2,0 1,5 1,0 05 0 0,5 ДО 1,5
15 10 Q5 0 0.5 IP 1,5 20
20 1,5 1,0 Q5 0 0,5 1,0 15 2p
15.7. abra. A fuggoleges filhullamu di-
pol fiiggdleges sikbeli sugarzasi jelleg-
gorbije kulonbozS telepitisi magassagok-
ban. A telepitisi magassag a: 0,25;
bi0,75; c.0,5; d:7 hullamhossznyi
Az antenna es az adokdsziilek koze
a legtdbb esetben energiatovabbltd
vezeteket, tapvonalat kell iktatni.
A cel ebben az esetben is az, hogy vesz-
tesegmentesen (de miyel ez nem le-
hetseges, a lehetd legkisebb veszte-
seggel) juttassuk el az adokeszillek
altal keltett energiat a „fogyaszto-
hoz”, az antennaba, ds maga a tapvo-
nal ne sugarozzon.
antennak eseteben kisebb talajszint tesdhez. A fiiggdleges felhullamii dip61
feletti magassagban is jo, azaz lapos fiiggdleges sugarzasi jelleggorbejenek
sugarzasi szoget lehet elemi, amely alakulasat, a kiilonbozd telepitesi
kedvez a DX-osszekottetdsek Idtesi- magassagokban a 15.7. dbra abrazolja.
15.1. Antennnk taplalasa, tapvonalak
Ahhoz, hogy a lehetd legnagyobb
teljesitmenyt vigyiik at az adokdszii-
lekbdl az antennaba, az ado vegfoko-
zatat illeszteni kell az antenna impe-
danciajahoz. Akkor maxirnalis a telje-
sitmenyatvitel hatasfoka, ha az anten-
na bemeneti ellen&llasa tisztan ohmos
ellenallast kepvisel es nem tartalmaz
sem induktiv, sem kapacitiv meddd
tagot.
Hullamellenallas
A nagyfrekvencias tapvonal lenye-
geben sorba ds parhuzamosan kapcsolt
elemi induktivitasok ds kapacitasok
ereddjenek tekinthetd. A nagyfrek-
vencias tapvonal hullamellenallasa
(Zc) az alabbiak szerint szamithatd ki:
amely fiiggetlen a frekvenciatdl e« a
kabel hosszatol. Ez gyakorlatilag azt
302
D huzal-terkoz, es a d huzalatmerd
fuggvenyeben a 15.8. abra, a legszige-
telesu koaxialis tapvonal Zo hullam-
ellenallasanak valtozasat a kopeny
bels6 atmerojenek (D) es a belsd er
killed atmerdjenek (d) fuggvenyeben
pedig a 15.9. abra abrazolja.
A nagyfrekvencias tapvonalak
dielektrikuma
Az ipar altalaban olyan nagyfrek-
vencias tapvonalakat gyart, amelyek-
ne'l a huzalok kozet leveg6 helyett vala-
milyen szigetldanyag tolti ki. Ebben a
szigeteldanyagban az elektromagneses
hullam terjedesi sebessege kisebb,
mint a levegdben. Ezt a hullamellen-
allas szamitasakor is figyelembe kell
venni (az e!6z6 osszefuggesekkel sza-
mitott ertekeket meg kell szorozni az
alabbiakban ismertetett к rovidiilesi
tenyezdvel). A kiilonbozd szigeteld-
anyagok dielektromos tenyezdjet az
alabbi tablazat tartalmazza:
15.8. abra. Ligszigetelesu kdthuzalos szimmetrikus tapvonal Z hulldmellendlld-
.sanak vdltozasa a D tirkoz ёв d huz/datmiro fuggvenyeben
jelenti, hogy ha a kabel erei vekonyak
(nagy az L induktivitas), es egymastdl
tavol vannak, (kiesi a C kapacitas) a
Z„ hullamellenallas nagy, es ez forditva
is igaz. A gyakorlatban szimmetrikus
es aszimmetrikus tapvonalak terjed-
tek el. Napjainkban eldszeretettel
hasznaljak a koaxialis (aszimmetrikus)
tapvonalakat (50 — 75 ohm). A legis-
mertebb szimmetrikus tapvonal volt
(es sok helyen meg ma is alkalmazzak)
a 600 ohmos legszigetelesfi tin. „tyiik-
letra”. Szimmetrikus tapvonal, a
240 - 280 ohmos ,,TV-kabel” is.
Ha feltetelezziik, hogy a vezetekek
kozotti szigeteldanyag leveg6 (dielekt-
1-5.9. dbra. Ldgszigetetesu koaxialis tapvonal hulldmellendJlasdnak vdltozdsaa kul-
so kopeny belso dtmerojinek (D) esa belso ёг kulso dtmerojdnek (d) fuggvdnyeben
romos tenyezdje, e = 1), akkor a tapvo-
nal hullamellenAllasa (Z) az alabbi kep-
letekkel szamithatd ki, parhuzamos
ill. koaxialis tapvonal eseteben:
Legszigetelesu kethuzalos tapvonalra:
2D
Zo=276 lg- .
d
Legszigeteldsu koaxialis tapvonalra:
D
Z„ = 1381g —
d
A legszigetelesu kethuzalos tapvonal
Z. huUamellenallasanak v<ozasat a
Dielektromos
tenyezd (er)
Szigeteldanyag
Bakelit 3,5
Csillam 4,0-4,8
Levego 1,0
Calit 6,5
Papir (szigeteld) 2,2
Plexiiiveg 3,0-3,6
Polisztirol 2,2-2,6
Polietilen 2,3
PVC 3,1 -3,5
Gumi 4,0
Stiroflex 2,5
Trolitur 2,4
Uveg 4,0 -10
Az alkalmazott szigeteldanyag dielekt-
romos tenyezdjenek ismereteben a
tapvonal rovidiilesi tenyezdje (k) is
kiszamithatd. A rovidiilesi tenyezd er-
teke mindig kisebb egynel. firtekdt
megkapjuk, az alabbi osszefiiggesbdl:
A kiilonbozd kabelek roviditesi tenye-
zdjenek ismerete igen fontos, ha fazis-
lancnak, illesztdelemnek stb. hasznal-
juk fel a tapvonalat. Ezekben az
esetekben a megfeleld szabadteri hul-
lamhossz-erteket meg kell szorozni a
kabel roviditesi tenyezdjevel.
A nagyfrekvencias tapvonalak
csillapftfisa
A hullamellenaliassal es a roviditesi
tenyezovel ellentetben a tapvonalak
(kabelek) nagyfrekvencias csillapitasa
fiigg a frekvenciatol (iizemi) es a tap-
vonal hosszatdl.
A esillapitas oka az erek ellenallasa,
valamint a vesztesegek az erek kozotti
szigeteldanyagban.
Minel nagyobb az iizemi frekvencia
es a kabel hossza, annul nagyobb a
303
P= par huzamos S= soros
rezonaneia rezonaneia
>£ 360° 180°
15.10. abra. Rovidrezart kethuzalos tap-
vonal impedanciamenete a vonal men-
ten
csillapitas, annal nagyobb a veszteseg.
A csillapitas merteket altalaban dB/
100 tn mertekegysdgben adjak meg.
Nagyfrekvencias tapvonalak
fizikai tulajdons&gai
All6hulldmok kialakuliisa
Az optimalis teljesitmenyatvitel fel-
tetelei akkor vannak biztosltva, ha az
add vegfokozatanak impedanciaja
megegyezik a fogyasztd (pl. antenna)
impedanciajaval. Tehat ha pl. egy ket-
huzalos (parhuzamos) tapvonalat olyan
terheld ellenallassal zdrunk le, amely a
tapvonal ellenallasaval azonos, a tap-
vonalon aramid teljesitmeny a terheld
ellendllasban hasznalddik fel. Пуеп-
kor a tapvonal minden egyes pontjan
azonos fesziiltseg merhetd. Ez az tin.
illesztett allapot. Ha eltavolltjuk a le-
zard ellenallast, a nyitott tapvonal-
vdgzddes vegtelen nagy ellenallast fog
jelenteni, ezdrt a tapvonalon vegigha-
ladd hullam a tapvonal vegerdl visz-
ezareflektalddik a kiindulasi pont fele,
vagyis a tapvonalon oda- es visszafeld
haladd hullamok alakulnak ki. Ezek a
tobbszorosen reflektalddd hullamok
szuperpondlddnak es a tapvonalon
allandd ertekfl fesziiltseg- es aram-
maximumok keletkeznek, Л/4-tavolsa-
gii eloszlasban. Az aram- ds fesziiltsdg-
eloszlasnak ezt a vezetdk menti peri-
odikus ismdtlddeset nevezziik alld-
hullamoknak.
A tapvonalon akkor keletkeznek
alldhullamok, ha visszavert hullamok
vannak a tapvonalon. A tapvonal il-
lesztetlensege az alldhullamarannyal
(SWR) vagy masndven hullamoss&gi
tenyezdvel (s) jellemezhetd. Ez a tap-
vonal mentdn fellepd legnagyobb es
legkisebb fesziiltsdg hanyadosa, tehdt
az s egyenld vagy nagyobb mint 1.
S=E^a=l; S= —
1 r
teke 1. Az s hullamossagi tdnyezd re-
ciproka az illesztesi tenyezd (m)
Umln ,
m= —-----^1
U max
Hlesztetlensdg eseten a visszavert hd.-
nyadot az r reflexids tdnyezd adja meg
az alabbiak szerint:
. ahol Ra a
—* lezardel-
Zo lenallds es
Г = RB +1 Z. a tapvo-
— nal hullam-
Z« ellendllasa)
Gyakorlati tapasztalatok alapjan
megallapithatd, hogy tokeletes illesz-
tettsegnek mondhatd az 1-es, j6nak a
1,5 — 2, rossznak a 2 — 3 feletti alldhul-
lamarany-ertek. A tapvonalak nem
kivanatos sugarzasa az illesztetlensdg
merteketdl fiigg, amely radid- es TV-
zavarok okozdja lehet. Vannak esetek
azonban, amikor a tokeletesen illesz-
tett tapvonal is sugaroz. Ebben az
esetben a tapvonal hosszat kell meg-
valtoztatni.
Tapvonal mint hangold-,
illesztdeiem
A tapvonal Zo hullamellenallasanak
megfeleld impedanciaval le nem zart
tapvonalon alldhullamok alakulnak ki.
A tapvonalon fazisban eltolt aram- es
fesziiltsegmaximumok ismdtlddnek. A
tapvonal minden egyes pontjan az
tiram es fesziiltseg viszonyabdl egy-
egy impedancia-ertek szamithatd ki.
Mivel az aram es fesziiltseg kozott
faziskiilonbseg van, az igy kiszamitott
ellenallas Altalanos esetben a tiszta
rezisztencia mellett reaktanciat is tar-
talmaz, amely a faziseltolas iranyatdl
fiiggden induktiv (XL), vagy kapacitiv
(Xc). A 15.10. abra rovidrezdrt ket-
huzalos tapvonal impedanciavdltoza-
A ROVIDREZART tApvonal vtcfeN A NYITOTT TAPVONAL V^GEN
Elektromos vez. hosszisa Feszultseqeloszlas Helyettesltd aramkor Elektromos vez hosszusog Feszu!t s eg e 1 osz las Helyettesitd dram kor
Rovidebb mint Л/4 (<90°) U ?a db Rovidebb mint Л /4 f<90°) U L Г.
c о b
SA/4 (-90°) U 1 4Ц/4 (-90°) U Jb
o a —о a
0
Hosszabb mint Л/4 Rovidebb mint Д/2 >90 °, <180°) U ЧН Hosszabb mint Л/4 Rovidebb mint Л/2 (>9CP <180°) U| r ^b
о b о b
SA/2 (-180°) U Ja OA|2 (-180°) <^a 8b
О b —— —о b
15.11. abra. Nyitott kethuzalos tapvonal
impedanciamenete
sat abrazolja, a vegen nyitott kethuza-
los tapvonal impedanciavaltozasat pe-
dig a 15.11. dbran lathatjuk. A nyitott
kethuzalos tapvonal impedancia me-
nete a rovidrezart allapothoz kepest
90°-kal el van tolva. A kapcsolasi
elemkent hasznalt tapvonal hossza
Я/4-del egyenld, vagy ennel kisebb.
A nyitott es rovidrezart kethuzalos
tapvonalak hangolasi viszonyait a
15.12. dbran lathatjuk.
A negyedhullamd tapvonal az egyik
vegen levd (a sajdt hullamellenallasa-
t61 elterd erteku) lezard impedanciat a
masik vegen egy mas ertekre valtoz-
tatja, mas ertekre transzformalja.
A tapldlis mddjai
Illesztett tapvonal
Ha egy tapvonalnal az impedancia-
illesztes feltetelei biztositva vannak,
ugy egyetlen ponton sem alakul ki
Illesztes eseteben, amikor a tapvona-
lon nem alakul ki alldhullam az s er-
15.12. dbra. Fdlhidlamhos3znyi, illetve ennel rovidebb, rovidrezart es nyitott
nagyfrekvencias tapvonalak hangolasi viszonyai
304
15.13. abra. Tobbaavoa dipol IdpUldn
hangolt tapvoncdlal
a) a hangolt 1/2 hosezA tdpvonal, a ZZ
bemeneti ellendUda a tapvonal alaovi-
gdn, mint azonos Z’Z* MenaUda jelenik
meg; b) ugyanaz a dipolua, de kdtazerea
frekvencian gerjeaztve: az eredetileg f&-
huUdmH dipolua teljeahuUdmdvd ala-
kult at; a tapvonal hoaaza 11, Z'Z' itt
ia azonos ZZ-vel
alldhullam, azaz a tdpvonal hossza
tetszdleges lehet. Пуепког csak az el-
keriilhetetlen tdpvonalcsillapitaesal
kell szdmolni, amely frekveneiafiiggd.
Az dmydkolatlan szimmetrikus tdpve-
zetdkeknel ehhez jdrul mdg a sugdrzdsi
vesztesdg. Az illesztett tapvonalon
terjedd hullamokat haladd hulldmok-
nak is nevezik, Igy az illesztett tapvo-
lakat haladdhulldmd tdpvonalnak is
szokds nevezni. A tdpvonal illesztdset
az addndl, ill. az antenna bemeneti
rdszdn kell megoldani. A korszerG
add-vevd berendezdsekkel optimdli-
san biztositani lehet a vdgfok illesztd-
sdt a tapvonalhoz (a kdbelhez), amely
altalaban koaxialis kdbel. A tdpvonal-
nak az antenndhoz vald illesztdse mdr
nebezebb, ds a legtobb esetben az illesz-
tetlenseg itt kovetkezik be. Az impe-
dancia-illesztds akkor tokdletes, ha az
antenna bemeneti ellendlldsa nem tar-
talmaz sem induktiv, sem kapacitlv
dsszetevdt. Ilyen meddd tagok akkor
Idpnek fel, ha az antenna rezonancia-
frekvencidja eltdr az iizemi frekven-
cidtdl (az antenna hosszabb vagy rdvi-
debb). Tobbsavos antenndk esetdben
a haladdhulldmd illesztes tokeletesen
csak egy sdvon drhetd el, mig a tdbbi
sdvon altalaban kompromisszumos a
megoldds.
Hangolt tapvonal
A tdpvonal akkor tekinthetd han-
goltnak, ha hossza A/4, vagy ennek
egesz szdmd tdbbszdrose. (2-A/4;
3-A/4 . . .) A fdlhulldmd tdpvonal ki-
ds bemenetdn azonos impedancia viszo-
nyok vannak, mert az dram de a fe-
sziiltsdg viszonya mind a kdt helyen
azonos. Az antenna talpponti impe-
dancidja 1:1 ardnyban jelenik meg a
fdlhulldmd tapvonal vegen. igy az
antenndn az illesztes drdekdben sem-
milyen mddositdst sem kell vdgrehaj-
tani, mert a talpponti impedancia,
drtdkdtdl fiiggetlendl, a tapvonal add
feldli vdgdn megjelenik, amelyet csak
az add vdgfokdhoz kell illeszteni. A
15.13. dbra tobbsavos dip61 tapldlasat
dbrdzolja hangolt tdpvonallal.
Hangolt tapvonalkdnt negyedhul-
1dm hosszdsdgd is haszndlhatd, ebben
az esetben azonban a tapvonal kdt
vdgdn megjelend dram- ds fesziilsdg-
viszonyok tiikorkdpei egymdsnak.
Az a tdpvonal, amelynek hossza
negyedhulldmd vagy annak pdratlan
szdmd tdbbszdrose, (3/4 A, 5/4 A . . . )
annak bemenetdn az dram- de feszult-
sdgviszonyok forditottjai a kimeneten
jelentkezo dram- ds fesziiltsdgviszo-
nyoknak, tehdt impedaneia-transzfor-
mdtorkdnt miikodik. A Z impedancid-
val lezdrt Zo hulldmellendlldsd A/4
hosszd tdpvonal bemend impedancidja
Z --^
zbe- z
Illesztds az antenndhoz
Az antenndk tdpldldsdhoz illesztdsre,
transzformdcidra csak akkor van sziik-
sdg, ha a tdpvonal hulldmellenallasa
eltdr az antenna bemeneti ellendllasd-
nak drtdkdtdl. Hangolt tdpvonal ese-
tdn esetleg maga a tdpvonal elvdgzi a
transzformaldst. iJgy elektromosan,
mint mechanikusan az a legjobb, ha
kiilon illesztest nem kell alkalmazni.
A transzformdld egysdgek csokkentik
az antenna sdvszelessdgdt. Hlesztd ds
transzformdld elemeket tdbb dipdl
osszekapcsolasakor is felhaszndlha-
tunk, sdt a legtobb esetben sziiksdges
is.
15.15. dbra. A T-illeszUs: azerkezeti
feldpitds (a) da az etmozdiihalo rovidzar-
bilinca (b)
15.14. dbra. A delta-illesztds
Delta-illesztds
Rdgebben elterjedten hasznaltak az
illesztdsnek ezt a mddjat. Napjaink-
ban az amatdr antenndk tdplalasdban
mdr ceekely szerepet jdtszik.
A delta-illesztest 400 — 600 ohmos
tapvonalhoz lehet igen eldnyosen al-
kalmazni. Mivel a tdpvonal ket szara,
az antenndhoz vald csatlakozds eldtt
delta alakot vesz fel, innen szdrma-
zik az elnevezese. Az illesztes eldnye
az, hogy a sugdrzdt geometriai koze-
pdn nem kell szdtvdgni, igy mechani-
kailag szildrdabb, valamint kozepen
fdmesen rSgzithetd barmilyen tartd-
szerkezethez, s le is foldelhetd. A delta-
illesztest a 15.14. dbra abrazolja.
A T-illesztds
A T-illesztds a csdbdl kdsziilt sugdr-
zdk tdplalasa esetdn alkalmazhatd eld-
nyosen. Ldnyegdben a delta illesztesbdl
szdrmazik. A T-illesztes tovdbbfejlesz-
tett vdltozatai a gamma- ds az omega-
illesztdsi mddok. A T-illesztds az URH
tartomdnyokban terjedt el elsdsorban,
bar alig jelent eldnyt a hurokdipdl
megolddsokkal szemben. A T-illesztes-
ndl ds a delta-illesztdsnel is az osszeko-
td elemek, bilincsek meddd tagokat
visznek a rendszerbe, amelyeket kom-
penzdlni kell. A 15.15. dbrdn a T-il-
lesztds valds impedancidt eredmenyez,
ha az X tdvolsdg az 1 sugarzd 0,475-
szerese, tovabbd ha D —0,033 Л,
d, =d, ds a Л/d, karesdsagi tdnyezd dr-
tdke 150 koriil van. Ebben az esetben
a betdpldldsi pont ellenallas ertdke 650
ohm. Mivel a fdlhulldmd dipol talp-
ponti ellenalldsa 70 — 75 ohm koriili
drtdk, ezzel a T-illesztdssel (kb. 1:10
ardnyd impedancia-transzformdcidt
lehet eldmi. A sugarzd hosszdnak md-
retezdse az alabbi osszefiiggds alapjan
vdgezhetd el:
138 250
1= f
ahol 1 mm-ben, f MHz-ben helyettesi-
tendd be.
A T-taggal igy 250 ds 600 ohm ko-
zott minden valds talpponti impedan-
cia bedllithatd.
A T-illesztds mddositott vdltozatd-
305
A fem bi lines
r£sz let rajza
15.16. abra. A gamma-illesztie. (Свб-
tugdrzd gamma-illeeztdee tetezblegee ko-
axidlie kdbelhez)
nal a fellepfi induktiv reaktanciiit a
betaplalasi pontban elhelyezett kdt
eoroe kondenzatorral kompenzaljak.
Gamma-illesztds
A rovidhullamii sdvtartomanyokra
meretezett sugdrzdk tAplalasakor ak-
kor hasznalunk gamma-illesztdst, ha
szimmmetrizalas nelkul kozvetleniil
kivAnjuk az antennat tAplalni. A gam-
ma-tag valdjdban egy mddoeitott fel
T-tag (12.16. dbra). A gyakorlatban
ez az illesztes igen kozkedvelt napja-
inkban is. Bizonyos irAnyjelleggorbe-
mddosula&sal szdmolni kell, bar ez
nem szamottevO. Ez abb61 adddik,
hogy az aszimmetrikus taplalasbdl
addddan a dip61 ket fele nem gerjesz-
tddik egyenletesen. A gamma-illesztd-
tagokat rdvidhulldmon altalaban 1:3
ar&nyu impedancia-transzformacidra
tervezik. igy az 50 — 75 ohmos koaxi-
15.17. dbra. Az omega-illeeztda (a) ie
ezerkezeti megolddsa (b)
Alis kabelek impedanciahelyesen csat-
lakoztathatdk. Az induktiv reaktan-
ciat ebben az esetben is kapacitassal
kompenzaljuk. Az illosztdtag hosszA-
nak valtoztatasaval, durvdn, a vdltoz-
tathatd kapacitassal finoman allitjuk
be a legkisebb SWR-t.
Omega-illesztds
A gamma-illesztes elektromosan to-
vabb javitott valtozata az omega-
illesztes. E16nye a gamma-illesztdssel
szemben, hogy az illesztd gamma-
tagot nem kell a bilincs tologatasdval
bealUtani, azt mar a szerelds alkalma-
val rogziteni lehet. Az utdlagos illesz-
tesi muveleteket ket forgdkondenza-
torral lehet elvdgezni, amelyek, akar-
csak a gamma-illesztdsnel, a betapla-
lasi pontban vannak vizmentes dobo-
zokban elhelyezve. A gamma- es az
omega-illesztest az iizemeldsi magas-
sagban (telepltdsi helyen) kell vegle-
gesen a legkisebb SWR-ertekre bealli-
tani. A gyakorlatban ezt a forgdkon-
denzator tengelyere szerelt tarcsa es
zsindr segitsegevel a talajrdl vegzik el.
A vdgleges kapacitasertekek ismerete-
ben fix ertekfi kapacitasokat tegyiink
a forgdkondenzAtorok helyebe. Az
omega-illesztest a 15.17. abra mutatja.
Negyedhullamii illeszt6elem
A tapvonalak targyalasakor meg-
emlitettiik, hogy a negyedhullamii Z<>
Inillamellenallasd tapvonal az egyik
vegdn rakapcsolt (a sajat hullamellen-
allasatdl elterd ertekfi (Zki impedan-
ciat a masik vegdn, egy mas ertdkre
transzformalja. A bemeneti (Zbe) es
kimeneti (Zki) ellenallasok kozott az
alabbi osszefuggds all fenn:
Z0 = /ZDe-Zki Ez azt jelenti, hogy a
negyedhullamii illesztdelern Zo hul-
lamcllenallasa a Zbe ds Zki impedan-
ciak mertani kozepdrtdkdvel egyezik
meg.
Ha pl. egy 34 ohm talpponti impe-
danciajd antennarendszert olyan tap-
vonallal klvri-nunk taplalni, amelynek
hullamellenallasa 75 ohm, az illesztest
biztositd negyedhullamii illeszt6tag
hullamellenallasa:
Z,=»'Zbe-ZkI = /34-75 = /2550“ =
50,5 ohm
A negyedhxillamA hosszertek terme-
szetesen elektromos hosszra 6rtend6,
tehat a kAbel rovidiilesi tdnyezOjet fi-
gyelembe kell venni.
Az ultrarovid hullamu tartomany-
ban aranylag egyszerii vAltoztatha-
t6 hullamellenallasli negyedhullamii
transzformatort kesziteni. Az illeszt6-
tag egyik vezetekenek elmozdltasaval
(betartva a parhuzamossagot I) novel-
id, vagy csokkenteni lehet az drpar
kozotti tavolsagot, Igy ezzel a hullam-
impedancia erteket. A tartdelemek
plexibdl kdsziiljenek. A 15.18. dbra a
15.18. dbra. VcUtozlathato hidldrnellen-
аНавй negyedhuUamu illesztdelem: dot-
nizet (a), oldalndzet (b), is a tartdelem
riszlelrajza (c)
valtoztathatd impedanciajd negyed-
hullamd illesztdtranszformator gya-
korlati megoldasat abrazolja.
Negyedhulldmu illesztdcsonk (STUB)
A negyedhullamii illesztdcsonk se-
gitsegdvel egy savon optimalis illesz-
test lehet elemi, ugyanakkor mecha-
nikailag szilard es konnyen megvald-
slthatd. Az illesztdcsonkos (stub) illesz-
tesi m6dnak az a lenyege, hogy a tap-
vonalra, annak a sugarzdhoz val6
csatlakoztatasi iielyetdl szamltott ne-
gyedhullamii szakaszan belli] egy nyi-
tott vagy zart tapvonaldarabot, cson-
kot (stubot) helyezziink, amely a tap-
15.19. dbra. Negyedhulldmii illeezld-
csonk (etub). Nyilott HlesztScsonk, ha
ZA Zo (a); rovidrezdrt ceonk, ha ZA >-Z0
(b)
106
esetekben б —16 kozotti drtdknek
cdlszcrfi felvenni. Termdezetesen leg-
egyszerfibb SWR-mdrdvel megAlIapf-
tani. Az AlldhullAmarAny egydbkdnt
b=Z»/Za (ha Z.»ZA) ill. s=ZA/Z.
(ha Z„^ZA).
A fentiekben tArgyalt illesztdcson-
koe megoldAsnAl az illesztdcsonk da a
tApkAbel Z„ hullAmellenAUAsa azonoa
drtdkfi.
RdvidrezArt ill. nyitott vdgfi hango-
Idcsonkos illesztdst aszimmetrikus kA-
belbdl is kdszfthetiink. Ebben az eset-
ben a tapvonal is aszimmetrikus (te-
hAt koaxiAlis) legyen. A 15.22. dbra a
koaxidlis illesztdcsonkoe megoldaet
AbrAzolja.
>5cm
к Л/4
(о szokasos koaxi-
Alis kabeleknet
к -0,66)
15.23. dbra. NegyedhuUdmil ezimmetri-
zdld elem
15.20. dbra. A nyitott illesztdceonk В
hosszdnak, valamint az A ie 0 miretek
vdllozdsa az 8 huUdmossagi tinyezS
(SWR) fiiggvinyiben
vonal ds sugarzd kozotti illesztetlen-
sdget hivatott kompenzAlni, megfeleld
mdretezds esetdn.
Ha a sugarzd (fogyasztd) impedan-
ciAja kisebb, mint a felhasznAlandd
tapvonal (kAbel) hullAmellenAUAsa,
iigy nyitott stubot, ha pedig nagyobb,
akkor a vdgdn rovidre zArt stubot
(csonkot) kell alkalmazni. A 15.19.
dbra a fenti allapotokat abrazolja.
A hangoldcsonkkal tortend impe-
dancia-illesztds esetdn az alabbi ada-
tokkal kell rendelkezniink:
1. A felhasznAlandd tAp vonal impe-
danciAja
2. A sugarzd (fogyasztd) impedanciA-
ja
3. Az illesztds ndlkiili AlldhullAm-
arAny
A 15.20. ds 15.21. dbra segftsdgdvel
az alabbi adatokat kell leolvasnunk a
nomogramokrdl:
1. KivAlasztjuk a megfeleld nomog-
ramot (nyitott vagy zArt stub)
2. MeghatArozzuk az illesztdcsonk
csatlakoztatAsi helydt (C)
3. MeghatArozzuk az illesztdcsonk
hosezAt (B)
A hullAmossAgi tdnyezdt (SWR) dur-
va illesztetlensdgnel 15 — 20-nak, mAa
15.21. dbra. A rovidrezart UleeztSceonk
В hosszdnak, valamint az A ie 0 mi-
retek vdltozdea az в hulldmoeedgi tinyezi
(SWR) Juggvinyiben
Szimmetriz&ld elemek
Szimmetrizald transzformatorok
A rovidhullAmd sugArzdk tobbsd-
giikben, az URH-antennAk pedig szin-
te mindig szimmetrikus felepitesfiek.
Az antennAk tAplaldsAra napjainkban
elterjedten hasznAljAk az aszimmotri-
кив koaxialis kAbeleket, amelyeknek
szAmos eldnye van a hAzi kdszitdsfi
„tydkldtrAkhoz” viszonyitva. Azon-
ban a koaxiAlis tApvonalat kozvetle-
niil nem csatlakoztathatjuk a szim-
metrikus eugarzdhoz, meg akkor sem,
ha az antenna ds a tapvonal hullAm-
ellenAUasa azonos. Kozvetlen taplalas
eseten kopenyAramok jonnek letre a
koaxiAlis kabelen, amelyek sugArzasi
vesztesdget okoznak. Az egyenldtlen
gerjesztesbdl addddan az antenna
sugarzAsi jelleggorbdje eltorzul, defor-
mAlddik.
A koaxiAlis kAbel ds a szimmetrikus
sugArzd koze tehAt szimmetrizald ta-
got, vagy ha a kAbel hullAmellenallasa
eltdrd a sugArzd bemeneti impedanci-
AjAtdl, szimmetrizald transzformatort
kell kozbeiktatni.
NegyedhullAmd szimmetrizald elem
A 15.23. dbran lathatd szimmetrizA-
lAsi megoldas a rovidhullAmii gyakor-
latban igen jdl alkalmazhatd. Alkalmas
arra, hogy 50 — 75 ohmos koaxiAlis
kAbelt hasonld impedanciAju szimmet-
rikus sugArzd tAplalAsAra hasznAljuk.
A szimmetrizald csonk egynegyedhul-
lamu kAbeldarab, amely az а!в6 vdgd-
ndl rovidre van zArva. A kAbeldarab
mdretezdsdndl figyelembe kell venni a
koaxialis kAbelek rovidiildsi tdnyezd-
jdt, amely AltalAban 0,66. A negyedhul-
lAmd kAbelcsonk ds a tapvonal kozott
legalAbb 5 cm tdrkozt kell biztositani.
Az antenna talppontjaba a koaxialis
tapvonal ds a negyedhullamu kAbel-
darab „keresztbe pArhuzamosan” van-
nak bekotve. Enndl a szimmetrizalAsi
megoldAsnAl a szimmetrizAld clem az
ellenAUAsviszonyokat nem vAltoztatja
meg.
Kdthuzalos tipvonal-tekercses
illesztdelem
A kethuzalos tApvonalbdl kdsziilt,
megfeleld menetszArni'i tekercs az
aszimmetrikus Arammal szemben
mint fojtd viselkedik, mig a szimmet-
rikus Aramokat esak jelentektelen
mertdkben csillapitja. Tehat a felcsd-
vdlt kethuzalos tapvonal mint frek-
venciafiiggetlen szimmetrizAld elem
viselkedik. A kdthuzalds tapvonalbdl
negyedhullAmhossznyi darabot kell
felcsdvdlni, de a hossz nem kritikus,
mivel 1/10Л ds 3/4Л kozott bArmilyen
mdret megfelel. A felcsdvelt tApvonal
huIlAmellenallAsAnak azonosnak kell
lenni az aszimmetrikus, azaz szimmet-
rizAlandd koaxialis tapvonal hullam-
ellenAllasaval, feltdtelezve, hogy a tAp-
lAlandd sugarzd (szimmetrikus) be-
meneti impedanciAja is ezzel azonos
drteku. Napjainkban elterjedten hasz-
nAljAk a ferritgyfirfire csevdlt szim-
metrizAldkat is. A nagyfrekvencias
ferritgyflruk killed Atmerdje 30—60
mm, teljesitmdnytdl fiiggden. A ferrit-
gyfirfire 6 — 10 menet parhuzamos tap-
vonal van felcsdvdlve, hasonldan az
eldzdekben targyalt legmagos kivitel-
hez. A gyakorlatban mindkdt ezim-
metrizAld tag jdl bevAlt ds nagymdrtdk-
ben hozzajAnd a nemkivAnatos TVI ds
BCI elnyomAsAhoz. A kethuzalos tAp-
vonalbdl kdsziilt szimmetrizAldt a
15.24. dbra AbrAzolja.
Negyedhullamu zardiireg, mint
szimmetrizald elem
Ma mar klasszikus szimmetrizAId
elemnek szAmit a negyedhullamd
zArdiireg, melynek alkalmazasi terii-
lete (mechanikai okokbdl) az URH ds
ennel rovidebb hullAmu tartomanyra
korlatozddik. Az aszimmetrikus tAp-
307
15.24. dbra. Kdthuzalos tdpvonaUekerca,
mint szimmetrizald dem: dkdszitdee
TV-szalagkabelbdl (а) ёа alkalmazasa 60
ohmos azalagkabd alkalmazdadvdl (b)
vonalat 0,95-A/4 hosszan (a sugarzd-
hoz csatlakozd kabelvdgen) egy femes
kiilsd paldsttal vesszuk koriil. A palest
als6 reszdt, amelyet egy femtarcsa
zar le, a koaxialis tapvonal kiilsd ko-
penydhez forrasztjuk. A palast ds a
koaxialis kabel atmerdjenek aranya
3:1___4:1. A zardiireg (palast) sugarzd
fe!61i reszet megfeleld mindsegd szige-
teldanyagbdl kesziilt tarcsaval kell
lezami es gondoskodni kell a jd tomi-
tdsrdl (esdviz stb. ellen) A negyedhul-
lamil zardiireg felepitese a 15.25. dbrdn
lathatd. Impedancia-transzformacidt
ez sem vdgez.
Fdlhulldmd szimmetrizald
transzformator (BALUN)
A felhullamd szimmetrizald elem a
szimmetrizalas mellett ellenallas
transzformalasara is alkalmas. A A/2
hosszd (elektromos hossz) kabelhurok,
amely rendszerint a tapkabel anyaga-
bdl kdsziil, 1:4 aranyban transzformal-
ja a lezard impedanciat. Ennek meg-
15.25. dbra. Negyedhullamd, zardiireg
felelden egy ZO = 75 ohmoe koaxialis
kabellel, sajdt anyagabdl kdszitett
balunnal, impedanciahelyescn es fold-
szimmetrikusan taplalhatunk egy 300
ohm talpponti impedanciajd szimmet-
rikus antennat. Az URH-antennak
ddntd tobbsdge 240 — 280 ohm koriili
bemeneti impedancidval rendelkezik,
fgy 60 — 70 ohmos kabellel es balunnal,
vagy pedig 240 — 280 ohmos szimmet-
rikus kabellel (TV-szalagkabel) tdplal-
hatdk.
A fdlhulldmd szimmetrizald transz-
formdtort (balun) a 15.26. dbra szem-
Idlteti.
Negyedhulldmd tipvonalpdr, mint
szinimetrizdld transzformator
(Balun-vonal)
A balun-transzformator ebben az
esetben elektromosan negyedhullamd
tapvonalparbdl all (balun-vonal). A
negyedhullamd kdbeldarabok ereit az
egyik vegukon parhuzamosan, a ma-
sik vdgiikon pedig sorbakapcsoljuk.
A szimmetrizaldt a kdt vegen (illesz-
tett esetben) 2Z (szimmetrikus) ill.
Z/2 (aszimmetrikus) impedanciaval
kell lezami, ahol Z a balun—kdbelhul-
15.26. dbra. Fdlhulldrml szimmetrizald
elem
lamellendldsa. Az impedancia-transz-
formacid igy 1:4 lesz. A balun-vona-
lat a 15.27. dbra szemlelteti.
Ndgyhuzalos tapvonal-tekcrcs, mint
szimmetrizald transzformator
Felepitesben hasonht a kethuzalos
tapvonal-tekercshez, csak nem egy,
hanem ket kethuzalos tapvonaldarab
van sorosan es parhuzamosan kotve.
Elektromosan azonos a balun-vonallal,
igy az impedancia-transzformacidja is
1:4 aranyu. A felcsevelt tapvonal hul-
lamellenallasanak termeszetesen meg
kell egyezni mind a kdt tekercsnel.
A felcsevelt Z hullamellenallasd tap-
vonal pdrhuzamosan kdtott vegen 2Z
impedanciajd szimmetrikus kimenetet
ad,ha masik veget Z/2 nagysagdaszim-
metrikus impedanciaval zarjuk le.
fgy egy ilyen ndgyhuzalos tapvonalte-
kerccsel egy 300 ohmos sugarzd im-
15.27. dbra. Negyedhullamii tapoonal-
pdrbdl kdezull szimmetrizald transzfor-
mdtor (balun-vonal) szalagkabeUM (a)
ёа koaxialis kabdbGl (b)
pedanciahelyesen illeszthetd egy 75
ohmos koaxialis kabelhez. A tapvo-
naltekercsek elkdszitesdhez 2 db elekt-
romosan negyedhullamhosszd 120 —
150 ohmos szalagkabelt kell felhasz-
nalni. A ndgyhuzalos tapvonalteker-
cses szimmetrizald transzformatort a
15.28. dbra szemlelteti.
Hasonldan a kethuzalos tapvonal-
tekercshez, a ndgyhuzalos tapvonalte-
kercses szimmetrizald transzforma-
tort is ma mar nagyfrekvencias ferrit-
gyfirfiretekercselik, amely kisebb|hely-
igenyfi ds nem rosszabb hatasfokd,
mint a legmagos tarsa.
15.28. dbra. Felcsdvdlt balun-vonal, mint
illesztd ёа ezimmetrizdld dem (ndgyhu-
zalom tapvonallekercees szimmetrizald)
elve (а) ёа aUcahnazasa (b)
306
15.2. Rovidhallamu antenndk
A radidamatdrok altal napjainkban
hasznd.lt antannakat az aldbbiak sze-
rint csoportosithatjuk:
Savtartomany szerint
a) Egysavosak
b) Tobbsavosak
Sugarzdsi jelleggorbe alapjan
a) Korsugarzdk
b) Iranyltott sugarzdk
Polarizacio szerint
a) Vizszintesen polarizalt
b) Fiiggdlegesen polarizalt
A rendszer fdipitisire vonatkozdan
a) Dipdl-rendszerfi (fdlhullamfi vagy
tobbszords)
b) Egeszhullfimfi hurok (delta, quad,
kor stb.) rendszerfi
c) Kombinalt rendszerfi
Az iranyitott rendszeru sugarzdk lehet-
nek
a) Passziv rendszerfiek
b) Aktiv rendszerfiek
c) Kombinalt rendszerfi megoldasfi-
ak
Az antenndk lehetnek
a) Periodikus rendszerfiek
b) Aperiodikus rendszerfiek
Fazisban tdplalds esetin lehetnek
a) Azonos fazisban gerjesztettek
b) Kiilonbozd fazisban gerjesz-
tettek
Termdgzetesen mdg sok szempont
alapjan lehetne csoportosftani a rovid-
hullamfi amatdr antennakat. Az alfib-
biakban az altalanosan hasznalt, jdl
bevalt rendszereket ismertetem, hozza-
tdve a megepites soran szerzett gya-
korlati tapasztalataimat.
Egysavos, vizszintes polarizfilt
korsugarzdk
Fdlhulliirini (lip 61
Ma is sokan hasznaljak jd eredmdny-
nyel a konnyen megepithetd, iizembiz-
tos, kevds zavart okozd egysavos,
„ezimpla”, fdlhullamfi dipdlt. A viz-
szintes iranyjelleggorbeje nem kor-
kdroe, de ez csak a huzalvdgek iranya-
ban erezteti gyakorlatilag a hatasdt.
A fdlhullamfi dipdl hosszat az ahibbi
keplet segitsegevel szamithatjuk ki:
_142 500
<m,-f[kHz]
Az igy kiszamitott huzalhossz kozepsd
(szdtvagott es elszigetelt) pontjaira
csatlakoztatjuk a tapkabelt, lehetdleg
70 — 75 ohmos kethuzalos tapvonalat.
Koaxialis kabel (70 — 75 ohm) hasz-
nalata eseten, a szimmetrizdlasrdl fel-
tdtlen gondoskodni kell (TVI, BCI mi-
att). Szimmetrizalas ndlkiil, koaxialis
tdpvonal hasznfilatakor a fdlhullamfi
dipdl koaxkdpenyhez csatlakozd ,,sza-
rat” 1 esetleg 2%-al sziikseges meg
hoeszabbitani.
A fdlhullamfi dipdl telepftdsi ma-
gassaga legalabb A/2 legyen. Enndl
kisebb telepiteei magassagban I)X-
munkara a felhullamfi dipdl nem alkal-
mas, a fiiggdleges sugarzasi jelleggorbe
miatt. Ez kiilonosen az esti ds az ejsza-
kai drakban erezteti hatasat.
A fdlhullamfi dipdlt megfeleld szi-
lardsagfi huzalbdl (Си) kell kialakita-
ni, gondolva a tapkdbel sfilyara. Hosz-
szfi vagy kiilonosen hosszfi tdpkdbel
esetdn (pl. lakdtelepen) a dipdlt teher-
mentesiteni kell a tfipkabel sfilyatdl.
(Muanyag kotdl stb.). A dipdl kozepe-
nek 6s ket vegenek szigetelesdre nagy
gondot kell forditani, valamint a tap-
kabel csatlakozasi pontjanak nedves-
seg vedelmere is (muanyag dobozban
kell elhelyezni). A fdlhullamfi dipdlt a
15.29. abra szemlelteti.
Fdlhulliimii hurokdipdl
A hurokdipdl az URH-tartoma-
nyokban kozkedvelt. RovidhullAmon
val6 kivitelezese nehezkes, bar a
konnyfi tfiplalhatdsag (kozvetleniil
csatlakoztathate hozza 240 — 280 oh-
mos parhuzamos szalagkabel) karpd-
tol benniinket a faradsagert. Savszd-
lessege valamivel nagyobb a „szimp-
la” dipdlnal. A hurokdipdl kizardlag
egysiivos iizemben hasznalhatd. Ro-
viditdsi tdnyezdje к s 0,95. A kdt par-
huzamos sugarzdresz kozotti ,,D”
tdrkdz a kiilonbozd amatdrsavokban
az alabbiak szerint alakul (15.30.
abra):
3,5 MHz:20 cm
7 MHz: 15 cm
14 MHz: 10 cm
21 MHz:7 cm
28 MHz:5 cm
Rovidhullamon hurokdipdlt TV-sza-
lagkabelbdl is kdszithetiink. Ebben az
esetben figyelembe kell venni, hogy a
kdt parhuzamos sugarzdresz kozott
szigeteldanyag van melynek a rovidi-
15.29. dbra. Filhul-
lamii dipol
15.30. dbra. Hurokdipdl (a) is elkiezitiee
TV szalagkdbelbdl (b)
tdsi tdnyezdje 0,82. A rezonancia
megtartasa, (0,9БЛ/2 ds az induktiv
reaktancia kikiiszobolese erdekeben
TV-szalagkabelbdl az alabbiak szerint
kell a felhullamfi dipdlt elkesziteni. A
sugarzd geometriai hosszat 0,95Л/2-ге
meretezziik, 6s rdvidzarakat letesitiink
a kabel kdt ere kozott, a 0,82. Л/4 he-
lyeken (a betdplalasi ponttdl szamit-
va). A TV-szalagkAbelbdl kdszitett
hurokdipolt a 15.30b dbra abrazolja.
Tiibbsavos, vizszintes polarizfilt
korsugarzdk
W 3 DZZ tiibbsavos dipdl
A tobbsavos megoldasfi antenna-
rendszerek koziil igen jd eredmennyel
hasznalhatd a W 3 DZZ altal kikisdr-
letezett tobbsavos, felhullamfi dipdl.
Az antenna elektromos megoldasa az
alabbiakban osszegezhetd. Egy pfirhu-
zamos rezgdkor a rezonancia-frekven-
cifijan nagy ellenallast kepvisel (feltd-
telezve a kor magas Q drteket). A re-
zonancia-frekvencidtdl eltdrd frekven-
ciakat a parhuzamos rezgdkor aka-
dalytalanul atengedi.
Ennek alapjan egy par rezgdkor-
rel, melyek azonos frekvenciara han-
4m) -
142500_________________
f (kHz)
309
goltak, egy olyan kdtsdvos fdlhulldmd
dipdl alakithatd ki, melynek talpponti
impedanciaja hasonld lesz az egysdvos
fdlhulldmd dipdldhoz Igy tdpldldsa is
azzal azonos mddon megoldhatd
(15.31. dbra).
A rezgdkorok korjdsagdtdl (Q) fiigg
az antenna kifogastalan mdkodese,
Igy azokat a lehetd legjobb mindseg-
ben kell elkesziteni. Mivel az antenna
szdlsdsdgee hdmersdkleti koriilmdnyek
kozott dolgozik (szabadban kiteve), a
zdrdkordket beepitds eldtt hdkompen-
zalni kell. Kiilonosen fontos a megfe-
leld, nagyfeszultsdgfi (2 kV, 3 kV) kon-
denzator kivdlasztasa. Induktivitas-
nak legaldbb 2 mm dtmdrdjfi eziistd-
zott rezhuzalt hasznaljunk. A tekercs
ontartd kivitelben kdszuljon, vagy jd-
mindsdgu testre tekercseljiik (kalit
stb.). A rezgdkdrt az antenna hdzasd-
bdl eredd igdnybeveteltdl dvni kell,
Igy a „megszakitott” huzalszakaszo-
kat, jdmindsdgd, nagyszilardsagd szi-
geteldkkel „kossiik ossze”. A rezgd-
koroket az iddjdrds viszontagsagaitdl
is dvni kell.
Gyakorlati tapasztalataim alapjdn a
Q=200-as rezgdkdrokkel megepitett
sugdrzd, a zdrdkorok utan, 100 W be-
mend teljesftmenybdl 0,5 -1 W ener-
giat enged at az antenna „passzfv”
huzalszakaszaira a rezonancia-frek-
vencidn. A rezonancia-frekvenciatdl
elterd frekvenciakon ez az arany ter-
meszetesen romlik. A rezgdkorok nagy-
ertekd Q-ja viszont kisebb sdvszdles-
seget eredmenyez, azaz kisebb sdv-
szakaszon fog kivaldan dolgozni az
antennank.
Alacsonyabb frekvenciakon jobb Q
drtdk erhetd el ez viszont kisebb sdv-
szelesseget jelent. fgy az alabbi gya-
korlati ertekekkel lehet szamolni
(160 —200-as Q esetdn):
7 MHz: 60 — 80 kHz savszelesseg
14 MHz: 150 — 200 kHz savszdlesseg
21 MHz: 300 — 660 kHz savezelesseg
15.32. dbra. Haromsavos W 3 DZZ-anlen-
na 7, 14, ts 28 MHz-re
15.31. dbra. OtsAms
W 3 DZZ-antenna
A zdrdkorok induktivitdsa a rezonan-
cia-frekvencidtdl eltdrd frekvenciakon
hosszabbft, mfg a kapacitdsok rovidf-
td hatdst fejtenek ki.Ezeket a hatdso-
kat termdszetesen kompenzalni kell.
A fentiek eldrebocsdjtdsdval ndzzilk
meg az otsdvos W 3 DZZ antenna mfi-
koddsdt.
A sugdrzd rezonancia-frekvencidi az
15.33. dbra. Otsdvos parhuzamos dipol 3, 5; 7; 14; 21 ts 28 MHz-re (a) ts
„0N4UF" tbbbsdvos dipdl 7; 14; 21 ts 28 MHz-re (b)
ahibbiak: 3,7 MHz, 7,050 MHz, 14,100
MHz, 21,200 MHz ds 28,400 MHz.
A sugarzd 80 meteren mint felhulla-
md dipdl dolgozik. A 40 meteres sav-
ban szinten biztoeitott a felhullamd
dipdl kikepzds. A tobbi sdvokon bizo-
nyos kompromisszummal kell megele-
gedniink. Igy a 20 meteren a sugarzd
hossza 1,6 A, 16 mdteren 2,5 A, ds 10
meteren 3,5 A. A tdpldlasi pontban
minden esetben arammaximum van.
Az antenna bemeneti ellenallasa 80 ds
40 mdteren 70 ohm, mfg a tobbi sdvo-
kon ennel nagyobb (100 — 120 ohm)
drtdkfi. Az otsavos VV 3 DZZ antenna
tdplalasara tehat 100 —120 ohmos ket-
huzalos tdpvonal az ajanott. Az anten-
na mdreteit a 15.31. dbran lathatjuk.
70 — 120 ohmos szimmetrikus kabel
helyett (jelenleg ez az altaldnos) 76
ohmos koaxidlis kabellel is tdplalhatd
az antenna, de ebben az esetben biz-
tositani kell szimmetrizdld kozbeikta-
tdsdval a szimmetridt, mivel az anten-
na szimmetrikus rendszerfi, valamint
ezdmolni kell a DX-sdvokon jelentkezd
nagyobb SWR-rel, amely az illesztet-
lensegbdl adddik.
A W 3 DZZ antenndnak ismeretes
kisebb helyigenyfi, haromsdvos valto-
zata is. Ennek az antennanak a hosz-
sza kb. 17 m ds a 40, 20 ds 10 mdteres
sdvokon haszmilhatd. A ket rezgdkor
rezonancia-frekvenciaja: 14,1 MHz, az
induktivitdsok 4,7 fiH. ertekdek. A ka-
pacitas: 27 pF (2 — 3 kV). A 10 mete-
ren mint 2,5A-s sugarzd, a 20 ds 40 me-
teren mint fdlhulldmd dipdl dolgozik.
Az antenna tdplalasara — a 20 meter
eldtdrbe helyezdsevel — 75 ohmos
szimmetrikus, vagy 76 ohmos koaxi-
alis kabel (ds szimmetrizald) ajanlott.
A kis helyigdnyfi hdromsavos W 3
DZZ-t a 15.32. dbraszemlelteti.
P&rhuzamos, fdlhulldmd dipdlokbdl
kialakitott tobbs&vos sugdrzd
A gyakorlatban ez az antennatipus
is igen jdl bevalt (15.33a dbra). Eld-
nye, hogy nincsenek benne rezgdkorok,
hatranya viszont, hogy az egyes fel-
hullamd dipdlreszek „elhuzzak” egy-
mast, fgy valamennyi sdvon gondos
utandllftast igenyel (huzalhosszban),
melyet SWR-merdvel kell leellendriz-
ni. Legegyszerubben a ketsdvos val-
tozata epfthetd meg. Tapasztalatom
szerint, ha a ket dipdipdr egymdstdl
12 —14 cm tdvolsagra helyezkedik el,
mindkdt dipdl hosszat 6 — 6%-kal meg
kell hosszabbitani. A meghosszabbftds
mdrteke a dipdlok egymdstdl vald td-
volsagatdl ds tapkabel impedancidja-
tdl fugg.
Az antenna onsdlya tekintdlyes
lehet, fdleg az otsdvos kivitel esetd-
ben, igy bizonyos „beldgdssal” sza-
molni kell. A leghosszabb sugarzd vi-
seli az osszes terhet, fgy azt nagyszi-
lardsdgu huzalbdl keszftsiik. A dipd-
lok kozotti tdvtartdkat jd mindsdgfi,
kelld szilardsdgd nagyfrekvencias szi-
geteldanyagbdl kell kesziteni.
Ennel az antennandl is, de vala-
310
G5RV tobbsavos antenna, modositolt
m^relekke'
16.34. dbra. 0 5 RV tobbaavoa antenna
(a) ie ugyanaz Modositotl miretekkel (b)
mennyi tobbsavos antennanal, mivel
az osszes felharmonikus kisugarzas-
ra keriil, az addkdszillek kimeneten
(vagy eldtte) gondoskodni kell a fel-
harmonikus-tartalom kelld csokkentd-
eerdl.
Kozismert a tobbsavos parhuzamos
dipdl TV-szalagkabelb61 vald elkeszi-
tdse ie (0N4UF). A megoldilat ёв a
mdreteket a 15.33b abra szemlelteti.
A szimmetrikus tdplalast ennel az
antennanal is biztositani kell.
G 5 RV tiibbsav<>8 dipdl
15—20 evvel ezeldtt igen kozkedvelt
volt a G 5 RV tobbsavos dipdl. Meg
ma is talalkozhatunk vele, bar mar
sokat vesztett ndpszerfisegdbdl a TVI
es BCI-zavarok miatt. Helyes mere-
tezes esetdn legalabb kdt savon elfo-
gadhatd illesztest lehet vele biztosita-
ni. Az antenna ot savra kdsziilt. Az
eredeti meretezdst a 15.34a dbra db-
razolja. A G 5 RV antennanak tobb,
mddosltgatott meretezese is elterjedt.
A mddosltdsokkal 14 MHz-en prdbal-
tak (els6sorban) tokeletesen illeszteni.
A 15.34b dbra ezt a valtozatot szem-
lelteti.
A koaxidlis kabel ds szimmetrikus
tapvonal kozze 1:4 impedancia-transz-
formatort kell tenni, amely ellatja a
szimmetrizalast is. A TV-kdbel hosz-
szdt kiserletileg kell megallapltani.
(Sok arnatdr hasznal 10,30 cm-es hosz-
ezdsagd szakaszt.)
Zeppelin-antenna tiibbsdvoB
kivitelben
A klasszikus Zeppelin-antenna 30 —
40 dves miiltra tekinthet vissza. Nem
csoda tehdt, ha sok OB meg ma is es-
kilszik erre az antennara. A Zeppelin-
antenna felhullamd sugarzd, rnelyet az
egyik vegen (aramcsomdpontban) han-
golt, szimmetrikus tapvonallal tdplal-
nak. A szimmetrikus tdpvonal egyik
erdt a sugarzdhoz csatlakoztatjak,
mig a mdsikat szigetelten szabadon
hagyjak. A 15.35. abran az otsavos
Zeppelin-antenna mdretezese lathatd.
Az antenna 80, 40, 20 ds 15 meteren
dramtaplalasd, mig 10 meteren fe-
sziiltsdgtdplalasban csatlakoztathatd
az addkdsziilekhez.
Windom-antenna
Az amatdrrddidzds hdskoraban fej-
lesztette ki Lorenz Windom (W8GZ) a
r61a elnevezett antennat. Ez egy olyan
felhullamd sugarzd, rnelyet tetszdleges
hosszdsagii illesztett egyhuzalos tiip-
vonallal taplalhatunk. Az 1,5 — 2 mm
iltrndrojil huzal hullamellenallasa hoz-
zavetdlegesen 500 ohm. A sugarzdn is
talalunk olyan pontot, ahol impedan-
ciaja 500 ohm. Ez a hely a sugarzd vd-
gdtdl megkozelltden 0,18 Л tavolsagra
van. Az antenna illesztdse Igy megol-
dott. A Windom-antenna jd mukodd-
sdnek alapvetd feltetele a kifogastalan
foldelds. A tdpvonalat minel hosszabb
szakaszon merdlegesen kell elhelyezni
a sugarzdhoz kepest.
A sugarzd hosszat az alabbiak sze-
rint kell kiszamitani:
143 000
<m‘ f (кш)
A tapvonal becsatlakozasi pontja v
sugdrzd vdgetdl:
54000
A(m) =
1 <кна
A Windom-antennat a 15.36. dbrdn
Idthatjuk.
VS 1 AA tobbsdvos Windom-sugdrzdk
20 — 30 dwel ezeldtt a VS 1 AA eu-
garzdk legalabb olyan ndpszerGek
voltak, mint a napjainkban hasznalt:
W 3 DZZ-k A 15.37. abran egy otsa-
vos VS 1 AA sugarzd Idthatd, mely
kisebb illesztetlensegekkel valameny-
nyi rovidhullamd savon kieldgitden
dolgozik. Ez valdjdban egy kompro-
misszumos Windom, amely 80 mdte-
ren mint felhullamd sugarzd mfiko-
dik, 40 meteren mint egeszhullamd; 20
meteren ket teljes hullam, 15 meteren
harom, a 10 meteren ndgy hullam ala-
kul ki az antennan. Kozismert a VS
1 AA sugarzdnak egy roviditett valto-
zata is, amelyet a 15.38. dbra szemldl-
tet.
A VS 1 AA antennat napjainkban
is tovabbfejlesztettdk. Szimmetrikus
tdplalassal lattak el. Koaxialis tap-
kabel hasznalata esetdn termeszetesen
szimmetrizald impedancia-transzfor-
mator hasznalata is sziikseges. Az
ilyen megoldas mellett jelentdsen
csokken a TVI ds BCI is. Gyakorlati
tapasztalatok alapjan ez a megoldas
kielegltd sdt egyes savokon jd ered-
mdnyeket ad, kelld telepitesi magassag
mellett. A koaxialis taplalasu VS 1 AA
— Windom-antennat a 15.39. dbra
szemlelteti.
Egys&vos, fiiggSleges polarizdcidjti
kiirsugdrzd antenndk
Mieldtt ismertetdsre keriilne a rddid-
amatdrok kordben legismertebb fiiggd-
legesen polarizalt antenna, a ground-
plane, a fiiggdleges sugarzdkkal kap-
csolatban az alabbiakat kell megje-
gyezni.
A fiiggdleges sugdrzdk a felhullamd
sugArzdk csaladjdba tartoznak, fiig-
getleniil attdl a tdnytdl, hogy ismerete-
sek mas, ettdl eltdrd meretezesi meg-
15.37. dbra. Otsavoa Windom-antenna
VS 1 AA szennt
311
15.38. abra. Roviditett tobbsavos Win-
dom-antenna
oldAsok is. A felhullAmfi dipdl, fiiggd-
legesen elhelyezve, fuggdleges polari-
zacidt eredmenyez, bar ezt a megol-
dast kevesen hasznAljak. Ha az eldzd-
ek szerint elhelyezett dipdl betAplalAsi
pontjfit a talajszintre hfizzuk le, igen
jd vezetd talaj esetdn feleslegessd vA-
lik a dipdl mar talajon fekvd szAra,
azaz a szimmetrikus fele, igy azt el-
hagyva aszimmetrikus rendszerfi su-
gArzdt kapunk. A sugarzd talpponti
impedanciaja a talaj adottsagaitdl
fiiggden fog kialakulni. (Sdsvizes, mo-
csaras talajok jdl vezetnek.) A talaj
15.40. dbra. Groundplane-antenna viz-
szintes radidlokkal
jd vezetdkdpessegdnek eldsegitdse cel-
jfibdl sugaras foldhaldzatot szokds
kialakitani, amelynek elemei a talaj
felszine alatt 20.. .60 cm mdlyen he-
lyezkednek el. A fiiggdleges antenna
teljesitdkdpessdge igy nagymdrtekben
ffigg a foldeldhaldzat jdsAgAtdl (pl.
efirfisegetdl). Rovidhullamon altalAban
6 db foldeldhuzalt telepitenek. A fol-
deldhuzalok hossza legalAbb Л /4 le-
gyen. A ioldeldhuzalos vertikalis (ffig-
gdleges) sugArzdt a talajtdl bizonyos
magassAgban elhelyezve kapjuk a gro-
undplane antennat, amely meg bizo-
nyos mddositgatasokra szorul.
Kozel 10 ev gyakorlati megfigye-
Idseimbdl az alabbiakban osszegezhetd
a groundplane antenna eldnye ds hAtrA-
nya.
1. Aranylag kiesi a helyigdnye.
2. Egyszerii a feldpitdse, igy kis
anyagi rAforditAst igdnyel.
3. Igen eldnyds, lapos sugarzdsi
ezpggel rendelkezik, amely a DX-
munkanal nagyon fontos. (Ellentdt-
ben a vizszintes felhullamfi dipdllal.)
4. Kozvetlen tAplAlAssal, 60 ohmos
kAbelhez is illeszthetd (kisebb illesz-
tetlensdggel).
6. Kisebb telepitdsi magassAgban is
j6 eredmennyel iizemeltethetfi.
HAtrAnyara irhatfi, hogy vetelre tor-
tdnd felhasznAlAs eseten, kb. 1 fokozat
hangerd- (vAtel-) csokkendssel kell sza-
molni a vizszintes felhullamfi dipfilhoz
viszonyltva (azonos magassAg eseten).
A vdtelcsokkendst elsdsorban az a teny
okozza, hogy rovidhullAmon az ama-
tdr antennAk polarizacidja nem egy-
sdges. A nagynyeresegfi antennarend-
ezerek (a gyfiri eldallitasfiak) mind viz-
15.41. dbra. A negyedhulldnni juggdie-
ges sugdrzd rovid^ldsi tdnyezdje az L/d
(Icarcsdsdg) fuggvinydben
15.42. dbra. Groundplane-antenna 14,1 MHz-re
15.43. dbra. Gamma-iUesztdtaggal taplalt groundplane-an-
tenna 14,05 MHz-re
312
szintesek. Bax a kisugarzott elek tro-
tnagneses hullam polarizdcidja ,,dt-
kozben” tobbszor megvaltozhat,
megis a gyakorlatban jdl erezhetd a
vetel soran a kisugarzott jel eredeti po-
larizacidja. Igy vizszintes addantenna
esetdn vizszintes vevdantenna a leg-
megfeleldbb es ez forditva is igaz. El-
lenkezd esetben hozzdvetdlegesen 3
dB a veszteseg. Ettdl eltekintve mdgis
ajanlani lehet a groundplane antennat
annak, aki kevds befektetessel jd DX-
antennat szeretne epiteni.
Groundplane-antenna
A groundplane-antenna vazlatos
rajzat a 15.40. abra szemlelteti. A
„foldeld” huzalok — tovabbiakban
radialok — (hat vagy ennel tobb) ne-
gyedhullamhosszdsagu huzalok, ame-
lyek a negyedhullamd, fiiggAleges su-
garzdra merdlegesen vannak korkoros
iranyban elhelyezve. A sugarzd rdsz
es a radialok egymastdl el vannak
szigetelve. Az antenna aszimmetrikus,
dramtaplalasd, igy a sugarzd es a ra-
dial vegeken fesziiltdgmaximum jon
letre. Az antenna bemeneti ellenallasa
— ebben az esetben — 36,6 ohm. A su-
garzd es a radialok kozott bezart szog
novelese altal az antenna talpponti
impedanciaja nagyobb lesz. 130“-os
szognel (ferden lefele mutatd radialok-
nal) hozzavetdlegesen 50 ohm, igy 50
ohmos koaxialis kdbellel kozvetleniil
is taplalhatd.
A sugarzd mdretezesenel, hasonldan
a felhullamd dipdlhoz, figyelembe kell
venni a к rovidiilesi tdnyezdt, amely
a 15.41. abra alapjan, fiigg az antenna
„karesusagatdl”.
Gyakorlati tapasztalatok alapjan az
alabbiakban lehet gyorsan (megkoze-
litdleg) meghatarozni a groundplane-
antenna mereteit:
„ , 6950
sugarzd hossza =------[cm];
fMHz
7500
Radidlok hossza =-----[cm]
fMHz
A megfeleld lapos sugarzasi szog erde-
keben a radialokat 100 — 120“ kozotti
szogben helyezik el. Ebben az esetben
a bemeneti ellendlliis erteke 40—45
ohm koriili, es a megfeleld illeeztdst
negyedhullamd illesztdtaggal biztosit-
jak. A 15.42. abra a groundplane an-
tenna fentiek szerinti, gyakorlati meg-
valdsitasat abrazolja a 14,1 MHz-re.
A sugarzoreszt ontartd kivitelben,
vagy bambuszhoz erdsitve kell elke-
sziteni. A radialokat, helyhiany eseten,
a padlastdrben is el lehet helyezni,
bdr a sugarzasi jelleggorbe alakulasara
a tereptargyaktdl mentes kornyezet
de a legalabb Л/4 magassag az idedlis.
Groundplane-antenna,
Gamma-illeszt6tag tApldlkssal
A groundplane-antenna tdplalasara
a gyakorlatban igen jdl bevalt a gam-
ma-illesztdtag alkalmazasa. A sugarzd
ds a radidlok ebben az esetben ossze
vannak kotve. Ezt a ,,P” pontot — mi-
vel zeros potenciallal rendelkezik —
le is lehet foldelni. A gamma-illesztdtag
hosszdnak kiszamitasara szolgal az
alabbi osszefiiggds:
Gamma-illesztdtag hossza:
2350
A C kapacitas 14 MHz esetdn max.
150 pF (legszigeteldsfi forgd). Gamma-
illesztdtag taplalasd groundplane-
antennat mutat a 15.43. abra. A gam-
ma-tag es a sugarzd kozotti tdvolsag
16 — 18 cm. Az illesztdtag atmerdje
1/4 —1/3-a a sugarzd atmerdjdnek.
Villamvedelmi szempontbdl, valamint
az igen hatasos TVI ds BCI-elnyomas
miatt eldnyos es ajanlott a gamma-
illesztdtagos groundplane haszndlata.
A gyakorlatban mert SWR 1:1,17 volt
ezzel a megoldassal.
Megepithetd groundplane omega-
tagos illesztdssel is, ebben az esetben
meg jobb dlldhullam-ardnyra szamit-
hatunk.
„Х-SHAPE” vertlk&l
Igen egyszeru, de hatdsos, a fiiggd-
leges ds vizszintes kozotti polarizacidjd
egysdvos antenndt dbrazol a 15.44.
abra. 1973-ban veletlen dtletkdppen
epitettem az egyik kluballomasunk
reszere ezt az antennat. 5 ev tapaszta-
latait osszegezve az „X” antenna (ne-
vezhetnenk НА-VERTIKAL-nak is)
bevaltotta a hozza fuzott remenyeket,
bar nines kiilonosebb nyeresdge. Da-
colva a terjedds kiilonbozd szesadlyei-
nek, minden esetben megbizhatdan
dolgozik, ugy Eurdpa, mint a DX-kor-
zetek feld. Az egdsz antenna egy mfi-
anyag zsinegre lett felfuggesztve, a
taplalasdt kozvetleniil 50 ohmos ko-
axialis kdbellel oldottuk meg. Az egyes
negyedhullamd huzalszakaszok hosz-
szdnak kiszamitasara az alabbiak az
iranyaddk:
„ 6838
Si =-------[cm];
f [mHz]
,, 7543
Ri =-----т—— [cm];
f [mhz!
„ 7050
S, =--------— [cm];
f [mhz]
R,
7261
Gamma-illesztdtagos valtozata a gya-
korlatban mdg nem keriilt alkahna-
zdsra.
Tobbsdvos, fiiggSleges polarizdcidjii
antenndk (kbrsugarzdk)
A vizszintes sugarzdkhoz hasonldan,
a fiiggdlegesen polarizalt antennak vi-
szonylataban is kialakultak — szam-
szerfien szerenyebb keretek kozott — a
tobb sdvos valtozatok. A tobb savos
antennaknal felmerilld illesztdsi prob-
Idmak itt is megtalalhatdk, igy csak
1—2 sdvon biztosithatdk az optimalis
illesztesek, mig a tobbi savon kompro-
misszumos megoldassal kell megele-
gedni.
Kdtsdvos, W 3 DZZ megvhlasd
fiiggCleges antenna
A 15.45. abra 14,1 ds 21,150 MHz-re
meretezett vertikalis antennat abra-
zol.
15.45. dbra. Kitsavoe vertikalis W 3 DZZ
antenna 14 is 21 MHz rc
313
15.46. dbra. Otsavos vertikalis antenna
3;5; 7; 14; 21 ia 28 MHz-re
Az antenna sugarzdreszet a parhu-
zamos zardkorrel (trap) egyutt mfi-
anyagcsdben helyezhetjiik el, vagy
bambuszra szerelhetjiik. MegeplthetA
termeszetesen ontartd kivitelben is.
A zarokort a W 3 DZZ-antennanal
leirtak szerint kell clkdszlteni. A gam-
ma illesztest ugy 14, mint 21 MHz-en
kiilon-kiilon kell beallltani, SWR-
indikiitor es tdrerdssdgmerd felhasz-
nalasaval. Gondos elkeszltes esetdn ez
a ketsavos sugarzd is bevaltja a hozza
ffizott remenyeket.
15.47. dbra. Tobbsavos groundplane-
antenna parhuzamos elrendezisben. Vaz-
latos felepites (a) ds szerkezeti megoldas a
szigetelt rogzitesre (b)
fttsAvos fiiggSleges antenna
Fiiggoleges korsugarzo antennat db-
razol a 15.46. abra. A sugarzd hossza
760 cm. Radialokat nem kell alkal-
mazni enndl az antennatipusnal. Az
illesztdkor kozvetleniil foldpotencialra
keriil. Eldnyos megoldas, bogy mind
az dt savon kis helyigennyel megold-
hatd a sugarzas. Hatranya, hogy miden
egyes savon be kell allltani a talppont-
ban a megfeleld illesztesi ertekeket.
Hz az antennatipus kozismert, tobb
evtizede alkalmazzak, de egyszerfise-
gdnel fogva napjainkban is fijra „felfe-
dezik”.
Ismeretes (kiilonosen mobil iizem-
ben) olyan mddositott valtozat is,
amelyben a sugarzo csak 2—3 meter
hosszfisagfi. A sugarzd es a tapkabel
csatlakoztatasi pontjait az ,,L” teker-
csen SWR-merdvel kiserletileg kell
meghatarozni. A 80 es 40 meteren
sziikseges lehet a 150 pF kapacitdsfi
kondenzator hasznalata. Az L tekercs
elkdszltesere nagy gondot kell fordi-
tani, torekedve a legkisebb vesztesegre
Parhuzamos elrendezdsfi tobbsavos
vertikalis korsugarzo
A parhuzamos tobb saves dipdlhoz
hasonldan a vertikalis tobbsavos meg-
oldasu antennak kozott is talalhatd
olyan, amelyben a tobbsavos iizem a
sugarzdk parhuzamositasaval lett
megoldva. A harom sugarzdresz csak a
talppontban van fdmesen osszekotve.
Az 50 ohmos, kozvetlen koaxialis tap-
lalas erdekeben a sugarzd es a radia-
lok 135°-osszoget zamak be egymassal.
A radialok meretezdsere az eldzdek-
ben kozolt meretezdsek az iranyadok.
A sugarzdk hossza mddositgatasokra
szorulhat, mivel ebben az esetben is
(hasonldan a parhuzamos dipdl-meg-
oldashoz), a parhuzamos sugarzdk ,,el-
hfizzak” egymdst. A 15.47. dbra par-
huzamos elrendezesfi tobb savos verti-
kalis Sugarzdt abrazol.
Ir&nyftott sug&rzdk
Az antenna altalanos ismertetdse
soran megallapitottuk, hogy viiltozat-
lan addteljesltmeny mellett a sugarzas
egy adott iranyba csak ugy fokozhatd,
ha mils iranyokban — aranyosan —
csokkentdst hajtunk vegre. Az energia
fokozottabb koncentralasa a ter egy
bizonyos pontja fele az antenna hata-
sos feliiletdnek (kozvetlen vagy koz-
vetett) novelese altal tortenik. Az
antenna sziikseges nyeresegenek elfire-
sehez, a nagyobb hatdsos feliilet ki-
alakltasahoz vagy a sugarzd hosszat
sokszorozzak meg, vagy az antenna
sugarzoreszehez csatolnak parazita
vagy femesen csatolt elemeket (sugar-
zokat), betartva a sziikseges fazisvi-
szonyokat. Az iranyitott sugarzdk a
felhaszniilt elemek polarizacidjabdl
addddan lehetnek vizszintesen, fiiggd-
legesen vagy korpolariziiltak.
A radidamatdrok altal kikiserlete-
zett iranyitott rendszerfi sugarzdk
15.48. dbra. A refleklor hossza is tdvol-
saga kozotti osszefugges
nagy mfiltra tekintenek vissza. 1924-
ben hasznaltak elsd izben parazita
elemekbdl felepitett sugarzot. Az el-
melet 1877-bdl — Lord Rayleightdl —
szarmazik. A tobb parazita elemmel
ellatott antennakat legeloszor a japan
Yagi H. es Uda S. ismertettek 1926-
ban, japan es angol nyelven. Az iranyl-
tott antennaknak, antenna-rendsze-
reknek ma mar nepes csaladjat ismer-
jiik.
A megfeleld nyeresegfi iranyltott
antenna a leghatekonyabb es a leggaz-
dasagosabb „vegfok”. Mar 20 — 25 W
teljesitmdnnyel azonos, sdt DX-vi-
szonylatokban — a laposabb sugarzasi
szogbdl addddan — jobb eredmeny er-
hetd el, mint 100 —150 W teljesit-
mdnnyel ds egy felhullamfi dipdllal.
A vetel soran pedig hatasosan szelek-
tal. (A vdteli iranybdl erkezd jeleket
felerdsiti, mig a mas iranybol jovdket
csokkenti.)
Parazita elemekkel csatolt
iranyitott sug&rzdk
Yagi-antenna
A fdlhullamfi dipdlbdl figy keszithe-
tiink iranyitott sugarzdt, ha vele par-
huzamosan, negyedhullamhossz tavol-
15.4S. dbra. A direktor hossza is tavol-
saga kozotti osszefuggis
314
Az elomek terkoze az uzemi huliamhossz
Д- jaban
7.5. .>0. Mra. A reflektorral vagy direk-
torral elldtott felhullamd dipol talpponti
ellendlldsa a parazita elem tavolsaganak
Juggvinydben
sagra azonos talajszint feletti magas-
sagban, elhelyeziink egy taplalas nel-
kiili kb. fel hullamhossznyiszekunder,
vagy mas elnevezessel parazita sugar-
zot. A kozvetlen taplalas ndlkiili (pa-
razita) antcnnaelem induktiv fazis-
eltoliis hatasara mint reflektor, kapa-
citiv faziseltoliis hatasara pedig mint
direktor iniikodik. A reflektor hosz-
szabb, a direktor rovidebb a taplalt
antennaelemndl.
A 1’6 sugarzasi iranyban eldrt telje-
sitmdnynovekedds merteke attdl fiigg,
hogy milyen ttivol van a szekunder
(masodlagos) sugarzd a taplalt anten-
naelemtol. Ha a reflektor-hangolasii
parazita elem 0,23 A tavolsagra van a
taplalt eleintdl, kb. 4 dB az antenna-
nycreseg a felhullamd dipdlra vonat-
koztatva. 0,11 A tavoleagban elhelye-
zctt direktor-hangolasd elem esetdben
4,3 dB az elerhetd maxirnalis anten-
nanyeresdg.
Rovidhullamon tobbnyire direktor-
hangolasd a ketelemes sugarzd para-
zita eleme (a kdt elem kisebb tavol-
saga miatt).
A parazita elemek hossza (akar di-
rektor, akar reflektor) a taplalt anten-
naelemtdl szamitott tdvolsag fiiggve-
nye, amely visszahat a taplalt elem
talpponti ellenallasanak alakulasara.
A 15.48. abra a reflektor hossza ds td-
volsaga kozotti osszefiiggest, a 15.49.
abra a direktor hossza es tavolsaga
kozotti osszefiiggest abrazolja. A
15.50. abra pedig a reflektorral vagy
direktorral csatolt felhullamd dipdl
talpponti ellenallasanak alakulasat
szemlelteti a parazita elemek tavolsd-
ganak fiiggvenydben.
A haromelemes Yagi-antennaval
gyakorlatilag elerhetd antennanyere-
eeg 7 — 8 dB. A 15.51. abra a haromele-
mes Yagival elerhetd nyereseget szem-
lelteti, kiilonbozd direktor-tavolsd-
gokkal, valtozatlan (0,2A) reflektorta-
volsag eseteben.
Az optimalisan meretezett Yagi-
antenndnal nemcsak a parazita ele-
mek tavolsdgat es hosszat kell megfe-
lelden beallitani, hanem a taplalt
elem rezonanciahosszat is mddositani
kell. A 15.52. dbra a taplalt elem opti-
malis hosszat abrazolja a reflektor- ds
direktor-tavolsag fiiggvdnyeben.
15.52. dbra. Haromelemes Yagi-antenna
taplalt eleminek hossza, a direktor is a
reflektor tavolsaganak fuggvinyeben
Kdtelemes irdnyitott, vizszintes
polarizdlt egys&vos sugarzdk
Az iranyitott sugarzd egy taplalt
elemet es egy parazita, direktor-han-
golasd elemet tartalmaz. A 7, 14, 21
es 28 MHz-re meretezett ketelemes
beamek mdretezesi adatait a 15.1. tdb-
tazai tartalmazza.
15.51. dbra. Haromelemes Yagi-antenna
nyerexeqe a direktor tavolsaganak fugg-
тёнуёЬеп, riillozatlan (0,2k) reflektor-
tdvolsag mellett
15.1. tabldzai. Ketelemes antenndk adatai
AmatSrs&v 40 in 20 m 15 m 10 m 10 m tAvirdresz 10 m tAvir6r6sz
Rezona ncia-frekvencia 7050 kHz 14150 kHz 21200 kHz 28500 kHz 28100 kHz 29000 kHz
SugArzAhossz Direktorhossz S — D tA volsag Anyagatmero Sugarzasi elleiiAHAs 20,53 m 19,37 m 5,18 m 50 mm 18 ohm 10,24 m 9,66 m 2,59 m 15—40mm 18 ohm 6,83 m 6,34 m 1,70 in 25 min 18 ohm 5,03 m 4,66 in 1,28 m 35 — 40mm 20 ohm 5,16 m 4.86 in 1,31 in 25 mm 18 ohm 4.95 m 4,58 m 1.26 m 35 - 40 mm 20 ohm
15.53. abra. Cubical-quad antenna 14,1
MHz-re
A sugarzd vizszintes nyflaeszoge : 75°
Fiiggdleges nyilasszdge: 130°
A kozolt adatok pontos betartasaval
kb. 4 dB antennanyereseg erhetd el.
Az antenna hatrasugarzasi csillapitasa
(a nem kivant jelek elnyomasa: 7 — 15
dB. A varhatd SWR-ertek 1,3 —1,7
kozott van.
A sugarzdt a talaj folott legalabb
fel hullamhossz magassagban kellelhe-
lyezni. Fel hullamhossznal kisebb ma-
gassagban — a foldkapacitas miatt —
az antenna rezonancia-frekvenciaja
kisebb lesz. Az antennaelem csdatme-
rdje a rezonancia-frekvenciat is es a
sdvszelesseget is befolyasolja. Veko-
nyabb csdbdl kdszitett elemeket kisse
hosszabbitani kell, de ezaltal kisebb
lesz az antenna savszelessdge. Na-
gyobb csdatmerd esetdn rovidebb
lesz az elemhossz es nagyobb lesz a
savszelesseg. Ezt esak akkor kell fi-
gyelembe venni, ha a felhasznalt csd-
atmerd legalabb 50%-kal eltdr a meg-
adott drtekektdl.
Haromelemes Vagi
A sugarzasi tulajdonsagok tovdbbi
javitasa erdekeben meg egy parazita
elemmel, ezdttal egy reflektorral egd-
szitettiik ki a ketelemes sugarzdkat.
A 15.2. tabla zat a haromelemes yagi
mereteit tartalmazza 14, 21 es 28
MHz-re.
