GIULIO HERCZEG
DIZIONARIO
UNGHERESE-ITALIANO
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
HERCZEG GYULA
MAGYAR-OLASZ
KISSZÓTÁR
(JJP
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A szótár kéziratát átnézte
GÁLDI LÁSZLÓ
ISBN 963 05 7471 3
Kiadja az Akadémiai Kiadó, Budapest
Első kiadás: 1958
Változatlan lenyomat: 1998
© Herczeg Gyula örököse
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített,
illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli
hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában
(fotókópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
A kiadásért felelős
az Akadémiai Kiadó Rt. ügyvezető igazgatója
Felelős vezető: dr. Sós Péter János
A szerkesztésért felelős: Hedvig Olga
Műszaki szerkesztő: Kerek Imrcné
A fcdcltcrvct kivitelezte: Gcrhcs Gábor
Terjedelme: 23,04 (A/5) ív
A nyomdai munkálatokat
a KELÉ Nyomdaipari Kft. végezte
ELŐSZÓ
Szótárunk régóta fennálló hiányt igyekszik pótolni.
Magyarországon utoljára 1940-ben jelent meg magyar-olasz szótár, de
könyvárusi forgalomban már jó ideje az sem kapható. Az utolsó
öthat év folyamán a nálunk első izben kialakult fejlett szótárírási
technika azonban azt is eredményezte, hogy korábbi magyar-olasz
szótáraink módszerűkben, megszerkesztésükben,
anyagkiválasztásukban többé-kevésbé elavultnak számítanak. Amellett pedig elmaradtak
mindkét nyelv fejlődésétől és a modern élet sok olyan szavát nem
tartalmazhatták, mely a megváltozott politikai és társadalmi
viszonyok közt keletkezett. Ezek a körülmények indokolják a viszonylag
kis terjedelmű magyar-olasz szótár megjelenését a magyar-olasz
nagyszótar előtt.
A szótár szerkesztésében általában az alábbi szempontok vezettek
bennünket:
1. A szótár magyar címszóanyaga az Akadémiai Kiadónál
megjelent angol, francia, német és orosz kisszótárak hasonló anyagánál
több, de nem éri el az említett nyelvekből készült középszótárak
címszóanyagát.
2. A magyar szókincs kiválasztásánál általában arra törekedtünk,
hogy a mindennapi társas érintkezésben, a modern prózában és a
publicisztikában előforduló szavakat értelmezzük. Mellőztük a
tájszavakat és az elavult vagy régiesnek tűnő szavakat. Nem zárkóztunk
el a szaknyelvek, különösen a technikai nyelv leghasználtabb
szavaitól. Elég bőkezűek voltunk a kifejezésekkel; vigyáztunk, hogy a
magyar részbe valóban használatos fordulatok kerüljenek, az olasz
részben pedig arra ügyeltünk, hogy az egyre jobban háttérbe szoruló
(és az olasz köznyelv szempontjából színesnek vagy irodalminak

6
tűnő) toszkanizmusokat kerüljük. Törekedtünk arra, még a szótár
jellegéből adódó terjedelmi korlátok ellenére is, hogy címszavaink
példamondatokban is szerepeljenek, főleg, ahol a magyar
szókapcsolatnak nem egészen pontosan felel meg az olasz szókapcsolat.
Az idegen szavakat válogatva vehettük fel (különösen, ha a
magyar és olasz megfelelő közt feltűnő a hasonlóság). Sok esetben
elmaradnak a -ság, -ség végződésű elvont főnevek, az -n végződésű
határozószók, és csak a képző nélküli melléknév szerepel, ugyanígy
hiányozhat az alapige mellől az -ás, -és végződésű főnév is.
3. Figyelemmel voltunk az egyes szócikkek világos tagolására. Az
egyes jelentéseket arab számokkal különítjük el egymástól, azokon
belül pedig vesszői ili. pontosvesszői alkalmazunk a kisebb ili. nagyobb
értelmi különbségek jelzésére. Az olasz megfelelő világos
feltüntetésére az olasz jelentések előtt félre nem érthető magyarázó,
utaló szókat használunk minden olyan esetben, ahol a magyar címszó
több értelemmel rendelkezik.
Teljesen szakítottunk a magyar címszóanyagnak szótő szerinti
bokrositásával; minden egyes származék külön sorba kerül, így az ige
után a belőle képzett elvont főnév is, pl. átrak - átrakás.'
4. A szótár terjedelmesebb szócikkeiben a magyar szószerkezetek,
szókapcsolatok, kifejezések általában betűrendben követik egymást
(kivéve, amikor a betűrendi csoportosítást különféle okoknál fogva el
kellett hagyni), a jelzős főneveket és igés-határozós kapcsolatokat
azonban nem választottuk szét külön csoportosítást létesítve. A
sorrendben az olyan szerkezetek, melyekben a címszó első helyen áll (és
rag, névutó vagy egyéb szó követi), többnyire megelőzik azokat,
melyekben a címszó előtt más szavak találhatók.
5. A szótár kidolgozásánál a következő szótári forrásműveket
vettük tekintetbe:
Bildwörterbuch Deutsch-Italienisch, 1955.
Cappuccini-Migliorini: Vocabolario della lingua italiana,
Paravia*, 1950.
Deanovié-Jernej: Hrvatskosrpsko-Talijanski Rjecnik, Skolska
Knjiga, 1956.
Duden Italiano. 1939.
Eckhardt Sándor: Magyar-francia szótár, Eggenberger, 1935.
Halász Előd: Magyar-német kéziszótár, Akadémiai Kiadó,
1953.
7
Koltay-Kastner-Szabó-Virányi: Magyar-olasz szótár', Danubia,
1940.
Langenscheidts Taschenwörterbuch (Italienisch-Deutsch,
Deutsch-Italienisch, Neubearbeitung 1957).
E helyütt is hálás köszönetemet fejezem ki Gáldi Lászlónak, a
MTA Nyelvtudományi Intézete osztályvezetőjének, aki a kézirat
lektorálását. Csorba Lea tanárnőnek, az Akadémiai Kiadó
dolgozójának, aki a kézirat nyomdai előkészítését volt szíves vállalni, továbbá
Luciano PersellìneV., a magyarországi Olasz Kultúrintezet
igazgatójának, aki jónéhány vitás kérdés eldöntésében értékes tanáccsal
szolgált.
Budapest, 1957. október 1.
Herczeg Gyula

A SZÓTÁR HASZNÁLATA
1. Minden szótári szócikk címszóból, ili. különféle
szószerkezetekből, magyarázó és fordítási részből áll. A címszavak
pontos betűrendben követik egymást: az ő és ü betűk, valamint a
cs. gy, ly. ny, sz, ty és zs kétjegyű betűk önálló betűként
szerepelnek. Helyesírási szempontból a magyar szövegre vonatkozólag a
Magyar helyesírás szabályai legújabb kiadása (Budapest. 1954) az
irányadó.
2. A címszavakat a szótár félkövér szedésben hozza (pl. olasz).
Ha egy szócikken belül más szócikk címszava utalás formájában
fordul elő, akkor ezt a szót is félkövér szedés emeli ki.
3. Az igék - a magyar lexikográfia hagyományainak megfelelően
- a jelentő mód jelen idejének egyes számú harmadik személyében
szerepelnek (ír, olvas). Az ikes igék -ik végződését függőleges vonal
választja el a tőtől. Az ilyen igék szócikkében előforduló tilde a
címszónak csak a függőleges vonalig terjedő részét helyettesíti. Az
olyan igéknél, mint pl. elkiáltja magát, az ige után a névmást is
félkövér szedésben adja a szótár.
4. A szóképí szempontból azonos címszavak általában külön
szócikket alkotnak. Ezeket a címszó után elhelyezett római számok
különböztetik meg. Ilyenkor az azonos szóalakok különböző
szófajhoz tartoznak [áll I. (ige), áll II. (fii.)]. Az azonos szóalakú
címszavak előtt találjuk a megkülönböztető római számot olyankor,
amikor azok szófajilag azonosak, de eltérő a jelentésük és a ragozásuk.
Pl. I. tok, II. tok.
5. A szócikkekben a címszót ún. tilde helyettesíti (pl. ablak: kinéz
az ~on). Hangnyújtó tövek esetén helyettesítéshez nem
folyamodtunk.
9
6. A címszó után következnek dőlt szedésben azok a
magyarázatok, melyek a magyar címszó jelentéseit és értelemárnyalatait
tükröző olasz megfelelők helyes használatát segítik elő. A jelentések
és értelemárnyalatok stiláris és hangulati értékét, szaknyelvi körét a
szótár dőlt szedésű rövidítésekkel jelzi (lásd a Szakmai jelzések és
nyelvtani rövidítések jegyzékét).
7. A szótár a címszó szófaji hovatartozását csak az azonos alakú,
de különböző szófajú címszavak esetében közli.
8. A szótár jelzi a cimszóbeli ige vonzatát, de a tárgyesetet nem
tünteti fel. Ha tehát valamely ige esetében nem szerepel vonzat, az azt
jelenti, hogy az igének a magyarban tárgyi vonzata van.
9. A fordítási részben találjuk a címszónak és a vele kapcsolatos
fordulatoknak és szólásoknak olasz megfelelőit. Ha a címszó
önmagában nem fordítható le, akkor jelentését példamondattal
világítjuk meg. Ha a címszónak nincs szabatos olasz megfelelője,
akkor azt nincs; kb megjegyzéssel megelőzött körülírással értelmezi a
szótár.
10. A fordítási részben a szótár a főneveket és igéket bizonyos
nyelvtani szereléssel látja el. Nevezetesen közli:
a) a főneveknél a nyelvtani nemet, de csak a könnyen el nem
dönthető esetekben, igy pl. az -e végződésű főnevek esetében. Nem
kapnak nem-jelölést az -o végződésű hímnemű és az -a
végződésű nőnemű főnevek. A nyelvtani nem jelzésére a fónév után
zárójel nélkül álló dőlt h (hímnem) és dőlt n (nőnem) betűk
szolgálnak.
A -tore, ili. -e, -o végződésű főnevek nőnemű alakjai (-trice, esetleg -
tora, ili. -a) nyelvtani adat nélkül vannak megadva, a tőtől függőleges
vonallal elválasztva.
Ha egymás után több olasz főnév azonos nemű, a nemet az
azonosság ellenére többnyire minden egyes főnévnél jelezzük.
b) a többes számot, de csak abban az esetben, ha a főnév egyaránt
vonatkozik hím- és nőnemre és a többes számok különböznek (il
protagonista - i protagonisti; la protagonbta - le protagoniste). Ilyenkor
mindkét nem és mindkél többes számjelzése szerepel.
c) az igéknél az ige után tett csillaggal a rendhagyóságot. A kötet
végén közöljük az avere, essere és az -are, -ere, -ire végződésű igék
teljes ragozását, továbbá a fontosabb visszaható igéket. Nem jelöltük
viszont a tranzitív és intranzitív igéket és azt, hogy az ige melyik
időbeli segédigével képzi az összetett múlt időket.

IO
A segédigék és a rendes ragozással is használható rendhagyó igék
előtt nincs csillag.
d) a congiuntivo használatát számos esetben.
11. A szótár a fordítási részben a hangsúlyos szótag után
betumagasságban alkalmazott ponttal jelöli a hangsúlyt minden olyan
szóban, mely nem véghangsúlyos, ili. amelyben a hangsúly nem az
utolsó előtti szótagra esik (subito, caustico).
12. A szótár nem jelöli a hangsúlyos -e, -o nyíltságát, ili. zártságát,
sem pedig az s zöngés, ili. zöngétlen ejtését.
PREFAZIONE
Il nostro dizionario ha da colmare una lacuna esistente da molto
tempo. Fu nel 1940 l'ultima volta che in Ungheria si pubblicasse un
dizionario ungherese-italiano, ma neppure quello è reperibile nella
circolazione libraria da un pezzo. Inoltre, la tecnica lessicografica
raffinatasi e perfezionatasi negli ultimi cinque-sei anni (esito
raggiunto per la prima volta in Ungheria in questo domenio) ebbe
come effetto che i nostri dizionari ungheresi-italiani precedenti
contano più o meno antiquati sia per il metodo della redazione che
per la scelta del materiale. È anche naturale che rimanessero superati
dall'evoluzione di ambedue le lingue e che non possano contenere
molti vocaboli della vita moderna, nati in condizioni politiche e
sociali mutate. Queste circostanze motivano sufficentemente la
pubblicazione del presente dizionario ungherese-italiano, di ampiezza
relativamente ridotta, già prima del grande dizionario ungherese-
italiano.
La redazione del dizionario é stata eseguita in base alle seguenti
premesse:
1.1 lemmi ungheresi del dizionario superano quelli analoghi dei
dizionari tascabili francese, inglese, russo e tedesco, apparsi presso
l'Editrice Accademica, senza però raggiungere il materiale dei
dizionari manuali delle lingue menzionate.
2. La scelta dei lemmi ungheresi è stata fatta nell'intento di
offrire uno specchio delle voci che sono usate maggiormente nella
lingua quotidiana (familiare), nella prosa moderna e nella stampa.
Abbiamo lasciato da parte i dialettalismi e le parole antiquate o quelle
che stanno cadendo in disuso. Eravamo, al contrario, abbastanza
larghi di voci delle industrie e della tecnica. Figurano su scala

12
relativamente ampia le espressioni figurate, le locuzioni e gli
idiomatismi, tenendo conto però di due fattori importanti. Alla parte
ungherese abbiamo introdotto la fraseologia veramente usata. Nella
parte italiana invece abbiamo evitato i toscanismi pittoreschi e
letterari che, di giorno in giorno, stanno perdendo terreno nella prosa
moderna. Ci siamo prefisso come scopo che i nostri lemmi figurino
in proposizioni intere o sintagmi logicamente connessi (nonostante le
ristrettezze dello spazio, proveniente dal carattere del vocabolario),
sopralutto in casi in cui l'espressione italiana non corrisponde con
assoluta fedeltà a quella ungherese.
Abbiamo dovuto limitare l'introduzione nel vocabolario di
forestierismi (specialmente se era un'analogia spiccante tra i lemmi
ungheresi e i corrispondenti italiani) e talvolta i sostantivi astratti,
formati con -ság, -ség, o gli avverbi, formati con -n, qualora fosse
dato l'aggettivo-base, e i sostantivi astratti in -ás, -és, se è dato il verbo-
base.
3. Abbiamo tenuto gran conto della chiara articolazione dei
singoli lemmi. I vari significati sono separati l'uno dall'altro con
numero arabico; adoperiamo la virgola e il punto e virgola per fare
spiccare le distinzioni di senso, più o meno rilevanti. In caso che il
lemma ungherese abbia vari significati, usiamo davanti alle
interpretazioni italiane, per contraddistinguere con chiarezza i vari sensi,
sigle e indicazioni interpretative.
Il metodo di accumulare i lemmi provenienti dallo stesso
radicale, è stato completamente abbandonato. Ogni derivazione è
messa in una nuova linea, anche il sostantivo astratto proveniente da
verbo, come per es.: átrak - átrakás.
4. Nei lemmi più estesi, le costruzioni i sintagmi e le espressioni
ungheresi si susseguono, per lo più, in ordine alfabetico (salvo i casi
in cui, per vari motivi, il raggruppamento alfabetico non era
consigliabile); i sostantivi provvisti di aggettivi e le locuzioni verbo-
avverbiali non sono stati separati in raggruppamenti distinti. Il
ragruppamento è stato fatto in modo che le costruzioni in cui il
lemma sta al primo posto (ed è seguito da suffisso, pospozione o da
qualunque altra parola) precedono quelle in cui davanti al lemma vi è
qualche altra parola.
5. Nell'elaborazione del vocabolario abbiamo tenuto conto delle
seguenti opere lessicografiche:
Bildwòrterbuch Deutsch-Italienisch, 1955.
13
Cappuccini-Migliorini: Vocabolario della lingua italiana, Paravia,
31950.
Deanovié-Jernej: Hrvatskosrpsko-Talijanski Rjecnik Skolska
Knjiga, 1956.
Duden Italiano 1939.
Eckhardl Sándor: Magyar-francia szótár, Eggenberger, 1935.
Halász Elód: Magyar-német kéziszótár, Akadémiai Kiadó, 1953.
Koltay-Kastner-Szabó-Virányi: Magyar-olasz szótár, Danubia,
21940.
Langenscheidts Taschenwörterbuch (Italienisch-Deutsch,
Deutsch-Italienisch, Neubearbeitung 1957).
Esprimo i miei vivi ringraziamenti anche in questo luogo al
dottore Ladislao Guidi, caposezione dell'Istituto di Linguistica
dell'Accademia delle Scienze, per la lettura del testo, alla dottoressa
Lea Csorba, professoressa addetta alla sezione lessicologica
dell'Editrice Accademica, per la preparazione del testo alla stampa e
al dottore Luciano Perselli, direttore dell'Istituto Italiano di Cultura in
Ungheria, che mi é stato largo di aiuti e consigli pregevoli a risolvere
parecchi problemi discussi.
Budapest, 1» ottobre 1957.
Giulio Herczeg

USO DEL DIZIONARIO
1. Ogni paragraferò del dizionario consiste di un lemma
ungherese, di varie costruzioni ungheresi, di una parte esplicativa e
finalmente della parte di traduzione. I lemmi si seguono in ordine
strettamente alfabetico: le lettere ö e «, come quelle doppie: a, gy,
ly, ny, sz, ty, e zs figurano come lettere indipendenti. Dal punto
dell'ortografia abbiamo seguito, per il tesio ungherese, l'ultima
edizione delle «Regole dell'ortografia ungherese» (Budapest, 1954).
2.1 lemmi sono in tondetti (olasz). Se in un paragraferò figura il
lemma di un altro paragraferò sotto forma di rinvio, anche il rinvio è
messo in tondetto.
3.1 verbi - conformemente alle tradizioni lessicografiche
ungheresi - stanno alla terza persona singolare del presente dell'indicativo
(ír, olvas). La desinenza -ik dei verbi in -ik è separata da una lineetta
verticale dalla radice. Il tilde usato nel paragraferò di tali verbi
sostituisce la parte del lemma che si protrae fino alla lineetta verticale.
Nel caso dei verbi come per es. elkiáltja magát, anche il pronome
magát (dietro il verbo) è stampato in tondetti.
4.1 lemmi identici nella forma, ma diversi nel significato figurano,
in genere, in paragrafetti diversi, che sono controddistinti da numeri
romani posposti ai lemmi. Ci avvaliamo di questa distinzione quando
i lemmi identici nella forma, ma diversi nel significato si distinguono
come parti del discorso [áll I. (ige), áll II. (fit)]. Quando non
differiscono come parti del discorso, e solo è diverso il loro
significato e la loro declinazione o coniugazione, il numero romano è
preposto al lemma (I. tok, II. tok).
5. Il lemma è sostituito nel paragraferò dal cosidetto tilde (per es.
ablak: kinéz az ~on). In caso di radici che prolungano la vocale
15
tematica nella declinazione o coniugazione, la sostituzione non è
praticata.
6. Il lemma è seguito in corsivo dalle spiegazioni che agevolano
l'uso corretto delle corrispondenti italiane, rispecchiali i sensi e le
sfumature del lemma ungherese. 11 valore stilare ed atmosferico dei
sensi e delle sfumature, o la sfera tecnica dell'uso è indicato mediante
abbreviazioni e sigle in corsivo (v. quelle in aggiunta).
7. L'indicazione della categoria grammaticale è stata data
soltanto nel caso in cui la forma concorda, ma la categoria
grammaticale no.
8. Abbiamo segnato la reggenza del verbo figurante nel lemma,
meno l'accusativo. Se dunque nel caso di qualche verbo manca
l'indicazione della reggenza, ciò significa che il verbo ungherese regge
l'accusativo.
9. Nella parte di traduzione sono date le corrispondenti italiane
del lemma e le costruzioni e espressioni con esso congiunte. Se il
lemma è intraducibile, il suo significato è lumeggiato mediante una
frase. Se il lemma non ha un corrispondente italiano,
l'interpretazione è data con un'osservazione nincs; kb (manca; circa).
10. Nella parte di traduzione i sostantivi e verbi italiani sono
provvisti di un certo corredo grammaticale. Segnatamente sono stati
segnalati:
a) il genere grammaticale presso i sostantivi, ma solo nei casi in
cui vi può essere dubbio, come per es. nel caso dei sostantivi
terminanti in -e. Non hanno dunque indicazione di genere i sostantivi
maschili in -o e i sostantivi femminili in -a. Per l'indicazione del
genere grammaticale servono le lettere in corsivo senza parentesi,
messe dopo i sostantivi h (maschile), n (femminile).
Le forme femminili dei sostantivi terminanti in -tore, risp. -e, -o
(-trice, eventualmente -tora, risp. -a) figurano senza indicazione di
genere grammaticale, separate dalla radice da una lineetta verticale.
Se vari sostantivi italiani consecutivi sono dello stesso genere
grammaticale, il genere è indicato, per lo più, presso ognuno dei
sostantivi, nonostante l'identità.
b) il plurale, ma solo nel caso in cui il sostantivo è ugualmente di
genere maschile e femminile. In questi casi ambedue generi e
ambedue plurali figurano, e i plurali differiscono (il protagonista - i
protagonisti; la protagonista - le protagoniste).
e) l'irregolarità dei verbi, con un asterisco messo dopo il verebo.

16
In aggiunta al volume diamo la coniugazione di avere, essere e quella
dei verbi regolari in -are, -ere, -ire, nonché l'elenco e la coniugazione
dei verbi irregolari più importanti. Manca l'indicazione dei verbi
transitivi e intransitivi e dell'uso di avere ed essere nei tempi
composti.
Manca l'asterisco davanti ai verbi ausiliari e a quelli irregolari,
usati con coniugazione regolare.
d) l'uso del congiuntivo in molti casi.
11. Nella parie di traduzione l'accento è segnalato, con un punto
applicato dopo la sillaba accentuata ad altezza di lettera, in ogni
vocabolo che non sia tronco o piano (subito, caustico).
12. L'indicazione dell'apertura o chiusura delle -e, -o accentuate,
come anche la segnalazione della 5 intervocalica sonora o sorda sono
state volutamente abbandonate.
SZAKMAI JELZÉSEK ES NYELVTANI
RÖVIDÍTÉSEK
Abbreviazioni professionali e grammaticali
(áll)
(ált)
(álv)
(ani)
(biz)
(esili)
(dal)
(egyh)
(ép)
(felsz)
(fil)
(fiz)
(fn)
(fot)
(fàldr)
(gen)
(geo!)
(geom)
h
(hat)
(ir)
(isz)
(jelent)
(jog)
(kai)
(kb)
(ber)
állattan - zoologia
általában - in generale
átvitt értelem - senso traslato
gépkocsizás - automobilismo
bizalmas társalgási nyelv -familiare
csillagászat - astronomia
dativus - dativo
egyházi, vallási kifejezés - religione, Chiesa
építészet - archile/tura
felszólító mód - congiuntivo
filozófia -filosofia
fizika -fisica
főnév - sostantivo, nome
fényképészet - fotografia
földrajz - geografia
genilivus - genitivo
földtan - geologia
mértan - geometria
hímnemű főnév - maschile
határozószó - avverbio
irodalom - letteratura
indulatszó - interiezione
jelentő mód - indicativo
jogtudomány - diruto, giurisprudenza
hadtudomány - scienze militari
körülbelül - all'inarca
kereskedelem - commercio

18
(kJ)
(köz)
(közm)
(ksz)
Id
(inal)
(mg)
(mn)
(müsz)
(müv)
n
(nép)
(növ)
(HU)
(nyelv)
(orv)
(Pej)
(pl)
(poi)
(rád)
(rég)
(sp)
(szinh)
(szn)
(lb)
(lex)
(lön)
(tréj)
(vál)
(vegyi)
(vili)
(vki)
(vini)
(zen)
középfok - grado comparativo
közönséges - volgare
közmondás - proverbio
kötőszó - congiunzione
lásd - vedi
mennyiségtan - matematica
mezőgazdaság - agricultura
melléknév - aggettivo
műszaki tudományok - scienze tecnice
képzőművészet - ani figurative
nőnemű főnév -femminile
népies - popolare
növénytan - botanica
névutó - posposizione
nyelvtan; nyelvtudomány - grammatica; linguistica
orvostudomány; anatómia - medicina,- anatomia
pejorativ - peggiorativo
például - per esempio
politika - politica
rádió - radio, televisione
régies; elavult - antiquato; disusato
sport - spon
színház - teatro
számnév - aggettivo numerale
többes szám - plurale
textilipar - industria tessile
történelem - storia
tréfás - scherzoso
választékos - non comune; scelto
vegytan - chimica
villamosipar - elettricità
valaki - qualcuno
valami - qualche (cosa)
zenetudomány - musicologìa, musica
A megadott nyelvtani rövidítések közül egyesek/e/jfcöver szedéssel,
szögletes zárójelben is szerepelhetnek, többnyire olasz
mondatszerkezetek után.
A,Á
a 1. (névelő) il, lo, l', la, i, gli, le;
1. (fit, zen) la h; a-dúr la h
maggiore
abba dentro, entro, vi, ci, in ciò,
in quello
abbahagy cessare [di; da névelő-
ve^, finire, interrompere*,
smettere* [di], terminare [di];
hagyd abba! finiscila! smettila!
abbamarad cessare, finire,
terminare; essere interrotto
abban dentro, entro, vi, ci, in ciò,
in quello; — az esetben in quel
caso; — az esetben, ha nel caso
che [felsz]
abból ne, da ciò, di ciò, onde,
donde
ábécé alfabeto, abbici h; az -nel
tan essere all'abbici
ábécéskönyv abbecedario
Abesszínia Etiopia, Abessinia
ablak I. finestra; az -ban áll
stare* alla finestra; 2.
(jegypénztáré) sportello
ablakkeret telaio
ablakpárkány davanzale h
ablakredòny persiane n, tb
ablakszárny battente h, imposta
ablaktábla lastra di vetro, vetro
ablaküveg vetro
abnormális abnorme
abortusz aborto
ábra figura
abrak biada, foraggio
ábránd 1. illusione n; utopia;
hiú - chimera; -okai kerget
abbandonarsi alle chimere,
fare* castelli h, tb in aria; 2.
(zen) fantasia
ábrándos trasognalo, pensoso,
fantasioso
ábrándozás fantasticare h,
fantasticheria
ábrándoz | ik fantasticare
ábrázat faccia, fisionomia, viso,
volto; aria
ábrázol rappresentare;
raffigurare; (jelképesen) simboleggiare,
sim-bolizzare
abroncs 1. cerchio, cerchione h;
2. (aiti) pneumatico
abrosz tovaglia
abszolút assoluto
abszolutizmus assolutismo

absztrakt
20
absztrakt astratto
abszurdum assurdità, assurdo
acél acciaio
acélgyár, acélhuta acciaieria
acélos 1. acciaiato; 2. (álv)
robusto, temp(e)rato
acéloz (átv is) acciaiare,
tempie )ra re
ács carpentiere h
acsarkod | ik covare v nutrire
rancore h
ácsol 1. (hajói) costruire (una
nave); 2. (állványt) impalcare;
3. (gerendát) sgrossare,
digrossare; squadrare con l'ascia;
asciare
ácsorog stare* a bada v attorno
ad 1. dare*, consegnare,
rimettere*; trasmettere*, porgere*
[mind a]; ajándékot - regalare
[a]; alkalmat - porgere*
occasione n [a]; bérbe — affi-
tare, appigionare [a], dare* in
affitto [al; (tárgyat) dare* a
nolo [a] életjelt - magáról
dare* segni h, tb di vita; helyt -
(kérésnek) accogliere* (la
domanda); hitelbe — dare* a
credito; iskolába ~ja a fiát mette-
re* il figlio a scuola; nyomdába
~ dare* alle stampe; számot -
vmiról rendere* conto [di]; 2.
(elad) vendere; hogy -ja?
quanto costa? 3. sokat ~ vmire
annettere* importanza [a];
dare* peso v importanza [a];
fare* (gran) caso [di]; 4.
tudtára - vkinek communicare
[a[, fare* sapere* [a], dare* ad
intendere* [a]; 5. ~ja a butát
fare* l'imbecille; 6. szavát -ja
vkinek dare* la (propria) parola
[a]; 7. ~ja magát vmire darsi*
[a]; búnak ~ja a fejét darsi* in
preda al dolore
adag 1. dose n, porzione n; 2.
(élelmiszer^) razione n
adagol 1. dosare; 2. (élelmiszert)
razionare
adagolás 1. dosamento; 2.
(élelmiszeré) razionamento
adakoz | ik donare, fare* la carità;
(vài) (e)largire
adakozó (mn) liberale,
magnanimo
adalék contributo
ádámcsutka pomo d'Adamo
adandó alkalommal
occasionalmente
adás 1. dare h; 2. (rád)
trasmissione ii
adásvételi szerződés contratto di
compravendita
adat dato, elemento; documento;
személyi —ok generalità n, tb;
(személyleírás) connotati h, tb;
-okát szolgáltat fornire dati h,
tb
adatgyűjtés documentazione n
adatszolgáltatás informazione n
ádáz furibondo, rabbioso, truce,
truculento
addig (térben, időben) fino a ciò,
fino a quello; — is nel
frattempo
adjunktus (nincs; kb) assistente h,
docente h
adminisztráció amministrazione
21
agglegéuy
adminisztrál amministrare
adó imposta, tassa; — / vet ki vmire
imporre* v mettere* la tassa
[a];tassare
adóállomás (rád) stazione n
trasmittente
adóbehajtás esazione n delle
imposte v tasse
adóbevallás dichiarazione n delle
imposte
adód|ik presentarsi; ha alkalom
-ik se viene v si presenta v
s'offre v si dà l'occasione
adófizető contribuente h, n
adogat 1. (ismételten) dare*
spesso; 2. (sp)compiere il servizio
adóhivatal ufficio v agenzia delle
imposte
adókészülék (rád) apparecchio
trasmittente
adóköteles soggetto a imposta;
imponibile, tassabile
adoma aneddoto
adomány dono, donazione n
adományoz donare, accordare,
concedere
adományozás donazione n;
concessione n
adómentes esente da imposta
adós debitore, -trice; -a vkinek
vmivel gli è debitore [di]
adósság debito
adott dato; az — esetben nel dato
caso; - szó parola data
adottság (képesség) capacità, doti
n, tb
adóvégrehajtás esazione n delle
imposte
adózás pagamento delle imposte
adóz | ik pagare le imposte; (átv)
elismeréssel -ik tributare lodi
n, tb v riconoscimenti h, tb [a]
Adria Adriatico
adu(tt) trionfo, briscola, atout
aeroplán aeroplano, velivolo
afelé verso là, verso quella parte
n, in quella direzione n
afelett sopra ciò. sopra quello
afelől 1. ne, da quella parte; 2.
(átv) quanto a questo; — biztos
lehetsz per quello puoi essere
certo
affektált affettato, lezioso
afféle simile, tale
Afrika Africa
afrikai afric ano
ág 1. (fa, család, üzlet) ramo; -al
hajt ramificare, mettere* i
rami; 2. (folyóé) braccio; 3.
eszem ~ában sincs nemmeno
per sogno
agancs corna h, tb
agár veltro; hátrább az agarakkal!
alto là! fermo! fermati!
ágas-bogas frondoso, ramoso
ágaskod |ik I. rizzarsi in punta di
piedi; 2. (lo) impennarsi
ágazat sezione n; (fa) ramo
agg I. (mn) vecchio
agg II. (fii) vecchio, vegliardo
aggály preoccupazione n, dubbio,
scrupolo
aggályoskod | ik preoccuparsi [di,
per], mettersi iv stare* in
apprensione [per]
aggastyán vecchio, vegliardo
aggasztó inquietante
agglegény scapolo, celibe

aggodalmaskodik
22
aggodalmaskod | lk (vmiért, vkiért)
darsi* pensieri h, tb inutili;
stare* in apprensione [per];
preoccuparsi [di, per)
aggodalom ansia, preoccupazione
n, apprensione n, angoscia
aggódás Id aggodalom
aggód | ik Id aggodalmaskodik
aggszűz zitellona
agilis agile, disinvolto
agitáció agiiazione «,- propaganda
agitál agitare; fare* propaganda
agitátor agita Itore, -trice;
propagandista (-i, -e) h, n
agonizál agonizzare
agrár agrario
agrárkérdés questione h agraria
agrárország paese h agrario
agresszió agressione n
agresszív agressivo
ágrólszakadt straccion | e, -a
agy 1. cervello; 2. (puska~)
calcio; 3. (kerék~) mozzo
ágy 1. letto; ~ban marad restare
a letto3 -al (megftel (ri)fare* v
preparare il letto; lefekeszik az
~ba andare* v mettersi* a
letto; coricarsi; nyomja az ~al
essere v stare* a letto; 2.
(virág-) aiuola; 3. (müsz) letto
agyafúrt astuto, furbo
agyag argilla; (égetett) terracotta
agyagipar industria ceramica
agyalágyult imbecille,
rimbambito, rammollito paralitico
agyar zanna, difese n, tb
ágyaz (ri)fare* v preparare il leito
agydaganat (orv) tumore h
cerebrale
ágyék lombo; reni n, tb
agyhártya (orv) meninge n
agyhártyagyulladás (orv)
meningite n
ágyhnzat 1. (ágynemű)
biancheria da letto; 2.
(paplanhuzat) federa della coperta
agykéreg (orv) corteccia cerebrale
agylágyulás (orv) rammolimenio
cerebrale
ágymelegítö scaldaletto
ágynemű biancheria da letto
agyoncsap ammazzare,
accoppare, uccidere*
agyoncsépelt trito, ritrito
agyoncsigázott stracco morto
agyondicsér elogiare, portare ai
cieli
agyondolgozza magát estenuarsi
nel lavoro
agyongázol investire (uccidendo
la vittima); travolgere* (sotio
un veicolo)
agyonhallgat passare sotto
silenzio
agyonlő fucilare, bruciare v saltare
le cervella; agyonlövi magát
bruciarsi v farsi* saltare le cervella
agyonlöv(et)és fucilazione n
agyonnyom schiacciare
agyonsújt fulminare
agyonüt Id agyonver
agyonver ammazzare, accoppare,
uccidere*
ágyrajáró ospite h di notte n
agyrázkódás commozione n
cerebrale
agyrém chimera; incubo
agjszélhűdés colpo d'apoplessia
23
akadály
ágytakaró coperta
ágytál padella
ágyterítő coperta
ágyú cannone h
ágyúcső bocca del cannone
ágyúdörgés rombo del cannone
ágyúgolyó palla di cannone h
ágyúlövés cannonata
ágyúnaszád cannoniera
ágyútalp affusto
ágyúz cannoneggiare, sparare
cannonate n, tb
ágyúzás cannoneggiamento
agyvelő cervello
agyvérzés emorragia cerebrale
ahány quami; (közm) - ház, annyi
szokás tante bocche, n. tb, tanti
gusti h, tb
ahelyett invece [di], in luogo [di];
- mást szerelnék in luogo di ciò
vorrei altro; - hogy tanulna
invece di studiare
ahhoz ci, vi, a ciò; ~ képest v in
paragone [di]; - nincs kedvem
non ho voglia di fare* ciò
áhít, áhítoz|ik agognare [a],
bramare [di], aspirare [a],
struggersi* [per]
áhítatos devoto
ahogy(an) 1. come; ~ tetszik
come ti piace; 2. - kész vagy
non appena sei pronto
ahol dove; - csak dovunque; -
ni! ecco là!
ahonnan da (di) dove; (vài)
donde; - csak dovunque, da
qualunque luogo
ahova, ahová dove; - csak
dovunque, in qualunque luogo
ajak labbro; (are) a nép ajkán él
essere sulla bocca di tutti
ajándék dono, regalo; ~ba kap
ricevere in dono
ajándékoz donare, regalare
ajánl 1. raccomandare [»\\
figyelmébe - richiamare
l'attenzione n [su]; 2. (könyvel) dedicare
[al
ajánlás 1. raccomandazione n: 2.
(könyvben) dedica; 3.
(állásügyben) referenza
ajánlat proposta, offerta; ~ol tesz
fare* una proposta v offerta
ajánlatos indicato, opportuno,
utile, raccomandabile
ajánlkoz ] ik offrirsi*
ajánló levél lettera di
raccomandazione n
ajánlott (pl. levél) raccomandato
ájtatos devoto
ajtó porta, uscio; (are) -stul esik
a házba precipitarsi in casa
ajtófélfa stipile h
ajtónyílás vano
ajtószárny battente h, imposta
ájulás svenimento; sincopen
ájult svenuto
akác acacia
akad 1. (vmibe) impigliarsi,
restare impigliato v preso; keze
ügyébe ~ capitare nelle mani;
2. (vkire) imbattersi [in],
incontrarsi [con]; inciampare
|in|; nyomára ~ vminek
rintracciare; 3. (előfordul) trovarsi;
darsi*
akadály ostacolo, impedimento;
~ba ütközik incontrare osta--

akadályoz
24
coli h, tb; ~l gördít V támaszt
creare v fare* ostacoli h, tb
akadályoz impedire, ostacolare
akadálytalan senza ostacoli h, tb,
libero
akadályverseny corsa ad ostacoli
h, tb
akadékoskod ] ik trovare da
ridire*, cavillare, mettere*
inciampi h, tb
akadémia accademia;
Tudományos - Accademia delle
Scienze
akadémikus I. (fn) accademico,
membro dell' Accademia
akadémikus li. (mn)accademico
akadozás 1. (gépé) arresto;
intermittenza; scossa; 2. (beszédben)
balbettamento
akadoz|ik 1. (gép) arrestarsi; 2.
(beszédben) balbettare;
incespicare, inciampare
akar volere*; nem - vmit tenni
rifiutare di fare* una cosa; ha
~ja, ha nem a malincuore
akár ~ ... ~ sia ... sia; sia ... che;
vuoi... vuoi; - csak egy árára is
almeno per un'ora; - el se
gyere vieni o no, è lo stesso; - ma.
— holnap sia oggi, sia domani;
- tetszik, ~ nem ti piaccia o no
akarat volontà; - om ellenére mio
malgrado; egy -tal unanima-
mente, all' unanimità
akaraterő energia
akarathiány abulia
akaratlan involontario
akaratos testardo, caparbio,
ostinato
akaratoskod |ik fare* il testardo
akárcsak esattamente come; ~ az
apja è tal quale il babbo; è suo
padre nato e sputato
akárhogy(an) non importa come;
comunque
akárhol dovunque; non importa
dove; - vagyok dovunque sia
akárhonnan non importa da (di)
dove
akárhova, akárhová non importa
dove; dovunque
akárki chiunque, qualunque
persona
akármeddig 1. (tér) non importa
fin dove; 2. (idő) non importa
fin quando
akármelyik qualsiasi, qualunque
akármennyi quanto che sia
akármerre non importa dove;
dovunque
akármerről non importa da (di)
dove
akármi qualsiasi, qualunque
(cosa)
akármikor in qualunque tempo
akármilyen qualunque
akarva, nem akarva volente o
nolente; a malincuore
akaszt 1. appendere*,
sospendere*, attaccare; 2. (kivégzés)
impiccare
akasztás 1. appendere h,
sospensione n; 2. (kivégzés)
impiccagione n
akasztó I. (vállfa) gruccia; 2.
(ruhán) asola
akasztófa forca
akasztófavirág scampaforche fi
25
aláhúz
akció azione n
aki chi. colui che; - csak
chiunque; ~é di chi, di colui
che; -nek a chi, a colui che; ~t
che, colui che
akképpen cosi, in questo modo
akkor allora, in quel tempo
akkora così grande; tal quale
akkord I. (zen) accordo; 2.
(munka) cottimo; -ban dolgozik
lavorare a coturno
akkordbér pagamento a
cottimo
akkordmunka lavoro a cottimo
akkordmunkás cottimista (-i, -e)
h, n, cotiimante h, n
akkori di allora, di quel tempo
akkoriban allora, in quel tempo
akna 1. (kai) mina; 2. (bánya)
pozzo
aknamező (kai) campo di mine n,
tb
aknamunka intrighi h, tb,
macchinazione n, mene n, tb
aknász (kai) minatore h
aknaszedő (kat) rompimine h
aknavető (kai) lanciamine h
aknazár (kat) sbarramento di
mine n, tb
akol ovile h
ákombákom scarabocchi h, tb
aközben nel frattempo
akrobata acrobata h
akrobatamutatvány acrobatismo
akt nudo
akta pratica, atti h, tb; ad acla
tesz mettere* in non cale v agli
atti v agli archivi
aktatáska borsa, servietta
aktív attivo; ~ liszt ufficiale h di
ruolo
aktíva attivo; (ker) aktívák és
passzívák gli attivi e i passivi
aktivitás attività
aktuális attuale, di attualità; -
kérdések problemi h, tb attuali v
di attualità: problemi h, tb
scottanti
aktus atto
akusztika acustica
akvarell acquerello
akvarellfestő acquerellista (-i, -e)
h, n
akvárium acquario
al- sotto-, vice-
ál pseudo-, falso
alá sotto, giù; fel és - su e giù;
adó — esik essere soggetto a
imposta; (átv) egy kalap - vesz
accomunare, accoppiare
aláaknáz sottominare
alabástrom alabastro
alább più sotto; (biz) ~ adja
abbassare la cresta
alábbhagy diminuire; cessare;
(vihar) calmarsi
alábbi di sotto; az -akban közlöm
comunico in ciò che segue
alábuk|ik sommergersi*, tuffarsi
alacsony 1. basso; 2. (átv)
volgare; triviale
alacsonyrendű umile
alagcső tubo di fognatura,
dreno
alagsor sotterraneo
alagút galleria, traforo
aláhúz sottolineare, accentuare;
mettere* in risalto

aláír
26
aláír firmare
aláírás firma
alak 1. figura; forma; színpadi -
personaggio; (nyelv) nyelvjárási
- forma dialettale; szenvedő -
forma passiva; 2. (termet)
statura, personale h; ~ol ölt
(megszemélyesít) personificare; 3.
(nagyság) formato; 4. jó ~! bel
tipo!
alaki formale
alakit 1. formare: 2. (színpadon)
rappresentare, fare* v
interpretare la parte [di]
alakítás 1. formazione «,- 2.
(színpadi) rappresentazione n;
interpretazione n
alakítható docile; (anyag)
plasmabile
alakoskod|ik dissimulare,
fingere
alaktalan informe, deforme, a-
morfo, difforme
alaktan (nyelv) morfologia
alakú di forma; szép - nő donna
di belle forme n, tb
alakul I. (alakot ölt) prendere*
forma, formarsi; 2. (megalakul)
costituirsi
alakulás (con formazione n,
configurazione n
alakulat 1. (kat) formazione n; 2.
organizzazione n
alakuló costituente; - közgyűlés
assemblea costituente
alámerül sommergersi*, tuffarsi
alamizsna elemosina
alamuszi sornione
alantas I. (fn) subalterno
alantas II. (mn) basso, vile,
triviale, volgare
alany (nyelv) soggetto
alanyeset (nyelv) nominativo
alap 1. fondamento, base n, (átv)
nincs (semmi) -ja è privo di
fondamento; vininek ~ján in
base [a|; -jóban véve in fine dei
conti, in fondo; 2. (háttér)
fondo
alapállás (sp) posizione n di
partenza
alapanyag elemento costitutivo v
fondamentale
alapbér salario- v stipendio-base
alapelem (tudományé) rudimenti
h.tb
alapelv principio (fondamentale);
assioma h
alapeszme pensiero dominante
alapfal fondamenta n, tb
alapfeltétel condizione n
fondamentale
alapfizetés salario- v stipendio-
base
alapfogalom concetto v idea
fondamentale
alapfok (nyelv) grado positivo
alapismeretek rudimenti h, tb
alapít 1. fondare, creare,
costituire; 2. (érvel, ítéletet) fondare
[sul
alapító fonda | tore, -trice, crea |
toré, -trice, costitu | tore, -trice
alapítvány fondazione n
alapkő pietra fondamentale
alapmüvelet a négy ~ le quattro
operazioni
alapokmány carta
27
áldásos
alapos 1. fondamentale, fondato;
2. solido, radicale,
approfondito, minuzioso, preciso
alaposan a fondo; radicalmente;
fondamentalmente; (átv) -
rászolgált se la meritava per bene
alaposság 1. fondatezza; 2.
precisila, solidità, minuziosità
alapoz gettare v porre* le
fondamenta v le basi [di]
alaprajz pianta
alapszabályok statuti h, tb
alapszerv (poi) organizzazione n
di base n
alapsz|ik Id alapul
alaptalan infondato, privo di
fondamento; ~ hírek notizie n,
tb infondate
alaptétel tesi n fondamentale;
(követelmény) postulato
alapul basarsi, fondarsi; tévedésen
- è fondato in errore h
alapvető fondamentale, basilare;
(átv) ~ fontosságú d'importanza
primordiale
alapvizsga primo esame h
biennale
alapvonal (sp) linea di base n
alapvonás qualità dominante
alapzat base n
álarc maschera
álarcosbál ballo in maschera
alárendel subordinare |a[,
sottomettere* [a], sottoporre* [a];
-i magát vkinek, vminek sotto-
mettersi* [a]
alárendelt subordinato; -
mellékmondat proposizione n
subordinata
alátámaszt 1. (falat) appuntellare;
sorreggere*; 2. (érvvel)
sostenere,* convalidare
alatt I. (hely) sotto; 2. (idő)
durante, in; a háború — durante
la guerra; öl nap - in cinque
giorni h, tb; 3. azon fellélel ~ a
v sotto condizione che [feisz]
alatta sotto, al disotto [di]; ~ áll
sottostare* [a]; - marad essere
inferiore [a]
alattomban di nascosto, di
soppiatto, alla chetichella
alattomos sornione, perfido,
insidioso
alattomosság perfidia, insidia
alattvaló suddit|o, -a
alávaló infarme, vile; turpe: -
gazember mascalzone h
alávet sottomettere* [a],
sottoporre* [a]; magát -ni nem
akaró renitente [a]
alázatos umile
alázatoskodó ossequioso
alázat(osság) umiltà
albán albanese
Albánia Albania
albérlet subaffitto; — i szoba
camera di subaffitto
albérlő subaffittuario
albizottság sottocommissione n
album album h, albo
álca 1. (rovaré) larva; 2. (álarc)
maschera
álcáz camuffare, mascherare
alcím sottotitolo
áld benedire*; isten ~jon! addio!
áldás benedizione n
áldásos benefico

áldatlan
28
áldatlan sciagurato, disgraziato; ~
állapotok circostanze n, ib
sciagurate v critiche
áldomás brindisi h
áldott 1. benedetto; 2. ~
állapotban van è incinta
áldoz 1. (vmire) dedicare [a],
consacrare [a]; 2. (áldozatot
hoz) fare* sacrifici h, tb
áldozás 1. (vall) comunicazione
n; 2. (áldozathozatal) il fare
sacrifici h, tb, il sacrificare
áldozat sacrificio; ~ot hoz vkién,
vmiért fare* sacrifici h, tb [per];
~ul esik divenire* vi-ttima [di]
áldozati (vall) sacramentale
áldozatkész devoto, generoso
áldozatkészség devozione n,
generosità
áldoz | ik (vall) comunicarsi
Al-Duna Basso Danubio
alelnök vicepresidente h
alélt svenuto
alexandrin(us) alessandrino
alezredes tenente h colonnello
alfaj sottospecie n
alföld pianura
algebra a-lgebra
algebrai algebrico
alhadnagy sottotenente h
álhír notizia falsa
alibi alibi h; -t igazol fornire un
a-libi
alig (non) appena
aligha difficilmente
alighanem probabilmente
alighogy (non) appena (che); ~
elmentél (non) appena sei
partito
alj 1. (vmié) parte n inferiore;
basso; 2. (csészealj) sottocoppa;
3. a lap ~án a pie h di pagina;
4. (szoknya) gonna; 5. (hegyé)
piede h; 6. (üledék) fondo
aljas infame, vile: turpe
alkalmas 1. idoneo, atto, abile;
2. (megfelelő) adatto, propizio,
conveniente; opportuno; -
időben in tempo opportuno v
propizio; a tempo
alkalmasság idoneità, abilità,
convenienza
alkalmatlan 1. (kai) inabile; 2.
(nem megfelelő) inadatto,
inconveniente; 3. (terhes)
fastidioso, importuno
alkalmatlankodás molestia,
disturbo, importunità, vessazione n
alkalmatlankod | ik molestare,
vessare, disturbare, importunare;
nem akarok -ni non voglio
disturbare
alkalmatlanság 1. Id
alkalmatlankodás; 2. (kai) inabilità
alkalmaz 1. applicare, adoperare,
praticare; eljárási - applicare
un metodo; gyakorlatban -
mettere* in pratica; 2. (állást
ad) impiegare, collocare
alkalmazás 1. (felhasználás)
applicazione n, uso; 2. (állás)
impiego; ~ban van avere un
posto v impiego
alkalmazható applicabile,
usabile
alkalmazkodás adattamento [a]
alkalmazkod | ik adattarsi [a],
conformarsi [a]
29
áll
alkalmazkodó képesség capacità
di adattamento
alkalmazott impiegato
alkalmaztatás ld alkalmazás
alkalmi occasinale, di occasione;
opportuno; ~ munka lavoro
occasionale; - vétel compra
occasionale
alkalmilag occasionalmente;
opportunamente
alkalom occasione n, occorrenza,
opportunità; vminek alkalmából
in occasione n [di]; adando
-mal all'occasione n;
all'occorrenza; ti az -mal cogliere*
l'occasione n
alkalomadtán a tempo e a luogo
alkalomszerű attuale, opportuno
alkar avambraccio
alkat 1. struttura; 2. (orv)
costituzione n
alkatrész 1. elemento, parte
integrante, ingrediente h,
componente h; 1. (miisz) pezzo di
ricambio
alkohol alcool h
alkoholista alcoolisti (-i, -e)
h.n
alkoholmérgezés alcoolismo
alkoholtilalom proibizione n
alkony(at) crepu sculo, tramonto,
imbrunire h; -kor, -tájban
sull'imbrunire, al tramonto; az
élet alkonya vecchiaia;
crepuscolo della vita
alkonyi crepuscolare
alkonyod |ik tramontare,
imbrunire
alkot creare, produrre*;
comporre*; (átv) fogalmai ~
magának vmiről farsi* un'ide a [di]
alkotás creazione n
alkotmány 1. (poi) costituzione n;
2. (műsz) costruzione n
alkotmányellenes
anticostituzionale
alkotmányos costituzionale
alkotmányreform riforma della
costituzione
alkotmánytan studio della
costituzione
alkotmánytervezet progetto di
costituzione n
alkotó (mn is) crealtore, -trice;
creativo; -ero forza creatrice v
creativa; -munka lavoro
cretore v creativo
alkotóelem componente h,
elemento
alku (megállapodás) contratto,
accordo; áll az - il contratto è
concluso
alkudozás mercanteggiare h,
trattative n, tb, negoziati h, tb
álkulcs contracchiave n,
grimaldello
alkusz| ik mercanteggiarsi [sopra];
contrattare il prezzo
áll I. (ige) 1. stare* (in piedi h,
tb), trovarsi; essere fermo; ~j!
fermati! fermo! alto là!; 2. jól
- va bene; (biz) va a gonfie vele
n, tb; rosszul - va male; va in
rovina v alla malora v al
diavolo: hogy ~ az üzlet? come
vanno gli affari? ez nem - ciò
non è vero; 3. nem -hatom non
lo posso sopportare; 4. vki

áll
30
mellé - prendere* la difesa
[di]; 5. távol - tőlem (hogy)
sono lontano [da]; 6. -ja a
sarat tenere* testa v duro; 7. ~j
a sarkadra! non mollare!; 8.
miből - ez? di che cosa si
compone (consiste) questo? 9.
az idő esőre - il tempo si butta
alla pioggia, il cielo promette
pioggia
áll II. (fn) mento; leesett az ~a
rimanere* di stucco v a bocca
aperta; — ig felfegyverkezve
armato fino ai denti
állam Stato
államadósság debito dello Stato
államapparátus apparato statale
államellenes antistatale
államelmélet teoria dello Stato
államérdek ragione n di Stato
államférfi statista A, uomo di
Stato
államforma regime h, forma dello
Stato
államfő capo dello Stato
államgazdaság economia
politica
államgépezet macchina dello
Stato
államhatalom potereh pubblico
államháztartás finanze n, tb
pubbliche v dello Stato
állami statale; nazionale; ~
áruház negozio statale; ~ gazdaság
azienda agricola statale; ~
hivatalnok funzionario
(impiegalo) dello Stato; statale h; -
tulajdon proprietà dello Stato;
- vállalat impresa statale
államkincstár erario, fisco,
tesoreria
államkölcsön prestito dello Stato
államköltségen a spese n. tb dello
Stato
államközi interstatale
államosít 1. (poi) nazionalizzare,
statizzare; 2. (egyházi
intézményt) laicizzare
államosítás 1. (poi)
nazionalizzazione n, statizzazione n; 1.
(egyházi intézményé) laicizzazione n
állampénztár tesoreria (dello
Stato)
állampolgár cittadin | o, -a
állampolgárság cittadinanza; ~ot
ad conferire v dare* la citta-
dinanaz [a]
államrend ordine/i (di Stato)
államrendőrség polizia
államsegély sovvenzione n,
sussidio statale
államszámvitel contabilità pubbli-
ca v dello Stato
államszövetség confederazione «,-
lega
államtanács consiglio di Stato
államtitkár sottosegretario di
Stato
államtitok segreto di Stato
államügyész procuratore h di
Stato (della Repubblica)
államügyészség procura di Stato
(della Repubblica)
államvagyon bene h nazionale
államvasutak Ferrovie n, tb dello
Stato
államvizsga (kb) esame h di Stato
állandó continuo, costante, dure-
31
állít
vole, fisso, permanente,
persistente, stabile; - lakhely
domicilio fisso
állandóan continuamente,
ininterrottamente, di continuo
állandóság continuità, costanza,
permanenza, stabilità
állandósít consolidare, fissare,
stabilizzare
állandósul consolidarsi, fissarsi,
stabilizzarsi
állapot stato, situazione n,
condizione n; családi ~ stato civile
állapotos incinta, gravida; (vài)
pregna
állás 1. (állapot) stare h (in piedi
h, tb); 2. (helyzet) posizione n,
situazione n, stato; ~l foglal
prendere* posizione «,-
assumere* un atteggiamento; 3.
(foglalkozás) posto, impiego;
occupazione n, funzione n;
carica; bizalmi ~ posto di fiducia;
~l keres cercare un posto; jó
-a van avere buon posto; 4.
(kat) posizione «,- 5. (pangás)
stasi n
állásfoglalás atteggiamento:
posizione «,- partito preso
álláshalmozás cumulo delle
cariche
álláskereső solleci | tore, -trice di
posto; postulante h, n
állásközvetítés collocamento
állásnélküli disoccupato
állásnélküliség disoccupazione n,
mancanza di lavoro v impiego
álláspont punto di vista; angolo
visuale; posizione n, vmilyen
- ol elfoglal prendere*
posizione n v [di fronte a]
állástalan Id állásnélküli
állásvesztés perdita del posto,
esonero dalla carica
állat animale h, bestia; igavonó -
bestia da tiro
állatállomány bestiame h
állatbetegség (járványos)
epizoozia
állati, állat- animale
állatias animalesco, bestiale
állatkert giardino zoologico
állatkínzás torturta degli animali
állatmese favola animale; (vài)
apologo
állatorvos veterinario
állatorvosi főiskola istituto
superiore di veterinaria
állatszelídítő domai tore, -trice di
belve n, tb
állattan zoologia
állattenyésztés allevamento di
bestiame h
állattenyésztő allevatore (di
bestiame h)
állatvédelem protezione n degli
animali
állatvilág mondo v regno animale
állcsont mascella, ganascia
álldogál stare* attorno; stazionare
állhatatlan volubile, incostante
állhatatos costante, perseverante
állít 1. (helyez) mettere*, porre*,
collocare; szobrot ~ erigere*
una sta-tua; törvény v bíróság elé
~ condurre* davanti al
tribunale; l.(beszédben) affermare,
sostenere*, pretendere*, avanzare

állítás
32
állítás I. (helyezés) collocamento;
(szoboré) erezione «,- 2.
(beszédben) affermazione n, asserzione
n
állítmány (nyelv) predicato
állító (nyelv) affermativo
állítólag si dice che [felsz]
állítólagos sedicente, supposto
állkapocs mascella, ganascia
álló 1. fermo, in piedi h, ih; 2.
(vmiból) consistente [diI; 3. egy
álló esztendeig per tutto un
anno
állócsillag stella fissa
állóharc battaglia di posizione n
állóhely (szinh) posto in piedi h,
tb
állólámpa lampada per tavolino.
lampada in piedi h, tb
állomány contingente h, effettivo
állomás (vasúti) stazione n
állomásfőnök capostazione h
állomáshely 1. (kai) guarnigione
n, posto; 2. (ált) posto
állomásoz | ik (kocsi) stazionare
állóóra orologio da tavolo
állott stantio
állóvíz acqua stagnante
állvány I. (kőműves) armatura,
ponte h; 2. (festő, fényképező)
cavalletta; 3. (műszeré) trepiede
h
alma mela; (kòzm) az ~ nem esik
messze a fájától quale il padre,
ìale il figlio
almabor sidro
almacsutka torsolo della mela
almafa melo
álmatlan insonne
álmatlanság insonnia
álmélkodás maraviglia, stupore h;
~ba eji fare* stupire
almélkod|ik meravigliarsi,
stupirai ); (biz) rimanere* di stucco v
a bocca aperta
álmod | ik sognare; (átv) arról ne is
~j! nemmeno per sogno,
neanche per idea
álmodozás sognare h, fantasticare
h
álmodoz | ik sognare, fantasticare
álmodozó sogna | tore, -trice;
trasognato
álmos sonnacchioso, assonnato,
sonnolento
álmosító sonni-fero
álnév pseudonimo
álnok perfido, sleale
álnokság perfidia, slealtà; insidia
alól di sotto; kivétel a szabály -
fare* eccezione n alla regola;
vmi~ mentésit esentare [da|
alóla di sotto
alom strame h, lettiera
álom I. (álomkép) sogno; szép
álmokat! dormi bene! 2. (alvás)
sonno; elnyomta az - fu preso
dal sonno; ~ba merül
immergersi* nel sonno; nem jön ~ a
szemére perdere il sonno, non
avere sonno
álomkép visione n
álomkór malattia del sonno
álomszuszék dormiglion | e, -a
álomvilág ~ban él vivere* di
sogni h, tb
alperes (jog) imputato
Alpok Alpi n, tb
33
amatör
álruha travestimento: álruhába
öltözik travestirsi, camuffarsi
alsó basso, inferiore; - fokon
(bíróságnál) di prima istanza; ~
fokú inferiore
alsóbb inferiore, più basso
alsóbbrendű inferiore, basso;
(alárendelt) subalterno
alsóbbrendùség inferiorità
alsóház (poi) camera dei deputati
alsónadrág mutande, n, tb
alsópapság (vall) basso clero
alsóruha biancheria
alsószoknya sottoveste n
álszakáll barba posticcia
álszemérem pudore falso h
álszent ipocrita, (-i, -e) h, n
bacchetton | e, -a
alsz|ik dormire; mélyen ~ik
dormire della grossa; -ik, mini
a tej dormire come un ciocco;
~ik rá egyel pensarci [sopra]
alt (hang) voce n di contralto
által per, per mezzo di, mediante;
ki - ? per mezzo di chi? mi ~ ?
per mezzo di che cosa?
általában (véve) in generale,
generalmente
általános generale; (egyetemes)
universale; - érvényű di validità
generale; ~ műveltség cultura
generale
általánosít generalizzare
általánosítás generalizzazione n
általánosság generalità; nagy
~ bau in generale
altat 1. (átv is) addormentare; 2.
(orv) narcotizzare
áltat illudere*, ingannare; (biz)
menare il can per l'aia; -ja
magát illudersi*; farsi* illusioni n,
tb v pascersi di illusioni n, tb
altatás (orv) narcosi n;
narcotizzazione n
altató I. (fn, orv) sonni-fero
altató 11. (mn) sonnifero,
soporifero, addormentativo
allatódal ninna-nanna
altatószer (orv) sonnifero
altest ventre h, addome h
altiszt (kai) sottufficiale h
aludttej latte h cagliato v rappreso
alul (alalia) sotto; disotto; ~ról
dal disotto; áron ~ ad vendere
con rimessa
aluli sotto; tiz éven ~ gyermekek
ragazzi h, tb sotto dieci anni h,
Ib
alulírott sottoscritto
aluljáró (fn) sottopassaggio, sotto-
vi-a h
alumínium alluminio
alumíniumgyár alluminieria
alva dormendo, in sonno
alvad coagularsi, cagliarsi,
rappigliarsi, rapprendersi*
alvadt (vér) sangue h coagulato v
cagliato v rappigliato v
rappreso
alvajáró sonna-mbul|o, -a
alvás sonno; dormita
alvilgá 1. inferno; 2. (bűnözőké)
teppa
alvó dormente
ám 1. (ksz) ma; 2. - legyen! sia!
az - ! ecco! nem ~ ! certo no!
amatőr amai tore, -trice,
dilettante/i, n

állítás
32
állítás 1. (helyezés) collocamento;
(szoboré) erezione «,- 2.
(beszédben) affermazione n, asserzione
n
állítmány (nyelv) predicato
állító (nyelv) affermativo
állítólag si dice che [felsz]
állítólagos sedicente, supposto
állkapocs mascella, ganascia
álló 1. fermo, in piedi h, ib; 2.
(vmibòl) consistente [di]; 3. egy
álló esztendeig per tutto un
anno
állócsillag stella fissa
állóharc battaglia di posizione n
állóhely (szính) posto in piedi h.
tb
állólámpa la-mpada per tavolino,
lampada in piedi li, ib
állomány contingente h, effettivo
állomás (vasúti) stazione n
állomásfőnök capostazione h
állomáshely 1. (kat) guarnigione
n, posto; 2. (ált) posto
állomásoz | ik (kocsi) stazionare
állóóra orologio da tavolo
állott stantio
állóvíz acqua stagnante
állvány 1. (kőműves) armatura,
ponte h; 2. (festő, fényképező)
cavalletta; 3. (műszeré) trepiede
h
alma mela; (közm) az ~ nem esik
messze a fájától quale il padre,
tale il figlio
almabor sidro
almacsutka torsolo della mela
almafa melo
álmatlan insonne
álmatlanság insonnia
álmélkodás maraviglia, stupore h,
~ba eji fare* stupire
álmélkod|ik meravigliarsi, stupir-
(si); (biz) rimanere* di stucco v
a bocca aperta
álmod | ik sognare; (átv) arról ne is
~jl nemmeno per sogno,
neanche per idea
álmodozás sognare h, fantasticare
h
álmodozlik sognare, fantasticare
álmodozó sogna | tore, -trice;
trasognato
álmos sonnacchioso, assonnato,
sonnolento
álmosító sonnifero
álnév pseudonimo
álnok perfido, sleale
álnokság perfidia, slealtà; insidia
alól di sotto; kivétel a szabály ~
fare* eccezione n alla regola;
vmi ~ mentesít esentare [da]
alóla di sotto
alom strame h, lettiera
álom 1. (álomkép) sogno; szép
álmokat! dormi bene! 2. (alvás)
sonno; elnyomta az - fu preso
dal sonno: -ha merül
immergersi* nel sonno; nem jön ~ a
szemére perdere il sonno, non
avere sonno
álomkép visione n
álomkór malattia del sonno
álomszuszék dormiglion | e, -a
álomvilág -ban él vivere* di
sogni h, tb
alperes (jog) imputato
Alpok Alpi n, tb
33
amatör
álruha travestimento: álruhába
öltözik travestirsi, camuffarsi
alsó basso, inferiore; — fokon
(bíróságnál) di prima istanza; ~
fokú inferiore
alsóbb inferiore, più basso
alsóbbrendű inferiore, basso;
(alárendelt) subalterno
alsóbbrendűség inferiorità
alsóház (poi) camera dei deputati
alsónadrág mutande, n, tb
alsópapság (vall) basso clero
alsóruha biancheria
alsószoknya sottoveste n
álszakáll barba posticcia
álszemérem pudore falso h
álszent ipocrita, (-i, -e) h, n
bacchettoni e, -a
alsz|ik dormire; mélyen ~ik
dormire della grossa; -ik, mini
a tej dormire come un ciocco;
- ik rá egyet pensarci [sopra]
alt (hang) voce n di contralto
által per, per mezzo di, mediante;
ki ~? per mezzo di chi? mi ~?
per mezzo di che cosa?
általában (véve) in generale,
generalmente
általános generale; (egyetemes)
universale; - érvényű di validità
generale; — műveltség cultura
generale
általánosít generalizzare
általánosítás generalizzazione n
általánosság generalità; nagy
-ban in generale
altat 1. (átv is) addormentare; 2.
(orv) narcotizzare
áltat illudere*, ingannare; (biz)
menare il can per l'aia; ~ja
magát illudersi*; farsi* illusioni n,
tb v pascersi di illusioni n, tb
altatás (orv) narcosi n;
narcotizzazione n
altató I. (fit; orv) sonni-fero
altató 11. (mn) sonnifero,
soporifero, addormentativo
altatódal ninna-nanna
altatószer (orv) sonnifero
altest ventre h, addome h
altiszt (kai) sottufficiale h
aludttej latte h cagliato v rappreso
alul (alatta) sotto; disotto; -ról
dal disotto; áron - ad vendere
con rimessa
aluli sotto; tíz éven ~ gyermekek
ragazzi h, tb sotto dieci anni h,
tb
alulírott sottoscritto
aluljáró (fn) sottopassaggio, sotto-
via h
alumínium alluminio
alumíniumgyár alluminieria
alva dormendo, in sonno
alvad coagularsi, cagliarsi,
rappigliarsi, rapprendersi*
alvadt (vér) sangue h coagulato v
cagliato v rappigliato v
rappreso
alvajáró sonna-mhul | o, -a
alvás sonno; dormita
alvilgá 1. inferno; 2. (bűnözőké)
teppa
alvó dormente
ám 1. (ksz) ma; 2. - legyen! sia!
az -1 ecco! nem - ! certo no!
amatőr amai tore, -trice,
dilettante/i, n

amatőrkép
34
amatőrkép fotografi<a
dilettanti stica v da dilettante
ama(z) quello là (li)
ámbár benché, sebbene,
quantunque [mind felsz]
ambíció ambizione n
ambicionál ambire [tárgyeset, a,
di], agognare [a], bramare
[di]
ambulancia (orv) ambulanza
ameddig I. (hely) fin dove; 2.
(idő) fintantoché, finché
amellett 1. (ksz) inoltre, per di
più; 2. ~ vagyunk (hogy) siamo
del parere (che)
amcly(ik) 1. (ksz) che, il quale; 2.
(jelző) quale
amennyi quanto
amennyiben in quanto che; ~
eljön in quanto che viene
amennyire (in) quanto; annyira ~
tanto... quanto
Amerika America
amerikai americano
amerre dove
amerről da (di) dove
ami ciò che, il che; - engem illet
per quello che mi riguarda
amiatt per questo, perciò
amig 1. finché, fintantoché; 2.
(mialatt) intanto che, mentre
amikor quando, allorché; - csak
ogni qualvolta
amilyen quale
aminek 1. (birtokos) di cui, del
quale; 2. (részeshatdrozó) a cui,
al quale
amint (ksz) 1. (ahogyan) come; 2.
(mihelyt) allorché, allorquando.
(non) appena (che), subito
che
amióta da quando, dacché
amire a cui, al quale
amiről di cui, del quale
amit illudere*, deludere*,
ingannare, tenere* a bada
ámítás inganno
amnesztia amnistia; amnesztiát
ad concedere v dare* v
accordare l'amnistia [a]; amnistiare
amolyan cotale
Ámor amorino
amőba (áll) ameba
amputál amputare
amúgy in quella maniera
ámul meravigliarsi, essere stupito
ámulat meraviglia, stupore h
amulett amuleto, mascotte n
ámuló stupito, interdetto
anakronisztikus anacronistico
analfabéta analfabeta (-i, -e) h, n
analizál analizzare
analízis analisi n
analogia analogia; vminek ai
analógiájára ad analogi-a [di]
ananász ananas(so) h
anarchia anarchia
anarchista I. (fn) anarchista (-i, -
e) A, n
anarchista II. (mn) anarchista (-i,
-e), anarchico
anatomia anatomia
andalító incanta | tore, -trice
andalog andare* trasognato
Andor Andrea
András Id Andor
anekdota aneddoto
Anglia Inghilterra
35
anyagvizsgálat
angliai inglese
anglikán anglicano
angol inglese; - bajusz baffi h,
tb all'americana; ez hogy van
~ul? come si dice in inglese?
~ul beszél parla inglese; ~ul
tanul studiare l'inglese; tudsz
~ul? sai l'inglese? (dtv) ~osan
távozik andarsene*
all'inglese
angol-amerikai anglo-americano
angolkór (orv) rachitide n
angolna (áll) anguilla
angolszász anglosa ssone
angoltapasz cerotto
angyal angelo; (átv) az ~áü
capperi!
angyali angelico
angyalka angiolino
anilin anilina
ánizs anice h
ankét inchiesta
Anna Anna
annak 1. a quello; - a di quello;
- az embernek add dà a quello
li! - a háza, aki... la casa di
chi...; 2. - idején al suo tempo;
3. - ellenére ciò nonostante
annál (d)a quello li; - a fánál a
quell'albero; - inkább tanto
più; - jobb tanto meglio; -
kevésbé tanto meno; - maradunk
restiamo intesi; - több tanto
più
anód (vegyi) anodo
Antal Antonio
antenna antenna
antialkoholista antialcoolista (-Í,
-e) A, n
antidemokratikus antidemocratico
antifasiszta antifascista (-i, -e) h,
n
antik antico
antiklerikális anticlericale
antikvárium antiquariato, negozio
di antiquario
antikvárius antiquario
antilop antilope n
antiszemita antisemita (-i, -e) h, n
antiszociális antisociale
antologia antologia
anya madre n
anyaállat femmina
anyacsavar madrevite n
anyaföld madre terra
anyag I. materia, materiale h;
sostanza; 2. (szövet) stoffa; 3.
(iróé, műé) tema h, soggetto,
materia
anyagbeszerzés acquisizione n
anyagbeszerző acquirente h
anyagcsere (orv) ricambio,
metabolismo
anyaggyűjtés documentazone n,
raccolta del materiale
anyaghiány penuria di materiali h,
tb
anyagi I. materiale; 2. (pénzügyi)
finanziario, pecuniario; -
viszonyok condizioni n, tb materiali v
finanziarie
anyagias materialistico
anyagigénylés richiesta di
materiale h
anyagtakarékosság risparmio di
materiale h
anyagvizsgálat esame h v prova
dei materiali h, tb

anyahajó
36
anyahajó nave n porta-aeroplano,
(nave) portaerein
anyai materno, - ág linea v parte
n materna
anyajegy neo
anyakönyv 1. (lajstrom)
matricola; 2. anagrafe «,- 3. (állami)
registro dello Stato civile
anyakönyvi matricolare; ~ hivatal
ufficio dello Stato civile; -
kivonat estratto matricolare
anyakönyvvezető ufficiale h dello
Stato civile
anyakönywezetóség ufficio dello
Stato civile
anyaméh utero
anyanyelv lingua materna
anyaország madre patria
anyaországbeli compaesanio, -a,
compatriotta (-i, -e) h, n
anyaság maternità
anyáskod |ik comportarsi v fare*
da madre
anyatej latte materno; (átv) az
~jel szív magába succhiare col
latte materno
annyi tanto; még egyszer ~ una
volta tanto; ~r olvas leggere*
tanto
annyian tant | i, -e
annyiban in tanto; - hogy
rassegnarsi [a]; - marad restare
intesi; ez csak ~ fontos ciò è
importante in quanto che
annyira tanio, talmente; ~-ameny-
nyire più o meno; ~ van ide
tanto è da qui
annyiszor tante volte
annyit tanto
annyival con tanto; ~ inkább
tanto più
anyó vecchia
anyós suocera
anyu mamma
apa padre h, babbo; apáról fiúra
di padre in figlio
apáca suora, monaca
apacs (kb) teppista h
apad 1. (folyó is) calare,
diminuire, decrescere*; 2.
(daganat, léggömb) sgonfiarsi
apadás 1. (áll) diminuzione n; 2.
(vízé) bassa
apai paterno; - ág linea v parte n
paterna
apály riflusso, bassa marea; - és
dagály flusso e riflusso, alta e
bassa marea
apaság paternità
apaszt diminuire, scemare
apát (vall) ab(b)ate h
apátlan senza padre
apellál ricorrere* [a]
apó nonno, vecchio
ápol 1. (beteget) assistere; 2.
(barátságot) coltivare; 3.
(egészségei) curare
ápolás assistenza; coltivazione n;
cura
ápolatlan negletto, disordinato,
trascurato
apolitikus apolitico
ápoló infermiere h
ápolónő infermiera
ápolt lindo, pulito
áporodott (rín)chiuso, viziato
após suocero
apostol apostolo
37
arany
apparátus apparato; állami ~
apparato statale; közigazgatási
- apparato amministrativo
Appeninek Appennini h, tb
apránként a poco a poco, man
mano; alla spicciolata
április aprile h
aprít spezzare, mettere* in pezzi
h, tb; (átv) nincs mit a tejbe
-ania non avere nulla sotto i
denti
apró piccolo, piccino; minuto,
minimo, minuscolo
apród paggio
apróhirdetés annunzio, avviso
aprójószág pollame h
aprólék (szárnyas) rigaglie n, tb
aprólékos minuzioso; (ember)
meticoloso
aprópénz spiccioli h, tb
apróság 1. minuzia; 2. (gyerek)
piccino
apu babbo
I. ár (vételár) prezzo; beszerzési -
prezzo d'acquisto: eladási -
prezzo di vendita; önköltségi -
prezzo di costo; szabott -
prezzo fisso; mi az ~a? quanto
costa?
II. ár (tengerár) flusso; (átv) úszik
az ~ral andare* per v secondo
la corrente
IH. ár (szerszám) lesina
arab arabo
Arabia Arabia
árad 1. (folyó) crescere*,
traboccando; 2. (vmiból)
diffondersi*, spandere*
áradás piena, inondazione n
áradat torrente h, flutto; (átv is)
flusso; szavak -a flusso di
parole n, tb
áradoz|ik profondersi* in elogi
h, tb; örömtől ~ik esultare dalla
gioia
áradozó prolisso, ridondante
árajánlat offerta di prezzo
áram corrente n
áramerősség intensità di corrente
n
áramfejlesztő generatore h
áramfesziiltség tensione n di
corrente n
áramfogyasztás consumo di
corrente n
áramgyüjtő dinamo ~je collettore
h della dinamo
áramkapcsoló interruttore h
áramkör circuito
áramlás affluire h
áramlat corrente n
arami |ik affluire
árammérő amperometro
áramszedő presa di corrente n
áramszolgáltatás emissione n di
corrente n
áramszünet interruzione n di
corrente n
áramvonalas aerodinamico
Aranka Aurelia
arany oro; (átv) ~at ér vale -
oro
arány proporzione n, rapporto;
fordított ~ban in rapporto
inverso, inversamente
proporzionale; vinivel -ban álló essere
proporzionato [a]; nagy ~okat
ölt svilupparsi in proporzioni n,

aranyásó
tb enormi; prendere* grosse
proporzioni n, tb
aranyásó minatore h d'oro
aranybánya miniera d'oro
aranyér 1. (orv) emorroide n, 2.
(bány) vena d'oro
aranyérem medaglia d'oro
aranyérték valore h d'oro
aranyfedezet riserva a-urea
aranyfürdő (fot) fissaggio
aranygyűrű anello d'oro
aranyhajú dai capelli d'oro
aranyhal pesce h d'oro
aranyifjú bellimbusto
aranykor età d'oro
aránylag relativamente,
proporzionalmente
aránylagos relativo,
proporzionale
aranylakodalom nozze n, ib d'oro
aranylánc catena d'oro
arányi|ik essere in proporzione
n, úgy ~ik a 4-hez, mini 6 a 12-
haz sta a 4, come 6 a 12
aranyműves orefice h, orafo
aranyóra orologio d'oro
aranyos 1. dorato; 2. (álv) gentile;
carino
arányos 1. (viszonylagos)
proporzionale, proporzionato; 2. (pi.
lennel) bene proporzionato,
simmetrico
arányosan proporzionatamente,
proporzionalmente
arányosít proporzionare
arányosság proporzionalità,
proporzioni n, tb (armoniose)
aranyozás doratura
aranyozott dorato
38
aránypár (mal) proporzione n
aranypénz moneta d'oro
aranyrud verga d'oro
arányszám (mal) proporzione n
aranyszőke biondo, dorato; - ha)
capelli h, tb d'oro
aránytalan sproporzionato,
mancante di proporzione n
aránytalanság sproporzione n
aránytalanul
sproporzionatamente, fuori d'ogni proporzione n,
senza proporzione n
aranytartalék riserva aurea
aranyvaluta valuta d'oro
árapály flusso e riflusso
arasz palmo
áraszt inondare, diffondere*,
spandere*, propagare; vminek
a levegőjét -ja esalare l'aria
[di]; a nap meleget ~ il sole
diffonde calore h
arat 1. mietere; 2. diadalt,
győzelmet -trionfare; riportare
successo; tetszést ~ ottenere* v
avere del successo
aratás mietitura
arató (fn) mietitore h
arató-cséplő gép mietotrebbiatrice
n
árboc albero
are 1. faccia, viso, volto; ~ul ül
schiaffeggiare; (álv) vkinek vmit
az ~ába vág rinfacciare [a];
spiattellare [a]; dire* in faccia
[a]; -okai vág fare* boccacce
n, tb; fare* una smorfia; 2.
(kifejezés) aria
arcátlan impertinente, insolente,
sfacciato, sfrontato, impudente
39
arról
arcátlanság impertinenza,
insolenza, sfacciatezza,
sfrontatezza, impudenza
arcél profilo
archeologia archeologia
arcjáték mimica
arckép 1. ritratto; ~es igazolvány
carta d'identità; tessera; 2.
(írói) profilo
arcképfestő ritrattista (-i, -e) h, n
arckifejezés espressione n del
viso; aria
arcszín carnagione n
arculat fisionomia
arcvonal (kat) fronte h
arcvonás lineamenti h, tb
árcsökken(t)és ribasso v riduzione
n dei prezzi
árdrágítás 1. speculazione n; 2.
(tőzsdei) aggiotaggio, rialzo
árdrágító 1. speculatore, -trice;
2. aggiotatore, -trice; rialzista h
áremelkedés aumento v rialzo dei
prezzi
aréna arena
árfolyam (ker) cambio; corso del
cambio
árfolyamjegyzék (tőzsdei) listino
di borsa
árfolyamveszteség perdita nel
cambio
Argentina Argentina
argó gergo
ária (zen) aria
arisztokrácia aristocrazia
arisztokrata I. (fn) aristocratico;
(vài) aristo-crate h
arisztokrata II. (mn)
aristocratico
árkád (utcán) portico; arcata
árkol zappare
árlap Id árjegyzék
árleszállítás riduzione n dei
prezzi
ármány intrigo, trama, mene n, tb,
macchinazione n
ármentesítés bonifica,
prosciugamento
árnyalat sfumatura
árnyas, árnyékos ombroso
árnyék ombra
árnyékszék cesso, ritirata,
gabinetto
árnyoldal (álv) lato svantaggioso
árok fosso; (átv) árkon-bokron túl
per valli n, tb e per monti h, tb
árpa 1. orzo; 2. (szemen)
orzaiuolo
arra a (per) ciò, a (per) quello; ~
az asztalra su quella ta-vola; -
a lényre gondolt pensò a quel
fatto; ez ~ szolgál (hogy) ciò
serve [a]; - mindig vigyázz!
attenzione n sempre a quello!
bada sempre a quello! - nem
gondoltam a ciò non ho
pensato
arrafelé 1. (vmerre) verso quella
parte; 2. (vhol oli) per quella
parte
arravaló abile [a], atto [a],
idoneo la], capace [di]; -
ember uomo capace
arrói 1. (vmiról) di (su) ciò; ne; -
van szó, hogy si tratta [di]; -
nem ír non scrive di ciò; non ne
scrive; 2. (vmerről) da (di)
quella pane

árszabás
40
árszabás tariffa; lista dei prezzi
árt 1. (vini vkinek, vminek)
nuocere* [a]; 2. (magái vmibe)
immischiarsi [a, in]
ártalmas dannoso, nocivo,
pernicioso
ártalmatlan innocuo; —ná tesz
(embert) ridurre*
all'impotenza, neutralizzare; (tárgyat is)
rendere* inoffensivo v
innocuo
ártatlan innocente
ártatlanság innocenza
ártér zona delle inondazioni n, tb
artézi kút pozzo artesiano
artikulálatlan inarticulato
artista acrobata h; artista h di
circo
artistanő artista n di circo
áru merce n; bizományi — merce
n per commissione n; ~ba
bocsát mettere* in vendita
áruállomány (ker) stock h,
contingente h (di merci n, tb)
árubehozatal (ker) importazione
n
árubőség abbondanza di merci n,
tb
árucikk articolo; (élelmiszer)
derrata
árucsere-forgalom (ker) scambio
delle merci n, tb
áruda spaccio; edicola
áruforgalom (ker) movimento v
circolazione n delle merci n, tb
áruhalmozó incetta |tore, -trice;
accaparre | tore, -trice
áruház magazzino, casa (di
commercio); állami - negozio
statale; bizományi — magazzino
di commissioni n, tb
áruismeret(tan) merceologia
árukiadás spaccio delle merci n,
tb
árul vendere; spacciare
árulás 1. (árué) vendita; spaccio;
2. (hűtlenség) tradimento; ~t
követ el commettere* un
tradimento
árulkod | ik denunziare
áruló (mn is) tradi | tore, -trice
árumintavásár fiera campionaria
áruraktár deposito merci n, tb
árurejtegető accaparra | tore, -trice
árus vendi | tore. -trice
árusít vendere; spacciare
árusítás vendita: spaccio
árutermelés produzione n delle
merci n, tb, produzione n
mercantile
árva (mn is) 1. orfano; 2. egy —
szót sem szólt non fiatò; non
fece motto
árvácska (növ) (viola del)
pensiero
árvaház orfanotrofio
árvaszék camera v collegio dei
pupilli
árvédelem (ker) protezione n dei
prezzi
árverés asta, incanto; —re kerül
vendersi all'asta v all'incanto
árverez vendere all'asta v
all'incanto
árvíz inondazione n
árvízkárosult inondato
ár(víz)védelem protezione n del
fiume
41
átalakít
árvízveszedelem pericolo
d'inondazione n
arzén arsenico
ás 1. (gödröt) scavare; 2. (felás)
vangare
ásatás scavo
ásít sbadigliare
ásítás sbadiglio
áskálódlik intrigare; tendere*
insidie n, tb
ásó vanga; (átv) —kapa válasszon
el bennünket egymástól non ci
separerà che la morte
aspiráns (kb) perfezionando
aspirantùra (kb) perfezionamento
ásvány minerale h
ásványi anyag sostanza minerale
ásványtan mineralogia
ásványvíz acqua minerale
I. ász (kánya) asso
II. ász (zen) la h bemolle
aszal seccare
aszalt secco; ~ szilva prugne n, tb
secche
aszály siccità
aszerint secondo; — ... amint
secondo che
aszfalt asfalto
aszimmetrikus asimmetrico
aszkéta asceta h
aszkézis ascetismo
aszociális antisociale
asszimilálód | ik assimilarsi [a]
asszisztál assistere [a]
asszisztens(nó) assistente h, n
asszociáció associazione n
asszociál associare [a]
asszony donna, signora; ~oin
signora
asszonynép (vài) il bel sesso
asszonyság (kb) donnone fi
asztag bica v barca (di grano);
covone h
asztal tavola; megteríti az ~t
apparecchiare la tavola; leszedi
az~t sparecchiare la tavola
asztali da tavola; — bor vino da
pasto; vino casalingo
asztalitenisz tennis h da tavola;
ping-pong h
asztalka tavolino
asztalkendő tovagliuolo
asztalos falegname h
asztaltársaság tavolata
asztalterítő coperta da tavola;
tappeto
asztma (orv) asma
aszúbor vino di toccai
át 1. (térben) attraverso, per;
Velencébe, Laibachon ~ a Venezia
via Lubiana; 2. (időben)
durante, per; egész évben — durante
tutto l'anno; két éven — per due
anni h, tb
átad consegnare, dare*,
rimettere*, trasme ttere*; fare*
recapitare [mind a-val] megőrzése —
vmit dare* in consegna;
ülőhelyet — vkinek cedere il posto
[a]; -ja magát vminek darsi*
jaj; kérlek, add át üdvözletemet
ti prego di presentare i miei
saluti
átadás consegna; cessione n,
trasmissione n,- a város ~a resa
della città
átalakít I. trasformare,
adattare, rifare*, ridurre*, modi-

átalakítás
42
Picare; 2. (kormányt)
rimpastare
átalakítás 1. trasformazione n,
adattamento, rifacimento,
riduzione n; 2. (kormányé)
rimpasto
átalakíttat fare* trasformare
átalakul trasformarsi, rifarsi*,
modificarsi
átalakulás / átalakítás; forradalmi
~ cambiamento
rivoluzionario
átalányban in blocco,
globalmente
átall vergognarsi [di], esitare [a];
(vài) peritarsi
átáll disertare [a]
átállít 1. (im'isz) spostare; 2. (pi.
ipart) ridimensionare
átáz|ik bagnarsi, inzupparsi
átbocsát lasciare passare
átbuk | ik cadere*
átcikáz | ik guizzare, balenare;
villáin cikázott át az égen
balenò; guizzò un lampo
átcsap (vmire beszédben) saltare
su un altro argomento;
cambiare discorso; más irányba
csap át cambiare direzione n
átcserél scambiare
átcsoportosít raggruppare
átcsúsz | ik sgattaiolare; (átv)
scamparla, cavarsela (bene)
átdob gettare oltre
átdolgoz rifare*, rifo ndere*
átdolgozás rifacimento, rifusa
ateista ateo, ateista (-i, -e) h, n
átél (lélekben) passare, provare;
sokat élt át ha fatto molte
esperienze n, tb nella vita; újra
~ rivi-vere*
átélés (művészi) penetrazione n,
intuizione n
átellenben di fronte [a],
dirimpetto [a]
átenged 1. (vkinek) cedere [a];
(vkit) lasciare passare; —;' a
teret vkinek cedere il terreno
[a); 2. (vizsgán) anime ttere*
átépít 1. ricostruire, restaurare,
riedificare; 2. (átv)
riorganizzare
átépítés 1. ricostruzione n;
restauro; riedificazione n; 2. (átv)
riorganizzazione»
átér 1. (vmit) potere*
abbracciare; 2. (vhova) giungere*
áteresztő képesség (müsz)
(capacità di) permeabilità
átérez penetrare con il
sentimento
átértékel (ker, mtìv) rivalutare
átértékelés (ker, miiv)
rivalutazione n
átes|ik 1. (vhova vini) cadere*
attraverso; 2. (vizsgán)
superare; szerencsésen ~ìk vinin
scampa ria bella; 3. betegségen ~ik
guarire da una malattia
átfáz | ik gelare
átfésül (cikket) ritoccare;
rimaneggiare; (erősen) rifare*
átfog (karjával, tekintetével)
abbracciare, cingere*
átfogó (fii; geoin) ipotenusa
átfúr (tra)forare, perforare
átfúródás perforazione n
átfut 1. (vhova) correre*; 2. (utat
43
átjön
befiji) percorrere*; (átv) ~ott
rajta a hideg gli è venuta la
pelle d'oca; 3. (szemmel) dare*
una scorsa v una occhiata [a];
(könyvet) scorrere*
átgázol (vízen) guadare
átgondol ponderare, meditare;
(rágódik vinin) ruminare; jól
~va a dolgoi tutto bene
ponderato
átgondolt ponderato, meditato; /o/
— bene ponderato v meditato;
lungamente ruminato
átgyúr (vkit; átv) rieducare; (vmit)
rimaneggiare
áthág (előírást, törvényt)
trasgredire; infrangere*, violare,
contravvenire* (a|
áthajóz |ik attraversare (pi. il
mare)
áthall(atsz) | ik (rád) interferire
áthangol (zen) riaccordare
átháraml | ik, áthárul essere
riversato v devoluto [a]
áthárít riversare [a]; devolvere
áthasonul assimilarsi [a)
áthat penetrare; át van hatva
vmitől è saturo v permeato v
pieno [di]
átható 1. (illat) penetrante; acre;
(átv) — pillantás sguardo
penetrante; 2. (nyelv) — ige verbo
transitivo
áthatol (vinin) penetrare
[attraverso]; infiltrarsi [in]
áthatolhatatlan impenetrabile
áthelyez trasferire
áthelyezés trasferimento
Athén Atene n
athéni atenese
áthevül accalorarsi, accaldarsi
áthidal (ellentéteket) conciliare
áthidalás (ellentéteké)
conciliazione n
áthidalhatatlan (ellentét)
inconciliabile; insormontabile
áthoz l. (tárgyat) portare, portare
con sé; 2. (számlában)
riportare
áthozat (számlában) riporto
áthúz 1. (vhova) tirare; 2. (írást)
cancellare; 3. (ágyat) cambiare
fodera
áthúzás (írásban) cancellatura,
cancellazione n
átír 1. (másol) traseri vere*,
ricopiare, rifare*; 2. (hivatalnak)
mandare una nota; chiedere*
informazioni n, tb; 3. (vkire
vmit) trasferire, cedere,
trascrivere*
átírás 1. (másolás) trascrizione n,
2. telekkönyvi ~ transizione n
catastale
átirat (hatósági) nota
átismétel ripetere
átitat impregnare [di]
átizzad trasudare
átjár I. (vmin) traversare; 2.
(vhova) frequentare; 3. ~ta a
hideg è penetrato dal freddo
átjárás passaggio; tilos az ~! il
passaggio è vietato!
átjárhatatlan impenetrabile
átjáró vasúti ~ a) (egy szinten)
passaggio a livello; b) (felüljáró)
cavalcavia h
átjön venire*; passare

átkapcsol
44
átkapcsol commutare
átkarol 1. abbracciare; 2.
(ellenséget) aggirare, accerchiare,
attorniare
átkaroló mozdulat movimento
aggirante v accerchiante
átkel (vmin) tragittare, passare;
fare* la traversata [di]
átkelés traversata, passaggio
átképez rieducare
átkisér accompagnare, condurre*
átkos I. maledetto; 2. fatale,
disastroso, nefasto
átkoz maledire*
átkozod I ik bestemmiare
átkozott maledetto
átköltöz(kod)|ik trasferirsi,
mutare V cambiare casa
átköt legare, attaccare
átkutat perlustrare, perquisire
átkiild mandare, spedire,
trasmettere*
átlag media; óránkénti — media
oraria
átlagember uomo medio; uomo
della strada
átlagos medio
átlagteljesítmény prestazione n
media
atlanti atlantico; (poi) ~
egyezmény patto atlantico
Atlanti-óceán Oceano Atlantico
atlasz (térképkönyv) atlante h
átlát 1. (vmin) vedere* attraverso;
2. (vkin; átv) penetrare,
conoscere*; 3. (helyzetet) com-
prc'Hdere*; concepire
átlátszó trasparente, diafano,
limpido
átlép (vmin; vmit) passare,
varcare; (átv is) —i a határt
varcare la frontiera
atléta atleta h; női — atletessa
atlétika (sp) atletica
atlétikai (sp) atle tìco; — viadal
gara atletica
átló (geom) diagonale n
átmásol copiare; (fot) (ri)calca-
re
átmászjik 1. (falon) scalare (il
muro); 2. (nyíláson) insinuarsi;
scivolare attraverso
átmegy 1. (vhol; vhorn) passare; ~
az úton attraversare la strada;
(átv) ~ a köztudatba entrare
nell'opinione n pubblica; 2. ~
a vizsgán superare l'esame h
átmenet I. transizione n,
intermedio; trapasso; ~ a
szocializmusba transizione n al
socialismo; ~ nélkül senza
transizione n, 2. (ker) transito
átmeneti I. provvisorio,
transitorio, di transizione,
interinarlo; ~ állapot situazione n
provvisoria; 2. ~ kabát capotto
di mezza stagione n
átmenetileg provvisoriamente;
temporaneamente
átmérő 1. (geom) diametro; 2.
(csőé) calibro
átminósités riqualincazione n
atmoszféra I. atmosfera; 2.
(mùsz) IO — nyomás pressione
n di dieci atmosfere n, tb
átnedvesed I ik bagnarsi,
impregnarsi
átnevel rieducare
45
áttekint
átnéz (vmit) rivedere*; per-
correre*
átnynjt rimettere* [a],
consegnare [a], presentare [a|;
porgere [a|
átnyúl |ik (vmin) estendersi*
[altre]; (átível) cavalcare
[sopra]
átok I. maledizione n,- átkot szór
rá colmare di mille
imprecazioni n, tb: 2. (egyh)
scomunica
átolvas scO'rrere*, sfogliare
atom atomo
atombomba bomba atomica
atomellenórzés controllo atomico
atomelmélet teoria atomica
atomenergia energia nucleare
atomfegyver arma atomica
atomfizika Tisica ato mica
atommag nucleo atomico
atommagfizika fisica nucleare
atommáglya rogo atomico
atomsúly peso atomico
átölel abbracciare; stringere* tra
le braccia
átöltöz(köd)|lk cambiarsi;
(álruhába) travestirsi
átöröklés ereditarietà,
trasmissione n ereditaria
átpártol disertare [a]; passare al
campo avversario
átnig corrodere*
átragad I. (ráragad) attaccare: 2.
(betegség) trasmettersi*,
comunicarsi
átrak (árut) trasbordare
átrendez riassettare, riordinare
átrepül (pl. óceánon) trasvolare
átruház Oogot) trasmettere*
átruházás Oogé) trasmissione n,
trapasso
átruházhatatlan (jog)
intrasferibile
átruházható (jog) trasmissi-bile
átsegít aiutare a passare v a
varcare
átsikllik 1. scivolare v sorvolare
[sopra]; 2. (hibán) sorvolare
[sopra]
átszáll 1. (más vonatra) cambiare
(treno); prendere* la
coincidenza; 2. (átrepül) trasvolarc;
3. Oog) toccare, trasmettersi*,
trapassare
átszállás (más vonatra) cambio
átszállóhely posto di
coincidenza
átszállójegy (nincs: kb) biglietto di
corrispondenza
átszámít calcolare, contare,
convertire
átszámítás conversione n
átszámol veriHcare il conto
átszel I. (geom) intersecare; 2.
(vág) tagliare; (több irányban)
solcare
átszellemül trasfigurarsi; ~( are
viso trasHgurato
átszervez riorganizzare
átszervezés riorganizzazione n
átszivárog trapelare; filtrare
átszökik disertare [a]
átszúr (pl. karddal) trafiggere*
átszűrőd I ik filtrare, trapelare
attasé addetto; katonai ~ addetto
militare
áttekint I. abbracciare collo

áttekintés
46
sguardo; 2. (helyzetei)
penetrare, comprendere*
áttekintés 1. vista d'insieme; 2.
(átv) ricapitolazione n,
riassunto
áttekinthetetlen disorganizzato,
torbido
áttekinthető ben ordinato, chiaro,
lucido
áttelepül trasrerirsi; (lakosság)
trasmigrare
áttér 1. (tárgyra) passare [a],
passare alla discussione [dij; 2.
(hiire) cambiare religione n,
convertirsi
áttérés conversione n,
cambiamento di religione n
átterjed propagarsi,
trasmettersi*, comunicarsi,
estendersi* [mind a-val|
áttesz 1. trasportare;
trasmettere*; 2. (székhelyet,
ünnepet) trasferire
áttétel 1. trasporto; 2. (székhelyé,
ünnepé) trasferimento
áttetsző trasparente
áttéttengeiy (műsz) albero dì
trasmissione n
attól da ciò (che); ~ félek, hogy
ho paura che [felsz]; ~ függ
(hogy) dipende da ciò (che)
áttörés 1. (kai) sfondamento; ~/
kísérlet tentativo di
sfondamento; 2. rottura
átugrjik saltare; (átv) ~ik az
egyik témáról a másikra saltare
da un argomento all'altro
átutalás (számlára) giro in
conto
átutaz |ik passare, transitare,
attraversare
átutazóban di passaggio
átültet I. trapiantare; 2. (fordít)
tradurre*
átüt I. (nedvesség) trasudare; 2.
(szín stb.) trasparire, penetrare
átvág I. (átmetsz) tagliare; 2.
(hegyet) traforare; bucare
átvállal incaricarsi [diJ;
prc-ndere* su di sé; accettare v
assu mere* la carica [dì]
átvált 1. (pénzt) cambiare; 2.
(szerkezetet) invertire
átváltoztat cambiare, trasformare
átvergődjik farsi* strada
átvesz 1. (vmii) accettare,
accogliere*, assumere*, prendere*;
prendere* in consegna; —; a
szót prendere* la parola; (ker)
köszönettel átvettem accuso
ricevuta [di|; 2. (eltanul)
togliere* in prestito; imitare;
3. C/íf/tííj ripe tere
átvétel I. accettazione n, ricevuta;
recezione n; a hatalom —e salita
al potere*; 2. (nyelv) prestito
átvételi elismervény ricevuta
átvevő ricevi I toré. -trice,
destinatario
átvezet condurre* [attraverso,
per]
átvilágít I. (orv) radioscopare,
radiografare; 2. (tojást, szövetet)
sperare
átvillan balenare; guizzare
átvirraszt pernottare; vegliare
tutta la notte
átvisz I. trasportare; trapiantare;
47
azalatt
(átv) az elméletet ~i a
gyakorlatba trapiantare la teoria in
pratica; 2. (számlán) riportare
átvitel I. trasporto; 2. (számlán)
riporto; 3. (rádió) trasmissione
n
átvitt értelemben in senso traslato
átvizsgál esaminare
átvonul I. traversare, passare; 2.
(vihar) abba ttersi [su]
atya padre h
atyafi (rokon) parente h
atyafiság parentela
augusztus agosto
Ausztrália Australia
ausztráliai australiano
Ausztria Austria
ausztriai austri aco
autó auto II, automobile n,
macchina; ~( vezet condurre*
autóbusz autobus h; (kiránduló)
corriera
autóbuszkalauz fattorino
autodidakta I. (fn) autodidatta h
autodidakta II. (mn)
autodidattico
autogejzer boiler h, scaldabagno a
gas
autogénhegesztés saldatura
autogena
autogram autogramma h
autógumi 1. pneumatico; 2.
(belső) ca-mera d'aria
autógyár fa bbrica di automo bile
n
automata (szerkezet) automa h
automatabüfé (nincs, kb)
ristorante A v distributorio automatico
automatikus automatico
autonóm autonomo
autópark autoparco
autós automobiliasta (-i, -e) h, n,
autista (-i, -e) h, n
autószemüveg occhiali h, ib da
autista
autószerelő montatore h
antószerencsétlenség accidente h
automobilistico
autótaxi tassi h
autóverseny gara automobilistica
autóversenyző corridore h
autóvezető conducente h
autózIikandare* in macchina
I. avar fogliame h secco
II. avar CnípJ a varo
avas ra ncido. vieto, stantio
avasod! ik irrancidire
avat I. (vmibe) iniziare [a]; 2.
(doktorrá) laureare; 3. (posztót)
decatizzare, delucidare
avatás I. (társaságba) iniziazione
n, 2. (doktori) conferimento
della la-urea; 3. (posztóé)
decatissaggio, delucidazione n
avatkozjik immischiarsi [a, in]
avégett, avégre perciò; a tale fine;
per
avult antiquato, smodato
awal con ciò
az I. (névelő) il, lo; 1'; la; i, gli, le;
2. (névmás) quello, quella, ciò;
ki —.' chi è? mi ~? che (cosa)
è? — / már nem! neanche per
sogno! ~ volt ~ era quello; ~i
hittem, hogy credevo che
[helyenkém felsz]
azalatt nel frattempo, in quel
mentre

azáltal
48
azáltal con ciò
azaz cioè
azelőtt prima
azelőtti anteriore, precedente; ex-
azért 1. (ok) perciò, per quello;
miért?~! perchè? per quello! 2.
(cél) ~ hogy perchè, acciocché,
affinchè \mind felszj; 3. Id az;
~ a pénzén per quei soldi A, (A,
kár '-' az emberért! peccato per
quell'uomo! nem adok ~ a
házért semmit per quella casa
non do niente; 4. ~ is! tanto
più!
áz|ik (lében, esőben) bagnarsi,
inzupparsi, immollarsi
aznap io stesso giorno
azon I. ci, vi; a v su v per quello;
~ a helyen a quel posto; ~ az
áron a quel prezzo; ~ az
asztalon su quella tavola: 2. ~
leszek m'ingegnerò [di]; éppen
~ voltam ero in procinto [di]
azonban però
azonfelül inoltre, per giunta
azonkiviii Id azonfelül
azonnal subito, immediatamente
azannali immediato
azonos ide-ntico, ana-logo;
uguale; ~ mértékben in misura
identica; ~ vele essere iden-
tico con lui; ~ véleményen
vagyunk siamo d'identico
parere A, siamo d'accordo
azonosit identiHcare [con|; ~ja
magát vmivel ìdentìncarsì [con]
azonosság identità
azontúl I. (tér) oltre a ciò; 2,
(ido)à'o\?i innanzi
azóta da quel tempo; ~ hogy itt
volt dacché è stato qui
azt quello, ciò, -- mondják hogy
dicono che
aztán, azután I. poi, quindi; hát
~? e poi? 2. davvero; ez ~
fmom volt! questo era fine,
davvero! ez ~ a férfi! quello è
un uomo in gamba!
áztat bagnare, immollare,
inzuppare; vérrel ~ bagnare di
sangue h
azúr azzurro
azzai con quello, con ciò; — a
kéréssel fordult hozzám si
rivolse a me con la domanda; ~
a feltétellel, hogy a condizione v
a patto che [felsz]
Ázsia Asia
ázsiai asìa tico
azsúr orlo a giorno
B
b 1. (zen) si A bemolle; 2. (zen)
(előjel) bemolle A
bab 1. (zöld) fagiolo; 2. (tarka)
fava
báb 1. (rovaré) nimfa; (lepkéé)
crisa lide n; 2. (szinh) burattino
baba bambola; (kisgyerek)
pup I o, -a; (csecsemő) bebé A
bába levatrice n
babakocsi carrozzino
babér alloro; (átv) pihen a ~ain
dormire v riposare sugli allori
bábjáték burattinata
babkávé caffé A verde; caffè A in
chicchi h, tb
bábkormány governo fantoccio
bableves (löld) minestra di fagioli
h,tb
babona superstizione n
babonás superstizioso
babrál (piszkál) rigirarsi tra le
mani
babramunka lavoro minuzioso v
di pazienza
bábszínház teatro delle
marionette, teatro v castello dei burattini
bábu burattino
babusgat accarezzare,
vezzeggiare
bacilus bacillo
bácsi zio
badar sciocco, assurdo
badarság sciocchezza, assurdità
bádog latta
bádogos lattoniere A
bagoly civetta; strige n
bagóz I ik masticare tabacco
ciccare
bágyadt estenuato, spossato,
languido, depresso
bágyaszt estenuare, spossare,
illanguidire; svigorire;
deprimere*
b^ male A, sciagura, sventura;
guaio; (akadály) contrattempo;
pena; accidente A; nem ~! non
fa niente! annyi — legyen! meno
male; mi a ~? che c'è di male?
annyi ~a van avere tanti guai A,
tb; minden ~ utoléri avere il
male v il malanno (e l'uscio)
addosso
báj grazia; attrattiva
bájital nitro, elisir h

bajlódik
bajlód |ik affaticarsi [per],
adoperarsi [per]
bajnok 1. (hős) eroe A, 2. (sp)
campione A, főiskolai ~
campione universitario
bajnoknő campionessa
bajnokság campionato
bajor bavarese
Bajorország Baviera
bajos diffi Cile; scabroso
bájos grazioso, incantevole
bajosan difficilmente
biùtars compagno
bajtársias compagnevole: (vài)
compagnesco
bajusz baffi h, tb
bajuszos coi baffi
bak 1. (áll) caprone h, becco;
(àtv) ~ot lo pigliare un
granchio; fare* una topica v gaffe;
2. (kocsin) cassetta
baka gregario
bakancs scarponi h, tb
bakfis giovinetta
baklövés sproposito, granchio,
sbaglio, gaffe n
baktat trotterellare
bakter guardia; vigile h: (vasúti)
cantoniere h
Baklériló Tropico del
Capricorno
baktérium batterio
bakugrás salto madornale;
capriola
bai sinistro; ~ kéz (mano n)
sinistra; ~ra a sinistra; ~ra át!
fianco a sinistra!
bál ballo
bála balla
50
balek babbeo, minchione, merlo
baleset infortunio; üzemi ~
infortunio n sul lavoro
balett baletto
balfogás sproposito, sbaglio,
gaffe n, granchio, cantonata
balga sciocco, scimunito
Bálint Valentino
baljós malaugurato
Balkán Balcani A, tb
balkezes mancino
balkon balcone h, terrazzino
ballada ballata
ballag camminare adagio
ballépés errore h; fallo, sbaglio
ballon pallone h
bálna balena
bálnavadászat caccia alla balena
baloldal lato sinistro; (poi) ~l
elhajlás deviazione n a sinistra
balösszekötő (sp) mezz'ala di
sinistra
balsiker insuccesso, scacco, fiasco
balsors avversità; fatalità; cattiva
stella
balszélső (sp) ala sinistra
balszerencse sfortuna. iella,
iettatura
balta accetta, scure n, mannaia
baiti baltico
balul male; — üt ki finire male.
avere cattivo fine h, fallire
bálvány idolo
bálványoz idolatrare
balzsam balsamo
balzsamos balsa mico
bambusz bambù h
bámészkod |ik guardare a bocca
aperta
51
bárányhimlő
bámul meravigliarsi [di]; (csodál)
ammirare
bámulat meraviglia; ammirazione
n: ~ba ejt mettere* in stupore h
bámulatos meraviglioso; stupendo
bán pentirsi [di]; rincrescersi*
[a... di]; nem ~oin! sia! ~om is
én! non m'importa!
banális banale, triviale, volgare
banán banano
bánás(mód) trattamento
bánat I. (szomorúság) afflizione n,
tristezza; 2. (megbánás)
pentimento; 3. (vali) contrizione n
bánatos (szomorú) afflitto, triste
banda (cigány~, rabló~) banda
bandita bandito, brigante h
bandzsa guercio
bandzsít guardare v essere
guercio
bán|ik I. (vkivel) trattare [con];
tud az emberekkel ~ni sapere*
trattare con gli uomini; 2. (vmi-
vel) maneggiare, manipolare.
manovrare
bank banca, banco; (átv) adja a
~ot insuperbire; darsi* delle
arie
bankár banchiere h
bankbetét deposito bancario
bankett banchetto
bankfiók succursale n d'una banca
bankjegy biglietto di banca
bankjegyforgalom circolazione n
fiduciaria v in biglietti h, tb
bánkód|ik affliggersi* [di, per],
affannarsi [per]; farsi* cattivo
sangue h [per|
banktisztviselő impiegato di banca
bankzárlat chiusura di banca
bánt I. (érzelmileg) offendere*,
dare* noia [a|, toccare; vessare,
macerare; 2. (testileg) fare*
male [a|; ne ~sd! lascialo in
pace n!
bántalmaz insultare
bántalom offesa, noia, dispiacere
h; vessazione n, macerazione n,
insulto
bántatlanul illeso; sano e salvo
bántó noioso, fastidioso;
sgradevole
bántódás / bántalom; nem lesz ~a
lo risparmieranno
banya brutta strega
bánya 1. miniera; 2. (kö~, már-
vány~) cava
bányalég grisù h
bányamérnök ingegnere h
minerario
bányász minatore h
bányászat industria mineraria
bányász | ik estrarre*. scavare
bár 1. (ksz) 1. (bárcsak) magari
[felszí; 2. (ámbár) sebbene,
quantunque, benché [mind
félsz]
bár II. (/n; bar A
barack 1. (őszi) pesca; 2. (kajszi)
albicocca
barackfa I. (őszi) pesco; 2.
(kajszi) albicocco
barakk(épùlet) baracca, casotto
barangol girovagare, vagabondare
bárány I. agnello; 2. (átv) eltévedt
~ pecorella smarrita
bárányfelhő pecorella
bárányhimlő (orv) varicella

barát
barát I. amico; 2. (vall) frate h:
(pap) padre h
baráti amichevole; ~ államok
stati h, tb amici; ~ kör ci^rcolo
degli amici
barátkoz|ik strìngere* amicizia
[con]
barátkozó espansivo, socievole
barátnő amica
barátocskám caro mio
barátság amicizia; ~ot kőt vkivel
stringere* amicizia [con];
~ban vati v/ave/e ssere in
amicizia [con]
barátságos amichevole
barátságosan all'amiche vole,
amichevolmente
barátságtalan I. poco ami-che-
vole; sgarbato; scortese; 2. (álv)
inclemente, inospitale
barázda I. solco; 2. (oszlopon)
scanalatura
barbár barbaro
barbárság barbarie n,
barbarismo
barca polizza, bolletta
bárcsak magari [felsz]; ~ jönne!
magari venisse; ~ otlhon
lehelnék! magari fossi a casa!
bárd ascia, scure n, mannaia,
accetta; harci — azza
bárdolatlan rozzo, sgarbato, zoti-
co
bárgyú imbecille, sciocco,
stupido, scimunito
bárbogyan comunque, in
qualsiasi maniera [mind felsz]; — is
próbálta in qualsiasi maniera
egli provasse
52
bárhol dovunque, non importa
dove [mimi felsz]
barikád barricata
barka (nőv) gattino
bárka barca; Noé bárkája barca di
Noè A
barkácsol occuparsi di minuti
lavori h, tb
bárki chiunque [felsz]
barlang grotta, caverna
barlangkutatás studio delle
caverne n, tb, speleologi a
bármelyik qualunque, qualsiasi
bármennyi quanto che sia
bármennyire per quanto
bármerre dovunque, non importa
dove Imind felsz]
bármi qualsiasi, qualunque [mind
felsz]; ~ megfelel neki essere
contento di qualunque cosa
bármikor in qualsiasi tempo
[felsz]
bármilyen qualunque [felsz]; ~ Jó
legyen is per (quanto) buono
che sia
bama bruno
barnás brunetto, brunotto
barnaszén lignite n
barnít abbrunire, abbronzare
bamni abbrunirsi, abbronzarsi
báró barone h
barokk barocco
barom 1. (áll) bestia; 2. (szidás)
animale A
barométer barometro
baromfi pollame h
baromfiudvar pollaio
baromi bestiale
bárónő baronessa
53
beálhtás
bársony 1. (fn) velluto
bársony 11. (mn) di velluto;
vellutato
bársonyos vellutato
basa pascià h
basaskodiik tirancggiare: ~ik vki
fiilön tirancggiare uno
bástya I. bastione A, 2. (sakk)
torre n
basszus (zen) basso
batiszt batista
bátor coraggioso, valoroso; (átv)
vagyok (olyan) ~ mi permetto
[di]; (közm) bátraké a szerencse
la fortuna aiuta forti
bátorít incoraggiare, (ri)animare,
stimolare
bátorítás incoraggiamento, (ri>
animazione n, stimolazione n
bátorkod jik ardire [di], prendere
il coraggio [di], permettersi*
[di]
bátorság coraggio; bravura; valore
A; (átv) ~ot merít prendersi* la
libertà [di], permettersi* [di];
összeszedi a ~át prendere* il
coraggio in due mani n, tb
bátortalan timido, pusilla nime
bátran coraggiosamente,
valorosamente; rajta, ~ ! su! coraggio!
bátya 1. fratello (maggiore); 2.
(bácsi) zio
batyu fagotto
batyuz jik (nincs; kb) andare* in
cerca di viveri A, tb
bazár bazar A
Bázel Basilea
bazilika basi'lica
bázis (vegyi is) base n
bazsarózsa peonia
be I. (hat) dentro, entro; ki és ~
fuori e dentro
beli. Cijz^oh!
bead I. dare*, porgere*,
presentare; ~ja a fiút az iskolába
mettere* il ragazzo a scuola;
~Ja a lemondásai presentare le
dimissioni; (biz) ~ja a derekát
mollare, ce dere; (köz) calare le
brache; (tréf) —ja a kulcsot
andare* a Patrasso; 2.
(orvosságot) somministrare; 3. (sp)
centrare
beadás I. (mg) consegna; 2. (sp)
centratura; 3. (átadás)
presentazione»
beadvány domanda
beáll I. (vhova) entrare; ~
katonának arr(u)olarsi; ~ vkinek a
szolgálatába entrare in servizio
di uno; ingaggiarsi; 2. ~ vmi alá
me ttersi* al riparo [da],
ricoverarsi [sotto]; 3. (bekövetkezik)
avere luogo; prodursi*,
sopravvenire*: 4. nem áll be a szája
parlare ininterrottamente
beállít I. (vmit) mettere*,
aggiustare, puntare, orientare,
regolare; az órát —Ja a pontos
Időre regolare l'orologio; ~ja a
rádiót accendere* la radio; úgy
állítja be a dolgot (hogy)
presentare la cosa sotto forma (che),
lumeggiare in modo (che); 2.
(vhova) presentarsi; apparire*,
comparire*
beállítás I. (gépé) aggiustaggio,
messa a punto, puntamento, re-

beállítottság
54
gelazione n. 2. (megérkezés)
entrata; comparsa; apparizione n,
3. hamis ~ interpretazione n
falsa
beállítottság orientazione n, orien-
tanienlo;7o66i)tóa// ~ di
convinzioni n, tb di destra
beállott (vmi után) avvenuto,
consecutivo
bearanyoz dorare
beami denunziare
beás sotterrare, seppellire
beava! iniziare [in]; mettere* al
Tatto
beavatás iniziazione n
beavatatlan profano
beavatkozás intervento;
ingerenza; fegyveres ~ intervento
armato
beavalkozjik immischiarsi |a, in];
intervenire* [in]; fegyveresen
~ik intervenire* con la forza
beavatott iniziato, informato; ~
körök circoli h, tb bene
informali
beázjik bagnarsi, inzupparsi,
immollarsi
beáztat bagnare, inzuppare,
immollare
bebalzsamoz imbalsamare
bebarangol percorrere*
girovagando V vagabondando
bebeszél (köz) ~i nekem darla* a
bere* a me
bebizonyít avverare, provare,
dimostrare; fornire delle
prove
bebiztosít assicurare; ~ja magát
assicurarsi
bebocsál fare* entrare;
ammettere*
bebocsátás permesso di entrare,
ammissione n
beborít coprire*
beborul (az ég) coprirsi*,
oscurarsi
bebörtönöz incarcerare; (biz)
mettere* dentro
bebúj I ik cacciarsi dentro; Ticcarsi
beburkol avviluppare
bebutoroz ammobiliare
bebíidösíi appuzzare
becenév nome h vezzeggiativo
becéz vezzeggiare
becézés vezzeggiamento
becéző vezzeggiativo
becipel strascinare
becs pregio, valore h, slima; nagy
~ben tart lenere* ín gran stima
Bécs Vienna
becsal adescare, allettare
becsap 1. (a/tót) sbattere; 2.
(villám) cadere*; 3. (ellenség
vìiova) fare* un' incursione n v
irruzione n [in]; invadere*; 4.
(rászed) ingannare, truffare
becsapás inganno: truffa
becsempész introdurre* di
contrabbando
becsenget suonare
becseppen (vhova) entrare
all'improvvisa
becserél cambiare
becsérték prezzo di stima
becses 1. (értékes) prezioso;
prege vole; 2. (nagyra becsült)
pregiato, stimato
bécsi viennese
55
beérkezés
becsinált leves (kb) fricassea
becsíp (bortól) ub(b)riacarsi
becsípett ub(b)riaco, brillo
bécsi szelel cotoletta alla
milanese
becslés stima, apprezzamento
becsmérel biasimare, censurare.
vilipendere*
becsomagol I. imballare,
incartare; involtare; 2. (utazás előtt)
fare* il bagaglio
becsődül affollarsi
becstelen infame, vile, disonorato
becstelenség infamia. viltà,
disonore h
becsuk 1. chiudere*; 2.
(börtönbe) incarcerare; (biz) me itere*
dentro
becsùszjik introdursi*
furtivamente; (átv) hiba csúszott be è
scappato un errore
becsúsztat insinuare
becsül stimare, apprezzare;
kevésre ~ stimare poco; nagyra ~
fare* molto caso [di]; stimare
molto
becsülés stima, considerazione n,
apprezzamento
becsület onore A, reputazone n,
punto d' onore A, ~ére válik
fare* onore [a]; ~böl per onore
becsületbeli adósság debito di
onore h
becsületbíróság giuri h v tribunale
h 1» corte nd' onore A
becsületérzés sentimento di onore
h
becsületes onesto; probo; leale;
i nlegro
becsületesség onestà; probità;
lealtà; integrità
becsületrend legione n d'onore h
becsületsértés ingiuria;
diffamazione n, offesa all'onore A
becsületszó parola d'onore A,
becsületszavamra! parola mia
(d'onore)!
becsüs stimatore A
becsvágy ambizione n
becsvágyó ambizioso
bedagad gonfiarsi
bedob buttare dentro; lanciare;
(átv) -ja a köztudatba lanciare
nell'opinione n pu bblica
bedobás (árué, tengerbe) getto,
lancio
bedől I. (ház) crollare; 2. (biz) ~
vkinek berle* grosse*
bedörzsöl fregare
bedörzsölés frizione n
bedug I. ficcare dentro; 2.
(lyukat) turare, otturare
bedugul otturarsi
beékel incuneare
beékelőd | ik incunearsi
beenged fare* entrare;
ammettere*
beépít costruire
beépítetlen (telek) non costruito;
terreno li bero
beépíthető (telek) fabbrica bile
beér I. (vkit) raggiungere*; 2. —/
vmivel contentarsi [di]; 3.
(vhova) pervenire*, giù ngere*
beereszt 1. (vkit) fare* entrare,
ammettere*; 2. (padlót)
incerare, tingere*
beérkezés (pl. pénzé, levélé) arrivo

beérkezett ember
56
beérkezett ember uomo
arrivato
beérkez|ik arrivare, giungere*,
pervenire*
beerősít fermare
beerősítés fermatura
beesett (arc) infossato, sparuto;
allampanato
beesteied | Ik imbrunire
befagy gelare
befalaz murare
befárad lessék ~mì s'accomodi!
befásít piantare alberi h, tb
befásítás piantazionen d'alberi h,
tb
befecskendez (orv) iniettare
befed coprire*
befedés copritura
befejez finire, terminare, ultimare;
compiere
befejezés Hne n, conclusione n,
compimento, ultimazione n
befejezetlen incompiuto,
incompleto
befejezett compiuto, terminato
befejező terminante
befejeződ |ik fmire, terminare;
prendere* finen
befeketít 1. tingere* di nero; 2.
Crffvj denigrare
befeksz|ik (ágyba) mettersi* a
letto; coricarsi
befektet (pénzt) investire
befelé dentro, entro
befér trovare posto; entrare; avere
posto
beférkőz|ik (vki kegyeibe)
introdursi* nella grazia [di]
befest ti ngere*, dipingere*
befészkelőd I ik annidarsi,
introdursi* furtivamente
befirkál scarabocchiare
befízet 1. pagare, versare: 2.
(vissza) rimborsare
befizetés 1. pagamento,
versamento; 2. (vissza) rimborso
befog I. (lovat) attaccare; 2.
(ökröt) aggiogare; 3. (átv)
erősen be van fogva essere
sovracca rico di lavori h.tb.fogd
be a szádat! chiudi la bocca!
befogad I. (társaságba)
accogliere*; ammettere*, ricevere; 2.
(házába) albergare; dare* un
asilo [a]; 3. (terein)
contenere*
befogadó képesség capacità
befogó (geom) cateto
befolyás influenza, influsso,
ascendente h
befolyásolható impressionabile
befoly I ik (pénz) entrare
befordul (utcába) incamminarsi
[in], svoltare
beforr cicatrizzarsi
beforraszt (csövet) saldare
befőtt conserva di frutta
befőz confettare; mettere* in
conserva; sciroppare
befröcsköl spruzzare
befurakod | ik intrudersi*
befúród |ik cacciarsi dentro
befut 1. (megérkezik) arrivare; 2.
(pályát) percorrere*; 3. az
ablakot ~ja a pára la finestra si
appanna
befuttat (arannyal) dorare
befűt accendere* la stufa; (biz) ~
57
behoz
vkinek dare* una ramanzina
[a]; pettinare
befìityiil (pi. szél) fischiare
befűz allacciare
bég bey A
béget belare
begipszel ingessare
begombol abbottonare
begomboikoz I ik (aiv is)
abbottonarsi
begörbít curvare
begubóz I ik (árt) ritirarsi
begy gozzo; (biz) ez a fickó a
-^etnben van questo tipo l'ho
sulle coma
begyakorlás studio, esercìzio,
ripetizione n
begyakorol studiare, esercitare,
ripetere
begyepesedett fejű scimunito
begyes (mellű) con i seni opulenti,
col petto provocante
begyógyul rimarginarsi,
cicatrizzarsi
begyökerezett (átv) inveterato
begyújt (motort is) accendere*
begyullad 1. (motor is)
accendersi*; 2. (átv) spaventarsi
begyűjt racco gliere*
behaji | ik piegarsi
behajlít piegare
behajóz (pl. árut) imbarcare
behint I. (lapot) piegare;
2. (állatot) ricondurre*
nella stalla; 3. (pénzt)
esigere*, incassare; 4. (autó)
entrare; -ani tilos! vietalo
entrare!
bebajlhalatlan inesigibile
behálóz (vkit) prendere* nella
rete; irretire
beharangoz I. suonare (la ca-
pana); 2. (bejelent) annunciare
bebasil fendere, spaccare
behatás influsso, influenza
beható intenso, dettagliato,
particolareggiato, minuzioso
behatóan intensamente,
dettagliatamente,
particolareggiatamente, minuziosamente
behatol penetrare; invadere*;
fare* irruzione n
behatolás penetrazione n,
invasione n, irruzione n
behavaz sotterrare sotto la neve
beheged rimarginarsi, cicatrizzarsi
behelyettesít sostituire [a],
supplire [a]
behelyez mettere*, porre*,
collocare; (állásba) installare
behelyezés messa, collocamento;
(állásba) installazione n
behint aspergere*, spargere*
behív I. (katonának) chiamare
Sotto le armi; 2. (szobába) fare*
entrare, invitare
behívás (katonai) chiamata sotto
le armi
behívó (kat) ordine h di chiamata
behizelgi magát insinuarsi (nelle
grazie di)
behízelgő insinuante
behódol arre-ndersi*
behord portare dentro
behorpad schiacciarsi
behoz 1. portare* dentro; 2.
(szokást) introdurre*; 3. (árut)
importare; 4. (késedelmet, elmara-

behozatal
58
dási) rifare*, riparare; raggiun-
gcre*
behozatal importazione n
behuny ~ja a szeméi chiudere* gli
occhi
behurcol trasportare, importare
introdurre*
behúz 1. (szövettel) coprire* [di];
2. (fkit. vmii) tirare dentro; 3,
(köz) ~ vkinek egyet afTibbiare v
assestare un colpo [a|; 4. (köz)
~za a farkát calare le brache
behúzód|ik ritirarsi,
nascondersi*, me ttersi* sotto coperto
behűl mettere* al fresco,
rinfrescare
beidegződik innervarsi
beiktat 1. (hivatalba) insediare;
installare; 2. (iratot) registrare;
3. (vmi közé) intercalare
beilleszked I ik adattarsi [a],
conformarsi [»]
beilleszt incastonare, incastrare
beili|ik (vmlnek) confarsi* |a],
essere fatto [per]
bei'r iscrivere*, registrare
beírat fare* iscrivere*
beiralás, beiratkozás iscrizione
n
beiralkozjik 1. (iskolába)
iscriversi*; 2. (társaságba) ascri
versi*; 3. (könyvtárba) abbonarsi
[a]
beiskolázás integrazione n
scolastica
beismer confessare, ainitiettere*;
convenire' [in]
beismerés confessione n,
ammissione n
bejár (vidéket) percorrere*,
visitare
bejárat ingresso, entrata
bejáratos (vhová) familiare [con],
avente accesso (in una casa)
bejáró (tanuló) alunno estemo
bejárónő donna di mezzo servizio
bejegyez registrare
bejegyzett cég ditta registrata
bejelent I. (vkit) annunciare; 2.
(közöl) notificare [a],
comunicare [a]; prevenire*; 3. (vámon)
dichiarare
bejelentés I. annuncio; 2. (közlés)
notificazione n. comunicazione
n, prevenzione n, 3. (vám)
dichiarazione n
bejelentőlap foglio di denuncia
bejön entrare, venire*, penetrare,
arrivare
bejövelel arrivo; entrata;
penetrazione n
bejut pervenire* [a], accedere
[a], avere accesso [a], essere
ricevuto; (sp) ~ a döntőbe
e ssere qualificato per la finale
béka rana; leveli ~ rana verde;
varangyos~ rospo
bekalandoz percorrere*:
girovagare [per]
bekanyarod j ik svoltare
bekap inghiottire; ingoiare; (köz)
~ia a legyet l'a bevuta
bekapcsol I. (ruhát) aFfibiare,
abbottonare: 2. (rádiót) aprire*;
3. (áramot) inserire
bekapcsolód I ik (átv) associarsi
[a], affiliarsi [a]
béke pace n, a ~ híve partigiano
59
beköt
della pace n, békét köt con-
chiuderc* la pace n.- (átv)
békében hagy lasciare in pace n,-
nyugodjék békében! riposi in pace n
békeajánlat proposta di pace n
bekebelez (jelzálogot) incorporare;
iscrivere*
békebeli del tempo della pace n,
prebellico; (vài) anteguerra
békebizottság comitato di pace n
békebontás violazione n della
pace
békebontó perturba j tore, -trice;
viola jtore, -trice della pace:
aggressore h
bekefeltetelek condizioni n, tb di
pacen
békegalamb piccione h di pace n
békeharc lotta per la pace n
békeharcos lottatore h per la pace
n
békejobb atto di riconciliazione n,
~ot nytijt vkinek riconciliarsi
[con]
békekölcsön prestito di Stato
békekötés conclusione n della
pacen
békéltet pacificare
békemozgalom movimento per la
pacen
beken ungere*, spalmare
beképzelt presuntuoso, fatuo
beképzeltség presunzione n,
fatuità: arroganza
bekér chie dere* di vedere*
bekeretez incorniciare
bekerít 1. (kertet) cingere* [di],
circondare* [di]; 2. (ellenséget)
accerchiare, attorniare, aggirare
bekerül (vki elé) farsi* ammette-
re* [a], riuscire* ad apparire*
[davanti]; (sp) — a döntőbe
essere qualificato per la finale
békés paci-fico; — együttműködés
collaborazione n paci-fica
békesség pace n
békeszerető paci-fico, amatore h
della pacen
békeszerződés trattato di pace n
béketábor campo della pace n
béketárgyalás trattative n, tb di
pacen
békétlen malcontento: turbolento:
irrequieto
béketűrés pazienza: (átv) kijön a
-bői perdere le staffe, n, tb
béketűrő paziente
béke-világkongresszus Congresso
Mondiale dei Partigiani della
Pacen
Béke-Világlanács Consiglio
Mondiale della Pace n
bekezdés capoverso
bekísér (bűnöst) arrestare
békít riconciliare
béklyó ceppi h. tb, pastoia; (átv is)
catene n, tb
bekonferál annunciare
bekopogtat picchiare, bussare
beköltözhető azonal ~ libero
immediatamente
beköltöz(köd)|ik andare* ad
abitare (in) una casa
beköszön (látogató) venire* a
visitare V salutare
beköszönt (évszak) venire*,
arrivare
beköt (könyvet) rilegare

bekötés
60
bekötés (könyvé) rilegatura
bekötő út strada vicinale
bekötöz fasciare, bendare,
legare
beköttet fare* rilegare
bekövetkezIik succedere*, avere
luogo, realizzarsi, compiersi
bekukkant (látogató) fare* un
salto [da]
békül cedere, tentare di fare* la
pace n v riconciliarsi
beküld inviare, fare* rimettere* v
recapitare
beküldő invia j (ore, -trice
békülékeny pacifico; deferente;
conciliativo
bél 1. intestino; 2. (kenyéré)
midolla; 3. (lámpáé) stoppino;
4. (gyümölcsé) polpa
bél- intestinale
Béla Adalberto
belapui appiattarsi
belát riconoscere*, convincersi*,
comprendere*
belátás (áiv) discernimento,
comprensione, n, giudizio; -a
szerint a suo giudizio: annyi ~
lehetne benne potrebbe avere
tanto giudizio: legyen egy kis sai
abbia un po' di giudizio; jobb
~ra tér mettere* la testa a
partito
beláthatatlan 1. (nagy) immenso,
infinito; smisurato; 2. (elörelát-
hatatlan) imprevedibile,
incalcolabile
bekithatò időn belül entro tempo
previdi-bile
bélcsavarodás volvolo
bele dentro; (áiv) meghalhat ~ ne
potrebbe morire*
beleakad (vmibe) impigliarsi;
restare impigliato V preso v
avviluppato
beleaprít spezzare, mettere* in
pezzi h, tb
beleártja magát immischiarsi [a,
in]
belebeszél ingerirsi [in]
belebetegsz j ik ammalarsi
belebocsaikoz | ik (vállalkozásba)
impicciarsi [con]; gettarsi [in]
belebolondul 1. impazzire; 2.
(nőbe) invaghirsi [di]
belebotl]ik inciampare [in]
belebúj j ik (kabátba) infilare;
indossare; (dtv) ~t az ördög
avere il diavolo in corpo
belebuk j ik perdersi [in]
beledolgozza magát (vmibe)
impraticarsi [con]
beledöf trafiggere*; dare* una
pugnalata [a]
beleegyezés consenso
beleegyez ]ik consentire [a]
beleéli magát (vkinek a helyzetébe)
immedesimarsi [con]
beleér toccare, raggiungere*
beleértett compreso [in]
beleértve compreso [in]
belees j ik cadere*
belefárad stancarsi [di]
belefekszjik a munkába
accingersi* al lavoro
belefog mettersi* [a]; ~ a
munkába mettersi* al lavoro
belefojt strozzare; ~ja vkibe a szót
mozzare la parola in bocca [a]
61
belépés
belefolyjlk 1. (/o/vdj gettarsi [In];
2. (részt vesz) partecipare [a],
prendere* parte « [a]
belefúj sofTiare
belefullad annegare
belegabalyod I ik (vkibe)
innamorarsi [di]
belegázol guadare; (átv) ~ vkinek a
becsülelébe calpestare
sull'onore [di]
belégzés aspirazione n, inalazione
n, respiro
belehal morire* [di]; inaid ~tam
per poco morivo
beleharap mordere*
belehel aspirare, inalare,
respirare
beleilleszked I ik adattarsi [a],
conformarsi [a]
beleilleszt adattare [a],
conformare [a]
beleill|ik adattarsi la],
conformarsi [a]; inquadrarsi [in]
beleizzad sudare
belejön (átv) trovare gusto [a]
belekap (vmibe) mettersi* [a];
attaccare
belekapaszkod I ik agrapparsi la]
belekarol (vkibe) prendere* sotto
braccio; darsi* il braccio
belekerül I. (összegbe) costare; 2.
(időbe) volerci* (pl. una
settimana)
belekever (ügybe) coinvolgere*
[a, in], implicare la]
belekeveredjlk essere coinvolto
[a, in]
belekezd 1. (in)cominciare; 2.
(zenedarabba) attaccare
belekőstol fv/n/6ej gustare: trovare
gusto [a]
beleköt (vkibe) attaccare brighe n,
tb Icon]
bélel foderare
belelát (átv) penetrare
belélegez aspirare, inalare,
respirare
belélegz \ì\ild belélegez
beleloval (átv) fare* montare la
testa |a]
belelő sparare lin]
belemagyaráz cercare intenzioni
n. tb inesistenti
belemarkol cacciare le mani
[dentro]
belemárt 1. tuffare [in]; 2. (átv)
coinvolgere* [a,in]
belemegy 1. entrarci; 2. (átv) - a
Játékba accettare il giuoco
belemelegsz I ik animarsi;
scalmanarsi
belemélyed approfondirsi lin]
belemerül immergersi* lin]; ~ a
munkába immergersi* nel
lavoro
beléndek (növ) cicuta
belenéz ~ a könyvbe gettare
un'occhiata [a]
belenyugsz I ik rassegnarsi [a]
beleöl (pénzt) invertire
beleöml j ik gettarsi [in]
belep coprire*
belép entrare; penetrare; ~ a
házba entrare in casa; ~ a pánba
iscriversi* al partito;
szolgálatba ~ entrare in servizio
belépés entrata, ingresso; -/
engedély permesso di entrata

belépő
62
belépő (fii) 1. (személy) clie entra;
2. (egyesüleibe) nuovo iscritto;
3. (női ruhadarab) pellegrina;
mantellina
belépődíj tassa d'ingresso
belépőjegy biglietto d'ingresso
belepusztul morire* [di]
belerohan(vinibe)incorrere* [in]
belerúg prendere* a calci h, tb
bélés fodera
belesül (beszédbe) perdere il filo
della matassa; restare
impigliato
beleszalad(vmibe)incorrere* [in]
beleszámítva compresoci
beleszeret (vkibe) innamorarsi [di]
beleszok|ik (vmibe) prendere* v
fare* l'abitudine n [di],
avvezzarsi [a], abituarsi [a]
beleszól 1. (beszédbe)
interrompere*; 2. (vmilyen ügybe)
ingerirsi [in], intervenire* [in],
immischarsi [a, in]
beletalál 1. (célba) cogliere* nel
segno; 2. —Ja magát (vmibe)
familiarizzarsi [con]
beletanul (vmbe) assimilasi; fare*
il callo [a]
beletellik impiegare; nem lelik
bele egy lièi és... in meno di una
settimana
beletemetkez | ik seppellirsi; ~ik a
könyveibe seppellirsi tra i libri
beletorkoll I ik 1. gettarsi [in];
avere v fare*mettere* foce n
[in]; 1. (iiica is) sboccare [in]
beletòriik (kés) rompersi*
beletörőd |ik rassegnarsi v [a],
fare* il callo [a]
beleun (vmibe) stancarsi [di],
nausearsi [di], disgustarsi [di]
beleüt 1. (szeget, cölöpöt) cacciare,
ficcare, spingere* dentro; 2. ~;
vmibe az orral ingerirsi [inj;
Recare il naso [in]; 3. mi üiöit
beléd? che ti piglia?
beleütköz|ik urtare [in, contro];
~ik a törvénybe essere
contrario alla legge
belevág 1. tagliare, incidere*; 2.
(villám) fulminare; 3. (dologba)
lanciarsi [in]; mettersi*
all'opera
belever (szeget, cölöpöt) cacciare,
ficcare, spingere* dentro
beleveszi magát annidarsi jin],
penetrare [in]; installarsi [in]
belevon coinvolgere* [in],
implicare [in],interessare [a]
belezavarod I ik (vmibe)
imbrogliarsi [in]
belezuhan cadere* [in|
bélféreg tenia; verme h solitario;
cisticerco
bélfodor (orv) mesenterio
beiróld interno (di un paese)
belföldi intemo, indigeno,
nazionale, nostrale
belga belga (-1,-e)/i, n
Belgium Belgio
bélgörcs colica intestinale
Belgrád Belgrado
belgyógyász specialista {-i, -e) h, n
per le malattie interne
belgyógyászat medicina interna
belháború guerra civile
bélhurut enterite»
bélistáz (kb) epurare
63
bemetsz
beljebb più dentro; più in fondo
belkereskedelem commercio
intemo
bélmúködés attività intestinale
belopó(d)z|ik insinuarsi di
nascosto v alla chetichella
belőle da v di lui v esso; ne; semmi
sem hiányzik ~ non ci manca
niente; nem enged ~ non
mollare; non cedere
belövés (hb) tiro, sparo
bélpoklos lebbroso
belpolitika politica intema
belpolitikai di politica intema
bélsár escremento; feci n, tb
belső I. (mn) interno, interiore;
intimo; ~ biztonság sicurezza
intema; ~ összefüggés interna
connessione»
belső II. (fii) 1. (vminek a belseje)
fondo, il di dentro; 2. (aui)
ca-mera d'aria
Belső-Ázsia Asia Interiore
belsőleg I. interiormente,
internamente; intimamente; 2. (orv)
per uso intemo; 3. (átv) in cor A
suo; intimamente
bélszín filetto
beltenger mare h interno
belterjes intensivo
belügy affari h, tb intemi
belügyi interiore; di affari h, tb
intemi
belügyminiszter Ministro degli
Affari Interni
belügyminisztérium Ministero
degli Affari Interni
belül 1. (térben) dentro, entro, in;
a városon ~ dentro (al)la città;
2. (időben) egy hönapon — entro
un mese
belváros centro della città;
quartiere h v rione h centrale
belvárosi del centro della città
belviszály lotta intema
belvíz acque n, tb d'inondazione n
bélyeg 1. (postai) francobollo;
(okmánybélyeg) marca da bollo; 2.
(átv) segno; impronta;
(bűnösön) stigma /(
bélyegez 1. bollare, timbrare; 2.
(pej) bollare: qualificare [per]
bélyeggyűjtemény collezione n di
francobolli A, tb
bélyeggyujtés filatelia
bélyeggyiijtó filatelico
bélyegilleték porto, affrancazione
n
bélyegköteles soggetto al bollo
bélyegmentes affrancato v essente
dal francobollo V dal bollo
bélyegző timbro; stampiglia
bélyegzőpárna cuscinetto v
guancialetto per bolli h, tb
bemagol (biz) sgobbare
bemász |ik scalare; penetrare
attraverso la finestra
bemázol spalmare, ungere*
bemegy entrare [in], penetrare
[in]
bemelegsz I ik riscaldarsi,
animarsi; scalmanarsi
bemélyedés approfondimento,
depressione n
bemenet ingresso, entrata;
accesso; tilos a ~ l'ingresso è vietato
bemetsz intagliare, incidere*;
fare* un intaglio v incisione n

bemond
64
bemond (rádión is) annunciare;
~ja a nevét (és személyi adatait)
dire* il nome e le generalità
bemondás annuncio;
dichiarazione n
bemondó (rádiá~) annunciatore h,
speaker h
bemutat 1. presentare, esibire.
Tare* vedere*; 2. (szinh)
rappresentare; 3. (okmányt) produrre*
bemutatás 1. presentazione n;
esibizione n: 2. (szinh)
rappresentazione »,- 3. (okmányé)
produzione n
bemutatkoz I ik 1. presentarsi; 2.
(szinh) esordire
bemutató (előadás) prima
(rappresentazione n)
béna storpio, paralìtico
bendo ventraccio
Benedek Benedetto
benedvesít bagnare, inumidire;
(vài) umettare
benépesed|ik, benépesül popolarsi
benépesít popolare
benevez (versenyre) iscri-versi*
bénít (átv is) paralizzare,
immobilizzare; rendere* inerte
benn(e) dentro, ci, vi
benneteket vi; (hangsúlyos) voi
bennfentes intimo; iniziato; bene
informato
bennható ige verbo intransitivo
bennlakás convitto; internato,
pensione n
bennlakó (fn) alunno (intemo);
convittore h
bennszülött indigeno;aborigeno
bennünket ci; (hangsúlyos) noi
benő (növény vmit) coprire* [di]
benső interno, intimo
bensőséges intimo, cordiale; Ter-
vente
bent dentro, ci, vi
bénulás, bénultság paralisin
benzin benzina, essenza; (tréf) kár
a ~én non vale la pena
benzinkút distributore h di
benzina
benzinmotor motore h a benzina
benzintartály latta di benzina
benyíló (hálófúlke) alcova
benyit (ajtón) aprire* (la porta)
benyom imprimere*; ricalcare
benyomás impressione n; jó ~l
hagy maga után lasciare una
buona impressione di sé; ~t tesz
vkire fare* v produrre* (una)
impressione [su]
benyomod|ik imprimersi*;
lasciare un'impronta
benyomul penetrare [in[,
addentrarsi [in]; invadere*, occupare
benyomulás penetrazione n ad-
dentramento, invasione n,
occupazione n
benyújt presentare, deporre*;
kérvényt nyújt be avanzare v
presentare una domanda
benyúl (vmibe) cacciare la mano
[in[
benyúl|ik penetrare [in]; arrivare
[fìno a]
beolt 1. (vkit) vaccinare,
inoculare; 2. (vmit) innestare
beolvad 1. (pán) fusionare ]con];
2. (nép) assimilarsi, essere
assorbito [da[
65
bérenc
beolvaszt fondere* incorporare,
assimilare, assorbire
beomlàs crollo; frana;
sfondamento
beomllik crollare; franare;
sfondare
beoson scivolare v sgusciare
dentro di nascokto v alla
chetichella
beoszt 1. (több részre) dividere*;
ripartire: idejét jól osztja be
utilizzare bene il suo tempo; 2.
(hivatalba) assegnare [a[;
adibire [a[; 3. (fokokra) %T3áu3tt
beosztás 1. (több részre) divisione
n, ripartizione n,- 2. (hivatali)
impiego, posto; 3. (fokokra)
graduazione»
beomllik (folyó) avere v fare* v
mettere* foce n [in], gettarsi
[in], sboccare [in]
beönt versare
beöntés (orv) clister h, lavativo
beperel Qog) intentare v muovere
cause V processo [contro]
beperles (jog) querela; (vád)
accusa
bepermelez irrorare
bepillant gettare un'occhiata [in]
bepillantás occhiata
bepiszkít, bepiszkol sporcare;
imbrattare; impiastricciare
bepiszkolód I ik sporcarsi;
imbrattarsi; impiastricciarsi
bepólyáz fasciare
beporoz (növ) fecondare
beporzás (növ) fecondazione n
bepótol rifare*
bepüderez incipriare
bér 1. (fizetés) salario, stipendio;
2. (lakbér) affitto; rögzített ~
alTitto coattivo; ~be ad affittare,
dare* in afTitto; Qog) dare* in
locazione, locare; ~be vesz
prendere* in aHitto
beragaszt 1. attaccare; 2. (lyukat)
turare
berak 1. (vmibe) mettere*,
collocare; 2. (árut) caricare. 3.
(hajóra) imbarcare; 4. (fakockával)
intarsiare; 5. (szoknyát)
pieghettare
berakás 1. (vmibe) messa,
collocamento; 2. (árué)
caricamento; 3. (hajóra) imbarco; 4.
(fakockákkal) lavor d'intarsio;
5. (szoknyáé) pieghettatura
beraktároz immagazzinare
béralap (ker) fondo salari h, tb
beránt trascinare con sé
bérautó auto n pubblica, tassi h
bérbeadás 1. dare h in affitto; 2.
Oog) locazione n
bére rupe n,- scoglio
bércsökkentés riduzione n dello
stipendio
berek 1. boschetto; 2. (vizenyős)
palude n
bereked arrochire, adìochire
berekeszt concludere*; (ülést)
togliere* (la seduta)
bérel 1. (lakást, földet) prendere*
in affitto. alTittare; 2. (taxit)
noleggiare
béremelés aumento di salario v
stipendio
bérenc mercenario; (bérgyilkos)
sicario

berendez
berendez I. (szobát) ammobiliare,
arredare; 2. (felszerel)
corredare
berendezés 1. (szobáé)
ammobiliamento, arredamento; 2.
(felszerelés) corredo; 3. (készülék)
dispositivo
berendezked | ik 1. (lakásban)
ammobiliarsi; 2. (pl. hivatalban)
insediarsi
bereped spaccarsi
berepülés volo
béres (nincs; kb) sevo; manovale h
bereteszel chiudere* a
chiavistello
bérezés stabilimento dei salari
bérgyilkos sicario
bérharc lotta v agitazione n
salariale
bérház casa d'alTitto
berkenye (növ) sorbo
bérkocsi vettura da nolo, carozza
da piazza
bérlemény allìtto
bérlet 1. (lakás-, föld-) alTitto; 2.
(szinh) abbonamento
bérletjegy biglietto
d'abbonamento
bérletszUnet abbonamento
sospeso
Berlin Berlino
berlini berlinese
bérlo 1. (lakásé) locatario; alTi-
ttuario; 2. (földé) fittaiuolo,
affittuario; 3. (szlnh) abbonato; 4.
(laxié, hajóé) noleggia | tore,
-trice
bérmál (egyh) cresimare
bérmálás (egyh) cresima
66
bérmentesít affrancare;
készpénzzel -ve franco di porto
bérmentve franco
bérminimum salario minimo
bérmunka lavoro salariato
bérmunkás salariato
Bernát Bernardo
berohan, beront fare* irruzione n
[in], precipitarsi [in]
bérpalota casa d'affitto
berreg ronzare, crepitare
Bertalan Bartolomeo
benig ub(b)riacarsi, inebbriarsi
beruház investire
beruházás investimento
berzenked|ik ricalcitrare; rialzare
la cresta
besároz infangare, inzaccherare
besavanyít conservare sott'aceto
besiet entrare in fretta
besorol classificare; ordinare;
schierare
besoroz (kat) arruolare;
incorporare; reclutare
besóz salare
besötétedj ik oscurarsi,
abbuiarsi
besiig denunziare
besugárzás irradiazione n,
irradiamento, irraggiamento
besúgó denunzia | tore, -trice;
dela I tore, -trice
besurran scivolare; sgusciare
dentro
besüpped sprofondarsi
beszakad crollare; sfondarsi
beszakadás crollo; sfondamento
beszáll (autóba, vonatba) salire*;
lessék-ni! in vettura!
67
beszív
beszállás (autóba, vonatba) salita
(in vettura)
beszállásol (kat) acquartierare
beszállít trasportare; (kórházba)
ammettere* all'ospedale
beszállítás trasporto
beszámít conteggiare, contare;
fare* entrare in conto
beszámíthatatlan
irresponsabile
beszámol (vmiròl) rendere* conto
[di], dare* relazione n [di]
beszámoló (fn) rendiconto,
relazione n
beszappanoz insaponare
beszárad seccarsi, asciugarsi
beszed (pénzt) riscuotere*
beszéd I. (tevékenység)
linguaggio, parlare h: favella, parlata;
2, (szavai vkinek) parole n, tb,
dizione n, dicitura; (átv) ez már
—! meno male! bravo! se szó, se
- senza tanti complimenti h, ib:
3. (szónoklat) discorso;
allocuzione n; (ünnepi) orazione n;
-et inond fare* un discorso; A.
(nyelv) függő - discorso
indiretto
beszédes 1. loquace; espansivo;
comunicativo; 2. (pi. adai) cara-
tteristico; 3. (tekintet)
eloquente
beszédesség 1. loquacità,
facondia, comunicativa; verbosità;
espansione n: 2, (adaté)
importanza
beszédhiba difetto di pronuncia
beszédkészség disinvoltura,
facondia
beszédmód modo di parlare,
dicitura
beszedó esat | tore, -trice
beszédrész (nyelv) parte n del
discorso
beszeg orlare
beszél 1. parlare, discorrere*;
indirizzare la parola [a]; ki -?
chi parla? itt Migliorini - qui
parla Migliorini; inikor lehet
vele -ni? quando si può parlare
con lui? 2. ne -jen! macché! che
mi racconta (di bello)!
beszélget discorrere*,
conversare, ragionare; (fecseg) cicaUrt
beszélgetés 1. discorso,
conversazione n: 2. (telefonon)
comunicazione n
beszélő (tnn is) interlocu | tore, -
trice; keveset - taciturno
beszélőképesség uso della favella;
facondia
beszélőszerv (nyelv) organo
fonico
beszentel (templomot) consacrare
beszennyez sporcare; (átv)
contaminare
beszerez acquistare; fare*
provvista [di]; provvedere* [a];
rifornirsi [di]
beszerezhetetlen inacquistabile
beszervez organizzare; (vài)
irreggimentare
beszerzés acquisto; compra;
provvista; rifornimento
beszerzési ár prezzo d'acquisto
beszerző compratore h
beszív 1. aspirare, inalare; 2.
(nedvességet) assorbire

beszivárog
68
beszivárog (áiv) scivolare v
sgusciare dentro; infiltrarsi
beszolgáltat (mg) consegnare
beszolgáltatás (mg is) consegna; ~
alól mentes essente da
consegna; -/■ kötelezettség dovere h
di consegna
beszorít 1. (becsíptél) rinserrare:
imbiettare; 2. (vkit) acculare;
fare* indietreggiare
beszorul (ék) imbiettarsi
beszögell | ik rientrare
beszúr (közbeszúr) interpolare,
intercalare; inserire
beszüntet fare* cessare;
sospendere*
betábláz (jog) ipotecare
betakar coprire* [di]
betakarít (gabonát, tennést)
raccogliere*
betakaró(d)z I ik coprirsi* [di];
invilupparsi [di]; (alaposan)
imbacuccarsi [di]
betanit 1. insegnare; (àtv)
indottrinare; 2. (állatol) addestrare
betanul 1. (vmibe) avvezzarsi [a),
farsi* il callo ]a]; 2. (vmit)
imparare a mente v a memoria
betapaszt (nyilast, léket) calafatare
beletársul (vmibe) associarsi ]a];
entrare in accomandita
betart (ígéretet) mantenere*
beteg (am)malato; sofferente;
indisposto: infermo; ~ lesz
ammalarsi; ~et jelent costituirsi
malato
betegágy letto dell'infermo
betegállomány stato d'infermità;
essere h ammalato; malattia
betegápolás cura dei malati
betegápoló infermiere A
betegápolónő infermiera
beteges 1. malaticcio; 2.
(jelenség) morbido, patologico
betegeskedés salute n cagionevole
betegesked I ik esssere spesso
malato; avere la salute precaria
betegesség infermità
betegség malattia; male h, ipari~
malattia professionale
betegsegélyzó cassa (am)malati h,
tb; cassa malattie n, tb; cassa di
previdenza (sociale)
betegsegélyzó-orvos medico della
cassa (am)malati h. tb; medico
della cassa malatti-e n. tb
betegszabadság congedo di
convalescenza
betegszállító kocsi
carro-ambulanza: autoambulanza
betegszoba infermeria; stanza dei
malati
betekint prendere* visione n ]di]
betekintés visione n
betelepít (vkit vhovà) colonizzare,
popolare
betelepül (nép) immigrare: (hely)
popolarsi; essere popolato
betelepülés immigrazone n;
popolamento
beteljik (vmivel) essere colmo
]di], saziarsi ]di]; ~ik a mérték
la misura è colma
beteljesedés 1. compimento: 2.
realizzazione n
beteljesedIik 1. compiersi; 2.
(jóslat) avverarsi
betemet seppellire
69
beutaltatja magát
betér entrare
beterjeszt presentare, avanzare;
sottomettere*
betessékel invitare
betesz 1. mettere*, collocare;
(àtv) ~i a lábát vhova venire* a
visitare; 2. (fiókba)
rinchiudere*; 3. (ajlót) chiudere*; 4.
(pénzt) depositare
betét (bank~) deposito
betétkönyv (bank~) libretto (di
risparmio)
betetőz colmare, coronare
betéve tudja sapere* a menadito v
a mente v a memoria
betevő (mn): nincs egy ~ falatja
non avere da mettersi* in
bocca; non avere il becco d'un
quattrino
betilt proibire, interdire*
betódul invadere*, inondare:
fare* irruzione v impeto ]in]
betol spingere*, introdurre*
betolakod jik intrudersi*
betolakodó intruso
betold (szöveget) interpolare,
intercalare, inserire
beton calcestruzzo (di cemento);
(vasbeton) cemento armato
betonoz 1. (cementez) cementare;
2. (vasbetonnal) costruire con
cemento armato
betoppan arrivare
inaspettatamente; apparire* all'improvviso
betölt 1. (folyadékot) versare; 2.
(teret, hiányt) colmare; 3.
(állást) coprire*, occupare; üres
állást - occupare un posto
vacante; 4. (évet) compiere, compire:
-otte 20. életévét ha compiuto i
suoi 20 anni
betöltetlen (állás) li beró, vacante
betöm (ot)turare; tappare; (áiv)~i
vkinek a száját mettere* il
bavaglio [a]; tappare la bocca
[n]
betömöd | ik otturarsi, ostruirsi
betör 1. (ablakot) rompere*; 2.
(ajtót) scassinare, sfondare; 3.
(ellenség) invadere*, fare*
irruzione n lin]; 4. (tolvaj)
penetrare ]in]; 5. (lovat) addestrare
betörés I. (ablaké) rottura; 2.
(ajtóé) scasso, sfondo; 3.
(ellenségé) invasione n, irruzione n,-
4. (tolvajé) furto con scasso: 5.
(lóé) addestramento
betöri ikrompersi*
betörő ladro
betud comprendere* [in],
compu-tare ]in]
betuszkol spingere*
betű lettera; (nyomtatott) carat-
tere h,- ~ről ~re punto per
punto; ~ szerint letteralmente
betűrend ordine h alfabetico
betűrendes alfabetico
I. betűz Ctoí?toj compitare
II. betűz (nap) risplendere
betyár 1. brigante h, bandito; 2.
(tréj) briccone h
beugrat ingannare, abbindolare,
raggirare
beugrjik 1. saltare ]in]; 2.
(szerepbe) rimpiazzare
beutalás ammissione n ]a]
beutaltatja magát (pl üdülőbe)
ottenere* l'ammissione [a]

beutazik
beutaz|ik percorrere*, visitare
(viaggiando), girare; fare* il
giro [di)
beili 1. (járműbe) accomodarsi
[in]; 2. (hivatalba) insediarsi
[in]
beiiltet (virággal) .piantare [di]
beüt 1. (szeget) Id belever, beleiit;
2. (nekimegy vrninek) urlare; —/
a fejét a falba urtare il capo al
muro; 3. (villám) Id becsap; 4.
(ellenség) fare* irruzione n v
incursione «,• invadere*
beülés 1. (ellenségé) irruzione «.
invasione n, incursione n,- 2.
(átv) spia
beüvegez invetriare
bevádol accusare [di|; denunciare,
incriminare [di]
bevág 1. (vmibe) incidere*, fare*
un'incisione n [in]; 2. (üveget)
tagliare
bevágás incisione n; taglio
bevakol intonacare
beválaszt eleggere*
beváljik 1. (hivatalban)
affermarsi, rispondere*
all'aspettative; 2. (katonának) essere
idoneo al servizio militare
bevali 1. (hibát) confessare; 2. (pi.
adót) dichiarare
bevallás 1. (hibáé) confessione «,■
2. (pl. adóé) dichiarazione n
bevált 1. (ige) 1. (pénzt) cambiare;
(váltót) onorare; 2. (teljesít)
mantenere*, compiere,
realizzare
bevált II. (mn) provato
bevándorlás immigrazione n
70
bevándorló immigra| tore, -trice
bevándorol immigrare
bevár aspettare
bevarr 1. cucire; 2. Oavit)
rappezzare
bevásárlás acquisto; compra;
(napi) spese n, tb
bevásárló compra | tore, -trice
bevásárol acquistare; comprare;
fare* le spese
bevégez terminare, finire,
compiere
bevehetetlen inespugnabile, im-
prendi'bile
bever 1. (fejet, ablakot)rompere*,
scassinare; 2. (szeget, cölöpöt)
cacciare, ficcare, spingere*
dentro
bevérez insanguinare
bevés 1. incidere*; 2.
(emlékezetbe) imprimere*
bevesz 1. (lenyel) prendere*,
inghiottire; 2. (testületbe,
társulatba) ammettere*, accogliere*;
3. (jegyzékbe) registrare,
inserire; 4. (pénzt) riscuotere*; 5.
(várat) prendere*;
impadronirsi [di], impossessarsi [di]; 6. -/
magát (vhová) annidarsi [in],
insediarsi [in]
bevet 1. (fóldet) seminare; 2.
(ágyat) rifare*; 3. (erőket)
impegnare
bevétel 1. (pénzé) incasso,
riscossa; 2. (váré) presa, occupazione
n
bevételez incassare
bevetés 1. (mg) semenza; 2. (kat)
impegno
71
bilincs
bevett szokás abitu dine n
tradizionale sconsacrata
bevezet 1. (villanyt) installare v
introdurre* {la corrente); 2.
(szokást) introdurre*; 3. (ánit)
lanciare, introdurre*; 4. (vkit
vmibe) iniziare [a]; guidare i
primi passi [a]
bevezetés 1. (villanyé)
installazione n; 2. (szokásé) introduzione
n; 3. (árué) messa in vendita;
4. (vkié) iniziazione «,■ 5.
(előszó) introduzione n, esordio
bevisz 1. (árui) importare; 2.
portare dentro, introdurre*
bevitel 1. (árué) importazione n;
2. introduzione n
bevon 1. (huzattal) coprire* [di];
2. (vitorlát) calare (giù),
ammainare; 3. (pénzt) mettere*
fuori corso; 4. (nyomtatványt)
ritirare; 5. (vkit vmibe)
assicurarsi il concorso [di],
interessare [a]
bevonul 1. C/:ű/onaj andare* sotto
le armi n, tb; 2. (hadsereg) fare*
ingresso
bevonulás 1. ingresso, entrata; 2.
(kat) ripresa del servizio
bezár 1. (ajtót) mettere* il
catenaccio, incatenacciare; 2.
(iskolát, üzletet, ablakot, sort stb.)
chiudere*; (átv) ~ja az ülést
chiudere* v levare la seduta: 3.
(börtönbe) mettere* in prigione
n. incarcerare
bezárás 1. (iskoláé, üzleté, ablaké,
soré stb.) chiusura. 2. (börtönbe)
incarceramento
bezárkóz j ik rinchiudersi*
bezárólag inclusivamente; szepi. I-
ig ~ al 1° settembre
inclusivamente
bezörget picchiare; bussare
bezúz fracassare
bezzeg certamente, di certo, al
colpo sicuro
bezsebel intascare
bibe (növ) stigma h
bíbelőd jik affaticarsi [in]
bibircsók verruca, porro
biblia bibbia, scrittura sacra
bibliai biblico
bibliografia bibliografi a
bíbor porpora
bibomok cardinale h
bíboros Id bibomok
bíborvörös porporino; rosso come
porpora
biccent fare* cenno con la testa;
inclinare (leggermente) la testa
biceg zoppicare
bicikli bicicletta
biciklista biciclettista (-i, -e)h,n
bicikliz I ik andare* in bicicletta
bicska temperino
bifláz I ik (diák) sgobbare
biggyeszti az ajkát fare* boccacce
n, tb
bika toro
bikaviadal combattimento dei -
tori
biliárd biliardo
biliárdoz j ik giocare al biliardo
bilincs ceppi h, tb, pastoia,
manette n, tb; (áiv) catene n, tb;
~be ver vkit ammanettare;
mettere* in catenen, tb v ceppi

billeg
72
73
bizonyság
h, ib: lerázza ~eit uscire* di
catena v catene n, tb
billeg barcollare; fare* piroette n,
/*
billen (pl. gép) perdere l'equilibrio
billent 1. (fejével) accennare con
la testa; 2. (átv) javára ~i a
mérleget fare* inclinare la
bilancia in favore [di]
billentyű (zen) tasto
billió bilione/i
bimbó bocciolo; gemma
bimbóz |ik sbocciare
biologia biologia
biológus biologo
bir 1. (birtokol) possedere: essere
in possessione n [di]; 2. (tud.
képes) potere*; pervenire* [a];
nem —om tovább non ne posso
più; 3. (elvisel) sopportare,
re'ggere*; nem ~om öl non lo
sopporto; 4. jól -'ja magát
essere in buone condizioni n,
/*,- 5. jobb belátásra - vkit fare*
avere giudizio; fare* rinsavire;
6. (vkivel, vmivel) e-ssere
superiore [a]
bírál I. giudicare, criticare; 2.
(könyvet) recensire, fare* la
critica [di]
bírálat 1, critica; 2. (könyvé)
recensione n
bírálgat trovare a ridire*
bíráló(í:ön^ve,)critico, recensoreh
bíráskodás (mérkőzésen)
arbitraggio
biráskod j Ik 1. (mérkőzésen) fare*
l'arbitro; 2. Qog) sedere* in
tribunale/i
birka pecora
birkanyírás tosatura
birkózás lotta
birkóz I ik lottare Jcon]
birkózó (sp) lotta | tore, -trice
biro 1. giudice h; magistrato; 2.
(sp) arbitro
birodalmi imperiale
birodalom impero
bírói giudiziario; ~ hatalom potere
h giudiziario; ~ hatáskör
giurisdizione n
bíróság tribunale h; pretura; Corte
n,- iwnferö ~ tribunale h penale
bírósági di tribunale
bírság multa; penalità fiscale
birsalma cotogno
birtok 1. (tuia/don) proprietà;
possesso; ~öű vesz pre-ndere*
possesso [di]; entrare in
possessione n [di]; -ába jut
vminek venire* in possesso [di];
2. (föld) podere A,- proprietà
(fondiaria); possessione n
birtokbavétel presa di possesso
birtoklás (jog) possessione n
birtokol Oog) possedere
birtokos I. (mn): (nyelv) - eset
genitivo; (nyelv) ~ névmás
pronome h possessivo
birtokos li. (fn) proprietario,
possessore h, posseditrice n;
deten | tore, -trice
birtokrefonn riforma agraria
bitang (ember) fannullone h,
perdigiorno h, n
bitófa forca; pati-bolo
bitorlás usurpazione n
bitorló usurpa | tore, -trice
3^
bitorol usurpare
bivaly bufalo
biz (vkire; gondjára) alTidare [a],
commettere* [a], confidare
la];ezt~d csak rám lascia fare*
a me; sorsára -za abbandonare
alla sorte
bizakodj ik fidarsi [di]; sperare
[in]; avere fiducia [in],
confidare [in]
bizakodó fiducioso, ottimista (-i.
-e) h, n; pieno di speranze n,
tb
bizalmas (fn is) confidente,
confidenziale, fidato, familiare,
intimo: segreto; ~ értesülés
informazione n segreta
bizalmaskodás confidenza,
familiarità
bizalmaskod | ik permettersi*;
prendere* troppa familiarità v
confidenza [con]
bizalmatlan sfiducioso, diffidente
bizalmatlanság sfiducia,
diffidenza
bizalmi I. (mn) di fiducia; ~ állás
posto di fiducia; ~ személy
uomo di fiducia
bizalmi 11. (fn): szakszervezeti ~
fiduciario sindacale
bizalom fiducia, fede n; (vài)
confidenza; bizalmába férkőzik
vkinek acquistare v cattivarsi la
fiducia [di]; bizalmat kelt
ispirare fiducia
Bizánc Bisanzio
bizarr strano, stravagante,
bizzarro
bizjik (vkiben, vmiben) confidare
[di; In]; avere fede n v
confidenza [in]
bizomany commissione n,- ~bàl
elad vendere per commissione n
bizományi áruház magazzino di
commissioni ii, tb
bizományos commissionario
bizony certo, veramente, sicuro;
sicuramente; in verità; nem -1
certo che no!
bizonyára certamente, di certo,
per certo
bizonyít provare, dimostrare,
attestare, testimoniare
bizonyítás produzione n delle
prove n, tb, dimostrazione n,
attestazione n
bizonyíték prova, testimonianza
bizonyító erő forza probatoria
bizonyítvány 1. certificato,
attestato; születési - certificato v atto
di nascita; 2. iskolai - pagella
scolastica; 3. érettségi ~
certificato di maturità
bizonykod jik 1. asseverare,
affermare; 2, (fogadkozik) giurare
[di]
bizonylat attestato
bizonnyal certamente, di v per
certo
bizonyos certo, sicuro; preciso,
esatto
bizonyosan certamente,
sicuramente, di V per certo;
precisamente, esattamente
bizonyosság certezza
bizonyság prova, testimonianza:
-01 tesz vmiről dare*
testimonianza V prova [di]

bizonytalan
74
bizonytalan 1. (dolog) Incerto,
indeciso: vago, imprecìso; 2.
(helyzet) precario
bizonytalanság 1. (dologé)
incertezza, indecisione n,- 2.
(helyzeté) imprecisione n,- precarietà
bizonyul provarsi, (di)mostrarsi;
avverarsi; igaznak ~ avverarsi,
dimostrarsi per vero
bizottság comitato, commissione
n; bíráló ~ commissione n
giudicatrice; ellenőrző ~
commissione n di controllo; Központi
Bizottság Comitato Centrale;
Uzeini ~ comitato di fa bbrica
biztat (vkit) incoraggiare [a];
invitare [a]
biztatás incoraggiamento, invito
biztató Jel segno di buon augurio
biztonság sicurezza; certezza; il
sicuro; ~ba helyez mettere* al
sicuro; -'ban érzi magát sentirsi
al sicuro
biztonsági di sicurezza; ~ zár
chiusura di sicurezza; ~ szelep
valvola di sicurezza; Biztonsági
Tanács Consiglio di Sicurezza
biztos 1. (inn) sicuro, certo; ~
kézzel con mano n sicura; ~ra
megy andare* sul sicuro; ~ra
vesz tenere* per certo; ~ vagyok
benne ne sono certo v sicuro
biztos 11. (fn) (rendőr)
commissario
biztosan certamente, sicuramente;
senza fallo; di v per certo
biztosit 1. (vkit viniről) assicurare
[di], garantire; ~ja az eredményt
assicurare v garantire il
risultato; 2. (szilárdít) consolidare;
affermare
biztosítás 1. (ker) assicurazione n,
2. (vminek a ~a) garanzia;
salvaguardia
biztosítási kötvény polizza di
assicurazione»
biztosíték 1. garanzia; cauzione
n; (vài) mallevadoria; 2.
(elektromos) va-Woìa
biztosító társaság società di
assicurazione n
biztosltótii spillo di sicurezza
bízvást Id bizonyosan
bizsereg formicolare
blamál compromettere*,
screditare
blanketta modulo
bliccel (iskolában) marinare la
scuola
blokád blocco
blokk 1. (szelvény) tagliando
scontrino; 2. (/ùzet) blocco
blöff bluff, spacconata
blúz I. (munkásé) camiciotto; 2.
(női) blusa
bóbiskol sonnecchiare
bóbita I. (fejkötő) cuffietU; 2.
(madáré) ciuffetto; 3. (tollbok-
réta) pennacchio
bocs orsacchiotto
bocsánat 1. perdono; ~ot kérek!
scusi! mi vuole scusare? le
chiedo scusa! 2. (kegyelem)
grazia: 3. (bűnöké) remissione n
(dei peccati)
bocsánatkérés scusa
bocsát 1. (enged) lasciare:
merőlegest ~ abbassare una perpen-
75
boldogtalan
dicolare [sopra]; (átv)
rendelkezésére ~ mettere* a
disposizione [di[; 2. szabadon ~
rilasciare; mettere* in libertà; 3. vízre
~ varare; 4. (vizsgára)
ammettere*
bocsátkoz I ik (vmibe) entrare;
lanciarsi; tuffarsi, immergersi*
[mini/in]
bocskor ciocia; sandalo
bódé 1. (árusitó~) edicola; 2.
(lakás) baracca; casuccia; capanna
bódít stordire, stupefare*
bódító narcotico, penetrante,
stupefacente
bodnár bottaio
bodorit increspare
bodros increspato, riccioluto
bódulat stordimento, vertigine n,-
torpore h
bódult stordito [di[, stupefatto
[di]
bodza (növ) sambuco
bog nodo
bogáncs (növ) cardo
bogár insetto; (kemény hátú)
coleottero
bogaras (átv) bisbetico, lunatico:
ghiribizzoso; ~ ember fantasta
h
bogarász j ik (bogarakat gyűjt)
raccogliere* insetti h, tb
bogárgyűjtemény collezione n
d'insetti h, tb
boglárka (növ) ranuncolo
boglya bica; covone A, barca;
boglyába rak abbarcare, abbicare
boglyas (haj) arruffato
bognár carradore h
bogrács pai(u)olo; caldaia
bogyó bacca
bohém capo ameno, sventato,
leggiero
bohó faceto, giocoso, gioviale,
scherzoso
bohóc buffone h, pagliaccio,
arlecchino
bohóckod I ik buffoneggiare
bohóság buffonata, scherzo,
facezia
bohózat farsa
bója boa h, gavitello
bojkott boicottaggio
bojkottál boicottare
bojt nappa
bojtár giovane pecoraio v pastore
/(
bojtorján bardana, lappa
bók complimento: (hajlongós)
riverenza
boka cagiglia, malleolo, noce n
del piede h
bokasüllyedés piede h piatto
bókol complimentare; fare* un
complimento v una riverenza
bokor cespuglio
bokréta 1. (virág~) mazzo(lino);
2. fío/í-; pennacchio
bokros cespuglioso
bokszol (sp) fare* il pugilato
boksz(olás) (sp) pugilato
bokszoló (sp) pugilatore h
Boldizsár Baldassare h
boldog beato, felice
boldogít re ndere* felice
boldogság felicità
boldogtalan 1. infelice; 2.
(elszomorító) funesto

boldogul
76
boldogul riuscire*. Tare* Tortuna.
farsi* strada
boldogulás riuscita, successo,
buon' esito
boldogult fu, buon'anima
bolgár bulgaro
bolha pulce n
bólint annuire v accennare v
tentennare con la testa
bólintás annuenza; cenno afTer-
mativo
bólogat Id bólint
bolond pazzo, matto; forsennato;
~dá tesz fare* a gabbo; majd ~
leszek! nemmeno per sogno!
neanche per idea! (arv) valóságos
~okháza vera gabbia di matti h,
tb
bolondgomba fungo velenoso
bolondit abbindolare; gabbare,
mistificare; menare il can per
l'aia
bolonditás abbindolamento,
gabbo, mistificazione n
bolondos maniaco, stravagante,
pazzesco; ~fejű testa matta
bolondozás scherzo, buffoneria,
facezia, arlecchinata
bolondoz | ik Id bohóckodik
bolondság 1. (bolond beszéd) frot-
tola, sciocchezza; 2. (hóbort)
folli a, stravaganza
bolondul (ige: vkiért, vmiért)
impazzire [per]; essere pazzo
[di]; bele lehet ~ni c'é da
diventare matti h, tb
bolsevik bolscevico
bolsevizmus bolscevismo
bolt negozio, bottega
boHhiutás (ép) volta; arco
bolthajtásos arcuato, con arcate n,
tb, voltato
boltív (ép) Id bolthajtás
boltíves Id bolthajtásos
boltos bottegaio
boltoz (ép) costruire a volta
boltozat Id bolthajtás
bolygat muovere*, sollevare,
toccare; (kérdést) agitare
bolygó I. (fn) pianesta h
bolygó II. (inn) errante; (orv) ~
ideg nervo ricorrente
bolygórendszer sistema h
planetario
bolyhos velloso
bolyong girandolare, girovagare,
errare
bolyongás divagazione n,
vagabondaggio; (Járkálás) girata
bomba bomba
bombabiztos a prova di bomba
bombasiker successo frenetico
bombaszilánk scheggia
bombatámadás bombardamento;
attacco aereo; ~/ hajl végre vmi
ellen eseguire un
bombardamento aereo ]contro]
bombáz bombardare
bombázás bombardamento
bombázó (repülőgép) bombardiere
h
bomlás 1. (vegyi) decomposizione
n; dissoluzione n;
dissolvimento; disaggregazione n;
dissociazione n: 2. (pi. hadseregé)
sfacelo, disfacimento,
sfasciamento
bomlaszt I. scomporre*, sfascia-
77
borostyán
re, dissolvere*; disorganizzare;
2. (társadalmat) sovvertire
borni jik 1. scomporsi*, sfasciarsi;
2. (vegyt) dissolversi*; 3. (vki
után) essere pazzo ]di],
andare* matto ]per]
bomlottság demenza, pazzia
bon (ker) buono
bonbon caramella
bonckés bisturi h
boncol 1. (orv) dissecare,
sezionare; 2. (árv) analizzare
boncolás I. (orv) autopsia,
dissezione n; 2. (árv) analisi n
boncolgat analizzare
bonctan anatomia
bonctani anatomico
boncterem sala anatomica
bont 1. (vmire) scomporre*; di-
sso'lvere*; dissociare;
disaggregare; atomot ~ scomporre* un
atomo; 2. asztalt ~ alzarsi da
tavola; 3. (békét) rompere*; 4.
(házasságot) sciogliere*; 5.
(épületet) demolire, abattere,
buttare giù
bontakoz|ik disimpegnarsi,
svincolarsi, svilupparsi
bontás (ép) demolizione n
bonyodalom I. complicazione n;
confusione n,- 2. (víg/áték és
kellemetlenség) imbroglio
bonyolult complicato,
imbrogliato; complesso
bor vino
bór (vegyt) borace h
borászat enologia
borbély parrucchiere h, barbiere /;
borbélyüzlet parruccheria
borda 1. costola; 2. (pi. borJii~)
costoletta; 3. (hajóé) costa
bordásfal spalliera svedese
bordatörés rottura delle costole n,
tb
bordó (vörös) bordó
borít (vmivel) coprire* ]di],
rivestire ]di];gyászba - mettere* in
lutto; lángba ~ infiammare
boríték busta
borizü vinoso; ~ hang voce n
avvinazzata
borjú vitello
borjúcomb coscia di vitello
borjúhús carne n di vitello
borjúkaraj costoletta di vitello
borjúpecsenye arrosto di vitello
borjúsült Id borjúpecsenye
borjúvese rognoncino di vitello
borkereskedő negoziante h di vino
borkő tartaro
bormérés osteria, mescita, fia-
schetteri-a, bottiglieria
bornemissza astinente, astemio
borogat (orv) applicare compresse
n, tb V impiastri h, tb
borogatás (orv) compressa;
impiastro
boróka Cnővj ginepro
borona erpice h
boronál erpicare
borongós malinconico, tetro,
cupo
boroshordó botte n da vino
bor(os)pince cantina (di
fermentazione n)
borospohár bicchiere h da vino
borostás peloso
borostyán (növ) edera

borostyánkő
borostyánkő ambra
borotva rasoio
borotvaéles taglientissimo
borotvakészUlék rasoio di
sicurezza
borotvál fare* la barba [a],
radere*
borotválkoz I ik farsi* la barba,
ra-dersi*
borotvapenge lama da rasoio
borozgat trincare
borravaló mancia
bors pepe A,- (átv) ~ot tör az orra
alá (kb) rispondere* col sale e
col pepe
borsó (zöld) pisello; (sárga) cece
h: (átv) falra hányt ~ fatica
buttata via v sprecata
borsó(d)z I ik a hála gli viene la
pelle d'oca
borsos pepato; (átv) ~ ár prezzo
salato V esorbitante
borszesz spi-rito di vino
bortermelés viticultura
bortermelő viticultore h
bortermő vinicolo, vinifero; ~
vidék regione « vinicola v
vini-lera
borul 1. (ég) coprirsi*, annavolar-
si; 2. arcra ~ prostrarsi; 3.
lángba ~ infiammarsi; 4. nyakába —
gettarsi al collo [di]; 5. lérdre -
inginocchiarsi, mettersi* alle
ginocchia [di]
borúra derű dopo la pioggia
risplende il sole
borús (ég) annuvolato, coperto
borvidék paese h vinifero; regione
nvinicola
78
borz tasso
borzad avere orrore h [di],
raccapricciarsi
borzadály Id borzalom
borzalmas atroce, orribile,
raccapricciante, orrendo,
spaventevole, terrificante
borzalom brivido, orrore h,
spavento, terrore h
borzas spettinato, arruffato
borzasztó Id borzalmas
borzol arruffare; scompigliare
borzong rabbrividire
borzongás brivido
boszorkány strega
boszorkányos (átv) indiavolato,
infernale; incredibile
boszorkányság stregoneria
bosszankodIik avere fastidio [di);
annoiarsi [di]; risentirsi Icon],
stizzirsi [di]
bosszankodó annoiato, seccato
bosszant seccare, molestare; fare*
dispetto [a]
bosszantó seccante; irritante
bosszú vendetta; ~ból per
vendetta; ~t áll vendicarsi [di];
vendicare
bosszúálló vendicativo
bosszulatlan invendicato; (vài)
inulto
bosszús infastidito, contrariato,
seccato
bosszúság dispetto, fastidio, noia,
contrarietà, seccatura, molestia
bosszúszomj sete n di vendetta
bosszúvágyó assetato di vendetta
bot 1. bastone A,- 2. (séta~) canna;
3. (fütykös) randello: 4. (átv)
79
bőr
~ial ülheti a nyomát è sparito
senza traccia; füle -ját sem
mozgatja fare* orecchi h, tb da
mercante h
botanika botanica
botanikus botanico
botTúlű non avere orecchio
botlás 1. inciampo; 2. (div)
sproposito, granchio; sbaglio,
errore h
botllik 1. inciampare; 2. (áiv)
sbagliare; fare* un granchio
botorkál barcollare, andare*
tentoni; camminare tentennando
botoz bastonare
botozás bastonatura
botrány scandalo
botrányos scandaloso
bozontos irsuto; ìspido; irto; ~
szemöldök sopracciglia n, tb
irsute
bozót cespuglio, macchia
bő (tág) 1. largo, ampio, vasto; 2.
(gazdag) copioso, abbondante;
~ termés raccolta abbondante;
-vebb részletek dettagli h, tb
ulteriori
bőbeszédű facondo, loquace;
prolisso, volubile, verboso; ciar-
lon I e, -a
bödön bidone h
böffent Id böróg
böfög ruttare
bőg 1, (tehén) mugghiare,
muggire; (elefánt) barrire; 2. (sír)
strillare, urlare
bógés 1. (tehéné) muggito;
(elefánté) barrito; 2. (sírás) strillo,
urlo
bőgő (zen) 1. ftój violoncello; 2.
(nagy) contrabbasso
bögöly tafano
bögre (porcelán) tazza
böjt digiuno: astinenza
böjtöl digiunare; (bojtos ételt eszik)
mangiare di magro
bök 1. (szarvval) urtare: cozzare:
2. (ujjal) spingere*, ficcare
(dentro)
bőkezű generoso; munifico,
liberale
bökkenő ditlìcoltà; intoppo; irra ~
qui sta il busillis
bölcs saggio; intelligente
bölcselet filosofia
bölcselked | ik filosofare
bölcselő filosofo
bölcsesség saggezza; filosofia:
sapere h
bölcsességfog dente h del giudizio
bölcsész (hallgató) studente h di
le ttere n, tb; (hallgatónö)
studentessa di letteren, tb
bölcsészet (kar) facoltà di lettere
n, ib
bölcső culla
bölcsődal ninna-nanna
bölcsőde asilo infantile
bölény (áll) bisonte h
bömböl urlare; vociferare
böngész spigolare; racimolare
bőr I. pelle n: (átv) maid kibújik a
-éből non stare* nella pelle;
nem szerelnék a -ében lenni non
vorre-i e-ssere nei suoi panni;
rossz ~ben van e^ssere male in
arnese h; 2. (feldolgozott) cuoio;
~ból való è di cuoio

bőrápolás
bőrápolás igiene n della pelle n
bőráru marrocchineria,
pelletteria
bőrbaj malattia cutanea,
dermatosi n
bőregér pipistrello
bőrgyár cuoificio
bőrgyógyász dermato logo
bőrgyógyászat dermatologi a
bőrkeményedés callo
bőrkereskedő negoziante h di
cuoio
bőrkiütés eruzione n cutanea
bőrmunkás marrocchiniere h,
pellettiere h
bőrönd valigia; (nagy) baule h
bőrösöd |ik coprirsi* di una
pe Ili-cola
bőrpárna (széken) cuscino di
cuoio
börtön prigione n, carcere h
börtöubüntetés reclusione n,
detenzione n
börtönőr guardia carceraria; (átv
is) carceriere h
börtönviselt ember carcerato
bőség 1. (ruháé) larghezza,
ampiezza; 2. (Miniben)
abbondanza; prorusione n, opulenza; nagy
~ben e/vi vere* nell'opulenza
bőséges abbondante, copioso,
ricco
bősz feroce, furibondo
bőszít inferocire, arrabbiare
bővébeu van (vininek) abbondare
[in, di], riboccare [di]
bővelked\\V.ld bővében van
bővelkedő (vmiben) ricco [di],
abbondante [di]
80
bőven abbondantemente, in
abbondanza: copiosamente; a
profusione n
bóvit allargare, aumentare,
sviluppare; (nyelv) ~ett mondat
proposizione n complessa
bővítmény (nyeív) complemento
bővizú (pl. forrás) abbondante
bővül (Minivel) allargarsi,
aumentare, svilupparsi
brácsa (zen) viola
bravúr bravura
bravúros virtuoso
brazil brasiliano
Brazília Brasile h
brekeg gracidare
bridzs bridge h
bridzsez | ik giocare al, bridge h
brigád brigata
briliáus brillante h
brit britannico
bróm (vegyt) bromo
brouz bronzo
bronzkorszak età del bronzo
bronzszobor sta tua di bronzo
brosúra opuscolo
brutális brutale, crudele
bruttò (súly) (peso) lordo
Brüsszel Brusselle n
bú aíTanno, afflizione n,
malinconia; ~nak ereszti fejét
affannarsi, affliggersi*
búb cima, vetta, vertice h,
sommità; a feje ~Jáig da cima a fondo
búbáuat Id bú
buborék bolla
búbos (állat) cappelluto
búbosbanka cutrettola
bucka duna; poggio
81
bura
búcsú 1. addio, congedo,
commiato; ~t vesz congedarsi [da],
accommiatarsi [da], dare*
addi-o [a|; 2. (vali) indulgenza;
3. (ünnep)sagra
búcsújárás pellegrinaggio
búcsújáróhely luogo di
pellegrinaggio
búcsúzás Id búcsú
búcsúz I ik, búcsúzkod | ik Id búcsút
vesz
búcsúztat accommiatare, congedare
budapesti di Budapest
buddhista buddista (-i, -e) h, n
búg 1. (motor) rombare; 2. (gerle)
tubare; 3. (sziréna) fischiare
bugás 1. (motoré) rombo; 2.
(gerléé) tubare A, 3. (szirénáé)
fischio
búgócsigatrottola, paleo
bugyborékol gorgogliare
buggyan, bugyog scaturire,
sgorgare
bugyi mutandine n, tb (da donna)
buja 1. (ember) lascivo,
libidinoso; lubrico; (vài)
fornicai toré. -trice; 2. (növényzet)
esuberante, rigoglioso
bujaság 1. (emberi) lascività, Ubi-
dine n, lubricità; (vài)
fornicazione; 2. (növényzeté)
esuberanza, lussuria, rigoglio
bujdosás vita errante v randagia
bujdos |ik nascondersi*;
girovagare; darsi* alla macchia
kojdosó pro-fugo; emigrante
kójlik nascondersi*, rimpiattarsi
kiùkal Id bújik
h^jócska rimpiattino
bújócskáz |ik giocare al
rimpiattino
bujtat (rejt) nascondere*
bujtogat istigare [a], sobillare [a]
bujtogatás istigazione n.
sobillazione n
bujtogató istiga | tore, -trice
bukás 1. (iskolai) bocciatura; 2.
(ker) fallimento; 3. (esés)
caduta; 4. (szinh) fiasco; 5. (tervé)
scacco.insuccesso
bukdácsol 1. inciampare; 2. (hajó)
beccheggiare
bukfenc capitombolo; -et vet
capitombolare
buk|ik 1. (iskolában) essere
bocciato; 2. (ker) fallire; 3.
(esik) cadere*; 4. (szinh) fare*
fiasco; 5. (teiv) andare* a vuoto
V a monte h
bukkan (vmire) imbattersi [in]
bukott 1. sbocciato; 2. (nò)
traviata; 3. (vizsgázó) eliminato,
rifiutato
buktat 1. (iskolában) bocciare; 2.
(rizbe) tuffare
buktatócsille (müsz) carrello di
carica
bulgár bulgaro
Bulgaria Bulgaria
bulla bolla
bunda pelliccia; (án) alszik mint a
~ dorme come un ghiro v un
tasso V una marmotta v una
talpa
bunker (légó) rifugio
bunkó(sbot) mazza, manganello,
randello
bura campana

burgonya
burgonya patate n, tb; zsírban sült
~ patate n, tb fritte
burjánz|ik pullulare
burkol 1. inviluppare [di]; 2.
(falat) rivestire [di]; 3. (utcát)
lastricare [di]; 4. vinit homályba -
palliare
burkolat 1. invo lucro, copertura; 2.
(/ah-) rivestitura; 3. (tité) lastricato
burkoló(d)z | ikfdtv ú>invilupparsi
[in],imbacuccarsi[iu);/ia//£ards-
ba ~ik avvolgersi* nel silenzio
burkolt coperto; mascherato: ~
célzás allusione n velata
burnót tabacco da Tiuto
burok involucro;
(átv)~banszületett essere nato con la camicia
burzsoá borghese
burzsoázia borghesia
bus mesto, afflitto; tetro, cupo;
depresso
busás copioso, abbondante, ricco;
~ ár prezzo elevato
búskomor malinconico
búskomorság malinconia
búslakod | ik Id búsul
búsul affliggersi*, attristarsi; ne
~J! coraggio! forza!
buta stupido, sciocco, scemo
butaság stupidità, sciocchezza
butít istupidire
bútor mobile h
bútorkocsi furgone h
bútorozott ammobiliato; ~ szoba
camera ammobiliata
bútorszállitó cég ditta di trasporti
h,tb
bútorzat mobilia; mobilio, mobili
h, ri,-mobiliarlo
82
búvár palombaro
búvárharang scafandro
búvárkodjik fare* indagini n, tb:
fare* lo spoglio [di]; (böngész)
compulsare
búvóhely 1. nascondiglio; rifugio;
2. (vadé) tana, covile A
búza grano; tavaszi ~ grano di
primavera
búzadara semelino
búzakalász spiga
biizaszem chicco di grano
búzavirág ciano, fiordaliso
buzdít incoraggiare [a], animare
[a], stimolare [a]
buzdítás incoraggiamento,
stimolo, animazione n
buzdító (fn is) incoraggia |tore, -
trice, anima j tore, -trice
buzgalom zelo, fervore h, premura
buzgó zelante, fervente
buzgólkod jik darsi* premura
buzog (vlz) gorgogliare
buzogány mazza, clava
bűbáj incanto, magia, malefizio
bűbájos incantevole, magico,
malefico
bűbájosság Id bűbáj
büdös puzzolente, fetido, fetente,
infetto
büdösség puzzo; fetore h
büdzsé budgetto, bilancio
bUfébarA/buffetA
bükk (növ) faggio
bükköny (növ) veccia
bún 1. (bűntett) delitto, reato,
crimine h, 2. (ált) colpa, misfatto,
iniquità; -re csábít vlcit indurre*
in tentazione n, incitare al
83
crimine h: sedurre*; 3. (tillcos
szenvedély) vizio; 4. (rossz
szokás) difetto; 5. (egyh) peccato
bűnbak capro espiatorio
bűnbánat (egyh) contrizione n,
penitenza
bűnbánó CegiA^penitente, contrito
bűnbarlang bisca
bűnbeesés caduta in peccato
bűnbocsánat (egyh) assoluzione n
bűncselekmény azione n penale
bűnhődés espiazione n, scon-
tamento
bűnhöd I ik espiare, scontare
bűnjel corpo di reato, reperto
giudiziario
bűnös I. delinquente A, criminale
A. 2. (ált) colpevole; 3. (egyh)
peccai tore, -trice; 4. háborús -
criminale A v dehnquente A di
guerra
bűnösség reità, penalità
bűnözés criminalità
bűnözó delinquente, criminoso
bűnper processo criminale, azione
n penale
bűnrészes co mplice A, n
bűnrészesség complicità
bűntárs correo
bűntény reato, delitto, crimine A
büntet punire, castigare;
infliggere* una pena [a]
büntetendő punibile;
riprensibile
büntetés 1. punizione n, pena; 2.
(pénz~) ammenda, multa; ~t
szab ki vkire infliggere* una
punizione [a]
büntetett előéletű pregiudicato
bűzös
büntetlen előéletű impregiudicato
büntetlenül impunemente
büntető penale; (sp) ~ rúgás calcio
di rigore A; -tábor campo di
concentramento; -
törvénykönyv codice A penale
büntetőjog diritto penale
büntetőjogi felelősség
responsabilità penale
bűntett reato, delitto, crimine A
bűntudat rimorso; consapevolezza
della colpabilità
bűnügy processo criminale;
azione n penale
bűnvádi eljárás procedura penale
bürokrácia burocrazia
bürokrata burocrate A;
burocratico
bürök (növ) cicuta
büszke superbo
biiszkélked j ik (vinivel) andare*
superbo [di]; inorgoglirsi,
insuperbirsi
büszkeség superbia; amore A
proprio
bütyök nodo; callo
bűvész mago, prestigiatore A
bűvészet magia; arte n magica;
prestigio
bűvészked j ik fare* giochi A. tb á\
manon
bűvészmutatvány giuoco di di
prestigio
bűvkör 1. cerchio ma gico; 2. (átv)
forza d'attrazione n
bűvös incantevole, affascinante
bűz fetore A, puzzo
bűzi I ik puzzare
bűzös putido, putente, puzzolente

e (zen) do A; c-dúr do h maggiore
cafat brindello, brandello;
straccio; ~okra tép me ttere* a
pezzi h, tb, lacerare
cáfol 1. (énekkel) confutare;
combattere: 2. (állitdst, hírt)
smentire; dare* una smentita
cáfolat 1. (érvekkel) confutazione
n,- 2. (állításé, híré) smentita
cafrang frangia
cammog strascinare legambe
cápa pescecane h
cár zar h
cárizmus zarísmo
cécó strepito, baccano
cédrus cedro
cédula scheda, cedola
cég ditta; bejegyzett ditta
registrata; -et jegyez firmare
per procura
cégér insegna; (közm) a jó bornak
nem kell ~ il buon vino non ha
bisogno di frasca
cégéres gazember mascalzone h
matricolato v a tutta prova
cégjegyzés procura
cégjelzés marca di fabbrica
cégtábla insegna
cégtulajdonos titolare h della ditta
cégvezető procuratore h
céh arte n; corporazione n
celila bietola
cél 1. (céltábla) bersaglio, mira;
~ba lő tirare a segno; ~ba talál
colpire il segno; ~ba vesz
prendere* di mira; 2. (átv)
scopo, destinazione n.
oggettivo; a ~ból, hogy perchè,
afìTinchè; acciochè [m/n</felszj;
azzai a —lai, hogy con lo scopo
che; a ~nak megfelel
corrispondere* alla destinazione ;
~til tűzte ki magának
prefiggersi* come scopo; túllő a
~on rincarare la dose; 3. (sp)
traguardo; 4. (úté) meta; az
utazás -ja scopo del viaggio; 5.
(fìl) finalità; 6. (kat) oggettivo
célhatározó (nyelv) complemento
di fine n
célirányos Id célszerű
célkitűzés programma A,
oggettivo
cella ce-llula
85
ciklámen
céllövészet tiro a segno
céloz 1. prendere* di mira,
appuntare; 2. (átv) alludere;
fare* allusione n [a]; mire
célzol ezzel? dove vuoi arrivare
con questo?
célozgat alludere*
célpont 1. punto di mira; 2.
obiettivo; katonai ~ok obiettivi
h, tb militari
célravezető Id célszerű
célszerű efficace: opportuno;
appropriato al fine; giudizioso
célszerűtlen inefficace.
inopportuno
céltábla bersaglio; mira
céltalan inutile, inopportuno
céltudatos risoluto, deciso, fermo,
determinato; altomirante
céltudatosság risolutezza,
fermezza
célzás 1. (kat) appuntare h;
puntamento; mirare h; 2. (átv)
allusione n
célzat tendenza, intento,
intenzione n
célzatos tendenzioso
cement cemento
cementgyár cementificio
ceutenarìum centenario
centiméter centimetro
cenzúra censura
cenzúráz censurare
ceremónia cerimonia
cérna refe h
cémaszál filo
ceruza lapis h. matita
ceruzabél mina
ceruzarajz disegno a matita
cethal balena; cetaceo
ciánkáli (vegyt) cianuro di
potassio
cibál tirare; agitare
cica gattino, miccio
cickány musaragno(lo),
toporagno
cicoma fronzolo; ornamento
cicomáz infronzolare, agghindare
cifra 1. (díszes) ornato; 2.
(cikornyás) alambiccato, ricercato; 3.
(pej) vezzoso, vanitoso
cifráikod | ik agghindarsi
cifraság (művészi) fronzolo;
ornamento
cifráz 1. fregiare, ornare; 2. (zen)
infiorare
cigáuy zingaro
cigáuybanda orchestra v banda di
zingari h, tb
cigányprimás capo d'un'orchestra
di zingari h, tb
cigányútra téved (a falat) andare*
a traverso
cigányzene musica zigana
cigaretta sigaretta
cigarettapapír carta da sigaretta
cigarettaszipka bocchino di
sigaretta
cigarettatárca portasigarette h
cigarettáz |ik fumare la sigaretta
cikáz |ik guizzare, balenare
cikcakk zigzag: ~os a zigzag
cikk 1. (áni~, újság-)articolo; 2.
(narancsé) spicchio; 3.
(törvény-) articolo, paragrafo
cikksorozat serie n di arti'Coli h,
tb: inchiesta
ciklámen ciclame h

ciklus
86
ciklus ciclo
cikornyás (stílus) allambiccato;
ricercato
cilinder 1. (kalap) tuba, cappello
a cilindro; 2. (lámpaüveg) tubo;
3. (müsz) cilindro
cím 1. (lakáscím) indirizzo,
recapito; 2. (jogcím) titolo;
vminek a ~én a titolo [dij; 3.
(könyvcím, rang) ti-toló
cimbalom cembalo
cimbora compagno
címer 1. armi n, tb; stemma h,
blasone h; nemzeti ~ armi n, tb
nazionali; 2. (pajzs) scudo
címertan araldica
címez 1. (levelet) indirizzare; 2.
(könyvet) intitolare; 3.
(vminek) titolare [di], qualificare
[con]
címjegyzék 1. indicatore A, 2.
(címtár) annuario
címke etichetta, vignetta
címlap frontispizio
cimpa(fül~)lobulo, lobo
cimtábla insegna
címzés 1. (levélen) indirizzo; 2.
(cím) titolo
címzetes titolare, onorario
címzett (levélé) destinatario
cin stagno
cincér cerambice h
cincog 1. (egér) squittire; 2.
(hegedű) stridere
cinege, cinke cinciallegra
ciugár allampanato: sparuto
cinikus ci'nico
cink zinco
cin(k)ez stagnare, zincare
cinkos complice; (csak jog)
correo
cinkosság complicità; (csak jog)
correità
cintányér piatti h, tb
cionista cionista (-i, -e) h, n
cipel strascinare
cipész calzolaio
cipó pagnotta
cipó 1. scarpa; magas sarkú ~
scarpa con tacco alto; -/ húz
me tlersi* le scarpe; 2. (magas
szárú) stivale h
cipőfűző lega'CCÌo(lo)
cipőgyár calzaturificio
cipöhúző calzatoio, calzascarpe h,
corno da scarpe n, tb
cipökenöcs lucido per le scarpe,
crema da scarpe n, tb
cipősarok tacco
cipötalp suola
cipőtisztító lustrascarpe h
ciprus (növ) cipresso
cipzár chiusura-lampo
cirill cirillico
ciripel frinire, stridere
cirkál 1. andare* attorno; fare* la
ronda; perlustrare; 2. (hajó)
incrociare
cirkáló incrociatore h
cirkusz circo
cirmos (macska) (gatto) a righe n,
tb
cirógat accarezzare
ciroksőprü granata
cisz (zen) do h diesis
citadella fortezza
citera (zen) cetra
citrom limone h
87
cvìkker
citromhéj buccia di limone h
civakodás lite n, litigio, alterco,
disputa contesa
civakod I ik litigare, altercare,
disputare, contendere*
civil borghese; ~ben in
borghese
civilizáció civiltà
civilizált civilizzato
cókmók cianfrusaglie n, tb,
coserelle n. tb
colstok metro pieghe vole
comb coscia; (orv) femore h
copf treccia
cölöp palo
cövek piolo
cucii 1. tettarella, succetto,
succio, dentaruolo; succino; 2.
(cuclisùveg) poppaiuola,
biberon h, poppatoio
cudar infame, ignobile
cukor zucchero
cukorbaj diabete h
cukorbajos diabe tico
cukorgyár zuccherificio
cukorka zuccherino, cioccolatino,
caramella
cukornád canna di zucchero
cukorrépa barbabietola
cukortartalom contenuto di
zucchero
cukortartó 1. zuccheriera; 2.
(cukorkának) bonboniera
cukrász pasticciere h
cukrászda pasticceria
cukrászsütemény dolce h, una
pasta
cukros inzuccherato, zuccheroso
cuppanós schioccante
cvikker occhiali h, tb a molla

Cs
csábít 1. (vkit) sedurre*; 2.
(dolog) tentare, dare* gusto,
allettare; attirare; 3. (rosszra)
indurre* [a], incitare [a)
csábítás 1. (elcsábítás) seduzione
n; 2. (dologé) tentazione n,
allettamento, gusto
csábító I. (fii) sedut | toré, -trice
csábító II. (mn) seducente,
allettante; incitante, provocante
csacsi 1. asinelio: 2. (àtv)
sciocchino
csacska 1. (csacsogó) ciarloni e,
-a; 2. Id csacsi 2.
csacsog ciarlare, cicalare
csahol abbaiare, latrare
csajka gamella, gavetta
csak soltanto; ~ akkor, ha a meno
che [felsz]; ~ azeri, hogy al
sono fine che [felsz]; ~ előre!
sempre avanti! ~ úgy mint
cosi... come; azon ~ nevetni
tudok ciò mi fa ridere*; figyelj
~ idei dammi retta un po'! wég
~ az kellene! non ci
mancherebbe altro; nézd ~!
guarda un po'!
csákány piccone A, (kőműves~)
gravina
csakhamar presto; fra poco; (vài)
tosto
csakhogy 1. (felkiállásban)
finalmente; 2. (de) ma. però
csakis 1. Id csak; 2. beninteso,
certo
csàklya rampone h, rampino
csaknem quasi, pressapoco;
(igével) essere sul punto [di]
csákó casco
csakugyan davvero; di fatto
csal 1. (becsap) ingannare,
truffare; gabbare; deludere*,
illudere*; 2. (vhova) invitare
[a]; allettare, adescare
család famiglia; ~ot alapít
mettere* su famiglia
családapa padre h di famiglia
családfa a Ibero genealogico
családfenntartó sostegno della
famiglia
családfő capofamiglia h
családi di famiglia, familiare,
domestico; ~ kör focolare h, ~
ügy affare h domestico
89
csapatszemle
családias familiare; i'ntimo
családnév cognome h
családos sposato, ammogliato
családtag familiare h, n; membro
della famiglia
csalafinta furbon | e, -a, maligno
csalán ortica
csalánkiütés (orv) orticaria,
tubefazione n
csalárd 1. (átv) inganna | toré,
-trice; 2. Qog) doloso,
fraudolento
csalárdul con fraude n, Qog) con
dolo
csalétek esca
csalfa 1. (álnok) falso, pe rfido; 2.
(remény) ingannevole, chi-
merìco, fallace
csalhatatiau infallibile
csalit macchia, macchione h
csaló (fii) 1. ingannai toré, -trice;
imbroglion I e, -a; 2. (hivatásos)
truffa I tore, -trice
csalódás delusione n, disappunto;
disinganno; optikai ~ illusione
n ottica; ~; kelt produrre*
(dei) disinganni
csalód|ik ingannarsi, deludersi*,
illudersi*
csalódott deluso, illuso
csalogány usignuolo
csalogat adescare, allettare,
attirare
csalogatás adescamento,
allettamento
csalóka ingannevole, fallace,
illusorio
csámcsog mangiare
rumorosamente
csámpás sbilenco; (láb) storto
csap I. i(ige) 1. (ut) battere,
sbattere; 2. (dob) gettare,
scagliare, scaraventare; fiildhöz
~ gettare per terra; 3. zajt ~
fare* chiasso v rumore A,- 4.
nagy lakomát ~ banchettare; 5.
—ya a szelet vkinek fare* la corte
[a]
csap II. (fii) 1. (hordón) cannella;
~ra veri a hordót spillare: 2.
(vízcsap) robinetto. chiave h
d'acqua: 3. (gázcsap) becco
csáp 1. (áll) tentacolo; antenna;
2. (átv) piovra: kinyújtja ~jait
vmi felé tendere* i tentacoli
[verso]
csapadék precipitazione n
csapágy (müsz) cuscinetto
csapás 1. tormento, disgrazia;
(természeti) cataclisma h;
calamità, fiagello; országos ~
calamità pubblica; 2. (út) traccia:
pista; 3. (ütés) colpo, botta; 4.
(átv) egy ~ra ad un tratto
csapat 1. (kat) truppa, unità;
megszálló ~ truppe n, tb
d'occupazione n, 2. (sp)
equipaggio: squadra: válogatott
~ equipaggio scelto; squadra
scelta; 3. (pej) banda
csapatbajnokság (sp) campionato
di squadra
csapatkapitány (sp) capitano di
squadra
csapatosan in masse n, tb
csapatösszevonás
concentramento di truppe n, tb
csapatszemle rivista delle truppe

csapattiszt
90
csapattiszt ufficiale h di truppa
csapda tranello; trappola;
agguato; insidia
csapkod 1. (ütöget) battere; 2.
(hullám partot) bagnare,
lambire
csapkodás I. (ütögetés) colpi h. tb
dati alla cieca; 2, (szárnyaké)
battere h delle ali n, tb
csapláros oste h, bettoliere h
csapnivaló esecrabile,
abominevole
csapóajtó trabocchetto
csapodár volubile, incostante,
libertino
csapód I Ik (aitò) sbattersi
csapol 1. (sört) spillare; 2, (orv)
pungere*
csapolás 1. (söré) spillatura; 2,
(orv) puntura
csapong divagare, vagabondare,
errare
csapos(legén)') mescitore h
csapózár chiusura v serratura a
scatto
csapszeg chiavarda, chiarella
csapszék bettola
csapzott (hai) arruiTato
csárda (kb) osteria
csarnok 1. (vásárcsarnok)
mercato coperto; 2. (kiállítási)
padiglione h; 3. (vasúti) tettoia;
4. (oszlopos)portico
császár imperatore h
császári imperiale; cesareo
császármetszés (orv) operazione n
cesarea
császárnő imperatrice n
császárság impero
csat fìbbia
csata battaglia; (kisebb) mischia
csatah^ó corazzata di linea
csatangol vagabondare,
girovagare, andare* a zonzo,
gironzolare, girandolare
csatangolás girata; vagabondaggio
csatár (sp) avanti h
csatározás scaramuccia
csatársor (sp) linea dergli avanti
h.tb
csatatér campo di battaglia
csatazaj fracasso v tumulto della
battaglia
csatáz I ik combattere
csatlakozás 1. (vkihez, vmihez)
adesione n, affiliazione n; 2.
(vasúti) coincidenza
csatlakoz|ik (vkihez) aderire [a],
unirsi [a], associarsi [a]; dare*
I-adesione n [a]
csatlós 1. (rég) scudiere A,- (àtv,
tréf) accolito; 2. satellite h;
~állam stato satellite
csatol allegare, accludere*,
annettere*; területet ~ annettere*
un territorio
csatolás allegamento, acclusa,
annessione n
csatorna 1. canale hi 2.
(szennyvízcsatorna) fogna; 3. (alagcsò)
dreno
csatomázás canalizzazione n
csattan schiantare, schioccare
csattanás schianto
csattanó (fn; elbeszélésé) punta
csattanós (mn) 1. sonoro; ~ pofon
schiaffo sonoro; 2. (felelet)
calzante
91
csempész
csattog (fùleinOle) gorgheggiare
csávában van e ssere nei pasticci
csavar I. (fn) 1. vite n; 2.
(repülögép~, hajó~)elica
csavar II. (ige) girare;
attorcigliare, torcere*; avvitare
csavaranya madrevite n
csavargó (mn is) vagabondo;
nomade
csavargózós (fh) vapore h ad
elica
csavarhúzó cacciavite h
csavarkulcs chiave n per viti n, tb
csavarmenet spirale n,' pane h
d'una vite
csavarodás torsione n
csavarod | ik torcersi*,
attortigliarsi, attorcigliarsi
csavarog vagabondare,
gironzolare, girovagare
csecs capezzolo
csecsebecse ninnolo
csecsemő lattante, poppante;
kétnapos ^ poppaiuolo di due
giorni h, tb
csecsemógondozó (fn) Id
csecsemőotthon
csecsemőotthon nido
d'infanzia
cseh ceco, boemo
Csehország Boemia
csehszlovák cecoslovacco
Csehszlovákia Cecoslovacchia
csekély(ke) poco, esiguo,
modico, poco numeroso, minimo
csekélység piccolezza, bagattella;
inezia; ~.' pazienza! perbacco!
csekk assegno bancario
csekk-könyv libro di assegni h, tb
csekkszámla conto v fattura di
assegni h, tb
csel astuzia, insidia, raggiro,
trama, cabala, stratagemma h,
intrigo; ~hez folyamodik ricor-
rere* a una insidia; ~t sző
ordire una trama
csélcsap volubile, incostante;
libertino
cseléd servo, dome stico
cselédlány serva, domestica,
donna
cselédség servitù
cselédszoba ca mera di servizio
cselekedet, cselekvés azione n,
atto, gesto; Jó ~ benefizio;
vétkes ~ delitto
cselekmény 1. (irodalmi) trama,
intreccio; 2. (szinh) azione n
cseleksz | ik agire, fare*
cselekvőképes dog) capace di
agire
cselez (sp) fare* una finta
cselfogás stratagemma h
cselleng andare* a zonzo
csellista violoncellista (-i, -e) h, n
cselló (zen) violoncello
csellóz |ik suonare al violoncello
cselszövő cabalista (-i, -e) h, n,
intrigante h, n
csemege 1. (áru) salume h; 2.
(édesség) ghiottoneria
csemegekereskedés salumeria
csemete 1. (nóv) rampollo; 2.
(gyerek) progenie n
csempe quadruccio
csempész I. (ige) introdurre* di
contrabbando; fare* il
contrabbando

csempész
92
csempész II. (fn) contrabbandiere
h
csempészet contrabbando
csen trafugare, sgraffignare
csend silenzio, quiete n: calina,
tranquillità; ~ legyen! silenzio!
fate silenzio!
csendélet natura morta
csendes silenzioso, quieto;
(nyugodt) calmo, tranquillo
csendesed I ik calmarsi,
tranquillizzarsi
csendesen tranquillamente,
quietamente; (némán)
silenziosamente
Csendes-óceán Oceano Paci fico
csendháborítás perturbazione n
della quiete n pu bblica
csendőr carabiniere h
csendül (ri)sonare; (visszhangzik)
rimbombare
csenevész intristito; rattratto
cseng 1. suonare, squillare; 2.
(fül) comare, fischiare
csenget suonare
csengettyű campanello
csengő 1. (fn) campanello;
megnyomja a ~t premere il
campanello
csengő 11. (mn) sonante; vibrante;
sonoro
csép (mg) flagello
csepeg (s)gocciolare, stillare
csepegtet 1. versare a gocce n, tb;
2. (vmibe) i(n)stillare,
infondere*
csépel (mg) trebbiare
csepereg (eső) piovigginare
cséplés (mg) trebbiatura
cséplőgép (mg) trebbiatrice n
csepp 1. goccia, gocciola;
-énként a goccia a goccia; 2.
egy ~ esze sincs non avere un
Tuo di giudizio; ~et un pochino;
egy ~et sem niente
affatto; nemmeno v neanche per
sogno
cseppent versare a gocce n, tb
cseppfolyós liquido, fluido
cseppfolyósít liquefare*
cseppkő (álló) stalagmite n,
(függő) sulattite n
cseppkőbarlang grotta stalag-
mi'tica
csepű stoppa
csepUI (áiv) criticare, biasimare:
sparlare [di)
cser ceno
cserbenhagy lascire v piantare in
asse h
csere (s)cambio, baratto
csereberél (s)cambiare, barattare
cserebogár maggiolino
cserejátékos (sp) giocatore h di
scambio
cserekereskedelem commercio
dello scambio
cserél cambiare, mutare
cserép 1. (tető~) tegolo; 2.
(üveg~) coccio; rottame A,
cserepekre tör mettere* in
pezzi; 3. (virág-) vaso da v per
fiori h, tb
cserépedény vaso di terracotta
cserepes (fn) copriletto
cserepez coprire* di tegoli h, tb
cserépkályha stufa di terracotta
cseréptál scodella di terracotta
93
csillapíthatatlan
cseréptető tegolato, copertura di
tegoli h, tb
cseresznye ciliegia
cseresznyefa ciliegio
csereüzlet scambio, baratto
cserez conciare
cserfa Cerro
cserje cespuglio, arboscello
cserjés (fn) macchia
cserkész (fn) boy-scout h
csermely ruscelletto
csersav acido tannico
cserzés conciatura
csésze tazza; egy ~ kávé una tazza
di caffè h
csészead sottocoppa
csetepaté 1. (áiv) litigio, di-sputa;
2. (kat) scaramuccia
csetlik-botlik inciampare
csettint (nyelvvel) schioccare (con
la lingua)
cséve cannello, rocchetto
cseveg chiacchierare, discorrere*
csevegés chiacchierata,
conversazione n
csibe pulcino
csibész mariuolo, buonalana;
mascalzone h
csicsereg cinguettare
esiga 1. (áll) chiocciola;
(meztelen) lumaca; 2. (mùsz)
carrucola; 3. (játék) trO'ttola;
4. (ép) voluta
csigalépcső scala a chiocciola
csigasor sistema h di carrucole n,
csigavonal spirale n
csigolya vertebra
csihol fare* fuoco
csík striscia
csikar (orv) avere i dolori colici
csikarás (orv) colica
csiklandós 1. sensibile a
solletico; 2. (történet) scabroso,
piccante
csiklandoz solleticare
csikó puledro
csikorgás (ajtóé) cigolio
csikorgat fogát ~ja digrignare i
denti
csikorog cigolare; (átv) csikorgó
hideg freddo cane
csikós cavallaro
csíkos strisciato
csilingel tintinnare
csillag 1. stella; astro; (átv) -okat
lát vedere* le stelle; 2.
(nyomdai) asterisco; 3. (kat) stelletta;
4. (szinh) vedetta; diva, divo
csillagász astronomo
csillagászat astronomia
csillagászati astronomico
csillaghullás pioggia di stelle n, tb
filanti
csillagkép costellazione n
csillagos stellato
csillagvizsgáló osservatorio
csillagzat costellazione n
esiliami I ik scintillare
csillan Id cslllámlik
csillapít 1. (éhséget) saziare; 2.
(fájdalmat) mitigare; 3.
(szomjúságot) cavare,
estinguere* (la sete); 4.
(felháborodást) sedare; 5. (vkit)
calmare, tranquilizzare
csillapíthatatlan inestinguibile,
insaziabile

csillapító szer
94
csillapító szer calmante A,
sedativo, lenitivo
csillapod I ik 1. (enged, enyhül)
diminuire; 2. (megnyugszik)
calmarsi, tranquilizzarsi; 3.
(éhség) saziarsi
csillár lampadario
csille benna, vagoncino
csillog brillare, splendere,
scintillare, fiammeggiare
csillogás splendore h
csillogó rilucente, fiammeggiante,
brillante
csimpánz scimpanzè h
csimpaszkod | ik (vmibe)
aggrapparsi [a], arrampicarsi [a]
csinál fare*, costruire*, creare,
preparare: fabbricare; adósságot
~ contrarre* v fare* debiti h,
tb: mit ~sz? che fai? nagy kárt ~
fare* un gran danno
csináltat far(si)* fare*
csináltatás il rar(si) fare
csírján cautamente,
prudentemente; con precauzione n
csinos grazioso, gentile, attraente;
(átv) ~ kis összeg una bella
somma
csinosít abbellire
csinosság grazia, gentilezza,
attrattiva
csintalan petulante
csintalanság petulanza
csiny beffa, burla
csíp 1. (rovar) pungere*; 2. (étel)
pizzicare
csipa cispa
csipás (szemű) cisposo
csípdes 1. (ujjával) pizzicare; 2.
(szóval) punzecchiare, pun-
gere*
csipeget (madár) beccare
csiperke(gomba) fungo prataiuolo
csípés (rovaré) puntura
csipesz pinzette n, tb
csipet un pochettino; un pochino,
un pocolino
csipetke (kb) tagliatelle n, tb
csipke 1. merletto, trina; 2. (ép)
dentello
csipked Id csípdes
csipkelődés punzecchiare h,
epigrammi h, tb
csipkelöd |ik punzecchiare, fare*
epigrammi h, tb
csipkerózsa rosa canina
csipkés 1. merlettato; 2. (ép)
dentellato
csipkéz merlare, merlettare
csipkézett 1. merlettato; 2. (ép)
dentellato
csipog pigolare, piare
csipogás pigolio
csípő anca, fianco; ~re teszi a
kezét mettersi* le mani ai
fianchi h, tb
csípős I. mordace, mordente;
caustico; 2. (iz) piccante,
frizzante; acerbo
csíptet (összefog) spremere
csíptető (fti) pinzetta
csíra germe h
csiramentes (mg) sterile
csirátlanít (mg) sterilizzare
csírázás germinazione n
csíráz |ik germogliare,
germinare
csiripel cinguettare; (átv) ezt már
95
a verebek is ~ik essere il
segreto di Pulcinella
csiriz pasta, colla
csirke pollo; (átv) már nem mai ~
non essere di primo pelo
csirkefogó pelapolli h, buonalana:
mascalzone h
csiszol 1. pulire, pulimentare,
lisciare; brunire; 2. (átv)
sgrossare, dirozzare
csiszolás 1. pulimento, pulitura,
liscimenio, lisciatura: bruni-
mento, brunitura; 2. (átv)
sgrossatura, dirozzamenlo
csiszolatlan rozzo, rude, ruvido
csiszolópapír carta vetrata
csiszolt (átv) dirozzato, forbito
csitit placare, tranquillizzare
csitri giovanetta, bambina
csitt! silenzio! pst!
csíz (áll) lucherino
csizma stivaloni h, tb
csizmadia calzolaio
csizmaszár gambaletto
csobog mormorare, scrosciare
esoda 1. (egyh) miracolo,
prodigio, portento; 2. maraviglia:
fenomeno; (átv) ez csodát lesz
fare* voperare miracoli h, tb
csodabogár idea stravagante;
bizzarria
csodagyermek ragazzo miracoloso
V prodigioso
csodál ammirare
csodálat ammirazione n,
maraviglia; ~ot kelt dare* v destare v
mettere* v suscitare
maraviglia; ~ra méltó degno di
ammirazione n
csodálatos 1. miracoloso, mara-
viglioso, mirabile, prodigioso,
portentoso; 2. (trej) mirifico,
stupendo
csodálkozás maraviglia; stupore A,
legnagyobb ~omra per la mia
più grande sorpresa
csodálkoz|ik maravigliarsi [di];
stupire
csodáló ammira | tore, -trice
csodás Id csodálatos
csodaszép bello a maraviglia
csodaszer panace a
csók bacio
csóka (áll) cornacchia
csókol baciare, dare* un bacio
[al
csokoládé cioccolata
csókoló(d)z I ik baciarsi
csokor 1. (virág~) mazzo(lino): 2.
(nyakkendőé) nodo
csokornyakkendò cravatta a
fiocco V a nodo
csomag collo, pacco, involto,
incartamento; bagaglio
csomagfeladás servizio v
registrazione n dei pacchi h, tb
csomagkiadás consegna dei
pacchi
csomagkocsi furgoncino
csomagol fare* un pacco [di],
impacchettare, incartare
csomagolópapír carta da involti h,
tb
csomagszállítás trasporto dei
bagagli
csomagtartó (járművön)
portabagagli h
csomó 1. nodo; 2. (halom)

csomópont
96
mucchio; (átv) egy ~ ember un
mucchio di gente n
csomópout ganglio
csomós nodoso
csomóz annodare, legare con (un)
nodo
csónak barca, canotto,
imbarcazione n
csónakázás (sp) canottaggio
csónakázlik andare* in barca;
(sp) fare* il canotaggio
csónakház canottiera; sede n
nautica di una società di
canottaggio
csonk 1. (szoboré) tronco; 2.
(fáé) ceppo; 3. (kar)
moncherino
csonka 1. (levágott, megcsonkított)
mutilato, mutilo, monco; 2. ~
gúla piramide n tronca, tronco,
di piramide n
csonkit mutilare, troncare,
mozzare
csont osso; (án) ~ és bőr ridotto
pelle n e ossa n, tb: ~ig hatol
penetrare Tmo alle midolla; vén
~ carcassa
csonthártya (oni) periostio
csonthártyagyulladás (orv)
periostite n
csonthéjas gyümölcs drupa; frutta
drupa-cea
csontos ossuto
csonttörés frattura v rottura d'un
osso
csontváz sche-letto
csoport gruppo
csoportfelvétel (fot) presa di
gruppi fi, tb
csoportkép fotograria di gruppo,
gruppo fotografico
csoportos a gruppi h, tb
csoportosít aggruppare
csoportosul aggrupparsi
csoportosulás aggruppamento,
assembramento
csoportvezető caposezione h
csorba intaccato; sdentato; (áiv)
csorbát ejt vmin intaccare;
danneggiare, fare* male [a]
csorbít 1. intacccare; 2. (átv)
scemare, compromettere*
csorda branco, mandr<i)a
csordás vaccaro, bifolco,
mandriano
csordultig raso colmo,
traboccante, strapieno; (átv) ~ a
pohár la misura è colma
csorgás scolamento
csorgat lasciare colare
csorog scolare; (átv) ~ a nyála
fare* venire* l'acquolina alla
bocca
csoroszlya (pej)- vén ~ vecchia
lingua di vipera
csoszog strascinare i piedi h, tb
csóva (üstökösé) coda
csóvál 1. (fejet) scuotere*; 2.
(farkat) scodinzolare
csó 1. tubo; 2. (puskán) canna
csöbör secchio: secchia; tinozza;
(átv) -boi vödörbe dalla padella
nella brace n
csőcselék plebaglia, popolaccio
csőd (ker) fallimento; ~bejut
fallire; fare* fallimento; ~öt mond
a) dichiarare il falli-mento; b)
(átv) fare* cilecca v cecca
97
csúfság
csődít (tömeget) attirare, riunire
csődör stallone h
csődtömeggondnok curatore h di
falhmento
csődíil affollarsi, ammassarsi,
concorrere*
csődület affollamento, concorso
(di gente n)
csökevény 1. (orv) rudimento; 2.
(poi) sopravvivenza
csökken diminuire, scemare,
ridursi*
csökkenés diminuzione n,
riduzione n, scemare h
csökkenő decrescente, digressivo
csökkent diminuire, scemare,
ridurre*, menomare
csökkentés diminuzione n,
riduzione n
csökönyös 1. (ember) caparbio,
coccinto, testardo;
ricalcitrante; 2. (állat) restio
csökönyösen caparbiamente,
testardamente; con pertinacia
csökönyösség caparbietà,
ostinazione, testardaggine n,
pertinacia
csömör na usea
csőposta posta pneumatica
csöppség piccin | o, -a
csőr becco
csőrepedés rottura del tubo
csörgedez scorrere*
csörgés strepito
csörget strepitare
csörgő (fn) sonaglio
csörgőkígyó serpente h a sonagli
h,tb
csörlő argano
csörög fare* stre pito
csörömpöl (pl. tányérokkal)
acciottolare
csősz guardia campestre
csőtészta maccheroni h, tb
csúcs cima, sommità, vetta,
ve rtice h
csúcseredmény (sp) record h,
primato
csúcsértekezlet conferenza al
vertice
csúcsforgalom ore n, tb di punta
CSÚCSÍV arco acuto, arco a sesto,
ogiva
csúcsíves ogivale; ~ stílus stile h
ogivale Vgotico
csücsörít fare* (le) boccacce n, tb
csúcsos acuto, in punta
csúcspont (átv) zenit h, apogeo,
culmine h; punto culminante,
acme h
csúcsszervezet organizzazione n
suprema
csúcsteljesítmény record h,
primato
csúf (fn is) brutto; ~ot űz vkiböl
beffarsi [di]; fare* a gabbo
csúfít imbruttire, difformare
csúfnév nomignolo; soprannome
h
csúfol canzonare; (di)sprezzare;
schernire
csúfolódás derisione n, motteggio
csúfolód |ik farsi* beffe n, tb [di]
csúfolódó canzonatorio,
derisorio
csúfos compassionevole,
lamentevole, pietoso
csúfság 1. (szégyen) ignominia.

