las
Dr. Móritz György
n
1
Első kötet
Ötödik kiadás
Tank9nyvkiadó, Budapest 1991

Bírálók:
DR. ANTAL LAJOS
és
DR. SZABÓ GYŐZŐ
Anyanyelvi lektor:
MARIA TERESA ANGELINI
A rajzokat
SAJDIK FERENC
készítette
Szerkesztette:
BORONKAI S. ÁGNES
CQ) DR. MÓRITZ GYÖRGY 1979
ISBN 963 18 3382 8 összkiadás
ISBN 963 18 3851 X
ISSN 0133-1094
Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat - A kiadásért felelős: Vilhelm József igazgató.
91. 110048 Petőfi Nyomda Rt., Kecskemét. Felelős vezető: Sebesvári László vezér-
igazgató - Műszaki vezető: Telekes György igazgatóhelyettes - Műszaki szerkesz-
tő: Hülber Péter - A kézirat nyomdába érkezett: 1991. április - Megjelent: 1991.
augusztus - Terjedelem: 30,25 (A/5Jy) - Készült az 1990. évi negyedik kiadás
alapján: álló n10ntírung felhasználásgYfll,íves ofszetnyomással 9193. Raktári szám:
56119/1. TA-5215-IIjC--T/ .

Előszó
Új olasz nyelvkönyvünk tartaimát és felépítését az a hármas szem-
pont határozza meg, hogy
aj gyakorlati nyelvismeretet nyújtson,
b J jól használható legyen tanfolyami oktatás keretében,
c J két kötetre tervezett nyelvkönyv első kötete.
Gyakorlati nyelvismeret. Egyik legfőbb célunk az elsajátítandó
szókincs helyes kiválasztása volt. Abból indultunk ki, hogy a min-
dennapi érintkezés nyelvében leggyakrabban előforduló szavakat
kell elsősorban megtanítanunk. A szókincs meghatározásában a kö-
'zelmúltban megjelent, tudományos apparátussal készült olasz gyako-
risági szótárra támaszkodtunk (U. Bortolini-C. Tagliavini-A.
Zampolli: Lessico di frequenza della lingua ita/lana contemporanea,
IBM Italia 1971).
Nyelvkönyvünk 37 leckéje kereken 2000 új szót tartalmaz. Az első
20 leckében előfordul az olasz nyelv 450 leggyakoribb szava, az egész
nyelvkönyvben pedig a leggyakoribb 1000-ből 900 (az első 2000-ből
további 450, összesen 1350) szó. Ilyen szókincsnek az ismerete -
szakemberek véleménye szerint - lehetővé teszi bármilyen szöveg
(vagy beszéd) 80%-ának megértését, illetőleg az alapfokú beszéd-
készséget.
Másik fő célunk a beszédkészség kialakítása vo : az, hogyata..
nuló a nyelvi anyag elsajátítása után ki tudja fejezni g dolatait, meg
tudja szerkeszteni mondatait, vagyis használni tudja n lvtudását.
Ezért az eddigieknél sokkal nagyobb, figyelmet fordít nyelvkönyvünk
az olasz és a magyar nyelv közöti.,eltrésykre, a kontrasztív nyelv..
szemléletre. Különösen a mondat felép.jtésével (a szórend kérdései..
5

vel) foglalkozik sokoldalúan, az olasz és a magyar szerkezetek állan-
dó összevetésévei, főként a különbségek megvilágítás ával és követ-
kezetes gyakorlásávaL Nem elég a mondat "építőköveinek" a for-
máját ismerni, azok elhelyezése a mondatban nem kisebb feladat!
Tanfolyami oktatás. A nyelvi anyag mennyiségének meghatáro-
zásában, nagyobb egységekre tagolásában tekintettel voltunk a tan-
folyami nyelvoktatás szemeszterekre tagoltságára, a heti óraszámra,
egy-egy foglalkozás időtartamára.
Az olasz nyelvkönyv kétévi anyagot tartalmaz. Ezt az anyagot a
szemesztereknek megfelelően négy nagyobb egységre tagoltuk, kö-
vetkezésképpen mindegyik egység elvégezhető egy-egy szemeszter
(34 tanítási óra) alatt. Kiindulási alapnak a heti 1 X 2 (ritkábban
1 X 3Y'órát tekintettük. Vagyis (a főbb nyelvtan körvonalazásával) :
1. szemeszter: 1-10.. lecke. Alapvető szófaji ismeretek. Presente,
Passato prossimo, Futuro. Mondatr.övidítés infinito-vaL
2. szemeszter: 11-20. lecke.. Névmások, melléknév fokozása.
Imperfetto, Passato remoto.. Gerundio semplice.
3. szemeszter : 21-29.. lecke.. Trapassato prossimo, Condizionale
(presente, passato), Congiuntivo presente.. Szenvedő ige. Mondat-
rövidítés participio passato-val és gerundio composto-val. A függő
beszéd. Igeidők egyeztetése (kijelentő mód).
4. szemeszter: 30-37. lecke. Congiuntivo imperfetto, passato,
trapassato. Mondatrövidítés infinito passato-val. Igeidők egyeztetése
(kötőmód).
Az egységek záróleckéje ismétlő lecke. Ezekben sem új szöveg,
sem új nyelvtan nincs, hanem a tanult anyag egy-egy új szempontú
összefoglalása található.
Nyelvkönyvünk kezdők számára készült, annak figyelembevételé-
vel, hogy majd követi egy második kötet, haladók számára. Ez a kö-
rülmény különösen a tárgyalandó nyelvtan meghatározásában volt
döntő, valamint abban, hogy milyen mélységig tárgyaljuk ebben a
kötetben az egyes jelenségeket. Ami az előbbit illeti, alapvető szem-
pontunk az volt, hogya nyelvi kifejezéshez elengedhetetlenül szük-
ségeset tartalmazza az 1. kötet, tehát például az igeidőket (az, ige
egyébként is a legfontosabb, nyelvi kifejezőeszközök egyike), és
mindazt a II. kötetre hagyjuk, ami egyelőre nélkülözhető..
6

Az J. kötet nyelvtanának fentebb körvonalazott összeállítását az
indokolta, hogy a mindennapi nyelvben leginkább használt formák
és szerkezetek tanítása kerüljön a kezdő könyvbe, ezen belül is fon-
tossági sorrendben.
Kezdő nyelvkönyvünk nemcsak a tanfolyami hallgatókra van te-
kintettel, hanem azokra az olaszul tanulókra is, akik magánúton kí-
vánják elvégezni ezt a könyvet. Ezért vált szükségessé a viszonylag
hosszabb bevezetés és a nyelvtani jelenségek alaposabb (bár csak a
lényegre kitérő) magyarázata. Főleg számukra készült többek között
a magyar-olasz fordítási feladatok megoldása is.
Néhány szót a leckék fe lép ft éséről :
1. Olvasmányok. Rendszerint két szövegből állnak. Elbeszélő-
leíró és párbeszédes formák váltakoznak. Mai témák, mai beszélt
nyelvi stílus a főbb jellemzőik. A hosszabb szövegek tagolása segítsé-
get kíván nyújtani az órákra való felosztáshoz, de más feldolgozás
is lehetséges: akár egy hosszabb szöveg is elvégezhető egy foglalko-
,
zason.
A nyelvtanulás alapja a szövegek ismerete: azokat nem elég meg-
érteni, hanem minél többször (lehetőleg fennhangon) el kell olvasni.
Az új szavak megtanulását is így biztosít juk a legjobban. Az új sza-
vakat legbiztosabban a jól megtanult mondatok őrzik meg emléke-
zetünkben.
2. Kontrasztiv szerkezetek. A szövegek után minden leckében egy-
egy kontrasztÍv nyelvtani szemléletű olasz-magyar mondatsor kö-
vetkezik, kétféle címen és tartalommal. La frase címen felsorolt pél-
dák fő célja amondatszerkezetek összehasonlító bemutatása, a két
nyelv közötti eltérések szemléltetése. (Figyeljük meg például a sza-
vak sorrendjének eltérését 1)  so delle parole fontos olaszos kifeje-
zésanyagot tartalmaz a mindennapi társalgási nyelvből, sokszor
kontrasztív egybevetésseI is. Mindkét példasort helye ehetőleg
könyv nélkül megtanulni.
3. Vocaboli. Az új szavak és olaszos fordulatok jegyzéke mag r
jelentéssei, az előfordulás sorrendjében. A' rendhagyó igéket csillag-
gal (*) jelöljük, ragozásuk a kötet végén található.
4. Grammatica. A lecke szövegében előforduló nyelvtani jelensége-
ket magyarázza. A nyelvtan megértése nélkülözhetetlen a továbbha-
7

ladáshoz, elsajátítása azonban legbiztosabban nem a szabályok meg-
tanulásával, hanem a szabályt illusztráló példák memorizálása útján-
, h " 1 ..1.1
er eto e . .. ,
5. Esercizi. Alapos elvégzésük (egy-egy gyakorlat többszöri ismét-
lése) lehetővé teszi a nyelvi formák automatizált fokú elsajátítáát,
amikor már nem kell gondolkodnunk "nyelvtani szabályon" ,f.lnem
mintegy érezzük a mondatszerkezetet, a kifejezés helyességét. Á ma-
gyartól eltérő olasz szerkezetek felismerésében és begyakorlásában
fontos szerepe van a magyarról történő fordításnak. Ez a forma a
gyakorlatok között megfelelő szerepet kap.
A gyakorlatokban szinte kizárólag mondatpéldákat találunk, ab-
ból a felismerésből kiindulva, hogy beszédünk alapja a mondat. Ola-
szul beszélni pedig legjobban úgy tanulunk meg, ha minél több mon- t
datot elsajátítunk, ha minél több "kész mondat" áll rendelkezé-
sünkre'.
Nyelvkönyvünk a második egységtől kezdve tartalmaz bizonyos
többletanyagot is (a gyakorlatok végén elhelyezett szövegeket), szó-
tárral való feldolgozásra. Ezek az érdeklődő egyéni tanulók számára
készültek, de jól felhasználhatók intenzív tanfolyami oktatás kere-
tében is.
A könyv végén találhatók az összefoglaló igeragozási táblázatok,
és az előfordult rendhagyó igék ragozása, valamint a magyar-olasz
fordítási feladatok megoldása. A kötetet betűrendes olasz-magyar
szójegyzék zárja.
A szerző
8

Bevezetés
Az olasz betűrend
Az olasz betűrend 21 betűből áll (szögletes zárójelben olasz elne-
vezésüket adjuk magyar átírásban) :
a [á] h fákká] q [ku]
b fbi] i [í] r [erre]
c [ esi] I [ elle] s [ essze ]
d edi] m [ emme ] t [ti]
e re] rt [ enne] u ru]
f [ effe ] o [o] v [vu]
g [ dzsi ] P [pi] z [ dzetá ]
Az olaszban tehát 5 magánhangzó van (a, e, i, o, u) és 16 mással-
hangzó.
Idegen szavakban előfordul még öt betű:
j [i lunga] x [iksz]
k [kappál y [ípszilon]
w [vu doppia]
Az olasz kiejtés néhán'y jellegzetessége
Az olasz nyelv - bármely idegen nyelv - helyes elsajátításához
nélkülözhetetlen a helyes kiejtés elsajátítása. A nyelvtanulást ezzel
kell kezdenünk.
A kiejtés legfontosabb összetevői:
- az egyes hangok ejtése (hangszín),
- a hangsúly (szó hangsúly és mondathangsúly),
- a hanglejtés (intonáció vagy mondatdallam).
9

Bevezetőül lássunk néhány fontos tudnivalót az olasz hangokróL
1. Az olasz beszédhangok - a nyílt ejtésű o kivételével - mind
megtalálhatók a magyar nyelvben, kiejtésük tehát számunkra nem
jelent nehézséget.
2. Az olaszban több hang van, mint betű (21 betű, de 29 hang):
egyes betűk két hangzót is jelölnek, például a c betű a [cs] és a [k]
hangot, egyes hangokat betűkapcsolatok jelölnek, például a gn betű-
kapcsolat jelöli az [ny] hangot.
A kiejtést - ahol szükséges - szögletes zárójelben közöljük, ma-'
gy ar átírásban : voce [vócse] hang.
3. A magánhangzók (a, e, i, o, uj kiejtésük időtartama szerint az
olaszban is lehetnek hosszúak vagy rövidek, ezt azonban az olasz he-
lyesírás - a magyarral ellentétben - nem jelöli.
Az olaszban csak a hangsúly os (nagyobb hangerővel ejtett) nyílt
(vagyis magánhangzóra végződő) szótag magánhangzója lehet hosz-
szú. Hangsúlyos zárt (vagyis mássalhangzóra végződő) vagy hang-
súlytalan szótagban a magánhangzó rövid ejtésű.
Például az a magánhangzó (amelyet mindig [á] hangnak ejtünk)
1. hosszú a hangsúlyos nyílt szótagban :
mare [má-re] tenger madre [má-dre] anya
dare [ dá -re] adni padre [pá -dre] apa
210 rövid (a magyar [á]-nál rövidebb!)
aj hangsúlyos zárt szótagban :
mamma [mám-má] mama
latte [lát-te] tej
parte [pár-te] rész
arma [ár-má] fegyver
b) minden hangsúlytalan szótagban :
Roma [ró-má] Róma ora [ó-rá] óra (60 perc)
4. Időtartam szerint a mássalhangzó is lehet rövid vagy hosszú.
A kettőzött mássalhangzót az olaszban is hosszan ejtjük:
mamma, latte, birra sör, penna toll, nulla nulla.
5. A szóvégi -o ejtése. Az olaszban aszóvégi -o-t - a magyarral
ellentétben - mindig röviden és kissé nyíltan ejtjük (ajakkerkítés
10

nélkül képzett hang !). Nekünk, magyaroknak különösen kell vigyáz-
nunk erre, mert tipikus magyar hiba a szóvégi -o hosszú, zárt kiejté-
se. :Ennek oka az, hogy a magyarban aszóvégi -ó - egy-két kivétel-
tói eltekintve - mindig hosszú és zárt ejtésű.
Hason!tsuk össze és gyakoroljuk a szóvégi -o kiejtését:
radio [rádio] rádió
cava.llo [ kávállo] ló
di.namo [dínamo] dinamó
affre.sco [áffreszko] freskó
corso [korszo] sugárút (vö. magyar korzó)
pi .ccolo [pikkolo] kicsi (vö.: Egy pikoló sör)
puro [púro] tiszta
burro [burro] vaj
Aszóhangsúly
Amíg nyelvünkben a szavak első szótagja hangsúlyos, az olasz
nyelvben a két vagy több szótagú szavak hangsúlya legtöbbször az
utolsó előtti szótagon van, ez a "tipikus" olasz szóhangsúly. De
lehet bármelyik szótagon:
1. Az utolsó előtti szótagon
2. Gyakran van a szó végétől
számított harmadik szótagon
3. Ritkábban a szó végétől
számított negyedik szótagon
(pl. egyes igék jelen idejének
többes szám 3. személyében)
vagy az ötödiken
4. Az utolsó szótagon
nome név
bambino kisgyermek
direttore igazgató
appartamento lakás
fotografia fénykép
u.tile hasznos
a.bita lakik
telefona telefonál
a.bitano laknak
telefonano telefonálnak
\
telefonamelo telefoná1Q
nekem
verita igazság
ventitré huszonhárom
meg
II

A hangsúly jelölése
1. Az olasz helyesírás általában nem jelöli a hangsúlyt. "
Ki kell azonban tenni a hangsúly jelét (ferde ékezet et vagy a
magyarban is használt vesszőt), ha a több szótagú szavak !útolsó
szótagja hangsúlyos:
bonta jóság trentatré harminchárom
attivita tevékenység temé félt (múlt idő)
;>
2. Azonos alakú, több szótagú szavakban a hangsúly jelölése
félreértés elkerülésére szolgál (nem kötelező):
sitbito [szúbito] rögtön subito [szubÍto] elszenvedett
ancora [ánkorá] horgony ancóra [ánkórá] még
cómpito [kompito] feladat compito [kompíto] teljesített
3. Nyelvkönyvünkben a helyesírás megkövetelte eseteken kívül
- a helyes hangsúlyozás elsajátítása érdekében - a szójegyzékek-
ben a hangsúlyos magánhangzó után tett felemelt ponttal jelölünk
minden olyan hangsúlyt, amely a szó végétől számított harmadik,
negyedik (esetleg ötödik) szótagon van:
harmadik szótagon: la'mpada lámpa, fiammifero gyufa
negyedik szótagon: o.rdinano rendelnek
ötödik szótagon: o'rdinamelo rendeld meg nekem!
Az utolsó előtti szótagon levő hangsúlyt általában nen1 jelöljük:
monte hegy; avanti előre; tessék! (kopogtatáskor); dogana vám;
limonata citromszörp; libreria könyvesbolt; monumento elnlékmű,
műemlék; monumentale nagyszabású, monumentális; appuntamento
találka, randevú.
Megjegyzés
A hangsúly jelölésének lehetőségei közül azért választottuk a
felemelt pontot, hogy a hangsúlyt azonos módon jelöljük a nyelvta-
nulók által gyakran forgatott, nálunk használatos szótárakkal
(Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár, Magyar-olasz szótár).
12

Betű-
(-kap- Kiejtése
cso-
lat) I
[dzs]
.
gl
[ dzsi]
Milyen helyzetben
Példák
sc
[szk]
[sj
sch [szk]
[sj
..
SCI
[si]
1----
[sz]
S [z]
16
[sz]
vagy
[z]
Ha a, o, u előtt dzs hangot giardino kert
ejtünk, ezt a g után álló giorno nap
néma i-vel jelöljük. Giu/ia Júlia
forma"ggio sajt
-
Ha a g után álló i hang- energi"a energia
súlyos, akkor kiejtjük.
- -
a, o, u és mássalhangzó előtt scala lépcső
scopo céI
scuro sötét
sc ri. vere ir ni
------- ------ - -- ---
e és i előtt sce.ndere leszállni
uscire kimenni
-
Ha e és i előtt szk-t ejtünk, scherma vivás
ezt az sc után álló néma schiena hát (testrész)
h-val jelöljük.
- --
Ha a, o, u elgtt s hangot lasciare [lássáre] hagyni
ejtünk, ezt az sc után álló scio.pero [sopero] sztrájk
néma i-vel jelöljük. prosciutto [prossutto] sonka
Ha az sc után álló i hangsú- sci"o sizem
lyos, akkor kiejtjük.
-
Magánhangzó és zöngétlen sal ame szalámi
mássalhangzó (p1. p, t, f) spalla váll
előtt. stanco fáradt
A hosszú (kettőzött) s cassa pénztár
Zöngés mássalhangzó (pl. b, sbrigare elintézni
d, g, v, m) előtt sguardo tekintet
sme"ttere abbahagyni
Két magánhangzó között. casa [kászá] ház
Vidékenként változik. esame [ezáme] vizsga

Betű
(-kap- Kiejtése Milyen helyzetben Példák
cso-
lat)
I
[c] A legtöbb esetben zio nagybácsi
ragazzo fiú
Z [dz] Ritkábban benzina benzin
azzurro kék
mezzo fél
[k] Csak u+magánhangzó előtt quadro kép
használatos. Az u hang- questo ez
súlytalan, igen röviden ejt- qui-ndici tizenöt
jük. A következő magán- quotidiano mindennapi
hangzó val kettőshangzót
alkot.
Néma jel. ho [o] nekem van
h Az avere birni ige alakjaiban hai fáj] neked van
használatos. ha [a] neki van
hanno [anno] nekik van
---...
[lj] i előtt gli [lji] neki
gl egli [elji] ő
Ha az i után magánhangzó famiglia [fámiljá] család
áll, az í-t nem ejtjük. moglie feleség
figlio fiú
[ny] Szó belsejében kissé nyúj- gnocco [nyokko] gombóc
go tottan hangzik. m01!Jagna [montánnyá] hegy
bagno [bánnyo] fürdő, für-
dőszoba .-1
Az ékezet sajátos használata
1_ Egy szótagú szavakban is előfordul az ékezet, például
gia [dzsá] már giu [dzsú] le
17

2. Az alább felsorolt azonos alakú egy szótagú szavakban az éke-
zet az eltérő jelentést különbözteti meg:
"
e van
te tea
la ott, oda
li ott, oda
da ad
di nap
si igen
sé magát
,
ne sem
ehé [ke] mert
,
e es
te téged
la a, az (névelők)
li őket
da -tóI -től
,
di -nak a, -nek a
si magát, magának
se ha
ne abból, belőle, róla stb.
ehe [ke] aki; hogy
fl
A hangsúly a mondatban
Az olaszban - a magyarhoz hasonlóan - a mondat szavait nem
egyformán hangsúlyozzuk, azokat emeljük ki erősebben, amelyek a
mondat értelme szempontjából a legfontosabbak, amelyek az új köz-
lést tartalmazzák.
Le ragazze gio .cano in giardino.
A leányok a kertben játszanak. (Nem az udvarban.)
Le ragazze gio.cano in giardino.
A leányok játszanak a kertben. (Nem olvasnak.)
Le ragazze gio .cano in giardino.
A leányok játszanak a kertben. (Nem a fiúk.)
A hanglejtés (intonáció)
Beszéd közben hangunk zenei értelemben vett magassága nem ál-
landó: emelkedik vagy ereszkedik. A hangmagasság váltakozását
hanglejtésnek nevezzük.
A hanglejtés lehet
ti) ereszkedő _____
b) emelkedő ___---
c) emelkedő-ereszkedő 
18

A hanglejtés szoros összefüggésben van a hangsúllyal : az új köz-
lést tartalmazó szó hangsúlyos szótagja a legmagasabb. Az olasz
hanglejtés elsősorban éppen a hangsúlybeli eltérések miatt különbö-
zik a magyartóL Ezeket az eltéréseket könnyen megértjük és elsajá-
títjuk, ha jól megfigyeljük, hogy mit hangsúlyozunk, melyik szót és
hol van ennek a szónak a hangsúlya (az olasz szó melyik szótagján).
A következőkben csak annak bemutatására szorítkozunk, hogy
melyek a hanglejtés alapformái rövidebb (egy szakaszból álló) kije-
lentő, kérdő és felszólító mondatokban.
Hason1ftsuk össze a magyar hanglejtést az olassza/:
Kijelentő mondat
Ereszkedő
Emelkedő-ereszkedő
-------
MiIánóból jöttek.
Sono venuti da Milano.
Kérdő mondat
Ereszkedő
aj Kiegészítendő kérdés
Emelkedő-ereszkedő
-------
Honnan jöttek?
Ereszkedő
Da dove sono venuti ?
Ereszkedő
---------
Hová mentek?
Dove sono andati?
19

Emelkedő-eső
Milánóból jöttek?
Megérkeztek Milánóból?
Ereszkedő
Menj Milánóba!
Ereszkedő
Menjetek Milánóba!
En1elkedő-ereszkedő

Menjetek Milánóba!
20
b) Eldöntendő kérdés
Emelkedő-eső
Sono venuti da Milano?
Sono arrivati da Milano?
Felszólító mondat
Ereszkedő
-------
Va a Milano!
EIllelkedő-ereszkedő
Andate a Milano!
Emelkedő-eső
Andate a Milano!

A szavak elválasztása
Elválasztáskor csak egész szótagot vihetünk át a következő sorba.
1. Egy mássalhangzót átviszünk:
o-pe-ra, fe-ga-to

2. Hosszú mássalhangzót szétválasztunk :
an-no, bir-ra, bel-Io, not-te
3. Két eltérő mássalhangzó általában szétválik:
on-da, stan-eo, ben-zi-na, bam-bi-no
4. Két (vagy akár három) mássalhangzót átviszünk, ha velük olasz
szó kezdődhet:
pa-dre, li-bro könyv, den-tro, a-stro csillag
5. Nem választható el a kettőshangzó és a hármas hangzó :
lie-to, fio-re, lin-gua, guer-ra, que-sto, buo-no; miei
6. Az egy hangot jelölő betűkapcsolatokat (gl, gn, sc; ch, gh, ci,
gi, sci) nem választhat juk el:
ji-glio, mon-ta-gna, u-sei-re;
mac-chi-na, la-ghi, ba-eio, for-mag-gio, la-scia-re
Gyakorlatok
A tanultak . ismétlésére és gyakorlati elsajátítására olvassuk el -
esetleg többször is - fennhangon, ügyelve a helyes hangsúlyozásra:
. 1. Mit jelentenek ezek a szavak:
"melodi .a, temperamento, centena .rio, parlamento, cu .pola, pano-
rama,...matema .tica, fl .sica, chi .mica, geografl'.a, geologi .a, biologi .a,
chilo, chilogrammo, milli .metro, centi .metro, chilo .metro, mitolo-
gi .a, enciclopedi .a, sigaretta, rosmarino, tele .fono, simpa .tico,
antipa .tico.
2. Olasz városok:
U .dine, Vene.zia, Pa.dova, Verona, Bre.scia, Be.rgamo, Milano,
Torino, Ge.nova, Piacenza, Parma, Ma.ntova, Mo.dena, Bologna,
Ferrara, Ravenna, Firenze, Pisa, Arezzo, Peru.gia, Roma, Na.poli,
Palermo", Siracusa.
\!
21

3. Olasz művészet (XV-XVI. század):
Filippo Brunelleschi, Lorenzo Ghiberti, Andre-a Verro-cchio,
Sandro Botticelli, Dome-nico Ghirlandaio, Piero della Francesca,
Luca Signorelli, Andre-a Mantegna, Michela.ngelo Buonarroti,
Leonardo da Vinci, Raffaello Santi, Giorgione da Castelfranco,
Tiziano Vece-llio.
4. Olasz irodalom (szerzők és fő műveik):
Dante Alighieri (Divina Comme-dia), Francesco Petrarca (Canzo-
niere), Giovanni Bocca-ccio (Decamerone), Ludovico Ariosto (Or-
lando Furioso), Niccolo Machiavelli (II Pri .ncipe), Francesco Guic-
ciardini (Storia d'Italia), Baldessa.r Castiglione (Il Cortegiano),
Benvenuto Cellini (Vita), Torquato Tasso (Gerusalemme Liberata),
Carlo Goldoni (Comme.die), Vittori o Alfieri (Trage.die), Vgo
Fo.scolo (1 Sepolcri), Gia.como Leopardi (Canti), Alessandro
Manzoni (1 Promessi Sposi).
5. A szóvégi -o ejtése (rövid, kissé nyílt hang!):
radio, cavalIo, burro, puro, a-uto (autó), lotto (lottó), Vgo [úgo]
(Hugó), bambino, su.bito, co.mpito, anno, a.bito, frutto, fe.gato,
piano, piatto, monumento, appuntamento.
6. Helyesírás és kiejtés:
aj A [cs] hang (ee, ei, eta, eio, eiu):
luee fény, paee béke, aeeto ecet, eeee borsó
eibo étel, fa-eile könnyű, difji.eile nehéz, vieino közeli
eami.eia ing, provi.neia vidék,fa.eeia arc
""-
ea .leio futball, eioe azaz, vagyis, bra .eeio kar
bJ A [dzs] hang (ge, gi, gia, gio, giu):
gentile kedves, finom, generale általános
pa.gina lap (könyvben), giraffa zsiráf
vali.gia bőrönd, mangiare enni, lo.ggia loggia
gio.vane fiatal, giornale újság, napilap, via.ggio utazás
22

c) Az [sJ hang (sce, sci, scia, scio, sciu):
pesce hal, cono .scere ismerni, scena jelenet
uscita kijárat, piscina úszómedence, sci.mmia majom
scialle sál, scia-bola kard, ambasciata nagykövetség
scioperare sztrájkolni, lascio hagyom, sciocco buta
asciutto száraz, asciugamano törülköző
7. Nettőshangzók: ua, ue, ui. Hangsúlytalan, igen rövid ut! Az u
helyett nem szabad v-t ejteni!
guanto kesztyű, guardaroba ruhatár, gua-rdia őrség
qua itt, ide, quando? mikor? quanto? mennyi? hány? quale? me-
lyik ?
quelIo az, questione kérdés, probléma, dunque tehát
seguire követni, qui itt, ide, quindi tehát, inquilino lakó, tranquillo
nyugodt
8. Férfi.. és női nevek:
Albert ,.
Alberto Agnese Agnes
Alessandro Sándor Anna Anna
Andrea András Antonia Antónia
Anto-nio Antal Ba -rbara Borbála
Aure-lio Aurél Caterina Katalin
Beppe Jóska Clara Klára
Carlo Károly Claudia Klaudia
Ce .sare Cézár E-Iena Ilona
Emi .lio Emil Elisabetta Erzsébet
Ernesto Ernő Euge.nia Eugénia
,
Filippo Fülöp Eva Eva
Francesco Ferenc Flora Flóra
Gabriele Gábor Francesca Franciska
Gio.rgio György Gabriella Gabriella
Giovanni János Gina Gina
Giu.lio Gyula Giovanna Johanna
'. .Giuseppe József Gisella Gizella
Ladisla .0 László Giu -lia' Júlia
Lorenzo Lőrinc Giuliana Julianna

Luigi Lajos Irene Irén
Michele Mihály Isabella Izabella
Nicola Miklós Maddalena Magdolna
Niccolo Miklós Margherita Margit
Pa '010 Pál Mari .a Mária
Pietro Péter Marta Márta
Roberto Róbert Olga Olga
Sigismondo Zsigmond Pa .ola Paula
Ste.fano István Rosa Rózsa
T ommaso Tamás Silvia Szilvia
Vgo Hugó Teresa Teréz
Vincenzo Vince Vale.ria Valéria
Vitto .rio Viktor Vero.nica Veronika
Vitto.ria Viktória

DOMANDE E RISPOSTE
1
E Carlo.
Saluta l'ingegnere. [;0= od
Abita a Roma.
Va in citta.
8i, e avvoeato.
E uno studente.
Guarda l' orologio e saluta
Claudia.
8i, e uno studente italiano.
Chi e il ragazzo itaHano?
Che eosa fa Carlo?
Dove abita Carlo?
Dove va adesso?
E avvocato il signor Ferrari?
Che eos' e Giuseppe?
Che cosa fa Giuseppe?
# Giuseppe e uno studente italiano?
1 numeri da zero a venti

o zero [dzero]
1 uno
2 due
3 tre
4 quattro
5 cinque
6 sei
7+3== ?
7+3==10
8-2== ?
8-2==6
4x4== ?
4x4== 16
20: 5 == ?
20: 5 == 4
7 sette
8 otto
9 nove
10 dieci
II u.ndici
12 do.dici
13 tre.dici
14 quatto-rdicj
15 qui .ndiei
16 se-dici
17 diciassette
18 dieiotto
19 diciannove
20 venti
Quanto fa. . . ?

Quanto fa sette piu tre?
8ette piu tre fa dieci.
Quanto fa otto meno due?
Otto meno due fa seL
Quanto fa quattro per quattro?
Quattro per quattro fa sedieL
Quanto fa venti diviso cinque ?
Venti diviso einque fa quattro.

LA FRASE
Hol van Péter?
Itt van.
Ott van.
Itt elöl van.
Ott hátul van.
Hol van a gyógyszertár?
Itt balra van.
Ott jobbra van.
1
Dov'e Pietro?
E qui.
E li.
E qui davanti.
E li dietro.
Dov' e la farmacia ?
E qui asinistra.
E li a destra.
VOCABOLI (SZA VAK)
prima lezione első lecke
la lezione 1. lecke, 2. (tanítási) óra
buon giorno v. buongiorno! jó napot
(kivánok)
il giorno nap
il signore úr; (megszólításban) uram!
buona sera v. buonasera ! jó estét!
la sera es te
la signora asszony; feleség; -né
buona notte v. buonanotte! jó éjsza-
kát!
la notte éjszaka
la signorina kisasszony, (fiatal) leány
a rivederLa v. arrivederLa! a viszont-
látásra! (önöző forma)
arrivederci (tegező forma)
in citta a városban, a városba
in -ban, -ben; -ba, -be
la citta város
e mattina regge] van
"
e van
la mattina regge]
ecco ime, itt van
un, uno, una, un' (határozatlan név-
elő) egy
il, 10, la, l' ( határozott névelő) a, az
n ragazzo fiú
italiano, italiana olasz
saluta üdvözli
I'ingegnere h mérnök
ciao szervusz, szervusztok
a"bita lakik
a Roma Rómában
a -ban, -ben; -ba, -be; -ig; -kor
adesso most
va megy
il mczzogiorno dél
I'avvocato ügyvéd
e és
10 studente diák, egyetemi halJgató
I'automo"bile 11 autó, gépkocsi
bello, beHa szép
la ma"cchina 1. gép, 2. gépkocsi
guarda nézi, megnézi
l' orolo"gio óra
la ragazza leány
domande e risposte kérdések és fele-
letek
la domanda kérdés
la risposta felelet, válasz
chi? ki? kit? kik? kiket?
che co"sa? mi? mit? mik? miket?
fa csinál
dove? hol? hová?; ahol

si igen
il nu.mero szám
da -tóI, -től; -ból, -ből; -ról, -ről; óta
.c.? .?
quanto .la. _ _ - mennYI. . . .
piu (összeadásban) meg, plusz
meno (kivonásban) mínusz
per (szorzásban) -szor, -szer
diviso (osztásban) osztva
la frase mondat
qui itt, ide
li ott, oda
davanti elöl
dietro hátul
la farmaci-a gyógyszertár
a sinistra balra
a destra jobbra
il voca -boio szó
la gramma-tica nyelvtan
la pronu-ncia kiejtés
I'intonazione n hanglejtés
I'eserci-zio gyakorlat
1.
GRAMMATICA (NYELVTAN)
A főnév neme
Hímnem
Nőnem
giorno nap
ingegnere mérnök
sera este
notte éjszaka
Az olaszban a főnév vagy hímnemű, vagy nőnemű. A főnevek -
egyes kivételektől eltekintve - magánhangzóra végződnek: -o, -a
vagy -e végűek.
A végződésből általában következtetni lehet a főnév nemére:
az "'0 végű főnevek hímneműek,
az -a végűek nőneműek,
az ...e végűek vagy hímneműek, vagy nőneműek.
Utóbbiak közül az -ione végűek mindig nőneműek: la lezione
(lecke, óra).
Érdemes megjegyezni néhány kivételt:
1. Hímneműek a -ma végű görög eredetű szavak:
il problema probléma il programma program
2. Nőnemű néhány -o végű főnév:
la mano kéz la radio rádió
A főnevek nemét sokszor meg lehet állapítani jelentésük alapján.
Végződésüktől függetlenül hímneműek a férfit, nőneműek a nőt je-
lentő főnevek_
29

1
Hímnem
N őnem
il padre apa
I il poeta költő
la madre anya
, la signora asszony
A szószedetekben a főnevek nemét - ahol arra szükség van - h
(hímnemű), illetve n (nőnemű) betűvel jelöljük.
A határozatlan néveJő
Hímnem
N őnem
un giorno egy nap
un ingegnere egy mérnök
uno studente egy diák
uno zio egy nagybácsi
una sera egy este
una signora egy asszony
una zia egy nagynéni
un'automobile egy autó
A határozatlan névelő a főnév kezdő hangjához igazodik, és jelzi a
főnév nemét is..
Hímnemű alakjai:
un mássalhangzó és magánhangzó előtt,
ono s+ mássalhangzó (sb, sc, sd stb.) és z előtt
Nőnemű alakjai:
una mássalhangzó előtt,
un' magánhangzó előtt.
A határozott névelő
Hímnem
őnem
il giorno a nap
I'ingegnere a mérnök
10 studente a diák
10 zio a nagybácsi
lia sera
la signora
la zia
I'automobile
;
az este
az asszony
a nagynéni
az autó
II
\j
30

A határozott névelő is a főnév kezdő hangjához igazodik, és (az l' 1
kivételével) jelzi a főnév nemét.
Himnemű alakjai:
il mássalhangzó előtt,
}' magánhangzó előtt,
10 s+ mássalhangzó és z előtt.
Nőnemű alakjai:
la mássalhangzó előtt,
l' magánhangzó előtt.
A tárgy
Il ragazzo saluta l'ingegnere..
A fiú üdvözli a mérnököt.
Az olaszban - a magyartóI eltérően - a mondat alanya s tárgya
alakjára nézve egyforma. A tárgynak nincs külön ragja: l'ingegnere
mérnök, mérnököt. A tárgyat az alany tóI mondatbeli helye külön-
bözteti meg: az alany az állítmány előtt, a tárgy az állítmány után
álL A mondatrészeknek ezt a sorrendjét (alany - állítmány - tárgy)
egyenes szórend nek nevezzük.
Ha megváltoztatjuk a mondat szórendjét, megváltozik a mondat
értelme is: L 'ingegnere saluta il rag azzo. A mérnök üdvözli a fiút.
Üdvözlési formák
A Buon giorno! Buona sera! Buona notte! A rivederci! üdvözlési
formákat újabban - a kiejtéshez igazodva - az olasz gyakran egy
szóba írja: B,uongiorno stb.. Arrivederci. Az olaszban nincs a "Jó reg-
gelt"-nek megfelelő köszönési forma, reggel is Buongiorno-val kö-
szönnek. Délután kb. 3 órától kezdve viszont már a Buonasera-t
használják..
Az összetett állítmány
Il signor Ferrari e avvocato.
La macchina e bella.
Ferrari úr ügyvéd.
Az autó szép.
31

1 A fenti mondatokban a magyar névszói állítmánynak az olaszban
igei-névszói, vagyis összetett állítmány felel meg.
I Alany Állitmány Alany Állítmány
I Il signor Ferrari e avvocato. I Ferrari úr ügyvéd.
La macchina ebelIa. Az autó szép.
-
Azaz: ha a magyarban névszói állítmányt használunk, az olaszban
a névszó elé mindig ki kell tennünk a létige (e.ssere= lenni) egyes
vagy többes szám 3. személyű alakját (e van, sono vannak).
A kijelentö mondat szórendje
1. Lo studente guarda l' orologio. A diák megnézi az óráját.
2. Carlo abita a Roma. Carlo Rómában lakik.
Adesso va in cittfl. Most a városba megy.
A szórend -.- a mondatrészek sorrendje a mondatban - jelentős
eltéréseket mutat a két nyelvben. Ezek ismerete hozzásegít bennün-
ket az olasz mondatok helyes megszerkesztéséhez, ami nyelvtanu-
lásunk alapvető célja.
Az egyik legfontosabb eltérés az, hogy az olasz mondat szokásos
szórendje : alany + állítmány + tárgy vagy határozó.
Egyenes szórend:
Alany
Állítmány
Tárgy
Ha tározó
1. Lo studente
2. Carlo
salu ta
abita
la ragazza.
a Roma.
Képletben kifejezve a szórend: A-Á- T vagy A-"Á-H.
Ez a szórend a magyarban ritkábban használatos. Az eltérés az
olasz és a magyar között éppen abban áll, hogy az, ami új a közlés-
ben (amin a hangsúly van)
aj az olaszban (általában) az állítmány után,
b) a magyarban (általában) az állítmány előtt áll.
Hasonlítsuk össze a két példát a magyarral:
32

1. "A diák üdvözli a tanárt." Nincs eltérés éA-Á- T), mert a 1
közlés lényegét az állítmány fejezi ki: üdvözli. Ezen van a hangsúly.
2. "Carlo Rómában lakik." A hangsúlya határozón van ("Rómá...
ban"), ez az új a közlésben. Ezért az állítmány előtt áll (A-H-Á).
Ez az utóbbi szórend (A- T -Á, illetőleg A-H-Á) a magyar-
ban igen gyakori.
A kérdő mondat szórendje
aj Kiegészitendő kérdés
Dove abita Carlo?
Che cosa fa Giuseppe?
Hol lakik Carlo?
Mit csinál Giuseppe?
Ha a mondatban kérdőszó van (amelyre.a válaszban tartalmi kiegé-
szítést várunk), a kérdőszó után rendszerint az állítmány következik,
majd utána az alany, vagyis fordított szórenddel van dolgunk.
b JEldöntendő kérdés
E avvocato il signor Ferrari?
Giuseppe e uno studente ita...
liano
Ha a mondatban nincs kérdőszó (tehát igenlő vagy tagadó választ
várunk), akkor vagy fordított szórendet használunk (1. példa), vagy
egyenes szórendet.
Ügyvéd F errari úr?
Giuseppe olasz diák?
A kérdés fajtája Kérdőszó Állítmány Alany Tárgy vagy
határozó
Kiegészítendő Dove abita l'ingegnere?
kérdés Che cosa fa Carlo?
Chi saluta la ragazza?
Chi va in citta?
Eldöntendő - E avvocato il signor
kérdés Perrari?
33

1
A hangkivetés
Micsoda Giuseppe?
Hol van Péter?
Che eos' e Giuseppe?
Dov'e Pietro?
Két, értelmileg szorosan egybetartozó szó közül az elsőnek szóvégi
magánhangzóját elhagyjuk, ha az utána álló szó magánhangzóval
kezdődik. Ilyenkor a magánhangzó helyett hiányjel áll.
s [ sz]
gn [ny]
o [o]
o [o]
e [ej
e [ej
P.RONUNCIA (KIEJTÉS)
sera, studente, saluta, professore, adesso
signore, signora, signorina, ingegnere
cosa, buona notte, automobile
dove ?, lezione, giorno, Roma, professore
studente, ecco, bello, adesso
sera, lezione, e, professore
INTONAZIONE (HANGLEJTÉS)
Gyakorolja a hanglejtést az alábbi mondatokban! Figyelje meg a
hangmagasság változását!

Buon giorno !


Buona sera!
Arrivederci !
/
Dove e 10 studente?
E qui.
/
Dov'e 10' studente?
E li.
34

ESBRCIZI
1
1. Alkosson mondatokat!
Minta: Ecco un ragazzo.
- ----
I
un studente.
un' bella macchina.
Ecco una signora italiana.
una signore italiano.
ingegnere.
automobile.
2. Tegye ki a megfelelő határozott névelőt:
. .. ragazzo saluta ... avvocato. - ... ingegnere saluta ...
signora. - . . . studente saluta . . . signorina. - . . . studente saluta
. . . professore. - . . . signora guarda . .. orologio. - . . . studente
guarda ... signorina. - ... ragazzo guarda ... automobile. -
. . . macchina e bella. - . . . ingegnere e in cittfl. - . .. avvocato e
a Roma. - . . . signora e a Firenze. - . . . studente abita a Roma.
- . . . signorina abita a Napolt
3. Hogyan köszön egy olasz fiatalember az alábbi személyeknek, a
jelö't időpontokban?
Minta: professore (reggel 7-kor) Buongiorno, professore.
ingegnere (10 órakor, du. 4 órakor)
signora Bernardi (reggel 9-kor, du. 3-kor)
signor Bernardi (délben, elváláskor)
avvocato Ferrari (este, elváláskor)
signore (du. 1 órakor, du. 5 órakor)
Claudia (találkozáskor, elváláskor)
4. Mondja olaszul:
aj Carlo üdvözli a mérnököt. Az ügyvéd üdvözli az asszonyt.
A diák üdvözli a tanárt. Giuseppe üdvözli a leányt.
35

1 b) Emilio Rómában lakik. Agnese Genovában lakik. Pietro Pa-
lermóban lakik. Anna Torinóban lakik.
e) Filippo mérnök? Igen, mérnök. Ferrari úr ügyvéd? Igen, ügy-
véd. Carlo olasz fiú. Giuseppe olasz diák. Claudia olasz leány. Clau-
dia szép.
5. A fordított szórendet alakítsa át egyenes szórenddé, majd vála-
szoljon a kérdésre!
Minta: E bella Claudia? Claudia e bella? Si, ebella.
E ingegnere Filippo? E avvocato il signor Ferrari? E una bella
ragazza Claudia? E uno studente italiano Giuseppe? E qui la signo'"
rina? E li la signora Bernardi? E qui la macchina?
6. Fordítsa olaszra (írásban):
Hol van a mérnök? - Perugiában van. Ferrarában van. Sorren...
tóban van. Salernóban van. A városban van.
Hová megy a mérnök? - Perugiába megy. Orvietóba megy. San
Gimignanóba megy. A városba megy.
7. Mondja el a számokat l...tőllO...ig és vissza!
aj 7+7?
b) 20-2==?
e) 2x8==?
d) 10 : 2==?
8. Olvassa fel olaszul, és oldja meg a feladatot!
Minta: 8 + 4 == ? Quanto fa otto piu quattro?
Otto piu quattro fa dodiei.
6+5==? 9+8==?
19-6== ? 16-1 ==?
3x5==? 5X4==?
12:3=1 15 :5==?
36

econda 1 zione
2
A eas a

La famiglia PeUegrini abita a Roma. Essi abitano in un quartiere
nuovo. Le case sono alte dieci dodici piani, belle, moderne, con
balconi. Anche gli appartamenti sono bel IL Gli appartamenti mo-
derni non sono grandi, ma sono accoglienti.
Adesso i Pellegrini sono a casa.
Questo signore si chiama Filippo Pellegrini. Egli e un bravo in-
gegnere. Questa signora e Barbara Pellegrini. Ella e maestra.
Insegna in una grande scuola moderna.
Adesso il padre non lavora, legge il giornale. La madre parla con
la figlia, Giulia. Esse parlano di un film.
37

2 Il figlio, Giuseppe, viene a casa adesso. Entra in camera.
Giuseppe viene da una biblioteca. Egli studia da mattina asera
perché gli esami sono vicini.
;0 = O ] DOMANDE E RISPOSTE
Dove abita la famiglia Pellegrini? In un quartiere nuovo.
Come sono le case in questo Sono moderne.
quartiere?
Sono belle le case moderne? Si, sono belle.
Sono grandi gli appartamenti No, non sono grandi, ma sono
moderni? accoglienti.
Come si chiama l'ingegnere? Si chiama Filippo Pellegrini.
Cosa fa il padre? Legge il giornale.
Con chi parIa la madre? Con la figlia.
Di che cosa parlano? Di un film.
Da dove viene Giuseppe? Viene da una biblioteca.
Perché studia da mattina asera 1- Perché gli esami sono vicini.
Lei abita in un quartiere nuovo o vecchio?
aj Abito in un quartiere vecchio. La casa dove abito e vecchia.
b J Abito in un quartiere nuovo. La casa dove abito e nuova.
<?
<;::><?
/?
38
bella, elegante, pratica,
divertente, simpatica
chi e?
ma e la Mini!

90 novanta
100 cento
200 duecento
1.000 mille
2.000 duemila
1.000.000 un mili one
2.000.000 due milioni
1.000.000.000 un miliardo
2.000.000.000 due miliardi
2

1 numeri da ventuno
21 ventuno 30 trenta
22 ventidue 31 trentuno
23 ventitré 32 trentadue
24 ventiquattro 38 trentotto
25 venticinque 40 quaranta
26 ventisei 50 cinquanta
27 ventisette 60 sessanta
28 ventotto 70 settanta
29 ventinove 80 ottanta
E l' una.
Che ora e? Che ore sono?
El'una
e un quarto.
E l'una
e mezzo.
E l' una
e tre q uarti.
Sono le due
meno un quarto.
Sono le due. Sono le sei e un
quarto. Sono le
sei e quindici
(minuti).
Sono le sette Sono le otto
e mezzo. e tre quarti.
Sono le sette Sono le nove
e trenta (minuti). meno un quarto.
39

2 Az -a végű hímnemű főnevek többes száma is -i-re végződik: il
problema, i problemi, il programma, i programrni, il poe ta, i poeti,
il turista, i turisti. - La mano többese : le mani.
Nem változnak a többes számban: aj a hangsúlyos magánhang-
zóra, b J a mássalhangzóra végződő (idegen eredetÜ) és eJ az -i végű
főnevek: il caffe, i caffe kávé, kávéház, la citta, le citta város; ['auto-
bus, gli autobus autóbusz, il filobus, i filobus troH, il tram, i tram
villamos, il film, i film film, 10 sport, gli sport sport; la crisi, le crisi
válság. Változatlan la radio többese is: le radio.
Az elöljárószó
Essi abitano in un quartiere 6k új lakónegyedben laknak.
nuovo.
Giuseppe entra in camera.
1 Pellegrini abitano a Roma.
L'ingegnere va a Milano.
Giuseppe belép a szobába.
Pellegriniék Rómában laknak.
A mérnök Milánóba megy.
A magyarban a különféle határozókat ragokkal (-ban, -ben, -ba,
-be stb.), illetve névutókkal (alatt, fölött stb.) fejezzük ki, az olaszban
pedig a névszó (főnév) elé tett elöljárószóval :
Helyviszony
Elöljárószó Főnév
\ Hely viszony Főnév Rag
l-
j
\ Ho]? lakónegyed -ben
Rómá -ban
\ Hová? a szobá -ba
Milanó -ba
------
Dove?
Jn un quartiere
a Roma 1 -
In camera
a Milano
Dove?
Az in és az a elöljárószó egyformán kifejezi a hol?, illetve hová?
kérdésre felelő helyhatározót (-ban, -ben; -ba, -be).
Amelléknév
Barbara insegna in una grande
scuola moderna.
Le case sono belle, moderne.
42
Barbara egy nagy, modern isko-
lában tanít.
A házak szépek, modernek.

Amellékneveket végződésük szerint két csoportba oszthatjuk: 2
1. Kétvégződésű melléknevek. Ezek hímnemű alakja -o, nőnemű
alakja ...a végű. A többes számban ...i, illetőleg ...e végződést kapnak.
Egyes szám
Többes szám
nuovo
nuova
nuovi
nuove
Az ...io végű melléknevek hímnem t. sz...ban egy -i van: vecchi.
2.. Egyvégződésű melléknevek. Egyes számban -e végűek, többes
számban -i végű ek (mindkét nemben):
Egyes szám
Többes szám
grande
grandi
A melléknév a mondatban
Lehet jelző: un quartiere nuovo új lakónegyed, és lehet az összetett
állítmány névszói része: le case sono alte a házak magasak.
A melléknév nemben és számban megegyezik azzal a főnévvel,
amelyre vonatkozik. Mint jelző - a magyartóI eltérően - általában
a jelzett szó után áll:
E un ragazzo elegante esimpatico.
E una ragazza elegante esimpatica.
Sono ragazzi eleganti esimpatici.
Sono ragazze eleganti e simpatiche.
A questo mutató névmás
1.. Questa signora e Barbara
Pellegrini..
2. Questo e un appartamento
modern o..
Ez az asszony Barbara Pelle-
grini.
Ez modern lakás.
A questo mutató névmást - az "'0 végű melléknévhez hasonlóan
- nemben és számban egyeztetjük a főnévvel.. Alakjai: questo, que...
sta, questi, queste.
43

2 Használhat juk jelzőként (első példa) és önállóan (második példa).
A jelzőként használt mutató névmás mellett - a magyartói eltérően
- nincs határozott névelő: questo signore ez az úr, questa signora
ez az asszony..
A személyes névmás 3. személye
Dov' e? Dove sono?
Hol van? Hol vannak?
Ö könyvtárban van.
O ott van.
Ő otthon van..
Ök a városban vannak..
Ök Rómában vannak..
Az itt van..
Az ott van..
Azok itt vannak..
Azok ott vannak..
Egli e in biblioteca.
Esso eli.
(Anna) Elia e a casas (Essa...)
(i ragazzi) Essi sono in citta..
(le ragazze) Esse sono a Roma.
(l'orologio) Esso e qui.
(la macchina) Essa e IL
(gli orologi) Essi sono qui.
(le macchine) Esse sono li.
(Pietro)
A személyes névmás személyek vagy dolgok neve helyett áll.. A 3..
személyű személyes névmásnak az olaszban - a magyartóI eltérően
- két alakja van a két nem jelölésére egyes és többes számban egy-
,
arant.
Az egyes számú egli, elia helyett újabban (a társalgási nyelvben)
az esso, essa alakot is használják személy neve helyett.
A személyes névmás '- mert legtöbbször hangsúlytalan - mind-
két nyelvben elmaradhat: Dov'e Pietro? E in biblioteca. (A könyvtár-
ban van.)
A hangsúlyos személyes névmásnak a 3. személyben külön alakjai
vannak:
(Pietro)
(Anna)
(i ragazzi,
le ragazze )
Anche lui e in biblioteca.
Anche lei e a casas
Anche loro sono in citta.
Ö is a könyvtárban van.
Ö is otthon van..
Ok is a városban van-
nak.
Az udvarias megszólításra a Lei (ön), Loro (önök) névmás szolgál
44

hím- és nőnemben egyaránt. Az esetleges melléknevet nemben és 2
számban egyeztetni kell:
Lei e avvocato? Ön ügyvéd? Lei e maestra? Ön tanÍtónő?
Loro lavorano qui? Önök itt dolgoznak? Loro sono italiane?
Önök olaszok?
A tagadó mondat
Sono grandi gli appartamenti Nagyok a modern lakások?
moderni?
No, ma sono accoglienti. Nem, de kényelmesek.
Queste case non sono moderne. Ezek a házak nem modernek.
A no (nem) tagadószó az egész mondatra vonatkozik, a non (nem)
pedig csak arra a mondatrészre, amely előtt áll.
Barbara Pellegrini.
Családnév , utónév
Pellegrini Borbála.
Az olasz nevekben első helyen áll a keresztnév, második helyen a
családnév. Az asszonyok férjük családnevét viselik saját keresztne-
vükkel. A la signora Pellegrini jelentése: Pellegrininé.
A tőszámnevek használatáról
1. Az olaszban 2-től kezdve a tőszámnevek után a főnév többes
számban áll: due ragazzi, tre ragqzze, dieci appartamenti.
2. A tízesek (venti, trenta stb.) utolsó magánhangzója elmarad, ha
uno vagy otto áll utánuk (mert ezek magánhangzóva1 kezdődnek:)
ventuno, trentotto, quarantuno stb.
Az óra (időpont) kifejezése
Az időpont megjelölésében az olasz nem használja az ora (óra)
szót, csak a névelőjét (2-től kezdve többes számban):
E l'una. Egy óra van. ("Egy van.")
Sono le due. Két óra van. ("Kettő van.")
45

. 2 Az óra tört részeinek kifejezésében az olasz ezeket (un quarto ne-
gyed, mezzo fél, tre quarti háromnegyed) - a magyartóI eltérően -
az előző órához adja hozzá az e (és) kötőszóval:
E l'una e un quarto. Negyed kettő.
Sono le due e tre quarti. Háromnegyed három.
Az un quarto stb. időegységeket és a perceket - ha az óra második
felében vagyunk - a következő órából is levonhatjuk (meno mínusz):
Sono le due meno un quarto. Háromnegyed kettő.
PRONUNCIA
o [o] che cosa? scuola, no
o [o] secondo, non lavora
e re] moderno, accogliente, maestra, legge, biblioteca
e re] entra, insegna, appartamento, egli, elIa, esSi, esse
INTONAZIONE
La famiglia Pellegrini abita a Roma.
Buona sera, signora!
Ciao, Giuseppe!
Come si chi ama l'ingegnere?
Con chi parla la madre?
46

ESERCIZI
2
1. Tegye afőnevet többes számba!
Per esempio : Ecco la ragazza. Ecco le ragazze.
Ecco l'automobile. Ecco il giornale. Ecco 10 studente. Ecco il
ragazzo. Ecco l' orologioo Ecco la macchinao Ecco la camera.
20 Elöljárószók. In vagy a?
Giuseppe va . . . citta. - Carlo va . . . casa. - L'ingegnere entra
. ., camera. - Essi abitano . .. Firenze. Abitano . . . un quartiere
vecchio. - Giulia abita ... Roma. Adesso e ... casa. Anche il
padre e la madre sono ... casa. - La maestra insegna ... una
scuola moderna. Giuseppe lav ora . .. biblioteca.
3. Tegye többes számba!
Per esempio : La casa e moderna.
Le case sono moderne.
II balcone e grande. - L'appartamento e grande e bello. - La
scuola e grande e moderna. - Quest' appartamento non e moderno.
Anche la casa e vecchia. - L'esame e vicino. - La biblioteca non
e vicina. - Questa camera non e grande. - Questa ragazza e bel-
la. - Questa casa non e grande, ma e moderna.
4. Tegye ki amelléknév végződését!
Il signor Ferrari e un brav. . . avvocato. - La signora Pellegrini
e una brav. . . maestra italian. . . - Questa e una grand. . . biblio-
teca. - Carlo legge un giornale italian. . . - Barbara insegna in una
scuola nuov . . . - La famiglia Ferrari abita in un quartiere vecchi . . .
- Queste famiglie italian. .. abitano in appartamenti modern...
- Madre e fig1ia parlano di un film ita1ian. . .
5. Adjon tagadó választ: a válaszban használjon olasz városneveket !
Per esem pio: Giuseppe abita a Milano? (Roma)
No, abita a Roma.
47

2 Questo ragazzo abita a Firenze? (Siena)
Questa ragazza abita aNapoli? (Palermo)
Questo signore abita a Torino? (Genova)
Questa signora abita a Venezia? (Padova)
Questi ragazzi abitano a Urbino? (Ravenna)
Queste ragazze abitano ad Assisi? (Perugia)
Questi signori abitano a Bari? (Messina)
Queste signore abitano a Siracusa? (Taormina)
6. Adjon tagadó választ!
Per esempio: II signor Ferrari e ingegnere? No, non e ingegnere.
Filippo Pellegrini e avvocato? E professore ? - Francesco Bernar-
di e ingegnere? E avvocato? - Questo ragazzo e studente? - L'in-
gegnere lavora ? - La signora Pellegrini legge il giornale? - Carlo
studia? - Giuseppe abi ta a Pisa? Abita a Livorno? - L'avvocato
va a Milano? - Adesso il professore insegna?
7. A főnév helyett használja a válaszban a megfelelő személyes név-
mást!
Per esempio: L'avvocato e qui? Egli e qui.
La signora parla con la figlia? - La faiglia abita a Roma? - Il
quartiere ebelio? - Gli appartamenti sono moderni? - Filippo e
avvocato? - E nuova questa macchina? - Giuseppe e studente ? -
Giulia e una ragazza italiana ? - II padre legge 'il giornale? - Clau-
dia ebelia? - Questo film ebelio? - I film italiani sono belli? -
Quest'appartamento e accogliente? - Sono belle queste automo-
b.l. ?
tI.
8. Egészttse ki a megfelelő hangsúlyos névmással (lui, lei, loro)!
E Flora que sta ragazza ? Si, e . . . - E Alberto questo ragazzo ?
N " S. · · t 1. .? S" Ch. "?
o, non e ... - ono t ragazzt t a tant. 1, sono ... - te.
E Roberto ? Si, e . . . - Chi e? E Anna ? No, non e . . . - Chi sono?
Sono le ragazze italiane? Si, sono .. e - Giuseppe? Anche ... e
italiano. ELaura? e.. pure e italiana. - I Pellegrini? Anche ...
sono italianL E i Bernardi? . . . pure sono italiani.
48

9. Mondja olaszul! 2
Ez a fiú Péter? Igen, Péter. Ő (az). Ez a leány Anna? Igen, Anna.
6 (az). Péter rokonszenves fiú? Igen rokonszenves. Anna szép leány?
Igen, szép. Ezek az asszonyok olaszok? Igen, olaszok. (Ezek) Bar-
bara és Margherita? Igen, azok.
10. Fordftsa olaszra!
Ez az olasz család új lakónegyedben lakik. A ház, ahol laknak,
szép, modern ház, két nagy erkéllyeL A szobák nem nagyok, de ké-
nyelmesek.
11. Olvassa fel olaszul:
10,12,14,16,18,20,22,24,26,28,30,32,34,36;
11,13,15,17,19,21,23,25,27,29,31,33,35;
10,20,30,40,50,60,25,35,45,55,65,75,85;
21, 31, 41, 28, 38,48, 51,61,71, 58,68, 78, 88.
12. Olvassa fel olaszul, és oldja meg afeladatot!
Per es.: 4 + 7 == ? Quanto fa quattro piu sette?
Quattro piu sette fa undiei.
aj 9+ 5 == ? . . . 12+ 16== ? . . . 20 + 30 == ? . . .
8+ 7== ? . . . 17 + 23 = ? . . . 18 + 20 == ? . . .
11+13=? . . . 21+19=? . . . 17+ 17==? . . .
hj 14- 4== ? . . . 39 - 10== ? . . . 50- 20== ? . . .
28- 7 == ? . . . 46 - 25 == ? . . . 40 - 12 == ? . . .
61- 3== ? . . . 78 - 18 == ? . . . 90 - 19 == ? . . .
e) 3x 7== ? . . . 7x 7==? ... 9x 9== ? . . .
4x 8== ? . . . 10X 10== ? . . . 10x21==? ...
d) 9: 3==? ... 18 : 3== ? . . . 81 : 9== ? . . .
49

2 13. Fordítsa rnagyarra!
Che ore sono? - Sono le sei. Sono le otto e mezzo. Sono le nove
meno un quarto. Sono le I10ve e venti. Sono le dieci e tre quarti. Sono
le und ici meno un quarto. Sono le dodici. E mezzogiorno. E l'una
meno un quarto. Sono le due meno due. E l'una e tre quarti. Sono le
otto meno tre minuti. Sono le cinque e venticinque. Sono le cinque
meno dieci.
14. Válaszoljon a kérdésre!
Per es.: Che ora e? 3, 1/24 - Sono le tre. Sono le tre e mezzo.
Che ora e? 4 1/4 6 1/2 7 1/4 4
7 3/46 1/210 1/42
11 1/49 1/25 1/43
12 3/4 8 t /2 2 3/4 2
50

Terza lezione
3
In trenD

E mattina. Il treno Vienna - Roma arriva a Tarvisio in questo
momento. Tarvisio e nelle Alpi: e la prima stazione italiana.
Questo treno parte la sera alle II (cioe alle 23), e arriva al confine
la mattina alle 5 e 14 minuti.
E il 15 maggio. Il viaggio e moIto comodo. C' e posto per tutti:
non ci sono molti viaggiatori. Negli scompartimenti ci sono parecchi
posti liberi.
Alcuni, uomini e donne, sono in corridoio : guardano il panorama.
Sono belle le Alpi italiane!
Nel primo scompartimento viaggiano tre persone: una donna gio-
vane con un bambinr e una bambina. 1 bambini dormono. La donn:l
legge un libro.
 fl
L-J
,
51

3 Nel secondo ci sono due signorine italiane e due turisti ungheresi.
1 turisti sono marito e moglie. Parlano del viaggio, dell' Italia. Essi
vanno a Venezia. Le signorine vanno a Bologna.
SuI posta accanto all'uomo c'e una borsa. Egli prende dalIa borsa
una bottiglia: beve un bicchiere d' aequa.
Alle 5 e 37 minuti il treno parte per Venezia.
DOMANDE
Quale e la prima stazione italiana ? A che ora parte il treno da
Vienna? Quando arriva a Tarvisio? Com' e il viaggio? Perché e co-
modo il viaggio ? Ci sono pochi viaggiatori in treno? Quante persone
viaggiano nel primo scompartimento? Chi sono? Quanti uomini ci
sono nell'altro scompartimento?