315
15.2. tablazat. Haromdemes Yagi-antennak adalai
Amat6rsAv 20 in (egesz sav) 20 1П (t&vird- rezs) 20 m (tavird- resz) 15 m 10 m 10 in
Kezonancia-frekvencia 14150 kHz 14050 kHz 14250 kHz 21200 kHz 28200 kHz 29000 kHz
Sugarzdhofisz Direktorhossz Keflektorhossz S — R, tAvolsAg AnyagAtiuero SugArzasi ellenAIlas kHz 10,19 m 9,Sis m 10,79 m 3,02 m 35-40 ПШ1 20 ohm kHz 10.26 in 9,69 in 10,87 in 3.04 in 35-40 mm 20 ohm kHz 10,12 m 9,52 in 10,72 m 3.00 m 35-40 mm 20ohm kHz 6,83 in 6,40 m 7,22 m 1.98 m 25 mm 20 ohm kHz 5,13 in 4,71 m 5,46 m 2,00 m 35-40 mm 22 ohm kHz 4,99 m 4,51 m 5,31 m 1,95 m 35-40 mm 22 ohm
15.54. abra. Quad-antenna kozvetlen
koaxialis taplalassal (a), es vizszintes
(b2) valamint fuggoleges (b2) polariza-
ciojH quad-elemek
A haromelemes yagival hozzavetd-
legesen 7 — 8 dB nyeresdg drhetd el.
A hatrasugarzasi esillapitas 15—20 dB
kozotti ertek. A varhatd SWR 1,2 —1,8
kozott van.
Az antenna illeszteset, ugy a ket,
mint a haromelemes sugarzdnal, gam-
ma-illesztotaggal biztositsuk.
Egeszhiilldnui hurok, parazita elem
csatoldsBal
Cubical-Quad antenna
Az elsd cubical-quad antennat 1942-
ben W 9 LZX kdszltette. Az antenna
sngiirzdja es parazita eleme egyarant
egeszhulhimd hurok. A parazita elem
reflektor-hangolasd. A ket elem op-
rimaJis tavolsaga: 0,2A. A taplalt elem
talpponti ellenallasa kb. 75 ohm. A fo
sugarzasi iranyban elerhetd antenna-
nvereseg 8 <IB, tehat kb. azonos a ha-
romelcmcs vagi nyeresegevel. A talp-
ponti ellenallas a reflektor-elem tavol
sagaval valtoztathatd. 0,1 л reflektor-
tavolsag eseten, a taplalt elem bemend
ellenallasa leesokken 50—55 ohmra.
A hiitrasugarzasi esillapitas 20 dB
koritii ertckii.
('iib teal-quad antennat direktor-
hangolasu parazita-taggal nem eplte-
nek, mivel a varhatd nyereseg erteke
nem eri el a hasonld megoldasu Yagi-
antennak nyereseget. 1942-tdl napja-
inkig igen sok lefras meltatta a cubical-
quadot, meg a „DX-antennak kiralya”
jelzdvel is illettek. Valdban igaz, hogy
mint huzalantenna, egyszeru feleplte-
sii — кiveve a tartdszerkezetet. Fel
hullamhossz, vagy enndl magasabb
iizemeldsi magassagban 100 — 150 W
teljesitmdnnyel, szinte minden DX-
korzetet el lehet vele emi. J61 erezhetd
az antenna iranyitd hatasa a vetel
sonin is, igy megkonnyiti a DX-vada-
szatot. Az antenna jdl bevalt, a gya-
korlatban szamtalan esetben bizo-
nyltja letjogosultsagat az iranyltott
sugarzdk csaladjaban. Megepitese bd-
segesen karpdtolja a belefektetett
faradozast.
Az antennat tobbfelekeppen kivite-
848 cm
100 cm
100 cm
^32 cm
560 cm
86 cm
Moirany
15.56. dbra. Haromsaros W 3 DZZ-Ьеат vazlatos felepitese, merelezese
6C8 cm
506 cm
ч70ст
II Director
.66cm
I. Direktor
656cm
808cm
15.55. abra. A delta-hurok (a), a tapla-
lasi helytol fuggo polarizdciok (b: viz-
szintes es c: fuggoleges), valamint az
egyenlo oldalu haromszoglol eltiro alak-
zati megolddsok (d es e)
lezhetjuk. Bambuszrudak felhasznala-
saval konnyfi, a szelhatasoknak jol el-
lenalld konstrukcidt lehet kdsziteni.
Bambuszriid helyett muanyag csove-
ket is lehet alkalmazni, ebben az eset-
ben a ket elem tavolsaga meg jobban
316
15.57. tibra. Ketsdvos, ketelenies delta-
hnroksugdrzd 14 en 21 MHz-re
fix crtcken tarthato. (A bambuszru-
dak a szelben bajladoznak.)
Az antennat SWR-merovel es ter-
erosscg-indikatorral allitjuk be. Re-
gebben hangoldesonkkal lattak el a
reflektort, fgy azzal hangoltak az op-
tiin.ilis ,,reflektor”-frekvenciara. A
sok gyakorlati ertek ismereteben ma
mar, kello telepitesi magassag eseten,
a mcgadott mcretezesi adatok pontos
betartasaval „iizembiztos” cubical-
quad epfthetd, amely nem igenyel kii-
lonosebb utiinhangolasokat. A cubi-
cal-quad antennat a 15.53. dliran lat-
hatjuk (14,1 MHz-re meretezve).
A cpiad-antenna meretezesenel, 2—4
min atincrojfi antennalitze felhaszna-
lasa eseten az alabbi kepletekkel lehet
egyszerficn kiszamitani a sugarzd- es a
reflektor-„keretek” hosszat:
30 350
Sugarzd = — —•• [cm];
[mhz|
31 800
Reflektor =-------[ cm]
Пмнг]
A 15.53. abran gamma-illesztessel van
megoldva a sugarzd taplalasa. Egy-
szerfibben, sziiksegmegoldaskeppen
kozvetleniil is taplalhatd 75 ohmos
koaxialis kabellel az antenna. (A leg-
tobb leirasban csak ezt a taplalasi m6-
dot kozlik, lasd: 15.54a dbra.) A cubi-
cal-quad polarizacidjat a betaplalasi
pont megvalasztasaval vizszintesre
vagy fuggolegesre is beallithatjuk. Al-
talanosan a vizszintes polarizacidjd
quad hasznalata terjedt el, bar kis
telepftesi magassag eseten (А/2-nel
alacsonyabban) javasolt a fiiggdleges
polariziieio hasznalata. (DX-munka
eseten.) A 15.54b abra a cubical-quad
polarizacidjanak megvalasztdsat ab-
razolja a taplalasi pont elhelyezesetdl
fiiggoen, valamint az elemek foldelesi
lehetoseget szemlelteti.
15 — 20 eve meg elterjedten alkal-
maztak a csdcsara allitott quad-
konstrukciokat, mfg napjainkban mar
altalanosan a vizszintes elhelyezest
tartjak cldnyosebbnek.
Delta-antenna
Hasonldan a cubical-quadhoz, a
delta-antenna is egeszhullamd hurok-
sugarzd. Legeloszor 1967-ben W 6 DL
javasolta a quad-elem haromszog,
,,<lelta”-alakii kikepzeset. Mig a quad-
eleinnel az egyes oldalhosszak A/4
hosszOak, addig a delta-konstrukcio-
nal a haromszog egy oldala A/3 hosz-
sziisagu. Egy deltahuiok talpponti el-
lenallasa, hasonldan egy quad-elem
talpponti ellenallasahoz, 90 — 140 ohm.
Ketelemes, (parazita elemes) megoldas-
ban az alabbi meretezesek az irany-
ad6k:
30 660
Sugarzd dssz. hossza = —------[cm]
1|muz|
32 100
Reflektor ossz. hossza =--------[cm]
A ket elem tavolsaga, hasonldan a
cubieal-quadhoz, 0,15 —0,2 A koriili
ertek legyen. A 15.55. dbra a delta-
liurkot, a taplalasi helytol fiiggo pola-
rizaeios megoldasokat, valamint az
egyenlo oldabi haromszdgtol vald el-
terd alakzati megoldasokat abrazolja.
A delta kikepzesu huroksugarzo
elonyei a gyakorlatban meg sok eset-
ben bizonyitasra szorulnak. Elsdsor-
ban a fiiggolegestol elterd, talaj fele
mutato szarak polarizacidja nem tisz-
tazott egyertelmfien.
Ket elem esetdn az antenna nyere-
sege, hasonldan a quadhoz, 7—8 dB.
A taplalasa 75 olimos koaxialis kabel-
lel, gamma- vagy omega-illesztessel,
esetleg kozvetleniil is megoldhato.
A delta-antenna gyakorlati kivitele-
zescrc, geometriai alakzatabdl adddd-
an, a cubical-quadhoz viszonyftva
elonyosebb megoldasok kivankoznak.
Ebben az esetben is muanyagcsoveket
vagy bauibuszrudakat hasznalhatunk
fel a delta-keretek megtartasahoz.
Termdszetesen a megfeleld szigeteles-
rdl itt is gondoskodni kell.
Tobbs&vos irdnyitott sugdrzdk
H&romg&vos ,,W 3 DZZ”-Yagi
W 3 DZZ a parhuzamos rezgdkoros
(trap) egyedi megoldasaval, kidolgozta
a Yagi-rendszerii iranyitott sugarzd
tobbsavos valtozatat. Ebben a meg-
oldasban nines kompromisszum. Az
antenna valamennyi savon megfelel a
15.58. dbra. Ket saves, kdtelemes delta-
loop, kis helyigdnyu felepitesben
Period 2SID01
abra. Hdrotttudvos cubical-quad
(W 4 NNQ)
Yagi-antennakra jellemzd elektromos
adatoknak. Az elforgathatoan kikep-
zett W 3 DZZ beam jelentos munka-
raforditast igenyel. Megfeleld szilard-
sagd elemekkel (aluminium esd) sta-
bil, iddallo antennat lehet kialakitani,
amely mind a harom DX-savon — 14,
28 MHz — legalabb 7 — 8 dB antenna-
nyereseggel rendelkezik a felhullamd
dipolhoz viszonyftva. A hatrasugar-
zasi csillapitas kb. 15—20 dB.
A haromsavos W 3 DZZ beam vaz-
latos feldpitesdt a 15.56. dbra abrazol-
ja. A sugarzd, reflektor es direktor-
elemek elektromosan a W 3 DZZ
tobbsavos dipdl-megoldashoz hason-
ldan vannak kialakftva. Mind a harom
savon, mind a harom elemben bizto-
sftva van a teljes ertekfi felhullamd
elemresz. Az antenna a 14 es 21 MHz-
en mint haromelemes, a 28 MHz-en
mint 5 elemes yagi dolgozik, fgy a 10
meteren 1—2 dB-lel nagyobb a nye-
resege, mint 14 es 21 MHz-en.
Az antenna taplalasara 3 savos
gamma-illesztd tagot kell alkalmazni,
75 ohmos koaxialis kabelhez.
A W 3 DZZ beam a gyakorlatban
jdl bevalt es szeleskorfien alkalmazott,
iparilag is eldallitott tfpus. A harom-
elemes — harom savos valtozata mint
„klasszikus beam” ismeretes.
Ketsavos ketelemes, egeszhulldmd
huroksugarzd Delta—Loop elem-
kialakft&ssal, 14 ёв 21 MHz-re
(HA 5 DB)
A 15.57. dbrdn szemleltetett egesz-
hullamd huroksugarzd a 21 MHz-en
teljes ertekfi, mfg a 14 MHz-en az
arammaximumba helyezett LC parhu-
zamos rezgdkorrel egyutt rezonalva,
csokkentett sugarzdhosszal rendelke-
zik. Az alabbi adatokat a gyakorlat-
ban kikiserleteztem, fgy azok megbfz-
hatdan biztosftjak a sziikseges rezo-
nancia-frekvenciakat.
Az antenna taplalt elem es parazi-
ta reflektor-kikepzesfi.
317
15.60. abra. Haromsavos ketelemes
cubical-quad sugarzojanak egyesitett
tdplalasa (HA 5 DB)
A ket elem tavolsaga: 250 — 300 cm.
A sugared elem hossza: 1540 cm.
A reflektorelem hossza: 1600 cm.
A taplalt elembe helyezett parhuza-
mos rezgdkor adatai:
Ls = l,82gH; Cs = 56 pF. A kor rezo-
nancia-frekvenciaja: 15 000 kHz. A
reflektor-elembe helyezett parhuzamos
rezgdkor adatai: LI. = l,82<uH; Cr = 62
pF. A kor rezonaneia frekvenciaja:
14 500 kHz.
Az elemekbe beepitett rezgdkorok-
kel egyiitt az egyes elemeken GDO-
val — a telepitesi magassagban (10
meter) — az alabbi egyertelmii rezo-
nanciakat kell kapni:
Taplalt elem: 14 150 es 21 150 kHz
Reflektor elem: 13 450 es 20 600 kHz
A sugarzd taplalasat kdtsavos gam-
ma-illesztessel kell megoldani. igy
50 — 75 ohmos koaxialis kabelhez koz-
vetleniil csatlakoztathatd. Ezt a ket-
savos delta-loop-ot tobb evig normal
delta alakzatnak, majd kis helyige-
nyiinek kialakitva hasznaltam (Itisd
15.58. abra).
A liaromsdvos Cubical-Quad antenna
A cubical-quad antenna keretszerG
konstrukeidja alkalmas parhuzamos
kikepzesu, tobbsavos antenna kialaki-
tasara. Elsd izben W 4 NNQ dolgozott
ki egy olyan tartdszerkezetes megol-
dast, amelyre a 14, 21 es 28 MHz-es
quad elemeit elhelyezte (15.59. abra).
A bambusznad alkalmazasaval meg-
epitett haromsavos cubical-quad sdlya
kb. 20 — 30 kg. (Uvegszalas polieszter
rudakkal mdg ennel is kisebb suly er-
hetd el.) A bambuszrudak egy hegesz-
tett tartdreszben, im. ,,pdk”-ban van-
nak rogzitetten elhelyezve. A bambusz-
vegekre szigeteldk keriiltek, amelyekre
a quad-elemek ki vannak feszitve.
A VV 4 NNQ haromsavos quadban az
egyes savok egeszhullamu huroksu-
garzoi azonos meretuek a mar eldzdek-
ben kozoltekkel. Ujszerii az antenna
szerkezeti megoldasa.
Az egyes savok taplaldsat kiilon-
kiilon oldja meg, koaxialis 75 ohmos
kabelekkel.
A quad-elemek parhuzamos elhe-
lyezesevel, mivel az egyes antennak
bemend ellenallasa kozel azonos (70 —
75 ohm), kinalkozik a bemeneti re-
szek parhuzamos osszekotdse es koz-
vetlen vagy kozvetett taplalasa. A
Radidtechnika hasabjain a kozel-
mvdtban ilyen megoldasu haromsavos
cubical quadot kozolt HA 5 DB (15.60.
abra). A 75 ohmos koaxialis kabel 1:1
szimmetrizalon keresztiil van a par-
huzamositott sugarzdkhoz csatlakoz-
tatva. A sugarzdhoz hasonldan kikep-
zett, de femesen ossze nem kotott
reflektor-keretek 300 — 350 cm tavol-
sagban helyezkednek el a sugarzoktdl.
Ez a haromsavos kikepzes is igen jdl
bevalt a gyakorlatban, amelyet a sok
DX-dsszekottetes igazol.
Aktiv (taplalt) elemekkel csatolt
irdnyitott sugarzdk
Ha az iriinyitott sugarzd parazita
tagjat a sugazdhoz hasonld erdssegu,
de fazisban eltolt arammal taplaljuk,
bizonyos tavolsagok es fazisszogek
betartasaval a nyereseg megtartdsa,
sdt esetleges novelese mellett igen jd
hatrasugarzasi csillapitasu iranyitott
antennat kapunk. Ilyen rendszerii
iranyitott sugarzdkat W 8 JK dolgo-
zott ki eldszor, vizszintes es fiiggdleges
polarizacidkra. Mig W 8 JK a ket tap-
lalt elem hosszat azonos meretekben
hatarozza meg, addig ennek a tipus-
nak tovabbfejlesztett valtozataiban
az egyes elemek mdretezdsdnel felhasz-
naltak a parazita rendszeru sugarzok-
kal folytatott kiserletek eredmenyeit
is a fazisban eltolt taplalasi mod meg-
hagyasa mellett.
A ZL speci&l beam
A ZL special beamet a 15.61. abra
szemlelteti. Az iranyitott sugared ket
elembol all. A reflektor-hangolasd
elem (R) kb. 5%-kal hosszabb a su-
garzonal. A sugared (S) az iizemi frek-
venciiira van hangolva. Kozte 6s a
15.61. abra. A ZL-special beam
15.62. abra. A HB 9 CV-antenna mere-
tezesi megoldasai
reflektor kozott egy 135° faziseltolasii
dsszekotd vezetek (fazisvezetek) van
keresztezve elhelyezve. (A sugarzd es
a reflektor egymastdl A/8 tavolsagra
van, igy a keresztezett fazislanc fazis-
tolasa: 180°-b61 levonva a A/8=45°-os
faziskiilonbseget, 135°-ot kapunk. A f6
sugazas iranya a reflektortol a sugarzd
fele haladva, merdleges a sugarzd
sikjara. A ZL-beam nyeresege kb. 5
dB es a hatrasugarzasi csillapitasa
jobb, mint 20 dB.
Az XX taplalasi pontban a talp-
ponti impedandia 90 ohm, igy szim-
metrizaloval (1:1) 75 — 85 ohmos ko-
axialis kabellel kozvetleniil is taplal-
hato az antenna.
A hajlitott dipolokbol felepitett ZL-
> beam esak egysavos iizemre alkalmas.
Az egyes antennaelemeket antenna-
litzebol keszithet jiik el es a D tavolsa-
got 20 cm-re vehetjiik. TV-szalag-
kabelbol is elkeszithetd az antenna,
de ebben az esetben a szalagkabel ro-
vidiilesi tenyezdjet is figyelembe kell
venni (0,82). A T V-szalagkabelbdl
keszitett Z L-beam talpponti ellenallasa
kb. 60—65 ohm.
Meretezesi adatok a ZL-special beam
elkeszitesehez:
Amatorsav
(MHz)
14
21
28
Sugar zo(s)
(cm )
1030 (845)
685 (562)
509 (417)
Tavolsag (A)
( cm)
258 (212)
172 (141)
129 (106)
Ueflektor (B)
( cm.)
1085 (890)
724 (594)
539 (442)
318
7.5.6’3. dbra. А НН I) Cl swiss-quad
vazlutos elrendezese (a), tapliilasa es
illesztese kettos T-illesztessel (b), illetve
kettos gamma illesztessel (e)
A zardjelbeu megjeliilt adatok TV-
szalagkiibelre vonatkoznak.
HB 9 CV beam
A HB 9 CV altal kikiserletezctt ira-
nyitott sugarzd, a ZL-beamtol eltc-
roen, „szimpla” dipolokbol (70 ohm)
van kialakitva, igy attol szilardabb,
esobol elkeszitett konstrukcio. Az
antenna ket taplalt elemet tartalmaz,
amelyek Л/8 tiivolsagra vannak egy-
mastol. A fazislanc keresztezese altal
180°+45° =225° fiiziseltolassal ger-
jesztddnek az cleniek, amelyek direk-
tor es reflektor-hangolasiiak.
Az antennaeletnek hosszanak mog-
allapitasakor a HB 9 CV figyelembe
vette a reflektor induktiv, a direktor
kapacitiv iisszetevojdt, valamint a
„Т’’-illesztdsi inegoldassal jelentkezci
meddd iisszetevdket is.
A HB 9 CV antenna altalanos me-
retezesi megoldasait, szimmetrikus es
aszimmetrikus taplalas eseten a 15.62.
abra szemlelteti. A 240 — 300 ohmos
TV-szalagkabellel tortdnd taplalas kb.
200 VV teljesitmenyig alkahnazhatd.
Koaxialis t.ipkabel es fazislanc hasz-
15.3. tablazat. Mendeze^t adatvk a 15.62. abrahuz
Sav 20 in 14 150 kHz 15 hi 21 200 kHz 10 in 28 500 к Hz
I> till) 9.47 6.52 4,84
К (in) 10.60 7,08 5.26
A (in) 2,(55 1.77 1.32
TD (in) 3.18(2.65)1,33 2,12(1.77)0.89 1.58(1,32)11.66
TR (in) 3.43(2.86)1,43 2.29(1.91)0.95 1.70(1.42)0,71
d(cin) 12 9 6
nalata eseten a direktor es reflektor
gamma-illesztcssel van ellatva.
A konnyufemeso elemekbol meg-
dpitett es a gyakorlatban sokszorosan
kiprdbalt HB 9 CV — beam mereteit
a 15.3. tablazat tartalmazza 14, 21 es
28 MHz-re. A TD es TR szakaszokra
megadott harom-harom ertek 300,
150 es 75 ohinra vonatkozik.
A HB 9 CV antenna sugarzasi jel-
leggiirbeje kardioid alakt'j. A vizszin-
tes si'kban inert nyilasszogc 75'. A
hatrasugarzasi csillapitasa jobb, mint
20 dB (25 — 35 dB-t is mertek). Az an-
tennanyeresdg kb. 5 dB, bar a gyakor-
lati megfigyelesek ennel jobb ered-
menyekrol szainolnak be.
A HB 9 CV iranyitott sugarzot ugy
a roviilhulliimu, mint az URH-savo-
kon szeleskon'ien, jd hatasfokkal alkal-
mazzak.
A Swiss Quad HB 9 (’V „Svajci
Quadja”
A cubieal-quad egyik legkorszerubb
es legfejlettebb vi'dtozata HB 9 CV
szabadalmaztatott, teljes taplalasii
„svajci quadja”. Ez a quad-megoldas
kdt elembol all, amelyek az aramrnaxi-
mumok helyein femesen is iisszc van-
nak kiitve. Mivel az arammaximumok
fesziiltsdgminimumnak felelnck meg,
ezekben a pontokban le lehet foldclni
az antenna kdt elemet, tehat osszekot-
het6k femesen a tartdarboceal. Ez
igen szilard konstrukeiot eredmenyez.
Az antenna eleinek ket vizszintes
szakasza a kozepso reszen 45 -os
szogben befeld hajlik ligy, hogy a tar-
tooszlopon, a kozdppontban osszeta-
lalkoznak. HB 9 CV tehat a kdt ele-
met keresztbe osszekoto fazislancot a
ket elem anyagabol alakitotta ki.
A HB 9 CV swiss-quadot a 15.63.
libra szemlelteti . A quad-elemek di-
rektor- es reflektor-hangolasiiak. A
kdt elem egymastol valo hi volsaga
0,075—0,1 Л. Az antenna talpponti
ellenallasa 30 — 40 ohm. A sugarzdk
tapbilasa szimmetrikus vagy aszim-
metrikus tiipvonallal is megoldhatd.
Mivel aktiv elemekbol kialakitott su-
garzdrol van szo, ligy a direktor, mini
a reflektor-clem is taplalva van, egy-
mashoz viszonyltva 180° faziskiilonb-
scggel.
A direktor-liurigolasii quad-elem ke-
riilele 1,092 Л, A reflektor-hangolasii
quad-elem keriilete 1,1482. Az antenna
rezonaneia-frekvenciaja, a bctaplalasi
pontban merve, a ket elem rezonan-
eia-frekvenciaja kozott helyezkedik el.
Az antenna nyeresege 7,8—8 <1B, de
DX-viszony latban e-nnel hatarozot-
15.64. libra. Ket aktiv elemes, osztott
fazisldnccal taplalt cubical-quad 14,2
MHz-re (HA 5 Dll}
tabban nagyobb nyeresdggel kell sza-
molni, a quadclemkikdpzds,,emeletes”
megoklasabol addddan.
Az antenna, hatrasugarzasi csillapi-
tiisa 15—20 dB, a vizszintes sugarzas
nyiliisszdge kb. 60’.
Osztott fazislancban taplalt
kdt aktiv elemes Cubical-Quad
(HA 5 DR)
Az e.gdszhullainii huroksugarzdbol
keszitett, direktor-hangolasii parazita
elem — a vizszintes, fcllndlaimi para-
zita direktortol eltdroen — a rosszabb
Q-drtckbol addddan nem niiveli kellii
mdrtekben az antenna nyereseget. (2
<1B helyett csak 1 - 1.5 dB.) 1971 -
1976 kozott egy kisdrletsorozatol ve-
geztem, amelynek celja a passziv di-
rektoros kdtelemes cubical-quail nye-
resegenek, iranyitd hatiisanak nove-
lese, a hatracsillapitas fokoziisa volt.
Az igy kialakitott quad-rendszeru
sugarzd neve osztott fazislancban tap-
lalt, kdtelemes, egysavos quad lett.
Az iranyitott sugarzd tehat kdt
egeszhullamii quad-hurokbol all. Az
egyik direktor (D), a masik „sugarzd”-
hangolasii (DE). (Valojaban mind a
kdt elem sugarzd.) A kdt quad-elemet
egy koaxialis kabelbol keszitett fazis-
lanc koti ossze keresztben, amelynek
egy bizonyos szakaszaba (B pont)
csatlakozik be a koaxialis tapvonal.
A fazislanc ket szakaszra valo osztasa
kovetkezteben, mind a kdt elem kii-
lonbozd fiiziseltolasii taplaliist кар.
A faziseltolas, a fazislanc megfelelo
osztasaval ugy van kialakitva, hogy az
iranyitott sugarzd a leheto legjobb
319
iranyitdhatassal es nyereseggel dol-
gozzon.
Az antenna felepiteset a 15.64. abra
mutatja 14,200 MHz-re, meretezve.
A kozolt mdretek betartdsara nagy
gondot kell forditani, mivel az anten-
na — mint minden fazistaplalasii su-
garzd — nem nagy savszelessegu (kb.
200-250 kHz).
Mind a kdt quad-elem mfianyag-
szigetelesu antennal itzdbdl kdsziilt.
A sugarzd (DE) ds a direktor (D) ele-
mek keriiletet az alabbi osszefiiggesek
adjak meg:
30 956
Sugarzd (DE) = [cm];
IlMHzl
29 536
Direktor (D) = — -----[cm]
Hmhz]
A fazislancot az alabbiak szerint kell
meretezni 75 ohmos koaxialis kabelbdl:
4260
A —C szakasz (teljes hossz) ------
[cm] Пинг]
„ 3763
A—В szakasz = ----[cm]
HmHz]
500
В — C szakasz =------[cm]
f[MHz] L
(A 0,66 roviditdsi tdnyezd figyelembe
lett vdve!)
A tapvonal, amely 50 ohmos ko-
axialis kabel, а „В” pontban esatlako-
zik a fazislancba, tehat ez a rendszer
talppontja. (A fazislancnak a quad-
elemekhez vald illeszteset gamma-
illesztotag alkalmazasaval meg jobba
tehetjiik.)
10 — 15 meter telepftdsi magassag-
ban a sugarzd igen jd iranyitd hatas-
sal, jd nyereseggel es kivald elnyomtis-
sal (hatrasugarzas) rendelkezik. Ez
kiilonosen a DX-munkaban gyiimol-
csoztetheto. Ausztraliabdl az ,,LP”-n
(hosszd uton) tobb alkalommal kap-
tam ezzel az antennaval — 100 W tel-
jesitmennyel — a „legerdsebb eurdpai
jel” hlzelgd jelzdt a hajnali drakban.
15.3. Alldhullamarany es reflektalt teljesitmeny
Hetenyi Laszl6 okl. vill. mernok, HA 5 BK
Valamely nagyfrekvencias fogyasz-
td — antenna, muantenna stb. — il-
lesztetlenscge az dt taplalo kabelen
alldhullainokat hoz letre. Mivel ennek
kovetkeztdben a kabel vesztesdge meg-
novekszik, celszeru az alldhullam-
aranyt (SWR) a lehetd legkisebb dr-
teken tartani, bar mint a Radidtech-
nika 1974/7. szamaban megjelent
eikk (Kollar E.: Antennak ds taplala-
suk) is bizonyitja, nem till kritikus a
helyzet.
Az antenna (fogyasztd) es a kabel
kozott felldpd illesztetlenseg azt jelen-
ti, hogy a kabelen az antenna fele ha-
Ifuld teljesitmdnyt (Ph) nem teljes
egdszdben nyeli el az antenna, hanem
egy reszet visszaveri, reflektalja (Pr).
A reflektalt teljesitmeny az antenna-
tdl az add vdgfokozata fele halad, el-
lenkezd iranyban, mint a haladd tel-
jesitmdny. Mivel a kdt teljesitmeny
frekvenciaban koherens, aram- ds fe-
sziiltsdg-alldhullamok alakulnak ki a
kabel menten. A visszafeld haladd
reflektalt teljesitmeny eleri a vegfoko-
zat kicsatold kdrdt es ha ott tisztan
ohmos es illesztett impedaneiat talnl,
dgy a vegfokozatban elnyelddik, mele-
gitve annak kiilonbozd alkatreszeit.
Szerencsere azonban a tetrddas,
pentodas es tranzisztoros vegerdsitd
fokozatok „visszafeld ndzett” genera-
tor-impedanciaja (belsd ellenallasa) az
erosito elemek tulajdonsagabdl adddd-
an sokszorta nagyobb a tapvonal hul-
lamellenallasanal. Ez abbdl kovetke-
zik, hogy a fokozat belsd ellenallasa
ds az optimalis terheld ellenallas egy-
mastdl erdsen elterd ertdk:
11 h '-r-Rojit
A reflektalt teljesitmeny szamara
az „addba visszafeld benezve” egy
nagyfokii generator-oldali illesztetlen-
seg latszik. Ez az illesztetlenseg hatii-
rozottan eldnyos, mert a reflektalt tel-
sitmdny az addba drkezve ismdt visz-
szaverddik, irdnya megfordul ds tijra
az antenna fele halad. Majd a folyamat
az eldzokhoz hasonldan isinetlddik.
Igy a reflektalt teljesitmenynek esak
egy aranylag kis rdsze vesz el a veg-
erdsitd fokozatban. Egy kicsit mas a
helyzet a triddas vegerositdkndl, mert
ezeknek generator-impedanciaja kd-
zelebb van az illesztett dllapothoz es
igy kevesbd alldhullamarany-tfirdk.
Az alldhullamarany a tapvonalon
kialakulo fesziiltseg- illetve aram-
maximum es -minimum ertdkek ha-
nyadosa:
SWR = Umax
Umjn
tmax
Imin
Az allohulldmarany a haladd es ref-
lektalt teljesitmdnyekkel is kifejezhetd
hiszen a teljesitmeny, az aram es a fe-
sziiltseg kozott szoros osszeiuggds
van:
SWR
A Pr/Ph arany nem mas, mint a ref-
lektalt teljesitmenynek a haladd hul-
lamra vonatkoztatott relativ erteke.
SWR
Д05 1,1 1,2 13 1,A 15 1,6 IB 2 3 4 TO м
I_______I________I___I___1_Illi 1111
Q06 023 083 1,7 2,8 4 5,3 7 8 10,9 25 36 67 100
Pr / Ph (%)
15.65. abra. Nomogram a reflektalt teljesitmeny relativ irtekinek meghalarozasa-
hoz
Ezt a hanjradost tcljesitmdnyreflexids
tenyezdnek hivjuk (rp) es drtdket az
alldhullamarannyal is kifejezhetjiik:
Pr fSWR-iy
1,1 К (swr+tJ
Ezen utobbi kifejezes alapjan a sza-
zaldkos ertckkel megadott es a haladd
teljesitmenyre vonatkoztatott reflek-
talt teljesitmdnyt nomogrammban ab-
razoltuk az alldhullamarany fiiggvd-
nyeben (15.65. abra).
A nomogrammbdl lathatd, hogy
SWR = 1,5 alldhullamarany-erteknel is
mdg esak a haladd teljesitmeny 4 sza-
zaldka reflektalddik a fogyasztdrdl,
tehat ez az alldhullamarany-drtdk mdg
nem tdlzottan rossz egy amator add-
berendez.de szamara. 100 W-bdl 4 W
jon vissza az antenna feldl, de ez a 4
W is a vdgfokozatrdl majdnem teljes
egdszeben „visszafordul” es ismdt az
antennahoz drve ebbol mar esak 0,16
W verddik vissza es igy tovabb. A kri-
tikus helyzet valahol az SWR = 2.. .3
drtekekndl kezd fellepni.
A fejtegetesbdl es a nomogrammbdl
lathatd, hogy arnatdr berendezeseknel
nem sziikseges idealisan illesztett an-
tenakkal dolgoznunk; az elerhetd
eredmdnyt a keshegyre tnend alldhul-
lamarany-csokkentes nem befolyasolja
320
TERMEKEK
a EMM
MINDEN GEPKOCSI
HASZNOS SEGEDANYAGAI
. TVK!>:
Terotex
Beszerezheto:
aTVK mintaboltokban
5 Budapest V., Pilvax koz 2—4.
Miskolc, Petnehdzy utca 6.
Pecs, Kossuth Lajos utca 47.
es a szakiizletekben.
Szaktandcsadds:
TVK Vevoszolgdlat
Budapest V., Pilvax koz 2—4.
s
az
Alaoozo/ nSlkul i/ tarto/ uedelmet
fe/tek jg
ORKfln
1VKI
Beszerezheto:
a TVK mintaboltokban
Budapest V., Pilvax k6z 2—4.
Miskolc, Petneh&zy utca 6.
P6cs, Kossuth Lajos utca 47.
6s a szakuzletekben.
Szaktandcsadds:
TVK Vevoszolg&lat
Budapest V., Pilvax k6z 2—4.
16. Ultrarovid hull^md antennak
Ninisl Kdlmdn HA 5 DR
Az antenndval kapcsolatos dltaldnos
meghatdrozasok nem tartalmaznak
frekvenciafiiggdseget, ezert termesze-
tesen bdrmilyen frekvencidra kdszitett
antenndra, igy az ultrarovid hulldmd
eugdrzdkra is ervdnyesek. Az URH-
antennakkal (mivel ezek mereteikndl
fogva jdval kisebbek a rovidhullamu
tdrsaikndl) valdkisdrletezgetdsre (elem-
szdm-novelds, csoportositds stb.) ki-
sebb munkaraforditdesal nagyobb le-
betdsdg nyilik.
Az URH-antennak keszitdsdnel
messzemenden fel lehet haszndlni az
iparilag eldallitott (kissd alacsonyabb
frekvencidkra meretezett) URH- ёа
TV-antennakat, ha azokat megfelelden
djrameretezziik ds dtalakitjuk.
Az URH-antennak ezereldsi (iize-
melesi) magassaga olyan legyen, bogy
a legerdsebb szelhatdsoknak ellenallva
szilardan (balesetmentesen) lehessen
bizonyos irdnyokban (allanddan vagy
ideiglenes jelleggel) megtartani. A ta-
lajszint feletti 1—2 A iizemeldsi ma-
gassdgot (kitelepiildsek kivetelevel) a
stabil telepitdsu URH-antennak mesz-
sze meghaladjak.
Az URH-antenndkat ontartd — for-
gathatdan kikdpzett — antenna-drbo-
cokra, „tomyokra”, vagy csak egy-
szerfien a tetdszerkezetre erdsitve sze-
relik fel. Napjainkban mdr egyre tobb
URH-amatdr rendelkezik komolyabb
anyagi befektetdst igdnyld, az altald-
nos szereldsi magassdgtdl nagyobb ta-
lajszint feletti magassdgot biztositd
„toronnyal”, amelyre tobb irdnyba ёа
tobb frekvencidra lehet stabil vagy
forgathatd kikepzdsfi antenndt elhe-
lyezni.
Az URH-antennak telepitdsi ma-
gassdgdnak megvalasztdsdndl a cdl-
ezerfisdg ёа a gazdasdgossdg figyelembe
vdtelevel bizonyos kozdputat kell vd-
lasztani.
Az URH-sdvokon — amatdr vi-
szonylatban — a vizszintes polarizdcid
haszndlata vAlt egyeduralkoddvd, de
ez nem zarja ki azt, hogy ne tortdn-
пёпек kisdrletek a fiiggdleges ds a kor-
korosen polarizdlt antennakkal, an-
tennarendszerekkel.
Az ultrarovid hulldmok, mivel az
ionoezfdrdrdl nem, vagy csak ritkdn
verddnek vissza, egyenes vonalban
terjednek. A terjedds folyamdn nem
szenvednek polarizdcids vdltozdsokat,
igy igen fontos, hogy az add- ds a
vevd-antenna polarizdcidja azonos le-
gyen.
A megfeleld URH-antenna kivdlasz-
tdsa igen nehdz, hisz egy antenndrdl
mindig a gyakorlatban nydjtott tel-
jesitmdnye utdn vonhatjuk le a vdgsd
kovetkeztetdseket, ds ekkor ddl el,
hogy a megdpitett antenna (nyeresdg,
jelleggorbe alakuldsa stb. szempont-
jdbdl) megfelel-e az irodalom dltal kd-
zoltekkel es igdnyeinket kieldgiti-e.
Az URH-antenna kdszitdse nagy
korultekintdst, pontossagot es tiirel-
met igdnyld munka. A sziiksdges anya-
gok „felkutatdsa”, beszerzdse ma mdr
nem jelenthet komolyabb nehezseget
sem a videki, sem a fdvarosi URH-
amatdrok szamara.
144 MHz-en a hosszd yagi(long-yagi)
tipusd, parazita elemes, irdnyitott
rendszerd antenndk igen elterjedtek.
Nagyobb teljesitmenyt adnak a cso-
port kikdpzdsfi rendszerek. Ez azon-
ban nem jelenti azt, hogy az antenna-
epitdsben jdratlan tevekenysegdt
ilyen, vagy hasonld komolyabb felkd-
sziiltseget igdnyld munkdval kezdje.
Az URH-antennak celszeru gyakor-
lati alkalmazasahoz az alabbiak az
irdnyaddk.
Kozepes igdnyek kielegitdsdre (vagy
kezddknek) hdrom, de legfeljebb 5—6
elemes Yagi-antenna a leggazdasago-
sabb. A nagyobb Yagi-rendszerek na-
gyobb nyereseggel rendelkeznek
ugyan, de a keskeny, vizszintes nya-
Idbolas dltal megnehezitik az ossze-
kottetdsek Idtrehozasdt. Nagy anten-
nanyeresdggel de nagy vizszintes sikd
nyfldsszoggel rendelkeznek a fiiggdle-
ges sokemeletes Yagi-rendszerek.
DX-vaddszathoz, nagy tavolsagok
dthidaldsdra igen alkalmasak a cso-
portantenna-rendszerek, de a hosszd
yagik.
Kuldnleges cdlokra (pl. meteomyom-
vonalas osszekottetdsekhez) szintdn a
hosszd yagi antenndk bizonyultak a
legalkalmasabbaknak, de mdholdas
osszekottetdsekhez a fentieken kiviil
kereszt-yagikat (fiiggdlegesen ds viz-
szintesen polarizdlt yagi) de Helical
beamet alkalmaznak. Hold-visszave-
rdddses kisdrletekhez ismeretesek a
hatalmas geometriai mdretekkel ren-
delkezd parabola-rendszerd sugdrzdk.
Kdtelemee, parazita reflektoros
antenna
A 144 —146 MHz-re mdretezett an-
tenndt szemldltet a 16.1. dbra. A tap-
16.1. dbra. Kitelemes, parazila-rejldc-
toroe antenna
Idlt elem, 240 ohmos hajlitott dipdl,
amelytdl 0,31 tavolsagra van a reflek-
tor hangolasd parazita elem elhelyez-
ve. Az antenna vizszintes sugarzasi
jelleggorbdjebdl addddan a vizszintes
nyilasszoge 75°. A fiiggdleges sikban
mert nyilasszoge 140°. Az antenna
nyeresege 3,5—4,5 dB. A hdtrasugdr-
zas csillapitds 6 — 8 dB.
Az URH Yagi-antenndkrdl dltaldban
A Yagi-antenndk meretezdsenel (ha-
romnal tobb elem) pontos szamitasi
eljdrast eddig meg nem sikeriilt kidol-
gozni. Altalanos osszefiiggeseket is-
meriink. Tudjuk, hogy a Yagi-anten-
nak nyeresege fiigg az elemek szamd-
tdl ds mereteitdl (hossz de dtmerd), az
elemek kozotti tavolsagoktdl. Ezek
az adatok hatdrozzdk meg az antenna
talpponti ellenallasdt, savszelessegdt
de a sugarzasi jelleggorbe alakulasdt.
Az elemek szamdnak novelesevel az
egymasrahatasok varidcids lehetdsdgei
megsokszorozddnak de sok esetben
csak a gyakorlati mdrdsekkel tisztaz-
hatdk. Ma mdr ismeretesek olyan
Yagi-megoldasok, amelyek a nagy
antennanyeresegen kiviil nagy sav-
szelesseggel is rendelkeznek.
Az dltaldnosoeszefiiggdseketazaldb-
biakban osszegezhetjiik. A reflektor
hosszdnak kb. 5%-kal kell nagyobb-
nak lenni, mint a betapldlt elem hosz-
szanak. A kettdjiik kozotti tavolsag
0,15—0,3 Л kozotti drtek. Tobb han-
golt reflektor alkalmazdsdval nem nd-
vekszik a Yagi nyeresege. A direktorok
hossza 0,43—0,464 kozott van. A di-
rektorok 0,15—0,25 Л-га vannak el-
helyezve egymdstdl, valamint a be-
taplalt elemtdl. Tobb direktor alkal-
mazdsa esetdn a betapldlt elemhez leg-
kozelebbi a leghosszabb, mig a tobbi
rendszerint fokozatosan csokkend hosz-
szal rendelkezik.
A Yagi-antenna elemei — Altalaban
a gyakorlatban — a geometriai kozdp-
pontjukban (az drammaximum de fe-
sziiltedgminimum helyen) ezigetelds
nelkiil, kozvetleniil, femesen a tartd-
rddra (boom) vannak raerdsitve. Ez
elektromosan nem jar semmilyen hdt-
rdnnyal eem, viszont villamvedelmi
szempontbdl igen eldnyos megoldas.
Az antenna tartdnidjdnak dtmdrdje
(ha vastag a ced) mddositja az elemek
rezonancia-hosszat. Vastag tartdrdd
(boom) esetdn az elemeket kised meg
kell hosszabbitani. A kovetkezdkben
kozolt antennamdretek 20 — 30 mm-es
kozponti tartdesdre vonatkoznak. A
vizszintes polarizdlt Yagi-antennakat a
edlypontjukban kell az arbochoz erd-
eiteni, mig a fiiggdleges elrendezesfie-
ket a fiiggdleges drboctdl tavolabb
egy vizszintes konzolra Bzereljiik.
323
16.2. dbra. Haromdeme», вгЯезеаий
Yagi-antenna
A kdzponti tartdrddnak kiilonosebb
jelentdsege nines, igy az ideiglenes
megoldAsnAl lehet fa, vagy mfianyag
is. Az elemek anyaga lehetdleg a leg-
jobb vezetd legyen (tiszta aluminium).
A rez 6b eziistozott csoveket vddeni
kell a korrdzid ellen. Mivel a nagyfrek-
vencias tiramok a vezetd feliileten ter-
jednek, nem sziikseges ragaszkodni
sem a tdmor, sem a kor keresztmetsze-
tfi idomhoz. Tartd rudnak eldnydsek a
ndgyzet ds teglalap keresztmetszetd
aluminium profilok. Az alAbbiakban
kozolt Yagi-tlpusok a sAvkozdpre (2
meteres eAv), 146 MHz-re lettek mdre-
tezve. Az elemek geometriai kozepe,
mint fesziHtsdgminimum-hely, a tartd-
rddon keresztiil van foldponton.
HAromelemee Yagi-antenna
A 16.2. dbran lathatd hAromelemes
Yagi-rendszerfi antenna talpponti el-
lenallasa 240 ohm. Nagy sAvezeleeseg-
gel rendelkezik, Igy a eAv elejen ds a
eAv vdgdn kozel azonos, 5 dB nyeresd-
get ad. Az antenna hAtrasugArzAsi csil-
lapitAsa 15 dB. A vizszintes nyflAs-
szoge 76°, a fiiggdleges nyllAsszoge
pedig 120°. Az antenna kozvetleniil
240 ohmos pArhuzamos tApvezetdkkel
(TV-kAbel), vagy impedancia-transz-
formAtoron (szimmetrizAldn) keresztiil
60 ohmos koaxiAlis kabellel is tAplAl-
hatd. Az elemek 6 — 10 mm Atmdrdjd
anyagbdl kesziiltek.
Ndgyelemes Yagi-antenna
Ndgyelemes, kissd keskenyebb sAv-
szdlessdgu Yagi-antennAt AbrAzol a
16.3. abra. Az antenna egy taplAlt
elembdl, egy reflektorbdl ds ket direk-
torbdl All. A taplAlt elem gamma-
illesztdtagos megoldasd, igy kozvet-
leniil tAplAlhatd 70 — 75 ohmos koaxiA-
lis tapvonallai. Az antenna nyeresdge
jobb mint 7 dB. A hAtrasugarzde csil-
lapltAsa 13 — 16 dB. A vizszintes nyflAs-
szoge60 —65°, a fiiggdleges nyllAsszoge
75°. Az elemek Atmdrdje: 6 — 10 mm.
Hatelemee Yagi-antenns
Keskeny sAvAtfogassal, de arAnylag
jd nyereseggel rendelkezik a hatelemee
Yagi-antenna (16.4. abra). A direkto-
rok szAma ndgyro novekedett ebben
az elrendezdsben. Az antenna talp-
ponti impedanciAja 70 — 75 ohm kdriili
Artek, igy szimmetrizAldn keresztiil
kozvetleniil is tAplAlhatd 75 ohmos
koaxiAlis kAbellel. Az antennaelemek
5—8 mm Atmdrdjfiek. Az antenna
nyeresdge 8,5 dB, a hAtrasugArzAsi
csillapitas 16 —18 dB drtdkfi. A viz-
szintes nyflasszog 55°, mig a fiiggdle-
ges nyflasszog 70°.
Kilencelemes Yagi-antenna
A teljes kdtmeteres sAvot Atfogd,
hozzAvetdlegesen 10 dB nyereseggel
rendelkezd, kilencelemes Yagit AbrA-
zol a 16.5. abra. Az antenna hatrasu-
gArzAsi csillapitasa 14 —16 dB. A viz-
szintes nyflasszoge 48°, fiiggdleges nyi-
lAsszoge 58°.A tAplAlt elem 240 ohmos,
hurokdipdl kildpzdefi. A talpponti im-
pedancia a szerenesds elrendezdsbdl
addddan nem csokkent, igy 240 ohmos
szimmetrikus kAbellel (TV-kabel) koz-
16.3. dbra. Nigyde-
ты Yagi-antenna
155-146 MHz-re
16.4. dbra. Hatelemee Yagi-antenna
vetleniil is tAplAlhatd. A taplalt elem
„szimpla” 75 ohmos dipdllal is helyet-
tesithetd, ebben az esetben *1:1 szim-
metrizaldval vagy gamma-illesztdtag-
gal, koaxiAlis kabellel taplAlhatjuk az
antennAt. Aroint az eldzdekben mar
emlitdst nyert, koaxialis kAbellel vald
tAplAlds esetdn az irAnyjelleggorbe
bizonyos mddosulAsAval kell szamolni.
Az antenna elemeit 10—20 mm At-
mdrdjfi anyagbdl kdszitsiik.
A hosszd Yagi-antennAk AltalAnos
ismertetese
A hosszd Yagi-antennarendszerek
(long-yagi) az Uda-Yagi parazita
beam mddositott vAltozatai. A hosszd
(long) elnevezds az elemeket tartd rdd-
ra (tavtartdra) vonatkozik. A hosszd
Yagi-rendszereket vizsgalva megalla-
pithatjuk, hogy mindegyik antenna
harom fdbb szakaszbdl All: 1. tAplA-
lAsi szakasz; 2. atmeneti szakasz de 3.
irAnyitd szakasz.
A taplalasi szakaszban van a taplAlt
elem, a reflektor(-ok) valamint azok a
direktorok, amelyeknek feladata az
antenna savszdleesegdnek noveldse, az
antenna talpponti ellenAlldsAnak adott
drtekd kialakitAsa.
A taplalasi pzakaszhoz illeszkedik az
Atmeneti szakasz, amely egy vagy tobb
direktorbdl All. Az atmeneti szakasz
biztositja az optimAlis csatolast a tap-
lalAsi szakasz ds az irAnyitd szakasz
kozott.
Az irAnyitd szakasz tobb direktor-
bdl All, amelyek legfeljebb 0,35 Я tA-
volsagra helyezkednek el egymAstdl
(0,37—0,39 Л — kritikus direktortA-
volsag — eldrdse utAn rohamosan csok-
ken az antenna nyeresdge).
A tAplAlasi szakaszban levd elsd
direktort (hosszd Yagi-antenna esetd-
ben) altalaban 0,1 Л tAvolsdgra helyez-
ziik a tAplalt elemtdl, biztositva a
rendszer sziiksdges csatoldsat. A hosz-
szd yagik nyeresdge AltalAban 2,5 —3,5
dB-lel tobb, mint a normal mdretezdsd
yagikd, azonos elemszAm esetdben.
Mindl nagyobb a hosszd-yagi tartd-
rddja, azaz a rendszer hoeszdsAgi md-
324
16.5. dbra. Kilencelemes Yagi-antenna
rete, annal nagyobb a nyeresdge, he-
lyes mdretezds eseten. A gyakorlati
megfigyelesek alapjan 2—3 Л-nAl nem
erdemes hosszabb szerelds kialakltasa,
mivel ezen tul mar csak csekely nyere-
sdgnovekedessel szamolhatunk.
A hosszil yagiknal kiilonosen nehdz
az atmeneti szakasz helyes meretezese,
az optimalis csatolas beallitasa. Hosz-
szu Yagi-antenna dpitesekor kuldnos
gonddal vigyazzunk a meretek pontos
betartasara.
Kilencelemes hosszti Yagi-antenna
A 16.6. dbrdn vazlatosan ismertetett
kilencelemes hosszii yagi kitGnik
nagy nyeresegevel (13,5 dB).
16.6. dbra. KUencdemu hosszu Yagi-
antenna DL 6 WU szerint (a) is riszlet-
rajz a taplalt antennaelemril (b)
DL 6 WU, az antenna konstruktdre
a kilenc elemmel elerhetd legnagyobb
nyeresegre torekedett, igy a lecsok-
kent savezelesseget nem vette figye-
lembe. Az antenna talpponti impedan-
cidja az abran kozolt illesztd T-taggal
240 ohm. Termdszetesen a betaplait
elem mddositasaval mas impedancia
drtekek is beallithatdk. (Gamma- vagy
omega-illesztessel). Az antenna hatra-
sugarzasi csillapitasa 19 dB, vizszintes
nyllasszoge 35°, fuggdleges nyflasszd-
ge 40°. Az antennaelemek 4—6 mm-es
anyagbdl, mig a tartdnid 20 mm-es
csdbdl kdsziilt.
Tizenegy elemes hosszii Yagi-antenna
A kilencelemes hosszii-yaginal vala-
mivel kisebb nyereseget (12 dB), de
sokkal nagyobb savszelesseget bizto-
slt a 16.7. dbrdn szemldltetett hosszii-
yagi (142 — 148 MHz). Az antenna-
elemek 12 mm atmdrdjG csdbdl ke-
szultek. A tartdnid 20—30 mm-es. Az
antenna talpponti ellenallasa 240 ohm.
Mas impedancia-drtdkre vald mddosl-
tasa itt is lehetseges, a betapldlt elem
atalakitasaval. A hatrasugarzasi csil-
lapltas kb. 20 dB, a vizszintes nyllas-
szog 38°, a fuggdleges nyllasszog 43°.
A tartdrudat, nagy hosszabdl add-
ddan, legalabb harom helyen kell fel-
fuggeszteni, a kelld stabilitds drdeke-
ben.
Emeletes Yagi-rendszerek
Az URH-osszekottetdsek gyakorla-
taban sok esetben sziiksdg van nagy
nyeresegG de nagy vizszintes nyllas-
szbggel rendelkezd antennara (verseny
stb. alkalmaval). Kdt azonos merete-
zdsG Yagi-antenna egymas folotti el-
helyezesdvel, azaz emeletes kikepzdsd-
vel olyan rendszert kapunk, amely
megtartja az egyedi Yagi-antenna
vizszintes nyildsszoget, de lecsokkenti,
szukiti a fuggdleges nyllasszoget, ez-
altal bizonyos nyeresdggel rendelkezik
az egyedi Yagik nyeresegdhez viszo-
nyltva. Ket Yagi-rendszer egymdsra
helyezdsevel kb. 2—2,7 dB nyereseget
drhetiink el, ha az emeletek kozott
betartjuk az optimalis tavolsagot ds
biztosltjuk a kdt vagy tobb antenna
fazishelyes illeszteset a tapvonalhoz.
Az elmeleti szamitasok 3 dB nyeresd-
gdt a gyakorlatban csak megkozeliteni
lehet. Tobb emelet kialakitasdval any-
nyiszor kb. 2,5 dB-lel novekszik a
nyereseg, valahanyszor megkdtszerez-
ziik az elemek szamdt. Pl. ha kdt ki-
lencelemes hosszd yagibdl emeletes
rendszert hozok letre, 13,5 dB 4- 2,5 dB
= 16 dB varhatd nyeresdggel kell sza-
molni, ha a ket antenna kozotti tavol-
sag legahibb 3 meter.
Az emeletek kozotti tavolsagot — a
kdt antenna kozotti szintet — ugy
kell megvalasztani, hogy a ket vagy
tobb antenna hatasos feluletei ne ar-
nyekoljdk, ne fedjek egymast. Kdt-
harom elem eseteben kisebb erne-
let-tavolsag sziikseges, mint a 10-
15 elemes antennakbdl kialakitott
rendszerek eseten. igy haromelemes
Yagi-antennak eseteben kb. 0,7 Л a
szintek kozotti tavolsag, otelemes ya-
gik eseteben 0,86 Я; 7 elemes Yagikat
1 Я, 9 elemes Yagikat 1,2 Aszintkuldnb-
seggel celszerG teleplteni.
Az emeletes rendszer taplalasanal
alapkovetelmdny, hogy minden egyes
szintet, emeletet, azonos fazisban, azo-
nos mdrtekben kell taplalni.
Erre kdt lehetdsegunk nyllik: han-
golt illesztdkabel hasznalata, vagy
bangolatlan bsszekotd kdbel hasznala-
ta.
Az emeletes Yagi-antennak taplala-
sahoz, az egyes szintek osszekapcso-
lasahoz, legalkalmasabb a hangolatlan
osszekotd kabel hasznalata, amely tet-
szds szerinti hosszusagu lehet, de hul-
lamellenallasanak meg kell egyezni a
yagik talpponti ellenallasanak ertdkd-
vel. Pl. 240 ohm talpponti impedancia-
jii ket antenna osszekapcsolasahoz,
240 ohmos kdbel szukseges. A bango-
latlan osszekotd kabel geometriai
hosszanak kozepehez csatlakozika tap-
kdbel. Ebben a pontban azonban a
325
16.8. dbra. Kit egymds fblbtt elhdyezett
Yagi-antenna (sugarzb risze) azonos
fazisu gerjeszlise hangolatlan beezekM
vezetikkel
megjelend ellenallas eppen fele lesz az
osszekotott antennak talpponti ellen-
dllasanak, igy gondoskodni kell a
240
---- = 120 ohmos pont es a tapkabel
megfeleld illesztesdrdl (illesztdtagos
impedancia- transzformatorral).
Ndgy yagi osszekapcsolasa eseten
(emeletes kikepzessel) a 240 ohmos
240
talpponti impedancia------ = 60 ohm
4
lesz a tapkabel csatlakozasi kozdp-
pontjaban. (1:1 szimmetrizaldval 60 —
75 ohmos koaxialis kabellel kozvet-
leniil taplalhatd.)
Kdt cgymas foie helyezett Yagi-
antenna (sugarzd resze) azonos fazisu,
tetszdleges hosszusagd, hangolatlan
dsszekotd kabellel tortend osszekotd-
eet abrazolja a 16.8. abra.
Emeletes antennak hangolt illesz-
tdkabellel tortend osszekapcsoldsa
mechanikailag kisse munkaigdnyesebb,
de az iddjarasnak jobban ellenalldbb,
szilardabb, в nagyobb teljesitmennyel
is taplalhatd, mint a hangolatlan TV-
kabellel osszekotott emeletes rendszer.
A hangolt illesztdkabel teljes hossza
elektromosan: 2 A/4=A/2. A kabel
hullamellenallasat az egyes szintek
talpponti ellenalldsa (Zanl) es a levezetd
tapvonal hullamellenallasa (Zt4pv) hattv
rozza meg az alabbi osszefiiggds alap-
jan:
Z = /Zant' 2Ztapv
16.9. abra. 4/4 elrendezisu emeletes
Yagi antenna (DL 3 FM)
Ez tehat ket szint osszekotesere dr-
venyes.
Ha pl. ket 240 ohmos antennat ki-
vanunk osszekotni A/2 hosszusagd il-
lesztdkdbellel, 75 ohmos (szimmetri-
kus) tapvonalhoz a kovetkezd hul-
lamellenallas-drteket kapjuk:
Z =/240^75 = 189,7 ohm. Az illesz-
tdkabelt, amely a ket antennat osz-
ezekapcsolja, 189,7 ohmos szimmetri-
kus vezetdkbdl kell elkesziteni.
Hasonld megoldason alapszik az
alabbiakban ismertetett emeletes an-
tenna.
4/4-es emeletes Yagi-antenna
(DL 3 FM)
Az alapantenna egy negyelemes
yagi, melynek a taplalt eleme, a haj-
litott dipdl, a szukseges talpponti im-
pedancia eldrese drdekeben kdt kii-
lonbozd atmdrdjfi anyagbdl kdsziilt
(lasd 16.9. abra). Az egyes szintek be-
meneti ellenallasa ezdltal 110 — 110
ohm lesz. A kdt antennaszint parhuza-
mos illesztdkabellel van osszekotve,
amely elektromosan A/2 hosszusagd.
240 ohmos tapvonal hasznalata esetdn
a 98 cm hosszd illesztdkabel
Z = ^110•480 = 230 ohm hullamellen-
dllasu szimmetrikus vezetdkbdl ke-
sziilt. 21 mm-es terkozzel 6 mm-es, vagy
35 mm-es terkozzel 10 mm-es huzalbdl
keszithetiink ilyen hullamellenallasu
szimmetrikus vezetdkpart. A 240 ohm-
os tapvonal а A/2 hosszusagd drpar
geometriai kozepehez, az XX pontba
csatlakozik.
A felhullamd vezetdk megszabja a
szintek kozotti tavolsagot, igy nem
szamithatunk az elerhetd legnagyobb
antennanyeresegre. A reflektor- de a
direktor-elemek 15—25 mm-es csdbdl
kesziiltek. A tartdcsd atmerdje 20 — 30
mm.
Az antenna nyeresdge 9,5 dB, hatra-
Bugarzasi csillapitasa 17 dB. Vizszin-
tes nyflasszoge 58°, fiiggdleges siku
nyflasszoge 54°.
Emeletes hosszd Yagi-antenndk
Hosszd Yagi-antennakbdl ie kiala-
kithatdk emeletes rendszerek, de fi-
gyelemmel kell lenni, az alapantenna
tartdrddjanak (boom) hosezara. Az
emeletek kozotti tavolsagot megkap-
juk, ha a boom hosszat kb. 0,75-tel
megszorozzuk. Igy 4 meteres boom
eseteben kb. 3 meternek kell lenni az
egyes szintek tavolsaganak. A kdt an-
tenndt dsszekotd illesztdkabel hossza
2/4 A, 4/4 Я, 6/4 A, 8/4 A ... stb. lehet
(1/4 A parosszamu tobbszdrdse). Hul-
lamellenallasdt az eldzdekben elmon-
dottak szerint kell megdllapitani.
HB 9 CV antenna 2 mdterre
A rovidhullamd vdltozathoz hason-
Idan az URH savban is jd eredmdnnyel
alkalmazzdk a HB 9 CV aktiv elemek-
kel dolgozd antenndjat. A 2 mdteres
16.10. dbra. KHmiterea HB 9 CV-
antenna felipitise (a) is riszletrajz a
taplalasi pontrol (b)
HB 9 CV a 16.10. abran lathatd.
A mdretek szerint elkdszltett antenndt
60 ohmos koaxialis kabellel kozvetle-
niil is taplalhatjuk, ha a belsd dr az
X, ponthoz csatlakozik, a kdbel kope-
nye (femfonata) az X, ponthoz (fem-
tartd). A kd.be! belsd erdvel sorba-
kapcsolt 6 — 30 pF-os kondenzdtorral
lehet a ,,T”-tagok induktiv, meddd
osszetevdit kompenzalni. A kdt illesz-
td gamma-tag 2 mm-es vezetdkbdl
kdsziilt. A faziseltolast biztositd ossze-
kotd vezetdk szintdn 2 mm-es. Az
antennaelemek (direktor es ref-
lektor) 5 — 7mm-esanyagbdlkesziiltek-
A 2 meteres savra meretezett HB 9 CV
antennanyeresege kb. 5 dB, hatrasu-
garzasi ceillapitasa jobb, mint 20 dB.
Vizszintes iranyd nyflasszoge kb. 75°.
Csoportantenndk
A csoportantenna olyan emeletes
kikdpzdsfi antennarendszer, amelyben
az alapantennak egdszhullamu, tehdt
16.11. dbra. Nigyszintes csoportantenna
(betdplalds az X4 pontban)
326
16.12. dbra. Harom (а) ёв 6t ezintbd (b)
kialakiiott csoportantenna. Az XX
pontban mirhetd impedancia harmada
illetve otode az alapsugarzd bemeneti
impedanciajdnak
fesziiltsdgtdpldldsd dipdlok, reflektor-
ral vagy reflektorfallal kiegdezitve. Az
egdszhullamd alapsugarzdk nagy talp-
ponti impedanciaja lehetdsdget nydjt
— a fazishelyes osszekotes, „csopor-
toaitae” utdn — a rendszer kozvetlen
taplaldsara.
Az egdszhullamd antennakat na-
gyon gondosan ezigetelni kell a betdp-
lalasi pontokban (fesziiltsdgmaximu-
mok). A fesziiltedgminimumok az
egdszhullamd dipdlvdgektdl 1/4 Я ta-
volsagra alakulnak ki. Ezeken a he-
lyeken lehet fdmesen rogziteni a su-
ponfban m&rhetd impedancia negyedrd-
eze egy hul&ndU6 csoportantenna talp-
ponti impedanddjdnak
garzdkat. Mivel az egdszhulldmG dipdl
fesziiltsegeloszlasa nem egyenletes, fd-
mes rogzltea helyett eldnydsebb a mG-
anyagszigeteldkkel tortdnd megoldas.
A csoportantenndk tdpldldsa
A 16.11. dbrdn lathatd csoport-
antenna ndgy egdszhulldmG dipdlbdl
dll. Az antennaelemek dtmerdje (d)
20 mm, az iizemi frekvencia 145 MHz
( +1 MHz). Hullamhosszban kifejezve
207 cm. A hullamhoesz ёз az dtmdrd
viszonya 100. Ennek megfelelden az
egdszhulldmG dipol talpponti ellenalld-
sa 1100 ohm. A rovidGldsi tenyezd к =
0,87. Az egdszhulldmG dipdl geometriai
hossza 207 -0,87 = 180 cm.
A ndgy egdszhulldmG dipdlt ossze-
kotve 1100:4=275 ohm eredd ellen-
dllast kapunk. 280 ohmos kabellel a
rendszer kozvetleniil is tapldlhatd. Az
egyes antenna-szintek Я/2 tavolsagra
vannak egymdstdl.
Harom ёа ot szintbdl kialakitott
csoportantennat ёз taplalasuk meg-
oldasat mutatja a 16.12. dbra.
Ndgy db haromszintes csoportan-
tenna fdzishelyes, impedanciahelyes
osszekapcsolasat, illesztdsdt szemlelte-
ti a 16.13. dbra. Ebben az elrendezds-
ben, ha pl. a dip61-csoportok az A, B,
С ёа D pontokban 240 ohm bemeneti
ellenallast kdpviselnek (a valdsagban
kb. 366 ohm), a parhuzamos
osszekotds utan, az XX pontban
240:4 = 60 ohm bemeneti impedanciat
kapunk. A ndgy osszekotd tapvonal-
darab hossza Я/2, vagy ennek egesz-
szamG tobbszorose. Mind a ndgy hossz-
nak azonosnak kell lenni.
Az osezekotdst hangolatlan, illesz-
tett osszekotd vezetekkel is megold-
hatjuk. Ebben az esetben az osszekotd
vezetekek hosszGsagara csak az a meg-
kotes, hogy pontosan egyenldek le-
gyenek.
Az egdszhulldmG dipdllal pdrhuza-
mosan, 0,15—0,25 Я tdvolsagra para-
zita reflektort elhelyezve, 3 dB nyere-
edghez jutunk, bdr ezzel egyidejGleg
megvdltozik a sugdrzd talpponti im-
pedancidja. (A reflektor kdt
rdszbdl dll.)
A reflektorok hosszdt az aldbbi oez-
szefuggessel szdmfthatjuk ki:
152 000
Reflektorhossz =------------fmml
f[MnJ 1
A reflektor ds a betdpldlt elem azo-
nos dtmdrdjG anyagbdl kdszult. A ref-
lektorok rogzltdsdt a betapldlt ele-
mekhez hasonld mddon kell megolda-
ni.
A reflektorokat a decimdteres hul-
Idmokon osszefuggd reflektald feliilet-
tel, Gn. reflektorfallal helyettesitik.
A reflektorfalnak legaldbb А/2-vel kell
minden irdnyban, nagyobbnak lenni a
sugarzd (-k) felGletdndl. A rddszerG
reflektorral ellentdtben a reflektorfal
mdrete nem fugg Ossze az iizemi
hullamhosszal.
A szelhatds csokkentdse drdekdben a
reflektorfalat huzalhdldbdl vagy pdr-
huzamos elemekbdl alakitjak ki. A
fdmhdld lyukbdsdgdnek 1/20 A-ndl
nem szabad nagyobbnak lenni.
16.14. dbra. 12 demes csoportantenna a
2 m-es savra
A kb. 0,65 Я-га elhelyezett reflektor-
fal eredmdnyezi az eldrhetd legnagyobb
antennanyeresdget. Gyakorlati meg-
fontoldsokbdl azonban altalaban csak
0,15—0,25 Я tavolsagokat alkalmaz-
nak.
Nagy mdretG reflektorfallal 6 — 7
dB nyeresdgnovekedds vdrhatd. En-
nel nagyobb nyeresdget sarokreflektor-
ral vagy parabolareflektorral lehet
eldmi.
12 elemes csoportantenna 2 mdterre
A 16.14. dbrdn Idthatd 12-es csoport
valdjdban harom egdszhulldmd para-
zita reflektoros antennaszintet tartal-
maz. (Minden fdlhuUamhosszdsagii ele-
met 1-nek szdmitanak az egdszhulla-
327
16.16. dbra. Helical-antenna
16.17. dbra. Helical-antenna a 2 rn-ee
eavra
mu csoportantennaknal.) Az egyes
Bzintek egymastdl Л/2 tavolsagra van-
nak elhelyezve. A reflektorok tavol-
saga a eugarzoktdl 0,15 A. Az elerhetd
antennanyeresdg kb. 9,5 dB. A rend-
ezer talpponti impedanciaja az XX
pontban 240 ohm. Az antenna szdles-
Biivii (kb. 15 MHz a edvezdlesedge).
Az egyes szintek kozotti osezekotd-
illesztd vezetekek keresztezik egymast.
A keresztezdsi pontban gondosan el
kell szigetelni egymdstdl a huzalokat.
Az antennaelemek 10 mm-es AtmdrdjG
anyagbdl kdsziiltek. Az osszekotd ke-
resztvezetekek 6 — 8 mm-esek.
Az antenna hatrasugarzasi csillapi-
tasa 14 dB, vizszintes nyilasszoge 60°,
fuggdleges nyilasszoge pedig 50°.
16 elemes csoportantenna
A 12-es csoportantenna mdg egy
szinttel kiegdszitve 16 elemee lesz. Az
antennanyeresdge ezAltal kb. 1 dB-lel
megnd de eldri a 10,5 dB-t. A 16 elemee
megoldas a 16.15. dbrdn Idthatd. A ma-
eodik ds harmadik szint osszekotdse
nem keresztezve, hanem parhuzamo-
вап tortenik.
A 240 ohm bemeneti impedancia
mogtartasahoz ebben az esetben a md-
Bodik de harmadik szint kozotti osz-
szekotd-illesztd vezetekpArt dgy kell
kialakltani, hogy az erpar kozotti ta-
volsag de a huzalatmdrd aranya 18:1
legyen. 3 mm-es huzalatmdrd eseten
54 mm-nek kell lenni az drpar kozotti
tavoleagnak.
Az antennaelemek dtmdrdje 10 mm,
a keresztezett osszekotd vezetekek
dtmdrdje 3 mm, az antenna magassaga
3 mdter. A hatrasugarzasi csillapitds:
14 dB.
A csoportantennak kikepzdsdre mdg
igen sok de vdltozatos lehetdseg nyflik,
amelyeket mind ismertetni nem dllt
mddunkban.
Helical antenna
Ez az drdekes kikdpzdsG antenna te-
kercs-antenna, helix-beam ndven ie is-
meretes. A polarizacidja koralaku.
Koralaku pokudzacid dgy jon letre, ha
a sugarzdt 1 Я-jd menetekke alakltjuk
ki. A menetek tavolsaga 0,24 A.
A helical beamet a 16.16. dbra szem-
Idlteti.
A menetek atmerdje az alabbi 5sz-
ezefuggdsbdl BzAmithatd ki:
9300
D =-----------[cm]
f [mhz]
Egy menet keriiletdnek hossza Igy
L = 3,14 D. Az egyes menetek kozotti
tavolsag legkedvezdbb drteke:
„ 7200
S =-----------[cm]
f [mhz]
A sugarzd slkjdra merdlegesen helyez-
kedik el a reflektorfal, amely Altalaban
koralaku kikdpzdsG.
A reflektorfal dtmdrdje 2= 0,62 A.
A reflektor ds az elsd menet kozott
0,13 A tavolsagot celszerG venni. A te-
kercs anyaga 0,02 A dtmdrdjG anyag
legyen. 6 menettel 11 dB, 10 menettel
13,2 dB antennanyeresdg drhetd el.
Az antenna talpponti ellendllasa
(egy menetre) 136 ohm. Rovid tapvo-
nal eseten kozvetleniil is taplalhatd 75
ohmos koaxialis kabellei.
A 16.17. dbrdn a 2 mdterre mdrete-
zett helical-beam lathatd.
FelbMzndlt Irodalom:
1. K.Rothammel: Antennak6nyv. 1875, Berlin
2. Dr. F16ri4n Endre: Mit kell tudnl a r&didhullk-
mok terjedds^rdl. 1863, Budapest
328
17. Az amator radioforgalom interferencia-zavarai
dr. Hetdnyi Liszl6 okl. vill. тёгпбк HA 5 Bk
A rddidforgalomban ketfele zavart
kiilonboztethetiink meg:
— az arnatdr add Altal okozott zava-
rok тая berendezdsben,
— egyeb berendezesek Altai okozott
zavarok az amatdrdllomas vete-
leben.
Az elsd zavartipus ismdt ket rdszre
bonthatd:
— az okozott zavarok az arnatdr add
hibajdbdl keletkeznek,
— a fellepd zavarjelensdg a vevdkd-
sziildk konstrukcids hibajabdl,
vagy a teljesltett specifikacid eleg-
telen volta kovetkezteben dll eld.
Az elsd ceoport ket zavartipusa koziil
az a Biilyosabb de kellemetlenebb, amely
a sajat addnktdl szdrmazik de a szom-
szedok radidjat, televlzidjat vagy eset-
leg lemezjatszdjat zavarja. A rAdidke-
sziildkekben okozott zavarokat BCI-
nek (bl-szf-dj), a televlzid kdsziildkek-
ben okozott zavarokat TVI-nek (ti-
vl-Aj) roviditi az arnatdr nyelv a
„Broadcasting Interference”, illetve a
„Television interference” nemzetkozi
megnevezdsek utan.
A rAdid-vevdkdsziildkek zavarAea
(BCI)
A mfisorszdrd addk veteldre ezolgAld
rAdid-vevdkdsziilekeket legnagyobb-
reszt kozephullAmon haeznAljAk. Az
arnatdr addk Altal eldidezett zavarok
ie rendszerint a kozephullAmfi vdtel
alkalmAval okoznak panaszokat. A za-
varok okai az eeetek nagy tobbsdgdben
a KH-vevdkeezuldkek hiAnyossagai-
bdl fakadnak de a zavarok eredete nem
az arnatdr addkdsziilekrovAsAra irandd.
A kdzdphullamfi BCI eledsorban a
vevdkdszidekhiAnyostAvolszelektivitA-
вАЪап rejlik. A szuper rendszerfi vevd-
kdsziilekek jelentda mdrtdkben kepe-
eek az antenna feldl drkezd jelet fel-
venni a tukorfrekvenciakon. Egy 455
kHz-es KF-fel rendelkezd kozdphullA-
mu vevd tiikorfrekvencias tartomanya
1430.. .2510 kHz. Bar a 160 mdteres
eAv jelenleg nines engedelyezve, de ha
volna, akkor az 1,75 MHz-es sdv ebben
a tartomdnyban foglalna helyet.
Egy ezupervevd azonban nemesak
az figynevezett tiikorfrekvenciAs sAv-
ban vetelkepes, hanem egy egdsz sereg
frekvenciatartomAnyban. Ez azert van
Igy, mert a lokdl oszcillAtor Altai vezd-
relt keverdfokozat eppen a nagy keve-
rdmeredeksdg drdekeben ttilvezerelt
Iizemmddban dolgozik, ds a keverdeed
AramAban a lokdl jel harmonikusainak
Bzdmos tagja is megjelenik. Ez azt je-
lenti, hogy a keverdfokozat (csd- vagy
tranzisztor) a kovetkezd frekvenciAk-
kal kepes letrehozni a kdzdpfrekvenci-
As jelet:
— a KH-vdtel frekvenciaja:
fv=foezc — fifCF
— a tiikorfrekvencia:
Гт foszc + far
— az oszcillAtor harmonikusaibdl add-
dd magasabb zavard veteli frekvencidk
fz ~П • foszc i f*KF
Ha a keverdfokozat a modulator-be-
menet oldaldrdl is till van vezdrelve,
azaz, ha a fokozat modulacids lineari-
tasa is elromlik, akkor a zavard frek-
venciak szAma megsokszorozddik:
fz = n * foszc i " 4cF
m
ahol az n de az m 1, 2, 3, — stb. egdsz
szamok lehetnek.
Ezen kdt utdbbi osszefiiggds azt
mutatja, hogy a vevdkdsziilekek bizo-
nyos sdvokban kifejezetten zavarerzd-
kenyek. A kozephullAmd szupervevdk
zavarerzekenysegi sdvjait a 17.1. dbra
mutatja. Mint az dbrdbdl lathatd, az
arnatdr sdvokban vald adds az alabbi
oszcillator-frekvencidk harmonikusai-
val ad zavard vetelt:
1,75MHz-es(160m-es)sdv: 1. ds 2. foszc
3,5 MHz-es (80 m-es) sav: 2. de 3. foszc
7MHz-es(40m-es) sdv: 4., 5., 6. 7. foszc
A zavard veteli savok dtlapolasdbdl az
kdvetkezik, hogy egy-egy amatdrsAv-
ban dolgozd ado a KH-vevdkdsziilek
skdldjan tobb helyen is vehetd. Mind-
ezen zavarokat esak a vevdkdsziildk
tavolszelektivitasanak megjavltaaaval
lehet kikiiszobolni. A zavartatds szem-
pontjabdl esak azok a jd kozdphulla-
KF VETELI SAV
\ / lKH) foszc-KF (VETEL)
IIHIIIIIIIIIIItl
0 Ofi 1 1,5 2 3 4 5 6 7 8
| L 0" —)__________foszc (OSZCILLATOR)___________________
01 975 И55
| ______foszc ^F (TUKOR)_______________________
O1^ U30 2SID
._____________________________________________2-<°szc_±_1^____________
O' 1455 4565
3380 6620 kHz
' ^oszc -
3345 8 675 kHz
4420 10735 kHz
17.1. dbra. Egy kbs^phvlldmd seupervevti (KF-455 kHz) zavar-vitdifrekvencia-
tartomdnyainak is az arnatdr adds hdrom alsd sdvjdnak egymdshoz viszonyitott
helyzete
tnu kdsziilekek, amelyek kettd, vagy
ennel tobb bemend korrel rendelkez-
nek (harmas, vagy ndgyes forgdkon-
denzAtor). Mivel a vevdkdsziilekek dl-
talaban esak egy modulator rezgdkort
tartalmaznak (kettdsforgd) de ezdrt
tavolszelektivitdsi tulajdonsaguk meg-
lehetdsen rossz, azert azt mondhatjuk,
hogy az amatdrok vMensige mellett a
KH-vevd antennaja feldl drkezd BCI-
zavart az add-oldalon megsziintetni
nem lehet.
A kdzdphullamd vevdkdsziildk an-
tennabemenetere helyezett szfirdvel
vagy szurdkkel azonban lehet vddekez-
ni a BCI ellen, de ha a zavaras tobb
kdsziilekndl is dszlelhetd, akkor min-
denegyes kdsziildket el kell latni a meg-
feleld szfirdkkel. A vevdkdsziildk an-
tennabemenetere helyezhetd szfirdket
mutat a 17.2. dbra, amelyekkel a 3,5
ds 7 MHz-es BCI-zavarok csokkent-
hetdk. A zavarokat teljesen megsziin-
tetni gyakorlatilag nem lehet, mert a
szfirdk nem tokeletesek de a vevdkd-
sziildkek ie vesznek fel jelet a terbdl
kozvetleniil, az antenna megkeriilesd-
vel.
A BCI-zavarok akkor kellemetle-
nek, ha valamelyik hazai mfisorezdrd
add mfisordt zavarjak. 455 kHz-es
kozepfrekvenciat feltetelezve az 540
kHz-es vivdfrekvencidval iizemeld
Kossuih-ado mfisorat az alabbi frek-
venciajfi arnatdr adasok zavarhatjak:
3652,5 kHz = 3-fosxc - ftp
7192,5 kHz = 7-foszc +| far
9 10 MH2
amatcJr savok
7 MHz
(40 m)
329
17.2. abra. Vev6ezur6k a га^кёвги!ёк anlennabemenete ёв az antenna kozott. 7 MHz-
es ezurb вогов ёв parhuzamos rezgSkorrel (a), 3,5 ёв 7 MHz-es ezur6 (b) ёв sziv6kbr
a kever6Jokozat bazisan, illetve racsan (c)
Ez a kdt zavard frekvencia csak akkor
okoz tenyleges zavart, ha az amatdr
add jele tillvezdrli a KH-vevdkdsziilek
keverdfokozatat. A magasabb amatdr
savok Altai keltett zavarok egyre ke-
vesbe valdszinfiek, mert a frekvencia
novelesevel a vevdk tAvolszelekcidja
egyre kedvezdbb, valamint az osz-
cillatorok harmonikusaval letrehozott
„harmonikus-keverds” egyre rosszabb
hatasfokdva valik.
A 872 kHz-es Petdfi-add vdteleben
Idnyegesen nagyobb zavarok keletkez-
hetnek a vevdkdsziildkek hibajabdl,
mint a Kossuth-add eseteben. Az ama-
tdrsavokba esd es a zavarast eldiddzd
frekvenciak az alAbbiak:
1782 kHz = foexc + fsp
(tiikor)
3526 kHz = 3-fMIC - fKP
7090 kHz = 5 • fosEc + Ikp
Mindharom esetben a zavar az oszcil-
lAtor harmonikusanak ds a KF-nek
kiilonbsdgekdnt (vagy osszegekent)
jelentkezik es ezdrt a zavaras Idtrejon
a keverdfokozat modulator oldali tul-
vezdrlese nelkiil is, mar aranylag kis
amplitfiddjfi bemend jelekndl.