csuha
affronto; 2. (csúnya ember)
bruttura, bruttezza
csuha to naca
csuka luccio
csukamájol^ olio di fegato di
merluzzo
csuklás singhiozzo
csukilik avere il singhiozzo,
singhiozzare
csukló (fii) articulazione n, polso
csukiya cappuccio
csukod jik chiù dersi*
csúnya brutto
csúnyán malamente
csúnyaság bruttezza
csupa puro, mero; tutto; (div) ~
fül vagyok sono tutt'orecchio
csupán soltanto
csupasz nudo
csupor pentola, orciuolo
csuromvizes fradicio; bagnato
Tino alle midolle
csurran colare, grondare
csuszamlas (geol) frana,
scoscendimento
csúszda cantiere h
csúsz|ik sdrucciolare, slittare;
(àtv) hiba ~ott a számításba ha
fatto i conti senza l'oste h
98
csúszómászó (áll) rettile h
csúszós sdruccevole
csúsztat sdrucciolare
csutakol (lovat) strigliare
csutka to rsolo
csúz (orv) reumatismo
csúzH fionda
csücsök cocca. estremità,
punta
csücsül sedere*, stare*
accoccolato
csügged scoraggiarsi,
sconfortarsi, demoralizzarsi; ne ~J!
coraggio! forza!
csüggedés scoraggiamento,
sconforto; demoralizzazione n
csüggedő scoraggiato.
sconfortato; demoralizzato
csüggedt Id csüggedő
csülök zo ccolo
csüng pe ndere*
csúr granaio
csúrés-csavarás menare h il cane
per l'aia, lungaggini n, tb,
tergiversazioni n. tb
csürhe branco
csütörtök giovedì A, ~ön giovedì;
(àtv) ~öt mond (fegyver) fare*
cilecca V cecca
D
d (zen) re h: d-dúr re h maggiore
dac ostinazione n
dacára (hogy) nonostante che
[felsz], malgrado che [felsz]
dacol sfidare
dacos caparbio, dispettoso,
testardo
dada baUa
dadog balbettare
dagad gonfiarsi
dagadtság enfiagione n
dagály 1. (tengeré) flusso, alta
marea; 2. (beszédé) ampollosità;
enfasi n
dagályos (stílus) ampolloso
daganat tumore h
dagaszt 1. (kenyeret) impastare; 2,
(szél a vitorlát) gonfiare
dajka balia
dajkál carezzare, vezzeggiare; fare*
da madre n [a]
dákó stecca
dakszli tasso
dal canzone n, canto, aria
dalárda società corale
dalgyiìjtemény canzoniere h:
raccolta di canzoni n, tb
dália (nm) dalia
daliás (termel) ben proporzionato;
d'un pezzo
daljáték opera (li rica)
dallam melodi a; aria
dallamos melodioso
Dalmácia Dalmazia
dalmát I. (fii)dalmatah, n
dalmát 11. ^mn^ dalmatico
dalmű o pera; lírai ~ opera lirica
dalol cantare
dáma dama, signora
damaszt damasco
dámvad daino
dán danese
dandár brigata
dandárparancsnok generale h di
brigata
Dánia Danimarca
dantei dantesco
dara semolino
darab 1. pezzo, brano; ~ja három
forint tre fiorini h, tb il pezzo; 2.
(zen) pezzo di musica; 3.
elkísérlek egy ~on ti accompagno
un pezzo
darabáru mercanzia venduta a

darabbér
100
pezzo; merce n a piccola
velocità
darabbér pagamento a pezzo
darabka pezzettino
darabonként pezzo per pezzo
darabos (áiv) grossolano, rozzo,
rude, ruvido
darabosság (álv) grossolanità,
rozzezza, rudezza
darál I. macinare; 2. ~ja a
mondanivaló/át blaterare; parlare a
vanvera
daráló (fn) mulinello
daraszén carbone h in polevere n v
polverizzato
darázs vespa
dárda lancia, giavellotto
dáridó baldoria, gozzovìglia,
bisboccia
dáridóz|ik fare* una bisboccia;
(vài) gozzovigliare
daróc panno greggio
daru (-madár, gép~) gru n
datálod |ik datare [da); risalire*
la)
datolya dattero
dátum data
de ma, però; intanto; ~ igen! ma si;
~ szép! che bello! te new jössz? ~!
tu non vieni? ma si!
december dicembre h
deci decilitro
dédanya bisnonna
dédapa bisnonno
dédelget viziare, accarezzare,
vezzeggiare
dédunoka pronipote h, n
defekt panna; ~et kap essere in
panna: avere una panna
deficit deficit h, disavanzo
deformálód | ik difformarsi
dehogy ma che! macché!
dehogynem come no!
deka decagrammo; 10~ etto
dékán preside h della facoltà
deklarál dichiarare
dekoHált scollato
dekoráció decorazione n
dél 1. (világtáj) Sud h.
Mezzogiorno; 2. (napszak)
Mezzogiorno
Dé^Afrika Africa del Sud. Sud-
Africa
dél-afrikai sudafricano
Dél-Amerika America del Sud,
Sud-America
dél-amerikai sud-americano
délceg superbo; prestante; (vài)
aitante (nella persona)
delegáció delegazione n
delegál delegare
delejes magnetico
delejesség magnetismo
delejtn ago magnetico; bussola
delel I. (állal) meriggiare; 2. (álv)
fare* la siesta; 3. (esili)
culminare
délelőtt mattina, mattinata
Dél-Eivópa Europa del Sud,
Europa Meridionale, Sud-
Europa
déli I. Ooldr) meridionale, del Sud:
2. (napszak) del mezzogiorno; 3.
~ fekvésű ház casa volta a
mezzogiorno
délibáb fata morgana, miraggio
délibábos (átv) fantastico;
chimerico
101
derülátó
déligyümölcs frutta del
mezzogiorno; agrumi h, tb
Déltsarfc (polo) Antartico
délkelet Sud-Est h
délkeleti del Sud-Est
délkor meridiano
Dél-Magyarország Ungheria
meridionale
délnyugat Sud-Ovest
délnyugati del Sud-Ovest
délszláv slavo meridionale,
iugoslavo
delta delta h
délután I. (fn) pomeriggio
délután II. (hat) nel pomeriggio
déKidék mezzogiorno
demagóg I. (fn) demagogo
demagóg II. (mn) demagogico
demagógia demagogia
demokrácia democrazia; népi ~
democrazia popolare
demokrataI. (fn)democratico
demokrata II. (ìnn) democratico
demokratikus democratico; a népi
~ országok i paesi della
democrazia popolare
démon demonio
denatiu^lt szesz spirito v alcool h
denaturato
Dénes Dionigi h
denevér pipistrello
deportál deportare, confinare
deportálás deportazione n, confino
depresszió depressione n
dér brina; - hull brinare
dereglye alleggio, chiatta
derék I. (fn) cintola, vita; ~ban
keltétörik spezzarsi nel più bello;
~ig ér arrivare fino alla cintola;
(álv) beadja a derekát piegare il
dorso; abbassare le ali; (álv) nyár
derekán nel mezzo dell' estate n
derék II. (ìnn) 1. (vitéz) bravo,
valoroso; ez dolog', bravo! é una
bella cosa! 2. (becsületes) bravo,
leale, onesto
derékalj materassa
derekasan abbondantemente,
copiosamente
derékfájás dolore h di schiena
derékhad grosso dell'esercito
derékszíj cinturone h
derékszög angolo retto
derékszögű rettangolare; -
háromszög trianglo rettangolare
dereng albeggiare
derengés alba, albore h,
crepuscolo
deres 1. (haj) brizzolato; 2. (pl
halár) brinoso
deresed | ik incanutire
derit 1. (mùsz) depurare: 2. fényt
-finire gettare luce [a];
lumeggiare: i. jókedvre ~ rasserenare
dermed intrizzirsi
dermedt intrizzito, ghiacciato
dermedtség intrizzimento, letargìa
dermesztő atroce, intenso: laciale;
~ hideg van fa freddo cane
derogál (vkinek) dispiacere* [a);
sdegnare
derű serenità
deiiil 1. (idő, ég) rasserenarsi;
rimettersi* al bello: 1.jókedvre ~
rasserenarsi; 3. (vmin) ridere*
[di]
derűlátás ottimismo
derűlátó ottimista (-i, -ejhn

derült
102
derült 1. allegro, ottimista; 2. (ég)
chiaro, sereno; (átv) ~ égből
lecsapó villám fu-lmiiie a cici
sereno; tra capo e collo
derültség 1. ilarità, gaiezza,
ottimismo; 2. (égé) chiarezza,
serenità
derűs sereno; allegro; ilare,
ridente; -hangulat allegrezza
destniál spargere* disfattismo
destrukció disfattismo
destruktív (fti is) demoralizza | tore,
-trice
deszka asse n, tavola
desszert dolce h
desztillál distillare
detektív agente h investigativo,
detective A
detektívregény romanzo giallo;
giallo
dév^ scherzoso, faceto
dévajkod | ik scherzare
devalváció svalutazione n
deviza valuta
dezavuál sconfessare
dezinficiál disinfettare
dézsa mastello; (átv) úgy esik,
mintha dézsából öntenek piove a
catinelle n, tb
dézsma decima
dézsmál (álv) saccheggiare
dézsmálás decimazione n
diadal trionfo, vittoria; ~f arat
riportare vittoria, trionfare
diadalittas trionfante
diadalív arco trionfale
diadalmas vittorioso
diadalmaskod | ik trionfare,
riportare vittoria
diadalmenet corteo trionfale
diadém diadema h
diagnózis diagnosi n, ~f megállapít
diagnosticare
diák 1. (főiskolai) studente h ; 2.
(középiskolai) scolaro; alunno
diákegyesület associazione n
studentesca
diákigazolvány tessera per studenti
h.th
diáklány I. (főiskolai) studentessa;
2. (középiskolai) scolara; alunna
diákotthon convitto (studentesco);
casa dello studente h
diákság scolaresca
diákszövetség alleanza studentesca
dialektika diale-ttica
dialektikus diale-ttico
dialógus dialogo
dicseked | ik vantarsi, millantarsi,
insuperbirsi. darsi*delle arie n,
th
dicseksz | ik Id dicsekedik
dicsekvés vanto, superbia, aria,
millanteria
dicsekvő (mn is) vanta | tore, -trice
dicsér lodare, elogiare, encomiare.
celebrare, esaltare
dicséret lode n, elogio, encomio;
esaltazione n
dicséretes Id dicséretre méltó
dicséretre méltó lodevole, degno dì
lode
dieserò encomiastico
dicsfény aureola
dicshimnusz (át) elogio, encomio
dicső glorioso, memorabile,
eroico
dicsőít glorificare, esaltare
103
diszelnök
dicsőség gloria; onore A,- -ere válik
fare* onore h |a]
dicsőséges gloriso
dicstelen inglorioso;(vài)misero
dicsvágyó ambizioso; avido di
gloria
didaktika didattica
didereg tremare dal freddo
didergés tremarella, brivido
diéta (orv) regime A; diétát tan
osservare il regime h
diétás a regime; diatetico; ~ koszt
vitto a regime h
differencia differenza
differenciálszámítás (mat) calcolo
differenziale
difteria difterite n
díj 1. üutalom) premio; első ~
primo premio; ~at tiiz ki fissare
un premio; 2. (illeték) tassa,
diritto; competenza 3. (fizetendő
összeg) rimunerazione n.
retribuzione n, salario, onorario;
kézbesítési ~ tassa di consegna
díjaz I. Qutalmaz) premiare; 2.
(összeget kifizet) retribuire,
salariare, rimunerare
díjazás I. (j'itolinazás) premiazione
n,- 2. (kifizetés) rimunerazione n,
retribuzione n
díjmentes franco di porto
díjnok diurnista (-i, -e) h, n
díjnyertes premiato
díjszabás tariffa
díjtalan gratuito; a belépés ~
l'ingresso è gratuito
diktál dettare; (árt) a Józan ész azt
~ia, hogy il buon senso consiglia
che
diktálás dettatura
diktátor dittatore A
diktatúra dittatura
dilettáns ama | tore, -trice, dilettante
dinamikus dinamico
dinamit dinamite n
dinamó dinamo n
dinasztia dinastia
dínomdánom baldoria, bisboccia,
gozzoviglia
dinnye 1. (görög) cocomero;
popone A,' 2. (sárga) melone h
dió noce n
dióbél gherglio, mandorla della
noce
diófa noce A
dióhéj guscio ("di noce n), (átv)
—ban in compendio;
sommariamente, in succinto, in
breve
dioptria dioptria
diótörő schiaccianoci A
diploma diploma A
diplomácia diplomazia
diplomáciai diplomatico; ~jegyzék
nota diplomatica; a ~
kapcsolatok megszakítása rottura delle
relazioni «. ib diplomatiche
diplomatikus diplomatico
diskurál discorrere*, chiacchierare
dísz 1. ornamento, lusso, decoro;
2. f^n/Aán^ guarnizione n,- 3. (átv)
gala, onore A,- pompa; —ère válik
gli conferisce
díszdoktor dottore h honoris
causa
díszebéd banchetto
díszeleg fare* pompa [di], brillare
diszelnök presidente A onorario

díszelőadás
104
díszelőadás rappresentazione n di
gala
diszemelvény tribuna di onore h
díszes sontuoso, ornato, lussuoso;
monumentale
diszharmónia disarmonia,
discordanza, dissonanza,
dissentire h
díszhely posto di onore h
diszit ornare, decorare
díszítés 1. ornamento, decorazione
n: 1. (ruhán) guarnizione n
diszitmény ornamentazione n
díszkert giardino di lusso
díszkiadás edizione n di lusso
díszkíséret scorta di onore h
diszkosz (sp) disco
diszkoszvetés (sp) lancio del disco
díszkötés rilegatura di lusso
diszkréció discrezione n
diszkrét 1. discreto; 2. (szerény)
sobrio
diszkvalifikál (sp) squaliricare
díszlépés passo di parata
díszlet decorazione n
diszi I ik rissplendere
diszlövés sparo v salva d'onore h
díszmenet stilata, corteo solenne
díszműáru galanteria, chincaglie n,
tb
disznó porco, maiale h
diszaóhiis carne n di maiale h
disznóól porcile h
disznóság porcheria
disznósajt coppa
disznóserte setola
disznózsír sugna
dísznövény pianta di lusso
diszórség guardia d'onore h
diszpécser (ker) dispatcher h
díszpéldány 1. esemplare h di
lusso; 2. (dtv) te ~! buonalana
che sei!
díszpolgár cittadino onorario
diszponál 1. (rendelkezik)
disporre*; 2. nem vagyok -Ma vmire
non sono disposto |a|
díszruha alta uniforme n
díszszázad compagnia d'onore h
díszszemle parata, rivista
disszertáció: doktori ~ tesi n (á\
laureaj
disszidál fuggire
disszidens profugo, fuggiasco
disztag membro onorario
dísztárgy ninnolo, galanteria,
chincaglie n, tb
dísztávirat telegramma h dì
felicitazione n
dísztelen disadorno
diszterem (egyetemen) aula magna
disztingvál distinguere*
dívány divano, sofà h
divat 1. moda; 2. (àtv) voga
divatáru articolo di moda; novità
di merceria
divatánikereskedés negozio di
novità n, tb, negozio di mode n,
tb
divatárus negozianteh di mercerie
n.tb
divatbemutató rivista di moda
divatcikk articolo di moda
divathölgy signora alla moda
divatlap giornale h di mode n. tb
divatos moderno, di moda
divatozó, dívó usuale, in voga, di
moda
105
dolog
divatszalon salotto di moda
dob 1. (ige) 1. buttare, gettare,
lanciare, scagliare, scaraventare;
2. (mélybe) precipitare
dob 11. (fn) tamburo; (dtv) ~ra üt
(árverésen) vendere all'asta
dobál lanciare; scaraventare
dobás getto, colpo
dobban (szív) battere
dobbant (lábbal) scalpitare
dobhártya timpano
dobog 1. (sziv) palpitare; 2.
(lábbal) scalpitare
dobogó I. (Jh) podio
dobogó II. (mn) palpitante
dobol battere il tamburo
dobos tamburino; tamburo
doboz 1. scatola; 2. (szelence)
scrigno
dobpergés rullo del tamburo
dobverő bacchetta da tamburo
docens docente, h
dogma dogma h, domma h
dogmatikus dogmatico, dom-
matico
dohány tabacco
dohányáruda spaccio di tabacchi h,
tb
dohánybolt Id dohányáruda
dohánygyár manufattura dei
tabacchi A, tb
dohányjövedék regia dei tabacchi
h.tb
dohánymérgezés avvelenamento di
tabacco
dohányos (fn) fuma | tore, -trice
dohányzás sfumare, h; tilos a -! è
vietato fumare!
dohány | zik fumare
dohányzó (mn is) fuma | tore, -trice;
~ szakasz scompartimento per
fumatori h, tb; nem ~ kocsi
canoini per i non fumatori
dohog brontolare
dohos muffoso, stantio
dokk bacino da carenaggio
dokkmunkás lavoratore h del
bacino
doktor dottore h
doktorál fare* la laurea, laurearsi
doktorátus laurea
doktori értekezés tesi n di laurea
dokumentáció documentazione n
dokumentumfilm documentario
dolgavégezetleniii andarsene*
senza avere concluso niente
dolgozat compito in iscritto
dolgozatfüzet quaderno
dolgoz I ik lavorare; (átv) eltene ~ik
vkinek contrariare
dolgozó (fn) operai | o, -a,
lavorai tore, -trice; flzikai ~
lavorai tore, -trice del braccio;
szellemi ~ lavora j tore, -trice
intellettuale v della mente
dolgozóasztal scrivania, tavolino
dolgozó paraszt comandino;
produttore diretto
dolgozószoba studio
dollár dollaro
dolog 1. (munka) lavoro; 2. (tárgy)
cosa; 3. (ügy, elfoglaltság) affare
h, faccenda; ez az én dolgom è
affare mio; hogy megy dolgod'!
come va la vita? sok a dolgom ho
molto da fare*; szép kis -
bell'affare A, bella faccenda,
bella storia; che bella cosa!

dologkerülő
106
dologkerülő fannuUon | e, -a
dologtalanság scioperatezza
dóm duomo, catedrale n
domb collina
domborít inarcare
dombormű altorilievo; (lapos)
bassorilievo
domborodás, domborzat rilievo
domborod|Iksporgere*, rilevarsi
domború convesso
domborulat rotondità; volta,
concavità, inarcamento
domborzati térkép rilievo
dombos collinoso
dombvidék regione n collinosa
dominóz | ik giocare al domino
dong ronzare
donga doga
dongó moscone h
dorbézol fare* bisboccia,
gozzovigliare
dorgál sgridare
dorgálás sgridata, rabuffo, la-
vantura di capo
dorombol (macska) fare* le fusa
dorong mazza. manganello,
randello
Dorottya Dorolea
dosszié incanamento
döcög avanzare a scosse n, tir,
traballare
döcögős (út) scabroso,
accidentato
döf 1. (szarmal) cozzare; 2. (tőrrel,
karddal) pugnalare, trafiggere*
döfés 1. (szarvval) zoud; 2. (tőrrel,
karddal) pugnalata, trafitta
dög carogna
döghalál peste n
dogi I ik (átt): tudja, mitől -ik a légy
saperla* lunga
döglött morto, crepato
dögvész peste n
dől I. cadere*, precipitare; (átv)
dugába ~ andare* a monte Ava
vuoto; 2. (támaszkodik vminek)
addossarsi [a); 3. (hajlik)
inclinare: 4. (zuhog) scrosciare,
pio-vere* a catinelle n, th
dőlt inclinalo; ~ beiu corsivo
dölyfös superbo, arrogante,
presuntuoso
döng rimbombare
dönget percuotere*, scuotere*;
(àtv) ián kapukai ~ forzare porte
n, ib aperte
döngöl pestare i piedi A, tb
dönt 1. (felfordít) rovesciare; 2.
nyomorixi ~ fare* cadere* in
miseria; veszélybe ~ fare*
precipitare in pericolo; 3.
(határoz) decidere* [a],
decidersi |di|, risolvere' |di|
döntés 1. decisione n, risoluzione
«,■ 2. (esküdtszéké) verdetto; 3.
(választott bíróságé) arbitraggio
döntetlen 1. (sakk) patta; 2. (sp)
indeciso; a mérkőzés ~ül
végződött la partita finì indecisa
döntő I. Oh; sp) (gin) finale; bejut
a ~be qualificarsi per la finale
döntő U. (mn) decisivo,
determinativo, concludente; ~
bizonyíték prova decisiva; -
pillanat momento decisivo
döntőbíró arbitro
döntőbíróság arbitraggio
dörej tuono, detonazione n
107
Dunántúl
dörgedelmes tonante, rimbombante
dörgés tuono, rombo; (átv) ismeri a
~í saperla* lunga
dörgölő(d)z I ik 1. fregarsi: 2. (átv)
adulare
dörmög brontolare
dörög tuonare
dörömböl urtare rumorosamente.
fare* chiasso percotcndo la
porta
dörzsöl fregare, sirofmare
dörzsölés frizione n
dörzsölöd I ik fare* attrito |con)
dörzspapír carta vetrata
dőzsöl fare* bisboccia,
gozzovigliare
drága caro, prezioso
drágakő pietra preziosa
drágán trovare caro
drágaság I. (drágulás) rincaro; 2.
~om! tesoro mio!
drágasági pótlék caroviveri A.
carovita A
drágít rincarare
drágítás rincaro
drágul rincarare
drágulás rincaro
dráma tragedia
drámai tragico
drámaíró scrittore A drammatico
drapéria drapperia
drapp begio
drasztikus drastico
drazsé cioccolatina: zuccherino;
caramella
drogéria profumeria
drogista profumiere A
drót filo di ferro; (átv) vkit ~on
rángat menare per il naso
drótakadály reticolato
drótkefe spazzolino di fili A. tb
drótkötélpálya funicolare A
drótnélküli távíró telegrafo senza
fili A, ;*
drukkol (biz) avere fifa
drusza omonimo
dúc 1. (galamb—) colombaia: 2.
(ideg-^, orv) ganglio
duda cornamusa, piva
dudál suonare la cornamusa v piva
dúdol canticchiare
dudor(odá$) protuberanza
dudva malerba
dug 1. (beilleszt) ficcare, cacciare
dentro: 2. (rejl) nascondere*
dugába dől andare* a vuoto v a
monte A
dugaszol turare
dugattyú stantulTo, pistone A
dugdos (vki elől) nascondere*
dugó tappo, turacciolo
dugóhúzó cavatappo v cava-
tuiaccioli A
dugul ostruirsi, costiparsi: otturarsi
dugulás ostruzione n, otturazione
n
dugvány piantone A, rampollo
duhaj sfrenato, feroce
duhajkod |ik (mulat) fare*
bisboccia
dukál (vkinek vmi) spettare |a]
dulakod|ik azzuffarsi, darsi* dei
colpi, venire* alle mani. n. th
dúl-fúl infuriare
dúlt (arc) sconvolto
Duna Danubio
dunai danubiano
Dunántúl Transdanubio

Dunapait
Dunapait riva del Danubio;
Lungodanubio
dundi grassotto, grassoccio;
tarchiato
dunyha piumino
dupla doppio
duplázás raddoppiare h
dúr (zen) maggiore
durcás ritroso, impermalito,
imbronciato
durcáskod | ik tenere* il broncio
durran scoppiare
durranás detonazione n
dunanó scoppiettio
dúr-^kála scala maggiore
duruzsol borbottare, mormorare
durva 1. (tárgy, anyag) ru-vido,
rozzo, rude; (átv) ~ hiba sbaglio
grossolano v madornale; Z.
(ember) brutale; zoticon | e, -s
durvaság grossolanità, rozzezza,
rudezza
dús opulento; ~ haj capelli h, tb
abbondanti v densi
dúsgazdag straricco
dúskál sovrabbondare
dutyi carcere A, prigione n; ~ba
csuk mettere* dentro
duzzad 1. gonnarsi; Z. (átv)
riboccare; ~ az egészségtől
riboccare di salute n
duzzadás 1. gonfiamento; Z. (vizé)
lOg
ammassamento; 3. (talajé)
tumefazione «.■ 4. (daganat) tumore h
dnzzaszt 1. gonfiare; 2. (vizet)
ammassare
duzzasztógát diga di sbarramento
duzzog tenere* il broncio
duzzogó imbroncito, impermalito,
ritroso, brontolon | e, -a
dübörög rimbombare
diih robbia, furore hi ~be gurul
montare sulle furie
dühít arrabbiare, incollerire
dühöng 1. (haragszik) tempestare,
infuriare, essere furioso; 2.
(betegség) infuriare,
imperversare, infierire
dühöngő (fi] is) infunante
dühös furioso
dühösit Id dühít
dühroham accesso di collera
dUledez | ik andare* crollando
düledező cadente
dülledt (szem) sporgente
dUlöng(él) barcollare
dűlőre jut (vkivet) mettersi*
d'accordo [con]
dülőút viottola
duna duna
dünnyög borbottare; parlare fra sé
dzsem marmellata
dzsessz Jazz A
dzsungel giungla
E,É
e 1. (zen) mi A,- e-dur mi h maggiore
eli. (mn)idei
eb cane A, (átv) ~ vagy kutya, egyik
kutya, másik ~ essere* un paio
e una coppia; -ül gyütt, -ül ment
la farina del diavolo va in
crusca
ebbe in questo, in ciò, ci, vi; ~ a
szekrénybe in quest'armadio;
(átv) ~ nem hagyok beleszólni in
ciò non ammetto ingerenza; ~
nem megyek bele non ci sto
ebben in questo, in ciò, ci, vi; ~ a
városban in questa città; (átv) ~
maradunk in ciò restiamo; siamo
intesi
ebből di V da questo; di v da ciò; ne;
~a szobából da questa camera
ebéd pranzo; -hez ül mettersi* a
tavola
ebédel pranzare
ebédlő 1. sala da pranzo; Z.
(intézeti) refettorio
ébenfa ebano
éber vigile; sveglio, svegliato;
desto
éberség vigilianza; svegliatezza
ébred svegliarsi; öntudatra ~
rianimarsi; affermarsi;
prendere* coscienza v
consapevolezza
ébrenlét veglia
ébreszt svegliare; destare; átv
(ri)animare; reményt ~
infondere* speranza
ébresztőóra sveglia
ecet aceto
ecet-olajtartó oliera; ampolla per
l'aceto
ecset pennello
ecsetel 1. (ábrázol) dipingere*,
descrivere*; schizzare;
presentare; Z. (orv) pennellare, pennel-
leggiare, spennellare
ecsetelés (orv) pennellazione n
ecsetvonás tratto di pennelo,
(s)pennellata
eddig 1. (hely) fi(o a) qui; ~ a házig
fino a questa casa; 2. (idő) fmora
eddigi di prima
Ede Eduardo, Edvardo
edény 1. vaso, recipiente A; 2.
(összes konyha-) stoviglie n, tb;
(finomabb) vasellame A

edénymosó
edénymosó (eszköz) lavatoio
édes dolce; (átv) soave
édesanya madre n,- (megszólítás)
édesanyám! mamma!
édesapa padre h: (megszólítás)
édesapáin! babbo!
édesget (magához) adescare,
attirare, allettare
édesipar industria dolciara
édesít (^rMddolcire, dolciHcare
édeskés sdolcinato, dolciastro
édeskevés ben poco
édesség 1. (vmié) dolcezza; 2.
(gyöngédség) soavità; 3.
(sütemény) dolce h, dolciumi h,
tb
édestestvérek fratelli h, tb carnali
edz 1. (vasat, üveget) temperare;
dare* la temp(e)ra [a); 2.
(embert) indurire; agguerrire [a);
3. (sp) allenare
edzés 1. (vasé, üvegé) temp(e)-
ra; 2. (emberé)
indurimento, agguerrimento; 3. (sp)
allenamento
edzett 1. (vas, üveg) \&mp(i)n\o; 2.
(ember) indurito, agguerrito; 3.
(sp) allenato
edzò (sp) allena | tore, -trice
edző|dik (átv) indurirsi, ag-
guerirsi
efelòl da questa parte n,- per
questo
efféle tale, simile; di questo genere
A, és más ~ e via dicendo
ég I. (ige) ardere*, bruciare; ~ az
arca la faccia gli brucia; (átv) ~ a
vágytól ardere* dal deside rio; ~
a kezében a munka lavorare
110
sveltamente; porrá ~ ince-
rirsi
ég II. (fti) cielo; firmamento;
szabad ~ alatt a cielo scoperto v
sereno; (álv) a haja -nek áll si
rizzano v si arricciano i capelli
h. tb, ~ig dicsér v emel alzare v
portare alle stelle; eget, földet
megmozgat muovere* cielo e
terra
égbekiáltó inaudito;
rivoltante
égboH firmamento; volta
celeste
egér topo; (átv) szegény, mint a
templom egere po-vero in
canna
égerfa (növ) acero
egérfogó trappola
egérutat vesz tagliare la corda
égés 1. (vegyt) combustione
n, ignizione n,- 2. (városé)
bruciamento, incendio; 3. (sebé)
bruciare h; bruciatura; (láztól)
arsione n
égési: ~ seb scottatura, ustione n
egész tutto, intero, totale,
completo, integrale; -ben véve
tutto compreso; - életében per
tutta la sua vita; ~ héten tutta la
settimana; ennyi az ~? questo è
tutto?
egészen completamente,
totalmente, del tutto, interamente;
~ olyan mint... essere tutto
come...; ~ az apja essere suo
padre sputato
egészség salute n,- hogy szolgál az
~e? come va la salute? come sta
111
egybeolvad
di salute? jó —nek örvend godere
ottima V perfetta salute; -ère!
Calla Sua; salute! felicità!
egészséges sano; (vài) salubre;
salutare
egészségi állapot salute n
egészségtelen malsano; insalubre;
antiigienico
egészségügy igiene n v sanità
pubblica
egészségügyi igienico, sanitario;
~ intézkedések provvedimenti
h, tb sanitari; misure n, tb
sanitarie
éget 1. bruciare, ardere*; 2.
(pusztítva) incendiare; 3. (téglát)
cuocere*; 4. (meszet) calcinare;
5. (mar) corrodere*; 6. (csalán)
pungere*
égetés 1. (vegyt) combustione n,
ignizione n,- 2. (orv)
cauterizzazione n
éegtò (mn) I. (vágy) ardente; 2.
(szükség) incalzante; imperioso;
urgente
égetően (szükséges) assolutamente
indispensabile
égett (szag) (puzzo dì) brucia-
ticco
egetverő I. (lárma) infernale,
formidabile, frenetico; 2.
(dolog) colossale, gigantesco,
titanico
éggömb sfera v globo celeste
éghajlat clima h
éghajlati climatico
éghetetien incombustibile
égi celeste
égitest corpo celeste; astro
égő I. (fti) lampadina; (gáz-) becco
del gas
égő II. (mn) ardente; acceso,
infiammato; fuoco;
incendiato
égöv zona^ forró - zona torrida
egres uva spina, ribes h
égszínkék celeste
égtáj (világtáj) punto cardinale
egzaltált esaltato
egy un; una; uno; ~ kevés pochino;
-pár qualche, alcuni, uno o due;
~ ízben una volta; (álv) -re megy
fare* lo stesso
egyáltalában in fondo; ~ nem non
affatto; assolutamente no
egyaránt ugualmente, similmente
egybe insieme
egybees|ik coincidere* [con]
egybegytìjt adunare;
raccogliere*
egybegyiil adunarsi;
raccogliersi*
egybehangzó concordante,
consonante; (pi szavazat)
unanime
egybehangzóan unanimamente;
di comune accordo; a una
voce
egybehív convocare
egybeír (két szót) scrivere* in una
parola
egybekel sposarsi; contrattare un
matrimonio
egyben 1. (egy darabban) d'un
solo pezzo; 2. (egyúttal) nello
stesso tempo; a questo
proposito
egybeolvad fondersi,* fare*

egybevág
112
corpo [con]; (poi is) fusionare
(con)
egybevág 1. concordare; 2.
(geoin) essere congruente;
coincidere*
egybevágó (geom) congruente
egybevet conft-ontare;
collazionare, paragonare; mettere* a
paragone h
egyéb altro; ~ költségek spese n, tb
sussidiarie; egyebek között tra
l'altro; nem ~ mint non é altro
che; semini ~ mint nient'altro
che; inoltre
egyébiránt Id egyébként
egyébként del resto, altrimenti
egyebütt altrove
egyedirüság Id egyedámsítás
egyedámsitás monopolio, regia;
f^ve-nditaj privativa
egyeduralom monarchia
egyedül solo
egyedülálló isolato; solitario, unico
egyedül unico
egyedüllét solitudine n;
(elhagyaioitsàg) abbandono
egy-egy 1. (némelyik) qualche; 2.
(néhány, nem sok) qualche; 3.
(sp) uno a uno
egyelőre per ora,
provvisoriamente
egyemeletes di un solo piano
egyén individuo, persona; (on is)
soggetto
egyenáram corrente n continua
egyenérték equivalenza,
equivalente h
egyenértékű equivalente,
adequato
egyenes I. (fn: geoin) retta
egyenes II. (mn) 1. direno;
~ adózás contribuzione n diretta;
(átv) ~ kívánságára per il suo
espresso v formale desiderio;
2. (nyelv) ~ beszéd discorso
diretto; 3. (tartás) eretto;
(diritto; 4. (őszinte) d(i)ritto,
leale, franco
egyenesen 1. direttamente; ~ a
városba megy andare* difilato
in città; 2. (kifejezetten)
addirittura; 3. (geom) ~ arányos
direttamente proporzionale; 4.
(őszintén) francamente; a cuore
aperto
egyenesség (jellembeli) dirittura,
lesltà; rettitudinen
egyenetlen 1. (talaj) cidentato,
scabroso, disuguale, inuguale; 2.
(átv) discorde, discordante
egyenetlenkedò discordante,
dissenziente
egyenetlenség 1. (talajé)
scabrosità, disuguaglianza,
inuguaglianza; 2. (átv)
discordia, dissentimento,
dissapore h: dissonanza
egyenget appianare, spianare,
livellare; vkinek az útját ~i
promuovere*; spianere le vie n,
F lai
egyéni individuale, personale;
soggettivo; ~ gazdálkodás
coltivazione n diretta;
kezdeményezés iniziativa
privata
egyénileg individualmente,
personalmente; soggettiva-
113
egyesület
mente; ~ dolgozó paraszt
coltivatore h diretto; comandino
individuale
egyéniség individualità, personalità
egyeitjogú uguale, di diritti h, tb
uguali, a parità di diritto,
equiparato
egyenjogúság I. uguaglianza,
parità (di diritti h, tb),
equiparazione n; 2. (nőké)
emancipazione n
egyeiyognsitás 1. concessione n di
diritti A, tb uguali; 2. (nőké)
emancipazione n
egyenként a uno a uno, uno per
uno
egyenleg (ker) saldo
egyenlet (mat) equazione n;
elsőfokú (másod-, harmadfokú) ~
equazione n di primo (secondo,
terzo) grado; kétismeretlenes ~
equazione n a due incognite n,
ré
egyenletes uniforme; omogeneo; ~
mozgás moto uniforme
egyenletesen uniformemente,
proporzionale, simmetrico
egyenlít 1. (ker) saldare; 2. (sp)
pareggiare
egyenlítő (/SIdr) Equatore h
egyenlítői equatoriale
egyenlő uguale, identico; analogo;
nem ~ non è uguale v identico v
analogo; ~ feltételek mellett
sotto i^ualì condizioni n, tb;
(geom) ~ oldalú equilatero;
(geom)~szárú isoscele
egyenlően ugualmente,
identicamente; analogamente
egyenlőség uguaglianza, parità
egyenlőségjel (mat) segno di
uguaglianza
egyenlótleg disuguale, in uguale;
disparato
egyenlőtlenség disuguaglianza,
ineguaglianza; disparità
egyenrangú dello stesso rango, di
rango uguale; a vele ~ak quelli
del rango suo
egyenruha divisa, uniforme A;
tenuta
egyensúly 1. equilibrio; (át) a
lelki ~ elvesztése disequilibrio
mentale; 2. (ker) pareggio
egyensúlyoz 1. equilibrare; 2.
(átv) (contro)bilanciare;
compensare
egyértékü (vegyi) monovalente
egyértelmű 1. (egyhangú)
unanime; 2. (vmivel) identico
egyes 1. singolo; ~ek alcuni; -ével
a uno a uno, uno per uno;
minden ~ ciascuno; 2. (számjegy)
(la cifra) uno; 3. (nyelv) ~ szám
singolare h
egyes-egyedül solo soletto
egyesít 1. unificare, unire,
riunire; 2. (törekvést)
coordinare, associare; 3, (összegyűjt,
felhalmoz) accumulare
egyesül 1. unificarsi, unirsi,
riunirsi; 2. (vmety cél érdekében)
associarsi, coordinare gli sforzi
h.thy'x nteressi A, tb
egyesülés Id egyesület
egyesület 1. unione n, fusione n,
riunione rr, 1. associazione m
coordinazione n; 3. società

egyesUlt
egyesült unito, associato; az
Amertkai Egyesült Államok Stati
h, tb Uniti di America: az
Egyesült Nemzetek Szervezete
l'Organizzazione n delle Nazioni
n, tb Unite
egyetem Univesità
egyetemes universale, generale
egyetemi universitario; ~
hallgató studente h universitario;
~ hallgatónő sudentessa
universitaria; ~ képesítés graduazione n
universitaria; ~ tanár professore
h universitario
egyetemleges comune, solidario,
collettivo
egyetemlegesen (jog) in solido
egyetért essere v trovarsi
d'accordo, intendersi*;
intendersela*; andare* di conserva; ~
ezzel essere d'accordo per
questo
egyetértés accordo, intesa;
concordia; vkivel —ben in accordo
[con]
egyetlen unico, solo; ~ példány
copia unica
egyezés accordo, concordanza,
confirmità, congruenza
egyez | ik (vinlvel) e^ssere d'accordo
[con]; armonizzarsi, accordarsi;
concordarsi |con), e-ssere
conforme [a], coincidere*
[con], conformarsi [a]
egyezkedés trattative n, tb,
negoziati A, tb, negoziazione n,
transazione n
egyezked | ik negoziare, pattuire,
transigere*
114
egyezmény accordo, patto
convenzione n; nemzetköz ~
convenzionen intemazionale
egyezményes convenzionale
egyező conforme, uguale, congruo;
nem ~ disuguale, ineguale,
incongruo
egyezség 1. Oog) conciliazione n;
2. (ker) accordo, convenzione n;
concordato
egyeztet 1. accordare; mettere*
d'accordo; conciliare; 2.
(ellenőriz) verificare
egyeztetés 1. conciliazione n; 2.
(nyeh) accordo; 3. (ellenőrzés)
verificazione n
egyeztető bizottság arbitrato
egyféle I. della stessa specie, della
stessa natura, dello stesso cara-t-
tere; 2. omogeneo, uniforme
egyfelől da una parte n;
(ugyanarról) dalla stessa parte n; ~ ...,
másfelől da una pane..., dall'
altra
egyfelvonásos di un atto
egyfolytában di seguito,
ininterrottamente, continuamente,
consecutivamente
egyforma uniforme, uguale,
identico, analogo
egyformán uniformente,
ugualmente, identicamente,
analogamente
egyhamar presto, subito
e^hangú 1. monotono; 2.
(vélemény) unanime
egyhangúlag unanimemente,
all'unanimità, di comune
accordo, a una voce n
115
egyrészt
egyház Chiesa
egyházi chiesastico, ecclesiastico;
~ esküvő V házasság matrimonio
religioso; ~ rend sacramento
dell'Ordine h; ~ szertartás
cerimonia religiosa
egyházközség parrocchia
egyházmegye diocesi n
egyházmúvészet arte n religiosa v
sacra
egyháztörténet storia ecclesiastica
egyhetes di una settimana, di otto
giorni h, tb
egyhuzamban in un sol Piato v in
una sola tirata
egyidejű contemporaneo,
simultaneo, parallelo; sincronico
egyidejűleg contemporaneamente,
simultaneamente
egyidejűség simultaneità,
contemporaneità; sincronia
egyidős (egykorú) coeianeo
egyik uno; ~ barátom un mio
amico; uno dei miei amici; ~ünk
uno di noi; ~ sem nessuno
egyik-másik alcuni, certi
Egyiptom Egitto
egyiptomi egiziano
egyirányú közlekedés senso unico
egyistenhit monoteismo
egyistenhivó monoteista (-1, -e)
h,n
egyjegyű di una cifra
egykedvű apatico, indifferente
egy-két alcun | i, -e
egykettőre in un attimo, in quattro
e quattro otto
egykor una volta
egykoiì d'una volta; ex-
egykoiú 1. (egyidős) coetaneo;
~ velem essere della mia
età; 2. dell'epoca;
contemporaneo
egylet società, associazione n;
circolo
egymaga egli v lui solo
egymás 1. l'uno l'altro; ~f l'uno
l'altro: ~ közt tra di noi (voi,
loro); ~ mellé l'uno accanto
all'altro; ~ után a) (térben)
l'uno dopo l'altro, di seguito,
in fda; b) (időben) suc-
cesivamente, consecutivamente;
2. illenek -hoz stanno bene
insieme
egymásra következő successivo,
consecutivo
egymásrautaltság solidarietà
egymásután (fn) ordine h,
successione n; gyors -ban in
rapida successionen
egymásutániság successione n
egynéhány alcun | i, -e
egynejű monogamo
egynemű omogeneo, dello stesso
genere h
egyoldalú 1. (nézet) parciale,
prevenuto, unilaterale; 2. (szűk
látókörű) ristretto (di idee n,
tb)
egyoldalúság (átv) ristrettezza,
unilateralità (di ide-e n, tb)
egyöntetű uniforme, omoge'Ueo
egyre sempre, continuamente
ininterrottamente; ~ inkább
sempre più; —jobban di bene in
meglio
egyrészt da un lato; ~ ...,

egység
másrész! da una parte ....
dall'altra
egység 2. unità; 2. (embereké,
ebeké) unione n
egységár prezzo unitario
egységes unitario, unito, uniforme,
globale, omogeneo
egységesen solidalmente; di
comune accordo; (jog) in
so-lido
egységesít uniricare
egységesítés unificazione n
egységfront fronte h unico
egysejtű unicellulare
egysoros (pl zakó) a un petto
egyszer 1. una volta; egyetlen -una
sola volta; még ~ ancora una
volta; 2. ~ Í mindenkorra una
volta per sempre; ~ csak ad un
tratto, improvvisamente; 3.
(régen) tempo fa; in addietro v
per l'addietro v nell'addietro; ~
volt (hol nem volt) egy ember era
una volta un uomo; 4. (egy
alkalommal a Jövőben) un bel
giorno
egyszeregy tavola di
moltiplicazione n, tavola pitagorica; (rég)
abbaco
egyszer-kétszer un paio di volte n,
tb, qualche volta
egyszer-másszor ogni tanto, di
tanto in tanto
egyszerre 1. (hirtelen)
improvvisamente, ad un tratto, subito;
2. (egyidejűleg) insieme
egyszersmind nello stesso tempo
egyszerű 1. semplice; (álv) mi sem
~bb niente di più semplice; 2.
116
(étkezés) frugale, sobrio,
modesto, senza pretese n, tb
egyszerűség 1. semplicità; 2.
(ételben) frugalità, sobrietà,
modestia, mancanza di prete n, tb
egyszerűsít semplificare, ridurre*
egyszerűsöd | ik semplificarsi,
ridursi*
egyszínű mono-cromo; d'un solo
colore h
egyszobás lakás appartmento
d'una camera
egyszólamú (zen) unisono
egyszóval insomma, per
concludere*, in breve, in una parola
egylótegyig tutti h, tb fino
all'ultimo
egyúttal nello stesso tempo
együgyű scempio, inge-uno, inetto
együgyűség scempiaggine n,
ingenuità, inettitudinen
együtt 1. con; insieme; compreso;
feketekávéval ~ 20 forint
compreso il caflè, 20 fiorini; 2. ~
érez vkivel mostrare
compassione n [per); ~Jár vmivel
implicare
együttélés 1. coabitazione n,
coesistenza; 2. (természetben)
simbiosi n
együttérzés simpatia; compassione
n
egyiittérzò simpatico;
compassionevole
együttes I. (mn) collettivo, comune
együttes II. (fn) insieme h
együttható coefficiente h
együttlét riunione n, ritrovo,
appuntamento; bizalmas solo a
117
eke
solo; ritrovo v colloquio
intimo
együttműködés collaborazione n,
cooperazione n
együttmúköd | ik (vkivel)
collaborare; cooperare [mind con]
együttvéve: mindent ~ in ultima
analisi n, tb, in fine n dei conti;
tutto sommato
együvé insieme
egyveleg 1. (zen) fantasia,
selezione n; 2. (összevisszaság)
confusione n, mescolanza
éhbér salario di fame n, salario
miserabile
ehelyett invece di ciò
ében hal morire* di fame n
éhenhalás, éhhalál morte n per
inedia v di fame n
éhenkórász povero diavolo;
famelico
éhes affamato; famelico; ~ vagyok
ho fame n
ehetetlen immangiabile, indigesto
ehetò mangiabile, digeribile
éhez I ik patire la fame n
éhező (fn is) affamato, famelico
éheztet affamare; privare di
nutrimento
éhgyomorra a digiuno
ehhez a ciò; per giunta; ~ képest a
paragone n di ciò
éhínség famen,carestia
éhségsztrájk sciopero della fame
ej!^isz)oh! ah!
éj notte n; az ~ beálltával sul fare
della notte n
éjfél mezzanotte n,- ~kor a
mezzanotte n
éjféli di mezzanotte n
ejha! oh! oibò
éjjel notte n; minden ~ ogni
notte; -eken át per molte notti n,
tb
éjjelez 1. (vhol) pernottare; 2.
(virraszt) vegliare
éjjeli (mn) di notte n. notturno; ~
járőr pattuglia notturna; ~
müszak turno di notte n
éj)eli(edény) vaso da notte n
éjjeliőr guardia di notte n; vigile h
notturno
éjjeliszekrény tavolino v comodino
da notte n
éjjelizene serenata
éjjel-nappal giorno e notte n
ejnye! (isz) perbacco! accidenti!
éjszaka notte n
éjszakáz | ik Id éjjelez
ejt 1. (fòldre) lasciare cadere*;
gettare per terra; 2. foglyul -
fare* prigioniero; 3.
gondolkodóba ~ impensierire,
mettere* in pensieri A, tb,
preoccupare; 4. hibát ~
sbagliare, fare* un sbaglio; 5.
könnyeket ~ lacrimare; 6. sebet
— vulnerare, ferire; 7. szavakat
~ pronunciare; 8. szerét v módját
~i trovare il modo [di); 9. útba
-toccare, visitare
ejtőernyő paracadute h
ejtőernyős paracadutista (-i, -e)
h,n
ék cuneo; - alakú cuneiforme; (átv
is) -et ver incuneare
eke aratro; motoros ~ automotrice

ékes
ékes ornato, decorato, abbellito;
elegante, scelto
ékesít airicchire [di], ornare (di)
decorare [di], abbellire [di]
ékesség ornamento, decoro,
abbellimento
ékesszólás eloquenza, facondia,
elocuzione n, dono della parola
ékesszóló eloquente, facondo
ekeszarv stegola, stiva; (nyél) bure
n
ekevas vomere h
ékezet accento
ékítmény fronzolo; (ékesség)
ornamento, decoro, abbellimento;
(zen) fioritura
ekként cosi, in questo modo
ekkor allora: in quel tempo; poi
ekkora grande come questo
ekkor(á)ra in questo mentre; nel
frattempo; per quel tempo; nel
contempo
eközben intanto, frattanto
ékszer gioiello
ékszerész orefice A, gioielliere A
éktelen I. (csúnya) brutto;
difforme; spaventevole;
sgraziato; 2. (nagy) enorme,
esorbitante; madornale; 3. (Idnna)
infernale, assordante: ~ sírásban
lön ki si ruppe in un pianto
dirotto
el! via! ~ innen', via di qua!
él I. (ige) 1. vivere*, abitare,
stare*, residere; ~ vhol vi'Viere*
in qualche luogo; -yen! (cv)viva!
2. ~ vmiböl vivere* [di); 3. - az
alkalommal approffittare v
avvalersi* dell'occasione n; cogliere*
118
l'occasione n; egyik napról a
másikra — vivere* alla giornata
él li. (fiì) 1. (késé) taglio; (átv) -ère
állítja a dolgokat inasprire v
esasperare la situazione n; 2.
(meneté) testa; az ~en in testa;
vminekaz~én ali essere in testa
Idi)
elad vendere; (forgalomba hoz)
mettere* in vendita, piazzare;
(kiárusít) liquidare: ~ja magát
vendersi
eladás vendita:
(forgalombahozatal) messa in vendita
eladó (mn is) vendi |tore, -trice;
(átv) ~ lány ragazza da mari-
larsi
eladósod | ik indebitarsi
elágazás I. ramificazione n; 2.
(vili) derivazione n, bifor-
camento
elágaz |lk 1. ramificarsi; 2. (vili)
derivare, biforcarsi
elágazó ramificante, biforcante
elaggás senilità; decrepitezza
elaggott senile, decrepito
elagyabugyil conciare per il di
delle feste
eliúándékoz regalare
elájul svenire, cadere* in sincope v
in deliquio; perdere la
conoscenza
elakad 1. (sárban) sprofondarsi nel
fango; 2. (auto, kocsi) fermarsi;
(csak autó) avere una panna; 3.
(beszédben) imbrogliarsi,
inciampare
elakadás 1. (autóé, kocsié)
fermata; (csak autóé) panna;
119
elbánik
2. (beszédben) imbroglio,
inciampo
elakaszt 1. fermare; 2. (gátol)
impedire; (vài) impastoiare,
inceppare
elaUasod | ik avvilirsi
eláll 1. (megszűnik) cessare, in-
terrompesi*, sospendersi*; a
szél ~f si calmò il vento: ~i az
eső cessò la pioggia; cessò la
pioggia: cessò di piovere*; ~ a
lélegzete non fiatare; non fare*
motto: pe-rdere il respiro; 2. ~ja
az utat sbarrare la via [a];
3. - szándékától rinunziare
all'intento; desistere dal
proposito: abbandonare il
proposito; 4. (elei) conservarsi
(bene)
elállás (vmitől) desistere h,
desistenza
elállatiasod | dik abbnitirsi, im-
bestiarsi
elállít 1. fare* cessare;
interrompere*; arrestare: 2.
(vérzést) stagnare: 3. (odébb tesz)
mettere* altrove, spostare
elálmosít concialiare v mettere* il
sonno |a)
elálmosodIik pigliare v prendere*
sonno
elaiszi I ik addormentarsi
elaltat 1. (orv) anestetizzare
elámít abbindolare, ingannare,
gabbare, ragirare
elámul stupirsi; essere preso da
stupore A, rimanere* stupido
elapad disseccarsi; (átv)
esaurirsi
elapróz 1. (felapróz) tritare; 2.
(átv) perdersi nei dettagli A,
tb; 3. (eltékozol) sprecare,
dissipare
eláraszt 1. inondare, allargare;
2. (átv) prodigare [di), colmare
Idi)
elárul 1. tradire; denunciare; 2.
(vkinek vmit) rivelare [a], dire*
[a)
elárulás 1. tradimento; denuncia;
2. (titoké) rivelazione n
elárusít vendere; me-ttere* in
vendita
elárusítás vendita: (átv; Jog)
alienazione n
elárusító vendi | tore, -trice
elárverez vendere all'asta
elárvul 1. divenire* orfano; 2.
(átv) cadere* in abbandono
elás seppellire
elásás seppellimento
elátkoz 1. maledire*; 2.
(megbabonáz) incantare
elavul andare* v cadere* in disuso
V disusanza v dissuetudine n;
antiquarsi
elavult antiquato, vieto,
disusato
eláz I ik inzupparsi, bagnarsi
elbágyad stancarsi, illanguidirsi,
infiacchirsi
elbiijol affascinare, incantare
elbámészkod | ik guardare cogli
occhi spalancati
elbánás 1. trattamento; 2. Oog)
regime A
elbán j ik (vkivel) insegnare ragione
n [a): mettere* a posto

elbeszél
120
elbeszél narrare, raccontare; dare*
un resconto
elbeszélés 1. narrazione n; 1.
(műfaj) racconto, novella
elbeszélő I. (Jh) narratore, -trice;
novellista h, n
elbeszélő II. (mn) narrativo; ~
köliemény poema A narrativo
elbir I. (súlyt) reggere*,
sopportare; 1. (bajt) sopportare,
sofTrire*, subire
elbírál giudicare, apprezzare,
qualificare, valutare
elbírálás giudizio, apprezzamento,
qualificazione n, valutazione n
elbizakod|ik presumere* [di|,
darsi* delle arie n, tb. diventare
presuntuoso
elbizakodott presuntuoso
elbizakodottság presunzione n
elbocsát 1. (elenged) rilasciare,
lasciare andare*; 2. (állásból)
licenziare, congedare, destituire,
revocare |daj; 3. (fogolyt)
liberare; ridare* la libertà [aj
rilasciare
elbocsátás 1. (állásból)
licenziamento, congredo, revoca,
destituzione n; -al kéri
chiedere* di essere licenziato;
2. (fogolyé) liberazione n,
rilasciamento
elboloudit torcere* la testa (a);
infatuare
elborít 1. coprire*; avviluppare;
2. (víz) sommergere*,
inondare
elbond 1. (tekintet) rabbuiarsi; 2.
(elme) ottenebrarsi
elborzad spaventarsi [da].
inorridirsi [di|
elboü I ik inciampare
elbúcsúz |ik accommiatarsi [da|,
prendere* congedo [a|
elbújIIk nascondersi*, rimpiattarsi
elbi^jtat nascondere*, celare,
rimpiattare
elbiik|ik 1. (vizsgán) essere
bocciato; 2. (küzdelemben)
cadere*; soccombere
elbuktat (vizsgán) bocciare
elbuijánzlik (án is) pullulare.
propagarsi, diffondersi*
elbutul istupidire, istupidirsi;
abbrutire
elbűvöl affascinare, incantare
elbűvölő affascinante, incantante;
irresistibile
élc motto, arguzia
élcelőd |ik dire* arguzie n, tb,
scherzare
elcipel trascinare
elcsábít sedurre*, traviare
elbocsátás seduzione n, travimento
elcsal (vkit vhova) attirare,
attrarre*, allettare; chiamare
elcsap I. (hivatalnokot) mettere*
alla porta; destituire; 2. (átv) vmi
~ta a hasát si è guastato lo
stomaco
élcsapat truppa d'avanguardia
elcsattan (pofon) suonare uno
schiaffo
elcsavar torcere*; Córv) -ja vkinek
a fejét torcere* la testa [a)
elcsendesed | ik calmarsi,
tranquillizzarsi
elcsépel (átv) usare, logorare
121
elégedetlenkedik
elcsépelt (átv) (ri)brito
elcserél 1. (viniért) scambiare; 2.
(összetéveszt) confondere*,
cambiare (per un altro)
elcsigáz straccare, estenuare,
strapazzare
elcsíp 1. (viniből) prelevare,
staccare; 2. (vkitól vhol) acchiappare
eicsitit calmare, mitigare,
addolcire, lenire, tranquillizzare
elcsodálkozIik stupir<si) [di|,
essere sorpreso [di], maravigliarsi
[di]
elcsúfít imbruttire, sfigurare
elcsukllik a hangja gli manca la
voce
elcsúszlik sdrucciolare, fare* un
passo falso
elcsügged scoraggiarsi, disperare
éldegél vivacchiare, campicchiare,
campucchiare
eldicseksz I ik vantarsi [di];
vanagloriarsi [di]
eldob buttare via
eldói 1. (tárgy) rovesciarsi,
ribaltarsi; 2. (ùgy) decidersi*,
risolversi*
eldönt 1. (tárgyat) rovesciare,
ribaltare; 2. (ügyet) decidere*
risolvere*
eldöntés 1. (tárgyé) rovesciamento,
ribaltamento; 2. (ügyé) decisione
n, risoluzione n
eldöntetlen 1. indeciso; pendente;
2. (sp) pareggiato
eldördül (puskalövés) scoppiare,
essere sparato
eldug nascondere*, celare,
rimpiattare
eldugul otturarsi
eldurvul incanagliarsi, arrozzire,
inselvatichire
eldurvulás incanagliamento
arrozzire h, inselvatichire A
elé 1. (sorban) davanti [a]; 2.
(időben) avanti: 3. (elébe,
szembe) incontro [al; vkinek a
lába ~ borul prostrarsi v gettarsi
ai piedi [di|; vkinek a szeme ~
kerül mostrarsi, farsi* vedere*
elébe davanti a lui; - áll stare*
davanti [a uno]; ~ helyez
preporre* [a]; ~ megy andare*
incontro [a|; ~ vdg anticipare,
prevenire [a]
éled rinascere*, rivivere*,
rianimarsi
eledel cibo, alimento, nutrimento,
pietanza
elefánt elefante h
elefántcsont avorio
elég 1. (ige) ardere*, bruciare,
consumarsi; (porrá)
carbonizzarsi
elég II. (hat) abbastanza,
sufficiente; - nehéz abbastanza
difficile; ~ az hozzá insomma;
per faria* breve v fmita ~ volt\
basta!
elég III. (Inf. nincs ~ vmiból non
arrivare; non bastare; (átv) eleget
lesz soddisfare* [a], adempiere
[a]
elegáns elegante
elégedetìen scontento,
insoddisfatto
elégedetlenked j ik essere
scontento

elégedetlenség
elégedetlenség scontentezza,
malcontento, dispiacere A
elégedett contento, soddisfatto
elégedettség contentezza, sod-
disrazione n
elegen abbastanza
elegendő sufTiciente
eléget 1. ardere*, bruciare, dare*
al fuoco; 2. (porrá) calcinare
elégetés combustione A; (vài)
incenerazione n
eléggé abbastantemente. sulTi-
cientemente,
convenientemente
eléghetetlen incombustibile
elégséges sufficiente; (igével)
bastare
elégtelen insufficiente
elégtétel 1. soddisfazione n,- ~t
ad dare* soddisfazione n [a];
2. (összeg) indennità,
indennizzo
elegyed |ik immischiarsi [a, in];
(àtv)szóba~rivolgere* la parola
[*]
eleinte dapprima, nel principio
eleje 1. (elülső része vminek)
parte n anteriore; 2. (ruháé)
davanti A,- 3. (könyvé,
beszédé) principio, inzio,
cominciamento; 4. elejétől végig
da capo a fondo; S. elejét veszi
prevenire* [a|
eléje davanti a lui
elejt 1. lasciare cadere*; 2. (vadat)
abbattere, ammazzare; 3.
(vádat) ritirare v abbandonare
l'accusa
Elek Alessio
122
elektromágnes elettrocalamita h,
elettromagnete h
elektromérnak ingegnere A
elettrotecnico
elektromos elettrico
elektromosság elettricità
elél (vmiből) vivere*, campare.
sussistere |di|
élelem 1. alimento, viveri A, tb,
derrate «, ii; 2. (elláiás) vitto
élelmes abile, pratico, inventivo,
ingegnoso
élelmez (kai) approvvigionare,
vettovagliare
élelmezés 1. vitto; 2. (kal)
alimentazione n;
approvvigionamento, vettovagliamento
élelm(ezés)i alimentare;
alimentario
élelmiszer commestibili A. tb,
derraten, tb, viverih, tb; genere
h alimentare
élelmiszercsomag pacchetto di
viveri h. tb v di generi A, tb
alimentari
élelmiszerhalmozó accaparratore A
di viveri A, tó V di generi A, tb
alimentari
élelmiszerhiány penuria di viveri A,
Ib
élelmiszerüzlet negozio di generi h,
tb alimentari; vendita di
commestibilih, tb; pizzicheria
elem 1. elemento; (àtv) -ében van
essere nel suo elemento; 2. (vili)
pila
élemedett anziano
elemészt consumare; sopprimere*,
mettere* a morte n
123
elesik
elemez analizzare
elemi 1. (alapvető) elementare; ~
iskola scuola elementare;
(kezdeti, kezdetleges)
rudimentale; 2. (természeli) ~ csapás
sinistro, plaga, flagello; ~ erővel
con forza elementare
elemózsia viveri h, tb
elemzés analisi n
elénekel cantare
elenged 1. (állásból) lasciare
andare*; permettere* di uscire*;
2. (foglyot) Uberare, rilasciare; 3.
(bünielést) condonare [a],
annistiare; 4. (vmilyen összegei)
rilasciare, ribassare; 5. (àtv) -te a
file mellett fare* orecchio da
mercante h
elengedhetetlen indispensabile
élenjáró d'avanguardia
élénk animato, vivo, vivace, alerte,
petualante, impulsivo, svegliato
élénkít animare, ravvivare; attivare,
intensifìcare
élénkség animatezza, vivacità,
petulanza, svegliatezza
élénkül animarsi, ravvivarsi,
vivificarsi
elenyészés svanimento, scomparsa,
sparizione n
elenyész | ik svanire, scagliarsi,
liquefarsi*, scomparire*, (di)-
sparire*
elenyésző (csekély) esiguo,
insignificante, irrelevante
eleped struggersi*; languire
elér 1. (kezével vmit) toccare (con
la mano); 2. (vkit, vmit)
raggiungere*; (vmit) ottenere*;
eredményi - raggiungere* un
risultato; 3. (vhova) pervenire*
[a]; (àtv) magas kort ér el
pervenire* ad un'età avanzata
elered: ~ az eső comincia a
piovere*
elérés raggiungimento,
ottenimento; realizzazione n,
eflisttuazione n
elereszt Id elenged
elérhetetlen inaccessibile, ir-
realisabile, impareggiabile
elérhető accessibile, realizzabile
elérkez|ik giungere* [a, in],
pervenire* [a, in]
elernyed Id elerőtlenedik
elerőtlened I ik infiacchirsi,
estenuarsi, snervarsi
elértéktelencdIik perdere il suo
valore, deprezzarsi
elérzékenyül commuoversi*,
intenerirsi
elérzékenyülés commozione n,
intenerimento
éles 1. (kés) affilato, tagliente; 2.
(ész) acuto, penetrante; sagace;
perspicace; 3. (hallás) fme; ~
hallású di udito fine; 4. (fot)
nitido, preciso; S. (fény)
abbagliante; 6. (hang) incisivo;
stridente; violento; 7. (kritika)
incisivo, acerbo; 8. ~ lövészet
tiro a segno; -re tölt caricare il
fucile
élesed | ik acuirsi
eleség Id élelem
elesllk I. cadere*; 2. (harciéren)
cadere* (sul campo d'onore
h); 3. (teriilel, város) capitolarsi.

élesít
124
rendersi*; 4. (átv) ~ik vinilól
essere privato [di]; perdere
élesít I. acuire; Z. (kési) aflilare,
dare* il filo [al
éléskamra dispensa
éleslátás sagacia, sagacità,
perspicacia, lucidità, lucidezza
élesség 1. (késé) aftìlatura; 2. (észé)
acutezza, penetrazione «,
Tuiezza; 3. (foi) nitidezza,
precisione n
éleszt 1. (tüzel) attizzare; Z.
(reményi, kedvel) ravvivare,
animare, vivificare; 3. (viszályl)
fomentare, eccitare, suscitare
élesztő lievito
élet I. vita, esistenza; ~ben marad
sopravivere* [a]; egész -ère in
tutta la sua vita; vkinek az -ère
lör attentare alla vita; ~él veszli
perire; ammazzarsi; ~re-halálra a
vita e a morte n; -re kelr
risuscitare; ~be lép (rendelel)
entrare in vigore A; ~be léptei
(rendeletet) mettere* in vigore;
2. (lendület) animazione n;
attività; voglia; -et önt vkibe
ridare* la vita [a]
életbevágó vitale, capitale
életbiztosítás assicurazione n sulla
vita
életerő vitalità. Torza vitale
életerős vigoroso, robusto
életfelfogás concezione n del
mondo v della vita
életforma forma di vita; modo di
essere
élethalálharc lotta a vita e a morte
n
élethű vero, fedele, vivo, veridico,
realistico
életkedv giocondità, vitalità,
„verve"n
életképes vitale
életkérdés questione n vitale
életkor età
életlehetőség possibilità vitale v
d'esistenza
életlen ottuso, smussato
életmentő salva | tore, -trice
életmód genere h v modo di vita;
vinilyen ~ot folytat fare* una vita
életmű opera
életnagyság grandezza naturale
életpálya carriera
életnOz biografìa
életrajzíró biografo
életrevaló abile, pratico, sveglio,
desto
életszínvonal livello di vita,
standard h, tenore h di vita
életszükséglet bisogno vitale
élettan biologia, fisiologia
élettani biologico, fisiologico
élettapasztalat pratica del mondo
élettárs consorte h, n
élettartam durata di vita
élettelen 1. inanimato; inerte;
Z. (átv) anemico, sbiadito,
atono
életunt stanco di vivere*,
disperato, disgustato
életveszély pericolo di morten
életveszélyes pericoloso
életvidám pericoloso
eleve a priori; fin da principio
eleven (fii \s) 1. vivo; (átv) vkinek
az -ère tapini toccare sul vivo
125
elfogy
[dil: Z. (élénk) vivace, an'unato,
allegro
elevenség vivacità, petulanza,
impetuosità
elévül dog) prescriversi*, cadere*
in caducità v perenzione n,
scadere*
elévülés (jog) prescrizione n,
caducità, perenzione n
elévülhetetlen (érdem) imperituro
elévült (jog) colpito da prescrizione
n, prescritto
elfajul degenerare, snaturarsi
elfajulás degenerazione n,
snaturamento
elfajult degenerato, snaturato
elfáraszt stancare
elfásul cadere* in apatia
elfásult apatico
elfecsérel sprecare, dilapidare,
sciupare, scialaquare, dissipare
elfed 1. coprire*; velare;
mascherare, offuscare; Z. (hibát)
dissimulare
dfebéred j ik impallidire
elfektet (aktát) mettere* agli atti v
in non cale
elfelejt dimenticare; hogy el ne
felejtsem! per ricordare; per non
dimenticare!
elfér avere posto
elferdít 1. (igazságot) sfigurare,
svisare, deformale, alterare,
snaturare; 2. (szói) storpiare
elfog 1. (vkit) arrestare, catturare:
2. (levelet) intercettare; 3. (érzés
vkit) essere preso [da]; inv
possessarsi |di|; 4.
(rádióállomást) captare
elfogad I. (vkit) accettare,
accogliere*; Z. (vmit) accettare,
adottare, ammettere*
elfogadhatatlan inaccettabile,
inammissibile; (átv) \tT&-
gionevole
elfogadható accettabile, am-
missibile; (átv)ragionevole
elfogat arrestare, catturare
elfogatás cattura, arresto
elfogató parancs mandato di
cattura v arresto
elfoglal 1. occupare,
conquistare, impadronirsi [di],
impossessarsi [di], prendere*
possesso [di]; entrare in
possesso [di]; 2. (helyet) pren-
dere* spazio
elfoglalás occupazione n,
conquista, presa di possesso
elfoglalt occupato, preso,
conquistato
elfoglaltság occupazione n
elfogódott imbarazzato, perplesso,
timido
elfogódottság imbrazzo,
perplessità, timidezza, timidità;
soggezione n
elfogulatlan imprevenuto,
unparziale; spregiudicato
elfogult prevenuto, parziale;
pregiudicato
elfogultság prevenzione n,
parzialità
elfogy esaurirsi, essere esaurito,
essere alla fine, mancare,
venire* meno; (átv) -ott a
türelme la pazienza gli venne
meno

elfogyás
elfogyás esaurimento;
mancamento, mancanza
elfogyaszt 1. (ételt) consumare,
assorbire; ingerire; 2. (készletet)
esaurire
elfogyasztás 1. (ételé)
consumazione n, assorbimento;
ingestione n; 2. (készleté)
esaurimento
elfojt solTocare, reprimere*,
comprimere*
elfojtás soflocamento, repressione
n; compressione n
elfolyIik scorrere*, decorrere*,
scolare
elfonnyad appassire, avvizzire,
sfiorire
elfordít 1. (kormányt) voltare,
deviare; 2. (lapoz) voltare; 3.
(elháríi) stornare; scongiurare
elfordul I. (megfordul) voltarsi; 2.
(elhagy) volgere* le spalle n, ri
[al
elforgácsol (tehetséget)
sparpagliare, sprecare, dilapidare
eUoldel I. inumare, seppellire; 2.
(antennái) mettere* a terra
elfúj 1. (lámpát, gyufát, gyertyát)
spegnere*; 2. (felhői szél)
dissipare; 3. (leckét) recitare
tutto d'un fiato
elful sofTocarsi
elfuserál strapazzare,,
abborracciare
elfut 1. fuggire, filare; 2. (mii
mellett) correre* [accanto a],
oltrepassare; 3. (méreg vkit)
lasciarsi trasportare [da];
andare* su (tutte) le furie n, tb
126
eUűreszel 1. segare; 2. (megfiir)
silurare
elgáncsol 1. dare* il gambetto [a];
2. (áru) inceppare, contrariare
elgázol investire
eigázosít 1. (rnüsz) carburate; 2.
(megöl) gassare
elgennyed Id elgennyesedik
elgennyesed | ik suppurare
elgondol immaginar(si),
considerare, concepire,
ponderare
elgondolás idea, concetto,
considerazione n
elgondolkod | ik riflettere,
meditare; sommergersi* in riflessioni
n,ib
elgörbít torcere*
elgörbül torcersi*
elgurul rotolare via
elgyengül indebolirsi, infiacchirsi;
(egészség) declinare
elhadar raccontare tutto d'un
fiato
elhagy 1. (vki vkit) abbandonare,
lasciare; dimenticare; 2.
(részletet) omettere*; passare
sotto silenzio; 3. (szokást, hibái)
correggersi*; disfarsi* [di];
rinunciare (al; 4. -ria magát
trascurarsi; abbandonarsi; -ja az
ereje perdere le forze; S.
(futásban) oltrepassate
elhagyás abbandono; Qog)
desistenza
elhagyatott abbandonato, derelitto;
dimenticato
elhagyatottság solitudine n,
abbandono
127
elhárít
elhájasod|ik ingrassare; mettere*
su pancia
elhajit buttare via
elluúlás I. (mágnestűé)
declinazione n; 2. (sugáré) inflessione
n; 3. (poi) deviazione n; 3. (poi)
deviazione n; baloldali ~
deviazione n a sinistra
elhűlik I. (mágnestű) declinare;
2. (sugár) inflettere*; 3. (poi)
deviare
elhajlit torcere*, flettere, fare*
deviare
elhajló (poi is) deviante
elhajt 1. (elűz) cacciare; 2.
(járművel) condurre*; (járművön
távozik) tirare via; 3. (magzatot)
fare* abortire; prt)vocare
l'aborto
eihui 1. morire*; decedere; 2.
(növény) deperire: 3. (hang
remény)svanire, spegnersi*
elhalad 1. (továbbmegy) (oltre)-
passare; 2. (pan mellett)
costeggiare
elhalálozás decesso, morte n
eUialáloz|ik decedere, morire*;
spegnersi*
elhalaszt aggiornare, differire,
prorogare, rimandare, rinviare
elhalasztás aggiornamento,
differimento, proroga, rimando,
rinvio
elhallatsz {ik sentirsi [fino a]
elhallgat 1. (beszédben) tacere*,
faria* finita, finire di parlare; 2.
(zaj) cessare; 3. (eltitkol)
sopprimere*, passare sotto
silenzio; 4. (zenét) ascoltare
elhallgatás I. (elnémulás) silenzio,
mutismo; 2. (litkolás) silenzio,
reticenza
elhallgattat 1. fare* tacere*,
miporre* (il) silenzio [a]; 2.
(sajtót) mettere* la museruola
[a]
elhalmoz (vmivel) colmare [di]; ~
munkával colmare di lavoro
elhalványít scolorire
elhalványod | ik impallidire;
scolorire
elhamarkod | ik precipitare;
affrettare
elhamarkodott precipitato;
affrettato
elhamarkodottan precipitatamente;
in fretta
elhamvad (pl holtlest) cremarsi;
incenerirsi
elhamvaszt (pl holttestet) cremare;
incenerire
elliangz|ik I. (felhangzik)
risuonare; 2. (elhangzott;
rádióban) avete ascoltato
elhantol seppellire*, inumare
elhány 1. (pl havat) spalare; 2.
(elveszít) smarrire
elhanyagol trascurare; avere poca
cura [di]
elhanyagolás trascuramento;
negligenza: omissione n
elhanyagolt trascurato; negletto
elharácsol fare* man n bassa [sn];
accaparrare
elharapó(d)zIik estendersi*,
propagarsi, generalizzarsi,
trasmettersi*
elhárít 1. (ütést) parare, schermire;

elhasal
128
2. (veszély!) stornare;
scongiurare; 3. minden felelősségei ~
magától declinare ogni
responsabilità da sé; 4.
(akadályokat) appianare (le diflìcollà)
elhasal I. cadere* bocconi; 2.
(vizsgán) essere bocciato v
respsinto
elhasznál 1. (használ) utilizzare;
usare; 2. (felemészt, koptat)
logorare
elhasználás 1. (használat)
utilizzazione n, uso; 2. Oelemésztés,
elkoplatós) logoramento, logorio
elhasználódás logoramento,
logorio
elhasználód | ik consumarsi,
logorarsi
elhat (vhova) penetrarre [in],
pervenire* |in|
elhatalmasod I ik estendersi*,
propagarsi, generalizzarsi
elhatároz decidere [di], risolvere*
[di]; ~2a magát decidersi* [a],
risolversi* [di], prendere* la
decisione n v risoluzione n [di]
elhatározás decisione n,
risoluzione n, determinazione n
elhelyez I. (vmilyen helyre)
mettere*, porre*, disporre*;
installare; situare; 2. (állásba)
collocare; 3. (pénzt) piazzare,
impiegare; investire; 4. (csapatot)
accampare; postare; 5.
(környezetbe) ambientare; 6.
(áthelyez) trasferire
elhelyezés 1. (vmilyen helyre)
messa, disposizione n,
installazione n; situazione n; 2.
(állásba) collocamento; 3.
(pénzt) piazzamento, impiego;
investizione n; 4. (csapaté)
accampamento; 5. (környezetbe)
ambientazione n; 6. (áthelyezés)
trasferimento
elhelyezkedés collocamento
elbelyezked|ik 1. collocarsi,
trovare posto; installarsi; 2.
(lesbe áll) posteggiarsi
elhervad appassire, avvizzire,
sfiorie
elhesseget cacciare; spaventare
élhetetlen inetto, incapace
élhetetlenség inettitudine n.
incapacità
elhibáz sbagliare, mancare; fare*
c(il)ecca
elhibázott sbagliato, mancato
elhidegül rafTreddarsi; intiepidire
elhidegülés raflreddamento, in-
tiepidimento
elUnt spargere*, difTondere,
divulgare; (dis)seminare; ~i a
viszály magvát spargere* il seme
della discordia
elhíresztel 1. spargere* la voce;
divulgare; 2. (rosszat vkiről)
diflamare
elhisz credere, dare* fede n v
credito [a]
elhitet fare* credere;
accreditare
elhív 1. (vhonnan) chiamare; 2.
(vhova) invitare (a venire*)
elhivat fare* chiamare
elhivatott 1. destinalo [a]; 2. (egyh)
eletto
elhivatottság vocazione n
129
elintézett
elhíz I ik ingrassare
elhízott grasso, obeso; pingue
elhódít (vinit vkitöl) conquistare
[a]; togliere* |a]
elhomályosít oscurare; offuscare;
impallidire; ottenebrare;
eclissare
elhomályosod | ik oscurarsi,
impallidirsi, eclissarsi, oflìiscarsi,
ottenebrarsi
elhomàlyosiil Id elhomályosodik
elhord I. portare via, trassportare;
~ja a törmeléket sgomberare; 2.
(ruhát) logorare, sciupare; 3. ~ia
magát tagliare la corda; hordd el
magadat\ vattene (via)!
elhordástrasporto; sgombero
elhoz I. (tárgyat) portare; 2.
(személyi) condurre*; accompagnare
elhull I. cascare; perdersi; 2.
(harcban) soccombere, cadere*;
3. (állat) crepare; perire
elhuny (vài) decedere, spegnersi*,
estinguersi*
elhunyt I. (mn) (vài) deceduto,
spento, estinto
elhunyt 11. (fh). vkinek az -a
decesso, estinzione tt
elhurcol trascinare, deportare
elhurcolás deportazione n
elhurcolkod | ik cambiare casa,
trasferirsi; sgomberare
elhúz 1. (tárgyat) tirare via, ritirare;
2. (ügyet) mandare v tirare per le
lunghe; 3. majd ~om én a
nótádati ti (ac)concerò io per le
feste!
elhúzód |ik (ügy) andare* per le
lunghe n, tb
elhűl I. (étel) raffreddarsi; 2.
(elképed) cascare dalle nuvole n,
tb; rimanere* interdetto
elidegenít 1. straniare, alienare; 2.
(érzelmileg) allontanare
eligazít I. (vmit) assettare,
accomodare; 2. (vkii) mostrare
la via [a], informare, orientare
eligazodás orientamento
eligazodj ik raccapezzarsi [a],
orientarsi [in]
eligérkez | ik impegnarsi
elijeszt sgomentare, spaventare;
infondere* paura
elillan tagliare la corda, battersela,
svignarsela
elinai Id elillan
elindít 1. mettere* in moto; 2.
(mozgalmat) scatenare; dare*
l'avvio [a]; 3. (embert) spedire,
inviare; 4. (vonatot) dare* il
segno della partenza
elindul I. partire, metteersi* in
via, avviarsi; 2. (repülőgép)
scollare; 3. (hajó) prendere* il
mare
elindulás 1. partenza; 2.
(repülőgépé) scollo
elintéz (ügyet) regolare, arrangiare,
accomodare, liquidare; (átv)
majd én ~lek\ t'insegnerò ragione
n io!
elintézés (ügyét) regolamento,
arrangiamento.
accomodamento, liquidazione n
elintézetlen indeciso, non deciso,
inevaso, sospeso, pendente
elintézett deciso, arrangiato,
regolato

elír
130
elír sbagliare copiando
elírás errore h v sbaglio del
copista
elismer I. riconoscere* [per],
ammettere, conveniere* [in);
2. (levél vételét) accusare
ricevuta; 3. (méltányol)
apprezzare; 4. (érdemet; ker)
accreditare
elismerés I. riconoscunento,
ammissione n, approvizione n;
2. (méltánylás) omaggio,
apprezzamento; -re mélló degno
di lode n; 3. (érdemé; ker)
accreditamento
elismert 1. riconosciuto; ammesso;
1. (méltányolt) apprezzato
elismervény ricevuta; átvételi ~
ricevuta di ritomo
elismétel ripetere
eliszaposit infangare
eliszkol Id elillan
elítél 1. (bűnöst) condannare; 2.
(cselekedelet) deplorare;
riprovare, giudicare
elítélés I. (bűnösé) condanna,
sentenza; 2. (erkölcsi)
riprovazione n; deplorazione n
elítélt (mn is) condannato;
deplorato, riprovato
eljár I. (vkihez) frequentare,
bazzicare; 2. (vmiben)
intervenire* [aj; interessarsi [di);
fare* passi h, tb; procedere,
operale; 3. (vki ellen) intentare
azione [contro]; 4. (idő) passare;
scorreree*; 5. ~a szája tradirsi;
trascorrere* nella lingua: 6.
láncot ~ ballare
eljárás maniera di agire v
procedere; procedimento;
operazione n; bűnvádi ~
procedura penale; ~uk velem
szemben il loto procedimento
verso di me
eljátszlik 1. (darabot) eseguire; 2.
(pénzt) giocare; perdere al gioco;
3. (szinh) rappresentare
eljegyez fidanzare
eljegyzés fidanzamento
éljen! viva! evviva!
éljenez acclamare; fare* ovazione n
1»1
éljenzés applauso, ovazione n,
grido di liravo
eljön venire*, accorrere*; -egyszer
az idő, amikor verrà il tempo in
cui
eljut (vhova) arrivere, giungere*,
pervenire*; trovare acceso [a, in]
eljuttat (vkihez) fare* recapitare
elkábít 1. assordare, stordire,
stupefare; 2. narcotizzare,
anestetizzare; attutire
elkalandozás 1. divagazione n,
digressione n; 2. (behatolás)
incursione n
elkalandoz | ik divagare; fare*
digressione n
elkallód | ik smarrirsi; perdersi;
sparire*, scomparire*
elkanyarod | ik girare; voltare
elkap I. (vkit) acchiappare;
accalappiare; 2. (betegséget)
prendersi* v buscarsi (una
malattìa)
elkapat viziare; riempire di
presunzione n
131
elkiáltja magát
elkapkodják andare* a ruba
elkápráztat abbacinare, accecare
elkártyáz perdere alle carte
elkedvetlened | ik scoraggiarsi.
disperarsi; sentirsi contraratio;
perdere il buon umore
elkedvetlenít scoraggiare, fare*
disperare, contrariare,
indisporre*
elkel 1. (áru) vendersi, piazzarsi,
esaurirsi; 2. (szükséges)
occorrere*
elken 1. (kenőcsöt) ungere*,
spalmare; 2. (ügy^t)
addormentare
elkényeztet viziare, vezzeggiare
elképed restare sbalordito v
costernato v stupefatto v
interdetto
elképeszt sbalordire, costernare,
interdire*, stupefare*
elképzel figurarsi, immaginarsi,
rappresentarsi, concepire
elképzelés idea, fantasia,
immaginazione n, rappresentazione
n, concezione n
elképzelhetetlen inimmaginabile,
inconcepibile
elképzelhető unmaginabile,
concepibile
elkér I. (vmit) domandare [a],
chiedere* [aj; 2. (vmiért árat)
esigere* il prezzo [di|
elkére(d)zked I ik chiedere* di
potere* uscire*
elkerget cacciare, mettere* alla
porta; mettere in fuga
elkerít recingere* [di]; circondare*
[dij; isolare; circoscrivere*
elkerül 1. (vkit) evitare; (bajl is)
scansare; 2. (bajl) fuggire,
sostrarsi* [a|; 3. (vhova)
pervenire*, giungere*; capitare;
4. (vhonnan) andare* via;
scappare; S. -i vkinek a figyelmét
sfuggire [al
elkerülhetetlen inevitabile,
immancabile, ineluttabile; fatale
elkeseredés indignazione n.
esasperazione n, dispetto
elkeseredett 1. (ember) esasperato,
indignato; indispettito; 2. (harc)
crudele; accanito; acerrimo
elkeseredlik esacerbarsi,
esasperarsi, indignarsi, indispettirsi
elkeserít esacerbare, esasperare,
indignare, indispettire
elkésett tardivo; (átv)
ritardatario
elkés|ik fare* tardi, arrivare in
ritardo
elkészít preparare, terminare,
fabbricarceseguire
elkészítés preparazione n,
terminazione n, fabbricazione n,
eseguimento, esecuzione n
elkészül 1. (vmi) prepararsi,
terminarsi, fabbricarsi,
eseguirsi; 2. (vki vmivel) finire,
terminare
elkevered | ik perdersi;
smarrirsi
elkezd (in)cominciare, mettersi*
[a], iniziare, principiare
elkezdőd |ik (in)cominciare,
iniziarsi, principiarsi
elkiáltja magát esclamarsi; lanciare
V cacciare un grido

elkísér
132
elkísér accompagnare, condurre*;
scortare; fare* la scorta [a]
elkívánkoz | ik (vhonnan) desiderare
andare* via
elkoboz sequestrare, confiscare
elkobzás sequesto, confiscazione n
eikomolyod | ik farsi* seno
eikomorod I ik accigliarsi, fare* il
cipiglio
elkomorul Id elkomorodik
eikop I ik logorarsi, consumarsis
elkoptat logorare, consumare; (átv)
-ott frázisok frasi n, tb trite e
ritrite
eikorcsosod | ik degenerare,
degradarsi
elkorcsosul Id eikorcsosodik
elkorhad imputridire; tarlarsi
elkotród | ik Id elillan
elkótyavetyél dare* a vilissimo
prezzo
elködösít annebbiare
elkölt 1. spendere*, dissipare,
sprecare; 1. (étell) digerire,
ingerire, consumare
elköltözköd | ik cambiare casa,
trasferirsi, sloggiarsi,
sgomberare
elkönyvel 1. registrare, iscrivere*
(nei libri); 2. ~ vminek
qualificare [per]
elköszön prendere* congedo |a],
accommiatarsi [da|
elkötelez ingaggiare, impegnare
elkövet I. (vinil) commettre;
perpetrare (un delitto); farsi*
colpevole |di|; hibdl kövei el
commettere* uno sbaglio;
merényletet követ el attentare [a|;
2. mindent ~ fare* di tutto; fare*
del suo meglio
eikövetkezendó avvenire,
prossimo
eikiild 1. (vmit) inviare, spedire,
indirizzare; 2. (alkalmazottat)
congedare, licenziare, mandare
via, mettere* alla porta
elküldés 1. spedizione n, invio; 2.
(alkalmazotté) licenziamento,
congedo
elkülönít separare, isolare,
segregare, dissociare
elkülönül separarsi, isolarsi,
segregarsi, dissociarsi
ellágyul intenerirsi,
commuoversi*, raddolcirsi
ellágyulás intenerimento,
commozione n, raddolcimento
ellankad Id ellanyhui
ellanyhui infiacchirsi, illanguidire,
languire
ellát 1. (vhova, vmeddig) vedere*
[fino a], spaziare con la vista;
ameddig a szem ~ a perdita di
vista; 2. (vmivel) provvedere*
|a...di], rifornire [di]: 3.
(élelemmel) approvignionare; 4.
~ia a teendőit disimpegnare le
funzioni n, tb; S. majd ~om és a
bajodat\ ti metterò il cervello a
partito! ti pettinerò!
ellátás vitto, manten'unento,
nutrimento; lakás teljes -sai vitto
e alloggio
ellátatlan (pl családtag) a carico
ellátogat (vkihez) andare* a
vedere*; frequentare; fare* visita
[a]
133
ellenőrzés
ellátsz|ik essere visibile;
scoprirsi*
ellen contro; all' incontro di; tízet
egy ~, hogy uno a dieci che
ellenáll resistere, opporsi*, fare*
resistenza [a]; tenere* duro
ellenállás 1. resistenza,
opposizione n; 2. (vili) resistenza
ellenállási mozgalom movimento di
resistenza
ellenállhatatlan irresistibile
ellenálló I. resìstente [a]; 2. (átv)
refrattario [a]
ellenállóképesség capacità di
resistenza
ellenben contrariamente, al
contrario; ma, però; d'altra parte
n
ellenében in cambio [di]; contro;
nyugta ~ contro ricevuta
ellenére nonostante, ad onta [di],
malgrado, all'incontro [di];
akaratom ~ a mio malgrado;
annak ~, hogy nonostante che
[felsz]
ellenérték equivalente h
eUenérv argomento contrario v
opposto
ellenes anti-; -fobo
ellene van (vminek) opporsi* [a]
ellenez opporsi* [a];
combattere, contrariare; protestare
[contro]
ellenfél avversario. rivale:
antagonista (-i, -e) h, n
ellenforradalmár
controrivoluzionario
ellenforradalom controrivoluzione
n
ellenhatás reazione n; contraccolpo
elleninditvány contromozione n
ellenjavaslat controproposta
ellenjegyez controfirmare
ellenjelölt controcandidato
ellenkezés opposizione n,
resistenza
ellenkez|ik 1. (ellentmond)
resistere, opporsi* [a] contrastare
[a]; 2. (vmivel) essere contrario
[aj V opposto [a]; contraddire*
[a]
ellenkező I. opposto [a], avverso
[a], contrario [a]; (összejérhe-
tétlen) incompatibile [con]; 2.
(fordított) inverso, contrario,
opposto; ~ esetben nel caso
contrario V opposto; ~ véleményen
van essere del parere opposto: ~
értelmü szó antinomo 3.
(ellenálló) refrattario, recalcitrante
ellenkezőleg contrariamente, al
contrario; invece
ellenlábas (fn) antagonista (-i, -e) h,
n; avversari | o, -a
ellenméreg contravveleno,
antidoto, antitossico
ellennyugta controricevuta
ellenőr controllore h;
sorveglia I tore, -trice: verifica | tore,
-trice
ellenőriz I. controllare, sorvegliare;
2. (számítást) verificare
ellenőrizhetetlen incontrollabile,
inverificabile
ellenőrzés 1. controllo,
sorveglianza; állami ~ alatt sotto
controllo statale: 2.
(számadatoké) verificazione n

ellenórzó bizottság
134
ellenőrző bizottság comitato v
commissione n di controllo
ellenpárt partito opposto: partito
d'opposizione n
ellenpont (zen) contrappunto
ellenpróba contraprova
ellenrendszabály contromisura
ellensée nemico, avversario
ellenséges ostile; avversario
ellenségeskedés ostilità, animosità,
inimicità
ellenségesked | ik nutrire rancore A
[control; trattare con inimicità
ellensúly contrappeso
ellensúlyoz contrabbilanciare,
compensare, equilibrare
ellenszegül opporsi* [a|, resistere
[al, insorgere* [contro]; fare*
fronte n [a]
ellenszenv antipatia, avversione n,
repulsa, ripugnanza; disaffezione
n
ellenszenves antipatico, ripugnante
ellenszer rimedio: antidoto
ellenszolgáltatás contropartita,
compensazione n
ellentámadás contrattacco,
controffensiva
ellentét contrasto, antagonismo,
antinomia; antitesi n; -ben áll v
mn vtoi/contrastare* [a]*
ellentétes opposto, contrario,
antitetico, antagonistico;
inverso; disparato; anti-
nomico
ellentmond (vkinek) contraddire*
[a], protestare [contro],
insorgere* [contro]; opporsi*
[a]
ellentmondás contraddizione n,
protesta; opposizione n: (ótv) ~i
nem tűrő hangon in tono
perentorio v apodittico v
autoritario
ellentmondó I. (mn)
contraddittorio; discordante
ellentmondó 11. (fti) contrad-
dit I tore, -trice
ellenvélemény contropinione n;
obiezione n; ~l Jeleni be avanzare
un obezione
ellenvet obiettare [a]
ellenvetés obiezione n; nincs semini
~ein non ho (niente) da ridire*
ellenzék opposizione n
ellenzéki d'opposizione n,
opposizionale; ~ képviselő
deputato d'opposizione n
ellenzés: nagy ~í váll ki sollevare
proteste n, tb
ellenző I. (mn) opponente,
avversario
ellenző II. Oh) (lámpán) paralume
A: (kályhánál) parafuoco;
(sapkán) visiera
ellep (rovar, patkány) infestare,
invadere*
ellép 1. (csapal előtt) passare in
rivista; Z. Id elillan
ellesi a gondolatát spiare v
indovinare il pensiero [di]
ell|ik (bárány, kecske, juh, ló)
figliare
ellipszis ellissi n
ellop 1. rubare, fare* mano n
bassa [su] Z. (összegei)
sottrarre* [a)
ellő (ige) 1. (fegyvert) sparare,
135
elmérgesedik
scaricare; Z. (vkinek a lábát v
karját) abbattere; togliere*
ellök spingere*
ellustul impigrire
elmagyaráz spiegare
elmarad 1. (vki mögöli) rimancere*
indietro [aj; Z. (tünet) non
riprodursi* più; 3. (nem történik
meg) non avere luogo; mancare:
essere soppresso; 4. munkájával
~ restare indietro con il lavoro
elmaradás assenza, cessazione n,
mancanza, difetto
elmaradhatatlan immancabile,
inevitabile, obbligatorio
elmarad(ot)t (haladásban)
retrogrado, primitivo, arretrato
elmaradottság stato retrogrado,
primitività; (a haladással
szemben) oscurantismo
elmarasztal condannare;
perköltségben ~ condannare alle
spese
elmázol ungere*, spalmare
elme mente n, spirito, senso,
intelletto, razione n; éles elméjű
(spirito) incisivo, (mente n)
acuta
elmeállapot stato mentale v
cerebrale
elmebaj Id elmebetegség
elmebeli mentale, intellettuale; ~
képességek facoltà n, /*,-
mentali
elmebeteg psicopato, demente
elmebetegség psicosi n,
psicopatia, demenza
elmefuttatás divagazione n
elmegy 1. (vhova) andare* (a
visitare); passare [da]; recarsi [a,
da]; Z. (vhonnan) andarsene*,
partire; assentarsi; (hazulról)
uscire*; 3. (vmeddig)
addentrarsi, inoltrarsi; ~ a híre la
voce si diffonde; 4. (vmi mellett)
rasentare; 5. ~ a kedve vmitől
sbolire; disgustarsi [di]
elmegyógyász psichi-atro, alienista
(-i, -e) h, n
elmegyógyászat psicoterapia
elmegyógyintézet manicomio; (tna-
gànkézben) casa di cura v di
salute n
elmekórtan psichiatria
elmélet teoria, dottrina, ipotesi n
elméleti teoretico, dottrinale,
speculativo
elmélkedés meditazione n,
riflessione n, contemplazione n,
considerazione n
elmélked|ik meditare [su],
riflettere [su|, ruminare [su]
elmélyed immergersi*,
sprofondarsi; assorbirsi*
elmélyül approfondirsi; a válság ~
la crisi si approfondisce
elmenekül fuggire, scappare,
prendere* il largo
elmenés, elmenetel partenza;
elmenőben in partenza, sui punto
di partire
élmény 1. (álélt dolog) esperienza;
(benyomás) impressione n; Z.
(kaland) avventura
elmérgesedett I. inasprito,
esacerbato; Z. (légkör) avvelenato
elmérgesed j ik inasprisi,
avvelenarsi, escerbarsi

elmerül
136
elmerül 1. immergersi*; (hajó)
andare* a fondo v a picco;
colare; 2. (átv) stare* raccolto;
approfondirsi v assorbirsi* nel
pensieri
elmés arguto, sottile, spirituale; ~
ember uomo di spirito
elmesél raccontare, recitare;
narrare
elmésség 1. arguzia: sagacia;
sagacità; finezza; 2. (elinés
mondás) motto arguto
elmeszesedés (orv) sclerosi n
elmetsz tagliare, sezionare
elmezavar confusione n,- mentale v
cerebrale v psichica; demenza;
pillanatnyi ~ confusione n,
mentale momentanea
elmond 1. dite*, raccontare,
narrare, esporre*; (versel)
recitare; 2. újra meg újra ~
dire* e ridire*; 3. (vminek)
qualificare [per); mindennek
-ják dare* tutti i nomi v tutte
le quali-fiche [a|
elmondás narrazione n, racconto,
esposizione n; (versé) recita
elmos 1. (edényt) lavare,
rigovernare; 2. (partot) portare
via, slabbrare; 3. (emléket)
sbiadire; obliterare
elmosód | Ik sbiadirsi, diventare
slavato, obliterarsi
elmosódott sbiadito, dilavato,
slavato, obliterato
elmosogat (edényt) rigovernare
elmosolyod | Ik sorridere*;
abbozzare un sorriso
elmozdít I. (vmii) spostare.
muovere*; 2. (vkit
állásából) recovare, deporre*,
destituire
elmozdul spostarsi, muoversi*;
nem mozdul el a helyéből non si
muove
elmulaszt 1. (vmii) trascurare,
mancare [a], fare* a meno [di);
kötelességét -ja mancare al
dovere; 2. (alkalmat) lasciarsi
sfuggire l'occasione n; nem
mulaszthatom el, hogy ne ... non
voglio perdere l'occasione n,
[cbe V di| 3. (megszüntet)
fare* cessare v sparire*;
sopprimere*
elmulasztás I. (intézkedésé) tra-
scuranza, inosservanza,
omissione n, negligenza; difetto;
2. (megszüntetés) soppressione
n
elmúl |lk passare, cessare,
trascorrere*; ót óra ~t sono le
cinque passate; ~t negyven éves
ha 40 anni h, ib; sonati
elmúlt passato, scorso; az ~
napokban negli scorsi giorni;
ultimamente, recentemente, di
recente
élmunkás operaio
d'avanguardia
elnagyol acciabattare
elnapol aggiornare,
prorogare
elnémít ridurre* al silenzio; fare*
ammutolire
elnémul ridursi* al silenzio;
ammutolire
einéptelened | Ik spopolarsi
137
éló
elneveti magát scoppiare v
(pro)rompere* in un riso
elnevez chiamare, denominare;
dare* un nome |a|
elnevezés denominazione n; nome
h
elnéz 1. (vhova) fare* un salto [da];
passare [da]; 2. (hosszasan néz)
fissare; guardare lungamente;
osservare; contemplare; 3. (meg-
bocsát) perdonare [a]; scusare;
trattare con indulgenza; 4. (hibát
ejt) sbagliare; commettere* uno
sbaglio V un errore; sfuggire [a]
elnézés 1. indulgenza; pazienza;
perdoni; compiacenza; -sei van
essere indulgente v compiacente
[verso]; 2. (hiba) sbaglio; errore;
sfuggita
elnéző indulgente; compiacente
elnök presidente h; ~ké választ
eleggere* presidente
elnöki presidenziale
elnökül presi'dere [a]
elnökség, elnöklet presidenza;
vkinek az elnökletével sotto la
presidenza [di]
elnyel inghiottire, devorare; (átv)
mqid -le a szemével lo devorava
con gli occhi
elnyer ottenere*, vincere*,
riportare
elnyom opprimere*, alfogare; (átv)
-la az álom v a buzgóság il sonno
s'impadroni di lui
elnyom(at)ás oppressione n,
despotismo
elnyomó I. (fii) oppressore h;
despota h
elnyomó II. (mn) oppressivo
elnyomott oppresso
elnyvjt 1. allungare, prolungare;
estendere*; 2. (iigyet) mandare
per la lunghe
elnyúl|ik 1. (nyújtózik)
estendersi*, stirarsi; 2. (időben)
protrarsi*; prolungarsi
einytì logorare, usare
elnyűtt (ruha) logorato, usato
elodáz (ügyel) mandare per le
lunghe; tergiversare;
prorogare
elold slegare, sciogliere*; (láncról)
scatenare
eloldalog battersela, svignarsela,
tagliare la corda
elolt spegnere*; smorzare
elolvad sciogliersi*, liquefarsi*
elolvas 1. leggere*; 2. (kibetűz)
decifrare
elolvasás lettura
eloroz rubare, volatilizzare
eloson Id eloldalog
eloszlat (pl félelmet) dissipare
eloszl|ik 1. (kétely) sciogliersi*,
dissiparsi; 2. (nehézség)
appianarsi
eloszt I. (egészet) dividere*;
spartire; ripartire; 2. (több
tárgyal) distribuire
elosztás I. (részekre) divisione n.
ripartizione n, spartizione n; 2.
(kiosztás) distribuzione n
elosztóhely posto di
distribuzione n
élő vivo, vivente; — beszéd Id
élőbeszéd; ~ nyelvek lingue n, Ib;
vive

elóad
138
előad 1. (visszaad) rendere*,
ridare*; 2. (jélmiitat) esibire,
produrre*; 3. (eseményeket)
raccontare, narrare; 4. (okot,
ügyel) esporre*; indicare;
segnalare; S. (előadást tan)
fare* un corso [su]; 6.
(színpadon) rappresentare;
dare*; 7. (zenét) interpretare; 8.
-la magát avere luogo;
prodursi*; sopravvenire*;
arrivare
előadás I. (vmiről) conferenza ,
discorso; ~í tart fare* una
conferenza v un discorso; 2.
(iskolai) lezione n; corso; 3.
(elbeszélés) racconto, narrazione
«, relazione «; 4. (szinh)
rappresentazione n;
spettacolo; S. (mozi~) proiezione
n; bemutató ~ prima (visione)
n; 6. (zen)
interpretazione n, esecuzione n, audizione
n
elóadó I. conferenziere h\ 2.
(egyetemi) incaricato di corsi h,
tb: 3. (művész) esecutore h: 4.
(hivatali) relatore
elóadómúvész (zen) virtuoso
elóadóművészet (szinh) giuoco; arte
n, del dire; dizione n
előadóterem (egyetemi) sala
(dei corsi); (lépcsős) amfi-
teatro
előáll I. (tömegből előlép)
presentarsi; farsi* avanti; 2.
(keletkezik) prodursi*, crearsi; 3.
(pi kéréssel) farsi* avanti [con|;
mettere* in campo; lehetetlen
követelésekkel áll elő chiedere* v
esigere l'impossibile h
előállít I. (készit) produrre*;
preparare; fabbricare; estrarre*;
2. (kihallgatásra) tradurre* [a,
davanti]
előállítás I. (készítés) produzione
n; preparazione n; fabbricazione
«; estrazione n; 2. (kihallgatás)
traduzione n,- [a davanti]
Elő-Ázsia Asia Anteriore
előbb 1. (előzőleg) prima,
anteriormente,
precedentemente; az ~ itt volt poco fa era
qui; ~ látni akarom príma lo
voglio vedere*; 2. (korábban) ~re
keltez antidatare; minél ~ quanto
prima; 3. (inkább) piuttosto
elöbb(en)i precedente, anteriore, di
prima, di poco fa; (szinh) az
előbbiek gli stessi
cloblHitóbb presto o tardi
élőbeszéd lingua vìva; linguagsiii
pariato
előbúi I ik sbucare; mostrarsi
előbukkan I. (vízből) sorgere',
emergere*, apparire*; spuntare
fuori [da]: 2. (láthatáron)
spiccare
előcsapat truppa d'avanguardia
előcsarnok atrio, vestibolo
előd 1. (ős) antenato; 2. (hivatali)
predecessosre A; 3. (általában)
precursore h
Uődöntő (sp) mezzo-fìnale n
előélet antecedenti h, ib;
előérzet presentimento
előest viglia
előétel antipas'iu
139
előkészítés
előfeltétel precondizione n;
premessa
előfizet (újságra) abbonarsi [a]
előfizetés (újságra)
abbonamento
előfordul 1. (megesik) accadere*,
succedere*, avere luogo; (sűrűn)
abbonddare; 2, (szerepel vmiben)
figurare; (szövegben) essere
attestato
előfordulás 1. presenza,
abbondanza; 2. (növ) abitato
előfutár precursore h; antesignano
elóhad avanguardia
eloharcos propugna | tote, -trice,
pioniereh, promotore,-trice
előhegység promontorio, con-
tralforti h, tb:
előhírnök I. precursore;
antesignano; 2. (átv) presagio; a
tavasz -e (fecske) messaggero
della primavera
előhív 1. (fényképet) sviluppare; 2.
(vkit) chiamare
előhoz 1. (tárgyat) esibire;
apportare; 2. (említ) toccare,
rammentare; tirare in ballo
elòhozakod I ik (vinivel) presentare;
mettere in campo
előidéz provocare, produrre*,
creare, fare* nascere*;
determinare; (jelentős eseményt)
scatenare, suscitare
Eló-lndia Indie n, tb. Anteriori
előír prescrivere*, ordinare
előirányoz stanziare, prevedere*
előirányzat preventivo
előírás prescrizione n; ordine h;
(zen) segno costitutivo
előírásos protocollare.
regolamentare; secondo le prescrizioni
V il protocollo
előírásszerű Id előírásos
előítélet preconcetto, pregiudizio
előítéletmentes spregiudicato
előjáték (átv is) preludio, apertura,
prologo
előjegyez prenotare
előjegyzés I. prenotazione n; ~be
vesz prenotare; 2. (zen) armatura
előjel I. indizio, sintromo,
presagio; 2. (mat) segno
előjog privilegio, prerogativa
előjön 1. venire* fuori, presentarsi,
mostrarsi; 2. (vmivel) mettere*
in campo
elóke 1. („partedli") bavaglio; 2.
(zen) appoggaiatura
előkelő distinto, illustre, nobile;
altolocato
előkelőség 1. (személy)
notabilità, personalità; 2.
(tulajdonság) distinzione n. eleganza,
chic A
előkelőskőd I Ik darsi* delle arie
(distinte)
előképzettség istruzione n,-
preliminare
előkeres cercare; (átv) scavare,
sterrare
előkerit scovare, ripescare, snidare
előkerül presentarsi; essere
(ri)trovato
előkészít (vmire) preparare [a];
disporre* [a]; vkit vizsgára ~
preparare all'esame h
előkészítés preparazione n;
elaborazione n

előkészül
előkészül (miire) prepararsi [a];
disporsi* [a|; fare* i preparativi;
prendere* le disposizioni
előkészület preparativo;
disposizione n
elöl dinanzi, avanti, davanti; (átv)
jó példával Jár ~ mostrare buon
esempio
elől; takarodj a szemem -f togliti
dalla vista!
előleg anticipo, avanzo
előlegez anticipare, avanzare
élőlény essere h vivo; creatura
animata
előlép 1. (sorból) uscire* dalle file;
2, (vinivé) esssere promosso;
ottenere* v ricevere*
l'avanzamento
előléptet (vmivé) promuovere*;
dare* l'avanzamento [a|
elöljáró I, (nyelv) preposizione n,
1. (hivaiali) supeeriore h
elöljáróban in precedenza, a mo' di
preambolo
elöljáróság autorità: községi ~
autorità n, (é, comunali
elölnézet veduta di fronte n
elölről I. (elejétől) da capo; 2.
(szemben) di fronte n
előmenetel 1. progresso; 2.
(hivatali) avanzamento,
promozione n
előmérkőzés (sp) (gara)
eliminatoria
elöml|lk inondare, spargersi*;
diversarsi
előmozdít promuovere*, favorire,
incoraggiare, facilitare,
assecondare; dare* il suo aiuto [a|
140
előmozdítás promozione n, favore
h, incoraggiamento, facilitazione
n
előmunkálat lavoro preparatorio v
preliminari, preparativi h, tb:
elónév prenome h
dönt spargere*, inondare;
sommergere*; (átv) -i a düh
andare* v montare in colera
előny vantaggio, benefizio, profitto;
-ere a suo profitto; -ròen részesít
accordare v dare* la prefereenza
[a); -ère válik v szolgál trarre* v
tirare profitto [dal
előnyadás (sp) avanzo
előnyomul guadagnare terreno,
avanzare
előnyomulás avanzata; punta; (átv)
progresso
előnyös vantaggioso, profittevole
előnytelen svantaggioso
előon (kat) avamposto; sentinella
avanzata; vedetta
előránt tirare fuori; sguainare
előre I. (térben) avanti; davanti;
2. (időben) anticipatamente;
all'anticipo; in precedenza; ~
megfontolt szándékkal con
premeditazione n,
premeditatamente; (átv) ~ nem látott
impreveduto, imprevisto
előreálló sporgente, proeminente
előrebocsát 1. (előreenged) dare*
la precedenza [a|; 2. (mond)
premettere*, dire* in
precedenza; osservare dapprima
előrehajl | ik Id előrehajol
előrehajol prole ndersi*; (vmi Jole)
sop piombare
141
elővesz
előrehalad (átv is) progredire,
avanzare; fare* progresso
előrehaladás progresso
elórerhaladott (kor) avanzato
előreigazit (órát) avanzare [di|
előrejut progredire
előrelát prevedere*
előrelátás preveggenza
előrelátható prevedìbile; ~ volt era
da prevedere*
előreláthatóan Id előreláthatólag
előreláthatólag
presumìbilmente
előrelátó previdente,
circospetto
előrelép Id előremegy
előremegy avanzare; (átv)
progredire
előresiet andare* avanti in
fretta
előretol avanzare; ~i hadállás posto
avanzato
előretör (sp) eseguire una puntata a
rete n; puntare
előretörés I. avanzata; 2.; (sp)
puntata
előrevisz portare avanti
előrerohan correre* avanti;
precipitarsi avanti
előront Id előrohan
élősdi I. (fn) (ember, állat)
parassita (-i, -e) h, n
élősdi II. (mn) parassitico,
parassitario
elősegít promuovere*,
favorire, facilitare, incorraggiare,
assecondare, dare* il suo aiuto
[a]
elősiet acco rrere*
élősköd I ik scroccare
élősködő scroccatore h
elősorol enumerare
élősúly peso vivo
előszed tirare avanti; andare* a
cercare
előszeretet preferenza, predilezione
rr, ~el (van vmi iráni) preferire;
prediligere*
előszó prefazione n, proemio,
avvertenza
élőszó: ~ban v ~val a viva voce n;
oralmente
előszoba anticamera
először (is) dapprima, prima di
tutto; di primo acchito; per
cominciare
előtanulmány studio preliminare v
preparatorio
előtér 1, (tájban, képen) primo
piano; 2. (szinh) proscenio; 2.
(átv) —be helyez mettere* in
evidenza v in risalto
előteremt procurare; ritrovare
előterjeszt presentare, esporre*;
riferire; (javaslatot) deporre*
előterjesztés rapporto, proposta
előtör spingersi*, avanti; sor-
gere*
előtt I. (térben) davanti [a], in
presenza [di]; di fronte [aj;
(d)innanzi [»]; 2. (időben) prima
[di]; (d)innanzi [aj
előtün|ik spuntare fuori, spiccare,
sorgere*, farsi* vedere*
elővarázsol produrre*
előváros sobborgo; suburbio
elővéd (kai) avanguardia
elővesz I. tirare fuori; (kérdést)

elővétel
142
mettere* sul tappeto abbordare;
2. (vkii pi betegség) abbattere
elővétel 1. (jog) preacquisto; 2.
(szinh) prenotazione n
elővezet Id előállít
elővigyázatlan imprevidente,
imprudente
elővigyázatos cauto, prudente,
circospetto, viglie
elővigyázat(osság) prudenza,
circospezione n, precauzione fl,
vigilanza
előz precedere
előzékeny attento, cortese,
compiacente, servizievole, premuroso
előzékenység attenzione n,
premura, cortesia, compiancenza,
servizievolezza
előzetes 1. previo, precedente,
preliminare; 2. (megelőző)
preventivo, provissorio; 3. (előtle
meglevő) preesistente
előzetesen in precedenza,
anticipatamente
előzmény antecedente h\ premessa
előző antecedente, precedente,
anteriore; ~ nap giorno
precedente; az előzőkben nei
precedenti
előzőleg precedentemente,
anteriormente
elözőnK (az o.szágot) invadere*
elpáhol bastonare (di santa ragione
n) ; conciare
elpanaszol lagnarsi [di], lamentarsi
[di]
elpárolog 1. svaporare,
volatilizzarsi; 2. (meglóg) tagliare la
corda; svignarsela, batlersela
elpártol 1. (más pártba lép)
rinnegare (un partito) 2. (vkitől)
defezionare, disertare
elpattan 1. (húr, üveg) lO-mpersi.
spaccarsi, screpolar(si); (ij)
distendersi*
elpazarol sprecare, dilapidare,
sciupare, scialacquare
elpirul arrosire
elpiszmog lavoracchiare, lavorich-
chiare. lavorucchiare
elpocsékol Id elpazarol
elpolgáriasit Id elpolgárosit
elpolgárosit imborghesire
elporlad polverizzarsi
elporlaszt polverizzare
elporl I ik Id elporlad
elpuhul intìacchir(si), eiTemi-
nar(si), rammo]ir(si)
elpuskáz fare* c(il)ecca
elpusztít distruggere*, rovinare,
devastare, annientare
elpusztítás distuzione n, rovina,
devastazione n, annientamento
elpusztíthatatlan indistrutti bile
elpusztul 1. andare* v cadere* in
rovina, essere devastato v
annientato; 2. (ember) perire,
morire*
elrablás ratto; rapina; rapimento; a
szabin nők ~a il ratto delle
Sabine
elrabol 1. (vmit) rubare; (àtv) sok
időmet rabolta el mi ha preso
molto tempo; 2. (vkit) rapire
elragad 1. (vkit, vmit)
strappare; (halál) rapire; 2.
(elbájol) incantare, estasiare,
trasportare
143
elsimít
eb^adó incantevole; delizioso
elragadtatás trasporto; e stasi n
eh^adtatja magát (dühében)
lasciarsi trasportare [da]
elragadtatott incantato, el voltam
tőle ragadtatva ero incantato di
lui
elrak 1. (vmit) mettere* al (suo)
posto; (félrerak) mettere* in
serbo; 2. (elver) bastonare;
conciare
elraktároz immagazzinare
elrejt 1. nascondere*, celare; 2.
(hibát) dissimulare, palliare,
mascherare; camuffare
elrejtés 1. nascondimento; 2.
(hibáé) dissimulazione n,
palliamento, mascherazione n,
camuffamento
elrejtőz|ik nascondersi*, celarsi
elrekeszt chiudere*; arginare
elrémít, elrettent atterrire,
spaventare, costernare,
intimidire, terrificare
elrémül, elretten spaventarsi,
costernarsi, terrificarsi
elrendel ordinare, prescrivere*,
decretare; ingiungere*; az orvos
szigorú diétát rendelt el il me dico
ha prescritto un regime severo
elrendez sistemare, arrangiare;
mettere*ordineh [In]
elrendezés sistemazione n,
arrangiamento
elreped rompersi*; spaccarsi;
screpolarsi
elrepül volare via; spiccare il volo
elrettentő példa esempio
terrificante
elriaszt me ttere* in fuga
elrobog 1. partire in fretta; 2. (vtni
mellett) passare v filare a tutta
velocità
elrohan 1. (vhonnan) partirsene; 2.
(vmi melleit) passare v filare a
tutta velocità
elromljik 1. (szerkezei) guastarsi;
disordinarsi; 2. (àtv)
corrompersi*
elrongyolód | ik lacerarsi,
squarciarsi
elront guastare; deteriorare;
alterare; rovinare; disordinare; -otiam
a gyomrom mi son guastato lo
stomaco
elro(t)had imputridire
elrozsdásod | ik arruginir(si)
elnigaszkodIik spingersi* lontano
elsajátít appropriarsi;
apprendere*; acquisire
elsápad impallidire; cambiare
colore h
elsárgul ingialUre
elsatnyul 1. (növ) intristire,
deperire, degenerare; 2. (orv)
atrofizzarsi
elseje il primo del mese; május ~ il
primo maggio
elsekélyesed | ik divenire* piatto
elsiet 1. (vhonnan) anda^rsene* v
partire in fretta; 2. (vmit)
precipitare; ne siesd el a dolgot!
(biz) adagio Biagio!
elsikkaszt defraudare, sottrarre*
elsiklllk (vmi felett) sorvolare;
scivolare [sopra]; (csak átv) passare
sotto silenzio
elsimít 1. (ügyet) accomodare, ar-

elsirat
rangiare, aggiustare; 2.
(nehézséget) appianare.lisciare
elsirat compiangere*
elsírja magát scoppiare v
proro mpere* in un pianto
elsodor travo-Igére*
elsomfordál andare* via alla
chetichella
elsompolyog Id elsomfordál
elsorol enumerare
elsorvad 1. (növ) intristire,
deperire, degenerare; 2. (orv)
atrofizzarsi
elsóz 1. salare troppo; 2. (vkire
vinit rasói) appioppare [a|,
appiccicare [a|
első I. (inn) ì. primo; ~ izben per
la prima volta; ~ látásra a prima
vista; ~ osziályü di prima classe n
V qualità
első II. (fii) 1. (sorrendben) -nek
érkezik arrivare (per) primo; I.
Henrik Enrico primo; 2.
(értékben) eminente
elsőbbség 1. (időben, sorban)
precedenza, anteriorità, priorità;
2. Oblény) primato, superiorità;
—el élvez vki felett avere il passo
[soprai; átengedi az~et cedere il
passo [a|
elsődleges primario
elsőéves (hallgató) (studente h) di
primo anno
elsőfokú di primo grado; (jog) ~
bíróság tribunale h di prima
istanza; (mai) -egyenlet
equazione n di primo grado
elsöpör spazzare via
elsőrangú dì primo ordine h: di
144
prima qualità; ~ minőség qualità
di primo ordine h
elsóre a colpo d'occhio
elsősegély (orv) pronto soccorso; ~t
nyùji vkinek dare* pronto
soccorso [a|
elsősorban in primo luogo
elsőszülött primogenito
elsiilétit abbuiare, oscurare
elsuhan (vini mellett) scivolare via
[acanto a|
elsurran Id dsuban
elsUI 1. esplodere*, sparare,
scoppiare; 2. (átv) a dolog
rosszul sült el la cosa falli v andò
a monte h
elsüllyed colare a fondo v a picco,
affondare
elsüllyeszt 1. (ha/ói) affondare,
colare a fondo v a picco; 2.
(iratot) mettere* a dormire v in
non cale
elsüt 1. (fegyvert) sparare,
scaricare, fare* fuoco; 2. (árutól
megszabadul) appiccicare [aj; 3.
(viccei) raccontare una
barzelletta
elszabadul 1. scappare, Uberarsi; 2.
(átv) scatenarsi
elszaggat (ruhát) tracciare
elszakad 1. (szál) rompersi*;
(papír, ruha) stracciarsi; cedere;
2. (rész az egésztől) staccarsi
[dal; ~ a tömegektől staccarsi
dalle masse; ~ hazájáiól
espatriare; -nak egymástól separarsi
elszakadás 1. rottura; (di)stacco;
2. (hazától) dissidenza
elszalaszt (labdái) bucare
145
elszökik
elszakít 1. (szálat) rompere*;
(papírt, ruhát) stracciare; 2.
(vkitől) staccare, (fare*)
allontanare
elszakíthatalan illacerabile, solido;
resistente
elszalad fuggire, scappare
elszalaszt 1. lasciare sfuggire; 2.
(labdát; sp) bucare
elszáll 1. volare via; 2. (idő) fuggire
elszállásol 1. alloggiare; albergare;
2. (kat) acquartierare
elszállít I. trasportare, spedire;
(szekéren) carreggiare; (kocsin)
vettureggiare, portare a vettura;
2. (foglyot)dirigere*
elszámítja magát sbagliare nel
conto
elszámol 1. fare* i conti h, tb,
stabilire il saldo; mettere* in
saldo; 2. (hibásan számol)
sbagliare nei conti h, ib
elszámolás 1. conto, regolamento
del conto; 2. saldo
elszánja magát decidersi* [a],
decidere* [di]
elszánt (mn) risoluto, intrepido,
determinato
elszántság risolutezza, intrepidità,
determinatezza
eiszaporod | ik spandersi*,
propagarsi, moltiplicarsi, pullulare,
proUficarsi
elszárad (dis)seccar(si)
elszédít 1. (ütés) sbalordire; 2.
(mélység) fare* venire* le
vertìgini
elszegényed | ik impoverire
eiszegényit impoverire
elszegőd |lk entrare in servizio;
ingaggiarsi
elszégyelli magát vergognarsi [di]
elszéled disperdersi, sparpagUarsi,
disseminarsi
elszelel battersela, svignarsela,
tagUare la corda
elszendered | ik Id elszenderül
elszenderül assopirsi
eiszendesed | ik incenerirsi,
carbonizzarsi
elszenved soffrire*, patire
elszigetel 1. isolare; 2. (tüzet)
locializzare, circoscri vere*
elszigetelt locaUzzato; circoscritto;
isolato
elszív terminare di fumare
elszok|ik (vmitSl) divezzarsi [da|,
disabituarsi [da], perdere
l'abitudine n [dij
elszólás lapsus (linguae); granchio
elszólít chiamare
elszólja magát fare* una gaffe v
una topica v pigliare un
granchio
eiszomorit addolorare, aflliggere*,
rattristare
eiszomorod | ik addolorarsi, af
niggersi*, rattristarsi; (végképp)
disperare
eiszontyolod | ik Id elszomorodik
elszór spa'rgere*, disperdere,
disseminare, sparpagUare
eiszórakoz | ik divertirsi*
elszórt sparso, sporadico,
(di)sperso
elszorul stringersi*
elszökj ik 1. scappare, evadere*;
fuggire; 2. (kat) disertare

elszörnyed
146
elszörnyed inorridire; essere invaso
d'orrore h
eltakar coprire*, palliare,
mascherare; dissimulare
eltakarít spazzare via, portare via;
(omladékot) sgomberare
eltakarod | Ik Id elszelel
eltalál 1. (fegyverrel) co-güere* (nel
segno); colpire; trovare; nem
találta el ha mancato il calpo; 2.
(kitalál) indovinare; azzeccare;
3. nem találja el a hangot non sì
adatta all'ambiente h\ non ha
trovato il tono
eltántorít (vmitől) distO'gliere*[da|,
dissuadere, rendere* ribelle [a]
eltántorod | Ik ribellarsi |a|;
rinnegare
eltanul imparare
eltanuló capoclasse h, n
eltapos calpestrare, schiacciare,
calcare
eltart 1. (vkit) mantenere*, nutrire;
avere sulle braccia; 2. (ételi)
conservare; 3. (félretart) dech-
nare; 4. (időben vmeddig) durare
eltartás 1. mantenimento; Oog)
alimenti A, tb; 2. (ételé)
conservazione n; 3. (időben vmeddig)
durata
eltartó manteni | tore, -trice
eltartott mantenuto*; chi riceve gli
alimenti
eltaszít 1. respingere*; 2.
(feleséget) ripudiare
eltávolít 1. (távoltart) allontanare,
scartare; 2. (zavargát)
espellere*; 3. (vmit) togliere*,
sopprimere*; 4. (orv) estrarre*
ehávolod I ik allontanarsi;
assentarsi
eltávoz I ik partire, allontanarsi,
ritirarsi
eltekint (vmitől) prései indere*
[dal, fare* astrazione [da[,
passare oltre [a); eiiől ~ve
astrazione fatta [da ciò[, a parte
[da ciò|
eltékozol dissipare, sciupare,
scialacquare
eltel|ik 1. (idő) passare; 2.
(érzéssel) rigurgitare [di|, essere
gonfio [di], riempirsi [di|
eltemet 1. seppellire*, inumare; 2.
Cfóldbeás) interrare
eltemetés 1. seppellimento,
inumazione n; 2.
interramento
eltép stracciare, lacerare
eltér 1. (két vonal) divergere*; 2.
(iránytól) deviare [da]; 3.
(különbözik) differire
elterel (figyelmet) fare* deviare
eltérés 1. divergenza; 2. (iránytól)
deviazione n; 3. (különbség)
differenza; 4. (orv) anomalia; 5.
(szabálytól; jog) deroga
eltérít sviare stornare
elterjed diffondersi*,
spandersi*, estC'ndersi,* propagarsi,
prendere* estensione n, (hír)
divulgarsi, propalarsi
elterjedés diffusione n,
propagazione n, estensione n,
espansione n; (hiré) divulgazione
n
elterjedt diffuso, estenso, propa-
gato(si); (hír) divulgato
147
eltűnődik
elterjeszt diffondere*, propagare,
estendere*, espandere*, (hírt)
divulgare, propalare
eltéró diverso, differente, etero-
geno; -en vmitől contrariamente
[ai
elterül 1. (leesik) cadere* (lungo)
disteso; 2. (fòldr) estendersi*,
e-ssere situato
éltes attempato, anziano
eltesz 1. (helyére) mettere*; 2.
(fiókba) riporre*; 3. (félre)
me ttere* da canto v da parte n;
4. (későbbre) riservare; mettere*
in serbo; 5. (befőz) conservare
[in, sottol; 6. ~ láb alól Uquidare,
fare* fuori
éltet 1. fare* vi vere*, vivificare; 2.
(éljenez) acclamare; fare*
un'ovazione n [a]
éltető vivificante, vivificativo; vitale
eltéved smarrirsi, perdersi,
fuorviarsi
eltévedt smarrito, sperduto
eltévelyedés (átv) aberrazione n,
forviare h, deviazione n
eltévelyed I ik (átv) cadere* in
aberrazione n
eltéveszt sbagUare; mancare;
perdere
eltilt proibire, vietare, interdire*
eltiltás proibizione n, divieto,
interdizione n
eltipor calpestrare, calcare,
schacciare
eltitkol nascondere*, celare,
dissimulare, occultare; fare*
mistero [di|
eltitkolás nascondimento.
celamento, occultamento; (átv)
reticenza
eltol 1. spostare; 2. (időpontot)
differire, posporre*, prorogare
eltolód jik 1. spostarsi; 2. (időpont)
differirsi, posporsi*, prorogarsi
eltompul smussarsi
eltorlaszol barricare
eltorzít 1. sfigurare, deformare;
scomporre*; 2. (értelmei)
travestire, svisare
eltorzul (átv is) sfigurarsi,
deformarsi; scomporsi*
eltökél decidere* [di|, risolvere*
[di|; ~/ magát decidersi* [a]
eltökélt szándék intenzione n ferma
eltölt 1. (időt) passare; 2. (vmilyen
érzéssel) riempire [di|, empire
[di]
eltöm otturare
eltömőd I ik otturarsi
eltör 1. rompere*, spezzare; 2. ~te
a karjai si é fratturato il braccio
eltörIik rompersi*, spezzarsi
eltöröl (intézményi) abolire,
sopprimere*; abrogare
eltörölhetetlen indelebile;
incancellabile
eltörpül (átv) rimpiccolirsi
eltulajdonít appropriarsi; fare* man
bassa
eltúloz esagerare
eltusol coprire, mascherare,
paUiare, dissimulare; occultare
eltúnjik (di)sparire*, scomparire*;
(társaságból) eclissarsi; ~i a
szemem elől non si fece più vivo
eltűnőd |ik meditare [su|;
abbandonarsi alle rifiessioni

eltűnt
148
eltűnt (kat) disperso
eltüntet trafugare, fare* sparire*;
cancellare; ~/; a nyo/nokat
cancellare le orme
eltűr tollerare, soffrire*
elugr|ik saltare via
elun venire* a noia [a|; stancarsi
[di], annoiarsi [di|
elúszjik 1. nuotare; 2. (àtv)
sparire*, scomparire*, andare*
alla deriva
elutasít respingere*, rifiutare; q/àn-
latot ~ respi ngere* un'offerta
elutasítás rifiuto, respinta
elutazás partenza
elutaz I ik partire, assentarsi
elül 1. (piszéi) cessare; calmarsi; 2.
(vhonnan) mettersi* da parte n
eliildòz scacciare, mettere* alla
porta
elülső anteriore; ~ rész parte n di
dinnanzi
elültet (növ) piantare
elüt 1. (jánnű) investire; 2. (óra)
scoccare; 3. (különbözik)
differire [da], staccarsi [da|;
contrastare [con|; discordare
[dal; 4. (haszontól) privare
[dl|; S. tréfával üti el a dolgo!
rispondere* scherzando;
pigliare in barzelletta
elűz Id elüldöz
élüzem impresa d'avanguardia
elűzés espulsione n
elv principio, massima, dottrina,
teoria; vmely -et vali seguire un
principio; ~ben teoricamente;
-boi per principio; -telen senza
principi h, Ib
elvadul inselvatichire
elvág tagliare, sezionare;
gyökerében ~ia vki útját tagliare le
braccia h, tb [a|; -ják az ellenség
visszavonulását tagliare la ritirata
al nemico
elvágód I ik cadere* bocconi
elvakít accecare, abbagliare
elvakuH accecato, abbagliato
elvakultság accecamento,
abbagliamento
elválás 1. separazione n, addio; 2.
(jog) divorzio
elválaszt 1. separare; staccare;
disgiungere*; disunire; 2. (hajai)
spartire; 3. (csecsemőt) slattare
elválaszthatatlan insepara-bile
elválasztójel lineetta
elvál|ik 1. separarsi; staccarsi;
disgiungersi*; disunirsi; 2.
(házastárs) divorziare; 3. majd
-ik! vedremo! si vedrà fra breve
elvállal assumere*; accettare;
intraprendere*; incaricarsi [di]
elvált divorziato
elváltozás 1. alterazione n; 2. (on)
atrofìa
elváltoz I Ik alterarsi; mutarsi,
cambiarsi
elváltoztat fare* alterare v mutare v
cambiare
elvámol daziare; sdaziare,
sdoganare; van vmi -ni vaiola? ha
qualcosa da dichiarare?
elvan 1. (vhol) assentarsi; 2. (vmi
nélkül) potere* fare* senza v a
meno [di|; 3. jól ~nak egymással
intendersi* bene; essere pane h
e cacio
149
ehi
elvánszorog trascinarsi
elvár 1. (megkövetel) esigere*; ezt
nem vártam volna el (tőle) non
me la sarei aspettata (da lui); 2.
(vkit) aspetlere
elvarázsol incantare, ammaliare,
affascinare; affatturare
elvásit (fogat) allegare
élve vivo; ~ vagy haha vivo
o morto
elvégez terminare. finire,
condurre* a te rmine h
elvégre in u Itima analisi n, tutto
sommato, in fine n dei conti
elvegyül (tömegben) perdersi
elvékonyod | ik assottigliarsi
elver 1. (ütlegel) battere,
bastonare, picchiare; (vài)
frustrare; 2. (pénzt) sprecare,
sciupare; dilapidare, dissipare; 3.
a jég -le a vetést la grandine ha
devastato la semenza
elvérz|ik morire* dissanguato;
soccombere a una
emorragia
elvesz 1. (vkiiólvinit) togliere* [a|,
prendere* [a|; portare via [da|;
levare [a|; ez ~< az idmtiet ciò mi
fa perdere molto tempo; ~i tőle
a megélhetést levare il pane di
bocca; (árt) ~i a kedvét fare*
passare la voglia [a|; 2.
(feleségül) sposare; prendere*
moglie/)
elvész perdersi.smarrirsi; (kőzm)
rossz pénz nem vész el la mala
erba cresce v non muore
elveszít 1. pe rdere, smarrire; -i az
eszméletét cadere* in deliquio;
perdere la coscienza; (àtv) ~i a
fejét perdere la testa v la
bussola; 2. (megöl; rég) fare*
fuori; mettere* a morte n
elveszteget sprecare; sciupare
elvet 1. (magot) seminare; 2.
(elutasít) respingere*, rifiutare;
-endó riprovevole,
condannabile
elvét sbagliare
elvetél abortire
elvetélés aborto
elvetemült scellerato, depravato,
perverso, abietto, infame
elvetőd | ik (vhová) capitare
elvétve sporadicamente,
saltuariamente; qua e là
élvez 1. godere, deliziarsi [a],
gustare; assaporare; 2.
(jövedelmet) usufruire [di|.
beneficiare [di|
elvezet 1. (vkit vhová) condurre*.
guidare, dirigare*; 2. (ut vhová)
condurre*; 3. (pi folyó vizei)
derivare
élvezet godimento, piacere h,
delizia; (túlzott) abuso
élvezetes piacevole, delizioso,
godìbile, saporito,dilettevole
élvezhetetlen insulso; (étel)
indigesto, insipido
élvezhető (pl étel) digeribile,
passabile, piacevole
élvhajhász (fii) sensuale; libertino
elvhű fermo, solido, conseguente,
coerente
elvhűség fermezza, solidità,
conseguenza, coerenza
elvi di principio, principiale; di

elvileg
150
ma-ssima; ~ megegyezés accordo
di ma-ssima
elvileg in massima
elvirágz | ik sfiorire, appassire
elvisel 1. (elszenved) sopportare; Z.
(ruhái) consumare, logorare
elviselhetetlen insopportabile
elvisz 1. (tárgyat) portare via;
levare; 2. (vkit magával)
condurre* (con sé); 3. ezi nem
viszi el szárazon! (me) la
pagherà!
elvitathatalan incontestabile
elvon 1. (vkilől vinil) togliere* v
sottrarre* [a|; privare [di|; -ja az
ellátást vkilől tagliare i viveri h,
Ib [a|; ~/o a figyelmet stornare
l'attenzione n [a|; a szájától
vonta el a falatot sì tolse il
boccone di bocca
elvonatkoztat astrarre*, fare*
astrazone n [da|
elvonókúra regime // di astensione
n
elvonszol strascinare
elvont astratto
elvonul 1. (katonaság, vki előtt)
sfilare; (vki a csapat előtt)
passare in rivista; 2. (világtól)
ritirarsi; 3. (távolodik)
allontanarsi
elvonultság ritiratezza
elvörösöd | ik arrossire
elvtárs(nő) compagn | o, -a
elzálogosít 1. impegnare; 2.
(ingatlant) ipotecare
elzálogosítás impegno; ipoteca
elzár 1. Qól eltesz) chiudere*;
rinserrare; 2. (vhova) (rin)chiu~
dere*; 3. (niddal) sbarrare;
(eltorlaszol) barricare
elzárás I. (börtönbe) arresto,
reclusione n, incarceramento;
2. (niddal) sbarramento;
(torlasszal) barricata; 3. (nyílásé)
chiusura; ostruzione n,
otturazione n
elzárkózjik 1. (vmt elöl)
rinchiudersi*, ritirarsi; 2. (átv)
trincerarsi [dietro]
elzavar scacciare, mettere* alla
porta
elziilllik darsi* alla dissoluzione,
depravarsi
elzsibbad intirizzirsi,
indolenzirsi
ember I. uomo, persona; gente n;
(vài) mortale h, ib\ sok ~ molta
gente n\ 2. az — sohasem tudja
non si sa mai; 3. ~ a talpán
essere uomo in gamba
emberáradat marea umana;
afllusso umano
emberbarát fila ntropo
emberemlékezet óta da tempo
immemore; da memoria di
uomo
emberevő (tmt is) antropofago,
cannibale; -szörnyorco
emberfeletti sovrumano
embergyűlölő misa ntropo
emberi 1. umano; -erővel a forza
d'uomo; ~ jogok diritti h, tb
d'uomo; ~ nem gè nere h umano;
2. (közm) tévedni — dolog errare
humánum est
emberies umano, umanitario
emberiesség, emberség umanità
151
emészt
emberismerő conosci | tore, -trice
duo mini h, tb, psico logo
emberkerülő misantropo; selvatico
emberkinzás macerazione n,
tortura
embemyúzó tormenta | tore, -trice;
sfrutta I tore, -trice;
emberölés omicidio; szándékos —
omicidio premeditato v
volontario; gondatlanságból okozott —
omicidio per imprudenza v
involontario
emberöltő generazione n
emberséges umano, umanitario
emberszabású majom antropoide h
emberszeretet filantropia; umanità
embertan antropologia
embertárs prossimo
embertelen inumano, mostruoso,
barbaro
embertelenség crudeltà, inumanità,
mostruosità, barbarie n
eme Id ez
emel 1. (súlyt) alzare, sollevare; 2.
(szobrot) erigere*; 2. (fizetést)
aumentare; elevare; 4. (rangra)
promuovere*; 5. (mal)
hatványra — elevare a potenza; 6. ~i a
tnunka termelékenységét
aumentare la produttività del lavoro; 7.
(átv) kezet - vkire mettere*
mano [a|; szót ~ vmi érdekében
dire* una parola [per]; vádat —
vki ellen intentare causa
[contro]; 8. kalapot ~ cavarsi v
levarsi il cappello; 9, (kártyát)
tagliare
emelés 1. (siílyé) sollevamento; 2.
(emlékműé) erezione n, 3. (áré.
fizetésé) aumento, rialzo: 4.
(kányáé) taglio
emelet piano; harmadik - terzo
piano; felmegy az első —re salire*
al primo piano
emelkedés 1. (áré) aumento, rialzo;
2, (talajé) elevazione n,
ascensione n; 3. (vízé) piena; 4.
(levegőbe) ascensione n, slancio;
5. az életszínvonal ~e aumento
del livello di vita
emelkedett 1. (hely) dominante,
elevato, eminente: 2. (stílus)
elevato, sostenuto; sommosso,
vibrato; 3. ~ hangulat allegrezza,
animazione n, euforia
emelked|ik 1. (levegőbe) alzarsi,
salire*; slanciarsi; 2. (viz)
cre-scere*; 3. (ár) aumentare;
4. szólásra -ik chiedere* la
parola
emelkedő crescente: ascendente:
progressivo; ~ irányzat tendenza
in ascesa
emellett inoltre, in più; per giunta;
per soprammercato
emelő leva
emelődaru gru n
emelvény tribuna: podio; palco;
impalcatura
émelyeg a gyotnra venirgli* la
nausea ]di]
émelygés nausea
émelyítő nausante,
nauseabondo
emészt 1. digerire; 2. (érzelem)
consumare, tormentare:
divorare; (átv) -i magát
tormentarsi

emésztés
152
153
ennyi
emésztés digestione n; ~l zavar
disturbo digestivo v gastrico v
intestinale; gyenge v hiányos "-
dispepsia: apepsia
emészthetetlen idigeríbile
emésztöcsatoma (on) tubo
digestivo
emésztőgődör fosso di fognatura
emez questo, codesto
emiatt perciò, per questo
emigrál emigrare; (menekül)
fuggire
emleget menzionare, ricordare,
ripetere, rievocare
emlék 1. ricordo; (átv) -eiből él
vivere* di ricordi h, ib; 2.
vminek az -ere in ricordo [di|; 3.
(műv) monumento
emlékezés memoria
emlékezet 1. (képesség) memoria;
~ébe vés ficcarsi v imprimere* v
mettersi* v scolpire nella
memoria; ~ébe idéz richiamare alla
memoria; bizik -ében fidarsi
della memoria; 2.
(megemlékezés) ricordo v memoria |ili|
emlékezetes memorabile;
memorando
emlékez jik ricordarsi [di|,
ricordare; ha jól emlékszem se lo
ricordo bene
emlékeztet rammentare, fare*
ricordare, (ri)evocare
emlékeztető (fii is) commemorativo
emlékirat memorie n, tb,
memoriale h, memorandum h
emlékkönyv album h
emlékmű monumento
emlékszik Id emlékezik
emléktábla lapide n
commemorativa
emlékiiiineii commemorazione n
emlit menzionare, fare* menzione
n [di|, citare, segnalare, indicare,
allegare; (célozva) fare* allusione
n[a|
említés 1. menzione n, citazione n,
2. (jelzés) segnalazione n,
indicazione n,- (ani) —re inéltó
degno di menzione n
emiitett menzianato, citato,
segnalato, indicato; az előbb —
summenzionato, sudetto. succitato
emlő mammella
emlős(állat) mammifero
emőgött dietro a ciò
én 1. io;—inagain io stesso; l.az —
anyáin mìa madre; 3. az Énem il
mio io
énbennem in me
Endre Andrea
ének 1. canto; 2. (dal) canzone h,
aria; (vài) cantico; 3.
(költeményben) canto
énekel cantare; ~ ni kezd intonare,
mettersi* a cantare
énekeskönyv canzoniere h
énekes(nő) cantante h, n
énekkar coro
énekkari corale
éneklő madár uccello canoro
énekpróba prova dì canto;
audizione n
énekszó canto
euélkiii senza di ciò
energia energia; az
-megmaradásának elve principio della
conservazionen dell'energia
«
energiafoiTás sorgente h d'energia
energikus energico
enged 1. (meg — vmií)
permettere*; (átv) időt — dare*
tempo [al; 2. (árból) ribassare
dal prezzo; 3. (elvből) mollare;
cedere; deferire; (átv) nem — a
negyvennyolcból non mollare
engedékeny arrende'VOle,
deferente, sommesso
engedékenység arrendevolezza,
sommissione n, deferenza
engedelmes obbediente, do-cile
engedelmesked I ik ubbidire [a|;
ottemperare [a]
engedelmével con (suo) permesso;
se permette
engedély permesso, autorizzazione
n, beutazási — permesso di
entrata; kilépési — permesso di
uscita
engedélyez autorizzare, accordare,
permettere*, concedere;
approvare
engedetlen disubbidiente, indocile
engedetlenség disubbidienza,
indocilità
engedmény 1. (vitában)
concessione n; 2. (árból) sconto,
ribasso; pénztári ~ sconto v
ribasso di cassa
engem mi; (hangstilyos) me
engesztel riconciliare
engesztelés riconciliazione n
engesztelhetetlen implacabile; ~
gyülölei odio implaca'bile
engesztelő espiatorio;
propizia I tore, -trice;
ennek 1. (dai) a ciò, a questo; -az
embernek add dà a questo uomo;
2. (gen) di ciò, di questo; ~
hiányában in mancanza di ciò
ennél; ~ maradunk restiamo a ciò;
siamo intesi
ennélfogva per ciò, per
conseguenza
ennivaló I. (fii) commesti bili h, tb,
viveri h, ib
ennivaló II. (mn) carino, grazioso
énrólam di me
éntőlem! per me! quanto a me!
enyéim miei, mie; a könyvek az — i
libri sono miei
egyém mio, mia; melyik alma
nagyobb: a tied vagy az enyém?
quale mela è più grande; la tua o
la mia? ezaz — questo è mio
enyeleg amoreggiare; scherzare
enyelgés amoreggiamento; scherzo
enyészet rovina; distruzione n,
morte n
enyhe 1. temperato, mite,
blando, tiepido, soave; 2. (ory)
benigno
enyheség temperatezza. mitezza.
blandezza. soavità, tiepidezza
enyhít 1. mitigare, attenuare,
raddolcire, moderare; 2. (orv)
alleggerire
enyhítő allenuante; (jog) —
körülmény cìrostanza attenuante;
attenuante n
enyhiil 1. mitigarsi, attenuarsi,
raddolcirsi, moderarsi; 2. (orv)
alleggerirsi
ennyi tanto; questa quantità; ~ az
egész? questo è tutto? ~ ember
tanta gente n, kétszer - due volte

ennyiben
154
n, Ib tanto; ~ és ~ tanto e tanto;
~ per tanto tempo
ennyiben in tanto
ennyien tant | i, -e
ennyire fino a tal punto; al punto
che V di; ~ messze? tanto
lontano? ~ még nem vagyunk a
tanto non siamo ancora
ennyiszer tante volte n, ib
ennyivel con tanto
enyv colla; giù line n
enyves viscoso, glutinoso
enyvez incollare
ép illeso, sano, intatto, integrale,
interio
epe fiele h, bile n
epebajos afTetto da malattia biliare
eped M epekedik
epegörcs spasimo biliare; colica
epatica
epehóiyag vescica biliare
epeked | ik stru ggersi* [per|,
sospirare [per]
epekő (orv) calcolo biliare
épelméjű, épeszű sano di menie
n, in possesso di tutte le sue
facoltà
épen illeso, sanamente,
intattamente, integralmente,
intieramente
eper 1. (/oidi) fragola; 2. (szeder)
mora
eperfa (szeder/a) moro
epés bilioso, acrimonioso; (vài)
atrabiliare
epeszt stru ggere*; consumare; ~i
magái struggersi*
epika epica, genere h epico
épit 1. costruire, edificare; (gépel)
montare; (dtv) légvárakat ~
costruire castelli h, tb in aria v di
Spagna; 2. Cáfv; nem lehet rá
-eni non potere* fare*
assegnamento [su|; non potere*
fondarsi [su| v contare [con]
építés costruzione n, edificazione n
építész architetto
építészet architettura
építészeti architettonico
építészmérnök architetto
építkezés lavoro di costruzione n
épitkez I ik costruire
épitméuy costruzione n, edifizio
építő (mn) costruttivo; ~ kritika
critica costruttiva
építőanyag materiale h di
costruzione n
építőmunka 1. lavoro di
costruzione n; 2. (dtv) lavoro di
riorganizzazione n
építőmunkás operaio di
costruzione n
épkézláb sano; (biz) in gamba
eposz poema h epico, epopea
éppen 1. appunto, precisamente,
giustamente; per l'appunto;
proprio; propriamente; ~ akkor,
amikor nel momento stesso che
(quando); ~ annyi, amennyi
appunto quanto; ~ azért, mert
appunto perchè; ~ezaz appunto
questo V quello; ~ csak hogy a
mala pena; ~ itt appunto qui; ~
egy éve un anno fa precisamente;
~ jókor di buon'ora; 2. (alig)
appena; — hogy (elég) basta
appena
éppenséggel affatto
155
érdeklődő
épség 1. (testé) salute n, -ben tartás
conservazione n, mantenimento;
menutenzione n, 2. (területi)
integrità
épül 1. costruirsi, fabbricarsi;
2. (álv) ezen mindenki ~hei
a ciò tutto il mondo si può
edificare
épUlet edilìzio, fabbricato; új ~
edifizio nuovo
épületanyag materiale h di
costruzione n
épületasztalos falegname h
épületes edificante
épUletfa legno di costruzione n
épületkő pietra di costruzione
n
épülettömb casamento
ér I. (ige) 1. (értéke van) valere*;
mennyit ~? quanto vale? mit ~
az? a che prò? nem sokat ~ non
vale molto; (átv) nem sokat —sz
vele non fa per te; 2. (megér
vmit): végei ~ finire,
terminare; nem fog Jó véget ~ni non
finirà bene; 3. (vmeddig eljut)
giungere*, raggiungere*,
pervenire* [a|; arrivare;
(felfelé) elevarsi; a víz a melléig
~l l'acqua gli giungeva fino
al collo; 4. (vkivel történik)
toccare [a|; baleset -le gli
accadde una disgrazia; 5.
(rajtakap): tetten ~cogliere* sul
fatto; hazugságon ~ co gliere* in
bugia
ér II. (fii) 1. (visszaér) vena; 2.
(ütőér) arteria; eret vág vkin
salassare; 3. (lelér) ganga; 4.
(érc) filone h; 5. (levélen)
nervatura; 6. (víz) ruscello
éra era
érc metallo
érces 1. metallico; 2, (hang)
sonoro
érckohászat metallugria
ércpénz moneta
erdei silvestre, forestale
érdek interesse h; az ügy ~ében in
interesse h della causa; vki
~ében eljár fare* passi h, tb nell'
interesse h [di|; ~edben áll giova
a te; sta nel tuo interesse h
érdekel 1. interessare, toccare; nem
~ non m'interessa; 2. ~ve van
vmiben e ssere interessato [ìn|
érdekelt (fn is) interessato
érdekeltség (ker) partecipazione
n
érdekes interessante, curioso,
pieno d'interesse h, captivante
érdekesség interesse h
érdekfeszítő appassionante,
affascinante
érdekházasság matrimonio
d'interesse h
érdekképviselet rappresentazione n
degU interessi h, tb
érdeklődés interessamento,
interesse h, curiosità; felkelti vki
-et destare v eccitare l'interesse
A[di|
érdeklődjik (vmi iráni) 1.
interessarsi [di], prendere*
interesse [per]; appassionarsi [per];
2. (vkinél) informarsi [presso,
di|
érdeklődő curioso

érdekteieu
érdektelen 1. (nem érdekelt)
disinteressato; 2. (nem érdekes)
senza interesse h; privo dì
interesse A; 3. (haszon nélküli)
gratuito
érdektelenség 1. disinteresse h; 2.
(haszonnélküliség) gratuità
Erdély Transilvania
erdélI transUvano
érdem 1. merito; ~ei elismeréséül
in riconoscimento dei suoi
meriti; -eket szerez rendersi
benemerito [di|; farsi*
benemerito [di|; acquistarsi il
merito; -ek alapián törrténő
előléptetés promozione n per
me rito; 2. -ben in merito
érdemel meritare; szót sem~a) non
vale la pena di parlarne; b)
(nincs miért) non c'è di che
érdemes 1. (ember) meritevole,
benemeri rito, bravo; a Magyar
Népköztársaság — tnüvésze artista
(-i. -e) h, n benemerito della
Repubblica Popolare
Ungherese; 2. (mn értelme) valere* la
pena; nem ~ non vale la pena
érdemesít degnare [dl|; válaszra
sem -ettem non lo degnai di
risposta
érdentjegy 1. (iskolai) voto; 2. (ált)
nota
érdemleges meritorio, notevole;
semmi -et niente di importante
érdemrend decorazione n,
medaglia
érdemtelen senza merito,
immeritato, indegno
érdes ruvido, rude, aspro
156
erdész guardaboschi h, guardia
forestale
erdészet silvicultura
erdészeti forestale
erdésziak casa del guardaboschi
erdó foresta, selva, bosco; kincstári
~k foreste n, ib demaniali
erdőgazdaság propietà forestale
erdöméniök ingegnere h
forestale
erdőövezet zona forestale
erdős selvoso, boscoso
erdőség selve n, tb
erdősit imboschire; sistemare
foreste n. tb
erdősítés imboschimento,
sistemazione n forestale
erdóUltetés Id erdősítés
ered 1. (forrás) sorgere*; 2. (átv)
derivare [da|, provenire* [da|; 3.
futásnak - pigliare la fuga;
darsela* a gambe n, tb; útnak —
me ttersi* in via; 4. ~y inneni va
via di qua!
eredendő bűn (egyh) peccato
originale
eredet origine n, provenienza
eredeti 1. originale; 2. (amilyen
kezdetben volt) primitivo; iniziale
3. (szellemes) arguto
eredetileg 1. originariamente;
2. primitivamente;
inizialmente
eredetiség originalità
eredmény 1. risultato, effetto,
riuscita; végső — risultalo fuiale;
mi az -? che è il risultato? 2. ~l
ér el raggiungere* un risultato;
-re vezet condurre* ad un
157
érintetlen
risultato: 3. (termés-)
rendimento; 4. (mat)
prodotto
eredményes efficace, fecondo,
fruttuoso, utile
eredményez produrre*, risultare
eredménytelen inefficace,
infruttuoso, infecondo, inutile
ereklye reliquia
érelmeszesedés arteriosclerosi n
erély energia
erélyes energico
erélytelen senza energia, debole,
passivo, molle
érem medaglia, medaglione h; (átv)
az — másik oldala rovescio della
medaglia
éremtan numismatica
etény virtù n
erényes virtuoso
érés maturazione n
eresz(csatoma) gronda;
grondaia
ereszkedjik 1. (leszáll) (di)sce'n-
dere*; 2. (felület, talaj)
abbassarsi, sprofondarsi; 3.
beszédbe -ik intavolare v
attaccare discorso
ereszt 1. (enged) lasciare
andare*; szabadon — rilasciare,
mettere* in libertà; gyökeret
- mettere* su radici n, tb;
2. (átv) szélnek — licenziare;
hosszú lére ~ perdersi nei
dettagli h. tb, pocakot - mettere*
su pancia; fejét búnak -i
abbanndonarsi al dolore h; 3.
(hordó) colare
ereszték giuntura
éretlen 1. immaturo, verde; 2. (átv)
irriflesso
eretnek ere lieo, eterodosso
eretnekség eresia, eterodossia
érett maturo; ~ megfontolás után
dopo matura ponderazione n
érettségi: ~ vizsga esame h di
maturità; — bizonyítvány
certificato di maturità
érettségiz I ik presentarsi all'esame
h di maturità
érez 1. sentire, provare; előre —
presentire; avere il
presentimento [di|; vele ~ avere
compassione n [per|; 2. hogy érzi
magát? come si trova? come va?
jól érzi magát sentirsi bene;
valahogy érzi magát trovarsi,
sentirsi
érezhető (észrevehető) percepibile,
percettibile; sensibile;
apprezzabile
éreztet (vkivel) fare* sentire |a|,
fare* capire [a]
érhártya (orr) coro ide n
érjik maturare, entrare in
maturazione n
érint 1. toccare; (felületesen)
sfiorare; 2. (átv) toccare [a|;
riferirsi [a|; (megemlit)
accennare [a|: (kérdést) abbordare;
engem — tocca a me;
kellemetlenül -ett mi ha dispiaciuto; 3.
(érintkezik vmivel, szegélyez)
costeggiare
érintés 1. tocco, contatto; 2. (átv)
riferimento, accenno; (kérdésé)
abbordo
érintetlen intatto; (vai) illi-

érintkezés
baio; vmit -ül hagy lasciare
intatto
érintkezés 1. (vmivel) contatto,
comunicazione n, 1. (vkivel)
contatto, pratica,
frequentazione n, commercio; ~be
lép vkivel entrare in contatto
[coni; ~ felvétele presa di
contatto
érintkez|ik 1. (vmivel) toccare;
costeggiare; 2. (vkivel) e ssere v
stare* v trovarsi in contatto v
relazioni n, ib [con|; frequentare;
bazzicare
érintő 1. (fn) (geom) tangente n
érintő 11. (mn) (vmit) relativo,
concernente
erjed (must is) fermentare
erejedés fermentazione n
erjeszt 1. fare* fermentare; 2.
(miisiot) fare* bollire
erkély 1. balcone A; 2. (szinh)
prima galleria; (kakasülő)
galleria scoperta; balconata;
loggione h, piccionaia
érkezés arrivo, venuta
érkez|lk arrivare; időben ~ik
arrivare per tempo; vasúton ~
arrivare in ferrovia
erkölcs morale h, moralità
erkölcsi morale; ~ bizonyítvány
certificalo di buona condotta; ~
tanulság morale n
erkölcsileg moralmente; dal punto
di vista morale
erkölcsös morale, virtuoso
erkölcstan e tica. morale »
erkölcstelen 1. immorale: 2. (kép,
slb) lascivo, pornografico
158
erkölcstelenség immoralità;
libertinaggio
érlel maturare
èrme 1. medaglia, moneta: 2.
(lantusz) gettone h
Emo Emesto
ernyedetlen assiduo; instancabile;
(vài) indefesso
ernyedt 1. fiacco, floscio; 2.
snervato, languido
ernyő I. ombrello; 2. (növ)
ombrella; 3. (kocsié) capotta,
mantice h
erotikus erotico
erő 1. forza, energia, vigore h,
robustezza: ~töl duzzadó pieno di
vita; ~re kap riavere v
riacquistare le forze; erejét veszti
indebolirsi; perdere le forze;
spegnersi*; ~nek erejével a tutta
forza; (átv) —t vesz vesz magán
padroneggiarsi, fare* forza a sé
stesso; 2. (hangé, fényé)
intensità, potere h
erőd fonezza
erődítés Id erődítmény
erődítmény fortificazione n
erőfeszítés, erőkifejtés, erőlködés
sforzo; ~t lesz fare* sforzi h tb
erőfonás sorgente n d'energia
erőleves brodo ristretto v
consumato; consumè h
erőiköd |ik ingegnarsi [di|; fare*
tutti gli sforzi [peri- industriarsi
|di|; darsi* la pena [di|; penare
[al
erőltet sforzare; costringere*;
(ráerőszakol) imporre* [a]
erőltetett 1. forzato; costretto;
159
2. (mesierkéli) studiato, artifh
cioso
erőmű (vizi) centrale n, (villamos)
centrale n (termo-) elettrica
erőpróha prova
erős 1. forte, vigoroso, robusto;
(kemény köiésü) neboruto; (átv)
~ dohányos fumatore h
sperimentato; ez 02 ő~ oldala questo è il
suo forte; 2. (szilárd) so lido; 3.
(hang, fény, akarai) intenso; ~
figyelmet igénylő munka laboro
intenso
erősen 1. fortemente,
robustamente, vigorosamente; 2.
solidamente; 3. (hallatszik, világit)
intensamente
erősít I. (megszilárdít) consolidare;
2. (kat) fortificare; ~; az elfoglalt
állásokat consolidare le posizioni
conquistate; 3. (állítást)
confermare, sostenere*; sottolineare;
fare* risaltare; 4. (vigasztal)
confortare; (lelkiekben megerősít
rilemp(e)rare; 5. (színi, hangot,
akaraioi) intensificare; 6. (orv)
tonificare
erősítés 1. rinforzo;
fortificazione n, consolidamento; 2.
(állításé) conferma; 3.
(színé, hangé, akaraté)
intensificazione n
erősköd | ik asseverare;
affermare V sotenere*
solennemente; insistere [su|
erősöd jik 1. invigorirsi; fortificarsi;
diventare più forte; (átv)
accentuarsi; 2. (hang, fény)
intensificarsi; 3. (szél) raddoppiare; 4.
(mozgalom) prendersi*
estensione n
erősség 1. forza, vigore h; 2.
(erődítmény) fortiPicazione n
erőszak violenza, forza; ~ot
alkalmaz fare* v impiegare v
usare violenza v forza [»], ~kal a
forza
erőszakoskod j ik comme ttere*
prepotenze n, tb [coni; trattare
brutamente
erőszakos(kodó) violento,
prepolente; (ellentmondást nem tűrő)
autoritario; apodi Itico
erőtan dinamica
erőteljes robusto, vigoroso; vibralo
erőtlen fiacco, svigorito; effievolito;
debole; molle
erőviszonyok condizioni n, tb di
forza
erre 1, (vmerre) (per) di qui, da
questa parte n, ~ tessék! favorisca
(per) di qui! 2. (vmire) qui, qua;
su di questo; 3, (időben) allora,
quella volta; poi; ~ azi mondta
poi disse; 4. ~ nézve v —
vonatkozólag in questo rispetto; a questo
proposito; a questo rispetto
errébb più in là
erről 1. (vhonnan) da questa parte
n, ~ a helyről da questo luogo; 2.
(vmiról) di questo; —a témáról di
questo argomento: ~ nein lehetsz
non ne sei colpevole v
responsabile
érsek arcivescovo
erszény borsa, portamonete h
ért I. (felfog) capire;
comprendere*; kevés szóból is — capire a

erte
160
volo V per aria; nem sokai ért
belőle non capisce gran che v
gran fatto; 2. (jól hall)
intendere*; ~i az első szóra
intendere* alla prima; csak félig
~ intendere* a mezzo; 3. (vél)
intendere* [per, sotto); nem így
-ellem non la intendevo cosi;
hogy ~ed ezi? come la pensi? mit
~ ezen? che cosa intende dire*
con questo? 4. (vmire) alludere*
[a], fare* allusione n [a); ezt nem
rád -ttein non alludevo a te; 5.
(vmihez)intendersi* |di]
érte 1. (személyért) per lui; a causa
di lui; 2. (tárgyért) per questo, a
causa di questo; mii kér ~?
quanto vuole (per questo)?
elküdiek ~ mandavano a
chiamarlo
érték valore A, (vài) pregio; ~éi
veszti perdere il suo valore;
vminek ~el lulaidonil attribuire v
dare* valore h (a); csökkenti az
-ét scemare v togliere* il valore
[«1
értékcikk articolo di valore h;
postai ~articolo V valore h postale
értékcsőkkenés de- v svalutazione
n, ribasso
értékel 1. (becsül) stimare,
apprezzae; 2. (felbecsül) stimare,
valutare
értékelés I. (becsülés) stima.
apprezzamento; 2. (felbecsülés)
stima, valutazione n
értékelmélet teoria del valore; a
munka -e teoria del lavoro-
velore h
értékes prezioso, pregievole; di
valore h, di prezzo
értékesít 1. utilizzare, fare* valere*;
mettere* in valore h v di
contribuzione n,- 2. (ker)
realizzare, rimpiazzare, vendere;
spacciare
értékesítés 1. (ker) realizzazione n,
vendita; 2. (átv is) utilizzazione
n, valorizzazione n,' messa in
valore h
értekezés dissertazione n, tesi n,
trattato; studio; doktori ~ tesi n
di laurea
értekeziik 1. (tanácskozik)
conferire; 2. (előadásban)
trattare [di]; (Írásban) dissertare
]di]; esporre*
értekezlet 1. conferenza, riunione
n,- 2. (titkos) conciliabolo
értékmérő misura
értékpapír titoli h, tb. valori A, tb
értéktárgy oggetto di valore h,
oggetto di pregio
értéketlen senza valore h, futile;
-né válik perdere il suo valore
értéktelenség 1. (árué) assenza v
mancanza di valore A; 2.
(cselekedeté) inutilità, vanità,
futilità; nullità
értéktöbblet plus-valore A
értéktőzsde borsa dei valori A, tb
értékű: nagy ~ di gran(de) valore A;
csekély ~ di poco valore A
értelem 1. (ész) ragione h.
intendimento, intelletto, intelligenza;
(józan ész) buon senso; 2.
(jelentés) senso, significato,
accezione n,- abban az ~ben in
161
érvényesít
quel senso; átvitt v képes "ben in
senso traslato v figurato; 3. nincs
értelme non ha senso; mi értelme
van annak? che senso ha? 4.
vminek az értelmében secondo,
conformemente; in conformità
[a]; in virtù [di]
értelmes intelligente, sensato,
ragionevole
értelmetlen 1. (beszéd) privo di
senso; insensato; 2. (ember)
irragionevole; ignorante
értelmetlenség 1. (beszédben)
controsenso; 2.
irragionevolezza
értelmez interpretare; dare* un
senso [a]
értelmezés interpretazione n,-
spiegazione n
értelmező (nyelv) apposizione n
értelmi intellettuale; ~ szerző
idealtore, -trice; promotore, -
trice
értelmiség intelettuali A, tb
értésére ad vkinek dare* ad
intendere* [a]
értesít 1. avvertire, informare,
mandare a dire*; comunicare
[a], dare* parte [a]; indicare,
prevenire*, mettere* al
corrente; 2. (hivatalosan)
notificare [a)
értesítés 1. informazione n,
avvertimento, avviso,
comunicazione n, indicazione n; 2.
(hivatalos) nota, notifica(zione
n); 3. előzetes ~ preavviso
értesítő (fn) 1. (iskolai) pagella; 2.
(folyóirat) bollettino
értesül (vmiról) venire* a sapere*;
essere informato v avvertito v
prevenuto
értesülés informazione n
értetlenség incomprensione n
értetődIik (magától) intendersi*
(da sé)
érthetetlen incomprensibile,
inintelligibile; impenetrabile,
confuso
érthető comprensibile,
intelligibile; (tisztán megkülönböztethető)
distinto; könnyen ~ facilmente
comprensibile; facile a
comprendere*
érthetően (beszél)
comprensibilmente, distintamente
érv argomento, prova; -eket hoz fel
addurre* argomenti A, tb
érvágás (átv is) salasso
érvel argomentare, ragionare; dare*
come pretesto
érvelés argomentazione n,
ragionamento
érvény vigore A, valore A, validità;
általános ~ü universamente
accettato; -ben van essere in
vigore A; ~be lép entrare in
vigore A; (jog) -en kívül helyez
abrogare, abolire, sopprimere*;
annullare; -re jut affermarsi;
prevalere*
érvényes valido; legale; in vigore A;
~ pénz moneta avente corso; ez
nem - ciò non è valido
érvényesít 1. fare* valere*;
utilizzare; fare* applicare; 2.
(sporteredményt) convalidare,
omologare

érvényesítés
érvényesítés (megerősítés)
convalidazione n, omologazione n
érvényesség (diplomáé) equivalenza
érvényesül riuscire*, farsi* valere*;
afTennarsi
érvényesülés successo, riuscita:
aiTermarsi h
érvénytelen 1. nullo, annullato,
invalido; -nek nyilvánit
invalidare; 2. (pénz) fuori corso
érvénytelenít invalidare, annullare
érverés pulsazione n, polso; gyors ~
polso frequente
érxék 1. (szert) senso, organo; 2.
(tehetség) nincs -e vmi iránt non
avere attitudine n [per], non
essere dotato [di)
érzékel percepire
érzékelhető percettibile
érzékeltet fare* percepire
érzékeny I. delicato,
impressionabile; sensibile; 2.
(sértődós) sensibile, suscettibile; ~
természet natura affettiva; 3. ~
pont punto neuralgico
érzékenység (érzékenykedés is)
sensibilità, suscettibilità, impres-
sionibilità; (fényre) sensitività
érzéketlen insensibile, impassibile,
apatico
érzéki \.(érzékekhez tartozó)
sensitivo, sensorio; ~ csalódás
allucinazione n,- 2. (buja)
concupiscente, carnale,
sensuale
érzékiség sensualità,
concupiscenza
érzékszerv organo di senso; az öt
~i cinque sensi
162
érzelem sentimento, affetto;
emozione n
érzelgés sentimentaltià,
affettatone n
érzelgős sentimentale, affettato
érzelmes pieno di sentimento v di
affetto; sentimentale; sensi-
bUe
érzelmi lirico, affettivo, emotivo;
sentimentale; - jelleg
affettività
érzés 1. (érzet) sensazione n,
impressione n,- (átv) az az ~em,
hogy ho l'impressione n che;
2. (érzelem) sentimento;
affetto
érzéstelen insensibile, impassi-
bUe
érzéstelenít (orv) anestetizzare
érzéstelenítés (orv) anestesia
érzet sensazione n, impressione
n
érző 1. sensibile; 2. (szerv)
sensitivo, percettivo
érződ |ik (rq/ta vmi) sentire [di];
sapere*
érzület sentimento, opinione n,
pensiero, disposizione n
Erzsébet Elisabetta
és e, ed; na ~ eppoi; ~ a többi
eccetera: - így tovább e via
decendo
esd(ekel) implorare; scongiurare;
supplicare
esedékes 1. attuale; 2. (ker) m
scadenza
esély eventualità, opportunità;
occasione n fortunata
esélyes (sp) favorito
163
esemény 1. evento, avvenimento;
(komor) fattaccio; 2.
(kellemetlen) incidente h
eseménytelen monotono
esenyő ombrello
esemyőtartó portaombrelli h
esés 1. caduta; 2. (lejtő) meli-
nazione n, declività, pendio
3. (áré) ribasso; 4.
(vízszinté) differenza dì
livello
eset 1. (nyelv is) caso; abban az
-ben nel caso che [felsz]; adott
-ben nel caso dato; ellenkező
-ben nel caso contrario; a
legjobb -ben nel migliore dei
casi' a legrosszabb -ben nel
peggiore dei casi; semmi -re
(sem) in nessun caso; szűkség
-én all'occorrenza; tíz - közül
egyszer una volta su dieci; 2.
(kellemetlen) incidente h
eseteként dì volta in volta, ogni
tanto
esetleg eventualmente,
incidentalmente, occasionalmente
esetleges 1. occasionale, eventuale,
accidentale; 2. Qanilékos)
contingente
esetlen 1. (ember) goffo; strambo;
2. (tárgy) massiccio
eshetőség eventualità; minden -re
számítva preparato ad ogni
eventualità
es|lk 1. (zuhan, pottyan) cadere*;
2. (csökken) ribassare; 3. távol
~ík essere (situato) lontano [da);
útba ~ík essere sulla via [di]; 4.
rosszul ~ík dispiacere* [a); fare*
pena; jól ~ík piacere* [a]; fare*
piacere h [a]: 5. keddre -eli
cadeva in martedì A; a választás
Jancsim ~ett la scelta toccava
a Giovanni; 6. szó ~ik vmiről
trattarsi [di]; 7. -ik az eső
piovere*; -ik a ho nevicare; 8.
(áiv) bűnbe ~ík cadere* in
peccato V in colpa
esket (egyh) dare* la benedizione n
nuziale [a)
eskü giuramento; ~t tesz prestare
giuramento; -i kivesz fare*
prestare v deferire giuramento;
~i megszeg mancare al
giuramento
eskUdöz|ik giurare e spergiurare;
(vài) asseverare
esküdt 1. (fn) giurato
esküdt II. (mn) giurato; ~ ellenség
nemico giurato
esküdtbíróság Id esküdtszék
esküdtszék corte n d'assise n, tb:
giuria
eskUszegés spergiuro
esküszjik 1. giurare; égre-JSIdre
~ik giurare e spergiurare;
hűséget -ik giurare fedeltà [a);
2. (házasodik) celebrare il
matrimonio v le nozze
esküvő nozze n, tb
eső 1. (fti) pioggia; sűrű - pioggia
fitta; szitáló - pioggia minuta;
esik az - piovere*; szakad v
zuhog az - pio-vere* a catinelle
n, tbv a secchie n, tb; -re áll az
idő il tempo minaccia di
piovere*
eső 11. (mn): vmi alá ~ sogetto

csőköpeny
164
[a]; adó alá ~ sogetto a
imposta
esőköpeny impermeabile h
esős piovoso; ~ idő tempo oda
pioggia
esővíz acqua piovana
esőzés pioggia
esperes arciprete h
esperesplébános parroco arciprete
h
est 1. sera; reggeltől ~ig dalia
mattina alla sera: 2.
(hangverseny) serata; recita
este 1. (fn) sera: -felé verso sera;
all' imbrunire; al tramonto; al
crepuscolo; minden ~ tutte le
sere;vó estét kíván dare* la buona
sera
este 11. (hat): ma ~ questa sera,
stasera: tegnap - ieri sera
esteied | ik imbrunire. Tare* sera
estély serata, festa
estì di sera, serale, vesperale; ~
vonat treno di sera v serale
esz (zen) mi h bemolle
ész ragione h, intelligenza, mente
n, giudizio; >dzan ~ giudizio retto,
buon senso; eszébe jut venirgli*
in mente n,- ricordarsi [di];
rammentare; errőljut eszembe mi
viene in mente n a proposito di
questo; kiment az eszemből mi è
uscito di mente n, máshol Jár az
esze essere distratto; avere
altrove il pensiero; ~be kap
mettere* giudizio; mettere* la
testa a partito; ~fe térit fare*
mettere* giudizio [a); megáll az
eszem non mi ci raccapezzo;
eszem ágában sincs nemmeno
per sogno; elment az eszed? hai
perduto il giudizio? legyen eszed!
abbi V metti giudizio! sii
ragionevole! (átv) — nélkül
all'impensata
észak nord A, settentrione h; ~ra a
nord
Észak-Amerika America del
Nord
Észak-Amerikai EgyesUh Államok
Stati Uniti d'America del
Nord
Észak-Ázsia Asia del Nord
északi settentrionale, del nord;
boreale; ~ félgömb emisfero
boreale; -fény aurora boreale: ~
szél vento del Nord
Északi-sariiPolo Nord v Artico
északkelet nord-est h
északnyugat nordovest h
észbell mentale
eszelős pazzo, maniaco
eszerint 1. (ennek következtében)
per conseguenza: 2. e szerint a ...
secondo questo...
eszes 1. intelligente, fine: 2.
ragionevole, giudizioso,
sagace
eszeveszett pazzo, frenetico,
furioso
eszeveszetten pazzamente,
perdutamente; all'impazzata;
- kiabál gridare a
squarciagola
esziik mangiare; ió(ka)t ~ik
mangiare bene; (átv) ebből ugyan
nem ~el! non è (boccone h) per i
tuoi denti!
165
éter
észjárás modo di pensare,
mentalità
eszkimó eschimese
eszköz 1. mezzo, (i)strumento:
termelési ~ök mezzi A, F di
produzione n,- harcl -ók
strumenti A, tb bellici; 2.
(konyhai) utensile A; 3. anyagi
~ök risorse n, tb
eszközül effettuare, operare,
eseguire, realizzare
észld osservare, constatare;
registrare
észlelés osservazione n,
constatazione n; registrazione n
eszme idea
eszmecsere scambio d'ide-e n,
ré V di vedute n, ri;
eszmecserét folytat vkivel procedere ad
uno scambio di vedute n, tb
[con)
eszmei ideale; ideologico; ~
kapcsolat conessione n d'idee n,
tb
eszmekör sfera d'idee n, tb
eszméi 1. (magához tér)
riprendere* conoscenza; 2. (rádöbben
vmire) riaversi, venire* v tornare
in sé
eszmélet coscienza; elveszti az -ét
perdere la coscienza, cadere* in
deliquio; -re tér riaversi, venire*
V tornare in sé; riprendere*
conoscenza
eszméletlen svenuto, privo di sensi
A, tb, inanimato
eszmény ideale A
eszményi(es)ideale
eszménykép ideale A
eszmetáisitás associazione n delle
idee
eszmetársulás Id eszmetáisítás
eszpresszó bar A, pasticceria
észreveiietetlen insensibile,
impercettibile
észrevesz osservare, scorgere*,
acco-rgersi* [di], avvedersi* [di]
észrevétel 1. osservazione n,- 2.
(ellenvetés) obiezione n
észrevétlen inosservato, invisibile,
impercettibile; furtivo
cszrevétleniil innoservatamente,
invisibilmente,
impercettibilmente; furtivamente
ésszerű ragionevole, razionale:
logico
ésszerűsítés razinalizzamento
ésszerűtlen irragionevole;
irrazionale
észt estone
esztelen insensato, assurdo,
contrario alla ragione
esztendő anno
esztergályos tornitore A
esztergályoz tornire
esztergapad tornio
esztétika estetica
esztétikus estetico
Észtország Estonia
etázsfűtés (kb) riscaldamento
centrale per piani A, tb
étel 1. (táplálék) cibo, alimento;
nutrimento: 2. (ennivaló) viveri
A, tb: vettovaglie n, tb
ét(el)lionlő (fii) portapranzi A
Etelka Adelaiden
éter etere A: (orv) -rei érzéstelenít
eterizzare

i^et
166
etet dare* da mangiare [a],
cibare; (állatot) dare* il foraggio
[a]
etilia etica
etiliett etichetta
etimológia etimologia
étkészlet servizio di posate n,
tb
étkezde 1. (étterem) osteria;
(rosszabb) bettola, botteghino,
bettolino; 2. (üzemi) mensa
étkezés 1. pasto, refezione n,- 2.
(étel) regime h, cucina
étkez|ik mangiare; prendere* 1
pasti
étkezőkocsi magone h
ristorante
étlap carta, lista; ~ szerint alla
carta
étlen-szomjan a digiuno
etnografia etnografia
etnográfus etnografo
étolaj olio da tavola
étrend 1. lista del giorno; 2.
(diétás) regime h
étterem I. sala da pranzo; 2.
(vendéglő) ristorante h
ettől 1. di V da ciò. ne; ~ kezdve
fogva a partire da ciò; d'ora
innanzi; 2. ~ az embertől da
questo uomo
étvágy appetito; jó -al! buon
appetito!
étvágygerejsztő 1. (fit) aperitivo
étvágygerjesztő II. (mn)
appetitoso
étvágytalan inappetente
eunuch eunuco
Europa Europa
etu'ópai europeo
év anno; születési ~ anno di
nascita; 02 ~ végén in fuie n
dell'anno; minden -ben (inX)gni
anno; -ekkel ezelőtt anni h, tb fa;
~ekig per anni h, tb; egy álló ~ig
per un anno intero; jöm ~ anno
venturo v pro-ssimo; ma egy ~e
un anno fa; mához két -re da
oggi a due anni h, tb; hét ~en
belül in selle anni h. tb; -ről -re
di anno in anno
Éva Eva
évad stagione n
evangélikus luterano,
evangelico
evangélium Vangelo; Szent Máté
~a il Vangelo secondo San
Matteo
evégett a questo effetto, a questo
fine/i
évelő perenne, annuale
évenként annualmente, anno per
anno
évente Id évenként
evés mangiare h; pasto; (kózm) -
közben jön meg az étvágy
l'appetito viene mangiando
éves 1. hány - quanti anni ha? 20 ~
lány una razza di venti anni h, tb,
2. (évre szóló) annuale; két -
biennale; három- triennale
evez remare
evezés remare h; remata
evező remo
evezős (fn) rema | tore, -trice;
evezősverseny regata
évezred millenio
évfolyam 1. (folyóirat) annata; 2.
167
ezrelék
(katonai) leva, classe n,- 3.
(iskolai) ai\nM2i
évforduló anniversario;
annuale/i
évi annuo, annuale; egy ~ bér(let)
affitto annuale
evickél agitarsi, dimenarci
évjáradék rendita annuale
évkönyv annuario, abnanacco
evolikió evoluzione n
évődés scherzeggiamento
evőd I ik scherzare
evőeszköz posata
evőkanál cucchiaio
évszak stagione n
évszám anno, data
évszázad secolo
évszázados secolare; sok ~
plurisecolare
évtárs coetaneo;
condiscepolo
évtized decennio; -ekig per
decenni h, tb
exhumál esumare
expedíció 1. (tudományos)
spedizione n; 2. (elküldés)
spedizione n
explozíva (nyelv) esplosiva
exponál 1. (fot is) esporre*; 2. ~ja
magát vkiért esporsi* [per]
export esporto
exportál esportare
exportáló (fn) esporta | tore, -trice;
exportcég ditta esportatrice
ez I. questo; ki -? chi i questo?
— az t questo; —t nem hiszem
non lo credo; 2. -idő szerint
attualmente; - évi (di)
quest'anno
ezalatt intanto, frattanto, in attesa,
nel contempo, nel frattempo
ezáltal per ciò
ezelőtt prima; ~ két énei due anni
h, tb fa V or sono
ezen 1. Id a; 2. - az áron a v per
questo prezzo; - azt értjük
intendiamo per questo; 3. (vmin
rajta) su questo; ~ van egy könyv
su ciò si trova un libro
ezenfelül Id ezenkívül
ezenkívül inoltre
ezennel di questo fatto; con
ciò
ezentúl d'ora in poi; d'ora innanzi;
quindi, in seguito
ezer mille; ~ éves di mille anni h,
tb; ezrével a migliaia; körülbelül
-, ~nyi un migliaio
Ezeregyéjszaka Mille e una
notte
ezermester 1. (sokoldalú) uomo
universale; prestigiatore h;
stregone h; 2. (mindenre
kapható) uomo da bosco e da
riviera
ezerszer mille volte n, tb
ezért 1. (ok) perciò; per questo;
~ nem bánkódom non mi lagno
di questo; 2. Id ez; - az árért
per questo prezzo; ~ nem
adok semmit per questo non do
niente
ezred reggimento
ezredes colonnello
ezredeik millesimo
ezredszer (per) la millesima
volta
ezrelék per mille

ezntan
ezután quindi, in seguito, d'ora in
poi, d'ora innanzi
ezúton per questa via
ezúttal questa volta: in
quest'occasione n
ezüst argento
ezUstlakodalom nozze n, tb
d'argento
ezüstműves argentiere A
ezüstös Id ezUstszinű
I6g
ezüstöz (in)argentare
ezüstpapír foglio di stagno
ezüstróka volpe n argentata
ezüstszínű argentato, argentino
ezzel I. tó ez; con questo; ~ a tollal
con questa penna; 2. ~ nem
megyünk semmire! cosi stiamo
freschi! (ótv) ~ szemben invece,
al contrario; 3. (hat) ~ már el is
szaladt detto fatto corse via
\
{
f (zen) fa h: fdiir fa h maggiore
fii 1. (él6) albero; (közm) nem esik
messze az alma a fájától dal
frutto si conosce l'albero; 2.
(-anyag v aprított-) legno, legna;
fát vág tagliare legna; (átv) maga
alatt vasa a fát tirare sassi h, tb
in colombaia
faág ramo
fabatkát sem ér non vale un fico
secco V un'acca
faburkolás tó faburkolat
faburkolat (^/ alsó részén)
rivestimento v guarnizione n di
legno
fácán fagiano
facipő zoccolo
facsar (kicsavar) torcere*,
premere
facsemete piantina forestale
faedény recipiente h di legno
fafaragás scultura in legno
fafűtés riscaldamento a legna
faggat assalire* v molestare v
stancare con domande n, tb;
sttoporre* v sottomettere* ad
un interrogatorio severo
fagott (zen) fagotto
fagy I. (ige) gelare; (biz) majd ha -!
il giorno di san Mal
fagy 11. (fiì)ee\o
fagyai ligustro
fagyás 1. (folyamat) gelo; 2.
(testen) gelone h
fagyaszt congelare, frigoriferare
fagyasztás congelazione n, frigo-
riferazione n
fagyasztott (hüs) (carne n)
congelata
faggyú sego, stearina
fagykár devastazione n del gelo
fagylalt gelato
fagylaltos gelatiere h
fagylaltoz | ik prendere* un
gelato
fagylaltozó gelateria
fagyos 1. gelido, ghiacciato; 2.
(átfagyott) glaciale, di ghiaccio;
3. (fázós) freddoloso
fagyoskod |ik avere freddo;
(borzong) avere i brividi h, tb
fagyosszentek (kb) i santi del
ghiaccio
fagyöngy (növ) vischio

fagypont
fagypont grado v punto di gelo v di
congelazione n
fahasáb ciocco di legno
fahéj canella
faiskola vivaio, pepiniera
fui 1. razza; 2. (osztályozásnál)
specie n; 3. (plfajòjta) essenza
fáj dolere*, fare* male [a); - a
fejem mi duole il capo ~ minden
tagom tutto il corpo mi fa male;
(átv) ~ a foga vmire bramare [di]
fajankó babbeo, fesso
fájás dolore h; male h
fájdalmas 1. doloroso; 2. (látvány)
straziante
fájdalmatlan indoloroso
fájdalom 1. (testi) dolore h; 2.
(lelki) pena; sofferenza; 3. -,
nem láthatta peccato che non
abbia potuto vedere
fájdalomcsillapító (mn is) cabnante
h; lenitivo
fájdalomdíj indennità
fajfenntartás procreazione n,
conservazione della specie
fajhő calore h specifico
faji 1. di razza; razziale; - adottság
costituzione n razziale; fattore h
razziale; ~ gyillölet odio della
razza; 2. specinco
fajkeresztezódés incrocio (di razze
n,tb)
fiykeveredés mistione n di razze n,
Ib
fájlal 1. dolergli* [di],
rincrescergli* [di); 2. (áiv) deplorare
f^jnemesitéseugenica, eugenetica
fájó(s) dolente, doloroso; neu-
ralgico
170
fùsùly peso specifico
fajta 1. (féleség) sorte n,- genere h\
varietà; 2. (fai) specie n,- razza;
tipo
fajtalan impudico, osceno, lubrico,
perverso
fajtii (vmivé) degenerare [in]
fajzat genia
fakad 1. (forrás) scaturire; 2.
(kitör) erompere*; 3.
(ríigy)germogliare; (bimbó) sbocciare: 4. sírva
- (prorompere* v scoppiare in
un pianto
fakadàs (riigyé) germogliamento;
(bimbóé) sboccio
fakalapács martello di legno;
mazzuolo
fakaszt (vizet) fare* scaturire;
(könnyet) fare* fo-ndere* in
lacrime n, tb
faképnél hagy piantare (in asso)
fakír fachiro
fakít (hajat) ossigenare
fakitermelés silvicultura,
produzione n di legno
fáklya fiaccola, face n
fakó 1. (fn) (lo) cavallo isabella
fakó li. (mn) sbiadito; fosco;
appannato
fakul sbiadirsi
fakultás facoltà
fakultatív facultativo
fai I. (fn) parete n, muro; négy -
között fra quattro mura n, tbr,
~hoz állit mettere* colle spalle
al muro
fai II. C/gc^ divorare, inghiottire
falánk 1. vorace, goloso, ghiot-
tonIe, -a; 2. (átv)avido |di]
171
faragatlan
falat boccone h; nincs egy betevő
-ja Id betevő; (átv) csak egy -
(una) piccolezza; (un) nonnulla
falatoz I ik mangiare
falatozó (fn) buffe A, buffeteria
falevél foglia
falfestmény affresco; pittura murale
fali murale, da muro
falióra pendola
faliszekrény armadio a muro
faliszónyeg tappezzeria
falitábla lavagna
faliújság gazzetta murale
falka 1. torma, branco; 2.
(kutyáké) muta
falragasz affìsso, cartellone h
fairész ala di muro
faltörő kos ariete n
falu villaggio, paese h, borgo; ~ra
megy andare* in campagna
falurádió (műsor) radio n rurale
falusi 1. (mn) di villaggio; rurale,
campagnolo, rustico; - ház casa
rurale; ~ nyaraló casa colonica;
~orvos medico di campagna
falusi II. (fiì): a ~ak gente n della
campagna, contadini h, tb
fametszet silografia, incisione n in
legno
famunka lavoro in legno
fiuiatikns fanatico, settariano,
zelante
fanem essenza (dei boschi)
fiúik bignè h, bomba
fantaszta fantasticon | e, -a, spirito
chimerico
fantasztikus fantastico
fiuitázia fantasia, immaginazione»
bmyalodlik (vmire) essere ridotto
[a), abituarsi a mala pena [a],
contentarsi [di]
fanyalogva a malincuore
fanyar acerbo, agro
far 1. deretano, culo; 2. (hajóé)
poppa
fárad 1. (buzgólkodik) affaticarsi
[di, per], penare [a], darsi* della
pena [per]; sforzarsi* [di];
industriarsi [di]; 2. (lankad)
stancarsi- 3. tessék ide -ni
s'accomodi per di qui
fáradhatatlan instancabile,
infaticabile
fáradozás premura, fatica
fáradozjik (vinin) impiegarsi [in,
per]
fáradság (fáradozás) fatica, pena;
kárbaveszett ~ fatica sprecata v
buttata via; jól bírja a ~ot
resistere alla fatica; nem éri meg
a -et non vale la pena; veszi
magának a ~ot darsi* v pren-
dersi* la pena [di); ~ába kerül a
megtétele durare fatica a farlo*
fáradságos faticoso; laborioso;
penoso
fáradt stanco, spossalo, estenuato
fáradtság stanchezza, estenuazione
n, lassitudine n, spossatezza;
erőt vesz rajta a ~ la stanchezza
s'impadronisce di lui; alig áll a
lábán a -tói non reggersi* v
morire* dalla fatica
farag intagliare, scolpire; (áiv) jó
fából van -va e-ssere di robusta
tempra
faragás intaglio, scultura
faragatlan rozzo, sgarbato

faragatlanság
172
faragatlanság rozzezza,
sgarbatezza, sgarbo
faragvány intaglio, scultura
fáraszt stancare, incomodare,
estenuare
fárasztó faticoso, laborioso;
penoso
farizeus fariseo
farkas lupo; (nőstény) lupa; (átv)
éhes mint a ~ avere una fame n
da lupo
farkasétvágy fame n da lupo
farkaskutya cane h lupo
farkasorditó hideg freddo cane
farkasszemet néz (vkivel) guardarsi
fissamente
fann podere h
farok coda; farkát csóválja
scodinzolare; (áiv) se fiile, se
farka non avere né capo, né
coda
farol (aut) sbandare
farsang carnevale n
fasiiozott carne n tritata
fasiszta (fn is) fascista D, -e) /i,
n
fástt inalberare, piantare alberi A.
tb
fásítás inalberamento, piantagione
n d'alberi A. tb
fiisizmus fascismo
fasor (kettős) viale h
fásult apatico
faszén carbone h di legno
fatális fatale, fatidico;
(szerencsétlen) funesto, sciagurato
fatalista fatalista (-i, -e) h, n
fatörzs tronco d'albero, fusto
fátum fato, fatalità, destino
fátyol velo; -t borit vmire tirare un
velo pietoso [su)
fátyolos velato; ~ hang voce n
velata
fátyolosan velatamente; (átv)
vagamente
fattyii (fit is) bastardo
fattyúhajtás (mg) rimessiticcio
favágó taglialegna h. spaccalegna h
favorizál favorire
fázás freddo
fazék pentola; marmitta, pignatta
fazekas (fit) pentolaio
fáz|ik avere freddo; (megdermed)
essere assiderato dal freddo;
jözom ho freddo; ~ik a lábam ho
freddo al piede
fázis (átv is) fase n; (átv) tappa,
periodo, stadio
fazon fattura
február febbraio
fecseg chiacchierare, ciarlare
fecsegés chiacchiera, ciarla,
ciarleria, ciarlio
fecsérel sprecare, dilapidare
fecske rondine n
fecskendez 1. spruzzare; schizzare;
2. (orv) iniettare
fecskendő (fit) (orv) siringa,
iniettore h
fed coprire*; (csak átv)
mascherare; (átv) ez nem ~i a tényeket
ciò non corrisponde ai fatti
fedd biasimare, riprendere*;
censurare; (szid) sgridare
feddhetetlen irreprensibile
immacolato, incensurabile
feddhetetlenség irreprensibilità,
integrità
173
fej
fedél 1. (házé) tetto; ~ alá húzódik
ricoverarsi; 2. (dobozé)
coperchio; 3. (könyvé) copertina;
4. (motorházé;aut)cofano
fedélzet ponte h, coperta
fedetlen fővel a capo scoperto
fedett coperto
fedez 1. (költséget) coprire*,
sovvenire* (a); fare* fronte n
[a]; -etien csekk assegno senza
copertura; 2. (visszavonulást; kat)
coprire*; (szállítmányt)
convogliare
fedezék ricovero
fedezet I. (pénz) fondi h, tb; 1. (sp)
terzino; 3. (kísérlet; kai) scorta;
convoglio
fedő (edényé) coperchio
fedőnév soprannome A;
pseudonimo
fedószerv organo di copertura
fegyelem disciplina;
subordinazione n
fegyelemsértés insubordinazione n
fegyelmetlen indisciplinato;
insubordinato
fegyelmez disciplinare; ~; magát
disciplinarsi
fegyelmezetlen indisciplinato
insubordinato
fegyelmezetlenség
indisciplinatezza; insubordinazione n
fegyelmezett disciplinato
fegyelmi disciplinare: ~ bizottság
commissione n disciplinare;
-vizsgálat inchiesta disciplinare
fegyenc forzato
fegyenctelep colonia penitenzia-
fegyház reclusorio; ötévi ~m ítél
condannare a cinque anni h. tb
di reclusione n
fegyőr carceriere h
fegyver arma; -bel all'armi! -ifog v
ragad prendere* le armi;
correre* alle armi; levarsi in
armi n, tb; tömegpusztító ~ arma
di sterminio
fegyveres armato; ~ ellenállás
resistenza armata; - erő forza
armata
fegyvergyakorlat manovre n, tb
fegyverkovács armaiuolo
fegyverkezés armamento; (újra-)
riarmo; ~i verseny corsa al'arma-
mento
fegyverkezi ik armarsi
fegyverletétel capitolazione n;
deposizione n v posa delle anni
n.tb
fegyvernem arma
fegyverszünet armistizio
fegyverviselés porto d'arme n, tb; ~i
engedély permesso v licenza di
porto d'arme n, tb
fegyverzet armatura
fehér bianco; ~ vérsejt leucocita h
fehéred | ik biancheggiare
fehérizzás incandescenza
fehérje 1. (vegy) albumine h; 2.
(tojás-) albume h
fehéraemű biancheria
fehérnemű-kereskedés camiceri-a;
negozio di telerie n, tb
fehérvérúség (orv) leucemia
fejI. (ige)mungere*
fej 11. (fn) 1. capo, testa; (átv) azt
sem tudja, hol áll a ~e non

fejadag
sapere* dove abbia la testa; -ébe
vesz vmit ficcarsi v mettersi* in
testa; ~ébe száll vkinek dare* alla
testa; megmossa a ~ét vkinek
lavare la testa [a]; nem megy a
-ébe non entrare in testa [a];
nem tudja, hová hajtsa a -jet non
sapere* dove posare la testa; töri
a ~ét rompersi* la testa;
tanulásra adja a ~ét darsi* allo studio;
-bòi a memoria; szegény ~e.'
povero lui! fel a -jel! coraggio!
2. (szegé) capocchia; 3. (pénzen)
effigie n; 4. vini -ében a titolo di;
in cambio di
fejadag razione n
fejbőr cuoio capelluto
fejdísz diadema h
fejedelem 1. principe h; 2.
(uralkodó) sovrano
fejedelemség principato
fejedelmi principesco
fejel 1. (sp) rimandare col capo; 2.
(cipőt) rimontare
fejeligya fontanella; nem esett a
fejelágyára avere una testa
quadra
fejelés 1, (sp) tiro di testa; 2.
(cipőé) rimontatura
fejenként a testa
fejes I. (fri) 1. (sp) tiro di testa; 2.
(ugrás) tuíTo; ~t ugrik dare* un
tufTo, tufTarsi
fejes 11. (mn) Id csökönyös
fejes salata lattuga cappuccia
fejetlenség disordine h,
anarchia
fejezet capitolo
fejfa croce n di legno
174
fejfájás male A di testa; (orv)
cefalagia
fejhallgató cuflia
fejhang falsetto
fejkendő fazzoletto
fejlemény sviluppo, conseguenza,
risultato
fejleszt incoraggiare, sviluppare;
formare; favorire, dare*
estensione n [a]
fejlesztés sviluppo,
incoraggiamento, estensione n
fejletlen 1. poco sviluppato;
giovanile; 2. (növény) stentato; 3.
(áiv) rudimentale
fejlett (bene) sviluppato, evoluto,
maturo, adulto; intenso;
avanzato
fejlettség sviluppo, maturità, pre-
fezione n
fejlődés sviluppo, evoluzone n,
formazione n, estensisone n
fejlődéselmélet teoria
dell'evoluzione n, evoluzionismo
fejlődéstan Id fejlódésebnélet
fejlödés(tan)i genetico
fejlőd I ik svilupparsi, progredire;
prendere* estensione n; evol-
vere; vmrvé -ik diventare
fejlődő in via di sviluppo;
crescente
fejlődött 1. (bene) sviluppato; 2.
(jól) bene costituito v formato
fejlövés ferita alla testa
fejőstehén vacca mungereccia
fejpáma origliere h
fejsze scure n, accetta
fejt 1. (varrást) scucire, disfare*; 2.
(bányában) cavare, estrarre*; 3.
175
felad
(bort) imbottigliare, travasare; 4.
(rejtvényt) risolvere*
fejteget spiegare, esporre*, ana.
lizzare, commentare; dissertare
[su]; hosszadalmasan - perorare
fejtegetés spiegazione n,
esposizione n, analisi n, commento;
dissertazione n
fejtörés rompicapo; sok ~t okoz
dare* (molto) filo da torcere*
fejtörő (rejtvény) rebus h. enigma
/), sciarada
fejvesztett disperato; ~en a rotta di
collo
fék 1. (kocsin) freno; 2.
(lószerszám) briglia; (áiv) ~en tart
tenere* in briglia
fekbér magazzinaggio
fekély 1. ulcera, ascesso; 2. (átvis)
gangrena, cancrena
fekete nero; - szemű dagli occhi
neri; talpig feketében vestito tutto
di nero
feketekávé caffè nero
feketepiac mercato nero, borsa
nera
Feket^enger Mare h Nero
feketéz |ik 1, (piacon) fare*
specula; 2. (kávét iszik) prendere*
caffè (un) nero
feketéző specula | tore, -trice;
fékez 1. frenare, tenere* in freno;
(átv) ~i magát tremarsi 2. (loval)
domare
fékezhetetlen indomabile,
infrenabile
fékező (vasutas) (jn) frenatore,
-trice;
fekhely Id fekvőhely
fekszjik I. (foldr) trovarsi, essere
situato; 2. (vhol hever) giacere*;
essere coricato, stare* a letto; 3.
(vhova) adagiarsi, coricarsi; 4.
(álv) nekem ez nem -ik questo
non mi va a genio
féktelen sfrenato, sbrigliato,
smoderato, smodato; - jókedv
allegrezza smoderata
féktelenked|ik essere sfrenato
féktelenség sfrenatezza,
sbrigliatezza, smoderatezza
fektet mettere*, porre*;
stendere*; (átv) súlyt ~ vmire
annettere* importanza [a]
fekvés 1. (/òldr) posizione n;
situazione n,- déli ~ű esposto a
mezzogiorno; 2. (házé)
ubicazione n,- 3. (zen) registro; 4.
(ágyban) stare h a letto
fekvőhely giaciglio
fel su, sopra; ~ és alá su e giù; - a
fejjel! coraggio! forza!
fél 1. (ige) temere, avere paura
[di]; ne ~y.' non temere! non
avere paura! attól -nek, hogy
temono che [felsz]
fél II. (mn) mezzo, metà; - (pár)
harisnya una calza; ~ or le
quattro e mezzo; fele (vminek)
metà [di]; féle úton a metà
strada; felére csökken diminuire
alla metà
fél HI. Oìì) 1. (bíróságnál) parte n;
2. (üzletben) awentor | e, -a A, n,-
3. (ügyvédnél) cliente h
felad 1. (árut) spedire, inviare; 2.
(levelet) imbucare, impostare; 3.
(poggyászt) inregistrare; 4. (lec-

feladás
176
177
feldől
kél) dare* un compito; S.
(rejtvényt) dare* a indovinare; 6.
(küzdelmet, játékot, versenyt)
abbandonare; 7. (várat)
capitolare; rendere*; 8. (feljelent)
denunciare
feladás 1. (árué) spedizione, n,
invio; 2. (levélé)impostazionen,-
3. (poggyászé) inregistrazione n,
4. (küzdelemé, játéké versenyé)
abbandono; S. (váré)
capitolazione n, resa; 6. (feljelentés)
denuncia
feladat compito; dovere h
feladó spedi | tere, -tríce;
feladóvevény scontrino
felajául offrire*, fare* ofTerta [di)
felajánlás offerta; ~t tesz (vkit)
impiccare
feláldoz sacrificare, immolare;
fare* il sacrifizio [di)
feláll 1. alzarsi, rizzarsi in piedi h,
tb\ 2. (vhol) postarsi; 3. (sereg)
prendere* posizionen
felállít 1. porre*, innalzare;
(ültéből) fare* alzare; 2. (szobrot)
erigere*; 3. (iskolát) istituire; 4.
(csapatot) collocare; S. (ágyút)
piantare
felállítás (sorakoztatás)
allineamento
félálom dormiveglia h
felaprít ^át) sminuzzare,
sbriciolare
felapróz: ~za magát perdersi nelle
picolezze n, tb
félárbocon a mezz'asta
féláron a metà prezzo
félání jegy biglietto a metà tariffa
felavat (épület, szobrot) inaugurare
felázott inzuppato, bagnato
felbátorít incoraggiare; dare*
animo vcoraggio [a]
felbátorod I ik incoraggiarsi; darsi*
animo vcoraggio
felbecsül (vmire) valutare, stimare
felbecsülhetetlen inaprezzabile,
inestimabile
félbehagy Id abbahagy
félbemarad Id abbamarad
■félben: gyógyuló~ in
convalescenza; épűiá- in
costruzione n; induló~ in procinto di
andarsene*
félbeszakad Interrompersi*,
sospendersi*; essere interrotto v
sospeso
félbeszakít interrompere*,
sospendere*; (beszédben) tagliare
le parole in bocca [a)
felbillen capovolgersi*, rovesciarsi;
ribaltare
felbiztat eccitare [a), incitare[a],
istigare [a], stimolare [a],
spronare [a]
felboml I ik (alkotórészeire)
disintegrarsi, disorganizzarsi;
(vegyileg) dissolversi*,
dissociarsi; scomporsi*; (szétesik)
disfarsi*; sfasciarsi; a fegyelem
~ott la disciplina si è dissoluta
felboncol dissecare, sezionare
felbont 1. disfare*, dissolvere*,
disintegrare, dissociare,
scomporre*, disorganizzare; 2.
(levelet) aprire*; 3. (felfejt) scucire;
sdrucire; 4. (köteléket) snodare,
sciogliere*; 5. (szerződést)
annullare; 6. (házasságot)
sciogliere*
felbontás 1. disfacimento,
dissoluzione n, disintegrazione n,
dissociazione n. scomposizione
n,- disorganizzazione n,- 2. (levélé)
apertura; 3. (felfejtés) scucitura;
sdrucitura; 4. (köteléké)
snodamento, scioglimento; S.
(szerződésé) annullamento; 6.
(házasságé) scioglimento
felbonthatatlan indissolubile;
indecomponibile; irreduiti'bile
felborít capovolgere*, rovesciare,
ribaltare
felborul capovolgersi*, rovesciarsi,
ribaltare
felborzol arruffare, scompigliare
felbosszant fare* arrabbiare;
indispettire, indignare, eccitare,
esasperare
félbòrkotés rilegatura in mezza
pelle n
felbőszül rivoltarsi; eccitarsi;
trasportarsi; montare in furia
felbujt istigare [a]; provocare |aj
felbiùtó istiga Itore, -trice;
provoca I tore, -trice;
felbnk|ik/</felbillen
felbukkan I. apparire*, spuntare,
emergere*, sorgere*; 2. (vízben)
venire* a galla
feUinzdül infiammarsi; fare*
animo; pigliare fuoco
feÜMizdulás fervore h, zelo,
animazione n
fdcHielődlik farsi* sul cammino;
fare* il baule vibauli
fékápö scarpe n, tb basse
felcsap 1. (vízsugár) zampillare; 2.
(katonának) arruolarsi
felcsavar 1. (vmire) attorcere*; 2.
(pi hajat) attorcigliare,
attortigliare; 3. (villanyt) accendere*
felcsepered I ik crescere*,
ingrandire
felcserél 1. (helyet) (s)cambiare,
invertire; 2. (összetéveszt) con-
fondere*
felcsigáz (érdeklődést) sovreccitare
felcsillan balenare
feldagad gonfiarsi, tumefarsi*
feldarabol sezionare, spezzare;
smembrare; sbranare; (morzsol)
sminuzzare
felderít 1. (felvidít) divertire,
rasserenare; rallegrare; 2. (kai)
perlustrare, esplorare
felderítés 1. (kedélyé) divertimento,
rasserenamento; 2. (kat)
perlustrazione /i, esplorazione n
felderül divertirsi, rasserenarsi,
schiarirsi
feldíszít 1. ornare; 2. (féllobogóz)
pavesare; imbandierare
feldob lanciare in alto
feldolgoz 1. (iparban) lavorare,
trasformare, preparare; 2.
(felhasznál) utilizzare, mettere*
in opera; 3. (szinh, zen)
arrangiare
feldolgzás 1. (iparban) lavorazione
n. trasformazione n.
preparazione n,- 2. (felhasználás)
utilizzazione n, messa in o-pera;
3. (szinh, zen) arrangiamento
feldől capovolgersi*, rovesciarsi,
ribaltare

feldönt
178
feldönt capovolgere*, rovesciare,
ribaltare
feldörzsöl scorticare, sgraffiare,
scalfire
feldúl 1. devastare (fosztogat)
saccheggiare, mettere* a sacco;
2. sconvolgere*, scompigliare;
fare* ruffa raffa
feldúlt (lélek) sconvolto, stravolto,
disfatto, scompigliato
felduzzad 1. gonfiarsi; (vài)
tumefarsi*; 2. (viz) sbarrarsi
felé 1. verso, nelle direzione [di];
2. 10 óra ~ gyere vieni verso le v
sulle dieci
féle Id fajta
felebarát prossimo; -A szeretet
amoreh del prossimo
felébred svegliarsi
felébreszt svegliare
feledékeny distratto, dimentico
feledékenység distrazione n,
dimenticaggine n, dimenticanza
feledés dimenticanza; (vài) oblio;
~be megy essere dimenticato
feledhetetlen indimenticabile
feléget bruciare, incendiare; dare*
alle fiamme
felejt dimenticare
felekezet confessione n, setta,
culto; ~ nélküli senza
confessione n
felekezeti confessionale, settario
felel I. (vkinek vmire) rispondere*
[a]; replicare [a); 2. (vmiért)
rispondere* [di]
felél consumare, esaurire
feléled 1. rivivere*, rianimarsi; 2.
(tűz) riacce-ndersi*
feléledés (átv) rigenerazione n,
rinascimento, rinascita
félelem paura, timore h,
apprensione n: (szorongás)
angoscia; attól való félelmében,
hogy per paura che ]felsz); -mei
tölt el riempire di paura; ispirare
Vinfondere* paura [a]
felélénkül ravvivarsi, rianimarsi;
vivifidarsi
feléleszt 1. fare* rivivere*;
risuscitare; 2. (tüzet) (ri)attizzare
felelet risposta, replica
felelevenít 1. fare* rivivere*,
risuscitare, rianimare; 2. (emléket)
ridestare, dissotterrare,
disseppellire, disumare
félelmetes pauroso, spaventevole,
orrendo
felelős responsabile; vkit ~sé tesz
fare* responsabile [di]
felelősség responsabilità; —re von
chiedere* conto [al; elhárítja a
-et declinare la responsabilità;
vállalja érte a -et sopportare v
assumere* la responsabilità [di]
felelősségteljes pieno di
responsabilità
felelőtlen irresponsabile
feleltet (tanulót) esaminare,
interrogare
feleltető (tanár) esamina | toré, -
trice;
felemás scompagno,
scompagnato
felemel 1. (magasba) alzare,
sollevare, elevare; 2. (földről)
raccogliere*; ripigliare; 3. (árat,
fizetést aumentare, alzare; 4. ~i
179
felfedező
szavát (vki, vmi ellen) protestare
[contro]
felemelés 1. (teheré) sollevamento:
2. (áré, fizetésé) aumento
félemelet mezzanino
felemelkedés (áiv is) ascensione
n
felemelked I ik 1. alzarsi, sollevarsi;
2. (feláll) alzarsi in piedi h, tb; 3.
(felegyenesedik) raddrizzarsi; 4.
(rep) scollare
felemelő (látvány) grandioso,
imponente, superbo
felemelt aumentato; ~ helyárakkal
con prezzi h, tb aumentati
felemészt consumare, divorare
felenged I. (emeletre) lasciare
salire*; 2. (kedv, idö)
sciogliersi*, raddolcirsi; 3. (feszült
helyzet) diste-ndersi*
félénk timido, pauroso, timoroso
félénkség timidezza, timore h
felépít 1. costruire; 2. (gépet)
montare
felépítés 1. (gépé) montatura; 2.
(szervezet) struttura
felépítmény (fii is) sovrastruttura
felépül I. finire di essere costruito;
2. (betegségből) ristabilirsi
felér 1. (vhová) giungere*;
pervenire*; 2. (kezével) attingere*,
arrivare; 3. (ésszel) arrivarci;
penetrare [in]; 4. (vmivel
értékben) uguagliare,
compensare
felereszt 1. (emeletre) lasciare
salire*; 2. (sárkányt) lanciare; 3.
(higit) allungare
felerősít 1. rafforzare, rinsaldare; 2.
(vhová) attaccare; 3. (hangot)
amplificare
feles (bérlő) mezzadro
felesbérlet mezzadria
feleség moglie n, signora; -iil vesz
sposare
felesel rispondere*, rimbeccare
felesket pigliare il giuramento;
fare* giurare
felesleg 1. (bőség) abbondanza,
superfluo; 2. (többlet)
eccedenza, sovrappiù h
felesleges superfluo; eccedente
feleszmél riaversi, tornare v venire*
in sé
féleszű mezzo matto,
squilibrato
felett sopra, su; -em sopra v su di
me felette 1. Id fölöttébb; 2. Id
felett; 3. (álv) - áll vminek
sovrastare [a], essere superiore
la]
felettes (fn is) superiore; —hatóság
autorità superiore
félév semestre h
félévi semestrale
felez 1. dimezzare, dividere* per
due; 2. (geom) bisecare
félezer cinquecento
felfakad 1. (forrás) scaturire; 2.
(kelés) aprirsi*
felfal divorare
felfed rilevare, scoprire*, svelare,
smascherare
felfedez 1. (foldr) scoprire*; 2.
(találmányt) inventare
felfedezés 1. (fóldr) scoperta; 2.
(találmányé) invenzione n
felfedező (fn) 1. (foldr) scopri | tore.