Quanto tempo dura
Il treno parte da Tarvisio alle cinque e mezzo e arriva a Venezia
alle 9 e un quarto. Da Tarvisio a Venezia ci sono 230 chilometri. Il
viaggio dura dunque dalle cinque e mezzo fino alle 9 e quindici,
cioe tre ore e quarantacinque minuti.
- Qu'anto tempo dura questo viaggio?
- Quasi quattro ore.

Alla stazione di Bologna
_ Scusi, signore, quando parte il prossimo treno per Roma?
- Fra un quarto d' ora, alle 11 e cinque.
- Per favore, e valido questo biglietto?
_ No, non e valido per questo,treno: e un rapido con carrozze
di prima classe. Bisogna pagare il supplemento.
- Ah si? Allora prendo un altro treno.
52

- C'e un direttissimo alle II
e ventuno.
- A ehe ora arriva a Roma,
per favore?
- Alle 15.55.
- Grazie dell'informazione.
- Di niente, prego.
'\"'" ,,,
Da un orario
BOLOGNA-FIRENZE-ROMA
DD rap. DD DD acc. dir. rap.
(.'j
N
 . 1. 2. 1. cI. 1.2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.
S
 cI. cI. cI. cI. cI. cI.
'.-4
Q
Bologna Cent. p. 10°6 11°5 1121 12°° 1329 14°2 15°2
a. 11°4 1443 15°1 I
81 Prato p. 11°5 15°9 15°2 I
Firenze SMN a. 1121 1159 1226 1314 1531 1519 16°3
97 p. 1131 12°4 1235 1324 15n 1611
a. 1430 1632
185 Arezzo p. 1431 1634
Chiusi a. 1316 15°7 1718 1742
248 p. 1328 15°8 1720 1743
a. 1427 16°3 1820
330 Orte p. 1429 16°5 1822
413 Roma Termini a. 1528 15°5 1555 17°5 1924 1933
-
rap. Treno rapido Cent.. Centrale
DD Treno direttissimo SMN Santa Maria Novella
dir. Treno diretto p. partenza
acc. Treno accelerato a. arrivo
53
3

3
LA FRASE
Carlo ,va in citta.
Egli abita a Roma.
Essi vivono in campagna.
Le ragazze parlano di un film.
Egli viene da una biblioteca.
Il treno parte presto.
Carlo a városba megy.
Ö Rómában lakik.
Ök vidéken élnek.
A lányok egy filmről beszélnek.
Ö könyvtárból jön.
A vonat korán indul.
VOCABOLI
1. terzo, terza harmadik
in treno vona ton
il treno vonat
arriva (meg)érkezik
il momento pillanat
le Alpi Alpok
la stazione pályaudvar, állomás
parte indul
cioe azaz, vagyis
il confine határ
ma-ggio május
il via.ggio út, utazás
molto nagyon
co.modo, co.moda kényelmes
c'e van, ci sono vannak
il posto hely, ülőhely
tutti mindenki
molto, molta (..i, Be) sok
il viaggiatore utas
10 scompartimento szakasz, fülke
pare.cchio, -ia (..i, ..ie) jónéhány, sok
li.bero, -a szabad
alcuno, ..a néhány
alcuni néhányan
l'uomo (gli uo.mini) ember, férfi
la donna nő, asszony
il corrido.io folyosó
il panorama látkép, panoráma
via-ggiano utaznak
la persona személy
54
gio-vane fiatal; h ifjú
il bambino kisfiú
la bambina kisleány
do.rmono alszanak
il libro könyv
il marito férj
la moglie feleség
l'Ita-Ua Olaszország
V ene.zia Velence
vanno mennek
su -on, -en, -ön; -ra, -re
accanto a mellett
la borsa táska
prende fogja, kiveszi
la botti.glia palack, üveg
beve iszik
il bicchiere pohár
racqua viz
un bicchiere d'acqua egy pohár viz(et)
quale? melyik? quali? melyek?
a che ora? hány órakor?
quando? mikor?; amikor
poco, -a (-chi, ..che) kevés
quanto? quanta? quanti? quante?
mennyi? hány?
2. quanto tempo? mennyi ideig?
il tempo idő
dura tart (időben)
il chilo.metro kilométer
dunque tehát

fino a -ig
quasi majdnem
scusi bocsásson meg!
pro.ssimo, -a következő; közeli
fra múlva
, per favore kérem, legyen szíves
il favore szívesség, jóindulat
vaelido, -a érvényes
il biglietto jegy
ra.pido, -a gyors
il raepido expressz(vonat)
la carrozza kocsi
la classe osztály
bisogna kell
pagare1 fizet
il supplemento pótdíj
ah óh, ah, jaj
allora akkor
altro, -a másik, más
il diretti.ssimo gyorsvonat
gra.zie dell'informanone köszönöm
a tájékoztatást
l'informanone n tájékoztatás
di mente nincs miért
prego kérem
l'oraerio menetrend
la distanza távolság
il treno diretto sebesvonat
il treno accelerato személyvonat
centrale központi
la partenza indulás
l'arrivo (meg)érkezés
vievono élnek, laknak
la campagna vidék
presto korán
GRAMMATICA
A névelős elöljárószók
Parlano del viaggio, dell'Italia. Az útról, Itáliáról beszélnek.
Il treno parte alle undici. A vonat ll...kor indul.
Prende dalia borsa una bottiglia. Kivesz a táskából egy üveget.
Tarvisio e nelle Alpi. Tarvisio az Alpokban van.
La madre parla col figlio. Az aya a fiával beszél.
Il treno parte per l'Italia. A vonat Olaszországba indul.
A leggyakoribb olasz elöljárószók (főbb jelentéseikkel):
di -ról, -ről; ...nak a, -nek a
a -on ...en. -ra ...re. ...ban -ben. -ba ...be. ...kor -ig
, , " , , , , ,
da -tóI, -től; -ból, ...ből; óta
in ...ban ...ben. -ba ...be. -on ...en. ...ra ...re
, , , , , , ,
su ...on ...en ...ön. -ra ...re. ...ról -ről
, , , , , ,
con ...val, ...vel
per ...ért, számára, részére; ...szor, ... ra, -re; ...on, -en
1 A szótárban az ige jelentését nem főnévi igenévvel (pl. pagare = fizetni), hanem a jelen idő egyes
szám 3. személyévei fordítjuk magyarra.
3
55

3 Ha utánuk határozott névelős főnév áll, akkor - a con és a per ki-
vételével - összeolvadnak a névelővel és az alábbi, részben meg...
változott alakokat képezik:
I il r
di del de
a al aU
J da dal da
I in nel ne
su suI su
ll'
10 la 1 gli le
dello della dei degli aelle
allo alla al agli alle
dall o dalIa dai dagli dalle
nello nella neI negli ne] le
sullo sulla SUI sugli sulle
COl
ll'
ll'
ll'
con
CO]
colI'
Megjegyzés: A con elöljárószónak ma már csak egy-két összevont
alakja használat os.
A c'e, ci sono szerkezet
C'e posto per tutti: non
ci sono molti viaggiatori.
Van hely mindenkinek: nincs
sok utas.
Ha valaminek a létezését vagy hiányát akarjuk hangsúlyozni (azt,
hogy valami van vagy nincs valahol), akkor az olaszban a mondat ál-
Iítmánya c'e (van), ci sono (vannak), illetőleg non c'e (nincs), non ci
sono (nincsenek).
Ha v iszont a létigével azt hangsúlyozzuk, hogy valami hol van, mi-
lyen stb., akkor az e, sono (non e, non sono) igealak okat használjuk.
c'e, ci sono
(a dolog megléte, hiánya)
e, sono
(a dolog holléte)
Accanto all'uomo c'e una borsa.
A férfi mellett van egy táska.
Qui c' e un bicchiere.
Itt van egy pohár.
Qui non ci sono giomali.
Itt nincsenek újságok.
La borsa e accanto all'uomo.
A táska a férfi mellett van.
Il bicchiere e qui.
A pohár itt van.
1 giornali non sono qui.
I Az újságok nem itt vannak.
56

"
Molto, poco, pareeehio, aleuno
1. Non ci sono molti viaggiatori. Nincs sok utas.
Ci sono pareeehi posti liberi. Jónéhány szabad hely van.
Ci sono poehi viaggiatori Kevés utas van a vonaton ?
in treno?
2. Aleuni sono in corridoio. Néhányan a folyosón vannak.
Ha a fenti szavakat melléknévként használjuk (1), nemben és szám-
ban egyeztetnünk kell a velük álló főnévvel :
a) darabszám szerint megszámlálhatatlan dolog esetén egyes
számban: Qui non c'e molta aequa. Itt nincs sok víz;
b) darabszám szerint megszámlálható dolog esetén többes szám-
ban: Qui ci sono aleuni posti liberi. Itt van néhány szabad hely. N ello
scomp(lrtimento ci sono poehe persone. A fülkében kevés személy van.
In treno viaggiano pareeehi turisti. A vonatonjónéhány turista utazik.
In questo quartiere ci sono molte case nuove, moderne. Ebben a lakó-
negyedben sok új, modern ház van.
Példák az önálló (2) használatra :
Giuseppe studia molto. G. sokat tanul. Questa ragazza studia poeo.
Ez a leány keveset tanul. Aleuni sono li. Néhányan ott vannak. Sono
poehi. Kevesen vannak. Molti vanno in Italia. Sokan mennek Olasz-
országba.
M olto és poco határozóként egyes szám hímnemű alakban áll:
Il viaggio e molto comodo. Az utazás nagyon kényelmes. Il poeo
comodo. Nem nagyon (== kevéssé) kényelmes. Queste ragazze sono
molto simpatiche. Ezek a leányok nagyon rokonszenvesek.
PRONUNCIA
ch [k] chi? ehe? perehé? neanehe, maeehina, vecehio, bieehiere
gh eg] ungherese, ungheresi
z [c] distanza, stazione, esercizio, zio, zia, ragazzo
z edz] mezzo, mezzogiorno, mezzanotte, pranzo, romanzo
3
57

3
INTONAZIONE
Chi sono questi turisti?
Sono turisti ungheresi ?
"'
"\
Si, sono ungheresi.
No, non sono ungheresi.
ESERCIZI
1. Alkosson mondatokat!
Per es.: Il treno parte da Venezia ali' una.
Il trenD parte per Bologna alle due.
I Tarvisio 5 elS.
da Venezia 1 e 30.
parte per Bologna 13 e 45.
Firenze alI' 20 meno 15.
Il treno Venezia alle 7 e 40.
arriva a Bologna 11 e 25.
Firenze 1 elS.
Roma 23 meno 10.
2. Használja a megfelelő névelős elöljárószót !
Per es.: Tarvisio e (in) le Alpi. Tarvisio e nelle Alpi.
Il treno arriva (a) il confine italiano (a) le 12. - Il treno parte (da)
la prima stazione italiana (a) le 12 e un quarto. - (In) la stazione
58

ci sono molti viaggiatori. - Il treno arriva (a) la stazione irJ questo 3
momento. - (In) 10 scompartimento due turisti parlano (di) l'Italia,
(di) le citta italiane. - Accanto (a) la moglie c'e una borsa. ElIa
prende (da) la borsa una bottiglia.
3. It vagy c'e? Sono vagy ei sono? Használja a megfelelőt!
Qui non ". . posti liberi. - Li . . . un posto libero. - Negli scom-
partimenti ."" molti viaggiatori. - 1 bambini """ in corridoio.
Anche la madre " . " con i bambini. - In questo scompartimento " " "
due signorine. Esse. ."" italiane. - Nella stazione "." un treno:
" .. il treno Vienna - Roma.
4. Nézze amenetrendet, és válaszoljon a következő kérdésekre:
Quanto tempo dura il viaggio col rapido da Bologna a Firenze?
da Firenze a Roma?
Quanto tempo dura' il viaggio col direttissimo da Bologna a Prato?
(da Prato a Firenze? da Firenze a Chiusi? da Chiusi a Roma ?)
5. Quando? A ebe ora? - Tegyen fel négy kérdést a menetrend
alapján, és válaszoljon a kérdésekre!
Per es.: A che ora parte il rapido per Firenze?
Parte alle 11.05. Un altro rapido parte alle 15.02.
6. Alkosson mondatokat!
treno 10 minuti
rapido Venezia fra un quarto d' ora
un' ora
Bologna
Il pros.. diretto una mezz' ora
parte da Firenze
simo direttis- Arezzo I alI' una e mezzo
simo Roma I dodici e 15
accele- alle I una meno due
rato I venti e 35
59

3 7. Mondja olaszul."
aj - Van egy szabad hely a fülkében?
- Igen, ez a hely itt szabad.
- Köszönöm.
- Nincs mit.
b) - Van két szabad hely, kérem?
- Igen, ezek itt szabad helyek.
8. Tegyenfel kérdést a dőlt betűs mondatrészre:
Questo treno viene da Torino. - In uno scompartimento viaggiano
otto persone. - Il direttissimo parte da Bologna a mezzogiorno.
Arriva a Roma alle cinque e cinque. - Il turista prende dalIa borsa
una bottiglia. Egli beve un bicchiere d'acqua. - Le signorine par-
lano di Bologna.
9. Fordttsa olaszra:
Sok magyar turista megy Olaszországba. Sokan mennek Velencébe
és Rómába. A vonatokon (in!) sok utas van (!). A kocsikban nin-
csenek szabad helyek. Jónéhányan vannak a folyosón is. Néhányan
alszanak, mások újságot vagy könyvet olvasnak.
60

Quarta lezione


4


Un incontro






1


Sono le due del pomeriggio.
La bella macchina nuova dell'ingegnere Pellegrini ferma davanti
alla loro casa. L'ingegnere e la moglie, Barbara, scendono dall'auto-
mobile. Nello stesso momento esce dalIa casa il medico Bernardi,
amico dell'ingegnere. Egli non abita qui, viene da un malato.
Va verso gli amici:
- Buongiorno, signora, ciao, Filippo! Ma siete proprio voi?!
--:- Si, caro Francesco, siamo noi. Il nostro nuovo appartamento e
in questo palazzo. Al terzo piano.
- Da quando siete in quest'appartamento?
- Ormai da un mese. Ma tu come mai sei qui? Da dove vieni?-
domanda Filippo.


61




4 - 10 ve,ngo proprio dal terzo piano, li c'e una bambina malata, -
risponde il dottore.
- E la bambina di un giornalista.
- Si. Ma, Filippo, e vostra questa automobile?
- Certo, e nostra.. E la nostra macchina nuova..
- E una bella macchina davvero. Anche il colore ebello..
2
- Questo colore arancio e di tuo gusto, vero Barbara?
- E vero. E di mio gusto, - dice leL - 10 sono molto contenta
ehe abbiamo finalmente quest' Alfa Romeo.. Lei ha una FIA T,
vero?
- Si, ho una FIAT 125, di
color verde. E la all'angolo della
strada.. E gia un poco vecchia..
- Ma che dice, Francesco!
Non e mica brutta neanche la
Sua macchina!
- Eh, non e brutta, certo! E
non consuma molta benzina.
Oggi, questo e molto importan-
te !
- Hai ragione, - dice alla fine
Filippo. - Coi prezzi di oggi!
- Eh, gia.. Da alcuni anni il
prezzo della benzina aumenta
sempre..
DOMANDE
1. Dove ferma la macchina dell'ingegnere? Che eos a avviene neHo
stesso momento? Da quando i Pellegrini sono nell'appartamento
nuovo? Da dove viene il medico?
2..\Di che col ore e l'automobile nuova dei Pellegrini! Che macchina
ha il medico ? (FIAT 125) Di chi e l' Alfa Romeo? (13 di . .. ..)
62

Lei ha una macchina? Che macchina ha? Da quando ha questa 4
macchina? (da o o o anni, dal 1989, eccetera) E la sua prima automobi-
le? Qual e la targa della sua automobile? (Per esempio: CP 12-44:
ci-pi dodici-quarantaquattro) Qual e il prezzo di una «La-da»?
(o o o fiorini.) Quanto costa una FIAT 126 (FIAT 128) in Ungheria?
Quanta benzin a consuma la sua automobile in 100 chilometri?
La benzina dal 1964 al 1976
Dalle 120 lire allitro (per la «super») alle 500 lire
Super (Lire) N ormale (Lire)
120 110
130 120
140 130
200 190
300 287
400 385
500 485
25 febbraio
10 novembre
16 febbraio
23 novembre
7 luglio
18 marzo
8 ottobre
1964
1966
1969
1973
1974
1976
1976
63

4
1 mesi dell' anno
gennaio
febbraio
marzo
aprile
maggio
giugno
luglio
agosto
settembre
ottobre
novembre
dicembre
1 colori principali sono:
giallo
{bruno
marrone
verde
azzurro
grigi o
bianco
rosso
ner o
blu
viola
1 capelli sono: biondi, castani, rossi, grigi, neri, bianchi.
Gli occhi sono: chiari, grigi, azzurri, verdi, scuri, neri.
Questa ragazza
ha i capelli biondi.
Questa signora
ha i capelli neri.
Questo signore
ha i capelli bianchi.
64

LA FRASE
Il padre di Eva vende la sua
vecchia macchina.
Éva apja eladja régi autóját.
EbelIo il colore di questo vestito.
Szép ennek a ruhának a színe.
L'automobile dell'avvocato
e una FIAT 128.
Az ügyvéd autója egy FIAT
128-as.
Questa e la macchina dei geni-
tori di Giulia.
Ez Giulia szüleinek a kocsija.
4
E l'auton10bile deU'avvocato.
VOCABOLI
1. quarto, -a negyedik
I'ineontro találkozás
il pomeri.ggio délután
ferma megáll
davanti a előtt
loro az ő. . . -juk
see.ndono kiszállnak
stesso, -a ugyanaz
useire* kimegy, kijön
il me.dieo (-ci) orvos
I'amieo (...ei) barát
I'amica (...ehe) barátnő
venire* jön
malato, -a beteg; il malato a beteg
verso fejé
e.ssere* van
pro.prio valóban, igazán
voi ti
caro, -a ked ves, drága
noi mi
nostro, -a a mi ... -nk
il palazzo ház, palota
da quando? mióta?
orma.i immár, (most) már
da un mese egy hónap óta
il mese hónap
tu te
come mai? hogyhogy? hogy lehet?
domanda kérdezi
io én
risponde válaszolja
il dottore doktor, orvos
il giornalista (...i) újságíró
vostro, -a a ti . . . -tek
certo, -a 1. biztos, 2. bizonyos
certo! természetesen! biztosan!
davvero valóban, tényleg, komolyan
suo, -a az ő . . . -ja
il colore szín
65

l' orologio della maestra
l'appartamento dei genitori
i libri degli studenti
, la scuola delle ragazze
a tanítónő órája
a szülők lakása
a diákok könyvei
a leányok iskolája
4
A birtokszó elhagyása
Di chi e questa macchina?
E del medico.
Kié ez a gépkocsi?
Az orvosé.
A birtokos szerkezetből sokszor hiányzik a már ismert birtokszó
(macchina), csak a di elöljárós birtokos szerepel (del medico). Ilyen-
kor a di elöljárószónak a magyarban az -é birtokjel felel meg.
Az avere ige
Lei ha una FIAT, e vero?
Si, ho una FIAT 125.
Abbiamo finalmente un' Alfa
Romeo.
Önnek FIAT kocsija van, ugye?
Igen, van egy FIAT 125-ösöm.
V égre van egy Alfa Romeo ko-
csink.
Az avere ("bír" valamit, van valamije) ige birtoklást fejez ki: Egli ha
molti libri italiani. Neki sok olasz könyve van. ("Ő bír sok olasz
könyvet".) Abbiamo un appartamento nuovo. Új lakásunk van.
("Bírunk egy új lakást.")
Az olasz szerkezetben a birtokos a mondat alanya (ez sokszor
hiányzik), a birtok a mondat tárgya ("valaki bír valamit"). Az igét
az alannyal egyeztetjük.
Az avere ragozása jelen időben
I (io)
(tu)
( egli)
(nai)
(voi)
(essi)
ho
hai
ha
abbiamo
avete
hanno
(nekem)
(neked)
(neki)
(nekünk)
(nektek)
(nekik)
van . . .-ro
van ...-d
van . . . -Je
van ...-nk
van . . . - tek
van ... - jük
I
I
I
I
J
I
69

4 A táblázatban a magyar jelentést egy birtokra vonatkoztatva
adtuk meg. Több birtok esetén a jelentés : (nekem) vannak ",,"
stb. Tagadó alakjai: (io J non ho (nekem) nincs · " ,,-m, (nekem J n in-
csenek . " "-im stb"
Rendhagyó igék
Az olaszban is - mint minden nyelvben - van sok rendhagyó
ragozású ige. Ilyen volt az essere és az avere is. Ezeken kívül az eddig
előfordult igék közül az alábbiak ragozás a rendhagyó a jelen idő-
ben:
--.---..---------- --- ---- ---- ---_.-._._-- -----
jövök
jössz
Jan
jövünk
jöttök
jönnek
I uscire kijönni
I
I
I esco kijövök
es ci ki jössz
esce kijön
usciamo kijövünk
uscite kijöttök
e'scono kijönnek
I dire mondani
1 bere _ 1O_enir--jÖi-
bevo Iszom vengo
bevi iszol vieni
beve iszi k viene
beviamo iszunk veniamo
bevete isztok venite
be'vono isznak I ve'ngono
dico mondom
dici mondod
dice mondja
diciamo mondjuk I
dite mondjátok i
I di.cono mondják I
ESERCIZI
1. Pótolja az essere megfelelő alakját!
aj Un incontro in treno
L . "t 1. . ?
- et... l a tano, slgnore .
_ Si, ... itaHano. Questi ... i miei figli.
_ 1 suoi figli? Essi .." gia grandi. Lei ... giovane.
_ Non. . .. molto giovane. ELei, signore?
- 10 . ., ungherese.
- Ungherese ? Di dove .. < Lei?
_ . .. di Budapest. Abito li da parecchi anni. ELei di
dov'e?
- . . . di Bologna..
_ Bologna .. . una citta molto bella.
70

b) Lei ... avvocato, signor Ferrari? 8i, ... avvocato. - Voi 4
. ., studenti? No, non ... studenti. - Esse ... ragazze italiane?
No, . . . ungheresi. - Tu . . . gia qui? 10 . . . qui da un quarto d' ora.
L . tI. I ? 8, t V . · , . ?
_ el... maes ra, sIgnora. 1,... maes ra. - 01... gla qUI.
Si, . . . qui ormai da una mezz' ora. - Tu . . . un ragazzo simpatico.
_ Anche loro . . . simpatici. - 10 . . . italiano. Questi ... ragazzi
ungheresÍ.
2. Válaszoljon a kérdésekre!
Per es.: E 8ua questa macchina?
E tuo quest' orologio ?
E vostra questa borsa?
80no 8uoi questi giornali?
Si, e mia. E la mia macchina.
E vostra quest'automobile?
80no tuoi questi libri?
E 8ua questa radio?
3. A fenti kérdésekre válaszoljon fagadólag!
Per es.: E Sua questa macchina? No, non e mia. Non e la mia
macchina.
4. A lkosson mondatokat!
Per es.: Questo e il mio orologio.
Questa e la nostra macchina.
Queste sono le nostre borse.
Questo e il mio libro.
Questi sono i suoi giornali.
Quest 'orologio e mio.
Questa e la mia radio nuova.
Questi sono i miei Iibri.
Questi sono i vostri biglietti.
Questi sono i tuoi giornali?
5. Mondja olaszul:
Hol vagy, Károly? Itt vagyok! Péter is itt van? Igen, itt van. -
Itt vagytok, gyerekek? Itt vagyunk! Mióta vagytok itt? Már egy
órája. - Hol vannak a lányok? Ott vannak. Hol van Giuseppe?
A könyvtárban van. Mióta van a könyvtárban? Már reggel óta.
6. A birtokviszony. - Mondja olaszul:
a) Júlia apja, Károly szülei, Claudia anyja; ennek a leánynak az
anyja, ennek a fiúnak az apja; ennek az autón ak a színe;
b) a mérnök fiai, az ügyvéd leányai, a család lakása, a lakás szo-
bái, a rádió műsora, a vonat indulása, az expressz utasai, a vonatok
71

4 menetrendje, a hónap filmjei, a város látképe, a lakónegyed házai,
az orvos barátja, az orvos betegei, az iskola tanárai, a fiúk tanÍtónöje,
a lányok tanára, az asszony ügyvédje;
c) a barátom lakása, a lakásuk szobái, a városunk iskolái, isko-
lánk tanárai, az orvos autója, vonatunk koesijai, az autótok színe;
d) Károly szüleinek a lakása, az asszony ügyvédjének a kérdései,
Anna tanÍtónöjének a válasza, Pellegriniék autójának a színe.
7. Pótolja az avere megfelelő alakjait:
- Lei .. .. un'automobile, (e) vero?
- Certo, ... un'automobile ormai da annie
- Che maeehina .... . ?
- . .. .. una FIAT 850. E una buona macchina. E consuma poca
benzina.
8. Ragozza el az avere igét minden személyben:
10 ho un appartamento nuovo, ma non ho la macchina.
9. Mondja olaszul:
Sok könyved van? Nincs sok könyvem. Kevés könyvem van.
Vannak olasz könyveid ? Igen, van néhány olasz könyvem. - Van
egy olasz barátom. Rokonszenves fiú.. - Van egy barátja: Pálnak hív-
ják. - Szép ruhád van. Nagyonjó Ízlésed van. - Vannak gyerekeid?
Igen, van egy kisfiam és egy kislányom..
10. Válaszoljon a kérdésekre:
Di ehe colore sono i suoi eapelli?
(Per es.: Sono biondi. 10 ho i capelli biondi.)
Di ehe colore sono i suoi oeehi?
(Per es.: Sono grigi chiari. la ho gli occhi grigi chiari.)
72

Quinta 1 zione
5
In viaggio verso Venezia

Dopo la partenza da Tarvisio i turisti ungheresi guardano il pae-
saggio che e molto bello. Il marito, un uomo di trentacinque-trenta-
sei anni, e architetto, si chiama Endre Pálfi. La moglie, una donna
simpatica, ha trent' anni circa. II suo nome e Márta.
L'architetto ha in mano la carta geografica dell'ltalia. SuI tavolino
e'e un libro abbastanza grosso: e la guida d'ltalia in lingua unghere-
se; c'e anche un dizionario ungherese-italiano. La giovane signora,
ehe e per la prima volta in Italia, guarda ogni tanto la guida. Essi
sono contenti. Aspettano molto da questo viaggio.
Le signorine che viaggiano nello stesso scompartimento sono stu-
dentesse dell'Universita di Bologna. Tornano da un viaggio di
studio. Esse ascoltano un poco la conversazione degli stranieri, poi
una del1e ragazze, che si chiama 
Gina, domanda:
- Scusi, signore, Lei parla
itali an o ?
- Si, signorina, - dice l' archi-
tettü e mette la eart a geografica
suI tavolino, - parlo abbastanza
bene l'italiano.
- Allora va bene. Dica, per
favore, che lingua parlano Loro ?
Da dove vengono?
- Parliamo l'ungherese, si-
gnorina. Veniamo da Budapest.
1
)
.
73

5
2
- Ah, loro sono ungheresi ! Vengono dall'Ungheria!. .. Buda-
pest e bella, vero? Ma l' ungherese e una lingua difficile, credo.
- Perché, signorina?
- Eh, quando loro parlano in ungherese, noi non capiamo nem-
meno una parola.
- Scusi, signora, anche Lei capisce I'italiano? - domanda l' altra
studentessa, Teresa.
- Si, capisco un poco I'italiano, - risponde Márta. - Studio
ritaHano solo da un anno ma imparo facilmente questa bella lingua.
Se Lei parla lentamente, allora capisco molto. Ma gl'italiani parlana,
purtroppo, molto velocemente.
- Davvero, signora? E Ínteressante cio che dice.
- Dove vanno adesso, signori? - domanda ancora Gina. -
Scendono forse a Venezia?
- Appunto. Venezia e, naturalmente, la prima citta che visi-
tjamo.
- E quanto tempo intendono passare in Italia?
- Due settimane, circa. Restiamo fino alla fine del mese.
- Non e moJto, signore. Oggi e proprio la meta di maggio. Due
settimane passano presto.
II)
74

- E vero, signorina, - finisce la conversazione I'architetto perché 5
viene il controllore. - Ma il trenta maggio finiscono le nostre ferie.
Dall'inizio di giugno lavoriamo di nuovo.
II controllore :
- 1 biglietti, prego.
DOMANDE
1. Chi sono i turisti ungheresi che vanno in Italia? Che cosa fanno?
Che co sa c'e sui tavolino dello scompartimento? Chi sono le due
signorine? Quanti anni ha il marHo (la moglie)?
2. Quante settimane intendono passare in Italia i turisti unghe...
resi? Fino a quando rimangono?
Quanti anni
Che eta
ha
Lei?
questo bambino?
l' architetto?
Ja signorina?
Quanti ne abbiamo?
Ecco una breve conversazione
tra marito e moglie:
Moglie: - Quanti ne abbia-
mo oggi, Pietro?
Marito: - E il primo di-
cem bre.
Moglie: - Sicuro? Non e il
due dicem bre ?
Marito: - No, no! Oggi e il
primo del mese. Ecco íJ caJenda-
rio: e lunedi, primo dicembre.
Moglie: - Hai ragione.
75

5 Quanti ne abbiamo?
E
il
l'
primo (!)
due
tre
otto
undici
ventotto
gennaio
febbraio
marzo
aprile
maggio
ecco
1 giorni della settimana
lunedi
martedi
mercoledi
giovedi
venerdi
sabato
domenica
quando? lunedi a mezzogiorno
martedi mattina
mercoledi alle dieci
giovedi pomeriggio
venerdi dalle quattro alle 5
sabato sera
domenica notte
I
--
Dall'inizio del 1982 anche noi ungheresi abbiamo il «sabato
libero», cioe lavoriamo cin que giorni in una settimana, da lunedi
,
a venerdi.
usa DELLE PARaLE
(costare)
1986-05 árak:
Mennyibe kerül egy lakás?
Sokba kerül. (Milliókba kerül.)
Mennyibe kerül a bor Olasz-
országban?
Nem sokba: 1500-2000 lírába
literje.
Prezzi del 1986:
Qúanto costa un appartamento?
Costa molto. (Costa milioni.)
Quanto costa il vino in Italia?
Costa poco: da 1500 a 2000 lire
illitro.
76

Il giornale? Costa 650 lire.
Quanto costa il pane inUngheria?
Il prezzo del pane varia secondo
il tipo.
Quanto costano ipanini?
70 centesimi PUDO.
Az újság? 650 lírába kerül. 5
Mennyibe kerül a kenyér l\1a-
gyarországon?
A kenyér ára fajta szerint kü-
lönbözik. .
Mibe kerül a zsemlye?-
Darabja 70 fillér.
VOCABOLI
1. quinto ötödik
dopo után, azután
il paesa "ggio (..gi) táj, vidék
ehe aki, amely, ami; akik, amelyek,
amik
I'architetto építész(mérnök)
eirca körülbelül
il nome név
la carta geogra .fica térkép
il ta.volo asztal, il tavoli no kis asztal
abbastanza elég(gé)
grosso vastag
la guida 1. vezetés, 2. útikönyv, 3. ide-
genvezető
la lingua nyel v
il diziona -rio szótár
per la prima volta először
ogni tanto időnként, néha
aspettare (aspetto) vár
la studentessa diáklány, egyetemi hall-
gatónő
I'universita egyetem
tornare (torno) visszatér, visszajon
10 stu.dio 1: tanulás, 2. tanulmány
ascoltare (ascoIto) (meg)hallgat
la conversazione beszélgetés
straniero idegen, külföldi (In, mn)
poi azután, később
me.ttere* (metto) tesz, helyez, rak
bene jól; va bene jól van, rendben
dica mondja!
2. diffi .cile nehéz
cre.dere (credo) hisz, vél, gondol
capire (..isc..) ért, megért
nemmeno sem, nem. .. is
la parola szó
solo 1. csak, 2. egyedül
imparare (meg)tanul, elsajátít
facilmente könnyen
fa .cile könnyű
lentamente lassan, lento lassú
purtroppo sajnos
veloce(mente) gyors(an)
interessante érdekes
cio ez, az; ezt, azt
an cora még
forse talán
appunto 1. igenis, pontosan; 2. éppen
naturalmente természetesen
naturale természetes
visitare (vi.sito) meglátogat, fölkeres,
megnéz
inte.ndere* 1. kíván, szándékozik,
2. megért, 3. hall
passare 1. (el)tölt, 2. (el)múlik
la settimana hét
restare (resto) marad
la meta fele vminek
presto gyorsan, hamar
finire (-isc-) 1. befejez, 2. befejeződik
il controHore kalauz
le fe-rie szabadság
77

5 l'ini.zio kezdet, eleje vminek
di nuovo újra, ismét
quanti anni ha ? hány éves?
ehe eta ha? hány éves?
quanti ne abbiamo? hányadika van?
breve rövid
tra ]. múlva, 2. között
sicuro biztos
il calenda°rio naptár
lunedi h hétfő; hétfőn
martedi kedd; kedden
méreoledi szerda; szerdán
giovedi csütörtök; csütörtökön
venerdi péntek; pénteken
sa.bato szombat; szombaton
Ja dome-nica vasárnap
eorto rövid
I'uso használat
costare (costa) kerül vmibe
il vino bor
il pane kenyér
il cente -simo fillér
il pani no zsemlye
cattivo rossz
male rosszul
GRAMM A TICA
A főnévi igenév (L'infinito)
Bisogna pagare il supplemento. Pótdíjat kell fizetni.
A főnévi igenév (pl. pagare) az ige egyik főalakja. Ebben az alakban
adják meg az igét a szótárak.
Amig a magyarban a főnévi igenév mindig -ni végű, az injinito-nak
háromféle végződése van: ..are, ..ere, ..ire. Ennek megfelelően az
olasz igéket három igeragozási csoportba soroljuk :
1. igeragozás: ..are végű igék,
[1. igeragozás: ..ere végű igék,
lll. igeragozás: ..ire végű igék.
Az injinito -re végződése előtti a, e, i hngzókat, melyek eleve
megszabják a három igeragozás különbözőségét, jellemző magán-
hangzóknak nevezzük.
A kijelentő mód jelen ideje (Il presente)
1. igeragozás
Lei parla itaHano?
Parlo abbastanza bene
l'italiano.
Parliamo l'ungherese.
78
Beszél ön olaszul?
Elég jól beszélek olaszul.
Magyarul beszélünk.

..
A fenti igealakok a kijelentő mód jelen idejének ragozott alakjai. 5
A ragozott igealak az ige tövéből és a személyragokból áll. Az ige
tövét úgy kapjuk meg, hogy elhagyjuk a főnévi igenév -are, -ere, -ire
végződését, pl. parl-are Ehhez a tőhöz tesszük a ragokat.
parlare beszélni
Egyes szánl
Többes szám
parl..o beszélek
I parl..i beszélsz
!_arl..a ___ __ ____ bezél
parl..iamo
parl-ate
I pa .rl..ano
I
-- ----- ---------,-- -
beszélünk
beszéltek
beszélnek
A hangsúly az egyes számban minden személyben és a többes szám
3. személyben a tőre esik, a többes szám 1. és 2. személyében a ragra.
Ha az -iare végű igék (studiare) tőbeli ...i- hangja (studi-) hangsúly-
talan, az egyes szám 2. személyének -1 ragja elmarad: studi-0
(1. igeragozás
vendere eladni
I
j vend..o
vend..j
vend-e
eladom
eladod
eladja
vend-iamo
vend-ete
ve .nd-ono
eladjuk
eJadjátok
eladják
lll. igeragozás
Az ..ire végű igéket két csoportra osztjuk: a partire, illetve a finire
típusú igék csoportjára.
1. partire elutazni, elindulni
part-o
part-i
Ipart -e
elutazom
elutazoJ
elutazik
I part-iamo
part-ite
pa .rt-ono
elutazunk
elutaztok
elutaznak
I
___ ___ _ ___ _l
79

5 A ragok - a többes 2. személy kivételével - azonosak az -ere
végű igék ragjaival. Egyébként a többes 2. személy ragja jól mutatja
a főnévi ige11év jellemző magánhangzóját:
Főnévi igenév:
Többes 2. személy:
parl-are
parl-a te
vend-ere
vend -ete
part-ire
part-ite
2. finire befejezni
jin-isc-o
jin-isc-i
\ fin-isc-e._
befejezem
befejezed
befejezi
jin-iamo
jin-ite
fin-isc..ono
befejezzük
befejezitek
befejezik
A finire típusú igék az egyes számban és a többes szám 3. szemé-
lyében -isc- szótagot toldanak be a tő és a rag közé. Ezeket -isc-es
igéknek nevezzük. Ügyeljünk az -isc- kiejtésére: [iszk] finisco,
finiscono, [is] finisci, finisce.
A hangsúly az -isc- szótag on, illetőleg a többes 1. és 2. személy-
ben a rag on van.
Az ige ragjai (Jelen idő - Presente)
Igető
Ragok
parl-
vend-
part-
fin-
-o -1 -a -iamo -ate -ano
-o -1 -e -iamo -ete -ono
-o -1 -e -Iamo -ite -ono
-Ise-o -Ise-l - ise-e -iamo -ite -Ise-ono
A ragok azonosak három személyben (e. sz. 1., 2., 1. sz. 1. sz.),
csak egy eltérést mutatnak két személyben (e. sz. 3. és 1. sz. 3. sz.),
mindhárom alak más a 1. sz. 2. személyben Gellemző .magánhangzó!).
Az eddig előfordult igék főnévi igeneve
L abitare lakni, andare menni, arrivare megérkezni, ascoltare
(meg)hallgatni, aspettare várni, aumentare emelkedni, bisognare
80

kelleni, chiamare hívni, consumare fogyasztani, domandare kérdezni, 5
entrare belépni, fermare megállni, guardare nézni, imparare megta-
nulni, insegnare tanítani, lavorare dolgozni, pagare fizetni, parlare
beszélni, passare eltölteni, pregare kérni, restare maradni, salutare
üdvözölni, scusare megbocsátani, studiare tanulni, tornare visszajön-
ni, viaggiare utazni;
II. avere bírni, bere inni, credere hinni, essere lenni, intendere
szándékozni, leggere olvasni, mettere tenni, prendere venni, rispon-
dere felelni, scendere leszállni, vende re eladni, vivere élni;
lll. avvenire (meg)történni, capire (meg)érteni, dire mondani,finire
befejezni, partire elutazni, uscire kimenni, venire jönni.
Az életkor kifejezése
La moglie ha trent'anni. A felesége harmincéves.
Il marito e un uomo di trenta- A férj harmincötéves ember.
cinque anni.
Az életkort vagy az avere igével fejezzük ki: Quanti anni hai?
Hány éves vagy? Ho quarant'anni. Negyvenéves vagyok.
vagy - ha az életkor főnév mellett jelzőként áll - azt a di elöl-
járószóval kapcsoljuk a főnévhez : Un uomo di venticinque annie
Huszonötéves férfi. Una donna di ventitré annie Huszonhároméves
"
no.
A tárgyas igeragozás hiánya az olaszban
Aspettano molto da questo Sokat várnak ettől az úttól.
vlagglO.
Aspettano il treno. A vonatot .várják..
Az olaszban - a magyartói eltérően - nincs tárgyas igeragozás.
A módhatározószó képzése melléknévböl
Lei parla lentamente..
Gl'italiani parlano velocemente.
Imparo facilmente l'italiano.
Ön lassan beszél.
Az olaszok gyorsan beszélnek.
Könnyen tanulom az olaszt.
81

5 Melléknévből a -mente képzővel képezhetünk módhatározószót.
A képző a melléknév nőnemű alakjához járul: lento lassú, len tamen te
lassan; az -e végű melléknév változatlan marad: veloce gyors, veloce-
mente gyorsan.
A -le és -re végű melléknevek utolsó magánhangzója elmarad a
-mente képző előtt: facile könnyű, facilmente könnyen.
Rendhagyó képzésű módhatározószók: buono jó, bene jól, cattivo
rossz, male rosszul.
A dátum kifejezése:
Quanti ne abbiamo (oggi)? Hányadika van (ma)?
E il primo dicembre 1977. 1977. december elseje van.
E il due dicembre 1977. 1977. december másodika van.
A magyartói eltérően a keltezésben tőszámnevet használunk, csak az
elsejét fejezzük ki sorszámnévvel (a szám elé ki kell tennünk az il
névelőt):
il 15 (quindici) marzo március 15-e (15-én)
il 13 (tredici) aprile április 13-a (13-án)
il 20 (ven ti) agosto augusztus 20-a (20-án)
il primo gennaio január elseje (elsején)
il primo maggio május elseje (elsején)
Az olaszban a sorrend: nap, hó év (a számok után nincs pont!): il
9 maggio 1945 (millenovecentoquarantacinque) 1945. május 9-e, il
25 settembre 1978 - 1978. szeptember 25-e.
Quando? (mikor?) és in che anno? (melyik évben?) kérdésre az év
ITlegjelölése: nel1976 1976-ban vagy: nell'anno 1976 az 1976. évben,
quest'anno az idén;
a hónapé: in gennaio, in febbraio stb., nel gennaio 1976, 1976
januárjában, nell'aprile 1977.
A da quando fino a quando? (mettől meddig?) vagy quanto tempo?
(mennyi ideig?) kérdésre az időtartam kifejezése: dal 1945 fino al
1950 1945-t 1950-ig, dal 5 ottobre 1970 (fino) al 30 giugno 1971.
82

ESERCIZI
5
1. 1. igeragozás. - Tegye a többes szám megfelelő személyébe!
Per es.: Guarda il paesaggio. Guardano il paesaggio.
Tu lavori molto! Anch'io lavoro molto. Egli abita a Milano. Lei
lavora poco. Perché non parli? 10 studio l'italiano. Ascolto la con-
versazione degli italiani. Arriva in questo momento. Guardo la
carta geografica d' Italia. Aspetti da molto? Torna alle sei.
2. Pótolja a hiányzó személyes névmást (a 3. személyben vagy a
hímnemű, vagy a nőnemű alakot) :
. . . parliamo in italiano. - . . . parlano in ungherese. - Dove la-
vorate .  . ? - . . . studiano molto. - . . . insegna I'italiano. - . . .
abitiamo a Roma. - . . . aspetti Claudia? - La sera . . . ascolto la
radio. - . . . studiamo la lingua italiana.
30 Pótolja a hiányzó, szavakat:
C 'h ? C " t ?
- os a... mano. os e ques o . . . gross o .
- . .. ... guida d'Italia in ... ungherese.
E 1, lOb ' , ?
- . .. 1 ro eos e .
- E un ... ungherese-italiano.
L . t. ?
- oro sono turls 1 . .. .
- Si, ... ungheresi.
- Vengono ... Budapest?
- No, . o . da Pécs. E llna bella. . . dell'Ungheria.
- Noi abitiamo .. . Bologna. Anche Bologna e . . .
- Loro .. . studentesse?
- Si, studiamo all' ... di Bologna. Adesso torniamo . .. un ...
di studio.
4. Alkosson mondatokat!
Per es.: Pietro ha 15 anni. (ragazzo )
Pietro e un ragazzo di quindici annie
Stefano ha 25 anni. (giovane)
GiuIia ha 18 anni. (ragazza)
Filippo ha 47 anni. (uomo)
Barbara ha 39 annie (donna)
83

5
Carlo ha 12 annie (ragazzo)
Flora ha 31 annL (donna)
A-ngela ha 8 anni. (bambi na)
Pierino ha 4 anni. (bambino)
5. Mondja olaszul:
Várok egy kicsit. Várom a barátomat. - Már fél órája vársz?
Claudiát várod? - idegen nyelveket tanít. Az olasz nyelvet is tan
6. Válaszoljon értelemszerűen!
Per es.: Lei non studia abbastanza!
Purtroppo e vero, non studio abbastanza.
Lei non capisce la grammatica. Lei non impara bene i vocabo-
Loro non capiscono la doman- li.
da. Lei parla molto lentamente.
Lei non capisce questa doman-
da.
Lei non studia molto.
Lei non parIa abbastanza velo-
cemente.
7. Mondja el minden személyben:
Studio la lingua italiana : capisco la grammatica, imparo bene la
lezione, scrivo gli esercizi ma, purtroppo, parlo poco in italiano.
8. Képezzen határozószót a megadott melléknévből!
I treni rapidi vanno molto. . . veloce
Lei va abbastanza ..' con questa macchina. lento
10 studio . .. le lingue straniere. facile
Questa ragazza lavora ... buono
Oggi viaggiamo . . . in questo treno. comodo
Egli parla ancora . .. l'italiano. cattivo
Legge . .. il giornale ed esce. rapido
Lei, purtroppo, studia . .. la grammatica. difficile
9. Infinito. - Fordftsa magyarra."
Sono ormai le dieci di sera: bisogna tornare a casa. - Lui viene
sicuramente : bisogna aspettare ancora un poco.. - Questo bambino
e malato: bisogna chiamare il medico. - Non e facile imparare bene
84
!
;
!
\1

una lingua straniera: bisogna studiare molto. - II treno parte fra 5
un' ora: bisogna andare. - Bisogna dire che lui e un uomo molto
bravo. - Quanto tempo bisogna restare ancora? - Qui bisogna
scendere. - Bisogna pagare mille lire per un biglietto. - E abba-
stanza difficiIe rispondere a questa domanda.
1 o. Mondja olaszul:
aj Október tizedike van. November ötödike van. Február elseje
van. Április nyolcadika van. Június 17-e van. Július 11-e van. Ja-
nuár 31-e van..
b J Augusztus l-én indulunk.. - Szeptember 28-án érkeznek. -
A hónap végén érkezünk. - Május elején vagyunk Rómában. -
Március közepéig maradunk.
ll" Olvassa fel olaszul:
a) Quando?
. .. 10 agosto 1960, ... 22 settembre 1967, ... 1 aprile 1971,
. . . 28 febbraio 1973, . . . 31 marzo 1976, . .. 1 luglio 1978;
. .. marzo, ... maggio, ... giugno, ... lugHo, ... dicembre,
. .. febbraio 1932, .. . aprile 1945, . . . settembre 1950
b) In che anno? (kétféleképpen)
. .. 1920, . .. 1933, . .. 1938, . .. 1954, . .. ) 965, . .. 1972.
c) Da quando fino a quando?
. .. 1926 - . ... 1934; .. .. . 1939 - . .. 1945; .. .. 1947 - . ".. 196 t;
. .. 1 maggio . . . 6 giugno, . . . 7 luglio . . . 8 agosto, . .. . 2 gennaio
197] ... 1 gi u gn o 1972, . .. 15 aprile 1974 . ... Ilugli o 1 976.
12. Ford/tsa o/aszra:
-- Mondja, hová megy az idén?
- Olaszországba.
-- Igen? Mennyi időt szándékozik Olaszországban tölteni?
- 15-20 napot.
- Nápolyba is elmegy?
- Természetesen! Nápoly nagyon szép és érdekes város_ Nápoly
látképe a Vezúvval (Vesu-vio) nagyon szép.
85

6
. . ,.. . e-
"........ .. "411
lI.tI ......
4) t . -
t" .. .
"O 81.
iS it . ..
." .-
.- .-
o iS
.. ..
.. - .
.. oe ".-
III ._ "._.. ..:".
III .. .. . "Gil ..411.
.. ...
,....:
o." .. .. ...
.."!
La signorina
telefona
al giovanotto.
(Gli telefona.)

Sesta 1 zi one
La signorina teiefona
ai genitori.
(Tet ef on a toro.)
II giovanotto
telefona alla
signorina.
(Le telefona.)
Imre telefona all'amico italiano
L'avvocato ungherese Imre Bátori e in viaggio turistico in Italia,
insieme con sua moglie Anna. Il giorno del loro arrivo a Roma,
l'avvocato chiama per telefon o il suo amico, l'ingegnere Pellegrini.
Gli telefona dall'albergo. Filippo e nel suo studio: scrive una lettera
86

ai genitori che vivono a Firenze. Non sente il telefono che e nel 6
soggiorno.. C'e pero Barbara..
- Pronto! Chi parla?
- L'avvocato Bátori.
- Ah, elei, avvocato! Buongiorno. Lei parla con Barbara.

- Buon giorno, signora.. Come sta?
- Sto bene, grazie. E loro? Lei e sua moglie, stanno bene?
- Stiamo benissimo, signora. Eccoci di nuovo in questa citta me-
ravigliosa. Che piacere venire a Roma e vedere i nostri cari amici!
E in casa suo marito, signora?
- Si, si. Lo chiamo subito.
Viene l'ingegnere.
- Ciao, cari amici! Benvenuti a ROlna!
- Ciao, Filippo. Vedi, siamo qui appena da qualehe ora e vi te-
lefoniamo subito. Ma non vi disturbiamo?
- Per carita! Voi non ci disturbate mai!
- Sei fioIto gentile.
- Non ti vedo da 11n anno! Senti, ti dico una cosa! Che cosa fate

stasera? Dove andate?
87

6 - Beh, non facciamo niente di speciale, siamo liberi.
- Al10ra venite a casa nostra, vi invitiamo acena.
- Grazie dell'invito! Lo accetto con piacere, anche a nome di
mia moglie.
DOMANDE
A chi telefona Imre? Da dove gli telefona? Con chi parla prima?
E dopo? Dove invita FiHppo gli amici ungheresi ?

Una fotografia di famiglia
Roberto «presenta» la famiglia Rossi:
- Ecco una fotografia della nostra famiglia. Davanti stanno se-
duti, asinistra, i miei nonni (i genitori di papa) e, a destra, i miei
genitori. Mio nonno e in pensione da tre annie E un vecchio signore
simpatico, coi capelli bianchi. Mio padre e un uomo tranquill0 e
sereno come suo padre.. Pero qualche volta, la mattina, quando va al
lavoro e non trova qua1che cosa, per esempio le sue chiavi, e un po'
nervoso.
88

meraviglioso csodálatos
il piacere öröm
vedere* (vedo) lát
in casa itthon, otthon
10, la őt, li, le őket
su.bito rögtön
benvenuto Isten hozott!
appena alig, éppen hogy
qualche néhány
vi titeket; nektek
per carita! ugyan! szó sincs róla
la carita 1. szeretet, 2. könyörület,
3. szívesség
ci minket, nekünk
mai valaha; non. . . mai soha
gentile kedves, finom, bájos
ti dico una cosa mondok neked vala-
mit
la cosa dolog; ügy
fare* csinál, tesz
andare* megy
niente di speciale semmi kü]önös(et)
speciale különös, különleges, sajátsá-
gos
in casa nostra hozzánk, nálunk
invitare meghív
la cena vacsora
grazie dell'invito köszönöm a meghí-
vást
I'invito meghívás
accettare (accetto) elfogad
a nome di nevében
2. la fotografi.a fénykép
presentare (presento) bemutat
stare* seduto üt
il noooo nagyapa
i nonni nagyszülők
il papa papa
la pensione nyugdíj
tranquillo nyugodt
sereno 1. derűs, 2. derült
qualche volta néha
il lavoro munka
trovare (trovo) talál, megtalál 6
la chiave kulcs
un po' (= un poco) egy kicsit
nervoso ideges
stare* in pi edi áH
il piede láb
lungo (...ghi) hosszú
la sorelIa leány testvér
la sorelIa minore húg
la sore lia maggiore nővér
minore kisebb, maggiore nagyobb
la barba szakán
il bra.ccio (Ie braeccia) kar
pi.ccolo kicsi
la mamma mama, (édes)anya
amare szeret
il nipote, la ni pote unoka
il nipotino kis unoka
dare* ad
il ba .cio csók
e un amore di bambino édes kis gyerek
I'amore h 1. szerelem, 2. szeretet
giocare (gioco) játszik
I'animale h áHat
I'animaletto kis á]]a t
il cane kutya
il gatto macska
il cavaUo ló
piaengere* sir
durante alatt (idő)
secondo szerint
la stagione évszak
la primavera tavasz
I'estate n nyár
I'autunno ősz
I'inverno tél
migliore jobb, legjobb
la parte rész
eppure pedig, mégis
caldo meleg
pieno tele
senza duebbio kétségtelenül
senza nélkül
91

6 il du.bbio kétség
soprattutto főképp, elsősorban
oppure vagy pedig
tanto 1. olyan; annyira, 2. annyi
il fratelIo fivér
il cugino, la cugi-na unokatestvér
il babbo apa, papa
GRAMMA TICA
A részeshatározó
Imre telefon a all'amico italiano. Imre telefonál olasz barátjának..
Az olaszban a részeshatározót az a (-nak, -nek) elöljárószóval fejez...
zük kL .
A személyes névmás tárgy... és részeshatározó esete
Hangsúlytalan alakok
Non vi disturbiamo? Nem zavarunk titeket?
Voi non ci disturbate maL Ti sohasem zavartok minket.
Gli telefona. (Le telefona.) Telefonál neki.
Ha az értelmi hangsúly nem a névmáson, hanem a cselekvésen van,
akkor a személyes névmás tárgy-, illetve részeshatározó esetének
hangsúlytalan alakjait használjuk. Ezek a következők:
Tárgyeset Részesha tározó eset
- - ----_._-
mi engem mi nekem
ti téged ti neked
"
10 h őt, azt gli h neki
la n le n
La önt Le önnek
------ - ----------- ------ '" - -
---- ------- I
I
I
I
I ci
I vi
IUh
I
, le n
Li., Le
minket
titeket
ci
vi
loro
v. gli
I Loro
r-  ---- -- -- ----
nekünk
nektek
őket, azokat
önöket
nekik
önöknek
92

A hangsúlytalan alakok szórendi helye
A tárgy- és részeshatározó eset hangsúlytalan alakjai az ige előtt
állnak. Hasonlítsuk össze a magyarral:
Lo aspetta. Várja őte Gli scrive. Ír neki.
La aspetta sem pre. Le scrive spesso.
Mindig várja őt Gyakran ír neki.
Vi aspetto in albergo. Gli rispondo in ita/iano.
A száHodában várlak titeket. Olaszul válaszolok neki.
Non La disturbo ? Ci insegna /'ita/iano.
Nem zavarOIll önt? Az olasz nyelvet tanítja nekünk.
Kivételt képez a foro (nekik, önöknek), amely az ige után ál1: Scrive
loro. Ír nekik. Risponde loro in ita/fano. Olaszul válaszol nekik.
A loro egyaránt vonatkozik him- és nőnemre.
A hangsúlytalan tárgyeset kitétele a magyartóI eltérően
Non ti vedo da un anno. Egy év óta nem látlak.
Minthogy az olaszban nincs tárgyas igeragozás, a már ismert tárgyra
mindig rá kell mutatni a névmás megfelelő alakjával: ti (téged),
10, la (őt, azt), li, le (őket, azokat). Például:
Ti capisco. Értelek. Ti aspetto davanti all'albergo. A szálloda előtt
várlak.
Accettate I 'in vito ? Elfogadjátok a meghívást? Lo accettiamo con
piacere. Örömmel elfogadjuk. Leggete questi libri? Olvassátok ezeket
a könyveket? Li leggial110. Olvassuk.
I stare
1--
Isto
I stai
! sta
I! stiamo
state
j stanno
í
Rendhagyó igék
andare
fa re
: vado
vai
va
andiamo
andate
I vanno
\
! faccio
fai
fa
facciamo
! fate
I
; fanno
dare
tenere
---- ---
i
J
: do
dai
da
I diamo
i date
danno
tengo
tieni
tiene
teniamo
tenete
te engono
I
!
I
\
!
I
-- ---- --
6
93

"-
7. Essere vagy stare? - Tegye ki a megfelelő igealakot! Ne hasz- 6
ná/ja a zár6je/ben levő névmást!
Noi .... italianL - Noi ... bene.. - Essi ..... seduti li, non . . .
in piedi.. - Anche Jei ... seduta.. -- Voi ... italiane? - Lei ....
professore ? - Come .. . (tu)? (10) ... bene, grazie. - 10 . . .. av-
vocato.. - Come. . . (voi)? (Noi) . . . molto bene, grazie.
8.. Használja a birtokos névmás különféle alakjait, egy-egy főnévhez
többet is!
Per es.: Mio nonno e vecchio. Suo nonno e giil vecchio: ha 74 anni.
Il nonno e (gia) vecchio. La nonna non e (an cora) vec-
chia.
I genitori lavorano qui.
La madre e (abbastanza)
giovane..
II padre insegna all'universita.
La sorelIa minore e shnpatica.
La mamma e maestra.
Il cugino e un bravo giovanotto.
ji,
97

7
ettima lezione

All'ultimo momento
Il lavoro in ufficio comincia alle nove. Sono le otto e 55. Marcello
Rossi non c'e ancora. C'e solo il suo collega, Stefano, di 58 anni.
Lavorano in due nella loro stanza d'ufficio.
Passano alcuni minuti. Qualcuno apre all'improvviso la porta. E
Marcello che entra e saluta il collega:
- Ciao, Stefano. Mi sai dire l' ora?
- Sono le otto e 59 minuti. Manca un minuto alle nove!
- Accidenti! Non capisco, non capisco proprio... 10 mi alzo
sempre in tempo. Sai, noi non andi amo a letto tardi. Alle dieci e
98

mezzo, undiei andiamo adormire, sempre. Qualehe volta, ma 7
proprio di rado, a mezzanotte. E io mi addormento subito.
- Sei fortunato. 10 inveee dormo male. E poi, mi sveglio spesso
alle einque, anehe prima, e non mi addormento piu.
- Eper questo ehe non fai mai tardi in uffieio!
- Ma voi, a ehe ora vi alzate? alle otto??
- Maeehé! Ci alziamo eirea alle sei e mezzo, ma sempre prima
delIe sette. Dormiamo abbastanza, no? Sono otto ore: dalle dieei
e mezzo alle sei e mezzo.
- Allora perché arrivi eosi tardi? E questo ehe non eomprendo!
- Eh, non so! Ho tanto da fare, la mattina. Prima di tutto vado
nel bagno e mi faeeio la barba. Poi mi lavo bene con l'aequa fredda
...
..
11ft
rt!
11ft
.
.
..
..
.
.
CD
..
..
e mi vesio. Una mezz'ora, non piu. Verso le sette e mezzo vado in
cueina dove faceiamo colazione. Mangio in fretta. Prima di úseire,
perő, e'e sempre qualeosa ehe non trovo. Comineio a eereare, o Ie
chiavi, o gli oeehiali, o non so ehe eosa. Dove laseio le mie eose, la
sera. . . ? E il tempo passa. Quando eseo, mi eompro, ogni mattina, il
mio giornale. Sai, vengo apiedi perehé abito vieino. Mentre eam-
mino, Ieggo il giornale. Qualehe volta mi fermo anehe, ma solo per
un momento. . .
99

DOMANDE
Che cosa fa Marcello Rossi la mattina, a eas a ? Che cosa fa mentre
va in ufficio? Perché arriva in ufficio all'ultimo ll10mento ?
A che ora si alza Lei ? Chi si alza prima, Lei o sua n10glie? (Lei o
sua marito? Lei o sua figlio? Lei o i suoi figli? Lei o i suoi genitori?)
A che ora vanno a letto? Vanno adormire sempre a quest' ora?
Perché vanno a letto tardi? Perché vanno a letto presto? Lei si ad-
dormenta presto? Lei dorlne bene o male? Quante ore dorn1e?
Arriva in tempo aj posto di lavoro? A che ora eomincia il lavoro?