Az 1782 kHz-es zavarAs (160 m-es
eAv) olyan addknAl is eldfordulhat,
amelyeknek Amydkolatlan 1,75 MHz-
es oszcillatora sugAroz.
A 3526 kHz, a CW-DX tartomAny-
ba esik ds ezdrt felettdbb kellemetlen,
kiilonosen a nagyteljesitmAnyй DX-eld
Allomasok eseteben. A BCI jelenldte
miatt esetleg ezen frekvencia koriili
1—2 kHz-ев savban le kell mondani
a forgalmazasrdl. A 7090 kHz-ев zavar
az amfigy is keskeny 7 MHz-es sAvbdl
vehet el ndhAny kHz-ев tartomAnyt
(ha kellden udvariasak vagyunk a
ezomszddainkkal).
A Petdfi addhdldzat tovAbbi add-
frekvenciAin szinten eldfordulhatnak
zavarasok, de mivel a ffiadd a 872
kHz-ев, a tobbiekre esetenkdnt kell
elvegezni a zavar-analizist az itt be-
mutatott mddszerekkel.
A keresztmoduIAclds zavarAs
Az amatdr addkdszfildkek Altal ki-
bocsatott nagyfrekvencias energia
abban az esetben is idezhet old veteli
zavarokat, ha a „frekvencia-matema-
tikdbol” nem adddik ki a kozepfrek-
vencia rezgdsszama. Ilyenkor a zavar-
jel vdtelehez minden esetben sziiksdg
van legalabb egy, a zavard jeltdl fiig-
getlen masik jelre is, amely lehet maga
a venni szanddkozott AllomAs jele is
(rendszerint ez az eset All fenn).
A keresztmodulAcids zavar ugy jon
letre, hogy az amatdr add nagyfrek-
venciAs jele a vevdkesziildknek vala-
mely nomlinearis iizemfi fokozatAba
keriil, ahol demodulAcid revdn az
amplitfiddjaval aranyos egyenfesziilt-
sdg keletkezik. Ez az amatdr add mo-
dulacidjAval valamilyen mddon ara-
nyos egyenfesziiltsdg megvAltoztatja
az illetd fokozat munkapontjAt es ezzel
a hasznos Atmend jel amplituddjAt.
Ilyen mddon az amatdr add modulA-
cidja (billentyfizdse is!) bekerul a mfi-
sorvevd erdsitdlAncAn Atfutd jelre ds
azon egy jAruldkos modulAcidt okoz.
A keresztmodulAcids zavar elsdaor-
ban a keverdfokozatban lephet fel,
mert ennek a fokozatnak a bemenete
van kapcsolatban azzal az antennAval,
amely a hasznos jelen kiviil a zavard
amatdradd jeldt is a kdsziildkbe szAl-
litja. Gyakran eldfordul azonban az az
eeet, hogy a zavaras — azaz a kereezt-
modulAcid — nem a keverdfokozat-
ban, hanem pdldAul a KF-erdsltd fo-
kozatban, vagy a demodulatorban
jon Idtre. Ilyen esetben az amatdr
add rovidhullamii vagy URH-jelet az
Amydkolatlan vevdkdsziildk szdban
forgd fokozatanak vezetekei, alkat-
reszei veszik fel, kismeretu antenna-
kdnt.
Az antenna feldl drkezd jel Altal Idt-
rehozott keresztmodulAcids zavarok
ellen ugyanugy vedekezhetiink, mint
a „frekvencia-matematika” alapjan
Idtrejovd zavarok ellen. Az antenna
vezetekdbe iktatott szfirdelemek a
keresztmodulAcids zavarokra is hata-
eosak. Nehezebb a keresztmodulAcids
zavarokat megsziintetni akkor, ha az
amatdr add jele a keszulek szerelve-
nyein bejutva okoz zavart. Ilyen
esetben a vevdkdsziildk amydkolasa
eegfthetne, de ennek kivitelezese meg-
lehetdsen koriilmdnyes
A hangfrekvenciAs interlerenela
(AFI = Audio Frequency Interference)
A tdrben jelenlevd nagyfrekvenciAs
energia nemcsak a nagyfrekvenciAs
fokozatokra, hanem a hangfrekveneias
Aramkorokre is hatassal lehet. A did-
dak, tranzisztorok es elektroncsovek a
maguk nonlinearis karakterisztikaj Aval
mind egy-egy zavarjel-generatorkdnt
szerepelhetnek, ha elektrddajukon az
iizemi jelen kiviil valamilyen relativ
nagyszintfi nagyfrekvencias jel is
megjelenik. A nonlinearis karakterisz-
tika kovetkezteben a nagyfrekvencias
jelre nezve egyeniranyitas jon letre. Az
igy kapott egyenfesziiltsdg megvaltoz-
tatja a fokozat munkapontjAt, esetleg
olyan mertekben, hogy a fokozat tel-
jesen miikoddskdptelennd valik. Ha a
nagyfrekvencias jelszint nem tfilzottan
nagy, akkor csak az amatdr add modu-
lacidja (a burkoldgorbe) jut be a
hangfrekveneias fokozatba ds ott za-
vartta teszi az atvitt hasznos jelet.
Kiilonosen a meredek felfutasfi modu-
lAcids jelalakok — mint pl. a CW-
iizem — lesz hallhatd a hangfrekveneias
erdsitdlAncban. A billentyfizesi „ко-
pogas" gyakori zavarasa a szomszedos
magnetofonoknak, lemezjatszdknak de
erdsitdknek.
Az AFI elleni vddekezes csak az ille-
td zavart kdsziilekndl lehetsdges. A
nagyfrekvencias jeleknek a kdsziilekbe
jutAsAt kell elsdsorban megakaddlyoz-
ni. Mivel a hosszd csatlakozd vezetekek
pgyuttal kitfind rovidhullamfi anten-
nakdnt is ezerepelnek, elsdsorban a
mikrofonkabelek, hAldzati csatlako-
zdk, hangszdrdvezetdkek kdsziildkbe
vald beldpesenek helyen lehet hatasos
a vedekezes. Elsdsorban azok a szabad
vezetdkek lehetnek gyanusak, ame-
lyek valamely kisszintfi fokozat be-
menetere csatlakoznak. Magnetofo-
noknAl, lemezjAtszdknAl Altalaban az
elderdsitd fokozat komyeken keletke-
zik az AFI zavaras.
A 17.3. abra hangfrekvencids elderd-
eftdk nagyfrekvencias vedelmdt mu-
tatja. A nagyfrekvencidsan hidegltd
kondenzAtorok rendszerint segitenek a
zavar lekuzddsdben. firtdkiiket mind-
addig lehet novelni, mig az Aramkor
330
17.3. dbra. Hangerdeitd bemeneti dram-
kdrok kiilonbozd vddelme nagyfrekven-
ciae zavard jelekkel azemben
hangfrekvencias tulajdonsdgait nem
befolydsoljak. A hidegitd kondenzato-
rok sziiksegesek lehetnek a bemenettdl
tdvolabb elhelyezkedd fokozatokndl
is, esetleg a vegerdsitd fokozatban.
Nem szabad megfeledkezniink a sta-
bilizdlt tapegysegekrdl sem, mert
azokndl is eldfordulhat jelszint-inga-
dozas a zavard nagyfrekvencias ter
hatasara.
A nagyfrekvencias jeleknek a keszii-
Idkbe vald bejutasa tortenhet a hald-
zati csatlakozdn keresztul is. A keszii-
leken beliili haldzati vezetek a kiviil-
rdl felvett nagyfrekvencias jelet ra-
sugarozhatja az drzekeny fokozatokra.
Az ilyen mddon keletkezd zavarok
ellen jd vddelmet nyfijt a haldzati ve-
zeteknek kondenzatorokkal vald iol-
delese a kesziildk femvdzahoz, vagy
17.4. dbra. Zavarazdrd kondenzator da
zavarazdrd fojtotekerce alkahnazdaa a
haldzati vezetdkben
esetleg zavarszfird fojtdtekercsek al-
kalmazdsa a 17.4. dbra szerint. A 17.5.
dbra zavarszfird elemeket szemldltet.
A harmonikus zavar&s
A televizid elterjeddsdvel potencidlis
ellensdge sziiletett a rddidamatdriz-
musnak. A TV-vevdkesziildkek nagy-
fokfi drzdkenysdge es relativ nagy vd-
teli sdvszelessege szinte kivddhetetlen-
17.5. dbra. Haldzati zavarszdrd kondenzator defojtdtekerce a zavard nayyfrekvencida
jelek kizardsara
TV «kuRH-FM VETEII SAV COMM- FM)
..................I TV KF ] , ny~V] |TV 2 ][OIRT-FM| , QI CClfi-FM, |
0 TO 20 30 40 50 60 70 80 90 TOO IX) MHz
AMATOR RH FREKVENCIAK
JI—JI. Ji_____________P_________~
0 14 21 28 4 2 56 63 70 84 98 X» MHz
Tx14MHz' ТГтТ 'зТгГ 5 x14 6x14MHz’ 7xU 5x21
2x21 MHz 2x28 MHz MHz 3 x28MHz MHz MHz
4 x 21 MHz
ALAPSAV *1 HARMON IKUSOK (URH) ~
(RH)
17.6. dbra. Az amatdr eavok harmonUcua frekvenciainak helyzete a TV I. sdvhoz,
valamint az FM mdeorezord eavokhoz viazonyitva
nd teszi az amatdr addk altal a TV-
vdtelben okozott zavarokat. A TV-
csatornak a rovidhullamfi amatdrsa-
vok felett helyezkednek el es ezaltal a
rovidhullamfi amatdrsavok harmoni-
kusai jelentds mdrtekfi zavaras eld-
idezdsere kdpesek. Csatlakozik ehhez
mdg az, hogy a TV-vevdk meglehe-
tdsen rossz tdvolszelektivitasi es tu-
korfrekvencias csillapitassal rendelkez-
nek, es igy az amatdr add harmonikus-
frekvenciai nemesak a vett TV-csator-
ndn keresztiil, hanem egydb frekven-
cidkon is bekeriilhetnek a vevdkdszii-
Idkbe.
A TV-vevdk zavardikdnt a felsd sa-
vokban dolgozd amatdr addk jonnek
szdba. A 14—21—28 MHz-es addsok
harmonikusai a 17.6. dbrdn lathatd he-
lyeken jelentkeznek. Kulonosen a TV
I. savban fordulhat eld zavaras, mert
ittaharmonikusok mdg alacsony rend-
szamiiak es igy nagy amplitfiddval
vannak jelen a vcgerdrftd fokozatban.
A 14 MHz-es sav 2. <5s 3. harmoni-
kusa, a 21 MHz-es sav 2. harmonikusa,
valamint a 28 MHz-es sdv alapfrek-
vencidja nagyon kozel keriil a TV
vevdk 31... 40 MHz kozotti KF-sav-
jahoz (kerekitve). Ezek a jelek a gyen-
ge bemeneti szelekcid revdn az anten-
na feldl, vagy az amydkolatlan KF-
szerelvenyeken keresztul juthatnak
be a kdsziilekbe.
A TV 1. csatornat (Budapest, Nagy-
kanizsa) a 14 MHz-es adas 4. es a 28
MHz-es adas 2. harmonikusa veszdlyez-
teti, mert a harmonikusok eppen a
csatorna felsd szeldhez kozel taliilha-
tdk a hang-oldalon.
A TV 2. csatornat (Pdcs, Bratislava)
a 21 MHz-es adds 3. harmonikusa
dppen „tdibe talalja”.
33<
17.7. dbra. FehibiteresM vevdszurd
TV-kdszuldkek zavarvidelmdre
Az OIRT-FM sAvba esik a 14 MHz-
es adas 6. harmonikusa. Itt zavarAssal
nem nagyon kell szAmolnunk, mert az
6. harmonikus amplitGddja mar eldgge
kicsiny es az FM-modulacidjG jelatvi-
telben a billentyGzott vivd, vagy SSB-
jel harmonikusa csak nagyon kis mdr-
tdkG zavart kepes okozni.
A 85 MHz-es kommunikAcids csa-
tomat, valamint a 87,6... 104 MHz-es
CCIR-FM sAvot mindharom felsd
amatdrsAv harmonikusai zavarhatjAk.
Ezek koziil a leg jelentdsebb a 28 MHz-es
bAv Altai keltett zavar lehet, mert itt
a harmonikus rendszama csak 3 ds ha a
vdgfokozat ellenutemG, akkor ez a
harmonikus jelentds amplitGddval
van jelen a vdgerdsitd fokozatban.
A 100 MHz-ndl magasabb sAvokban
de igy a TV III. sAvban (176...230
MHz) sem kell tartanunk harmonikus-
zavarAstdl, mert a harmonikusok
ndvekvd rendszAma kdvetkeztdben a
zavard jel teljesitmenye egyre kisebb.
Eldfordulhat a TVIH.sAvban uzemeld
TV-vevdknel is zavaras, de a zavar
ilyen esetekben rendszerint a KF-sAv-
ban keletkezik, vagy keresztmoduIA-
ci6s tipusu (az eldgtelen bemeneti sze-
lekcid kovetkezteben). Esetleg eldfor-
dulhat a TV-vevdkben AFI-tipusG
zavar is. Kulonosen a bipolAris tran-
zisztorokkal felepitett fokozatokban
keletkezhet keresztmodulAcids es AFI-
tipusG zavaras, mert ezen tranziszto-
rok mar kis jelezintekkel konnyen tGl-
vezdrelhetdk. Kevesbe zavarvesze-
lyesek a csoves es FET-tranzisztoros
fokozatok, a volt nagysagG kivezerldsi
tartomanyuk revdn.
TV-kdszulekekndl az antenna feldl
drkezd alapfrekvenciAs zavardjelek
kivdddsdre felulAteresztd szGrdket al-
17.8. dbra. Fduldteresztb zavarszdri TV-kdszuldkekhez, 40 dB-еа ceillapUdssal a
rbmdhuUdmdk tartomdnyaban
kalmazhatunk. A feliilAteresztd szGrdk
e. 40...46 MHz-ndl magasabb frek-
venciAju TV-jeleket Ateresztik, mig
az ezen hatar alatt levd amatdr frek-
venciakra a szGrdk jelentds csillapitast
adnak.
Egy,aTV-vevdk bemenete de az an-
tenna kozd kapcsolhatd, tigynevezett
vevtezdrdt mutat a 17.7. dbra. A szim-
metrikus feldpitesfi feliilateresztd szii-
rd a 240.. .300 ohmos szalagtApvonal-
ba iktathatd, kozvetleniil a kesziilek
bemenete eldtt. A sziird hatarfrekven-
ciaja kb. 40 MHz es 30.. .60 dB csilla-
pitast ad a 46 MHz-ndl alacsonyabb
frekvenciakra. A szGrdben alkalmazott
tekercsek adatai:
L,=2x20 menet 0 0,36 CuZ,
L, =2x11 menet 0 0,36 CuZ,
L, = 2 X20 menet 0 0,36 CuZ,
03,6 mm, menet menet melld
03,5 mm, menet menet melld
03,5 mm, menet menet melld
Kedvezdbb betas erhetd el, ha a sziird
foldeldsdt (femdobozAt) egy 10 nF/1000
V-os kondenzatorral osszekotjuk a
csatomavAltd fdmvAzAval.
Egy szinten 40 MHzhatarfrekven-
ciAjG vevdszGrdt mutat a 17.8. dbra.
Ez a szGrd HA 5 BI, HA 6 DU, HA 5
FH ismertetese szerint 100 dB csilla-
pitast ad a 40 MHz-ndl alacsonyabb
frekvenciAkra.
A szGrd tekercseinek adatai:
L, — L, = 40 menet,
L, — L4 = 20 menet,
L, = 2 X 9 menet.
A tekercsek 4 mm AtmdrdjG mGanyag
tekercstestre keszitenddk 0,4 mm-es
CuZ huzalbdl, menet menet melld te-
kercselve.
A feliilAteresztd szGrdk nem vddenek
az amatdr add alapfrekvenciAs zava-
rasa ellen akkor, ha a TV-kdszuldkbe
nem az antennabemeneten keresztul
erkezik a zavard jel. Ha a TV-vevd
belsd szrelvdnyei veszik fel a rovid-
hullamG vagy URH zavard jelet, ak-
kor csak az ezen frekveneiara drzekeny
fokozat Amydkolasaval, vagy esetleg
egyes elektrddak hidegitesevel lehet
vedekezni. Szerencsdre az ilyen tipusG
zavartatAs eldfordulAsa aranylag ritka
17.9. dbra. Az ado de az antenna kozd
kapcaolatd „adoezurd” 75 ohmos hul-
lamdlendUdssal
a modern TV-vevdk egyre javuld ar-
nydkolAsa kdvetkeztdben.
Amatdr addk harmonikus-szffrdse
Az amatdr addknak idealis esetben
egyAltalan nem szabad harmonikus
jeleket kisugArozniok. A valdsagos
addk azonban tobbd-kevdsbd sugaroz-
nak a harmonikus frekvenciAkon. Alta-
lAban azt mondhatjuk, hogy 1 /rWkisu-
garzott harmonikus teljesitmdny mdg
semmilyen zavart nem okoz egy koz-
vetlen szomszddos TV-keszuldkben. 1
mW-ое zavarteljesitmdny mdg jdnak
mondhatd, de mar lAtszik a kozvetlen
szomszddos keszuldkeken. Az 1 mW
harmonikus-szint egy 100 Wpep telje-
eitmdnyG add eseteben nagyon jdnak
mondhatd es megfelel 50 dB-es har-
monikus csillapitasnak a ndvleges vi-
vdre vonatkoztatva. A hangfrekven-
cias technika meghatArozAsaval dive
az 50 dB-es harmonikusszint 0,3%
torzitAssal egyendrtdkG.
A B- vagy C-osztalyu vdgerdsitd
anddjan, illetve kollektoran a harmo-
nikus komponensek teljesitmenyarA-
nya a vivdhullamra vonatkoztatva:
kb. 30% (—5 dB) a masodik, es kb.
15% ( — 8 dB) a harmadik harmonikus
esetdn. Gyakorlatilag tehat azt mond-
hatjuk, hogy az add kimeneten mdr'
hetd 2. ds 3. harmonikus csillapitast tel-
jesen a kimeneti szGrd hatarozza meg,
mert a vdgerdsitd fokozat csak mini-
malis csillapitast ad a harmonikus
frekvenciakra.
A gyakran hasznalt Collins-szGrd
(pi-tag) harmonikus csillapitasa a
masodik harmonikus frekvenciAjan
30___40 dB, attdl fuggden, hogy mi-
lyen crtdku terbelt jdsagi tenyezdre
van meretezve. Az egyszerG tank-kor
csillapitasa ennel kevesebb es ott is a
terhelt jdsagi tenyezd fuggvdnye a
csillapitas. A nagyobb teljesitmenyG
addk eseten a Collins-szGrd 30...40
dB-es csillapitasa nem elegendd a
harmonikusoknak kellden kis drtdkre
vald csdkkentesehez. A zavarasok
megszuntetdsdre jdl alkalmazhatdk az
add kimenete ds az antenna kozd ik-
tatott alulateresztd szGrdk, amelyek
az add 30 MHz alatti jelet Atengedik, a
30 MHz feletti URH-tartomAnyban
pedig jelentds csillapitast adnak a har-
monikusokra. Egy ilyen szGrd kapcso-
lasat mutatja a 17.9. dbra. A szGrd
levAgasi frekvenciAja 38.. .40 MHz de
332
17.10. dbra. Egyetlen harmonikue-jd
kisz&rdee az addced anddkordben (а) ёв
az antenna-kimeneten (b)
csillapitasa a 40 MHz-ndl nagyobb
frekvenciakra tobb mint 40 dB. A
sziird tekercsadatai:
I-i — L, =0,23 pH, 8 menet 0 2 CuZ,
L, — L4=0,34 pH, 9 menet, 0 2 CuZ,
L, =0,7 pH, 16,6 menet, 0 2 CuZ,
(Tekercselesi atmdrd: 14 mm)
A kondenzatorok az add teljesitmenyd-
tdl fiiggden 250... 1000 V atutdsi szi-
lardsagiiak legyenek.
Abban az esetben, ha az addnak
esak egyetlen savban vald iizeme al-
kalmaval jelentkezik zavar a TV-kd-
szuldk kepemydjdn, akkor egy diszk-
rdt frekvenciara lehangolt rezgdkorrel
is lehet vedekezni az egyetlen harmo-
nikus sugdrzasa ellen A 17.10. dbra
szerint egy soros rezgdkdrt a kdrdeses
harmonikus frekvenciajara hangolva
megndvelhetjiik az add kimend szfi-
rdjenek harmonikus csillapitAsat. A
26... 100 pF-ое kondenzAtorral olyan
tekercset kell parhuzamosan (vagy
sorba) kapcsolni, amellyel kiadddik a
csillapitandd harmonikus frekvenciaja.
17.11. dbra. Az add kozvetlen zavareu-
garzaednak ellendrzdee tnHantenndra va-
ld kapceolaeeal
Az addkdsziildk kozvetlen sugArzAsa
Azok az addk, amelyek nincsenek
zart fdmdobozban elhelyezve, nem-
esak az antenna-kimeneten keresztiil
kdpesek harmonikus sugarzasra. A.
nagy impedanciajd anddvezetdkek —
kiilonosen, ha azok hosszdak —, vala-
mint a kimend sziird anddoldali kon-
denzatora es tekercse, rovid antenna-
kent energiat sugaroznak ki. Esetleg
ezek a belsd vezetdkek tobb harmoni-
kus-energiat juttatnak a terbe, mint
amennyi az egesz add RF-kimeneten
keresztiil tavozik az antenna fold. Az
ilyen tipusu zavard sugarzas megaka-
dtilyozasara az arnatdr addkat (de leg-
alabb a vegerdsitd fokozatot) elektro-
mosan jdl zart fdmdobozban kell el-
helyezni.
Az add kozvetlen sugarzAsa a 17.11.
dbra szerint indikalhatd. Az add illesz-
tett kimenetere zart feldpitesfi mfi-
antennat kapcsolunk es a kdrdeses
TV-kesziildken ellendrizziik a mfisor
zavartatasat, kiilonbozd addfrekven-
ciakon es modulacids mddok mellett.
Jdl amydkolt kesziildk eseten zavarok
nem lephetnek fel, meg a kritikus
addfrekvenciakon sem.
Az addkesziildk sugArzAsa a hAlAzatl
vezeteken keresztiil
A korszeru addkesziildkek illesztett
koaxialis kabellel csatlakoznak az an-
tennahoz. Idealis esetben a koaxialis
kabel amydkolasanak kiilsd feliileten
nem folyik nagyfrekvencias aram. Ez
az allapot akkor all eld, ha az antenna
taplalAsa (fent az antennanal) tokele-
tes aszimmetriaban tortenik, ami azt
jelenti, hogy a tapkabel amyekold-
sanak csatlakoztatasi pontjaban (az
antennanal) zerus nagyfrekvencias po-
tencidl van. Rendszerint a helyzet
nem ez es igy a koaxialis kabel kiilsd
feliileten aram folyik az addkdsziildk
femvaza fele. Ilyen aram keletkezhet
akkor is, ha a koaxialis kabel az an-
tenna elektromagneses erdterdvel szo-
ros csatolasba keriil.
A koaxiAlis kabel Altai az addkdszii-
lek fdmvaza feld folyd nagyfrekvencias
aramot celszerfi mindl rovidebb dton a
fold fele iranyitani. Ezdrt az addkd-
sziilek szamara nagyon fontos a jd ds
kis impedanciat kdpviseld nagyfrek-
vencias foldeles. Azoknal az addknal,
amelyek kozvetleniil, koxiAlis kA.be! ndl-
kiil hajtjak meg pl. a Windom, Fuche,
vagy long-wire antennat, a foldelds
mint ellensdly mindenkdppen sziiksd-
ges a jd mukodes erdekdben.
Mivel egy foldvezetdk sohasem ide-
Alis (azaz impedanciaja sohasem zdrus
drtekfi), a kesziildk fdmvazAn tobb-
kevesebb nagyfrekvencias fesziiltseg
mindig van az idealiefoldhoz, valamint.
az egydb foldkdzeli pontokhoz kdpest.
A haldzati transzformator belsd (es a
szereles egydb) kapacitAsain keresztiil
a nagyfrekvenciAs jel igyekszik az erds-
aramd haldzat feld is kijutni. Ha ez az
emlitett kapacitdsokon keresztiil meg-
tortdnt, akkor eldfprdulhat egy olyan.
17.12. dbra. Az addkdezuUk haldzati
ceatlakoztatdsa zavarezurd fojtoteker-
ceekkd ёв kondenzatorokkal
zavarAs, amelyndl a zavart kdsziildk-
hez a haldzati vezeteken keresztiil jut
el a nagyfrekvencias zavard jel. Ennek
megakaddlyozasara az addkesziildkek
hAldzati csatlakoztatAsat cdlszerd foj-
tdtekercsekkel ds zavarszfird konden-
zatorokkal ellAtni a 7.12. dbra szerint.
Az arnatdr forgalom (vdtel) zavarAsa
mAs berendezdsek Altai
Az arnatdr forgalmazAs QRM-jdrdl itt
nem szdlunk, mert az a forgalma-
zAs frekvenciajAnak rogzitetlensegdbdl
szArmazik As velejardja a sAvok zsd-
foltsaganak.
Sdrun lakott varosokban, berhazak-
ban, rendszerint a „local QRN” kese-
riti meg az amatdrok eletdt. Minden
elektromos szikra szeles spektrumd
nagyfrekvencias csillapodd rezgdseket
gerjeszt de a csatlakozd vezetekek
elektromos parametereitdl fiiggden va-
lamely frekvencian kiilonosen erdsen
sugaroz nagyfrekvenciAs jeleket. A
porszivdk, kavedaraldk, padldkefeldk
kollektoros motorjai gyakori zavar-
forrasok. Bar a szabvAnyok eldirjdk az
ilyen kdsziildkek gydrilag bedpitett
zavarszfiresdt, de azok vagy nem eldg-
gd hatasosak az RH-sAvban, vagy pe-
dig lelkiismeretlen javitasuk alkalmd-
val (mint ugyis esak gondot okozd al-
katrdszeket) kiepitik a kdsziildkbdl a
zavarszGrd elemeket. A kollektoros
motorok zavarszdrdsdre ad tanacsot a
17.13. dbra.
A fentiekhez hasonld mddon zavar-
hatnak a megszakitdval mdkodd vil-
lanycsengdk. Ezek zavarszfirdsdt a
17.13. dbra. KbUektoroe elektromotorok
гаоагвгйгёвёпек megoldaea
333
17.14. dbra. УШапусаепдбк da zummo-
дбк zavarazArdae
17.14. dbra mutatja. A csatlakozd ve-
zetdkeket cdlszerfi mind a villanymo-
torokniil, mind a csengdkndl a rendel-
kezdsre dlld ket db tekercsen keresztiil
bevezetni, mert igy ezek a tekercsek
egyfittal mint nagyfrekvencias fojtd-
tekercsek mfikodhetnek.
Zavarokat okoznak az egyszerii kap-
csoldk is, kiilonosen, ha valamely
periodicitassal ismdtlddden mfikod-
nek. Ilyen peldaul a hutdszekrdnyek
bimetall kapcsoldja, vagy ndmely ak-
varium ugyancsak bimetallos ffitd-
szerkezete. Ezeknek zavarszfirdsdre
a 17.15. dbra ad otletet.
Gdpkocsik elektromos berendezdsd-
nek zavarai csak akkor valnak kelle-
metlenne, ha az amatdr berendezds
mobil uzemA es kozvetleniil a gepkocsi-
ban van elhelyezve. A gdpkocsik elek-
tromos berendezdse kdt fd zavarfor-
rdssal rendelkezik. Az egyik az aram-
elldtd egyseg — a dinamd es a fesziilt-
sdgszabalyozd —, mig a masik a ben-
zin iizemfi motorok gydjtdrendszere,
amely rendeltetdsszeriien elektromos
szikraval dolgozik.
A dinamd kollektora ds a szdnkefe
kozott keletkezd elektromos szikra az
elosztott paramdterfi rezgdkoroknek
szamitd vezetekek rdvdn valdsagos
szelektiv jelforrds. A ezokdsos mdretfi
(hosszfisagfi) vezetekek mellett a kisu-
garozott nagyfrekvencia rezgdsszama
dppen az RH-sdvba esik es jdllehet az
autd kozdphulldmfi rddidjdt nem za-
varja, jelentds zavarokat kelthet ro-
vid- es ultrarovid hulldmon. A 17.16.
dbra az akkumuldtor toltdrendszerd-
nek zavarsziirdset mutatja.
A modem gdpkocsikban viiltdara-
mfi generator! alkalmaznak szilicium-
diddas egyeniranyitdval. igy a kollek-
tor szikrazasa elmarad (nines kollek-
tor). Az armatura (forgdresz) gerjesz-
tdse kdt csuszdgyfirfin keresztiil tor-
tdnik, amelyek rendszerint nem szik-
raznak. Reles rendszerfi fesziiltsdgsza-
balyozd aramkor azonban rendszerint
a vdltdaramfi generdtoros gdpkocsikon
is van, igy ennek zavarat vdltozatla-
nul meg kell sziintetni.
Az Otto-motorok gyfijtasdnak rend-
ezere harom helyen termel elektromos
szikrdt:
— az alacsonyfesziiltsdgfi megszaki-
tdndl,
— a nagyfesziiltsdgfi elosztdban ds a
— nagyfesziiltsdgfi gyujtdgyertydk-
nal (a hengerekben).
Mindharom helyen a keletkezd szikra,
a szikrakozhoz csatlakozd vezetdkek-
kel (mint rezondtorokkal) nagyfrek-
vencias csillapodd lokdshulldmokat
gerjeszt. A gydjtdrendszer alacsony-
fesziiltsdgfi oldaldnak zavarszfirdsdre
ad javaslatot a 17.17. dbra. A gyfijtd-
transzformdtor megszakitd feld csatla-
kozd vezetdkdnek drnydkoldsa egy-
magdban nem elegendd. Sziiksdges az
is, hogy az akkumuldtor (gyujtaskap-
csold) feld mend vezetdk nagyfrekven-
ciasan el legyen vdlasztva a transzfor-
matortdl. Kondenzdtorokkdnt hagyo-
mdnyos, vagy ugynevezett „atvezetd”
tipusii kondenzdtorokat alkalmazha-
tunk. Alacsonyfesziiltsdgfi dtvezetd
kondenzdtorokat mutat a 17.18. dbra.
Zavarszfird fojtdtekercskdnt egy ferrit
fazek-vasmagra (Al =800.. .1260) te-
kercselt 15... 20 menetes tekercset
cdlszerfi alkalmazni. A tekercs huzala
0 1 mm-es CuZ huzal lehet. A nagy-
fesziiltsegfi gyfijtas zavarszfirdsdre a
gyarak is beepitenek kiilonbozd za-
varcsokkentd megoldasokat. Az egyik
szerint a „gyertyapipaban egy 8.. .10
17.15. dbra. Kapcaolok zavarazArdae
kohm koriili ellendlldst helyeznek el,
amely ellenallds a csatlakozd gyfijtd-
kabelnek, mint rezgdkomek a jdsagi
tdnyezdjdt lerontja. A masik megoldds
szerint a gyfijtdkabel belsd vezetd erdt
kepezik ki ellendlldsnak (grafitos fo-
nal). Ez utdbbi kedvezdbb a zavards
szempontjdbdl. Egyik megoldds sem
tokdletes, de minden esetre jobb, mint-
ha a transzformdtor kozvetlen ossze-
kottetesben volna az elosztdn keresz-
tiil a gyertydk szikrakozdvel.
17.17. dbra. Akfouimddioroe gydjtda alacaonyfeazultadgA (Maldnak zavarezArdae
SZABALVOZO
17.16. dbra. Toltddinamo da feazultadg-
azabdlyozo zavarazArdae fojtotekercaekkel
da hidegito kondenzatorokkal
Tokdletes megolddst csak a nagy-
fesziiltsdgfi kabelek kiilsd drnydkoldsa
nyfijt. Amydkolni kell magdt a bake-
lit elosztdfejet is esatranszformdtorrdl
az elosztdra csatlakozd kozepsd gyfij-
tdkdbelt. A nagyfesziiltsdgfi gyfijtdka-
belek drnydkoldsa azonban a gyfijtd-
teljesftmeny csokkendsdt okozza a ka-
belek menten felldpd, a szikrakdzzel
parhuzamosan kapcsolddd kapacitd-
sok kovetkezteben.
A TV-vevdk Altai okozott zavar
A TV-vevdkdsziildkek soreltdritd fo-
kozata 15 825 Hz-es ismdtldddsi frek-
venciaval impulzusiizemben dolgozik.
Az impulzusiizem kovetkezteben a
meredek fel- ds lefutasfi jelalakok,
amelyek koztudomdsfian sok harmoni-
kust tartalmaznak, nagy fesziiltseg-
szinttel vannak jelen. Az eltdritd
elektroncsd anddjdn 6 kV amplitfidd-
val, a nagyfesziiltsdgfi egyeniranyitd
anddjan 20 kV amplitfiddval van je-
len egy „nagyon csfinya alakfi” jel-
csomag, amely hatalmas fesziiltsege
revdn mar a kismdretfi csatlakozd ve-
zetdkeken is jelentds sugdrzdst okoz.
Amydkolatlan soreltdritd fokozat ese-
tdn a TV-vevd kozeldben levd rddid-
vevdk hosszfi-, kozdp- es rovidhullamii
sdvjaiban 15 625 Hz-es ismdtldddssel
egy „вйгй frehienda-raazier” dszlelhe-
td, amely nem kimdli az amatdrsdvo-
334
17.20. dbra. Az bttagd Саиег-вгйгб kap-
ceoldai rajta
17.18. dbra. Alacaonyfeezultsdgd da nagydramd dtvezetd (гаоагвгйгб) konden-
zatorok
kat sem. A soreltdritd fokozat kapaci-
tiv dmydkolasa nagyon sokat eegit,
de sziiksdges lehet mdg a kepcsdre
csatlakozd nagyfesziiltsdgG kabel dr-
nyekolasa is. A zavard harmonikusok
csokkentesdt cdlozzdk a vdgerdsitd свб
anddjara, valamint a csillapitd didda
(booster-didda) katddjara csatlakozd
vezetdkekbe. helyezett ellenallasok
(10... 60 ohm), valamint az ugyanezen
helyen alkalmazott, nagyvesztesdgG
ferritnidra tekercselt fojtdtekercsek.
Harmonikus szurok amator adokhoz
Az amatdr addallomdsok forgalma-
zasat nagyban korlatozza a szomszd-
dos radid- ds televfzidkesziildkek za-
vartatasa. Kulonosen a budapesti
addt vevd televizidkeszuldkek drzd-
kenyek az amat6r addk harmonikus
sugdrzasara, mert a OIRT 1-es csa-
toma dppen az amatdr sdvok egdsz
szdmd tobbszoros frekvenciajdn —
harmonikusan — van. Kedvezdbb hely-
zetben vannak azok az addamatdrok,
akik olyan teriileten laknak, ahol va-
lamelyik III. sdvi TV-addt veszik a
ndzdk. Nemesak a televizid, hanem az
FM musorszdrd sav is veszdlyeztetve
van az amatdr addk 6.-6. — 7. har-
monikusaitdl, bar itt a frekvenciamo-
duldcids rendszer jelentdsen csokkenti
a zavarokat.
A TV-vevdket elsdsorban a 14, 21
ds 28 MHz-es sdvban dolgozdk zavar-
hatjdk, mert ezek ardnylag alacsony
rendfi (2., 3., 4.) harmonikussal za-
vamak amely harmonikusok amplitd-
ddja viszonylag jelentds. A vdgfokozat
kimeneten gyakran alkalmazott egy-
ezerfi csatold-illesztd elemek, mint pl. a
17.21. dbra. A C 0505 tipuad 40 dB-es
агйгб dtviteli karakteriaztikdja. Azjt da
Js frekvenciakon a caillapitaa 40 dB-ndl
eokkal nagyobb
Collins-szGrd, nem nydjtanak kelld
csillapitdst a esd dltal termelt harmo-
nikusokra. Kulonosen akkor nem, ha a
minel nagyobb hatasfok erdekdben az
anddkor jdsagi tenyezdje alacsony dr-
tdkre van megvalasztva (Q=6—20).
A meglevd addkesziildk harmonikus
sugarzasat nagymdrtekben lehet esdk-
kenteni az antenna vezetdkdbe ikta-
tott harmonikus szfirdvel (17.19.abra).
A beiktatott sziird jellemzdje az, hogy
az iizemi frekveneiara gyakorlatilag
nem ad csillapitdst, mfg a harmonikus
frekvenciakra jelentds csillapitdssal
rendelkezik. A harmonikus szGrd leg-
egyszerfibben egy alulateresztd ,,Cau-
er”-tipusd szGrdlanc, amelynek dt-
eresztd tartomdnydn beliil helyezke-
dik el az add iizemi frekveneiaja, mig
a 2. ds a nagyobb szamu harmoniku-
sok mar a zardtartomdnyba keriilnek.
A 17.20. dbra egy ottagd — kdt rezgd-
kort tartalmazd — Cauer-szGrdt mu-
tat. Ez a sziird az elemek adott meg-
vdlasztdsa mellett a harmonikusokra
40 dB csillapitdst ad, dtviteli karakte-
risztikdjdt a 17.21. abra mutatja. Az
17.19. abra. A harmonikus агйгб elhe-
lyezdae az add antennakimenetdn
17.22. dbra. A 7 tagd Саиег-вгйгб кар-
ceolasi rajza
CtfXn (1,5 fd)
17.23. dbra. A C 0507 tipuad 60 dB-es
агйгб dtviteli karakteriaztikdja. Az ft,
fs da ft frekvencidkon csillapitda maxi-
mumdk vannak. Ezek a frekvenci&k a
pdrhuzamoe rezgdkorok rezonandafrek-
venddi
335
17.26. dbra. A nyomtatott dramkdri
lemez a szukeiges kimardeokkal
17.24. dbra. Еду 14 MHz-es sdvra mdretezett 60 dB-ев szurd
17.25. dbra. Az cdkatriszeket nyomtatott aramkori lemez tartja, a tekercsek dnhordd
kivtteluek
17.27. dbra. A szurd atviteli karakterisz-
tikaja a vobbulator emydjin
f, frekvencia alatti tartomdnyt ne-
vezziik atviteli savnak, ami a sziird
alulateresztd rendszere miatt 0 Hz-ndl
kezdddik. Az f4 frekvencia felett a
sziird egyre fokozottabban csillapit,
mig az fz zardfrekvencianal eleri а md-
retezesben meghatarozott 40 dB-ев dr-
teket, es ezen frekvencia felett csilla-
pitasa sehol sem kevesebb, mint 40 dB.
A csillapitas-hatdrokat a tolerancia-
vonalak jelzik. A zardsavban (fz frek-
venciatdl felfeld) a csillapitas sehol sem
kevesebb, mint 40 dB, de ann Al Idnye-
gesen nagyobb drtdket is eldrhet, mint
azt a diagram vonala mutatja. Extrdm
nagy csillapitasokat mutat a sziird az
f, es f« frekvenciakon, amely frekven-
ciAk tulajdonkdppen az Ъ,—C, illetve
az L, — C, parhuzamos rezgdkdrok rezo-
nancia-frekvenciai. A szfird mdretezd-
sdt iigy vegeztuk, hogy az amatdrsa-
vok harmonikusai ezen f, es f4 frekven-
ciak kozelebe essenek, ёв igy a masodik
ёв harmadik harmonikusokra a csilla-
pitas a 40 dB-nel jdval nagyobb drtd-
ket is eldrhesse. Az egyes amatdrsd-
vokra kiszAmitott sziird elemeinek
adatait a 17.1. tablazat tartalmazza.
A 17.22. dbra egy 7 tagii — hdrom
rezgdkort tartalmazd — Cauer- sziirdt
mutat. A zardsavi csillapitas enndl a
sziirdndl a meretezds szerint 60 dB.
Enndl a C 0607 tipusjelfi szGrdndl az
adatokat iigy vettUk fel, hogy kdt rez-
gdkor frekvenciaja (f, es f,) gyakorla-
tilag a harmonikus frekvenciAkra esik,
es igy ezeken a helyeken a csillapitas a
60 dB-ев hatamal mdg nagyobb is le-
het. A 17.22. dbra szfirdjenek Atviteli
karakterisztikajat a 17.23. dbra mutat-
ja. A sziird elemeinek adatai a 17.2.
tdblazatban talalhatdk.
A tablazatokban szerepld adatokat
ugy valasztottuk meg, hogy a sziirdk
60 ohmos hulldmellenAUdsii kabelbe ik-
tathatdk. Nem alkahnasak sem a 60
ohmos, sem a 76 ohmos rendszerben
vald felhaszndldsra.
Az addk esak akkor nem zavarjdk a
komyezd TV-dsrddidkesziildkeket, ha
nemesak az antennan keresztiil, hanem
mas liton sem sugdroznak a zavard
harmonikus frekvencidkon. Ezdrt
az addkdsziildkeket minden esetben
zArt fdmdobozban kell elhelyezni,
elektromosan zart, tobb helyen feme-
sen a dobozzal dsszecsavarozott eld-
lappal. Gondoskodni kell arrdl is,
hogy a tdpfesziiltsdgek bevezetdsdndl
nagyfrekvencias szfires legyen.
A 17.24. dbra egy a 14 MHz-ев ama-
tdrsavra kdsziilt C 0607 tipusii sziirdt
mutat. A zart femdobozba szerelt
sziird bemeneti ds kimeneti csatlako-
zdsa „Amphenol” koaxiAlis csatlako-
zdval van megoldva. A sArgardz doboz
mdrete 126x32x42 mm, oldalaidsa
csatlakozdk forrasztva vannak.
Az alkatrdszeket tartd nyomtatott
dramkdri fdlias lemezt kdt szegecsel-
hetd anya tartja a doboz fenekdn. A
nyomtatott dramkdri lemez kiszerelt
dUapotban a 17.25. dbran Idthatd. A
nyomtatott dramkdri lemez mdretdt ёв
fdlids oldalat a sziikseges kimaratd-
sokkal a 17.26. dbra mutatja. A sziird
vobbtdatorral felvett Atviteli karakte-
risztikAja a 17.27. dbran lAthatd. A ka-
rakterisztika kb. 26 dB-nel nagyobb
csillapitdsd szakaszAt a vobbvudtor
mdr nem tudja feldolgozni.
17.1. tdbldzat
f* f« 4 MHz 6,8 MHz 8 MHz 13,6 MHz 16 MHz 27,2 MHz 24 MHz 40.8 MHz 32 MHz 54.4 MHz
Ci 554 pF 272 pF 136 pF 91 pF 68 pF
C, 88 pF 44 pF 22 pF 15 pF 11 pF
1096 pF 548 pF 274 pF 184 pF 137 pF
c. 280 pF 140 pF 70 pF 47 pF 36 pF
c. 408 pF 204 pF 102 pF 68 pF 61 pF
L, 2,36 pH 1.18 pH 0,59 pH 0.39 mH 0,30 pH
l4 1,84 pH 0,92 mH 0,46 pH 0.30 pH 0.23 pH
f. 10,8 MHz 21.7 MHz 43.4 MHz 65 MHz 86,8 MHz
7,1 MHz 14,2 MHz 28.4 MHz 42.5 MHz 56,8 MHz
17.2.tdbldzat
a G 4 MHz 6,8 MHz 8 MHz 12 MHz 16 MHz 24 MHz 24 MHz 36 MHz 32 MHz 48 MHz
Ci 600 pF 300 pF 150 pF 100 pF 75 pF
Cl 62 pF 31 pF 61 pF 10 pF 8 pF
c. 1180 pF 690 pF 296 pF 198 pF 147 pF
Cl 280 pF 140 pF 70 pF 47 pF 35 pF
c. 1100 pF 660 pF 275 pF 184 pF 138 pF
c. 216 pF 108 pF 54 Fp 86 pF 27 pF
c, 460 pF 230 pF 115 pF 77 pF 57 pF
L, 2,6 pH 1,8 mH 0,65 pH 0,43 mH 0.32 mH
b. 2,4 pH 1,2 mH 0,6 pH 0,4 pH 0,3 pH
L. 2,1 мН 1.1 pH 0,53 mH 0,35 pH 0.26 pH
G 12,6 MHz 25,2 MHz 50,4 MHz 76,6 MHz 100,8 MHz
G 5,3 MHz 10,6 MHz 21,2 MHz 31,8MHz 42,4 MHz
fi 7 MHz 14 MHz 28 MHz 42 MHz 56 MHz
336
18. Merestechnika
R6zsa Sindor okl. vill. mdrnok
Rtidi6 ad6- ёа vevdberendezdsek ki-
fogastalan mfikodtetdsdhez nelkiiloz-
hetetlen а тёгёвекке! val6 rendszeres
ellendrzes. Mdresek vegzdsdnek kdt
eldfeltetele van: egyreszt a mdrendd
jellemzd meghatarozasara alkalmaa
mdr6kesziildk, masreszt azon mdrdsi
mddszer ismerete, melynek segitsdgd-
vel kelld pontossdgu mdrdsi eredmd-
nyek nyerbetdk. Az amatdr kdszitdsfi
berendezesek beallitdsa, beszabalyozd-
sa, az optimdlis iizemi paramdterek
eldreee csak mfiszeres mdresekkel biz-
tosithatd. Fejezetiink celja roviden
dttekinteni a 18.1. tablazaban meg-
adott fontosabb villamos jellemzdk
mdreset ёв bemutatni az elektronikus
mdr6szerek szerkezeti feldpitdsdt. XTt-
baigazitast kivanunk nydjtani az egy-
szerfibb elektronikus merdberendezd-
sek amatdr elkdszitdsdhez.
A mddszerek ёв a keszulek ismertetd-
se el6tt ra kell mutatnunk az elektro-
nikus merestechnika nehany nehdzsd-
gere, illetve sajatossagara:
— ndmely kesziildkben a mdrend6 dr-
tekek egymashoz viszonyitott nagy-
sdgrendje 10*... 10* is lehet (pl. mik-
rovolt ёв kilovolt, amper ёв mikro-
amper, ohm ёв gigaohm stb.);
— ugyanabban az aramkorben kever-
ten is el6fordulhatnak elektromos fe-
sziiltsdgek ёв aramok, melyeket ponto-
san csak ugy lehet megmdmi, ha egy-
mastdl elvalasztjuk 6ket (pl. egyen-
dramok ёв hang- vagy nagyfrekvencias
dramok, esetleg mind a harom egy-
szerre. Egy modulator-fokozatban
egyszerre jelen van egyenaram, ala-
csony- ёв magasfrekvencia, s6t esetleg
az utdbbi felharmonikusai is);
— az idfibeli lefolyast tekintve a fe-
sziiltsdgek ёв aramok nemcsak sinus-,
hanem ndgyszog-, haromszog-, im-
pulzus- stb. alakuak is lehetnek;
— а mdr6eszkoz haszniilataval a mdrt
jellemzd annyira „megzavarhatd”,
hogy a mdrt drtdk hamissa valik (pl.
kis агатй fesziiltsdgosztdk тёгёве егб-
sen terheld kezimfiszerrel, oszcilldtorok
frekvenciamdrdsendl егбв elhangolas
stb. Nagyobb iizemi frekvencidkon a
mdr6eszkdz Ьетепб ellendllasa ёв Ье-
18.1. UMdiat
Jellemzd Jeldlft Egyedg de idvidiUse
Feszflltedg V volt V
Aramerdssdg I amper
Tdltds Q coulomb C
КНртАНАя В ohm Q
VeueUs О element S-—
Q
Frekvencia t hertz Hl
Induktivitds L henry H
Kapacitds C farad F
Teljesitmdny F watt W
bUgneses indukcld В tesla T
1Т» 10000 ваш*
тепб kapacitasa егбвеп befolydsolja
mert drtdket. Pl. egy szdlessAvil егб-
sitdfokozat er6sitdsdt nem szabad
megmemi olyan cs6voltmdr6vel, mely-
nek Ьетепб kapacitasa impedancidra
atszamitott drtdkben a kimend ellen-
allassal dsszemdrhetd.)
A roviden felsorolt sajdtos szempon-
tok ismdtelten alahdzzdk, hogy jd тё-
rdsekhez nemcsak pontos mdrdkdszii-
lekek, de helyesen alkalmazott mdd-
szer is sziikseges. Nem szabad elfelej-
teni azt sem, hogy а merdkeszuldkek
mindegyike meghatarozott tartomdny-
ban hasznalhatd.
A fenti szempontok figyelmen kiviil
hagyasa hibas vagy teljesen hasznal-
hatatlan mdrdsi eredmdnyekhez vezet.
Kiilonosen dll ez a tetel nagyfrekven-
cids ёв URH mdrdsekndl. Eldfordulhat,
hogy a mdr6vezetekek ёв az osszedlli-
tas egyes rdszeinek induktivitasabdl
ёв kapacitasabdl parazita rezgdkorok
alakulnak ki, melyek energia-elszivasa
nem vart meglepetdseket, hamis me-
resi eredmdnyeket okoz.
A merdsi mddszerek egy гёвгёпё! az
eredmdny kozvetleniil miiszer- vagy
ekdlaleolvasas dtjdn nyerhetd. Ilyen
pl. a megfeleld mdrdkesziilekkel vdg-
zett fesziiltsdgmdres, frekvenciamdres
stb. Az ilyen йп. direkt leolvasrisii тёгб-
kdsziilekekkel szemben pontosabban
lehet mdrni az osszehasonlitas elven
mfikodd kesziilekekkel. Ezekben az
adott feladattdl fiiggden differencidl-
vagy nulldrtek-bedllitassal, vagy he-
lyettesitdses m6dszerrel tortenik a
mdrni kivdnt jellemzd meghatarozdsa.
Differencial vagy differencia mdrdsi
mddszerrel kdt drtdk kulonbsdgdt ha-
tarozzuk meg. Pl. 100 ёв 110 volt kozd
esd fesziiltsdget ugy is megmdrhetiink,
hogy szembekapcsolunk pontosan 100
volt fesziiltsdget ёв a kulonbsdget egy
10 volt mereshatdru mfiszerrel hatd-
rozzuk тед. Ha szembekapcsolt (йп.
kompenzdlo) fesziiltsdg drtdke pontos
ёв a 10 voltos mfiszerrel 6 voltot me-
riink +2% pontossaggal, akkor az
ily mddon meghatarozott 106 volt fe-
sziiltseg kb. + 2%o-re pontos, mert az
6 voltra vonatkozd mdrdsi hiba ez
esetben mdr 106 voltra vonatkozik.
A nulldrtdk-bedllitas mddszere md-
rdhidakndl ёв frekvenciameresndl hasz-
ndlatos. Helyettesitdsndl a mdren-
dd ismeretlen jellemzd dllapotdt rog-
zitjiik (megjegyezziik pl. egy mutatd
kiterdsdt), majd vdltoztathatd, de is-
mert drtekfi elemek helyettesitesdvel
eldiddzziik ugyanazt a helyzetet. Ez
esetben a helyettesltd elem azonos az
ismeretlennel. (Pl. nines ellenallasmd-
rdnk, de meg akarjuk mdrni egy transz-
formatortekercs egyenaramd ellen-
dllasdt. Rdkapcsolunk 1,6 volt egyen-
fesziiltsdget ёв mdrjiik az atfolyd ara-
mot. Ezutdn a tekercs helydre ellen-
alldsokat iktatunk be mindaddig, mig
a miiszer azonos aramot nem jelez.
Ekkor a beiktatott ellenalldsok egyiit-
tes drtdke pl. 116 ohm, ёв ez az ёНёк
pontosan azonos a tekercs egyendra-
тй ellendllasaval. Ugyanigy jarhatnk
el kapacitdsmdresndl, induktivitas-
mdresndl stb. Ha a helyettesitd elemet
pontosan lehet szabdlyozni, akkor az
ismeretlen drtdk is kelld pontossdggal
meghatarozhatd ezzel a mddszerrel.)
Az elektronikaban a fesziiltsdg-,
dram- ёв teljesitmdnydrtekeket ёв
egymashoz viszonyitott nagysdgukat
nemcsak V-ban, А-ban ёв W-ban fe-
jezziik ki, hanem 10-es alapd (bel,
decibel) ёв ternreszetes, e alapd (пёрег)
logaritmusaikkal is. Az elektronikus
mdrestechnikaban a decibel-irtikek az
elter jedtebbek, a niper-irtikeklcel tobb-
nyire a telefontechnikdban ёв a veze-
tekes hirkozldsndl szamolnak.
Kdt teljesitmdnydrtdk (P, dsP,) egy-
mdshoz viszonyitott К drtdkdt belben
(B-ben) a
K=lgA[B]
kifejezds kiszdmitott drtdke adja meg.
Pl. az 1 W ds az 1 mW teljesftmdnyek
viszony a:
1000 mW
К=lg----------=lg 1000 =3 bel
6lmW
Ha a kdt drtdk hdnyadosa 1-ndl na-
gyobb, azaz P, 3-PL (erdsitds esete)
akkor a bel drtdk el6jele pozitiv, ha
l-ndl kisebb, azaz P,-=Pt (esillapitas
esete), akkor a bel drtdk eldjele nega-
tiv. A —3 В tehdt 1 ezredrdsznyi telje-
sitmdnyt jelent.
A decibel (dB) kifejezds a bel drtdk
tizede, ezdrt kdt teljesitmdnydrtdk
hdnyadosdt decibelekben az aldbbi ki-
fejezds adja:
K = 101gA[dB]
11
Az el6bbi pdlddnk szdmdrtdkeivel az
1000-szeres teljesitmdnyviszony egyen-
16 30 decibellei.
337
Eddig ket teljesltmAny hAnyadosAt
fejeztfik ki belben & decibelben, ho-
gyan fejezhetiink ki egy teljesltmeny-
erteket B-ben vagy dB-ben? Olym6-
don, hogy vAlasztunk egy teljesltmAny
ArtAket (pl. 1 mW) es ezt tekintjiik
vonatkoztatAsi alapnak. Ekkor a 10
mW az 1 В; az 1 W ( —1000 mW) a 3
В As az 1 mikrowatt a — 3 В tel jeslt-
mAnyszint.
A gyakorlatban fesziiltsAg- (vagy
Aram-) er6sltAsr61 (vagy osztasrAl, csil-
lapitAsrfil) beszeliink, ezek ArtAkeit is
ki tudjuk fejezni B-ben As dB-ben, ha
felhasznAljuk a
U*
P =— osszefuggAet.
R
Ug
P, R fU,\«
K’=lg-[B]=lg^- = lg(-)
R
U,
K’ = 201g^[dB]
A szAmftasoknAl feltAteleztiik, hogy
az R ellenallas (a fogyasztA) szAmer-
tAke mind az Ua, mind az U, fesziiltsAg-
nAl azonos, ezArt egyszerfislthetd a lo-
garitmuson beliili hAnyados R-rel.
Ez a feltAtelezAs a gyakorlatban elfo-
gadhatA, mert a legtobb esetben a vi-
szonyltas egyazon rendszeren beliil
tortAnik. Pl. egy er6slt6 frekvencia-
menetenek merAsnAl ugyanazon a pl.
15 ohmos terhelO ellenallason a frek-
venciAtdl fiiggfien vAltoz6 fesziiltsAg
ArtAkeket hasonlltjuk egymAshoz.
18.1. Arammeres
Adott Aramkorben foly6 AramArtAk
meghatArozasAhoz az АгаттАгб (am-
регтАгб) mfiszert sorosan kell beik-
tatni (18.1. abra). Az Aramkorben a
muszer beiktatasa el6tt az I Aram ArtA-
ke:
rb+Rj
A beiktatott mfiszer ugyanezt az Ar-
tAket mutatnA, ha az rm ellenAllas zArus
Artekfi volna. Az rm ellenallas ArtAke
azonban nem zArus, ezArt az АгаттАгб
18.2. dbra. Arammdrd muszerek m&ris-
hatarainak kiterjesztdse
olymArtAkben fog hamisan mimi (nem
mutatnif), amennyiben az rmazrb+Rt
ArtAkkel 6sszemArhet6. Ha rb +Rt = 10
ohm akkor 1 ohm bels6 ellenAllAsfi
mfiszer kb. 10% hibAval mer As 0,1
ohm bels6 ellenAllas mellett mArhetiink
1% hibAval. A szAmpelda AltalAnosf-
tAsAval kimondhatjuk, hogy Aramot
helyesen akkor mAriink, ha a mfisze-
riirik bels6 ellenAllAsa az aramkor
egyAb ellenAllasAhoz kApest elhanya-
golhatA.
EgyenAramot a nAhAny mikroamper
nagysAgrendt61 kezd6d6en Altalaban
forg6tekercses (Deprez-) muszerekkel
mAriink. Az alapArzAkenysAget meg-
halad6 AramArtAkeket a mfiszerrel
parhuzamosan kapesolt ellenAllAsok,
An. sbntok alkalmazAsAval mArhetiink.
Az alapmiiszer megvAlasztasAnAl
iigyeljiink arra, hogy a nagyon ArzA-
keny tlpusok (50 —100 pA) bels6 ellen-
Allasa magas As vAgkiterAsnAl a rajtuk
евб fesziiltsAg is nagyobb, mint a dur-
vAbb tlpusokon. EzArt ha 10 — 200 am-
peres sontokkel is akarunk mAmi, el6-
nyosebb az 5—20 mA ArzAkenysAgfi
alapmiiszer hasznalata.
Az ArammerAsi hatArt kiterjesztfi
sontok ellenallAsArtAkAnek meghataro-
zasanal az alapmiiszer L vAgkiterAsi
AramArzAkenysAgAbAl As rm bels6 ellen-
AllasabAl indulunk ki (18.2. abra).
Legyen az Ix Aj AramArzAkenysAg az
alapArzAkenysAg n-szerese (Ix=nlo)-
A muszeren As a sontellenAUAson azo-
nos feszultsAgesAs keletkezik:
Io-Tm = Io-rs =(n - 1)
mely egyenletek rendezAsAbAl ad6dik
a sontszAmitAs alapegyenlete:
Гщ
Гв“п-1
1 kohmos ellenAHAssal As 10 mV ArzA-
kenysAgfi csfivoltmArfivel.
Szinusos vAltAAramokat 1 mA ArtAk-
t61 kezd6<16en egyenirAnyltdkkal ki-
egAszitett forgAtekercses mfiszerekkel
mArhetiink. SpeciAlis elrendezessel
adott cAlfeladatra a felsfi hatArfrek-
vencia kiterjeszthetfi, de a viszonylag
nagy feszultsAgesAs miatt, ami a fAl-
vezetfi di6dAk nyitAsAhoz sziikseges,
el6nyosebb a termokeresztek hasznA-
lata, melyek 100 MHz-ig is alkalmaz-
hat6k (pl. antennaAramok mArAsAre).
Kis ertekfi valtAAramok mArAsAre ia
elfinyosen alkalmazhat6 a mAr emll-
tett indirekt mArAsi mfidszer. 10 mV
vAgkitArAsfi cs6voltmAr6t konnyen le-
het Apiteni lineAris frekvenciamenet-
tel, tobb MHz hatArfrekvenciAra ia.
Az ilyen csfivoltmArfihoz olyan kis
ArtAkfi sontellenallAsokat (18.3. abra;
Re) kell alkalmazni, melyek alig za-
varjAk a mArend6 Aramkoroket. Pl.
Re = l kiloohm mellett 10 дА, Re = l
ohmnAl pedig 10 mA a vAgkitArAs, As
az 1 A-es mereshatArhoz pedig 0,01
ohmos sontellenAHAs sziikseges.
Az ArammArAs gyakorlati kivitelA-
nAl kAt nagy mArAsi csoportot kiilon-
boztetiink meg. Egy egyik esetben
passziv elemeken Atfoly6 Aramokat
mAriink, s ekkor az eddig elmondottak
figyelembevAtelAvel a mArAsi feladat
j61 megoldhatA. A mAsik feladatcso-
portnAl aktlv aramkorokben tortAnik
az ArammArAs. Пуепек pl. anAdAram,
katfidAram, rAcsAram, kollektoraram,
emitterAram, bAzisAram, oszcillAcifis
Aramok stb. Ebben az esetben arra ia
iigyelni kell, hogy az АгаттАгб be-
iktatAsa egyrAszt ne vAltoztassa meg a
valtAAramfi impedancia viezonyokat,
mAsrAszt ne vAltoztassa meg az egyen-
Aramfi munkapontot, ne okozzon el-
hangolAdAst, oszcillAci6-leszakadAst
vagy nem kivAnt visszacsatolAst. Erre
a feladattipusra AltalAnos szabAlyt az
aramkorok vAgtelen variAci6i miatt
felAlHtani nem lehet. AlapelvkAnt azt
jegyezziik meg, hogy az АгаттАгб mfi-
szert mindig „hideg” oldalba, pl. egyik
vAgAnAl a tApfesziiltsAghez kapcsolva
iktassuk be. Ez a feltetel sok esetben
konnyen teljesithet6. Nehezebb a hely-
zet az emitter- As a katfidaram mArA-
sAnAl, melyet cAlszerfibb oly m6don
megkeriilni, hogy az egyAbkAnt is ott
levd ellenAUAsokon fesziiltsAgesAst mA-
rank.
Nem szinusos fesziiltsAgek Altai lAtre-
hozott Aramokat a szlnuszAramokra
18.1. dbra. Az drammdrde alapelve
Nagy Aramok mArAsAnAl a mArAs id6t
a lehet6 legrovidebbre kell vAlasztani,
mert a sontok a rajtuk disszipAlddd
teljesitmAnyt61 felmelegszenek As ArtA-
kiik megvaltozasa a mArAsi eredmAnyt
meghamisltja. EgAsz kis Aramok mA-
rAsAnel indirekt mddszerhez folyamo-
dunk. A mArend6 Aramkorbe a 18.3
dbra szerint beiktatjuk az R, jelG
pontos ArtAkG ellenAUAst As a rajta евб
fesziiltsAget nagy Ьетепб ellenAllAsfi
cs6voltmAr6vel megmArjiik. A mArt
feszultsAgArtAkbAl As az Re szAmArtA-
kAbfil az I aram ArtAke szAmltAssal ha-
tArozhatd meg. fgy mArhetiink pl.
10 дА vAgkiterAsgel Aramot Re =
18.3. dbra. ArammMe indirekt dton
338
Az Ur, fesziiltsdgre megadott kdt ki-
fejezdst (mdrds eldtt es mdrds kozben)
osszehasonlitva megallapithatd, hogy
a mdrt drtek akkor esik egybe a valddi
drtdkkel, ha
и
18.4. abra. A feszultsdgmdrds alap-
aramkbre
hitelesitett muszerek hamisan mdrik.
Pl. ndgyszogjelndl a muszer tobbet
mutat, impulzusoknal pedig keveseb-
bet. Ez a hiba eldjohet tfilvezerelt erd-
sftdk kimend teljesitmdnyeinek тёгё-
sdndl. Ugyelni kell arra, hogy teljesit-
menyerdsitdket a linearis mfikodesi
tartomanyokban mdrjiik, mert a ki-
mend teljesitmdny meghatArozfisahoz
sziikseges Aramot (es fesziiltsdget) tfil-
vezdrldsnel hamisan mdrjiik.
18.2. Fesziiltsegmeres
A fesziiltsegmdrds a radidelektro-
nika leggyakrabban alkalmazott md-
rdsi mddszere. Az aramkorok mfikd-
deset az aramkori elemeken kialakuld,
vagy rajuk kenyszeritett fesziiltsegek
jellemzik. Ismert ellenallasokon veg-
zett fesziiltsdgmdressel kozvetett fiton
gyakran mdriink aramot is. Nagy-
frekvencias fesziiltsdgek mdresevel ha-
tarozunk meg sok olyan jellemzdt is,
melyek direkt fiton nem mdrhetdk
(rezgfikorok jdsagi tenyezdje, tdrerds-
sdgstb.).
Fesziiltsdgmeresndl a merdkesziild-
ket a mdrendd objektummal mindig
parhuzamosan kapcsoljuk (18.4. dbra).
Eltekintve a „vegtelen” belsd ellen-
Allasfi, elektrosztatikus mfikodesi elvfi
fesziiltsdgmerdktfil, a voltmerd bekap-
ceolasa az Rb belsd ellenallds sontold
hatasa miatt mindig csokkenti annak
az aramkori szakasznak az osszellen-
Alldsat, ahova csatlakoztatjuk.
A 18.4. abra jelolesdvel az R, ellen-
AllAson tenylegesen (mdrds eldtt) ki-
alakuld fesziiltsdg:
Ur,
Uq-R,
R, +R,
A voltmdrd Rb belsd ellenallasa —
fiiggetleniil a fesziiltsdgmdrd muszer
sajat mdresi hibAitdl — ezt az drtdket
az adott rendszer elleniillasviszonyai-
tdl fiiggden meghamisitja.
Az ideAlisan pontos, Rb belsd ellen-
Alldsfi voltmdrdvel az R, ellenAHAson
Ur, drtekfi fesziiltsdg mdrhetd, mely-
nek szAmszerfi drteke:
UO(R, ||Rb)
Un. =--------------
R,+(R,||Rb)
Ur, =
Uo-R,
R, + R, +
R,-R
Rb
Az egyenldtlensdg AtalakitdsAval old-
juk meg a kifejezdst Rb-re:
Rb»
R,-R,
Ri +R,
Az egyenldtlensdg jobb oldalat Atirva
kapjuk:
Rb5s»R, || R,
mely kifejezdst iigy kell ertelmezniink,
hogy a fesziiltsdgmdrd mfiszer belsd
ellenallasanak szerepdt figyelembe kell
venni, ha nem tesz eleget a fenti
egyenldtlensdgnek.
A fentiekben matematikailag be-
mutatott osszefiigges alkalmazasa a
gyakorlatban sokszor jelentkezik. Ha
az R, drteke nagyon alacsony (pl. tap-
fesziiltsdgforrAsok belsd ellenallasa),
akkor az R, ||R, is alacsony drtekfi es
a mfiszer sajAt fogyasztasa nem za-
varja a mdrest. Ha az R, ds az R, teny-
legesen fesziiltsegosztast valdsit meg
(lehet az R, csd vagy tranzisztor belsd
ellenAUasa is), akkor a mdrds eldtt
mindig gondoljunk arra, hogy a mfi-
szer belsd ellenAUasa mint fogyasztd
jelentkezik. A mdrt drtek annal koze-
lebb all a valdsaghoz, mindl kisebb a
mfiszereink fogyasztasa. Ezdrt is to-
rekves a 10000... 20000 ohm/voltos
kezimfiszerek hasznalata, melyeknel
mdg eldnyosebbek azok az elektro-
nikus fesziiltsegmdrdk, melyek a leg-
kisebb mdreshatarban is magas, 10...
30 Mohm a bemend ellenallasuk.
Egyenfesziiltsdg meresere Altalaban
Deprez-mfiszereket alkalmazunk, di-
rekt mddban megfeleld eldtetellen-
AllAs-rendezerrel, vagy elektronikus
erdsitdk — impedanciavaltd fokoza-
tok — kozbeiktatdsAval. Ez utdbbiak
mfikodhetnek elektroncsovekkel (ilyen
a kozismert ORIVOHM csdvoltmdrd
szamos vAltozata), tranzisztorokkal
vagy integralt aramkorokkel, esetleg
ezek kombinacidival is. Laboratd-
riumi gyakorlatban a legpontosabb
fesziiltsegmerds ma mar digitalis mfi-
kodesfi es szamjegyes kijelzdsfi, fin. di-
gitalis voltmdrdkkel vagy digitalis
multimdterekkel tortdnik.
18.5. dbra. Fesziiltsdgmdrd muszerek
mdrdshatdranak kiterjesztdse
18.6. dbra. A mdrt irtikek definicidi
valtakozo feszuUsdgndl
VAltakozd fesziiltsdgeket egyenira-
nyltdval ellAtott Deprez-mfiszerekkel
mdriink. Az univerzAlis kezimfiszerek
20 Hz-tdl 6... 20 kHz-ig alkalmaz-
hatdk. Legkisebb mdreshataruk dlta-
lAban 1 — 1,6 volt. Az elerhetd ohm/volt
drtek mindig rosszabb, mint egyen-
fesziiltsdg-mdresndl, mert linearis
egyenirfinyftas esak relative (az alap-
mfiszer egyenaramahoz viszonyitva)
nagyobb aramokntil valdsithatd meg.
Gyakorlati drtdkek 600.. .6000 ohm/
volt.
Adott U, feszultsdgdrzdkenysdgfi,
Rb belsd ellenallfisfi mfiszerrel az Т1,-
n&l nagyobb Ux feszultseget sorosan
kapcsolt eldtdtellenallds alkalmazasa-
val mdrhetiink (18.5. dbra). Az Ux =
=nU„ fij vegkitdrdsi drzdkenysdghez
szuksdges Re eldtdtellenallas szam-
szerfi ertekdt az alabbi egyenlet adja:
Re=(n —1)-Rb
Nagy belsd ellentillasu aramkorok-
ndl vagy szdlesebb frekvenciatarto-
mfinyban (ndhany MHz-ig) felmeriild
merdsi feladatoknal vagy alacsonyabb
amplitfidd-tartomanyokban (mV-tar-
tomany) erdsitds tipusfi elektronikus
fesziiltsegmdrdket („csdvoltmerdket”)
alkalmazunk. Ezeknek eldnyos tulaj-
donsagai az alabbiak:
— Bemend ellenalldsuk a legkisebb
mdrendd feszultsdgtartomanyban is
nagy drtekfi (Mohm nagysagrendfi),
ezdrt teljesitmdnyfelvdteliik kevdsbd
zavarja a mdrendd aramkoroket.
— Az drzdkenyseg es a mfikodesi
frekvenciatartomfiny erdsitdk alkal-
mazAsfival jelentdsen novelhetd. Kd-
szithetdk tdbb MHz tartomanyban
mfikodd, 1... 3 mV vdgkiteres-drzd-
kenyedgfi tipusok is.
— Az erdsitdk amplitfidd-limitdld ha-
tdsa hibds alkalmazasnfil megakadd-
lyozza az alapmfiszer nagyfokfi tfilter*
helesdt.
Igen Bzdles frekvenciatartomanyban
vdgzendd mdrdsekhez didda bemenetfi
es ehhez csatlakozd egyenaramfi erd-
sitdvel mfikodd elektronikus fesziilt-
sdgmdrdket haszndlunk. Fdlvezetd did-
dfikkal szdlesebb frekvenciatartomany
(tobb szaz MHz), csddiddakkal pedig
nagyobb amplitfiddtartomany (300 V
effektiv feszultsegig) foghatd At.
Viiltakozd fesziiltsegek mdrdsdndl
tdbbfdle drtdket kiilonboztetunk meg,
melyek egymdshoz viszonyitott drtd-
kei a jelalaktdl fiiggenek. Altal&ban
mfiszereink a szinuszos fesziiltsegek
jellemzdiben vannak kalibrfilva Erd-
339
18.7. abra. Feszidtsdgmdrds падуагатй
fogyaszlokndl
веп torzitott fesziiltsdgekndl, relaxA-
cids oszcillAtorok kimend fesziiltsdgd-
nek merdsdndl a mfiszerek tobbnyire
hamis vagy nem definiAlt drteket mu-
tatnak.
A 18.6. abra szerint vAltakozd fe-
eziiltsegndl megkiilonboztetjiik:
— a fesziiltsdg + vagy — irAnyfi
csficsdrtdkdt (Ura),
— a csucstdl-csucsig terjedd kdtsze-
res csficsfesziiltsdget (Ucs-cs),
— az effektiv vagy negyzetes kozdp-
drtdket (Uen),
— a szAmtani kozdpertdket (Uk)
Szinuszos fesziiltsdgek esetdn ezen
drtdkek kozott meghatarozott ossze-
fuggdsek Allnak fenn:
U.H=^. Ura =0,707 U„
UB>=/2-Ue„ = l,41 UeIi
Ura.cs=2,83Ue„
Uk =0,637 Ura (kdtoldalasan egyen-
irAnyitott szinusz!)
Minden mas jelalakra ezen drtekek
BzAmszerG osszefiiggese mas ds mas.
A mdrdmfiszerek altal mutatott Artek
fajtaja (Ura,UeH, Uk) att61 fiigg, hogy
milyen a mdrdberendezds fesziilteeg-
Aram konverzids rendszere, melyet
dontden az alkalmazott egyeniranyi-
tAs rendszere szab meg.
A mfiszerek a leggyakrabban kozdp-
drtdket mernek, de effektiv fesziil tsdg-
ben kalibraljuk а mdrdmfi skAlAjat,
mert ezen kdt drtdk linearis faktorral
kulonbozik egymastdl.
Oyakorlati tanacsok feazuttsdgmdrdakor:
— Nagy Агатй fogyasztdknAl mindig
kozvetleniil a terhelesen kell fesziilt-
sdget mdrni, mert a vezetdkeken szA-
mottevd fesziiltsdgesds keletkezhet. A
18.7. dbra szerint az M, mfiszer a
terhelt forrasfesziiltsdget meri, de a
minket drdekld helyes drteket csak az
M, mutatja. Ilyen eset pl. a nagytelje-
eitmenyu vegerdsitd esovek ffitdfe-
Bziiltsegdnek a csdlabakon vald md-
rese, vetltd lampAk, fenyszdrdegdk
foglalatan vdgzett fesziiltsdgmdrds.
— Nagyfrekvencias aramkorokben
mfikodes alatt is meghatarozhatunk
iizemi egyenfesziiltsdgeket a 18.8 dbra
szerint. A 10.. .30 Mohm Ьетепб
ellenallAsu csdvoltmdrdvel sorbakap-
csolt ds kozvetleniil a mdrdponthoz
csatlakpztatott (a mdrdzsin6r vdgdre
tfizott) 1-2 Mohmoe soros ellenAHAs
tokdletes elvAlasztast biztosit. A mdrt
drtdk vAltozAsa (pAr %-kal kevesebbet
mutat a mfiszer) egyszerfien figyelem-
be vehetd. igy mdrhetiink pl. a rezgd
oszcillAtorokban kozvetleniil andd-
vagy kollektorfesziiltBdget, illetve a
rAcearammal arAnyos rAcsfesziiltsdget.
Az elektroncsoves vevdkdsziildkek he-
lyi oszcillAtoran 5... 15 V tartomany-
ban mdrhetiink negativ egyenfesziilt-
sdget a rAcslevezetd 50 kohmos ellen-
allAsAn. Ennek sAvon beliili egyenle-
tessdge vagy egyenldtlensdgei, eset-
leg az oezcillAcid leszakadAsa a bemu-
tatott mddon tokeletesen indikAlhatd.
— VAltakozd fesziiltsdgek merdsdndl
(erdsitds csdvoltmdrdndl), nemcsak a
bemend ellenAHAst, hanem a bemend
kapacitAst is figyelembe kell venni. A
bemend kapacitashoz hozzAadddik a
tobbnyire Amydkolt kAbelbdl kdszi-
tett merdzsindr kapacitasa is. Ha van
sajat csdvoltmdrdnk, hasznAljuk hozzA
a lehetd legrovidebb es lehetd legjobb
mindsegfi, nagyfrekvencias kAbelbdl
kdsziilt mdrdzsindrt.
18.3. Aram-
es fesziiltsegmero
mfiszerek
- „csovoltmerok”
A gyakorlati munkAban igen tag
hatArok kozott fordulnak eld Aram- ds
fesziiltsdgmdresi feladatok. Megfele-
Iden mdretezett sontok ds eldtetellen-
allasok cdlszerfi kombinAcidjaval ki-
egeszitett alapmfiszert univerzalisan,
egyen- es valtdAramon, sokfdle veg-
kiterdsi drzdkenysdggel lehet hasznalni
Aram ds fesziiltsdg mdresere. Ezeket a
mdreshatArokat egymashoz illeszke-
dden ugy kell megvalasztani, hogy
minden mdrendd drtdk kieldgftd pon-
tossAggal legyen meghatArozhatd. A
mdrdsi pontossAg mindig vegkiteresre
vonatkozik, ezert amikor a leolvasott
drtdk a fdl es egy tized vdgkiteres koze
18.8. dbra. Vzemi fesziiltsdgek mirise
nagyfrekvenctds aramkorokben
18.9. dbra. Egyendramu fesziiltsdg- ta
агаттёгб kapcsolasi vdzlata
esik, mdrdshatart kell vAltani, ha pon-
tosan akarunk mdrni. A gyakorlatban
elterjedt mdrdshatar-rendszerekben
minden mdreshatar az eldzdnek
2,5... 5-Bzoroso az eldbb emlitett okok-
bdl.
A 18.9. dbrdn egyenAramd fesziilt-
sdg- es агаттёгб miiszer kapcsolasi
vazlatat mutatjuk be, melynek drde-
kessdge, hogy a kiilon szoritdkon eldr-
hetd bemeneteket egymAstdl fiigget-
leniil lehet alkalmazni, illetve Aram-
korokhoz kapcsolni. A K, kapcsoldval
a kivAnt fesziiltsAgmdresi, a K, kap-
csoldval pedig az ArammdrAsi vdg-
kiteres allithatd be. A K, kdtallAsu
kapcsold helyzetetdl fiiggden a mfiszer
Aramot vagy fesziiltsdget mer akar kdt
kulonalld kesziildkben is. A sontok
es az eldtdtellenallasok mAs mdrds-
hatArokra ds mas paramdterfi alap-
mfiszerre kdpleteinkkel meghatAroz-
hatdk.
Tovabbi jAruldkos aramkori ele-
mekkel, egyeniranyitdk alkalmazAsA-
val a bemutatotthoz hasonld kdsziildk
ezerkeszthetd valtdaramu mdrdsekre
is. Ezek rdszletesebb kapcsolAstechni-
kAjat illetden a szakirodalomra uta-
lunk, illetve az elektronikus elvfi meg-
oldAsra meg visszateriink (18.12. Abra).
Az elektronikus erdsitd ndlkuli fe-
sziiltsdgmdrd mfiszerek sokszor zavard
hibaja, hogy a mdrendd aramkoroket
kis (es mdreshatAronkdnt valtozd) bel-
sd ellenallAsokkal terhelik. Ez a prob-
Idma erdsitdk alkalmazasAval meg-
oldhatd, mert ekkor a mGszer kiterd-
sdhez Bziiksdges energiat az erdsitd
adja, melynek bemend ellenallAsa
elektronikus fogasokkal elegend6en
nagy drtekfivd tehetd. Ezeket az
140
18.10. dbra. A legegyszerObb hidae cedvoltmdrd-ltapceolde
elektronikus fesziil tsdgmdrd mfiszere-
ket nevezik rdgebbi szdhasznalattal
csdvoltmdrdknek, az erdsitd es egyen-
irdnyitd rendszeriikben alkalmazott
elektroncsovek utan.
A csdvoltmerdk mindmaig legelter-
jedtebb tipusa az dgynevezett hidas
csdvoltmdrd, melyben ket elektron-
csdbdl es kdt ellendllasbdl dlld kiegyen-
litett hid atldjaban helyezzuk el a
mdrdmfiszert es az egyik csdrendszer
vezdrldsdvel teritjiik ki alaphelyzetd-
bdl. A rendszer feldpitdsdbdl adddik,
hogy alapvetden egyenaramu mdrd-
sekre hasznalhatd, valtdfesziiltseget
eldje kapesolt egyeniranyitd segitsdgd-
vel mdrhet. Stabilitdei okokbdl ezek-
ben a mfiszerekben a vegkiteresi drzd-
kenysdget 1 3 volt kozott dllitjdk be,
enndl nagyobb fesziiltseget az erdsitd
ced nicslevezetd ellendlldsdnak fesziilt-
edgoeztdkdnti kikdpzesdvel lehet mdr-
ni.