felfegyverez
-trice. esplora {toré. -trice; 2.
(találmányé) inven | toré. -trice;
felfegyverez armare
felfegyverkez|ik armarsi
felfejt disfare*, scucire, sdrucire
felfektet (listát) compilare una
lista
felfelé all'insii, in alto
felfér avere posto
felfeszít 1. (ajtót) scassinare; 2.
(vmire) tendere*; 3. (keresztre)
crocifi-ggere*
felfigyel (vmire) fare* attenzione n
[a)
felfog 1. (eső dolgot) prendere*,
raccogliere*; ricevere nelle
braccia; 2. (ütést) parare; 3.
(fényt) intercettare; 4. (hangol)
captare; 5. (megén) comprende-
re*, capire; inte-ndere*;
penetrare; fel nem foghatom non posso
comprendere*
felfogad prendere* al servizio,
ingaggiare
felfogás I. (fényé, táviraté)
intercezione n, 2. (éterhiillámé)
captazione n; 3. (megértés)
intendimento, comprendimento,
comprensione n, intelligenza; jó
~a van essere di buono
comprendimento; essere di
penetrativa; nehéz -w essere di
difficile comprendimento; e
ssere uno spirito ottuso; 4. (nézet)
concenzione n, ideologia; idee
n.tb
felfoghatatlan inconcepibile,
incomprensibile
felfogóképesség recettività; facoltà
180
di comprensione n,- (tréf)
comprendonio
felfokoz I. intensificare; (hangolj
amplificare; 2. (érzést) esaltare
felfordít I. rovesciare, ribaltare,
capovolgere*; 2. (rendet)
sovvertire
felfordul I. rovesciarsi, ribaltarsi,
capovolgersi*; 2. (rend)
prodursi* una sovversione n,- 3.
(megdöglik) crepare; 4. majd ~
az éhségtől crepare dalla fame
felfordulás sovversione n,
sconvolgimento; convulsione n
felfrogat rovesciare, capovolgere*,
ribaltare, sconvolgere*
felforgató sovversivo
felforr ( ri )bollire
felforrni fare* (ri)bollire
felfofiyan andare* in collera;
montare sulle furie; scattare
feiróld altipiano; terreno
montagnoso
felfrissít 1. rinfrescare; 2. (szint)
(r)avvivare
felfrissiii rinfrescarsi; (àtv)
ringiovanirsi
felfúj (átv: orv is) gonfiare
felfújt (fn, kb) sgon fiotto
felfuvalkodott insuperbito,
altezzoso, arrogante, presuntuoso
felfúvódás (hasé) meteorismo
felfiivód I ìk (has) gonfiarsi
felfüggeszt I. Id felakaszt; Z.
(állásból) sospe ndere*; interdire*
félfiillel Cűfv^ vagamente
felgombolyit aggomitolare, av-
vo Igere* in gomitolo
félgömb emisfero
181
felhívás
felgöngyöl I. (szőnyegetj arrotoüre;
1. (átv) ~i az ellenséget
costringere* il nemk:o a
ripiegare
felgyósid ristabilirsi, guarire
felgyújt accendere*, incendiare,
infiammare; attaccare il fuoco
l'i
felgyiileml | ik ammassarsi,
accumularsi
felgyúl I ik Id felgyülemlik
felgyűr I. (ruhát) rimboccare, 2.
(ga//érf^(ri)alzare
felháborító rivoltante, esasperante
felháborodás indignazione n.
esasperazione n, trasporto d'ira
felháborod I ik indignarsi, rivoltarsi,
esasperarsi
felhagy (vmivel) smettere [di],
cessare, rinunciare [a), desi stere
[da]
felhajt 1. (ruhátj rimboccare; 2.
(gallért) (ri)alzare; 3. (italt)
inghiottire; tracannare; vuotare;
4. (vadat) scovare; 5. (árat)
aumentare
felhalmoz 1. accumulare,
ammassare; riunire in massa;
ammucchiare, ammontare; 2.
(árut nyerészkedésre) accaparrare
felhalmoz(ód)ás 1. accumulazione
n, accumulamento;
ammassamento; 2. (árué)
accaparramento
felhám epidermide n cuticola
félhang (zen) semitono
felhangol (zen) accordare
félhangosan a mezza voce n,-
sommessamente
felhangz | ik risonare; tinnire,
tintinnare
felhánytorgat (vkinek)
rimproverare [a), rinfacciare [a)
felharsan risonare
felhasad aprirsi*, fendersi, rom-
persi*. spaccarsi
felhasít, aprire*; fendere,
rompere*, spaccare
felhasznál 1. servirsi [di),
impiegare, utilizzare, trarre*
profitto [da]; mettere* a
contribuzione n, 2. (elhasznál)
consumare; 3. -fa az alkalmat
approfittare dell'occassione n,
cogliere* l'occasionen
felhasználás I. utilizzazione n,
impiego, applicazione n,- 2.
(elhasználás) consumo
felhatalmaz autorizzare [a]
felhatalmazás autorizzazione n
felhatalmazott autorizzato;
mandatario
félhavi quindicinale
felhevül 1. riscaldarsi; (átv)
infiammarsi
felhígít diluire; (színeket)
stemperare
felhív 1. (vhová) invitare a salire*;
2. (felszólít vmire) invitare [a); 3.
(figyelmet vmire) richiamare
(l'attenzione n) [a, su]; 4.
(iskolában) chiamare; 5. (telefonon)
chiamare (al telefono),
telefonare [a)
felhívás 1. (poi) proclama A; 2.
avvertimento; (erélyes) citazione
n, intimazione n,- 3. (telefonon)
chiamata

félhivatalos
182
félhivatalos semiufficiale, unìcioso
félhold mezzaluna
félholt mezzo mono; -ra ver
bastonare da orbi h, tb
félhomály penombra: chiaroscuro:
semioscurità
felhord (asztalra) portare (in
tavola); servire (a ta vola)
felhorzsol scorticare, sgraffiare
felhoz I. (tárgyat) portare su: 2.
(embert) condurre* su: 3.
(beszédben előhoz) allegare.
metter* in campo, tirare in
ballo, addurre*: 4. (ellenénként)
obiettare, opporre*
felhő nuvola,nube n, (sűrű)
nuvolaglia
felhóliarcoió grattacielo
felhördül gettare un grido reco:
indignarsi, rivoltarsi
felhős nuvoloso, coperto
feihőszalcadás nubirragio,
acquazzone/;
felhőtlen sereno
felhúz 1. (lentről) tirare su; 2.
(zászlót) issare; 3. (ruhát)
indossare; 4. (nadrágot) infilare;
5. (órát) caricare; 6. -za az orrát
indispettirsi, stizzirsi; sbroncire;
tenere* il broncio
felidéz 1. (múltat) (ri)vocare; 2.
(előidéz) suscitare, provocare,
creare
felidézés 1. (múlté) evocazione n,
2. (előidézés) suscitare h,
suscitamento, provocazione n
félidő (sp) primo v secondo tempo:
második ~ ripresa
félig a metà, mezzo
féligHneddig più o meno
felindul (vminj eccitarsi [a),
indignarsi [di], esasperarsi [per],
andare* sulle furie [per]
felindult agitato, eccitato,
esasperato, indignato
felingerel (vki ellen) irritare,
snevare. inasprire
felingerül (vki ellen) irritarsi,
snervarsi, inasprirsi
felir I. segnare, scrivere*: 2. -la a
rendőr la guardia municipale
intimò una contravvenzione n
contro di lui
felírás iscrizione n, suscrìzione n
felirat iscrizione; (pi címeren)
leggenda: (s)ron) epi grafen
feliratkozIik iscriversi* (su una
lista)
felismer I. (pl utcán) riconoscere*:
(vmit vmiben) discemere; 2.
(halottat) identificare
felismerés I. riconoscimento,
discernimento; 2. (halotté)
identificazione n
felismerhetetlen irriconoscibile,
indiscernibile
felitat fare* assorbire*
felizgat Cíovr)eccitare, snervare
feljajdul gettare un grido di dolore
h
feljár salire* [da)
feljárat scala
feljavít 1. migliorare: 2. (talajt)
bonificare
feljebb più (in) su; (árv) neki áll ~
insolentire
feljebbvaló superiore
féljegy biglietto a metà tariffa
183
fellángol
feljegyez notare, segnare; pren-
dere* nota [di]
feljegyzés appunto, nota
feljelent denunziare
feljelentés denunzia
feljogosít (vmire) autorizzare [a)
feljön I. salire'; 2. (Iiold; vminek a
napja) so rgere*
felkacag scoppiare in riso
felkap 1. (tárgyat) alzare, afferrare,
raccogliere*: 2. (ruhát)
indossare in fretta; 3. (divatot)
diventare di moda, fare* furia
felkapaszkod {ik I. arrampicarsi; 2.
(átv) farsi* largo coi go miti
felkarcol (s)grarfiare, scalfire
felkarol proteggere*, soccorrere*;
avere cura [di)
félkarú monco (di un braccio)
felkavar (átv is) rimestare, agitare
félkegyelmű idiota (-i, -e) h, n,
cretino, imbecille
felkel 1. (pl ágyból) alzarsi: 2. (nap,
hold) sorgere*; 3. (fellázad)
insorgere*
felkelés 1. (ágyból) alzata; 2.
(lázadás) insurrezione n
felkelő (fn is) insurrezionale,
insorto, ribelle, sedizioso
felkelt 1. (felébreszt) svegliare; (vài)
destare; 2. (átv) fare* na scere*;
destare; eccitare; —i kíváncsiságát
destare v stuzzicare la curiosità
[di]
felken stendere*; spalmare
felkér (vmire) invitare [a],
sollecitare [a)
felkerekedj ik mettersi* in via
felkeres visitare, andare* a vedere*
felkészül I. (vmire) prepararsi [a];
2. (vmi ellen) armarsi [contro)
felkészültség preparazione n,
bagaglio scientifico
félkezü monco (di una mano)
felkiált esclamare
felkiáltójel punto d'esclamazione n
felkínál offrire*, proporre*
felkínálkoz I ik offrirsi*, proporsi*,
presentarsi
felkoncol massacrare, scannare
felkopj ik az álla tirare la vita coi
denti; rimanere* a bocca asciutta
felkorbácsol I. sferzare; 2.
(szenvedélyeket) eccitare,
esasperare (le passioni)
félkör semicerchio, emiciclo
félkörív arco sesto v a pieno centro
felköszönt brindare [aj
felköszöntő brindisi h
felköt 1. (kardot) cingere*,
mettere*; 2. (emben) impiccare
felkutat I. (elveszett személyt v
dolgot) indagare, frugare,
rintracciare, esumare; 2.
(rejtekhelyet) snidare, scoprire*; 3,
(vidéket) esplorare
felkutatás 1. (személyé v dologé)
indagamento, indagine n.
frugata, rintracciamento,
esumazione n, 2. (rejtekhelyé) snidare h,
scoperta; 3. (vidéké)
esplorazione n
felküzdi magát fare* avanti;
aprirsi* una strada
féllábú monco (di un piede)
fellángol (pl harc) divampare,
infiammarsi, rianimarsi,
riprendersi* con violenza

fellármáz
184
fellármáz allarmare
fellázad rivoltarsi, ribellarsi,
sollevarsi, ammutinarsi
fellázit rivoltare, ribellare,
sollevare; (rég) ammutinare
fellebbez ricorrere* in appello;
appellarsi [a)
fellebbezés ricorso, appello
fellebbező ricorrente, appellante
fellebviteli bíróság tribunale h di
prima (seconda, ultima) istanza
fellegvár fortezza
fellélegz I Ik respirare
fellelkesít appassionare, esaltare,
entusiasmare, animare,
infiammare; elettrizzare, galvanizzare
fellendít (án) promuo vere*, fare*
fiorire, dare* uno slancio [a)
fellendül (átv) rifiorire, prosperare,
essere in un periodo di
prosperità
fellendülés rifiorimento, proserità,
sviluppo
fellengzős (siilus) enfatico,
ampolloso; tronfio
fellép 1, (vmire) salire*; 2.
(szerepben) prodursi*; (először)
esordire, debuttare; 3. (képviselőnek)
avanzare la candidatura di
deputato, presentarsi come
candidato; 4. (viselkedik)
comportarsi; erélyesen lép fel pren-
dere* misure n, tb energiche; 5.
(betegség) dichiararsi
fellépés I. (magatartás)
comportamento, atteggiamento; >ó -e
van essere disinvolto; 2. (szinh)
comparsa, apparizione n, (első)
debutto, esordio
felléptével con la partecipazione n
[di]
fellobban (átv is) divampare
fellobogóz imbandierare, pavesare
fellók rovesciare, urtare
felmagasztal (árv) decantare,
encomiare, portare ai cieli
felmászlik I. (fára, falra)
arrampicarsi [a, su); 2. (hegyre)
salire* su, fare* l'ascensione n
[di)
felmeg]' 1. (vhová, vmire) salire* [a,
su], montare [a, su]; 2. (cipő)
calzare bene; 3. (ősszeg)
ammontare
felmelegít riscaldare
felmelegszi ik riscaldarsi
felmenő ág li nea ascendentale
felment I. (vmi alól) dispensare,
esonerare, esentare, esimere;
liberare, sgravare; állásából ~
esonerare dalla carica; 2.
(vádlottal) assolvere*,
prosciogliere*; 3. (várost) sbloccare,
liberare
felmentés I. (vmi alól) dispensa,
esonero, esenzione n:
liberazione n, sgravio; 2. (vádioné)
assoluzone n, proscioglimento;
3. (városé) sblocco, liberazione
n
felmentő (mn) I. (ítélet) sentanza
assolutoria; verdetto
d'assoluzione n; 2. ~ sereg esercito
di soccorso
felmér I. (tájékozódik)
raccapezzarsi, orientarsi; 2. (lelek-
könyvileg) catastare; 3. (méterrel)
fare* la metratura
185
felölel
felmériietetleii incommensurabile,
smisuralo
felmerül 1. emergere*; venire* a
galla; fare* capolino; 2. (kérdés)
sorgere*, alTiorare; essere tirato
in ballo
felmond I. (leckét) recitare; 2.
(bérletet) denunziare, disdire*; 3.
(alkalmazottaknak) congedare,
dare* il congedo [a]; 4. (gép) ~/a
a szolgálatot restare in panna;
sopravvenire* un guasto
felmondás 1. (leckéé) recita; 2.
(bérleté) denunzia; 3.
(alkalmazottnak) licenziamento, congedo
felmorzsol decimare
felmos I. (padlót) lavare (il
pavimento); 2. (ájulásból) fare*
tornare in sé
félmlitt imperfetto
felmutat presentare, esibire;
produrre*
felnevel allevare; educare, dare*
un'educazione n [a)
felnevet scoppiare in riso
félnéz alzare gli occhi
felnő crescere*, pervenire* all'età
adulta
felnőtt adulto
felnyalábol alferrare
felnyársal infilzare
felnyíl | ik aprirsi*, disfarsi*; Càfv; ~Y
a szeme sono cascate le bende
dagli occhi
felnyit I. aprire*; 2. disfare*; 3.
(palackot) sturare, aprire*
felocsúd I ik riaversi, ripre-ndere*
la conoscenza, ritornare in
conoscimento
felold 1. (kiold) disfare*,
slegare, snodare; 2. (folyadékban)
dissolvere*; 3. (bírói zárlatot)
levare (il sequestro)
feloldód|ik (folyadékban)
dissolversi*, essere solubile
feloldoz (egyh) assolvere*, dare*
l'assoluzione n [a]
felolvad I. fo ndersi*, liquefarsi; 2.
(vki) diste ndersi*
felolvas 1. dare* lettura [a]; 2.
(felolvasást tart) fare* una
conferenza
felolvasás 1. lettura; 2. (előadás)
conferenza; ~i tan fare* una
conferenza
felolva$ó(nő) conferenzier | e, -a
félóra mezz'ora
feloszlat (testületet) sciogliere*
feloszl|ik I. (részekre) dividersi*
scomporsi*; 2, (társaság)
sciogliersi*; 3. (üzlet) liquidarsi
feloszlott: ~ állapotban levő in stato
di decomposizione n
feloszt I. (szétoszt) distribuire,
dividere*; 2. (arányosan)
ripartire; 3. (parcellákra) smembrare,
spartire
felosztás I. (szétosztás)
distribuzione n, divisione n, 2.
(arányosan) ripartizione n, 3.
(parcellákra) spartizione n,
smembramento
felől I. (honnan?) da, dalla parte
[di); 2, (vkiròl) di uno; 3. ~em
ugyan ... in quanto a me, per
conto mio
felölel (magába foglal)
comprendere* abbracciare

felölt
felölt 1. (ruhát) indossare; 2.
(ábrázatot) pre ndere* l'aria [dl)
felöltő (fii) palló h. soprabito
felöltöz(kad)Iik vestirsi, mettersi*
l'abito
felőrlőd I ik logorarsi
felőröl (egészséget) sottominare,
compromettere*; (idegeket)
consumare, usare, logorare
félőrült mezzo matto
felötl I ik frullare per il capo
felparcelláz smembrare, spartire
felpattan I. (mérgesen) scattare;
sobbalzare; 2. (nyeregbe) balzare
(in sella)
felperes querelante h, at|tore,
-irice;
felpillant alzare lo sguardo
felpiszkál I. (felizgat) aizzare,
eccitare; 2. (elfelejteit dolgot)
dissotterrare; sterrare; esumare;
disseppellire
felpofoz schialTeggiare
felpróbál provare
felpufTad gonfiarsi
felragad (vmii) alTerrare
felragaszt incollare, attaccare,
affiggere*
felragyog (nap) risplendere; Cófv;
-ott az arca il suo viso
risplendette
felrak 1. (terhet) caricare; 2.
(jelvényt) attaccare; 3. (ékezetet)
mettere*; 4. (szint)stendere*
felrakás I. (teheré) caricamento; 2.
(jelvényé) attaccamento; 3.
(ékezeté) interpunzione n.- 4. (színé)
stesura
felraktároz immagazzinare
186
felravataloz esporre* il corpo,
mettere* sul catafalco
felráz scuotere*, agitare, rime-
scolarel; (csak lelkileg)
galvanizzare, elettrizzare
félre da canto, da parte n- ~ a
tréfával! bando agli scherzi! ~ az
útból! via di qua! va da parte n
félreáll I. (útból) tirarsi in disparte;
2. (közéletben) ritirarsi; ecclis-
sarsi
félrebeszél vaneggiare, delirare,
divagare
félreért fraintendere*
félreértés frainteso
félreértheteteln infraintendibile
félreeső remoto, perduto
félrefogás (baklövés) gaffe n,
to pica, errore h. granchio
félrefordít sto rcere*
félrehív tirare in disparte
félrehúzódás (pl közélettől) ritiro,
astenzione n, scomparsa
félrehúzód I ik (pi közélettől)
ritirarsi, astenersi*, scomparire
félreismer disconoscere*;
giudicare male
félreismerhetetlen evidente,
manifesto, inconfondibile
félrelép 1. (rosszul lép) fare* un
falso passo; 2. (átv) traviare,
fare* una gaffe v cantonata
félrelépés I. (megbotlás) falso
passo; 2. (árv) traviamento, galTe
n, errore h. cantonata
félrelök spi ngere* da parte n
félremagyaráz snaturare, svisare;
sto rcere* il senso [a), dare* una
cattiva interpretazione n [a]
187
felsüt
félrenéz guardare da parte n
feireped squarciarsi
feirepit gettare v lanciare in aria
fehepiil spiccare il volo
félretesz mettere* in riserva v da
parte n v in serbo; ügyet ~
me ttere* in non cale v agli atti
félretol scartare, spingere* da
parte n
félrever (harangot) sonare a stormo
félrevezet I, trarre* v indurre* in
inganno, ingannare; deludere*;
2. (üldözőt) sviare; sgominare
félrevon 1. (vkit) tirare da parte n,
2- (függönyt) scostare
félrevonul ritirarsi, tirarsi in
disparte
felrezzen Id felriad
felriad allarmarsi, trasalire*,
sobbalzare
felró (vkinek vinit) imputare [a);
segnare a debito [a]
felrobban 1. scoppiare, saltare in
aria, fare* esplosione «,
detonare; 2. brillare
felrobbant I. fare* saltare; 2.
(aknát) mettere* a fuoco; fare*
brillare
felrúg rovesciare con una pedata;
(átv) -ja a szabályokat
contravvenire* V derogare alle regole v
prescrizioni n tb; uscire* dalle
regole n, tb
felruház 1. (ruhával ellát) vestire;
2. (vinivel) rivestire [di]
felsálCízcto; filetto
felség Maestà. Sire h
felséges maestoso, augusto;
Felséges Úr Maestà, Sire
felsegíti a kabátot aiutare a
mettersi* il sopra bito
felségjog diritto di sovranità
felségsértés delitto di lesa maestà
felserdül crescere*, ingrandire
felsért (felsebez) ferire, scorticare,
scalfire
felsikolt esclamare; lanciare un
grido
felsóhajt sospirare
felsorakoz | ik alignarsi, schierarsi
felsorol enumerare, specificare
felsorolás enumerazione n,
specificazione «
felső superiore; di sopra; sovrano
felsőbb superiore
felsőbb(rendű)ség superiorità
felsőfok superlativo
felsőfokú superiore; ~ bíróság
tribunale h di istanza superiore;
~ oktatás insegnamento
superiore
felsőház Senato; Camera Alta
felsőkabát (felöltő) sopra bito, paltò
h
felsőkar alto v parte n superiore del
braccio; ~ csontja o mero
felsőoktatás insegnamento
superiore
felsőruha vestito di sopra,
sopraveste /)
felsővezeték filo v cavo ae ro
felsővidék alto paese h, regione n
montagnosa
felsrófol Id felcsavar
felsül fare* fiasco vc(il)ecca
felsülés (balsiker) fiasco, c(il)ecca;
scacco
felsüt (hajat) arricciare

felsiabadit
felsiabadít I. liberare, emancipare:
affrancare; 2. (szenvedélyi)
scatenare
felszabadítás /i/felszabadulás
felszabadító libera | tore, -trice;
felszabadul I. liberarsi,
emanciparsi; 2. (szenvedély)
scatenarsi
felszabadulás 1. liberazione n,
emancipazione n, affrancatura;
2. (szenvedélyé) scatenamento
felszakad 1. (seb) riaprirsi*; 2.
(köd) squarciarsi
felszaladcorrerre* sopravsu
felszáll I. (madár) volare via; 2.
(repülőgép) decollare; 3. (flisi)
salire*; 4. (kocsira, vonatra)
salire*, montare; 5. (hajóra,
repülőgépre) imbarcare
felszállás I. (repülőgépé) decollo,
decollaggio; 2. (kocsira, vonalra)
salita; 3. (hajóra, repülőgépre)
imbarcazione n
felszállít (városba) trasportare
felszámít contare; mettere* al
conto [di]
felszámol (üzletet) liquidare
felszánt arare
felszaporodás accrescimento;
moltiplicazione n
felszárad prosciugarsi
felszed 1. (pl gyümölcsöt)
raccogliere*; 2. (kövezetet)
disfare*: 3. (horgonyt) levare
l'a ncora, salpare; 4. (harisnyán
szemel) ammagliare; 5. (pl
betegséget) buscarsi
felszeg orlare
félszeg goffo; maldestro
188
félszegseg goffaggine n;
stramberia
felszel(etel) affettare, tagliare a
fette n. tb
félszemii losco, bornio, guercio
felszentel benedire,* consacrare;
(pappá) ordinare (prete h)
felszerel 1. (gépet) montare;
installare: 2. (házat) arredare; 3.
(hajót) attrezzare: 4. (sereget)
equipaggiare: 5. (iratot)
corredare
felszerelés 1. (gépé) montatura,
installazione n,- 2. (házé)
arredamento: 3. (hajóé)
attrezzatura; 4. (seregé)
equipaggiamento; S. (iraté) correda-
mento
félsziget peni sola
felszín superficie n, area; rilievo
felszínes superficiale
felszisszen esclamarsi
felszív assorbire, aspirare
felszívás assorbimento, aspirazione
n
felszívód I ik assorbirsi, aspirarsi
felszólal I. (vmi ellen) alzare la
voce V protestare [contro); 2.
(vitában) intervenire* [in);
pre ndere* la parola [in]
felszólalás I. (kifogásolás) reclamo;
2. (vitán) intervento; több ~
hangzott el parecchi hanno preso
la parola
felszólaló colui che prende la
parola
felszolgál servire
felszólít invitare [a], intimare
[a)
189
feltorlódik
felszólítás invito; (jog) intimazione
n
felszólító (mn): — levél lettera
d'intimazione; (nyelv) ~ mód
congiuntivo
félt I. (vkit) temere, stare* in ansia
[per]; (ótv) —i a bőrét non volere*
rischiare la pelle; 2. (féltékeny)
e ssere geloso [di]
feltalál I. (meglevőt), scoprire*;
sterrare; 2. (újat) inventare;
3. -jfa magát raccapezzarsi,
orientarsi
feltaláló inven | tore, -trice;
feltámad I. risuscitare, risorgere*,
rivivere*; 2. (vki ellen)
inso rgere* [contro, a]
feltámadás (egyh is) rissurrezione
n
feltámaszt (fare*) rianimare;
(halottat) risuscitare
feltápászkod | ik levarsi v
raddrizzarsi a stento
feltár I. (megnyit) aprire*.
spalancare; 2. (nyilvánosságra
hoz) mettere* a nudo,
mascherare, svelare; 3. (bányát)
sfruttare
feltárcsáz formare U numero
[di]
feltart(óztat) I. (vkit) trattenere*,
ritenere*; (úton) fermare; 2.
(meggátol) impedire
feltartóztathatatlanul inesistibil-
mene. ineluttabilmente,
immancabilmente
feltárul aprirsi*, spalancarsi
feltehető, hogy è supponibile che
[felsz]
félteke emisfero
féltékeny (vkire) geloso [di]
féltékenység gelosia
feltép I. strappare; 2. (levelet)
dissuggellare
felterjeszt I. (kérvényt) inoltrare; 2.
(állásra) proporre*
felterjesztés (állásra) proposta
féltestvér (fivér) fratellastro; (nővér)
sorellastra
feltesz I. (vmit vhová) mettere*,
collocare; 2. (kalapot) mettere*
in lesta, coprirsi*; 3. (kérdést)
porre* (una domanda); 4.
(feltételez) supporre*; feltéve
(hogy) posto che [felsz),
supposto che [felsz); S. (eltökél)
decidersi [a]; feltett szándékom
la mia ferma (decisa) intenzione
n, 6. mindent egy kártyára tesz fel
mettere* tutto su una carta
feltét (főzeléken) carne n
feltétel condizione n, azzai a ~iel,
hogy a V sotto condizione n che
[felsz]
feltételes mód (nyelv) condizionale
h
feltételez supporre*; ezt nem
tételeztem volna fel róla non
l'avrei supposto di lui
feltétlen assoluto,
incondizionato
feKétleniil assolutamente,
incondizionatamente
feltevés 1. (tárgyé) collocazione,
collocamento; 2. Cáfv^ ipotesi h,
supposizione n, congettura;
presunzione n
feltorlódj ik ammassarsi, accu-

feltöK
mularsi, ammucchiarsi,
ammontarsi
feltölt (edényt árkot) colmare
feltöltés colmatura
feltör 1. (diói) schiacciare; 2.
(zárat) forzare, scassinare; 3,
@ldei) rompere*; 4. -te a
sarkát si è scorticato il tallone; 5.
(forrás) scaturire
feltöröl asciugare
feltúr rovistare; (földel)
grufolare
feltűnés I. (felbukkanás)
apparizione n, 2. (átv) sensazione
n, impressione n; ~i keli
fare* sensazione n,
impressionare
feltűnik 1. (felbukkan) apparire*;
spuntare [da]; 2. (szembeszökik)
dare* nell'occhio. svegliare
l'attenzione n [di]; fellùm nekem
mi ha sorpreso
feltűnő (án) appariscente, vistoso,
sorprendente; ~e« öltözködik
ostentare vestiti h. ib vistosi
feltüntet 1. (vmit) indicare, fare*
vedere*, me-ttere* in evidenza;
2. (átv) fare* comparire* v
figurare
feltüntetés indicazione n
feltúr rimboccare
feltűz I. attaccare, fissare; 2.
(zászlót) inastare, inalberare; 3.
(pi szoknyái) rimboccare
felugriik saltare, sobbalzare,
soprassaltare
felújít I. rinnovare, rinfrescare; 2.
(szinh) riprendere*, fare* la
ripresa [di]
190
felújítás rinnovo, rinnovamento
rinfrescamento
felújul rinnovarsi, rinfrescarsi
félúton a mata strada, a mezzo
cammino
telúdit rinfrescare, ricreare
felügyel (vkire, vmire) sorvegliare.
ispezionare, controllare
felügyelet sorveglianza, ispezione n.
controllo; rendőri ~ domicilio
vigilato
felügyelő ispet | tore. -trice;,
sovrintendente h, n
felül I. (ige) 1. (vmire) salire*,
montare; 2. (vminek; átv)
be rsela*. bere* grosso
felül II. (hat) (al di) sopra; ezen ~
inoltre
felülbírál I. (megbírál) recensire; 2.
(kéziratot) rivedere*
felülemelked | ik elevarsi [sopra],
sormontare
felület superficie n
felületes superficiale
felületesség superficialità,
leggerezza
felülkerekedIik avere v prendere*
il sopravvento
felúlmarad avanzare
felülmúl superare-, primeggiare;
essere superiore [a]
felülmúlhatatlan insuperabile,
insormontabile
felültet I. (vhová) fare* sedere*; 2.
(becsap) ingannare
felülvizsgál I. rivedere*, verificare,
ispezionare, soprawcdere*; 3.
(iniisz) collaudare
felüt 1. (labdái) battere in alto; 2.
191
felvisz
(könyvet) aprire*; 3. (sátrat)
piantare; 4. (vmi a fejét) alzare
la testa; apparire*; (járvány)
dichiararsi
felvág I. tagliare; 2. (szelelekre)
spezzare; 3. jól ~ták a nyelvét
avere lo scilingua gnolo sciolto;
4. (kérkedik) sballarle v spararie
grosse, piantare carote n. tb
felvágott (fn) allettato
félvállról (kezei) trattare (di)
sottogamba
felvált 1. (helyébe lép) succedare*
[a]; 2. (őrséget) dare* il cambio;
3. (pénzt) cambiare
felváltva alternativamente, volta
per volta
felvásárol incettare
felver 1. (habot) sbattere; Cófv^
nagy pori ver fel fare* molto
chiasso; 2. (vadat) scovare; 3.
(árat) fare* salire*; 4. (álmából)
svegliare di soprassalto
félvér mesticelo, mezzosangue h
feKértez (áiv) armare
felvesz 1. (földről) raccogliere*; 2.
(ruhát) indossare; 3. (nadrágot)
infilare; 4. (alakot, nevet: fot)
prendere*; 5. (összeget)
riscuotere*, prelevare, percipire;
6. (i^sy^öl'önyvbe) mettere* a
verbale; 7. (egyesületbe)
ammettere*; 8. fel sem veszi non
farne* molto caso v gran
che; 9. ~/ vkivel, vmivel a versenyt
fare* a gara [con], misurarsi
[con]
felvet I. alzare, gettare in
alto; (árv) ~i a pénz è
ricco sfondato; 2. (kérdést)
sollevare, mettere* sul tappeto,
impostare
felvétel 1. (egyesületbe)
ammissione n, 2. (pénzé)
riscossione n, 3. (fénykép) posa v
presa
felvételi vizsga esame h
d'ammissione n
felvetőd | ik presentarsi,
impostarsi
felvevőképesség (oldaté, piacé; átv)
recettibilitíu potere h assorbitivo;
facoltà recettiva
felvevőkészülék I. (fot) macchina
da presa; 2. (rádió) ricevitore
h
felvidít divertire, rasserenare
felvigyáz sorvegliare
felvilágosít spiegare, schiarire
felvilágosítás spiegazione n,
schiarimento
felvilágosodás (tön)
illuminismo
felvilágosodott Id felvilágosult
felvilágosult illuminato, libero dai
pregiudizi, spregiudicato
felvillan balenare; (áiv) hirtelen ~t
al agyamban mi balenò m mente
inaspettatamente
felvillanyoz (átv) elettrizzare,
galvanizzare
felvirágz j ik fiorire; prosperare
felvirrad spuntare; ~t a nagy nap.
amikor... venne il giorno in
cui...
felvisz I. portare su; 2. (út felvezet)
condurre* in alto; 3.
(származási) fare* irsalire* [a];

felvizez
192
4. (árv) felvitte Isten a dolgát
giungere* in allo
felvizez inacquare
fehon tirare su; (lobogót) alzare
la bandiera: (szemöldököt)
accigliarsi
felvonás (szinh) atto
felvonó(gép) ascensore h
felvonul 1. (vhová) salire* su; 2.
(vhol) sfilare; schierarsi; andare*
in nia
felvonulás sfilata, corteo,
parata
felvonultat (érteket) mettere*
innanzi v in ballo
felzárkóz | ik schierarsi
felzavar disturbare, rimestare
felzúdulás rivolta,
indignazione n
fém metallo
fémes meta Uico
fémesztergályos tornitore h
fémgyűjtés raccolta del metallo
fémipar industria metallurgica
fémipari metallurgico
fémjelzés conio
fémkohászat metallurgi a
fen affilare, aguzzare: (àn) ~i a
fogát vkire risentirsi [con), averla
[con]
fene I. (mn): ~ gazdag straricco
fene II. (fn): egye meg a —! s\
dia volo! menj a fenébe! va al
diavolo!
fenék! (edényé, vízé, ároké)
fondo: (álv) fenekesiől felforgat
mettere* sottosopra; nagy
feneket kerít vininek ripigliare v
rifarsi* da lontano; prenderla*
larga; 2. (hajóé) stiva; 3.
(emberé) deretano, culo
feneketlen I. sfondato; 2. (átv)
immenso, insondabile
fenevad fiera, belva
femi /f/fent
fennakad I. (ágon) essere
attaccalo: 2. (vmin: átv)
scandalizzarsi [di], trovare a
ridire* [a]
fenati sussi-stere. esi-stere
fennállás sussistenza, esistenza
fennforgó dato, sussistente
fennforog trattarsi [di]
fennhangon ad alta voce n
fennhatóság supremazia,
giurisdizione n
fennhéjázó altezzoso, presuntuoso,
borioso
fennkólt sublime
fennmarad I. (víz színén)
galleggiare; rimanere* a galla;
2. (nem pusztul el)
sopravvivere* [a); sussistere,
rimanere* conservato: 3. (mat)
avanzare: 4. (éjszakázik) stare*
sveglio; vegliare
fennsík altopiano
fenntart mantenere*, conservare,
sostenere*, sorreggere*,
riservare; -ja magát mantenersi*,
vi vere* delle proprie risorse; ~)a
a véleményét persi stere nella sua
opinione; ~ja a rendet
mantenere* l'ordine h; minden
jog -va tulli i diritti riservati
fenntartás I. (épíiielé, stb)
manutenzione n, manienimento;
2. (jog) riserva; ~ nélkül senza
193
fér
riserva; azzala ~sal, hogy... con la
riserva che...
fenntartó (fii) sosleni | toré, -trice;,
sostenta | lore, -trice;
fenség (cím) Altezza
fensóség (átv) alterigia
fent 1. (hol?) sopra; su; ~ említett
summenzionato: ~ nevezett
sunnominato, suddetto: 2. ~
van (ébrend) essere sveglio:
vegliare
fentebb più sopra,
precedentemente, prima
fény 1. luce n, splendore h,
chiarezza: chiarore h; (átv) ~t vet
vmire fare* la luce [su]; Cófv^
szeme ~e luce n degli occhi; 2.
(tárgyé) lucido, riflesso; 3.
(pompa)\\is,vo, fasto, lusso,
splendore h
fenyeget (vmivel) minacciare
[Ili]
fenyeget(öz)és minaccia
fényerő intensità luminosa
fényérzékeny sensibile alla luce
fényes I. (padló, cipő) lucido,
lustro; (átv) ~ nappal di pieno v
bel giorno; giorno allo; 2.
(fényűző)splendido, lussuoso; 3.
(nagyszerii) splendido, chiaro,
risplendente: (tett) superbo,
magni fico
fényesít (fémet, bőn, szövetet)
lucidare, lustrare; dare* il lustro
[a); (padlót) lucidare
fényév (esili) anno luminoso
fényez (fát) brunire, dare* il lucido
W
fényforrás sorgente n luminosa
fenyít castigare, correggere*
fenyíték castigo, correzione n
fénykép fotografia; foton,posa
fényképész fotografo
fényképészet fotografia
fényképez fotografare, prendere*
una fotografia
fényképezőgép macchina
fotografica
fénykor secolo v eia d'oro; grande
e poca; periodo glorioso
fényllik (ri)splendere, rilucere*,
brillare
fénylő (ri)splendente, lucido,
luminoso, brillante
fénymáz vernice n
fenyő abete h, pino; jegenye~ stb td
megfelelő helyeken
fenyőfa (szálfa) abetella
fenyőrigó tordo
fénypont I. ponto luminoso;
2. Cáfv^ punto culminante,
apogeo
fényreklám insegna fluorescente
fénysugár raggio di luce n
fényszóró (f") proiettore h;
(gépjárművön) faro
fénytan ottica
fénytelen I. opaco; 2. (szöveg)
delucidato
fénytörés rifrazione n
fényűzés lusso, fasto
fényűző lussuoso, fastuoso
fenyves pineta, abetaia
fér I. f^v/n/ée^ entrarci, avere posto;
nem ~ bele non entrarci: (átv)
nem ~ a bőrébe non stare* (più)
nella pelle; 2. (vmihez) arrivare,
giù ngere*; (átv) ehhez nem ~

férc
kétség essere superiore ad ogni
dubbio
férc imbastitura
fércei imbastire
fércmunka acciabattatura
ferde 1. (átv is) obliquo, traverso;
2. (szem) sbieco; 3. (felíilei)
inclinato
ferdén (átv is) obliquamente,
traversalmente; di traverso v
sbieco
ferdeség 1. obliquità; 2.
(viselkedési) goffaggine n, 3.
(nézeté) falsità
féreg 1. insetto; 2. (élősdi)
parassita h
féregirtó (szer) insetticida h,
vermicida h, prassilicida h
Ferenc Francesco
ferences (egyh) francescano
férfi uomo, maschio
férfias virile, maschile
férfiasság virilità
férfiatlan codardo, elTeminato,
vigliacco
férfidivat moda per signori h,
tb
férfidivatáru arti colo di moda da
uomo
férfikor età virile
férfiszabó sarto da uomo
férges 1. (gyümölcs^ ember) bacato;
2. (hús,sajt)putrido
fergeteg tempesta, temporale h;
(tengeri) uragano, ciclone h,
raffica
férj marito, sposo; -hez ad
maritare (una ragazza); -hez
megy sposarsi, prendere*
194
marito, maritarsi, andare* a
marito; -nel van essere
sposata
férjes maritata
férjezett là férjes
féiji di marito, maritale
fertő corruttela, dissoluzione n
fertőtlenít disinfettare, steri-
hzzare
fertőtlenítés disinfezione n,
sterilizzazione n
fertőtlenítő (készülék: orr)
sterilizzatore h
fertőtlenítőszer (ore) disinfettante
h
fertőz 1. infettare, contagiare; 2.
Cófv; contaminare
fertőzés 1. infezione n, contagio; 2.
Cűfv^ contaminazione n
fertőzéses contagioso
fertőző infettivo
fertőződ |ik 1. infettarsi; 2. Cófv;
contaminarsi
feslett (átv) dissoluto, scostumato,
sregolato; ~életet él vivere* una
vita sregolata
feslettség dissolutezza,
scostumatezza, sregolatezza
fesl|ik I. (varrás) scucirsi; 2.
(bimbó) schiudersi*
fest 1. dipingere*; 2. (ruhát)
tingere*; 3. (arcot, vài)
imbellettare; -i magát me-ltersi* il
rosso; (szinész) truccarsi; 4. igy ~
a dolog cosi sta la cosa; (vmi)jól
- fare* bella figura
festék I. colore h, tintura;
(nyomdai) inchiostro da stampa;
2. (are—) rosetto
195
figyelem
festékállvány cavalletto
festékanyag I. sostanza colorante;
2. pigmento
festékdoboz scatola di colori h,
tb
festés I. pittura; 2. (ruháé) tintura;
3. Ca'fv^ rappresentazione n
festészet pittura
festmény quadro, pittura;
dipinto
festő, festőművész pit | tote, -trice
festői pittoresco
fésA pe ttine h
fésiii pettinare
fésülködik pettinarsi
feszeget 1. (ajtót) scassinare;
2. (firtat) indagare, insistere
(su)
fészek nido; fészkei rak fare* (un)
nido, nidificare
feszélyez dare* soggezione n [a],
urtare
feszélyezetlenség disinvoltura,
spigliatezza
feszélyezettség soggezione n
feszeng agitarsi
fészer capannone h, rimessa
feszes 1. (ruha) stretto; (vài)
attillato; 2. (modor) rigido,
compassato
feszít 1. tendere*; (szorít)
stringere*; 2. (átv) andare*
pettoruto, darsi* delle arie,
pavoneggiarsi
fészkel annidarsi
fészkelöd | ik dimenarsi, agitarsi
fesztelen disinvolto, spigliato
fesztelenség disinvoltura,
spigliatezza
feszül I. tendersi*; 2. (ruha)
essere stretto, tirare
feszület crocefisso
feszült teso; ansioso; (átv) ~
figyelem attenzione tesa v
intensa; ~ viszony rapporto teso
feszültség Cófv is) tensione n
fetreng (s)voltolarsi
feudális feudale
feudalizmus feudalismo,
feudalesimo
fìadz I ik figliare; (madár) covare
fiatai giovane; ~ kor giovinezza,
adolescenza
fiatalember giovanotto
fiatalít ringiovanire
fiatalkorú minorenne
fiatalos giovanile
fiatalság gioventù, giovinezza
ficam(odá$) lussazione n,
slogamento, slogatura
ficánkol agitarsi, dimenarsi
fickó tipo, soggetto, individuo
figura figura; (pej) figuro
figyel 1. Cwn;re>prestare v fare*
attenzione n [a]; stare* attento
[a); ~j! sta attento! 2. (vkire)
dare* retta (a); 3. (vkil)
osservare, fissare (gli occhi)
[su); 4. (gondja van vkire) badare
[a, di)
figyelem I. attenzione n, -re
méltó degno d'attenzione n,- —be
vesz avere* v pre-ndere* in
considerazione n, tenere* di
conto; -mei kísér seguire
attentamente; figyelmen kívül
hagy lasciare fuori
considerazione n, vkit figyelmét

figyelmes
felhívja vkire, vrnire richiamare
l'attenzione n [di... a, su],
interessare; elkerülte a
figyelmemet mi è sfuggito; 2,
~mel van vmire avere* riguardo
[a]
figyelmes I. attento; 2. (előzékeny)
premuroso
figyelmetlen disattento,
distratto
figyelmetlenség disattenzione n,
distrazione n
figyelmeztet I. ammonire,
richiamare l'attenzione n [di...a,
su], prevenire*; 2. (énesft)
avvertire
figyelmeztetés ammonimento,
ammonizionen, monito
figyelő (fti) osserva | tore, -trice;
filharmonikus filarmonico
fillér centesimo, soldo, quattrino;
nincs egy ~jese essere al verde v
in boletta; non avere il becco
d'un quattrino
film 1. (fot) pellicola; 2. (mozi)
fihn h, pellicola, schermo
filmez cinematografare, fihnare,
girare, produrre*
filmfelvétel presa di fíhn h
filmgyáitás produzione n cine-
matografica
filmhíradó notiziario
cinematografico; giornale h luce n,
rassegna settimanale
Glmkölcsönzö distributore h
cinematografico
filmművészet arte n del cinema
h V dello schermo;
cinematografia
196^
filmrendező regista h
filmszínész atltore, -trice
cinematografie |o,-a
filmszínház ci-nema A,
cinematografo
filmszövegiró soggettista (-i, -e) h,
n, scenarista (-i, -e)h,n
filmsztár div|o, -a; astro: stella;
vedetta di cinema h
filológia filologìa
filológus filologo
filozofál filosofare
filozófia filosofia
filozófus filo-sofo
finálé (zen) fmale h
finánc guardia di finanza
finanszíroz sovvenzionare [a],
provvedere* [a]
finn finlandese,finnico
Finnország Fmlandia
finnugor ugro-fínnico
finom 1. (étel) squisito; delizioso;
2. (minőség) fine, fino; 3. (ízlés)
squisito, delicato, raffmato; 4.
(elme) fine, sottile
finomít 1. (ciikon, papin, kőola/at)
raffuiare; 2. (alkoholt) rettificare;
3. (fémet) aHlnare, pudiare
finomítás 1. (cukoré, papíré,
kőolajé) rafiìnamento; 2.
(alkoholé) rettificazione «,• 3.
(fémé) affinamento, pudla-
mento
fintor smorfia, boccaccia
fintorgat storcere* (la bocca),
fare* le boccacce; arricciare il
naso
fintorít Id fintorgat
finnyás schifiltoso, difficile
197
fog
finnyáskod | Ik e ssere schifiltoso
fiók I. cassetto; 2. (rekesz) casella;
3. (vállalaté) succursale n, fiUale
n
fióka uccellino pi ccolo
firkál scarabocchiare
firtat scrutare, indagare; ezt most
ne firtassuk lasciamolo in
pacen
fisz (zen) fa h diesis
fitogtat ostentare, fare* mostra
[di]
fitos (orr) camuso
fitymál (vmit) (di)sprezzare,
menomare, minimizzare, fare*
poco caso [di]
fittyet hány (vmire, köz) fregarsi
[di]
fiú I. ragazzo, bambino, maschio;
2. (vkinek a fia) figlio
fiúcska ragazzino, ragazzetto
fiúi filiale
fiús fanciullesco
fivér fratello
fizet 1. pagare, sborsare, versare;
(pincér) ~ek! (cameriere h) il
conto! mennyit ~ek? quanto fa?
Cófv^ ezért ~sz! la pagherai! 2.
(bérez) pagare, retribuire; 3.
(jövedelmez) dare*, rendere*,
fruttare
fizetendő pagabile
fizetés 1. (bér) stipendio, paga,
salano; (rég) soldo; 2.
(megfizetés) remunerazione n.
retribuzione n, pagamento; nem
~ esetén in caso di insolvenza
fizetéscsökken(t)és riduzione n
dello stipendio v del salario
fizetésemelés aumento dello
stipendio v del salario
fizetéses pagato; ~ szabadság
congedo pagato
fizetési nap (váltóé) giorno di
scadenza
fizetésképes solvibile
fizetésképtelen insolvibile
flzetésletiltás sospensione n dello
stipendio
fizetéstelen Id fizetetlen
fizetetien (személy; számla)
impagato
fizetett pagato
fizető I. (fii) paga | tore, -trice;
fizető 11. (mn; pi vendég) pagante h,
n
fizetőpincér capo cameriere h
fizetve (számlán) saldato
fizika fisica
fizikai 1. fisico; 2. ~ dolgozó
lavoratore h del braccio
flanell flanella
fiastrom impiastro, cataplasma
h
flóta/f/fiivola
flótás: ez egy szerencsés ~ è nato
con la camicia v vestito
flotta fiotta
flört fiirt h, amoreggiamento,
amoruccio
fodor falpalà h, crespa
fodrász parrucchiere h, barbiere
h
fodrászüzlet parruccheria, bar-
beria
fodros crespo, cresputo
fog I. (ige) 1. (megragad)
prendere*, afferrare, acciuffare.

fog
acchiappare; fegyvert ~
prendere* le armi; kézen ~
vkit prendere* per (la) mano;
(átv) szaván ~ vkii pigliare in
parola; 2. (elfog) catturare; ~vű
tan tenere* in prigione n, 3.
(halat, vadat) fare* una (bella)
presa; (átv) tüzet ~ pre ndere*
fuoco; 4. (vmihez) cominciare,
me itersi* [a); mihez —jak? che
farò? (biz) non sa a qual santo
votarsi V dove dare* di capo?
5. vkire 7 vmit imputare; 6.
~ja magát decidersi*
(improvvisamente); 7. nem -ratja a
szó non gli giovano le parole; 8.
rövidre ~ta tenere* a corto [di];
(biz) raccorciare la briglia
fog II. (fn) dente h\ (átv) otthagyja
a ~át pe rderci i denti; csikorgatja
a -át arrotare i denti; j6n a ~a
mettere* i denti; kimutatja a ~a
fehérét mostrare i denti
fogad 1. (vendéget) ricevere,
accogliere*; 3-5-ig -riceve dalle
3 alle 5; 2. (elfogad) accettare,
gradire; 3. vki köszönését ~ja
ricambiare il saluto [a); -fa
hálás köszönetemet gradisca i
miei grati ringraziamenti; 4.
(alkalmaz) prendere* in
servizio, ingaggiare; 5. (ígér)
promettere*; szót — vkinek
obbedire [a]; 6. (pénzbe)
scommettere*; 7. fiává —
adottare
fogadalom voto
fogadás 1. (hivatalos is)
ricevimento, accoglienza; 2.
198
(pénzben) scommessa; ~l köt
scommettere*; 3. Id
fogadalom
fogadkoz I ik protestare
fogadó (szálloda) albergo,
locanda
fogadónap giorno fisso, giorno di
ricevimento
fogadós(né) alberga | tore, -trice,
locandier | e. -a
fogadószoba sala di recezione n
fogadott (fiú, láiiy) adottivo
fogadtatás ricevimento,
accoglienza
fogalmaz I. redigere*, stendere*,
comporre*; 2. (futólag)
abbozzare, schizzare
fogalmazás redazione n.
composizione n, abbozzo, schizzo,
stesura
fogalmazvány minuta, brutta
copia
fogalom 1. (fli) concetto; 2. (ált)
ide a, nozione «, fogalma sincs
róla non averne idea
fogamzás concepimento
foganat elTclto; nincs ~ja non avere
effetto, essere inenicace
foganatosít eseguire, mettere* in
elTetto V in atto
fogantyú I. (nyél) manico;
2. (szerkezeten) manovella,
manetta; 3. (lui) ansa; 4. (ládán)
tirante h
fogas I. (mn): —kérdés questione n
capziosa
fogas II. (fh) attaccapanni h
fogás 1. (halé, vadé) cattura,
presa; 2. (étel) piatto, portata;
199
fogorvos
3. (birkózás) presa, piglio; 4.
(trükk) colpo, trucco di mano
n
fogaskerék mota dentata,
cremagliera
fogaskerekű vasút ferrovia a
cremagliera
fogász dentista (-i, -e) h, n
fogászat odontologia,
stomatologia
fogat tiro
fogatlan sdentato
fogazat dentatura
fogdos, fogdoz toccare, palpare,
tastare; (vài) tentare
fogékony 1. (elme) sveglio, vivace,
recettivo; 2. (orv) predisposto,
inclinato, suscettibile
fogfájás male v dolore h di denti h.
tb
fogható (vmihez) paragonabile
[a]; nincs hozzá ~ essere senza
pari
fogház carcere h
fogházőr carceriere h
foghegyről beszél (vkivel) parlare
altezzosamente [con]
foghijs gengiva
foghúzás estrazione n di un
dente
fogkefe spazzolino da denti h, tb
fogkó ta rtaro
fogkrém dentifricio, pasta
dentifricia
foglal 1. (elvesz) impadronirsi [di],
prendere* pssessione n [di]; 2.
(magának biztosit, pl helyet)
riservare, occupare; ~l occupato;
3. helyet — (leül) accomodarsi; 4.
(hódit) occupare, conquistare; 5.
(vmibe) incastonare, inserire;
írásba ~ mettere* in iscritto; 6.
(végrehajtó) sequestrare; 7. állást
— vmiben prendere* partito v
un atteggiamento; 8. magába(n)
~ comprendere*, contenere*;
inglobare
foglalás I. (hódítás) occupazone
n, conquista; 2. (végrehajtói)
sequestro
foglalat incastratura,
incastonatura
foglalkozás occupazione n,
professione n, mestiere A; 0<>g) ~
engedély nélküli űzése esercìzio
abusivo di mestiere h
foglaikoz I ik (vmivel) occuparsi
[di); mivel -ik? di che cosa si
occupa?
foglalkoztat occupare;
impegnare
foglalkoztatás occupazione n,
impegno, impiego
foglaló (fu) caparra, acconto
foglalt occupato
foglaltat I ik (vmiben) essere
contenuto v compreso
fogó (fh) 1. (szerszám) tenaglie n,
tb; 2. (széné, cukoré) molle n, iA;
3. (fogantyú)manico
fogócska gioco di rincorrersi*
fogó(d)zkod I ik (vmibe) tenersi*
[aj, aggrapparsi [a]
I. fogoly I. prigioniero; 2.
(letartóztatott) detenuto
II. fogoly (áll) pernice n
fogolytábor campo di prigionieri
fogorvos dentista (-i, -e) h, n

fogság
fogság 1. prigionia, cattura; 2.
(letanóziaxás) detenzione n
fogsor 1. dentatura: 2. (hamis)
dentiera
fogva 2. (vminél; átv is) per, a causa
Idi), in ragione |dl|, per via |di];
hajánál ~ per i capelli A, lA; 2.
(idő) vmilöl ~ a partire [da], a
decorrere* |da]
fogvájó stuzzicadenti k,
stecchino
fogzás dentizione/!
fogzIik mettere* i denti
fogy 1. (csökken) consumarsi,
diminuire, decrescersi*,
esaurirsi; -Ián van (erő) declinare;
(pénz, idő) e-ssere agli sgoccioli;
2. (soványodik) dimagrire
fogyás 1. (csökkenés)
consumazione n, diminuzone n,
decrescimento; 2. (soványodás)
dimagrimento
fogyaszt 1. (elhasznál) diminuire,
esaurire, ridurre*; 2. (táplálékot)
ingerire; 3. (italt) inghiottire;
assorbire; 4. (étkezik)
consumare; 5. (savanyít) dimagrare
fogyasztás 1. (elhasználás)
diminuzione n, riduzione n,
esaurimento: (üzemanyagé)
consumo: 2. (italé)
assorbimento; 3. (étkezés)
consumazione n: 4. (soványitás)
dimagramento
fogyasztási di consumo; ~ adó
imposta di consumo; ~ cikk
articolo di consumo; ~
szövetkezet cooperativa di
consumo
200
fogyasztó (fii) consuma | tore,
-trice
fogyatékos deficiente, difettoso,
insufTiciente, incompleto,
imperfetto
fogyatékosság deficienza, difetto,
insuflicienza, incompletezza,
imperfezione n
fogyatkozás 1. (hiány) lacuna; 2.
(testi) infirmità; 3. (égitesté)
eclissi n
fogyókúra regime h di
dimagramento
fohász(kodás) 1. (ima)
implorazione n; 2. (sóhaj)
sospiro
fojt 1. (pl fist) sofTocare; 2. (vmibe)
affogare; (átv) magába ~ja
érzelmeit reprimere* in sé i
sentimenti
fojtó 1. (szag) acre. sofTocante.
irrespirabile; 2. (gáz)
asfissiante
fojtogat 1. (vki) strangolare,
strozzare; 2. (pi fist)
soffocare
fok 1. (lépcsőé) scalino, gradino; 2.
(tue) cruna; 3. (fildr) capo; 4.
(fokozat, mérték beosztás) grado,
misura; -ról ~ra a grado a grado
V di grado in grado v per grado v
gradatamente; alsó ~ grado
inferiore; (nyelv) felső ~ grado
superlativo; (mat) első ~ú
egyenlet equazione n di primo
grado; tiz ~ hideg van sono dieci
gradi A, tb sotto zero; (átv) végső
~on alla fine dei conti, in ultima
analisi n
201
folyósít
fóka (áll) foca
Fokfóld Capo di Buona
Speranza
fokhagyma aglio
fokméró (vmi: átv) misura
fokoz 1. (növel) aumentare:
accrescere*: intensificare; 2.
(érzést) esaltare, raddoppiare; 3.
(nyelv) formare il comparativo o
il superlativo
fokozás 1. (növelés) aumento,
accelerazione n,- 2. (érzésé)
esaltamento, raddoppiamento;
3. Cn>e/vXormazione n del
comparativo o del superlativo
fokozat grado; fase n- uppa; fizetési
~ categoria v classe n di
stipendio; akadémiai ~ titolo
accademico; egyetemi ~ grado
universitario
fokozatos graduale, graduato,
progressivo
fokozód I ik raddoppiare;
aumentarsi, accrescersi*,
intensificarsi; (ter/ed)
propagarsi
fókusz (geom) foco
Fokváros Città del Capo
folklorisztikai folcloristico
folt 1. (foltozásra) pezza:, 2, (pecsét)
macchia, sporcizia
foltos (pecsétes) macchiato,
imbrattato
foltoz rappezzare, rattoppare
foltozott (ruha) rappezzato,
rattoppato
folyadék liquido, liquoreh
folyam 1. Id folyó; 2. (átv) vminek
~án nel corso |dij
folyamat processo; corso; ~ban vem
essere in corso
folyamatos progressivo,
continuo
folyami fluviale; ~ ha/ózás
navigazione n fluviale
folyammémök ingegnere h
fluviale
folyamod|ik I. (vmihez) ricorrere*
|a]; más eszközökhöz —ik
ricorrere* ad altri mezzi h, tb;
2. (vmién) sollecitare; (vài)
postulare
folyamodó postulante h, n
folyamodvány supplica, domanda
folyás 1. (müsz is) deflusso; 2.
(időé, dolgoké) corso; szabad ~t
enged vminek dare* libero corso
[a]
folyékony 1. liquido, fluido; 2.
(átv) corrente
foly|ik 1. (folyadék) correre*,
scolare; (vmin át) attraversare;
2. (edény, csap) colare; 3. (vmi-
ből következik) rusultare, de-
correre*; 4. mi -ik itt? di che
si tratta? 5. (lart)essere in corso
V in piena attività; a
tárgyalások -nek le trattative sono in
corso
folyó 1. (fh) fiume h
folyó II. (inn) in corso
folyóirat rivista, periodico,
ballettino
folyomány conseguenza, effetto,
seguito
folyondár convolvo
fo^ósit (ker) liquidare, decretare il
pagamento

folyósítás
folyósítás ordine h di
pagamento
folyosó I. corridoio, galleria: 2.
(kórházi) corsia
folyószám numero corrente
folyószámla conto corrente;
postaíakarékpénztári — conto
corrente postale
folyóvíz 1. (szobában) acqua
corrente; 2. (szabadban) acqua
(fluviale)
folytán (vini következtében) in
seguito |a|, grazie [a]
folytat I. continuare, (proseguire;
~ja ínját proseguire il suo
cammino; 2. háborút ~ fare* la
guerra [contro]; mesterséget ~
esercitare un mestiere
folytatás continuazione n, puntata;
~a következik continua
folytatásos (regény) (romanzo) a
puntate n, ib
folytatód | ik continuare,
proseguire, riprendersi*
folytatólagos continuo,
consecutivo, successivo
folyton sempre, senza tregua,
ininterrottamente,
incessantemente
folytonos continuo, persistente,
incessantcpermanente
fon I. filare; 2. (egymásba)
intrecciare
fonák I. (mn) imbarazzante,
assurdo, grottesco;
paradossale
fonák li. (fii): a szövet ~ja rovescio
della tela
fonai 1. filo; vörös —ként húzódik
202
végig vmin passare come il filo
rosso [per]; felveszi a tárgyalás
~át riprendere* il filo del
discorso; 2. (fonott) filato
fonálféreg tenia; verme h
solitario
fonás filatura
foncsor amalgama h
fondorkodik | ik ordire intrighi h. ib,
intrigare, cospirare
fondorlat intrigo, manovre n, fé,
mene n, tb
fonetika fonetica
fonetikai fonetico
fonetikus (fn is) fonetico
fonoda filanda, filatura
fonód I ik intrecciarsi
font 1. libbra; 2. (pénz> sterlina
fontolóra vesz prendere* in
considerazione n, ponderare
fontos importante, interessante,
d'importanza; nem ~ non mette
conto
fontoskod | ik fare* l'importante,
darsi* delle arie; darsi* aria
d'importanza
fontoskodás darsi h molta
importanza
fontosság importanza, portata,
gravità, interesse h\ ~ol liilajdonlt
vininek annettere* importanza v
peso [a]
fonnyad appassire, avvizzire;
deperire
fonnyadt appassito, avvizzito;
deperito
fordít 1. (forgatással) girare;
voltare; ~s! volta! 2. hálai ~
svolgere* le spalle [a]; 3.
203
forgatag
(szövegel) tradurre*;
magyarról olaszra ~ tradurre*
dall'ungherese in italiano; 4.
(felhasznál vmire) impiegare;
utilizzare; fare* uso |di]; S.
(pénzt)spendere*; 6. (figyelmet)
rivolgere* [a]; 7. tréfára ~ vmit
pigliare in scherzo; volgere* in
burla; prendere* in giro
fordítás 1. (forgatással) voltata;
2. (szövegé) traduzione n; 3.
(felhasználás vmire) impiego
fordító tradut j tore, -trice;
fordított 1. (megcserélt) invertito;
inverso; ~ szórend inversione
n, 2. ~ arányban in rapporto
inverso; ~an arányos
inversamente proporzionale
fordítva a rovescio,
contrariamente, inversamente, in
senso inverso, a contrappelo
fordul 1. volgersi*; 2. (vkihez)
(ri)volgersi* la]; 3. (vki ellen)
(ri)volgersi* [contro]; 4. pra ~
arrangiarsi, prendere* un buon
indirizzo v una buona piega: (si)
mette bene; rosszra ~ peggiorare,
prendere* una cattiva piega v
un cattivo indirizzo; (si) mette
male
fordulat 1. (kocsié, testé) virata;
2. (beszédben) locuzione «,-
(sajálos) idiotismo; 3. (io v
rossz) piega: ~ áll be avere luogo
V avvenire* un mutamento; 4.
(miisz) giro
fordulatos (slihis) pieno
d'imprevisti h, tb, svariato,
movimentato
fordulatszám numero di giri h,
tb
forduló (fn) (pályáé, lite) volta,
voltata
fordulópont 1. (orv) crisi n; 1. (átv)
momento critico; piega
forgács scheggia
forgalmas frequentato.
animato
forgalmi del traffico. della
circolazione «,■ ~ akadály
ostacolo alla circolazione;
ingombro: interruzione n della
circolazione; ~ adó imposta di
scambio: ~ érték valore di
circolazione «,- ~ iroda servizio
movimento; ~ tiszt ufficiale h
manovratore
forgalom 1. (utcai) circolazione n,
movimento, traffico; 2. (ker)
giro, corso; ~ba hoz mettere* in
giro V circolazione h; kivon a
-bòi sospendere*; ritirare dalla
circolazione «,■ 3. (látogaioUság)
concorso; 4. (postai, távbeszélő)
servizio; távolsági ~ servizio
interurbano
forgalombahozatal 1. messa m giro
V circolazione n v vendita; 2.
(ker) emissione n
forgás 1. (tengely körüli) giro,
rotazione n, rivolgimento; 2.
(fordulat) giro; -/ nyomaték
momento statico; -/ sebesség
velocità di rotazione n
forgat girare, rotare; (átv) vmit ~ a
fejében rivolgere* in testa;
ruminare [sopra]
forgatag vortice h, turbine h

foigatás
foigatás 1. giro, rotazione n, girata:
2. (ing) rotazione n
forgatókar manovella
forgatókorong disco girevole
forgatókönyv scenario
forgó (fit) 1. (sisakon) pennacchio;
2. (orv) articolazione n, diartrosi
n
forgóajtó porta girevole; porta
paravento
forgolód I ik 1. (nyugtalanul forog)
dimenarsi; 2. (buzgólkodik)
aiTacendarsi, darsi* da fare*,
agitarsi
forgószél turbine h, tifone A
forgószínpad palcoscenico
girante
forgótőke capitele h fluttuante v
circolante
forint fiorino
fonna 1. (alak) fonna; 2. (öntö~,
torta~) fonna, modello; 3. jó
formában van essere in forma; 4.
~ szerint formalmente
fonnai formale
formál modellare, formare
formális 1. (nem lényeges) formale;
2. (szabályos, teljes) in regola,
regolare
formalista formalista (-i, -e) h, n
fonnás ben fatto, formoso
formaság formalità
formátlan informe,
sproporzionato
formáz modellare, formare
forog I. (körbe-körbe) girare; 2.
(gördül) ruotare; 3. (hír, pénz)
circolare; 4. (beszéd vini körül)
vertere |su], aggirarsi [intorno
204
aj; 5. szóban - trattarsi [di];
6. (társaságban) frequentare;
veszélyben ~ co-rrere* pericolo
[di]; (átv) kockán ~ essere
(messo) in gioco
forr bollire; (átv) — benne a méreg
bollire dalla rabbia
forradalmár rivoluzionario
fonradalmasit rivoluzionare
forradalmi rivoluzionario
forradaloin rivoluzione n
forradás (orv) cicatrice n
forral 1. fare* bollire: 2. (átv)
tramare (un colpo); covare;
gonoszat - meditare un colpo
cattivo
forrás 1. (viz) sorgente «,- 2.
(felforrás) ebollizione n, bollore
h; 3. (anyagi) risorsa; 4. (átv)
fonte «,- sorgente «,- S. (ok)
origine n, provenienza, principio
forrásmunka opera
fondamentale
forráspont punto d'ebollizione n
forraszt (műsz) saldare; (átv)
torkára -ja a szót vkinek fare*
tacere*; troncare v mozzare la
parola in bocca [a]
forráz scottare
forró 1. bollente, ardente; 2. (átv)
fervido, fervente
forrong agitarsi, e-ssere in
effervescenza v agitazione n
forrongás agitazione n,
effervescenza, fermento
forróság calore h, caldo, afa,
bollore b
fortélyos astuto
fórum I. foro; 2. ('á/v> autorità
205
földbérlet
foszfor fosforo
foszlány brandello
foszi I ik sfilacciarsi
foszt 1. (tollat) strappare; 2.
(kukoricát) mondare
fosztogat saccheggiare, mettere* a
sacco
fosztogató (fit) saccheggia | tore,
-Irice;
fotoriporter fotocronista (-i, -e)
h,n
fő I. (ige) bollire; (átv) miben ~ a
fejed? che cosa ti frulla per la
testa?
fő II. (fii) 1. capo, testa; emelt -vei
a fronte n alta; —be lo fucilare,
passare per le armi, bruciare v
saltare le cervella [a|; ~be lövi
magát fucilarsi, bruciarsi v farsi
saltare le cervella; 2. (személy)
persona
fő III. (mn) principale, supremo,
capitale, cardinale; ~ helyen al
posto principale; a —bb kérdések
le questioni principali
főállamügyész procuratore h
generale
főárboc albero maestro
főbejárat ingresso principale
főbenjáró capitale
főbériő affittuario principale
főbiztos alto commissario
födém soffitto
főépület corpo del casamento;
corpo di casa principale
főfelügyelő ispettore, -irice v
diret I tore, -irice generale
főfoglalkozás professione n
principale
főhadiszállás quartiere h
generale
főhadaagy tenente h
főhatalom potere h supremo,
supremazia, sovranità
főherceg arciduca h, granduca h
főhős protagonista (-i, -e) h, n
főigazgató 1. dlret|tore, -trice
generale; 2. (iskolai)
provveditore h agli studi
főiskola accademia, scuola
superiore
főiskolai accademico, di scuola
superiore
főispán prefetto
főképp(en) in primo luogo,
principabnente, maggiormente,
particolarmente
fókonzul co-nsole h generale
főkönyv libro mastro
főkönyvelő ragioniere h capo; capo
contabile
főkötő cuffia, cuffietta
fól (tejé) crema
föld 1. (anyag, birtok, szántó) terra;
puszta ~ terra nuda; -höz juttat
vkit distribuire terra [a]; ~ftöz vág
buttare v gettare per terra; -et ér
toccare terra, atterrare; (átv) -re
szegezi a szemét abbassare gli
occhi a terra; még a - alól is
ad ogni costo; costi che costi;
2. (Uilaj) suolo; ~ alatti
sotterraneo; 3. a Föld la terra
földadó imposta fondiaria
földalatti sotterraneo; ~ mozgalom
movimento clandestino; ~
villamos metropolitana
földbérlet affitto fondiario

földbirtok
földbirtok proprietà fondiaria;
tenuta, possedimento
földbirtok proprietario
(fondiario)
földbirtokrefonn riforma agraria
földel (rád) mettere* a terra
földelés (rád) presa di terra
földesúr proprietario (fondiario)
földgáz gas h bituminoso
földgömb globo terrestre
földhözragadt (szegény) povero in
canna; morto di fame n
földi I. (mn) terrestre
röldi li. (fti) (com)paesano.
compatriota (-i, -e) A, n
földieper fragola
FöldközHtenger Mediterraneo
foldkòzHtengeri mediterraneo
földlökés seismo, scossa
sismica
röldmérés agrimensura
földmunkás sterra j tore, -Irice,
terrazziere h
földművelés agricoltura
Földmüvelésügyi Minisztérium
Ministero d'Agricoltura
földműves agricoltore fi,
coltiva I tore, -trice
földmüvesszövetkezet cooperativa
agricola
földosztás riforma agraria,
distribuzione n di terra
földönfutó prO'fugjo, -a; apatrida
(-i, -e) h, n
röldöntúlí trascendentale
földrajz geografìa
földrajzi geografico
földreform riforma agraria
róldrengés terremoto; seismo
206
földrész continente h
földszint 1. pianterreno; 2. (szinfi)
platea
földszintes di pianterreno
róldszoros istmo
földtan geologia
földtulajdon proprietà terriera,
latifondo
földvezeték cavo sotterraneo
fole (hova?) sopra, su, al
disopra [di]; (átv) ~(ie)
kerekedik vminek prendere* il
sopravvento |su]
főleg in primo luogo, sopratutto,
principalmente,
particolarmente
fölény 1. superiorità, supremazia,
sopravvento; ~be kerül
pre-ndere* il sopravvento; 2.
(modorban) disinvoltura
rólényes 1. ~ győzelem vittoria
facile; 2. (jolényeskedő)
superiore, altezzoso, sprezzante;
disinvolto
folényesség alterezza, alterigia,
superiorità, arroganza
főlépcső scala principale
fölös számban van sovrabbondare,
eccedere
fölöttébb (módfelen) ollremodo,
estremamente;
eccessivamente
főmegbizott alto commissario
főmérnök capo ingegnere h,
ingegnere h capo
főmondat proposizione n
principale
főnemes aristocratico; (vài)
anstO'Crate h\ magnate h
207
Aàter
főnemesség aristocrazia, alta
nobiUtà
főnév sostantivo, nome h
főnévi igenév infinito
főnök capo, padrone h
főnyeremény primo premio
főorvos medico in capo v
primario
főpap prelato
főpapság alto clero
főparancsnok (kat) comandante h
in capo
főparancsnokság (kai) comando h
supremo
főpincér capo cameriere h
főposta posta centrale
főpróba ripetizione n generale
főrangú (/Snemesi) aristocratico
förtelmes ignobile, abietto,
abominevole, abominabile,
ripugnante
fösvény avaro, spilorcio
főszerep parte n principale
főszereplő protagonista (-i, -e)
h.n
főszerkesztő redattore h in capo
főtárgyalás (/og) udienza;
dibattimento
főtengely (müsz) albero
principale
főtisztviselő funzionario superiore
főtitkár segretario generale
főtt: ~ hús lesso; ~ lészta pasta
főúr (rég) magnate h
főhrí (rég) magnatizio, signorile
főutca strada principale
főút( vonal) ariería principale
főügyész (jog) procuratore h
generale
fővádiott reo v incolpato principale;
(fökolompos) caporione h
főváros capitale n, metropoli n
fővárosi 1. metropoUtano; 2.
(budapesti) della città di
Budapest
föveny sabbia, rena
fővezér comandante h in capo
fővezérség comando supremo
fővezeték condotta principale
fővonal Uneaprincipale
főz 1. cuocere*, cucinare, lessare;
2. (átv) macchinare, ordire,
framare; covare
főzelék legume h
főzés arie n cuUnaria, cucina,
cucinare h
főzet (de)cozione n
fözőkanál mestola
frakció frazione n
frakk marsina
francia francese; ~ lány una
giovane francese
franciabarát franco-filo,
gallofilo
franciaimádat gallomania
francia-magyar (kapcsolat stb)
franco-ungherese; (szótár)
francese-ungherese
Franciaország Francia
franciás alla francese
franciaság; helyes ~gal in buon
francese
franciául in francese
frank franco
Frankfurt Francoforte n
fráter 1. (egyh) frate h laico v
converso; 2. (pej) tipo, (cattivo)
soggetto

frázis
208
frizis Trase n (fatta)
freskó affresco
freskófestés pittura a fresco
freskófestő affreschista (-i, -e) h, n
Frigyes Federico
friss 1. (dm is) fresco; 2. (hír,
könyv slb) recente; 3. (testileg)
lesto, agile, vivace, ben
disposto
frissen 1. frescamente;
recentemente; 2. agilmente,
lestamente
frissesség 1. freschezza; 2. (testi)
agilità, vivacità, lestezza, buona
disposizione n
frissitó 1. (fii) rinfresco
frìssitó 11. (mn) rinfrescante
frivol frivolo
frizura pettinatura, acconciatura
front (kat) fronte h, prima linea;
(átv) ~ot változtat mutare
bandiera
frontharcos combattente h
frotir(törUlközö) asciugamano a
spugna
fröccsen zampillare
frocskòl sprizzare, schizzare,
inzaccherare
fuccs (biz) finito; andato alla
malora
fiiga 1. (zen) fuga; 2. (ép)
giuntura
fiy 1. (szél) soffiare; tirare vento;
spirare; (átv) tudja, honnan ~ a
szél vedere* la mala parata;
avere sentore h di quello che
accade; 2. (bele~ vmibe) soffiare
[in]; 3. (hangszeren vmil)
suonare; ébresztőt ~ suonare la
diana; 4. ~ja az orrát soffiarsi il
naso
fiatato manticehr, soffietto
fukar Id fösvény
fiikarkod | ik lesinare
fiU (vizbe) affogare
fiildoklás soffocamento
fiildokllik 1. (vízben) stare*
affogando; 2. (átv) ansare,
soffocare; -i* a dühtől sbuffare
dalla rabbia
filUadás 1. (légszomj) asfissia; 2.
(vízbefúlás) affogamento
fiillánk pungiglione n,- (átv)
pungolo
funkció funzione n
funkcionirius funzionario
fúr forare, bucare, succhiellare
fiiiakod I ik penetrare a gomitate n,
tb
fiircsa 1. strano, bizzarro,
singolare; stravagante, originale; 2.
(nevetséges) comico, grottesco
furcsaság 1. stranezza, stramberia,
bizzarria, singolarità; 2.
(nevetségesség) comicità
furfang astuzia, ariifizio, malizia,
sottilità
furfangos astuto, maligno, sottile
fiirkósbot manganello
fiimir piallaccio
fiimirleinez impiallacciatura
fúró trapano, succhiello
fúród I ik penetrare, affondare
fúrógép perforatrice «,- alestrice n
furulya flauto
huiuikulus furoncolo
fut 1. correre*; 100 kilométert ~
óránként copre 100 km per ora;
209
függetlenségi harc
2. (menekül) fuggire; scappare; ~
azellenség i nemici scappano; 3.
(tej) Id kifut 2.; 4. erre már nem
-ja non bastare per questo
fiitam 1. (sp) corsa; 2. (zen)
passaggio
futár 1. (diplomáciai) corriere A; 2.
(küldönc) staffetta; 3. (sakkban)
alfiere h
futás corsa; ~nak ered prendere* v
pigliare la corsa
fiitball calcio
futballista calciatore h. giocatore h
di calcio
futballmérkózés pariita di calcio
futballoz I ik giocare al calcio
futballpá^a campo di calcio
futkos correre* qua e là
futó 1. (mn) (menekiílö) fuggente,
fuggitivo
futó II. (fii) 1. (sakkban) alfiere h;
2. (sp) corridore h; 3. (növény)
pianta arrampicante
futóárok (kat) trincea
futóhomok rena mobile
futólag alla v di sfuggita: di
passaggio
futólagos fugace, rapido; effimero,
episodico
futólépés passo di corsa
futómű (műsz) carrello
futópálya (sp) pista
futószalag (műsz) catena
futószőnyeg guida, passatoia
futótűzként teljed propagarsi in un
baleno
futóverseny corsa
futtában di v alla sfuggita; in
fretta
futtat (lovat) fare* correre*
fuvar 1. (szállítás) trasporto; 2.
(teher) carico
fuvardíj 1. (szárazjoldi) nolo per
trasporto via terra; 2. (tengeri)
nolo per trasporto marittimo; 3.
(postaköltség) porto
fuvarkocsi camion h, camionh
fuvarlevél polizza di carico; nota
di trasporto v spedizione n
fuvaros carrettiere h. vetturale h
fuvaroz trasportare; spedire
fuvarozási vállalat impresa di
spedizione n v trasporto
fúvóka imboccatura
fuvola (zen) flauto
fúvós: ~ hangszer (i)strumento a
fiato; ~ zenekar ottoni h, tb
fű 1. erba; 2. (fiìfile) graminacea;
(átv) ~be harap mordere* il
terreno v la polvere; fiit-fái ígér
promettere* mari h, tb e monti
h,tb
füge fico; (átv)fiigét mutai vkinek
fare* il fico [a]
frigg 1. (csüng) pendere*: 2.
(vkitdl, vmitöl) dipendere* [da];
attól ~! secondo!
függelék appendice n, annesso
függelemsértés (kat)
insubordinazione n
Függés (átv) dipendenza,
appartenenza; assoggettamento
Független indipendente
Friggetlenit (vmitól) rendere*
indipendente [da]
függetlenség indipendenza
függetlenségi harc guerra
d'indipendenza

függetlenül
függetlenül indipendentemente
függő (mn: átv) dipendente;
sospeso; di dipendenza v
subordinazione h, ~ viszony
relazione n di dipendenza;
(nyelv) ~ beszéd discorso diretto;
vmit vmilòl -ve' tesz fare*
dipendere* [da]; -ben van
essere in sospeso; -ben hagy
lasciare in sospeso
függőágy amaca
niggőleges verticale
függöny 1. tenda; 2. Ciz/n/i> sipario
fiiggönynjd regolo; veiga di ferro
függvény (inat) funzione n
függvéftytan teoria delle funzioni
fűkaszáló gép (mg) falciatrice n
fiil 1. orecchio; erre a ~ére nem
hall da quest'orecchio non seme;
zìig a ~em mi fischiano gli
orecchi; mi sento zufolare gli
orecchi; (áiv) jó ~e van avere
l'orecchio fine; csupa - stare* a
orecchi h, tb tesi, essere tutto
orecchi h, ib; ~ébe jul arrivare v
pervenire* agli orecchi [dij;
egyik ~emen be, másikon ki
entrare da un orecchio e uscire*
dall'altro; ~ig szerelmes vkibe
innamorato cotto [di]; se -e, se
farka non avere né capo né
coda; 2. (edényé) ansa
fülbemászó (dallam) insinuante;
(behízelgő) carezze-vole
fülbevaló orecchini h, ib
fiilcimpa lobo, lobulo
fiilel origliare
fiilemUIe usignuolo
fiilcsbagoly gufo
210
fUlészet otoiatria
fülkagyló (orv) padiglione h
dell'orecchio
fulke 1. (vasüti) scompartimento;
2. (falban) nicchia; 3. (telefon-)
cabina
fülledt soffocante, pesante,
irrespirabile
füllent mentire, snaturare la verità
Fülöp Filippo
Fülöp-szigetek Filippine n, ib
fiilsiketitó assordante
fultann testimonio auricolare
fülzúgás fischio, ronzio (negli
orecchi)
fürdés bagno
fürd I ik bagnarsi, fare* un bagno
fürdő (fii) 1. (fiirdés) bagno;
2. (intézmény) stabilimento
balneare
fürdőévad, rüdőidény stagione n dei
bagni V balneare
fürdőhely stazione n bahieare
fürdőkád vasca da bagno, tinozza
fürdőköpeny accappatoio
fUrdőnadrág mutandine n, tb
fürdőruha costume h da bagno
fürdőszoba stanzino da bagno
fürdővendég bagnante h, n
fürdőz |ik fare* il bagno, bagnarsi:
(fürdőhelyen) frequentare (le)
stazioni climate-riche
fiirdőző bagnante h, n
futcszsega
fürészel segare
furészmalom segheria
fürészpor segatura
fürésztelep segheria
fiirgeagile, lesto, vivace
211
fűzősclpő
fiiij (áll) quaglia
fürkész frugare, scrutare,
investigare; (kutat) rovistare
füröszt bagnare
fürt 1. (szőlőé) gra-ppolo; 2. (haj~)
riccio(lo), anello di capellih, tb
fürtös ricciuto
füst fumo; (árv) —be megy andare*
in fumo V a monte h\ sfumare;
egy — alali ű v in un colpo
füstöl I. (füstölög) fumare; (lámpa)
filare; 2. (vmii) affumicare
füstölt (hús) affumicato
fűszál filo d'erba
fűszer droga, spezie n, tb
fűszeres I. (fn) droghiere h,
pizzicagnolo; (csemegés)
salumaio
fűszeres II. (inn) drogato
fűszerez drogare; condire,
aromatizzare
fűszerkereskedés drogheria, pizzi-
cheria; (csemegeüzlet)
salumeria
fűt riscaldare
fűtés riscaldamento; központi ~
riscaldamento centrale
fűtő (fn) vasüti V kazán-) fochista h
fűtőanyag I. combustibile h; 2.
(amò) carburante h
fűtőház (vasüti) deposito
fűtőrács 1. (kazánban) graticola,
graticolato; 2. (fiz is) griglia
fűtőtest radiatore h, calorìfero
fiitykbs manganello
fiitty fischio
fiitfyent, fütyül fischiare; (átv)JBtyül
rá infischiarsene
fuves erboso
fűz I. (ige) 1. (cipőt) allacciare; 2.
(tube) infilare; 3. (vinihez vmit)
annettere*, legare; (átv)
szeretnék ehhez megjegyzést -ni vorrei
farci* una osservazione n,- -ve
legato alla rustica
fűz 11. (fn; növ) salcio
fiizér corona, ghirlanda
fiizet 1. quaderno; 2. (füzetes műé)
fascicolo, dispensa, puntata
fűzfapoéta poetastro
fűzfavessző vimine h, vinco
fűző (fti) 1. (cipóé) laccio; 2. (női)
busto
fűződIik (vmihez)essere legato |a]
füzöscipő I. scarpe n, tb da
allaciare; 2. (inagas) stivaletto

G
g (zen) sol; -^diir sol h maggiore
gabona grano, biada, frumento
gabonafélék cereali h, tb
gahonafóld campo di grano
gabonapiac mercato granario y del
grano
gabonaszem grano, chicco
gabonatermelés granicoltura;
coltura V produzione n del
grano
gabonatermés raccolta di grano
gabonatermló granifero
Gábor Gabriele h
Gabriella Gabriella
gágog schiamazzare
gagyog balbettare
gálád infame, perfido, abietto,
abominevole
galagonya (nőv) biancospino
galamb colomba, piccione h; ~om
cara mia
galambdiic colombaia
galandféreg (orv) tenia, verme h
solitario
gáláns galante
galéria gelleria
galiba guaio, impaccio
gálicliö solfato di rame h
gallér colletto
galII.O?i>gaUo
gali II. C;nn^gallico
galóca (gomba) amanita
galuska (kb) gnocco
gálya galea
gàb'arab galeotto
gally ramo
gan^ letame h, letamaio
gáncs biasimo, censura,
riprensione n, (átv) ~ot vet vkinek
dare* il gambetto [a]
gáncsol biasimare, censurare,
riprendere*
garancia garanzìa
garantál garantire
garas quattrino, soldo, centesimo;
nincs egy -a sem non avere il
becco d'un quattrino; essere al
verde v in bolletta; nem ér egy ~t
sem non vale un fico
garat 1. (orv) faringe «,■ (átv) felönt
a -ra alzare il gomito; 2.
(malom) gora
garatmandula (orv) tonsille n, tb
faringee
213
gazneniu
garázda chiassoso, rissoso,
turbolento
garázdáikod j Ik commettere*
eccessi fi, tb, predare;
(kegyetlenkedve) fare* sevizie n, tb
garázs rimessa
gárda guardia del corpo
gargarizál gargarizzare
garnitúra garnitúra
Gáspár Gaspare fi
gát 1. diga, argine fi; ~at vet
vminek mettere* argine [a],
arginare; (átv) legény a ~on
essere in gamba; 2. (átv) limite
fi
gátfutás corsa ad ostacoli fi, tb
gátlás impedimento, imbarazzo
gátol impedire, ostacolare,
imbarazzare
gatya mutande n, tb
gavallér I. (fii) cavaliere A;
gentiluomo; (pej) bellimbusto
gavallér II. (mn) generoso,
magnanimo
gazI. (fii.gyom)malerba
gaz II. (fii is; gazfickó) mascalzone
ti, ribaldo, infame
gáz gas fi; teljes —zal a tutto gas fi
gázálarc maschera antigas
gázcsap robinetto del gas
gazda 1. (gazdálkodó) agricoltore
fi, coltivatore A; 2. (tulajdonos)
padrone fi, proprietario; 3.
(fiázl~) padrone fi di casa; 4.
(vendéglátó) invita | tore, -trice;
("vóy anfitrione A
gazdag ricco; (vài) opulento;
(fényűző) sontuoso
gazdagít (vini) arricchire |di]
ricchezza; (vài)
opulenza; (fényűzés) sontuosità
gazdálkodás 1. (vmtvel) gestione n,
amministrazione n, direzione n,
economia; 2. (meg)agronomia
gazdáikod jlk 1. (vmivel)
amministrare; 2. (birtokon)
reggere* una proprietà
gazdálkodó (fti) coltivatore A,
agricoltore fi; lavoratore h
agricolo; egyéni ~ coltivatore A
diretto; contadino individuale
gazdaság podere fi, proprietà;
(nagyobb) tenuta; állami ~
podere fi statale
gazdasági 1. economico; -földrajz
geografia economica; ~ hivatal
economato; 2. (mg) agricolo,
rurale, agronomico; ~ eszköz
strumento aratorio; ~ akadémia
Accademia d'Agronomia
gazdaságos economico
gazdaságtalan economia; politikai
~ economia politica
gazdász agronomo
gazdasszony massaia
gazdátlan abbandonato; derelitto
gázégő becco di gas A
gázfejlesztő (készülék)gassogeno
gázgyár fabbrica v officina del gas;
~l munkás gassista (-i, -e) A, n
gázháború guerra chimica
gázlámpa fanale A v lume A a gas
gázló (jh) 1. guado; 2. (madár)
trampoliero
gázmérgezés asfissia
gázmérő contatore fi
gázművek compagnia del gas
gáznemű gassoso

gázol
gázol 1. (vízben) guadare; 2. Id
elgázol; 3. vki becsülelébe ~
calpestare sull'onore h [di]
gázóra Id gázmérő
gázosít gassare, gassiHcare
gázpedál pedalino del gas
gázrezsó Tornello a gas
gáztámadás attacco a gas
gaztett misfatto. ribalderia,
scelleratezza, turpitudinen
gáztűzhely fornello a gas
gebe rozza
gége (orv) laringe n
gégegyidladás (orv) laringite n
gégész (orv) laringologo
gégészet, gégegyógyászat (orv)
laringologia
gém airone h
gémberedett intirizzito
gémeskút pozzo a mazzacavallo
Genf Ginevra
géniusz genio
Génua Genova
genny pus h, marcia; sanie n
gennyed suppurare
gennyes purulento, marcioso
geológia geologi'a
geológus geologo
geomatrìa geometria; ábrázoló ~
geomatria descrittiva
gép macchina
gépalkatrész (műsz) pezzo
gépállomány macchinario
gépállomás (mg) stazione n di
macchina
gépel dattilografare, scrivere* a
macchina
gépesit motorizzare,
meccanizzare
214
gépesítés motorizzazione n,
meccanizzazione rt; a
mezőgazdaság ~^ meccanizzazione n
dell'agricoltura
gépész meccanico, macchinista
h
gépészmérnök ingegnere h
meccanico
gépezet macchineria,
meccanismo, ingranaggio
gépgyár officina per macchine n,
ib: cantiere h di costruzioni n, ib
mecca-niche
gépház macchineria
géphiba difetto; panna
gépi meccanico
gépesítés automatico;
macchinale
gépírás dattilogralìa
gépiró(nö) dattilograf | o, -a
gépjármű veicolo a trazione n
meccanica
gépjánnűvezető autista (-i, -e) h,
n
gépkocsi automobilen
gépkocsivezető autista (-i, -e)h,n
géplakatos meccanico, montatore
h
géppisztoly pistola automatica
géppuska mitragliatrice n, mitra n
géppuskás mitragliere h
gépszíj cinghia
géptan meccanica
gépterem sala delle macchine
gereblye rastrello
gereblyéz rastrellare
gerely (sp) giavellotto
gereiyvetés lancio del giavellotto
gerenda trave
215
gombol
gerezd spicchio
Gergely Gregorio
gerillaharc guerriglia; guerra dei
partigiani
gerinc 1. (orv) spina dorsale; 2.
(hegy~) cresta; 3. (dm) coraggio;
fermezza
gerinces 1. (álv) coraggioso,
valente; 2. (áll) ~ek vertebrati h,
tb
gerincoszlop (orv) colonna
vertebrale
gerinctelen (átv) codardo,
pusillanime
gerincvelő (orv) midollo spinale
geijed destarsi, eccitarsi, indursi*,
animarsi; prodursi*; haragra ~
montare in collera v in furia
gerjeszt destare, eccitare, indurre*,
animare; produrre*
geri(ic)e tortorella
germán germanico
gesztenye castagna
gesztenyefa castagno
gettó ghetto
géz (bni^ garza
gézengúz furfante, bricconi e, -a,
birboni e,-a, bribante
Gibraltár Gibilterra
giccs (kb) crosta
gida capretto
gigászi gigantesco
giliszta lombrico; (ort) verme h
(solitario)
gimnazista hceista (-i, -e) h, n
gimnázium liceo: humán - liceo
(d'indirizzo) classico
gipsz gesso
gipszfigura figura di gesso, gessino
girbegörbe tortuoso
girhes (secco) allampanato
gisz (zen) sol h diesis
gitár chitarra
gitt mastice h da gomma
Gizella Gisella
gleccser ghiacciaio
globális globale
glória gloria
gnóm gnomo
góc (orv) ganglio; gyulladásos ~
ganglio di congestione n
gócpont ganglio; ipari ~ok centri v
gangli h, ib dell'industria;
kereskedelmi ~ emporio
gól (sp) rete n, gol h; ~t lő fare* una
rete v un gol
Golf-áram corrente n del Golf
gólya 1. cicogna; 2. (elsőéves
egyetemi hallgató) matricola
gólyahír (növ) calta
golyó palla, pallottola; (biliárd-)
pallino
golyóscsapágy (műsz) cuscinetto a
sfere n, tb
golyószóró mitragliatrice n, mitra n
leggera
golyva scrofola, gozzo
gomb bottone A; ~ol felvarr
attaccare un bottone
gomba fungo
gombamérgezés avvelenamento
con funghi h, tb
gombászat micologia
gombászIik raccogliere* funghi h,
tb
gomblyuk occhiello
gombóc gnocco
gombol abbottonare

gombolyag
216
gombolyag gomitolo
gömbölyít aggomitolare
gombostű spillo
gomolyfelhő cumulo
gomolyog ammassarsi; turbinare
gond 1. (aggodalom) afTanno.
preoccupazione n, alTlizione
n: 2. (törődés) cura,
preoccupazione n, sollecitudine n,-
~ját viseli vininek, vkinek avere
cura [di]; 3. (körfillekintés,
óvatosság) prudenza; nagy -dal
csinál vtnit fare* con cura; nagy
~ot fordít vmire mestere* gran
cura |a]
gondatlan trascurato, sbadato,
spensierato, noncurante,
incurante, imprudente,
negligente
gondatlanság noncuranza;
spensierataggine n, spensieratezza;
-bòi impremeditatamente
gondnok curatore h, economo,
gerente h
gondnokság I. curatela, tutela,
gerenza; 2. (jog) interdizione «,- ~
alá helyez mettere* sotto
interdizione n
gondol 1, (vmire) pensare |a]; 2.
ezt komolyan -od? la pensi
seriamente v sul serio? úgy ~om,
hogy ritengo che [felsz is]; hova
~sz! a che pensi! macché 3.
(vmivel) curarsi [di];
preoccuparsi [di]; darsi*
pensiero [per]
gondolat pensiero, idea; -ban
mentalmente; az a ~om támadt
ebbi l'idea [di v cbe]; l'idea mi
si presento; mi venne l'idea [di v
che); -okba merülve immerso nei
pensieri; hátsó — secondo fine
h
gondolati mentale, intellettuale,
speculativo
gondolatjel lineetta
gondolatkör sfera d'idee n. tb
gondolatmenet corso v legame h
delle idee
gondolatszabadság libertà di
pensiero
gondolattársítás associazione n
delle idee
gondolatvilág pensiero, patrimonio
intellettuale
gondolkodás (tevékenység,
töprengés) riflessione n;
deliberazione n,- (gondolatok)
pensiero
gondolkodásmód mentalità, modo
di pensare
gondoikod j ik pensare, meditare,
riflettere, ragionare; azon -ik,
hogy meditare se
gondolkodó I. (mn) pensativo;
meditativo; meditabondo; ~ba ejt
mettere* soprappensieri
gondolkodó li. (jh) pensa |tore, -
trice
gondos coscienzioso, attento,
precauto
gondoskod j ik (vkiról, vmiröl)
prendersi* cura [di],
provvedere* [a], preoccuparsi
[di]
gondosság cura, premura,
prudenza, sollecitudinen
gondoz 1. Id gondoskodik; 2.
217
golyóscsapágy
(ügyet) gestire; 3. (karbantart)
mantenere*
gondozatlan trascurato, negletto,
abbandonato
gondozó(nő) (ápolt^nőj)
infermieri e,-a
gondviselés Provvidenza
gonosz maligno, malvagio, cattivo
gonoszság malignità, cattiveria,
malvagità
gonosztett misfatto, crimine h
gonosztevő malfat j tore, -trice;
criminale h, n
gordonka (zen) violoncello
gorilla gorilla A; nőstény -
femmina del gorilla
goromba 1. (ember) rozzo,
sgarbato, rustico, grossolano; ~
fráter tipo maleducato; 2.
(anyag)ruvido, rude
gorombaság sgarbatezza,
grossolanità, rusticità, bruta-
Utà
gorombáskod j ik trattare
brutalmente; (biz) dire* la sua v il
fatto suo
goti. Ofij goto
gót li. (mn)gotico; ~stílus stile h
gO'ticov ogivale
gótikus gotico
gödölye capretto
gödör fossa, buca
gödröcske (állon) fossetta
gőg orgoglio, arroganza, superbia,
alterigia
gőgös orgoglioso, arrogante,
superbo, altezzoso
gömb 1. (geom) sfera; 2. (/öld-)
globo
gömbölyít arrotondare
gömbölyödj ik diventare rotondo
gömbötyü 1. rotondo, sferico; 2.
(are, kar) paffutello
Göncöl(szekér) Orsa Maggiore; Kis
- Orsa Minore
göndör (haj) crespo, ricciuto
göndörít arriciare, crespare
göndöröd j ik arricciarsi,
cresparsi
göngyöl(ít) 1. (papírba)involgere*,
involtare; 2. (szőnyeget)
arrotolare
görbe 1. (fn) curva
görbe li. (mn) l. curvo, obliquo;
sbieco, sbilenco; (áiv) - szemmel
néz guardare a sghembo v di
sbieco V di traverso; 2. (láb)
storto; 3. (út) tortuoso
görbít curvare
görbül curvarsi
görbület 1. curvatura, inflessione n,-
2. fùle^ sinuosità, curva
görcs 1. (orv) crampo; 2. (fa)
nodo; 3. (csomó) nodo
görcsös 1. (orv) convulsio,
spasmodico; 2. (fa) nodoso,
nocchieruto
gördít rotolare; (àtv) akadályokat
- (vki útjába) creare delle
difficoltà
gördül 1. rotolare; 2. (beszéd)
scorrere*
gördülékeny scorrevole; (stílus)
fluido
görény puzzola
görgeteg (fóldr) frana
görgöscsapágy cuscinetto a rulli h,
tb

görkorcsolya
görkorcsolya pattino a rotelle n,
tb
g&myed(ez) I ik 1. incurvarsi,
piegarsi; 2. (tanul) sproRindarsi
negli studi
görnyedt incurvato, piegato; -enjár
camminare incurvato
görög greco; ~ katolikus greco
cattolico
görögdinnye cocomero
görögdinnyeárus cocomeraio
görögkeleti greco orientale
Görögország Grecia
göröngy zolla; gleba
göröngyös (üt) ineguale,
accidentato
góte (áll) tritone A
gőz vapore fi; teljes ~2el a pieno
vapore h
gőzerő forza di vapore h
gőzfürdő bagno a vapore h
gőzfűtés riscaldamento a vapore
h
gőzgép ma'Cchina a vapore fi
gőzhajó piroscafo, vaporeh
gőzmozdony locomotiva (a vapore
h)
gőzöl (vmit stufare, mettere* a
suffumigio
gőzölög fumare
grafika arte n grafica
grafikon grafico
grafit 1. grafite A; piombaggine^,
2. (ceruzában) mina
grafológus grafo-logo
gramm grammo
gramofon gramofono
gramofonlemez disco
gránát (kai) granata
218
gránit granito
gratuláció congratulazione n,
felcitazione n
gratulál (vkinek vmifiez)
congratularsi [con ... di], felicitare;
~ok! congratulazioni! n, tb,
complimenti! fi, tb
gravitál gravitare
gregorián ének canto fermo v
gregoriano
grimasz boccaccia, smorfia
griz semolino
gróf conte h
grófnő contessa
gubacs galla
gubbaszt stare* accovacciato;
accovacciarsi, rannicchiarsi
gubó bozzolo
guggol accoccolarsi, stare*
accoccolato
gnla piramide n; csonka ~ tronco
di piramiden
gulya mandr(i)a; armento
gulyás 1. (ember) mandriano;
bifolco; vaccaro; 2. (étel)
spezzatino
gumi gomma
gumiabroncs pneumatico; cerchio
di gomma
gumibot manganello v randello di
gomma; sfollagente fi
gumigyár fabbrica di cau(c)ciù
h
gumiharisnya calze n, tb elastiche
gumiipar industria di cau(c)ciù
II
gumilabda palla di gomma
gumisarok (cipőn) tacco di gomma,
salvatacco
219
gürcöl
gumó bulbo, tubercolo
gúnár papero
giiny 1. beffa, scherno, ironia; ~t
ÜZ vkiból belTare; burlarsi [di];
schernire; mettere* in derisione
«; 2. maró ~ sarcasmo
gúnynév nomignolo, soprannome
gúnyo(ro)s ironico, beffardo,
satirico, sarcastico
guiit rotolare
gunil rotolare, ruzzolare
gusztus (ízlés, étvágy) gusto
gusztasos gustoso, appetente
gusztustalan stomachevole,
ripugnante
guta(ütés) apoplessia; ~t kap avere
un colpo d'apoplessia
gutaiitéses apoplettico
gúzsba köt mettere* in ceppi fi, tb,
inceppare
gügyög balbettare
gümőkór (orv) tubercolosi n
gürcöl gobbare

Gy
gyakori frequente, reiterato;
multiplo
gyakorító ige (nyelv) verbo
iterativo
gyakoriás esercitazione n
gyakoriat 1. (jártasság, szokás,
prakszis) pra-tica; nagy -a van
essere versato v ferrato [in];
avere gran pratica [di]; ~ban in
pra'tica; szakmai ~ tirocinio; 2.
(elvégzendő) esercizio; 3. (kat)
manovre n, tb
gyakoriati pra tico: ~ érzék senso
pratico
gyakorlatias pratico
gyakoriatilag praticamente
gyakoriatlan inesercitato. in-
esperimentato. malpratico
gyakorlatoz I ik fare* gli esercizi;
allenarsi
gyakorló (ügyvéd, orvos) esercente,
praticante; ~ iskola scuola
modello
gyakoriókönyv manuale h d'esercizi
h.tb
gyakoriótér piazza d'armi n, tb
gyakorlott esperto (di, in, a],
competente [in];
esperimentato; esercitato; familiarizzato
[con]
gyakoriottság destrezza,
competenza, esperienza
gyakornok praticante h
gyakorol 1. esercitare, praticare;
~ja magát esercitarsi; (átv)
befolyást ~ esercitare un influsso;
2. (mesterséget) professare,
esercire; 3. (zen) studiare;
ripetere
gyakran spesso
gyalázás diffamazione n. oltraggio,
insulta, vilipendio; improperio
gyalázat infamia. vergogna,
disonore A; obbrobrio
gyalázatos infame, vergognoso,
ignobile, ignominoso,
disonorato
gyaláz(kod I ik) diffamare,
insultare, oltraggiare, vilipendere*,
vituperare
gyalázkodó (személy) diffama | tote,
-trice. ingiuria j tote, -trice
gyalog a piedi h, tb, ~járó pedone
h
221
gyarióság
gyalogezred reggimento di fanteria
gyalogjáró Oárda) marciapiedi h
gyalogol andare* a piedi h, tb,
camminare
gyalogos I. Oh) 1. pedone A; 2.
(kat) fante A, gregario
gyalogos II. (mn) pedestre
gyalogság (kat)fanteria
gyalogút sentiero, viottolo,
viottola
gyalu pialla
gyalul piallare
gyalupad banco
gyám I. (jog) tu I toré, -trice; 2.
(támasz; müsz is) sostegno
gyámfal muro di sostegno
gyámfiú pupillo
gyámhatóság autorità tutelari n, tb
gyámkod | ik tutelare, esercitare una
tutela [su]
gyámoUt soccorrere*, assistere,
proteggere*; prestare assistenza
[a]
gyámoltalan I. (tehetetlen)
impotente; 2. (ügyetlen) inetto,
dappoco
gyámság (jog) tutela; (átv is) ~ alá
helyez mettere* sotto tutela
gyanakod | ik (vmire) sospettare;
diffidare [di]
gyanaksz | ik Id gyanakodik
gyanakvó diffidente, ombroso,
permaloso, sospettoso
gyanánt per come; a ti tolo di
gyanít sospettare, supporre*
gyanta I. (fáé) resina; 2. (zen)
colofonia
gyanú 1. sospetto, diffidenza; ~ba
vesz vkit sospettare [di]; ~i fog
presentire, avere sentore h [di];
2- Oog) presunzione n
gyanús sospetto, dubbio
gyanúsít fare* sospettare (di);
insinuare sospetti h, tb [contro];
indiziare
gyanúsítás insinuazione n,
imputazione n
gyanúsított (fn) indiziato
gyanútlan senza diffidenza
gyapjú lana, tosone h
gyapjúipar industria laniera
gyapjúszövet stoffa di lana
gyapot cotone h
gyapotszedés raccolta del cotone
gyapotszövet tela di cotone h
gyapottermés raccolta del cotone
gyapotültetvény piantagione n del
cotone
gyár fabbrica, officina; cantiereh
gyarapit accrescere*, aumentare;
ingrandire, arricchire
gyarapítás accrescimento,
aumento; incremento,
ingrandimento, arricchimento
gyarapodás /^gyarapítás
gyarapod | ik accrescersi*,
crescere*, aumentare, arricchirsi
gyári di fabbrica; manifatturiero; ~
ár prezzo di produzione n, ~
munkás operaio di fabbrica
gyáripar industria di macchine n,
tb V manifatturiera
gyarió I. (ember) fragile, infermo,
debole; 2. (dolog) vile,
mediocre, inetto
gyarióság 1. (emberé) fragilità,
informità, debolezza; 2. (dologé)
mediocrità, inezia

gyarmat
gyarmat colonia; possedimento
(coloniale)
gyarmatáru derrata v genere h
coloniale
gyarmatos (fti) colono
gyarmatosít colonizzare
gyarmatosítás colonizzazione n
gyarmatosító (fti) colonizza | tore. -
tri ce;
gyarmat(ügy)i coloniale; ~ minisz-
ler Ministro delle Colonie
gyáros industriale h, fabbricante h
gyárt 1. fabbricare, produrre*; 2.
(emberi szervezel) elaborare
gyártás fabbríciazione n,
produzione n, manifattura
gyártelep stabilimento industriale
gyártmány manufatto, prodotto
gyárváros città industriale v
manifatturiera
gyász lutto, doglia; ~ba borit
immergere* nel lutto
gyászbeszéd discorso funebre
gyászének canto fu nebre
gyászfátyol velo da lutto
gyászinduló marcia funebre
gyászjelentés partecipazione n di
morte n, annuncio mortuario
gyászkeret lista a nero
gyászkiséret convoglio v corteo
fu nebre
gyászkocsi carro fu nebre
gyászmenet Id gyászkiséret
gyásznép (gyászolók) circostanti A,
ib in lutto: dolenti h, ib
gyászol portare il lutto [per]
gyászos 1. funebre, funesto,
lU'gubre, ma-cabro, fatidico; 2.
(siralmas) lamentevole
222
gyászszertartás funerali h, tb
gyatra misero. mediocre.
lamentevole deplorevole
gyáva vigliacco, poltrone, codardo
gyávaság vigliaccheria,
poltroneria
gyékény stuoia; (átv) egy ~en
árulnak sono della stessa risma
gyémánt diamante h
gyenge 1. (nm) I. debole, fragile,
delicato; ~ szél verno debole;
(áiv) ~ oldala vkinek lato de-bole;
2. (fiaial) giovane, tenero; 3.
(ártalmailan, pl szer) anodino; 3.
~ elméjű idiota (-i, -e) h, n,
imbecille; ~ minőségű di
mediocre qualità; számumban ~
e ssere de bole in matematica
gyenge II. (fti): ai alkohol a
gyengéje l'alcool è il suo debole
gyengéd tenero, affettuoso,
delicato
gyengédség tenerezza, affetto,
delicatezza
gyengélked I ik sentirsi indisposto v
sotTerente
gyengeség debolezza, fragilità,
delicatezza
gyengít 1. (fizikailag) indebolire.
estenuare, diminuire; 2. (hatást)
attenuare; 3. (ütést) amortizzare;
4. (érvet, állítást) infirmare
gyengül 1. (fizikailag) indebolirsi,
estenuarsi, diminuire; 2. (hatás)
attenuarsi; 3. (ütés) amortizzarsi;
4. (érv, állitás) infirmarsi
gyep prato; tappeto d'erba
gyeplabda (sp) hockey h, palla a
mazza
223
gyilkol
gyeplő briglia; redini n, tb, guide n,
tb; (átv) kurtára fi>gja a ~t
tenere* in briglia; megereszti a ~l
allentare le redini
gyepmester scorticatore h di bestie
n, tb; acchiappacani h
gyér 1. scarso; ~ világosság scarsa
luce n, 2. (rilka) rado
gyere! vieni!
gyerekes puerile, infantile,
ingenuo; ~ csíny ragazzata
gyerekesked | ik (gyerekesen
viselkedik) bamboleggiare, bany
bineggiare; pargoleggiare
gyerekesség puerilità, infantilità,
fanciullaggine n, bambinaggine
n
gyerekjáték (átv): (ez) nem - non è
da prendersi* alla leggiera
gyer(m)ek fanciulli o, -a, bairv
binlo, -a; szeleburdi - fanciullo
scapato li sventato; -évé fi>gad
adottare
gyermekágy (ort) puerperio
gyermekágyas (on) puerpera
gyermekágyi láz (on) febbre n
puerperale
gyermekbénulás poliomielite n,
paralisi n infantile v
cerebrospinale
gyermekbetegség malattia dei
bambini v infantile
gyermekgondozás puericultura
gyermekgyilkos infanticida (-i. -e)
A, n, assassino del proprio
bambino
gyermekgyilkosság infanticidio
gyermekgyógyászat medicina della
malatti e infantili, pediatria
gyermekhalandóság mortalità
infantile
gyermeki 1. infantile, puerile; 2.
(fiúi) filiale
gyermekjátszótér parco per
bambini h, tb
gyermekkocsi carrozzina (per
bambini h, tb)
gyermekkor infanzia
gyermekláncfű coda di leone h
gyermekmenhely asilo h infantile;
asilo per l'infanzia abbandonata
gyermekmese 1. fiaba (per bambini
A. tb): 2. (átv) invenzione n;
favola; (köz) balla
gyermekoROS pediatra A
gyermekparalizis Id
gyermekbénulás
gyermekség (gyermekkor) infanzia
gyermekszoba stanza dei bambini
gyermektelen 1. senza prole h; 1.
(meddő) ste rile
gyermekvédelem difesa
dell'infanzia; protezione n dei bambini
gyermeteg puerile. infantile;
ingenuo
gyertya candela, cero
gyertyabél lucignolo; (kanóc)
miccia, stoppino
gyertyánfa carpine h
gyertyaöntő candelaio
gyertyaszál: egyenes, mint a ~
diritto come un palo v un
gyertyatartó candeliere A
gyérül rarefarsi*; farsi* raro
gyí! arri (là)
gyík lucertola
gyilkol assassinare, uccidere*;
massacrare, scannare

gyilkos
224
gyilkos I. (fn) assassino, omicida
(-i, -e) A, n
gyilkos II. (inn) omicidiale,
assassino, omicida (-i, -e) A, n,
mortale
gyilkosság omicidio, assassinio; ~
kísérlete tentato omicidio
gyógyáru prodotto farmaceutico
gyógyászat terapia, terapeutica
gyógyforrás acque n, tb medicinali,
sorgente n termale
gyógyfù erba medicinale
gyóarfürdö 1. bagno termale; 2.
(gyógyhely) stazione n termale
gyógyít guarire; curare
gyógyítás guarigione n,- cura
gyógyíthatatlan inguaribile;
incurabile
gyógyítható curabile; guaribile
gyógykezel curare, trattare,
medicare; ~tetti magát farsi* curare,
farsi* medicare
gyógykezelés cura, medicatura,
medicazione n
gyógymód cura: terapia;
terapeutica
gyógynövény pianta medicinale
gyógypedagógia pedagogi-a medica
gyógyszer medicina, medicamento,
rimedio, prodotto farmaceutico
gyógyszerészet farmaceutica,
farmacologia
gyógyszerész(nö) farmacista (-i, -e)
li.n
gyógyszeripar industria farmaceuti-
ca
gyógyszertan farmaceutica,
farmacologia
gyógyszertár farmaci a
gyógytorna cinesiterapia
gyógiil guarire, ristabilirsi, rimet-
tersi*
gyógyulás guarigione n, ris-tabili-
mento
gyolcs (Icb) tela
gyom malerba
gyomlál sarchiellare
gyomor stomaco; elrontja a
gyomrát guastarsi lo stomaco;
(átv) Jó — kell hozzá ci vuole un
bello sto maco
gyomorba malattia dello
stomaco. atTezìone n allo stomaco
gyomorégés bruciore h di stomaco,
pirosi n
gyomorfájás dolore h di stomaco;
(átv) gastralgia
gyomorfekély U'k:eía allo
stomaco
gyomorhuiut (orv) gastrite n
gyomormosás lavaggio gastrico;
lavanda dello stomaco
gyomorrák cancro allo stomaco
gyomorrontás indigestione n
gyomorsav acidità di stomaco
gyomoTsiillyedés ptosi n dello
stomaco
gyomof^z^j cardias h, cardia h
gyomortágulás dilatazione n di
sto-maco
gyomorvérzés emorragia
stomacale
gyónás confessione n
gyón(|lk) confessarsi, fare* la
confessione
gyóntat confessare
gyopár havasi ~ stella alpina
gyorsI.(fti)diretto, direttissimo
225
gyötrelem
gyors II. (mn) I. rapido, celere,
veloce; 2. (hirtelen) subito; 3.
(fiirge, mozgékony) pronto,
presto, precipitalo
gyorsan prestamente, velocemente,
rapidamente
gyorsáru merce n a grande
velocità
gyorsaság velocità, rapidità,
celerità
gyorsforraló scaldino eie ttrico
gyorsírás stenografia; -sai ir
stenografare
gyof^író(nö) stenograf | o. -a
gyorsít accelerare, precipitare;
attivare
gyorsítás accelerazione n
gyorsHó (jh is) accelera | tore, -trice
gyorsított eljárás (jog) via diretta
gyorskorcsolyázás pattinaggio di
velocità
gyorssegély pronto soccorso
gyorsul accelerarsi
gyorsulás accelerazione n
gyorsuló accelerato; egyenletesen —
mozgás moto uniformemente
acceleralo
gyorsúszás stilehlibero
gyorsvonat diretto, direttissimo
gyök (mai) radice n, ~6t von
estrarre* la radice
gyökér (fogé is) radice n,- gyökeret
ver allegare v mettere* v
attaccare radice n, (átv)
acclimatarsi; (átv) gyökeret ver a
lába restare di stucco v di sacco
gyökeres (alapos) radicale,
fondamentale
gyökerez | ik radicare, radicarsi;
prendere* radice n; tirare la sua
originen [da]; fondarsi [in]
gyökértelen (átv) sradicato,
spaesato
gyökjel (mai) segno radicale
gyökvonás (mai) estrazione n della
radice
gyömbér zenzero
gyömöszöl pigiare, stipare, calcare;
sospi ngere*
gyöngy perla
gyöngyhalász pescatore h di perle
n. tb
gyöngyház madreperla
gyöngykagyló conchiglia perlifera
gyöngyöz |ik stillare
gyöngyszem (átv is) perla
gyöngytyúk gallina faraona
gyöngyvirág mughetto
gyönyörködik I ik dilettarsi [a, di,
in], incantarsi [in]; assaporare,
godere
gyönyörködtet dilettare, incantare,
deliziare
gyönyörködtető delizioso,
incantevole
gyönyörű superbo, splendido.
delizioso
gyönyör(űség) diletto, delizia;
piacere A, piacimento,
godimento; vmiben ~ét leli
trovare piacere h [in]
György Giorgio
Györgyi Georgina
gyötör tormentare. torturare.
straziare, martirizzare; fare*
penare v soffrire*
gyötrelem tormento, supplizio,
martirio; strazio

gyötrelmes
226
gyötrelmes tormentoso, travagliato,
straziante
gyötrő I. (éhség) divorante; 2.
(gondola!) penoso, ansioso
gyötrőd |ik tormeniarsi, torturarsi,
penare, sotTrire*. martirizzarsi
gyóz 1. vincere*, trionfare [di]; 2.
(vmil) essere capace v in stato v
abbastanza forte [di]
győzelem trionfo, vittoria;
győzelmet arat vkin riportare (la)
vittoria [su]
győzelmes trionfante, vittorioso
győzelmi trionfale
Győző Vittore A, Vittorio
győztes 1. (mn) vittorioso
győztes II. (fn) vincitore, 4rice.
trionfa I tore, -trice
gyufaskatulya scatola di fiam-
miferi A, tb v cerini A, tb
gyiifa(szál) fiammifero, cerino;
gyufát gyúi't accendere* un
fiammifero
gyújt 1. accendere*, mettere* v
appiccare il fuoco; cigarettára ~
accendere* una sigaretta; 2.
(átv) infiammare; 3. dalra ~
intronare
gyújtás 1. accensione n,
infiammazione n, 2. (musi)
defiagrazione n
gyújtó (mn) I. incendiario; 2.
(hatású) focoso, infiammante
gyújtóbomba bomba incendiaria
gyújtogat appiccare il fuoco [a];
incendiare
gyújtogató 1. (msz) incendiario
gyi^jtogató II. (fn) incendi | tore, -
trice; háborús ~ guerrafondaio
gyiytógyertya (műsz) candela
d'accensione n
gyújtópont fuoco
gyújtós (fn) legna
Gyula Giulio
gyúlékony infiamma bile
gyullad infiammarsi, accendersi*,
prendere* fuoco, divampare;
(átv) haragra ~ andare* in
collera; szerelemre ~
infiammarsi di amore A (per)
gyulladás (orv is) infiammazione n
gyulladásos (orv Is) infiammato,
acceso
gyulladt Id gyulladásos
gyúr (tésztát) impastare
gyúrás impastamento, impasto
gyúrótábla ta vola da spianare
gyutacs (kanóc) miccia, stoppino
gyiyt I. (összeszed) raccogliere*,
riunire; 2. (megtakarít)
economizzare; 3. (gyvjteménybe)
collezionare, fare* collezione n,
4. (jótékony célra) fare* colletta
gyűjtés 1. (anyagé) riunione n, 2.
(terményé) raccotla; 3.
(gyűjteménybe) collezionamenlo;
4. (jótékony célra) colletta
gyűjtő I. (fn) I. (műgyűjtő)
collezionista (-i, -e) A. n, 2.
(jótékony célra) collet | tore, -
trice; 3. (műsz) collettore h
gyiytő li. (mn) colteti tore, -trice;
collettivo; ~ csatorna canale h
collettore
gyűjtőfogalom idea v nozione
n collettiva
gyűjtőfogház carcere h centrale
gyűjtöiv lisia di sottoscrizione n
227
gyuszunrag
gyűjtőmedence cisterna, serbatoio
gyűjtőnév (nyelv) nome h collettivo
gyűjtőtábor campo di
concentramento
gyúl Id gyülekezik
gyülekezés riunione n, raduno
gyülekezet adunanza
gyiilekezjik (r)adunarsi, riunirsi,
aggrupparsi
gyűlés seduta, adunanza,
assemblea
gyűlések | ik tenere* seduia
gyülevész (had v nép)
raccoglitìccio; indisciplinato
gyűl I ik (on) suppurare
gyűlöl odiare; detestare; esecrare
gyűlölet odio; animosità; astio; -et
táplát vki iránt avere v concepiere
V nutrire odio [contro v per]
gyűlöletes odioso, detestabile,
esecrabile, abominevole
gyűlölködő astioso
gyümölcs frutto; fruita
gyümölcsárus (nő) fruttivendol | o, -
a
gyümölcsbél polpa
gyümölcsfa albero fruttifero
gyümölcsíz marmellata
gyümölcslé sugo, succo
Gyümölcsoltó Boldogasszony
(egyh) Annunciazione n
gyümölcsös (fn) frutteto
gyümölcsöz | ik fruttare
gyümölcsöző frutti fero, fruttuoso;
produttivo
gyümölcsöztet fare* fruttare
gyümölcstermés frutticultura
gyümölcstermelő (fn) frutticol | tore.
-trice, frutticul | tore, -trice
gyümölcstermő fruttifero
gyúr (meggyűr) gualcire;
pieghettare
gyürkőz | ik (vminek, vmihez)
accingersi* [a]
gyűrődés sgualcitura;
pieghettatura
gyűrőd I ik sgualcirsi; pieghettarsi
gyűrű anello
gyűrű(d)z | ik (víz, kígyó)
avvolgersi* a spirale n
gyűrűs anulare
gyúrűsujj dito anulare
gyűszú ditale A
gyűszűvirág digitale n

H
h (zen) si h; ~ moll si h minore
ha 1. se, quando; ~ ugyan seppure
[félsz]; 2. ~ tetszik, ~ nein di
mala voglia; 3. (amennyiben,
feltéve, hogy) nel caso che
[félsz]
bab 1. (italon) spuma; schiuma; 2.
(szappané) schiuma di sapone h;
3. (tejszíné) panna (montata);
~ot ver sbattere la panna
habar (ételt, kb) addizionare
habár sebbene, benché,
quantunque [mind felsz]
habares calcina
háborgás agitazione n, furia,
scatenamento (di passioni n. tb)
háborgat disturbare,
incomodare
háborgás disturbo
háborgó agitato, tumultuoso,
furioso; turbolento
háborítatlan indisturbato
háborog agitarsi, tumultuare
háború guerra; ~ előtti prebellico; ~
előtti időszak anteguerra A; ~
utáni postbellico; ~ utáni
időszak dopoguerra h; légi ~
guerra aerea; ~ba lép entrare in
guerra; -i visel fare* guerra [a]
háborús 1. bellico; guerresco; di
guerra; ~ bűnös criminale h di
guerra; ~ gyújtogató guen»
fondalo; ~ uszitó bellicista A;
2. (harcias, uszító, hangú)
bellicoso
háborúskodj ik guerreggiare; fare*
guerra [a]
habos 1. spumoso, schiumoso;
2. (habbal) con panna
(montata)
habozás esitazione n, indecisione
n,' ~ nélkül senza esitazione n
haboz I ik esitare, stare* indeciso
habzjik 1. (pezsgő) spumeggiare;
2. (tenger) schiumare
habzsol inghiottire, devorare
hacsak purché [felsz]; ~ lehet
se possibile; — nem a meno
che, eccetto che [mindkettő
felsz]
had 1. (sereg) esercito; (esili)
Hadak Útja Id Tejút; 2. ~at üzen
dichiarare guerra [a]; ~at visel
fare* guerra [a]
229
hadseregszállító
hadakoz j ik guerreggiare;
battagliare
hadállás posizionen (strategica)
hadar parlare precipitato
hadászat strategia; arte n della
guerra
hadbíró giudice A militare
hadbíróság tribunale h militare
hadbiztos comnùssario di guerra
hadd lássam! lasciami vedere*!
baderò forze n, tb militari, etTettivo
di guerra
hadgyakorlat manovre n, tb
hadi militare, di guerra
hadiálhipot stato v piede A di guerra
hadianyag materiale h di guerra
hadiárva orfano di guerra
hadifelszerelés armamento
hadifogoly prigioniero di guerra
hadifogolytábor campo di
prigionieri h, tb (di guerra)
hadifogság prigionia di guerra
hadigépezet macchina bellica
hadihajó nave n di guerra;
(csatahajó) nave n da battaglia
hadiipar industria degli armamenti
hadijelentés bollettino delle forze
armate
hadikárpótlás indennità di guerra;
riparazione n
hadikórház ospedale A da campo;
lazzaretto
hadikòlcson prestito di guerra
hadilábon sul piede di guerra; (átv)
~ áll vkivel essere in cattivi
termini A, tb [con]
hadinép gente n di guerra; gente n
armata
hadiözvegy vedova di guerra
hadirokkant inva lido v mutilato di
guerra
hadisegély soccorro di guerra
haditengerészet marina da guerra v
militare
haditermelés produzionenbellica
haditerv piano di guerra
haditett fatto d'arme n v di guerra
hadititok segreto militare
haditőrvényszék corte n marziale;
tribunale A di guerra; ~ elé állit
fare passare* per la corte
marziale
haditudósítás corrispondenza
militare
haditudósító (fn) corrispondente A
militare
hadiüzem impresa militare
hadjárat campagna; spedizione n
militare
hadköteles soggetto al servìzio
milatre
hadkötelezettség: általános ~
obbligo del servizio militare
hadművelet operazione n
(militare)
hadnagy sottotenente A
hadonász | ik gestire, gesticolare
hadoszlop colonna
hadosztály divisione n
hadparancs comando v ordine A
militare
hadsegéd aiutante h di campo
hadsereg esercito; forze n, tb
armate
hadseregfóparancsnok comandante
h in capo delle forze annate
hadseregszállitó fornitore h
militare

hadszíntér
hadszíntér campo delle operazioni;
teatro di guerra
hadtáp(vonal) zona delle retrovie;
tappa
hadtest corpo d'armata
hadtestparancsnok (generale)
comandante h di corpo
d'armata
hadügy difesa nazionale; atTarì h, tb
militari
hadügyminiszter Ministro della
Guerra
hadUgyniinisztéríum Ministero
della Guerra
hadüzenet dichiarazione n dì
guerra
hadvezér comandante h supremo;
capo militare; capitano
hadviselés tattica militare;
guerra
hadviselő belligerante
hág 1. (vhová) montare, salire*; 2.
(vmire) calpestare; (átv) nyakára
~ vfninek dare* fondo [a];
dilapidare; sprecare; tetőpontra ~
raggiungere* l'apogeo
Higa l'Aia
hágcsó 1. (kocsin) predellino; 2.
(létra) scala a pioli h, tb
hágó (fn) passo, stretta, passaggio
hagy I. (vmilyen állapotban)
lasciare; ~ì1! lascia (perdere)!
~i békén! lasciami in pace
n!; 2. (megenged) lasciare,
permettere*; (átv) nem -ja
magát non mollare; 3.
(máskorra) riservare (per];
differire; 4. (örökül) legare,
trasmettere*
230
hagyaték eredetà. lascito,
successione n
hagyatéki ereditano, ereditale
hagyma 1. (hagymafajta) cipoOa^ 2.
(gyökér) bubo
hagymás 1. (éiel) con cipolla; 2.
bulboso
hagyomány 1. tradizione n, 2. (Jog)
la-scito, successione n
hagyományos tradizionale
hagyományoz legare
hahota risata
hahotázjik fare* una risata
haj capello (/Òleg tb); égnek mered
a ~-a si rizzano v si arricciano ì
capelli; (átv)~bakap prendersi*
per ì capelli, acciuffarsi; -ánál
fogva előráncigál tirare per i
capelli
háj sugna, strutto; (átv) minden
~jal megkent gazember
furbacchioni e, -a; impostore h della
più bell'acqua
hajadon nubile, zitella
hajadonfővel (a capo) scoperto
hajas capelluto
hájas grasso, obeso; (vài)
adiposo
h^bókol (vkinek) fare* inchini A, tb
V riverenze n, tb
hiycsár 1. mandriano; 2. (átv)
aguzzino
hajdanában nei tempi antichi
hajfonat treccia
hajfürt ricciolo
hajhász (ige) cacciarsi; correre*
[dietro]; tapsokat ~ correre* agli
applausi
hajhullás caduta dei capelli
231
hajótörött
hajít buttare, gettare, lanciare,
scagliare, scaraventare
hiykefe spazzola da capelli h, tb
hajlam disposizione n [a],
inclinazione n [a, per],
vocazione/) [per], propensione»
[per]
hajlamos Id hajlandó
hajlandó (vmire) disposto [a],
propenso [a]; nem — non
prestarsi [a]
hajlás 1. (felületé) inclinazione n,
declività: 2. (könyökszerü)
gomito;3. (meghajlás) flessione
n, inchino
hajlék ricovero, asilo
hajlékony flessibile, pieghevole
h;Úléktalan (fn is) senzatetto h,
senza domicilio
hajl|ik 1. (oldalra) inchinare [a];
2. (előre) piegarsi; 3. (átv)
te ndere [a|; tirare [a]; -ik a jó
szára tirare al buono
hajlít 1. piegare, arcuare; incurvare;
2. (felületet) inclinare
h;Úlithatatlan 1. inflessibile,
impiegabile; 2. (átv) inesorabile,
spietato
hiùlitható flessibile;
pieghevole
hajlított 1. piegato, curvo; 2.
(ékezet) accento circonflesso
hiùlong fare* inchini h, tb v
reverenze n. tb
Yai\ongi& 1. inchino, riverenza; 2.
(tréf) salamelecco
hajlott curvo, piegato; ~ hát spalle
n, tb curve; (átv) ~ kor età
avanzata
hajmeresztő raccapricciante,
orripilante, orrendo;
mostruoso
hajmosás lavatura dei capell
hajnal alba, punta del giorno -ban
all'alba; sul far del giorno
hajnalka (növ) convolvolo
hajnalod jik albeggia, spunta il
giorno, si fa il giorno
hajó 1. nave n, battello, vascello;
indulóban levő ~ nave in
partenza; vontató ~ battello v nave n
di rimorchio; ~ra száll
imbarcare; 2. (ép) navata
h^óállomás stazione n navale;
(kikötő) imbarcatoio
hajófenék 1. (külső) chiglia; 2.
(belső lér) stiva
hajóforgalom servizio v trafico
marittimo
hajógyár cantiere h mari ttimo n
navale
hajóhad, fiotta; (kisebb) flottiglia,
squadrone h, naviglio
hajóhíd ponte h di barche n, tb
hajójárat navigazione n
hajókár avari a
hajókötél amarra, cavo
hajol Id leh^ol, meghajol
h^ónapló giornale A di bordo
hajóorr prua
hajórakomány carico di nave n
hajós (fn) 1. (tengeri) marinaio;
barcaiolo; 2. (édesvizi) navigante
A; barcaiolo
hajóskapitány capitano di nave n
h^ótér tonellala
hajótörés naufragio
hajótörött naufrago

hiijóút
hajóút incrociatura
hajózás navigazione n: belvízi ~
navigazione n in acqua dolce
hiyózási nautico; marittimo; di
navigazione n
hiijózhatatlan innaviga bile
h:Ùózható navigabile
h:Ùóz(|ik) navigare, fare* rotta
[per]
hajrá! urrà! avanti!
bajsza caccia, inseguimento
hiOszál capello: (ótv) ~on JOgg
essere sospeso a un capello; egy
-nyit sem enged non cedere un
passo
hajszálér vaso capillare
h^jszálfinoni Tuio come un capello
hajszálrugó (músz) spirale n
hiyszol (vkit, vmil) cacciare, dare*
la caccia [a], inseguire
ìaH 1. (állatol) spingere*; 2.
(jánnűvet) condurre*, guidare; 3.
(gépet) mettere* in movimento;
attivare; 4. (térdel, fejet) piegare
(la testa, ì ginocchi); 5. Id
hajszol; 6. (rügyet) germogliare,
mettere* le gemme; 7. (hasznot)
profittare, rendere*, fruttare
hajtány dresina; velocimano
hajtás 1. (vadé) scavamento;
battuta; 2. (jánnűé) condotta,
condurre A; 3. (növényi)
germoglio; 4. egy ~ra kiissza bere*
di un sorso
hajtási igazolvany patente n per
condurre v di guida
hajthatatlan (átv) inflessibile;
intransigente; inesorabile;
spietato
232_
hajtmcs ciuffo (di capelli h, tb)
hajtóerő forza motrice
hajtogat 1. piegare, pieghettare; 2.
(simételget) ripetere
hajtóka mostrina
hajtókar manovella, biella
hajtókerék volante h, ruota
motrice
hajtómű (músz) carrello
hajtóvadászat battuta; caccia ad
inseguimento forzato
hajtű forcina
hiùvjselet pettinatura
hai 1. (ige) morire*
hai li. Oh) pesce A; (közm) fejétől
bűzlik a~'ù pesce comincia h a
putire dal capo
hál pernottare, passare la notte;
(biz) ~ni jár belé a lélek e ssere
tutta voce n e penne n, tb
hála gratitU'dine n, riconoscenza;
hálát ad ringraziare [di]
halad 1. (megy) marciare,
camminare; 2. (jármú) seguire
la rotta; 3. (átv) avanzare,
progredire
haladás 1. (menés) marcia; 2. (átv)
progresso
haladék proroga, indugio,
differimento
haladéktalan improrogabile;
immediato
haladéktalanul senza indugio,
senza perdita di tempo,
immediatamente
haladó I. (mn; szellemű)
progressivo; ~ értelmiség
intellettuali A, tb progressivi v
di avanguardia
233
halkul
haladó 11. (fh): tankönyv —k részére
testo (scolastico) per progrediti
h,tb
haladvány (tnat) számtani ~
progressione n aritme tica;
mértani ~ progressione n
geometrica
halál morte n, decesso; hősi ~t hai
morire* da ero e A; morire sul
campo da battaglia; ~ra ítél
condannare a morte n, vmi
~ra gázolja morire* per
investimento; (átv) ~ra rémül
spaventarsi a morte n
halálbüntetés pena di morte n;
pena capitale
haláleset decesso, caso di morte n
halálfej teschio
halalféìeieni angoscia mortale,
paura della morte
háláikod|ik profondersi* in
ringraziamenti A, tb
halálos mortale; mortuario; ~
betegség malattia mortale; a ~
ágyon sul letto di morte n; ~ ítélet
condanna a morte n; (átv) ~
csend silenzio mortale; ~ ellenség
nemico a morte n
halálosan mortalmente, a morte
n
halálozás morte n, decesso
halálraítélt (fn) condannato a
morte n
halálraszánt (fn) risoluto a
morire*, preparato alla morte
halálsápadt livido, pallido come la
morte
haláltusa agonia
halandó mortale A, n
halandzsáz | ik (biz) raccontare
balle n, tb, inventare di sana
pianta
halánték tempia
hálás (vkinek vmiért) grato [a],
riconoscente; ~ köszönet
ringraziamento sentito V sincero
halastó stagno, vivaio
halász pesca | tore, -trice;
halászat pesca
halászbárka barca da pesca
halász Iik pescare
halaszt aggiornare. ditTerire,
prorogare, rimandare, rinviare
halasztás aggiomamento,
differimento, dilazione n, rinvio,
pro-roga, rimando; nem tűr ~í
non ammette ritardo
halaszthatatlan improrogabile;
urgentissimo
halasztó hatály etTetto dilatorio
hálátlan ingrato [verso]
hálátlanság ingratitudinen
halcsont stecca di balena
haldokl I ik agonizzare
haldokló (fn is) moribondo,
agonizzante
halfogás 1. (művelet) pesca; 2.
(eredmény) presa
halgazdaság piscicoltura
haihatathin immortale,
imperituro
halk sommesso, ammortizzato,
smorzato, silenzioso
halkan sommessamente, piano
halkit smorzare. attenuare;
amortizzare
halkul smorzarsi, amortizzasi,
attenuarsi

hall
hall I. (hangot) sentire, udire*,
inte-ndere*: nagyot — e-ssere
duro d'orecchio; —fuk! bis! 2.
(hírt) appre ndere*; sentire dire*;
ügy '^tn hogy sento dire* che;
-uni sem akar róla non volerne*
sentire; 3. na -od! perbacco!
accidenti!
hallás 1. udito; 2. (vminek
meghallàsa) audizione «,- 3.
(zen) Jó -a van avere buon
orecchio
hallat fare* sentire; ~ magáról
fare* sentire di sé
hallatára (vminek) all'udire; Jìllem
~ in mia presenza
hallatlan (átv) inaudito, senza
precedenti A, tb
hallatsz |ìk 1. sentirsi, fare*
sentire; risuonare; 2. ligy ~ik si
dice
hallgat 1. (csendben van) tacere*.
ossservare il silenzio; hallgass!
taci! 2. (figyel) dare* ascolto v
retta [a]; ide hallgass! sta(mmi) a
sentire! 3. (vmit) ascoltare; 4,
Jogot ~ frequentare le lezioni di
diritto
hallgatag taciturno, silenzioso,
reticente
hallgatás 1. (szótlanság) silenzio.
mutismo; 2. (figyelés) audizione
n; 3. (egyetemi) frequentazione n
I. hallgató 1. (előadóé) uditore
A; 2. (rádió~) ascolta | tore.
-trice; 3. (egyetemi) studente
h, studentessa
II. hallgató (telefoné) ricevitore A
del telefono
234
hallgató(d) | zik origliare
hallgatólagos tacito; ~ beleegyezés
consetimento ta cito
hallgatóság uditorio, auditorio
hallható udi bile, percettibile,
intelligi bile
halló! (telefonbeszélgetésnél)
pronto!
hallócső cornetto acustico
hallóérzék organo delU'udito v
auditivo
hallomásból (tudja) (sapere*) per
avere sentito dire* v per sentita v
per udienza
halmaz (/og, mal, geol) ammasso;
agglomerato; aggregato
halmazállapot stato; cseppfolyós ~
stato liquido
halmazat Qog) Id halmaz
halmoz 1. accumulare, ammassare,
ammontare, ammontichiare; 2.
(ánit) accaparrare; 3. (kincset,
pénzt) tesaurizzare
halmoz(ód)ás 1. accumulazione n,
cumulo, ammasso; 2. (árué)
accaparramento; 3. (kincsé,
pénzé) tesaurizzazione n
halmozód | ik accumularsi,
ammassarsi, ammontarsi,
ammonticchiarsi
háló rete n, ~ kivetése retata;
tengerbe veti a ~t gettare le reti in
mare A; (áiv) -jába kerít vkit
pre ndere* nella v alla rete
halogat temporeggiare,
tergiversare; (biz) traccheggiare
hálóing camicia da notte n
hálókabat, hálóköntös veste A da
camera, vestaglia
235
hamisítás
hálókocsi carrozza v vagone A letti
h.tb
halom I. (domb) collina,
monticello, poggio; 2. (rakás)
mucchio, ammasso; profusione
n, 3. (átv) ~ra dönt mandare a
vuoto V a monte h
hálószoba ca-mera da letto;
(intézeti) dormitorio
hálótárs vicino v compagno di
letto
hálóterem dormiiorio
halott 1. (tnn) morto
halott II. (fn) morto, deceduto,
defunto; (csatában) ucciso
halottas: ~ ház casa mortuaria; ~
kamra stanza mortuaria; ~ kocsi
carro fu nebre
halottégetés, hallotthamvasztás
cremazione n
halotthamvasztó (kemence)
crematorio
halotti funebre, funerario, di morte
n, - csend silenzio dei defunti; ~
levél atto di decedenza; atto
mortuario; ~ maszk maschera
mortuaria
halottkém necroscopo
hálózat rete n, távbeszélő ~ rete n
telefonica; vasúti ~ rete n
ferroviaria
halpiac mercato del pesce
halszálka lisca, osso
haltenyésztés piscicultura
halvány I. (szín)pallido, smorto; ~
rózsaszín rosa chiaro; 2. (fény)
vago, debole, fra-gile; 3. (átv) ~
fogalma sincs róla non averne
idea
halványít rendere* pallido,
stingere*
halványul (szín) sbiadire
halva született nato morto; (átv)
abortito
hályog 1. (orv) a) (szürke)
cateratta; b) (fekete) amaurosi n,
2. (átv) benda; lehull a — a
szeméről ca scano le bende dagli
occhi
hám (lószerszám) finimento; (átv)
kirúg a ~ból ro-mpere* la
cavezza; fame* di tutti i colori;
fare* delle sue
hamarjában 1. in fretta; 2. ~
nem is énetiem dapprima non
capivo
hamar(osan) presto; (vài) tosto
hamis 1. (ál) falso, falsificato; ~
ékszer gioiello falso; ~ fog dente
h posticcio; ~ pénz falsa moneta;
— tanü falso testimone A v
testimonio; (átv) ~ megvilá-
gíiásba helyez mettere* in lucen
falsa; 2. (irai) apocrifo; 3.
(hamisított) adulterato; 4. (lelkű)
fallace, perfido, sleale; 5. (kacér)
civetto
hamisan falso; falsamente; ~ énekel
cantare falso; essere fuori di
tono; ~ esküszik giurare il falso;
spergiurare
hamisit 1. falsare, falsificare; 2.
(élelmiszert) adulterare; 3.
(pénzt) contraffare*
hamisítás 1. falsificazione n; 2.
(élelmiszeré) adulterazione «,- 3.
(pénzé) contraffazione n; 4.
(csalás) falso

hamisítatlan
hamisítatlan genuino, vero,
originale
hamisító (fii) falsifica | toré, -tríce:
(pénzé, okimié) falsario
hamisítvány falso; falsificazione
n
hamiskárlyás baro
hamisság 1. falsità: falso; 2.
furberia, slealtà, perfidia
hámlás spellatura
hámi I ik (bőr) spellarsi
hámor ferriera
hámoz sbucciare, pelare
hámszövet (orv) epitelio
hamu I. cc'nere n; 2. (vkinek a
hamvai) spoglio mortale
hamupipőke cenerentola
hamutartó posacenereh
hamvad spegnersi*; incinerarsi
hamvas I. (gyümölcs) pruinoso; 2.
(arcszín) vellutato, fresco
hamvazószerda Mercoledì h delle
Ceneri, le Ceneri
hamweder urna cineraria
hancúroz| ik ruzzare
háncs rafia
handabandáz | ik gesticolare;
agitarsi
hanem ma, però, bensi; nem ezt, ~
azt non questo, ma quello
hang I. (nyelv is) suono; 2.
(emberi) voce n, siri ~ voce
n sepolcrale; 3. (hangnem)
tono; parancsoló ~on beszél
parlare in tono di comando;
(átv) felemeli a ~iá> alzare il
tono; 4. (állati) grido; 5. (zen)
tono
hangàr rimessa
236
hangadó (fi> is) autorevole
hangerősítő (fit,- rád) amplificatore
h
hangerő(sség) intensità del
suono
hangfeh'étel presa fonica
hangforrás corpo sonoro
hanghordozás tono; accento;
inflessione n (della voce)
hanghullám onda sonora
hangjáték radiodramma h
hangjegy (zen) nota
hangkép radìocro naca
hangképző szerv o rgano fonico
hanglejtés intonazione n
hanglemez disco; mikrobarázdás ~
disco microsolco
hanglétra scala dei suoni, gamma
hangnem 1. tono, tonalità; (átv)
durva ~Acn con rozzezza; 2.
(zen) armatura
hangol 1. (zen) accordare; 2.
yoA^erfvre ~ disporre* [a]
hangolás (zen) accordatura
hangos 1. rumoroso, fragoroso,
chiassoso; 2. (siker) clamoroso,
memorabile
hangosan forte, ad alta voce n
hangosfilm film h sonoro
hangoskod | ik strepitare; fare*
chiasso
hangoztat (átv) affermare,
insistere, sottolineare, accentuare,
mettere* in rilievo v risalto;
ripetere, ridire*
hangrendszer I. (zen) sistema h
musicale; 2. (nyelv) struttura
fonetica; sistema A fonetico v
fonologico
237
hányad
hangsúly accento, insistenza; ~
elotti protonico; ~ utáni
posto-nico; (nyelv) erősségi ~
accento dinamico v tonico v
d'intensità
hangsúlyos accentato, tonico
hangsúlyoz 1. accentare; 2. (átv)
insistere [su]; atTermare,
sottolineare, mettere* in rilievo
V risalto
hangsúlytalan atono,
inaccentato
hangszalagok (nyelv) corde n, tb
vocah
hangszer strumento musicale;
/«vói ~ strumento a fiato;
húros ~ strumento a corde
n.tb
hangszerel ~ strumentare
hangszeres (mn) strumentale
hangszerkészítő fattore h di
strumenti h, tb; strumentalo
hangszín timbro di voce n
hangszóró altoparlante h
hangtalan muto. silenzioso;
afono
hangtan 1. (nyelv)fonetica; 2. (flz)
acustica
hangtani 1. (nyelv) fonetico; 2.
(flz) acustico
hangulat 1. disposizione n, umore
h, morale h; 2. (lelki) stato
d'animo v di spi rito; 3. (tájé,
helyé, időé) atmosfera; 4. (szóé)
sfumatura (atTettiva)
hangulatos 1. impressionevole,
pittoresco; evoca | tore, -trice;
intonato; 2. (vers) pieno di
sentimento
hangutánzó szó parola ono-
malopeica; onomatopea
hangverseny concerto
hangversenyez dare* un
concerto
hangversenykbnit giro artistico
hangversenyterem sala per concerti
h.tb
hangzás suono
hangzat accordo; armonia
hangzatos sonoro; (messze hangzó)
altisonante; (átv) ~ jelszavak
parole n, tb altisonanti
hangzlik 1. (ri)suonare, farsi*
sentire; ripercuotere*; (átv) ez
jól -ik ciò suona bene; 2. az
idézet így -ik il testo dice
hangzó (fn) suono
hangya formica
hangyaboly formicaio
hangyaszorgalom diligenza
ostinata
hant 1. (rög) zolla; 2. (sir)
tumulo
hantol (temei) seppellire
hánt(ol) sgusciare, sbucciare,
mondare; pelare; scortecciare
hány 1. (ige) 1. (szór) gettare,
buttare; (vet) lanciare; (hajit)
scaraventare; (átv) szikrái -
a szelne gli occhi gli
scintillano; (átv) szemére - vmit
rimproverare [a], rinfacciare [a];
2. (okádik) vomitare; recere;
rigettare
hány? 11. (nm) quanto, quanti,
quante; ~ óra van? cheora fa?
hányad 1. quota; 2. (mal) frazione

hányadán
hányadán: ~ vagyunk'! a che punto
siamo?
hányadik? I. quale? quanto? che?
~ lap? che pagina? 1. -u van
ma? quanto ne abbiamo oggi?
hányados (inat) quoziente h
hanyag negligente, indolente;
incurante [di]
hanyagság negligenza, indolenza.
incuria
hányan? quanto, quanti, quante?
hányas? quale? che numero?
hányás vo mito
hanyatlás 1. decadenza,
deperimento; declino: 2. (árfolyamé)
ribasso
hanyatl|ik 1. (földre) cadere*; 2.
(nap) declinare; 3. (csökken,
fogy) calare; (erő) deperire; 4.
(kultúra) decadere*
hanyatt: ~ fekve (re)süpino; ~ esik
cadere* lungo disteso v supino;
(átv) ~ esik a meglepetéstől
cadere* dalle nuvole
hanyatt-homlok 1. a rotta di collo;
a gambe n, tb levate; 2.
(rendetlenül) sbandatamente,
disordinatamente
hányaveti vanitoso; sdegnoso
hányféle? di quante specie?
hányinger na usea
hánykolód |ik 1. (hajó) rullare;
beccheggiare; 2. (beteg)
voltolarsi
hánykolódik I. U hánykolódik; 2.
(átv) provare molte vicissitudini
n, tb
hányszor? quante volte?
hánytató (fn) vomitativo
238_
hápog (kacsa) schiamazzare
harácsol accaparrare
harag 1. (indulat) ira, collera,
stizza, rabbia; ~ra lobban
andare* v montare in collera;
2. (neheztelés) risentimento,
rancore h, comiccio, broncio;
~ban van vkivel essere* in
collera [con]
haragit fare* arrabbiare, fare*
adirare, fare* sdegnare v
stizzare
haragos (mn) adirato, incollerito,
risentito, sdegnato
haragsz | ik adirarsi [con],
incollerirsi [contro], risentirsi
[a], sdegnarsi [di], stizzirsi
[contro], volerne* [a]
haragtartó ìmplaca-bìle; chi serba
rancore h
haramia bandito, brigante h,
malandrino
barami jik 1. (feladal, kötelesség
vkire) incidere* [su]; toccare
[a], spellare [a], inco mbere [a];
2. (haszon. Jog) rivenire* [a]
harang campana; félreveri a ~okat
dare* nelle campane; suonare a
martello
harangkongás rintocco, suono
della campana
harangoz suonare la campana
harangozó (fn) campanaio
harangtorony campanile h
harangvirág campanula
haránt I. (inn) diagonale,
trasversale
haránt II. (hat) diagonalmente, di
traverso
239
harmatos
harap mordere*
harapás I. morso; 2. (falat)
boccone h
harapnivaló (fh) mangiare h, nincs
semini ~ja non avere da
mangiare
harapófogó tanaglie n, tb
harapós 1. mordace, ringhioso; 2.
(àiv) acrimonioso, caustico;
accigliato
haraszt felce n; (kózin) nem zörög a
~ (ha a szél nem fújja) gatta ci
cova
harc battaglia,
combattimento, lotta; mischia; ~ nélkül
senza colpo ferire; -ban áll
vkivel e ssere alle prese [con]; ~ra
kész pronto per il com-
batiimento
harcászat ta ttica
harcgáz gas h di guerra
harci tattico; di combattimento, di
guerra; combattivo; bellicoso; -
dal canto di guerra
harcias bellicoso, combattivo,
agressivo
harcképtelen essere fuori
combattimento
harckocsi carro armato
harcmező Id harctér
harcmozdulat movimento di
guerra
harcol I. (csatában) fare* la
guerra, combattere, guereg-
giare; 2, (ügyért)
combattere [per], militare [per];
propugnare
harcoló (mn) combattente,
militante
harcos I. (mn) bellicoso,
combattivo
harcos li. (fn) fante h, soldato
harctér campo di battaglia
harctéri szolgálat servizio da
campo V di campagna
harcsa siluro
hárem serraglio
hárfa (zen) arpa
harisnya 1. calze n, tb, 2. (rövid)
calzini h, ib, calzette n, tb
harisnyatartó (fn) giarrettiera
hárít I. Id elhàrit; 2. (vkire vmit)
gettare [a], riversare [a]
harkály picchio
harmad terzo; terza parte n
harmadfokú di terzo grado; (inat) ~
egyenlet equazione n di terzo
grado
harmadik 1. terzo; ~ személy un
terzo; január ~a il tre gennaio;
2. a felesleges ~ il terzo
inco-modo
harmadrangú: ~ szálloda albergo di
terzo o rdine h
harmadszor la terza volta
hármas I. (fn) trio
hármas II. (mn) triplice, triplo;
ternario, tripartito; ~ bizottság
commissione n tripartita;
szövetség Triplice Alleanza; ~
ikrek tre gemelli h, tb
hármashangzat (zen) accordo di
terza
hármasszabály (inat) regola
del tre
hármasugrás (sp) triplo salto
harmat rugiada; (vài) guazza
harmatos rugiadoso; (vài) guazzoso

harminc
240
241
haszontalan
harminc (szn) trenta; - éves avere
trenta anni A, tb\ e ssere di trenta
anni A, iA v (un) trentenne
harmincadik trentesimo
harmincas 1. (éves) persona sulla
trentina; 2. (évek) gli anni
trenta
harmincegy (szn) trentuno
harmónia armonia
harmonika risarmonica
harmonikus armo nico
harmónium (zen) armonio
három (szn) tre; hárman in tre
hároméves triennale, di tre anni A,
tb
háromezer (szn) tremila
háromféle di tre specie n, tb
háromnegyed tre quarti; - óra
múlva fra tre quarti d'ora; - cu le
cinque meno un quarto
háromság trinità
háromszáz (szn) trecento
háromszínű tricolore
háromszor tre volte n, tb
háromszoros triplice, triplo
háromszög 1. triangolo;
derékszögű - triangolo retta ngolo; 2.
(rajzolóé) squadra
háromszögtan trigonometria
háromszögű triangolare
harsan 1. rìsuonare; 2. (trombita)
squillare
harsány I. acuto, stridente; 2.
(trombitahang) squillante
hárs(fa) tiglio
hársfatea decotto v infusione n di
tiglio
harsogó hangon con voce n
stentorea
harsona (zen) trombone
harsonáz strombazzare
hártya membrana, pelli-cola
hánil (feladat, kötelesség vkireX
incidere* [su], toccare [a],
spettare [a], incombere [a]
has I. ventre h, pancia; (orv)
addome A; 2. (órv) -át fogja
nevettében sbellicarsi dalle risa;
(köz) -ra esik vki előtt calare le
brache [davanti], mollare
hasáb I. (fa) ciocco; 2. (geom)
prisma A; 3. (könyvé) colonna; 4.
(rovat) rubrica
hasad I. spaccarsi; fendersi;
screpolarsi; 2. (átv) ~ a hajnal
spunta il giorno
hasadás scissura, spaccatura,
fenditura, fessura
hasadék (geoi) burrone A, abisso
hasal I. (vhol) stare* bocconi; 2.
(vhova)mettersi* bocconi
hasas I. (kövér) ventroso;
panciuto; 2. (terhes) gra vido
hasfájás colica; male A di ventre
A
hashajtó purgante A, purga,
lassativo
hasháftya (orv) peritone-o
hashártyagyulladás (orv) peritonite
n
hasit spaccare, fé ndere
hasmenés diarrea
hasogat 1. spaccare, tagliuzzare; 2.
(fájdalom) lacerare; martirizzare;
avere dolori A, ib
hasonlít assimilare
hasonlat paragone A,
comparazione A, simìlitu dine n
hasonlatosság somiglianza
hasonlít 1. (vkire) (ras)somigliare
[a|; ~anak egymásra si
somigliano; 2. (összevet)
paragonare; confrontare [a]
hasonh'thatatlan incomparabile;
impareggiabile;
imparagonabile
hasonló 1. simile, analogo,
conforme; - alakú di forma
ana Ioga; ~ értékű equivalente; -
értelmű v jelentésű sino-nimo; 2.
(vmihez hasonlító) (ras)so-
migliante
'V hasonlóképp(en) parimenti;
ugualmente, similmente
hasonlóság rassomiglianza;
somiglianza; (halvány)idea
hasonmás 1. (kép) ritratto; 2.
(személy) alterego; 3.
(fakszimile) copia, riproduzione
n
hasonnemű omoge neo
hasonul assimilarsi
használ 1. (vmít) usare, adoperare,
utilizzare, servirsi [di], fare* uso
[di]; 2. (vmi) giovare, servire;
venire* a profitto
használat 1. uso, impiego; ~ba vesz
fare* uso [di]; ~on kívül helyez
me ttere* fuori uso; csak házi ~ra
per solo uso di casa; 2.
(üzembentartás) sfruttamento
használati: - cikk articolo
d'uso; - utasítás istruzione n,
tb suU'uso; (orv) indicazione n,
posologia
használatlan non adoperato, non
usato
használatos in uso, usuale
használhatatlan fuori uso,
inutilizzabile inservibile
használható utilizzabile, servibile,
usabile
használt I. (vhol alkalmazott)
praticato; 2. (nem új) di seconda
manon
hasznavehetetlen 1. inservibile;
fuori uso, inutilizzabile; 2.
(ember) buono a nulla
hasznos utile, vantaggioso,
profittevole
hasznosít utilizzare, sfruttare
hasznot hajtó lucrativo, lucroso,
fruttuoso, rimunerativo
haszon utile fi, profitto;
benefizio; (vài) lucro; hasznot hajt
vkinek dare* benefizio; fruttare
[a], rendere*; hasznot húz
vmiből trarre* profitto [di];
usufruire [di]; (átv) mi haszna? a
che prò
haszonbér(let) affitto rurale; ~be ad
dare* in affitto
haszonélvezet usufrutto
haszonlesés cìpidigìa; desiderio del
lucro
haszonleső avido, interessato;
rapace
haszonrészesedés
cointeressenza; partecipazione n al
benefizio
haszontalan 1. (céltalan, meddő)
inutile, vano; infruttuoso;
fri-volo; ste-rile; - erőlködés vani
sforzi A, t&, 2. (ember) buono a
nulla; fannuUonle, -a;
perdigiorno

haszontalankodik
242
k- 243
haszontalankod | ik fame* di tutti i
colori
hasztalan(ul) inutilmente.
invano
hat I. (ige) I. (vkire, vmire) influire
[sn], fare* effetto [su]; 2.
(vmeddig) penetrare; 3.
(orvosság) giovare; 4. (méreg) fare*
effetto
hat II. (szn) sei; -an in sei
-hat, -het (képző) potere*
hit 1. (fn) 1. dorso, schiena; ~at
fordít vminek voltare le spalle |aj;
~ba támad assalire* di dietro;
(átv) borsó(d)zik a ~a venire* la
pelle d'oca [a); Isten -a mögött
lakik abitare in capo al mondo;
2. (hátlap) tergo
hàt 11. (ksz) dunque, ebbene,
allora; ~ ez nehéz questa poi è
difficile; - akkor allora poi; ~
aztán! eppoi! - igen! ebbene sì!
allora si! ~ persze! altro che! ~
még mit nem! non ci
mancherebbe altro!
hatalmas colossale, massivo,
monumentale, immenso;
potente; (biz) solenne
hatalmaskodás prepotenza, abuso
di autorità
hatalmi autoritario; ~ kérdés
questione n di forza v di potere
A; - szó parola di forza
hatalom potere A, autorità, forza,
supremazia, dominio; (uralom)
impero; -mal való visszaélés
abuso di potere A; végrehajtó ~
potere A esecutivo; hatalmon
van essere al potere; hatalmat
gyakorol esercitare il potere;
hatalmában van v áll vmi avere
autorità (su|; hatalmában tart
tenere* sotto il suo dominio;
nincs hozzá hatalmam non avere
forza (per); ~ra jut pervenire* a
potere
hatalomvágy ambizione n al
potere
hatály vigore A, validità, effetto;
efficacia; ~ba lép entrare in
vigore A; ~ban levő va lido, in
vigore A; visszamenő hatállyal
con effetto retroattivo; ~on kívül
helyez abrogare, annullare; ~át
veszti perdere la validità
hatálybalépés entrata in invigore A
hatályos efficace, valido
hatálytalan inefficace, nullo,
inva lido, inoperato
hatálytalanít annuUare, abrogare,
invalidare
határ 1. (ország~i confine A,
frontiera; 2. (átv) limite A;
mindennek van ~a tutto ha un
limite; nem ismer ~l non
conoscere* limiti A, tb; a
lehetőség -ain belül entro i limiti
del possi-bile
határállomás stazione n di confine
A
határátlépés varco del confine A
határbíró (sp) arbitro di lìnea
határérték valore A lì mite A
határgörbe (mat) curva limite
A
határidő te rmine A. scadenza; rövid
-re a breve scadenza
határkő pietra terminale
hatásos
határnap termine A; giorno di
scadenza
határol limitare, circoscrivere*,
delimitare
határos 1. (foldr) limitrofo,
confinante; 2. (szomszédos)
contiguo, adiacente
határoz 1. (doni) decidere* |di];
formulare v prendere* la
decisione |di|; risolvere* |di|,
decìdersi* la); 2. (nov) stabilire
il nome [di); Id még meghatároz;
3. (átv) keveset ~ non mette
conto
határozat decisione n, decreto;
deliberazione n, risoluzione
n; ~ot hoz formulare una
risoluzione n
határozati javaslat proposta di
risoluzione «, mozione n
határozatképes (essere) in
numero legale
határozatképtelenség mancanza del
numero legale
határozatlan 1. indefinito,
indeterminato, vago, impreciso;
2. (jellem) indeciso, incerto,
irrisoluto
határozatlanság 1.
indeterminatezza, indecisione n,
imprecisione n, 2. (jellemé)
indecisione n. incertezza,
irrisolutezza
határozó (nyelv) complemento
határozószó (nyelv) avverbio
határozott I. (dolog) determinato,
definito; nitido, preciso; -
tilalom proibizione n espli-cita v
formale; 2. (beszéd) categorico.
sicuro; 3. Qellem) deciso,
risoluto, fermo; consistente; 4.
(nyelv) - névelő articolo
determinato
határozottan decisamente,
categoricamente, risolutamente,
certamente, fermamente,
precisamente: deliberatamente,
espressamente
határőr guardia di confine A
határsáv confine h mìliiare
határsértés violazione n del
confuie
halárszéli limitrofo,
confinante
határtalan sconfinato, smisurato,
illimitato, infinito
határtalanul 1. smisuratamente,
enormemente; estremamente; 2.
(pi szerelmes) perdutamente
határvidék zona di confine A
határvillongás incidenti A, tb di
frontiera
határvonal lì nea di confine h
határzár chiusura della frontiera
hatás 1. effetto, influenza, influsso:
(utóélet) fortuna; Goldoni ~a
l'influsso del Goldoni; -/
gyakorol esercitare un'influenza
[su]; 2. (erkölcsi) ascendente A:
3. (vegy) azione n
hatásfok (fiz)effetto utile
hatáskör 1. sfera d'azione n;
2. (hivatali) competenza,
attribuzione n, sfera d'attività;
potere A; 3. (bírói) giurisdizione
n
hátasló cavallo da sella
hatásos 1. Id hathatós; 2. (ha-

hatástalan
lást keltő) impressionante,
decorativo, artistico, vibrato
hatástalan inelTicace, inattivo,
nullo, senza clTetto
hatásvadászat caccia airefTetto;
teatralità
hátborzongató orripilante; che fa
rizzare i capelli
hatékony efTicace; attivo
hátgerinc spina dorsale; colonna
vertebrale
hátha forse
hathatós efficace, eneisico,
radicale; - segítség soccorso v
aiutoelTicace venergico
hátizsák 1. bisaccia; 2. (kat)
zaino
hátlap 1. (könyvé) tergo; 2.
rovescio
hatóaiiyag agente h
hatod sesto
hatodik sesto; sesta parte n
hatodszor la sesta volta
hatóerő forza motrice; elTicacia
hatóképesség Iti hatóerő
hatol 1. (vhmá) penetrare; 2.
(vminek mélyére) approfondire;
spingersi* sino in fondo
hátoldal tergo
hátország retroterra h
hatos I. (fn) I. (villamos) il sei; 2.
(verssor) senarìo
hatos II. (mn)sá
hatóság autorità; - elleni erőszak
violenza aUa forza pubblica
hatósági amministrativo; ~
személy personalità dell'autorità; -
intézkedések misure n, tb di
polizia
244
hátra (hat) indietro, addietro; ~
are! dietro fronte) (biz) - van
még a feketeleves! nella coda sta
il veleno
hátrafordul voltarsi, fare* dietro
fronte
hátrahagy I. (j<^) legare, lasciare
in eredità: 2. (megelőz) superare;
3. (utat)percorrere*
hátrahőköl soprassaltare
hátrál indietreggiare, retroce-dere.
ritirarsi
hátrálás indietreggiamento,
ritirata
hátralék arretrato; behajtja a ~ot
incassare gli arretrati
hátralékos arretrato
hátralevő rimanente
hátráltat ritardare, ostacolare,
impedire
hátramarad (elmarad) restare
indietro, lasciarsi superare
hátramaradottak (pl halálesetnél)
supe rstiti h, tb
hátrány svantaggio, pregiudizio;
-óra van essere al suo
svantaggio
hátrányos svantaggioso,
pegiudizievole
hátraszorít spingere* indietro
hátratol Id hátraszorít
hát(ul)só posteriore, di dietro, di
fondo; ~ fogak denti h, tb di
fondo; ~ ülés seggio di fondo;
(átv) ~ gondolat secondo fine h
Hátsó-India India Orientale
hatszor sei volte n, tb
hatszög esa gono
háttér (s)fondo. retroscena; (átv)
245
házasságlevél
—be szorít relegare al secondo
posta; —ben marad restare dietro
le quinte
hátul di dietro, in fondo
hátulnézet vista di fondo
hátúszás nuoto sul dorso
hátiíszó (sp) dorsista (-i, -e) h. n
hatvan (szn) sessanta
hatvanadik sessantesimo
hatvanas sessagenario; persona
sulla sessantina, sessantenne
hatvány (mat)polenzì
hatványkitevő (mat) esponente h
hatváiiyoz 1. (mat) elevare a
potenza; 2. (fokoz)accrescere*
hatványozott aumentato,
accresciuto; elevato
hátvéd 1. (kat) retroguardia; 2. (sp)
terzino
hattyú cigno
hattyúdal canto del cigno
havas I. (mn) nevoso, coperto di
neven
havas II. (fn) nevaio
havazás nevicata
havaz | ik nevicare
havi mensile, mensuale; - fizetés
stipendio mensile, mesata
havonként mensilmente, men-
sualmente
havonta Id havonként
ház 1. casa; szülői - casa paterna;
~on kívül van essere fuori di
casa; 2. a Ház la Camera; 3.
(átv) telt - pienone A
haza 1. (fti) patria, paese h;
második hazája patria d'adozione
n
haza II. (hat) a casa
hazaárulás alto tradimento
hazaáruló tradi j tore, -trice h della
patria
hazaéritez | ik arrivare a casa
hazafelé verso la sua casa
hazafi patriot(t)a h, n
hazafias patríO't(t)ico
hazaTiasság patriot(t)ismo
hazafiatlanság antipatríot(t)ísmo
hazahoz Id hazavisz
hazai 1. (ált) patrio, nativo;
2. (ipar, nyelv) nazionale;
(állat, nép, növény) indigeno;
aborigeno
hazajön rientrare, venire* v tornare
a casa
hazajövetel ritorno, rientrata
házaspár coppia (coniugale);
coniugih,tb, sposih,Ib
házasság matrimonio; dog)
connubio, unione n matrimoniale;
-or köt concludere* un
matrimonio; sposarsi; másodszor
lép —ra passare a seconde nozze
n.tb
házassági matrimoniale, di
matrimonio, coniugale; ~ q/ánlat
proposta di matrimonio; ~
akadály impedimento di
matrimonio
házasságkötés conclusione n v
(egyh) celebrazione n del
matrimonio
házasságközvetitő agente h v
negoziante h v procuratore h di
matrimoni h, tb; agente A
matrimoniale
házasságlevél certificato
matrimoniale

házasságtörés
házasságtörés adulterio
házasságtörő (fii) adulter | o, -a
házastárs consorte h, n,
congiunt10,-a; coniugeh,n
hazaszeretet amore h patrio;
patriot(t)ismo
hazatelepit rimpatriare
hazatér rientrare; tornare a casa
hazatérés ritomo; rientrata
hazátlan (fn is) profugo;
senzapatria: esiliato; apolide h,
n. apatrlda (-i, -e) A, n
hazautazás viaggio di ritomo
hazavisz 1. (vmii) portare a casa v
al suo domicilio; 2. (vkil)
accompagnare a casa v al suo
domicilio
házbér affitto, pigione n
házfelügyelö(nő) portinai | o, -a
házhely terreno
házi di casa, casalingo; domestico;
fami(g)liare; ~ feladat co mpito
di casa; ~ hasznàlalra ad uso
domestico
háziállat animale h dome stico
házias casalingo
házasszony 1. (háziartásban)
donna di casa, massaia: 2.
(wndégláló, lakásadó) padrona
(di casa)
házigazda padrone h (di casa)
háziipar industria domestica v
casalinga
házikenyér pane h casalingo
házilag (fatto) in casa
házinyúl coniglio
háziorvos medico di casa
háziörízet residenza sorvegliata:
domicilio coatto
246
házirend ordine h v regolamento
deUa casa
háziszőttes tela casalinga
házitanító precettore h, ripetitore h
háziúr proprietario v padrone h di
casa
házkutatás vi sita v perquisizione n
domiciliare
házszabály (poi) statuto v
regolamento della camera
háztáji gazdaság economia
domestica
háztartás governo della casa:
economia domestica; -i vezei
attendere* al governo deUa
casa
háztartásbeli (fu) casalinga, donna
di casa
háztartási alkalmazott serva,
domestica; donna di servizio
háztelek terreno
háztető tetto
háztömb blocco v gruppo di case n,
ib; caseggiato
haztuliùdonos proprietario v
padrone h di casa
háztűznézö (kb) visita del
pretendente
hazud I Ik mentire
hazudozás bugien, ibmenzognen,
ib
hazug I. (ember) bugiardo; 2. (hír)
falso, mendace; menzognero
hazugság bugia, mezogna
hazulról da casa
házvezetőnő governante n v
attendente n di casa
házsártos litigioso; burbero;
attaccabrighe h, n
247
hely
házsártoskod I ik attacare v cercare
brighe V lite n [con]
hebeg balbettare, masticare le
parole
hebegés balbettamento
hebegó balbuziente
hébe^ba ognitanto, di quando in
quando; ad intermittenze n, ib
hebehurgya (inn) sventato,
avventato, scervellato,
inconsiderato
héber [. (fii)ebreo
héber II. (imi)ebraico
hederít badare [a], fare* caso [di];
oda se ~ infischiarsi [di|
heg cicatrice n
heged cicatrizzarsi
hegedú violino
hegedű(játékD)s violinista (-1, -e) h,
n
hegedül suonare il violino
hegedűszó suono v canto del
violino
hegedútok astuccio per violino
hegemónia egemoni a
hegeszt (itiűsz) saldare
hegesztés (inűsz) saldatura
hegy 1. (fòldr) monte A, montagna:
2. (hegye vminek) punta,
cuspide n, 3. (álv) egymás -én-
hálán precipitatamente; a rotta
di coUo: a scavezzacollo
hegycsúcs vetta, cima; (mi) fastigio
I. hegyes (jöldr) montagnoso
II. hegyes appuntato, acuto
hegyesszög (geoin) angolo acuto
hegy- és vizr^jz oroidografi a
hegy- és vizrajzi térkép carta
oroidrogra fica
hegyez appuntare; (átv) -i a fiiéi
igoLLite V TízziTe V tendere* gli
orecchi
hegyfok promontorio
hegygerinc cresta deUa
montagna
begyhát giogo v dorso della
montagna
hegylakó montanaro
hegylánc catena di monti h, tb
hegymászás alpinismo
hegymászó 1. (fn) ascensionista (-i,
-e) A, n
hegymászó li. (inn): ~ bakancs
scarponi h, tb da montagna
hegyoldal versante h, pendio,
declive h, declivio, pendente A
hegyomlás frana
hegység montagne n, tb, monti A,
ib
hegyszoros stretta; passaggio
hegyvidék paese A montuoso,
regione n montagnosa
hehezet (nyelv) aspirazione n
héj 1. (kenyéré, sajlé) crosta:
corteccia; 2. (gyümölcsé) buccia:
3. (lojásé, borsóé) guscio
héja (áll) nibbio
hektár e ttaro
hely 1. (lér) spazio; 2. (vminek a
helye) luogo; első ~en in primo
luogo; a maga ~én a suo luogo;
~ébe képzeli magái (vkinek)
mettersi' nei panni [di]: ~ébe
lép (vkinek) succedere [a],
subentrare [a); (átv) ~én van a
szíve il cuore è al posto: a
kérésnek ~l ad fare* luogo alla
domanda; 3. (helyzet, fekvés)

helyár
sito, posizione n, 4. (ülőhely)
luogo, posto; hellyel kínál dare*
da sedere*; -ei foglal
accomodarsi; prendere* posto;
5. (Jòldr): születési - luogo di
nascita; tartózkodási ~ luogo di
soggiorno; 6. (állás) posto; (átv)
megállja a -ét essere all'altezza
deUa situazione; 7. (könyvben)
passo
helyár prezzo di posto
helybeli locale
helyben (címzésben) loco
helybenhagy I. (ítéletet)
confermare; consentire [aj;
approvare; 2. (megver) conciare per
il di delle feste
helybenhagyás I. (ítéleté)
conferma, approvazione n,
consentimento; 2. (elverés)
bastonatura; conciatura
helycsere mutamento; scambio di
posto
helyenként qua e là; (szórványosan)
sporadicamente
helyénvaló opportuna, conveniente;
pertinente; a proposito; nem ~
inopportuno, inconveniente
helyes I. (mn) I. (igaz) giusto,
perfetto, esatto; corretto,
conveniente; 2. (csinos) carino,
grazioso
helyes II. (hat) giusto, alla buona
ora!
belyesbit rettificare, correggere*
mettere* a punto
helyesel approvare; applaudire |a|
helyesen (hat) giustamente, bene,
correttamente
?48
helyesírás ortografia
helyeslés approvazione n,
conferma
helyeslő (elismerő) consenziente;
approbatorio
helyett invece di, in luogo di
helyettes (fti is) supplente,
sostituto; - tanári állás
supplenza
helyettesit 1. sostituire,
soppiantare; 2. (állásban) supplire;
3. (iskolában) supplire,
rimpiazzare
helyettesítés I. sostituzione n, 2.
(iskolai) supplenza
helyez I. (tesz, rak) mettere*,
posare, porre*; (áiv) biztonságba
- mettere* al sicuro; kilátásba -
prospettare; (iog) vád alá -
mettere* sotto accusa;
szabadlábra ~ mettere* in
libertà; 2. (térben elhelyez)
situare, localizzare; 3. (állásba)
installare, insediare; 4. (sp)
piazzare
helyezés 1. posa; 2. (elméletben
vhová) localizzazione n, 3. (sp)
piazzamento
helyezked | ik coUocarsi, pren-
dere* posto; (áiv) vmilyen
álláspontra ~ík prendere*
posizione n
belyhatározó (nyelv) complemento
di luogo
helyi locale; - vonatkozású
d'interesse h locale
belyiérdekii vasút ferrovia
suburbana
helyiség locale h, vano
249
helynév nome h di luogo, nome h
di località, toponimie
helynévkutatás toponoma stica
helynök (egyh) vicario
helyőrség presidio, guarnigione n
belyriOz topografia; carta
topografica, pianta della città
helyrajzi topografico
helyreáll I. (rend) ristabilirsi; 2.
(egészség) rigenerarsi
helyreállít I. (helyrehoz)
raddrizzare, raggiustare; 2.
(épületet) restaurare; 3.
(egészséget) ristabilire
helyreállítás I. (helyrehozás)
raddrizzamento, raggiusta-
mento; 2. (épületé) restauro,
restaurazione n, 3. (egészségé)
ristabilimento, rigenerazione n
helyrehoz 1. Id helyreáUit; 2.
(hibát) riparare; rimediare [a|
helyrehozhatatlan irreparabile
helyrehozható riparabile
helyreigazít (tévedést) rettificare,
me ttere* a punto
helyreigazítás rettifica, messa a
punto
helyretesz rime-ttere*, riporre*,
mettere* al suo posto
helyieiit (áiv) riparare, rifare*
helység località; abitato, comune h
helyszín luogo, posto; teatro; a ~en
sul posto
helyszíni I. (rád) ~ közvetítés
ritrasmissione n, radiocronaca;
2. (Jog) - szemle sopralluogo
helyszűke miatt per mancanza di
spazio
helytáll I. (kitart) affermarsi.
hencegő
tenere* duro v fermo;
kötelezettségének - adempire ai
suoi doveri h, tb v impegni A, tb,
1. (érvényes) essere valido
helytálló valido, giusto, corretto,
solido
helytartó luogotenente h;
(gyarmati) residente h
helytelen 1. inesatto, erroneo,
falso, ingiusto, incorretto; 2.
(rosszkor tett) inopportuno; 3.
(használat) abusivo
helytelenít disapprovare, biasimare,
riprendere*
helyzet I. (tárgyé, városé, teleké,
házé) situazione n, posizione
n; egyensúlyi - posizione
n d'equilibrio; 2. (állapot)
condizione n, situazione n, stato;
circostanza; abban a —ben van
essere neUa situazione che; a -
az, hogy gli è che; il caso è che; a
~ magaslatán all'altezza deUa
situazione; 3. figgóleges —ben
verticalmente
helyzetjelentés comunicato suUa
situazione
helyzetkép prospettiva, veduta
hempereg voltolarsi, ruzzare
hemzseg brulicare, formicolare,
pullulare
henceg essere superbo |di];
vantarsi* |di); posare, darsi*
delle arie
hencegés vantazione n, vanto,
millanteria
hencegő (fn) vanta jtore, -trice,
millanta j tore. -trice,
fanfaron I e, -a

henger
henger (müsz) cilindro; rullo
hengerel I. (utat) spianare,
cilindrare; 2. (lemezzé)
laminare
hengeres: nyolchengeres motor
motore A a otto cilindri A, tb
hengerész laminatore A
hengermű (műsz) laminatorio
Henrik Enrico, Arrigo
hentes macellaio, beccaio
hentesáru salume A
hentesüzlet macelleri a, bottega di
macellaio
henye oziso, pigro; fannuUon | e, -a
henyél oziare, ozieggiare; stare*
con le mani alla cintola
hepehupás ineguale, accidentato,
variato
herceg principe h, duca h
hercegi principesco, ducale
hercegnő principessa, duchessa
hercegség principato, ducato
hercehurca seccature n, tb
bere 1. (orv) testicolo; 2. (áll)
fuco; 3. (pei) fannuUon |e, -a
herél castrare
bering aringa; fistölt - aringa
affumicata
hermelin ermellino
hemyó bruco, baco, verme A
hernyóselyem seta da baco; seta
pura
hernyótalp (kat) catena a cingoli h,
tb
heroikus eroico
hervad appassire, sfiorire,
avvizzire
hervadhatatlan (áiv) imperituro,
immortale
250
hervadt appassito, sfiorito,
avvizzito
hervaszt fare* illanguidire v
appassire
hét I. (szn) sette; heten in sette
hét II. (fh) settimana; - közben nel
corso della settimana; -ról -re di
settimana in settimana; ma egy
hete una settimana fa; mához egy
-re a oggi otto giorni A. ib fra
una settimana; ~ vége íme n
(della) settimana
heted settimo
hetedik se ttimo
hetedszer la settima volta
hetenként settimanalmente
heterogén eterogeno,
eterodosso
hetes (fti) 1. (villamos) il selle; 2.
(iskolában) è di settimana
hétfő lunedi A
heti settimanale, ebdomadario
hetilap settimanale A; rivista
ebdomadaria
hetivásár mercato settimanale
hétköznap giorno feriale
hétköznapi I. (mindennapi)
quotidiano; 2. (közönséges)
banale, volgare, ordinario
hétköznapiság banalità, volgarità
hétszer sette volte n, tb
hetven (szn) settanta
hetvenkedik settantesimo
hetvenes settuagenario; persona
sulla settantina; settantenne
hetvenkedjik fare* lo spavaldo;
smargiassare
hetyke arrogante, petulante,
presuntuoso; sfacciato
251
hiba
hév fervore A, ardore h,
animazione n, zelo, fuoco; -ve/
con veemenza v zelo; a vita
hevében nel forte della
discussione n
heveder striscia, cinghia, cintura:
(bőrből) correggia
heveny (orv) acuto; fulminante
hevenyész improvvisare, fare*
all'improvviso
hever 1. (tárgy) giacere*; 2.
(ember) stare* disteso; stendersi*;
stirarsi
heverő (inn) giacente
hevertet lasciare giacere*
heves I. (beszéd, fájdalom,
természet) veemente, violento, intenso,
vivo, impetuoso; 2. (betegség)
virulento
hevesked | ik arroventarsi,
sdegnarsi, irritarsi
hevesség I. (beszédé, fájdalomé,
természeté) veemenza, violenza,
intensità, vivezza, impeto; 2.
(betegségé) virulenza
hevesvérű collerico, impetuoso,
violento, focoso
hevít I. (fémet) arroventare,
scaldare; 2. (áiv) animare,
entusiasmare
hevül animarsi; entusiasmarsi
[per], appassionarsi [per]
hézag 1. (nyílás) fessura;
interstizio; 2. (átv) lacuna
hézagos (álv) lacunoso,
difettoso, incompleto, insufficiente,
deficiente
hiába invano, vanamente,
inutilmente
hiábavaló vano, infruttuoso, fu tile,
inutile
hiábavalóság vanità, infruttuosità,
futilità, inutilità
hiány 1. mancanza, lacuna; —I
szenvedvmibenessere alle strette
[di]; vininek -ában in manzanca
[di]; in difetto Idi); 2. (ker)
ammanco; pénztári — ammanco
di cassa 3. (inség) penuria
hiányjel apostrofo
hiányol rilevare la mancanza |di|
hiányos 1. (fogyatékos) dificiente;
2. (hibás) manchevole,
difettoso; 3. (mű) scompleto; 4.
(költségvetés) deficitario
hiányosság 1. (fogyatékosság)
insufficienza, dificienza; 2.
(hiba) manchevolenza,
difettosità; 3. (műé) scompletezza
hiánytalan ìntegro, integrale
hiánytalanság integrezza,
integralità
hiányzás assenza, mancanza
hiányzjik 1. (vki) essere assente,
assentarsi; 2. (vmi) mancare,
fare* difetto; (átv) még csak ez
-ott! ci voleva proprio questo!
non ci mancava altro!
hiányzó (fh is) 1. (személy) assente;
2. (tárgy) mancante
hiba 1. (írásban, ejtésben) sbaglio,
errore A; hibát ejt v elkövet
sbagliare v commettere* uno
sbaglio; hibákat javít
(dolgozatban) segnare gli errori;
2. (erkölcsi, testi) diffetto, colpa;
imperfezione n; testi - difetto
corporale; hibául ró fel ascri-

hibaforrás
vere* a colpa [di); 3. (állandó)
vizio: 4. /ij hiányosság 1.
hibaforrás sorgente n d'errore h
hibás (Ih is) [. (dolog) difettoso,
sbagliato, erroneo; incorretto;
vizioso; 2. (bűnös) colpevole; ki
a -.'chi è il colpe-vole? chi ne ha
la colpa? Ő fl - la colpa l'ha lui;
nem — non avere colpa
hibátlan perfetto, intatto, corretto,
impeccabile
hibátlanság perfezione n,
correttezza
hibáz |ik 1. (elhibáz, elmulaszt)
fallire, mancare: 2. (téved)
sbagliare, errare; (vài) faUare
hibáztat I. biasimare, criticare,
disapprovare, censurare; 2.
(oknl) gettare la colpa [a];
rinfacciare [a|
hibbant scemo, pazzo
híd (orv is) ponte A; parancsnoki -
(hajón) ponte h di comando
hidász (kat) pontiere A
hideg (mn is) freddo: ~ van fa
freddo; -re fordul (idő)
raffreddare, raffreddarsi, farsi*
freddo
hidegen freddamente, con
freddezza, a freddo; (átv) ~en hagy
non mi fa né caldo, né freddo:
mi lascia freddo
hidegháború guerra fredda
hideglelés Id hidegrázás
hidegrázás brividi A, tb
hidegvérű 1. (áll) a sangue A
freddo; 2. (átv)flemmatico
hidegvér(űség) sangue h freddo;
flemma A
252
hídfő testa dì ponte A
hidrát (vegyt) idrato
hidrogénbomba bomba H., bomba
a idro geno
hidroplán idroplano
hiedelem credenza, opinione n
hiéna iena
hig lungo, diluito; allungato
higany mercurio
higgadt posato, ponderato,
flemmatico, riflessivo
higit aUungare, diliuire
hihetetlen incredibile
hihető credibile
híja (fn) mancanza; kicsi - volt
(hogy.) mancava poco che;
jobb híján in mancanza di
meglio
hím maschio
himbál dondolare, ciondolare,
fare* oscillare v penzorale
himbáló(d)zili dondolarsi, oscillare,
penzolare, ciondolare
hímez ricamare
hímez-hámoz barcamenare; menare
il cane per l'aia, tergiversare
himlő (fekete: orv) vaiolo
himlőhelyes butterato
hímnem (nyelv) genere h
maschile
hím(nemü) 1. maschio, mascolino;
2. (nyelv) maschile
himnusz inno (nazionale)
hímpor 1. (növ) pO'llìne: 2. (áiv)
freschezza
hímzés ricamo
hínár alga: fuco
hindu Indù
hint I. (vmivel) spargere*.
253
hirtelen
cospergere*, aspergere*: 2.
(átv) diffondere*,
seminare
hinta (deszka, kötél) altalena
hintaló cavaUo a dondolo
hintaszék poltrona a dondolo
hintáz I ik dondolarsi
hintó carozza, calesse n, land, A
hipnotizál ipnotizzare,
magnetizzare
hipnózis ipnosi n. magnetizzazione
n
hír 1. (újság-, rádió~) notizia,
informazione n; nuova; napi ~ek
(rád) boUettino di notize n, tb;
legújabb ~ek ul time notizie n, tir,
~t ad vmiról dare* notizia |di]; 2.
(újfdonjság) rumore A, voce n, az
a - Járja corre la voce; ~ből
ismer conoscere* per fama: mi
-.' che c'è (di nuovo?); 3.
(himév) fama, rinomanza,
riputazione n; 4. ~be hoz vkit
compromettere* la riputazione
[di], screditare, fare* una cattiva
riputazione |dij
híradás informazione n,
messaggio
híradó (fii) I. (rád) giornale A
radio: 2. (mozi) giornale h
lucen
hirdet I. (tant) professare,
predicare: 2. (újságban) inserie
un annunzio; 3. Id kihirdet
hirdetés 1. (tané) predicazione n,
professione n; 2. (újságban)
annunzio, inserzione n; 3.
(falragasz) affisso, cartellone A;
4. Id kihirdetés
hirdetési pubblicitario
hirdetmény (falragasz) affisso,
cartellone A, avvertenza
hirdető (fh) 1. annuncia j tore,
-trice, propagatore, -trice; 2,
(újságban) inserente h, n
híres celebre, rinomato,
reputato
híresztel diffondere* (la notizia),
divulgare, colportare
hiresztelés voce n, divulgazione
n, diffusione n, colportazione
n
hírhedt famigerato, malfamato,
notorio
hírlap giornale A, quotidiano
hírlapi giornalistico
híriapirás giornalismo
hírlapirodalom giornalismo
hiriapirói giornalistico
híriapíró(nő) giornalista (-i, -e)
A,n
hirl I ik: úgy ~lk corre la voce che;
si dice che
hírmagyarázó commentai tore, -
trice
himév riputazione n, gloria,
notorietà, fama, celebrità,
rinomanza; -re tesz szert
acquistare riputazione n
hírnök araldo, messaggiero,
corriere A
hírszolgálat servizio d'informazioni
n,tb
hirtelen I. (mn) I. (gyors)
improvviso, subito, precipitato:
2. (természet) impetuoso,
petulante, impulsivo; - haragú
brusco

hirtelen
hirtelen II. (hat) improvvisamente,
ad un tratto, subito
hirtelenében ad un tratto; di punto
in bianco
hirügynöliség agenzia
d'informazioni n, tb
hirvágyó avido v affamato di
gloria
história storia
hisz J, (hittel) credere [a, in);
prestare fede n [a]; nem ~ vkinek
diffidare |di]; az első szóra ~
vkinelc credere sul(a) parola; 2.
(vél) pensare, credere; ritenere*;
azt ~em credo
hiszekegy (egyh) credo; simbolo
della fede
hiszékeny credulo, candido
hiszékenység credulità, candidezza,
candore h
hiszem (fti): abban a ~ben
credendo
hisz(en) poiché
hisztériás (ort) iste rico
hisztérikus Id hisztériás
hit 1. (vallás) confessione n,
religione h, 2. (hivés) fede n;
fiducia; 3. (hiedelem) credenza;
opinione n
hitbizomány fidecommisso
hitbnzgó zelante, deveto, pio
hiteget pagare di promesse n, tb
hitehagyott rinnegato, apostata
A
hitel 1. (hihetőség) fede n\
credibilità; ~t ad vminek prestare
fede n |a); ~t érdemel meritare
fede n; 2. (ker) credito; ~be(re)
vesz comprare a ere dito
254
hiteles I. (hihető)autentico; degno
di fede n; 2. (hitelesített)
legalizzato
hitelesít 1. (jog) autenticare,
legalizzare; 2. (mértéket)
verificare; 3. (sp) omologare
hitelesség autenticità
hitelez fare* credito [a|
hitelező credi j tote, -tnce
hitelképes solido, degno di
credito
hitelkeret castelletto
hitelrontás concorrenza sleale
hitelvesztés 1. (ker) perdita del
credito; 2. (átv)discredito
hites 1. (pl tolmács) giurato; 2. (pl
feleség) legittimo
hitetlen 1. scettico, incredulo;
2. (pogány) pagano,
miscredente
hitfelekezet confessione n
hitközség comunità religiosa
hitoktatás insegnamento religioso;
(elemi) catechismo
hitoktató Id hittnár
hitszegés spergiuro, tradimento,
rottura di fede n
hitszegő (fii) spergiuro, tradiitore,
-trice
hitszónoklat predica, eloquenza
sacra
hittan Id hitoktatás
hittanár professore A di religione n
hittérítés missione n, propaganda
religiosa, evangelizzazione n
hittérítő (fii) missionario
hittudomány teologia
hitvallás professione n di fede n
hitvány I. (minőség, eredmény)
255
híven
mediocre, inferiore, spregevole;
2. (erkölcsileg) mi sero, abietto,
indegno, infame, vigliacco, vile
hitványság I. (minőségé,
eredményé) mediocrità, inferiorità; 2,
(erkölcsi) miseria, abiezione n,
abiettezza, indegnità, infamia,
vigliaccheria
hitves(társ) consorte h, n
hitvita controversia v polemica
religiosa
hiú I. (ember) vanitoso; 2.
(remény) vano
hiúság 1. amore h proprio,
vanagloria; 2. (reményé) vanità
hiúz lince n
hív I. (vhová) chiamare, invitare;
orvost ~ chiamare un medico;
telefiìnon - chiamare per
telefono; 2. (nevez) chiamare,
nominare; denominare; hogy
~ják (őt)? come si chiama? hogy
~nak? come ti chimi?
hivalkodás fasto, lusso,
ostentazione n
hivalkod|ik fare* ostentazione n
[di]; vantarsi; (tré/) ringullazzarsi
hívás chiamata, appello; invito
hivat fare* chiamare v venire*
hivatal I. (helyiség) ufficio; 2.
(állás) posto, impiego, funzione
n; ufficio, ca rica; ~t visel v betölt
esercitare una funzione;
occupare un posto; rivestire una
carica; ~ból d'ufficio,
ufficialmente
hivatalfónok capo ufficio
hivatali professionale
hivatalnok(nő) 1. (alsó fokú)
impiegai jo, -a; 2. (köz~)
funzionari lo,-a
hivatalos 1. ufficiale,
amministrativo; pubblico; -
minőségben a titolo ufficiale; - úton
in via ufficiale; ~ úton terjeszt elő
trasmettere* per via gerarchia;
~ ünnep festa legale; nem ~
ufficioso; 2. ebédre - essere
invitato a pranzo
hivatalsegéd usciere h
hivatalvesztés destituzione n v
rimozione n dalla carica
hivatás 1. (hivatottság) attitudine
n, vocazione n; 2. (hivatal)
professione n: ministero, dovere A
hivatásos di professione n,
professsionale
hivatkozás riferimento, richiamo,
referenza; rimando
hivatkoziik riferirsi |a],
richiamarsi [a), prevalersi* [a];
invocare, allegare; hivatkozva
augusztus JO-i levelemre con
riferimento alla mia del 10
agosto
hívatlan intruso; indesiderabile
hivatott (vmire) esperto,
esperimentato, competente
hivatottság vocazione n,
competenza, attitu-dine n
hive (vkinek. vminek) fedele A, «;
partigiano, adepto; az új ~
prose-lito; ~ket szerez fare*
prose-liti A, tb, igaz v tisztelő ~ il
suo devoto
híven fedelmente, lealmente;
parancsához ~ in conformità al
suo ordine

hívogat
256
257
hónapi
hívogat aUettare
hívó (egyh) fedele A, n
hízeleg (vkinek) lusingare, adulare,
fare* la corte [a]
hízelgés lusinga, adulazione n
hízelgőI. (fn)adul|atore,4rice
hízelgő II. (mn) carezzevole,
lezioso
híz I ik ingrassarsi
hizlal ingrassare
hizlalás ingrassamento
hízó (fn) maiale A da ingrasso
hízott grasso
I. ho neve n; az örök ~ nevi n, tb
prepetue; esik v hull a ~ nevicare
II. ho/</hónap
hóbort capriccio, smania
hóbortos capriccioso, maniaco,
estroso, fantastico, lunatico,
stravagante
hócipő (sárcipő is) caloscia,
soprascarpa
hód (áll) castoro
hodály capannone h
hódít 1. (országot) conquistare,
occupare, annettere*; 2. (eszme)
diffondersi*, propagarsi; 3.
(férfi, nő) fare* conquiste n, tb
hódítás (országé) conquista,
occupazione n; annessione ir, 2.
(eszméé) diffusione n,
propagazione n; 3. (noè, férfié) conquista
hódítási (szándék) (volontà di)
conquista
hódító I. (fn) conquista I tore, -trice
hódító II. (rnnf. ~ háború guerra di
conquista
hódol 1. rendere* omaggio [a];
fare* atto di sommissione n; 2.
(diminak) sacrificare [a];
asservirsi [a], sottome ttersi* [a]
hódolat omaggio, devozione n
hóeke spazzaneve h, spartineve h,
sgombraneve A
hóember fantoccio di neve h
hóesés nevicata
hófehér bianco come la neve
Hófehéike Biancaneve n
hófúvás nevischio; bufera v -i
tempesta di neve n
hogy? (kérdőszó) 1. (miként)
come? quanto? ~ hívják? come si
chiama? - vagy? come stai? ~
van az, hogy li még itt vagytok?
com'è che voi siete ancora qui? /
2. (mennyi): ~ a szilva? quanto
co stano le prune? 3. ~ volt! bis!
4. de még ~! e come!
hogy II. (ksz) che; perchè; se; azért
jöttem, ~ ezt elvigyem sono
venuto per portarlo via; kérdezte,
~ elinegyek-e domando se ci
sarei andato; anélkül ~ senza che ,
(felszí
hogyha/Uha
hogyhogy? come?
hogyisne! nemmeno per sogno!
neanche per ide a!
hogylét salute n
hogyne! perchè no? ma si! come
no!
hóhér boia A. carnefice h,
manigoldo, giustiziere A
hoki (sp) 1. Id jégkorong; 2. Id
gyeplabda
hol? (kérdösző) dove?
hol II. (ksz) -...-... sia ... che; sia ...
sia...
hólabda paUa di neve n
L hold 1. luna 2. (mellékbolygó)
satellite A
n. hold (mérték) iugero
holdas lunare
holdbeli lunare
holdfény chiaro di luna
holdfogyatkozás eclissi n lunare
holdkóros (wv) sonna-mbulo.
nottambulo, lunatico
holdtölte plenilunio
holdvilág chiaro di luna
hólé neve n sciolta
hollandi olandese
Hollandia Olanda
hollét dimora
holló corvo; (közm) ~ a ~nak nein
vaila ki a szemét i corvi con corvi
non si cavan mai gli occhi
holmi 1. (fn) roba; coserella;
cianfrusaglia
holml II. (mn) (vmilyen [féle])
qualche
hohiap domani; -hoz egy hétre a
domani otto (giorni A, iA)
holnapután dopodomani
holott mentre; benché [felsz],
sebbene |felsz|, quantunque
[felszj
holt I. (fh) morto; -tó nyilvánít
dichiarare morto
holt II. morto; (mn) ~an rogy össze
cascare morto
holtág acqua morta
holtbiztos sicuro come la morte
holtfáradt stanco v stracco morto
boltpont punto morto
holtrészeg ubriaco fradicio
haitsiily tara, peso morto
holttest cadavere A; corpo morto
holtvágány binario morto
holtverseny (sp) prova morta
hólyag I. (orv) vescica; 2. (bőrön)
bolla; (gennyes) pu-stola 3.
(emberről: pej) cretino, idiota (-i,
-e) A, n
hólyaghumt (orv) catarro vescicale
homály buio, oscurità; penombra;
(átv) ~ba burkol abbuiare,
annebbiare
homályos (átv is) oscuro,
tenebroso, abbuiato; annebbiato;
opaco
homályosság (áiv is) oscurità
hombár granaio
Homérosz Omero
homlok fronte n
homlokegyenest (ellenkező)
diametralmente (opposto)
homloküreg (orv) seno frontale
homlokzat facciata
homok sabbia, rena, arena
homkbánya renale h; cava di rena
homokbucka (duna) duna
homokkő pietra arenaria
homokos arenoso, sabbioso
homoksivatag deserto; mare A di
sabbia
homokzsák sacchetto di sabbia;
(ballaszt) zavorra
homorú concavo
hon patria
hón (fii) Id hónalj; ~a alatt sotto (il)
braccio; (átv) ~at alá nyúl dare*
aiuto V assistenza |a|
hónalj ascella
hónap mese A
hónapi Id hónapos

hónapos
hónapos mensile; ~relek
ravanello
honfitárs compatríot(t)a h, n,
connazionale A, n
honfoglalás occupazione n v
conquista deUa patria:
calata
honnan? (kérdőszó) 1. da (di)
dove? donde? 2. (án) ~ tudod?
da (di) dove lo sai?
honnét? Id honnan?
honol regnare; avere sede n [m]
honorál ricompensare
honorárium 1. emolumento,
onoraroi, competenza; 2. (írói)
diritto d'autore h
honos l.(fn) (pi magyar) cittadino
(ungherese)
honos 11. (iiin; pi növény vhol)
addomesticato
honosít 1. (nyeh is) naturalizzare;
(áll, növ) acclimatare: (növ)
addomesticare; 2. (szokást)
introdurre*; impiantare
honosítás naturalizzazione n; (növ)
addomesticamento
honosság cittadinanza
honpolgár cittadinio, -a: esule,
senza patria, apo lide h, n
honvágy nostalgìa della patria
honvéd soldato dì fanteria
ungherese
honvédelem difesa nazionale
honvédelmi della difesa
nazionale; Honvédelmi Minisztérium
Ministero della Difesa
honvédség fanteria ungherese
hord 1. (visz) portare; (szállít)
carreggiare, trasportare; 2. (visel)
258
portare; métere*; (lábon)
calzare; 3. ~d el magad! va via!
le vati dì qua!
horda orda
hordágy barella
hordalék deposito terroso, detrito,
alluvione n
hordár facchino
horderó portata: importanza
hordó botte n, barile h
hordoz portare; trasportare;
carreggiare: (hírt körbe)
colportare
hordozható portatile
horgany zi nco
horgas ricurvo, adunco, uncinato;
- orr naso adunco
horgász pesca Itore, 4rice aU'a-
mo
horgászbot cabba da pesca
horgász I ik pescare all'amo
horgol lavorare aU'uncinetto
horgony ancora; ~t vet
gettare l'ancora; dare* fondo
all'ancora; felszedi a ~t levare v
salpare l'a ncora
horgonyoz ancorare, ormeggiare,
amarrare
hórihorgas allampanato, magro e
sparuto
horkol, hortyog russare
hormon ormone h
hornyol scanalare
horog 1. (kampó) uncino; 2.
(halászé) amo; (átv) ~ra akad
cadere* v dare* nel laccio
horogkereszt croce n uncinata
horogiités (sp) colpo
uncinato
[
259
horpadás 1. (tárgyé)
schiacciamento; 2. (talajé) depressione
n; sfondatura
horpadt 1. (tárgy) schiacciato: 2.
(lalai) depresso, sfondato
horvát croato
Horvátország Croazia
horzsol 1. (karcol) sfiorare; 2.
(erősen) fregare, strofinare,
scorticare
horzsolás (bőrön) scorticatura
hossz 1. lunghezza: lungo; órák ~at
ore n, tb di seguito: (áiv)se vége,
se ~a non finisce mai; andare*
per le lunghe; 2. (tőzsdei) rialzo
hosszában I. in lunghezza;
longitudinalmente; 2. (vminek a
~) lungo; a fai- lungo il muro
hosszabbít 1. (tárgyat) allungare; 2.
(időt) prolungare
hosszabbítás 1. (tárgyé) aUun-
gamento; 2. (időé)
prolungamento
hosszadalmas prolisso, difTuso.
intermina bile
hosszadalamsság prolissità,
lungaggine n
hosszasan lungamente, a lungo
hosszmérték misura di lunghezza
hosszmetszet sezione n
longitudinale
hosszú lungo; tíz méter ~ lungo
dieci metri h, tb
hosszúkás bislungo, oblungo
hosszúság 1. lunghezza: lungo; 2.
(földrajzi) longitudine n
hosszútávfutó (sp) fondista (-i, -e)
h,n
hotel albergo
hozzáadás
hova? (kérdőszó) dove? -
mégy? dove vai? ~ lett a
kalapom? dove è andato a fmire
il mio capello? (átv) ~ gondol!
a che pensa!
hovatovább sempre più
hóvihar nevischio; bufera v
tempesta di neve n
hóvirág bucaneve h
hoz I. (tárgyat) portare, recare:
(személyi) condurre*; 2.
döntést V határozatot ~ prendere*
una decisione v risoluzione:
ítéletei ~ pronunziare una
sentenza: nyilvánosságra ~
rendere pubblico v dì pubblica
ragione n; 3. Qövedehnez)
fruttare, dare*; re.ndere*;
produrre*
hozadék Id hozam
hozam provento, prodotto;
rendimento, rendita; capacità
produttiva
hozat fare* venire*; ordinare
hozomány dote n
hozományvadász cacciatore h dì
doten
hozzá I. (kihez?) da lui; - tartozó
appartenente [a], relativo [a|; ~
való conveniente [a]; fatto (per);
- illó conveniente, assortito,
armonioso; (vài) confacevole; 2.
(mihe^.) elég az - insomma; per
farla breve
hozzáad 1. (átv is) aggiungere*
|a]; 2. (mat) addizionare [a]; 3.
(feleségül) maritare |a)
hozzáadás addizione n,
aggiunta

hozzábújik
hozzábújIik stringersi* [a]
hozzácsatol I. (iralol) accludere*,
aggiungere*, alle gare; 2.
(kocsit) attaccare [a]
hozzáér (vmihez) toccare; (köny-
nyedén) sfiorare
hozzáértő 1. (inn) esperto,
competente; hozzá nem értő
inseperto. Ignorante; profano
hozzáértő 11. (fii) conosci]toré,
-trice
hozzáfér (vkihez, vmihez)
avvicinare [a]; accedere |a];
avere accesso [a]; (átv) semmi
kétség nem fér hozzá essere
superiore ad ogni dubbio
hozzáférhetetleu Id
megközelíthetetlen
hozzáférhető Id megközelíthető
hozzáfog cominciare |aj; (el-
lökélien) mettersi* col capo |a]
hozzáfűz 1. (átv is) attaccare [a],
aggiungere* [a]; anne-ttere* [aj;
2. (reményt) riporre* speranza
[in]; annettere speranza [a]
hozzáidomit Id hozzáigazít
hozzáigazít conformare [a],
adattare |a], uniformare |a]
hozzáilleszt Id hozzáigazít
hozzájárul 1. (beleegyezik) aderire
[a], consentire [aj; approvare; 2.
(pénzősszeggel vmihez)
contribuire [a]; 3. (eseményhez
vmi) contribuire [a|
hozzájárulás 1. (beleegyezés)
adesione n, aderenza,
consentimento; approvazione n; 2.
(pénzbeli) contributo,
partecipazione n
260
hozzájut (vmihez) pervenire* [a];
trovare il mezzo [di]
hozzákezd cominciare |a],
mettersi* |a], me-ttere* mano
la]
hozzálát Id hozzákezd
hozzámegy (feleségül) sposare
hozzánö aderire [a]
hozzányúl toccare; ne nyúlj hozzá!
giù le mani!
hozzásimul (vkihez) strì-ngersi* [a]
hozzászámít (átv Is) mettere*
nel conto; prendere* in
considerazione n
hozzászokás assuefazione n,
awezzamento
hozzászok|ik abituarsi |a],
avvezzarsi [al, assuefarsi* [a],
familizzarsi |con|
hozzászoktat avvezzare |a],
assuefare* [a], abituare |a]
hozzászól (vmihez) prendere* la
parola; dar* il suo parere;
intervenire, commentare; (ótv)
mit szólsz liozzá? che ne dici?
hozzászólás osservazione n;
opinione n; parere h;
intervento
hozzászóló (fii) intervenut I o, -a;
chiedente h, n la parola
hozzátaitoz | ik appartenere* |a]
hozzátartozó (fii) parente h, n
hozzátesz (vmihez) aggiungere*
|a]; addizionare [a/- nincs
hozzátenni valóm non c'è
bisogno di commentari h, tb
hozzátold (átv is) Id hozzátesz
hozzávaló (fn) 1. (kellék)
accessorio; 2. (étel) ingrediente h
I
261
hozzávetőleges approssimativo
hő I. (fii) calore h, ardore h
hő 11. (mn) fe rvido, fervente
hőemelkedés (orv) calore h;
aumento di temperatura
hőfejlesztó (fn is) termogeno
hőfok grado di calore A;
temperatura
hőforrás 1. (víz) sorgente n
termale; acqua termale; 2.
sorgente n di calore h
hőguta colpo di calore h;
insolazione n
hőhatás azione n termica
hölgy donna, signora
hölgyfodrász pamichiere h per
signore n, tb
hőmérő termometro
hőmérséklet temperatura
hömpölyög scorrere* oddengiando
hőpalack termos h
hörcsög (áll) criceto
hörgés ra ntolo
hörgő (fh; orv) bronchi h, tb
hörög rantolare
hörpintés sorso
hörpint(get) centellinare,
sorseggiare
hős 1. (fii) ero e h
hős II. (mn) eroico, valoroso,
coraggioso
hőség caldura
hősi eroico; ~ halál morte n
eroica v gloriosa; ~ halott caduto
V mono glorioso
hősles eroico, bravo
hősiesség eroismo, bravura
hősköd |lk millantarsi [di]; fare* il
gradasso
hullámvasút
hősköltemény poema h eroico,
epopea
hősnő eroina
hósszerelmes amoroso
hőstett atto eroico v valoroso; atto
di valore A v di eroismo
hósugárzó (fn) termoforo,
radiatore h parabolico
hőtan termologìa
hővezető (fn) conduttore h di
calore h
húg sorella minore
Hugo Ugo
hugy orina
huhog ululare
hull 1. cadere*; 2. (ho) nevicare; 3.
(könny) correre*; versare; 4.
(állal) crepare
hulla cada vere h
hulladék 1. ritaglio, cascame h;
(hántolási) mondiglia; 2.
(szemét) spazzatura
hullaház obitorio
hullám 1. (vízé) onda, flutto,-
(magas) maroso; cavallone h; 2.
(műsz; átv) onda,- tartós ~
(hajban) onda permanente; (átv)
nagy —okai ver destare grande
ripercussione n
hullámfürdő mare h artificiale
hullámhossz (rád) lunghezza
d'onda
hullámos ondeggiante;
(mesterségesen) ondoso, ondeggiato
hullámtörés maroso; risacca; onde
n, Ib accavalla-ntisi
hullámtörő gát frangiflutti h.
frangionde h
hullámvasút montagna russa

hullámverés
262
hullámverés ondata, colpo di mare
h, grosso mare h, violenza v
agitazione del mare
hullámvonal linea ondulata
hullámzás 1. (vlzé) ondaggiamen-
to; 2. (àlv) fluttuazione n,
oscillazione n
hullámz|ik I. (víz) ondeggiare; 2.
(álv) fluttuare, oscillare
hullámzó (víz) ondeggiante, mosso,
agitato
hulUt fare* cadere*, perdere:
levele'l ~ja sfogliarsi; szőréi ~Ja
spellarsi; (àlv) könnyei ~ versare
le crime n, Ib
hull |ik/t/hull
hullócsillag stella cadente v
filante
humanista umanista (-i, -e) h, n
humor humour A, umore fi.
bonomia
humoreszk racconto umoristico
hnmorista umorista (-i, -e) h, n
humoros umoristico, co mico
hun (rég) unno
huncut birichino, birbante, maligni
huncutság birichinata, birbanteria,
malignità
hiiny: szemei ~ vmi feleit chiù dere*
un occhio [su]
hunyoigat Id hunyorít
hunyorít (szemmel jeli ad)
ammiccare [a], fare* cenno v
segno V occhietto
hunyorog (pl naplói) battere le
ciglia
húr corda; ~os hangszerek
strumenti h, ib a corda; (átv) egy
~on pendülnek sono tutti della
stessa risma; mas ~okal pengel
cambiare tono
hurcd trascinare; börtönbe ~
trascinare v condurre* in
prigione n
hurcolkodás sgombero
hurcolkod|tk sgomberare, mutare
casa
hurka I. (vegyes) salsiccia; 2. Id
véreshurka
hurkol annodare
hurok 1. (kötélen) nodo (scorsoio);
2. (csapda) laccio; hurkol vei
te ndere* lacci h. ib [a]; (àlv) ~ra
kerül cadere* v dare* nel laccio
hurrá urrà!
hurut (orv) catarro
hús 1. (eleven és élei) carne n;
fagyasztón ~ carne congelata;
csoni nélküli ~ carne n sentaossi
h, ib, (átv) Jó ~ban van essere
(bene) in carne n\ 2. (gyümölcsé)
polpa
husáng randello
húsdaráló tritacarne h
húsevő carni voro
húskonzerv conserva di carne n
húsleves brodo, consommé h
húsos 1. (gyümölcs) polposo; 2.
(ajak) carnoso
húsvét (egyh) Pasqua
húsvéti (egyh) pasquale
húsz (szn) venti; ~ éves ha
vent'anni h, tb; ventenne
huszad vente Simo
huszad I ik ventesimo
huszár I. (kai) ussaro; 2. (sakk)
cavaliere A
húszas (szám) venti h
263
hűtlen
huszonegy ventuno
húz 1. (meg-, kihúz) tirare,
cavare; estrarrc*; fogat - estrarre*
V cavare un dente; (àtv) a
rövidebbel -za venire* corto;
2. ~za az idői menare v tirare per
le lunghe; (átv) már nem sokáig
—za e-ssere con un piede nella
fossa; 3. (felölt) mettere*;
calzare; cipót - mettere* le
scarpe; 4. (fizetést) ricevere; 5.
sorsol — sorteggiare; 6. nagyol —
(Halból) bere* un sorso; 7.
(kányában) tagliare; 8. (vkihez)
sentirsi attaccato [a]; 9. -za a
lábát trascinare il piede; IO.
(ugral: köz) sfottere; 11. (huzai
van) c'è corrente n
huzal filo (meta-llico)
huzam fiato, tirata; Id
egyhuzamban
huzamos durevole; prolungato
húzás 1. (sorsjegyei) estrazione n;
2. (járművel) trazione n; 3.
(izmoké) tensione n; 4.
(madaraké) passaggio
huzat (fn) 1. (bevonai) fodera,
federa; 2. (légvonal)
corrente n
huzavona temporeggiamento,
tiratria h, tergiversazione n
húzható duttile
húzód|ik 1. (anyag) (e)sten-
dersi*, allungarsi; (seb) tirarsi;
2. (Időben vini) andare*
per le lunghe, protarsi*,
prolungarsi
húzodozlik (vmilől) diffidare [di],
non fidarsi [di]
hú fedele [aj. devoto [a]; leale
[verso]; ~ fordítás traduzione n
fedele
hűhérciinoyt; feudo
húbéres vassallo, feudatario
hűbéri feudale
hűbériség feudalesimo,
feudalismo
hnbérrendszer sistema h
feudale
hűdés (orv) paralisi n; féloldali -
emiplegia
hűhó chiasso, strepito; sok -
semmién una tempesta in un
bicchiere h dì acqua; son più le
voci che le noci
hiiledezlik restare atto ntio v
colpito; essere spalordito
hűlés raffreddore A, catarro
hiillö re ttile h, anfibio
hülye imbecille, idiota (-i, -e) h, n,
cretino
hülyeség imbecillità, idiotismo,
cretineria
hűs fresco
hűség fedeltà [a], devozione n |a];
lealtà [a]
hűséges fedele [a], devoto [a]; leale
[al
hűsít rinfrescare
hűsítő rinfrescativo,
refrigerante, refrigerativo;
refrigera I tore, -trice
hűsói prendere* il fresco, fare* la
siesta
hűt raffreddare, refrigerare,,
me ttere* al freddo
hűtlen infedele, perfido, sleale;
dog) - elhagyás abbandono del

hűtlenség
coniuge; — kezelés
malversazione n
hűtlenség I. (áll) infedeltà; slealtà;
perfidia; 2. (házastársi) infedeltà
coniugale; 3. (poi) defezione n,
disfattismo; incivismo
hűtő (fn: auláké) radiatore h
hűtőszekrény frigorifero;
ghiacciaia
hüvely I. (növ) guscio; 2. (kardé)
264
fodero, guaina; 3. (autón)
astuccio
hüvelyes I. (fti) leguminosa
hüvelyes II. (mn) leguminoso; ~
vetemények leguminose n. Ib
hüvelyk pollice h
hűvös 1. fresco; 1. (fogadtatás)
freddo; 3. (kòz) -re tesz
mettere* dentro
hűvösöd I ik farsi* fresco
iholya violetta
ibolyántúli ultravioletto
ibolyaszínű violetto, violaceo
icipici minuscolo; lilipuziano
idáig fin qui
ide (hsz) qua, qui; ~ hallaiszik
sentirsi fìn qui
idead dare*, ce-dere
ideál ideale A
ideális ideale
idealista idealista (-i, -e) h. n
idealizál idealizzare
Idealizmus idealismo
idébb più in qua. più vicino
idebenn qua dentro
idefenn qua sopra
ideg 1. (orv) nervo;
mozgató ~ nervo motore; (átv)
az —ékre megy dare*
sui nervi; 2. (íjon)
corda
idegb^ (orv) neurosi n, neu-
rastenia, neuropatia
idegbajos (om) neurotico,
neuropatico, neuraste-nico
idegcsillapitó I. (fti) calmante h.
tonico
idegcsillapító 11. (mn) calmante,
sedativo, lenitivo
idegen 1. (fti) 1. (személy)
straniero, forestiero; ~eknek tilos a
bemenet l'adito è vietato ad
estranei h, ib, 2. (külfóld)
estero; ~ben all'estero
idegen II. (mn) straniero,
forestiero; estra-neo [a];
-tollakkal ékeskedik me^ttersi* le
penne del pavone
idegenfoigalmi iroda ufTicio di
turismo
idegenfoigalom turismo,
movimento dei forestieri
idegenked|lk (vmilől) essere
avverso [a]; essere alieno |a];
sentire ripugnanza [per]
idegenlégió legione n straniera
idegenszerű strano, esotico,
insolito
idegenvezető guida, cicerone h
ideges nervoso: snervato
idegesít dare* sui nervi, eccitare,
irritare, snervare
Idegesség nervosità; irritabilità
idegfeszítő snervante

ideggörcs
ideggörcs crisi n nervosa
ideggyógyász (orv) neuropatologo
ideggyógyászat (orv) neurologia,
neuropatologia
ideggyógyintézet casa di salute h
idegliáború guerra dei nervi
idegnyugtató (fn: orv) calmante h,
tonico
idegösszeroppanás (orv) collasso,
depressione n nervosa
idegrendszer (on) sistema h
nervoso
idegroliam (orv) attacco nervoso
Idegsebészet (orv) neurochirurgia
idegsokk (on) scossa di nervi
h.tb
idegzet (on) sistema h nervoso
idei di quest'anno; (lennés) nuovo
ideiglenes provvisorio,
temporaneo, internio; interinale; ~
haiáskörrel rendelkező miniszter
ministro ad interim
ideig-óráig (per) un certo tempo
idejében in tempo, a tempo, per
tempo; opportunamente
idejekorán hi idejében
idejétmúlt (dolog) scaduto dell'uso;
che ha fatto il suo tempo;
démodé
idejövet venendo qui
idén quest'anno
idény stagione n
ide-oda qua e là; da parte n e
dall'altra
ideologìa ideologi-a
ideológus ideo-logo
idestova (körülbelül) all'incirca,
pressa poco
idetartoz|ik I. (vki) essere di casa
266
V dei nostri; 2. nem tartozik ide
non c'entra
idétlen 1. (alak) deforme, informe;
2. (arc) imbecille; 3. (gondolat)
inepto; 4. (iréfa)insipido
idevágó concernente, rispettivo,
relativo
idevalósi del paese
idéz 1. (szöveget) citare, allegare; 2,
(vki emiékezeiébe) richiamare
alla memoria [di]; 3. (halóság
elé) citare, convocare; 4.
(szellemet) scongiurare
idézés 1. (szövegé) citazione n; 2.
(halóság elé) convocazione n
idézet citazione n
idézőjel virgolette n, ib
idill idillio
idom 1. (geom) figura; 2. (nói)
forma
idomít I. (állaiol) ammaestrare,
addestrare; 2. (anyagot, lelket)
plasmare, modellare
idomítás (állaté) ammaestramento,
addestramento
idomító (fti) ammaestratore fi,
addestratore h
idomtalan informe, deforme
idomul modellarsi. plasmarsi;
adattarsi [a], conformarsi [a]
Idó 1. (áll, időjárás, nyelv) tempo;
egy -re provvisoriamente; per
qualche tempo; egy ~ ola da
certo tempo; -vel col tempo; -ről
—re ogni tanto, di quando in
quando; minden -ben in ogni
tempo; in az ideje, hogy è tempo
che [felsz]: nincs rá ideje non
avere tempo [per]; mennyi ideig?
ì
267
per quanto tempo? ~ előli
innanzi tempo; ~ előtti
prematuro; precoce; milyen ~
van? che tempo fa? szép - van fa
bel tempo; nincs késlekedni való
- non c'è tempo a mettere* di
mezzo; 2, mennyi az —? che ora
è? che ora fa?
Időálló dure vole
időbeosztás orario
időhatározó (nyelv) complemento
di tempo; ~ mellékinondai
proposizione n subordinata
temporale
időjárás (il) tempo (che fa)
időjárásjelentés bollettino
meteorologico; previsione n
meteorologica; pronostico n sul
tempo
időjelzés segnale h orario;
indicazione n del tempo
időköz spazio di tempo, intervallo,
lasso di tempo, tempo
intermedio; meghaiározoil
-ökben a intermittenze n, ib
determinate
Időközben (hai) nel frattempo,
frattanto
időleges provvisorio,temporaneo
idómértékes (verselés) me trica
időnként di tempo in tempo, di
quando in quando, ogni tanto
időpont momento, epoca, ora
Időrend ordine h cronologico;
-ben in ordinehcronologico
idős attempato, vecchiotto; nem
láiszik -nek non mostra la
sua età; milyen —? quanti anni
ha?
igaz
időszak periodo, epoca, stagione
n
időszaki periodico, intermittente
időszakos Id időszaki
időszámítás era; cronologia; ora;
keresztény — era cristiana; nyári ~
ora estiva
időszerű attuale, tempestivo,
opportuno
időszerűtlen intempestivo,
inattuale, inopportuno
időtartam durata
időtöltés passatempo
időzés soggiorno, trattenimento;
sosta
időz I ik soggiornare, trattenersi";
sostare
időzített bomba bomba a
ritardamento
idiUt cronico
ifjú I. (fri)giovene h, giovanotto
ifjú II. Cmn^giovane
ifjúi giovanile
iQúkor giovinezza, adolescenza
iQúmunkás giovane operaio
ifjúság 1. (kor) giovinezza.
adolescenza; 2. (ijiak) gioventù
//; giovane generazione n
iga giogo; igába haji soggiogare
igavonó állat animale h v bestia da
trio
igaz 1. (mn) 1. (dolog) vero, esatto;
(ez) -? sarebbe vero? (ez) -
guesto è vero; 2. (ember) giusto;
sincero; ~ barátság amiciza
sincera
igaz II. (Jh) Id igazság I.; ~a van
avere ragione n; nincs —a avare
torto; ~at ad vkinek dare*

Igazan
ragione [a]; űz események '^t
fognak adni neki gli avvenimenti
gli daranno ragione n; az -al
megválttá a dire* il vero
igazán I. davvero, veramente, in
verità, sicuramente; 2.
(komolyan) sul serio
igazgat I. (készüléket) maneggiare,
manipolare; 2. (intézményt,
ügyeket) diri gere*, amministrare
igazgatás reggenza, governo,
direzione n, amministrazione n.
gestione n
igazgató I. (fit) 1. direttore h: 2.
(iskolai) pre side h
Igazgató II. (mn) direttivo,
direttoriale
igazgatófőorvos medico capo
igazgatónő direttrice n
igazgatóság (állás. helység)
direzione n
Igazgyöngy perla venta bile
Igazi I. (hamisítatlan) genuino; 2.
vero, verità-bile
igazit 1. (javít) correggere*,
rettificare, riparare; 2. (órát)
regolare; 3. (ruhát) aggiustare; 4.
(átv) ijtba ~ orientare
Igazmondás veridicità; franchezza
igázod I ik I. (vmlfiez) adattarsi |a];
2. (vklhez) conformarsi |a);
regolarsi [secondo]; 3. (kat)
allinearsi ~/' in linea!
igazol I. (okmánnyal) attestare,
certificare; 2. (erkölcsileg)
giustificare, legittimare; 3.
(hibdt) scusare; 4. -ja magát!
favorisca la sua carta
d'identità!
268
igazolás I. (okmányszerű)
attestazione n, certificazione n;
2. (erkölcsi) giustificazione n,
legittimazione n; 3. (hibáé) scusa
igazolatlan (pl távollét)
ingiustificato, immotívato
igazoló (mn) giustificativo; ~ Irat
documento
igazoltat verificare l'identità [di]
igazolvány te-ssera;
személyazonossági ~ carta d'identità;
gépkocsivezetői V hajtási ~ patente n
di circolazione n
igazság 1. (tétel) giustizia; 2. (lény)
verità; az ~ utat tör la verità si fa
strada: ~ot szolgáltat vkinek
re-ndere* v fare* giustizia [a]
Igazságos giusto, equo
igazságszolgáltatás
amministrazione n della giustizia
igazságtalan ingiusto, iniquo
igazságtalanság ingiustizia, abuso,
torto
igazságügyminiszter Ministro di
Grazia e Giustizia
Igazságögyminisztérium Ministero
di Grazia e Guistizia
ige (nyelv is) verbo
igeidő (nyeh) tempo del verbo
Igen i. Sí, azt hiszem ~ credo di si;
-nel felel rispo-ndere* di sì; 2.
(nagyon) molto
igenév (nyelv) nome h verbale;
melléknévi — participio: főnévi —
infmito
igenis, kérem! (nőnek Is)
sissignore!
igenlés affermazione n
igenlően affirmativamente
269
illatszertár
igény pretesa, diritto, esigenza,
rivendicazione n: -t tart v
támaszt vmire formulare delle
pretese [a]: -be vesz servisi [di];
ricorrere* [aj; fare* ricorso [a]
igénybevétel I. impiego,
utilizzazione n; 2. (kényszerrel)
requisizione n
igényel 1. esi-gere*, rivendicare,
pretendere: 2, (figyelmet)
richiedere*
Igényes esigente
igényjogosult avente diritto,
beneficiario
igénylés esigenza, rivendicazione
n
igénytelen 1. (szerény) modesto,
semplice; 2. (/elentéklelen)
insignificante, u mile
ígér 1. promettere*; (átv) fűt-fát -
promettere marih, tb e monti h,
Ik 2. (àrat) ofl'rire*
igeragozás (nyelv) coniugazione n,
fiessione n verbale
ígéret promessa: -et megtart
mantenere* la promessa; az ~
földje la Terra Promessa
igérkezjik: jónak -ik promettere*
bene
igézet incanto, ammaliamento,
sortilegio, affascinamento
Ignác Ignazio
így (hat) cosi, in questo modo
igyekezet I. (sietség) premura,
zelo; 2. (szándék) intento
Igyekszjik 1. (vmlt tenni) cercare
Idi], tendere* |a], industriarsi
Idi], sforzarsi [di]; 2.
(szorgalmas) essere diligente
igyekvő I. (siető) assi-duo, zelante:
2, (szorgalmas) dilìgente
ihatatlan non potabile
iható potabile
ihlet I. (fn) ispirazione n
ihlet II. (ige) ispirare
Uarco
ijedelem Id ijedség
tjedós pauroso; (lo) ombroso
ijedség spavento, paura
ijedt impaurito: spaventato
Ijeszt ìntimìdare; costernare,
spaventare, fare* paura |a]
ijesztő spaventevole, terribile,
terrifico, inquietante
tker gemello
ikerállomás conduplex h
ikra 1. (áll) uovo di pesci h. tb; 2.
(lábé) polpaccio
iktat I. (törvénybe) codificare: 2.
(állásba) insediare: 3. (ügy-
darabot) immatricolare,
registrare; 4. (szentek közé)
canonizzare
iktatás (űgydarabé)
immatricolazione n, registrazione n
iktató 1. (személy) registra j toré, -
trice
iktató 11. (hivatal) ufficio del
registro
Iktatókönyv registro
illat profumo, fragranza, aroma h
illatos odoroso, profumato,
aromatico, odorifero
illatosít profumare:
aromatizzare
illatoz I ik odorare
illatszer profumo
illatszertár profumeria

Illedelmes
270
illedelmes (ben) educato, cortese,
garbato, rispettoso
illegális illegale
illékony Id illó
illem convenienze n, ib, garbatezza,
buona educazione n, rispetto
illemhely gabinetto, ritirata,
cesso
illemszabály regola di buona
educazione n; diplomáciai -ok
protocollo
illemtudó (ben) educato, cortese,
garbato, rispettoso
illendő conveniente, decente
illeszkedés I. (keréké) ingranaggio;
2. (nyelv) assimilazione n
illeszked|ik I. (idrgy vmire)
adattarsi [a]; applicarsi [a]; 2.
(szeinéfy) adattarsi [a],
conformarsi [a]; piegarsi [a]
illeszt 1. /t/összeilleszt; 2. (szövegel
vmibe) intercalare, interolare,
inserire
illet I. (vkire tartozik) spettare [a];
ez engem ~ ci. spetta a me; 2.
(vonatkozik) concernere [a],
riguardare |a], riferirsi [a]; ami
engem ~ quanto a me, ci. che mi
riguarda; 3. séno szavakkal ~
coprire* di ingiurìre n, tb
illeték tassa, diritto
illetékes competente
illetékesség 1. competenza; vkl ~e
alá esik ricadere* v rientrare
nella competenza [di]; 2.
(jogkör) attribuzione n, pertinenza
illetékmentes esente dalle tasse n,
tb
illetéktelen incompetente
illetlen 1. (neveletlen) mal educato,
sgarbato; incivile; 2. (szó)
indecente, impertinente, sconcio
illetlenked | ik comportarsi
sconvenientemente
illetlenség 1. (neveletlenség)
mancanza d'educazione n,
inciviltà, sgarbatezza; sgarbo; 2.
(szóé) impetinenza, indecenza,
sconcezza
illetmény salario, stipendio;
competenza
illető 1. (mn) rispettivo
illető 11. (fn: szóban forgó) la
persona in questione n
illetőleg; vinit ~ quanto a ...,
rispetto a...
illetőség domicilio civile; residenza
illetőségű domiciliato [a, in);
residente [a, in]
illetve oppure, rispettivamente
ill|ik 1. (illendő) convenire* [a];
essere di regola; 2. (rufia)
stare* bene; (cipő) calzare
bene; 3. (átv) egymáshoz -ének
adattarsi reciprocamente;
armonizzarsi
illó (tnn) volatile; ~ olaj olio
volatile
illő conveniente |a], conforme
la]
illusztráció illustrazione n
illúzió illusione n: ~kban ringatja
magát pascersi d'illusionin, tb
Ilona E lena
ilyen tale, simile, di questo genere;
~ esetekben in tali v si mili casi h,
tb; ~ az elei cosi è la vita
ilyenféle, ilyenforma siffatto
271
indokolatlan
ilyenkor (alkalommal) in tale caso;
allora
ilyesmi una cosa simile
ima Id imádság
imád adorare, fare* un culto [a]
imádkoz|ik pregare, recitare una
preghiera
imádó adora | tore, 4rice
imádság pregliiera; (vài) orazione
n
imakönyv libro di preghiere n, tb
imbolyog barcollare, vacillare
ime ecco
imént or ora
imitt-amott qua e là
immár ormai
Ímmel-ámmal svogliatamente
immúnis immune
imperialista imperialista (-i, -e)
h.n
impeiializmns imperialismo
imponál imporre*
import importazione n
importál importare
impozáns impodente, grandioso
impríminál dare* il premesso a
stampare
Imre Emerico
in (orv) tendine h
inas 1. (fn) 1. (tanonc) apprendista
h, garzone A; 2. (háztartásban)
servo, domestico
inas 11. (tnn) tendinoso
InceInnocenzo
incidens incidente h
incselked | ik scherzeggiare
inda viticci h, Ib
index 1. (szám- és névmutató;
járműé) indice h, 2. (egyetemi)
libretto; 3. (tiltott könyvek
jegyzéke) i-ndice h
India India
indiai indiano
Indiai óceán Oceano Indiano
Indián (fii is) indiano
indigó indaco; carta carboneh
indiszkrét indiscreto
indít 1. (jármüvet) mettere* in
movimento; avviare;
vizsgálatot ~ sottomettere* a un
esame; mozgalmat ~ dare*
l'avvio [a]; (erővel) scatenare;
2. hábortit ~ dichiarare la
guerra [a]; 3. pert ~ intentare
V muovere* una causa v
un processo; 4. lapot ~
fondare un giornale; S. (vmire
ösztönöz) muovere* |a],
indurre* |a]; ez ~ia őt arra, hogy
(tegye) ci. lo muove(a fare*
questo V quello)
indítás 1. (vonaté) segnale h della
partenza; 2. (sp) partenza
indíték impulso; movente h,
motivo, mobileh
indítvány I. proposta; 2. (gyűlésen)
mozione n, 3. (jog) conclusione
n
indítványoz proporre*, fare* la
proposta
indoenrópal (nyelv)
indoeuropeo
indok impulso; movente h, motivo,
mo bile h
Indokina Indocina
indokol motivare, giustificare
indokolatlan immotivato,
ingiustificato, infondato