Dove sono gli occhiali?
,
----
E mattina.. Marcello va in uf-
ficio. Adesso non trova gli oc-
chiali. Se non li trova, come puü
lavorare?
- Dove sono i miei oechiali?
- dice a Elena, sua moglie. -
Sulla tavola non ci sono.. Sotto
la tavola c'e la mia borsa.. Eccoli,
finalmente, sono fra i libri sopra
la tavola ! Eccoli, eccoli final-
mente ! Passo andare!!
LA FRASE
La mattina mi lavo le mani e il
viso con l' acqua fredda.
Si lava i capelli ogni settimana.
Mi pulisco i denti ogni sera.
Mi pettino i eapellL
100
Reggel hideg vízzel mosom meg
a kezemet és az arcomat.
Minden héten megmossa a ha-
.. ,
jat.
Minden este megmosom a fo...
gan1at.
Megfésü]öm a hajamat

Una gita a
E una bella mattina d' ottobre. 1 Rossi hanno fortuna: oggi fanno LCIL= ]
una gita a Tivoli, una piceola citta antica non lontano da Roma.
mattina vogHono visitare la bellissima Villa d'Este e, dopo pranzo,
Villa Adriana, una villa romana di quasi duemila anni, a 5 km. (chi-
lometri) dana cittL
Ora si preparano per la gita in automobile.
Il padre: Presto, ragazzi! Venite! Alzatevi da tavola !
Adriana: Aspetta un momento, papa! Veniamo subito.
Il padre: Sapete che vogliamo partire presto.
Roberto: Lo sappiamo, papa, non ripeterlo, ti prego. Un lllomento e
sono pronto, ecco.
Il padre: Senti, Roberto. Prendi questa guida di Tivoli, e non di-
menticare a casa la macchina fotografica ! Mi raccoman-
do, eh? Se fare fotografie " " "
Roberto: Sta' tranquillo, papa! V o gli o fare molte fotografie.
Il padre (alla moglie): Elena, io vado avantL Chiudi la porta, per
piacere, e venite anche voL
ViHa d'Este (Tivoli)
101



102
Alla frontiera
Il treno e fermo alla stazione
di frontiera. Si apre la porta
dell o scompartimento:
- Buongiorno. Passaporti,
signori!
Consegno il mio passaporto.
L' agen te 10 apre, mi guarda. Poi
domanda:
- Quanto tempo si ferma in
Italia?
- Tre settimane.
- Tutto in ordine. Buon viag-
gio!
Dagana
-;- Ha qualehe cosa da dichia-
rare ?
- Non ho nulla da dichia-
rare.
- Sigarette, bevande alco-
liehe. " .
- Ho duecento sigarette, un
litro di cognac e una macchina
fotografica..
- Favorisca aprire questa va-
ll" "
gla. ................
Grazie, signore.

usa DELLE PARaLE
puoi venire alla parti ta di calcio ?
purtroppo non posso: non ho
tempo.
Non psso aprire la porta: non
ho la chiave.
Da due giorni non puo dormire.
possiamo entrare?
possiamo andare a casa?
potete andare.
Carlo sa bene la lezione.
Sapete parlare italiano?
Sai dove lavora ?
Non 10 so.
Chi 10 sa?
7
El tudsz jönni a futballmérkő-
zésre ?
Sajnos nem tudok: nincs időm.
Nem tudom kinyitni az ajtót:
nincs kulcsom.
Két nap óta nem tud aludni.
Bejöhetünk?
Hazamehetünk?
Mehettek.
Károly jól tudja a leckét.
Tudtok olaszul beszélni?
Tudod, hol dolgozik?
Nem tudom.
Ki tudja?
VOCABOLI
1. se.ttimo hetedik
u.Uimo uto1só, végső
I'uffi.cio hivata1
cominciare (comi.ncio) 1. kezd, 2. kez-
dődik
il coUega (-ghi) kartárs, kolléga
in due ketten
la stanza d'uffi.cio hivatali szoba
la stanza szoba
qualcuno valaki
aprire kinyit
all'improvviso hirtelen, váratlanul
la porta ajtó
sapere* tud
mancare hiányzik
accidenti! a fene egye meg!
alzare felemel; alzarsi felkel
in tempo időben
andare* a letto lefekszik
il letto ágy
andare* a dormire lefekszik
di rado ritkán
addormentarsi (mi addormento) elal..
szik
avere* fortuna szerencséje van
f ortundo szerencsés
svegliare (sve.glio) felébreszt
svegliarsi felébred
prima előbb, hamarabb, korábban
piu többé, már
far* tardi elkésik
tardi késő(n)
macché! ugyan! dehogy(is)!
prima di előtt
cosi 1. ilyen, 2. így, úgy, 3. ezért
compreendere* megért
il'
103

tanto fare annyi dolgom van
avere* da fare dolga van
prima di tut to először is
il bagno fürdő; fürdőszoba
farsi* la har ha megborotválkozik
la harha szakáll
Javare mos: lavarsi megrnosakszik
freddo hideg
vestirsi (mi vesto) felöltözik
fare* colazione megreggelizik
Ja colazione reggeli
mangiare (mangio) eszik
in fretta gyorsan
la fretta sietség
qualcosa valami
cercare (cerco) keres
gli occhiali t. sz. szemüveg
lasciare (la" scio) hagy
ogni minden, míndegyik
a piedi gyalog
camminare jár, megy, halad
fermarsi (mi fermo) megáll
il posto di lavoro munkahely
se ha
potere* tud, -hat, -het
la ta "vola asztal
sotto alatt
sopra fölött
il viso arc
puli re (pulisco) tisztít, megmos
il dente fog
pettinare (pe "ttino ) (meg)fésül
2. la gita kirándulás
antico (-chi) régi, ókori, antik
vo]ere * akar
bclli.ssirno nagyon szép, gyönyörÜ
la viHa villa
il pranzo ebéd
romano római
ora most
prepararsi készüle ődik)
ripe .tere isnlétel
dimenticare (dime.ntico) elfelejt
la ma"cchina fotogra:fica fényképező-
gép
raccomandare ajánl, tanácsol
mi raccomando nagyon kérlek légy
szíves, legyen szíves
avanti elöl, előre
chiu.dere * bezár, becsuk
per piacere kérlek, kérem, legyen szí-
ves; il piacere szívesség
la frontiera határ
fermo szilárd; e fermo áll
il passaporto útlevél
consegnare (consegno) á tad
l'agente h tisztviselő, hivatalnok
la dogana vám
dichiarare bejelent, nyilatkozik
nuUa semmi
la bevanda ital
alco"lico (-ci) szeszes
il cogna.c konyak
favorisca szíveskedjék
la partita di ca.lcio futballmérkőzés
GRAMMA TICA
A visszaható ige
Mi aho sempre in tempo.. Mindig időben kelek fel.
Mi lavo e mi vestoo Megmosakszom és felöltözöm.
A visszaható ige olyan cselekvést fejez ki, amely az alanyra hat
vissza (mi lavo mosakszom, szó szerint: "mosom magamat"). Az
104

olasz visszaható igét a főnévi igenévhez - az utolsó magánhangzó
helyébe tett - ...si visszaható névmásról ismerjük feL Cselekvő igék
például: alzare felemel, lavare mos, visszaható igék: alzarsi felkel,
lavarsi mosakszik
A visszaható ige ragozása
Ragozásuk azonos a cselekvő ige ragozásával, csak a visszaható
névmásokat kell az igealak elé tennünk. A visszaható névmások
tárgyesete a következő:
mi magamat ti magadat
ci magunkat vi magatokat
. ,
SI mag at
si magukat
A lavarsi ige ragozása :
mi lavo
ti Iavi
si lava
mosakSZOITI
mosakszol
mosakszik
ci Iaviamo
vi lavate
si la .vano
mosakszunk
mosakodtok
lTIosakszanak
A visszaható névmás részeshatározó esete
Mi compro il mio giornale.
Megveszem magamnak az újsá-
gomat
A visszaható névmás részeshatározó esetét akkor használjuk, ha a
mondat alanya és részeshatározója azonos. Alakjai ugyanazok, mint
a tárgyeset alakjai:
Ini magamnak ti magadnak si magának
ci magunknak vi magatoknak si maguknak
A magyartói eltérő részeshatározói szerkezetek
a) Mi lavo le mani. Megmosom a kezemet.. ("magamnak a kezet")
b) Gli lava il viso. Megmossa az arcát ("neki az arcot", pL gyerekét)
l'
105

7 Az olaszban gyakran a visszahaó (a) vagy a személyes (b) névmás
részeshatározó esetét használjuk, amikor a magyarban birtokos SZe-
mélyragos főnév áll.
További példák:
a) Si lava le mani. Megmossa a kezét. Mi pettino i capelli. Megfé-
sülöm a hajamat.
b) Gli lava le mani. Megmossa a kezét. (Másét.) Le pettina i ca-
pelli. Megfésüli a haját. (Másét.)
A birtokos melléknév elhagyása
Entra e saluta il collega.
Belép és üdvözli a kollégáját.
A magyar birtok os személyragnak megfelelő olasz birtokos mel-
léknév (pl. kollégáját il suo collega) rendszerint elmarad, ha a szö-
vegösszefüggésből következtetni lehet a birtokosra.
Nyomatékos hangsúlyú mondatrész kiemelése
E Marcello che entra. Marcello lép be.
Eper questo che non fai mai Ezért nem késel el soha.
tardi.
E questo che non comprendo. Ezt nem értem.
Ha valamelyik mondatrészt különösen hangsúlyozzuk, akkor azt az
olaszban az alábbi szerkezettel emeljük ki:
essere + hang súlyos mondatrész + che. . .
Essi non possono venire.
Sono loro che non possono
ventre.
Tu fai sempre tardi.
Sei tu che fai sempre tardi.
Nem tudnak jönni.
Ők nem tudnak jönni.
Te mindig elkésel.
Te késel el mindig.
106

Ritkábban a magyarban is használjuk ezt a szerkezetet: 7
Carlo viene sempre tardi. Károly mindig későn jön.
:it Carlo ehe viene sem pre tardi. Károly az, aki mindig későn
jön.
A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakhoz
Mi sai dire l' ora?
Comincio a cercare le chiavi.
Meg tudod mondani az időt?
Kezdem keresni a kulcsaimat.
Egyes igékhez (pl. sapere, potere stb.) közvetlenÜl kapcsolódik a fő-
névi igenév, mint a lnagyarban, más igékhez (pl. cominciare, finire,
andare stb.) pedig legtöbbször az a, illetve di elöljárószóval.
További példák:
a) Elöljárószó nélkül: Non posso aspettare. Nem tudok várni. Non
sa rispondere. Nem tud válaszolni.
b) Elöljárószóval : Vado a telefonare. Megyek telefonálni. Comin-
eio a rispondere bene. Kezdek jól felelni. La bambina impara a
scrivere. A kislány írni tanul. Vengo a far colazione. Jövök reggeliznL
Finisce di leggere. Befejezi az olvasást. Qualehe volta dÜnentica di
mangiare. Néha elfelejt enni. Cerco di capire. Igyekszem megérteni.
A -care, -gare és a -ciare, -giare, -sciare végű igék ragozása
Ragozott alakjaikban a ...care, -gare végű igék megőrzik a tőbeli c [k]
és g [g] ejtését. Ezt írásban e és i előtt h betűvel jelöljük.
LI\.. -ciare stb. végű igék ragozásában a tőbeli i kiesik, ha a rag i-vel
vagy e-vel kezdődik. (Pre sen te : e. sz. 2. és t" sz. 1. személy.)
--- 11'
cercare I pagare comtnClare manglare lasciare
--
I
cerco ] pago comlnClO manglo lascio
cerchi paghi comlnCl mangl lasci
cerca paga comlnCla mangla lascia
cerchiamo paghiamo comlnClamo manglamo lasciamo
[ cercate paga te cominciate mangiate lascia te J
I
ce"rcano pa"gano I comi enciano_ _ ma "nglano lIa "sciano
107

7
Az ige felszólító módja
Aspetta un momento
Prendi questa guida..
Senti, Roberto..
Venite anche voi.
Non dimenticare a casa la
macchina fotografica..
Várj egy pillanatig!
Fogd ezt az útikönyvet !
Figyelj ide, Roberto!
Jöjjetek ti is!
Ne felejt itthon a fényképező-
gépet !
A felszólító mód egyes és többes szám 2.. személyű alakjai - az
végű igék ee sz. 2. sz. kivételével - azonosak a presente alakjaival :
par/are beszélni scrivere írni aprire kinyitni finire befejezni
-
paris! scrivi ! apri! tinisci !
beszélj! írj! nyisd ki! fejezd be!
par late ! scrivete! aprjt finite !
beszéljetek! írjatok! nyissátok ki! fejezzétek be!
A tiltást az igealak elé tett non tagadószóval fejezzük kL Az e.. sz.
2. személyben azonban a ragozott igealak helyett az infinito-t hasz-
náljuk :
non scrivere!
ne írj!
non scrivete!
I ne irjatok!
I non aprire!
ne nyisd ki!
non aprite !
ne nyissátok ki!
I non parlare !
ne beszélj!
non parlate!
ne beszéljetek!
j non finire!
ne fejezd be!
non finite!
ne fejezzétek be!
Rendhagyó igék
A sapere (tudni), potere (tudni, -hat, -het) és a vo/ere (akarni) ige
ragozása a presente-ben:
sapere: so sai sa sappiamo sapete sanno
potere : posso . " possiamo potete
PUOI puo po .SS080
volere : voglio moi vuole vogliamo volete vo.gliono
108

ESERCIZI
7
1.. Tegye az állftmányt a többes szám megfelelő személyébe!
Per es..: J\..1i alza alle sei.. Ci alzialno alle sei..
Si alza presto. - Ti alzi tardi. - Si alza alle sette. - Mi addor-
mentű subito. - Ti addormenti subito? - Mi lavo con l'acqua fred-
da. - Si lava con l'acqua calda. - Mi vesta abbastanza presto. -
Lui non si alza alle cinque. - Neanch'io mi alzo alle cinque.. - Non
si alza alle cinque nen1nleno Iui.
2. Tegye k:i a visszaható névmás rnegfelelő alakját:
Tu .... alzi presto? - Voi ... alzate presto? - N oi non
alziamo mai tardi. - A che ora .. .. . alzi? - A ehe ora . . . alza Lei ?
- A che ora. .. e alzate la domenica? - A che ora.. . . alzano Loro?
3. Mondja el minden személyben:
aj Mi alzo alle sei emezzo, entro nel bagno, mi [avo in fretta, ini
vesto e alle sette sono pronto (pronta) : faccio cűlazione.
b J Non vado a dormire tardi: alle dieci sto sem pre a letto. Dormo
quasi sempre otto ore perché la mattina rni sveglio verso le sei.
4. Válaszoljon a kérdésekre:
La mattina, Lei si lava con l'acqua ealda oppure con l'acqua
fredda? - Lei si lava spesso i capeHi? Quante volte si lava i capelli?
Lei cűmpra il giornale ogni giorno? Compra un solo giornale op-
pure anche due, tre? Che giornali compra ? Quando legge i giornali ?
(la mattina ? dopo pranzo? la sera? prima della cena? dopo cena)?
(Solo uomini:) Quante volte si fa la barba Lei in una settimana ? 1p
Si fa la barba ogni mattina ? Quanto tempo dura questo (dieci mi-
nuti? un quarto d' ora o piu ?) Tutti si [anno la barba ogni giorno?
5. Fordítsa magyarra..
Il tempo passa. Come passa il tempo! Passano gli anni! 1 giorni
passano presto.. Come passano presto i giorni ! Come passano presto
gli anni !
109

7 Non ho tempo: oggi ho molto da fr. Hai tanto da fare? Si, negli
ultimi tempi ho molto da fare. - Hai qualcosa da fare adesso? No,
adesso non ho niente da fare.
6. Mondja el egy napját az alábbi kifejezések felhasználásával:
non alzarsi tardi andare con l'autobus
alzarsi alle sei (e mezzo) arrivare al posto di lavoro al-
entrare nel bagno le. . .
farsi la barba (solo uomini !) eomineiare a lavorare alle ."
lavarsi con l' aequa . . . lavorare dalle . · . (fino) alle. . .
vestirsi i11 fretta perehé . . . andare a easa alle . . ·
fare colazione alle . . . arrivare a easa alle . · ·
useire di easa alle . . .
7. Mondja olaszul:
aj Üdvözli a barátját. tjdvözlöm a barátaimat. Olaszországba
megy a feleségéveL Velencébe megyek a szüleimmeL Felhívja telefo-
non a barátnőjét. Most is a barátnőjével beszéL
b J Megyek reggelizni. Játszani mentek? Megyek levelet írni. Kez-
dem érteni a feleségedet. Mikor kezdtek el dolgozni? Hány órakor
fejezitek be a munkát ( == "dolgozni")? Gyakran elfelejti beesukni az
ajtót. Sohasem felejtem el kinyitni a rádiót reggel 7 órakor.
c J Ezt nem \rtitek? Ezért nem kelsz fel idejében? Itt áll meg az
autóbusz? Ott várnak minket? Fél hatkor indul a vonat? Éjfélkor
érkezik haza? Ő fizet ajegyekért. Neki van igaza! (nőnek) Ön mond-
ja ezt nekem? A benzin kerül sokba.
8. Fordítsa magyarra:
So ehe lavori molto. - So ehe e un uomo moito bravo. - So ehe
e una donna simpatica. - So ehe vai a letto in tempo. - So ehe
questo non e vero. - So ehe e un uomo moIto buono. - So ehe lui
non arriva mai tardi al posto di lavoro. - So ehe lei abita lontano
dal posto di lavoro.
Vedo ehe non hai tempo. - Vedo ehe avete da fare. - Vedo ehe
Lei e un poeo nervoso, ma non so perehé. - Vedo ehe non siete
aneora prouti. --L Non vedi ehe ho tanto da fa re ? Perehé mi disturbi?
110

Eper questo ehe non puó partire? Eper questo ehe non potete ve- 7
nire? Eper questo ehe possono andare in Italia! Eper questo ehe
Lei non sa la lezione! Eper questo ehe non sanno quando possono
partire. Eper questo ehe Claudia e eosi simpatiea. Eper questo ehe
Lei si veste sempre in fretta. Eper questo ehe sono tanto eontenti.
9 . Mondja olaszul:
Maga dolgozni akar? Igen, dolgozni akarok. Most nem akarok
dolgozni. Dolgozni akartok? Igen, dolgozni akarunk. Ma nem aka-
runk dolgozni: vasárnap van. - Akarsz felelni? Nem, nem akarok.
Tanulni akarok. Olaszul akarok tanulni. Jól meg akarom tanulni az
olasz nyelvet.
10. Mondja olaszul:
Várj! Várj egy kiesit! Várjatok egy pillanatig, mindjárt jövök!
Ne várj! Ne várjatok, nem tudok jönni.
Nyissátok ki a rádiót! Nyisd ki az ajtót! Ne nyisd ki az ajtót!
Csukd be az ajtót! Ne esukd be az ajtót!
Ismételd el a mondat ot ! Ismételjétek el a kérdést! Tanuld meg jól
ezeket a mondatokat! Felelj!
Kezdj el dolgozni! Kezdjetek el dolgozni! Fejezd be a munkát! Fe-
jezzétek be a munkát! Ne felejtsd el beesukni az ajtót!
11]

8
ttava 1 zion

In casa Pellegrini
Sono le otto di sera. Gli ospiti ungheresi sono arrivati in questo
n10n1ento dai loro amici italiani. Ora stanno seduti tutti nel soggior-
no, meno i figli che sono andati al cinema. Essi vengono a casa per le
nove, l' ora della cena.
1 Pellegrini sono contenti di rivedere gli amici ungheresi. Questi
ultimi, poi, sono molto allegri perché, dopo tre anni, sono tornati
di nuovo a Roma.
_ Ora raccontateci il vostro viaggio. Quando siete partiti e quali
citta avete visitato fino adesso? - domanda Filippo a Imre.
_ Siamo partiti da Budapest al principio di .questa settin1ana e
sialllo stati in due citta: a Venezia e a Firenze.
112

&4::3 o
8
   
..
Ponte Vecchio (Firenze)
- A vete attraversato la Jugoslavia o l' Austria? - domanda loro
Barbara.
- La Jugoslavia. C'e un treno che parte da Budapest a mezzo-
giorno e arriva a Venezia il giorno dopo alle 9.
- Quando siete arrivati a Roma? Ieri sera?
 No, no. Soltanto stamattina.
- Quanto tempo vi siete fer-
mati a Venezia? - chiede an-
cora Filippo alI' amico.
- Due giorni soltanto, ma non
e la prima volta che siamo stati a
Venezia. Siamo andati, natural-
mente, anche in Piazza San Mar-
co. Immaginate cos'e accaduto
li! Ci siamo fermati un poco a
Palazzo Ducale (Venezia)
113

8 guardare la Basilica di San Marco e chi incontriamo? Un nostra
amico di Budapest. Sono molti gli ungheresi che vengono in Ita-
lia durante l'estate.
_ Sapete cosa abbiamo fatto, poi? - continua Anna. - Siamo
saliti suI Campanile per vedere il panorama della citta.
_ Le e piaciuta Venezia dall'alto? - domanda Filippo ad Anna.
_ Si, mi e piaciuta moltissimo. Il Campanile e alto 99 metri: ho
visto bene tutto. Venezia e una citta unica al mondo.
DOMANDE
Che cosa hanno fatto i due turisti ungheresi nei primi cinque
giorni in Italia? Che cosa hanno raccontato di Venezia?
Lei e gia stato (stata) in Italia? In che anno? Quanto tempo ha
passato in Italia? Quali citta ha visitato ? Quanti giorni si e fermato
(fermata) in queste citta? Le e piaciuta l'Italia?

All'albergo
114
- Buonasera. Desidera, si...
gnore?
- Buonasera. V orrei una ca-
mera per due persone.
- Con bagno o senza?
- Senza bagno.
- Abbiamo una camera a due
letti senza bagno, al terzo piano.
- Quanto costa?
- Diciottomila lire al giorno
tutto compreso.. La vuole?
- Non so.. . .. E un po'cara.
- Le posso dare una camera
al sesto piano.. Il prezzo e di
diciassettemila. Le conviene?

- Si, prendo questa.
- Per qu ante notti?
- Mi fermo qui per tre giorni.
- Ipassaporti, per favore.
- Eccoli, signore.
8
LA FRASE
Siamo contenti di partire per
l'Italia.
La prego di restare ancora un
poco.
Le prometto di non far tardi.
So di avere ragione.
Ho deciso di comprare un regi-
stratore.
Siamo saliti in macchina per
andare a Tivoli.
Studio molto per imparare bene
l'italiano.
Örülünk, hogy Olaszországba
utazunk.
Kérem, hogy maradjon még egy
kicsit.
Megígérem önnek, hogy nem ké-
sem el.
Tudom, hogy igazam van.
Elhatároztam, hogy veszek egy
magnetofont.
Kocsiba szálltunk, hogy elmen...
jünk Tivoliba.
Sokat tanulok, hogy jól elsajátít...
sam az olasz nyelvet.
VOCABOLI
ottavo nyolcadik
I'o"spite h, n 1. vendég, 2. vendéglátó
meno kivéve
il ci.nema mozi
allegro vidám
raccontare (racconto) elmond, elmesél
attraversare (attraverso) átmegy, ke-
resztülmegy vmin
la Jugosla.via Jugoszlávia
l' A .ustria Ausztria
il giorno dopo másnap
ieri tegnap
soltanto csak
stamattina ma reggel
chie.dere*, chiesto (a) 1. kér, 2. kér-
dez vkitől vmit
la prima volta először
la piazza tér
San Marco Szent Márk
santo szent
immaginare (imma .gino) (el)képzel
aceadere* (accade) történik
la basi.liea bazilik
incontrare (incontro) (ace.) találko-
zik vkive]
continuare (conti.nuo) folytat
salire* felmegy vhová; beszáll (pl.
autóba in ma .cchina)
't
115

8 il campanile harangtorony
piacere* 1. tetszik, 2. szeret vmit,
3 _ ízlik vmi
molti .ssimo nagyon
il metro méter
u-nico (-ci) egyetlen, egyedülálló
il mondo világ
desiderare (desi.dero) kíván, óhajt
vorrei szeretnék, kérek
al giorno naponta
tutto compreso minden bennefoglalva
tutto minden
convenire* megfelel v. tetszik vkinek
prome.ttere*, promesso megígér
deci.dere*, deciso eldönt, elhatároz
il registratore magnetofon
GRAMMATICA
A közelmúlt (II passato prossimo)
Siamo partiti al principio di Ennek a hétnek az elején indul...
questa settimana. tunk el.
Quali citta avete visitato ? Milyen városokat látogattatok
meg?
A fenti mondatokban az állítmány olyan cselekvést fejez ki, amely
a közelmúlban ment végbe, és eredménye, illetőleg hatása a jelenben
is megvan. A közelmúlt olasz elnevezése passato prossimo.
A passato prossimo összetett igealak: az avere vagy az essere segéd-
ige presente-jéből és a főige participio passato...jából (múlt idejű mel-
léknévi igenevéből) áll. (Főigének nevezzük azt az igét, amely az ösz-
szetett igeidő jelentését hordozza.)
A passato prossimo-t avere segédigével képezi minden tárgyas ige
(pl. comprare) és - a változást jelölő igék kivételével - a nem tár-
gyas igék (pl. dormire, abitare), essere segédigével a hely- és állapot-
változást kifejező nem tárgyas igék (pl. venire), valamint a vissza-
ható igék (pl. lav arsi).
Az avere-vel képzett passato prossimo-ban a participio passato
minden személyben változatlan, az essere-vel képzett passato prossi-
mo-ban nemben és számban megegyezik a mondat alanyával
116

8 Ha az alárendelő összetett mondat fő- és mellékmondatának alanya
azonos, az olaszban a mellékmondat che ("hogy") kötőszava helyett
valamelyik elöljárószót (di, a, per stb.), a ragozott igealak helyett
pedig az ige injinito-ját használjuk egyidejűség vagy utóidejűség eSe-
tén. A hangsúlytalan névmási alakokat a főnévi igenévhez tesszük.
Különböző alanyok:
Ti prego di venire nel pome-
riggio.
Különböző alanyok esetén is lehetséges a mondatrövidítés, ha a
főmondatban világos utalás van arra, hogy ki végzi a mellékmondat
állítmányában kifejezett cselekvést. (Pl. "kérlek téged" a példamon-
datban.)
A főnévi igeneves szerkezet igen gyakori az olaszban.
Kérlek, hogy délután jöjj el.
Igék, névszók vonzat a
Ho incontrato un nostra amico.
Quando siete partiti ? - do-
manda all'amico.
Sono content o della Sua
risposta.
Találkoztam egyik barátunk-
kal.
Mikor indultatok el ? - kérde-
zi a barátjától.
Örülök a válaszának.
Egyes igékhez és névszókhoz (főnevekhez és melléknevekhez) mindig
azonos módon kapcsolódnak a velük szókapcsolat ot alkotó szavak:
vagy tárgyként, vagy pedig az olaszban ugyanazzal az elöljárószóval,
a magyarban ugyanazzal a raggal. Például:
Ho incontrato Anna. Találkoztam Annával.
Domando qualcosa al pro- Kérdezek valamit a tanártói.
fessore.
Chiedilo all'amico. Kérdezd "meg a barátodtói.
Az incontrare ige után mindig tárgy áll (pl. Anna), a találkozik
után -val, -vel ragos határozó (pl. Annával), adomandare, chiedere
120

ige után mindig az a (-nak, -nek) elöljárószó (pl. al professore, 8
alI' amico), a kérdez után -tói, -től ragos ha tározó (pl. tanártói, ba-
rátodtól). Ilyenkor azt mondjuk, hogy incontrare igének tárgy, a
domandare és a chiedere igének az a elöljárószó a vonzata. Hason-
lóképpen az attraversare vonzata tárgy, a contento vonzata dio
A vonzat ok sokszor nem egyeznek a két nyelvben, ezért ezeket a
szószedetben jelöljük, pl. incontrare (ace.), domandare (a), chiedere
(a).
A da használata helyhatározó kifejezésére
Sono arrivati dai loro amici
italiani.
Megérkeztek olasz barátaik-
hoz.
A da (-tói, ..tőI; -ból, -ből; -ról, -ről) elöljárószót nemcsak a da
dove? (honnan ?) kérdésre felelő helyhatározó kifejezésére használjuk
(pl. da Roma Rómából, dalia stazione az állomásról). Személyekre
vonatkoztatva a da a dove? (hol? hová ?) kérdésre felelő helyhatáro-
zót is kifejezi.
Vengo dal mio amico.
A barátomtól jövök.
Sono dal mio amico. Vado dal mio amico.
A barátomnál vagyok. A barátomhoz me-
gyek.
ESERCIZI
1. Mondja el minden személyben:
Non sono content o (contenta) perché non ho finito il mio lavoro.
Ieri sera sono andato (andata) a lett o molto tardi e stamattina mi
sono svegliato (svegliata) soltanto alle sette.
2. Tegye az igét a passato prossimo megfelelő személyébe!
Per es.: Oggi ... molto. (lavorare, io) Oggi ho lavorato molto.
Mia moglie ... a casa gli occhiali. (dimenticare)
Ieri sera ... molto, non ... bene. (mangiare, dormire, io)
Oggi .. . la radio italiana. (ascoltare, io)
121

8
(capire, sentire, tu)
(telefonare)
. .. bene CiD che . . . alla radio?
Nel pomeriggio mio marito mi · . .
in ufficio.
Mi o . . di comprare due biglietti
per il nuovo film italiano.
3. Tegye az állítmányt passato prossimo-ba!
Oggi ho moito da fare. - Anche lei ha da fare abbastanza. -
Oggi abbiamo tanto da fare! - Hai fortuna. - Anche voi avete
fortuna. - Oggi non ho fortuna.
Il mio amico mi invita acena. Accetta-con piacere il suo invito. -
III
Compro un vestito nuovo. Pago 1350 fiorini. Anche Antonio compra
un vestito. Paga 46.000 lire. - Mia figlia e maIa ta: chiamo per tele-
fono il nostro medico.
(pregare, egli)
4. Alkosson mondatokat passato prossimo-ban a következő kifeje-
zésekkel:
Per es.: entrare in camera
Giulia e entrata in camera in questo momento.
studiare dalIa mattina alla sera - uscire di casa alle sette - tor-
nare a casa alle 8 - partire per l'Italia il primo luglio -viaggiare in
seconda classe - arrivare al cofine italiano la mattina - viaggiare
con italiani - capire abbastanza bene gli italiani - scendere a Fi-
renze - andare a cer care un albergo.
5. Szituáció. - Mondja el, mit csinált otthon ma reggel. Egészítse
ki, majd folytassa a történetet:
Ieri sera . . . andato (andata) a letto. . . dieci e mezzo come sem-
pre. Mi ... alzato (alzata) alle .. . e sono .... . . . . . . . . .
6. Mondja az ellenkezőjét!
Per es.: E salito in treno. E sceso dal treno.
Siamo saliti in treno. - Sono saliti in macchina. Sono partiti
per Viterbo. - E arrivata da Napoli. - Sono arrivate da Rimini.
_ E andato a Perugia. - Sono arrivati da Palermo? - Sono andate
122

in Ungheria. - Sono venute dall' Italia. - Hanno venduto la casa. 8
- E entrata in camera. - Ha chiuso la porta. - Siamo usciti dalIa
biblioteca. - a cercato i suoi occhiali. - Ho messo il bicchiere sui
tavolo. - Ho preso la bottiglia dalIa borsa. - Non ha risposto
niente.
7. Válaszoljon a kérdésekre különféleképpen!
Per es.: Le piace questo film? Si, mi piace (molto).
Si, mi piace abbastanza.
Non mi piace molto.
Ti piacciono questi film? - Le piace questo panorama? - Le
piacciono le case moderne? - Le piace questo quartiere nuovo? -
Le piacciono gli appartamenti moderni? - Le piacciono le macchine
FIAT? Quale macchina Le piace? - Vi piace questa citta? - Vi
piace l' Italia?
Ti piace questa ragazza ? - Ti piacciono le ragazze italiane? - Ti
piace questa ragazza bruna con i capelli neri? Ti piacciono i suoi
occhi? Ti piacciono i suoi capelli? Ti piace il suo vestito ?
Le piace il caffe? Le piace il vino? Le piace questo vino? Le piace
il vino italiano?
Per es.: Le e piaciuto questo film? Si, rlli e piaciuto (molto).
No, non mi e piaciuto (molto).
Le e piaciuta questa automobile ? Le e piaciuto il suo colore ? Le e
piaciuto questo programma? Le sono piaciute le Alpi italiane?
Le e piaciuta questa ragazza con i capelli castani e gli occhi azzurri?
Le e piaciuta la gita a Frascati? Le e piaciuta la colazione di oggi?
8. Egy asszony (egy férfi) elmeséli Szent Márk téri élményeit. Egé-
szítse ki, majd folytassa a történetet:
Una donna (un uomo) racconta
Stamattina sono arrivata (arrivato) a Venezia. Sono scesa (. ..)
· '. treno e ... andata (. . .) all' albergo. In camera mi ... lavata
(lavato) bene e poi ... uscita (. . .) per andare in ... San Marco,
...................
123

8 9. Mondja olaszul:
a) - Hol voltál, Péter? - Moziban voltam. - Mit láttál? --
Fellini új filmjét láttam. - Tetszett neked? - Tetszett. Nagyon ér-
dekes film. - Egyedül mentél moziba? - Dehogy, papa! Annával
mentem. - Jól van, Péter. Mikor érkeztél haza? - Körülbelül 8 óra-
kor.
b) Átmentem az utcán, és megálltam a mozi előtt. Azután bemen-
tem, és vettem két jegyet. Amikor kijöttem, találkoztam Péterrel és
Annával.
124

ona lezione
9
Il programma dei prossimi giorni

Durante la loro visita in casa PelJegrini gli ospiti ungheresi parlano
anche dei loro progetti.
- Ora, se mi permettete, - dice Imre, - vi spieghero il nostra
programma di viaggio. A Roma ci fermeremo per cinque giorni
QPROCJDA
. :.'-::.
- .
<,
!

CAPRI
125

ancora perché vogliamo cono...
scere le principali curiosita della
citta. Rimarremo quindi fino a
venerdi mattina. Allora partire...
mo per Napoli, dove passeremo
tre giorni. Faremo anche una
gita all'isola di Capri.
- E un programma molto
nutrito, - osserva Barbara. -
Vedrete molte belle cose. Napoli
col Vesuvio e il mare azzurro
con le isole sono famosi per la
loro bellezza straordinaria.
- V ogliamo anche riposare
un poco, - aggiunge Anna, -
perció martedI o lllercuieQl (quando il tempo sara bello) andremo al
Lido di Roma per fa re il bagno nellnare.
- E fate bene, Anna, parché sarete un po' stanchi e una ha biso...
gno anche di riposo, - dice la signora Pellegrini.
- Senti, Imre. DOlnani sara domenica. Noi siamo liberi, voi pure.
Andiamo a fare una gita ai Castelli Romani! Sapete, cosa sono i
Castelli: i colli Albani con le piccole citta, a 25 o 30 chilometri da
Roma. Ci sono anche due laghi la: il Lago Albano e il Lago di Nemi.
Potremo fa re il gira dei Castelli (95 km di strada) comodamente in
un giorno efermarci dove vogliamo: passeggiare, riposare, mangiare.
E bere il famoso vino dei Castelli. E un programma mica cattivo,
eh? Siete d'accordo?
- Ma si che siamo d'accordo! Mi hai convinto: sara una bellissi-
ma gita.
- C'e la mia Alfa nuova, comoda. Ci fermeremo a Castel Gan-
dolfo, Albano, Genzano, Velletri. Poi saliremo suI Monte Cavo
(949 metri), da dove si apre una splendido panorama su Roma, i
Castelli Romani, i laghi e la campagna romana. Si vedono di la gli
Appennini e si vede anche il mare.
9,
- ... -
- -
...
.: -- ...
- -- '
. .
--  :.
126

9
CASTftLI RAl
......-:.......
c. .  I
jj;t::.;:if:'l,:..:;bif .
c o l. l. I ,;:,":"".:;r{::'..
ROc: di Papa ,/,;
!MONTE CA vO (949)
. il>: . "<'..
......r:. .....
"1l,;""c;:.I>......
. A L B A Nlii:: "
. 9. . _...f.!E("{p.
I .....";.:.j. ':'t 
., '.:'I. .;
0;.. .
-. .
.. .
.-;.;; ."
:.:
.........
- 10, se voglio eSSere sineera, non vedo l' ora di partire per i Ca-
stelli, - dice alla fine Anna, ehe e molto eo nt en ta.
- Allora verro a prendervi all'albergo domani mattina alle nove,
va bene?
- Tante grazie, Filippo. Vi aspetteremo.
DOMANDE
Lei vuole andare in Italia? Quando? (Quest'anno? L'anno prossi-
mo? Fra due anni ?) Quali eitta visitera? Andra anehe a Roma (Mi-
lano, Genova, Napoli, Palermo)? Quanti giorni passera in Italia?
E la prima volta ehe andra in Italia?
127

Per la strada
9

Imre e Anna passeggiano a Roma, per le vie del centro. Ora Sono
in Piazza Colonna. V ogliono andare a vedere il Pantheon, un ma...
gnifico monumento della Roma antica, ma non sanno qual e la via
che conduce li. Imre vuole domandare a qualcuno se devono andare
per Via del Corso o per un' altra via.
Lo domanda ad un signore di mezza eta:
- Scusi, signore. Posso chiederLe un'informazione?
- Dica pure.
- Mi dica, per favore, come dobbiamo andare al Pantheon.
- Mi dispiace, non 10 so dire. Non sono rqmano. Scusino.
Viene una signora giovane con una bambina di dieci anni, circa:
- Mi scusi, signora, sa dirmi come debbo andare al Pantheon?
- Certo, signore.
- Non elontano, e vero?
- Anzi, e moIto vicino. Cinque o sei minuti di strada, apiedi.
- Meno male.
- Senta un po' ! Prendano questa via, e vadano diritto. Quando
arrivano in una piccola piazza, voltino a sinistra. Non possono
sbagliare. Mi permettano una domanda. Loro sono tedeschi, e vero?
- No, \ signora. Siamo un-
gheresi.
- Ah, ungheresi ? ! Buona per...
manenza !
- Grazie, signora... Allora
andiamo !
128
Turisti ungheresi a Roma

GRAMMATICA
9
A jövő idő (II futuro)
Vi spieghero il nostro pro- EI fogom mondani nektek úti
gramma di viaggio. programunkat.
Venerdi partiremo per Napoli. Pénteken elutazunk Nápolyba.
A jövő időt a főnévi igenévből képezzük úgy, hogy annak szóvégi
-e magánhangzója helyébe tesszük a jövő idő ragjait (az -are végű
igék -a- magánhangzóját -e-re változtat juk).
parlare vendere partire finire
parler-o vender-o partir-o finir-o
parler-ai vender-ai partir-ai finir-ai
parler-a vender-a part ir-a finir-a
parler-emo vender-emo partir-emo finir-emo
parler-ete vender-ete partir-ete finir-ete
parler-anno I vender-anno I part ir-anno I tinir-anno
l11egjegyzés. A futuro ragjai mindhárom ragozásban egyformák.
A futuroban nincs -isc-es ragozás.
A visszaható igék ragozása:
lavarsi
I mi lavero
ci laveremo
ti laverai
vi laverete
si lavera
si laveranno
További példák:
1 nostri amici arriveranno
a Roma domani sera.
Si fermeranno qui almeno
cinque o sei giorni.
A barátaink holnap este
fognak Rómába érkezni.
Legalább öt vagy hat napig
fognak itt maradni.
131

9 Rendhagyóságok a futuro képzésében
aj Egyes igéknél az infinito végződésének első magánhangzója
esik:
avere: avro a vraI avnl a vremo a vrete avranno
andare: andro andrai andnl andremo andrete andranno
do vere : dovro dovrai dovnl dovremo dovrete dovranno
potere : potro potrai potnl potremo potrete potranno
sapere: sapro sapraI sapnl sapremo saprete sapranno
vedere : ved ro vedrai vednl vedremo vedrete vedranno
vivere: vivro VI vraI vi vra VIvremo vivrete VIvranno
b J A magánhangzó-kiesés hasonulással jár együtt:
bere: berro berrai berra berremo berrete berranno
rimanere: rimarro . . rimarra rimarrete
rImarral r1marremo r1marranno
ten ere : terro terrai terra terremo terrete terranno
venire: verro verra1 verra verremo verrete verranno
vo/ere: vorro vorral vorra vorremo vorrete vorranno
ej A képzés rendhagyó:
dare: daro darai dara daremo darete daranno
fare: faro farai fara faremo farete faranno
essere : saro sara1 sara saremo sarete saranno
stare: staro starai stara staremo starete staranno
A ...cere, ...gere, -scere végű igék jelen ideje
A ...eere, "'gere, ...seere végű igék jelen idejében a tőhangzó kiejtése az
utána álló magánhangzó hoz igazodik: e és i előtt [cs], [dzs], [sJ han-
got, a és o előtt [k], [g], [szk] hangot ejtünk:
eonvineere: convineo, convinci, convince, convinciamo, convincete,
convi .neono
leggere: leggo, leggi, legge, leggiamo, leggete, le.ggono
eonoseere: conoseo, conosci, conosce, conosciamo, conoscete, co-
no .seono
132

A -care -gare; ....ciare, -giare, -sciare végű igék fu turo-j a 9
Ügyeljünk a helyesírásra !
cercare : cerchero, cercherai stb., pagare: paghero, pagherai stb.,
cominciare: comincero, comincerai stb., mangiare: mangero, man...
gerai stb., lasciare: lascero, lascerai stb.
Az általános alany
Dal Monte Cavo si ved ono gli
Appennini e si vede anche
il mare.
A Monte Cavo-rólláthatók az
Appenninek és látszik a ten-
ger is.
Az általános alanyt az olaszban a si visszaható névmás segítségével
fejezzük ki. Az ige egyes vagy többes szám 3. személyben áll, mert
igazodik az alany számához.
A dovcre ige
Come dobbiamo andare al
Pantheon?
Hogyan kell a Pantheonhoz
mennünk?
A dovere ige megfelel a magyar kell személytelen igének. A do vere
mellett a cselekvő személy (vagy az azt helyettesítő névmás) a mon-
dat alanya:
10 devo andare. Nekem mennem kell. ("Én tartozom menni.")
Ragozása a presente-ben :
devo v. debbo lavorare
devi lavorare
deve lavorare
dobbiamo lavorare
dovete lavorare
dc"vono v. de"bbono lavorare
A se (ha) kötőszó függő kérdésben
Vuole domandare a qualcuno se Meg akarja kérdezni valakitől,
devono an dare per Via del hogy a Via del Corsón vagy
Corso o per un'altra via. másik utcán kell...e menniük.
133

9 A függő kérdésben a (hogy. . .) -e kötőszónak és kérdőszónak az
olaszban a se kötőszó felel meg. További példák:
Non sappiamo se viene. Nem tudjuk, (hogy) jön....et
Non so se e vero. Nem tudom, (hogy) igaz...e.
aj Allora andiamo!
b) Scusi, signore!
Senta un po'!
Prendano questa via!
Az ige felszólító módja
Akkor menjünk!
Bocsásson meg, uram!
Figyeljen csak ide!
Menjenek ezen az utcán!
Eddig a felszólító mód 2. személyű alakjaival ismerkedtünk meg. (7.
lecke.) A többi személyről a következőket kell tudnunk:
a J A többes szám 1. személyű alakok azonosak a presente alakjai-
val.
b J Az egyes és többes szám 3. személy ragja
az 1. ragozásban : ...i, ...ino
a II. és Ill. ragozásban : -a, -ano
c) A rendhagyó igék felszólító módját külön kell megtanulnunk.
A felszólító mód alakjai:
parlare
scrivere
aprire
finire
parla! scrivi! apri! finisci!
parli! scriva! apra! I jinisca!
parliamo! scriviamo! apriamo! finiamo!
par/ate! scrivete! aprite! finite!
pa.rlino! seri.vano! o"prano! fini. scano !
134

Az eddig előfordult rendhagyó igék felszólító módja:
9
Főnévi Egyes szám Többes szám
igenév
2. sz. 3. sz. 1. sz. 2. sz. 3. sz.
esse re su Sla SIamo siate SI"ano
a vere abbi abbia abbiamo abbiate a "bbiano
sapere sappI sappla sapplamo sappiate sa epplano
fare fa' faccia facciamo fa te fa ecciano
stare sta' stia stiamo state sti eano
dare da' dia diamo date di eano
andare va' vada andiamo anda te va edano
dire di' dica diciamo dite di ecano
venire Vlenl venga veniamo venite ve engano
tenere tieni tenga teniamo tenete te engano
uscire escI esca usclamo uscite e"scano
rimanere . . rimaniamo rimanete
rlmanI nmanga rIma "ngano
condurre conduci conduca condu- conducete condu ecano
clamo
A stare, fare, dare, andare igéknek a 2" személyben - főleg T 0SZ-
kánában - használatos gy másik aJakja is: stai, fai, vai, did.
A személyes névmás hangsúlytalan alakjainak
egybe..., illetőleg különírása a felszólító módban
A tárgy- és részeshatározó eset hangsúlytalan alakjait az e. sz. 2. és
a t SZe 1. és 2. személyben az igével egybe írjuk, az egyes és többes
3. személyben pedig azok az ige előtt állnak.
Tárgyeset
Részeshatározó eset
aspee ttami!
mi aspetti !
várj meg engem!
várjon meg!
sc ri " vi mi !
mi scriva!
írj nekem!
írjon nekem!
aspettiaemolo! várjuk meg őt!
aspetta"temi! várjatok meg!
mi .lspe..ttino! várjanak meg!
scriviaemogli! írjunk neki!
scrive..temi! írjatok nekem!
mi scrievano! írjanak nekem!
135

9 Ha az ige tiltó alakÚ, a névmás rendszerint előtte áll:
Non mi aspettare! Ne várj engem!
Non mi scrivete! Ne írjatok nekem!
Ha a névmás egy szótagú igealakkal áll együtt, a kezdő mással-
hangzót megkettőzzük: dimmi! mondd meg nekem! dammi! adj ne-
nekem! fammi! tegyél nekem! stammi a sentire! figyelj csak rám!
A hangsúlytalan alakok egybeírás a a főnévi igenévvel
Puoi domandarlo
S d. .. ?
a lrml....
Megkérdezheted (azt) . . .
Meg tudja nekem mondani. . . ?
Módbeli segédige + főnévi igenévesetén a hangsúlytalan alakokat
legtöbbször egybeírjuk a főnévi igenévvel, de állhatnak a ragozott
igealak előtt is.
A főn. igenévvel
egy beírva
A ragozott igealak előtt
Magyar fordítása
Posso disturbarvi?
Non sa eapirlo!
Devo seri vergli ..
V oglio vederti..
Vi posso disturbare ?
I Non 10 sa eapire!
II Gli devo serivere.
Ti voglio vedere .
Zavarhatlak titeket?
Nem tudja megérteni!
Írnom kell neki.
Látni akarlak.
ESERCIZJ
1. Tegye az állítmányt jövő időbe:
a) Ascoltiamo il programma della radio. - Gioca con i nipoti. -
Legge il giornale. - Abitano in questo quartiere. - Compra una
FIAT 126. - Ci compriamo una macchina nuova. - Egli vende la
sua vecchia macchina. - I prezzi aumentano. - Questa automobile
consuma molta benzina. - 10 mi compro un registratore. - In
Italia parlo molto in italiano.
b) Ho molto da fare domani. - Stasera abbiamo molto da fare.
- Non posso leggere, non ho tempo. - Fra poco devo andare a
136

casa. - La settimana prossima andiamo in campagna. - Vado al 9
cinema. - Vanno al cinema. - Il medico va dal malato..
c) E sicuro che viene. - Vengono subito.. - Venite anche voi? -
Viene a casa soltanto a mezzanotte? - Rimani ancora? Si, rimango
ancora due giornL - Rimanete ancora un po' ? Si, rimaniamo an-
cora una mezz' ora. - Dopo pranzo bevo un bicchiere di vino. -
Che cosa bevete?
d) Domani facciamo una bella gita. -Quando fanno la fotogra-
fia, io tenge in braccio il mio bambino piccolo. - Se il tempo non e
bello, non possiamo fare il bagno nel mare perché l' acqua e fredda..
- La sera faccio un bagno caldo. - Ti do il mia biglietto per il ci-
nema.
2. Mondja el minden személyben:
Alla fine della settimana visitero Perugia. Passero li due giorni.
Sabato mattina mi alzero alle sei, partiro alle sette e a mezzogiorno
arrivero a Perugia.. T ornero domenica sera.
3.. Válaszoljon a kérdésre!
Per es..: E partito ? (sabato prossimo) Partira sabato prossimo.
Sono partiti ? (domenica prossima) - Non sei partita ? (giovedi
prossimo) - Non siete parti ti ? (lunedi prossimo) - E ritornato da
Milano? (martedi prossimo) - Sono tornati da Torino? (la setti-
mana prossima) - Non e andato al lago ? (il mese prossimo) - Non
sono andati in Italia? (1' anno prossimo)
4.. Tegye az állttmányt jövő időbe!
Per es..: Non e venuto.. La prossima volta verra..
Non sono venuti.. - Non sei venuto ! - Non siete venuti ! - Non
l'ha fatto! - Non l'avete fatto! - Non l'hanno fatto! - Non sei
rimasto !
5.. Szituáció.. - Mondja el, mit fog csinálni holnap reggel otthon..
Egészttse ki, majdfolytassa a történetet!
Domani mattina .. . . alzero alle . . . ed entrero . .. . bagno.. Mi .. . .
bene ...... l' acqua .. . .. .. .. .. . .. . .. .. .. .. ..
137

6. Mondja olaszul:
Holnap el fogunk menni Perugiába. Reggel hét órakor be fogunk
szállni a kocsiba, és indulni fogunk. Én fogom vezetni (guidare) az
autót. Amikor fáradt leszek, a feleségem is fog vezetni. Így nem le-
szünk fáradtak, amikor megérkezünk majd Perugiába. Mindenki ki
fog szállni a kocsiból, és örülni fog, hogy megérkeztünk ebbe a gyö-
nyörű városba. Mit fogunk csinálni Perugiában? Felkeressük a bel-
várost, és sétálni fogunk egy-másfél órát Sok szép dolgot fogunk
látni.
7. Folytassa amondatot!
Per es.: Se avro tempo, ...
Se avro tempo passeggero un 'ora in citta.
Se avro tempo, 'i.... - Se avremo tempo, .... - Se non avro
tanto da fare, .. .. .. - Se avro fortuna, .. . .. - Se il tempo sara bello,
.. .... - Se non saro stanco (stanca), ...... - Se faremo una gita ai
Castelli Romani, .. .. .. - Se saliremo suI Monte Cavo, .. .. .. - Se sa-
remo stanchi, " .. .. - Se andro in Italia, . .. .. - Se andremo a Roma,
.. .. . - Se andremo aNapoli, .. .. .. - Se imparero bene l'italiano, .. .. .
- Se tornera dall'Italia, . . . - Se torneranno dall'Italia, ...... - Se
riceveremo un appartamento, ...... - Se la macchina non costera
molto, ...... - Se dimentichero a casa gli occhiali, ... - Se incon-
trero Anna (Giuseppe), ..... - Se mi svegliero tardi, .... - Se faro
tardi al posto di lavoro, .. . .. - Se andro di nuovo in Italia, . .. ..
8. Használjon általános :zlanyt, ésfordítsa le a mondatot magyarra!
Per es.: Qui.. . . molte case nuove. (vedere)
Qui si vedono molte case nuove.
Dal Campanile ...... bene il panorama della citta.
Dall'alto .. ... bene le vie e le piazze della citta.
Qui .. .. italiano.. Qui .... l'ungherese.
Qui ..... comprare una buona macchina fotografica.
Per favore, come ..... andare alla stazione?
(vedere)
(vedere )
(pariare)
(potere )
(dovere)
138


9. Magázó jelszólftás. - Tegye az állftmányt 3. személybe! 9
Per es.: Aspetta un momento! Aspetti un momento!
Aspettate un momento! Aspettino un momento!
Telefona all'amico! - Telefonate agli amici! - Ripeti la frase!
- Ripetete le frasi! - Apri il libro ! - Chiudi la porta! - Finisci di
lavorare! - Finite di lavorare! - Rispondi alla mia domanda! -
Rispondete alla mia domanda! - Aspetta un po'! - Aspettate
un po' !
Per es.: Aspettami.
Aspettatemi!
Permettimi !
Permettetemi !
Ascoltami!
Ascoltatemi!
Chiedilo !
Chiedetelo !
Scusami!
Mi aspetti!
Aspettatemi davanti all'ufficio!
Permettimi una domanda!
Permettetemi una domanda!
Ascoltami, per piacere !
Ascoltatemi, per piacere !
Chiedilo al signore!
Chiedetelo alla signorina!
Scusatemi!
10. Fordftsa magyarra!
Va a vedere se e pronto. Va a vedere se sono prontL Va a vedere se
Paola e pronta. Va a vedere se le ragazze sono pronte. Dimmi se e
difficile o facile. Dimmi se e vicino o lontano. Guarda se e qui. Guar-
date se e qui. - Se ebelio? E bellissimo! - Se e interessante ? E
moIto interessante.
11. Fordftsa olaszra:
Két magyar turista az utcán megy. A Pantheonhoz akarnak men-
nL Hol van a Pantheon ? Messze vagy közel? Nem tudják. Megkérde-
zik egy férfitőL Ö sem tudja. Megkérdezik egy asszonytól, hogy balra
kell-e menni vagy jobbra. Az asszony megmondja nekik, hogyan
kell a Pantheonhoz menniük.
139

10
A
1 ragazzi
Papa
Il trenD
Gli italiani
La signorina
Paolo
I miei genitori
A
Claudio
Il marHo
Il mio amico
A
Il giovanotto
Lo studente
Noi
Essi
Il trenD
H
Stama ttina
Oggi
La mattina
Nel pomeriggio
Ieri
La sera
Stasera
Stanotte
Domenica
140
D cima lezione
(Ripetizione)
Egyenes szórend
Á T H
ascoltano Ja radio.
legge un libro.
e parti to in questo n10mento.
parlano velocemen te?
chiede un'informazione al controllore.
ha incontrato la ragazza per la strada.
hanno passato due settimane in Italia.
Á H T
tiene in braccio un bambino.
tiene In mano la guida d'Italia.
ha imparato bene l'italiano.
Á H H
va apiedi alla stazione.
e tornato dalIa biblioteca alle nove.
abitiamo qUI da due annie
si a]zano sempre in tempo.
arrl va a Milano verso mezzanotte.
A
Marcello
Paolo
Giuseppe
Laura
i turisti
nOI
10
mio nipote
mio figlio
Á
H
T
le chia vi.
moIto.
non trova
ha studiato
e anda to
va
sono partiti
andiamo a lett o
la vo ro
non ha dormito
parte
all' {ff ni versita.
in biblioteca.
per Genova.
alle dieci.
fino alle 11.
bene.
per l'Italia.