A 18.10. dbrdn a mfiszerkategdria
egyik legegyszerfibb, 1 db kettds trid-
ddval mfikodd valtozatan lathatd. Az
500 mikroamper drzdkenysdgfi alap-
mfiszer polaritdsat a K„ kapcsold
segitsdgdvel a hid dtldban meg lehet
forditani, hogy a bemeneti pontra
adott, a foldhoz kdpest pozitiv vagy
negativ irdnyfi egyenfesziiltsdggel a
mfiszer egyardnt kitdrithetd legyen.
Ha a P, 0-helyzet bedllitd potencio-
mdterrel a mfiszert kozdpdlldeba hoz-
zuk, akkor a fdldhoz kdpest ± irdnyfi
feszfiltsdgeket, fesziiltsegeltdreseket,
hibafeszultsdgeket egyazon skaldn
mdrhetiink.
A mfiszer legdrzekenyebb dlldsdban
1,5 V drzekenysdgfi, amit a K, kap-
esoldval 1500 V-ig lehet csokkenteni.
A bemend ellendllas minden merestar-
tomanyban egysdgesen 11 Mohm, ami-
nek legnagyobb eldnye dppen a 1,5
V-os mereshatarban jelentkezik, mert
ekkor az 1 V-ra vetitett bemend ellen-
dllds 7,33 Mohm. Ezt az drtdket 0,13
mikroamper vdgkitdresu mfiszerrel le-
hetne csak biztositani.
Radidfrekveneias fesziiltsdgeket
30.. .50 MHz-ig a rajzon feltiintetett
mdrdfej eldtdtkent vald alkalmazasd-
val lehet mdmi. A mdrhetd legnagyobb
fesziiltsdgamplitdddt a didda zdrdira-
nyfi fesziiltsegtfirdse szabja meg. A ja-
vasolt tipusnal 20.. .30 V a merhetd
fesziiltsdg felsd hatara. Mivel a rend-
szerben esdesegyenirdnyitas tortenik,
1,5 V effektiv fesziiltsegbdl kb. 2,1 V
egyenfesziiltsdg keletkezik, amit az al-
kalmazott soros szfirdellendlldssal dp-
pen 1,5 V-ra lehet csokkenteni.
A bemutatott mdrdmfiszer (18.10.
dbra) tdpfesziiltsdgvaltozasokra drzd-
ketlen, dramfelvdtele mindossze nd-
hdny mA. Elkdszitdse utan a bemenet-
re adott 1,5 V-os fesziiltedggel lehet
hitelesiteni olymddon, hogy a P, po-
tenciomdterrel a mfiszert vegkiterdsre
allitjuk.
A hidas csdvoltmdrdknek szdmos,
bdvebb szolgaltatasokat nyiijtd valto-
zata ismert, melyek fesziiltsdgmdrds
mellett aram, ellenallas, induktivitas
ds kapacitasmdrdscre is hasznalhatdk.
Elkeszitesiiket illetden a szakirodalom-
ra utalunk. A 18.11. dbrdn az eldzd
egyszerfi kdsziilek MOSFET tranzisz-
toros valtozata lathatd. A mfikodes
lenyegeben azonos, azzal az eltdressel,
hogy a legnagyobb drzdkenysdg 0,5
V, 50 Mohm bemend ellenallassal. A
mdreshatar 1000 V-ig kiterjeszthetd
100 Mohm bemend ellendllas mellett.
A mfiszer drdekessege, hogy a 100
mikroamperes alapmfiszert elektronika
nelkiil is lehet hasznalni. Az e feladat
megoldasahoz sziikseges eldtetellen-
allas-sorozatot a mereshatarvaltd kap-
csold Kln aramkore mfikodteti. Az egy-
szerusdg kedvedrt a mdreshatdrok azo-
nosak, de mig erdsitdvel 1 V-nal 100
Mohm a bemend ellenallas, addig erdsi-
td nelkiil mindossze 10 kohm, illetve
10 kohm/V. A Kln kapcsold mukodte-
tesevel mind erdsitds, mind erdsitd nel-
kiili iizemben megfordithatd a bemend
csatlakozdk fesziiltseg szerinti pola-
ritasa. A rajzon megadott valtakozd-
fesziiltseg-mdrd eldtdt fesziiltsegkdt-
szerezessel egyeniranylt. A D, — D,
helyeken nagyon kis visszaramd szili-
ciumdiddakat (pl. BAY 95 celszerfi al-
kalmazni. Az 1 (5 es 25) V-os meresha-
tdrban kb. 400 mV (2 es 5 V) effektiv
drtekfi bemend fesziiltseg sziikseges a
mfiszer vegkiteresehez. A frekvencia-
menet a hangfrekvencias tartomany-
ban egyenes.
Az univerzalis csdvoltmerdk integ-
ral! aramkoros valtozatai a bemutatott
tipusokat lassan felvaltjdk. Az analdg
rendszerfi mfiszerekben mfiveleti erd-
sitdk keriilnek alkalmazasra, a digi-
talis multimdterek pedig 1—3 db
bonyolultabb integralt aramkorrel
olyan pontos ds sokoldald mdrdseket
tesznek lehetdvd, amit korabban csak
igen bonyolult mddon lehetett megva-
Idsitani.
A modem iranyzatok reprezentala-
sdra bemutatjuk a 18.12. dbrdn lathatd
univerzdlis merdmfiszert. A rendszer
kozponti eleme egyetlen egy darab
fiA 741 (SN 72741) tipusfi mfiveleti erd-
sitd, melyet fesziiltsegvezdrelt dram-
generatorkent mfikodtetiink. A mfive-
leti erdsitd kimend dramat 1 mA-ra
vdlasztva, a 150 ohmos ellenallason 150
mV fesziiltseg keletkezik, melyet az
invertaid bemenetre 50:1 aninyban
visszavezetiink (3 +147 kohm). Ebben
az esetben a nem invertaid bemeneten
kb. 3 mV fesziiltsdg sziikseges az 1
mA forrasdram eldallitasahoz. Ha a
mfiszert egyeniranyitdkkal is ellatjuk,
akkor a rendszer valtdaramon is mfi-
koddkepes. A P, es Pt poteneiometerrel
kiilon kell egyen- es valtdaramon hite-
lesiteni (Kln kdt helyzetdben), mert a
mfiszeren egyenirany ftdsnal nem effek-
tiv, hanem kdzdpdrtdknek megfeleld
dram folyik. A valtakozd aramd merd-
sek felsd frekvenciahatara pdr kHz, a
mfiveleti erdsitd tulajdonsdgai altal
korldtozottan. A P, poteneiometerrel
nullpont-korrekcidt lehet filjitani.
341
18.11. abra. FET-tranzisztorosfeezuUsigmird kapcsolasi vazlata
Az ismertetett rendszer vdgsfi soron
egy 3 mV vdgkitdrdsi drzdkenysdgfi
egyen-valtddramon mfikodd alapmfi-
ezert helyettesit. Ha 3 kohm ellendl-
Idssal lezdrjuk a bemenetet, akkor
1 mikroamper atfoly6 dram Idtrehozza
a kivant 3 mV-ot, ezdrt a mfiszer leg-
drzekenyebb allasaban 1 mikroamper
vdgkitdrdsi drzdkenysdgfi. A K, kap-
csoldval mfikodtethetfi sont- es elfitdt-
ellendllas-rendszerben 100 mA a leg-
drzdkenyebb vdgkitdres, a fesziiltsdg-
mdrdsndl pedig az 1 mikroamperes
dramerzekenysegnek megfelelfien 30
V-ig 1 Mohm/V-os bemenfi ellendllds-
sal merhetiink. 100 ds 300 V-nal a
mfiszer 100 kohm/V-os.
A hangfrekvencias, a video- es a
rddififrekvencids merdsek teruletdn
gyakori igeny a mV-es tartomanyba
esfi valtakozfi fesziiltsdgek mdrdse. E
cdlra a 18.2 szakaszban emlitett erfi-
sitfis csfivoltmdrfiket haszndljuk, me-
lyeket a mdrendfi bemenfi feszfiltsdg
egyenirdnyitas elfitti ezdlessavfi erfi-
eitese jellemez. A mfiszerek alkalmazdsi
kordt elsfisorban az erfisitfi savatviteli
tulajdonsagai szabjdk meg. A gyakor-
latban mV-mdrfiknek is nevezett mfi-
szerek hangfrekvencias valtozatai pdr
ezdz kHz-ig, szdlessdvfi tipusai pedig
MHz-eken is mfikodnek.
Az erfisitfis mV-mdrfik korezerfi vdl-
tozatai FET-tranzisztoros bemenfifo-
kozattal es szilicium tranzisztoros erfi-
eitfikkel mfikodnek. Mfikfiddsi elveik
ezemldltetdsdre kdt tipust, egy egysze-
rfibbet es egy precizebb, drzdkenyebb,
szdleeebb savfi vdltozatot mutatunk
be.
A 18.13. abran nagyon egyszerfi,
ndgytranzisztoros, a hangfrekvencids
savban mfikodfi valtakoz6feszultsdg-
mdrfi kapcsolasi vdzlata lathatd. A 10
Hz es 100 kHz kozott mdrdsre, 300
kHz-ig indikalasra haszndlhatd kdszii-
Idk legnagyobb drzdkenysdge vdgkitd-
rdsben 3 mV, 3 megohm bemenfi ellen-
allas mellett. A nagydrtekfi bemenfi
ellendllast a T, helyen mfikodfi zdrd-
rdteges FET tranzisztor biztositja. A
kdsziUdk fesziiltsdgosztd rendszere (a
bemeneten de a Tx utan) 6 mdreshatdr
valtdsdt teszi lehetfivd. Vdgkiterds a
legdrzdketlenebb dlldsban 300 V val-
takozd fesziiltsdg.
A 4,5 voltos zsebldmpa-elemrfil tdp-
Idlt mdrfikdsziildk hdrom tranzisztorbfil
(Т,— T, — Tj) 6116 erfisitfije visszacsa-
tolt kdtfokozatfi erfisitfikdnt mfikodik.
dik. A mfiszerkor a visszacsatolfi dgban
nyert elhelyezdst, a mfikodes lineari-
zdlasa drdekdben. A T, ds a T, tran-
zisztorok foldelt emitteres erfisitfikdnt,
a T, pedig impedancia-illesztfikent
emitterkovetfi kapcsolasban mfikodik.
Mindhdrom tranzisztor egyendramfilag
csatolt s munkapontjukat a 3,3 meg-
ohmos potenciomdterrel egyszerre le-
het bedllitania T, emitterfesziiltsdgdre
megadott 2 voltos fesziiltsdgdrtdk in-
dikdlasdval. A kdsziildk hitelesitdse a
3 mV-os allasban tortdnik, a T, emit
terdben taldlhatd 100 ohmos potencio-
mdter allitdsdval.
A hdromfokozatfi erfisitfi bemenfi el-
lendlldsa nem tfil nagy drtdkfi, a soros
ellendlldssal val6 kiegdszitdssel sem dri
el a 10 kiloohmot. Azdrt, hogy ez dr-
tdk a T, source-kori osztdlancanak fe-
szultsdgosztdsdt jelentfisen ne befo-
lyasolja, esak 20 dB-es osztdldpdseket
alkalmazunk. Amikor az osztas 0 dB,
akkor a terheldst a 100%-ban vissza-
csatolt T, fokozat veszi fel. 20 dB-es
osztdsndl az oszt6 kimenfi ellenalldea
250 ohm nagysdgrendfi, aminek 10
kiloohmmal val6 terheldse 2 — 3% hi-
bat eredmdnyez. A 40 dB-es allasban
ugyanez mdr 0,2 —0,3%-os elhanya-
golhatd hibakdnt jelentkezik. A beme-
neti oszt6 frekvenciakompenzalt kivi-
telben egyetlen Idpdsben 60 dB csilla-
pitassal iktathatd be a mdrfirendszer-
be, mely drtdk tovabb novelhetfi a
finom oszt6 ismdtelt mfikodtetesevel
(30 V-300 V).
Minden jellemzfijdben magas minfi-
sdgfi, 9 db szilicium tranzisztorral mfi-
kodfi, 1 mV vdgkitdrdsi drzdkenysdgfi,
2,5 — 3 MHz savszdlessdgfi mdrfikdszii-
Idket mutatunk be a 18.14. dbran. A
Tt— T, , FET-bfil ds npn-tranzisztor-
bdl dllfi kettfis emitterkovetfi bemenfi
ellendllasa minden savban 10 megohm.
A bemenetet a 2 db BAY 43-as didda
tfilvezerles ellen vddi. A fokozatban a
munkapontbedllitd ellendllasok fesziilt
sdgutdnhfizdsa is megvaldsitdsra ke-
rfilt.
Az osztdlanc terheldsmentes mfikfi*
ddsdt T, helyen szellemesen alkalma-
zott Ix-es erfisitdsfi mdsodik FET be-
dpitdsi oldja meg. Az erfisitfilanc 3 db
azonos feldpitdsfi, egyenkdnt kb. 15-
szoros erfisitdsfi, finmagdban erfisen
visszacsatolt, mdly- ds magasfrekven-
cidsan kompenzdlt kdtfokozatfi erfiei-
tfibfil dll. A T,-T„ T.-T, ds T,-T.
komplementer tranzisztorokbfil 4116
М2
18.12. dbra. Integrate dramkoros fesziiltsdg- ёв агаттёгб kapcsolasi rajza
er6sit6k onmagukban egyenaramiilag,
egymassal kondenzatoron at csak vtu-
t6aramulag csatoltak. A mfiszerkor
linearizalasat a nagym6rteku negativ
visszacsatolas biztositja.
A 18.14. abran bemutatott, +15 V
stabilizalt tapfeszultseggel mfikodfi
keszulek minden valtakoz6feszultseg-
m6resi igeny kieldgitesere alkalmas.
Aramkori megoldasai, a j61 megvalasz-
tott szilicium tranzisztortipusok miatt
mukodese stabil es megbizhatd. Meg-
epitese haladd amatfirok reszere ajanl-
hatd. A nagy drzekenyseg miatt csak
femdobozban kivitelezhetd keszulek
egyes funkcionalis egysegeit is amye-
kolni kell, egyreszt a zavarmentesites,
masreszt a begerjedes elkeriildse ёг-
dekeben.
18.13. dbra. Tranzisztoros hangfrekvencids mV-тёгб kapcsolasi vdzlata
18.4.
Teljesitmenymeres
Az ellenallas-jellegfi fpgyasztdra jutd
teljesitmenyt kozvetett iiton fesziilt-
seg- es ёгаттёгёвзе! hatarozzuk meg,
s a ket ertek szorzata adja a keresett
teljesitmenyerteket. A kimondottan
„wattmerS” mfiszerek bels6 szerkezete
is olyan feldpitdsfi, hogy a mutatott
ertek a hozza kapcsolt fogyasztdn at-
folyd aram es a kapocsfesziiltseg szor-
Zataval legyen aranyos.
A meresliez haszna.lt mfiszereket a
18.15. dbra szerint ketfelekeppcn (a — b
valtozat) kapcsolhatjuk. Mindket eset-
ben fellephet olyan jellegfi mdresi hiba,
mint amire az aram- ёв a fesziiltseg-
тёгёапё! mdr utaltunk. Az R ellen-
ellenallasfi fogyaszt6 altal felvett PB
teljesitmeny tenyleges erteke:
Pr =Ur-Ir
Az a valtozatnal az агаттёгб a helyes
I- drteket mutatja, a feszfiltsegmer6
altal mutatott U drtek az UrI»61
UM-mel, azaz a mfiszeren евб feszult-
seggel nagyobb. A mert ertekek szor-
zatabol ad6d6
P'=U-1R
teljesitmenybfil a Pr teljesitmdny
tovabbi szamitassal hatarozhat6 meg.
A mutatott U feszfiltsegdrtek az Um +
+Ur, reszfeszilltsdgek osszegevel
egyenlfi. Ezen egyenlfiseg felhasznala-
saval карjuk:
P=U IB=(Um+UB) IB
A szorzas es a PB=UB-IBhelyettesi-
tdssel ad6dik:
PB=(U—Um) IB
A b esetben a fesziiltsegm6r6 mutat
helyesen, de az агаттёгб a mfiszeren
atfoly6 aramot is тёп. A szamitas
analog ehregzdsevel erre az esetre
kapott vёgeredmёny:
Pr =Ur(I — Ir)
343
•e
’i
A szamitassal kihozott eredmdnyek-
bdl kovetkezik, hogy mindkdt merdsi
elrendezdsben a mfiszcrek altal muta-
tott drtekek szorzata valamivel — az a
esetben az firammdrd, a b esetben a fe-
sziiltsdgmerd sajat fogyasztasaval —
nagyobb, mint a fogyasztasra jutd tel-
jesitmdny.
Egyenaramii dramkorokben a fenti
osszefiiggdsek figyelembevdteldvel a
fogyasztdkon felldpd teljesitmenydr-
tdkek, a munkaellenallasokon kelet-
kezfi disszipacids vesztesegek meghata-
rozhatdk. A fogyasztd ellenallas-drte-
kdnek pontos ismereteben egyetlen
mdrds is elegendd a teljesitmeny meg-
hatarozasahoz. Arammeresi eredmeny
birtokaban hasznaljuk a
Pr =I’rR
feszultsegmdrdendl pedig a
&
U>n
Pr=“
tv
ft
OD
©
К
§
3
w
g
e
I
osszefiiggdseket, de ne feledkezziink
meg arr61, hogy egyetlen muszer aram-
kori beillesztese is okozhat hibakat (1.
arammeres, fesziiltsdgmcres szaka-
szoknal).
Valtdaramfi fogyasztdknal a telje-
sitmenymerdsnek ket esetdt kiilonboz-
tetjiik meg. Az egyik esetben a fogyasz-
to tiszta ohmikus, ez esetben ugyanfigy
jarunk el, mint az egyenaramii mere-
seknel. A masodik esetben a fogyasztd
komplex ellenallas, azaz az ohmikus
tag mellett reaktans tagot (induktivi-
tas, kapacitas) is tartalmaz, s cricket a
Z impedancia fejezi ki. A Z impedan-
ciara jutd valds teljesitmeny erteke
Pz = IZ-UZ cos g
A teljesitmenymerds fogalomkordbe
taitoznak a kiilonfele erdsitdk, gene-
ratorok, adokdsziildkek stb. kimend
teljesftmdnyenek meghatarozasi mdd-
szerei is. Ezek a berendezdsek altala-
ban optimalis illesztesi viszonyok mel-
lett adjak le a maxirnalis valtdaramfi
teljesitmdnyt. A hiteles meres feltdte-
le, hogy a terheld ellenallas az adott
iizemi frekvencian vagy a mfikodesi
frekvenciasavban ohmos jellegfi legyen
es kimenfi fesziiltsdg jelalakja sinusos
legyen.
Hangfrekvencias teljesitmdnyek md-
rdsdre kozvetlen mutatd mfiszer is kd-
szithetd, melyek mfikodesi elvet a
18.16. dbran mutatjuk be. A teljesit-
menymdrds egysdgesen a 10 ohmos el-
lenallason tortdnik kozvetett fiton, fe-
sziiltsdgmdressel a
R
dsszeffigges alapjan. A potenciomdter
allitasaval hitelesithetd mfiszer skalaja
ndgyzetes osztasfi. A T illesztd transz-
formatomak az a szerepe, hogy atkap-
csolas fitjan lehetdvd tegye a kiilonbd-
zfi primer illesztd ellenallasdrtekek
megvalositasat. A pdlda szamdrtdkei
onkdnyesek. Ugyanezen az elven eset-
leg autotranszformatoros kivitelben
kis ohmos bemenetfi (4... 50 ohm ko-
zott) teljesitmdnymerd is keszithetd,
344
b,
18.15. dbra. A teljesitmdnymdrds
alapelvei
tranzisztoros erdsltdk meresdhez. Az
alkalmazott transzformator gondos
meretezese es j6 mindsegfi kivitele
eseten 40 Hz es 10 kHz kozott a mfi-
kodes frekvenciafiiggetlenne tehetd.
Nagyfrekvencias teljesltmdnymdrds-
hez egyreszt specialis „indukciomen-
tes” terheld ellenallasok sziiksegesek,
masreszt olyan (termokeresztes) aram-
mdrd muszer, mellyel az adott iizemi
frekvencian hitelesen lehet merni. Ez
esetben a nagyfrekvencias teljeslt-
menyt a
P = I»-R
osszefiiggessel hatarozhatjuk meg.
Indukciomentes ellenfillasnak te-
kinthetdk a kiilonfele izzolampak izzo-
szalai. 10 — 20 MHz-ig barmely dgd
hasznalhato terheleskent. Ezen ertek
haromszorosat is el lehet drni, ha le-
vessziik az izz6 fejeleset, melynek je-
lentds a kapaeitasa es csokkentjiik az
induktivitast kepviseld hozzavezete-
sek hosszat is. Meg nagyobb frekven-
ciakon (URH) a hengeres kivitelfi, kdt
vegen kivezetett egyenes izzdszalfi
wolfram- vagy szdnszalas izzdk alkal-
mazhatok.
18.16. dbra. Kozvetlen drtdket mutato
hangfrekvencias teljesitmdnymdrd elvi
osszedUitdea
Az izzdlampakkal vdgzett teljeslt-
mdnymdrdsek nagy hatranya, hogy
nem egyenes az izzdszal fesziiltsdg-
aram karakterisztikaja. Ez a hatrany
a 18.17. dbra szerint bsszehasonlitassal
megsziintetheto. A meres kdt azonos
teljesitmenyfi es kivitelfi izzdlampaval
(Lt es L,) tortenik, melyeket szimmet-
rikus elrendezesben egy ketrekeszes
fenyzaro dobozba szereliink. A doboz
eldlapja matt iivegbdl kesziil. A I\-
gyel jelolt nagyfrekvencias teljesit-
menyfokozathoz az L, lampat csatla-
koztatjuk. Az L2 lampat a P, egyenfe-
sziiltsegfi teleprdl izzitjuk. Az L,-re
jut6 teljesitmenyt a P potenciomdter-
rel szabalyozzuk es az Uo es Io jelfi
fesziiltsdg- es arammdrd mfiszerekkel
mdrjiik. Az Ls lampa izzltd teljesit-
menydt addig valtoztatjuk, mig a
mattiiveg mindket felenek megvilagl-
tasa azonossa nem valik. Ebben az
esetben az effektiv nagyfrekvencias
teljesitmdny (Pt) megegyezik a P, tel-
jesftmennyel, melynek nagysagat a
mfiszerekkel mert drtekek szorzata
adja:
P1=P,=U<1I«
Egyetlen izzdlampa altal felvett
nagyfrekvencias teljesitmdny effektiv
18.17. abra. Nagyfrekvencias teljesit-
meny mdrese osszehasonlitdseal
drtdkdt fenyelem segitsdgdvel mdrhet-
jiik (18.18. dbra). Az F szelen vagy
szilicium fenyelemhez csatlakozd er-
zdkeny alapmuszer olymddon kalib-
ralhatd, hogy a lampat eldzetesen,
folyamatosan valtoztatott egyentel-
jesitmennyel izzitjuk es rogzltjiik a
lampa altal felvett teljesitmdny es a
mfiszerkiterds kozotti osszefiiggest.
Egyetlen izzdlampdval a nevleges tel-
jesitmdny 20%...120%-a kozott vd-
gezhetiink mdreseket. Nagyobb telje-
sftmdnyek merdsdnel a fenyelemek
megvilagltasat blendezni lehet. A md-
rdshez sziikseges fdnyelem a fdnykepe-
zeshez sziikseges megvilagltasmdrdk
fdnyeleme is lehet. Az osszealUtasban
jdl hasznalhatd pl. a „Leningrad”
fdnymdrd fenyeleme de alapmfiszere is.
A bemutatott mdrdsi mddszerhez a
ma mdr jobban elterjedt fdnyellenalla-
sok is hasznalhatdk. A fenyellendllas-
hoz azonban be kell iktatni egy — a
fdnyellenallas paramdtereitdl es a mfi-
szer drzdkenysdgetol fuggd — stabili-
zdlt fesziiltsdgforrast is.
18.18. dbra. Kozvetleniil mutato nagy-
frekvencids teljesitmdnymdrd elvi ossze-
aUildsa
Kisebb nagyfrekvencias teljesltme-
nyeket termisztor-hidas mfiszerekkel
mernek, melyek a hdteljesitmennyd
alakuld elnyelt nagyfrekvencias telje-
sftmdny altal eldidezett ellenallasval-
tozas meghatarozasan alapulnak.
A teljesltmdnymdressel foglalkozo
szakasz zarasakdnt felhlvjuk az erdsi-
tdkkel foglalkozdk figyehndt egy nem
till gyakran vegzett, de ugyanakkor a
megbizhatd mfikodes szempontjabdl
fontos mdrdsre. A vdgerosfto fokoza-
tokban mfikodd elektroncsovek vagy
teljesitmdny-tranzisztorok a hfitorend-
szereiktdl fiiggden maximalt nagysagii
PD disszipacids teljesitmdny lesugar-
zfisara kepesek. Mig az A osztalyu foko-
zatokban a disszipacio rendszerint
allandd, addig a В es C osztalyu tel-
jesltmdnyfokozatokban a vezerldstdl
fiigg. Maximdlis drtdkdt valahol a
fdlkivezerles kornyekdn eri el; mind
nyugalmi allapotban, mind teljes ki-
vezerlesndl a disszipacid kisebb ertekfi.
Ha nyugodtak akarunk lenni az erd-
sltd barmely kivezdrlesndl vald jd mfi-
koddserdl, a 18.16. dbra szerinti elvi
oeszeallltasi rajz szerint fel kell venni
a PD disszipacids teljesltmeny-kimend
teljesitmdny fiiggvdnyt, es ennek kell
megvizsgalni a maximalis drtdkdt. Az
abra adatai alapjan a Pq disszipacids
teljesltmdnyt a Po felvett egyenaramu
bemend es a Ph kimend teljesitmdny
kiilonbsegekdnt kapjuk meg:
Pn =Po -Pm
Ua
Pd=U0.I.-—
18.19. dbra. Mdrdsi osszedUitds anM-
disezipado meghatdrozdsahoz
345
50 Hz (2-4V)
LTD
?X1N914
3xBCY58
Лип
14
14
ПП,
8
IOUUL
8
HF
10|u
2,2k
Hite-
lesites
Q
14
3 ic-1 7413 N
□L
ic-2 74121N
ЕТП
pfeU
1 10 100 Hz
2 50 500 Hz
3 100-1000 Hz
4 0,5-5 kHz
5 1 -10 kHz
6 5 -50kHz
7: 10 -100 kHz
8 50 -500 kHz
9 Q1 - 1 MHz
IC-3
□JZL
8
7490N
5 ic-4 7490 N
7
ПТГП
7
щт
дппЛлпц
81
Э rc-s 7490N
7
Ц u u и ц и
3 ic-6 7490N
8
5V
-o
18.20. dbra. Szdlessonrd FC-frekvenciamer6 kapcsolasi rajza
Ha a fentiekben leirt merest sok
pontban elvdgezziik, majd megtalalva
a PD maximalis ertekdt, azt latjuk,
hogy kisebb mint Pnmax (kataldgus-
adat), akkor biztosak lehetiink abban,
hogy nem mennek id6 el6tt tonkre a
draga veger6sit6 esovek vagy nem
„szaladnak” meg a draga tranziszto-
rokbdl keeziilt vegerfisitd fokozatok.
(Ez az oka egydbkent annak a sokak
altal ismert jelensegnek, hogy a veg-
er6sft6 esovek an6dja kisebb kivezer-
lesndl izzik, majd nagy hangeronel a
vorosizzas megszfinik.) Elleniitemu
fokozatoknal a merest termeszetesen
a ket cs6 vagy tranzisztor egyiittesen
felvett es leadott teljesitmenye alapjan
kell szamitani. Ez esetben az egy егб-
sft6 elemre megengedhetd Pnm»x drtdk
kdtszereset kell a szamitasnal figye-
lembe venni.
18.5. Frekvenciameres
A frekvenciamdres az elektronika-
ban, a nagyfrekvencias technikaban
gyakran el6fordul6, fontos mdrdsi fel-
adat. A szinuszosan vagy a nem szinu-
szosan valtozd aramok vagy fesziiltsd-
gek legkisebb onmagat ismetl6 rtszdt
periddusnak nevezziik. Ennek id6-
18.21. dbra. Abszorpcibs frekvenciatndrd kapcsolasi vdzlata
is tekercsadaiai:
Frekvenciasav: Lt Lt
1,5 —4 MHz 112,6 pH; 80 menet 6 menet 0 0,4 CuL
huzalbol
4 — 12 MHz 15,8 pH; 29 menet 3 menet 0 0,7 CuL huzalbol
12 —30 MHz 1,76 pH; 6,5 menet 2 menet 01 CuL huzalbol
18.22. dbra. 65 — 230 MHz-ig mukodd rezonancia-indikdtor
(hulldmmdrd) kapcsolasi vdzlata ds f6bb alkatrdszei
346
18.23. dbra. A „grid-dip” frekvenciamdrd alapkapcsoldsa
18.24. abra. Keverd uzemmodu (heterodin) frekvenciamdrd
tdmbvdzlata
tartama a T-vel jelolt periddusidd. A
frekvenciamerds alapjaban veve az idd-
egysdgre (1 mp) jut6 periddusok sza-
manak meghatajrozdsat jelenti. A
frekvencia es a periddusidd egymas-
eal forditva aranyos:
A frekvencianak az iddvel vald
osszefiiggdse miatt a meresi etalon
alapjaul az iddegyseg hasznalhatd es a
mdrds iddvel vald osszehasonlitas alap-
jan is elvdgezhetd. A mdresekndl ma-
sodlagos etalonkdnt precizids feldpi-
tesii kvarcoszcillatorokat hasznalha-
tunk. Arnatdr mdresekndl a radidadok
vivdfrekvenciai is etalonnak tekinthe-
tdk. (Az angliai Droilwich allomas a
hosszdhullamd savban igen nagy pon-
tossaggal sugdrozza meresi celokra a
200 kHz-es frekvenciat.)
A Nemetorszagban mfikodd DCF 77
jelfi addallomas 77,5 kHz-es vivd-
frekvenciajanak pontossaga 10"la
nagysagrendfi. Az addallomas vivd-
frekvenciaja AM-modulacid formaja-
ban pontos datum-adatokat is tartal-
maz. Minden masodperc kezdeten az
amplitfidd lecsokken a maxirnalis ertek
25%-ara. Ha a csokkent drtek idd-
tartama 0,1 s, akkor informaciddrtdke
a bindris 0, ha 0,2 s, akkor binaris 1.
Az 59. masodpercndl nines modulacid,
ami azt jelzi, hogy a kovetkezd nega-
tiv impulzusnal kerek peredrtek ko-
vetkezik. Egy percen beliil az els6 20
impulzus esak a mdsodpercek kijelole-
sdt vegzi. A 21,-tdl az 58.-ig terjedd
masodperc mezd impulzusai hordoz-
zak a datuminformdeidt a megadott
r ‘ddon 0 vagy 1 binaris kddban. A mo-
dulacids kddrendszer lehetdve teszi az
dvszam, a hdnap, a nap, az dra ds a perc
ill. masodperc digitalis kijelzeseit.
(Bdvebb adatok: Funkschau 1974/19.
szam, 727. oldal.) A modulacid ismer-
tetett rendszerdben, melyben a vivd
nem valik zerussa, limiterek alkalma-
zasa lehetdvd teszi a 77,5 kHz-es hor-
dozdfrekvencia modulacid-mentes le-
valasztasat frekvenciaetalon Idtreho-
zasara.
A frekvenciamerdsnek az elektroni-
kaban sokfdle mddszere ismert. Az
arnatdr gyakorlatban eldforduld frek-
venciameresi mddszereket a haszndla-
tukhoz sziiksdges mdrdkeszuldkek be-
mutatasan keresztiil ismertetjiik.
A hang- ds videofrekvencias tarto-
manyban gyakori az RC-frekvencia-
merdk alkalmazasa. Mfikodesi elv
szerint tobbfele kesziildket lehet meg-
kulonbbztetni, melyeknek azonban
kozos jellemzdje, hogy egy konden-
zator vagy kondenzator-sorozat frek-
venciafuggd impedanciaja biztositja a
frekvenciameghatarozas lehetdsdget.
Az RC-frekvenciamerdkben a mdrendd
valtakozo fesziiltseg esetleges erdsi-
tese utan jelformalas tortenik, mely-
nek soran azonos frekvenciajii, kons-
tans amplituddjfi, negyszogfesziiltsdg
keletkezik. Ha a negyszogimpulzusok
szelessege is allandd, akkor egyszerfi
integralas utjan eldallithato a frek-
venciaval aranyos egyenfeszultsdg vagy
egyenaram, amit Deprez-muszer ki-
tdritesere lehet hasznalni es az isme-
retlen fx frekvenciat a muszer linearis
skalajan lehet leolvasni. Az ilyen mfi-
szer mdrestartomanyai a jd leolvasas
erdekdben dekadikusan fognak at
szelesebb frekvenciatartomanyokat.
Az ismertetett RC frekvenciamdrd
10 Hz-tdl 1 MHz-ig is mfikodhet, meg-
dpitesenel azonban nehdzseget jelent,
hogy minden mdrdstartomanyt kiilon
kell hitelesiteni. A 18.20. abran bemu-
tatunk egy 10 Hz — 1 MHz-ig mfikodd
integrd.lt aramkoros RC-frekvencia-
merdt, melynek mfikodesi elve az eld-
zdekben ismertetett rendszertdl kii-
Idnbdzik. A legalabb 50 mV, maximum
3 V effektiv drtdkfi bemend fesziilt-
sdgbdl a T, — Т,— T, tranzisztorok
ndgy szogfeszultsegdt allitanak eld, amit
az IC-1 (SN 7413 N) Schmitt-trigger
aramkor TTL-szintre alakit. Az IC-1
2 db Schmitt-triggert tartalmaz, me-
lyek sorba vannak kapcsolva, igy jel-
formald-ndgyszogesito hatasuk ket-
tdzve drvenyesiil. Az IC-1 6-os kiveze-
tesdn megjelend TTL szintfi ndgyszog-
fesziiltsdg egy maximalisan 10‘-szeres
osztiist biztositd, 4 db dekadikus osz-
tdbdl (IC-3.. .IC-6) alld frekvencia-
osztd lane bemenetdt vezerli. A K,
kapesold kiilonbozd allasaiban az
osztolancbdl kivehetd az f„ az fz/5 az
fx/10 es igy tovabb az fx/10* frekven-
ciaertek. A K, kapesold alldsaval meg-
hatarozott osztdsi ardnyfi TTL ndgy-
szogjelsorozat az IC-2 (SN 74121 N)
monostabil multivibrator trigger-be-
menetdre keriil. Minden ndgyszdg-
impulzus lefutd negativ elebdl egy po-
zitiv impulzus keletkezik az IC-2 ki-
meneten (6-os lab), melynek iddtarta-
ma a 10-11 kimenetdre kapcsolt kon-
denzator kapacitasatdl es a tap-
feszilltsdget a 9. kivezetessel dsszekotd
ellenallas drtekdtdl fiigg. Az igy nyert
pozitiv impulzus Aramgeneratort (T4)
vezdrel, arnelynek kollektorkoreben ta-
lalhato az fx frekvencia drtdket mutatd
M merdmuszer.
A kapcsolasi rajzon (18.20. abra) fel-
tiintetett RC-drtekek mellett, a P,
poteneiometer allitasaval biztosithato
az az iizemallapot, melyben az alap-
mfiszer a K, kapcsolo 1. helyzetdben
(frekvenciaosztas ndlkiil) 100 Hz be-
mendfrekvencianal vegkiterest mutat.
Ebben az allasban 100-as osztasfi linea-
ris skalan 10 es 100 Hz kozotti frek-
venciaertekek merhetdk. Ha a bemend
frekvencia 100 Hz-nel nagyobb, akkor
az osztdlanc K, altal valasztott reszle-
ges vagy teljes igenybevetelevel bizto-
sithatd, hogy a tenyleges frekvencia-
mdrd egysdgre (IC-2, T4) mindig 10 ds
100 Hz koze esd frekvenciaertekfi
ndgyszogimpulzusok jussanak. A K,
kapesold 50 Hz-es, hitelesites vegre-
hajtaaara szolgal. Atvaltasa esetdn a
trigger-rendszert (IC-t) 50 Hz inditja
es a kimendjelek kozvetleniil a mono-
stabil fokozatot (IC-2) vezerlik. Enndl
a hitelesitdsndl az M mfiszert skala-
kozepre (50°-ra) kell allitani. (A hite-
lesitest az djszakai drakban cdlszeru
vdgezni, mert a haldzati 50 Hz ekkor
pontos drtdkfi.
A leirt frekvenciamdrd mfikodesdt az
osztdlanc maxirnalis igenybevdteldndl
1 MHz-ig lehet kiterjeszteni. Leg-
nagyobb eldnye, hogy esak egy savban,
egyetlen frekvenciaertdkre kell hitele-
siteni, a tobbi frekvenciakdrzet ezaltal
automatikusan hitelesnek tekinthetd.
A hitelesites egydb frekvencia-etalon
hianyaban 50 Hz-cel is elvegezheto es
a mfikddds iddszakosan kontrollalhatd.
A mdrdseket iigy kell elvdgezni, hogy
mindig a legnagyobb frekvenciaertek-
bdl visszafeld indulva kell megkeresn
a K, azon helyzetet, amikor a frek-
venciadrtdk jdl leolvashatd. A frekven-
347
ciamdrd 5 V stabiliza.lt tiipfesziilteeg-
rdl mfikodik, aramfelvdtele kb. 200...
300 mA. A mfiezer hitelessege a tap-
fesziiltsdg ndvleges drtdkdtdl is fiigg,
ezert kell alkalmazni stabilizalt tap-
fesziiltsdget.
A radidfrekvenciak (nagyfrekven-
ciak) merestartomanya 50 kHz-tdl
tobb GHz-ig terjed. Ebben a rendkiviil
ezdles frekvenciatartomanyban ab-
szorpcids, grid-dip oszcillatoros, keve-
r5s (heterodin) iizemm6< hi ds digitalis
frekvenciamerdket alkalmaznak.
A legegyszerfibb mdresi mddszere a
18.21. abran bemutatott abszorpcids
frekvenciamdrdnek van. Az L, induk-
cids tekercset az f, frekvencian rezg5
oszcillator tekercsdhez kozelftve (mag-
neses csatolas letesitdse) a vele parhu-
zamosan kapesolt forgdkondenzator-
ral (10 — 100 pF) rezonanciajara han-
goljuk. A rezonanciacsiicsot az L,
csatoldtekercshez illesztett diddas volt-
mdrdvel indikaljuk. Addberendczesek-
nel, ahol a vegfokozat rezgdkorebdl
elegendd energia ,,szivhat6 el”, izzd-
lampas indikator is alkalmazhatd. A
viszonylag egyszerfi feldpitesfi kdszu-
lek forgdkondenzatorat skalaval kell
ellatni, amit ismert frekvenciajii rezge-
sek mdresevel kell hitelesfteni. А kd-
sdbbi mereseknel az fx frekvenciat a
kondenzator skalajardl lehet leolvasni
a rezonancia-maximum indikalasakor.
A 18.21. abnin lathatd kdsziildket az
addamatorok „frekvencia monitor-
nak” is nevezik. Gyakorlati kivitele-
ben dugaszolas litjan cserelhetd teker-
cseket alkalmaznak. Az abran a te-
kercsadatokat is megadjuk 1,5—30
MHz-ig terjedd frekvenciatartomany-
ra. Az ilyen merdkdszuldkek pontos-
saga a kalibralastdl fiiggden 0,5 — 2%
nagysagrendii, fd alkahnazasi cdljuk
tajekozddd meresek vёgzёse.
Magasabb frekvenciakon mukodd
abszorpcids frekvenciarnerdkben rez-
gdkori elemkent Lecher-vezeteket,
iiregrezondtort es tapvonalat alkal-
maznak. A 18.22. abran lathatd, 65 —
230 MHz-jg mfikodd abszorpcids frek-
venciamerdben 3 mm atmdrdjfi eziis-
tozott vagy onozott rezhuzalbdl кё-
sziilt Lecher-vezetekbdl ds a bemene-
tevel parhuzamosan kapesolt 4 — 50
pF-ig hangolhatd, URH mindsegfi Idg-
szigetelesfi forgdkondenzatorbdl all a
rezgdrendszer. A Lecher-vezetekhez
illesztett diddas detektorral indikal-
hatd a kondenzatorral beallitott rezo-
nancia-maximum. A forgdkondenza-
tor skalajat kell frekvenciadrtekben
kalibralni. Az egyszerfi kdsziildk a 2
me teres savban dolgozd addberende-
zesekndl jdl hasznalhatd monitorkent.
Az abszorpcids frekvenciamdrdnek
a legegyszerfibb alapkdsziilektdl (18.21.
abra) kezdddden a bonyolultabb, elek-
tronikus egysegekkel is kiegdszitett
valtozatokig sokfele tlpnsa Idtezik. Is-
mert kombinaeid pl. az a megoldas,
melyben elektronikus szdlessdvu erd-
sitdhoz lazan illesztett nagy jdsagu
rezgdkorhoz csdvoltmdrd indikator
ceatlakozik (Radidtechnika 1977/10.
szam, 490 oldal). A 18.23. dbrdn lat-
hatd grid-dip oszcillator (GDO) is az
elektronikus abszorpcids frekvencia-
mdrdk csoportjiihoz tartozik. A be-
mutatott kapesolas, bar elkcszithetd,
elsdsorban a meresi alapelv ezemldlte-
tdsdre szolgal.
A GDO Idnyegdben vdve a К kap-
csold allasatdl fiiggden vagy onrezgd
oszcillator (zart helyzet), vagy pedig
audion egyeniranyitassal mfikodd ab-
szorpeids frekvenciamdrd. A rendszer
onfrekvenciajat az L tekercsbdl ds a
Cj — C, kondenzatorokbdl alld rezgd-
kor szabja meg. A skalazott forgdkon-
denzator (С,— Ca) a kesziildkbe fixen
be van epitve, az L tekercs dugaszo-
lassal totend cserejevel a frekvencia-
tartomiinyok valthatdk. Megfeleld te-
kercskeszlet birtokaban egyazon кё-
szulek 100 kHz-tdl 100 MHz-ig is mfi-
kodhet. Specialis valtozatokkal tobb
szaz MHz-ig lehet mereseket vegezni.
A GDO-s frekvenciamerdsnek pasz-
sziv ds aktiv valtozatat kiilonboztet-
juk meg. Passziv mdrdsndl (K nyitva)
a GDO tekercset kozelitve az fx frek-
vencian rezgd oszcillatorhoz, abszorp-
cids frekvenciamdrdst vdgezhetunk.
Amikor a GDO alapmfiszerenek maxi-
malis a kitdrese, a sajat rezgdkorenek
skalardl leolvashatd f0 frekveneiaja
azonos az fx-el. firzdkenysegszabalyo-
zas a tekercsek tdvolsaganak valtoz-
tatassal tortenik; a merest a lehetd
leglazabb csatolasban kell vdgezni.
Aktiv frekvenciamdrdsndl rezgd al-
lapotii GDO-val (K zarva) merhetjiik
meg a nem rezgd oszcillatorok, vagy
nem mfikodd nagyfrekvencias fokoza-
tok rezgdkoreinek fx onrezonanciajat.
Ebben az esetben a GDO rezgesi alla-
potat az M mfiszer bizonyos kiterese
jellemzi (racsarammeres!). Ha az fx
azonos a GDO f0 sajat frekvenciajaval,
akkor a mdrendd rezgdkor energiat
szlv el a GDO rezgdkorebdl amit az M
mfiszer kitdrdsenek visszaesdsdn (dip-
18.25. dbra. Elektroncedves, heterodin тёгёвг elvH kvarc-kalibrdtor kapcsoldei
rajza
sullyedcs) keresztul lehet indikdlni
Frekvencia-egyezesndl a muszerkitd-
resnek minimums van. Mindkdt me-
rest mddszer alapja a szelektiv ab-
szorpeid, a Idnyeges kiilonbseget az
energiaaramlas iranya ezabja meg.
(Passziv mdresndl a GDO rezgdkore,
aktiv mdresndl a merendd rezgdkor
von el energiat a rezgdrendszerbdl. Az
egyik esetben a GDO feld, a masikban
pedig a GDO-tdl aramlik a nagyfrek-
vencias energia.)
A GDO oszcillatorok szdleskorfien
alkalmazhatdk add- es vevdberende-
zesek oszcillatorainak, szelektiv nagy-
frekvencias fokozatainak bemdrese-
hez, beallitasahoz hangolasahoz, neut-
ralizacidjahoz es a mfikodes indikala-
sahoz.
Antennak onrezonanciaja is meg-
mdrhetd alkalmas illesztds igenybe-
veteldvel. Az aram-maximumban tap-
lalt antennakat egymenetes hurokkal,
a feezultsdgmaximumban taplalt an-
tennakat pedig ndhany pF-os kon-
denzatorral kell a GDO-hoz illeszteni
ds az onrezonancia az antenna ener-
giaolszivasa alapjan aktiv frekvencia-
meressel indikalhatd. A korszerfi fel-
dpitdsfi, felvezetds, ,,GDO”-k kapcso-
lasi megoldasait a 18.6 (oszcillatorok —
jelgeneratorok) szakaszban ismertet-
jiik.
A keverd (heterodin) iizemmddu
frekvenciamdrdk tombvazlata a 18.24.
dbrdn lathatd. Az fx ismeretlen frek-
venciajii bemend fesziiltsdget a ke-
verd fokozatban osszekeverjuk fn is-
mert frekvenciajii oszcillatorbol szar-
mazd jel esziiltsdggel. A keverd foko-
zathoz alulateresztd szfirdn keresztul
erdsitd ceatlakozik, melynek kimene-
ten akusztikus vagy mfiszercs indika-
tort talalunk. Ha az fn ёз az fx frek-
348
18.26. dbra. IntegrdU aramkoros kvarc-kalibrdtor kapcsolasi vdzlata
vencia kiilonbsege a hangfrekvencids
tartomanyba esik, akkor az akusz-
tikus indikatoron (hallgatd, hang-
szdrd) hallhatd, illetve a mfiszeren
leolvashatd. Frekvenciaegyezdsndl
hang nem hallhat6 (esetleg lebeges
jelentkezik) es a mfiszer vagy a kime-
nethez kapcsolt oszcilloszkdp nem mu-
tat semmit. A mddszer nagy eldnye,
hogy pontossaga szinte azonos a helyi
oszeillator frekvenciajanak pontossa-
gaval, ezdrt ha kvarcoszcillatorokat
hasznalunk, akar milliomodresznyi
elterdssel is meghatarozhatdk bizo-
nyos frekvenciadrtekek. A kvarc-
oszcillatoros heterodin frekvenciamd-
rdket kvarc-kalibratomak is nevezik.
A kvarc-kalibrator tipusu mfiszerek
elektroncsoves alapvaltozata a 18.25.
dbrdn lathatd. Az ECH 81 keverfiesfi
heptdda resze a keverest vegzi, a
triddaresz pedig 100 kHz-es vagy 1
MHz-es kvarcoszcillator, esetleg at-
kapcsolhatd valtozatban. A tridda
anddkordben talalhatd rezgdkor a
kvare frekvenciara van hangolva. Az
L tekercs 100 kHz-ndl 6,03 mH,
1 MHz-nel 60 mikrohenry. A heptdda
anddkordben harmonikus keverdssel
100 kHz-enkent, illetve 1 MHz-enkdnt
lehet frekvenciaiitest indikalni. A ka-
pacitiv sontolt munkaellenalldson ke-
letkezd, az fx—nfn vagy nfn —fx kii-
lonbsegnek megfeleld frekvenciajii jel-
fesziiltsdget az EF 80 pentdda erdsiti.
Ezzel a mdrdsi mddszerrel fix skala-
pontok indikalhatdk vagy esetenkent
ujra hitelesithetok. A mdrdsi illetve
hitelesitesi pontok szamdt regebben a
rezgdkvarcok valtogatasaval novel-
tek. A modern kvarc-kalibratorokban
egyetlen 1 vagy 10 MHz-es kvare rezeg
es digitalis frekvenciaosztd dramko-
rokkel allitanak eld kiilonbozd frek-
venciajii hitelesitd jeleket.
A 18.26. dbrdn bemutatott kvare
kalibrator 1 MHz-es oszeillatordhoz
2 db dekadikus frekvenciaosztd (2x
SN 7490 N) csatlakozik. Az osztdldnc
bemeneterdl, kozbensd pontjairdl es a
vegerdl atkapcsolds fitjdn 1 MHz,
500 kHz, 100 kHz, 50 kHz, es 10 kHz
frekvencidjii ndgyszogfeszultsdg nyer-
hetd igen dfis harmonikus-tartalom-
mal. Az integral! aramkords kvarc-
kalibrdtor kimend jelfesziiltsdgdt vevd-
kesziildkek skalapontjainak ellendrzd-
sehez lehet haszndlni. Ha pl. az 50
kHz-es negyszoggel jut be a vevdbe,
akkor 50 kHz-enkent lehet egy skdla-
pontot kijelolni (3500 kHz, 3550 kHz,
3600 kHz es igy tovabb).
Ha az IC-s kvarc-kalibratort oszcil-
latorok, VFO-ок, addberendezesek
frekvenciahitelesitdsdre kivdnjuk hasz-
nalni, akkor el kell kdsziteni a 18.27.
dbra szerinti egyszerii keverdfokoza-
tot is. A keverdfokozat Be, bemenete-
hez par 100 mV nagyfrekveneids fe-
szultsdget kell vezetni. A Be, bemenet-
hez csatlakozd kvarc-kalibrator ki-
mend feszultsdgdt a kimeneten talal-
hatd 100 ohmos potenciomdterrel be
18.27. dbra. Keverdegysdg heterodin frekvenciamdrdshez
lehet dllitani kedvezd drtdkre. A keve-
rdfokozat „O-iitdse” fejhallgatoval,
vagy a kimenethez csatlakoztatott
oszcilloszkdppal indikalhatd. Ha kvare
kalibrator helyett folyamatosan han-
golhatd hiteles frekvenciajii szignal-
generator kimend jelfesziiltsdgdt hasz-
naljuk iittetesre, akkor barmilyen
frekveneiaerteken indikalhatd O-btds
100 kHz es 20... 30 MHz kozott.
Uy mddon lehet pl. hitelesiteni egy
nagyfrekvencias oszeillator, egy GDO
vagy egy szigndlgenerator skalajat.
A 18.28. dbrdn egy tovabbi hitele-
sitd kvarc-kalibrator kapcsolasi vazla-
ta lathatd. Feldpiteseben 100 kHz-es
kvarcoszcillaorbdl (T,), levalasztd-
ndgyszogesftd fokozatbdl (T, — T,) es
2:1, illetve 4:1 aranyfi digitalis frek-
venciaosztdbdl dll. A digitalis frekven-
ciaosztast az SN 7473 N tipusu, 2 db
349
18.28. dbra. Sdvvdg-kalibralor kapcsolasi vdzlata
J-K „master-slave” flip-flop aramkort
tartalmazd integra.lt aramkor vegzi.
A К kapcsold allasatdl fiigg6en a ki-
meneten 25, 50 vagy 100 kHz-ев negy-
szogfesziiltsdg jelenik meg, melyek
hanrionikusaival az amat6r savok koz-
bens6 ds vegpontjai 25 kHz-ев lepe-
sekben is hitelesfthet6k. Ehhez a
kalibratorhoz is hasznalhatd a 18.27.
abran megadott tranzisztoros kever6-
egysdg.
Mind a kisfrekvencids, mind a nagy-
frekvencias tartomanyban legjobban,
legsokoldalubban hasznalhatd digita-
lis frekvenciamerdk mukodesi elvet a
18.29. dbrdn mutatjuk be. А mdr6-
rendszer osszehangolt mfikodesdt lo-
gikai aramkorokbdl felepitett vezerl6
egyseg biztositja. A vezerld egyseg
alapfeladata a digitalis szamlaldlanc
bemeneten elhelyezett kapuaramkor
kvarcpontossagu kerek iddtartamig
(pl. 1 mp-ig) vald nyitvatartasa, majd
bizonyos id6 elteltevel (nehany mp)
a szamlanc nullazasa ds a kapu ujranyi-
tasa, ciklikusan ismetl6dve. A meres
vegs6 soron meghatarozott ideig tartd
periddusszdmlalasnak foghatd fel, ezdrt
is nevezik ezeket a mfiszereket mds
neven szamlald tipusu frekvenciame-
гбкпек is.
A szamlalds egyertelmfisege drdekd-
ben а Ьетепб jel szuksdg szerinti csil-
lapitds vagy er6sftes utan jelformdld
fokozatba jut, melynek kimeneten
megjelen6, konnyen szdmlalhatd negy-
szogfesziiltedg vagy impulzussorozat
frekvenciaja azonos а Ьетепб jel
frekvenciajaval. A szdmldldsi id6 pon-
tos drteken vald tartasa erdekeben a
digitdlis frekvenciamdr6kben kvarc-
oszcillator talalhatd, melynek f0 frek-
vencidjabdl vald leosztassal dlllthatdk
el6 pontos ds kerek ertdku iddtarta-
mok, illetve iddzftd impulzussoroza-
tok. Ha a mdrdsi id6 1 s, akkor a szdm-
lald Hz-ben, ha 1 ms, akkor kHz-ben
mutatja az ismeretlen frekvencidt.
Az ismertetett rendszemek kiilon-
bozd valtozatai leteznek, melyek f61eg
a szamlalds ds a mdrdsi eredmdny ki-
jelzdsdben kiilonboznek, azonban mind-
egyikre jellemzd a meghatarozott
ideig tartd szamlalds, mint kozos alap-
elv.
A digitalis frekvenciamdr6knek mas
frekvenciamdr6-kdsziilekekkel szembe-
ni eldnyei annyira jelentdsek, hogy a
jovdben a radidtechnikaban sokkal
szelesebb elterjeddsre tarthatnak sza-
mot. Egy jd minosegfi digitalis frek-
venciamdr6 15... 30 db egyszerfi vagy
kozepes bonyolultsagd TTL integral!
агаткогЬб! kdszfthet6 el. Az LSI
(nagy bonyolultsagd) C-MOS integral!
aramkorok elterjedese azonban lehe-
t6ve teszi a feladat 2... 3 IC aram-
korrel vald megoldasdt is. A miniatu-
rizalas mddot nydjt arra, hogy a je-
lenleg hasznalt Deprez-mfiszerekhez
18.29. dbra. Digitdlis/rekvenciam^rdk mikoddsi alapelve
hasonld mdretekben 7—8 szdmjegyes,
komplett digitalis frekvenciamdr6k
kdsziiljenek, melyeket dgy lehet egy
nagyfrekvencias kdszulekbe (addba,
vevdbe, szigndlgenerdtorba) beepiteni,
mint egy aram- vagy feszultsdgmer6
alapmfiszert. Pl. a Non-Linear Sys-
tems gyartmanyd, FM-7 tipusu 7
digites C-MOS aramkoros frekvencia-
тегб miniatfir kivitele mellett (eldlap:
48 x 70 mm, melysdg 100 mm) 10
Hz-tdl — 60 MHz-ig mfikodik 10 Hz-es
feloldassal ds meresi pontossaggal,
30... 100 mV Ьетепб erzdkenysdg
mellett. Ez a kismeretu mCszer mdr
az el6z6ekben vazolt kovetelmenyek-
nek megfeleld kivitelC ds emellett
pontossagban minden RH-vonatkozd-
350
18.30. abra 30 MHz-м digitalis frekvenciamdrd kapcsolasi rajza
sd frekvenciamerdsi igenyt kieldgit.
A bedpitett 4 db nikkel-kadmium
akkumulAtor 2 6ra iizemet biztosit
haldzat nelkiili iizemben is.
Az iddzett FM-7 tipusu frekvencia-
mdrfihoz hasznAlhatd mfiszeregyseg
arnatdr elkeszitese sem lehetetlen, sdt
eppen az LSI-Aramkorok teszik ezt
Jehetfivd. A kozeljovfi mfiszaki fejlfi-
ddse ezen a teriileten annyira ilyen irA-
nyu, hogy TTL-Aramkoros frekvencia-
mdrfit az irodalomra vald hivatkozAs-
eal nem is ismertetiink, mert mar most
is leteznek azok az aramkorok, melyek
egy miniatfir frekvenciamdrd dpftdsd-
hez Bziiksegesek.
A 18.30. abran egy korszerfi, LED-
kijelzds, C-MOS aramkoros, 30 MHz-es
frekvenciamdrd kapcsolasi vAzlatAtmu-
tatjuk be. A teljes mdrdkdsziildk 4 db
(!) IC-t ds 3 db tranzisztort tartalmaz,
mint aktiv elemet. A miiszer kozponti
eleme az Intersil gyArtmanyu ICM
7208 tipusu, specialisan frekvenciamd-
rdnek kdszltett C-MOS integra.lt aram-
kor (IC-4). Ebben az integralt Ararn-
korben egyetlen kristalylapkan alaki-
tottak ki egy 7 dekAdos szamlAldt a
hozzatartozd szamlald, dekdder, mul-
tiplexer, LED-meghajt6 es logikai
mfikodtetfi Aramkorokkel egyiitt. Az
iddjelek eldallltasara szolgAld kvarc-
oezcillatort es a hozzatartozd frekven-
ciaosztdt az ugyancsak Intersil gyart-
mAnyu ICM 7207 tipusd IC-3 integralt
Aramkor tartalmazza. A bedpitett frek-
venciaosztd maximalisan 10-21’ osz-
tAsi aranyd, ezert a kvarcoszcillAtor-
hoz kiilon e cdlra gyartanak 6,5636
MHz frekvenciAjd kristalyt. Az IC-3
13-as kivezetdsen 5 Hz-es ndgyszogjel
jelentkezik, melynek egyik felperiddu-
saban azaz 0,1 mp-ig nyitva van a
szamlald bemend kapuaramkore (in-
hibit bemenet). A masik felperiddus-
ban a 2-es kimeneten megjelenik a
taroldba vald Atirast (store) vezerlfi
impulzus, majd rovid iddkdsdssel a 14-
es kivezetdsen a szamlaldt torlfi (reset)
impulzus. A szAmlAldrendszer tehat
0,1 mp-ев ciklusiddvel mfikodik oly-
mddon, hogy minden masodikban
szAmlal. Az IC-3 12-es kivezeteserdl
1600 Hz-es negyszogfesziiltsdg nyer-
hetd a multiplexer vezerlesere. A mul-
tiplexer olymddon mfikodik, hogy egy-
mAsutAn helyertdkenkent kijeloli a
ezegmenseket ds a kozos katdd kijelo-
lesdvel felvillantja a szamokat az 1600
Hz-es vezerld feszultseggel szinkron
fitemben.
A 2 db Intersil IC Aramkorbdl alld
frekvenciamdrd mfikodds gyorsasAga
5 V tapfesziiltsdg alkalmazdsa esetdn
6 MHz, 10 Hz-es feloldassal. A bemend
erzekenyseg az ICM 7208 12-es kive-
zetdsdn jobb mint 50 mV. Magasabb
frekvenciatartomany mdrdse eseten
elfiosztdt kell alkalmazni. Esetunkben
a 30 MHz-es tartomAnyban az IC-2
jelfi SN 74196 N tipusd, 50 MHz gyor-
sasAgd dekAdikus frekvenciaosztd ke-
riilt felhasznAlAsra, melynek kimenete
csatlakozik a C-MOS ezAmlald beme-
netehez.
A hAromfokozatd kompenzAlt fe-
sziiltsdgosztd, a diddAval vedett ezim-
metrikus FET impedanciaillesztd fo-
kozat, a 733 PC tipusd szdlessAvd erd-
eftd (IC-1), valamint a T, illesztd tran-
zisztor a frekvenciamerdsnel segdd-
aramkorkent mfikodik, feladatuk az
IC-2 TTL-szintfi meghajtasAt bizto-
sitani, minimAlisan 10 mV effektiv dr-
tekfi bemend fesziiltsegrfil. A FET-ek
source Aramkordben talalhatd 200 oh-
mos potenciomdtert dgy kell beAllitani,
hogy a T, bAzisAn jel nelkiili Allapot-
ban 0 volt legyen a potenciAl. A ZF
2,7 tipusd Z-didda szinteltolAst vdgez,
mert a 733 PC tipusd (jelen beAllitas-
ban 40 dB erfisitdsfi szimmetrikus fel-
dpitdsfi) szdlessAvfi erfisitfi kimenetdn
kb. +3V a nyugalmi potenciAl.
A teljes frekvenciamerfi feloldAsa
100 Hz, mert az IC-2 esak minden ti-
zedik impulzust engedi tovAbb, az
IC-4 mdrdsi-mintaveteli ideje pedig
0,1 mp. 30 MHz-bdl tehAt 3 MHz jut
tovAbb Ав ebbdl 300 kHz-et szamlAl
meg az Aramkor 0,1 mp alatt. A DL
704 tipusd, Litronix gyArtmAnyd ko-
zos katddos LED-szamkijelzfin meg-
jelenfi frekvenciadrtdket tehdt 100-zal
meg kell szorozni, illetve ha az elsfi
helyertdk utan kitesziink egy tizedes-
pontot, akkor a mfiszer kHz-ben mu-
351
+ 5V d-inod E E 4 28] a-anod 27] +5V K-n = az n helyerteku szam- kijelzo kozos katdd ja
eari6d E 2b] t-anod
GN D;OV E 25| K-4 и
K-6 E 24] K-3 E . й]
K-5 E Й] +5V E s]
+ 5V F 2?] K-2 E 23
iCM 7208 —
NC E 2l] K-1 E □
Kivilagitos[9 20] MUX bemenet E io]
K-7 E io] MUX bemenet Й
STORE E T8] g-andd E 8]
Szdmialt bemenet E I?] b-anod 733 PC
INHIBIT E Тб] MUX bemenet ICM 7207
RESET E 15] c-anod label helyezdse
18.31. dbra. A 30 MHz-es digitalis frekvenciamdrd integralt aramkoreinek bekolisi
rajzai
tat. A hetedik hely6rtekre ebben az
idfizitAsi rendszerben ёгЪёкев szam-
jegy nem jut, ezert el ia hagyhatd. A
rendszer azert 7 dekAdos, mert az
„inhibit” bemenet mddositott vezAr-
lAsAvel авгатШб kapuja 1 mp-ig vagy
tovAbb is nyitva tarthatd mas megol-
dasii kvarc-id6zit6 alkalmazasa ese-
tAn, в ekkor mdr a 7. szamjegy is er-
tAkee.
A korszerfi frekvenciamArfi elkeszi-
tAse utan Ardeklfidfiknek a 18.31. abran
megadjuk az ICM 7207 es az ICM 7208
tokrajzAt, a kivezetesek pontos fel-
tiintetesevel. Megemlitjiik tovAbbA,
hogy kiilfoldi alkatrAsz-lerakatoknal
a BzAmlalA ffibb anyagai (ICM 720 +
ICM 7208 + 7 db szAmkijelzfi + kvarc
+ nyomtatott aramkor) szettben is
beszerezhetdk. MegApitAse eseten az
RH-amatfir olyan korszerfi eszkoz
birtokaba jut, melynek segitsegevel az
AllomAs frekvencia 'tabilitasa ёз nevle-
ges iizemi frekvenciai pontosan ellen*
firizhetfik ёв a sAvokra vonatkoz6 elfi-
irAsok betarthatAk.
18.6. Oszcillatorok,
jelgeneratorok.
Ad6-vev6 berendezesek, elektroni-
kus кёзгШёкек vizsgAlatAhoz, beme-
resehez, hiteleeitesehez vagy javitAsA-
hoz kiilonfele oszcillatorok, jelgenera-
torok sziiksegesek, melyek feladata hi-
telesnek tekinthetfi frekvenciajii As le-
hetfileg ismert amplitfid6jfi valtakozd
fesziiltsegek, jelsorozatok elfiallitasa.
E сё1га tobb kiilonbozfi mArAmfiszert
kell alkalmazni, mert olyan nagy frek-
venciatartomanyban sziiksegesek vizs-
gA16 jelek (10Hz-t6) 1500 MHz-ig),
hogy ezeket nem lehet egyetlen mu-
szerrel elfiAllitani.
10 — 20 Hz frekvenciat61 kezdfidfien
20 — 200 kHz-ig, esetleg 1 MHz-ig mu-
kodnek az RC, vagy heterodin rend-
szerfi LC hangfrekvencias illetve szA-
lessAvu generatorok. 100 kHz feletti
18.32. dbra. Sz&essdvd kistorzildsd, RC-oszcilldtor kapcsolasi rajza
352
fesziiltsdge) visszavezetjiik a T, meg-
osztott kollektorelleniillasahoz. Ebben
az dgynevezett fesziiltsegutanhdzd
kapcsolasban az alsd 1 kiloohmos ellen-
allas mindkdt vegen kozel azonos val-
takozd fesziiltseg jelenik meg, ezdrt a
rajta Atfolyd valtdaram lecsokken, ami
dgy jelentkezik, mintha az 1 kiloohm
sajat drtekdnek sokszorosara nfitt vol-
na. Ha a T, erdsitdse 0,9-szeres, akkor
az 1 kiloohm kb. 10 kiloohmos ellen-
allassal egyendrtdkfi, azaz a T, valtd-
aramd erdsitdse a kis mimkaellenallas
еПепёге jelentdsen megnd. Mivel a T,
is ds a Ta — Ts egyiittesen is egyszer
fordit fazist, az eredd fazieatvitel o, te-
hat az erdsitd megfelel a kituzott fel-
teteleknek, ugyanakkor a belsd, dgy-
nevezett hurokerdsitese a mukodds
Bzempontjiibdl kedvezden nagy ertdku.
A T, tranzisztort jd hfitdssel kell ellat-
ni, mert kb. 500 mW disszipalddik
rajta.
18.33. dbra. 0,1—50 MHz-ig тйкбМ, FET- tranzisztoros GDO kapcsolasi vdzlata
AM-FM modulalt, vagy modulMatlan
radidfrekvencias feszultsdgeket nagy-
frekvencias (szignAl-) generatorokkal,
hangold oszcilliitorokkal allitunk eld.
A hangold oszcillatorok nepszeru ama-
tdr valtozata a 18.5 szakaszban ismer-
tetett GDO (grip-dip oszeillator), me-
lyet ma mar tobbnyire felvezetdkkel
epitenek meg, s ezdrt elnevezesiik:
bazis-dip, vagy roviden dip-oszcillii-
tor. A kiilonfele genera tortipusok mu-
koddset konkrdt kesziildkek bemutatd-
san keresztiil ismertetjiik.
Az elektroakusztikai berendezdsek,
valamint a hirkozld rendszerek hang-
frekvencias egysdgeinek vizsgalatahoz
hasznalt hangfrekveneias generatorok-
kal, oszcilliitorokkal szemben tamasz-
tott legfontosabb kovetelmeny a tor-
zitasmentes, illetve a lehetd legkisebb
torzitasu, ismert amplitude jd es is-
mert frekvencia jd szinuszos kimend fe-
sziiltsdg biztositaea. A kimenet tobb-
nyire fesziiltsdgforras jellegu, azaz kis
belsd ellenallasu; de nem terhelhetd.
Teljesiimenykimenettel a hangszdrok,
hangoszlopok vizsgalatahoz hasznalt
generatorok rendelkeznek. A jelenleg
hasznalt hangfrekveneias jelforrasok a
klasszikus 20 Hz-tdl 20 kHz-ig terjedd
frekvenciasav helyett 10 Hz-tdl J00 —
200 vagy 100 kHz-ig mukodnek, hogy
a mdrendd berendezdsek hallhatdeagi
hataron tdii miikoddsdt (atvitelet fa-
zismenetet stb.) is vizsgalni tudjuk.
A felsorolt kovetelmenyeker jdl ki-
eldgitd, igen kis torzitasu hangfrek-
vencids oszeillator kapcsolasat a 18.3^.
abran mutatjuk be. Az egyszerii keszii-
k'k alaprendszerdben olyan RC-oszcil-
lAtor, melyben a frekvenciameghata-
rozd elem kettds forgdkondenzatorral
hangolt nagyimpsdancias Wien-hid,
ds a kimend fesziiltsdget a negativ
visszacsatolasban hatiisos izzdlampas
limiter allanddsitja. A kapcsolasi raj-
zon megadott (az R-elemek Atkapcso-
lasat is figyelembevdve 10 Hz-tdl 1
MHz-ig hangolhatd) Wien-hid fesziilt-
segdtvitele a rezonancia-frekvencian
zdrus fazistolas mellett maximalis er-
tdkii, pontosan 1/3, ezdrt a berezges
feltetele olyan erdsitd alkalmazdsa,
melynek erdsitdse nagyobb mint 3, ds
fdzistolasa ugyancsak zdrus. Ha az
erdsites sokkal nagyobb, mint harom-
szoros, akkor a rendszerben nagymdr-
tdkG negativ visszacsatolast lehet
hasznalni, egyreszt az oszcillacids amp-
lit Add stabilizalasara, masreszt ds fd-
keppen a torzitas csokkentesdre. A
bemutatott kesziildk elsd erdsitd foko-
zataban a T, tranzisztor zardrdteges
FET tipus (BF 244, BF 255, MP 102
stb.) azdrt, mert ennek olyan nagy a
bemend ellenallasa, ami nem terheli a
Wien-hidat, illetve nem hamisitja meg
a beallitott frekvenciat. A T, ds it Ta
tranzisztor egyutt alkot egy drdekes
erdsitd fokozatot. A terhelhetdseg
miatt nagy aramra beallitott T, tran-
zisztor, emitterkovetd kapcsolasban,
fazisforditas nelkiil szdles frekvencia-
tartomdnyban kb. egyszeres erdsitdst
biztosit. A T, foldelt emitteres erdsitd
fokozat, de a T„ kimend pontjan mcg-
jelend valtakozd fesziiltsdget (ami csak
valamivel kisebb, mint a Tt kollektor-
18.34. dbra. 1,5 — 160 MHz-ig m&kod6, FET-travzisztoros GDO kapcsolasi rajza
A kapcsolasi rajz szerinti feldpitett
kdsziildkben a P, ds P, potenciomdte-
reket kezdetben ugy kell beallitani,
hogy teljes drtdkiikben hatasosak le-
gyenek ds a P2-t addig kell szabalyoz-
ni, mig a Ts emitteren az egyenszint
+ 16V nem lesz. A 1 — lOkHz-es savban
forgassuk be a hangold kondenziitort
ds a Pj-et szabalyozzuk be dgy, hogy
P4 kimendszint-beallitd potcncioincter
felcsavart helyzetdben a kimeneten 5
V effektiv drteku valtakozd feszv'.isdg
(1 kHz) jelenjen meg. Ha a frekvencia
1 kHz-tol elterd, akkor az ellenallasok
drteket kell azonosan mddositani. A ki-
forgatott helyzethez tarcozd 10 kHz-es
frekvenciat a trimmer-kondenzatorok-
kal kell beallitani. Az izzdlampat at-
hidald RC-tag kondenzatorat 1 MHz-
komydken kell beszabaJy-ozni (fazis-
korrekeid), ha a kimend fesziiltseg 5
V-tdl Idnyegesen eltdr, vagy a frekven-
cia nem eri el az 1 MHz-es drteket. Az
alapsav (1 — 10 kHz) beallitasa utan a
tobbi savokban az R-tagok alsd sav-
vdgen vald szimmetrikus korrekeioja-
val lehet elemi a skalahitelesitcsi pon-
tok dekadikus Atfedeset. Ha siivval-
tasnal nem 5 V a kimend fesziiltseg de
a frekvencia jd, akkor a Wien hid
353
R-tagjainak aszimmetrikus valtozta-
tasaval kell operfi.ini.
A hitelesitesek ёв a beallitasok el-
vfigzese utan a Ps potenciomfiterrel a
fesziiltsfigutanhfizast lehet novelni a
kimenfi fesziiltseg torzitasfinak egyide-
ju merese mellett. A P,-at addig kell
„roviditeni” 1 kHz frekvencian, mig a
torzitas lecsokken. J61 mfikodd keszii-
Ifiknfil a torzitas 0,1%-nal kisebb a tel-
jes hangfrekvencias tartomanyban,
kb. 3 — 4-szeres fesziiltsegutanhfizas
mellett. Az 5 V-os kimenetet nem sza-
bad 50 kohm-nal kisebb ellenallassal
terhelni. A tobbi kimenet tetszfis sze-
rint terhelhetfi, de ha a terheles ossze-
mfirhetfi vagy kisebb a forrasellenallas-
пй1 (az oszt6 hatasos alsd ellenallasai-
nak firtekfinfil), akkor a kimenfi fe-
sziiltseg esfisfivel szamolni kell. Erfis
„feliilillesztes” eseten a kimenet fe-
Bziiltsegforraskfint viselkedik, illetve
a linearis P4 ekalajarol a kimenfi fe-
eziiltseg leolvashatfi, mert az oszcilla-
tor fesziiltsfigallandfisaga 10 Hz es 1
MHz kozott ±5% beliil allandfi.
A nagyfrekvencias hangolo ёв vizs-
gal6 oszcillatoroktfil elsfisorban hiteles
frekvenciajii fesziiltseget varunk el. A
GDO-tipusii oszcillatorokkal, mint a
18.5. szakaszban ismertettiik, aktiv fis
passziv frekvenciainfirfist, rezgfikor-
bemfirfist fis mas nagyfrekvencias mfi-
rfiseket lehet vfigezni. Mig a korabbi
fivekben a GDO-k aktiv eleme elek-
troncsfi volt, addig az utobbi fivekben
az fipitfisre javasolt mfiszerek — spe-
cialis tipusoktfil eltekintve — tobb-
nyire ffilvezetfikkel в ezen beliil is egy-
re inkabb FET-tranzisztorokkal mfi-
kodnek. A 18.33. abran a RH-munka
igfinyeit kielfigitfi, 100 kHz-tfil 50
MHz-ig 2 db FET-tel mfikodfi dip-
oszcillator kapcsolasi vazlata lathatfi.
Az egyik FET a tekercs leagazasahoz
kapcsolt source-elektrodaval elektron-
csatolt oszeillator kapesolasban mfi-
kodik, a masik pedig egyenaramii erfi-
sitfi, hogy viszonylag firzfiketlen alap-
mfiszer (1 mA-es) legyen alkalmazha-
tfi. A fcsziiltsfigellatast 9 V-os ezaraz-
elem biztositja.
(nyitott Kj-nfil) a Pt-en negativ egyen-
fesziiltsfig keletkezik, ezert felceavara-
sanal a mfiszermutatfi visszaesik. Ak-
tiv frekvenciamfiresnel (energiaatadas-
nal) своккеп az oszcillacifis amplitfidfi
fis vele egyiitt a negativ fesziiltsfig a
Pj-en, ezert tfir ki elfire a mfiszer a rezo-
nanciapontban. Passziv frekvencia-
meresnfil a P, felcsavart helyzeteben
Frekvenciaedv L Menetszdm Mangold kondenzdtor
(MHz) (pH) (PF)
0Л -0,2 7680 750 100X200
0.2—0,6 1920 340 100+200
0,6-1,5 213 160 100+200
1,2-3 53 85 100 + 200
2-6 19 34 100+200
6-15 6,4 25 100
12-30 1,6 9 100
20-50 0,57 5 100
Az induktivitas-firtfikeket a sz6rt fis
kiegyenlitfi kapacitasra va!6 tekintet-
tel 330 illetve 110 pF-га adtuk meg.
A leagazasokat a vfigmenetszam 20 —
25%-anal kell elkfisziteni. A Ct ki-
egyenlitfi kondenzator fix kondenza-
tor is lehet, de ha azonos fitfogasii fis
azonos szamosztasii skfi.lakat akarunk
hasznalni (ahol lehet), akkor 4...20
pF-os vagy hasonlfi trimmer-konden-
zatort kell hasznalni a eavvegek be-
allitasara. A kis kfisziilfik aramfogyasz-
tasa minimalis, kb. 2 mA, ezfirt minia-
tfir teleppel is sokaig mukodik, ami
lehetfive teszi a miniatur kivitelben
valfi elkfiszitfist. A tekercsek kfiszitesfi-
nfil olyan huzalokat kell hasznalni,
mint amit egy azonos frekvenciakor-
zetben mfikodfi radifivevfik tekercsei-
nfil alkalmazunk.
RH fis URH (144 MHz-es) radi6-
berendezesek nagyfrekvencias fokoza-
mindaddig vfigkitfirfisben marad a
mfiszer, mig a rezgfikor energifit nem
vesz fel. Energiafelvfitelnfil negativ
egyenfesziiltseg keletkezik, ami a mu-
tat6 visszaesfisfit okozza. Legnagyobb
vieszaeses termeszetesen a rezonancia-
pontban all elfi. A bemutatott kfiszii-
lek Bavfelosztasa fis tekercsadatai lg
mm-es tekercstestre az alabbiak:
tainak, rezgfikoreinek ellenfirzesfire al,
kalmas a 18.84. abran lathatfi, 1 db
FET-tel 7 savban, 1,5 — 160 MHz-ig
mukodfi dip-oszcillator. A 2 X100
pF-os forgfikondenzatorral hangolt,
kapacitiv harompontkapesolasfi osz-
cillatornak az az elfinye, hogy a rezgfi-
kornfil sem csatolfitekercs, sem leaga-
zas kivezetfise nem sziiksfiges. Az osz-
cillacifis allapot indikeJasara a FET
source-korfibe beiktatott 100 mikro-
amperes muszer szolgal. Rezg6 alla-
potban (K zarva) a mfiszerkiteres firzfi-
kenysfigfit a 250 ohmos P potenciomfiter
ezabalyozza. A muszer mutatfija min-
dig elfire ter ki, akar aktiv, akar pasz-
eziv iizemmodban indikalunk rezo-
nanciat.
A eavfelosztas fis tekercsadatok
16 mm atmfirfijfi tekercstestre az alab-
biak:
A nagyfrekvencias fokozatra visz-
szatfirve lathatfi, hogy hangolasra
200 + 100 pF-os hangolfi kondenzatort
javasolunk. Alacsonyabb frekvencia-
tartomanyban 100 kHz-tfil 6 MHz-ig
a kfit Bzektort a tekercs csatlakozfija
parhuzamosan kapcsolja, 6 — 50 MHz
kozott esak a 100 pF-os kondenzator-
rfisz hangol. Bar a FET zarorfiteges,
mfigie alkalmazunk egy egyeniranyitfi
difidat is (AA 113) a gate-elektrfida
terhelfi aramanak ceokkentesfire. A
soruce elektrodan lev6 nagyfrekven-
cias valtakozfi fesziiltseget, ami a tel-
jes rezgfikori fesziiltefignek kb. 20%-a,
22 pF-os kondenzatoron keresztiil
hangolasi cfilokra kiilon kivezetjiik.