Indonézia
272
Indonézia Indonesia
indukció (fiz) induzione n
indul I. (útnak) partire, awiani,
muoversi*; (np) decollare;
mikor ~ a vonat? quando parte il
treno? -y.' muoviti! 2. (vmerre)
dirigersi* (verso); 3. (vki után)
conformarsi [a, dopo]; 4.
(kezdődik) cominciare; jól ~
promettere* bene; (átv)
hanyatlásnak -r cominciare a
decadere*; S. (sp) prendere* la
partenza
indulás 1. (sp Is) partenza; 2. (rep)
decollo
indulat impeto, passione n,
emozione n, afTezione n,
veemenza; -ha hoz impressionare,
appassionare, emozionare
Indnlatos impetuoso, collerico,
irascibile, veemente, iracondo
indulatszó (nyelv) interiezione n
induló I. (fn) marcia
induló II. (mn/ hajó, vonat) in
partenza
Infláció inflazione n
influenza influenza, grippe n
Információ inTormazione n
Informálód | ik informarsi
ing camicia
inga I. pendolo; 2. (óráé)
bilanciere h
Ingadozás I. vacillamento,
tentennamento; 2. (áré)
variazione n, oscillazione n; 3.
(habozás) esitazione n, titubanza
lngadoz|ik I. (inog, inogva jár)
vacillare, tentennare; 2. (ár)
oscillare; 3. (habozik) titubare
ingajárat spola
ingaóra pendola, orologio a
pendolo
ingás (hajóé) rullìo; (hosszanti)
beccheggio
ingatag (átv) incostante, volubile
ingatlan (fn) immobile h; beni h, tb
immobili
ingatlanfocEalmi iroda agenzia dì
immobilih, tb
inger I. stimolo; 2. (vonzóerő)
attrattiva
ingerel 1. (vmlre) eccitare |a],
stimolare [a]; 2. (bosszant)
istigare, irritare, aizzare
iugerked | ik scherzeggiare,
motteggiare
ingerlékeny eccitabile, irascibile,
suscita bile
ingerlő eccitante, irritante, istigante
ingerült eccitato, risentito, agitato,
irritato
ingó I. vacillante; (hajó)
traballante; 2. (vagyon) mobile
h
ingóság beni h, mobili
ingovány palude n; maremma
ingujj manica; ~ban in manica dì
camicia
ingyen gratis, gratuitamente
ingyenélő (fii) scrocconi e, -a;
parassita (-i, -e) h, n
injekció iniezione n
inkább piuttosto; annál ~ tanto più,
a più forte ragione n
inkvizíció inquisizione n
innen (hat) 1. (térben) da qui, da
questa parte; 2. (Időben) fln da
questo momento; 3. (vinln) al di
273
ipan
qua Idi]; di qua |da]; a Dunán ~
(al) di qua del Danubio; 4. ~ van
az, hogy risulta da qui
inneiHHinan (hai) I. (össze-vissza)
alla rinfusa, a vanvera; 2.
(idestova) circa, all'incirca
innenső da questa parte n
inog I. vacillare, barcollare: 2.
(hajó) traballare
ínség miseria, penuria, indigenza
ínséges misero, bisognoso,
indigente
inspekciós orvos medico di
turno
int 1. (kézzel) fare* segno v cenno
con la mano; ammiccare col
dito; 2. (figyelmeztél) avvertire*,
avvisare
integet agitare un fazzoletto
integrál I. (ige) (mai) integrare
integrál 11. (fti) (mai) integrale n
integrálszámítás (mal) calcolo
integrale
intelem 1. monito, ammonizione;
2. (óvás) avvertimento
I. intelligencia (értelem)
intelligenza
II. intelligencia (réteg) Intel lettualì
h.tb
intelligeus intelligente
inteijii intervista
interaacionálé internazionale n
internál internare; (távoli helyre)
confinare
internáló tábor campo dì
concentramento
internált internato
interurbán beszélgetés
conversazione n interurbana
intés 1. monito, ammonizione n,
2. (óvás) avvertimento
Intéz 1. (ügyeket) gestire, re-ggere*;
2. (leveleket vkihez) indirizzare
[a], diri gere* |a]
intézet 1. stabilimento, istituto; 2.
(Internátus) collegio, internato
Intézkedés misura, disposizione n
intézked|ik 1. prendere* delle
misure v disposizioni n, tb; 2.
(törvény)stabilire, prescrivere*
Intézmény istituzione n, ente h;
jótékonysági~opera pia
intézményes collettivo, sistematico
intéző (fn) 1. dirigente; 2.
(gazdaságban) fattore h, castaido
intő (mn) 1. (nevelő) educativo; ~
példa esempio edificativo; 2.
(fenyegető) minatorio
intrika intrigo, manovra, mene n,
tb pretica,cabala, raggiro
intríkál intrigare; manovrare
intrikus (fn) intrigante h
Invázió invasione n
íny I. (orv) gengiva; (ínyvitorla)
velo; 2. nincs -emre non mi va a
genio
ínyenc I. (fii) buongustaio
ínyenc II. (mnf. ~ falat boccone h
aquìsìto
íngyulladás gengivite n
ipar industria; -/ ùz esercitare un
mestiere
iparág ramo d'industria
iparcikk articolo d'industria v
industriale
Iparengedély licenza, patente n
ipari industriale; ~ munkás
operario industriale; ~

iparigazolvány
faniiló(lány) apprendista (i, <)
h. n industriale
iparígazolvány licenza, patente n
ipariskola scuola professionale
iparkod | ik Id igyekszik
iparművész decoratore A
iparművészet arte n applicata v
decorativa
iparos 1. industriale A; 2. (kis-)
artigiano
iparosit industrializzare
iparszerű industriale, proressionale
ipartelep stabilimento industriale,
cantiere A
iparvállalat casa v impresa
industriale
ir 1. (ige) 1. scrivere*; Qegy-
zékel) redigere*; comporre*;
diktálásra ~ seri-vere* sotto
dettature; írógépen — scrivere* a
ma-cchina; 2. vki számlájára ~
passare nel conto [di]; 3. hogy
-juk? come si scrive?
ir II. (gyóg)'ir, fri) unguento,
balsamo
ir III. (fit. mn) irlandese
iram ritmo, andature; nem győzi az
~ot non potere* sostenere*
l'andatura
iránt verso; di fronte a; con;
igazságos vki — essere giusto
[con]
irány indirizzo, direzione n, senso;
ellenkező —ban in senso inverso;
(átv) helyes ~ba terel me ttere*
sulla via giusta
Irányadó competente, normativo,
autero vole, direttivo
irányelv massima
274
irányit 1. (Irányoz) dirigere*,
indirizzare; figyelmei vmire -jo
dirigere* l'attenzione n [a, su];
2. (fegyvert) (ap)puntare; 3.
(átv) orientare; incamminare;
incanalare; diri gere*
irányítás 1. (vezetés) direzione n, 2.
(átv) orientamento; direttiva
irányított gazdálkodás economia
controllata v diretta
iránytű bu ssola
irányul (vmire) indirizzarsi [su],
concentrarsi [sn], fissarsi [sn],
avere in vista
irányvonal direttiva: linea di
massima
irányzat tendenza
irányzék (fegyveren) tacca di mira
írás 1. (cselekvés) scriitura; szép
~a van avere una scrittura bella;
2. (szöveg) scritto, carta,
documento; redazione n;
composizione n; ~ban in iscritto;
3. vkinek az -ai gli scritti v le
0 pere [di]
írásbeli dolgozat compito in
iscritto
írásjel segni h, Ib d'interpunzione n
írástudatlan analfabeta (-i, -e) h, n
illetterato
irat 1. scritto; 2. (személyi —ok)
carte n, ib, documenti fi, Ib; 3.
(jog) atto
iratcsomó incariamento, inserto
irattár archivio
irattárca poriafogli h
Irén Irene n
iigalmas misericordioso, pietoso;
caritatevole
275
Iskolai
irgalmatlan I. spietato, inclemente;
2. — nagy smisurato, colossale
irgalmaz (vkinek) avere pietà [di];
essere clemente v indulgente
[verso]
iigalom misericordia, pietà,
commiserazione n; carità
irta 1. (áll) pelle n; (átv) elhordja
az irháját tagliare la corda; 2.
(bőr, kb) pelle n scamosciata
irigy invidioso [di], geloso [di]
irigyel invidiare, avere v portare
invidia [a]
irigység invidia, gelosia; mqjd
megeszi az — crepare d'invidia
irka quadreno
irkafirka scarabocchi h, Ib
imok scrivano, copista (-i, -e) h, n;
(rég) amanuense h, n
I. író scrit I tore, 4rice
II. író (tejtermék) siero
Íróasztal scrivani a
iroda ufTicio, cancellarla
irodalmi letterario; ~ mù opera
letteraria; ~ nyelv lingua
letteraria: ~ vita polemica
letteraria
irodalom letteratura, le.ttere n, tb
irodalomtörténész storico della
letteratura; cri tico
irodalomtörténet storia della
letteratura
irodaszerek oggetti h, Ib di
cancellaria v di ulììcio
írógép macchina da scrivere*; ~en
ir battere v scrivere* a
ma cchina, dattilografare
írói letterario, d'autore h
'uvmány documento
irón lapis h, matita
irónia ironia
írónő scrittrice n
Írország Irlanda
irreális irreale
irt 1. (erdőt) tagliare; 2. (népei)
estirpare, (e)sterminare; 3.
(tüzzel-vassal) devastare
irtás (irtott hely) radura
irtóháború guerra dì sterminio
irtózás Id irtózat
irtózat orrore h, abominazione n,
ripugnanza
Irtózatos orribile, abominevole,
spaventevole, atroce
irtóz |ik (vmitől) sentire orrore h,
[di]; esecrare, abominare;
inorridire; raccapricciare [a]
Inil-plrul diventare di mille colori h,
tb
is 1. anche, pure; én — anch'io, io
pure: ut - oti - a destra e a
sinistra: 2. kétszer — mondtam ho
detto be due volte n, tb: tízen ~
látták ben dieci l'hanno visto; 3.
akárki lenne — qualunque v
chiunque fosse
isiász (oni) scia tica
iskola 1. scuola: általános — alsó
tagozata scuola elementare:
általános — felső tagozata
ginnasio; scuola media; iskolába
jár frequentare la scuola; 2.
(tanítás) scuola: ma nincs — oggi
non scola stico
iskolaév anno scola-stico
iskolai scolastico, scolaresco;
~ felügyelet ispezione n
scolastica

iskolaigazgató
276
iskolaigazgató (gimnáziumi)
preside A
iskolakerülés assenza scolastica
iskolakönyv libro scolastico
iskolaköteles soggetto all'istruzione
n obbligatoria
iskolapélda esempio classico v
tipico
iskolarádió radio n per le scuole
iskolarendszer sistema fi
scolastico
iskolás 1. (fii) scolaro, studente fi
iskolás li. (mit) scolaresco; ~
gyennek scolar | o, -a
iskolatárs(nó) compagnio, -a di
scuola
iskolatáska cartella; borsa
iskolázatlan (átv) novizio.
inesperimentato
iskolázott (átv) esercitato,
disciplinato
Iskolázottság preparazione n;
conoscenze n, Ib, esperienze n,
Ib
iskoláztat me ttere* a scuola
ismer conoscere*, essere al
corrente |di]: essere Tamilìare
[con]; alaposan ~ conoscere* a
fondo; úgy -w mini a lenyerét
conoscere* a menadito;
conoscere* per filo e per segno;
lálásból ~ conoscere* di vista;
nem ~ ignorare
ismeret conoscenza, nozione n
ismeretes conosciuto, notorio,
notevole
Ismeretkör sfera di conoscenze n.
ib. nozioni n, ib
Ismeretlen sconosciuto, ignoto; az
Ismerellen Kalona Milite A
Ignoto
ismeretlenség oscurità, anonimato
ismeretség conoscenza; ~el köt
vklvel fare* la conoscenza |dì]
ismeretterjesztő divulgativo, di
volgarizzazione n
ismetked|ik fare* la conoscenza
Idi]
ismerős 1. (fh) conoscente A, n,
persona di conoscenza
ismerős 11. (mn) conosciuto,
pratico [di], familiare [con]
ismeret 1. fare* conoscere*;
esporre*; spiegare; 2. (művel)
recesire, fare* la recensione |di],
rendere* conto |di|
ismertetés (könyvé) recensione n
ismertető (fn; könyvé) recensore A
ismertetőjel 1. contrassegno,
caratteristica, criterio, indizio;
2. (emberé) connotato
ismét di nuovo
ismétel 1. ripetere, reiterare,
riprendere*, ricapitolare,
ridire*; raddoppiare; 2.
(állandóan) insistere |sn]
ismételt ripetuto, reiterato
ismételten a più riprese n, Ib,
frequentemente; reiteratamente
ismétl(őd)és ripetizione n,
reiterazione n, ricapitolazione n,
ripresa, riproduzione n
ismétlőd I ik ripe-tersi, riprodursi*
istálló stalla; (là-) scuderia
istápol soccorrere* [a];
proteggere*, assi stere
Isten Dio; ~ láija lelkemet' com' è
vero Dio! ~ menis! Dio me ne
277
ittas
guardi! ~ bizony! per amore h di
Dio!
istenes Id istenfélő
istenhozzád (fii) addio, commiato;
~olmondvkinekdire* addio [a],
accom(m)iatarsi |da]
istenit adorare, divinizzare,
deificare
istenítélet (rég) ordalia
istenkáromlás bestemmia,
sacrilegio
istennő dea
istennyila fulmine A, fuoco fel
cielo
istenség divinità
istentagadó ateo, ateista (-i, -e)
h.n
istentelen empio, libertino,
sacrilego
istentisztelet 1. servizio divino v
religioso; 2. (mise) messa
istráng tirella
István Stefano
iszákos alcoolizzato;
ub(b)riacon|e,-a
iszákosság alcoolismo,
ub(b)riachezza
Iszap melma, limo, loto
Iszapos memoso, limoso, lotoso
isz|ik bere*, pohárból -ik bere*
dal bicchiere A; vkinek az
egészségére ~ik brindare [a]; (átv) -ik
mint a kefeköiö bere* come una
spugna; előre -^k a medve bőrére
vendere la pelle dell'orso prima
di averla; igyunk rá! beviamoci
su!
iszonyat orrore A, abominazione n,
ripugnanza
iszonyatos Id iszonyú
iszonyú orribile, abominevole,
spaventevole, atroce
ital bevanda, bibita, szeszes ~
bevanda alcoolica
italbohmescita, fiaschetteria
italmérés Id italbolt
italmérési jog licenza di vendere
bevande n, Ib alcooliche
itat I. fare* bere, dare* da bere
[al; 2. (állatot) abbeverare
itatás (állaté) abbeveramento
itatós(papír) carta sugante
ítél I. (büntetést kiró) infliggere*
[a]; 2. (vmire vkii) condannare
[a]; halálra ~ condannare a
morte n; 3. (vkinek vmil)
aggiudicare [a]; a legtöbbet
ígérőnek ~i aggiudicare al
maggiore offerente; 4. (követ-
keziet vmiból) giudicare [a, da];
látszat után giudicare dalle
apparenze ~
itélet 1. (jog) sentenza; halálos ~
condanna a morte n\ 2.
(esküdtszéki) verdetto; 3.
(vélemény) giudizio,
apprezzamento; 4. (kárhoztató)
reprobazione n
ítélethirdetés pronuncia della
semenza
ítéletidő maltempo; temporale h
ítélőképesség facoltà di
discernimento
itt (hat) qui, qua; nincs ~ non è qui;
(telefonbeszélgetésnél) ~ Kovács
parla Kovács
ittas 1. ub(b)riaco; 2. (átv) ebboro
[di]

Ittasság
ittasság 1. ub(b)ríachezza; 2. (áf/)
ebbrezza
itten Id Itt
itteni di qui, di qua
itthon (hat) a casa; nem vagyok ~
non sono a casa; non ci sono
itt-ott qua e là
ív 1. (mat Is) arco; 2. (papír) foglio;
Jelenléti ~ foglio di presenza; 3.
(görbe vonal) curva
ivadéli 1. (ulód) rampollo;
discendente fi, n; 2. (áll)
progenitura; (halé) avannetto; 3.
(nemzedék) generazione n
ivarszerv organo genitale v
sessuale, apparato reproduttivo
Ivás bere A; ~ közben bevendo
ivás (áll) fregola
ivászat (biz) bisboccia; (vài)
gozzovìglia
iv|ik(áll)andare* in fregola
ívlámpák lampada ad arco
ivel 1. fare* un arco; 2. (átv)
slanciarsi, ascendere; pályája
felfelé ~ la sua carriera è in
ascesa
I. ivó (fit: borissza) bevi | tore, 4rice,
beone A
II. ivó (fit: italmérés) mescita
ivópohár coppa; vaso da bere*
ivóvíz acqua potabile
ívrét in foglio
I. ÍZ 1. (ételé, átv Is) gusto, sapore
A; 2. (boré) fragranza
II. iz (gyümölcs-) marmellata,
confettura
III. iz (tagolt rész) articolazione n,
articolo; (iijjé) falange n; ~ekre
szed tagliuzzare
278
HZben (haty. több -ben a più riprese
n, Ib, első —ben per la prima
volta
izé coso
izegHnozog agitarsi; non stare*
fermo; (biz) avare il diavolo
addosso
ízelítő saggio, pregustazione n
Ízeltlábú (áll) articolato
ízes saporito
ízesít condire; drogare
ízetlen (átv Is) insi pido, insulso
izgága irrequieto, turbolento;
attaccabrighe h
izgalmas eccitante, drammatico,
sensazionale
izgalom eccitazione n, emozione n,
agitazione n
izgat I. (vmlre) incitare [a],
stimolare [a], provocare |a]; 2.
(felbujt) istigare, sobillare; 3.
(lelkileg) appassionare, esaltare;
4. (érzékel) irritare, eccitare
izgatás I. (vmlre) incitamento [a],
provocazione n, stimolazione n
[a]; lázadásra ~ incitamento alla
rivolta; 2. (felbiijiás) istigamento;
3. (lelkileg) appassionamento,
esaltamento; 4. (érzéké)
irritamento; eccitazione n,
eccitamento
izgató I. (fn) agitai tore. -trice,
eccitai tore, -trice, istigai tore, -
trice, sobilla | tore, -trice
izgató 11. (mn) 1. eccitante,
istiganete. sobillante; 2.
(érdekes) appassionante; 3.
(beszéd) sovversivo, incendiario
izgatószer stimolante h, eccitante h
279
izzólámpa
izgatott agitato, snervato, inquieto,
irrequieto, eccitato, animato
tzgnl inquietarsi, agitarsi, farsi*
montare la testa; (haragszik)
farsi* cattivo sangue h
ízig-vérig fino alle midolla: cento
per cento
Izland Islanda
ízlel gustare, assaporare
ízlelés degustazione n,
assaporamento
ízlés gusto; ~ kérdése questione n
di gusto; nincs -e gli manca il
gusto; az ~ek és pofonok
különbözőek tutti i gusti sono
gusti
ízléses di buon gusto, pieno di
gusto
ízléstelen senza gusto, disgraziato,
di cattivo gusto; insi pido
ízléstelenség mancanza di gusto,
insipidità, isipidezza
ízletes delizioso, gustoso, saporito,
squisito, succulento
izllik piacere* (al gusto), essere
gradevole; hogy ~ik? come ti
piace?
izmos muscoloso, robusto,
nerboruto
ismosod|ik 1. farsi* robusto; 2.
(átv) consolidarsi, affermarsi.
fortificarsi
izom muscolo; (átv) csupa ~
essere tutto muscoli h, Ib
izomgyulladás (orv) miosite n
izomrost fibra muscolare
izomzat muscolatura
Izrael Israele h
izrealita isrealita (-i, -e) h, n, ebre o
ízület (orv) articolazione n,
giuntura
ízületi (orv) articolare; ~ bántalom
dolore h articolare; ~ gyulladás
artrite n
izzad sudare, traspirare; (átv) vért ~
sudare sangue h
izzadás sudamento
izzadság sudore h, sudata
izzadt sudato, bagnato di sudore
h
izzás (inüsz) incandescenza
izzaszt fare* sudare v traspirare
ízzé-porrá tor polverizzare; ridurre*
in polveren
izzjik essere rovente v
incandescente
izzít arroventare
izzó incandescente; rovente
izzólámpa lampada ad
incandescenza

jacht yacht A, pannio
jácint h, giacinto
j^! (isz) ahimè! guai! ~ neked, ha
nem tanulsz! guai a te, se non
studi; ~ de szép! che bello!
jajgat lamentarsi, gemere; gettare
gridi h, ib di dolore h
j^kiáltás/^jajszó
j^zó grido di dolore h
jajveszékel /^jajgat
Jakab Giacomo
jambikus, jambusos giambico
jámbor 1, (egyh) pio, devoto; 2.
(jó) placido, dolce, mansueto
jámborság 1. (egyh) pietà,
devozione n; 2. (szelídség)
mansuetudine n, dolcezza,
placidezza
jambus giambo
Jancsi Giovannino
János Giovanni
január gennaio
Japán Giappone h
japán(i) (fn is) giapponese
jár 1. (helyét változtatja) andare*,
camminare, passeggiare,
marciare; gyalog ~ andare* a piedi
h, Itr, iskolába ~ andare* a
scuola; (kózm) lassan ~j, tovább
érsz chi va piano, va sano e
lontano; (álv) kedvében ~ vkinek
ingraziarsi (con); vminek a végére
~ informarsi [di]; mettere* in
chiaro; 2. (jánnün általában)
circolare, andare*; 3. (autón)
andare* in automobile A; 4. az
óra nem ~ l'orologio non va; - a
szája avere la lingua sciolta v
snodata; 5. az idő már későre ~
essere tardi; 6. jól ~ essergli
capitato bene; pórul ~ e ssergli
capitato male; végét -ja essere
agli estremi; 7. (együtt vmivel)
implicare, essere inerente [a); 8.
(nyelv) reggere*; ez az ige
coniunetivussal ~ questo verbo
regge il congiuntivo; 9. milyen
újság ~ hozzátok? a che giornale
h siete abbonati?
járadék 1. rendita; 2.
(életfogytiglani) vitalizio
járandóság competenza
I. járás (közigazgatási)
circondario
281
java
U. járás 1. (járásmód) andatura:
marcia: passo: 2. (menés,
mozgás): két óra -nyira a due ore
n, ib di strada [da qui]: 3. (gépé)
movimento, funzionamento
járásbíróság pretura
járat I. (ige) 1. (vhova) mandare; 2.
(lapot) essere abbonalo [a]: 3.
(átv) bolondot ~ vkivel burlarsi
[di]; prendere* in giro
járat II. (jh) 1. (villamos-,
autóbusz~)corsa, linea, servizio;
állandó ~ servizio di trasporto
regolare; 2. (Joldben)galleria
járatlan 1. (út) infrequentato; 2.
(vmiben) malpratico [di]: poco
versato [inj; (vài) imperito
járda marciapiede h
járdasziget rifugio
járhatatlan (út)impraticabile
járható praticabile; kocsival ~
carrozzabile
járkál girare, camminare
jár-kel andare* e venire*; essere
afTaccendato
jármű veicolo, mezzo di
comunicazione n V di trasporto
járókelő passente h, n
járom giogo; ~ba hajt soggiogare
járomcsont (orv)zigomo
járőr (kai) pattuglia
jártas (vmiben) competente [In),
esperto [in], pratico [di],
familiare [con], al fatto [di)
jártasság competenza, esperienza,
pratica
Járul 1. (vki elé) presentarsi [a]; 2.
(átv, vmihez) aggiungersi* [a),
accompagnarsi [a)
járulék 1. contributo: 2. (nyelv)
accessorio, afTisso; suffisso,
prefisso
járulékos accessorio, accidentale,
accidentario
járvány 1. (orv) epidemia; 2. (áll)
epitoozia
jászol mangiatoia
I. (fn) teppista (-i, -e) h, n
II. (mn) (nyelv) gergale
jassznyelv gergo
játék (zen /5^gi(u)oco
játékos I. (jh) gioca | tore, -trice
játékos II. (mnf. ~ kedvű giocoso,
scherzoso
játékszer giocattolo
játékvezető (sp) arbitro
játszadoz | ik giocherellare
játsziik 1. giocare:yd/ ~ik giocare
bene; nagyban ~ik giocare forte;
játsszimk egyel facciamo una
partita; (álv) életével -ik giocare
la vita: fejével -ik giocare con la
testa; 2. (zen) suonare; hegedűn
-ik suonare al violino: 3.
(szinész) interpretare,
rappresentare; 4. urat -ik fare* il
signore
játszma partita: nyílt - franco
gi(u)oco
játszód I ik svolgersi*, passare
Játszótárs compagno di gi(u)oco
játszótér terreno di gi(u)oco
java I. (mn). - korában van essere
nei più begli anni
java II. (jh) 1. (emberek közt) fiore
h, crema; 2. (vminek) a - még
hátra van il più forte verrà
ancora; 3. vminek, vkinek a

javában
javára al vantaggio [di), al
profitto [di], al benefizio [di],
per il bene [di]; javára szolgál
tornare al prò )di]: -inra irja
mette a mio credito, 3:1 az
Udinese Javára 3 a 1 per
l'Udinese
javában (folyik vmi) essere in
corso
Javadalmazás dotazione n,
retribuzione n
javak beni h, ib
javall indicare, proporre*; vinit nem
~ controindicare
javarészben in gran parte n
javaslat 1. proposta; 2. (közgyűlési,
parlamenti) mozione n; 3.
(ügyészi) conclusione n
javasol proporre*, fare* la
proposta [di]
javít 1. (gépet is) riparare; 2. (ruhát,
eszközt) racommodare; 3.
(módszert, eljárást) corre-ggere*,
perfezionare, migliorare
javítás 1. (gépé is) riparazione n. 2.
(ruháé, eszközé) raccomodatura;
3. (módszeré, eljárásé)
correzione n, perfezionamento,
miglioramento
javíthatatlan incorreggibile,
irreparabile; erkölcsileg ~
impenitente
javító correttivo; ripara | toré,
-trice
javítóintézet casa di correzione
n
jávorfa acero
javul I. (állapot) migliorare; 2.
(egészség) rimettersi*, risla-
282
bilirsi; 3. (erkölcsileg)
correggersi*
javulás 1. (helyzeté, egészségé)
miglioramento; a -jelet sintomi
h, tb del miglioramento; 2. (ori)
convalescenza
Jázmin gelsomino
jég 1. ghiacco; ~ esik grandinare;
~be hűt frigoriferare; ~be hűtött
frigoriferato; 2. (átv) megtöri a
jegei rompere* il ghiacco; megél
a ~ hátán is cavarsela; essere un
uomo spigliato
jégcsap ghiaccie u)olo
jegenyefenyő abete h bianco
jegenye(nyár)fa pioppo
jeges I, (fn: kb) gelatiere h
jeges II. (mn) di ghiaccio, glaciale;
(átv) ~ fogadtatás accoglienza
glaciale
Jegesmedve orso bianco v polare
jégeső grandine n, grandinata
Jeges-tenger Mare h glaciale v
artico V antartico
jéghegy montagna di ghiaccio
Jéghideg/i/Jeges II.
jégboki (sp) hockey h sul
ghiaccio
jégkorong (sp) disco sul ghiaccio
jégkorszak epoca glaciale
jégmező banchisa
Jégpálya pista di pattinaggio
Jégszekrény frigorifero
jégverem ghiacciaia
Jégverés grandinata
Jégvirág brina
Jégz^lás ghiaccio galleggiante
jegy 1. biglietto; -et vált prendere*
il biglietto; 2. (jel) segno; indice
f
283
h; (bélyeg) impronta; eltöröl-
hetetlen ~ impronta indelebile;
3. (osztályzat) punto, voto; 4.
—ben jár vkivel essere fidanzato
[con]
jegyes (jh) fidanzai | o, -a
jegyez 1. notare, prendere*
appunti h. tb [di]; 2. (tőzsdén)
quotare; 3. (céget) firmare (la
ditta)
jegygyűrű anello nuziale
jegyszedó bigliettai | o. -a
jegyzék 1. (lista, lajstrom) lista;
parcella: 2. (kimutatás) bordér.
h. distinta; 3. (nyilvántartás)
registro; 4. (könyv-)catalogo; 5.
(diplomáciai) nota; (aláirailan)
nota verbale
jegyzékváltás (diplomáciai)
scambio di note n, tb
Jegyzés I. (lőzsdén) quitazione n; 2.
(kölcsön-) sottoscrizione n
jegyzet 1. nota, appunto;
annotazione n; osservazione n;
-et csinál prendere* appunti h,
tb; 2. (egyetemi) dispense n, tb
Jegyző 1. (falusi; kb) segretario
comunale h; 2. (bírósági)
cancelliere h; 3. (gyűlésen)
redattore h del verbale h. 4.
(kötvényé) sottoscrit | tore,
-trice
jegyzőkönyv 1. (notesz) taccuino;
2. (log) processo verbale h;
-et vesz fel me ttere* a verbale
h, verbalizzare, prolocoUare;
-et vezei redigere* il processo
verbale; 3. (diplomáciai)
protocollo
Jelentéktelen
jel 1. (átv is) segno, impronta;
i ndice h; egyenlőségi - segni di
uguaglianza; ~t ad segnalare*,
dare* il segno [a); jó - buon
augurio; barátság ~e segno di
amicizia; 2. (ort) sintomo; 3.
(vegyt) simbolo
jeladás segnale h
Jelbeszéd linguaggio mimico v dei
segni; mimica
Jelen presente, attuale: (nyelv) - idő
presente h; (nyelv) - idejű
melléknévi igenév participio
presente; ~ van essere presente,
presenziare [a), assi stere [a]; -/
presente!
jelenet svena: (átv) -et csinál fare*
una scena
jelenleg per il momento,
attualmente, presentemente
Jelenlegi attuale
jelenlét presenza; vki -ében in
presenza di
jelenlevő presente, assistente
jelenség 1. (tünet) fenomeno,
sintomo: 2. bájos - figura
graziosa
Jelent 1. (közöl) annunziare [a],
fare* parte n [a]; 2. (hivatalosan)
notificare [a); comunicare [a);
Firenzéből ~ik si comunica da
Firenze; 3. (szó vinit) significare,
valere* a dire*
Jelentékeny 1. (fontos) cospicuo,
significativo, importante,
considerevole: 2. (kiváló)
insigne, notevole
Jelentéktelenisignificante, futile, di
poca entità

jelentés
jelentés I. (kat és hivatalos)
communicato; 2.
(működésről) rapporto, relazione n,
resoconto; 3. (orv) bollettino;
4. (szóé) significato, senso;
accezione n
jelentéstan (nyelv) semantica
jelentkezés 1. (vhol) presentazione
n; 2. (tagé) adesione n; 3. Qog)
comparizione n
jelentkeziik 1. (vhol) presentarsi;
2. (tagnak) chiedere* l'adesione
n [»1; 3. (jog) costituirsi; 4.
(betegség) dichiararsi
jelentő mód (nyelv) indicativo
jelentős (fontos) cospicuo,
significativo, importante,
considerevole
jelentőség importanza, cospicuità,
portata; nincs ~e non ha
importanza; non mette*
conto
jelentőségteljes significativo
jeles 1. eccellente, distinto,
eminente, notevole
jelez 1. segnalare, indicare; 2.
(jellel ellát) segnare
jelige motto, parola d'ordine A,
divisa
jelkép simbolo, figura, emblema
h
jelképes simbolico, figurato.
emblematico
jelképez simboleggiare, figurare,
rappresentare
jelleg tipo, carattere h, qualità,
impronta
jellegzetes tipico, caratteristico,
accentuato
284
Jellem cara ttere A, indole n
jellemábrázolás pittura dei
caratteri
jellemes di carattere A, probo,
integro; ~ ember uomo di
carattere A
jellemez caratterizzare, qualificare;
illustrare
jellemtelen senza carattere A,
indegno; (vói) i mprobo
jellemvonás traito di carattere A
jellemzés caratterizzazione n
jellemző caratteristico [per],
sintomatico; rappresentativo;
tipico; ~ tulajdonság ca-
ratteristica; ~ vonás tratto
distintivo
jelmez costume A
jelmezbál ballo in ma schera
jelöl 1. (vmit vmivel) segnare;
rappresentare; 2. (állásra)
designare alia candidatura
V come candidato; 3.
(kiejtés: nyelv) trascrivere*,
rappresentare con trascrizione n
fonetica
jelölés 1. (jellel) notazione n;
rappresentazione; 2. (állásra)
designazione n, candidatura;
~ét visszavonja desistere [da);
3. (kiejtésé; nyelv) trascrizione
n
jelölt (fti) candidato, aspirante
A
jelszó motto, parola d'ordine A;
divisa
jeltelen anonimo
jelvény 1. distintivo; 2. (álv)
emblema A
!
285
jelzálog (jog) ipoteca
jelzés I. (előre) preavviso; 2.
(hang~, fény~) segnale A; 3.
(adatot megadó) indicazione n,
menzione n; 4. (gyári) marchio;
5. (zen) armatura
jelzett indicato, segnalato,
menzionato
jelző I. (fti) 1. (vasúti) segnale A; 2.
(nyelv) attributo, epiteto
jelző II. (mn) segnala | tore.
-trice
jelzőkészülék dispositivo di
segnalazione n
jelzőtábla (útjelző) indicatore A
Jenő Eugenio
jérce galiinetta, pollo
Jézus Gesù A; ~ Krisztus Gesù A
Cristo
Jézuska Gesù A bambino
jezsuita gesuita h\ a ~ rend ordine
A dei gesuiti, compagnia di Gesù
A
jó I. (mn) buono; ~ hírű rinomato;
~ izü gustoso, saporito, squisito,
succulento; (nyelv) ~ hangzás
eufonia; ~ reggelt! buon giorno!
~ napot! buon giorno! ~ estét!
buona sera! vannak - és rossz
napjai avere degli alti e bassi;
ez ~ lesz questo andrà bene;
mire ~? a che pr,? (kózm)
minden ~, ha a vége ~ tutto è
bene, se finisce bene; (álv) ~
szemmel néz guardare di buon
occhio; ~ színben van avere
buona cera
jó II. (fn) bene A; az egészség a
legfőbb - la salute è il primo
jobbkeze
bene; minden ~í kívánok auguro
tante belle cose n, tb; a bor
nem tesz ~í nekem il vino non mi
fa bene; -nak látta távozni
credeva bene di partire; (közm)
~ból is megán a sok il troppo
storpia
jó III. (hat) molto, assai; gran(de);
bene; ~ darabig hallgattunk
tacemmo per un pezzo; ~ három
óra ben tre ore n, tb, ~ nagy
molto grande
jóakarat buona volontà
jóakaratú bene intenzionato
jóakaró I. (fn) profeti tore. -trice,
benefat | tore.-trice
jóakaró II. (mn)benevolo
jobb I. (mn) 1. (kf: Id még jó)
migliore, meglio; alig - poco
migliore; armai - tanto meglio; ~
belátásra jut rinsavire, mettere*
il cervello a partito; - időben
a migliore tempo; 2. (oldal)
destra; ~ kéz (mano n) destra;
~ra a destra; ~ra át! fianco
destro!
jobb II. (fn) (mano n) destra
jobbágy vasallo, servo della
gleba
jobbágyság servitù della gleba
jobban (kf: Id még nagyon) meglio;
più; - szeret prederire [a); ~ van
sentirsi meglio; még ~ figyelt
raddoppiò, l'attenzione n; (átv)
~ mondva a dire* il veroper
meglio dire*
jobbára per lo più
jobbkeze (vkinek) la mano destra
[dil;

jobbkor
jobbkor: soha ~ a propo sito
jobblétre szenderül passare a
miglior vita
jobboldal (poi) destra
jobbosszekötő (sp) mezz'ala di
destra
jobbra fordul /^ javul
jobbszélső (sp) ala destra
jobbulás miglioramento
jócskán discretamente, suffi-
cientememte
jód (orv) iodio
jód(os) (on) iodico
jóformán quasi, a dire* il vero
jog 1. (ált is) diritto,
giurisprudenza; ~ot tanul
studiare diritto; emberi -ok diritti
h, tb dell'uomo; minden ~
fenniama tutti i diritti riservati;
szerzői ~ diritto d'autore h\ 2.
~a van vmihez avere diritto
[aj; ^ban áll vmit tenni
essere libero di fare*; 3. ~gal
a buon diritto, a giusto titolo;
a ragione n; milyen ~on? con che
diritto?
jogalap titolo legale, fondamento
giuridico
jogar scettro
jogász 1. (jogudós) giurista (-i, -e) h,
n; 2. (jogliallgató) studente h
(studentessa) di legge n
jogbiztonság /^jogrend
jogcím titolo; azon a ~en, hogy
sotto pretesto che
jogegyenlőség parità v
uguaglianza di diritti h, tb;
parità V uguaglianza
giuridica
286
jogerős dog) giudicato; -sé válik
passare in giudicato
jogérvényes va-lido
jogfolytonosság continuità,
giuridica
jogfosztás spogliazione n,
privazione n del diritto
joghallgató studente h
(studentessa) di legge n
joghatóság giurisdizione n
jogi giuridico, di legge, di
giurisprudenza; ~ osztály sevizio
del contenzioso
jogilag giuridicamente, dejure
jogkor giurisdizione n,
competenza, sfera di diritto.
attribuzione n
jogos legittimo, legale, giusto; ~
önvédelem legittima difesa
jogosit autorizzare [a], dare*
diritto |a]
jogosítvány autorizzazione n;
patente n
jogosult 1. (fn) autorizzato
jogosult II. (mn) legittimo, legale,
giustificato, competerne,
autorizzato
jogrend ordine h pubblico v
giuridico
jogsegély assistenza giudiziaria
jogsértés violazione n del diritto,
eccesso del potere
jogszabály regola giuri dica, norma
legale
jogtalan ingiusto, illegale, ìl-
legiiiimo, abusivo
jogtalanság ingiustizia, abuso
jogtudomány giurisprudenza,
scienze n, tb giuri diche
287
jótékony
jogutód successore h legale
jogügyi giuri dico
jóhiszemű di buona fede n
jóindulat benevolenza, benignità
jóindulatú benevolo,
benintenzionato, benigno
jókarban van essere in buono
stato
jókedv buon umore h, allegrezza,
allegria; bonomia
jókedvű gioviale; di buon umore
h
jóképű bello, gentile, presenta-
bUe
jókívánság augurio
jókor 1. (idejében) a buon tempo; a
buon punto; 2. (korán) di buon
ora
jókora grandotto
jól (hat) 1. bene, solidamente,
fortemente; ~ érzi magát sentirsi
bene; ~ van stare* bene; hogy
vagy? Köszönöm, ~l come stai?
Grazie, Ijene! ~ ismeri bene
conosciuto; ~ értesült bene
informalo; jól táplált ben
pasciuto; 2. ~ áll andargli* bene;
-jön neki andargli* a propo silo;
3. -' megmondja neki a magáét
dire* la sua [a]; 4. ~ nézek ki!
sto fresco!
jólelkű buono, caritatevole,
generoso, clemente
jóleső gradevole, gradito,
piacevole
jólét agiatezza, bene ssere h
jóllaklik 1. saziarsi, pascersi;
essere sazio [mind di]; 2. (átv)
essere stufo [di]
jóllakott sazio, satollo
jóllakottság sazietà
jóllehet (ksz) benché, sebbene.
quantunque [mind felsz)
jómadár (átv) buonalana
jómód agiatezza, benessere A; -ban
él vivere* in mezzo agli agi
jómódn agiato, benestante,
abbiente
jóravaló bravo, per bene, onesto
jórészben in gran parie n
jós- (mn) profe-iico
jóság bontà
jóságos buono, cordiale; pieno di
bontà
Jóska Beppo
jóslat profezia, predizione n,
pronostico; oracolo
jós(nő) profét | a. -essa
jósol predire*. pronosticare,
profetare, vaticinare
jószág 1. (vagyon) sostanze n, tb, 2.
(fold) bene h, proprietà; 3. (állat)
bestiame h
jószántából spontaneamente; di
buon cuore h; di buon grado
jószívű generoso, caritatevole, di
buon cuore h
jótáll (vkiért) rendersi* garante v
mallevadore [per]; garantire;
prestare cauzione n [per)
jótállás mallevadoria [per];
garanzia [per]; cauzione n
[per]
jótálló (fh; Jog) garante h.
mallevadore A
jótékony 1. (ember) benefat | toré, -
trice; caritatevole; 2. (hatás)
bene-fico, saluti-fero

jótékonyság
288
jótékonyság benencenza, carità,
filantropismo
jótétemény/^jótett
jótett beneficio, utilità, Tavore h
jótevő benefat | lőre, -trice
jóváhagy I. (pl kinevezést)
approvare, confermare; 2.
(szerződést) ratificare, omologare
jóváhagyás 1. (pl kinevezésé)
approvazione n, conferma; 2.
(szerződésé) rali-fica,
omologazione n
jóváir bonificare
jóval (hat): ~ nagyobb molto più
grande [di)
jóvátehetetlen irreparabile,
irremediabile
jóvátesz riparare [a), rimediare [a]
jóvátétel riparazione n
jóvoltából: vkinek a ~ grazie [a]
józan I. (mértékletes) sobrio; 2.
(nyugodt) spassionato; 3. ~
gondolkodású sensato, di buon
senso, giudizioso, ponderato
józanság 1. (mértékletesség)
sobrietà; 2. (nyugodtság)
spassionatezza; 3.
(gondolkodásban) buon senso,
giudizio, ponderazione n
József Giuseppe h
jön 1. venire*, arrivare; ide -
venire* qua; (átv) méregbe
~ arrabbiarsi; zavarba ~
confondersi*, perdere le staffe
n, tb; 2. sokba ~ costare molto;
3. (származik) provenire* [da],
discendere* [da]
jöttment (fti) individuo sospetto
jövedék privativa, regia
jövedelem reddito, rendita,
entrata, ricchezza mobile,
prodotto; (jog) lucro
jövedelmez fruttare, rendere*,
produrre*
jövedelmező redditizio, lucrativo
jövedelmezőség produttività
jövedelmi adó imposta sul reddito
jövendő/</jövő
jövendöl predire*, preannunciare,
profetizzare, pronosticare; (vài)
vaticinare
jövendölés predizione n,
preannuncio, profezia,
pronosticazione n; (vài) vaticinio
jövendőmondás /^jövendölés
jövendőmondó (fti) indovino;
pronostica | tore, -trice
jövésmenés viavai h, andirivieni h
jövetel arrivo, venuta
jövevény nuovo venuto v arrivato;
forestiere h
jövevényszó forestierismo
jövő I. (fti) avvenire A; -re
nell'anno venturo; a -ben in
avvenire h
jövő II. (mn) 1. futuro; prossimo;
venturo; (nyelv) ~ idà (tempo)
futuro; 2. (akiJön) veniente
jnbileum giubileo
Judit Giuditta
jugoszláv iugoslavo
Jugoszlávia Iugoslavia
juh pecora
juhar(fa) acero
juhász pecoraio
juhászkutya cane h da pastore h
juhfajta razza ovina
juhnyáj branco di pecore tb, n
289
juttat
Júlia Giulia
Juliska Giulietta
július luglio
június giugno
juss (örökrész) (parte n) di eredità
jut 1. (vhova) capitare, giungere*,
pervenire*; (átv) álláshoz ~
oitenere* un posto; eszébe ~
ricordarsi [di); tudomására ~
essere informato [di], venire* a
conoscenza [di); nem ~ szóhoz
non potere* dire* una parola;
2. (eredményre) riuscire* a
ottenere* v raggiungere*;
(vkinek) toccare [a]; 4. (vmiból)
rimanere*
jutalék (közvetítési) gratifica,
commissione n
jutalmaz ricompensare, gratificare,
premiare
jutalom premio, ricompensa,
remunerazione n, gratifica
jutalomdíj premio
jutalomjáték (szinh) beneficiata
jutányos vantaggioso, a buon
mercato
juttat 1. (vhova) fare* pervenire*;
(vki kezéhez) recapitare; fare*
rime nere* [a]; börtönbe ~ fare*
incarcerare; koldusbotra ~
ridurre* alla miseria; (átv) eszébe
~ fare* ricordare [a];
rammentare [a); érvényre ~ fare*
(pre)valere*; 2. (vinihez
hozzájuttat) fare* avere; álláshoz
~ procurare un impiego [a]

K
kába sciocco, ingenuo
kabaré 1. (előadás) programma h
di varietà; 2. (átv) kész ~ è una
perfetta commedia
kabát 1. (felső) cappotto,
soprabito, paltò h\ ì. (zakó)
giacca; leveli a ~Jàt to gliere* la
giacca
kabátiyj ma nica
kábel cavo
kábelsUrgöny cablogramma h
kabin cabina; (fìirdò-) cabina da
bagno
kabinet gabinetto
kábít stordire, stupefare
kábítószer narcotico, stupefacente
h
kábult ebete; stordio, stupefatto
kábultság storditezza,
stordimento
kacag ridere* (a crapapelle v
spangheratamente)
kacagás risata, riso
kacagtató ilare
kacat cianfrusaglie n, tb coserelle
n, tb; robaccia
kacér (nő) civetta, civettuola
kacérkod | ik (vkivel) civettare [con)
fare* la civetta [con]
kacs (nm) viticcio
kacsa 1. (áll) anitra, anatra; 2.
(hírlapi) fandonia
kacsint 1. (vkire) fare* l'occhietto
[a], strizzare con l'occhio [aj; 2.
(vinire) avere in vista [di)
kacskaringós tortuoso, sinuoso
kacsó manina
kád Idfürdőkád
kádár bottaio
káder (poi) quadro
kagyló 1. (áll) conchiglia,
conchifero; 2. (lelejòn~)
ricevitore A; 3. (W.C.~) lazza,
vaso
kiyak (sp) caiacco, canoino,
sandolino, összecsukható ~
cacicco V canoino pieghe vole
kajakevezős (sp) caiacchista (-i, -e)
h,n
kaján malizioso, maligno
kiyánság malizia, malignità
kiyszibarack albicocca
kajszibarackra albicocco
káka (iióìi) giunco; tifa; sala; (átv) a
291
kamilla
kákán is csomót keres cercare il
pelo nel]' uovo
kakaó ca cao h
kakas 1. galio; (közm) minden ~ tir
a maga szemétdombján ognuno è
padrone h in casa sua; 2.
(fegyveren) griletlo
kakasUlő (szinh) loggione h
kaktusz cacto
kakukk cuculo, cucii h
kakukkfű (n&i) timo
kalács focaccia
kaland avventura, peripezie n, ib,
~ra indul andare* in cerca di
avventure n, tbr, szerelmi -
avventura galante
kalandor(nő) awenturier j e, -a
kalandos avventuroso
kalandoz | ik errare, vagare,
vagabondare
kalandvágyó bramoso di avventure
n,tb
kalap cappello; felieszi a -^ái
me-ttersi* il cappello; copririsi*;
~ot emel cavarsi v levarsi
to gliersi* il cappello; fare* tanto
di cappello
kalapács martello
kalapácsvetés (sp) lancio del
martello
kalapál martellare, maneggiare il
martello
kalapos cappellaio
kalaposnő modista
kalarábé navone h, cavolo rapa
kalász spiga
kalászos (fn) cereale h
kalauz 1. (vezető) guida; 2.
(járművön) fattorino; controllore h
kalauzol fare* da guida, guidare;
pilotare
kalauzolás guida, pilotaggio
kalimpál (hangszeren) strimpallare
kalitka gabbia
kálium (végy) potassio
Kálmán Colomanno
kalmár commerciante h
kalóz corsaro, pirata h. filibustiere
h
kálvária calvario
kálvinista calvinista (-i, -e) h, n
kályha stufa
kályhacső tubo da stufa
kályhaellenző parafuoco
kályhás fumista h
kamaraszínház teatro I mimo
kamarazene musica da camera
kamasz sbarbatello; giovane h
goffo
kamaszkor età della pubertà; età
ingrata
kamat interesse h; késedelmi -
interesse moratorie; ~ot fizet
pagare gli interessi li, tb
kamatláb tassa dell'interesse h
kamatoskamat interesse h
composto
kamatoz |ik produrre* interessi h,
Ib, fruttare
kamatoztat fare* fruttare, prestare
ad interesse h
kamatszámítás (mai) calcolo degli
interessi
kámfor canfora; (átv) -rá változott
canforizzato
kamgam (lex) pettinato
kamilla 1. (növ) camomilla; 2.
(lea) tisana

kampó
kampó uncino
kampós adunco; uncinato
kamra I. (éléstár) dispensa; 2.
(lomtár) bugiga ttolo
kámzsa (egyh) cocolla
kan I. (sertés hímje) verro; 2. (pej)
maschio
Kanada Ca nada h
kanadai canadese
kanál 1. cucchiaio; 2. (átv) minden
lében ~ e-ssere un ficcanaso
kanalaz prendere* col cucchiaio
kanapé canapè h, sofà h
kanári canario
kanász porcaio
kancsa (áll) cavaUa
kancellár cancelliere h
kancsal guercio; (orv) strabico
kancsalít guardare guercio v dl
traverso
kancsó brocca; giar(r)a
kandalló camino; ~ köpenye cappa
del camino; (villany-) caminetto
luminoso
kandúr gatto, micio
kánikula cani cola
kankalin primula
kanna secchio
kanóc miccia; lucignolo;
stoppino
kanonok (egyh) canonico
kantár briglia; redini n, tb;
megereszti a ~t allentare le
redini; rövidebbre fogja a ~í
tenere* in briglia
kántor cantore h
kánya nibbio
kanyar 1. (úté) curva; 2. (folyóé)
meandro
292
kanyargós tortuoso, sinuoso;
meandrico
kanyaró (orv) morbillo
kanyarod | ik I. (lit, folyó) girare; 2.
(ember) voltarsi
kanyarog fare* le volte,
serpeggiare, descrivere* meandri h,
tb
kanyarulat Id kanyar
káosz caos h
kap 1. ricevere, ottenere*, avere;
(átv) ezért még —sz! me la
pagherai! két évet -ott gli hanno
inflitto due anni di prigione n; 2.
~ja magát decidersi* [a);
prendere* il coraggio a due
mani n, tir, 3. utána - allungare
la mano [verso]; 4. - az
alkalmon cogliere* v afferrare
l'occasione n; 5. erőre -
rimettersi*; rifarsi* le forze
perdute; 6. -va - rajta fare*
ressa [su)
kapa zappa, sarchio
kapál 1. (mg) zappare; 2. (lo)
scalpitare
kapáló(d)z I ik I. agitarsi,
dimenarsi; 2. Cimi ellen) protestare,
opporsi* [a)
kapar grattare, raspare
kapásból a volo; ~ lő sparare a
volo; ~ megért capire a volo
kapaszkod I ik 1. (vinire)
arrampicarsi [a); 2. (vmibe)
aggrapparsi [a], attaccarsi [aj
kapca pezza per i piedi; (átv) szorul
a - essere alle strette
kapcsán (átv: vininek) in occasione
n [di]; rispetto [a]; riguardo [a]
293
kar
kapcsol 1. (müszis) congiungere*,
rannodare, connettere*; 2.
(telefon) dare* la comunicazione
[al; 3. (átv) gyorsan - capire a
volo
kapcsolás (müsz is)
comunicazione n, connessione n; (álv
is) téves - errore h di
comunicazione n
kapcsolat 1. Id kapcsolás; 2.
(dolgoké) connessione n; 3.
(személyes) contatto, nesso;
(diplomáciai is) relazione n;
rapporto; jzoras ~ rapporto
stretto; ~ban van vkivelessere in
relazione n [con]; ~ot léiesit
stabilire un contatto; 4.
kereskedelmi - contatto v nesso v
relazione n commerciale
kapcsolatos (vinivel) connesso
[con)
kapcsolódó (fri, mùsz) interruttore
h
kapcsolód |ik (vmihez)
connettersi* [con), rannodarsi [a]
kapbató 1. acquistabile, in
vendita; nem - (pl könyv)
esaurito; 2. (átv) mindenre -
capace di tutto
kapitalista capitalista (-i, -e) h, n
kapitalizmus capitaUsmo
kapitány capitano
kapkod 1. (kezével) annaspare; 2.
(munkában) acciarpare; 3. levegő
után - essere preso da
soffocamento; 4. magára -ja
ruháit mettersi* in fretta gli
abiti h, tb; 5. (hirtelenkedik)
agire con incoerenza; fűhöz-fához
~ non sapere* a qual santo
votarsi
kapkodás (átv) furia, precipitazione
n, incoerenza, disordineh
káplán (egyh) cappellano; vicario
káplár (rég; kat) caporale h
kapocs 1. gancio; 2. (szellemi)
vi ncolo, relazione n
kápolna cappella
kapor aneto, fmocchio
kapóra Jön venire* a propo sito
kapós ricercato, in moda v in voga
káposzta 1. (édes) cavolo; 2.
(vörös) cavolo violetto
kappan cappone h
káprázat Illusione n, abbaglio;
(megtévesztés) prestigio; (optikai
csalódás) fantasmagoria
káprázatos abbagliante, fan-
tasmagO'rico
kápráz|ik a szeme avere il
barbaglio
kaptafa forma; (csizmáé) gambale
h-, (álv) mindent egy kaptafára
húz mettere* tutto allo stesso
modello
káptalan (egyh) capitolo
kaptár Id méhkas
kapu 1. porta, portone A; (átv) nyílt
~kat dönget sfondare una porta
aperta; 2. (sp) porta
kapualj portone h
kapufa (sp) palo; kapufát lő tirare
un palo
kapus 1. portinaio, portiere h; 1.
(sp) portiere h
kapzsi avido, bramoso; rapace
kar 1. braccio; ~on fog prendere*
per il braccio; -jaiba dől (vkinek)

kár
precipitarsi nelle braccia [di]; 2.
(egyetemi) facoltà; 3. (pi bírói)
corpo; 4. (zen) coro
kár 1. danno, svantaggio: torto;
pregiudizio; anyagi ~ danno
materiale: ~i okoz danneggiare;
~i szenved avere v patire v
risentire v subire un danno; ~ba
vész andare* in fumé; sajál ~án
tanul apprendere* a proprie
spese n, ii; 2. ~, hogy peccato
che [felsz]; de ~! peccato! (de) ~
irte! peccato per lui
karabé^ carabina, moschetto
karácsony Natale h
karácsonyfa albero di Natale h
kar^ 1. (kenyéré) fetta (di pane
A); 2. (hússzelet) braciola,
scaloppe in )a
karakán testardo, ostinato
karám recinto
karambol scontro di treni h, tb
karaván carovana
karbantart (gondoz) mantenere*
kaihantartás manutenzione n
kárbecslés valutazione n d'un
danno
karbolsav(vegy)acido fenico
karcol 1. (vmit) graffiare; 2.
(vmibe)incidere* [in]
karcolás sgraffiatura
karcolat (ir, ini'iv) abbozzo,
schizzo
karcsú snello, svelto
karcsúság snellezza, sveltezza
kani 1. (kétélű) spada; 2. (széles
végű) scimitarra; 3. (vivo-)
sciabola
kardalos(nő) corista (-i, -e) h. n
294
kardbojt dragone h
kanicsapás: ~ nélkül senza colpo
ferire
kaniélre hány mettere* al taglio
della spada
kardmarkolat elsa
kardnyelő ingioiaspade h
kardoskod | ik (vini mellett)
insistere [su], tenerci* [aj
kardvívás scherma di scia boia v di
tiro
kardvívó schermi |tore. -trice di
sciabola
karének canto corale, coro
karfa ringhiera
karflol cavolfiore h
karhatalom forza pubblica
kárhozat dannazione n, perdizione
n
kárhozott dannato; ~ lélek anima
in pena
kárhoztat condannare,
riprendere*; rimproverare [a]
karika 1. (kör, játék is) cerchio; 2.
(szem körül) lividura
karikacsapás: úgy megy, mint a ~
andare* liscio v liscia
karikagyüríí anello nuziale
karima (kalapé) tesa: ala
karizom muscolo v bicipite h
bracchiale
karkötő braccialetto
kármentesít indennizzare
karmester direttore h
d'orchestra
karmol graffiare, sgraffiare
karmolás graffiatura
karnagy (egyh) maestro dl
cappella
295
katalógus
karó palo; ~ba hi'a impalare; (átv)
köti az ebet a -hoz farsi* forte
[di|
károg gracchiare
Károly Carlo
karom (ragadozóé) artiglio, unghia;
(átv is) karmai közé kerül
cadere* negli artigli v tra le
unghie [di): karinai közül
kiszabadul uscire* dalle unghie
[di]
káromkodás bestemmia,
giuramento
káromkod | ik bestemmiare,
giurare
karonfogva a braccetto
karóra orologio a braccio
káros nocivo, pernicioso
károsod | ik avere v patire v risentire
V subire un danno
karosszék poltrona
károsult (fn) 1. danneggiato; 2.
(eleini csapástól) sinistrato
karosszéria carozzeria
karöltve 1. a braccetto; 2. (átv)
insieme [a], spalla a spalla
[con]
káröröm malizia, malignità
kárörvendő malizioso, maligno
Kárpátok Carpazi A, tb
kárpit tappezzeria
kárpitos tappezzeriere h
kárpitoz tappezzare
kárpótlás 1. rifacimento dei danni,
risarcimento; 2. (kiegyenlítés)
compenso, compensazione n
kárpótol I. risarcire, indennizzare;
~ja magát rifarsi* i danni; 2.
(kiegyenlít) compensare
karrier carriera
karszalag fascia
kártalanít rifare* I danni, risarcire,
indennizzare
kartárs(nö) collega D, -e) A, n
kártékony nocivo, pernicioso
kartell cartello
kártérítés rifacimento dei danni,
risarcimento, indennità,
indennizzo; pénzbeli ~ indennità
pecuniaria
kártevés danno, guasto;
depredamento
kártol cardare
karton 1. (papír) cartone A; 2. (tex)
stoffa stampata
kartoték casellario
kártya carta di gioco; (átv) nyílt
kányával játszik giocare a carte
n, tb scoperte
kártyaparti partita di carte n, tb
kártyavár castello in aria
kártyáz | ik giocare alle carte
karvaly sparviero
karzat (szinli) galleri a
kas 1. (méh~) alveare A; 2. (kocsi~)
copertone A
kaszál falciare
kaszáló (fh) 1. (rét) prato; 2.
(személy) falciatore A
kaszárnya caserma
kaszinó circolo, club A
kasznár Id intéző 2.
kassza cassa; kasszát csinál fare*
(la) cassa
kaszt casta
Katalin Caterina
katalógus catalogo,
nomenclatura

kataszter
kataszter catasto
katasztrófa catastrofe n, disastro;
(összeomlás) sfacelo
katasztrofális catastrofico
katedra cattedra
katicabogár coccinella
katlan I. (üst) caldaia: 2. (geol)
circo, anfiteatro; cratere h
katolicizmus cattolicismo,
cattolicesimo
katolikus cattolico
katona soldato, militare h
katonai militare
katonakenyér pane h di munizione
n
katonaköteles 1. sogetto al servizio
militare; 2. (sorköteles) sogetto a
leva, coscritto
katonanóta canto dì soldato
katonás militare, marziale; bravo; -
külső, tartás aspetto marziale
katonaság esercito, truppen, tb
katonáskodás servizio militare
katonáskod I ik fare* il soldato,
servire nell'ese-rcito
katonaszökevény disertore h
katonatiszt ufTicìale h
katonavonat convoglio militare
kátrány I. catrame A; 2. (szurok)
pecen
kátrányoz catramare
kattan scattare
kattanás scatto
kattog crepitare
kattogás crepiti 0
kátyú pantano, pozzanghera; (átv)
-bajut imbrogliarsi
kaucsuk cauc(c)iù h. gomma
elastica
296
Kaukázus Caucaso
káva (kúté) orlo
kavar 1. (fel~) riinestare, agitare; 2.
(kever) impastare, mescolare
kavarodás parapiglia h, confusione
n
kavarog aggirarsi, agitarsi,
turbinare; - a gyomra gli si
rivolta lo stomaco
kávé caffé h
kávédaráló macinino da caffè h
kávéfőző (edény) caffettiera
kávéház caffé h
kávépöfkölő (edény) tostino
kávéscsésze tazza da caffè h
kávéskanál cucchiaino
kávéz I ik pre-ndere* il caffè
kaviár caviale h
kavics ciottolo, ghiaia
kazal bica, barca, covone h
kazán caldaia
kazánkovács calderaio
kazánkó tartaro, incrostazione n
della caldaia
kebel petto, seno
kebelbarát amico ìntimo
kecsege storione h
kecsegtet (vmivel) lusingare [di]; ~f
magát (vmivel) lusingarsi [di]
kecses grazioso, vezzoso, gentile,
gracile
kecske capra; (kózm) a ~ is jóllakik,
a káposzta is megmarad salvare
capra e cavoli A, tb
kecskebak capro, becco
kecskeszakáll pizzo
kedd martedì h
kedély umore h, animo,
temperamento; yó ~ buon irniore h
297
kegyenc(nő)
kedélyállaiMrt stato d'animo;
morale h
kedélybeteg malinconico,
neuropatico, neurastenìco
kedélyes gioviale, piacevole
kedélytelen apatico
kedv voglia, disposizione n
(d'animo); piacere h; ~emre mio
conveniente a me: elmegy a ~e
(vmiiől) perdere la voglia [di];
~e telik benne trovare il piacere
[a, in]; avere piacere h [aj; vki
~één per amore h [di); a Ulszai
-éért per salvare le apparenze;
vkinek a -ébe jár cercare di
acquistare la benevolenza [di];
cercare di fare* piacere [a)
kedvel amare, essere ama|tore, -
trice [di], volere* bene [a)
kedvelő ama | tore, -trice
kedvelt amato, preferito, popolare
kedveltség popolarità
kedvenc beniamino, cucco,
preferito, favorito
kedves 1. (bájos) gentile,
piacevole, amabile; (átv) legyen
olyan ~, és ... abbia la bontà [di];
2. (kedvelt) caro, preferito: 3.
~em caro mio, cara mia
kedvesen gentilmente,
cordialmente, con amabilità,
all'amiche vole, amichevolmente
kedvesked|ik usare cortesie n, tb
[con]
kedvsség 1. cortesia, gentilezza,
affabilità; 2. (szívesség)
compiacenza, complimento
kedvetlen svogliato, scoraggiato,
dispettoso
kedvetlenül svogliatamente, a mala
voglia, a malincuore, senza
entusiasmo
kedvez (vkinek, vminek) favorire,
favoreggiare: contribuire [a);
conco rrere* [a]
kedvezes favore h,
favoreggiamento, compiamenza
kedvezmény gratifica, facilitazione
n, vantaggio; riduzione n
kedvezményes preferenziale;
ridotto; ~ ár prezzo di favore h; ~
jegy biglietto a riduzione n
kedvező favorevole [a], propizio
[a]; vantaggioso; ~ feltételek
mellett in condizioni n, tb
favorevoli; ~ pillanat momento
favorevole
kedvezőtlen sfavorevole,
svantaggioso; inclemente
kedvtelés divertimento, diletto,
passatempo
kefe spazzola, scopetta
kefél spazzolare
kefelevonat bozze n, tb
kegy grazia, benevolenza, favore A;
nagy -ben áll (vkinél) essere in
favore A [presso); kiesik vkinek a
-eiböl cadere* in disgrazia
kegyelem grazia, clemenza,
misericordia, pietà; ~ért esdekel
sollecitare la grazia [di)
kegyelemdöfés colpo di grazia
kegyelet pietà
kegyeletes pietoso, caritatevole
kegyelmes: ~ uram! Eccellenza!
kegyelmez 1. perdonare [a], avere
pietà [di]; 2. (jog) graziare
kegyenc(nő) favorit | o, -a

kegyes
kegyes 1. (nagylelkű) buono.
gentile, generoso; clemente; 2.
(ájlaios) pio, devoto
kegyesked | Ik degnarsi [di]
kegyesség clemenza, bontà,
gentilezza, generosità
kegyetlen crudele, atroce,
inumano, brutale
kegyetlenkedés incrudelimenio,
sevizie n, tb, eccessi A, tb
kegyetlenked I ik incrudelire,
comme tlere atti h, tb di crudeltà
kegyetlenség ferocità, ferocia,
inummanità; atrocità
kegyhely santuario
kegyszer oggetto pio
kegyvesztett caduto in disgrazia
kebely calice h
kehes (ló) bolso
kéj 1. voluttà, piacere h; 2. (árt)
delizia, godimento; 3. (bujaság)
concupiscenza
kéjeleg 1. (nemileg) abbandonarsi
alla voluttà; 2. (àtv) dilettarsi
[di], deliziarsi [di, in, con)
kéjenc libertino, licenzioso (nei
costumi): spudorato; vén ~
vecchio spudorato
kéjes voluttuoso, lascivo, lubrico,
concupiscente
kéjutazás viaggio di piacere h
kék blu, azzurro, turchino, celeste:
(álv) ~re-zöldre ver bastonare
come Dio vuole
kékes azzurO'gnolo
kékít dare* il turchinetto (al
bucato)
kékitó (fn) turchinetto
kékróka volpe n azzurra
298^
keksz cake h
kékiìl-zoldiil farsi* v diventare di
mille colori h, ib
kel I. (fti) ca volo
kel II. (ige) 1. (felkel) alzarsi,
sorgere; (nap) sorgere*; 2.
(tészta) lievitare; 3. útra ~
mettersi* in cammino; (álv)
lába ~ Mininek volatilizzarsi; 4.
(áru) vendersi
kelekótya pazzesco, scervellato
Kelemen Clemente h
kelendő ricercato; di facile smercio
kelengye corredo
kelepce trappola; imboscata,
agguato; (àtv is) kelepcébe ejt
cogliere* alla trappola
kelepel (gólya) gloterare
kelés (orv) tumore h, postema h,
pustola
I. kelet (világiáj) est h, oriente A;
~en all'est h; —re ad est; a Kelet
l'Oriente h
li. kelet (keltezés) data; mai -lei
con la data di oggi
III. kelet (árué) smercio; nincs ~e
non avere smercio
keled orientale, dell'est h
Keleti-pályaudvar Stazione n
dell'Est h
Keleti-tenger Mare h Baltico
keletkezés genesi n, origine n,
formazione n, provenienza
keletkéz|ik nascere*, produsi*.
formasi
keletnémet tedesco orientale
kelkáposzta ca volo
kell 1. (vmit tenni) conveniere*,
dovere* bisognare; imr régen
299
keményedés
írnom kellett volna dovevo
scrivere* da molto; 2. (vkinek
vini) avere bisogno [di]; (àtv)
inég csak az -enei non ci
mancherebbe altro! úgy ~ neki'.
la meritava! 3. (vinihez) occor-
rere*, essere necessario: ehhez
bátorság ~ ci voule coraggio;
ehhez idő ~ ci vuole del tempo
kellék 1. (hozzávaló) occorrente h,
accessorio; 2. (szinh) attrezzo
(della scena)
kellékes (szinh) attrezzista h
kellemes gradevole, piacevole;
grazioso
kellemetlen sgradevole,
spiacevole, importuno
kellemetlenked | ik seccare,
molestare, fastidiare, vessare,
annoiare
kellemetlenkedő fastidioso, noioso,
importuno
kellemetlenség dispiacare h,
importunità, contrattempo,
seccatura
kelleténél (hatX a ~ erősebben più
forte del dovuto v
dell'occorrente; a ~ többet più del
douvoto V dell'occorrente
kelletlen spiacevole, borbottoni e,
-a
kelletlenül Id kedvetlenül
kellő (szükséges,- illó) dovuto,
conveniente, richiesto,
approprialo; ~ ménekben in dovuta
misura
kellő(képp)en debitamente,
convenientemente
kellőleg Id kellő(képp)en
kellős közepén (vminek) nel più bel
mezzo [di)
kelme stoffa
kelmefestő tintore h
kelt I. (ige) 1. (felkelt) svegliare,
destare; életre ~ risuscitare; 2.
(létrehoz) suscitare, provocare;
derültséget ~ provocare ilarità;
feltűnést ~ provocare chiasso;
destare rumore A
kelt 11. (hat) datilo: f hó lOén ~ *.
levele la Sua lettera del 10 e. m.;
levelejiìius 25-én ~ la Sua lettera
data del 25 luglio
kelt 111. (mny. ~ tészta pasta
lievitata
kelta I.(/n; celta A
kelta II. ^inn^celtico
keltetógép (mg) macchina
incubatrice
keltez datare; előre ~ antidatare
keltezés data, datazione h
kelvirág cavolfiore h
kém spia; (pej)spione,-a
kémcső provino, provetta, tubo di
saggio
kémelhárítás controspionaggio
kemence 1. forno: 2. (olvasztó~)
altoforno
kemény 1. duro, solido, fermo;
(àtv) ~ dió osso duro; ~ legény
uomo solido, 2. (erős, zord)
aspro, rigido, categorico; ~ tél
inverno ri gido
kémény 1. (házé, gyáré, hajóé)
camino, ciminiera; 2.
(mozdonyé) fumaiuolo
keményedés 1. indurimento: 2.
(ort) indurazione n

keményedik
keményed j ik indurire
keményfejú, keménynyakú testardo;
ostinato, caparbio
keményít 1. indurire; 2.
(fehérneműt) inamidare
keményítő (fn) amido
keménykalap capello duro
keménység 1. durezza, fermezza,
solidità; 2. (tété) rigidità; 3.
(szigor) severità
kéményseprő spazzacamino
keménytojás uovo sodo
kémia chimica; szenetlen ~
chimica inorganica
kémiai chimico
kémikus chimico
kémked | ik fare* la spìa
kémlel 1. spiare, spioneggiare; 2.
(átv) cercare, investigare,
esplorare, sondare, fare*
sondaggi h, tb
kémszervezet organizzazione n di
spionaggio
kémszolgálat servizio di spionaggio
ken 1. ungere*, spalmare,
stendere*; (olajjal, kenőccsel)
ingrassare; vajat ~ a kenyérre
imburrare la fetta di pane h; 2.
(átv) másra ~ vmit dare* v gettare
la colpa [a]
kén zolfo
kender canapa
kenderáztatás macerazione n della
canapa
kendermag seme h della canapa
kendő I. (nyakban) fazzoletto da
collo, sciarpa; 2. (nagy) scialle h
kendőz (átv) imbellettare, palliare
kénes sulfureo
300
kenet: (egyh) utolsó ~ Estrema
Unzione n
kenet(telj)es untuoso
kenguru canguro
kengyel (orv, músz is) staffa
kenőcs unguento, crema
kenőolaj oUo lubrificante
kenöszappan sapone h molle
kénsav acido solforico
kény»kedve szerint a piacimento
kényelem comodità, comforto; ~be
helyezi magát mettersi* all'agio
kényelmes comodo
kényelmesen comodamente
kényelmetlen scomodo
kenyér 1. pane h; bama ~ pane h
bigio;/te ~ pane h fresco; (àtv)
—en és vizen a pane h ed acqua;
2. (megélhetés) guadagno,
sostanza; kenyeret keres
guadagnare il pane
kenyérlwl midolla, mollica
kenyértiéj crosta (del pane)
kenyéririgység gelosia di mestiere
h
kenyérkereset mestiere h che dà da
vivere*
kenyérkereső (fti) sostegno della
famiglia; (családjő) capofamiglia
h
kenyérmorzsa briciola
kenyérsütés panificazione n
kenyértÖFés (átv) rottura
kenyérzsik (kat) tascapane h
kényes 1. delicato, difficile; 2.
(modor) affettato; lezioso; 3.
(egészség) fragile; 4.
(nehezen megoldható) spinoso,
scabroso
301
képmutatás
kényeskedj ik fare* il lezioso
kényeskedő smanceroso,
sdolcinato
kényeztet viziare
kényszer violenza, forza,
costrizione n, enged a ~nek
ce dere alla forza
kényszeredett forzato, costretto
kényszereszköz mezzo coercitivo
kényszerhelyzet stato di forza
maggiore; posizione n forzata
kényszerit imporre* [a], forzare
[di], obbligare [di], costringere*
[a], astringere* [a]
kényszerítő costrittivo, coercitivo,
imperativo
kényszerképzet idea forzata
kényszerleszállás (rep) atterraggio
forzato
kényszermunka lavoro forzato
kényszerül (vmire) essere costretto
|a|; arra ~. hogy vedersi* nella
necessità [di], vedersi* costretto
[a]
kényszerűség Id kényszer; ~ből tesz
vmit fare* per necessità v forza
kényszerzubbony camicia di forza
kénytelen costretto [a], forzato
[di]; ~ vagyok essere costretto
[a]
kénytelenség necessità
kényúr tiranno, despota h
kép 1. (festmény) quadro; dipinto;
(vászon) tela; 2. (fot) immagine
n, 3. (pénzen) faccia; effigie n, 4.
(szöveg közli) illustrazione «;
tavola, figura, 5. (látvány)
veduta; panorama A, 6. (are)
viso, faccia, volto, figura; (átv) jó
-et vág a dologhoz fare* buon
viso al cattivo gioco; van ~e
hozzá avere la fronte [di]
I. képes (mn) 1. illustrato; 2.
(képletes) metaforico,
figurato
II. képes (inn, vmire) capace [di];
sentirsela
képesít (vmire) abilitare [a],
qualificare [a]
képesítés 1. (állásra) abilitazione n;
2. (bizonyítvány) diploma h di
abilitazione n
képeskönyv libro illustrato
képeslap 1. (újság) giornale h
illustrato, magazzino; 2. Id képes
levelezőlap
képes levelezőlap cartolina
illustrata
képesség abilità, capacità, talento;
doti n, ib
képest (vmihez) secondo,
conformemente [a], in confronto
[a], nella misura [di]; erejéhez ~
nella misura della sua forza
képez 1. (nyelv és iskolában)
formare; 2. (alkot) costituire
képkeret cornice n
képkiállítás esposizione n di quadri
h.tb
képlékeny plasmabile
képlet formula
képletes figurato, metaforico; ~
beszéd linguaggio figurato ~
kifejezés meta-fora
képmás ritratto; (árnykép)
simulacro
képmelléklet Id. kép 4.
képmutatás ipocrisia

képmutató
képmutató ipocrita (-i, -e) h, n.
(álszenteskedő) bacchetton | e,
-a
képrejtvény rebus h
képtár galleri a di quadri h. tb
képtelen 1. (vmire) incapace [di];
2. (dolog) assurdo
képtelenség 1. (vmire) incapacità
[di]; 2. (dologról) assurdità
képvisel rappresentare
képviselet rappresentanza
képviseleti rappresentativo
képviselő 1. (poi) deputato; 2. (ker)
rappresentante h
képviselőház camera dei deputati
képviselőválasztás elezioni n, tb
legislative
képzel 1. (magában) immaginarsi,
Tigurarsi; nem is ~ed non (ti)
puoi immaginare; mit ~? come la
pensa? vki helyébe ~i magái
me ttersi* al posto v nei panni
[di]; 2. (beképzel)presumere* di
se
képzelet immaginazione n,
fantasia [di); izgaija a ~ét
eccitare v stuzzicare la fantasia;
minden ~ei feliilmùl su-pera
l'immagi-nazione n
képzeletbeli immaginario, fittivo,
fantastico
képzelódés illusione n, chimera,
allucinazione n
képzelődjIk fantasticare, vivere*
nelle nuvole, nutrirsi d'illusioni
n. tb
képzelő erő (képzelő tehetség)
fantasia immaginativa, facoltà
immaginativa
302
képzelt immaginario, fittivo,
supposto
képzés (nyeh is) formazione n
képzet rappresentazione n
képzett 1. istruito, colto; 2. (nyeh)
~ szó parola derivata
képzettség I. qualifica, istruzioe n.
2. (szellemi) cultura, erudizione
n
képző I. (fri) 1. (iskola) scuola
magistrale; 2. (nyeh) suffisso,
elemento formativo
képző II. (mn) 1. formativo,
costitutivo; 2. (szellemileg)
istruttivo
képződ I ik formarsi
képződmény (geoi) formazione n,
concrezione n. prodotto
képzőművész artista (-i, -e) h, n
képzőművészet arti n, tb figurative,
belle arti n, tb
kér 1. (vmii vkitől) domandare [a],
chiedere* [a]; sollecitare [di);
szívességei ~ chiedere* un
favore: gyufát ~ a barátjától
chiedere* un fiammifero al suo
amico; csendet ~ek! silenzio,
prego! kölcsön ~ vmit chie-dere*
in prestito; segítséget ~
chiedere* aiuto; kegyelmet ~
chiedere* grazia; 2. (vkit vmire)
pregare [di]; ~em, tessék prego
(faccia pure); 3. mit ~ ezért?
quanto chiede v fa per questo?
kerámia cera mica
kérdés 1. domanda, questione n, ~/
intéz vkihez indirizzare una
questione n [a]; ~t tesz fel fare* v
porre* una domanda [a];
303
kérés
köszönöm ~ét, elég Jól grazie
della domanda, abbastanza bene;
2. (probléma) questione n,
problema h: ~. hogy v vajon non
si sa se...; (álv) ez más ~ è un
altro paio di maniche n, tb,- è
tutt'altra faccenda
kérdéses 1. (vitás) problematico,
contestabile; 2. (szóban forgó)in
questione n
kérdez domandare [a... di),
chiedere* [a... di],
interrogare
kérdezés interrogazione n
kérdező (fn) 1. interroga | tore, -
trice; 2. Id feleltető
kérdezősköd | ik informarsi
[presso], chiedere*
informazioni n, tb [a]
kérdő (mn; álv is) interrogatorio
kérdőiv questionario
kérdőjel punto interrogativo
kérdőre von (vkit) chiedere*
ragione n [a]
kére(d)zkedIik chiedere* il
permesso di uscire*
kéreg scorza, crosta
kéreget mendicare, chiedere*
l'elemo Sina v la carità, andare*
alla questua
kéregetés accattonaggio
kéregető (fti is) mendicante;
accaton | e. -a
kerek rotondo, tondo, circolare;
(álv) a ~ főidőn nel mondo
intero
kerék ruota; ~be tör arrotare; (álv
nyelvet) masticare; (álv) ötödik ~
a kocsiban e-ssere la quinta ruota
nel carro; kervket old tagliare la
corda, svignarsela
kerékagy mozzo
kereked |ik 1. (kezdődik)
cominciare, nascere*; p.rodursi*; (eros
szél) alzarsi; sollevarsi; 2. kedve
~ik vimre venirgli* la voglia [di]
kereken (nyíltan) senza ambagi h,
tb, francamente; ~ megmondja
dire* ctiiaro e tondo
kerékgyártó carradore h
kerekít arrotondire
keréknyom carreggiata
kerékpár bicicletta
kerékpáros biciclettista (-ì, -e)
h,n
kerékpároz I ik andare* in
bicicletta
kerékpárverseny gara ciclistica
kerekség rotondità, rotondezza
kerékvágás 1. carreggiata; 2. (átv)
pratica; a régi ~ban halad
seguire il corso normale; kijön
a ~ból perdere le staffe;
uscire* dai gangheri v di
carreggiata
kérelem domanda, sollecitazione n,
insistenza, preghiera
kérelmez presentare una domanda,
sollecitare, richiedere*
kerepel (kereplővel) suonare la
raganella
kereplő (fn) raganella
keres 1. (ri)cercare; 2. (pénzt)
guadagnare; mennyit ~ rajta?
quanto ci guadagna?
kérés domanda, sollecitazione n.
preghiera; egy ~em volna ho un
favore a chiederle*

keresés
304
keresés ricerca
kereset 1. (fizetés) guadagno,
salario, stipendio; ~ nélkült
disoccupato; 2. (jog) azione
n
kereseti ~ adó imposta di ricchezza
mobile; ~ forrás risorsa
keresetképtelen incapace al
lavoro
keresetlen (átv) semplice,
sprovvisto
keresett 1. (ónos, ám stb.)
ricercato; 2. (erőltetett) afTettato,
manierato
keresettség 1. ricercatezza; 2.
afTettazione n
keresgél frugare, rovistare, andare*
cercando
kereskedelem commercio
kereskedelmi commerciale, di
commercio; *- egyezmény
convenzione n commerciale; ~
kamara camera commerciale; ~
levelezés corrispondenza
commerciale; ~ miniszter Ministro
del Commercio; ~ szerződés
accordo commerciale; ~ utazó
commesso viaggiatore h
kereskedés 1. commercio; 2.
(üzlet) negozio
keresked j ik commerciare;
esercitare il commercio;
gabonával ~ik commerciare di v in
grano
kereskedő (fit) negoziante A,
commerciante h
kereslet richiesta; gyapotban nagy a
~ c'è molta richiesta di cotone
h
kereső (fii) 1. (rád) condensatore h
varia bile; 2. (fot) mirino
kereszt 1. (egyh) croce n, ~et
vet (magára) farsi* il segno
della croce; (ótv) -et vet vmire
fare* la croce [addosso]; 2. (mg)
bica
keresztanya madrina, comare n
keresztapa padrino, compare h
keresztbe(n) (hat): ~ áll mettersi*
di V in V per traverso; ~ teszi a
lábát accavalciare le gambe; ~
font karokkal con le braccia
conserte v incrociate
keresztcsont (orv) osso sacro
keresztel (egyh) battezzare
keresztelés (egyh)battesimo
keresztelő kápolna battlsterio
keresztény cristiano
kereszténység cristianesimo,
cristianismo
keresztes: ~ hadjárat crociata; ~
vitéz crociato
keresztez 1. (ált és fajt) incrociare;
~i egymást incrociarsi,
intersecarsi, attraversarsi; 2. (tervet)
attraversare
keresztezés 1. incrociamento; 2.
(áll és mg) incrocio
kereszteződés incrociatura,
intersezione n
kereszteződ j Ik incrociarsi,
intersecarsi, attraversarsi
keresztfa (kereszt) croce n,'
(feszület) crocifisso
keresztfiú figlioccio
kereszthajó (ép) transetto
keresztkérdés (vallatásnál)
interrogatorio incrociato
305
kerít
keresztlány figlioccia
keresztléc traversa
keresztlevél (egyh) fede n
battesmiale
keresztmetszet profilo
keresztnév prenome h
keresztrefeszités (egyh)
crocifissione n, supplizio della croce n
keresztöltés punto in croce n
keresztrejtvény parole n, tb
incrociate
keresztrím rima alternata
keresztség (egyh) battesimo
kereszttűz (kat) fuoco incrociato
keresztút 1. (egyh) via crucis; 2.
(útkereszteződés) crocevi-a h,
bivio
keresztutca strada traversale
keresztül attraverso; di v in v per
traverso
keresztülhúz 1. cancellare; 2. (àtv)
attraversare
keresztül-kasul in tutti i sensi
keresztülmegy attraversare,
varcare; (átv) súlyos
betegségen megy keresztül attraversare
una malattia grave;
keresztülment a vizsgán ha superato
l'esame h; sok mindenen ment
keresztül ha avuto degli alti e
bassi
keresztülnéz (vkin) non fare* caso
[di]
keresztültör ~ a tömegen farsi*
strada; aprirsi* un varco; ~ a
nehézségeken sormontare v
superare le difficoltà
keresztUlvihetetlen irreaUsabile,
ineseguibile
keiesztülvisz (átv) eseguire,
mandare ad effetto, realizzare,
effettuare; ~; az akaratát fare*
valere* la sua volontà
keret 1. ftópe^ cornice n, 2. (műsz)
telaio, inteleiatura; 3. (átv)
quadro; vminek~ ében nel
quadro [di]
kéret 1. (vkit) fare* pregare [di],
invitare [a]; fare* venire* [a,
in]; 2. ~/ magát farsi* pregare v
invitare
keretantenna (rád) antenna ad
inteleiatura; quadro
keretes elbeszélés novelle n, tb a
cornice n
keretez incorniciare
kéretlen(ül) non pregato v
chiamato; inviso
kerettörvény legge n quadro
kerevet canapé h, sot^ h
kérges (kéz) calloso
kergeség (áll) capostorno
kerget cacciare, perseguitare, dare*
la caccia [a]
kergető(d)z|ik rincorrersi*, darsi*
la caccia [a]
kering 1. (égitest) girare, rotare,
gravitare; 2. (nedv; hír) circolare;
3. (hulló levél) turbinare
keringés 1. (égitesté) giro,
rotazione n, gravitazione n,
rivoluzione n; 2. (véré, nedvé)
circolazione n, 3. (hiilló levélé)
turbinio
keringő (fti) valzer h
kerit 1. (bekent) recingere*; 2.
(szerez) procurare, trovare;
procacciare; (biz) buscarsi;

kerítés
hatalmába ~ impadronirsi
[di]
kerítés 1. (sövény) siepe n, 2. (léc)
stecconato; 3. (rács) cancello
kérkedj ik vantarsi [di], millantarsi
[di]; inorgoglire v inorgoglirsi
kérkedő spacconi e, -a; Tanta-
ron I re, -a
kérlel implorare, supplicare.
scongiurare
kérlelhetetlen inesora bile, spietato;
implacabile
kérő I. (fii: lányé) pretendente h
kérő II. (nin; pillantás) (sguardo)
supplichevole
kert 1. giardino; 2. (gyümölcsös)
frutteto; 3, (veteményes) orto
kertel farre* rigiri h, ib:
tergiversare; barcamenare
kertelés nélkül senza ambaggi h, tb
V prea-mboli h, tb
kertész giardiniere h, orticoltore h,
ortolano
kertészet giardinaggio, orticoltura
kertészeti orti colo
kerthelyiség ristorante h con
giardino
kerül 1. (vki vmit) evitare;
(s)fuggire; scansare, schivare; ~;
vkinek a pillantását evitare gli
sguardi [dij; 2. (kerülőt tesz)
fare* un giro; 3. (vhova) capitare;
pervenire*; szeme elé ~ cadere* v
capitare sott occhi h, tb,- kezébe ~
capitare tra le mani; 4. (pénzbe)
costare, impiegare, volerci*,
metterci*; (átv) csak egy
szavadba ~ ti costa una sola
parola
306
kerület 1. (geom) circonferenza;
perimetro; a kör ~e
circonferenza del cerchio; 2. (városé)
quartiere h, rione A, 3.
(választási) circoscrizione n, 4.
(katonai, bírósági, postai) distretto
kerülget codiare, spiare
kerülő (ÚI) giro; via indiretta
kérvény domanda. richiesta,
petizione n
kérvényez presentare una domanda
kérvényező petente h. n, postulante
h. n, supplicante h, n
kés 1. coltello; előrántja ~ét
mettere* mano n al coltello; 2.
(orv) bisturi h
késedelem 1. ritardo, indugio; ~
nélkül senza ritardo; nem tűr
késedelmet non ammette ritardo;
2. (ker) morosità
késedelmes 1. tardo, tardivo; 2.
(ker) moroso, ritardatario
késedelmi kamat interesse h di
dilazione n
kései tardivo
keselyű avvoltoio
kesereg lamentarsi [di], sentirsi
afflitto [per]
kesergés lamentio, doleanza,
geremiade n
kesergő afflitto, rattristato
keserayés amarognolo
keserű amaro, acre
keserűség 1. (íz) amarezza,
acrimonia; 2. (csalódás)
moriificazione n, disgusto,
fastidio; doleanza
keserves amaro, penoso,
lamentevole
307
készületlen
késés ritardo, indugio
késhegyig menő harc guerra a
coltello
késIik ritardare, indugiare, essere*
in ritardo; ~ik a válasszal ritarda
a rispondere*; az óra ~ik
l'orologio ritarda
keskeny stretto, sottile
keskenyed jik restri ngersi*
keskenyfilm film h a passo
ridotto
késleked j ik indugiare,
temporeggiare
késleltet ritardare
késő tardi; ~ éjszakáig fino a notte
n inoltrata v avanzata; már ~ van
ormai fa tardi
később più tardi
későbbi di più tardi, ulteriore,
posteriore
későn tardi; ~ érkeztél hai fatto
tardi a venne*; jobb ~, mim soha
meglio tardi che mai
kész 1. (elkészült vmi) finita,
terminato, preparato; pronto; 2.
(vmire) pronto [a], disposto [a];
3. ~ komédia una vera v perfetta
commedia; 4. elutazlak és ~.'
sono partiti e buona notte n!
készakarva a (bella) posta;
appositamente
keszeg (áll) reina
készen (vmire) pronto [a]
készenlét permanenza; (kai) -ben
áll stare* sul piede h d'allarme
h
készít preparare, produrre*,
fabbricare; (végrehajt)
eseguire
készítmény prodotto, preparazione
n
készkiadás sborso
készlet 1. (tartalék) stock h,
contingente h; 2. (pi. étkészlet)
assortimento, servizio
készpénz contanti h, ib, danaro
disponibile; ~benflzet pagare (in
danari A, riscontanti
készpénzfizetés pagamento in v per
contanti h, tb
készség (hajlandóság) prontezza,
prontitu dine n, disposizione n,
-gel con piacere h; di cuore h:
(jog) bűnözési ~ abilità a
delinquere
készséges pronto;
servizievole
késztet indurre* [a], incitare [a],
imporre* [aj; ez gondolkodásra ~
ciò dà da pensare
kesztyű guanto
kesztyú(ám)s guantaio
kesztyűkészítő Id kesztyű(áru)s
kesztyűs kézzel bánik vkivel trattare
con i guanti
készUI 1. (vmire) prepararsi [a];
e ssere sul punto [di]; menni ~
essere sulle mosse; vizsgára ~
prepararsi all'esame A,- (átv)
tanár úr kérem, nem —tem
professore h, non ho studiato; 2.
(vmí) prepararsi; eseguirsi,
fabbricarsi
készülék apparecchio, dispositivo,
meccanismo
készülés preparativi h, tb,
preparazione n
készületlen impreparato

készületlenség
készületlenség impreparazione n,
mancanza di preparazione n
készülődés preparativi A, tb;
háborús ~ preparativi h, tb di
guerra
készülőd I ik prepararsi, fare*
preparativi h, tb [di], disporsi*
W
készültség 1. preparazione n,- 2.
(katonai) truppe n, tb
consegnate
két due; (összetételben) bV\ (átv) ~
kézzel kap vmin afferrare a due
mani n, tb
kétágú biforcato
kételkedés dubbio, scetticismo
kételkediik dubitare [di]
kételkedő scettico, diffidente
kétéltű (áll) anfibio
kétélű a due tagli h, tb
kétely dubbio; scrupolo
kétértékű ambi guo, equivoco
kétértelműség ambiguità,
equivoco
kétes 1. (kétséges) problematico,
dubbio, incerto; 2. (vitatható)
contestabile; 3. (erkölcsileg)
equivoco
kétéves biennale
kétezer due mila
kétféle di due specie
kétharmad due terzi h, tb
kéthavonkénti bimensile
kéthetes bisettimanale
kétjegyű a due cifre n, tb
kétkulacsos doppio, fallace,
perfido
kétlábú bipede
kétlaki (növ) dioico
308
kétnejű bigamo
kétnyelvű bilingue
kétoldalú bilaterale
ketrec gabbia, recinto
kétrészes firdőruha due-pezzi
h
kétség dubbio, scrupolo: ehhez
nem fér ~ non ammette v
lascia dubbio: ~be ejt fare*
disperare, sconsolare,
sconfortare, immergere* nella
disperazione n, ~be von
mettere* in dubbio
kétségbeejtő disperato, pietoso:
sconsolante, sconfortante,
scoraggiante
kétségbeesés disperazione n,
desolazione n. sconforto,
scoraggiamento
kétségbeesett disperato,
sconsolato, sconfortato,
scoraggiato
kétségbees I ik disperare [di],
cedere alla disperazione n
kétségbevonhatatlan indubbio,
indubitabile, incontestabile,
indiscutibile
kétséges dubbio, problematico,
contestabile, discuti bile
kétségkívül Id kétségtelenül
kétségtelen indubbio, incontestato,
innegabile
kétségtelenül indubbiamente,
innegabilmente,
incontestabilmente
kétsoros (zakó) a doppio petto
kétszáz duecento
kétszemélyes ágy letto
matrimoniale
309
kéz
kétszer due volte n, tb: ~ annyi due
volte n, tb tanto; doppio
kétszeres I. (mn) doppio
kétszeres II. (fii): a -ère emelkedik
elevarsi al doppio
kétszersült biscotto
kétszínű 1. die due colori h, tb; 1.
(kétkulacsos) falso, ipocrita,
perfido, a due facce n, tb
két(szó)tagú bisillabo
ketté in due
kettéágaz | ik biforcarsi
kettéhasít spaccare in due
kettéoszllik dividersi* in due:
raddoppiarsi
kettes (szám) due
kettesben a v da solo a solo
kettesével a due a due
kettétör |ik ro mpersi* in due
kettévág tagliare in due
kettévàl I ik separarsi
kettő due: mind a ~ tutt'e due; (vài)
ambedue; entrambii, -e; ~nk
közül fra noi due: ez ~nké ciò
appartiene a noi due; (átv) ~n áll
a vásár fare* i conti senza l'oste
h
kettős I. (mn) doppio; ~ sorokban
in doppie file n. tb: (ker) ~
könyvvitel tenuta dei libri in
partita doppia; 2. (két egységből
álló) binario: ~ beosztás divisione
binaria
kettős U. (fn) 1. (zen) duo; 2. (sp)
doppia
kettőshangzó (nyelv) dittongo
kettőspont due punti h, tb
kettősség 1. dualità, dualismo,
parallelismo; 2. (átv) duplicità
kettőz raddoppiare, geminare
kétüléses (kerékpár) tandem h
ketyeg fare* tictac
kéve covone h, manipolo, fascio,
mannello, brancata
kevély orgoglioso, superbo, altiero,
arrogante
kevélység orgoglio, superbia,
altezza
kever 1. (kavar) rimestare: 2.
(kártyát) scozzare: 3. (hozzá-)
mischiare [a], mescolare [a]; 4.
bqjba~involgere* (in)
keveredés confusione n, disordine
h, guazzabuglio
kevered |ik 1. (elegyedik)
mescolarsi; amalgamarsi; 2. (ügybe)
impacciarsi [di]; immischiarsi
|in|; mescolarsi [in]; ingerirsi
[in]
keverék mescolanza, miscuglio;
combinazione n; mistura;
ama Igama h
keverés mescolamento
kevert misto
kevés poco: *- a pénzem ho poco
danaro
kevésbé meno; annál ~, mert tanto
meno, perchè
kevesbed | ik diminuire,
decrescere*, ridursi*
kevesebb (kJ) meno: mindig ~ lesz
il loro nu mero diminuisce
kevesell 1. (kevésnek tart) ritenere*
insufficiente; 2. (lebecsül)
sprezzare
kevéssé poco; éppoly —, mint così
poco come
kéz 1. mano n, ~enfog prendere*

kézbesít
per la mano; ~en fogva a
braccetto; kezet fog vkivel
stringere* la mano [a|; kezet
emel vkire mettere* mano n
[adosso a|; keze munkájából él
vivere* del lavoro delle sue
braccia; 2. (átv) ~nél van e-ssere
sotto le mani; keze ügyében van
essere a portata di mano; kezére
jár vkinek prestare la mano
[a]; -re kerít vkit impadronirsi
[dij; arrestare; szabad kezet
ad vkinek* àure* carta bianca
[a)
kézbesít consegnare [a]. Tare*
recapitolare v pervenire* [a]
kézbesítés consegna, recapito;
distribuzione n a domicilio
kézbesítő (fti) postino, portalettere
h
kézcsók bacio sulla mano
kezd 1. cominciare, iniziare,
mettersi* [a]; enni~ett si mise a
mangiare; 2. (átv) mihez ~jek?
che farò? nem tudom, mit ~jek
non so che fare*; nincs mit ~eni
non c'è niente da fare*
kezdeményezés iniziativa
kezdés Id kezdet
kezdet inizio, principio, co-
minciamento; -ben, a -én in
sulle prime, dapprima, in
principio; -talfogta da principio
kezdeti iniziale
kezdetleges primitivo, rudimentale
kezdő I. (fn) I. principiante h, n; 1.
esordiente fi, ii: debuttante li, n
kezdő 11. (inn) iniziale
kezdőbetű iniziale n
310
kezdődlik cominciare, iniziarsi;
(vài) principiare
kezdve (vmitöl) a partire da, fin da,
a datare da; mostantól ~ (fin) da
adesso
kezel 1. (orv) curare; 2.
(tárgyat) trattare; maneggiare;
manipolare; manovrare; 3.
(ügyeket) gestire, amministrare,
reggere*; hűtlenül -
commettere* una malversazione; 4.
(jegyet) perforare; 5. (kezet fog)
stri ngere* la mano |a]
kezelés 1. (orv) cura; 2. (tárgyé)
trattamento; maneggiamento.
manipolazione n,- manovra; 3.
(ügyeké) amministrazione n,
gestione ii, reggenza; 4. (jegyé)
perforazione n
kezelhető maneggevole, trattabile
kezelő (hivatali) amministratore h
kézelő polsini h, tb
kézenfekvő evidente, palpabile
kezes I. (fn^ jog) mallevadore h,
garante h
kezes II. (mn: szelíd) mansueto,
docile
kezeskedjik (vmiért) garantire v
rispo ndere* [per]
kezesség Qog) mallevadoria
kézfej (orv) metacarpo
kézfelemelés alzata di mano n
kézfogás stretta di mano n
kézi manuale
kézifék freno a mano n
kézigránát (kai) granata a mano
n
kézikönyv manuale A, vademecum
311
kladő
kézikönyvtár biblioteca di
consultazione n
kézilabda palla a mano
kézilámpa laterna portatile v a
manon
kézimunka lavoro d'ago v
femminile
kézimunkáz |ik occuparsi del
lavoro d'ago
kézírás calligrafia; scrittura
kézirat manoscritto
kézirati Id kéziratos
kéziratos manoscritto
kéziszőtárdizionario portatile
kézitáska valigia (a mano)
kézitusa zuffa; corpo a corpo
kézjegy firma; paraffa
kézmosás lavata delle mani
kézmozduliit movimento della
mano
kézműves artigiano
kézmű(ves)ipar industria
manufatturiera
kézművesség artigianato
kézügyesség abilità, destrezza
kézzelfogható tangibile,
palpabile
kézzeHábbai tiltakozik protestare
con ogni sforzo v con le mani e
con i piedi
kl I. 1. (kérdő nm) chi? ~ az? chi
è? -nek tart maga engem? per
chi mi prende Lei? -nel? da chi?
2. (vonatkozó nm) che. il; (la)
quale; Id mégatí
kl 11. (hat) fuori, al di fuori; ~
innen! fuori di qui! ~ vagy be! o
dentro o fuori!
kiabál gridare; vociferare
kiabálás grido, chiasso
kiábrándít disingannare,
disgustare, disillu dere*
kiábrándul disingannarsi,
disgustarsi, disilludersi*
kiábrándulás disinganno, disgusto,
delusione n
kiad 1. (álad, odaad) passare;
rimettere*; (bizonyítványt)
rilasciare; (átv) -ja mérgét
sfogare l'ira; 2. (foglyot) liberare,
rilasciare; (idegen országnak)
estradare; 3. (lakást) afiittare;
@ldei) appaltare; 4. (költ)
spendere*; 5. (pénzt kamatra)
mettere* all'interesse; 6.
(törvényt) emettere*; promulgare;
decretare; 7. (nyomtatásban)
pubblicare fare* uscire*; újra
- rieditare; 8. (dijat) accordare;
9. ~/a vkinek az útját mettere*
alla porta; 10. -ja magát vminek
spacciarsi [per]; 11. -ja lelkét
spirare, morire*
kiadás 1. (át-, odaadás) rimessa;
(bizonyítványé) rilascio; 2.
(fogolyé) liberazione n, rilascio;
(idegen országnak) estradizione
n. 3. (pénzé) spesa; 4. (rendeleté)
promulgazione n. decretamento;
5. (nyomtatásban) pubblicazione
n, edizione n
kiadatás (jog) estradizione n
kiadatlan inedito
kiadő I. (mn; szoba, lakás) da
affittarsi
kiadó 11. (Ih) 1. editore h; 2.
(-vállalat) casa editrice; 3.
(-hivatal) amministrazione n

kiadós
kiadós copioso, abbondante,
sostanzioso
kiadvány pubblicazione n
klagyai escogitare; ingegnarsi di
inventare
kiakaszt 1. appendere* (a, su]; 2.
(fehérneműi) stendere* [a]; 3.
(hirdetést) attaccare, affi ggere*
kiaknáz sfruttare
kiaknázás sfruttamento
kialakít formare, costituire,
sviluppare; dare* una forma [a)
kialakul formarsi, costituirsi,
prendere* figura v forma
V consistenza; svilupparsi,
precisarsi
kialkuszjik trovarsi d'accordo su
un prezzo
kiáll 1. (sorból előlép) farsi* avanti;
2. (kilátszik vmiből) sporgere*;
superare; spuntare; 3. (elvisel)
soffrire*, sopportare; ki nem
állhatom non lo posso
sopportare; 4. —om vele a
versenyt reggo alla prova con lui
kiállás 1. (fellépés) porgenza; 2.
(vki mellett) presa di partito; 3.
(kiszögellés) sporgenza
kiálliiatatlan insopportabile
kiáilit 1. (sorból) fare* uscire* dalle
file; 2. (miiv is) esporre*; 3. (sp)
squalificare; 4. (okmányt)
rilasciare
kiállítás 1. (külalak)
presentazione n, fattura; 2. (miiv is)
esposizione n; 3. (okmányé)
rilascio, emissione n; 4. (sp)
squalifica
kiálló prominente, sporgente
312
kialszIik spegnersi*, morire*
kiált gridare, esclamarsi; cacciare v
mandare un grido; segítségért ~
gridare per aiuto
kiáltás grido, appello
kiáltvány proclama h, appello
kiapad 1. inaridirsi; dissecarsi; 2.
(álv) esaurirsi
kiapadhatatlan (álv) inesauribile;
perenne
kiárad straripare, traboccare,
sgorgare
kiáraml | ik emanare, esalare,
scappare, sgorgare
kiárusít liquidare
kiás (álv is) dissotterrare,
disseppellire, scavare, sterrare.
esumare
kibányász estrarre*, scavare
kibékít (feleket) riconciliare,
rappacificare, accomodare
kibékitbetetien irreconcilia bile
kibékül (vkivel) riconciliarsi,
rappacificarsi, accomodarsi
[mindcon]
kibékülés 1. riconciliazione n, 2.
(sorssal) rassegnazione n (alla
propria sorte)
kibélel (vinivel) foderare [di];
(vattával) ovattare
kibérel rendere* in affitto v
locazione n, affittare
kibeszél 1. (litkot) divulgare; 2.
(vkit) diffamare; 3. ~; magát
confidarsi v sfogarsi [con]
kibetűz decifrare, compitare
kibetüzhetetlen indecifrabile
kibír sopportare, fare* fronte
n [a]; pazientare; avere una
313
kicsinyít
grande pazienza; tollerare; nem
birom ki tovább! non ne posso
più!
kibírhatatlan insopportabile,
intollerabile
kibocsát 1. (sugarat,
bankjegyet, kölcsönt) eme-ttere*;
2. (rendeletet) diramare;
promulgare, decretare; e-
manare; 3. (pénzi) mettere*
in circolazione n
kibocsátás 1. (sugáré, bankjegyé,
kölcsöne) emissione n, 2.
(rendeleté) diramazione n,
emanazione n; decretamento
kibogoz disfare*, sbrogliare
kibomiIik disfarsi*, sciogliersi*,
aprirsi*, sbrogliarsi
kibont 1. (ládát) aprire*, sballare;
2. (pl hajat) disfare*,
sciogliere*; snodare; 3. (zászlót)
spiegare
kibontakozás scioglimento;
sviluppo
klbontakoz j ik scio gliersi*,
spiegarsi, svilupparsi
kibonyolód|ik sciogliersi*,
spiegarsi, svilupparsi
kiborul rovesciarsi,
capovolgersi*
kibóvit 1. allargare, ingrandire; 2.
(álv) sviluppare, aumentare,
estendere*
kibiyjìk 1. (előbukkan)
emergere*; 2. (vhol) scappare,
uscire*; 3. (ótv) ~ik a szeg a
zsákból venire* a galla; fare*
capolino
kibuktat bocciare
kibúvó (ftì) scappatoia, sotterfugio,
espediente h
kicéduláz (szöveget) spogliare
kicsal 1. (vkitől vmit) strappare [a],
trafugare [a], sottrarre* [a);
estorcere [a]; 2. (álv)könnyeket
csal ki vki szeméből fare* venire*
le lacrime |a]
kicsap (iskolából) espellere*; (biz)
mettere* alla porta
kicsapongás dissolutezza
kicsapongó dissoluto, incontinente
kicsavar 1. (csavart) svitare; 2.
~vmit vki kezéből strappare alla
mano [di]; 3. (fát vihar)
svellere*; 4. (tagokat) torcere*;
5. (átv) —ja a szavak eredeti
értelmét torcere* il senso
originario delle parole
kicsempész (vhonnan) esportare di
contrabbando
kicserél (két dolgot) scambiare,
barattare, fare* lo scambio
klcsi I. (mn) 1. Id kis; 2. (kevés)
poco; egy ~t un poco, un po'
kicsi II. (fn: kis gyerek) piccolio,
-a
kicsikar (vkitől vmit) estorcere*
[a]; strappare [a]
kicsinyben (ker): ~ elad vendere al
minuto V al dettaglio
kicsinyel disprezzare, minimizzare,
bagatellizzare; fare* poco caso
[di]
kicsinyes gretto, meschino,
cavilla I tore, -trice, cavilloso
kicsinyesség gretterìa, grettezza,
meschinità, piccolezza
kicsinyít 1. rimpicciolire, rim-

kicsinyítő
piccinire; 2. (átv) diminuire,
scemare, ridurre*
kicsinyítő alak (nyelv) forma
diminutiva; diminutivo
kicsíp ~; magát azzimarsi, attillarsi,
ripulirsi, lisciarsi
kicsíráz I ik germinare
kicsoda? chi?
kicsomagol sballare, disfare* il
baule h
kícsorbít intaccare
kicsorbul venire* intaccato
kicsordul 1. (pohárból) traboccare;
2. (könny, vér) sgorgare
kicsúfol deridere*, schernire,
me ttere* in derisione n, beffarsi
[di)
kicsúszjík sfuggire, scappare; (álv
Is) ~ik a kezéből gli sfugge di
mano n,- gli scappa dalle mani n.
tb
kiderít rivelare, stabilire,
lumeggiare, scoprire*; (titkot)
sventare, me ttere* a giorno
kiderül 1. (ég) rasserenarsi,
schiarirsi; 2. (igazság) venire* a
galla, farsi* giorno, scoprirsi*.
rivelarsi
kldob 1. (terhet) buttare v
gettare fuori; precipitare; 2.
(vkit) mettere* alla porta,
espellere*
kidolgoz 1. elaborare; mettere* a
punto; 2. (müvet) eseguire,
condurre* a te rmine h
kidolgozás 1. elaborazione n;
messa a punto; 2. (miié)
esecuzione n
kidomborít (álv) fare* risaltare.
314
mettere* in risalto v in
rilievo
kidomborod j ik (átv is) risaltare
kidől 1. (víz) versarsi; traboccare;
2. (fa) abbattersi, cadere*; 3.
(harcos) soccombere; (átv) ~t
sorainkból ci ha abbandonato; è
passato a miglior vita
kidònt(fát)abbattere; sradicare
kidudorod j ik spo rgere*
kidiilled/ifA: a szemei gli sporgono
gli occhi
klé? di chi? ~ ez a könyv? di chi è
questo libro?
kiég bruciarsi, consumarsi;
spegnersi*
kiegészít completare, rendere*
completo
kiegészítés completamento
kiegészítő complementare,
supplementare, suppletivo; ~ vizsga
esame h suppletivo
kiéget 1. bruciare; abbruciacchiare;
2, (téglát, meszet)cuocere*
kíegyenesed j ik raddrizzarsi
kiegyenesít raddrizzare, rizzare
kiegyenget (terepet) appianare,
spianare, livellare
kiegyengetés (terepé)
appianamento, spianamento,
livellamento
kiegyenlít 1. (számlát) saldare;
regolare; 2, (sp) pareggiare; 3.
(átv) equilibrare, compensare,
neutralizzare
kiegyenlítés 1. (számláé) saldo;
regolazione n: 2. (sp) pareggio;
3. (án) equilibramento,
compensazione n, neutralizzazione n
315
kiesik
kiegyensúlyoz equilibrare
kiegyensúlyozott equilibrato
kiegyezés accordo,
accomodamento, compromesso,
transazione n
kiegyezik convenire*,
accordarsi, mettersi* d'accordo,
intendersi*, arrangiarsi [mind
con]
kiéhezett affamato, fame lieo
kiéheztet affamare
kiejt 1. (kézből) lasciare cadere* v
scappare v sfuggire; 2. (szót)
pronunciare, proferire,
articolare
kiejtés (nyelv) pronuncia,
articolazione n; (idegenszerű)
accento
kiél ~/ magát vmiben gode rsela
kielégít 1. soddisfare*,
accontentare, dare* soddisfaziuone n
[al; 2. (éhséget) sdaziare; cavarsi
(la fame)
kielégítés soddisfazione n,
accontentamento
kielégítetlen insoddisfatto
kielégítő soddisfacente; ~
magyarázatot ad vkinek dare*
una spiegazione soddisfacente
[a]
kielégiil soddisfarsi*, saziarsi
kiélesed j ik Id kiéleződik
kiélez inasprire; avvelenare;
provocare (una) tensione
kiéleződ | ik (ellentét) inasprirsi;
pre-ndere* una piega cattiva
kiemel 1. (vhonnan) fare* uscire*,
ritirare; nyomorból ~ fare*
uscire* dalla miseria; 2. (átv)
accentuare, fare* risaltare,
me ttere* in risalto
kiemelkedjik (vizből) emergere*;
2. (háttérből) staccarsi [daj; 3.
(álv) risaltare
kiemelkedő 1. sporgente; 2. (átv)
eminente, saliente
kienged 1. (vizet) scolare; 2.
i(foglyot) liberare, lasciare
uscire*, rilasciare; scarcerare
kiengesztel (ri)conciliare, espiare,
riparare
kiengesztelés (ri)conciliazione n,
espiazione n, riparazione n
kiengesztelőd j ik (ri)conciliarsi
kiépít 1. edificare; (partot)
fortificare; 2. (álv) sviluppare,
dare* estensione n [a]
kiépítés (álv) estensione n,
sviluppo
kiépül (álv) prendere* estensione
n, estendersi*
kiérdemel (vmit) meritare
kiereszt Id kienged
kierőszakol strappare |a]; e-
storcere* [a]; forzare; ottenere*
con la forza; ~ja a győzelmet
strappare la vittoria
kiértékel analizzare; sottomettere*
V sottoporre* a un'analisi n
kiérződ |ik (vmiból vini; álv
is) trasparire*, farsi* sentire,
mostrarsi; tradire
kies (táj) pittoresco, incantevole,
romantico
kiesés 1. CvAonnan^ caduta, 2. (orv)
amnesia
kiesjik 1. (pi. kocsiból) cadere*;
~ik a kezéből uscire* di mano;

kieszel
(átv) ~ik az emlékezetéből
uscire* dalla memoria; 2. ~ik vki
kegyéből perdere la grazia [di];
3. (szerepből) uscire* dal suo
ruolo; 4. (sp) e ssere eliminato,
non essere classincato
kieszel ideare, inventare,
immaginare, combinare
kieszközöl 1. (vmit vkitòl)
ottenere*, procurarsi; 2. (másnak)
fare* ottenere* [a]
kietlen (táj) deserto, arido,
selvatico, incolto
kifacsar 1. (ruhát) torcere*; 2.
(citromot) spremere
kifakad 1. (seb) scaturire; 2.
(vki ellen) scoppiare [in],
prorompere* [in]
kifakul sbiadire, scolorire
kifárad stancarsi, estenuarsi,
faticare
kifáraszt stancare, estenuare, fare*
faticare
kifecseg divulgare, commettere*
indiscrezioni n, tb
kifejez esprimere*, estrinsecare,
rendere*, enunciare; ~; magát
esprimersi*; könnyen ki tudja
fejezni magát avere l'elocuzione
n facile
kifejezés 1. (vminek a ~e)
espressione n,- ~re juttat vmit
esprimere*, farsi* l'eco [di],
fare* l'eco [a|; 2. (nyelv)
locuzione n
kifejezésmód modo di parlare;
elocuzione n
kifejezéstelen inespressivo
kifejezett espresso, formale
316
kifejezhetetlen inesprimibile,
inefTabile
kifejező espressivo, pieno
d'espressione n
kifejeződ | ik esprimersi*,
tradursi*
kifejlés (drámai) scioglimento
peripezien, tb
kifejleszt sviluppare,
perfezionare
kifejlőd |ik svilupparsi,
evolvere
kifejt 1. (varrást) scucire, sdrucire;
2. (erőt, tevékenységet)
sviluppare, spiegare; 3. (szóban,
írásban) spiegare, esporre*,
enunciare
kifelé (di) fuori
kifelejt dimenticare, omettere*
kifér (nyíláson) potere* uscire*
kifest 1. (szobát) dipingere*; 2.
(szájat, arcot) darsi* v me ttersi*
il rosso [a]
kifésül pettinare
kifeszít tendere*; (àtv) ~i a mellét
spo rgere* il petto
kificamít slogare, lussare
kificamod | ik lussarsi, slogarsi
kifiguráz mettere* in derisione n,
ri dersi [di], beffarsi [di]
kifinomod j ik (r)afnnarsi
kifinomult raffinato
kifizet pagare, saldare, sborsare,
fare* il saldo. versare,
corrispondere*
kifizetés pagamento. sborso,
versamento; (kiegyenlítés)
saldo
kifizetetlen im pagato, incorrisposto
317
kigyó
kifizetőd I ik pagarsi
kifli panino, kifel h
kifog 1. (lovat) staccare; 2. (halat)
(ri)pescare; 3. i(vlcin) ingannare;
soverchiare; mettere* nel sacco;
nem lehet rajta ~ni ha più corde
n, tb al suo arco
kifogás 1. (ellenvetés) obezione n,
cri'tica; nincs ^om ellene non ho
niente da ridire* [contro]; 2.
(ürügy) scusa, pretesto,
sotterfugio; átlátszó ~ obezione n
futile; 3. (jog) eccezione n,
pregiudiziale n,- ~t emel sollevare
una pregiudiziale
kifogásol biasimare, criticare,
censurare, disapprovare,
incriminare, trovare a ridire*
kifogástalan irreprensìbile,
inappuntabile, corretto, integro,
impeccabile
kifogy 1. venire* meno, venire* a
mancare, finire; 2. ~ a
türelemből perdere la pazienza;
~ az időből il tempo lo incalza
kifogyhatatlan inesauribile
klfolylik scorrere*, traboccare.
riversarsi
k'ifolyólag (vmiböl: átv) in seguito
a. in conseguenza di; ebből ~ per
conseguenza; in conseguenza di
questo
kifordít 1. (vminek a tartalmát)
rovesciare; 2. (ruhát)
rivoltare
kiforgat 1. (értelméből vmit)
snaturare, pervertire il senso
[di]; 2. (vagyonából vkit)
spogliare [di]
kifon«tt maturo, sviluppato
kifoszt derubare, spogliare,
svaligiare
kifosztás rubamento,
svaligiamento, spogliazione n, (rég)
sacco
kifőz 1. (húst) dare* una bollita
[a]; 2. (átv) ideare, concepire,
macchinare
kifröccsen scaturire, zampillare
klfitj 1. (csőből) soffiare; 2. ~ja az
orrát soffiarsi il naso; 3. ~ja
magát respirare, fare* un largo
respiro
kifullad trafelare, ansare
kifúr 1. bucherellare; 2. (vhonnan:
átv) silurare
kifut 1. correre* fuori; (hajó
kikötőből) salpare le orme; 2.
(tej) traboccare; 3. (~(ja) belőle
bastare; essere sufficiente
kifutófiú galoppino
kifüggeszt appendere* [a, su],
attaccare [a, su], affi ggere* [a,
su]
kifürkészhetetlen
imperscrutabile, impenetrabile,
insondabile
kifütyül fischiare
kifúz (cipőt) slacciare
kigombol sbottonare
kigondol ideare, inventare.
immaginare, escogitare
kigözölgés esalazione n,
evaporazione n, emanazione n
kigúnyol schernire, beffarsi [di],
mettere* in derisionen
kigyó serpente /i; mérges ~ serpe n
velenosa; (átv) ~t melenget a

kigyógyít
keblén allevare la serpe in seno;
~t-békát kiabál vkire gridare la
croce [addosso a]
kigyógyít guarire
kigyógyul guarirsi, rimettersi*,
ristabilirsi
kigyomlál estirpare, sterpare,
sarchiare
kigyóz|ik serpeggiare, descrivere*
(dei) meandri
kigyullad, kigyúl accendersi*,
pigliarevprendere* fuoco
kihágás Qog) contravvenzione
n
kihagy 1. omettere*, eliminare,
tralasciare, saltare; 2. (szövegből)
sopprimere*, tagliare; 3. - az
érverése interro mpersi*
kihagyás 1. omissione n,
eliminazione n, salto; 2. (szövegből)
soppressione n, taglio; 3. (orvj
intermittenza
kihagyásos mondat (nyelv)
proposizione n eli ttica
kihajol sporgersi*; ~ni veszélyes è
pericoloso sporgersi*
kihajt 1. (nőv) germogliare,
coprirsi* di germogli h, tb v
di gemme A, tb; 1.
(állatot) condurre* le bestie al
pascolo
kihajóz|ik prendere* il largo v il
mare
kihal esti-nguersi*, scomparire*,
spegnersi*
kihallatsz I ik farsi* sentire,
risuonare
kihallgat 1. (beszélgetést) spiare; 2.
(log) interrogare
318
kihallgatás (jog) udienza; (hivatali
is) interrogatorio
kihalófélben in via di estinzione
n
kihalt 1. (faj) estinto, spento; 2.
(néptelen) spopolato, deserto
kihány (éiell) vomitare, rendere*,
recere
kiharcol ottenere* mediante
l'ostinazione n
kihasznál (vkit) sfruttare; (vmil)
trarre* vantaggio [da]; me ttere*
a profitto V contribuzione n
kihasználás sfruttamento,
utilizzazione n
kihasználatlan inutilizzato
kihat fare* sentire il suo effetto,
iniluire |su|, produrre* un
effetto [su]
kihatás effetto, influsso, seguito,
riflesso, conseguenza
kihegyez aguzzare
kihelyez 1. collocare; 2. (pénzt)
Piazzare
kihever (vniit) riaversi [da], rifarsi*
le forze
kihirdet annunziare, pubblicare;
(iinnepélyesen) proclamare;
dichiarare
kihirdetés 1. annunzio,
pubblicazione n, avvertenza;
(ünnepélyes) proclama(zione)
n, 2. (ítéleté) pronuncia della
sentenza
kihív 1. (vhomian) pregare
di uscire*; 2. (vhová) invitare
a venire*; 3. (párbajra) sfidare;
4. (kártyát) giuocare (una
carta)
319
kijózanít
kihívás 1. (vhová) invito; 2.
(párbajra) sfida
kihívó I. (fn) provoca I toré,
-trice
kihívó li. (mn) provocativo
kihord (levelet) (fare*)
recapitare
kihoz 1. CvÀ:/r vhonnan) fare*
uscire*, condurre* per (la)
mano; 2. ~a sodrából fare*
uscire* dai gangheri; fare*
perdere le staffe
kihúz 1. (dugót) stappare; 2.
(szálkát) cavare; 3. (fogat)
cavare, estrarre*, tirare fuori; 4.
(vízből) ripescare; 5. (számot)
estrarre*; 6. (szól vkiból)
cancellare; 7. -za magát vmiböl
scamparla bella
kihiil raffreddarsi
kiigazít correggere*, rivedere*,
rettificare, riparare [a]
kiigazodj ik (átv is) raccapezzarsi,
orientarsi
kiindul (vhonnan; átv is) partire
[da], muovere* [da], prendere*
le mosse [da]
kiindulás (átv is) punto di partenza,
spunto, mossa
kiír 1. (vhonnan vmit) (ri)-
copiare, plagiare; 2. (id&
pontra) fissare la data [aj;
választásokat - fissare la data
delle elezioni; pályázatot ir ki
aprire* v bandire v pubblicare un
concorso
kiirt estirpare, sterminare,
sradicare, distruggere*, sofv-
primere*
kiirtás estirpazione n, sterminio,
sradicamento
kiismer 1. penetrare; essere
pratico [di]; 2. ~r magát
orientarsi; raccapezzarsi
kiismerhetetlen impenetrabile,
insondabile
kiizzad sudare, traspirare
kijir 1. uscire*; 2. (iskolát)
terminare (le scuole); 3.
(kieszközöl) procacciare;
intervenire* [in favore h di];
4. (vkinek) spettare [a]
kijárás 1. uscita; 2. (átv)
procacciamento; intervento [in
favore h di]
kijárat uscita
kijátszás Qog) elusione n, delu-
dimento
kijátszjik 1. (kártyát) giuocare
(una carta); 2. (vkit) ingannare;
3. (jog)eludere*.deludere*
kijavít 1, (hibái) correggere*; 2,
(gépet) riparare; raccomodare; 3,
(helyesbit) rettificare
kijavítás 1. (hibáé) correzione
n, 2. (gépé) riparazione n;
raccomodamento; 3.
(helyesbítés) rettifica
kijelent dichiarare, annunciare,
enunciare
kijelentés dichiarazione n
kijelentő mondai (nyelv)
proposizione n enunciativa
kijelöl 1. (helyet) indicare,
assegnare, disegnare; 2. (időt)
fissare
kijózanít 1. (részeget) disu(b)-
briacare; 2, (átv) disinganna-

kijózanodik
re, fare* mettere*
giudizio
kijózanodlik 1. smaltire una
sbornia; 2. (átv) disingannarsi,
rinsavire; mettere*giudizio
küön 1. uscire*; (átv) ~ a sodrából
perdere la pazienza v le staffe;
uscire* di carreggiata; ~
a gyakorlatból uscire* dalla
pratica; 2. valahogyan ~ a
pénzéből sbarcare il lunario
kijut 1. pervenire* [a, in]; 2.
(vhová) sboccare, [in], accedere
(a], pervenire* [a, in]; 3. ~ neki
(vmiből) avere la sua parte
kikacag deridere*, mettere* in
derisione n
kikap 1. (kiragad) strappare [a|; 2.
(megkap) ricevere; accettare; 3.
(szidást kap) essere sgridato;
buscarsi una lavata di testa: 4.
~tak 3:l-re furono battuti tre a
uno
kikapar 1. (vhonnan vmit)
raschiare; 2. ~ja a szemét vkinek
cavare gli occhi [a]
kikapcsol 1. (ruhát) sganciare; 2.
(rád) staccare; 3. (szétválaszt)
disgiungere', sconnettere*
kikapcsolás (szétkapcsolás) dis-
giungimento, sconnessione n
kikapcsolód I ik (átv is)
sconnettersi*
kikel 1. (növ) germogliare; buttare,
mettere*; 2. (csirke) uscire*
dall'uovo; 3. (vki ellen)
prorompere* [contro]; ~
magából essere fuori di sé
kikelet primavera
320
kikémlel spiare; riconoscere*
kikényszerit obbligare [di];
strappare [a], estorcere* [a]
kiképez (kat) istruire, addestrare
kiképzés (kat) istruzione n,
addestramento
kikér 1. (bizonyítványt, tanácsot)
chiedere*; 2. ~ magának vmit
protestare; rifiutare
kikérdez (tanulót) esaminare;
interrogare
kikeres 1. (helyet, pontot) cercare,
rilevare, stabiUre; 2. (választ)
scegliere*, selezionare
kikeresztelked | ik diventare
cristiano
kikerget scacciare, espellere*
kikerics (növ) colchico
kikerül 1. (vmit) evitare, scansare,
schivare; (átv) -te a figyelmét gli
sfuggi l'attenzione; n; 2.
(vhonnan) uscire*; scappare
[da]; győztesen kerül ki a
küzdelemből uscire* vittorioso
dalla lotta
kikészít 1. preperare; 2. (bőrt)
conciare; 3. (átv) liquidare; 4. ~/
magát imbellettarsi; darsi* il
fardo V il rossetto
kikezd 1. (egészséget)
compromettere*, sottominare; 2.
(vkivel) venire* a briga [con]; 3.
(nőférfivel) civettare [con]
ki-ki ognuno, ciascuno
kikiált 1. (pl királlyá) proclamare
re h; 2. (kihirdet) annunciare
kikiáltó (fri) banditore h
kikísér accompagnare; vonathoz ~
accompagnare al treno
321
kikosaraz dare* le pere [a],
licenziare
kikölt (áll) covare
kikönyököl (ablakon) appoggiarsi
col gomito (alla fmestra)
kiköp (vmit) sputare
kiköszörüli a csorbát riparare [a]
kiköt 1. (fához) legare; 2. (hajó)
approdare, fare* scalo,
ancorarsi, dare* fondo all'ancora,
gettare l'ancora; 3. (feltételül)
stipulare, stabilire, condizionare,
riservare
kikötés 1. (hajóé) approdo,
ancoraggio, abbordo; 2. (átv)
condizione n, stipulazione n,
clausola, riserva; azzai a ~sel,
hogy sotto condizione n che
[felsz]
kikötő (fn) porto, scalo; (rév)
rada
kikötömunkás portuale h
kikötőváros città marittima
kikövez lastricare, selciare
kiközösít (egyh) scomunicare
kikutat rintracciare; (felfedez)
scoprire*
kiküld 1. (szobából) fare* uscire*;
2. (bizottságba) delegare
kiküldetés delega, missione n
kikiirtöl (átv is) strombazzare,
divulgare a suon di
tromba
kiküszöböl eliminare,
sopprimere*
kilábal (betegségből) guarire,
rimettersi*, scampare
kilakoltat sloggiare, fare*
sgomberare
kilök
kilakoltatás sgombero, forzato,
sloggìamento
kilátás 1. (tájra) veduta, vista,
panorama h; (átv) ~ba helyez
vmit promettere*, fare* sperare;
2. (eshetőség) prospettiva,
previsione n
kilátástalan disperato, senza
prospettiva; ~ helyzet situazione
n disperata
kilátó( torony) belvedere h
kilátsz|ik vedersi*, essere
visibile
kilehel respirare, esalare; (átv)
~i a lelkét spirare, rendere*
l'anima
kilélegz I ik respirare
kilenc nove
kilencedik nono
kilences il nove
kilencszáz novecento
kilencszer nove volte n, tb
kilencven novanta
kilencvenegy novantuno
kilengés oscillazione n
kilép 1. (sorból) farsi* avanti; 2. jól
~ allungare il passo; 3. ~ egy
pártból uscire* d'un partito
kilépés (pártból) demissione n
kilét identità; felfedi -ét farsi*
cono-scere*
kilincs maniglia
kilincsel (átv)fare* anticamera
kilogramm chilogramma h
kilométer chilometro
kilopó(d)z|ik uscire* alla
chetichella V di nascosto
kilő (kat) scaricare, tirare
kilök 1. (vkit) scacciare, mettere*

kilúgoz
322
alla porta, espellere*; 2.
(szerkezet) rigeti^e,
buttare fuori
kilngoz Id lúgoz
kilyuggat Id kilyukaszt
kilyukad 1. bucarsi, perforarsi; ~ a
cipője una delle (sue) scarpe ha
un buco; 2. (ótv; vhová) capitare,
arrivare
kilyukaszt bucare, perforare,
crivellare
kimagasljik I. (torony)
emergere*, dominare; 2.
(kitűnik) spiccare, distinguersi*,
segnalarsi, eccellere
kimagasló (átv) prominente,
cospicuo, distinto
kimagyarázkod I ik spiegarsi; (inen-
legeiózve) trovare prelesti h,
tb
kimar (rozsda)corrodere*
kimarad 1. (szünetel)
interrompersi*, omettersi*; 2. (hazulról)
dormire fuori di casa
kimaradás 1. (vinié) mancanza,
omissione n,- 2. (éjszakázás; kb)
assenza da casa
kimászjik uscire* bocconi v
striscioni
kimegy uscire*; (átv) ~ a színe
scolorarsi, scolorire; ~ a fejéből
uscire* di testa v dalla memoria;
~ a divatból passare di moda
kímél risparmiare, avere riguardo
Ul
kimelegsz j ik accaldarsi,
riscaldarsi
kímélet riguardo, cura, precauzione
n
kíméletes delicato, pieno di
riguardih, tb, precauto
kíméletlen indelicato, senza
riguardi h, tb
kíméletlenség indelicatezza,
inclemenza, intolleranza,
inumanità
kimélyít (átv) approfondire,
intensificare
kimenet(el) 1. Id kijárat; 2.
risultato, uscita
kimenő (fn) (giorno di) uscita; ~t
ad dare* l'uscita; ~ ruha vestito
dei giorni di lavoro
kiment 1. (kiszabadít) salvare; 2.
(menteget) scusare
kimér 1. misurare, compassare; 2.
(húst) vendere
kimereszti a szemét sganare gli
occhi
kimerít (átv) esaurire,
estenuare
kimeríthetetlen (átv)
inesauribile
kimerítő 1. (testileg) esauriente; 2.
(bőséges) copioso, ampio
kimért (átv is) misurato,
compassato, riserbato
kimerül esaurirsi
kimerült esaurito
kimerültség esaurimento, eccesso
di fatica
kimeszel imbiancare
kimond 1. (kiejt) pronunciare,
dire*; 2. (kijelent) dichiarare,
enunciare, proclamare
kimondhatatlan indicibile, in-
eiTabile
kimondottan decisamente, ca-
323
kinyílik
tegoricamente,
deliberatamente
kimos 1. lavare; 2. (víz partot)
erodere*
kimozdít 1. (helyéből) spostare,
cambiare luogo; 2. (pályából)
fare* deviare
kimúljik estinguersi*, passare a
migliore vita
kimutat 1. (feltüntet) rilevare,
mettere* in evidenza; 2. (igazol)
dimostrare, provare
kimutatás (jegyzék) prospello,
specchietto. tabella,
borderò/i
kiművel cultivare, educare, istruire,
incivilire
kín tormento, tortura, supplizio;
(átv is) nagy —van van essere al
supplizio
Kína Cina
kinafa (ndv) quinquina
kínai cinese; ~ nyelvészet sinologia;
(átv is) ~ fal muraglia della
Cina
kínál 1. offrire*, proporre*; 2.
(ételt, italt) invitare a mangiare v
a bere*
kínálat offerta
kinálkoz {Ik (adódik) offrirsi*,
presentarsi
kínálkozó (adódó) propizio
kincs tesoro
kincsesbánya Id aranybánya
kincstár 1. tesoreria; 2. (állam-)
Fisco, Erario
kincstári erariale, fiscale,
dell'erario, del fìsco
kinek? 1. chi? 2. ~ű.'di chi?
kinevet deridere*, irridere*
kinevez nominare: (kijelöl)
istituire
kinevezés nomina; (kijelölés)
istituzione n
kinéz 1. (pl ablakon) guardare; 2.
(jó V rossz színben van) avere
buona (cattiva) cera
kínhalál martirio
kinin (orv) chinina
kínlód jik 1. (szenved) soffrire*,
tormentarsi; 2 (fárad) darsi*
pena [per], penare
kinn fuori
kinnlevőség (ker) attivo
kinos 1. (helyzet) penoso; 2.
(lelkiismeretesség)
scrupoloso
kínoz tormentare, suppliziare,
martirizzare
kinő I. (növ) crescere*; 2. (ruhát)
diventargli corto
kinőtt (ruha) (vestilo) corto
kinövés 1. escrescenza; 2. (átv)
aberrazione n, abuso
kínpad (rég) cavalletto; ~ra húz v
von mettere* al supplizio
kínszenvedés supplizio
kintorna organetto
kínvallatás Id kínzás
kínzás tortura, supplizio
kínzó torturante, atroce,
straziante
kínzókamra camera di tortura
kinyilatkoztatás 1. dichiarazione n,
manifestazione n: 1. (egyh)
rivelazione n
kinyíl |ik 1. (növ is) aprirsi*,
schiudersi*, disfarsi*; 2. (átv)

kinyit
~( a szemem mi cadde un velo
dagli occhi
kinyit 1. aprire*, schiudere*; 2.
(palackot) sturare
kbiyoin (levet)premere
kinyomoz (rendőrség) terminare
l'inchiesta
kinyoni(t)at fare* stampare
kinyom(t)atás impressione n
kinyújt (kart, kezet) lendere* (il
braccio, la mano)
kinyúl (vmién, vmi után) stendere*
la mano [per]
kinyúl I ik (fóldr) sporgere*,
sovravanzare
kiokoskodiik (vmit) raccapezzarsi,
orientarsi
kioldód {ik sciogliersi*, snodarsi,
disfarsi*, slacciarsi
kiolt spegnere*, estinguere*
kiolthatatlan inestinguibile
kiolvad sciogliersi*
kiolvas 1. (könyvet) leggere* in
fondo; 2. (szeméből vmit)
desumere* [da], scoprire*
kiolvaszt fondere*; estrarre*
kiont (vért) versare (il sangue)
kioszt distribuire; (szétoszt)
ripartire
kiosztás distribuzione n,-
(szétosztás) ripartizione n
kiöblít sciacquare
kiöl distruggere*, sterminare
kibUi a nyelvét mostrare la
lingua
kiömiIik (di)versarsi, spargersi*
kibnt 1. versare, spargere*; 2.
(folyó) straripare; dare* fuori,
traboccare; 3. (átv) ~i a mérgét
324
sfogare la collera; -/ a szivét
sfogare il cuore, sfogarsi
kiontó (fii) acquaio, pila
kiöregedjik essere troppo anziano
[per]
kiöregsz j ik Id kiöregedik
kipattan 1. (rügy) sbocciare; 2.
(titok) divulgarsi
kipellengérez mettere* in
berlina
kipihen 1. riposare; ~i a
fáradalmakat rimettersi* dalle
fatiche; 2. -4 magát riposarsi
kipirul arrossire
kipisszeg fischiare
kiporol spolverare
kipótol 1. Id pótol; 2. (kiegészít)
completare
kiprésel 1. premere; 2. nem lehet
egy szól sem ~ni belőle non gli si
può strappare una parola
kipróbál me-ttere* alla prova,
(e)sperimentare
kipróbálás (e)sperimento
kipróbált provato; (vài) provetto
kipufogó (fii) tubo di
scappamento
kipuhatol investigare, indagare,
sondeggiare
kipukkad (léggömb) scoppiare,
sgonfiarsi
kipusztít distruggere*,
sterminare
kipusztul estinguersi*, sparire*
kirabol 1. (embert) svaligiare,
derubare; 2. (várost)
saccheggiare
kiradíroz cancellare con la
gomma
325
kisebbít
kiragad strappare [a]; találomra ~
strappare a casaccio
kiragaszt attaccare (un car-
leUo)
kirajzol schizzare, disegnare
kirajzolód j ik delinearsi
kirak 1. (vonatból) scaricare; 2.
(hajóból) sbarcare; 3. (drágakövei
vmit) tempestare; 4. (fával)
intarsiare, rivestire [di]
kirakat mostra, vetrina
király (sakkban is) re h; monarca h,
sovrano
kicálygyilkosság regicìdio
kirà^ reale, regio; augusto; ~
palota palazzo reale
királyné Id királynő
királynő regina
királyság regno, reame h
kiráncigál (vhonnan) strappare
[a]
kirándul fare* una gita v escursione
n
kirándulás gita, escursione n
kirándulóhely luogo di escursione
n
kiránt 1. (vmit vmiből) strappare
[a]; ~ja a kardját trarre* v tirare
V sguainare la spada; (átv) bajból
~ tirare d'imbarazzo; 2. (htist)
panare
kiráz 1. scuotere*; 2. ~za a
hideg fare* mettere* il freddo
addosso
kirekeszt escludere*, eliminare
kirendel delegare
kirendeltség filiale n
kirepedscoppiare; fendersi
kirívó stridente, flagrante, vistoso
kiró (vkire vmit) assegnare [a],
infliggere* [a]
kirobban (átv) scatenarsi,
scoppiare
kirobbant fare* scatenare v
scoppiare
kirohan 1. (elrohan) precipitarsi
fuori; 2. (várból) fare* una
sortita
kirohanás 1. (vhonnan) sortita;
uscita; 2. (dühroham) sfogo;
invettiva
kiruccanás scappata,
birichinata
kirúg I. (ló) tirare un calcio; 2.
(vhonnan) espellere*, mettere*
alla porta; 3. (vkire; köz) avere
sulle coma; 4. (átv) ~ a hámból
farne* di ogni colore h
kirukkol (vmivel) venire* fuori
[con]
kis piccolo, un poco di, ristretto,
minimo, modico; egy ~ kenyér
poco pane h; egy ~ ideig per
poco tempo
kisiúátít espropriare
kisajtol spremere
kisarjad germogliare
kisasszony signorina
Kisázsia Asia Minore
kisbetű minuscola
kisbirtok piccola proprietà
kisbirtokos piccolo proprietario
kisebb più piccolo [di], minore
[di], inferiore [a]
kisebbed |ik dimbiuire,
restringersi*
kisebbít diminuire,
rimpiccolire

kisebbítendő
326
kisebbítendő (mal) diminuendo
kisebbség Id nemzetiség
kisegít aiutare, prestare assistenza
kisegítő I. (inn) ausiliario, ausiliare,
sussidiario
kisegítő II. (fri; alkalmazott)
impiegato ausiliario
kiselejtez scartare
kisemmiz (vmiből) spogliare [di],
spossessare [di]
kiseper scopare
kísér 1. (zen is) accompagnare,
seguire*; (átv) figyelemmel ~i vki
fejlődését seguire* lo sviluppo
[di]; 2. Tare*compagnia [a]
kíséret 1. (zen is)
accompagnamento; 2. scorta,corteo
kísérlet 1. (vegy) esperimento; 2.
(próbálkozás) tentativo; —et tesz
vmire fare* un tentativo [di]
kísérletez j ik sperimentare
kísérleti sperimentale; ~ flzika
fisica sperimentai; ~ állomás
istituto sperimentale; ~ léggömb
balloné h di sondaggio
kísérletképpen in via di
esperimento
kíséiő 1. (fri; zen)
accompagna | tore,-trice
kísérő 11. (mn) concomitante
kísért tentare
kísértés tentazione n,- ~be hoz,
visz indurre* in tentazione n:
enged a ~nek soccombere alla
tentazione n
kísértet spettro, spirito, fantasma
h
kísérteties spettrale
kisétál andare* a fare* due passi h,
tb
kisgazda piccolo proprietario
kisgyerek bambino, fanciullo
kishitű pusillanime
kisiklás deragliamento,
deviamento
kisikijik 1. (vonat) deragliare; 2.
(kézből) sfuggire; 3. (életpálya)
deviare
kisimít appianare; lisciare
kisipar piccola industria,
artigianato
kisipari termelőszövetkezet
cooperativa di produzione n
industriale v dell'artigianato
kisiparos artigiano, piccolo
industriale h
kisiparosság artigianato
kiskabát giacca
kiskereskedelem commercio al
minuto
kiskereskedő dettagliante h,
commerciante h al minuto
kiskörű minorenne
kislány bambina, fanciulla
kisméretű di piccolo calibro, di
piccola dimensionen
kisompolyog andarsene* di
soppiatto
kisorsol sorteggiare
kispap chierico
kisparaszt contadino, piccolo
kispolgár piccolo borghese; (pej)
borghesuccio
kispolgári(as) filisteo
kisportolt sportivo
kissé un poco, un po'; leggermente;
~ hangosabban un poco più forte
327
kiszolgál
kisugárzás irradiazione n
kisugàrz I ik irradiare
kisivj mignolo; (átv) ~át sem
mozdítja meg érte non muovere*
un dito [per]; (átv) ~ában van
sapere* a menadito
kisurran sgusciare fuori
kisiil 1. (hús) friggersi*; 2.
(vili) scaricarsi; 3. (kiderül)
saltare fuori, scoprirsi*; farsi*
strada
kisülés (vili) scarica
(elettrica)
kisüt 1. (húst) friggere*; 2.
(kitalál) indovinare, scoprire*;
prevedere*, sapere*; 3. (nap)
cominciare a risplendere
kisüzem piccola impresa
kisváros cittadina, borgata
kisvárosi (fn) provinciale h,
n; piccolo borghese; (pej)
borghesuccio
kiszab 1. (ruhát) tagliare; 2.
(büntetést) infliggere* una pena
[a); 3. (határidőt) stabilire,
fissare
kiszabadít liberare, rendere* alla
libertà
kiszabadítás liberazione n
kiszabadul liberarsi, essere messo
in libertà; ~ a börtönből uscire*
dalla carcere
kiszabott 1. (büntetés) infUtto; 2.
(határidő) stabihto, fissato
kiszakad rompersi*, lacerarsi,
stracciarsi
kiszakít rompere*. lacerare,
stracciare; ~/ű magát
strapparsi
kiszalad 1. uscire* di corsa; 2.
(átv) ~ a száján scappa a dire*
[a]
kiszáll 1. (járműből) scendere*; 2.
(hajóból) sbarcare; 3. (helyszínre)
fare* un sopralluogo
kiszállás 1. Qármuből) scendere
h: 2. (hívóból) sbarco; 3.
(helyszínre) sopralluogo
kiszállít 1. (partra) sbarcare; 2.
(küljöldre) esportare
kiszállítás (kúljöldre) esportazione
n
kiszámít calcolare
kiszámíthatatlan 1.
incalcolabile; 2. (ember) versatile,
incostante
kiszárad dissecarsi,
prosciugarsi
kiszed 1. (vmiből) cavare, estrarre*;
2. (kiválogat) scegliere; 3.
(nyomda) comporre*
kiszedés (nyomdai) composizione
n
kiszélesed j ik allargarsi
kiszellőztet aereare
kiszemel (vkit) scegliere*
kiszenved cessare di soffrire*,
decedere
kiszimatol fiutare
kiszínez (átv is) colorire
kiszipolyoz sfruttare
kiszív succhiare
kiszivárog (átv is) trapelare,
infiltrarsi
kiszivattyúz vuotare con la
pompa
kiszolgál (vendéget) servire; fare* il
servizio [a]

kiszolgálás
kiszolgálás servizio
kiszolgáló (fii) inserviente A,-
(vendéglőben) cameriere h
kiszolgáltat 1. (tárgyat) consegnare
[a]; (okmányt) rilasciare; 2.
(egyh) amministrare; 3. ~ja
magát abbandonarsi alla merce
(di); 4. ~Ja magát vkivel farsi*
servire [da]
kiszolgáltatás 1. (tárgyé) consegna;
(okmányé) rilascio; 2. (egyh)
amministrazione n
kiszolgáltatottság assoggetta
mento
kiszór 1. buttare Tuori; 2. (án)
spargere*; disseminare
kiszorít (vetélytársat)
soppiantare
kiszögellés sporgenza
kiszögeli I ik sporgere*
kiszök|ik (vhonnan) evadere*;
scappare
kiszúr 1. (szemet) cavare gli occhi
(al; 2. (szembetűnik) dare* v
saltare agli occhi
kitagad 1. rinnegare; 2.
(örökségből) disereditare
kitágit 1. dilatare; 2.
distendere*
kitágul 1. dilatarsi; 2.
distendersi*
kitakarít fare* pulizia, fare* la
camera
kitakarod|ik andarsene*, levare il
campo; filare; takarodj ki!
vattene fuori!
kitalál 1. Id feltalál; 2. (megsejt)
intuire, indovinare; ezt 6 találta
ki lo inventò lui di sana pianta
328
kitálal (átv) spiattellare
kitalálás invenzione n
kitanít (mesterségre) fare*
imparare un mestiere
kitanul terminare gli studi
kitanult (ravasz) astuto, furbo
kitapasztal provare; mettere* alla
prova
kitapogat tastare, palpare
kitapos 1. (ösvényt) calpestare,
calcare; —ott úton megy andare*
per la via battuta; 2. (àpót)
scalcagnare
kitár 1. (ajtót) spalancare; 2. (kart,
szivet) aprire*
kitart 1. (vki mellett) restare
attaccato [a]; végsőkig ~
perseverare sino alla fine; 2.
(elég) bastare; 3. (eltart)
mantenere*
kitartás (bátorság) perseveranza,
pertinacia, tenacità, assiduità
kitaitó pertinace, perseverante,
ostinato, tenace, assiduo
kitánd aprirsi*, spalancarsi
kitaszít spingere* fuori, scacciare,
espellere*
kitaszított espulso
kitát spalancare
kitavaszod I ik la primavera si
avvicina
kitekeri a nyakát (vkinek) torcere*
il collo [a]
kitekintés (átv) prospettiva,
orizzonte h. colpo d'occhio
kitelel svernare
kitelepít sloggiare, evacuare
kitelepítés sloggiamento,
evacuazione n
329
kitör
kitel|ik 1. (vmiből) bastare; essere
sufficiente; 2. (vkitől) essere
capace [di]
kitép 1. strappare; ~/ magát
strapparsi [a]; 2. (fát)
svellere*
kitér 1. (úton) farsi* da parte n.
scansare; 2. (beszédben) fare*
una digressione n,- 3. (vmi elől;
átv) eludere*
kitereget (fehérneműt)
stendere*
kitérés 1. (úton) scansamento;
2. (beszédben) digressione n,
parentesi n,- (rövid) (ac-)
cenno; 3. (vmi elől: átv) elusione
n
kitérít (irányból) fare* deviare
kiterjed 1. (térben) estendersi*; 2.
(gáz) dilatarsi; 3. figyelme ~
vmire estendersi* [a]; avere
l'occhio [su]
kiterjedés 1. (fiz) estensione n,- 2.
(gázé) dilatazione n, 3. (térben)
dimensione n
kiterjedt esteso, vasto, ampio
kiteijeszked | ik (beszédben)
diffondersi* [su], dilungarsi
[in]
kiterjeszt 1. (síkban) estendere*,
dispiegare; 2. (átv) sviluppare,
intensificare
kiterjeszthető estensibile
kiteimel (ásványt) estrarre*,
produrre*
kitérő 1. (fh) binario di scambio;
(Firenzében) baratto
kitérő II. (mn) elusivo, evasivo
kitervel ideare; covare
kitessékel accompagnare fuori;
mandare a spasso
kitesz 1. (vhová és vminek átv)
esporre*; 2. (elűz) mandare via,
scacciare, espellere*; (biz)
mandare a farsi* benedire*;
3. (vmennyit összeg)
ammontare [a]; 4. ~i magát vminek
esporsi* [a]; 5. ~ magáén
distinguersi*
kitétel (vhová) esposizione n
kitett (vminek) esposto [a], in
preda [a]
kitevő (fn) esponente h
kitiU espellere*, interdire*
kitiltás espulsione n, interdizione
n
kitisztít pulire
kitisztítás pulizia, nettamento
kitisztul (idő) schiarirsi,
rasserenarsi
kitódul farsi* largo
kitol 1. spingere*; 2. (időpontot)
differire, prorogare; 3. (köz) ~
vkivel fargliela*
kitoloncol espellere*
kitombolja magát sfogarsi; (biz)
correre* la cavallina
kitölt 1. Id tölt; 2. (kérdőívet)
riempire; 3. (büntetést) scontare;
4. (szolgálati időt) compiere;
5. haragját ~i vkin sfogarsi
[contro]
kitöm 1. (vmivel) imbottire; 2.
(állatot) impagliare
kitör 1. (ablakot) rompere*; 2.
(botrány, háború) scatenarsi,
scoppiare; 3. (tűzhányó)
erompere*; 4. (sereg) fare* una

kitörés
sortita; 5. (könnyekbe) scoppiare
in lacrimen, ib
kitörés 1. (tfizhányóé) eruzione n:
2. (seregé) sortita
kitörlik rompersi*
kitörlés cancellatura, radiatura
kitöröl cancellare, radiare
kitudod jik venirsi* a sapere*,
divulgarsi
kitúr (vkit) scavalcare
kituszkol spingere* fuori
kitúniik 1. (vmiból) risultare
(da); 2. (kiválik) distinguersi*,
segnalarsi, farsi*, osservare;
primeggiare [su]
kitűnő 1. (ember) eminente,
eccellente: 2. (étel) squisito
kitüntet 1. (megtisztel)
distinguere*, onorare; bizalmával ~
onorare della sua fiducia; 2.
(kitüntetéssel) decorare
kitüntetés 1. (megiisztelés)
distinzione n, onorificenza;
~ben részesít fare* onore h
[a]; 2. (kitüntetéssel)
decorazione n
kitűz 1. (virágot) puntare; 2.
(zászlót) issare, piantare; 3.
(időpontot) fissare; 4. (célul)
prefiggere* (come scopo); 5.
dijat tiìz ki proporre* un
premio
kiugr I ik 1. saltare fuori; (átv) ~ik a
bőréből non stare* nella pelle; 2.
(helyéből) spostarsi; 3. (kiáll)
sporgere*
kiújul ravvivarsi, rinnovarsi
kiút espediente h, uscita;
scappatoia; via di sampo
330
kiutal assegnare, accordare,
ordinare il pagamento
kiutalás assegno, ordine h di
pagamento
kiutasít espellere*, mandare via,
sfrattare
kiutasítás espulsione n, sfratto
kíuzsoráz sfruttare
kiürít 1. vuotare; 2. (kat)
evacuare
kiürítés (kat) evacuazione n
kiürül vuotarsi
kiüt 1. (kézből) fare* cadere* [di,
da); 2. (sp) mettere* fuori;
3. (betegség, tűz) dichiararsi; 4.
Jól (rosszul) iit ki finirà bene
(male)
kiütés 1. (bőrön) eruzione n,
esantema h; 2. (sp) fuori h
kiütéses tífusz tifo petecchiale
kiütköz I ik spiccare
kiűz scacciare, espellere*, sfrattare
kivág 1. (vát) abbattere; 2.
(ollóval) tagliare; 3. ~Ja magát
cavarsi d'impaccio
kivágás 1. (ruhán) scollatura; 2.
(íjjság-) ritaglio
kivágott (ruha) scollato
kiváj scavare
kiválaszt 1. scegliere*; 2. (orv)
secrezionare
kiválasztás 1. scelta, selezione n.- 2.
(orv) secrezione n
kiválasztódás secrezione n
kivállik I. distinguersi*,
segnalarsi; 2. (egyesületből) uscire*
[dal
kiváló eminente, distinto, insigne,
note-vole
331
kivetkőzik
kiválogat scegliere*, selezionare,
sorteggiare
kiválóság 1. (tulajdonság)
eccellenza; 2. (személy) persona
distinta; sommità
kivált 1. (zálogot) disimpegnare; 2.
(foglyot) riscattare; 3. (érzést)
provocare, scatenare
kiváltás 1. (zálogé) disimpegno; 2.
(fogolyé) riscatto
kivált(képiien) specialmente.
soprattutto, particolarmente
kiváltság prerogativa, privilegio
kiváltságos privilegialo
kíván 1. (megkíván) desiderare; 2.
(követel) esigere*, pretendere*;
3. (vkinek vniit) augurare; (vài)
auspicare
kívánatos 1. desiderabile; 2.
(csábító) gustoso, appetitoso
kíváncsi (vmire) curioso [di],
indiscreto; ~ vagyok, vajon sono
curioso se
kíváncsiság curiosità, indiscrezione
n
kiváncsiskod | ik curiosare, curio-
seggiare, fare* l'indiscreto
kivándorlás emigrazione n,-
e-sodo
kivándorló (fh) emigrante h
kivándorol emigrare
kívánkoz j ik bramare [di]
kívánnivaló nem hagy ~t non lascia
niente da desiderare
kívánság desiderio, augurio; ~a
szerint secondo il suo
desiderio
kívánsághangverseny concerto a
richiesta
kivár aspettare, attendere*
kivasal 1. (ruhát) stirare; 2. (pénzt)
spillare
kivéd (csapást, vágást) parare
kivégez giustiziare, passare per le
armi n, tb, fucilare
kivégzés esecuzione n, fucilazione
n
kivénhedt, kivénült vecchio;
invalido
kiver 1. (kiporol) battere,
spolverare; 2. (házból) scacciare,
sloggiare; 3. (arannyal)
ricoprire* [di]; 4. ~ vmit vki
jéjéből cavare di testa; 5. -/
a veríték il sudore gli inonda il
viso
kivés cisellare, bulinare
kivesz 1. (vhonnan vmit) togliere*;
2. (szabadságot) andare* in
congedo; 3. (lakást) affittare;
4. (foltot) cavare; 5. (titkot
vkiből) strappare [a]; 6. (füllel,
szemmel) percepire.
distinguere*; 7. (szavakból) inle-n-
dere*
kivész estinguersi*
kivet 1. (horgonyt) gettare; 2.
(adót) fissare, quotizzare; 3.
(hadisarcot) ricattare
kivétel eccezione n; ~l tesz vkivel
eccettuare; (közm) ~ erósiti a
szabályt l'eccezione conferma la
regola
kivételes eccezionale; ~ állapot
slato eccezionale
kivételez eccettuare
kivetkőz I ik (pi természetéből)
spogliarsi [di]

kivetnivaló
kivetnivaló biasimevole: ebben
nincs semmi ~ su questo non e' è
niente da ridire*
kivéve (hai) eccetto, eccettuato,
fuorché, tranne, messo a parte n;
~ ha salvocchè, eccetto ciie
kivezet condune* fuori v alla
porta
kivezető út Id kiút
kivihetetlen (átv) ineseguibile,
irrealisabile
kivilágit illuminare
kivilágítás illuminazione n,
luminaria
kivilágosod I ik farsi* giorno:
spuntare
kivlrágz I ik fiorire, sbocciare
kivisz 1. portare fuori; 2. (kùl-
jbldre) esportare; 3. (végrehajt)
eseguire
kivitel 1. esportazione n,- 2. (tene)
esecuzione n
kivitelezés eseguimento,
esecuzione n
kiviv ottenere*, acquisire
kivizsgál fare* un' inchiesta
kivon 1. (kardot) sguainare; 2.
(forgalomból) ritirare dalla
circolazione n,- 3. (katonaságot
vhonnan) evacuare l'esercito; 4.
(mat) sottrarre*; 5. (vegyt)
estrarre*; 6. ~ja magát vmi alól
sottrarsi* [a]
kivonás 1. (kat) evacuazione n; 2.
(tnal) sottrazione n,- 3. (vegyt)
estrazione n
kivonat (vegy is) estratto; születési
anyakönyvi ~ estratto di nascita;
(összefoglalás) sommario, sunto
332
kivonatol fare* un sunto v uno
spoglio [di]
kivonatos compendioso,
succinto
kivonul 1. (vhova) recarsi (al
luogo); 2. (vhonnan) uscire*,
fare* secessione n
kivörösöd | ik arrossare
kívül (nu) fuori; házon ~ fuori di
casa; vmin ~ all'infuori [di];
kétségen ~ senza dubbio, fuori di
dubbio
kívülről (hat) di fuori; 2. (átv) a
memoria; a mente n
kizár 1. chiudere* la porta [a];
2. (társaságból) escludere*,
eliminare; 3. (átv) ki van
zana essere escluso v
impossibile
kizárás esclusione n
kizárólag esclusivamente
kizárólagos esclusivo
kizárt (átv is) escluso
kizavar (vhonnan) scacciare,
sloggiare
kizökken (kerékvágásból) uscire
dalle rotaie, peredére le
staffe
kizöldül 1. spuntare; 2. (újra)
rinverdire
kizsákmányol sfruttare
kizsákmányolás sfruttamento
kizsákmányoló (fh) strutta | tore,
-trice
kizsákmányolt sfruttalo
kizsarol (pénzt)estorcere* [a]
Klára Chiara
klarinét (zen) clarinetto
klerikális clericale
333
kódex
klérus clero
kliens cliente h
klikk cricca; consorteria
klinika clinica
kkiáka cloaca
kiór cloro
kiozett gabinetto, cesso, ritirata
klub circolo
koalíció coalizione n
kobold folletto
kóbor vagabondo, randagio,
nomade; ~ kutya cane h
randagio
kóborlás vagabondaggio, vita
randagia vnomade
kóborol girovagare, gironzolare,
vagabondare, andare* a
zonzo
koboz (zen) liuto
kóc stoppa
koca scrofa
koccint trincare, toccare il
bicchiere h
kocka 1. (geom) cubo; 2. Oàték)
dado; 3. (átv) kockán forog vmi
e-ssere in gioco; a -^ el van vetve
il dado è tratto; mindent egy
kockára tesz mettere* lutto su
una carta; fordul a ~ l'affare h
prende una nuova piega
kockacukur zucchero in dadi h,
tb
kockás 1. cubiforme; 2. (szövet) a
scacchi h, tb
kockázat rischio
kockázatos rischioso, azzardoso,
pieno di rischi h, tb
kockáz I ik giocare ai dadi h, tb
kockáztat arrischiare, avventurare;
azzardare mettere* a rischio v a
repentaglio
kocog 1. (kopog) bussare,
picchiare; 2. (lo) trotterellare
kócos spettinato, amifTato, irsuto,
scapigliato
kócsag airone h
kocsány peduncolo, picciuolo
kocsi 1. (ált) veicolo; vettura; 2.
(fogat) carrozza; 3. (vasúti)
vagone h; carrozza; 4. (szekér)
carro; betegszállító - carro
d'ambulanza
kocsialváz (miìsz) telaio
kocsiemyó cappotta, manticeh
kocsigyártó carradore h
kocsikáz|ik andare* in carrozza,
scarrozzare
kocsikenőcs sugna
kocsipark materiale h mobile v
rotante
kocsirakomány carrozzata;
carrata
kocsirúd timone h
kocsis vetturino; (vói) cocchiere
h
kocsiszín rimessa
kocsiút (strada) carrozzabile
kocsivezető 1. (sofőr) autista
(-i, -e) h, n: 2. (autóbuszon)
guidatore A; 3. (villamoson)
conducente h
kocsma osteria, trattoria,
taverna
kocsmáros oste A. trattore h,
taverniere h
kocsmáz | ik sbevazzare
kocsonya gelatina di porco
kódex codice h

kofa
kofa ri-venditrice n, rivendugliola;
(gyümölcsárus) fruttivendola,
fruttaiola
koffer valigia; (nagy) baule h
kohász metallurgico
kohászat metallurgia
kohászati metallurgico
kohó (nagyolvasztó) altoforno;
(kemence) forno fusorio
kohol inventare, fabbricare,
forgiare
koholmány invenzione n,
fabbricazione n
kokain cocaina
koksz coke h
kókuszdió cocco
kolbász salsiccia
koldul mendicare, chiedere* la
carità
koldulás accattonaggio, mendicità
koldus mendicante h, accaiton | e, -
a, mendico
koldusbot ~ra jui ridursi* alla
mendicità
koldusszegény povero in canna;
non avere scarpe n, tb ai piedi
kolera colera h
kolhoz colcos h
kolhozparaszt colcosiano
kolibri colibri h
kolléga(nő) collega (-i, -e) h, n
kollégista collegiale h, n
kollégium collegio
kollektív collettivo; ~ szellem
spirito collettivo; ~ felelősség
responsabilità collettiva; ~
szerződés contallo collettivo
kollektíva collettività
kollektivizálás collettivizzazione n
334
kolomp campanaccio
kolónia colonia
kolorádóbogár dori-fera h
kolostor chiostro, monastero,
convento
koma compare h
komaasszony comara
komáz fraternizzare
kombájn mieli-trebbiatrice n
kombináció combinazione n
komédia 1. (bohózat) farsa; 2. (átv)
commedia
komédiás commediante h, istrione
h
komikum comico
komikus I. (fn)comico
komikus II. (mn) buffo, ridicolo,
comico
komisz miserabile, detestabile,
esecrabile
komiszság infamia, perfìdia
komló (növ) luppolo
kommentár commentario,
annotazione n
kommunista comunista (-i. -e) h, n;
~ párt partito comunista
kommunizmus comunismo
komoly (súlyos is) serio, grave; ~
sérülés lesione n grave
komolyan seriamente, sul serio; ~
vesz vmit prendere* sul serio; ~?
sul serio?
komolyod | ik (betegség) aggravarsi
komolyság serietà, gravità; megőrzi
-át conservare la sua serietà
komolytalan poco serio, frivolo
komor tetro, cupo
komoma cameriera
komornyik cameriere h
I
335
komp traghetto
komplett completo
komplikáció complicazione n
komplikált complicato
komponál comporre*
kompót conserva
kompromisszum compromesso;
~ra lép concludere* un
compromesso
kompromittál compromettere*;
~Ja magát compromettersi*
konc 1. osso buco; 2. (átv) parte n,-
preda
koncentrációs tábor campo di
concentramenio
koncentrál concentrare
koncert concerto
konda branco, mandr(i)a
kondás porcaro
kondenzátor codensaiore h
kondíció condizione n
koufekció confezione n
konferál conferire
konferencia conferenza
konfliktus conflitto
konflis vettura di piazza
kong risuonare; vmi ~ a léptei alatt
risuonare sotto i suoi passi
kongresszus congresso
koiùunktura congiuntura
konkoly (növ) zizzania
konkrét concreto
konkurrencia concorrenza
konnektor presa di corrente n
konok ostinalo, testardo, tenace,
caparbio
konokság ostinatezza,
testardaggine n, tenacia, caparbietà
konspirál cospirare
kopár
Konstantinápoly Costantino-po-
ün
konstatál constatare
konstatálás constatazione n
konstrukció costruzione n
kontaktus contatto; személyes ~
contatto personale
kontár acciarpone h, ciabattino,
guastamestieri h, n
kontárkod j ik acciabattare
kontinens continente h
kontráz (zen) accompagnare
konty crocchia
konzekvencia conseguenza; levonja
a konzekvenciát tirare le
conseguenze v le somme
konzerv conserva
konzervál conservare
konzervatív conservativo
konzervatórium conservatorio
konzervgyár conservificio
konzervnyitó apriscatole h
konzul console h
konzulátus consolalo
konzultáció consultazione n
konyak cognac h
konyha cucina
konyhaedény stoviglie n, tb
konyhai culinario
konyhakert orto
konyhakertész ortolano
konyhakertészet orticoltura
konyharuha strofinaccio
konyít (vmihez) intendersi* [di];
avere una leggiera idea [di];
avere ombra [di]
konyul inclinarsi
kopácsol battere, picchiare
kopár deserto, nudo, arido

kopás
kopás logorio, usura
kopasz calvo
kopaszodás calvizie; caduta dei
capelli
kopaszod jik diventare calvo, gli
cadono i capellih, tb
kopaszt spennare
kópé Turbaceli ion | e, -a
kop I ik consumarsi, logorarsi
koplal digiunare, sofTrire* la fame
n
koplalás digiuno, fame n
kopó (kutya) bracco, segugio
kopog 1. (ajtón) picchiare, bussare;
2. (eső) crepitare
kopogtat 1. (ajtón) picchiare,
bussare; 2. (írógépen)
battere a macchina; 3. (orv)
percuotere*
kopoHyii branchia
koponya cranio
koporsó bara, cassa da morto
kopott logoro, trito, vieto, usato
koppan (nagyot) urtare
violentemente
Koppenhága Copenhaghen
koppint körmére ~ dare* sulle
unghie
koptat logorare, consumare
kor età, epoca; ~ához képest per la
sua età
kór malattia, male h, morbo
korábban più presto
korábbi precedente,
anteriore
korabeli dell' età di
koraérett precoce
koral precoce, prematuro;
primaticcio; - hideg freddo pT^
336
maturo; ~ gyümölcs frutto
primaticcio
korall corallo
korán presto, di buon'ora: (kózm)
ki - kel, aranyat lel il buon di si
conosce dal mattino
koránkeló mattiniero
korántsem non affatto, per niente
koraszülött, kotaszQIcs parto
prematuro
koravén mvecchiato
prematuramente
korbács sferza, frusta, flagello
korbácsol sferzare, frustare,
flagellare
kórbonctan anatomia patologica
korcsolya pattino
korcsolyapálya pista di pattinaggio
korcso^áz | Uc pattinare
kordában tart tenere* in briglia
kordély carro
kordon cordone h
Korea Corea
koreai (fn is) coreano
korelnök decano
koreográfia coreografìa
korgás borborigmo
korhad imputridire
korhadt putrido, putrefatto, tarlato
korhatár limite h d'età
kórház ospedale A,- (kal) tábori ~
lazzaretto
kórházi ospedaliero
kórházvonat trenoospedale h
korhely bevi|tore, -trice,
boniempone h, crapulone h
korhelyked | ik sbevazzare; (vài)
gozzovigliare
korhol rimproverare, riprendere
337
koronként
korhű dell'C'poca
kófista corista (-i. -e) h. n
kórkép tabella dei sintomi h, tb
korkülönbség differenza di età
korlùt 1. (lépcsőé) rampa,
ringhiera; 2. (sp) sbarra fissa; 4.
(àiv) barriera; ~ok közé szőrit
limitare; oppore* un argine h
W
korlátlan (áiv) illimitato,
assoluto
kortátoh 1. (korlátozott) limitato;
2. (ember) stupido, privo
d'intelligenza
korlátoltság limitatezza,
ristrettezza d'idee n, tb, stupidaggine
n
korlátoz limitare, restringere*.
circoscrivere*
korlátozás limitazione n,
restrizione n, circoscrizione n
korlátozó limitativo, restrittivo
korlátozód | ik (vmire) limitarsi [a]
kormány 1. (poi) governo; 2.
(aut) volante /i, 3. {hq/óé;
műsz) timone h; 4. (kerékpáré)
manubrio
kormányalakítás costituzione n del
governo
koimánybiztos delegato del
governo
koimányférfi uomo di Stato,
statista h
koimányforma regime h
kormányfő capo di governo
kormányhatározat disposizione n
governativa
kormánykerék 1. (aut) volante h; 2.
(hajóé) ruota del timone h
kormánykörök ci-rcoH h, tb
governativi
kormánylapát timone h
koimányos (hajón) timoniere h
kormányoz 1. Oármüvet) guidare.
dirigere*; 2. (repülőgépet)
pilotare; 3. (àtv) governare,
reggere*
koraiányozható léghi^ dirigibile
n
kormánypárt partito governativo
kormányrúd 1. (hajón) timone h; 2.
(kerékpáron) manubrio
kormányválság crisi n del governo
kormányzás arte n del governare
kormányzat regime h
kormányzó governatore h, reggente
h
koimányzóság governatorato,
reggenza
koimos fuligginoso
koimoz fumare
kóró (bogáncs) cardo
korog a gyomra brontolare; avere il
borborigmo
kórokozó (fii is; orv) patogeno
korom fuligginen, nerofumo
koromfekete nero come la pece
koromsötét buio pesto
korona I. (királyi és pénz) corona;
2. (fáé)cima, verticeh
koronatanú testimone h
principale
koronáz coronare; fáradozásait
siker ~ta le sue fatiche n, tb
furono coronate da successo
koronázás incoronazione n
korong disco
koronként di tempo in temo.

koros
periodicamente, per intervalli
h,tb
koros attempato, tra due età
kóros morboso, patologico; ~
jelenség sintomo patologico
korosod | ik invecchiare
korosztály classe n: (kat) leva
korpa 1. crusca; 2. (orv) forfora
korpótlék supplemento di età
korrekt corretto
korrektor correi | tore, -trice
korrektúra bozza di stampa
korrupt corrutto
kórság Id betegség
koreó brocca
korezak epoca, periodo di
tempo
korszakalkotó memorabile;
sensazionale
korszellem spirito di tempo
korszerű moderno, attuale
korezerűsit modernizzare
kórtan patologia
kortárs coetaneo
kórterem sala dei malati h, tb
kortes agente h elettorale
kortörténet storia
contemporanea
kortörténet descrizione n della
malattia
korty sorso, sorsata; —ónként a
sorsi h, ib
kortyant bere* un sorso
kartyol(gat) sorseggiare
kóms 1. (zen) coro; 2. (ép)
cantoria
Korzika Corsica
korzó corso, passeggiata
kos montone h
338
kosár 1. corbello, paniere h,
canestro: (àlv) kosarat ad vkinek
rifiutare; (biz) dare* le pere [a];
2. (piaci) sporta
kosaras panieraio
kosárfonás arte n del panieraio
kosárfonó Id kosaras
kosárlabda (sp) pallacanestro
Kossuth-díjas laureato del premio
Kossuth
kóstol assaggiare, degustare
kosz 1. (piszok) sudiciume A,- 2.
(rüh) rogna
kósza ramingo, vagante,
nomade
kószál vagabondare, girovagare,
gironzolare
koszorú corona, ghirlanda
koszorús költő poeta h laureato
koszos 1. (piszkos) sudicio: 2.
(rühes) rognoso
koszt (élelem, ellátás) vitto,
pensione n
kosztol mangiare, essere a
pensione n, stare* a dozzina
kosztos 1. (családban) dozzinante
h: 2. (iskolában) convittore h
kosztüm costume fi
kotkodácsol schiamazzare
kotlás covatura
kotl|ik covare; (biz) sokáig ~ik
vinin covarci molto
kotlós(tyúk) chioccia
kotnyeles indiscreto, ficchino,
ficcanaso
kotor 1. raschiare; 2. (medret)
dragare
kotorász {ik frugacchiare,
rovistare
339
kölcsönkér
kotrógép ma-cchina scavatrice
kotTÓh^Ùó nave n draga
kottah~bro vcanadi musica
kottatartó leggìo; portamusica h
kottáz notare
kótyagos scervellato, scapato
kotyvalék mistura
kotyvaszt misturare
kova siUcio; ~ tartalmú silicico,
siliceo
kova(kő) 1. selce h, pietra silicea;
2. (tűzkő) pietra focaia
kovács fabbro
kovácsműhely fucina
kovácsol battere il ferro
kovácsolt vas ferro battuto
kóvályog volteggiare, descrivere*
circoli h. tb: (árv) — a fejem mi
gira la testa
kovász fermento, lievito
kovászos fermentato, lievitato; ~
uborka cetriolino
kozák cosacco
kozmás (ab)brucciaticcio
kozmetika cosmetica
kozmetikai cosmetico
kozmetikus cosmetico
kozmikus cosmico
kozmopolita (fn is) cosmopolita (-i,
-e) h, n
kó pietra, ciottolo, sasso; (áiv)
minden követ megmozgat
muovere* cielo e terra; ~ kövön
nem maradt non restò pietra su
pietra; ~vé mered pietrificarsi
köb (mat) cubo; ~re emel elevare al
cubo
köb- cubico
kőbánya cava di pietra
köbgyök (mat) radice n cubica
kobmérték unità cubica
köbméter metro cubico
köbtaitaloin volurtte h
kőburkolat sek;iato, fastrico
köcsög vaso, orciok); pentola
köd nebbia, caliginen
kadbombabomba fumigena
ködkép chimera. miraggio,
fantasma A
ködös I. nebbioso, nebuloso; 2.
(árv) sfumato, sfocato
ködösít (átv is) annebbiare
kőedény vaso di terracotta
kőfaragó (fh) scalpellino
köhécsel tossicchiare
köhög tossire, avere la tosse n
köhögés tosse n
köhögési roham accesso di tosse n
kőkemény duro come la pietra
kökény (növ) 1. (bokor) prugnolo;
2. (termés)prugnola
kőkerítés cancello di pietra
kőkor(szak) età paleolitica v della
pietra
kökörcsin (növ) anemone h,
pulsatilla
kőlap lastra di pietra
kölcsön prestito; ~( ad vkinek
dare* un prestito [a]; ~ vesz
vkitöl prendere* in pre-stito; ~(
bocsát ki emettere un prestito:
(álv) visszaadja a —t re-ndere* la
pariglia
kölcsönad dare* in prestito,
prestare [a]
kölcsönhatás influsso reciproco
kölcsönkér chiedere* in prestito
[a]

kölcsönkönyvtár
340
kölcsönkönyvtár biblioteca
circolante
kölcsönkötvény obbligazione n
kölcsönös reciproco, mutuo: ~
segélynyújtási szerződés contratto
di mutuo soccorso
kölcsönösség reciprocità, mutualità
kölcsönöz 1. (vkinek) xmstAre, |a];
2. (vkitől)prendere* in prestito;
3. vmilyen jelleget ~ conferire un
carattere |a)
kölcsönzés prestito
kölcsönző (személy, vállalat)
presta | tore, -trice
köldök bellico, umbilico
köles miglio
Köln Colonia
kölni(viz) acqua di Colonia
kölönc cepo; pastoie n, tb
költ 1. (ébreszt) svegliare; 2.
(tojást) covare; 3. (pénzt) spen-
dere*; 4. (verset) comporre*;
(mesét) fabbricare, immaginare;
5. (kcfhol) inventare
költekez | ik spendere* e spandere
költekező I. (fn) spendaccion | e, -a
költekező II. (mn) spendereccio
költemény poesia, versih, tb
költés (tojásé) incubazione n
költészet poesia
koltészelellenes antipoetico
köHő (fn) poeta h
költői poetico; ~ nyelv linguaggio
poetico
költözés 1. Id vándorlás; 2. Id
költözködés
köllöz|lk sgomb(e)rare, cambiare
casa; (madár) migrare
költözködés sgombero
köllözköd I ik Id koltòzik
költöző madár uccello di passo v
migratore
költség spesa; viseli a ~ét fare* v
sostenere* la spesa; fedezi
vminek a ~eit ricoprire* le spese
n, tb Idi]; provvedere* alle spese
Idi]; termelési ~ek spese n, tb di
produzione n, szállítási ~ek spese
A, tb di trasporto
költségelőirányzat preventivo
költséges costoso, oneroso
költségmentes esente di spesa,
senza spesa
költségvetés (bilancio) preventivo
költségvrtésl del (bilancio)
preventivo
kölykez j ik figliare
kölyök 1. (biz) ragazzo,
marmocchio; 2. (áll) figliolino
kömény(mag) comino
kómetszés litografia
kőmúres muratore h
köntörfalaz tergiversare; (biz)
traccheggiare; temporeggiare
könny la<:rima; ~ekre fakad
scoppiare in lacrime n, tb;~eket
ejt versare una lacrima; ~ekig
meghatott commosso fmo alle
lacrimen, tb
könnyebb(kf)più facile
könnyebbít Id könnyít
könnyebbítés Id könnyítés
könnyebbség facilità, disimpegno
könnyebbül Id megkönnyebbiU
könnyed leggiero, disinvolto, a-gile
könnyedén leggermete, con
disinvoltura
könnyedség leggerezza, facilità
341
könyvbírálat
könnyebnn leggiero, irriflesso,
inconsiderato, frivolo
könnyelműség leggerezza,
inconsideratezza,
inconsiderazione n
könnyen facilmente, leggermente;
(àtv) te ~ beszélsz hai un bel dire
h
könnyes lacrimoso, pieno di
lacrimen, tb
könnyez|ik lacrimare, piangere*,
versare lacrime n, tb
könnyező Id könnyes
könnyfakasztó bomba bomba
lacrimogena
könnyhullatás torrente h di
lacrimen, tb
könnyít alleggerire, facilitare,
alleviare; agevolare
könnyítés facilitazione n,
alleggerimento, alleviamento
könnymirigy (on) gianduia
lacrimale
könnyíi leggiero; (àtv) facile,
agevole; ~ olvasmány lettura
amena; ~ ezt mondani si fa
presto a dire; könnyebb feladat
compito più o meno facile
könnyűfém metallo leggiero
könnyűipar industria leggiera
könnyűség facilità, leggerezza
könnyűsúly (sp) peso leggiero
könnyűrérü dissipato
könnyzacskó (on) lacrimatoio
könnyzápor torrente h di lacrime
n,tb
kőnyomat litograTi-a
könyök gomito; (àtv) már a ~én
jön ki sapere* a menadito
könyökcső gomito
könyöklő 1. (fn) appoggiatoio
könyöklő il. (mn: törtető) arrivista
(-i, -e) h, n
könyököl 1. (asztalra) stare* coi
gomiti h, tb (sulla tavola; 2.
(törtet) fare* alle gomitate n, tb;
bucare
könyökvédó soprammanica
könyöradomány elemosina,
o-bolo
könyörgés preghiera, implorazione
n, supplica
könyörög 1. (egyh) pregare; 2.
(kér) supplicare
könyörtelen spietato, implacabile,
inclemente, inesorabile
könyörtelenség crudeltà,
inclemenza
könyörteleniU spietatamente,
implacabilmente
könyörül avere pietà v compassione
n[di|
könyörületes pietoso,
misericordioso, caritatevole
könyörületesség compassione n,
misericordia, carità,
commiserazione n
könyv 1. libro; úgy beszél, mintha
•"bői olvasná parla come un libro
stampato; (àtv) ~ nélkül tud
sapere* a mente v a memoria it;
2. (ker) ~et vezet tenere* la
contabilità
könyvállvány scaffale h
könyvárus libraio
könyvbarát bibliofilo, ama|tore,
-trice dei libri h, tb
könyvbírálat recensione n

könyvel
könyvel mettere* a libro;
registrare, iscrivere*: tenere* la
contabilità
könyvelés tenuta dei libri />, tb,
computisteria
könyvelő (fii) ragioniere h,
computista h
kònyvelóség ragioneria
könyvespolc scaffale h
könyvészet bibliografia
könyvjegyzék catalogo (dei libri /i,
'b)
könyvjelző segnalibro
könyvkereskedés libreria
könyvkereskedő libraio
könyvkereskedői librario: nincs ~
forgalomban non e-ssere in
vendita libraria
könyvkiadás edizione ii (dei libri h,
Ib)
könyvkiadó 1. (személy) editore: 2.
(vállalai) casa editnce
könyvkölcsönzés servizio del
prestito dei libri h, ib
könyvkötészet legatoria
könyvkötő legatore h
könyvmoly (iréf) topo di biblioteca
könyvnap festa v giorno del libro
könyvnyomtatás stampa, arte n
tipografica
könyvpiac mercato librario
könyvszekrény armadio da libri h,
tb, libreria
könyvszemle rivista dei libri //, ib
könyvtár biblioteca
könyvtáros bibliotecario
könyvvitel ragioneria, tenuta dei
libri; ketiös ~ tenuta dei libri a
partita doppia
342
könyvvizsgáló verificatore />,■ Mies ~
verificatore h giurato
könyvzárlal (ker) chiusura dei libri
h.tb
kőolaj petrolio, nafta
kőolajfoirás pozzo petrolifero
kőolajmező giacimento petrolifero
köp sputare; (on) espettorare; arcui
~ (vkii) sputare in faccia |a]
köpcös grassotto, corpulento,
bassotto
köpeny mantello, pastrano,
cappotto
köpet sputo; (orv) espettorazione
n
köpköd sputacchiare
köpőcsésze sputacchiera
köpönyeg Id köpeny; (àtv) eső után
~ chiudere* la stalla quando i
buoi sono scappati
köpönyegforgató voltacasacca h
köpű Id méhkas
köpül fare* il burro
kör 1. (geom) circolo, cerchio; 2.
(leriilei) sfera; 3. (esili) vonzási ~
orbita; 4. barali~crocchio: szűk
~beii in stretto cerchio
körcikk (geom) settore h
köré (hat) attorno
köret Id körítés
körfolyosó corridoio
körforgalom rotatoria: traffico
circolare
körforgás rotazione n, circolazione
II
körfürész sega circolare
körhinta carrossello, giostra
kórísbogár cantaride n
kórisfa (riàv) frassino
343
körüljár
körít (éleit) contornare, guarnire
körítés (étel) con tomo
körív arco
körkép panorama h
körkérdés domanda circolare,
inchiesta
körlet circuito, circonferenza
körlevél circolare n
körmenet (egyh) processione n
körmondat (nyelv)periodo
körmozgás moto circolare
kömiöl scribacchiare
kömiönfonl astuto, furbacchion | e,
-a
környék dintorni h, tb
környékez 1. (vki vkit) allettare; 2.
(ájulás) minacciare, stare* per
venire* meno
környez (körülvesz) circondare,
cingere*
környezet ambiente h; meghitt ~
intimità
környező circonvicino, adiacente
körorvos medico condotto
köröm unghia; körmét rágja
mangiarsi le unghie; (àtv) tiz
~mel con ahima e corpo; con i
piedi e con le mani
körömkefe spazzolino per le unghie
n, tb
körömráspoly limetta per le unghie
n, tb
köröm$zakadl(á)ig (hat) fino
all'ultimo, fino in fondo,
accanitamente; ~ vaio harc
guerra senza quartiere h
köröskörül tutt'attorno, da tutte le
parti n, tb
köröz 1. (repülőgép) descrivere*
cerchi h, tb,- 2. (rendőrség)
emettere* un mandato di
cattura; 3. (iratot) circolare
körözött Oog) perseguitato con un
mandato di cattura
körözvény circolare n
körpálya (esili)orbita
körrepülés giro aereo
körséta passeggiata, gita
korszakán barba intera v piena
körszelet (geom) segmento
circolare
körte pera
körtefa pero
körtit 1, (utca) viale h (di
circonvallazione n); 2. Id
körutazás
körutazás viaggio circolare
körül (hat) I. (térben) intorno [a];
2. (időben) nyolc óra ~ jár sono
sulle otto; 3. (körülbelül) circa,
all'incirca; az ára IO Ft ~ lehet
può costare IO fiorini h, tb
all'incirca
körüláll circondare, accerchiare
körülautóz fare* il giro coU'au-
tomobile n
körülbelül circa, all'incirca, press'a
poco
körülfog circondare; accerchiare
körülhajóz navigare (intorno a]
köridhalárol circoscrivere*,
delimitare
körülír I. (geom)circoscrivere*; 2,
(áiv) perifrasare
körülírás I. (geom) circoscrizione
n; 2. f^iíív^ perifrasi n; (vài)
circonfocuzione n
körüljár girare, percorrere*

köríiijárás
körüljárás giro, percorso
körüljáitat: (átv) ~ja tekintetét
gettare uno sguardo circolare
köiülkerít circondare: accerchiare
körülmény circostanza, condizione
n; minden —ek közölt in ogni
caso
könüményes I. (bonyolult)
complicato, complesso; 2. (részletes)
particolareggiato, dettagliato
körülmetélés circoncisione n
körülnéz 1. guardarsi attorno; 2.
(városban) girare
körülrajong idolatrare, adorare
kötülrepül (vmit) volare [intorno a]
körülsáncai trincerare
körülsétál fare* il giro [di]
körültekintés (álv) avvedutezza,
circospezione n
körültekintő avveduto, circospetto
körülutaz |ik fare* il giro [di]
körülvesz 1. (körüláll) circondare;
fianclieggiare; 2. (ellenségei)
accerchiare, aggirare
körülzár accerchiare, attorniare,
bloccare
körvasút ferrovia di
circonvallazione
körverseny (sp) circuito
körvonal con tomo, sagoma k
körvonalaz tracciare il contomo;
abbozzare; schizzare
körzet 1. circuito; giro; 2.
(közigazgatási terület) distretto
körzeti oivos medico condotto
körző (fn) compasso; rögzilell
hegyű - compasso a punte n, ib
fisse
kősó sale h gemma
344
kószéa carbone h fo-ssite
köszénbáoya miniera di carbone h
kószénbrlkett mattonella di
carbone h fo-ssile; száraz ~
mattonella di carbone h
compresso a secco
kőszikla roccia
köszivú duro di cuore h
köszön 1. (köszöni) salutare; 2.
(megköszön) ringraziare; ~öm>
grazie! 3. (vkinek vmit) essere
debitore h (di... a]
köszönés saluto
köszönet ringraziamento,
riconoscenza, gratitudine n; nincs
benne ~ non vale (molto)
köszönt 1. (üdvözöl) salutare, dare*
il benvenuto (aj; 2. (gratulál
vmihez) congratularsi [eoa]
köszörűkő cote n
köszörül afTilare, arrotare; (átv)
torkai ~i raschiare la gola
köszörűs (fh) arrotino
köszvény gotta; (lábon) podagra h
köszvényes gottoso
köt 1. legare, stringere*; (csomóra)
anno<bre; 2. (könyvet) rilegare;
3. (harisnyát) fare* la calza; 4.
(kardot) cingere*; 5. (békét)
concludere*; 6. házasságot ~
contrarre* matrimonio; sposarsi;
7. barátságot ~ stringere*
amicizia [con]; 8. lelkére ~
vkinek vmit raccomandare [a]; 9.
~/ magát vmihez insistere [su],
ostinarsi [a]
kötbér penalità
köteg fascio
kötekedés bisticcio, provocazione n
345
követ
köteked | ik bisticciare, querelare,
provocare
kötekedő litigoso, bisticcioso,
cavilloso
kötél corda; (átv) ha minden ~
szakad al peggio andare; ~nek áll
prestarsi [a]
kötelék I. legame h; házassági ~
legame h di matrimonio; 2. (kat)
formazione n di combattimento;
légi~formazionen aerea
köteles Id kötelező
kötelesség dovere h. obbligazione
n; teljesíti ~éi adempiere al suo
dovere h
kötelességérzet senso del dovere h
kötelességmulasztás mancanza al
dovere h
kötdességszení obbligatorio
kötelességteljesítés adempimento
del dovere h
kötelességtudó assiduo.
coscienzioso
kötelez obbligare; ~/ magái (vmire)
obbligarsi [a, di]
kötelezettség obbligo, impegno; ~
nélkül senza obbligo
kötelező obbligatorio
kötelezvény (ker) obbligazione n
kötélgyártó cordaio
kötélhágcsó scala
kötélpálya funicolare n
köléltáncos(nő) funambulo.
dansa | tore. -trice di corda
kötélzet funame h
kötény grembiale h, grembiule h
kötés I. (könyvé) rilegatura; 2.
(kézimunka) lavoro di maglia; 3.
(orv) benda, fasciatura
kötet volume h
kötőanyag materiale h di
legamento
kötőfék cavezza
kötőgép magliatrice n
kötőhártya (orv) congiuntiva
kölőhártyagyulladás (orv)
congiuntivite n
kötőjel lineetta
kötőmód (nyelv) congiuntivo
kötőszó (nyelv) congiunzione n
kötőszövet (orv) tessuto
congiuntivo
kötött 1. a maglia; ~ ruha vestito
a maglia; 2. ~ gazdálkodás
economia statale v
controllata
kötöttség (átv) costrizione n
kötőtű ferro da calza
kötöz 1. legare, attacare; 2. (orv)
bendare, fasciare
kötözés (orv) bendaggio, fasciatura
kötözőhely posto di pronto
soccorso
kötszer (orv) fascia, bendatura
kötvény obbligazione n
kövér grasso, obeso, pingue
kövérkés grassoccio, grassotto
kövérség grassezza, corpulenza
köves pietroso
követ I. (ige) I. seguire,
accompagnare; nyomon ~ vkii seguire la
traccia [di]; (átv) szemmel ~ vkiI
seguire con l'occhio; 2. (vmi, vki
után igazodik) regolarsi |a|;
tenere [dietro a|
követ II. (fh) ministro,
ambasciatore h: rendkivüli ~
ministro straordinario

követel
kövctd esi-gerc*, reclamane,
richie-dcre*. prete-ndere*
követelés I. pretesa, rivcndicazitmc
n,- 2. (kerj cre-dito
követelmény esigenza; (szükségla)
necessità; megfeki a ~ekaek
corrispo-ndere* alle esigenze n.
tb
követelő esigente, imperioso
követel(d)z|ik pretendere*
követelő(d)ző arrogante,
pretenzioso
követendő da seguirsi, da
applicarsi; ~ példa esempio
degno d'imitazione n
követés 1. (uicán) inseguimento; 2.
(utánzás) imitazione n
következésképpen per conseguenza
következetes conseguente, lo-gico
következetesség conseguenza
következetlen inconseguente
következetlenség inconseguenza
követkéz |ik I. seguire, fare*
seguito |a]; soron ~ik tocca a
lui; mosi én ~em ora viene la mia
volta; folytaiósa ~ik (si)
prosegue, continua; 2. ebből~ik
risulta da ciò
következmény conseguenza,
effetto, risultanza
következő seguente; egymásra ~
consecutivo, successivo
következőképpen come segue, nel
modo seguente
kövekeztében (vminek) in seguito
[a]; baleset ~ in seguito a un
accidente
következtet conchiudere*,
argomentare, dedurre*
346
koKtkezIetés conclusione n,
aigomentazione n
követő L (mn) susseguente,
seguace, posteriore
követő 11. (fiij seguace h, settatore
h. disce-polo
követség 1. (küldetés) missione n,
de-l^a: 2. legazione n
kövez (utcát) lastricare
kövezet selciato, tastrico
köz 1. (rés) intervallo: 2.
(utcácska) passaggio; 3.
(nyilvánosság) pubblicità; 4. (átv)
-e van vmihez avere* da fare
(eoa); mi ~e hozzá? che gli
importa? che c'entra lui?
közadakozás benefxenza pubblica
közalkalmazott (kisebb) impiegato
dello Stato; (nagyobb)
funzionario statale; statale h
közállapotok condizioni n, tb
pubbliche
közbecsülés stima pubblica
közbeeső (átv) intermedio
közbeiktat intercalare
közbejön sopravvenire*,
sopraggiungere*
közbe-közbe di quando in quando
közbelép intervenire*,
intromettersi*; mettersi* di mezzo
közbelépés intervento,
intercessione n
közben I. (hat) 1. (tér) in mezzo
a; 2. (id) nel mentre, intanto,
in questo, nel frattempo,
frattanto
közben II. (nu) durante; nel corso
di
közbenjár intercedere, interporsi*
347
köz^edezet
közbenjárás intercessione n,
intervento
közbenjáró (fit) intercessore h,
media | tore, -trice
közbenső intermedio
közbeszéd 1. (nyelv) Ungua parlata;
2. ~ tárgya essere sulla bocca di
tutti h, ib
közbeszól interrompere*,
intervenire*; mettersi* bocca
közbeszólás interruzione n,
intervento
közbeszúr interpolare, intercalare
közbevetett mondat (nyelv)
proposizione n incidentale
közbevetőleg incidentalmente
közbiztonság sicurezza pubblica
közbotrány scandalo pubblico
közcsendháboritás perturbazione n,
della quiete pu-bblica
közé (hai) tra, fra
közeg I. (fiz) o rgano. agente A, 2.
hivatalos ~ ufficiale h pu-bblico;
(rendőr) agente h
közegészségügy igiene n
pubblica
közel I. (hat) 1. prossimo [a],
vicino [a]; ~ fekvő (hely)
prossimo, vicino; 2. (körülbelül)
circa, all'incirca
közel II. (fn): Róma -ében nella
vicinanza di Roma
közelálló prossimo, intimo,
familiare, vicino
közelebb (kf) più vicino
közeledés 1. avvicinamento; 2.
(poi) politica di distensione n
közeled |ik 1. (térben) avvicinarsi
[a]; (vai) approssimarsi |a|; 2.
(átv) vihar ~ik si prepara una
tempesta; è imminente una
tempesta
közélelmezés alimentazione n
pubblica
közélet vita pubblica
közelfekvő (feltevés) ovvio
közelharc lotta a corpo
közeli prossimo, vicino; a ~
napokban nei giorni prossimi; ~
rokonok parenti h, tb prossimi
közelit Id közeledik
közeljövőben nell'immediato
avvenire h
Közel-Kelet Vicino Oriente h
I. közellátás (fn;orv) miopia
II. közellátás (fh) alimentazione n,
pubblica
közellátó (on) miope
közelmúlt a ~ban ultimamente,
recentemente
közelség vicinanza
közép I. (fh) centro, mezzo
közép II. (inn) centrale, medio, di
mezzo
Közép-Amerika America Centrale
középár prezzo medio
középarányos (mat) media
proporzionale
középárfolyam corso medio
középcsatár (sp) centro avanti
középdöntő semifmale n
középérték valore h medio, media
közepes mediocre, medio
közepette in mezzo [a]
Közép-Európa Europa Centrale
kozép-európai dell'Europa
Centrale, centroeuropeo
középfedezet (sp) centro terzino

középfok
középfok (nyelv) (grado)
comparativo
középfokú 1. (nyelv) comparativo;
2. (iskola) secondario
középfülgyulladás otite n media
középhullám (rád) onda media
középiskola scuola secondaria
középiskolai di scuola secondaria;
~ tanár professore h di scuoia
secondaria
Kòzép-Kelel MedioOriente
középkor medioevo. Medio Evo
középkori medievale
középkorú di mezza età
középminóség qualità media
középnagyságú di media grandezza
középosztály classe n media
középparaszl contadino medio
középpárt partito del centro
középpont centro
középsebesség (átlagsebesség)
rapidità media
középső medio, di mezzo; ~ uij dito
medio
középsúly (sp) peso medio
középszerű mediocre
középszerűség mediocrità
középtáv (sp) mezzofondo
középtávfutó (sp) mezzofondista
(-i, -e)h, n
középlennetű di media statura
középút via di mezzo; (átv) arany ~
giusto mezzo
középület edifizio pubblico
közérdek interesse h generale
közérdekű d'interesse h generale v
comune
közerkölcs morale n pubblica
közérthető intelligibile a tutti
348
közérzet salute n
kőzet roccia
kőzettan mineralogia
közfal tramezzo
közfelfogás comune opinione n
közfeltűnés sensazione n; ~' kell
fare* sensazione n
közfigyelem attenzione n
generale
közgazdasági di economia po-
li'tica
közgazdaságtan economia
politica
közgazdaságtudományi egyetem
università v facoltà di scienze n,
tb economiche
közgazdász(nö) economista (-i, -e)
h,n
közgyűlés assemmblea generale
közhasználati cikk articolo di
consumo generale
közhasznú di utilità pubblica
közhatalom potere h pubblico
közhely (átv) luogo comune
közhírré tesz pubblicare,
annunciare, rendere* noto
közigazgatás amministrazione n
pubblica
közigazgatási amministrativo; ~
jog diritto amministrativo
közintézmény istituzione n
pubblica
közismert noto, notorio
közjáték (álv is) intermezzo
közjegyző notaio; helyettes ~
sostituto del notaio
közjó bene h comune
közjog diritto pubblico v
costituzionale
349
közötti
közjogi del diritto pubblico v
costituzionale
közkedvelt popolare
közkegyelem amnistia; ~ben
részesít amnistiare
közkeletű usato generalmente;
corrente
közkézen forog essere in tutte le
mani
közkincs bene// pubblico
közkívánatra a richiesta generale
közkórház ospedale h civico
közköltség spese n, tb pubbliche
közkönyvtár biblioteca pubblica
közlegelő pascolo pubblico
közlegény soldato, gregario
közlekedés comunicazione n,
trasporto
közlekedési ~ eszköz mezzo di
comunicazione n,- ~ rendőr
regolatore h della circolazione n
V del tra ffico stradale; preposto
alla circolazione
közlekedésügyi minisztérium
Ministero delle Comunicazioni
közieked j ik (jármű is) circolare
közlekedőedények vasi h, tb
comunicanti
közlékeny comunicativo,
espansivo
kozlékenység espansività
közlemény comunicato
közlés comunicazione n
közlöny bolletino; hivatalos ~
bolletino v gazzetta ufficiale
közmegegyezéssel di comune
accordo
közmondás proverbio, detto
közmondásos (átv is) proverbiale
közművek opere n, tb pubbliche,
pubblici servizi h, tb
közművelődés cultura generale
közművelődési culturale
köznapi volgare, triviale, banale
köznév nome h comune
köznyelv lingua comune v dell'uso
közokiiat documento pubblico
kozokirathamisitás (jog) falso in
atto pubblico
közoktatás istruzione n pu-bblica
közoktatási della pubblica
istruzione n
közoktatásügyi miniszter Ministro
della Pubblica Istruzione n
közöl 1. comunicare |a),
partecipare |a); 2. (cikket)
pubblicare
közömbös 1. (dolog) indifferente,
neutro; 2.Idközönyös
közömbösít neutralizzare
közönség pubblico
közönséges I. (általános) comune,
solito, regolare; 2. (alantas)
basso, volgare
közöny indifferenza, apatia
közönyös indifferente, apatico
közös comune, collettivo; ~
akarattal di comune accordo;
(àtv is) — nevezőre hoz ridurre*
allo stesso denominatore
közösen ín comune,
collettivamente
közösség comunità
közösségi della comunità
közösül collare
között 1. tra, fra; ~ünk fra di noi;
2. többek ~ fra l'altro
közötti situato V posto fra...