Jelzővel (j) bővített mondatok:
A Áj
Anna
Egli
Tivoli
e una ragazza simpatica.
e un bravo ingegnere italiano.
e una piccola ciHa antica.
A
Á
legge
trasmette
Tj
un libro italiano.
una parti ta interessante.
Marta
La televisione
Aj
1 nostri amici italiani
Á
Hj
in una piccola citta.
abitano
Hangsúlytalan névmások a mondatban:
T H Á H
Mi ha invitato a cena.
La vedD di rado.
Ti ho visto in citta.
Li conosco bene.
Lo accetto con placere.
Mi sono alzato moIto presto.
Si e fermato davanti alla casa.
Mi scrI ve ogni settimana.
Ci telefona di rado.
Gli ho risposto subito.
Le ho presentato
Gli ho scritto
Mi sono comprato
Si sono comprati
Fordított szórend
Kérdőszó Á A
Che cosa legge Giuseppe?
Dove lavora Lei?
Da dove sono venuti questi turisti?
Quando e partito Carlo
A che ora e arrivato il trenD
Con chi sono andati . .
1 ragazzI
Quanto tempo dura il viaggio
Quanti giorni ha passato Lei
10
T
il mio amico.
una lettera.
un registratore.
un televisore.
H
per Firenze?
a Venezia?
in Italia?
fino a Roma?
a Capri?
141

10
Á
Parla
Ha telefonato
E arrivato
Sono venuti
E tornata
A
Giulia ?
l'avvocato?
il nostro amico?
gli italiani ?
tua mogHe?
VOCABOLI
la ripetizione ismétlés
stasera ma este
stanotte ma éjszaka
la televisione televizió (rövidítve: TV
[ti-vu] tévé)
trasmeettere*, trasmesso közvetít
il televisore televízió (készülék)
ESERCIZI
1. Mi a mondatok szórendi képlete?
Per es.: Paolo studia all'universita. A-Á-H
Mio fratelIo arriva stasera dall' Italia.
La sua amica studia l'italiano da molto tempo.
Mio figlio va spesso in biblioteca.
Adesso mia sorelIa telefon a all'ayvocato.
Michele incontra spesso i suoi amici.
2. Szórend. - A főnévi tárgy helyett használjon névmási tárgyat!
Per es.: Incontri spesso i tuoi amici? (Si,) li incontro spesso.
(No,) non li incontro spesso.
Guardate spesso la televisione ? - Ascoltate di rado il programma
della radio? - Lei conosce i libri di Dino Buzzati? - Lei incontra
spesso i suoi anlici? - Lei conosce queste ragazze ? - Voi cono-
scete Claudia? - Lei parla bene la lingua italiana ?
142

3. Fordftsa olaszra! (Szórend. J 1 O
aj Olaszul beszél. Gyakran beszél olaszuL - Lassan megy. Las-
san megy az utcán. - Ritkán telefonál. Ritkán telefonálsz a barát-
nődnek ? - Keveset olvasoL Ön keveset olvas olaszuL
b J Mindig írok neki. (Nőnek.) - Most várnak minket. - Rögtön
telefonálok neki. (Férfinak.) - Ritkán látlak téged. - Nagyon sze-
retem őte (Nőt.) - Kevéssé ismerem őket (Férfiakat.) - Olaszul
írok neki. (Nőnek.) - Újra látlak téged! - M elegen üdvözlöm őte
(Nőt.) - Idegesen válaszol nekem. - Őszintén szeretlek téged. -
Gyakran találkozom velük. (Férfiakkal.) - Először látom őket
(Nőket.)- Mindennap találkozom vele. (Nővel.)-Holnap is talál-
kozom vele.
4. Mi a hiányzó kérdőszó?
Per es.: ... sono venuti questi turisti? Sono venuti dall'Ungheria.
Da dove sono venuti questi turisti?
. .. sono i Suoi nonni? Sono a Torino.
. . . e questo registratore? E di Roberto Rossi.
. . . abitano i tuoi cugini ? Abitano ad Ancona.
. . . vuoi dare questo bellissimo libro? Lo voglio dare al mio
nipote.
. .. e tornato Lei dall' Italia ? Sono tornato ieri sera.
. . . macchina hai? Ho una Fiat 850.
. .. e il vostro televisore ? E molto buono.
. . . aspetta questo giovanotto? Aspetta una ragazza.
. . . andiamo a casa? Andiamo in tram.
. . . vanno a Venezia? Per vedere Piazza San Marco.
. . . vai a Tivoli? Con i miei genitori.
. . . an date adesso? Andiamo all'universita.
. . . dura il viaggio? Un giorno solo.
5. A birtokviszony. - Mondja olaszul:
Moravia könyvei nagyon érdekesek. - Ma nem elég érdekes a te-
levízió műsora. - Szép a város látképe. - Szépek ennek a városnak
az utcái. - A professzor könyvtára kitűnő. -=- Ennek a férfinak a
143

lO felesége rokonszenves asszony. - Anna férje kedves ember. - Anna
férjének a barátja nagyon nyugodt ember. - A feleségem szüleinek
a háza új, de nem nagy. - A barátoIn fiának az autója olasz kocsi.
6. Elöljárószók : di, a, da, in, su, con. - Válaszoljon a kérdésekre!
Per es.: Da dove vieni? (l'universita). Vengo dall'universita.
Da dove venite? (il centro, la biblioteca, l'Ungheria)
Da dove vengono? (Napoli, l'avvocato, la campagna)
A chi telefona? (i nonni, suo nipote, la zia, sua moglie)
Di chi e questa macchina? (mio padre, l'ingegnere, mia sorella)
Con chi vai a Pisa? (i miei genitori, 10 zio, gli amici)
Dov'e tuo fratelio ? (in) (citta, il bagno)
Dov'e il giornale? (su) (illetto, la tavola, il televisore)
7. Fordítsa magyarra:
- Hai un po' di tempo? - Oggi, purtroppo, non ho tempo. - Tu
hai sempre moIto da fare! - Si, e vero, ma domani saro libera.
Potremo andare a fare una gita in campagna se vuoi. D'accordo? -
D'accordo! Anche tu hai bisogno di riposo. Dove andremo? -
A Frascati. - Sono contento. 10 ho una bella macchina fotografica :
faro moIte fotografie. Che automobile hai? - Ho una FIAT 125.
Comoda, nuova. Vedrai che sara una bella gita.
144

U ndicesima 1 zione
II
Negozio di alimentari

Una signora va a fare la spesa. Entra in un negozio di alimentari.
Vuole comprare del pane, dei panini, del formaggio, dello zucchero,
del te, eccetera. Per caso, nel negozio non c'e quasi nessuno.
Il commesso saluta la signora:
- Buongiorno, signora. Desidera?
- Mi dia un chilo di pane e quattro panini. No, scusi, basta
mezzo chilo.
- Come vuole, signora.
- Poi un chilo di zucchero, un litro di latte, due etti di formaggio,
un etto di burro. E un po' di questo prosciutto.
- Quanto ne vuole, signora?
- Un etto e mezzo.
- Eccolo. Che altro desidera?
- Un chilo e mezzo di aran-
ce.
- Desidera altro?
- Ho quasi dimenticato: vor-
rei anche tre banane.
145

VOCABOLI
1. il nego.zÍo di aUmentari élelmiszer-
üzlet
gli aUmentari t. sz. élelmiszer
fare* la spesa bevásárol
la spesa kiadás, költség
il forma .ggio saj t
10 zu.cchero cukor
il te tea
per caso véletlenül
il caso eset
nessuno senki
il commesso, la commessa eladó
mi dia kérek ("adjon nekem")
il chilo(grammo) kilo(gramm)
bastare elég
illatte tej
l' etto tíz deka
il burro vaj
il prosciutto sonka
ne belőle, abból, onnan
un etto e mezzo 15 deka
I'ara .ncia narancs
la banana banán
il mercato piac
il pesce hal
il supermercato ABC áruház
tutto minden
il banco pad, polc
il carrello bevásárló kocsi
sceegUere*, scelto (ki)választ
la cassa pénztár
magari 1. esetJeg, taJán, 2. bárcsak!
bár úgy lenne!
senza dire una parola anélkü], hogy
egy szót szólna
2. il sale só
il tabacco (-cchi) dohány
la tabaccheriea dohánybolt
la cartolina illustrata képes leve]ező-
lap
II
il conoscente ismerős
il francobollo bélyeg
la tariffa dij(szabás), tarifa
la sca.tola doboz, skatulya
i cerini t. sz. viaszgyufa
quant'e? mennyi ez?
in tutto összesen
la sigaretta cigaretta
I'insegna cégtábla
che c'entra? mi köze van ehhez?
strano furcsa
il monopo.Uo monopólium
10 stato álJapot, Stato állam
la barzelletta vicc, tréfa
la poltrona karosszék
il romanzo giallo detektivregény
il romanzo regény
il soldo fillér; i soldi pénz
I altrimenti különben, egyéb ként
rivelare (rivelo) 1. felfed, 2. megmond,
elárul
l'assassino gyilkos
la carne in sca.tola húskonzerv
la carne hús
il grammo gramm
netto tiszta (súly)
la mortadelIa mortadelIa
il pezzo darab
intero egész, teJj es
l'o.Uo d'oliva olívaolaj
l' o.lio olaj
I'oliva olajbogyó
la cotoletta alla milanese bécsi szelet
il vino da ta .vola asztali bor
la birra sör
la notj.zia 1.. hir, 2. tudomás
sposare (sposo) (ace.) 1. feleségül vesz,
2. férjhez megy vkihez
149

1 ]
GRAMM A TIC A
A részelő névelő
Vuole comprare del pane, dei
panini, dello zucchero, ecco
Kenyeret, zsemlét, cukrot stb.
akar vásárolni.
A fenti mondatban a di névelős alakjai úgynevezett részelő névelők.
A részelő névelő egyes számban anyagnév (pl. pane) vagy többes
számban álló bármilyen (megszámlálható dolgot jelentő) főnév előtt
(pL panini) a szóban forgó anyagnak vagy dolognak bizonyos részét:
meghatározatlan mennyiségét vagy meghatározatlan számát jelöli.
Utóbbi használatában, többes számú főnevek előtt voltaképpen a
határozatlan névelő hiányzó többes számú alakjainak a funkcióját
is betölti, pl.: Voglio comprare dei libri. Könyveket akarok venni.
A di elöljárószó mennyiséget, mértéket jelentő szavak után
Mi dia un chilo di pane, un
litro di latte e un chilo e mezzo
di araJ1ce.
Kérek egy kiló kenyeret, egy li-
ter tejet és másfél kiló naran-
csot
A mennyiséget (pL chilo, litro) és mértéket (pL chilometro) jelölő
szót a di elöljárószóval kapcsoljuk az utána álló főnévhez (un litro di
vino, un chilometro di strada). Az utóbbi azt az egészet jelöli, amely-
nek (a mértékegység által meghatározott) részéről van szó.
A ne határozói névmás
Mi dia un po' di prosciutto.
Quante ne vuole ?
Kérek egy kis sonkát.
Mennyit kér (belőle)?
A korábban már említett di elöljárószós főnévre a ne határozói név...
mással mutatunk rá. A ne - mert hangsúlytalan - az ige előtt áll..
Jelentései: belőle, belőlük; ebből, abból; erről, arról; róla; innen,
onnan.
150

A da elöljárószó érték és rendeltetés kifejezésére
II
Kérek öt db. 130 }írás bélyeget.
Mi dia cinque francobolli
da 130 lire.
Vino da tavola.
Asztali bor.
A da elöljárószót használjuk érték és rendeltetés kifejezésére is. To- 
vábbi példák: un francobollo da cinquanta lire, un libro da tremila
lire 3000 lirás könyv; vestiti da uomo, da donna férfi-, női ruhák.
A sorszámnevek
A sorszámnevek (primo, secondo, terzo stb.) az olaszban -o végű
mel1éknevek. Rendszerint a jelzett szó előtt állnak, de állhatnak
utána is: il primo negozio, la prima strada, i primi giorni, lezione
undicesima. l-től1 O-ig már ismerjük a sorszámneveket. l1-től kezdve
a tőszámnév utolsó magánhangzója helyébe tett -e.simo, -e.sima kép-
zővel képezzük a sorszámneveket (itt csak a hímnemű végződést
adjuk meg):
11 ° undicesimo
12° dodicesimo
t 3° tredicesimo .
14° quattordicesimo
15° quindicesimo
16° sedicesimo
17° diciassettesimo
18° diciottesimo
19° diciannovesimo
20° ventesimo
21° ventunesimo
22° ventiduesimo
28° ventottesimo
30° trentesimo
31 ° trentunesimo
32° trentaduesimo
40° quarantesimo
50° cinquentesimo
60° sessantesimo
70° settantesimo
80° ottantesimo
90° novantesimo
100° centesimo
101 ° centunesimo
200° duecentesimo
1000° millesimo
2000° duemillesimo
Több számjegyű sorszámnév esetén csak az utolsó tag lesz sor-
számnév: 369° trecentosessantanovesimo, 1234° milleduecentotrenta-
quattresimo. l1-től kezdve - ritkábban - használatosak a latinosan
képzett sorszámnevek is: 11 ° decimo primo, 12° decimo secondo stb.
151

1 1
ESERCIZ]
1. Tegye a pontok helyére a részelő névelőt, és alakftsa át a monda-
totl
Per es.: Compro . . . pane. (1 chilo) Compro del pane.
Compro un chilo di pane
Compro ... banane. (2 chili) - Compro ... pane. (1 chilo e
mezzo) - Corripro ... zucchero. (1/2 chilo) - Compra ... latte!
(1 Htro, 1/2 litro) - Compra . . . mortadelIa ! (1 etto, 2 etti) - Com-
pra . . . prosciutto (1 etto e mezzo, 3 etti)
2. Alkosson mondatokat!
Per es.: Dammi un po' di pane, per piacere.
Dammi del pane, per piacere.
Dammi un po' di formaggio, per piacere. - Dammi un po' di
zucchero, per piacere. - Dammi un po' di prosciutto, per piacere.
- Dammi un po' di mortadelIa, per piacere. - Dammi un po' di
latte, per piacere.
3. Tegye a pontok helyére a részelő névelőt, majd alkosson két-két
mondatot !
Per es.: Mi dia . . . pane. (1/2 ch il o )
Mi dia del pane. Quanto ne vuole? Ne prendo mezzo chilo.
Mi dia . . . Iatte. (2 Htri) Mi dia . . . formaggio. (1 etto e mezzo)
Mi dia . . . zucchero. (1 chi1o) Mi dia . . . prosciutto. (2 etti)
4. Mondja el minden személyben!
Devo andare a fare la spesa. V oglio comprare molte cose: del pro-
sciutto, dello zucchero, dellatte, delle arance, eccetera.
5. Tegye a pontok helyére a párbeszéd hiányzó szavait!
La commessa: - Desidera, signorina?
La signorina: - V orrei '" chilo ... pa ne e un ... ... latte.
La commessa: - Abbiamo ... belle arance. Non ... vuole ...
chil o o due . . . ?
J52

La signorina: - Sono · .. qu este . . .! ... prendo due · . · II
La commessa: - . .. altro?
La sign orina: - Mi . . . tre panini e . . . etto . . . mezzo . . . pro-
sciutto.
6. Alkosson mondatokat az olvasmány után található táblázat
alapján!
Per es.: Per favore, mezzo chilo di zucchero.
7. Mondja el, mit vásárol egy ABC-áruházban!
Adesso vado al supermercato. . .
8. Fordftsa olaszra:
 Kérek három képes levelezőlapot és három 130 lírás bélyeget.
- Tessék, asszonyom. Mit óhajt még?
- Kérek még 10 cigarettát és egy doboz gyufát.
153

12
Dodicesima le ione

Carlo e Adriana
Adriana scende dall'autobus e s'avvia verso casa, ma poi si ferma,
apre la borsetta e ne prende fuori un pacchetto. Vuole accendere una
sigaretta. Ma il pacchetto e vuoto. Ha pero fortuna: a venti passi
dalIa fermata c' e una tabaccheria. Entra, si compra delIe sigarette e
una seatola di fiammiferL
Proprio in quel momento arriva davanti alla tabaccheria Carlo, un
giovanotto di ventun anni, e vede Adriana mentre paga. Si ferma ad
aspettarla. Sono vecchie conoscenze.
Quando Adriana esce, la saluta :
- Ciao, Adriana. 
- Ciao, Carlo. Aspetti qualcuno?
- Si, aspetto te.
- Aspetti me? Come mai?
- Be', mi sono fermato un
momento, mi sono accorto di te
e ho deciso di aspettartL Tanto,
siamo vecchie conoscenze, non
e vero?
- Lo dici a me? Lo so anch'Ío!
Ma non ci vediamo da parecchio
tempo. Non ho parlato con te
almeno da un mese.
- Purtroppo. Eppure tu sei
una ragazza proprio carina . e .
10. . .
- Non farmi la corte, ti prego.
154

- Ti dispiace veramente, se ti faccio la corte? . . . Senti, Adriana, 12
hai un po' di tempo?
- Magari una mezz' ora.
- Andiamo a prendere un caffe o qualche altra cosa. Qui vicino
c'e un bar.
- Va bene, andiamo. Tanto, ho sete. 10 prendo un'aranciata.
- Vedi che e stata una buona idea, da parte mia? Intanto, mi
racconterai cos'hai fatto di bello in queste settimane. . .
Autostop L(p=
Un giovane vuol fare l'autostop ma le macchine non si fermano. . .
No, al massimo sto qui ancora un'ora: se non si ferma nessuno
torn o indietro!
E vuoto Perma! Ah, io torno indietro, prendo il treno. . . taci che
si ferma suI se ri o: s' e fermata.
 --..
 ..., ........ .
155

12 «8cusi, va verso Milano?»
«Forza, monta.»
«Grazie mille.»
«Dov'e che devi andare? proprio a Milano?»
«8i. Ci va anche lei?»
«8i. . . vuoi fumare?»
«Grazie, non fumo. .. e milanese anche lei?»
«Ci abito da trentanni. Ormai mi considero mÍlanese.»
«Bella macchina. E proprio la macchina che sogno io.»
«Non e malvagia come macchina. Poi e comoda da guidare.»
«Pero, piu di due milioni. . . non le regalano mica. . .»
«Eh no, al giorno d' oggi non regala niente nessuno.»
Il contachilometri dice duecentoventi.
«E cosa fa, li fa suI serio i duecentoventi?»
«Be' i duecentoventi no. . .»
«1 duecento li fa pero. . .»
«Ci va vicino: eentonovanta centonovantacinque: e che col traf-
fieo che c' e io preferisco andare sui centosessanta. . .»
«Caspita, non e miea poco.»
«No, per andar bene va bene, io poi sono un patito dell' Alfa: ho
sem pre avuto solo Alfa.»
«Bea to lei.»
«Insomma. 8i lavora tutto l'anno. . .»
Centosessanta! Che macchina.
«T orni dalle vacanze?» vuol sapere.
«8i, sono stato in Grecia.»
«Ah, ci voglio andare anch'io il prossimo anno. Com'e?»
«Bellissima, guardi, e veramente molto bella.» .
«M'han detto ehe mangiare pero si mangia male. · .»
«Be', certo non e il mangiare ehe mangiamo noi. .. pero non e
eosi male come dicono . .. Poi alla fine uno s'abitua. Il pesce, per
esempio, 10 eueinano come pochi, 10 san fare veramente.» ·
«C' era giu molta gente?»
«Eh si abbastanza. .. anehe pareeehi italiani.»
(Riduzione da Il giovane normale di Umberto Simonetta)
156

usa DELLE PARaLE
(ci, vi)
Andate spesso a teatro?
Vi andiamo almeno una volta al
mese.
Lo stadio non elontano : vi ar-
riviamo in un quarto d' ora.
Questo caffe e amaro: ci metto
un po' di zucchero.
Sono a Roma da un anno. Ci
sto benissimo.
Il parco e bellissimo. 10 vi pas-
seggio mezz' ora ogni giorno.
12
Gyakran mentek színházba?
Havonta legalább egyszer elme-
gyünk oda..
A stadion nincs messze; negyed
óra alatt odaérünk.
Ez a kávé keserű: egy kis cukrot
teszek bele.
Egy év óta vagyok Rómában.
Nagyon jól érzem magam itt..
A park nagyon szép. Én minden-
nap sétálok ott fél órát.
VOCABOLI
1. avviarsi (mi avvi.o) elindul
la borsetta retikül
fuori ki, kint
il pacchetto doboz
il pacco (...chi) csomag
accendere* una sigaretta rágyújt
accendere*, acceso 1. meggyújt, 2. be-
kapcsol (rádiót, tévét)
vuoto üres
il passo lépés
la fermata megállóhely
il tiammi.fero gyufa
in quel momento abban a pillanatban
la conoscenza ismeret; vecchie cono-
scenze régi ismerősök
te téged
me engem
accorgersi*, si e accorto (di) észrevesz
vkit, vmit
tanto hiszen, úgyis
a me mekem
ci egymást
con te veled
almeno legalább
carino csinos
fare* la corte (a) udvarol vkinek
la corte 1. udvar, 2. udvarlás
veramente valóban, igazán
il bar eszpresszó
pre.ndere* un caffe kávét iszik
avere': sete szomjas
la sete szomjúság
pre.ndere* un'aranciata narancs ször -
pöt iszik
I'ide.a 1. eszme, gondolat, 2. ötlet
.intanto közben, ezalatt, addig(is)
cos'hai fatto di bello? mi jót csináltál?
2. I'autostop h autóstop
al ma.ssimo legföljebb
indietro 1. vissza, 2. hátra, hátul
pre.ndere* il treno vonattal utazik
tacere* hallgat, nem szól
sui serio komolyan
serio komoly
157

Da quando abitate a Roma? Ci abitiamo da due anni. 12
Mióta laktok R6mában? Két év óta lakunk itt (v. ott).
Passeggiate spesso nel parco? Vi passeggiamo molto spesso.
Gyakran sétáltok a par/(ban? Nagyon gyakran sétálunk ott.
Ügyeljünk a jóhangzásra: Ci vado sicuramente. (Nem: Vi vado. . .)
A ci, vi, ne egybeírása az igealakkal
Ezeket a hangsúlytalan névmásokat ugyanazokban az esetekben Ír-
juk egybe az igével, mint a hangsúlytalan személyes vagy visszaható
névmásokat.
Egybeírjuk : Andiamoci stasera! Menjünk el oda ma este! Andatevi
se volete! Menjetek el oda, ha akartok! V oglio andarci! El akarok oda
menni! Comprane due etti! Vegyél belőle 20 dekát!
Nem írjuk egybe: Ci vada se vuole! Menjen el oda, ha akar! Ci
vadano se hanno tempo! Menjenek el oda, ha van idejük! Ne compri
un chilo ! Vegyen belőle egy kilót! Ne puő dare tre chili anche a me?
Tud adni belőle három kilót nekem is?
A tárgy kiemelése
II pesce, per esempio, 10 A halat például úgy készítik el,
cucinano come pochi. ahogy kevesen.
A tárgy - a szórendi alapszabály tóI eltérően - az olaszban is áll-
hat az állítmány előtt, ilyenkor azonban meg kell ismételni a szemé-
lyes névmás tárgyesetének megfelelő alakjával (10, la, li, le), mert
csak így világos, hogy tárgyról van szó: Illatte 10 bevo ogni giorno.
Tejet mindennap iszom. (A magyarban is sokszor: Tejet azt min-
dennap iszom.) Sua sorelIa non la conosco ancora. A nővérét még nem
ismerem. Ez a szerkezet a társalgási nyelvben elég gyakori.
A preferire ige használata
E che col traffico che c'e, io Az a helyzet ("az van"), hogy
preferisco andare sui cento- ezzel a forgalomrnal én in-
sessanta. kább ] 60 körül megyek.
161

12 10 preferisco il treno all'auto-
bus.
Én jobban szeretem a vonatot,
mint az autóbuszt.
A preferire (a) (jobban szeretni vminél, szívesebben csinálni vrnit)
ige mellett az összehasonlítás kifejezésére az a elöljárószót használ-
juk. De hasonlítás nélkül is gyakran előfordul: Preferisce il te al
caffe. Jobban szereti a teát, mint a kávét. Preferiamo rimanere in
citta. Inkább a városban maradunk. Preferisco partire subito. Inkább
azonna] elutazom.
A főnévi igenév mint főnév
Be' certo non e il mangiare Hát, biztos, nem azok az ételek,
che mangiamo noL amelyeket mi eszünk.
Példánkban a főnévi igenév főnév. Az olaszban az igék főnévi igene-
vét főnévként is használhat juk, ha a megfelelő határozott névelőt
(vagy mutató névmást stb.) tesszük eléje: il mangiare evés, ételek,
leggere olvasni, illeggere az olvasás, aspettare várni, I'aspettare a vá-
rás, studiare tanulni, 10 studiare a tanulás.
A főnévként használt főnévi igenév a cselekvés folyamatát érzé-
kelteti: Questo aspettare sempre non mi piace. Nem szeretem ezt a
folytonos várást.
A gente főnév használata
C' era giu molta gente? Sokan voltak ott lent?
A gente főnévnek két fő jelentésköre van:
1. 'meghatározatlan számú személy; emberek'. Bár többes értel-
mű, az állítmány egyes számban áll mellette : C'e poca gente. Keve-
sen vannak. Quanta gente! Mennyi ember! E gente simpatica. Rokon...
szenves emberek. Non entrare: c'e gente. Ne menj be: vannak bent.
2. 'egy családhoz, társadalmi csoporthoz tartozók', 'nép'. Viene
con la sua gente. A hozzátartozóival jön. La gente di teatro színházi
emberek, színészek. La nostra gente a mi népünk.
162

.
A szóvégi csonkolás (ll troncamento)
Un giovanotto di ventun anni. Egy huszonegy éves fiatalem-
ber.
Un giovane vuol fare l'autostop. Egy fiú (autó)stoppal akar men-
ni.
M'han detto che. . . Azt mondták nekem, hogy. . .
Lo san fare veramente. Igazán (jól) tudják készíteni.
A beszéd élénkebbé, folyékonyabbá tétele céljából az olasz sokszor
elhagyja olyan több szótagú szavaknak utolsó magánhangzóját
(néha egész szótagját), ahol a magánhangzó előtt az
12
_. r I
közül valamelyik mássalhangzó álL
Elmarad az utolsó magánhangzó:
vuole helyett vuol
siamo helyett siam ("siam tutti fratelli")
ventuno helyett ventun
maggiore helyett maggior
Elmarad az utolsó szótag:
hanno detto helyett han detto
10 sanno fare helyett 10 san fare
ESERCIZI
1. A hangsúlytalan névmás helyett használjon hangsúlyosat!
Per es: Ti aspetta. Aspetta te.
Vi aspettano. - Li aspetto. - Le aspettiamo. - Ci aspettate? -
Lo guardo. - La guardo. - Ti chiamo. - Mi chiami ? - Vi distur-
bo ? - Ci disturbate.
163

12 2. Forditsa le magyarra:
- Gli ho telefonato.
- A chi?
- A Carlo.
- A lui?
- Si, proprio a lui!
- E che ti ha detto?
- Mi aspetta al bar.
-Te?
- Si, me.
- E interessante : Carlo ti fa la corte.
- Forse. . .
3. Mondja olaszul:
Vár engem. Engem vár. Várlak. Téged várlak. Várnak minket.
Minket várnak. Várjuk őket (h, n). Nézem őket (h, n). Őket nézem.
Nézlek titeket. Titeket nézlek, igen, titeket.
Tetszik nekem. Nekem tetszik. Telefonált nekem. Nekem telefo-
nált. Írsz neki (h, n)? Írok nektek. Nektek is írok.
Téged is szeretlek. Őket is szeretem. - Szeretsz engem? Szeretlek.
Csak téged szeretlek.
4. Mondja olaszul:
Rólam íro Rólad íro Róla Ír. Rólunk beszél. Rólatok beszél. Róluk
beszél. - Velem utazik (partire). Veled utazik. Vele utazik. Velünk
érkezik. Veletek érkezik. Velük érkezik. - Tőlem jön. Tőled jön.
Tőle jön. Tőlünk jönnek. Tőletek jönnek. Tőlük jönnek. - Hozzám
jön. Hozzád megyek. Hozzá megyek. Hozzánk jönnek. Hozzátok
mennek. Hozzájuk mennek. - Nálatok alszanak? Nem, náluk al-
szanak.
5. Mondja a személyes névmás hangsúlyos alakját minden személy-
ben:
Aspetta me? Lo dice a me?
164

6. A kölcsönös névmás. - Fordítsa magyarra: 12
Noi ci amiamo molto. Vi amate anche voi? - Noi, purtroppo, ci
vediamo di rado. Non si vedono spesso neanche loro. - Ci scrivia...
mo da un anno.
7. Mondatrövidités infinito-val. - Fordítsa olaszra:
Adriana elindul a dohánybolt felé, hogy egy doboz cigarettát ve-
gyen.. Kinyitja a dobozt, hogy rágyújtson egy cigarettára. Kint várja
őt Carlo, hogy üdvözölje és elmenjen vele egy közeli eszpresszóba.
8. Ci, vi. - Helyettesitse a határozót a névmással.
Per es.: Sono stato in Italia.
L'anno prossimo vi andro aneh'io.
Quando sei stato in Italia? - Quando siete stati a Roma? - Quan...
to tempo ha passato Lei a Venezia? - Quest'anno siamo stati a
Capri. - Quando andrete in Italia? - Fra tre anni andremo anche
in Sicilia. - Vogliamo andare a Monreale. - Sei gia stato aPaler...
mo?
9. Tegye a tárgyat az állitmány elé, és alkosson helyes mondatot!
Per es.: Non trovo mai le ehiavi. Le chiavi non le trovo mai.
Non trova mai gli ocehiali. - Leggo il giornale ogni mattina. -
Legge questo libro da una settimana. - Conosce bene l'italiano. -
Purtroppo, non conosco bene l'italiano. - Incontro gli amiei ogni
settimana. - Conosci questa ragazza? - Prendo l'autobus all'angolo
della strada. - Prendiamo la colazione sempre alle sette. - Compro
i vestiti in un negozio del centro.
165

13
Tredicesima lezione

Tre settimane al mare
1
Quest'anno il dottor Bernardi ha passato le ferie aRimini, insie-
me con la famiglia. Hanno scelto Rimini, perehé e una bella citta
antica sulla riva del mare Adriatico ed e, nello stesso tempo, una
stazione balneare modernissima con parecchi alberghi e una spiaggia
fiolto piacevole.
1 Bernardi abitavano in un albergo nuovissimo vicino alla spiaggia.
Le finestre della loro eamera davano sul mare. Mangiavano al-
l'albergo, la eucina era squisita. Specialmente il figlio, Paolo, aveva
buon appetito, e cio si eapisce non solo perehé i ragazzi hanno sem-
pre appetito (sua sorella mangiava molto meno forse per non ingras-
sare), ma anehe perehé egli nuotava molto. Facevano colazione alle
otto e, dopo colazione, verso le nove (qualche volta anehe prima)

-- .::::::::
-
o
,-::..
----'
.---


166

Paolo si reClva su]a spiaggia: s'incontrava con gli amici, prendeva- 13
no il sole, 1acevano il bagno, giocavano apaIla. .. Lo stesso nel
pomeriggÍo, fino asera.
Naturalmente, anche igenitori andavano sulla spiaggia ma loro
preferivano stare alI' ombra perché faceva caldo: o stavano sdraiati
sulla sabbia fine sotto un ombrellone (grosso ombrello usato nelle
spiagge) oppure, specie quando leggevano, riposavano su sedie a
sdraio. Francesco Bernardi leggeva anche qui dei libri scientifici, ma
sua moglie preferiva i romanzi gialli ai libri seri, almeno durante la
villeggiatura.
2
1 Bernardi avevano fortuna. Durante queste tre settimane quasi
tutte le giornate erano belle, c'era sole dalIa mattina alla sera. Faceva
caldo, c'erano giorni quando non si vedeva una sola nuvola in cie-
10, pioveva di rado. Una sola volta hanno avuto un temporale, al-
lora lampeggiava e tuonava a lungo. Laura aveva anche paura. A di-
re il vero, molti hanno paura del temporale.
Qualehe volta la famiglia faceva un giretto in mare con un mosco-
ne (una specie di «barca» con due sedili), naturalmente nelle ore
quando non tirava vento e il mare era calmo. Queste ore erano molto
piacevolL Essi guardavano i bagnanti, ridevano escherzavano, in-
somma, godevano le gioie della villeggiatura.
Hanno visitato anche la citta antica. ARimini potevano ammirare
un ponte romano di quasi duemila anni, il ponte di Tiberio, termi-
nato nelI'anno 21, sotto I'imperatore Tiberio, e un altro monumento
antico, l'arco di Augusto.
Era interessante, inoltre, la visita al tempio Malatestiano. Mentre
guardavano questa meravigliosa chiesa del Rinascimento, pensavano
ai Malatesta, signori di Rimini per circa tre secoli (dal secolo tredi-
cesimo fino al principio del secolo sedicesimo) e ai versi di Dante che
raccontano ramore di Paolo Malatesta e Francesca da Rimini. Sono
bellissime e molto famose le par ole di Francesca al Poeta:
Nessun maggior dolore
che ricordarsi del tempo felice
nella miseria. .............. (Dante, Inferno, V)
167

DOMANDE
Dove ha passato le ferie la famiglia Bernardi ? Perehé hanno seelto
Rimini? Dove abitava la famiglia? Come passavano il tempo i geni-
tori e i figli durante la villeggiatura?
Che tempo faeeva durante le tre settimane passate aRimini?
Quali sono le euriosita di questa eitta? Per quanto tempo iMalatesta
erano signori di Rimini? Di ehe raeeontano i versi di Dante?
13
LA FRASE
Pare ehe piovera.
Mi sembra ehe avremo un tem-
porale.
Credo ehe fara bel tempo.
Diee ehe verra.
Sono andati aRimini perehé la
sua spiaggia e piaeevole.
Sono rimasto a easa perehé non
mi sento bene.
Il mare ebelio quando e'e il sole.
Andate sulla spiaggia quando fa
ealdo.
Úgy látszik, hogy esni fog.
Úgy tűnik nekem, hogy zivatar
lesz.
Azt hiszem, hogy szép idő lesz.
Azt mondja, hogy el fog jönni.
Azért mentek Riminibe, mert
kellemes astrandja.
Azért maradtam itthon, mert
nem jól érzem magamat.
A tenger akkor szép, amikor süt
a nap.
Akkor menjetek a strandra, ami-
kor meleg van.
VOCABOLI
1. il mare tenger
la riva part
nello stesso tempo ugyanakkor
la stazione balneare fürdőhely
moderni.ssimo igen modern
la spia .ggia (tengerparti) strand
piace.vole kellemes
nuovi.ssimo egészen új
la finestra ablak
dare* (su) nyílik (vmire) (ablak)
168
la cucina konyha; étkezés
squisito pompás, finom, kitűnő
specialmente különösen
avere* appetito van étvágya
I'appetito étvágy
ingrassare meghizik
nuotare (nuoto) úszik
recarsi (mi re co) elmegy vhová
incontrarsi (m'incooko) (con) találko-
zik vkivel

13 2. Ismétlődő cselekvés jelölésére:
Andavo spesso al mercato. Gyakran mentem a piacra. Facevamo il
bagno ogni giorno. Mindennap fürödtünk.
3. Párhuzamosan folyó cselekvések jelölésére:
Mentre io lavoravo, tu riposavi. Amíg én dolgoztam, te pihentéL
Az imperfetto és a passato prossimo
A múltban történt cselekvést az imperfetto folyamatában, a passato
prossimo pedig befejezettségében szemléli: az egyik akkor éppen fo-
lyó, a másik már lezajlott cselekvést jelöl. Az imperfetto állapotot ír
le, a passato prossimo eseményeket mond el.
Hasonlítsuk össze a két igeidő használatát :
Il padre al telefono
- No, no, siamo in casa tutti. Stasera i ragazzi non sono usciti.
Quando, poco fa, sono tornato a casa,mio figlio studiava nel soggior-
no, mia figlia leggeva qualche cosa, forse un romanzo, e mia moglie
preparava la cena. Allora sono entrato anche in cucina per salutarla.
E adesso, mentre stavamo sed uti acena, hai telefonato tu.
Az utalószók hiánya az olaszban
Hanno scelto Rimini, perché Azért választották Riminit,
e una bella citta antica. mert szép régi város.
Alárendelő összetett mondatok esetén a magyarban igen gyakori az
úgynevezett utalószók használata a főmondat álIítmánya előtt. Az
utalószók (azt, azért, úgy stb.) előre rámutatnak arra, hogya mellék-
mondat a főmondat melyik részét fejti ki. Példánkban az "azért"
utalószó előre jelzi, hogy okhatározói mellékmondattal van dol-
gunk. (Miért választották Riminit? Mi volt az oka ?)
Fontos és jellegzetes eltérés anyanyelvünk és az olasz nyelv között,
hogy az utóbbi nem használ utalószót a főmondatban. Ebből követ-
kezik, hogy az utalósz6kat - magyarból való fordítás esetén - nem
fordítjuk.
172

Olasz szöveg helyes fordítását is nagyon megkönnyíti a fentiek 13
ismerete. Nézzünk egy nehezebb példát a szövegünkből:
. . . e ciű si capisce non solo . .. és ez érthető nemcsak
perché i ragazzi hanno sempre azért, mert a fiúknak mindig
appetito, ma anche perché egli van étvágyuk, hanem azért is,
nuotava molto. mert ő sokat úszott.
Személytelen igék, személytelen szerkezetek
Pioveva di rado. Ritkán esett az eső.
Lampeggiava e tuonava a lungo. Sokáig villámlott és dörgött.
A személytelen igék - legtöbbjük az időjárással kapcsolatos - az
egyes szám 3. személyben használatosak: Non vedi che piove? Nem
látod, hogy esik? Non uscire senza ombrello: piovera. Ne menj el
esernyő nélkül: esni fog az eső.
Faceva caldo. Meleg volt.
A fare ige egyes szám 3. személyévei is képezünk néhány, az idő-
járással kapcsolatos személytelen szerkezetet:
Che tempo fa? Milyen idő van? Fa bel tempo. Szép idő van.
Fa freddo. Hideg van. Fa cattivo tempo. Rossz idő
van.
Fa fresco. Hűvös van. Fa brutto tempo. Csúnya idő
van.
Az évszázadok sajátos jelölése
Az évszázadokat - különösen az irodalom és a művészetek vonat-
kozásában - sorszámnév helyett gyakran tőszámnévvel jelöljük, és
azt nagybetűvel írjuk:
il Duecento a XIII. század (1201-1300); i poeti del Trecento a
XIV. század költői; l'arte del Quattrocento a XV. század művészete;
gli scrittori italiani del Novecento a XX. század olasz írói.
173

13
ESERCIZI
1. Tegye a jelen idejű igealakot imperfetto-ba:
Sto seduto nel parco. Ho in mano un libro ma non 10 leggo. Guar-
do la gente. C'e molta gente nel parco. Domini e donne passeggiano
tranquillamente. Ci sono, naturalmente, molti bambini. Mi piace
guardare i bambini. A cinque passi da me giocano due piccoli: un
bambino e una bambina. Essi ridono, spesso. E cosi bell o giocare
nel parco!
2. Mi indokolta az imperfetto használatát ?
Parla Paolo:
Abbiamo passato qui dieci giorni. Stasera torneremo a caa.
Abitavamo non lontano dalla spiaggia. Mia sorelia ed io, natural-
mente, facevamo il bagno tutti i giorni, anche quando non faceva
molto caldo. Andavamo insieme suHa spiaggia. Accanto all'albergo
c'era un bar dove ci fermavamo a prendere il caffe. Sulla spiaggia
incontravamo alcuni ragazzi e ragazze e giocavamo a palla, in mare.
Mentre prendevamo il sole, scherzavamo, ridevamo moIto. Quanto
erano belle queste giornate!
3. Mondja el, hogyan töltötte el két hét szabadságát aBalatonon!
Quest'anno ho passato le ferie al Balaton. ...
4. Imperfetto vagy passato prossimo? - Használja a megfelelő
igeidőt a megfelelő személyben:
Parla Laura:
Stamattina io (arrivare) un po' tardi sulla spiaggia. (Essere) gia
le nove e mezzo quando (entrare) al bar per prendere il mio caffe.
Mentre (bere) il caffe, (entrare) un'amica che si chiama Lucia. (Co-
minciare) a parlare e (passare) insieme una mezz' ora. Quando le
donne cominciano a parlare! Alla fine la (salutare) ed io (avviarsi)
alla spiaggia. ci (essere) gia i ragazzi che mi (aspettare) e ci (essere) i
genitori. Mia madre (stare) sdraiata sulla sabbia e (prendere) il sole.
Mio padre, invece, (riposare) su una comoda sedia a sdraio e (legge-
re). 10 (salutare) igenitori e (andare) a giocare con gli amici.
174

5. Mondja el minden személyben: 13
Quando erD al mare (al lago), passavo le giornate sulla spiaggia.
Prendevo il sole o facevo il bagno. Leggevo e riposavo molto.
6. Forditsa magyarra!
In Italia ci sono molte belle stazioni balneari. - Quest'anno, du-
rante le ferie, siamo andati al mare. Abbiamo passato un mese in
riva alI' Adriatico. - La finestra del soggiorno da sulla piazza. - Il
pranzo era veramente squisito. - Mi piace molto la cucina italiana.
- Da qualche giorno non ha appetito. - Non mangio molti spa-
ghetti: non voglio ingrassarmi. - Uso l'automobile per andare in
ufficio. - Sono tornati adesso dalIa villeggiatura. - AlI' ombra non
fa tanto caldo. - Nel pomeriggio riposavo tranquillamente.
7. Az időjárásról. - Tegye a jelen idejű igealakokat imperfetto-ba!
Che tempo fa?
Fa fresco, la mattina. La gente va in fretta per le strade. Ogni
tanto dicono : «Che fresco, stamattina !» Non fa proprio freddo ma,
debbo dire, ho un po' freddo anch'io.
Verso mezzogiorno fa gia abbastanza caldo, anzi, molto caldo.
Nel pomeriggio tutti hanno caldo. E difficile lavorare.
Fa bel tempo? O fa brutto tempo?
8. Használja a megfelelő múlt időt (Imperfetto v. passato prossimo)!
Oggi (noi) fare un giretto in mare con una specie di «barca» con
due sedili che si chiama moscone, perché il tempo esse re bello e il
mare esse re calmo. Noi parlare e ridere molto, e guardare i bagnanti
che nuotare nel mare. Mezz' ora dopo cominciare a tirare vento, e noi
non potere rimanere in mare. Tornare sulla riva.
9. Forditsa olaszra:
Én azt hiszem, hogy szép idő lesz, ő azt hiszi, hogy csúnya idő
lesz. - A feleségem azt mondja, hogy Károly ma fog megérkezni,
én azonban tudom, hogy már megérkezett. A feleségem azt kérdezi:
"Akkor miért nem telefonált ?" Én azt válaszolom, hogy azért nem
175

13 telefonáit, mert fáradt volt, amikor megérkezett. - Ma azért nem
feküdtem le korán, mert dolgom volt. - Szeretem ezeket a napokat a
tengerparton: akkor kelek fel, amikor akarok, akkor pihenek, ami-
kor akarok, úgy töltöm az időmet, ahogy nekem tetszik.
[; = O] 10. Fordítsa magyarra szótár segítségével :
Febbraio 1948. Sono useito verso le quattro, ho lavorato tre ore
e mezzo in uffieio, poi sono useito, ho incontrato gli amiei al eaffe,
siamo andati insieme a mangiare, e'era anehe la Giannina, ho eom-
binato di vederei domani, poi siamo andati al eine e, prima di rinea-
sare, una pizza alla Bella Napoli. Un ottimo pranzo, un film di
prim' ordine, una compagnia simpatieissima. Adesso sono quasi le
due di notte, quante eose in meno di dieei ore! Sono useito ehe
c' era ancora il sole, adesso e notte profonda. Sono useito e sono ghl
passati tre giorni. Sono useito di casa alle 16 meno sette minuti, per
esser precisi; era maggio, un pomeriggio di primavera, si sentivano
profumi di fiori, adesso e pieno inverno, ho aeceso la stufa ma ho
freddo, le finestre hanno i fiori bianchi di ghiaeeio. Una serata
qualunque sembrava. Da allora sono passati venti annie Useito di
casa giovane, rientrato con le rughe sulla faceia. E che eosa rimane di
questa beHa serata? ( Dino Buzzati)
176

Quattordicesima lezione
14
Una visita

Alcuni giorni dopo il ritorno da Rimini, alla fine di agosto, i
Bernardi fanno una visita ai Pellegrini. Prima di partire, Francesco
compra dei fiori, e poi salgono in automobile.
Quando arrivano, suonano il campanello.
- Ben tornati ! - dice agli ospiti Barbara, e abbraccia l'amica.
- Entrate!
- Alla bella padrona di casa, - dice Francesco consegnando i
fiori a Barbara.
- Buonasera, Margherita, ciao, Francesco, - li saluta Filippo
sorridendo.. - Sedetevi! Come vi siete abbronzati!
- Eppure siamo stati tanto tempo sotto l'ombrellone!
177

14 - Cosa posso offrirvi? Un bicchierino di cognae? Oppure un
biechiere di Cinzano?
- 10 preferisco un Cinzano, - risponde Margherita, - non e
eosi forte .d e un po' ao'1ce.
- Alla vostra salute ! - dice Filippo alzando il bicchierino  di
cognae.
- Altrettanto, grazie!
- Vi ringraziamo della bella cartolina che ci avete mandata. Ma
dite un po', come avete passato le vacanze? - domanda Filippo
rivolgendosi all'amico.
- Le abbiamo passate moito bene. 10 almeno, mi sentivo a mera-
viglia : in compagnia di mia moglie!
- . .. e dei tuoi libri! Immaginate: a veva con sé una valigia di
li bri scientifici, - osserva Margherita.
- E questi Hbri, li hai letti tutti?
- Eh. .. non li ho letti tutti, ma la verita e che leggevo molto,
anche durante le vacanze.
[ : = '\ ] S pettacoli lirici alJ' Arena di Verona
(Dall' intervista di Renzo Allegri con Carlo Alberto Cappelli)
«E il piu grande teatro lirieo all'aperto del mondo,» dice Carlo
Alberto Cappelli girando 10 sguardo verso il grandioso monumento
romano. «Ho girato il mondo,» continua «ho assistito a spettacoli
in tutti i teatri, ma non ho mai trovato niente di simile. Ogni sera
abbiamo eirca 20 mila spettatori. Per un teatro normale occorrono
due mesi di spettacoli per raggiungere una simile cifra.»
Usciamo nella grande piazza che circonda l' Arena. E gia piena di
gente. Si sentono parlare tutte le lingue. In fondo alla piazza arrivano
i puIlman una dopo l' altro. Osservo le targhe: Milano, Firenze,
Roma, Torino, Trieste, Bologna, e targhe straniere: francesi, svizze-
re, tedesche.
«Quelli ehe stanno arrivando a quest' ora,» spiega Cappelli «sono
gli spettatori ehe se ne andranno questa notte stessa. E gente che
]78

non ha trovato alloggio. Arriva-
no nel pomeriggio, cenano, assi-
stono allo spettacolo e poi ripar-
tono. Per tutto il periodo della
stagione lirica, e cioe dana meta
di luglio alla fine di agosto, gli
alberghi della citta sono zeppi.
Lo spettacolo che si osserva
camminando in mezzo al pub-
blico dell' Arena e pittoresco. Si
vedono ragazzi in jeans, seduti
accanto a signori in elegante abi-
to scuro. Ognuno va in Arena
come vuole, e anche questo
aspetto rende simpatico e carat-
teristico q uesto teatro.
Il cinquanta per cento del pubblico che frequenta l' Arena, e estero.
Il restante cinquanta per cento viene da tutta Italia.»
«Quali sono le opere piu amate dal pubblico ?»
«Prima di tutto, l' A ida di Verdi. 1 biglietti per le recite dell' A ida
sono gia tutti venduti mesi prima deH'inizio della stagione. Le altre
opere sono: la Carmen, la Traviata, la Boheme, la Turandot.»
Arena (Verona)
LA FRASE
Oggi ho incontrato Anna alla
fermata dell'autobus. Nonl'ho
vista da mesi.
Adesso porta gli occhiali, ma
I'ho riconosciuta subito.
L'ho accompagnata a casa.
Dove hai messo i giornali?
Li ho messi suI tavolo.
Ieri ho perduto diecimila lire.
Dove le hai perdute, 10 sai?
Forse nel negozio di alimentari.
Ma találkoztam Annával az
autóbusz-megállóban. Hóna-
pok óta nem láttam.
Most szemüveget visel, de azon-
nal megismertem.
Hazakísértem.
Hova tetted az újságokat?
Az asztalra tettem.
Tegnap elvesztettem 10.000 Urát.
Hol vesztetted el, tudod?
Talán az élelmiszerbolt ban.
J7\}
14

14
VOCABOLI
1. il ritorno visszatérés
fare* una vi.sita (a) meglátogat
il flore virág
suonare v. sonare (suono) 1. csenget,
2. játszik (hangszeren)
suonare il campanello csenget
il campanello csengő
ben tornati ! Isten hozott!
abbracciare (abbra.ccio) (meg)ölel
la padrona di casa háziasszony
sorri.dere*, sorriso mosolyog
sedere* ül, leü]
sedersi* ]eül
abbronzarsi (mi abbronzo) lebarnul
offrire* (offro), offerto 1. felajánl, 2.
(meg)kínál
il bicchierino pohárka
forte erős
dolce édes
alla vostra salute ! egészségetekre!
la salute egészség
altrettanto 1. ugyanolyan, 2. viszont!
mandare (el)küld
rivo.lgersi* , si e rivolto (a) vkihez
fordul
a meravi · glia csodálatosan
la meravi.glia 1. csoda, 2. csodálat,
bámulat
la compagni.a társaság
con sé magá va], nála
la vali .gia bőrönd, táska
la verita igazság
2. 10 spetta.colo 1. előadás, 2. látvá-
ny( osság)
10 spetta.colo U.rico opera-előadás
l'arena szabadtéri színpad, aréna
I'intervista interjú
il piu grande a legnagyobb
il teatro U.rico all.aperto szabadtéri
opera ("dalszínház")
girare 1. fordít, forgat, 2. bejár
180
10 sguardo tekintet, pillantás
grandioso nagyszabású, nagyszerű
assi.stere (a) jelen van vhol, megnéz
( előadást)
tutto, tutta; tutti, tutte egész, minden
si.mile hasonló
10 spettatore néző
occo.rrere* kell, szükséges
raggiu.ngere*, raggiunto elér, utolér,
utána megy
la cifra szám, számjegy, összeg
circondare (circondo) körülvesz
il fondo 1. fenék, 2. vminek a vége,
mélye, hátulja
in fondo alla piazza a tér végén
il pullman távolsági autóbusz
uno dopo I'altro egymás után
francese francia
svi.zzero svájci
quelIo az
a quest'ora jelenleg, most
anda.rsene* elmegy
que sta notte stessa még ma éjjel
I'alloggio szállás, lakás
cenare (ceno) (meg)vacsorázik
ripartire visszaindul, visszautazik
il peri.odo idő, időszak, periódus
la stagione li .rica színházi szezon
zeppo teje, tömve
il mezzo 1. közepe vminek, 2. eszköz
il pu.bblico közönség
in mezzo al pu.bblico a nézők között
pittoresco (-schi) festői
jeans [dzsínz] farmer(nadrág)
I'a.bito ruha
ognuno mindenki, mindegyik
I'aspetto 1. megjelenés, külső, 2. szem-
lélet, szempont, aspektus
re.ndere*, reso tesz vmivé, vmilyen-
né; (vissza )ad
caratteri.stico (-ci) jellegzetes, jeUemző

14 Példák: Adesso noi ce ne andiamo. Mi most elmegyünk. Gia ve ne
andate? Már elmentek? Anche loro se ne sono andati. Ők is elmentek.
10 me ne andro alle die ci.
A participio passato mint melléknév
Quali sono le opere piu amate Melyek a közönség által legin-
dal pubblico? kább kedvelt operák?
A participio passato megfelel a magyar -t, ...tt képzős múlt idejű mel-
léknévi igenévnek. A mondatban lehet:
1. jelző, melyet nemben és számban egyeztetünk a jelzett szóval:
E uno scrittore conosciuto Az egész világon ismert Író.
in tutto il mondo.
Sono scrittori conosciuti in tutta Egész Olaszországban ismert
l'Italia. irók.
2. az összetett állttmány névszói része, ezt az alannyal egyeztetjük:
Adesso il negozio e chiuso.
La domenica i negozi sono
chiusi.
La biblioteca e aperta.
Le biblioteche sono aperte dalle
nove di mattina alle otto di
sera.
Az üzlet most zárva van.
Vasárnap az üzletek zárva van-
nak.
A könyvtár nyitva van.
A könyvtárak reggel 9-től este
8-ig vannak nyitva.
ESERCIZJ
1. Használja a gerundio-t!
Per es.: Mentre lavora, non sta mai seduto.
Lavorando non sta mai seduto.
Mentre lavoro, non sto mai seduto. - Mentre leggo il giornale, fu-
mo una sigaretta. - Siccome avevo sete, ho bevuto un bicchiere
d'acqua. - Siccome il programma era interessante, ascoltavano la
184

radio fino a mezzanotte. - Siccome dovevo rimanere in ufficio fino 14
alle otto, ho telefonato a mia moglie. - Se ho sete, non bevo mai
vino. - Se abbiamo sete, beviamo birra. - Siccome non era stanco,
leggevo fino alle undici di sera. - Se andiamo in Italia, vediamo
molti monumenti antichi. - Mentre vado per la strada, mi fermo
spesso davanti ai negozi. - Mentre scrivo questa lettera, penso ai
giorni delle vacanze che abbiamo passato insieme.
2. Oldja fel a gerundio-t!
Per es.: Guardando la televisione, s'e addormentato.
I Mentre guardava la televisione, s'e addormentato.
Avendo sete, abbiamo bevuto due bottiglie di birra. - Avendo
sete, beve o acqua, o birra. - Essendo in Italia, parlavo sem pre in
italiano.  Avendo molto da fare, sono andato (-a) a letto abba-
stanza tardi. - Avendo freddo, sono tornato (-a) a casa. Avendo
paura di. un temporale, non siamo usciti (-e). - Alzandomi tardi,
non posso arrivare in tempo al posto di lavoro. - Attraversando la
strada, guardo prima asinistra, poi a destra.
3. A válaszban használja a személyes névmás hangsúlytalan tárgy-
esetét:
Per es.: A vete visto la trasmissione della partita di calcio?
Si, l'abbiamo vista. Non l'abbiamo vista.
Lei ha visto il programma di stasera alla televisione ? - Ha visto
Ja partita di calcio? - Hai scritto le cartoline? - A vete ricevuto la
mia cartolina? - Hai mandato i telegrammi ? - Lei ha terminato il
lavoro? - Hai incontrato Olga? - Hai incontrato gli amici? - Hai
comprato i biglietti? - Ha scritto la lettera ? - Hai preparato la
cena? - Lei ha chiamato il medico? - Lei ha ascoltato la radio ieri
sera ?
4. Használja a tutto megfelelő alakját:
. .. la citta e bella. - ... stadio e pieno di gente che guarda la
partita. - Ho lavorato ... il giorno. - Non ho dormito o.. la
notte. - E uscita . . . la famiglia. - Ho letto . . . il libro. - Lei ha
185

14 letto . . . questi libri? - Gli ho raccontato . . . - . . . sono contenti.
- . . . e squisito. - . . . sono qui. - . . . il romanzo e interessante.
5. Fordítsa olaszra:
Mindent megvettem. - Nem tudhatok mindent. - Ezt mindenki
tudja. - Mindenki elutazott? - Minden olyan nehéz! - Minden
kérdése nehéz. - Nem ismerek mindenkit. - Minden asszonynak
sok dolga van. - Minden készen van. - Mindenki készen van. -
Mindenki megérkezett. - Mindent elfelejtesz. - Mindenki időben
itt lesz. - Ezt mindenki ismeri. - Mindenki ért minden kérdést. -
Mindenki tud minden szót.
6. Stare+gerundio. - Fejezze be a mondatot !
Per es.: Che cosa sta facendo Lei? Sto (scrivere) . . .
Sto scrivendo una lettera.
Che cosa sta facendo Lei? Sto (scrivere) . . . - Sto (leggere) . . .
- Sto (ascoltare) . . . - Sto (guardare) . . . - Sto (fare) . . . - Sto
(studiare) . . . - Sto (cercare) . . . - Sto (raccontare) . . .
Che co sa stava facendo Lei, allora? Stavo (leggere) . . . - Stavo
(fare) . . . - Stavo (telefonare) . . . - Stavo (mangiare) . . . - Stavo
(giocare) . . . - Stavo (guardare) . . .
7. Fordítsa lnagyarra:
Non ha trovato le chiavi perdute. - Leggo una lettera arrivata
daU'Italia. - Ricordo con piacere le settimane passate in Italia. -
Non dimentico i vocaboli bene imparati. - Il registratore ricevuto
da lui e veramente mol to bello.
8. Fordítsa olaszra:
Az autó a ház előtt áll. Az orvos virágot vesz, és beszáll az autóba a
felesége mellé. Ma a felesége vezet. Tegnap érkeztek haza a nyaralás-
ból, és most Pel1egriniékhez mennek. Barbara nyit ajtót, és üdvözli
a vendégeket.. A két asszony átöleli egymást. - Te nagyon lebarnul-
tál! - mondja Barbara Margheritának.. Filippo megköszöni nekik a
szép képeslapot.. Egy kérdésre'válaszolva Francesco azt mondja, hogy
186

csodálatosan érezték magukat Riminiben. Pellegriniék konyakkal 14
kínálják őket. Margherita jobban szereti a Cinzanót, mint a konya-
kot, mert édes.
- Egészségetekre!
- Köszönjük, viszont.
9. Fordítsa magyarra szótár segítségével :
La rivelazione di Sanremo fuma la pipa
Anna Oxa, sedici anni, studentessa di liceo artistico, con il secon-
do posto che si e aggiudicata al Festival di Sanremo e stata la rivela-
zione di quest'anno. Anna, che ha sfiorato il successo pieno con la
canzone «Una emozione da poco», vive a Bari con la madre e sette
tra fratelli e soreIle. Il padre, di origine albanese, e morto. La can-
tante e un tipo eccentrico: furna la pipa, si veste da «punk» ed e
giunta a Sanremo per caso, vincendo un piccolo concorso per voci
nuove. (Grazia, 1978)
]87

15
Quindic sima lezione

Un prestito
«Signorina, venite.»
Sta ora seduta dinanzi a una scrivania, e dall'altra parte c'e la
signora, Elvira Capenna. Brutta, la immaginava, e invece brutta
non e; magari un po' grassa, ma ha una faccia aperta, occhi grandi
escuri, capelli neri.
«Chi ti ha mandata ?»
Gia, le da del tu.
«Eduardo Torcia.»
«Come ti chiami ?»
«Lucia Alinei.»
«Quanti anni hai?»
«Ventisette.»
«Hai famiglia ?»
«Papa e i fra telli.»
«Lavori ?»
«Tra un mese.»
«Dove ?»
«AJla Rinascente.»
«Tuo padre, che fa ?»
«Pensionato.»
«Che faceva?»
«Comandante di nave.»
«E assai vecchio?»
«Settantasei anni.»
«1 fratelli?»
\
188

«Non lavorano ancora.» 15
«Perché ?»
«Il primo non puo lavorare.»
«Malato ?»
«Si.»
«L' al tr o ?»
«E studente universitario,» mentisce.
«Quant' e la pensione di papa ?»
«Novantamila lire.»
«Chi ti ha mandata ?»
«Eduardo Toreia.»
«Tuo padre, 10 sa ?»
«Che cosa ?»
«Che sei venuta da me.»
«Si.»
«Perché non e venuto anche Iui?»
«E maIa to.»
«E tu, perché sei venuta ?»
«Per chiedervi un piacere. »
«A me?»
«Si.»
«Scusa : ma chi ti conosce?»
«10. . .»
«Come fai a chiedere un piacere a chi non ti conosce?»
«Ora mi conoscete.»
«Nemmeno per sogno. Tu, cosi facile la fai?»
«Ho bisogno di soldi.»
«Mi dispiace. Ma io, scusa, che c'entro?»
«V olevo. .. chiedervi un prestito.»
«Brava! Vieni a casa mia, da me che non ti ho mai conosciuta, e
perché? Per chiedermi un prestito. A me! Cose da pazzi !»
«Ve ne saro molto grata. . .»
189

15
2
)
La signora si aeeende una sigaretta.
«Chi ti ha mandata? Perehé, vedi, questo vorrei sapere: com' e
ehe una persona si presenta all'improvviso a easa di un'altra, ehe
non ha mai vista né eonoseiuta, e fresea e leggera : Per piacere, fatemi
un prestito! Ma vogliamo perdere tempo? . . . Chi ti ha mandata ?»
«Eduardo Toreia. Se non mi eredete, domandatelo aluL»
«E tu, a Toreia, sai ehe gli diei? Che seonoseiuti, a easa mia, non
me ne deve mandare.»
«Potete fidarvi di me.»
«Fidarsi ? E ehe significa ? E fidarsi di ehe, poi ?»
«Non mi sono spiegata bene. Anzi, vi faeeio le mie scuse.»
«Prima chiedi soldi, poi fai le tue scuse. Perehé mi fai perdere
tempo, se non sai nemmeno quello ehe diei ?»
«Se mi aiutate, io vi saro molto grata: come voi vorrete.»
«Come voglio io? Ma io non voglio un bel niente. In qu esti casi
ci sono regole stabi1ite.»
Ha eambiato d'improvviso faceia, la signora Capenna; e ora, seria
seria:
,Ei
190
«E va bene, badiamo ai fatti.
Quant'e ehe vorresti, da me?»
«Centomila lire, signora.»
«Quanto hai detto?»
«Centomila lire,» ripete.
«Ma 10 vedi, ehe hai voglia di
seherzare ?»
«Non sto seherzando. Non ho
né il tempo né il desiderio,» e
perehé la signora la sta ora guar-
dando con tanta attenzione?
«Lo sai ehe mi sei quasi sim-
pa tiea ?»
«Parliamo dei soldi per pia-
cere.»

«Va bene, parliamone pure. Centomila lire. E quando me le rida- 15
resti? E come?»
«Ad un tanto al mese.»
«Ci oe ?»
«Ventimila lire.»
«E dove le prendi ?»
«C'e la pensione di papa; il mese venturo, poi, io entro alla
Rinascente. »
(Riduzione da «L'amara scienza» di Luigi Compagnone)
La recluta e il colonnello
Assumendo il comando del reggimento, il nuovo colonnello passa
in rassegna isoIdati, rivoIgendo a ciascuno una parola gentile. Ve-
dendo un soldato dall' aria timida, l'ufficiale gli si avvicina e gli
chiede:
- E alI ora, giovanotto, si
trova bene al reggimento? Se e
cosi, stia allegra e qua la mano!
Puo scrivere a suo padre che lei
ha stretto la mano al colonnello:
la cosa gli fara certo piacere ! Che
cosa fa suo padre?
- Egenerale, signor colon-
nel1o.
191

15
usa DELLE PAROLE
Oggi sono molto occupato: non
ho un minuto di tempo.
Abbiamo intenzione di partire do-
mani mattina.
A vete voglia di giocare a carte?
Purtroppo, non ho occasione di
parlare l'italiano.
Domani avro molto da fare.
Lei ha ragione: non mi presta il
denaro chiesto.
Ho bisogno di 5000 fiorini.
Il discorso del direttore avra luo...
go domani.
Mia figlia ha sedici annie
Ho paura di far tardi.
Adesso ho fretta: ne parleremo
domani.
Ho freddo. Ho caldo.
Hai sete? Ho molta sete.
Hai fame? Ho molta fame.
Ho sonno: vado a letto.
Ho mal di testa. (Ho mal di capo).
Ho mal di stomaco.
Ma nagyon el vagyok foglalva:
nincs egy perc időm.
Az a szándékunk, hogy holnap
reggel elutazunk.
Van kedvetek kártyázni ?
Sajnos nincs alkalmam olaszul
beszélni.
Holnap sok dolgom lesz.
Magának igaza van: nem köl-
csönzi nekem a kért pénzt.
5000 forintra van szükségem.
Az igazgató beszéde holnap lesz.
A lányom tizenhat éves.
Attól félek, hogy elkésem.
Most sietek: majd holnap beszé-
lünk róla.
Fázom. Melegem van.
Szomjas vagy? Nagyon szomjas
vagyok.
Éhes vagy? Nagyon éhes vagyok.
Álmos vagyok: lefekszem.
Fáj a fejem.
Fáj a gyomrom.
VOCABOLI
1. il pre.stito kölcsön
dinanzi a előtt
la scrivani.a íróasztal
invece de, azonban, el1enben
grasso kövér; zsíros
la faceia arc
le da del tu tegezi ő t
la Rinascente (olasz áruház neve)
192
il pensionato nyugdíjas
il comandante parancsnok
la nave hajó
assaoi nagyon
universitaorio egyetemi
mentire (mento v . mentisco) hazudik
nemmeno per sogno szó sincs rója
il sogno álom

tu cosi faocile la fai? te csak így ve-
szed ezt?
cose da pazzi! meg kell bolondulni!
pazzo bolond; a bolond
2. grato hálás
presentarsi (mi presento) 1. jelentke-
zik, megjelenik, 2. mutatkozik
leggero könnyű, könnyed
peordere* tempo időt vesztegetni
sconosciuto ismeretlen
fidarsi (dO bízik vkiben
significare (signiofico) jelent
spiegarsi (mi spiego) megértetni ma-
gát (mi spiego ? világos? érthető?)
fare* le scuse mentegetődzik, bocsá-
na tot kér
la scusa 1. bocsánatkérés, mentegetőd-
zés 2. ürügy
aiutare (ace). segít vkinek
io non v oglio un bel niente én egyál ta-
1án semmit se akarok
la reogola szabály
stabilire (stabilisco) megálla pí t
cambiare (caombio) 1. (meg)váhoztat,
cserél; (be)vá1t (pénzt); 2. megvál-
tozik
badare (a) ügyel vmire, törődik
il fatto tett; tény; eset
vorresti szeretnél
avere* voglia (dO kedve van vmihez
la voglia kedv
né nem is; né ° ° ° né sem. . . sem
il desideorio vágy, kívánság, kedv
I'attenzione n figyelem
ridare *, ridato visszaad
ridaresti adnád vissza
ad un tanto al mese havonta ennyit
meg ennyit
venturo jövő, eljövendő
3. la reocluta újonc
il colonnello ezredes
assuomere*, assunto 1. felvesz, alkal-
maz, 2. átvesz
il comando parancs; parancsnokság 15
il reggimento ezred
passare in rassegna szemlét tart
la rassegna szemle
ciascuno mindegyik, minden egyes
I'aoria arckifejezés, külső
tiomido félénk
I'ufficiale h tiszt
avvicinarsi (a) közeledik, odamegy
trovarsi (mi trovo) 1. van vhol, 2. van
vhogyan, érzi magát!
stia allegro! érezze jól magát!
qua la mano kezet rI'-
qua ide, itt
striongere*, stretto (meg)szorít
striongere* la mano (a) kezet szorít
vkivel
far* piacere (a) örül
il generale tábornok
occupare (occupo) elfoglal
occupato elfoglalt, foglalt
avere* intenzione (dO az a szándéka
I'intenzione n szándék
giocare a carte kártyázik
la carta papír
le carte 1. iratok, 2. kártya
I'occasione n alkalom
prestare (presto) kölcsön ad
il denaro pénz
il discorso beszéd; beszélgetés
avere* luogo megtörténik, lezajlik
avere* fretta siet
avere* freddo fázik
avere* caldo melege van
avere* fame éhes
avere * sonno álmos
avere* mal di testa v. mal di capo fáj
a feje
il male 1. baj, 2. betegség
il mal di testa fejfájás
avere* mal di stoomaco fáj a gyomra
il mal di stoomaco gyomorfájás
10 sto.maco (-chi) gyomor
193

15
GRAMMATICA
A magázó megszólítás többes szám 2. személlyel
Signorina, venite! Jöjjön, kisasszony!
Ora mi conoscete. (Maga) most már ismer engem.
Ritkábban a többes szám 2. személyű igealakot is használják magázó
megszólításra, egy személyhez szólva. Ez főleg az irodalmi nyelvben
fordul elő, a beszélt nyelv nem használja. A beszélt nyelvben a 3.
személyű (Lei-vel történő) udvarias megszólítás az általánosan hasz-
nált forma.
Többes szám 2. személlyel történő magázáskor az esetleges me/-
léknevet (az összetett állítmányban) és a participio passato-t a meg-
szólított szeméHyel egyeztetjük:
Maga egy kicsit fáradt. (férfi)
Maga nagyon rokonszenves.
(nő)
Volt valaha Magyarországon ?
(férfi)
Jól érezte magát a tengerpar-
ton? (nő)
A társalgási nyelvben is használatos viszont a voi (maguk) több
személy udvarias megszólítására a foro (önök) helyett, amely hang-
súlyozott udvariasságot fejez ki :
Voi siete molto genti/í.
Loro sono molto genti/i.
Voi siete un po' stanco.
Voi siete molto simpatica.
Siete mai stato in Ungheria?
Vi siete trovata bene al mare?
aguk nagyon kedvesek.
Önök nagyon kedvesek.
A hangsúlytalan névmási alakok együttes előfordulása
Ve ne saro molto grata. Nagyon hálás leszek magának
érte.
E quando me le ridaresti? És mikor adnád vissza nekem
azokat?
194

Se icesima 1 zione


16


Nord
nord-ovest t nord-est
"'" 1/
Ovest +- /1"", ->- Est
sud-ovest t sud-est
Sud


Mettentrione
settentrionale
Occidente r Oriente
occidentale +- I
 orientale
+
Mezzogiorno
meridionale


Dove?
a nord di Roma


a ovest di Roma


a est di Roma


a sud di Roma


nell'Italia settentrionale
nell'Ungheria meridionale


nella parte orien tale di. . .
nella parte occidentale di. · .