Az indikator-erfisitfi mukodfise el-
tfirfi a megszokottfil, mert a mfiszer-
mutatfi aktiv frekvenciamfiresnfil elfire
tfir ki, passziv frekvenciamfiresnel pe-
dig vieszaesik. A P, potenciomfiter
lecsavart helyzetfiben a Pj-vel be kell
allitani a mfirfimfiszer mutatfijiit vfig-
helyzetbe. Rezgfi allapotban is (zart
Kj-nfil), passziv frekvenciamfiresnfil is
18.36. dbra. 9—210 MHz-ig тйкбМ tranzisztoros GDO kapcsolasi vazlata
3S4
FrektenciatAo L Meneltzdm
(MHz) (iiH)
1,5-3,4 220 214 menet 00,15 CuLS
2,7-6 70 125 menet 0 0,15 CuLS
5-10 22 68 menet 0 0,25 CuLS
10-20 7 33 menet 0 0,5 CuL
20-40 1.6 16 menet 0 1 CuL
35-80 0,4 8 menet 0 1 Cu L
70-160 0,1 1 menet 0 2,5 CuAg
Az Ft fojtdtekercs 160 menet 0
0,15 mm-es CuLS huzalbdl, az utolsd
sav tekercse pedig egy elnydjtott hu-
rok (kb. 5—6 cm), amit hosszvaltozta-
tassal lehet hangolni. A Ct kondenzd-
tor savonkdnt megvalasztott fix kon-
denzator (3,3... 10 pF) is lehet.
Bipolaris tranzisztorok GDO-ban
vald alkalmazasara pelda a 18.35. ab-
ran lathatd kesziilek, melynek frek-
venciatartomanya 7 savban 9 MHz-
tdl 210 MHz-ig terjed. A kesziilek
Idnyegdben vdve ket reszbdl all. A T,
tranzisztor Z-diddas tapfesziUtseg-sta-
bilizatorral ellatott, 50 pF-os forgd-
kondenzatorral hangolt Colpitts-osz-
cillator, melynek a jdl rezg6 allapot-
hoz tartozd munkapontjat a baziskor-
ben elhelyezett poteneiometerrel lehet
Frekvenciagdv (MHz) Ci (pF) c. (PF) L W) Menetezdm CuL huzalMl
9-12 56 22 4,5 15 menet 0 0,25
12-17,5 27 15 2,7 15 menet 0 0,25
17,5-25 22 10 1.4 11 menet 0 0,05
25-35 22 15 0,63 6 menet 0 0,8
35-62 10 6 0,36 3,5 menet 0 0,8
62-123 5 3 0,12 2 menet 0 1
122-210 1-5 — 0,03 1 menet 0 2
beAllitani. A rezgdsi allapot indikala-
sara ds passziv frekvenciamdrdsdre
diddas egyeniranyitdt (AA 113) ds ket-
fokozatu egyenaramii erdsltdvel (T, —
T3) meghajtott 100 mikroamperes
alapmliszert hasznAlunk. Az alap-
miiszer tulterijelds elleni vedelmet a
parhuzamosan kapesolt didda (1N914)
biztositja. A kiteresi drzdkenyseg az
1 Mohmos potenciomdterrel folyama-
tosan valtoztathatd. Passziv frekven-
ciameresnel csak a baziskort kapcsol-
juk ki, mert igy a tranzisztorkapacita-
sok kevdsbe valtoztatjak meg a skald-
zott frekvenciaerteket.
A bemutatott kdsziilek savfelosz-
tdsa ds tekercsadatai 20 mm dtmerdju
testre:
tasra. Az oszcillacidt raesarammerds-
sel indikaljuk. A racsaram erteke
0,5 mA-t is elerhet. Az egyszerfi ke-
sziildk haldzati anddpdtldval miiko-
dik. A esd aramfelvetele kb. 6 — 8 mA.
Az oszcillatorfokozatot arnyekolni
kell, amit a rajzon is jeloltiink.
Az amatdrok lelemenyessege a
GDO-k iizemmddja, belsd felepitdse
terdn sok olyan megoldast teremtett,
melyek a kis kesziilek egyszerfisdge-
nek megtartasa mellett az alkalmaz-
hatdsagot lenyegesen bdvitik. A 18.37.
abran tombvazlatban, a 18.38. abran
pedig kapcsolasi rajzaval bemutatott
hibrid feldpitesfi (csdvel es tranzisz-
torral mfikodd) kdsziildket az aktiv es
passziv frekvenciameres mellett AM-
modulalt nagyfrekvencias jelforras-
kent is lehet hasznalni, nemesak in-
duktiv csatolassal, hanem kabeles
csatlakozassal is. A hangfrekvencias
oszcillatorban eldallitott 1 kHz-es
modulald frekvencia is ki van vezetve
hangfrekvencias vizsgalatokra.
Az egy db kettds triddaval ds kdt
tranzisztorral mfikodd kdsziildkben az
E, esdfokozat 2x500 pF-os forgd-
kondenzatorral hangolhatd oszcillator,
melynek a rezgdkorehez illesztjiik ka-
pacitlv osztdval a nagyfrekvencias ki-
menetet. A T, tranzisztor ugyanarrdl
a -f-42 V-os tapfesziiltsdgrfil miikodik,
mint az elektroncsd в ezert a rajz sze-
rint megoldhatd az E, esdfokozat
Heieing-rendezerfi anddmodulacioja is.
Az oszcillatorcsd racsaramat a T,
tranzisztor bazisahoz vezetjiik nyitd-
dramkent. A pnp sziliciumtranzisztort
a negativ racsaram nyitja, ezert a
kollektoraram egyutt valtozik a rAcs-
arammal. Az E, csdfel hangfrekven-
cias erdsitdkent miikodik. Feladata
kettds: az AM-oszcillator iizemmod-
ban mint levalasztd erdsitd 1,5 V hang-
frekvencias kimend fesziiltseget bizto-
eit, vagy pedig fejhallgatdt mlikodtet-
het az abszorpcids (passziv) frekven-
ciamdresnel a vizsgdlt jelforras modu-
A 122—210 MHz-es sav induktivi-
tasa 8 mm szaltavolsagfi 25 — 35 mm
hosszd drothurok, amit hosszvdltoz-
tatdssal (forrasztassal) lehet hangolni.
A 70 cm-es amatdrsavban dolgozni
szanddkozdknak ajanlhatd a 18.36.
abran lathatd egysdvos „valddi” GDO,
melynek alkalmazasaval 400-tdl 450
MHz-ig lehet nagyfrekvencias mdrd-
seket vdgezni. A rezgdkori induktivi-
tas egy lemezhurok, amit a forgdkon-
denzatorhoz kell forrasztani, в mely-
nek mfihelyrajzdt is raegadjuk. A ket-
tds forgdkondenzator hazilag is el-
keszithetd specialis darab, melyet
mindossze 3-tdl 6,5 pF-ig kell han-
golni. A csak aktiv iizemmddd GDO-
ban egy db EC 86 tipusu elektroncsd
miikodik, az UHF-kesziilekekben szo-
kasos kapcsolasban.
Az ilyen magas frekvencian dolgozd
kdsziildkben a hitelesithetdsdg miatt
mAr nem lehet a tekercset dugaszolni,
azert mukodik csak egyetlen, de fix
savon. Az elektroncsdvel erdteljesebb
oszcillacidt lehet biztositani, mint fel-
vezetdvel, ds kevdsbd kdnyes a bealli-
18.36. dbra. 400 — 450 MHz-ig тйкМб GDO kapcsolasi rajza
355
Idcidjanak megfigyeldsdre. Ebben az
iizemmddban az E, racslevezetd ellen-
cllasat dtkapcsolassal megnoveljiik
a Mohmra, hogy az egyeniranyitas ne
Isillapitsa nagyon a rezgdkoroket.
A h“mutatott kdsziildk 9 tekerccsel,
100 kHz-tM 110 MHz-ig mfikodik.
firdekesseg mdg a kdt kulonalld kozep-
frekvencias sav is, melyek jelentdsen
nytijtottak (400 — 600 kHz es 10 — 12
MHz) A tekercsek adatait a 18.89.
dbrdn adjuk meg.
A Pt potenciomdter nagyfrekven-
cias szintszabalyozd, a P, az drzdkeny-
sdgszabalyozd, a P, pedig 1 kHz-en az
1,5 V-os kimendszint beallitasara szol-
gal. Az iizemmddkapceold 3 allasu,
3 aramkoros miniatiir forgdkapcsold.
А kdsziildk mechanikai rajzai a Radid-
technika 1974/4. szamaban megtalal-
hatdk (187. old.).
A 120x208x75 mm mdretd fdm-
doboz magaban foglalja az egyszerii
feldpitesfi tapegyseget is. A haldzati
transzformator adatai M 55 forma-
tumu 20 mm vastag lemezcsomagra:
Primer: 220 V 2970 menet 0 0,14 CuL
Szekunder: 2x32 V:2x440 menet 0
0,14 CuL
2 x6,3 V:2 X 93 menet 0 0,45 mm-es
CuL huzalbdl.
A nagyfrekvencias тёгёвекЬег olyan
jelforrasok is sziiksdgesek, melyekndl
nemcsak a frekvencia, hanem az amp-
litiiddismeretdre, hitelessёgёre is sziik-
seg van. Ezeket a muszereket nevez-
ziik szignalgenerAtoroknak, egysze-
rfibb kivitelben hangold oszcillatorok-
nak.
A 18.40. dbrdn 6 savban 150 kHz-tdl
25 MHz-ig iniikodd, hibrid feldpitdsii
hangold oszeillator kapcsolasi vazlatat
mutatjuk be. Az egy csdvel (ECH 81),
egy tranzisztorral (AC 128) ёв kdt
feszultfwsgstabilizald elemmel (OB 2 ёв
ZF 6,2) mfikodo kdsziildk harom Idnye-
ges fokozatbdl all. A tridda csdfdl sta-
bilizalt anddfesziUtsegrol taplalt, andd-
korben hangolt, induktiv visszacsato-
lasd, fiiggetlen ds stabil oszeillator.
A tranzisztor hangfrekveneias oszcil-
lator, melynek 400 Hz-es fesziiltsegdt
18.38. dbra. Hibrid feldpitded kombinalt GDO kapcsolasi vdzlata
356
18.39. abra. A komkindU GDO tekercskiszlete
hasznAljuk az AM-modulAcidhoz, illet-
ve kivezetve gyors hangfrekvencias
vizsgAlatokhoz.
A hangold oszcillAtor harmadik egy-
sdge a heptdda csdbdl alld, modulator
fokozatkent is mfikodd levAlasztd егб-
sitd. Frdekessdge a heptdda kapcsolA-
sAnak, hogy vezerldrAcsAn az oszcillA-
tor nagyfrekvencias jelei mellett meg-
kapja a tridda racskoreben keletkezfi
negativ fesziiltseg aranyos rdszet is.
Mivel a heptdda vAltozd meredeksegfi
szabAlyozdcsd, ezzel a megoldassal sta-
bilizAlni lehet a kimend fesziiltsdget,
mert ha az oszcillAcids amplitfidd az
Atlagdrtekhez kdpest megnd (lecsok-
ken), ez a levalasztd fokozat erdsitdsdt
csokkenti (noveli) figy, hogy az andd-
korbdl nyerhetd kimend fesziiltsdg
amplitfiddja nagyjAbdl (±2 dB-en
beliil) Allandd marad. A maximalis
100 mV-os feszultsdget a heptdda
racskordben talalhatd trimmer-kon-
denzAtorral lehet beallitani. ModulA-
cidnAl a heptdda harmadik rAcsAra
negativ eldfesziiltedget is kell adni a
torzitAs csokkentdse drdekeben, e celra
a tranzisztor — 6V-os stabilizAlt tap-
fesziiltsdgdt hasznAljuk. A kimend-
szintet az 500 ohmos linearis poten-
ciomdter szabalyozza. 100 mV-nal ki-
sebb fesziiltsegeket a kis ohmos osztd-
lAncrdl vehetiink le.
A haldzati transzformator andd-
tekercsdnek terhelese 35 — 40 mA. A
hangfrekvencias transzformator M
30x10 mm-es vasmagon kdszithetd
el. A kollektorkori tekercs 2000 menet
0 0,1 mm-es, a csatoldtekercs 1000
menet 0 0,15-os CuL huzalbdl.
Tranzisztorokkal mfikodd szignAl-
generAtorra peldAt a 18.41. abran mu-
tatunk be. A ndgytranzisztoros egy-
szerfi kdsziilek tobb eldnyos tulajdon-
saggal rendelkezik. ATj-T, tranzisz-
torokbdl Alld oszcillator (a zdrus fazis-
tolAsfi erdsitd alkalmazasa kdvetkez-
tdben) leagazas ds csatoldtekercs ndl-
kiili rezgdkorokkel ot savban mfikodik
150 kHz-tdl 22 MHz-ig. HangolAsra
kettds forgdkondenzAtort hasznalunk,
melynek mindket szektora csak a
legated frekvenciasAvban mfikodik.
Az oszcillator tapfesziiltsdget Z-didda
(ZF 8,2) Allanddsitja.
Az oszcillator elvAlasztasAra emitter-
kovetd fokozatot (Ts) alkalmazunk,
melyhez nagyfrekvencias fesziiltseg-
merd ds didda-modulatoros, R-tagok-
bdl Alld osztdlanc ceatlakozik. A did-
das modulAtort belsd szinuszoszcillator
(T,) mfikodteti, amit At lehet kap-
csolni erdsitdnek is kiilsd modulacid
esetdn.
Az oszcillator munkapontjAt altala-
ban a P, poteneiometerrel, a legfelsd
savban pedig a T, emittereben talal-
hatd trimmer-kondenzAtorral kell be-
szabAlyozni. Az oszcillacids fesziiltseg-
nek minden savban nagyobbnak kell
lennie 1 V-nal, mert a P, potenciometer-
rel mindig 1 V fesziiltseget kell bealli-
tania a modulAtor helyes mfikodese
erdekdben. A fesziiltsegmerdt is figy
kell beallitani a P3 poteneiometerrel,
hogy az 1 V-os drteket jdl lehessen in-
dikalni. A kimend feszultsdget szabA-
lyozd Р,-ея kis ohmos potenciometerre
kb. 100 mV nagyfrekvencias fesziiltseg
jut. Ezeket a szinteket azert kell be-
tartani, mert a modulacids melysdg
nemesak a modulald, hanem a vivd-
frekvencias fesziiltseg amplitfiddjAtdl
is fiigg.
A ketdiddas modulAtort 70 — 75%
modulacids mdlysdgig lehet jdl jelalak-
kal hasznalni. A modulacids mdlysdget
az oszcillacids HF-amplitfidd szabA-
lyozAsAn keresztul (P,) lehet vAltoz-
tatni. A modulator-transzformator M
42-ев, 1 cm vastag lemezcsomagon kd-
szithetd el. A P tekercs 4000 menet,
az S, — S, 2 x400 menet, az S3 800 me-
net 0 0,1—0 12 mm-es CuL huzalbdl.
Az S, — S, bifilAris megoldAsban kd-
sziil. Ha a P tekercsen 2,5 — 3 V az
oszcillalt hangfrekvenciAs feszultseg,
akkor a modulacids melysdg 60 — 70%
Sav feloszUis is tekercsadatok:
I. 150-400 kHz L, =2,1 mH
11. 350 -1000 kHz Lt = 765 pH
III. 1 -3,2 MHz Lt =94 pH
IV. 3-9 MHz L4 = 10,4pH
V. 9-22 MHz Ls = l,l pH
Az Lt — L$ tekercsekkel 5 — 20 pF
kozott Allithatd trimmer-kondenzAto-
rokat kell parhuzamosan kapcsolni.
Az L, tekercset kisdrletileg kell meg-
vAlasztani figy, hogy az oszcillator
22 MHz-en is biztosan rezegjen.
IrAnyadat: 30 — 60 menet 0 0,1-es
huzalbdl 22 — 33 kohmos ellenAUAs-
testre tekercselve. Ugyanilyen kom-
penzAld tekercset lehet beiktatni eset-
leg a T, kollektorkorebe is.
Az ismertetett tranzisztoros szignAl-
generator melegtermelese minimalis,
ezert teljesen zArt femdobozba lehet
beepiteni a merdseket zavard kisugar-
zas megakadalyozasAra. Az aramfel-
vetel 12 V tApfesziiltsdg mellett keve-
sebb 20 mA-nel.
Az URH-sAvban mfikodd mfisor-
vevd radidkesziildkek hangolasahoz,
vizsgAlatAhoz 60 —100 MHz kozott
mfikodd, FM-modulAcidval ellatott
generatorok, oszcillAtorok sziiksegesek.
Az ilyen tipusfi mfiszerek legnagyobb
nehdzsdge az FM-modulacid hangolAs
357
Sav me^etszam Op (PF) Zs
Li L2
1. 150-450 KHz 350 100 5-30 Ik fl
II. 450-465 KHz 50 ie 2200 1k fl
111. 0,5-15 MHz 115 40 5 30 68pF
IV. 1,5-4 MHz 40 15 5-30 6«pF
V. 4-10 MHz 15 9 39*5-30 47pF
VI. 10 25 MHz 5 8 5-30 68 pF
18.40. abra. Hibrid feUpMsu hangolo oszeillator kapcsolasi vazlata
kozbeni allandfisaganak biztositasa.
FM-ben esak rezgS oszeillatort lehet
inodulalni a rezgfikor elemeinek cik-
likus valtoztatasiival, de ezek hango-
las kozben is valtoznak, ezert ugyan-
ahhoz a modula!6 fesziiltsfighez mas
frekvencialoket tartozik a sav elejfin
mint a vegen.
A 18.42. abran lathatfi, ket csfivel
mfikodfi AM—FM URH hangolfi osz-
cillatorban az FM-modulacifi allandfi-
sagat az biztositja, hogy egy FM-mo-
dulalt fix fis egy valtoztathatfi frek-
venciajfi oszeillator jeleit keverjiik
ossze. Az E, csfifokozat kfit savban:
31 — 39 MHz-ig fis 42 —106 MHz-ig
hangolhatfi, amplitfidfiban modulal-
hatfi oszeillator. A rezgfikor 2 X 280
pF-dal hangolt Lecher-vezetfikbfil all.
Az als6 savban a K, kapesold 130
pF-ot rakapcsol a rezgfikorre, lecsok-
kentve ezzel a savfitfogast is, amit
cfilul tfiztilnk ki, mert ez a frekvencia-
tartomany a TV-vevfikfisziilfikek ko-
zfipfrekvenciajat foglalja magaba.A
Lecher-vezetfik mfihelyrajzat a 18.43.
dbran adjuk meg. 2x280 pF-os kon-
denzatort a VT 2 X480 pF-os kon-
denztitorabfil kfiszithetiink oly mfidon,
hogy a forgfirfiszek 14-14 lemezfit
ezimmetrikusan 8-8-ra csokkentjiik.
A rezgfikor oszcillAcifis allapotat a
10 kiloohmos anfidkori potenciomfiter-
rel lehet korrigalni a 200 mikroampe-
res mfiszerrel mert rAcsaram figyelfise
alapjan.
Az E, csfifokozat blocking-oszcillA-
torkfint 20 Hz-es vagy 600 Hz-es
furfiszfesziiltafiget Allft elfi, ami az elfi-
lapra is kivezetfisre keriil. 20 Hz-cel
vobbulAcifis vizsgAlatokhoz, 600 Hz-
cel pedig hangolasi cfilokra modulA-
lunk. Az 600 Hz-es AM-modulaci6t az
Ea racskorfiben vfigezzuk.
A K, kapcsolfival aktiv Allapotba
lehet hozni az Ea csfivel felfipitett,
32 MHz-en rezgfi FM-modulalhat6
oszeillatort, ami egyben additiv keve-
rfifokozat is. A kfit oszeillator jelei-
nek kiilonbsfige vagy osszege 100
kHz-tfil 137 MHz-ig terjedfi tarto-
manyban biztosit FM-moduldlt jele-
ket. A keverfis ugy jon Ifitre, hogy az
EF 80 katfidkorfibe sorosan beadjuk a
hangolhatfi oszeillator kicsatolfi hurok-
jan megjelenfi fesziUtsfiget. Az Ea an6d-
korfit ugy alakitjuk ki, hogy 10,7
MHz kornyfikfin nagyobb jelszintet
kapjunk wobbulAtoros KF-hangolasi
cfilokra. A difidas modulAtorral Ifitre-
hozott frekvencialoket mfirtfike 0260
kHz-ig szabalyozhatfi. Ha az Ea nem
mukodik, anfidaramat ellenallasok
(2x8,2 kohm) veszik fel, hogy az
URH-oszcillator anfidfesziiltsege emi-
att ne vAltozzfik. A bemutatott osz-
cillator harom kiilonbozfi nagyfrek-
vencias kimenettel rendelkezik, me-
lyek mfikodfise a rajz alapjan firtel-
mezhetfi.
A blocking-transzformator 3—4 cm*
magkeresztmetszetu vasmagon kfiszit-
hetfi el, A primer (P) tekercs 2600 me-
net 0 0,12 mm-ев, a szekunder (S)
pedig 600 menet 0 0,26-os CuL huzal-
b61. A 32 MHz-es rezgfikor adatai
10x20 mm-es porvasmagos tekercs-
testre: L,:6 menet 0 0,8-as CuL fis
La: 6 menet 0 0,2 CuLS huzalbfil, az
L, menetei kozfi tekercselve. A 10,7
MHz-es kicsatolfi korben az L, 10 me-
net 0 0,6 CuL es az L, 4 menet 0
0,2 CuLS huzalbfil, egymasra teker-
cselve. Hangolas 8 X 20 mm-es porvas-
maggal. A halfizati transzformator
anfidtekeresfinek terhelfise 26 — 30 mA,
mely ndat alapjan a mfiretezfis elvfi-
gezhetfi.
Az elfizfi kfisziilfiknfil Ifinyegesen
egyszerfibb a 18.44. abran lathatfi, mind-
ossze kfit tranzisztorral mukodfi, egy
savban (66 — 76 MHz-ig) hangolhatfi,
FM-modulalt URH-oszcillator. Ebben
358
a frekvenciatartomanyban mfikodnek
az OIRT URH-ad6k. Az egyszerfisdg
lira a sztikebb kdrG alkahnazhatdsag.
A T; tranzisztor forgdkondenzdtorral
hangolt ёв varicapdioddval moduldlt
nagyfrekvencias oszeillator. A kimend
fesziiltsdget laza illesztessel kozvetleniil
a rezgdkorbdl csatoljuk ki ds a 200 oh-
mos potenciometerrel szabalyozzuk. A
II. jelu kimeneten 60 dB-lel kisebb
a szint a kapacitlv osztas kovetkezte-
ben, mint az I-esen.
A modulald 800 Hz-es fesziiltseget a
T, tranzisztor allitja eld. A kdsziildk
6,8 V-os tapfeeziiltsdgdt a 12 V-os
telepfesziiltsdgbdl Z-didda stabilizalja.
Az FM-modulacid hangolds kozbeni
valtozasa nem szamottevd a nagyon
kis savdtfogas miatt. Az L hangold-
tekercs 35 pF maximalis hangold ka-
pacitas mellett 0,17 /*H. Menetszama
0 0,8-as eziistozott huzalbdl 4 — 5,
legmagos kivitelben. Hangolasa a me-
netek tavolsaganak valtoztatdsaval
tortenik. Leagazas: az osszmenetszam
50 —70%-anal. A BB 105 varicap-
didda kb. 4,5 V nyugalmi zardfesziilt-
seget кар, mely munkapontban a ka-
pacitasa 8 — 9 pF. A soros 10 pF miatt
1 pF a diddakapacitas-vdtozas 0,3 —
0,4 pF-kdnt jelentkezik a rezgdkor-
ben. Az oszeillator jdl rezgd iizema.Ha-
potat a C, kondenzatorral lehet be-
allitani.
A hangfrekveneias transzformator
primer tekercset a 33 nF 800 Hz-re
hangolja le, induktivitasanak drteke
1,2 H. (Ferrit rezgdkor is lehet). Le-
agazas az osszmenetszam feldnel. A
szekunder (S) tekercs menetszdma a
P tekercs menetszamanak 5—8%-a. Az
URH hangold oszeillator elkdszltdse-
ndl a rajzon megadott rdszeket dmyd-
koltan kell szerelni.
A 18.6. szakaszban attekintdst nyiij-
tottunk az amatdr gyakorlatban hasz-
nalatos nagyfrekvencias jelforrasok-
rdl. Hasznalatuk soran — kiilonosen
a GDO-nal — torekedjiink arra, hogy
a lehetd leglazabb csatolassal, legki-
sebb jelszinten vdgezziik a mdreseket,
mert ekkor lehet elhuzasmentesen,
elesen hangolni a kiilonfdle rezgdkoro-
ket. Mindig gydzddjiink meg arrdl is,
hogy a nagyfrekvencias jelek azon az
iiton jutnak be a kdsziildkbe, vizsgdlt
egysegbe, ahogy kivanjuk, nem pedig
valami mas mddon (szdrassal, foldeld-
sen dt stb.), mert ha ez fenndll, akkor
a mdrdsi eredmdnyek hamisak lesznek.
18.7. Oszcilloszkopok
Az elektronsugar (katddsugar-) oez-
cilloszkdp a hiradastechnika legfon-
tosabb mdrd ds vizsgald mdszere,
mert a valtakozd fesziiltsdgek vizualis
megjelenitdsen keresztiil lehetdvd teszi
a jelalakok megfigyeleset, a jelampli-
tdddk pontos megmerdset ds osszetett
jelek analitikai vizsgdlatat.
Az oszcilloszkdp legfontosabb rdsze
az elektronsugarcsd, mely a jelalakok
dbrdzoldsdra szolgdl. Mfikoddsdnek
alapja a katddbdl emittdlt, fdkuszolt ds
gyorsltott, a fluoreszcens anyaggal
359
18.42. dbra. Elektroncadvea AM-FM hangolo oszciUdtor kapcsoldei vazlata
AF1O6(AF1O2)
18.43. dbra. Az AM-FM URH-hangold
oezcUldtor Lecher-vezetdkdnek mdhely-
rajza
18.44. dbra. Tranziaztoroa URH.-FM
hangold oazcilldlor kapcaoldai vazlata
360
18.45. dbra. Elektronsugdr-oszcilloszkopok tombvazlala
bevont етуб fele tartd elektronsugar
kettds elterltese, egymasra тех Sieges
lemezparok (X es Y-irAny) alkahnazA-
sAval. Az етубЬе becsapddd elektro-
nok Altal keltett fenysugArzAs er6ssd-
gdt az elektronsugar intenzitAsanak
valtoztatAsaval lehet befolyAsolni (Z-
modulAeid). Az oszcilloszkdp mint
mdr6mfiszer kiilonboz6, a 18.45. abran
bemutatott elektronikus egysegekb61
All, melyek lehetdvd teszik a tobbcdlii
felhasznalast. Alapvet6 szerepe van a
tapegysegnek, mely a segedegysdgek
fesziiltsegellAtAsa mellett az elektron-
sugarcs6 helyes mtikoddsehez sziikse-
ges kiilonbozd fesziiltsegeket is bizto-
sitja. Az X As az Y er6slt6 a kisszintfi
bemendjclek er6sitesdvel az elektron-
sugar ke!16 mArtekfi elterftesehez sziik-
seges szimmetrikus vagy aszimmetri-
kus valtakozd fesziiltsegeket szolgal-
tatja. Az id6alap- (ffirAszjel-) generA-
tor az X-irAnyu keppont-elteritdehez
id6ben egyenletesen valtozd, furesz-
jel alakii vezerl6 fesziiltseget szolgaJ-
tat, vagy az X-er6sit6 meghajtasahoz,
vagy kozvetleniil a lemezpar vezer-
18.16. dbra. 1 MHz sdvszileesigd elektroncsovee овгсШоагкбр kapcsolasi vdzlata
361
18.47. dbra. 10 MHz sdvszdlcssdgij elektroncsoves oszcilloszkop kapcsolasi rajza
leschez. A vizsgAIt jelek alldkdppel
vald mcgjclenitcse erdekeben a ffirdsz-
jel frekvenciajat szinkronizalni kell a
Ьетепб jellel, e celra szinkronjel-erd-
slt6 os -formalo egyscget taliilunk a
nagyobb oszcilloszkdpokban.
Az RH-gyakorlatban sokszor alkal-
maznak nagyon egyszeru oszcilloszkd-
pokat modulacids monitorkent, add-
kesziilekekndl a lemezpar kozvetlen
vezerldsevel. Ilyen kesziileket kiilon
nem mutatunk be, mert barmely egy-
szerfibb oszcilloszkdpbdl kialakithatdk
a nem mfikodd egysegek elhagyasaval,
vagy pedig lemezcsatlakozas keszite-
sevel (lasd pl. 18.46. abra).
Nagyon egyszeru felepitesfi keves
alkatrdszbdl alld, az amatdr gyakorlat
igdnyeit jdl kielcgitd oszcilloszkdpot
mutatunk be a 18.46. abran. Az aszim-
metrikus eltdritest igdnyld DG 7 — 131
tipusii, alacsony gyorsitd fesziiltsdgen
mfikodd elektronsugarcsd lemezeit egy-
egy csdbdl alld erdsitd fokozat hajtja
meg. A ffireszjelet is egy darab kettds
tridda allitja eld.
Az Y-erdsitdben alkalmazott szeles-
sAvfi E 81 L tipusii elektroncsd kb. 1
MHz-ig erdsit egyenletesen a rajzon
megadott beallitasban. Erdsitdset a
negativ Aramvisszacsatolas valtozta-
tasaval szabalyozzuk, a katddkorben
elhelyezett 1,5 kohmos potenciomd-
terrel. A szabalyozAs mertdke kb. 18
dB. Ha ez nem elegendd, akkor a be-
mendjelet a K, kapcsold mfikodtetesd-
vel 20 dB-t lehet csillapitani. Az Y le-
mezpar kozvetleniil is vezerelhetd a
rovidzardugd eltavolitasa esetdn.
Az EF 80-bdl alld X-erdsitd savszd-
lessege nehany 100 kHz, feladata vagy
a furdszjelek erdsitdse, vagy az X-
bemenetre adott fesziiltsdg szintjenek
emelese (amire pl. Lissajous-AbrAs
frekvenciamdresndl van sziiksdg).
A ffirdszgenerator (ECC 85) szaba-
donfutd, az Y-erdsitdbdl kivezctett
fesziiltseggel szinkronizalhatd aszim-
metrikus multivibrator, melynek egyik
(rovidebb) fdlperiodusaban a K4 kap-
csoldval kivalasztott kondenzator fel-
toltddik es a masik fdlperiddusban ko-
zel linearisan kisiil. A ffirdszfesziiltseg
frekvenciajat finoman a P, potencio-
meterrel, durvan a K4 kapcsoldval
valtoztathatjuk. A furdszrezgdsek tar-
tomanya 10 Hz-tdl 100 kHz-ig terjed.
Az Eab esd anddkoreben keletkezd fe-
sziiltsegimpulzussal a ffireszrezges visz-
szaugrasa idejen elsotetitjuk a kepet
(visszafutas-kioltas). A ffireszfesziilt-
sdg wobbulAtoros mdreshez kimeneten
is rendelkezesre all.
Az egyszerfi oszcilloszkdp tapegyse-
ge a megadott fesziiltseg- es aramada-
tok alapjan elkdszithetd. Hasonld
oszcilloszkdp mfikodesenek reszlete-
eebb leirasa epitesi tanAcsokkal egyiitt
megtaliilhatd a RT 1978. evi dvkony-
vdben (138. oldal).
Sokoldalu, kivdld mfiszaki tulajdon-
sAgokkal rendelkezd, viszonylag bo-
nyolultabb felepitesfi, 10 db elektron-
csdvel mfikodd oszcilloszkdpot a 18.47.
dbrdn mutatunk be, kepzettebb ama-
tdrok reszdre. Az 5 csdbdl Alld, negy-
fokozatu, szimmetrikus eltdritd fesziilt-
seget biztositd Y-erdsitd savszelessdge
20 Hz-tdl 10 MHz-ig (!) 3 dB-en beliil
egyenes es az drzdkenysege 10 mVcfr/
cm nagysagrendfi. A kompenzAld te-
kercseket nehany 100 kohmos, 1 W-os
ellenAHAstesten kell elkesziteni: L, =
= 20 La=L4=20-25
/М.
Az X-erdsitd es a ffirdszgenerator
erdekesen osszevont megoldAsfi. Az
X-erdsitd egy resze (E, —E,a) a ffirdsz-
gencrator mfikodesekor szinkronjel-
erdsitd. A ffirdszjel amplitfiddja olyan
nagy, hogy X - erdsitdkdnt csak egy
katddkovetd (E10a) ds egy forditd erd-
sitd (E,ob) sziikseges az X-lemezek
szimmetrikus meghajtasahoz. Az La
kompenzald tekercs 200 pH, az L,
pedig 1—2 mH.
A ffirdszgenerator ebben a kdsziildk-
ben is multivibratoros (EB — E,a), de
ki van egeszitve az E,b csdbdl alld
aramgenerator iizemmddfi kisiitd fo-
kozattal, melynek alkalmazasa lehe-
tdvd teszi a nagy amplitfido mellett is
kivald linearitasfi ffirdszfesziiltseg eld-
allitasat. Az E,b feltridda a szinkron-
jel sziiksdg szerinti fazisforditasat vdg-
zi el. A ffireszgenenitor erdekessege
mdg, hogy a frekveneiaban 15 Hz-tdl
500 kHz-ig terjedd szabadonfutd iizem-
mdd mellett indithatd is. Az inditott
iizemmddban a finom frekveneiabe-
allitd hatastalan, csak a 10 db kon-
denzator altal meghatarozott idejfi
lefutast lehet inditani.
Az X-erdsitd es a ffirdszgenerator
mfikoddsdt a Kan ndgyallasu, 6 aram-
koros kapcsold vezerli. Ennek kiilon-
bozd allasaiban az alabbi iizemmddok
lehetsegesek.
1. A ffirdszgenerator az Ea es az E,b
segedracsfesziiltsdgenek kikapcsolasA-
val iizemen kiviil, az E, — E,a es E10a —
E10b fokozatokbdl alld X-erdsitd mfi-
kodik.
2. A ffirdszgenerator astabil iizem-
mddban. A belsd vagy kiilsd szinkron-
jel erdsitds utan (Е,— E,a)a ffirdszge-
nerator Ea csdfokozatAnak fdkezd-
racsara keriil a kisiites vegdnek gyor-
sitasa vagy kesleltetcse celjabdl, ami a
szinkronizAcidt letrehozza. A ffirdsz-
frekvenciiit durvan a K4-gyel kivalasz-
tott kondenzator, finoman pedig az
Eab Pa poteneiometerrel beallitott se-
gddracsfesziiltsdgdnek megfeleld kisiitd
aram hatarozza meg. Az Eaa katddjan
megjelend ffirdszfesziiltseg az EI0a —
E10b erdsitd fokozatokon keresztul jut
el az X-lemezekre.
3 — 4. — Inditott ffirdszjel-iizem-
mddok, melyek koziil az egyik allasban
a bemendjel pozitiv, a masik allasban
pedig a negativ fdlhullam indit. Az
inditdjel erdsitds utan az E, esdfoko-
zat anddjara keriil, melynek stabil,
Arammentes AUapotat a P,potencio-
meterrdl levett negativ eldfesziiltseg
biztositja. Ebben az allasban a kivA-
lasztott kondenzator feltoltott alla-
potban varakozik, mert az Eaa dllan-
ddan dramot vezet. Ha az E,b elegendd
nagy aramot vezet, akkor annyira le-
rdntja az E, anddfesziiltsdgdt, hogy a
multivibrator atbillenhet es a ffirdsz-
jel egyszer leszalad. A kozbensd szink-
ronjel nem zavar, mert ugyanabba az
allapotba akarja hozni az Ea-at, mely-
ben dppen van. A lefutas utan a mul-
tivibrator visszabillen ds csak a kovet-
kezd, fazishelyesen erkezd szinkron-
impulzus tudja fijrainditani. Az indi-
tast a P7 allfisa is befolyasolja (trig-
gerszint).
A kdsziilek tapegysegdnek merete-
zdsdnel a megadott aram- es fesziiltsdg-
adatokbdl kell kiindulni. A haldzati
transzformatort 0,8 teslara (8000 ga-
ussra) kell meretezni.
Fdlvezetdkkel mfikodd oszcillosz-
kdp kapcsolasi vazlata lathatd a 18.48.
dbrdn. A 20 db szilicium tranzisztorral
mfikodd kdsziilek Y-erdsitdje egyen-
csatolt es 5 MHz-savszdlessdgfi. A fu-
reszgenerator szinkroniziilt szabadon-
futd iizemben 10 Hz-tdl 200 kHz-ig
mfikodik. Az Y-erdsitd savszelessdge
2 Hz-tdl 1,5 MHz-ig 3 dB-en beliil
egyenes. A fdbb egysegek mfikoddsdt
riividen ismertetjiik.
Az Y-erdsitfiben 8 db tranzisztor
talalhatd, melyek koziil a T, — T,
Darlington-kapesolasfi emitterkovetd,
a Ta—T4 fazisforditast vdgzd, aszim-
metrikusan vezerelt differencial-erdsi-
td, aT,-T, emitterkovetd kapcsolas-
ban impedancia-illesztd ds a T, — T,
szimmetrikusan vezerelt differencial-
erdsitd fokozat. Az erdsitd bemend el-
lenallasa 1 Mohm, 30 pF kapacitas
mellett. Az erzekenyseget esak a 10
dB-es lepesfi osztdval lehet szabalyoz-
ni. A legerzeketiyebb Allasban az elekt-
ronsugarcsore vonatkoztatott drze-
kenysege 40 — 60 mV/ст, ami effektiv
fesziil tsegben 15 — 20 mV-пек felel
meg. A bemend fokozatot tfilvezerlds
ellen az antiparalel kapesolasii didda-
par vedi.
A Pi potenciometert figy kell bealli-
tani, hogy a T, bazisa vezerlds nelkiil
fesziiltsegmentes legyen. A Pa potencio
meterrel az Y-helyzet beallitfi P, sza-
balyozasi tartomanya valtoztathatd.
A Pa allitasAval az X-vonal helyzete
allithatd be, illetve tolhatd el fel- ds
lefele. A P4 poteneiometerrel az erdsitd
erzekenysege Allithatd be kerek ertdk-
re (pl. 50 mV/cm-re). Azert, hogy az
Y-lemezpArok tdritesdhez sziiksdges
nagyobb amplitfiddjfi fesziiltsdg biz-
tosithatd legyen, a T, — Ta tranziszto-
rok + 90 V tApfesziiltsegrdl mfikod-
nek. A Ka kapcsoldval a szinkronizald
jel fazishelyzetet lehet megvaltoztatni.
Az X-erdsitd emitterkovetds impe-
dancia-illesztd fokozatbdl (Tla) es a
+ 90 V tApfesziiltsegrdl mfikodd T17 —
Tla tranzisztorokbdl alld, fazisforditast
is vegzd differenciAl-erdsitdbdl all.
A P, — P„ potenciometerek helyzetbe-
allitasra szolgalnak, hasonldan mint a
a Pa es a Pa. A P, poteneiometerrel az
drzdkenyseg allithatd be 1,5 — 2 V/cm
ertekre. Az X ds az Y-erdsitd vdgfoko-
zatainak stabil beallasa, a fazisfordi-
tas, illetve szimmetria-utanl^fizas jd
mfikoddse miatt az emitterkorben
nagyobb ertdkfi ellenallasokat hasz-
nAlunk, —90 V tapfesziiltsegre kap-
csolva.
Az Y-erdsitdbdl kivezetett szinkron-
jelet a T„ tranzisztor erdsiti. A K4 kap-
csold allasatdl fiiggden vagy a belsd
(erdsitett), vagy a kiilsd szinkronjel
Schmitt-trigger fokozatot (Tla— Tla)
hajt meg. Az Atbillenesi pont s ezen
keresztiil a szinkronizalas a Pa poten-
ciometerrel valtoztathatd.
363
18.48. dbra. 5 MHz edvszileeeigti tranziaztoros oszciUoszkdp kapcsolasi vdzlata
18.49. dbra. Nagyfrekvencias arammdrds soroe eUenaUassal
(a) is dratnvdlldval (b)
18.S0. dbra. NagyfrekvencidsfeezultedgmMe tapogatd szon-
ddval (a) is koaxialis kdbelbe iktatott adapterrel (b)
344
A fureszgenerator gyakorlatilag azo-
nos a 10 MHz-es elektroncsoves osz-
cilloszkdp ffireszgeneratoraval. A T„
es T„ tranzisztorok szabadonfutd
multivibrator-kapcsolasban mukod-
nek. Az iddzitest meghatarozd, a K5
kapcsoldval kivalasztott kondenzatort
a T„ aramgenerator kapcsolasi! tran-
zisztor siiti ki. A kisiitdtlram, illetve a
fureszfrekvencia folyamatos valtoz-
tatasa a P, potenciometerrel tortenik.
A szinkronizalast a Tl2 emitterpontja-
hoz vezetett impulzusok vegzik. AT,,
tranzisztor a visszafutiist kiolt6 im-
pulzust er6siti, illetve illeszti az elnkt-
ronsugarcsdhoz.
A kesziildk fesziiltsdgellatd rendsze-
rc a kapcsolasi rajzon jdl attekinthetd.
A + 13 es a —13 V-os fesziiltsegeket
elektronikusan stabilize! juK (T„ — T„)
Az elektronsugarcsd gyorsitd fesziilt-
sdge ket reszbdl tevddik ossze, a — 660
V-os kiilon tapfesziiltsdgbdl es a le-
mezparok csatlakozasi pontjan ural-
kodd +40. .. +45 V-os fesziiltseger-
tekbdl. A bemutatott tranzisztoros
kesziildk eldnye, hogy kis mdretben ke-
szithetd el, kicsi az energiafogyasztii-
sa, jd mdszaki parameterei mellett.
Dobozdnak melysdgmdretdt a kepcsd
hatarozza meg, az eldlap mereteit pe-
dig a kezeldszervek elhelyezhetdsege.
Az M-lemezformatumd haldzati transz-
formator gerjesztesdt alacsonyra kell
valasztani a ezdrt magneses mezd csok-
kentdse drdekeben.
Az oszcilloszkdpok belsd felepitesdt
harom db megdpithetd kesziileken ke-
resztiil mutattuk be. Utaltunk arra,
hogy jelalak-megfigyeles es amplitudd-
meres mellett modulacids monitorkent
is hasznalhatdk RH-addknal, vevdk-
nel. Az emlitett eseteken tulmenden
oszcilloszkdppal nagyon sokfele meres
vegezhetd, melyeket a temaval foglal-
kozd szakkonyvekbdl lehet megismer-
ni (Pl. Csepregi: Oszcilloszkop meres-
technika, Mdszaki Konyvkiadd 1976.)
Befejezesiil egy gyakran hasznalt
meresre, a frekvenciameresre hivjuk
fel a figyelmet. Ha az oszcilloszkdp
iddeltdritesdt kikapcsoljuk ds az egyik
erdsitdt valtoztathatd, de ismert (hi-
teles) frekvenciajii fesziiltseggel, a
masikat pedig ismeretlen frekvenciajii
fesziiltseggel vezereljiik, akkor (ds
esak akkor) kaphatunk alld kepet, ha
a kdt frekvencia azonos, vagy egymas-
nak tobbszorosei. Pl. azonos frekven-
ciaknal kort, ellipszist, a frekvenciak
2:1 aranyanal fekvd vagy alld nyolcast
kapunk. A meresnel addig valtoztat-
juk a hiteles frekvenciat, mig alld ke-
pet nem kapunk. Az igy kapott abra-
kat a mdrds felfedezdje utan Lissajous-
abraknak nevezziik. A mdrdst par
MHz-ig lehet vegezni, mert nagyobb
frekvenciakon a mdrendd fesziiltsdgek
frekvencia-instabilitasa miatt gyorsan
szetesik a kep, vagy a frekvencia nem
valtoztathatd olyan finoman, hogy a
szinkronhelyzet bealljon.
18.8. Rad iofrekvencias
meresek es muszerek
Radidfrekvencias aramok merdsere
elterjedten hasznalnak termokeresz-
teket. A termokereszten atfolyd aram
36S
18.51. dbra. Szelektiv 1ёгегбввёдтёг6 kapcsolasi vdzlata
18.52. dbra. Az dllohuUdmarany-mdrds egyik alapelve
18.5S. dbra. Millimatch tipusd dUdhulldmarany (SWR) тёгб kapcsolasi rajza ёв
szerkezeti rajzai
felmelegiti a belsd forrasztasi pontot.
melyen villamos fesziiltseg keletkezik,
A keletkezett fesziiltseg a hdteljesit-
mennyel в ezen keresztiil az atfolyd
aram negyzetdvel aranyos, aminek ko-
vetkezteben a leolvasasra hasznalt dr-
zdkeny alapmGszer skalaja nem line-
aris, a kisebb ertdkek er6sen nyomot-
tak. Ha a vegkiteres 3 A, akkor kb.
0,8 — 1 A az az ertek, amit a mGszer
meg kielegitd pontossaggal mutat.
A legtobb esetben az Gram abszohit
drteke nem is fontos, csak a relativ
valtozasa, hogy a kihangolasi maxi-
murnok jdl drzdkelhetdk legyenek (pl.
antennaaram merese). Ilyen eelokra
ezolgald egyszerG агаттёгб eszkozok
a 18.49. abran lathatdk. Az a valtozat-
nal soros ellenallason esd fesziiltseget
meriink, aranytGs didda egyeniranyi-
t6val. A mGszer vegkitereset par 100
mV fesziiltsdgmdrcsndl lehet elemi.
A mGszer skalaja itt sem linearis. Az
ohmos ellenallas miatt a meresnel bi-
zonyos teljesitmenyvesztesdget sza-
mitdsba kell venni. Ez utdbbi szem-
pontbol kedvezdbb a b megoldas, mely-
пё1 nagyfrekvencias ferritanyagbdl kd-
sziild, gyurG alakG vasmagon elkeszi-
tett aramvaltdt hasznalunk. Az aram-
valtd szekunder tekercsen keletkezd
feszGltseget diddas egyeniranyitdval
ellatott mGszer mdri.
18.54. dbra. Rddiqfrekvendds tdjesitmdnym4r6 (80W/50 ohm) muantennaformaban
Nagyfrekvencias fesziiltsegeket did-
da-egyeniranyitds bemenetGmuszerek-
kel lehet mdrni. Ezek legegyszerGbb
valtozatai csak passziv aramkori ele-
mekbdl vannak osszeallitva. Precizebb
kdszulekekben a diddas egyeniranyitd
utan kulonfele egyenaramG erdsitdket
is alkalmaznak. A 18.50. dbra a valto-
zata tapogatd szonda formajaban ki-
vitelezett nagyfrekvencias fesziiltseg-
merd. Ha a mGszer 50 (100) mikroam-
pares, akkor a vegkitdres 10 (20) V
effektiv ertdkG fesziiltsdg. A szonda
hasznalatanal vigyazni kell, mert a
didda zardfeszultsege alacsony (100
V) s ezdrt tGlterheldsndl tonkre megy.
Hasznalata tranzisztoros addknal eld-
nyos. A b vGltozatot koaxialis anten-
nakabelbe lehet beiktatni az antenna-
ra adott fesziiltsdg mdrdsere. A К kap-
csold valtasaval a 20 V-ra hitelesithetd
alapmdreshatar 100 V-ra bdvithetd.
Az utdbbi mGszer kis impedancias ki-
vitele miatt szdlessavG, de a fogyasz-
tasa kulonosen a 100 V-os mdrdshatar-
ban jelentds. A bemutatott feszultsdg-
366
ёв arammdr6 mfiszerek az RH-tarto-
manyban (3 — 30 MHz) hasznalhat6k.
Az antennak iranyitd hatdsanak
ellendrzdsdhez ёв az illesztdsek opti-
mumanak megkeresdsdhez tdrerdsseg-
тегб indikatorokat lehet hasznalni.
E celra a 18.21. abran megadott ab-
szorpcids frekvenciamdrd ie hasznal-
hatd. A 18.51. abran lathatd egyszerfi
tdrerdssdgmdrd tulajdonkdppen egy
segddantennaval taplalt frekvencia-
merd, de lampaindikdtor helyett did-
das demodulators van, melyhez az in-
dikatormfiszert tranzisztoros erdsitd-
vel illesztjiik. A mfiszeres indikacid
eldnye, hogy kiilonbozd tdrerdsseg-
drtekek ezamszerfien osszehasonlitha-
tdk. Az L, alkalmasan megvalasztott
dugaszolhatd, vagy egysavos kivitel-
ben fixen rogzitett tekercsbdl ds a
68 pF-dal sontolt 60 pF-os forgdkon-
denzdtorbdl dlld rezgdkor szfik savban,
de nydjtva hangolhatd. A szelektivi-
tdst a nagyimpedancias detektor-
rendszer biztositja. A forgdkondenzd-
tor skalaja kozvetleniil frekvenciaban
is hiteleslthetd.
A kesziildk mas felhasznalasi terii-
lete a zavard sugarzasok felkutatasa
(pl. addkesziilekekben). Ennek drdekd-
ben kismdretu csatoldtekercset kell
kesziteni, ami koaxialis kabellel csat-
lakozik a segedantenna helyere. A te-
kercs mozgatasaval a zavard sugdrza-
sok helye ds iranya meghatarozhatd.
A bemutatottnal drzdkenyebb tdr-
erdssegjelzdt a demodulator eldtti
nagyfrekvencias erdsitds alkalmazdsa-
val lehet esak kdsziteni. A bemutatott
kesziildk szelektivitdsa ds erzekeny-
sdge is fokozhatd kisebb mertdkben.
FET-tranzisztoros illesztd fokozattal
ds a tekercs jdsaganak noveldsevel.
RH-addk mfikodtetesenel ket fontos
parameter a radidfrekvencias teljesit-
meny nagysaga ds az illesztetlensdg
foka, ami az dlldhulldmardnnyal (SWR
= Standing Wawe Ratio) jellemezhe-
td. A teljesitmenyoptimum elerdsehez
pontos illesztest kell haszndlni, mert
rosszul lezdrt, rosszul illesztett tap-
vonalnal a vonalvegrdl vald vissza-
verddds (reflexid) miatt dlldhulldmok
Idpnek fel, в az add energiajat a su-
garzd (az antenna) nem tudja felvenni.
Az alldhullamardnyt (az SWR md-
rdszamat) a tapvonal (antennakabel)
menten fellepd legnagyobb ds leg-
kisebb fesziiltsdg hdnyadosa adja meg:
SWR
Umin
Ha feltdtelezziik, hogy a tapvona-
lon egyidejfileg jelen van egy U<i
amplitfiddjfi, a terhelds feld haladd
(direkt) fesziiltsdg ds egy Ur amplitfi-
ddjfi reflektalt fesziiltsdg, akkor ezek
osszege es kiilonbsdge adja meg a tap-
vonalon kialakuld fesziiltsdgmaximu-
mot ds minimumot, amibdl az SWR-re
az alabbi kifejezds adddik:
SWR =
ud+ur
Ud-Ur
Az SWR szdmdrteke optimalis,
illesztett esetben 1, mert Ur=o. Min-
den mas esetben az SWR-drtdk l-nel
nagyobb.
Az SWR-drtdk meghatdrozdsahoz
az eldzdek szerint mdmi kellene a tap-
vonalon levd direkt ds reflektalt fe-
sziiltsdghulldmok amplitdddjat vagy
azzal aranyos szdmertdket. Egy veze-
tdk menten adott iranyban haladd
fesziiltsdghulldm amplitfiddja irdny-
csatoldval merhetd. Ha ugyanerre a
vezetekre kdt darab ellentdtes mfiko-
ddsfi iranycsatoldt helyeziink el, marie
rendelkezdsre dllnak az dlldhulldm-
arany meghatarozdsdhoz eziiksdges
mdrdsi adatok. Ez utdbbi alapelvet,
mely valamilyen valtozatban a leg-
tobb alldhullamarany-merdben meg-
talalhatd, szemlelteti a 18.52. abra.
A tapkabellel azonos hulldmellendllasfi
koaxialis kabeldarab kozepvezetdjdvel
parhuzamos csatoldhurkot helyeziink
el. A hurok ёв a kozdpvezetd kapacitiv
ёв induktiv fiton csatolt. A kdtfele
csatoldsbdl szdrmazd dramok a kozdp-
vezetdben folyd dram irdnyatdl fug-
gden erdsitik vagy gyengitik egymast.
Megfeleld kialakitds mellett elerhetd,
hogy az egyik merdkorben esak az
eldremend, a mdsikban pedig esak a
reflektalt hulldm amplitfiddjdval ara-
nyos fesziiltsdg keletkezik, melyeknek
azonos dimenzidban mert drtekeibdl az
SWR-drtek kiszamlthatd.
A 18.53. abran bemutatjuk az ama-
tdr irodalomban „Millimatch” ndven
ismert dlldhulldmardny-mdrd egyik
valtozatanak kapcsolasi vazlatat de a
kettds irdnycsatold szerkezeti rajzdt.
A bemutatott kdsziildk 60 ohm hulldm-
ellendllasfi, 76 ohmndl a merdvezetdk
(MV,—MV,) vdgeit lezard 160 ohmos
ellendllasokat 100 ohmra cserdljiik.
A kozdpvezetd 6 mm dtmdrdjfi rdz-
drdtbdl vagy csdbdl kdsziil. Az MV, ds
az MV, irdnycsatold merdvezetdket
1,6 mm vastag merev drdtbdl (pl.
kerdkparkulldbdl) kell elkesziteni. A
kozdpvezetdt ket oldalrdl szalagok dr-
nydkoljak, a merdvezetdk a szabadon
hagyott mdsik kdt oldalon helyezked-
nek el, a megadott kis vesztesdgfi
anyagbdl (pl. akrilbdl) kesziild tavol-
sagtartdk bevagdsaiban. Tavolsagok a
kozdpvezetdtdl 6—6 mm. Elhelyezd-
siikndl gondosan iigyelni kell a szim-
metriara ds a parhuzamossdgra.
Mdrdsndl, a K, kapesold „Direkt”
dlldsaban, a T tranzisztor erdsitesdt
18.55. dbra. 100 W mdriehaldrd nagyfrekvendae teljeeit-
minymird kapcsolasi vazlata
18.56. dbra. 150 W mdr^shatard teljesitminymird de dU6-
huUdmardny- (SWR) mdr6 kapcsolasi vazlata
367
18.57. abra. Az „antennascope” tipusd
nagyfrekvencias mdrdhid kapcsolasi
rajza
dgy kell az emitterkori potenciomdter-
rel beszabalyozni, hogy az 1 mA drzd-
kenysdgfi 100° oeztasu M alapmGszer
vdgkitdrdst mutasson. A K, dtvaltiisa
utdn leolvassuk az M-en mutatott
drteket fokban (%-ban), majd az SWR
drteket kiszamltjuk. Ha pl. a masodik
esetben a leolvasott ertek 25°, akkor:
bemutatott egyszerfi segddkdszuldkben
80 W terhelhetdsdgfi, eredGen 60 ohm
ellendlldsu, fesziiltseg-, illetve teljesit-
mdnymerdvel egybedpitett mGantenna
kapcsoldsi vdzlata Idthatd. (A 40 db
610 ohm 2 W-os ellenallast a rajz sze-
rint osszekapcsolva eredfiben 61 ohmot
kapunk.) Az ellenallasokat cdlszerfi
szell6zdssel (esetleg motoros ventilla-
cidval) ellatott fdmdobozzal dmyd-
kolni. A bedpitett fesziiltsdgmdrG skd-
Idja W-ban is hitelesithetd. A rendszer
hitelesitdse pontos rddidfrekvencids fe-
szfiltsdgmer6 alkalmazdsdval ds ezdmi-
tassal tortenhet a P =U*/R kdplet fel-
hasznalasdval. 100 W-os addval meg-
hajtva a mfiantenndt, 63 Venektiv
feszultseggel kell mdrni a hitelesitd
mfiszerrel a kapcsain ds ebben az Glide-
ban kell a mfiszert vdghelyzetbe dlli-
tani (80 W) a trimmer-kondenzdtorral
ds a bedllitd potenciomdterrel. A skala
tobbi pontjai pontonkdnti hitelesitds-
sel, esetleg szamltassal vehetdk fel.
Az SWR-тёгбк (alldhulldmardny-
тёгбк) teljesitmdny-dimenzidban is
kalibralhatd. Ebben az esetben alkal-
mazott alapmfiszer skalajardl az elGre-
тепб ds a reflektdlt fesziiltseghulldm
teljesitmenydt lehet leolvasni. A
18.55. abran bemutatjuk egy SWR-
тёгбЬб! kialakitott 100 W-os rddid-
frekvencids teljesitmdnymdr6 kapcso-
ldsi vazlatdt. A kettfis iranycsatold ki-
viteli formaja kisse eltdr a 18.63. dbrdn
latottaktdl, de elvileg ugyandgy mfi-
kodik. A kapacitlv ceatolast kondenzd-
torokkal (Ci — C,) lehet bedllltani, az
induktiv csatolas pedig a ferrit-gyfirfin
18.58. dbra. Rddidfrekvencids impedan-
ciamdrd hid kapcsolasi vdzlata
keresztiil jon letre, melyen 36 menetes
tekercs (Lo) nyer elhelyezdst. A nagy-
frekvencids ferritgyfirfin dthdzott ko-
zdpvezetd azdrt dmyekolt (de csak az
egyik vegen foldelt!), hogy itt kapaci-
tlv csatolas ne joj jon Idtre, csak induk-
tiv. Uy mddon az Lo tekercset lezdrd
10 +10 ohmos ellendlldsokon letrejon
a kivant induktiv komponens, mdg-
pedig ellentdtes fazisban, ami a kettds
iranycsatold mfikoddedhez szuksegds.
A 200 mikroamperes mfiszeren leolva-
sott aramdrtekek hitelesitds utan az
alabbi teljesitmdnydrtekeknek felel-
nek meg:
„ 100 + 26 126
SWR =---------=----= 1,66
100-26 76
Im [M].- 200 180 170 155 145 125 105 85 05
/•[И7].- 100 00 80 70 60 50 40 30 20
40 20
10 5
(illetve 1,66:1).
A „Millimatch” kozdp- ds mdr6-
vezetdjenek hossza a frekvenciatdl ds
az RF-teljesitmdnyt61 fugg. A meg-
adott meretek mellett 3,6—28 MHz
kozott lehet mdreseket vdgezni pdr
watt teljesitmdny mellett. A keszulek
bedllitasa Ggy tortdnik, hogy a nevle-
ges hulldmellendlldssal (indukcidmen-
tes ellenallas!) le kell zdmi, meg kell
teljesitmdnnyel hajtani ds addig kell
valtoztatni az MV, vagy MV, helyze-
tdt, mig a reflektdlt fesziiltsdg zdrus
vagy nagyon kiesi nem lesz. A bedlli-
tdst mindket oldalra el kell vegezni,
a hajtds ds a lezdrds ciklikus cserdjdvel.
Nagyfrekvencids teljesitmdnymdrds-
re el6nyosen alkalmazhatdk a mfian-
tennaknak nevezett tiszta ohmos
ellenalldsok. A mfiantenndt rakap-
csolva a rddidfrekvencids berendezdsre
(addra), megmerjiik a rajta keletkezd
feszultsdg effektiv vagy csficsdrtdkdt
ds a teljesitmdnyt kiszamltjuk:
P=2“ =2*1
2R R
Mfiantenndt koszdriiletlen fdmrdteg-
vagy tomorellenalldsok kombindcidjd-
bdl kell osszedllltani, mert a huzal-
ellenalldsok sajat induktivitdsa a md-
rdst meghamisitja. A 18.54. dbrdn
A rajz szerinti dmydkoldsokkal el-
kdszult teljesitrndnymerfit ohmos le-
zdrdssal ds rddidfrekvencids teljesit-
mdnnyel vald meghajtassal mindket
oldalrdl be kell szabalyozni, hogy a
sajdt SWR-drteke a lehetd legkisebb
legyen. Ezutan ismdt kdtoldali 100 W
teljesitmdnnyel vald meghajtassal ds
ohmos lezdrassal a P, ds a P, potencio-
meterekkel be kell dllitani a 100 W tel-
jesitmenyndl vald mfiszer-vegkitdrest.
A kozbensd ertekeket is fel lehet venni,
ha a kisebb teljesitmenydrtdkek vala-
milyen mds mddon pontosan meg-
mdrhetdk. Ez a mdrdkdszuldk folyama-
tos iizemre is alkalmas, azaz allanddan
be lehet iktatva az antenna tdpveze-
tdkbe. A hitelessdge csak aira a hul-
lamellenalldsra igaz, amivel a kalib-
rdcid tortdnt. A mGszer termdszetesen
az SWR-ertek mdresere is hasznalhatd.
Legyen pl. 80 W (170°) az е1бге тепб
Skdlufok: 100 80 78 68 50
PflF].- 150 120 100 80 60
SWR-mdrdsndl a P, — P, szabdlyo-
zasaval elerhetd, hogy az M, mGszer
16 —160 W kozotti barmilyen cl6re-
тепб teljesitmenynel vdgkitdrdst, azaz
100°-ot mutasson. Az M, mGszer ebben
az esetben a reflektdlt teljesitmdnyt az
ds 20 W (66°) a reflektdlt teljesitmdny
mert szdmdrtdke. Ekkor az SWR-
drtek:
170 + 66
SWR=------—-=2,23
170-66
Hasonld mddon mfikodik a 18.56.
dbrdn lathatd, 2 — 30 MHz kozott
mfikod6 160 W-os teljesitmdnymdrd,
de hasznalata kenyelmesebb. Egydszt
ket alapmfiszere van, igy a direkt ds a
reflektdlt teljesitmeny egyszerre Idt-
hatd. Mdsrdszt bedpitdsre keriilt egy
2x25 kiloohmos „sztereo” potencio-
mdter (P, —P4) az SWR-meree egy-
szerfisitdsdre. Az eldzdek szerint a hite-
lesitdst (ds kdsdbb a teljesitmeny-
merdst) mindig ugy kell vdgezni, hogy
а Р,—P4 teljes ellendlldsdrtdkdvel ha-
tdsos legyen.
Az 60 pA drzdkenysdgfi 100° osztdsfi
mfiszerskdla teljesitmdnydrtdkei:
44 37 29 19
50 40 80 20 10
M,-hez viszonyltva mutatja. Miv el az
M, mindig vegkitdresnek mutatj a az
е1бгетепб teljesitmdnyt, az M, S WR-
skaldval is elldthatd az alabbiak sze-
rint:
368
18.59. abra. Szileesdvd. zajgenerator kapcsoldsa
Skdlafok: 100 78 61 42 27 20 16 13 10 7 4
SWR: co 10 5 3 2 1.8 1.6 1.5 1.4 1.3 1.2
Mind a teljesitmeny-, mind az
SWR-skala keszltesendl figyelembe
kell venni, hogy a didda-egyeniranyl-
tas sem linearis, ezert a skala егбвеп
torzul.
Rovidhullamfi antennak eseteben
fontos mdrdszam a talpponti ellen-
allas, mely rezonancian valds ertekfi.
Ennek meresere szolgal a 18.57. abran
Idthatd „Antennascope” elnevezesfi
nagyfrekvencias mdrdhid. Az antenna-
rezonanciat a hidat tapldid generator
frekvenciajanak valtoztatasaval meg
kell keresni, majd a P, potenciomdter-
rel (csak szenrdteg lehet) a hidat ki
kell nullazni. A P, az M hldindikator
mfiszerdrzekenysdgszabalyozdja, mely-
nek Arammentes helyzetdben az an-
tenna talpponti ellenallasa azonos a ?!
ellenallasertdkevel. A kapacitasszegd-
nyen szerelt, amydkoltan feldpitett
ogyszerfi segedeszkoz jd szolgalatot
tesz antennak vizsgalatanal. A ?! hite-
lesltdse figy is megoldhatd, hogy tiszta
ohmos ellenallasokkal lezarjuk a hidat
ds a kiegyenlitdsi helyzetben odalrjuk
drtekiiket. A hidat GDO-val lehet tap-
lalni a csatoldtekercsen keresztul, vagy
В melugpontjat szigndlgenerfitorrdl
kdbelen at. Kifogastalan feldpitds mel-
lett az antennascope mdg 160 MHz-en
is mfikodik. Ebben az esetben a Pi
potenciomdter femserlegdt el kell tavo-
litani.
Hasonld felepitesfi, de differencid.1-
kondenzator kiegyenlltesfi radiofrek-
vencias mdrdhid kapcsolasi rajza lat-
hatd a 18.58. abran. Impedanciameresi
tartomanya 6—400 ohmig terjed, ha a
differencial-kondenzator 10 —160 pF
kozott valtoztathatd (oly mddon, hogy
ha az egyik oldal 160 pF, akkor a ma-
sik 10 es forditva). A hidat par volt
nagyfrekvencias fesziiltsdggel kell tap-
lalni. Mfikodtetesi frekvenciatarto-
manya: 3,5 — 50 MHz. Hitelesitdse
ugyancsak hiteles ellenallasok merdsdn
keresztul tortenik. E merdhid elneve-
zese amat6r folydiratokban: Makro-
matcher. A Zx impedanciaval hangold
elemek is sorbakapcsolhatdk a zavard
reaktanciak kiegyenlltdsdre.
A targyalt radidfrekveneias mdrd-
sek elsdsorban addberendezdsek ds
antennak vizsgalatahoz kesziiltek. Ve-
vdkesziilekek mindsitdsehez gyakran
hasznalnak zajgeneratorokat az fin.
zajszdm merdsehez. A meresek elvenek
rdszletes ismertetesdt illetden az iro-
dalomra utalunk (RT fivkonyv
1972/103. oldal).
Szdlessavfi fehdrzajt eldallitd gene-
rfitorokat felvezetd ds vaknumdiddak-
kal lehet kdszlteni, mert ezek telitdsi
tartomanyba tartozd andddrama kons-
tans amplitfidd-eloszlasfi zajdrarnot
termel. A gyakorlatban a wolfram-
szdlas vakuumdiddak alkalmazasa ter-
jedt el szdleskorfien.
A wolframszalas didda I» anddarama
egy R ellenallason atfolyva az alabbi
keplettel kifejezett zajteljesltmdnyt
hozza letre 1 Hz sdvezdlessdgre vonat-
koztatott kTo egysdgben:
Pxa20-I.-R [kT0]
ahol az I»-t amperban ds az R-et ohm-
ban kell behelyetteslteni. Az R-et
50 ohmnak valasztva 1 mA anddfiram-
nal a teljesitmeny 1 kT0, illetve ahany
mA anddaramot alUtunk be a diddan a
futdfesziiltseg valtoztatasaval, annyi
kT0 lesz az 1 Hz savszelessegre esd zaj-
teljesftmdny.
A vevdkdsziilek merese figy torte-
nik, hogy csdvoltmerdvel megmdrjiik
a kimeneten megjelend zajfesziiltsdget,
majd a zajgeneratorbdl impedancia-
illesztds mellett (Ra=Zbe) annyi zaj-
teljesltmdnyt adunk a bemenetre,
hogy a kimeneti zajfesziiltseg 1,41-
szerese legyen az eldbbi erteknek. Eb-
ben az esetben ketszeres a kimeneti
(ds a bemeneti) zajteljesitmdny is.
A zajgenerator dppen annyi zajt ad a
vevd bemenetere, mint annak a sajat
zaja, ezert a vevd sajat zaj teljes!tme-
nydt kT„-egysegben a zajgeneratorrdl
le lehet olvasni (illetve 60 ohmnal szam-
drtdkben azonos a zajdidda mA-ben
mert egyenaramaval).
A meresek elvegzesere alkalmas zaj-
generator kapcsolasi vfizlatat a 18.59.
dbrdn mutatjuk be. A kesziilek koz-
ponti eleme a Valvo gyartmanyfi
К 81 A zajdidda, amely 60 ohmos
ellenallason maximum 20 kTe zaj-
teljesltmdnyt termel 20 mA anddfiram-
felvetel mellett. Az anddaramot a
futdfesziiltseg valtoztatasaval Allitjuk
be. A kdsziildkben 2 db transzformAtor
talalhatd. A Tr1 az anddfesziiltsdget
biztositja, a Tr, pedig potenciomdte-
res eldtetellenallas szabalyozassal a
futdfesziiltseget. A 4 db ffitdkori nagy-
frekvencias fojtdtekercset 2,6 A At-
engeddsere kell meretezni. A feszultseg
eses darabonkdnt 100 — 126 mV lehet.
A zajdidda futdszala 3-3 labon van
kivezetve, ezek mindegyiket hidegiti a
2x3 db 1 nF-ое kondenzator. A zaj-
diddat arnydkoltan kell szerelni a rajz
szerint. A tapfesziiltsdg-ellatasba so-
rosan beiktatott arammerd vdgkitd-
rese a K, allAsAtdl fiiggden 10 vagy
20 mA anddaramnak felel meg,
ezert zajgenenitorunk zajtel jesitmenye
0 — 10 kT0 ds 0 — 20 kT0 kozott valtoz-
tathatd, illetve a meresek ebben a tar-
tomanyokban vdgezhetdk. A meresek
(ismdtelten hangsfilyozzuk) csak illesz-
tett esetben igazak, azaz esetiinkben
60 ohm bemend ellenAllAsfi vevd-
kesziilekeknel.
369
Allohullam-
aranymero
Hetenyi Laszl6 HA 5 BK
A korszerfi arnatdr addkdsziildkek
koaxialis kabellel csatlakoznak az
antennahoz. Ezaltal elkerulhetd, hogy
az adotdl az esetleg tavol levd anten-
miig haladd tapvonal is sugarozzon,
amely sugarzds nagyrdsze elvdsz a ko-
zel levd dpitmenyek csillapitasan. A
koaxialis kabelek 60 ohm szabvanyos
hullamellenallassal kdsziilnek. Nagy-
frekvencias energiavezetes cdljara leg-
tobbszor az 60 ohmos es a 60 ohmos
kabeleket hasznaljak, mig a 75 ohmos
ds 150 ohmos tipusok a vided ds md-
rdstechnikaban hasznalatosak. Ma-
gyarorszagon az 50 ohmos kabeleket
hasznaljak energiatovabbitdsra.
Az alabbiakban ismertetesre keriild
egyszerfi mdrdmfiszer az 50 ohmos
koaxialis kabel ds az antenna kozotti
illesztettseg mdrdsdre szolgAl es koz-
vetleniil a kabelen letrejdvd lilldhul-
lamaranyt mdri. A merdhid alapkap-
csolasat a 18.60. abra mutatja. A
nagyfrekvenciaval taplalt hid bal ol-
dali agat ohmos ellenallasok kepezik
(Rt ds R,). A jobb oldali ag felsd tagja
szinten ohmos ellenallas (Rj), mig alsd
tagjakent a mdrendd impedancia szol-
gal. Az R„ R, es R, ellenallasoknak
18.60. dbra. Az impedanciamdrd hid
elektromos feldpltdse. Az indikalda nagy-
frekvencias mdromuazerrel tortdnik
eziiksdgszerfien esak tisztan ohmos
komponenssel kell rendelkezniiik a
mdrds frekvenciasavjaban. Tobb el-
lena.llas-gyartmd.nyt megvizsgalva ar-
ra az eredmdnyre jutottunk, hogy- leg-
megfeleldbb a Rosenthal gyartmanyfi
1/4 W-os tipus, de ugyancsak jdl alkal-
mazhatdk a Remix TRK-2 sorozat
1/4 W-os tipusa, illetve 1/10 W-os
darabjai is. Mindharom ellenallas 50
ohmos, mint a mdrendd kabelrend-
szer vagy antenna nevleges hullam-
ellenallasa (Zo). A rovidhullamd ama-
tdrsavokra vald tekintettel a mfikode-
si frekvenciat 3 MHz es 33 MHz kozott
valasztottuk meg. A hidat taplald ge-
nerator a fenti hatdrok kozott harom
savban folyamatosan hangolhatd.
A mdrdhfd elvl mfikdddse
A kdvetkezdkben azt szeretndnk
bemutatni, hogy a merdhid 2. ds 3.
pontjaira kapcsolt nagyfrekvencias
fesziiltsdgmdrd mily mddon mdri koz-
vetleniil az alldhullamaranyt.
A mdrdmfiszer a hid (2 — 4) ds (3 —4)
pontjai kozotti fesziiltsegek kiilonb-
sdgdt mdri. Az abran az uo a hidat tap-
Idld generator fesziiltsdget jelenti. A
2—4 pontok kozotti fesziiltsdg:
1
u.« = у • uo
mert az R, es R, ellendlldsok egymds-
sal egyenld drtekfiek. A 3—4 pontok
kozotti fesziilsdg az Rt tisztan ohmos
ellenallas es az ismeretlen Zx komplex
impedanciabdl adddik:
Zx
u,<= z“bzTUo
Ebben a kdpletben a Zo a rendszer
hullamellenallasa, drteke 50 ohm,
tisztan valds ertdk. Az uM komplex
fesziiltseg, mert Zx is tetszdleges kom-
plex impedancia lehet. Az u14 valdsnak
valasztott fesziiltsdgertdkhez kepest
tehat az uM tetszdleges fazishelyzetet
vehet fel a Zx drtekdnek megfelelden.
A kdt fesziiltsdg kiilonbsdge
(ezt mutatja a mfiszer):
Г zx 1] UO Zx-Z„
u,,=ugI-------------1 =— -----------
LZX+Z, 2 J 2 Zx+Z.
Ezen egyenlet utolsd tagja a reflexids
tenyezdnek nevezett mennyisdg, ame-
lyet az irodalom E-val, (gamma) jelol:
r~ Zx-Z,
Zx 4-Zq
Ez a reflexids tdnyezd megmondja azt,
hogy a kabelre adott fesziiltsegnek
hanyadrdsze verfidik vissza a vdgdre
helyezett Zx lezarasrdl. Legkedvezdbb
a helyzet akkor, ha a kabel vdgdrdl
visszaverddes nines, mert akkor a be-
adott teljesitmdnyt a lezards (antenna)
teljes egdszeben elfogyasztja (elsuga*
rozza). Ilyen esetben a reflexids td-
nyezd (Г) drteke zdrus, a lezard ellen-
dllas pedig tisztan ohmos ds azonos a
rendszer hullamellenallasaval:
Ezt az esetet illesztett allapotnak ne-
vezziik. Maximdlis az illesztetlensdg
akkor, ha a kabelre adott teljesitmeny
teljes egdszeben reflektalddik. Ilyen
18.61. dbra. A helytelenid Uleeztett kabe-
len allohMamok keletkeznek. A feezult-
edgmaximumok, illetve minimumok egy-
rnastol fdlhulldmhoeezra helyezkednek el
a kdbel mentdn (1)
370
18.62. dbra. Az dU6huUdmardnymdr6 kdsziildk kapcsolasi rajza
esetben а Г reflexids tdnyezd drteke
1, a Zx pedig tisztan kdpzetes (kapa-
citas, induktivitas, rovidzar vagy sza-
kadas). A reflexids tdnyezd ertdke te-
hat Г=0... 1 kozott valtozhat.
A hid 2 — 3 pontjaira kapcsolt mfi-
szer kozvetleniil meri a reflexids td-
nyezd abszoldt drtekdt.
Azdrt az abszoldt drtdkdt, mert mint
egyszerG feszultsdgmdrd mGszer, a fa-
zishelyzetet nem kdpes figyelembe
venni.
Az illesztetlenseg megaddsara a gya-
korlatban nem a reflexids tdnyezd ha-
nem az alldhullamarany (r) terjedt el.
Az AUdhullamardny ds a reflexids td-
nyezd kozott az alabbi egyszerG kap-
csolat dll fenn:
r=
1-|Г|
Mivel ebben a kdpletben is a reflexids
tdnyezd abszolGt drteke szerepel, ezert
a mGszer skaldja kozvetleniil Alldhul-
lamaranyban is hitelesithetd. Az alld-
hullamarany idealis illesztettsdg eseten
(Zx =Z0) egysegnyi. Teljes illesztetlen-
sdg esetdn drteke vegtelen. A mdrdmG-
Bzer skdlajanak bal oldalan tehat r = 1
drtdk (uM=0), jobb oldaldn, a vdgki-
tdrdsndl pedig r = - (ua, =uo/2) talal-
hatd.
Az alldhullamariiny tulajdonkdppen
egy maximalis es egy minimdlis fe-
szUltsdgdrtdk hdnyadosa:
Umax
r =------
Umtn
Reflexid esetdn ugyanis a kabel hosz-
sza menten (1) a haladd iranyG es visz-
szavert iranyil hullamok helyenkent
erdsitik, illetve gyengitik egymast, a
kialakult fdzishelyzetiiktdl fiiggden.
Ennek megfelelden a kabel egyes he-
lyein fesziiltsegmaximumok (u^,,), il-
letve ezen pontok kozott fesziiltsdg-
minimumok (umin) mdrhetdk (18.61.
dbra).
A mGszer lefrdsa
Az impedanciamdrd hidat egy PCC
88-as elektroncsdvel kivitelezett el-
leniitemG oszeillator taplalja (18.62.
dbra). Ennek frekvenciaja egy 2x500
pF-os forgdkondenzatorral hangolhatd.
A 3... 33 MHz-et feloleld teljes ro-
vidhullamG savot harom tartomany-
ban fogja at. A legalacsonyabb frek-
venciajd sav rezgdkori tekercse dllan-
ddan a korben van, mig a mdsik kettd
ezzel kapcsolddik parhuzamosan, le-
csokkentve az eredd induktivitdst. A
hid taplalasdhoz sziiksdges nagyfrek-
vencias teljesitmdnyt csatoldteker-
csekkel vessziik ki az oszcilldtorbdl.
A mdres drdekeben sziiksdges az,
hogy a hidat taplald nagyfrekvencias
fesziiltseg szintje mind a hangolastdl,
mind pedig a savvdltastdl fuggetlen
legyen. Ez biztositja ugyanis azt, hogy
teljes reflexid esetdn — rovidzarral
vagy szakadassal vald lezards esetdn
— a mGszer mutatdja a vdgkitdrdsre
dlljon, illetve, hogy a mutatott dlld-
hullamarany-drtdkek a valdsdggal
egyezzenek.
A generator kimend nagyfrekvencias
fesziiltsdgenek stabilizdlasdt szolgalja
az ECC 85 elektroncsdvel es az ОС
1071 tranzisztorral feldpitett vissza-
szabdlyozd aramkor. A D, jelG didda
indulasi helyzetben — middn a gene-
rator kimend fesziiltsege meg nem erte
el a sziikseges nagyfrekvencias szintet
— zardiranyban eld van feszitve aszint-
szabalyozd P, ^potenciometeren levd
fesziilteeggel. Aram tehat meg nem
folyik a tranzisztor bazisa feld. Ilyen
indulasi helyzetben a tranzisztor teljes
mertekben vezet a negativ tapfesziUt-
sdg ds a bdzis kdzd kapcsolt ellenalldson
folyd nyitdaram hatasara. Kollekto-
ran ds az ECC 85 csd racsan a fesziilt-
sdg ilyen allapotban kb. — 0,5 V.
Ekkora racseldfesziiltsdg mellett ez a
csd az anddja es a fold kozott nagyon
kicsiny ellenallast kepvisel, azaz a
rajta keletkezd fesziiltsegesds csak
20 — 30 V. Ennek megfelelden az osz-
cillatorcsd PCC 88 anddfesziiltsdge a
legnagyobb drteket veszi fel, mert a
kdt csd egymassal sorba kapcsolva
csatlakozik a 320 V-os tapfeszGltsdgre
(Heising-modulticid).
Middn a kdsziildk bemelegeddse
folytan a generator nagyfrekvencias
kimend fesziiltsege eldri azt a hatart,
amelyndl a D, didda a zardiranyG szta-
tikus eldfeszites ellendre kinyit, pozi-
tiv fesziiltseg drkezik a tranzisztor bd.-
zisara, amely semlegesiteni igyekszik a
100 kohmon keresztiil drkezd nyitdara-
mot. A tranzisztor tehat kezd lezdmi,
aminek kovetkeztdben kollektorAnak
fesziiltsdge negativ iranyban mozdul
el. Ez a negativ irAnyban megvaltozd
kollektorfesziiltsdg egyben lezAmi
igyekszik az ECC 85-os csovet, azaz a
csovon esd feszultsdg egyre nagyobb
lesz. Az oszeillator anddfesziiltsdge
lecsokken, ds lecsokken a kimend nagy-
frekvencias szint is.