kKpénzek
közpénzek elsikkasztása
dilapidazione del danaro pubblico
központ centro
központi centrale; ~ fűtés
riscaldamento centrale
központosít centralizzare,
accentrare
központosítás accentramento,
centralizzazione n
közraktár magazzino generale
közrebocsát pubblicare
közrefog prendere* nr mezzo;
circondare, fiancheggiare
közreját«z | ik intervenire*
közreműködés collaborazione n,
cooperazione n, (szinh) concorso
köremüköd | ik collaborare,
cooperare
közrend ordineh pubblico
közrendészel polizia, servizio
dell'ordine h pubblico
község comune h
községháza casa comunale
községi comunale
közszájon in bocca a tutti: ~ forog
correre* per la bocca di tutti
közszellem spirito pubblico
közszemlére kilesz esporre* al
pubblico, mettere* in mostra
közszolgálat servizio pubblico
közszolgáltatás pubblici servizi h,
tb, prestazionen pubblica
kőzszükséglet fabbisogno generale
kozsziikségleti cikkek articoli h, tb
di prima necessità
köztársaság repubblica; szövetségi
~ repubblica federale
köztársáságeHenes antirepubbli-
cano
350
köztáisasági repubblicano; ~ ebiòk
Presidente h della Repu-bblica
közteber imposta
kszteroetó ctmitero
köztisztaság nettezza urbana
köztisztelet stima fenerale; —ben
áll godere la stima generale
köztisztmeló (kisebb) impiegato
dello Stato; (nagyobb)
funzionario dello Stato, statale A
köztudat opinione n pubblica;
áimegy a ~ba entrare
nell'opinione n pubblica
köztudomású noto a tutti; notorio
köztulajdon proprietà comune; ~ba
vesz statizzare, nazionalizzare
közút strada v via pubblica
közúti (vasút) tranvie n. Ib urbane
közügy affare h comune
közül tra, fra; ~ünk tra di noi
közület ente h
közvádló procuratore h generale
(della Repubblica)
közvagyon beneh pubblico
közvélemény opinione n pubblica
közveszélyes örült pazzo forsennato
közvetett indiretto; mediato
közvetít I. interporsi*, servire da
mediatore h [in]; 2, (rád)
(ri)trasmettere*
közvetítés I. mediazione n; 2. (rád)
(ri)trasmissione n; (televíziós)
trasmissione n televisiva
közvetítő I. Oh) media jtore,
-trice
közvetítő II. (inn: rád) (stazione n)
trasmittente
közvetlen 1. immediato; ~ kocsi
carrozza diretta; 2. (átv)
351
kniescssnt
schietto: ~ modor maniere n, Ib
schiette
közvetlenség schiettezza
közzétesz pubblicare, mandare m
pubblico
közzététel pubblicazione n
knycánn tirchio, taccagno
krajcáraskadás tirchieria,
taccagneria
krajcàroskod | ik lesinare
krákog schiarirsi la gola
kráter cratere h
kredenc credenza
krém crema
krémes (fn) pasta alla crema
Kreml Cremlino
kreol creolo
kréta 1. (írószer) gesso, gessetto; 2.
(ásvány) creta
krétakor peri odo creta-ceo
krétarajz disegno a gesso
krikett (sp) palla a maglio,
pallamaglio
kripta cripta
kristály cristallo
kristályos cristallino
kristályosod | ik cristallizzarsi
kristálytiszta cristallina
kristályvíz acqua minerale
Kristóf Cristoforo
Krisztina Cristina
Krisztus Cristo
kritika critica, censura
kritikai critico
kritikus (inn is) critica
kritizál I. criticare, fare* lacìritica
[di]; 2. (helytelenít) disapprovare
krizantém crisantemo
krízis crisi n
krokodilus) coccodrillo
króm cromo
kromatikus cromatico
krómoz cromare
krónika cronaca
krónikus cronico
krumpli patata
kdiikus terrazziere ìi, sterratore h
kucfcó angolo, cantuccio
kucsma berretto di pelliccia
kudarc scacco, insuccesso, fiasca;
-or vali subire imo scacco
knfár mercante h. trafficante
kugU birillo
kngUpálya paUottolaio
kugliz I ik giocare ai birilli
kukac verme li, baco
kukacos bacato
kukk egy ~ot sem értenem belőle
non ci ho capito un' acca
kukorékol cantare
kukorékolás chicchirichì, canto
(del gallo)
kukorica granturco
kukoricacsutka pannocchia
kukoricás (fn) campo di granturco
kukoricáz |ik (átv) nem leíiel vele
-ni con lui c'è poco da scherzare
kuksol stare* accoccolato
kukta sguattero
kukucskál spiare
kulacs borraccia
kulcs I. (liikosírás; zen is) chiave n;
(átv) beadja a —ot andare* a
patrasso; 2. (megoldása, nyílja
vminek) chiave n
kulcsár custode h
kulcscsomó mazzo di chiavi n, ib
kulcscsont (orv)clavicola

kulcsiparág
kulcsiparág industria-chiave n
kulcskövetelés esigenza-chiave n
kulcslyuk buco della chiave n
kulcsol I. (kezeit) giungere*; 2.
(karjait) incrociare
kulissza quinta; (átv) kulisszák
mögött dietro le quinte
kullancs zecca
kullog trascinarsi
kultivál (vmit) coltivare
kultúra cultura
kulturális Id múvelödési
kultarált Id müveit
kultiiregyezmény accordo culturale
kultiirfilm documentario
kultúrforradalom rivoluzione n nel
campo della cultura
kultúrmérnök ingegnere h civile
kultúrterem sala delle feste
kultusz culto; (átv) ~t űz (vmiböl)
fare* un culto [di]
kuncog ridacchiare
kunyhó capanna
kúp (geom) cono; csonka ~ cono
tronco, tronco di cono
kupa (sp) coppa
kupac mucchio
kupak capocchio
kupamérkőzés (sp) gara per la
coppa
kupec sensale h
kuplung Id tengelykapcsoló
kupola cupola
kuporgat lesinare, risparmiare
kuporod I ik accoccolarsi
kúpszelet (geom) sezione n conica
kúra cura
kúráz I ik fare* una cura v regime h
kúria Oog) corte n di cassazione n
352
kyrjant strepitare, fare* chiasso
kurrens (mn) corrente
kufta corto, breve
kurtaneniesség pi-ccola nobiltà
kurtaság conezza
kurtít accorciare
kunittyol gracidare
kumttyolás gracidio
kunizslás ciarlatanismo
kuruzsló ciarlatano
kuruzsol fare* il ciarlatano
kurzus (árfolyam, tanfolyam) corso
kusza arruffato, confuso
kuszáitság confusione n
küsz|ik 1. (földön) strisciare; 2,
(fára) arrampicarsi
kúszónövény pianta rampicante
kút pozzo; artézi ~ pozzo
artesiano: (álv) ~ba esik vmi
andare* in fumo
kútásás scavo d'un pozzo
kútásó fontaniere h
kutat 1, fare* ricerche n, ib; 2.
(keres) frugare
kutatás ricerca (fóleg ib)
kutató 1. (fh) 1, scienziato; 2,
(expedíció tagja) esploratore h
kutató II. (mn) indaga | tore, -trice
kutatóintézet istituto di ricerche n,
ib scientifiche
kútforrás Id kútfő
kútfő fonte n
kútgém mazzacavallo
kútkáva parapetto
kútmester fontaniere h
kutya cane h: (átv) kutyába se vesz
vkit trattare come un cane; ~
hideg van fa freddo cane h; ~
nehéz, ~ rossz da cani h, tb; úgy
353
különösség
élnek, mint ~ meg a macska
stare* come cane h e gatto
kutyabőr pergamena
kutyafáját! perbacco! porca
miseria!
kutyafuttában (átv) in (tutta) fretta;
a scappa e fuggi
kutyagol andare* col cavallo di S.
Francesco
kutyakölyök giovane caneh
kutyaól canile h
kutyaszorító (álv) ~ban van essere
alle strette
kutyatej (növ) euforbia
kutyaugatás abbaiare h
kuvik nottola
külalak forma estema
küld mandare, inviare; orvosért ~
mandare per il medico
küldemény spedizione n, pacco
küldés invio
küldetés missione n
küldönc (kat) portaordini h
kiUdött (mn is) messo
küldöttség delegazione n
külföld estero; —ön, —re all'estero
külföldi estero, forestiere
külképviselet rappresentanza
all'estero
külkereskedelem commercio
estero
küllő raggio
külön a parte n, separatamente; ez
az Ö -véleménye questa è la sua
opinione privata; (átv) - utakon
járnak dissentire
különállás indipendenza
különálló indipendente
különb migliore, superiore; meglio;
Ö - nálam egli è migliore di me;
Ő sem tudná —en neanch'egli
saprebbe meglio
különbéke pace n separata
különben (hat) del resto, altrimenti,
per altro
különbözés diversità
különbözet differenza
különbőz I ik differire
különböző differente, diverso
különbség differenza
különc (mn is) stravagante,
eccentrico; originale
különcködés bizzarrie n, tb
különcköd | ik fare* l'originale h
különféle Id különböző
különféleképpen diversamente
különféleség svariatezza, diversità
különítmény distaccamento
különkiadás edizione n speciale;
numero straordinario
külön-külön separatamente
különleges speciale, specifico; -
engedély permesso speciale
különlegesség specialità
különmegbizott inviata speciale
különnemű 1. di sesso differente;
2. (átv)eterogeneo
különnyomat estratto
különóra lezione n privata
különös I. singolare, particolare;
semmi - niente di speciale: 2.
(furcsa) strano
különösen particolarmente,
specialmente
különösképpen 1. segatamente: 2.
stranamente
különösség 1. particolarità; 2.
(furcsaság) stranezza

kiUönszoba
kiilönszoba camera separata
különtudósító inviato speciale
kiUönválaszt separare
kiUönvál I ik separarsi
kiUönvélemény opinione n speciale
V discorde
kiUónvonal treno speciale
külpolitika politica estera
külsői. Oii;/'/külalak
külső II. (hat)esteriore,estero
külsőleg 1. esteriormente; 2. (on)
per uso estemo
külsőség formalità
külszín apparenza
külszolgálat servizio estemo v
all'estero
kültag (ker) socio esterno
külterjes gazdálkodás coltura
estensiva
külterület periferia
külügy affari h, Ib esteri
külügyi bizottság Commissione n
Esteri
külügyminiszter Ministro degli
(Affarih. Ib)Esteri
külváros sobborgo, suburbio,
periferia, avancitlà
külvilág mondo esterno
külzel attergato
354
kürt comò, tromba
kürtő camino
kürtöl sonare il corno v la tromba;
(álv) világgá ~ strombazzare
kürtös trombettiere h
kürtszó suono v squillo di tromba
küszködés lotta
küszköd I ik lottare; tormentarsi
küszöb soglia
küszöbönálló (átv) imminente
küzd combattere, lottare
küzdelem lotta, combattimento
küzdelmes faticoso; pieno di lotte
n, Ib
küzdés combattimento
kUzdófél Id ellenfél
küzdőtér lizza, arena
kvalifikál qualificare
kvalitás qualità
kvarc quarzo
kvarclámpa lampada di quarzo
kvarcol fare* una cura eliotera-
pica
kvártély alloggio: (kal)
accantonamento
kvartett (zen) quartetto
kvint Id ölöd
kvittek vagyunk siamo pari e patta
kvóta quota
láb 1. (hegy—, vers—, búíoi^ is)
piede A; alig áll a -ón reggersi*
appena in piedi h, ib, (átv) ellesz
~ alól ammazzare, uccidere*;
(köz) fare* fuori; levesz vkil a
-áról lasciarsi convincere*; -ra
kap propagarsi, diffondersi*; -a
kel vminek Volatilizzarsi;
esagerare il lusso; 2. (áll) zampa;
3. -on adja el a búzát ve-ndere il
grano sul filo
lábad szeme könnybe ~ fo-ndersi*
in lacrimen, ib
lábadozás convalescenza
lábadoz|ik rimettersi*, entrare in
convalescenza
lábadozó convalescente
lábatlankodik mettersi* tra i
piedi h, tb, fare* l'importuno
lábbeli calzatura
labda palla; (sp) küldi a labdát
vhova mandare la palla; nála
van a ~ avere il controllo della
palla
labdacs pillola
labdakezelés (sp) gioco della
palla
labdarúgás calcio
labdarúgó calciatore h
labdarúgócsapat squadra di
calcio
labdarúgófliérkózés incontro
calcistico
Iabdarúg6«zövelség associazione n
calci'Stica
labdaszedő raccattapalle h
labdáz I ik giocare alla palla
lábfej dorso del piede h
lábfiirdő bagno di piedi h, tb:
pediluvio
lábikra polpaccio
lábjegyzet nota in calce v a piede h
di pagina
lábnyom traccia, impronta del
piede A; pedata; (átv) lába
nyomába sem léphet vkinek non
essere degno di legare le scarpe
[»]
laboráns(nő) prepara | tore, -trice
laboratórium laboratorio
laboralóriumi vizsgálat analisi
n medicale, esame h
batteriologico
lábos pentola, casseruola

lábszár
lábszár gamba
lábtörés frazione n del piede h
lábtörlő stuoia per i piedi h, tb
lábujj dito del piede h
lábiúhegy ~en in punta di piedi h,
Ib; ~en jár camminare in punta
di piedi h, tb; ~re áll rizzarsi in
punta di piedi h, tb
láda cassa, cassone h, baule h
ladik canotto, iole h, battello;
burchiello
ládikó cassetta
lágy moUe, morbido, mite, tenero,
soffice
lágya (fh) benőn már a feje ~ ha
già corso la cavallina; nem esett
a feje lágyára ha la testa
quadra
lágyék lombo, fianco; (on)
inguinaia
lágyéksérv ernia inguinale
lágyít rammollire, mitigare,
(r)addolcire
lagymatag tiepido, debole,
indolente
lágyság mollezza, morbidezza,
mitezza
lágytojás uovo a bere* v alla
cocca
lágyul rammollirsi, mitigarsi,
(r)addolcirsi
laikus laico
lajhár 1. bradipo; 2. (áiv)
scansafatiche h
Lajos Luigi h
lajstrom lista
lak casa, villino
lakáj lacchè h, valletto
lakályos co-modo
356^
lakás appartamento, alloggio,
quartiere h, domicilio; ~ és
ellátás vitto e alloggio; ~( kiad
affittare; ~( kttesz prendere* in
affitto
lakáscsere scambio di alloggio
lakáshiány penuria degli alloggi h,
ib
lakáshivalal ufficio degli alloggi h,
tb
lakásigény richiesta di alloggi h,
ib
lakásíigynök agente h di alloggi h,
tb
lakat catenaccio; (átv) ~ot tesz a
szálára vkinek mettere* la
museruola |a]
lakatlan disabitato
lakatos magnano
lakalosműhely officina del
magnano
lakbér affitto
lakberendezés mobiliaria
lakberendező artista h
decoratore
lakbémegyed termine h
lakbizoiiylat certificato di
residenza
lakhatatlan inabitabile
lakható abitabile
lakhely Id lakóhely
laklik l. abitare, alloggiare,
stare* di casa; 2. (küljoldön)
risedere
lakk vernice n, lacca; (körömlakk)
smalto
lakkcipő scarpa di vernice n
lakkoz inverniciare
lakmároz|ik banchettare, gozzo-
357
lankadatlan
vighare; (mulatozva) bisbocciare,
fare* la bisboccia
lakó (Jh) inquilino
lakodalmi nuziale
lakodalom nozze n, tb, (vài)
sposalizio
lakóház casa d'inquiUni h, tb
lakóhely 1. (ház) abitazione n,
dimora; 2. (község, város) luogo
di residenza
lakol (vmiért) espiare, scontare;
hibájáért életével ~ pagare il suo
errore h con la vita; ezért még
-ni fogsz! la pagherai!
lakoma banchetto, convito; (biz)
bisboccia
lakomáz \iVld lakmározik
lakónegyed quartiere h, rione h
lakos abitante A,- budapesti ~
domiciliato v residente a
Budapest n
lakosság 1. popolazione n: 2.
(városi) cittadinanza
lakószoba camera
lakótárs coinquilino
lakótelep caseggiato
lakoz|ik (vkiben vmi) essere v
stare* v trovarsi [in]
laktanya caserma
lám ecco! tieni! newero! hadd ~
cask! vaglio vedere* un po'!
L láma (pap) lama h
ìì. láma (áll) lama h
La IVlanchc^satorua l^ Maniche
n, tb
lamentál lamentare
lámpa 1. lampada: 2. Id lámpás; 3.
(gépjárművön) Id fényszóró
lámpabél stoppino, miccia
lámpaemyő paralume h
lámpagyiijt(ogal)ó (fh) lumaio
lámpaláz soggezione n, (biz) fifa
lámpaolaj olio lampante
lámpaoszlop palo
lámpás lanterna
lámpáz (tojást) sperare
lánc catena: ~ra ver vkit mettere*
ai ferri v ai ceppi
lánchíd ponte h sospeso v a
sospesione n
láncol 1. (egymáshoz) incatenare;
2. (tőzsdén) vendere allo
scoperto
láncolat concatenazione n, serie n
láncszem anello di catena
lánctalp catena acigoUh, tb
lándzsa lancia, picca
láng fiamma; ~ok martaléka preda
delle fiamme n, tb: ~ba borul, ~ra
lobban infiammarsi; ~ra lobbant
infiammare
lángész genio
lángeszű geniale
lángol ardere*, fiammeggiare;
gettare fiamme n. tb: (átv) a szive
~ vkiért il cuore arde [per]
lángoló ardente, fiammeggiante,
bruciante
lángralobbanlás deflagrazione n
lángszóró lanciafiamme h
lángvörös rosso fuoco
langyos 1. (viz, idő) tiepido,
temperato; 2. (viselkedés)
indifferente
lanka costa, versante h
lankad 1. stancarsi, affievolirsi.
languire; 2. (virág) appassire
lankadatlan instancabile, indefesso

lankadó
lankadó illanguidente
lankadt fiacco, languido
lankás hegyoldal costa, versante
h
lant liuto; (átv) leteszi a ~ot finire,
terminare; mettere* fine* |a)
lanyha fiacco, stagnante, floscio
lanyhaság fiacchezza, stagazione n,
tiepidezza
lanyhul infiacchire, indebolirsi,
att(i)epidire; declinare
lanyhulás 1. (erőé) svigorimento,
declino; 2. (érzelmeké)
distensione n: distesa
lányos verginale
lap 1. (oldal) pagina; (átv) ez más
~ra tartozik essere un altro paio
di maniche n. tb mindent egy ~ra
tesz fel mettere* tutto su una
carta; 2. (lijság) giornale h, esti ~
giornale h di sera; 3. Id
levelezőlap; 4. (felszín) superficie
n
láp palude n, torbiera
lapalji jegyzet Id lábjegyzet
lapály pianura, bassofondo
lapát (evezőé is) pala
lapátol spalare, rimestare con la
pala
lapít 1. (szélnyom) schiacciare; 2.
(lemezzé) laminare
lapocka scapola
lapos 1. piatto; 2. (terület) piano;
3. (orr) camuso; 4. (színvonal
nélküli) banale
laposság 1. (tárgyé) bassezza; 2.
banalità
lapoz(gal) sfogliare
lapp lappone h
358^
lappang 1. (on) latitare, essere
latitante, covare; 2, hainu alati ~
covare sotto la cenere h
lappangás 1. (csak orv) latitanza; 2.
(tüze betegségé) incubazione
n
lappangó latitante
lapszámoz numerare le pagine n,
tb
lapszéli marginale; -jegyzet glossa
marginale
lapszemle rivista della stampa
lapszerkesztő redattore h di un
giornale h
lapludósító(nő) corrispondente h,
reporter //, cronista (-i. -e) h, n
lapu (növ) bardana
lapul 1. (bijjik) rimpiattarsi; 2.
(falhoz)~stringersi*al muro
lapzárta ultima ora
lárma strepito, baccano, vocio,
clamore h
lármás rumoroso, strepitoso,
clamoroso
lármáz |ik fare* rumore h,
schiamazzare
lárva larva
lásd vedi
lassan adagio, lentamente,
moderatamente; csak ~! adagio
Biagio! ~ hajts! rallentare!
(közm) ~ járj, tovább érsz chi va
sano, va piano e va lontano
lassanként a poco a poco
lassít (sebességet is) rallentare.
smorzare
lassított rallentato, smorzato; ~
felvétel presa rallentata
lassú I. lento, cheto, misurato;
359
látszeresz
(közm) — víz partot mos acqua
cheta vermi h, tb mena v rovina v
rompe i ponti h, tb; 2. (lusta)
lento la]; comodo
lassul rallentarsi
lassúság 1. lentezza; 2. (lustaság)
pigrizia
László Ladislao
lat mezza oncia; (átv) ~ba veti
erejét impegnare la (sua) forza;
sfegatarsi; nem nyom a ^ban non
avere importanza; non avere
vocen in capitolo
lát 1. vedere*; (átv) azt szeretném
csak ~ni! (lo) vorrei vedere*!
ki ~ott már ilyet? chi ha visto
cosa simile? színét sem ~iam
chi l'ha visto l'ha visto; se ~, se
hall non avere occhi h, tb
né orecchi h, tb; 2. (vmihez)
vedersi* [di]; accingersi* |a];
3. jónak — vmit ritenere* buono;
4. napvilágot ~ vedere* la luce n;
5. vendégül ~ ospitare; szívesen
~ accogliere* gentilmente; 6.
hasznát ~ja vminek trarre*
profitto Ida]
látás (orv is) vista, visione n,-
gyengül a ~a h vista gli
indebohsce; első ~ra a prima
vista; ~bólismer vkit conoscere*
di vista
látási (orvis)ottico, visuale
látatlanban (vaktában) alla cieca
látcső 1. cannocchiale h; 2. (szinh)
binocolo
láthatatlan invisibile
láthatatlanság invisibilità
látható 1. visi'ible, appariscente; in
vista; 2. ebből ~ deducibile da
ciò
latin (fii is) latino
latinosság latinismo
lalinság latinità; kései ~ bassa
latinità; népi ~ latinità v latina
volgare
látkép veduta, panorama h
látnivaló curiosità
látogat visitare, frequentare,
andare* a vedere*
látogatás 1. visita; ~( tesz vkinél
fare* la visita [da, presso]; 2.
(óráké) frequentazione n
látogató (fh) visita | tore, -trice
látogatott visitato
lát(ó)határ orizzonte h
látóideg (orv) nervo ottico
látókör 1. Id lál(ó)határ, 2. széles
~ű (ember) (uomo) di ampie
vedute n, tb
latol(gat) ponderare, pesare; ~ja
az esélyeket ponderare le
occorrenze n, tb
látomás visione n, fantasma h
lator ladrone h
látószerv (organodella) vista
látószög I. (orv) angolo visuale; 2.
(átv) punto di vista
lálótávol(ság) distanza visibile
látszat apparenza, illusione n,
impressione n, simulacro; ~ után
V szerint in v dall'apparenza; a ~
kedvéén lesz vmit lo fa per
apparenza; a ~ csal l'apparenza
inganna; azt a ~ot kelti, hogy
fare* nascere* l'impressione n
[di]
látszerész ottico

látszik
látsz lik 1. (látható) vedersi*; 2.
(tűnik vminek) sembrare,
parere*; ez a megoldás jónak ~ik
qusta soluzione n pare buona;
úgy ~ik hogy pare v sembra che
[félsz]
látszólag in apparenza,
apparentemente
látszólagos illusorio, fattizio; un
simulacro [di]
láttamoz vidimare, vistare
láttamoztatás vidimazione n
láttára all'aspetto [di], in vista [di];
szemem ~ in vista mia; ai miei
occhi
látvány 1. vista; 2. Id látványosság
látványos spettacoloso
látványosság spettacolo; curiosità;
a ~ok megtekintése vi'Sita delle
curiosità n, tb
latyak fango, pozza, pozzanghera,
melma
láva lava
lávafolyam corrente n di lava
lavina valanga
lavór catinella
láz 1. febbre n; -a van avere la
febbre n,- 2. (átv) vkit ~ba hoz
entusiasmare; ~ba jön
entusiasmarsi; prendere* fuoco
laza 1. (pl. homok) molle; 2.
(erkölcs) rilassato; 3.
(magatartás) inconsistente; 4.
(pL meghatározás) vago
lazac salmone h
lázad (vmi ellen) rivoltarsi [a],
ribellarsi [a]
lázadás rivolta, ribellione n,
sedizione n,- nyilt ~ba tör ki
360
ribellarsi apertamente; scoppiare
in aperta rivolta
lázadó (fh is) ribelle, sedizioso,
fazioso
Lázár Lazzaro
lázas febbrile; ~ beteg febbricitante
lázgörbe (on) curva febbrile
lazit (r)allentare, rilassate
lázít eccitare alla rivolta v alla
ribellione n,- sobillare, agitate,
sollevare
lázító (Jh) sobilla Itore, 4rice,
agita I tore, -trice
lázong essere in rivolta
lázongás rivolta, sommossa
láztalan sfebbrato
lazul (r)aUentarsi, rilassarsi
lazsál fare* l'arte n del
Michelaccio
te L Ai lefelé; 2. (átv) ~ a kalappal!
giù il cappello! 3. ~ vele! abbasso
lui!
le sugo, succo; (átv) megissza a
levét vminek pagare i piatti rotti;
minden ~ben kanál essere un
ficcanaso
lead L (vhonnan v vkinek vmit)
dare*; consegnare; 2. (rád)
trasmettere*; radiodiffondere*;
3. szavazatot ~ votare; dare* il
voto; 4. súlyából ~ dimagrire
leadás (rád) trasmissione n,
radiodiffusione n
leadó (állomás) (rád) (stazione n)
trasmittente n
leakaszt (kagylót is) staccare
lealacsonyít avvilire, degradare
lealacsonyitás avvilimento,
umiliazione n
361
lebzsel
lealáz Id megaláz
tealázás Id megalázás
lealázó Id megalázó
leáldoz I ik declinare; (di)sce'n-
dere* (all'orizzonte h)
lealjasit degradare
lealjasodjik degradarsi,
incanagliarsi
leáll l. (gép) fermarsi; 2.
(beszélgetni vkivel) rivolgere* la
parola [a]
leállít (gépet, jármüvet, utcán vkit)
fermare
leány ragazza, fanciulla
leánygimnázium liceo femminile
leányiskola scuola femminile
leánykérés domanda in
matrimonio
leánykon még —ából ismerem la
conosco fin da ragazza
leánykori név Id l(e)ánynév
leánynév nome h da signorina
leánynéző Id leánykérés
l(e)ánytestvér sorella
leányvállalat filiale n
leányzó Id leány
leapad (orv is) calare, decrescere*
learat mietere
leás vangare (in fondo);
penetrare
leázjik staccarsi
leáztat staccare (a forza di
immollare)
lebarnul (napon) abbronzarsi
lebecsül svalutare. sprezzare:
vilipendere*
lebecsülendő: ez nem ~ non è da
disprezzare
lebecsülés (di)sprezzo
lebeg \. svolazzare, librarsi, essere
sospeso; 2. (átv) élet és halál
között ~ stare* tra la vita e
morte; nagy cél ~ előtte si è
prefisso uno scopo alto
lebegtet fare* svolazzate, agitare
lebélyegez bollare, timbrare
lebeny lobo, lobulo
leberetvál radere*
lebernyeg (marháé) giogaia
lebeszél sconsigliare
lebilincsel 1. Id megláncol; 2. (átv)
attirare, affascinare
lebilincselő (átv) affascinante
lebirhatatlan invincibile,
irresistibile
lebocsát calare
lebont demolire
lebontás demolizione n
lebonyolít (üzletet, ügyet) sbrigare,
liquidare. arrangiare; nagy
forgalmat bonyolít te fare* grande
smercio
lebonyolítás disbrigo, liquidazione
n
lebonyolódlik svolgersi*;
arrangiarsi
leborít L (vmit vhonnan) ribaltare,
rovesciare; 2. Id lefed
leborul L (leesik) ribaltarsi,
rovesciarsi; 2. (vki előtt)
prosternarsi, prostrarsi
lebuj (fn) bettola
lebujIik nascondersi* [sotto]
lebuklik 1. (lezuhan) rotolarsi,
capitombolare; 2. (víz alá.)
tuffarsi, sommergersi*
lebzsel gironzolare, poltroneggiare,
stare* attorno

léc
léc stecca, verga
lecke lezione n; (átv) jó -mit ez! è
stata una buona lezione!
leckekönyv (egyetemi) libretto
léckerítés steccato
leckéztet sgridare
lecsap 1. (földhöz csap) sbattere; 2.
(deszkái) abbattere; 3. (villám)
cadere*; 4. (vkire) precipitarsi
[su]; aggredire, investire
lecsapódás (vegyi is) precipitazione
n
lecsapód | ik (vegyi is) precipitare
lecsapol 1. (mocsarat) prosciugare,
boniricare; 2. Id csapol
lecsapolás 1. (mocsáré)
prosciugamento, bonifica; 2. Id
csapolás
lecsapoló csatorna dreno
lecsatol staccare
lecsavar 1. svitare; 2. (villanyi)
spegnere*
lecsendesed | ik calmarsi, sedarsi;
tranquílizzarsl
lecsendesít calmare, sedare;
tranquillizzare
lecsepeg sgocciolare
lecsillapít calmare, placare
lecsillapod | Ik calmarsi, placarsi
lecsíp pizzicare
lecsiszol dirozzare, levigare,
lisciare
lecsökken diminuire, calare
lecsöpög stillare
lecsuk 1. (vmit) chiudere*; 2.
(vkii) rinchiudere*,
imprigionare, incarcerare;
mettere* in prigione n
lecsurog colare giù
362
lecsósz I ik scivolare, sdrucciolare
ledér dissolute, lussurioso
ledérség dissolutezza, lussuria
ledob buttare giù; fare* precipitare
ledolgoz lavorare per sdebitarsi
ledonmgol (biz) buttare giù
ledöf trafiggere*
ledől 1. (összedől) crollare,- 2.
(pihenni) coricarsi
ledönt abattere, demolire,
rovesciare
ledörzsöl fregare, frizionare
leég 1. (vini) bruciarsi, essere
distrutto dall'incendio; 2. (vki)
abbronzarsi; 3. le vagyok égve
sono in bolletta
leégés 1. (vinte) bruciamento; 2.
(vkié) abbronzamento
leegj^zerűsít semplificare. ri-
durre*le proporzioni n, ib [di]
leejt lasciare cadere*
leél (életei) passare v vivere* la vita
leemel 1. levare giù; 2. (leakaszt)
staccare; 3. (kártyát) tagliare; 4.
—/■ a kalapját cavarsi v levarsi • il
cappello
leendő futuro, prossimo
leenged I. (leereszt) calare; 2.
(szoknyát) abbassare; 3. (árból)
cedere
leépH (létszámot) ridurre*,
diminuire
leépítés (létszámé) riduzione n.
diminuzione n
leereszkedés I. abbassamento; 2.
^árv; degnazione n,
condiscendenza
leereszked|ik I. (magasflatjról)
calarsi; 2. (függöny) calare;
363
legalább
cadere*; 3. (átv) abbasarsi [a],
degnarsi [di]
leereszkedő (átv)
condiscendente
leereszt 1. (pl fiiggönyt)
abbassare, calare; 2. (vitorlát)
ammainare
leérettségiz I ik dare* l'esame A di
maturità
leértékel 1. (lebecsül) sottovalutare;
2. (értéket leszállít) svalutare,
deprezzare
leesés caduta
lees|ik I. cadere*; (àtv) nagy kó
esett le a szivemről mi cadde una
grossa pietra dal cuore; 2. (ár)
calare, dccre-scere*
lefagy gelare; ~ott a füle gli sono
gelati gli orecchi h; ib
lefarag intagliare
lefátyoloz velare
lefed coprire* [dì]
lefegyverez (át\> is) disarmare
lefegyverzés disarmo
lefejez decapitare
lefejezés decapitazione n
lefejt 1. (bőrt) spogliare,- 2.
(borítást) staccare, togliere*; 3.
(ruháról vmit) scucire; 4. (bon)
spillare
lefékez (átv is) stringere* il freno,
frenare
lefeksz | ik coricarsi, stendersi*
lefektet 1. (ágyba) mettere* a
letto, coricare; 2. stendere*
lefelé all'ingid, giù; feiiel ~ con la
testa all'ingiù; a capofitto
lefényképez fotografare
lefest (átv is) dipingere*
lefizet pagare, sborsare, versare
lefog 1. afferrare; 2. (bűnöst)
arrestare, catturare; 3. (vki
béréből) trattenere*, defalcare
lefoglal I. /</foglal; 2. (hatóságilag)
sequestrare
lefogy dimagrire
lefokoz (kat) degradare
lefokozás (kai) degradazione n
lefolyás 1. (vízé) scolo; 2.
(betegségé) decorso; sviluppo
lefolylik 1. (víz, idő) scorrere*;
2. (esemény) svolgersi*,
passare
lefolyó (fn) acquaio
lefob^at (vizsgálatot) procedere (a
una inchiesta)
lefordít tradurre*
lefordíthatatlan intraduci-bile
lefordul (vmiről) cadere*
leforgás: öt év —a alatt in capo a 5
anni A, tb
leforráz 1. scottare; 2. (átv: biz)
abbassare la cresta [a]
leforrázva (átv) mogio, avvilito
lefólöz 1. (tejet) spannare;
scremare; 2. (átv) cogliere* il
fiore A
lefőz (átv) avere ragione n [di]
lefiy 1. (kat) suonare a
raccolta; 2. (sp) fischiare la fine del
gioco
lefut 1. correre* in basso; 2. (átv)
avere fine w; finire
lefiigg pendere*
lefiilel pigliare, acchiappare
lefűrészel segare
lég aria, atmosfera
legalább almeno

legala
legalja (vminek) fondo; (átv) feccia;
bassofondo
legalsó il più basso, il più
profondo
legalul al più basso
légáramlás corrente n d'aria
légbőlkapott inventato di sana
pianta
légcsavar elica
légcső trachea
légcsóhunit bronchite n
legelés pascolamento
legel(ész I ik) pascolare; (átv is)
pascere
légelhárító antiaereo
légellenállás resistenza dell'aria
legelső primo; (bi2) primissimo
legeltet fare* pascolare; (átv) ~i
a szeméi vkin pascere l'occhio
[a]
legenda leggenda; (életrajz) vita
agiografica
legény I. giovanotto; 2. (iparos)
garzone A; 3. —a talpán è in
gamba
legényélet vita da scapolo
legényember scapolo
legénykedés (hencegés) spacconata:
fanfaronata
legényked j ik fare* il bravaccio v lo
spaccone
legénység I. truppa; uomini
h, ib; 2. (hajón) equipaggio
legépel battere a macchina;
dattilografare
légfék freno ad aria compressa
legfeljebb al più; al peggioandare
legfelső supremo; sommo; -fokon
in sommo grado
364^
legfelül tutto in alto
legfőbb principale, supremo;
sommo; ~ ideje már essere
tempo V tempissimo
legfőképpen principalmente
légfűtés riscaldamento ad aria
léggömb I. (kai) pallone h
aerostatico; aerostato; 2.
pallone h volante
léggömbzár sbarramento di palloni
h, ib frenati
léghajó aeronave n; mongolfiera;
konnányozkaíá ~ dirigibile n
léghajózás aeronautica;
navigazione n aerea
leghátul in fondo, in coda
leghátulsó ultimo
léghuzat corrente n d'aria
légl aero; ~ forgalom traffico
aereo; ~ járat corsa aerea; ~
háború guerra aerea; ~
iámaszpom base n aerea; ~
kikötő aeroporto
légleró forza aerea
légies (átv is) etereo
légiforgalmi del traffico aereo
leginkább per lo più,
principalmente
légió legione n
légioflirios legionario
légiposta posta ae-rea
légiriadó allarme h aereo
légitámadás attacco aereo
légiveszély peri'colo aereo
legjava (vminek) meglio, fiore h
legjobb il V la migliore; a ~ eseiben
nel migliore caso; nel migliore
dei casi
legjobban il v la meglio
365
légvédelmi
legkevésbé il v la meno; (átv) a ~
sem per niente, nemmeno v
neanche per sogno
legkisebb il v la minore; il v la
minim lo, -a; il v la più
pi'CcolIo, -a; ile la più piccol|o,
-a; (mai) ~ közös többszörös il
minore comune multiplo
legkorábban al più presto
légkör (átv is) atmosfera
légköri atmosfe ríco
legközelebb I. (térben) il più
prossimo v vicino; 2. (időben)
prossimamente
legközelebbi I. (hely il più vicino;
2. (idó) prossimo
léglókéses repülőgép aeroplano a
reazione n
légmentes ermetico
légmentesen ermeticamente
légmérő aero-metro
legnagyobb il v la maggiore; il v la
massimjo. -a; il v più grande; a
~ mértékben nella più grande
misura; a ~ örömmel con il
maggiore piacere; (mai) - közös
osziő il ma-ssùno comune
divisore
légnemű gassoso
légneinűsít gassificare
légnyomás pressione n atmo-
sferica
légoltalom Id légvédelem
legömbölyít I. (gombolyagot)
sgomitolare; 2. (fonalai)
dipanare
legördül (függöny) calare
légpárna cuscino pneumatico
legrosszabb il v la peggiore; a -
eseiben nel peggiore caso; nel
peggiore dei casi
legrosszabban il v la peggio
legrosszabbkor nel momento
peggiore, male a proposito
légsűlymérö barometro
légsűrítő compressore h
légsűrűség densità dell'aria
légsűrűségmérő aero-metro
légszivattyú macchina
pneumatica
legszívesebben più di tutto
légszomKúság) dispnea
légtér aria
légtomá$z(nó) acrobata (-i,-e) h, n
legtovább 1. (hely) il più lontano;
2. (idő) per il più lungo tempo
legtöbb(en) la maggior parte [di]
legtòbbnyire per lo più
legtöbbször per lo più
leguggol accoccolarsi, acca-
vacciarsi
legi^abb recente, ultimo; ~ divat
ultima moda
legumi rotolare giù
legutóbb recentemente,
ultimamente
legutóbbi recente, ultimo
légügyi aeronautico; ~ miniszter
Ministro del l'Aeronautica
légüres tér vacuo
légváltozás cambiamento d'aria
légvár castello in aria; -akai épii
costruire castelli h. ib in aria
légvédelem difesa v protezione n
antiaerea
légvédelmi antiaereo; ~ ágyú
cannone h antiaereo; ~ óvóhely
neo-vero antiaereo

legvégső
legvégső estremo, ultimo
légvonal linea d'aria
légzés respirazione n; mesterséges ~
respirazione n artificiale
légzési respiratorio; ~ zavar
disturbo respiratorio
légzőszerv organo respiratorio
légy I. (fii) mosca; (átv) még a ~nek
sem árt non farebbe male a una
mosca; egy csapásra két legyet üt
prendere* due colombe n, tb ad
una fava
légy II. (ige) sii
legyen! sia!
legyengit indebolire, affievolire
legyengül indebolirsi, affievolirsi
legyez 1. sventolare; 2. (àiv) ~ i a
hiúságát (vkinek) lusingare la
vanità [di]
legyező (fit) ventaglio; ~ alakban in
ventaglio
légyfogó (fit) carta pigliamosche v
moschicida
legyilkol uccidere*, massacrare,
assassinare: (köz) fare*fuori,
liquidare
legyint (kézzel) fare* un cenno
légyott (fii) appuntamento
legyőz vincere*; sottomettere*;
trionfare [su]; minden akadályt ~
superare ogni ostacolo
legyőzés vittoria, trionfo;
sottomissione n
legyőzhetetlen invincibile,
insuperabile
légypapír Id légyfogó
legyűr 1. (vkit) sopraffare*,
gettare a terra; 2. (falatot)
mandare giù
366
léha fri'volo, dissoluto
lehajol curvarsi, abbassarsi,
piegarsi
lehajt I. (leterel vhonnan) menare,
guidare; 2. Id leenged; 3. ~ja a
fejét abbassare la testa; 4. (italt)
tracannare; mandare giù;
inghiottire, ingoiare
lehall(it (pi hangot) abbassare,
smorzare
lehallgat 1. (titokban) ascoltare;
smorzare
lehámoz sbucciare
lehangol (átv) deprimere*,
scoraggiare, sconcertare
lehangolt (átv) depresso, di mal
umore A, scoraggiato,
sconcertato
lehangoltság depressione n;
scoraggiamento; malumore h
lehántol spellare
lehány 1. vomitare [su]; 2.
(ledobál) gettare, buttare
lehanyatl|ik I. (fej) reclinare; 2.
(nap) tramontare; 3. (birodalom)
decadere*
leharap mordere*
léhaság frivolità, dissolutezza
lehel respirare
lehelet I. respiro; fiato (vài) auto;
2. (átv) utolsó —éig fino
all'ultimo respiro
leheletfinom Id leheletszerű
leheletszerű come un alito; etetero
lehet 1. potere*, essere possibile; —
hogy può darsi* che [felsz]; hogy
~ az hogy come è possi-bile che
[felsz]; (átv) mit ~ tudni? chi sa?
2. (kopogtatásra) ~\ avanti!
367
lejjebb
lehetetlen (fh is) I. impossibile:
-né teszi magát rendersi*
impossibile; ~re vállalkozik
raddrizzare le gambe ai cani; 2.
(képtelen) assurdo
lehetetlenség I. impossibilità; 2.
(képtelenség) assurdità
lehető (fh is) possibile; a~ legjobb
il migliore possibile: vmit ~vé
tesz rendere* possibile; minden
~t meglesz fare* tutto il
possibile
lehetőleg possibilmente; nel limite
del possibile
lehetőség possibilità; ~ szerint
secondo la possibilità
lehetséges (fii is) possibile, può
darsi*; vmit ~nek tart tenere*
possi-bile
lebeveredIik coricarsi; stendersi*;
sdraiarsi
lehiggad 1. (személy) calmarsi; 2.
(érzelem) scemare, raffreddarsi,
attepidirsi
lehord I. (vmit vhonnan) portare
giù; 2. (szid) sgridare, buttare
giù; (biz) pettinare
lehorgaszt/a a fejét chinare v
abbassare la testa
lehorgonyoz (hajó) gettare
l'ancora; ancorarsi
lehorzsol (bőrt) scorticare
lehoz portare giù; fare* scendere*
lehull cadere*
lehuny/a a szemét chiudere* gli
occhi h,tb
lehurrog (vkit) sgridare; fare*
lacere*
lehúz 1. (kesztyűt, cipói) cavare.
levare: 2. (állatról bórt) spogUare;
3. (nyomda) tirare; 4.(bon)
spillare; 5. (megbírál) criticare,
buttare giù
lehùzós kép (de)calcomani'a
lehűl (idő) rinfrescare, rinfrescarsi
lehút (átv is) raffreddare;
rinfrescare
léhűtő fannullone h
leigáz soggiogare, sottomettere*,
assoggettare
leigazoltat chiedere* la tessera
d'identità
leint fare* tacere*; interrompere*
leír 1. scrivere*, copiare; 2. (táial)
descrivere*
leírás 1. (másolás) copia; 2. (tájé)
descrizione n
leirat rescritto
leirtiatatlan indescrivibile,
indicibile
leissza magát ubriacarsi
leitat ubriacare
lejár 1. (vhová) andare* giù; 2.
(óra) scaricarsi: 3. (hanglemez)
terminare; 4. (haíáridá) spirare;
5. (vallò) scadere*; 6. (átv) ~ja a
lábát sfiancarsi
lejárat I. (fh) I. scala, scesa: 2.
(jog) scadenza; hosszú ~ú kölcsön
prestito a lunga scadenza
lejárat II. (ige) I. screditare; 2. ~ja
magát rarsi*screditare
lejárt 1. (idő) spirato: 2. (váltó)
scaduto
lejátsz I ik suonare (a prima vista)
lejátszódIik svolgersi*
lejegyez notare, rare*appunti h, tb
lejjebb più in giù, più in basso

lejön
368
369
lelki
lejön 1. (vhová) scendere*: 2.
(leesik) cadere*
lejt 1. (út) inclinare, pendere*; 2.
(láncol) ballare
lejtés declività, inclinazione n
lejtó (fii) I. pendice h, pendio,
versante h, declivio, inclinazione
n; 2. (fiz) piano inclinato
lejtős deciive, inclinato
lejutás andata In giù
lék (orv is) buca, fessura; -et kap
fare* acqua
lekap 1. (vhonnan) togliere*,
strappare giù; 2. (fai) prendere*
una istantanea- 3. (leszid)
sgridare, buttare giù; (biz)
pettinare
lekapar raschiare via
lekapcsol sfibbiare
lekaszabol tagliare a pezzi h,ib:
trucidare
lekaszál mietere
lekefél spazzolare
lekenyerez cattivarsi;
corrompere*
lekerekít arrotondare
lekerget cacciare via
lekerül venire*tolto v soppresso; -a
napirendről essere tolto
dall'o-rdine del giorno
lekéslik (vhonnan) arrivare tardi;
-ik a vonalról perdere il treno
lekicsinyel (di)sprezzare,
sottovalutare, sottostimare, bagat-
tellizzare, minimizzare
lekicsinylő sprezzante
lekonyul chinare
lekop I ik consumarsi, logorarsi
lekopog I. Id lekopogtat, 2.
(karmester) avvenire; 3.
(babonából) toccare ferro
lekopogtat (gépen) battere,
dattilografare
kkoptal consumare, kigorare
leköszön dimettersi*. dare*
ledimissioni n, ib
leköszönés dimissioni n, ib
leköt 1. legare; (szemet) bendare;
2. (zàlogilag) mipegnare,
vincolare; 3. (vegyt) fissare; 4.
(figyelmet) assorbire; 5.
(munkával) occupare; nagyon le
vali kötve essere molto occupato
lekötelez obbligare; le van vkinek
kötelezve essere obbligato [a]
lekötelezett Oh is) obbligato
lekötelező obbligante, cortese
leközöl pubbUcare
lektor 1. (egyetemi) lettore h; 2.
(kiadói) consulente h
Ickuporod | ik accoccolarsi,
accavacciarsi
leküzd superare, vincere*,
soprafTare*, prendere* il
sopravvento
leküzdhetetlen invincibile,
insuperabile
lekvár marmellata
lei 1. trovare, rintracciare; 2. (átv)
~i a hideg avere i brividi; 3. (átv)
ugyan mi ~ie? che cosa l'ha
preso?
leláncol incatenare
lelapul appiattarsi
lelassít rallentare
lelát vedere*
lelátó (fn) belvedere A, tribuna
lélegzés respirazione n
lélegzet respiro, fiato; -hez Jut
riprendere* fiato; elállt a ~e
rimase senza fiato; gli mancò il
fiato
lélegzetvisszafojtva ritenendo la
respirazione n v il fiato
lélegz|ik respirare; nehezen ~ik
anelare
lélegző respiratorio
lélegzőkészülék apparato
respiratorio
lélek 1. anima, spirito; (átv) az ö
lelkén szárad ricadrà sulla sua
4 testa; nyomja a lelkét pesare sulla
coscienza; nyugodt ~kel (meglesz
V állit vmil) (dire* v fare*) in
buona fede v coscienza; Isten
látja lelkemet! Dio mi vede! vmil
vkinek a lelkére köt
raccomandare [a); 2. egy árva ~ sem
volt ott non vi era una gatta
morta; 3. (bátorság) animo; 4.
Ielkem\ caro mio! cara mia! mia
cara!
■^ lélekbúvár psicologo
lélekelemzés analisi » psicologica
j lélekelemzö (fii) analizza | toré,
-trice; psicologo
J lélekemelő commovente
lélekjelenlét presenza di spirito,
prontezza
lélekölő (mn) avvilente
lélekszakadva a perdifiato
lélekszám cifra della popolazione n
lélektan psicologia
lélektani psicologico
lélektelen avido, sterile, rude,
crudele
léleküdítö confortante
lélekvándorlás metempsicosi n
lélekvesztő (csónak) barcaccia
lelemény trovata. Invenzione n
leleményes invenzioso, ingegnoso,
sagace
leleményesség inventiva
lelenc trovatello
lelencház casa dei trovatelli h, tb,
brefotrofio
lelép scendere*
leleplez I. (szobrot) inaugurazione;
2. (vkit) smascherare
leleplezés I. (szoboré)
inaugurazione; 2. (vkié)
smascheramento
lelet 1. (orv) reperto; 2. (régészeti)
scoperta
lelkendez |ik giubilare, non stare*
nella pelle n [da]
lelkes entusiastico, zelante,
animato
lelkesedés entusiasmo, zelo, estasi
n, animazione n, esultanza
lelkesed |ik (vmién) appassionarsi
[a, per], entusiasmarsi [di],
infervorarsi [di]
lelkesít appassionare, animare,
infiammare, entusiasmare
lelkesítő I. (mn) entusiasmante,
infiammante
lelkesítő II. (fii) ispirai tőre, -trice
lelkész I. sacerdote h; 2.
(protestáns) pastore h
lelketlen (átv) spietato, inumano,
brutale
lelketlenség spietatezza,
brutalità
lelki spirituale, psichico, mentale,
morale; ~ állapot stato d'a^nimo;

lelkiatya
~ beieg neuropatico; ~ nyugalom
serenità (d'animo)
lelkiatya padre h spirituale,
confessore h
lelkierő Torza d'animo
lelkigyakorlat (egyh) esercizio
spirituale
lelkiismeret coscienza
lelkiismeretes coscienzoso
lelkiismeretesség coscienziosità
lelkiismeretfurdalás rimorso
lelkiismeretlen senza coscienza,
senza scrupoli h, ib
lelkiismeretvizsgálat (egyh) esame
h di coscienza
lelkiség spiritualità
lelkivilág animo
lelkület animo
lelohad 1. (daganat) sgonfiarsi; Z.
(lüz) spegnersi*; 3. (lelkesedés)
dissiparsi
leló (ige) uccidere* con un colpo
di Tucile h
lelőhely giaciglio, sito, abitato:
luogo di produzione n
leltár inventario; ~Im vesz
inventariare
leltároz inventariare
lemarad 1. (úion vici mögöil)
rimanere* indietro; non
raggiungere*; 2. (vonatról)
perdere il treno; 3. (munkával)
rimarere* indietro
lemaradás I. (liion) rimanere
h indietro; 2. (vonalról) perdita
del treno; 3. (hátrány)
svantaggio
lemásol 1. (ri)copiare; 2. (utánoz)
imitare
370
lemász I ik arrampicarsi giù
lemegy I. sce-ndcre*; 2. (nap)
tramontare; 3. (ár, láz) calare,
diminuire
lemenő (fii is) l. (nap)
tramontante; 2. (ág) disceo-
dente
lemér 1. (súlyt) pesare; 2.
(távolságot) misurare
lemerül sommergersi*. tuf-
Tarsi
lemészárlás massacro, macello,
strage n
lemészárol massacrare,
trucidare
lemetsz tagliare
lemez 1. lastra; 2. (hanglemez)
disco
lemezes laminoso
lemezgyár laminatoio
lemezjátszó Tonoradio n,-
radiofonografo
lemintáz modellare
lemond 1. (vrniről) rinunciare
|a); desistere [da]; 2.
(hivatalról) abdicare [al; a
kormány —ott il governo ha
rassegnato le dimissioni n,
tb; 3. (meghívást) disdire*,
annullare
lemondó (hang) rassegnato
lemondott (pl a kormány)
dimissionario
lemos 1. (átv is) lavare; 2. (viz
partot) bagnare; lambire
lemosás (orv) abluzione n
len lino
lencse I. lenticchia; 2. (pl arcon)
neo; 3. (fot) lente n
371
leönt
lendít 1. (kart) agitare; 2. (átv)
promuovere*; dare* l'impulso
[a]
lendítőerő forza motrice
lendítőkar biella
lenditőkerék volano
lendül 1. (magasba) spiccare il
salto; slanciarsi; 2. (áiv) ricevere
un impulso
lendület (átv is) slancio, spicco
lendületes (áiv) vibrato; pieno di
slancio
lenéz 1. (vhová) guardare giù; 2.
(vkit) sprezzare
lenge leggiero, aereo
leng(edez) 1. (zászló) sventolare; 2.
(szél) spirare
lengés (ingáé) oscillazione n
lenget agitare, sventolare
lengyel (mn is) polacc | o, -a
Lengyelország Polonia
lenn Id lent
lenni 1. essere; trovarsi; 2. (vinivé
válni) diventare; 3. (átv) hogy
tetszik ~? come sta? (biz) come
va la vita?
lenoUj olio di lino
lent giù
lenvászon tela di lino
lény essere /(.creatura
lenyakaz (vkit) decapitare, tagliare
la testa [a]
lenyakazás decapitazione n
lényeg (quint)essenza, entità,
sostanza, essenziale A; a ~ az,
hogy l'importante è che; a -re lér
passare all'essenziale h
lényegbevágó essenziale
lényegében in sostanza
lényeges essenziale, miportante,
sostanziale, notevole
lényegtelen irrivelante, di poca
entità V importanza
lenyel 1. inghiottire, ingoiare,
devorare; 2. -ri a sénést
inghiottire l'ingiuria
lenyes (mg) potare
lenyir 1. (hajat) tagliare; 2. (birkát)
tosare
lenyom 1. premere, pigiare; 2.
(árat) fare* calare
lenyomat (fii) impronta
lenyugsz | ik (nap) coricarsi;
tramontare
lenyugvás (napé) tramonto
lenyúl (vmiért) stendere* la -
mano
lenyúl | ik (vmeddig) stendersi*
lenyúz scoriare, scorticare
lenyűgöz (átv) ammaliare,
affascinare
lenyűgöző ammaliante,
alTascinante, seducente
leold slegare, sciogliere*, disfare*
leolt spegnere*
leolvad 1. sciogliersi*; 2.
(lecsökken) ridursi* [a]
leolvas 1. leggere*; decifrare; (átv)
-sa az arcáról leggere* in fronte
ti: 2. (pénzt) contare
leoml I ik crollare, franare
leopárd leopardo
leöblít sciacquare
leöl ucci-dcre*
leölés uccisione n
leönt (vmivel vmit) versare [sopra],
innaffiare, cospergere*; vizzel -
gettare l'acqua [sopmj

lép
lép I. (ige) I. fare* un passo avanti;
andare*, marciare: (átv) huszadik
évébe ~ entrare nel suo
vente-simo anno; nyomába se
~hel vkinek non essere degno di
legare le scarpe [a]; 2. vkinek a
lábára ~ pestare sul piede [di]; 3.
egyezségre ~ concludere* un
accordo [con]
lép II. (fti) I. (orv) milza; 2.
(méhészeiben) favo; 3. (enyv)
glutine n: vischio; pania; (átv)
-re megy cadere* nella pania
lepárol distillare
lepattan I. (vmiröl) rimbalzare; 2.
(gomb) staccarsi
lepattogz I ik (máz) scagliarsi
lépcső I. scala; felmegy a ~n fare*
le scale n, ib; 2. (vonatfeljáró)
predellino
lépcsőfok scalino, gradino
lépcsőforduló pianerottolo
lépcsőház tromba delle scale
lépcsőházi ajtó porta di scalerà
lépcsőkorlát ringhiera
lépcsőzetes graduale, scalonato
lépcsőzetesen gradualmente,
gradatamente
lepecsétel sigillare
lepedék (orv) posatura
lepedékes (ony. ~ nyelv lingua
sporca
lepedő lenzuola
lépeget trott(in)are
lepel velo; (átv) vininek a leple
alati sotto coperta [di]; sotto il
manto [di]; lerámja a leplei
smascherare
lepény (kb) focaccia
372
lepereg 1. scorrere*; 2. (jelenet)
svolgersi*
leperzsel bruciare
lépés I. passo; (átv) ~ről ~re a
passo a passo; meggondolatlan ~
passo imprudente; ~f iarl a
korral essere al corrente [di]; ~i
ians! passo cadenzato! megieszi
a szükséges ~ekei fare* i passi
necessari; a lo ~ben megy il
cavallo va a passo; 2. (sakkban)
mossa
lépesméz favo di miele h
lepihen riposare, fare* (una)
siesta
lepipál (vkii) scavalcare, so-
prafTare*
lepke farfalla
lepkefogás caccia alle farfalle n.
ib
leplez I. là leleplez I.; 2. celare,
velare, dissimulare; 3. (kai)
camuffare
leplezés I. là leleplezés 1.; 2.
velamento, dissimulare; 3. (kai)
camuffamento
leplezetlen (átv) apeno, schietto
leplezetleniU (átv) schiettamente;
chiaro e tondo
leplezett velato, larvato
leporol spolverare
lepra lebbra
leprás (fn is) lebbroso
lépték (fòldr) scala
lépteiHiyomon ad ogni pie h
sospinto
lerág brucare; (csontot)
rosicchiare
leragad I. (bélyeg) restare
373
lesüt
attaccato [a]; aderire [a]; 2.
(szem) appesantire
leragaszt chiudere*; attaccare v
fare* aderire [a]
lerajzol disegnare
lerak I. deporre*; 2. (árui)
scaricare; 3. vminek az alapját
~ja gettare le fondamenta [di]
lerakás (árué) scarico
lerakat deposito
lerakodás (árué) scaricamento
lerakódás (üledék) sedimento
lerakod | ik (árui) scaricare
lerakód | ik (pl hordalék) depositare,
fare* sedimento
leránt I. strappare [a]; 2. (átv)
criticare; (biz) buttare giù
leráz 1. (gyümölcsöt) scuotere*,
abbattere; 2. (vidi) sbarazzarsi
[di]
krendel (árui) contromandare
lerendelés contrordine h
lerepiU I. (madár, kalap) volare
via; 2. (leesik) cadere*
Icrészeged | ik ubriacarsi
lerészegít ubriacare
Ieri róla si legge in fronte n
leró 1. (kötelességei) adempiere
[a]; sdebitarsi [di]; 2. azzai rója
le háláját, hogy mostrare v
provare la gratitudine
lemgy stramazzare, accasciarsi
lerohan I. (vhonnan) precipitare
giù; 2. (biz; vkii) fare*impeto
[a]; travolgere*
lerombol distruggere*
leroml j ik deperire
lerongyolód I ik ridursi* un
cencio
leront I. Id lerombol; 2.
(eredményi) demolire
leroskad (vki) stramazzare,
accasciarsi
lerögzít (áti is) fissare;
immobilizzare
lerövidít abbreviare
les 1. (fii) agguato; posta; ~ben áll
stare* in agguato
les II. (ige) stare* in agguato,
spiare
lesajnál compiangere*;
sprezzare
lesállás (sp) fuori giuoco
lesegít I. (járműről) aiutare di
scendere*; 2. ~i a kabáioi vkiról
aiutare a togliersi* il soprabito
leselkedj ik stare* in agguato;
veszély —ik vkire e-ssere
minacciato di un pericolo
leshely Id les I.
lesimit lisciare
lesoványod | ik dimagrire
lesoványodott dimagrito; macilento
lestrapálja magát sciuparsi;
logorarsi
lesújt abbattere, schiacciare
lesiijtó I. (pillantás) fulminante;
Z. (hír) schiacciante;
costernante
lesiijtott (átv) affranto
lesül 1. (élei) bruciare; 2. (bőr)
abbronzare; 3. Nem sül le az
arcáról a bőr! avere la faccia
tosta!
lesüllyed (talaj) avvallarsi
lesüt I. (husi) arrostü-e; 1. ~i a
szeméi chinare v abbassare gli
occhi k, ib

lesz
lesz 1. sarà; ~ ami ~' sia che sia! 2.
jó ~ sietni occorre (àie* presto;
«!*» -e*, hogy farò öttto il
possiblile [fa]
leszakai I. (làiél) strapparsi: 2.
(gomb) staccarsi; 3. (q>)
crollare
leszakít 1. (magai) coificte*; 2.
(gomi*; staccare
leszalad 1. (vhmá) c&frcie*
giù; 2. (s2an a hanaiyánj
smagliarsi
leszáll 1. (madár) ■sc-ndere*; X
(repülőgép) atterrare, ammarrarr.
3. (vízár) calare: 4. -» ^z €tszűko
annottò; 5. (lóról) smontare; (^
(jmmùrol) scndere*
leszállás 1. discesa; 2. (repülőgépé)
attcrraggio, ammarragio
leszállít 1. (árui) spedire; 2. (arai)
ribassare; 3. (járműről) fare*
sce-ndcrc *
leszállítás 1. (árué) spedizione tr,
2. (áré) ribasso
leszállított (ár) ribassato,
ridotto
leszámít 1. (ker) difalcare; 2. (átv)
-va azt, hogy non contato
che
leszámítol (ker) scontare
leszámítoló bank banca di
sconto
leszámol 1. fare* i conti A, ib
[con]; regolare il conto; 2. ~az
étellel finirla con la vita
leszámolás (árv is) rendimento di
conto
leszármazás origine n,
discendenza
374
leszánuziai discc-nderc*.
derivare
kszáiaazad (^> discendente
kszjnoztat fyic* detivac [da],
fare* rimontare [a|
kszmuitatis derivaziooe n
kszavu 1. C/feai$ii ssmaaitát)
votare; <bre* fl voto; 2. (vkit)
ba-Ue» neBa votazione n, avere
la maggiannza (caatral
leszed 1. (jjiíninfcsár^ o&elicn:*; 2.
~i a ^fòh stsanare; (àv) trovare
a suo conto; 3. (asztab)
sparecchiare
leszédB cadere* vnto da tara
leszegójiodllk rmproverirsi
leszegez I. (ládát) incibìodare; 2.
(tényt) assodare, constatane
leszerel 1. (hadsereget) <&sannare,
smobilitaFe: 2. (katona) essere
congedato; 3. (gépet, jàtékasl)
smontare; 4. (támadást)
rendere* innocuo
leszerelés 1. (hadseregé) tüsarmo,
smobihtazione n; 2. (katonáé)
congedo; 3. (gépé, játékesé,
támadásé) smontare h
leszerződ | ik «critturarsi; con-
chiudere* un contratto
leszerződtet scritturare
leszid sgridare; ingiuriare
leszokj ik disabituarsi [a], dis-
avezzarsi [da]
leszoktat disabituare [a], die-
avezzare [da]
leszól 1. (fentről le) chiamare dal
disopra; 2. (elítél) sparlare [dl];
(biz) pettinare
375
letisztáz
leszolgál servire, compiere v finire
il servizio
leszorít I. (vkit vhonnan) scacciare;
2. (ütőeret) comprimere*; 3.
(árat) abbassare
leszonil essere scacciato
lesziir 1. (vhova) piantare: Z. (ledòj)
trafiggere*, ammazzare: 3.
(sertést) sgozzare
lesziir I. filtrare, colare; 2.
(tamdságot) tirare le somme [da]
leszűrőd | ik (áru) risultare [da]
lét 1. (létezés) esistenza; 2.
(tartózkodás) soggiorno: 3. öreg
-ère da vecchio
letagad (rin)negare
letakar coprire* [di]
letakarít (asztalt) sparecchiare
létalap esistenza; (kereset)
guadagno
letapos calpestare
letárgyal discutere*
letarol devastare
letartóztat arrestare: trarre'in
arresto
letartóztatás arresto
letaszít (trónról is) precipitare
letelepedés stabilimento; scelta del
domicilio
leteleped|ik stabilirsi; scegliere*
un domicilio
letelepít fissare v stabilire un
domicilio
letel I ik spirare, scadere*; ~t az idő
è scaduto il termine h
letép strappare
leteper gettare a terra
letér deviare: ~ a helyes útról
deviare dalla via retta
létérdek interesse h vitale
letérdel inginocchiarsi
leterít I. (főidre vmit) stendere*
per terra; 2. (betakar) coprire*;
3. (vadat) abba-ttere; 4. (golyó
vkit) gettare a terra
létesít costituire, creare, fondare,
istituire
létesítmény costituzione n,
creazione n, fondazione n,
istituzione n
létesül costituirsi, crearsi, fondarsi,
istituirsi
letesz I. (vinit) mettere* giù; 2. (pi
fegyvert) deporre*; 3. (esküt)
prestare; 4. (vizsgát) superare,
sostenere*; passare [a]; 5.
(hivataláról vkit) destituire; deporre*;
6. (biztosítékot) depositare; 7.
(átv) ~ vmiról rinunciare [a]
letét deposito: consegna: ~ be
helyez vmit depositare
letéteményes depositano
letéteményezés deposizione n
letéti bank banca di deposito
létezés esistenza
létezIik esistere: (átv)az nem ~ik\
non può B'Ssere vero!
létező esistente
létfeltétel condizione n di vita v di
esistenza
létfenntartási ösztön istinto di
conservazione n
létfontosságú vitale
letilt interdire*, sequestrare
letipor 1. (eltapos) calpestare; 2.
(elnyom) opprimere*
letisztáz (ri)copiare; mettere* al
bello

letisztít
letisztít pulire, nettare, forbire
létjogosultság ragione n di essere
létkérdés questione n di vita o di
morte n
létminimum mi'nimo di vita
letompít Có/v ìs) attenuare,
smorzare
letorkol (vkii) fare* tacere*;
troncare la parola [a]
letör 1. (vmiból) rompere*,
spezzare; 2. (vkii; órv) fare*
abbassare la cresta [a]
letörés 1. rottura; 2. (átv)
abbattimento
letör jik \.(vìnì) rompersi*,
spezzarsi; 2. (vki; átv) svogliarsi,
pe'rdere il coraggio
letörlcszt pagare in rate n, ib
letörül cancellare; asciugare
létn scala
létrehoz creare, produrre*; efet-
tuare
létrejön crearsi, prodursi*; efTet-
tuarsi; risultare; megállapodás jött
létre si eflettuò un accordo
létszám 1. (hivatali) organico,
pianta, ruolo; 2. (kat)
contingente h: -feletti
soprannumerario
létszámcsökkentés diminuzione n
dell'organico
lett (Ih is) lettone h
Lettoiszág Lettonia
letünjik (átv is) sparire*,
scomparire*
letúzl. (nap) risplendere; 2.
(varrónő) appuntare
leugrj Ik saltare giù. precipitarsi
leiU I. sedersi*, accomodarsi; üljön
376
le leérem! si accO'modi! 2.
(büntetést) espiare v scontare la
pena
leiilepedés 1. (Jòfyainat)
sedimentazione n. 2. (eredmény)
sedimento
leiiltet I. fare*sedere*; pregare di
accomodarsi; 2. (lecsuk)
incarcerare, mettere* dentro
leüt 1. (billentyűt) fare* suonare; 2.
(vkii) abbattere
levág I. (hajat is) tagliare; Z.
(állatot) macellare; 3. (orv)
amputare; 4. (szelvényt) staccare;
5. (álv) stroncare
levágás I. (hajé is) taglio; 2.
(állaté) macello; 3. (orv)
amputazione n
levágat (hajat) farsi* tagliare i
capelli h, tb
levakar grattare via
leválaszt staccare; disgiungere*
levaiIik staccarsi; disgiungersi*.
disunirsi
levált 1. (hivatalnokot) desütiÚTK 2.
(őrséget) dare* il cambio
leváltás I. (hivatali) destituzione
n; 2. (örségé) cambio (di
guardia)
levegő aria; szabad ~n all'aria
aperta; (átv) ~be repül saltare in
aria,- ~be beszél parlare in aria v a
vanvera
levegőréteg strato d'aria
levegős arioso, aerato
levegőtlen senza aria; che manca
d'aria
levegőváltozás cambiamento di
clima/) Vdi aria
377
levezetés
levegőz I ik andare* all'aperto;
prendere* dell'aria
levél 1. (falevél) foglia; 2. (iroii)
lettera; (verses~)epistola
levélbélyeg francobollo
kvélboriték busta
levdedz | ik (fit) mettere* le foglie
leveles I. (lombos) frondoso; 2. ~
tészta pasta sfoglia
levelesláda casetta v buca delle
lettere
levelez corrispo-ndere* [con],
essere in corrispondenza
[con]
levelezés corrispondenza,
carteggio
levelezési di corrispondenza
levelező (fii) corrispondente; ~
oktatás insegnamento per
corrispondenza; az Akadémia
~ logia socio V membro
corrispondente dell'
Accademia
levelezőlap cartolina postale
levélhordó fattorino, portalettere h
n
levelibéka ranocchio, rana verde
levélnehezék fermacarte h
levélpapír carta da lettere
levélstílus stile h epistolare
levélszekrény casetta v buca delle
lettere
levéltár archivio
levéltárca portafogli h
levéltáros archivista h, n
levélváltás carteggio
levendula lavanda
lever I. (vmiről vmii) buttare giù; 2.
(diát) abbacchiare, abbattere; 3.
(földbe) ficcare; 4. (kat és sp)
sconfiggere*, battere; 5. (átv)
scoraggiare
levert (átv) scoraggiato,
abbattuto
leves I. (fti) brodo, minestra.
zuppa
leves II. (inn) sugoso
leveseskanál cucchiaio
levesestál zuppiera
levesestányér scodella
levesbiis manzo lesso
levestészta dado per brodo
levesz I. togliere*; 2. (kalapot)
levarsi; togliersi*; 3. (fot)
fotografare; 4. ~ a napirendről
togliere* dall'ordine h del
giorno; 5. (műsorról) levare dal
programma; 6. (átv) ~ a lábáról
(meggyőz) persuadere* [di],
convincere* [di]
levet I. (ló a nyeregből) buttare
giù; 2. (ruhát) togliersi*; 3.
(rossz szokást) disfarsi* [di],
sbarazzarsi [di]; 4. -ri magát
vhonnan precipitarsi [da]
levétel I. (egyh) deposizione n;
2. (műsorról) levata dal
programma
leveteti magát (fot) farsi*
fotografare
levetkőz | ik svestirsi, spogliarsi
levetkőztet svestire, spogliare
levezet 1. condurre* giù; 2.
(lecsapol) prosciugare; 3. (nyelv)
fare* derivare; 4. (mat)
dedurre*; 5. ~i a tárgyalást
condurre* il diba-ttito
levezetés I. (nyelv) derivazione n 2.

Inezetö csatonia
378
(mot) deduzione Ir, 3. (lár-
gyaJáié) condotta del dibatti-
to
Inezetó csatonu impianto
idro-voro; canale h emissario
levisz (tárgyal) portare giù
leritézlett ^dfv^decaduto.
spiantato
levizsgáz I ik superare l'esame h
levon I. (összegei) defalcare:
sostrarre*; (előzetesen) prelevare;
2. (következtetést) tirare (le
somme)
levonás (ker) defalco, ritenuta;
(előzetes) prelevamento
levonat bozza (di stampa)
levo esistente, trovantesi; (vhol
fekvő: pl ház) situato [a]
lexikális lessicale
lexikon enciclopedia
lezajlás svolgimento, fine n
lez^lik fmire, terminare,
svo-lgersi*, efTettuarsi
lezár I. (ajtót: levelet)
(rin)chiudere*; 2. (vitát)
terminare
lezárás I. (ajtóé, levélé) chiusura:
2. (börtönbe) reclusione n
lezárul (plvita)chiudersi*
lezuhan precipitare
kzülleszt (intézményt) fare*
decadere*, mandare in rovina:
demoralizzare
leziUllik 1. (vki) cadere*
nel'labiezione n; 2. (intézmény)
decadere*, deperire
liba 1. (áll) oca; 2. (álv) buta ~!
Sciocchina
fibaaprólék rigaglia d'oca
lesz vmiiöl gli viene la
pelle d'oca
nbasor (áiv) Tua indiana; ~ban in
fila indiana
libeg sventolare
libeiálls liberale
liberalizmos liberalismo
libéria livre-a; libériás inas lacchè h
Libia Libia
líbiai (fti is) libico
liceuni liceo
licitai vendere all'asta
lidércnyomás incubo
lift ascensore h
liftes, liftkezelő ascensorista (-i, <)
h,n
liga lega
liget boschetto
liheg ansare, ansimare: (átv)
bosszúért ~ anelare alla vendetta
lihegés ansamento
likacsos poroso
likőr liquore h
likvidál liquidare
lila lìllà, violaceo
Lili Liliana
liliom giglio
liliputi lilipuziano
limlom robaccia, anticagua
limonádé (itat) limonata
Lipcse Lipsia
Lipót Leopoldo
I. lira (penzj lira
II. lira (műfaj) lirica, poesia
lirica
lírai lirico
liraiság lirismo
lírikus poeta h lìrico
lista lista, nomenclatura, registro
379
lóiudJiábaB
Bstavezeté capolista A
Dszt farina
isztcs 1. (betisztezell) infarinato; 2.
(liszazerù) brinoso, farìna-ceo
Iszteoaik sacco da farina
fitcr b&o
Hggnia Ikoerafia
StwEia Ktuiigì'a
itvÌB (fiì is) lituano
la (iomas^er is) cavallo; (kazm) ha
~jvncs; szamórisfóin mancanza
di cavalU, ^ asini Uo-ttano;
(álv) —mi iesz prendersi* giaioco
[4it haa ad vki alá daie* le
armi contro sé stesso [a]: magas
-iái beszél siàvel pillare
^tezzosamcnte
M (orv) infìammazìone n
Uhál agitare, dimenare; (fégynen)
brandire
lehbag infiammarsi, accendersì'v
montare in collera
Mibaiékaiiy (átv) ìnrianranabile:
irascibile; collerico; impulsivo
MibaiiéfcaiQ'ság (átv) irascibilità,
iitjpulsività
tsbbant: (átv) szemére ~ vkinek
vmit rinfacciare [a]
lobog I. (tiìz) nammeggiare:
ardere*; avvampare; 2. (zászló)
sventolare; agitarsi
iflbogó I. (jiì) bandiera
Mwgó II. (mn) K '(tűz)
fiammeggiante; Z. (zászló)
sventolante; 3. (érzés) ardente,
bruciante
lobogódisz gala di liandiere n, ib:
pavesata
lobogtat fare* sventolare; agitare
lobos (orv) infìaminato
lóca panchina
loccsaa tonfare
hncsaois lonfo
lócsiszár sensale A di cavalli A. <6
locsol I. spnizzare; 2. (magol)
annaflìare
tocsalás annafTiamento
locsaió (^) 1. Id ontözöluuBia; 2.
(személy) annaffia | tore, -trice
locspocs lai^o
lódarázs laCano
lódit I. (ht^it) scaraventare: 2.
(lök) dare* un colpo dì spalla
[aJ: Z. (fiUlenl) mentire per la
gola
Ueni cavatovapore A
Mfiittatás corse njb
log I. spena>lare v pe-ndere* {a|:
essere so^wso (»h 2. (àtv) — az
orra essere giù di umore h; 3.
(iskolából) marinare la scuola
tsgaritmas logaritmo
iegaritnasszámitás ca-look)
logaritmica
tagarítmustáfalázat tabella k>-
garitmica
logarléc regolo
tágat I. lasciare ^lenzolare v
pendere*; 2. (átv) ~ia az orrát
restare con un pabno dì naso
Isgika logica
logikátlan illogico
logikátlanság cosa illogica,
carattere h illogico
logikus logico
luhad I. (àtv) diminuiTe: Z. (orv)
sgonliarsi
lóhalálábaa in tutta fretta, a

lohaszt
rompicollo, a rompicavezza; a
tutta briglia
lohaszt diminuire
lóháton a cavallo
lóhere trifoglio
lohol affrettarsi; essere
affaccendato
lóistálló scuderia
lókereskedó mercante h di cavalli
h.tb
lókötö mascalzone h
lókupec sensale h
lóláb zampa di cavallo; (átv) kilóg a
~ (kb) avere la coda di paglia
lom robaccia, anticaglia
lomb fogliame h, frasca
lombfűrész traforo
lombhullás caduta delle foglie n. ib
lombhullató fa latifoglie n, ib
lombik alambicco
lombos frondoso
lombosod |ik coprirsi* di foglie n,
tb; mettere* le foglie
lombozat fogliame h
lombsátor frascato
lombtalan sfrondato
lomha neghittoso, pigro
lomhaság neghittosità, pigrizia
lompos trasandato, sciatto
lomposság trasandatezza,
sciatteria
lomtár ripostiglio
London Londra
londoni londinese, di Londra
lop rubare; fare* man n bassa [su);
(án) ~ja a napot fare* l'arte n del
Michelaccio
lopakod I ik scivolarsi furtivamente
lopás furto
380
lópatkó ferro di cavallo
lopó (fti) sifone h
lopódz I ik Id lopakodik
lópokróc qualdrappa
lopva di nascosto, furtivamente, di
soppiatto
Lóránt Orlando
lósport equitazione n; sport h
ippico
lószerszám finimenti h, tb
lószór crino
lótas-futás alTaccendamento,
andirivieni h
lótenyésztés allevamento di cavalli
lótenyésztő allevatore h di cavalli h,
Ib
lótusz loto
lovag cavaliere h; ~gá üt v mai vkit
fare* cavaliere h
lovagi cavalleresco; cortese; ~
szolgálat servizio cavalleresco
lovagiasság sentimenti h, tb v modi
h, tb cavallereschi
lovagias ügy vertenza cavalleresca
lovagiatlan poco cavalleresco,
scortese
lovagiatlanság scortesia
lovagjáték torneo, giostra
lovagkor epoca della cavalleria
lovaglás, lovaglósport equitazione n
lovaglóiskola scuola d'equitazione
n
lovaglómester maestro
d'equitazione n
lovaglónadrág calzoni h, tb alla
scudiera v per cavalcare
lovaglóostor frustino
lovaglópálca scudiscio
381
lövészegylet
lovaglóruha tenuta v costume h di
cavaliere h
lovaglótér cavallerizza, maneggio
lovaglóút strada cavalcabile
lovagol 1. cavalcare; andare* a
cavallo; 2. (vmin) essere* a
cavalcioni |su]; 3. (átv)insistere
[su]
lovagregény romanzo cavalleresco
lovagrend ordine h cavalleresco
lovagterem sala delle cerimonie n,
tb
lovagvár castello medi(o)cvale
lovarda maneggio
lovaregylet società ippica
lovas L (fn) cavaliere k soldato di
cavalleria
lovas IL (mn)r- ezred reggimento
di cavalleria; ~rendőr giardia a
cavallo
lovaspóló polo a cavallo
lovasság cavallerì-a
lovasszobor statua equestre
lovász stalliere h
lóverseny corse n, tb (ippiche)
lo 1. sparare (un colpo); fare*
fuoco [su]; ~tt seb ferita d'arma
da fuoco; élessel ~ tirare a palla;
/òhe ~ fucilare; 2. (nyilat v
nyíllal) scoccare, 3. (sp) gali ~
tirare una rete
lőcs sostegno del ri dolo
lődörög gironzolare
lőfegyver arma da fuoco
lógyakorlat esercitazione n di tiro
lök 1. (dob) lanciare, precipitare; 2.
(rugó is) spingere*
lökdös spingere*
lökdösődés gomitata
lökdösődIik procedere a gomitate
n.tb
lökés spinta; (átv Is) ~t ad vininek
dare* una spinta [a|
löket (müsz) colpo di pistone h
lökhajtásos repülőgép aeroplano a
reazione n
lökhárító (aut) paraurti h
lőpor pò Ivere n da tiro
lőporraktár polveriera
lőrés feritoia
Lőrinc Lorenzo
lőszer munizione n
lőszergyár fabbrica di munizioni n,
tb
lőtávol(ság) portata; ~on kívül fuori
di portata di cannone A v di
fucile h
lőtér campo di tiro, poligono
lötyög ballare (addosso);
ciondolare
lötty mescolanza
löutasitás indicazione n di
balistica v di tiro
lövedék proiettileh
löveg pezzo di artigleria
lövell \. scagliare, gettare; (sugarait
a nap) dardeggiare; (folyadékot)
sprizzare: 2. (átv) a szeme
villámokat ~l i suoi occhi
fulminavano
lövés tiro, sparo, colpo di fuoco;
elhibázza a ~t fallire il colpo
lövész tira|tore. -trice; sparatore, -
trice
lövészárok trincea
lövészárokharc guerra di trincea;
guerra a posizioni n, tb
lövészegylet società del tiro a segno

lövet
lövet (vinit; kai) (fare*) prendere*
sotto fuoco
lövő (fti) tira I tore, -trice; sparatore.
-trice
lövölde banco per il tiro a segno
lövöldöz sparare, tirare; (vaktában)
tirare alla cieca
lövöldözés sparatoria, spari h, ib
lubickol guazzare
lucerna luppolo,erba medica
lucfeuyó abete h rosso
lucskos (víztől) fangoso, inzuppato
lucsok melma, fango
lúd oca
ludas (viniben) colpevole [di]
lúdbőr(ö)z I ik gli viene la pelle
d'oca
lúdtalp piedi h, tb piatti
lúdtalpbetét forma ortope dica
lúg 1. ranno; 2. (vegy)alcalden
lugas pergola
lúgkó potassio
lúgos (vegy) alca-lieo
382
lúgoz lisciviare
Lujza Luigia
Lukács Luca h
lomp Oh is) dissoluto:
nottambulo
lunipol fare* una bisboccia
lurkó briccon | e, -a
lusta ozioso, pigro, polton | e, -a
lustáikod |ik poltroneggiare; fare*
l'ozioso V il pigro
lustaság pigrizia
lutheráuus (fti is) luterano,
evangelico
lutri 1. lotteria; 2. (átv) kihúzod a
-/.'(mela) pagherai!
luxus lusso
luxusadó tassa di lusso
luxusautó macchina di lusso
luxuscikk oggetto di lusso
luxuskiadás (könyv) eddizione n di
lusso
luxuskocsi carrozza-lusso
lüktet pulsare, palpitare
Ly
lyuggat bucherellare, bucare,
forare
lyuk poro, buco
lyukacsos bucherellato, poroso
lyukacsosság porosità
lyukas bucato; (fog) guasto; (átv)
egy ~ garast nem adna érte non
darebbe un ficco secco [per]
lyukaszt bucare, (per)forare
lyukasztó (fh) foratoio
M
ma I. oggi;— este stasera; -reggel
stamane, stamattina; mától
kezdve da oggi; (átv is) máról
holnapra da oggi a domani; 2.
(jelen) (tempo) presente; a
mának él vive nel presente
macedóD (fii is) macedone
mackó orsattolo
macska gatt {o, -a
macskakaparás (átv) scarabocchi h,
tb
macskaköröm (idézőjel) virgolette
n, tb
macskaugrás (átvf. nem egy
~ra van (innen) non è la via
del'orto
madár uccello; (átv) ahol a ~ se jár
in capo al mondo in un rincone
perduto; madarat lehetne fogatni
vele raggiare di gioia; (biz)
andare* in brodo di giuggiole;
(kàzm) madarat tolláról, embert
barátjáról al canto si conosce
l'uccello
madarász (fn) uccellatore h
madarász j ik uccellare
madárcsicsergés cinguettio
madárdal canto d'uccelli h, tb
madárdeség bechime h
madáretető mangiatoia
madárfióka uccellino
madárház uccellaio
madárijesztő (átv is) spauracchio
madárjós (rég) augure h
madártan ornitologia
madártávlatból a volo d'uccello
madárvédő egyesület società per la
protezione n degli ucceUi h, tb
madzag spago
mafla scimunito, sciocco
maflaság sciocchezza
mag 1. (vető/nag) seme h; semenza;
olajos ~ seme h oleoso; (átv)
elhinii a viszály —vár seminare il
seme h della discordia; 2. (szem)
chicco; grano; 3. (csonthéjas)
nocciolo; 4. (szőlőé) acino; 5.
(lényeg) sostanza
maga 1. (megszólítás) Lei; (néha)
Voi
maga 11. (visszahaió ntn) 1. stesso,
medesimo; magától da v per sé;
magától csukódó automa-tico;
magától értetődik s'intende da sé;

magabiztos
magában véve in se; magában
foglal contenere*, implicare:
magából kikelve sconcertato;
trasportato; magához tér venire*
in se; uralkodik magán
padroneggiarsi; magán tartja a
kabátot tenere* il cappotto
addosso; magába száll
ricogliersi*; tornare in sé; nincs
magánál essere fuori di sé;
magára hagy vkit abbandonare a
sé; magára marad rimanere*
solo; magára vonja a figyelmet
chiamare l'attenzione n sopra sé;
nem ismeri ki magát non sa
raccapezzarsi; non sa orientarsi;
szégyenli magát vergognarsi;
magától értetődő ovvio; magáévá
tesz (nézeier) condividere*
l'opinione n; magával ragadó
travolgente; l.a~ ura padrone A
di sé; ~ a Jóság la bontà in
persona; magunk közt (legyen
mondva) sia detto tra noi; 3.
magában álló a parte, separato;
isolato; magának él vi-vere* per
sé
magabiztos sicuro di sé
magánalkalmazott impiegato
privato
magánbeszélgetés conversazione n
privata
magánbirtok proprietà privata
magánélet vita privata
magánember persona privata,
particolare h
magánérdek interesse h particolare
magánfél particolare h
magángazdaság proprietà privata
384
magánhangzó vocale n
magánhangzóilleszkedés (nyelv)
armonia vocalica
magánhasználatra per uso
privato
magánház casa privata
magánhivatabiok impiegato
privato
magániskola scuola privata
magánjellegű di carattere h
privato
magánjog diritto civile v
privato
magánkézben van essere in mano
n privata
magánkívül fuori di sé
magánközlemény comunicazione n
privata
magánlakás appartamento
privato
magánlevél lettera privata
magánokirat-hamisítás falso in
documento privato
magánóra lezione n privata
magánszektor settore h privato
magányszemély privato, particolare
//
magánszorgalomból di iniziativa
privata
magántanár (egyetemi) libero
docente h
magántanuló studente h privato;
privatista (-i, -e) h, n
magántermészetű d'indole n
privata
magántitkár segretario
particolare
magántulajdon proprietà
privala
385
magnetofon
magánúton in via privata
magánügy altare h privato
magánvád (jog) querela di parte n
civile
magánvádló (jog) parte n civile
magánvagyon fortuna v proprietà
privata
magánvállalat impresa privata
magánvizsga esame h dei candidati
h, tb privati
magánzárka cella, segregazione n
cellulare
magánzó particolare h
magányos 1. (elhagyatott) solitario;
2. (különálló) isolato
magány(osság) solitudine n,
isolazione n
magas I. (mn) I. (ember, tárgy)
alto; -an in alto; -állású
altolocato; ~ fokú di alto grado;
~ rangú di alto grado; ~ röptű
madár uccello di alto volo; 2.
(átv) ez nekem ~! ciò mi é
difTicile!
magas 11. (fh): fenn a ~ban su in
alto
magasan (hat) in alto, altamente;
(átv) ~ hordja az orrát v fejét
portare il naso alto v la testa alta
magasépítés costruzione n
soprassuolo
magasfeszültség alta tensione n
magasföldszint pianterreno
magasiskola (átv) alta scuola
magasít rialzare, ingrandire
magaslat 1. altura; 2. fó/v ìs)
elevazione n, prominenza,
altezza; (átv) a helyzet ~án
all'altezza della situazione n
magaslati: ~ gyógyhely luogo
climattico, stazionen alpestre; ~
gyógymód cura climatica; ~
levegő aria di montagna
magasi jik (vini felett) dominare
[su], sopraelevarsi [su]
magasröptű (átv) altomirante
magasság (magas volta vkinek,
vininek) altezza; elevazione n
magasságmérés altimetria
magasugrás salto in alto
magasugró salta {tore, -trice in
alto
magasztal esaltare, elogiare,
glorificare; fare* l'elogio [di];
decantare; (átv) vkit az egekig ~
portare v innalzare al cielo
magasztalás elogio, glorificazione
n, esaltazione n
magasztaló (mn) encomia-stico, di
encomio
magasztos sublime, augusto
magatartás contegno, condotta
magaviselet Id magatartás
magáz dare* del Lei
Magd(oin)a Maddalena
magház (növ) antelice n, ovario
mágia magia
magkereskedés negozio dei semi h,
tb
máglya rogo
mágnás magnate h
mágnes calamita h
mágneses magnetico; ~ tér campo
magnetico
mágnesmérő magnetometro
mágnesség magnetismo
mágnestű ago magnetico, bu-ssola
magnetofon magnetofon h

magnézium
386
magnézium magnesio
magol sgobbare
magoló (jh) sgobbon {e, -a
magtalan (orv) sterile
magtalanság sterilità
magtár granaio
magvas (beszéd) (discorso)
sostanzioso
magvaváló (szilva) che si stacca dal
nocciuolo
magvető semina | tore, -trice
magzat prole h, embrione h;
progenitura
magzatelhajtás aborto
procurato
magyar (fii is) ungherese; Magyar
Népköztársaság Repubblica
Popolare Ungherese; —olasz
ungaro-italiano; (pl szolár)
ungherese-italiano
magyaráz 1. (kifeji) slegare; 2.
(értelmez) interpretare; 3.
(szöveget) commentare;
(jegyzetekkel) annotare
magyarázat 1. (kifejlés)
spiegazione n; 2. (értelmezés)
interpretazione n; (vál) elucidazione
n: 3. (szövegé) commento;
(jegyzetekkel) annotazione n
magyarázatos commentato, con
commenti A, tb; annotato
magyarázkod I ik dare* una
spiegazione n [a]
magyarázó (mn) illustrativo,
interpretativo
magyarbarát ungaroTilo
Magyarország Ungheria
magyarországi di, d'v dell' Unghe-
ria, ungherese
magyaros: -kifejezés espressione n
prettamente ungherese; ~
konyha cucina all'ungherese
magyarosít magiarizzare
magyarosság purità dello stile h
ungherese
magyarság popolo v nazione n
ungherese
magyartalan contrario allo stile h
prettamente ungherese
magyarul (in) ungherese; (átv) ~
megmondja neki dire* chiaro e
tondo |a]
maholnap presto o tardi: da un
giorno all'altro; da oggi a
domani
mai di oggi, odierno
máj (éleiis) fegato
májashurka salsiccia di fegato
m^d 1. poi. quindi; ~ megmondom
non farò a meno di dir(gli*);
(art) ~ ha fagy! campa, cavallo,
che l'erba cresce! 2. Id
majdnem
majdnem quasi, pressoché; ~
semmi pressoché niente: már ~...
era sul punto di...
májfolt (orv) macchia epatica
májgyulladás (on) epatite n
majmol scimmiottare
majmolás scimmiottata
majom scimmia
majomszerü scimmiesco
majonéz maionesa
majorána maggiorana
majoros fattore h
major(ság) fattoria
májpástétom pasta al fegato
majszol masticare, mangiucchiare
387
mandátum
május maggio: ~ elseje il primo
maggio
mák papavero
makacs testardo, caparbio,
ostinato
makacskod |ik ostinarsi [a],
incaparsi [in]
makacsság ostinatezza, caparbietà.
testardaggine n
makacsul ostinatamente, con
insistenza; — ragaszkodik vrnihez
ostinarsi |a]
makaróni maccheroni h, Ib,
spaghetti h, ib
makk 1. ghianda: 2. (kártya)
trifoglio
makkegészséges è di una salute /;
di ferro
makog balbettare
makrancos capriccioso, bisbetico,
ricalcitrante, ritroso
makrancoskod I Ik "fare il
capriccioso
makrancosság capriccio, ritrosia
mákszemnyi un granellino [di]
makulátlan immaculato, puro.
senza macchia: (vài) illibato
makulatúra caria straccia
mákvirág 1. fiore h di papavero; 2.
(átv) buonalana; (cattivo)
soggetto
malac porcellino
malackád |lk dire* v fare*
porcherie n, tb
malackodó osceno, salace
malacpecsenye arrosto di porcello
malacság porcheria
MalájTóld Malesia
mal4j(i) (fn is) malese
malária malaria
malaszt 1. (egyh) grazia (divina):
2. (átv) írott ~ marad rimanere*
le itera morta
maláta malto
málé (kukorica) polenta
málészájú melenso, scimunito
málha bagaglio
málhakücsi bagagliaio
málhás állat bestia da soma
málházó (munkás) facchino
mállás sgretolamento
mállékony friabile
mail I ik sgretolarsi
mállott sgretolato
málna lampone h
málnaszörp sciroppo di lampone h
malom 1. mulino: (art) saját
malmára hajtja a vizet tirare
l'acqua al suo mulino; 2. (jálék)
mulinello
malomárok gora
malomipar industria molitoria
malomkerék ruota del mulino
malomkő macina
maker calcina
mályva malva
marna mamma
mamlasz scimunito, melenso
mámor 1. ubriachezza; (biz)
sbornia; 2. (átv) ebrezza,
vertigine n
mámoritő inebriante
mámoros 1. brillo, ubriaco: 2. (átv)
ebbro
manapság oggigiorno
mancs zampa
mandarin (tön is) mandarino
mandátum mandato

mandoUn
mandolin (zen) mandolino
mandoiiqjatékos mandolinista (-i,
■e)h,n
mandula 1. mandorla; 2. (orv)
tonsille n, ib
mandulafa mandorlo
mandulagyulladás tonsillite n
mandulavágású szem occhio a
mandorla
mandzsetta polsini h, ib
mandzsu manciù h
Mandzsúria Manciuria
mangán (érc) manganese h
mángorló ma-ngano
mángorol manganare
mánia smania, mania
mániákus maniaco
manikűrösnö manicure n
manikűröz fare* le unghie [a]
manipulál manipolare
mankó I. gruccia; stampella; 2.
(átv) appoggio, sostegno
manó ToUetto, gnomo
Manó Emanuele h
manométer mano-metro
manőver manovra
manőverez macchinare,
manovrare; fare* le mene (segrete)
manzárd(szoba)attico, soffiita
mappa 1. carta geografica; atlante
h, mappa h; 2, cartella
mar 1. (harap) mordere*; 2.
(rozsda) (cor)rodere*,
erodere*, consumare
már già; ~ nein non più; -megint?
di nuovo? megtölt ~? è arrivato
già a casa? ~ azi hiiiein credevo
marad I, (mai is) rimanere*,
restare; ez iiem ~hat annyiban
388
ciò non può restare cosi; 2. (vml
mögött) rimanere* indietro; 3.
köztünk ~jon! resti fra di noi!
ebben v ennyiben ~unk siamo
intesi; 4. ~ok kiváló tisaelettel il
Suo devotissimo; 5. (örökség)
cadere* [a]; essere devoluto (a]
maradandó stabile, costante,
duraturo, durevole
maradandóság stabilità, costanza,
persistenza
maradás 1. permanenza; 2. (átv)
nincs —a non avere quiete n.-
essere irrequieto
maradék 1. (étel mal Is) resto,
rimasuglio; residuo; 2. (szövet)
scampolo
maradéktalanul immancabilmente
maradi conservativo, retrivo,
codino
maradiság conservatismo, orto-
dossia
maradvány resto, avanzo; Jòldl -ai
resti h, tb terrestri
marakodás bisticcio
marakod | ik bisticciare
marás 1. (harapás) morso; 2. Id
maratás és maró hatás
marasztal (vendéget) trattenere*.
pregare di rimanere*
marasztaló ítélet sentenza di
condanna .
marat (folyadékkal) fare*
corrodere*; sottomettere*
all'azione n di un corrosivo
maratás corrosione n
marcangol dilaniare, lacerare
marcipán marzapane h
március marzo
389
márvány
marcona feroce, ruvido, rude,
marziale
mardos (átv) rimordere*;
tormentare
marék Id maroknyi
margaréta margherita
margarin margarina
Margit Margherita
margó margine h
marha I. bue h, bestia; bestiame h;
2. (átv) animale h
marhaállomány bestiame h
marhabőr vacchetta
marhahús manzo lesso
marhaistálló stalla di bue h
marhakereskedő mercante h di
bestiame h
marhalegelő pa-scolo
marhapásztor mandriano
marhaság stupidaggine n,
stupidità; bestialità
marhasült arrosto di bue n
marhaszállitó kocsi vagone h da
bestiame h
marhatenyésztés allevamento del
bestiame
marhavész peste n bovina
Mária Maria
máris già, ormai
Márk Marco
márka marco
markáns pronunciato, accentuato
márkás di marca; ~ ám merce n di
buona qualità
márki marchese h
markol alTerrare; impugnare;
(közm) aki sokat ~ keveset fog
chi troppo vuole, poco v nulla
stringe
markolat impugnatura
markos (átv) vigoroso, robusto
markotányosnö vivandiera
már-már essere sul punto [di]
maró I. (folyadék) corrosivo; cau-
stico; (vegy) ~ hatás causticità; 2.
(átv) mordente, mordace
maiok 1. cavo della mano n,
pugno; (átv) markába nevel ridere*
sotto la barba; marká-ban tart
vkit avere v tenere* in pugno; 2.
(mg) markot szed spigolare
Marokkó Marocco
marokkói del Marrocco
maroknyi 1. (egy marokba férő)
manata, pugno; 2. (kevés)
irrilevante
marokszedő (mg) accovona | toré,
-trice
marólúg ranno
marós (fn) fresatore
marószer corrosivo
márpedig ma; tuttavia
mars I. (fh) (kai is) marcia
mars 11. (isz) via! avanti!
marsali maresciallo
márt intingere*
Márta Marta
martalék preda; a lángok ~ a lesz
andare* in preda alle fiamme
martalóc filibustiere h
mártás salsa, intingolo
mártír martire h
mártírhalál manirio; ~( hai
morire* da martireh
Márton Martino
márvány I. (fn) marmo
márvány II. (mn) marmoreo, di
marmo

márványbánya
390
márványbánya cava di marmo
márványlap lastra di marmo
márványoszlop colonna v pilastro
di marmo
marxista marxista (-1, -e) h, n
marxizmus marxismo
más I. (mn) altro; semini ~
nient'altro; nincs ~ háira, mim
non rimane altro che; beszéljünk
~ról parliamo di altro; ez már ~!
è altra cosa: é un altro paio di
ma niche; ~fajú allo geno
más li. (fn) 1. (másolat) copia, pari
A; 2. szakasziott ~a vkinek e-ssere
nato e sputato; essere il ritratto
[di]
másállapot: ~ban van essere
incinta v in stato interessante
másfajta diverso, differente, dì un
altro genere A, di diversa forma
másfél uno e mezzo; ~ óra un'ora e
mezza
másféle U másfajta
másfelől 1. da (di) altrove; 2.
(másrészt) d'altra pane h
máshol altrove; in altra sede n
máshonuan da (di) altrove
máshova altrove
másik (r)altro; egyik a ~ mán uno
dopo l'altro
masíroz marciare
maskara maschera
másként altrimenti, diversamente
máskor un'altra volta
máskülönben altrimenti, del resto
más-más diverso, dilTerente
másnap l'indomani //
másnemű 1. di diverso sesso; 2.
(eltérő) diverso, dilTerente
másodelnök vicepresidente h
másodéves di second'anno
másodfokú di secondo grado; (mot)
- egyetilei equazione n di
secondo grado
másod I ik 1. secondo; 2. május ~a
due maggio
másodkézből di seconda mano n
másodlagos secondario
másodmagával lui il secondo
másodnapra all'indomani h
másodpéldány duplicato
másodperc secondo
másodrendű di second'ordine h:
secondario
másodsorban in seconda linea
másodszorra per la seconda volta
másodszülött secondogenito
másol (ri)copiare; (átv) ricalcare
másolat copia
másoló (fn) copista (-i, -e) h, n
másolópapír carta carbone h
másrészt d'altra parte n
mássalhangzó consonante n
mássalhangz64orlódás (nyelv)
cumulo di consonanti n, tb
másutt Id máshol
másvalaki un'altra persona
másvalami un'altra cosa
másvilág l'altro mondo
mászás 1. (hegyre) salita;
ascensione n; 2. (rúdra) salita
alla pertica; 3. (kötélre) salita
alle corde n.tb
maszat sporcizia
maszatos sporco
mász|ik 1. (fára, rúdra, kötélre)
arrampicarsi [a]; 2. (földön)
strascinarsi, andare* carponi
391
medve
maszk maschera; (átv) ismerlek,
szép ~ ti conosco, mascherina
mászkál girare
maszkíroz mascherare
maszlag datura; stramonio; 2.
(átv) inganno
mászókötél fune n per
l'arrampicata
massza massa
masszázs massaggio
masszíroz fare* U massaggi [a]
masszív massiccio
masszőr massaggia {tore, - trice
Máté Matteo
matematika matematica
matematikus matematico
materiális materiale
materialista (fti is) materialista (-i, -
e) A, n
materializmus materialismo:
dialektikus ~ materialismo
dialettico
matiné mattinata
matrac materazzo
matrica matrice n
matring matassa
matróz marinaio
matt I. (fn) matto; ~ot ad vkinek
dare* scaccomatto [a]
matt II. (mn) (szín) opaco; slavato,
sfumato
matura Id érettségi
Mátyás Mattia h
mátyásmadár stornello
mauzólemn mausoleo
maximál calmierare
maximális (ár) (prezzo) calmierato
maximált árak jegyzéke calmiere h
maximmn massimo
máz smalto; (átv is) vernice n
mázol 1. (falat) imbiancare;
vigyázat -va! attenzione n alla pittura!
2. (Írásban) scarabocchiare
mázolás imbiancatura
mázoló (fii) imbianchino
mázsa 1. quintale h; 2. (mérleg)
stadera
mázsál misurare sulla stadera
mázsás (átv) formidabile,
schiacciante; (àrv) ~ súllyal nehezedik
rá schiacciare uno col peso
mazsola uva passa
mecénás mecenate h
mechanika mecca'nica
mechanikai meccanico
mechanikus (fn is)meccanico
mechanizál meccanizzare
meccs mcontro calcistico
mécs(es) lucerna, lumicino
mecset moschea
meddig 1. (hely) fm dove?; 2. (idő)
fmo a quando?
meddő 1. (orr) sterile; 2. (átv)
arido, vano, improduttivo,
infrut-tuoso
meddőség I. (orv) sterilità; 2. (átv)
aridità, vanità; improduttività
medence 1. (ore, Joldr) bacino; 2.
(foldr vizgyüjtö) -serbatoio; 3.
(uszoda) vasca, piscina
meder 1. letto del fiume h; 2. (átv)
a tárgyalások jó ~ben folynak le
trattative decorrono bene v
seguono il corso normale
medika studentessa di medicina
medikus studente h di medicina
medve orso; (átv) ne igyál előre a
~ bőrére non vendere la pelle

medvebocs
392
n dell'orso príma che sia
ucciso
medvebocs orsacchiotto
medvebőr pelle n dell'orso
medvevadiszat caccia dell'orso
meg (ksz) e; poi; quindi; kettő ~
kettő az négy due più due
fa(nno) quattro; te ~ mire vársz?
tu, poi, che aspetti?
még ancora, anche, persino;
-egyszer ancora una volta;
~niindig ancora; ~ nem jön meg
non è venuto ancora; in van ~? è
qui ancora?
megacéloz 1. acciaiare: 2. (air)
temp(e)rare
megad 1. (óhajtott dolgot) dare*,
concedere; accordare; ~ja az
árát dare* il prezzo; 2. (visszaad)
restituire, rendere*; 3. (adatot)
indicare, fornire; 4. meg kell
adni, hogy si deve ammettere*
che; 5. ~ia magát arrendersi*;
~ta magát sorsának rassegnarsi
alla propria sorte
megadás 1, (kat) resa;
capitolazione n; feltétel nélküli~
resa senza condizione n; 2.
(tűrés) rassegnazione n, dedizione
n; "-sai viselte sorsát sopportò la
sua sorte n con rassegnazione n;
megadóan rassegnatamente, con
rassegnazione n; dedito
megadóztat tassare
megadóztatás tassazione n
megafon megafono
megágyaz fare*il letto
meg^ándékoz (vmivel) regalare
[dij; fare* un regalo [a|
megajául accordare
megakad 1. (beszédben) impigliarsi
[in], incagliarsi [la); 2. (torkon)
fare* nodo (alla gola); 3. vmin ~
a szeme gli restano gli occhi h,
tb sospesi
megakadályoz impedire;
contrariare; ostacolare
megalakít costituire, fondare
megalakítás costituzione, n,
fondazione n
megalakul costituirsi, fondarsi
megalapít fondare
megalapoz gettare le basi n, tb
megaláz umiliare, mortificare
megalázás umiliazione n,
mortificazione n
megalázkod | ik umiliarsi
megalázkodó remissivo
megalázó umiliante, mortificante
megaláztatás umiliazione n,
mortificazione n
megáld benedire*; dare* la
benedizione [a]
megáldoz | ik (egyh) comunicarsi
megalkot creare
megalkusz|ik 1. (vkivel) accordarsi
[con], venire* apatti h, tb (con];
arrangiarsi [con]; 2. (vmivel)
rassegnarsi [a]
megalkuvás compromesso;
opportunismo; ~( nein tűrő
intransigente
megalkuvó (fti is) opportunista (-i, -
e) h, n
megáll 1. (menet közben) fermarsi;
állimegifermati! (átv)~a maga
lábán tenere* duro; 2. ~ja a
helyét alTermarsi; 3. nem állja
393
megbetegszik
meg, hogy ne ... non può fare a
meno [dl]
megállapít constatare, accertare,
stabilire, determinare, verificare
megállapítás accertamento,
constatazione n, stabilimento,
determinazione n, veri-fica
megállapodás accordo,
convenzione n
megállapod {ik 1. (növésben)
stagnare; 2. (vmiben) accordarsi
[di], convenire* [lu]; ~tak
abbati, hogy sono convenuti che
megállapodott (ember) posato,
fermo
megállás sosta, interruzione n,
pausa; (átv is) ~ nélkül senza
sosta V interruzione n
megállít fermare, interrompere*;
bloccare
megállítás interruzione n
megálló(bely) fermata
megalsz j ik raggrumarsi,
coagularsi, cagliarsi
megahad Id megalszik
megárad straripare, essere* in
piena
megaranyoz (átv is) indorare
megárt (vkinek) nuocere* [a];
jóból is ~ a sok il troppo
storpia
megás scavare
megátalkodott impenitente,
incorreggibile, inveterato
megátalkodottság impenitenza;
ostinazione n
megátkoz maledire*
megavasod j ik irrancidire
megáz I ik bagnarsi
megbabonáz alTascinare, stregare;
ammaliare
megbámul ammirare, guardare con
ammirazione n
megbán pentirsi (di]; ezt még -od!
te ne pentirai!
megbánás pentimento
megbánt offendere*
megbarátkoz j ik 1. (vkivel)
amicarsi, farsi amico; contrarre*
amiciza [con]; 2. (gondolattal)
familiarizzarsi [con]
megbarnul 1. (bama lesz)
imbrunare; 2. Id lebámul
megbecstelenít violare, disonorare
megbecsül 1. (becsüs) stimare;
valutare; 2. ~i magát
comportarsi bene
megbecsülés('árv is) stima;
apprezzamento
megbékít 1. calmare; 2, (vkivel)
riconciliare [con]
megbékül 1. riconciliarsi; 2.
(sorsával) rassegnarsi (alla
propria sorte)
megbélyegez 1. marchiare; 2. (átv)
stimmatizzare
megbénít (átv Is) immobilizzare,
paralizzare, anchilosare
megbénul (átv is) immobilizzarsi,
paralizzarsi, anchilosarsí
megbeszél discutere*; conferire
[di]; ahogy —ték secondo
accordo (pre)stabilito
megbeszélés 1. abboccamento,
colloquio; 2. (megállapodás)
accordo
megbetegedés male h, malattia
megbetegsz j ik ammalarsi

megbicsaklik
megbicsakl I ik: ~ a hangja dare*
nel falsetto
megbillen ribaltare
megbírál 1. giudicare; 2. (könyvel)
recensire, fare* la recensione n
[di]
megbirkóz | ìk (nehézséggel)
superare; avere ragione n [di]
megbírságol multare; infliggere*
una multa
megbíz (vmivel) incaricare [di]
megbízás incarico, commissione
n; vki ~ából per incarico [di]
megbízhatatlan 1. (ember)
inconsistente, versatile; 2. (adat)
malsicuro, inceno; indegno di
feden
megbízható 1. (ember) fido, sicuro;
degno di fede n; 2. (hir)
autentico; ~ forrásból tudja
sapere* da fonte n sicura
megbízhatóság 1. (erkölcsi)
probità; 2. (híré) autenticità
megbíz I ik (vkiben) fidare [di]
megbízólevél credenziali n, tb;
diadja megbízólevelét presentare
le credenziali n, tb
megbizonyosod j ik (vmiröl)
accertarsi [di]
megbízott incaricato; mandatario
megbocsát perdonare; bocsáss meg!
perdonami!
megbocsáthatatlan imperdonabile
megbocsátható perdonabile
megbokrosod j ik (lo) impennarsi
megboldogult 1. (mn) fu;
buon'anima
megboldogult II. (fii) defunto,
deceduto
394
megbolondít (átv is) fare*
impazzire
megbolondul impazzire
megbolygat rimestare
megboml j ik (agy) scomporsi*,
turbarsi; (megbolondul)
impazzire
megbont 1. (csomagot) disfare*; 2.
(átv) turbare, disorganizzare,
mettere*in disordine*h
megbonthatatlan egység unità
indissolubile
megborotvál fare* la barba [a]
megborotválkoz j ik farsi'la barba
megborzad raccapricciare,
inorridire; sentire orrore h
megborzong rabbrividire
megbosszul I. (vmit, vkit)
vendicare; 2. vini ~ja magát
porta con sé (delle) conseguenze
fastidiose
megboti I ik inciampare; (átv) ~ik a
nyelve gli sfugge uno sproposito;
trascorrere* nella lingua
megbotoz bastonare
megbotránkozás scandalo,
indignazione n
megbotránkoz j ik (vmin) scan-
daUzzarsi [di], indignarsi [di|
megbotránkoztat scandalizzare,
indignare
megbotránkoztató (mn)
scandaloso, rivoltante
megbukj ik 1. (vizsgán) essere
bocciato V respinto; 2. (ker)
fallire; 3. (szinh) fare* fiasco;
4. (terv) andare* a monte
Ava vuoto; 5. (kormány)
cadere*
395
megdolgozik
megbuktat 1. (vizsgán) bocciare,
respi ngere*; 2. (kormányt) fare*
cadere*, rovesciare
megbünhöd j ik (vmiért) espiare;
essere punito [per]
megbüntet punire
megbűvöl affascinare, ammaliare,
incantare
megcáfol I. (hírt) smentire;
pubblicare una smentita; 2.
(álliiást) confutare, rifiutare
megcéloz appuntare
megcímez indirizzare
megcirógat accarezzare
megcukroz inzuccherare
megcsal ingannare
megcsapol (hordót) spillare
megcsappau diminuire:
ridursi*
megcsavar vitare
megcsendül (ri)suonare
megcserél Id felcserél 1.
megcsiklandoz solleticare
megcsillan brillare, scintillare
megcsinál 1. (végrehaji) fare*;
eseguire; realizzare; (átv) ezt jól
~tad! l'hai fatta! 2. (megjavít)
riparare
megcsináltat 1. (elintéztet) far*
fare* [a]; 2. (kijavíttat) fare*
riparare
megcsíp 1. (ujjával) pizzicare,
pungere*; 2. (szúnyog)
mordere*; 3. (rajtakap) acchiappare,
accalappiare; prendere* v
cogliere* sul fallo
megcsodál ammirare
megcsókol baciare
megcsonkít (átv is) mutilare
megcsontosod I ik (átv) inveterarsi;
fossilizzarsi
megcsontosodott (átv) inveterato;
fossile, fossilizzato
megcsorbít intaccare
megcsóvál 1. (fejel) crollare; 2. a
kutya ~ta a farkát il cane
dimenava la coda; il cane
scodinzolava
megcsókónyiisöd j ik ostinarsi
[»]
megcsómorl | ik sentire nausea,
essere stufo [di] v (ri)stucco
[di|
megcsúfol imbruttire; diventare
bmtto
megcsùsz j ik scivolare,
sdrucciolare
megdagad gonfiarsi
megdarál tritare
megdermed I. (hidegtől) intrizzirsi:
ghiacciarsi; 2. (rémüleliól)
rimanere* di stucco
megdermeszt (átv is) intrizzire,
ghiacciare
megdézsmál derubare
megdicsér lodare
megdicsőül trasfigurarsi; essere
glorificato
megdicsőülés glorificazione n:
apoteO'Si n
megdob(ál) colpire; lanciare (pietre
n.tb)
megdobban: ~t a szíve il cuore gli
trasalì
megdohosod {ik muffire
megdolgoz (vkit) lavorare
megdolgoz j ik (vmién) lavorare
[per]; darsi* pena [per]

megdorgál
megdorgál sgridare; dare* una
lavata di capo; (biz)
pettinare
megdöbben essere costernato v
interdetto; spaventarsi
megdöbbenés costernazione n;
spavento; stupore h
megdöbbent 1. (ige) costernare,
stupire, spaventare
megdöbbent II. (>nn) costernato,
stupefatto, spaventato
megdöbbentő stupefacente,
spaventoso, spaventevole
megdöf 1. (szarvával) cozzare; 2.
(karddal) trafiggere*
megdögi I Ik crepare
megdől 1. (viharbanfa) abbattersi;
2. (pl birodalom) cadere*; 3.
(állítás, tétel) crollare; non
potersi* reggere*
megdönt 1. (viharfát)abbattere; 2.
(hatalmat) rovesciare, fare*
cadere*; 3. (rekordot) superare;
4. (feltevést) infirmare,
confutare
megdönthetetlen (pl feltevés)
irrefutabile, indiscutibile
megdördül (ágyii, ég) t(u)onare;
(visszhangozva)
rimbombare
megdörzsöl fregare,
stropicciare
megdrágít rincarare
megdrágul rincarare
megduzzad gonfiarsi
megduzzaszt gonfiare
megdiihòd | ik arrabbiarsi
megebédel pranzare
megecetesed | ik inacetire
396
megédesít addolcire
megedz 1. (acélt) acciaiare; 2. (átv)
indurire
megedződ | ik (átv) indurirsi
megég bruciare
megéget (vmit) bruciare; ustionare;
(án) ~te 02 ujjai si è bruciato il
dito
megegyezés accordo; convenzione
n; patto; (jog) ~en alapuló
consensuale; ~re jui vkivel
venire* a patti h, ib [con]
megegyez |ik 1. (azonos vmivel)
essere conforme [a] 2. (vkivel
viliiben) accordarsi [con ... di],
convenire* [con ... In],
concertarsi [con ... in], concordarsi
[con ... iu]
megegyező (azonos) uguale [a];
conforme [a]
megegyezően (azonosan)
conformemente [aj, in conformità
[a]
megéhez j ik avere fame n
megejt 1. (érzelmileg) rapire;
ammaliare; alTascinare; 2.
(vizsgálaiot) eseguire l'inchiesta;
3. (leányt) disonorare,
violare
megél 1. (valahogy) campare,
vivacchiare; (átv) ~ a jég hátán
is o bene o male si campa;
2. (eleget keres) guadagnare
abbastanza; meg tud élni a
fizetéséből gli basta lo
stipendio
megelégedés contentezza,
soddisfazione n
megelégedett contento, soddisfatto
397
megered
megelégel essere stufo |di],
venire* a noia [a]; avere
abbastanza [di]
megelégsz jik (vmivel) contentarsi
[di]
megélénkül animarsi
megélesít 1. affilare; 2. (átv)
aguzzare
megelevenedik 1. (halott) rivivere*,
risuscitare, rinascere*; 2.
(emlék) rianimarsi
megelevenít (multat) fare*
rivivere*; vivificare
megélhetés sussistenza, condizioni
n, tb di vita; costo della vita
megéljenez acclamare: fare* una
ovazione n [a]
megelőz 1. (térben) precedere;
(átv) -te a korál precedette
il suo tempo; 2. (bajt, orv
is) prevenire*; 3. (túlhalad)
superare, sorpassare
megelőzés 1. (időbeli, térbeli)
precedenza, anteriorità; 2. (bajé,
orv is) profilassia, prevenzione
n
megelőző precedente
megembereli magát farsi* animo;
mostrarsi degno di fiducia
megemel 1. (súlyt) sollevare; 2. (átv
is)alzare; 3. (kalapot) togliersi*,
cavarsi, levarsi
megemészt (átv is) digerire,
smaltire
megemészthetetien (átv is)
indigesto
megemleget ricordarsene; ezt
még -ed! io me la sono legata al
dito!
megemlékezés 1.
commemorazione n; 2. (figyelem)
regalo
megemlékez j ik (vkiről, viniròl)
ricordare, conmiemorare;
rievocare
megemlít menzionare
megénekel cantare
megenged 1. (vizet) aprire* il
robinetto; 2. (vkinek vmit)
permettere* [a]; autorizzare; 3.
sokat enged meg magának
permettersi* troppo; esagerare;
4. (elfogad) anmiettere*; meg
kell engedni, hogy occorre
ammettere*
megengedett permesso,
ammesso
megengedhetetlen inammissibile
megenyhít addolcire, lenire,
lenificare
megenyhül (átv is) raddolcirsi,
lenirsi
megépít costruire, edificare
megér 1. (addig él): nem éri meg a
holnapot non arriverà a domani;
2. (énekben) valere*; nem éri
meg a fáradságot non valere* la
pena; (Mz) —i a pénzét è un
impostore della più
bell'acqua
megérdeklőd I ik (vmit) interessarsi
[di], chiedere* informazioni n tb
[a]
megérdemel meritare
megered 1. (eső) cominciare
a piovere*; 2. (növ) attecchire;
3. (nyelv) slegarsi,
sciogliersi*

megereszt
megereszt 1. (lazii) rallentare:
ste-ndere*: 2. (vizet) aprire*: 3.
(szabadjára ereszt) dare* li-bero
corso [a]; 4. ~ egy tréfát dire* v
buttare fuori una barzelletta
megérez 1. sentire; 2. (előre)
presentire; intuire
megér | ik maturare, maturarsi:
venire* a maturità
megérint toccare; sfiorare
megérkezés arrivo
megérkez | Ik arrivare
megérlel (án is) maturare
megérlelőd I ik (árt is) maturare,
maturarsi
megerőltet (pl agyat) affaticare
troppo; estenuare; sforzare
megerőltetés sforzo; estenuazione
rt: szellemi ~ tensione n
intellettuale
megerősít 1. (oda vitiihez)
fissare: 2. (eróditményt)
fortificare; 3. (pi hitében vkit)
rinforzare: 4. (állásban; hírt)
convalidare; confermare; 5.
(barátságot) cementare; 6.
(ítéletet) confermare: 7. (poi
szerződést) ratificare
megerősítés 1. (erődítményé)
fortificazione a 2. (hitben)
rinforzo; 3. (állásban: híré)
conferma: convalidazione: 4.
(ítéleté) conferma: 5. (poi:
szerződésé) ratifica
megerősödés 1. rinvigorimento,
rafforzamento: 2. (dtv)
consolidazione n,
consolidamento
megerősöd |ik 1. (személy) rin-
398
vigorirsi: 2. (szél)
rafforzarsi
megerőszakol violentare
megért 1. (vmit) comprendere*,
capire: 2. netn értik meg egymást
non se la intendono
megértés 1. (vinié) comprensione
ir. 2. Oóindiilat) simpatia,
compiacenza
megértet 1. (vmlt) fare'capire [a];
2. ~i magát farsi* capire
megértő 1. comprensivo,
compiacente: 2. (elnéző)
indulgente
megérzés (án) presentimento,
intuizionen, intuito
meges|ik 1. (esemény, dolog)
avere luogo, accadere*: 2.
(sziv vkin) commiserarsi [di];
avere pietà [di]; 3. (leány)
disonorarsi; perdere la
reputazione n
megesket (hivatalosan) fare*
prestare giuramento
megeskUsz{lk 1. (vinire) giurare
[a); 2. (házasságot köt) celebrare
le nozze n, tb, sposarsi
megesz jik 1. mangiare,
consumare; (mohón) devorare:
(átv) netn esz meg non ti
mangerà; 2. (rozsda)
corrodere*
megetet dare* da mangiare [a]
niegfaic agghiacciarsi, gelare
megfagyás congelazione n
megfájdul cominciare a dolere*; ~/
a feje ebbe un mal di testa
megfakul scolorirsi
megfáz I Ik raffreddarsi
399
megfeszít
megfedd biasimare: rimproverare
la]
megfej mungere*
megfejt 1. (rejtvényt) spiegare,
indovinare, decifrare: 2.
(problémát) risolvere*; trovare la
soluzione
megfejtés 1. (rejtvényé) spiegazione
n: 2. (problémáé) soluzione n
megfejtetlen insoluto
megfejthetetlen 1. indecifrabile; 2.
insolubile
megfejtő (fn) decifra | tore, -irice
megfeketed j Ik annerirsi I.
megfeketít annerire
megfékez (átv is) frenare, domare;
padroneggiare
megfékezhetetlen (átv is)
irrefrena-bile. indomabile
megfekszi a gyomrát pesare v
rimanere* sullo stomaco;
provocare indigestione n
megfeledkezés dimenticanza: (vài)
obblio
megfeleldkez {ik I. dimenticarsi
[di], scordarsi [di]; 2. (átv) ~ik
magáról perdere le staffe
megfelel 1. (válaszol) rispondere*
per le rime n, ii[a]; 2. (vmilyeti
célra) corrispondere* [a];
convenire* [a]; ~ a követel-
ményekrtek essere adeguato alle
esigenze n, tb: 3. (teljesít)
adempiere |a|
megfelelő 1. (mn) 1. (alkalmas)
adeguato [a], approppriato [a],
conveniente [a]; 2. (célnak)
conforme [a]
megfelelő 11. (fny. ennek a szoiiak
nincs magyar ~je questa parola
non ha corrispondente v
equivalente in ungherese
megfelelően conformemente [a]; in
conformità |a|
megfélemlít intimidire: (erősen)
terrorizzare
megfélemlítés intiinidazione n;
(erős) terrorizzazione n
megfelez dividere* in due parti n,
tb uguali, dimezzare
megfellebbez ricorrere* in appello,
appellarsi [a]
mcgfenekl jik 1. (hajó) arrenarsi: 2.
(kocsi sárban) immelmarsi: 3.
(átv) stagnarsi
megfenyeget minacciare [di]
megtényit castigare
megfér 1. (vhol) stare*, avere
posto, entrare [mind a]; 2.
(vkivel) accordarsi [con],
andare* d'accordo [con]
megférgesedIik essere invaso dai
vermi
megfertőz infettare; (átv)
contaminare
megfertőzés infezione n; (átv)
contaminazione n
megfest 1. (képet) dipingere*; 2.
(rullai) ti-ngere*
megfestés 1. (képé) pittura: 2.
(ruháé) tintura
megfésül pettinare
megfésíilköd | ik pettinarsi
megfeszít 1. (kötelet, izmot és átv)
te ndere*; 2. (átv) minden erejét
~i, hogy raccogliere* tutte le sue
forze n, tb [per]; impegnarsi
lino in fondo; 3. (keresztre)

megfeszítés
croci figgere*; mettere* in croce
n
megfeszítés 1. tensione n,- a
figyelem ~e tensione n dello
spirito; 2. (egyh)crocifissionen
megfeszített munka lavoro sforzato
V faticoso
megfesziU (kötél) tendersi*
megfiadz | ik figliare
megfiatalod | ik ringiovanire
megfigyel 1. (vkit; tényt) osservare;
2. (rendőrség) sorvegliare,
vigilare
megfigyelés 1. (vkié, tényé)
osservazione n; 2. (rendőri)
vigilanza, sorveglianza
megfigyelői/?;^ osserva 1 tore, -tricc
megfilmesít cinematogrararc:
girare, filmare, trarre* un lìlm
A [dal
megfizet 1. pagare; sborsare: 2.
(megbosszul) rendere* la
pariglia
megfizethetetlen (álv is)
impagabile; fuori prezzo
megfog 1. (kézzel) aflerrare,
pigliare; impugnare; fogják meg!
pigliatelo! 2. (elfog) catturare,
arrestare; 3. (meghat)
commuovere*, impressionare
megfogad 1. (szolgálatba)
prendere* al servizio; 2. (megígér)
promettere*; 3. (tanácsot)
seguire il consiglio |di]
megfogalmaz redigere*,
stendere*, comporre*; (vài) stilare
megfogamz|ik 1. (on és dtv)
concepire; 2. (ollás; növ is)
attecchire
400
megfogan Id megfogamzik
megfoghatatlan (átv)
incomprensibile, inconcepibile,
impenetrabile, insondabile
megfogódz | ik (vmiben) aggrapparsi
[a|, sospendersi* [a]
megfogyatkoz | ik diminuire,
scemare, farsi* raro
megfojt (kőtéllel, kézzel)
strangolare
megfoltoz rattoppare, rappezzare
megfontol ponderare [su);
rificttere [sn|
megfontolás rimessione n,-
ponderazione n,- alapos ~ után a
ragion veduta
megfontolatlan inconsiderato
megfontolatlanul
inconsideratamente
megfontolt rifllesso; (jog) előre ~
premeditato
megfordít voltare, rovesciare;
invertire
megfordítás voltata,
rovesciamento; invertimento
megfordul 1. (halra) voltarsi;
(liaìóval) virare; 2. (idő)
cambiare; 3. (vhol) venire* v
andare* qualche volta [a|; fare*
apparizione n; bazzicare [in]; 4.
(fejben gondolat) girare v frullare
per il capo; 5. a dolog azon fordul
meg, hogy l'aflare dipende che
megfordulás (hátrafelé) voltata
megfoszt (vmitől) privare [di|;
spogliare [di]
megfosztás privazione n
megfő cuocersi*
megfőz cuocere*, cucinare
401
meggyorsul
megfúj (pl trombitál) suonare
niegfiil(lad) 1. (vízben) annegare,
affogare; 2. (levegő híján)
soffocare, asfissiarsi,
soccombere all'asfissia
megfüllaszt 1. annegare, affogare;
2. (levegő híján) solTocarc,
asfissiare
megfúr 1. bucare, (per)forare; 2.
(átv) siluramento, arrembaggio
megfutamít mettere* in fuga
megfutamod|ik fuggire, prendere*
la fuga; (elpárolog) darsela* a
gambe n, tb
megfürdet bagnare
megfúrd|ik prendere* un bagno
megfUröszt Id megfürdet
megfüstöl affumicare
meggátol impedire, ostacolare
meggazdagodás arricchimento
meggazdagod I ik arricchirsi [di|,
fare* fortuna
meggemberedlik intirizzirsi,
intormentirsi
meggondol I. rifieltere [su],
pensarci [sopra], considerare
bene; ponderare; ha jól
~om a ragion veduta: 2. ~ja
magát ravvedersi*, cambiare
idea
meggondolás 1. (megfontolás)
riflessione n, deliberazione n,
considerazione n, ponderazione
n; 2. (mást határozás)
ravvedimento
meggondolás! idő tempo per
rimettere
meggondolatlan imprudente;
inconsiderato: (szeles) stordito
meggondolatlanság imprudenza;
inconsideratezza; storditezza
meggondolatlanul
imprudentemente; inconsideratamente;
storditamente
meggondolt pmdente, ponderato,
moderato: compassato
meggondoltan prudentemente;
ponderatamente; con
prudenza
meggoadoltság prudenza;
ponderatezza; moderatezza; ri-
fiessione n
meggörbít torcere*, incurvare,
piegare; inarcare
meggörbül torcersi, incurvarsi,
piegarsi, inarcarsi: (átv) egy
hajszála sem fog ~ni non gli si
toccherà un capello
meggörnyed curvarsi, piegarsi
meggyaláz (nőt) violare,
disonorare
meggyanúsít (vmivel) insmuare
sospetti A, tb [control; fare*
sospettare [di]; incolpare
meggyengit (átv) indebolire,
infirmare
meggyengül (átv) indebolirsi,
infirmarsi
meggyilkol uccidere*,
assassinare
meggyógyít guarire
maggyógyul guarire
meggyón (vmit) confessare
meggyón 1 ik (gyónni megy)
confessarsi, andare* a fare* la
confessione n
meggyorsít accelerare, affrettare
meggyorsul accelerarsi, affrettarsi

meggyakere(d)z | ik
402
meggyökere(d)z | ik (álv is)
mettere* radici n, Ib (in);
radicare [in]; atteccire
meggyökereztet (átv is) fare*
attecchire
meggyötör torturare, macerare
meggyőz (vkil vmiről) convincere*
[díj; persuadere* [di]
meggyőzés persuasione n
meggyőző convincente, persuasivo
meggyőződés convincimento,
convinzione n; az a ~e, hogy é
convinto che
meggyőződéses convinto
meggyőződ | ik (vmiről) con-
vincersi* [di]; persuadersi* [di);
meg vagyok róla győződve ne
sono convinto
meggyiyt acccjiderc*
meggyullad accendersi*
meggyűl |ik 1. (orv) suppurare,
venire* a suppurazione n:
formare un ascesso: 2. ~ik a baia
vkivel avere da fare* [con];
averla [con]; prendersela* [con]
meggyűlöl concepire odio [per]
megháborodik (elme) perdere la
ragione; impazzire: cadere* nella
demenza
meghagy 1. (félrelesz) mettere* da
parte n, 2. (régi állapolábaii)
lasciare; conservare; 3.
(megparancsol) ordinare;
ingiungere*; 4. azi (mégis) meg
kell hagyni, hogy bisogna
ammettere* [che]
meghagyás (álv) ordine h,
ingiunzione n: fizetési ~ ordine h
pagamento
meghajlás (köszöntés) inchino,
reverenza
meghajl|lk 1. (teher, súly alali)
curvarsi, piegarsi: pendere*; 2.
/i/meghajol 1., 2.
meghajlít piegare, curvare
meghajol 1. (köszön) fare* un
inchino v la reverenza,
inchinarsi: 2. (átv; vki elölt)
cedere, mollare
meghajt 1. (fejet) chinare;
abbassare; 2. ~ja a magái
inchinarsi: 3. (orv) purgare;
essere di effetto lassativo
meghal morire*, spegnersi*,
decedere
meghál (vhol) pernottare
meghalad (összeget is) superare;
eccedere; ~Ja erejét superare le
sue forze
meghálál (vmit) mostrarsi grato
[di] V riconoscente [di]
meghall 1. sentire; 2. (megtud)
venire* asapere*
meghallgat ascoltare, dare* ascolto
[a]; esaudire
meghallgatás ascolto
meghamisít falsare, falsificare
meghámoz 1. (almát, narancsot)
sbucciare; 2. (diót, borsót)
sgusciare
megharagít fare* adirare;
arrabbiare; esasperare; fare*
andare* v montare in collera* v
sulle furie
megharagsz I ik adirarsi;
arrabbiarsi; esasperarsi, andare* v
montare in collera v sulle
furie
403
meghosszabbit
megharap mordere*
meghasad (fa is) spaccarsi:
spezzarsi; fendersi; (álv) ~ a
szive gli si fende il cuore
meghasonlás dissidio, discordia,
disaccordo
meghasonljik 1. (pi a világgal)
disgustarsi [di]; 2. (vkivel)
guastarsi [con]; 3. (önmagával)
perdere l'equilibro morale
meghasonlott disperato,
disgustato
meghat commuovere*, toccare,
impressionare
meghatalmaz 1. autorizzare: 2.
(követet) accreditare
meghatalmazás 1. autorizzazione
n, 2. (követé) accreditamento
meghatalmazott I. (inn)
plenipotenziario; ~ miniszter ministro
plenipotenziario
meghatalmazott II. (fn): a ~am il
mio delegato
meghatároz 1. (pl helyet, időt)
fissare, indicare, stabilire: 2.
(pl fogalmat) definire,
determinare, precisare:
(közelebbről) specificazione n
meghatározás definizione n,
determinazione «,- (közlebbi)
specificazione n
meghatározott determinato; (bene)
definito; fisso
megható commovente:
patetico
meghatód|ik commuoversi*,
impressionarsi
meghatott commosso, toccato (al
cuore)
meghatottság commozione n;
emozione n
meghátrál indietreggiare
megházasít maritare
megházasod | ik sposare, sposarsi
meghazudtol smentire
meghegyez (pl ceruzát) fare* la
punta, appuntare
meghibban impazzire, perdere la
ragione; dare* la volta al
cervello
meghint cospargere* [di]
meghiszem azt! altro che!
meghitt intimo, familiare
meghiúsít (tervet, szándékot)
sventare, mandare* a monte h
fare* cadere*
meghív 1. invitare [a]; ~ ebédre
invitare a pranzo: 2. (tanszékre)
chiamare [a]
meghívás 1. invito; 2. (tanszékre)
chiamata; (kinevezés)
nomina
meghívott (fn) invitalo
megliiz I ik ingrassare
meghódít 1. (teriiletet)
conquistare, occupare; 2. (vkié)
conquista
meghódol sottomettersi* [a],
sottoporsi* [a]; capitolare
meghonosít Id honosít
meghonosítás Id honosítás
mcghunosod I ik 1. (áll, növ)
acclimatarsi, attecchire; 2. (pi
szokás) introdursi*;
impiantarsi
mcgliosszabbit 1. (térben)
allungare: 2. (időben) prolungare,
prorogare, differire, posporre*;

meghosszabbítás
404
~ja a határidőt prorogare il
termine
meghosszabbítás 1. (térbeli)
allungamento; 2. (időbeli)
prolungamento, proroga,
dilTerimento
meghoz 1. (elhoz) portate; 2.
(Ítéletet) pronunziare; 3.
(áldozatot) fare* un sacrifizio
meghozat 1. (elhozat) fare*
venire*; 2. (rendel) ordinare; 3.
(ítéletet) fare* pronunziare; 4.
(áldozatot) far* fare* un
sacrifizio
méghozzá per di più; per giunta;
(mi) per il soprammercato
meghökken trasalire*; restare
atto-nito V di stucco v
stupefatto
meghunyászkodás umiliazione n
meghunyászkod | ik umiliarsi;
piegare il dorso; (biz) mollare
meghunyászkodó servile
meghurcol (vki becsületét)
diffamare
meghurcol(tat)ás diffamazione n
meghúz 1. (vészféket, vonalat)
tirare; 2. (átv) ~za magát
ritirarsi, rincantucciarsi,
rintanarsi
meghúzód | ik Id meghúz 2.
meghűl raffreddarsi, pigliarsi
freddo
meghűlés raffreddore h
meghülyül imbecillire; diventare
imbecille v idiota v cretino
megidéz 1. (jog) citare; 2. Id
felidéz; 3. (spiritiszta)
scongiurare
megiljod | ik ringiovanire
megigazít 1. aggiustare; 2. (javít)
riparare [a); 3. (órái) regolare
megigéf prome-ttcre*
megigéz ammaliare, affascinare,
incantare
megihlet ispirare
megijed spaventarsi; avere paura;
(közm) Jobb Jilni, mint ~ni (kb) è
meglio un asino vivo che un
dottore morto
megijeszt spaventare; incu tere*
paura [a]
megillet (vkit vmi) spettare [a];
ricadere* [su]
megilletó spettante; az ö> ~ rész la
parte che gli spetta
megilletődés commozione n;
emozione n
megilletőd | ik commuoversi*;
essere toccato al cuore
megindít 1. (pl gépet) mettere*
ín movimento v azione n,- 2.
(peri) iniziare, intentare; 3.
(pi újságot) avviare; 4.
(meghat) commuo-vcre*, toccare,
impressionare
megindítás I. (pl gépé) messa in
movimento v in opera; 2. (peré)
iniziamento; inizio; 3. (pi újságé)
avviamento
megindító (megható)
commovente
megindokol motivare
megindul 1. (járni kezd) avviarsi,
mettersi* in via; partire; 2. (pi
gép) mettersi* in movimento v
in azione n; 3. ~ a birót eljárás
vki ellen e-ssere iniziato v
405
megjegyez
intentato una causa [contro]; 4.
(átv) intenerirsi [per]; com-
muo-versi* [per]
megindulás 1. (pl gépé) messa in
movimento v azione n.- 2.
(meghatódós) commozione n
megmgat 1. fare* barcollare; 2.
(hitében) scuotere*; 3.
(szándékában) distogliere* [da];
fare* desistere [da]
megingathatatlan (átv) in-
commovibilc, indefettibile
meginog 1. (pl járás közben)
barcollare, vacillare; 2. (habozik)
esitare, titubare
megint I. (ige) ammonire; fare*
un'osservazione [a]
megint li. (hat) di nuovo; ancor(a)
una volta; (újra elölről) da
capo
meginterjúvol intervistare
megir 1. (tudósít) scrivere* [a];
informare; 2. (pi darabot)
seri-vere*; finire di scrivere*
megirigyel invidiare
mégis eppure, nondimeno
megismer 1. Id felismer, 2.
(megismerkedik vkivel, vinivel)
conoscere*, fare* la conoscenza
[di|
megismerés 1. conoscenza 2. (fil)
cognizione n
megismefked)ik 1. (vkivel) fare* la
conoscenza [di|; 2. (vmrvel)
familiarizzarsi [con]
megismertet (vkivel vmivel) fare*
conoscere* [con]
megismétel ripetere; ridire*; (vài)
reiterare
megismétlőd ) ik ripetersi; ri-
prodursi*fnflü reiterarsi
megisz]ik bere*; (átv) ennek
megissza a levét! la pagherà
caro!
megitat (állatot) abbeverare
megítél 1. (jól, rosszul vélekedik)
giudicare: apprezzare; biasimare,
criticare 2. (perben) pronunciare
una sentenza; 3. ~ vmìt vkinek
aggiudicare [a]
megítélés (vmié, vkié) giudizio,
apprezzamento; critica,
biasimo
megittasod | ik (átv) inebbriarsi
megízlel (átv is) assaggiare
megizm<Kod ) ik arrobustirsi,
fortificarsi; diventare robusto v
muscoloso
megizzad sudare; essere coperto di
sudore h
megjár 1. (utat) fare* il giro [di]; 2.
(rosszul jár) capitare male; 3. ez
még ~ja (éppen) può andare*;
essere passabile
megjátszlik 1. giocare: 2.
(szerepet) rappresentare
megjavít 1. (árut, helyzetet)
raggiustare, fare* migliorare: 2.
(erkölcsileg) correggere*
megjavul 1. (árv, helyzet)
raggiustarsi, migliorare: 2.
(erkölcsileg) correggersi*; 3.
(idő) mettersi* al bello
megjegyez 1. (jellel) segnare: 2.
(emlékszik) notare, tenere* a
mente n; prendere* atto [di];
jegyezze meg magának! noti
bene! 3. (észrevételt tesz)

megjegyzendő
406
osservare; fare* una
osservazione n; fare* notare
megjegyzendő (átv) da notarsi; nota
bene
megjegyzés osservazione «/ -re
inéiió notevole
megjelenés I. (feltűnés)
apparizione n, comparsa: 2. (külső)
aspetto, apparenza, risico,
figura; 3. Qog) comparizione n,
4. (könyvi) pubblicazione ii
megjeien | ik 1. (feltűnik) apparire*;
entrare in scena; 2. (pi
ünnepélyen) intervenire* [a],
assistere [a]; 3. (jog) comparire*;
4. (könyv) uscire*, essere
pubblicato
megjelentet (könyvet) pubblicare,
fare* uscire
megjelöl 1. (jellel) segnare [di]; 2.
(kijelöl) indicare, designare; 3.
(közelebbről) precisare,
specificare
megjelölés 1. indicazione n.
designazione n, 2. (közelebbi)
precisazione n, specificazione
n
megjósol predire*, pronosticare
megjön 1. (érkezik) arrivare; 2.
(visszatér) tornare; 3. (átv)
megjött az esze ha messo la lesta
a partito; 4. (étvágy) viene
l'appetito
megjövendöl Id megjósol
megjutalmaz (vmién) ricompensare
[per], remunerare [per]
megkap 1. (levelet) ricevere;
ottenere*; avere; 2. (elér)
afferrare; accalappiare; 3.
(betegséget) contrattare;
buscarsi; 4. (meghat) colpire,
commuovere*; toccare il cuore;
5. (biz) ~ja a magáét buscarsi
una ramanzina
megkapál zappare
megkaparint accaparrare; im-
padro-nirsi [di]
megkapaszkod | ik (vmiben)
aggrapparsi [a]
megkapó (áiv) commovente
megkarcol scalfu'e
megkarmol graffiare
megkárosít danneggiare; fare*
torto [a]
megkedvel I. (vkit) affezionarsi
[a]; 2. (vmit) prendere* gusto
[a]
megkedveltet rendere* popolare;
fare* amare; ~; magát vkivel
farsi* amare [da]
megkegyelmez (vkinek) graziare,
fare* grazia [a]
megkékül illividire
megkel lievitare
megkeményed I ik (átv is)
indurirsi
megkeményít (átv is) indurire
megkcményités (átv is)
indurimento
megken I. (zsírral) spalmare;
ungere*; (olajjal) lubrificare; 2.
(megveszteget) corrompere*;
ungere* il dente v la mola; 3.
minden hájjal ~t di trccotte n,
tb
megkérdez (vkit v vkitől vmit)
domandare [a]; informarsi
[di|
407
megkönnyebbül
megkeres 1. cercare; andare* a
cercare; 2. (pénzt) guadagnare
megkérésC/ranyeV (ri)chiesta in
matrimonio
megkeresés (jog) richiesta
megkeresztel battezzare
megkeresztelked | ik farsi*
battezzare
megkerít (ri)trovare, rintracciare;
snidare
megkerül 1. ('vm/;^ girare; scansare;
(nehézséget) eludere* una
difficoltà; 2. (előkerül) ritrovarsi;
essere ritrovato v rintracciato
megkésel accoltellare; dare* una
coltellata [a]
megkeserít amareggiare; (álv) ~i
vkinek az életét avvelenare la vita
[a]
megkeserül pentirsi [dì]; pagarla
cara; ezt még ~öd! (me) la
pagherai!
megkétszerez Id megkettőz
megkettőz raddoppiare
megkettőződ | ik raddoppiare
megkever 1. rimestare, mischiare;
2. (kártyát) scozzare; 3. (zavarba
hoz)confondere*, scompigliare
megkezd iniziare, (in)cominciare,
attaccare, mettersi* [a]
megkezdőd | ik iniziarsi, (in )co-
minciare; az óra ~ött la lezione n
è cominciata
megkímél risparmiare
megkínál offrire* [a]
megkínoz torturare, tormentare;
mettere* al supplizio
megkísérel (vmit) tentare, provare;
fare* un tentativo
megkíván I. (óhajt) invogliarsi [di];
essere avido [dì]; appetere; 2.
(megkövetel) esigere*
megkívánás 1. (vágy) voglia,
appetenza; 2. (megkövetelés)
esigenza
megkockáztat arrischiare,
avventurare; mettere* a rischio v
repentaglio
megkomolyod | ik mettere*
giudizio; mettere* la lesta a
partito
megkondít rintoccare
megkondul rintoccare, risuonare
megkopaszod | ik diventare calvo;
perdere icapelli
megkopaszt 1. spennacchiare; 2.
(átv) spelare
megkop I ik logorarsi, usarsi
megkopogtat 1. (ujjával) picchiare;
2. (ory) ascoltare
megkorbácsol frustare
megkoronáz incoronare
megkóstol assaggiare
megkoszorúz (pl emlékmüvet)
deporre* v collocare una corona
megkoszorúzás (pl síré)
deposizione n V collocamento di
una corona
megkottyan (átv): meg se kottyan
neki questo non gli tocca un
dente
megkozmásodj ik abbnicciacchiarsi
megkölykezjik figliare
megkönnyebbít (súlyban)
alleggiare
megkönnyebbül 1. (beteg) sentirsi
meglio; 2. (lélek) alleggerirsi,
sollevarsi

megkönnyebbülés
408
megkönnyebbülés (betegé és lelki)
sollievo
megkönnyez piangere*; versare le
lacrime [per]
megkönnyít Tacilitare, rendere* più
facile; semplificare
megkönyörül (vkin) avere pietà
[di], commiserarsi [di]
megkörnyékez insinuarsi nelle
grazie [di]
megköszön (vkinek vinii)
ringraziare [a... di, per]
megköszörül arrotare
megköt I. (szalagot) legare; 2.
(békét, alkut, barátságot)
conchiudere*; 3. ~/ magát ostinarsi
[a]
megkötés (békéé, szerződésé,
házasságé) conclusione n
megkötöttség (áiv) costrizione n
megkötöz legare
megkövet (vkit) chiedere* scusa
[a]
megkövetel esigere*
megkövez lapidare
megkövezés lapidazione n
megkövül a félelemtől impietrare
dalla paura
megközelít (álv is) avvicinarsi [a],
approssimarsi [a]
megközelítés (átv is)
avvicinamento, approssimazione n
megközelíthetetlen 1. (sziget, pan)
abbordabile; 2. (dolog, ember)
accessibile
megközelítő (átv)
approssimativo
megközelítőleg
approssimativamente
megkritizál criticare, biasimare
megküld mandare, inviare,
spedire
megküldés invio, spedizione n
megkülönböztet 1. distinguere*:
discriminare; 2. (kitüntet)
trattare con attenzione n
megkülönböztetés (átv is)
distinzione n; discriminazione
n
megkülönböztetett distinto; ~
tiszteiénél bánik (vkhiel) trattare
con riguardo particolare: avere
riguardi h, tb particolari [per]
megkülönböztethető distinguibile
megkülönböztető distintivo
megküzd 1. (vmiért, vkivel) fare*
fronte [a|; battersi [per];
misurarsi Icon); 2. ~ a
betegséggel superare la malattia
meglágyít 1. (acélt) raddolcire;
2. (szívet) intenerire,
raddolcire
meglágyul 1, (acél) raddolcirsi;
2. (szív) intenerirsi,
raddolcirsi
meglakol (vmiért) espiare, scontare;
pagare; ezért ~sz! questa la
pagherai!
megláncol (rabot) incatenare
meglapul (elbújik) rimpiattarsi
meglassít rallentare
meglát 1. (megpillant) scorgere*,
scorgersi [di]; 2. (átv) majd
~juk! staremo a vedere*!
vedremo!
meglátogat andare* a vedere*,
visitare
meglátsz | Ik vedersi*; essere
409
megmászhatatlan
visibile V evidente; a vederlo; ~ik
rajta, hogy beteg ha i sintomi
della malattia
meglazít (átv is) rilassare,
distendere*
meglazul (álv is) rilassarsi,
distendersi*
meglebbent alzare
megleckéztet rimproverare [a],
fare* una lavata di testa v
ramanzina [a]
meglegyint (vmivel) toccare
meglehet è possibile
meglehetős abbastanza, tollerabile,
passabile
meglehetősen abbastanza,
passabilmente
meglékel 1. forare: praticare una
buca [a); 2. (orv) perforare,
trapanare
meglep sorprendere*; (rajtakap)
cogliere* v prendere* sul -
fatto
meglép (biz) svignarsela, tagliare la
corda
meglepetés sorpresa: ~/ szerez
vkinek procurare una sorpresa
[a]
meglepetésszerűen
all'improvviso
meglepő sorprendente; inatteso;
nem ~, hogy non è sorprendente
che [felsz]
meglepőd | ik sorpre-ndersì*. e-ssere
sorpreso v interdetto
meglepve sorpreso
megles spiare; mettersi* in
agguato
meglett ember uomo fatto; adulto
meglevő disponibile, esistente,
sussistente
meglincsel linciare
meglocsol annalTìare
meglóg (köz) svignarsela, tagliare
la corda
meglop derubare
meglő colpire con una fucilata
meglök spingere*, urtare
megmágnesez magnetizzare
megmagyaráz spiegare
megmagyarázás spiegazione n
megmagyarázhatatlan inespli-
cabile
megmagyarázható spiegabile
megmakacsolja magát impuntarsi
[a]; ostinarsi [a]
megmámorosod | ik inebriarsi:
~ik az örömtől inebriarsi dalla
gioia
megmar mordere*
megmarad 1. rimanere*, restare;
conservarsi; 2. (életben ma-
rad) sopravvivere* [a|,
rimanere in vita, scampare [a, da];
3. (kitart vmi mellett)
persistere [a, in]; ~ a
meggyőződésénél persistere nella sua
convinzione n
megmarkol impugnare
megmásít mutare; modificare;
cambiare; ~Ja szándékát mutare
idc-a: -ja véleményét mutare
opinione n
megmásíthatatlan inalterabile, im-
muiabile, irrevocabile
megmászás (hegyé) ascesa
megmászhatatlan (pl hegy)
inaccessibile

megmászik
410
megmász|ik (hegyet) ascendere*
[su|; Tare* l'ascensione n [di|
megmelegít riscaldare
megmelegsz I Ik riscaldarsi; ~ik a
tűznél riscaldarsi al fuoco
megmenekül salvarsi [da],
scampare [a, da]
megment salvare [da]
megmentés salvezza
megmentő (fii) salva | lore, -trice
megmér 1. (pl hosszúsága))
inisurare; 2. (súlyt) pesare
megmereved | ik irrigidirsi
megmerevít irrigidire
megmérgesed | ik andare* v
inontare in collera v furia,
arrabbiarsi
megmérgez (átv is) avvelenare;
intossicare; ~( magát avvelenarsi;
intossicarsi
megmérkóz | Ik (vkivel) inisurarsi
[con]
megmételyez infettare,
contaminare, pervertire
megmintáz modellare
megmoccan muoversi*; rifiatare
megmolyosod | ik intarmare
megmond dire*, comunicare; Jól v
magyarán ~ja neki (a magáét)
dirgli* chiaro e tondo; dire* la
sua
megmos 1. lavare; 2. (átv) ~sa a
fejét vkinek fare* una lavata di
capo [al
megmos(ako)d | ik lavarsi
megmosaksz \ik Id megmosakodik
megmosolyog (vinit) sorridere*
[di]
megmotoz perquisire, visitare
megmotozás perquisizione n (sulla
persona)
megmozdít muovere*; spostare;
(átv) a kisujjat se mozdította meg
non mosse un dito
megmozdul muoversi*; spostarsi;
(átv) az egész nemzet ~t si mosse
tutta la nazione n
megmozdulás 1. moto, movimento;
2. (áiv) movimento popolare;
3. (tüntetés) sollevamento,
sommossa
megmozgat muovere*: minden
követ ~ muovere* cielo
e terra
megmukkan fiatare; meg se mert
mukkanni non osò fiatare
megmunkál 1. (földet) coltivare; 2.
(anyagot) lavorare
megmunkálatlan (föld) incolto
megmutat mostrare, fare* v dare* a
vedere*; presentare, indicare:
esibire; (átv) majd én ~oin! ti farò
vedere io!
megmutatkoz I ik (pi hiba)
mostrarsi, manifestarsi
megművel (talajt) coltivare
megművelés (talajé) coltivazione
n
megművelhető (talaj) coltivabile,
arabile
megnagy(obb)ít (fot is)
ingrandire
megnagyobbodás ingrandimento
megnagyobbodj ik ingrandire
megnáthásodjik buscarsi un
raffreddore A
megnedvesed | ik inumidirsi
megnedvesít inumidire
411
megnyugvás
megnehezít (ügyei) aggravare:
rendere* (più) diftìcilc
megneheztel (miién) restare male;
(vkire) aversela v prendersela*
per V a male
meg nem értett incompreso
megnemtámadási szerződés patto
di non-agressione »
megnémul ammutolire; divenire*
muto: perdere l'uso della
parola
megneszel (vinit) avere sentore h v
vento [di|; fiatare
megnevettet fare* ridere
megnevez 1. nominare; indicare: 2.
~( magát dare* il suo nome
megnevezés denominazione n,-
indicazione n
megnevezett nominato
megnéz 1. guardare; esaminare; 2.
(pifiline!)andare* al cinema: 3.
(átv) ha jól ~ziik a conti A, ib
fatti
megnő crescere*: (art)
aumentare
megnősül sposare, sposarsi
megnöveksz I ik crescere*,
aumentare
megnöveszt fare* crescere* v
aumentare
megnyal leccare
menyálaz inumidire con la
saliva
megnyer 1. (háborúi, pert)
vi-ncere*: 2. (jáiszmái, fogadást)
guadagnare; 3. (/óiiidulaiot,
szeretetet) conciliarsi;
cattivarsi
megnyergel insellare
megnyerő avvincente, piace-vole,
atiraenie
megnyilatkozás manifestazione n
megnyilatkoz | Ik (vini viniben)
manifestarsi
megnyil|ik aprirsi*
megnyilvánul mostrarsi,
manifestarsi
megnyilvánulás manifestazione n
megnyír I. tagliare i capelli A, tb
[a]; 2. (áll) tosare
megnyiratkoz I ik farsi* tagliare 1
capelli
megnyirbál 1. (^zd/n^a/^ tarpare; 2.
(jog) limitare
megnyit 1. aprire*; 2. (kiállítást)
inaugurare
megnyitás 1. apertura; 2.
(kiállításé) inaugurazione «; vernice
n
megnyitó (előadás) prolusione
/)
megnyom premere: (átv) minden
szól ~ calcare ogni sillaba; ~ta a
gyomromat mi sono guastato lo
stomaco; ciò mi ha rivoltato lo
stomaco
niegnyoiiiorit sfigurare, storpiare
megnyugszjik 1. (vki, vini)
calmarsi, tranquillizzarsi, placarsi,
darsi* pace n,- 2. (sorsában)
rassegnarsi[a]
megnyugtat rassicurare, calmare,
tranquillizzare, placare
megnyugtatás rassicurazione n
megnyugtató rassicurante
megnyugvás 1. calma; rappa-
cilìcazione n,- 2. (vmiben)
rassegnazione n

megnyújt
412
megnyújt (hangot is) allungare
megnyújtás (hangé is)
allungamento
megnyúl | ik allungarsi; (alv)
~t az arca il viso gli si
allungava
megnyúz scorticare
megodvasod | ik (plfog) cariarsi
megokol motivare, giustificare
megokolás motivazione n,
giustificazione n
megokolatlan infondato,
inmotivato, ingiustificato
megokolatlaniil infondatamente,
ingiustificatamente
megokosod|ik mettere* giudizio:
mettere* la testa a partito
megolajoz (in (oliare,
lubrificare
megold 1. (kölest) sciogliere*;
slegare; snodare; 2. (kérdést,
egyenletet) risolvere*; ~ja a
gordiuszi csomói tagliare la testa
al toro
megoldás 1. (kötésé) scioglimento;
slagamento; snodamento; 2.
(kérdésé, egyenleté) soluzione
n
megoldatlan (kérdés, egyenlet)
insoluto, irresoluto
megoldhatatlan (kérdés, egyenlet)
insolubile
megoldód |ik 1. (kérdés)
risolversi*; 2, (álv) ~/'fc a nyelve la
lingua gli si scioglie
megoltalmaz proteggere*
megolvad 1. (jég) sciogliersi*,
liquefarsi; 2. (fém)fondersi*
megolvas contare
megolvaszt 1. (jegel) sciogliere*,
liquefare; 2. (fémet)fondere*
megoperál operare
megorrol (vkire) aversela v
prendersela* per v a male
megostromol assediare
megoszl|ik dividersi*; (árt) a
vélemények —nak le opinioni si
dividono
megoszt dividere*, spartire
megosztoz | ik ripartire
megóv 1. proteggere*; 2.
(ruhaneműt) preservare; 3. (őriz)
conservare, custodire
megóvás 1. protezione n, 2.
(ruhaneműé) preservazione n; 3.
(őrzés) conservazione n; custodia
megóvatol (váltót) protestare (la
cambiale)
megöl uccidere*, assassinare;
(állatot) abbattere
megölel abbracciare
megölés uccisione n, assassinio
megölet fare* uccidere*
megöntöz (vinivel) annaffiare,
linondare; (átv) könnyeivel öntözi
meg bagnare v rigare delle sue
lacrimen, tb
megöregsz | ik invecchiare
megőriz 1. conservare; (átv)
megőrzi lélekjelenlétét conservare
(tutta) la sua lucidità; megőrzi
hidegvérét conservare il sangue
freddo; 2. (vmitől) preservare
[da]
megőrjít fare* impazzire; fare*
pe rdere la ragione n [a)
megörökít (pl emléket) perpetuare,
eternare, rendere* immortale
413
megrak
megőröl macinare
megörül (vininek) rallegrarsi [di],
accogliere* con gioia
megörül impazzire
megörvendeztet (vtnivel) rallegrare
[di], fare* piacere [a]
megőrzés custodia: conservazione
".' ~ végett átad vmii consegnare v
dare* in custodia [a]; (átv) a
béke ~e conservazione n della
pace
megőszül mettere* i capelli
bianchi; (vài) incanutire
megpályáz (állási) concorrere* [a]
megparancsol ordinare [di],
ingiungere* [di]
megpatkol ferrare
megpattan (pl üveg) fendersi,
crepare, incrinarsi
megpecsétel (átv is) suggellare; a
sorsa meg van pecsételve la sua
sorte è suggellata
mégpedig e cioè (a dire*)
megpendít 1. (húrt) pizzicare,
toccare; fare* vibrare; 2.
(eszmét) sollevare, lanciare,
tirare in ballo
megpendül (húr) vibrare,
risuonare
■egpenészed | ik ammuffire
■egpermetez irrorare
■egperzsel abbruciare
■egpihen riposarsi
■cgpillant scorgere*: accorgersi*
[di]
■egpiszkál 1. (tüzet) attizzare; 2.
(ügyet) rimestare, agitare
■egpofoz schiaffeggiare
■egposhad marcire, putrefarsi*
megpödör (bajuszt) arricciare
(i baffi)
megpörköl (kávét) tostare
megpróbál provare, tentare;
(megkockáztat) arrischiare [di]
megpróbálkozik (vmivel) provarsi
[a]
megpróbáltatás prova, vicende n, tb
vicissitudini n, tb; sok —on megy
keresztül subire i molti rovesci
della sorte
megpuhít (átv is) ( rammollire;
(r (addolcire
megpuhul 1. ( Rammollirsi,
(r(addolcirsi; 2. (enged) cedere,
mollare
megpukkad crepare, scoppiare;
(átv) majd ~ mérgében scoppiare
dalla rabbia; majd ~ nevettében
scoppiare dalla risa
megrabol derubare, spogliare
megrág 1. (ételt) masticare; 2. (átv)
~ja minden szavát misurare v
ponderare le sue parole; jól ~ja a
dolgot ponderare bene
megragad 1. (bélyeg) rimanere*
attaccato [a]; 2. (tárgyat)
afferrare; 3. (alkalmat) cogliere
l'occasione n [di]; 4. (figyelmet)
attirare l'attenzione n; S.
(elbűvöl) incantare, meravigliare;
6. ~az emlékezetében rimanere*
impresso nella memoria
megragadó (átv) incantevole
megrágalmaz calunniare
megragaszt collare
megrajzol l. (képet) disegnare; 2.
(írásban) descrivere*
megrak 1. (telerak) caricare [di]; 2.

megráncosodik
414
(tüzel) accendere* il fuoco; 3.
(elver) bastonare
megráncosodlik 1. (bön
gyümölcshéj) incresparsi; 2. (ruha)
aggrinzirsi, Tare* (una) grinza
megrándít 1. (ìam) slogare; 2. -ja
a vállal stringersi* nelle spalle
megrándul 1. (kar) slogarsi; 2.
(átv) egy arcizma sem rándiill
meg non fiatò
megránt tirare
megráz 1. scuotere*, scrollare,
rimestare; 2. (átv) agitare,
sconvolgere*
megrázkódj ik scuotersi*,
trasalire*
megrázkód(tat)ás (átv) scossa,
commozione n, convulsione n,
agitazione n
megiázó commovente,
impressionante
megrebben: (átv) szempillája sem
rebbent meg non battè ciglio
megreformál riformare
megreggeliz | Ik fare* colazione n
megreked (átv is) incagliarsi
megremeg (átv is) tremare [di|.
fremere [di]
megremegtet (átv is) fare* tremare
vfremere
megrémít spaventare, costernare
megrémül spaventarsi [da]; essere
costernato
megrémülve spaventato,
costernato, esterrefatto
megrendel ordinare, commettere*
megrendelés ordinazionen, ordine
II, commissione n
megrendelő (Jn is) committente
megrendez (előadási)
organizzare
megrendít (átv is) scuo-tere*.
costernare, commuovere*
megrendító (átv) terribile,
commovente
megrendszabályoz ridurre* v
tenere* a segno
megrendül (átv is) scuotersi*
megrendülés (átv is) scossa
megreped 1. spaccarsi, crepare;
fendersi; 2. (átv; szív)
spezzarsi
megrészegít 1. ubriacare: 2. (átv)
inebriare [di]
megrészegsz | ik (átv) inebriarsi
[di|
megreszket tremare, fremere
megretten spaventarsi; essere colto
dal panico v dal terrore
megrettent I. (ige) spaventare,
costernare
megrettent li. (mn) spaventato,
costernato; preso dal panico v
dal terrore
megrezdül (hür) vibrare:
cominciare a vibrare
megrezzen (átv is) trasalire*
megriad (vài) sbigottirsi [davanti]
megriaszt (vài) sbigottire
megríkat fare* piangere*
megritkul 1. (átv is) diradarsi: 2.
(folyadék) rarefarsi
megró (vkii) ammonire, biasimare
megroggyan accasciarsi
megrohamoz (kai) caricare
megrohan (kai) assalire*,
aggredire, invadere*: prendere*
di assalto
415
megsért
megrohanás (kai) assalto, colpo di
mano n
megrokkan diventare invalido v
decrepito
megromlás (átv is) guasto,
corruzione»
megroml | ik (átv is) guastarsi, cor-
rompersi*
megrongál guastare, sciupare,
rovinare
megrongálód | ik guastarsi,
sciuparsi, rovinarsi
megront corrompere*, guastare;
pervertire, viziare
megroppan crollare
megrostál vagliare
megrothad imputridire
megrovás riprensione «,- rimbrotto;
ramanzina; lavata di capo; ~ban
részesít fare* una lavata di capo v
sgridata [a]
megrozsdásod | ik irrugginire
megrögzít fissare, immobilizzare
megrögzód | ik (szokás) inveterarsi
megrögzött 1. (bűnös) impenitente;
2. (szokás) inveterato
megrögzöttség impenitenza
megrökönyödés indignazione n,
costernazione n, stupore h
megrőkönyöd I ik indignarsi [di|;
essere stupefatto
megröntgenez sottoporre* ad un
esame radioscopico
megrövidít 1. (átv is) ( r)accorciare;
abbreviare; 2. (károsil)
danneggiare [a]
megrövidül 1. (átv is) (r)accor-
ciarsi; abbreviarsi: 2. (károsodik)
subire uno scap pito
megrúg tirare un calcio [a|
megsajnál avere pietà [di],
compassionare
megsántni diventare zoppo
megsanyargat tormentare,
torturare
megsarcol mettere* a
contribuzione n,' ricattare
megsárgul ingiallire
inegsarkantyiiz spronare
megsavanyod | ik (átv is) inacidire
megsebesít Id megsebez
megsebesül essere ferito, ferirsi
megsebez (átv is) ferire
megsebezhetetien (átv) invul-
nerabile
megsegít aiutare, soccorrere*,
dare* aiuto v soccorso v mano n
forte [a]
megsejt presentire, sospettare
mégsem ciò nonostante
megsemmisít (átv is) annientare,
annullare, schiacciare,
sopprimere*
megsemmisítés (átv is)
annientamento, annullamento,
schiacciamento, soppressione n
megsemmisítő (átv is)
schiacciante; ~ pillantás sguardo
l'ulminante
megsemmisül (átv is)
annientarsi; sentirsi annientato v
schiacciato
megsemmisülés (átv is)
annientamento, annullamento,
schiacciamento, soppressione
II
megsért 1. (felsért) scorticare; 2.
(megbánt) offendere*, insultare.

megsértés
oltraggiare: 3. (szabályt) violare,
infrangere* [al
megsértés 1. (felsénés) scorti-
camenlo; 2. (megbontás) offesa,
insulto, oltraggio; 3. (szabályé)
violazione n, infrazione n
megsértőd | Ik (atv) offendersi*
megsérül 1. (ember) essere ferito;
2. (tárgy) essere danneggiato
megsimogat accarezzare
megsirat piangere* [per],
deplorare
megsokall trovare eccessivo,
annoiarsi [di], venire* a noia
[a]
megsokasod|ik accrescersi*
megsokszoroz moltiplicare
megsóz salare
megsúg sussurrare nell'orecchio
[a], suggerire (a); (atv) ~om
neked li diro in confidenza
megsüketül assordare, divenire*
sordo
megsül 1. essere arrostito vcotto v
fritto; 2. majd ~ök mi sento
cuocere* v friggere*
megsürget sollecitare
megsürgönyöz telegrafare
megsűrüsöd I Ik 1. spesseggiare; 2.
(tej) cagliarsi, coagularsi
megsüt arrostire, cuocere*
megsüvegel fare* tanto di
cappello
megszab (átv) stabilire, fissare;
prescrivere*; ~Ja a feltételeket
stabilire v fissare le condizioni n,
tb
megszabadít (vmiiől) liberare
[dal
416
megszabadító (fii is) liberal toré, -
tricc
megszabadul (vmitól) liberarsi [da|
megszabás stabiUmento, fissa-
mento; prescrizione n
megszabott stabiUto, fisso
megszagol (kutya) annusare,
fiutare
megszakad 1. (tárgyalás, barátság
összeköttetés) (inler)rompersi*;
2. majd ~ nevettében scoppiare v
sbellicarsi (dalla risa)
megszakít (interjrompere*;
troncare; tagliare; ~ja a diplomáciai
viszonyt troncare i rapporti
diplomtici
megszakítás interruzione n,-
rottura; sospensione n; ~ nélkül
senza interruzione n
megszalaszt mettere* in fuga
megszáll 1. (területet) occupare;
invadere*; conquistare; 2.
(fogadóban) prendere* alloggio;
alloggiare; 3. (ihlet, félelem)
essere preso [da]
megszállás 1. (területé)
occupazione n, invasione n,
conquista; 2. (fogadóban)
alloggio
megszálló 1. (fh) occupa jtorc, -
Irice
megszálló II. (mny. ~ hadsereg
truppe n, tb d'occupazione n v
d'invasione n
megszállott terület territorio
occupato V invaso
megszámlál Id megszámol
megszámlálhatatlan (átv)
innumerevole
417
megszokás
megszámol contare, numerare
megszámoz numerare
megszán avere pietà [di],
compassionare
megszaporít accrescere*,
moltiplicare
megszaporodjik accrescersi*,
moltiplicarsi
megszárad asciugarsi, seccarsi
megszárít asciugare, seccare
megszavaz votare
megszavaztat fare* votare
megszázszoroz (átv is)
centuplicare
megszedi magát arricchirsi
megszédít (átv is) sbalordire,
stordire, ingannare; dare* la
vertigine [a]
megszédül (átv is) essere colto da
una vertigine n,~t a sikertől non
seppe resistere al successo
megszeg 1. (kenyeret) intaccare; 2.
(szabályt) violare; infrangere*
[a], contravvenire* [a|; 3. ~( a
szavát mancare [a]
megszegés (iog) violazione n,
infrazione n, contravvenzione
n
megszégyenít svergognare,
confondere*; mortificare
megszégyenítés umiliazione n,
confusione n,- mortificazione
n
megszégyenítő vergognoso, mort'i-
ficanlc
megszégyenül svergognarsi,
confondersi*; essere morti-
ficalo
megszégyenülten mortificato
megszelídít 1. (vadat) domare: 2.
(háziállatot) addomesticare
megszelídül (átv is) addomesticarsi
megszemélyesít I. personificare; 2.
(szinh) interpretare
megszemlél visitare, passare in
rassegna
megszenesed | ik carbonizzarsi
megszentel santificare; (tárgyat)
benedire*; consacrare
megszentelés santificazione n,
(tárgyé) benedizione n,-
consacrazione n
megszentségtelenít profanare
megszenved (vétekén) scontare,
espiare
megszeppen avere paura
megszépül abbellirsi
megszeret (vkit, vinit) affezionarsi
[a]
megszerez acquistare, procurarsi;
acchiappare
megszerkeszt I. (gépet) costruire,
montare; 2. (szöveget) redigere*
megszervez organizzare
megszervezés organizzazione n
megszerzés acquisto
megszid sgridare; (biz) pettinare
megszigorit rendere* più rigoroso;
mas pi re
megszilárdít (átv is) consolidare
megszilárdul (átv is) consolidarsi
megszilárdulás consolidamento
megszimatol (átv) fiutare, avere
seniore h [di]
megszívlel prendere* a cuoreh
megszokás 1. (hozzászokás)
acclimatazione n; 2. (szokás)
abitudine/!

megszokik
megszokllk 1. (vhol) acclimatarsi,
ambientarsi; 2. (vmit) abituarsi
[al; vagy ~sz, vagy megszöksz o
mangiare questa minestra, o
saltare questa finestra
megszokott solito, familiare
megszól (vkiti biz) tagliare i panni
[addosso a|; sparlare [di|
megszólal 1. cominciare v
mettersi* a parlare; aprire* la
bocca; 2. (pi harang) (ri-)
suonare; 3. (lelkiismeret)
risvegliarsi
megszólalásig hasonló v hü essere
il ritrailo [di|; (pi kép)
parlante
megszólaltat (hangszert) fare*
risuonare
megszolgál 1. (megérdemel)
meritare; 2. (viszonoz) ricambiare
megszólít fermare; rivolgere* la
parola [a]
megszomjaz | ik avere sete n
megszomorít amiggere*, fare*
disperare
megszoptat allattare
megszorít 1. (összeszorít)
stringere*; (átv) ~ja vki kezét
stringere* la mano [a]; 2.
(csavan) avvitare; 3. (korlátoz)
limitare, restringere*; (átv) csak
ha nagyon ~ják se lo mettono*
alle strette
megszorítás 1. (összeszorítás)
stretta: 2. (csavaré) avvitamento;
3. (korlátozás) limitazione n,
restrizione n
megszoroz mullìplicare
megszorul 1. (pl hurok)
418
stringersi*; 2. (átv) essere alle
sirene v nel bisogno
megszorult 1. stretto; 2. (áiv)
bisognoso
megszökés fuga, evasione n,
diserzione n
megszök | ik scappare, fuggire;
evadere*
megszöktet 1. (rabot) fare*
scappare v evadere*; 2. (lányt)
rapire
megszövegez redigere*, slendere*
megszövegezés stesura, redazione n
megszúr pungere*, trafiggere*
megszükít (átv is) restringere*
megszűkül (átv is) restringersi*
megszül (orv) partorire; (átv is)
mettere* al mondo
megszUlet|ik (átv is) nascere*;
venire* al mondo
megszűnés cessazione n.
sospensione n
megszűnlik cessare, sospendersi*,
stingersi*, inlerrompersi*
megszűntet fare* cessare; sop-
primere*
megszűntetés cessazione n,
soppressione n
megszűr (átv is) colare, filtrare
megszUrkUl (hai) incanutire
megtagad 1. (ellenszegül vminek)
negare [di]; rifiutare [dij; 2.
(vkit) rinnegare, sconfessare
megtagadás 1. (ellenszegülés)
rifiuto; 2. (vkié) rinnegamento,
sconfessione n
megtágít slargare; ingrandire
megtakarít risparmiare,
economizzare
419
megterít
megtakarítás risparmio, econo-
mia
megtalál trovare; scoprire*; (ár/)
-ja a módját (vminek) trovare il
modo [dij
megtalálás trovala; scopena
megtaláló (fii) scoprii toré, -trice;
inventore.-trice
megtalpal risuolare
megtámad I. (vkit) assalire*,
aggredire; attaccare: Z. (sav,
rozsda) mo-rdere*; 3. (nézet)
combattere
megtámaszkod | ik appoggiarsi
[contro]
megtámaszt sostenere*, puntellare
megtáncoltat 1. ballare [con]; 2.
(átv) comandare a bacchetta
megtanít (vkit miire) insegnare
[a]
megtántorod | ik (átv is) barcollare:
perdere l'equilibro
megtanul imparare, apprendere*
megtanulás studio
megtapasztal esperimentare,
provare
megtapint tastare, palpare,
palpeggiare: tentennare
megtapogat Id megtapint
megtapos (átv is) calpestare
megtapsol applaudire [a]
megtárgyal discutere*, dibattere
megtart 1. conservare; custodire:
2. (ígéretet) mantenere*: 3.
(törvényt) osservare, rispettare;
4. (gyűlési, előadási) tenere*; a
mérkőzési nem leìiei -ani
l'incontro non poteva avere
luogo: 5. (ünnepségei) celebrare;
6. csak tansa meg a többit! il
resto a Lei!
megtartás 1. (megőrzés) custodia,
conservazione n,- 2. (ígéreté)
mantenimento; 3. (törvényé)
osservazione n; rispettamenlo;
4. (gyűlésé, előadásé)
convocazione n: corso: 5. (ünnepségé)
celebrazione n
megtartóztatja magát astenersi*
[da]: essere continente
megtébolyod |ik impazzire
megtekint guardare, visitare,
esaminare
megtekintés visita, esame h
niegtelefonál telefonare
megtclepedIik stabilirsi; scegliere*
per domicilio
meglel |ik (vmivel) riempirsi [di];
colmarsi [di]
megtelt (jármű is) completo
megtépáz (átv is) arruffare,
scompigliare
megtér 1. (egyh) conversione n; 2.
(visszatér) ritornare
megterem crescere*, prodursi*
megteremt (átv is) creare
megtérés 1. (egyh) conversione n;
2. (visszatérés) ritorno
megterhel 1. caricare [di]; 2.
adóval ~ aggravare di lasse n, tb;
3. ~( a gyomrát aggravare
lo stomaco; 4. (számlát)
addebitare [a]
megterhelés 1. carico; 2.
(gyomoré) aggravamento; 3.
(számláé) addebilamenlo
megterít (asztalt) apparecchiare (la
tavola)

megtérít
420
megtérít 1. (egyh) convertire [a];
2. (kán) risarcire; 3.
(összegei) restituire, rifondere*,
rimborsare
megtérítés 1. (egyh) conversione n;
2. (káré) risarcimento; 3.
(összegé) restituzione n, rifusione
n, rimborso
megtermékenyít 1. (orv és átv)
fecondare; 2. (mg) fertilizzare
megtermékenyítés 1. (orv és átv)
fecondazione n; 2. (mg)
fertilizzazione n
megtermett (átv)robusto, solido
megtérül (pl kár) venire* risarcito v
rifuso v rimborsato
megtestesít incarnare
megtestesül incarnarsi; (átv) maga
a —i jóság la bontà in persona
megtesz 1. fare*; compiere; ~
minden iòle telhetői fare* tutto il
possibile; (átv)~i a magáét fare*
il suo dovere; fare* del suo
meglio; 2. polgármesternek ~
fare* sindaco; 3. ez is ~i ciò
basterà; 4. (utat) percorrere*;
coprire*; egy óra alati 50 km-t
teltek meg in un'ora furono
coperti 50 chilo metri h. tb
megtetéz (átv is) colmare
megtetsz | ik (vkinek) piacere*
[a]
megtéved sbagliare;
disorientarsi
megtéveszt indurre* v trarre* in
errore h; disorientare; sviare;
nem szabad, hogy megtévesszen
minket non è lecito che ci
induca in errore h
megtévesztés inganno;
disorientamento
megtévesztő ingannevole; -
hasonlóság somiglianza
ingannevole
megtilt vietare, proibire
megtipor calpestare
megtisztel (vmivel) onorare ]di];
fare* onore h [a]; -ve érzi magái
sentirsi onorato
megtisztelő (meghívás) onorato,
pregiato
megtiszteltetés onore h; segno di
onore h
megtisztít (átv is) pulire, depurare,
nettare, purificare
megtisztítás (átv is) pulizi one,
depurazione n, nettamento,
purificazione n
megtisztul (átv is) rischiararsi,
purificarsi, nettarsi
megtizedel decimare
megtizedeiés decimazione n
megtízszerez (átv is) decuplare
megtold 1. (ruhát) allungare; 2.
(beszédei) soggiu ngere* [a]
megtollasod | ik 1. mettere* le
piume; 2. (átv) arricchirsi
megtorlás repressione n, rivincita,
vendetta
megtorló repressivo
megtorol rendere*; ricambiare;
vendicare, vendicarsi [di];
punire
megtorpan (átv is) fermarsi
megtorpedóz silurare, torpedinare
megtölt 1. riempire; 2. (fegyvert,
akkumulálon) caricare; 3.
(szárnyast) farcire
421
megütközés
megtöm 1. (pipál) caricare; 2.
(zsebet) riempire; 3. (libát)
rimpinzare
megtör 1. (átv is) rompere*;
spezzare; (átv is) -i az
ellenállást rompere* la resistenza;
(átv is) ~i a jegel rompere*
il ghiaccio; 2. (pan
hullámot) frangere*; 3. (fiz)
rifrangere*; 4. a csapások
~ték le disgrazie l'hanno
schiacciato
megtör |ik 1. (átv is) rompersi*;
spezzarsi; 2. (hullám)
frangersi*; 3. (fiz) rifrangersi*:
4. (csapások alati) essere
schiacciato dalle disgrazi
megtöröl asciugare; (szemüveget)
pulire
megtörtén | ik 1. (bekövetkezik)
accadere*, prodursi*, avere
luogo; 2. (előfordul) darsi*
megtört szívvel infranto
megtöríilköz | ik asciugarsi
megtrágyáz concimare
megtréfál prendere* in giro
megtud sapere*, appre ndere*
megtudakol informarsi [di]
megtűr tollerare, soffrire*,
sopportare (con indulgenza); ~/
személy vhol essere tollerato
megtűz (tűvel) appuntare; fissare
megtüzesed | ik arroventarsi
megtüzesít arroventare
megugat abbaiare
megugr|ik (átv is) svignarsela,
tagliare la corda
megújhodás risorgimento
megújhodj ik riso rgere*
megújít (átv is) rinnovare
megújítás rinnovamento
megújul rinnovarsi, rinascere*,
rigenerarsi
megun disgustarsi [di], stancarsi
[di], sentire disgusto [per]
megúsz | ik (vmiu biz): jól ~tam me
la sono scappata; la sono
scampata bella; olcsón megússza
passarla liscia
megutál aborrire; prendere* in
avversione n; avere v sentire
avversione n [a]
megül 1. (egy helyben) stare*
accoccolato; 2. (lovat) cavalcare
bene; 3. (ünnepet) festeggiare;
celebrare; 4. (évfordulói)
commemorare; 5. ~i a lelkét vmi
opprimere*
megünnepel festeggiare,
celebrare
megüresedés vacanza
megüresed | ik 1. vuotarsi; 2. (állás)
diventare vacante
megürül (állás ) ld
megüresedik 2.
megüt 1. (labdái is) colpire;
2. ~i magát colpirsi; 3.
(átv) vini -I a fülét
pervenire* agli orecchi [di];
4. (átv) ~i a ménéket
corrispondere* alle esigenze;
essere all'altezza [di]; 5.
(főnyereményt) vincere* il
premio principale; 6. (hűn;
átv is) toccare; 7. —otte
a gma fu colpito d'apoples-
sia
megütközés stupore h, stupefazione

megütközik
422
n, contrarietà, indignazione n; ~t
keh destare stupore h
megütköz|ik 1. (sereggel)
scontrarsi [con|; 2. (vmin)
stupirsi v stupire [di];
scandalizzarsi [di]
megütőd | ik là megütközik 2.
megüzen mandare a dire*; fare*
sapere*, annunciare; (átv) ~i a
háborúi dichiarare la guerra [a]
megvacsoráz | ik cenare
megvadít (átv is) inferocire,
rendere* feroce
megvádol accusare [di],
incriminare [di], incolpare[di]
megvadul (átv is) inferocire,
incrudelire, infierire
megvág 1. tagliare; ~ja az ujját
tagliarsi il dito; 2. ~oil 50 forint
erejéig mi ha scroccato 50 fiorini
h,ib
megvakít accecare; colpire di
cecità
megvakul accecarsi, perdere la
vista
megválaszt 1. (mivé vkit)
eleggere*; 2. Idkiválaszt
megválasztás 1. elezione n; 1. Id
kiválasztás
megválasztható eleggibile
megvál|ik 1. (vkiiől) separarsi
[da]; 2. (állástól) ritirarsi [da];
rimettersi* [da]
megvall confessare; (átv) az
igazai~va il vero confessando; a
dire* il vero
megválogat scegliere*; (átv) nem
válogatja meg a szavait non
sceglie le espressioni
megvalósít effettuare, eseguire,
realizzare, tradurre* in atto
megvalósítás realizzazione n,
effettuazione n, eseguimento
megvalósíthatatlan irrealizzabile,
ineseguibile
megvalósul realizzarsi,
effettuarsi
megvált 1. (jegyet) prendere*; 2.
(egyh) redimere*; riscattare; 3.
(vmilöl) liberazione [di]
megváltás 1. (jegyé) compra; 2.
(egyh) redenzione n, 3. (vmilöl)
liberazione n [da]
Megváltó (egyh) Redentore h
megváltozás cambio, modifica,
modificazione n, variazione n
megváltoz | ik (idő. természel)
cambiare, modificarsi, variare
megváltoztat cambiare,
modificare
megváltoztathatatlan (fit is)
immutabile, irrevocabile
megvámol daziare, tassare
megvámolás daziamento,
tassazione n
megvan 1. (létezik) c'è, vie; esiste;
~a lehetőség vi è la possibilità;
hogy van? csak megvagyok come
sta? cosi cosi! 2. ~ neki egli v ella
l'ha; 3. (kész) essere pronto; 4.
hányszor van meg a kellő a
kilencben? quanto fa nove diviso
per due? 5. ~ vmi nélkül potere*
fare* a meno [di]; 6. (jól) ~nak
egymással se la intendono; 7. -.'
ci sono!
megvár aspettare, attendere*
megvarr cucire
423
megzavar
megvasal (rabot) ammanettare
megvásárlás acquisto, compra
megvásárol 1. comprare; 2. (áiv)
comprare, corrompere*
megvásárolható (átv) venale
megvásárolhatóság (átv)
venalità
megvéd(elmez)proteggere*,
difendere*
megvékonyít assottigliare
megvendégel offrire* da mangiare,
ospitare
megvénül invecchiare
megver 1. battere, bastonare;
menare busse n, tb [a]; 2.
(büntet) castigare, punire
megvereget: ~/' a vállát vkinek
toccare la spalla [a]
megvereksz | ik (vkivel) battersi
[con]
megvesz 1. comprare; 2. (átv)
majd megveszi az Isten Hidege
avere i brividi; essere
intirizzito
megvesz (orv) arrabbiare
megvesszőz flagellare
megvesszöztetés flagellazione ri
megveszteget corrompere*;
ungere* v toccare la mano [a]
megvesztegethetetlen
incorruttibile
megvesztegethető corruttibile
megvet 1. (ágyat) fare* il letto;
2. (átv) ~i a lábát ihol
puntare i piedi; 3. -/ vmmek
az alapját gettare le fondamenta
n, ib [di]; 4. (vkit)
(deprezzare
megvétel 1. (árué) acquisto;
compra; 2. (váré) espugnazione
n, presa
megvetemed | ik imbarcarsi
megvetendő: ez nem ~ non è
spregevole
megvetés (di)sprezzo, sdegno
megvető (di)sprezzante
megvigasztal consolare
megvigasztalód | ik consolarsi
megvilágít (átv is) illuminare,
lumeggiare
megvilágítás (átv is) luce n.
illuminazione n, lumeggio; (átv)
más ~ba helyez me ttere* in altra
lucen
megvilágosít Id megvilágít
megvilágosod | ik 1. (hajnalodik)
farsi*giorno; spunta l'alba; 2.
(átvis)diventare lucido
megvillan scintillare, balenare;
megvirrad albeggiare, fars* giorno;
spunta il giorno
megvisel (átv) logorare, usare
megviselt (átv) logoro, usato
megvitat discutere*
megvitatás discussione n
megvizsgál 1. esaminare; (orv)
visitare; 2. (ellenőriz)
verificare
megvon 1. Id meghúz; 2. (vki-
löl viliit) ritirare [a]; (átv)
~ja a szót vkitől togliere*
la parola [a]; ~ja a szájától
a falatot to gliersi* il pane di
bocca
megzabál divorare
megzaboláz frenare, domare
megzápul (tojás) guastarsi
megzavar 1. (vizel felkavar)

megzavarodik
intorbidare; 2. (pl rendet)
disturbare; 3. (pl sorokat)
disorganizzare, imbrogliare; 4.
(zavarba hoz) confondere*,
stordire, sconcertare
megzavarod | ik (vki) confo-ndersi*.
imbrogliarsi
megzendül risuonare, tintinnare
megzenésít mettere* in musica;
musicare
megzsarol estorcere* [a]
megzsíroz ungere*, spalmare,
lubrificare
megy 1. (jár, jármű is) andare*;
már ~ek! già sono andato! 2.
(járművön) andare*; biciklin ~
andare* in bicicletta: kocsin ~
andare* in carrozza; villamoson
~ andare* tram h; 3. (űt vhová)
condurre*; 4. (sikerül): jól - va
bene; ez nem — ciò non van; 5.
(illik, befér) ez a cipó nem ~ a
lábamra questo paio di scarpe n,
tb non mi calza; (átv) ez nem ~ a
fejébe non gli entra in testa: 6.
férjhez ~ andare* a marito; 7.
sétálni — va a spasso; 8. mi — a
színházban? che si da v si
rappresenta al teatro? 9. nem ~
semmire (vmivel) non fare*
progressi h, tb; 10. hogy ~ a sora?
come va la vita? jól ~ neki
prospera; 11. ugyan menjen! ma
vada!
megye provincia
megyeház(a) (nincs; kb) sotto-
prefettura
megyei tanács consiglio
provinciale
424
megyéspüspök vescovo
diocesano
meggy amarasca
meggyfa amarasco
méh I. (áll) ape n. pecchia; 2.
(orv) utero; afold —e seno della
terra
méhbaj(orv)malattia uterina
méhcsipés punta di ape n
méhes apiario
méhész apicultore h
méhészet apicultura
méhkas alveare h
mégraj sciame h di api n, tb
méhrajzis sciamare h
méhrak (orv) cancro uterino
mekeg belare
mekegés belato
mekegő belante
mekkora I. (nagyságú) di che
grandezza?fűfv> ~ élvágya van!
che appetito ha! 2. (korú) di che
età è? quanti anni ha?
mélabú malinconia,
trasognameli to
mélabús malinconico,
trasognato
melasz melassa
méláz | ik là mereng
meleg 1. (mn) 1. (idő) caldo; 2.
(érzés) caldo, vivo; sentito; 3. ~
vérű állatok animali fi, tb a
sangue h caldo
meleg li. (Jh) caldo, calore h; -e
van avere caldo; (átv) szive egész
~ével con tutto il cuore; azon
-ében immediatamente, in
quattro e quattro otto; sul
colpo
425
mellékvágány
melegágy 1. (növ) letto caldo; (átv)
focolare h, vivaio
meleged | ik scaldarsi
melegen caldamente; (átv)
calorosamente
melegforrás acqua termale
melegház serra, stufa
melegházi: ~ növény pianta di serra
v di stufa
melegít riscaldare
melegítés riscaldamento
melegítő (fn) 1. (pl fűtőtest)
calorifero; (fürdővize)
scaldabagno; 2. (tréningruha) tuta
d'allenamento
melenget 1. caldeggiare, riscaldare;
2. (átv) kígyót ~ a keblén
allevarsi la serpe in seno
meli 1. petto; (női és vài) seno; (átv
is) veri a ~ et battersi il petto; 2.
(biz) -re szív disperare,
pre ndere* a cuoere
mellbimbó mammella; (csecs)
capezzolo
mellé 1. (hat) presso, accanto a
mellé 11. (nu) vki ~ áll schierarsi
[accanto a]; mettersi* dalla
parte [di]
melléfog (átv) fare* una gaffe.
pigliare un granchio v una
cantonata
melléfogás (átv) gaffe n, granchio,
cantonata
mellék- secondario, laterale
mellékág linea laterale
mellékalak figura secondaria
mellékállomás posto supplementari
mellékbolygó satelliteh
mellékcél scopo secondario
mellékcselekmény azione n
secondaria
mellékel accludere* [a|,
annettere* [a]
mellékelés annessione n
mellékelt accluso [a], annesso [a]
melléképület dipendenza
mellékes secondario, accessorio; ~
dolog cosa secondaria; ~ keresel
guadagno accessorio v extra;
incerto
mellékesen 1. (azonkívül) inoltre; ~
is keres guadagnare extra; 2.
(véletlenül) di passaggio;
incidentalmente
mellékfoglalkozás occupazione n
accessoria v supplementaria
mellékfolyó affluente h
mellékhelyiség (illemhely)
gabinetto, cesso, ritirata
mellékltére (orv) epidi dime h
mellékiz sapore h speciale
melléklépcső scala di servizio
melléklet 1. acclusa, allegato; 2.
(újságé) supplemento
mellékmondat proposizione n
secondaria; alanyi ~
proposizione n soggettiva
melléknév aggettivo
melléknévi aggettivale
mellékszeméry personaggio
secondario
mellékszerep parte n secondaria
melléktermék resi duo, derivato
mellékutca strada laterale
mellékvágány 1. linea collaterale;
2. (holtvágány) binario morto;
3. (átv) ~ra terei vmit fare*
incagliare

mellékvese
426
mellékvese (orv) surrene h, ghia n-
dola surrenale
mellekzörej (rád) disturbo, rumore
h parassita
mellény gilè h
mellérendelt mondat proposizione
n coordinata
mellesleg tra parentesi
n.incidentalmente, tra l'altro
mellett (nu) 1. (vhol) presso,
accanto a; egymás - uno accanto
all'altro; (átv) vki - áll v van
assistere [a]; (vki pártján)
parteggiare v dichiararsi [per]; 2.
(vmin kívül) all'infuori di, oltre;
3. ilyen feltételek - in simili
condizioni n, tb
mellette (hat): minden - szól tutto è
in suo favore h
mellhártya (orv)pleura
mellhártyagyulladás (orv) pleurite n
mellkas torace h
mellől (nu) da; dalla parte n [di]
mellőz 1. (elhanyagol) trascurare;
2. (kinevezésnél) saltare
mellőzés 1. trascuratezza,
mancanza di considerazione n,
2. salto
mellőzhetetlen indispensabile
mellső anteriore; ~ lábak piedi h, tb
anteriori
mellszobor busto
melltartó reggipetto
melltű fermaglio
mellúszás nuoto a rana
melliiszó ranista (-i. -e) h, n
mellvéd parapetto
melodia melodi a
melodikus melodioso, melodico
melodráma melodramma h
méltán giustamente, a giusta
ragione n, a giusto titolo
méltányol apprezzare, considerare
méltány(o)lás apprezzamento,
considerazione n
méltányos (ember, dolog) equo,
giusto
méltánytalan iniquo, ingiusto
méltánytalanság iniquità:
ingiustizia
méltat 1. (művet) spiegare,
interpretare; fare* l'elogio [di];
glorificare; 2. vkit vmire -
trovare degno [di]; figyelemre
sem - non fare* caso [di]; (biz)
infischiarsi [di]
méltatás (műé) spiegazione n,
interpretazione n, elogio;
(magasztalás) glorificazione n
méltatlan indegno, ingiusto
méltatlankod | ik (vmi miau)
indignarsi [di]; mormorare
méltatlanság 1. (vmire) indegnità
[di]; 2. Id méltánytalanság
méltatlanul ingiustamente,
immeritatamente
méltó 1. degno, giusto; nem
- hozzád non è degno di te;
~ a megtekintésre
merita di essere veduto; 2.
~ büntetés degna punizione
n, 3. Id méltányos
méltóképpen degnamente,
convenientemente
méltóság dignità, decoro
méltóságteljes (magatartás)
maestoso, dignitoso, solenne
méltóztat | ik degnarsi [di]
427
menetelés
I. mely (amely) che, il quale
II. mely (melyik) quale? che?
mély 1. (mn) profondo; (átv is) -re
süllyed abbassarsi; (átv) - hangja
van avere la voce bassa; -re ható
(pl tanulmány) approfondito
mély li. (fn) 1. fondo; profondo; az
erdő -én nel folto del bosco; 2.
lelke —én in cor h suo; vminek a
-ère hatol addentrarsi [a];
andare* in fondo [a]
mélyed approfondarsi,
immergersi*; (átv) gondolatokba ~
immergersi* nei pensieri
mélyedés (geol is) cavità, vano:
depressione n
mélyen (átv is) 1. profondamente;
-ülőszemek occhi li, tb incavati;
1. — tisztelt közönség! onorato
pubblico!
mélyenszántó (átv) profondo
mélyépítés costruzione n (del)
sottosuolo
mélyfúró scavatore h
mélyhegedű (zen) viola (da
braccio)
melyik quale?
mélyít (átv is) approfondire
méryjárat pescagione n
mélynyomás stampa in incavo,
eliografia
mélypont (átv) punto di minimo
mélyrepülés volo a bassa quota
mélység (átv is) profondità, abisso,
precipizio
mélységes (átv) profondo;
completo
mélyszántás aratura in profondità
mélyül approfondirsi
memorandum pro-memoria h
memória memoria
méu 1. stallone h; 2, (harci)
destriere h
mendegél camminare
mendemonda diceria, rumore h
menedékház capanna (di monte h)
menedék(hery) (átv) asilo, rifugio
menedékjog diritto d'asilo
menekül 1. fuggire; salvarsi;
rifugiarsi; (szökik) evadere*; 2.
(vki, vmi elől) liberarsi [da]
menekülés 1. fuga; 2. (szökés)
evasione n
menekült fuggiasco, profugo,
fuggitivo; emigrato
menekvés 1. nincs —! non c'è (via
di) scampo
ménes maridra di cavalli h, tb
meneszt (elküld) mandare via,
licenziare
menesztés (elküldés)
licenziamento
menet 1. (fii) 1. (járás)
andatura; (átv is) -közben cam-
min facendo, per via;
~ közben leugrik a vonatról
saltare dal treno in marcia;
2. (felvonulás) corteo;
temetési — corteo funebre;
3. (lefolyás) marcia;
andatura; 4. (sp) round A,- 5.
(üzlet-) andamento; 6. (müsz)
filetto
menet II. (hat); az erdőbe — per via
verso il bosco
menetdíj tariffa
menetel marciare
menetelés marcia

menetgyakorlat
428
menetgyakorlat esercizio di
marcia
menetidő durata della corsa
menetirány itinerario; (járműé)
senso
menetjegy biglietto
menetjegyiroda uflìcio biglietti li,
tb
menetlevél foglio di via
menetoszlop (gyalogsági) colonna
di via
menetöltözet (kai) divisa di
compo
menetrend orario
menetszázad compagni a di via
menettéri jegy biglietto di andata e
ritorno
menetvágó (müsz) maschio per
filettare
menetzászlóalj battaglione /; di
via
menház 1. Id menedékház; 2. Id
menbely
menhely ricovero
menlevél salvacondotto
mennél quanto più; ~ több, annál
jobb quanto più, tanto meglio, -
inkább quanto più; quanto
meglio
menófélben sul punto di partire; in
partenza
ment I. (ige) 1. Id megment; 2.
(menteget) scusare; spiegare;
giustificare; ~i magát scusarsi; ez
~i sok hibáját ciò spiega i suoi
molti sbagli
ment II. (mn) Id mentes
menta menta
mentalitás mentalità
mentében (nu)yminek a ~ lungo;
folyó ~ lungo il fiume
menteget scusare, scolpare;
spiegare
mentegető(d)z | ik scusarsi
méntelep monta; stabilimento di
allevamento equino
mentelmi /og immunità
menten (hat) subito,
immediatamente, sull'atto; difilato
mentén Id mentében
mentes (vmitől) libero [da], esente
[da], franco [di]
mentés salvataggio; salvamento,
salvezza
mentésit (vmitől) esonerare [da],
liberare [da], dispensare [da]
mentesítés (vmitől) esonero,
esenzione n, liberazione n.
dispensazione n
mentesség Id mentesítés
mentesül esentarsi, liberarsi
menthetetlen 1. (orv is)
irrimediabile; 2. (megbocsáthatatlan) in-
escusabile
menthetetlenül (ahi is) senza
scampo, irrimediabilmente
mento 1. (fh) salva | tore, -trice
mento 11. (mnX ~ ötlet espediente
A, scappatoia; ~ körülmény
circostanza attenuante
mentőállomás posto di soccorso
mentőautó, mentőkocsi
autoambulanza; autolettiga
mentőcsónak battello di salvataggio
mentől Id mennél
mentőláda cassetta chirurgica
mentőorvos medico di
ambulanza
429
mered
mentőöv salvagente h
mentószekrény cassetta da
medicazione n v di pronto
soccorso
mentotanu testimonio a
scarico
mentség 1. (igazolás) scusa;
giustificazione n; pretesto; —ere
legyen mondva sia detto a suo
scarico; 2. (kibúvó): mindig talál
~et trovare sempre uno scampo
mentsvár rifugio; protezione n
menü menù h
menüett (zen) minuetto
menza cantina degli studenti
meny nuora
menyasszony fidanzata
menyecske sposina
menyegző nozze n, tb
menyegzői nuziale
menyét donnola, mustela
menny cielo
mennybolt firmamento, volta
celeste
mennydörgés tuono
mennydörgő (átv is) tonante,
reboante
mennydörög (átv is) tonare
mennyei celeste
mennyezet 1. soffitto; 2. (ágyé)
baldacchino, cielo del letto
mennyezetes ágy letto a
baldacchino
mennyi 1. (nm) quanto? ~ az idő?
che ora è?
mennyi 11. (fii): ~be kerül ? quanto
costa?
mennyiben? come? in che senso? ~
igaz ez? come sarebbe vero?
mennyien quanti, quante
mennyiért per quanto; ~ vetted?
per quanto l'hai comprato?
mennyiféle di quante specie
mennyire 1. (milyen messze?)
fin dove? ~ van ide a falu?
quanto dista il villaggio? (átv) ~
vagy (pl munkával)? (fino) a che
punto sei? 2. (milyen
mértékben?) quanto; de még ~! altro
che!
mennyiség quantità
mennyiségi quantitativo; ~ változás
cambiamento quantitativo
mennyiségtan matematica
mennyiségtani materna tico
mennyiszer quante volte n, tb
mennykő fu lmine h
mennyország cielo, regno dei
cieli
I. mer (pl vizel) attingere* [da]
II. mer (tenni) osare; (átv) fogadni
~nék! scommetterei! (közm) aki
~ az nyer! Chi non risica, non
rosica; 2. (merészel) osare,
avere* la fronte [di]
mér 1. misurare; prendere* la
misura [di]; 2. (sújt) pesare; 3.
(italt)mescere, vendere; 4. ütést
~ vkire vibrare un colpo [a]
mérce scala
mered 1. (hegy) innalzarsi,
e rgersi*; (átv) minden haja szála
égnek ~ gü si rizzano i capelli;
2. az ijedségtől kővé ~ inpietrirsi
dallo spavento; rimanere* di
sasso dallo spavento; 3. (vkire)
fissare v piantare gli occhi [sn];
guardare fisso

meredek
430
meredek (mn) ripido, scosceso
meredély (vài) dirupo
meredez |ik ergersi*
meredt: —en v tekintenél néz vkit
guardare fisso
méreg 1. (mérgező anyag ) veleno;
to-ssuci; (átv) mérgei vehetsz rá
puoi mettere* la mano sul
fuoco; 2. (harag) rabbia; collera;
~be jön arrabbiarsi; andare* in
collera
méregdrága caro salato
méreget (átv is) misurare
méregfog (átv is) dente li
velenoso
méregkeverő 1. avvelena | toré, -
trice; 2. (átv) intrigante
méregtan tossicologi a
mereng sognare, trasognare; essere
pensativo
merengés contemplazione n.
trasognamene
merénylet attentato; -et követ el vki
ellen commettere* un attentato
[contro]; attentare [a]
merénylő attenta | tore, -trice
mérés 1. misurazione n; 2. (súlyé)
pesatura
merész ardito, audace, temerario
merészel osare; avere l'audacia
[di]
merészked | ik 1. (vhová)
avventurarsi [in]; 2. Id merészel
merészség coraggio, ardire li,
audacia, temerità
mereszt: ~/ a szemét sbarrare
v allargare v sganare gli
occhi; guardare ad occhi h,ib
spalancati
méret 1. (mérték) misura, grado;
-re v -után su misura; 2.
(nagyság) dimensione n, misura;
(átv) nagy —eket ölt prendere*
grosse proporzioni n, tb v
dimensioni n, tb
méretez (átv is}, nagyra ~ett
esagerato
merev ri gido
mereved | ik irrigidirsi
merevgörcs (orv) tetano
merevít 1. irrigidire; 2. (arcizmot)
fissare, immobilizzare
merevség (átv is) rigidità, rigidezza,
fissità
mérföld miglio; tengeri - miglio
marino
mérföldkő colonna miliare
mérgelődés rabbia, dispetto,
dispiacere h
mérgelőd | ik arrabbiarsi,
indispettirsi, farsi* cattivo sangue
h
mérges 1. velenoso; ~ gáz gas h
asfissiante; 2. (dühös) arrabbiato,
incollerito, indispettito
mérgesen furiosamente
mérgesít arrabbiare, indispettire,
incollerire
mérgez (átv is) avvelenare,
intossicare
mérgezés (átv is) avvelenamento,
intossicazione n
mérgezett avvelenato,
intossicato
mérhetetlen (óriási) smisurato,
enorme, incommensurabile,
incalcula bile
mérhcietlenség smisuratezza.
431
mértékegység
enormità,
incommensurabilità
mérhető 1. (méret) misurabile; 2.
(súly) ponderabile; 3. (vmihez)
paragona bile [a]
merít (átv is) attingere* [da];
desumere* [da]; híreket -
attingere* notizie n.tb; eroi —
farsi* animo
merített papír carta patinata
mer(ít)ökanál cucchiaione //,
ramai(u)olo
mérkőzés gara; döntő — gara
finale
mérkőz|ik (vkivel) misurarsi
[con]
mérleg 1. bilancia; 2. (ker, átv is)
bilancio; évi - bilancio annuo;
(átv) -et készít compilare v
allestire il bilancio
mérlegel 1. (mérlegen) pesare; 2.
(átv) ponderare, fare* entrare in
considerazione n
mérlegelés 1. (mérlegen) pesare;
2. (átv) ponderazione n,
considerazione n
mérlegképes solvibile
mérnök ingegnere h
mero 1. (merev) fìsso; ~(e)n néz
fissare ad occhi h, ib spalancati;
2. (csupa) puro, assoluto
mérő misura | tore, -trica
merőben affatto, assolutamente
mérőeszköz Id mérőműszer
merőleges (mn is) perpendicolare
n
mérőműszer strumento di
misurazione n v di pesatura
mérőón scandaglio
mérőszalag nastro misuratore
merre? dove? da che parte ni in
quale direzione ni
merről? da dove? da quale
direzione ni
mérsékel 1. moderare; temperare;
contenere*; (átv ) —i magát
moderarsi, contenersi*; 2.
(hangot) abbassare; smorzare; 3.
(sebességei) rallentare; 4. (árat)
ridurre*
mérsékelt 1. moderato; 2. (ár)
ridotto: modico
mérséklés 1. moderazione n; 2.
(áré) riduzione n
mérséklet (átv) moderazione n
mersz (fn): nincs —e vmihez non
avere il coraggio v l'animo
[per]
mert (ksz) perchè, poiché; ~
különben perchè, altrimenti
mértan geometria; ábrázoló —
geometria descrittiva
mértani geometrico; ~ haladvóny
progressione n geometrica
mérték 1. misura, grado; ~ után
készüli ruha abito fatto su
misura; -et vesz vkirölprendere*
la misura [di]; -feletti eccessivo;
2. (átv) betelt a -I la misura è
colma! questo è il colmo! -et tari
viniben dare* esempio di
moderazione n; sapere*
contenersi*; meghaladja a —et
passare la misura; trabocca la
misura; teljes —ben in sommo
grado; 3. (vers-) metro
mértékadó competente
mértékegység unità di misura

mértekhitelesítés
432
mértékhitelesítés veri- fica n
mértékletes moderato, temperato,
astinente, astemio
mértékletesség moderatezza,
temperanza, astinenza
mértékrendszer sistema h di
misura
mértéktartó moderato; astinente
mértéktelen smoderato, eccessivo
mértéktelenség smoderatezza,
eccesso, eccessività
mértéktelenül smoderatamente,
eccessivamente, oltre misura
merül 1. (vízbe) immergersi*,
sommergersi*; 2. (átv)
álomba -immergersi* nel sonno;
vini feledésbe ~ cadere* in
dimenticanza; gondolatokba -
(e-ssere) soprappensiero
merülés I. (alámerülés)
immersione n, sommersione n,
2. (hajóé) profondità
d'immersione
mérv misura, grado; scala; nagy
~ben su vasta scala
mérvadó Id mértékadó
mese favola, fiaba, storiella; (átv)
mito, leggenda; mesébe illó
favoloso
mesebeli favoloso, delle favole v
fiabe; ~ herceg principe li delle
fiabe
mesél 1. dire* favole n, tb v fiabe;
2. (elbeszél) raccontare, narrare;
3. (biz) ne -j! non dire* balle n,
tb
mesés (átv is) favoloso
meséskönyv libro delle fate
meseszerű favoloso
meseszövés intreccio
mester maestro; (gazda) padrone h,
capo; (kòzm) gyakorlat leszi a ~t
la pratica fa il maestro
mesterember artigiano
mesterfogás artifizio; colpo di
manon
mesteri magistrale
mesterien magistralmente, alla
perfezione
mesterkedés maneggio, mene n,
tb
mesterked | ik (vmiben)
macchinare, manovrare
mesterkéletlen naturale, schietto;
disinvolto
mesterkéletlenség naturalezza,
schietezza; disinvoltura
mesterkélt artificiale, ricercato;
(vài) fattizio
mesterkéltség artificialità.
ricercatezza
mesterlegény (rég) garzone h
mesterlövész tiratore h v puntatore
/; scelto
mestermù capolavoro; (vài)
capodopera
mesterség 1. (kisipari) mestiere h,
vimlyeii ~ei űz esercitare un
mestiere; (átv) (ez) nem nagy ~
non è gran cosa; 2. (hivatás)
professione n
mesterséges artificiale, posticcio;
(vài) fattizio; (orv) ~ légzés
respiro artificiale; ~ táplálkozás
alimentazione n artificiale
mdsz calce n; égetett ~ calce n viva;
olion ~ calce n spenta v cotta v
estinta; meszel (v mésszé) éget
433
metszet
calcinare; meszet olt spegnere*
la calce
mészárlás massacro, strage n,
trucidazione n
mészárol massacrare, trucidare;
fare* strage n [di]
mészáros macellaio
mészárszék macelleria
mészégető 1. (személy) fornaciaio;
2. (kemence) fornace n da
calcina
meszel imbiancare; incalcinare
meszelés imbiancatura:
incalcinare
meszelő (fri) 1. pcnnellone h (da
muratore h); 2. (átv) égi ~
pertica
meszes 1. calcinoso; ~ gödör
calcinaio; 2. (pl. víz, szikla)
calcare; calca reo
meszesedés calcificazione n, (orv)
sclerosi n
meszesed | ik (orv) calcificarsi
mészkő calcare h, pietra calcare
mészkőbánya cava della calce
messze 1. lontano; distante; lungi;
~ terjedő esteso, ampio; ~
ágazó esteso; (orv) ~ látó
presbite; (közm) az alma nem
esik ~ a fájától dal frutto si
conosce l'a-lbero; ~ vagyunk még
attól siamo ancora lontani da
ciò; l.~ a legjobb il migliore fra
tutti
messzelátó (fii) cannocchiale li,
telescopio
messzemenő 1. (pl következtetés)
esagerato; 2. (pl ígéret) generoso;
3. (pl terv) lungimirante
messzeség lontananza
messzire lontano
messziről 1. da lontano; ~ jön
venire* da lontano; 2. (átv) alla
lontana
metafizika metafisica
metafora metafora
metél 1. tagliare; 2. (feldarabol)
fare* a pezzi h, ih,
spezzettare
metélt (fit) tagliatelle n, tb,
vermicelli h, tb, capellini h, tb;
(széles ) lasagne n, tb
métely (átv) contagio,
contaminazione n
meteor mete ora
meteorkő meteorite n
meteorológia meteorologia
meteorológiai meteorologico; —
intézet osservatorio
meteorologico; ~ jelentés bollettino
meteorologico; ~ megfigyelések
osservazioni n. tb
meteorologiche
meteorológus meteora logo
méter metro
métermázsa quintale h
méterrendszer sistema h
metrico
metrika metrica
metsz 1. (geom is) tagliare:
intersecare; 2. (fába) intagliare;
(rézbe) üici-dere*; (gyémántot)
sfaccettare; 3. (mg) potare;
4. (geom) ~i egymást
intersecarsi
metszet 1. (keresztmetszet) taglio,
sezione n; 2. (mùv) incisione n;
3. (versben) cesura

metszetgyűjtemény
434
metszetgyűjtemény collezione /: di
incisioni n, tb
metszett: ~ tükör specchio
faccettato; ~ üveg cristallo
(tagliato)
metsző I. (mn) tagliente; incisivo;
(átv) ~ fájdalom dolore h acuto v
lacerante; ~ hideg freddo
tagliente v penetrante; ~ gúny
ironi a tagliente v mordace
metsző 11. (Jh) 1. (geoin) secante n,
2. (pl rézmetsző) incusire; 3.
(állaloké) castratore h
metszőfog dente li canino
metszőpont (geom) punto
d'intersezione n
mettől? da quando?
Mexikó Messico
mexikói (mn) del Messico; (ín is)
messicano
mez 1. (sp) maglia; 2. (átv) abito,
spoglio
méz miele h
mezei campestre; agreste; rurale:
ru-slico; ~ mitnka lavoro
campestre; ~ munkás lavora |tore, -
trice agri-col |o, -a
mezeiegér topo campestre
mézes melato
mézeshetek luna di miele li
mézeskalács confortino, panforte li
mézeskalácsos (fit) confortinaio
mézesmázos (átv) melato,
mellifluo
mézga gomma di adragante n
mezítláb scalzo
mező 1. (rét) prato; 2. (térség)
campo
mezőgazda agricoltore h
mezőgazdaság agricoltura,
economia rurale
mezőgazdasági agri-colo, di
agricoltura; — akadémia accademia
d'agricoltura
mezőgazdaságtan agronomia
mezőny (sp is) campo
mezőőr guardia campestre
mezőváros borgo
meztelenség nudità
meztelen(iil) nudo
mezsgye ciglione h
I. mi (személyes nm) noi
II. mi ? (kérdő nm) I. che, che
cosa? ~ az? che c'è? ~ történt?
che cosa è successo? — újság?
che c'è di nuovo? 2. — jogon?
con che diritto? ~ végett? a che
fine?
I 11. mi (vonatkozó nm) che
IV. mi (birtokos személyragos jh
elán) il nostro, la nostra; a —
iskolánk la nostra scuola
V. mi (isz) che!
mialatt intanto, frattanto
miatt a causa di, in seguito a
miatyánk (egyh) Paternostro
mibe? 1. in che cosa? 2. quanto? -
került ? quanto è costato?
miben? in che cosa?
miből? 1. di v da dove? 2. di che
cosa? — van? di che cosa è fatto v
composto? — él? di che cosa
vive?
micsoda? che? che cosa?
midőn quando, allorché
mielőbb quanto prima
mielőbbi di quanto prima
mielőtt (ksz) prima di [felsz]
435
mindannyiszor
mienk (birtokos nm) il nostro, la
nostra
I. miért? (kérdő hat) perchè?
II. miért (vonatkozó hat) ld amiért;
nincs ~ kétségbeesni non c'è di
che disperare
III. miért (fii) perchè h
miféle? che? quale?
mifelénk dalle nostre parti h, tb
míg 1. (ameddig) finché, fin tanto
che [néha felsz]; 2. (mialait)
mentre (ellentétes ért. Is)
Mihály Michele h
mihaszna I. (fii) buono da nulla
mihaszna II. (mn) di poco valore h
mihelyt (ksz) subito che, dal
momento che, (non) appena
che, tosto che
mihez kezdjek ld mitévő legyek
miként? I. (kérdő hal) ld
miképpen?
miként 11. (kész) ld amint
miként 111. (fit): a dolog ~je il
perchè delia cosa
miképp(en)? (kérdő hai) come?
Miklós Nicola h
mikor I. (ksz) ld amikor; ~ hogy
secondo
mikor? 11. (kérdő hai) quando?
miközben mentre, intanto che
mikroba microbo
mikrobarázdás hanglemez disco
microsolco
mikrofon micro-fono
mikroszkóp microscopio
Miksa Massimiliano
Mikulás (nincs, kb) Befana
militarizál militarizarre
milliárd miliardo
milliárdos I. (fn) miliardaio
milliárdos 11. (mn) di (molti)
miliardi h, tb
milligramm milligrammo
milliméter mii li metro
millió milione n
milliomos milionario
milyen? 1. (kérdő nm) 1. che,
quale, quanto; — jogon? con che
dritto? 2. (önmagában) come è
lui?
milyen 11. (kérdő hatj. ~ nagy
emberi che grande uomo! ~ szép!
che bello!
mímel imitare, fingere*;
simulare
mimika mi mica
mimóza mimosa, sensitiva
mimózalelku suscettibile
minálunk da noi
minap (hai) di recente, poco fa
mind I. (határozatlan nm) ogni; — a
kettő tutt'e due; entrambii, -e;
ambedue; ~ ott voltak tutti erano
là
mind 11. (hai: -...- cosL.come;
sia...sia; sia...che; fossc.fosse; ~
az egyik ~ a másik sia l'uno che
l'altro; - nagyobb lesz diventare
sempre più grande; (közm) nem
~ arany, ami fénylik non è tutto
oro che riluce
mindaddig (amíg) (hat) fin (tanto)
che
mindamellett (hat) con tutto ciò,
nondimeno
mindannyi(au) tutti
mindannyiszor tutte le volte che
[felsz]

mindaz
436
mindaz (ami) tutto ciò (che)
mindazonáltal nondimeno,
nonostante
mindeddig Tinóra
mindegy indifferente, tutl'uno
mindegyik ciascuno, ogni
minden (határozatlan nm) 1. tutto,
ogni; (közm)~ jó, ha a vége jó è
bene ciò che finisce bene; ~re
képes capace di tutto; ö nekem ~
egli è tutto per me; ~t összevéve
tutto compreso; 2. ~ este ogni
sera; ~ alkalommal ogni volta; ~
tekintetben sotto ogni riguardo; ~
bizonnyal certamente
mindenáron ad ogni costo
mindenekelőtt prima di tutto
mindenekfölött sopratutto
mindenes (fn) donna (di
servizio)
mindenesetre ad ogni eventualità;
in ogni caso
mindenestül 1. tutti quanti; con
armi n, tb e bagagli h, tb; 2. (átv)
corpo e anima
mindenevő onnivoro
mindenfelé qualsiasi; di ogni sorte
n
mindenféle dappertutto
mindenfelől da ogni parte n
mindenható onnipotente
mindenhatóság onnipotenza
mindenhogy(an) in ogni modo; ad
ogi costo
mindenhol dappertutto
mindenhonnan da tutte le parti
mindenhova dappertutto
mindenképp(en) ad ogni modo; ad
ogni costo
mindenki ciascuno, ognuno, tutto il
mondo; tuttii, -e tb; ~ aki chi;
qualunque
mindenkor sempre
mindenkori 1. relativo, rispettivo;
2. (pl miniszterelnök) in funzione
n
mindennap (naponta) tutti i
giorni; ogni giorno;
quotidianamente
mindennapi 1. quotidiano; di ogni
giorno; (átv) a ~ életben nella
vita di tutti i giorni; 2. (átv)
comune, banale
mindennapos quotidiano; di tutti i
giorni
mindennemű qualsiasi, di ogni
sonen
mindenség universo
mindenszentek Ognisanti h
mindentudó onnisciente
mindenünnen Id mindenhonnan
mindenütt dappertutto; (közm) ~
jó, de legjobb otthon chi cambia
cielo, cambia fortuna
mindez tutto questo, tutto ciò
mindhalálig (átv is) fino alla
morte
mindhiába invano; inutile
mindig (folyton és egyre) sempre; ~
jobban sempre più
mindinkább vie(p)iù, sempre
più
mindjárt subilo,
immediatamente
mindjobban di bene in meglio
mindkét ambedue; entrambii, -e;
tuit'e due
mindnyájan tutti; gli uni e gli altri
437
mintázoagyag
mindőrökké eternamente, in
eterno
mindössze 1. in tutto; 2. (csupán)
soltanto
minduntalan in ogni momento, in
cessantemente; ad ogni pie h
sospinto
mindvégig fino in fondo
minek 1. (mién) perchè? 2. (pl
ütközik neki) a v di v contro che
cosa, a v di v contro chi; 3. ~
nézel? per chi mi prendi?
I. minél (kérdő hai) ld mi
II. minél (hat): ~ előbb, annál jobb
quanto prima, tanto meglio; ~
többel quanto più; ~ ... annál...
quanto più... tanto più
miniatűr I. (fit) miniatura
miniatűr 11. (mn) mini scolo
minimális minimo
minimum (fii, mal és meteorológia;
hat is) minimo
miniszter ministro
miniszterelnök Primo Ministro,
Presidente h del Consiglio (dei
ministri)
miniszterelnökség Presidenza del
Consiglio
miniszteri ministeriale; ~ rendelet
decreto ministeriale
minisztérium ministero
minisztertanács Consiglio dei
Ministri
miniszterválság crisi n
ministeriale
minorita (egyh) frate // minore
minőség 1. qualità; 2. (átv) tanári
~ben in veste n di professore h
minőségi qualitativo
minősít qualificare
minősítés qualificazione n,
quali fica,titolo
minősíthetetlen (átv)
inqualificabile
mint l. (vonatkozó hat) Id
amint
mint II. (ksz) 1. (összehasonlítás)
come: al pari di; olyan, ~ tal
quale; ~ ahogy come; 2.
(szembeállítás): ez a virágcsokor
szebb, ~ az enyém questo mazzo
di fiori h, tb è più bello del mio;
3. (vmilyen minőségben) come;
in veste [di], da, in qualità [di]
minta 1. (áruminta) campione h; ~
érték nélkül campione h senza
valore h; 2. (öntési) forma;
modello; 3. (szobafestésé)
stampino; 4. (vázlat) schema h;
5. (ízelítő) saggio; 6. (szöveté)
slampo; 7. (átv) modello
mintabáb manichino
mintadarab saggio; campione
h
mintagazdaság podere h v fattoria
modello
mintagimnázium (gyakorló; kb)
lice o di magistero
mintagyűjtemény campionario
mintaiskola scuola modello
mintakép modello, prototipo
mintakotet volume h di saggio
mintás: 1. ~ szövet tessuto
stampato; 2. Id mintaszerű
mintaszerű esemplare; (átv)
modello
mintáz (pl szobrász) modellare
mintázoagyag terra da modellare

mintegy
438
mintegy 1. (körülbelül) all'incirca,
circa; 2. (mondhatni) quasi; per
cosi dire*
mintha come se [félsz]; íígj- lesz. ~
értené fa come se capisse; nem ~
buta volna non che fosse
stupido
minthogy giacché, piche
mintsem (hogy) piuttosto che
mínusz 1. (nm) meno; (mai) IO ~
5 az 5 dieci meno cinque fa
cinque; ~ JOJok van sono dieci
gradi h, tb sotto zero
minusz II. (fn) 1. (Jel) meno; 2.
(veszteség, hiány) ammanco,
deficit h, disavanzo
mióta? da quando? ~ csak da
quando pure
I. mire (kérdő nm) 1. (hely) su di
che; 2. (cél) a che? ~jó ez'ache
serve questo? nem tudom ~ vélni
non so che pensare
II. mire (vonatkozó nm) dopo di
che
mirigy glandola
mirigygyulladás adenite n
miről?(ofv is) di che (cosa)? ~
beszél? ài che parla?
mirtusz mirto
mise messa
miseing camice //
miseköuyv messale /;
miseruha paramenti h, tb sacri
miséz |ik celebrare v dire* la
messa
miszerint secondo
misszió (poi is) missione n
misztérium mistero
misztika mistica
misztikus (fii is) mistico
mit? che? che cosa?
mitévő legyek? che farò? che fare*?
non so dove dare* di capo
mitikus mitico
mitológia mitologia
mitosz mito
mitől? 1. da che (cosa)? di che
(cosa)? -fész? di che (cosa) hai
paura? ~ fiigg? da che (cosa)
dipende? 2. (mikortól) (a partire)
da quando?
miután 1. (mikor?) dopoché; 2. Id
mivelhogy
mivelhogy giacché, poiché, dal
momento che
mivolta: vminek a ~ cara-ttere
/;, essenza; kiforgatja eredeti
mivoltából svisare, snaturare
moccan muoversi*; rifiatare
mocsár palude n
mocsaras paludoso
mocsárláz malaria
mócsing te ndine h
mócsingos lendinoso
mocskol 1. insudiciare; lordare;
2. (átv) ingiuriare, insultare,
oltraggiare; vilipendere*; inveire
[contro]
mocskolódás ingiurie n, tb;
vilipendio
mocskolod | ik scagliare ingiurie n,
ib v insulti h, tb [a]
mocskos 1. lordo, sordido,
sudicio; 2. (átv) osceno,
spudorato
mocsok sporcizia
mocsoktalan (átv) illibato,
immacolato
439
molyrágta
mocsoktalanság (átv) illibatezza,
purezza assoluta
mód maniera; (nyelv is) modo;
(nyelv): feltételes ~ condizionale
h; (átv) ha csak egy ~ van rá
se vi è un solo modo; nincs
~ja rá v nem áll —jában non
avere la possibilità [di]; -jávai
con modo e misura; -ját ejti
trovare (il) modo [di]; oly ~on,
hogy di modo v maniera che;
siccè
modell modell |o, -a; ~t ül v áll
posare
modem moderno; ~ nyelv lingua
moderna v viva
modernizál modernizzare
módfelett molto, assai,
eccessivamente, estremamente;
straordinariamente; fuori di
modo v misura
módhatározó (nyelv) complemento
di maniera
módjával Id mód
modor 1. maniera; 2. (művészé)
stileh, maniera.genereh
modorosság (átv) manierismo,
affettazione n
modortalan maleducato
módos agiato; benestante
módosít 1. modificare, rettificare;
2. (szövegel) rimaneggiare; 3.
(jog) emendare
módosítás 1. modi-fica,
modificazione», retti fica; 2. (szövegé)
rimaneggiamento; 3. dog)
emendamento
módosul modificarsi
módozat modalità
módszer metodo; ~ nélküli senza
metodo; incoerente
módszeres metodico
módszeresen metodicamente
módszernélküliség: mancanza di
metodo
módszertan metodica, melo-
dologi-a
módszertani metodologico
mogorva burbero, cupo, tetro,
arcigno; brontolon | e, -a
mogyoró nocciuola
mogyoróbokor nocciuolo
molia muschio
mohamedán (fn is) maomettano
mohó avido, ghiotton | e, -a
inolion avidamente
mohóság avidità, ghiottoneria
mohosod | ik coprirsi* di muschio
móka scherzo, burla, facezie n,
ib
mókás scherzoso, faceto
mókáz | ik scherzare; burlare
mókus scoiattolo
molekula mole cola
molekulasúly peso molecolare
molesztál molestare
molett (nő) grassoccia
moll (zen) bemolle
molnár mugnaio
móló diga, molo, gettata
moly tarma, tignuola
molyette Id molyrágta
molyirtó (fn) insetticida
molyos 1. (lisa) intarmato; 2. Id
molyrágta
molyrágás tarmolatura
molyrágta roso dalla tarma, (in>
tarmato

monarchia
440
monarchia monarchia
mond 1. dire*; ~-ani és megtenni
kettő dal dire al fare ce di
mezzo il mare; hogy ~àk
olaszul? come si dice in
italiano? (átv) -jtik, hogy
diciamo; hogy úgy ~jain per
modo di dire; per cosi dire;
köztünk legyen -va sia detto
tra di noi; ne ~! non dica!
che dice! 2. (magát vminek)
tenersi* v dirsi* v spacciarsi
[per]; 3. beszédet ~ fare* un
discorso; ítéletei ~ pronunziare
una sentenza; búcsút ~ vkinek
accom(m)iatarsi [da], dire*
addi-o [a]
monda leggenda, saga, mito;
favola; (népi)racconto
mondai leggendario
mondakör ciclo di leggende n, tb
mondanivaló: nincs ~ja non ha
niente da dire*
mondás detto
mondat frase n, proposizione n,
kérdő — frase n v proposizione n
interrogativa
mondatrész (nyelv) parte n della
frase
mondatszerkezet struttura v
costruzione n (sintattica) della
frase
mondattan sintassi n
mondattani sintattico
mondhatatlan (átv) indici bile
mondóka discorsetto, versetto
mondvacsinált forzato; tirato per il
capelli h, ib
monogram monogrammo
monokli monocolo; (tré/)
caramella
monoklis che porta il mono-colo (v
la caramella)
monológ scena a solo; monologo
monomániás monomaniaco
monopolista monopolista (-i, -e) h,
n
monopólium monopolio;
prerogativa, regia
monopolizál monopolizzare
monopolkapitalizmus
monopolcapitalismo
monopoltőke capitale h
monopolistico
monoton monotono
monumentális monumentale
Mór Mauro
moraj(lás) mormorio, rombo
morajllik 1. (fòla, tenger)
rombare; 2. (tömeg)
mormoreggiare
morál morale n
morális morale
morc(os) arcigno, accigliato,
burbero
móresre tanít vkit mettere* a segno
v a dovere h
morfmizmus morfinomani-a
niorfmin morfina
morgás brontoli-o, mormorio
Móric Maurizio
uior(m)og borbottare, brontolare;
mormorare
mormol mormorare; (Jogai közt)
masticare le parole
niormota (átv is) marmotta
morze-jelek segni h, tb Morse
morzsa briciola
441
motorhajó
morzsol 1. sbriciolare; 2.
(kukoricát) spannocchiare
morzsolód | ik sbriciolarsi
mos 1. lavare; fogat ~ lavarsi i
denti: (átv is) -a a kezeit lavarsi
le mani; (közm) kéz kezet ~
corvo al corvo non cava
l'occhio; una mano lava l'altra,
e tutt'e due lavano il viso;
2. (tengerpartot) bagnare;
lambire
mos(ako)dás lavata
mos(»ko)d | ik lavarsi
mosaksz | ik Id mos(ako)dik
mosás I. (cselekvés) lavata; 2. (kis
~) lavatura; (nagy ~) bucato
mosatlan sporco, non lavato
mosdat lavare
mosdatlan 1. sporco; 2. (átv)
osceno, spudorato
mosd | ik Id mos(ako)dik
mosdó I. (kagyló, helyiség) lavabo;
2. (tál) catinella
mosdókesztyű guanti h, tb ti
spugna
mosdószappan sapone // da
toaletta
mosdótál catinella
mosható lava-bile
moslék broda
mosnfraló (fn) bucato
mosoda lavanderia
mosogat rigovernare
mosogatás rigovernatura
mosogató (fall) catinella
mosogatógép lavastoviglie h;
lavapiatti h
mosogatóié (ri)sciacquatura,
rigovernatura
mosogatórongy strofinaccio
mosógép macchina da lavare;
lavabiancheri-a h
mosókonyha lavatoio
mosoly sorriso
mosolygó(s) sorridente
mosolyog sorridere* [a]
mosónő lavandaia
mosópor polvere n da bucato
mosószappan sapone h da bucato
mosószóda soda h da bucato
mosóteknó madia da bucato;
mastello
mosóüst caldaia da bucato
most (hat) adesso, ora; ~ is
anchadesso
mostanáig finora
mostani attuale
mostoha 1. (fii) 1. (anya) matrigna;
2. (apa) patrigno
mostoha 11. (mn) sfavorevole.
iniquo, ingiusto
mostohafivér fratellastro
mostohagyermek figliastr | o, -a
mostohán male; con durezza
mostohanővér sorellastra
mostohaság (átv) durezza; rigore h
moszat alga
Moszkva Mosca
moszkvai di Mosca, moscovita
motívum motivo; tema h
motolla (müsz) uspo
motor 1. motore h,- megindítja a ~t
mettere* il motore in marcia; 2.
Id motorkerékpár
motorcsónak motobarca, mo-
tobattello. motolancia
inotorcke motoaratrice n
motorhajó motonave n

motorhiba
442
motorhiba guasto di motore li
motorkerékpár motocicletta,
moto n-, ~ -oldalkocsi
motocarrozzetta
inotor(kerékpár)os motociclista
(-i. -e) li. n
motor(kerékpár)verseny gara
motociclistica
motorkocsi 1. (villamos) motrice n.
2. Id motorvonat
motoros 1. (fu) Id motor-
(kerékpár)os
motoros 11. (imi) motorizzato; a
motore A
motoroz |ik andare* in
motocicletta
motorvonat automotrice n,-
elettromotrice n, litlonna
motoszkál 1. frugare; rovistare 2.
vmi — a fejében frullare per il
capo
motoz (lakást, személyt)
motozás perquisire
motyog masticare le parole
mozaik mosaico
mozaikpadló pavimento a
mosaico
mozdit muovere*, spostare,
rimestare
mozdíthatatlan immobile,
irremovibile
mozdítható mobile, spostabile
mozdony 1. (gőz-) locomotiva; 2.
(Kandó) locomotore li,
locomotrice n
mozdonyvezető macchinista li
mozdul muoversi*, spostarsi
mozdulat 1. movimento; moto; 2.
(taglejtés) gesto; 3. (kat)
evoluzione n: átkaroló —
movimento aggirante
mozdulatlan immobile
mozdulatlanság immobilità
mozgalmas agitato, animato,
movimentato
mozgalmasság agitazione n,
animazione n
mozgalmi del movimento
mozgalom 1. (pl bér) agitazione n,
azione n, 1. (poi) movimento
mozgás 1. moto, movimento:
marcia; ~ba hoz vmii mettere*
in moto v marcia; (fiz) egyenletes
- moto uniforme; ~ban lévő
vonat treno in moto; 2. Id
mozgolódás; (biz) na ~! avanti!
mozgásérzet sensazione n ct-
nc-iica
mozgási cinetico
niozgàsmuvészet ritmica
mozgat 1. (mozdít) muovere*;
spostare; 2. (hajt) azionare,
comandare; agitare
mozgatható mo bile; movi bile
mozgató 1. (mn) mo|tore, -trice; —
ero forza motrice; (átv) — rugó
mobile n
mozgató 11. (fii), az úgy ~ja
pramo | toré, -trice, anima | lőre, -
trice
mozgékony attivo, mobile,
agile
mozgékonyság attività, mobilità,
agilità; az arckifejezés —a
mobilità del viso
mozgó 1. (helyét változtató)
mobile, ambulante; — háború
guerra di movimento; — kórház
443
mulattató
ambulanza; 2. (mozgékony)
mobile, irrequieto
mozgókönyvtár autolibro
mozgólépcső scala mobile
mozgulódás (átv is) agitazione n
mozgolód | ik (átv is) agitarsi
mozgóposta ambulante h postale
mozgópostás ambulantista h
mozgósít (kat és átv) mobilitare
mozgósítás (kat) mobilitazione n
mozi cinematografo, cinema li,
cine A
mozicsillag vedetta v div|o, -a di
cinema h, cinedivlo, -a; astro,
stella
mozidarab film A, produzione n
cinematografica
mozifelvétel presa cinematografica
moziszinész(nó) artista (-i, -e) A, n
cinematografie | o, -a
mozivászon id vetítővászon
mozog 1. muoversi*; fare* moto;
narcuare; ~j! presto! avanti!
muoviti! 2. - a foga il dente gli
traballa; 3. (átv; vmi körül)
aggirarsi; az ára I00-I20 forint
között - il suo prezzo varia dai
cento ai centoventi fiorini
mozzanat fase n, momento,
incidente h
mozsár 1. (ágyú) mortaretto; 2.
(konyhai) mortaio
mozsártörő (konyhai, gyógyszertári)
pestello
mögé ld mögött
mögött (nu) 1. dietro, indietro; 2.
(átv) zárt ajtók - folyt a
tanácskozás le discussioni si sono
svolte a porte n, tb chiuse
mögötte (hat): (átv) van valami -
gatta ci cova
mögöttes országrész retroterra h
mögötti (di) dietro
mögül (nu) (di) dietro
muff manicotto
muflon (áll) muflone h
mukk: egy ~ot sem szólt non fiatò
parola
mukkan rifiatare
mulandó passeggiero, fugace,
animerò, caduco, fra gilè
mulandóság fugacità, caducità,
fragilità
múlás: az idő -a passare A del
tempo
mulaszt (kötelességet, órát)
perdere, mancare [a]
mulasztás negligenza; pe-rdita,
mancanza; pótolja v helyrehozza
-át rifare* il tempo perduto
mulat 1. (szórakozik) divertirsi,
darsi* bel tempo v tempone n, 2.
(dorbézol) fare* bisboccia;
gozzovigliare; 3. (vmìn, vkin) ridere*
alle spese [di], deridere*
mulató(hely) locale h di
divertimento; tabarino notturno; (zenés
kávéház) caffè-concerto
mulatós (ember) buontempon | e, -a
mulatság 1. (szórakozás)
divertimento; 2. (összejövetel)
trattenimento; ricreazione n
mulatságos divertente, faceto
mulatt (fri is) mulatto
mulattat 1. (vki vkit) fare*
compagnia [a]; 2. (vmi vkit)
divertire, distrarre*
mulattató divertente; ricreativo

múlékony
444
múlékony Id mulandó
múlékonyság Id mulandóság
múlhatatlan indispensabile,
immancabile
múl|ik 1. (idő) passare; (közin)
ami késik, nem ~ik (kb) meglio
tardi che mai; 2. (fájdalom)
cessare; 3. Rajiam nem fog ~ni
non dipenderà da me; quanto a
me, non mancherò
múló passeggero, fugace,
effìmero
múlt 1. (mn) passato; scorso;
ultimo; - évben nello scorso
anno
múlt 11. (fn) passato; ~ja vali avere
un passato (tempestoso)
múltával (hal) in capo [a[; az idő -
entro poco tempo, tra breve
múltkoriban) (hai) l'altro giorno
múlva in, tra; entro; rövid idő -
entro poco tempo, tra breve
mulya (mn) babbeo; scimunito;
imbecille
múmia mummia
mumus spauracchio
munka 1. lavoro; a -
termelékenysége produttività del
lavoro; munkához Iái mettersi*
al lavoro v all'opera; 2.
(kidolgozás) lavorazione n,
esecuzione n, munkában van
essere sotto lavorazione n, 3.
(mű) opera
munkaadó da | tore, -trice di lavoro
munkaalkalom possibilità di lavoro
munkaasztal ta vola da lavoro
munkabér salario
munkabéralap base n di lavoro
munkabeszüntetés cessazione n del
lavoro, astenzione n dal lavoro
munkabírás capacità di lavoro
munkabíró capace di lavorare,
vigoroso, robusto
munkadíj Id munkabér
munkaegészségügy igiene n operaia
munkaegység unità di lavoro
munkaerő 1. (emberi) mano n
d'opera; 2. (gépi) potenza di
lavoro
munkaerő-hiány scarsità di mano n
d'opera
munkaeszköz mezzo di lavoro
munkafegyelem disciplina di lavoro
munkafeltételek condizioni n, tb di
lavoro
munkafolyamat processo di lavoro
munkahely posto di lavoro
munkahét settimana lavorativa
munkahiány disoccupazione n
munkaidő (hivatalban is) durata v
orario di lavoro
munkakedv zelo; assiduità al lavoro
munkaképes valido; atto al lavoro
munkaképtelen invalido; ina bile ai
lavoro
munkaképtelenség invalidità;
inabilità al lavoro
uiunkakereső (fn) postulante di
lavoro
munkakerülő (fn) ozioso,
fuggifaticah, n;poltron|e,-a
munkakönyv libretto di lavoro
munkaköpeny camice h da lavoro
munkakör sfera v campo d'azione
n, attribuzione n
munkaközösség comunità di lavoro
munkaközvetítés collocamento
445
munkatars(nó)
munkaközvetítő (hivalal) agenzia
di collocamento; ufficio del
lavoro
munkálat lavori h. tb; operazioni »,
tb; a ~ok folynak i lavori sono in
corso
munkálkodás attività
munkáikod | ik lavorare
munkáltató (fn) da | tore. -trice di
lavoro; padron I e, -a
munkamegosztás: a ~ elve
principio della divisione del
lavoro
munkamenet processo lavorativo
munkamódszer metodo di lavoro
munkamódszer-átadás trasmissione
n del metodo di lavoro
munkanap giorno lavorativo v di
lavoro
munkanélküli^ disoccupato
munkanélküliség disoccupazione
n
munkanélküli-segély sussidio ai
disoccupati
munkaóra ora lavorativa
munkapad banco da lavoro
munkapad banco da lavoro
munkaruha 1. Id munkaköpeny; 2.
(kezeslábas) tuta
munkás 1. (fii) operai |o, -a;
lavorai tore, -trice; nehéz testi -
operaio pesante
munkás II. (mn) laborioso,
studioso, industre; zelato
munkás-balesetbiztosítás
assicurazione n dei lavoratori h,
tb
munkásbiztosítás assicurazione »
dei lavoratori /(. tb
munkásbrigád brigata di operai h,
tb
mnnkásellenes antioperaio
munkásfelvétel ingaggiamento
munkásfiatal giovane operai|o,
-a
munkáskáder quadro operaio
munkáslakás appartamento del
lavoratore
munkáslétszám contingente h di
lavoratori h, ib
munkásmozgalom movimento
operaio
munkásnegyed quartiere h operaio
munkásnő Id munkás
munkásosztály classe n operaia;
classe n degli operai h, tb
munkáspárt partito operaio v dei
lavoratori h, tb
munkásság 1. (gyűjtőnév) operai
h, tb; classe n operaia; 2.
(munkálkodás) attività,
laboriosità; 3. (művek) opere n,
tb ( pubblicate)
munkásszálló ospizio lavoratori h,
tb
inunkásszármazásn di origine n
operaia
munkástanács consiglio operaio
munkástömegek masse n, tb
operaie
munkaszolgálat servizio di lavoro
munkaszolgálatos richiamato al
servizio di lavoro
munkaszünet giorno di riposo;
vasárnapi ~ riposo domenicale
munkatábor campo di lavoro
inuiikatárs(nő) collabora | tore, -
trice

munkateljesítmény
446
munkateljesítmény reddito v
rendimento del lavoro
munkaterem sala di lavoro;
cantiere h
munkaterület sfera v campo
d'azione « v d'attività; circolo
delle operazioni n, tb
munkaterv piano di lavoro
munkátlan scioperato; disoccupato
munkátlanság scioperataggine n,
disoccupazione n
munkaügy regime h del lavoro
munkavállaló prestante li di lavoro
munkaverseny emulazione n di
lavoro
munkavezető capo-operaio
munka\ iszonyok condizioni n, tb di
lavoro
muri (biz) bisboccia
muskátli pelargonio, geranio
muskotály (szőlő és bor)
moscatello
must mosto
mustár senape n, mostarda
mustrál 1. esaminare: 2. là
kimustrál
muszáj ld kell
mutál mutare
mutat 1. mostrare: indicare;
additare; mulasd csak! mostra un
po'! (átv) ujjal ~ vkire mostrare
con il dito; 2. (érzést,
tulajdonságokat) manifestare,
testimoniare; 3. vini jól ~
mostrare bene; avere
bell'aspetto; 4. csak úgy ~ja fare*
Tinta [di]; fingere* [di]; 5.
(vmire) lasciare supporre* v
credere; accennare [a]; (átvis)a
jelek arra ~nak gli indizi fanno
supporre*; (átv) jó illésre ~
essere prova del suo buon
gusto
mutatkoz|ik 1. (vki vhol)
mostrarsi; fare* apparizione «,
apparire*; 2. (vmilyennek)
dimostrarsi
mutato 1. (mn): ~névmás (nyelv)
pronome h dimostrativo
mutalo 11. (jh) 1. (órán) lancetta:
2. (könyvben) indice h; 3. ~ba
küldte mandò v inviò come
campione h
muiaiós vistoso; decorativo
mutatószám numero indice h
mutatóujj indice h
mutatvány 1. (cirkuszi) produzione
ii, attrazione n; 2. (minta)
campione h
mutatványos I. (fit) acrobata h;
(légtornász) uomo volante
mutatványos II. (mn): ~ bódé
baracca da attrazioni n, tb
mutatványszám numero di saggio
mutogat mostrare, esibire
muzeológus conservatore h al
museo
múzeum museo
múzsa musa
muzsika musica
muzsikál s( u tonare
muzsikus s(u)ona|tore, -trice
musicante
mii 1. o pera; (átv) egy pillanat ~ve
voli avvenne in un momento; 2.
(gyár. üzem) fabbrica, officina;
impianto; elektromos ~vek
officine n, tb eie-Uriche
447
műnyelv
műalkotás opera d'arte n
mű-(planyag)sintetico; artificiale
mùasztalos ebanista /;
műbírálat critica d'arte n
műbíráló critico d'arte n
műbőr cuoio artificiale
műcsarnok galleria v salone li
d'arte
műegyetem polite cnico
műélvezet godimento artistico
műemlék monumento d'arte
n; ~ek országos bizottsága
soprintendenza alle belle arti n,
tb
műépítész ingegnere /; architetto
műértő intendi | tore. -trice d arte n
műfaj ge nere h
műfog dente li artificiale v
posticcio
műfogás artifizio, manovra; trucco
műfogsor dentiera
műfordítás traduzione n artistica v
letteraria
műfordító tradut | tore. -trice
műgond cura d'arte n
műgyűjtemény collezione n d'arte n
műgyűjtő collezionista (-i, -e) li, li
d'arte n
műhely officina
műhiba imperizia professionale
műjég ghiaccio artificiale
műjégpálya pista di ghiaccio
artificiale
mfikedvelés dilettantismo
műkedvelő 1. (fu) dilettante
h,{szinész) filodrammatico
műkedvelő 11. (mn) dilettantistico;
~ előadás rappresentazione n
dilettantistica
múkereskedés negozio d'oggetti h,
ib d'arte n, bottega d'antiquario
műkereskedő commerciante h di
oggetti h, tb d'arte n
mùkertész giardiniere li arti-stico;
floricultore h, orticultore h
műkert eszet giardinaggio arti-stico;
lìoricultura, orticultura
műkincs opera v monumento d'arte
//,- (vài) cimelio
műkorcsolyázó pattina | tore, -trice
artistico
működés I. (gépé,
szervezeté) funzionamento; ~be jön
entrare in funzionamento; 2.
(tevékenység) attività; azione n:
o pera; 3. (vállalaté) esercizio
működési: ~ idő tempo di servizio;
~ kör sfera d'azione n,- ~ pótlék
indennità di servizio attivo; ~
icriilet sfera di attività
múköd|ik (személy) fungere*;
(gep) funzionare; essere in
funzione «,• a lift nem ~ik
l'ascensore h non funziona
működő 1. (hivatalnok) fungente,
in ca rica; 2, (tűzhányó) attivo, in
attività
működtet fare* funzionare;
mettere* in azione n v funzione
ii
inüköltcszet poesia d'arte n
mükritikus critico d'arte n
műláb gamba artificiale
műmelléklet supplemento artistico
v illustrato: színes ~ supplemento
illustrato in colori h, tb
München Monaco (di Baviera)
műnyelv lingua artificiale

műpártoló
448
műpártoló mecenate A, amatore A
d'arte n
műremek capolavoro, capodo-pera
műrepülés volo artìstico
műrost fiocco
műselyem seta artificiale, rayon A
műsor 1. programma h; ~on marad
tenere* il cartellone; —ra tűz
programmare; 2. (szinh)
repertorio
műsorszám numero del
programma v programmato
mústoppulas rammendo
műszak turno; éjjeli — turno
notturno
műszaki tecnico; - értelmiség
intellettuali A, tb tecnici; -
osztály servizio tecnico; - rajzoló
disegna | tore, -trice tecnico, -a
műszer strumento; utensile A;
attrezzo; apparecchio
műszerész meccanico
műszó te-r mine A tecnico
műtárgy oggetto d'arte n
műterem studio
műtét operazione n, —et végez viàri
eseguire un'operazione [a],
operare
műtéti operatorio
mutò sala operatoria
műtőasztal tavola operatoria
műtőorvos (chirurgo) operatore
műtörténész storico dell'arte n
műtörténet storia dell'arte n
műtősebész operatore, chirurgo
műtós(nő) infermieri e, -a della sala
operatoria
műtrágya concime A chimico
műugrás tuffo artistico v basso
müugró(nó) tuffai tore, -trice v
salta | tore, -trice artistic | o, -a
műút strada maestra v nazionale;
statale n, stradone A
művégtag protesi n; membro
artificiale
művel 1. (földet, tudományt)
coltivare; 2. (tesz) fare* operare;
(átv) csodákat - fare* miracoli
A, tb; 3. (kiművel) educare,
istruire, formare
művelés (tudományé, Jöldé)
coltivazione n
művelet (kot, inat, ker) operazione
n
műveletien (átv is) incolto;
illetterato
műveletlenség l. (műveltség
hiánya) incultura; 2.
(faragatlanság) inciviltà, rozzezza,
ruvidezza
művelő cultore h; coltiva | tore,
-trice
művelődés civiltà; cultura
művelődési culturale; ~ intézmény
istituzione n culturale
művelődéspolitika politica
culturale
művelődéstörténet storia della
civiltà
művelőd |ik incivilirsi; formarsi lo
spi | rito
művelt 1. (mg) coltivato; 2. (átv)
colto; erudito
műveltető ige (nyelv) verbo
fattitivo
műveltség cultura; általános -
cultura generale
műveltségi culturale; intellettuale
449
művirag
művész artista (-i, -e) h, n
művészet arte n
művészeti artistico; ~ Irány
indirizzo d'arte «, - iskola scuola
d'arte n
művészettörténész storico dell'arte
n
művészettörténet storia dell'arte
n
művészi(es) artistico; -munka
lavoro artistico; - téma soggetto
di composizione n artistica
művészietlen senza arte n,
antieste-tico
múvészlemez disco scelto
művésznő artista n
művésznövendék studente A,
studentessa di belle arti n, tb
művezető capo officina
művirág fiore h artificiale