199




16

L'!taIia
1
L'ItaIia e situata nell'Europa meridionale ed ha una posizione
geografica molto favorevole: il mare la circonda da tre lati (ad
Gvest, a Sud e ad Est), a Nord, invece ci sono le Alpi che costituisco-
no i suoi confini naturali. Confina, sempre a Nord, con quattro
paesi: la Francia, la Svizzera, l' Austria e la Jugoslavia. L'Italia e
una penisola. Ad essa appartengono anche due grandi isole: la Sicilia
e la Sardegna (la Sardegna e quasi grande come la Sicilia), e altre di
dimensioni piu piccole come 1'isola d'Elba e la piccola ma bellissima
isola di Capri. E la piu bella delle isole? Certamente, ci vanno
moltissimi turisti, anche per ved ere la famosa Grotta Azzurra. . . e
chi non ha sentito parlare della Grotta Azzurra?
Il paese e per gran parte montuoso. 1 monti piu alti delle Alpi
sono il Monte Bianco (metri 4810) e il Monte Rosa (metri 4503).
A Sud delle Alpi si trova una grande pianura, quella del Po, con
una superficie di 75. 000 chilometri quadrati (il fiume e lungo 652
chilometri), ma subito dopo troviamo la seconda catena di monti,
quella degli Appennini che attraversa tutta l'Italia. Gli Appennini
sono piu bassi delle Alpi (ma non
perció meno belli). La cima piu
alta, nel Gran Sasso d'Italia, e di
metri 2914. Fra i monti ci sono
anche tre vulcani attivi: il bellis-
simo Vesuvio (m. 1277), nei din-
torni di Napoli, 1'Etna (m. 3340)
in Sicilia e 10 Stromboli (930
metri), in una delle piccole isole.
200
Etna

2
16
L' Italia e ricca di fiumi e di laghi. All'infuori del Po ricordiamo
i fiumi piu noti: l' Arno che passa per Firenze e Pisa (<<il bel fiume
d' Arno» come 10 chi ama Dante Alighieri, il sommo poeta italiano)
e il Tevere che passa per la capitale d'Italia.
Chi vuol conoscere le bellezze naturali del paese, deve vedere non
solo Napoli e il Vesuvio ma - fra l'altro - anche la regione dei la-
ghi nell'Italia settentrionale. Il piu celebre dei laghi e, forse, il Lago
Maggiore con le Isole Borromee che sono f ose in tutto il mondo:
l'Isola Bel1a con un palazzo del 17° secolo e i suoi giardini; e l'Isola
dei Pescatori o Isola Superiore con le pittoresche vie del suo villaggio
di pescatori. Ma non e meno bello il Lago di Como. Sulle sue rive si
possono visitare la cittadina di Lecco che conserva moltissimi ri-
cordi di Alessandro Manzoni, autore dei «Promessi Sposi» (nei suoi
  ....
t.) j
.. ..,
\., ... f
.JJ \- ·
"'- .:J
ja o d' ls eo
Lago di Garda
..
MILANO
VERONA
201

16
go
La Torre pendente (Pisa)
dintorni si trovano i luoghi de-
seritti neUe pagine del romanzo),
BeHagio ehe e una ineantevole
stazione eHmatiea, eComo, 1uo-
go di naseita di uno dei mag-
giori fisici italiani : Alessandro
Volta.
C' e, poi, il Lago di Garda ehe
ha un ottimo eHma. Sulla sua
riva meridionale si trova Desen-
zano, un luogo di villeggiatura
da dove si possono fare delle gite
in battello, con minima spesa, a
Garda, Gardone, eecetera.
3
La Repubblica Italiana e divisa in 20 regioni. Le regioni invece
söno divi se in province. Le regioni maggionnente frequentate dai
turisti ungheresi sono il Veneto con Venezia, Vicenza e Verona,
la Lombardia con Milano, Bergamo, Brescia, Cremona, Mantova e
Pavia, la Toscana con Firenze, Lucca, Pisa, Siena e SaI) Gimignano,
il Lazio con Roma, i CasteIIi Romani e Tivoli, einfine la Campania
con Napoli e dintorni.
La maggior parte dei nostri turisti viaggia in treno oppure in mac-
china. Chi ha fretta, va in aereo. Molti comprano il «biglietto di
libera circolazione», e fanno bene perché possono viaggiare quanto
vogliono e scendere dove piu gli piace. Ma e ancora piu fortunato
(perché vede di piu) chi viaggia in macchina, specie Se va piu lenta-
mente dove c' e molto da ved ere, e si fenna un po', magari per
un' ora, anche neUe piceole cittadine, lontane dai grandi centri,
spesso costruite sulle colline.
Nel 1977 l'Italia aveva una popolazione di 56 miIioni di abitanti.
202

L'Italia e una Stato industriale-agricolo con una industria forte- 16
mente sviluppata. 13 universalmente nota, per eseIppio, l'industria
italiana delle automobili (basta pensare alla FIAT di Torino). Nel
campo dell'agricoltura e notevolissima la produzione di uva, limoni
e olive. Giustamente dice 10 scrittore G. B. Angioletti : «L'Halia e
coperta di vigne come il mare di onde.»
San Gilnignano
Nella vita economica del paese - povero di materie prime - ha
una grande importanza il commercio. Percio il suo commerio con
l'estero e molto sviluppato. L'Italia ha un'ottima rete stradale: per
la lunghezza delle autostrade (piu di 6.000 chilometri) essa e fra i
primi paesi del mondo.
'.
DOMANDE
1. Qual e la posizione geografica dell'Italia e quali sono i suoi
confini ? Quali isole appartengono all'Italia? Qual e piu grande: la
Sicilia o la Sardegna? Che cosa sa Lei dell'isola di Capri? Quali sono
i monti piu atti delle Alpi? Quanto e alto il Monte Bianco? Come si
chiama la grande pianura a sud delle Alpi? Quanto e grande la pia-
203

16 nura del po? Come si chiama la catena di monti che att ra versa I'lta-
lia ? Quanti vulcani attivi ci sono in Italia? Quali sono?
2. Di che cosa e ricca l'Italia? Dove e la regione dei laghi? Quali
isole si trovano nel Lago Maggiore? Quali sono le citta che si posso-
no visitare al Lago di Como? Chi e Alessandro Volta? Che cosa sa
Lei del lago di Garda?
3. In quante regioni e divisa la Repubblica Italiana ? Quali sono le
regioni maggiormente frequentate dagli ungheresi ? Che cosa sa Lei
della vita economica dell' Italia ? Che cosa sa Lei del commercio
italiano? Che co sa sa delle strade italiane? Che cosa dice G. B.
Angi ol et ti dell' Italia ?
o
Il 9antante di successo
Un tale presenta una ragazza
ad un giovane e vanesio cantante
di successo. Il cantante le chiede:
- Non elei, signorina, che ha
una meravigliosa sorelIa ?
- No - risponde freddamen-
te la giovane donna. - E mia
sorelIa.
LA FRASE
E il fiume piu lungo del paese.
E la piazza piu bella della citta.
E la stanza piu grande dell'ap-
partamento.
204
Az ország leghosszabb folyója.
A város legszebb tere.
A lakás legnagyobb szobája.
, .

E l'uomo piu fortunato del mon-
do"
Sono i monti piu alti delle Alpi.
Sono le stazioni balneari piu fa-
mose dell' Italia"
A világ legszerencsésebb embere" 16
Az Alpok legmagasabb hegyei.
Olaszország leghíresebb fürdőhe-
lyei.
VOCABOLI
1. il nord észak
l' est h kelet
il sud dél
I'ovest h nyugat
il settentrione észak
I'oriente h kelet
l' occidente h nyugat
settentrionale északi
orientale keleti
meridionale déli
occidentale nyugati
e situato (-a) fekszik
la posizione fekvés, helyzet
geogra "fico (-ci) földrajzi
favore"vole kedvező
illato oldal, rész; szempont
costituire (-isc) alkot
confinare határos
sempre ugyancsak
la Fra"ncia Franciaország
la Svi"zzera Svájc
la peni"sola félsziget
appartenere* (a) tartozik vmihez
come mint
di dimensioni piu pi"ccole kisebb ki-
terjedésűek
bt dimensione kiterjedés
certamente természetesen; bizonyára
la grotta barlang
il paese ország; falu
montuoso hegyes
la pianura síkság
la superfi"cie terület
il fiume folyó
la catena lánc
basso alacsony
la cima tető, csúcs
il vulcano vulkán
atti vo tevékeny, aktí v, működő
2. aH'infuori di vmin kivül
noto ismert, közismert
sommo legnagyobb
la capitale főváros
fra I'altro többek között
la regione vidék, tartomány
ce"lebre híres
il giardino kert
il pescatore halász
superiore felső, fő-
il viHa"ggio falu
la cittadina városka
conservare (conservo) (meg)őriz
il ricordo emlék
I'autore h szerző
i promessi sposi jegyesek
i dintorni t. sz. környék
descri"vere*, descritto leír
la pa "gina lap, oldal
incante"vole elbűvölő, bájos
la stazione clima "tica gyógyfürdőhely ,
klimatikus gyógyhely
illuo"go di na"scita szülőhely
la na .scita születés
fi.sico (-ci) fizikai
il fi"sico fizikus
o.ttimo nagyon jó, kitűnő
205

16
il battello (kisebb) hajó
mi-nirno legkisebb, (igen) csekély
3. la repu-bblica köztársaság
la provi-ncia 1. vidék, 2. megye
divi-dere * , diviso feloszt, szétválaszt
infine végül
I'ae-reo repülőgép, ae-reo légi
la circolazione közlekedés, forgalom,
keringés
fortunato szerencsés
la collina domb
la popolazione népesség, lakosság
I'abitante hlakos
industriale j pari
agri.colo mezőgazdasági
I'indu-stria ipar
sviluppare fejleszt
sviluppato fejlett
universalmente világszerte
il campo 1. (szántó )föld, 2. tér, terület
I'agricoltura földművelés
note-vole jelentős
la produzione termelés, termesztés,
gyártás
I'uva szőlő
il limone citrom
giustamente helyesen, joggal
coprire* (copro), coperto (di) befed,
betakar, borít; elnyom (hangot)
giusto helyes, jogos; igazságos
la vigna szőlőskert
ronda hullám
econo-mico (..ci) gazdasági; olcsó
po-vero (di) szegény (vmiben)
la mate-ria prima nyersanyag
la mate-ria 1. anyag, 2. tárgy, téma
I'importanza fontosság, jelentőség
il comme-rcio kereskedelem
la rete stradale úthálózat
la rete 1. háló, 2. (út)hálózat, 3. cso-
magtartó (háló)
la lunghezza hosszúság
il cantante énekes
il successo siker
il cantante di successo népszerű dal-
énekes
tale 1. ilyen, olyan, 2. egy bizonyos,
valaki
vane-sio beképzel t
peggiore rosszabb
supremo legfelső, végső, igen nagy
inferiore alsó(bb); rosszabb (minő-
ségű)
i-nfimo nagyon alacsony, legalsó
meglio jobban; jobb
peggio rosszabbul; rosszabb
la matema -tica ma terna ti ka
inteiIigente o k os
GRAMMATICA
A melléknév fokozása
A melléknévnek három foka van: alap-, közép- ésfelsőfoka_
Az alapfok a szótári aJak: bello szép.
A középfokot az olaszban az alapfok elé tett piu (inkább), iHetve
meno (kevésbé)határozószókkal képezzük: P1Ü bello szebb, meno bello
kevésbé szép.
A felsőfoknak két változata van:
206

aj a viszonyító felsőfok a tulajdonság legnagyobb vagy legkisebb 16
mértékét fejezi ki. Úgy képezzük, hogya középfok elé tesszük a ha-
tározott névelőt: il piu bello a legszebb, il meno bello a legkevésbé
szép.
b J az önálló felsőfok - önmagában, összehasonlítás nélkül - a
tulajdonság magas fokát fejezi kL Az -i.ssimo jellel képezzük:
belli.ssimo gyönyörű, nagyon szép.
A tulajdonság magas fokát kifejezhetik a molto nagyon, assai
nagyon, troppo túlságosan stb. határozószók segítségével is: molto
piccolo nagyon kicsi, assai difficile nagyon nehéz, troppo lungo
túlságosan hosszú.
Összefoglalva:
Alapfok Középfok
Felsőfok
viszonyító önálló
freddo
piu freddo
meno freddo
il piu freddo freddi .ssimo
il meno freddo
A fokozott melléknév szórendi helye
A középfokú melléknév rendszerint a jelzett szó után áll:
Questo e un monte piu alto.
A felsőfokú mel1éknév állhat a jelzett szó előtt, de gyakrabban hasz-
náljuk a jelzett szó után, a névelő azonban elöl marad:
Questo e il piu alto monte.
Questo e il monte piu alto.
A hasonlító szerkezet
a) Az alapfokú hasonlítást a eos! .... eome olyan. . ., mint, tan-
to. .. . quanto olyan. . ., mint, altrettanto.. . .. quanto ugyanolyan. · .,
mint szópár ok segitségével végezzük:
Alessandro e (eosi) forte eome Pietro.
Alessandro non e tanto forte quanto Pietro.
Alessandro e altrettanto forte quanto Pietro.
207

16 A szópár első tagja el is maradhat:
Alessandro e forte eo me Pietro.
b) A középfokú hasonlítás két dolog (személy, tárgy) összehasonlí-
tásakor a di elöljárószóval, két tulajdonság összehasonlításakor a ehe
kötőszóval történik:
Alessandro e piu forte di Pietro. Sándor erősebb Péternél.
Questa signora e piu elegante ehe bella. Ez az asszony inkább ele-
gáns, mint szép.
c) A felsőfokú hasonlítás di-vel történik:
Alessandro e il piu forte ragazzo della classe.
Pietro e il meno forte degli studenti.
Rendhagyó fokozású melléknevek
Az olaszban hat melléknévnek a közép- és felsőfokban - a szabá-
lyos alakok mellett - rendhagyó alakjuk is van:
-------- _.--.-- -- - -- ---- -
Alapfok I Középfok I Felsőfok
--- - --- -- --
buono migliore il migliore o .ttimo
jó jobb legjobb nagyon jó, kitűnő
cattivo peggiore il peggiore pe.ssimo
rossz rosszabb legrosszabb nagyon rossz
grande maggiore il maggiore ma .ssimo
nagy nagyobb legnagyobb legnagyobb, legfőbb
I piccolo Iminore il minore mi .nimo
I kicsi k ise bb legkisebb legkisebb, csekély
alto superiore il superiore supremo, sommo
magas magasabb legmagasabb legfelső, végső
basso inferiore J'inferiore j "ntimo
alacsony alsó(bb) legalsó legalsó, nagyon alacsony
- -- -
Néhány példa a rendhagyó alakok használatára:
Questa e la strada migliore della regione. Ez a vidék legjobb útja.
Pietro e un ottimo amico. Péter kitűnő barát. Il Po e il maggior fiume
d'Jtalia. A PÓ Olaszország legnagyobb folyója.
208

A főnév helyettesítése a quelio névmással
A Sud delle Alpi si trova una
grande pianura, quelia del Po.
16
Az Alpoktól délre van egy nagy
síkság, a Pó-síkság.
Hogy a mondatban egyszer már előfordult főnév megismétlését - a
jóhangzás kedvéért - elkerüljük, a quelio névmás egyeztetett alakját
használjuk helyette. További példák:
,
Emil lakása nagyobb, mint Gá-
boré.
L' appartamento di Emilio e piu
grande ehe quelIo di Gabrie-
le.
La tua maeehina e piu moderna
di quelia del mio professore.
A te autód modernebb, mint a
, ,
tanarome.
A módhatározószó fokozása
A mel1éknévből képzett módhatározószót ugyanúgy fokozzuk,
mint amelléknevet:
facilmente piu facilmente il piu facilmente facilissimamente
meno facilmente il meno facilmente
Rendhagyó fokozású határozószók
Gyakran használat os a bene jól, male rosszul, grandemente nagyon,
poco kevéssé határozószók rendhagyó képzésű közép- és felsőfoka :
bene
male
grandemente
meglio
pegglo
maggiormente
piu
meno
\ poco
ottimamente v. benissimo
pessimamente v. ma1issimo
massimamente
minimamente
Példák: Adess(! mi sento meglio che la mattina. Most jobban érzem
magam, mint reggel. Oggi si sente peggio che ieri. Ma rosszabbul érzi
magát, mint tegnap.
209

16 Megjegyzés. A viszonyító felsőfok kifejezésére gyakori az olaszban
ez a szerkezet:
piu + módhatározószó + di tutti
Il padre guida piu velocemente di tutti. Az apa vezet a leggyorsab-
ban. Mio jig/io va peggio di tutti in matematica. A fiam tanul a leg-
rosszabbul matematikábóL
A gli névmás többes számú használata
Possono scendere dove piu
gli piace.
Ott szállhatnak le, ahol legjob-
ban tetszik nekik.
Újabban egyre inkább terjed a gli (neki) névmás használata több
személyre vonatkoztatva a nehézkesebb loro (nekik) helyett (. . . dove
piu piace loro). "
ESERCIZI
1. Mondja olaszul:
a) meleg, melegebb, legmelegebb; szerencsés, szerencsésebb, leg-
szerencsésebb; boldog, boldogabb, legboldogabb;
b) meleg nap, melegebb nap, a hónap legmelegebb napja; hideg
éjszaka, hidegebb éjszaka, az év leghidegebb éjszakája; boldog em-
ber, a világ legboldogabb embere; öreg asszony, az ország legöre-
gebb asszonya;
, c) hosszú út, kevésbé hosszú út; a legkevésbé hosszú út; érdekes
utazás, kevésbé érdekes utazás, a legkevésbé érdekes utazás;
d) igen modern szálloda, igen kényelmes ágyak, egészen új karos-
székek, igen magas hegy, gyönyörű ország.
2. Mondja olaszul:
a) Én erősebb vagyok, mint te. - Ö okosabb (intelligente), mint
éne - Anna csinosabb, mint Márta. Anna nálad is csinosabb. Ö a
legszebb a lányok közül. Ki szerencsésebb, mint ő? - Meg kell
210

mondanom, hogy én inkább okos vagyok, mint szép, válaszolta 16
Márta, a fiúk mégis nekem udvarolnak.
b) Ez a fiú ugyanolyan rendes, mint a fivére. - Sándor szerencsés
ember. De te legalább olyan szerencsés vagy, mint ő. - Én nem va-
gyok olyan fiatal, mint Flóra, mégis csinosabb vagyok mint ő, mond-
ta Emília. - Olyan érdekes kö , mint ez? Ez a legérdekesebb
könyv a könyvtáram ban. - Olyan kedves asszony, mint a felesé-
gem? Nincs nála kedvesebb asszony az egész világon.
3.. Come, quanto vagy di? - Pótolja a hiányzó szót!
Carlo e (cosi) intelligente . . . Alessandro. - Pietro e piu forte. .. .
Carlo.. - Maria e meno intelligente . . . Elvira. - Emma e altrettan-
to bella . .. . Anna. - Marta e tanto carina ... sua madre. - Carlo
e meno inteiligente .,. suo fratelIo. - Mia sorelia e piu brava . . .
me. - 10 sono piu contento . . . leL
4. Mi hiányzik a mondat ból?
Roma e la piu grande citta ... tutta l'ltalia. - Questo e il piu
grande lago. . .. Italia settentrionale. - La Sicilia e la piu grande. . .
isole. - II monte piu alto ... Appennini si trova nel Gran Sasso
d'ltalia. - II meno alto . .. vulcani e 10 StrombolL
5. Alkosson mondatokat a következő szókapcsolatokkal:
il mio miglior amico, la mia miglior amica
un appartamento minore, un appartamento maggiore
un' ottima cena, una pessima cena
tempo peggiore, tempo migliore, traffico maggiore, traffico minore
il migliore avvocato della citta.
6.. Fordítsa magyarra:
Dobbiamo lavorare megHo.. - Lo sai meglio di me! -- Canta
meglio di tutti.. - Parla italiano meglio di te.. - Non sto ancora
bene, ma sto meglio di ieri.. - Pietro e un ragazzo cattivo ma tu sei
peggio di Iui. - E maIato da due giorni: e oggi non sta meglio, anzi
sta un po' peggio. - Oggi c'e meno gente nei negozi, dobbiamo
211

16 aspettare meno che in altri giorni. - Devo lavorare ancora non meno
di tre ore. - E meno che nulla.
7. Alkosson négy olyan mondatot, amelyekben afőnevet másodszor
quello-val helyettestti!
Per es.: Sándor könyvtára nagyobb, mint Péter könyvtára.
La biblioteca di Alessandro e piu grande che quelia di Pietro.
8. Fordttsa olaszra:
Olaszországnak kedvező a földrajzi fekvése, mert három oldalról
tenger veszi körül, és csak északon vannak határai más országokkal,
de ezek is természetes határok.
V oltam már Olaszországban, és hallottam a Kék barlangról, de
még nem láttam. Legközelebb Capri szigetét is felkeresem : akkor
meg fogom nézni ezt a csodálatos barlangot is.
Kétszer átmentem a Pó-síkságon is, nagyon szép vidék 4
Tudom, hogy Szardínia és Szicíli a Olaszországhoz tartozik, de
sajnos még nem voltam sem Szicíliában, sem Szardínia szigetén.
Nápolyt már láttam: három napot töltöttem ott. A Vezúv szerin-
tem a világ legszebb vulkánja.
9. Rendhagyó fokozás.- Mondja olaszul:
Ö a század legnagyobb költője. - A te órád jobb az enyémnél. -
A barátom a világ legjobb embere. - Az idő csapnivaló: egy hét
óta esik, mondja a fürdőző. - Kitűnő az idő: három napja esik,
mondják a falvakban. - Olas,zország igen nagy része hegyes (vidék).
10. Rendhagyó fokozás. - Fordttsa magyarra:
Oggi e di pessimo umore. - Secondo me il Chianti e il miglior
vino della Toscana. - Abbiamo fatto un ottimo viaggio. - Lui ha
ottima salute. - V ogliamo un appartamento maggiore. - Ditemi il
prezzo minimo. - Nel peggiore dei casi pagherai 12.000 lire. - Li
lavorano i migliori medici. - Chi e il massimo dei nostri poeti? -
Ho un frateIlo minore ehe si chiama Giorgio.
212

11. Fordttsa magyarra ,. 16
Industria, agricoltura, commercio: tutti e tre sono molto imp or-
tanti per un paese. L'industria italiana e molto sviluppata, special-
mente nella parte settentrionale del paese. Milano e Torino sono i
due piu grandi centri dell'industria. L'Italia e famosa anche per la
produzione di vinD e olio d' civa. In Italia ci sono moltissime vigne
e i vini italiani sono ottimi.
12. A határozószó fokozása. Mondja olaszul:
Lassan vezess! Lassabban vezess! - Beszélj rövidebben, nagyon
röviden! - 6 mindent nagyon szépen megtanul. Az olaszt is köny-
nyebben tanulja, mint én.
213

17
Diciassettesima lezione

Elisa e Bruna
Elisa sali su] diretto delle 7.55 come faceva tutte le mattine. Ele-
gante, ricca, e bruttina. Ma aveva degli occhi d'angelo.
Resto contro il vetro del finestrino. Ad un tratto alzo una mano e
la bella ragazza che camminava lungo il fianco del trenD guardo in
su, verso di leL
«Bruna!» chianlo Elisa.
L'altra non rispose, la guardo ancora. Salto sulla vettura mentre
Elisa le muoveva incontro per 10 stretto corridoio.
«Ma Bruna! Sei proprio tu ?! E meraviglioso, Bruna!»
«Ciao, Elisa.»
«Come stai, Bruna?»
{}Q"-' e o
6<3°
J!
214
pl

Elisa la bach) e la Bruna si lascio baciare. 1 7
«Sono co si felice di rivederti, finalmente ! Dopo tre anni, Bruna,
pensa! tre anni. .. Eppure, ti ho riconosciuta subito! Anche se sei
diventata bionda. . . oh, che stran o, la Bruna bionda! Ma stai bene,
sai 1 sei ancora piu carina, sembri un attrice del cinema! · . .»
«Non prendermi in gira, per piacere.»
«Ma e vero, Bruna, e vero!»
Elisa la teneva per una mano, come faceva sempre, una volta, fin
da quando erano bambine e giocavano insieme, nel bel giardino di
Elisa.
«Vieni, andiamo a sederci. Abbiamo tante cose da dirci, vero 1»
«Che cosa abbiamo da dirci 1»
«Prima di tutto, devi dirmi perché non ti sei fatta piu viva con
me,» comincio Elisa. «Finito illiceo, sei sparita. Ti ho cercata almeno
dieci volte, a casa tua. E tu non c'eri mai.»
«Ghi. Non c'ero..»
«Oh, Bruna!» Il rimprovero, affettuoso, triste, riempi gli occhi
d'ange1o d'una strana luce. «Non voglio sgridarti. · · Dimmi di te. · ·
A che facolta ti sei iscritta 1»
«10 1» - un breve riso amaro. «Ma io non studio piu. Ho affamato
gift troppo i miei vecchi, per finire illiceo. Tu, piuttosto. La tua ca-
sa. . . Sempre bella come una volta, immagino. Da me, c' era sempre
odore di ca vo li. . . e da te, invece, si sentiva soltanto i1 profumo del
giardino tutto in fiore. . , D' estate, poi, era bello come un sogno. · ·
Oh, certo, mi ricordo.»
(Riduzione dal racconto di Piera Co/desina Be/Uni)
L'uso del telefono pubblico in Italia
Se Lei vuole usare un telefon o pubblico, cioe chiamare qualcuno
(un conoscente, un amico) dalla citta: dalla stazione, da un bar, ec-
cetera, allora deve fare quanto segue:
a) per prima co sa deve comprare un gettone,
b) poi introdurre il gettone in una' fessura sull'apparecchio,
215

17
c) fare il numero,
d) aspettare finché rispondono,
e) infine premere un bottone.
Che cosa succede spesso quando telefoniamo?
a) Chiamo l'amico:
- Pronto!
- Sei tu, Carlo?
- E l'ufficio informazioni
della stazione! - e butta giu il
ricevi tore.
- Scusi, signore, - dico,
ma quelIo non mi sente piu.
b) Altre volte capita che dob-
biamo aspettare parecchio fin-
ché abbiamo la linea libera, spe-
cialmente nelle ore di punta.
c) Il numero chiamato e occu-
pata:
Chiamo Raffaella. Il suo te-
lefo no e occupato. La chiamo di
nuovO. Sempre occupato. Non
e una cosa semplice, telefonare.
Provo a chiamaria di nuovo, cinque minuti dopo. Niente. Ma e
possibile? Non riesco a parlare con Raffaella, oggi? Sono gia suI
punto di perdere la pazienza. Aspetto altri tre minuti. Faccio il
numero. Ecco, finalmente, la voce di un uomo:
- Pronto!
- Sono Carlo Fiori. V orrei parlare con Raffaella.
216

- Attenda un momento.
Viene Raffaella :
- Sei tu, Carlo?
- Si, sono io, senti. . .
- Dimmi. . .
- V orrei vederti, Raffaella,
\
ho bisogno di parlarti, puoi veni-
re nel pomeriggio ?
- Nel pomeriggio, purtroppo,
sono occupata. La sera, pero, so-
no libera, posso uscire se vuoi.
- Allora verso le otto e mez-
zo possiamo andare a cena in-
sieme.
- Ci troviamo qui aj bar,
come di solito.
- Va bene, astasera.
17
usa DELLE PAROLE
(volta)
Una volta eravamo amici.
Ci sono stato soltanto una volta.
Sono stato per la prima volta in
Italia.
Non te 10 diro due volte.
Ho tentato piu volte di convin-
cerIo ma invano.
C'incontriamo qualehe volta per
strada.
Poche volte, in vita mia, ho visto
uno spettacolo cosi bello come
a Verona.
Valamikor barátok voltunk.
Csak egyszer voltam ott.
Első alkalommal voltam Olasz...
országban.
Nem fogom neked kétszer mon-
dani.
Többször megpróbáltam őt meg...
győzni, de hiába.
Néha találkozunk az utcán.
Kevésszer láttam életemben
olyan szép előadást, mint Ve-
ronában.
217

17
Mi ha offeso parecchie volte.
Litigano molte volte.
Questa volta ho vinto io.
II piu delle volte arriva tardi a
casa.
L'altra volta ho scoperto un po-
sta dave si mangia moIto bene.
La prossima volta vi andro
anch'jo.
El'ultima volta che te 10 dica!
Jó néhányszor megsértett.
Sokszor veszekszenek.
Ezúttal én nyertem.
Legtöbbször későn érkezik haza.
Legutóbb fölfedeztem egy helyet.
ahol nagyon jól lehet enni.
Legközelebb én is elmegyek oda-
Utoljára mondom neked!
VOCABOLI
1. bruttino csúnyácska
l' a -ngelo angyal
contro ellen, szemben, ellenében
il vetro üveg; ablaküveg
il finestrino kis ablak (pl. vonaton)
lungo mentén, mellett, hosszában
il fianco 1. oldal, 2. csípő
in su föl, fölfelé
non rispose nem válaszolt
saltare ugrik, fölugrik
la vettura kocsi
muo-vere*, mosso 1. mozog, 2. indul,
3. indít, megmozdít
stretto keskeny, szűk
baciare (ba-cio) megcsókol
diventare (divento) lesz vmivé, vmI-
lyenné
oh! ó!
I'attrice színésznő
pre-ndere* in giro kicsúfol, kigúnyol
vkit
una volta egyszer, valamikor
farsi* vivo hallat magáról, életjelt ad
vivo eleven, élő; élénk, erős
218
finito il Uce-o a gimnázium befejezése
után
illice.o gimnázium
sparire (-isc-) eltűnik
il rimpro-vero szemrehányás
affettuoso szeretetteljes, gyengéd
triste szomorú
riempire (rie-mpio v. riempisco) meg-
tölt, kitölt, eltölt
la luce fény, világítás, lámpa
sgridare (meg)szid
la facolta (egyetemi) kar
iscri.versi*, si e iscritto (a) beiratko-
zik vhová
il riso nevetés
affamare kiéheztet, (itt:) megkoptal
vmiért
troppo 1. túl sok, 2. túlságosan
piuttosto 1. inkább, 2. meglehetősen
l' odore h szag, illat
il ca .volo kelkáposzta
il profumo illat, parfüm
2. pu.bblico (-ci) köz-, nyilvános
quanto se-gue az aláb1?iak szerint

seguire (se.guo) 1. követ, kisér; 2. kö-
vetkezik
il gettone telefonérme
introdurre*" introdotto 1. bevezet,
2. bedug
la fessura rés, nyílás
I"appare.cchio készülék, gép
fare * il nu.mero tárcsáz
finché mig, amig
pre.mere nyom, megnyom, lenyonl
il bottone gomb
non si deve nem szabad
succe.dere*" successo (meg)történik
buttare dob, eldob
il ricevitore telefonkagyló
altre volte máskor
capitare (ca.pita) előfordul, adódik
la Ji.nea vonal
le ore di punta csúcsforgalmi idő
la punta 1. hegye vminek, 2. csúcs
sempre még mindig
se.mpUce egyszerű
provare (provo) próbál, megpróbál
possi.bile lehetséges
riuscire* (riesco) (a" di) sikerül
il punto pont
la pazienza türelem
la voce hang
vorrei szeretnék
atte.ndere *" atteso vár
trovarsi (mi trovo) találkozik
di so. Uto rendszerint
so.Uto szokásos
a stasera a viszontlátásra ma este
tentare (tento) megkísérel
invano hiába
la vita élet
offe.ndere*" offeso megsért
litigare (Ii .tigo) veszekszik
vi.ncere*, vinto 1. győz, 2. nyer
scoprire* (scopro)" scoperto fölfedez
17
GRAMMATICA
A történeti múlt (II passato remoto)
Elisa sali suI diretto.
Alzo una mano.
Elisa fölszállt a gyorsvonatra.
Fölemelte az egyik kezét.
Példamondataink álIítmányai olyan meghatározott időpontú, egy-
szeri múltbeli cselekvéseket fejeznek ki, amelyek nek semmi kapcso-
latuk nincs a jelenne!. Az ilyen cselekvés jelölésére az olaszban a
passato remoto-t használjuk.
A passato remoto befejezett, lezárt múltbeli cselekvést jelöl, amely
egy konkrét múltbeli időpontban zajlott le. A konkrét időpont sok-
szor nincs kifejezve, csak odaértjük (példáinkban : "annak a napnak
a reggelén").
219

17 A passato remoto egyszerű igealak: ragjait (-ai, ...ei, ...ii stb.) az ige
tövéhez tesszük: parl-ai, vend-ei, part-ii, jin-ii. A hangsúly mindig a
személyrag első magánhangzóján van.
vendere --- -l-- -- pa;ie--
parlare
parlai
parlasti
parl o
parlammo
I parlaste
parl a .rono
vendei (vendetti)
vendesti
vendé (vendette)
vendemmo
vendeste
vende-rono (vendc-ttero)
partii
partisti
parti
partimmo
partiste
I parti -rono
finire
finU
finisti
fini
finimmo
finiste
fini -rono
Megjegyzések. 1. A II. ragozáshoz tart'Üzó szabályos igéknek az
e. sz. 1. és 3., valamint a t. sz. 3. személyben két alakjuk van_ 2. Apas-
sato remoto-ban sincs -isc-es ragozás. 3. A passato remoto-ban sok
ige ragozása rendhagyó.
A visszaható névmás az igealak előtt áll :
mi lavai
ci lavammo
ti lavasti
vi lavaste
si lavo
si lava -rono
Az imperfetto és a passato remoto
La bella ragazza che camminava Az a szép lány, aki a vonat mel-
lungo il fianco del treno, guar.. lett ment, fölnézett.
do in su_
Az olaszban a kijelentő módnak öt múlt ideje van. Mindegyiknek
megvan a maga használati köre. Eddig közülük hármat ismertünk
meg_
Hasonlítsuk most össze az imperfetto és a passato remoto haszná-
latát.
Amíg az imperfetto folyamatos, határozatlan körvonalú, befejezet-
len cselekvést jelöl, a passato remoto egyszeri, konkrét, befejezett
cselekvést fejez ki.
220

Imperfetto
(folyamatos, határozatlan körvonalú,
befejezetlen cselekvés)
17
Passato remoto
(egyszeri, konkrét, befejezett cselekvés)
Preparava la colazione.
A reggelit készítette.
Andava len tamen te verso l'ufficio.
Lassan ment a hivatal felé.
Preparo la colazione in 10 minuti.
10 perc alatt elkészítette a reggelit.
Ando all'ufficio.
Elment a hivatalába.
Egyidejűleg lezajlott múltbeli cselekvések közül a folyamatban
volt cselekvést ímperfetto, a közben történt (közbejött) cselekvést
passato remoto jelöli :
I
Imperfetto
folyamatban volt cselekvés akkor,
Scrivevo una lettera
Egy levelet írtam,
Telefonavo ali' amico
A barátomnak telefonáltam,
,
Passato remoto
amikor egy másik cselekvés történt.
quando suono il telefono.
amikor szólt a telefon.
quando mia moglie entro.
amikor a feleségem belépett.
Imperfetto, passato remoto, passato prossimo
A három leggyakoribb múlt idő használatánál különösen arra kell
ügyelni, hogyamíg a passato prossimo-t (amely a beszélt nyelv, a
mindennapi társalgás múlt ideje) a jelennel kapcsolatban álló cselek-
vések kifejezésére használjuk, addig a másik kettőnek nincs kapcso-
lata a jelenne!: az imperfetto a helyzet leírására, a passato remoto
az események elmondására szolgál.
221

17
Le nem zárt idöszakaszban
végbement, a jelennel
összefüggö
Lezárt múltbeli időszakaszban végbement,
a jelenne! kapcsolatban nenl álló
konkrét, befejezett
cselekvés:
Passato prossimo
konkrét, befejezett
cselekvés:
Passato remoto
folyamatos, befejezet-
len cselekvés:
Imperfetto
it andato in ufficio.
Elment a hivatalba.
(Ott van:
most)
I Si e guardata allo spec-
chio.
Megnézte magát a
tükörben.
(most)
Ando in ufficio.
A hivatalba ment.
I (Ott volt:
akkor)
1 Si guardo allo specchio.
Megnézte magát a
tükörben.
(akkor)
Andava in ufficio.
Ment a hivatalba.
(Még nem volt ott:
akkor)
Si guardava al/o
specchio.
Nézte magát a
tük örben.
(akkor)
BSBRCIZI
1. Tegye ajelen idejű igealakot passato remoto....ba:
Mi sveglio alle sei, mi alza e subito dopo sveglio anche mia moglie.
Lei pure si alza e va in cucina per preparare la colazione. 10 entro
nel bagno e mi lavo bene con l'acqua fredda. Poi vi entra mia moglie
ma lei si lava con l'acqua calda. Mi vesta in fretta. Anche lei si veste
in alcuni minuti. Andiamo a far colazione. Dopo colazione usciamo
subito: saliamo in macchina e ci avviamo per Viterbo, questa bella
cittadina non lontano da Roma.
2. Forditsa magyarra, és magyarázza meg az igeidők használalát :
Mangiava delle arance. - Mangio le aran ce. - Ha mangiato le
arance.
3. Imperfetto vagy passato remoto? - Használja a főnévi igenév
helyett a megfelelő igeidőt !
222

Alberto e Teresa a Lido di Roma
Alberto racconta:
Un giorno, al principio di luglio, (noi) incontrarsi alla stazione
Porta San Paolo e salire suI trenD che essere gia pieno di gente. Due-
tre minuti dopo partire per Lido di Roma ehe e una grande stazione
balneare. Arrivare alle nove e un quarto e subito avviarsi alla spiag-
gia. Il tempo essere beHo, tirare un po' di vento mafare abbastanza
caldo. Fermarsi per un momento davanti ad un bar: io vi entrare e
comprare due gelati. Ne consegnare una a Teresa. Mentre (noi)
andare verso la spiaggia, guardare la genté che passeggiare nelle
strade. Alla fine io comprare due big1ietti e noi entrare in spiaggia
per fare il bagno nel mare e prendere il sole.
4. Változtassa meg az időpontot : a fentiek ma történtek!
Alberto racconta:
Stamattina ci siamo incontrati alla stazione Porta San Paolo e. . .
(folytassa a történetet!). . . . . . . . . . . . . .
5. Mondja el minden személyben:
Andai a letto dopo mezzanotte e il giorno dopo mi svegliai staneo
(stanea).
6. Változtassa meg amondatszerkezetet!
Per es.: Non riesco a parlare con lei.
Non mi riesce di parlare con lei
Non riesco a eomprenderti. - Non riesco ad arrivarci in tempo.
- C'e poco sole: non riesco ad abbronzarmi. - Non riesco a
spiegarglielo. - Non riesce a eapirmi. - Non riesce ad imparare
bene una lingua straniera. - Non riesce a riposare nemmeno la
domenica.
Non sono riuscito (-a) a finire questo lavoro per oggi. - Non sono
riuscito (-a) a comprare delle banane. - Non sono riuscito (-a) a
giungere per le otto.
223
17

17 7. Forditsa olaszra:
Giuseppe telefonálni akar Claudiának, hogy meghívja egy kirán-
dulásra. Délután fél öte Csúcsforgalmi idő. Tárcsázza Claudia szá-
mát. Sajnos a vonal foglalt. Újra hívja. Végre sikerül beszélnie Clau-
diával. A lány örül, hogy újra együtt fognak eltölteni egy napot, és
megköszöni Giuseppének a meghívást.
8. Forditsa magyarra szótár segitségével:
Riccio in trenD fra gli operai.
Gli operai erano otto, dormicchiavano nell' ora mattutina. Ogni
tanto qualcuno, svegliandosi, frugava nella sua borsa, tirava fuori un
boccone di pane, un pezzetto di formaggio e masticava in silenzio.
Per bere alza va un fiaschetto e dopo una rapida sorsata la ritappava.
Il ragazzo guardava gli operai.
Un operaio strappO una punta dello sfilatino e un angolo del pe-
corino, strizzo un occhio a Riccio per dirgli : vuoi? Riccio accetto.
Mangiarono senza guardarsi in faccia, tranquilli. (Giovanni Arpino)
224

iciottesima 1 zione
18
La cartolina


II pullman si ferrno. 1 turisti scesero e si diressero verso il risto-
rante. Bisognava far presto, c'erano soltanto tre quarti d' ora per
mangiare. Roberto e Irene si guardarono attorno cercando qualcosa
e subito si diressero verso la baracchetta delle cartoline iUustrate.
1 coniugi Roberto e Irene erano tipi nati soltanto per le cartoline.
Viaggiavano unicamente per mandare cartoline. Cosi, mentre i
compagni di puUman erano a pranzo, Roberto e Irene, seduti al
tavolino del negozietto, riempivano cartoline di nomi, indirizzi, titoli
e baci.
«Questa» disse Roberto, scegIiendo una deHe piu belle «la mande-
rerno al professor Cio-tola.»
225

Comincio a scriverla.
«Ahi,» di88e a un tratto «8' e macchiata! Proprio la cartolina per
una persona di riguardo.»
«Poco male,» fece la moglie, in80litamente calma «la manderemo a
un altro.»
«Ho gia scritto "Luigi".»
«La manderemo a un altro Luigi. A Luigi Fitto.»
«Figurati! Che c'importa? Piuttosto a Luigi Riva.»
«Ma che Riva! Pensiamoci un momento.»
«Luigi Ridammi?»
«Macché, quel seecatore!»
Si rimisero a pensare.
18
Passarono in rivi8ta tutti i Luigi della loro vita. All'improvviso
Roberto 8i ricordo di un vecchio zio Luigi dimenticato da anni.
Fu cosi ehe pochi giorni dopo, il vecchio, vedendosi rieordato do-
po tanti anni di 8ilenzio da questo parente, proprio mentre stava
faeendo te8tamento, 10 nomino erede universale.
226
(Riduzione dal racconto di Achille Campanile)

Al ristorante
18

Luigi: Senti, Agnese. Abbiamo camminato abbastanza in citta.
I monumenti mi interessano molto, ma adesso basta. 10 muoio di
fame. Andiamo a mangiare in una trattoria vicina.
Agnese: Anch'io ho fame. Ecco qui di fronte un ristorante.
Guarda un po' dentro: c' e molta gente. Si vede che hanno una buona
cucina. Spero che qui mangeremo bene.
Cameriere: Buongiorno! S'accomodino qua, questo tavoIo e li-
bero.
I giovani coniugi di Torino (venuti a Roma per aIcuni giorni)
prendono posta al tavoIo indicato. Il cameriere che li serve e un
giovanotto simpatico, cortese.
Luigi: Mi dia la lista, per favore. Grazie.
Cameriere: Desiderano mangiare a prezzo fisso?
Luigi: No, grazie. Mangiamo alla carta. Intanto, ci porti una
bottiglia di vino bianco e un' aequa minerale.
Quando il cameriere ritorna col vino, il marito ordina i piatti scelti.
Luigi: Allora, per primo piatto ci porti spaghetti alla bolognese e
gnocchi alla romana, per secondo un arrosto di maiale con insalata
verde e un polIo arrosto con fagiolini.
Cameriere: Che cosa desidera-
no dopo? Formaggio, caffe o
gelato?
Agnese: A me porti un gelato.
Luigi: 10 invece vorrei del for-
maggio.
Alla fine del pranzo Luigi os-
serva:
- Abbiamo scelto bene.
Questoe un ristorante di prim' or-
dine: il pranzo e stato eccellente
e il servizio perfetto.
- E vero. Ma adesso andia-
mo.
227

18 - Cameriere, il conto, per favore.
- Eccolo, signore.
- II resto 10 tenga per séG
- Tante grazie.
Luigi e Agnese vanno via contenti.
Fermi principi
Un uomo di fermi princlpl,
non appena il proprio figlio rag-
giunge l' eta di sedici anni, decide
di educarlo come si deve. Un
giorno gli dice:
- Ricordati, figliolo, che nella
vita contano soprattutto due vir-
tu : l' onesta e la saggezza.
- In che cosa consiste l' one...
sta, babbo?
- Nel mantenere sempre la
parola data.
- E la saggezza?
- Nel non darla mai.
DOMANDE
Che cosa fecero Roberto e Irene quando il pullman si fermo?
Perché Roberto e Irene si diressero subito al negozietto delle cartoli-
ne? Che cosa successe quando il marito comincio a scrivere la prima
cartolina? Che cosa decisero di fare, allora? Perché il vecchio zio
nomino Roberto erede universale?
228

LA FRASE
Roberto ha scritto una cartolina.
Roberto ha scritto una lettera ?
Perché Roberto ha mandato la
cartolina alI o zio?
Filippo ha acceso il televisore.
Perché Filippo ha acceso il tele-
visore ?
La ragazza ha spento la radio.
Perché la ragazza ha spento la
radio?
18
Roberto megírt egy levelezőla-
pot.
Egy levelet írt Roberto?
Miért küldte Róbert a levelező-
lapot a nagybátyjának?
Filippo bekapcsolta a tévét.
Miért kapcsolta be Filippo a té-
vét?
A lány kikapcsolta a rádiót.
Miért kapcsolta ki a lány a rá-
d. , t?
10 .
VOCABOLI
1. diri"gere*, diressi, diretto irányít,
vezet
diri"gersi* irányul vmire, indul
il ristorante étterem
far * presto siet
attorno körül, körben
la baraeehetta kis bódé
la baraeea barakk, bódé
il (la) eo"niuge h, n házastárs
il Upo tipus, fajta
na "seere *, naequi , nato születik
il negozietto kis üzlet
)'indirizzo 1. irány(zat), 2. (lak)cim
il ti.tolo 1. cím, 2. rang
ahi! jaj!
maeehiarsi bepiszkolódik, foltos lesz
una persona di riguardo jelentős sze-
mély
poeo male annyi baj legyen!
inso 'Uto szo ka dan
figurarsi elképzel, gondol
figu"rati! szó sincs róla!
importare fon tos
ehe e'importa? mit érdekel minket?
ma ehe Riva! ugyan, Riva!
il seeeatore kellemetlenkedő ember
rime"ttersi * vmi t újra csinál
il sile"nzio csönd
il (la) parente h, n rokon
il testamento végrendelet
nominare (no.mino) kinevez
I'erede h, n örökös
universale egyetemes, általános
2. interessare (interesso) érdekel
morire* (muoio), mori, morto meghal
morire* di fame éhen hal
la trattori"a vendéglő
di fronte szemben
la fronte homlok
dentro belül, bent; be
sperare (spero) remél
il eameriere pincér
aecomodarsi (mi aeco " modo ) helyet
foglal
indicare O.ndieo) mutat, megjelöl
229

18
servire (servo) 1. kiszolgál, felszolgál.
2. szolgál vmilyen célra
cortese udvarias
la lista jegyzék; étlap
mangiare a prezzo fisso menüt eszik
mangiare aHa carta étlap szerint eszik
I'acqua minerale ásványvíz
ordinare (o.rdino) megrendel, elrendel
il piatto 1. tányér, 2. fogás, étel
gli spaghetti alla bolognese spagetti
bolognai módra
10 gnocco gombóc
alla romana római módra
Parrosto di maiale sertéssüJt
il maiale sertés
I'insalata sa1á ta
il poHo arr osto sült csirke
il fagiolino zöldbab
il gelato fagylalt
di prim"o.rdine elsőrendű
I'o.rdine h rend; rendelet
eccellente kitűnő
il servi.zio 1. szolgálat, 2. kiszolgálás
perfetto tökéletes
cameriere" il conto! pincér, fizetek!
il conto 1. számolás, 2. számla
il resto 1. maradék, 2. visszajáró ösz-
szeg
via el
spe.gnere * (spengo), spensi" spento
1. (el)olt, 2. kikapcsol (rádiót)
il princiopio elv
educare (e.duco) nevel, felnevel
contare (cont o) 1. számol, 2. számít,
jelent vmit
la virtu erény
I'onesta becsületesség
la saggezza bölcsesség
consi.stere (in" di) ál1 vmibőJ
mantenere * (mantengo), mantenni,
mantenuto 1. megtart, 2. eltart
GRAMMATICA
A rendhagyó passato remoto
1 turisti scesero e si diressero
verso il ristorante.
A turisták kiszálltak, és meg-
indultak az étterem felé.
Sok ige - különösen a II. ragozás ból - rendhagyóan képezi a pas-
sato remoto-t, ez azonban csak három személyt érint: az egyes szám
J. és 3., valamint a többes szám 3. személyt. Ezekben a személyekben
a rendhagyó -i, -e, ...ero ragokat tesszük a rendhagyó tőhöz. A többi
személyben a tő is, a ragok is szabályosak. Példa a rendhagyó rago-
zásra :
sces... i
scend-emmo
230
scendere
scend-esti
scend-este
sces...e
sces....ero

További példák:
I dire
1-
fare
mettere
tenere
dissi
dices ti
disse
dicemmo
diceste
di -s.sero
feci
facesti
fece
facemmo
f aces te
fe-cero
tenni
tenesti
tenne
tenemmo
teneste
te -nnero
misi
meUesti
mise
mettemmo
metteste
mi -sero
18
l- -- veder;-
I
vidi
vedesti
vide
vedemmo
vedeste
vi -dero
Ha az ]. személyű rendhagyó alakot ismerjük, máris tudjuk az
egész ragozást. Ezt az alakot közlik a szótárak is: a passato remoto
ugyanis az ige második alapalakja.
Az igének három alapalakja van, amelyekből valamennyi többi
igealakot képezni tudjuk. Ezek a következők:
infinito passato remoto participio passato
(főnévi igenév) (történeti múlt) (múlt idejű melléknévj igenév)
Három ige ragozása teljesen rendhagyó:
dare: diedi (dettj), desti, diede (dette), demmo, deste, die-dero (de.t-
tero)
essere : fui, fosti, fu, fummo, foste, fu -rono
stare: stetti, stesti, stette, stemmo, steste, ste.ttero
Rendhagyó igék alapalakjai
Inf. Pass. rem. P. pass. Inf. Pass. rem. P. pass.
accadere accadde acca duto conoscere conobbi conosciuto
accendere accesi acceso convincere COnVlnSJ convinto
aggjungere aggiunsi aggiunto coprire coperSJ coperto
apnre a persi a perto dare diedi dato
assumere assunsl assunto decidere deci si deci so
a tten dere attesi atteso descrivere descrissi descritto
avere ebbi avuto dire dissi detto
avvenlre avvenne avvenuto dirigere diressi diretto
bere bevvi bevuto dispiacere dispiacque dispiaciuto
chiedere chiesi chiesto di videre divisi di vis o
chiudere chiusi chiuso essere fui stato
comprendere compresi compreso fare feci fatto
condurre condussi condotto giungere giunsi giunto
231

18 InJ: Pass. rem. P. pass. lnf. Pass. rem. P. pass.
intendere intesi inteso nmanere nmaSI rimasto
iscri vere iscrissi iscritto rispondere risposi risposto
leggere tessi lett o rivoigere rivoisi rivolto
mettere miSI messo sapere sepp I saputo
monre morii morto scegliere scelsi scelto
muovere mossl mosso scendere scesi sceso
nascere nacqui nato scopnre scopersl scoperto
offendere offesi offeso scnvere scrissi scri Uo
offrire offersi offerto spanre sparvi sparito
parere parvi parso spegnere spensi spento
per dere perSl perso stare ste,it. stato
permettere permlSJ permesso stringere stnnSI stretto
placere placquI piaciuto succedere successe successo
piangere piansi pianto ten ere tenni tenuto
plovere plovve piovuto tra smet tere trasmisi trasmesso
prendere preSI preso vedere vidi visto
promettere promiSI promesso venIre vennI venuto
raggiungere raggiunsi raggiunto vIncere vinsi vinto
ren dere reSl reso Vi vere VISSI vissuto
nconoscere riconobbi riconosciuto volere voni voluto
ri dere nSI nso
ESERCIZI
1. Képezze és irja le az alábbi szabályos igék 2. és 3. alapalakját :
parlare, vendere, parti re, finire.
2. Fordítsa olaszra!
Egy levelet irt (A levél nem lett kész.)
Megírta a levelet (A levél készen lett.)
Megírta a levelet (A levél készen van..)
3.. Mondja el minden személyben:
Presi la chiave, apersi la porta ed, entraL
Chiusi il libro, 10 misi sulla tavola e accesi il televisore.
Uscii, presi il tassi e giunsi ancora in tempo..
4. Sorolja fel az alábbi rendhagyó igék három alapalakját :
aggiungere, raggiungere; permettere, promettere, trasmettere;
conoscere, riconoscere; tenere, mantenere; vincere, convincere..
232

5. Alkosson afenti igékkel egy-egy mondatot passato remoto-ban! 18
6. Az itt felsorolt igék közül melyeknek azonos a rendhagyósága
(passato remoto és participio passato) ,;
prendere, scrivere, attendere, comprendere, iscriversi, intendere,
descrivere.
Sorolja föl alapalakjaikat !
7. Írja ki a nyelvtanban felsorolt rendhagyó igék közül azokat, ame-
IJJekne participio passato-ja szabályos!
8. Az aprire, coprire, offrire igéknek van szabályos passato remoto-
ja is. Képezze ezeket, és alkosson velük egy-egy mondatot !
9. A perdere igének van szabályos 2. és 3., a vedere igének van
szabályos 3.. alakja is. Képezze ezeket, és alkosson velük egy-egy
mondatot!
10. Írja ki a nyelvtanban felsorolt igék közül azokat, amelyeknek
jelen ideje (presente) is rendhagyó! Alkosson velük egy-egy mondatot
jelen időben!
11. A passato remoto helyett használja a passato prossimo-t ,,'
Quella sera lessi tutto il libro.. Oggi ................
Quella sera giunse a casa molto tardi. Oggi. . . . . .. . " . . . . . .
Fecero una bella gita a FrascatL Oggi ......".........
Gli promisi di non fumare tanto. Oggi. . . . . . .. . . . . . . .
Oecise di alzarsi sem pre in tempo. Oggi. .. " . " . . . . . . . . .
Sabato mattina vennero da noi i parenti. Starnattina . " . . . . " . .. .
QueUa mattina feci tardi in ufficio. Starnattina . .. . " .. . .. . . .
Quella sera scrissero dieci cartoline. Stasera. . . . . . . . " " . "
Quella notte non chiusi occhioo Stanotte eo.".""...".
12. Ford/tsa magyarra."
Verró sicuramente, aggiunse l'avvocato. - Bevvi tutta la botti-
glia di birra. - La conobbi qualche mese fa. - Chiusero la porta a
chiave. - Gli chiesi di poter rimanere ancora. - Era ehe gui-
233

18 dava l'automobile. - Mi diressi subito verso il negozio. - Ebbe
un'idea fortunata. - Salutandolo gli strinsi la mano. - Mi convinse
della verita di questo. - Dante nacque nell265 e mori nel1321.
13. Alkosson mondatokat passato remoto-ban az alábbi szókapcso-
latokkal:
Per es.: riconoscere la voce di. . .
Riconobbi subito la voce di mia moglie.
riconoscere la voce di . . . - aprire la luce e cominciare a leggere
_ spegnere la luce e andare adormire - accendere una sigaretta e
aprire il giornale - leggere tutte le notizie culturali - rimanere
fuori fino a mezzanotte.
14. Forditsa olaszra:
Tegnap este vendéglőbe mentünk vacsorázni a feleségemmel. Fél 9
óra felé érkeztünk, és már majdnem minden asztal foglalt volt. Sze-
rencsére volt ott egy udvarias pincér, aki mutatott nekünk egy sza-
bad asztalt. Én egy bécsi szeletet ettem zöld salátával, a feleségem pe-
dig sült csirkét, mert azt nagyon szereti. Ittunk fél liter vörös bort és
két kávét. Kellemes este volt.
15. Forditsa magyarra szótár segitségével:
Come sta?
«Come sta? La sua salute ?»
«Perfetta, perché uso le pi1lo1e Trenk.»
«Il morale?»
«Altissimo, grazie al transistor che dalIa mattina alla sera mi con-
sente di vivere in un nirvana di ritmi emelodie.»
«Altri svaghi ?»
«Il cinema, che mi sottrae alla realta; una visita settimanale alle
gallerie d'arte; l'attesa dei risultati di calcio, la domenica sera.})
«Un po' di natura ?»
«Parecchia, grazie a diapositive, fotografie, documentari.»
«Le piace la fotografia ?»
«Una buona macchina fotografica e piu perfetta dell'occhio.»
(Luigi Compagnone)
234

Diciannov sima lezione
19
L'U ngheria

L'Ungheria e situata nell'Europa centrale, proprio nel centro del
continente. Confina con cinque paesi : a nord con la Cecoslovacchja,
a nord-est con l'Unione Sovietica, a est con la Romania, a sud con la
Jugoslavia e, infine, a ovest con }' Austria.
L'Ungheria ha una superficie di 93.000 kmq. In Ungheria non ci
sono monti tanto alti quanto in Italia. Il Kékes - il quale e il monte
piu alto del paese - raggiunge l'altezza di 1015 metrL Il Danubio
divide l'Ungheria in due parti. A est del Danubio si estende la Gran-
de Pianura Ungherese e ad ovest una regione con belle colline e valli,
il Transdanubio (l'antica Pannonia dei romani).
235

19
.",._.0
.. *' 1tJII...
 Ill.. ,-.....
." '-..J
.. .. "
$. ..
.. 1!1\""
'íJ. il!!
.
...... il' ..
'-- -
--
-
Ance il nostra Paese e ricco di
bellezze naturali. La stessa capi-
tale ha un panorama splendido.
Dopo Budapest bisogna ricorda-
re il lago Balaton e le sue colline
con le vigne, la meravigliosa An-
sa del Danubio, a nord di Buda-
pest, la «puszta» dell'Horto-
bágy, con la sua atmosfera ro-
mantica, la regione di Tokaj, nel
nord-est del palese, la quale e
famosa per i suoi vini eccellenti.
DOMANDE
In che parte dell' Europa si trova l'lJngheria? Con quali paesi
confina? Quanto e grande l'Ungheria? Quale e il monte piu alto del
paese? Quali sono le bellezze naturali dell'Ungheria?
236
Veduta di Budapest dal Bastione dei Pescatori