Ezen stabil visszacsatoldsi folyamat
kovetkezteben beall egy allandd drte-
кй nagyfrekvencias szint, amelynek
drteke a D, didda eldfeszitesen keresz-
tiil a Pi potenciomdterrel szabalyoz-
hatd. Ezzel a visszacsatolassal eldr-
hetd az, hogy az oszeillator kimend fe-
sziiltsdgdnek szintje sem a hangolas,
sem a sawaltas, sem pedig a kiilon-
bozd terheldst kepviseld Zx impedan-
ciak rakapcsolasakor gyakorlatilag
nem valtozik. A visszacsatold rend-
szer a hdldzat, illetve a tapfesziiltsdg
ingadozasait is kikiiszoboli azaltal,
hogy a Dt diddat eldfeszitd egyenfe-
sziiltsdg egy Zener-diddaval (Z6) sta-
bilizalva van.
A hid 2—3 pontjain megjelend — az
dlldhullamarannyal aranyos — fe-
sziiltseget a D, didda egyeniranyltja a
200 /tA-es mGszer szanuira. A mGszer
aramkordben levd haromallasii foko-
zatkapcsold 1. allasaban a muszer a
generator kimend fesziiltseget mcri a
mdrdhid betaplalasi pontjan. A K,
kapcsold 2. dlliisaban a „normal” jel-
zdsG skalan olvashatd le a mert dlld-
hullamarany-ertdk. Ez a „normal”
skala r = 1 es r = - hatarok kozott
van kalibrdlva.
A kapcsold 3. Allasaban „nytijtott”
skalardl olvashatjuk le az AlldhullAm-
ardny ertekeit. Ez a skala r = 1 es
r = 3 drtekek kozott van kalibralva, de
igy nytijtasa rdvdn pontosabb leol-
371
vasast tesz lehetfivfi ez alacsonyabb
firtfikfi Allfihullfimarfiny-firtfikek tarto-
mfinyaban.
A mfiszer hitelesitfise
A mfiszer iizembehelyezfise utan
elfiszor a nagyfrekvencias generator
skalajat kalibraljuk egy hiteles szig-
nalgeneratorral, vagy 1 MHz-es kvarc-
oszcillator felharmonikusaival valfi
iittetfissel.
Az eredeti kesziilek hangolhatfi:
1. sav 3 MHz-tfil 7 MHz-ig
2. sav 6 MHz-tfil 15 MHz-ig
3. sav 14 MHz-tfil 33 MHz-ig
A frekvenciaskala hangolasa utan a
mfirfimfiszer skalajanak kalibralasa
kovetkezhet. Valamely tetszfileges
frekvencian a P„ elfilapra kivezetett
potenciomfiterrel allitsunk be akkora
nagyfrekvencias generatorfesziiltsfi-
get, hogy a K, kapcsolfi 2. (normal)
allasaban a 200 pA-es mfiszer vegkitfi-
rfist adjon szakadassal, vagy rovid-
zarral lezart mfirfikapcsok esetfin (tel-
jes reflexifi r = -). Ezutan tisztan
ohmos ellenallast kfipviselfi, kiilonbo-
zfi firtfikfi Bzfin- vagy ffimrfiteg-ellen-
fillasokkal a mfirfipontra csatlakozva
ifitrehozzuk az 1, 2, 3, 4 stb. allfihul-
lamarfinyokat, amelyeknek a helyet a
mfiszer mutatfija megjeloli a skalan.
A 18.2. tdbldzat mutatja, hogy mely
fillohullamarany firtfikekhez milyen
ellenallasfirtfikek tartoznak.
A 6 — 8-nal nagyobb fill6hulla.ni-
arany-firtfikek pontos kalibracifijfinak
mfir nincsen jelentfisfige, mert azok az
illesztfisek, amelyek 2 — 3-nal nagyobb
fillfihullamaranyt mutatnak, a gya-
korlatban nem hasznalhatfik. Lfinye-
gesebb azonban az 1 fie 3 kozotti a!16-
/3.2. tdbldzat
Г R« (ohm) vagy R\(ohm)
1 50 50
1.5 75 33.3
2 100 25
3 150 16,6
4 200 12.5
5 250 10
6 300 8.33
hullamaranyok pontos kalibracifija,
mert ezek a hasznalhatd illesztfisekhez
tartozfi firtfikek.
Ezen kalibracifis mfiveletet el kell
vfigezniink a K, kapcsolfi 3. (nyfijtott)
allasaban is, de itt azt tapasztaljuk,
hogy a mfiszer 3 —3,5-es fillfihullfim-
arany-firtfikeknfil mar vfigkitfirfist mu-
tat. Ezen a szfitnyfijtott skalan az 1-
hez kozelallfi firtfikek pontosabban
leolvashatfik.
A K, kapcsolfi 1. filldsa azt a celt
szolgalja, hogy a generator fesziiltsfi-
ge mfirfis kozben is ellenfirizhetfi le-
gyen. Ha ez a kapcsolfiallfis nem vol-
na, figy a mfiszer hitelessegfit (az uo
fesziiltsfig megfelelfi voltat) csak a
mfirendfi Zx impedancia lekapcsolasa-
val tudnank ellenfirizni, amikor is a
13.3. tdbldzat
Tekercs Induktivitas MenetszAm Huzal Megjegyz^s
Li n mH 36 0,3 CuZS vasmagos
Li 4 0,3 CuZS
La 3,2 mH 26 0,3 CuZS vasmag nfclkfll
L< 3 0,3 CuZS
L» 0,45 /лН 10 1 CuAg vasmag n£lktil
и 2 0,3 CuZS
Megjegyzfa: Tekercsel&i AtmArO 8 mm. Vasmag mArete: 06X16 mm ferrit. Az L, tekercsen a megcsa-
polAs k5z£pen.
mfiszemek „normal” fillfisban vfigki-
tfirfist kell mutatnia. A P, trimmer-
potenciomfitert olyan firtekre kell be-
allitani, hogy a mfiszer vfigkitfirfist
mutasson a kapcsolfi 1. allasaban ak-
kor, amikor a 2. allasban is vfigkitfirfist
mutat, nyitvahagyott vagy rovidre-
zart mfirfikapcsok mellett.
Mechanikus felfipftfis
Az eredeti mfiszer egy 260 X180 mm
elfilapmfiretfi es 90 mm mfily alumi-
nium dobozban lett elhelyezve. A kap-
csolfik, a forgfikondenzator fis az
egyfib szerelvfinyek az elfilapra keriil-
tek. Kiilon panel nem kfisziilt. A K,
kapcsolfirfil a hid felfi menfi vezetfik 50
ohmos koaxialis kabel. Lfinyeges az,
hogy az R1( R„ R, ellenallasok (a
mfirfihid ) es a hozzajuk kapcsolfidfi
egyfib alkatreszek lehetfileg minfil
kisebb helyre legyenek osszefipitve.
Az eredeti kfisziilfikben a mfirfihid fis
szerelvfinyei egy 35x45 mm mfiretfi
nyomtatott aramkori lemezre lettek
felszerelve, ez a lemezke pedig kb.
10 mm hosszfi huzallal ceatlakozik az
Amphenol tipusu koaxialis mfirficsat-
lakozohoz. Az oszcillator tekercseinek
adatait a 18.3. tdbldzat tartahnazza.
372
ARANYKANNA КЕУЕКЁК!
MUSZER ES IRODAGEP
Budapest VI., Nepkoztarsasag utja 2.
VASAROLJON UNIVERZALIS
A legmodernebb tipusok
mOszaki adatok
PontossAg:
Ellen&IIAs:
Bel*6 ellenAIIAs:
Frekvencia-
fQggSs:
EgyenAram: ±1% a v6gklt6r6sre vonatkoz-
tatva
VAItakozd Aram (25...1000 Hz): ±1,5% a
v6gkit6r6sre vonatkoztatva
±1% a skAlahosszra vonatkoztatva
EgyenAram: 31600 Ohm/V
VAItakozd Aram: 5000 Ohm/V
0,3 V—300 V; 0,3 mA—0,3 A:
max. 1,5% a 10 Hz... 50 kHz tartomAnyban,
3 V—300 V; 3 mA—0,3 A:
max. 3%az50 kHz... 100 kHz tartomAnyban,,
1000 V; 1 A—3 A:
max. 1.5% a 10 Hz... 10 kHz tartomlnyban.
MOSZAKI ADATOK:
PontossAg: ± 2,5% egyen- 6s vAitakozd Aramon, valamint
ellenAIIAsm6r6sn6l a skAla v6g6rt6k6re vonat-
koztatva.
Bel«6 ellenAIIAs: 0,3 V... 30 V: 200 kOhm/V
100 V... 1000 V: 10 MOhm/V
M6r6shatArok: — aiapAIIAsban: 50 /tA 100 mV
— egyen- 6s vAltakozd fesziiltsAg:
0,3—1—3—10—30—100—300—1000 V
— egyen- 6s vAltakozd Aram:
0,5—5—50—500 mA 6s 5 A
— elienAIIAsm6r6sn6l alapskAla:
0—2 kOhm
szorzd AIIAsok: x1 — x10— X100— x1k
— x 10k
UNIVO
elektronik
GANZ UNIV 3
374
ERTEKESITO VALLALAT
Telefon: 117-090
MEROMUSZERT A MIGERTNEL!
kozott valogathat!
Egyenfeszliltsig- is egyeniram
mirishatarok: 0,1 —0,5 — 2—10 —200 —500 —
1000 — 2000 V
50—500 azA; 5—50—500 mA; 5A
Vilt6fesz(iltsig is vilt6iram
mirishatarok: 2,5 — 10 — 50 — 250 — 1000 V
250 ц 2,5— 25 — 2500 mA; 2.5 A
Ellenillis is kapacitis
mireshatirok: 1 Ohm..............5 kOhm
10 Ohm........... 50 kOhm
100 Ohm........... 500 kOhm
1 kOhm...................5 kOhm
10 kOhm ......... 50 MOhm
100 pF.................. 50 nF
10 nF .................. 50 azF
Osztilypontossig: 2,5
Skalahossz: 78 mm
Belso ellenillis: — egyenaramra — 20 kOhm/V
— viltdiramra — 4 kOhm/V
UN110 tip. univerzalis mirSmGszer
Mirishatirok:
100 mV —1000 V egyenfeszliltsig 100 kOhm
2,5 V—1000 V valtifesziiltsig 4 kOhm
100 A — 5A egyeniram
250 azA — 2,5 A viltdiram
10 kOhm — 10 MOhm ellenillismiris
UNIVO 3
UN110
375
19. Muholdak radioamatorok szamara
dr. Gschwindt Andrfis okl. vill. mdrnok HA 5 WH
Alig ndgy dv telt el az elsd mester-
sdges hold startja utan, amikor 1961.
december 12-dn elindult foldkoruli ut-
jaraazelsd, radidamatdrok altal, radid-
amatdrok szamara kdsziilt mfihold, az
OSCAR - 1.
Az OSCAR clnevezds azdta az ama-
tdrok szeles tomege eldtt ismerttd
valt (eredete: Orbiting Satelliete Car-
rying Amateur Radio). Az elsd mdg
csak telemetria es ,,Hi-hi” azonositd
jeleket sugarzott es csak az 1965-ben
startolt 0—3 feddlzetdn volt aktiv
atjatezd, melynek adasi es veteli
savja egyarant a 144 MHz-s savban
volt.
Az 0—3 startjaval egy fij szakasz
kezdddott az amatdrok dleteben. Meg-
indult az firhirkozlds a radidamatdrok
kordben is.
A О — 4 1966 vdgdn mar kdtsfivos
atjatszdt vitt a feddlzetdn. A palyara
Allas hibaja miatt a mfihold nagyon
rovid dlettartamfi volt. Ekkor sziile-
tett az elsd osszekottetes a Szovjetunid
ds az USA kozott. (UP2ON ds K2GUN).
Az 0 — 5 berendezeseit az ausztrAl
amatdrok keszitettek. 28 ds 144 MHz-
en telemetria jeleket sugarzott az
1970-es dv terjeddsi tulajdonsdganak
vizsgAlatahoz.
1972. oktdber 15-en startolt az О —
6, amely az egyik legsikeresebb mfihold -
nak tekinthetd. 144/28 MHz-es Atjat-
szdja 1977 kozepdig hasznalhatd ma-
radt.
Az 1974 novemberdtdl mfikodd О —
7 mdr kdt atjatszdt vitt a feddlzetdn,
amelyek felvAltva uzemeltethetdek.
A fejlddes nem allt meg. Jelenleg az
0 — 8 mar iizemel, az О — 9 fejlesztes
alatt all ds rovidesen megindul a ha-
sonld felepitesfi szovjet mfihold is.
19.1. Az URH osszekottetfeek ta-
volsaganak, megbizhatos&ganak
novelese muholdakkal
Az URH-terjeddsben jaratos amatd-
rok jdl tudjak, hogy a megblzhatd dsz-
19.1. dbra. A maximalis dthidalhatd td-
volsag a mdholdpalya magassdganak
fuggvdnydben
szekottetds kdt pont kozott akkor Idte-
siilhet, ha a kdt pont radids szempont-
bdl „latja” egymfist. Az ultrarovid
hullfimok terjedese, a fdny terjeddsd-
hez haeonld. Az athidalhatd tavolsfig
novelese csak atjatezdk kozbeiktata-
saval lehetsdges. Ezeket az atjatezd-
kat lehetdleg magas hegyekre, dom-
bokra kell telepiteni, hogy mindl na-
gyobb tavolsfigfi atvitelt biztositsa-
nak.
A foldi magassag noveldsdnek ha-
tfirtszabahegyek, dombok magassAga.
Tovabbi „magassAgnovelds” csak mfi-
holdak alkalmazasaval lehetsdges.
A mfiholdakkal letrehozhatd ossze-
kottetesek maximalis tavolsfigat a
mfihold palyamagassaga hatarozza
meg. A 19.1. dbra alapjan adott palya-
magassAg esetdn megmondhatjuk a
maximalis elerhetd tavolsagot. Ez pel-
daul az О — 7 eseten (1500 km-es pA-
lya) 8000 kilomdternel nagyobb tavol-
sfigfi osszekottetdsi lehetdseget jelent.
A 19.2. dbra jol mutatja, hogy kdt
allomas eseten egy adott mfiholddal
milyen hosszfi ideig tarthatd fenn az
osszekottetes. Ez az idd nem lehet
hosszabb, mint az fin. kozos Idthatdsdg
ideje. (Terjedesi rendellenessegek ese-
ten jdval nagyobb tavolsag is athidal-
hatd.)
A radidamatdrok szAmara kdsziild
mfiholdak az fin. szabad beldpdses
rendszerekhez tartoznak, ami azt je-
lenti, hogy a vilag barmely reszen levd
amatdr korlAtozAs, hasznalati dij be-
fizetese nelkiil hasznAlhatja a mfihol-
dat.
A fedelzeti atjatezdk linearis rend-
szerfiek, ami lehetdvd teszi, hogy sok
Allomas egyiddben, vegyes iizemmdd-
ban, egymas zavarasa ndlkiil tud for-
galmazni. A valdsAgban azonban nem
ilyen egyszerfi a helyzet. A mfiholdak
kimend teljesitmdnye nem vdgtelen.
Tipikusan 1 —10 W koriil van. Ez azt
jelenti, hogy linearis atjatezfis esetdn
az 1 — 10 W-os teljesitmdnyt kell meg-
osztani a 10 — 50 allomas kozott.
A 19.3. dbrdn feltiintettiik a О — 6
mfihold 144/28 MHz-es Atjatszdjdnak
egyszerfisitett feldplteset. Az atjat-
szdt tfilvezerles ellen az AGC-aramkor
vddi. Ha egy kiemelkedden nagy telje-
sitmdnyfi allomfis beldp, az AGO csok-
kenti az erdsitdst ds ezzel a mfihold dr-
zdkenysegdt. A kisteljesitmenyfi allo-
masok tehat kiszorulhatnak, eltfin-
hetnek a zajban, ha valaki nagy telje-
sitmenyt hasznAl.
A foldi dsszekdttetdsektdl eltdrden
nagyon fontos, hogy az osszekottete-
sekhez sziikseges legkisebb teljesit-
mdnyt hasznAljuk, kiilonben a tobbi
amatdr tarsunktdl vessziik el az dsz-
szekottetes lehetdsegdt.
A mfiholdas osszekottetdshez sziik-
sdges teljesitmdnyek azonosak, vagy
gyakran kisebbek a foldi dsszekottetd-
sekhez sziiksdgesekndl. A 19.4. dbra az
0 — 7 mfihold mdrdsi eredmdnyeit
tiinteti fel. firdemes megjegyezni,
hogy a 0,1 — 1 W ERP teljesitmdny
mfir hasznfilhatd osszekottetesre, ha a
mfiholdat nagyobb teljesitmdnyfi fillo-
mfisok nem hasznAljAk!
Ezen sorok irfisakor az О — 7-es
mfihold volt iizemben, amelynek adatai
az alabbiak:
Pdlyaadatok:
Koralaku pAlya, magassAga: 1400
km
periddusidd: 114,945 perc
ddlesezog: 101,59°
Atjalszok:
A-iizemmdd:
Fold-mfihold: 185,85-145,95 MHz
mfihold-Fold: 29,4-29,5 MHz
telemetria: 29,502 MHz
B-iizemmdd:
Fold-mfihold: 432,125-432,175 MHz
mfihold-Fold: 145,975 — 145,925 MHz
Kimend teljesitmdny:
A-iizemben: 1 — 2 W PEP
B-iizemben: 4 —8 W PEP
Az amatdr Allomasok szAmfira 80 —
100 W ERP a maximalis ajfinlott tel-
jesitmdny, amelyet sajnos sokan tfil-
Idpnek.
19.2. A muholdas & foldi ossze-
kottetfeek kozotti alapvetd kiilonb*
s6g
A mfihold helyzete az amatdr fillo-
mashoz kdpest valtozhat (vagy szink-
ron hold eseten Allandd maradhat). A
sikeres osszekottetdshez tehat kovetni
kell a mfiholdat, vagy megfeleld, nagy
nyflasszogfi antennat kell alkalmazni,
amelynek nyalab jaban allanddan benn-
marad a hold.
A mfihold mozgfisfit a pfilyaelemei
hatarozzak meg. Az amatdr mfiholdak
altalaban meteoroldgiai holddal egyiitt
kerulnek palyara, ezert a pfilya fin.
napszinkron, koralaku. Magassfiga
1500 kilomdter, vagy az fijabb holdak
esetdben 8 — 900 kilomdter.
A mfiholdak varhatd megjelendsi
iddpontjat es a foldi megfigyeldhoz vi-
A muholdpolya
told । vetulete
sajat dll о mas
A partner dllo-
mds max. ta
volsagkore
Itt be kell fejez-
m az osszekotte-
test
Az eldrhetd max
tavolsag kore
(sajat allomas)
Itt mduihat a?
osszekottetes
19.2. dbra. Az osszekbltetds maximdlis
iddtartatnanak drtdmezdse
376
Vevo antennatol Ado antennahoz
19.3. abra. Az 0—6 milhold dtjatezojdnakfeldpitdae
szonyltott mozgasat a palyaelemek is-
mereteben pontosan el6re jelezhetjiik.
Errfil a kfisfibbiekben mfig reszlete-
sebben szo lesz. A sikeree mfiholdas
osszekottetfisek elsfi, elengedhetetlen
feltetele az elfirejelzfis.
Az elfirejelzfis iemeretfibenmegtud-
juk mondani, hoi van a mfihold, tehat
kfizi vagy automatikus fiton aiz adott
iranyba dllfthatjuk antennankat. Rog-
zltett antenna esetfin az elfirejelzfis
birtokaban meg tudjuk mondani, mi-
kor van esfilyiink osszekdttetfisre.
A mfihold-Fold fitvonalon a felme-
пб ёв visszafirkez6 jeleink az ionoezffi-
ran haladnak at. Ennek kovetkeztfi-
ben a polarizacifi sikja az eredetit61 el-
tfirhet, elfordulhat. A foldi vetelekhez
tehat lehetfileg olyan antennat kell
hasznalnunk, amely nem firzfikeny a
polarizacifis sik valtozasara, vagy leg-
29.4. dbra. W3OEY mdrdai eredmdnye
az 0 — 7 B-uzemm6djaban
alabb kfit egymasra merfileges sikban
kell venni a jeleket.
A mfihold mozog a megfigyelfihoz
kfipest.Ennek kovetkezteben a vett
jelek frekvenciaja valtozik (Doppler
hatas).
A 19.5. dbran 145 MHz-re fis 435
MHz-re leolvashatjuk a maxirnalis
frekvenciavaltozast, amely 8 kHz ёв 20
kHz 1600 kilometer magas palyara.
Ez az „egyutas Doppler”, rnelyet ak-
kor tapasztalunk, ha a mfihold tele-
metria-jelet figyeljiik.
Ket tillomfis eseten, vagy egy 432
MHz-en adott ёв 145 MHz-en vett jel-
nfil a Doppler-csfiszas kfit fiton kelet-
kezik ёв пеЬёг megmondani, hogy ere-
d6ben (a sajat vev6nkben hallgatva)
mekkora lesz.
Egy biztos: mAskfippen fog valtozni
a partner frekvenciaja, mint a saja-
tunk. Adott esetben donteni kell, hogy
keskenysfivfi vetelfinel a sajat jeliin-
ket akarjuk ellenfirizni, vagy esak a
partnert figyeljiik.
Az e!6z6ekb61 kovetkezik, hogy al-
lomasra hangolasnAl a sajat vev6ben
hallott ,,zfir6 bit” a partnemAl esetleg
1—2 kHz-cel a sajat adasunk frekven-
ciaja mellett jelentkezik. Ezzek sza-
molni kell ёв a jelentkezfi allomasokat
2 — 3 kHz-es savban kell keresni.
Ne feledjiik, hogy a mfiholdas ossze-
kottetfisek biztositjfik a duplex lehetfi-
efiget is (egyidejfi adas ёв vetel mind-
ket allomason), rnelyet jelenleg foldi
osszekottetfiseknfil nehezen tudunk
megvalfisftani.
A Doppler-csuszas a legnagyobb
akkor, amikor a mfihold legkozelebb
van hozzank, hiezen akkor a legna-
gyobb a relativ (megfigyel6—mfihold)
sebessfigvaltozas.
Az e!6z6ek tiikreben vilagos, hogy
az atjatszfi savhatarai is a foldi mfirfi-
seknek felelnek meg ёв gyakran elfi-
fordul, hogy iizem kozben a nfivleges
atjatszfi frekvenciasav „mozog”. Ez
kiilonosen jelentfis peldaul a О — 7
eseteben, ahol az atjatszfi savszeles-
sege 50 kHz, de a Doppler-csfiszas 20
kHz is lehet.
19.3. A miiholdak palyaelemeinek
szamftasa
Az eddig fellfitt mfiholdak koralakfi
palyfin mozogtak, olyan palyasikkal,
amely kozel az fiszaki-dfili sarkon ment
at. A palya dfilfisszoge (inklinacifija)
100 — 110° koriil volt.
A 19.6. dbra a palya dfilfisszogfinek
megёrtёsёt segfti. A referenciasfk az
egyenlitfi sikja.
Az adott inklinficifihoz tartozfi pa-
lya vetiiletfit a Foldre jfil lathatjuk a
19.7. dbran. A 19.8. dbra az egyenlitfi
szognovekvfiny firtelmezfisfit segfti. A
19.9. dbrdrol az adott palya magassAg-
hoz tartozfi keringfisi idfi olvashatfi le.
A mfihold palyaja a szAmltasba jo-
hetfi 3—5 eves filettartam alatt gya-
korlatilag nem valtozik. Ez azt jelenti,
hogy az amatfir szempontjabfil az
egyenlitfi slkjat azonos helyen atlfipfi
mfihold mozgasa az atlfipfis idfipontja-
t61 mfirt idfi szerint mindig ugyanaz
lesz.
A jelenleg szeles korben alkalmazott
elfirejelzfisi mfidszer alapja a mfihold-
nak az egyenlitfi sikjan valfi athaladasi
idfipontja ёв helye. Ezek az adatok
elfire, egesz fives elfirejelzfis formaja-
ban megkaphatfik, vagy egy-egy refe-
rencia-adatbfil tovabb szamfthatfik.
Pl.: 0 - 7-re 1978. dec. 4.
patyaszam Egyenlitd metszis
helye ideje (UT)
13 964 173,5° 07*52’
13 965 202,2° 09*47*
Az adatokat tovabb szamlthatjuk,
ha a mfiholdra jellemzfi szognovek-
venyt fis keringesi idfit hozzaadjuk az
el6z6 palya adataihoz. Az egyenlltfii
metszfis helyfinek ismeretfiben megad-
hatjuk a mfihold sajat horizontunkra
vonatkozfi mozgasat. A szamitas bo-
nyolult, esak a szamunkra firdekes
vfigeredmfinyt tiintetjiik fel tablaza-
tos formaban (19.1. tablazat).
Az id6t az egyenlitfi doffisi idejfitfil
szamitjuk. A helyi id6t a tablazatunk
alapjan korrigalni kell. Az el6z6 pfilda-
nal maradva:
Max Doppler esuszas (kHz)
19.5. abra. A Doppler-csdazds nagyaaga
a frekvencia fuggvinyiben kdt palya-
тадаааадга
ЗП
19.1. tdbldzat. Az OSCAR — 7 mlihold eWrejelzdri tdbldzata. Az idtzzakok az eevenlitSi dSJtMl zzdmilanak.
(A mdbold kb. 17°-t6l lll°-ig nem Idtfuild)
Egyenlitd metsz&e (fok) Beldp6s ideje (perc) Ве1ёрёа helye (fok) Maximum idOpontja (perc) Maximum heiye (fok) Maximalis emelkedds (fok) Kildpds ideje (perc) Kildpds helye (fok)
0 6 -137 15 -81 13 23 -32
2 7 -130 15 -80 11 23 -32
4 7 -127 15 -79 10 22 -36
8 8 -120 15 -78 8 22 -37
10 9 -110 15 -76 5 21 -41
12 10 т-103 15 -75 3 20 -49
14 11 - 96 15 -74 2 20 -46
16 13 - 84 15 -70 1 18 -59
112 39 54 42 71 1 45 88
114 38 49 42,5 75 3 47 100
lie 37 44 42,5 76 4 48 108
118 37 44 42,5 77 5 48 109
120 36 39 42,5 77 7 50 121
122 36 39 42,5 78 9 50 123
124 35 35 42,5 79 10 51 130
126 35 35 43 84 12 51 133
128 35 34 43 85 14 51 136
130 34 30 42,5 82 16 52 141
132 34 30 43 88 18 51,5 144
134 34 30 43 89 21 51,5 147
136 34 29 43 91 23 53 155
138 33 26 43 92 26 53 158
140 33 26 43 94 29 53 162
142 33 25 43 93 32 52 162
144 33 25 43 100 36 53.5 170
146 33 24 43 102 40 53,5 173
148 32 22 43 104 44 53 174
150 32 22 43 107 48 54 180
152 32 21 42,5 100 53 54 -176
154 32 21 42,5 104 59 53,5 -174
156 32 20 42,5 109 65 53 -171
158 32 20 42,5 118 71 53 -167
160 31 19 42 97 77 53,5 -164
162 31 18 42 108 84 53 -161
164 31 18 42 -130 87 53 -160
166 31 18 42 -100 81 52,5 -154
168 31 17 41,5 -63 75 53 -151
170 31 17 41,5 -71 69 52,5 -148
172 31 16 41,5 -74 63 52 -145
174 31 16 41 -62 58 51,5 -141
176 30 16 41 -66 53 52 -139
178 30 16 40,5 -57 49 51,5 -135
180 30 15 40,5 -60 45 51 -130
182 30 15 40 -54 41 50 -127
184 30 15 39,5 -50 38 50 -126
186 30 14 39,5 -51 35 50 -122
188 30 14 39,5 -53 32 49 -117
190 30 13 39 -48 29 49 -115
192 30 12 38,5 -44 27 48,5 -112
194 29 15 38 -41 25 47,5 -107
196 29 14 39 -42 23 48 -106
198 29 14 37,5 -39 21 47 -101
200 29 13 37,5 -40 20 45,5 -94
202 29 13 37 -37 18 45 -91
204 29 12 37 -39 17 45 -89
206 29 12 36,5 -35 15 44 -84
208 28 15 36,5 -37 14 44,5 -85
210 28 15 36 -34 13 44 -82
212 28 15 35,5 -30 12 43 -77
214 28 14 35 -28 11 43 -76
216 28 14 34,5 -25 10 42 -71
218 28 13 34,5 -26 10 42 -70
220 27 17 34 -24 9 41 -65
222 27 17 33,5 -21 8 40 -60
224 27 16 33 -19 8 40 -59
226 27 16 32,5 -17 7 39 -54
228 26 20 32,5 -15 7 39 -54
230 26 20 31,5 -12 6 38 -49
232 26 20 31 -9 6 36,5 -42
234 26 19 31 -8 6 36 -39
236 26 24 30 -5 5 35,5 -37
238 25 23 30.5 -7 5 36 -39
240 24 28 29,5 -5 5 35 -32
242 24 28 29 -1 5 35 -35
244 24 28 28,5 1 5 34,5 -33
246 23 32 28 4 5 34 -30
248 23 32 28 5 5 33.5 -28
19.6. abra. A mtiholdpdlya MUsszogi-
nek irtelmezise
— az egyenlitd dofeednek ideje he-
lyi iddben (UT+ 1):08Ь52»
— a mfihold a horizonton lesz: 09h23*
(dofdsi idd + 1 dra + 174°-nal a tab-
lazatbdl kiolvashatd idd: 31 perc);
— a mUhold legnagyobb emelkeddsit
dri el: 09h33-kor (dofeei idd + 1 dra +
a tdblazatbdl kiolvashatd idd);
— a mtihold elhagyja a horizontal:
09h44,6’ (dofeei idd + 1 dra + a tab-
lazatbd! kiolvashatd idd).
A hirom id6ponthoz tartozd, a sajat
kornyezetiinkre vonatkozd szogek (kdt
irany a belepdsndl ds kilepesnel, +1
irany ds emelkedds a hozzank legkoze-
lebbi helyzetre) a kovetkezdk:
Betep: 16°
Maximum: —62°, emelkedds: 68°
Kilip: -141’
A horizontalis szogeket eszakrdl ke-
letre (+) ds nyugatra (—) mdrjiik.
Ezek az adatok, illetve a tablazat csak
az О — 7-re vonatkoznak. De hasonld
tdblazat allithatd eld mas rnfiholdakra
is.
Tobb grafikus elvet alkalmazd, al-
talaban egy dvre vonatkozd eldrejelzes
van forgalomban, melyeket, ha a 19.1.
tablazattal kombinalunk, megfeleld
pontossagot adnak.
378
Egyenlit<5 metaxSse (fok) ВеТёрёа ideje (perc) ВеЫрёа helye (fok) Maximum iddpontja (perc) Maximum helye (fok) Maxirnalis emelked6s (fok) КПёрёа ideje (perc) Kil£p6s helye (fok)
250 22 37 27,5 6 5 33 -26
252 22 37 27 8 & 32 -21
254 21 42 26,5 10 6 31,5 -19
256 20 47 26 12 6 32 -22
258 20 47 25 14 6 32 -22
260 19 52 25 17 7 31 -16
262 19 52 24,5 18 7 31 -18
264 18 57 24 20 8 31 -19
266 17 62 23,5 24 8 31 -19
268 17 63 23,5 25 9 30 -15
270 16 68 23 26 10 30 -15
272 16 68 23 25 11 30 -16
274 15 74 22,5 27 11 30 -16
276 14 79 22 31 12 29 -13
278 14 80 21,5 34 13 29 -13
280 13 85 21 36 15 29 -14
282 13 86 20,5 39 16 29 -14
284 12 91 20,5 38 17 28,5 -13
286 12 93 20 41 18 28 -11
288 11 98 20 40 20 27,5 -10
290 11 100 19,5 44 22 28 -12
292 10 105 19 47 23 29 -16
294 10 107 19 49 25 28,5 -15
296 9 112 18 53 27 28 -13
298 9 114 18,5 48 30 27 -12
300 8 119 18,0 53 32 27,5 -12
302 8 121 18 51 35 28,5 -15
304 8 124 17,5 56 38 27,5 -15
306 7 129 17,5 60 42 27,5 -15
308 7 131 17 60 45 27 -15
310 7 134 17 57 50 27 -16
312 6 138 17 60 54 27 -16
314 6 141 16,5 61 59 27 -16
316 6 145 16 65 64 27,5 -17
318 6 148 16 70 70 27 -17
320 5 151 16 60 76 26 -17
322 5 154 16 36 82 26 -17
324 5 157 15,5 159 88 26.5 -18
326 5 161 15,5 -103 83 27 -18
328 5 164 15,5 - 95 76 26 -19
830 5 168 15 -92 69 26 -19
332 5 171 15 -107 63 25 -19
334 4 174 15 -102 57 25 -20
336 4 177 15 -99 52 26 -20
338 4 -179 15 -96 47 25 -22
340 4 -175 15 -95 42 25 -22
342 5 -170 15 -92 38 25 -22
344 5 -166 14 -97 35 25 -22
346 5 -163 14 -89 31 25 -22
348 5 -159 14 -93 28 24 -24
350 5 -156 14 -86 25 25 -25
352 5 -153 14 -95 22 23 -31
354 5 -149 15 -84 20 23 -31
356 6 -143 15 -90 17 23 -31
358 6 -140 15 -82 15 23 -32
360 6 -137 15 -81 13 23 -32
19.8. dbra. A hosszdedgi nbvekmdny
drtelmezdse
Ndmi gyakorlattal a mfihold kove-
tese nagyon egyszerfivd valik. Sokak
szamara a kovetes valami „misztikus”
dolgot jelent. A valdsagban a nagy an-
tenna-nyilasszogek miatt az atvonu-
Ids soran (10 — 25 perc) esak 4—5 alka-
lommal kell az antenna helyzetdt val-
toztatni.
Kis emelkeddsfi palyaknal, vagy
adott iranyfi osszekottetesndl 3 — 5
percig is lenet forgahnazni 10 dB nye-
resegfi antennaval andlkiil, hogy az
antenndt mozgatnank.
polyamogassag (km)
19.9. abra. A m&hold keringdsi ideje
kiilonbozd pdlyamagaseagokra
19.4. Mfiholdas osszekottetfere al-
kalmas Gliomas felepltdse
A konyvunk irdsakor iizemben levfi
mfihold (az 0—7) maximum 80 —100
W EBP teljesitmdnyt igdnyelt a meg-
blzhatd dtjatszdshoz. A tavlati fejlesz-
tdsek ismeretdben dllithatjuk, hogy a
jovfiben fellovdsre кегШб mfiholdak
sem igdnyelnek nagyobb teljesitmdnyt.
Vdtelndl is hasonld a helyzet. A je-
lenlegi jd vevfiberendezdsek megfelel-
nek mfiholdas vev6aHomdsnak is. Aki-
ben tehdt lelkesedds van. ds rendelke-
zik URH-allomassal, rovid id6n beliil
forgalmazhat mfiholdon keresztiil is,
hiszen ez nem igdnyel kiilonleges tech-
nikai felkesziiltsdget. Igaz, hogy allo-
masa talan nem lesz optimdlis, de ha
valaki a kovetkezfikben leirtakat fi-
gyelembe veszi, gyorsan jd Allomdshoz
juthat.
19.7. dbra. A kiUbnbozd ddlisezbgu pa~
lydk vetiilete a Fbldre
379
V \ Г * F 7 7
50° 60“ 70° 80° 90° 80° 70° 6СР 50“
70 1.5 10 05 0 05 ю 1.5 2,0
С7 h= 1,5Л
2,0 15 1,0 0,5 0 0,5 ip 1,5 2,0
19.10. abra. Dipol fugg6leges irdnyka-
rakterisztikaja kulbnbozd szerelisi ma-
gassagok esetin
Antenna
A jelek az antennAbdl indulnak ds
oda drkeznek. Az antennak optimali-
zalasa muholdas celra kisse bonyolul-
tabb feladat, mint foldi osszekottetd-
sekndl. Induljunk el az egyszerfibb
megoldAsoktdl a bonyolultabb feld.
A mfiholdrdl drkezd jelek polariza-
cidja a muhold mozgasa (bukdacsolas,
porgds) miatt vAltozik. A muhold hely-
zete a foldi megfigyeldhoz kdpest
szinte az ёgbolt minden гёвгёп lehet.
A legegyszerfibb antenna, ате1упё1 a
kovetdst nem sziiksdges megoldani, a
dipdl vagy a keresztdipdl elrendezds.
A dipdl fiiggdleges sugArzasi karak-
terisztikAjat a 19.10. abra mutatja,
kiilonbozd felerdsitdsi magassAgok
esetdn, jdl vezetd fold folott. A sza-
munkra optimalis magassag 0,37 hul-
lAmhossznyi, mert akkor kapjuk a leg-
kedvezdbb alakii nyflAsszoget. A zenit
irAnyban j elent kezd minimum (,,be-
huppanAs”) kedvezd, hiszen ekkor a
mfihold a fejiink folott, tehat kozd
van, fgy egydbkdnt nagyobb jelet
kapnAnk.
A polarizAcid vAltozAsAt korpolari-
zAlt antenna felhasznAlasAval csok-
kenthetjiik. Ekkor eldrhetjiik, hogy a
vett jelben nem lesznek dies, hosszfi
elhalkulAsok.
Legjobb azonban kdt dipdlt hasz-
nalni egymAstdl filggetleniil es ,,kdz-
zel” mindig kivAlasztani a nagyobbik
jelet. A gyakorlatban ez nem jelent
kezeldsi nehdzsdget, Atlagosan 2 — 3
percenkdnt kell Atkapcsolni az anten-
nat.
A kdt-dip61os elrendezds kiilondsen
a 29 MHz-en hasznos, ahol a nagy rnd-
retek miatt az antenna (yagi) forgata-
sa fiiggdleges iranyban szinte megold-
hatatlan.
Magasabb frekvenciakon kulonosen
adasra alkalmas a dipdl vagy a ke-
resztdipdl. Vdtelndl ugyanis torekedni
kell a lehetd legnagyobb nyeresdgre,
hogy a gyenge jeleket is venni tudjuk.
Nagyon fontos, hogy a viteli olda-
lunk legyen mindig a jobb, hogy a sajat
jeliinket, illetve a gyengdbb AllomAso-
kat venni tudjuk. Ha a vevd-oldalunk
gyenge, ez arra osztonoz, hogy egyre
nagyobb teljesitmennyel adjunk. Ez-
zel pedig masokat kiszorftunk, vagy
telitesbe vezereljiik a holdat.
Magasabb frekvenciakon a 19. 11.
dbra szerinti antenna-elrendezest hasz-
nalhatjuk. AlapantennAnak barme-
lyik, legalAbb 9 — 10 dB nyeresegfi
antenna megfelel. Az antennakat kor-
polarizAlt vdtelre vagy adasra is ki-
alakfthatjuk, de fiiggetlen, Atkapcsol-
hatd vetel is szamft Asba johet. Az utdbb
AltalAban jobb eredmdnyt ad, megva-
IdsitAsa viszont bonyolultabb.
Vevd
Az eldzdekben lefrtak szerint a ve-
vdkesziildk, illetve a vdteli elrendezds
(vevdantenna + vevdkesziildk) kiala-
kitasara kell a legnagyobb gondot for-
ditani.
A vevdantenna ds a vevdkdsziildk
kozotti tAvolsAg Altalaban ndhanyszor
tfz mdter lehet. A kabel csillapitasa
144 MHz-en (Atlagos kabel eseten)
1—2 dB/Ю m is lehet. 20 — 30 mdter
kabel beiktatasa mar jelentdsen le-
ronthatja berendezdsiink egydbkdnt jd
zajtenyezdjdt.
Az elderdsitdt (29 MHz) vagy a kon-
vertert (144 ds 432 MHz) minden eset-
ben a legcelszerfibb az antennahoz
kozel, legfeljebb nehany mdteres kabel
utan elhelyezni. Nem tanacsos az add-
ds vevdantennat egymashoz nagyon
kozel telepfteni, mdg akkor sem, ha az
egyik 144, a masik 432 MH-en iizemel.
A vevdkdsziildk hangolasi tartoma-
19.11. dbra. Forgathatd antenna jeUeg-
zeles elrendezise
19.12. dbra Az uj generacibs muhold
pdlydja (a) is a mdhold feUpitise (Ъ)
nya az Atjatezd savjAnAl (legalAbb a
maximalis Doppler-csiiszAs drtdkdvel)
nagyobb legyen.
A vevd ellendrzdsdre legjobb a vdtel
kezdetekor a telemetria-addt figyclai.
Ha a vdtel kifogdstalan, akkor a ve-
vdnk jdl mfikodik.
Nagy gonddal kell megvAlasztani az
add ds vevd frekvenciatervdt, kiildn-
ben vevdnkkel nem a mfiholdon ke-
resztiil halljuk az addt, ianem vala-
milyen kombinAcide termdket vesziink.
Ad&e
Tobb megoldAs lehetsdges, melyet
fdleg a hasznalni kfvAnt iizemmdd ha-
taroz meg. A klasszikus elven mfikodd
addk (oszcillator + sokszorozdk + vdg-
fok) hangolasat VCXO-elrendezdsben
cdlszerfi megoldani. A teljes AtjAtszd
sav 60 —100 kHz szeles, melyet a
VCXO-val konnyeddn Athangolha-
tunk.
380
A kiilonbozd addkeverdk alkalmazd-
eaval eldrhetjiik, hogy a 28 — 30 MHz-
es savban eldallitott jelet keverjiik fel
egy Idpdsben a 432, vagy a 144 MHz-es
savba. A foldi celra alkalmas addk ki-
vdldan megfelelnek a mfiholdas celra
is, amennyiben a kivant savreezben
iizemelnek.
A kabel csillapitasat ugy kiiszobol-
hetjiik ki, hogy az add vdgfokozatat
(esetleg a kever6t is) az antenna koze-
Idben helyezziik el. Az utdbbi esetben
14 vagy 28 MHz-et kell a kabelen az
antennahoz juttatni, amit kis vesztes-
seggel megval6sithatunk.
Add-vevd elrendezest nem alkal-
mazhatunk, hiszen a duplex iizem-
m6d miatt egyideju adasra illetve vd-
telre van lehetdsegiink, ami az ossze-
kottetds biztonsagat fokozza.
Az osszekottelisek letrehozasa elter a
megszokott RH- vagy URH-mddsze-
rektdl. A legfontosabb a mfihold hely-
zetenek megfeleld antennaallitas, majd
a sajat jel azonositasa. Ezt legegy-
szerfibben az adas megszakitasaval,
pontok adasaval (lehetdseg szerint
rovid ideig) drhetjiik el.
Ha a sajat jeliink megvan, a sajat
jelet hallgatva korrigalhatjuk az an-
tenna helyzetet, optimalizalhatjuk a
vdtel polarizacids sikjat. A Doppler-
csiiszas miatt nehdz eldre meghata-
rozni, hogy pontosan hoi varhatd a
sajat adasunk. Cdlszerfi a vevdt allan-
dd frekvencian hagyni es az addval
hangolva keresni meg a sajat jelet.
Igyekezzunk gyorsan, roviden, for-
galmazni, hogy masoknak is lehetdse-
get adjunk! Ha eszrevessziik, hogy a
billentyu benyomasakor csokken az
dtjatszd hattdrzaja, akkor csokkent-
siik a teljesitmenydt. Ne torekedjiink
arra, hogy mindenkitdl 9-es riportot
kapjunk! Az 599-es riport esetleg azt
jelenti, hogy a sziiksdgesndl nagyobb
teljesitmdnnyel dolgoztunk.
19.5. Kiserletek muholdakkal
Az amatdr mfiholdak elsddleges fel-
adata a radidamatdrok hirkozlesi le-
hetdsdgeinek biztositasa; fij lehetdsdg
a klasszikus URH-osszekottetdsek
mellett.
Az amatdr forgalom mellett (kiilo-
nosen szerdai napokon, amikor a mu-
hold a forgalom eldl elzart) lehetdseg
nyllik mas jellegfi kiserletek lebonyo-
Htasara is.
Ezek koziil legdrdekesebbek az ok-
tatashoz kapcsolddnak. Az amatdr mfi-
hold-rendszer ugyanis az egyetlen a
vilagon amely szabad beldpesfi. Palya-
elemei, feldpitdse pontosan ismert es
publikalt, ezdrt segitsdgevel jdl szer-
vezhetdk az oktatast (kiilonosen hir-
adastechnikai vonatkozasban) illuszt-
rald bemutatdk.
Az atjatszd segitsegdvel megmdrhetd
a mfihold de a foldi megfigyeld tavol-
sdga. A mdrds elve a muholdig illetve
vissza megtett lit (kesleltetdsi) idejdn
mdrdsdn alapul.
firdekes kiserleteket folytattak
mozgd allomasokkal tortdnd osszekot-
tetdsekkel. A mozgd allomas szaraz-
foldon, levegdben es vizen mozgott.
A Budapesti Mfiszaki Egyetem ra-
didklubja hetenkent lARU-hireket,
muhold-informacidkat sugaroz az
eurdpai amatdrok szamara mfiholdon
keresztiil.
Hazankban az elsd kdt tnfiholdas
osszekottetdst is a HG5BME opera-
torai hoztak Idtre. Ekkor a Foldrdl az
О — 7-re adtak (432 MHz) a jeleket,
ez 144 MHz-en dtadta a tdle kb. 500
km-re levd О — 6-nak, amely a 29
MHz-es savban tovabbitotta vissza a
Foldre.
Az 0 — 7 felhasznalasaval szimu-
laltak repiildgep-keresdst, helymegha-
tarozdst ds orvosi adatok tovabbitasat
is.
A telemetria-adatok vdtele, feldol-
gozasa is sok amatdrt vonz. Sok helyen
az egyszerii, morze- vagy gdptavird-
kddban sugarzd amatdr mfihold vdtele
jelenti az egyetlen lehetdseget az fir-
tavkozlesbe tortdnd kozvetlen bekap-
csolddasba.
19.6. Tavlati tervek
Konyvunk megjelendsekor mdr a
О — 8-as is palyara allt. Adatai:
Palyamagassag: 880 km
PeriodusldS: 102,79 perc
Ddlesszbg: 98,99°
A-uzemmdd: Fold-mfihold: 145,85 —
145,95 MHz
mfihold-Fold: 29,4-29,5 MHz
telemetria: 29,4 MHz
J-uzemmod: Fold-mfihold: 145,9 —
146 MHz
muhold-Fold: 435,1 -435,2 MHz
telemetria: 435,095 MHz
Kimend teljesitmeny: mindket atjat-
szdndl kb. 2 W PEP
A szovjet mfihold-sorozat is 1978-ra
vdrhatd. Eldzetes adatai szerint pdlya-
ja О — 8-hoz lesz hasonld, dtjatszdja
az О — 8 A-iizemmddjanak felel meg.
Az ,,dj generacidt” jelentd elsd mu-
hold 1979 vdgdn varhatd. A palya ko;
zelitd alakjat a 19.12a dbra, a mfihold
feldpitdsdt pedig a 19.12b abra mutat-
ja. Feddlzetdn kdt atjatszd lesz. Az
egyik a 144/432 MHz, a masik 432/144
MHz-es frekvenciasdvban uzemel.
Pontos adatai a konyv irasakor meg
nem voltak ismeretesek. Sikeres startja
utan Eurdpa es az USA vagy Afrika
kozott naponta tobb dran dt lehet
majd forgalmazni.
381
a szamitastechnikai
koordinAciOs intezetben
KIFEJLESZTETT
SZINES KEPMEGJELENITO
SZAMlTOGEP PERI FERI AK
A k6pmegjelenitok muszaki megoldasa fiigg a
megjelenito k£pcs6tol; lehet tarolokepernyos es
tevetechnikan alapulo fekete-feher (ketszintes
vagy tobbszintes) es szines.
A Szamitastechnikai Koordinacios Intezetben
(SZKI) a ketszintes tarolokepernyos megoldas
mellett kifejlesztettek a szines tevetechnikan
alapulo kepmegjelenito-tipust is, amelyik fekete-
feher - 16 sziirkesegi szintet erzekelteto - meg-
jelenitokent is hasznalhato. A megjelenites szab-
vanyos sorozatgyartasu szines RGB (Rot-Griin-
Blau, piros-zold-кёк szindsszetevos) monitorok-
kal lehetseges, vagy secam, illetve pal rendszeru
kodolas utan barmilyen szines tv-vevokesziilek-
kel elvegezheto.
A megjelenites kepfelbontas szempontjabol is
valtozo. Az SZKI-ban ket, eltero felbontokepes-
segu es kiilonbozo celra hasznalhato, szines meg-
jelenitot fejlesztettek ki.
a) A kisebb felbontokepessegu berendezes az
М 051 tipusu mikrosz&mitogep sajat memoriajat
hasznalja mint hattertarat a teljes kep tarolA-
sara. 144x146 keppont megjelenitesere alkalmas.
Felbontokepesseget a kijovo jelek sebesseghatara
szabja meg.
b) A nagyobb felbontokepessegu berendezds szin-
tdn M 051 mikroszamitogdphez csatlakozik, de
gyors mukoddsi kiilso hattertarral rendelkezik.
Ez 384x292 keppontot tud megjelenlteni, ami azt
jelenti, hogy a tv-kepernyon egy tigynevezett
fdlkepen beliil minden paros, vagy paratian sor-
ban levo elemek kiilonbozok lehetnek.
Egy kepelem nyolc kiilonbozd szinten jelenhet
meg es ez 3 bit-nyi informacioval hatarozhatd
meg.
Az egy kepponthoz tartozo negyedik bit az inten-
zitast szabja meg. Minden szlnosszetevohoz tar-
tozik egy kettes szAmrendszerben levd helyi
ertek. Ha itt 0 all, akkor az adott szinagyu nem
mukodik, ha 1, akkor a szinagyu iizemel.
A legmagasabb helyi 6rtek a zold szinosszetevot
hatarozza meg, majd a csokkeno helyi ertekeken
a kek, piros es szinintenzitast meghatarozo bitek
vannak.
in ten-
zold 0 kAk 0 piros zitAs 0 0 fekete
0 0 0 1 sziirke
0 0 1 0 piros
0 0 1 1 vilAgospiros
0 1 0 0 kAk
0 1 0 1 vilAgoskAk
0 1 1 0 lila
0 1 1 1 vilAgoslila
t 0 0 0 zold
1 0 0 1 vilAgoszold
1 0 1 0 sArga
1 0 1 1 vilAgossArga
1 1 0 0 ciAn
1 1 0 1 vilAgosciAn
1 1 1 0 vilAgossziirke
1 1 1 1 fehAr
A berendezAsek a nyolc szin mindegyikAn beliil
ket kiilonbozd intenzitast ArzAkeltetnek, illetve
mivel a berendezes a szineknek megfelelo vilA-
gossAgjelet is eioAliitja, keppontonkent 16 kiilon-
bozo gradacioju sziirkesAgi szintet tudnak meg*
jeleniteni a feketetol a fehArig. A kisebb kApfel-
bontAsu (30 ezer keppontu) konfigurA cionak a
kiilso tara minimalizait, csupan ket tv sorelem-
nyi, igy a memoriaszervezAs As a kApAtirAs is a
mikroszAmitogApen beliil tortAnnek, belso prog-
ramok segitsAgAvel.
A megjelenito az M 051 mikrogAphez olyan csa-
tolokartyan keresztiil illeszkedik, amely 500
kszo/sec informacioaramiasi sebessAget biztosit,
folyamatosan. A kepre fenntartott tar kapacitasa
6 kszo, a kep frissitAse 50 Hz-es.
A nagyobb felbontasii (120 ezer keppontii) beren-
dezes fAlvezetos kiilso tarAban az egesz kepet
tarolja. Ennek koszonheto, hogy a tv-kApfelirAs-
hoz nem kell kozvetleniil a mikrogep memoriA-
jahoz fordulni, ami viszonylag lassubb eleressel
lehetsAges. 0 j kep lAtrehozAsAhoz csak az elozo
kephez viszonyitott vAltozAst kell Atvinni.
A szines k£pmegjelenrtok
alkalmazdsi lehetosAge
Mindket berendezes alkalmazhato AltalAnos szA-
mitastechnikai perifAriakAnt, szines grafikus As
alfanumerikus kepkijelzokent, intelligens ter-
minalkent, pAldAul Siemens-M 051 osszekotAs-
nel. Nagy elonyiik, hogy kimenojeliik a tv-szab-
vanyban hasznalatos RGB jelharmas As szinkron-
jel. EzArt a sorozatgyArtAsu normal tv-vevoke-
sziilAkek is hasznalhatok szAmitogApes grafikus
es alfanumerikus displaykent, secam vagy pal
kodolo kozbeiktatasAval.
A karaktergenerAlo, feliratozo rendszerek hasz-
nalhatok a tv-musoradasok, tovabba zart lancu
oktatasi vagy ipari tv-rendszerek kepenek fel-
iratozAsAra anAlkiil, hogy ezeket a feliratokat
vagy AbrAkat ugynevezett „inzerteken” meg kel-
lene szerkeszteni.
Statisztikai eredmenyek, vagy idobeni vAltozAs
szemlAltetAsAre kiilonosen alkalmasak a szines-
kep megjeleniton kijelzett szines grafikonok. PAl-
dAul egy iparAgi vezeto szamAra sokkal kifeje-
zobb egy szines grafikon, mint az ugyanarra a tA-
mAra vonatkozo szAmoszlop. De egy biologus
munkAjAban is hasznos segitsAg lehet, ha pAldAul
a baktAriumAllomAny szaporodAsAt figyelve az
idoszakonkenti kiertekelest As az eredmeny ki-
jelzAsAt szines grafikon formAjAban a szAmitogAp
elvegzi.
Az orvosi gyakorlatban elkepzelheto a rontgen-
kepek, vagy mikroszkopikus felvAtelek ily modon
tortent tArolAsa As „kikeresAse”. Ennek a techni-
kAnak a jelentoseget meg csak fokozza, hogy sza-
bad szemmel nem Arzekelheto kepeket is meg-
jelenithetiink - peldAul fluoreszkAlo anyaggal ke-
zelt sejtek terbeli elhelyezkedesenek lAthatovA
tetele.
Az ilyen - es hasonlo jellegu - kApek tisztAn
software-uton, vagy is programok irAs Aval Allit-
hatok elo As jelenithetok meg, a mar ismertetett
eszkozokon kiviil iijabb hardware-igAnyt nem je-
lentenek.
SZAM'TASTECHNIKAi r<OORDINAC:O5 INTEZE7
20. Hogyan dolgozzunk az allo mason?
Stefanik Pal okl. vill. mernok HA 5 ВТ
Minden amator muszaki tevekeny-
segenek az az. ertelme es celja, hogy az
elkeszitett add es vevdkesziilekevel
osszekottetest letesitsen. Az arnatdr
szamara nines nagyobb orom, mint
amikor a sajat gyiirtotta riggel legydzi
a tavolsagot es jelkepesen szolva ke-
zetfog hasonld szenvedelytdl futott
partnerevel, aki jollehet a foldgomb
nilso oldalan kezeli a billentyiit, vagy
eppen a mikrofont.
Till a muszaki felteteleken. ami egy
jd muszaki parameterekkel rendelkezd
adot es vevdt tetelez fel, isrnemi kell
a morze ABC-t. az tin. Q-kddot. az
amator roviditeseket, az orszagok hi-
vdjele.it es nem utolsd sorban a forgal-
maziis szabiilyait. Mint, ahogy vizsga
es gyakorlat nelkiil senki nem кар gep-
koesivezetoi jogositvanyt, a mi„egi
orszagutunkon” is esak szabiilyok sze-
rint lehet „kozlekedni”. E szabiilyok
— mar eliiljardban megmondjuk —
esak reszben irottak, de az iratlan tiir-
venyek betartiisa is legalabb annyira
fontos es mindenki szamara kiitelezd,
aki a mi sportunkat szeretne iizni.
E fejezetben tehat arrol szeretnenk
beszelni, hogy mit kell megtanulnia
egy kezdo rovidhullamii amatdrnek,
hogy befogadott es inegbecsiilt tagja
legyen a nagy ncmzetkozi egyiittes-
nek.
.A korabbi fejezetek tanulnuinyoza-
sa, a megszerzett mi'iszaki ismeretek
biztositjiik azt, hogy a megkiviint
amator vizsgiit leteve egy jo ado illetve
vevokesziilcket epitsiink. Mi a teendo
ezutan? Hogyan kezdjiik el a munkat.
a llomiisi inkon ?
Tehat eldttiink a kesziilek es kezdod-
jon a munka.
A taviro iizemmod
Legelso teendonk — nvilvanva lo-
an — bekapesolni a kesziilekeket. Nem
art, ha vi'uunk 10—15 pereet az elso
hivassal, mig hemelegszik a kesziilek,
mert igy megrnenekuliink az elso kelle-
metlen eszreveteltol, rnelyet az ellen-
allomas tehet, hogy iizem kozben — a
inelegedes miatt — miiszik a frekven-
eiank. Ha viszont olyan kesziilekkel
rendelkcziink pl. FT 250, melynek veg-
Ibkozatat az elettartam eeljabol elo-
nyos megnovelni, ne mulassztik el be-
kapesolni a hutest elosegito ventilla-
tort. A bemelegedesi idot sem kell ti't-
leniil eltolteniink. Ugyanis a forgalma-
zas nerni adininisztnicids munkaval is
jar. Itt elsdsorban a kotelezoen veze-
tendo jegyzokonyvre gondolunk, amit
mi egveLkent LOG-nak hivunk es
amelybe celszeru peldaul a sorszarno-
ziist eldre elkesziteni, minden egyes
alkalommal a naptari datumot, majd
kesobb az drat, pereet is be kell frni
az allomas hivojele, QTH-ja es opera-
toranak neve mellett. Kollektiv lillo-
masokon a jegyzet rovatba meg az
osszekottetest vegzd operator nevet
vagy inegfigyelo szamat is. Tanacsos
a LOG mellett egy jegyzetfiizetet is
tartani, melybe a QSO folyarnan fel-
jegyezhetjiik az ellenallomas esetleges
kerdeseit, vagy kdreseit, amelyek sza-
rntira a LOG-ban ninesen holy. Ta-
nacskent adhat juk e f iizettel kapcsolat-
ban azt is, hogy az ellenallomas hivd-
jelet celszeru eloszor ebbe a jegyzet-
fiizetbe felirni, kiilonosen, ha nagy a
QRM — a vetel kozbeni zavar — es
esetleg nem crtettiik jol a hivdjelet
elso halliisra, igy LOG-unkba mar
a helyeset irhatjuk, es az nem lesz tele
neinkiviinatos javitasokkal — tiszta
marad es gyorsan littekinthetd lesz!
Miutan kcsziilekiink bernelegedett,
dsszekottetest ketfele mddon letesit-
hetiink:
1. Vagy mi adunk addkesziilckunkkel
Altalanos hivast, GQ-t. es varjuk arra
a valaszt,
2. vagy vevokesziilckiinkkel keresiink
egy GQ-zd allomast, adonkat rahan-
golva valaszolunk neki.
Ez tavird- GW vagy tavbeszeld-FONE
iizemmodra egyarant ervcnyes.
Eloszor bcszeljiik meg a tavird
iizemmddban tortend osszekottetest az
elso modozat szerint. Tehat altalanos
hivast adunk, azaz GQ-zunk. Elsd teen-
donk, hogy veviikeszillekiiiikkel be-
hallgatunk a siivba. Arra kell gondol-
nnnk, hogy a mi munkakezdesiinkkor
mar sziiz es sz.iiz amatortarsunk dol-
gozik egymassal, akiknek forgalmat egy
varatlaii 2-3 perccs CQ-hivas tiinkre-
lehetnc. 1 ratlan amator torvcny a kote-
lezo udvariassag es tisztelet, mely
most abban a figyelemben nyilvanul
meg, bogy vevonkkel egy iires frek-
venciat keresiink es adonkat ott han-
goljuk le. Igy nem kdvetjiik el azt a
diirva hibat, hogy mtisok munkajat
megzavarjiik, inert azt mi sern ven-
nenk szivesen.
Az altalanos hivassal kapesolatban a
kezdo amalorbcn riigton felmerikl a
kerdes, hogy melvik hiviis a legered-
mrnyi’scbb, a legeelravezetdbb? Egy-
szeninek Litsz.d kcrdcs, inegis fontos,
mert munk.ink eredmenyessege nem
kevesbd ettol is fiigg. A helyes mdd-
szert inondjuk eloszor, hogy ez ragad-
jon meg a fejckben.
GQ GQ CQ de HA5XY, HA5XY,
HA5XY AR I’SE K, teli.it hiiroinszor
ad juk a GQ-t, egyszer a de-t, es ugyan-
csak hi'u-omszor a hivdjelet esazegeszet
ketszer, legfeljebb haromszor isrnetel-
jiik meg. Ennek a hivasnak a leadasa
kb. 1 pereig tart 70 —SO-as iitemmel.
A hosszd hivas (2 — 3 perces) elonyte-
len, mert az ellenallomas nem gyozi
kivarni a viiget es toviibball, a rovi-
debb pedig azert, mert az ellenallo-
masnak ra kell sillni a mi frekvenci-
ankra, addjat le is kell hangolnia es
ezt a rnuveletet esetleg nem tudja 15 —
20 masodperc alatt elvegezni.
Hivasunkra v.ilasz. erkezik, az ellen-
allomas hivdjelet megertettiik es va-
laszolunk neki:
OK1XY, OK1YX, OK1XY de HA5
XY, HA5XY, tehat a hivb allomas
hivdjelet ketszer esetleg haromszor,
sajtit hivbjeliinket pedig legfeljebb
ketszer adjuk, hiszen az. ellenallomas
mar ismeri hivdjeliinket es varja va-
laszunkat. Helytelen es nagy tiirelem-
re keszteto az a gyakorlat, amikor
otszor-hatszor jatszuk a hivoallomas
es sajat hivdjeliinket is.
• A hivasunkra valaki valaszolt, de
hivbjeldt nem tudtuk levenni a nagy
QRM miatt. Ilyenkor az ellenallomas
tudotniisara kell hoznunk, hogy hal-
lottuk ugyan adasiit, de nem crtettiik
hivdjelet:
QRZ QRZ QRZ? de HA5XY PSE
К (QRZ — ki iiiv engeni?)
• Lehetseges, hogy QRZ hivasunkra
tobb allomas is valaszol, ilyenkor ki-
valaszt.juk a nekiink legmegfelelobbet
es azzal letesitiink dsszekot tetest.
• Elofordulhat hogy esak reszben ert-
jiik az ellenallomas hivdjelet, pl, ... 1
XY. Ebben az esetben a kovetkezd
szoveget adjuk le:
QRZ? 1XY QRZ? 1XY de HA5XY,
HA5XY AR KN
Ebben az esetben minden mas allo-
rnas, ha hivott is eldzoleg, adasiit abba-
liagyja, mert tudja, hogy mi most
mar egyertehniien az IX Y allomiissal
akarnnk beszelni. (Az AR es KN je-
lenteset kesobb megrnagyariizzuk.)
• Ez az eset felidez egy masfajta hi-
viisi rnbdot is, rnelyet „iranyitott”
hivasnak nevcziink. Ezt abban az
esetben haszniiljuk, ha egy meghata-
rozott orsziiggal, vagy allomiissal aka-
runk ilolgozni es nem akarjuk azt,
bogy biirki mas valaszoljon hivasunk-
ra. Ekkor a kovetkezo modon hivlink:
CQ DM CQ OM CQ DM de HA5XY
HA5XY AR К
Erre a hivasunkra — es ez inegint
esak iratlan torveny — esak DM allo-
mas valaszol hat. Lehetseges olyan
ininvitott hiviis is, amikor konkretan
esak egv meghatiirozotl allomiissal
akarnnk beszelni, ebben az esetben a
GQ utiin az lillomiis hivdjelet adjuk.
• ininvitott hiviis tulajdonkeppen a
DX (nagytiivolsiigi'i) hiviis is, mely a
kovetkezd keppen hangzik:
GQ DX GQ DX GQ DX de HA5XY
HA5XY PSE DX К
Az amator roviditesekbol tudjiik,
hogy az DX nagytiivolsiigii osszekot-
tetest jelent. Ismet iratlan torveny,
hogy GQ DX-ct hivo allomasnak
200 — 300 km-re fekvo ellcniilloinasok
nem viilaszolhatnak. Az amator gya-
185
korlatban DX-nek tekintjiik a hivast
add allomas-szekhelyetdl, QTH-jat61
legalAbb 2000 km-re vagy attdl mesz-
ezebb levd allomasokat. Hazai viszony -
latban Budapest kozdppontbdl korzd-
vel meghiizott 2000 km-es tavolsagon
kiviili allomasok szamitanak DX-nek.
Ha tehat egy H B9-es svajci allomas CQ
DX-et ad, semmi esetre sem valaszol-
junk neki, mert megsertenenk az
.amator etikiit. Ugyanlgy udvariatla-
nok vagyunk, ha egy DX allomas pel-
diiul egy PY-Brazil egy europaival
dolgozik es nem fejeztek meg be az
osszekottetest, riihivasunkkal allan-
ddan zavarjuk a ket allomas forgalma-
zasat. E bosszantasnak meg lesz az
eredmenye, a DX nem all szdba veliink.
•A forgalmazas soran meg kell ta-
nulnunk a gyors reagalast is. Eldfordul
majd munkank soran olyan eset, hogy
egy Allomassal dolgozunk es a partner
mar a biicsii szoveget adja, de sza-
munkra meg egy forduld hatra van es
ekozben egy masik allomas igen rovi-
den meghlv benniinket, jelezve, hogy
beszelni szeretne veliink. Ekkor igen
gyorsan kell cselekedni ds bar az ere-
deti partner meg ad szamunkra az
djonnan bejelentkezd allomasnak gyor-
san, 2 — 3 masodperc alatt leadjnk az
AS (vami) jelet. Ezzel arra kerjiik dt,
hogy varjon, a folyamatban levd
QSO befejeztevel d keriil sorra. Az AS
jelzesiinket az allomas egy rovid R
betfivel — ertettem-mel — nyugtazza
ds vArni fog rank.
• Persze az is eldfordulhat, hogy mi
talalunk „drtekes” DX allomast a
savban, hasonld mddon dolgozni va-
lakivel. A biiesii szoveg vege fele gyor-
san meghivhatjuk, sokszor csak a sajat
hivdjelet kell leadni egyszer es mar is
jon szamunkra a biztato AS jel. Ez
utdbbi esetben — es erre nyomateko-
san fel szeretnenk hlvni a figyelmet
— semmi esetre sem szabad a ket lillo-
mas forgalmazdsanak az „drdemi" re-
sz& megzavarni. Meg kell vami az
osszekottetesnek majdnem a veget es
csak azutan bejelentkezni.
•Az ilyen fajta meghivasnak tech-
nikai eldfeltetele is van espedig egy
gyorsan mfikodd automatikus adas-
vetel kapcsold. Az tin. BK, BREAK-
IN, kozbelepeses iizem csak ezzel va-
Idsithato meg. Mi ennek a lenyege?
Az, hogy mind a ket allomas a pilla-
natnyi jelsziinetekben is vetel kesz. Ha
tehat peldiiul az A allomas eppen ail a
B-nek, В ezalatt az adiis alatt hillen-
tyfijevel BK-jelet adva az adas abba-
hagyiisara figyelmeztetheti A-t, inert
pl. nem drtett meg valamit az altala
leadott szovegbdl.
A BK uzemmddra vald alkalmassa-
got mar a hlvasnal is jelezhetjiik:
EQ CQ CQ BK de HA5XY HA5XY
BK
A hivojel leadiisa utan 1—2 miisod-
percig hallgassunk be a savba, mert
lehet hogy 2 — 3 CQ utan maris hlv
benniinket valaki.
•Az osszekottetdsek soran legyiink
dszintek es korrektok. Ne vezessiik fel-
re a veliink dolgozd ellenalloinast,
hamis riport adasa val. Nines bosz-
szantobb, mint amikor az ember ilyet
hall a sAvban. De mi drtelme is van
felrevezetni a partnert?
• Ugyanlgy azzal so csapjuk be tar-
sunkat, de onmagunkat sem, hogy
adasanak nyugtazasanal leadjuk az
,,R” betfit (ertettem), holott az eset-
leges QRM miatt adasanak csak egy
reszet drtettiik meg. Az „IV’ betut csak
akkor adjuk le, ha valoban mindent meg-
ertettunk. Ellenkezo esetben hivjuk meg
partneriinket, hogy ismetelje meg pl. a
nevdt vagy allomasiinak szekhelyet.
Nines kinosabb doing, mint csak felig
erteni az adiist, de leadni az ,,R” be-
tfit, mikozben partneriink valamit ker-
dezett, valami utan erdeklddott es mi
azt nem is hallottuk. Etikai kerdes ez
is, mint annyi mas a forgalmazas teren.
tffa hibazunk adds kozben ne szigyel-
jiik azt kijai'itani, ismcteljiik meg a
rossznl leadott szovegreszt. Ha nagy
a QRM, akkor eelszerfi a szavakat
ketszer leadni, mert ezzel nagymertdk-
ben megkonnyltjiik az ellenAllomas
munkajat 6s megtakaritjuk a sok isme-
telgetest.
• Az egyenletes sebessegfi adasra is fel
szeretnenk hlvni a figyelmet. Minde-
nek eldtt arra, hogy csak olyan sebes-
seggel adjunk, amilyennel az elleniillo-
mas viilaszolt nekiink. Figyelmetlen-
segiinkre a partner PSE QRS (adjon
lassabban) szoveggel figyelmeztet ben-
niinket. Partneriink lehet hogy kezdd
amatdr, aki eppen most csinalja az elsd
osszekotteteset. Az izgalom mellett
maradjon szamara emlekezetes es kel-
lemes emlek az elso QSO. Gondoljunk
arra, hogy mi is voltunk egyszer kez-
ddk!
• Ne befolyasoljon benniinket a part-
ner adasi sebessege. Adjunk a mi meg-
szokott ritmusunk szerint. Ellenkezd
esetben adasunk kapkoddva valik,
jeleink osszefolynak, crthetetlenne val-
nak. A hagyomanyos billentyfit csak
akkor valtsuk fel az el-key-vel, ha miir
megtanultunk azzal tokcletesen adni.
Ne az eter illetve a siiv legyen a gya-
korlo porond. mert a partnerek kony-
nyen „kineznek ’’ benniinket a siivbol a
tudatlansag mial i.
A figyelmes kezdd amator mar csz-
revehette, hogy a tavird lizemmod elso
mddozatanak ismertetese soran tulaj-
donkeppen a masodik mddozatot is
megbeszeltiik. A kiilonbseg csak annyi,
hogy az utobbiniil mi keresiink CQ-z6
allomasokat es valaszolunk hivasukra.
A forgalom lebonyolltasa a tovabbiak-
ban azutan teljesen azonos az eddig
elmondot t a kka 1.
A hfviisok 6s valaszok soran van
nehiiny rovidites. melyet eelszerft lesz
itt megbeszelni. inert eleven peldiikhoz
kapcsolddnak es lg\ jobban es kony-
nyebben megj < ‘gy ezl i et о.
AR - morze jelekkel: (. —/. — .)
Tulajdonkeppen a hivns vagy
az adiis veget jelenti. Pl:
CQ CQ CQ de HA5XY,
HA5XY AR К
К — morze jelekkel: (— . —) Alta-
lanos hivas utan adott jel,
amely azt jelenti, tessek jonni,
tessek adni! Rendszerint az
eldzdekben ismertetett AR
utan kovetkezik.
KN — morze jelekkel: (- . -/— .)
Ezt a jelet akkor alkalmazzuk
a hivas vegen, vagy az ossze-
kbttetes soran a forduldk
utan, ha meghatorozott Allo-
mas viilaszat varjuk . Pl. :
OK1XY de HA5XY KN.
Tehat mas allomas valaszat
nem varjuk.
SK — morze jelekkel: (. . . /— . —)
Az osszekottetesek veget jel-
zi. PL:
OK1XY de HA5XY AR SK
(Az AR itt is szerepel.)
ВТ - morze-jelekkel a (— . . ./—)
Az osszekottetes soran az
egyes mondatok kozott szet-
valasztasra hasznAljuk
CT — morze-jelekkel: - ./—)
Az adas kezdesere vald fclhl-
vas jele. Tehat amikor a part-
ner befejezte resziinkre az
adast es mi kovetkeziink, ezt
a jelet adjuk legeldszor ada-
sunk eldtt.
DN — morze-jelekkel: (- . ./— .)
Ez a tortvonas vagy per-jel,
melyet akkor alkalmazunk,
amikor kitelepiiliink es a P-
bctfivel jelezni akarjuk, hogy
hordozhatd allomas vagyunk.
PL: HA5XY/P Mas mozgoal-
lomasok is hasznaljak ezt a
jelet, pl. azok, amelyek haj6-
r61 mfikodnek: SM5XY/MM
• A taviro osszekotteteseket, mint
kozsimert, amator rbviditesek segitse-
gevel letesitjiik. Ezekct kony viink mils
fejezeteben mcgtaliilja az olvaso. Nyil-
vanvalo, hogy sziiksdg volt egy nem-
zetkozi, mindenki altal ertheto „nyelc-
re” az fisszekottetesekhez. Ilyen md-
don minden nemzetisegu amator ,,be-
szclni” tud a vilag biinnely orszagiiban
6I<5 amatoreveL Ezeket nagyon jdl
meg kell tanulni. A kezdd amatdr a
kezdeti idoben megelegedhet nehiiny
betanult szoveggel, de egyre tobb es
tobb roviditest kell alkalmazni, hogy
a partnered anniil tiibb ti'miirdl tud-
jon beszelgetni. Meg a hazai forgalom-
ban is eldnyos. a hasznalata, mert a
rovid „szavak” tag forgalmakat fe-
jeznek ki. HasznAljuk tehat azokat!
Ezekutan nezziink egy pelda iissze-
kiittetest arra az esetre, amikor ini
adunk allaliinos hivast:
ф Cq eq eq <ie IIA5XY IIA5XV
HA5XY eq eq eq <le HA.'iXY HA5XY
HA5XY AB PSE К
Hivasunkat megballotta pl. a cseh-
szlovak OK1XY Allomas, aki visszahlv
benniinket:
• HA5XY HA5XY HA.'iXY lie
0K1XY 0K1XY’ 0K1XY AR К
A viszont hivast meghallottuk es vA-
laszolunk arra:
• 0K1XY 0K1XY de HA5XY
HA5XY — r r gm dr om es vy tnx fer
call = ur RST 589 589 = my QTH is
bndapest budapest = my name is tael
386
lacl = ok eg pse hw? AR 0K1XY de
HA5XY AR KN
A csehszlovAk AllomAs jdl megdrtett
mindent es vAlaezol:
• HA5XY HA5XY de 0K1XY
0K1XY = r r lb es gm dr om laei es
tnx fer fb rprt = nr RST 599 599 nfb =
my QTH is praha praha — my name is
franta franta = my pwr abt 50 wtts
es rx 8 tubes super es ant dipole — my
QSL sure es pse nr QSL erd via bureau
wx hr vy fine clear = nw tnx fer fb
QSO dr iaei es QRU = vy 73 es mni
DX bpe enagn gb gb AR SK HA1XY de
0K1XY AR KN
Mindent drtettiink es igy vAlaszo-
lunk:
• 0K1XY 0K1XY de HA5XY
HA5XY = r r nfb all dr ob franta =
tnx fer nfb rprt es all = my rig is
FT 250 es ant dipole = my QSL ok
sure dr franta = tnx fer nice QSO hr
QRU = vv 73 es DX hpe cuagn
cheerio es gb gb AR SK 0K1XY de
HA5XY AR SK.
Ha netan valamelyik Allomas nem
ertett meg valamit a leadott szoveg-
bdl, kdri annak ismdtlesdt. Ebben az
esetben mar a forduld elejdn jelezziik
ezt, peldaul igy:
• 0K1XY 0K1XY de HA5XY
HA5XY = r but only part = hr
QRM es pee rpt nr name =
Fonia iizemmod
Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy
melyik iizemmod a kellemesebb, von-
zdbb a tavird vagy a tavbeszdld, azaz
a fonia, mar ahogyan az amatdrok ne-
vezik maguk kozott. A tavirdnak kdt-
sdgtelen varazsa van, a morze jelek
ritmikus pattogasa es hangzasa ndmi-
leg misztikusnak is tiinik. A fonia vi-
szont az eld emberi hang kovetkezte-
ben vonzd. A mdgiscsak gdpi morze-
jelekkel szemben ennel emberibb,
dldbb a partnerek kozott a kapcsolat.
Halljak ogymAs hangjat, hangszine-
zetet es nem utolsd sorban a nyelv is-
mereteben szinte korlatlan a gondola-
tok kifejezdsdnek modja.
A fdnia iizemmodban tortdnd forgal-
mazas fontos eldfeltdtele a nyelv isme-
rete. Hazankban az drvenyben levd
rendeletck szerint az amatdrnek, ha
idegen nyelven akar osszekdttetdst
Idtesiteni nyelvvizsgat kell tennie.
Mindonki a neki legmegfeleldbb nyelv-
bdl vizsgazhat. Persze celszerii olyan
nyelvet vfilasztani, amelynek segit-
segevel minel,tobb orszag amatdrdvel
tud beszdlni. Altalaban az angol nyelv
hasznalatos, de emellett a nemet, orosz
es francia is gyakran hallhatd a kiilon-
bdzd amatdr savokban.
A fdnia forgalmazas szabalyai azo-
nosak azokkal, amit a tavironal meg-
beszeltiink. Termdszetes, hogy azokat
ertelemszerfien kell itt alkalmazni.
F6nia uzemmdd hasznalata esetdn
nagyon fontos, hogy jdl ismerjilk az
illetd nyelv abc-jet a betGzes miatt.
Minthogy ennel az iiz.emmddnal eld-
szdval mondjuk el a neviinket es az
allomasunk szekhelydt, azokat feltdt-
leniil betuzni kell, hogy az ellenallo-
mas azt jol es helyesen meg ertse. Sok-
szor megfigyelhetdk olyan allomasok,
akik a hivojeliik betfizesendl mindig
ugyanazokat a szavakat, helyesebben
mondva drthetetlen szavakat ismdtel-
getik, melyeket a partner masod-
szorra, harmadszorra sem ert meg. Ёв
sehogyan sem tudnak onmaguktol ra-
jonni arra, hogy egy betiit az eldzdtdl
elterd betGvel probaljanak drthetdbbd
tenni. Egy hazai vonatkozasri meg-
jegyzes: ha magyar allomassal dolgoz*
tunk, felesleges a betiizes, mert ugye
mindannyian jol drttink es beszeliink
magyarul. Nines borzalmasabb sza-
momra, mint azt hallani, hogy „a ne-
vem Laci, betfizom: London, Ame-
rika, Charlie, Italy”. Ha mar betuzni
kell, vannak megfeleld magyar szavak
is erre a celra, hasznaljuk azokat! A
newel kapesolatban meg meg szeret-
ndnk jegyezni, hogy majmolasnak tii-
nik az is, ha keresztneviinket „elma-
gyarositjuk”. Egy kiilfoldi amatdr
sem adja a nevet a mi nyelviinkon.
Ёрреп ezdrt a Pistabol, Istvanbol ne
csinaljunk Steve-t, a Lacibol Leslie-t.