N
na (isz) ecco! bene! vediamo! to'!
—.' ebbene? — nem baj/ bene, non
fa niente! ~ és? bene, eppoi?
náci nazista (-1, -e) li, n
nacionalista (mn is) nazionalista
(-i, -e) A, n
narìonalizmus nazionalismo
nád canna
nádas (fit) canneto
nádcukor zucchero da canna
nádor (tört) palatino
nadrág calzoni v pantaloni h, tb
nadrágszíj cintura; (álv) rövidebbre
fogja a ~at raccorciare le redini;
tenere* in briglia v a steccetto
nadrágtartó bretelle n, tb
nadragulya belladonna
nagy I. (mn) grande; ~ értékű
Id nagybecsű 1.; - fontosságú
di grande importanza; ~ hangú
Id nagyszájú; ~ hatalmú molto
potente; — hatású efficacissimo;
(beszéd) vibrante; ~ Inni
celebe-rrimo; famosi-ssimo;
illustrissimo; inclito; ~ igényű
pretenzioso; ambizioso; esigente;
~ jelentőségű di grande
importanza; ~ jövőjű pieno di belle
speranze n, tb; ~ tehetségű di
gran talanto; molto dotato; ~
tekintélyű ragguarde volo; di
grande autorità; autorevole; -
teljesítményű di grande capacita;
(nula) di alto rendimento; —
tudású dottissimo, eruditissimo;
~ tudású ember essere un' arca
di scienza; (átv) - lábon él
vivere* da gran signore A
nagy II. (fit), az ország ~jai gli alti
dignitari del paese; a (munka) ~ja
még hátra van il grosso del
lavoro è ancora da farsi*; (art)
~okat mond esagerare, bluffare;
sparare grosse
nagy 111. (hat). - nehezen a
mala pena; penosamente;
~ sietve in tutta fretta ~on
molto, assai; (átv) ~ot hall
essere duro di orecchi A, tb;
~ot nevel ridere* a
crepapelle; ~ot néz aprire* v
allargare v spalancare gli
occhi; ~ra van vinivel e-ssere
tronfio [di]; insuperbire
451
nagymama
[di]; ringalluzzirsi [di]; ~ra tart
v becsül stimare altamente,
apprezzare v stimare molto
nagyanya nonna
nagyapa nonno
nagyarányú grandioso, imponente;
di grande stile A
nagybácsi zio
nagyban (hat) 1. su vasta scala; 2.
(ker) all'ingrosso; 3. — készül
vmire fare* tutti i preparativi
[per]
nagybani: ~ ór pezzo all'ingrosso
nagybecsű 1. di gran valore A; 2.
pregiati ssimo, onorato
nagybetű maiu-scola
nagybirtok latifondo
nagybirtokos latifondista (-i, -e) A, n
Nagyboldogasszony (napja) (egyh)
Assunzione n
nagybőgő contrabbasso
nagyböjt Quaresima
Nagy-Britannia Gran Brettagna
nagycsütörtök Giovedì A Santo
nagydob (zen) grancassa
nagyeszű pieno d'ingegno v di
spirito
nagyétkű ingordo
nagyfejedelem granduca A
nagyfejedelemség granducato
nagyfejű (átv) cannone A; pezzo
grosso
nagyfeszültség alta tensione n
nagyfokú intenso, di alto grado;
grandissimo
nagygyűlés assemblea v congresso
generale
nagyhatalmi helyzet posizione n di
grande potenza
nagyhatalom grande potenza
nagyherceg granduca A
nagyhercegség granducato
nagyhét (egyh) Settimana Santa
nagyipar grande industria
nagyiparos grande industriale h
nagyit 1. (fot) ingrandire; 2. (átv)
esagerare
nagyítás 1. (fot) ingrandimento; 2.
(átv) esagerazione n
nagyító (fii) lente n
d'ingrandimento
nagyjából approssimativamente;
(biz) a occhio e croce n
nagykapitalista (fit) grande
capitalista (-i, -e) A, n
nagyképű (átv) infatuato, solenne
nagyképűség alterigia, infatuazione
n
nagyképűsködik darsi* delle arie
nagykereskedelem commercio
all'ingrosso
nagykereskedelmi: ~ ár prezzo
all'ingrosso
nagykereskedés (eladás) vendita
all'ingrosso
nagykereskedő grossista (-i, -e) A, n
nagykorú maggiorenne
nagykorúság età maggiore,
maggiorità
nagykorúsít dichiarare
maggiorenne
nagykövet ambasciatore A
nagykövetség ambasciata
nagyközönség pubblico
nagylelkű generoso, magnanimo
nagylelkűség generosità,
magnanimità
nagymama nonna

nagymértékű
452
nagymértékű notevole,
considerevole
nagymester 1. (sakkban és
szabadkőműves) gran maestro; 2. (átv)
factotum A
nagymise (egyh) messa solenne
nagymosás bucato
nagynéni zia
nagyobb (kJ) più grande [di, che],
maggiore [di, che]
nagyobban) (hal) per lo più
nagyobbít aumentare; allargare
nagyobbitás aumento;
allargamento
nagyobbod | ik aumentarsi;
allargarsi
nagy(obb)részt per lo più
nagyol abborracciare
nagyolvasztó alto forno
nagyon (hat) molto; - io*:
troppo; — valószínű molto
probabile; ~ szívesen mollo
volentieri; — őrülök mi rallegro
molto; — szépen köszönöm grazie
tante
nagyothallás sordaggine n
nagyothalló duro d'orecchi h, tb
nagypéntek Verdi h Santo
nagypolgár gran borghese h
nagyprépost (egyh) preposto del
capitolo
nagyrabecsülés stima;
considerazione n
nagyravágyás ambizione n, vanita,
vanagloria
nagyravágyó ambizioso, vanitoso,
vanaglorioso
nagyrészt Id nagyobbára
nagyság (átv is) grandezza
nagysikerű pieno di successo;
molto mapplaudito
nagyszabású grandioso, imporente
nagyszájú linguacciuto; (felvágós)
spaccon | e, -a
nagyszálló Gran Hotel h
nagyszámú numeroso
nagyszerű magnifico; eccellente;
splendido; sublime;
incomparabile
nagyszerőség grandiosità; ec-
celenza; splendoreh, carattereh
monumentale
nagyszombat (egyh)Sabato Santo
nagyszülők nonni h, tb
nagytakarítás pulizia generale
nagytöke grande capitale h
nagytőkés grande capitalista (-Í, -e)
h,n
nagynjj pò-lice h
nagyúri signorile
nagyüzemi munkás opperai | o, -a di
una grande fabbrica
nagyvad cacciagione n grande
nagyvállalat grande impresa
nagyváros grande città
nagyvilági mondano
nagyvonalú grandioso
nagyzásl hóbort megalomani-a;
mania di grandezza
nagyzol esagerare; darsi* delle arie;
spararle grosse
nagyzolás esagerazione n,
spacconata; millanteria;
smargiassata
nahát! oibò!
naiv ingenuo, candido
naivitás ingenuità, candidezza
naivság Id naivitás
453
napos
nála 1. da lui v lei; 2.
(összehasonlításban) di lui v leu
én idősebb vagyok - sono più
vecchio di lui v di lei
N undor Fer(di)nando
nap 1. (égitest) sole A; (átv) ~nál
világosabb chiaro come il sole v
la luce del sole; 2. (Ida) giorno;
egy szép ~on un bel giorno;
milyen ~ van ma? che giorno è
oggi? - mint ~ un giorno si, un
giorno no; —jában háromszor tre
volte al giorno; öreg -jaira nella
vecchiaia; (átv) rossz —ja van
avare una giomaticcia v una
giornata nera
napbarnított abbronzato
napégette scotto
napéjegyenlőség equinozio
napellenzóY/xviyvaJ tenda
napernyő parasole h
napestig (átv) tutto il giorno
napfelkelte levata del sole h
napfény sole A; (átv) ~re kerül vjut
venire* al sole; ~re hoz vmit
mettere* al sole
napfényes soleggiato
napfogyatkozás eclisse n solare
napfolt macchia solare
napfUrdó bagno di sole h
napfürdőz |lk fare* un bagno al
soleA; mettersi* al sole
naphosszat tutto il giorno
napi 1. giornaliero; 2. egy—járásra
van innen dista un giorno di
strada da qui
napiár prezzo del giorno
napibér giornata
napidíj (utazási) strasferta
napidíjas diurnista (-i, -e) h, n
napibir cronaca del giorno
napijeientés (kat) bollettino v
rapporto del giorno
napilap quotidiano
napiparancs (km) ordine h del
giorno
napirend ordine h del giorno; most
ez a kérdés van —en questo
problema è adesso all'ordine h
del giorno; levesz a ~ról
togliere* dall'ordine h del
giorno A; (átv) -re tér vmi Jòlàtt
(kb) mettere* in non cale v agli
atti
napisajtó stampa quotidiana
napkelet 1. oriente A; 2. Id napkelte
napkelte levata del sole
napközben in giornata
napközi otthon doposcuola A
napkúra (orv) elioterapia
naplemente Id napnyugta
napló 1. diario; giornale A; 2.
(előjegyzési) agenda
naplopás famiente A
naplopó (fii) perdigiorno; pelapolli
h
napnyugat 1. occidente A; 2. Id
napnyugta
napnyugta tramonto
Nnpohy Na-poli n
nápolyi napoletano
naponként, naponta giornalmente;
al giorno
napóra orologio solare, meridiana
napos I. (mn) soleggiato, solatio;
esposto al sole
napos II. (fn: ügyeletes) soldato di
turno

napozik
454
napoz|ik stare* al sole; prendere*
il sole
napozó (fri) 1. (hely) luogo per
bagni A, tb di sole A; 2. (short)
calzoncini corti: (noi) prendisole
A; 3. (személy) chi prende il sole
nappal I. (fri) giorno; (átv) se éjjele,
se -a non avere un attimo di
pacen
nappal II. (hai) di giorno
nappali (mn) di giorno, diurno; ~
járat servizio diurno; ~ világosság
luce n del giorno
nappalod |ik albeggiare, farsi*
giorno; spunta il giorno v l'alba
nappálya orbita solare; eclittica
napraforgó (növ) girasole h
naprendszer sistema h solare
napsugár raggio di sole h
napsugaras Id napsütötte
napsütés sole li; ~ben al sole
napsütötte soleggiato, solatio,
esposto al sole
napszám giornata, mano n d'opera
napszámos giornaliero
napszemüveg occhiali li, tb da sole
h
napszúrás insolazione n
naptár calendario
napvilág luce n; giorno; (átv) ~ot lát
e ssere pubblicato; venire* fuori;
~ra hoz mettere* al mondo v al
giorno
narancs arancia
narancsfa arancio
narancssárga giallo arancia
narancsszörp aranciata
narancsvirág zagara
nárcisz narcisso
narkotizál narcotizzare
narkózis narcosi n
naspolya nespola
nász nozze n, tb; (vài) sposalizio
naszád (vitorlás) corvetta, fregata
nászajándék regalo di nozze n. tb;
dono nuziale
nászéjszaka prima notte n dopo le
nozze
nászinduló marcia nuziale
násznép gente n di nozze ri, tb
nászút viaggio di nozze n, tb
nászutasok sposi h, tb in viaggio di
nozze n, tb
nátha raffreddore li
náthás raffreddato; ~ vagyok sono
raffreddato
nátrium (végy) sodio
naturalista naturalista li, n
nazális (nyelv) nasale n
ne (hat) 1. non; — lopj! non rubare!
(átv) ~ mondd! non dire*! 2.
(nesze) to'!
nebáncsvirág (átv \s) mimosa
nebuló scolar j o, -a
nedv succo
nedves umido, bagnato
nedvesít inumidire, bagnare
nedvesség umidità
nefelejcs (növ) miosotide n, non-ti-
scordar-di-me h
negatív (fri is) negativo; (mai) —
előjel (segno) meno
néger (mn isj negr | o, -a
négy (szn) quattro
negyed I. (mn) quarto; ~ liter un
quarto di litro
negyed li. (fn) 1. ~ kettő una e un
quarto; üti a ~eket ba-ttere i
455
nehezít
quarti: 2. (holdnegyed) quarto;
utolsó - ultimo quarto; 3.
(városnegyed) quartiere A, rione
A; 4. (zen) quarta
negyedév trimestre A
negyedévi trimestrale
I. negyedik (melléknévi szn) quarto
II. negyedik (főnévi szn): a ~be jár
frequentare la quarta
negyedóra quarto d'ora
negyedrész quarta parte n
negyedszer (per) la quarta volta
négyes (fn) 1. (foga!) tiro a quattro;
2. (zen) quartetto; 3. (lánc)
quadriglia; 4. (osztályzat) quattro
négyhatalmi egyezmény Patto dei
Quattro
négykezes (zen) pezzo a quattro
mani n, tb
négykézláb carponi
négylábú (áll) quadrupede
négylevelű lóhere trifoglio a quattro
foglie n, ib
négynegyedes (zen) a quattro tempi
A, tb
négyszemközt a quattro occhi
négyszer quattro volte n, tb
négyszeres quadruplo; qua-
dru-plice
négyszerez quadruplicare
négyszög (geoin) quadrato
négyszögletes quadrilatero
négyszögméter metro quadrato
négyüléses a quattro posti h, lb
négyütemű 1. (verssor) quaternario;
2. (motor) a quattro tempi h, tb
negyven (szn) quaranta
negyvenedik quarantesimo
negyvenes: 1. (éves) quarantenne;
2. a ~ években negli anni
quaranta
négyzet (geom) quadrato; (mat) ~re
emel elevare alla quarta potenza
négyzetgyök (mat) radice n
quadrata; ~öt von estrarre* la
radice quadrata
négyzetméter metro quadrato
néha (hat) qualche volta, talora, a
volte n, tb, ogni tanto, di quando
in quando
néhai defunto, fu
néhány qualche; un certo nu mero
[di]
néhányan alcun | i, -e h, tb
néhányszor qualche volta
nehéz 1. (mn) 1. (súlyos) pesante;
milyen ~? quanto pesa? 2.
(végrehajtásában) difficile, laborioso;
arduo; 3. (átv) — felfogású di
difficile comprensione n;
~helyzetben van trovarsi in una
difficile situazione n v
nell'impaccio
nehéz 11. (fri): nehezemre esik ezt
mondani mi è difficile dire*
questo; a nehezén már túl
vagyunk il più duro è stato fatto
nehézatlétika (sp) atle-tica pesante
nehezed | ik (vmire) pesare
nehezék 1. (levél-) gravafogli A; 2.
([légjhajón ballaszt) zavorra
nehezen difficilmente; a (mala)
pena; — emészthető étel cibo
difficilmente digeribile; (átv)
nagy ~ andare* difficilmente v di
traverso
nehézipar industria pesante
nehezít aggravare

nehézkedés
456
nehézkedés gravitazione n
nehézkes ingombrante
nehezményez prendersela* a male;
rimproverare [a]
nehézség 1. (fiz is) peso; 2. (átv)
difficoltà; sok ~be ütközött si urtò
in molte difficoltà; -eket támaszt
sollevare delle difficoltà
nehézsúlyú birkózó lottatore h peso
massimo
neheztel(V/uw vmiért) risentirsi [di];
averla [con]
neheztelés risentimento
nehogy per pau ra che [felsz]; per
timore che [felsz]
néhol qua e là
neje vkinek Id no 2.
neki gli; (hangsúlyos) a lui (lei)
nekiáll Id nekifog
nekibátorod | ik farsi* coraggio;
prendere* il coraggio a due
mani n, tb
nekibúsulja magát abbandonarsi
alla tristezza
nekidől (vminek) appoggiarsi
[contro]
nekies|ik 1. (vkinek; átv) fare*
impeto [siri], investire,
attaccare, aggredire, assalire*; 2.
~ik az ételnek buttarsi sul cibo
nekifeksz|ik (vminek) darsi* [a],
lanciarsi [hi]
nekifog (vminek) mettersi* [a]
nekifut (sp \s) prendere* la
rincorsa
nekifutás (sp \s) rincorsa
nekiindul partire*
nekiiramod | ik Id nekifut
nekik loro; (hangsúlyos) (a) loro
nekikészül mettersi* [a];
prepararsi [a]
nekilát mettersi* [a]
nekimegy 1. (nekiütközik) urtare
[m, contro]; imbattersi [in]; 2.
(pl vizsgának) avventurarsi [a];
3. (nekitámad) aggredire,
assalire*, attaccare
nekirugaszkod | ik prendere* la
rincorsa; slanciarsi
nekiszalad Id nekifut
nekiszaladás Id ekifutás
nekiszegez puntare [a, sn]
nekitámad (átv is) assalire*;
attaccare, aggredire
nekitámaszkod | ik addossarsi [a],
appoggiarsi [a]
nekitüzesed | ik riscaldarsi
nekiugr|ik (vkinek) saltare
[addosso]; fare* impeto [sn],
avventarsi [a, addosso, sn];
scagliarsi [contro]
nekiül (pl munkának) mettersi*
[a]; attaccare
nekivadul inferocire
nekivág 1. (mezőnek) mettersi* ad
attraversare (il campo);
(erdőnek) addentrarsi (nel bosco); 2.
(pl vizsgának) avventurarsi [a,
in]
nekivalò conveniente a lui (lei)
nekrológ necrologia
nélkül senza; (átv) könyv — a
memoria, a mente n
nélküle 1. (személyről) senza lui
(lei); 2. (tárgyról) senza esso
(essa)
nélkülöz soffrire* privazioni n, tb,
mancare [di]; e ssere privo [di]
457
nemzedék
nélkülözés privazione n
nélkülözhetetlen indispensabile
nélkülözhetetlenség
indispensabilità
nélkülözhető superfluo
nem I. (fri, nyelv is) genere h;
páratlan a maga —ében unico v
impareggiabile nel suo genere
A; 2. ~et mond dire* di no
nem II. (hat) no, non; vagy ~?
oppure no?
néma (fh is,) muto; — csend silenzio
muto
némajáték pantomima
némaság 1. mutezza; 2. (csend)
silenzio
nemcsak non soltanto, non solo
nemde newero? non è vero?
nemdohányzó szakasz
compartimento per non fumatori h, tb
némelyek parecchii, -e, cerili,
-e
némelyik (önállóan) certuno,
taluno; alcun | i, -e
némelykor qualche volta
nemes (fri isj nobile; — lelkű
generoso, magnanimo
nemesen nobilmente
nemesfém metallo prezioso
nemesi nobiliare
nemesít 1. nobilitare; 2. (mg)
innestare
nemesítés 1. ingentilimento; 2.
(mg) innesto
nemesleikúség generosità,
magnami tà
nemesség 1. (rég) nobiltà; 2. (átv)
gentilezza
német (fri is) tedesco
Németalföld Olanda, Paesi h, tb
Bassi
németalföldi olandese
Németország Germania
németül (in) tedesco
nemez feltro
nemhiába non invano
nemhogy non che [felsz]; ~ nem
fizet, de egyre több pénzt kér non
che non paghi, ma chiede
sempre più danaro
nemi 1. sessuale; — szervek organi
h, tb sessuali v del sesso; 2.
venereo; ~ baj v betegség ma-
lattia venerea; — érintkezés útján
történő fertőzés contaminazione n
genitale
némi qualche, un po' di
nemigen non molto
némiképp(en) in certo quai modo;
(meglehetősen) cosi, cosi
nemkívánatos indesidarebile
nemkülönben parimenti,
similmente
nemleges negativo
nemlét non esistenza; non e-ssere h
nemrég(ib)en poco fa, da poco,
recentemente
nemsokára fra poco, presto
nemtelen ignobile,abietto
nemtelenség ignobiltà, abiezione n
nemteljesítés inadempimento
nemtetszés dispiacere h, disgusto;
disapprovazione n
nemtörődöm fra) noncurante
nemtörődömség negligenza, incuria
nemz generare, procreare
nemzedék generazione n,
progenitura

458
nemzés generazione n
nemzet nazione n
nemzetellenes antinazionale
nemzetgazdaság economia
politica
nemzetgazdasági economico; di
economi a poli tica
nemzetgyűlés assemblea nazionale
nemzeti nazionale; Nemzeti Bank
Banca Nazionale; himnusz
inno nazionale; —jellegcarattere
A nazionale; — lobogó tricolore A
nazionale; — színház teatro
nazionale; — ünnep festa nazionale
nemzetiség minoranza nazionale v
etica
nemzetiségi minoritario; - kérdés
problema h minoritario; -
politika politica minoritaria
nemzetközi intemazionale
nemzetköziség internazionalismo
nemzetőr guardia nazionale
nemzetség stirpe n
nemző szervek organi h, tb genitali
néni zia
neologizmus neologismo
neon(cég)tabla insegna
fluorescente
neonfény illuminazione n
fluorescente v al neon
neonlámpa lampada a
fluorescenza v fluorescente; neon h
nép popolo; a ~fla popolano
népáradat flusso di popolazione n
népballada ballata popolare
népbarát amico del popolo
népbíróság tribunale h popolare
népbiztos commissario del popolo
népbolt negozio statale
népbüfé ristorante h poplare
népcsoport gruppo etnico
népdal canzone n popolare
népellenes antipopolare,
antidemocratico
népes popolato; (gyülekezet)
numeroso
népesedés aumento della
popolazione
népesedési demogra fico
népesed | ik popolarsi
népesség popolazione n
népfaj razza
népfelkelés sollevamento nazionale
népfelség sovranità del pò polo
népfront fronte h popolare
népgazdaság economia politica
népgyűlés assemblea, (grande)
comizio, meeting h
néphadsereg esercito popolare
néphagyomány tradizione n
popolare
néphangulat opinione n pubblica
népi popolare; regionale: ~
demokrácia democrazia popolare; ~
demokratikus állam stato di
democrazi a popolare; ~ eposz
epope a nazionale; — származású
di origine A popolare
(contadina); (zen) ~ együttes insieme
A popolare; - jellem carattere A
nazionale; ~ költő poeta h
popolare; ~ zenekar orchestra
zigana v zi ngara
népies popolare; volgare; rustico v
aura
népiesség (irány) popolarità, gusto
popolare
népiskola scuola elementare
459
nev
népjólét prosperità generale;
benessereh pubblico
népkegy favore A popolare v del
popolo
népképviselet rapresentanza
popolare
népkonyha cucina popolare v
economica
népköltészet poesia popolare
népkönyv libro popolare
népköztársaság Repubblica
Popolare
népmese fiaba popolare
népmonda leggenda popolare
népművészet arte n popolare
népnyelv lingua del popoolo,
lingua volgare
népoktatás istruzione n primaria
néposztály classe n sociale
néprádió radio n tipo
néprajz etnografia
néprajzi etnografico
népréteg strato della popolazione n
népség (pej) plebaglia; popolaccio;
szemét ~ canagliume A
népsűrűség densità della
popolazione n
népszámlálás censimento (della
popolazione)
népszaporodás aumento della
popolazione n
népszaporulat Id népszaporodás
népszavazás plebiscito; referendum
(bii)h
népszerű popolare
népszerűség popolarità
népszerűsít popolarizzare,
volgarizzare, divulgare
népszerűsítés popolarizzazione n;
volgarizzazione n, divulgazione
n
népszerűtlen impopolare
népszerűtlenség impopolarità
népszokás abitudinen popolare
népszónok oratore h popolare
Népszövetség Società delle Nazioni
néptanító maestro, insegnante h
néptelen spopolato; deserto
néptelenedés spopolamento
néptelenit spopolare
néptömeg folla; turba di popolo
néptörzs tribù n
néptulajdon proprietà del popolo
népuralom democrazia
népügyész procuratore A della
Repubblica
népünnepély festa populare
népvagyon proprietà pubblica
népvándorlás migrazione n dei
po-poli h, tb
népviselet costume h popolare
nesz rumore A; (átv) "ét veszi
vminek avere sentore h [di]
nesze! togli!
nesztelen silenzioso
net(al)án se per caso; se
eventualmente; caso mai [mind
felsz]
netovábbja (vminek) colmo [di]
nettó netto
név nome A; azonos nevű di nome h
identico; omonimo; ~re szóló
meghívó invito a nome A v
nominale; — szerint
nominatamente; — szerinti szavazás
votazione n per appello nominale;
(átv) vki nevében in nome A [di];
(átv) jó ~en vesz vmit gradire;

névaláírás
460
rossz ~en vesz vini! aversela
v prendersela* a v per male
[di]
névaláírás firma
nevel 1. educare; 2. (áll) allevare
nevelés 1. educazione n; 2. (áll)
allevamento
neveléstan, neveléstudomány
pedagogia
neveléstani pedagogico
neveletlen maleducato, sarbato
neveletlenség sgarbatezza
nevelked | ik educarsi; essere
educato
nevelő I. (fit) istitu | toré, -trice
nevelő II. (mn; pl szándék)
educativo
névelő (nyelv) articolo; határozott ~
articolo determinativo;
határozatlan ~ articolo
indeterminativo; részelő- arti colo partitivo
nevelőanya madrastra
nevelőapa padrastro
nevelőintézet istituto d'educazione
n, collegio
nevelőnő governante n
nevelősköd | ik fare* l'istitutore h v
il recettore
nevelőszülők parenti h, tb adottivi
nevelt yiú figlio adottivo
neveltség educazione n
névérték valore h nominale
neves (átv) illustre, rinomato,
celebre
nevet 1. ridere*; mii~sz?che ridi?
(kòzm) az ~, aki móljára ~ ride il
più bello chi ride ultimo; 2.
(vkìn) volgere* in derisione n v
ridicolo; deridere*
nevetés riso, risata; ~re fakad
scoppiare in una risata
nevetgél ridacchiare
nevetnivaló (fii): nincs ezen semmi ~
non c'è niente da ri dere*
nevetség cosa ridicola; ez kész ~ fa
ridere*; ~ tárgyává tesz volgere*
in ridicolo
nevetséges ridicolo, comico; ~sé
tesz ridicolizzare
nevetségesség ridicolezza
nevettet fare* ri dere*
nevettető ridicolo, comico,
divertente
nevez 1. (hív vminek) chiamare;
denominare; 3. (sp) iscriversi*
[ni
nevezés (sp) iscrizione n
nevezetes 1. (ember) celebre;
notevole; considerevole; 2.
(dolog) memora bile
nevezetesen (hat) segnatamente
nevezetesség 1. celebrità; 2.
(városé) curiosità, monumenti h,
tb
nevezett (mn) (suddetto
nevező (mal) denominatore h; (átv
\%) közös ~re hoz ridurre* a
comune denominatore h
névjegy biglietto da visita
névjegyzék registro, elenco
névleg nominalmente,
nominatamente
névleges nominale
névmás (nyelv) pronome h
névmutató indice h dei nomi h, tb
névnap onoma stico
névragozás declinazione n
névrokon omonimo
461
normális
névsor elenco alfabetico; lista dei
nomi; nominativo; -/ olvas fare*
l'appello nominale
névszó (nyeh) nome h
névtábla targa di ottone h
névtelen anonimo; a - katona
Mi lite h Ignoto
névtelenség anonimia
névutó (nyeh) posposizione n
névváltoztatás cambiamento di
nome A
néz 1. guardare; (hosszasan)
contemplare; (mereven) fissare;
(tágra nyitott szemmel) guardare
ad occhi h, tb spalancati; ~d
csak! guarda un po'! (átv) ha nem
~ném a korodat! se non
considerassi la tua età! 2.
(vminek) tenere* [per];
prendere* [per]; kinek ~ maga
engem? per chi mi prende? 3. az
ablakok a kertre -nek le finestre
danno sul giardino
nézeget 1. stare* a guardare; 2.
(könyvet) sfogliare
nézelőd | ik guardarsi attorno
nézés 1. sguardo; 2. (megtekintés)
vista
nézet opinione (n), parere h; modo
di vedere; ~em szerint a mio
parere; azon a ~en vagyok (hogy)
sono del parere h (che)
nézeteltérés dissenso; divergenza dì
opinione n v di vista
néző (fii) spettai tore, -trice;
assistente h, n
nézőközönség spettatori h, ib
pu bblico
nézőpont punto di vista
nézőszög (kai is) angolo visuale
nézőtér sala (pl del teatro)
nézve (nu) rispetto a, riguardo »,
quanto a
ni! (isz) guarda!
nikkel nichel(io)
nikkelez nichellare
nikkelezés nichellatura
nikotin nicotina
nikotinmérgezés nicotinismo
Nílus Nilo
nimfa ninfa
nincs(en) non c'è; non ci sono; ~
pénzem non ho soldi h, tb; ~
itthon è assente; non è a casa; ~
(vesztenivaló) idő non c'è tempo
(da perdere); ~ miért v mit
(megköszönni) non c'è di che;
ennek - értelme ciò non ha
senso
nincstelen indigente; sprovvisto di
mezzi h, ih; povero in canna
nincstelenség indigenza, mancanza
di mezzi h, tb
nitrát nitrato
nitrogén nitrogeno
nívó livello
nívós scelto; di valore h
nivótlan di poco valore h
no! (isz) orsù;
nógat incitare [a], incoraggiare
[di], aizzare [a]
noha (ksz) sebbene, quantunque,
benché \mtnd felsz]
nomád (fri isj nomade
norma norma
normalazítás rilassamento delle
norme
normális normale

normalizál
462
normalizál normalizzare
normalizálód | ik normalizzarsi
normamegállapitás stabilimento
delle norme
normann (fn \%) normanno
normás (fit) controllore h delle
norme
norvég (fii isj norvegese
Norvégia Norvegia
nos! dunque;
nosza; (isz) orsù!
noszogat Id nógat
nóta canzone n, melodia; (árt)
mindig ugyanazt a nótát fújja
sempre la stessa antifona v
canzone n
nótáskönyv libro di canzoni n, tb
nótáz | ik cantare
notesz taccuino
notórius notorio; famigerato
novella novella, racconto
novellaíró novellista (-i, -e) fi, n
november novembre h
nő 1. (fn) 1. donna; 2. neje vkínek
moglie n, signora; ~ül vesz vkit
sposare
nő II. (ige) 1. crescere*; (átv)
szivéhez ~ vkinek affezionarsi
[a], essere affezionato [a]; 2.
(fokozódik) crescere*,
accrescersi*, aumentare;
progredire
nőbolond Id nócsábász
nőcsábász donnai(u)olo, rubacuori
h,ib
nőgyógyász ginecologo
nőgyógyászat ginecologia
nőgyűlölő misogino
női femminile; muliebre; - divat
moda femminile; (sp) ~ egyes
singolare n signore n, tb, ~ nem
bel sesso; — szabó sarto per
signore n, ih
nőies 1. femminile; 2. (pej)
effeminato
nőiesség 1. femminilità 2. (pej)
effeminatezza
nóietien marziale; sprovvisto di
grazia femminile
nőismerős amica
nőnem (nyelv) ge nere h femminile
h
nőnemű (nyelv) femminile
nóorvos Id nőgyógyász
nőrokon parente n
nós ammogliato; sposato
nőstény femmina
nősül ammogliarsi; sposare,
sposarsi
nősülés ammogliamene
nőszemély 1. (harcias) donnone h;
2. (rossz életű) donnaccia
nőszirom iride n
nőtartás pensione n alimentare
nòtesrvér sorella
nőtlen (fn \%) sca polo; celibatario,
celibe
nőtlenség celibato
nőttön-nő va crescendo v
aumentando
növekedés 1. Id növés 1.; 2.
aumento
növekedi ik 1. crescere*; 2.
aumentare
növekedő, növekvő 1. crescente; 2.
in aumento; "ben van va
aumentando
növel accrescere*; aumentare
463
nylon
növelés accrescimento; aumento
növendék (fn) allievo, alunno
növendéklány giovane n,
adolescente n
növendékmarha bestia da latte h
növény pianta; ~/ gyűjt
erborizzare
növényápolás cura delle piante
növénybetegség malattia delle
piante
növényélettan filobiologia
növényevő (fn isj erbivoro;
fitofago
növényfajta specie n di pianta
növényföldrajz fitogeografia,
geografi a delle piante
növénygyógyászat fitoterapia
növénygyűjtemény erbario
növénygyűjtés raccolta delle erbe n,
tb
növénygyűjtő (fn) erborizza | tore, -
trice; erborai tore, -trice;
erborista (-i, -e) h, n
növényhatározó erbario
növényház serra, stufa
növényi vegetale; ~ rosi fibra
vegetale
növénykert giardino botanico
növénykórtan fitopatologi a
növénynemesités innesto
növényrendszertan botanica
tassino mica
növénytan botanica, litologia
növénytani bota nico, filologico
növénytár sezione n di botanica
növénytermelő (fn) coltiva | tore,
-trice delle piante
növénytermesztés coltivazione n
delle piante
növényvédelem difesa delle
coltivazioni; protezione n delle
piante
növényvegytan fuochi-mica
növényvilág regno vegetale
növényzet vegetazione n, flora
nővér sorella
növés 1. crescimento; formazione
n; 2. (termei) statura
növeszt fare* crescere*
nulla zero
nullásliszt farina di primo velo,
fiore h di farina
numizmatika numismatica
nuncius (egyh) nunzio
nylon: ~ harisnya calze n, tb di
nylon h

Ny
nyafog piagnucolare; (vài)
frignare
nyaggat infastidire, macerare,
tormentare
nyáj gregge h
nyájas 1. (ember) affabile,
avvenente, affettuoso; 2. (vidék)
ameno
nyájasság affabilità, avvenenza,
affetto
nyak collo; (fiáiul) nuca; ~óba
borul vkinek gettare le braccia al
collo [a); (átv is) ~át lòri v szegi
rompersi* l'osso del collo; (átv)
~ába sóz v varr vkinek vmil
affibbiare [a], appioppare [a];
~ára jár vkinek molestare;
rompere* le sca tole [a]; ~ ìg ai
v van az adósságban essere fino
al collo v affogare nei debiti;
—on csíp vkit afferrare per il
collo; accalappiare; cogliere* sul
fatto; -on vág vkii schiaffeggiare,
dare* uno schiaffo [a], dare* tra
capo e collo [a]; a -amai leszem
rá scommetto il collo v la testa
nyák pappa
nyakas (átv) testardo, ostinato,
caparbio
nyakaskod|ik essere testardo [di],
ostinarsi [a]
nyakasság testardaggine n,
ostinazione n, caparbietà
nyakatekert storto; bislacco;
sofistico
nyakazId lenyakaz
nyakbőség larghezza del collo
nyakcsigolya vertebra cervicale
nyakcsigolyatörés frattura delle
vertebre cervicali
nyakék collana
nyakfájás torciciollo; dolore h al
collo
nyakigláb (ín) perticone h
nyakkendő cravatta
nyaklánc collana; catenella
nyakleves (pofon) schiaffo
nyakló: (átv) ~ nélkül a piene mani
n.tb
nyakörv collana
nyakra-főre (hai) a rotta di collo; a
rompicollo
nyaksál scialle h
nyakszirt nuca
465
nyelv
nyaktiló ghigliottina
nyaktörő (átv) pericoloso
nyal leccare
nyál saliva; csorog v folyik a ~am
utána v összefut a — a számban
mi viene l'acquolina in bocca
nyaláb fascio
nyála(d)z | ik salivare, fare* la bava
nyalakod | ik essere ghiotto
nyalakodó Id nyalánk
nyalánk (fri isj goloso, ghiotto
nyalánkság ghiottoneria
nyálas (átv isj bavoso
nyálaz Id benyálaz
nyaldos (víz partot) bagnare,
lambire
nyalka fiero, superbo
nyálka muco, mucosità
nyálkahártya membrane n, tb
mucose
nyálkás mucoso
nyár estate n; - derekán nel cuore
h dell'estate; (átv) vénasszonyok
nyara Id nyárutó
nyaral villeggiare; stare* in
villeggiatura; ~ni megy andare*
in villeggiatura
nyaralás villeggiatura
nyaraló (fn) 1. (személy)
villeggiante h, «; 2. (villa) casa
colonica, villa
nyaralóhely stazione n climaterica
nyárfa pioppo; rezgő ~ pioppo
tremolo; tremolino
nyargal 1. (lovon) cavalcare,
galoppare; 2. (lohol)correre/*
nyargalás 1. (lovon) galoppo,
galoppata; 2. (loholás) corsa
nyári estivo; - időszámítás ora
estiva; ~ szünet v vakáció
vacanze n. tb estive; ~ ruha
vestito d'estate n
nyárs 1. spiedo; 2. (átv) úgy ül,
mintha ~at nyelt volna stare*
impalato v come se avesse un
palo in corpo
nyársonsiiit (fii) arrosto allo spiedo
nyárspolgár borghesuccio;
(kispolgár) piccolo borghese
nyárutó estate n di San Martino
nyavalya malattia, male h
nyavalyás (mn) I. malaticcio; 2.
(átv, pei) miserabile; povero
diavolo
nyavalyatörés epilessia
nyavalyatörős (fii is,) epile ttico
nyavalyog (pej) penare, languire
nyávog miagolare
nyávogás miagoli o
nyegle arrogante; infatuato;
presuntuoso
nyel mandare giù, inghiottire;
ingoiare; trangugiare; (orv)
deglutire; (átv) sokat kell ~nie
deve inghiottire amaro
nyél manico; (átv) ~be üt
condurre* a fine n v a buon
porto; venire* a capo [di]
nyelés (orv) deglutizione n
nyeletlen 1. (nyél nélküli) senza
manico; 2. (levél)sessile
nyelőcső esofago
nyelv l, (testrész és beszéd) lingua;
kiölti a ~él v ~et ölt vkire
me ttere* fuori v fare* vedere la
lingua; (átv) a —e hegyén van vini
essere sulla punta della lingua;
ami a szivén, az a ~én avere il

nyelvbotlás
466
cuore sulla lingua; non avere peli
h, tb sulla lingua; az emberek
—ère kerül esporsi* ai
pettegolezzi; jól felváglak a ~ét gli
hanno sciolto bene la lingua; ha
la lingua sciolta; non gli trema v
muove la lingua in bocca; a rossz
~ek male lingue n, tb, lingue n, ib
lunghe; (nyelv) holi ~e van avere
la lingua lunga; 2. (harangé)
battaglio
nyelvbotlás errore fi di lingua;
lapsus linguae
nyelvcsalád famiglia di lingue n, tb
nyelvel (felesel) vibrare v menare la
lingua
nyelvemlék monumento lingui stico
nyelvérzék là nyelvtehetség
nyelvész linguista (-ì, -e) h, n
glotto logo
nyelvészet linguistica, glottologia
nyelvészeti linguistico,
glottologico
nyelvezet linguaggio; stile h
nyelvfejlődés evoluzione fi
linguistica
nyelvgyakorlás, nyelvgyakorlat
esercizio di lingua
nyelvhasonlítás filologia
comparata; studio comparativo delle
lingue
nyelvhasználat uso (comune)
nyelvhelyesség ortologia;
correzione n grammaticale
nyelvhiba 1. (beszédhiba) difetto di
pronuncia; 2. (nyelvtani) sbaglio
grammaticale, solecismo
nyelvi linguistico; grammaticale; ~
sajátság particolarità linguistica
nyelvismeret conoscenza di lingua
nyelvjárás dialetto, vernacolo
nyelvjárási dialettale
nyelvjárástan dialettologi a
nyelvkészség Id nyelvtehetség
nyelvkönyv corso di lingua; olasz ~
manuale h di lingua italiana
nyelvmester maestro di lingua
nyelvoktatás insegnamento di
lingue n, ib
nyelvóra lezione n di lingua
nyelvszokás uso comune
nyelvtan grammatica
nyelvtanár(nó) professor | e, -essa di
lingua
nyelvtani grammaticale; ~ hiba
errore h grammaticale; ~lag
helyes grammaticalmente
corretto
nyelvtaníró grammatico
nyelvtanítás Id nyelvoktatás
nyelvtanulás studio delle lingue
nyelvtehetség talento v doti n, Ib
per le lingue; bernoccolo delle
lingue; ~e van avere il dono delle
lingue
nyelvterület territorio linguistico
nyelvtörténet storia della lingua
nyelvtudás conoscenza di una
lingua
nyelvtudomány scienze n, ib
linguistiche; glottologia, linguistica
nyelvtudós linguista (-i, -e) h, n,
glottologo
nyelvújítás riforma della lingua
nyelvújító (Jh) rinnova |tore, -trice
della lingua
-nyelvű di lingua
nyer 1. (megnyer, keres, kap)
467
nyílik
guadagnare [a]; acquistare; ~ az
üzleten guadagnare all'affare h;
lén ~ guadagnare terreno; időt ~
guadagnare tempo; (átv) ~t ügye
van ha causa vinta; mit ~ vele?a
che prò? (köztn) aki mer, az ~ la
fortuna aiuta i forti; 2. (díjat)
vincere*; 3. bizonyságot-t, hogy
ebbe la certezza [di]; 4. (miisz)
estrarre*, ottenere*
nyereg (kerékpáré isj sella, sellino;
(átv) jól ül a ~ben stare* bene in
sella; vkit kiüt a ~bò~l buttare di
sella; kipottyan a ~bòl vuotare la
sella
nyereménykötvény obbligazione n
di vincita
nyeremény(tárgy) vincita
nyereség profitto; benefizio; tiszta ~
profitto netto
nyereségrészesedés partecipazione
n all'utile h
nyereségvágy cupidigia, amore h
del lucro
nyereségvágyó avido di lucro
nyerészkedés speculazione n,
specula
nyerészked | ik speculare
nyerészkedő (Jh) speculatore,
-trice
nyergel insellare
nyerges (Jh) sellaio
nyerít nitrire
nyerítés nitrito
nyerő I. (Jh) Id nyertes
nyerő 11. (mn): ~ szám vincita
nyers 1. ("pl étel) crudo; Jelig ~
mezzo crudo; ~ koszt dieta
cruda; 2. ("pi fa, vas) greggio; 3.
(átv) aspro, rude, ruvido,
grossolano
nyersanyag materia prima;
materiale h greggio
nyersanyagforrás risorsa di materie
n, tb prime
nyerscukor zucchero greggio
nyersére minerale h crudo
nyerseség 1. (pl ételé) crudezza; 2.
(átv) rudezza, asprezza, brutalità
nyerskávé caffé h crudo
nyersolaj olio crudo
nyersselyem seta cruda
nyersvas ferro crudo
nyertes (Jh) vinci | tore, -trice
nyes (fát) potare
nyest (áll) faina
nyikorgásstridio, cigolio
nyikorog stridere, cigolare
nyíl saetta, freccia
nyiladoz|ik (átv k) apiursi* v
scoppiare dolcemente
nyilallás dolore h lancinante
nyilall | ik lancinare; (átv) a szivébe
~ik essere una fitta al cuore
nyilalló lancinante
nyílás apertura
nyilatkozat 1. dichiarazione n; 2.
(hivatalos) comunicato
nyilatkoz|ik 1. dichiararsi; fare*
una dichiarazione n; 2. (vmiról)
pronunciarsi [di]
nyílegyenesen, nyílegyenest dritto
dritto; difilato
nyíl | ik 1. aprirsi*; az ablakok a
kertre ~nak le finestre danno sul
giardino; 2. (virág) fiorire; 3.
(átv) ha alkalom ~ik rá se si
presenta l'opportunità

nyílt
nyílt 1. (fedetlen) scoperto; (orv) ~
seb ferita aperta; ~ tengeren al
largo; — pályán megállt si fermò
in piena campagna; (àpi) ~
kányával játszik giocare a carte
n, tb scoperte; (szinh) ~ színen
sulla scena, in scena; ~ eszű
sveglio, vivace, intelligente; 2.
(átv) aperto; franco
nyíltan 1. apertamente, a viso
aperto v scoperto; 2. (átv)
francamente; — kimondja, ami a
szivén fekszik non avere peli h, tb
sulla lingua
nyíltság (átv) franchezza; dirittura:
schiettezza
nyíltszíni taps applauso a scena
aperta
nyíltszívű franco, schietto, diritto
nyíltszívúség franchezza,
schiettezza, dirittura
nyilván (hat) manifestamente,
evidentemente
nyilvánít manifestare, esprimere*;
véleményt ~ emettere* v fare*
cono scere* un'opinione; tetszést
~ applaudire (a); holttá ~
dichiarare morto
nyilvánítás espressione n, di-
chiarazione n; holttá ~
dichiarazione n della morte
[di]
nyilvános 1. pubblico; ~an in
pubblico, pubblicamente, in
seduta pubblica; 2. ~ rendes
tanár (professore h) ordinario
nyilvánosság pubblicità; ~ra hoz
vmit rendere* pubblico,
mettere* al giorno; divulgare
nyilvántart tenere* in evidenza;
introdurre* nel registro
nyilvántartás 1. (könyv) registro; 2.
(átv) evidenza
nyilvánul manifestarsi
nyilvánvaló evidente; manifesto;
apparente; palese; ~an
evidentemente; manifestamente;
apparentemente; ~vá válik
palesarsi
nyílvessző freccia, saetta
nyír I. (fii) be tuia, betulla
nyír II. (ige) 1. tagliare i capelli; 2.
(áll) tosare
nyírás (áll) tosatura
nyiratkoz | ik farsi* tagliare i capelli
nyírbál mozzare; ritagliare,
troncare
nyírfa Id nyír
nyírkos umido
nyirkosság umidità
nyirok (orv) linfa
nyirokér, nyirokedény vaso
linfa-tico
nyirokérgyulladás (orv) linfangite n
nyirokérrendszer sistema h
linfatico
nyírokmirigyglandola linfatica
nyit 1. aprire*; ajtót ~ aprire* la
porta [a]; 2. üzletet ~ mettere*
su un negozio; (kat) tüzet ~
aprire* fuoco; 3. tágra ~ja a
szemét spalancare gli occhi; utat
~ magának a tömegben aprirsi*
un varco nella folla; 4. (virág)
fiorire; e-ssere in fiore h
nyitány (átv \s) preludio, apertura;
(operáé) sinfonia
nyitás (sakkban is) apertura
469
nyombél
nyitja (vminek) chiave n [di]; nem
tudja a nyitját v nem jön rá a
nyitjára vminek non
raccapezzarsi
nyitott aperto; scoperto; (átv) ~
kapukat dönget sfondare una
porta aperta; ~ szemmel kell járni
bisogna tenere* gli occhi aperti;
bisogna aprire* gli occhi
nyitva aperto; —va tartja a szemét
tenere* gli occhi aperti; a
múzeum 9 órától 18 óráig — il
museo è aperto dalle 9 alle 18
nyivákol 1. (macska) miagolare; 2.
(átv) piagnucolare
nyolc (szn) otto
nyolcad ottavo
I. nyolcadik (melléknévi szn)
ottavo
II. nyolcadik (főnévi szn): a —bajár
andare* in ottava
nyolcas otto h
nyolcórás fpl munkanap) di otto
ore n, tb
nyolcszög ottagono
nyolcvan (szn) ottanta; — éves
ottuagenario; ottantenne
nyolcvanadik ottantesimo
nyolcvanas 1. (nyolcvan éves) Id
nyolcvan; 2. ottanta h; a ~
években negli anni ottanta
nyom I. (ige) 1. premere;
comprimere*; (átv) sokáig ~ja
az ágyat e-ssere inchiodato al
letto; 2. (súly) pesare; mennyit ~?
quanto pesa? (átv) sokat ~ a
latban pesare; avere voce n in
capi toló; (vini) ~ja a gyomrát
pesare sullo stomaco; (vini) ~ja
a lelkét pesare sull'anima; 3.
(könyvet) stampare
nyom II. (fii) 1. traccia, orma;
impronta; pedata; vestigio; ~a
veszett v ~a sincs scomparve
senza traccia; (átv is) ~ot hagy
vmin lasciare orma [su]; (átv)
-ára akad ritrovare la traccia
[di], rintracciare; ~ába lép vkinek
seguire la traccia [di]; ~ában van
essere sulle tracce [di]; -ra vezet
indicare la traccia [di]; 2. ai
eredeti nyomán készült fordítás
traduzione n fatta dopo
l'originale h; 3. elbeszélése nyomán
az volt az érzése in seguito al
racconto ebbe l'impressione n
[che)
nyomás 1. (fiz, müsz, átv \%)
pressione n; compressione n;
stretta; ~ alati sotto pressione n;
~t gyakorol vmire, vkire fare*
pressione n [su]; 2. (nyomtatás)
stampa; színes ~ cromolitografia
nyomásmérő manometro
nyomasztó deprimente,
angoscioso, depressivo
nyomat I. (ige) fare* stampare
nyomat 11. (fii) riproduzione n;
színes ~ cromolitografi a
nyomaték 1. (fiz) tehetetlenségi ~
momento d'inerzia; 2. (átv)
insistenza, energia accento;
kellő ~kal con dovuta energia
nyomatékosan (átv) energicamente;
con insistenza
nyomban (hai) subito, im-
merdiatamente
nyombél duodeno

nyomda
470
nyomda tipografia; stamperia;
nyomdába megy andare* in
macchina
nyomdafesték inchiostro
tipografico v stampa
nyomdahiba errore h di stampa
nyomdai tipogra fico
nyomdakész pronto per la stampa
nyomdász tipografo; stampatore
h
nyomdászat arte n tipografica
nyomdatechnika tipografi a
nyomdatechnikai tipografico
nyomdatermék prodotto
tipografico
nyomdaüzem impresa tipografica
nyomdok là nyom; vki -aiba lép
seguire* le orme [di] v le tracce
[di]
nyomkod stampare, spremere
nyomógomb bottone h
automa- tico
nyomor miseria; indigenza; ~ba
doni v tosili ridurre* in miseria
nyomorék (fii \%) storpio; difforme
nyomorgás Id nyomor
nyomorgat l. (elnyom)
opprimere*; 2. (kínoz) vessare,
molestare; tormentare
nyomorgó (mn) indigente,
bisognoso
nyomornegyed quartiere h
miserabile
nyomorog vivere* in miseria v
nell'indigenza; essere al verde
nyomortanya tugurio
nyomorult (átv isj misero;
miserabile
nyomorúság Id nyomorult
nyomós (átv) capitale, importante,
perentori; ("pl ok) fondato,
plausibile
nyomott hangulat depressione n
nyomoz indagare, ricercare; fare*
una inchiesta v indagine v
ricerca
nyomozás indagine n, ricerca,
inchiesta
nyomozó (fit) agente fi
investigativo; detective h
nyomtalanul: ~ eltiim scomparve
senza traccia
nyomtat ("pl könyvel) stampare
nyomtatás (könyvé) impressione «;
—ban megjelent pubblicato
nyomtatott belük lettere n, ib a
stampatello
nyomtatvány stampa, stampato
nyomtáv scartamento; keskeny ~ù a
scartamento ridotto
nyomul 1. fare* impeto [a]; 2.
(sereg)dirigersi* [verso]
nyoszolya (rég) letto
nyoszolyólány paraninfa
nyög(décsel) gemere
nyog(décsel)és gemito
nyöszörgés 1. (csecsemőé) vagito;
2. (áll) gagnolio; 3. (átv)
lamento
nyöszörög l. (csecsemő) vagire; 2.
(áll) guaire, guaiolare; gagnolare;
3. (átv) lamentare
nyugágy sedia a sdraio
nyugállomány riposo; ~ba helyez
collocare a riposo
nyugalmas tranquillo, calmo,
pacifico; placido
nyugalmaz pensionare
471
nyújtódeszka
nyugalmazott in riposo v pensione
n
nyugalmi állapot stato di riposo
nyugalom riposo; calma; örök ~ra
helyez inumare; ~ra tér andare*
a riposare; (átv) ~ba megy
andare* in pensione n; oda a
nyugalma la sua tranquillità è belle
finita
nyugat Ovest, Occidente h
Nyugat-Európa Europa
Occidentale
nyugati occidentale
Nyugati Pályaudvar Stazione n
Ovest
nyugdíj pensione n; ~ba helyez
pensionare; mandare in
pensione n
nyugdíjas (/h) pensionato
nyugdíjaz Id nyugdíj
nyugdíjigény diritto a pensione n
nyugdíjjogosult avente diritto a
pensione n
nyugdíjtörvény legge n delle
pensioni
nyughatatlan irrequieto, agitato
nyughatatlanság irrequietezza
nyugodt tranquillo, calmo;
paci fico; (átv) ~ lélekkel ad
animo tranquillo; legyen ~!
non dubiti; metta U cuore in
pacen!
nyugodtan tranquillamente, con
calma
nyugszék Id nyugágy
nyugsz|ik 1. (pihen) riposare; (áiv)
Ut ~ik qui riposa: 2. addig nem
~ik, míg non si da pace n finché
I. nyugta (elismervény) ricevuta,
quietanza; ~ ellenében contro
ricevuta
11. nyugta 1. pace n, vkinek nincs ~
non avere pace n; 2. nyugtával
dicsérd a napot non dire* quattro
se non l'hai nel sacco
nyugtalan inquieto, agitato
nyugtalanít inquietare, allarmare.
agitare
nyugtalanító inquietante,
allarmante
nyugtalankod | ik inquietarsi [di],
agitarsi [per]
nyugtalanság inquietudine n,
agnizione r?, angoscia
nyugtáz accusare ricevuta;
quietanzare
nyugton: ~ hagy lasciare in pace n;
~ marad rimanere* tranquillo
nyugvó 1. (mozdulatlan)
immobilizzato; 2. (pihenő) in
riposo; 3. (nap) calante
nyugvópont: ~ra jut finire col
calmarsi
nyújt I. (elnyújt) allungare;
hosszúra ~ menare per le lunghe;
2. tésztát ~ stendere*; 3.
(odanyújt) tendere*; kezet ~
tendere* la mano [a]; 4. (ad)
offrire*; alkalmat ~ dare*
occasione n [a); segítséget ~
aiutare; (átv) reményt ~ destare
speranza [in)
nyújtás 1. (anyagé) dilatazione n 1.
(segélyé) offerta
nyújtható (fém) duttile
nyújthatóság (fémé) duttilità
nyújtó (sp) sbarra fissa
nyújtódeszka spianatoia

nyújtófa
472
nyújtófa matterello
nyújtóz(kod) | ik stirarsi, sten-
dersi*
nyúl I. (ige) 1. (vkihez, vmihez, vki,
vmi felé, vmi után) toccare,
ste ndere* la mano [aj; zsebébe ~
mettere* a mano in tasca; 2.
(árt) kegyetlen eszközökhöz ~
ricorrere* a mezzi drastici;ne~j
hozzá! non lo toccare!
nyúl II. (fii) 1. (mezei) lepre n; 2.
(házi) coniglio; 3. (átv) kiugratja
a nyulai a bokorból scovare la
lepre
nyúlánk snello, slanciato, svelto
nyalánkság snellezza, slanciatezza,
sveltezza
nyúlás 1. (tágulás) dilatazione n,
estensione n, estensione n\ 1.
(hozzányúlás) tocco
nyúlékony (fém) duttile
nyúlékonyság (fémé) duttilità
nyúl|ik 1. stendersi*, allungarsi;
2. (átv) hosszúra ~ik andare* in
lungo
nyúlkál toccare
nyúlós filamentoso
nyúlszívú (átv) essere un cuore di
lepre n
nyúlszörkalap cappello di feltro di
pelo
nyúltagy midollo allungato
nyúlvány 1. appendice n; 2. (fòldr)
propa ggine n
nyurga smilzo
nyuszi leprotto
nyuszt (áll) martora
nyúz (átv isj scorticare, spellare
nyúzás (átv is,) scorticamento
nyúzó (fit) scortica | toré, -trice
nyn I. (ige) 1. (lent, kendert)
macerare; 2. (ruhát) logorare,
usare
nyn II. (fit) verme h
nyűg (átv) croce «
nyűgös (átv) molesto
nyűgösköd | ik e ssere molesto
nyűgözld lenyűgöz
nyüszít (kutya) guaire
nyűtt ld elnyűtt
nyüves verminoso
nyüzsgés brulichio, formicolio
nyüzsög brulicare, formicolare;
(átv) anfanare
o, ó
ó I. (régi) vecchio, antico
Ó! II. (isz) oh! oimè! ahimè!
oázis o asi n
óbégat lamentarsi
óbégatás lamentio
obeliszk obelisco
objektív I. (mn) oggettivo,
obiettivo
objektív II. (fit) obiettivo
objektivitás oggettività
óbor vino vecchio v stagionato
obsitos soldato congedato
obszervatórium osservatorio
óceán occeano
óceánjáró transatlantico
óceánontúli transatlantico
óceánrepülés volo transatlantico,
trasvolata
ócsárlás denigrazione n,
maldicenza
ócsárló denigrai tre, -trice,
maldicente
ócsárol denigrare, diffamare
ócska vecchio; usato
ócskapiac mercato delle anticaglie
vdi roben, tb vecchie
ócskás (fii) rigattiere h
ócskaság ciarpame h, anticaglia,
robavecchia
ócskavas ferrovecchio
ocsmány 1. (ronda) brutto,
ripugnante, disgustante; 2.
(szavú) salace, osceno
ocsmánysag 1. (rondaság)
bruttezza, ripugnanza; 2. (szóbeli)
oscenità
ocsúd | ik ld felocsúdik
oda (hai) 1. ivi, vi; ~ (és) vissza
andata e ritorno; 2. — a pénze i
suoi soldi sono bell'e finiti; 3. ~
se neki! non farsene* né in qua
né in là
óda oden
odaad dare* [a], consegnare [a];
(átv) ~ja magát abbandonarsi
[a], darsi* [a]
odaadás (átv) dedizione n,
abnegazione «, devozione n,
abbandono
odaadó (átv) dedito, pieno di
abnegazione n, devoto
odaajándékoz regalare
odaáll porsi*, mettersi*;
installarsi

odaállít
474
odaállít porre*, mettere*;
installare
odaát d(all')altra parte n
odább Id odébb
odabenn dentro, laddentro
odaborul prostarsi* v prosternarsi
[a, davanti a]
odabúj | ik stringersi* [a]
odacipel strascinare
odacsap buttare giù
odacsatol allegare, annettere*;
affibbiare
odacsődít fare* accorrere*
odacsődül affollarsi; accorrere*
odadob gettare [a], scagliare [a],
lanciare [a]; scaraventare [a]
odadől appoggiarsi [contro]
odadug introdurre*; ficcare
odaédesgct allettare
odaég 1. (elég) (ab)bruciare; 2.
(elei) bruciare
odaéget (éieli) bruciacchiare
odaenged I. (vmihez) ammettere*
[a]; 2. Id átenged
odaereszt Id odaenged 1.
odaér(kez | ik) arrivare [a, in],
pervenire* [a]
odaerősít fermare, fissare
odafenn (hat) lassú
odafér 1. (elfér) entrarci; 2. Id
odaférkőzik
odaférkőz | ik farsi* strada [a]
odafigyel fare* attenzione n [a]
odafordít (tárgyat vini felé) voltare;
(szemeit) vo-Igére*
odafordul volgersi* [verso]
odafut accorrere* [a]
odagondol smunte ridere*
odagurul rotolare
odahagy (elhagy) abbandonare
odahajol voltarsi [a], piegarsi
[verso]
odahajt 1. (kerget) cacciarvi; 2.
(járművet) condurvi* la carrozza;
3. (hajlít) piegare
odahallgat stare* ad ascoltare;
dare* retta [a]
odahat adoperarsi [per]
odahaza a casa
odahelyez 1. porre*, mettere*; 2.
(átv) trasferire
odahív chiamare
odahord I. portare; 2. (folyó)
spingere* a riva
odahoz portare
odahúz 1. (vmit) attirare; 2.
(vkihez) tenere* [a]
odáig 1. fino in là; 2. ~ jutott, hogy
decadde al punto che; 3. ~ van
(az örömtől) non stare* nella
pelle (dalla gioia)
odaígér promettere*
odailleszt applicare [a]
odaill | ik e ssere intonato [a]
odaillő conforme [a]; oda nem illő
incongruo
odaint 1. (vici felé) fare* cenno [a];
2. (odahív) chiamare con un
cenno; fare* cenno v segno con
la mano
odaír aggiu ngere* [a]
odairányul tendere* [a]
odaítél aggiudicare
odajár frequentare; bazzicare
odajön venire* [a], accorrere*
[a]
odajut pervenire* [a]; capitare [in];
accedere [a]
475
odautazás
odajuttat (átv isj fare* pervenire*
odakap toccare
odakerget cacciarvi
odakerül capitare
odakiált gridare [a]; cacciare v
lanciare un grido (a],
odakinn fuori
odaköltöz|ik andare* a stabilirsi
[»]
odaköt legare [a]
odakötöz attaccare [a]; legare (a]
odaküld inviare, mandare
odaláncol (átv \s) incatenare
odalátsz | ik essere visibile
odalenn laggiù
odalép avvicinarsi [a]
odalopó(d)z | ik insinuarsi (di
soppiatto)
odalök spingere*
odamarad tardare a venire;
indugiare
odamegy andarci*; passare [a]
odamenekül fuggire
odamenet (hat) nell'andata
odamerészked | ik osare di
andarci*
odamond (vkinek) dire* in faccia
odamutat mostrare, additare
odanéz guardare; gettare una
occhiata; ~z.'guarda un po'!
odano (átv is) aderire [a]
odanyom premere
odanyújt tendere* [a]
odanyúl toccare
odaöml | ik (folyó) affluire
odaözönl | ik (tömeg) affluire;
venire* in folla
odapillant gettare uno sguardo [a,
su]
odaragad cullarsi, essere
appiccicato
odaragaszt attaccare (a]
odarajzol disegnare
odarak posare
odarendel ordinare di venire*
odarepül volarci
odarohan accorrerci*
odaseregl|ik affluire, concorrere*
da ogni parte n
odasiet acco rrere* in fretta
odasimul stringersi* [a]
odasúg (vkinek) suggerire [a]
odasüt 1. Id odaéget; 2. (nap)
risplendere
odaszalad accorrere*
odaszállít trasportare
odaszegez (átv isj fissare
odaszorít stringere* [a],
odatalál trovare la via [di]
odatámaszkod | ik appoggiarsi [a,
contro]
odatámaszt appoggiare [a, contro]
odatapad I. essere attaccato; 2.
(vkihez)stringersi* [a]
odatart 1. (vinti) porgere*; 2.
(megy) venirci*, andarci*
odatartoz | ik appartenere* [a]
odaterel menare
odatesz metterci*, porci*,
collocarci
odatódul (tömeg) accalcarsi
odatol spingere*
odatolakodik intrudersi* [a]
odatüz 1. (erősíi) attaccare [a]; 2.
(odasüt) risple-ndere
odaugr|ik saltarci
odausz|ik nuotarci
odautazás viaggio di andata

odautazik
476
odautaz | ik viaggiarci
odaül mettersi* a sedere
odaültet I. (leültei) fare* sedere; 2.
(mg) piantarci
odaiit 1. (vkire, vmire) picchiare; 2.
~i (magát) urtare [in, contro]
odaütőd | ik urtare [contro]
odavág 1. (odaüt) urtare [in,
contro]; 2. (/òldfioz) scagliare in
terra; 3. (odaillik) intonarsi
[con]
odavaló 1. essere al suo posto: 2.
Id odavalósi
odavalósi di quel paese h
odavan 1. (távol) assentarsL essere
assente; 2. (vkiiől, vmitől, vkién,
vmiért) essere fuori di sé (per);
3. (elkeseredett) essere*
disperato; essere belf'e spacciato
odavarázsol incantare
odavarr attaccare [a]
odavesz (többihez) aggiungere*
odavész perire
odavet 1. Id odadob; 2.
(megjegyzést) osservare di passaggio;
3. (papírra) buttare giù
odavetőd | ik capitarci
odavetőleg di passaggio
odavezet 1. (vki és út) condurre*;
2. (átv) ez ~ ciò ha come
conseguenza
odavisz portare v condurre* là
oda-vissza (hai) andata e ritorno
odavonszul strascinarvi
odébb (hat) più in là; più avanti
odébháll 1. (máshová)mettersi* da
parte n; 2. (biz) svignarsela,
alzare il tacco, tagliare la corda
ódivatú di vecchia moda
ódon vecchio, antico
odn 1. (lakás) tugurio; 2. (jóban)
cavità
odvas 1. (fa) incavato; 2. (jog)
cariato
odvasodas (ori) carie n
óév anno passato v scorso
offenzíva offensiva
ófrancia antico francese
óhajt desiderare
óhaXtás) desiderio
óhatatlanul inevitabilmente,
immancabilmente
ojt id ott 3.
ok causa, motivo; (indok, érv)
ragione n; mi ~ból? per che
motivo; - nélküli infondato,
insussistente; ~át adja motivare;
—ot ad vmire dare* ca-usa [a]; én
vagyok az -a il colpevole sono
io; példának -áért a mo' di
esempio
okád | ik vomitare, re-cere
okfejtés motivazione n,
dimostrazione n
okhatarozó (nyeh) complemento di
causa
okirat atto, documento
okirathamisitás falso in documento
pubblico; falsificazione n di
documenti h, tb
okirathamisitó Oh) falsifica | tore, -
trice in documento pubblico
okirati documentario
oklratos, okiratszerű
documentario; scritto
okkahnóddal (hai) con modo e
con misura: colle buone
oklevél (egyetemi és tört) diploma h
477
olajfestmény
okleveles diplomato
oklevéltan diplomatica;
paleografia
oklevéltani diplomatico
oklevéftár archivio
okmány atto, documento
okmánybélyeg marca da bollo
okmánytár archivio
oknyomozó (történelem)
prammatico
okol accusare [di], incolpare [di],
incriminare [di]; imputare [a]
ókor antichità, età antica
ókori antico; ~ történelem storia
antica; storia dell'antichità
ókortudomány studio dell'antichità
okos 1. intelligente; prudente,
savio; hallgat ai — szóra dare*
ascolto alle parole sensate; 2.
~abban tenné, ha farebbe meglio
se
okoskodás 1. ragionamento;
argomentazione n; 2. (ma-
kacskodás) sottigliezza
okoskod | ik 1. ragionare;
argomentare; 2. ne ~j! non fare*
difficoltà!
okosod|ik mettere* giudizio v la
testa a partito
okosság intelligenza; prudenza,
penetrazione n, sagacia
okoz 1. (előidéz) causare,
produrre*, provocare; determinare;
2. (okol) accusare [di], incolpare
[di]
okozat effetto, conseguenza
okozati causale
okozó (fn) aultore, -trice;
promo| tore. -trice
oktalan irragionevole, stupido,
assurdo
oktalanság irragionevolezza
oktat insegnare [a]; istruire;
(kioktat vmire) addottrinare [a]
oktatás insegnamento; istruzione n
oktatásügy istruzionen pubblica
oktató (mn \%) insegnante h, n
oktatófilm film h didattico v
educativo
oktatószemélyzet corpo insegnante
oktáv (zen) ottava
október ottobre h; a Nagy Októberi
Forradalom la Grande
Rivoluzione d'Ottobre h
okul (vmiből) edificarsi [a]; e ssere
edificato [a]
okulás edificazione n
okvetetlenkedés prepotenza;
molestia, vessazione n, fastidio
okvetetlenked | ik I. (vkìnek) fare*
il prepotente; molestare, vessare,
infastidire; 2. sollevare difficoltà
okvetetlenkedő prepotente,
importuno, molesto
okvetlen(ül) (hat) certamente,
immancabilmente
ól 1. (disznó-) porcile A; 2. (tyúk~)
stia, pollaio; 3. (kutya-) covile h
ó-lába van avere le gambe ercoline
olaj olio; -jaljòz fare* la cucina a
olio; (átv) -al önt a tűzre gettare
olio sulle fiamme
olajág ramoscello d'ulivo
olajbogyó bacca d'ulivo, uliva
olajfa ulivo
olajfesték colore h ad olio
olajfestés pittura ad olio
olajfestmény quadro ad alio

olajfinomító
478
olajfinomító raffinatore h di olio
olajforrás sorgente n petrolifera
olajmécs(es) lucerna, lume h ad
olio
olajmező campo d'olio
olajneműoleaceo, oleario
olajnyomat oleografia
olajos oleifero, oleoso, oliato
olajoskanna bidone fi
olajoz (in) oliare, lubrificare
olajozás (műsz) lubrificazione
olajozó oliatore h
olajtartó oliera
olajütő oleificio
ólálkod | Ik (hai körül) stare* in
agguato; gironzolare
olasz (mn) italiano; ~ magyar
italo-ungherese
Olaszország Italia
olcsóbb a più buon v miglior prezzo
v mercato
olcsóbbodás ribasso dei prezzi fi,
ib
olcsó(n) a buon prezzo v mercato;
(átv) ~ megússza a dolgoi
passarla liscia; averla a buon
mercato
olcsóság buon mercato; modicità v
ragionevolezza dei prezzi fi, ib
old 1. (kötési) sciogliere*; slegare;
snodare; 2. (vegy) dissolvere*;
3. (átv) kerekei ~ tagliare la
corda, svignarsela
oldal 1. (orv \%) lato, fianco; ~ba
lök v bök dare* uno spintone [»];
(átv) vkinek az ~ára áll schierarsi
[intomo a]; parteggiare [per];
prendere* le parti [di]; 2. eros
~a lato forte [di]; gyenge ~a lato
debole [di]; minden ~rólda ogni
lato; 3. (könyvé)pagina
oldalág ramo laterale
oldal(ági) rokon collaterale h, n
oldalajtó porta laterale
oldalas (fii) costola (pl co stola di
vitello)
oldalborda 1. costola; 2. (biz)
metà
oldalgás 1. (settenkedés)
gironzolare A; 2. (hajóé,
repülőgépé, lövedéké) deviazione n
oldalhajó (ép) navata laterale
oldalkocsi (motorkerékpáré)
carrozzella
oldalnézet profilo, prospetto
laterale
oldalog Id eloldalog
oldalpillantás occhiata di traverso
oldalsó laterale
oldalszakáll fedine n. ih
oldalszárny ala di fianco
oldaltámadás assalto di fianco
oldal(vás)t di fianco
oldalzseb tasca laterale
oldat soluzione n
oldhatatlan insolubile
oldhatatlanság insolubilità
oldható solu bile
oldhatóság solubilità
oldód | ik (vízben) dissolversi*
oldószer dissolvente fi
oldoz slegare, scio gliere*, snodare
oleander oleandro
Olga Olga
olimpia Id Olimpiász
olimpiai olimpico; olimpionico; ~
bajnok olimpio-nico; ~ játékok
gare n, tb olimpiche
479
olvasókönyv
olimpiász olimpia; olimpiadi n, tb
olimpikon olimpionico
olló forbicin. tb
ollóz (átv) compilare, plagiare
ollózás (átv) compilazione n,
plagiato
ólmos esö pioggia grandinosa
ólom piombo
ólombánya miniera di piombo
ólomfehér (festék) cerussa
ólomkatona soldatino di piombo
ólommérgezés saturnismo;
avvelenamento v intossicazione n
con piombo
ólomsúllyal nehezedik rá
schiacciare con il suo peso
ólomszinü più mbeo
ólomvíz acqua di piombo
ólomzár (ólompecsét) piombino
olt I. (tüzet, meszet) spegnere*; 2.
(szomjai) spegnere*; dissetare;
cavare; 3. (orv) vaccinare,
inoculare; 4. (mg) innestare,
inoculare; 5. (vkibe vmilyen
érzést) imprimere* [a]
oltalmaz proteggere*, preservare
oltalmazó (In) protet | tore, -trice
oltalom protezione n, asilo;
patrocinio; vkinek oltalma alati
sotto l'egida [di], sotto la
protezione [di]; oltalmai nyújt
vkinek pre-ndere* sotto la (sua)
protezione n
oltár altare h
Oltáriszentség (egyfi) Eucaristia;
Santo Sacramento
oltás 1. (lüzé, mészé) spegnimento;
2. (orv) vaccinazione n,
inoculazione n, 3. (mg) innesto
oltatlan mész calce n viva
olthatatlan (szomjúság; gyűlölet)
inest ingui bile
olthatatlanul (átv)
inestinguibilmente
oltóág innesto
oltóanyag siero
oltógyomor (áll) abomaso
oltókészülék estintore fi
oltott mész calce n spenta
olvad 1. (jég) sgelare; 2. (hó)
sciogliersi*; liquefarsi*; 3.
(műsz) fondersi*; 4. Id oldódik
olvadás I. (jégé) sgelo; 2. (hóé)
scioglimento; 3. (műsz) fusione
n
olvadáspont (műsz) punto di
fusione n
olvadékony 1. (műsz) fusibile; 2.
(hang) tenero, languido
olvadoz|ik (átv) andare* in
sollu-chero
olvas 1. leggere*; 2. (pénzt)
contare; 3. (àtv) vkinek a fejére ~
rinfacciare [a]
olvasás lettura
olvasatlan 1. (könyv) non letto; 2.
(pénz) incontato
ulvasgat leggiucchiare
olvashatatlan 1. illegibile; 2. (ah:
könyv) insipido
olvasható leggibile
olvasmány lettura
olvasnivaló (fii) lettura; adj valami
~i dammi qualcosa da leggere
olvasó (fn) 1. leti tore, -trice; 2.
(rózsafüzér) rosario
olvasójel segnalibro
olvasókönyv libro di lettura

olvasóközönség
480
olvasóközönség lettori h. tb; lettrici
n, tb;pubblico
olvasóterein sala di lettura
olvasott (ember) uomo letterato v
di molta lettura
olvasottság erudizione n
olvaszt l. (pl jegei) sciogliere*;
liquefare*; 2. (fémet, zsírt)
fondere*
olvasztár fonditore
olvasztás fusione n
olvasztókemence forno fusorio
olvasztótégely crogiolo
olyan 1. (főnév előtt) tale; simile;
(melléknév és határozó előtt) cosi;
-, mint tal quale; - nagy così
grande; - szerencsétlen vagíok!
sono cosi sfortunato; 2. - nincs!
nemeno per sogno; neanche per
idea; van ~, aki c'è chi
olyanféle, olyasféle simile
olyankor in quel tempo; allora
olyannyira tanto
olyasmi simile cosa
olykor ogni tanto, talvolta; di
tempo in tempo
olymódon (hat) in modo che; in
maniera che; sicché
omladék rovina; ruderi h, tb
omladoz|ik andare* in rovina,
crollare
omladozó (épület) crollante,
decrepito
oml|ik 1. (összedől) crollare; 2.
(elébe) gettarsi ai piedi [di],
prosternarsi [a]
omlós (sütemény) frollo
ón stagno
ondolál ondulare
ondolálás ondulazione n
ónmúves, ónöntö stagnaio
onnan di là; ne
onnét Id onnan
ónoz stagnare; dare* una stagnata v
stagnatila [a]
ont versare; ~ja a világosságot
versare v diffondere* la luce;
(átv) könnyeket ~ fondersi* in
lagrimen, tb
opál opale h
opálfény opalescenza
opera opera; az Opera Teatro
dell'Opera
operáció operazione n
operaénekes(nó) cantante h, n di
Opera; cantatrice n, artist(-i, -e)
h,n Urie|o,-a
operaház Teatro dell'Opera; Teatro
Lirico
operál operare
operálókés bisturi h, coltello
operatorio
operaszöveg libretto d'opera
operatör opera | tore', -trice
operett operetta
operetténekes(nó) operettista (-i, -e)
h.n
opium oppio
opportunista (fn) opportunista (-i, -
e) h.n
opportunizmus opportunismo
optika ottica
optikai ottico
optikus ottico
optimista 1. (fii) ottimista (-i, -e) h,
n
optimista II. (mn) ottimistico
optimizmus ottimismo
481
omátus
óra 1. (készülék) orologio; (inga~)
orologio a pendolo; pendola;
késik az órája l'orologio va
indietro; 2. (időpont) ora; hány ~
van? che ora è? che ore n, tb
sono? 5 ~ van sono le cinque; 3.
órák hosszat per ore n, tb intiere;
óránként ogni ora; óránkénti
sebesség velocità oraria; 4.
(tanítási) lezione n; corso; órákat
ad dare* lezioni n, tb [a]; órákat
vesz prendere* lezioni n, tb
[da]
órabér salario orario
óralánc catenella
óralap quadrante h, mostra
óramutató lancetta
óramű castello dell'orologio,
orologeria
orangutan (áll) orangutan h
órányi (hat): a falu 2 ~ra van il
paese dista a due ore n, tb di
cammino
órarend orario
órás orologiaio
órásbolt, órásműhely orologeria
óraszám(ra) (hat) per ore n, tb
intiere
óraszerkezet Id óramű
óraszíj correggia
óratok astuccio da orologio
óraiités scocco delle ore
orbane risicola, risicela;
erisipela
orca guancia
orcátlan sfacciato, insolente
orcátlanság sfacciataggine n,
insolenza; faccia tosta
orchidea orchidea
ordít 1. urlare; vociferare-; 3.
(elefánt) barrire; 3. (szamár)
ragliare
ordít(oz)ás 1. urlo; vociferazione n;
2. (szamáré) raglio
ordítoz | ik Id ordit
organikus organico
organizáció organizzazione n
organizsi organizzare
orgánum organo
orgazda manutengolo; ricetta I -
tore, -trice
orgazdaság ricettazione n
orgia orgia
I. orgona (zen) organo
II. orgona (növ) lillà h
orgonál suonare l'organo
orgonasíp (zen) canna dell'o-r-
gano
orgonista organista (-i, -e) h, n,
suona | tore, -trice d'organo
orgyilkos assassino, sicario
orgyilkosság assassinio
(proditorio)
óriás (Jh) gigante, colosso
óriási gigantesco, immenso,
colossale
óriáskígyó boa h
orientáció orientazione n
orientalista orientalista (-i. -e) h,
n
orientálód | ik orientarsi
orkán uragano, ciclone h
ormányos probosciden
ormányos (áll) proboscidato
ormótlan mostruoso, deforme,
difforme
ornamentika ornarne-ntica, ornato
omátus (egyh) paramento

orom
482
orom 1. (hegységé, fáé) cima, vetta;
2. (házé) comignolo
oromdísz (ép) acroterio
oromzat (ép) frontone h
orosz (mn \s) russo
oroszbarát russo filo
oroszlán leone h, leonessa; harcol
mintegy - battersi come un
leone
oroszlanbaiiang (átv is.) tana del
leone
oroszlánkölyök leoncino
oroszlánköröm (átv is,) unghia del
leone A
oroszlánrész (átv) parte n del leone
h
oroszlánszelídítő domatore, -trice
di leoni h, tb
oroszlánvadászat caccia del leone
h
Oroszország Russia
oroz rubare
orozva da traditore, a
tradimento
orr 1. naso; vérzik az ~om mi esce
sangue h dal nase; kifújja az -át
soffiarsi il naso; (biz) az~a előtt
in barba [a]; (átv) nem lát tovább
az ~a hegyénél v orránál non
vedere* più in là del proprio
naso; felhúzza az ~át
formalizzarsi [di]; arricciare il
naso; fennhordja az ~ál alzare la
cresta v le corna n, tb v la testa v
la fronte; -a alá dörgöl dime*
quattro sul muso; ~ánál fogva
vezet vkit menare v prendere* v
tirare per il naso; beleüti az ~át
vmibe ficcare v mettere* il naso
[in]; hosszú —al távozik restare
con un palmo di naso; 2. (áll)
muso; 3. (hajó~) prua
orrcimpa pinna
orrfacsaró (szag) penetrante
orrhang suono (consonante n,
vocale n) nasale; -on beszél
parlare col v nel naso
orrlyuk narice n
orrol essere indispettito v risentito
[per]
orrszarvú (áll) rinoceronte h
orrvérzés emorragia nasale
orsó I. fuso; 2. (cérna-)
rocchetto
Orsolya Orsola
ország paese h; (állam) Stato
országgyűlés Assemblea
Nazionale, Parlamento
országgyűlési parlamentario; ~
képviselő deputato al Parlamento
v all'Assemblea Nazionale
országhatár confine h dello Stato
Országház Parlamento, Camera
országos nazionale; dello Stato; ~
érdekű di interesse h nazionale v
generale; — gyász lutto nazionale;
— vásár fiera nazionale
országrész regione n
országszerte in v per tutto il paese
országút strada maestra v
provinciale; statale n
ország-világ tutto il mondo, il
mondo intero; — előtt al cospetto
di tutti
ortodox ortodosso
ortopéd (mn): - cipő scarpe n,
tb ortope-diche; — orvos
ortopedico
483
oszlás
ortopédia ortopedia
orvhalász pescaitore, -trice di
frodo
orvhallgató (rád) radioascolta I tore,
-trice clandestino v di frodo
orvlövész franco tiratore h
orvos medico, dottore; körzeti -
(kb) medico distrettuale; -hoz
fordul consultare un medico
orvosi medico; - bizonyítvány
certificato medico; — rendelő
gabinetto medico
orvoskar facoltà medica
orvoslás 1. (betegségé)
medicazione n; 2. bajoké)
rimediare h, rimediamento
orvosnő medichessa,
dottoressa
orvosnövendék Id
orvostanhallgató
orvosol l. (betegséget) medicare; 2.
(átv) rimediare [a]
orvosolhatatlan (átv) irrimediabile,
irreparabile
orvosság l. (orv) medicina;
medicamento; 2. (átv)
rimedio
orvosságos üveg flocone h
medicinale
orvosszakértő perito medico
orvostanhallgatót no) student | e, -
essa di medicina
orvostudomány medicina, scienze
n, tb mediche
orvtámadás aggressione n a
tradimento
orvul proditoriamente; a
tradimento
orvvadász bracconiere h
orwadászat caccia di frodo; —ot űz
cacciare di frodo
ósdi (felfogás) conservativo,
retrogrado
oson sgattaiolare; introdursi* di
soppiatto
ostoba (fii is) sciocco, stupido,
imbecille
ostobán scioccamente,
stupidamente
ostobaság sciocchezza, stupi-
daginen, imbecillità
ostor frusta; (lovagló-) scudiscio;
(közm) végén csattan az - nella
coda sta il veleno
ostorcsapás frustata
ostoroz (átv is,) frustare, sferzare,
flagellare
ostorozás (átv is,) frustata, sferzata,
flagellazione n
ostrom 1. assedio; megkezdi
vminek az -át mettere* l'assedio
[a]; (várat) ~ alá vesz v fog
cingere* di, assedio; 2. (átv)
assiduità, premura
ostromállapot stato d'assedio
ostromlás Id ostrom
ostromló (fh) assediatore h
ostromol 1. assediare; cingere*
d'assedio; 2. (átv) vkit
kérdésekkel - infestare con domande n,
tb
ostromzár blocco; - alá vesz
bloccare
ostya ostia
ószeres rigattiere h
oszladoz|ik 1. (köd) dissiparsi; 2.
(tömeg) disperdersi
oszlás 1. (felbomlás) decomposi-

oszlik
484
zione n\ ~nak indul
decomporsi*; scomporsi*; 2. ld szétoszlás
oszl|ik 1. (vmire) dividersi* [in|;
(alcsoportokra) suddividersi*
[in]; 2. (részekre) decomporai*.
scomporsi*, disaggregarsi; 3.
(széthull) sfasciarsi; 4. oszolj!
rompete le file!
oszlop 1. colonna, pilastro; 2. (kat;
nyomdászatban) colonna
oszlopcsarnok loggia, portico
oszlopos colonnato; a colonne n,
tb; "folyosó colonnato
oszlopsor colonnata
oszmán osmanno
ószövetség (egyh) Vecchio
Testamento
oszt 1. (szétoszt) distribuire; 2.
(részekre; mai is,) dividere*; 3.
(nézetei) condividere*; 4.
(parancsot) impartire; 5. se nem
—, se nem szoroz non mette
conto, non conta
osztag (kat) distacco,
distaccamento
osztalék dividendo
osztály 1. (kategória) classe n,
sezione n, categoria; 2.
(társadalmi) classe n, ceto; ~
nélküli társadalom società senza
classe n; 3. (iskolában) classe n;
4. (kórházi) reparto; 5.
(hivatalban) sezione n; divisione
n
osztályellenség nemico di classe
n
osztályellentét antitesi n di classe
n
osztályérdek interesse h di classe n
osztályfőnök 1. (minisztériumi)
caposezione n; capodivisione n;
2. (iskolában) capoclasse h, n
osztályharc lotta di classe n
osztályhelyzet originen sociale
osztálykönyv registro (della
classe)
osztálykülönbség differenza di
classe n
osztályoz 1. (beoszt) classificare: 2.
(iskolában) dare* i voti
osztályozás 1. classificazione n; 2.
(iskolában) voti h, tb
osztályöntudat consapevolezza di
classe n
osztályrész parte n; -ül jut vkinek
toccare in sorte n [a]
osztalysorsjáték lotteria
(nazionale)
osztálysorsjegy biglietto della
lotteria
osztálytárs compagno di scuola;
(vói) condisce-polo
osztálytársadalom società di classe
n
osztályterem aula
osztályú: (árt is,) első - di prima
classe n
osztályuralom dittatura di classe
n
osztályvezető (hivatali)
caposervizio h, n
osztályzat voto, nota, punto
osztandó (fii; mot) dividendo
osztás 1. (szétosztás) distribuzione
n; 2. (részekre; mal \s) divisione
n
osztatlan 1. indiviso; 2. (vélemény)
unanime
485
óvatolás
oszthatatlan indivisibile
oszthatatlanul indivisibilmente
osztható divisibile
oszthatóság divisibilità
osztó (fii; mal) divisore h;
legnagyobb közős — massimo
comune divisore h
osztódás divisione n
osztód | ik dividersi*
osztogat distribuire
osztozás ripartizione n
osztoz|ik 1. ripartire; 2. —ik
gyászában condividere* il lutto
[di]; partecipare [a]
osztozkodás ld osztozás
osztozkod | ik ld osztozik
osztrák (fii is,) austriaco
osztriga ostrica
óta (nu) da; a partire [da]; hetek ~
da settimane n, tb; tegnap - da
ieri
otromba 1. massicio; difforme;
grossolano; 2. (átv) zoticon | e, -a
ott là
ottani di là; locale; del paese
ottfelejt dimenticare
otthagy piantare, lasciare,
abbandonare
otthon I. (fin) casa, focolare h;
domicilio; ~t talál v lei vhol
addomesticarsi
otthon II. (hat) 1. a casa; nincs ~
non è a casa, è uscito di casa; 2.
(átv) — van a festészetben essere
intendi | tore, -trice della pittura
otthoni I. (mn) natale; di casa,
casalingo
otthoni II. (fn): üdvözlöm az ~-akat
saluti a (quelli di)casa
otthonos 1. (növény, állat)
indigeno, autoctono; 2. ~an
érzi magát sentirsi a suo agio; 3.
(vrniben jártas) pratico [di],
versato [in]
otthonosság 1. (fesztelenség)
familiarità, intimità; 2.
(iártasság) pratica
otthonülő (fn a) sedentario
ottlét resenza; soggiorno;
residenza; ~em alatt durante il
mio soggiorno
ottmarad rimanere*, restare
ottragad, ottreked (vhol) arenare,
arenarsi, incagliarsi; attaccare
(il) cappello al chiodo
ott-tartózkodás ld ottlét
ort-tartózkod | ik stare*; siggior-
nare
órvar tigna
ótvaros tignoso
óv 1. (vmiiől) proteggere*,
preservare; 2. (figyelmeztet)
ammonire
óvadék cauzione »
óva int ld óv 2.
óvakodás astinenza, diffidenza
óvakod | ik (vkitöl, vmiiől) guardarsi
[da], stare* in guardia; diffidare
[di]
ovális ovale
óvás 1. (védelmezés) protezione n
2. (tiltakozás) protesta; (jog) ~l
emel protestare [contro]
óvatlan (átv) inosservato; egy —
pillanatban in un momento di
disattenzione
óvatol (váltói) protestare
óvatolás (váltóé) protesta

óvatos
486
óvatos cauto, guardingo, precauto,
prudente, circospetto
óvatosság precauzione n, prudenza,
circospezione n
óvilag vecchio mondo
óvoda giardino d'infanzia; asilo
infantile
óvóhely rifugio (antiaereo)
óvóintézkedés misura preventiva v
di precauzione n
óvónő maestra giardiniera
óvszer (orv) preservativo
oxid ossido
oxidáció ossidazione n
oxidál ossidare
oxidálód | ik ossidarsi
oxigén ossigeno
ozmózis o-smosi n
ózon ozono
ózondús (átv)ozonico
• • rr
0,0
ö (mn) 1. egli, ella; esso, essa; lui,
lei; 2. az - könyve il suo libro; az
- könyvük il loro libro
őbenne in lui (lei, esso, essa)
öblít, öblöget (torkot \s)
risciacquare, risciacquarsi (la
bocca, la gola)
öblítés risciacquamento
öblös 1. incavato; concavo; 2.
(edény) panciuto; 3. (hang)
rintronante
öblösödés sinuosità
öböl (nagy) golfo; (közepes) baia;
(kicsi) seno
öccse (vkinek) fratello minore
Ödön Edmondo
ődöng, őgyeleg gironzolare; stare*
_ attorno
Őfelsége Sua Maestà
Őfensége Sua Altezza
őhozzá a, da lui (lei, esso, essa)
ők (mn) essi, esse, loro
öklel cozzare con le corna
öklendez | ik vomitare, re cere
öklömnyi grande quanto un
pugno
öklöz 1. (sp) pugilare; 2. distribuire
(delle) pugnate; menare botte n,
tb
ököl pugno; ~be szorítja a kezét
serrare il pugno; (átv) -re megy
vkivel venire* alle mani
ökölcsapás pugnata
ököljog diritto del pugno
ökölvívás pugilato; pugilistica
ökölvívó I. (fit) pugilatore A, pugile
h, pugilista h
ökölvívó li. (mn): — mérkőzés gara
pugilistica
ökör bue h
ökörhajcsár bovaro
ökörszem (áll) scricciolo
öl I. (ige) 1. uccidere*,
assassinare; vízbe - annegare; 2.
(áll) macellare
öl II. (fii; testrész) 1. grembo, seno;
~be vesz prendere* in grembo v
in seno v sulle ginocchia; ~be
teszi a kezét stare* colle mani n,
tb alla cintola; tenersi* le mani
sulla pancia; 2. -re megy vkivel
venire* alle mani
öl III. (fri; mérték) catasta
öldöklés massacro, carneficina

öldöklő
488
öldöklő angyal (egyh) a-ngelo
sterminatore
öldököl, öldös Tare* stage n [di]
öleb cagnolino
ölel abbracciare; szeretettel -lek ti
abbraccio con affetto
ölelés abbraccio
ölelkez | ik 1. abbracciarsi; 2.
(kapcsolódik) ingranarsi,
incastrarsi, connettersi*
ölelkező: - rímek rime n, tb
baciami
öles (mn): - betűkkel a lettere n, ib
di scatola; — léptekkel a passi h,
tb di gigante h; - termetű
robusto, di alta statura
ölés assasinio, ammazzamento,
uccisione n
ölet fare* ammazzare
ölfa (kb) catasta, legna n, tb
accatastate
ölt 1. (tűvel) infilare; (varr) fare* i
punti h, tb; 2. (felvesz) vestire*,
indossare, infilare; (átv is,) testet
- prendere* corpo, incarnarsi;
3. kart karba ~ offrire* il braccio
[a]; 4. nyelvet ~ vkire tirare la
lingua [a]; 5. hogy egyik
szavamat a másikba ne ~sem per
non saltare di palo in frasca
öltés punto
öltöget (varr) fare* i punti h, tb
öltöny vestito
öltözet vestito
öltöz(köd)és 1. (cselekvés) vestirsi
h; 2. (divat) moda
öltöz(köd) | ik vestirsi; feketébe ~ik
vestirsi di nero
öltöző (fii) spogliatoio
öltöztet (fare*) vestire
ölyv nibbio
ömleng effondersi* (in]
ömlengés effusione n ( di
tenerezza)
ömlés (folyóé tengerbe) sbocco;
sboccamento
ömleszt n fare* colare
öml|lk 1. scrosciare, versare;
spargersi*; ~ik az eső piovere*
a catinelle n, tb; 2. (vhovd)
affluire [a, in], gettarsi [in]; a
Duna a Fekete-tengerbe -ik il
Danubio mette foci n, tb v si
getta nel Mare Nero
ön (mn) 1. Lei; ~òk Loro; 2. ez az
- könyve questo è il Suo libro; ez
az ~ók könyve questo è il Loro
libro
őnagyméltósága Sua Eccellenza
önálló indipendente, autonomo
önállóság indipendenza;
autonomia
önállósít rendere* indipendente;
~ja magát farsi* indipendente,
lavorare per conto proprio
önállótlan indeciso; sprovvisto di
iniziativa; poco originale
önállótlanság indecisione n,
bisogno d'assistenza; mancanza
di originalità
önámitás illusione n; inganno di sé
stesso; auto-suggestione n
önarckép autoritratto
önbecsülés punto d'onore h
önbírálat autocritica
önbizalom fiducia in' sé
önborotva rasoio automatico v di
sicurezza
489
önképzés
öncél fine A a sé stesso
öncsonkítás mutilazione n
volontaria
öndicséret autoelogio, elogio di sé
stesso
önelégült borioso, infatuato
önéletrajz, önéletírás l.
(hivatalnok) curriculum vitae; 2.
(irodalmi mű) autobiografia
önellátás autarchia
önellátó autarchico; — politika
politica autarchica
önérdek interesse h personale,
egoismo
önerejéből (hat) da sé; —
küzdötte fel magát deve tutto a sé
stesso
önérzet consapevolezza del proprio
valore h; amor h proprio
önérzetes conscio della sua forza v
del proprio valore
önfegyelem padronanza di sé
stesso, continenza
önfejű testarcelo, caparbio, ostinato
önfejűség testardaggine n,
caparbietà, ostinazione n
önfeláldozás abnegazione n; spirito
di devozione n, sacrificio di sé
stesso
önfeláldozó disinteressato
önfeledt dimentico (di sé stesso)
önfenntartási ösztön istinto di
conservazione n
öngerjesztés (műsz) auto-induzione
n
öngól autorete n
öngyilkos suicida h
öngyilkosság suicidio; ~ot követ el
commettere* suicidio
öngyilkossági kísérlet tentato
suicidio
öngyújtó accendisigaro
öngyulladás (műsz) autoaccensione
n
önhatalmúlag, önhatalmúiul
arbitrariamente, di propria
autorità
önhibáján kívül immeritatamente,
senza averci colpa
önhitt presuntuoso, infatuato
önhittség presunzione n,
infatuazione n
önimádat idolatria di sé
önindítás (műsz) messa in marcia
automatica
önindukció autoinduzione n
önismeret autocoscienza
önként spontaneamente;
volontariamente; - jelentkezik a
rendőrségen costituirsi
prigioniero
önkéntelen involontario,
spontaneo, istintivo
önkéntelenül involontariamente,
spontaneamente
önkéntes (mn) volontario,
spontaneo; — adakozás contribuzione
n spontanea
önkéntesség spontaneità
önkény 1. arbitrio; 2. (poi)
despotismo
önkényes arbitrario, despotico
önkényeskedés atto di tirannia
önkényesked | ik agire v
comportarsi arbitrariamente
önkényuralom despotismo,
assolutismo
önképzés autodidassia

önkezűleg
490
önkezűleg (hal) di propria mano n
önkívület stato d'incoscienza;
estasin, sincopen
önkívületi állapot ld önkívület
önkormányzat autonóm i-a
önkormányzati autonomico
önköltség prezzo di costo, costo di
produzione n, costi h, tb effettivi
önköltségcsökken(t)és diminuzione
n v riduzione n del prezzo di
costo v del costo di produzione n
önköltségi áron al prezzo di costo
önkritika autocritica
önmaga egli v lui stesso; ella v lei
stessa
önmegadás rassegnazione n di sé
önmegtagadó disinteressato
önmegtartóztatás astinenza,
continenza
önmegtartóztató astemio, astinente
önmérséklet padronanza di sé
stesso, moderazione n
önműködő automatico,
meccanico
önművelés autodidassia
önrendelkezési jog diritto
dell'autodecisione n
önsanyargatás mortificazione n
(del corpo), ascetismo
önsanyargató ascetico
önsegély (jog) assistenza da sé
önsegélyző egyesület società di
mutuo soccorso
önsúly peso lordo
önszántából (hal) di propria
volontà
önszeretet amor h proprio
önt 1. versare; spargere*; 2.
(fémet) fondere*, gettare; 3.
szavakba ~ esprimere* con
parole n, tb; 4. bátorságot ~ vkibe
infondere* coraggio [a]
öntecs (műsz) blocco
öntelt presuntuoso, infatuato
önteltség presunzione n,
infatuazione n
öntés (műsz) fusione n, getto
öntevékeny spontaneo
öntevékenység attività spontanea
öntő (jh; műsz) fondi | tore, -trice
öntöde (műsz) fonderia
öntőfonna, öntőminta modello
öntött vas (műsz) ferro fuso
öntöz 1. (virágot) annaffiare; (vài)
csopargere*; 2. (folyó) irrigare;
bagnare; 3. (átv) vérrel ~
cospargere* di sangue h
öntözőautó autoinnaffiatrice n
öntözőberendezés sistema h di
irrigazione n
öntözöcsatoma canale h
d'irrigazione n
öntözőkanna annaffiatoio
öntözőkocsi annaffiatrice n
öntudat 1. (autocoscienza, con-
sepevolezza; sicurezza di sé;
coscienza del proprio valore; 2.
~nál van essere in possesso delle
sue facoltà mentali
öntudatlan 1. inconsapevole;
irriflesso; 2. (ájult) svenuto
öntudatlanság 1. inconsapevolezza,
irriflessione n; 2. (ájultság)
delliquio; svenimento
öntudatos consapevole
öntudatosság consapevolezza
dignità
ö(n)tvény (műsz) fusione n, getto
491
őrmester
önuralom controllo v dominio di
sé stesso; padronanza di sé
stesso
önvád autoaccusa; (átv) rimorso
önvallomás (auto)confessione n
önvédelem 1. autodifesa; 2. (jog)
legittima difesa
önvédelmi harc lotta per la sua
securilà; guerra di difesa
önzés egoismo
önzetlen disinteressato
önzetlenség disinteresse h,
altruismo
önző 1. (mn)egoistico
önzőII. (Jh)egoista(-i,-e)h, n
őr 1. (kot) sentinella; guardia; ~t
áll montare la guardia; ~t levált
smontare la guardia; 2. (vasúti)
casellante h, cantoniere A; 3.
(múzeumi) conservatore h
őrangyal (átv is,) angelo custode
ördög diavolo; (átv) az ~ bújt belé
ha il dia-volo in corpo; vigye el az
~l si faccia benedire*; az ~be is!
al diavolo!
ördögi diabolico; diavolesco;
satanico
ördöngös fickó diavolo d'un uomo
öreg I. (mn) 1. vecchio; 2. (átv) ~
este van è notte n inoltrata; -
hiba! sproposito v sbaglio
madornale
öreg II. (jh): ~em! caro mio! mio
vecchio!
öregasszony vecchia, vecchiotta
öregbít aumentare, accrescere*
öregember vecchio, vecchiotto
öreges senile; decrepito
öregít invecchiare
öregkor öregség vecchiaia
öregségi biztosítás assicurazioe n
(per la) vecchiaia
öregségi járulék rendita di
vecchiaia
öregsz | ik invecchiare
őrgróf marches | e, -a
őrház (vasúti) casa cantoniera,
casotto, casello ferroviario
őrhely posto di guardia v di
osservazione n
őriz 1. (ált) custodire; (átv) őrzi al
ágyat stare* a letto; 2. (megóv)
conservare; 3. (felügyel vkire)
sorvegliare
őrizet scorta, guardia; ~be vesz
arrestare
őrizetes (jog) detenuto
őrizetlen(ül) incustodito
órizked|ik (vmitől) guardarsi [da],
astenersi* [da]
őrjárat pattuglia
őrjöng infuriare, smaniare;
dimenarsi
őrjöngés frenesia; accesso di
furore h, delirio
őrjöngő furibondo, furioso,
frenetico; delirante
őrköd | ik (vki, vmi felett) vigilare,
fare* la guardia [a]
őrlemény macinatura, macinato
őrlés macinazione m ~i illeték tassa
sul macinato
őrlő fpl gond) rodente
őrlőd | ik (vki; átv) avere rimorsi A,
tb; 2. két malomkő között ~ik
essere tra due fuochi h, tb
örmény (Jh isj armeno
őrmester sergente h maggiore

őrnagy
492
őrnagy maggiore A
örök I. (mn) etemo; perpetuo;
—életű immortale; — érvényű
imperituro
örök II. (fn): ~be v ~ül hagy legare;
lasciare in eredità; -be fogad
adottare; vkinek az -ébe lép
succedere* |a|, subentrare
[»]
örökbefogadás adozione n
örökbefogadó adottante; - apa
padre h adottante v adottivo
örökbéres (rég) enfiteuta (-i, -e) A,
n
örökhagyó testa | tore, -Vice
örökjog diritto ereditario v di
successione n
örökké (hat) in etemo,
eternamente; (folyton) sempre; —
tartó sempiterno
örökkévaló eterno, perpetuo
örökkévalóság eternità
öröklakás affitto perpetuo
öröklés Id örökösödés; - útján
ereditariamente
örökléstan eugenica
öröklét eternità
örökletes Id öröklődő
öröklődés (orv is) trasmissione n
ereditaria
öröklőd|ik (orv is) trasmettersi*
ereditariamente
öröklődő (orv isj ereditario
öröklött (orv is) ereditato
örököl (átv is) ereditare
örökölhető trasmissibile
ereditariamente
örökölhetőség ereditarietà
örökölt Id öröklött
örökös I. (mn) 1. (örök) eterno,
perpetuo; sempiterno; 2.
(folytonos) conti-nuo, incessante
örökös II. (fn) erede A; -évé tesz
costituire erede A
örökösen (hai) 1. eternamente,
perpetuamente; 2. (folyton)
sempre
örökösödés successione n; eredità;
— útján ereditariamente
örökösödési: ~ adó tassa di
successione n; ~ háború guerra
di successione n
örökre (per) sempre; eternamente
örökrész parte v porzione n dell'
eredità
örökség eredita; ~űl hagy legare;
kizár az -bői escludere* dall'
eredità
örökzöld sempreverde A
őröl (átv isj macinare
őröltet fare* macinare
öröm gioia, piacere A, diletto; -et
szerez vkinek fare* piacere [a];
-ét találja v leli vmiben
compiacersi [di]; -mei con
piacere A; non senza gioia; ben
volentieri; -mei tölt el vkit vmi
riempire di gioia; magánkívül van
az -tői non capire v stare* nella
pelle dalla gioia; -tői sugárzó arc
viso raggiante di gioia
örömhír lieta notizia
örömittas ebbro di gioia
örömkiáltás grido di gioia
örömkönny lacrima di gioia
örömmámor trasporto di gioia
örömnyilvánitás manifestazione n
di gioia
493
óslakó
örömrivalgás gridi A, tb di gioia,
esultanza
örömszülők genitori A, tb della
giovane sposa
örömtelen triste, senza gioia
örömteli pieno di gioia
örömtűz falò A
örömujjongás allegrezza popolare;
esultanza; acclamazioni n, tb
pubbliche
örömünnep festa di gioia
őrparancsnok bigadiere A;
comandante A del corpo diguardia
őrs posto
őrség corpo di guardia; -et áll
montare la guardia; e-ssere di
guardia
őrségváltás cambio della guardia
őrszem sentinella, vedetta
őrszoba (rendőri) sezione n di
pubblica sicurezza
őrtorony torrione A
örül compiacersi* [di], rallegrarsi
[di], essere lieto [di] v contento
[di]; ennek a hímek mindnyájan
-lek a questa notizia si
rallegrarono tutti
őrület pazzia, follia
őrületes (átv) madornale,
eccessivo, immenso
őrült (fit is) 1. matto; pazzo;
alienato; demente; 2. ~ sok
troppo
őrültekháza manicomio
őrültség mattezza; pazzia;
demenza; follia
örv 1. (kutyáé) collare A; 2. (átv)
vminek az ~e alatt sotto il manto
v pretesto [di]
örvend 1. Id örül; 2. jó
egészségnek ~ godere (di) buona salute
ir, 3. —ek a szerencsének
(bemutatkozáskor) sono lieto di
conoscerla
örvendetes fausto, lieto
örvendezés giubilo, gioia
örvendez | lk giubilare
örvény vortice A, abisso
örvenyes vorticoso
örvényl | ik turbinare; essere agitato
da vortici h, tb
őrvezető (kat) appuntato
őrzés 1. (ált) custodia; 2. (meg
őrzés) conservazione n; 3.
(őrizet) guardia
őrző custode A, guardia
ős (fii) antenato
ősállapot stato primitivo
ősállat animale A primitivo
ősanya avola
ősapa avolo
ősbemutató (szinh) prima
assoluta
ósbűn peccato originale
ősember uomo primitivo
őserdő foresta vergine n
őshaza patria originaria
ősi primitivo, antichissimo,
atavico; secolare
ősidók tempi A, tb primitivi; - àia
da tempo immemore
őskor tempi A, tb primitivi;
preistoria
őskori preistorico; fosaile; - lelet
trovata preistorica
óskòzet terreno primitivo
ősközösség comunità primitiva
óslakó aborigeno, autoctono

őslakosság
494
őslakosság popolazione n
originaria v primitiva v
autoctona
őslénytan paleontologia
ősnemzés partenogenesi n;
generazionen spontanea
ősnyelv lingua primitiva
ősnyomtatvány incunabulo
ősrégész paleontologo
ősrégészet archeologia preistoria,
paleontologia
ősrégi antichissimo: vetusto
összülök progenitori h, tb; i nostri
primi genitori
őstehetség genio spontaneo
őstermelő agricultore h
őstípus archetipo
őstörténet preistoria
ösvény sentiero, pista
ősz I. (fn) autunno; ősszel
d'autunno; késő ~ autunno
inoltrato; -re fordul v hajlik az
idő entrano già nell' autunno
ősz li. (mn) canuto, bianco; - hajú
dai capelli bianchi
őszes (haj) brizzolato
őszi autunnale; - táj paesaggio
d'autunno; - búza grano
autunnale; (nőv) ~ kikerics
colchico autunnale
őszibarack pesca
őszibarackfa pesco
őszies autunnale, d'autunno
őszike (növ) croco autunnale
őszinte 1. sincero; franco; 2. ~hive
il Suo devotissimo
őszintén sinceramente;
francamente; (árt) ~ szólva a parlare
v a dire* il vero
őszinteség sincerità; franchezza
őszirózsa crisantemo
összbenyomás impressione n
generale v d'insieme
összbevétel introito totale
össze insieme
összead 1. (inat is) addizionare,
sommare; 2. (gyűjtés útján) fare*
la colletta; 3. (jegyesekei) unire
in matrimonio
összeadandó (mal) addendo
összeadás (mal) addizione n
összeakad (vkivel) incontrare per
caso
összeáll 1. (néhány ember) riunirsi;
2. (megszilárdul) condensarsi;
3. (vkivel) unirsi [a], associarsi
Ul
összeállít 1. (gépet) montare; 2.
(darabokat) riunire, formare; 3.
(gyűjteményt) comporre*; 4.
(műsort) programmare
összeállítás 1. (gépé) montatura;
2. (daraboké) riunione n,
formazione n; 3. (gyűjteményé)
composizione n; 4. (műsoré)
programmazione n
összeaprít (fát) spaccare
összebarátkoz|ik stringere*
amicizia [con]
összébbhnz v -von stringere* di
più
összebeszél 1. (mindenfélét) saltare
di palo in frasca; 2. (vkivel)
concetarsi [con]; intendersela*
[con]
összebogoz arruffare, imbrogliare,
intricare
összebonyolít Id összebogoz
495
összeférhetetlen
összeboronál (tréf) riunire
összeborzad rabbrividire, fremere,
trasalire*
összeborzol arruffare
összebúj | ik stringersi* [a]
összecsap 1. (kezet) battere le
mani; 2. ("pl könyvet) sbattere; 3.
(munkát) abborracciare; 4. (két
sereg) scontrarsi; (harcolók)
venire* alle mani; 5. ~tak feje
fölött a hullámok le onde lo
travolgevano v seppelivano;
(átv) stava per sublissere
összecsapás (kai) scontro
összecsavar attortigliare
összecserél scambiare,
confondere*
összecsókol coprire* di baci h, tb
összecsomagol fare* i bauli h, tb
összecsomósod | ik 1. (pl liszt)
raggrumarsi; 2. (megolvad)
cagliarsi, coagularsi
összecsődít riunire; fare*
radunare
összecsődül accorrere*;
attnipparsi, assembrarsi
összecsuk 1. chiudere*; 2.
(foglyokat) rinchiudere* nella
stessa ce-Uula
összecsukl | ik 1. (összeesik)
cadere* per terra, stramazzare; 3.
(átv) subire un attacco di
collasso
összecsukód | ik chiudersi*
összedob(ál) buttare v gettare
sottossopra
összedől crollare
összedönt fare* crollare;
rovesciare
összedörzsöl, összedörgöl soffre-
gare
összeég bruciare
összeegyeztet conciliare; fare*
accordare
összeegyeztetés accordo,
concordanza
összeegyeztethetetlen
incompatibile, inconciliabile
összeegyeztethető conciliabile,
compatibile
összeelegyed | ik Id összevegyül
összeelegyít Id összevegyít
összeér toccarsi
összees|ik 1. (ember) cadere* a
terra, stramazzare, accasciarsi;
2. (egybeesik)coincidere*
összeeskiisz | ik (vki ellen)
congiurare [contro], cospirare
[contro]
összeesküvés congiura,
cospirazione n; —t sző tramare v
ordire un complotto,
complottare
összeesküvő (fin) cospira | tore,
-trice, congiurato,
complotta | tore, -trice
összeesz | ik (mindenfélét)
rimpinzarsi
összefacsarod | ik a szíve gli si
stringe il cuore
összefecseg blaterare, cianciare,
saltare di palo in frasca
összefér (nem veszekszik) andare*
d'accordo,intendersi* [con]
összefércel 1. attaccare con punti
h, tb; 2. (átv) acciabattare
összeférhetetlen 1. (vmivel)
incompatibile [con]; 2. (természet)

összeférhetetlenség
496
intrattabile, impraticabile,
insociabile
összeférhetetlenség l. (természeté)
intrattabilità, insociabilità; 2.
(hivatali) incompatibilità
összefirkál scarabocchiare
összefog l. (átv is,) prendere*
insieme; abbracciare; 2. Id
összefogdos 2.; 3. (vkivel) unirsi,
stgringersi*, coalizzarsi, darsi*
la mano; cooperare,
collaborare
összefogás (átv) unione n,
coalizione n, cooperazione n
összefogdos 1. (kézzel) palpare;
brancicare; 2. (elfog)
acchiappare; dare* la caccia [a]
összefoglal riassumere*,
ricapitolare, compendiare
összefoglalás riassunto,
ricapitolazione n
összefoglaló I. (mn) riassuntivo,
sintetico
összefoglaló II. (fii; iskolai) esame
h
összefogó(d)z | ik tenersi* per la
manon
összefolyás 1. (folyóké) confluenza;
2. (színé, emléké) confusione n
összefoly|ik 1. (több folyó)
confluire; 2. (emlék, szín)
sfumare, confondersi*
összefon 1. intrecciare; 2. (karjait)
incrociare
összefonód I ik intrecciarsi
összefont karokkal a braccia n, tb
conserte; colle braccia in croce
n
összeforgat rovistare
összeforr 1. (összenő) accrescersi*;
2. (seb) cicatrizzarsi; 3. (fém)
fondersi*; 4. (szoros barátságba)
essere come pane h e cacio
összeforraszt 1. (műsz) saldare; 2.
(átv) unire, cimentare
összefut 1. (sokember)accorrere*;
2. (több vonal) convergere; 3.
(tej) coagularsi
összefügg stare* in rapporto v
connessione n v correlazione n
[con]
összefüggés rapporto. nesso,
connessione n, correlazione n,
coerenza; az ~ből dal contesto;
elveszti az ~t perdere il filo
összefüggéstelen incoerente,
sconnesso
összefüggéstelenül
incoerentemente, sconnessamente
összefüggő 1. connesso (con],
legato [con], relativo [a]; 2. (átv)
coerente, continuo,
ininterrotto
összefűz 1. allacciare; 2. (könyvet)
rilegare; 3. (átv) collegare
összeg somma, totale h; importo;
bizonyos — erejéig fino a una
certa somma; az - eléri a ... la
somma ascende [a]
összegabalyít intralciare
összegez sommare; (összefoglal)
totalizzare
összegezés somma; totalizzazione
n; riassunto
összegöngyöl arrotolare
összegubancolódik intralciarsi
összegyúr impastare
összegyűjt 1. raccogliere*; riunire;
497
összekalapál
ammassare; 2. —ött művek opere
n, tb complete
összegyűl 1. (összeg)
ammassarsi; 2. (tömeg) (radunarsi;
raccogliersi*; riunirsi
összegyúr sgualcire
összegyúrod | ik sgualcirsi
osszehajt(ogat) piegare,
pieghettare
összehangol accordare;
sincronizzare
összehány (felforgat) buttare
so(tto)sspora; mettere* a
soqquadro; fare* disordineh
összeharácsol accumulare,
accaparrare
összeharap(dál) mordere*,
rompere* coi denti h, tb
összehasonlít paragonare,
confrontare; (okmányokat)
collazionare
összehasonlítás paragone h,
confronto; (okmányoké) col-
lazionamento
összehasonlíthatatlan
imparagonabile, inconfrontabile
összehasonlító (módszer)
comparativo
összeházasít (vkivel) sposare
[con]
összehegeszt saldare
összehív convocare
összehord 1. ammassare; riunire; 2.
(átv) hetet-havat v tücsköt-bogarat
~ parlare del più e del meno;
divagare
összehoz 1. (összeget) riunire; 2.
(személyeket) fare* incontrare
összehúz 1. stringere*; 2. -za
magát stringersi*, ripiegarsi (su
sé stesso)
összehúzó costringente, costrittivo
összehúzod | ik 1. contrarsi*
restringersi*; 2. (átv) stare* v
mettersi*in disparten
összeilleszt fare* combaciare v
congiungere*; adattare [a],
applicare (a]
összeül | ik I. (vmivel) combaciare;
essere intonato [con] 2. (átv)
concordarsi, armonizzarsi,
essere fatto l'uno per l'altro;
stare* bene insieme
összeillő (átv is) combaciante
összeír 1. (választókat)
coscrivere*; 2. (könyvekből) compilare;
3. (átv) rengeteget —
scrivacchiare
összeírás (választóké) coscrizione n
összeismerked | ik (vkivel) fare* la
conoscenza [di]
összeis mertet (vkivel) fare*
conoscere* [con]
összejár 1. (vkivel) frequentare,
bazzicare; essere in relazione n
[con]
összejátszás connivenza,
collusione n
összejátsz|ik (vkivel) intendersela*
[con]; essere connivente [con]
összejön 1. (egybegyűlik) adunarsi,
riunirsi; 2. (találkozik vkivel)
incontrarsi [con]; (többen)
riunirsi; 3. (összevesz vkivel)
venire* v pigliarsi a parole n, tb
összejövetel riunione n, convegno
összekalapál (munkát összeüt)
acciabattare

összekap
498
összekap 1. (összeszed)
raccogliere* in fretta; 2. (vkivel)
bisticciarsi; prendersi* per i
capelli
összekapar 1. (pl földről)
racimolare; 2. ~ja az arcát graffiare
összekapcsol (árt is) 1. combinare,
coordonare; 2. (ruhát) affibbiare
összekapcsolód | ik ('pl kerekek)
incastrarsi
összekarcol scalfire
összekarmol sgraffiare
összeken imbrattare
összekeres 1. (összeszed)
raccogliere*; 2. -/ az egész házal
(tiniért) frugare, rovistare
összekerül (vkitel) incontrare
összekészít preparare
összekever 1. mescolare,
mischiare; 2. (összetéveszt)
confondere*
összekeveredés (árt is)
mescolamento, mistione n. confusione
n
összekevered | ik (árt) mescolarsi,
complicarsi
összekoccan (árt) venire* v pigliarsi
a parole n, tb
összekoccanás (árt) diverbio,
alterco
összekoccint (poharakat)
acciottolare; fare* cozzare insieme
összekócol arruffare
összekovácsol (árt) unire
összeköltöz | ik (vkivel) andare* ad
abitare insieme
összeköt 1. legare, annettere*,
congiungere*; accoppiare; 2.
(átv) assocciare, riunire
összekötő I. (fii; sp) mezz'ala
összekötő li. (mn): — szöveg
coniesto; (kai) ~ tiszt ufficiale h
di collegamento; - vasúti híd
ponte h di congiunzione n
összekötöz (embert is) legare
összeköttetés 1. (vasúti)
coincidenza ferroviaria; 2. (személyi)
relazione n; rapporto personale;
~be lép vkivel entrare in
relazione n [con]; 3. üzleti ~
relazioni n, tb commerciali
összekulcsol (kezet) incrociare v
giungere* le mani
összekuporgat aggruzzolare
összekuporod | ik accoccolarsi
összekuszál (árt is) arruffare,
imbrogliare
összekuszálás (árt is) arruffi-o,
imbroglio
összekuszálod | ik (árt is) arruffarsi,
imbrogliarsi
összekülönböz | ik (vkivel) guastarsi
[con], troncare l'amicizia [con]
összeláncol incatenare
összelapít schiacciare
összelapul (átv is) schiacciarsi
összelő (rommá ló) distruggere*
sprando
összemar l. (kutya) mordere*; 2.
(sav) corro-dere*
összemázol scarabocchiare
összemegy 1. (posztó)
restringersi*; 2. (tej) rappigliarsi,
coagularsi, cagliarsi
összemér 1. (összehasonlít)
paragonare, misurare; 2. (árt) ~ik a
kardjukat misurarsi le spade; -/
az erejét vkivel misurarsi [con]
499
összesűrít
összemérhetetlen incommen-
surabile
összemorzsol sbriciolare, tritare
összemosolyog (vkivel)
scambiai si) un sorriso
összenéz scambiarsi) un'occhiata
összenő aderire [a]; agglutinarsi
összenövés (orv is) concrezione n
összenyom comprimere*,
schiacciare
összenyomod | ik schiacciarsi
összeollóz tagliuzzare; plagiare,
compilare
összeolvad (árt is) fondersi*;
amalgamarsi
összeolvas l. (összevet)
confrontare, collazionare; 2. (pej)
leggere* senza metodo
összeolvaszt (átv is) fo-ndere*
insieme; fare* fusionare
összeomlás (árt is) crollo, sfacelo,
rovina
összeomlik (árt is) crollare,
rovinarsi, andare* in rovina
összeölelkez | ik abbracciarsi
összeöml | ik confluire
összeönt (üvegben) mescolare
összepárosít (átv is) accoppiare
összepiszkít insudiciare
összeprésel comprimere*
összerág masticare, schiacciare
con i denti h, tb
összeragad incollarsi; aderire [a],
agglutinarsi
összeragaszt incollare; attaccare
[»]
összerak 1. mettere* in ordine h\
2. (árt) comporre*; giungere*;
combinare
összeráncol (homlokot) corrugare
összeráz scuotere*, agitare
összerázkód | ik összerezzen
trasalire*, soprassaltare
összerogy |ik stramazzare, cadere*,
accasciarsi
összerombol distruggere*,
demolire
összeroncsol fracassare,
sfracellare
összerongyolód | ik ridursi* in cenci
h, tb
összeroppan (árt is) essere
schiacciato
összeroppanás (átv is) crollo
összeroppant (árt is) schiacciare
összeroskad 1. (építmény) crollare;
2. (árt) subire un collasso
összérték valore h complessivo
összes totale, complessivo; az ~fiú
tutti i ragazzi h, tb; Boccaccio ~
müvei tutte le opere n, tb del
Boccaccio
összesen in tutto,
complessivamente
összeseregi | ik (r)adunarsi;
attnipparsi
összesít 1. (összegez) sommare; 2.
(egyesít) concentrare, riunire
összesítés 1. (összegzés) som-
mazione n; 2. (egyesítés)
concentrazione n; riunione n
összesöpör scopare
összesség totalità; collettività
összesúg intendersi* sussurrendo
all'orecchio
összesül (elég) carbonizzarsi
összesűrít (árt is) condensare,
concentrare

összesűrűsödik
500
összesűrűsöd | ik (átv isj
condensarsi, concentrarsi
összeszakad lacerarsi, rompersi*
összeszalad (csoportosul)
accorrere* (r)adunarsi, riunirsi
összeszámol contare, sommare
összeszárad seccarsi; raggrinzarsi
összeszed 1. Cpl Jóidról)
raccogliere*; 2. (összegyújt) raccattare;
riunire; (átv) minden erejét
—í raccogliere* tutte le sue
forze; 3. ~i magát a) (beteg)
raccogliersi*; riaversi,
rimettersi*; b) (felbátorodik)
prendere* il coraggio a due
mani n, tb
összeszedeló(d)zköd | ik fare*
fagotto
összeszegel (ládát) inchiodare
összeszerel (müsz) montare
összeszid sgridare: fare* una
ramanzina v lavata di capo [aj:
(biz) pettinare
összeszokl ik (vkivel) intendersela*
összeszólaikoz | ik (vkivel) venire* a
parole n, tb [con]
összeszorít stringere*, serrare;
comprimere*; (átv) ~ja a Jogát
serrare i denti h, tb
összeszorul 1. (összezsúfolódik)
ammassarsi; 2. (összeszűkül)
stringersi*; (átv) ~t a szíve gli si
strinse il cuore
összeszorulás (átv k) stringimento,
stretta
összeszövetkez | ik (vkivel)
coalizzarsi [con], associarsi [con],
legarsi [con]
összeszövöd | ik intrecciarsi
összeszurkál pugnalare
ripetutamente
összeszűkül Cpl völgy) stringersi*
összeszűri a levet (vkivel) in-
te ridersela*
összetakarít fare* pulizia
összetákol aggiustare, arrangiare
összetalálkoz | ik (vkivel)
incontrare: incontrarsi [con]
összetapad attaccarsi
összetapos calpestare
összetart 1. (egybetart) unire;
montenere* uniti; 2. (vkivel)
stare* uniti; 2. (geoin)
convergere
összetartás 1. (vkivel) concordia,
unita, solidarietà; 2. (geom)
convergenza
összetartó ero forza di coesione
n
összetartozás (átv k) solidarietà
összetartoz | ik (több dolog)
appartenere* alla stessa
categoria
összetartozó analogo, omogeneo
összetekered | ik Cpl kígyó)
avvolgersi*, attortigliarsi
összetép stracciare; squarciare
összeterel fare* entrare [In]
összetesz 1. (ált) riunire,
comporre*; 2. (kezet)giungere*
le mani n, tb: 3. (szavakat)
comporire*
összetétel (nyelv) composizione
n; (összetett szó) parola
composta
összetett complesso; - mondat
proposizione n complessa
összetettség complessità
501
összevon
összetéveszt confondere*,
scambiare
összetévesztés confusione n,
scambio
összetevő componente h
összetevőd | ik comporsi* [dì]
összetipor calpestare
összetorlód | ik ammassarsi;
accumularsi; (átv) -ott a
munkám sono sopraca rico di
lavoro
összetör rompere*, spezzare;
rompere* in pezzih, tb
összetöri ik rompersi*
összetört 1. rotto; 2. (átv)
abbattuto
összetűz 1. (ruhát) attaccare con
punti h, tb: 2. (vkivel) litigare
[con], guastarsi [con]; 3. (kal)
scontrarsi [con]
összetűzés (veszekedés) diverbio,
alterco
összeül riunirsi in consiglio
összeüt 1. ("pl bokát) battere i
tacchi; ~/' a tenyerét battere
le mani; 2. (munkát)
acciabattare
összeütközés 1. (vasúti) scontro;
collisione n; 2. (átv) conflitto;
~be kerül vkivel, vmivel entrare in
conflitto [con]
összeütköz | ik 1. (vonat, sereg)
scontrarsi; 2. (átv) urtarsi
összevág 1. (darabokra)
spezzettare; tagliare in pezzi h, tb:
frastagliare; 2. (egyezik)
concordare, coincidere*
összevagdal fare* a pezzi h, tb:
tagliare in pezzi h, tb
összeválogat 1. assortire; 2.
(párjával) accoppiare
összevarr cucire
összevarrás cicitura
összevásárol comprare
összevegyit mescolare, mi-
schiasre
összevegyül mescolarsi,
mischiarsi
összever 1. ~i a bokáját sbattere i
talloni h, tb: 2. (vkit) lasciare
mezzo morto
összevereked | ik, összevereksz|ik
venire* alle prese n tb;
prendersi* per i capelli
összeverőd | ik (átv) affollarsi,
adunarsi; accorrere*
összevesz (vkivel) ro-mperla [con];
bisticciarsi [con]
összeveszés litigio, alterco, bisticcio
összeveszít seminare discordia
összevet 1. confrontare:
paragonare; vesd össze (vó.) confronta
(cfr.); 2. (iratokat) collazionare
összevetés 1. confronto; 2.
(iratoké) collazionamento
összevéve: mindent ~ insomma,
tutto sommato, in ultima
analisi n
összevissza 1. confusamente, alla
vanvera; — beszél sdaltare di
palo in frasca; parlare alla
vanvera; divagare; 2. (szanaszét):
~ dobálja a holmiját gettare v
buttare sottossopra
összevisszaság confusione n,
disordine h
összevon 1. ~ja szemöldökét
accigliarsi; corrugare la fronte; 2.

összevonás
502
(kat) concentrare; 3. (rövidít)
abbreviare
összevonás 1. (kai)
concentramento; 2. (rövidítés)
abbreviazione n
összezár rinchiudere*
összezavar confondere*,
disorganizzare; imbrogliare
összezavarod | ik confondersi*;
imbrogliarsi
összezördiil ld összevesz
összezúz fracassare, sfracellare,
frantumare
összezsúfol ammassare, costipare;
comprimere*
összezsugorod | ik restringersi,
ridursi*; raggrinzarsi; contrarsi*
összhang 1. armonia: 2. (átv)
~ban van vmìvel concordarsi
[con], armonizzarsi [con]
összhangzat armonia,
consonanza, accordo
összhangzattan (zen)armonia
összhatás impressione n generale v
d'insieme
összjáték giuoco d'insieme v
d'assieme
összjövedelem introito totale
összkép quadro complessivo;
prospetto generale
összkomfort conforto generale
összköltség spese n, tb complessive
összlétszám organico
összpontosít concentrare; figyelmét
vmire ~ja concentrare
l'attenzione n [su]
összpontosított concentrato
összpontosul concentrarsi
összsúly peso totale
össztermelés produzione n
complessiva
össztűz salva
ösztökél stimolare [a], spronare [a]
ösztön istinto
ösztöndíj borsa di studio
ösztöndíjas (fn) borsiere h
ösztönös istintivo; intuitivo; ~en
istintivamente
ösztönösség istintività
ösztönöz stimolare [a]; spronare
[a]; spingere* [a]; (átv) mi
ösztönzi öt erre? che lo stimola a
fare* ciò?
ösztönszerűen, ösztönszerűleg
istintivamente
ösztönzés impulso, stimolo
ösztönző stimolante
ösztövér allampanato, scarno
őszül incanutire; mettere* i capelli
bianchi
öszvér mul | o, -a
öszvérút mulattiera
öt (szn) cinque
öt (mn) lo, la; lui, lei
ötemeletes a cinque piani h, tb
ötévenként per cinque anni h, tb
ötéves 1. (korú) cinquenne; 2.
(időköz) quinquennale; ~ terv
piano quinquennale
ötféle di cinque specie
öthatalmi egyezmény Patto dei
Cinque
ötlet 1. idea; ispirazione n;
suggestione n; jó ~e támadt gli
venne una buona idea; 2.
(szellemes) ghiribizzo, arguzia
ötletes 1. (találékony) ingegnoso;
2. (szellemes) spiritoso, arguto
503
özvegység
ötletszerű capricioso
ötl|ik: eszébe ~ saltargli in testa;
avere l'idea [di]; szemébe ~
saltargi agli occhi h, tb
ötöd 1. (rész) quinto, la quinte
parte; 2. (zen) quinta
ötödik quinto; V. Károly Carlo
Quinto
ötödiziglen fino alla quinta
generazione
ötödrész ld ötöd I.
ötödször la quinta volta
őtőle da lui (lei)
ötöl-hatol saltare di palo in frasca
n.tb
ötös (pl osztályzat) un cinque
ötszáz (szn) cinquecento
ötszög pentagono
ötszögű pentagonale
ötször cinque volte n, tb
ötszörös quintuplo; cinque volte n,
tb maggiore
öttagú di cinque membri h, tb
öttusa pentatlon A
ötven (szn) cinquanta
ötvenedik cinquantesimo
ötven(év)es cinquantenne h, n;
sulla cinquantina
ötvény allegazione n, lega
ötvös orefice h
ötvösművészet oreficeria
ötvöz allegare
ötvözet allegazione n, lega
öv 1. cintura; 2. (övezet) zona
övé (nm) il suo, la sua
övéi i suoi, le sue
övéik i loro, le loro
övék il loro, la loro
övez 1. (teriilet) circondare; 2. (átv)
cingere*
övezet zona; megszállási ~ zona di
occupazione n; növényi ~ zona di
vegetazione n
őz capriolo
ózbak capriolo; caprone h, capro;
becco
özbőr pelle n di capriolo
őzgida capriolett | o, -a
özön flutto; affluenza; abbondanza;
(átv) ~ével a bizzeffe; a iosa
ozoni | ik (ár, ember) riversarsi,
affluire
özönvíz diluvio; (átv is) ~ előtti
antidiluviale
özvegy I. (fn) 1. (asszony) vedova;
2. (férfi)vedovo
özvegy 11. (mn): ~en marad
rimanere* vedov|o, -a
özvegyi vedovile
özvegység vedovanza

p
pác 1. (cserzéshez) concia; 2.
(húshoz) marinata; 3. (átv) ~ban
van essere nell' impiccio; avere
l'acqua alla gola
paca macchia d'inchiostro
pacai trippa
páciens paziente, ammalato
pacifista pacifista (-i, -e) h, n
pacifizmus pacifismo
packáz | ik (vkivel) tenere* a vile;
indispettire; fare* stizzire
pácol 1. (cserez) conciare; 2. (húst)
marinare
pacsirta allodola
pacskol (falat) intonacare
pad (iskolai is) banco, panca,
panchina; vádlottak ~ja banco
degli accusati
padiás soffitta
padlásablak abbaino
padlásszoba soffitta
padió pavimento
padlófenyesítö lustro per il
pavimento
padlókefe spazzola per lustrare il
pavimento
padiókefélógép lustrapavimento
padlózat là padozat
padozat impiantito
padsor fila di banchi h, tb
páfrány felce n
páholy palco
pajkos birichino, monello,
petulante
pajkosság birichinata, monelleria,
petulanza
pajor larva del maggiolino
pajta fienile h
pajtás compagno
pajtáskod | ile (vkivel) affratellarsi
[con]
pajzán 1. scherzoso, giocoso,
faceto; 2. (illetlen)lubrico
pajzáakod | ik scherzare
pajzs scudo; (római) rotella
pajzshordozó (rég) scudiero
pajzsmirigy (orv) glandola
tízroidea
pajzsmirigytúltengés ipertrofia
tiroidea
pajzstetú cocciniglia
pakol impacchettare
505
p atyamester
pákosztos ghiotton I e, -a
paktál patteggiare [con]
paktum patto
Pai Paolo
pala (kőzet és tetőfedő) ardesia
palack bottiglia, fiasco
palackbor vino in bottiglia
palackoz infiascare
palackozás infiascatura
palacsinta (kb) pizza
palacsintasütő (foglalkozás; kb)
pizzai(u)olo
palánk palafitta, palizzata
palánta pianticella
palántál (mg) piantare
palást 1. manto; 2. (geom) area
laterale
palástol (átv) palliare, dissi mulare,
nascondere*; mascherare
palástolás (átv) palliamento,
dissimulazione n
palatábla lavagna
palatető tetto di ardesia
palavesszó gessetto
pálca 1. verga; canna; karmesteri ~
bacchetta del direttore
d'orchestra; 2. (átv) pálcát tör vici
felett condannare; giudicare
severamente
pálcika verghetta
paletta tavolozza
Pali Paolino
pali (biz) merlo, merlotto
pálinka acquavite n
pálinkafözde distilleria
pálinkafőző Iá pálinkafözde
pálinkamérés liquoreria; mescita,
bettola
pallér capomastro
palléroz (átv) raffinare, incivilire
pallérozatlan (átv) rozzo, incolto
pallérozatlanság (átv) incultura,
rozzezza
pallérozott (átv) raffinato,
incivilito
páll | ik (bór) escoriarsi
palló 1. (vastag) asse n; 2. (kis híd)
passatoio
pallos mannaia; spadone h
pállott escoriato
pálma(ág) palma
pálmafa palma
pálmalevél palma
pálmaliget palmeto
pálmaolaj olio di palma
palota palazzo
palotaőrség guardia del palazzo
pálya 1. (áll) linea; tratto; 2. (sp)
palestra; pista; campo di corse n,
tb3. (vasúti)linea; via; percorso;
4. (esili) orbita; traiettoria; 5.
(életpálya) carriera; professione
ir, mestiere h\ pályát választ,
vmilyen pályára lép abbracciare
la carriera [di]; pályát téveszt
sbagliare la carriera
pályaáthidalás 1. viadotto; 2.
cavalcavia h
pályabíró (sp)arbitro
pályadíj premio; ~at tűz ki fissare
un premio
pályadíjnyertes (mű) premiato
pályafelvigyázó (vasúti) cantoniere
h
pályafenntartás manutenzione n
della linea
pályafutás carriera
pályamester (őr) cantoniere h

pályamű
506
pályamű opera presentata al
concorso
pályanyertes (sp, ló is) premiato;
laureato
pályaőr Id pályafelvigyázó
pályatest linea; corpo stradale
pályatétel tema h del concorso
pályatévesztett ember spostato
pályaudvar stazione n
pályaválasztás scelta professionale
pályázat concorso; ~ot ir ki v hirdet
bandire un concorso; ~ra kitűz
mettere* a concorso
pályázati felhívás apertura v bando
di concorso
pályáz | ik 1. (pályázaton részt vesz)
fare* il concorso; concorrere*
[a]; postulare; 2. (atti; valamire)
ambire [a], bramare [di]
pályázó concorrente h, n;
postulante lì, n
pamacs (ecset) pennello
pamflet libello, pasquinata
pamut cotone h
pamutáru cotoneria
pamutipar industria cotoniera
pamutszövet stoffa di cotone h
panama panama h, scandalo
panamakalap panamah
panamaz | ik truffare, imbrogliare
panamista truffa | tore, -trice;
imbroglioni e,-a
panasz 1. (áll) lagnanza;
geremiade n; ~ra fakad
profondersi* v prorompersi* in
lagnanze n, tb; nincs oka ~ra non
avere motivo di lagnarsi; 2. (jog)
querela; ~t tesz v emel dare* v
formulare v muovere* v porre*
una querela; 3. (sérelem)
lagnanza, reclamo
panaszkod | ik lagnarsi [di]
panaszkönyv libro dei reclami h, tb
panaszol lamentarsi [di]; deplorare;
compiangere*
panaszos I. (fii; jog) querelante h
panaszos II. (mn) lamentevole; ~
hangon con tono lamentevole
páncél I. corazza; (rég) lorica; 2.
(teknősé)guscio, clipeo
páncélautó automobile n blindata,
autoblindata, blinda
páncélhajó corazzata
páncélkocsi carro armato
páncélos I. (fn) 1. (katona)
corazziere h; 2. (harckocsi) carro
armato; 3. (hajó) corazzata
páncélos II. (mn) corazzato,
blindato; ~ alakulatok
formazioni n, tb corazzate; ~
egység unità blindata v corazzata;
~ hadosztály divisione n blindata
v corazzata
páncélszekrény forziere h
páncéltorony torre n blindata
páncéltörő ágyú cannone h
antiblinda
páncélvonat treno blindato
páncélzat corazza
pancsol 1. (vízben) sguazzare; 2.
(bort) adulterare
pandúr gendarme h, carabiniere h
pang languire, stagnare
pangás illanguimento, stasi n
páni félelem paura panica
pánik panico; ~ot kelt destare
pa-nico
panoráma panorama h, veduta
507
par
pánszláv I. (fii) panslavista (-i, -e)
h.n
pánszláv II. (mn) panslavi stico
pánt 1. (szalag) nastro; 2.
(tartópánt) bandella
pántlika nastro
panyókára vetve a tracolla, ad
armacollo; butatto sulle spalle
pányva cavezza
pányváz attaccare con la cavezza
pap prete h; sacerdote A;
ecclesiastico; ~pá szentel
ordinare; (kőzm) kinek a -,
kinek a ~né tutti i gusti sono
gusti h, tb
papa papà h
pápa papa h; pontefice h
papagáj pappagallo
pápai pontificio, papale; a-
postolico
pápaság papato
pápaszem occhiali h, tb
pápaszemes kígyó serpente h degli
occhiali h, tb
papi sacerdotale; ecclesiastico; ~
nòtlenség celibato; ~ ruha veste n
sacerdotale
papír carta; ~ra vet buttare giù;
abbozzare
papírgyár cartiera
papírgyártás produzione n della
carta
papíripar industria della carta
papírkereskedés cartoleri-a
papírkereskedő cartolaio
papírkosár cestino; ~ba dob
cestinare
papirkötés legatura in cartone h
papírlap foglio di carta
papírmasé cartapesta
papimehezék fermacarte h
papírpénz carta moneta
papírszalvéta tovagliuolo di carta
papírvágókés tagliacarte h
papírzacskó cartoccio
paplak parrocchia
paplan coperta imbottita; coltrone
A, coltre n
papnevelde seminario
papnövendék seminarista h
papol (biz) cianciare al vento
papos pretesco
paprika peperone h, pepe h
rosso
paprikajancsi Arlecchino,
Pulcinella h
paprikás (mn; átv): - kedvében van
essere arrabbiato v incollerito;
essere sale h e pepe h v tutto
sale/;
paprikavörös rosso mattone h
papság 1. (papi hivatal) sacerdozio;
2. (testület) clero
papszentelés ordinazione n
papucs 1. ponto-fole n, tb, pianelle
n, tb; 2. (átv) - alatt van lasciare
portare i calzoni alla moglie
papucshős eroe h pantofolaio,
marito in gonnella
pár I. (mn) 1. ("pl kesztyű) paio; 2.
csak egy - lépést tesz fare*
soltanto quattro passi h, tb
pár 11. (fn) 1. (kettős) coppia;
-osati a coppia; -ónként a
coppia; 2. (párja vminek)
compagno; hol van ennek a
cipőnek a —ja? dove è il
compagno di questa scarpa?

pára
508
(biz) élete -fa metà [di]; (átv)
~ját ritkítja v nincsen ~ja è senza
pari
pára 1. (gőz) vapore h; 2. (lélek;
rég) anima; (állat) kiadja a
páráját crepare; rendere*
l'anima
parádé parata, rivista, rassegna
parádés di gala, di parata
parádéz | ik fare* sfoggio [di]
paradicsom I. (növ) pomodoro; 2.
(egyh és átv) paradiso
paradicsomi paradisiaco
paradicsommadár colibrì A
paradicsommártás salsa di
pomodoro
parafa sughero; nyers ~ sughero
greggio
parafadugó tura (növ) cciolo di
sughero
parafatalp suola di sughero
parafìn parafino
paragrafus paragrafo
paraj spinacci A, tb
paralel parallelo
paralitikus paralitico
paralizál (átv isj paralizzare;
immobilizzare
paralizis (orv) para-Usi n
parancs ordine h, comando,
consegna; distruzione n; -ra per
ordine A; ~ot ad vmire ordinare
[di]; ~ot teljesít eseguire il
comando; elfogatási ~ mandato
di arresto v di cattura
parancsnok comandante h
parancsnoki híd ponte h del
comando
parancsnokol comandare
parancsnokság comando; átveszi a
—ot assumere* il comando
parancsol ordinare [di], comandare
[di]: intimare [di]; ingiungere*
[díj; mit ~? che comanda?
parancsolat: (átv) úgy megy, mint a
~ va liscio v liscia
parancsolgat comandare con aria
di superiorità
parancsoló (inn) imperativo,
imperioso; autoritario; ~
hangnem tono imperioso v
autoritario; (nyelv) ~ mód
imperativo
parancsolólag imperiosamente,
autoritariamente
parancsszó comando; parola di
ordine A; (átv \s) ~ra per ordine
A
parányi minuscolo
párás vaporoso, pieno di
evaporazioni n, tb
paraszt 1. contadino; campagnolo;
dolgozó ~ coltivatore A diretto; 2.
(durva ember) villano; zoticon | e,
-a; villanaccio
parasztasszony contadina,
campagnola
parasztbirtok proprietà contadina
parasztfelkelés rivolta contadina,
sollevamento contadino
parasztgazda Id paraszt 1.
parasztgazdaság masseria
parasztház casa rustica; casa di
contadino
paraszti contadinesco
parasztlány paesana, contadinetta
parasztlázadás Id parasztfelkelés
parasztlegény giovane A contadino
509
parodia
parasztpárt partito agrario
parasztság 1. classe n contadina;
2. (durvaság) grossolanità
parasztszármazású di origine n
contadina
parasztviselet costume A
contadinesco
páratlan 1. (szám)dispari; 2. (cipő
süt) scompagnato; 3. (ritka)
impareggiabile, incomparabile;
(vakmerőségről) senza pari
parazita (fii isj parassita (-i, -e) h, n
parázna lascivo, lubrico,
lussurioso; (vài) fornica | tore, -trice
paráznáikod | ik (vài) fornicare
paráznaság lascività, lussuria,
lubricità; (vài) fornicazione n
parázs brace n, carbonella; (átv) ~
veszekedés litigio violento
parazsl|ik 1. ardere*; 2. (hamu
alati) covare
párban duello; ~ra kihív sfidare
párbajoz | ik battersi in duello
párbajsegéd padrino
párbajtör fioretto, spada
párbajtórrivás scherma alla spada
párbajtőrvívó fiorettista (-i, -e)
h.n
párbeszéd dialogo
párbeszédes dialogato, dialogico
parcella (mg) lotto
parcelláz spartire, smembrare
pardon scusi
párduc pantera
párhuzam parallelo, confronto; ~ot
von két dolog között confrontare
due cose n, tb; fare* v istituire un
parallelo v un paragone h tra due
cose n, tb; paragonare
párhuzamos I. (fit) parallela;
parallelo
párhuzamos II. (mn) parallelo
párhuzamosan parallelamente
paripa destriero, corsiere h
paritás parità
parittya frombola
Párizs Parigi n
párizsi (jn \%) parigin | o, -a
park parco; giardino pubbico;
(rég) villa
párkány 1. (ép) cornicione A; orlo;
2. (védó~) parapetto
párkányoz incorniciare
párkányzat modanatura
parkett pavimento intarsiato
parkettaz pavimentare ad intarsio
parkol (aut) parcare
parkolóhely (aut) parcheggio;
posteggio
parlag maggese h; ~on hagy
maggesare
pariagi(as) (átv) zoticoni e, -a,
villanon | e, -a
parlament parlamento
parlamentáris parlamentare
parlamenter (békekövet)
parlamentario
parlamenti parlamentare
párlat distillato
párna guanciale h, cuscino;
origliere A
páraaciha, párnahuzat federa
párnás 1. (arc) paffutello; 2. (ülés)
imbottito
párnaház imbottire
párnázott: ~ ülés Id párnás 2.
párocska coppietta
paródia parodiare, travestire*

paróka
510
paróka parrucca
parókia parrocchia
párol 1. (husi) stufare; 2. (végy)
distillare
párolás 1. (húsé) stufatura; 2.
(végy) distillazione
párolgás evaporazione n
párolog evaporare; esalare
párologtat fare* evaporare
párolt hús stufato
páros I. (mn): ~ szám numero
pari; (árv) ~ élet vita a v in due
páros II. (fii, sp) doppia; férfi ~
doppia uomini h, tb; nói ~
doppia signore n, tb
párosít accoppiare
párosítás, párosodás
accoppiamento
párosod | ik accoppiarsi
párosul (átv is,- vrnivel) accoppiarsi
[a], appaiarsi [a), unirsi [a],
accompagnarsi [con]
part riva, costa; (homokos) piaggia;
a tenger -járt in riva al mare;
túlsó ~ l'altra riva; ~ra száll
sbarcare
párt partito; (átv) ~ján van, ~ját
fogja vkinek parteggiare [per],
prendere* le difese [di);
proteggere*
párta 1. (nóv) corolla; 2. (átv; kb)
corona verginale; pártában
marad rimanere* zitella
pártaktíva attivo del partito
pártállás atteggiamenio politico
pártatlan imparziale, neutro
pártatlanság imparzialità,
neutralità
pártbizottság comitato del partito
pártcsoport gruppo del partito
partdobás (sp) rimessa in gioco
pártember uomo di partito
pártépítés costruzione n del partito
parterli avaglio
pártfegyelem disciplina di partito
pártfogás protezione n, appoggio,
sostegno; patrocinio; ~ába vesz
prendere* sotto la sua difesa;
~ába ajánl raccomandare alla
sua protezione n
pártfogó protet | tore, -trice
pártfogol proteggere*, appoggiare,
sostenere*, favorire
pártfogolt protetto
pártfunkcionárius funzionario del
partito
pártharc lotta di partito
párthatározat risoluzione n di
partito
párthelyiség locale h del partito
párthíve (vkinek) partigiano,
aderente; militante h, n
párthűség fedeltà al partito
parti I. (mn) littorale, costiero
parti II. (fri) partito; offerta di
matrimonio
partitura (zen) spartito, partitura
partizán partigin | o, -a
partizánharc lotta partigiana v dei
partigiani A, tb
pártjelvény distintivo (del
partito)
partjelző (sp) giudice h della linea
di fallo; guardalinea h
pártkongresszus congresso del
partito
pártkönyv libretto del partito;
libretto di un partito
SII
pasztellszínű
pártközpont centro del partito
pártkülönbség differenza di
partito
pártlap organo v quotidiano del
partito
partmenti littorale. costiero; ~
hajózás cabotaggio
pártmunkás militante h, n attivista
(-i, -e) h, n
partner compagn | o, -a; parti-
gian | o.-a
pártol 1. (vkit) parteggiare, [per]
appoggiare, sostenere*, favorire;
2. (vkihez) schilerarsi dalla parte
[di]; tenere* per un partito
pártolás 1. (vkié) protezione n,
appoggio; 2. (vkihez)
parteggiamene); deferenza
pártoló(a)n, pártolólag (felterjeszt)
con parere h favore-vole
pártoló tag socio straordinario
pártonkívüli (fri; poi) indipendente
h.n
pártos parziale, fazioso; ~ szellem
spi-rito di parte n
pártoskodás 1. (ált) discordie n, tb,
parzialità; 2. (poi) spirito di
partito
pártoskodó discorde, partigianesco
pártpolitika politica del partito
partralépés, partraszállás sbarco
pártszerű conforme allo spirito del
partito
pártszerűtlen non conforme allo
spirito del partito
pártszervezet organizzazione n del
partito
párttag iscritto al partito; membro
v aderente del partito
párttagság (tagok) membri v
aderenti h, n, tb del partito
pártitkár segretario del partito
pártütés rivolta, fazione n
pártütő (fn is> rivoltoso, ribelle,
fazioso
partvédelem difesa costiera
pártvezér (polgári párté) capo
partito
pártvezetés condotta del partito
pártvezetőség direzione n del
partito
partvidék (tengeri) littorale h
partvis scopa a frange ri, tb
pártviszály beghe v lotte n, tb dei
partiti
parvenü arrivista (-i, -e) A, n
párviadal duello, combattimento
párzás accoppiamento; calore A
párz | ik accoppiarsi
pasas, pasi (biz) figura, tipo;
merlo
paskol battere; dare* dei colpi;
(tarkón) scapaccionare
pástétom pasticcio
pastétomsiitó pasticciere A
paszomány passamano, galone
A
passzív passivo; ~ választójog
eligibilità
passzívák (ker) passivi A, tb
passzivitás passività, inattività
passzol (sp) passare [a]
paszta (pl cipő~) pasta, crema
pásztáz (kai) battere, infilare
pasztelfestmény, pasztelfestés
pastello
pasztelfestó pastellista (-i, -e)
pasztellszínű sfumato

pasztilla
512
pasztilla pastiglia
pásztor pastore h
pásztorbot (egyh) pastorale h
pásztordráma dramma A
pastorale
pásztorfiú giovane pastore h,
pastorello
pásztorkodás pastorizia
pásztorköltemény poesia
pastorale
pásztorkunyhó cascina alpestre
pásztorleány pastorella
pásztorlevél (egyh) pastorale n
pásztornép popolo di pastori
h, tb
pásztoróra (találka) appuntamento
amoroso
pásztorsíp zampogna, siringa
pasztörizal, pasztőröz
pastorizzare
pasztőrözött, pasztörizált
pastorizzato
paszuly fagiuolo
pát spato
pata zoccolo
patak ruscello; (átv) —okban ömlik
correre* a fiotti h, tb
patakz|ik 1. (eső) diluviare;
piovere* dirottamente; 2.
(könny, vér) sgorgare
patália putiferio, strepito, baccano
patások (áll) ungulati (ker). tb;
hasított ~ fissipedi h, tb
patentgomb bottone h a pressione
n; bottoneh automatico
patetikus patetico,emfatico
patika farmacia
patikaszer farmaco; prodotto
farmaceutico
patikus farmacista (-i, -e) h, n
patina patina
patinás patinato, antico
patkány ratto
patkányfogó (csapda) trappola per
i ratti
patkányméreg veleno per i ratti
patkó ferro da cavallo; ~ alakú a
forma di ferro da cavallo
patkol ferrare
patkolás ferratura
patkolókovács marescalco
patkószeg chiodo da ferrare
patologia patologia
patologikus, patológiás
patologico
patologie patologo
pátosz patos h, patetico
pátriárka patriarca h
patriarkális patriarcale
patrícius patrizio
patriotizmus patriotismo
patronál patrocinare,
proteggere*
patronálás patrocinio
patronázs patrocinio; auspici h,
tb
patrónus patrono
pattan 1. (pl ostor) schioccare;
2. (felugrik) soprassaltare,
sobbalzare; lóra ~ saltare a
cavallo
pattanás (bőrön) eruzione n
pattint (ostorral) schioccare
pattog l. (ostor) schioccare; 2.
(tűz) crepitare; 3. (átv) infuriare,
tempestare, tonare
pattogás 1. (tüze) crepitio; 2.
(ostoré) schiocco
513
példa
pattogó (beszéd) (linguaggio)
secco
pattogtat (ostort) schioccare
patyolatfehér bianco come la
neve
pausale abbonamento
pauza pausa; silenzio
páva pavone h
páváskod | ik pavoneggiarsi
pávián babbuino
pavilon padiglione h
pazar lussuoso, splendido,
sontuoso
pazarlás sciupio, spreco;
prodigalità
pazarló (fn is> prodigo, sprecon|e,
-a
pazarol prodigare; sprecare;
dilapidare
pazarul lussuosamente,
splendidamente, sontuosamente
pázsit prato, tappeto erboso
pecek caviglia
pecér accalappiacani h
pech disdetta, sfortuna; ~je van
avere sfortuna
peches sfortunato
peckes rigido, pettoruto; ~
léptekkel v ~en jár andare*
pettoruto
Pécs Cinquechiese n
pecsenye arrosto
pecsenyéié salsa di arrosto
pecsét 1. (okmányon) sigillo; ~et üt
vinire porre* v mettere* il sigillo
[a]; 2. (nyomott) timbro; 3.
(ruhán) macchia
pecsétel 1. (okmányt) sigillare; 2.
(bélyegez) timbrare
pecsétes l. (okmány) sigillato; 2.
(ruha) macchiato
pecsétgyűrű anello col sigillo
pecsétnyomó sigillo
pecsétór guardasigilli h
pecsétviasz ceralecca
pedagogia pedagogia
pedagógiai pedagogico
pedagógus pedagogo
pedál (müsz és zen) pedale h
pedáns pedante; meticoloso
pedánsság pedanteria; meticolosità
pedanteria Id pedánsság
pedellus bidello; usciere h
pedig (ksz)eppure, però, tuttavia
pedikùr pedicure n
pedikűrös pedicure h, n
pedikűröz fare* le unghie (al piede)
pedz 1. (hai) abboccare all'amo;
(átv) ~i már essere sul punto di
abboccare; 2. (célzást tesz)
sfiorare, toccare, fare* allusione
«[a]
pehely 1. (hó") fiocco, falda; 2.
(ioli) piuma
pehelykönnyű leggero come la
piuma
pehelysúly (sp) peso piuma
pehelyszőr langu g(g)ine n
pej (fii is^ baio
pék 1. fornaio; 2. (kereskedő)
panettiere h
pékműhely forno
pékség panetteria, panificio
péksütemény panino
péküzlet panetteria
példa I. esempio; példának okáért
a mo' di esempio; példát vesz
vkiről prendere* esempio [da);

példaadó
514
jó példával jár elöl dare* buon'
esempio [a]; vki példáján
felbuzdul imitare l'esempio [di];
vki példáját követi seguire
l'esempio [di]; például szolgál
servire di esempio; 2. (max)
esempio
példaadó Id példás
példabeszéd (egyh) parabola
példakép modello
példáló(d)zás allusione n [a]
példáló(d)z | ik fare* allusioni n, tb
[»]
példamutató esemplare
példány esemplare h, copia; két
~ban in due copie n, tb
példányszám tiratura; nagy ~ban
jelenik meg uscire* in grande
tiratura
példás esemplare; ~ magaviselet v
viselkedés esemplarità; condotta
esemplare
példaszerű Id példás
példatár (számtani) raccolta di
esempi h, tb
példátlan inaudito
például per v ad esempio
példáz rappresentare,
simboleggiare
példázat (egyh) parabola
pelenka fascia, pannolino
pelikán pellicano
pellengér berlina, gogna; (átv) -re
állit mettere* alla gogna v in
berlina
pelyhedz|ik az álla gli spunta la
barba
pelyhes lanugginoso; (átv) ~ àllù
sbarbatello
pelyva loglio; (átv) annyi a pénze,
mint a ~ avere quattrini h, tb a
palate n, tb v a cappellate n, tb v
a bizzeffe
penész muffa
penészedés ammuffìmento
penészed | ik ammuffire
penészes ammuffito
peng tinnire, tintinnare; rintoccare
penge (borotva~ ts) lama
pengésCpl húré)suono, tintinnio
penget 1. (hárfát) suonare; 2.
(hegedűt) pizzicare; 3. (átv) más
húrokat ~ ha cambiato le carte in
manón
pentatlon pentatlon n
péntek venerdi n
pénz danaro; quattrini h, tb, soldi
h, tb: ~t ver battere monete n, tb;
~t hamisít falsificare monete n,
tb; ~be kerül costare; essere
costoso; ~t keres guadagnare;
~zétesz liquidare, vendere; nincs
~e non avere un soldo; essere al
verde; non avere U becco di un
quattrino; (átv) elveri a ~ét
buttare via i suoi quattrini;
(közm) rossz ~ nem vész el
malerba cresce sempre
pénzadomány offerta di danaro;
(vài) oblazione n
pénzalap fondo
pénzarisztokrácia aristocrazia del
danaro, plutocrazia
pénzátutalás giro in conto
pénzbefektetés investimento
pénzbehajtás incasso
pénzbeli pecuniario, finanziario,
del danaro
515
pénztárvizsgálat
pénzbeszedés incasso
pénzbeszedó (fit) esattore h
pénzbírság, pénzbüntetés multa;
~ra (~re) ítél condannare ad una
multa
pénzbiztosíték cauzione n
pénzcsoport gruppo finanziario
pénzdarab moneta
pénzegység unità monetaria
pénzéhes Id pénzsóvár
pénzel (vkit) provvedere* di
danaro, sovvenzionare
pénzember uomo di affari h, tb
pénzeslevél lettera assicurata
pénzesutalvány vaglia h
pénzeszsák (átv is) sacco di
danaro
pénzforgalom circolazione n
monetaria v fiduciaria
pénzforrás risorsa materiale
pénzgyűjtemény raccolta
numismatica
pénzhamisítás falsificazione n di
monete n, tb
pénzhamisító falsatore h di monete
n, tb; falsamonete h
pénzhiány carestia v penuria di
danaro; ~ban szenved e-ssere al
verde; non avere il becco di un
quattrino
pénzhígítás inflazione n
pénzhígulás inflazione n
pénzintézet istituto finanziario
penzió (szálloda) pensione n
pénzjegy carta moneta
pénzjutalom premio in danaro
pénzkereset guadagno (in danaro)
pénzkészlet numerario
disponibile
pénzküldemény rimessa di fondi lì,
tb
pénzleértékelés svalutazione n
pénzmágnás magnate h delle
finanze
pénzművelet operazione n v
transazione n finanziaria
pénzösszeg somma di danaro
pénzreform riforma finanziaria v
pecuniaria
pénzrendszer sistema h
monetario
pénzromlás Id pénzleértékelés
pénzsegély aiuto pecuniario v
finanziario
pénzsóvár avido di danaro
pénzsóvárság cupidigia
pénzszűke scarsezza di danaro
pénztár cassa
pénztárca portamonete h, borsa
pénztárgép registratore h di
cassa
pénztárhelyiség ufficio del
cassiere
pénztári di cassa; ~ állomány
effettivo di cassa; ~ egyenleg
saldo; ~ felesleg eccedente A; ~
hiány ammanco v fondo di cassa
pénztárjegy buono di cassa,
scontrino
pénztárkönyv libro di cassa
pénztárnapló giornale h di
cassa
pénztárnyitás apertura della
cassa
pénztáros(nö) 1. cassieri e, -a; 2.
(egyesületben) tesorieri e, -a
pénztárvizsgálat revisione n di
cassa

pénztelen
516
pénztelen al verde, in imbarazzo
pénztelenség penuria
pénzügyek finanze n, tb
pénzügyi finanziario; — müvelet
operazione n v transazione n
finanziaria; — körűkben in circoli
finanziari
pénzügyigazgatás amministrazione
n delle finanze n, tb
pénzügyigazgató intendente h di
finanze n, tb
pénzügyigazgatóság intendenza di
finanze n. tb
pénzügyminiszter Ministro delle
Finanze n, tb
pénzügyminisztérium Ministero
delle Finanze
pénzügyőr guardia doganale
pénzügyőrség dogana; polizia
doganale
pénzváltó 1. (személy)
cambiavalute h; 2. (helyiség) ufficio di
cambiavalute h
pénzverde zecca
pénzviszonyok condizioni n. tb
finanziarie
pénzzavar dofficoltà v strettezze n,
tb finanziarie
pép poltiglia, pappa
pepecsel perdersi nelle minuzie
pépes poltiglioso, papposo
pepita sale A e pepe h
per (főleg bűnügyi) processo;
(kisebb) causa; azione n; lite n;
~be fog vkit v ~be száll vkivel
intentare v istituire » fare* v
muovere* processo v querela;
~en kívüli estragiudiziario
perbeli processuale
perbeszéd arringa del pubblico
ministero
pere 1. (idő) momento, minuto; az
állomástól öt -re a cinque minuti
h. tb dalla stazione n;öt~ szünet
cinque minuti h, tb d'intervallo;
2. ebben a ~ben subito,
immediatamente; sul colpo; csak
egy ~re per un momento solo;
minden -ben da un minuto
all'altro
percmutató lancetta dei minuti
perdit fare* girare
perdöntő decisivo, perentorio
perdül girare
perec ciambella
perces (fii) ciambellaio
pereg l. (forog) girare; 2. (film)
proiettarsi; 2. ("pl könny szemből)
sco-rrere*; 4. ~ a nyelve avere Io
scilinguagnolo sciolto
perei 1. (jog) fare* v intentare v
istituire tb v muovere* querela v
processo [contro]; 2. (civódik)
litigare, disputare
perem 1. orlo; 2. (él)spigolo
peremvidék zona periferica
pereputty parentado; (átv)
combriccola, consorteria
peres litigioso, contenzioso; ~ úton
per via contenziosa; ~ ügy
causa, querela
peresked | Ut litigare
perfekt perfetto; compiuto
perfektuál perfettuare, effettuare
perfektül elettamente; a
perfezione n
perforál perforare, bucare,
bucherellare
517
petróleum
perforálás perforazione n;
perforamento
pergamen pergamena
pergunenszerú pergamenaceo
perget 1. (filmet) proiettare; 2.
(mézet) smelare
pergetett méz miele h smelato
pergótuz fuoco a tamburo v
tambureggiante
periféria periferia
periodikus periodico
periódus periodo
periratok atti h, tb processuali v del
processo
periszkóp periscopio
perjel (egyh) priore h
perjelség (egyh) priorato
peritai (sex) percalle h
perképesség capacità di muovere*
un'azione n
perköltség spese n, tb processuali
perlekedés lite n, contesa
perleked|ik litigare
perlekedő (fii is) litigante,
cavilla | tore, -trice, attaccalite h
permetez 1. (vmit) irrorare; 2. (átv,-
eső) piovigginare
permetezés irrorazione n
permetező készülék (müsz)
irroratrice n
permutáció (mot) permutazione
pemye ceneri n, tb
peron pensilina
peronjegy biglietto d'ingresso
peronoszpóra peronospora
perpatvar contesa, disputa
perrendtartás procedura; bűnvádi ~
procedura penale
persely 1. (otthoni) salvadanaro; 2.
(utcai) urna; 3. (egyh;
hordozható) borsa
perseryez (egyh) chiedere*
l'elemosina; questuare
perspektíva (átv is) prospettiva
persze evidentemente,
naturalmente, beninteso
Pera Perù h
perni (fri isj peruviano
perújítás (jog) revisione n del
processo
perverz perverso
perverzitás perversità
perzsa (fri is> persiano
perzsabunda pelliccia d'astracan
h
perzsaszónyeg tappeto persiano
perzsel bruciare, tostare, arrostire
sulla gratella
Perzsia Persia
pestis peste n
pestisbeteg ammalato di peste n
pestises 1. (fii) Id pestisbeteg
pestises II. (mn): pestifero; ~
levegő aria appestata
pesszimista 1. (jn) pessimista (-i, -e)
h,n
pesszimista li. (mn) pessimistico
pete uovo; o-vulo; petét rak
deporre* le uova n, tb
petefészek ovaia
petefészek-gyulladás ovante n
Péter Pietro
petesejt ovulo
petevezeték-gyulladás salpingite n
petrezselyem prezzemolo; (átv)
petrezselymet árul fare* da
tappezzeria
petróleum petrolio

petróleum finomító
518
petroleumfinomíto raffineria di
petrolio
petróleumkályha stufa a petrolio
petróleumlámpa lume h a petrolio
petróleumszállító hajó nave n
petroliera
petyhüdt fiacco
petyhudtség fiacchezza
petty picchiettatura, macchietta
pettyes picchiettato, macchiettato
pettyez picchiettare, macchiettare
pezsdül (átv) ravvivarsi
pezseg 1. (bor) spumare; 2. (vér)
bollire; 3. (utca) brulicare,
formicolare
pezsgés brulichio; formicolio;
effervescenza
pezsgő I. (fn) spumante h,
sciampagna
pezsgő II. (inn) 1. ("pl bor)
spumante, spumeggiante; 2.
(átv) vivace, attivo; formicolante;
~ élet vita attiva
pezsgőz | ik bere* sciampagna
pézsma muschio
pfuj! abbasso!
piac mercato, piazza; (ker) ~ot
keres áruinak cercare uno
sbocco alle sue merci; ~ot szerez
procurare sbocchi h, tb ~ra dob
piazzare
piaci: ~ árus rivendugliolo;
mercatino; ~ kosár sporta
piactér piazza del mercato
pianino pianoforte A verticale
pici(ny) piccino, Piccolino
pici(ny)ség piccolezza
pihe fiocco, falda; langug(g)ine
n
piheg ansare, anelare
pihegés ansamento
pihen riposare; prendere* (il suo)
riposo; babérain ~ riposare sugli
allori; (kai) ~j! riposo!
pihenés riposo; (átv) ~t nem
ismerve senza tregua
pihenő I. (In) 1. riposo, tappa; 3.
(lépcsőházi) pianerò-ttolo
pihenő 11. (mn) in riposo,
riposante
pihenőnap giorno di riposo
pihent erővel con forze n, tb
riposate
pihentet fare* riposare
pihenés Id pelybes
pik (kártya) picco
pikáns 1. (pl mártás) forte; 2.
(sikamlós) salace, licenzioso,
scabroso
pikantéria salaria; storia
scabrosa
pikkel (vkire; biz) portare astio
M
pikkely squama
pikkelyes squamoso
piknik picnic h
pilla (szem~) ciglio
pillanat istante h, momento;
attimo; abban a ~ban 11 per li, in
quel subito, sul momento; egy ~
alatt in quattro e quattro otto;
(átv) egy ~ig sem hittem non lo
credetti un momento; néha
vannak világos ~ai di quando in
quando ha momenti h, tb v
intervalli h, tb lucidi
pillanatfelvétel (fin) istantanea
pillanatnyi momentaneo
519
pirosít
pillanatnyilag momentaneamente,
per il momento
pillanatzár (fot) chiusura lampo
pillangó farfalla
pillangóúszás, pillangózás (sp)
nuoto farfalla
pillant riguardare; lanciare una
guardatura [a)
pillantás occhiata; (rátekintés)
sguardo; guardatura; egy ~t vet
vmire gettare una occhiata [su]
pille farfalla
pillér pilastro
pilòta aviatore h; pilota h
pilótaülés sedia dell'aviatore n v del
pilota
pimasz (fit is) arrogante, insolente
pimaszkodás, pimaszság arroganza,
insolenza
pimaszkod|ik essere arrogante v
insolente; insolentire
pince cantina
pinceablak spiraglio, finestra della
cantina
pincegazdaság bottiglier a, cantina
per bottiglie n, tb
pincehelyiség sotterranea
pincelakás abitazione n
sotterranea
pincemester capocantina h
pincér(nó) camerieri e, -a
pincészet Id pincegazdaság
pincsi (áll) cane h grifone
pingál imbrattare la tela
pingpong tennis h da tavola
pingponglabda pallina
pingpongutó racchetta
pingvin pinguino
pintér bottaio
pinty fringuello; (átv) mint a ~! e
come! altro che!
pióca (átv is) sanguisuga, suc-
ciasangue h
pipa pipa
pipacs papavero, rosolaccio
pipacsvörös rosso papavero
pipadohány tabacco da pipa
pipál Id pipázik; (átv) ilyet még
~tain; questo è forte!
pipás (fn) fumatore h di pipa
pipaszár stelo della pipa
pipáz | ik fumare la pipa
pipere (csecsebecse) ninnolo,
gingillo
piperecikk articolo da toaletta
pipereszappan sapone h da toaletta
piperkőc bellimbusto, gagà h
pipogya vile, vigliacco; ~ fráter
uomo da nulla
pír rossore h
piramis piramide n
Pireneusok Pireneih, tb
pirinyó Id pici(ny)
pirit (pl kenyeret) tostare;
abbrustolire, abbruciacchiare,
rosolare
pirítós kenyér panino tostato
pirkad albeggiare
pirkadat, pirkadás alba, aurora;
~kor sul fare del giorno
pirók (áll) ciuffolotto
pirongat rimproverare, sgridare
pirongatás rimprovero, sgridata
pironkod | ik vergognarsi,
arrossire
piros (fn \s) rosso, vermiglio
pirosít (arcot) mettersi* il rossetto;
(vài) imbellettarsi

Piroska
520
Piroska (mesealak) Cappuccetto
rosso
pirosi | ik, pirosod | Ik rosseggiare
pirospozsgás rubizzo, rubicondo
pirosság rossore h
pirul (átv isj arrossire; fiilig ~
diventare di mille colori h, ib
pirula pillola
pirulás (fit) rossore h
pisil (biz) pisciare; (kisgyermek)
fare* pipi
piskóta biscottino
pislákol (fény, tűz) andare*
spegnendosi
pislant (vkire) ammiccare [a]
pislog ba-ttere gli occhi
pisze (orrú) camuso
piszkafa attizzatoio; (átv) olyan
mint a ~ essere magro
stecchito
piszkál 1. stuzzicare; (tüzet)
attizzare; fiogàt (orrát) ~ja
stuzzicare i denti (il naso); 2.
(vkit) molestare, vessare,
indispettire
piszkálódás molestia, vessazione
piszkálód | ik id piszkál 2.
piszkálódó attaccabrighe h, n
piszkavas attizzatoio
piszke Id egres
piszkít sporcare, insudiciare,
imbrattare
piszkol 1. Id piszkít; 2. (vkit)
diffamare, denigrare
piszkoiódás (vkié; átv) vessazione n,
querela
piszkolód |ik 1. sporcarsi; 2. (vki;
átv) cavillare
piszkos 1. sporco, sudicio; sozzo;
2. (átv) ~ csirkefogó mascalzone
h; —fukarság sordida avarizia
piszkoskod | ik Id pimaszkodik
piszkosság 1. sporcizia; 2.
(fösvénység) spilorceria
piszkozat brutta copia
piszmog lavoracchiare, perdere il
tempo
piszmogás lentezza
piszmogó tardo [a]; meticoloso
piszok (fii) sporcizia, lordura
pisszeg zittire
pisszegés zitti o
pisszen: ~ni sem mer non osa
fiatare v aprire* la bocca
pisztoly pistola, rivoltella
pisztolylövés colpo di pistola;
rivoltellata
pisztolytáska fonda
pisztráng trota
pite galletto
pitvar 1. atrio, portico; 2. (orv)
atrio
pityereg piagnucolare
pityergéspiagnucolio; piagnisteo
pityergóXs) piagnucoloso; pia-
gnon | e, -a
pitymallat alba, aurora
pitymall | ik albeggiare, farsi*
giorno
pityókos (biz) brillo
pitypang piscialetto
pizsama pigiama h
plafon soffitto
plágium plagio
plagizál lagiare
plagizátor plagia | tore, -trice
plajbász lapis h, matita
plakát affisso, cartellone h
521
poggyászfeladás
plakátragasztó attacchino
plakett targa commemorativa
pláne (hai) a più forte ragione n
pianéta pianeta h della fortuna
plasztika 1. (műv)plastica; 2. (orv)
Id plasztikai mütéi
plasztikai műtét operazione n
plastica
plasztikus plastico; - tánc mimo
plasztikusság plasticità
plasztron sparato
platán platano
platform piattaforma
plátói platonico
plazma plasma h
plébánia (egyh) parrocchia
plébániatemplom chiesa
parrocchiale
plébános (egyh) parroco
plebejus (fii \s) plebeo
pléd coperta da viaggio
pléh latta
plenáris ülés seduta plenaria
pletyka I. (fii) pettegolezzo
pletyka 11. (mn) Id pletykás
pletykáI(kod | ik), pletykáz | ik
pettegolare, fare* pettegolezzi h,
tb
pletykás, pletykálkodó (mn)
pettegolio,-a
plisszészoknya gonna
pieghettata
plissziroz pieghettare
plomba (orv) otturazione n
plombál (orv) otturare
plusz 1. (mn, mat is) più
plosz II. (fii) più h
plüss felpa
pocak pancia
pocakos obeso, panciuto
pocok 1. (áll) topo campagnolo; 2.
(kisfiú) omettino
pocsék abominevole, esecrabile,
misero
pocsékol dissipare, sciupare,
dilapidare
pocsékolás dilapidazione n,
sciupio
pocsolya pozzanghera
pocsolyás paludoso
pódium podio
poétikus poetico
pofa 1. (áll) muso; 2. (köz) grugno;
ceffo; (átv) pofákat vág fare*
boccacce n, tb van pofája
(vmihez) avere la faccia tosta
[di], két pofára eszik macinare a
due (quattro) palmenti h, tb, 3.
(átv) jó ~ a) bel tipo; b)
(szellemes) arguto, spiritoso; 4.
(műsz) guancia
pofacsont zigomo
pofaszakáll fedine n, tb
pofátlan insolente, arrogante
pofáz | ik: ne pofázz! chiudi la
bocca;
pofon schiaffo; ceffone h; (átv)
schiaffo
pofoniit, pofonvág schiaffeggiare;
appiccicare uno schiaffo
pogácsa focaccia
pogány pagan | o, -a
pogányság paganesimo
poggyász bagaglio, valigia
poggyászbiztosítás assicurazione n
contro rischi di trasporto
poggyászfeladás registrazione n dei
bagagli h, tb

poggyászfelvétel
522
poggyászfelvétel registrazione n dei
bagagli
poggyászkiadás consegna dei
bagagli
poggyászkocsi bagagliaio
poggyásztartó reticella
poggyászvevény scontrino
poggyászvizsgálat verificazione n
dei bagagli
pohár 1. bicchiere h\ egy — víz un
bicchiere di acqua; talpas ~
bicchiere h a coppa; (átv) emeli
poharát vkire alzare il bicchiere
[a]; bere* alla salute [di]; 2.
betelt a ~ hai colm la misura
poharaz(gat) sbevazzare
pohárköszöntő brìndisi h
pohárnok (tört) coppiere h
pohárszék credenza
pohos obeso, panciuto
pojáca pagliaccio
pók ragno
pókháló ragnotela
pokol inferno; a ~ tornáca limbo;
(átv) a ~ kínjait érzi soffrire*
mille morti n, tb; ~lá leszi az
életéi vkinek mettere* l'inferno
in casa; eredj a ~ba! va
all'inferno!
pokolgép macchina infernale
pokoli infernale, diabolico; (átv) ~
lárma v zaj baccano infernale; —
hőség caldo insopportabile; -
kínokat szenved soffrire* le pene
dell'inferno
pokróc 1. (lakaró) coperta; 2.
(szőnyeg) tappeto; 3. (átv)
goromba ~ zoticoni e, -a,
grossolan | o, -a
poláris polare
polarizáció polarizzazione n
polarizál polarizzare
polc 1. scaffale h, scansi a; 2. (átv)
grado, carica
polémia pole mica
polémikus polemico
polemizál (vkivel) polemizzare
[con]
polgár (fii) 1. cittadin|o, -a; 2.
(nem nemes) borghese
polgárháború guerra civile
polgári 1. (fii; kb) scuola media;
ginnasio
polgári II. (mn) 1. borghese (nem
katonai) civile; — demokrácia
democrazia borghese; 2. (jog) ~
házasság matrimonio civile; —
törtvénykönyv codice h civile; —
bíróság tribunale h civile; —
lakosság popolazione n civile; —
öltözetben v ruhában in borghese
polgárjog diritto di cittadinanza
polgármester sindaco
polgárosít civilizzare, incivilire
polgárosodás civilizzazione n,
incivilimento
polgárőrt ség) guardia civica
polgárság 1. cittadinanza; 2. (kat)
borghesi h, ib
polgártárs! nő) concittadin | o, -a
poliklinika policlinico
polimerizáció polimeria
Polinézia Polinesia
polip polipo
politechnikum politecnico
politika politica
politikai politico; - gazdaságtan
economia politica
523
politikus uomo di stato, statista (-i,
-e) h, n
politizál occuparsi v parlare di
politica; fare* della poli tica
politizáló (fri is) politicon | e, -a
politúr brunitura
politúros (mn) brunito
politúroz brunire
polka polca
póló (sp) (giuoco del) polo
pólóing camicetta con maniche n,
tb corte
poloska cimice n
poloskairtó szer insetticida h
pólus polo
pólya (orv is) fascia, benda
pólyál 1. fasciare; 2. (átköt)
bendare
pólyás (fri) bambino lattante,
fanciulino, bimbo, pupo,
pupetto, piccoletto
pólyáz Id pólyál
polyva Id pelyva
pompa pompa, sfarzo, lusso;
magnificenza, sontuosità; nagy
pompát fejt ki fare* uno sfoggio
[di]
pompás 1. splendido, sontuoso,
fastoso, magnifico; 2. (kitűnő)
superbo, squisito, eccelennte;
minden ~an megy tutto va liscio
liscio; ~ idő van fa un tempo
splendido
pompaszeretet amore h del fasto v
del lusso
pompáz |ik fare* pompa v sfarzo
[di]; sviluppare il suo splendore
pompázó fastuoso, sfarzoso,
sontuoso
pontosvessző
pondró verme h
pondrós verminoso
pongyola I. (fri) vestaglia
pongyola II. (mn) trascurato;
scucito
pongyolaság trascuratezza
póni(ló) cavallino di Scozia
pont 1. (fri) 1. punto; —ok felrakása
punteggiatura; interpunzione n;
(átv) ~ot tesz vmi után fare*
punto fermo; 2. (szakaszé)
articolo; clausola; para-grafo;
~ról ~ra di punto in punto; 3.
egy bizonyos ~ig fino a un certo
punto; azon a ~on van, hogy
essere sul punto [di]
pont II. (hat) ~ 2 órakor alle due
precise
pontatlan 1. (időben) inesatto; 2.
(hanyag) impreciso
pontatlanság l. (időben)
inesattezza; 2. (hanyagság)
imprecisione n
pontonhíd ponte h a pontoni v
barconi h, tb
pontonként (hat) Id pont I. 2.
pontos 1. (időben) esatto, giusto; —
idő tempo esatto; az órám — il
mio orologio va giusto; 2.
(gondos) puntuale; 3. (találó)
preciso; veritiero
pontosan (átv is) esattamente
puntualmente, giusto; - 3 órakor
alle due precise; — ugyanaz
esattamente lo stesso
pontosság 1. (időben) precisione n;
giustezza, esattezza; 2.
(gondosság) puntualità
pontosvessző punto e virgola

pontoz
524
pontoz (sp \%) dare* i punti h, tb
pontozás 1. (írásjelek felrakása)
interpunzione n, punteggiatura;
2. (sp) punteggio, classifica ai
punti
pontozóbíró (sp) giu-dice h
pontrendszer sistema h ai punti
ponty carpione h
ponyva 1. capotta, copertone h di
tela, tela grossa, coperta da
vetturali h, tb, tendone h; 2. Id
ponyvairodalom
ponyvairodalom letteratura da fiera
ponyvaregény romanzacelo;
(detektívregény) giallo
por 1, (orvisj polvere n; (végy)~rá
tör polverizzare; 2. (átv) ~ba
dönt ridurre* in polvere n; ~ba
sújt fulminare, gettare per terra;
—t hint vki szemébe gettare fumo
agli occhi h, tb [di]; nagy ~t ver
jel destare molta polvere n; 3.
(vki)haló~aile ceneri [di]
pór contadino
póráz guinzaglio; (átv) rövid -ráfog
vkit tenne* in briglia
porcelán porcellana
porcelánfestés pittura su porcellana
porcelánfold caolino; terra da
porcellana
porcelángyár fabbrica di
porcellana
porcelánkereskedés magazzino di
porcellana
porcelánkészlet servizio di
porcellana
poreika particella; (átv) minden
porcikája remegett az ijedségtől
tremava da capo a piedi h, tb
porció porzione n
porc(ogó) cartilagine n,
articolazione n
porco(gó)s cartilaginoso
porcukor zucchero in polvere n
porfelhő nu volo di polvere n
porfészek (kb) paesello in capo al
mondo
porhanyit infrollare
porhanyó(s) frollo
porhanyósság frollezza
porhintés polveren agli occhi
porno neve n polverizzata
porhüvely spoglio mortale
póri plebeo
pórias basso, volgare; rustico
póriasság bassezza, volgarità,
trivialità
porit polverizzare
porkoláb carceriere h
porköpeny spolverina
porl(adoz) | ik ridursi* in pò Ivére n
porlaszt polverizzare
porlasztó (aut) polverizzatore h
porlepte coperto di polvere n
pormentes impermeabile alla
polvere n
pornográf pornografico
pornográfia pornografi a
porol 1. (szőnyeget) battere; 2.
(ruhát) spolverare
poroló (fit; pálca) battipanni h
porond 1. (rég) lizza; 2. (cirkuszi is)
arena, campo, palestra; (átv \s)
megjelenik a —on entrare in
campo
poronty 1. (csecsemő) marmocchio;
2. (áll) figlio, piccolo; 3.
(béka-) girino
525
postaláda
poros polveroso
porosz (fit isj prussiano
poroszkál trottinare
, poroszló (rég) sbirra h
Poroszország Prussia
porrongy, porruha strofinaccio v
cencio da spolverare
porszem granello di polvere n
porszén carbone h in polvere n
porszívó gép aspirapolvere h
porta 1. (kapu) portone h, 2.
(lakás) casa; (átv) úr a maga
portáján è padrone in casa sua;
3. Id portásfülke
portál (ép) davanzale h
portalanít spolverare
portás portinaio, portiere h
portásfülke nicchia del portinaio
portéka merce n, mercanzia
portó porto, affrancatura
portóköltség porto; affrancatura
portóköteles sogetto al porto
portómentés franco di porto
portómentesség franchigia
postale
portörlő Id porrongy
portré ritratto
portréfestő ritrattista (-i, -e) h, n
portugál (fii is,) Portogallo
Portugália Portogallo
portya, portyázás scorreria
portyáz|ik fare* scorrerien, tb
pórul jár capitare male [a];
perderla; rimettersi*; restare coi
danni e con le beffe
pórus poro
pórusos poroso
porz|ik fare* v alzare polvere n;
impolverare; (átv) úgy elverte
hogy csak úgy -ott lo conciò per
il di delle feste
porzó (nòv) stame h
porzószál (növ) filamento
poshad putrefarsi*, guastarsi
poshadt putrefatto, guastato
poshadtság putrefazione n
posta posta; postára ad impostare;
mai postával col corriere v con la
posta di oggi; kihordja a postát
distribuire la posta; (kat) tábori -
posta da campo
postabélyeg francobollo
postabélyegző timbro postale
postacsomag pacco postale
postafiók casella postale
postafordultával a volta di corriere
h; a giro di posta
postagalamb piccione h viaggiatore
postagőzös vapore h postale
postahivatal ufficio postale
postahivatalnok, postatiszt
impiegato postale v alle poste
postai di posta; postale; — díjszabás
tariffra postale; — feladóvevény
ricevuta postale; — küldemény
invio postale; — levelezőlap
cartolina postale
postaigazgatóság direzione n della
posta
postakocsi I. carro postale; 2. (rég)
diligenza
postakocsis (rég) postiglione h
postaköltség (spese n, tb di)
porto
postakönyv libro delle spedizioni n,
tb postali
postaláda, postaszekrény buca delle
lettere n, tb

postamester(nő)
526
postamesternő) maestrio, -a delle
poste
postamunka (atv) lavoro urgente
postás postino, portale nere h
postatakarékpénztár cassa di
risparmio postale
postatakarekpenztári: -
csekkszámla conto corrente postale
postautalvány vaglia h postale
postáz mettere* alla posta
poste restante fermo in posta
posvány (átv \s) pantano
posványos (átv \s) pantanoso
poszáta (áll) capinera
poszméh calabrone h
poszthumusz (orv is) pò stumo
posztó panno
posztógyár manifattura di panni h,
tb
posztógyáros fabbrica | tore, -trice
di panni h, tb
posztókereskedő mercante A di
panni h, tb: (rég) pannai(u)olo
pót- supplementare, sussidiario; di
ricambio, di riserva
pótadó soprattassa; községi —
soprattassa comunale
pótágy letto supplementare
pótalkatrész (müsz) pezzo di
ricambio v di riserva
pótanyag succedaneo; surrogato
pótdíj supplemento, soprattassa
potenciál potenziale h
pótfüzet fascicolo di aggiunta;
supplemento
póthitel credito supplementare
pótjegy biglietto di supplemento
pótkávé surrogato di caffé h
pótkerék ruota di ricambio
pótkocsi (villamos, autóbusz)
rimorchio
pótkötet volume h di
supplemento
pótlás 1. completamento;
addizione n; a hiány —ára per
completare le lacune; 2. (kiegészítés)
aggiunta, supple-mento
pótlék 1. supplemento; 2. családi ~
indennità familiare
pótlólag posticipato; ulteriormente
pótol 1. (kiegészít) compensare; 2.
(kárt) risarcire; 3. (hiányt)
completare le lacune; 4. (időt)
ricuperare; 5. (mulasztást)
riparare [a]
pótolhatatlan 1. (veszteség)
irreparabile; 2. (ember) in-
sostitui-bile
pótolható sostituibile, repara bile
potom áron a prezzo derisorio
potroh 1. (áll) addome h,
ventraccio; 2. (átv) obeso,
panciuto
pótszavazás ballottaggio
pótszék sedia supplementare
pótszer succedaneo
pótszög (geom) angolo
supplementare
póttag sostituto; membro
supplente
pótülés (autón) sedile h ausiliario
pótvizsga esame h di riparazione n
potya (biz) gratuito; potyán,
potyára gratuitamente, a sbafo, a
ufo
potyajegy (biz) biglietto gratuito
potyautas passeggiero clandestino
potyáz | ik (biz) scroccare
527
potyázó (fri) scrocca | tore, -trice;
sbafa | tore, -trice
potyog, pottyan cascare, piovere*
dóz posa
pozdorjává tör v zúz polverizzare,
mettere* in pezzih, ib
pozíció posizione n
pozitív (fri k) positivo
pozitivizmus positivismo
pozitívum positivo
pózna pertica;bacchio
pózol posare, darsi* delle arie
pózolás affettazione n
pöcegödör smaltitoio
pödör 1. (cigarettát) fare* v rotolare
(una sigaretta); 2. (bajuszt)
attorcigliare
pöfékel sbuffare
pöfékelés sbuffo
pöffeszkedés alterigia, sussiego
pöffeszked | ik pavoneggiarsi,
andare* impettito; ostentare;
fare* ostentazione n [di]
pöffeszkedő (mn) pettoruto
pöfög (mozdony) sbuffare
pökhendi arrogante, impertinente
pőre nudo
pőrekocsi (vasút) carretto a
piattaforma
pörget girare, voltare
pörgettyű trottola
pörk (seben) crosta
pörköl l. (kávét) tostare; 2. (pirít)
abbrustolire, abbruciacchiare,
rosolare
pörkölés tostatura, torrefazione
n
pörkölt 1. (fri) (nincs; kb)
spezzatino
présel
pörkölt 11. (mn). ~ kávé caffè h
tostato
pörög turbinare, aggirarsi
vorticosamente
pöröly martello
pörsenés pustoletta, enfiatura
pösze bleso; pöszén beszél parlare
bleso
pöttöm(nyi) Piccolino
pötty Id petty
Prága Praga
praktikus pratico
praktizál praticare
praxis (orv \s) prassi n
precedens precedente h; (átv) nincs
rá —non ha precedenti h, tb
precíz (átv isj preciso
precíziós di precisione n; — mérleg
bilancia di precisione n
préda (fii) preda, bottino; prédául
odadob gettare in preda [a]
prédaleső (átv \%) rapace
predesztinál predestinare
prédikáció predica;(vài)omelia
prédikál predicare
prédikátor predicatore h
prefektus prefetto
prém pelliccia
prémgallér coletto di pelliccia
prémium premio
premizál premiare
prémvadász cacciatore h di pelo
preparál reparare
preparátum preparato
prépost (egyh) prevosto
prés 1. (szőlő-) strettoio; 2.
(nyomdai) torchio
présel l. (ált) comprimere*; 2.
(szőlőt) spremere

présház
528
présház (kb) cantina
presztízs prestigio
presztízskérdés questione n di
prestigio
prézli scrostatura di pane h
pribék (átv) boia h; sbirro
priccs pancaccio, tavolaccio, letto
d'assi h, tb
príma perfetto, di prima qualità
primadonna (szinh) diva, vedetta
prímás 1. (egyh) primate h; 2. (zen)
capo d'orchestra
primitív primitivo
primőr primizia
primula (növ)primola
priusz (jog) casellario giudiziario v
penale
privilégium privilegio
privilegizál privilegiare
prizma prisma h
próba 1. (pl szabónál és ált) prova;
próbára tesz mettere* alla prova;
kiállja a próbát subire la prova;
2. (kísérlet) tentativo; 3. (minta)
saggio, campione h; 4. (mot)
prova; megcsinálja a próbáját
fare* la prova [di]; 5. (szinh, zen)
ripetizione n; próbát tart fare*
una ripetizione n
próbababa manichino
próbacső provino
próbaév anno di prova
próbafelvétel (fot ésfllm) provino
próbafúrás perforazione n di prova
próbaidő 1. (ált) tirocinio; tempo
di prova; 2. (egyh) noviziato
próbaképpen (hat) a titolo di
prova; in via di esperimento
próbakisasszony provatrice n
próbakő 1. (ékszerésznél) paragone
h, 2. (átv) pietra di paragone
próbál 1. (ruhát) provare; 2. (szinh,
zen) ripe tere; 3. (megízlel; árt is)
assaggiare; 4. tenni ~ vmit
prnvare v tentare di fare*
próbálkozás tentativo, saggio;
(tudományos) esperienza
próbálkozik provare [di], tentare
Idi], fare* un tentativo
próbalövés tiro di prova
próbareggeli (orv) pasto di prova
próbarendelés commissione n di
prova
próbarepülés volo di prova
próbaszedés composizione n di
prova
próbaszolgálat servizio di prova
próbaterhelés carico di prova
próbatétel prova
próbaút corsa di prova
problèma problema h
problematikns problematico
produkál 1. (vmit) produrre*; 2.
~ja magát prodursi*
produkció produzione n
produktív produttivo
professzionista (fn \%)
professionista (-i, -e) h, n
professzor professore h
profèta profeta h
prófétai profetico
profil profilo: ~ból di profilo
profilíroz profilare
profit profitto
profitál approfittare |di]
profltéhes avido di profitto
prognózis pronostico, previsione n
meteorolo-gica
529
puffan
program programma h; ~ba vesz
programmare, iscrivere* nel
(suo) programma h
programbeszéd discorso-
programma h
programnyilatkozat dichiarazione n
di programma h
programszerű programmato
programzene musica di
programma A
progresszív progressivo
prókátor (pej) awocatuccio
proletár (fn isj proletario; világ ~jai,
egyesüljetek! proletari di tutto il
mondo, unitevi!
proletárdiktatúra dittatura del
proletariato
proletariátus proletariato
prológus prologo;(átv)preambolo
prolongál (váltót is) prolungare,
rinnovare
prolongálás (váltóé is)
prolungamento, rinnovo
propagál propagare
propaganda propaganda
propagandahadjárat campagna di
propaganda
propagandaosztály sezione n di
propaganda
propagandista propagandista (-i, -e)
h,n
propeller 1. (gőzös) vapore h v
vaporetto ad enea; 2. (csavar)
propulsore h
proponál proporre*
prospektus prospetto
prostituált prostituta
proszeénium páholy barcaccia
prosztata (orv) prostata
protekció raccomandazione n; jó
~ja van avere le spalle ben
coperte
protektorátus protettorato
protestáns (fn \s) protestante h, n
protestantizmus protestantesimo,
protestantismo
protézis (orv) protesi n
protezsál (vkit) raccomandare
protoplazma protoplasma h
Provánsz Provenza
provanszi provenzale
provokáció provocazione n
provokál provocare
próza prosa
prózai prosaico, in prosa
prózaíró prosa | tore, -trice
prüszköl 1. (tüsszent) starnutire; 2.
( ló) sbuffare
pszichológia psicologia
pszichológiai psicologico
pszichológus psico-logo
pszichózis psicosi n
pubertás pubertà
publicista pubblicista (-i, -e) h, n
publikál pubblicare
publikum pubblico
pucér nudo bruco
pucol 1. Id tisztít; 2. (menekül)
svignarsela
puccs colpo di forza
púder cipria
púderdoboz scatola da cipria
púderos incipriato
púderoz incipriare, darsi* la cipria
puding budino
pudvás fpl retek) legnoso
puffad gonfiarsi
puffan (esik) tonfare; ahogy esik,

puffanás
530
úgy ~ lasciare co rrere* l'acqua
sulla china
puffanás (esésnél) tonfn
pufog scoppiettare, esplodere*
pufogásscoppiettio, esplosione
pufók paffuto
puha molle, temerò, soffice
puhafa legno dolce
puhakalap capello molle (vài) a
cencio
puhány (átv) rammolítto;
effeminato
puhaság mollizie n, mollezza
puhatestű állat mollusco
puhatol investigare, sondeggiare
fare* sondaggi h, tb
puhatoló(d)zás investigazione n,
sondaggio
puhatoló(d)z | ik tastare il terreno
puhít 1, rammolire, fare* diventare
molle; 2. (átv) persuadere*,
convincere*
puhul rammolire, rammollirsi,
diventare molle
pukkad (átv) scoppiare,
esplodere*
pukkadásig jóllakik mangiare a
crepapelle
pukkan scoppiare, detonare
pukkaszt (átv) infastidire; fare*
scoppiare (dalla rabbias)
puli (áll) (nincs; kb) cane A da
pastore h, cane h pecoraio
pulóver maglia
pult banco; - alól ad el vendere
sotto banco
pulzus polso; megnézi a ~át tastare
il polso [a]
pulyka tacchino
pulykavörös rosso come un
tacchino
pumpa pompa
pumpál pompare
pumpol (biz) scroccare [a];
chiedere* danaro [a]
puncs ponce h
púp gobba
pupilla pupilla
puplin popeline n
púpos gobbo
púpoz colmare, fare* buona
misura
purgatórium (egyh) purgatorio
puritán (fii is) puritano
puska fucile h, (átv) Jut, mintha
puskából lőtték volna ki correre*
a gambe n, tb levate
puskaagy calcio
puskacső canna del fucile h
puskagolyó pallottola
puskalövés 1. (hang) schioppettata;
- nélkül senza colpo ferire; 2.
egy —nyire a un tiro di fucile h
puskaműves armai(u)olo
puskapor polvere n da fucile h v da
sparo; (átv) nem ő találta fel a ~t
non ha inventato la polvere n
lui
puskaporos (átv): ~ hangulat v
levegő (átv) atmosfera eccitata v
piena di elettricità
puskatus calcio
puskatűz fuoco d'artiglieria;
fucilate n, tb
pusmogás mormorio
posmog mormorare
puszi bacino
puszpáng (növ) bosso
531
püspökség
poszta 1. (in) 1. (sivatag) deserto;
2. (steppe) steppa; 3. (lanya)
frazione n
puszta II. (mn) 1. (csupasz) nudo;
a ~ földön alszik dormire sulla
terra nuda; — szemmel Iái vmit
vedere* ad occhio nudo; (átv) a
~ lények i nudi fatti; 2.
(elhagyott) deserto
pusztán (hat) soltanto, meramente,
puramente, semplicemente
pusztaság Id puszta I.
pusztít 1. devastare, rovinare,
saccheggiare; 2. (fogyaszt)
consumare
pusztítás devastazione n, rovina,
saccheggio
pusztító (fii is ) devasta | tore, -trice
pusztul 1. deperire, cadere* in
rovina; 2. ~j inneni vattene!
levati di qui!
pusztulás rovina, distruzione n
pusztuló in rovina, in via di
scomparire*
puttony bigoncia, sporta
püföl bastonare, fare* a pugni h, tb
pünkösd Pentecoste n
pünkösdi di Pentecoste n; (án) ~
királyság regno effimero
pünkösdirózsa peonia
püré purè h
püspök vescovo
püspökbot pastorale h
püspökfalat (biz) codione h
püspöki vescovile; ~ kar
episcopato; — körlevél pastorale n; —
palota palazzo vescovile
püspökség vescovado