Al bar
Due uomini di mezza eta con-
versano, una sera, al bar:
- Poss o offrirti un caffe?
- No, grazie, sei molto gentile
ma quando io prendo una tazza
di caffe, non posso dormire.
- Quant' e strano! A me ac-
cade proprio il contrario.
- Davvero? Com' e possibile ?
- Si, quando dormo, non
posso piu prendere il caffe.
19

usa DELLE PAROLE
(prendere )
lj facchino le valige e le
porta al tassi.
in mano la borsetta e va
via.
lezioni d'itaHano.
Ho preso in affitto una camera.
Hai preso 10 stipendio?
il tram!
Ho fretta: il tass!.
Abbiamo preso I'autobus.
10 sempre il metro.
11 filobus!
il treno delle sette.
hordár fogja a bőröndöket, és
a taxihoz viszi.
Kezébe a retikült és elmegy.
Olaszórákat vesz.
Kivettem egy szobát.
Fölvetted a fizetésedet ?
Menjünk villamossal!
Sietek: taxi val megyek.
Autóbusszal mentünk.
Én mindig metróval
Menjetek trolibusszal !
hétórai vonattal fogok
237

19.Abbiamo preso l'aereo all'aero-
porto di Fiumicino.
La mattina prendo una tazza di
te.
Sono stanco: prendiamo un caffe.
Ho pre so un brutto raffreddore:
ora prendo le medicine tre vol-
te al giorno.
Gli ho pre so la temperatura.
Prendiamo il sole per un'ora!
Lei deve prendere questa strada.
Mia moglie arriva oggi: vado a
prenderla alla stazione.
Ho preso un paio di scarpe.
10 prendo suI serio quelio che
dici.
A fiumicinói repülőtéren száll...
tunk repülőgépre.
Reggel egy csésze teát iszom.
Fáradt vagyok: igyunk egy ká-
vét!
Csúnyán megfáztam: most na-
ponta háromszor szedem a
gyógyszert.
Megmértem a lázát.
N apozzunk egy órát!
Önnek ezen az uton kell mennie.
A feleségem ma érkezik: érte me-
gyek az állomásra.
V ásároltam egy pár cipőt.
Én komolyan veszem azt, amit
mondasz.
VOCABOLI
I'Europa Európa
centrale közép-, középső, központi
il continente szárazföld
la Cecoslova o cchia Csehszlovákia
I'Unione Sovietica Szovjetunió
sovietico (-ci) szovjet
la Romanioa Románia
il quale, la quale aki, amely
l'altezza magasság
estendersi*, si estese, si e esteso terjed,
elterül
la valle völgy
il Transdanu. bio Dunántúl
la stessa capitale maga a főváros
l'ansa éles folyókanyar
238
l' Ansa del Danu.bio Duna-kanyar
l'atmosfera légkör, atmoszféra
roma.ntico (-ci) romantikus
conversare (converso) beszélget
la tazza csésze
preondere* una tazza di caffe meg-
iszik egy csésze kávét
contra.rio ellenkező, ellentétes
il facchino hordár
il tassl taxi
prendere* in affitto bérbe vesz
l'affitto lakbér
prendere* 10 stipendio fölveszi a fize-
tését

10 stipeondio (havi) fizetés
preondere* il metró metróval utazik
il metró metró
l'aeroporto repülőtér
preondere* un raffreddore megfázik
il raffreddore megfázás
pre-ndere* le medicine gyógyszert szed
la medicina gyógyszer
pre-ndere* la temperatura a qualcuno
megméri vkinek a lázát
la temperatura hőmérséklet
il paio (le paia) pár
la sc arpa cipő
l' azienda üzem
il regalo ajándék
il compleanno születésnap
19
GRAMMATICA
Vonatkozó névmások
Az olaszban a legfontosabb vonatkozó névmások a következők:
ebe quale eui ebi
A ebe névmás a leggyakoribb. ehe aki, amely
Amint a jelentéséből kitűnik, személyre és akik, amelyek
dologra egyaránt vonatkozhat, nemre és akit, amelyet
számra való tekintet nélkül. akiket, amelyeket
Példák: L 'uomo ehe guarda la vetrina, e un avvocato famoso. Az a
férfi, aki a kirakatot nézi, egy híres ügyvéd. 1 ragazzi ebe salgono sui
treno, sono studenti. Azok a fiúk, akik a vonatra szállnak, diákok.
La bambina ebe vedi li, e mia figlia. Az a kislány, akit ott látsz, az
én lányom. Il giornale ehe sto leggendo, el'Unita. Az az újság,
amelyet olvasok, az Unita. Dammi i giornali ehe hai comprato adesso.
Add ide azokat az újságokat, amelyeket most vettél.
239

19
A quale névmás nemben és számban változik, ugyanis mindig ha-
tározott névelővel álL Jelentése azonos a che jelentésével.
Egyes szám I
- --- - -
Többes szám
il qUale} aki, amely
I la quale akit, amelyet
i qUali} akik, amelyek
le quali akiket, amelyeket
Helyettesítheti a che névmást : L 'uomo il quale guarda la vetrina,
e un avvocato famoso.
Kötelező a használata akkor, ha a che félreértést okozhat, mert
nem különböztet meg nemet és számot: La regione di To k aj, nel
nord-est del pa ese, quale efamosa per i suoi vini eccellenti. Tokaj
déke, az ország északkeleti részén, amely kitűnő borairól híres. Itt a
névmás közvetlenül a himnemii paese szó után áll, pedig a nőnemű
szóra vonatkozik: ezt jól érzékelteti a alak.
A nemcsak alanyt és tárgyat helyettesíthet (mint a che), ha-
nem határozót is, tehát állhat bármelyik elöljárószóvaL
L'appartamento, abita mia /ig/io con la moglie e due
bambini, ha tre stanze. Az a lakás, amelyben a fiam lakik a feleségé-
vel és két gyermekével, háromszobás" 'azienda, ti ho
parlato, non elontana. Az az üzem, amelyről beszéltem neked, nincs
messze. Domani sara il compleanno di mia /ig lia, ho com-
prato questo regalo. Holnap lesz a születésnapja a lányomnak, akinek
ezt az ajándékot vettem.
Mint látjuk, az il alakjai a különféle elöljárókkal : nel
quale, al dal quale, col v. con stb.
Határozót helyettesít, tehát elöljárószóval áll - a quale-val azonos
jelentésben - a cui névmás is; minthogy azonban előtte nincs hatá-
rozott névelő, ilyen alakjai vannak: in cui, cui, a cui, da stb.
Mindig használható a quale elöljárószós alakjai helyett, tehát a fenti
mondatokat így is mondhatjuk: 'appartamento, abita. " . -
L'azienza, di ti ho parlato . . . - . . . di mia ,{ig/ia, a cui ho com-
prato . . .
240

A chi névmás csak személyre vonatkozik (férfira és nőre), és elöl-
járószók után is változatlan. Jelentése: chi az aki v. aki; a chi annak
aki v. akinek; con chi azzal aki v. akivel stb.
Példák: Chi e pronto, puo uscire. Az, aki készen van, kimehet.
Venga avanti chi e pronto. Jöjjön előre az, aki készen van. Chi legge
molto, passa bene il suo tempo libero. Aki sokat olvas, az jól tölti
a szabad idejét. Daro quest'arancia a chi arriva prima. Annak adom
ezt a narancsot, aki előbb érkezik. Andate con chi volete! Menjetek,
akivel akartok!
19
Összefoglalva a négy vonatkozó névmás jelentését:
1.1
Mondatrész, amelyet A névmás Jelentése
helyettesít
chi (az) aki
Alany ehe } aki, amely stb.
il qua le stb.
chi (az) akit
Tárgy ehe } akit, amelyet stb.
il quale stb.
a chi annak, aki
a eui } akinek, amelynek stb.
al quale stb.
Határozó in chi abban, aki
in eui } akiben, amelyben stb.
nel qua le stb.
stb.
ESERCIZI
1. Pótolja a hiányzó szót:
L' . .. del monte raggiunge i ... ... - La Grande Pianura
Ungherese . . . a est . . . Danubio. - II Transdanubio e una. . . con
belle colline e ... - II panorama ... si vede ... monte Gellért,
e ... - La «puszta» ungherese ha un' . .. romantica per ... stra-
nieri. - L' . . . del Danubio e una regione montuosa.
24]

19 2.. Cbe vagy quale? - Tegye a pontok helyébe a vonatkozó névmást !
Da chi hai ricevuto il romanzo ... leggi? - La biblioteca ...
frequento, si trova nel centro della cittiL - Il monument o . .. .. abbia-
mo visto e del 13° secolo.. - Una donna. ... ha dei bambi ni deve
lavorare molto. - Il pacchetto di sigarette .. .. . ho comprato la mat-
tina, e vuoto: ho fumato troppo! - Il figlio di Anna . . . gioca li, ha
cinque annie
3. Kapcsolja össze a két mondatot vonatkoz6 névmással!
Per es.: Ho incontrato il professore.. Egli passeggiava in cittiL
Ho incontrato il professore che passeggiava in citta.
Guardavo i bambini. Essi giocavano nel giardino..
Giulia era in cucina.. Aiutava la madre a preparare la cena..
La madre si occupa dei figlL Essi sono ancora piccolL
Queste bambine sono proprio carine. Esse giocano con la loro
madre..
4. A cui névmás helyett használja a quale névmást :
L'appartamento in cui abitiamo e piccolo ma accogliente. - Gli
amici a cui ho telefonato, verranno subito.. - Hai preso con te i libri
di cui mi hai parlato ? - Ecco la macchina fotografica di cui ti sei
dimenticato. - La ragione per cui ti ho chiamato e questa : devo par-
lartL - Le ragazze con cui passeggiavamo nel parco sono due belle
romane.
5. Chi. - Fordltsa magyarra:
Chi non comincia, non finisce.. - Chi comincia male, finisce peg-
gio.. - Chi non lavora, non mangia.. - Chi troppo vuole, niente ha..
- C'e chi dice che Firenze e piu bella di Roma.. - Tu sei an cora li-
bero: puoi fare la corte a chi vuoi. - Potete giocare con chi volete.
6.. Che, quale, cui, chi. - Fordltsa olaszra:
Ez az a ház, amelyben lakunk.. - Az az autóbusz, amellyel reggel
utazom, mindig tele van emberekkel. - Az a vonat, amelyről olyan
sokan szálltak le Pisában, a Genova-Roma expressz. - Ezek (azok)
242

a nagy ernyők (ombrellone), amelyek alatt pihennek azok, akik nem 19
akarnak napoznL - Aki idejében megy el hazulról, nem késik el a
munkahelyéről.
7. Alkosson egy-egy mondatot a következő szókapcsolatokkal:
prendere il tram prendere il metró
prendere il filobus prendere il tassi
prendere I'autobus prendere l'aereo
Per es.: Sono uscito (uscita) di casa un po' tardi: ho dovuto prendere
il tassi per arrivare in tempo a teatro.
8. Igék használata (cambiare). - Fordítsa magyarra:
Il tempo e cambiato. - Come sei cambiato! Sei diventato grande!
- Devo cambiarmi le scarpe. - Voglio cambiarmi il vestito.
Devo cambiarmi anch'io. - Dove possiamo cambiare denaro?
9. Fordítsa magyarra'szótár segítségével:
Roma e i romani.
Roma e «la piu bella citta del mondo». Lo pensano tutti i romani,
e insieme con essi molti altri, che non sono nati a Roma e nemmeno
in Italia.
Le passeggiate fu ori porta, le gite ai Castelli per il vin o nuovo
sono i divertimenti antichi del popolo romano; l' andare sulle spiagge
vicine nei mesi estivi e un divertimento recente. Poi vi sono le tratto-
rie e le osterie che a Roma si vedono ad ogni passo. Percorrendo
Trastevere, si seorge una osteria, una trattoria o una meseita quasi
per ogni casamento. Gli inquilini del casamento trovano in quei 10-
cali un salotto, una specie di club, dove si puo bere, mangiare, portar-
si da mangiare ed ascoltare musica. Vi si rispecchia un popolo che
detesta la soIitudine, che ama la famiglia, ma non il chiudersi nella
famiglia, e per cui il piacere consiste nell'essere in compagnia.
( Guido Piovene)
243

20
V nt sima 1
ct
lone
(Ripetizione)
A kérdőszók
A kérdőszók alapos ismerete, könnyed használata elengedhetetle-
nül fontos része anyelvtudásnak.
Most összefoglaljuk őket példamondatokban : kérdések és vála-
szok formájában.
Chi e quest'uomo?
E il mio a vvocato.
Chi sono questi uomini?
Sono i miei amici.
Chi aspetta Lei, professore ?
Aspetto mia figlia.
Di chi e questa macchina?
E dei miei genitori.
Di chi parla Lei, signora?
Della maestra di mio figlio.
A chi hai dato la stilografica?
L'ho data alla mia amica.
Da chi sei venuto ?
Dal mio dentista.
Da chi siete state, ragazze ?
Siamo state dalIa zia.
Da chi vai adesso?
Vado dal mio amico.
244
Ki ez az ember?
Az ügyvédem.
Kik ezek az emberek?
A barátaim.
Kit vár, tanár úr?
A leányomat várom.
Kié ez a gépkocsi?
Aszüleimé.
Kiről beszél (maga), asszonyom?
A fiam tanítónőjérő1.
Kinek adtad a töltőtollat?
A barátnőmnek adtam.
Kitől jöttél?
A fogorvosomtól.
Kinél voltatok, lányok?
A nagynéninknél voltunk.
Kihez mégy most?
A barátomhoz megyek.

Con chi partite per Roma?
Partiamo con gli amici.
Per chi lavora tuo marito?
Lavora per la famiglia.
Che e successo?
Non 10 so. lj tram si e fermato.
Cosa e quelIo li? Non l'ho visto
prIma.
E il mio minitelevisore nuovo.
Che eosa e questa ?
E una lavastoviglie.
Che eosa (Che, Cosa) son questi?
Sono romanzi italiani.
Che vuoi ?
Non voglio niente.
Cosa vuole questo bambino?
Vuol mangiare un'arancia.
Che eosa hai visto alla televisio-
ne?
Ho visto una trasmissione
sportiva.
Di ehe eos a avete parlato ?
Della famiglia e dei bambinL
A ehe eosa hai pensato?
Ho pensato al nostro viaggio.
Da ehe eosa dipende la tua par-
tenza ?
Dipende dal tempo.
Con ehe eosa parti te ?
Partiamo con l'aereo.
Kivel utaztok Rómába? 20
A barátainkkal utazunk.
Kiért dolgozik a férjed?
A családjáért dolgozik.
Mi történt?
Nem tudom. Megállt a villa-
mos.
Mi az ott? Eddig nem láttam.
Az új minitévém.
Mi ez?
Automata mosogató.
Mik ezek?
Olasz regények.
Mit akarsz?
Nem akarok semmit.
Mit akar ez a kisgyerek?
Egy narancsot akar enni.
Mit láttál a televízióban?
Egy sportközvetítést láttam.
Miről beszéltetek?
A családról és a gyerekekrőL
Mire gondoltál?
Az utazásunkra gondoltam.
Mitől függ az indulás od ?
Az időjárástól függ.
Mivel utaztak?
Repülővel utazunk.
245

20 Come va lei al posto di lavoro?
Ci vado col metro.
Come e il vostro appartamento?
E piccolo, ma e accogliente.
Cbe lingue parti ?
Parlo l'italiano e il tedesco.
Quanto e alta la stanza?
E alta circa tre metri.
Quanto denaro hai speso?
F orse cinquemiJa lire.
Quanta birra hai bevuto ?
Ne ho bevuta una bottiglia.
Quanti litri di benzina hai com-
prato?
Ne ho comprati dieci HtrL
Quante bottigHe dj vino avete
comprato ?
Ne abbiamo comprate due.
A quanto hanno venduto la casa ?
Non 10 so.
Quanto costa una macchina
fotografica ?
Non so, ma costa molto.
In qu anti siete?
Siamo in cinque.
Cbe ora e? (Cbe ore sono?)
Sono le due e mezzo.
A ebe ora sei andato a letto?
Tardi: alle II e un quarto.
Fino a ehe ora ha lavorato?
Fino a mezzanotte.
246
Hogyan megy a munkahelyére?
Metróval megyek.
Milyen a lakásotok ?
Kicsi, de kényelmes.
Milyen nyelveket beszélsz?
Olaszt és németet beszélek.
Milyen magas a szoba?
Kb. három méter magas.
Mennyi pénzt költöttél ?
Talán ötezer lirát.
Mennyi sört ittál?
Egy üveggel ittam.
Hány liter benzint vettél?
Tíz litert vettem.
Hány üveg bort vettetek?
Kettőt vettünk.
Mennyiért adták el a házat?
Nem tudom.
Mennyibe kerül egy fényképe-
zőgép ?
Nem tudom, de sokba kerül.
Hányan vagytok?
Öten vagyunk.
Hány óra van?
Fél három.
Hány órakor feküdtél le?
Későn: 1/4 12-kor.
Hány óráig dolgozott?
Éjfélig.

Quando e uscito di casa?
E uscito alle sei meno dieci.
Da quando non fia visto la sua
amica?
Non l'ho vista da dieci giorni.
Fino a quando rimane lei qui?
Rimango fino al primo giugno.
Per quando va a lavorare Anna?
Per le otto e mezzo.
Quanto (tempo) vi siete fermati
1, ?
1 "
Ci siamo fermati tre giornL
Quante volte va a teatro in un
anno?
Ci vado spesso.
Dove e andata Teresa?
E andata in farmacia.
Dove abitate adesso?
Abitiamo nel nuovo quartiere.
J Da dove e venuto questo treno?
E ven uto da Palermo.
Di dove eLei, scusi?
Sono di Urbino.
Quale cravatta sceglie?
Scelgo questa.
Quali sono le curiosita di Pisa?
La torre pendente, il duomo,
ecc..
Per ch é stud ia l' i talian o ?
Perché voglio andare in Ita-
lia.
Mikor ment el hazulról? - 20
10 perccel 6 előtt ment el.
Mióta nem látta a barátnőjét?
Tíz napja nem láttam.
Meddig marad ön itt?
Június l-ig maradok.
Mikorra megy dolgozni Anna?
1/2 9-re.
Mennyi ideig maradtatok ott?
Három napig maradtunk.
Hányszor megy színházba egy
évben?
Gyakran megyek.
Hová ment Teréz?
A gyógyszertárba ment.
Hol laktok most?
Az új lakótelepen lakunk.
Honnan jött ez a vonat?
Palermóból jött.
Hová való ön, kérem?
Urbinói vagyok.
Melyik nyakkendőt választja?
Ezt választom.
Melyek Pisa nevezetességei?
A ferde torony, a dóm stb.
Miért tanul olaszul?
Mert Olaszországba akarok
menni..
247

Több jelentésű névmások
Egyes névmások jelentéstartalma - mint láttuk - igen gazdag.
A könnyebb áttekintés érdekében példákon mutatjuk be azok hasz-
nálatát, amelyeknek a legtöbb jelentésük van.
20
mi engem
nekem
magamat
magamnak
ti téged
neked
magadat
magadnak
ci minket
nekünk
magunkat
magunknak
egymást
ott
oda
benne
titeket
nektek
magát,
magukat
magának,
maguknak
magatokat
magatoknak
vi
egymást
ott
oda
248
Mi ha chjamato per telefono.
Mi ha promesso di venire per le sei.
Adesso mi sono riposato bene.
Mi compro una camicia nuova.
Oggi mi Iavo i capelli.
Non ti ho visto da un anno!
Ti hanno telefonato dana fabbrica.
Ti sej riposata, finalmente ?
Ti compri un' automobile ?
Ti lavi i capelJi ogni settimana ?
Non ci hanno riconosciuto.
Ci telefon a ogni giorno.
Non ci si amo riposati ancora.
V ogliamo comprarci un frigorifero.
Ci vediamo tutti i giorni.
Non ci siamo mai stati.
Vogliamo andare a teatro. Ci vieni anche tu?
Non ci credo.
Vi interessa questo programma?
Voglio darvi un libro.
Stasera Vi aspetto.
Posso offrirVi un caffe?
Vi siete guardati allo specchio?
Compratevi una Iavatrice automatica !
Pettinatevi i capelli!
Vi ama te suI se ri o ?
Non vi sono stata ancora.
Vi andate spesso?

si magát
magának
magukat
maguknak
Si guarda spesso allo specchio.
Vuole comprarsi un'aspirapolvere.
Si trovano bene in Italia.
Non si comprano un televisore nuovo.
20
VOCABOLI
la stilogra.fica töltőtoll
il dentista (..i) fogorvos
la lavastovi .glie au torna ta mosogató
sportivo sport-
dipe.ndere*, dipesi, dipeso függ vki-
től, vmitől
spe.ndere*, spesi, speso kiad, (el)költ
la cravatta nyakkendő
la torre pendente ferde torony
la torre torony
il duomo dóm
la cami.cia ing
la fa.bbrica gyár
il frigori.fero hűtőszekrény
10 spe"cchio tükör
la lavatrice automa.tica automata lTIO-
sógép
automa.tico (..ci) automata
I'aspirapo.lvere h porszÍvó
po.lvere por
sorvegliare (sorveoglio) (ace.) felügyels
vigyáz vmire, vkire
sporta szatyor
il pensiero gondolat
la dattilo.grafa gépírónő
volentieri szívesen
ESERCIZI
1. Tegyen fel kérdést a dőlt betűs mondatrészre!
Per es.: Anna compra un litro di latte. Che cosa fa Anna?
Anna ha comprato cinque panini. - Viene dal negozio di alimen-
tari. - Essi vengono dal supermercato. - Per la strada incontra la
sua ami ca. - Il commesso saluta la signora. - La signora vuole
comprare del pane. - Compra un chilo di pane. - Il turista chiede
un 'informazione al controllore. - Ho comprato tre banane. - Gli
operai lavorano fino alle due. - Essi cominciano a lavorare alle sei.
- Escono di casa alle 7. - Esce alle sei e mezzo perché lafabbrica e
lontana. - La mamma ha dato una banana alla bambina. - Il bam-
bino vuole dormire. - Abbiamo parlato del nostro lavoro. - Studia-
no la lingua italiana. - L'italiano e facile o - Egli risponde cortese-
249

20 mente. - Vado allo stadio col mio amico. - Scrivo con la stilogra-
/ica. - Erano in due. - Questi giovani sono i suoi amici. - Questo
libro e di Teresa.
2. Ci, vi, ne.. - Használja a l11egfelelő névmást :
Vado aj mercato. . . . vado con la sporta in mano. - Compro det-
le arance. . . . compro due chilL - 1 due chili di arance li metto neHa
sporta. . . . metto anche i due etti di prosciutto e ipanini che compro
dopo. - Ora esco dal mercato. ... esco con la sporta piena di roba
da mangiare. - Vado a casa. ... vado col tram e . . . arrivo in 15
min uti.
3. A 2. gyakorlatban levő igéket tegye passato prossimo...ba! Egy
asszony mondja el a vásárlást:
Starnattina sono andata al mercato. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Tegező felszólítás. - Tegye az igét a felsz. mód 2. szelnélyébe!
Per es.: Accendo una sigaretta. Accendi una sigaretta!
Scendiamo al primo piano. Scendete al primo piano!
Riposo un po'. - Riposiamo un' ora. - Consegno il mio (!) rega-
10 alla sorella. - Sorveglio i bambini per un' ora. - Sorvegliamo un
po' questo bambino piccolo. - Apro il televisore e chiudo la radio.
- Aiuto la mamma a cucinare il pranzo. - Metto in ordine l'appar-
tamento.
5. Udvarias felszólítás. - Tegye az igét 3. személybe!
Per es.: aj Prendi il tram! Prenda il tram!
Fuma una sigaretta! - Bevi un bicchiere d'acqua! - Bevete un
bicchiere di acqua minerale! - Scendi alla prima fermata! - Dopo
venti passi volta asinistra! - Scendiamo all'ultima fermata. --:-
Dopo trenta passi voltate a destra ! - Scrivi la lettera, per piacere ! -
Scrivete presto qu este tettere ! - Metti da parte un po' di denaro!
b J Ordinami un gelato, per favore! Mi ordini un gelala, per favore!
Offrimi una sigaretta! - Comprami un orologio! Ordinatemi un
250

caffe, per fa vore! - Per piacere, ai utami a scendere! - Per fa vorc, 20
aiutatemi a salire! - Fermati un momento! - Fermatevi un minu-
to!
c) R imani ancora! Rimanga an cora !
Spegni la radio, per favore! - Sati sui treno! - Salite presto
perché il trenD parte! - Rimanete qui un minuto, per piacere ! -
Vieni a preparare il pranzo! - Va' adormire, e tardi! - Vieni a fare
la spesa! - Esci di casa un po' prima! - Oammi un fiammifero, per
favore! - Oatemi una stilografica ! - Oimmi che ore sono! - Ditemi
a che ora partiamo ! - Fammi un piacere ! - Va' dal dentista! Vacci
ancora in gi orna ta !
6. Válaszoljon a kérdésekre:
A che ora si alza lei in generale? (6-'/2 7)
A che ora va in cucina a preparare la colazione ? (1/2 7)
A che ora fanno colazjone? ('/4 8-1/2 8)
A che ora escono dj casa? (3/4 8-8)
Con che cosa vanno al lavoro ? (tram, autobus, metró)
A che ora arI:'ivano al posto di lavoro?
Le piace lavorare? Le piace il suo lavoro?
A che ora finisce lej di la vorare ?
Va a casa subito oppure deve fare la spesa?
Quando fa lei la spesa? La mattina o dopo le ore di lavoro?
L'aiuta qualcuno della famiglia a fare la spesa?
Che cosa fanno quando arrivano a casa?
Chi prepara la cena?
A che ora cenano?
Che cosa fanno, la sera, in casa?
Guardano la televisione ? Leggono il giornale?
Conversano un po' di tutto?
A che ora vanno adormire ?
Vanno a tetto sempre a quest'ora?
Perché vanno a letto cosi presto (cosi tardi)?
Lei riesce ad addormentarsi subito?
Quante ore dormono in generale?
251

20 7. Fordítsa magyarra!
1 pensieri di una giovane donna (25 anni):
Non so com'e, ma io ho sempre molto da fare. Sono sempre occu'"
pata, da mattina asera. Appena mi alzo e mi vesto, comincio a la...
vorare. O scendo a far la spesa, o sono in cucina, o faccio il mio la...
voro in ufficio dove sono dattilografa. Ma tutto questo io 10 faccio
volent ieri perché ho un marito che amo molto e ho due bambini
piccoH che sono proprio molto carini. Un bambino di due anni e
mezzo (egli sorride sempre) e una bambina di appena un anno. Il
bambino comincia gia a parlare molto e mi fa tante domande, ma
tante! Devo dire ancora che ho in casa mia madre, la cara «nonna»
dei piccolL Ed e una fortuna, perché lei li sorveglia tutto il giorno e
cosi m'aiuta molto.. La sera, poi, dalle cinque mi occupo io dei
bambini, ed e una gioia, perché stanno con me tutta la sera. Quando
s'addormentano, posso riposare anch'io, e guardare la televisione o
leggere un libro, oppure parlare un po' con mio marito.
8. Mondja olaszul:
- Éhes vagy? Te mindig éhes vagy! A vacsora még nincs készen.
- Nem baj. Mennyit kell várnom ?
- Még egy fél órát.. Sok?
- Eléggé.
- Adhatok neked egy darab sajtot. Adok neked egy zsemlét is.
Megeszed?
- Jól van, megeszem.
* * *
- Nem fáztok? Én fázom. Nincs igazán hideg, de hűvös van.
ekem sincs lnelegem, de nem fázom.
- A mamának van igaza, csukjuk be az ablakot!
* * *
- Hány éves ez a kisfiú? Talán négyéves?
- Dehogy! Csak hároméves.
- Nagyon jó kis gyerek, ugye?
- Igen, nagyon édes (carino). Szeretem őte De mindenki szereti,
és ő is szeret mindenkit.
252

V ntun sima 1 zione
21
Il topo

1
«Gianni, svégliati, svégliati.»
«Carl a !» balbetto aprendo un occhio, un po' spaventato.
«Svégliati, per carita, ho paura.»
«Paura ?»
Lei intanto 10 scoteva per la spalla, 10 chiamava.
«Che succede? Che ore sono?»
«Le tre. Scusa se ti ho svegliato. In casa c'e un topo, ne sono
certa.»
«T opo ?»
«Te ne prego, andiamo avedere.»
Capi appena cio che Carla diceva, per un tuono che ne aveva co-
perto la voce.
«Senti che temporale? E tu
pensi ai topi ! Lasciami dormire.»
Si sollevo a meta.
«Perché hai acceso la luce?»
«Perché c'e un topo. Andiamo
avedere .»
Carla s'era alzata, tremando
di paura, gia aveva infilato la
vstaglia.
«Vieni», supplicava, «c'e il
topo.»
«Vengo.»
Scese a fatica dalletto, indos...
so la veste da camera.
253

21 «L' hai visto?»
«L'ho sentito.»
«Mi sembra assurdo. Topi in una casa moderna!»
«Non 10 so. Vieni.»
Entrarono in punta di piedi nella camera dei ragazzi, accesero la
luce. Sergio e Marco dormivano. Spensero, andarono in cucina.
«L'hai sognato, ci giuro.»
«Ero sveglia, quando l'ho sentito.»
2
Lui sedette accanto al tavolo di cucina.
«Riscaldami un po' di caffe.»
Lei accese il gas, mise la caffettiera suI fornello.
«Col maltempo», disse lui sorseggiando il caffe, «di notte sembra
di udire irumori piu strani.»
«Non era un rumore. Era il fruscio che fanno i topi.» Sedette.
«Sono stati sempre il mio or-
rore.»
«Chi ?»
«Ma i topi.»
«Che sciocchezza.»
Sorseggiava anche lei un po'
di caffe.
«Vai a prendermi una sigaret-
ta ?»
«Non puoi andarci tu?»
«Hai pau ra ?»
Ando a prendere il pacchetto
delle sigarette. Lui accese.
«Non ti fa paura fumar tan-
to ?»
«Non piu di quindici al giorno.
N on sono poi tante! Ci tengo alla mia salute.»
Ascoltarono il rumore della pioggia.
«10 torno a ...»
254

S' era interrotto, a occhi spalancati.
«L'hai visto?» gridava Carla.. «L'hai visto anche tu?»
«!ncredibile», balbettava lui, «davvero incredibile. . .»
Era saltato in piedi.
«Dove e andato?»
«Nel corridoio, almeno mi e parso..»
«Andiamo avedere.»
3
1
Accesero tutte le luci.
«Scomparso», tremava Carla. «Chiamiamo il portinaio. Lo tro-
vera lui..»
«A quest' ora i portinai dormono. Que) topo non e la fine del
mondo..»
«Mio Dio!»
Carla aveva lanciata quel grido e ora guardava spaventata al
soffitto.
«Hanno ragione», brontolava Iui, «mille volte ragione.. Li abbia-
mo svegliati e loro protestano battendo col ferro da stiro. Colpa
tua. Hai una voce troppo acuta!»
Altrj colpi dall' alto.
«E va bene, abbiamo capito», gridó lui. «Ma ora basta!»
«CoIpa delle case moderne..
Tutto, si sente.»
«Anche il loro televisore, si
sente. E come!»
II suono della pioggia era di-
ventato leggero leggero, e aveva
anche smesso di tuonare.
Lei ebbe un lungo sospiro.
«C he si fa ?»
«Si va a letto. Basta coi topi.»
«Basta non risolve niente.»
«E io voglio andare a letto.»

))))))
tt\
255

21 Il rumore della pioggia era aumentato di nuovo.
«Allora buona notte. E buona caccia.»
Gli rispose la luce azzurra d'un lampo, e poi il tuono.
(Riduzione da «Capriccio con rovine» di Luigi Compagnone)
DOMANDE
1. Perché Carla sveglia una notte Gianni, suo marito? Perché
ayeva paura? Perché lei scoteva per la spalla suo marito? Che ore
erano quando Carla si sveglia? Che cosa voleva fare Carla? Gianni
si alza? Che cosa indossa quando si alza? Cme andarono nella ca...
mera dei bambini ? Che cosa fecero dopo?
2. Che cosa chiese Gianni alla moglie in cucina? Che cosa fece al-
lora Carla? Che cosa chiese Gianni a Carla mentre sorseggiavano il
caffe? Quante sigarette fumava Gianni al giorno? Perché Gianni
s'era interrotto mentre parlava ?
3. Perché accesero tutte le luci? Perché Carla aveva lanciato un
grido e poi guardava al soffitto? Perché quelli che abitavano sopra
battevano col ferro da stiro? Perché si sentiva tanto forte la conver-
sazione dei coniugi Gianni e Carla? Come fini questa scena?
usa DELLE PAROLE
Pietro si alzo e indosso la veste
da camera.
Indosso il cappotto perché faceva
freddo.
Indossava un vestito grigio scuro.
Lei infilo la vestaglia ed entro in
cucina.
M'infilai le scarpe nuove.
Si mise i guanti, prese l' ombrello
,
e usc!.
Si mise icaizoni, la giacca, le
scarpe e si mise al lavoro.
256
Péter fölkelt, és fölvette a köntö-
,
set.
A télikabátját vette föl, mert hi-
deg volt.
Sötétszürke ruhát viselt.
Fölvette a pongyoláját, és be...
ment a konyhába.
Az új cipőmet vettem fel.
Fölvette a kesztyűjét, fogta az
esernyőt, és elment.
Fölvette a nadrágját, kabátját,
cipőjét, és hozzáfogott a mun
kához.

Era tardi: smise di lavorare" Si
levo il vestito, si lavo, in...
dosso il pigiama e s'infilo nel
letto"
Togliti la giacca, fa caldo.
Késő volt: abbahagyta a munkát" 21
Levetette a ruháját, megmosa-
kodott, fölvette a pizsamáját,
és gyorsan ágyba bújt.
Tedd le (vesd le) a kabátodat,
meleg van"
VOCABOLI
1. il topo egér
balbettare (balbetto) dadog
spaventare (spavento) megijeszt
scuo"tere*, scossi, scosso (meg)ráz
la spalla váll
il tuono mennydörgés
sollevarsi (mi sollevo) felemelkedik,
felkel
a meta félig
tremare (tremo) remeg, reszket
infilare fölvesz (ruhát)
infilarsi fölvesz, fölhúz (ruhát)
la vesta"glia pongyola
supplicare (su"pplico) könyörög
a fatica nehezen
la fatica fáradság, fáradozás
indossare (indosso) fölvesz, visel
la veste da ca"mera köntös
la veste ruha, ö]tözet
assurdo képtelen, értelmet1en
in punta di piedi lábujjhegyen
giurare (meg)esküszi k
sve"glio éber, ébren
2. riscaldare (fel-, meg-) me]egít
il gas gáz
la caffettiera kávéskanna
il fornello tűzhely
il maltempo rossz idő
sorseggiare (sorse"ggio) kortyol
udire * (odo) hall
il rumore zaj, lárma
il frusci"o suhogás, susogás
I'orrore h borzalom; irtózat
ehe scioechezza! micsoda hülyeség!
ci tengo adok rá (pl. egészségemre)
la pioggia eső
s'era interrotto elhallgatott
interro"mpere *, interruppi'l interrotto
félbeszakít, megszakít
spalancare tágra nyit, kitár
gridare kiált, kiabál
incredi"bile hihetetlen
saltare in piedi föl ugrik
3. scomparire* (scompaio), scomparvi,
scomparso eltűnik
il portinaio 1. házfelügyelő, 2. portás
a quest'ora ilyenkor
quel topo az az egér
Dio Isten
lanciare un grido felkiált
lanciare dob, hajít
il gr ido kiáltás
il soffitto mennyezet
brontolare (bro"ntolo) morog, elége-
detlen kedik
protestare (protesto) ti I tak ozi k
ba"ttere üt, ver
il ferro da stiro vasal ó
il ferro vas
la colpa bűn, vétek, hiba
acuto éles, hegyes, heves
il colpo ütés, csapás
257

21
il suono hang
sme-ttere*, smisi, smesso (di + inf.)
abbahagy vmit
il sospiro sóhaj
riso.lvere*, risolsi, risolto (meg)old
la ca. ccia vadásza t
il lampo villám
il cappotto télikabát
i guanti t. sz. kesztyű
i calzoni t. sz. nadrág
la giacca zakó
levare (Ievo) 1. fölemel, 2. levet
levarsi (mi levo) 1. levet (ruhát) 2. fel-
kel, feláll
il pigiama pizsama
to-gliere * (tolgo), tolsi, tolto 1. el-
vesz, elvisz, 2. levesz, kivesz, 3. levet
to-gliersi la giacca leveti a zakóját
in questo modo ilyen módon, így
il modo 1. mód, módszer, 2. modor
la gentilezza kedvesség
la terra föld
la questione kérdés, probléma
se no különben
co-rrere*, corsi, corso fut, szalad
GRAMMATICA
A folyamatos régmúlt (Il trapassato prossimo)
Capi appena cio che Carla
diceva, per un tuono che ne
aveva coperto la voce_
Alig értette meg azt, amit Carla
mondott, egy dörgés miatt,
amely elnyomta a hangját.
Két múltbeli cselekvés közül a korábban történt cselekvés kifejezésé-
re az olasz külön igeidőt használ, a trapassato prossimo-t
A trapassato prossimo összetett igealak: az avere, illetőleg az
essere segédige imperfetto-jából és a főige participio passato-jából
áll.
A parlare, vendere, partire ige ragozása trapassato prossimo-ban
(a finire igét nem vettük fel: az -ire végűeknek nincs kétféle ragozá-
sa).
parlare
vendere
partire
avevo parJ8:to
avevi parlato
aveva parlato
avevamo parlato
avevate parlato
ave-vano parlato
avevo venduto
avevi venduto
aveva venduto
avevamo venduto
avevate venduto
ave-vano venduto
258
ero partito (partita)
eri parti to (partita)
era partito (partita)
eravamo partiti (partite)
eravate parti ti (partite)
e -rano partiti (partite)
I

A visszaható igék trapassato prossimo-ját az essere segédigével 21
képezzük:
mi ero lavato (lavata)
ti eri lavato (lavata)
I si era lavato (lavata)
lavarsi
ci eravamo Javati (lavate)
vi eravate lavati (lavate)
si e.rano lavati (lavate)
Megjegyzés. A trapassato prossimo-ban - és minden más összetett
igeidőben - az igéknek ugyanaz a segédigéjük, mint a passato pros-
simo-ban.
A trapassato prossimo használata
Disse che aveva gÜl fatto la Azt mondta, hogy már bevásá...
spesa. rolt.
A trapassato prossimo a múltban korábban történt cselekvés ki-
fejezésére szolgál. A múltban később történt cselekvést kifejező ige
állhat:
a) Passato remoto-ban:
Incontrai il giovanotto che
avevo conosciuto a Firenze.
Gli risposi che non ero stato
in citta.
Mi domando se avevo preso i
biglietti.
b) Imperfetto-ban:
A ezzogiorno avevo fame,
perché non avevo fatto
colazione.
Találkoztam azzal a fiatalem-
berrel, akit Firenzében is...
mertem meg.
Azt válaszoltam neki, hogy
nem voltam a városban.
Azt kérdezte tőlem, hogy meg...
vettem...e a jegyeket.
Délben éhes voltam, mert nem
reggeliztem.
259

21
c) Passato prossimo-ban :
Hai mangiato il pranzo ehe ti
avevo preparato?
Megetted az ebédet, amelyet
neked készítettem?
ESERCIZI
1. Fordítsa magyarral Figyelje meg a trapassato prossimo haszná-
[atát I
Carla seoteva per la spalla il marito ehe si era appena svegliato.
Gianni domando alla moglie perehé lei si era alzata. Lei rispose ehe
si era alzata perehé un topo era entrato in easa. Il marito non riusei
a eapire le parole della moglie, perehé il tuono le aveva eoperto la
voce. Carla prego Gianni di aiutarla a trovare i1 topo ehe le aveva
fatto tanta paura. Gianni seese a fatiea dal letto perehé non si era
aneora riposato e indosso la veste da eamera ehe la sera aveva messo
sulla sedia accanto aj letto. A Gianni sembrava assurdo di trovare
un topo nella loro easa: lui non vi aveva mai visto un topo. In ogni
modo eomineiarono a cercarlo, ma non riuseirono a trovarlo nel1a
loro eamera, né in quella dei ragazzi.
2. A főnévi igenév helyett használja a trapassato prossimo megfelelő
alakját:
Carla prese la eaffettiera ehe (mettere) suI fornello e diede una taz-
za di eaffe aj marito. - Gianni sorseggiava il eaffe ehe la mogHe
(preparare). - Carla disse a Gianni ehe (sentire) proprio il fruseio
del topo. - Anehe Carla bevve una tazza del eaffe ehe (risealdare)
per il marito. - Gianni prese una sigaretta dal paechetto ehe sua
moglie gli (dare). - lj marito s'interruppe di parlare perehé (vedere)
il topo anehe lui.
3. Használja a főnévi igenév helyett a megfelelő igeidőf (passato
remoto, imperfetto vagy trapassato prossimo):
Carla dire ehe il topo scomparire. Lei tremare perché essi non
riuscire a trovare il topo. Quelli ehe abifare sopra, cominciare a bat-
260

tere col ferro da stiro perché Gianni e Carla li svegliare. Essere colpa 21
di Carla che quelli svegliarsi come affermare Gianni? Alla fine Gian-
ni gridare loro che capire! Piu tardi marito e moglie potere conver-
sare tranquillamente perché smettere di tuonare. Alla fine Gianni
decidere di andare a letto, perché non dormire abbastanza e essere
stanco. Egli dire alla moglie: «Buona caccia h>
4 Mondja el minden személyben:
Mi alzai a fatica perché non mi era riposato.
5. Igék használata. - Fordítsa magyarra:
La mattina mi scuote sempre per svegliarmi. - Le sue parole mi
avevano scosso. - Lei copriva sempre i bambini quando si erano
addormentati. - La sua voce acuta copriva quella degli altri. - 11
cielo si copri di nuvole. - Si copri il viso con le mani. - Mi hanno
coperto di gentilezze. - L'aereo si sollevo. - Lo sollevai di terra.
- L'ingegnere sol1evo una questione difficile. - Gli tremava la voce
quando parlava. - EgH tremava di freddo. - E vecchio e gli trema-
no le mani. - Lampeggiava e tuonava forte: la bambina tremava
dana paura. - Il giovanotto la supplico di non partire. - La povera
donna 10 supplicava di non bere, ma invano. - Lei sogna quasi
tutte le notti. - Stanotte ho sognato il mio povero padre.
6. Igék használata. - Fordítsa magyarra:
Mentre leggeva, sede va in una poltrona. - Pre se i11ibro esedette
su una sedia accanto alla finestra. - Perché stai in piedi? Siediti! -
Non gridate, bambini, se no svegliate il babbo che dorme. - Aspet-
tatemi, grido il nonno, io non posso correre. - D'inverno bisogna
riscaldare le stanze. - Per favore, metti il caffe a riscaldare sui for-
neH o !
7. Igék használata: scomparire, brontolare, lanciare, protestare,
battere, risolvere, aumentare. - Mondja olaszul:
Miért tűntél el, és miért nem jöttél vissza? - Mindig mérgelődik,
sohasem elégedett semmiveL - Amikor észrevette az egeret, felkiál...
261

21
tott. - Azért tiltakoznak, mert felébresztettük őket. - Az óra ki-
lencet ütött. - Az eső veri az ablakokat. - Ő sohasem veri a gye...
rekeket. - Meg kell oldanunk ezt a problémát. - Elhatároztuk,
hogy Velencébe utazunk. - Emelkedni fognak a fizetések?
8. Sentire és udire. - Mit jelentenek ezek a mondatok?
Stamattina ho sentito una brutta notizia: il mio amico e morto
d'infarto. - Di notte, quando non dormo, sento anche il minimo
rumore. - V orrei sentire che cosa ne pensi tu. - Hai sentito ?
A vremo un aumento di stipendio! - Durante la notte ho udito un
grido. - Ho sentito che verrete qui per alcuni giorni. Ne sono con...
tento. - A vete sentito ? Oggi non avremo lezione di tedesco.
9. Fordítsa le magyarra szótár segítségével:
Un giorno di «riposo».
Dal piano di sopra provengono le grida dei bambini, miste agli
urli di una radio o di un giradischL Dalla strada, di fronte al bar, gli
scoppiettii di una motocicletta che ogni tanto parte, si allontana, e
dopo qualche minuto e di nuovo sotto, sempre col motore acceso.
Cosi si consuma la festa. Con un inutile spreco di benzina, elettricita,
bibi te e caffe. Domani sara di nuovo silenzio, gli uomini a lavorare, i
bambini a scuola, le donne sole in casa a preparare il pranzo. (Pietro
Ghilarducci)
\
262

Ventiduesima 1 zione
22
Ad un ricevimento

Elena ha tutte le ragioni a rimproverarmi la nostra mancanza di
vita sociale. Capisco che, soprattutto per lei che passa l'intera gior-
nata in casa, il cinema una volta la settimana e la televisione la sera,
non sono uno svago sufficiente. D'altronde io sono poco attratto
dalle uscite in comune, dalle riunioni rumorose.. dagli inviti a pranzo
in casa di questo o di quello. Quando mi trovo con persone che non
conosco, mi sento in imbarazzo, non so che dire, e perci o taccio
tutto il tempo. E quanto e accaduto sabato sera in casa delle Cal-
263

22

zettari, due sorelle non piu giovani, figlie di un ex professore di
universita, le quali vivono sole e di tanto in tanto «ricevono».
Le padrone di eas a erano delle ospiti perfette. Ci hanno fatto
sedere in un salotto e ci hanno offerto pasticcini e vino. Quindi e
cominciata la conversazione.
Si e parlato di viaggi, delle prossime vacanze, eccetera; argomenti
assolutamente esclusi: il lavoro, la politica, il denaro.
Ci siamo trasferiti quindi in una sala molto piu grande dove erano
gia pronti un giradischi e una buona raccolta di canzoni, motivi vec-
chi e nuovi, fino ai successi piu recenti. Sono stati serviti liquori e
l'ambiente si e alquanto riscaldato.
Abbiamo ballato e chiacchierato alla buona per piu di due ore.
Poco dopo l'una la serata si e sciolta, frettolosamente.
(Riduzione da La mogHe giovane di Pietro Ghilarducci)
Intervista con un produttore cli film
Giornalista: - Che cosa e piu importante per il successo di un
film: la storia o gli attori ?
Produttore: - E"J!a storia che conta, prima di tutto. Poi vengono
gli attori, ma gli attori sono molto meno importanti della storia.
Si puo confezionare un film di successo con una buona storia e degli
attori sconosciuti, ma non viceversa. Infine, conta il modo in cui il
film viene realizzato.
- Che ingredienti deve avere un soggetto di successo?
- Un po' d'amore, sempre. Deve esserei amore in qualunque
storia, di guerra, di fantascienza, di spionaggio. Naturalmente,
questa dose d'amore non basta da sola ad assicurare il successo di
un film. Tanto per fare un esempio : nessuna pietanza e buona senza
sale, ma il sale non basta da solo a far buona una pietanza.
(Da Grazia. 1977)
264

Non fumo. . .
Mi trovavo in un salotto affol-
latissimo. A un certo punto ho
tirato fuori il portasigarette e ho
domandato a una signora:
- Le da fastidio il fumo?
-No.
- E a lei? - ho chiesto a
un' altra.
- Nemmeno.
- A nessuno?
- A nessuno.
- Allora - ho detto, rimet-
tendo in tasca il portasigarette
- non fumo. (Achil1e Campa-
nile )
DOMANDE
Perché Elena rimprovera il marito per la loro mancanza di vita
sociale? Perché il marito non e attratto dagJi inviti a pranzo, a rice-
vimenti? Perché le sorelle Calzettari ricevono di tanto in tanto?
Perché queUa sera le padrone erano delle ospiti perfette? Di che
cosa si e parlato al ricevimento? Perché aHa fine l'ambiente si e
alq uanto riscaldato?
LA FRASE
Sa d4}ve andremo stasera?
Lei sa dove hanno ripreso questa
scena? .
Sapete da dove ho ricevuto
questa lettera ?
Mi dica di ehe si tratta.
Tudja, hogy hová megyünk ma
este?
Tudja, hogy hol vették föl ezt a
jelenetet?
Tudjátok, hogy honnan kaptam
ezt a levelet?
Mondja meg, hogy miröl van szó.
265

22 Dimmi quando vrrai.
Mi dica per quando 10 tradurra in
ungherese.
Dimmi perché avete litigato.
Mi dica perché questo le appare
difficile.
Sapete chi ha ottenuto il premio?
Sai chi ho incontrato?
Dimmi quanto hai speso.
Sai di quanto e cresciuto il prezzo
delle camere d' albergo ?
Ditemi come e successo.
Mi dica quale le piace di piu.
Mondd meg, hogy mikor jössz.
Mondja meg, hogy mikorra for...
dítja le magyarra.
Mondd meg, hogy miért vesze-
kedtetek!
Mondja meg, hogy miért látszik
ez az ön számára nehéznek.
Tudjátok, hogy ki kapta a jutal-
mat?
Tudod, hogy kivel találkoztam?
Mondd meg, hogy mennyit köl...
töttéL
Tudod, hogy mennyit nőtt a szál...
lodai szobák ára?
Mondjátok meg, hogy hogyan
történ t !
Mondja meg, hogy melyik tetszik
önnek jobban.
VOCABOLI
1. il rieevimento fogadás
rimproverare (rimpro"vero) szemrehá-
nyást tesz
la maneanza 1. hiány, 2. hiányzás
soeiale társadaln1i, szociális
10 svago kikapcsolódás
suffieiente elég, elégséges
d'altronde egyébként, különben
I'useita 1. kijárat, 2. kijárás, kimenés
eomune 1. közös, 2. szokásos, közön-
séges, mindennapi, 3. köz-
j) eomune 1. község, 2. közösség
la riunione 1. összejövetel, 2. gyűlés,
értekezlet
rumoroso zajos, lármás
I'imbarazzo zavar
266
non so ebe dire nem tudom; hogy mit
mondjak
ex voJt
di tanto in tanto időnként
riee"vere fogad, fogadást ad
il salotto szalon
il pastieeino teasütemény
I'argomento 1. tárgy, téma (beJ'zélge-
tésé, írásmű é ), 2. érv
assoluto 1. feltétlen, teljes
2. korlátlan, abszolút
assolutamente feltétlenül, teljesen
eselu.dere*, eselusi, eseluso kizár
la poU"tiea politika
trasferirsi (...ise..) elköltözik, áttelep-
szik

il giradischi lemezjátszó
la raccolta gyűjtemény
la canzone dal
il motivo 1. ok, 2. motívum, dallam
recente új, legújabb
il Uquore likőr
I'ambiente h kör, környezet, itt: tár-
sa ság
alquanto egy kissé, valamelyest
baUare táncol
chiacchierare (chia.cchiero) 1. cseveg,
trécsel, 2. fecseg
alla buona fesztelenül, szívélyesen
scio.gliere* (sciolgo), sciolsi, sciolto
1. kiold, 2. (fel)old
sciogliersi* 1. feloszlik, felbomlik, 2.
elolvad
frettolosamente sietve, gyorsan
2. il produttore (di film) filmgyártó
I'attore h, I'attrice n színész(nő)
confezionare (confeziono) összeállít
viceversa fordítva
reaUzzare 1. megvalósÍt, 2. kivitelez
l'ingrediente h alkotóelem
il soggetto tárgy, téma
qualunque bármilyen
la fantascienza fantasztikus történet 22
10 spiona" ggio kémkedés
la dose adag
assicurare biztosít
la pietanza étel, fogás
affollato zsúfolt
il portasigarette cigarettatárca
dare* fasti"dio zavar, kellemetlen
il Casti "dio bosszúság
il fumo 1. füst, 2. dohányzás
la 'Íasca zseb
ripre"ndere*, ripresi, ripreso 1. fel-
vesz, 2. visszavesz, 3. újra kezd
la scena jelenet
trattare (ace.) 1. bánik vkivel, 2. fog-
lalkozik vmivel
trattarsi (dO szó van vmiről
tradurre* (traduco), tradussi, tra..
dotto (le)fordít
apparire*, apparvi, apparso 1. meg-
jelenik, 2. látszik
ottenere*, ottenni, ottenuto 1. meg-
kap, 2. elnyer
il pre.mio jutalom, prémium
cre.scere*, crebbi, cresciuto nő, no-
vekszik
GRAMMA TICA
A szenvedő ige
10 sono poco attratto dagli inviti a pranzo. Engem kevéssé csábita-
nak az ebédmeghívások. ("Én kevéssé csábíttatom az ebédmeghí-
vások által. ")
Sono stati servi ti liquori. Likőröket szolgáltak fel. ("Likőrök let-
tek felszolgál va. ")
Mondataink állítrnányai (sono attratto, sono stati serviti) a szenvedő
ige példái.
267

A tárgyas igéknek az olaszban van cselekvő és szenvedő alakjuk.
Cselekvő az igealak akkor, ha a mondat alanya végzi a cselekvést:
Il facchino (alany) porta la valigia al treno.
Szenvedő az igealak akkor, ha a mondat alanya "elszenvedi" a cse-
lekvést:
La valigia (alany) e portata al trenD dal facchino.
A szenvedő szerkezetű mondatban azt, aki (vagy ami) végzi a cse-
lekvést, da elöljárószós határozó fejezi ki, pl. dal facchino. Ez sok-
szor nem szerepel a mondatokban (2. példa)..
A szenvedő ige összetett igealak: az essere segédige megfelelő
idejű ragozott alakjából és a főige participio passato-jából álL A par-
ticipio passato-t nemben és számban egyeztetni kell a szenvedő
mondat alanyával :
Le valige furono portate al trenD dal facchino.
22
A szenvedő ige ragozása
Az alábbiakban öt igeidőben bemutat juk a szenvedő ige ragozását:
Presente I
- -    --
I
sono amato (-a) sono
sej amato (-a) sej
e amato (-a) e
Slamo amati (-e) SJan10
siete amati (-e) siete
sono amati (-e) sono
--
lmperfetto Passato remoto
era amato (-a)
en amato (-a)
era ama to (-a)
eravamo amati (-e)
eravate amati (-e)
e''fano amati (-e)
1 f . (
I UJ ama to -a)
fosti amato (-a)
fu amato (-a)
fummo amati (-e)
foste amati (-e)
I fu.rono amati (-e)
268
Passato prossimo
stato (-a) amato (-a)
stato (-a) amato (-a)
stato (-a) amato (-a)
stati (-e) amati (-e)
stati (-e) amati (-e)
stati (-e) amati ____II
I J7uturo
- - ----- ---- I
I
saro amato (-a)
sara) amato (-a)
sara amato (-a)
saremo amati (-e)
sarete amati (-e)
saranno amati (-e)

Cselekvő mondat átalakítása szenvedő mondattá
22
Ez a következőképpen történik:
aj a cselekvő mondat tárgya a szenvedő mondat alanya lesz,
b J a cselekvő mondat alanyából da elöljárószós határozá lesz,
c) a cselekvő mondat állítmányát szenvedő alakba tesszük, pl.
Alberto ha invitato Teresa al cinema. (Cselekvő mondat)
r-reresa e stata invitata da Alberto al cinema. (Szenvedő mondat)
Megjegyzés. A magyarban ma már nem használjuk a szenvedő
igealakot, az olaszban azonban a szenvedő ige nagyon gyakori.
A műveltető ige
Ci hanno fatto sedere in un
salotto.
Leültettek minket egy szalon-
ban.
A ll1űveltető igét az olaszban a fare igével képezzük, például: sedere
leülni, far sedere leültetni, capire megérteni, far capire megértetni,
chiamare hívni, far chiamare hívatni, vedere látni, far vedere mutatni
("láttatni"), fare csinálni, far fare csináitatni.
A Care tehát a magyar -at, -et, -tat, -tet képzőnek felel meg.
A műveltető ige összetett igealak: a fare ige megfelelő alakjából
és a főige főnévi igenevéből áll :
Ho fatto chiamare il medico.
Mi faro fare un vestito nuovo.
Hívattam az orvost.
Új ruhát fogok csináItatni ma-
gamnak.
Akivel a cselekvést végeztetjÜk, arra a da elöljárószóval utalunk:
Si fece portare una bottiglia di Hozatott magának egy uveg
vino dal cameriere. bort a pjncérrel
269

22 A személyes névmási alakokat - 2. személyű felszólítás, illetőleg
főnévi igenévesetén - a segédigéhez tesszük:
Fammi portare un caffe. Hozass nekem egy kávét!
Fatemi vedere la fotografia. Mutassátok meg nekem a fény-
képet.
Cercava di farsi capire. Igyekezett magát megértetni.
A venire igével képzett szenvedő ige
Infine, conta il modo in cui Végül számít az a mód, aho-
il film viene realizzato e gyan a filmet kivitelezik e
Az egyszerű igeidőkben (presente, imperfetto, passato remoto,futuro)
az essere helyett a venire igével is képezhetjük a szenvedő igealakot.
Korábbi példánkat így is mondhatjuk:
La valigia viene portata al treno dal facchino. (Presente)
Le va1ige vengono portate dal facchino.
Példák a ragozásra:
Presente Passato remoto
vengo
vieni
viene
veniamo
I venite
ve engono
-------
svegliato (-a)
svegliato (-a)
svegliato (-a)
svegliati (-e)
svegliati (-e)
svegliati (-e)
venni
venisti
venne
venimmo
veniste
veonnero
svegliato (-a)
svegliato (-a)
svegliato (-a)
svegliati (-e)
svegliati (-e)
svegliati (-e)
ESBRCIZI
1. Mondja el minden személyben:
Sono stato invitato (sono stata invitata) in Italia dana famiglia
Bianchi.
2. Alakítsa át az alábbi cselekvő mondatokat szenvedő mondatokká!
\
270

23
«Guardi che strada tranquilla. Mi sono informata su chi ci abita e
posso garantirglielo: tutta gente per bene,» disse la signora StazL
Tarcisio segui la moglie e la signora Stazi su per la scala di una
palazzina di tre piani: «Ecco l'ingtesso, ampio. .. questo e il sog..
giorno grande per riceverci gli amici in un'atmosfera serena, calma,
elegante. . . questo e il soggiorno piu piccolo per l'intimita familiare,
la radio, la televisione . .. ecco la camera da letto... ecco una
stanza per lei, dottore: potra farci una studio, con i suoi libri, il suo
tavolo da lavoro, il sua divano, le sue poltrone. . . e ora guardino
questa cucina. . . e guardi questo bagno: non e una meraviglia?.. . .
ed ecco la stanza in cui dormiranno e vivranno i loro bambini : lumi-
nosa, allegra, con questa magnifica terrazza piena di sole sulla quale,
durante la buona stagione, i bambini potranno giocare e prendere
l'aria.}}
(Riduzione dal racconto di Alberto Moravia)

Brif, bruf, braf
Due bambini, nella pace del cortile, giocavano a inventare una
lingua speciale per poter parlare tra loro senza far capire nulla agli
al tri.
- Brif, braf, - disse il primo.
- Braf, brof, - rispose il secondo. E scoppiarono aridere.
Su un balcone del primo piano c'era un vecchio buon signore che
leggeva il giornaJe, e affacciata alla finestra dirimpetto c'era una
vecchia signora né buona né cattiva.
- Come sono sciocchi quei bambini, - disse la signora.
Ma il buon signore non era d'accordo: - 10 non trovo.
- Non mi dira che ha capito quelIo che hanno detto.
- E invece ho capito tutto. 1,1 primo ha detto: che bella giornata!
Il secondo ha risposto: domani sara an cora piu bello!
La signora arriccio il naso, ma stette zitta, perché i bambini ave...
vano ricominciato a parlare nella loro lingua.
- Maraschi, barabaschi, pippirimoschi, - disse il primo.
274

- Bruf, - ripose il secondo. E giu di nuovo aridere tutti e due.
- Non mi dira che ha capito anche adesso, - esel amo indignata
la vecchia signora.
- E invece ho capito tutto, - rispose sorridendo il vecchio si-
gnore. - Il primo ha detto: come siamo contenti di essere al mondo.
E il secondo ha risposto: il mondo e bellissimo.
- Ma e poi bello davvero? - insisté la vecchia signora.
- Brif, bruf, braf, - rispose il vecchio signore.
(Riduzione da una favola di Gianni Rodari)
La moglie
Quando parla di quaIsiasi cosa, di noi, di un libro, di un amico, di
una spettacolo, di un avvenimento politico, e impossibile non pro-
vare piacere ad ascoltarla e a risponderle. Estimolante, sempre, in
ogni caso, con lei non mi annoio mai, e l'unica persona di cui non
mi sono staneato. .. (Giovanni Dusi)
23
275