Maradjunk csak meg a mi beesiiletes
magyar neviink mellett, mar csak
azert is, mert a mi magyar neviink,
beceneviink, legalabb annyira egzo-
tikus az 5 —10 000 km-re levd partner
szamara, mint az ovd a mi szamunkra.
Meg egy fontos dolog: igyekezzunk a
hasznalt nyelvbol minil tobb szol is ki-
fejezismodot jol megtanulni, mert nines
borzalmasabb, mint amikor egy allo-
mas nyog, nyel, o-zik — a hianyos
nyelvtudas kovetkezteben. A keve-
sebb jd itt is tobb, mint a sok rossz.
Az ellenallomas nem szonoklatot var
tdliink, de azt igen, hogy erthetden es
folyamatosan el tudjuk mondani, hogy
mivel dolgozunk. Tehat miiszaki be-
rendezdsiink leirasat, az addt, a vevdt,
az antennat, esetleg az iddjarasrol is
ejthetiink nehany ezdt es hogy QSL-
apot varunk t61e.
A fonia osszekottetesek meg inkabb
lehetdsdget adnak arra, hogy reszlete-
sen beszeljiink miiszaki kcrdesekrdl
Ebben az iizemmodban tehat. nem-
csak osszekottetdsre van alkalmunk,
hanem muszaki tapasztalatcserire is.
Hasznaljuk ki ezt a lehetdseget! Igy
elkeriiljiik a semmitmondo feesegese-
ket, amelyekkel csak az idd telik, de
lenyegeben nem nyiijtanak semmit. Ez
kiilonosen vonatkozik a kor-QSO-kra,
amikor 4-5 allomas dolgozik azonos
frekvencian. Scnki sem szereti hall-
gatni a 10 — 15 perces „ugyan mi ertcl-
me volt monoldgokat”. De annal inkabb
kedveli az okos beszedet, jo miiszaki
tartalommal es azt, ha a kor-QSO-ban
dolgozo allomasok valoban egy frek-
vencian iizemelnek, tehat pontosan
„egymasra allnak”.
Kiilon meg kell emliteni f6nia iizem-
m6d eseten az allomasra valo raalldst
is az ado lehangolasat. Itt eloljardban
annyit szeretnenk elmondani, hogy ne
csinAljunk legalabb mi feleslegesen
QRM-et, van ёрреп eteg a savban. Ez
azt jelenti, hasonldan a taviro iizem-
modhoz, hogy eldszor hallgassunk be
a savba ёв tajdkozddjunk a frekven-
ciak elfoglaltsaga feldl. Ha altalanos
hlvast ado allomast hallunk ёз ossze-
kottetesbe akarunk vele lepni, n«'g a
hlvas alatt alljunk pontosan a frek-
venciajara ёв hangoljuk le adokesziiW-
kiinket. Amint befejezte a hi vast maris
adhatunk a szamAra. De semmi esetre
sem gyakoroljuk azt a sokszor hall-
hatd ёз eldgge el nem itelhetd mdd-
szert, hogy valaki a hivoallomas hivA-
sanak ёрреп csak a vёgёt hallja es ak-
kor kezdi el a kapkodast, a lehango-
last, mikozben mar mas allomasok,
akik korabban raalltak az allomasra,
hivni kezdik azt. Persze hiAba, mert a
hangolasi miivelet alkalmasint akkora
QRM-et csinal, hogy annak kellds
когерёп az emberi szo nem erthetd.
Az ilyen „partner” ezek utan ne sza-
mitson arra, hogy figyelmetlensdgdt
ds tiszteletlensegdt azzal jutalmazzak,
hogy szdba allanak vele. Ellenkezd-
leg, az dterbojkott megbiinteti oket!
Ha mi akarunk CQ-zni, itt is legyiink
koriiltekintdek es gondoljunk arra,
hogy nem mi hianyoztunk mar csak a
savbol ds megjelenesiikre kiiiriil egvik
vagy masik frekvenciatartomany. Ёр-
реп ezdrt micldtt elkezdenenk az Alta-
lanos felhivast, legalabb 1-2 percig
hallgassunk azon a frekvencian, ahol
hivni akarunk, meet eldfordulhat,
hogy az ott dolgozo kdt allomas koziil
dppen a DX beszel, melynek az ada-
sat mi nem, vagy csak igen gyengdn
halljuk. Ha 1-2 perc elteltevel nem
hallunk erdsebb allomast, hangoljuk le
kesziildkiinket ds a biztonsag kedvedrt
kirdezzuk meg, hogy ezabad-e a frekven-
cia?
A lehangolassal kapesolatban is van
tanaesunk, dapedig az, hogy ez a mii-
velet ne tartson „gyongyviragnyilas-
tdl a lombhulliisig”. Nincsen idegesi-
tdbb, mint perceken keresztiil hall-
gatni egy ilyen lehangolast, melynek
vdgdn az illetd allomasnak megsem
sikeriil dppen a maximalis kimend-
teljesitmdnyre kihangolnia adokdszii-
leket. Miiszaki hianyossag ez, no logyen
rank jellemzd!
A fonia osszekottetesek soran kerul-
juk el az ismetelgetiseket. Nem arrol az
esetrdl van sz6, amikor a partner a
QRM miatt nern ertett mcg valamit,
ds kcri egyik vagy masik szo ismdtld-
sdt. Itt arra az operatorra gondolunk,
akinek nines mondanivaldja es aki
minden szot kdtszer-haromszor ismd-
telget — teljesen feleslegesen ds bosz-
szantd mddon.
Tegyunk kulonbsiget a taviro es a
fonia osszekottetesek kozott. A tavird
osszekottetdsekhez, mint emlitettiik,
meg vannak a rdvidftdseink, fonia
osszekottetdsndl dldszoval, lenyegesen
bdvebben mondhatjuk el gondola-
tainkat. A tAviro osszekottetes befeje-
zdsenek a jele az AR SK. Fonia esetdn
ugyanezt szavakkal mondjuk el: XY
Allomas befejezte az. osszekottetest az
YZ allomassal. Ёрреп ezdrt felesleges
ez utan a mondat utan meg azt mon-
dani: Cheerio SK! Ugyancsak felesle-
387
ges, sdt zsargonnak hat a szokasos
„sok 73-at es sok DX-et” helyett
„maximalis 73-at” kivanni. Rossz
szokas ez, amit valaki egyszer elkez-
dett es a tobbiek utana csinaljak, апё1-
kiil, hogy elgondolkoznanak e szd hasz-
nalatanak helyessegen vagy helytelen-
segen. Ugyanilyen rossz szokas a hazai
berkekben „az adorn a majkot” vagy
„tied a majk” kifejezesek is, a „tied a
mikrofon” vagy „tied a sz6” helyett.
(Jrizzuk meg az eterben is nydvunk
tisztasagat, beszeljunk szipen ёв jdl
magyarul hazai oeszekotteteseink во-
ran is.
A fdnia QSO szoveget nem irjuk le,
mert az gyakorlatilag azonos a tavird
QSO szovegevel, termeszetesen az dld-
szd adta lehetdsegek folhasznalAsaval,
de melldkeljiik a nemzetkozi amatdr-
forgalomban hasznalatos betfizes
,,ezpelingeles”-hez az ABC-t. Itt sze-
retnenk felhivni a figyelmet, hogy a
szamok megtanulasat sem szabad el-
hanyagolni, azok tuddsa ёрреп olyan
fontos, mint a betfikd.
Mindent osszefoglalva, mindket
uzemmdd hasznalatdhoz a kovetkezd
tanacsokat adjuk:
— mdszakllag legyen megfeleld a be-
rendezdsiink, ez az alapja az ered-
mdnyeg munkdnak, alkalmazzunk
antomatikns adas-vdtel kapcsoldt,
— feltetleniil Istnerniink kell a terje-
desi viszonyokat az dvszaknak es
napszaknak megfelelden,
— ennek ismereteben kell eldonteni,
hogy mi hfvjnnk-e vagy vfilaszol-
junk a hiv&sokra,
— az allomdsokat, kulonosen a DX-
eket meg keli twin! hallani, tehat
a jd vevd fontosabb, mint az add,
— csak 2000 ktn-en full DX-hivdsra
szabad valaszolnunk,
— CQ eldtt hallgassunk be a sdvba,
nehogy masok munkdjdt tnegzavar-
juk,
— roviden hivjunk es gyakran hall-
gassunk be,
— ismerjiik a zdnaidoket, hogy reggel
valdban reggelt koszdntsiink, a ko-
szonds legyen a QSO elsd szava,
— adott riportjaink legyenek dszintek,
— roviden beszeljiink, kulonosen a
DX dllomasokkal,
— Alljnnk pentosan az ellen&Uomks
frekvenciaj&ra,
— ne hivjuk az AUomAst, ha mdr mfis
dllomds hivja,
ABC A eiavak angol irAsa fonetikus kiejt£s a betfiz6are hasznalatos magyar szavak
A ALFA ALFA aladAr
В BRAVO brAvo bEla
c CHARLIE csArli CECIL
D DELTA DELTA dEnes
E ECHO EKHO elemEr
F FOXTROT FOXTROT! FERENC
G GOLF GOLF GfiZA
в HOTEL HOTELL HELEN
I INDIA INDIA ILONA
J JULIETT DZSULIETT JANOS
к KILO KILO kAroly
L LIMA lIma LASZLd
M MIKE MAIK mAtyAs
N NOVEMBER NOVEMMBER NELLI
О oktOber OKTOBER OLGA
P PAPA PAPA PETER
Q QUEBEC KVIBEK KVELLE
R ROMEO ROMIO REZS0
S SIERRA SZIERRA sAndor
T TANGO TANGO tamAs
и UNIFORM JUNIFORM UBUL
V VICTOR VIKTOR VIKTOR
w WHISKEY VISZKI dnpla-VILMOS
X X-RAY EKSZRfiJ EKSZES
Y YANKEE JENKI IPSZILON
Z ZULU ZULU ZOLTAN
— minden esetben legyiink udvariasak,
— feltetleniil tartsuk be az amatdrok
sz&mdra kijelolt s&vtartom&nyok
alsd es felsd hatdrdt, a tdvird ds
fdnia szdmira kijelolt savrdszekct,
valamint a DX munkdra kijelolt
frekvencidkat.
Egy amatdr allomas munkaja nem
fejezddik be akkor, amikor elbiicsuzik
a kellemes osszekottetes befejeztdvel
partnerdtdl. Ezt minden kezdd amatdr-
пек mar a munka elejen jdl meg kell
jegyeznie. Az osszekottetds az tin. vdtel-
nyugtdzo, QSL-lap elkulMsevel fejezd-
dik csak be. Sajnos, vannak amatdrok,
akik evente 1000-szamra gyartjiik az
osszekotteteseket, <le megfeledkeznek
arr61, hogy a QSL-lapot elkiildjek.
Pedig a partner azt nagyon varja!
Mert, mint vadasznak az agancs, az
amatdmek a QSL-lap a trofeaja, de
nemesak ezert! Mar a kezdd amatdr is
tudja, hogy az amatdrok nemesak
QSL-lapokat gyiijtenek, hanem lin.
„Diplomakat” is. Ezek megszerzese-
nek kiilonbozd feltetelei lehetnek. Egy-
ben azonban megegyeznek dspedig
abban, hogy QSL-ekkel kell igazolni az
osszekotteteseket. A diplomakdreshez
melldkelni kell ezeket a vetelnyugtazd
lapokal. Pl.: a WKD 100 OK diploma
megszerzesehez 100 csehszlovak allo-
massal tortent osszekottetest kell iga-
zolni. Ha viszont a partnerek nem
kiildik a lapokat a diplomat sem lehet
megkerni. lie mondhattuk volna a
WAC-ot, mely azt igazolja, hogy
tulajdonosa mind az 5 foldresszel dol-
gozott, vagy a hires l)XCC-t, melyert
ugyancsak szaz vagy annal tobb kii-
lonfele orszaggal tortent osszekotte-
test kell igazolni. Egy orszag amaldrei-
nek fegyelmdt nem ntols<isorban azzal
lehet lemdrni, коду качу bsszekdttetdsbdl,
hany QSL-lapot kuldtek el. Sokan oly
konnyeden inondjak QSO-zas kozben:
my QSL 100% — a valosag azonban
sajnos mast mutat. Ez is az etika egy
resze, amely mindeiikire nezve egy-
forman kotelezo.
Csak roviden igyekeztiink a kezdd
amatdroket eligazitani a kezdetben
bonyolultnak liitszo uton, hogy az
alapvetd fogalniak isinereteben elfcezd-
hessek a munkat. Iddvel nd a gyakor-
lat, szaporodnak a tapasztalatok,
melyek egyre magasabb szintuve te-
szik a munkat. Mindenkinek koteles-
fiege, hogy minel jobb felkesziiltseggel
ds minel jobb eredmennyel kdpviselje
a hazai szineket nemzetkozi porondon,
hogy a HA hivdjelnek minel nagyobb
megbecsiilest szerezzen.
388
Vetelnyugtazo — QSL lapok
Pinion cf Soviet Soeialist^lepuUics
UK9ABA
Asia Zone 17 Region 165 for„W-IOO-O
B , d I о P 77. CM» ZTbT^mI aS Moa« I
M?25*r ^s-zS j
QTH Miass near Chelyabinsk
7!4I
QSL rn Вож BB Mo*cow USSB ' w. —-
Szovjetunio
SCARBOROUGH, ONTARIO
CANADA
VE3FW
A 1 I IRENE R SIMPSON
у I i 17 SOUTH EDGELEY AVE
Kanada _
HUNGARY
EUROPE ZONE 15
HA2SK
HS1WR
QSO WITH 1—— DAI CONFIRMING QSO
MONTH YEAR GMl | MHZ RSI 2 WAY
HA 5 stH 1 npv. |m K>5o ГЗЗ| c.wz
HSRL QSL BUREAU
H-136B BUDAPEST e,
₽ О ВОХ = 214
ADRS ORAVSTZ DEZSO
H-B200 VESZPtfM
SIAD ION U 19,
73's
So
BANGKOK ’ ’THAILAND
Magyarorszag
Thaifold
Greetings from New Zealand
DX Editor NZART
QS.O WITH |—pro CONFIRMING CONTACT WITH
^flssr\
Brazilia
BRANCH 6 OF N.Z.A.R T.
DANNEVIRKE COUNTY
Fjgare Q.S.L. TJt»
73
ARTHUR E. LAW
P.B. MANGATORO
DANNEVIRKE
NEW ZEALAND
Uj-Z&and
ADAMO MODESTO VI* P I * Га Out rO»R' 11 ROM* ITALIA
CONFIRMING OUR QSO
TO RADIO DATE GMT MC 2 WAI
НД25 RT 4-U-u|jXor| 3/7 sFe~
TX nxTiifXA PSE TNX Q6L via API
ANTT44HK1 о. P.O.BOX 361 ROMA
Ivory Coast
Olaezorszdg
389
Azimutalis terkep
Budapest kozponttal
390
3
IHUUUUU
2АЬДТЕЕШ2^_Ж25Т.
HAS THIS DAY SUBMJTlW,EVIDENCE SATISFACTORY TO THE AMERICAN RADIO RELAY LEAGUE THAT HIS
STATION HAS CONDUCTEDTWO-WAY COMMUNICATION WITH OTHER AMATEUR STATIONS IN AT LEAST
WEST HARTFORD, CONNECTICUT
Communications Manager, A. R. R. L.
ONE HUNDRED DIFFERENT COUNTRIES SINCE NOVEMBER 15, 1945. THIS CERTIfflCATE RECOGNIZES
#6165 June 1, 1962
HIS OUTSTANDING PERFORMANCE AND ATTESTS HIS MEMBERSHIP IN THE DX CENTURY CLUB,
VESZ.HEM
Padraglun
Zam4rd
Ktogfrtri
BaMxiMI
lomzepezd
Foriybd.
DATE
KESZ7KLY да-;,*.—
„ . . . , BalatonmidalOrde
J Htrane
V4ro,,M i " 1
UrinM
HKMklit J-
Т14И»*»
CMTOSUPH
li ICT-ия
laionalmMi
BalaConviMgos
:w
1ц«<Мк
NR. 003
RADIDTECHNIKA
THIS IS TO CERTIFY THAT
arsHA25kT
WAS FORKED WITH ARS
OF THE SOMOGY
AND VESZPREM
COUNTIES
ИОТ***^ Bal^ontelte
t-’У- ' BatetonbogU^^g
alaton
Diploma,
. -^S№ifrvjy vJ
. . /radioallomds forgjalminapld.-ia
Son sz. Az uzemeltetds kezdete - vege Hul- 1am s&v KHz Az ellenallomds Adott RST/ RSM r QSL lap Megjegyzes kz opera- tor veze- tek es Ke- resztne ve
sv h6 nap dra per< drj per Hivojele R s T-W QTH/QRA Keresztne jott ment
V liS <3 Я Ж SP0FO e Теогге
% 9 55 VO 05 Brfcfol 7 &e^ 5^
r> JL /<? 05 /0 03 bb/c ЮЙ5М1 55 &P&1
A /<? lo 00 3o OOjZ EftOVL / Macfn’et
5" VO YlTj zz 51 Vfa '(/OCtf/H y/ac/i/^iP Me*. 55
£. /7 05 /2 05 'f/r 5 Waho&j
/7 & // 33 F/O&OO 5 e Ем/емся
.// 55 // OV IOO/.M //os'fa Mar/'o
// ze M V07106 3 <1 /Мм/ 7^
VO £ or vz Vi ООей H-erfs КЛ-П'
/7 2/ zc /3л 00 Woo 4 Gese/0 P/e^Pr X
/1 /ь vo /E2ft0 4
Z£ /Q /Г 03 if ^1/06 Олни/ ^1/елс/ pop
Vi ХУ !/z zr & w ШРЙ- Ш<5\ Man'o-
05 zr 05 zg Ofrn Pfr$y/\t ' Г” 7 Цъеяс/ёЖ r/ V
1 Msz.: 7 2 3. 38SOG-32 //L . 3 '5 йУ> / <3 б ?. , 10 11
’.лар.
elelds aldirasa.
az
Jegyzokbnyv nintak
HUNGARIAN RADIOAMATEUR SOCIETY
BUDAPEST V, irtc* 1& • fetal «dree P. o. Box 214, Budapest 5, Hungary
SUMMARY S&
HA6KVB____________ сити sea®». Ш.736______
^^.r^-lvnZ-TiX-Phcne м». at 2S-26 19752—
oorw sacnaii. Multi of Multi P>o/id. Senate FA_
ca®BAicesi_ Qilmon. L/lsz/o'fJ'asrJ -----------
T..«iS£fc* Home nyde 1ИТ1 RAWS
DCCTXR1________________
This 4 to certify that I hava cbaarrad all competition rules Ы wall aa all re<u-
________HUNGARIAN RADIOAMATEUR SOCIETY_______________
BUDAPEST V, Bdoianntu utca 16. • Postd adress. P о Box 214. Budapest 5. Hungary
VHF SUMMARY
CONTEST: /MU (W
NAME: Rdtitic/ub Ft/P
CONTEST SECTION: Pa^/zih/e
LOCATION: У)
CLAIMED ЭСОНЕ: V-ZV
DATE: F-H.tby. IWF
QTH:
QRA _____
HEIGHT: _ 7&6 mtns
LONGITUDE: LATITUDE:
TRANSMITTER FINAL; ОINPUT: WAITS
RECEIVER FRONT: VFIFFc kTo: £
ANTENNA: ^0^1 GAIN: dB
OPERATORS:
NUMBER OF CONTACTS Z5C POINTS:
COUNTRIES WORKED:
MU LTIPLIERS: ____________________________________________________
BEST DISTANCE: [ 4 PlX~~ FEt СP __________________
REMARKS __________________________________________________
This Is to certify that I have observed all competition rules as welt as all regulations for
amateur radio In Hwigary and nqy report is correct and true to the beat of my belief.
LChj-4 Sportpropuganda Ara: 50 filler
DATE: |SIGNATURE:
396
21. AMATORFORGALMIROVIDITESEK
Bike! Ferenc okl. vill. uzemm6rnok, HA 5 KU
Nemzetkozi morze abece
betuk
A radioamator forgalomban
hasznalatos Q-kodok
A — В C N -•
О
P
D Q
E R —•
F S
G T -
H u
1 V
j W
К X
L Y
M Z
magyar ekezetes betuk
i u
szdmok
1 6
2 7
3 8
4 9
5 0
irisjelek
klrdojel .
tortjel —
pont
kdt6jel —.
egyenlo — . . —
kereszt —
iizemi jelzesek
hiba
drtettem (SN)
varni (AS)
kezd& — . —
hangolas VW (V-sorozat)
megszakitas (BK)
periodus vdge (+)
tavirat, QSO v6ge (SK)
QRA az Allomas neve
(QRAR) a cimem helyes a „Call Book*-ban
QRB tavolsag (km-ben)
QRG pontos frekvencia
QRH frekvencia-ingadozas
QRI hangszine valtozik
QRK a jelek olvashatosaga
QRL el vagyok foglalva
QRM mas allomas zavar
QRN Idgkori zavar
QRO novelje a teljesitmdnyt
QRP csokkentse a teljesitmAnyt
QRQ adjon gyorsabban
QRS adjon lassabban
QRT hagyja abba az adast
QRU nines kozlemAnyem
QRV v&elk£sz vagyok
QRW Artesltem, hogy .. .
QRX vArjon
QRY mikor keriilok sorra
QRZ? ki hiv engem?
QSA az adas erossdge
QSB a jelek erossdge valtozik
QSD billentyuzAse hibas
QSK bk iizemben dolgozom
QSL igazololap
(QSLL) cserAljiink QSL-t
(QSLN) ne kiildjon QSL-t
QSM ism&elje meg a kdzlemdnyt
QSN hall-e engem ... MHz-en
QSO dsszekdttetds
QSP kozvetltsen
QST kozlemdny
QSU adjon a kovetkezo frekvencian ...
(QSUF) hivjon fel telefonon
QSV V betu ket adok a kovetkezS frekvencian
QSW megyek dolgozni a kovetkezo frekveneiara
QSY valtoztasson frekvenciat
QSZ mindent adjon k&szer
QTC kozlemdny
QTH allomas foldrajzi helye
QTR pontos ido
QZE menjen lejjebb
QZF menjen feljebb
QZP adohlba
QZT vevohiba
QZY adasa nem hallhato
397
A radioamator (taviro)
forgalomban hasznalatos
roviditesek
A
aa mindent .... utAn
ab mindent______elott
abt korulbelul
ac valtakoz6 Aram
adr dm
aer antenna
af utan
age onmukodo erositAsszabAlyozAs (OESz)
agn ujra
all minden, mind
am dAlelott
am amplitudomodulAcid
ammtr ampermAro
ans vAlasz
ant antenna
as varni (utAna szamjeggyel adando a vAra-
kozasi ido, percben)
В
bd rAdiovAteli zavar
bd radidhallgato
bcus mert
bd rossz
beam iranylto hatasu antenna
best a legjobb
bfr elott
bfo lebegtetds oszcillAtor
bk adAsat fAlbeszakltom (uzemi jelzAs)
bio rovidzarlat
bn mindent.... As ._____kozott
btr jobb
bu puffer-iizem, elvalaszto fokozat
bug fAlautomatikus tavir6billentyG
but de, azonban
by -tol, -tol, Altai
C
c
call
cc
dm
cheerio
ckt, ck
cl
dd
c’g
co
conds
condx
congrats
contest
cP
cq
erd
cuagn
igen
hivAs, hivojel
kristAlyvezArlAsG
elismerem
szervusz, barAtsagos bucstizas
kapcsolas
uzememet besziintetem (ijzemi jelzAs)
hlvott
hivo
kristalyvezArlAsu oszcillAtor
feltAtelek, terjedAsi viszonyok
tavolsAgi osszekottetAs lehet6sAgei
sze rencsekivAnatok
verseny
ellensuly
„mindenkinek", Altalanos felhlvAs
levelezolap
a viszonthallAsra
cui remAlem ismAt hallhatom
cw tAvlr6 uzem
date dAtum
de egyenAram
de -tol, -tol (hivas alkalmAval, pl.:
HA 5 AA de UA 1 CR)
dr kedves (a megszdlltAsban)
dsw a viszonthallAsra (nApi demokratikus
Allomasokkal val6 forgalomban)
dx nagy tAvolsAgra, nagytAvolsAgu osszekot-
tetAs
eco elektroncsatolAsG oszcillAtor
elbug eiektronikus tAvirobillentyG
es As
ev este
ex korabban, korAbbi
F
f frekvencia
fan lelkes amator
fb remek, nagyszerO
fd frekvenciakAtszerezo
fer -nak, -nek, szamara, -miatt, -Art
fm -tol, -tol
fm frekvenciamodulAdo
fmtr frekvenciamAro
fone tavbeszAlo uzem
for, fr -nak, -nek, szamAra, -miatt, -Art
frd barat, barAtom
freq frekvencia
from -tol, -tol
G
ga adjon ujra
ga jo dAlutant
gb isten dnnel!
gd jo napot
ge j6 estAt
give adni, adjon
gid oriilok, orulnl
gm j6 reggelt
gmt greenwichl kozApIdo
gn jo Ajszakat
gnd fold
gud ]6
gv adjon, adni
H
ham amator
have nekem van (blrnl v-mlvel)
hf nagyfrekvenda, radiofrekvenda
hi nevetAs, nevetnl, orom kifejezAse
hpe remAlem
hr itt
398
hrd hv hvnt hw? hwsat? hallott nekem van, onnek van nekem nines, onnek nines hogy hall engem?, ml err6l a vdlemdnye? mit tart on errol?
1 i dn
iaru Nemzetkozi Rddi6amat6r Egyesiilet
if ha
If kdzdpfrekvencla (KF)
in -ban, -ben
inpt a vdgfokozat Ьетепб egyenteljesltmdnye
irpt is Ismdtlem van
к
k adas kezdete (iizemi jelzds)
k CQ-hivas vdge (adjon)
kc kflociklus
khz kilohertz
kn QSO-ban periodus vdge (adjon)
kw kilowatt
ky. key tdvfro billentyu
nd nem lehet semmit sem csinalni
near kozel
ng nem j6
nil semmi
nite djszaka
nr szdm
nr . — mellett kozeldben
nw most
О
ob oreg fid, oregem
oc kedves bardtom
odx dllando allomashelyrol dthidalt legna-
gyobb tavolsdg (helyhez kotott ds hor-
dozhato, vagy kdt helyhez kotott allomds
kozott); csak URH-n hasznalatos
often gyakran
ok rendben van, egyetdrtiink
om kedves baratom
on -on, -en, -on
only csak
op rddlos, allomdskezlo, tdvirdsz
osc oszcillator
ot rdgi Idobell (= old timer)
ow felesdg
L
lid iitodott
lis hatosagilag engeddlyezett adddllomds
log iizemi jegyzokonyv
Isb also oldalsdv
Itr levdl
luck szerencse
M
m mdter
ma milliamper
me megaciklus
mdx Ideiglenes dllomdshelyrol dthidalt legna-
gyobb tavolsdg (hordozhato ds helyhez
kotott, vagy kdt hordozhato allomds kd-
zott); csak URH-n hasznalatos
mez kozdp-europal Ido
mhz megahertz
ml az enydm
mike mikrofon
min perc
mni sok
mo vezdroszcillator
mod modulacid
most a legtobb, tobbnyire
msg kozlemdny
msk moszkval kozdp Id6
mtr mdter
my az enydm
N
n nem, tagadds
name ndv
nbfm keskenysdvu frekvenclamodulicid
P
pa teljesltmdnyeroslto, az ado vdgfokozata
part rdszben
pm ddlutan
pse kdrem
psed oriilok, driilndk
pp elleniitemu vdgerdslto fokozat
pwr teljesitmdny, energia
Q
qm qrar tdvmondat a clmem helyes a „Call Book"-ban
qrmer zavaro
qsll kiildjiink egymasnak QSL-lapot!
qsln ne kiildjon QSL-t!
qst minden amatordllomds rdszdre szolo kozlemdny
qsuf hivjon fel telefonon!
R
r helyes, nyugtazas jele
rac egyeniranyltott valtakozo dram
rare ritkan
red felvett, megkapott
revr vevokdsziildk
ref hlvatkozva .... -ra
rely reld
rfb adasat kltunoen vettem
rig dllomasfelszerelds
rok adasat jol vettem, mindent megdrtettem
rprt tudositds, riport
rpt kdrem, Ismdtelje meg! fsmdtlem
rsm tdvbes^dlovdtel - jellemzds
ЗИ
rst tAvlr6vAtel - jellemzAs
rsolid adAsAt kifogAstalanul vettem
rtty rAdi6-tAvgApir6
rx vevdkAsziilAk
S
sa mondja csak!
sig alAiras
sigs jelek, jelzAsek
sk adAs (QSO) vAge
sked megbeszAlt ad As
skip ugrasi ovezet (hullAmterjedAsnAI)
sm szupermodulAd6
so tehAt, fgy
solid kifogastalan
spk beszAljen!
sri sajnos, sajnalom
ssb egyoldalsavos iizem
sstv lassu letapogatAsu TV
stdl stabil, Alland6
stn AllomAs
sum valamennyi
swl rovidhullAmu hallgat6, megflgyeid
amator
swr AII6hullAmarAny
vox hangfrekvendAval vezArelt adAsvAtel At-
kapcsolAs
vy sok, nagyon
W
wa ... utAni szd
wac valamennyi foldrAsz amatdreivel
folytatott rAdidforgalom
wb ... elotti szd
wen mikor?
wid -val, -vel
wkd dolgozott
wkg dolgozd
wl akarok, fogok
wpm szd/perc
wrk dolgozom, dolgozni
wsem пёр! demokratikus amatdrAllomAs
ugyancsak пёр! demokratikus
amatdrallomAsokhoz irAnyul6 hivAsa
wtt,
wtts watt
wud volnAk, $гегегпёк
wv hullam
wvl hullamhosszusAg
ww az egёsz vilag
wx IdojArAs
tda ma
test klsArlet
thru keresztiil
til -ig
tks koszonom
tmw holnap
tnx koszonom. koszonet
to -ig
tone hangszfnezet
tow elvtars
tri megpr6balni
trub zavaras
tty tAvgApir6
tu koszonom dnnek
tube elektroncsd
tx adokAsziilAk
X
xcus bocsAnat. bocsAsson meg!
xmas karAcsony
xmtr ad6AllomAs
xpect vArom
xs lAgkori zavarok
xtal, xtl vezdrlS kvarc
xyl felesAg
Y
yday tegnap
yl kisasszony
yr az опё
U
u on, onnek, ont
ufb egAszen kivAI6
uhf mikrohullam
ukw URH (nAmetek kozottl forgaiomban)
unlis nem engedAlyezett, „fekete" adoAllomAs
unstdi nem stabil, ingadozd
ur az опё
usb felsd oldalsAv
V
vcc hangfrekvendAval vezArelt hordozd-
hullAm
vfo folyamatosan hangolhatd vezAroszdllAtor
vhf URH
via ________-on keresztiil
zap nyugtAzzon! nyugtAzAst кёгек!
zdr J6 napot (szovjet AllomAsokkal folytatott
forgaiomban)
SzAmok
55 sok sikert! (nAmetek kozottl forgaiom-
ban)
73 iidvozlom! minden j6t!
88 olelAs As cs6k!
99 tGnjon el!
Magyar roviditAsek
je |6 estAt
jA |6 AjszakAt
400
jn jo napot
jr jo reggelt
kb korulbelul
kob, kom kedves dregem
kosz koszonom
ks koszonom szepen
viszh viszonthallasra
viszl viszontlatasra
A RADIOVETEL MlN(jSEGJELLEMZESE
QRK a jelek olvashatosaga (kereskedel-
mi)
1 olvashatatlan
2 idonkent olvashato
3 nehezen olvashato
4 olvashato
5 teljesen olvashato
QSA az adas hallhatosaga
(kereskedelmi)
1 alig hailhato
2 gyengen hailhato
3 eleg jol hailhato
4 jol hailhato
5 igen joi hailhato
Legkori zavarok eseten az QRN jelcsoportot a kd-
vetkezo jelekkel egeszithetjuk kt:
X gyenge
XX eleg eros
XXX nagyon eros
Hangeroingadozas (fading) eseten a QSB jelcsoport
a kovetkezo jelekkel egeszitheto ki:
F gyenge
FF eleg eros
FFF teljes fading
S Jassu ingadozas
SS nagyon iassti ingadozas
R gyors ingadozas
RR nagyon gyors ingadozas
RST-rendszer (radioamator, taviro uzemmodhoz)
R olvashatosag (readability)
1 olvashatatlan
2 alig olvashato, egyes szavak
megkuionboztethetok
3 nehezen olvashato
4 konnyen olvashato
5 kifogastalanul olvashato
S a jelek erossege (signal strength)
1 igen gyenge, alig eszlelheto
2 igen gyenge
3 gyenge
4 hasznalhato
5 eleg j6
6 hangos, gyenge zavaras kozben is
veheto
7 fejhallgatoval alig elviselhetoen eros
8 jo hangszoro-hangero
9 igen j6 hangszoro-hangero
T hangminoseg (tone)
1 rendkivul szuretlen
2 nagyon szuretlen valtoaramu,
nem zenei hang
3 tiszta valtoaramu, de tobbe-kevesbe
zenetnek minositheto hang
4 meglehetosen valtoaramu sztnezetu
hang
5 zenei jellegu hang
6 zenei jellegu hang, enyhe fiittyei
7 csaknem egyenaramu hang, enyhe
bugassal
8 jo egyenaramu hang, nemi bugasi
nyomokkai
9 tiszta egyenaramu hang
Ha a hang kristaiyosan stabil, akkor ismertetokent
X jelet keil utana adni.
RSM-rendszer
(radioamator, tavbeszelo uzemmodhoz)
R olvashatosag (1—5, mint az RST-
kulcsnai)
S a jelek erossege (1—9, mint az
RST-kulcsnal)
M a modulacio minosege
1 erthetetlen
2 rossz minosegu modulacio, vadrezge-
sek
3 rossz minosegu, reszben
frekvenciamodulacio
4 tu I modulacio
5 jo minosegu modulacio,
tulmodulalas nelkiil
401
Vilagidok, idozonak
Nemzetkozileg elfogadottan a O-dik hosszusagi fokon fekvo Greenwich (London egyik elovarosa) idosza-
mitasat. az tin. nemzetkozi irdnyidot tekintik a kiilonbozd vilagidok viszonyitasi alapjakent.
Vilagidok
GMT
AMT
BST
CST
EST
1ST
JMT
MEZ
MST
MSK
PST
greenwichi kdzepido
ausztraliai normal-ido = GMT4-9% 6ra
brit nyari idoszamitas = GMT 4- 1 ora
USA kozepso allamaiban ervenyes idoszamitas = GMT — 6 ora
USA keleti allamaiban ervenyes idoszamitas = GMT — 5 ora
indiai normal-ido = GMT 4-5% ora
javai normal-ido = GMT 4- 7% 6ra
kozep-europai normal-ido = GMT 4- 1 ora
USA kozep-nyugati allamaiban ervenyes idoszamitas = GMT—1 ora
moszkvai kdzep-ido = GMT 4- 3 ora
USA nyugati allamaiban ervenyes idoszamitas = GMT — 8 ora
Idozonak
Hossz. fok Ido elt. Orszagok. teriiletek
К 180 4-12 ora Datum-hatarvonal, Fidzsi-szigetek
A 165 4-11 6ra Uj-Zeland
150 4- 10 ora Kelet-Ausztralia, Kelet-Sziberia, (Vlagyivosztok)
135 4- 9 ora Japan
120 4- 8 6ra Kelet-Kina. Fiildp-szk., Nyugat-Ausztralia
105 4- 7 6ra Kozep-Kina, Hatso-lndia, Szingapur
90 4- 6 6ra Calcutta
75 4- 5 ora Nyugat-Sziberia
60 4- 4 6ra Afganisztan
45 4- 3 ora MSK Moszkva, Madagaszkar, Arabia
30 4- 2 6ra Finnorszag, Tordkorszag, Egyiptom, Del-Afrika
15е 4- 1 6ra MEZ Magyarorszag, Nemetorszag, Lengyelorszag, Skandinavia, Svajc. Olaszorszag.
К 0 0 GMT Anglia. Franciaorszag, Belgium. Hollandia, Spanyolorszag, stb
Ny
15 — 1 6ra Izland. Kanari-szk. Nyugat-Afrika
30 — 2 6ra —-
45 — 3 ora Brazilia
60 — 4 6ra Argentina, Uj-Fundland, Kis-Antillak
75 — 5 ora EST USA keleti resze, Nagy-Antillak, Peru, Ecuador
90 — бога CST USA kozepso resze. Chicago, Mexikd, Guatemala
105 — 7 6ra MST USA kozep-nyugati resze, Denver
120 — 8 6ra PST USA nyugati resze, San Francisco
135 — 9 ora —
150 —10 6га Alaszka
' 165 —11 ora Hawaii. Samoa
Jy 180 —12 ora Datum-hatarvonal, Fidzsi-szk.
Radioamator frekvenciasavok (1976)
Rovidhullamu amatorsavok
SAV Magyarorszag 1. korzet 2. korzet 3. korzet
160 m nines kiadva (1715—2000 kHz)* 1800—2000 kHz
80 m 3500—3800 kHz 3500—4000 kHz 3500—3900 kHz
40 m 7000—7100 kHz 7000—7300 kHz 7000—7100 kHz
20 m 14 000—14 350 kHz
15 m 21 000—21 450 kHz
10 m 28 000—29 700 kHz
*A 160 m az 1-es korzetnek nines kiadva, de egyes tagorszagok az adott ntervallumon beliil 50 ... 200 kHz-
es savot kiadtak a sajat orszag amatdrei reszere
402
Ultrarovidhullamu amatorsavok
sAv Magyarorszag 1. korzet 2. korzet 3. korzet
6 m nines kiadva 50—54 MHz
2m 144—146 MHz 144—148 MHz
1,5 m nines kiadva 220—250 MHz nines kiadva
70 cm nines kiadva 430—440 MHz 420—450 MHz
Mikrohullamu amatorsavok
SAV Magyarorszag 1. korzet 2. korzet 3. korzet
1. nines kiadva 1215—1300 MHz
2. nines kiadva 2300—2450 MHz
3. nines kiadva nines kiadva 3300—3500 HMz
4. 5650—5670 MHz 5650—5850 MHz 5650—5925 MHz 5640—5850 MHz
5. 10 000—10 500 MHz
6. 21—22 GHz
Megjegyzesek:
1. A korzetek beosztasa:
1. korzet: Europa, Szovjetunio, Mongolia, Torokorszag, Afrika es az Arab-felsziget orszagai.
2. korzet: £szak- es D6l-Amerika, Karib-tenger t6rs6ge.
3. korzet: a vilag tobbi resze.
2. A megadott savfelosztasok az orszagok szamara irdnyodd jellegiiek, azoktolorszagonkent lehetnek eltere-
sek.
3. A savfeloszt&sokban, savhatarokban az 1979-es genfi WARC (World Administrative Radio Conference)
utan valtozasok lehetsegesek.
Nemzetkozi radioamator hivojelkorzetek (1976)
Hivdjel Orszag Konti- nens ARRL- z6na 1TU- z6na Hivdjel normal special Orsz&g Konti- nens ARRL- z6na ITU« zona
normal special
A2 Botswana Af 38 57 A'4 = KP4
A3 Tonga (szig.) 6c 32 62 A|5 = K|6
A4 Oman Az 21 39 AJ6 -7 = w
A5 Bhutan Az 21 41 AJ8 = KP4
A6 Egy. Arab Emiratusok Az 21 39 AJ9-0 = w
A7 Qatar Az 21 39 AK = WN
A9 Bahrein Az 21 39 AL1 = KL7
AA -=WA AL2-3 = W
AB ^WB AL4 = KC4
AC =w AL5-6 = w
AC3 (Sikkim, 1976-tol megszunt, most India) AL7 = KL7
AC5 (Bhutan, 1973-ig, most A5) AL8 0 - W
AD = K AP Pakisztan Az 21 41
AE -WD Bf-BU, BY Kina Az 23,24 33, 42
AF -WR 43,44
AG1 = KW6 BV Taivan Az 24 44
AG2-3 = KB6 C2 Nauru 6c 31 65
AG4 = W C3 Andorra Eu 14 27
AG5-6 — KG6 C5 Gambia Af 35 46
AG7 — KW6 C6 Bahama-szk. ЁА 8 11
AG8—0 1 =w C9 Mozambik Af 37 53
AHI ^KH6 CE Chile DA 12 14, 16
AH2 = KM6 CE9AA—AM (chilei Antarktisz
AH3 - KS6 alls.) An 13 73
AH4 = KS4 CE9AN-AZ (chilei ills.
AH5 = KS6 S. Shetland-en) DA 13 73
AH6 = KH6 CE0A Easter Is, DA 12 63
AH7 = KM6 CE0X San Felix and
AH8-AI9 = W Ambrosio DA 12 14
A|0 = KP6 CE0Z Juan Fernandez
AJ1 = KJ6 Is. DA 12 14
A|2—3 = KV4 CF-Ci = VE
403
Kooti- ARRL- ITU-
мсем хбоа z6oa
Hfvojel
ormil spectkl
Orsxag
Kontw ARAL- ITU-
neus хма z»na
Orsxdg
Hfvdfei
normal spedil
CM
CN
CO
CP
CR3
CR4 (megrrunr.)
CR5
CR7 (megszunt)
CRB
CR9
CT1
CT2
CT3
CT4-CT7
CX CV— CW
CY-CZ
D2
CM
D6
DA—DO
DF
DJ-DL
DM, DT
DU DX
EA
EA6
EAS
EA9
EA9
El
EL
EL0
EP EQ
ET
ET.../A
f
FMW
FB8X
FB6Y
FB8Z
FC
FG
FH
FK
Fl
FL.../A
FM
FO
FO
FP
FR
FR.../B
FR.../E
FR.../G
FR.-./j
FR.../T
FS
FW
FY
G GB
GC
GC
GO
Gl
GM
GW
HA
HB
HB0
HC
HC8
HD
HG
HH
HI
HX
HK0
HK0
HK0
HK0
HL—HM
HP
HR
HS
I
IA5
Ku ba ЁА OB 11 П
Marokko = CM Bolivia Af DA 33 10 37 12,14 IC8 1D9 ICQ
Guinea Bissau = D4 Sao Tome and Af 35 46 tv IF9 IG9 1UO
Principe Af 36 47 irlv ii
= 02 = C9 IL7 IM0
Portuguese Timor Oc 28 54 |c rx
Макао Az 24 44 la [_ rro
Portugal ia Eu 14 37 II V 1W IV
Azores Is. Eu 14 36 1"7
Madeira Is. Al 33 36 IZ.
= CT1 |A
Uruguay = VE Angola DA Af 13 36 14 52 JD ID Jt-ll
Cape Verde Is. Af 35 46 JR
= FH IT
= DJ-DL |W
= DJ-DL |X
NSZK Eu 14 28 1*
NDK Eu 14 28 К
Fuldp-szk. 6c 27 50 KA KB1 —KBS
Spanyotorszag Eu 14 37 KB6
Balear-szk. Eu 14 37
Kaniri-szk. Ceuta and Melilla Af Af 33 33 36 37 KB7-KC3
Spanyol Szahara Irorszag Af 33 37 KC4
Eu 14 27 KC4
Liberia (liberiai... Af 35 46 arr~A KC5
/ММ aMomisok) Iran Etiopia = FL.. ./A Az Af Eu 21 37 14 40 48 27 KS—O KC6 KG4 KC7-KG3 KG5
Franciaorszag
Crozetls. Af 39 68 KG6
Kerguelen Is. (tranda Aacarkasz alls.) Af An 39 13 68 70 KG6R.S. T KG7-KH5
Amsterdam and
St. Paul Is. Котика Af Eu 39 15 68 28 KH6 KH7-KJ5
Guadeloupe ЁА 08 11 KJ6
Comoro Is. Af 39 53 KJ/ - I4L0
Uj-Kaledonia Franda Afar es Oc 32 56 KL7 KLB-KM5
Issa Abv АИ es jabai-at- Af 37 48 KM6 KM7-KP3
Tair Af 21 46 KP4
Martinique ЁА 08 11 KPS
Franda Poimizia Oc 31,32 63 KP6
Clipperton 1. ЁА 07 10 VOX
St. Pierre and Miquelon ЁА 05 09 лп> KP7-KS4
Reunion 1. Af 39 53 KS4
Bassas da India Europa 1. Af Af Af 39 39 39 S3 53 53 KS4
p Giorieuses Is.
juan de Nova Af 39 53 KS5
Tromelin 1. Af 39 53 KS6
Franda St. Martin ЁА 08 11 KS7—KV3
Wallis and Futuna Is. Oc 32 62 KV4
Franda Guyana DA 09 12 К VS— KW5
Anglia Guernsey and Eu 14 27 KW6 KW7-KX5
Dependencies jersey Eu Eu 14 14 27 V KX6 KX7-KZ4
Man-szigec Eu 14 27 KZ5
£$zak-lrorszag Eu 14 27 KZ6—KZ 0
Skoda Eu 14 27 LA -LB LC
Wales Eu 14 27 LF LG—LH
Eu IS 28 |j
Magyarorszag
Svajc Eu 14 28 LU
Liechtenstein Eu 14 28 LU. Z.
Ecuador DA 10 12
Galapagos Is = HC DA 10 12 LU. Z.
(magyar URH-eagedefyesek) LU. Z.
Haiti EA 08 11 LU . Z.
Dominikai Kozt. £a 08 11
Kolumbi? DA 09 12
Bsjo Nuevo £a 08 11 LX
Malpelo 1. OA 09 12 LZ (nem hivatalos)
San Andres and Ml
Providenda £a 07 11 MP4B (megszunt)
Serrana Bank ЁА 07 11 MP4M (megszunt)
Korea Az 25 44 MP4Q (megszunt)
Panama ЁА 07 11 MP4T (megszunt)
Honduras £a 07 11 N
Thaifold Az 26 49 NA-NZ
= YN OA ОВ-ОС
= YS OD
Vatikan Eu 15 28 OE
= F OH OF—OG
Szaud-Aribia Az 21 39 OH
Oiaszorszag Eu IS 28 oie Ol
Tuscan Archipelago Eu 15 28
Ponziane Is. Eu 15 28
Napoli Is. Eu 15 28
Eolie Is. Eu 15 28
Ustica 1. Eu 15 28
Egadi Is. Eu 15 28
Pelagian Is. Af 33 37
Pantelleria 1. Af 33 37
— 1 Tremiti Is. Eu Maddalena Archipelago 15 28
and other Sardinian Is. Eu 15 28
Szardinia Eu 15 28
Szidlia = 1 = । Eu 15 28
japan Az 25 45
Minami Toridinna Oc 27 90
Ogasawara Is. = |A = JA Az 27 45
Mongolia Az 23 32
Spitzbergkk Eu 40 18
fan Mayen Eu 40 18
jordania = W = JA = W Baker, Howland and Az 20 39
American Phoenix Is. = W 6c 31 61.62
Navassa 1. (USA Antartktisz ЁА 08 11
alls.) = W An 13 70-74
Keiet'Karolin-szk. 6c 27 65
Nyugat-Karolin-czk. = W 6c 27 64
Guantanamo = W ЁА 08 11
Guam 6c 27 64
Mariana Is. = W 6c 27 64
Hawaiian Is. 6c 31 61
Kure 1. = W 6c 31 61
Johnston 1 = W 6c 31 61
Alaszka = W ЁА 01 01
Midway Is = W 6c 31 61
Puerto Rico = W Jarvis Is. and ЁА 08 11
Palmyra 6c 31 61,62
Kingman Reef Oc = W (19734g Serrana Bank, most HK0j (19734g Swan Is.. most Honduras4»oz cart.) = W 31 61
Am. Szamoa = W 6c 32 62
U. 5. Virgin Is. = W ЁА 08 11
Wakel. = W 6c 31 65
Marshall Is. = W 6c 31 65
Panama-csatoma zona = W £a 07 11
Norvegia = LA = LA Eu 14 18
Argentina (argentin Antark- DA 13 14.16
tisz alls.) (argentin alls. An 13 73
5. Orkney4n) (argentin alls. DA 13 73
S. Sandwich-en) (argentin ails. S. DA 13 73
Shetland-en) DA 13 73
Luxembourg Eu 14 27
Bulgaria = 9A = A9 = A4 = A7 = A6 = W = W Eu 20 28
Peru DA 10 12
Libanon Az 20 39
Ausztria Eu 15 28
Finnorszag Eu 15 18
Aland Is. = OH Eu 15 18
Market Reef Eu IS 18
404
КомО- ARRU ITU-
оом жбма жбма
Htv6jel
nurmdl eperidl
Orezdg
Hlv6jei Orszkg KonU- ARRL- ГГЦ-
normdl specidl nene хбпа жбма
OK-OL jehszbvikia Eu 15 28
ON OR Belgium Eu 14 z!7
OR (belga Antarktisz
Ub.) An 13 67
OX Gr6nland tA 40 05
OY Faroe b. Eu 14 18
OZ Dinia r Eu 14 18
P2 PSpua Uj-Guinea Oc 28 51
PA PE Hollandia Eu 14 z!7
PI — PA
РЛДЗД» Holland AntiHdk DA 18 11
И5,6,7.8 St. Maarten ЁА 08 11
pp PQ -PY
PR—PW I - PY
PY Brasilia DA 11 17,15
PY0 Fernando de Noronha DA 11 13
PY-J St. Peter and St.
Paul Rocks DA 11 13
PY0 Trindade 1. and
Martin Vas DA 11 IS
PZ Surinam DA 0» 12
R — UA
RA-RCnb. -UA-UCstb.
S2 Bangladesh Az 22 41
SK-SM Svddorszig Eu 14 18
SP SQ Lengyetorszlg Eu 15 28
ST Szudin Af 34 48
su Egyiptom Af 34 38
SV SX—SZ Gdrogorszig Eu 20 28
SV Kr£ta Eu 20 20
SV Rodosz Eu 20 28
SV Mount Athos Eu 20 28
TA TC Torokorszig TAI—Eu.
TA2=Az 20 3»
TD -TG
ТЕ — Tl
TF Island Eu 40 17
TG Guatemala ЁА 07 11
Tl Costa Rica £a 07 11
T19 Cocos 1. £a 07 12
Tl Kamerun Af 36 47
TK — F
TL Kdz6p*afrikai Kfizt. Af 36 47
TN Kong6 Af 36 52
TR Gabon Af 36 52
pf Csid Af 36 47
TU EleOntcsontpart Af 35 46
TY Benin (Dahomey) Af 35 46
TZ Mali Af 35 46
U Szovjetuni6
UAl OSZSZSZK
eur6pai rfaze Eu 16 19.20.29
UA3 OSZSZSZK
europai rfaze Eu 16 29
UA4 OSZSZSZK
eur6pai rfaze Eu 16 29,30
UA6 OSZSZSZK
eur6pai rfaze Eu 16 29
UA9S.. . w OSZSZSZK
eurbpai rtsze Eu 16 30
UA» OSZSZK ii i rtau ba 17,18 20.21.
30.31
U0 OSZSZSZK
fczsia* rfaze ba 18,19 22,24»
23 25.26.32.
33,34,35
UA Ferenc JdzseMfild Eu 40 75
UA2 Kalinyingridi tarBlet Eu 15 29
UB Ukrajna Eu 16 29
UC Belorusszia Eu 16 29
UD Azerbajdzsdn ba 21 29
UF Gruzia ba 21 29
UG Ormdnyorszig ba 21 29
UH Turkmen uztin ba 17 30
Ul Ozbegisztin ba 17 30
UJ Tadzsikisztdn ba 17 42
UK1 - UA1 (kivftel UK1PAA)
UK1PA/ к — UA Novaja Zemlja
UK2A.. - UC
UK2B.. — UP
UK2C.. - UC
UK2F.. - UA2
UK2G.. — UQ
UK2I.., A.. ,o.. - UC
UK2P.. - UP
UK2Q.. -UQ
UK2R.. - UR
UK2S.. - UC
UK2I.. t=UR
UK2W. - UC
UK3 - UA3
UK4 -UA4
UK5 « UB. kMve UK5O
UK5O.. - uo
UK6A.. - UA6
UK6C.. ,D. - UD
UK6E.. - UA6
UK6F.. - UF
UK6G.. -UG
UK6H.. .1.. -UA6
UK6K,. -UD
UK6L-. - UA6
UK6O.. UK6P.. UK6Q.. UK6U.. UK6V.. UK6W... X.., Y .. UK7 UK8A.. UK8B.. UK8C...D.. UK8E.. UK8F... G.. UK8H.. UK8I.. UK4...K.. UK8L.. UK8M...N.. UK 80.. UK8P...Q.. UK8R...S.. UK8T...U... V.. UK8W...Y,. UK8Z.. UK» UKQ UL -UF - UA6 - UF -UA6 - UF - UA6 -UL - Ul - UH - Ul — UH -Ul - UH - Ul -UJ - Ul -UM - Ul - UM -Ul - Ul - UH -Ul - UA9 — UA0 4n Az 17 30
UM Kirgisztin Az 17 42
UN UO - UA1N.. Moldava Eu 16 29
UP Litvinia Eu 15 29
UPOL (SZU sarkkutac6 usz6 bills) —
UQ Lettorszig Eu 15 29
UR EsztorszAg Eu 15 29
UT UV-UW UX UY UZ VE VA—VC - UB -UA - UB - UA Canada ЁА 1-5 3-4,»,
VE1 Sable 1. ЁА 05 75 09
VE1 St. Paul 1. ЁА 05 09
VE0 (kanadai.. JMM 61b). — — —
VK AusztrUia 6c 29.30 55.58,59
VK2../LH Lord Howe 1. 6c 30 60
VK» Mellish Reef 6c 30 56
VK9 (1974-ig Uj-Guinea, Pipua, most P2) VK9N Norfolk 1. 6c 32 60
VK9X KaHcsony-szk. 6c 29 54
VK9Y Cocos-Keeling h. 6e 29 54
VK9Z Willis Is. 6c 30 55
VK0 Heard 1. Af 39 68
VK0 Macquarie 1. 6c 30 60
VK0 VO1 (ausztrU Antarktisz Ub.) Oj-Fundland £a 13 05 69.70 09
VO2 Labrador £a 02 09
VP1 Belize (Brit.Honduras) EA 07 11
VP2A Antigua and Barbuda EA 08 11
VP2D Domtnika-sz. £a 08 11
VP2E Anguilla £a 08 11
VP2G Grenada and Dependen- cies ЁА 08 11
VP2K St. Kitts. Nevis EA 08 11
VP2L Santa Lucia ЁА 08 11
VP2M Montserrat EA 08 11
VP2S St. Vincent EA 08 11
VP2V British Virgin Is. ЁА 08 11
VP5 Turks and Caicos Is. ЁА 08 11
VP7 (megszftm) VP8 — C6 Falkland Is. DA 13 16
VP8 D6l-Georgia DA 13 73
VP8 (brit Antarktisz Uls.) An 13 73
VP8 (brit ills. S. Orkneys in) DA 13 73
VP8 (brit Ub, S. Sandwich-en) DA 13 73
VP8 (brit Uls. S. Shetland-en) OA 13 73
VP9 Bermuda EA 05 11
VQ9 Seychelles Is. Af 39 53
VQ9.../A Aldabra 1. Af 39 53
VQ9.../C Chagos Is. Af 39 41
VQ9.../D Desroches 1. Af 39 53
VQ9.../F Farquhar 1. Af 39 53
VR1A Gilbert Is. and Ocean 1. 6c 31 65
VR1P British Phoenix h. 6c 31 62
VR2 (macszOM) VR3 -3D2 Northern Line b. 6c 31 61
VR4 Sahmon-szk. 6c 28 51
VR5 (megszfat) VR6 - A3 Pitcairn 1. 6c 32 63
VR7 Central and Soothers Line Is. 6c 31 63
VR8 Tuvalu (Ellice Is.) 6c 31 65
VS5 Brunei 6c 28 54
VS6 Hong Kong Ai 24 44
VS9 -8Q
405
Hlv6jel
Rormil epeciil
Hlv6jel
normil epedil
Orszig
Kontl- ARRL- ITU-
пел» хбпе z6na
Kontk ARRL- ITU«
nene z6ne sine
Orszig
vu India Да n 41
VU7 Andaman la. and Nicobar la. Да 2* 49
VU7 Laccadive Is. Да 22 41
VX-VY W - VE USA £A Э-5 6-8
WA-WB WC1-WG5 WG6 WG7-WH5 WH6 WH7-WL6 WL7 WL8-WM5 WM6 WM7-WM0 WN - W -w — KG6 -w — KH6 — w -KL7 — w -KM6 -w ж W (kezd6 addengeddlyesek)
WO1-WP3 WP4 WP5-WS5 WS6 WS7-WVJ WV4 WV5-WW5 WW6 WW7-WZ0 XE XD -W -KP4 — W -KS6 — W -KV4 — w -KW6 Ж w Mexik6 £a 06 10
XF XF4 ж XE Revilla Gigedo b. £a 06 10
XG XI XJ-XL XN XO XP XQ XT - XE -XE - VE -VO ж VE -OX - CE Fels6 Volta Af 35 46
XU Khmer Kbit. (Kambodzsa) Ax 26 49
XV (1975-ig) DiUvietnami KSzt Ax 26 49
xw Laosx Ax 26 49
ХХ6 (megszOnt) XX7 (megszOnt) xz -D2 - C9 Burma Ax 26 49
YA Afganisztin Ax 21 40
YB-YD Indonizia 6c 2B SI 54
Yl Irak Aa 21 39
YJ Ui-Hebridik 6c 32 S6
YK Szlria Ax 20 39
YN Nicaragua £A 07 11
YO YQ-YR Rominia Eu 20 28
YS Salvador £A 07 11
YT YU -YU Jugoszlivii Eu 15 28
YV Venezuela DA 09 12
YV0 Aves 1. £A OB 11
YW-YY YZ ZA - YV - YU Albinia Eu IS 28
ZB Gibraltar Eu 14 37
ZC ZD3 (megszOnt) ZDS (megszCnt) ZO7 - 5B - C5 — 3D6 Szt. Heldna-nk. Af 36 66
ZD0 Ascension 1. Af 36 66
ZD9B Tristan da Cunha Af 38 66
ZD9G Gough 1. Af 38 66
ZE Rhodesia Af 38 53
ZF Cayman Is. £A 00 11
ZK1 Cook Is. 6c 32 63
ZK1 North. Cook la. (Manihiki) 6c 32 62
ZK2 Niue £ 32 62
ZL 0j-Z6land 32 60
ZL.../A Auckland 1. and Campbell 1. Oc 32 60
ZL.../C Chatham Is. Oc. 32 60
ZL.../K Kermadec Is. Oc 32 60
ZL5 (Uj-Ziland-i Antarktisz AMs.) An 13 71
ZM7 Tokelau Is. Oc 31 62
ZP Paraguay DA 11 14
ZR ZR3 ZS - ZS - ZS3 Ddl-afrikai Kbzc. Af 38 57
ZS1ANT (ddUfrikai K. Antarktisz ills.) An 13 67
ZS2MI Prince Edward and Marion 1. Af 38 57
ZS3 Namibia (Dilnyugat-Afrika) Af 38 57
ZV-ZZ IS (nem hivetatoe) — PY Spratly Archipelago Oc 28 50
ЗА Monaco Eu 14 27
ЗВ Geyser Bank Af 39 53
3B6 Agalega Is. Af 39 53
3B7 Cargados Carajoa (St. Brandon) Af 39 53
3B8 Mauritius Af 39 53
ЗВ» Rodriguez 1. Af 39 53
3C Egyenlfafti Guinea Af 36 47
3C Anno bon 1. Af 36 52
3D2 Fidzsi-xzk. Oc 32 56
JDS Swaziland Af 38 57
3E-3E — HP
3G -CE
3V Tunisia Al 33 37
JW Vietnam Ax 26 49
3X Guinea Af 35 46
JY Bouvet 1. Af 38 67
JY (norvig Antarktisz
ills.) An 13 67
3Z -SP
4A - XE
4C -XE
40 -DU
4J-4K - UA
4X1 (szovjet Antarktisz
ilk.) An .13 69,67,70
4K1 (szovjet ills.
S. Shethnd-en) DA 13 73
4L - UA
4M - YV
4N — YU
43 Sri Lanka (Ceylon)
4T -OA
4U ENSZ
4U1ITU 4U2ITU... ENSZ Kdzpont Genfben
4W Jemen
4X Izrael
4Z - 4X
SA Libia
SB Cyprus
5H Tanzania
5J-5K - HK
SL - EL
SN Nigeria
SR Maigas Kbxt.
ST Mauritania
5U Niger
SV Togo
sw Nyugat-Szamoa
sx Uganda
sz SY Kenya
SO - XE
SD4 -XF4
SE-SG -XE
61-61 - XE
so Szomilia
sw SV Szenegil
SY Jamaica
7J Okino Torishima
TO jemeni NDK
70 Kamaran 1.
7P Lesotho
7Q Malawi
7S — SM
7X Algeria
7Z -HZ
7Z - HZ
BJ -)A
BJ (japin Antarktisz ills.)
BO - A2
BP Barbados
BQ Maldiv Kdzt.
BR Guyana
es = SM
8Z4 Irak/Sxa6d-A. semi. z6na
9A San Marino
9C - EP
9E-99 -ET
9G Ghana
9H Milta
4 91 Zambia
9K Kuvait
91 Sierra Leone
9M1 Malaya (W. Malaysia)
9M4 Sabah (E. Malaysia)
9MB Sarawak (E. Malaysia)
9N Nepii
9Q Zaire
9U Burundi
9V Szingapur
9X Ruanda
9Y 9Z Trinidad and Tobago
МасйСухАмк:
22
Eu
14
21
20
28
39
39
Af
Af
34
20
37
38
39
53
Af
Af
Af
Af
Af
6c
Af
Af
35
39
35
35
35
32
37
37
53
46
46
62
48
48
Af 37 48
Af 35 46
£a 08 11
Oc 27 64
Az 21.37 39,48
Ax 21 39
Af 38 57
Af 37 53
Af 33 37
An 13 67
ЁА 08 11
Az 22 41
DA 09 12
Az 21 39
Eu 15 28
Af 35 46
Eu 15 28
Af 36 S3
Ax 21 39
Af 35 46
Ax 28 54
Oc 28 54
Oc 28 54
Az 22 42
Af 36 52
Af 36 52
Ax 28 54
Af 36 52
DA 09 11
1. HaxxnSIt rSvIdltiwk:
— ux „OrxxQ” rovxtten: ...-«.—cxitet .. .-cxk.exzitettk; .-.1. “XXifCt
... Is. — ssigetek. .
— a „kontinens” rovatban: Eu D Еигбра, Ax — Azsia. Af — Afnka, EA w
Esxak-Amerika, DA = D4l-Amerika. Au Ausztrilia, Oc — Oceinia, Au “=
Antarktisz.
406
!• DXCC-vel kapcsotatoe megjegyzfaek:
minden hlvBjel, amely mellett ax „orsxig" rovatban politikaMoldrajxi megneve-
xfa szerepel, egy-egy DXCC-korxetkEnt vehetB figyelembe, az aUbbi kivfao-
lekkel:
- nem szimkhatB fel: АСЭ (1975. V. 1. utin). AC5, 0.0, KS4 (1972. IX. 1.
utin). Ml (a 9A favfayes), UPOL, VE0.
- FR.../B fa FR.../E — FR.../J; IA5-IB0-iC8-ID9-IE9-IF9-)G9-
IH9-IL7-IT9 - I; IM0-IS; VO1 fa VO2 » VE; VR7 » VR3; ZD9G —
ZD9B; 3B7 m ЗВВ; 9MB * 9MB.
— SZU-b6l egy-egy korxetet Brnek az OSZSZSZK eurBpai, fastai rfaze fa a
foldrajzi nevuk sxerint feborolt teriiletek. sxovetsiges kdztirsasigok.
— az Antarktisx, S. Orkney. S. Sandwich. S. Shetland csak egysxer hasznllhafa
fel. birmely nemzettskgC illomas. hivdjel elfafae esetin.
— birmely .. ./UN (ENSZ) lllomis az ippen adott mGkodfat teriilacbex eoro-
Iand6. kivfae 4UimJ. 4U2ITU stb.
>. UJ, a t&Mfaatban nem sxereplB Mvdjelek hovatartozbea ax „ITU Mvfa
jnltartomfaiyok” tbbMxat eegftadgdvel hatfaozhntd meg
ITU hivojeltartoinanyok
A1A-A2Z Вммпаа OAA-OCZ
A3A-A3Z Tote* ODA-OOZ
A4A-A4Z Oro. OEA-OEZ
ASA-ASZ Btau« OFA-OJZ
AbA-AbZ Ely. Arab EmMmw* OKA-OHZ
A7A-A7Z Qmw ONA-OTZ
Amaro
FbmoriTig
CMhnkwiHa
3AA-3AZ
3BA-3BZ
r mo aco
MauriciuB
A8A-A8Z LiMro OUA-OZZ
A9A-A9Z Bahrein ПА-nZ
AAA-ALZ USA PAA-F1Z
AMA^AOZ Spanyolorszfg r)A-«JZ
Al Pakisztin PKA-POZ
ATA-AWZ India WA-FYZ
AXA-AXZ Ausztrilia PZA-PZZ
AYA-AZZ Argentina QAA-QZZ
BAA-BZZ Kina KAA-KZZ
C2A-C2Z Nauru
C3A-C3Z Andorra S*A-S*Z
C4A-C4Z Cypra. S7A-S7Z
CSA-C5Z Gambia SAA-SMZ
CBA-CBZ Bahama ixk. SNA-SKZ
C7A-C7Z Nror HrooraMcni Snrrot SSA-SSH
C8A-C9Z МоаатЫк SSN-STZ
CAA-CEZ Chile SUA-SUZ
CFA-CKZ Canada SVA-SZZ
CLA-CMZ Kuba TAA-TCZ
CNA-CNZ hrokkB TDA-TDZ
COA-COZ Kuba TEA-TEZ
CPA-CPZ Bolivia TEA-TFZ
CQA-CRZ Portugilia TGA-TGZ
CSA-CUZ Portuibfo THA-THZ
CVA-CXZ Uruguay TIA-TIZ
CYA-CZZ Canada TJA-TJZ
D2A-D3Z Angola TKA-TKZ
D4A-D4Z Cap. Varda h. TLA-TLZ
D5A-D5Z Libfaia THA-THZ
D6A-DBZ Comoro Is. TNA-TNZ
D7A-D9Z Korea TOA-TQZ
DAA-DTZ Ndniatorszbc (NDK fa NSZK) TKA-TKZ
DUA-DZZ FuIBp-szk. TSA-TSZ
EAA-kHZ Spanyolorszfa TTA-TTZ
EIA-EJZ frorszig TUA-TUZ
EKA-EKZ Szov|etum6 TVA-TXZ
E LA-ELZ Libfaia TYA-TYZ
EMA-EOZ Szov|etum6 TZA-TZZ
EPA-EQZ Irin UAA-UZZ
ERA-ERZ BOV > VAA-VGZ
ESA-ESZ Esxtorszig VHA-VNZ
ETA-ETZ EtiBpia VOA-VOZ
EUA-EWZ Belorusszia VPA-VSZ
EXA-EZZ SzovjetuniB VTA-VWZ
FAA-FZZ FranciaorszAg VXA-VYZ
GAA-GAZ Nagy-Britannia VZA-VZZ
H3A-H3Z Panama WAA-WZZ
HAA-HAZ Magyarorszig XAA-XIZ
HBA-HBZ S«fac X)A-XOZ
HCA-HDZ Ecuador XPA-XPZ
HEA-HEZ SHjc XQA-XRZ
HFA-HFZ Lengyelorszfa XSA-XSZ
HGA-HGZ XTA-XTZ
HHA-HHZ Haiti XUA-XUZ
HIA-HIZ Dominika XVA-XVZ
HJA-HKZ (Columbia XWA-XWZ
HLA-HMZ Korea XXA-XXZ
HNA-HNZ Irak XYA-XZZ
HOA-HPZ Panama YAA-YAZ
HQA-HRZ Honduras YBA-YHZ
HSA-HSZ TbarfoH Y1A-YIZ
HTA-HTZ Nicaragua YIA-VJZ
HUA-HUZ Salvador YKA-YKZ
HVA-HVZ Vatikfa YLA-YLZ
HWA-HYZ Franoaorszfa YMA-YMZ
HZA-HZZ Suud-Ariba YNA-YNZ
lAA—1ZZ Otasaorsxfa YOA-YRZ
JAA-JSZ fapfa YSA-YSZ
ITA-JVZ MongBKa YTA-YUZ
WA-JXZ Norvdgia YVA-YYZ
JYA4YZ Jordinia TZA-TZZ
JZA-JZZ hidnaizia ZAA-ZAZ
KAA-KZZ USA ZBA-ZJZ
LZA-L9Z Argentino ZKA-ZMZ
LAA-LNZ Norvfaia ZNA-ZOZ
LOA-LWZ Atmtin ZPA-ZPZ
LXA-LXZ lmr.nibo.ri ZQA-ZQZ
LYA-LYZ Lettorszig ZRA-ZUZ
LZA-LZZ Mffaia ZVA-ZZZ
MAA-MZZ Nagy-Britannm
NAA-NZZ USA 2AA-3ZZ
Веяния
Dfara .
Hotbndfa
Hobaad AntilMk
fadondro
„ - t V
D*XZN*a
Surinam
(saolgilati randltfaek)
SzovjetumB
Bangladesh
Szmgapur
ScycheRes
Svddorszig
Lengyebcsxig
Egyiptom
Szudfa
Egyiptom
Gorogorszlg
TorokorsHg
Guatemala
Costa Rica
Wand
Guatemala
Franciaorsxig
Costa Rica
Kamerun
FranoaorszAg
KozBp-afrikai Kbzt.
FranoaorszAg
KongB
FranciaorszAg
Gabon
Tunfaia
Csid
Ivory Coast
FranciaorszAg
Benin (Dahomey)
Mali
SxovjetuniB
Canada
AusztrAlia
Uy-Fundland
Brit NemxetkdzBssdg
India
Canada
AusztrAlia
USA
Мезикб
Canada
Gronbnd
3DN-3DZ
3DA-3DM
3EA-3FZ
3GA-3GZ
3HA-3UZ
3VA-3VZ
3WA-3WZ
3XA-3XZ
3YA-3YZ
3ZA-3ZZ
4AA-4CZ
OA-WZ
4JA-4LZ
4MA-4MZ
4NA-4OZ
4PA-4SZ
4TA-4TZ
4UA-4UZ
4VA-4VZ
4WA-4WZ
4XA-4XZ
4YA-4YZ
EgyenNeBi Guinea
Rdzs*-sxk.
Swvifand
Panama
Chile
Kina
Tunfaia
Vittnam
Guinea
----Л
reorvegta
Lengyelomig
Mexik6
Fiiidp-szk.
Saov)etuni6
Venezuela
jugoszkhna
Sri Lanka (Ceylon)
Peru
ENSZ
Haiti
FeMVoha
Kambodzsa
Vietnam
4ZA-4ZZ
5AA-5AZ
5BA-5BZ
5CA-5GZ
5HA-5IZ
9A-5KZ
5LA-5MZ
5NA-5OZ
5PA-5QZ
5RA-5SZ
5TA-5TZ
5UA-5UZ
5VA-5VZ
5WA-5WZ
5XA-5XZ
5YA-5ZZ
6AA-6BZ
6CA-6CZ
BOA-MZ
BKA-BNZ
6OA-6OZ
6PA-BSZ
BTA-BUZ
6VA-6WZ
BXA-BXZ
BYA-BYZ
BZA-BZZ
7AA-71Z
7JA-7NZ
7OA-7OZ
7PA-7PZ
7QA-7QZ
7RA-7RZ
7SA-7SZ
7TA-7YZ
Nemz. Polgiri RepiM
Szerv.(ICAO)
zrael
Libia
Cyprus
Магоккб
Tanzania
Kohtmbia
Libfaia
Nigeria
D&nia
Maigas Kozt.
Mauritania
Niger
Togo
Nyugat-Szamoa
Uganda
Kenya
Egyiptom
Sziria
Mexik6
Korea
Szomilia
Pakisztin
Laosz
tnprtugana
Burma
AfaanisztAn
Indonfaia
Irak
UJ-Hebndfa
Sziria
LitvAnia
TorBkorszig
Nicaragua
RomAnia
Salvador
JugoszMvia
Venezuela
BAA-BIZ
BJA-BNZ
BOA-BOZ
8PA-8PZ
BQA-BQZ
BRA-8RZ
8SA-8SZ
0TA-8YA
BZA-BZZ
9AA-9AZ
9BA-9DZ
9EA-9FZ
9GA-9GZ
9HA-9HZ
9IA-9JZ
9KA-9KZ
Szudin
Szenegkl
Maigas Kozt.
Jamaica
Libfaia
Indonfaia
Japfa»
JemeniNDK
Lesotho
Malawi
Algeria
SvEdorszlg
Algeria
Szaud-Aribta
Indonfaia
Japin
Botswana
Barbados
Maldrve h.