R
rá 1. (mutató hat) 1. sopra, su; 2.
n/nrj — idő(nk) non avere tempo
[per]
rá 11. (nm); ~ nk esteieden ci
sorprese la sera
ráad 1. (ruhát) mettere*; 2.
(hozzáad) aggiungere*, dare* in
più; 3. ~ja magát v fejét vmire
darsi* [a], dedicarsi [a]; 4. (iifv,)
nem orfoA: rá semmit me ne
infischio
ráadás 1. giunta; 2. fzenj bis h
ráadásul (hat) per giunta, per
soprammercato
ráakad (átv) trovare v scoprire*
improvvisamente, snidare,
scoprire* v trovare la traccia
[di]
ráakaszkod | ik (vkìre; átv)
appiccicarsi [a], attaccarsi [a]
ráakaszt attaccare [a]
rááldoz metterci*
rááll 1. (vmire) mettersi* [su];
collocarsi [su]; 2. (án) (ac-)
consentire* [a], mettersi*
d'accordo
rab (mn \%) 1. prigioniero,
detenuto; 2. (szenvedélyé)
schiavo [di]
rábámul fissare; lanciare uno
sguardo di stupore h [a, su]
rabbi rabbino
rábeszél persuadere* [a)
rábeszélés persuasione n
rábeszélő ero persuasiva
rábír indurre* [a), convincere*
[a]
rábíz 1. affidare [a), rimettere*
[a]; 2. -za magát affidarsi [a)
rábizonyít convincere*; a bűnösre
-ották (tetteit) oramai il reo è
convinto
rablánc ferri h, tb catena
rablás rapina, banditismo
rabló (fii) ladro, brigante h;
(útonálló) masnadiere h
rablóbanda masnada di ladroni h,
tb
rablógazdálkodás sfruttamento
sconsiderato; cultura
esauriente
rablógyilkos assassino (per rapina)
rablógyilkosság assassinio (per
rapina)
533
rádió(hang)játék
rablóhadjárat campagna di
devastazione n
rablómerénylet, rablótámadás
agressione n (di rapina);
grassazione/!
rablóvezér capo dei briganti
rabnő Id rabszolganő
rábocsát Id ráenged
rabol rubare, depredare, fare*
mano bassa [su]
ráborít coprire* [di], ribaltare [su],
rovesciare [su]
ráborul 1. (éj) coprire*; 2. (vki
vkire) buttarsi al collo
raboskodás, rabság (fogvatartás)
prigionia, detenzione n,
reclusione n
raboskod|ik essere prigioniero,
vivere* una vita di
prigioniero
rabruha vestito da galeotto
rabszállító kocsi (vettura)
cellulare
rabszíjra fiz mettere* in catena
rabszolgakereskedelem commercio
vtraffico degli schiavih, tb
rabszolgakereskedő commerciante
h v trafficante h di schiavi h, tb
rabszolga(nő) schiav | o, -a
rabszolgaság schiavitù, schiavismo
rabszolgasors schiavitù, servitù
rabszolgatársadalom schiavismo,
società di schiavi h, tb
rabszolgatartó negriero
rábukkan Id ráakad 2.
rabul ejt (átv) affascinare,
incantare
rácáfol smentire, dare* una
smentita
racionális razionale, ragionevole
racionalizál razionalizzare
rács 1. (ablaké) inferriata; 2.
(kerítés) cancello, reticolato; 3.
(fűtő-) grata; 4. (rád) griglia
rácsap Id ráüt
rácsatol affibbiare
rácsavar avvitare
rácsavarod | ik attortigliarsi
raccsol battere l'erre; parlare in
erre
rácskerítés cancellata
rácsodálkoz | ik Id rábámul
rácsos: — kapu cancello
rácsoz graticolare
rácsozat graticolato
radar radar h
radikális (fii is) radicale; -
intézkedés misura radicale
rádió radio n; —t hallgat ascoltare
alla radio; —n közvetít
trasmettere* alla radion
rádióadás radiotrasmissione n,
radiodiffusione n
rádióadó stazione n trasmittente
radioaktív radioattivo
rádióállomás stazione n
radiofonica; radiostazione n
rádióbemondó annuncia | tore, -trice
(alla radio)
rádiócső valvola
rádióelőfizető radioabbonato
rádióhallgatás radioaudizione n
rádióhallgató radioaudi | tore, -trice,
radioascolta | tore, -trice
rádióhírek radiogiomale hr, giornale
A radio
rádióhullám radioonda
rádió(hang)játék radiodramma h

rádiókészülék
534
rádiókészülék (apparecchio) radio
n, radioricevitore h
rádióközvetítés radiotrasmissione
n, radiodiffusione n,
radiocomunicazione n
rádiólámpa valvola
rádíóleadó állomás
radiotrasmittente n
rádióműsor radio-programma h;
programma h alla radio
rádióösszeköttetés comunicazione
n radiofonica
rádiós, rádiószerelő
radio-montatore h
rádiószínpad radioscena
rádiótávirat radiotelegramma h
rádiótiszt, rádiótávirúsz
radiotelegrafista (-i, -e) h, n
rádióújság radiorivista
rádióvétel radiorecezione n
rádióz | ik ascoltare alla radio n
radir(uumi) gomma
radíroz cancellare con la gomma
radium radio
rádiumkezelés radioterapia
rádob gettare [su], lanciare [su],
scagliare [contro, in]
rádől 1. (ráesik) crollare [sopra];
2. (folyadék) riversarsi;
spargersi*; 3. (támaszkodik)
piegarsi [coutro]
ráébred (vmire) scoprire* (la
verità)
ráenged, ráereszt 1. ("pl vizet vmire)
lasciare colare |sn|; 2. (állatot
legelőre) lasciare andare*
ráér avere tempo; nem érek rá non
ho tempo [per]
ráérő idő momenti h, tb liberi
ráerősít rinsaldare
ráerőszakol imporre* [a]
ráerőszakolás imposizione n
ráes|ik 1. cadere* [su]; 2. (őt illető
rész) toccare [a]
ráeső rész quota
ráesteled|ik (vkire) essere colto v
sorpreso dalla notte
ráeszmél (vmire) diventare
consapevole [di], concepire
ráfanyalod | ik (vmire) fare* di mala
voglia
ráfeksz|ik 1. stendersi* [su],
coricarsi [su]; 2. (art) pesare di
tutto il suo peso [su]
ráfér l. (járműre) contenere*,
entrarci, avere posto; 2. (ótv)
avere bisogno; rám férne egy kis
pihenés avrei bisogno di un
riposino
rafinált raffinato
rafinéria astuzia
ráfizet 1. pagare un supplemento;
2. (póruljár)rimetterci*
ráfizetés (utólagos fizetés) 1.
pagamento supplementare; 2.
(veszteség) pe rdita
ráfog 1. (fegyvert) puntare; 2.
(rágalmaz) imputare una colpa
[a], attribuire [a], rigettare [a],
segnare a debito
ráfogás (átv) imputazione n
calunniosa, insinuazione n
ráfordít 1. (kulcsot) voltare la
chiave; 2. (gondot vmire)
dedicare molta cura; 3. (pénzi)
spendere* molto danaro |a]; 4.
~ja a szót vmire mettere* sul
tappeto, tirare in gioco v ballo
535
rágyújt
ráförmed (vkìre) sgridare, fare*
una ramanzina v lavatura
di testa; apostrofare,
interpellare
ráfüz filare
rag suffisso; (végződés) desinenza;
(esetrag) segnacaso
rág 1. (megrág) masticare; 2. ("pi
szú) rodere*; 3. fpl rozsda)
corrodere*; 4. (átv) szájába -
(vkinek vmit) imbeccare |a]
ragacsos Id ragadós 1.
ragad 1. attaccare [a], aderire [a];
2. kardot - impugnare v
cingersi* la spada; ro//ar —
afferrare la penna; 3. magával ~
coinvolgere*
ragadós 1. (személyről is)
attaccaticcio; (átv) - példa
esempio attraente; 2. (nyúlós,
nyálkás) glutinoso, colloso,
viscoso: 3. Id ragályos
ragadósság glutinosità, collosità,
viscosità
ragadozó 1. (fh) animale h rapace;
carnivoro
ragadozó 11. (mn): ~ madár uccello
rapace
rágalmaz calunniare, diffamare
rágalmazás, rágalom calunnia,
diffamazione n
rágalmazó (mn is) calunnia | tore, -
trice, diffama | tore, -trice
ragály contagio, epidemia
ragályoscantagioso, epidemico
ragaszkodás attaccamento [a],
devozione n [a]
ragaszkod|ik 1. (vkihez) essere
attaccato v affezionato [a]; 2.
(vmihez) tenere* [a], persi stere
[in]
ragaszkodó (hü) affezionato [a],
fedele [a]; devoto [a]
ragaszt attaccare [a], incollare
[a]
ragasztó(anyag) adesivo; colla
rágcsál rosicchiare
rágcsálók (áll) roditori h, tb
rágód | ik (vmin; átv) meditare [su],
ruminare
rágógumi gomma da masticare
rágondol pensare [a]
rágós tiglioso, coriaceo
ragoz 1. (igét) coniugare; 2.
(főnevet) declinare
ragozás l. (ált) flessione n; 3.
(igéé) coniugazione n, (főnévé)
declinazione n
ragozhatatlan 1. (ige)
inconiugabile; 2. (főnév) in-
declina-bile
ragozható 1. (ige) coniugabile; 2.
(főnév) declinabile
ragtapasz cerotto adesivo
raguleves minestra di cibre o
ragya l. (arcon) vaiolo; buttero; 2.
(növ) golpe n
ragyás butterato
ragyog splendere, raggiare,
rilu-cere, scintillare; ~ az arca az
örömtől il suo viso brilla dalla
gioia
ragyogás 1. splendore A; fulgore h\
2. (átv) fasto, pompa
ragyogó brillante, splendido,
risplendente, scintillante;
rutilante; -.' splendido!
rágyújt 1. (cigarettára) accendere*

ráhagy
(una sigaretta); 2. (átv) ~ egy
nótára intonare una canzone
ráhagy 1. (végrendeletileg) legare;
2. (nem ellenkezik) approvare;
non fare* obiezione n [a]
ráhajl|ik, ráhajol piegarsi [su,
sopra]
ráharap (csalétekre hal)
abboccare
ráhárít ascrivere*; mettere* a
carico [di]; rovesciare; fare*
passare
ráhárul toccare [a]
ráhatás influsso, influenza
ráhelyez mettere* [su], porre*
[su]; collocare [su]
ráhibáz (vmire) azzaccare
ráhint ("pl homokot)spargere*
ráhúz 1. (ép) alzaie un piano sulla
casa; 2. ("pl ruhát) addossare,
mettere*; 3. (ráver)picchiare
ráígér offrire* più [di]
ráijeszt (vkire) sgomentare,
sbigottire, intimidire
ráilleszt adattare [a], applicare [a]
ráill | ik 1. (tárgy) adattarsi [a]; 2.
(leírás) corrispo-ndere* [a]
ráír (vmire) scrivere* [sopra]
ráirányít, ráirányoz 1. (kai)
puntare [a, su]; 2. (figyelmet)
rivolgere* [a],diri-gere* [a]
ráírat (vagyont) fare* trascrivere*
M
ráiratás trascrizione n
ráismer (vkire) riconoscere*
raj 1. (méh~) sciame A; 2.
(madár-) stormo; 3. (kat)
squadra; (hajó~) squadra navale;
4. (embereké) frotta
536
rájár 1. (dézsmál vmil) rubare; 2.
(átv) ~ a rúd essere il capro
espiatorio; 3. — a nyelve vmire
la lingua batte dove il dente
duole
Rajna Reno
Rajnavidék Renania
rajong (vitáért) appassionarsi v
entusiasmarsi [per]; spasimare
[per]
rajongás appassionamento,
entusiasmo, esaltazione n,
fanatismo
rajongó (fri isj appassionato,
esaltato, fanatico
rajon 1. fpl fájdalom)
sorprendere*; 2. — a dolog
nyitjára scoprire*, indovinare;
venire* in mente n [a]
rajt (fii; sp) partenza
rajta 1. (mutató hat) 1. (vkin, vmin)
su, sopra; szép ruha van ~ è ben
messo; 2. ~ lesz. hogy farà del
suo meglio che [félsz]: nem ~m
múlik v áll non dipende da me;
non sta in me
rajta 11. (nm): (átv) - tartja a
szemét seguire d'occhio
rajta HI. (isz) su! via!
rajtacsíp Id rajtakap
rajtakap cogliere* sul fatto;
cogliere* in flagranti
rajtaüt (kat) eseguire un colpo di
manon
rajtaütés (kat) colpo di mano n
rajtaveszt rimetterci*; capitare
male [in]
rajtol (sp) partire
rajtvonal (spi linea di partenza
537
rakodómunkás
rajvonal (kat) linea dei tiratori h,
tb
rajz 1. disegno; szabadkézi ~
disegno a mano n; 2. (leírás)
descrizione n
rajzás sciamatura
rajzeszköz strumento da disegno
rajzfilm disegno animato
rajz | ik (méh) sciamare
rajzlap, rajzpapír carta da
disegnare
rajzmúvészet arte n del disegno
rajzol 1. disegnare; 2. (leír)
descri vere*, tracciare
rajzoló (mn is) disegna | tore, -trice
rajzóra corso v lezione n di disegno
rajzszeg cimice n
rajztábla tavoletta da disegno
rajztanár professore h di disegno
rajzterem sala da disegno
rajztoll pennino da disegno
rak 1. (helyez) porre*, me-ttere*;
(átv is) halomba — accatastare,
ammucchiare; (átv) élére ~ja a
pénzt a quattrino a quattrino, si
fa il fiorino; 2. (fészket, lüzet)
fare*; 3. (árut vmire) caricare; 4.
hajóba ~ imbarcare; 5. falat ~
costruire un muro
rák 1. (áll) ga-mbero, granchio di
mare A; 2. (orv) cancro
rákacsint (vkire) fare* l'occhietto
[«]
rákap (átv; vmire) venirgli* il gusto
[di]; avvezzarsi [a]; abituarsi [a];
fare* callo [a]
rákapcsol 1. fpl vagont) annettere*
[a], attaccare [a], aggiungere*
jaj; 2. (sebességet) mettere* in
quarta: 3. (áramot) innestare,
inserire, mettere* in circuito; 4.
(átv) impegnarsi (a fondo)
rakás 1. (csomó) mucchio,
ammaso, aggiomerazione n; 2.
(átv) egy ~ gyerek una nidiata di
bambini A, tb
rákász | ik pigliare gamberi A, tb
ráken 1. spalmare, ungere*; 2.
(átv) incolpare, dare* la colpa [di
...a]
rákényszerít costringere* [a],
obbligare [a, di]
rákényszerül essere costretto [a] v
obbligato [a, di]
rákerül a sor toccare [a], venire* la
volta [di]
rakéta razzo; (távirányított) missile
A
rakétaautó automobile n a razzi A,
tb
rakétabomba bomba (a)- razzo
rakétalövedék proiettile A (a)-
razzo
rakétarepülőgép aeroplano a
reazione «va razzo
rakétatámaszpont base n per
missili A, tb
rákezd 1. cominciare [a],
mettersi* [a]; 2. (zen) intonare,
attaccare
rákiált tempestare [contro]
rákkutatás (orv) cancerologia
rakodás (be~) caricamento; (ki~)
caricare; (ki~) scaricare
rakód | ik id lerakódik
rakodóhely scalo merci n, tb
rakodómunkás facchino dei porti
A, tb; portuale A

rakomány
538
rakomány carico
rakoncátlan indisciplinato,
turbolento, indocile; ribelle
rakoncátlanság indisciplinatezza,
turbolenza; indocilita, ribellione
n
rákos (orv) cancroso
rakosgat (rendez) mettere* in
ordine h
ráköh (vkire; vmìre) spendere*
[«]
rákönyököl appoggiarsi sui gomiti
ráköszön salutare
ráköszönt (pohárral) brindare [a],
bere* alla salute [di]
ráköt legare [a]
rákövetkező susseguente,
consecutivo, successivo
rakpart lungomare h; (Joiyóé)
lungofiume h
raksúly tonnellaggio
raktár 1. magazzino; ~ba tesz
immagazzinare; ~on tart vmit
tenere* in magazzino; 2. (tárház;
átv) emporio
raktári állomány inventario
raktárkészlet contingente h
raktárnok, raktáros magazziniere h
raktároz immagazzinare
Ráktérítő Tropico del Cancro
rálehel soffiare [sopra]
rálép 1. (rátapos) calcare [su];
calpestare [su]; 2. (útra) avviarsi,
incamminarsi, prendere* la via
[di]
rálő (vkire) tirare un colpo ]a,
contro]
ráma 1. (képé, tüköré) cornice n; 2.
(pl ablak-) telaio
rámász | ik (bogár) arrampicarsi
[su]
rámáz incorniciare
rámegy 1. (vinire; átv is) calcare
[su]; calpestare [su]; 2. (pénz)
andarci*, rimetterci*
rámenős ember invadente; chi va
diritto alla meta
rámér (csapást) infliggere* [a]
rámered (vkire) guardare
fissamente, fissare
rámordul (vkire) sgridare;
strapazzare
rámosolyog sorridere* [a]
rámutat (átv isj additare, indicare,
segnalare; — a baj orvosságára
indicare il rimedio del male
ránc 1. (ruhán) piega; —or ver
piegarsi; 2. (arcon) ruga, grinza;
3. (átv) ~ba szed fare* mettere*
giudizio [a]
ráncigál stiracchiare
ráncol (homlokot) corrugare v
aggrottare (la fronte)
ráncolod | ik 1. homlok)
aggrinzici, aggrinzarsi; 2. (ruha)
pieghettarsi
ráncos (arc) rugoso; aggrinzato;
(ruha) fare* rughe n, tb
rándít (vállat) alzare (le spalle);
stringersi* (nellespalle)
rándul 1. arcizma se ~t non fiatò;
2. Egerbe —t si recò v fece una
gita a Eger
ránehezed |ik (vmire) appoggiarsi
[contro], pesare [su]
ranett (almafajta) renetta
ránevel (vmire) avvezzare [a],
abituare [a]
539
rárakodik
ránevet (vkire) guardare ridendo;
sorridere* [a]
ránéz (vkire) guardare; gettare una
guardatina [a]
ránézve: ez nem fontos rád nézve ciò
non t'importa
rang grado; condizione n; -járói
megfoszt privare del grado v
destituire dal grado
ráng (arc) palpitare
rángat 1. gracchiare, 2. (zaklat)
molestare, infastidire
rángató(d)zás convulsione n
rángató(d)z | ik agitarsi
convulsivamente
rangfokozat grado
rangidős (fii is) il più anziano (di
grado)
rangidőssel; anzianità (di
servizio)
rangjelzés (kai) distintivo
rangkórság rabbia delle
distinzioni
ranglétra gradazione n
rangrejtve in incognito
rangsor classifica; ruolo di
anzianità, gerarchia, scala
gerarchica, ordinehdi età
ránő aderire [a]
ránt 1. (húz) tirare; 2. (kardot)
sguainare, sfoderare, cavare
fuori; 3. (húst) panare; 4. (átv isj
vkit magával ~ trascinare (con
sé)
rántanivaló (csirke) pollo da
friggere*
rántás 1. (húzás) tiro; 2. (lisztből)
farina rosolata al grasso
rántott csirke pollo fritto
rántotta frittata
rányit (vkire) aprire* la porta
rányom 1. (rászorít) premere; 2.
(pecsétet)apporre* [a], mettere*
[a]; 3. (rányomtat) stampare
[su]; 4. (átv) ~ja a bélyegét vmire
imprimere* [a]
ráolvas (bűnt vkire) rinfacciare [a],
gettare [addosso]
ráoml|ik (pl épület) crollare
[su]
ráordít (vkire) tempestare
[contro]
ráöml | ik riversarsi [su]
ráönt spargere*, versare; (átv;
ruháról) mintha -ötték volna gli
sta a pennello
ráparancsol (vkire) intimare [a],
ordinare [di]
rápazarol (pénzt) sprecare
rápillant gettare uno sguardo
M
rápirít (leszid vkit) sgridare; (biz)
pettinare
rápróbál (vkire vmit) provare [a]
rapszódia rapsodia
rapszodikus rapsodico
ráragad 1. attaccarsi [a],
aderire [a], restare incollato;
2. (szokás) restare; ~t a
gúnynév il nomignolo gli restò
incollato
ráragaszt attaccare [a], incollare
[»1
rárak 1. mettere* [su], caricare
[su]; 1. ~ a tűzre mettere* al
fuoco
rárakod |ik (geo! \%) sovrapporsi*
[su]

rárepül
S40
rárepül 1. (madár) volare [sa]: 2.
(repülőgép) fare* scalo [a];
puntare [su]
ráripakod | ik (vkire) sgridare, fare*
una ramanzina v lavata di testa
M
rárivall (vkire) tempestare [contro]
ráró (terhet) imporre* [a],
addossare [a]
rárohan, ráront precipitarsi [su],
fare* i mpeto [a]
ráruház (vkire vmit) cedere [a],
trasferire [a], trasmettere* [a],
trasportare [a]
ráruházás cessione n,
trasferimento, trasmissione n,
trasporto
rásegít (kabátot) aiutare di
infilare
rásóz (biz) accolare [a], appicciare
[a], affibiare [a]
ráspoly (nagyobb) raspa; (kisebb)
lima
ráspolyoz raspare; limare
rásüt 1. (nap) inondare della sua
luce; 2. (fegyvert) tirare [sa];
3. ~i a bélyeget bollare,
stigmatizzare; (rábizonyít)
accusare [di], convincere*
[di]
rászakad 1. Id ráömlik; 2. (csapás)
essere visitato (da una calamità)
rászáll 1. volare [su]; 2. (örökség)
toccare [a)
rászán 1. (vmit vmire) dedicare,
impiegare; 2. ~ja magát
decidersi* [a], risolversi* [a]
rászavaz (vkire, vmire) votare [a,
per]
rászed imbrogliare, ingannare;
(ó) ~ett me l'ha fatta (bella
bellina)
rászedés inganno; frode n
rászegel inchiodare
rászegez 1. Id rászegel; 2. (fegyvert)
puntare [a, su]; 3. (szemet)
fissare, piantare (gli occhi
addosso)
rászíjaz affibbiare
rászok|ik abituarsi [a], avvezzarsi
[a]; venirgli* il gusto [di)
rászoktat abituare [a], avvezzare
la]
rászól (vkire) apostrofare; (ri)-
chiamare all'o rdine h
rászolgál (vmire) meritarsi, avere
diritto [a]
rászorít 1. (vmit vmire) premere;
2. (vkit vmire) costringere* [a],
ridure* [a], obbligare [a, di]
rászorul (vmire) avere bisogno [di];
essere ridotto [a]
rászorult (fit) bisognoso; non
abbiente
ráta (ker) rata
rátábláz ipotecare
rátalál trovare, snidare;
disotterrare
rátámad 1. (szóval k) scatenarsi
[addosso a]; 2. (tettlegesen)
assalire*, assaltare
rátámaszkod | ik (vmire, vkire; átv
\s) appoggiarsi [a, su]
rátapad attaccarsi [a], aderire [a]
rátapint (átv is) toccare, mettere*
la mano n [su]
rátapos calcare [su], calpestare
[su|
S41
rávesz
rátarti presuntuoso, fiero, vanitoso,
altezzoso; borioso
rátartiság presunzione n, fierezza,
vanita, alterigia; boria
ráteker attortigliare
rátekint guardare, fissare; lanciare
uno sguardo [a]
rátelefonál dare* un colpo di
telefono [a]
rátér (vmire; átv) venire* [a];
abbordare; — a dolog lényegére
entrare nel vivo della questione
n
rátereli a figyelmet vmire (ri)-
chiamare l'attenzionen [a,
su]
ráterelőd | ik (figyelem, gyanú)
concentrarsi [su]; a beszélgetés ~
vmire, vkire la conversazione n
verte [su]
ráterít stendere*
rátermett (mire) adatto [a], idoneo
[a]
rátermettség attitudine n,
idoneità
rátesz 1. (tárgyat vmire) mettere*
[su], porre* [su], posare [su]; 2.
(átv is) ~i a kezét vmire imporre*
le mani n, tb [a]; 3. (átv) a
fejemet teszem rá, hogy
scommetto la testa, che
rátétéi (kézéi) imposizione n
ratifikál ratificare
ratifikálás ratifica
rátol 1. (plreteszt ajtóra) mettere*
(il catenaccio); 2. (pl
felelősséget) addossare [a], rigettare
[»]
rátör 1. (ajtót) scassinare; 2.
(ellenségre) attaccare v assalire*
v aggredire di sorpresa
rátűz 1. (nap) illuminare; 2.
(vmire kitűz) attaccare;
inalberare
ráugr|ik saltare v precipitarsi
[addosso]
ráun (vmire) stancarsi [di]
ráuszít (vkire) aizzare [a,
contro]
ráutal 1. (vmire) additare,
accennare; 2. rá van utalva avere
bisogno [di]
ráül sedersi [su]
ránt 1. (ráver) picchiare [su]:
assestare un colpo [a]; 2. Id
rásüt 3.; 3. (átv) somigliare
M
rávall 1. (jog) deporre* [contro];
testimoniare [a carico di];. (átv)
ez egészen — lo riconosco (dal
fatto)
rávarr 1. cucire [su]; 2. (átv) ~ja
magát vkire appiccicarsi [a]
ravasz 1. (mn) astuto, scaltro,
sottile
ravasz II. (fiv kat) grilletto
ravaszkodás furberia; manovre n,
tb
ravaszkod |ik usare astuzie n,
tb
ravaszság astuzia, scaltrezza
ravatal bara; (nagy) catafalco
ravataloz mettere* sul catafalco
ravatalozó (fn) camera
mortuaria
ráver Id ráüt 1.
rávesz l. (ruhát) indossare; 2.
(vkit vmire) fare* decidere*

rávet
542
[a], indurre* [a], persuadere*
[a]
rávet 1. (pl tűre fát) gettare,
buttare; 2. (fényt; átv is) gettare
la luce n [al; dardeggiare; 3.
(tekintetet) gettare lo sguardo
[a]; 4. ~i magát vmire, vkire
precipitarsi [a], buttarsi a pesce
h [a; sopra]
rávetőd | ik (fény vmire) cadere*
rávezet I. (járművet) guidare
[sopra]; 2. (okmányra) scrivere*
[sopra], menzionare [sopra]
rávisz 1. Id rávezet 3.; 2. (átv) nem
viszi rá a lélek non mi basta
l'animo [dl]
ráz 1. scuotere*, agitare; kezet ~
vkivelscuotere* la mano [di]; 2.
(Jármú) scuotere*
rázár (ajtó vkire) chiudere*
rázás scossa, agitazione n
rázendít intonare, attaccare
rázkód | ik scuotersi*, agitarsi
rázós (út) inuguale, scabroso
rázúdít (vkire vmit; átv is) scatenare
[addosso a]
rázúdul 1. (esik) franare; 2. (vkire)
scatenarsi [contro]
rázuhan precipitare [su]
razzia retata
razziáz fare* una retata
reagál (vmire) reagire
reagens reagente h
reakció reazione n
reakciós (fn is) reazionario
reaktivál reattivare
reálbér salario v stipendio
effettivo
reális reale
realista (Jh is) realista (-i, -e)
h,n
realitás realità
realizált realizzare
realizmus realismo
rebarbara (nóv) raba rbaro
rebben 1. (madár) volare via; 2.
(átv) szeme sem ~t non battè
ciglio
rebeg borbottare
rebellis (fn is) ribelle
rebesget bisbigliare; fare* correre*
la voce
réce (ali) anitra, a natra
recegyomor (áll) reti cola
recehártya (orv) retina
recept recetta
recés reticolato
recéz scanalare
reciprok reci proco
reccsen, recseg scricchi(ol)are
recsegés scricchio, scricchiolio;
fragore h
redo I. (függönyé) piega; 2. (arcon)
ruga
redőny I. persiana (a saracinesca),
tenda awolgi-bile; 2. (üzleti)
saracinesca
redós (homlok) corrugato;
aggrottato
redöz (függönyt) drappeggiare
redőzet drappcggiatura
redukál (vmire) ridurre* [a]
redukció riduzione n
redves (fa) putrido
referál riferire [a]
referátum referto
referens rela | tore, -trice
reflektál 1. (megjegyzéssel) ri-
543
régmúlt
spondere* [a]; 2. (igényt tan)
contare [sopra]; fare*
assegnamento [su]; aspirare [a]
reflektor riflettore h
reflex riflesso
reform riforma
reformáció riforma
reformál riformare
református (Jh is) calvinista (-i, -e)
h, n
reformkorszak (kb) era v epoca
delle riforme (nazionali)
refrén ritornello
rege fiaba; novella; leggenda;
racconto
régebben anteriormente,
precedentemente; prima; per
l'addietro
régebbi più anziano v antico v
arcaico; precedente [a],
anteriore [a]
regél narrare
rég(en) (hat) 1. (valaha) una volta,
anticamente; 2. (régóta) da
lungo tempo, da molto, da un
pezzo
regenerál rigenerare
regenerálód | ik rigenerarsi
regény romanzo
regényes 1. romanzesco; —
életrajz vita romanzata; 2.
romantico
regényhős eroe A di un romanzo
regényírás composizione n d'un
romanzo
regényírófnő) romanzieri e, -a
réges-régen (hat) molto tempo fa,
anticamente
réges-régi antichissimo
régész (Jh) paleontologista (-i, -e) h.
n: archeologo
régészet archeologia
régészeti lelet scoperta
archeologica
reggel 1. (fi) mattino; ~től estig
dalla mattina alla sera; jó ~t!
buon giorno!
reggel II. (hat) mattina; ~ hatkor
alle sei della mattina; korán ~ di
buon mattino
reggeled | ik spunta il giorno
reggeli I. (fn) colazione n
reggeli II. (mn) mattinale,
mattiniero, di mattina
reggeliz | ik fare* colazione ri
régi I. (mn) 1. antico, vecchio;
egy ~ barátom un mio vecchio
amico; — divatú di vecchia
moda; — módra all'antica;
— vágású di vecchio stampo;
2. (ódon) arcaido; (vài)
vetusto
régi 11. (fn) minden marad a ~ben
tutto rimane come prima
régies arcaico, arcaizzante
régiesség (nyelv) arcaismo
régimódi fuori di moda
régió regione n
régiség 1. (vmié) antichità (vài)
vetustà; 2. (tárgy) oggetto antico,
anticaglia
régiségkereskedés (bolt) magazzino
di antichità
régiségkereskedő antiquario
régiségtan archeologia
regiszter registro
regisztrál registrare
régmúlt (fn; nyelv) trapassato

régóta
544
prossimo v remoto; (latinban)
piuccheperfetto
régóta (hal) da lungo tempo, molto
tempora
regruta (kat)recluta, coscritto
rehabilitál riabilitare
rehabilitálás riabilitazione n
rejl|ik (álv) consistere [di],
resiedere [in]; essere inerente
[a]; annidarsi
rejt(eget) nascondere*, celare,
dissimulare
rejtek(hely) nascondiglio
rejtelmes, rejtélyes misterioso
rejtély, rajtelem mistero, enigma
A
rejtett nascosto, segreto, latente,
occulto; - ösvény sentiero
occulto
rejtjel cifra; -lei ir cifrare
rejtjelkulcs cifrario
rejtjel-osztály ufficio cifra
rejtőzés nascondimento; (kat)
imboscamento
rejtóz | ik nascondersi*, essere
nascosto; celarsi; annidarsi
rejtve (hat) nascosto
rejtvény 1. indovinello; (kép~)
rebus A, 2. (átv) enigma A
rekamié sofà h, canapa A
reked Id ottreked; bereked
rekedt (orv) rauco
rekedtség (orv) raucedine n
rekesz scompartimento
rekeszes boltozat (ép) volta a
caselle n, tb v a tavolato
rekeszfal tramezzo
rekeszizom (orv) diaframma h
rekeszt Id elrekeszt; kirekeszt
rekettye (növ) ginestra
rekkenő hőség afa
reklám pubblicità, reclame n
reklamáció reclamo
reklamál reclamare
reklámoz fare* reclame n, dare*
pubblicità [a]
reklámtábla insegna; (neon)
insegna luminosa
rekompenzál ricompensare
rekonstruál ricostruire
rekonstrukció ricostruzione n
rekord primato; sebességi ~
primato di velocità; ~ot állit fel
stabilire un primato; ~ot dönt
superare un primato
rekorder primatista (-i, -e) A, n
rekordidő tempo di primato
rekordszám nu-mero primato
rekordtermés raccolta primato
rektor rettore A
rektori rettorale
rekvirál requisire
rekviráláés requisizione n
reláció relazione n
relatív relativo
relativitás relatività
relé (müsz) relè h, relais A
rem I. (fit) spauracchio, spettro,
fantasma h
rém 11. (hal; biz) estremamente,
oltremodo
rémdráma (átv) storia
raccapricciante
remeg tremare, trrepidare,
fremere, palpitare
remegés tremito, trepidazione n,
palpitazione n
remek 1. (mn) splendido,
54S
rendbehozatal
magnifico, incomparabile,
superbo; (étel) squisito
remek li. (fii) id remekmű
remekel distinguersi*, brillare;
(főleg zeneileg) fare* prova di
virtuosità
remekíró classico
remekmű capolavoro
remekül magistralmente,
splendidamente, magnificamente,
incomparabilmente
remél sperare [di]; contare [su]
remélhetőleg sperabilmente, si può
sperare che
remény 1. speranza; csalfa ~
speranza fallace; minden —ét vkibe
helyezi collocare tutta la
speranza [in]; annak a ~ének ad
kifejezést, hogy esprimere* la
speranza [di; che]; ~f táplál
nutrire speranza; vminek ~ében
in speranza [di]; 2. (kilátás)
prospettiva, vista
reménykedl ik sperare [in]
reménység Id remény
reménysugár barlume A disperanza
reménytelen disperato; senza
speranza; (átv) ~ helyzet situazione
n disperata v senza speranza
reménytelenség disperazione n
rémes orribile, terribile; atroce,
spaventevole
rémesen Id rém II.
remete romito, eremita A
remetésked | ik fare* vita di eremita
h
rémhír notizia falsa
rémhírterjesztés divulgazione n di
notizie n, tb false
rémhirterjesztő (fit) allarmista (-i, -
e) h, n, sussurron | e, -a
rémit(get) custemare, spaventare,
terrificare; seminare il panico
rémítő Id rémes
rémítóen Id rémesen
rémkép, rémlátomás spauracchio,
fantasma A, visione n
rémi | ik parere* [a], sembrare [a];
nekem úgy — mintha ho
l'impressione n che
rémregény 1. romanzacelo; 2.
(detektívregény) romanzo
poliziesco; giallo
rémség orrore A, abominazione
n
rémséges orribile, abominevole.
rémtett atrocità; misfatto
rémuralom terrore A; regime h di
terrore A
rémül (átv) halálra — avere la
paura della morte
rémület spavento, terrore A;
panico
rémült spaventato
rend I. (átv, egyh, növ és poi is)
ordine A;~be tesz v hoz riparare
[a], mettere* in ordine A,
regolare, arrangiare, aggiustare,
assettare, sistemare; ~be jön
arrangiarsi; ~ben tart tenere* in
ondine A,- ~ben van a) essere in
ordine A; b) (legyen!) sia!
d'accordo! a ~ kedvéén per amore A
deU'o-rdine A; 2. (mg)
manipolo, mannello; 3. egy ~ ruha
(abito) completo
rendbehozatal riattamento;
riparazione n

rendbontás
546
rendbontás perturbazione n della
quieten pubblica
rendbontó (fit) perturba | toré, -trice
della quiete n pubblica
rendel 1. (árul) ordinare,
commettere*; 2. magához ~ vkit
chiamare a sé; disegnare presso
(di) sé; 3. a sors úgy ~te il
destino ha voluto che [felsz]; 4.
(orv) avere le ore di consulta
rendelés 1. (árué) ordinazione n,
commissione n, —t elintéz
eseguire una commissione; —/ ad
dare* v passare una
commissione ; 2. ez a sors ~e volt fu
volere h del destino; 3. (orv)
consultazione n
rendelési idő Id rendelés 3.
rendelet decreto; a — éneimében in
conformità al decreto; miniszteri
— decreto ministeriale
rendeletileg kimond decretare
rendelkezés l. (utasítás)
disposizione n, prescrizione n,
lustrazione n, ellenkező ~ig sino
a disposizione n contraria; 2.
—re áll stare* a disposizione n
[di]; ~re álló disponibile; ~re
bocsát mettere* a disposizione n
[di]
rendelkezési állomány disponibilità
rendelkez |ik 1. (utasít) ordinare
[di]; 2. (vmìvel) disporre* [di];
szabadon ~ik avere la
disponibilità libera [di]
rendellenes anormale, irregolare
rendellenesség anormalità,
irregolarità
rendelő (fri; orv) gabinetto; studio;
consultorio; stanza di
medicazione n
rendelőintézet policlinica
rendelőóra (orv) ora di
consultazione n
rendelőorvos medico consulente
rendeltetés destinazione n
rendeltetési hely louogo di
destinazione n
rendelvény 1. (Jog) ordine h; 2.
(orv) ricetta
rendervényes (váltón) trattore, -
trice
rendes 1. (rendszerető) ama | tore, -
trice dell'ordine; 2. (szabályos)
ordinato, ordinario, regolare;
normale; 3. (megszokott) solito,
usuale, usato; (a) - körülmények
között nelle solite condizioni
n, ib; 4. (tisztességes) onesto,
rispettabile; ammodo
rendesen (hat) ordinariamente, di
so -lito, normalmente, di regola
rendetlen 1. disordinato, sregolato;
2. (összefüggéstelen) incoerente;
3. (szabálytalan) irregolare
rendetlenkedés insubordinazione n,
indisciplinatezza, disordine h;
cattiva condotta; turbolenza
rendetlenked|ik comportarsi male,
fare* (del) disordineh
rendetlenkedő (fri is) indisciplinato,
disordinato
rendetlenség 1. disordine h\ 2.
(szabálytalanság) irregolità
rendetlenül disordinatamente;
confusamente
rendez 1. (rendbe rak) ordinare,
disporre*; 2. (adósságot)
547
rendre
comporre*, regolare; 3.
(szabályoz; pl fizetéseket) regolare; 4.
(szervez) organizzare; 5. (szính)
mettere* in scena
rendezés l. (elrendezés)
ordinamento; 2. (adósságé)
composizione n, regolamento; 3.
(szabályozás) regolamento; 4.
(szervezés) organizzazione n; 5.
(szính) messa in scena; 6.
(kirakaté) decorazione n
rendezetlen 1. disordinato; in
disordine h; 2. (nem
szabályozott), non regolato; sregolato;
3. (adósság) non pagato
rendezetlenség mancanza di
ordine h v di
organizzazione»
rendezett 1. ordinato; 2.
(szabályozott) regolato
rendezget Id rendezkedik
rendezked|ik fare* ordineh
rendező (fri) 1. (szính) regista (-i, -
e) h, n; 2. (kirakaté) decoratore
h
rendeződ | ik regolarsi,
arrangiarsi
rendező pályaudvar stazione n di
smistamento
rendezőség (ünnepélyé)
organizzatori h, tb
rendezvény (előadás)
rappresentazione n
rendfenntartás mantenimento
dell'ordine h
rendfokozat (kat) grado
rendfőnök (egyh) superiore h
rendhagyó (nyelv) irregolare
rendház (egyh) convento
rendi (mn; tön) feodale; — állam
Stato feodale; ~ országgyűlés
dieta
rendithetetlen (átv is)
imperturbabile, incrollabile
rendjel decorazione n,
onorificenza
rendjén: — való è in ordine h;
így nincs — cosi non è in o rdine
h
rendkívül estremamente, fuori
misura, eccessivamente,
smisuratamente
rendkívüli 1. straordinario;
eccessivo; eccezionale; 2.
— kiadás edizione n
straordinaria
rendőr guardia municipale v di
polizia
rendőrfőkapitány (kb) questore
h
rendőrfőkapitányság (kb)
questura
rendőrt poliziesco, di (della)
polizi-a; ~ felügyelet domicilio
vigilato
rendőrkapitány (kb) commissario
di Pubblica Sicurezza
rendőrkapitányság (kb)
commissariato di Pubblica Sicurezza
rendőrkordon cordone h
rendőrkutya cane h poliziotto
rendőrőrszem guardia di
polizia
rendőrőrszoba Id őrszoba
rendőrség polizi a, questura
rendőrtiszt ufficiale h di polizia
rendre (hat) successivamente,
consecutivamente

rendreutasít
548
rendreutasít (richiamare
all'ordine A
rendutasítás richiamo
all'ordine A
rendszabály 1. misura;
provvedimento; biztonsági — misura
di sicurezza,- -/ alkalmaz
prendere* le misure 2.
(büntető) sanzione n
rendszám (Járművön és mal)
numero
rendszámtábla (járművön)
targa
rendszer 1. sistema h; gazdasági és
társadalmi — sistema h
econo mico e sociale; tizedes -
sistema h decimale; 2.
(kormányzati) regime h
rendszeres 1. (rendszerezett)
sistematico, metodico;
ragionato; 2. (állandó)
continuo
rendszeresen sistematicamente,
metodicamente
rendszeresít sistemare,
normalizzare
rendszeresített (pl állás) organico
regolare, v definitivo; pianta
rendszeresség metodo, regolarità,
ritmo
rendszeretet spirito dell'ordine
rendszerez sistemare
rendszerezés sistemazione n
rendszerint (hat) di solito,
ordinariamente
rendszerűn sistematologi a
rendszertelen disordinato, confuso,
incoerente
rendszertelenség incoerenza.
confusione n, mancanza di
metodo
rendtag (egyh) membro di un
ordineh (religioso)
rendtartás 1. (iskolai) regolamento
(scolastico); 2. (alapokmány)
statuto
rendületlen incrollabile,
intransigente, indefettibile
rendületlenül incrollabilmente
rendzavarás disordine h\
perturbazione n della quiete n
pubblica
rendzavaró (fii) perturba I tore,
-trice della quiete n pubblica
reneszánsz rinascimento
reng scuotersi*
rengés Id földrengés
rengési (jòldrengési) seismico
rengeteg I. (fii) foresta, selva
rengeteg II. (mn) ingente,
immenso, enorme; ~et dolgozik
lavorare enormemente
renovál rinnovare n
rénszarvas renna h
renyhe pigro, ozioso; indolente
renyheség pigrizia, ozio,
indolenza
répa 1. (takarmány-) rapa; 2.
(sárga~) carota
répacukor zucchero di
barbabietola
reparál riparare
repce (növ) colza h
repdes svolazzare
reped crepare, fendersi
repedés crepat(tura), screpolatura,
fissura
repedez|ikscrepolare, fendersi
549
reszelő
repes a szíve az örömtől il cuore gli
salta dalla gioia
repesz(darab) scheggia
repeszt spaccare
repetái Id megismétel
repít lanciare, gettare
repkény (növ) edera
reprezentációs költségek spese n, tb
di rappresentanza
repríz (szinh) ripresa
reprodukál riprodurre*
reprodukció riprozuzione n
repül 1. volare; 2. (átv) levegőbe —
saltare in aria
repülés 1. (szárnyal) volo; 2.
(géppel) aerona-utica
repülési avia tico, di aviazione n
repülésügy aviazione n,
aeronautica
repülő (fii) avia | tore, -trice, aviere
h
repülőállomás aeroporto,
aerodromo, campo di aviazione n
repülőgép earoplano, velivolo,
aereo; lökhajtásos v lég-
lökéses— aeroplano a reazione
n
repülőgép-anyahajó (nave n)
portaarrei n
repülőgépgyártás fabbricazione n di
aeroplani h, tb
repülőjárat linea aerea
repülőgposta Id légiposta
repülősport aviazione n
repülőtámadás attacco aereo
repülőtechnika aerotecnica
repülőtér aeroporto, aerodromo,
campo di aviazione n
rés 1. fissura, apertura; (váron)
breccia; 2. (átv) ~en van vigilare;
stare* in guardia
réshang (nyelv) fricativa
respektál rispettare
rest pigro [a], tardo [a]
restaurál ristaurare
restelked|ik (vmi miatt)
vergognarsi [di, per]
restell (vmit) 1. (szégyell)
vergognarsi [di, per]; 2. (lusta
vmire) e-ssere pigro [a]
restség pigrizia, indolenza
rész 1. parte n, porzione n, ~ekre
bont v oszt scomporre*; (átv)
legnagyobb —ben nella maggiore
parte n, prevalentemente; 2.
megkapta a —et ebbe la sua parte;
3. ~r vesz valamiben prendere*
parte n [a]; —e van vmiben avere
parte n [in]; 4. (átv) —emröl da
partén mia
részarányos (geom) simmetrico
részben (hat) in parte n
részecske particella
részeg (jn is) 1. ubriaco; 2. (átv)
ebbro
részeges ubriaconi e, -a,
alcolizzato
részegesked | ik ubriacarsi; (biz)
alzare il gomito
részegesség alcoolismo
részegítő (átv) inebriante
részegség ubriacatura, ubriachezza;
(biz) sbornia
reszel 1. limare, raspare; (sajtot)
grattugiare; 1. - a torkom mi
gratta v raschia la gola
reszelő 1. (nagyobb) raspa; 2.
(kisebb) lima; 3. (sajt-) grattugia

reszes
sso
reszes (fii) 1. partecipe [di]; 2.
(érdekelt) interessato [di]; 3.
(bűnrészes)complice [di]
részesedés partecipazione n; quota:
nyereségben való — quota
d'utile h
részesed | ik Id részesül
részeshatározó eset (nyelv)
dativo
részesít (vkìl vmiben) fare*
beneficiare [di], fare*
partecipare [in]; előnyben ~ vkit
accordare un favore h [a]
részesség 1. partecipazione n [a];
2. (biin~) complicità
reszes társ associato, socio
részesül (vmiben) beneficiare [di];
avere parte n [in]; (átv) előnyben
— avere il vantaggio [di]
részint (hat) in parte n
reszket 1. tremare, tremolare; ~,
mint a nyárfalevél trem(ol)are
come la foglia v una verga v (vài)
a verga a verga; 2. vkiért ~
esserempremura [per]
reszkíroz ld kockáztat
részleg sottosezione n
részleges parziale
részlet 1. dettaglio, frammento,
particolare h; tratto; -ekbe
bocsátkozik entrare in particolari
h, ré; 2. (fizetési) rata; -(ek)ben
fizet pagare in rate n, tb; 3.
(befizetésnél) acconto
részletes particolareggiato
dettagliato, circostanziato,
minuzioso
részletesen dettagliatamente,
particolareggiatamente
részletez specificare, precisare:
nem akarom -ni non voglio
entrare in particolari h, tb v
dettagli h, tb
részletezés specificazione n,
precisazione n
részletfizetés pagamento a rata v
rateale
részletkérdés questione n di
dettaglio
részmunka lavoro di dettaglio
részrehajlás parzialità;
connivenza
részrehajló parziale;
connivente
résztvevő ld részvevői.
részvény azione n
részvényes azionista (-i, -e) h, n
részvénytársaság (ker) società
anonima; società per azioni
n, tb
részvét 1. pietà, compassione
n, commiserazione iu 2.
(részvétnyilvánítás)
partecipazione n, condoglianza; fogadja
őszinte ~ernet accetti la mia
condoglianza più sentita
részvétel partecipazione n [a],
intervento [in], concorso
[«]
részvételi díj quota
részvétlátogatás visita di
condoglianza
részvétlen indifferente, apatico
részvevő I. (fit) partecipante A, n
aderente h, n, congressista (-i, -e)
h.n
részvevő II. (mn)
compassionevole, commosso, pietoso
5S1
rezgés
rét prato
réteg 1. (geol, műsz is) strato;
társadalmi — strato sociale; 2.
(sor) palco
réteges stratificato
réteg(e)zódés stratificazione n,
társadalmi — stratificazione n
sociale
réteg(e)zód I ik stratificarsi;
sfaldarsi
rétegképződés stratificazione n
retek ravanello
retesz chiavistello, catenaccio,
paletto
retikiil borsa, borsetta
rétor retore h
retorika retonca
retorta (vegyt) lambicco
retteg (vkitól, vmitól) temere, avere
paura [di]
rettegés paura, terrore h,
costernazione ri, spavento
rettenetes, rettentő orribile,
abominevole, spaventevole
rettenthettelen intrepido
rettenthetetlenség intrepidezza,
intrepidità
retúrjegy ld menettérti jegy
retusál ritoccare, sfumare
reuma remah, reumatismo
reumás reuma tico
rév porto; rada; (átv) ~be ér
arrivare in buon porto
revàns rivincita
révedezés trasognamene)
révedez | ik trasognare, stare*
trasognato
révedező tekintet sguardo
trasognato
révén (nu): vminek a ~ per mezzo
[di); per l'intermedio [di]
reverenda talare h
révész traghettatore h; (vài)
nocchiere h
revideál rivedere*, verificare
revízió revisione n, reveduta,
ripassata
revizor revisore h
révkalauz pilota h
révkapitányság capitaneria di
porto
revolver revolver h, rivoltella
revolverez (vkit; biz) intimidire;
(zsarol) estorcere*
revolverlövés colpo di rivoltella,
rivoltellata
revü (szính) rivista
révület estasi n, trasporto
révült estatico
réz 1. (vörös) rame h\ (sárga)
ottone h; 2. (átv) kivágta
a rezet fece (una) ottima
figura
rézbőrű (indián) pellerossa h, n
rezdül fremere, trasalire*,
vibrare
rezeda (növ) reseda h
rezeg 1. tremolare, vibrare; 2. (fiz)
oscillare
rezervál riservare
rezervált (tartózkodó) riservato
rezervátum bandita
rezes l. (rézbőlvaló)cupreo; 2. (pl
orr) rosso, rubicondo
rezesbanda banda; ottoni h, tb
rézgálic solfato di rame h
rezgés 1. vibrazione n, tremolio n,
2. (fiz) oscillazione n

rezgésszám
552
rezgésszám (fiz) numero delle
vibrazioni n, tb; frequenza
rezget fare* vibrare, produrre*
(delle) vibrazioni n, tb
rezgőmozgás (fiz) moto v
movimento vibratorio
rezgő nyárfa pioppo tremoto,
tremolino
rézhuzal filo di ottone h
rezignált (mn) rassegnato
rézkarc, rézmetszet rame h;
incisione n in rame h, acquaforte
n
rézkor(szak) età del rame
rézmetsző incisore (in rame h)
rézműves (üstfoltozó) calderaio
rezonál risonare
rézrozsda verderame h
rézsodrony cavo di ottone h
rézüst caldaia
rezzen fremere, trasalire*
rezsiköltség spese n, tb di esercizio
rezsim regime h
Rezső Rodolfo
rézsút (hat) di traverso, a sghembo,
obliquamente
rézsútos obliquo, diagonale
rézsútosság sghembo, obliquità
ri piangere*
riadalom allarme h. emozione n
riadó allarme h
riadóautó squadra volante; celere
n
riadókészültség stato d'allarme h
riadóztat Id riaszt
riadt impaurito, allarmato
rianás (törés a jégen) screpolatura
riaszt allarmare, inquietare,
spaventare
riasztó hír notizia allarmante v
inquietante
riasztólövés colpo d'allarme h
riasztópisztoly scacciacani h
ribillió parapiglia h; putiferio
ribizli ribes h
richiusi olaj) ricino
ricsaj baccano, stre pito, chiasso
rideg (átv) insensibile, rigido,
implacato, inclemenza
ridegség insensibilità, rigidità,
rigidezza, inclemenza
rigmus verso
rigó Id sárgarigó, fenyőrigó; felcete
— merlo
rigolya capriccio, ghiribizzo
rigoryás capriccioso, ghiribizoso
rikácsol strillare
rikácsoló (hang) stridente
rikító (szín) (colore h) stridente;
che da agli occhi
rikkancs strillon | e, -a
rikkant, rikort(oz | ik) strillare
rikkantás, rikolt(oz)ás strillo
rím rima
rimánkodás implorazione n,
scongiuramento, scongiurazione
n, scongiuro
rimánkod |ik implorare,
scongiurare
rímel (vmivel) rimare [con]
rímes rimato,
rímfaragó poetastro
rímszótár rimario
rímtelen (vers) (verso) libero
ring I. (ige) cullarsi, dondolare
ring II. (fn) Id szoritó
ringat cullare, dondolare;
(átv) hiú reményekben ~ja
553
Robert
magát pascersi di vane speranze
n, tb
ringató(d)z | Ik dondolare,
cullarsi
ringli (étel) alice n
ringló susina Claudia
ringyó (köz) puttana
riogat spaventare
ripacs commediante h, istrione n
riport cronaca; articolo di colore
h
riporter cronista (-i, -e) h, n, inviato
speciale; reporter h
ripók mascalzon | e, -a, briccon | e, -
a
ripsz(szövet) rensa
riszálja magát dimenarsi,
agitarsi
ritka 1. raro; infrequente; (átv)
—, mint a fehér holló raro come
una mosca bianca; 2. (pl haj)
rado; 3. (szokatlan) singolare,
straordinario; — szerencse belle
fortuna
ritkán di rado
ritkás I. (fh; erdő) radura
ritkás II. (mn) rado
ritkaság 1. rarità, infrequenza; 2.
(hajé) radezza; 3. (szokatlanság)
singolarità, curiosità
ritkaságszámba megy ld ritka l.
ritkít 1. (erdőt) diradare; 2.
(gázt) rarefare, rarificare;
3. (nyomdászaiban) spaziare,
spazieggiare; 4. (szemöldököt)
depilare; 5. (átv) párját ~ja non
avere pari
ritkított (szedés) spazieggiato
ritkul diradarsi, rarefarsi, rarificarsi
ritmikus ritmato, ritmico
ritmus ritmo
rituális rituale
ritusrito
rivalda (szinh) ribalta
rivaldafény lumi h, tb delia ribalta
rivális rivale h, n
rivalizál (vkìvel) realizzare [con];
gareggiare [con]
rizibizi minestra v contorno di riso
e piselli h, tb
rizikó rischio
rizs riso
rizsföld risaia
rizspor cipria
ró 1. (fára)incidere* [a]; (betűket)
fare* correre* la penna; 2.
(hibául) imputare a colpa [a]; 3.
(adót vkire) imporre* [a];
segnare a debito [di]; 3. (adót
vkire) imporre* [a]; 4. (feladatot
vkire) incaricare [di]; 5. az utcái
~ja misurare v percorrere* la
strada
robaj fracasso, detonazione n
robban esplodere*, scoppiare,
fare* esplosione n
robbanás esplosione n, scoppio
robbanó, robbanékony esplosivo
robbanóanyag materiale h
esplosivo
robbanóbomba bomba esplosiva
robbanómotor motore h a
scoppio
robbanószer esplosivo
robbant fare* esplodere*, fare*
saltare in a ria
robbantás esplosione n
Robert Roberto

robog
554
robog (jármú) filare
(fragorosamente)
robogó 1. (]h) motoretta, vespa,
lambretta
robogó 11. (mn): leugrott a ~
vonatról saltò dal treno in marcia
robot (átv is) corvea
robotol (átv) arrabattarsi,
affaccendarsi
robusztus robusto; ben piantato;
pezzo d'uomo (di donna)
ródi! slittino
ródlipálya pista della slitta
ródliz | ik slittare
rogy: filare ~ stramazzare, cadere*
per terra
rohad Id rothad
roham 1. (kai) assalto, carica; ~ra
indul vmi ellen andare*
all'attacco [contro]; -mal bevesz
prendere* di assalto; 2. (diìh~)
impeto, trasporto; 3. (orv)
attacco, crisi n, accesso
rohambrigád brigata di assalto
rohamcsapat truppa di asalto
rohamlépés passo di carica
rohammunkás operaio d'assalto
rohamos (átv)rapido
rohamoz assaltare, caricare
rohamsisak elmetto d'acciaio
rohan 1. correre*, precipitarsi; 2.
(vkire) avventarsi [addosso,
contro, su], scagliarsi [sdosso,
contro, su]; 3. (átv) vesztébe ~
correre* alla rovina
rohanás corsa precipitata;
cavalcata
rohangál scorazzare
rojt frangia
rojtos frangiato
rojtosod ) ik sfilacciarsi
rojtoz (rojttal ellát) frangiare
róka volpe n
rókalyuk volpaia
rókáz|ik (hány) re-cere, vomitare,
rendere*
rokka rocca, conocchia
rokkant (fit is) 1. invalido,
mutilato; 2. (átv)decrepito
rokkantság 1. invalidità; 2. (átv)
decrepitudine n
rokkantsági segély sussidio (in
caso di) invalidità
rokokó rococò h
rokon I. (mn) affine [a],
apparentato [a]; ~ nyelvek lingue
n, tb affini
rokon 11. (fit) parente h, n
rokonalakú szó amo nimo
rokonértelmű szó sinonimo
rokonleJkűség affinità spirituale
rokonság 1. parentela; 2. (átv)
affinità
rokonszenv simpatia
rokonszenves simpatico
rokonszenvez (vkivel) simpatizzare
[con]
róla (személyről) di lui, di lei; di
esso, di essa
roló persiana a saracinesca;
(függöny) tenda
rom rovina, ruderi A, tir, ~ba dől
crollare, andare* in rovina; ~ba
dönt distruggere*, abbattere,
demolire, mandare in rovina
Róma Roma
római (fii is) romano; a ~
birodalom Impero Romano; —
555
ropogtat
katolikus cattolico romano; —
számok cifre n, tb romane
román I. (mn) 1. (nyelv) romanzo;
neolatino; ~ nyelvek lingue n, tb
romanze; 2. (rumén) rumeno;
romeno; 3. (műv) romanico; ~
stílus stile h romanico
román 11. (Ih) rumeno
románc romanza
Romania Romenia, Rumania
romanista romanista (-i, -e) A, n
romanticizmus romanticismo
romantika romanticismo
romantikus (fii is)romantico
romboid (geom) romboide n
rombol (átv is) abbattere,
distruggere*, rovinare, devastare;
földig — radere* al suolo
rombolás (átv is) distruzione n,
devastazione n
romboló (fii is) devasta | tore, -trice
rombusz (geom) rombo
romeltakarítás sgombero delle
rovine
romhalmaz (monte h di) macerie
n, tb
romlandó deteriorabile,
corruttibile
romlás (átv is) rovina, corruzione
n; (rothadás) putrefazione n; ~ba
dönt vkit mandare in rovina
romlatlan (átv) incorrotto;
candido
romlatlanság (átv) purezza;
candore h
rom | lik (átv is) guastarsi,
corrompersi*
romlott (átv is) guasto, corrotto,
pervertito
romlottság (átv) corruttela,
depravazione n
romos (épület) rovinato
romtalanit sgomberare le macerie
róna(ság) pianura, piano
roncs 1. (ép) rovina, macerie n, tb;
(hajó~) carcassa; 2. (emberi)
cadavere ambulante; morto che
cammina
roncsol 1. rovinare, fracassare; 2.
(mar) corrodere*; 3. (orv)
lesionare
roncsolás (orv) lesione n; (zúzódás)
contusione n
ronda sporco, disgustante,
abominevole
rondít lordare
rongál deteriorare, guastare,
danneggiare
rongál(ód)ás deterioramento,
avaria, danneggiamento
rongálód | ik deteriorarsi, dan-
negiarsi, avariarsi
rongy cencio; strofinaccio
rongyos cencioso, la cero, logoro
rongyszedő cenciaio, cenciaiolo
ront 1. (vmit) guastare, deteriorare;
(átv; levegőt) appestare; 2. (vkit)
corrompere*, pervertire; 3.
(vhová) precipitarsi [in]
ropja a táncot ballare
ropog (tűz, puska) crepitare,
scoppiettare
ropogás crepito, crepiti o
ropogós 1. (cseresznye) duro; 2.
(sült: sütemény) croccante,
scricchiarne
ropogtat (kenyeret) fare*
scricchiolare

roppan
SS6
roppan schiantare
roppanás schianto
roppant (mn) enorme, immenso,
smisurato, formidabile
roppantul enormemente,
immensamente, smisuratamente,
formidalbilmente
roskad: földre — cadere* per terra
roskadoz|lk (vini, vki teher alatt)
minacciare di cadere*
roskatag decrepito, caduco
rost 1. (növ, ori) fibra; 2. Id rostéry
rosta vaglio, staccio, buratto
rostál (álv is) vagliare, stacciare,
burattare
rostély griglia, grata, graticola
rostélyos (fii) bistecca ai ferri h, Ib
rostokol (vhol; biz) stare*, indugiare
rostousùit (fri,- kb) braciola
rostos fibroso, filamentoso
rossz I. (mn) cattivo guasto; ~
szokás manieracchia; abitudine
n viziosa; — színben van avere
cattiva cera; ~ híre van avere
cattiva fama; ~ vége lesz avrà una
cattiva v brutta fine n; (álv) ~
néven vesz aversene v aversela
per male; — szemmel néz vmit
guardare di mal occhio; ~ hírét
költi vkinek calunniare;
diffamare; screditare; ~fát tesz a
tűzre combinare delle belle v
delle cotte e crude; (közm) ~
pénz nem vész el malerba cresce
sempre
rossz 11. (fii), ebben semmi —
nincsen non vi è niente di male
h; mindig ~ban töri a fejét
meditare un colpo
rosszabb peggiore; annál ~! tanto
peggio!
rosszabbodás peggioramento
rosszabbod | ik (állapot) peggiorare
rosszabbul peggio
rosszakarat malevolenza,
malignità, malizia
rosszakaratú malevolo,
malintenzionato
rosszakaró 1. (mn) Id rosszakaratú
rosszakaró II. (fii) malvolente;
nemico
rosszalkod | ik comportarsi male
rosszall (vmit) biasimare,
disapprovare, riprendere*,
criticare
rosszallás disapprovazione n,
biasimo
rosszalló (fii is) disapprova | tore, -
trice, biasimante
rosszalló(a)n, rosszallólag in segno
di disapprovazione n
rosszaság cattiveria
rosszhiszemű malintenzionato,
malizioso
rosszhiszeműség, rosszindulat mala
feden
rosszindulatú maligno, malizioso,
malintenzionato; (orv) ~ daganat
tumore h maligno
rosszkedv malumore h
rosszkedvű di cattivo umore h
rosszkor male a proposito
rosszlelkú maligno
rosszmájú malizioso
rosszmájúság maliziosità
rossz-szivű (álv) inclemente,
crudele
rosszul male; ~ nevelt maleducato;
S57
rögös
~ táplált sottonutrito; ~ áll a
ruha vkin il vestito gli sta male; —
érzi magát sentirsi male; ~ van
essere indisposto; — esik (vmi
vkinek) spiacere* [a]; — megy
sora gli affari vanno male; (átv) ~
jár capitare male
rosszullét indisposizione n, malore
h
rotációs: — gép rotativa; ~ papír
carta in rotoli h, tb
rothad putrefarsi*, marcire
rothadás putrefazione n, marcio
rothadó putrefacente
rothadt putrido
rothaszt imputridire, scomporre*
rotyog (étel tűzön) crepitare
rovancsol controllare v verificare
(la cassa)
rovancsolás controllo v verifica di
cassa
rovar insetto
rovarcsípés morso di insetto
rovarevő (fii is) insettivoro
rovargyűjtó entomologo
rovarirtó szer insetticida h
rovartan entomologia
rovás 1. (berovás) taglio, tacca;
(átv) sok van a ~án avere molto
sul conto v sulla coscienza; 2.
vkinek v vminek a —ára alle spese
n, tb [di]
rovásírás scrittura a tacche n. tb
rovat rubrica, rubrica
rovátka (műsz) scanalatura
rovatol, rovatoz rubricare
rovatvezető redattore h; cronista (-i,
-e)h.n
rovott múltú pregiudicato
rozmár (áll) cavallo marino
rozmaring rosmarino
rozoga, rozzant (sbadente,
decrepito
rozs segala, segale h
rózsa rosa; (közm) nincsen ~ tövis
nélkül non c'è rosa senza spine
n. tb
rózsabimbó boccio di rossa
rózsabokor, rózsakert, rózsalugas
rosaio; (vài) roseto
rózsafüzér (egyh) rosario
riizsaolaj essenza di rosa
riizsás (pl arc) roseo; (pl álom)
rosato
rózsaszín (fii is) (colore h di) rosa;
(átv) ~ben látja a világot vedere*
il mondo in colore h di rosa
rózsaszirom petalo di rosa
rozsda ru ggine n
rozsdaálló, rozsdamentes
inossidabile
rozsdabarna color n ruggine n
rozsdafolt macchia di ruggine n
rozsdamarta corroso dalla ruggine
rozsdás rugginoso
rozsdásod | ik arrugginire
rozsdavörös colore h ruggine n
rozskenyér pane h di segala
rozsüszög (mg) golpe n
rőf (rég) braccio
röfög grugnire
röfögés grugnito
rófós mereiaio
rófosiizlet merceria
rög zolla, gleba
rögeszme idea fissa, fissazione ri
rögös (talaj) accidentato, inuguale,
anfrattuoso

rögtön
558
rögtön subito, immediatamente,
sul colpo
rögtönbiráskodás citazione n
direttissima
rögtöni immediato
rögtönítélő bíróság tribunale h
eccezionale; (km) corte n
marziale
rögtönöz improvvisare; -ve
improvvisatamente
rögtönzés improvvisazione n
rögzít 1. (átv is) rissare,
stabilizzare; immobilizzare; 2.
(árat) calmierare
rögzítés 1. (fényképé) fissaggio; 2.
(pl. áré) Fissazione n
röhej, röhögés (köz)
sghignazzata
röhög (köz) sghignazzare
rönk tronco
röntgen 1. (készülék) Röntgen; 2.
(osztály)sala di radiografia
röntgenez radiografare
röntgenfelvétel radiografia
röntgenológos radio logo
röntgensugarak raggi h, tb X
röpcédula, röplap foglio volante;
lihbello
röpdös svolazzare
röpgyűlés riunione n volante
röpirat libello
röpít lanciare, gettare, precipitare;
(átv) levegőbe ~ fare* saltare in
aria
röpke fugace, fuggitivo, effimero;
(pillantás) furtivo
röpköd svolazzare
röplabda (sp) pallavolo
röppálya (fiz) traiettoria
röptében a volo; cogliere* a
volo
röpül Id repül
rót rosso
rövid 1. corto, breve; (nyelv) -
magánhangzó vocale n breve;
- idő múlva in breve tempo;
fra poco; —del ezután poco dopo;
— lejáratú a breve scadenza;
(átv) a ~ebbet húzza avere la
peggio; vkit ~re fog tenere*
corto; tenere* in briglia v
a stecchetto; ~re fogott
compendioso, sommario,
succinto; hogy ~ legyek per farla*
breve; 2. (átv) succinto, conciso,
sommario, laconico
rövidáni merceria
rövidáru-kereskedés negozio di
merceria
rövidánis(nó) vendi |tore, -trice di
merceria
röviden 1. brevemente; 2. (átv)
sommariamente, succintamente,
laconicamente
rövidesen (hat) tra breve
rövidhullám (rád) onda corta
rövidhullámú adóállomás) (rád)
emittente n di onde n, tb
corte
rövidít 1. (átv is) abbreviare,
raccorciare; 2. (utat, medret stb)
semplificare; abbreviare (il
cammino)
rövidítés abbreviazione, rac-
corciamento
rövidlátás (átv is) miopi a
rövidlátó (fii; átv is) mi ope
rövidség brevità, concisione n
559
ruház
rövidtávfutás (sp) corsa di velocità,
corsa di scatto
rövidtávfutó (sp) velocista D, -e) h,
n
rörklujjú (ruha) dalle maniche
corte
rövidül abbreviarsi, (raccorciarsi,
diminuire
rövidzárlat corto circuito
rózse stipa
rubel rubel h
robeola (orv) rubeola
rubin rubino
robrika rubrica, rubrica
ruca anitra, anatra
rúd 1. (nyél) stanga, asta: 2.
(kocsi~, kormány) timone h; 3.
(sp) sbarra; 4. (sátorrúd) bastone
h
rudarany verga d'oro
rúdugrás (sp) salto con l'asta
rúg 1. (lábbal vmibe, ló Is) tirare
calci A, tb [a]; 2. (labdát) tirare,
lanciare; 3. (összeg) ammontare
[a]; 4. (sp) gólt ~ fare* una
rete
rugalmas, ruganyos (átv is)
elastico, soffice; (hajlékony)
flessibile
rugulmasság, ruganyosság (átv
is) elasticità; (hajlékonyság)
flessibilità
rúgás (lóé is) calcio
rugdal, rugdos tirare calci h, tb
M
rugdaló(d)z)lk 1. tirare calci h, tb
[a]; 2. (átv) protestare
rúgkapál dimenarsi, agitarsi
rugó (fii; átv is) molla
rugós a molle n, tb, (pl matrac)
elastico
rugózás (pl járműé)
molleggiamento
rugóz |ik molleggiare
ruha (öltöny) ve-stito, a-bito,
costume h; ruhát felvesz vestirsi;
ruhát levet svestirsi; hétköznapi -
abito di ogni giorno; nem a ~
teszi az embert non è l'abito che
fa il monaco
ruhagyár abitificio
ruhaakasztó (fh) gruccia
ruhaanyag stoffa, panno
ruhadarab capo di vestito v di
vestiario
ruhafogas attaccapanni h, tb
ruhaipar industria vestiaria
ruhakefe spazzola da v per vestiti
h, tb
ruhakereskedés casa v negozio di
abiti h, tb fatti
ruhanemű Id ruhadarab
ruháskosár cesta per la
biancheria
ruhásszekrény armadio per vestiti
h, tb
ruhástul: ~ lefeküdt si coricò
vestito
ruhaszárító kötél corda per la
biancheria
ruhaszövet stoffa, panno
ruhatár (átv is) guardaroba; vasúti ~
deposito bagagli h, tb
ruhatáros) nö) guardarobier | e,
-a
ruhátlan svestito
ruhaujjmanichen, tb
ruház 1. (ruhával ellát) vestire*; 2.

ruházat
560
(átv) cedere \a], fiára ~ta a jogot
trasferì v trasmise il diritto al
Tiglio
ruházat vestiario
ruházati: cikk articolo di
confezione n
ruházkodás vestiario; sokat költ
~ra spende molto nel vestiario
ruházkod | ik vestirsi*
rum rum A
rumli (biz) trambusto, scompiglio
rusztikus rustico
rút brutto, disgraziato
ruttai pratica
rutinos(vmiben)pratico [di]
rútság bruttezza, disgrazia
nizs (are-, ajak~) rossetto; (vài)
belletto
rúzsozza magát mettersi* il rosso; l
(vá!) imbellettarsi
rücskös (ragyás) butterato
rügy gemma
rügyez | ik gemmare, germogliare
riih scabbia, rogna
riihes scabbioso, rognoso
riiszt collo del piede
s
sablon 1. (mùsz) stampino; 2. (átv)
convenzione n
sablonos (átv) macchinale,
convenzionale
sáfárkod | ik (vinivel; átv) disporre*
bene
sáfrány zafferano
sah scià h
saját 1. (mn) proprio; ~ kezű levél
lettera autografa; ~ kezűleg di
proprio pugno; ~ jószántából di
propria iniziativa; ~ érdekében
nel'interesse proprio; - kezébe in
propria mano n, ~ költségére a
spese n, tb proprie; — ház casa
individuale
saját li. (fri): ez a könyv a ~ja
questo libro è la sua proprietà
sajátos particolare, specifico,
caratterì-stico; (különös)
singolare, originale
saját(os)ság particolarità, caratte-
rìstica, proprietà singolarità,
curiosità
sajátságos, sajátszerű 1.
particolare, speci fico, caratteristico,
singolare: 2. (furcsa) strano
sajátságosan 1. particolarmente; 2.
(furcsán) stranamente
sajgó (fájdalom) cocente
sajnál 1. (vkit) compatire,
compassionare, compiangere; 2.
(vmit) dolersi* [di],
rimpiangere*, deplorare; rin-crescere*, [a
... di], essere dolente [di]; 3.
nem ~ja a költséget és a
fáradságot non badare alle spese e alla
fatica
sajnálat rammarico, dispiacere
h, compianto; compatimento,
compassione n,
rincrescimento; ~ra méltó a) tó
sajnálatos; b) (személy)
(persona) degna di commiserazione
n
sajnálatos deplorevole, degno di
compassione n
sajnálkozás Id sajnálat
sajnálkoz | ik deplorare,
rammaricarsi [di]
sajnos purtroppo,
disgraziatamente
sajog dolere* [a]; provare un
dolore h cocente

sajt formaggio, cacio
sajtár secchia
sajtbura campana di vetro per il
formaggio
sajtó 1. (átv is) stampa; ~ alá
rendez redigere*; ~ alatt van
essere in macchina; ~ alatt levő
in corso di stampa; a helyi ~
stampa locale; 2. (szőlőé) torchio
(per l'uva)
sajtóattasé addatto stampa
sajtófogadás ricevimento per la
stampa
sajtófőnök capo dell'ufficio
stampa
sajtóhadjárat campagna di
stampa
sajtóhiba errore h di stampa
sajtóiroda ufficio stampa
sajtójelentés resoconto
sajtókonferencia conferenza
stampa
sajtol 1. (ált)spremere; pigiare; 2.
(mùsz) punzonare
sajtónyilatkozat dichiarazione n
alla stampa
sajtóorgánum organo della
stampa
sajtóosztály ufficio stampa
sajtóper processo per reato di
stampa
sajtószabadság libertà di stampa
sajtószemle rivista della stampa
sajtótámadás polemica
giornalistica
sajtótermék stampato
sajtótörvény legge n sulla
stampa
sajtótudósító corrispondente h, n
sajtóügynökség agenzia
d'informazioni n, tb
sajtóvétség reato di stampa
sakál sciacallo
sakk 1. scacchi h, tb: ~ot ad dare*
lo scacco [a]; 2. (átv) ~ban tart
tenere* in scacco
sakkhúzás (átv is) mossa
sakkjátékos scacchista (-i, -e)
h, n
sakk-matt scacco matto
sakkoz | ik giocare agli scacchi
sakktábla scacchiere h
sakkverseny gara scacchi stica
sakk-világbajnokság campionato
mondiale dello scacco
sál scialle h
salak scoria, feccia
Salamon Salmone h
salata insalata; lattuga; fejes ~
lattuga cappuccia
salétrom salnitro
salétromsav atrico
sallang (stílusé is) fro-nzolo;
orpello; (cifrázás) frangia
sámfa forma
samott mattone h refrattario
sampinyon (gomba) psalliota;
fungo prataiolo
Sámson Sansone h
sánc vallo, terrapieno
sanda 1. (kancsat) guercio; 2. (átv)
— szemmel néz vkit, vmii guardare
con la coda dell'occhio
Sándor Alessandro
sánta (fn is) zoppo
sántaság zoppicamene,
zoppaggine n
sántikál 1. zoppicare; 2. (átv)
563
saroglya
rosszban ~ macchinare (in
segreto), meditare un colpo
sántít zoppicare
santung (selyem) shantun h
sanzon canzonetta
sanzonénekes(nó) canzonettista (-Í,
-e) A, n
sanyargat 1. tormentare, tribolare,
macerare, travagliare; 2. ~ja
magát tormentarsi
sanyargatás tribolazione n,
tormento, travaglio
sanyarú aspro, duro; (átv)
deplorevole, meschino
sápadoz | ik perdere il colore
sápadt pallido
sápadtság pallidezza, pallore h
sápítoz | ik lamentarsi [dij
sapka berretto
sár fango, melma, limaccio; (átv)
megállja a sarat tenere* duro
v fermo, non mollare, non
cedere
sarc contribuzione n di guerra,
riscatto
sárcipő calosce n, tb; soprascarpe n,
tb
sárga giallo; (átv) a ~ irigység nera
invidia
sárgabarack albicocca
sárgabarackfa albicocco
sárgadinnye melone h
sárgaláz (orv) febbre n gialla
sárgarépa carota
sárgaréz ottone h
sárgarézdrót filo di ottone h
sárgarigó rigogolo
sárgaság (orv) itterizia
sárgul ingiallire
sárhányó parafango
Sári, Sarolta Sara
sarj 1. (utód) progenitura; 2. (növ)
rampollo
sarjad, sarja(d)z | ik rampollare,
germogliare
sarjad(z)ás rampollamento
sarjú 1. (mg) guaime h; 1.
(sarjhajtás; növ) ramo rimessiticcio
sark (pólus) polo
sarkal (cipőt)rimettere* i tacchi
sarkalatos cardinale,
fondamentale
sarkall (ösztönöz) spronare [a],
incitare [a]
sarkantyú sprone h
sárkány 1. (áll) drago; 2. (papír-)
aquilone h
sarkcsillag stella polare
sárkefe spazzolona
sarki (esili) a rtico, polare; ~ fény
luce n boreale; ~ medve orso
polare
sarkigazság assioma h
sarkít polarizzare
sarkítás polarizzazione n
sarkkör cerchio polare
sarkkutató esploratore h polare
sarkpont punto angolare
sarkutazás viaggio al Polo;
esplorazione n del Polo
sarkutazó esploratore h del Polo
sarkvidék regione « polare
sarkvidéki a rtico
sarlach Id vörheny
sarlatfán cerretano, vendi |tore, -
trice di fumo
sarló falce n
saroglya barella

sarok
564
sarok 1. (szeglel) canto, angolo,
cantuccio; (átv) ~ba szorít
mettere* alle strette, mettere*
tra l'uscio e il muro; 2. (fiz) polo;
3. (ajtó~) cardine; 4. (lábé)
calcagno; (árv) a sarkában van
vkìnek stare* alle calcagna [di];
sarkára áll prendere* v pigliare
animo; me-ttere* i piedi al
muro; sarkon fordul volgersi*
indietro; 5. (cipőé) tacco;
félretaposott v ferde - scarpe n, tb
scalcagnate
sarokház casa d'angolo
sarokkő pietra angolare
sarokvas 1. (ajtóé) ganghero; 2.
(cipóé) salvatacco
sáros fangoso, melmoso, motoso
sani sandalo
sas a quila
sás (növ) biodo
sasfiók aquilotto
sáska cavalletta, locusta
sáskajárás invasione n delle
cavallette
saskeselyű avvoltoio
sasorr naso aquiliono v adunco
sasszeg copiglia
sasszeme van avere gli occhi h, tb
d'aquila
sátán Satana h
sàtani satanico
satíroz ombreggiare
satnya 1. (non) intristito; 2.
(ember) rattrappito
sátor tenda; sátrat ver piantare le
tende, attendarsi
sátorfa bastone h di tenda; (átv)
felszedi a sátorfáját fare* fagotto.
andarsene*; svignarsela,
mettere* la chiave sotto l'uscio
sátoroz attendarsi; campeggiare
satu morsa
sav acido
sáv 1. striscia; 2. (rád) banda; 3.
(terűlet) zona
saválló antiacido
savanyít 1. (vegy) acidificare; 2.
(háztartásban) mettere* sotto
aceto
savanykás acidulo, addetto
savanyod | ik inacidire
savanyú 1. acido; ~ uborka cetrioli
h, tb sotto aceto; 2. (árt) ~ képet
vág vmihez fare* la bocca storta v
il muso lungo
savanyúcukor zuccherino acido
savanyúság 1. (tulajdonság) acidita;
2. (ecetben eltett) sottaceti A,
tb
savanyúvízforrás sorgente n di
acqua minerale
savas acido, acidi-fero
savhiány (orv) ipocloridria
savképződés acidificazione n
savó siero
sávoly saia
savós (orv) sieroso
se (ksz) né, neanche; nemmeno;
(átv) ~ hideg, ~ meleg né carne
né pesce A; — szó, ~ beszéd detto
fatto: senza fiatare
seb ferita, piaga; belehall -eibe
morire* in seguito alle sue
ferite; ~et ejt vkin cagionare v
fare* una ferita [a)
sebaj (isz) meno male
sebbel-lobbal (hat) a rompicollo,
565
segély
a rotta di collo, in fretta e
furia
sebes I. (orv) piagato; coperto di
ferite n, tb
sebes II. 1. (gyors) rapido, celere;
2. (fiz) veloce
sebesség 1. rapidità; celerità; teljes
-gel haladt avanzava a piena
velocità; 2. (fiz) velocità;
keringési ~ velocità di rotazione
n
sebességmérő tachimetro
sebességváltó leva di velocità
Sebestyén Sebastiano
sebesülés ferimento; (orv) trauma
h
sebesült (fit is) ferito
sebesültszállitás trasporto dei
feriti
sebesültszállító kocsi
autoambulanza
sebesvonat (kb) diretto
sebész chirurgo
sebészet chirurgia a
sebész(et)i chirurgico; ~
beavatkozás intervento
chirurgico
sebezhetetlen (átv) invulnerabile
sebezhető pont (átv) punto
nevralgico
sebhely cicatrice n
sebhelyes pieno di cicatrici
n, tb
sebkötöző csomag pacchetto di
medicazione n
sebláz febbre n trauma tica
sebtében in (tutta) fretta
sebzett ferito
segéd 1. aiutante h, aiuto; 2.
(párbaj-) padrino; 3. (kar)
commesso
segédcsapatok, segédhadak truppe
n, tb ausiliari
segédeszköz 1. strumento di
lavoro; 2. (erőforrás) risorsa
segédfogalom: halvány
segédfogalma sincs vmiröl non avere
ombra [di]
segédige (nyelv) verbo ausiliare;
módbeli ~ verbo ausiliare di
modo
segédkezés soccorso, assistenza
segédkezet nyújt (vkinek) prestare
una mano v soccorso v
assistenza [aj
segédkéz | ik (vkinek; vmiben)
assistere* [a]
segédkönyv libro di consultazione
n
segédlelkész (egyh) vicario,
cappellano
segédlet assistenza
segédmotor motore h ausiliare
segédmotoros kerékpár bicicletta
a motore h\ ciclomotore A;
bicicletta cucciolata,
cucciolata
segédmunkás operaio ausiliare
segédszemélyzet personale h
ausiliario
segédtiszt (hat) aiutante h di
campo
segédtitkár vicesegretario
segédtudomány scienza
ausiliaria
segély aiuto, sussidio,
assistenza; appoggio; -re szoniló
bisognoso

segélyalap
566
segélyalap fondo di soccorso
segélyállomás posto di soccorso
segélyegylet società di mutuo
soccorso
segélyez soccorrere*;
sovvenzionare [a]
segélyezett sussidiato
segélyhely posto di soccorso
segélykérés 1. domanda di aiuto; 2.
(eposzban) invocazione n
segélykiáltás grido d'aiuto
segélynyújtás, segélyezés
assistenza, soccorso
segélynyújtási: kölcsönös ~
egyezmény patto di mutua
assistenza
segélypénztár cassa di soccorso
segít (vkinek, vkin; vkit) aiutare,
assistere; soccorrere*;
rimediare [a]; (átv) nem tud
magán ~eni non sa arrangiarsi
segítő (mn): ~ kezet nyújt vkinek
prestare una mano n [a]; ~
egyesület società di mutuo
soccorso
segítőtárs (vài) coadiutore
segítség aiuto, soccorso,
assistenza; —! aiuto! ~et kér vkitöl
chiedere* aiuto [a]; ~et nyújt
vkinek prestare aiuto [a]; ~re
szorul avere bisogno di aiuto;
vminek v vkinek a ~ével con
l'aiuto [di], per mezzo [di]
sehogy se(m) (hai) non... all'atto, in
nessun modo
sehol se(m) in nessun luogo, in
nessuna parte n
sehonnai (fri is) mascalzoni e, -a;
cattivo soggetto
sehonnan se(m) da nessuna part
n
sehova se(m) in nessuna parte n
sejt I. (ige) sospettare;
presumere*; prevedere*; rosszat ~
avere cattivi presentimenti h, tir,
mit sem ~ non avere sospetto
sejt II. (fri)et Uula, alveolo
sejtelem sospetto, presentimento;
sejtelmem sincs róla non ne ho
(laminima) idea
sejtelmes misterioso
sejtés previsione n,
presentimento
sejtet fare* sospettare
sejtmag (fiz) nucleo cellulare
sejtosztódás (fiz) divisione n
nucleare
sejtszövet (orv) tessuto cellulare
sekély basso
sekélyes (átv) futile, banale,
volgare
sekélyesség (átv) sciatterìa
sekk (sakk) scacco alla regina
sekrestye (egyh) sacristia
sekrestyés (egyh) sacrestano
selejt scarto
selejtáru merce n di scarto
selejtes di scarto; di quanta
inferiore
selejtez scartare
selejtező mérkőzés eliminatoria
selejtmentes senza scarto
sellő na íade n
selyem seta; tiszta ~ seta pura
selyemfényű irrìdiscente
selyemgubó bozzolo
selyemhernyó baco da seta; (vài)
filugello
567
selyemhernyó-tenyésztés bachi-
cultura, sericultura
selyemipar industria serica
selyempapir carta velina
selymes seta ceo
selypít e ssere bleso
se(m) 1. né, neanche; nemmeno;
egy ~ neanch'uno; nessuno; csak
azért ~! tanto meno! még látni ~
akarja non lo voule* neanche
vedere ; (átv) távolról — neppure
lontanamente; 2. ~... ~ né; ~ az
egyik, ~ a másik né l'uno né
l'altro; 3. mégha... — memmeno
se, neanche se; még ha akarnék
~ tudnék rajta segíteni non
potrei aiutarlo, memmeno se
volessi
séma schema h
sematikus schematico
semeddig 1. (térben) in nessuna
parte n; 2. (időben) un momento
semelyik nessuno
semennyiért (átv is) a nessun costo
semerre in nessuna parte n
semerról da nessuna parte n
semhogy (hat) piuttosto (che)
semleges (átv is) neutro, neutrale
semlegesít neutralizzare
semlegesítés neutralizzazione n
semlegesnemű (nyelv)neutro
semlegesség neutralità; szigorú -et
tanúsít conservare una stretta
neutralità
semmi 1. niente, nulla; nessuno; -
áron v pénzén a nessun costo; ~
esetre (sem) in nessun caso; (ezt)
— ahhoz képest non è niente al
paragone [di]; ~ közöd hozzá
senki
non ci entri per niente; ~je sincs
non avere niente; (átv is) ~be
sem került non è costato niente;
nem tesz ~t non fa* niente; ~be
(sem) vesz vkit tenere* di poco
conto; fare* poco casi [di]; 2.
(mat) zero
semmibevevés disprezzo
semmiféle di nessuna specie n
semmiházi (fri is) fannullon | e, -a
semmiképp(en) in nessun modo
semmikor mai
semminemű, semmilyen di nessuna
sortén
semmint (piuttosto)... che
semmirekellő buonalana; uomo da
niente; cattivo soggetto
semmis (jog) nullo, senza effetto
semmiség inezia; cosa da nulla;
minden ~ért dühbejön si arrabbia
per un niente
semmisség (jog) nullità
semmisésgi panasz v kereset ricorso
in cassazione n
semmitmondó insignificante, vago;
anodio
semmittevés ziosità inerzia;
scioperatezza
semmittevő (fri is) fannulon|e, -a,
scioperai |o, -a; scansafatiche h,
nh
senki nessuno; - más nessun altro;
- sem felel nessuno risponde;
non risponde nessuno; ~ nincs itt
non c'è nessuno; ~je sincs non
avere nessuno; (közm) ~ sem
próféta a maga hazájában
nessuno è profeta h in patria
(sua)

senyved
568
senyved deperire, languire,
consumarsi
senyvedés deperimento, languore A;
consumazione n
seper spazzare, scopare; (art) ~jen
a maga ajtaja elöli! spazzi
davanti a casa sua; (köztn) új
söprű jól ~ scopa nuova scopa
bene
seprés spazzamento, spazzatura
seprő (fin boré) feccia
seprő scopa, granata
serceg crepitare
serdül Tarsi* adulto
serdületlen minorene, im-
pube(re)
serdülő (fii is) adolescente h, n
serdülőkor adolescenza
serdült (fit is) adulto
sereg 1. (kat) ese-rcito; 2. (átv)
schiera; hollók —e schiera di
corvi h, tb; 3. (sok)gran numero
[di], grande quantità [di)
seregély (o//),stornello
seregestül a schiera: in masse
n, tb
seregi | ik schierarsi, affluire,
ammassarsi
seregszemle 1. rassegna;
seregszemlét tart passare in
rassegna; 2. (eposzban)
enumerazione n
sérelem 1. (erkölcsi) offesa, torto,
gravame h; 2. (kár) danno,
pregiudizio
sérelmes offendente;
pregiudizievole
sérelmez deplorare
serény 1. (fürge) agile, sollecito,
assi-duo; 2. (szorgalmas)
diligente
serked, serken (növ és bajusz)
spuntare
serkent stimolare [a), sollecitare
[a[, incalzare [»]
serleg (sp is) coppa
serpenyő 1. padella; 2. (mérlegé)
piatto
sért 1. (testileg) ferire; (átv) ~i a
fülét vmi; ferire l'iorecchio [a]; 2.
(megbánt) offendere*; (erősen)
oltraggaire; —ve érzi magát
sentirsi offeso
sérteget insultare, ingiuriare
sertés (áll) maiale h, porco
sértés offesa, insulto; (súlyos)
invettiva, oltraggio
sertéscomb coscio di maiale h
sertéshízlalás allevamento di
porchi h, ib
sertéshós carne n di maiale h
sertéskaraj costoletta di maiale h
sertéssült arrosto di maiale h
sertéstenyésztés allevamento di
porco
sertészsír strutto
sértetlen illeso, intatto, integro
sérthetetlen inviolabile,
invulnerabile, inoffensi bile
sérthetetlenség 1. invulnerabilità;
2. (poi) immunità
sértő I. (mn) offensivo, ingiurioso;
— szándékkal con intenzione n
offensiva
sértő II. (fit) offensor | e, -a
sértődés risentimento, rancore h
sértődött offeso, risentito
sérülés 1. (orv) lesione n; trau-
569
sikkasztás
ma h; 2. (tárgyé)
deterioramento
sérült (fit is) 1. (orv) leso; 2. (tárgy)
danneggiato, avariato
sérv (orv) ernia
sérvkötő (fit) cinto erniario
séta passeggiata; sétát tesz fare*
una passeggiata v due v quattro
passi h, tb
sétahajózás passeggiata in
battello
sétál passeggiare; ~ni indul v megy
andare* a passeggio; fel és alá ~
passeggiare su e giù v in lungo e
m largo
sétáló (fit is) passante h, n
sétáltat condurre* a passeggio
sétány passeggiata
sétapálca mazza, bastone h
sétatér passeggiata
settenked|ik (vki körül) stare*
[attorno a)
sezlon sofà h; canapè h
si scìa
síel, síz | ik sciare
síelés, sízés sciare h
síelő, síző (fit is) scia | toré, -trice
siet 1. affrettarsi, avere fretta; (biz)
scappare; 2. segítségére ~ vkinek
correre* in aiuto [di]; 3. vki
után ~ affrettare i passi per
raggiungerlo*; 4. (óra)
avanzare
sietés (óráé) andare h avanti
sietős frettoloso, urgente
sietség fretta, precipitazione n;
nagy ~gel in fretta e furia
siettet sollecitare, accelerare,
precipitare
siettetés accelerazione n,
precipitazione n
sietve in fretta, precipitatamente
sífelszerelés attrezzo per lo sci
sifriroz (pl táviratot) decifrare
siheder monell | o, -a
sík I. (mn) piano; - felület
superficie n piana
sík II. (fh) 1. (geom) piano; 2.
(síkság) pianura, piano
sikál strofinare, lavare strofinando;
nettare
sikamlós (átv) lubrico, scabroso,
licenzioso, osceno
sikamlósság (art) lubricità,
scabrosità oscenità
sikátor vicolo, via stretta
siker esito, successo, riuscita,
trionfo; (himév) voga; nagy ~t
arat ottenere* un gran successo;
nagy -e van fare* furore A;
színházi ~ trionfo teatrale
sikér glutine h
sikeres efficace, coronato di
successo; (eredményes)
fruttuoso
sikeresen con buono esito
sikertelen vano, inutile,
infruttuoso
sikertelenség insuccesso
sikerül (vini) riuscire* [a]; nem ~
fallire, andare* a monte h
sikerült 1. riuscito; 2. ~ gyerek
ragazzo costumato
síkfutás (sp) corsa piana
sikít strillare
sikkaszt defraudare, sottrarre*
[a]
sikkasztás sottrazione n, mal-

sikkasztó
570
versazione n, prevaricazione n;
defraudazione n
sikkasztó (fn is) defrauda | tore,
-trice, malversa | tore, -trice,
prevarica | tore, -trice
sik | lik scivolare
sikló 1. (fn) 1. (áll) biscia; 2.
(műsz) funicolare h
sikló II. (mn): ~ repülés volo
planato
síkmértan (geom) planimetria
sikolt strillare; gettare un grido (di
spavento, di gioia)
sikoltás, sikoly strillo; grido (di
spavento, di gioia)
síkos sdrucce vole
síkraszáll (átv) rompere* una
lancia [per]; difendere* la causa
[di]; propugnare
síkság piano, pianura
silabizál compitare
silabizálás compitazione n
silány di qualità inferiore; scadente,
mediocre, vile
silányság qualità inferiore;
mediocrità scandenza, poco
valore h
síléc sci h
siló (mg) silo
silózás(mg)mettere* in silo
sima liscio, uguale; levigato; simára
borotvált arc viso raso di fresco;
~ haj capelli h, tb lisci
simán (átv is) liscio; — folyt le è
andata liscia
simaság 1. liscezza; levigatezza;
2. (modor) liscezza, urbanità,
civiltà
simít 1. levigare, lisciare; 2. (átv)
utolsókat ~ munkáján dare*
l'ultima manon ]a]
simítás levigazione n lisciata,
lisciatura; (átv) az utolsó -okát
végzi vmìn dare* l'ultima mano n
[»]
simogat accarezzare
simogatás carezza
Simon Simone h
simul stringersi* [a]
simulékony 1. pieghevole,
flessibile; 2. (átv)
accomodativo
simulékonyság 1.
pieghevolezza, flessibilità; 2. (átv)
accomodazione n
simulò: testhez ~ ruha vestito
tirante
sin I. (orv) stecca; ~ be tesz
steccare; 2. (sínpár) rotala,
binario
sínadrág pantaloni h, tb da sci h
sínautó automotrice n
sincs(en): egy ~ aki non c'è
nessuno che [félsz]; szó ~ róla
non si tratta affatto [di]
sintér accalappiacani A, tb
sinylódés languore h, deperimento;
agonia lenta
sínylőd | ik languire, dperire
síp fischietto
sípcsont tibia
sípol rischiare, zufolare
sipoly (orv) fistola
sír l. (ige) piangere*; ~va fakad
rompere* v scoppiare in
pianto
sir 11. (fit) tomba, sepolcro; (átv) fél
lábbal már a ~ban con un piede
571
sláger
nel sepolcro; ~ba visz vkit
condurre* al sepolcro
siralmas lamentevole,
deplorevole, pietoso
siralom lamento, pianto;
geremiade n
sirály gabbiano
sirám, siránkozás lamentio;
compianto
sirankoz|ik lamentarsi [di],
gemere
sírás pianto
sírásó becchino, beccamorti h, tb
sírás-rívás lamentio
sirat (vkil) piangere*
sírbatétel inumazione n,
tumulazione n
sírbolt sepolcro; cripta h
sírdogál piagnucolare
sírdomb tu mulo
síremlék monumento sepolcrale
sírfelirat iscrizione n sepolcrale,
epitaffio
sírgödör fossa
sírhatnékja van avere voglia di
piangere*
sírhely necropolin, sepolcreto
síri: ~ csend silenzio lugubre v di
tomba; (átv) ~ hang voce n
sepolcrale
sírkő pietra funeraria v tombale
sírkőfaragó (fn) mamoraio,
marmista h
síró (fn is) piangente, lacrimante;
in pianto
sírógörcs crisi n di la crime n, tb
sirokkó scirocco
sírvafakadás scoppiamento;
scoppio
sírvers sicrizione n sepolcrale,
epitaffio
sisak elmo; casco
sisakforgó pennacchio
sisakrostély visiera
sistereg scoppiettare
sistergés scoppiettio
siterep (kb) pista di discesa
síugró sánc trampolino da sci A;
torre n di rincorsa
sivalkod | ik strillare
sivár I. (táj) deserto; 2. (lélek)
a-rido, ste-rile
sivárság 1. (tájé) deserto; 2.
(léleké) aridità
sivatag deserto
sivít I. stridere; 2. (szél)ldsüvít
sivítás stridi-o
síző ld síelő
skála 1. (zen) scala, gamma; 2.
(beosztás) graduazione n
skáláz | ik (zen) scala, gamma; 2.
(beosztás) graduazione n
skáláz | ik (zen) solfeggiare
skandál (versel) scandire
skandináv (fn is) scandinavo
Skandinávia Scandinavia
skarlát I. (mn) scarlatto
skarlát II. (fn, orv) scarlattina
skarlátvörös scarlattino
skatulya scatola; mintha
skatulyából húzták volna ki essere
attillato v azzimato; sembra
uscito da uno scatolino
Skócia Scozia
skorbut (orv) scorbuto
skorpió scorpione h
skót (fn is) scozzese
sláger canzonetta

slamasztika
572
slamasztika: (átv) benn(e) van a
slamasi! ikában essere alle
strette v in un impaccio
smaragd smeraldo
smaragdzöld verde smeraldo
smirgli(papir) smeriglio
smirgliz smerigliare
so sale h
sóbálvány: sóbálvánnyá meredi (az
ijedségtől) rimanere* di sasso
(dallo spavento)
sóbánya miniera di sale h, salina
sodar prosciutto
sóder ghiaia
sodor I. (ige) 1. (víz) trascinare,
travolgere*; (átv is) magával ~
trascinare con se; vkit veszélybe ~
transcinare in pericolo; 2.
(szálat) torcere*; attorcere*;
attortigliare; 3. (cigarettát)
fare*
sodor 11. (fit) 1. a víz sodra corrente
n; (hajóé) sci a; 2. (átv) kihoz vkit
a sodrából fare* perdere la
bussola v le staffe; fare* uscire
dai gangheri; kijön a sodrából
perdere le staffe; uscire* dai
ga ngheri
sodród |ik: a csónak parira —ott la
barca venne gettata a riva; (átv)
háborúba ~ik essere travolto
dalla guerra
sodrófa spianatoia
sodrony filo di metallo
sodronykötél funen metallica
sofőr autista (-i, -e) h, n
sógor cognato
sógorasszony, sógornő cognata
soha giamma i, mai; (átv is) ~ nem
látott senza precedenti h, tb; -
többé mai più
sóhajltis) sospiro
sóhajt(oz | ik) sospirare; gettare
(dei) sospiri
sohanapján (hat) alle calende
greche
sohase(m)giammai, mai
sok 1. (melléknévi szn) molto; nem
~ kell hozzá, hogy non ci voule
molto [per]; ~ szerencsét! tante
belle cose n, tb, (átv) ami ~ az ~!
è il colmo!
sok II. (fit) (közm) jóból is megárt
a~ü troppo storpia; il soverchio
rompe il coperchio; ~ba kerül
costare molto; ~ra becsül v tart
tenere* per molto; ~at ér (vmi,
vki) valere* molto; (átv) ~ért
nem adnám, hü non lo darei
per molto; (átv) ~at igéró
promettente; ~ra viszi bucare
sokadalom moltitudine n, folla
soká(ig) lungo tempo, a lungo
sokall ritenere* eccessivamente
caro
sokan molti h, tb
soká(ra) Id nagysokára
sokaság moltitudinen, folla
sokasít moltiplicare
sokasod | ik moltiplicarsi
sokatmondó significativo
sokéves tapasztalat esperienza di
molti anni h, tb
sokfelé in diverse direzioni n, tb
sokféle molteplice, di varie
specie
sokféleség molteplicità, varietà
diversità
573
sorkatonaság
sokfelől da diversi lati h, tir, da
parecchie direzioni n, tb
sokgyermekes család famiglia
numerosa
sokjegyű (szám) di molte cifre
n. tb
sokkal (dì) molto; di gran lunga; ~
előbb molto più presto; ~ később
molto più tardi
soknejű Id többnejű
soknejűség Id többnejűség
soknyelvű plurilingue
sokoldalú (átv is) moltilaterale,
versatile
sokoldalúság (átv is) multilateralità,
versatilità
sokrétű (átv is) multicolore
soksejtű policellulare
sokszínű multicolore
sokszor (hat) spesso, un paio di
volte n, tb, parechie volta n,
rb
sokszoros molteplice, reiterato
sokszorosít poligrafare
sokszorosítás poligrafia
sokszorosító gép poligrafo
sokszög (geom) poligono
sokszögű (geom) poligonale
sólya scalo
solymár, solymász falconiere h
solymász | ik cacciare con il falcone
sólyom falcone h
som corniola
somfa corniolo
sommás (mn, jog) sommario; -
kereset azione n sommaria
sompolyog sgattaiolare
sonka prosciutto
sonkacsülök prosciuttino
sopánkodás lamentio, doleanze, n,
tb
sopánkod|lk lamentarsi, gemere;
dolersi*
sor 1. (csoportban) fila; (átv) ~on
kívül fuori di turno;
eccezonalmente; —on következő
successivo, consecutivo; —ra
csókol abbracciare gli uni dopo
gli altit ~ra kerül tocca [a]; la
volta tocca [a]; évek ~án át al
corso di lunghi anni h, tb, most
rajta (van) a ~ la volta tocca a
lui; (átv) várjon a -ára! aspetti la
Sua volta! 2. (ácsorgásban) coda;
3. (írott v nyomtatott) riga; li nea;
átv) a ~ok közt olvas leggere* tra
le righe; 4. (mai) serie n, S.
(sorozás) leva; 6. jó •—a van
vivere all'agio, prosperare; 7.
egyszerű ~ból származik è di
originen umile
sorakozás, sorakozó allineamento,
adunata
sorakoz|ik allinearsi, schierarsi in
fila
sorakoztat allineare, schierare in
fila; fare* suonare l'adunata
sorállás stare* h in coda
sorfal spalliera, cordone h; ~at áll
fare* spalliera [a)
sorhajó vascello v nave n di
li nea
sorhajókapitány capitano di
vascello v di linea
sorjában (hat) per ordine h; uno
dopo l'altro, in turno
sorkatona gregario, fante h
sorkatonaság fanteria

sorköz
574
sorköz interlinea
sorközi interlineare
sormetszet cesura
sorol (vhová) contare v mettere*
[tra]
sorompó barriera; sbarra
sorompóőr guardabarriere h
soron kívüli előléptetés promozione
n fuori ruolo
soros di turno, di servizio
soroz 1. (kat) arruolare, fare* la
leva; 2. Id sorol
sorozás 1. (kat) leva,
arruolamento; 2. (vhová)classifica
sorozat serie n, successione n,
collezione n; szerencsétlenségek
~a successione n di accidenti h,
tir, serie n di sventure n, tb
sorozatgyártmány fabbricato in
serien
sorozatos (átv is) successivo,
ciclico
sorozatszám numero di serie n
sorrend ordine h; ~ben halad
procedere* per ordine h; időbeli
~ ordine h cronologico
sors sorte n, destino, vicenda; dacol
a ~sal sfidare la sorte; ~ára biz v
hagy vkit abbandonare alla sorte;
beletörődik ~ába rassegnarsi alla
sorte; jobb ~ra érdemes merita
una migliore sorte n; (átv) ~oi
húz sorteggiare
sorscsapás rovescio della fortuna;
vicissitudini n, tb
sorsdöntő decisivo, fatale
sorsfordulat peripezia
sorshúzás estrazione n (alla
lotteria)
sorsjáték lotteria
sorsjegy lotto
sorsközösség comunanza di
destino
sorsol sorteggiare
sorsolás sorteggio, estrazione n
sorstárs compagno di sventura
sorsüldözött perseguitato dalla
sorte
sorszám numero ordinale
sorszámnév (nyelv) numero
ordinale
sorszedő gép linotipia
sortűz salva; sortüzet ad sparare a
salve n, tb
sorvad consumarsi, deperire,
languire, atrofizzarsi
sorvadás 1. (állt és orv)
deperimento, languore h, atrofia; 2.
(tüdővész) tisi n
sorvadásos (tüdővészes) ti-sico,
cachettico
sorvaszt consumare, atrofizzare
sorvezető falsariga
sós salato
sósav a cido cloridrico
sósborszeszalcool h di toletta
sose (hat) giammai, mai
sósfürdő bagno d'acqua salata
sóska acetosella
sót(a)lan poco salato
sótartó saliera
sovány (átv is) magro, secco
soványít dimagrare
soványító kúra regime h di
dimagramento
soványod | ik dimagrare
soványság magrezza
sóvárgás aridità [di], aspira-
575
spenót
zione n [a]; bramosi- [di],
concupiscenza [di]
sóvár(gó) avido [di], bramoso [di],
concupiscente [di]
sóvárog (vmi után) bramare ]a],
e ssere bramoso [di] v avido [di]
v cupido [di]; aspirare [a],
agognare [a]
soviniszta (fii is) sciovinista (-i, -e)
h,n
sovinizmus scionivismo
sóz I. salare; 2. Id tasta
sózás salata
sózott hal pesce h marinato
sömör erpete h
söntés mescita, spaccio
söpör Id seper
söpredék 1. spazzatura; 2. (átv)
feccia, canaglia, plebaglia
söprű scopa, granata
sör birra; világos ~ birra bionda
sörcsamok birreria
sörélesztő lievito di birra
sörény criniera, giubba
sörét pallino
sörfőzde, sörgyár fabbrica di
birra
sörfőző (személy) birraio
söröshordó barile h di birra
söröskorsó boccale h
söröz | ik, sörözget bere* (una)
birra
söröző (fn) birreria
sörte setola
sőt (ksz) anzi; (tutf) al contrario
sötét 1. (mn) 1. oscuro, nero, buio;
2. (átv) tenebroso, tetro, sinistro;
- alak persona losca v sospetta;
~en lát vedere* nero v fosco; —
muli passato tenebroso; ~ ügy
affare h losco
sötét II. (fn) -ben tapogató(d)ziY.
andare* a tentoni
sötétbarna bruno cupo
sötéted | ik 1. (pl bőr) diventare
nero; 2. (esteledik) farsi* buio,
abbuaire
sötéten 1. (o)scuramente,
buiamente; 2. (átv) tetramente,
loscamente; túl ~ lát vedere*
tutto (in) nero
sötétkamra (fot) camera oscura
sötétkék blu (marino)
sötétség oscurità, buio, tenebre n,
fé
sötétzárka cella oscura
sövény siepe n
spanyol (fnls) spagnolo
spanyolfal paravento
spanyolnátha grippe n; febre n
spagnola
Spanyolország Spagna
spanyolviasz cerralacca; (átv) nem
találta fel a ~t! non avere la testa
quadra!
spárga I. (nòv)asparago, sparagio;
2. (zsineg) spago
speciális speciale
specialista specialista (-i, -e) h, n
specialitás specialità
specializál specializzare
spékel lardellare
spektrálanalízis analisi n
spettrale
spekuláció speculazione n
spekulál speculare
spekuláns specula | tore, -trice
spenót spinaci h, tb

spicli
576
spicli spia
spicliskedl ik fare* la spia
spirális spirale n
spiráns (nyelv) spirante n, fricativa
spiritiszta (fii is) spiritista (-i, -e) h,
n
spiritizmus spiritismo
spiritusz spi rito
spongya spugna
spóra (növ) spora
spórol 1. risparmiare: 2. (biz)
régóla ~ rá legarsela al dito
sport sport A
sportág tipo di sport h
sportcipő scarpetta sportiva
sportcsarnok palestra
sportegy(esü)let società sportiva
sportember sportivo; amaitore, -
Ilice dello sport
sportesemény avvenimento
sportivo
sporthírek notizie n, tb sportive
sportkocsi vettura tipo sport h
sportol fare* dello sport
sportolo (fri is) sportiv | o, -a
sportpálya campo sportivo;
(nagyobb) stadio
sportszerkereskedés negozio di
articoli h, tb sportivi
sportszerű (pl viselkedés) sportivo
sportszerűen sportivamente
sportszerűtlen antisportivo
sportújság giornale sportivo,
stampa sportiva
sportverseny gara sportiva; agonali
h, tb
spriccel spruzzare
srapnel shrapnel h
sróf vite n
srófol avvitare
stabil stabile, fisso
stabilizál stabilizzare
stabilizálás stabilizzazione n
stadion stadio
stádium stadio, tappa
staféta staffetta
stagnál stagnare
stájer (fii is) stiriano
Stájerország Stiria
start partenza; via h
startol partire; prendere* la
partenza v il via
statáriális (jog) sommario,
eccezionale; statario; ~ eljárás
procedura sommaria; ~ bíróság
tribunale h statario
statárium (Jog) legge n stataria:
legge n marziale
statika (ép) statica
statikus (fii is) statico
statiszta comparsa
statisztál fare* la comparsa
statisztika statistica
statisztikai statistico
statisztikus statistico
statuál: példát ~ dare* un esempio
status (hivatali) ruolo; organico;
pianta
steppe steppa
steril 1. sterile, ase-ttico; ~ vana
cotone h sterile; 2. (meddő)
ste-rile
sterilizál sterilizzare
sterilizáló gép (gyors) autoclave n
di cottura rapida
stilisztika stilistica
stilizál stilizzare, stilare
stílszerű Id stílusos
577
súly
stílus stile h
stílusgyakorlat esercizio di stile h
stílusos in stile h; armonico;
appropriato; fatto con gusto
stílű (müv): román ~ in stile h
romanico
stimmel 1. id egyezik; 2. (biz) itt
vini nem ~ qui sotto c'è
qualcosa; gatta ci cova
stimulál stimolare [aj
stopperóra cronografo
stoppol 1. (harisnyát)
rammendare calze n, tb, 2. (időt)
cronometrare
stoppolópamut refe h da
rammendare
storníroz annullare,
contromandare
strand(fiirdó) spiaggia; lido, riva
strandcipó scarpe n, tb da
spiaggia
strandol fare* il bagno sulla
spiaggia
strapa strapazzo
strapái strapazzare; (átv is) ~ja
magát strapazzarsi
stratégia strategi-a
strázsál (átv is) fare* v montare la
guardia
stréber arrivista (-i, -e) h, n
stréberked | Ik volere* andare*
avanti a gomitate n, tb
stròfa strofa
strucc struzzo
struccpolitika (igével) fare* come lo
struzzo
struktúra strttura
strukturális strutturale
studiò studio
stukkódísz stuccatura
suba (kb) pelliccia; (átv) ~ alati di
nascosto; di soppiatto;
sottomano
sudar (mn) snello, slanciato
súg (vmil; iskolában és szính is)
suggerire [aj, soffiare [a),
sussurrare
sugall, sugalmaz ispirare [a),
suggerire [a)
sagallat ispirazione n, suggestione
n
sugár (geotn is) raggio
sagároz I. raggiare, irradiare; 2.
(műsort rádió) trasmettere*
sugártörés (fiz) rifrazione n
sugárút viale h
sugárzás irradiazione n
sugárz|ik raggiare, irradiare; (átv)
~ az örömtől raggiare di felicità
sugárzó (arc) raggiante
sugdoiò(d)z | ik, sugdos, súg-búg
sussurrare, bisbigliare
sugdosás sussurro, bisbiglio
súgó (szinh) suggeritore h
súgöryuk (szinh) buca del
suggeritore h
súgópéldány (szính) sopione n
suhan guizzare v scivolare via
suhanc giovanotto; (pej) monello
suhint (pl ostorral) agitare,
sventolare
suhog (pl ruha) frusciare
sújt 1. colpire*; 2. (villámcsapás)
fulminare; 3. (rossz hír) buttare v
gettare a terra; 4. vkit büntetéssel
~infliggere* una pena [aj
sujtás (zsinórdísz) gallone h
súly 1. peso; ~ban gyarapodik

súlydobás
578
aumentare di peso; 2. (átv) ~t
helyez vmire dare* v annettere*
importanza [a]; szavijìnak ~*j van
le sue parole hanno peso
súlydobás lancio del peso
súlydobó (sp) lanciatore, -tnce
pesi h, tb
súlyemelés (sp) sollevamento pesi
h, tb
súlyemelő (fit) solleva | tore, -trice
del manubrio
súlyhiány insufficienza del peso
sulykol battere il lino
súlylökés (sp) lancio del peso
súlymérték unità di peso
súlynövekedés accrescimento del
peso
sulyok me-stola, mazza; (átv) elveti
a sulykot dirla* grossa; fare* v
dire* una sciocchezza
súlyos 1. (teher) pesante; milyen ~?
quanto pesa? 2. (jog, orv is)
grave; 3. (komoly) serio; 4.
(szigorú) severo
súlyosbit aggravare, inasprire
súlyosbítás, súlyosbodás
aggravamento
súlyosbító körülmény (circostanza)
aggravante n
súlyosbod | ik aggravarsi
súlypont (átv is) centro di gravità
súlytalan (átv is) inpondera bile
súlytöbblet sovrappiù h, eccedente
h
súlyveszteség perdita di peso
súlyzó (fit) manubrio
sunyi somion |e,-a
súrlódás (átv is) attrito, frizione
n
súrlódási felület (átv is) superficie v
zona n di frizione n
súrlód|ik (fiz) fregarsi; essere
sottoposto a frizione n v
attrito
súrol 1. (padlót) strofinare; 2.
(hozzáér) sfiorare
súrolókefe spazzola per pulire il
pavimento
surran sguizzare (via)
susog 1. (suttog) bisbigliare;
(lomb is) sussurrare; 2. (lomb)
stormire
suszter ld cipész
suta I. (mn) mancino
suta II. (fit, áll) capriola
sutba dob (átv) buttare via
suttog sussurrare, bisbigliare
suttyomban di nascosto, alla
chetichella, clandestinamente -
sügér (áll) pesce h persico
süket (fit is) sordo; félfiilére ~ sordo
da un orecchio; — mint az ágyú
sordo come una campana; ~nek
teszi v tetteti magát fare* il
sordo
süketnéma (fit is) sordomuto
süketség sorda ggine n
sul 1. cuocersi*; 2. (hús)
fri ggersi*, arrostirsi
süldő I. (fii; áll) maiale v cinghiale
h di latte h
süldő II. (mn): - leány giovanetti
ragazzina
sületlen 1. non cotto; 2. (átv)
insipido, insulso
sületlenség (átv) insipidezza,
insulsaggine n
süllő (áll) luccioperca
579
süt
sült I. (fii) arrosto
sült II. (mn): — bolond pazzo da
legare
sülve-fóve együtt vannak sono
inseparabili v (biz) pane h e
cacio
süllyed 1. (hajó) affondare; 2.
(épület) avvallarsi; abbassarsi;
affondarsi; 3, (vízszint, hőmérő)
calare; 4. (ár) ribassare; calare;
5. (átv) mind mélyebbre —
cadere* sempre più basso
süllyedés 1. (hajóé) affondamento;
2. (épületé) avvallamento;
abbassamento; affondamento; 3.
(áré, vízszinté, hőmérőé) calo,
ribasso
süllyeszt l. (hajót) calare a picco,
affondare; 2. (átv) zsebébe ~ vmit
intascare
süllyesztő (fii) trappola a ribalta
sün(disznó) (áll) riccio
sündörög (vki körül) gironzolare;
stare* alle calcagna [di)
süpped (talaj) affondare,
sprofondarsi
süppedékes paludoso
süppedő 1. ld süppedékes; 2. -
szőnyeg tappeto soffice
sürgés-forgás andirivieni h,
trambusto, scompiglio
sürget (vkit) sollecitare; (átv) az idő
~ il tempo incalza
sürgetés sollecitazione n
sürgetős urgente, incalzante
sürgölődlik darsi* da fare;
affacendarsi; essere
affaccendato
sürgöny telegramma h
sürgönyeim indirizzo
telegrafico
sürgönyileg telegraficamente
sürgönykézbesítés rimessa dei
telegrammi
sürgönyöz telegrafare; inviare v
mandare un telegramma
sürgönyválasz risposta
telegrafica
sürgős urgente; ~ esetben in caso
di urgenza; — ügy affare h
urgente
sürgősen urgentemente; di
urgenza
sürgősség urgenza
sürgősségi indítvány mozione n di
urgenza
sűrít (végy is; átv is) condensare,
concentrare; spesseggiare
sűrítés condensazione n,
concentrazione n
sűrítő (fiu miisz) condensatore h
sürög-forog ld sürgölődik
sűrű I. (mn) 1. (lakosság, anyag)
denso, compatto, fitto; 2. (haj,
fű) folto; 3. (gyakori) frequente
sűrű II. (Jhy. az erdő -jében nel
folto della selva
sűrűség 1. (lakosságé, anyagé)
densità, fittezza, compattezza; 2.
(hajé, fűé) foltezza; 3.
(gyakoriság) frequenza
sűrűségmérő 1. (levegőé) aero-
mctro; 2. (folyadéké)
densimetro
sűrűsöd | ik addensarsi,
condensarsi
sut 1. (nap) risplendere, brillare;
2. (kenyeret, tésztát) cuo cere*;

sütemény
3. (húst) arrostire; friggere*: 4.
(hajat) arricciare; 5. (átt) földre
~i a szeméi abbassare gli occhi
sütemény 1. (pék~) panino; 2.
(édes) dolce h, pasta
sütés 1. cottura; 2. (húsé)
arrostimento, frittura; 3. (péknél)
sütkérez|ik stare* al sole h;
pre ndere* il sole
sütnivaló (átv) van ~ia avere
» r comprendonio
sütő (fii; tűzhelyé) forno (.per il
pane e per l'arrosto)
siitSdepanetteria; panificio
sütőipar panificazione n
sütőkemence forno
sütőpor lievito (chimico)
580
sütőtepsi piatto ad arrostire
sütővas (hajhoz) forbici n, th v
ferro da riccioli h, tb
süveg 1. capello; 2. (pi papi)
berretta, berretto; 3. (geom)
calotta
süvegcukor pane h di zucchero
mugghiare, urlare
svábbogár piattola;
(nyelvjárásokban) blatta, baghera, scarafaggio
sváda (biz) parlantina; persuasiva;
(vài) facondia
Svájc Svi zzerà
svájci (fii is)svizzero
svéd (fii is) svedese
Svédország Svezia
svihák (biz) birbante, perdigiorno /;
snmüi (biz) inganno
Sz
szab I. (ruhát) tagliare; 2. (árat,
büntetést) stabilire; 3. (feltételt)
szabad I. (mn) 1. (korlátlan)
libero; franco; (air) ~ folyást
enged miinek lasciare libero
corso [aj; ~ idejében nelle ore
libere; ~ kezet ad vkinek dare*
carta bianca (a]; ~jára enged
(vkit, miit) dare* la briglia sul
collo [aj; ~ szemmel ad occhio
nudo; tfr) ~ vers verso libero; 2.
(ég) aperto; a ~ ég alatt
all'aperto; all'aria apena; 3.
(megengedett) lecito, legale; ~
kérem? permetta?
szabad 11. (fii): a ~ban all'aperto;
allo scoperto
szabadakarat libero arbitrio
szabadalmaz brevettare
szabadalmaztat fare* brevettare
szabadalmi: ~ hivatal ufficio di
brevetti h, tb
szabadalom brevetto d'invenzione
szabadegyetem (kb) Università
Popolare
szabadelvű (fii is) liberale
szabadclvűség liberalismo
szabadesés (fiz) caduta dei corpi
szabadgondolkodó libero pen-
szabadgyakoriat (sp) esercizio a
terra, ginnastica a corpo libero
szabadit liberare
szabadító libera | tore, -trice
szabadjegy biglietto gratuito
szabadkereskedelem libero
szabadkézi rajz disegno a mano
szabadkikötő porto libero
szabadkozás rifiuto, resistenza;
(kibúvó) sotterfugio, scappatoia
szabadkoz|ik farsi* pregare;
rifiutare [di]
szabadkőműves (fn is) frammas-
szabadkőművesség
frammassoneria
szabadlábon (hat) a piede li libero
szabadlábra: ~ helyez
scarcerare, rilasciare: ~ helyezés
scarceramento, rilascio; messa in
libertà

ip giorno libero prescrizione ;
szabadnapos: ma ~ vagyok oggi
sono in congedo
szabadon (hat) liberamente; •
bocsát scarcerare, rilasciare, >
mettere* in libertà ~ bocsátás anomalia
scarcerazione n; ~ választható szabályos regolare, normale;
facoltativo conforme alle regole
szabados (mn; átv) libertino, szabályosság regolarità, nor-
licenzioso malità
> is) regolare
szabályozási terv piano regola-
ísfajca
szabadságharc guerra d'indi-
szabadságharcos combattente h
per l'indipendenza
szabadságjogok pubbliche libertà
szabadságol 1. (tartósan)
congedare; 2. (büntetésből) mettere*
in disponibilità
szabadságszerető assetato della
libertà
szabadságvesztés pena del carcere
h; detenzione n
szabadstflusú (sp is) di stile h
szabadszájú licenzioso
szabadtéri színpad teatro all'a-
szabadul 1. (lei- v el~) essere
rilasciato v scarcerato v messo in
libertà; 2. (vkitöl. vmìtòl) liberarsi
[di], disfarsi* [di]
szabadulás liberazione n
szabály 1. regola, norma,
szabálysértés (jog) contravvenzione
szabályszerű regolare, conforme
alle regole
szabályszerűség regolarità
szabálytalan irregolare, anor-
szabáhytalanság irregolarità,
anormalità, anomalia
szabályzat regolamento, statu-
szabás 1. (művelet) taglio, fattura;
2. (fazon) stampo
szabásminta disegno di taglio
szabász) nò) taglia | tore, -trice
szabatos proprio, conciso, preciso,
szabatosság proprietà; concisione
n, precisione n, nitidezza
szabdal tagliuzzare
szablya sciabola
szabómesterség arte n del sarto
szabóműhely sartoria
~a avere lo scilinguagnolo
sciolto; (átv) ~ról ~ra di bocca in
e bocca; összefut a nyál a ~dban
venire* l'acquolina in bocca;
ne n di vkinek a -ába rág vmit
sabotaggio imbeccare [aj; metterre* in
szabott ár prezzo fisso bocca (aj; nem tesz lakatot a
szabvány norma; standardo -ára non avere peli h, tb sulla
szabványos (átv is) normale lingua; a számból vette ki a szót
szabványosít normalizzare mi tolse la parola di bocca; 2.
szag odore h, sentore h, profumo, (állaté) muso; grugno; 3.
aroma h, jó ~a van ha buon (edényé)orefice A; 4. (barlangé)
odore A; rossz ~a van puzza entrata, ingresso
~ vonal linea punteggiata; (átv) szájaskodásparlantina; insolenza
~ stílus stile A sconnesso szájaskod | ik insolentire
szaggatottság sconnessione n, száj- és körömfájás (áll) afta
incoerenza (epizootica)
szaglás odorato, olfatto szajha puttana
szaglási odorativo, olfatico szájhagyomány tradizione n orale
szaglász |ik fiutare szájharmonika fisarmonica;
szaglóérzék 1. odorato; 2. (átv) scacciapensieri A
buon fiuto szájhős millenta | tore, -trice,
szaglószerv organo dell'odorato v spaccon|e,-a, fanfaron|e,-a
dell'olfatto szájhósködés millanteria, spac-
szagol 1. odorare, fiutare; 2. (biz) conata, fanfaronata
oda se ~ non ci mette piede szájhősköd | ik millantare, mil-
nemmeno lantarsi
szagos odoroso, profumato, szájíz sapore A; (átv) keserű ~t
aromatico hagyott mi lasciò la bocca amara;
szagosít profumare, aromatizzare vkinek a ~e szerint beszél parlare
szagtalan inodoro seccondo il gusto [dij
szagtalanít rendere* inodoro szajkó (áll) ghiandaia
száguld l. (ló) galoppare; 2. szájkosár museruola
(jármű) filare a tutta velocità szajkóz ripetere v ridire* mac-
száj 1. bocca; (kijtátja a ~át chinalmente
spalancare la bocca; folyton jár a szájöblitő víz gargarismo

szájpadlás palato
szájtátva (hat) a bocca aperta
szájüreg cavità orale v boccale
szak 1. (időben) periodo, fase n,
tappa; 2. (szakma) materia.
specialità; mestiere A
szakácskönyv libro di cucina
szakács) no) cuocio, -a
szakad 1. (ruha) stracciarsi,
strapparsi, squarciarsi; (átv) vége
scrosciare, rovesciare, piovere*
a catinelle n, tb, csak úgy ~ róla
az izzadság essere tutto sudato;
3. hirtelen nyakába ~t averla tra
capo e collo; egy rakás
szerencsétlenség ~ a nyakamba
mi sono cadute sul capo un
sacco di disgrazie n, tbr, 4.
rokonai külföldre ~tak i suoi
parenti capitarono all'estero
szakadár (fii is; egyh) scismatico
szakadás 1. (ruhán) strappo,
squarcio; 2. (átv) rottura; 3.
(egyh) scisma A; 4. (poi)
scissione»,secessione n
incessante, "otI^uo
szakadatlanul ininterrottamente.
continuamente, assiduamente,
szakadék (átv is) precipizio, abisso,
diruppo
szakadékos dirupato
szskadó: ~ esőben sotto una
pioggia dirotta
szakadoz|ik (felhőzet is)
logorarsi, strapparsi, sciuparsi,
szakadozott 1. (ruha) stracciato,
strappato; 2. (hang) staccato
szakadt rotto, squarciato, strac-
szakáll barba: (átv) saját -ára
dolgozik lavorare a nome A suo;
lavorare per il proprio interesse v
szakállas barbuto
szakasz 1" ™úté, vonalé) tratto;
sezione n; troncone A; 2. (kat)
hírszerző ~ plotone A di
ricognizione n; 3. (vasúti)
scompartimento; 4. (versé)
strofa; 5. (jog) articolo; 6.
(időbeli) fase n, tappa; 7. (mot is)
periodo
szakaszos (mot is) pei iodico
szakasztott mása (vkinek, vminek)
essere il ritratto [di]
szakaszvezető (kat) caporale h
maggiore
szakavatott esperto, iniziato;
versato (in)
szakavatottság perizia, espe-
szakdolgozat (nincs; kb) tesi n di
szakelőadó referente h, n
szakember specialista (-i, -e) A, n
szakértelem competenza;
conoscenza speciale
szakértő perito, esperto
szakértői vélemény perizia; giudizio
dell'esperto; parere A del
szakfelügyelő (iskolai) ispettore,
szakszerű professionale, tecnico;
szakiskola scuola professionale szakszerűség te
szakit 1. (gyümölcsöt, virágot) s "
cogliere*; 2. (pl ruhát) strac- !
ciare, strappare, squarciare;
időt ~ vmire trovare tempo dirigente A, n sindacale
[per); 4. végét ~ja farla* finita szaktárs collega (-i, -e) A, n
[con]; 5. (vkivel) ro-mperla* szaktekintély autorità in materia;
[con] chi fa autorità
szakítás (vkivel) rottura szaktudás erudizione n;
szakképzés istruzione n profes- conoscenzen, tbtecniche
sionale szaktudós specialista t-i, -e) A, n
szakképzett perito, preparato, szakvélemény parere A dei periti;
competente perizia
szakképzettség perizia, compe- szál 1. (fonál) filo; 2. (rost) fibra; 3.
tenza (hajé) capello; (átv) szép ~ ember
szakkifejezés te-rmine A te-cnico uomo di bella statura, bel pezzo
szakkönyv libro te-cnico d'uomo; 4. mind egy ~ig fino
szakkör 1. (iskolai; kb) circolo di all'ultimo uomo; 5.gyengéd~ak
specializzazione n; 2. -ökben in te-neri legami A, tb
circoli A, tb competenti szalad (accorrere*
szaklap Id szakfolyóirat szaladgál scorrazzare
szakma specialità, mesteiere A, szalad(gál)ás corsa, correre h
professionale szalag nastro
ai professionale szalagféreg Id fonálféreg
n dolgozik lavorare a szalagfűrész sega a nastro
cottimo szalámi salame A
szakmánymunka lavoro a szálas 1. filamentoso; 2. (ember)
cottimo un bel pezzo d'uomo
szakmunka 1. lavoro qualificato; 2. szálerdő foresta di alti alberi A, tb
(könyv) libro di specialità szalicil salicilato di soda A
szakmunkás operaio qualificato szalicilsav acido salicilico
szakorvos medico specialista szálka 1. (hah) lisca, osso; spina;
szakos: olasz ~ hallgató studente di 2. (fáé) scheggia; (átv) vici ~ a
italiano A szemében è un bruscolo in
szakosít specializzare occhio [a]

száll 1. (repül) volare; 2. (átv) szállító I. (mn): ~ berendezés
fejébe ~ a dicsőség la superbia gü dispositivo di trasporto; - eszköz
monta alla testa; 3. (átv) inába ~ mezzo di trasporto
a bátorsága gli cascano le szállító 11. (fti)ldszállítmányozó
brache; 4. hajóra ~ imbarcare, szállítólevél polizza; bollettino di
salire* a bordo; 5. vonatra ~ spedizione n
salire* in treno; 6. (fogadóba) száUrtómukás spedizioniere h
scendere*, prendere* alloggio; szállítószalag trasportatore h a
alloggiare; 7. (örökség vkire) nastro; nastro scorrevole
essere trasmesso [a]; passare szálló, szálloda albergo, hotel h
[a]; toccare [a] szállodás alberga | tore, -trice;
szállás alloggio; ~t ad vkinek hotelierA
albergare; dare* alloggio [al szállóige proverbio, detto v motto
szállásadó alberga | tore, -trice proverbiale
szálláscsináló, szállásmester (kat) szállóvendég ospiteh, n
quartier-mastro szalma 1. paglia; (árt) üres szalmát
szállásol (kat) acquartierare csépel parlare a vuoto v a
szállingóz | ik 1. (ho) svolazzare, vanvera; 2. Idszalmaözvegy
volteggiare; 2. (hír) correre, szalmakalap cappello di paglia
essere* nell'aria; 3. (vendég- szalmakazal pagliaio
sereg) giungere* alla spiccio- szalmaláng (átv is) fuoco di
szállít 1. (hajón is) trasportare, szalmaözvegy (nincs; kb) marito, la
spedire; házhoz ~ spedire a cui moglie è assente
domicilio; 2. árat lejjebb ~ calare szalmaszál festuca; fuscello di
v ribassare il prezzo paglia; még a ~ban is megbotlik
szállítás trasporto, spedizione n; inciampare in un filo di paglia
(gyársánié) trasporto a grande szalmazsák pagliereccio
velocità; (teherárué) trasporto a szalmiàksalehammoniaco
piccola velocità szalmiákszesz ammoniaca
szállítási: ~ határidő termine h di szalon saloneh, salotto
trasporto szalonképes elegante, impecca
szállítható trasportabile presentabile in società
szállítmány trasporto; (rakomány) szalonkocsi vettura di salone h
szállítmányozási vállalat agenzia v szalonnás (elei) lardellato
casa v società di trasporti h, tb szalutál salutare
szállítmányozó spedi | tore, -trice szalvéta tovagliolo
ám 1. (nyelv is) numero; arab ~
numero arabico; páratlan ~
nu-mero dispari; 2. teljes ~ban
in numero totale; 3. egy -mal
nagyobb più grande di un
numero; 4. (átt)-bajon essere
: prendere* i
ragione « [di]; ~ot tart vmire
formulare delle pretese [su]; -or
vet vmivel tenere* conto [di];
prendere*
contare [con]
számadás (átv is) i
conto; resa dei cor
veled abbiamo un
regolare (insieme)
számfejtő hivatal ufficio di
contabilità
számít 1. (vmii) calcare, contare;
fare* un calcolo; mennyit ~
érte? quanto fa per questo? 2.
(vini, vkik közé) annoverare;
~ ciò non mette conto; nem
-va non contando; senza
vmire) contare [su], fare*
assegnamento [su]
Lámítás conto, calcolo; (átv)
~ba vesz vmit prendere* in
considerazione n; ~on kívül
hagy vmit lasciare fuori di
considerazione n; ~ból cselekszik
agire per calcolo; keresztülhúzza
-óinkat guastare v rompere* le
uova nel paniere
calcolare, computare
supremazi-
számérték valoreh numerico
számfejt contabilizzare
" és contabilità
zamlaosztàry ufficio fatturisti

számlap (óráé) quadrante h, száműzött (fii is) esule k,
o, pro fugo, fuggiasco
■g ragioneria; ufficio di
contabilità
h számvitel contabilità; állami ~
szamóca fragola contabilità pubblica
számol 1. calcolare, contare; 2. számvizsgálat revisione n dei
tetteiért ~nia kell essere conti
responsabile per i fatti suoi; 3. számvizsgáló revisore h dei conti
- vmtveì contare [con]; 4. azért szán 1. (ige) 1. (sajnál) com-
még ~unk non te la caverai piangere*, compatire, deplorare;
facilmente sentire pietà [per]; 2. (időt miire)
számolás calcolo,
számológép 1. e
(iskolai) pallottoliere h
számos numeroso, una quantità
[di]; (átv) ~ esetben in casi h, tb
innumerevoli
in (hal) mólt | i, -e h, n, tb
i aritmetica; ~
művelet operazione n aritmetica
iz bandire, esiliare, relegare
száműz(et)és bando,
vista; proponimento; í
hogy avere in vista di fare*;
(jog) előre megfontolt
premeditazione n
szándékos intenzionato,
premeditato; - emberölés omicidio
premeditato
szándékosan a (bella) posta
szándékosság premeditazione n
szándékoz |ik (vmit tenni)
n [di]; fare* calcolo [di];
progettare [di]
szanitéc portaferiti h
szánkáz | ik slittare
szankció sanzione n
szanszkrit sanscrito
szánt 1. arare; 2. (átv) a hajé ~ja a
habokat la nave fende le onde
szántás aratura; gépi ~ aratura a
szántatlan inarato
szántóföld campo; terreno arativo
szántógép Id eke
szántóvető (fii) agricoltore h.
szántszándékkal (hat) a (bella)
szapora l. (állat) prolifico;
fecondo; 2. (beszéd) spedito;
svelto, volubile, facondo; 3.
(étel) abbondante, copioso
szaporaság 1, (állatnál) fecondità;
2. (beszédben) sveltezza,
speditezza, volubilità; 3. (ételé)
abbondanza
szaporátlan di cattivo rendimento;
improduttivo
szaporít 1. (állatot) prolificare; 2.
(pl pénzt) moltiplicare.
aumentare, accrescere*; (átv)
hogy ne ~suk a szót per farla*
szaporodás 1. (állaté)
prolificazione n; 2. (gyarapodás)
aumento, moltiplicazione n.
szaporod|ik 1. (állat) prolificarsi;
2. aumentare, moltiplicarsi,
accrescersi*
szaporulat aumento, accresci-
szappan sapone h
szappanbuborék bolla di sapone
szappanfőzde saponifìcio; fabbrica
di sapone h
szappanfőzés fabbricazione n del
sapone h
szappanos insaponato
szappanoz insaponare
szappanozás insaponatura
szappantartó portasapone h
szapul (átv) sparlare [di]; buttare
szár 1. (nòv) gambo, stelo; canna;
2. (nyél) manico; 3. (csizma~)
gambale A; 4. (nadrág~) gamba;
5. (geom) lato
szárad 1. asciugarsi; 2. (átv) az ö
lelkén ~ è colpa sua
asciutto; arido; (átv) nem viszi el
száraz II. (fii): ~on és vízen per
terra e per mare A
szárazföld terraferma,
continente h

szárazföldi
590
szárazföldi continentale; ~ éghajlat
clima h continentale
szárazság 1. (időjárási) siccità; 2.
(átv) aridità
szardella acciuga,sardella
szardínia sardina
Szardínia Sardegna
szárít 1. asciugare, seccare; 2.
(mocsarai) prosciugare
szárítás 1. asciugamento,
disseccamento; 2. (mocsáré)
szárított gyümölcs frutta n, tb
szarka gazza; tolvaj ~ gazza
ladra
szarkaláb I. (növ)
fiorcappuccio; 2. (szemkörűi) zampa di
származás origine n, derivazione
n, provenienza
származási genealogico
származékszó parola derivata
discende* [da]; provenire* [da];
procedere Ida]; risalire* [a]; 2.
(nyelv) derivare [da]
származó (átv is) originario,
priveniente, procedente,
discendente, derivante
származtat 1. fare* discendere*
[da], fare* risalire* [a]; 2.
(nyelv) fare* derivare [da]
szárny 1. ala; (átv) ~a alá vesz vkit
prendere* sotto le ali v sotto
l'egida; ~ra kap (hír) acquistare
fama; propagarsi; -akat ad
vminek dare* ali n, tb [a]; ~át
szegi spuntare v tarpare le ali [a];
kiterjeszti ~ait stendere* le ali;
2. (ajtóé) battente h: (ablaké)
imposta; 3. (kat, rep, ép) ala
szárnyal (átv Is) alleggiare, li-
számyalás (átv is) slancio; (költői)
szárnyaló (átv) alato
szárnyas (/^volatile
számyaszegett(en) mortificato,
scoraggiato
számycsapás colpo di ali n, tb
szárnypróbálgatás: az eiső -ok i
primi colpi di ali n, tb; (csak átv)
primize n, tb
szárnysegéd (kat) aiutante h di
számyvasút, szárnyvonal linea
laterale
szarufa (ép) puntone h
szaruhártya (orv) cornea
szanihártyagyulladás (orv)
infiammazione n corneale
szaruréteg (orv) tissuto corneale
vkinek fare* abbasare la cresta v
le ali [a]
szarvas (áll) cervo
szarvasagancs corna n, tb
szarvasbika cervo
szarvasbogár cervo volante
szarvasborjú cerbiatto
szarvasbógés (kb) calore h
szarvasbőr pelle n di cervo;
camoscio
szarvasból kesztyű guanti h, tb di
szarvasgomba tartufo
szarvashiba (átv) errore h
madornale
szarvasmarha bue A; bovini h, tb
szarvasokoskodás dilemma h
szarvastebén cerva
szász (fi, is) sassone h
szatócs droghiere h, pizzica-
szatyor sporta
szattyán(bőr) marocchino
szavahihető veridico, fededegno,
degno di fede n
szavahihetőség credibilità,
veridicità
szavszás votazione n,-~ra bocsát v
tesz fel (sotto)mettere* ai voti;
~ra jogosult elettore, -trice;
avente h, n diritto di votare;
tartózkodik a ~tól astenersi* dal
szavazat voto, suffragio; igenlő ~
voto favorevole; ~át adja vkire
dare* il voto [a]; bizalmi ~ voto
di fiducia
szavazati jog diritto disuffragio
szavazattöbbség maggioranza dei
szavazó (finis) votante h, n
szavazócédula, szavazólap
szavazófülke cabina di
votazione n
szavajárás espressione n favorita; szavazóhely(iség
~a vkinek modo di parlare votazione n
(preferito) [di] szavazókerület
szaval declamare, recitare elettorale
szavalás Id szavalat száz (szn) centi
szavalat c
szavalómúvész declama | tore.
szavatartó ember uomo di parola
szavatol garantire; rispondere*
[di]
szavatolás garanzia
szavatolt garantito
szavatoltan garantitamente
szavatosság garanzia; respon-
ellen, hogy metto cento contro
uno che
század I. (fn) 1. (kat)
compagnia; 2. (évszázad)
secolo; a XVIII. ~ il Sette-
század II. (mn; rész) cernessimo
századforduló fine n v scorcio di
secolo
sabilità századik (fii is)centesimo
szavaz votare; vmi ellen ~ votare százados 1. (fn) capitano
[contro]; felállással ~ votare per százados 11. (mn) secolare; több ~
alzata (e seduta); igennel ~ plurisecolare
votare con sì; titkosan ~ votare a századrésznyi centesimale
scrutinio századszor la centesima volta

százalék percentuale n,- (átv is)
száz ~ig cento per cento;
(átv) száz ~os integrale.
százas \.(fti)l. (szám) il, la cento;
2. (bankjegy) un cento
százas II. (mn): a ~ szoba la
százesztendős, százéves centenario,
százezer (fii is) centomila
százlábúak (áll) miripodi h, tb
százméteres síkfutás (sp) corsa in
piano di cento metri h, tb
százszor cento volte n, tb
százszoros centuplo, cento volte n.
tb tanto
százszorszép (növ) margherita.
pratellina
szebb più bello; (átv) szebbnél -
bello tra i belli
szecska tritume h di paglia;
foraggio
szed 1. (gyümölcsöt, virágot)
cogliere*; 2. (orvosságot)
prendere*; inghiottire; 3. (dijat.
adót) percepire, riscuotere*; 4.
(nyomda) comporre*; 5. (átv) ~i
a lábát darsela* a gambe levate;
6. ráncba - correggere*, fare*
szedett-vedett raccogliticcio; (átv) ~
népség canaglia
szédít (átv is) stordire, dare* le
vertigini [a]
szédítő (átv is) vertiginoso; ~
iramban v ütemben con velocità
vertiginosa
szedő (nyomdai) composi | toré.
szedógép macchina per com-
szedöterem sala di composizione
szédül gli gira la testa, e-sere preso
dalle vertigini
szédülés capogiro, vertigine n
OSlegtb)
szédületes (átv) vertiginoso;
szeg I. (fii) 1. chiodo; (rövid)
bulletta; -ékkel kivert guarnito di
chiodi h, tb: 2. (átv) -et -gel
chiodo con chiodo; -re akaszt
wnit gettare alle ortiche;
attaccare al chiodo; fején találja
a -et cogliere* nel giusto; -et üt
a fejébe mettere una pulce n
nell'orecchio
szeg li. (ige) 1. (ruhát) orlare; 2.
(esküt, ígéretet) violare; mancare
szedelő(d)zköd|ik fare* fagotto szegecsm
•nényé) raccolta; 2.
«I ribadire
szegély 1. (átv) orlatura, orlo; 2.
(ruhán, függönyön stb.) bordo,
guarnizione n
1. (ált) orlare; 2. (ruhát,
593
szegélypárkány (ép) cornicione h
szegény 1. (fh is) po-vero,
indigente, bisognoso; (átv)
-mint a templom egere non
avere scarpe n, tb ai piedi; a ~t
az ág is húzza chi fila, ha una
camicia, e chi non fila ne ha due
2. vízben ~ vidék regione n
povera d'acqua
szegényedés impoverimento
szegényed | ik impoverire
szegényes (átv is) misero,
szegényház asilo v ospizio dei
szegényit impoverire
szegényke poverello
szegényparaszt contadino po~
szegénység (állapot) povertà,
indigenza, bisogno
szegénységi bizonyítvány attestato
di povertà
szeges schiodato; - cipő scarponi h,
szegez 1. inchiodare; 2. pisztolyt ~
vkire puntare la pistola [a, su]; 3.
(tekintetet) fissare, puntare;
piantare [addosso]
szeg(e)zöd|ik (tekintet, pillantás)
fissarsi, puntarsi
szegfű garofano
szegfűszeg chiodo di garofano
szeglet Id szöglet
szegletes Id szögletes
szegletessel! Id szögletesség
szegőd | ik 1. (szolgálatba) entrare
al servizio [di]; 2. (vkihez, vmi-
hez) aderire [a], unirsi [a, con]
szekértolója
szegről-végről rokon parénte per
parte n di Adamo
szegy petto
szegycsont sterno
szégyell vergognarsi [di], sentire
vergogna [per]; ~d magad!
vergognati!
szégyen vergogna, infamia,
disonore A,- ~t hoz vkire, ~be
hoz vkit fare* vergogna [a];
~t vall vkiveL vmivel rimanere*
compromesso; rimanere* col
danno e la vergogna; - gyalázat!
che vergogna! ég ai arca a
vergogna
szégyenérzet budore h
szégyenfolt macchia d'infamia v al
szégyenkezés verecondia,
confusione n
szégyenkez | ik tó szégyell
szégyenletes vergognoso
szégyenlős pudibondo, timido
szégyenlósség pudicizia, timidità
szégyenszemre vergognosamente; a
sua confusione n
széjjel (hat) in due; rotto
szék 1. sedia; (pámázott) sedia
imbottita; 2. tó széklet
székel 1. (tartózkodik) resiedere
[a, in], avere la sede [a, in]; 2.
(orv) andare* di corpo
szekér carro; (átv) vkinek a szekerét
tolja fare* il gioco [di]
szekerce accetta
szekérrúd timone h
szekértolója vkinek appaggio,
sostegno

székesegyház cattedrale n szeleburdi (fii is) sventato,
székfoglaló (fit, pl akadémiai) scervellato, sconsiderato
discorso di recezione n szelel (húz) tirare; a kályha nem ~
székhát dorso della sedia, la stufa non ha tiraggio
spalliera szelelő (fii) ventilatore h
székház (testületé) sede n szelence scatoletta astuccio,
székhely I. (hivatalé) sede n, 2. tabacchiera
(varmegyei, városi) capoluogo szelep va Ivola
széklet I. (székelés) andata di szeles 1. (lakos) ventato, esposto al
corpo, evacuazione n, 2. vento; 2. Ut szeleburdi
székrekedés stitichezza száz méter ~ folyó fiume h largo
szekrény armadio cento metri h, tb; ~ kanmaju
szekszualis sessuale kalap cappello a larghe tese n, tb,
szekszualitas sessualità (atv) ~ mozdulat gesto largo
szekta setta/> szelesed | ik allargarsi, dilatarsi
széktámla dorso della sedia, szélesít allargare, dilatare
spalliera szeles körű (pl. ismeretek) esteso,
szektans I. (fit, geom) sestante h largo, ampio, vasto
szektans II. (mn, poi) settanano szélesség I. (ált) larghezza, 2.
szektor settore A (sínpáré) scartamento. 3. (fUd-
szel I. (kenyeret) tagliare, 2. rajzi)latitudinen
(levegőt) fe ndere, 3. a két ut ~i szélességi fok (fòldr) grado di
egymást le due strade si latitudine n
szel I. 1. vento, e/í//a ~ il vento si szelet 1. (élete, papíré) fetta, 2.
calma, Juj a ~ tira vento, (geom) segmento
megfordul a ~ il vento cambia, szeletel affettare, tagliare a fette n,
(átv) ~nek ereszt licenziare, mi ~ tb
hozta erre7 che (buon) vento La szélhámos (fii is) impostore A,
mena qua' csapja a szelet vkinek cavaliere h d'industria,
fare* la corte [a], 2. megütötte scrocca | tore,-tnce
a ~ ha avuto un colpo szelluunoskod | ik fare* l'impostore
d'apoplessia h
szel II. (szegély) orlo, ciglio, szélhámosság frode n. truffa
margine h, (atv) a sir ~en szélhűdés (colpo d)apoplessia
sull'orlo della fossa, a tőnk ~en szelhùdóttapoplettico
sull'orlo del precipizio szelíd I. (ember, állat) mansueto,
szélcsend calma, bonaccia docile; 2. (idő) mite, ameno
595
szelídít I. (alt) (r)addolcire. 2.
(háziállatot) addomesticare, 3.
(vadat) domare
szelidités I. (háziállaté)
addomesticamento, 2. (vade)
domantura
szelídítő (fii) addomesticai tore, -
szelídség (embere, aliale) docilità,
szélirány direzione n del vento
széljegyzet nota marginale, glossa,
szélkakas (átv is) banderuola
szellem I. spirito; a csapatok ~e
morale h delle truppe; 2. üzleti ~
abilità commerciale; 3. (kisértet)
spettro, fantasma h, spirito
szellemes spiritoso, arguto, fine
szellemeskedlik fare* dello spi-
szellemesseg spi rito, arguzia,
szellemi spirituale, intellettuale,
mentale, ~ fogyatékosság
deficienza mentale; ~ munka
lavoro intellettuale, ~ munkás
operaio della mente
szellemidézés spiritismo,
evocazione ndegli spiriti
szellemileg spiritualmente,
intellettualmente, mentalmente
szellemiség spiritualità
szellemtelen (atv) povero di
szellő venticello, (tengert) brezza
szellős arioso, arieggiato; esposto
állana
szellőzés ventilazione n
szellőz | ik Tana si rinnova
szellőztet arieggiare
szellőztetés aerazione n, venti-
szélmalom mulino a vento
szélmalomharc combattimento
contro ì mulini a vento
szélmérő anemometro
szélroham folata di vento, raffica
szélrozsa rosa dei venti; (atv) a ~
minden irányában ai quattro
szélsebesen (hai) (veloce) come U
szélsői, (mn)estremo
szélső II. (fit, sp) ala, jobb ~ ala
destra; bal~ ala sinistra
szélsőséges (fh is) estremista (-1, -e)
h.n
szeltébeivhosszaban (atv) per lungo
e per largo
szélütés (orv) colpo d'apoplessi a
szélütött (fii is) apoplettico
szélvédett riparato dal vento
szélvédő (járművön) parabrezza h
szelvény 1. (papír) pò | uzza.
tagliando, scontrino, 2. (geom)
segmento
szélvész, szélvihar burrasca, bufera,
szélzúgás stormire h del vento
szem I. occhio; fél -ere vak cieco
da un occhio; ~be ötlik v tűnik
saltare v dare* agli occhi; (átv ts)
~met laihato, ~be òlio visibile;
evidente, -mei láthatólag
visibilmente, -e elé kerül

szemafor
presentarsi alla vista [d], -e
latiára in presenza [di], (avi)
~mel tart vkit. vmit non pe rdere
d'occhio; -et vet vkire, vmire
gettare gli occhi [a], jó ~mel nez
vkit, vmit quardare di buon
occhio; vmi -et szur vkinek dare*
nell'occhio, vki szálka a -ében Id
szálka, -e előtt lebeg vmi avere
presente, tenere* a mente «,• -ère
hány v vet, -ebe vag (vmit)
rinfacciare [»]; rimproverare [a];
ne kerülj a ~em elé' togliti dagli
occhi! levamiti di tra i piedi! -et
-ért legge n del taglione h; csupa
~ vagyok sono tutt'occhio; ~ elől
téveszt vmit, vkit pe rdersi di vista,
tágra mereszti a -ét sgranare gli
occhi; 2. (nóv) granello, chicco;
3. (lance) anello, 4. (kötött
holmié) maglia, 5. egy -et sem
aludt non chiuse occhio
szemafor semaforo
szembe (hat) dirimpetto,
contro; szemtől - a faccia a
faccia; - mondja neki dirgli* in
szembeállít (atv) confrontare,
paragonare
szembefordul (vkivel, vimvel) Id
szembehelyezkedik
szembehelyezkedés (atv)
opposizione n
szembehelyezkedik (vkivel, vmivel,
atv) opporsi* [a]
szembejön (vkivel) venire*
szembekötősdi ~t játszik fare* a
596
szemben (térben es átv) di fronte a:
(atv) - áll vmivel contrastare. -
allò opposto
szembenéz (átv) fare* fronte n (a)
szembesít confrontare
szembesítés confronto
szembeszáll (vkivel, vmivel) bravare,
sfidare, affrontare
szembeszökő, szembetűnő
flagrante, evidente, palpitante
szembogir (orv) pupilla
szemcse granello
szemcsés granuloso
szeme fénye (vkinek, atv) luce n
degli occhi
szemellenzős (atv) con le bende (V
«vi // velo) agli occhi
szemelvény brano scelto.
szemelvénygyűjtemény antologi a,
crestomazia
személy persona, personaggio
személyazonosság identità, -át
igazolja mostrare la carta
személyazonossági igazolvány carta
d'identità
szeméhes personale, (nyelv) -
névmás pronome h personale
személyesen personalmente, in
persona
személyeskedés personalità
szeméfyesked|ik fare* allusioni n,
tb personali; penne ttersi* delle
personalità
személyforgalom (vasúti)
movimento viaggiatori h, tb
személyi personale; - adatok
generalità n, tb
personalità, előkelő ~ szemetel 1. (piszkol) sporcare, 2.
personalità (eső) piovigginare
ryknrás connotati h, tb szemetes I. (fn) spazzaturaio
di persona, szemetes II. (mn) - kocsi carro per
la spazzatura
sz bagaglio
(nyelv) s
personale tura
személytelen impersonale szemétkosár cesto per la spazza-
szemetytelenseg impersonalità tura
személyvonat treno accelerato szemétláda cassetta per la spazza-
szemelyzet personale h tura
szemerem pudore A, pudicizia, szemetlapat pala (per la spazza-
decenza tura)
szeméremsértés oltraggio al pudore szeme világa elvesztette a szeme
h világai ha perduto la vista
mez I. (mg) inoculare,
nnestare, 2. (vkivel) fare*
'occhiolino [a]
" "" (fii) coltre n
prestigio,
prestidigitazione «,- 2. (átv)
truffa, frode ngh
" (mn) giocoliere h,
lo (fii is) ipocrita (-i, -e)
inverecondia h, n
szemes 1. (szemcsés) granuloso, 2. szemfüles (fii is) scaltro, astuto,
(szemjùles) scaltro, astuto, svegliato
svegliato szemgolyó globo oculare, bulbo
szemesed | ik (mg) granire
szemes karé caffè in chicchi h, tb
szemész (orv) oculista (-i, -e) n, h szemhéj i
lare

szemközt
szemközt (hat) di fronte a,
dirimpetto a
szemközti di dirimpetto, di
szemlátomást visibilmente, a vista
szemle 1. (kot es folyóirat) rivista,
szemlét tan passare in msta, 2.
(ellenőrzés) ispezione n
szemlél 1. contemplare, esaminare,
2. (kot) ispezionare
szemlélet prospettiva, vista, modo
szemléletes 1. palpable, evidente,
2. (stílus) espressivo, suggestivo
szemléletesség 1. evidenza. 2.
suggestività
szemléld (fit) spetta | tore, -tnce
szemlélődés contemplazione n
szemlélőd | ìk contemplare
szemlélődő contemplativo
szemléltet illustrare, dimostrare,
rendere* evidente
szemléltetés illustrazione n
szemléltető eszköz mezzo
illustrativo
szemmérték: helyes ~ colpo
d'occhio (giusto)
szemorvos(nó) oculista (-i, -e) h. n
szemölcs verruca, neo
szemöldök sopracciglio
szempilla ciglio
szempillantás (art is) colpo
d'occhio, egy ~ alatt in un
battere h docchio, in meno di
szempont (átv) punio di vista.
ebből a ~ból da questo punto di
598
szemrebbenés nélkül senza ba ttere
gli occhi, senza ba ttere gli occhi,
senza battere ciglio
prensione n, ~t tesz vkmek
rimproverare (a]
szemrehányó tekintet sguardo pieno
di nmpro-vero. sguardo di-
szemszóg 1. (látószög) angolo
visuale, 2. /«/szempont
szemtanú testimonio oculare
szemtelen sfacciato, insolente.
impertinente, sfrontato, arro-
szemtelenked|ik insolentire,
prendersi* troppe liberta n, tb
[con], avere la faccia tosta
[di]
szemtelenség insolenza,
impertinenza, sfacciata ggine n,
sfrontatezza, arroganza
szemügyre vesz esaminare,
esame h; considerare
szemureg o rbita. cavità oculare
szemüveg occhiali h, tb
szén 1. carbone h, ~ tartalmú
carbonifero; barna~ligniten;2.
(vegyt) carbonio
széna fieno, szénara fog (tehenet)
mettere* a fieno; kazalba rakja
a szénát abbarcare il fieno, szénát
kaszál segare il fieno; (átv) nincs
coscienza non è tranquilla, avere
un peso sul cuore, avere la
szénaboglya, szénakazal monte h v szénrajz disegno a carboncino
mucchio di fieno szénsav a cido carbonico
szénapajta fienile h szent 1. (mn) sacro; santo, ~ és
szénásszekér carro da fieno sérthetetlen sacro e inviola bile;
szenátus senato (art) -ül meg van győződve vmiről
-Isten! Santo Celo!
atore di carbone h szent II. (fri) santo; (egyh) -té avat
industria del canonizzare, (közm) minden
carbone* ~nek maga felé hajlik a keze
szende (fit is) casto, mite, inge nuo ognuno tua l'acqua al proprio
szenderül, alomba ~ assopirsi, ap- Szentatya Santo Padre h
pisolarsi; (atv)jobblétre ~ passare szentatyak Padri h, tb della
a miglior vita v all'altro se colo. Chiesa
andare* nel nu mero dei più szentbeszed (egyh) pre dica
szendeseg castità, mitezza, in- szentéi 1. (pappá) ordinare, 2.
geniutà (templomai) consacrare, bene-
szen-dioxid dio ssido di carbonio dire*; 3. (vkmek v vminek)
szendvics panino imbottito dedicare [a], destinare [a]; a
szénégető 1. (ember) carbonaio, 2. tudománynak ~i magai dedicarsi
(üzem) carbonaia alla scienza
szenesedés, szen(es)ites carbo- szentély santuario
el carbone szentesítés (törvénye) sa
szeneslapat pala del carbone szenteskedés bigottén a, bac-
szenfejtes estrazione n del carbone chettonen a, fariseismo
széngáz gas A di carbone h fo ssile, szenteskedó (fh ts) bigott | o, -a, bac-
o-ssido di carbonio chetton |e, -a; fariseo
szénhidrát idrato di carbonio Szentföld Terra Santa
szenilis senile Szentháromság (egyh) Sant(is-
szénkereskedes depo sito di car- sim)a Trinità
bone szentimentális sentimentale
szenkereskedó carbonaio szentimentalizmns
ce bacino carbonifero lismo
Ivére n di carbone h Szentírás Sacra Scrittura

szentjánosbogár 600
szentjánosbogár lu cciola szemtelenség apáti a, ímpassi-
szentjanoskenyér carruba bilita
szentkép imma giné n d'un szenzáció sensazione n
santo szenzádóehes (fii is) avido delle
szentség 1. (állapot) santità, 2. sensazioni n, tb
(egyh) sacramento szenzációs sensazionale
szentsegimádás (egyh) adorazione szenny immondizia, sporcizia,
n del Santissimo Sacramento spazzatura
—-■—' ■' i. (nm) succio,
lo, sporco
II. (fil) bucato, (atv)
Szentszék 1. (pápai) Santa Sede n, kiteregeti vkuiek a -et lavare il
2. (püspöki)concistoro bucato in pubblico
szenttéavatas (egyh)
zazione d tura
szenved 1. soffrire*, patire. 2. szennyez
vereséget - subire una sconfitta; (atv) contaminare
hajótörést - fast* naufragio, 3. szennyfolt (atv) infamia, ob-
(kibir) tollerare, (átv) nem brobno
-hetem non lo posso soffrire* v szennyvíz acqua di fognatura,
sopportare acqua di rifiuto
szenvedély I. passione n, 2. szennyvízcsatorna canale h di
(lendület) brio fognatura; fogna
szenvedélyes 1. appassionato, 2. szep I. (mn) bello, (ir) - hangzás
(lendületes) brioso eufonia; (átv) egy - napon un bel
szenvedélyesen I. appassionata- giorno; - szambán v - számmal
mente; 2. (lendülettel) con in grande nu mero v quantità,
- tőled è molto gentde da
parte m tua; ez aztan ~l questa è
bella'
szep II. (fii) 1. bello; (atv) -eket
sofferenza, dolore h, hallok rolád ne sento delle belle
supplizio, martino sul tuo conto, 2. teszi a -et
szenvedő ige (nyelv) verbo vkinek fare* la corte n [a],
passivo corteggiare
szénvegyület carburo szepeg tremare dalla pau ra
szenvelgés affettazione n, szépen bello, gentilmente, kerem -
leziosa ggine n (La) prego, köszönöm - grazie n,
isibile retante
3. (sp) attrezzo, 4. (átv) -ét ejti
annak, hogy trovare ú mezzo
[di]; ~f tesz vmire procacciare,
acquistare, procurare: far*
acquisto [di]; se -I. se száma
n, tb, vminek pullulare [di]
letteratura -szer II. (rag) volta, volte n, tb
szépít I. abbellire, 2. (hibát) szerb (fii is) serbo
palliare, (leplei) mascherare Szerbia Serbia
szépítés I. abbellimento, 2. (hibae) szerda mercoledì h
pagamento, (leplezés) maschera- szerecsen (fii is) moro, saraceno
mento szerel I. (műsz) montare, 2. (sp)
szepitószer cosme tico schivare, scartare
szeplő lentiggine n szerelék (műsz) requisito, ac-
szeplós lentiggine n cessono
szeplős lentigginoso szerelem amore h, (szenvedély)
szeplőt(e)len (atv) illibato, un- passione n, szerelmet vall vkinek
maculato; (egyh) Szeplőtelen dichiarare (d suo) amore h [a],
Fogantatás Immacolata Con- ~re gerjed vki iránt innamorarsi
cezione n [di], (atv) az Isten szereimere1 per
ek belle arti n, tb amor di Dio'
i szerelemittas
belle arti n, tb szerelés (müvelet, eredmény)
a dramma h
passionale, ~ légyott
er settembre h appuntamento
szépül abbellirsi történet storia d'amore A.
szer I. (fii) 1. (eszköz) strumento; vallomás dichiarazione
2. (orv) medicamento, rimedio, d'amore*

szerelő (fit) montatore A, (villany-)
elettricista A
szerelvény (vasúti) convoglio
szerencse fortuna, szerencséje van
avere fortuna, (atv) van
szerencsém, ho l'onore h [di],
szerencsére fortunatamente,
szerencsét proba! tentare (la)
fortuna, sok szerencsét kivan
vkinek (vmihez) congratularsi
[con... di]
szerencse Ha figlio della fortuna
szerencsejáték gi(u)oco d'az-
szerencsekivanat congratulazione
n, felicitazione n
szerencséltet (vkitól vmivei)
onorare, fare* onore A |a]
szerencsés I. fortunato; (atv) -
csillag alatt szüleien nacque
sotto una buona stella, 2.
(kedvező) propizio, ~ utat' buon
szerencsésen fortunatamente ~
megmenekült sfuggi fortunata-
szerencsetlen (fh is) disgraziato,
sfortunato, sventurato,
sciagurato; fatale; (biz) -flótás po vero
disgraziato
szerencsétlenség I. sfortuna,
sciagura, sventura, rovescio di
fortuna, 2. (baleset) disastro,
accidente A, digrazia, vasúti -
disastro ferroviario
szerencsétlenül sfortunatamente,
disgraziatamente, ~ jar
rimanere* vittima di un accidente
A v di una disgrazia
602
szerény (fii is) modesto, umile,
(atv) ~ véleményem szerint
secondo la mia modesta v u nule
opinione n
szerényked | ik fare* il modesto
szerénység modestia, moderazione
szerénytelen immodesto, esigente,
immoderato
szerénytelenség immodestia,
esigenza, moderazione n
szerep (szinh es atv) parte n, ruolo,
figura, fontos -et játszik fare*
una figura importante; kiosztja a
~eket distribuire le parti
szerepel I. (szinh) avere v
rappresentare una parte, 2. (atv)
fungere, trovarsi, figurare,
szerepkor (atv) sfera di attività,
campo d'azione n
szereplés attività, funzione n
szereplő I. (fii) I. (szinh) at|tore, -
n; 2. (regénye) personaggio; 3.
(ügyben) interesato
szereplő II. (mn, előforduló)
addotto, reperibile
szereposztás distribuzione n (delle
szeret I. (vht) amare, volere* bene
[a], -ik egymást si amano, 2.
(kedvel vmit) amare, trovare
gusto [a], (kedvence vmt)
preferire. 3. -nem tudni vorrei
szeretet amore h, affetto, affezione
n; szülői ~ amore h dei genitori,
-tel viseltetik vki iránt portare
603
affezione n [a], -re metta
ama bile, affa bile, gentile
szeretetadomany dono cantate-
szeretetlen privo di affezione n
szeretetlenseg disamore h,
disamoratezza, mancanza di
affetto
szeretkez|ik fare* all'amore h
[con]
szerető II. (mn) affettuoso
szerez I. (magának, másnak)
procurare, procacciare,
acquistare, acquisire, (átv) nagy
erdemekel szerzett si acquisto
grandi me riti A, lb: 2. tudomást
- vmiről prendere* atto [di]
súlyos betegséget szerzett
contrasse una grave malattia; 3.
(okoz) cagionare, produrre*,
örömet - vkinek fare* piacere h
|a], 4. (zenét) comporre*
szerfelett eccessivamente,
oltremodo
szériagyártás fabbricazione n in
szerint (nu) secondo,
conformemente a, mértek - su
misura; név ~ említ menzionare a
nome A; szokása - conforme alla
sua abitudine, (atv) igazság - il
vero confessando
szerkeszt I. (műsz) costruire, 2.
(iratot, lapot)redigere*
szerkesztés I. (műsz)
costruzione n 2. (irate, lapé) redazione
szerteszéjjel
szerkesztő I. (műsz) costruttore A,
2. (lap-) redattore A
szerkesztőbizottság comitato di
redazione n
szerkesztői üzenetek rubrica del
lettore A,- buca delle lettere
szerkesztőség redazione n
szerkesztőségi cikk editoriale h
szerkezet I (műsz) costruzione
2. (ir) composizione n,
costrutto, sintagma A, 4. (átv) strut-
strumento, utensile A, 2. (lo-)
fin unenti A, tb
szerszámgép macchina per la
lavorazione n dei metalli.
macchina utensili A, tb
szerszamlada cassetta degli ar-
szerszamszekreny armadio per gli
szertár gabinetto, laboratorio
szertartás I. cerimonia, 2. (csak
egyh) liturgi a, rito
compassato, rigido, 2. (csak
egyh) liturgico, rituale
szerte (hat) dappertutto
szerteagaz | ik Id szétágazik
szertefoszl | ik Id szétfoszlik
szertelen eccessivo, smisurato,
sfrenato
szertelenség esagerazione n,
smisuratezza, sfrenatezza
szerteszéjjel, szerteszet (hat)
disordinatamente, sottossopra,
sparso; a soqquadro

y 1. (megszerzett dolog)
), 2. (kereset) guadagno,
i, 2. (atv) ~ 3. (zene) composizione n
összefiiggés rapporto intimo v szerzés (pénze is) acquisto
organico: interdipendenza, szerzet 1. (egyé) o rdine h
dipendenza mu tua religioso, 2. (átv) Tazza
szervetlen inorganico, ~ kémia szerzetesi monacale, mona sti-
chimica inorganica co
szervez organizzare, (létrehoz) szerzetes(nő) religiosio, -a.
(Intézmény) organizzazione n -tnce. 2. (vagyone) acquisi | toré.
szervezeti szabályzat statuto -trice, 3. (atv) ö az értelmi ~
"en disorganizzato egli è l'autore v il promotore
>atto, con-
, kölcsönös
segénynyújtási ~ pa
J , ~t köt stipulare v
1 patto [con], 2.
szervezked|ik organizzarsi (ker) contratto; adásvételi ~
szervező (fit is) organizzaitore, contratto di comprave ndita, 3.
-tnce; (csak mn) organizzativo, (műv) scnttura
- bizottság comitato or-ganizza- szerződéses contrattuale, con-
tiva; ~ képesség talento organiz- venzionale
o, - szellem spirito organiz- szerződési felletelek da usole n,
stipulazioni n, tb del
szervi (orv) costituzionale, (vegy is) contratto
szerződésszegés (poi) violazione n
del patto v del trattato
szerződ | ik (szinh) scritturarsi
szerződő felek parti n, tb con-
szemta (egyh) servita h traenti
szerződtet (szmh) scntturare
szerződtetés (szinh) scnttura(-
szerzór ~ díj onorano, ~jog duitto
d'autore h
szesz a Icool A, spi nto, denaturali
~ alcool h denaturato, -
tartalmú alcoo lieo
szeszély capriccio, colpo di testa
szeszélyes capriccioso, lunatico.
bisbe tico
szetboml |ik decomporsi*,
scomporsi*
szétbont sciogliere*, scomporre*,
szétdarabol 1. (orv) sezionare, 2.
fare* a pezzi A, tb, spezzettare.
smembrare
szétdobál (rendezett dolgo!)
mettere* in diso-rdine h v
sottosopra v a soqquadro
szétesés disfacimento, disinte-
ed|ik avere ì (suoi) grazionen
capricci szetes|ik dis
szeszéh/esseg capricciosità, biz- sfasciarsi
zarren a szétfejt scucire*
szeszes italok bevande n, tb szetfoly|ik I. spargersi*,
alcooliche diversarsi, 2. (atv) struggersi*,
szeszfinomitás raffinatura, retti fica dileguarsi
dell'a Icool h szétfolyó (előadás) prolisso.
szeszfinomító raffinen a diffuso, ondeggiante
szeszfőzde, szeszgyár distillen a szétforgácsol (atv) sparpagliare
szesztilalom proibizione n della szétforgacsolódas (atv)
sparve ndita di prodotti h, tb pagliamento
alcoohci szétforgácsolod | ik (atv)
díszét (hat; ketté) in due spe rdersi, sparpagliarsi
szetagazás biforcazione n, szetfoszlat (felhőt, legendát)
ramificazione n, divergenza dissipare, distra ggere*
szétágaz | ile diramarsi, ramificarsi, szetfoszl |ik (felhő; legenda)
biforcarsi dissiparsi, distruggersi*
szétágazó biforcato, ramificato, széthány (holmit) ld szétdobál
divergente széthasad spaccarsi, fendersi
szétálló fülek orecchi h, tb ad széthasít spaccare, fé ndere
ansa széthint spargere*
szétárad distendersi*, spar- széthord, széthurcol diffondere*,
gersi* propagare, disseminare; tra-
szetbomlas decomposizione n, sportare
scomposizione n széthull | ik (atv is) sfasciarsi
szetbomlaszt decomporre*, széthúz 1. scartare; 2. (atv) ~nak
scomporre* non

széthúzás (art) dissidio, discordia, szétroncsol fracassare, sfracel-
disaccordo, dissapore h, lare
dissentimento szétszakad lacerarsi, sbranarsi
széthúzó erők forze n, tb centnfghe szétszakít düiniare, lacerare,
szétkapcsol sconnettere*, tagliare sbranare
szétkerget dispe rdere; me ttere* in szétszed 1. scomporre*, disfare*.
fuga 2. (gépet) smontare
szetküld distribuire szétszedhető (gip) smonta bde
szetloccsan sfacellarsi szétszór dispe rdere, dissipare,
szetmall | ik disfarsi* sparpagliare, disseminare
szétmarcangol sbranare, dilaniare szétszórod | ik disperdersi*, dis-
szetmegy 1. (összeillesztett dolog) siparsi, sparpagliarsi, dis-
sfasciarsi, disgiungersi*, se- seminarsi
pararsi, 2. (emberek) dis- széttagol smembrare
seminarsi, spargersi* széttagoltság smembramento
szétmorzsol sbriciolare, stritolare, széttapos, széttipor schiacciare,
polverizzare calpestare
szétmorzsolod | ik sbriciolarsi, széttár I. (ajtót) spalancare; 2.
stritolarsi, polverizzarsi (kart) aprire*
szétaéz guardare intorno, gettare szertárul spalancarsi; aprirsi*
un colpo d'occhio attorno a sé szettep dilaniare, lacerare,
szetayíl | ik aprirei*, spaccarsi straciare, squarciare
szétnyit aprire*; scartare szétterít stendere*, spiegare
szétnyom schiacciare szétterjed diflb ndersi*, pro
szétosztas (tömege, felhőké) scio- pagarsi
ghmento szétterpeszti lábait divaricare le
szétoszlat (tömegei, illúziót) gambe
dissipare, dispe rdere* széttör (vmit) ro mpere*, spez-
szetoszl|ik (tömeg- illúzió) zare
dispe rdersi, dissiparsi szétvág taghare, (izekre) dis-
szétoszt distribuire, spartire articolare
szétosztás distribuzione n, spar- szervágas taglio
tizione n szétvagdal taghuzzare
szétpattan,szétpukkan scoppiare szétválaszt dividere*, dissociare,
szétreped spaccarsi disgiungere*, disunire
" in scoppiare szervál|ik dividersi*, dis-
rit fare* scoppiare giungersi*, dissociarsi
tra ggere*. 2. (ep) szétver (ellenséget) sconfi ggere*.
abbattere me ttere* in rotta
607
szétvisz (hirt) spargere*, dif-
fo ndere*, propagare, colportare,
disseminare
szétzúz schiacciare, sfracellare
szetzűlleszt (intézményt)
disorganizzare
szétziill|ik (pl sereg) disperdersi,
sbandarsi
szezon stagione n
szféra sfera
szfinx sfinge n
Szibéria Siberia
szibériai (fit is) siberiano
szid ingiuriare, npre ndere*,
sgridare, tempestare v t(u)o-
nare [contro]; dare* un rabbuffo
[»]
szidalmaz (vkit) coprire* di ingiurie
n, tb
szidalmazás, szidás l. (cselekvés)
sgridata, lavata di capo; 2. Id
tb; termini h, tb ingiuriosi
szifon sifone h
sziget isola
szigetel isolare
szigetelés isolamento
szigetelő I. (fii) isolatore h
szigetelő II. (mn) isolante, -
anyagok materia n, tb isolanti
szigetelőfej (műsz) testa d isolatore
h
szigetelőszalag nastro ìsolante
szigetlakó isolano
szigettenger arcipe lago
szigetvilág mondo insulare
szigony fiocina
szigor rigore A, severità, au-
szigont inasprire
szigorlat esame h, (doktort)
szigorlatoz | ik presentarsi all'esame
h
szigorn severo, rigido, austero,
inclemente; (átv) ~ tél inverno
szigorúan severamente,
rigidamente, - tilos severamente
proibito
szigorúság Id szigor
szíj correggia, cinghia
szíjáttétel cinghia di comando
szíjgyártó sellaio
szikár magro, smilzo, allampana-
szikes talaj terra alcalina v saturata
di sodio
szikkad (dis)seccarsi
szikla roccia, rocca, scoglio,
sziklafal (tengerparti) dirupo
sziklahasadék precipizio
sziklaomlás frana
sziklás roccioso, scoglioso
sziklaszilárd (elhatározás)
irrevocabile
sziklazátony banco di scogli h, tb
szikievei (növ) cotile done h
szikra scintilla, szikrát szór
scintillare; sfavillare, (átv) egy ~
esze sincs non ha un briciolo di
cervello v un filo di giudizio
szikratávírasz radiotelegrafista (-1, -
e) A n
szikratavirat radiotelegramma h

la (fii is) su
radiotelegrafia A. n
szikrázás scintilli o
szikráz |ik scintillare
sziktelen (nòv) ac
szikvíz acqua di seltz
sziknzes üveg sifone A
szilaj indocile, feroce, focoso,
inpetuoso, turbolento
szilajság mdocilità, ferocia, !
impeto, turbolenza
szilánk scheggia
szilárd (atv is) fermo, so Udo, [con]
resistente, sta bile, - pont punto szimpla (mn) se mplice
szilárdan fermamente, solida- szimulál simulare, fi ngere*
mente szimuláns simula | tore, -trtce
szilárdít raffermare, consolidare szimultán I. (fii) simulta neo
szilárdság fermezza. solidità, szimultán II. (mn). ~ játszma
resistenza panila simulta nea
Szilézia Slesia szui I. colore h tinta, tonalità,
sziléziai (fin is) slesiano vmilyen -ben játszik cambiare
szil(fa)olmo colore h, ~el veszti scolorarsi,
sziluett siluetta scolorire, (art) ~él sem láttam
szilva susina, prugna non ne ho visto nemeno
szilvafa susino, prugno I ombra, ~t kap pre ndere*
szilvaiz, szilvalekvár marmellata di colore h, ~t vali parlare
prugne n, tb francamente, dichiararsi, 2. jo
szilvapálinka acquavite n di prugne -ben van avere buona cera, 3.
n, tb -ben tüntet fel me ttere* in
szilveszterest vigilia di Capo buona luce n, 4. semmi ~ alatt a
d'Anno, giorno di San nessun costo; 5. a világ ~e előtt
Sdvestro al cospetto di tutti (h, tb) ~rdl
szimat fiuto, (atv) jó a ~a avere -re a faccia a faccia; 6. (felszín)
buon fiuto superficie n, a föld -evei teszi
szimatol (atv is) fiutare, avere egyenlővé radere* al suolo, 7.
sentore h [di] (kocsi~) rimessa, -re visz v hoz
szimbolikus simbo lieo rappresentare
-jai ù teatro del színház I. teatro, 2. (előadás)
spettacolo
cato színházi teatrale, del teatro, -
szinehagyo cangiante előadás rappresentazione n
színehagyott sbiadito, stinto teatrale, spettacolo, ~ körök
színe-java (vminek) fiore A [di] circoli h, tb teatrali
szinerzekeny (film) sensi bile szinházjegyiroda agenzi a di
színes I. (mn) colorato. biglietti A, tb
multicolore, svariato, di molti színházlátogató közönség pu bblico
colori A. tb, - boni uomo dei team
(donna) di colore A, ~ ceruza s
matita a più colon A, tb, -film
film A v pellicola a colon A. tb, - guerra
felvétel presa a colore színi teatrale, sce meo, - bírálat v
szmes II. (fh, ferfi, nò) uomo di kritika critica teatrale
colore A színielőadás rappresentazione n
színesfém metallo di colore h teatrale, spettacolo
színeszet arte n drammatica színigaz vero verissimo
szineszi(es) teatrale színigazgató direttore A del teatro,
szinészkedes (àtv) simulazione n, capoco mico
smorfie n, tb, moine n, tb sziniiskola scuola di recitazione
színeszkedlikfa/vj simulare n
szinész(nó) l.at| tore,-trice, artista szininòvendek allievo della scuola
(-i, -e) A. n dramma-tic | o, -a, 2. di recitazione n
(atv) commediante A. istrione A színjáték spettacolo, Istent szín-
szmez 1. colorire, tingere*; 2. játék Divina Commedia
(elbeszélést) dare* colore [a], színjátszás arte n dramma uca
caricare színjátszó (műkedvelő, fh is)
színezés colorazione n, colonto filodrammatico
színezet (árt) apparenza, aspetto, színjózan sobrio
olyan -e van a dolognak, mintha színkép (fiz) spettro
l'affare A ha l'aspetto v színképelemzés (fiz) analisi n
l'apparenza v Tana [di] spettrale
színeződ | ik colorirsi, ti ngersi* színkör (kb) teatro d'estate n
szinezust argento puro szinkronizál sincronizzare
színfal quinta színlap cartellone h

J fare* finta [di], simulare színtartó di colore h in
[di], fi-nere* [di] szinte (hat) quasi
színlelt finto; simulato, - beiegseg színtelen (atv is) scolorito, stu
malatti a di comando sbiadito, incolore, a tono
színmű dramma A, opera színtelenít scolorire, stingere*
drammatica szintén anche, pure; parimenti
színműíró autore h dramma tico színtér teatro, scena
színműirodalom letteratura dram- szintetikus sintetico
malica szintez livellare
n dramma ti- szintezés livellamento
di arten drammatica
színművész(nő)at|tore,-tnce livella
színnyomás cromolitografia színtiszta assolutamente puro, -
színnyomásos cromolitografico igazság verità pura v indiscussa
színnyomat cromolitografia színültig fino all'orlo, raso colmo,
színpad palcoscenico, scena, ~ra szmvak(fitis)daltomsta{*,-e)
lép entrare in scena, (előszór) h, n
debuttare, esordire; szabadtéri ~ szmvaksag daltonismo
scena all'aria aperta színvallás confessione n, presa di
színpadi teatrale, di teatro, - hatas posizione n
effetto di teatro, ~ szerző autore szmvaltozas 1. (egyh) trasfigu-
h dramma tico razione n, 2. (szmh) cam-
szinpadias teatrale biamento di scena
színpadiasság teatralità színvonal (átv is) livello, értelmi ~
színpompa ricchezza v sfoggio di livello d'intelligenza, háború
colori h, tb elotti ~ livello prebe Uico; leszáll
szmrehozatal (szmh) rappre- vkinek a ~ara sce ndere* al
sentazione n (teatrale) livello [di]
színskála gamma di colon h, tb, színvonalas (pl előadás) di alto
szipka bocchino
szipog piagnucolare
szipolyoz (pénzt) smu ngere*,
estorcere* [a]
sziporkázik 1. scintillare, gettare v
mandare scintille n, tb, 2. (átv)
szippant fare* una boccata
szippantás boccata
szirom petalo
szirt scoglio
szirup sciroppo, succo
sziszeg sibilare
sziszegés sibilo
szrt 1. (tüzet, háborút) attizzare, 2.
(vkihez) simpatizzare [con],
gravitare [intorno a], parteggiare
[per]
szita staccio, crivello; (atv) atlat a
szitán trovare ú bandolo della
matassa, szitává lő (kb) storpiare
con fucilate n, tb
szitakötő (áll) libellula
szitál 1. stacciare, crivellare, 2.
(eső) piovigginare
szitkozódás imprecazione n,
szitkozód |ik imprecare: proferire
invettive n, tb [contro)
szitok imprecazione n, invetti-
sziv I. (ige) 1. succhiare, 2.
(levegőt) respirare, aspirare, 3.
(cigarettát) fumare, 4. (bort
hordóból) spillare
szív 11. (fii) cuore A. -ere szorítja
kezét mettere* la mano sul
cuore, (átv) ~böl di cuore h, -bòi
szivattyúz
jon viene dal cuore, ~e mélyén in
fondo al cuore h, ~ére vesz vmit
pre ndere* a cuore h, ~én visel
vmtt portare v stare* a(l) cuore h
[a]; ~hez szoló commovente,
vibrante, vibrato; ~et tépő
straziante, lacerante, che strappa
il cuore, helyén van a~e avere il
cuore a posto; jo ~vel van vki
iránt essere affezionato [a],
kiönti a -et sfogarsi [co], aprire*
il cuore [a]; összeszorul v nehez a
-e gli si stringe il cuore; ù cuore
si fa piccino piccino
szivacs spugna
szivacsos 1. spugnoso, 2. (daganat)
fungoso
szivárgás infiltrazione n,
infiltramento
szivarka Id cigaretta
szivárog infiltrarsi, trapelare
szivaroz |ik fumare ù (suo)
szivartarca portasigari h
szivárvány arcobaleno
szivarvanyhartya (orv) inde n
szivárványszínű iridato, ìndi-
szivarveg cicca, mozzicone h
szívás (folyadéké) succhiamento, 2.
(levegőé) aspirazione n,
respirazione n, 3. (dohányzás)
szivattyú pompa, tromba, kezt
nyoino ~ pompa aspirante e
premente
szivattyúz pompare, trombare

szívbaj cardiopati a, malatti a del szívhang (orv) tono cardi aco
cuore, maleh cardiaco szívizom (orv) miocardio
szívbajos (mn, orv) malato di cuore szrrizomgyulladas miocardite n
h szrvkamra vertncolo, cavità
szívbeli (atv)intimo, di cuore h cardiaca
szrvbemarkoló (átv) straziante szívműködés funzionamento del
szivbenulas collasso cardi aco
szívbillentyű va Ivola szívós 1. (hus) coriaceo, 2. (atv)
szívbillenryü«legtelenség
insufficienza valvolare
szívburok (orv) pericardio
szivburokgyulladas (orv) pericardite szívösszehúzódás si stole n
n szívroham affezione n cardi aca
szívdobbanás battito del cuore h szívszaggató (átv) straziante; che
szívdobogás (atv is) batticuore h schianta il cuore
szívélyes cordiale, affettuoso, szívszakadva spasimando, a rotta
affabile, amichevole, - di collo
üdvözletlel con saluti h, ib szívszélhűdés colpo d'apoples-
cordiali si a
szivélyesség cordialità, affetto, szivsznrongva con angoscia
affabilità, amicizia szivtagulas ipertrofia del cuore
szíverősítő (átv) aperitivo szrvtaj regione n del cuore
szíves gentile. ama bile, szrvtaji precordiale
attesa della Sua gentile risposta, inclemente
legyen ~ abbia la gentilezza [di], szivtelenseg crudeltà, insensibile
voglia [+ ini] inclemenza
szívesen 1. (készségesen) volentieri, szívügy affare h di cuore h
di cuore A, con piacere h-, 2. ~ sziweHelekkel (átv) corpo
látott vendég o spite h gradito a nima, con tutta l'anima
sziveskedlik avere la gentilezza szívverés ba ttito del cuore h, (át
[di]; ~jék értesíteni abbia la elállt a -e az ijedségtől qua
gentilezza di informarlo cadde in deliquio
szívesség (szolgálat) favore h, szkepticizmus scetticismo
gentilezza, compiacenza, -et ker szkeptikns(fiits)scettico
vkitőlchiedere* un favoreh [a] szláv (fit is) slavo
szívfájdalom 1. (orv) cardialgia, szlavista slavista (-i, -e) h, n
male h di cuore; 2. (átv) crepa- szlavisztika slavistica
cuore h Szlavónia Slavoma
613
szlovák (fit isj slovacco
Szlovákia Slovacchia
szlovén (fit is) sloveno
szmoking smoking h
szo 1. (egyes szavak) parola, voce
n. ~, ami - a dire* ú vero; (atv is)
- nélkül senza dire* parola,
senza fiatare, ~rol ~ra parola
per parola; (atv) - szennl
letteralmente, testualmente, -
szerinti letterale; testuale; -
~t követ una parola tira l'altra,
szavakba foglal espn mere*,
szóval insomma; ebből egy - sem
igaz e-ssere inventato di sana
pianta, (nyelv) hangutánzó
v hangfestő ~ onomatopea,
összetett - parola composta,
hatalmi -vai energicamente, 2.
(beszéd) discorso, parola,
szavába vag vkinek troncare le
parole in bocca [a], ~ba ali v
elegyedik vkivel entrare in parola
[con], intavolare una
conversazione [con], ~ba hoz
rievocare, abbordare, mettere*
sul tappeto, ~ba kerül essere
messo sul tappetto, -ban forgo
inquestione n. ~ra sem
érdemes non vale la pena di
parlarne, ~ sem lehet róla non
entrare in considerazione n, -
sincs rota nemmeno per idea,
neanche per sogno. ~t emel
vlaert mettere* una buona
parola [per]; arról von -, hogy
si tratta [di]; megvontak tőle
a ~t la parola gli fu tolta,
ove a ~! ha la parola lui; se -,
se beszéd senza più; ~t sei acqua
in bocca! non una parola più!
3. (hang) a lelkiismeret szava
voce n della coscienza, ne
hallgassatok meg a harag szavai
non date ascolto alla voce
dell'ira, 4. (adott szo) parola
(data), szaván fog vkit pigliare*
in parola, szavat adja dare* v
impegnare la sua parola,
megtartja szavai tenere* la fede
data, megszegi a ~at venire*
meno alla parola, 5. ('pl harangé)
szóáradat flusso v fiume h di parole
n.tb
szobaasszony cameriera
szobafestő imbianchino
szobafogság (kat) consegna,
arresto domiciliare
szobalány cameriera
szobalevegő aria rinchiusa
szobanövény pianta di
appartamento
szobatars(nő) compagnio, -a di
szóbeli I. (mn) orale, verbale, -
intes avviso orale
szóbeli II. pesame A orale
szóbelileg a viva voce n, oral-
szobeszed diceria, favole n, tb,
chia acchere n, tb, - tárgya volt
era la favola [di]
szobrot állít erigere* una statua
[a]

szoborieleplezes
szoborieleplezes scopnmento v
inaugurazione n di una su tua
szoborszerű (átv ísj scultureo,
plastico
szóbőség facondia, verbosità
szobrász scul | toré, -tnce
szobrászat scultura
szobraszveső cesello dello scultore
szociáldemokrata (fh \%) social-
democra tico
szociális sociale
szocialista (fii is; socialista (h. -e)
szocializál socializzare
szocializálás socializzazione n
szocializmus socialismo
szociálpolitika politica sociale
szociológia sociologia
szociológus sociologo
szócső (átv is) portavoce h
szóda sodio
szódabikarbóna bicarbonato di
szódavíz acqua di seltz
szodavizes üveg sifone h di acqua di
Selz
szófaj parte n del discorso
szófejtés etimologia
szófejtő szótár dizionario
etimolo gico
szofizma sofisma h
szófogadatlan disubbidiente,
indocile
szófogadó ubbidiente, do Cile
szóróidrajz (nyeh) geografi a
szófukar taciturno, laco meo,
sobrio di parola n, tb
szófukarsag laconismo, taciturnità
szofúzes (nyelv) costruzione n
szógyökér (nyelv) e timo, radice n,
szohagyomany tradizione n orale
szohangulat sfumatura affettiva
delle parole
szóharc contese di parole n, tb
duello oratorio
szóhasználat uso delle parole
szójabab soia
szójáték gi(u)oco di parole n. tb
szójegyzék glossano, registro
szokás abitudine n, pratica,
costumeh, uso; ~ban van essere
in uso, kimegy a -boi cadere*
in disuso, -boi teszt fa per
uso, ~ szerint d'abitudine n,
d ordinano, secondo l'uso; ~t
felvesz introdurre* v mettere*
un uso, (kózm) ahány hoz, annyi
- paese che vai, usanze n, tb che
trovi; tanti paesi, tante usanze n,
tb
szokásjog diritto consuetudinario
szokásos solito, usuale; ('pi
kifejezés) corrente
szokatlan insolito
szokatlanság stranezza,
singolarità
szókép figurarettonca, tropo
szóképzés formazione n delle
parole n, tb
szókészlet le ssico, vocabolario
szókezdő (nyelv) iniziale; al
principio di una parola
szok|ik 1. (vmihez) abituarsi [aj
avvezzarsi [a]; fare* il callo [a].
sono abituato; 2. ahogy mondani locuzione n, espressione n
~lak come si suol dire* (idiomatica), 2. ~ra jelentkezik
szókimondás franchezza chiedere* la parola, ~ra
szókimondó franco emelkedik pre ndere* la
szókincs lessico, vocabolario, parola
patrimonio lessicale szólasmod Id szolas 1.
szoknya sottana, gonnella, rakott - szólásszabadság libertà di
sottana pieghettata parola
szoknyavadász (tref) vagheggino, szolga inserviente h, servitore, -
cascamorto trice, servo; dome stico
szokott solito, usato, a-naljobban szolgai servile; pedissequo,
szoktat (vmihez) abituare [a), pedissequa
avezzare [a] szolgai 1. (kai vs) servire, (atv)
szoktatás attuazione n [a), hogy- az egészsége''come va la
assuefazione n [a], avezzamento salute' 2. mtvel -hatok? in che
[a) La posso servire? 3. javara -
szol 1. (beszel) parlare, egy szol sem serve per il suo bene
-t non fiato, non apri bocca, szolgálat 1. (kat is> servizio, ~ba
őszintén ~va a dire* il vero, lep a) entrare in servizio, b)
francamente parlando, 2. (elszegődik) andare* a servizio;
(vkinek. vkihez) dire* [a]; majd ~ban van e ssere di servizio; kilép
en -ok neki gli diro io; mit ~sz a -boi uscire* dal servizio;
ehhez? che ne dici' 3. (vmt negyven évi - után nyugdíjazlak
vkinek) e ssere indirizzato [a]; a dopo quarant'anni h, tb di
célzás neked - 1 allusione n e servizio fu messo in pensione n,
indirizzata a te; 4. mellette - 2. ~ot tesz vkinek fare* un
(vmi) e argomento in suo favore servizio [a]
h; 5. miről -» di che si tratta' 6. szolgalati di servizio, - idő tempo
hogy - a szöveg? che dice il di servizio; - okokból per molivi
testo' 7. (hangot ad) s(u)onare. h, tb v ragioni n, tb di servizio; -
- a telefon s(u)ona il telefono, szabályzat regolamento di
8. a meghívó kel személyre - servizio
l'invito vale per due persone n, szolgálatképes atto v a bile al
tb servizio
szólam 1. (enek~) voce n, 1. (atv) szolgalatképtelen inetto v ma bile al
frase n; üres -ok parole n, tb servizio
vane v vuote szolgálatkész servizie vole, sol-
szólas 1 (nyelv) idiotismo, lecito

ne n előttem ~ l'oratore A che mi ha
ìe n dal preceduto
szoloenekes(iió) soksu (-1, -e)
ballennlo, -a
(-i,-«)A,n
(történeti)
•™S""» u°gj servitù etimologi a
szolgilóflany)domestica szombat sa bato
szolgáltat fornire, prestare, szomjan hal morire* di sete n
adatokat ~ fornire dati A. tb [a], szomjas assetato
áramot ~ mandare la corrente, szomjaz |ik 1. avere sete ir. 2. (art)
igazságot ~ amministrare la bramare (di)
giustizia, okot ~ dare* causa szomj(uság) seten, ~át oltja cavarsi
Ul la sete, dissetarsi
szolgáltatás prestazione n, szomorít alili ggere*, attristare
természetbeni ~ prestazione n in szomorkás melanco nico
natura szomorkodás tristezza, afflizione n
szolgaság servitù, condizione n szomorkod | ik affü ggersi* [di, per),
sfalle attristarsi [per], affannarsi [per]
szolid so-kdo, sobno, corretto, szomorú triste, afflitto
onorevole,probo szomorúfűz salcio v salice A
szolidáris (vkivel) sokdale [con], piangente
sokdano[con]
szolidaritás solidarietà
szolidság soudità, sobrietà, afflizione n
correttezza, onorevolezza, szomszed(asszony) vicin | o,-a
probità szomszédos 1. vicino [a], 2. (ház,
szólista solista (-1, <) A, n szoba) attiguo [a], contiguo [a],
szólít 1. chiamare; nevén ~ 3. (ország) limi-trofo
chiamare per nome A. 2. szomszédság l. (közelség)
fegyverbe ~ chiamare sotto le vicinanza, 2. (szomszédi viszony,
szóló I. (mn) 1.
dicenie, 2. (vmiròl) che si szonata sonata
riferisce [a), che tratta [di], 3. szonett sonetto
névre ~ meghívó invito a nome szónok oratore A; confereziere h
A szónoki oratorio; retorico, di
szóló 11. (fii) 1. (zen) solo. 2. az eloquenza, - emelvény tribuna
szonokias enfatico, declamatorio, szorakoz|ik divertirsi, ricrear!
grandiloquente, ampolloso prendersi* (qualche) spasso
szonokiassag enfasi n, decla- szórakozóhely locale A 1
mazione n, grandiloquenza, divertimento
ampollisità szórakozott distratto, assente
szonokias eloquenza, oratoria szórakozottság distrazione
szónoklat discorso, allocuzione n, assenza, -boi per distrazione n
(vai) arringa szórakoztat divertire, ricreare
szónokol 1. pronunziare un ~ irodalom letteratura amena; -
discorso, 2. (pei) declamare, zene musica leggera
parlare a va nvera szorejtveny logogrifo
szóösszetétel (nyelv) composizione szórend 0 rdine A delle parole
n szorgalmas diligente, assi duo,
szoözön fiume A v flusso v flutto zelante, laborioso
delle parole n, tb szorgalmaz (vmit) sollecitare.
szopás 1. succhiamento, 2. insistere [su]
(csecsemőé) poppare szorgalmazás sollecitudine n,
szopogat succhiare a poco a sollecitazione n
poco szorgalom dilligenza, assiduità
szopoka (cigarettáé) bocchino szorgos diligente, assiduo, zelante,
szopós: ~ boiju latto nzolo; ~ laborioso
gyerek lattante A, n, poppante szorgoskodas fatica, premura,
h, n, ~ malac porcellino di zelo
latte h szorgoskod | ik zelare, affaticarsi
szoprán soprano szont 1. (ruha is) stringere*,
szoptat (csecsemőt) allattare, dare* serrare; 2. kezel ~ vkivel
la mammella [a] stringere* la mano [a], 3. (átv)
szoptatás (csecsemőé) alatta- korlátok köze ~ limitare [a],
mento circoscrivere* [tra], sarokba -
szoptatós dajka nutrice n me «ere* alle strette v tra l'uscio
-szór, -szőr (rag)Id -szer 11. e il muro
szor 1. (co)spa-rgere*. dissemi- szontkoz|ik (vmire) limitarsi [a],
nare, sparpagliare, 2. (pénzt) ridursi* [a]
sprecare, ket kézzel ~ja a pénzt szorító 1. (mn) costringente,
sprecare il danaro a piene mani costrittivo, coercitivo
n, tb; 3. (szikrát) scintillare szorító 11. (fri; sp) recinto,
divertimento, n- quadrato, ring h
n, spasso szorong 1. (tömeg) affollarsi, fare*

2. (aggódik) essere in szorulás forv; stitichezza
ia v angosciato [perj szorult helyzet, szorultság situ-
1. (tömegben) azione n penosa, frangente
(aggódás) angoscia, affanno, 3. szórványos sporadico, sparso,
(Iella nyomás) i ncubo, disseminato
szorongat: 1. kezeben ~ tenere*,
premere; 2. (atv) torkát ~ja vmi
soffocare, strozzare, 3. ("pi plicando
hitelező) angustiare, mettere* szorzás (inat) moltiplicazione n
alle strette szorzat (inat) prodotto
szorongatott helyzet situazione n szorzószám) (fii, mal) molti-
penosa; impaccio plicatore h
szorongó 1. (tömeg) ammassato; 2.
(érzes) angoscioso, affanato,
inquieto, irrequieto
szoros I. (mn, mha is) stretto,
serrato; (csak ruha) aderente; vazione n
(átv) ~ együttműködés stretta szószátyár (fit \%) loquace, parolaio,
collaborazione n, a szó ~ frasaio
értelmében nello streito senso szoszatyarkod | ìk ciarlare, chiach-
della parola chierare
szoros II. (fri) (hegy-, tenger-) szószedet vocabolario
stretto szószegés spergiuro; violazione n
szorosan strettamente, inti- della fede v della parola data
mamente, (atv) ~ veve szoszegó (fit ìsj ledifrago,
propriamente parlando spergiuro, che manca alla fede v
szoroz moltiplicare; (átv) ez se nem alla parola data
oszt. se nem ~ non mette conto szoszek pulpito
szorul 1. (szűkül) restringersi*; szószóló (közbenjáró, fii) ínter-
(átv) ~ a nyakán a hurok avere cessore h
già la corda al collo, 2. (vhova) szótag sillaba, hangsúlyos -sillaba
essere preso [tra), essere accentuata, nyílt ~ sillaba
spinto [in); 3. (vkire, vmire) aperta; utolsó előtti ~ sillaba
restn ngersi* [a]; essere ridotto penultima; zart ~ sillaba chiusa
[a]; 4 magyarázatra ~ chiede szótagol sillabare
una spiegazione n, 5. (atv) ezért szótan lessicologia
meg ~sz' la pagherai! szótár vocabolario, dizionario
619
szotari lessicologico
szótáríras lessicografi a
szótárira (ín) lessico grafo
szotartas fedeltà (a]
szotarto Id szavatartó
szótlan taciturno, silenzioso, muto
szótlanság taciturnità, silenziosità,
szótlanul tacitamente, in silenzio
szótő (nyelv) ld szógyökér
szótöbbség maggioranza di voti h,
tb; nagy —gel megszavaz votare a
grande maggioranza
szóval 1. (szavakkal) con parole n.
tb; 2. (röviden) insomma,
dunque, in breve
szóváltás disputa, diverbio, alterco
szovég desinenza, terminazione n
szóvégi magánhangzó vocale n
finale
szóvicc bisticcio
szóvirág ampollosità
szóvivő (poi) portavoce h
Szovjetunió Unione n Sovietica
szózat (felhívás) appello, proclama
szó 1. filare, (fon) intrecciare, (pok)
filare; 2. (atv) tramare, ordire,
macchinare, összeesküvést -
complottare
szöcske cavalletta
I. szög tószegi.
II. szog (geom)angolo
szöges 1. ld szeges; 2. (atv) ~
ellentétben ali vimvel essere
diametralmente apposto [a)
szogfiiggvény (mai) funzione n
circolare
szöktetés
szöglet cantuccio, a ngolo
szögletes 1. (test, arc, mozdulat)
angoloso, 2. (modor) rozzo,
szögletesség 1. (testé, arce
mozdulaté) angolosità, 2.
(modoré) rozzezza, ruvidezza,
rudezza
szogletrugas (sp) tiro di angolo
szögmérő (térben) goniometro
szögmértan goniometria
szökd(écs)el, szökell salterellare
szőke (fii isj biondo
szökés 1. (ugrás) salto, 2.
(menekülés) fuga, 3. (fogságból)
evasione n, 4. (dezertálás)
diserzione n
szökés biondiccio, biondino
szőkeség biondezza
szökevény (fii is; fuggitivo,
fuggiasco, profugo
szök|ik 1. (menekül) fuggire,
2. (börtönből) evadere*, 3.
(dezertál) disertare, 4. (ver az
arcba) saltare v montare alla
testa: 5. (előtör: pl víz)
zampillare, 6. az árak magasra
szökőár alta mare a
szökőév anno bisestile, (atv)
minden -ben molto di rado
szökőkút fontana
szökött katona disertore h
szöktet 1 (lányt) rapire 2. (foglyot)
fare* evadere*
szöktetés 1. (lanye) ratto,
rapimento; 2 (fogolyé) facilita-

szóló 1. (tő) vite ir, 2. (gyümölcs)
uva; 3. (terület) vigna, vigneto
szőlőfürt grappolo
es torchio
szőlősgazda vignai(u)olo
szőlőskert vigneto mente
"és viticultura szorp succo, sciroppo
) (Jh is) viticul|tore, szőrszál pelo
szőrszálhasogatás sottilità
» videk regione n vini- eccessiva, sofistichen a
fera szőrszálhasogató (fii is) cavilloso,
szőlőtő ceppo di vite n minuzioso, pedante, che guarda
szőlővessző pa mpino, pa mpano, troppo per il sonile
sarmento, tralcio szőrtelen spelato
szőnyeg tappeto, (atv) -re hoz szőrtelenít depilare
mettere* in questionen,~en van szórtelenítes depilazionen
e ssere sul tappeto szőrzet Id szőr
szór pelo; - elleneben kiborotvál szósz stoppa; (atv) mi a -' come
fare* il contropelo; hullik a ~e sarebbe (a dire*)'
spelare; (atv) ~en üli meg a lovat szoszke (Jh is) biondino
a pelo il cavallo szőttes tela, házi ~ tela casalinga
án eltűnt è bell'e spanto szövedék tessuto; intreccio
szőrme pelliccia szöveg 1. testo, szó szerinti v teljes
szórmearu pelliccen a - tenore A; 2. (operáé) libretto.
szőrmebélés fodera di pelicela copione A; 3. (filmé) scenario,
szőrmentén bánik (vkivel, vmivel) canavaccio
trattare con riguardo v szövegelemzés anausin del testo
circospezionen szövegez redigere*, stendere*
szörny 1. mostro, 2. (mesebeli) szövegezés redazione n, stesura
orco szöveghű letterale; fedele al testo
szörnyen unibilmente, ternbil- szövegíró (pl operae) librettista (-1, -
mente e) h, n
szörnyethal nmanere* morto sul szövegkiadás edizione n di un testo
yv libretto, copione h
szövegkritika critica dei testi tessitore
szövegmagyarazat spiegazione n di szövőnő tessitrice n, tessitore
un testo szövőszék telaio
szoves tessitura szövött aru tessuti A, tb
szövet 1. stoffa, 2. (orv) tessuto
federazione n
galom movimento cooperativo
szövetkéz |ik (vkivel) allearsi [con].
associarsi [a), unirsi [a, con)
szovetruha a bito di stoffa
szövetség 1. (ált es poi)
associazione n, 2. (poi) alleanza.
3. (államszövetség) federazione
rr, 4. (partoké) coalizione n
szövetséges (jh is) alleato, ~
hatalmak potenze n, tb alleate
szövetségi federale, - köztársaság
repu bblica federale
szövetségközi interalleato
szövettani istologico
szövevény 1. viluppo, 2. (atv)
szövevényes (atv) intncato,
complicato, intrecciato
szövevényesség complicatezza
szövőd | ik (àtv) intrecciarsi
szövődmény (orv) complicazione n
szövőgép telaio mecca meo
maxchina per filare
szövőgyár fa bbrica di tessuti A, tb
szövőipar industrie n, tb tessili
szövőlepke bombice A
sztatika sutica
sztatikus (Jh) su tico
sztereotip stereo tipo
sztereotípia stereotipia
sztoicizmus stoicismo
sztoikus (Jh isj sto-ico
sztrájk sciopero; -hoz folyamodik,
~balepricorrere* allo sciopero
sztrájkol scioperare
sztrájkoló (fii is) scioperante
sztrájktörő crumiro
sztyepp steppa
szú 1. (áll) urlo, 2. (foge) cane n
szubjektív soggettivo
szublimál sublimare
szublimát (végy) sublimato
szubrett canunte n di operetta,
soubrette n
szubvenció sovvenzione n, sussidio
szúette tarlato, intarlato; roso del
Szueztcsatoma Canale A di Suez
szuggerál suggenre [a]
szuggesztio suggestione n
szuggesztív suggestivo
szulfát (végy) solfato
szulfid (végy) solfito
szulfán(nő) sultan | o, -a
szundikál, szundit sonnecchiare.
dormicchiare; fare* una
(leggera) dormita

622
szundikálás, szunditas dormitina
szunnyad sonnecchiare
szúnyog zanzara, (atv) -boi
elefántot csinál fare* di una
mosca un elefante
szunyogcsipés puntura di zanzara
szúnyogháló zanzariera
szur 1. (tövis, rovar, tű) pungere*,
punzecchiare, - a hátam mi
pu ngono le spalle, 2. (atv)
szemet - dare* agli occhi
hátamban Id szúr I.
szurdok burrone h
szurkai punzecchiare
szurkol (biz) avere la fifa
szurok pece n
szurony baionetta, ~t szegez v feltűz
inalberare la baionetta
szuronyroham assalto alla
baionetta
szuros 1. (tüske) spinoso,
pungente, 2. (tekintet)
penetrante, 3. (beszed) mordace
szúrt seb ferita di punta
szusz (biz) fiato, respiro; nem buja
szusszal mancare il fiato [a]
szuszog 1. ansare, 2. (átv) sokáig -
vmivel e ssere lento [a]
szuszogás 1. ansamento, 2.
(lassúság) lentezza
szutykos Id szurtos
szuvas (fog) cariato
szuvasodas (fog) cane n
szuvasod|.k</í>g,) cariarsi
szuverén sovrano
szuverenitás sovranità
szűcs pellicciaio
szúcsaru pellicciame h
szügy petto
szúk I. (mn) 1. stretto, scarso, -
kabátjában nella sua giacca
stretta; (atv) - körű ristretto,
esclusivo; intimo, - látókörű di
ristrette vedute n, tir, 1. -re
szabja az időt misurare ü tempo
szúk II. (fit), -ében van vminek
mancare [di]; fa difetto, -eben
van a pénznek e ssere a corto di
szűkít restn ngere*, limitare,
szűkített hangköz (zen) intervallo
diminuito
szűkkeblű (atv) gretto, meschino
szűkmarkú spilorcio, parsimonioso
szűköl piagnucolare
szűkölködés (vmiben) penuna,
mancanza, indigenza, pnvazione
szükölkodlik (vmiben) mancare
[di]
szűkölködő (fii k) bisognoso,
indigente
szűkös (viszonyok) strettezze n, tb
szükség 1. bisogno, necessita;
(nélkülözés) penuria, indigenza;
-e van vmire avere bisogno [di],
- eseten in caso di necessità; -et
szenved vmiben mancare [di];
avere bisogno [di]; (kózm) -
törvényt bont necessità fa legge n,
2. -ét végzi andare* di corpo, 3.
(pl -megoldás) di fortuna,
improvvisato, provvisorio
szükségállapot slato d'assedio
623
szükségei (vinit) avere bisogno
[di]
szükséges necessano; nchiesto,
-nek latszik imporsi*, parere*
necessario, nem ~ mondanom
non occorre dire*
szükségesség necessità
szükséghelyzet situazione n
d'emergenza
szükségképpen necessariamente
sziiksegkórhaz ospedale h prov-
szukséglakas appartamento
provvisorio
szuksegkszallas (rep) atterraggio
szükséglet (fab)bisogno, -e szerint
a seconda del bisogno, -elfedezi
coprire* ü (fab)bisogno
szükségleti cikk arti colo di pnma
necessità
szükségmegoldás soluzione n di
necessità
szükségszerű forzato, inevitabile,
obbligato, immancabile
szükségszerűség necessità (m-
elutta bile)
szükségtelen superfluo; inutile
szűkszavú 1. (sürgöny) breve,
laconico, 2. (ember) sobrio di
szűkszavúság laconismo,
taciturnità, sobrietà di parole n, tb v
nel parlare
szűkület (orv is> restringimento
szül 1. partorire, 2. (atv)
produrre*, provocare, suscitare,
rossz vert ~provoca odio
szidott
szülemény (atv) a képzelet -e
prodotto della fantasia
szülési segély sussidio di mater-
szulész ginecologo
szülészet ginecologi a
szülészeti klinika eli mea oste-
születés nascita, -e ota sin dal
születési: - anyakönyvi kivonat
estratto dell'atto di nascita, -
hely luogo di nascita
születésnap compleanno,
genetliaco, natalizio
születésű nativo; budapesti - nato a
Budapest; (vài) oriundo di
Budapest
született ugy beszel, mint egy -
olasz parla come un italiano di
szülét | ik ascere*. vedere* il
giorno, (átv) festőnek ~m kell
deve e ssere nato per la pittura
szülő 1. (mn) - nò (donna)
partoriente n
szülő 11. (fn) 1. (apa) padre h, 2.
(anya) madre n; ~k geniton h, tb
szülőföld paese h natale
szülőhely luogo di nascita
szülői paterno, materno, -
beleegyezés consentimento dei
genitori; - hai casa natia, casa
szülőotthon (ospizio di) Maternità,
szülött: e város -e rampollo v figlio
della città

szülőváros citta natale szűrés (orv \%) fìltramento,
szünet 1. (működésben) pausa, fihrazionen
intervallo, interruzione n, szüret vendemmia
intermedio; (atv \%) ~ nélkül szüretel vendemmiare
senza interruzione n; senza szüretelő (fii \s) vendemmia | tore, -
pa usa, senza tregua, 2. (vakáció) tnce
vacanze n. tir, 3. (orakòzi) szürke (a/v is,) grigio
intervallo szurkegem airone A cine-reo
szüneteltet riposare, stare* fermo, szurkehalyog (orv) cateratta
fare* (delle) pause szürkés grigiastro
szüneteltet sospe ndere* szürkeség grigiore h
szünetjel (rad) segnale A d'in- szürkészöld grigio-verde
tervallo szürkül 1. (haj) incanutire, 2. (az
szünidő vacanze n. tb eg) imbrunire; il crepuscolo si
szün|ik cessare, diminuire, (atv) avvicina
-ni nem akaró tapsok applausi A, szürkület l. (reggeli) alba, 2. (esti)
tb prolungati crepuscolo
szünnap giorno di riposo szúró (fii) filtro, colino, colatoio
szűnő(fél)ben van e ssere in szűrőpapír carta filtro
regressione n szűz (fit is; ve rgine n
szüntelen incessante, ininterrotto, Szűzanya (egyh) Beau v Santa
szüntet: (kai) tüzet ~ cessare v szùzbeszed (képviselőé) il primo
sospendere* il fuoco discorso, debutto oratorio
szűr 1. (ige) colare, filtrare szüzesség verginità, castilta
szűr 11. (fn) (nincs, kb) pelliccia, szűzi(es) casto, verginale
(atv) kiteszi a -et vkinek szűziesség verginità
mettere* alla porta, scaccia- Szűz Maria (Sanu) Maria
re Ve rgine n
szürcsöl centellinare, sorseggia- szvetter maglia
T
tabla 1. (falap) tavola, 2.
(iskolai) lavagna, 3.
(könyve) rilegatura, 4. (ablaké)
lastra (di vetro), 5. (mg)
particella (di terreno); 6.
egy ~ csokoládé tavoletta di
tablaolaj obo (di olive n, tb)
táblás haz (szính) pienone A, teatro
pieno zeppo
táblázat Ubella, (grafikon) gra fico,
diagramma*
tabletta (orv) pasticca
tabor 1. campo, ~t üt v ver
me ttere* v pianure v porre* ü
campo; ~t bont levare il campo,
2. (átv) híveinek ~a seguito;
aderenti h, tb
tábori da campo, - agy branda,
letto da campo, - konyha cucina
da campo; ~ kórhoz lazzaretto,
ospedale A da campo
tábornagy maresciallo
tábornok generale h (di brigata)
táboroz essere accampato v
attendato; (kat) bivaccare
táborozás attendamento,
accampamento, campeggio, (kat)
bivacco
tábortűz fuoco di campo
tacskó 1. (kutya) bassotto,
2. (ember) scampolo, mo-
tag 1. (végtag) membrio, (-a), 2.
(egyesületé) socio, membro, (-i);
aderente h, n, harcos ~ militante
A, n, levelező - socio
comspondente, rendes ~ socio
ordinano, tiszteletbeli ~ socio
onorario.3. (mg) appezzamento
di terreno
tag 1. (átv \i) esteso, vasto, ampio,
spazioso, ~ra nyitja v mereszti
szemét sgranare v spalancare gli
occhi; 2. (szeles) largo; ~abb
értelemben in senso più ampio; -
lelkiismeret coscienza larga
tagad 1. (ált) negare, 2.
(állítást) contestare, comba ttere,
ripudiare
tagadás 1. (alt) negazione n; 2.
(elvitatas) contestazione n
tagadhatatlan in nega bue,
incontesta bile

tagadó (mn) negativo, (nyelv) - tagozod|ik dividersi*. artico-
mondat proposizione n negativa, larsi
- választ ad dare* nsposta tagsági igazolvány cerüficato dl
negativa aderenza
tagadóan, tagadólag negativa- tagtárs collega (h, -e) h, n
mente tagal 1. (nyúlik) stendersi*,
tagadószo(cska) particella negativa allargarsi; 2. (lazul) rallentarsi,
vdella negazione» 3. (orv)dilatarsi
tagállam stato membro taj 1. (fóldr) paese h, regione n,
tagas vasto, spazioso, ampio, dintorni h, ih; contrada, (tengert)
largo paraggi h, tb; a világ minden
tagbaszakadt robusto, nerboruto, -aro! da tutte le parti del mon-
muscoloso, (bel) pezzo Idi) do, 2. (orv) regione n. 3. 1900
tagdíj quota ~an ai primi anni del Novecento
tagfelvétel ammissione n dei nuovi tajek 1. Id taj !.. 2 még a ~an sem
membri voltam ero lontano le mille
tagit 1. allargare, (laza) rallentare, miglia [da)
dilatare, 2. (átv) ce dere, mollare, tájékozatlan inesperto, poco
indietreggiare, nem ~ non versalo w informato, disonen-
moUare tato; insufficientemente docu-
tagrtas (bővítés) allargamento, meritato
rallentamento; dilatazione n tájékozatlanság imperizia, poca
taglal analizzare, discutere*, pratica, disorientamento, man-
(érlelmez) commentare; (részle- canza di documentazione «
tei) particolareggiare tájékozódás orientamento, presa di
taglejtés gesto, gesticolazione n contatto
taglo ascia, mazza, scure n tájékozód | ík 1. (vhol) orientarsi; 2.
tagol 1. (részekre) dividere*, 2. (vmiröl) raccapezzarsi [a],
(beszédet) articolare informarsi |di)
tagolás 1. (részekre) divisione n, 2. tájékozott (vmiben) versato [m],
(beszédé) articolazione n informato [di)
tagolatlan (hang) inarticolato tájékoztat (vmiről) informare [di],
tagolt articolato mettere* al corrente h
tagosítás (mg) sistemazione n tájékoztatás informazione n, messa
catastale al correrne
tagozat sezione n. classe rr, esti ~ tájékoztató 1. (mn) ~ iroda ufficio
sezione n serale di informazioni n, tb
tagozódás (szerkezet) struttura, tájékoztató 11. (jn, prospektus)
divisione n prospetto
tajfestó/rf tájképfestő
tájfun tifone h
tájképfestes pittura di paesaggio
tájképfestő paesaggista (h, -e)
h,n
tájnyelv dialetto, verna colo,
parlata locale
tajol f/SWrJ orientare
tajolo (Jn) teodolite h, bussola,
teodolito
tajszo voce n dialettale
tájszólás Id tájnyelv
tajték (hab) schiuma, spuma
tajtékkò schiuma di mare h
tajtékpipa pipa di spuma
tajtékz|ik 1. (tenger) schiumare,
spumeggiare, 2. (atv) crepare di
rabbia v dalla rabbia, avere la
schiuma alla bocca
takargat 1. (betakar) nasco ndere*;
involgere*; 2. (átv) palliare,
mascherare
takant 1. (alt) fare* pulizia v
ordine h, 2. (szobát) fare* la
donna per lavorare
pianta fo-
takarmányoz dare* ü foraggio
palliare
takarék Id takarékpénztár
takarékbetét deposito di banca
takarek(betét)konyv libretto di
risparmio
takarékos 1. (ember) economo,
parsimonioso, 2. (dolog)
takarékoskod |ik risparmiare,
takarékosság economi a,
parsimonia, ~i okokból per
motivi h. tb di economi a
a di nspar-
takarékpersely sa
takaro(d)z|ik 1. (vmivel) coprirsi*
[di]; 2. (atv) allegare; dare* il
pretesto
takaros grazioso, vezzoso, ca-
taknyos 1. (ember) moccion|e, -a,
2. (dolog) moccioso
tákolmány (pej) acciabattatura,
centone h
takonykor (állatorv) cimurro
taksa (rég) tassa
taksál stí

taktus misura, ven a ~t ba ttere la találgatás congettura, presunzione
misura n
tal scodella található trovabile, reperibile,
talaj suolo; művelhető ~ suolo nehezen ~ konyv libro
arra-bile; a ~ víznyelő képessége difficilmentereperibile
imbibizione n találka (szerelmi \%) appunta-
talajcsatoma, talajcső dreno mento
talajcsovezes drenaggio találkozás 1. (alt) incontro.
talajjavítás boni fica -a mera coincidenza degli
talajkutatas ricerca del terreno eventi, 2. (geom es mùsz)
talajművelés (mg) lavorazione n del encrociamento
terreno találkoz|ik 1. (vhvel. vmtvel)
talajvíz acqua sotterra nea v di incontrare, incontrarsi [con];
sottosuolo mikor ~unk holnap? quando ci
talal 1. (vmit, vkit, vmire. vkire. vediamo domani? 2. (geom es
vmilyennek) trovare; scoprire*; mtisz)incrociarsi;giungersi*
(nyomra) rintracciare, (vài) találkozó 1. Id találka; érettségi ~
reperire; (atv) nem ~ok szava- pranzo degli ex-candidati h, tb
kat le parole mi mancano, alla maturità, 2. (gyűlés)
nagyon drágának ~om io lo trovo convegno, (kongresszus)
controppo salato; 2. (lövés celbo) gresso
cogliere* la mira, colpire, találmány invenzione n
trovare; (atv) fején ~ja a szeget találmányi szabadalom patente n di
cogliere* nel segno, -va érzt invenzionen
magái sentirsi punto sul vivo, 3. találó (pl megjegyzés) giusto,
ha hazudni ~ se gli capita d
talal servire, ~va van Signori, som
serviti1 Signore, sono servite'
találat 1. (lövésnél) (buono) I
colpo, 2. (sorsjátéknál) vincita,
fortuna n
találékonyság inventiva, spi- talalos kerdes enigma h, ìndo-
gliatezza, fecondità di in- vinello, logogrifo
venzione n talált: - gyermek trovateli | o, -a, -
találgat ingegnarsi di scoprire*, tárgy roba trovata; oggetti h. tb
cercare di indovinare; perdersi reperiti
in congetture n, tb talan forse, può darsi*
629
talány (átv k) enigma h,
indovinello
talapzat 1. (alap) base n,
basamento, 2. (szoboré)
piedestallo, zoccolo
talar(egyh \s)abito talare, veste n
talare, talare A; sottana
talicska, taliga carriola, carrettma
talizmán talismano, amuletto
tallér (reg) tallero
tallóz (atv ìsj spigolare
talmi falso, - arany similoro
talp 1. (lábé) pianta (del piede h),
(atv is,) ~on van e-ssere in piedi h,
tb-, (átv) ~ra ali, rimettersi*
rifarsi*; alzarsi, ~ig becsületes
onesto dal capo alla pianta; ~ig
ferfl uomo di assoluta probità, 2.
(ali) zampa, 3. (cipòe) suola; 4
(agyúé) affusto
talpal 1. (cipőt) risolare, 2. (fiilkos)
camminare, fare* (delle) corse
talpalás 1. (cipòe) risolatura, 2.
(fiitkosas) corsa
talpalatnyi föld palmo di terra
talpbór (cipőé) suola
talpfa (vasúti) traversa
talpkő (átv) base n, chiave n di
volta, pietra fondamentale
talpnyalas bassa adulazione n, (vai)
piaggeri a
talpnyaló I. (fii) leccapiatti A,
adulatore, -nce, (vai) piag-
talpraesett bravo, spigliato,
disinvolto
talyog accesso
támad 1. (keletkezik) sorgere*.
na scere*, scoppiare, (tűz)
dichiararsi; erős szél ~t si levò un
vento forte, (átv) az a
gondolatom ~t mi venne l'idea
[di], 2. (ellenségre) assalire*,
attaccare, (rohamoz) caricare,
dare* l'assalto [al
tamadas attacco, assalto, (váratlan)
aggressione n, (katonai)
offensiva; ~t mtez v kezd
scatenare v lanciare una
offensiva, ~t visszaver
respingere* l'offensiva
támadó I. (rnn) aggressivo,
offensivo, - fegyver arma
offensiva, - habom guerra di
aggressione n, ~ magatartást
tanúsít prendere* un
atteggiamento offensivo
támadó 11. (fti) aggressore h
Tamás Tommaso
tamaskod|ik essere v mostrarsi
incredulo v scettico
tamas(kodó) meredulo, scettico
támasz (atv) sostegno, appoggio
tamasztkodlik 1. (vmihez, vmire)
appoggiarsi [a, contro]; 2. (átv)
contare [su], fare*
assegnamento [su]
tamaszpillér contrafforte h
támaszpont punto d'appoggio, base
n; légi ~ base n ae rea
támaszt 1. (vmihez) appoggiare [a,
contro]; addossare [a, contro], 2.
(nehézségeket) scatenare v
sollevare v screare v fare*
nascere* v produrre*, 3.
követeléseket ~ avanzare v
formulare (delle) pretese

támla
támla spalabera, schienale h
tamlásszék (szinh) poltroncina
;/ suo concorso [a]: 2. (ke-
rést) appoggiare; 3.
(pénzzel) socco rrere*, sowenao-
tamogatas appoggio, assistenza,
concorso, anyagi ~ soccorso,
appoggio materiale
tamolygas barcollamento,
vacillamento
támolyog barcollare, vacillare
tampon (növ) tampone h
tamponai tamponare
tampont punto d'appoggio
tan dottrina, (tantétel) tesi n,
(elmélet) teoria
tanács 1. (szervezet is) consiglio
~oí ad vkinek consigliare, dare*
(un) consiglio [a], 2. községi ~
Consiglio Comunale, városi -
Consiglio Comunale v
Municipale, (rég) Senato
tanácsadás (jog) assistenza
giudiziaria
tanácsadó 1. (fii) consiglieri e, -a
tanácsadó II. (mn)- - testület
Consiglio Consultivo
tanácselnök 1. (jog) presidente h
del tribunale. 2. (kb) presidente
h del consiglio comunale
tanácshaza palazzo comunale v
municipale
tanácskozás conferenza,
deliberazione n, consultazione n
tanácskozik (vmiről) conferire
[di), discutere* [di], (vkivel
vmiről) abboccarsi [con)
630
tanácsköztársaság Repu bbhca
tanácsnok consigliere h
tanácsol consigliare; raccoman-
tanacsos 1. (Jh) consigliere h
tanácsos li. (mn) utile, prudente,
indicato, cosiglia bile, con-
tanacstag 1. (városi sti>) consigliere
(pi municipale); membro di un
consiglio; 2. (középkorban)
senatore h
tanácstalan perplesso, irresoluto,
spaesato, disorientato
tanácstalanság perplessità,
irresolutezza
tanácsterem sala dei consigli
tanakodás riflessione n, deli-
tanakod|ik (vmin) ponderare,
meditare [su], riflettere [su]
tananyag materia; materia
tanár (egyetemi is) professore h,
(középiskolai) insegnante h
tanári kar corpo v collegio dei
professori
tanárjelölt (nincs kb) laureand | o, -
tanárképzés formazione n dei
professori
tanárnő (egyetemi \s)
professoressa, (középiskolai)
insegnante n
tanársegéd (egyetemi főiskolai)
assistente h, n
tane ballo, ~ra perdili mettersi* a
scuola di ballo
ig (festada) ballo tankönyv testo, bbro scolasti
táncművészet coreografia tanköteles soggetto all'istruz
tancol 1. ballare; 2. (csónak obbligatoria
hullámokon) rullare tankötelezettség istruzion
s (fri, hivatásos es alkalmi) obbligatoria
ballerino tanmenet programma h dei co
i (hivatásos es alkalmi) tanonc apprendista (h, -e) h, n
ballerina tanrend orario (delle lezioni)
evanno accademico tanterv programmah
tanfelügyelő provveditore h agli tantestület corpo dei professon v
studi degli insegnanti
tanfolyam corso, levelező - tantétel 1. assioma h, 2. (mal)
fuoricorso teorema h
tangens (mal) tangente n tántoríthatatlan incrollabile, ir-
tanit insegnare, istruire, (vai) removibile
professare tántonthatatlansag ìncrollabilità,
tanítás insegnamento, istruzione irremovibilità
n tántorog barcollare, vacillare
tanítási scolastico, didattico, tantusz gettone A
pedagogico tanú testimonio, testimone h, n
tanító (Jh) maestro teste h, -kent kihallgat ínter-
tanítókepző istituto magistrale, rogare come testimonio
scuola di magistero tanúbizonyság testimonianza,
dare* tanújel prova; bizalom -e prova di

tanúkihallgatás
tanúkihallgatás interrogatorio dei
tanul 1. studiare, imparare,
appre ndere*, 2. (vmiból)
approfittare [di]
tanulás studio; ~ra adja fejet
dedicarsi v darsi* allo studio
tanulatlan incolto, illetterato; senza
tanulatlanság mancanza
d'istruzione n, ignoranza
tanulékony do Cile, intelligente,
studioso
tanulékonyság docilità, intelligenza
tanulmány 1. (ir, müv) studio,
saggio, 2. -okát folytat fare*
ricerche „.<i [su]
di studio
tanulmányoz studiare, prendere*
tanulmányút viaggio di studi h, tb
tanuló (fit) 1. (fiú) studente h,
scolaro, 2. (leany) studentessa,
scolara
tanulóévek noviziato
tanulóifjúság scolaresca, gioventù
studiosa
tanulság morale n, ~ol von le
vmiból tirare le somme [da]
tanulságos istruttivo, pieno di
insegnamento
tanult istruito, colto, letterato
tanulság istruzione n, cultura
intellettuale
tanúság testimonio, testimonianza,
prova; attestazione n; (átv ìsj -or
tesz vmiről dare* testimonianza
[di]
632
tanúságtétel testimonio,
testimonianza, prova, attestazione
tanúsít 1. (igazol) certificare,
documentare; attestare; 2. (jelet
adja vtmnek) dimostrare,
provare, bizalmatlanságot ~ vki
iránt manifestare la sfiducia;
diffidare [di]
tanúsítvány attestato, certificato
tanuskod|lk 1. (jog) deporre*; 2.
(atv) attestare, dare* prova [di],
fare* testimonianza [di] v
testimonio [di]
tanúvallomás deposizione n dei
tanügy istruzione n pu bbléica
tanügyi scolastico, dell'istruzione
n pu bblica
tanya 1. fattoria, 2. (atv) tana,
tanyáz|ik (vhol) dimorare, essere
alloggiato v installato
tanyer piatto, (mély~) scodella
tányérsapka 1. (diáké) berretto
goliardico, 2. (kat) berretto con
visiera, berretto piatto v alla
bulgara vda ufficialeh
tap alimento, -or ad vmmek dare*
alimento [a], alimentare
tapad attaccarsi [a], aderire [a],
(atv) ver ~ kezéhez avere le mani
insudiciate di sangue h
tapadás 1. (fiz a) adesione n, 2.
(nyelv) a) enclisi n, b) elissi
tapadó(s) appiccicaticcio, viscoso,
tápanyag alimento. matena
alimentare
tapasz (orv) cerotto; benda adesiva
tapaszt (reszt) (ot)turare
tapasztal osservare, acquistare v
fare* esperienza [di], provare
tapasztalat esperienza, sokeves ~
esperienza di molti anni h, tb.
-boi beszél parlare per
espenenza
tapasztalatcsere scambio d'es-
taolalas 1 nutrimento nutrizione
alimentazione n
táplálék nutrimento, aumento,
táplálkozás alimentazione n.
nutrizione n, hiányos -
nutrizione n insufficiente.
denutrizione n. egyoldalú ~
o; - ren> fatto di espenenza
tapasztalatlan inesperto, novizio,
senza espenenza nutritivo
táplált: jól ~ grasso, obeso, rosszul
~ denutrito; magro, scarno,
sparuto, smunto
[in] tapló 1. esca; 2. (gomba) spo-
tapértek valore h nutntivo letta
tapéta tappezzeria; (papír) carta da tapodtat sem enged non ce dere un
parato v da tappezzeri a passo
tapetaz tappezzare tapogat tastare, palpare
tapint toccare, tastare, palpare, tapogatás tocco. Usto
(atv) elevenére ~ vkinek toccare tapogató (fit, áll) tenta colo
sul vivo [di] tapogató(d)zás (átv) sondaggio
tapintat tatto, delicatezza
tapintatlan di poco
indelicato, ir
tapintatlanság
tapogato(d)z|ik 1. (sötétben)
di tatto, delicato,
discreto
tó tangi bile, palpa bile
tapintószerv o rgano del tatto
táplál 1. (etet) nutrire; cibare;
(csecsemőt) allattare, 2. (műsz is;
alimentare

tar calvo
tar 1. (fegyvere) magazzino, 2
(múzeumban) collezione n
tarack (agyú) o bice h
taraj 1. (kakasé, hegye, hullámé)
cresta; 2. (sisaké) cimiero
tarajos 1. (kakas) crestato, 2. (ali)
tárca 1. portafogli A, 2. (miniszteri)
dicastero, ~ nélküli miniszter
ministro senza portafogli A; 3.
(ir) appendice n
tárcaíró appendicista (-i, -e) A, n
tárcsa (telefonon k) disco
tarcsaz formare il nu mero
targonca camola
targy 1. (dolog) oggetto, obiettivo,
hasznalati ~ oggetto di uso; 2.
(minek a -a) soggetto,
argomento, tema h, a ~ra ter
entrare nel vivo della questione,
eltér a -tol deviare
dell'argomento; szanálom ~a
ogetto di pietà, 3. (nyehi)
oggetto, complemento diretto
tárgyal 1. (vkivel vmiről) trattare,
negoziare, conferire; 2. (vitán)
discutere*, negoziare, 3.
(bíróság) tenere* udienza,
procedere giuridicamente
tárgyalás 1. discussione n,
conferenza, abboccamento, 2.
(log) dibattimento, a ~ napja
giorno dell'iudienza; 3. (poi)
trattative n, tb, negoziati h, tb;
~ba kezd intavolare dei negoziati
targyaló/e/ parte n
tárgyas ige (nyelv) verbo transitivo
634
targyatlan ige (nyelv) verbo
targyeset (nyelv) accusativo
tárgyi oggettivo; - bizonyíték prova
oggettiva, ~ tévedés errore A in
oggetto
tárgyilagos oggettivo, imparziale,
impregiudicato, nem
prevenuto, soggettivo
tárgyilagosság oggettività,
imparzialità
tárgyismeret conoscenze n, tb dei
fatti materiali
tárgykor sfera di argomenti A, tb
tárgylencse (fot) obiettivo
tárgymutató i ndice A delle materie
tárgysorozat programma A, o rdine
A del giorno
tárgytalan (átv) fuori discussione n,
senza interesse A, senza
motivazione n
tarhaz 1. magazzino, deposito;
(gabonáé) silo, 2. (átv) vminek a
~a miniera [di], repertorio [di],
pozzo |di]
tanta tariffa A
tarisznya bisaccia, carniere A
tarka (atv isj variopinto, brizzolato,
variegato, screziato, ~ ing
camicia di colore A, - est
radiorivista
tarkall|ik brillare cangiando di
tarkaság varietà di colon A, tb
tarkáz, tarkit (atv is> variare,
screziare
tarlat esposizione n di belle arti n,
taiioz (mg) spigolare
tartozás spigolatura
tama, taro galleri a
tarokk tarocchi A, tb
tarol immagizzinare. (gabonát)
me ttere* in silo
tars 1. compagno, 2. (ker) socio,
associato, accomandatario
társadalmasít socializzare
sociale; - fejlődés evoluzione n
sociale; ~ osztály classe n sociale,
~ rend o rdine A sociale
társadalombiztosítás assicurazioni
n, tb sociali
társadalombiztosító intézet Cassa
dell'Istituto delle Assicurazioni
társadalomellenes antisociale
társadalomtudományi sociologico
társalgás conversazione n.
discorso dialogo
társalgási nyelv lingua parlata
társalgó (fii) l. (személy)
interlocu | tore, -trice; jo ~ avere
la lingua sciolta, 2. (helyiség)
parlatorio, 3. (könyv) manuele A
társalkodónő dama di compagnia
társalog (vkivel) conversare [con],
intrattenersi* [con]
tarsas 1. sociale, ~ gazdálkodás
economia collettiva, 2. -
összejövetel banchetto
társaság 1. (alt és ker) società. 2.
compagnia, assistenza
tarsasjáték giuoco di società
tarsasutazás viaggio in comi-
tarsberló coinquilino, coaf-
fituano
tarsít associare [a], unire [a],
combinare [con]
combinazione n
társnő compagna
tarsoly 1. zaino 2. (kezi)borsa
társszerző coau | tore, -trice
társul (vkivel) associarsi [a], unirsi
[a], combinarsi [con]
társulat società, associazione n,
(szinh) compagni a
társzekér furgone A, carro co-
tart 1. (atv is> tenere*, (atv) kézben
- vkit avere v tenere* in pugno,
magánál - avere addosso
előadást ~ fare* v tenere* un
discorso, 2. számon - vinti
tenere* conto [di], lépest -
vmivel tenere* dietro [a], igényt
- vmire formulare delle pretese
n, tb [per], 3. jól - tan vkit
trattare bene, szakácsnőt -
tenere* una cuoca; 4. (vmmek
vkit vimt) ritenere*, prendere
[per]*; minek - engem' per chi
mi prende? ha kedvem ~/a se mi
viene la voglia; 5. nagyra - (vkit,
vmit) apprezzare; 6. vmihez ~ja
magát conformarsi [a]; 7. hol
-asz a munkáddal? fino a che
punto sei con il tuo lavoro?
8. vmerre - incamminarsi,
dirigersi*, 9. attól ~, hogy te-

tari
n [peri; 10. ~J velem'
accompagnami! 11. meddig ~
meg? quanto dura ancora? 12.
(vkivel) parteggiare [per], tenerci
[a]
tari aperto, (atv is^ - karokkal con
le braccia aperte
tartalék 1. (kai is; riserva, rinforzo,
aiuto, (sereg) esercito di
deposito, 2. (sp)cambio
tartalekkerek (aut) ruota di
ricambio
tartalékol riservare, tesaurizzare
tartalékos tiszt ufficiale A di
tartalmas 1, sostanzioso, solido,
2. (átv) ricco di idee n. tb v fatti
h.ib
tartalmasság ricchezza di con-
tartalmatlan vuoto, msignifi-
tartalmaz (atv) contenere*,
compe-ndere*. (atv) implicare
tartalmi összefoglalás riassunto
tartalom l. (írásműé is,) contenuto,
2. (csak írásműé) riassunto,
tartalomjegyzék indice A
tartály serbatoio, recipiente A
tartálykocsi vagone A cisterna,
tartam durata, az előadás ~a alatt
mentre dura v durante la
rappresentazione
tartás 1. (embere, atv \t)
portamento, tenuta, condotta, 2.
(anyagé) coesione n, resistenza.
636
3. (eltartás) sostentamento,
mantenimento
tartásdíj (jog) pensione n
alimentare
tarthatatlan (atv) insostenibile, ~
helyzet situazione n
insostenibile
tarthatatlanság insostenibilità
tartó 1. (fit) supporto, 2. (ep)
architraven; 2. tótok
tartogat serbare, riservare
tartomány 1. (átv) campo, settore
A, provincia; territona
tartományfőnök governatore A
tartós 1. (anyagában) durraturo,
forte, so lido, sta bile,
persistente, permanente; - hullom
ondulazione n permanente,
(időben) continuo, sta bile
tartósan a lungo andare
tartósság stabilità, permanenza,
persistenza
tartozás 1. (adósság) debito,
2. (kötelezeuség) impegno,
dovere A; 3. (vhova, vmihez)
appartenenza
tartozék accessorio, annesso
tartóz | ik 1. (adós) dovere*, e ssere
debi|tore,^rice[di];m/lW~«nI,
quanto (Le)devo? 2. (vmtt tenni)
dovere*, essere obbligato; [a,
di]; 3. (vmihez, vlahez)
appartenere* [a]; hozzánk ~ik e
dei nostri; ez nem ~ik a tárgyhoz
non ha niente che fare* con
nem ~ik rám non mi concerne,
non e della mia competenza
tartózkodás 1. (vhol) soggiorno
permanenza. 2. (vmttòl) riserva, tavtó távolság
ritegno, astinenza, i. (modor) tavaly l'anno scorso
riservatezza, discrezione n tavalyelőtt due anni fa A, tb
tartózkodási: ~ engedély autonz- tavalyi dell'anno scorso
zazione n v foglio i> permesso dl tavasz primavera, tavasszal a i> in
soggiorno, - hely domicililo, primavera, (atv) élete ~an alla
residenza primavera della vita
tartozkod|ik 1. (vhol) trattenersi*, tavaszi(as) primaverile, - dal
risiedere*, soggiornare, 2. (vmt- canzonen di primavera
tal) astenersi* [da] tavaszod I ik la primavera si
tartózkodó 1. (vhol) presente, avvicina
domiciliato, residente; 2. tarbeszélő telefono, - hálózat rete
(vmitòt) astemio, astinente, 3. n telefonica, - készülék
(zárkózott) riservato; discreto apparecchio telefo meo, -
tartóztat trattenere*; ritenere* központ centrale n telefonica
tartoztatas invito di restare távcső cannocchiale A
tarul: szeme elé ~ offrirsi* alla vista távfutás (sp) corsa a fondo
tarva-nyrtva aperto a due battenti A, tartufo (sp) fondista (-1, -e) A, n
tb, spalancato távgyaloglás (sp) podismo
taska 1. borsa, valigia, (akta-) targyalogló (sp) podista (-i, -e) A, n
semetta, 2. (tészta) agnolino tari lacustre, di lago
taska(iro)gép macchina da távirányítás telecomando
scrivere porta tue távirányított lövedék missile A
táskarádió radio n portatile tarirasz telegrafista (-i. -e) A, n
taszigál spingere* qua e là távirat telegramma A, dispaccio,
taszít 1. spingere*, (mélybe) fare* ~ot küld v felad mandare un
precipitare; 2. (fiz) respi ngere* telegramma A, üdvözlő -
tat (hajóé) poppa telegramma A di felicitazione n,
tat: (átv) száját ~ja spalancare la telegramma A gratulatorio
bocca távirati telegrafico; - értesítés
tatara is;tartaro avviso telegrafico, - űrlap
tatárjárás (tört) calata v invasione A modulo telegrafico; ~ válasz
dei o ngoli risposta telegrafica
tataroz resta uro, riparazione táviratilag telegraficamente
tátong aprirsi*, spalancarsi taviratkihordo fattorino
teletátongó (űr) ampio, profondo, grafico
largo táviratoz |ik telegrafare
tátott szájjal (atv k) a bocca tánrda, távíróhivatal ufficio
spalancata telegra fico