23
LA FRASE
Parla sempre apertamente, senza
nascondere i propri sentimenti.
Lo ascoltava senza dire una pa-
rola.
Prima degli esami studiava sem-
pre dalIa mattina alla sera
senza andare a divertirsi nem-
meno un poca.
Sono partiti senza avvertirmi.
Piove, elei e uscita senza portare
con sé l' ombrello.
Mindig nyíltan beszél, anélkül
hogy elrejtené a maga érzel-
meit.
Hallgatta, anélkül hogy egy szót
szólt volna IP
A vizsgák előtt mindig reggeltől
estig tanult, anélkül hogy el-
ment volna egy kicsit is szóra-
kozni.
Elutaztak, anélkül hogy értesí-
tettek volna engem.
Esik az eső, és ő elment, anélkül
hogy magával vitte volna az
ernyőt.
VOCABOLI
1. di la da -n túlról
la caomera da letto hálószoba
acquistare (meg)vásárol, (meg)szerez
fissare 1. rögzít, 2. lefoglal, 3. meg-
állapít, kitűz
cavato di tasca kivéve a zsebéből
cavare kihúz, kivesz
la tasca zseb
il taccuino notesz
I'impegno 1. kötelezettség, 2. elfog-
laltság, 3. igyekezet
segnare (segno) 1. megjelöl, 2. felje-
gyez
tutto quanto minden, valamennyi
I'agente m di ca. mbio csereügynök
il ca. mbio 1. váltás, csere, 2. árfQlyam
I'u'scio ajtó, bejárat
meottersi* d'accordo megegyezik, meg-
állapodik
informare (inforrno) tájékoztat
276
informarsi (su) tudakozódik, érdek-
1ődik (vkiről)
garantire (-isc-) biztosít vmiről vkit
tutta gente per bene mind rendes em-
berek
la scala lépcső
la palazzina villa
I'ingresso 1. bejárat, 2. előszoba
a · mpio tágas
I'intimita familiare meghitt családi
együttlét
I'intimita 1. meghittség, 2. bensőség
familiare 1. családi, családias, 2. ba-
rá tságos
il ta °volo da lavoro munkaasztal
il divano dívány
luminoso világos, fényes
la terrazza terasz
preondere* I'a .ria levegőzik, jó leve-
gőn van

2. la pace béke
il cortile udvar
inventare (invento) kitalál, feltalál
scoppiare (scoppio) szétpukkad, fel-
robban, kitör
affacciato, ..a kihajolva
affacciarsi alla finestra kinéz az abla-
kon
dirimpetto (a) szemközt, szemben
( vmivel)
sciocco (...cctli) ostoba, buta
arricciare il naso felhúzza az orrát,
fintorog
il naso orr
stare* zitto csendben marad
zitto 1. csendes, 2. csendben
ricominciare (ricomincio ) újrakezd
esclamare felkiált
indignato, ...a méltatlankodva
insi.stere erősködik, kitartóan kér 23
qualsi.asi bármilyen, akármelyik
I'avvenimento esemény
poU.tico (...ci) politikai
impossi.bile lehetetlen
stimolante ösztönző; élén kí tő
annoiare un ta t
annoiarsi unatkozik
stancare fáraszt, kimerít
stancarsi (di) belefárad, beleun (vmibe,
vkibe)
nasco.ndere*, nascosi, nascosto (el)-
dug, (el)rejt, (el)titkol
il sentimento érzés, érzelem
divertire (diverto) szórakoztat
divertirsi (mi diverto) szórakozik
avvertire (avverto) 1. értesít vmiről,
2. figyelmeztet
largo (...gbi) széles
GRAMMA TICA
Egyes melléknevek csonkulása
Comincio a leggere gli impegni
di quel giorno. C'era segnato
tutto quanto in bell' ordine.
Elkezdte olvasni annak a nap-
nak az elfoglaltságait. Min...
den meg volt ott jelölve szép
rendben.
A bello, buono, grande, santo melléknevek és a queIlo mutató név-
más mint jelző bizonyos esetekben csonka alakban használatosak.
A csonkult alakok általában hímnemben és egyes számban fordulnak
elő.
Bello és quelIo a határozott névelő alakjait veszi fel:
bel negozio, bell'albergo, bello specchio, bella donna, bell' aran-
cia; bei negozi, begli alberghi, begli specchi, belle donne, belle aran...
ce;
quel negozio, quell'albergo, queIlo specchio, quella donna, quel-
277

23 l'arancia; quei negozi, quegli alberghi, quegli specchi, queUe donne,
queUe arance.
Buono az egyes számban a határozatlan névelő alakjait mutatja, a
többes számban szabályos:
buon ragazzo, buon amico, buono studente, buona ragazza,
buon' amica; buoni ragazzi stb8
Grande hím- és nőnemben, egyes és többes számban is megrövidül-
het (mássalhangzó előtt gran, magánhangzó előtt grand' alakot vesz
fel) :
gran lago, grand'uomo, grande specchio, gran sete, gran palazzi,
gran case.
Santo alakjai: San Pietro, Sant' Antonio, Santo Stefano.
A fenti melIéknevek - mint a példákból is látjuk - általában a
jelzett szó előtt állnak:
Questo e un bel palazzo.. Ho una gran sete. Abbiamo fatto un
gran viaggio. Carlo e un buon ragazzo.
ESERCIZI
1. Tegye a pontok helyébe a bello megfelelő alakját:
Che . . . giorno, oggi! - Quelio li e un . . . palazzo. - A Roma ci
sono molti . . . palazzL - Questa signora e proprio . . . : ha un 8 . .
viso, . 8. occhi azzurri e .. . capelli castanL - Quant' e 8 8. questo
bambino! E un . o 8 bambino davvero! - In quelia stazione bal-
neare ci sono parecchi o . 8 alberghL - Di qui si apre un . . . panora-
ma sulla citta. - Guarda quanti .. 8 flori ci sono in questa vetrina!
2. Használja a buono megfelelő alakját o.
E una . . . sigaretta, questa ! - Come vedo, voi siete . . 8 amiche.
- Mio flglio e Carlo sono . .. . amici. - Francesco e un . . . ragazzó.
. 8' 't8t ,
- .. . vlagglo. - . . . permanenza. - 8.. appe 1 o.
278

3. Használja a queIlo megfelelő alakját: 23
Conosce Lei ... uomo? Fra... uomini li? Non 10 conosco. -
t ' Od'? 1.. 's ? · 1,
. .. reno e un rapI o, e vero o - . o o va 191a e ua o - . . o post1 1
sono occupati, e libero solo . . . posto accanto al finestrino. - Dove
vanno ... due ragazze bionde? ... ehe si affacciano al finestrino?
Si! Vanno aNapoli. E . . . giovanotti? Anche loro vanno aNapoli.
4. Forditsa le olaszra:
Villa Borghese talán a legszebb parkja Rómának. Ha szép idő
van, sokan sétálnak ebben a parkban. Amikor Rómában voltunk,
mi is elmentünk a Villa Borghesébe. Körülbelül egy órát töltöttünk
ott. Aztán elmentünk a Pincio-ra. Onnan jól látható a város nagy
része és a Szent Péter templom is.
5. Forditsa le magyarra:
N oi abbiamo un appartamento di due camere. E un vecchio ap-
partamento, al secondo piano di un palazzo in via Garibaldi, pro-
prio nel centro della cittfl.. Le finestre delle camere danno sulla via,
la cucina invece da suI cortile. L'antieamera e abbastanza grande,
come di solito nelle vecehie case: e lunga quasi cinque metri e larga
un metro e ottanta. Una delle stanze, il soggiorno e pure grande: e
lunga sei fnetri e cinquanta centimetri e larga cinque metri. L'altra,
la camera di Eva, nostra figlia, e molto piu piccola.
6. Ön új lakást kapott az egyik lakótelepen. Meg akarja mutatni
olasz ismerősének. Mondja el olaszul, hogy mit mondana neki!
Abbiamo ricevuto quest'appartamento sei mesi fa. Ecco qui
('ingresso. ........ (Folytssa!)
7. Mondja el a mese tartaimát olaszul!
279

23 8. Fordítsa le magyarra szótár segítségével :
Due occhi al buio '
La domenica sera mio marito preferisce andare al bar per vedere
alla televisione il programma sportivo e per non lasciarmi sola mi
vuole con séG A quell' ora ci sono molti amici suoi e anche miei. Fra
questi un tizio (un bell'uomo), che mi fissa con insistenza ogni
volta che mi capita di guardarlo. 10 non dico niente a mio marito
per paura di qualehe scenata. Ma mi sento molto imbarazzata. Chie-
do a lei come comportarmL (Sposina al bar.)
Risposta: Semplice: non 10 guardi. (Da Grazia, 1977)
280

nti uattr sima lezione
24
Progetti

Conversazione di Cesare Donati con un giovanotto ungherese:
- Dimmi, Gábor, sei mai stato in Italia?
- Eh, purtroppo, non ci sono ancora stato.
- Avresti voglia di andarci una volta?
- Chi non avrebbe voglia di andare in Italia? Naturalmente,
anch'io vi andrei volentieri.
- Dove vorresti andare?
- Ci sono tante belle citta nel vostro paese! Ad ogni modo, mi
piacerebbe vedere Venezia, Firenze, Perugia e soprattutto Roma.
- Quanto tempo ti fermeresti a Roma?
- Mi ci fermerei almeno una settimana. C'e tanto da vedere nella
citta eterna! Il centro di Roma, col Foro romano, il Palatino, ha una
sua bellezza particolare. Poi, vi-
si terei i musei e le gallerie, e pas-
seggerei molto nella citta per
vedere le sue bellissime piazze e
fontane: piazza del Campido-
glio, piazza Navona, la fontana
di Trevi, per parlare delle cose
piu importanti.
- E piazza di Spagna, cre-
do . . .
- Certo! Per conoscere una
citta, e necessario andare a pi edi
per ore ed ore.
281

- Questo e vero. Sono d'accordo con te.
- Sai, Cesare, che cosa farei ancora?
- Oltre a tutto questo?
- Si! Mangerei molti spaghetti: nessuno li fa come voi italiani,
nessuno. .. e assaggerei gli squisiti vini italiani.
- Come si vede, hai ghl pronto tutto il programma. Quando hai
intenzione di venire in Italia?
- L'anno prossimo. Ho ancora un anno per prepararmi al viag-
gio. Dovrei studiare di piu per parlare meglio la lingua.
- Ma tu parli abbastanza bene e hai una buona pronuneia. Dove
hai studiato l'italiano?
- L'ho studiato per un anno ad un corso serale di lingua italiana.
Ora sto facendo il secondo anno.
- Mi congratulo con te. Hai fatto bei progressi nello studio del-
l'italiano.
- Grazie. Infatti, ho studiato molto. Ma dimmi, Cesare, tu sei
romano?
- No, sono nato a Siena e ci vivo tuttora. Vieni a trovarmi quan-
do verrai in Italia. Sarei proprio content o di ospitarti nella mia bella
citta. Siena accoglie il turista col motto: «Siena ti apre ancor di
piu il suo cuore».
- E proprio bello, questo
motto. Ma dimmi, quali sono le
sue principali curiosita?
- Prima di tutto, Piazza del
Campo col Palazzo pubblico, che
e una dei piu bei monumenti
d'Italia. DalIa sua torre (alta 88
metri) si apre un panorama ma-
gnifico sulla citta e i dintorni.. Ci
sono, poi, il bellissimo Duomo,
e la Pinacoteca, ricchissima di
quadri dei pittori senesi.. Guarda,
24
o ?
"
282
Palazzo Pubblico (Siena)

io non voglio «costringerti» a venire nella mia citta, ma ti posso dire 24
che non te ne pentirai se verraL Tocchera a te decidere. .
- 10 ti ringrazio tanto dell'invito, caro Cesare. Ho gia deciso :
verro a trovarti senz' altro.
DaMANDE
A chi parla dei suoi progetti il giovanotto ungherese ? Dove voreb-
be andare l' anno seguente? Quali citta italiane vorrebbe visitare?
Quanto tempo si fermerebbe a Roma? Quali curiosita della citta
eterna visiterebbe ? Perché Cesare Donati si congratula con lui? In
quale citta abita Cesare? Che cosa racconta della sua citta? Dove
invita il giovane ungherese ? - Quali citta visiterebbe Lei durante
un suo viaggio in Italia? Perché?
usa DELLE PARaLE
Sono stato (stata) in Italia
)'anno scorso (ranno passato).
10 vorrei andare in Italia I'anno
prossimo.
Nel 1977? No, fu in Italia
I'anno precedente..
Vi andrai ne119. . ? No, vi andro
I'anno seguente.
E partito il giorno prima.
II giorno dopo e arrivato stanco.
L'ho fatto un giorno prima.
La lettera arrivo un giorno dopo.
E stato qui una settimana fa.
Verra fra una settimana.
Tavaly voltam Olaszországban..
Én jövőre szeretnék Olaszország-
ba menni..
1977-ben? Nem, az előző évben
volt Olaszországban.
19. . ...ban mégy el oda? Nem, a
következő évben.
Előző nap utazott el.
Másnap fáradtan érkezett.
Egy nappal előbb csináltam meg.
A levél egy nappal később érke-
zett.
Egy héttel ezelőtt volt itt.
Egy hét múlva jön..
283

24
VOCABOLI
ad ogni modo mindenesetre
eterno örök
il Foro romano Forum Romanum
il Palatino Palatinus
particolare sajátos ; rendkívüli, külö-
nos
il muse.o múzeum
la gallerioa képtár
la fontana szökőkút
il Campido.glio Capitolium (Rómá-
ban)
la Spagna Spanyolország
necessa "rio szükséges
per ore ed ore órákon át
oltre (a) vmin kívül, vmin túl
assaggiare (assa.ggio) megízlel, meg-
kóstol
di piu többet
il corso serale esti tanfolyam
congratularsi (mi congra .tulo) (con -
dO gratulál (vkinek - vmihez)
il progresso haladás, előmenetel
infatti tényleg, valóban
tuttora még (most is), állandóan
venire* a trovare v. andare* a trovare
felkeres!! meglátogat vkit
ospitare (o.spito) vendégüliát
acco"gliere*, accolsi, accolto fogad
vkit v. vmit
il motto mottó
il cuore szív
il Palazzo pu"bblico városháza
la pinacoteca képtár
il quadro kép, festmény
il pittore festő
senese sienai
costri.ngere*, costrinsi, costretto kény-
szerí t
pentirsi (mi pento ) (dO megbán, sajnál
tocchera a te deci.dere neked kell majd
döntened, rád tartozik majd a dön-
tés
toccare (tocco) 1. érint vmit, hozzá-
nyúl vmihez, 2. (a) illet vkit, tar-
tozik vkire
ringraziare (ringra.zio) (uno - dO
megköszön (vkinek - vmit)
senz'altro föltétlenÜl
I'anno seguente a következő évben
seguente következő
I'anno scorso tavaly
scorso elmúlt, múlt
precedente előző, előbbi
GRAMMATICA
A feltételes mód jelen ideje (II condizionale presente)
Mi piacerebbe vedere Venezia,
Firenze. . .
Quanto tempo ti fermeresti a
Roma?
Szeretném megnézni Velencét,
Firenzét. . .
Mennyi ideig maradnál Rómá-
ban?
A feltételes mód jelen idejének az olaszban a condizionale presente
felel meg.
284

A condizionale presente egyszerű igealak: a futuro-hoz hasonlóan 24
(L a 9. leckét) a főnévi igenévből képezzük úgy, hogy elhagyjuk an-
nak szó végi -e magánhangzóját, és helyébe tesszük a condizionale
presente ragjait (az -are végű igék -a- magánhangzóját itt is -e-re vál-
toztatjuk ).
parlare vendere parti re finire
parlerei venderei partirei finirei
parleresti venderesti partiresti finiresti
parlerebbe venderebbe partirebbe finirebbe
parleremmo venderemmo partiremmo finiremmo
parlereste vendereste partireste finireste
parlere.bbero vendere-bbero partire.bbero finire .bbero
A visszaható igék ragozása :
- --- -
mi laverei ti la veres ti si laverebbe
ci la veremmo vi la veres te si lavere.bbero
I
A -ciare, -giare, -sciare; -care, ...gare végű igék helyesírása:
cominciare: comincerei stb. cer care : cercherei stb.
mangiare: mangerei stb. spiegare: spiegherei stb.
lasciare: lascerei stb.
Rendhagyóságok a condizionale presente képzésében
A rendhagyóságok azonosak a futur o-ban látottakkal. Néhány pél-
da:
a ) Magánhangzókiesés:
avere: avrei, avresti, avrebbe, avremmo, avreste, avrebbero
andare: andrei. . ., dovere: dovrei. . ., potere : potrei. . .
sa pere : saprei..., vedere : vedrei _ . ., vivere: vivrei.. .
285

24 b) Magánhangzókiesés+hasonulás:
bere: berrei, berresti, berrebbe, berremmo, berreste, berrebbero
rimanere: rimarrei. . ., ten ere : terrei. . . , venire: verrei. . .
volere : vorrei. . .
c) Rendhagyó képzés:
dare.. darei, daresti, darebbe, daremmo, dareste, darebbero
fare: farei.. ., essere : sarei. . ., stare: starei. . .
A condizionale presente használata
Feltételtől függő cselekvés kifejezésére - a magyartói eltérően -
a condizionale presente kizárólag főmondatban használható.
ESERCIZI
1. A futuro helyett használjon condizionale presente...t:
Durante la villeggiatura fumero poco e dormiro molto: andro a
lett o presto e mi alzero tardi. Prendero il sole tutte le mattine. Ripo-
sero molto. Anche Lei fumera cinque-sei sigarette al giorno? Lei
andra a lett o presto o tardi? Quante ore dormira ? A che ora si
alzera? Prendera il sole e nuotera molto, oppure leggera i suoi libri
sotto un ombrellone, alI' ombra ?
2. Tegye az állftmányt condizionale presente...be:
Assaggiamo i vini italiani. - Passeggiano molto a villa Borghese.
- Non lascio Roma sen za andare a piazza Navona. - Viaggiamo
molto in automobile. - Hai voglia di fare il bagno? - Lei ha voglia
di passeggiare un poco'? - 10 vado volentieri al mare. - Puoi darmi
una sigaretta? - Voi dovete studiare di piu. - Puo prestarmi 15
mila lire? - Lei deve andare dal medico. - Essi potranno tornare
qualche giorno prima. - Tu devi andare in citta a fare la spesa. -
Possiamo invitarli acena. - Adesso ho voglia di andare al cinema.
286

3. Tegye az állítmányt condizionale presente....be: 24
Voglio mangiare: ho fame. - Vuoi leggere questo romanzo? -
Faccio volentieri un viaggio in Italia. - Fanno una gita a FrascatL
- Vengo anch'io con voi. - Quanto tempo rimaniamo li? - Bevo
un bicchiere di vino. - Bevono anche loro. - 10 tengo la casa in or-
dine. - 1 miei figli tengono le finestre aperte. - Parlo molto in ita-
liano e faccio bei progessL - Mi da un momento il giornale, per
piacere ? - Mi dai un minuto la tua stilografica ?
4. Folytassa a mondatot :
Per es.: Comincerei a studiare, ma. . .
Comincerei a studiare, ma non posso perché miv marito mi
chiama : vorrebbe an dare al cinema.
Mi comprerei un registratore, ma. . .
Mio figlio si comprerebbe volentieri una macchina, ma. . .
Questi giovani si comprerebbero un appartamento, ma. . .
10 vnderei la mia vecchia macchina, ma. . .
Lui venderebbe la sua casa di campagna, ma. . .
10 dormirei ogni giorno fino alle sette, ma. . .
I miei figli passerebbero tutte le sere davanti al televisore, ma. . e
10 guarderei volentieri le trasmissioni sportive insieme con mia
moglie, ma lei. . .
10 andrei piu spesso a cena in un ristorante, ma. e .
Carlo rimarrebbe alzato sempre fino a mezzanotte, ma sua ma-
dre. e .
10 resterei volentieri in vostra compagnia ancora un' ora, ma. . e
Mia moglie smetterebbe di fumare, ma. . .
5. Írja le 8-10 mondatban, hogyan töltené el (férjével,feleségével)
szabadságát aBalatonon.
Quest'anno vorremmo passare le nostre ferie al Balaton. .... . e .
287

24 6. Válaszoljon a kérdésre tetszés szerint:
Per es.: Parti ra ? .Partirebbe, ma deve rirnanere in citta.
Partiranno ? Tornera ancora in giornata? Torneranno fra poco?
Andra in Italia? Andrete anche voi? Ti comprerai una radio nuova?
Vi comprerete un televisore a col ori ?
7. Válaszoljon a kérdésre:
Per es.: Sei stato in Italia? No, ma ci andrei vo len tteri.
Siete stati a Milano?
Hai gia viaggiato in aereo?
Ha gia preso le ferie?
Lei ha gia visto il Vesuvio?
8. Fordítsa le olaszra:
A fiam jövőre szeretne Olaszországba menni. Kellene egy kicsit
olaszul tanulnia, mert akkor az útja (viaggio) sokkal érdekesebb len-
ne: tudna beszélni az olaszokkal, azok megértenék őt, és ő is megér-
tené azt, amit a kérdéseire válaszolnak. Ezért elhatározta, hogy be-
iratkozik egy esti olasz nyelvi tanfolyamra. Azt mondja, hogy soha-
sem hiányozna az órákról, és mindennap tanulna legalább negyed
órát. Meglátjuk, hogy így lesz-e.
Lei rimarra qui ancora 10 gior-
ni?
Lei passeggia un poco dopo
cena?
9. Forditsa le magyarra szótár segitségével:
Perugia
Perugia e la maggiore citta dell' Umbria. La sua via principale,
corso Vannucci, si stende tra la bellissima piazza, in mezzo alla
quale sorge la Fontana Maggiore, con le sue splendide seuIture, e una
terrazza che domina una vasta parte dell'Umbria. Vivace e insieme
teatrale, come spesso avviene in Italia, dove la strada e palcoscenico,
il corso di Perugia e dun que tra una fontana e un panorama.
Molte citta italiane avevano, e in parte hanno ancora, strade dai
nomi suggestivi; ma Perugia piu delle altre, e con una stile speciale.
Ecco un e]enco di nomi: via Graziosa, via Benedetta, via Amena, via
Deliziosa, via Favorita, via Grata, via Armonica; oppure: via del
Merlo, del Canarino, della Tartaruga, del Grillo. (Guido Piovene)
288

Venticinquesima lezione
25
Tra madre e figlia

1
«Il tuo guaio e uno solo» disse la madre: «Che sei timida, non sai
farti vedere per quel ehe valL E gli uomini ormai, figurati se han vo-
glia di perdere tempo a eapire una ragazza. Mi spiego ?»
«Lo so, mamma, 10 so» rispose la ragazza.
«Ma quel eretino, quelIo ehe ti seriveva da Trento, non si e piu
fatto vivo?»
«No» fu la risposta.
«Insomma, non raeeonti niente» le usei con tono di rimprovero
dopo un momento.
«Ma mamma. Cosa vuoi ehe racconti? Esempre la stessa vita, la
sai a memoria anehe tu. . .»
«Ah, di queIlo nuovo ehe e arrivato nei vostri uffiei non mi hai
piu detto niente. . .»
«Oh» le rispose. «Niente. Un
salame. E poi ha ventisei anni,
un ragazzino.»
«E gÍil, perehé tu a trenta eosa
sei? Una veeehia ?»
«Ma mamma, una ragazza a
trent'anni e quel ehe es»
«Se la pensi eosi, un marito
non 10 trovi certo!»
«Penso proprio al marito, io !»
rise appena la ragazza. «Tu eredi
.....
.........
.._., ... ee... CD ·
.. - .. . /.. fil ·
. .. .. 0. . .
, . Q . . .
. II .
e.. ..
..: ..-
,.. eoe
. .
,.. ...
.0 ..
..: :.e
t. · 4&" .
- . Alt.
,.-  ....
- -.
_. .e. "
, . -- .. - "
. -. - -. ..4& ". ...... .
.. : . . . . ... ."
. fa (8 . . .. e. .
289

che io ne patisca, invece ti assicuro che non mi fa né caldo né freddo
Sta' tranquilla, mamma, dormi adesso, e tardi.»
«Dormi, dormi. Non sai dirmi altro: dormi e stai tranquilla. 10
invece penso che un mario ti farebbe bene, ti sveglierebbe un po'.
Per me, ti farei sposare domani.»
La ragazza non parlo piu.
«Domenica pigliamo la macchina e andiamo a mangiar fuorÍ»
disse all'improvviso.
«Tu ci andrai» rispose pronta la donna. «10 non mi muovo. Non
voglio che mi porti di qua e di la come una parente in visita. Sono
stufa. Trovati qualcuno. E sono anche stufa di sentir suonare il tele-
fono e di rispondere continuamente a voci di gonne. Cosa stai a
perdere tempo con le tue amiche, mandale al diavolo. . . le amiche:
non valgono un soldo. O sono piu brave di te, e allora ti portano via
gli uomini, o sono piu stupide, e allora gli uomini scappano appena
ti ved ono con loro. . .»
25
2
«Jnsomma, mamrna, vuoi che mi sposi, ho capito. Ma perché
continui a pensare che una donna non e nessuno se non si sposa!
Ma se sta bene cosi, perché vuoi che mi lamenti per forza. . .»
«E allora vuol dire che non
so piu io cosa significhi star bene
e star male, stare al sicuro e no.
Continua cosi, la padrona sei tu.
Dopotutto non volevo mica dirti
di sposarti per forza. Quando sei
in gira, penso sempre : adesso
Carlina fa questo, fa quelIo, ma-
gari adesso ride o incontra qual-
cuno, o qualcuno le dice una cosa
elei e contenta. . .»
«Sen ti, allora ti racconto que-
sta: E stato l' altro giorno. Ero in
macchina, stavo tornando a casa.
290

Un tale e in macehina vieino a me, guarda e riguarda. 10 niente, si 25
eapisee. Poi allunghiamo dopo il semaforo, lui doveva andare piu
forte perehé era in una maeehina sei volte piu grande, ma mi aspetta
all'altro semaforo, la gente ehe gli sta dietro e rimane bloccate col
giallo, protesta, lui resiste e spera ehe io 10 guardi. Mi si e fermato
die tr o sotto easa, e seeso anche lui, ma io sono scappata subito.»
«E allora 1» domando la donna.
«E allora niente, no 1 Ho detto tutto.»
«Se per easo 10 rivedi . . .»
«Ma chi vuoi che riveda 1 Ma non hai an cora capito come si vive
oggi 1 QueIlo e arrivato ed e sparito. Cosi succede, e chi s' e visto s' e
visto. . .»
«Ma almeno, com' era. . .»
«Ben vestito, giovane» chiuse la ragazza : «Si. E con questo? Tanti
saluti a lui e ai suoi.»
(Riduzione dal racconto di Giovanni Arpino)
Un giovanotto fa l corte ad Anna

- Piu di tutto sono belli i suoi
occhi. Me ne sono accorto subi-
to, dalIa prima sera ehe ci siamo
incontrati: era buio ma i suoi
ocehi splendevano 10 stesso. . .
- Lei e bravo nel fare i com-
plimenti.
- Non sono complimenti; e
la veritit. Mi piaee tanto anche la
sua voce. E eosi profonda...
Ma tutto mi piaee in leL Anehe
il nome: non c'e un nome piu
bello di Anna.
- Non e certo la parola ehe
le manea; vero?
291

- Per esprimere quelIo che provo per lei, non ci sono parole.
Nessuna ragazza mi aveva mai fatto l'impressione che mi ha fatto leL
Nessuna, glielo giuro. 10 sono innamorato di lei, Anna.
(Carlo Cassola)
25
usa DELLE PAROLE
(fare) 
Ho fatto fare una borsa di pelle
a mia moglie.
Mi soo fatto fare un paio di
scarpe.
Egli fa molte ore di straordina-
rio.
Nel pomeriggio, intorno alle
quattro, abbiamo fatto due
.. . '\
passI In cItta.
Ha fatto sempre del bene a tutti.
Il suo amico vuol fare il pittore.
Che mestiere fa quel giovanotto ?
Che professione fa ?
Ho fatto di tutto per convincerIo,
ma non ci sono riuscito.
N on ha il diritto di sgridarmi co-
si solo perché ho fatto tardi.
Facciamo presto se no faremo
brutta figura.
Ho fatto molta amicizia con lui.
Csioáltattam egy bőrtáskát a fe-
leségemnek.
Csioáltattam magamnak egy pár
cipőt.
Sokat túlórázik.
Délután négy óra körül sétál-
tunk egyet a városban.
Mindig jót tett mindenkivel.
A barátja festő akar lenni.
Mi a mestersége annak a fiatal-o
embernek?
Mi a foglalkozása?
Mindent elkövettem, hogy meg-
győzzem őt, de nem sikerült.
Nincs joga így lehordani engem
csak azért, mert elkéstem.
Siessünk, különben rossz benyo-
mást keltünk.
Nagyon összebarátkoztam vele.
VOCABOLI
1. il guaio baj
farsi * vedere mutatkozik, látszik
valere*, valsi, valso ér vmit, számit
mi spiego ? ért engerfl? értesz engem?
eretino hülye
292
il tono hang(hordozás), tónus
la memoria emlékezet, emlékezőte-
hetség
a memoria könyv nélkül, kivülről
il salame szalámi; félszeg alak

a trenta harmincévesen
patire (...isc...) 1. (meg)szenved vmiért
2. eltűr vmit
non fare né caldo né freddo közömbö-
sen hagy
per me ha rajtam múlna
pigliare (pi'glio) fog, megfog
muoversi* mozdul, mozog
di qua e di la mindenfelé
e'ssere stufo (di) elege van vmiből, tor-
kig van vmivel
continuamente folytonosan
il dia -volo ördög
stu-pido buta, ostoba
scappare megszökik, elszalad
2. lamentarsi (mi lamento) (di) pa-
naszkodik, siránkozik vmi miatt
per forza 1. m1ndenképpen, erőnek
erejével, 2. természetesen
e allora vuol dire hát akkor ez azt
jelenti
voler dire jelent
stare* al sicuro biztonságban van
la padrona sei tu a te dolgod, a magad
ura vagy
dopotutto végül is
e-ssere* in giro kint jár
riguardare 1. újra megnéz, 2. meg-
vizsgál, átnéz, 3. illet vkit
allungare 1. meghosszabbit, 2. rákap-
csol (autó)
il sema-foro jelzőlámpa
bloccare (bio eco) 1. körülzár, 2. aka-
dályoz
resi-stere, 1. ellenáll, 2. kitart
chi s'e visto s'e visto ami volt, az el-
múlt
e con questo? na és aztán!
tanti saluti a lui e ai suoi kit érdekel?
menjen a csudába!
buio sötét
sple-ndere ragyog, fénylik
fare*i complimenti bókol, teszi a szépet
il complimento bók
profondo mély
espri-mere*, espressi, espresso kifejez
innamorato (di) szerelmes vkibe
la pelle bőr
intorno a vmi körül
fare* del bene jót tesz
il bene a jó, vkinek a java
il mestiere mesterség, foglalkozás
la professione foglalkozás, hivatás
far* di tutto mindent elkövet
far* la fila sort áll
la fila sor
il diritto jog
se no v. senno különben
far* brutta figura rossz benyomást
kelt, rossz szin ben tűnik fel
la figura alak, termet, figura
fare* amici-zia (con) összebarátkozik
(vkivel)
I'amici-zia barátság
dubitare (du-bito) kételkedik
meravigliarsi (mi meravi-glio) (di) cso-
dálkozik vmin
e-ssere* lieto örül
lieto vidám; örvendetes
temere (temo) (ace.) fél vkitől
puntuale pontos
il peccato 1. bűn, 2. hiba
e peccato che kár, hogy
puo darsi lehetséges
proba-bile valószinű
benché bár, habár
sebbe ne noha, jóllehet
la situazione helyzet, szituáció
25
293

ibtl
25
GRAMMATICA
A kötőmód jelen ideje (II congiuntivo presente)
Cosa vuoi che racconti? Mit akarsz, hogy mesélj ek ?
Non voglio che mi porti di qua Nem akarom, hogy mindenfelé
e di la. vigyél engem.
Insomma vuoi che mi sposi. Szóval azt akarod, hogy férjhez
menjek.
Tu credi che io ne patisca. Te azt hiszed, hogy én ezt nehe-
zen viselem eJ.
Példáinkban a főmondat állítmánya akaratot, illetőleg véleményt fe-
jez ki, a mellékmondat állítmánya pedig kötőmódban áll (congiun-
tivo). Az olaszban a mellékmondat állítmánya mindig congiuntivo-ba
kerül, ha a főmondat ál1ítmánya akaratot, kétkedést, reményt, általá-
ban bizonytalanságot fejez ki.
A congiuntivo-ban négy igeidő van: egy jelen és három múlt. Hasz-
nálatuk attól függ, hogya főmondat álIítmánya jelen vagy múlt idő-
ben áH-e, és a mellékmondat állítmánya egyidejű vagyelőidejű cse-
lekvést fejez-e kL
Ha a főmondat állítmánya jelen időben áll, egyidejűség kifejezésé-
re a mellékmondatban a kötőmód jelen idejét (congiuntivo presente)
kell használnunk. Ezt mutatják a fenti példák.
A congiuntivo presente egyszerű igealak: az ige tövéből és a meg-
felelő ragokból áll. (A ragokat az áttekintés céljából kiemeljük.)
-- ---
parl a re vendere partire finire
. . . che io parl-i vend...a part -a fin-isca
. . . che tu parl-i vend-a part-a fin-isca
. .. che egli parl-i vend-a part-a fin-isca
. .. che noi parl-iamo vend-iamo part-iamo fin-iamo
. .. che voi parl-iate vend-iate part-iate fin-iate
. . . che essi pa .rl-ino ve.nd-ano pa °rt-ano fin-i .scano
--- ---- ------...----- ------
294

Megjegyzés. A congiuntivo presente jellegzetessége, hogy az egyes 25
szám 1-3. személye azonos. Ezért legtöbbször ki kell tennünk a sze-
mélyes névmásokat A többes szám 1. és 2. személyének ragja mind-
három ragozásban azonos: -iamo, -iate.
A visszaható névmás az igealak előtt áll:
mi la vi
ci laviamo
ti lavi
vi laviate
si lavi
si la. vino
Á -ciare, -giare, -sciare; -care, -gare végű igék
Ezeknek congiuntivo presente-jében a tővégi c, g, sc - az indicativo
pre sen te-hez hasonlóan - megőrzi kiejtését:
Főn. Egyes Többes szám
igenév szám
1-3. sz. ]. sz. 2. sz. 3. sz.
--
cominciare comlnCI comlnClamo cominciate COffilnClno
mangiare mangl manglamo mangiate manglno
lasciare lasci lasciamo lasciate lascino
cercare cerchi cerchiamo cerchia te cerchino
splegare spieghi spieghiamo spieghiate spieghino

A -cere, -gere, -sceré végű igék
Itt a c, g, sc kiejtése a rag (kezdő) magánhangzójától függ:
vincere
leggere
conoscere
Vlnca VInCIamo
legga leggiamo
I conosca conOSClamo
-- - ---------- -.---
vinciate
leggiate
conoscia te
Vlllcano
leggano
conoscano
Avere és essere
Ragozásuk a congiuntivo presente-ben rendhagyó:
abbia abbia
abbiamo abbiate
abbia
a-bbiano
sia
siamo
sia
siate
sia
si -000
295

A congiuntivo használata
Amíg a kijelentő mód a határozott állítás, a bizonyosság, a való-
ság igemódja, a kötőmód ( congiuntivo ) kétkedést, bizonytalanságot,
lehetséges cselekvést, illetőleg akaratot fejez ki. Legtöbbször mellék-
mondatban fordul elő.
Congiuntivo-t használunk amellékmondatban :
1. Ha a főmondat állítmánya akaratot, kérést, kívánságot fejez ki,
mint a következő igék:
25
I volere, pregare, desiderare, permettere I
V oglio che mio marito smetta
di fumare.
10 prego solo che torniate a
easa in tempo.
Desidera che io resti qui.
Permetto che tu accenda una
sigaretta.
Azt akarom, hogy a férjem ab...
bahagyja a dohányzást.
Csak azt kérem, hogy idejében
hazajöjjetek.
Azt kívánja, hogy én itt ma...
radjak.
Megengedem, hogy rágyújtsál
egy cigarettára.
2. Kétkedést, bizonytalanságot, érzést, reményt, félelmet kifejező
igék után:
dubitare
eredere
pensare
sperare
temere
mera vigliarsi
dispiaeere
aver paura
essere eontento
essere lieto
Dubito ehe Iui arrivi puntual-
mente.
Penso che sia tempo di andare.
Ci meravigliamo che tu non 10
comprenda.
Spero ehe siate contenti.
296
Kételkedem abban, hogy ő pon-
tosan érkezzék.
Úgy gondolom, hogy ideje el-
menni..
Csodálkozunk azon, hogy te ezt
nem érted meg.
Remélem, hogy meg vagytok
elégedve.

3. Személytelen szerkezetek után:
bisogna
occorre
e necessario
basta
epecea to
e meglio
25
pare
sembra
puo darsi
e probabile
e possibile
e impossibile
Bisogna ehe vi alziate alle 6.
Occorre ehe io li inviti a pranzo.
Peccato ehe tu non abbia tempo
di venire eon noi.
E impossibile ehe non 10 vediate.
Puo darsi ehe i ragazzi
abbiano ragione.
Föl kell kelnetek 6-kor.
Meg kell hívnom őket ebédre.
Kár, hogy nincs időd arra, hogy
velünk jöjj.
Lehetetlen, hogy ezt ne lássátok.
Lehet, hogyagyerekeknek
igazuk van.
4. Tagadó alakú ige után:
Non esicuro ehe egli si senta
meglio.
Non e vero ehe io abbia paura
di lui.
Non so ehe eosa pensiate di me.-'-''''Nem tudom, hogy mit gondol...
tok rólam.
Nem biztos, hogy jobban érzi
magát.
Nem igaz, hogy én félek tőle.
5. Megengedő, illetőleg eélhatározói mellékmondatot bevezető
kötőszók után:
sebbene
affinché
perehé I
I benehé
Rimango aneora benché sia un
po' tardi.
Sebbene piova, verró sieura-
mente.
Lo ripeto affinché non se ne
dimentichino.
Ti dieo questo perché tu te ne
ricordi.
Maradok még, bár egy kiesit
késő van.
Bár esik, biztosan eljövök.
Azért ismétlem, hogy ne feled...
kezzenek meg róla.
Azért mondom ezt neked, hogy
emlékezz rá.
297

25 6. Ha a főmondatban viszonyító felsőfok vagy egyéb korlátozó
értelmű szerkezet áll:
e il piu grande
e il maggiore
I e il migliore ___
e il primo
e l'ultimo
e l'unico
:It il piu alto monte ehe ei sia in A legmagasabb hegy, ami Ma...
Ungheria. gyarországon van.
:It il primo ehe arrivL Az elsö, aki megérkezik.
Megjegyzések. 1. Mint látjuk, a congiuntivo egyes esetekben (pl.
akaratot kifejező igék után) megfelel a magyar .felszólító módnak,
máskor pedig a kijelentő módnak.
2. Az olasz felszólító mód (imperativo) udvarias alakjai (e. sz. 3.
és t. sz. 3. személy) tulajdonképpen a congiuntivo...ból kölcsönzött
alakok: Resti qua mezz'ora! Maradjon itt fél órát! Voglio che Lei
resti qua mezz'ora. Azt akarom, hogy ön maradjon itt fél órát.
ESERCIZI
1. Tegye a pontok helyébe a congiuntivo pre sen te megfelelő alakját!
Per es.: Voglio ehe tu .. . le sue intenzioni. (eomprendere)
V oglio che tu comprenda le sue intenzioni.
Voglio ehe Lei ... meglio quell'ambiente.
1 miei genitori vogliono ehe io ... medieo.
Voglio ehe tu . . . in ordine l'appartamento.
Non vuole ehe io . . . di sera per Genova.
Non voglio ehe voi ... a earte adesso.
Non voglio ehe lei ... tardi in fabbriea.
(eonoseere)
( diven tare )
(mettere)
(partire)
(gioeare)
(arrivare)
2. Mondja el minden személyben:
Vuole ehe io metta da parte un po' di denaro.
Non vuole ehe io prenda il sole troppo a lungo.
Oecorre ehe io mi a/zi piu presto.
298

Spera ehe io capisca bene la grammatica italiana.
Peeeato ehe io non abbia abbastanza denaro.
Non credo ehe io sia vanesio.
25
3. Alakítsa át amondatot!
Per es.: So ehe lavora. Credo che egli lavori.
So ehe ci aspetta alla stazione. - So ehe brontola spesso. - So
ehe eammina diffieilmente: e veeehio. - So ehe beve ogni giorno
mezzo litro di latte. - So ehe non si alza illolto presto. - So ehe
eonosce bene i musei di Roma. - So ehe quel viaggio eosta paree-
ehio. - So ehe spende molto per i generi alimentari. - So ehe desi-
dera eonoscerti. - So ehe Francesco frequenta Ja terza del Jieeo.
- So ehe il tuo amico gioea bene a carte. - So ehe lui preferisce
la birra al vin o.
4. Tegye az igealakot a többes szám megfelelő személyébe!
Per es.: Credo ehe egli sia staneo. Credo che (essi) siano stanchi"
Crede ehe io sia content o (contenta) di lui. - Spero ehe tu sia feli-
ce. - Mi pare ehe tu abbia bisogno di denaro. - Bisogna ehe tu sia
piu gentile con lui. - PUQ darsi ehe egli abbia fretta. - Peeeato ehe
io abbia tanto da fare oggi. - E probabile ehe tu abbia ragione.
5. Alakítsa át amondatot!
Per es.: Non ehiudo la finestra.
Bisogna che tu chiuda la finestra.
Non ehiude le finestre. - Non guardo la televisione. - Non aseol-
tate la radio. - Non indosso il cappotto. - Non mi metto i guanti.
- Non mi tolgo la giaeea. - Non parto un giorno prima. - Non
partite domani ? - Non tornano un giorno piu tardi? - Non si alza-
no da tavola.
299

25 6. Alkosson egy-egy mondatot a következő szókapcsolatokkal!
Per es.: Non voglio ehe egli ...
Non voglio che egli aspetti a lungo.
Bisogna ehe voi. . . Desidero ehe tu. . .
Oeeorre ehe essi. . . E probabile ehe lei. .. .
E necessario ehe Lei. . . E impossibile ehe voi.. .. .
Pua darsi ehe noi.. . .. Peeeato ehe Lei. . .
E possibile ehe egli. . . Sembra ehe io. . .
Pare ehe Lei. . . E meglio ehe loro. . .
7. Alakitsa át amondatot!
Per es.: So ehe non e staneo.
10 invece temo che sia stanco.
So ehe non sono stanehi. - So ehe non e stanea. - So ehe non e
malato. - So ehe non sono maIa ti. - So ehe non e innamorata di
lui. - So ehe quei ragazzi non sono eattivi. - So ehe quelIo non e un
posto rumoroso. - So ehe non e un uomo vanesio. - So ehe non
e stufo di lavorare tanto. - So ehe non sono degli uomini vanesi. -
So ehe non siete stufi di viaggiare tanto.
8. Tegye az igét a congiuntivo presente megfelelő személyébe!
Non mangio aneora benehé (avere) fame. - Prendo l'ombrello
benehé non (piovere). - Vado a letto benehé non (essere) aneora
tardi. - Lo eomprendo male benehé egli (parlare) lentamente. -
Vado a vederlo benehé (avere) poeo tempo. - Sebbene lei (essere)
elegante, non mi piace. - Sebbene essi non (avere) molto denaro,
sono felici. - Non mi alzo aneora sebbene (essere) gia le sei e mez-
zo.
9. Mondja olaszul:
Azt hiszem, hogy még nincs késő. - Remélem, hogy nem vagy fá-
radt. - Kár, hogy fáradt vagyok. - Lehetetlen, hogy még alszik. -
Úgy látszik, hogy álmos. - Lehet, hogy nincsenek itt? - Meg kell,
hogy írd ezt a levelet még ma!
300

100 Kifejezések a fare igével. - Fordítsa magyarra: 25
Abbiamo fatto tardi per la cena. - Non fa mai tardi al posto di
lavoroo - Se non andate subito, farete tardi. - 10 faccio il bagno
tre volte la settimana. - Lui fa il bagno ogni due giorni. - Stasera
fa molto fresco fuori. - Quel giovane non s' e fatto vivo ormai da
mesi. - Oggi edomenica. Non mi son fatto la barba e sono venuti
degli ospiti!
110 Farc. - Írjon egy-egy mondatot az alábbi kifejezésekkel:
fare colazione far presto
fare la spesa far tardi
fare una visita (a) fa bel tempo
fare la corte (a) fa brutto tempo
12. Mondja el röviden az olvasmány tartaImát az alábbi vázlat
alapján!
La situazione:
Madre e figlia sono andate a letto, dormono nella stessa stanza.
Prima di addormentarsi la mamma comincia a parlare con la
figlia. Carlina lavora in un ufficio, ha trent'anni e non si e an cora
sposatao E appunto di questo che parlano.
1. Il giovane di Trento.
20 Il collega nuovo che lavora da poco nello stesso ufficio.
3. Le amiche di Carlina.
4. Il giovane con la macchina.
301

26
Ventiseiesima 1 zione

Bologna
Palazzo Comunale (Bologna)

Bologna e tra le eitta piu belle
d'ltalia e d'Europa. Non esiste
eitta ehe le assomigli, e ehe possa
sostituirla. E bella per l'abbon-
danza del colore ; ed il colore e
prevalentemente il rosso o il ros-
sastro, il piu fisieo, queIlo ehe
riehiama di piu al eorpo e al
sangue umani. Firenze e magra,
longilinea. Invece a Bologna, i
portici, gli archi, le eupole, tutto
fa pensare a una rotondita ear-
n osa.
La bellezza di Bologna non si
pensa, si respira. (Da Viaggio in
Italia di Guido Piovene)
AII'ingresso dell'autostrada
II signor Veneranda si fermo all'ingresso dell'autostrada Milano-
Torino.
«T orino,» disse il signor Veneranda al bigliettaio.
II bigliettaio guardo il signor Veneranda e poi si guardo attorno
nel piazzale deserto dove non sostava nemmeno un'automobile.
«Ma. . .» balbetto il bigliettaio, «e la maeehina ?»
302

«Che macchina ?» domando il
signor Veneranda, stupito.
«L' automobile,» disse il bi-
gliettaio, <<lei non ha l'automobi-
le ?»
«10 no,» disse il signor Vene-
randa, «io non ho l'automobile.
Perché? Cosa c' e di strano? C' e
tanta gente che non ha l'auto-
mobile e perché la dovrei avere
io? Le pare che io abbia la faceia
di una che dovrebbe avere l'au-
tomobile ?»
«10 non so,» balbetto il bigliettaio, «ma se lei vuol andare a T 0-
rino con l'autostrada, dovra pur avere un'automobile.»
«10 non vado a Torino con l'autostrada,» disse il signor Veneran-
da. «Non posso andarci appunto perché non ho l'automobile. E poi
cosa dovrei andare a fare a Torino?»
«N on so. .. elei che ha detto Torino,» balbetto il bigliettaio che
non sapeva cosa dire.
«10 ho detto Torino, certamente,» disse il signor Veneranda,
«questo non 10 nego. Ma tutti poss ono dire "Torino" quando voglio-
no, le pare? Non capisco perché quando una dice "Torino" dovreb-
be, secondo lei, andarci in automobile.»
«Va bene, ma allora lei, che cosa vuole da me?» balbetto il bigliet-
taio sempre piu confuso.
«10 niente», disse il signor Veneranda. «Ho detto "Torino" come
potevo dire "Roma" o "Genova" o un' altra citta. Le dispiace?»
«No, ma senta, se lei non en tra nell'autostrada con l'automobile,
mi lasci in pace», brontolo il bigliettaio.
«Eh, accidenti!» grido il signor Veneranda perdendo la pazienza,
«adesso dovro comprarmi un'automobile per far piacere a lei! Ma
sa che e un bel tipo? Ma guarda che razza di gente!»
E il signor Venerand a volto le spalle al bigliettaio e si allontano
brontolando.
(Da «50 scontri co) signor Veneranda» di Carlo Manzoni)
303
26

26


1 maIa ti di R(!iberti
Durante un pranzo in casa d'amici, il Raiberti, medico, a un
tratto si alza e domanda scusa di dover partire. Il padrone di casa
cerca di convincerIo affinché non se ne va&.
- E impossibile ehe io riman-
ga. Ho aleuni malati e non posso
laseiarli soH a lungo.
- Ma di' un po', caro, - gli
dice una dei presenti, medieo
anche lui. - Credi proprio ehe i
tuoi maia ti debbano morire se tu
non vai a vederli?
E Raiberti, pronto:
- Non e di questo che mi
preoccupo. Temo invece ehe,
senza di me, possano guarire.
Informazione esatta
Un automobilista chiede ad un passante :
- Cosa devo prendere per andare alI' ospedale?
- Prenda una polmonite!
- Ah! Ah! - seoppia aridere l'autista divertito. - Dicevo eosa
debbo prendere con la macchina!
- Prenda diritta la prima eurva perieolosa!
304

usa DELLE PAROLE
(passare)
1. (el)múlik
Il tempo passera presto.
E passata la pioggia.
2. eltölt (időt)
«Passeremo due belle giornate
al lago.»
«Vedremo.»
26
Az idő gyorsan fog múlni.
Elmúlt az eső.
"Két szép napot fogunk eltölteni
a tónál."
"Majd meglátjuk."
3. megy, halad, jár (vmin végig, vmin át)
E passato accanto a me e non
s'e accorto di me.
Quest'armadio non passa per la
porta.
Ha visto passare il IS?
4. futólag fölkeres vkit
Prima di tornare, passero dal-
l' amico.
5. bemegy, belép
«E permesso ?» «Avanti, passi
pure.»
6. átad, odaad
Mi passa la lista, per favore?
Mellettem ment el, és nem vett
észre engem.
Ez a szekrény nem fér be az
ajtón.
Látta elmenni a 15-öst?
Mielőtt visszajönnék, be fogok
nézni a barátomhoz.
"Szabad?" "Tessék, jöjjön csak
be. "
Legyen szíves ideadni az étI a-
pot!
305

26
VOCABOLI
1. esi.stere van, létezik
assomigUare (assomiaglio) (a)
1. összehasonlít vkivel, 2. hasonlít
vkire, vmire
sostituire (...isc..) helyettesít, pótol
l'abbondanza bőség, gazdagság
prevah:ntclnent,e túlnyomóan, főleg
rossastro vöröses
richiamare 1. visszahív vkit, 2. (a)
felidéz, eszébe juttat
il CQrpo test
il sa"ngue vér
umano 1. en1beri, 2. en1berséges
magro sovány
longilianeo nyurga
il po.rtico (...ci) árkád; tornác
l'arco (",chi) boltív, boltozat
la cu.pola kupola
la rotondita kerekség, gömbölydedség
carnoso húsos; telt
l'autostrada autópálya
il bigliettaio jegyszedő, jegyárus
il piazzale (nagyobb) tér
deserto ürSt kihalt, sivár
sostare (sostO) (meg)áH, parkol
fe pa re 1. úgy gondolja? 2" nem gon-
dolja?
dovra pur avere kell, hogy legyen neki
negare (hego) tagad
confo.ndere*, confusi, confuso meg...
zavar, zavarba hoz
potevo dire mondhattam volna
le dispiace? baj ez?
(LeO e un beJ tipo maga is jó alak
ma guarda ehe razza di gente! na nézd,
miféle ember(ek)! .
la razza faj, fajta; fajzat
voltare (volto) fordít vmerre
anontanarsi (el)távozik, elmegy
a un tratto hirtelen, egyszerre
2. il padrone di casa házigazda
presente jelenlevő
preoccupare (preo.ccupo) aggaszt
preoccuparsi (di, per) aggódik (vmi
rr1ia t t , vmiért)
l'automobiHsta (-i, -e) h, n gépkocsizó,
autó vezető
il passante járókelő
cosa devo pre"ndere merre kell men-
nem
I'ospedaie h kórház
pre"odere* una pol mo nit C tüdőgyulla-
dást kap v. szerez
la polmonite tüdőgyulladás
I'autista (...i, ae) h, n gépkocsivezető,
sofőr
divertito jóked vűen
dieevo úgy érte ttem
pre.ndere* la curva veSZI a kanyart
( autóval)
la curva kanyar
pericoloso veszéJyes
I'arma "dio szekrény
proporre*., proposi, proposto javasol,
aján]
GRAMMATICA
A rendhagyó igék congiuntivo presente-je
Non esiste citta che possa
sostituirla.
306
Nincs város, amely pótolhatná.

A congiuntivo presente-ben sok ige ragozása rendhagyó: mindazoké 26
az igéké, amelyek a kijelentő mód jelen idejében (indicativo pre sen te )
is rendhagyók. Minthogy a felszólító mód udvarias alakjai (e. sz. 3.
és 1. sz. 3. személy, lásd a 9. leckét) valójában a congiuntivo alakjai,
máris ismerjük csaknem az egész ragozást. A többes szám 1. személy
ragja kivétel nélkül ....iamo, mindössze a többes 2. személy lesz új.
(Figyeljük 111eg: ha az 1. személyű alakot iSlnerjük, képezni tudjuk
valamennyit. )
-- ------
F őn. igenév Egyes szám . Többes szám
1-3. sz. 1. sz. 2. sz. 3. sz.
----- ------ - -
andare vada andiamo andiate vadano
apparire appala v. appanarrlO a pparia te appalano v.
appansca appanscano
bere beva beviamo beviate bevano
condurre conduca conduciamo conduciate conducano
dare dia diamo diate diano
dire dica diciamo diciate dicano
dovere debba dobbiamo dobbiate debbano
(deva) (devano)
lare faccia facciamo faccia te facciano
parere pala panama paria te palano
piacere plaCCla placcIamo piaccia te plaCClano
potere possa pOSSlamo possia te possano
proporre proponga proponlamo proponiate propongano
rinlanere rlmanga rlmanlamo rimaniate rlmangano
salire sal ga saliamo salia te salgano
sapere sappla sapplamo sappiate sa PPJano
scegliere scelga sceglialno sceglia te scetgano
spegnere spenga spegnlamo spegnia te spengano
stare stia stiamo s tia te stiano
tenere tenga teniamo tenia te tengano
togliere tolga togliamo toglia te tolgano
udire oda udiamo udiate odano
uscire esca USClamo uscia te escano
va/ere valga valiamo valia te valgano
venire venga veniamo venia te vengano
vo/ere vo glia vogliamo vogliate vogliano
------
307

26
ESERCIZI
1. Alakítsa át amondatot!
Per es.: Vado dal mia amico.
Bisogna che io vada dal miD amico.
Va a trovarlo. - Adesso guido io l'automobile. - Gli do un rega-
10. - Stasera vengono da noi. - Venite anehe voi? - Vieni a
guardare la televisione ?
2. Tegye a pontok helyére a congiuntivo presente megfelelő személyű
alakját!
Per es.: Propongo ehe tu. .. a easa subito. (an dare)
Propongo che tu vada a casa subito.
Propongo ehe voi. .. avedere questo film. (andare) - Non per-
metto ehe egli . . . eosi tardi. (useire) - Desidero ehe tu mi . . . la
verita. (dire) - Non mi piace ehe essi mi ... un regalo eosi caro.
(dare) - Non vuole ehe io . . . a easa. (rimanere) - Credo ehe tu . . .
gia andare. (dovere) - Spero ehe tu non . . . andare via eosi presto.
(volere) - E necessario ehe io ... di easa subito. (useire) - Sper a
ehe il suo quadro mi . . . (piacere) - Non credo ehe egli 10 . . . gia.
(sapere) - Credo ehe egli . . . la finestra spalaneata anehe la notte.
(ten ere )
3. Alakítsa át a felszólító mondatot!
aj Per es.: Esea un momento! Occorre che lei esca un momento.
Eseano un momento! - Venga piu vieino! - Vengano qui, se e
possibiJe ! - Mi faceia questo piacere ! - Mi dica dov' e! - Mi
dieano dov'e!
b) Per es.: Esci un momento! Occorre che tu esca un momento!
Useite un momento! - Vieni un po' prima! - Venite mezz'ora
prima! - Rimani aneora ! - Rimanete per qualehe minuto ! - Dagli
questo quaderno! - Dategli quest' araneia ! -==- Diglielo subito! -
Diteglielo stasera!
308

4. Használja a dubitare igét! 26
Per es.: Forse e malato. Dubito che sia malato.
Forse ha paura. - Forse hanno paura. - Forse ha bisogno di lui.
- Forse hanno bisogno di denaro. - Forse deve andare. - Forse
devono uscire. - Forse vuole continuare a lavorare. - Forse vo-
gliono passeggiare in citta. - Forse non PUQ tradurlo. - Forse non
possono svegliarsi in tempo.
5. Alakitsa át amondatot!
Per es.: Ho fretta. Devo salire suI tram seguente.
Ho fretta. Bisogna che io salga sui tram seguente.
Abbiamo fretta. Dobbiamo salire suI filobus che viene. - Non ha
fretta. Non deve salire su questo tram. - Ho sonno. Devo spegnere
la luce. - Ha sonno. Deve spegnere la radio. - Devo scegliermi una
cravatta. - Dovete scegliervi un libro.
6. Andarsene. - Használja az ige megfelelő alakját!
E tardi, devo . . . - Perché vuoi . . . cosi presto? - Anche i coniu-
gi Martino vogliono . .. - Lei non deve ... ancora. - Voi . . .
gia? Noi non . . ., rimaniamo ancora un po'. - 10 . . . - Essi non
. . . fino a mezzanotte. - Voi pure dovete . . . ? - Noi, purtroppo,
non possiamo . . . ancora. - Egli non . . . cosi presto.
Credo che egli non . . . ancora. - Credo che loro . . . solo alle un-
dici. - Spero che tu non . . . prima del le dieci. - Spero che voi non
. . . con loro.
7. Változtassa meg amondatszerkezetet!
Per es.: Crede di avere ragione.
Crede che egli abbia ragione.
Credo di avere ragione. - Terno di avere torto, in questo caso. -
Crede di dover andare via. - Credo di essere un po' nervoso. -
Spero di poter farlo. - Crede di essere molto graziosa. - Crede di
saperlo meglio di me. - Non credo di essere sempre tranquilio. -
Temo di essere innamorato di teL - Credono di dover invitarmi.
- Credete di poter aiutarmi?
309

26 8. Mondja el minden szelnélyben:
Sebbene io ahhia lllolto da fare, leggo quasi ogni sera almeno
mezz' ora.
Benché io sia stanco (stanca), non posso andare a tetto ancora.
E impossibile ehe io vada a teatro, oggL
E necessario che io sappia parlare italiano.
Vuole che io venga qui anche domanL
Crede che io faceia una gita ogni settimana.
9. Tegye a pontok heryébe a prendere megfelelő ragozott alakját!
Per es.: Vuoi che io ti .. . la temperatura?
Vuoi ehe io ti prenda la temperatura?
Vuole che io ... un'aspirina perché ho la febbre. - Non ha il
cappotto: PUQ darsi che . .. un raffreddore. - Non vedo Fora che
tu . . . 10 stipendio. - Bisogna ehe noi . . . un tassL - E importante
che Lei .". delle lezionL - E necessario che tu . . . un te caldo. -
Bisogna che voi . . . il sole. - Bisogna che essi . . . in affitto una ca-
mera. - Spero che voi 10 . .. suI serio.
10. Jgevonzatok. - Fordftsa olaszra!
Per es.: Mi aggaszt téged? preoccuparsi (di)
Di elle eosa ti preoeeupi?
Mibe kerül ez a ruha?
IV1ikor találkoztál vele? (lánnyal)
Hol találkoztál velük? (fiúkkal)
Tudod, hogy miről feledkeztünk meg?
Ho] megyünk át az utcán?
Kitől kérdezhetem meg ezt?
Mivel foglalkoztál az utóbbi hetekben?
Rómában találkoztál vele? (lány fiúval)
Kitől kérhetek egy kis pénzt?
Min csodálkozol?
Gratuláltál neki? (nőnek)
3]0
costare (acc.)
ineontrare (acc.)
incontrare (ace.)
dimenticarsi (di)
attraversare (ace..)
don1andare (a)
occuparsi (di)
incontrarsi (con)
chiedere (a)
meravigliarsi (di)
congratularsi (con)

11. Fordítsa le magyarra szótár segitségével: 26
Un tale andü da uno psichiatra.
«Dottore», gli disse «mi salvi: ia sono pazzo.)
«Eh», fece 10 psichiatra «si fa presto a dirla, fila bisogna vedere.
Che sintomi ha ?»
«Stamattina, per esempio, mia mogHe mi dice: 'Oggi vorrei man-
giare sassL' 'Sassi?' dico stupefatto. 'Si, sassi. Non sai che cosa sono
i sassi?' 'Ma i sas si non si rnangiano.' 'Sono ottimi fritti con oHo e
pepe.' 'Sei pazza!' dico.»
«Ma certo» fa 10 psichiatra. «Ma pare ehe il pazzo non sia lei, ma
sua mog1ie.»
<{Aspetti», esclarna q1el tale «non le ho detto tutto: io non ho
maglie !» (Achille C'ampanile)
311

27
Ventisettesima lezione

Il gira di Budapest in pullman
1
Finito il pranzo (c'era chi aveva mangiato zuppa di pesce all'unghe-
rese, cioe con molta paprica, e pasta con la ricotta: piatti tipicamente
magiari) e alzatisi dai tavoli del ristorante, tutti contenti, i turisti
italiani uscirono dall'albergo. Era un gruppo di circa ven ti persone
che conversavano vivacemente delle loro prime impressioni. Erano
venuti per la prima volta in Ungheria, ad eccezione dei coniugi
Martino, un uomo sui quaranta, allegro, con la barba, che gli dava
pero un aspetto serio, e una signora sorridente, dagli occhi castani,
vestita con eleganza, rappresentante, si potrebbe dire, la bellezza del-
le donne italiane.
Saliti nel modernissimo pullman, ognuno occupo il suo posto,
possibilmente accanto ad un finestrino per vedere meglio la cit-
ta. Salita, per ultima anche la guida, una graziosa signorina unghere-
se, incomincio la visita della citta.
La prima meta della visita fu il monte Gellért con la Cittadella,
che e una delle curiosita della capitale magiara. Infatti, sulla cima
di questo monte, che in verita e una collina alta 135 metri, si trova
que sta fortificazione costruita dagli Austriaci dopo la guerra d'indi-
pendenza del 1848/49.
Arrivati sulla cima, il pullman si fermo al posteggio, e gli Italiani
scesero. La guida mostro loro la Cittadella, raccontandone anche la
storia, poi proseguirono la passeggiata fino al grandioso monumen-
to, opera del noto scultore ungherese Zsigmond Kisfaludy-Strobl.
- Questo monumento fu inaugurato ne11947, due anni dopo la
seconda guerra mondiale - spiego la signorina. - Al centro si vede
una figura femminile, simbolica, che regge in alto la palma della
pace.
312

2
27
A vendo mostrato a i turisti Italiani la Cittadella, la guida consiglio
loro di andare ad ammirare la capitale dall'alto. Essi colsero
l' occasione e scesero alcuni scalini, poi si fermarono. Essendosi
raccolti in un punto dove li attendeva la veduta di gran parte della
citta, i turisti guardavano il bellissimo Danubio t le due parti della
capitale: Buda e Pest. Potevano distinguere, lontano, l'Isola Marghe-
rita con il ponte omonimo e, piu vicino, 10 splendido edificio del
Parlamento. Asinistra, invece, si vedevano la collina della Fortezza
con l'antico Palazzo reale e, piu a nord, la collina delle Rose, un
quartiere di ville.
- Come sono belli questi ponti! - noto una signorina. - Spe-
cialmente quello li, asinistra, nuovissimo! Qual e il suo nome? -
chiese poi alla guida.
313

27 - E il ponte Elisabetta, ricostruito dopo l'ultima guerra. E piu
oltre si vede il ponte a Catene, il piu antico ponte suI Danubio, co-
struito alla meta del secolo scorso. Lo costruirono per iniziativa del
«piu grande l11agiaro», István Széchenyi. Questo qui, a destra,
ponte della LibertC:L Se guardiamo verso Sud, possiarno vedere .
parte le famose fabbriche di Csepel.
. - Io le confesso, signorina, che mi sorprende la bellezza di questo
panorama. Budapest mi piace moltissimo - dice ana guida uno dei
turisti, un giovanotto vestito in jeans, simpatico, sorridente.
- Anche a me - osserva la signora Martino e aggiunge: - :rvl a
voi non avete ancora visto il panorama della citta dalIa parte del
Parlanlento, dí notte, quando j n10numenti della Fortezza sono illu-
minati. E quelIo che dovete vedere: l'antico Palazzo reaIe, la chiesa
di Mattia e 10 stesso ponte a Catene, nella luce notturna.
- Oggi stesso, dopo cena, faremo una visita notturna della citta
- li assicura la guida ungherese, - e allora tutto il gruppo avra
occasione di vedere le parti piu belle della nostra capitale.
Ponchielli e l' ombrello
314
Il musicista Ponchielli (1834-
1886) era un uomo molto di-
stratto.
Un giorno, a Milano, pioveva
a dirotto. Mentre correva verso
casa, col sua ombrello sotto íJ
braccio, il musicista incontro un
amico:
- Ciao, PonchieHL Dove cosi
in [retta?
- Ciao. Corro a cambiarmi il
vestito..