Guyana
SvEdorszlg
India
Szaud* Arlbia
San Marino
kin
Eti6pia
Ghana
Brit Nemzethdufaedg
Uj.Zfaand
Brit Nemzetkbaomdg
Paraguay
Brit Nemzetkteossdg
Dfaefrikai Ktetfasaefa
DTXZN*a
Nsgy-Britann«a
9MA-9MZ
9NA-9NZ
9OA-9TZ
9UA-9UZ
9VA-9VZ
9WA-9WZ
9XA-9XZ
9YA-9ZZ
Mika
Zambia
Kuvait
Sierra Leone
Malayna
Nepil
Zaire
Burundi
Szmgapfa*
Malaysia
Rr—+-
Trinidad and Tobago
22. KATAL6GUS
JelmagyarAzat az elektroneso es felvezeto-katalogushoz
Feszttltsdgek:
U, anddfesziiltsdg
Ub, bemeno fesziiltsdg
Ucbo kollektor-bazis fesziiltsdg, ha lK = 0
Uceo kollektor-emitter fesziiltsdg. ha 1ц = 0
Uce kollektor-emitter fesziiltsdg
Does kollektor-emitter fesziiltsdg, ha Uer — 0
Uce >m kollektor-emitter telitdsi (szaturadds) fesziiltsdg
UDs drain-source fesziiltsdg
Ubb, emitter-bazis fesziiltsdg, ha lc — 0
иёк dgdsl fesziiltsdg
Ujgtn minimal! s dgdsi fesziiltsdg
UP nyitdirdnyu fesziiltsdg
Ut futofesziiltsdg
UKi... Ka az els3 .... harmadik rdcs ds a katdd kozotti
fesziiltsdg
U<„, gate-source fesziiltsdg
UGls az els3 gate ds a source kdzdtti fesziiltsdg
UG1s a mdsodik gate ds a source kozotti fesziiltsdg
U<;so gate-source fesziiltsdg, ha ln = 0
UKT gyujtdfesziiltsdg
Up еи a katdd elofeszito fesziiltsdge
UK zArdiranyii fesziiltsdg
Urm a zdrdirdnyu fesziiltsdg csucsdrtdke
Urrm ismdtlodo zdrdirdnyu csucsfesziiltsdg
Ursm zdrdirdnyu fesziiltsdglokds csucsdrtdke
Urwm zdrdirdnyu iizemi fesziiltsdg csucsdrtdke
Ut tapfesziiltsdg
Utar jellemezfesziiltsdg
Uz Zener-fesziiltsdg
Aramok:
I, anddaram
lc kollektoraram
кav folyamatosan megengedheto kollektoraram
lD draindram
lt futSdram
lP nyitdirdnyu dram
Ipav dtlagos nyitdirdnyu aram
1рм a nyitdirdnyu aram csucsdrtdke
IpRM ismdtlodo nyitdirdnyu esuesdram
Ipsm nyitdirdnyu dramlokds csucsdrtdke
l,i az els3 rdcs drama
l„ a mdsodik rdcs drama
lc getedram
lk katddaram
lk«-a 0—9-ig a katddok egyenkdnti drama
Iktp a tizedespont katdddrama
l« egyenlrdnyitott dram
lp fotdaram
Ir zdrdirdnyu dram
Irp sdtdtdram
ltM |ellemezdram
I, Zener-dram
Ellenilldsok:
Ra andd munkaellenallds
Rb belsS ellendllds
Rd dramkorlatozd ellenallas
Req ekvlvalens zajellenallas
rP nyitdirdnyu differencials ellenallas
R,i kiilsS ellendllds az elso rdcs aramkordben
Rk katddellenallas
Rl terheld ellendllds
Rs soros vesztesdgi ellenallas
R,bJa hoellenallas az atmenet ds a kornyezet kozott
Rib]r hoellenallas az atmenet ds a tok kozott
Egydb:
Cbe bemend kapacitas source kapcsoldsban
Co kollektorkapadtas
Cq didda kapacitas
Csz szuro (puffer) kapacitas
CIle vlsszahatasi kapacitds
.. -cs csucsdrtdk
D,—D, vizszintes eltdrito elektrodak
D,—D, fiiggdleges eltdrito elektrddak
E megvllagitas
f frekvencian
F zajtdnyezo
f, hatarfrekvenda (melyndl az 1 kHz-en mdrt
Y,le a 0,7-dre csokken)
fT tranzit frekvencia (ahol hlle = 1)
Ge germanium alapanyag
Gp teljesitmdnyerositds
zIGp a teljesitmdnyerositds szabalyozdsi tartomdnya
Gps teljesitmdnyerositds source kapcsolasban
hpB egyenaramu aramerositdsi tdnyezo
i>ne kisjelu aramerositdsi tdnyezo
h«iB egyenaramu dramerositdsi tdnyezo
N N-szennyezdsu csatorna
NB andd disszipacids teljesitmdnye
Ngl segddracs disszipdcids teljesitmdnye
NPN fdlvezetd szerkezet
P P-szennyezdsu csatorna
Pbr bemeno (meghajtd) teljesitmdny
PD disszipdcids teljesitmdny
Pk) kimeno teljesitmdny
Ptot teljes vesztesdgi teljesitmdny
PNP fdlvezetd szerkezet
Qd varikapdidda jdsagi tdnyezoje
S meredeksdg
Sf fdnydrzdkenysdg
Si szilicium alapanyag
SWR dlldhullamarany
У* kornyezeti hdmdrsdklet
Tj rdteghdmdrsdklet
tr a legkisebb megvilagltasi Ido
t„ zdrdirdnyu feldleddsi ido
tort kikapcsolasi ido
ton bekapcsoldsi idd
Y,„ transfer meredeksdg source kapcsoldsban
ц erSsitdsi tdnyezd
hatdsfok
.... ~ vdltddramu jel
408
Vevocsovek
Tfpus Rendszer B®kd- t6s Ozemi adatok Hatiradatok
U, [V] dr) [A] 4> [V] la [mA] Un (V) n [mA] u,. (V) s [mA/V] (Ue3) Ua (V) [W] Un [V] N„ [WJ Ik [mA) [MD]
EBF80 II II V 1. (0,3) 250 5 B5 1.75 —2 2.2 350 250 1,5 300 0,3 0.8 10 3 —
EBF89 II II V 1. (0,3) 250 9 100 2.7 —2 3,8 (0) 200 250 2,25 300 0.45 0.B 16.5 3
EBL 21 II II ¥ 2. (0.3) 250 36 250 4.5 —6 9 Ra = 7kO Pk,= 4W 200 300 11 300 2.75 0,8 60
EC 86 III 3. (0.175) 175 12 R«, = 230 0 —1.5 14 68 220 2,2 20 1
EC 86 III 4. (0.165) 160 12.5 = 240 о —1,3 13,5 65 175 2 13 1
EC 92 III 5. (0.15) 250 10 —2 5,5 60 300 2,5 15 1
ECC81 III III 6. • 250 10 —2 5.5 60 300 2,5 15 1
ECC82 III III 6. • 250 10.5 —8.5 2.2 17 300 2,75 20 1
ECC 83 III III 6. • 250 1,2 —2 1.6 100 300 1 8 2
ECC 85 III III 7. (0,435) 250 10 —2.2 6 57 300 2.5 15 1
ECC 808 III III 8. (0.34) 250 1.2 —1.9 1.6 100 300 0,5 4 1
ECF80 III V 9. (0.43) 100 170 14 10 170 2.8 —2 —2 5 6.2 20 250 250 1.5 1.7 175 0,75 14 14 0.5 1
ECF82 III V 9. (0,43) 150 170 11 10 110 3.3 —2 Rk = 68 0 5.8 5.5 35 300 300 1.5 2 300 0.5 20 20 1 1
ECH21 in VII 10. (0.33) 100 12 0 3,2 22 175 300 0,8 1.5 100 1 15 3 3
ECH 81 III VII 11. (0.3) 100 160 13,5 11 100 7 0 —0.5 3,7 4,5 22 (0) 250 300 0,8 2 125 0.8 6.5 18 3 3
ECH 83 III VII 11. (0.3) 6,3 6,3 0.3 0.05 6.3 0.08 0.B 0.08 14,6 250 50 0.8 50 6.5 5 3 3
ECH 84 III VII 12. (0.3) 50 135 3 1,7 14 0,9 0 3.7 2.2 50 (0) 250 250 1.3 1.7 250 0.8 10 12.5 3 3
ECL 82 III V 13. (0.78) 100 170 3,5 41 170 9 0 —11.5 2,2 7,5 70 300 300 1 5 300 2 15 50 3 2
ECL 86 III V 14. (0.7) 250 250 1.2 36 250 6 —1,9 —7 1,6 10 100 300 300 0.5 9 300 1.8 4 55 1 0,5
EF 22 V 15. (0,2) 250 6 100 1J —2,5 2,2 (0) 300 2 300 0,3 10 3
EF80 V 16. (0.3) 250 10 250 2.8 —3,5 6,8 (0) 300 2,5 300 0,7 15 1
EF83 V 17. (0.2) 250 4 50 1.15 —1.6 1,6 (0) 300 1 300 0,2 6 3
EF 85 V 16. (0.3) 250 10 100 2.5 —2 6 (0) 250 2,5 250 0.65 15 3
EF 86 V 17. (0.2) 250 3 140 0.6 —2,2 2.2 (0) 300 1 200 0.2 6 3
EF89 V 18. (0,2) 250 9 85 3,2 —1.2 4 (0) 300 2,25 300 0,45 16,5
EF183 V 16. (0.3) 200 12 90 4.5 —2 12,5 (0) 250 2.5 250 0.65 20
EF184 V 16. (0,3) 200 10 200 4,1 —2.5 15 (0) 250 2,5 250 0.9 25
EL 34 V 19. (1.5) 265 100 265 14,9 —13.5 11 (0) 800 25 425 В 150 0,5
EL 84 V 20. (0.76) 250 48 250 5.5 —7,3 11.3 Pkl = 6 w 300 12 300 2 65 1
EL 504 V 21 (1Л) 50 420,.. 200 37„ —10 250 250 0.5
EZ 80 II II 22. (0.6) max. 2 x 350 Veff-nii Io = 90 mA CM = 50 /tf max. min. R<i=2x 300 Q
EZ 81 II II 22. (0.6) max. 2x 450 Veff-nil Io = 100 mA C«z 53 50 mF max. min. R«j=2x 310 Q
E 80CC III III 6. • 250 5.5 30 300 I 12 1
409
if/ Ok == **3 *xwtu уш<и«о| «и-иэл SCE хг «и» (9'0) '69 H II 9X9
м s> - ”d '04 s = *a k*9 SI»— z OSC Z9 osc (56'0) 89 A 9A9
ОС 9’Z e— 6 osc (9*0) 69 III III ZNS9
oz 94 c— El OS? (E'O) ‘69 III III Z1S9
l £— 9’Z 00k Z*6 osc (E'O) ’EE A ZXS9
М5'» = и<1 'П45> = *8 о oa-'a 9*9 ooc 55 OOE (6*0) 89 A 919
Z'l E— 91 SCk S'O» OSC (E'O) *99 A ZX9
М5» = ‘*d ‘04 6 = *» rt kZ— 6 osc 8C Sk£ (6'0) Z9 A 9X9
CC4 £— so 00k Z OSC (E'O) 99 A Zl9
s’o S4*C OOE 8£ E'S sa’o— 5*8 OOk (»'O) '59 111 III 9(9
ОС 9l E— 6 OSC (E'O) ’99 IH 5(9
M8i = ,’d‘o4S'z = ,a kk k— z OSk k£ osc (59'0) ’£9 A 91Э9
Zk 11 s’o— S’Ok osc (51'0) Z9 HI 9Э9
9k 00 k £ OOE (S'»-) SZ9*0 ^Ok 8’9 00k 61 osc (E'O) 49 HA 9 38 9
z E OOE 9’9 k— Z’9 00k kk osc (E'O) ’6E A 9 VO 9
E’k £— El SZk Ok osc (E'O) 09 A H 'Z 889
E “9 s'o “ooc 00k 94 c— Г» osc (E'O) 8E III II II 9 AV 9
05k E OOE E'S k— £*9 OSk 80k osc (E'O) 6E A 9DV9
£ S'O OOE oz Z4 £— к osc (E'O) •8£ HI II -c 9IV 9
М!>=ИЛ>15=Ч1 osz OSC k*9 S’Ck— Z osc Z9 osc (59'0) Z£ A SOV9
8k 00k 06 k k’9 c— n OCk Z’Z 08k (SZ»O) 9£ A S XV 9
>s “OOE уш0|> = *’| lyu-jpAZkkXfxcua (E'O) ’SE II II 5 TV 9
Mt = ,’d ri40i = *a kk £— 8 OSk 0£ OOE (59'0) ‘9E A ZDV9
59’0 £*£ Ok no9»=’a SI OSk Ok OOE (59'0) A ZOV9
S'O 005 L szz SE (0) 0 “56 09 k bJ009k 09 k 09 ТЕ A 6kS3d
S'O 005 L szz 0€ (0) 0 “56 09k “009 к 09k 09 •ZE A 60S Id
к 00k E szc Ck 009 6 Zk— S’9 06k 09 06k Zk И A 80S Id
S’O OZ г osc 6 OSC (0) S'O» £1— 5 OZk 9E OZk Sk OE A £8 Id
5’0 001 ► osc Ck 9k Г8— Z 00k OOk OOk sc 6Z A 9ETd
WO E Sk Ok e‘o osc z4 9*k OSC OSC oz S'S S*£ k— c— Z4 OOk 9 S’E OOk ooc 6 6 A IH zoeod
к S’O Ok ОС osc c 54 osc SZk ОС kk 6 94— E— £ OCk Ok Sk OZk OOk 5*8 8T A HI koejDd
к ZZ 84 OEk SI» 94— Sk 06 tz ’Z HI HI 68k 33d
к SZ 8*1 OEk EE si» £4— Sk 06 z ’Z III III 88 33d
к 09 £ OSC sc ОС ooot“toa ОС OOk (SZ9'0) •Z III HI 33 86Z3
5’0 oc k’k 00k 9 occ (0) 9C о аа='^ч 9 09k ОС 06k (SIE'O) zc A doeca
5’0 sz 6'0 SZk £ OH (0) 5*9k O09»-“M £‘E 0k9 Ek 06k (E'O) zz A aoeka
OOE s osc S’ZZ 006 fa S*Sk— 9 OSk OOk osc (Z'l) 91 A ЮЕкз
ОС S*k occ EE Sil 0089“ "a OOOE = b*8 Sk OOk (E'O) •Z IH III 33 88 3
9k SEO okC rt OkC <0) 6 059» “ ’« k*Z OCk Ok OkC (E'O) sz A 3E8 3
0£ €4 OkC s> OH (0) kk ОИ» “ "4 E’S OkC ОС OkC (SZ£*O) ’9Z A 1 k83
9 6 9*0 £4 (0) SB'» o oss “ ’» $9*0 OOk £ osc (E'O) EZ A 3 06 3
(OHl ‘•a !*«•) ч IM] **N 1л] 1? [A] •n («•n) rf 5 Ia] •n [Viu] •«» I A] **n [уш] •l (A) •n M Cl) IA] 'П 9’P8 J«zspu»)| tndlX
tfOiepvjptH ){оэ«р« ’wax0
Amerikal csttvek
— Az E- 4» a 6-0» aorozat (pt: EF SO, 6 AL 5) caSvelnek с*у»4(емп 6,3 V *
rat6fe»zi>lttf(e. A »-tal jelzact tlpusok fOtEsadatal: ECC81. ECC82, ECC83-nll
6.3V—300 mA/12,6 V—150 mA; E80CC-n<l 6,3 V—600 mA/12,6 V—300 mA.
— A P-aorozat (pt; PL 509) csdveinek а*у»4(емл 0,3 A * №64rama.
6sszeha$onlit6 tdblAzatok Szovjet csSvek
Tfpus E-, P-, 6-o* megfeleld
6A2 6 BE 6
6Б8С 6BB
6Ж1 n 6 AK5
6Ж4 6 AC 7
6Ж7 6J7
6Ж8 6SJ7
6Ж9 П E180F
6Ж11 n E 280 F
6 И 1 n ECH 81
6K3 6SK7
6К4П 6 BA 6
6K7 6K7
6K13 n EF1B3
6HBC 6SN 7
6H9C 6SL7
6Н14П ~PCC 84 (U,= 6,3 V)
6Н15П 6 J 6
6H23 П ~PCC 88,189 (Uf = 6,3 V)
6 П1 П 6 AQ5
6ПЗС 6 L6G
6 П6 c 6 V6
6П9 6 AG 7
6П14П EL 84
6П36С EL 504
6 C2C 6J5
6Ф1 n ECF82
6X2 П 6 AL 5
6X6 C 6H6
6Ц4П 6X4
6Ц5С 6X5
5Ц4С 5 Z4
Tfpus E-, P-megfelel6
4 CM 4 PC 86
4DL4 PC 88
6 AB 4 EC 92
6 AJ 8 ECH 81
6 AQ8 ECC 85
6 BM В ECL 82
6 BQ 5 EL 84
6BW4 EZ81
6BX6 EF80
6 BY 7 EF85
6C12 ECH 81
6 CA4 EZ81
6 CM 4 EC 86
6 DA 6 EF89
6 DC 8 EBF89
6DL4 EC 88
6 DS 8 ECH 83
6 EH 7 EF183
6EJ7 EF184
6 EL 7 EF80
6F19 EF85
6 F29 EF183
6F30 EF184
6 F 40 EF86
6 FD12 EBF89
6 GB 5A EL 504
6 GW 8 ECL 86
6KX8 ECC 808
6 L12 ECC 85
6N8 EBF80
6P15 EL 84
6PD12 EBF89
6 V4 EZ80
411
Amerikal caOvak
Tlpus E-. P<negfelel6
7 AN 7 PCC84
7 0,8 PCC88
7ES8 PCC189
8GJ7 PCF801
9A8 PCF80
9| W8 PCF8Q2
9U8 PCF82
12 AU 7 ECC 81
12 AU 7 ECC 82
12AX7 ECC 83
14GW8 PCL86
1SCWS PL 84
16 A 8 PCL82
17KW6 PL 508
2SES PL 36
28 GB 5 PL 500
30 Cl PCF80
30L1 PCC84
40 KG 6 PL 509
Kat6dsug&rcsttvek 6sszehasonllt6 tibl&zata
TUNGSRAM RCA. Sylvania TFK Valvo
DB 7-113 DG7-113 DN7-113 3KP11 3KP1 3KP2
DB7-11S DG7-115 ON 7-115 3 3 3 BP 11-A BP1-A BP2-A
DB7-116 DG7-116 DN7-116 DP7-116 3] 3 I] P11 PI P2 P7
D813-111 DG13-111 DN13-111 S BP 11-A 5BP1-A 5BP2-A
D813-116 DG13-116 DN13-116 DP13-116 SCP11-A 5 CPI—A 5CP2-A 5CP7-A DB13-2 DG13-2 ~DR13-2 DP 13-2
DB13-154 DG13-154 DN13-154 DPI 3—154 5YP11 5YP1 5YP2 5YP7 DB 13-54 DG 13-54 DN 13-54 DP 13-54 DG 13-54
Bso beta: О (katodsugircso jele)
Hiaodik beta: a fbiyporrtagre иЫ6 jehda
(lisd tabtizacot)
Bso szim: emyoatmdrS on-ben
Misodik szfan: szdcta jdoldse
P-sorozat
P-Clpus E-«negfelel6 tzicercs UM lr[A]
PC 86 EC 66 ЗЛ оз
PC 88 EC 88 4 03
PC 92 EC 92 3.1 03
PCF80 ECF80 9 оз
PCF82 ECF82 9 оз
PCL82 ECL 82 16 0.3
PCL66 ECL 66 14.5 03
PL 84 EL 84 15 0.3
PL 504 EL 504 27 03
Nayporok azine ta aattavlUgftisi ideje
Еигб- pal UjEu. Ame- rikai Szin Utinvif. ideje. sdne
В BE P11 кёк rovid: 8 ms, кёк
H GH P31 turkiz- zoid rovid: 12 ms, turkizzold
G GJ PI zoid kozepea: 50 ms, zold
N GL P2 кёкеа- ziild hosszii: 0.5 s. aargaszold
P GM P7 кёкеа- fehdr n. hosszu: 12 s. sargiszOid
Megjegyzda a kat6dsugircs6 tabU zathoz:
A DG7—1236a DG1—131-nB az eftdrftds 0,-0, irdaybaa
aszimmetrikus, Dj—D< irbaybaa azimmetrikaa.
412
Kat6dsug£rcsovek
Tlpu. Bekdcfa Max. StmdrA bossx. [mm) U,= 6.3 V If = (A) F esxO1t*6g eк Ekdrit. drz. Min. kihasxn. e. m.
Lezir6 F6kun An6d Gyorj.
IV] u., [V] U„ [V] Di—D, [mm/V] Dj—D< (mm/V] D>-D, [mm] D>—D« [mm]
DB 7-113 DG 7-113 DN 7-113 71 77.7 298 0,6 223.. -45 45...90 160...300 320...600 1000 2000 0,43 031 0,55 0.25
DB 7-115 DG 7-115 DN 7-115 72 77,5 260,5 0,6 223...67,5 30...90 240.. .540 320...720 1500 2500 0,17 0,13 032 0,17
DB 7-116 DG 7-116 DN 7-116 DP 7-116 73 77,5 260,5 0.6 30...90 400...690 2000 2000 0,15 03
DG 7-123 DN 7-124 DP 7-124 74 71 162 0,3 50...100 80...160 0. ..120 0...180 500 800 0,4 0,25 0,61 0J7 63 63
DG 7-125 DP 7-125 75 77.8 172 0,095 30...60 0...180 800 0,25 0.37 65 65
DB 7-126 DG 7-126 DN 7-126 DP 7-126 76 77.8 200 0,3 40...100 50.. .120 0...150 0. ..200 400 500 1600 1000 0,44 0,4 0,61 037 70 70
DG 7-131 DG 7-132 77 71 172 0.3 50...100 0. ..120 500 0,27 0,48
DB 7-176 DG 7-176 DN 7-176 DP 7-176 — 77,8 296 0.3 15...45 25...75 10. .120 20...200 300 500 1500 3000 2 1.16 3.33 1.98
DB 7-170 DH 7-170 DN 7-170 DP 7-178 — 77,8 296 0,3 15...30 30...60 17...83 35...165 500 1000 2000 4000 0,57 0,28 1Л5 0.81
DB 10-111 DH 10-111 DN 10-111 DP 10-111 78 102 335“ 0.3 28...56 40... 80 80...180 100...300 700 1000 5600 6000 1.07 0.8 337 2.5
DB 13-111 DG 13-111 DN 13-111 79 136 435 0,6 26...60 35...80 240...470 320...620 1500 2000 0,4 0.3 0,45 0.33
DB 13-114 DG 13-114 DN 13-114 DP 13-114 80 135,5 375 0,3 s s * ? 360.. .620 360...620 2000 2000 2000 4000 0,38 0,3 0.45 0,37
DB 13-116 DG 13-116 DN 13-116 DP 13-116 81 135,5 431 0.6 2X5.. .67,5 30...90 280...520 370.. .690 1500 2000 3000 2000 036 0.3* 0,44 0,42
DB 13-132 DG 13-132 DN 13-132 DP 13-132 82 136 384.5 0,6 30...90 340...640 2000 0.38 0,47 114 114
DB 13-134 DG 13-134 DN 13-134 DP 13-134 83 135.5 430 0,6 32...56 300...520 1500 3000 0.55 0,75
DB 13-154 DG 13-154 DN 13-154 DP 13-154 84 13S.S 457,5 0,6 30...90 360...700 2000 4000 0.35 0,8
DB 13-160 DG 13-160 DN 13-160 DP 13-160 85 135,5 468,5 0,3 30...80 180...350 1000 1000 o,6 2
DBM 13-136 DGM 13-136 DNM 13-136 DPM 13-136 86 135,5 497,5 2x0,3 30...90 300...640 1500 7500 0,35 0.65
DBM 13-140 DGM 13-140 DNM 13-140 DPM 13-140 87 1353 480 1.2 50... 80 200...500 1670 10000 033 1.56
Vidikon k£pfelvev6cs5
Tlpu* Bekocds Altaiinos adatok Ozemi adatok
Ul It Spektr. 6rx. max. F6kusa Ek. Letap. terulet иш. lut. Mtej- exyanl. Felb. кохбреп
PCT 254 A 94 6,3v 0.3A 450 nm 40 G mlgn. 9,6xl2,Bmm 0...125V 0,05mA 55% 500 sor
PCT 254 L 94 6,3 V 0.3A 450 nm 40 G m$xn. 9,6x12,8 mm 0. ..125 V 0.05mA 40% 550 sor
413
RH ad6cs6wk
Tlpus Rend* sxer Bek6- tfa AltalAnos adatok Hatlradatok Ozemi adatok
u, (VJ It [A] s mA/V f [MHz] U. [V] N. [W] f [MHz] Ua [V] I. [mA] [V] I«1 [mA] U.I [V] *•1 [mA] Pt» [W] pfci [W]
OS 16 V 50 12,6 0.5 7 12 70 400 36 210 —12 19
2E26 V 51 6,3 0,8 3.5 600 13,5 125 600 66 185 10 —45 3 0.17 27
6146 V 51 6.Э 1,25 7 750 25 60 750 120 160 11 —62 3,1 0,2 70
6146 В V 51 6,3 1,25 7 750 35 60 750 160 200 10 —77 2.7 0,3 85
OS1 V 52 6,3 1.4 6 600 25 20 600 109 300 11.5 —75 2 од 45
807 Г-807 IV 53 6,3 0,9 750 30 750 100 250 6 —45 3,5 0,22 50
6L6 6ПЗС IV 54 6,3 0.9 5 25 10 400 100 300 12 —125 5 0,4 28
LSSO ГУ—50 V 55 12,6 0,75 4 60 1000 40 25 1000 130 250 10 —100 2 0.5 90
811 Г-811 III 56 6,3 4 1500 60 60 1500 173 — — —70 40 7.1 200
OS 51, PE 1/100 V 57 12,6 1.35 6 60 1000 45 60 1000 177 250 28 —120 5 0,65 130
RS 1003. SRS 551 V 58 6,3 2.3 18 60 30 1000 215 340 —45 150
OS 70/1750 V 59 10 3.25 2,7 75 1250 70 30 1250 160 400 35 —95 12 2.11 150
OS 125/200, ГУ—13, 813 V 59 10 5 4.5 60 2000 125 30 2000 160 500 45 —90 12 2 210
ОТ 100 III 56 10 3,25 5 100 1500 75 40 1500 160 — — —165 15 4 180
ОТ 400. ГУ-48 III 60 10 10 10 75 3000 300 30 3000 415 — — —200 55 20 1000
3 5013 т III 61 5 6,5 4,7 200 2500 135 100 2500 220 — — —240 50 20 430
3 S035 Т III 61 5 15 9 150 4000 350 100 4000 340 — — —290 75 30 1050
4S016T IV 62 5 6.5 4 200 3000 160 60 3000 185 350 28 —145 10 1 420
4SO40T IV 62 5 15 4,5 120 4000 400 50 4000 325 400 58 —165 12 3 1000
5 S04S Т. ГУ—80, ГУ—81 V 38 12 6,5 5.5 60 3000 450 10 3000 465 500 200 —300 20 9 950
3—400 Z III 64 5 14.5 110 3000 400 3000 100/333 ,,B” oszcAly 0 120 32 655
3—500 Z III 64 5 14.5 110 4000 500 3500 300 —75 115 22 850
3—1000 Z III 64 7.5 21.3 110 3000 1000 3000 180/670 ,,B” oiztily 0 300 65 1360
8873 III 65 6.3 ЗД 500 2200 200 2000 22/500 ..ABi" osztily — 98 27 505
8875 III — 6.3 3.2 500 2200 300 2000 22/500 „ABj ” oszcily — 98 27 505
8877 ill 66 5 10 250 4000 1500 2500 1000 ,, AB>" of ztily —8.2 57 1520
4—65 А IV 62 6 150 3000 65 2500 15/66 400 „АВГ —85 3 100
4—125 А IV 62 5 6,5 120 3000 125 2000 10/105 0 30 0 55 16 145
4—250 А IV 62 5 14.5 110 4000 250 2 db c*5 2500 430 600 0.3/13 —110 180 „АВГ 625
4—400 А IV 62 5 14,5 110 4000 400 2500 95/137 750 0/14 —130 0 .АВГ 425
4—1000 А IV — 7,5 21 6000 1000 3000 100/700 0 105 0 170 130 1475
Ai Oxa mi adatok „С” ontilyd beillltiira vonatkoznak (kivitel: ahol kiil&n feldlve van).
414
URH addcsovek
Tlpus Rendsxer Bakdcfa AltaJinos adatok Oxemi adatok
u. [V] It IA] N* [W] S [mA/VJ f (MHz) U. IV) 1» ImA) Un (VI U«. M Pm (WJ
4* 2xlH 45 6.1 0.45 1.5 S3 250 150 30 — —10 13
QQE02/S 2xlV 67 6.1 1X6 0.6 0.3 7,5 юз 500 200 62 200 —20 7,5
QQE04/5 2xlV 67 6.1 IX* 0.6 ©3 20 103 960 ISO 180 170 —15 6
QQE 03/12 ГУ-17 2xlV 68 6.3 12Л 0.82 0.41 14 3.3 200 100 100 200 —45 19
QQE 03/20 ГУ-18. SRS 4452 2x IV 69 6.3 1X6 1.3 0.65 20 X5 200 600 100 250 —60 48
QQE 04/20 2XIV 69 6.3 12,6 1.6 0.8 20 Э 200 750 65 200 —50 34
QQE 06/40 ГУ-19. SRS 4451 2x IV 69 6.3 1X6 1.8 0.9 45 43 250 750 180 250 —80 91
829 ГУ-29 2x IV 69 6.3 1X6 2.5 1.25 40 ел 150 750 120 200 —50 78
832 ГУ-32 2xlV 69 6.3 1X6 1.6 0.8 20 1,5 200 750 65 200 —50 34
4X150 A IV 70 6 X6 150 12 165 1250 200 250 —90 235
4CX250B IV 70 6 X6 250 12 175 2000 250 250 —90 480
4Cx 35OA ГУ-706 IV 70 6 3.2 350 22 175 2200 400 400 —27 770
Аж uzemi adatck „С** osztalyu be&Hitisra vonatkoznak.
Stabilizator csovek
Tlpus Bekotis Gy6jt6fesziilu6g min. M txfai feszults^x tip. (VJ max. IV] min. ImA] Irani tip. ImA] max. (mA) Dinamikus Rb (ohm)
max. IV] tip. ivj
VR 75/OA 3 88 105 100 68 75 85 5 20 40 100
VR 105/OC 3 88 135 115 103 108 116 5 20 40 100
VR 150/OD 3 88 185 160 142 153 165 5 20 40 100
85 A2T/OG 1 89 125 83 85 87 1 5,5 10 250
108 Cl /ОВ 2 89 138 106 108 111 5 17,5 30 100
150 C2/OA2 89 190 144 150 164 5 175 30 100
Nixie kijelzo csovek
Tipus Bekotts Oxemi adatok Hartrdrttkek
№ и». [V] u.,_ ImA) *kav ImA) Ua IV) ImA] Iktp (mA) и.» IV)
mm. max.
Z 560 M 90 145 115 120 2 — 170 10 — 60 100
Z 570 M 91 150 140 120 2 — 170 12 — 60 115
Z 573 M 92 150 140 120 2 0.4 170 12 23 60 115
Z590M 93 150 140 120 2 0.4 170 10 2 60 115
415
Elektronesdvek bekatisl rajxa
Elektroncsbvek bekbt^si rajza (folytat&s)
417
Felvezetok
Germanium jel-di6d&k
При» Bekdtds Fa*ta HaHradatok (T„, = 25 °C) JcUemzft adatok (T, «25°C)
U1 (V] URM m Io (mA) Irx [mA] Ur max. IV] Ir ha (mA) 1ж max. [«A] ha [V]
AA 112 1 15 20 24 45 13 10 40 10 kbeHewiMbu demodutitorokboz
AA113 1 60 65 10 50 1.6 to 500 60 nat/eUeniHisu demodutieoorokbox
AA 116 1 20 30 24 45 13 10 140 10 kisebeniJIisG demodul&torokhaz
AA117 1 98 115 15 150 13 10 280 100 tmiverzAHs eelokra
AA118 1 98 115 15 150 1.05 10 250 108 Hnsdisxkrimmatorokhoz
AA119 1 Ge 38 45 10 100 13 10 350 45 nagyelleni№s6 egyeairinyftdkhoz
AA132 1 tGs- 100 110 15 150 13 10 120 60 univerziHs ctlokra
AA137 1 30 40 12 25 13 10 50 10 AGC-iramkorokhoz
AAZ10 1 25 30 20 30 1 6 400 25 kapcsolo-iramkorokbes
OA1150 1 100 110 5,5 75 1 4 200 60 univerz^iis eelokra
OA1154Q 1 50 55 20 75 1 4 100 40 gyurusmodulitorokhoz
OA 1160 1 15 25 5 25 1 6 100 10 demodutftorokhoz 50 MHz-if
OA 1161 1 130 140 6 75 1 23 200 100 tniverzilis eelokra
OA 1172 1 30 40 13 10 1 5 200 30 FM demodul&torokhaz
AA135 1 20 30 150 500 0,35 10 30 20 emverzalts cilokra
АА1Э6 1 Ge 50 60 150 500 0,35 10 30 50 untverzibs cilokra
AA139 1 ranyti 20 20 200 400 03 10 100 20 kapcsoldiramkdrdkbds
OA 1180 1 diMttlt 20 30 120 400 0.75 100 20 10 kapcsold&ramkordkh 6z
OA 1182 1 80 100 50 500 0,85 100 20 60 kapcsoldaramkorokboz
OA 1182D 1 50 60 50 500 0,85 100 30 50 kapcsol66ramk6rokhaz
Szilicium jel~di6<UUc
При» Bekd- tfa Fajta Hatiradatok (Т»ъ = 25 °C) Jellei mz6 adatok (Tj « 25 °C)
U1 (V] U.M [V] Ir (1.) [mA] In. [mA] Ur max. [VJ Ir ha [mA] •в max. (nA] UB >a [V] Cj> h (РП U. a [V] tn Ir ba [naj [mA] 1в Is (mA)
BA 243 2 Si 20 100 1 100 100 15 =s2 15 &tkapcso!6d*6da a
epitaxies VHF-sivra, rr « max. 1 Q
BA 244 2 phalr 20 100 1 100 100 15 =s2 15 6tkapcsol6d*6da az UHF-sivra,
rr « max. 03 Q
BAY 41 2 Si 40 40 225 600 1 200 50 20 s5 0 15 200 200 kapcsoK»-
BAY 42 2 epitaxi<s 60 60 225 600 1 200 50 30 =s5 0 15 200 200 iramkdrokhdz
BAY 43 2 80 80 225 600 1 200 50 40 =s5 0 15 200 200
BAY 93 2 phalr 20 25 (75) 225 1 10 100 10 =s5 0 15 10 10
1N4148 (1N914) 1N4149 2 75 100 (150) 450 1 10 5000 75 =s4 0 -s4* 10 •U» = 6 V,Rb «1000
(1N916) 2 75 100 (150) 450 1 10 5000 75 s2 0 ^4* 10
IN 4151 (BAY 95) 2 Si 50 75 (150) 450 1 50 50 50 =s2 0 =s4 10 10 gyors kapcaold»
IN 4154 epitaxies (lofikai)
(BAY 94) 2 planir 25 35 (150) 450 1 30 100 25 =s4 0 =s4 10 10 ramkorokh
1N 4446 (1N914A) 2 75 100 (150) 450 1 20 5000 75 -s4 0 -s4* 10
IN 4447 (1N916A) 2 75 100 (150) 450 1 20 5000 75 =s2 0 z<4* 10
IN 4448 (1N914B) 2 75 100 (150) «0 1 100 5000 75 =s4 0 =«4Ф 10
1N4449 (1N916B) 2 75 100 (ISO) 450 1 30 5000 75 =s2 0 =£4* 10
Szilicium hidegyenir£nyit6k
Tipi*» ВакШа Haliradatok (Тш = 25 «О Jellemz5 adatok (T, » 25 °C)
ишм (V] U* [Vn,] '[A) *FBM |A] In. T„m = 45°C [A] Ur max. [V] 1, ta [A] Ib max. L«A] U* n (V)
B40C1000/700 12 200 40 0,9 5 30 1,1 03 10 100
B40C 2800/2000 12 200 40 xs 12 80 1 1 10 100
B80C1000/700 12 300 80 03 5 30 1.1 03 10 200
B125C1000/700 12 400 125 0,9 5 30 1.1 03 10 300
B250C1000/700 12 800 250 0,9 5 30 1.1 03 10 500
418
Alacsonyfrekvencias egyenirdnyit6k
Tlpu* Fajta Hatlradatok (T.mt, = 25 °C) jellemzd adatok (T> — 25 °C)
Uaau (Ubsm) (V) Ubwm (V) I.AV IA] (mA) Ivrm IA] Ivsm [A] T, (°C) Ur 1, max. ha [V] (A) lR max. ha Ubbm (ha UrwmHuA]
BA 157 BA 158 BA 159 3 3 3 Si diffuzita 400 600 1000 (400) (400) (400) 2 2 2 15 15 15 150 150 150 13 1.5 1.5 1 1 1 5 5 5
BY 127 BY 133 BY 134 BY 135 BY 238 4 3 3 3 5 Si dtffuzita 1250 1300 600 150 1200 800 850 400 100 850 0,8 1 1 1 0,8 10 10 10 10 7 50 50 50 40 150 150 150 150 140 1.3 1.3 1.1 2 2 2 1 5 5 5 (5)
BYX 42/100T BYX 42/200T BYX 42/300T BYX 42/400T 6 6 6 6 Si diffuzi6s (120) (240) (360) (480) 100 200 300 400 10* 10* 10* 10* 40 40 40 40 80 80 80 80 155 155 155 155 1.1 1.1 1.1 1.1 10 10 10 10 (60) (60) (60) (60)
KY705 KY725 SiEK 1 SiEK 2 SiEK 3 SiEK 4 SiEK 5 SiEK 6 SiEK 7 Д211 Д226 7 8 9 9 9 9 9 9 9 10 11 800 800 100 200 300 400 500 600 700 700 700 700 100 200 300 400 500 600 700 600 400 0,7 1 0,6 o,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0.6 0,1 0.3 5 5 5 5 5 5 5 30 30 15 15 15 15 15 15 15 150 150 140 140 140 140 140 140 140 120 120 1.1 1.1 13 13 13 13 13 13 13 1 1 1 0.6 0.6 0.6 0,6 0.6 0,6 0.6 0,1 10 10 10 10 10 10 10 30
Si dtvozbtt
1N4001 1N4002 1N4003 1N4004 1N400S 1N4006 1N4007 3 3 3 3 3 3 3 Si (100) (150) (300) (525) (800) (1000) (1200) 50 100 200 400 600 800 1000 1 1 1 1 1 1 1 6 6 6 6 6 6 6 30 30 30 30 30 30 30 150 150 150 150 150 150 150 l’l 1 1 1 1 1 1 1 10 10 10 10 10 10 10
1 Egyutas kapcsoiisban: 12,5 x 12,5 cm1 x 2 mm-es AI-hGtdlemezre azerelve, Tatnb « max. 85 °C-if.
Varikap-di6d£k
Tipus Bek6t6i Fajta Hatir- 6rt6k jellemzd adatok (Tj — 25 °C) M,,|,,rz4«
Urm [V] Cd ha Ur I₽F] [V] CD(UK=3V) ha c*> 6, 1 ID] IpF] “ (MHz] On ha iz
Cd(Ub-25V)
BA 101 1 Si 25 4...17 25 4. ..6 — — — — — —
BA 102 1 Si 20 20...45 14...32 4 10 3 32 65 4 50 AFC-di6da FM-tunerhez
BA 110 1 Si 30 8.3 6,8 4 10 1 10 30 540 2 30 AFC-didda FM-tunerhez
BA 111 1 Si 20 45.7 34,7 4 10 0.5 55 30 200 2 30 AFC-didda FM-tunerhez
BA 112 1 Si 20 83 63 4 10 0,5 100 30 100 2 30 AFC-didda FM-tunerhez
BA 121 1 Si 30 8.. .12 2 од 10
BA 138 1 Si 30 3,8...5,5 30 >2.4 2 haUR = 3V 300
BA 163 1 1 Si 14 260 >180 10 0 1 5 1,5 ha I 1ц=1 V 500 500 1 10 0,5 1.5 Hangolddidda HH 6s KH-ra
88102 1 Si 50 14...19 2 1,3 16
B8103 1 Si 30 27...33 3 >2.65 0,3 30
BB1O4 15 Si 30 34...42 3 >2.65 0.3 38
BB 105 A BB10S В BB 105 G 13 Si epitaxial planlr 30 30 30 2.3... 2.8 2.. .2.3 1,8... 2,8 25 25 25 4...5 4,5...6 4.-6 0,8 0.8 1,2 9 9 9 470 470 470 UHF-re 790 MHz-ig UHF-re 860 MHz-ig VHF-re
BB109 G 13 Si epitaxial pianir 30 4.2.. .6 25 S...6.5 280 600 3 25 50 200 VHF-re
419
TIpus ВекбЫе H*emx6k Мчй®га4.
lzn*vL In»A] Ustfirfa (%] Pp «tax. [W]
BZX55/C — 2 5 5 0,4 1. A t|ptBieb£>
BZX55/D... 2 1 10 0.4 sz&m a ntvleges zenerfeszultsigec
BZX67/C 12 15 — 50 50 5 5 1.3 1.3 adja. PL: 4V3 = 4.3V; 8,2 = 8,2 V; 36 — 36V
16 25 5 1.3
36 25 5 1.1
39 10 5 1.3
200 10 5 1.3
BZX71/C... 2 5 5 0.4 X A awaximiKa хмммг-
BZX83/C... 1 5 5 0Д5 Pp —X.
BZX83/D.. 1 5 10 0.25 u, k6plettel szimlhatd.
BZY 85/C... 1 5 5 0.4
BZY 85/D... 1 5 10 0.4
BZY 88/C.. 1 5 5 0.4 3. A szlizaMkban meg-
BZY 92/C 4V3 100 5 1.1 leges xenerfesxultstg koriil zt 6rtend6.
8V2 9V1 100 50 5 5 1.1 1.1 Pl.: ZF 4,2-n4l U. = 5.8. ..4.4V
15 50 5 1.1
16 25 5 1.1
33 25 5 1.1
36 10 5 1.1
BZY М/С 10 5 5 0.4
36 5 5 0.4
39 2 5 0.4
75 2 5 0.4
Zener-di6d£k
'Tip us BdtBtfa Jellemaftk
ьм. (mA) Vjg tfir6s (XJ РВшак. [W]
ZF .. . 1 5 5 0.4
ZG... 1 5 10 0.4
ZL 1 14 100 10 (13) 123
8Д 100 10 (13) 123
10 50 10 (13) 123
18 50 10 (13) 123
22 25 10 (13) 123
27 25 10 (13) 123
33 10 10 (13) 123
82 10 10 (13) 123
100 5 10 (13) 123
180 5 10 (13) 123
ZP... 1 5 5 0.4
ZPD,. 2 5 5 0.41
ZX 3.8 14 100 5 (13) 123
83 100 5 (13) 123
9,1 50 5 (13) 123
15 50 5 (13) 123
14 25 5 (13) 123
33 25 5 (13) 123
36 10 5 (13) 123
82 10 5 (13) 123
91 5 5 (13) 123
200 5 5 (13) 123
ZY 3,9 Э 100 5 1.32
83 100 5 1.32
9.1 50 5 1.32
15 50 5 1.32
14 25 5 1.32
20 25 5 1.32
Di6dik is tranzisztorok bekot&l rajz*
420
Kis es kozepes teljesitmenyu szilicium epitaxialis planartranzisztorok
Tipus Fajta Be- koces Hatiradatok JellemzS adatok (Tj = 25 °C) Meciecyzis
Ucbi (UcEsI (V] Чека (V] VIebo (V] •r (mA] (4=J P tot (WJ RtMic (Rtbia) [°C/mW] ^T (MHz] h«iE ha •c (mA] Uce Mt max. (VJ Ita (mA]
BF177 NPN 25 (100) 5 40 175 2.» 0.045 120 >20 15
BF 178 NPN 25 (iOS) 5 50 175 2.» 0.045 120 >20 30
BF 180 NPN 21 30 20 3 20 175 0,15 500 15 2 F 9.5 dB
BF 181 NPN 21 30 20 3 20 175 0.15 450 20 2
BF 182 NPN 21 30 20 3 20 175 0.15 500 10 2
BF 183 NPN 21 30 20 3 20 175 0.15 550 10 3
BF 198 NPN 26 40 30 4 25 150 0,3 (0,25) 400 30 . 80 4
BF199 NPN 26 40 25 4 25 150 0,3 (0.15) 550 >40 7
BF200 NPN 21 30 20 3 20 175 0.15 380 15 3
BF 224 * юту t rWTX 26 45 30 4 50 150 0.25 (0.S) 450 >30 7 C„.-=0.3pf
BF 225 *1 ЮТУ t ГПт< 26 50 40 4 50 150 0.25 (0,5) 700 7S(»20) 4 Clte=0.2BpF
BF 257 14PN 25 160 160 5 100 175 0.75 0,03 90 >25 30 1 30
BF 258 WPN 25 258 250 5 100 175 0.75 0.03 90 >25 30 1 30
BF 259 NPtM 25 300 300 5 100 175 0.75 0.03 90 >25 30 1 30
BF272A PNP 21 40 35 3 20 200 (0.875) 850 >25 3 f = eooHHz-4*a: F = 3.5 dB, Gp =15dB
BFY 33 NPN 25 50 24 7 500 200 2,6 0,06 100 >40 150 13 150
BFY 34 » 2М1613Г NPN 25 75 30 7 500 200 2,6 OJ06 100 40...120 150 1.5 150
BFY 46» 2N1711J NPN 25 75 30 7 500 200 2.6 0.06 120 100...380 150 1.5 150
BSX 32 NPN 25 65 40 6 1000 200 СЛ 0.21 300 60 .150 100 0.85 1000
Nagyteljesitmenyu dtvdzdtt germanium tranzisztorok
Tim» Fajta Be- kdtes Hataradaook feMemzd adatok (Tj = 25 °C) Hegjegyz£s
Uc» (VJ Uce* (VI Ueb« (V] 1c (AJ T, (“Cl P tot (W] Rtfcjc FC/WI (r 1 [MHz] I Ь«1Е ha 1c (AJ ^CESM max. h (V] •c a (A]
AD 136 PNP 18 40 22 10 10 100 11 5 0,3 30..258 5 0.4 10
AD 161 NPN 19 32 20 10 2 90 4 4,5 3 50..350 0,5 0.8 1
AD 162 PNP 19 32 20 10 2 90 6 4,5 1.5 50. 350 0.5 0,6 1
ASZ 15 PNP 20 100 60 40 8 90 22,5 2 0.2 IS...30 6 0.4 10 to. = max. 27 /is.
ASZ16 PNP 20 60 32 20 8 90 22,5 2 0.25 35...80 6 0.4 10 <aw = max. 30 /a
ASZ17 PNP 20 60 32 20 8 90 22.5 2 0.22 20. .45 6 0,4 10 |e = 1 A-ni!
ASZ 18 PNP 20 100 32 40 8 90 22.5 2 0.22 20...65 6 0.4 10
ASZ1015 PNP 20 80 60 40 6 90 22.5 2 0,2 IS.. X 6 1 6 r«, = 20
ASZ 1016 PNP 20 60 32 20 6 90 22.5 2 0.2S 35. .80 6 1 6 = 55 ps
ASZ 1017 PNP 20 60 32 20 6 90 22.5 2 0,22 20...45 6 1 6 u = 1 A-tiii
ASZ 1018 PNP 20 80 32 40 6 90 22.5 2 022 20 . .65 6 1 6
OC26 PNP 20 40 20 10 3,5 90 22.5 2 0.16 20...55 1 0.8 3
Germanium mezatranzisztorok
Tipis Fajta Be- kotfe Hataradatok JellemzS adatok (Tj — 25 °C) Hegiegyzes
Vcb« (VJ Ucki (V] Urm (V] 1c (mA] ("Cl P tot [mW] Run* [°C/mW] It (MHz] G, F i (d8] es (dB] ha tip. min. tip. max. (MHz]
AF106 FNP 21 25 18 0.3 10 90 60 0,75 220 17.5 14 5.5 7.5 200 VHF-savra 260
AF139 PNP 21 20 15 0,3 10 90 60 0,75 550 11 9 7 8,2 800 UHF-savra 860 MHz-ig
AF 200 AF201 PNP PNP 22 22 25 25 0.3 0.3 10 10 90 90 145 145 0.45 0.45 29 30 28 35 35 TV-KF-erositSkhdx A Gp = 60 dB, (=35 MHz- nel TV-vev6k6szulekek KF-erositSihez
AF239 AF239S 11 21 21 20 20 15 15 0.3 0.3 10 10 90 90 3 3 0.75 0.75 700 780 14.5 15 11.5 12.5 5 6 5 800 800 UHF-eiderositdkhoz 900 HHz-ig dtodas hangsMaramkorck- hoz 900 MHz-ig
421
Kisteljesitmenyu szilicium epitaxialis planartranzisztorok*
Tipus Fajta Be- kotes Hat&radatok Jellemzo adatok (Tj = 25 CC) Megjegyzes
Ucbo (Uces) [V] UcEO [V] Uebo (V] •c [mA] [°C] P tot (mW] Rtbjc (Rtbja) [°C/mW] fi [MHz] h2le ha (h21E) le [mA] UcEnt max. I [V] к [mA]
BC 107 NPN 17 (50) 45 6 100 175 300 (0.5) 250 125. .500 2 0,2 10 F =2 (max. 10) dB
BC 108 NPN 17 (30) 20 5 100 175 300 (0.5) 250 125. 900 2 0,2 10 F =2 (max. 10) dB
BC109 NPN 17 (30) 20 5 50 175 300 (0,5) 300 240. .900 2 0,2 10 F = max. 4 dB
BC 147 NPN 23 50 45 100 125 250 (0,4) 300 (110 .450) 2 0,09 10
BC148 NPN 23 30 20 100 125 250 (0,4) 300 (110 . .800) 2 0,09 10
BC149 NPN 23 30 20 100 125 250 (0.4) 300 (200 .800) 2 0,09 10
BC177 PNP 17 (50) 45 5 100 175 300 (0.5) 130 75 500 2 0.2 10 F = max. 10 dB
BC 178 PNP 17 (30) 25 5 100 175 300 (0,5) 130 75. 900 2 0.2 10 F = max. 10 dB
BC 179 PNP 17 (25) 20 5 so 175 300 (0.5) 130 125. .900 2 0.2 10 F = max. 4 dB
BC 182 NPN 24 60 50 6 200 150 300 (0.42) >150 125. .500 2 0,25 10 F = max. 10 dB
BC 183 NPN 24 45 30 6 200 150 300 (0.42) >150 125. .900 2 0,25 10 F == max. 10 dB
BC 184 NPN 24 45 30 6 200 150 300 (0.42) >150 240. .900 2 0,25 10 F = max. 4 dB
BC212 PNP 24 60 50 5 200 150 300 (0.42) >200 125. 500 2 0,07 10 F = 2,5 (max. 10 dB)
BC 213 PNP 24 45 30 5 200 150 300 (0.42) >200 125 900 2 0,07 10 F = 2,5 (max. 10 dB)
BC 214 PNP 24 45 30 5 200 150 300 (0,42) >200 240. .900 2 0,07 10 F = max. 2 dB
8C 237 NPN 24 (50) 45 6 100 150 300 (0.42) 250 125 500 2 0.2 10 F = 2 (max. 10) dB
BC 238 NPN 24 (30) 20 5 100 150 300 (0,42) 250 125. 900 2 0,2 10 F = 2 (max. 10) dB
BC 239 NPN 24 (30) 20 5 50 150 300 (0.42) 300 240. .900 2 0,2 10 F — max. 4 dB
BC 250 PNP 24 20 20 5 100 150 300 (0.42) 180 (35 .600) 1 0,4 30
BC 307 PNP 24 (50) 45 5 100 150 300 (0,42) 130 75. 500 2 0,2 10 F — max. 10 dB
8C 308 PNP 24 (30) 25 5 100 150 300 (0,42) 130 75 500 2 0,2 10 F = max. 10 dB
BC 309 PNP 24 (25) 20 5 50 150 300 (0.42) 130 125 500 2 0,2 10 F — max. 4 dB
8C413 NPN 24 45 30 5 100 150 300 (0.42) 250 180 .800 2 0,25 10 F — max. 2,5 dB
BC 414 NPN 24 50 45 5 100 150 300 (0.42) 250 180 460 2 0,25 10 F = max. 2,5 dB
BCY 58 NPN 17 (32) 32 7 200 200 1000 0,15 250 125. 700 2 0,35 10
BCY 59 NPN 17 (45) 45 7 200 200 1000 0.15 250 125 700 2 0,35 10 ton = 85 ns.
toft = 480 ns
Ir = 10 mA-nel
BCY 78 PNP 17 (32) 32 5 200 200 1000 0,15 180 125 700 2 0,25 10
BCY 79 PNP 17 (45) 45 5 200 200 1000 0,15 180 125 500 2 0,25 10
A '-os tablazatban szereplo tlpu so к UCE — 5V. lc — 1 mA-es munkapontban merheto hfilE egyenaramu aramerositesi tenyeztSjuk szerint csoportositva vannak,
az alabbiak szerint.
baj к-csoport jele:
hziE 120.. 220 I80. .460 380 800
NPN-tlpusok BC 107, BC 147, BC 182, BC 237, BC 108, BC 148, ВС 1B3, BC 238 BC 107, BC 147, BC 182, BC 237, BC 413, BC 108, BC 148, BC 183, BC 238, BC 414 BC 109. BC 149, BC 184, BC 239 BC 108. BC 148. BC 183. BC 238, BC 413, BC 109. BC 149, BC 184. BC 239
PNP-tlpusok BC 177, BC 212. BC 307, BC 178. BC 213, BC 308, BC 179. BC 309 BC 177, BC 212, BC 307, BC 178, BC 213, BC 308, BC 179, BC 214. BC 309 BC178, BC 213. BC 308, BC 179, BC 214, BC 309
baiE = 80. . .250 180 . 600
BC 250 BC 250
h21 E-csoport jele:
Vill
haiE 70.. .140 120..220 180...310 250..460 380...630
NPN-tlpusok BCY 58, BCY 59 BCY 58, BCY 59 BCY 58. BCY 59 BCY 58, BCY 59
PNP-tlpusok BC177. BC307 BC 178, BC 308 BCY7B, BCY 79 BCY 78, BCY 79 BCY 78, BCY 79 BCY 78
422
Kis es kozepes teljesitmenyu otvozott germanium tranzisztorok
Tipus Fajta Be- kovs Hataradatok JellemzS adatok (T, = 25 °C) Megjegyzes
UcE4 [V] UcEO [V] Ueb« [V] lc [A] rcj P tot (mW] Rthjc (Rthja) [°C/mW] fT [MHz] h«ie ha lc [mA] UcEs» max. । [V] lc 1a [A]
AC 125 PNP 17 32 12 10 0,2 90 163 (0.4) 1,7 75 . .175 50 F = 4 (max. 10) dB
AC 126 PNP 17 32 12 10 0.2 90 163 (0.4) 2,3 125. . .350 50
AC 125 (z) PNP 17 32 12 12 0,25 75 125 (0.4) 1.5 50. . 250 50 F = 4 (max. 10) dB
AC125F(z) PNP 17 32 12 12 0,25 75 125 (0.4) 1.5 50. 250 50 F = 3 (max. 5) dB
AC 125K (z) PNP 17 40 12 12 0,25 75 125 (0.4) 1,5 50 .250 50 0.25 0.1 ton = 0,6 //S,
AC 125U (z) PNP 17 60 12 12 0.25 75 125 (0.4) 1.5 so .250 50 0,25 o»1 toft = 1
AC 128 PNP 17 32 16 10 1 90 1000 0,05 1.5 50. 250 300 0.6 1
AC 176 NPN 17 32 18 10 1 90 1000 0,05 3 50 .250 300 0.6 1
AC 128K PNP 17 32 16 10 1 90 1000 0,055 1.5 50 . 250 300 0.6 1 komplemcnterpar
AC 176K NPN 17 32 18 10 1 90 1000 0.055 3 50 250 300 0,6 1
AC 128 (z) PNP 17 32 16 10 1 75 1000 0,05 1,5 50 . .250 300 0.6 1 ton — 1 MS. toff = 7.5 /tt
AC 187 NPN 17 25 15 10 1 90 1000 0,05 3 100 .500 300 0,6 1 komplemeticerpar
AC 188 PNP 17 25 15 10 1 90 1000 0,05 1.5 100 500 300 0.6 1
AC 187K NPN 17 25 15 10 1 90 1000 0,055 3 100 500 300 0,6 1 komplemcnterpar
AC 188K PNP 17 25 15 10 1 90 1000 0.055 1.5 100 500 300 0,6 1
Szilicium epitaxialis planartranzisztorok
Tipus Fajta Bekotes Hataradatok Jellemzo adatok (Tj = 25 °C)
Ucbo [V] Ucko IV] Ueb« [V] lc [A] ('CJ Ptol [W] Rthjc (Rtbja) ГС/W] ft [MHz] h^lE ha lc [mA] Uc_E sat mix. h IV] lc [mA]
2N 2218 NPN 25 60 30 5 0,8 200 3 58 >250 40. . .120 150 0,4 150
2N 2218 A NPN 25 75 40 6 0.8 200 3 58 >250 40 120 150 0.3 150
2N 2219 NPN 25 60 30 5 0 8 200 3 58 >250 100. 300 150 0.4 150
2N 2219A NPN 25 75 40 6 0,8 200 3 58 >250 100 .300 150 0.3 150
2N 2221 NPN 17 60 30 5 0.8 175 1.8 84 >250 40.. .120 150 0.4 150
2N 2221A NPN 17 75 40 6 0.8 175 1.8 84 >250 40 120 150 0.3 150
2N 2222 NPN 17 60 30 5 0,8 175 18 84 >250 100 .300 150 0.4 150
2N 2222A NPN 17 75 40 6 0.8 175 1.8 84 >250 100..300 150 0.3 150
2N 2368 (BSX19) NPN 17 40 15 4.5 0,2 200 0,36 (480) >400 20...60 10 0,25 10
2N 2369 (BSX20) NPN 17 40 15 4,5 0.2 200 0.36 (480) >500 40.. .120 10 0.25 10
2N 2369A NPN 17 40 15 4,5 0.2 200 0.36 (480) -500 40 .120 10 0.2 10
2N 2894 PNP 17 12 12 4 0,2 200 0,36 (480) 400 40...150 30 0.5 100
2N 2904 PNP 25 60 40 5 0,6 200 3 58 >200 40.. .120 150 0,4 150
2N 2904A PNP 25 60 60 5 0,6 200 3 58 >200 40.. .120 150 0.4 150
2N 2905 PNP 25 60 40 5 0.6 200 3 58 >200 100. 300 150 0.4 150
2N 2905A PNP 25 60 60 5 0,6 200 3 58 >200 100. .300 150 0.4 150
2N 2906 PNP 17 60 40 5 0,6 200 1.8 97 >200 40 120 150 0,4 150
2N 2906A PNP 17 60 60 5 0.6 200 1.8 97 >200 40. .120 150 0.4 150
2N 2907 PNP 17 60 40 5 0,6 200 1,8 97 >200 100 300 150 0.4 150
2N 2907A PNP 17 60 60 5 0,6 200 1.8 97 >200 100.. 300 150 0,4 150
Szilicium planar fototranzisztor
Tipus Fajta Bekotes Hataradatok JellemzS adatok
Uceo IV] lc [mA] P tot [mW] [°CJ 1, UCE f min. ha es [mA] [VJ [lx] 1нр Uce ha [nA] [V] tr Rl max. ha [/«] [UO] St E Uce ha es (мА/lx] [lx] IV]
КРЮ1 NPN 27 32 50 50 125 1 6 3200 100 32 30 1 1.8 . 3 0,5... 1 2500...4000 100 500 2 10 2 .10
423
Szilicium NPN adotranzisztorok
Tipus Bekd- t6s Hatirert^kek Altalinos jellemzdk Uzemi adatok ,,B” osztaly CW iizemben
Ucko [V] Ica\ [A] Pd [W] fl [MHz] h FE Cc [pF] Ut [V] f [MHz] [W] PM [W] lr ГА] Op [dB] V [%] SWR max.
BFY 44 25 210 20 7 40 180 0,42 2,1 0.1 — 50 —
BFY 70 25 — — — 210 20 7 28 180 0,3 1.5 0,1 — 50 —
BFS 22 25 18 0,75 8 700 >5 15 13,5 175 0,63 4 0,49 >8 >60 50
8FS 23 25 36 0.5 8 500 >5 10 28 175 0,4 4 0,22 >10 >65 50
2N3924 25 18 0.5 7 250 10—150 20 13,5 175 0,42 4 0.42 — >70 3
2N3926 28 18 1 11.6 250 5—150 20 13,5 175 0,74 7 0.74 — >70 3
2N3927 28 18 1.5 23 200 5—150 45 13.5 175 1.1 12 1,1 — >80 3
2N4427 25 20 0,4 3.5 700 10—200 4 12 175 0.1 1 0,17 — >50 3
2N3866 25 30 0,4 5 700 10—200 3 28 400 0,1 1 0,08 — >45 3
2N3553 25 40 0,35 7 500 10—100 10 28 175 0,25 2,5 0,18 — >50 3
2N3375 28 40 0,5 11.6 500 10—100 10 28 400 1 >3 0,27 — >40 3
2N3632 28 40 1 23 400 10—150 20 28 175 3,5 >13,5 0,69 — >70 3
KT904A 28 60 0,8 5 350 — 12 28 400 — 3 — — — —
KT904B 28 60 0,8 5 300 — 12 28 400 — 2.5 — — —
KT907A 29 60 1 13.5 350 20 28 400 — 9 — — 45 —
KT907B 29 60 1 13,5 300 — 20 28 400 — 7 — 45 —
KT909A 30 60 2 25 350 30 28 500 10 20 — — — —
KT909B 30 60 4 50 500 60 28 500 20 40 — — —-
KT909V 30 60 2 25 300 — 35 28 500 10 15 — — — —
KT909G 30 60 4 50 450 — 60 28 500 20 30 — — —
KT911A 31 40 0,4 3 1000 . 10 28 1800 0,4 1 — 2,5 — —
KT911B 31 40 0.4 3 800 — 10 28 1000 0.4 1 — 2.5 — —
KT911V 31 30 0,4 3 1000 — 10 28 1800 0.4 0,8 — 2 — —
KT911G 31 30 0.4 3 800 — 10 28 1000 0,4 1 — 2
BLX15 32 53 6,5 200 275 15—50 185 50 70 — 150 — >10 — 3
2N6O93 33 35 10 83 — 20 250 28 30 3.75 75 (SSB) 13 40 3
BLY 14 28 — — 8,75 190 10 10 40 180 0,62 3.6 0,19 — 48 —
BLY 17 34 — 100 70 13 150 40 30 7.5 40 1.8 — 55 —
BLY 37 35 — __ 10 800 35 8 28 300 1.3 8 0,57 — 60 50
BLY 38 35 — — 5.5 1000 70 5.5 13,8 300 0.75 4 0,49 — 60 50
BLY 53 35 — — 15 800 50 10 13,8 300 2 8 0.97 — 60 50
BLY 76 35 — — 4 900 30 3,5 28 300 0,3 3 0,18 — 60 50
BLY 87A 36 18 1.25 17,5 700 >5 15 13,5 175 1 8 0,85 >9 >70 50
BLY 88A 36 18 2.5 32 700 >5 34 13,5 175 2,65 15 1.7 7,5 65 50
BLY 89A 36 18 5 70 650 50 65 13,5 175 6,25 25 2.64 >6 >70 50
BLY 90A 32 18 8 130 550 50 130 12.5 175 15,8 50 5,33 >5 >75 50
BLY 91A 36 36 0.75 17,5 500 >5 10 28 175 0,5 8 0,44 >12 65 50
BLY 92A 36 36 1.5 32 500 >5 20 28 175 1.5 15 0.83 >10 65 50
BLY93A 36 36 3 70 500 50 50 28 175 3,1 25 1.5 >9 60 50
BLY 94 32 36 6 130 500 10—120 75 28 175 10 50 2.75 >7 >65 50
424
Nagyteljesitmenyii szilicium tranzisztorok
Tipus Fajta Bekd- tes Hataradatok Jellemzo adatok (Tj = 25 °C)
UCBo (UCEs) [V] UcEo [V] UfiBo [V] lc [A] Tj [°C] Ptot [W] Rthjc °c/w fT [MHz] (^2ie) к (Ie) [A] Uce sai max [4 ha lc [A]
BDY 73 NPN 20 100 60 7 15 200 117 1.5 0.B 50...150 4 1.1 4
BUY 12 NPN 20 (2Ю) BO 5 10 155 70 1.5 18 32 8 1.7 8
BUY 12T NPN 20 200 6 10 155 50 1.5 12 (=-5) (0.5) 1.7 8
BUY 69A NPN 20 1000 400 8 8 200 100 1.5 6 =-15 2,5 3.3
BUY 69B NPN 20 800 325 8 8 200 100 1.5 6 .15 2.5 3.3
BUY 69C NPN 20 500 200 8 В 200 100 1.5 6 =-15 2.5 3,3
2N 3055 NPN 20 100 60 7 15 200 115 1,52 0,8 20...70 4 1.1 4
2N 3442 NPN 20 160 140 7 10 200 117 1,5 0,8 20...70 3 1 3
Szigetelt kapus tervezerlesu tranzisztorok (MOS—FET-ek)
Tipus Fajta Bekotes Hatar£rt£kek Jellemzok Megjegyzes
Pd (mW] Uds [V] UG1S [V] Ugss (V] It, [mA] f [MHz] Tais [mS] Gps [dB] F IdB]
BFS 28 N IV 45 200 20 ±8 ±8 20 200 12 21 3 RF er., kev
KF 520 KF 521 N III N III 46 47 300 100 30 20 — — 30 10 — >0,3 3,5 — — Tesla Tesla
KP 305 D KP 305 E KP 305 ZS KP 305 I N III N III N III N III 48 48 48 48 150 150 150 150 15 15 15 15 15 15 15 15 — 15 15 15 15 250 250 7.5 6 7.5 7 13 13 7.5 7.5 SZU gyarcmanyok RF er., kev.
SM 103 5M104 SMY 50 N HI N 111 Pill 49 49 50 150 150 225 20 20 31 15 15 31 — 15 15 25 — 1.7 1.3 3,6 — — ND К gyartminyok v6dett gate-u
3 N 128 N III 51 — 20 ±10 — — 200 10 18 4 RF er.
3 N 140 3 N 141 N IV N IV 45 45 — 20 20 -—8 ±10 ±8 ±8 — 200 200 12 10 18 16 3 3 RF er., kev. RF er., kev.
3 N 142 N III 45 — 20 1 —8 — — 100 7,5 17 4 RF er.
3 N187 N IV 45 — 20 3 + 3 — 200 12 18 3,5 RF ero, kev.
3 N 200 N IV 45 — 20 Тз 3 400 15 12.5 4.5 RF er., kev.
3 N 201 3 N202 3 N 203 N IV N IV N IV 45 45 45 360 360 360 25 25 25 ±30 ±30 ±30 ±30 ±30 ±30 50 50 50 200 200 45 13 13 12,5 20 19 25 1,8 5,3 VHF erBsitB ' VHF keverB KF erosito ) v6dect gate-u
40 600 40 601 40 602 40 603 40 604 N IV N IV N IV N IV N IV 45 45 45 45 45 400 400 400 400 400 20 20 20 20 20 —8 —8 —8 —8 250 250 250 10 10 10 10 10 — — UHF erBsItB i VHF kevero VHF erosito RF erosItB RF keverB j vedett
40 673 N IV 45 330 20 —6 400 12 VHF er., kev. v6dect
40 820 40 821 N IV N IV 45 45 330 330 20 20 + 3 —1.5 + 3 iltl 1Л 50 50 200 200 12 12 11 4.5 VHF erBsItB VHF kevero > v6dett
MPF 120 MPF 121 MPF 122 N IV N IV N IV 52 52 52 500 500 500 25 25 25 ±* ±6 ±6 ±6 ±8 ±6 — 105 200 200 14 16 1 5Й 2,5 2,5 VHF erBsItB VHF erBsItB VHF keverB v6detc
42S
Zaroreteges tervezerlesu tranzisztorok (jFET-ek)
Tfpus Fajta Bekotes Hac&rertekek jellemzdk Megjegyzes
Pd ImW] Uds IV] Uoso [V] In ImA] Ig [mA] [MHz] Yais ImS] Съ, [pF] F [dB]
2 N 2386 P 37 500 20 10 1
2 N 2497 P 37 500 20 10 1.5
2 N 2499 P 37 500 20 10 3
2 N 3820 P 38 360 20 20 10 700 2,6
2 N 3819 N 38 360 25 —25 10 -100 4 8 HF erosito
1 N 3823 N 39 360 30 —30 10 -200 5 6 2,5 RF er6sit6
2 N 4416 N 39 300 30 — 6 450 4 RF er., kev.
2 N 4417 N 40 300 30 —30 400 4,5 VHF/UHF erosito
BC 264 A В c D N 41 300 30 —30 10 700 2,5 3 3,5 4 4 0,5 HF eioerosito
BF244 А, В. C N 38 300 30 —30 25 10 700 3... ...6,5 4 1.5 RF erosito
BF 245 A. B.C N 41 300 30 —30 25 10 700 3... 6,5 4 1.5 RF er5sito
BF 246 N 38 250 25 10 450 17
BF 247 N 41 250 25 10 450 17
BF 256 А. В, C N 41 300 30 —30 10 1000 5 0.9 7.5 150 MHz-ig 800 MHz-en
MPF 102 N 42 200 25 —2,5 200 4.5 7.5 HF, RF er..kev.
E 300 N 43 250 25 —25 6.5 5.5 RF erosito
kp 303 c KP 303 E zz it 200 200 25 25 —30 —30 20 >2.6 >4 6 6 4 4 100 MHz- en 100 MHz-en
Integral! arankorok
Hangfrekvencias teljesitmenyerositok
]ellemz6k Tipus
TAA 300 TAA 611A TAA611B TAA 611C TBA 800 TBA 810 MA 0403 LM 380
Maxtmalis tipieszultsif [V] 10,5 12 15 22 30 20 20 22
lavasolt uzemi tapfesziiltseg (max.) M 9 9 12 18 24 16 18 18
Kimene» csucsaram (ismetJodo) [A] 0,4 1 1 1 1,5 3 1.25 1,3
Kimeneti csucsaram (nem tsmeclodd) |A] — — — — 2 3,5 — —
Terheld ellenallas 8 8 8 8 16 4 8 8
Kime no teljesitmeny [W] 1 1.2 2.1 3.3 5 7 3 3
Dftsszipicios teljesitmeny rw) 0.8 1.35 1.35 2 3.5 0,66/3
Feszultsegerosites (nyflt hurku) [dB] — 68 70 72 74 BO — —
Az IC-k bekoteset lisd a 429. es 432. oldalakon.
426
Muveleti erositok
|ellemz6 (UT = ±15 V, T* = 25 °C) Tipus
702 709 715 725 740 741 748 324 1458 1558
Tipfesziiltsig (max.) [V] ±14 ±18 ±18 ±22 ±22 ±18 ±18 32 ±18
Kimeneti aram (max.) [mA] — 5 5 5 5 40 5
Tipiram (max.) [mA] 6,7 6,6 8 2.8 2.8 2 5
Kimenetifeszultseg (tipikus) [vpp] ±5,3 ±12 ±13,5 ±14 ±14 Ut—2 ±14
Tapfeszulcseg elnyomis (tipikus) [dB] 90 92 80 100 90 100 90
Differenciilis bemeneti fesziiltseg (max.) [V] ±5 ±5 ±15 ±22 ±30 ±30 ±30 32 ±30
Bemend feszultsig (max.) tvj ±1,5 ±10 ±15 ±22 ±12 ±15 ±13 Ut—2 415
Bemeneti ofszet fesziiltsdg (max.) [mV] 5 10 7,5 2,5 100 6 6 7 6
Bemeneti ofszet lesz. drift (max.) [/<V/°C] 5 12 6 2 20 7 7
Bemeneti ofszet aram (max.) [nA] 2000 750 250 35 0,06 200 200 50 200
Bemeneti bias aram fmax.) [nA] 7500 1500 1500 125 10 500 500 250 500
Nyllthurku fesziiltsigerdsites (min.) [V/mV] 3.4 12 10 250 250 20 20 25 50
5avszelessig (Av = 1) (cipikus) [MHz] — 1 1 1 1 1 1
Slew rate (tipikus) [V//«ec] 5 0,3 6 0.5 1.5 0.5
CMRR (tipikus) [dB] 92 90 120 80 90 90 85 90
Bemend ellenallas (tipikus) [MiJ] 0,032 1.5 1 1 1 1
Disszipici6s teljesitmdny (max.) [mW] 300 500 500 500 900 500
Az IC-k bekotesit lasd a 428. о Id a Ion
TTL digitalis aramkorok
Hataradatok (SN 74 . . .-es sziriahoz)-
UT = 7V, Ubc=S,SV, Ta= 0 ...-± 70°C
JavaSoft tapfesziiltsig:
UT = 4 5 V ± 0,25 V
Az iC-k bekoteset lasd a 430-432. oldalakon.
Osszehasonlito tablazat
Texas Instruments Szovjet tipus
SN 74 00 N К 1 ЛБ 553
01 К 1 ЛБ 558
04 К 155 ЛН 1
08 К 155 ЛИ 1
10 К 1 ЛБ 554
20 К 1 ЛБ 551
22 К 1 ЛБ 557
30 К 1 ЛБ 552
40 К 1 ЛБ 556
50 К 1 ЛР 551
53 К 1 ЛР 553
60 К 1 ЛП 551
72 К 1 ТК 551
74 К 1 ТК 552
75 К 155 ТМ 7
77 К 155 ТМ 5
80 К 155 ИМ 1
81 К 155 РУ 1
82 К 155 ИМ 2
Texas Instruments Szovjet tipus
83 К 155 ИМ 3
86 К 155 ЛП 5
89 К 155 РУ 2
90 К 155 ИЕ 2
92 К 155 ИЕ 4
93 К 155 ИЕ 5
95 К 155 ИР 1
97 К 155 ИЕ 8
121 К 155 АГ 1
141 К 155 ИД 1
150 К 155 КП 1
151 К 155 КП 7
152 К 155 КП 5
153 К 155 КП 2
154 К 155 ИД 3
155 К 155 ИД 4
180 К 155 ИП 2
181 К 155 ИП 3
182 К 155 ИП 4
427
8Zk
О
(О
О
z
MQveleti erSiitSk bekdttsi rajza
702 (SN 72702 рА 702 RM 702 RC 702 ) 709 (SN 72709 рАТОЭ, ML709, JU 7O9i MAA 501-504 TAA 521-522
СП гп
TAA 300
Ube=t\5mV —fcP|o = nW’ Rbe~T5ta*m
TAA 611
(АДС)
♦elulnezet
(6T)B, Uy=12V)
Ube-Z,5"*'^₽ki=50
Ube~T7n*^₽k,= 2W J
<t~25kHz, hop^-4 180mA
B=50 -25000 Hz
Roe=22kohm
l»np=3?|235mA (6ПВ, Uy=12V)
TBA 800
MA 0403
felilnezet
Юпк —Pi„ - 02 W
□ье'-гОпк —Pkl= 1W
Ube-^nW -*-Pk< =3W
B=30Hz ..90kHz
hangfrekvenciAs
erOsitOk
429
Digitalis IC-k bekotesi rajza
03 ny tott koilGktoros 01 ny к
05, 06, 16: пук.
07, . 17 . 06, . 09 10, ... 12 11
30
.32
37, 36
tl# 13 8
п гр п п п n п
□ й й u й и и
1 F
46
kimenetek
1 F
33
+Ut 13 8
гП-9-П ф rp ip
tt u й й Ш й и
1 F
41А, . 141
kim kim
33, ny к
46, 47
kim
42, 45, . 145
bem ktm
+ Ut 'А В (Г 9 8 7
kimenetek
45, 145 ny.k
51
n
n g a b c d e' n n n n n n
1 1 J, A A I 9
BCD-7 szegmens citcilakitdf megh
Y Y Y 1 1 8
ITU U U □ U LJ LJ'
В C LED BJ, RBI 0 A F
TEST RBO '
bem. bem
1 F
46, 47 ny к
53
Roll emilter ' ‘
3 С LED Bl RB1 ,Р А.
~Ьегп^ TEST RBO bem
430
...80
82
83
-•Ur B2, Bl AC A’ A2 Al
п п п п п п | 1
1 1 1 1 1 г
г В2 Bl Ac А- А2 в- 1 tel . Д1 jesosszeado Вс Ср Сп*1 Г £
1 1 1 1 1 1 7
и в» U LI LJ и и Вс Сг СоЛ Е L U F
ADOR WRI
X4 1
... 81
SENSE WRI ADOR
7^0 F О Y4
,X3 X2 XI. *UT Y1 Y2 Y3
ADDRESS ADDRESS
El Al Bl + UT co nc nc
B4 14 C4 CO F Bl Al fl
A4 £3 A3 B3+UT Г2 B2 A2
... 84
WRITE SENSE
«Apis''1 5 F
WRITE ADOR
О(ЙО® Y4
...86
Hr-Г -Г -Г Т Т в
) ^»Ь1 So 16 bites tarolo КЗ Х2 XI Y1 Y2 J 1
. .1. . .
p П П p
INP
A
n
... 90
NC Oa Oo F Ob Or
JZ1_□_П П__□_Q.
J 1 Xie
,X4 ХЗ X2 XI ♦Uy .VI Y2 Y3,
ADDRESS
fFu u u
u u
) XFes OSZT6 X,
ipBRQ№Rg2) «90ГТ-]
... 91A
INP INP
Он Он А В F CLOCK NC
£1 П П П П П П
г Г I I r~
|Qh Qh а в ck
|7,
ADDRESS
1(8 Ffed) Ro(2)NC+Ut RgdjRgB)
В bites shift reg
TJ О U U U U U
NC NC NC NC *UT nc nc
. 92
INP 33
№
INP NC NC NC •UT Rq(1)Ro(2)
. 96
OUTPUTS OUTPUTS
---~----. •—~. SERIAL
CLEAR Qa QB Qc F QdQe INP
PRESET
CLOCK ABC +UT D E, PRESET
' ' XiTENABLE
107
1 2
♦Ur CLR 1CK 2K CLR 2CK 23
SiW
CtR > L CLR
TJ U U U LI LI U
и 1Q IQ IK 2Q 2Q F
122
Re^ct Юк ft nevi
+UT Cext NC C«d NC R»?l Q
Al A2 Bl B2 CLR Q F
122 Rrt - X)ki2 nevi
a nc cm Qd f qb qc
inp Rom to NC +UT NC nc
... 100
ENA 104 1Q3 2Q4 203
Ur X) to 1Q4 2Q3 204 NC NC
. 109
123
34 output
Р2АРЕ2Р2ВР2С F P2DCLEAR/
П П П П П П П П,
4 bites «Wft OUTP
Р» re9fez,er SER
PIBPICPID PEI INF
TJ □ □ l_J LJ l_J l_J l_J
P1A
PB РТС PIO‘Ur PEI SER. CLOCK
IN.
103
NCtD 1Q2 NCF Z}1 202 ENABLE
lf)2 1Q1 2Q2 201 2G
.113
От 2CK 2K 23
2PR
2Q 2Q
) гД’Ц J
TJ LJ LI LJ 11 LJ U
1CK IK U 1PR IQ IQ F
.. 130, ...131
HJT 13 8
-D-Гр „ф П- £р-П-П
Г I ₽°1
iij и u й dii □ u
1 F
130 131 ny к
...95
outputs
*рт 9a 2g
JI П П n n n nctood)
14, I I I. I A T~
Qi Qb Qc Qd cxi скг
) 4 bites shift regezt
1 I В E P MOPE
n il й й й й u
Serial А В С 0 MODE F
INPUT'----' CONTR
INPUTS
.. 106
IK IQ Й F 2K 2Q 2Q 23
Lkclrq 1 Q Г PR i мА A j PRgi кСК ы,
uuuuuuuu
1CK 1PR 1 1J ♦Uy 2CK 2PR 2
CLR CLR
.121
Rext
121 Rint=2kUnev1
132
431
150
151
DATA INPUTS DATA SELECT
DATA 1N PUTS DATA SELECT
153
‘‘UT 8 9 X) П 121314 15 А В C
E8 E15 A В
E7 □dot szelektor, multiplexer С
E6 EO S W D
E6 EO S W D
U 6 l!j 6 6 6 6 fflnr
+ Uj 4 5 6 Г ABC
3__2 1 О V W STR F
•Ut S2g sel data INPtJTs output
П П П n n n n n
Z..6 5 4^3J 1_o Ic&AF
IATA INPUTS STROBE '§^СТ
uuuuuuuи
OUTP F
DATA INPUTS OUTPUTS
STR. В -----~----
1G SEL Q01*1N₽
157 INP 0UT INP 0Lrrp
+Ut STR 4A4g 4Y 'ЗАЗВ 3Y
ппппппп n
M I I I I I , 9
G 4A 4B 4Y ЗА ЗВ
)r— S multiplexer 3Y —
| IA IB )Y 2A 2B 2Y
1 | 11 ‘ T "ГТ _e
UEJUUULJIJ и
SEL TA IB TY ,2A .26, 2Y F
np~^ CUT^INP outp
- • 158 INP qjT INP. OUTP
WT STR 4Д4В 4Y ЗА ЗВ ЗУ
16 A _L 1. 11 L T
G 4A 4B 4Y ЗА 3B
)r S multiplexer 3Y >-l
г IA IB 1Y 2A 2B 2Y
1 1 1 4 1 1 Y 8
□ LjUULIUuL
SEL JA IB TY 2A 2B 2Y F
OUT jfjp OUT
NP
OUTP
159
INPUTS
ut n ПППППППППГ и
24 1 1 1 1 1 1 1 1 1 J ч
ABC D G2 G115 14 13 1! J
*i—c 0 demultiplexer T 1 1C
1 v y x i 11 y, ) 12
IT и и U tl tl tl U 11 и
174
Ut 6Q 60 5D 5Q 4D 4Q CLOCK
ТПППППП,
16 Ci-j) cj-Й 0-й |
TJUUULIULJU
LeAR IQ ID 2D 2Q 3D 3Q F
190, 191
NPUTS OUTP NPUTS
и Ata ‘ RlPPmgi ' ^DATA’
T A CK CL mn LOAD С 0
ПППППППП
’6 1 1 9
|A ck c
> fel-ie, ie-fei szdm-
>г-В r
’laldk °
J 8
ULJLJLIULJlJLI
JATA Qg ENA CCMNQc QD F
"np^outp^ 4np "outp^
186
OUTPUTS
UTF2 Y1V2Y3Y4Y5Y6Y7Y8V9 F2
>, 512 bites ROM CAE?-*
J А В C -ME D E F
12
1Ш tl & trn 0 'U ci u
NCNCA BCMEMEOEFFTNC
. 186. ny.k.
SEL INP MEMO-SEL.INF
inn RY ENA.
1УД INP ru fTD |rlp
193 DATA
yr A. BOR CAR C D
П П П П n П n n
16 I I Д J, J, I 9
A CL BO. CA. LO C
)<—В fel-le szamldlok 0 —
8
|Qb Qa do. up Qc Qd
trdj drib di ib ' ib й
data qbQa count Qc Qd. f
NP ^_е»™и₽.”алГ
OUTP INPUTS '
187
SEL- ENABL- DATA OUT PUTS
INP__z\-,,----,
Ur H ME2MET YT Y2 Y3 ¥4
ППППППП n
16 I A A
)
Y4
I I I I Г 8
i_ii_ii_iuuijljli
,G F E О А В C F
SELECT INPUTS ,87 nv.k
194
+Ut Qa Qb Qc Qd ck st so
пппппппп
9
Qa Qb Qc Qd ck si
I R А В С 0 L
1 I I Г~I I Г 8
□ □ □ EJ □ LJ и U
CLSHIFT А В С 0 SHIFT F
RIGHT----------------- LEFT
SERIAL RARALLEl SERIAL
INPUT INPUTS INPUT
ENAB^_
UT G E
IJTPUTS i59.ny.|<F
188A
^.™.<YITP
В A Y8
16 1 1 Lj iZI
GE 0 С В A Yi 256 bites ROM va Y2 Y3 Y4 Y5 Y6 Y7
1 J, 1.. 8
Y1 Y2 Y3 Y4 Y5 Y6 Y7 F
' utpuFs ny k
196, . 197 DATA INP
—— CLOCK
COUNT Qc ,c A. Qa CK F
1040 DATA INP 2
(Folytatds a 429. oldalrdl)
432
AUTOSOK! MOTOROSOK!
Egesz erbon varjak Ondket a Mobil Vallalat szakiizletei!
jarmu-
ALKATRESZ
ARUHAZ
Budapest VI.
Jokai utca 26.
Autdapolasi es
felszerelesi cikkek,
kiilfoJdi
motorkerekpar-
alkatreszek
MOBIL
M INTATEREM
Budapest VI.
Bajcsy-Zsilinszky
iit 59.
Motorkcrekparok.
varrogepek.
autdapolasi es
felszerelesi cikkek
PANNONIA MARKABOLT
Budapest. VI. Nagymezo u. 37.
Pannonia motorkerekpar
alkatreszek. apoIasi es felszerelesi
cikkek
Nagy valasztek!
MOBIL
ДМШ0 £ MMATRtSZ КЕЯЕвКЕОеХИН ШН.М AT
Elozekeny kiszolgalas!
Ara: 91,— Ft
Szamitastechnikai
Koordinacios Intezet
Az SZKI az 1977. evi BNV-n tavadatfeldolgozd rendszereket
es alkalmazoi programcsomagokatis bemutatott (Adi 2756/137)