638
tanrooszlop, taviropozna palo
telegrafico
tavirózsa ninfe a, nenufar(o) h
távközlés telecomunicazione n
távlat prospettiva
távlati prospettivo
távol I. (mn) lontano, allontanato,
trattenere*, allontanare, tenere*
a distanza, - tartja magát (vkitől
vmitöl) trattenersi* [da]; ~ van
~ról sem nemmeno per sogno,
neanche per idea
tavol 11. (fii) tisztes ~ban a distanza
rispettosa [da]
távolbalátás televisione n
távolbalátó televisione n
tavoli lontano, ~ rokon parente h
lontano
Távol-Kelet Estremo Oriente h
távol-keleti dell'Estremo Oriente
h
tavoilatas (orv) presbiopi a
távolláto (orv) pre sbite
távollét assenza, ~eben élttel
condannare in contumacia: az
igazgató -eben en írok ala in
assenza del direttore firmo io
távollevő (> is,) assente
távolmaradás assenza
távolod | ik allontanarsi
távolság 1. (időben)
allontanamento; 2. (térben) distanza.
egyenlő ~ra a distanza uguale,
(atv) falja a ~ot divorare la
distanza; megtartja a három lépes
~ot stare* la distanza nspettosa
[da], 3. (szakasz) linea, per-
tavolsagi a distanza, - beszélgetés
telefonata interurbana, - repülés
volo a distanza, - vonat treno a
lungo percorso
távolugrás (sp) salto in lungo
távolugró (p) salta |tore, -tnce m
tavozas partenza
tavoz | ik allontanarsi, partire,
távvezeték trasmissione n a
distanza
taxaméter tassa metro
taxi tassi, taxi h, ~ba ül pre ndere*
taxiállomás stazione n di tassi h
taxisofőr autista (-1, -e) h, n
te I. (személyes nm) tu
te II. (birtokos szagos fit előtt): a -
hazad la tua casa
tea tè h, egy csésze - una tazza
dite
tearózsa rosa tea
teáscsésze tazza v chicchera
date
teasütemény dolce h
teavaj burro superfino
tea | zik bere* (il) tè
téboly demenza, delirio, frenesi a
tébolyda manicomio; casa di salute
tébolyító (látvány) (vista) da fare*
tébolyodott, tébolyult (fi, ^s)
demente
technika te cmca, meccanismo
technikai (poli)te cnico,
insegnamento politecnico guardiano di vacchen, tb
technikum scuola d'indirizzo tener 1. peso, carico, fardello,
professionale (atv) terhére van vkinek a) essere
technikus (szakember) te cnico a carico [di], b) (alkal-
technológia technologi a matlankodik) molestare, terhet ró
technológiai tedinolo gico vkire imporre* un carico |a],
teendő 1. (tennivaló) affare h, il da addabitare, aggravare; leveszi a
farsi; incombenza; faccenda, mt terhet (vkinek) a válláról sgravare
a ~? che cosa resta da fare*? 2. le spalle da un peso, 2.
(hivatali) funzione n, ~U végzt halálbüntetés terhe alatt sotto
fare* il suo dovere pena di morte n; az ön terhére a
teged 1. (hangsúlyos) te, 2. Suo carico v debito; 3. (atv)
(hangsúlytalan)ti onere h; gravame A; 4. (hazon)
tégely tegame h, crogiolo ipoteca, 5. (orv) -ben van e ssere
tegez I. (ige) dare* del tu [a] incinta
tegez II. (fri)faretra teheráni merce n a piccola
tegezés Id tegeződés velocità
tegeződés il darsi* del tu teherautó autocarro, camion h
tegeződ | ik (vkivel) darsi* del tu teherbeesés gravidanza
tegla mattone h, mattonella teherbírás, teherbíró képesség
téglaégető, téglagyár fornace n di carico (utile), capacità di
mattoni h, tb; mattonaia trasporto
téglaépület costruzione n in teherforgalom movimento delle
mattoni h, tb merci
téglalap (geom) retta ngolo teherfuvarozás trasporto delle
téglavörös vermiglio merci
tegnap len
tehát (ksz) dunque, quindi teherhordó állat bestia da soma
tehen vacca teherkocsi 1. Id teher(gep)kocsi, 2.
tehenbór 1. (tehen bòre) pelle n di (vasúti) vagone h merci n, tb
vacca, 2. (kikészített) cuoio di tehermentes (hoz) esente da
vacca ipoteche n tb
tehencsorda mandr(i)a di vacche n, tehermentesít 1. (házat) esonerare,
tb 2. (vkit) sgravare
tehenes, tehenész vaccaio tehermentesítés 1. (haze) eso nero,
ieri a 2. (vkié) sgravamento

teherpályaudvar scalo merci tejszínhab panna montata
n, tb tejtermék latticini A, tb
teherszállítás trasporto delle merci tejtestver fratello di latte h, sorella
teherszállítmány ca nco; trasporto di latte A
delle merci tejut (esili) via la ttea
tehertétel (atv) ca nco tejüveg vetro smerigliato v opaco
tehervonat treno merci n, tb tejüzem latteria, eremen a
tehetetlen inerte, impotente, teke(játék) giuoco dei binili
incapace tekepálya pallottolaio
tehetetlenség inerzia, impotenza, teker 1. torcere*, 2. (onora)
incapacità incannare, avvolgere*
tehetetlenségi nyomaték (fiz) tekercs (fot \s) rotolo, bobina.
tehetős agiato, abbiente, facoltoso tekercsel arrotolare, (csevel)
tehetség talento, doti n. tb, incannare, avvolgere*
capacità, attitudini n, tb [per]; tekered|ik 1. (kígyó) avvolgersi*.
van hozza -e avere talento [per] 2. (nóv) attortigliarsi,
tehetséges di (gran) talento, dotato avviticchiarsi
[di] tekereg 1. là tekeredik, 2.
tehetségtelen senza talento, poco (csavarog) gironzolare,
dotato [di] vagabondare
tej latte h tekergő (csavargó) vagabondo
tejcsarnok latteria,eremen a tekervenyl.s
tejel dare* latte A
tejes I. (mn) la tteo
tejes II. (fh)lattivenc
tejeskanna bidone A da la
tejeskávé caffè A (e) latte A frattuoso, 2. (bonyoiult)
tejesüveg bottiglia di latte A imbrogliato, complicato
tejfog dente h lattaiolo tekervényesseg 1. (úté) sinuosità, 2.
tejföl fiore h di latte h (bonyolultság) complicatezza
tejfölösszájú (biz) sbarbatello, avere teketória cerimonie n, tb; mmden -
ancora il latte alla bocca nélkül senza ambagi n, tb v
tejgazdaság cascina, (ùzem) preamboli A, tb
latteo a teketóriáz | ik fare* cerimonie n, tb,
tejkonzerv latte A condensato nem sokat ~ott non fece
tejpor latte h (condensato) in complimenti A, tb
polvere n tekez | ik giocare ai birilli
tejszín crema, panna tekint 1. gettare un colpo d'occhio
(su], guardare, 2. (vmmek)
considerare [per], pre ndere*
|per], elintézettnek - vmit
considerare (l'affare) come
regolato; 3. (számításba vesz)
pre ndere* in considerazione n,
tenere* conto [di]; -ve, hogy
-ve rispetto a, riguardo a
tekintély 1. autorità, reputazione n,
prestigio, ascendente A; 2.
(személy) personalità di nspetto,
sommità, cuna
tekintélyes 1. (ember) autorevole,
ragguardevole, in vista, 2.
(összeg) considere vole,
rispettabile, impressionante
tekintet 1. (pillantás) sguardo; 2.
(arckifejezés) aspetto, 3.
(figyelembevétel) considerazione
n, riguardo, ~be vesz prendere*
in considerazione n, -tei arra,
hogy considerato che; visto che,
4. (vki iránt) nguardo; 5. vmmek
-ében in fatto di
tekintetes (rég) illustri ssimo
tekintget: jobbra-balra - gettare
(gli) sguardi a destra e a
sinistra
teknő 1. (moso~) trogolo, conca,
tinozza, (dézsa) mastello, 2.
(Wdr) conca, bacmo
teknősbéka tartaruga
tékozlás sciupio, prodigalità,
dissipazione n
tékozló (fii is) sciupai toré, -tnce,
spreconi e, -a, ~ fiú figliuolo
prodigo
tékozol sprecare, sciupare
tehkkonyvileg
tei inverno, ~en d'inverno
tele, teli (hat v mn) pieno [di],
completo, - van ("pl villamos)
e ssere al completo, (atv) ~ van
munkával essere sovracca nco
dt lavoro, - torokkal a
squarciagola
telebeszél: -/ a fejet vktnek
molestare di chiacchere n,
teleeszi magát (biz) rimpinzarsi
W
telefon telefono; nyilvános ~
tele fono pubblico
telefonai telefonare, fare* una
telefonata, dare* un (colpo di)
telefono
telefonállomás stazione n tele-
telefonbeszelgetés telefonata,
comunicazione n v
conversazione n telefo-mca
telefonfülke cabina telefonica
telefonhívás chiamata telefonica
telefonkagyló ricevitore A
telefonkönyv indicatore A del
telefono, elenco telefo meo
telefonszám nu-mero telefonico v
telehint spa rgere*
teleír coprire* della sua scnttura
telek terreno, fondo
telekkönyv catasto
telekkónyvez introdurre* nel
telekkönyvi hivatal ufficio
catastale
telekkonyvileg atir trasenvere* al
nome [di]

telekkonywezető 642
telekkonywezető agente h del teli invernale, - alma mela
catasto vemereccia, - ruha abito
telekrész particella del catasto d'inverno
telel svernare telibe Ulal (vktt, vmtt) colpire m
telelés svernamento pieno
teleltet fare* svernare télies invernale
telep 1. (lako~) colonia. 2. (ker) telihold plenilunio
stabilimento, 3. (tpar~) tei | ik 1. (edény) riempirsi [di]; 2.
impianto; 4. (vili) centrale n (hold) ere scere*, 3. időbe ~ik ci
telepatia telepatia vuole del tempo, 4. óróme ~ik
telepatikus telepatico vmiben trovare gusto [a], S. erre
telepedés stabilimento nekem nem ~ik non mi basta per
teleped | ik, települ stabilirsi, questo, 6. ami tòtem ~ik del mio
domiciliarsi, installarsi, fissarsi meglio
telepes I. (mn) - rádió radio n a télikabát cappotto d'inverno
batteria télikert giardino d'inverno
telepes II. (fri) colon | o, -a telit (átitat) saturare
telepit stabilire, popolare, telitalálat colpo pieno
colonizzare telítés saturazione n, (atttatas)
telepítés popolamento, colomz- impregnazioni n
zazione n telített sa turo
település Id telep 1. telítettség saturazione n
telér filome h telítőd | ik (mimi) saturarsi (di],
telerak, teletöm (vmivel) colmare (átitatódik) impregnarsi
[di], riempire [di], stipare [dl] telivér (fii is) puro sangue A
teleszkóp telescopio; (távcső) telj: ereje ~ ében van essere nella
cannocchiale/) pienezza delle sue forze
televény./8tóhumusA teljes pieno, completo, intero,
televízió televisione n totale, - bevétel ricetta totale; -
televíziós: - készülék televisore A, - díszben in grangala; ~ egészében
közvetítés trasmissione n interamente, completamente.
televisiva pienamente, totalmente, (egyh)
telhetetlen (fri is> insazia bile, ellátás vitto e alloggio; ~ joggal
ingordo con pieno diritto, - létszám
telhetetlenség insaziabilità, in- effettivo completo, ~ létszámban
gordigia al completo, ~ ülés riunione v
telhető: minden tőle ~t megtesz assemblea v seduta plenaria,
fare* del suo meglio, impegnarsi (atv) - szivemből kívánom
a fondo au guro di tutto il cuore
(ünnepélyes)
tumulazione n
funebre, funerario,
mente, interamente; (tetőtől menet corteggio fu nebre
talpig) da capo a piedi h.tb
(ígéretei) tenere*. pompe n, tb fa nebn
adempire; 2. (kerest) esaudire, temetkez|ik 1. sepelhre ì morti; 2.
ascoltare; 3. (végrehajt) eseguire, (atv) könnyveibe ~ik seppellirsi
realizzare, 4. katonai szolgalatot tra i hbn
~ e ssere sotto le armi, fare* il temető camposanto, cimitero
servizio militare tempera(festek) tempera
teljesítés 1. (ígérete) adempmiento, tcmperafestes pittura a te mpera
2. (végrehajtás) esecuzione n, temperamentum temperamento
realizzazione» temperamentumos pieno di
teljesíthetetlen inadempibile, temperamento
irreálisa bile templom chiesa, pogány ~ tempio,
adempibile, protestáns - tempio, zsidó -
teljesítmény rendimento, capacità
produttiva
teljesitményher salano v
rimunerazione n a rendimento
teljesítő képesség rendimento,
capacità produttiva
teljesség pienezza; totalità
teljesül adempirsi, realizzarsi
templomi (pl művészet) religioso.
sacro; di chiesa, chiesastico
templomkapu porta della chiesa,
portone A
templomszentelés dedicazione n
templomszolga sagrestano
templomtorony campanile A
tempo 1. (lendület) slancio.
teljhatalmn plenipotenziario,
megbízott delegato plei
potenziarlo maniere n, ib, 4. (sp) movimento
teljhatalom pieni poteri A, tb tempós cadenzato, compassato,
telt (mn) 1. pieno; - are viso misurato
paffutello v rotondo, 2. (sztnh) - tempóz | ik (uszo) nuotare
haz penone h Temze Tamigi h
tema 1. (irodalmi) tema A, tendenciózus tendenzioso
argomento, soggetto. 2. (zenei) ténfereg gironzolare
tema h tengely 1. (esili és kocsi- is> asse A,
temet seppellire 2. (miisz) albero, csuklós -
temetés funerale A, esequie n, tb, albero snodato

tengermellek littorale A, costa
i dell' tengernagy ammiraglio
asse A tengernagyi hmual ammiragliato
tenger I. (fii) mare A; - alatti tengernyi (atv) mnumerevole,
sottomarino, nyílt - alto mare A, smisurato
~en per via di mare A, -re kifut tengeröbol golfo, baia
(hajó) me ttersi* m mare A, -re tengerpart costa del mare A
száll andare* al mare, tengerparti littorale, della costa
imbarcarsi, ~en tuli d'oltre mare tengerresz(let) tratto di mare A
h tengerszem laghetto di montagna
Gnn> ~ sok tengerszin colore A di mare A
tengerszint livello del mare; -
sottOman- feletti magasság elevazione n sul
livello del mare A
tengerszoros stretto v braccio di
"inaio mare A
tengereszet marina tengemz acqua del mare, acqua
tengerészeti di marina, navale; - salata
minisztérium Ministero della tengeti magot v életét ld tengődik
Manna tengőd | ik stentare la vita, vegetare,
" * ufficiale A di tirare la vita coi denti
teniszez | ik giocare al tennis A
i teniszjátékos tennista (-1. -e) A,
tengeri I. (fn, nov) granturco teniszpálya campo di tennis A
tengeri II. (mn) marino; mannaro, teniszütő racchetta
- betegség male A di mare A: - teniszverseny gara di tennis A
fùrdóXhely) stazione n balneare, tenorista) tenonsta (-1, -e) A,
- haderő forze n, tb navali, - tenore A
hatalom potenza navale, - malac teny fatto, - az, hogy gli è che, sta
porco d'India; (biz) ~ medve di fatto che
vecchio lupo di mare A, - tényállás fatto, stato delle cose,
merfóld miglio man turno, - ut materialità dei latti
strada marittima. - utazás tenyér palma della mano, (atv)
viaggio per mare A. crociera tenyerén hord vkit portare v
tengenfenyó pino marittimo tenere* in palma di mano n, ugy
 (hajó) transatla nnco. ismen, muti a temerei
/e n di lungo corso
tenyeres-talpas massiccio, ner-
tenyerjos chiromante A
tenyérjóslás chiromanzia
tenyészállat animale A da razza.
riprodut | tore, -tnce
tenyészet 1. (tenyészés) lussuna, 2.
(tenyesztelep) allevamento; 3.
(baktérium-) cultura
tenyész|ik 1. (növény) vegetare,
ere scere*, (élőlény)
moltiplicarsi, nprodursi*, 2.
(burjánzik) pullulare, propagarsi
tenyészmén stallone h
tenyészt 1. (áll) allevare, 2. (növ)
coltivare
tenyésztés 1. (áll) allevamento; 2.
(növ) coltivazione n
tényező fattore A, coefficiente h
ténykedés funzione n, attività
tenyked | ik fu ngere*, agire
tényleg di fatti, effettivamente.
realmente
tényleges effettivo, reale, -
szolgalat servizio effettivo
teologia teologi a
teológus teologo
teoretikus (fii is; teore tico
teoria teoria
tep 1. (elszahl) stracciare.
strappare, squarciare, 2. (virágot)
cogliere*, 3. (átv) hajat ~i
strapparsi 1 capelli
tépelődés seni poli A, tb
tépelód | ik stillarsi v lambiccarsi
il cervello, nvolgere* nella
tépelődő meditabondo,
scrupoloso
tépés filaccia
tepófog zanna
tepsi padella
ter 1. (ige) 1. (vhova) passare,
nyugovóra - concarsi; andare* a
nposarsi, 2. (atv) magahoz ~
naversi, ripre ndare* i sensi, más
tárgyra - passare ad un altro
argomento, napirendre -vini
dormire
ter II. (fn) 1. piazza, 2. (atv) posto,
luogo, campo, teneno, spazio,
intervallo, légüres ~ va cuo; (átv)
minden ~en in ogni campo,
szabad teret ad v enged dare* v
lasciare campo li bero, ~t hódtt
acquistare terreno
terasz terazza
terc (zen) terza, nagy ~ terza
maggiore
terd ginocchio, ~en alita in
ginocchio v ginocchioni; -re esik
v borul v rogy buttarsi v gettarsi
in ginocchio, prestarsi*
terde(pe)l stare* in ginocchio
térdhaj(lí)tás genuflessione n
térdkalács rotella
terdnadrag calzoni A, tb corti
terebélyes 1. (fa) frondoso,
vigoroso, maestoso, 2. (ember)
corpulento
terefere chiacchiera
tereferél chiacchierata
tereget (ruhát) stendere*
terel l. (nyájat) guidare,
condune*, 2. ("pl vizet új
mederbe) dare* v imprimere*

646
una nuova direzione n [a], 3.
(beszédei más irányba) dare*
un altro indirizzo alla
conversazione; 4. (figyelmet
vmire)dirigere* [a]
terelőd |ik (atv) dirigersi*.
terem Lesala
terem II. (ige) 1. crescere*. 2.
(vmit) produrre*, dare*; (közm)
türelem rozsát - chi vivrà, vedrà,
3. (hirtelen felbukkan)
affacciarsi; comparire*, appan-
teremör (vasúton) guardiasala h,
(bíróságon) usciere h
teremt 1. (létrehoz) creare,
produrre*, 2. (átv) vkn földhöz -
buttare v gei tare a terra
teremtés 1. creazione n,
produzione n\ 2. (élőlény) creatura
teremtmény creatura
teremtő (fh) Creatore h
terep terreno
terepjáró (fn) automo bile n aperta,
fuoristrada h
tereprajz, tereptan topografia
terepszemle (átv is; ricognizione n,
ispezione n del terreno
terepszínű camuffato
terepverseny gara campestre
terepviszonyok condizioni n, tb del
Teréz Teresa
térfogat volume h
terbel 1. (vlat vmtvel) imputare
[a]; segnare v scrivere* a
de bito [di]; 2. (vad, gyanú vkit)
gravare [su], 3. (felelősség)
meo mbere [al. 4. (étel gyomrot)
aggravare
terhelés (müsz) ca nco, hasznos -
ca nco u tue
terhelő a ca nco, ~ bizonyíték prova
a carico, ~vallomás deposizione
terhelt (fii is,- orv) tarát | o, -a
terheltség predisposizione n v tara
ereditaria
terhes 1. pesante, grave,
incombente, oneroso; - neki vmi
lo incomoda, 2. (orv) gravida,
incita; (vài) pregna
terhesség (orv) gravidanza
tériszony (orv) agorafobi a
terít l. (földre) abbattere*, buttare
v gettare a iena; 2. (mosott
ruhat) appe ndere*; ste ndere*,
3. (asztalt) apparecchiare (la
tavola)
tent 1. (átv) észre ~ldész,jó útra ~
3. (orv) magahoz ~ fare* tornare
teríték 1. posata, coperto; 2.
(vadat) ~re hoz ammazzare
térítés (egyh) apostolato, missione
n, conversione n
tentmeny ricompensa, sborso
térítő (asztal-, ágy-) coperta
térítő (fii; egyh) missionano
terjed 1. (betegség hang hír,
eszme) diffo ndersi*. propagarsi,
prendere* estensione n,
colportarsi, trasmettersi*, 2.
(terület vmeddig) estendersi*,
andare* [fino a]
terjedelem 1. (síkban) estensione n,
2. (térben) volume h, dimensione terméketlenség infecondità,
(síkban) ampio, termel 1. (ált) produne*; 2.
ito, 2. (térben) (földművelő) coltivare
termelékeny produttivo
terjedés diffusione n, popaga- termelékenység produttività
zione n, espansione n, a termelés 1. (ált) produzione n, 2.
hang -e la propagazione n del (növényé) coltivazione n
suono termelési di produzione n
terjedési sebesség rapidità di termelő I. (fii) 1. (ipán)
propagazione n produttore, -tnce, 2. (mg)
terjengős prolisso, interminabile contadin | o, -a, coltiva | toré, -
terjeszkedés espansione n trice (dirett | o, -a)
terjeszked | ik estendersi*, pro- termelő II. (mn) producente
pagarsi, pre ndere* estensione termelőerők forze n, tb produttive
n termelőeszközök mezzi h, tb di
terjeszt 1. (hírt) diffondere*, produzione n
propagare, portare attorno; 2. termelőszövetkezet cooperativa
(betegséget) trasmettere*; 3. agricola vdi produzionen
(vmit vki elé) sottome ttere* [a], termény prodotto agn colo
sottopone* [a] termenybegyüjtes ammasso di
terjesztés 1. (híré) propagazione n, prodotti h, tb agn colo
diffusione n, 2. (betegsége) termertanstereometria
trasmissione n termes 1. (hozam) raccolto,
terjesztő (fh) propaga | tore, raccolta, mietitura, rossz, 2. (növ)
-trice frutto, (vai) messe n
térkép carta geografica, atlante termésátlag media della rac-
h colta
térképész cartografo terméshozam messe n, provento,
térképeszet cartografi a reddito, racolta
térköz interstizio, intervallo terméskő pietra greggia
termék (szellemi isj prodotto, termesz (áll) te rmite n
frutto termeszét 1. natura; (atv) -ben fizet
termékeny (atv \s) fé itile, fecondo, pagare m natura, 2. (jelleg)
produttivo natura, carattere h, kényes ~ű
termékenyít produttivo dolgok cose n, tb di delicata
termékenyítés fecondazione n natura, 3. (emben) cara ttere h,
terméketlen (átv \s) infecondo, natura, naturale h; jó -e van ha
sterile, infertile, arido un buon carattereh

n della termetes robusto, grosso, ben
piantato; (un bel) pezzo [dì]
pre- termofor termoforo
stazione n in natura termo (fii; nòv) pistillo
termeszetbolcselet filosofia della termóToM terra v campo ara bile
natura termőképesség produttività,
természetbúvár naturalista (-1, -e) h, capacità di produzione n
n termőtalaj suolo produttivo
természetellenes 1. innaturale; 2. terpentm trementina
(beteges) anormale terpeszaUas (sp) posizione n a
természetellenesség anormalità, gambe n, tb divancate
anomalia terpeszked | ik adagiarsi v sdraiarsi
természetes 1. naturale, innato, ~ comodamente
ész buon senso, - halai morete n terrakotta terracotta
talal pre-ndere* per naturale, -/ terror terrore h
beninteso1 terrorista (fii \s) terrorista (-1, -e) h,
természetesen naturalmente, n
beninteso terrorizál terrorizzare
terseg spazio, compo, terreno
lű realistico, fedele terület 1. territorio, regione n; 2.
természeti di natura, naturale, - (felület) superficie n, 3. (atv)
csapás flagello, calamità, - sfera, campo, terreno; a politika
törvény legge n naturale, - ~én nel campo della politica
tünemények fenő meni h
naturali
természetjárás turismo
izettudom
naturali pre ndere* in considerazione n.
természettudományi kar facoltà di 2. (tervezet) piano; -et végrehajt
scienze n, tb naturali eseguire J piano, (tervrajz)
természettudós naturalista (-i, -e) A, pianta
n tervelőirányzat preventivo
termeszt produrre*; coltivare tervesít pianificare
termet statura, fi scico, personale h tervév anno pianificato
tervez 1. (ah) progettare,
prospettare, proporsi* [di]; 2.
(memök) fare* il progetto v il
piano [dil
tervezet progetto, piano
tervezget andare* progettando
tervező I. (fii) 1. (alt) idea|tore, -
tnce. au | tore, -trice, 2. (mérnök)
ingegnere h progettista
tervező II. (mn): ~ iroda ufficio dei
progetti
tervfelelős responsa bile h, n per il
tervgazdálkodás economi a
pianificata, pianificazione n
tervhivatal ufficio del piano
tervkészítő pianificatore
tervszerű 1. conforme al piano, 2.
tessék-lássék módra m
appalesi 1. corpo, ~hez álló calzante,
aderente; attdlato, (atv) ~estól-
lelkestől a nima e corpo, ~et ölt
prendere* corpo, incorporarsi,
egy - egy lélek essere come
pane h e cacio, 2. (fiz) corpo,
szilárd~corpo solido, folyékony
- corpo bquido, légnemű ~
(atv)
estes 1. (ember) corpulento, 2.
(targy) voluminoso
estesseg 1. (embere)
corpulenza, obesità, 2. (targye)
voluminosità
, testetlen incorporeo, immate-
testgyakorlas ginna stica
I testi corporale, corpo reo, fi sico, ~
ero robustezza fisica, - fenyíték
1 sica in piazza pena corporale, - fogyatkozás
tesped l. (hanyatlik) stagnare, vizio di conformazione n, -
decadere*, 2. (lustálkodik) stare* hibak difetti h, tb fisici; - munka
sfaccendato lavoro fisico
tespedes 1. (hanyatlás) stasi testileg fisicamente, corporal-
n, stagnamento, decadenza; mente
2. (lustálkodás) sfaccenda- testHelki: ~jo barát amico intimo
tessék 1. (belépni) avanti, 2. - come pane e cacio
helyet foglalni! vuole v vogli testmozgás esercizio fisico,
accomodarsi1 3. (kínálásnál) si movimento del corpo
serva, per favore h, 4. -' come testnevelés sport h. cultura v
(dice)'

testnevelési főiskola
testnevelési főiskola scuola
normale superiore di educazione n
fisica
testőr soldato della guardia
testőrség guardia del Corpo
testrész parte n del corpo,
membro
testsúly peso, mennyi a ~a> quanto
testszinú incarnatino, colore A
testtartás portamento
testület 1. (diplomáciai, tanán)
corpo, 2. Qog) corporazione n.
collettività
testületi szellem spinto di corpo
testvér fratello, sorella
testvérgyilkos (fii is; fratricida (-1, -
e) A.»
testvérgyilkosság fratricidio
testvérharc, testvérháború guerra
civile, lotta fratricida
testvéri(es) fraterno
testvériség fratellanza
testvérpár fratello e sorella
tesz 1. (cselekszik) fare*, agire, kart
- vmiben fare* male A [aj; jol
-ed fai bene; mit tegyek? che
fare? che faro'' tegyen, amit akar!
faccia che Le piace! mit volt mit
tennem! non c'era altro da fare*!
2. (megtesz) eseguire, fare*,
effettuare; szívességet - vlanek
fare* (un) piacere [a], 3. (atv)
nem -jót nekem non mi fa bene,
nem ~ semmit non fa niente; 4.
(helyez) mettere* collocare,
porre*, S. a Jòprobat hétfőre
tették la ripetizione n generale fu
650
fissata a lunedi. 6. (vmtve)
rendere*, fare*, creare, (atv)
bolonddá ~ vktt beffare, fare* a
halottak szamot tare ~ik
dieci, (atv) ~em azt, hogy
suppongo che [febz], 8. kérdést
~ porre* una domanda |a];
acquistare; próbára - me tere* a
prova; 9. úgy ~ finta [di]; 10.
tehetek en mia? chi ho colpa io'
ma/d ~ek rota! ci penserò io, 11.
~t a szépet vkinek fare* la corte
[a]
tészta 1. (Jött) pasta, 2. (sült) un
pasta, dolce h
tesz-vesz e ssere affacendato
tetanosz e tano
tétel 1. (tudományos) testi n,
assisoma h. teorema h, fo rmula,
2. (feladat) tema h. 3. (zen)
movimento; 4. (ker) partita
tetem cada vere h, salma
tetemes notevole, considere-
tetez (meresnel es atv) colmare
tétlen ozioso, inattivo, inerte,
disoccupato
tetlenked|ik ozieggiare, stare*
disoccupato
tétlenség ozio, imzione n, inerzia.
disoccupazuione n, torpore h
tétova (fii isj titubante, esitante,
irresoluto
5s piace vole, seducente
lai morte n apparente
orto (solo) in
sione n, tergiversazione n, apparenza
titubanza tetsz|ik 1. (vkinek) piacere* [a],
tétováz |ik titubare. esitare, fare* piacere A [a], ha ~ik, ha
tergiversare nem a malincuore; hogy ~ik a
tétovázó titubante, indeciso könyv? come Ü piace il hbro' 2.
tető 1. (legmagasabb pont) mi~ik?che cosa desidera'' nem
sommità, fastigio, 2. (hazé) ~ik leülni? si voglia accomodare;
tetto, (atv) - alá hoz vmit 3. (látszik) parere* sembrare;
condurre* v menare a buon nekem ugy ~lk, mintha v hogy mi
porto; 3. (hegye, fáé) cima, 4. sembra che
(dobozé, ládáé) coperchio; S. tetsző conveniente (a],
coni/c/-; ve rtice A, (atv) ~től talpig facevole [a],
da capo a piedi A, tb; 6. tetszőleges qualunque, qualsi-
(tetőpont) colmo [di]; és a voglia
tetejébe e per giunta, per tett atto, azione n, gesto; (árt)
soprappiu, 7. (atv) ennek nincs -en er vkit co gliere* sul fatto,
teteje questa non ha senso acciuffare; ~re kész atto ad
tetőcserép te golo agire
tetőfedő (fii) copntetto tettenérés flagranza
tetőfok, tetőpont (átv isj punto tetterőeneregia; forza attiva
culminante, apogeo, ve-r- tetterős energico, attivo
tice A tettes (fii is) colpevole; prevenuto,
tetőpala ardesia criminale, delinquente
tetszeleg (vmiben) compiacersi* tettesség colpevolezza; criminalità,
[di]; affettare delinquenza
tetszelges (vmiben) affettazione n, tettet fingere* [di], fare* finta [di],
(kacérkodás) civetten a simulare
tetszés 1. piacere A, - s
kenyér - szerint pane A tettetett finto, simulato,
riportare successo, 3. (he- tettető (fii is.) simulai

652
tettlegesség: -re kerül sor passare a
vie ti, tb di fatti A, tb
tetű pidocchio
tetves pidocchioso
teve cammello; egypupu ~
dromedario, leélpupu ~ cammello
con due gobbe n, tb
teved 1. ingannarsi, errare,
sbagliare, ha nem ~ek se non
sbaglio, ~sz< sbagli" 2. (vhova)
capitare, (atv) rossz útra ~
traviare, uscire* dalla retta
tévedés errore A, equivoco,
~be esik cadere* v inco nere*
m enore h; néhány - elkerülte
a figyelmedet qualche errore
A ti è sfuggito; -boi per errar
tévedhetetlen (egyh vt) infallibile
tevehajcsar camelliere h
tevékeny attivo, instanca bile,
agile; - ember uomo di molta
attività
tevékenyked | ik e ssere attivo,
lavorare
tevékenység attività, agilità
tévelyeg fa/v is> enare
tévelygés enore A, smarrimento
kapcsolás errore A di
comunicazione n
teveszór pelo di cammello
téveszt sbagliare, célt ~ fallire lo
scopo, pályát - mancare v
sbagliare la sua vocazione; utat -
sbagliare la strada; (átv) szem elöl
tévhit opinione n eno-nea
tévtan (egyh es atv) eresia,
eterodossia
tévut (atv \s) falsa via, strada falsa.
~on jar andare* nella v sulla via
sbagliata, ~ra vezet indurre* m
textil (prodotto) te ssile
textiles (fii) commerciante h di
textilipar industria te ssile
tézis lesi n
tll. (személyes nm) voi
ti 11. (birtokos szemelyragos fri
előtt)- a ~ hazatok la vostra
tied (birtokos nm) il tuo, la tua
tietek il vostro, la vostra
tífusz tifo, kiütéses - tifo
petecchiale
tigris tigre n
tigrisvadaszat caccia della tigre
tikkadt (ember) estenuato,
la nguido
tikkasztó (hőség) afoso
tilalmas proibito, vietato; ìlle-
tilalmi idő chiusura della caccia
tilalom proibizione n, divieto
tilinkó zampogna
tilol (kendert) macerare
tilos 1. (mn) vietato, proibito,
interdetto; illecito fumare; a
gyepre lépni - è vietato
tilos II. (fri). ~ba teved entrare in
tilt proibire interdire, vietare
tiltakozás protesta
tiltakoz | ik protestare
tiltakozó (mn) di protesta
tiltoszó (nyelv) parola proibitiva
tiltott proibito, vietato
timföld (végy) allumina
turno allume A
tmktura tintura
tinó (ali) giovenco
tinta inchiostro
tintaceniza matita copiativa, lapis
tintahal calamaro
tintatartó calamaio
tlpeg-topog andare* e venire*.
camminare a piccoli passi A,
tb
tipikus tipico
tipizál tipizzare
tipor calpestare; (átv) lábbal -
conculcare
tipp pronostico
tippel pronosticare
tippszervény ld totószelvény
tipp-topp (mn) sembra uscito da
uno scatouno
tipus 1. (Jaj) tipo, categoria, 2.
(minta) prototipo; 3. (targy)
modello
tipuscipó scarpe n, tb tipo
Tirol Tirolo
tiroli (in is) tirolese
Tisza Tibisco
tiszt 1. (kat) ufficiale A. tartalékos
~ ufficiale h di complemento; 2.
(tisztség) ufficio, ca nca.
funzione n
tiszta I. (mn) 1. (nem piszkos)
pulito; 2. (nem kevert) puro.
li mpido, mero, netto, - bor vino
puro v naturale; - su'ha stile A
limpido. 3. (nem zavaros)
li mpido, (atv) - vize» önt a
pohárba mettere* 1 punù sull'i;
4. - suly peso netto; S. - szívből
di tutto il cuore; 6. - véletlen una
mera combinazione n
tiszta II. (fiif 1. tisztába tesz
cambiare le fasce, 2. (atv)
tisztába jön vmivel venire*
in chiaro [dl], tisztában van
vmivel, vktvel rimanere* chiaro
[di]
tisztalkod |ik lavarsi
tisztán 1. (nem piszkosan)
pulitamente. 2. (atv) puramente.
nettamente, limpidamente, 3. -
lat vederci* chiaro, 4. - marad
neki 1000 fonia gli re stano 1000
tisztara (hat) puramente,
completamente, - lehetetlen è
completamente impossibile
tisztás (fri) radura
tisztaság 1. (vmtnek tiszta volta)
pulizia, 2. (átv) purezza.
nettezza, nitore h, limpidezza.
limpidità
tisztátlan (átv is) impuro.
tisztátlanság (atv is) impunta.
sporcizia
tisztáz l. (iratot) (n(copiare; 2.
(atv) chiarire, precisare.

mettere*in chiaro, i.~zan
giustificarsi, ( discolparsi
tisztázás chiarimento, mesi
punto, precisazione n
tisztazat bella copia
(atv) in so!
tisztázod | ik (átv) chiarirsi,
arrangiarsi; precisarsi
tisztel onorare,
rispettare, riverire,
rendere* omaggio [a]
tiszteleg (kai) salutare
militarmente, fegyverrel - presentare le
lo (egyh) reverendo
tisztelet I. onore A, nspetto,
ossequio, deferenza, reverenza;
venerazione n, -re méltó
rispettevole, degno di nspetto,
onorevole, nagy -ben allo
(persona) di grande
considerazione n, -ben tart a)
(szabályt) nspettare, osservare;
b) (személyt) considerare,
tenere* in considerazione n, 2.
omaggi [da]; 3. -tei
l'onore h di farle sapere*,
(maradtam) lavalo -tei con
motto ossequio
tiszteletadás omaggio, ossequio
tiszteletbeli onorario, titolare
tiszteletdíj onorario (többnyire tb).
lo bene educato
tisztelgés (ka) saluto militare-
(/égyverrel) pr
(mn) rispetta bile.
isztes II. (fit kai) graduato
isztesseg (becsület) integntà,
respettabilità, probità
isztesseges I. (becsületes) onesto,
probo, 2. (jövedelem)
considerevole, ragionevole. 3.
(erkölcsös) decente, morigerato
omaggio del
disonesto, improbo, 2.
(erkölcstelen) indecente, immorale
tiszti di ufficiale
tisztikar corpo degli ufficiali
tisztiorvos medico di stato civile
tisztit 1. pulire, (de)purare,
nettare, 2. (alkoholt) rettificare
tisztítás 1. pulizia; nettamento, 2.
(alkoholé) rettifica
tisztító I. (mn) punficativo,
purifica | tore, -tnce
tisztító II. (fii) tintoria
tisztítóhely (egyh) Purgatono
tisztítószer detersivo
tisztogat I pulire- 2. (atv) epurare
tisztogatás 1. pulizia, 2. (atv) titokzatoskod|ikfare*(dei)m
epurazione n titokzatosság mistero, misteric
tisztség dignità, posto, canea, titulálIdcimez
funzione n. -et visel essere in Tivadar Teodoro
ca nca tivornya orgia, era
tisztul 1. (idő) rasserenarsi, 2. tivornyáz | ik gozzovigliare
(kerdes) chiarirsi tn (szn) dieci
tisztsegrisetóOiő) I. impiegai | o, -a, tized I. (fii) de cuna
2. (közttsztmelő(nő)) funzio- tized II. (mn,- resz) la decima parte,
nan|o,-a decim|o,-a
tiun titano tizedel decimare
titani tita meo tizedes I. (fii; kat) caporale h
titkar(no) segretari |o.-a tizedes II. (mn) decimale. - Jel
titkárság segretariato virgola, ~ szam numero
titkol celare, dissimulare; nasco n- decimale; - tört frazione n
dere* decimale
titkolo(d)z|ik fare* il mistenoso tizedik decimo, január ~en ti dieci
titkolt segreto gennaio
titkon (hat) segretamente, nasco- tizedrész la decima parte
stamente, di nascosto, a tradì- tizedszer la decima volta
mento tizenegy (szn) undici
titkos segreto, clandestino; -pillán- tizenegyes (fii, sp) calcio di rigore h
tas sguardo furtivo; - szenvedély tizenhárom (szn) tredici
vizio tizenhat (szn) sedici
titkosírás crittografi a. scittura in tizenhatodrét un sedice simo
cifre n, tb tizenhét (szn) diciasette
h segreto tizenkettő (szn) dodici
tizenkilenc (szn) diciannove
titok segreto, mistero, ~ban in tizennégy (szn) quattordici
segreto; hivatali ~ segreto pro- tizennyolc (szn) diciotto
fessionale; titkot tart serbare v tizenöt (szn) quindici
custodire il segreto tízes számrendszer sistema h deci-
titoktartas discrezione n, segre- male
tezza, bizoin -odban confido tízezer (szn) diecimila
nella tua segretezza tízféle di dieci sorti n, tb
titoktartó discreto, taciturno, nser- tízórai (fii) spuntino
vato tízparancsolat (egyh) decalogo, ì
titokzatos mistenoso, pieno di mi- dieci comandamenti
sten h, tb nzperc (Jh) intervallo

tízszer dieci voltén,/* go mm h, tbr, cacciarsi avanti a
tízszeres (vài)decuplo fúna di gomitaten. tb
tozszerezíVá/jdecuplare tolakodó (fii is) importuno, ìn-
toboroz (atv is) recilutare, ingag- tolat manovrare; comporre* un
toborzás (atv is) reclutamento, tolatás manovra
toboz (növ) pigna told (pl ruhát) allungare
tobzódás gozzoviglia toldalék, toldás, toldat aggiunta
tobzod|lk (vmiben) inebriarsi [di], toldaléképület costruzione n annes-
tócsa pozza nghera toWalekos addizionale, supple-
todul affluire, fejébe ~t a ver ú mentano
sangue gü montò alla testa, gü toldott-foldott rappezzato
saltò la mosca al naso toldoz-foldoz (vnut) rattoppare
tojas uovo; - akku Id tojásdad, toU 1. (ált) piuma, penna, -ai foszt
hasonlít, mint egyik ~ a másikhoz strappare la piuma, (atv) idegen
somigliarsi come due gocce n, tb -akkal ékeskedik fare* la mosca
d'acqua aratrice; (kózm) madarat -árol,
tojásdad ovale, oviforme, ovoi- embert barátjáról dai canto si
de conosce l'uccello, 2. (lro~)
ro dell'uovo penna, ~ba mond dettare, (atv)jó
-uiroe sssere una buona penna,
tata jol /organa a -al sapere tenere*
o la penna in mano n, bemártja a
tojastarto ovai(u)olo ~at intigere* la penna
toj | ik fare* uova n. tb tollas piumato, piumano
tojo (fh) gallina da uova n. tb tollasod | ik 1. mettere* le piume,
I. tok 1. (ékszereknek Is) astuccio, 2. (atv) arricchirsi
2. (növ) capsula tollászkod | ik (állat) pulirsi le
II. tok (hal) storione h penne
toka gozzo, doppia gola toilazat piumaggio
tol 1. spingere*; 2. (àtv; vmit vkire) toHbamondas dettatura
gettare [a] tollforgató (fii) uomo di penna
tolakodás importunità, invadenza, tollfosztas strappare h delle penne
prepotenza tollhegy 1. punta della penna, 2.
tolakod|ik, tolaksz|lk farsi* v es- (irotolié) pennino
>; farsi* largo coi tollhiba scorso di penna
tompul 1. (hang, ütés, fény) smor-
penna zarsi, 2. (fájdalom) mitigarsi,
spolverino asordarsi
tollvonás tratto di penna
tolmács interprete h, n tomo tono
tolmácsol 1. interpretare; 2. (szere- topáz topazio
pel) rappresentare topog ba nere i piedi
tolóablak sportello toporzékol scalpitare
tolóajtó porta scorre vole toppant (lábbal) pestare ì piedi
tolókocsi, tolószék sedia a ruote n. toprongyos cencioso
fi v a rotelle n, /* torkaszakadtából kiabál gridare a
toloncház (nincs; kb) nco vero di squarciagola v a piena gola v a
mendicità gola spalancata v quanto ne ha
tolong pigiarsi, accalcarsi in gola
tolongás pigia-pigia fr, calca torkolat sbocco, foca rr, (obölszerü)
tolózár chiavistello, paletto estuano
tolul affluire torkod | ik sboccare [In], gettarsi
tolvaj ladro, (kozm) alkalom szüli a [in]
~t l'occasione n fa l'uomo ladro torkos (fii is) goloso, ghiottoni e,
tolvajkulcs chiave n falsa, -a
grimaldello torkoskodas ghiottoneria
totvajlas furto, latrocinio, rapina torkoskod | ik essere ghiotto
tombol 1. (vihar) infunare, torlasz barricata; ~t emel balneare
scatenarsi con furia, 2. (őrült) torlódás (forgalmi) accumulazione
dimenarsi n, congestione n
tombolás furia, gurore h torlód | ile accumularsi, conge-
tombolo (lelkesedés) fremente, suonarsi
scrosciante, furioso, furibondo torma radice n forte
tompa 1. (targy) ottuso, spuntato; torna ginnastica
2. (hang) sordo, confuso: 3. tornabemutató parata sportiva
(elme) ottuso tornác a- ndito, veranda, pò rtico
tompaszög (geom) a ngolo ottuso tornacipő sca rpe n, tb da
tompít 1. (hangol, ütést, fényt) ginnastica
smorzare; 2. (fájdalmat) tornacsarnok palestra, sala di
mitigare, assordare ginnastica

tornagyakorlat, tomamutatvany
esercizio ginna sue
tornajáték (reg) törne
tornanadrág partalo
ni A, tb da
tornaszer attrezzo (di ginnastica)
tornász |ik fare* la gii
nastica
torziós inga (fiz)
ndolo di
torzít sfigurare, deformare
torzkép caricatura
torzonborz (mn) irsu
torzsa to rsolo
i torzsalkod |ik litigarsi, dispuure,
palestra, sala di rissare
m n, tb tótágast ali 1. (sp) fare* la verticale
am- tesa sulle braccia; 2. (atv) e ssere
tutto sottosopra
torok gola, fauci n, tb, (garat) totális totale
faringe ir, fáj a torka avere U mal totalizatőr totalizzatora A
di gola; köszörüli a torkát totó totocalcio
raschiare la gola, (átv) torkig van totószelvény scontrino di to-
vmivel avere abbastanza [di]; tocalcio
torkara forrasztja a szót ricacciare totózas totocalcio
in gola [a] totóz | ik giocare al totocalcio
torokfájás mal h di gola totyog sgambettare
torokgyík (orv) angina tovább l. (térben) avanti, più m là
torokgyulladás (garathurut) es így ~ e cosi via, 2. ~ ad
faringite n, (gegehurut) laringite (továbbít) inoltare, (tovabbmond)
n propalare, ~ fejleszt sviluppare,
torokhang (nyelv) velare n 3. (időben) più a lungo, ~ tanul
toronyóra orologio da torre n prolungarsi, nem bírom - ne ho
toronyugrás (sp) tuffo alto abbastanza
torpedó siluro továbbá (hai) inoltre
torpedohajo, torpedónaszád si- továbbáll tagliare la corda,
Iurante h, torpediniera svigna rsela
torpedóromboló cacciatorpediniere továbbél (emlék) perpetuarsi.
torpedóvető lanciasiluri h, tb további 1.
torz grotesco, difforme nuovo ori
659
további II: (fn). mmden - nélkül
senza più, senza altro
továbbit inoltrare; trasme t-
tovabbrtas inoltro; trasmis-
továbbkepzes perfezionamento
továbbképző tanfolyam corso di
továbbmegy andare* più in la,
proseguire; olterpassare; (art) ha
a dolgok így mennek tovább se le
cose vanno avanti cosi
továbbra is anche per l'avvenire
továbbtanulás proseguimento degli
tovaszáll volare via
tovafun | ik scomparire*,
spato 1. (nov) ceppo, tronco, tövestül
kitép svellere* sino alle radici;
2. (nveh) radice n, raciale h,
I. több (melléknévi szn) I.
(összehasonlításnál) piu, nincs
- non c'è più; - mint egy
órája varlak ti aspetto da un'ora
e più; se -, se kevesebb ne più
ne meno, nem voltak ~ben
ötnél erano non più di cinque;
2. (néhány) mólt | i, -e, parecch | i,
-e, - ízben v alkalommal a
vane riprese n, tb, - színű
policromo, (zen) - szólainú
polifonico; (nyelv) - szótagu
polisillabo, - szögű pou-
II több (főnévi szn) 1.
(összehasonlításnál) più -et nyom
többtermelés
egy kilónál pesa più di rm chilo,
köszönöm, nem kerek ~et grazie,
non mangio più, (atv) -re tart
preferire [a], -re tartja magát
cre-dersi da più (che un altro),
2. ~ekköz(öt)t tra l'altro
többé (hat) mai più: ezt soha - nem
teszem non lo farò mai più; ő
mar nincs - ha passato a
migliore vita
tobbedmagavul (hai) in compagni a
di più persone, n tb
tobbe-keresbe (hat) più o meno
többen mólt | i, -e, parecch ì, -le
többes szám plurale h
többfele in vane direzioni n.
tb
többfelé diverso, d vane spezie
n, tb
többi I. (mn) il resto, altn A, zi
többi 11. (fn) es a - e cosi via
(dicendo)
többlet sporavanzo
többbnejú poli gamo
többnejűség poligami
többnyire per lo più
többség maggioranza,
pluralità
többségi maggioritario, plu-
tobbszor frequentemente, più volte
n, tb, spesso
többszöri, többszörös npetuto,
többszörös (fii , mal) multiplo,
legkisebb közös - minimo
comune mu Itiplo
tobbtermelés aumento della
produzione

tögy mammella tölcsér imbuto
tőhangzó (nyelv) vocale n ra- téle da lui, da lei
dicale tólgyerdó, tölgyes querceto
tok zucca tölgy(fa) quercia
töke 1. (szőlőé) vite n. 2. (rönk) tölt 1. (folyadékot) versare; 2.
tronco, ceppo, 3. (mészárosé, (edényt tele) riempire, 3.
hóhéré) ceppo, 4. (poi) capitale (fegyvert, akkumulátort) caricare,
A, fondo, üzemi ~ capitale A 4. (időt) passare
dell'esercizio; (átv) tőkét kovácsol töltelék (ételben) ripieno
miiből trarre* profitto [da] töltény carica, cartuccia
tőkebefektetés investimento tölténytár (km) magazzino
del capitale töltés 1. (gát) a rgine A, terrapieno,
tőkehal merluzzo 2. (elektromos) caricamento
tökéletes perfetto, impeccabile, töltetlen (fegyver) scarico
compiuto töltőtoll penna stilogra fica
tökéletesed | ik perfezionarsi töltött (fegyver) ca nco
tökéletesen perfettamente, a toltottpaprilui paperom A, tb
perfezione n infarciti
tökéletesít perfezionare tora 1. riempire, 2. (fogat)
tökéletesítés perfezionamento impiombare, 3. (nyilast) ottu-
tökéletesseg, tökély perfezione n rare
tökéletlen 1. imperfetto, 2. (ember) tömb blocco
imbecille tömeg 1. (ember-) folla, massa,
tökéletlenség 1. imperfezione n, 2. moltitudine n, alffluenza, a
(emberé) imbecillità dolgozó ~ek le masse n, tb
tőkepénzes, tőkés capitalista (h, -e) lavoratrici, 2. (mennyiség) gran
h, n, plutocrateh numero [di], grande quantità
tőkésít capitalizzare [di]
tőkésosztály classe n dei capi- tomegam, tömegcikk articolo di
tőkeszegény pò vero di capitale A tömeges letartóztatás arresti A, fi in
tökfilkó (fej) zucconi e, -a, mer- massa
lotto tömegesen, tömegestől in massa, in
tökkelütött Id tökfilkó grande quantità
tökmag 1. (növ) seme h di zucca, tomeggyúlés comizio popolare
2. (kis növésű) alto quanto un tömegnyomor pauperismo
soldo di cacio tömegpusztító fegyver armi n, tb di
tokrészeg ub(b)naco fra dicio sterminio
tömött (pl sarok) folto, serrato,
ik profusione n compatto
[di], quantità innumerevole tompé orr naso schiacciato
[di] tömzsi grassotto
tomés 1. (fogban) ir
2. (ruhában) fortezza,
(cipőben) supporto per le rotte n, tb
tomit guarnire tönkremegy 1.
tömítés guarnizione n andare* in rovina, fallire; 2.
tömjén incenso (ember) rovinarsi
tömjénez 1. (egy) incensare, 2. tönkrement spantato
(atv) adulare tönkretesz 1. (vmlt) guastare,
tömkeleg 1. (labirintus) labirinto, detenorare, 2. (vkit) rovipare,
2. (vminek a ~e) profusione n (egészséget) rovinare v compro-
[di] mettere* la salute
tömlő otre A tonkretétel rovina
tömlöc prigione n, ca rcere h tönkrever (sereget) me ttere* in
tőmondat (nyelv) proposizione n rotta
semplice töpörödött rattrappito
tömör 1. massiccio, compatto, 2. töpörtyü ci ccoli
(stílus) consio, succinto, lapi- töpreng lambiccarsi v stillarsi il
dario cervello
tomönt condensare, concentrare; töprengés dubbi A, tb, estazioni n,
sok embert maga köré ~ riunire tb
intorno a sé molti uomini A, tor 1. (csontot, jeget, stb)
tb rompere*, spezzare, darabokra
tömörség 1. densità, compattezza, - rompere* in pezzi A, tb; 2.
2. (stílusé) concisione n (porrá) polverizzare, pestare, 3.
tömörül 1. (sűrűsödik atv is) (nyelvet) stopiare, -ve beszél
condensarsi, concentrarsi; 2. masticare (male) una lingua; 4
(átv) unirsi, concentrarsi, am- ~t magát vmi Man aspire [a).
massarsi, (r)aggrupparsi darsi* la pena [di], pre ndersi* la

pena[di].5.~a/e/«l
v stillarsi U cervello, utat -
magának farsi* largo v strada, 6.
vkinek az életére - attentare [a] v
alla vita [di], 7. felfele ~
tör 1. pugnale h, fioretto, 2.
(csapda) tra ppola; agguato; (atv)
-be csal vkit tendere* la
trappola [a]; -be esik cadere* in
trappola, essere preso alla
trappola
tördel 1. (szedést) impaginare, 2. ~t
a kezét storcersi)* le mani
tördelés (szedésé) impaginazione
tördelő (nyomdában) impaginatore
2. (hullámé, fénye) rifrazione /r,
3. fejlődésében itt - van qui c'è
una stasi nel suo svippulo
töretlen 1. (föld) marató; 2. (an) -
erővel con forza mcrolla
törhetetlen 1. (uveg) infrangibile,
2. (hit) incrollabile
tori Ut spezzarsi, rompersi*.
andare* in frantumi h, tbr, (átv)
ha -tic, ha szakad costi quel che
torles I. (szövegből) cancellamento,
soppressione n; radiazione n; 2.
(írásé) raschiatura, 3. (adósságé)
töredékes frammamentari
toredelem contranzione n,
compunzione n
töredelmes compunto, contrito,
umile
toredez|ik andare* in frantumi h,
tb; 2. (felület) fé ndersi
toreked |ik, töreksz|ik (vmire)
aspirare [a], mirare [a]; darsi* la
a [di], sforzarsi
[per]
[*].
[di]
|ik (vmivel) >
preoccuparsi [per], (átv) m
vele! non ci pensare1
torok Un u) turco
Törökország Turchi a
töröl 1. (port) spolverare, 2.
(homlokot) pulire, 3. (Irast)
cancellare, soppri mere*,
radiare; 4. (adósságot) cancellare,
annullare, abolire
törölget 1. (port, homlokot) pulire,
is I (labe stb) rottura, frattura, asciuf
663
törött rotto
törpe (fii is) nano
tört 1. Oh, mal) frazione n
tort II. (mn) 1. polverizzato, trito.
fracassato, 2. ~ ut cammino
battuto
történelem stona, - előtti
preisto nco
történelmi storico, - folyamat
lizmus materialismo sto rico,
regény romanzo storico
történelmileg storicamente
történés azione n, (folyamat)
processo (stonco)
2. Id történetíró
történet (elbeszélés) storiella,
történetesen (hat) per
combinazione n. per caso
történeti storico. - emlek
monumento stonco, - hűség
fedeltà stanca
történetírás stonogTafi a
történetíró storio grafo
történettudomány storiografi a,
scienze n, tb sto nche
történ|ik accadere*, succedere*,
avere luogo, prodursi*; mi ~t>
che cosa è accaduto7 che
successe?
történtek accuduti h, tb, fatti h, tb
occorsi; megjegyzést fűz a ~hez
commentare l'accaduto
törtet (fri is) arrivista (-1, -e) h, n
törtrész frazione n
törtszám frazione n
törülközlik asciugarsi
törvényjavaslat
törülköző (fri) asciugamano
törvény 1. legge n, ~t hoz legiferare,
-be fogat codificare, ~en kivUl
helyez me ttere* fuorilegge, a -
nevében in nome h della legge,
(közm) szükség ~t bont la
necessità fa legge /r, 2. - elé idéz
citare in giudizio; ~t ül vkl felett
stare* in giudizio
törvénycikk articolo di legge n
törvényellenes illegale, contrano
alla legge
törvényerejű avente forza di legge
n; - rendelet decreto-legge h
törvényerőre emelkedik passare in
forza di legge n
törvényes 1. (törvényen alapuló)
legittimo, legale; - árfolyam
corso legale; ~ gyam tutore h
legittimo; - eszközök mezzi h, tb
legali; - úton in via legale; - útra
terel ncorrere* alle vie legali; 2.
(jogos, jogszerű) legittimo
torvényesít legalizzare, legitü-
törvenyesités legalizzazione n,
legittimazione n
törvényesség legalità
törvényhatóság municipio
törvényhozás legislazione n
törvényhozó I. (fri) legislatore h
törvényhozó II. (mn) legislativo, -
hatalom potere h legislativo, -
testület corpo legislativo,
assemblea legislativa
törvényhozói legislativo
törvényjavaslat progetto di legge n,
~ot benyújt v beterjeszt deporre*
un progetto di legge n

giurisdizione n, törzsszám nu mero di matn-cola
della giù- torzstenyezó(mot)sottomultiplo
torzstiszt (kai) ufficiale h di stato
irzsvendeg assiduo, avventori e, -
a abituale
i legale; del tribunale; cardinale
- bonctan anatorm a legale, tószo (nyelv) radice n, radicale h,
- eljárás procedura; - orvos etimo
medico legale, ~ orvostan tószomszedok stanno a uscio a
medicina legale uscio
törvényszerű legittimo; legale tóvaltakozas (nyelv)
törvénytár raccolta delle leggi tema tica
törvénytelen 1. illegale; 2. (ha- töviről hegyire elmond ra
zasságon kívül született) per filo e per segno
illegittimo tovis spina, (kàzm)nincsen rózsa -
törvénytelenség illegalità nélkül non c'è rosa senza spina
törvénytervezet progetto di legge tövises (átv is) spinoso
törvénytudó giunsprudente h tőzsde Borsa
tőrvívás scherma col fioretto tózsdemanóver manovre n, tb di
tórvrvó (fti is) fiorettista (-i, -e) h, n. Borsa, (egy ízben) colpo di Borsa
scherma |tore,-trice di fioretto tőzsdés borsista h
tör-zuz fracassare tőzsdeügynök agente h di borsa
törzs 1. (testrész) tronco, busto, 2. trachit trachite n
(fáé) tronco, 3. (nép) tribù n; 4. trachoma (orv) tracoma h
(kat) stato maggiore trachomas (orv) tracomatoso
torzsfizetés stipendio-basen traccs (btz)chiacchiera
törzsfőnök capo della tribù tradíció tradizione n
törzskönyv matricola trafik spaccio v rivendita di
törzsközönség assidui h, tb tabacchi h, tb
törzslap foglio di matricola trafikos (fii) tabaccio
törzsorvos (kat) medico maggiore tragaa 1. carriola, 2. (pej)
törzsokos, tősgyökeres genuino, di carcassa
puro sangue h trágár osceno, licenzioso
torzsőrmester maresciallo, (lovas- trágárság oscenità, licenziosità
sognai) sergente h maggiore, tragédia tragedia
(rendőrségnél) brigadiere h tragika attrice n tra gica
o, scherzoso, celioso,
faceto
(sp) allenatore h
(geo!) tri ade n
tribuna
l. (anyag) tessuto a
2. (ing fürdő~) magba
trilláz |ik trillare
trillió milione n
G>; trilogia
or transformatore h trocheus troche o
ó (műsz) correggia di trófea trófea
tróger (pej) cafone h
(mn, áttetsző) trolli(busz) füovi a
trasparente trombita tromba
". (fh, fényreklám) trombitás (fn) trombettiere
trapéz trapezio trombózis (orv) trombosi n
trapezoid (geom) trapezo ide h tromf (kártyában) trifono
trappista 1. (fii, egyh) trappista h trón trono, -ra lép salire* al trono,
trappista II. (mnf.-rend trappá -iától megfoszt detronizzare,
tréfa scherzo, burla, (vai) facezia; lemond a -ról rinunciare al
tréfából per scherzo, per n dere*; trono
tréfát űz vkiböl mettere* in trónol troneggiare
ridicolo, burlarsi [di]; beffarsi trónörökös principe h eradita-
|di|; nem érti a tréfát non regge rio
lo scherzo; ennek a fele sem ~ tronralepés salita al trono
comincia diventare serio, (átv) trónterem sala del trono
tréfán kívüli sul seno, scherzo da trónviszályok discorie n, /* per la
parte n successione n del trono
trefálfkoz|ik)scherzare trópusi, tropikus tropico, tropicale.

666
eghajlai clima A tropicale tensioso
; tropiciA, tb Malekassag saccenteria, pre-
- uszni sa nuotare, nem ~ja, tudatos consapevole, cosciente,
hányadán ali vmivel non ci si conscio, intenzionale
raccapezza più; mar mindenki tudatosság consapevolezza, cc-
~ja è U segreto di Pulcinella, scienza, intenzionalità
honnan -od' da dove lo sai? (átv) tudattalan incosciente
mit ~om en! che ne so io? 2. nem tudniillik cioè (a dire*)
akarok -ni róla non voglio tudnivágyo avido v ambizioso v
saperne*. 3. (hatalmában áll) bramoso di sapere*; curioso [di]
potere*, e ssere in stato [di], 4. tudnivalók notizie n, tb importanti
-ok egy kiadó lakást conosco un tudo (fh) esperto [di], pra tico [di]
appartamento da affittarsi tudomány 1. scienza, 2. (tudos)
tudakozó (iroda) uffico (d')in- sapere h, erudizionen, lo scibile
formazionin, tb tudományág ramo dello scibile;
tudakozódás indagine n, inchiesta, disciplina scientifica
informazione n tudományegyetem Università degb
tudakozód |ik (vmiról, vkiról) in- Studi
formarsi [di], chiedere* in- tudományos scientifico, erudito, ~
formazioni n, tb sul conto pálya camera scientifica; - vita
[di] controversia scientifica;
Tudóbb!
manyos Akadémia Accademia
delle Scienze
tudománytalan antiscienti fico
tudomás conoscenza, ~ara hoz
mettere* al corrente [di];
-ára jut vini vkinek venire*
a conoscenza [di]; ~t szerez v
-a mn vmiról essere al
corrente [di], avere consoscenza
Idi]; essere informato [di],
~ul vesz vmit prendere* atto v
nota [di]; ~om szerint per quanto
tudomásulvétel presa di (buona)
tudos i. (fn) erudito, scienziato,
uomo di scienza
tudos II. (mn) erudito
tudósít (vkil vmiról) informare [di],
dare* delle nuove [di],
(hivatalosan) notificare
tudósítás informazione n,
comunicato, (beszámoló) re-
tudositó (ujsagiro) comspondente
A, n, harctéri ~ comspondente A,
nmiutare
tudta saputa, tudtára ad vkinek vmit
mettere* al corrente [di],
portare a conoscenza [di]; tudtán
kívül a sua insapauta, - nélkül
all'insaputa [di]
tudtommal a mia saputa, - nem in
quanto io sappia, no'
tudtul ad mettere al corrente [di],
portare a conoscenza [di]
tudvalevő (hogy) essere noto v
notorio (che)
tul i. (mi) 1. (térben) al di là [di],
tidand
2. (időben/ ~ van a veszélyen
e ssere fuori peri colo
tul li. (hatf. - nagy v kicsi troppo
grande v piccolo
túlad (vmin, vkm) liberarsi [di],
disfarsi* [di]
tulajdon II. (irmf ~ szememmel
láttam ho v isto con questi propri
tulajdon III. (fn) propenetà;
possesso, társadalmi ~ properietà
sociale v statele; vkinek a -ában
van e ssere nella propnetà [di],
~ba esz mit prendere* possesso
[di]
tulajdonit i. (vmit vminek, vinek)
attribuire [a], annettere* [a],
jelentősegei — vminek anne ttere*
importanza [a]; magának -ja a
sikert appropriarsi U successo;
2. (bűnt, vadat) incriminare;
imputare [a], segnare v seri vere*
tulajdonitas 1. attribuzione n, 2.
(bùné) imputazione n
tulajdonjog diritto di proprietà
tulajdonkeppen veramente, propno,
a dire* U vero, propriamente
parlando
tulajdonnév nome h proprio
tulajdonos 1. proprietario, 2.
(allùse) titolare A 3. (cége)
tulajdonság qualità, propnetà,
particolarità
tulajdonságjelző attributo v epi teto
qualificativo
túlárad 1. (kiont) stranpare, 2. (pl
érzelem) traboccare

túláradásCarvJ effusione n túlharsog tó túlkiabál
túláradó (átv) traboccante, esu- túlhevít sumscaldare; riscaldare
túlbecsül stimare oltre il valore, tulipán tubpano
avere una ide a troppo alta tuljir ~ vlcinek az eszén
ingannaci] re, abbiondolare, raggirare,
túlbuzgóÉfcujfanaüco fa rgbela*
túlbuzgóság fanatismo; eccesso di túlkapás abuso, soverchien-a
zelo túlkiabál (vkit, vmil) soverchiare v
túlél (vmil; vkit) sopravvivere* coprire* con la voce
[a), -A magát sopravvivere* a túllep (atv) superare, trasgredire,
sé stesso; avere fatto il suo oltrepassare [a], ~i a hatáskörét
tempo superare i limiti della sua
tulemelked |ik (vimn) sorpas- competenza
sare. superare, (csak atv) sopra- túllépés (atv) superamento,
trastare* sgressione n, halaskön - abuso
túlérett (án is) stramaturo di poteri h, tb
túlerő prevalenza, superiorità túlló a célon (án) passare il segno,
numerica, preponderanza delle esagerare
forze túlmegy (vmin, atv) superare,
túlerőltet strapazzare ecce dere
tuleróltetés strapazzo túlméretezett di smisurate
túlértékel (vmil, vkit) sopra- proporzioni n, /*
valutare túlnépesedés sovrappopolamen-
tulérzékenr ipersensibile, susce- to
ttibili-ssimo, (orv) alle rgico túlnépesedett sovrappopolato
túlérik (pl vizsgán) superare; túlnyomó predonderante,
prepassare [a] valente, predominante
tulfeszités te ndere troppo, túlnyomórészt preponderante-
socreccitare mente, in preeponderanza
(munka) eccessivo; túloldal parte n opposta
anaio túlontúl (hai) eccessivamente
iet (vmil) pagare caro tulorn ora di supplemento v di
ijt (vmil) esagerare soprallavoro
ilad (vmm, vmil. átv is) túloráz|ik fare* (le) ore di
i v di soprallavoro
túlsó opposto, dell'altra parte n,
~ parton sulla riva opposta
túlsúly (átv) preonderanza, sopri
vento, prevalenza, pr&domin
~ba jut. ~ba kerül pre ndere*
sopravvento
túlszárnyal (atv) sorpassare, sor- tulzsuflt pieno zeppo
montare, superare, ecce-dere, tumultus tumulto
prendere* il sopravvento tunya pigro, indolente, inerte
tultaplál sovralimentare tonyasag pigrizia, indolenza, uier-
tultapláltság sovralimentazione zia
n tur (disznó) grufolare
túltelít soprassaturare tura gita, escursione n
túltelített soprassaturato turaz | ik fare* escursioni n. tb v gite
túlteljesít (pl tervet) sorpassare, n, tb
túlteng (növ, orv is) sovrabbondare, turbékol (átv is) tubare
prevalere*; (érzelem) esuberare, turbina turbina
il turista (-1, -e) h, n, alpinista
K-e)A.n
aaproduzione n
túltesz 1. (vkin, vmin) supe
sorpassare, (atv) ez mind
2. ~t magát vintn non fare* caso finezza
(di) 1. UBÍ/bí«?/UinchistrodiCina
túlvilág altro mondo, vita futura II. tus (puska-) calcio
túlvilági dell'altro mondo III. tus (zuhany) doccia
tulzas esagerazione n, estremismo; IV. tus (zen; kb) strombetti-
~ba visz vmil esagerare; egyik tusa combattimento, lotta, (atv)
~ból a másikba esik passare da lelki ~ lotta interiore
un estremo all'altro tusakod | ik (atv) lottare (in sé)

di governo (sulla tükörszo (nyelv) calco
za itera) tükörtojás uovo al tegam
tutajoz | ik andare* con la za ne- tükröz rispecchiare, rif
ra tükröződés (ri)sj
tutyi-mutyi (ember, pej) moscione h, riflessione n
minchione/! tükrözöd|ik (n)specchiarsi,
túzok ottarda. (közm) jobb ma egy riflettersi*; arcán meglepetés -ik
veréb, mim holnap egy - meglio in faccia gli st rifletteva la
un uovo oggi, che una gallina sorpresa
domani, meglio fringuello in tülekedés parapiglia, h. accal-
tasca, che tordo in frasca camento
tu (varrò-) ago; a - foka cruna tulekedlik, tuleksz|ik, pigiare,
dell'ago, (biztosító-) spillo, (atv) accalcarsi
-kon ül stare* sulle spine v sui tűlevél foglia aghiforme
carboni accesi, -ve tesz vmiert tűlevelű fak, tűlevelűek conifere n,
rovistare, frugare tülköl 1. strombettare, 2. (aut)
tücsköt-bogamt összebeszél bla- s(u)onare il clacson
terare, parlare ava nvera tuli tulle h
v a caso, saltare di palo in tülök 1. (aut) clacson h, 2.
frasca (szarvból, pásztoré) corno
tücsök grillo tündér fata
tudó polmone h, (atv) tele ~vel tündéri ma gico
kiáltozik gridare a squarciagola v tündérmese racconto delle fate
a più non posso tündérország regno delle fate
tüdőbaj tisi n, tubercolosi n po'- tundòkl|ik. tündököl splendere,
monare sfolgorare
tüdőbajos, tüdőbeteg (fii is) ti sco, tündöklő splendente, sfolgorante.
tubercolo tico rutilante
tüdőcsúcshurut api-cite n tünemény fenő meno, a
tüdőgyulladás polmonite n n
> della caccia
tűn|ik 1. parere*, sembrare; proibita
ugy ~ik neki egli ha l'uri- tùres sopportazione n, tolleranza,
pressione n 2. hová ~t a tollam? rassegnamento
dove è andata finire la ima tùres-tagadas- (atv) mi -1 perchè
penna' negarlo'
tűnődés meditazione n. riflessione tűrhetetlen intollerabile,
inra sopportabile
tűnőd |ik (vmm) meditare [sn], tűrhető tollera bile, sopporta bile
ride ttere [su] türkiz turchese A, turchina
tüntet 1. (poi) fare* una di- türtőzteti magár padroneggiarsi
moslrazione n v manifestazione tuske spsina
n 2. (átv) fare* mostra [di], tuskebokor spineto, prunaio
tüntetés (poi) dimostrazione n, tuskesdrot filo di ferro spinato
manifestazionen tüstént sul '
tüntető II. (mn) ostentativo colpo
tüntető IH. Qh) dimostrante h, n, tir
manifestante h, n follicolare
tüntetően, tüntetőleg ostenta- tusszent starnutire
tivamente tüsszentés starnuto
tur 1. (elvisel) soffrire*, sopportare, 11. tűz 0") 1. fuoco, tüzet rak fare*
fuoco, lassù -ön süt vmit
cuo cere* a fuoco lento; tuzetfog
accendersi*; incendiarsi; -bejön
arrovellarsi; csupa - (vmiért)
(kozm) - rózsát teremi chi vivrà e ssere tutto fuoco [per]; -be hoz
vedrà! kifogy a -bői v elfogy a v mit infiammare, arrovellare,
türelme perdere la pazienza infocare, ugy fél tőle, mint a
turelemjáték gi(u)oco di pazien- -tői avere una paura birbona
za v a matta [di]; 2. (tűzvész)
incendio, -bòi kiment salvare
dall'incendio, (átv) -be teszi

e fiamma, me ttere* a ferro
e a fuoco, 3. (kat) fuoco,
-et szűntet cessare il fuoco,
puska- fuoco di fucilen a pergó-
fuoco martellante v
tambureggiante, zaro~ fuoco di
sbarramento, (atv) ket - között
van essere tra l'incudine n e il
martello
tűz HI. (ige) 1. (vhová jelezest)
attaccare, (virágot) mettere
nell'occhiello; (zászlót) piantare,
inalberare; 2. (öltésekkel)
trapuntare; 3. vmil maga elé -ötl
prefiggersi*; 3. műsorra -
programmare, 5. (nap) battere
tűzálló 1. incombustibile, 2.
(tégla) refrattario, calorifugo
tűzbiztosítás assicurazione n
tűzdel (szalonnával) lardellare
tüzel l. (fiit) fare* fuoco; 2. (kat)
sparare (contro); aprire* il fuoco
[contro], 3. (are) bruciare, 4.
(buzdít) incitare [a], eccitare [a],
stimolare [a]
tüzelés I. (fiités) riscaldamento; 2.
(kat) fuoco
tüzelőanyag combusti bile h
tuzeló(fa)tó tűzifa
tüzér artigliere h
tuzerseg artiglieria, légvédelmi ~
tüzérségi: - tábornok generale h di
artiglieri a
tuzes I. infocato rovente,
incandescente, igneo, 2. (àtv)
672
focoso, ardente, impetuoso,
appassionato
tuzeskedlik arroventarsi.
infervorarsi
tüzetes minuzioso,
particolareggiato, dettagliato, preci-
tuzetesen minuziosamente,
dettagliatamente, precisamente
tűzfal muro divisorio
tűzfészek (atv is) focolaio d'm-
tűzhalal (kivégzés) supplizio del
fuoco; martirio sul rogo
tűzhányó (hegy) vulcano
tűzharc combattimento, fuoco
tűzhely focolare h
tűzifa legna da a rdere*
tűzijáték fuoco d'artifizio
tűzjelző készüléle avvisatore h
d'incendio
tűzkár danno dell'incendio
tűzkárosult (fit is) danneggiato
dell'incendio
tűzkeresztség (kai és etv)
battesimo di sangue h
tűzkó pietra focaia
tűznyelő ignivoro
tűzoltó (fii) vigile h del fuoco,
pompiere h
tűzoltóautó autopompa da
incendio
tűzoltófecskendő pompa da in-
tűzoltókeszalek (kézi) estintore h
d'incendio
tüzoltoletra scala gire vole
tűzoltóság vigili h, tb del fuoco, tűzrevaloí/fij/ű'tuzifa
pompieri h, tb tűzrölpattant (atv) petulante
tűzoltósisak elmo tűzszünet (kat) pa usa del fuoco
tűzon-vizen at (atv) attraverso ogni tűzvész incendio
ostacolo tűzveszélyes anyag materia
tűzpiros rosso fuoco infiammabile
tűzpiszkalo molle n, tb tűzvonal (kat) prima b nea, fronte
tűzproba (át is) prova del fuoco h
Ty
tyuk gallina, pollo tyúkszemirtó (szer) callifugo
lyukasz, tyuktenyésztó polb- tyukszemvágó (fii) callista (-i, -e) h,
cultore A, pollaiolo, avicultore n
h tyuktenyesztés pollicultura, avi-
tyukketrec, tyukol pollaio cultura
tyukleves minestra di pollo tyű! (ísz) (santa) pazienza!
tyúkszem callo accidenti! dia mine!

u
uborka cetriolo
uborkasaláta insalata di cetrioli A,
uborkaszezon (atv) stagione
n morta, mesi A, tb dei
cipolloni
udvar 1. cortile h, 2. (fejedelmi)
conen,3.(holde)aioneh
udvarhölgy dama di corte n
udvari di corte n, aulico, - szoba
camera (che dà) sul cortile
h, ~ bolond buffone A di corte
udvanas cortese, garbato, ur-
udvanaskod | ik e ssere (troppo)
cortese; colmare di cortesia
udvariasság cortesi a, garbo,
garbatezza, urbanità
udvariassági záradék chiusa di
udvariatlan scortese, sgarbato
udvariatlanság scortesia, sgarbo,
sgarbetezza
udvarias corteggiamento,
assiduità
udvarló (fn) corteggiatore h
udvarol (vkmek) corteggiare, fare*
la corte [a]
udvaronc cortigiano
ugar maggese h
ugarol ro pere* il maggese
ugat abbaiare, latrare
ugatás abbaiamento, latrato
ugor (nep, nyelv) ugró
ugral salt(ell)are, sgambettare
ugras salto; (átv) (csak) egy ~ra van
ide è un salto da qui; nem egy ~
innen non e la via dell'orto
ugrásszerű (atv) saltuario
ugrásszerűen (atv) saltuariamente,
ugrat 1. (pl lovat) fare* saltare; 2.
(atv) beffarsi [di], burlarsi [di],
prendere* in giro
ugratás (atv) beffa, burla
ugr | ik 1. saltare, spiccare un salto,
2. (vízbe) tuffarsi
ugródeszka (átv is) trampolino,
ugródeszkának hasznai usare da
trampolino, ugródeszkául szolgai
fare* da trampolino
ugy 1. cosi; ~ tudom, hogy per
quanto io sappia; - van' e cosi! ~
675
kell neki' l'ha meritata1 2.
(összehasonlítás) ~ mini
cosi .., com, tal, quale, ~ tesz,
mintha fa come se [felsz],
3 (következmény) ~, hogy
cosicché; di modo che, di
maniera che, al punto che,
~ megharagudott, hogy elemem
si arrabiò al punto che usci,
4. - látszik, hogy pare v sembra
che [többnyire felsz]; a dolog
~ ali, hogy sta di fatto v fatto
sta che; S. lehet ~ ötven eves
è un cinquantenne, avrà
una cinquantina di anni A, tb,
6. ~ ám v ~ bizonyt già! v
úgy-ahogy (hat) più o meno
ugyan II. (bár) benché [felsz],
sebbene [felsz], nem erte le ~
kitűzött célját, de azért meg volt
elégedve benché non avesse
raggiunto il suo scopo prefisso,
fu, ciò nonostante, contento; ha
~ megjön se viene pure
ugyan III. (módosító szo) 1.
(kérdésben) ~ minek' a che prò?
2. (felszólításban) ~ i ~ kérlek'
andiamo! v ia' macche, ~, ~>
nemmeno per sogno; neanche
ugyanakkor, ugyanekkor nello
stesso tempo
ugyanakkora, ugyanekkora della
stessa grandezza
ugyanannyi, ugyanennyi altret-
ugyanannyian, ugyanennyien
altrettant 11, -e
jy
ugyanannyira, ugyanennyire
altrettanto
ugyanannyiszor, ugyanennyiszer
altrettanto molto
medesimo, (atv) ~zöldben idem
con patate n, tb
ugyanazért, ugyanezért per la
stessa ragione
ugyancsak 1. (szinten) ugualmente,
parimente; 2. (alaposan) per
bene, discretamente
ugyanide, ugyanoda ibidem
ugyanígy, ugyanúgy proprio
ugyanilyen, ugyanolyan uguale,
simile
ugyanis (ksz) cioè, vale a dire*
ugyanitt, ugyanott nello stesso
ugyetbar)? non e v ero' newero' ~
megleszed? lo fai, vero?
úgyhogy (ksz) in modo che,
cosicché
ugyis tanto; ~ el akartam jonm
tanto volevo venire*
úgymint (magyarázó) cioè (a
úgynevezett 1. chiamato,
nominato, cosidetto; 2. (guny)
sediente
ugyse(m) (hat) tanto no
úgyszintén ugualmente, parimente,
parimenti
úgyszólván quasi; a dire il vero
uj 1. (ált) nuovo; ~ típusú di nuovo
conio; ~ házasok sposi A, tb
novelli; 2. (hír) recente, 3.

(újonnan meglelem) inedito, újjáéleszt rianimare,
(atv) - eletei kezd ricominciare la rivivere*
vita, ez nekem ~> questa mi újjáépít ricostruii
giunge nuova restaurare, (átv)
ujbol di nuovo, da cappo ricostituzione n, res
újbor vino nuovo rigenerazione «
újburgonya, újkrumpli patatine n. tb újjáépül ricostruirsi.
, 2. (pnmőr) i
ili (pi tonar) (professore A) újjászervezés riorganizzazione n
novello
újesztendő Id újév rinascimento, (átv) nj
ujev anno nuovo; boldog -et! Buon ujjasziilet | ik rinascere*; ns-
Anno! Buon Capo d Anno' uscitarsi (a una v ita nuova)
ujfrancia francese moderno ujjatlan (mhaddarab) senza
újhold luna nuova, novilunio ma nchine n, tb
újít innovare, fare* (in)novazioni ujjáválasztas (poi) rielezione n
n. tb ujjbegy punta del dito v del piede
újítás (ìn)novazionen A
ujitó (jh) nova|tore, -tnce, n- ujjlenyomat impronta digitael,
forma |tore,-trice dattiloscopia
ujj 1. (kézé, lábé) dito, -al mutat ujjnyi vastag grosso un dito
vkire mostrare a dito; megnyalja ujjong esultare, giubilare,
a tíz -át utána è roba da leccarsi acclamare
le dita; (átv) egy ~at sem mozdítja ujjongás esultanza, giù Mio,
vkiért non alzare un dito [per], acclamatone «
-bál szopta ha inventato di sana ujjongó giubilante, esultante,
pianta, ~at húz vkivel aversela entusiastico
[con] pigliarsela [con], 2. ujjperc falange n
(ruháé, ingé)manica ujkeletű di data recente
ujkor evo moderno, età mo-
ricostituzione « újkori dell'evo moderno, dell'età
újjáébred (átv) riso gere* (a nuova moderna, ~ t,
vita) modrna
újjáéled (atv) rivi vere*, rianimarsi, újlatin neolatino
rinascere ujolag (hai) Id ujbol
ic 1. (kat) coscritto, re eluta h, újságos, újságkihordó Id ujsag-
(atv) novizio, nuovo arus
ickiképzes istrusione n (milli- ujsagos bode edi cola
,re) delle re clute újságpapír carta giornale h
icozás leva, reclutamento újsütetű novello, della gio vane
festett dipinto di fresco, -
újra (hat) di nuovo, da capo, -meg
- ripetuamente - átél rivivere*,
ujrafelfegzverz, riarmo
lurafelvétel (peré) revisione «
újrakezd ricominciare, npre n-
ujrakezdes ripresa
ujraoltas (orv) rivaccinazione n
újraválaszt nele ggere*
újraválasztás rielezione n
ujraz bissare
ujsag 1. (hír) novità, mi ~? che c'è
di nuovo' 2. (hírlap) giornale A,
gazetta, quotidiano, ~ra előfizet
abbonarsi a un giornale
újságárus giornalaio; (rikkancs)
stnllon | e, -a
újságcikk articolo di giornale A,
újsághír trafiletto, (csillagok közt)
stelloncino
újságírás giornalismo
újságíró giornalista (-1, -e) A, n
újságkivágás maglio di giornale A
újságol informare, comunicare [a],
raccontare una anovità [a]
újságolvasás lettura dei giornali
újszerű me dito, moderno
újszövetség (egyh) Nuovo
Testamento
újszülött (fii is) neonato
újul (hold is) rinnovarsi, (atv) ~t
erővel con forze n. tb rinnovate
UjZéland Nuova Zelanda
Ukrajna Ucraina
ukran (jh ts) ucraino
ultimatum ultimatum A
ultramann (kék) ultramanno
ultramodem ipermoderato
un 1. (vkit, vmit) essere stanco
v stufo [di]; 2. ~/a magai
unalom noia, fastidio; -boi per
ingannare il tempo
unatkoz|ik annoiarsi
undok ripugnante ab(b)ieto,
abominevole; - dolog tur-
pitu dine n
undor ripugnanza, ab(b)iezione n,
disgusto, ~t kelt sollevare il
disgusto [per]
undorít (vmi vkit) fare* schifo v
disgusto [a]
undorító disgustante, ripugnante,
schifoso
undorod |ik (vmitòl) sentire v
provare disgusto v ripugnanza
[per]

latifondiano, (kmcstan)
latifondio.
e, snervare, dare* noia
|a]; dare* sui nervi [a]
untig elég è iù che basta
úr 1. (megszólítás) signore A,
Uram* Signore' Signor mio1 2.
ira) padrone A, a
Úrangyala 1. (tmadsag) angelus
domini h, 2. (harangszó)
avem(ma)an a
uraság (rég) signore h
urasági (rég) signonle
uraskod | ik fare* il signore
impadronirsi [di]; 3. (egyh)
Ur il Signore
fölött i
679
úrhölgy signora
uri 1. (előkelő) signonle, ~ osztály
classe n nobiliaria; 2. (jo
modorú) ( beneducato
unas signorile, distino, scetto
úriasszony signora
unember signore A (distinto),
Úristen Domendeddi o. Signore h
urleány signorina
Űrnapja (egyh) Corpusdo mini A
umö signora
nszaly 1. (haja) rimorchio, 2.
(ruháé) strascio; (atv) vkinek az
~ába kerül entrare nell'orbita
[di]
usz | ik nuotare, felfele ~tk nsaure*
la conente; (átv) ~ az arral
andare* alla deriva, ~ik az
adósságban affogare nei de
biti
uszít (atv is) incitare [a], eccitare
[a], aizzare [a]
uszítás provocazione ,
incitamento, eccitamento, aizzamento
nszító (fii is) aizzai tora, -trice,
provoca Itore, -tnce, istoga|tora,
-trice, agita Itore,-trice
uszkár (ali) cane A barbone
galleggiante
nszo III. (jh) nuota | re, -tnce
úszóbajnok campionee A di nuoto
nszoda piscina; fedeli
stabilimento balneare
uszóhártya (áll) palma deie piedi
uszolabuak (ali) palmi pedi h, tb
úszómedence piscina (nata-
uszomester maestro di nuoto
úszónadrág calzioni A, ri da
uszony aletta, pinna; natatoria
úszóverseny gara di nuoto
ut 1. (átv is) via, strada,
cammino; ~at! félre az -ball largo'
in viaggio, légi ~on per via
ae rea; ~ra kész pronto a partire,
gambe, ~nak indul avviarsi,
mettersi* in cammino v in via;
via; nem esik ~ba essere fuon di
strada, (átv is) ~at enged
dare* h bero sfogo [a], ~ba
igazít avviare, insegnare la via
[a]; mostrare il cammino [a],
állja vkinek, vminek sbarrare
il passo [a]; ~at téveszt sbagliare
la strada; visszavezet a helyes
~ra rimettere* v ricondurre*
sulla via retta, járható ~ strada
v via praticabile; (atv) -iában
van vkinek esssere di ostacolo
v di inciampo [a], essere tra
i piedi; elvágja vkinek az
-jat tagliare la via [a], a
maga ~ját járja andare* per
la propna strada; meni a
saját -adoni va(ttene) per i
fatti tuoi1 2. (utazás) viaggio,
itinerario, szerencsés utat1

buon viaggio! 2. hivatalos ~on
in via ufficiale, vizi ~on per
via diacqua
utal 1. (man) rinviare [a].
rimandare [a], riferire [a], 2. Id
utalványoz, 3. (atv) segítségre van
-va avere bisogno dell'aiuto [di]
utal detestare, esecrare,
abominare
utalás rimando, rinvio, re-
utalat disgusto, avversione n.
ripugnanza
utálatos detesta bile, npu-
utalatossag orrore h, ignomi-
utalviny 1. (bank~) assegno
bancario, 2. (pénzes ~) vaglia h
utánaszámol verificare (pi un
utanaveti magát inseguire, darsi*
alla caccia (di]
utánajárás indagine n, ricerche n.
tb
utánnyomás ristampa
utánoz imitare, contraffare,
coppiare, pre ndere* per
modello
utánozható mutabile
utánpótlás rifornimento, n-
constituzione « dei quadri
utánvét: -tel küld spedire contro
assegno
(majmolas) scimmiottata
contraffazione «
postale manzo (fti) imitai tore, -tnce,
utalványoz assegnare, mandare epigono
irtan (mn) 1. (térben) dietro, 2. utánzott artificiale
(időben) dopo; 3. dolga ~ nez utas viaggia | tore, -tnce,
fare* il fatto suo; 4. szülei passaggero; viandante A, n
~ örökölt ereditò dopo i geni- utasít 1. (vlat vkihez) mandare
tori |a], indirizzare [a], 2. (vkit
utanafut (vmmek, vkmek) co rrere* vimre) ordinare [di] fare*,
(dietro a] invitare [a]
utánajár (vmmek, atv) interessarsi utasítás 1. (parancs) ordine h, 2.
[di]; indagare (magyarázat) istruzione n,
utánakap (vmmek) allungare la használati ~ istruzioni n, tb per
mano [verso] l'uso
utanakiild (vmmek, vkmek) utasszállító repülőgép aeroplano
raggiungere* per viaggiatori h. tb
utánanéz 1. seguire con lo irtasz (kat) zappatore A
sguardo. 2. (teendőknek) utáthidaláscavalcaviah
badere (a], pensare [a]; 3. útátjáró passaggio a livello
(könyvben vmmek) consultare, utazás viaggio, világkörüli ~ viaggio
guardare circolare (intra al mondo)
iroda agenzi a di viaggi h, tb, ~
kedvezmény facilitazioni n, tb, ~
laz febbre « della partenza, ~ cél
meta del viaggio
utaz|ik 1. viaggiare, 2. (atv, vktre)
perseguitare
utazó (fii) 1. Id utas, 2. (ker)
commesso viaggiatore A
útbaigazítás informazione n,
utitars(nó) compagn
viaggio
útitáska valigia
útiterv itinerario
útjelző tábla palo
utkaparo (fii) cani
utca via, strada, (szeles) arteria, ~
hosszat lungo la strada
utcagyerek ragazzo di strada,
monello
utcai stradale; - arus vendi | tore, -
tnce ambulante, ~ forgalom
traffico stradale, (pej) ~ nő
donna i strada, ~ szoba ca mera
sulla (v prospiciente la)
utcakeresztezódes omo. crocevia
A, crocicchio
utcasarok cantonata, svolta
utcaseprő spaazzino
utcatábla targa indicatrice
biforcazione n, crocicchio
útlépítes costruzione n delle vie
pubbliche
úthálózat rete « stradale
úthenger rullo compressore
útikalauz 1. (személy; könyv) guida,
2. (csak személy) cicerone h
útiköltség spese n, tb di viaggio
útilapu (árt)- ~t köt a talpa
ala vkinek mettere* alla
(kat) retroguardia, truppe
n, tb di copertura
utóhang epilogo
utóhatás ripercussione n, effetto
ulteriore, conseguenze n, tb
(nyelv) postenon-
itóidény fine n di stagione n
itóirat poscritto
itóíz sapore A (che rimane in
bocca), (atv) kellemetlen ~t hagy
lasciare la bocca cattiva

utojatek epilogo utoszo (ir) epilogo
utókezelés cura suppletiva utoszülött postumo
utókor posterità utótag (nyelv) suffisso
tá(kal)
eriormente, posticipatamente ridi copertura
utólagos ulteriore, postenore, utóvégre (ka) in fine n dei conti in
susseguente, posticipato ultimaanalisin
utolér raggiungere* útravaló (fii) viatico, provvisione n
utolérhetetlen (átv) irraggiungi bile, per U viaggio; articoli h, tb da
inaccessibile viaggio; (atv) viatico
l'ultima volta, da vin v all'ultima percosro
volta, da va in v all'ultimo 2. útszéli (átv, pei) Invale
(utolsósorban) in fine n, úttalan impraticabile, impervio, -
finalmente utakon per vie n, tb impraticabili
utolsó II. (mn) 1. ultimo, ~ divat úttest strada, carreggiata; carna,
u ltima moda, ~ elotti selciato; sede n stradale;
penultimo, ~ figyelmeztetés domború - strada a schiena di
ultimo avviso, ~ percig fino in asino
fondo; -fillérig fino all' utimo uttóro (fri is) precursore h,
centesimo; (atv)ai~simításokat inizia|toré, -tnce; (iskolai ts)
végzi vmin dare* l'ultima mano poiniere A ~ munkásságot fejt ki
n |a], 2. (egyh) - kenet estrema svolgere* una attività da
unizione n pionien A. tb
utolsó IH. (jh). őaz~az osztályban úttörőtábor campo dei pionieri A,
essere l'ultimo della classe; ~kat tb
rúgja dare* gli ultimi crolli
ditismo
lo (fri) brigante A, bandito
i: vmilyen ~ in certi
utopista utopista (-1, -e) h
utópisztikus utopistico
utórag (nyelv) suffisso
Ü
ude fresco (távollevőnek) i miei saluti A, tb v
iideség freschezza ossequi h tb v omaggi h, tb [a];
üdít rinfrescare szívélyes - saluto cordiale
üdítő (fri is) rinfrescante, ~ ital üdvözlő' ~ beszéd discorso
rinfrescante A inaugurale ~ távirat telegramma
üdül e ssere m villeggiatura, A di saluto
nposare üdvözöl 1. (mozdulattal) salutare,
üdülés villeggiatura, nposo 2. (érkezőt) dare* U benvenuto
üdülő (fn) 1. (nyaralovendég) [a]; 3. (szerencsét kíván) con-
villeggia | tore, -tnce; 2. (épület) gratularsi [con], felicitare
colonia della salute üdvözül (egyh) salvarsi
üdülőhely stazione n balneana v uget trottare
clima tica ügetés trotto
üdv salute n ügető (ló) trotta | tore, -luce
üdvkiáltás, üdvrivalgás grido di ugetőpárya pista per le corse al
gioia, acclamazione n trotto
udvlövés salva ugetőverseny corse n. tb al trotto
üdvös salutare, saluti fero ugy 1. affare A, faccenda, -ben
üdvösség (egyh) salute n érdekelt essere interessato in
(dell'anima) una faccenda, -et elintéz
üdvözít (egyh) salvare [l'anima di) terminare un affare; hogy áll az
Üdvözítő (fii, egyh) Salvatore n -ed? come sta U tuo affare' sötét
Redentore A - affare h equivoco v losco v
üdvözítő (mn) salutare, saluti fero sospetto, 2. (peres) ca usa; 3. -et
üdvözlés salutazione n sem vet vmire, vkire sdegnare,
üdvözlet saluto, rispetti h tb, non fare* caso [di]; 4. keze -ebe

-eben van avere a portata dl
ugybuzgalom, ugybuzgosag zelo,
premiura
ugybuzgo zelante, pieno di zelo,
premuroso
ugydarab pra tica, atto
ugyefogyott inetto, incompetente
ugyefogyottsag inettitudine n.
incompetenza
ügyel (vlcire, vmire) badare (a],
stare* attento (a], fare* caso
Idi]: essere preoccupato [di.
per]
ügyelet ispezione n, sorveglianza,
vigilanza
ügyeletes (pl orvos) (medico) di
ugyes abile, valente, capace
ugyesked|ik ingegnarsi;cavarsela
ügyesség abilità, destrezza,
valenti a, capacità
ugyesz pubblico ministero.
procuratore A della Repu bblica
ügyetlen maldestro, inabile,
incapace
ugyetlenked|ik essere maldestro v
inabile v incapace
ügyetlenség maldestrezza,
inettitudine n, incapacità
ügyfél cliente h, n
üggyel-bajjal a mala pena, con
ügyirat pratica, atto
ügykezelés direzione n degli affari.
ügykör sfera d'attività, competenza
ügylet affare A, atto, transazione n,
operazione n
ügynök 1. (ker) agente A,
rappresentante h, 2. (poi)
ügynökség agenzi a
ügyosztály sezione n
o rdme A del giorno
ügyszeretet zelo, premura
ugyvedi di avvocato; avvocatesco; -
iroda studio d(ell)'awocato,
studio legale; ~ kar avvocatura; ~
költség competenza v onorari h,
tb del'awocato, ~ megbízás
procura, - palya carriera di
ügyvédjelölt praticante A
ügyvédnő avvocatessa
ügyvezetés gestione n,
amministrazione n, direzione n
degli affan
ügyvezető (fii) gerente h, ammini-
ugyvitel gestione n,
amministrazione n
ügyvivő incaricato d'affari h. tb
ukanya bisavola
ukapa bisavolo
ul 1. (vhol) sedere*, stare* seduto,
ebednél ~ sedere* a tavola, ~i>e
marad stare* seduto, (àtv) vki
nyakán - incomodare, tűkön ~
stare* sulle spine v sui carboni
accessi; 2. (vhova, vmire)
sedersi*; asztalhoz ~ sedersi* a
ta vola; lora - montare a cavallo,
vonatra ~ salire* sul treno.
autóba -salire* in macchina, 3.
(börtönben) (biz) essere dentro,
essere incarcerato; 4.
lakodalmat - celebrare le nozze,
ünnepet - festeggiare
üldögél sedere, stare* seduto
üldöz (vlut) perseguitare, inseguire,
incalzare, dare* la caccia [a].
tenere* [dietro a]
üldözés persecuzione n, mse-
bldözesi mánia (orv) mania di
persecuzione n
üldöző (fri) 1. (személy)
perscu|tore, -tnce, 2. Id űzőbe
üldözött (fit is) perseguitato
üldöztetés ld üldözés
üledék sedimento, depo sito
üledékes sedimentoso
ülep deretano, sedere A; culo
üleped | ik depositarsi, posarsi
iiles 1. (testhelyzet) sedere A, 2.
(ülőhely) seggio, posto;
(kerekpáron) sellino; (rep) carlinga: 3.
(gyűlés, tárgyalás) seduta,
riunione n, assemble a, bezárja az ~t
chiu-dere* la seduta, teljes -
seduta plenaria, ~t tart tenere*
sedura, 4. (bírósági) udienza.
ülésez | ik tenere* seduta
ülésszak sessione n
ülésterem 1. sala delle sedute; 2.
(bírósági) sala di udienza
üllő incudine n
ülnök assessore h
ülőcsont ischio
ülőfoglalkozás impiego sedentario
ulőfiirdő semicupio
illőhely posto a sedere*
ülőke sedire A, seggio
ültet 1. (asztalhoz) collocare, 2.
(nov) piantare; 3. (tyúkot) fare*
ültetés 1. (asztalnál) collocazione;
2. (növ) piantagione n, 3. (tyuké)
covatura
ültetvény piantagione n
ültetvényes piantatore A
ünnep festa, solennità, kellemes
-eket! auguri A, tb per le feste1
ünnepel festeggiare
ünnepelt (fri is) festeggiato
ünnepély solennità, cerimonia
ünnepélyes solenne
ünnepélyesség solennità
ünnepi festivo, solenne, - beszéd
discorso (solenne), - lakoma
banchetto; ~ előadás
rappresentazione n di gala, -játék
gio(u)chi A, tb di festa, ~ szónok
oratore A ufficiale
ünneplés festeggiamento
ünneplő (fri) 1. (személy)
festeggia |tore, -tnce, 2. (ruha)
abito festivo
ünnepnap festa, giorno festivo
ünneprontó (fit) guastafeste A
ünnepség solennità
uno (ali) giovenca
úr vuoto, lacuna, (vilag~) spazio
üreg cavità
digiuno, (átv) ~ kézzel távozik
rimanere* con un pugno di
mosche n, tb, 2. (hivatali állás)

vacante, 3. (atv) - beszed
discorso fatuo v insi pido; -
óráiban nelle ore li bere
üresedés vacanza, -ben van e ssere
üresfejű zucca vuola
urge (áll) ghiro
űrhajó naven cosmina
urit 1. vuotare; (átv) ~i pohara vki
egészségére bere* alla salute [di]:
2. (kat) evacuare
űrlap modulo, formulare A
űrmérték misura di capacita
űröm (atv) amarena, (kozm)
nincsen orom - nélkül non c'è
űrtartalom 1. capatiti, 2. (hajoe)
tonnellata
uni (áll) montone A
űrügy pretesto, sotterfugio, ragione
n speciosa
unii 1. vuotarsi, 2. (hivatali alias)
diventare vacente
ust pai(u)olo
üstdob (zen) ti mpano
üstök ciuffo
üszkös 1. (megperzselődött)
bruciaticcio; 2. (mg) ingolpato, 3.
tizzone h, 2. (ganoba ~) golpe «,
3. (orv) cancrena
ut 1. battere, picchiare; colpire,
kalapáccsal a szegre - picchiare v
battere sul chiodo con il
martello, arcul - schiaffeggiare,
2. éjfélt - az ora l'orologio suona
(la) mezzanotte; 3. tábort ~ vhol
attendarsi, mettere* v piantare
le tende; 4. (közm) addig üsd a
vasat, amíg meleg batti il ferro
mentre e caldo; sok pera ~t a
markát ricevere molti soldi h, tb,
bottal -heti a nyomat vkinek
vattelappesca, chi l'ha visto l'ha
visto; szeget-a fejébe vmi essere
una pulce nell orecchio; mi ~òtt
beled? che ti ha preso' S.
(hasonlít) somigliare (a)
uteg (kat) batteri a
utem 1. (zen) battuta, misura.
háromnegyedes — misura a tre
tempi A, tb, 2. (ir) misare, 3. -re
lép cadenzare il passo
ütemes cadenzato, ri unico
ütemez 1. (ven a taktust) ba «ere la
misura, 2. (átv) ritmare, caden-
Qtes bussa, colpo, battuta,
perütközés urto, collisione n
ütközet battaglia, combattimento.
üsző (áll) giovenca
üszög Id üszök 2.
üszök l. (zsarátnok) 1
: útköz|ik l.(vmibe, vmivel össze)
urtare [contro], dare* [contro,
di]; (atv) akadályba ~ik trovare v
ütköző (fii. vasúti kocsin) tampone üvegfúvás soffiamento del vetro
A üvegfúvó (munkás) soffiatore h
ütközóallam stato cuscinetto üveggyár vetren-a
ütközőpont punto controverso, üvegház serra calda, stufa
punto di frizione n üvegházi növény (atv is) pianta e
bastonare
ütő (temsz-) racchetta üvegkereskedő vetraio
ütóits (gyümölcsön) ammaccatura üveglap lastra di vetro
ütőd | ik tó nekiütődik üvegnemű vetrame h
ütődött (mn) 1. (gyümölcs) schiac- uvegpapir carta vetrata
ciato, ammaccato; 2. (ember) üvegszekrény credenza a vetri A, ri
cretino üvegszem occhio di vetro
ütőér arteria üvegszerű vitreo
üvegszilánk scheggia di vetro
i üvegtábla vetro, lastra di vetro
üvölt urlare, vociferare
ütőkártya briscola; punto di üvöltés urlo, muggito
vantaggio; (átv) kijátssza az űz 1. (üldöz) inseguire, perseguire,
utolsó ütőkártyát giocare l'ultima perseguitare: dare* la caccia [a],
carta tenere* [dietro a]: 2. (mester-
ütött-kopott decrepito, logoro séget) esercitare: 3. (sportot)
üveg 1. (ablak, kirakat- is) vetro, praticare: 4. csúfot ~ vkiből
cristallo; homályos- vetro opaco pre-ndere* in burletta, beffarsi v
v smerigliato; (átv) nem vagy ~böl burlarsi [di], pre-ndere* in giro
non sei di vetro, 2. (palack) üzelmek (pej) pra-tiche n, tb,
bottiglia, fiasco maneggi A, tb, mene n, tb,
üvegajtó vetrata macchinazioni n. tb
üvegáru vetrame A, vetri A, tb, üzem 1. (ipari) azienda impresa:
materiale A in vetro épület stabilimento, 2. ker
üvegbura campana di vetro impresa; vendéglátó - ristorante
üvegcserép coccio di vetro A; 3. (üzletmenet) traffico,
üveges (fit)vetraio esercizio; ~be helyez mettere* in
üvegez invetriare, mettere* i azione n, attivare, teljes -mei
vetri dolgozik lavorare con piena
üvegfestés, üvegfestészet pittura sul capaciti
ivegfestő pit | tore, -tirce sul vetro üzemeltet (üzembe helyez) me nere

ione rr, (üzemben tart) üzlet 1. (bolt) negozio, magazzino;
e, sfruttamento -et nyit vhol mettere* su
dasagtan ragioneria bottega; 2. (ügylet) affare A; ~et
üzemi ~ bizottság comitato di köt fare* un affare h: remek ~
fa bbnca, ~ konyha cucina della affaroni A
fabbrica, ~ orvos me dico della üzletember negoziante h, uomo d'
fa bbnca affari A,/*
azemképes in stato di (un- üzletfél cliente h, n
zionamento üzlethelyiség locale h, bottega,
üzemképtelen in stato di non (un- magazzino
zionamento üzleti commerciale, di affari A, tb ~
üzemköltség spese n tb di elet vita commerciale- ~ körök
fabbricazione « ambienti A, tb v circoli A, tb,
üzemvezető capo officina, capo- commerciali; ~ levél lettera
azienda di fabbrica; direttore A commerciale; ~ ügy affare A; -
technico ügyben per affari A, tb
üzemzavar interruzione n del üzletkötés transazione n,
lavoro, panna operazione n
uzen 1. annunciare, mandare a üzeletmenet marcia degli affari
dire* [a], fare* sapere [a], 2. üzletnegyed quartiere A, degli affari
dichiarare la guerra (a] üzlet
üzenet messaggio, szerkesztői ~ek uzlettelen stagnante
pa gina v rubica dei lettori, buca üzlettelenseg ristagno degli affari
delle lettere üzletvezetés gestione n direzione n
uzer (főleg tőzsdei) aggiota | tore, - degli affari
tnce, rialzista A. speculai tore, - üzletvezető 1. (ker) gerente A; 2.
(vasúti) capo v direttore A (del)
tg (vasúti) direzione n
«menini (vmiveij trafficare, servizio (del) movimento
andarsi* alle speculazioni iizletzaras chiusura dei negozi
és (foglalkozásé) esercizio űzőbe vesz dare* la caccia [a]
V
vacak (Jh is) robaccia, scarto, vadászati cinegetico, ~ eng
rifiuto licenza di caccia, ~ ti
vacog a foga gli ba nono i denti csccia proibita
vacok 1. (állaté) tana, covile A, 2. vadászfegyver fucile A da ci
(fekvőhely) giìc^io carabina
vacsoráz | ik cenare h
vad 1. (fii) 1. (áll) fiera, bestia, 2. vadasz |ik cacciare, farkasra ~
(hus) selvaggine, 3. (ember) cacciare al lupo
selvatico, -a, vadászkalap cappello da csccia
vas 11. (mn) 1. (alt) selvaggia, fé- vadaszkes coltello da caccia
roce, selvatico barbaro, 2. (jele- vadászkutya cane A da caccia
net) violento, brutale, 3. (félénk) vadászkürt corno da caccia
timido; 4. (nòv) selvatico vadászrepülő (kai) cacciatore A
vad (jog) accusa, ca fico -ai emel vadaszfrepü/ö^ép caccia A,
vki ellen intentare accusa aeroplano da caccia
[contro] vadasztaska carniera
vadállat fiera, bestia, animale A vadászterület bandita
selvatico vaddisznó cinghiale A
vadaskert bandita, riserva vadember selvaggio
vádaskodás recriminazione n, vadgalamb colombo selvatico
denunzia vadgesztenyefa castagno d'India,
vadaskod | ik recriminare, de- ippocastano
nunziare vadhajtás (noi) nr
re A, vadházasság conc
; - a vízi madarakra vadházastárs conc

vadidegen interamente scono-
vádirat atto d'accusa
vadkacsa a natra selva tica
vadliba oca selvatica
(jog) at | tore, -trice
vádlott (fn is) accusato, imputato,
prevenuto, ~ak padja banco degli
accusati
vadmacska gatto selvatico
vadóc 1. (nàv) loglio; 2. (gyermek)
sca mpolo
vadol accusare, incolpare,
incriminare
vadon I. (Jh, elhagyott videk)
regione n solitaria, (sűrű erdő)
vadon II. (hat). ~ nő crescere*
selvaticamente
vadonatúj nuovo fiammante, nuovo
vadorzás caccia di frodo
vadorzó cacciatore h di frodo
vadság ferocia, inumanità, barbane
vadsult arrosto di selvaggina
vadszőlő vite n del Canada, vite n
selva tica; abrostine n
vag 1. (hajat is) tagliare, 2. (fai)
spaccare, tagliare, 3. (üt) dare*
un colpo (a), 4. (vkihez vmit)
scagliare v scaraventare [contro];
(átv) szemébe ~ vmit vkinek
gettare in faccia [a]; S. földhöz
- stramazzare v buttare a
terra, 6. vkinek a szavába -
690
interrompere*, troncare la
parola [in], 7. díszbe ~]a magai
mettersi* in gala; %.jó kepei ~a
játékhoz fare* buon viso a
cattivo gi(u)co, 9. vini a
becsületebe - offende l'onore A
[di]
vagány teppista A
vágány rotaia, binano, (atv) mas
~ra terel deviare; spostare
vagas 1. (erdőé is) taglio, tagliata,
tagliatura, 2. (csapás) colpo di
sciabola. 3. (sebhely) sfregio,
vagat I. (ige) fare* tagliare
vagat II. (fn; bányában) gallen a
vagdal (aprít) tagliuzzare
vagdalt (hús) carne n tntata.
gombóc polpette n, tb
vágóhíd macello
vágómarha bestia da macello
vagon vagone A, ~ba rakva sul
vagtiffn) galoppo
vágtat galoppare
vagy I. (ksz) oppure, sia che,
sia..., (atv) ~ ugy! ah si1
vagy II. (hat) ali ineira
vágy(akozás) desideno [di], voglia
[di]; aspirazione n [a]
vagy(akoz)|ik, vágyod |ik
desiderare [tàrgyeset v di], aspirare
[a], bramare [di]; ambire, a
tenger mellé ~ik ha la nosztalgi a
del mare
vagyis cioè (a dire*)
vagylagos alternativo
vágyódás bramosi a, desideno,
nostalgi a
vagyo(do), vágyakozó aspirante [a], mondat elén) ~ igaz-e? sarebbe
avido [di], (érzékileg) con- vero?
cupiscente vajszivù uomo di buona pasta
vagyon avere A, beni A. tb, fortuna, vajtartó ciotola da burro
sostanza, parumonio vajudas travaglio del parto
vagyonadó imposta sul patnmo- vajudi | k 1. (orv) e ssere in travaglio
nio di parto; 2. (átv) tribolare,
vagyoni finanziano. Decumano; - tormentarsi
helyzet situazione n finanzia- vak (fn is) cieco, fel szemere -cieco
vagyoni helyzet stato di fortuna vakablak finestra cieca v finta
mezzi h, tb vakáció vacanze n, tb
vagyonilag finanziariamente, vakációz | ik fare* le vacanze
pecunianamente vakar 1. (fejet is) grattare, 2. (lovat)
vagyonközösség comunanza dei strigliare
beni vakares (ember pej) nanero ttolo
vagyonos abbiente, facoltoso, bene- vakarodz | ik grattarsi
stante vakbél appendice n, intestino
vagyonosod | ik arricchirsi cieco
vagyontalan (fn is) nullatenente, vadbelgyulladas appendicite n
sprovvisto dei mezzi v delle vakbélmútet (orv) operazione n
nsorse dell'appendice n
vagyontalansag nullatenenza, in- vakbuzgó (fn is) fana tico, (csak fn,
digenza biz) baciapile A, n
vaj buno, egy darab ~ un pane di vakbuzgóság fanatismo
burro, spaghetti ~ban spaghetti al vakít abbagliare
v col burro; -jaljòz cucinare con vakító abbagliante
burro; (átv) vkinek -van a fejen vaklárma falso allerme A
avere la camicia soprca vaklövés tiro a polvere n
váj 1. (földbe) scavare, 2. (fogat) vakmerő 1. audace, ardito, teme-
stuzzicare rario, 2. (pej) sfacciato
vájár picconatore A vakmerően arditamente, teme-
vajas kenyér pane h con burro rariamente
vájat scanalatura vakmerőség 1. arditezza, teme-
vajha magari rarietà, audacia, 2. (pei) sfaccia-
vájkal frugare tezza, sfacciata ggine n: faccia
vajon 1. (mellek mondat elén) se, tosta
nem tudom, ~ meggyógyult-e? vakol intonacare
non so se sia guarito? 2. (fő- va

i punto, 2. (időben) per
qualche tempo
Jy qualche
ik qualcuno; uno (di)
. . n) (mlnd) tatt\\, -e,
tà[di]
Uamennyi(en) (ahány(an)
in qualche luogo
\»ksatet(ség) buio pesto, oscurità vaiami 1. (fii) (átv) ez már ~> è
completa qualcosa! ut van -' van ~
vakszerencse caso mögötte! gatta ci cova1
vaktában (hat) a casaccio, alla vaiami 11. (határozatlan nm) 1.
cieca, a vanvera qualche, qualche cosa, 2.
vaktöltény cartuccia per in- (körülbelüli) insignificante, circa,
vakulás (atv) látástól ~<g dalla valamiképpen in qualche modo
mattina alla sera valamikor 1. (múltban) già, una
vakvágány binario morto volta, 2. (jövőben) un giorno
váladék (orv) secrezione n valamennyien qualunque
valaha 1. (múltban) già, una volta, vulamiut (ksz) come, - . ugy
tnkabb, mint ~ più che mai, 2. cosi come
(jövőben) ha - semmai valamirevaló di qualche un-
valahany(an) |. (néhányban)) portanza
alcun |i,-e valamivel (pl jobb) un poco
valahany(an) 11. (ahany(an) csak) (migliore)
quantli, -e válás 1. (házastársaké) divorzio, 2.
valahányszor ogni qualvolta che (atv) separazione ir, 3. (vmive)
[felszí diventare A, divenire A
valahára finalmente, infine válasz risposta, re plica, -át vana
valahogy(an) in certo qual modo, in attesa della sua risposta. ~
hogy vagy? hat csak úgy ~ come fizetve risposta pagata
stai? cosi cosi válaszfal (átv is) tramazzo
valahol in qualche luogo valaszjegyzek nota di risposta
valahonnan, valahonnét da qualche válaszol nspo ndere* [a], replicare
luogo [a]
valahová in qualche luogo válasz 1. (több közül) scegliere*,
valaki qualcuno fare* la scelta [di]; tessék
'"g 1. (térben) fino a un választani' voglia scegliere*1
3.
[per]
választás 1. (több közül) scelta, válfaj varietà, sottospecie «
2. (ket dolog közül) alterna- vài | ik 1. (házasfél) divorziale,
tiva; (atv) nem volt mas -a, separarsi. 2. (vmivé) diventare,
mint... non era altro da sce- trasformarsi; 3. dicsőségére ~
gliere*; 3. (tisztségre) elezio- fare* onore h [a], egészségere ~
ne « tornare a pro [di]
választási elettorale, ~ harc vali 1. (beismer) confessare.
~ja, hogy condividere*
l'opinione n [di], szerelmet ~ (vki-
nek) dichiarare amore A [a];
szint ~ mettere* le carte m
tavola, 2. (bíróság előtt)
izles gusto scelto deporre*, vki mellett ~ depor-
valasztékossag sceltezza, eie- re* in favore h [di], hamisan
ganza ~ deporre* U falso, 3. veze-
választható 1. (poi) eleggi bile, 2. ruknek -oltak lo ricono b-
szabadon - facoltativo bero per loro capo, 4. vminek
~/a magai dirsi* v chiamarsi;
S. vmire ~ porta a credere;
denotare, annunciare, 6. szégyent
seg - essere vergognato; coprirsi* di
választói di elettore A, elettivo vergogna, kart ~ soffìre* un
valasztójel tratto d'unione n danno
választójog diritto elettorale, alta- vali spalla; ~at von stringersi*
lanos ~ suffragio universale nelle spalle, alzarsi le spalle; ~on
választókerület 1. circoscrizione n vereget vAit ba ten sulla spalla
elettorale; 2. (választok összes- [di]
sége) collegio elettorale vallai incaricarsi [di], assumere*.
választópolgár elettore, -tnce, intraprendere*
választott 1. (mn) ~ biro arbitro, - (munkáé)impegno; impresa
birosag tribunale A arbitrale vállalat impresa
választott 11. (jhf. szive ~ja eletta vállalatvezető direttore, -tnce
del suo cuore d'impresa
választóvíz acquaforte n vállalkozás impresa, operazione n.

merész ~ba fog mettersi* in
un'impresa ardita
vállalkoz | ik intraprendere*.
incaricarsi [di], (atv) erre nem
~om non ho la voglia di fare*
ciò; non mi presto a questo
vállalkozó I. (fri) imprenditore h,
(árt) nem akadt ~ non si
presentò nessuno
vállalkozó II. (mn) - szellem
spinto d'iniziativa, - szellemű
intraprendente
vallás religione n, confessione n,
vállas robusto, dalle spalle larghe v
confidenza, ~t tesz fare* una
confessione, ~t csikar ki vkitól
strappare una
d'amore h, 2. (jog) deposizione
rállpánt (kot és női ruhán) spal-
vállvetve spalla a spalla
antireligioso
vallásfelekezet confessione
vallásgyakorlat esercizio del cui
si religioso, confessionale
vallásos religioso
vallásosság religiosità
vallásszabadság libertà del culto
i, irreligioso, em
io, irreligiosità,
empietà
vallástan religione n
vallástanítás insegnamento re-
vallat interrogare, sottopetre* ad
un interrogatorio 1
vallatás interrogatone
vallatóra fog (vkii) sottoporre* v 1
nogatas spallilo
spalle n, tb
I. való (mn) 1. ez nem ~< ciò non
conviene, 2. honnan ~ ez? da
dove viene questo? 3. (vhova)
oriundo [di]; Milánóba — è
oriundo di Milano; è un(a)
milanese, nem közénk - ember
non è dei nostri; ez nem - ide
questo non c'entra, 4. (vmlre)
adatto [a] conveniente [a]; egy
öltönyre ~ anyag stoffa per un
a bito, S. vmiból fatto di, vasból -
fatto di ferro, 6. ~ igaz è venta
indiscussa, 7. van valami
elvámolni ~* ha qualcosa da
dichiarare' (termeszét) i ndo-
valódiság venta, purezza,
autenticità
valófélben van stare* per divora-
valogat scegliere*, selezionare.
(atv) embere tkj secondo (che)
válogatás scelta, selezione n.
(atv) — nélkül a casaccio; alla
válogatós schifiltoso, dilli Cile
válogatott (fri is) scelto; ~ csapat
squadra scelta; ~ költemények
poesie n, tb scelte
valójában in venta, in realtà.
válokereset domanda di divorzio
valook caso di divorzio
válóper processo di divorzio
valosag 1. (tény) realtà, 2. (igazság)
venta, a ~hoz htven fedele alla
verità, con veridicità
valósággal proprio, addirittura
valóságos vero, effettivo, reale
valószerű reale, veritiero, vén-
valószerűtlen irreale
valószínű probabile, verosi nule
valószínűleg probabilmente,
verosimilmente
valószínűség probabilità; appa-
molto proba bile che (felsz]
colo di probabilità
valószínűtlen improba bile, m-
valoszínűtlenség impobabibtà
inverosimiglianza
valótlan falso, menzognero
valótlanság fid*, inesatt.ru dine
válság cnsi n; ~ba sodor
comprome ttere* la positione
[di], ~on megy át attraversare
válságos critico
vart 1. (pénzt, fehérneműt)
cambiare, 2. jegyet ~ a) (pl
villamoson) prendere* il biglietto; b)
(jegyespár) fidanzarsi; 3. néhány
parola [con]
váltakozás alternazione n, suc-
válUkoz |ik alternarsi
váltakozó alternativo, alternato; ~
aram corrente n alternata. -
szerencse fortuna incostante
váltás 1. (kot) cambio, 2. egy ~
ruha un completo
váltig sempre, senza interruzione
váltó 1. (vasúti) scambio; 2. (ker)
cambiale n, 3. (sp) staffetta
váltóállítás: hibás ~ falso
scambio
váltobódé cabina di blocco
váltogat scambiare, alternare
váhogazdaság (mg) coltivazione n
alternata
váltóhamisítás falsificazione n di
váltójelző segnale h di scambio
váltóláz febbre n intermittente
váltóőr scambista A; deviatore h
váltópénz spicciolih, tb
váhószog (mot) angolo alterno

váltott lovak cavalli A, tb di valutarefonn riforma valutaria
ricambio valoUuzer aggiotatore A
változás 1. (meg-, at~) cam- valutauzerkedes aggiotaggio
biamento; mutamento, modi fica valntaz | ik speculare sulla valuta
trasformazione ir, 2. (szinh) vályogtégla mattone A d'argilla
cambiamento di scena valyu tro-golo, mangiatoia
változat (zen is) variazione n, vani dogana, (varasi) dazio, ~ot vet
variante n la mure fare* pagare il diritto
változatlan invariato, immutato, doganale
stabile vámhatár li nea doganale
változatlanság invariabilità, stabi- vámhivatal dogana, ufficio
variabilità, ìn-
s esente da dogana v
dazio; franco di dogana v dazio
cabile, irreparabile vamol fare* pagare ù diritto doga-
vaiioziik 1. cambiare, variare, naie
subire un cambiamento, 2. vámőr guardia doganale, doganiere
(vrrme) trasformarsi A
valtozo (fri is) variabile, mute- vámpolitika politica doganale
vole vamsorompo barriera doganale
változtat 1. cambiare, modificare, vamszerzódes trattato doganale
trasformare, ez mit sem - non vámtarifa tariffa doganale
mette conto, non conta, non ha vámtiszt daziere A, doganiere A
importanza, lakást - mutare vámvizsgálat visita doganale
casa, 2. (anali, cserél) van 1. (létezik) essere, esistere,
commutare hogy ~? come sta? jól ~ su bene;
változtatás 1. cambiamento; 2. (~ vkìnek vmiiye) avere, mi
modifica, trasformazione n; 2. bqjod ~? che (cosa) hai'
(csere) scambio vandál (fri is) vandalico
váltsága ricatto vándor 1. (fri) viandante A. n,
valutaárfolyam corso del cambio vándor II. (mn) errante, no made
valutario
vándorbot bordone A várakoztat fare* aspettare v
vándordíj premio alternato attendere*
vándorlás I. giro, viaggio; 2. (ma- várandós (terhes) incinta, gravida
dare, nepeke) migrazione n (vói) pregna
vándormadár uccello migratore, varangyos beka rospo
migrante h varas attesa, (vài) aspetto
varat fare* aspettare v attende-
■ váratlan inatteso, inaspettato
váratlanul inaspettatamente, ad un
ambu- tratto, improvvisamente, di
punto in bianco
vándorút viaggio, giro, migrazione varázs incanto, fa scino, magi a
n, pellegrinaggio varázserő forza v virtù ma gica,
se (orv) rene A mobile
[félsz], szíves válaszát ~va in varázsol 1. praticare la magia v
attesa della sua gentile risposta, negromanzia; 2. (atv) széppe ~
~i egy kicsit! aspetta un po'" vmit abbellire
II. var (fri) ì. (erőd) fortezza, forte varázsos (átv is) magico, in-
h, 2. (palota) castello carne vole; ammagliarne
várakozás aspettazione n, attesa, varázspálca, varázsvessző
aspettativa, megfelel a ~nak n- bacchetta ma gica
spandere* all'aspettazione, min- varázsütés (atvf mintegy -re come
den - ellenére történik accadere* per incanto
contro ogni as-pettativa varfal muro di cinta
várakozási: ~ (kat) állomány várfogság ergastolo, detenzione n
aspettativa, - idő tempo d'atte- in una fortezza
sa varga calzolaio
varakozlik aspettare, attende- vargánya (gomba)boleto giallo
re* varhato prevedibile, presumi bue,
várakozó álláspont atteggiamento probabi

váró- megoldásra - feladat várúr (reg) castellano
compito che aspetta di essere varra (hai) in attesa di; szíves
to ~ fiera internazionale; (àtv) ~ra
varórsegguarnigionen viszi a bőrét rimetterci* la pelle;
várpalota castello (reale) 2. (üzlet) affare h, acquisto; jó ~t
varr cucire, (átv) nyakába ~ia csinál fare* buon affare h
magai vkinek appiccicarsi [a] vásárcsarnok mercato coperto
varrás cucito, cucitura vasárfia regalo di fiera
varrat (fii) 1. cucitura, 2. (orv) vasari di fiera, di mercato
varroasztal tavolino da lavoro vasarlo (mn is) compra |tore.
699
I valore h di asquisto, - közönség
I clienti h, Ib
I vasárnapi domenicale, di dome-
I vasáról comprare, acquistare
I vasara ferramenta n, tb
I vasas I. (mn, vas tartalmú)
I ferruginoso
I vasas II (fii) I. (vasmunkás)
I ferraio; 2. (vaskereskedő) com-
I merciante h di ferramenta n, tb
m vasbànya miniera di ferro
I vasbeton cemento armato
I vasdrót filo di ferro
p vasérc minerale h di ferro
E vas- és fémmunkás operaio metal-
E vasesztergályos tornitore h
E vasfegyelem disciplina ferrea
B vasfúggyöny cortina di ferro
K vasgyár, vashámor ferriera, acia-
■ vasgyártás siderurgia, metallur-
■ già
■ vasgyúró (atv) sansone h, ercole
■ vas|ik -riak a fogai í denti gli
■ allegano
■ vasipar industria metallu rgica
■ vasipari siderurgico, metallu r-
■ vaskalapos (atv) pedante
I vaskalaposság (atv) pedanten a
m vaskályha stufa di ferro
■ vaskereskedés negozio di ferrame A
* v di ferramenta n, tb
vaskereskedő commerciante h di
ferramenta n, tb
vaskezű (atv) (uomo) di polso
vaskor(szak) età del ferro
vaskos 1. grosso, robusto, 2. (pei)
grossolano
vaskosság I. grossezza, robustezza,
2 (pej) grossolanità
vaslemez la mina di ferro
vasmacska ancora
vasmankas (operaio) metallu rgi-
vasmű ferriera
vasohvaszto (fii) altoforno
vásott 1. (kopoii) logoro, 2. (atv)
scapestrato, sfrenato
vasöntő (fit) fonditore h
vasöntöde fonderia
vasöntvény getto in ferro
vasötvözet lega ferro-meta Uica
vasrács 1. (kerti) cancello, 2.
(ablakon) infernta
vasrúd barra di acciaio
vasszorgalom diligenza ostinata
vasszög chiodo di acciaio
vastag 1. grosso; 2. (hang) basso,
3. (ajak) tumido
vastagbél intestino grosso
vastagít ingrossare, fare* più
vastagodás ingrossamento
vastagodlak, vastagszik ingros-
vastagsag grossezza; spessore h
vastaps appla uso frenetico
vastartalék riserva di ferro
vasút ferrovia, strada ferrata
vasútállomás stazione n ferrovia-
vasutas ferroviere h, impiegato
ferroviario

700
vasutassztrájk scio pero delle
vasúti ferroviario; - csomópont
centro ferroviario, ~ forgalom
movimento ferroviario, - hálózat
rete n ferroviaria, - híd ponte A
ferroviario, ~ jegy biglietto
ferroviario, - kocsi carrozza
vagone h, ~ munkás operaio
delle strade ferrate,
összeköttetés comunicazione n
ferroviaria; - szállítás trasporto,
ferroviario, - szerencsétlenség
disastro ferroviario, disgrazia
ferroviaria
vasútvonal li nea di ferravi a
vasvaz impalcatura di ferro
vasvilla forcone A; —szemeket vet
vkiie gettare (gli) occhi feroci
[sn|
vászon 1. tela, 2. (mozi~) scher-
vaszonaru teletia; filati A, tb
vaszonruha vistito di tela
vatta ovatta
vattaz (vattával bélel) ovattare
vaz 1. (müsz) telaio, (hajoe)
carcassa, 2. (atv) scheletro,
ossatura, 3. (szerkezet) struttu-
vazlat I. abbozzo, schizzo, schema
h; (írásbeli dolgozaté) piano ; ~oi
készít vmiröl fare* un abbozzo
Idi]; 2. (-degradi li n,i*
vázlatkönyv libro degli abbozzi
vázlatos schematico, schizzato,
sbozzato
vázlatosan in grandi li nee n. ib
vazol abbozzare; schizzare, fare*
un abbozzo (di]
ved 1. (jog ts) difendere*
proteggere*, ~i magát vmitől
proteggersi* [da); 2. (sp) parare
védekezés 1. difesa, 2. (orv) pro-
vedekez|ik (vki, vmi ellen)
difendersi*, proteggersi*
védekező difensivo, ~ állás
difensiva; ~ fegyver arma difen-
vedelem difesa, protezione n,
tutela; védelmébe vesz vkit v vki
védelmére kel prendere* la
difesa [tb], -re szorul avere
bisogno di protezione n,
védelmet nyújt vkinek dare* rifugio
[a]
védelmez (atv ts) difendere*,
védelmi difensivo, (kot) ~
berendezés impianti A. tb difensivi; ~
háború guerra difensiva -
intézkedés misura preventiva, ~
vonal li nea di difesa
védenc 1. (jog) cüente h, n, 2. (atv)
protett|o,-a
veder Id vödör
véderő forza armata
vedes difesa, protezione n
védett 1. protetto; 2. (biztos) al
sicuro, sano e salvo, 3. (fedett)
védhető (allaas) giustifica bile,
sostenibile
védjegy marca di fa bbnca
védkötelezettség obbligo del
protezione n, vki ~e alatt sot
gli auspizi [di]
vedo I. (fn; jog) difensore A
védő II. (mn) difensivo, potettivo
védőbástya baluardo
védőberendezés dispositivo di
protezione n v di sicurezza
védőbeszéd (jog) arringa, difesa
védőgát diga
védőintézkedés misura preventiva
védőirat apologia
védőkészülék apparecchio
difensivo v di protezione n
védőnő infermiera
vég 1. (térben) fine n
(hegyes) punta, az asztal -én
all'estremità della ta vola, az utca
~en in fondo alla strada, 2.
(időben) fine n, termine A. ~e
felé jar, -éhez közeledik e ssere
alla finen, (pénz, ital)essera agli
goccioli, -e van, -et ér (vmi)
(vminek) interrompersi*, finire,
-et vet vminek troncare;
* fine n [a];
ved(ő)örseg fvorejg
védőruha costume A protettivo
védősisak casco di portezione n
védőszárny (atv) protezione
egida; vkinek a -ai alatt sottc
ali (di]
védőszemüveg occhiali A, tb
protezione n
védőszent (egyh) patrono, patro-
~ere ér vminek v
[di], nem lesz jó ~e non avrà
buon esito; ~ét járja essere agli
estremi, ~em van muoio; (átv) se
né fondo, (atv) az elbeszélésnek
finisce mai; (kózm) mmdenjo ha
a ~e jo è bene ciò chefinisce
bene, 3. (eredmény) esito,
risultato, sucesso, 4. (szóé)
n: 5 (ker) pezza
védőügyvéd (avvocato) difensore sterminato
ved(ő)vám dazio protettore
ved(ó)vamrendszer protezionismo
védtelen indifeso disarmato
di testa v di regresso, (autóbuszé
villamosé) capoli nea A vegbel
n, intestino retto
le végbemegy (vmi) avere iuogo,
eseguirsi
di végcél scopo finale
végeladás liquidazione n, vendita
ultima ana lisi n
(morte n per)
lecrepitezza

702
végeredmény risultato finale,
conclusione n finale; -ben
végérvényes definitivo
veges limitato, ristretto
veges-végig da un' estremità
all'altra
vegeszakadatlan interminabile, a
non più finire
vegetáció vegetazione n
vegetál vegetare
vegetáriánus (fit is) vegetariano
végett (nu) per v a causa di, in
vegez 1. (befejez vmu) e sser pronto
[di]; sbrigare, terminare, finire,
2. jogot ~ studia legge n; e (uno)
studente di legge n, 3. (vkivel)
sbrigarsi [di]; sbrigarsela [con],
-tünk egymással tra noi due e
finita, (megöl vkit) uccidere*,
fare* fuori, finire; ~ magami
uccidersi*, suicidarsi, 4. egy
iskolában -tünk eravamo
compagni A, tb di scuola
végezetlen incompiuto
végezetül infine, per conclu dere*
végeztével: munkája ~ a lavoro
compiuto
veghangsúlyos (nyelv) ossi-tono
veghangzó (nyelv) 1.
(magánhangzó) vocale n finale, 2.
(mássalhangzó) consonante n finale
veghatározat Qog) conclusione n
definitiva
vegliezvisz (vmu) compiere, con-
veghezvitel realizzazione n,
eseguimento, compimento
vegig I. (hat) fino alla fine, fino in
fondo; elejétől - dal principio al
fine; da capo a fondo
vegig II. (nu) 1. (vmin keresztül)
attraverso, 2. (vmi mentén) lungo
végigcsinál (vmit) passarne molte
végigfeksz | ik sdraiarsi; ste ndersi*
vègigfory | ik (folyo) scorrere
végigfut 1. (vmit) percorrere*. 2.
(könyvel) scorrere*; dare* una
scorsa [a]; 3. ~ a hatan a hideg
gli viene la pelle d'oca
végiggondol ponderare bene,
andare* fino in fondo col pensiero
végighalad (vmin) girare [per],
passare [oltre]
végighallgat ascoltare fino in fondo
végigharcol (háborút) combattere
fino alla fine
végighúz ~za a kezet (vmin)
sfiorare v strisciare con la mano
végighúzód | ik distendersi* v
estendersi* [lungo]
végigjár (terület) perco rrere*, fare*
il giro [di]
végigjátsz | ik giocare sino alla fine
végiglapoz sfogliare
végigmegy az utcán andare, fino al
fondo della strada
végigmér (főleg megvetöleg)
squadrare, guardare da capo a piedi
végignéz 1. (darabot) assistere [a];
intervenire* [a, in]; 2. (átnéz)
percorrere*, sfogliare, 3. vkin Id
végigmért, ~a jelenlevőkön
lasciare co rere* lo sguardo sugli
ggere* fino in fon- tuare, mandare ad effetto, dare*
seguito [a], 2. (ítéletet) eseguire,
végigtekint abbrac- 3. adót sequestare
l'occhio v collo ì
végigrohan, végigsiet, végigszalad effettuazione, realizzazione, 2.
perco rrere* (ítéleté) esecuzione n. 3. (adoe)
végigsimítja a homlokát passare la sequestro
mano sulla fronte végrehajtási utasítás disposizioni n,
végigvezet (vkit vmint) fare* tran- ib esecutive; regolamenti A, tb v
sitare provvedimenti A, ib di appu-
vegigvonul (vhol) attraversare, pas- cazione n, o rdine A di ese-
vegkép(pen) (hai) totalmente, végrehajtó I. (fn) ufficiale A
definitivamente giudiziario, (vài) uscidere A
vegkiárusitas liquidazione n, ven- végrehajtó II. (mn) e
dita totale bizottság (compitato) e
végkielégítés indennità di licenzia- ~ hatalom potere A eseci
végkimerülésig fino a esu-nmento végrendeleti testamentario, ~ vegre-
completo hajtó esecutore h testamenta-
vegkövetkeztetes conclusione n fi- no
naie vegrendelkez | ik fare* testamento
végleg definitivamente végrendelkező testa | tore, -trice
végleges definitivo, decisivo vegromlás sfacelo, fine n
véglegesít nominare di ruolo, -^ve végsebesség velocità finale
van è in pianta (stabile) végső I. (mn) estremo, u Itimo,
véglegesítés nomina definitiva linale, a - esetben nel caso
véglények protozoi A, tb estremo, a peggio andare A
véglet estremo eccesso; egyik ~ből végső II. (fn): a ~kig ad oltranza
a másikba esik passare da un vegszo 1. (könyvben) epilogo, 2.
estremo all'altro (szmh) chiamata, (atv) ~ra
végletes eccessivo érkezik arrivare nell'u Itimo
végösszeg importo v somma totale, momento
totale A végszükség eseten in caso di
végre finalmente, infine, per con- emergenza
clu dere*; ~ valahára! infine! végtag membro, estremità
végrehajt 1. (ált) co mpiere, ade m- végtelen (fn is) infinito, st
piese, realizzare, effettuare; at- -sokinnumerevole

704
végtelenség infinita, sterminatez-
vegtere insomma, in fine n dei
végtisztesség gli u Itimi onori,
esequie n, tb
végul finalmente, infine
vegvar fortezza delle frontiere
vegvonaglas agonia
végzés (jog) decisione n,
disposizione n, risoluzione n
végzet 1. destino, sorte n, fatalità,
2. Id végződés
végzetes, végzetszerű fatale,
unesto, tragico
végzett hallgató(nö) laureat I o, -a
végződés (nyelv) terminazione n,
desinenza
végződ | ik terminare, finire
vegyelentez analizzare; sottoporre*
a un'analisi n chimica
vegyelemzés analisi n chi mica
vegyérték (vegy) valenza
posito; ~ kiadások spese n, tb
varie; (sp)~paros doppia mista
vegyesbizottsag commissione n
vegyesen alla nnfusa, confusa-
vegyeskar (zen) coro misto
vegyeskereskedés (jüszenizlei)
pizzicagneri a
vegyeskereskedő (fűszeres) pizzi-
vegyész chi mico
vegyészet chimica, (gyógyszer ~)
chimica farmaceutica
vegy(észet)i chimico, - anyag
sostanza chi-mica, ~ akk
prodotto chi mico - ipar industria
chi nuca, - úton előállított termék
prodotto sintetico
vegyészmérnök ingegnere h chi-
vegyrt mescolare, mescere
vegyjel si tribolo chimico
vegykiserleti állomás stazione n di
chi-mica sperimentale
vegyszer prodotto chi mico
vegytan chimica; Iá meg keitua
vegytinta inchiostro simpa tico
vegytiszta puro assoluto
vegytisztito (üzem) tintori a
vegyül 1. mischiarsi; confondersi*.
a tömegbe ~ mischiarsi alla folla,
2. (vegy) combinarsi
vegyület 1. (vegy) combinazione n,
2. (fém) lega
vegyvizsgálatanalisinchi mica
veka moggio; (átv) ~ ala rejt vmit
metter* sotto il moggio
vekaszámra (haty ~ keresi a penzt
guadagnare a palate n, tb
vekker Id ébresztőóra
vékony sottile, gracile, ~ra rag
tagliare sottile
vékonybei intestino te nue
vékonydongájú, vékonypenzü (biz)
smilzo, esile
vékonyít assottigliare
vékonyod | ik assottigliarsi
vékonysag sottigliezza
vél 1. (hisz) credere, opinare, 2.
(lari vminek) ritenere*, reputare,
nem tudom mire -ni a dolgot non
so che pensarne), 3. (seji)
vele con lui (esso); con lei (essa); - velős (art) conciso, stringato,
erez compatire, (átv) - Jar lapidare, sostanzioso
(vmtvel) fare* parte n [di] velőtlen (átv) spossato
implicare; - született (pl velőtrázó straziante
adottság) innato vélt supposto, puntaüvo. presun-
velejiro (fri) concomitante to
vélekedés tó vélemény vembes (áll) pregna
velekedliktóvel vemhesseg (áll) gravidanza
vélemény I. opinione n, parere h, vén l.(mn) vecchio
veduta, ~em szerint secondo la vén II. (fii) vecchio, vegliardo
mia opinione n v il mio parere vena 1. vena, 2. (átv) költői - vena
del parere che, más ~en van sono
di altro parere h, mi a ~e róla? vendég ospite n, invitato,
conche ne pensa' (atv) megmond- vitato; -ül lat ospitare; offrire*
ja neh a -et dirgli* la sua, dir- l'ospitalità [a]
gli* il fatto suo, 2. (szakmai) vendégeskedik festeggiare, ban-
penzia chettare
véleményez dare* un parere h vendégfogadó (fri) albergo
véleményezés parere A vendéghallgató (egyetemen) udì |-
divergenza di vista v di opinioni vendégjáték 1. (fellépés) concorso
n, tb; dissentimento [di]; 2. (lume) giro artistico
Velence Venezia vendégjog diritto di ospitalità
velencei (fri is) veneto, Venezia- vendégkönyv registro v albo dei
no forestieri
véletlen I. (mn) fortuito, vendéglátás ospitalità
accidentale vendéglátó I. (mn) ospitale, - ipar
véletlen II. (fri) caso, accidente h, industria alberghiera
szerencsés~caso fortunato; tiszta vendéglátó II. (fii)ospiteh
~ puro caso, mera combinazione vendéglő ristorante h, trattori a,
n (kocsma) osten a
véletlenség Id véletlen II. vendéglős trattore h, ristora (tore,
véletlenül fortuitamente; per caso, -tnce, (kocsmáros) oste h
per combizione n vendégség festa, pranzo, -ben van
velő 1. midollo; (agy~) cervello; 2. vkinél essere invitato [da]
(veleje vminek; atv) nocciolo, vendégszerepel (szmh) recitare in
essenziale A; essenza giro arti stico

vendégszereplés (szmh) concorso sangue A
[di]; recita (di un attore a sangue
forestiero) re* catt
vendégszereplő (fii) artista (-1, -e) h. (kòzm) a
/iforestier|o,-a sangue non e acqua; 2. a gyer-
vendégszeretet ospitalità mek az ó -eból való è figlio di
vendégszerető ospitale sangue h suo
vendégszoba camera dei forestie- véradó (fit) da | tore, -tnce di sangue
véráldozat tributo v sacrifizio di
sangue A
veralkat temperamento
ver 1. (pi bottai) bastonare, (át)) ~t trasfusione n del sangue A
a mellét battere il petto, 2. vérbaj si-fili n
(vhova, taktust is) battere; szöget vérbajos (fn is) sifilitico
- vhova cacciare un chiodo [in], vérbefagyva (hat) bagnato nel suo
(átv) adósságokba ~t magát sangue
contrattare debiti h, tb, fejébe ~ vérbeli vero, autentico, puro, ge-
vkinek vmit inculcare [a]; 3. ninno
(pénzt) coniare; 4. gyökerei - verbosszn vendetta (del sangue)
mettere* radici n, tb, 5. (csipkét) vérbőség (orv)imperia
lavorare al tombolo; 6. (sátrat) verbuvál arruolare, reclutare, assol-
attendarsi, piantare le tende; 7. dare
(dobot) battere (il tamburo); 8. verbuválás arruolamento,
reclutaci, tb verese 1. (vörös) gheppio, 2. (kek)
ver 1. sangue h, -et ontja falco cuculo
spa rgere* sangue h, (orv) ~t ad vercsepp go cciola di sangue h
dare* sangue h, -ben forgó vércsoport gruppo sanguigno
szemek occhi A, tb insanguinati v verdes ba ttere
sanguigni; (átv) ~et szívja vkinek vérdíj prezzo di sangue h
succhiare il sangue [di]; fior a -e veréb passero; (közm)jobb ma egy
sentirsi bollire v rimescolare il -, mint holnap egy túzok un
sangue, utolsó csepp -ükig uccello in mano n ne vale due in
küzdenek si battono ali ultimo bosco tómégtuzok
707
vereb 1. (atv is) bracco, 2.
(zsarnok) tiranno sanguinario
veredény (orv) vaso sanguigno
veredeny-rendszer (orv) sistema h
vascolare
vereget picchiare, dare* 1 poh [a]
verejték sudore h, traspirazione n
verejtékes sudato
verejtékezés sudata, traspirazione
verejtékez | ik sudare, traspirare
verekedés rissa, litigio
vereked|ik, vereksz|ik azzuffarsi,
verekedóXs) (fn is) rissoso,
attaccalite A
verem I. fossa, 2. (csapda) tranello,
trabocchetto, tra ppola
vérengzés massacro, spargimento
di sangue h
verengz | ik incrudelire, fare* spa r-
gere* sangue h
veres bastonata
véres 1. (testrész) insanguinato,
macchiato di sangue A, -re harap
mordere* a sangue A, 2. (tett)
sanguinoso
vereség scacco, smacco, (kat. sp)
sconfitta, -et szenved subire una
sconfitta
vereshurka budino, sanguinaccio
véresszájú (fii is) aizza | tore, -tnce
veret I. (fn) 1. (éremé) conio, 2.
(vasalás) ferratura, borchia, 3.
(atv) impronta
veret II. (ige) fare* coniare
veretlen (átv) invitto, non vinto
vérfagyasztó orrendo, orripilante,
raccapricciante
vérfertőzés incesto
verfetózó (fin is) incestuoso
verfolt macchia di sangue h
vérfürdő strage n, eccidio,
massacro; versamento del sangue
vergődés diba «ersi A
vergőd|ik I. dibattersi, -ni hagy
tenere* sulla corda, 2. hazáig -
trascinarsi a casa
vérhas (orv) dissenten a
verhetetlen (átv) invinci bile,
invitto, imbattibile
veríték W verejték
vérkép quadro ematolo gico
vérképző (fii is) sanguinea | tore,
vérkeringés circolazione n del
sangue A, sistema A circolato-
verkhs suonai tore, -tnce dell'or-
verlázító rivoltante, che fa ribollire
vermel (mg) insilare
vermelés (mg) insilamento
vérmérgezés avvelenamento del
sangue A, (orv) setticemia
vérmérséklet temperamento
vérmes 1. (orv) pletotrico, 2. (atv)
- reményeket táplál pa scersi di
vérmesség (orv) pie tora
vemarancs arancia sanguigna
vemyom traccia di sangue A
vérnyomás pressione n del sangue

correnza, tisztességtelen -
concorrenza sleale, 3. (atv) felveszi
v kiállja vlavel vmiben a ~t
h sopportare il paragone [con],
vero (In) maglio, mazza ~t eszik fare* a chi mania di
verőd |ik 1. (fény) npercuo tersi*, più
riflettersi*, 2. csoportokba ~nek versenyautó automobile v ìnach-
5i, accalcarsi china di corsa
arteria versenybíró I. (mn) Id verseny-
ìysoleA kepes
. es raggiante, nsplendente versenybíró II. (fh; sp) a rbitro
veronues flusso v sbocco v stravaso versenybíróság giuri a
di sangue h versenydíj premio
vérözön mare h di sangue h versenyez 1. (alt) nvahzzare [con],
vérpad patibolo, forca gareggiare [con], 2. (sp)
vérproba esame A del sangue pre ndere* parte n alla gara
verrokon (fh ts) consanguineo versenyfutás (sp) corsa; gara
verrokonsag consanguineità podistica
ii, sp) corridore h
ìyistalló scuderi a
(ker) capace di
versavo siero di sangue h versenyló, versenyparipa cavallo da
vérségi kötelék v kapocs legami h, corsa
tb di sangue h versenylövészet gara di tiro
versejt 1. (feher) leucocito, versenyniotor (sp) motore h da
globulo bianco; 2. (vörös) corsa
globulo rosso versenymű (zen)concerto
versel fare* dei versi versenypálya 1. (sp) pista,
verselés versificazione n, arte n (nagyobb) stadio, 2. (reg) uzza
poetica versenytárgyalás appalto; -on vesz
verselő (fh) versifica | toré, -tirce, reszt conco rrere* ad un
appesta A paltò
versengés gara, rivalità salto
verseny 1. (sp) gara, corsa, versenyuszas
competizione n, 2. (ker) con- nuoto
versenyúszó nutota|tore, -tnce al vértez 1. corazzare, 1. (átv, vmrvel)
campionato di nuoto armarsi [di]
versenyuszoda piscina vértisztító (fn is) depurativo
versenyvizsga concorso vértócsa pozzanghera di sangue
versenyző I. (ali) competi | tore, - h
tnce, concorrente h. a, 2. (sp) vertolulas (orv) congestione n, crasi
corndore n n del sangue
verses (mn) in versi h, tb, vérvesztés,vérveszteség
versificato; - elbeszélés poema h emorraggia; perdita di sangue h
v narrazione n in versi h, tb vérvétel prelevamento del sangue
verseskönyv libro di poesie n, tbr, vérvizsgálat emoscopia
antologia vérvörös sanguigno, rosso sangue
verseskötet velume h di versi h, tb h
versforma metro vérzékeny emofihco
versírás versificazione n, ver- vérzékenység emofili a
seggiatura vérzés emorragia, perdita di
versláb piede h sangue h
ik strofa verz|ik sanguinare; fare* v versare
i prosodi a, me tnca sangue h
M- (orv) anemico. 2. verzió versione n
(átv) esangue, anodino vérző sanguinante; (atv) - szmel
vérszegénység anemia col cuore infranto
vérszemet kap ardire; arrogarsi ves I. incidere*; (átv) emlekeze-
verszomj sete n di sangue h tébe - scolpire nella memoria
vérszomjas sanguinario, ebbro di [di]; 2. (szobrász) scolpire,
sangue h scalpellare
vérszopó succiasangue h, vam- vese 1. reni h tb,- (atv) vkmek a
pira veséjébe lát leggere* nel cuore,
vert (vas) battuto 2. (étel) rognoni h. tb
vert corazza vesebaj malattia di rem h, tb;
vertami martire h nefropatia
vértanúhalál, vértanúság marti- vesebajos (fn ts) nefn tico
no vesegyulladas nefrite n
vertelen I. (nem veres) incruento, vesehomok (orv) renella
2. (atv) esangue, anodino, vesekő (orv) ca leolo renale
venenger (atv) mare h di sangue vesemedence-gyulladas pielite n

veses incisione n, taglio
vesezsugorodas (orv) atrofia dei
véső (fri) scalpello, cesello, bub-
vesód | ik impon mersi*. incidersi
vesz 1. (kézzel) prendere*,
pigliare, cogliere*, 2. (meni)
attingere*; tirare; (atv) honnan,
veszed ezt'' da dove lo sai? 3.
(vasaro/) comprare, acquistare,
4. (vminek tart v tekint)
pre ndere* [per], considerare,
retenere*, reputare, komolyan ~
vrnit prendere* sul seno,
bizonyosra - vmit pre ndere* per
certo; semmibe v kutyába se ~
disprezzare, (atv) ahogy vesszük'
dipende, sedondo, 5. köszönettel
vettem levelét accuso ricevuta
della Sua pregiata (lettera); 6.
(rádión fog) sentire ali radio; 7.
birtokba ~ vmit predere*
possesso [di], impadronirsi [di],
elejét -i vminek prevenire* [aj;
parare, (veszélynek) scongiurare;
erőt ~ magán contenersi*; fejébe
~ vrnit ostinarsi [a], fontolóra ~
vmit prendere* in
considerazione n: hasznát ~t
vminek tirare profitto [da],
szemügyre ~ vmit eseminare,
prendere* in considerazione n,
tudomásul~vrnit prendere* atto
[di]
vesz I. (fri) 1. (baj) pencolo;
cata strofe n, sinistro, 2.
(járvány) epidemi a, (marnar-,
sertes~) epizootia
vesz II. (ige), kodbe ~ pe rdersi
nella debbia
veszedelem Id veszély
veszedelmes Id veszélyes
veszekedés litigio, bisticcio,
querela, alterco
veszeked|ik, veszeksz|ik litigare,
bisticciare, querelare, altercare
veszekedés) riottoso, bisticcioso,
litigante
veszély pencolo; ~ben forog e ssere
in pencolo; ~nek teszi la magai
esporsi* al pericolo, tu! van a
~en essere fuori pericolo, (ez)
veszéllyel jár essere pericoloso
veszélyes pencoloso, kihajolni ~ è
pericoloso spo rgersi*
veszélytelen 1. senza pencolo, 2.
(atv) anodino
veszendőbe megy andare* perduto,
vészes 1. (alt) fatale, funesto, 2.
(orv) pernicioso, - vérszegénység
anemi a perniciosa
veszett 1. (kutya) idrofobo,
arrabbiato, 2. (jókedv) indiavo-
veszettseg (orv) rabbia, idrofobi a
veszettül (átv) furiosamente, frene-
vészfék freno d'emergenza
vészharang campana d'allarme h,
(atv is) meghúzza a ~ot suonare a
martello v a stormo
711
E vesz|iktóveszll.
■ veszít Id meg veszt; 1. - a súlya-
■ boi perdere di peso, 2. (atv)
M sokat -ettél, hogy nem voltai ott
W hai perduto molto a non
■ vészjei segnale h di allareme h
■ vészjósló sinistro, di male augu-
■ vészkiáltás gndo di allarme h
B vészkijárat uscita di sicurezza
■ vészmadár (atv) allarmista (-i, -e) h,
B n; uccello di male augurio
■ vesződ | ik darsi* pena, affaticarsi,
■ affaccendarsi
K vesződség affaccendamento, fatica,
■ vesződséges faticoso, penoso,
W vessző 1. (ag, bot) bacchetta, verga,
m 2. (nyelv)virgola
■ vesszőfutás (reg, kai) pena delle
E bacchette, passare h per le
m vesszőparipa (átv) cavallo di
■ battaglia
■ vesszőz flagellare, fustigare,
■ veszt Id még veszít, I. perde-
í re, színét ~i perdere il colore,
■ életét ~i penre; (átv) fejét ~t
B való időnk non c'è tempo a met-
E tere* di mezzo, 2. (spX 41-re
% -ettünk abbiamo perduto quattro
veszte: vkinek a ~ rovina, ez lett a ~
ciò fu la sua rovina, vesztebe
rohan correre* alla sua rovina,
vesztet érzi presentire la sua
veszteg, maradj -J (sta) fermo1 non
vesztegel stazionare, stare* fermo
veszteget 1. (időt) perdere,
sciupare; 2. (szót) sprecare il fiato;
3. (megveszteget) corrompere*,
u ngere*. su-bornare
vesztegetés corruzione n, sub-
veszteglés sosta, indugio
vészterhes sinistro; di mare augu-
vesztes (fn is) 1. (legyőzött) vinto,
sconfitto; 2. (kárvallott)
sopraffatto
veszteség 1. (kiesés is) pe-rdita, -
en v -et szenved subire una
pe rdita, -gel járó contoso, 2.
(ker) disavanzo, ammanco,
de ficit h
vesztesegkimutatàs (kat) lista dei
morti e degli scomparsi
vesztóhery patibolo; forca
vet 1. (mg) seminare; (kòzrn) la
nata -, ugy arat chi male
se mina, male alloggia, kt rmnt ~t
agyát, ugy alussza almát chi la fa,
l'aspetti; 2. (dob) gettare,
buttare, lanciare, scagliare,
scaraventare; (átv) papírra ~ vmit
buttare giù; mettere* in carta,
szemére ~ vkinek vmit rinfacciare
[a], szemet ~ vktre me nere* gli

occhi [su]; 3. agyat ~ fare* in
letto; 4. kártyát ■
terminare, mettere* fine n [il;
6. szamot ~ vmivel rendersi*
conto [dij; 7. magadra vess, ha è
colpa tua se
vet 1. (vkmek) fare* male [a]
mancare (a], diventare
colpevole; 2. (vmi ellen) trasgredire; ~
az Igazság ellen peccare contro la
(agy) (letto) non rifatto
vett (geom esfilm) proiettare
vetítés (geom és filmé) proiezione
con diapositive n,._
etilógep apparecchio
vetekedés, vetélkedés rivalità,
vetekedlik, veteksz|lk, vetelkedlik
garaggiare [con), nvauzzare
[con)
vetekedve, vetélkedve a gara
vétel 1. (vásárlás) acquisto,
compra, 2. (levélé) ricevuta; 3.
(rádión) audizione n, recezione
vételár prezzo d'acquisto
vételez (kai) acquistare
vetéli 1. (vásárlási) di acquisto, 2.
(rádión) di recezione n; recettivo,
- viszonyok condizioni n, tb di
(fri is) colpevole; (jog)
colposo, - gondailansàg incuna
colpasa
vétkez |ik peccare, comme-ttere*
un fallo, trovarsi in fallo
vetkózes spogliarsi h
vetkőz |ik svestirsi, spogliarsi
vciVnTtct «vestire, spogliare
spogkamemo
vétójog diritto di veto
vetód | ik I. (vhova) capitare (a, m|
pervenire* [a, in), 2. (partra)
essere gettato (a riva), 3. (sp)
slanciarsi
vevő (fii) 1. comprai toré,
avventori e, -a, cliente A,
(rádió) ricevitore h
vevőkészülék apparecchio i
713
vezekel (vmien) espiare
vezeklés espiazione n
vezeklő (fn is) penitente
vezényel 1. (kai) comandare; 2.
(vktt vhova) distaccare, 3. (zen)
vezénylés 1. (kot) comando, 2.
(ricondotta
vezénylő comandante h, n
vezényszó (kot) comando
vezer 1. capo, duce h, guida, 2.
(sakkban) regina
vezércikk arti colo di fondo
vezercsd (sakkban) gambetto di
vezercsillag stella polare
vezérel condurre*, guidare; (műsz)
comandare
vezérelv norma, principio, diret-
siero fondamentale
vezérezredes colonello genarale
vezérfonal (atv) filo conduttore
vezérigazgató direttore h
generale
vezérigazgatóság direzione n
generale
vezérkar (kat) stato maggiore
vezérkari főnök (kai) capo di stato
maggiore
vezérképviselet (ker) rappresen-
vezérkepvisein (ker) rappresentante
vezérlés (műsz) comando
vezérlet comando, condotta
vezer(lő)niű (műsz) carrello,
dispositivo di comando, (rep)
impennaggio
vtaszgyertya
vezérőrnagy maggiore h gene-
vezet 1. (csoportot) comandare,
capitanare; 2. (irányít) din gere*,
3. (kormányoz) condurre*,
guidare; pilotare, 4. (műsz)
comandare, 5. (könyvet, számadási)
tenere* i liba 6. háztartási ~
governare la casa, 7. (ut)
condurrere*, menare; (atv) nem
~ jora non tornerà a
vantaggio, 8. (fiz) condurre*, 9. (sp)
egy góllal ~ condurre* per una
vezeték conduttura, cavo
vezetéknév cognome h
vezetés I. (irányítás) direzione n, 2.
(kormányzás) condotta, guida,
pilotaggio
vezető I. (fii) 1. dirigente h, n,
guida, 2. (járműé) conducente h,
n, conduttore, -trice; 3. (fiz)
conduttore h
vezető II. (mn) direttivo, - alias
posto direttivo, - szerep parte n
direttiva;- szerv o rgano
direttivo
vezetőség (szerv) direzione n; (poi)
Központi Vezetőség Comitato
Centrale
vezna magro, gracile, esile, srrul-
viadal 1. lotta, duello, 2. (reg)
viaskodlik I. lottare, duellare; 2.
(reg) giostrare
viasz cera, (meh~) favo
viaszgyertya candela di cera, ce-

zsarga pallido come la morte solazionen
barzelletta, burla vigasztalás consolazione
el dire* una barzelletta, bur- conforto
vicces (mn) co mico, divertente le
vicclap giornale h umoristico vigasztalhatatlansag desolazione n,
vice(hazmester) aiuto portinaio sconforto
vicinális treno omnibus, (biz) vigasztal (fii is) consola|toré,
treno lumaca -tnce, confortante h, n
vicsorít digrignare ì denti vigasztalodas consolazione n,
vidam allegro, liceto, gaio, gio- conforto
viale vigasztalod |ik consolarsi, con-for-
vidanisag allegria, letizia, gaiez- tarsi
za vigec commesso viaggiatore
videk 1. (taj) regione n contrada, vígjáték commedia
paese h, 2. (falu) provincia, ~en vígjátéki co mico
ui campagna, Pécs es ~e Cui- vígjátékíró commediografo
quechiese n e dintorni h, tb vigopera o pera buffa
vidéki I. (mn) provinciale, di vígság allegria, letizia,gaiezza
provincia, regionale, di cam- vigyáz badare [a], stare* attento
pagna, ~ varos città di provin- [a], fare* attenzione n [n]; dare*
eia retta, [a], (kal) ~z! attenti! -z, ha
videk II. (fit) provinciale h,n jön a vonat' attenti al treno! (atv)
vidékies ru stico azzal az emberrel -ni kell1
vidékiesség rusticità bisogna guardarsi da
vidit 1. (vidámít) rasserenare, 2. quell'uomo!
(megörvendeztet) rallegrare, di- vigyázat precauzione n, cautela.
vidra lontra vigyázatlan inea uto, imprudente,
vig là vidám inattento
vigad divertirsi, rallegrarsi vigyázatlanság imprudenza, in-
vigadó (épület) ridotto attenzione n, disattenzione n
vigalmi adó imposta sugli spet- vigyázó (iskolában, kb) capoclasse
vigasz consolazione n vigyorgás ghigno
vigasztal consolare, confortare vigyorog ghignare
vigasztalan sconsolato, sconfor- vihar temporala A, tempesta, kitört
~ elönt csend calma prima della világeleteben (hat) durante tu
tempesta sua vita
viharedzett (atv) agguerrito, re
tutte le intemperie
viharfelhő nembo
viharkabát giacca da sport h
viharos tempestoso, (átv) ~ t
applausi
viharzlik infuriare
vihog (nevet) so
vihogás (neveles) sogghigno
vijjog stridere*
vikend sa bato inglese
Viktor Vittorio, Vittore A
világ 1. mondo, - körüli ut giro világhírű famoso v riputato v
intorno al mondo, ~ra hoz celebre in tutto il mondo
mettere* v dare* al mondo, ~ra világi pap prete h secolare
jön venire* al mondo; a mai világirodalom letteratura uni-
~ban nel mondo di oggi; az egész versale
~on in tutto il mondo, huncut - világít 1. (ragyog) nsplendere,
mondo birbone, (atv)elmegy~ga rilucere, 1. (vkinek) fare* lume
andare* a cercare fortuna, ~ga h [a]
kürtöl divulgare, strombazzare, a világítás illuminazione n
-eri sem neanche per idea, világító (mn) risplendente
:r sogno, 2. milyen ~ világítógaz gas h illuminante,
me e la vita di là eli gasluce n
bel tempo, 3. ì
' gyujt i
s esposizione n uni-
sszus congresso mon-
vilàgbajnoksag (sp) campionato világlátott pra tico del mondo, chi
n universale
világcsnes (sp) primato mondiale világnézet concezione
világegyetem universo, sistemi "

világnyelv lingua mondiale vilagvevó (radiò) apparecchio radio
világos I. (mn) 1. chiaro; 2. (átv) n di grande capacità
evidente, manifesto, luminoso, I. villa (evőeszköz) forchetta
napnál ~abb essere venta II.«Ila(mg)forca, forcone*
lapalissiana, chiaro come la luce HI. villa (hai) villa, villino, casa
meridiana colonica
világos II. (jh;sakk) bianco villám 1. (fény) lampo, baleno; 2.
világosan chiaramente, - beszel (~csapas) fu Imine h
dire* chiaro e tondo villámgyors fulmineo
világoskék bluchiaro villámháború guerra-lampo
világosod |ik 1. schiarirsi, 2. villámhárító parafu Imine h
(hajnalodik) albeggiare villámlás baleno, balenio, lampo
világosság 1. (fény) luce n, lucidità, villáml | ik balenare, lampeggiare
(atv) ~ot derít vmire gettare luce villamos 1. (mn}. - energia forza v
n [a]; illuminare, lumeggiare, 2. energia elettrica, ~ erőmű
(érthetőség)chiarezza centrale n elettrica, officine n tb
világpiac mercato internazionale v elettriche, ~ hálózat rete n
mondiale elettrica; ~háztartási készülékek
világpolitika politica mondiale apparecchi h, tb elettrodome-
világraszólo, világrengető d'im-por- stici
tanza mondiale villamos II. (fn), tram h, tramva i
világrekord (sp) primato mon- h
diale villamosipar elettromdustna
világrekorder (sp) campione h villamosít elettrificare
mondiale villamosítás elettrificazione n
világszerte dappertutto il
i del villamoskalauz tramviere h.
bigliettaio, bollettario, bbgliet-
villamoskocsi carrozza tramviana
g elettricità
ik sedia ele-ttnca, la-
~ben elettroesecuzione
villamsujtott fulminato
717
villan balenare, lampeggiare
villanás baleno
villany I. (aram) elettricità,
corrente n elettrica, 2. (fény)
luce n. felgyújtja a ~t accendere*
la luce; eloltja a ~t spegnere* la
villanyáram corrente n eie Urica
villanycsengő campanello eie t-
villanylampa la mpada elettrica
villanymelegítő termo foro eie t-
villanymotor elettromotore h
villanyóra (mérő) contatore h
villanyoz elettrizzare
villanyrendőr sema foro
villanyszerelő elettricista (-1, -e) h,
villanytelep (erőmű) officine n, tb
elettriche, centrale n elettrica
villanytűzhely fornello elettrico
villanyvasaló ferro elettrico
villanyvezeték filo v cavo eie ttnco
villanyvilágítás illuminazione n v
villanyvonat elettrotreno, treno a
trazione n ele-ttnca
villásreggeli spuntino
villog scintillare, brillare, nlu cere
villogás scintillio
villogó I. (mn) scintillante
villogó II. Uh; ìndice A
villongás dissenso, querela,
discordie n, tb civili
Vilma Guglielmina
Vilmos Guglielmo
virágvasárnap
viola I. (fh) 1. (nóv) viola, fehér -
viola ciocca,
viola II. Id mélyhegedű
viola IH. (mn)violaceo
viperafészek nido di vipere n.
tb
virag 1. fiore h, ~ba borul coprirsi*
di fiori h, tb; 2. (atv) élete -/aban
nel fiore dell'età
virágágy aiolà
viragánis(nő) fiorai | o, -a
virágbokréta, virágcsokor
mazzolino) di fiori/i, ri
viragcsereptartó portafiori h
virágének (hb) canzone n d'amore
h
viragfuzer ghirlanda
virágillat profumo dei fiori
virágkehely corolla
virágkereskedő (nő) fiorai |o, -a
fiorista (-1, -e) h, n
viragkertesz fioraio
virágkor (átv) fioritura, apogeo
(epoca) di prosperità, periodo
glorioso
virágnyelv (atv) linguaggio dei
fiori
viragnyflas efflorescenza
virágos I. (rét, minta) fiorito, 2.
(beszed) figurato, 3. (kedv) buon
virágoskert giardino
virágpor polline h
virágszál fiore h
virágtartó portafiori h, tb
virágvasárnap Dome nica delle
Palme

virágzás
virágzás (atv is) fiontura, (csak átv)
epoca di prosperità, periodo
glorioso, ~nak indul cominciare
a prosperare
viragz|ik 1. fiorire, coprirsi* di
fiori h. tb, 2. (atv) fiorire,
prosperare
virágzó (átv is) fiorito, fiorente
virgács frusta
virgonc vivace, agile
vint fiorire, coprirsi* di fiori A,
virító fiorente
virrad albeggiare, farsi* giorno
virradat alba
virradó' a szombatról vasárnapra -
éjjel nella notte da sabato a
virraszt vegliare
virrasztás veglia
virsli (kb) salsicciotto,
mortadella
virtus coraggio, bravura
virtuskodlik fare* il bravaccio,
ostentare la sua forza
virul Id virágzik
viruló ld virágzó
visel I. (hord) portare; (atv) magon
~i a bélyeget vminek portare
addosso le impronte [di], szíven
~i a sorsat vkinek sta a cuore la
sorte [di], 2. gondját ~i vminek,
vkinek avere cura [di], 3. hadat ~
vkì ellen e ssere in guerra [con],
4. apja nevét ~i portare il nome
del padre; S. ~i a költségeket
sostenere* v coprire* le spese,
provvedere* [a] sovvenzionare,
718
6. jól ~i magát comportarsi
viselet costume h; nemzeti ~
costume h nazionale
viselkedés contegno, condotta,
atteggiamento
viselked|ik comportarsi,
condursi*, aggire
viselt dolgok (átv) fatti h. tb,
antecedenti h, tb
viselt(es)(ruha) usato, logoro
viseltet | ik (vhogyan via irant)
essere (bene, male) disposto
[verso], nutrire (odio, amore h)
[verso]
visítás strillo
visko tugurio, capanna
visz 1. (hord) portare, 2. (rabir)
spingere* [a], kísértésbe ~
indurre* in tentazione n; nem -
ra a lélek, hogy non me la sento,
3. ~i vkì ügyeit gestire, 4. véghez
~ vmit attuare, effettuare,
realizzare, compiere; 5. nem
~i semmire non riuscire*, non
fare* camera, 6. (út vhova)
viszáry(kodas) discordia, dissenso,
dissenzione n
viszárykod | ik litigare, quere-
viszket pru dere, pizzicare, ~
a tenyerem mi pizzicano le
viszketegseg prurito; (atv) feltűnési
-desideriodi porgere*
viszketés prurito
viszonos rea proco
viszonylagos relativo
n, rapporto
(la pariglia), mivel viszonyl | ik, viszonyul (vmihez)
stare* [a], stare* m rapporto
[con]
(nyelv) preposizione
(labdát) ridare*; (penzt)
rimborsare; 2. (megtorol) farla*
"a pariglia; 3.
pieno di vicende n, tb (fordításban) tradurre* bene
viszonteladásrivendita visszaadás restituzione n, (penzze)
át rivedere*
as rivedere h
viszontlátásra1 a rivederci' a
rivederLa' - holnap' a rivederci ì
domani! a domani'
viszontszolgálat servizio ricambia- visszabeszél replicare
to visszaborzad (vmitöl) índh
viszonzás contraccambio, com- etreggiare, retroce dere
pensanzione n visszacsap (tárgy) rimbalzare
viszonzott (érzés) corrisposto visszacsatol (pl területet) riunire,
viszony 1. (vonatkozás) rapporto, riannettere*
jo ~ban van vkivet stare* m visszacsatolás 1. (területe) n-
buoni rapporti h, tb. v termi- annessione n, 2. (rad) accop-
ni h, tb [coni, 2- (kapcsolat) piamento reattivo
relazione n, (szerelmi) -a van visszacsavar girare indietro
vkivel avere una relazione n visszacsinál (üzletet) stornare,
amorosa [con], 3. a ~ok annullare
viszonyít (vmihez) paragonare [a], spingere
confrontare [con], me ttere* a visszaél (vmive) abusare [di], ~ v,
paragone h [con] bizalmával abusare del
viszonyítva (vmihez) in confronto confidenza [di]
[a] visszaélés abuso, a bizalommal va
viszonylag relativamente - abuso di confidenza

720
visszaemlékezés ricordo, re-mims-
visszaemiekezlik, visszaemléksz | ik
ricordarsi [di]; (vai) nssovenirsi*
[di]
visszaemlekeztet fare* rammentare
v ricordare
risszaer(kez)és ntorno
visszaer(kez | ik) ritornare
visszaesés 1. (atv is) ricaduta. 2.
(orv) recidiva
visszaes|ik (beteg, bűnös) reci-
visszaeső búnös recidivo
visszafejlődés regresso, ntorno
indietro
visszafejlőd | ik retroce dere
visszafelé indietro, m senso ín-
risszaflzet 1. (pénzt) ripagare,
restituire, rimborsare, 2.
(megtorol) re ndere* la pariglia
visszafizetés 1. (pénztárt)
restituzione n, rimborso; 2.
(megtorlás) rappresaglie n, tb
visszafoglal noccupare, rreon-
visszafojtja lélegzetet reprimere*
v contenere* v ritenere* il
respiro
visszafoly |ik rifluire
visszafordít 1. vo Igere* indietro, 2.
(érvet) ritorcere*; 3. (szövegel)
ritradurre*
visszafordítás (szövege) retroversio-
visszafordul voltarsi (indietro)
visszagondol ricordarsi [di],
ripensare [a]
visszahal |ik, visszahajol piegarsi
visszahajít piegare indietro
visszahajt I. (ellenséget) fare*
ripiegare, ricacciare; 2. (nadrág
alját, takarót) rimboccare
visszahat reagire, npercuo-tere*
visszahatás reazione n, effetto
visszaható 1. (erö, jog) reattivo, 2.
(nyelv) riflessivo
visszahelyez 1. (tárgyat)
rimettere*, 2. (beosztásba) rein-
visszahetyezes 1. (targye) rimessa,
2. (beosztásba) reintegrazione
visszahív 1. (követet es telefonon is)
nchiamare; 2. (beosztásból)
destituire [da]
visszahívás I. (követe, es telefonon
is) richiamo, 2. (beosztásból)
destituzione n
visszahódít riconquistare
visszahoditas riconquista
visszahoz riportare
visszahokken, visszahőköl
indietreggiare, spaventarsi
visszahúz tirare indietro
visszahúzod | ik (atv is) tirarsi in-
visszaidez (emieket) ricordare,
rievocare, nchiamare alla memo-
visszaijed spaventarsi
visszája (vminek) rovescio; (atv is):
visszájára fordít vmlt rovescia-
visszajar I. (rendszeresen) ntornare
regolarmente, 2. (pénzből)
e ssere dovuto
visszajövet (hal) tornando
visszajövetel ntorno
visszajut tornare
visszakap ncevere indie
cuperare, navere
visszakapcsol rianne ttere*
visszakapcsolás riannessior
visszakér chiedere* di
domandare indietro.
visszakerget ncacciare;
viszakoz|ik (biz) ntorn
reclama-
fare*
o rdini, battere la ritirata
visszaköltöz | ik ritornare
visszaköszön rispondere*
visszakövetel reclamare.
visszakövetelés reclamo.
cazionen
al sa-
visszamenöO-írJ retroattivo
visszaminősít degradare
visszanéz guardare indietro
visszanyer 1. riacquistare,
riguadagnare, 2. (eszméletét)
riaversi; 3. (egészséget) ricupe-
visszanyeres 1. ncquisto, 2.
(eszméleté) navuta, 3. (egészségé)
visszanyom 1. (ellenséget)
respingere*, 2. (érzést) con-
visszanyúi | ik (atv) rimontare [a],
nsalire* [a)
visszapattan rimbalzare
visszapillant Id visszatekint
visszapillantás sguardo retro-
visszarendel (követet) nchiamare
visszarepül volare indietro
visszaretten, visszariad
indietreggiare, sgomentarsi, spa-
(atv) desistere [da], una situazione assurda v
re [a] equivoca vsvantaggiosa
visszalépés (átv) desistenza, ritiro, visszasiet tornare precipitatamente,
rinunzia affrettarsi a tornare
visszalök respi ngere* visszasír 1. (vágyik) nmpiange-
visszamarad 1. (késik) restare in- re*, 2. ~ja gyermekkorát
dedietro, 2. (megmarad) (sopr)a- sidera ü ritorno della sua in-
visszamarad(ot)sag (atv) stato visszasugarzás riflessione n
arretrato visszasugarz | ik nflettersi
visszamegy (atv is) tornare indietro, visszasüllyed (atv is) n-

visszaszáll 1. (madár) nvolare,
ritornare volando; 2.
(képzeletben) riandare* (il passato); 3.
n riflette
visszaszerez riacquistare, ncupe- visszatükröződés (atv is) ri-
rare specchiamento, riflessione n
visszaszerzés riacquisto visszatükröződ | ik (atv is) n-
visszasziv(árt)rimangiare specchiarsi, riflettersi
visszaszolgáltat restituire, ren- visszaugras salto indietro
dere* visszaugr | ik saltare indietro
. (alt) rifiutare, n-
•e [a); 2.
(indítványt, javaslatot) respi ngere*,
declinare
rifiuto, rinuncia
[a]
visszautasító (pl modor) re-
visszataszrto (átv) ripugnante, spingente, urtante
ributtante, repellente visszautazás viaggio di ritorno
visszatekint (atv is) gettare uno visszautaz | ik (vonattal) pre ndere*
sguardo indietro ü treno (per) di ritorno
visszatekintés (atv is) sguardo visszaüt rispondere* al colpo,
retrospettivo rimandare, restituire
visszatér ritornare, (atv) - a tárgyra visszaütőd | ik ripercuo tersi*, nm-
tornare a bomba; bátorsága ~t si balzare
fece coraggio, ezre meg-uni'ne visszavág (szóval) ribattere,
riparleremo! spo ndere*, replicare
visszatérés ritorno visszavágás rispola, replica
visszatérít 1. (helyes útra, átv) visszavágó mérkőzés (sp) (gara di)
(pénzt) rimborsare visszavágy | ik desiderare (di)
visszatérítés (pénzé) rimborso ritornare, avere la mostalgia di
visszatérő (mn: átv) intermittente, tornare
periodico visszavált ricomperare
visszatesz nme ttere* visszavásárlás riacquisto
visszatetszés scontento, dispiacere visszavásárol riacquistare
spingere*; 2. (jenyt) nflett
3. (hangot) npercno tere*
visszaverődés I. (fényé) n ~
/r, 2. fA^; ripercussione zi
visszaverőd |ik f. (ált)
respingersi*; rimbalzare; 2. (fény)
riflettersi 3. (hang) nper-
i 1. (ante) ricomprare; Z.
(pl varat) ripre ndere*
visszavet (ált és javaslatot) ve-
spi-ngeve*
visszavezet 1. (vktt) ricondurre*,
2. (atv) fare* rimontare v n-
visszavm 1. (kijelentest és kot)
ritirare; 2. (érvénytelenít)
revocare, 3. (ker)
2. (kijelentése) ritiro, 3.
(érvénytelenítés) re voca, 4. (ker)
contromandato
visszavonhatatlan irrevoca bile
visszavonul 1. (átv is) ritirarsi, 2-
(kat) ripiegarsi
visszavonulás I. (atv is) ritirata, 2.
(kat) ripiegamento
át (átv is) ritirato
íg (átv) ritiratezza
(írásbeli) pole-mica, 3. (szóharc)
alterco, diverbio; vitat kezd
intavolare una discussione, vitát
befejez chiu-der* v finire la
discussione; rendben lefolyt -
discussione » ordinate; a -
heveben nel calore v fervore della
discussione m (atv) ez vitán filali
v vitán felül ali è fuori ogni
assenza di vitamine n.
(orv) varice zi, vena
riflesso, 2. (atv) on>
vitatható discutibile,
contestabile
vitatkozás alterco, mestere a ~nak
essere un polemista provetto
vitatkoz|ik, vitáz|ik discutere*,
disputare; polemizzare
vitel 1. (tárgyé) trasporto; 2.
(ügyeke) gestione n, direzione
viteldíj 1. (postai) porto, 2. (ante)
prezzo del trasporto; 3.
(személye) prezzo del biglietto
viteldíjszabás tariffa di trasporto

vitéz (fii is) prode, eroico, eroe vrvokesztyű guanto v guantone h
h per la scherma di scia boia
vitezked|ik combattere v lottare vívómester maestro di scherma
eroicamente vrvo(nó) schermi | tore, -trice
vitézség prodezza eroismo vívóterem sala di scherma
vitorla vela; bevon/a a vitorlát vívótér spada, fioretto
ammainare la vela, kifeszíti a vivóverseny gara di scherma
vnorlártendere* lavela vivő e levet ~je la|tore, -tnce della
vitorlás (fii) 1. (haió) veliero, barca lettera
a vela, 2. (vitorlázó) ve- vrz acqua, -ben szegény vtdek
leggia|tore, -trice; canottiereh regione n povera di acqua; csupa
vitorlavászon tela a vela
vitorlázás yachting h zon és ~en per terra e per mare h,
vitorlázat velatura (atv is) kenyéren es ~en a pane h
vitorláz | ik veleggiare e a acqua, (atv) nem sok vizet
vitorlázó (mnf ~ repülés volo a zavar non mette conto, (vmi)
vela, aviazione n senza motore, - vkinek a malmára hajtja a vizet
repülő pilota h di aliante h, - tirare l'acqua al mulino [di],
repülőgép aliante h, velivolo a Dunába ~et hord pestare l'acqua
vitrin vetrina, armadio a vetro vízállas altezza v livello dell'ac-
vitriol vetriolo qua
vityilló casupola, catapecchia vizállasjelenes comunicazioni n, tb
vrv 1. (sp) schermire; 2. (küzd) idrografiche
combattere, lottare; 3. (várat) vízálló impermeabile
assediare; cingere* di assedio vizbefolytas affogamento
vrvas (sp) scherma vizberulas affogamento
vívmány conquista, risultato, vizbenilo affogato
progresso vízcsap 1. rubinetto; 2. (utcai)
vivo(bajnok) (sp) campione di idrante h
scherma vízcsepp go-cciola d'acqua
vivóbajnoksag (sp) campionato di vizel orinare
scherma vizelde orinatoio, vespasiano
vivod | ik diba ttersi, (atv) a halállal vizelet orina
~ik agonizzare, e ssere agli vízellátás alimentazione n d'acqua
estremi vizenyö (orv) edema h
vívókard scia boia vizenyős 1. a cqueo, acquoso.
umido, paludoso, 2. (orv) vízipóló pallanuoto
edematico vízisikló biscia di acqua
vizenyósségacquosità, umidità víziszony idrofobia
vizepitész ingegnere h idraulico vizit vi sita
vizépitészet idrau lica vizitel visitare
vizes 1. (va tartalmú) acqueo,
acquoso, 2. (nedves) umido,
bagnato, fra dicio
(uszodai) piscina
vizespohár bicchiere h da acqua vizmeutes impermea bile
vizesüveg caraffa vízmentesít bonificare
vizez (bort) annacquare vízmérő (fii) idromerto
vizezés (bore) annacquamento vízmosás burrone h
vízfejű (orv) idroce falò vízművek centrale n idraulica,
vízfejűség (orv) idrocefali a centrale n di distribuzione n
vizfestek colore h
vizfestmeny acquerello qua
vízgőz vapore h acqueo v di ac- vízóra (rég) orologio a acqua,
qua clessidra h
«zgyógyintezet stabilimento idro- vízözön diluvio (universale); (átv is)
tera pico - elotti anti diluviale
vizgyogymod idroterapi a
vízhatlan impermeabile
vízhiány penuria d'acqua
vizhoh/ag (bőrön is) bollicina d
er sistema A fluviale
vizhullam 1. onda, 2, (tartós hul- vízsodrás corrente n, filo d'ac-
lant) messa in pieghe n, tb qua
vizi d'acqua, acquatico; idraulico, vízsugár getto d'acqua, zampillo
- madár uccello acquatico; - vízszint livello dell'acqua
növény pianta acquatica vízszintes (fii Is) orizzontale
vizierö forza idraulica víztároló serbatoio a sbarramento
vízierőmű idrocentrale n, impresa víztartály serbatoio; (medence)
vízilabda (sp) pallanuoto víztelen sprovvisto d'acqua
vizilo ippopo tamo víztelenít bonificare, prosciugare
vízimalom mulino ad acqua víztorony serbatoio d'acqua

víztükör livello dell'acqua
vizuális visuale
vízum visto; ~ot ker chie dere* un
vízválasztó spartiacque h
vízvezeték 1. condotto dell'acqua.
conduttore h, 2. (rég) acque-
vizvezetekszereló fontaniere h
vizsga esame h\ vizsgál letesz dare*
l'esame h; írásbeli ~ esame h in
iscritto; szóbeli ~ esame h orale,
megbukik a vizsgán e ssere
bocciato all'esame
vizsgabizottság commissione n
vizsgadíj tassa d'esame h
vizsgál esaminare
vizsgalat 1. (anyagé) esame h.
analisi n, 2. (jog is) indagine n,
inchiesta, ~ot folytat via ellen
fare* un'inchiesta [contro]; 3.
(orv) w sita, consulto
vizsgálati fogság ca rcere h
preventivo
vizsgálóbíró giudice h istmtto
vizsgálobizottság commissione n
esaminatrice
vizsgálódás inda gine n
vizsgálód | ik indagare,
investigavi zsgaz | ik dare* l'esame/i
vizsgázó (fri) candidato
vizsgáztat esaminare
vizsgáztató (fii) esamina | toré, -
volan volante h
volti. £«i,:Jìz)\oHh
volt II. (ige) là van
volta (fri; vminek, vkmek) cara ttere
voltaképpen insomma, veramen-
voltmeró volta metro
von 1. tirare, magához ~ tirare a se.
2. vállat ~ stringersi* nelle
spalle; 3. (mal) gyököt ~ tirare
una radice; 4. (atv) felelősségre ~
chiedere* ragione n [a...di];
kétségbe ~ vmit contestare,
magára -ja a figyelmet tirare
l'attenzione n su di se
vonaglás convulsione n
vonagl | ik to rcersi*, avere le
convulsioni
vonakodás 1. (habozás) esitazione
n, 2. (elutasítás) rifiuto,
resistenza
vonakod|ik 1. (habozik) esitare, 2.
(elutasít) rifiutare [di]
vonakodó restio, ricacitrante
vonal (átvis) linea, riga; védelmi ~
linea difensiva, (atv) az egesz ~
on su tutta la li nea
vonalas 1. lineare, rigato, 2. (poi)
fedele alla li nea
vonalvezetés 1. (műsz) tracciato, 2.
(atv) direttiva
vonalzó (fri) regolo
vonas 1. (vonal) linea, (atv) nagy
-okban vázol vmit schizzare in
grandi h nee n. lb; 2. (jel, jegy)
tratto, 3. (tollvonás) tratto di
penna
■on megy andare* vontatott hangon (atv) c<
i száll prendere* tirata
i ~ treno di notte vonul recarsi, andari
artenza (del tre- vonulás passo, passaggio
vonatkoz|ik (vmire) riferirsi* [a
riguardare
vonatkozó 1. (vmire) relativo [a], vonzat (nyelv) reggenza
1. (megfelelő) corrispondente; 3. vonzó (atv) attraente, simpatico
(nyelv) ~ nevmas pronome h vontód|ik sentirsi attratto [da],
relaivo simpatizzare [con]
vonatkoztat (vmire) riferire [a], vonzerő attrattiva, forza di at-
applicare [a] trazione n, a fold vonzereie
vonatkoztatás riferimento
vófény pronubo, (rómaiaknál)
vonítás guaito, urlo paraninfo
vono (fri; zen) arco vőlegény fidanzato
vonóerő (fiz) forza di trazione n völgy valle n. vallata
vonogatja a vállát stringersi* nelle völgykatlan circo, conca, boemo
spalle völgyszoros gola, chiusa, stretta,
vonós hangszer strumento a cor- canalone h
da vörheny scarlattina
vonósnégyes (zen) quartetto ad vörhenyes I. (sztn) scarlattino, 2.
arco (beteg) avente la scarlattina
vonszol strascinare vörös (fn is) rosso, ~ bor vino
votat 1. nmorciare, trainare, 2. rosso, ~ hajú dai capelli ros-
(hajól) alare si; (műsz) ~ izzas ìncan
vontatás 1. rimorchio, 2. (ha/oe) za
alaggio vörösbegy (ali) pettirosso
vontatókötél rimorchio vöröshagyma cipolla

728
vorosizzo incandescente, rovente
Vöröskereszt Croce h Rossa
vörösöd | ik rosseggiare
vörösség rossore h
x-edik enne Simo
xilofon (zen) silofono
x-lábú dalle gambe storte ad x
vulgáris volgare, ~ latin latino
vulgarizál volgarizzare
vulkán volcano
vulkanizál volcanizzare
x-szer mondtam már dissi già la
X. Y. Tizio, Caio, Sempronio
w
WC gabinetto, „water closet"
z
zah avena, (abrak) biada
zabal rimpinzarsi
zabálás scorpacciata, spanciata,
rimpinzata, strippata
zabla morso
zabolátlan 1. (lo) indomito, 2.
(atv) dissoluto, sfrenato
zaboláz (atv) domare,
padroneggiare, frenare, conte-
zabpebety fiocco di avena
zacskó (papír-) cartoccio
zafír zaffiro
zagyva confuso, caotico,
incoerente
zagyvaság, zagyvalék 1.
guazzabuglio, macedonia, 2.
(ostobaság) sciocchezza
zaj rumore h, stre pito, chiasso
zajlas (jége) sgelo, sfacelo,
scioglimento del ghiaccio
zajl|ik I. (folyó) menare ghiaccio;
2. Id zajong
zajong schiamazzare, strepitare,
fare* chiasso
zajongás rumore h, schiamazzo
zajongó chiassoni e, -a,
perturba |tore, -tnce, schiamazza |tore,
zajos rumoroso, chiassoso, stre-
zajtalan silenzioso
zakatol (vonat, malom) strepitare
zakatolás (vonaté, malomé)
zaklat vessare, molestare,
annoiare, fastidiare, seccare
zaklatás molestia, fastidio, noia
vessazione n seccatura
zaklatott irrequieto, vessato, (átv) -
élet vita irrequieta
zálog pegno, ~ba tesz impegnare
zálogcedula polizza di pegno v del
zálogház monte h di pietà
zálogkölcsön pre stito contro
pegno
záloglevél obbligazione n fondiaria
zálogtárgy pegno
zamat sapore h, aroma h, (erős)
profumo
zamatos saporito, succulento,
aroma tico; (erősen) profumato

(nm)t - beszéd A
discorso conclusivo, -
mdttvany proposta di cluusura
et (szinh) so
— .—les rapporto r relazione h
tir II. (fii) 1. (lakat) serratura, finale
chiusura, 2. (fix) diaframma Ir. zárol (követelést) congelare, (arut)
3. biroi sequestro, - ala helyez bloccare
sequestrare, 4. (kat) blocco záron (rendőrt) ora di chiusura
záradék clau sola (degli esercizi pu bblici)
zarándok pellegnn |o, -a latos határidőn belül entro un
zarándokból bordoneh termineh fìsso
zarándoklás, zarándoklat pellegn- zario)szo u Mima parola, epilogo
naggio zárótűz fuoco v tiro di sbarra-
zarandokol andare* in pellegn-
ìe h finale
(üzlete) chiusura, 2. záróvonal (rendőri) cordone h
(mùsz) chiusura, serratura zárszámadás conto bilanciato
zarda convento zart 1. chiuso; - sorokban in righe
zárdai claustrale n. tb fitte, (átv is) - ajtókra talál
zárhang (nyelv) occlusiva trovare porte n, tb chiuse; 2.
zarkacella; (odu)bugigattolo (jog)~ tárgyalás udienza a porte
zarkóz|ik 1. szobájába ~ik n, tb chiuse, 3. (orv) ~ intézet
rinchiudersi* (in ca mera), (atv) casa di cura, manicomio; 4.
magába ~ik chiudersi* in se (nyelv) ~ szótag sillaba chiusa
stesso, 2. (kat) zárkózz' serrate le zártkörű i mimo, seletto
file! zartszek (szinh) posto distinto
zárkózott (atv) chiuso, nser- zarulchiudersi*
vato, poco comunicativo v zárva chiuso
espansivo zaszlo bandiera, ~t felvon issare la
zárkózottság riservatezza, ca- bandiera
ratterehchiuso zászlóalj battaglioneh
zavarog essere in effervescenza,
tumultuare
zaszlomd asta zavarólag hal influire sfavore-
zaszlos (rég, kat) allievo ufficiale h volmente
zászlótartó (fii; kat) portabandiera zavarorepiiles volo di disturbo
h zavaros I. (mn, atv is) torbido,
zátony scoglio, secca, bassofondo, confudo, disordinato
(homok~) banco di sabbia, ~ra zavaros II. (fii) (atv) a ~ban
jut dare* iti secco arenarsi halaszik pescare nel torbido
zavar I. (ige) I. disturbare, zavarosan (átv is) torbidamente,
incomodare; bocsánat, hogy ~otn confusamente, disordinatamente
scusi se La disturbo v zavarosod I ik intorbidirsi
meo modo, (atv) nem sok vizet - zavart 1. confuso, 2. (zilált)
non ha voce n in capitolo; 2. sconvolto, scompigliato
(űz) cacciare; perseguitare zavartalan indisturbato, quieto
zavar II. (fit) 1. disturbo, zavatalanul in tutta tranquillità
diso rdine h; légköri ~ok disturbi zavartatja magát incomodarsi, ne
h, tb atmosferici, 2. ~ba hoz zavartassa magát non s'inco-
confondere*; ~ba jön confon- modi
dersi*; 3. forgalmi ~ interruzione zebra zebra
n della liena, 4. (elmezavar) zegzug angolo, cantonata
turbamento mentale zegzugos tortuoso; a zigzag
zavar (lőfegyveren) otturatore h zeke giuba, veste n, giustacuore
(rádióban) perturbazione n
turbolento; arruffonie, -a
zavargás tumulto, torbidi h, tb i
zavargó, zavaró (fii is) fastidioso, i
perturba | toré, -trice
zavaróállomás stazione n disturba- zene musica, zenét szerez coi
trice porre* (della musica)
zavarodott I. confuso; impacciato, zeneakadémia accademia
imbarazzato, 2. (őrült) pazzo, musica
matto, mentecatto zenabarat amante h, n del
zavarodottság 1. confusione n, musica, Idmeg zenekedvelő
impaccio, imbarazzo; 2. (örült- zenebona chiasso, rumore
ség) pazzìa, mattezza, demen- tumulto
za zenedarab pezzo di mu sica

zeneértő (fit) intendi | toré,
mu sica; musicale
zeneest serata musicale (di)
zenei musicale, ~ érzék musicalità, zengés s(u)ono. t(u)ono, rombo,
- hallás orecchio fine tomtruo
zeneigazgató maestro concer- zengő 1. sonante, 2. (dörgő)
tatore, direttore h d'orchestra tonante, rombante, rintronante,
zenekar orchestra reboante
zenekari orchestrale, - hangverseny zengzetes sonoro, canoro
concerto sinfonico zengzetessegsonorità
zenekedvelő (fnis) filarmo meo zenit 1. (esili) zenit h, 2. (atv)
zenekíséret accompagnamento vo rtice h
musicale zerge camoscio
zeneköltő composi | tore, -tnce zero, zérus zero
zenekritikus critico musicale zihal ansare, anelare
zenél suonare, fare* della musica zihálás ansamento, respiro diffi-
zenélő óra orologio a soneria cile
zenemű composizione n musicale zilált 1. (kusza) scapigliato, scom-
zeneműkereskedes negozio di pigliato, arruffato; (haj) spet-
mu-sica tinato, 2. (zavaros) anarchico,
zeneműkiadó casa editrice di disorganizzato, ~ anyagi helyzet
musichen, tb dissestih, tbfinanziari
zeneművészet musica, arte n ziláltság dissesto, disordine A
musicale zimankós idő tempo nevoso
zeneműveszeti főiskola accademia zivatar tempesta, temporale A
zenés con accompagnamento di zizeg (papír, selyem) frusciare
musica, musicale, - kávéház zizegés(papíré, selyemé)fruscio
caffè h -concerto, - vígjáték zokni calzini A, tb, pedalini h, tb
commedia musicale zoknitartó reggicalze h, giarrettiera
zenész musicista (-i, -e) h, n zokog singhiozzare
zeneszerző composi | tore, -tnce zokogás singhiozzo
zenetanár professore h di musica zokon ~ vesz vkitől vmit ave rsela v
zeneterem sala da concerti h, tb pre ndersela* a male; vlànek
zenetörténész, zenetudós musico- -esik vmi fare* pena [a]
logo, storico dell musica zokszó nmpro vero, rimostranza
zenetörténet, zenetndomány stona zománc smalto
della musica zománcedeny vasellame h smaltato
zeng I. (hallatszik) (n)s(u)onare, zománcos smaltato
e zold I. (mn) verde
as smalto, smaltatura zöld II. (fri) verde h, kirándul a ~be
zona zona, settore h fare* una scampagnata, (atv)
zónahatár confine h di zona -eket beszel dire* sciocchezze n,
zongora pianoforte h tb parlare a vanvera
zongoradarab pezzo per pianoforte non nuscire a cavare un ragno
zongoramű pezzo per pianoforte zöldfőzelék legumi A, tb, ortaggi h,
sz pianista (-i, -e) A, n tb; verdura
di pianoforte zöldfülű (in is; tréf) sbarbatello
zöldhályog (orv) glaucoma A
a per piano- zóldharkaly picchio verde
forte h zöldpaprika peperone A
zongoratanar professore h dl zöldség 1. (levesbe való is) verdura,
pianoforte A 2. (atv) sciocchezza, assurdità,
zongoráz |ik s(u)onare il nonsenso
pianoforte A zoldseganis(nő) erbai(u)ol|o, -a,
zongorista pianista (-1, -e) h, n erbive ndol | o, -a
zoológia zoologi a zöldséges (mn) - kert orto, - kofa
zoológus zoologo Idzöldseganis(nó)
zord l. (időjárás) inclemente, 2. zöldségleves minestra di verdura
(videk) feroce, inospitale, 3. zöldségpiac piazza delle erbe
(modor) rude, rozzo, ruvido, zöldségtermelő ortolano, orticol-
(arc) accigliato, fosco tore h
zökken tabralzare; (átv) a rendes zöldtakarmany erbaggi A, tb
kerékvágásba - tornare in zöldül verdeggiare
carreggiata, npre ndere* il corso zoin grosso, maggioranza, - mei in
normale preponderanza, preponderante-
zokkenes scossa, trabalzo, sbalzo mente
zökkenesmeutes (átv) uguale, zömök tarchiato, bassotto, massic-
zokkenő Id zökkenes; (atv) nem zöngés (nyelv) sordo
megy - nélkül non va senza zörej rumore A, strepito
scosse n, tb zörgés I. (tányéroké) acciottoli o,

734
2. (zaj) strepito, fragole *, 3.
(dörömbölés) bussa
zörget (ajtón) bussare, pic-
zorog 1. (kopog) bussare; Z. fare*
stre pito v chiasso
zörren fare* (un) rumore A
zotyog trabalzare
zetyoges trabalzo
zubbony (munkásé) blusa:
mot 1. (vizet) versare, spra rgere*;
2. (atv) scatenare; 31 (bajt tiare)
portare (dei) male [a]
zudul 1. (vrz) versar», spa rgersi*.
2. (atv) scatenarsi
zug (fii) 1. angolo, cantuccio, 2.
(art) ~ban vásárol comprare sulla
borsa nera v sul mercato nero
zug (ige) 1. (rovar, fii) ronzare, 2.
(gép) rombare; 3. (szel, tenger)
mugghiare, muggire, urlare, 4.
(tömeg) mormorare
zugas 1. (rovaré, file) ronzio,
suono, 2. (gépé) rombo, 3.
(szélé, tengeré) mugghio, urlo, 4.
(tömegé) mormorio
zugiro pennaKu)olo, imbrattacarte
A, scribacchino
zugkereskedelein borsa nera,
mercato nero
zuglap giornalaccio
zugo 1. (tenger, szel) mugghiarne,
urlante; 2. (tömeg) scontento,
brontolante; 3. (éljenzés)
frenetico, scrosciante, fre-
zugolódas brontoli-o,
borbottamento; malcontento, ~ nélkül
senza mormorare
zágeMlik essere malcontento;
brontolare
zuha» cadere* gra di peso;
zubanas 1. (esés) caduta,
stramazzata, stramazzo: 2.
(~t lasero hang) tonfo, fragore
zuhanóbombázó- bombardiere h a
picchiatello
zahanorepüJes volo picchiato,
picchiata
zuhany doccia
zuhanyozó (fit) doccia
zuhatag l. (vízesés) cascata
cateratta, 2. (atv) inondazione »
zuhog' ~ az eső pio-vere* a
catinelle ». tir, scrosciare,
diluviare
zuhogó (mn) scrosciante,
torrenziale
zúz 1. (összetör) fracassare,
frantumare, tritare, triturare; 2.
(szélnyom) schiacciare, porrá -
polverizzare
zúza ventriglio
zúzmara brinata, (vài) gelicidio
zúzmarás brinato
zuzmó lichene A
zúzódás contusione n
zuzod|ik 1. (összetörik) essere
fracassato v frantumato v tritato
v triturarsi; 2. (szetnyomódik)
essere schiacciato
züllés 1. depravazione n,
perversione n, smorauzzazione n, 2.
(tivornya) bisboccia
735 zűrzavaros
zülleszt (erkölcsileg) depravare (morog) mormorare, borbot-
pervertire; smoralizzare tare
zull | ik 1. depravarsi, pervertirsi, zür(zavar) 1. (rendetlenség) confu-
2. (tivornyázik) fare* la bisboc- sione n, disordine A, 2. (lótás-
eia fitas) andirivieni A, parapiglia A
züllött depravato, pervertito zűrzavaros confuso, cao tico,
zümmög 1. (rovar) ronzare, 2. anarchico

zs
zsaba neuralgi a zsarnok tiranno, de spota A
zsák sacco zsarnoki tira nnico
zsákbamacska (atv) zsakbamacs- zsarnokoskodás, zsarnokság tiran-
kát vesz comprare la gatta nel nia, despotismo
sacco zsamokoskod | ik tiranneggiare
zsakett tait A, tight A, velada zsarol ricattare
zsakfutas corsa nei sacchi zsarolás ricatto
zsákmány 1. preda, bottino. ~ul ejt zsarolási kísérlet tentato ricatto
vmit fare* preda [di]; predare; 2. zsaroló (fii) ricatta | tore, -trice
(fogas) cattura, (halé) pesca, zsavory traliccio
(madore) ucceUaggione n zseb tasca, -re dugott kézzel con le
zsákmányol predare, saccheggiare mani in tasca, ~ebe nyul
zsákol insaccare mettere* mano n alia tasca; ~re
e, (atv) me ttere* nel
) az en ~emre megy
a sostenere* le spese
) fazzoletto
zsálya salvia zsebkés temperino
zsámoly sgabello, ranchettino zsebkiadas edizione » tasca bile
zsandár, zsaru gendarme A zsebkönyv taccuino
i, (atv) nem az e,
es borseggio
iá (fii) borsai(u)olo
zsebnaptar calendario tasca bile
zsebóra orologio da tasca
zsebpénz (kb) danaro per le spese
zsebtolvaj Id zsebmetszò Zsigmond Sigismondo
zsek gelatina zsilett (penge) lametta
zsembel(ód)és, zsémbeskedes bron- zsilip cateratta, chiusa
toh o, mormon o zsilipkamra bacino, conca
zsembel(ód|ik), zsémbesked|ik zsilipkapu portone A della chiusa,
brontolare, borbottare paratia stagna
zsémbes bu rbero zsinagóga sinagoga
zsemle panino zsinat (egyh) sinodo; (Onne-
zsendiil (vetes) spuntare, ger- pelyesebb) concilio
mogliare zsindely assicella, embrice n
zsenge I. (mn) te nero, fragile zsindelyez coprire* di assicelle n, Ib
zsenge II. (fii; pl mű) primizie n. tb v di e mbrici A, tb
zseni genio zsineg, zsinór spago, cordicina,
zseniális geniale cordicella
zseton gettone A zsinórmérték (átv) norma direttiva
zsibárus rigattiere A zsinorozas (ruhán) passamano
zsibbad (végtag) intormentirsi zsinócpadlas (szinh) soffitta per il
zsibbadás (végtagé) intormentì- macchinista
mento zsir grasso, (kiolvasztott) strutto
zsibbadt intormentito zsiradék grassume A, grassóne A
zsibong 1. (zajong) mormorare, zsírdaganat (orv,) lipoma A
brusire; 2. (nyüzsög) brulicare, zsírfolt macchia di grasso v di unto
formicolare zsirkó talco
zsibongás (nyüzsgés) brusio, for- zsirógiro
micoli o zsíros 1. grasso, (átv) ~ konyha
zsibvásár 1. (piac) emporio: 2. cucina grassa, 2. - jold terreno
(zaj) putiferio grasso, 3. (piszkos) unto e
zsido I. (mn) giuda ico, ebra ico, ~ bisunto, 4. (elhízott) pingue
templom sinagoga zsíroz 1. (eleit) condire con grasso,
zsidó II. (fii) ebre |o, -a 2. (ken; műsz is) spalmare,
zsidónegyed ghetto u ngere*. lubrificare
zsidóság popolazione n ebraica, zsírozás (műsz) unzione n,
popolo ebraico lubrificazionen
zsidóüldözés persecuzione » degli zsirpapír carta oliata
ebre i zsírsav a cido grasso

738
zsírtalan digrassato
zsírtalanít digrassare
zsírtalanítás digrassamene
zsivaj baccano (pokoli ~)
pandemonio; putiferio
zsivány bandito, brigante man(u>
zsiványelet brigantaggio, banditis-
zsiványsag (árt) infamia
vergogna
Zsófia Sofi a
zsoke fantino
zsold (kai) soldo
zsoldos (fii is, kai) mercenario
zsoldosvezér condottiero h
zsolozsma (zsoltár) salmo
zsolozsmáz |ik (zsollarozik) sal-
zsoltar salmo
zsoltáríro salmista h
zsoltárkönyv salterio
zsombék (mocsár) terreno
paludoso, palude n
zsombékos (mocsaras) paludoso
zsong ronzare, mormorare
zsongít assopire, conciliare il
zsöllye (szính) poltrona
zsórtölódés brontoli o, mormon o
zsörtölőd |ik brontolare, mor-
zsörtölödó (fii is) brontolon | e, -a
zsúfol gremire, ingombrare
zsúfolás ingombro,- ~ig lette pieno
zeppo
zsúfolt gremito, pieno zeppo
zsúfoltság ingombro
zsugorgat lesinare, tesaurizzare
zsugori (fn is) avaro, spilorcio
zsugoriság avarizia, spilorceri a
zsugoriskodllk lesinare, essere
zsugorodás restringimento
zsugorod | ik restringersi*
zsup fascio di paglia
zsúpfedél, zsúptető tetto di paglia
zsúr tè h dansante
zsurló (növ) equiseto
Zsuzsanna, Zsuzsi Susanna
zsűri giuri A, giuria; comitato
AZ IGÉK RAGOZÁSA
I. A segédigék
Pres ho, hai, ha, abbiamo, avete, hanno
Imp avevo, avevi, aveva, avevamo, avevate, avevano
Pass rem ebbi, avesti, ebbe, avemmo, aveste, ebbero
Pass pross. ho avuto, hai avuto, ha avuto, abbiamo avuto, avete
Trap pross. avevo avuto, avevi avuto, aveva avuto, avevamo avuto,
avevate avuto, avevano avuto
Trap rem ebbi avuto, avesti avuto, ebbe avuto, avemmo avuto,
aveste avuto, ebbero avuto
Fut. avrò, avrai, avrà, avremo, avrete, avranno
Fut. ani avrò avuto, avrai avuto, avrà avuto, avremo avuto, avrete
avuto, avranno avuto
Pres avrei, avresti, avrebbe, avremmo, avreste, avrebbero
Pass avrei avuto, avresti avuto avrebbe avuto, avremmo avuto,
avreste avuto, avrebbero avuto
Congiuntivo.
Pres abbia, abbia, abbia, abbiamo, abbiate, abbiano
Imp avessi, avessi, avesse, avessimo, aveste, avessero
Pass abbia avuto, abbia avuto, abbia avuto, abbiamo avuto, abbiate
avuto, abbiano avuto
Trap avessi avuto, avessi avuto, avesse avuto, avessimo avuto,
aveste avuto, avessero avuto

o, sei, è, siamo, siete, si
furono stati
sarò, sarai, sarà, sarete, saranno
ni sarò stato, sarai stato, sarà st
o, sareste, sarebbero
sarei stato, saresti stato, sarebbe stato, saremmo stat
stati, sarebbero stati
Imp fossi, fossi, fosse, fossimo, foste, fossero
Pres essere
Pres essendo
Pass essendo st;
II. A három rendes igeragozás
Pres parlo, parli, parla, parliamo, parlate, parlano
Imp parlavo, parlavi, parlava, parlavamo, parlavate, parlavano
Pass. rem. parlai, parlasti.parlò, parlammo, parlaste, parlarono
Pass.pross. ho parlato, hai parlato, ha parlato, abbiamo parlato,
avete parlato, hanno parlato
Trap pross avevo parlato, avevi parlato, aveva parlato, avevamo
parlato, avevate parlato, avevano parlato
Trap rem ebbi parlato, avesti parlato, ebbe parlato, avemmo
parlato, aveste parlato, ebbero parlato
Fut parlerò, parlerai, parlerà, parleremo, parlerete, parleranno
Fui ani avrò parlato, avrai parlato, avrà parlato, avremo parlato,
avrete parlato, avranno parlato
Con
ale
parlerei, parleresti, parlerebbe, parleremmo, parlereste,
parlerebbero
avrei parlato, avresti parlato, avrebbe parlato, avremmo
parlato, avreste parlato, avrebbero parlato

parli, parli, parli, parliamo, parliate, parlino
parlassi, parlassi, parlasse, parlassimo, parlaste, parlassero
abbia parlato, abbia parlato, abbia parlato, abbiamo parlato,
abbiate parlato, abbiano parlato
avessi parlato, avessi parlato, avesse parlato, avessimo parlato,
aveste parlato, avessero parlato
parla, parlate
Pres parlare
2. A második igeragozás
Indicativo
Pres vendo, vendi, vende, vendiamo, vendete, vendono
Imp vendevo, vendevi, vendeva, vendevamo, vendevate, vendevano
Pass rem vendei (vendetti), vendesti, vendè (vendette),
vendemmo, vendeste, venderono (vendettero)
Pass pross ho venduto, hai venduto, ha venduto, abbiamo venduto,
aveste venduto, hanno venduto
Trap pross. avevo venduto, avevi venduto, aveva venduto, avevamo
venduto, avevate venduto, avevano venduto
Trap rem ebbi venduto, avesti venduto, ebbe venduto, avemmo
venduto, aveste venduto, ebbero venduto
Fui venderò, venderai, venderà, venderemo, venderete,
venderanno
Fui ani avrò venduto, avrai venduto, avrà venduto, avremo
venduto, avrete venduto, avranno venduto
venderei, venderesti, venderebbe, venderemmo, vendereste,
venderebbero
avrei venduto, avresti venduto, avrebbe venduto, avremmo
venduto, avreste ven
venda, venda, venda, vendiamo, vendiate, vendano
vendessi, vendessi, vendesse, vendessimo, vendeste,
vendessero
abbia venduto, abbia venduto, abbia venduto, abbiamo
venduto, abbiate venduto, abbiano venduto
avessi venduto, avessi venduto, avesse venduto, avessimo
venduto, aveste venduto, avessero venduto
vendi, vendete
Pres fin-isc-o, fin-isc-i, fin-isc-e, finiamo, finite, fin-isc-ono
Imp finivo, finivi, finiva, finivamo, finivate, finivano
Pass rem. finii, finisti, finì, finimmo, finiste, finirono
Pass pross. ho finito, hai finito, ha finito, abbiamo finito, a
finito, hanno finito

Trap pross avevo finito, avevi finito, aveva finito, avevamo finito,
avevate finito, avevano finito
Trap ebbi finito, avesti finito, ebbe finito, avemmo finito, aveste
finito, ebbero finito
Fui finirò, finirai, finirà, finiremo, finirete, finiranno
Fui ani avrò finito, avrai finito, avrà finito, avremo finito, avrete
finito, avranno finito
Pres finirei, finiresti, finirebbe, finiremmo, finireste, finirebbero
Pass avrei finito, avresti finito, avrebbe finito, avremmo finito,
avreste finito, avrebbero finito
Congiuntivo
Pres finisca, finisca, finisca, finiamo, finiate, finiscano
Imp finissi, finissi, finisse, finissimo, finiste, finissero
Pass abbia finito, abbia finito, abbia finito, abbiamo finita abbiate
finito, abbiano finito
~ ;si finito, avessi finito, avesse finito, avessimo finito, aveste
finito, avessero finito
Pass
Trap
Fut
senta sentisti senti sentimmo sentiste sentirono
pross ho sentito, hai sentito, ha sentito, abbiamo sentito,
pross. avevo sentito, avevi sentito, aveva sentito, avevamo
sentito, avevate sentito, avevano sentito
rem ebbi sentito, avesti sentito, ebbe sentito, avemmo
sentito, aveste sentito, ebbero sentito
sentirò, sentirai, sentirà, sentiremo, sentirete, sentiranno
Fui ani avrò sentito, avrai sentito, avrà sentito, avremo sentito,
Pres
Pass
Pres
Pass
avrete sentito, avranno sentito
Condizionale
sentirei, sentiresti, sentirebbe, sentiremmo, sentireste,
sentirebbero
avrei sentito, avresti sentito, avrebbe sentito, avremmo
sentito, avreste sentito, avrebbero sentito
Congiuntivo
senta, senta, senta, sentiamo, sentiate, sentano
sentissi, sentissi, sentisse, sentissimo, sentiste, sentissero
abbia sentito, abbia sentito, abbia sentito, abbiamo sentito,
abbiate sentito, abbiano sentito

III. A rendhagyó igék
A rendhagyó igék a kötet vegén levő jegyzékben találhatók A
mellettük feltűntetett szám az itt következő paradigmák számára utal
A pradigmákban elhagytuk az összetett alakokat, mert ezek képzése a
három rendes igeragozás mintájára történik
A) az első igeragozáshoz tartozó rendhagyó igék
Prés vado, vai, va, andiamo, andate, vanno
Fui andrò stb
Pres andrei stb
Congiuntivo
Pres vada, vada, vada, andiamo, andiate, vadano
Indicativo
Pres do, dai, dà, diamo, date, danno
Pass rem diedi (detti), desti, diede (dette), demmo, deste, diedero
(dettero)
Fut darò stb
Congiuntivo
Pres dia, dia, dia, diamo, diate, diano
Imp dessi, dessi, desse, dessimo, deste dessero
B) A második igeragozáshoz tartozó rendhagyó igék
4. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igék, amelyeknél a passato
remolo egyes számú elsó személye -i/-re, a participio passalo pedig
-sora végződik A passato remotoban a rendhagyó tőből mindig csak az
egyes szám első és harmadik, valamint a többes szám harmadik
személyét képezzük
a) -dere végű igék, pl ridere
a) az emiitetteken kívül meg más rendhagyoságot is mutat
o, valete, valgono
valga, valiamo, valiate, valgano
dolere

Pres dorrei, dorresti slb
Congiunti
Indie
rem espulsi, espellesti sii
5. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igék, amelyeknél a passato
remolo egyes számú első személye -ssi-re, participio passatoia pedig -
sjo-ra végződik
a) az -ndere végű igék, pl scindere
Pres scindente
Pass scisso
b) -mere végű igék, pl comprimere
c) -tere és -tiere végű igék, pl scuotere
Indicativo
KIVÉTEL mettere
e) cedere ige néhány összetétele, mint concedere, succedere
6. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igék, amelyeknél a passato
remolo egyes számú első személye -j/-re vagy -sí/-re, a participio passalo
pedig -fo-ra, ili. -Ho-ra végződik.
a) -cere végű igék pl. torcere
b) -űrre végű igék, pl condurre
ass rem condussi, conducesti stb
Pass rem trassi, traesti slb
Congiuntivo
Pres tragga, tragga, tragga, traiamo, traiate, traggano
d) dire és összetételei
Pres dico, dici, dice, diciamo, dite, dicono
Imp dicevo, dicevi, diceva, dicevamo, dicevate, dicevano
Pass rem dissi, dicesti slb
Pres dica, dica, dica, diciamo, diciate, dicano
Imp dicessi, dicessi stb
e) -gere és -ggere végű igék, pl reggere

Pres spenga, spenga, spenga, spegniamo, spegniate, spengano
giuugere
Pres giungo, giungi, giunge, giungiamo, giungete, giungono
e, -gliere vagy -here végű igek, pi sveliere és scegliere
Congiuntivo
Pres scelga, scelga, scelga, scegbamo, sceghate, scelgano
I) -mere vegü igék, pl assumere
7. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igék, amelyek a passato
emolo egyes szám első személyében -si, a participio passato-ban pedig -
to végződést kapnak
a) -dere és -ndere végű igék, pl chiedere
rimaniate, rimangano
pongo, poni, pone, poniamo, p
ponevo, ponevi stb.
rem posi, ponesti stb
porrò, porrai stb
Pres porrei, porresti stb
8. Ebbe a csoportba tartoznak azok az igek, melyeknél a passato
•moíoban a tóvégi mássalhangzó megkettőződik, pl. volere, tenere,

voglio, vuoi, vuole, vogliamo, volete, vogliono
rem volli, volesti slb
vorrò, vorrai slb
Condizionale-
vorrei, vorresti slb
Congiuntivo
voglia, voglia, voglia, vogliamo, vogliate, vogliano
tengo, tieni, tiene, teniamo, tenete, tengono
rem tenni, tenesti slb
terrò, terrai slb
terrei, terresti slb
Congiuntivo
tenga, tenga, tenga, teniamo, teniate, tengano
rem caddi, cadesti slb.
Cond
Pres berrei, berresti slb
Congiuntivo
Pres giaccia, giaccia, giaccia, giacciamo, giacciate, giacciai
Congiuntivo
Pres piaccia, piaccia, piaccia, piacciamo, piacciate, piacciano
Pres taccio, taci, tace, tacciamo, tacete, ta
Pass rem tacqui, tacesti slb
Congiuntivo
Pres taccia, taccia, taccia, tacciamo, tacci;
13 nn
Indici
Pres
ciò, nuoci, nuoce, nociamo, nocete, nocciono
Pass rem nocqui, nocesti slb
Congiuntivo
Pres noccia, noccia, noccia. nocciamo, nocciate, nocciari

754
14. crescere
Pass rem crebbi.crescesti stb
15. conoscere
Indicativo
Pass rem conobbi, conoscesti stb
16. vivere (vissuto)
Pass rem vissi, vivesti stb
Fut vivrò, vivrai stb
Condizionale
Pres vivrei, vivresti stb
Indicativo:
Pres so, sai. sa, sappiamo, sapete, sanno
Pass rem seppi, sapesti stb
Fut saprò, saprai stb
Condizionale
Pres saprei, sapresti stb
Congiuntivo-
Pres sappia, sappia, sappia, sappiamo, sappiate, sappiano
18. nascere (nato)
Indicativo
Pass rem nacqui, nascesti stb
19. rompere (rotto)
Pass rem ruppi, rompesti stb
Pres faccio v fo, fai, fa, facciamo, fate, fanno
Imp facevi, facevi stb.
Pass rem feci, facesti stb
21. vedere (veduto, visto)
Indicativo
Pres vedrei, vedresti stb
Pres dovrei, dovresti stb
Congiuntivo-
Pres deva v debba, deva v debba, deva w debba, dobbiamo,
dobbiate, devano v debbano
23. parere (parso)
Pres paio, pan, pare, paiamo, p
Pass rem parvi, paresti stb
Fui parrò, parrai stb

756
Condizionale
Pres parrei, parresti stb
Congiuntivo
Pres paia, paia, paia, paiamo, paiate, paiano
Condizionale
Pres potrei, potresti stb
Congiuntivo
Pres possa, possa, possa, possiamo, possiate, possano
Pres soglio, suoli, suole, sogliamo, solete, sogliono
Congiuntivo
Pres soglia, soglia, soglia, sogliamo, sogliate, sogliano
27 Néhány igenek csak a participio passato-ia rendhagyó, pl
eàsttn-esistito, tàzere-esatto, ezeket az egyszerű alakokban ugy
ragozzuk, mint a rendes ragozású igéket
C) A harmadik igeragozáshoz tartozó rendhagyó igek
28 Ebbe a csoportba tartoznak az az -ire vegú igék, amelyeknek
csak a participio passalo-juk rendhagyó. Ilyenek
Inf coprire, scoprire, offrire soffrire
Part pass coperto, scoperto, offerto, sofferto
29 Ebbe a csoportba tartoznak azok az igek, amelyeknek ket
participio passato-juìt van, s ezek közül az egyik rendhagyó, a másik
i ragozású. A passato remoto-jüíat három (egyeseknél két)
alakkal képezhetjük Pl
appaio v apparisco, appari v apparisci, appare v apparisce,
appariamo, apparite, appaiono v appariscono
rem apparvi v apparsi v apparii, apparisti, apparve v apparsi v
apparì, apparimmo, appariste, apparvero v apparser v
Pres appaia v apparisca stb. appariamo, appariate, appaiano v
Indie
Pres muoio, muori, muore, mo
Fut morrò v morirò, morrai v
Condì;
Pres morrei v morirei, morresti
Congi

Pres salgo, sali, sale, saliamo, salite, salgono
Cong.unt.vo
Pres salga, salga, salga, saliamo, saliate, salgano
Pres oda, oda, oda, udiamo, udiate, odano
Condizionale-
a, verresti stb
Congn
Pres venga, venga, venga, vernai
accadere 8
accendere 4b
acchiudere 4a
accingersi 6f
accludere 4a
accogliere 6h
accorgersi 6g
accorrere 4d
accrescere 14
addarsi 2
addire 6d
adduree 6b
affiggere 6e
affliggere 6e
aggiungere 6f
alludere 4a
andare 1
annettere 5c
apparire 29
appartenere 8
appendere 4b
apporre 7c
apprendere 4b
aprire 28
ardere 4a
arrendere 4b
RENDHAGYÓ IGÉK
ascendere 4b
ascivere 6]
aspergere 4c
assalire 31
(assistere) 27
assolvere 6h
astenersi 8
astrarre 6c
attendere 4b
attenere 8
attingere 6f
attorcere 6a
attrarre 6c
avvalersi 4e
avvedersi 21
avvenire 35
avvincere 6a
avvolgere 6g
benedire 6d
bere 9
cadere 8
calere 4e
capovolgere 6g
chiedere 7a

760
chiudere 4a
cingere 6f
circoscrivere 6j
cogliere 6h
coincidere 4a
coinvolgere 6g
collidere 4a
colludere 4a
commettere 5c
commuovere 5d
compiacere 11
compiangere 6f
comporre 7c
comprendere 4b
comprimere 5b
compromettere 5c
(concedere) 5c
concludere 4a
condiscendere 4b
condividere 4a
condolersi 4e
condurre 6b
confarsi 20
configgere 6e
confondere 4b
congiungere 6f
connettere 5c
conoscere 15
consistere 27
contendere 6b
contenere 8
contorcere 6a
contraddire 6d
contraddistinguere 6f
contraffare 20
contrapporre 7c
contrarre 6c
contravvenire 34
convenire 34
convincere 6a
coprire 28
correggere 6a
correre 4d
corrispondere 7a
corrodere 4a
corrompere 19
cospargere 4c
costringere 6f
crescere 14
cuocere 6a
decadere 8
decidere 4a
decomporre 7c
decorrere 4d
decrescere 14
dedurre 6b
deludere 4a
deporre 7c
deprimere 5b
deridere 4a
descrivere 6]
(desistere) 27
desumere 6i
detrarre 6c
difendere 4b
diffondere 4b
diligere 6e
dimettere 5c
dipendere 4b
dipingere 6f
dirigere 6e
disapprendere 4b
disattendere 4b
discendere 4b
discomporre 7c
disconoscere 15
disconvenire 34
discoprire 28
discorrere 4d
discutere 5c
disdire 6d
disfare 20
disinvolgere 6g
disparire 29
(disperdere) 4a
dispergere 4c
dispiacere 11
disporre 7c
dissolvere 6h
dissuadere 4a
distendere 4b
distinguere 6f
distogliere 6h
distoreere 6a
distrarre 6c
distruggere 6e
divellere 6h
divenire 34
dolere 4e
dovere 22
eleggere 6e
eludere 4a
emergere 4c
emettere 5c
equivalere 4e
erigere 6e
escludere 4a
espellere 4f
esplodere 4a
esporre 7c
esprimere 5b
estendere 4b
estinguere 6f
estrarre 6c
evadere 4a
fare 20
figgere 6e
fingere 6f
fondere 4b
fraintendere 4b
frammettere 5c
frangere 6f
frapporre 7c
giacere 10
giungere 6f
illudere 4a
imbeversi 9
imporre 7c
impremere 5b
imprendere 4b
incidere 4a
incingere 6f
includere 4a
incogliere 6h
incorrere 4d
incutere 5c
indire 6d
indisporre 7c
indurre 6b
infiggere 6e
infliggere 6e
infondere 4b
infrangere 6f
infraporre 7c
ingiungere 6f
inscrivere 6j
insistere 27

insorgere 6g
intendere 4b
interdire 6d
interporre 7c
interrompere 19
intervenire 34
intingere 6f
ultraprendere 4b
intrattenere 8
intravedere 21
intridere 4a
introdurre 6b
intrudere 4a
invadere 4a
involgere 6g
irridere 4a
irrompere 19
iscrivere 6]
ledere 4a
leggere 6e
maledire 6d
manomettere 5c
mantenere 8
mettere 5c
mordere 4a
muovere 5d
nascere 18
nascondere 7a
nuocere 13
offendere 4b
offerire 28
offrire 28
omettere 5c
762
opporre 7c
oppnmere 5b
ottenere 8
pendere 4b
percorrere 4d
percuotere 5c
(perdere) 4a
permettere 5c
persuadere 4a
pervadere 4a
pervenire 35
piacere 11
piangere 6f
porgere 6g
posporre 7c
potere 24
precludere 4a
precorrere 4d
predire 6d
predisporre 7c
prefiggere 6e
preludere 4a
prendere 4b
preporre 7c
prescrivere 6j
presumere 6i
presupporre 7c
pretendere 6b
prevalere 4e
prevedere 21
prevenire 35
produrre 6b
profferire 28
profondere 4b
promettere 5c
B promuovere 5d
E proporre 7c
M prorompere 19
B prosciogliere 6h
m proscrivere 6j
M proteggere 6e
■ protendere 4b
■ protrarre 6c
I provenire 34
I provvedere 21
I pungere 6f
I putrefare 20
■ racchiudere 4a
I raccogliere 6h
■ raggiungere 6f
I rapprendere 4b
I rattenere 8
I rattrarreic
■ ravvedere 21
I ravvolgere 6g
I recidere 4a
I recingere 6f
I redigere 27
I reggere 6e
I rendere 4b
I reprimere 5b
I respingere 6f
I restringere 6f
I (retrocedere) 5e
I riandare 1
I riaprire 28
I riassumere 6i
I ricadere 8
1 richiedere 7a
f richiudere 4a
ricondurre 6b
riconoscere 15
ricoprire 28
ricrescere 14
ridire 6d
ridurre 6b
rieleggere 6e
(riflettere) 5c
rifondere 4b
rifrangere 6f
rileggere 6e
rimanere 7b
rimettere 5c
rimordere 4a
rimpiangere 6f
rimuovere 5d
rinascere 18
rinchiudere 4a
rincrescere 14
nncuocere 6a
rinvenire 34
riporre 7c
riprendere 4b
riprodurre 6b
ripromettere 5c
risalire 31
risapere 17
riscrivere 6j
riscuotere 5c
risolvere 6h
risorgere 6h
nspondere 7a
ritenere 8

ritrarre 6c
riuscire 34
rivenire 34
rivincere 6a
rivivere 16
nvolvere 8
rivolgere 6g
rodere 4a
rompere 19
scadere 8
scegliere 6h
scendere 4b
schiudere 4a
scindere Sa
sciogliere 6h
scomparire 29
scomporre 7c
sconfiggere 6e
sconvolgere 6g
scoprire 28
scorgere 6g
scorrere 4d
scrivere 6j
scuotere 5c
sedere 26
sedurre 6b
sfare 20
smuovere 5d
soccorrere 4d
soddisfare 20
soffriggere 6e
soffrire 28
soggiacere 10
soggiungere 6f
solere 25
sommergere 4c
sopprimere 5b
sopraffare 20
sopraggiungere 6f
soprassedere 26
sopravvenire 34
sopravvivere 16
sorgere 6g
sorprendere 4b
sorreggere 6e
sorridere 4a
sospendere 4b
sospingere 6f
sostenere 8
sottomettere 5c
sottoporre 7c
sottostare 3
sottrare 6c
sovrapporre 7c
sovvenire 34
spandere 4b
spargere 4c
sparire 29
spegnere 6f
spendere 4b
spingere 6f
spiovere 8
sporgere 6g
sporowedere 21
stendere 4b
stingere 6f
storcere 6a
stravolgere 6g
stringere 6f
struggere 6e
765
succedre 5c
suddividere 4a
supporre 7c
svellere 6h
svenire 34
svolgere 6g
tendere 4b
tenere 8
tingere 6f
togliere 6h
tradurre 6b
trafiggere 6e
tramettere 5c
trarre 6c
trascorrere 4d
trascrivere 6j
trasmettere 5c
trasporre 7c
trattenere 8
travolgere 6g
uccidere 4a
udire 32
ungere 6f
uscire 33
vedere 21
venire 34
vincere 6e
vivere 16
volere 8
volgere 6