- Ma, scusa, e perché non apri l' ombrello invece di tenerlo 27
ehiuso sotto il braccio?
- Ah, gia, e vero: ho l' ombrello. . . Ma non ci avevo pensato! -
:gli rispose il brav'uomo ehe aveva scoperto solo allora di avere l' om-
brello.
DOMANDE
1. Di ehe eosa eonversavano i turisti italiani dopo il pranzo? Che
eosa avevano mangiato aleuni di loro? cChe aspetto aveva il signor
Martino? E sua mog1ie? Che eosa pareva rappresentare la signora?
Dove andavano i turisti col pullman? Chi era la loro guida?
2. Che eosa eonsiglió, poi, la signorina ungherese agli Italiani?
Quale veduta li attese dall'alto? Che eosa potevano vedere a Nord?
Che cosa disse la guida del ponte a Catene? Che eosa vediamo se
guardiamo verso Sud? Che cosa osservó la signora Martino alle
parole di un giovanotto in jeans? Che eosa fara il gruppo, la sera?
LA FRASE
Fu lllolto í] denaro speso per il
pranzo nel ristorante.
Non din1entieheró mai la gita
fatta nei dintorni di Roma in
una domeniea di settembre.
Il treno arrivato in questo minu-
to al binario sette proseguira
per Napoli.
N elIa lettera scritta ai genitori
la settimana seorsa egli de-
seri ve la bellezza del V esuvi o.
Sok volt a vendéglőben az ebé-
dért kiadott pénz.
Sohasem felejtem el egy szeptem-
beri vasárnapon Róma kör-
nyékén tett kirándulásunkat.
A hetedik vágányra ebben a pil-
lanatban érkezett vonat Ná-
polyba ITIegy tovább.
A múlt héten a szÜlőknek Írt
levélben leírja a Vezúv szép-
ségét.
315

27
VOCABOLf
1. la zuppa di pesce halászlé
la zuppa leves
la pa'prica paprika
la pasta con la ricotta túróscsusza
la pasta tészta
la ricotta túró
ti'pico jellegzetes, tipikus
magiaro magyar
il gruppo csoport
vivace élénk, eleven
l'impressione n benyomás
ad eccezione di kivételével
l'eccezione n kivétel
sui quaranta negyven körüli
sorridente mosolygó
dagli occhi szemű
l' eleganza ízlés, finomság
rappresentare (rappresento) képvisel
possibilmente lehetőleg
per u'ltima utolsóként
grazioso bájos
la meta cél
la Cittadella Ci ttadella
in verita valój ában
la fortificazione erődítmény
austri'aco (-ca; -ci, -che) osztrák
gli Austri'aci az osztrákok
l'indipendenza függetlenség
la guerra d'indipendenza szabadságharc
il posteggio parkolóhely
proscguire (prosc'guo ) folytat
la passeggiata séta
10 scultore szobrász
inaugurare (ina.uguro) 1. megnyit; 2. felavat
la guerra mondiale világháború
il crotro közép, középpont
simbolico (-ca; ci, che) jelképes
316
reggere, ressi, retto tart, emel
in alto a magasba(n)
la palma pálma, pálmaág
2. mostrare (mostro ) (meg)mutat
consigliare (consi'glio) tanácsol
co-gliere l'ocassione megragadja az alkal-
mat
co-gliere* (colgo), coIsi, coito 1. szed,
2. elfog, megragad
10 scalino lépcsőfok
racco-gliersi* (össze )gyülekezik
la veduta 1. látás, 2. látkép, kilátás
disti'nguere*, distinsi, distinto 1. meg-
különböztet, 2. felismer
omo-nimo ugyanolyan nevű
l'edifi:cio épület
il Parlaento országház
la fortezza 1. erő, 2. vár
reale királyi
la rosa rózsa
la Collina delle rose Rózsadomb
notare (noto) megjegyzés; megfigyel
interrogare (interrogo) megkérdez
ricostruire (-isc-) újjáépít
l'iniziativa kezdeményezés
la liberta szabadság
confessare (confesso) bevall
sorpre-ndere*, sorpresi, sorpreso
meglep
vestito in jeans farmert viselő
illuminare (illu. mino ) kivilágít
notturno éjszakai
la chiesa di Matti'a Mátyás-templom
oggi stesso még ma
il musicista (-i) zenész
distratto szórakozott
piovere * a dirotto ömlik az eső

GRAMMATICA
27
Mondatrövidítés participio passato-val
Finito il pranzo e alzatisi dai Miután befejezték az ebédet és
tavoli, i turisti uscirono fölálltak az asztaltól, a turis-
dalI'albergo. ták kimentek a szállodából.
Salita anche la guida, incomincio Miután fölszállt az idegenvezető
la visita della cittiL is, megkezdődött a városné-
zés.
Példáinkban a múlt idejű melléknévi igenevet (par ti ci pio passato)
használtuk mondatrövidítésre, vagyis a mellékmondat ragozott ige-
alakja helyett. A mondatrövidítésre használt participio passato-t
nemben és számban egyeztetni kell:
1. tárgyas (avere-vel álló) igék es etén a mellékmondat tárgyával:
Finita la visita della citta, Miután befejezték a városné...
i turisti tornarono alI' albergo. zést, a turisták visszatértek a
/ szállodába.
2. tárgyatlan (essere-vel álló) igék esetén
a) a főmondat alanyával (ha a fő- és mellékmondat alanya azo-
nos):
Usciti dalI'albergo, i turisti
salirono suI pullman.
Miután kimentek a szállodából,
a turisták fölszálltak az autó-
buszra.
b) a mellékmondat alanyával (ha a fő- és mellékmondat alanya
nem azonos):
Saliti gli ultimi turisti, il
pullman s'avvio.
Miután az utolsó turisták is
fölszálltak, az autóbusz elin-
dult.
Megjegyzés. Aparticipio passato a főmondat állítmányához viszo-
nyítva előidejűséget fejez ki.
317

27 A jelen idejű melléknévi igenév (II participio presente)
E una signora sorridente,
rappresentante - si potrebbe
dire - la bellezza delle
don ne italiane.
A sorridente és rappresentante alakok a jelen idejű melIéknévi igenév
(participo presente) példái.
A participio presente megfelel a magyar -óJ -ő képzés melléknévi
igenévnek: sorridente mosolygó, rappresentante képviselő.
Képzője az -are végű igéknél-ante, az -ere és -fre végűeknél-ente.
A mai nyelvben a participio presente-t leginkább melléknévként
használjuk: occorrente szükséges, rimanente maradék, sorprendente
meglepő, viaggiante utazó vagy főnévként: il rappresentante képvise-
lő, IJabitante lakos, il cantante énekes, il conducente Qármű)vezető,
il conoscente iSlnerős, l'insegnante oktató, tanító, IJoccorrente a szi.ik-
séges holmi, il vivente élőlény.
Mosolygó asszony, aki - azt
lehetne mondani - az olasz
nők szépségét képviselt
Az összetett határozói igenév (lIgerundio composto)
Avendo mostrato agli Italiani
la Cittadella, essi andarono
a vedere la capitale dall'alto.
Essendosi fermati, i turisti
guardavano il bellissimo
Danubio.
Miután megmutatta az olaszok-
nak a Citadellát, elmentek meg-
nézni a várost a magasból.
Miután lnegálltak, a turisták
nézték a gyönyörű Dunát.
Agerundio composto az avere vagy az essere segédige gerundio
sefrlplice-jéből és a főige participio passato-jából áll:
mostrare: avendo mostrato
fermarsi: essendomi fermato
3]8
megmutatván, miután megmutattam
stb.
megállván, miután megálltam stb.

A hangsúlytalan névmási alakokat, csakúgy mint a visszaható 27
névmást a segédigével egybeírjuk :
avendolo visto miután megláttam öt
avendoglielo detto miután megmondtam neki
Az essere-vel képzett gerundio composto-ban a participio passato-t
egyeztetjük az alannyal : essendo arrivato (-a, -i, -e).
J\loodatrövidítés gerundio composto....val
Amint a példamondatokból látjuk, agerundio composto-t mon-
datrövidítésre használjuk, akár a participio passato-t. Mindkettő
előidejűséget fejez ki a főmondat állítmányához viszonyítva, ezért
egymással sokszor föl is cserélhetők:
Fioito il pranzo } . .. . d ll' lb
A d fl ott .1 1 turIstl USCIrono a a ergo.
ven o Ol o 1 pranzo
Alzatisi dai ta voli. . . == Essendosi alzati dai tavoli. . .
Tudjuk, hogy agerundio semplice is rnondatrövidítésre szolgáL
Ezt azonban akkor használjuk, ha a fő- és mellékmondat állítmánya
egyidejű. Hasonlítsuk össze:
Egyidejűség
gerundio semplice
Attraversando la strada, guardo
sempre le automobili.
Amikor átmegyek az utcán, mindig
az autókat nézem.
Tornando a casa, guardo le ve/rine.
Amikor hazafelé megyek, a kirakato-
kat nézem.
Előidejűség
gerundio composto
Avendo attraversato la strada, en-
trai nel negozio.
Miután átmentein az utcán, ben1en-
tem az üzletbe.
Essendo tornato a casa, leggo il glor-
I na/eo
I Miután hazaérkeztem, újságot o1va-
sok.
319

27
ESERCIZI
1. A főnévi igenév helyett használja a participio passato egyeztetett
alakját!
a) Szabályos igék:
(Finire) la cena, andammo a vedere la televisione. - (Uscire) di
casa, igenitori andarono alla fermata dell'autobus. (Salire) sull'auto-
bus, comincio a piovere. (Scendere) dall' autobus, corsero in una casa
perché pioveva ancora e non avevano r ombrello. - (Svegliarsi), la
giovane donna guardo l' orologio per sapere che ore erano. (Alzarsi)
dalletto, lei ando a svegliare i bambini. (Svegliare) i bambini, la
madre ando in cucina. (Preparare) la colazione, invito i figli a met-
tersi al tavolo.
b) Rendhagyó igék:
(Giungere) a casa, il marito saluto la moglie e i figli, e comincio a
leggere il giornale. (Leggere) alcune notizie di politica estera, suo
figlio gli chiese un libro di matematica. (Mettere) il giornale suI ta-
volo, il padre and o aprendere il libro e 10 diede al figlio. - (Scrivere)
le lettere, andai a comprare dei francobolli. - (Spegnere) la televi-
sione, cominciai a leggere un libro. - (Accorgersi) che fuori tirava
un vento forte, chiusi le finestre. (Chiudere) le finestre, mi sedetti e
continuai a lavorare.
2. Alkosson participio passato-val rövidített mondatokat a követ-
kező szókapcsolatokkal!
Per es.: alzarsi dal tavolo le ragazze uscire dall'albergo
Alzatesi dal tavolo, le ragazze uscirono dall'albergo.
uscire dall' albergo chiamare un tassi
chiamare il tassi aspettare qualche minuto
venire finalmente la macchina avviarsi verso Piazza del Popolo
giungere alla piazza scendere, e salire suI Pincio
salire suI Pincio fermarsi a guardare il panorama
ammirare a lungo la citta andare a passeggiare a Villa
Borghese
320

3. Participio presente. - Állapítsa meg, hogy a dőlt betűs szaVak 27
közül melyek a val6di igenevek és melyekfőnevek vagy melléknevek!
1 bagnanti stavano sdraiati sulla sabbia e prendevano il sole. -
Ecco una questione importante. - Il mia nuovo conoscente e un
grand'uomo: e rappresentante. - La tua domanda e sorprendente. -
Di chi e questo quadro rappresentante un temporale? - L'insegnan-
te di mio figlio e un brav'uomo. - Hai messo nel1a valigia tutto
l' occorrente? - Questi due uomini viaggianti in prima sono cantanti.
4. Alkosson gerundio composto-val rövidttett mondatokat!
(comprare) i biglietti essi avere ancora cinque minuti
fino alla partenza
il marito fermarsi a comprare i
giornali
correre a raggiungere il treno
salire nella prima carrozza
cercare due posti
mettere le valige nella rete
sedersi finalmente
prendere i giornali e cominciare
a legger li
(avviarsi) verso il tram
(prendere) i giornali
(raggiungere) il treno
(salire) in carrozza
(trovare) due posti libe ri
(mettere) le valige nella rete
(sedersi)
5. A participio passato helyett rövidítse a mondatot gerundio
composto-val!
Cambiato il vestito, il giovane usci di casa. Fatti appena alcuni
passi, incontro un amico. Fermatosi, comincio a parlare con lui.
Accortosi che il tempo passava, saluto l'amico e 10 lascio. Lasciato
l'amico, corse alla fermata del filobus, ma esso non veniva mai.
Diventato nervoso, fermo un tassi. Giunto al luogo dell'appunta-
mento, non vide la ragazza che, sicuramente, era andata via.
6. Mondja olaszul!
a ) Mondatrövidítés participio passato-val:
Miután megették a halászlét, az olasz fiúk túróscsuszát rendeltek.
Miután befejezték a vacsorát, fölálltak az asztaltól, és az eszpresszó-
321

27 ba mentek. Miután két kávét rendeltek, nézték az embereket (gente),
akik az asztaloknál ültek. Miután észrevettek két lányt az egyik asz-
talnál, megjegyezték, hogy azok nagyon csinosak.
b) Participio presente:
Az első osztályon utazó embereke gente), mint látod, kényelmesen
ülhetnek. - A fürdőzők sokat úsznak a tengerben, mert meleg van,
a víz pedig hűvös. - Utazásom alatt meglepő dolgokat láttam. - Ez
a férfi kitűnő énekes.
7. Fordítsa magyarra!
La zuppa di pesce non piacque a tutti, perché era forte: si prepara
infatti con molta paprica. Questo e un piatto tipicamente ungherese.
- In Italia non si fa la pasta con la ricotta. - Queste donne erano
vestite con eleganza. - Arrivati al posteggio, gli Italiani scesero. -
Questo monumento grandioso e opera di un celebre seuItore, spie-
go leL
8. Mondatrövidítés gerundio passato-val. - Mondja olaszul:
Az olaszok, miután kipihenték magukat, elindultak a Gellért-
hegyre. Miután megérkeztek a hegyre, kiszálltak az autóbuszból.
Miután megnézték a Citadellát, a panoráma szépségét csodálták.
9. Tegye a pontok helyébe a congiuntivo presente megfelelő alak-
ját!
Credo che questa . . . l'ultima occasione. (essere) - Credo che essi
. . . andare a vedere la Fortezza dove ci sono molti bei monumentL
(dovere) - Credo che il Parlamento . . . il piu bell' edificio della capi-
tale. (essere)
10. Alkosson egy-egy mondatot a következő igékkel:
mostrare, consigliare, cogliere (1' occasione), confessare, sorpren-
dere, assicurare
Per es.: Domani ti mostrero la Fortezza. - Cosa puoi consigliarmi?
322

Ventottesima lezione
28
Il sogno

1
Il telefon o prese a squillare che Silvio si era gia addormentato da
un pezzo. Accese la lampada e guardo l' orologio: erano le tre e un
quarto. Il telefono continuo a squillare. Silvio staeco il ricevitore e
domando: «Chi e?»
Gli rispose una voce di donna: «Sono io, Alina, non riconosci piu
la mia voce?»
Silvio rispose con allegria: «Figurati se non la riconosco. Quando
sei arrivata ?»
«Mezz' ora fa. Ho fatto tutta una tirata da Milano, in macchina.
Non potevo andare in fretta perché la macchina e in rodaggio. In
compenso e una bellissima macchina, azzurra. Vedrai.»
«Dove abiti?»
«Dai miei soliti amici, nella
casa in cui ci siamo incontrati, o
dai Federico.»
«Ci vediamo?»
«Certo, altrimenti perché ti
avrei telefonato ?»
«Ti fermi molto?»
«Purtroppo, no. Riparto do-
podomani o meglio domani per-
ché», la udl ridere, «domani e gia
oggi. Ma poi tornero e restero di
piu» .
«Allora, quando ci vediamo?»
«Facciamo colazione insieme»,
323

28 rispose Alina. 8egui poi una lunga discussione sui ristoranti che 8il-
via via via proponeva e che Alina, per un motivo o per un altro,
rifiutava. Alla fine Alina disse: «No, sai, in fondo che cosa vorrei?
V orrei mangiare in quelia trattoria dove vai sempre, vicino a casa
tua. Cosi dopo pranzo andiamo su e mi offri un caffe.»
8ilvio rispose, con gioia sincera, che se Alina si contentava, lui
non domandava di meglio. ABna disse: «Beh ora ti lascio, muoio
dal sonno. Ma prima, ascolta.»
8ilvio ascolto, gli giunse dal ricevitore un piccolo rum ore ; quindi
la voce domando: «Hai capito?»
«8i, era un bacio.»
«Bravo, allora adomani.»
2
8ilvio spense la lampada e per un poco penso ad Alina e alla sua
telefonata. Aveva visto questa ragazza bella e un po' stravagante una
sola volta, un mese prima, ad un ricevimento. Alina, come il solito,
doveva ripartire per Milano la sera stessa. Gli aveva promesso di tor-
nare dopo tre giorni e comunque di scrivergli; ma non era tornata e
non gli aveva scritto. Adesso, pensando a lei, 8ilvio s'accorgeva di
amarIa. Rivoigendo in mente il ricordo del primo incontro e la spe-
ranza che gli ispirava il secondo, 8ilvio alla fine si addormento.
Il giorno dopo, usci di casa un
quarto d' ora prima dell' ora fissa-
ta per l'appuntamento e si reco
al ristorante. Non c'era nessuno
ed era quasi al buio. Un came-
riere accese la luce e si avvicino
a 8ilvio: «Dottore, buongiorno.
E solo?»
«No, sono con qualcuno, ci
vorra un altro coperto.»
«Aspetta, dottore?»
«8i, aspetto.»
8ilvio si fece portare un aperi-
tivo e, per ingannare il tempo,
e<"")0,
324

prese a eontare le fotografie dei divi del einema ehe stavano appese 28
alle pareti. Dopo avere eontato le fotografie, guardo alI' orologio da
polso e si aeeorse ehe erano gia passati quasi venti minuti. Tutto
ad un tratto fu sieuro ehe Alina non sarebbe piu venuta. Ne era eos!
sieuro ehe si alzo e ando al telefono, in fondo alla trattoria. Formo
il numero dei Federieo presso i quali Alina aveva detto di abitare;
una voce ehe non eonoseeva, una voce di donna gli rispose ehe la si-
gnorina non era in easa. Silvio torno al tavolo e, ehiamato il eamerie-
re disse ehe avrebbe mangiato. Non aveva fame ma si vergognava di
aspettare aneora.
3
Dopo un poeo il eameriere gli porto il piatto ehe aveva ordinato e
Silvio eomineio a mangiare lentamente.
Era gia passata un' ora dal momento in cui Alina avrebbe dovuto
venire all'appuntamento. Silvio pago e usei.
Torno a easa per le stesse viuzze ehe aveva pereorso andando alla
trattoria. Sali al suo appartamento e, appena entrato, senza togliersi
il cappotto, si preeipito nel suo studio e formo il numero degli amiei
di Alina. La solita voce femminile gli disse ehe Alina era venuta,
aveva mangiato in gran fretta ed
era useita di nuovo. Silvio accese
la lampada e prese a sfilarsi j]
eappotto pur guardando ana
serivania: su il taeeuino dove ]a
eameriera annotava le telefonate,
ce n' era una della signora Federi-
co, l'amiea di Alina, seguita da
aleune righe, in cui Silvio era in-
formato ehe 10 si invitava per un
rieevimento proprio quelIa sera.
Si reeo al rieevimento.
Trovo Alina nell'ultimo di una
sfilata di piccoli salotti affollati.
325

28 Alina gli tese la mano, gli chiese come stava e quindi gli volto la schie-
na e torno alla conversazione interrotta. Silvio girello un poco per
isalotti e alla fine se ne torno a casa.
Strada facendo, riprese a pensare agli avvenimenti di quel giorno
e gli venne in mente che la sua storia con Alina era composta di due
parti: l'incontro del mese avanti e la telefonata di quella notte.
Attribuendo la telefon at a ad un sogno, tutto si spiegava.
(Riduzione dal racconto di A/berto Moravia)
"'"
E molto urgente!
La giovane signora al mecca-
nico:
- Potrebbe sistemarla prima
che mia marito rincasi?
LA FRASE
«Bisogna avvertire la polizia !»
Disse che bisognava avvertire la
polizia.
«Giuseppe studia legge.»
Disse che Giuseppe studiava
legge.
326
"Értesíteni kell a rendőrséget !"
Azt mondta, hogy értesíteni kell
a rendőrséget.
"Giuseppe jogot tanul."
Azt mondta, hogy Giuseppe jo-
got tanul.

«Non la posso soffrire.»
Disse che non la poteva soffrire.
«Ogni anno uccidono il maiale.»
Disse che uccidevano il maiale
ogni anno.
«E come parlare al muro.»
Disse che era come parlare al
muro.
«E stato perfino in Sardegna.»
Disse che era stato perfino in
Sardegna.
«L'ho dimenticato compIetamen-
te.»
Disse che l' aveva dimenticato
compietamente.
«Al ricevimento ha parlato con
diverse persone.»
Disse che al ricevimento aveva
parlato con diverse persone.
«Lo difendero con tutti i mezzi.»
Disse che l' avrebbe difeso con
tutti i mezzi.
«Ti amero sin o alla morte.»
Disse ehe mi avrebbe amato sino
alla morte.
"Neln tudom öt elviselni." 28
Azt mondta, hogy nem tudja öt
elviselni.
"Minden évben vágnak disznót."
Azt mondta, hogy minden évben
vágnak disznót.
"Olyan, mintha falnak beszélne
az ember."
Azt mondta, hogy olyan, mintha
falnak beszélne az ember.
"Még Szardíniában is volt."
Azt mondta, hogy még Szardí-
niában is volt.
"Teljesen elfelejtettem."
Azt mondta, hogy teljesen elfe-
lejtette.
"A fogadáson több emberrel be-
szélt. "
Azt mondta, hogy a fogadás on
több emberrel beszélt.
"Minden eszközzel meg fogom
védeni. "
Azt mondta, hogy minden esz-
közzel meg fogja védeni.
"Életem végéig szeretni foglak."
Azt mondta, hogy élete végéig
szeretni fog engem.
327

28
VOCABOLI
1. pre se a squillare kezdett csengeni
squillare cseng, szól (telefon)
da un pezzo jó ideje, régóta
la la-mpada lámpa
staccare il ricevitore felveszi a telefon-
kagylót
staccare leszakít, kitép, leakaszt
l'allegri-a jókedv, öröm(ujjongás)
fare* tutta una tirata egyvégtében jön
v. megy
la tirata 1. húzás, 2. egyhuzam
la ma-cchina e in roda-ggio bejáratós
a kocsi
il roda-ggio bejáratás
in compenso kárpótlásul
il compenso 1. kárpótlás, 2. jutalom
dopodomani holnapután
la discussione 1. vita, megbeszélés,
2. veszekedés
sui ristoranti a vendéglőkről
via via sorban egymásután
rifiutare 1. visszautasít, 2. elhárít
in fondo alapjában véve, végső fokon
contentarsi (mi contento) (di) beéri,
megelégszik vmivel
a domani a holnapi viszontlátásra!
2. per un poco egy darabig
la telefonata telefonhívás, telefonálás
stravagante különc, furcsa
come il so-Uto mint rendesen
comunque mindenesetre, mindenkép-
pen, akárhogyan
rivo-Igere* in mente forgatja a fejében
la mente 1. ész, elme, 2. emlékezet
la speranza remény
ispirare 1. sugan, 2. ébreszt vkiben
vmit
voJerci (ci vuoJe) ken, szükséges
il coperto teríték
I'aperitivo aperitiv
ingannare il tempo agyonüti az időt
328
ingannare (meg)csal, becsap
il divo (del ci-nema) filmcsilJag
appe-ndere*, appesi, appeso felakaszt
vhová vmit
presso -nál, -nél, mellett .
vergognarsi (mi vergogno) (di) szégyell
vmit, szégyenkezik vmi miatt
3- la viuzza szűk kis utca
perco - rrere*, percosi, percorso bejár
vmit, megtesz (utat), átfut (köny-
vet)
precipitarsi (mi preci-pito) rchan vho....
vá
femminile női, nőies
pur (-pure) mégis, de azért
sfilarsi levet (kabátot, cipőt)
la cameriera 1_ pincérnő, 2_ szoba-
lány
annotare (annoto) 1. följegyez, 2. fölir,
3. kommentál (művet)
Ja riga sor
la sfilata (di salotti) sor (szalon)
te-ndere*, tesi, teso 1. nyújt, kinyújt,
2. kifeszÍt
la schiena hát
girellare (girello) járkál, kószál, mász-
kál
se ne torno a casa szépen hazament
strada facendo útközben
venire* in mente eszébe jut
comporre* (compongo), composi, com..
posto összerak, összeál1í t
il mese avanti az előző hónap
I'officina műhely
urgente sürgős
il mecca-nico 1. műszerész, 2. szerelő
sistemare (sistemo) 1. rendbe hoz,
2. elintéz, 3. elhelyez vkit vhol
rincasare hazamegy, hazaér
la polizi-a rendőrség
la legge 1. törvény, 2. jog

soffrire* (soffro), soffrH v. soffersi,
sofferto 1. elvisel, 2. szenved
ucci.dere*, uccisi, ucciso 1. meggyil-
kol, megöl, 2. leöl
il muro fal
perfino még . .. is, sőt
compIetamente teljesen, tökéletesen
diverso 1. különböző, egyéb, más
2. néhány, több, nem egy
dife:ndere*, difesi, difeso véd, meg- 28
ved
sino a -ig
la morte halál
la forma alak, forma
il senso 1. érzék, 2. értelem, 3. irány
il gioco játék
il segno jel
la volonta akarat
GRAMMATICA
A feltételes mód múlt ideje (II condizionale passato)
Altrimenti perché ti avrei Különben miért telefonáltam
telefonato ? volna neked?
A feltételes mód múlt idejének a condizionale passato felel meg.
A condizionale passato összetett igealak: az avere, illetve essere
segédige condizionale presente-jéből és a jőige participio passato-
jából áll.
parlare
avrei parlato
avresti parlato
avrebbe parlato
avremmo parlato
avreste parlato
avre.bbero parlato
partire
sarei partito (partita)
sar esti parti to (partita)
sarebbe parti to (partita )
saremmo partiti (parti te )
sareste partiti (partite)
sare.bbero parti ti (partite)
A visszaható igék condizionale passato-ja
I mi sar ei lavato (Iavata)
ti saresti lavato (Iavata)
si sarebbe lavato (Iavata)
ci saremmo lavati (lavate)
vi sareste lavati (lavate)
I si sare.bbero lavati (lavate)
Feltételtől függő múltbeli cselekvés kifejezésére a condizionale passa-
to kizárólag főmondatban használható.
329

28
Az igeidők egyeztetése
1. Silvio rispose che se Alina si Silvio azt válaszolta, hogy ha
contentava, Iui non dom an... Alinának ez megfelel, ő nem
dava di meglio. kíván jobbat.
2. Si accorse che erano gia passati Észrevette, hogy már elmúlt
quasi venti minuti. majdnem húsz perc.
Az olaszban - a magyartói eltérően - a mellékmondat állítmá-
nyának ideje bizonyos esetekben függ a főmondat állítmányának
idejétől.
Ha a főmondat állítmánya múlt időben (imperfetto-ban vagy pas-
sato remoto-ban) áll, akkor az olaszban :
egyidejű cselekvés kifejezésére amellékmondatban imperfetto-t (1),
előidejű cselekvés kifejezésére amellékmondatban trapassato pros-
simo-t (2) használunk.
Egyidejűség a múltban
passato ren10to} in1perfetto
1111 perfett o
E/őidejűség a múltban
passato ren10to } .
imperfetto trapassato prOSSln10
Disse che scriveva una lettera.
Azt mondta, hogy levelet íro
Sapevo che giocava col bambino.
Tudtain, hogya gyerekkel játszik.
Disse che aveva scritto la lettera.
Azt mondta, hogy megírta a levelet.
Sapevo che aveva giocato col bambino.
Tudtam, hogya gyerekkel játszott. I
Jövő a múltban (Il futuro nel passato)
Fu sicuro che ABna non sarebbe Biztos volt abban, hogy ABna
piu veDuta. nem fog már jönni.
Disse che avrebbe mangiato. Azt mondta, hogy enni fog.
Példáinkban a főmondat és a mellékmondat állítmányával kifejezett
cselekvés egyaránt a múltban történt, a mellékmondat állítmánya
azonban a főmondatéhoz viszonyítva jövő idejű cselekvést fejez ki.
Az olaszban a múltban történt, de a múlt egy adott időpont jához
képest jövő idejű cselekvés kifejezésére a condizionale passato-t hasz-
náljuk.
330

Utóidejűség a múltban
passato remoto } . .
imperfetto condlzlonale passato
- ---- -- -- -1 28
I
Disse che avrebbe scritto la lettera.
Azt mondta, hogy meg fogja írni a levelet.
Sapevo che avrebbe giocato col bambino.
Tudtam, hogy játszani fog a gyerekkel.
A függö beszéd
Ha valakinek a szavait szó szerint idézzük, azt egyenes beszédnek
nevezzük:
Il mio amico dice: «Leggo un A barátom azt mondja: "Érde-
libro interessante.» kes könyvet olvasok."
Poi aggiunge: «Verro sicura- Azután hozzáteszi: "Biztosan
mente.» el fogok jönni."
Ha ugyanezt nem szó szerint idézzük, hanem értelemszerűen el-
mondjuk, akkor az ún. függö beszéddel van dolgunk:
Il mio amico dice che legge A barátom azt mondja, hogy
un libro interessante. érdekes könyvet olvas.
Poi aggiunge che verra sicura- Azután hozzáteszi, hogy bizto-
mente. san el fog jönni.
Egyenes beszédnek függő beszéddé történő átalakításakor három
dologra kell ügyelnünk: 
1. Értelemszerűen megváltozik a mellékmondat állítmányának a
személye (a magyarban is!):
Például «Leggo» (1. személy) helyett legge (3. személy), «Verro»
(1. személy) helyett verra (3. személy).
2. Ezenfelül figyelembe kell venni az idöegyeztetés szabályát, ha a
főmondatban múlt idő áll:
Il mio amico disse che leggeva
un libro interessante.
Poi aggiunse che sarebbe venuto
sicuramente.
A barátom azt mondta, hogy
érdekes könyvet olvas.
Azután hozzátette, hogy bizto-
san el fog jönni.
331

28 3. Az esetleges névmást és határozót értelemszerűen meg kell vál-
toztatni. (A magyarban is !)
a) A névmás megváltoztatása:
Disse: «10 sono content o di Azt mondta: "Én örülök, hogy
vederti.» látlak téged."
Disse ehe egli era eontento Azt mondta, hogy ö örül, hogy
di vedermi. lát engem.
«Oggi mi sento in forma.» "Ma formában érzem maga-
mat. "
Disse ehe quel giorno si sen- Azt mondta, hogy azon a na-
tiva in forma. pon formában érezte magát.
Dice: «In un eerto senso hai Azt mondja: "Bizonyos érte-
ragione tu.» lemben neked van igazad."
Diee ehe in un eerto senso ho Azt mondja, hogy bizonyos ér-
ragione io. telemben nekem van igazam.
b) Ahatározó megváltoztatása :
qui helyett li (la) oggi helyett quel giorno
questa helyett quelIo Ieri helyett il giorno precedente
paca fa helyett poco prima domani helyett il giorno seguente
fra paca helyett poe o dopo stb.
Egli rispose: «Sono qui, in
uffieio.»
Egli rispose ehe era la, in
uffieio.
Diee: «Questo e un gioeo in-
teressan tissim o.»
Disse ehe quelIo era un gioeo
interessantissim o.
Risposi: «Questo e segno della
tua buona volonta.»
Risposi ehe queIlo era segno
della sua buona volonta.
Mi disse: «Sono arrivato ieri.»
332
Azt válaszolta: "Itt vagyok' a
hivatalban. "
Azt válaszolta, hogy ott van a
hivatalban.
Azt mondja: "Ez nagyon érde-
kes játék."
Azt mondta, hogy az nagyon
érdekes játék.
Azt válaszoltam : "Ez jóakara-
todnak a jele."
Azt válaszoltam, hogy azjóaka-
ratának a jele.
Azt mondta nekem: "Tegnap
érkeztem. "

28 10. Mondja eljüggő beszédben:
Il padre diee: «Ho lavorato molto: sono stanco.»
La madre dice: «Ho preparato la cena: potete mangiare.»
Il figlio dice: «Ho mangiato molto, non ho piu fame.»
La figlia dice: «Ho una gran sete: bern'> un'intera bottiglia di
aequa minerale.»
Il nipote dice: «Questa automobile mi piace molto.»
La nipote dice: «Mio fratelio non mi laseia giocare.»
ll. A 10. gyakorlat mondatait mondja el függő beszédben úgy,
hogyafőmondatban múlt időt használ!
Il padre disse ehe . . . (Folytassa!)
12. Keresse meg az «Il sogno» című szövegben azokat a mondatokat
amelyekben valamilyen időegyeztetés van! Mindegyikről mondja meg,
hogy előidejííség, egyidejűség vagy utóidejűség áll-e fenn!
336

Ventinovesima lezione
29
(Ripetizione)
Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban
F"
0-
mondat
Mellékmondat
Diee
lehe scrive una lettera.
ehe scriveva una lettera.
ehe ha scritto la Jettera.
lehe scrivera la lettera.
(folyamatos)
(befejezett)
Ha a főmondat állítmánya jelen időben van, akkor nincs időegyez-
tetés: a mellékmondatban jelen, múlt vagy jövő idő áll, akár a ma-
gyarban. Arra azonban ügyelni kell, hogy melyik múlt időt használ-
juk: az akkor folyamatban volt cselekvést imperfetto-val, az akkor
már befejezett cselekvést passato prossimo-val adjuk vissza.
F"
0-
mondat
Mellékmondat
lehe scrivev: una lettera.
ehe aveva scritto la lettera.
ehe avrebbe scritto la lettera.
I Disse
Ha a főmondat álIítmánya múlt időben van, akkor a mellékmondat
állítmányának idejét - a magyartóI eltérően - egyeztetni kell!
Ilyenkor a mellékmondat ban:
aj egyidejű cselekvés kifejezésére az imperfetto,
b J előidejű cselekvés kifejezésére a trapassato prossimo,
c J utóidejű cselekvés kifejezésére a condizionale passato szolgál.
337

Határozószók és elóIjárószók
Egyes szavakat hol határozószóként, hol elöljárószóként hasz-
nálunk mondatainkban. Felsoroljuk a legfontosabbakat.
29
Határozószó
Elöljárószó
Ragazzi, andate av anti !
Fiúk, menjetek előre!
Avanti c'e posto!
Elöl van hely! (pl. autóbuszban)
II tuo orologio va avanti.
Az órád siet.
Stanno seduti davantL
Elöl ülnek.
Lavorano qui accanto.
Itt nem messze dolgoznak.
Egli si siea sempre dietro.
Ő mindig hátra ül.
Sta seduto sempre dietro.
Mindig hátul ül.
I bambini erano tutti li intorno.
A gyerekek mind ott voltak körben.
Abita qui sotto.
Itt lenn lakik.
Metti/o qui sotto.
Tedd ide le (alulra).
L' elettricista lavora li sopra.
A villanyszerelő ott fenn dolgozik.
Mettiamo i piatti li sopra.
Tegyük a tányérokat oda fel.
C amminavo av anti a loro.
Előttük mentem.
li andato a letto av anti mezzanotte.
Éjfél előtt feküdt le.
Lo vidi davanti alla biblioteca.
A könyvtár előtt láttam.
Sedeva accanto a me.
Mellettem ült.
Vieni accanto a me.
Gyere mellém!
La penna cadde dietro la scrivania.
A toll az íróasztal mögé esett.
Dietro la casa c'e un giardino.
A ház mögött kert van.
C'erano moUi intorno alla fontana.
Sokan voltak a szökőkút körül.
Mise le sedie intorno al tavolino.
A székeket a kisasztal köré tette.
Giungeranno intorno alle undici.
Tizenegy óra körül jönnek.
S tavano sdraiati sotto l' ombrellone.
A nagy ernyő alatt feküdtek.
Mise le scarpe sotto l'armadio.
A szekrény alá tette a cipőt.
Visse sotto l'ilnperatore Tiberio.
Tiberius császár alatt élt.
Il libro e sopra la scrivania.
A könyv az íróasztaion van.
La lampada e sopra la scrivania.
A lámpa az íróasztal fölött van.
Mise il quadro sopra illetto.
A képet az ágy fölé tette.
-  --------- ------------- -- - - - -  -
338

Határozószó
Entrate dentro.
Gyertek be!
Sto aspettandovi qui dentro.
Itt benn várlak titeket.
Dentro tremava.
Belül remegett.
I bambini sono restati fuori.
A gyerekek kinn maradtak.
O dentro, o fuori!
Vagy be, vagy ki!
Erano gia lontano.
Már messze voltak.
Vanno lontano: in Africa.
Messzire mennek: Afrikába.
Allora abitavano vicino.
Akkor közel laktak.
Non vada oltre.
Ne menjen tovább!
Non la aspettero piu oltre!
Nem várom őt tovább!
, Illiceo e qui presso.
A gimnázium itt a közelben van.
Avrei dovuto pensarci prima.
Előbb kellett volna erre gondolnom.
Questo quartiere prima non c'era.
Ez a lakónegyed azelőtt nem volt.
Prima riposiamo e dopo usciamo.
Előbb pihenünk, s azután elme-
gyünk.
Pranzammo insieme.
Együtt ebédeltünk.
Tutta la lamiglia gli e contro.
Az egész család ellene van.
Abbiamo venduto il televisore e
adesso siamo senza.
Eladtuk a televíziót, és most
anélkül vagyunk.
Elöljárószó
Essi sono dentro la casa.
A házban bent vannak.
II diletto e dentro di me.
A hiba bennem van.
Papa e fuori di casa.
A papám házon kívül van.
Lui aspetta fuori dalia porta.
Az ajtón kívül vár.
Lavorano lontano dal centro.
A központtói messze dolgoznak.
Abitano lontano da noi.
TávolIaknak tőlünk.
Pranzai vicino a casa mia.
A lakásomhoz közel ebédeltem.
La piazza e oltre il fiume.
A tér a folyón túl van.
Scrive a macchina da oltre 5 ore.
Több, mint 5 órája gépel.
Abita presso piazza Garibaldi.
A Garibaldi tér mellett lakik.
Tornero prima di lnezzanotte.
Éjfél előtt visszaérek.
Usci dieci minuti prima di noi.
Tíz perccel előttünk ment el.
Ci vedremo dopo le lezioni.
Az órák után találkozunk.
li li, dopo quel palazzo.
Ott van, ama épület után.
Parti insieme con lei.
Vele együtt utazott el.
Tu sei contro questo progetto ?
Te ez ellen a terv ellen vagy?
li uscito senza l'ombrello.
Esernyő nélkül ment e1.
Non posso vivere senza di te.
Nem tudok nélküled élni.
_J 29
I
339

29
VOCABOLI
andare* avanti siet (óra)
la penna toll
l'elettricista h (-i) villanyszerelő
l' A -frica Africa
la cooperativa di produzione termelőszö-
vetkezet
il disco hanglemez
ESERCIZI
1. Tegyen fel kérdést a dőlt betűs mondatrészre!
1 bambini giocheranno e correranno nel giardino. - Sorpassera
tutte le automobili che vanno lentamente. - Viaggeranno con tre
valige. - Si comprera un cappello nuovo. - Dovra lavorare almeno
due ore per farIo. - Arriveranno la settimana seguente. - Verra per
le die ci. - Andranno in battello a Gardone. - Comprero due bi-
glietti di seconda. - Non andra a letto fino alle undici. - Arrivera
dall'estero. - Lavoreranno con metodi nuovi. - In futuro berra
mezzo litro di latte ogni giorno. - Il piccolo nascerafra un mese.
2. Fordítsa olaszra:
Úgy látszik, hogy nem lesz szép időnk. - Úgy látszik, hogy nem
fogunk tudni elutazni. - Úgy tűnik nekem, hogy nem lesz nehéz
megcsinálni. - Úgy tűnik, hogy az idő meg fog változni. - Azt hi-
szem, hogy holnap meg fog érkezni. - Azt hiszem, hogy meg fognak
hívni minket. - Azt hiszem, hogy csak három napig fognak marad-
ni. - Azért nem fogadtam el a meghívást, mert nem leszek itthon.
_ Azért telefonált nekem hiába, mert nem voltam itthon. - Akkor
mentek el (uscire), amikor kezdett esni az eső.
3. irja le magyarul egymás alá az első két ismétlő táblázat hét
olasz mondatát, és hasonlítsa össze egymással!
4. Nevezze meg az igeidőket olaszul, és magyarázza meg a haszná-
latukat! Azután olvassa el 2-3-szor aszöveget, és mondja el szabadon
a tarta/mát!
340

La moglie di Gianni racconta un'altra volta: 29
Mi svegliai perché in casa c'era un topo che era entrato non so
quando. «Dovrei trovarlo, perché cosi non posso dormire, ma non so
come», pensai. «Ho anche paura del tOPOg Avrei dovuto svegliare
mio marito. Mi dispiace, perché dorme cosí bene, ma 10 svegliero.»
E 10 svegliai. Si sveglio a fatica, perché era stanco e si era addormen-
tato tardi. Mi domando: «Perché mi hai svegliato?» Gli risposi che
10 avevo svegliato perché c'era un topo in casa. Lui* si stupi: «Topi
in una casa moderna?» e non vo1eva alzarsi. Alla fine 10 convinsi
ad alzarsi. Era difficile convincerIo. «1.10 trovero io», mi disse.
Era sicuro che 10 avrebbe trovato presto. Entrammo nella camera
dei ragazzi. Guardammo sotto i letti, sotto l' armadi o: n on c' era.
«Sara in cucina», pen so mio marito. Lui sedette e mi disse che voleva
bere un caffe. Accesi il gas e misi la caffettiera suI fornello. Gli diedi
il caffe. Siccome il caffe era, naturalmente, molto caldo, 10 sorseggia-
va soltanto. Ad un tratto salto in piedi, perché vide il topo che era
uscito dalIa cucina proprio in quel momento. Allora mi disse che il
topo non 10 interessava piu e sarebbe andato subito a letto. E cosi
fece.
5. Igeidők egyeztetése. - Mondja olaszul:
Tudom, hogy itt van. Tudom, hogy fáradt.
Tudtam, hogy itt van. Tudtam, hogy fáradt.
Tudtam, hogy itt volt. l'udtam, hogy fáradt volt.
Tudja, hogy do1gozom. Tudja, hogy álmos vagyok.
Tudta, hogy dolgozom. Tudta, hogy álmos vagyok.
Tudta, hogy dolgoztam. Tudta, hogy álmos voltam.
Tudom, hogy megcsinálja. Tudja, hogy meg fogom hívni.
Tudtam, hogy megcsinálja. Tudta, hogy meg fogom hívni.
Azt mondja, hogy csak negyed órát tud maradnL
Azt mondta, hogy nem tud negyed óránál tovább maradni.
Azt mondta, hogy csak negyed óráig fog maradni.
* Lui, lei, loro a beszélt nyelvben sokszor hangsúlytalan helyzetben is használatos
egli, eUa, essi, esse helyett.

29
6. Fordítsa magyarra:
_ Anna ha paura del temporale.
- Chi te l'ha detto?
_ Me l'ha detto lei stessa.
* * *
_ Alberto dice che Teresa andra in villeggiatura il mese prossimo.
- Chi glielo ha detto?
- Non saprei dirtelo.
* * *
_ Datemi, per piacere, il giornale.
_ Ve 10 do volentieri, io l'ho gÜlletto. Eccolo.
_ Grazie tante. Sono content o che potete darmelo. Ho visto in
terza pagina una notizia che mi interessa.
7. Igeidők egyeztetése. - Fordítsa olaszra:
A férj meséli:
Természetesen tudtam (sapevo), hogyafeleségemnek születésnap-
ja van. Vettem neki virágokat, és két szép hanglemezt. Amikor
hazaértem, a feleségem a nappaliban volt. Bementem, üdvözöltem
őt, s átadtam neki a virágokat és a csomagot a két hanglemezzel. Ő
megköszönte nekem, és azt kérdezte tőlem, hogy mi van a csomag-
ban, mert még nem nyitotta ki. Azt válaszoltam neki, hogy olyan
valami van benne, ami örömet fog neki szerezni. Akkor kinyitotta.
Nagyon örült, amikor meglátta a hanglemezeket. Azt mondta, mo-
solyogva, hogy rögtön meg fogja hallgatni őket.
8. Fordítsa olaszra:
1970 óta sok új üzem épült Magyarországon, amelyekben köny-
nyebb dolgozni, mint a régiekben. A munkások új, modern gépekkel
rendelkeznek (disporre di), amelyek jobban segítik őket munkájuk-
ban.
342

9. Mondja olaszul!
29
V oltam egy terlnelőszövetkezetben (cooperativa di produzione).
A termelő szövetkezeti tagok azt mondják, hogy az új mezőgazda-
sági gépek kitűnően működnek (funzionare), és azok nagyon segítik
őket. Ezekkel a gépekkel dolgozva sokkal jobb eredményeket érnek
el, mint azelőtt. Azt is mondták, hogy könnyebb a munkájuk, és
kevesebbet kell dolgozniuk.
10. Fordítsa magyarra:
Ci aspettano li fuori. - La famiglia mangia spesso fuori. - Il
professore e fuori. E uscito poco fa. - Fuori! Esci di qui! - Ci
salutammo gÜ\ da lontano. - Sono venuti di lontano. - Essi sono
certamente qui vicino. - E andato qui vicino. - Prima pranzero,
poi usciro. - Prima della cena leggeva il giornale. - Conobbi quella
ragazza molto dopo. - Siamo giunti subito dopo. - Partira dopo
Natale. - Genitori e figli abitano insieme. - Partiremo insieme. -
1 bambini dormono insieme in questa camera. - Stasera avremo
degli ospiti: staremo insieme un' ora o due. - Vennero ieri Paltro
insieme con la zia. - Sono rimasti senza denaro. - E partito senza
di me.
11. Használja mondatokban az alábbi elöljárókat:
davanti a, accanto a, intorno a, dietro, sotto, sopra, prima di,
dopo, dentro, presso, contro.
12. Alkosson mondatokat!
Per es.: Questo museo e bellissimo.
E il piu bel museo di Firenze.
Questa galleria e bellissima. - Questa piazza e grandissima. -
Questo monte e altissimo. - Queste aziende sono modernissime.
- Questi libri sono interessantissimi. - Questo qua dr o e bruttissi-
mo. - Quest'uomo e piccolissimo. - Queste poltrone sono como-
dissime.
343

29 13. Használja a passato remoto helyett a passato prossimo-t!
Per es.: Quel giorno mio padre guido rautomobile. Oggi l' io.
Oggi ['ho guidata io.
Quel giorno ci offersero del cognac. Oggi ci ... caffé.
Quel giorno rimasero da noi fino a Oggi ... solo . . .
mezzanotte.
Martedi mattina giunsi tardi Stamattina . . .
in uffici o.
Sabato sera andai alla partita. Anche stasera ...
Giovedi pomeriggio vidi una bella Questo pomeriggio ...
trasmissione alla televisione.
344

Trentesima 1 zione
30
A vventura di viaggio

1
Eduardo Coco veniva da Milano e, dopo una serie di faticosi
cambiamenti di trenD, prendeva ora il trenD che da Genova andava a
Roma. Entro in una scompartimento di seconda classe, attratto lIalla
vista di una signora bionda che sedeva in un angolo, e prese posto di
fronte a costeL
Purtroppo il resto dello scompartimento era occupato da alcuni
giovanotti, studenti o giocatori di calcio in viaggio per una partita.
Essi facevano tra loro, e con molti altri amici che occupavano i vi-
cini scompartimenti, scherzi grossolani e un chiasso d'inferno; si
lanciavano bucce d'arancia l'un contro l'altro. Eduardo Coco li
guardava addirittura con un sentimento di odio.
Finalmente, alla stazione di
Pisa i giovanotti scesero e la
bionda signora ed Eduardo Coco
rimasero soli nello scomparti-
mentü che pareva un campo di
battaglia.
Eduardo aveva campo libero
per la piu bella avventura.
Per prima cosa tiro le tendine
del corridoio; indi tolse di mez-
zo qualcuno dei giornali illustrati
ehe i giovanotti avevano la-
sciato sui sedili ; e, fissando la si-
gnora con occhio beneducato,
disse:
Q

30 «C he volgaroni!»
«Hanno sporcato tutto» fece la bionda signora. «Mangiavano
con le mani.»
Addito i cestini da viaggio lasciati vuoti sui sedili.
2
Eduardo si mise a sgombrare. Getto dal finestrino qualche sacchet-
to vuoto. Ce n' era uno gonfio epesante. Incuriosito, prima di gettar-
10 dal finestrino, Eduardo Coco ne guardo il contenuto.
1 giovanotti avevano raccolto in questo cestino tutto quello che non
avevan potuto mangiare degli altri cestini. Forse pensavano di por-
tarlo via e al1'ultimo momento se n' erano dimenticati. Anche la
signora guardava incuriosita. Vennero fuori, con viva sorpresa dei
due viaggiatori, alcune grosse mele, pezzi di formaggio, intatti, poi
alcuni mezzi polli arrosto, alcune fette di prosciutto, di salame e di
mortadelia, si vedeva che non erano state nemmeno toccate.
La bionda signora non piu giovanissima rise nervosamente.
«Che roba!» fece, con una espressione divertita.
Appoggio un dito su un mezzo
polIo e poi se 10 lecco.
Rise di nuovo, nervosamente.
Indi guardo Eduardo Coco.
A un tratto la bionda signora
.,. .. . .
non pIU glovanIsslma SI mIse
sulle ginocchia un giornale a
mo' di salvietta, dié di piglio a
un mezzo polIo e 10 addento con
decisione.
Eduardo Coco segui l' esempio
della signora.
Ormai non parlavano piu.
Divorarono tutto.
346
(Riduzione dal racconto di
Achille Campanile)

Quali sono i vantaggi di un congelatore? 30
Pensate ai prezzi di oggi, e a quelli di un anno fa. Pensate ai prezzi
della verdura in piena stagione e ai prezzi della verdura in inverno.
E quelIo ehe risparmiate con un eongelatore.
In un eongelatore, alla temperatura di 30° (gradi) sotto zero, gli
alimenti mantengono intatti per lunghissimi periodi sapore e fre-
sehezza. I vantaggi sono evidenti: un gran risparmio elJ denaro, tempo
e fatiea.
Poi avete la possibilita di preparare nei momenti Iiberi i vostri
piatti, ehe saranno pronti da mettere in tavola in poehi minuti quan-
do tempo proprio non ne avete, o arrivano ospitL
Ci sono modelli da 50, 120, 200, 260 litrL
......
E proprio curioso. . .
L'uomo alla moglie:
- Come mai le uova al burro ?
Mi avevi sem pre detto ehe non ti
piaeevano.
- Si, ma da quando i1 dottore
me le ha proibite. . .

R
347

30
LA FRASE
La mattina, prima di lavarmi,
faeeio sempre un po' di gin-
nastiea.
Prima di uscire, aiutami a mette-
re in ordine 1'appartamento.
Prima di incominciare a lavorare,
seorre sempre i giornali.
Prima di avviarsi alla eonferenza,
ha ritirato il suo stipendio.
Prima di andare in villeggiatura,
mi ha riportato i libri ehe gli
avevo dati.
Prima di partire per l' estero, si e
eomprato una valigia.
Reggel, mielőtt megmosakod-
nék, mindig tornászom egy
keveset.
Mielőtt elmennél, segíts l1ekem
rendbe tenni a lakást!
Mielőtt elkezdene dolgozni, min-
dig átnézi az újságokat.
Mielőtt elindult volna a konfe-
reneiára, fölvette a fizetését.
Mielőtt elment volna nyaralni,
visszahozta a könyveket, ame-
lyeket neki adtam
Mielőtt külföldre utazott volna,
vett magának egy bőröndöt.
VOCABOLI
1. I'avventura di viaggio úti kaland
I'avventura kaland
faticoso fárasztó
il cambiamento di treno átszállás
il cambiamento 1. változta tás, 2. vál-
tozás
di fronte a vkivel, vmive] szemben
costui h, costei n; costoro h, n ez ott,
az ott; azok ott
il giocatore játékos
10 scherzo tréfa
grossolano durva, otromba, ízetlen
il chiasso d'inferno pokoli lárma
il chiasso lárma
la bu.ccia héj
I'un contro I'altro egymásnak, egymás
ellen
addirittura egyenesen
l' o.dio gyúlölet
il campo di batta .glia csa ta tér
348
la batta.glia csata, ütközet
la tendina (ablak)függöny
indi azután
to"gliere* di mezzo odébb tesz, eltávo-
Bt
fissare (merően) néz
beneducato jólnevelt
il volgarone közönséges ember
sporcare (sporco) bepiszkít
additare (ace.) rámutat vkire, vmire
il cestino da viaggio (utasellátó ) élel-
miszerzacskó
il cestino kis kosár
2. me"ttersi * (a) hozzáfog vmihez, el-
kezd vmit (csinálni)
sgombrare (sgombro) eltakarít, kiürít
il sacchetto tasak, zacskó
il sacco (..chi) zsák
go"nfio dagadt, duzzadt
pesante nehéz, súlyos

incuriosire (..isc..) kíváncsivá tesz
prima di gettarlo mielőtt kidobta volna
il contenuto tartalom
con viva sorpresa nagy meglepetésére
la sorpresa meglepetés
la mela alma
intatto érintetlen
la fetta szelet
che roba! nahát! na még ilyet!
la roba holmi, dolog
I'espressione n kifejezés
appoggiare (appo-ggio) 1. rátesz, rá-
támaszt, 2. támogat
il dito (Ie dita) ujj
leccare (lecco) (meg)nyal
Iettarsi il dito megnyalja az ujját
il gino- cchio (Ie gino- cchia v. i ginocchi
térd
a mo' di salvietta szalvéta gyanánt
la salvietta szalvéta, asztalkendő
dare* di pi-glio (a) megragad vmit
addentare (addento) beleharap
con decisione határozottan, erőtelje-
sen
la decisione 1. döntés, elhatározás,
2. határozottság, 3. határozat
divorare (divoro) felfal, fal 30
3. il vantaeggio előny
il congelatore mélyhűtő szekrény
la verdura zöldség
in piena stagione az idény közepén
risparmiare (rispa-rmio) megtakarít,
megspórol
l'alimento élelmiszer, étel, táplálék
il sapore íz, zamat
la freschezza frisseség
evidente nyilvánvaló, evidens
il rispaermio megtakarítás; kímélés
la possibilita lehetőség
il modelIo típus, modell
corioso 1. kíváncsi, 2. furcsa, különös
le uova al borro vajas rántotta
I'uovo (Ie uova) tojás
proibire (..isc..) (meg)tilt, eltilt
Ja ginna-stica torna
fare* la ginnaestica tornászik
incominciare (incomiencio) (el)kezd
sco.rrere*, scorsi, scorso átfut, bejár
la conferenza konferencia
ritirare felvesz, átvesz
riportare (riporto) visszavisz
GRAMMATICA
Szóképzés
A szóalkotás egyik módja a sz6képzés: alapszavakból új szavak
alkotása különféle képzőkkeL
Főnév képzése igéből:
Két gyakori képző a -mento (-amento, ...imento) és a -zione (...azione,
...izione). A szóhangsúly a képző -e-, illetve "'0- magánhangzóján van.
A képzett szó néha jelentésmódosuláson megy áto
349

30 ---
Alapszó: ige
Képzett szó: főnév
avvenire
avvertire
cambiare
insegnare
ricevere
ringraziare
riscaldare
sentire
trattare
történni
figyelmeztetni
megvál tozni
tanítan i
kapni, fogadni
megköszönni
megmelegíteni
érezni
bánni vkivel_ _ ----1
biztosítani I
folytatni
építeni
leírni
nevelni
megvilá gí tan i
tájékoztatni
szándékozni
felszabadítani
. .
meg]egyezn 1
megmagyarázni
lefordítani
assicurare
continuare
costruire
descrivere
I educare
illuminare
informare
intendere
liberare
osservare
spiegare
tradurre
avvenimento
avvertimento
cambiamento
insegnamento
ricevimento
ringraziamento
riscaldamento
sentimento
trattamento
esemény
figyelmeztetés
vál tozás
taní tás
fogadás
köszönet
fűtés
érzés, érzelem
bánásmód, kezelés
assicurazione
continuazione
costruzione
descrizione
educazione
illuminazione
informazione
intenzione
liberazione
osservazione
spiegazione
traduzione
biztosítás
folytatás
építés
leírás
nevelés
ki világítás
tájékoztatás
szándék
felszabadulás
megjegyzés
magyarázat
fordítás
A múlt idők
A kijelentő módban - anyanyelvünk egyetlen múlt idejével szem-
ben - az olasz ban öt múlt idő is használatos :
Passato prossimo
Ho ghlletto il giornale di oggi.
Siamo tornati in questo momento.
lmperfetto
Guardavo la trasmissione di una parti ta di calcio.
Mentre guardavo la televisione, mia mog1ie preparava la cena
(il caI ci o non Ja interessa).
350

Passato remoto
Salimmo suI treno e prendemmo posto in una scompartimento
vuoto.
Mentre guardavo dal finestrino, arrivo un nostro conoscente.
30
Trapassato prossimo
Gli dissi che avevo comprato tutto.
Andammo a mangiare in un ristorante nuovo che un amico ci
aveva raccomandato.
Trapassato remoto
Egy múltbeli cselekvést közvetlenül megelőző cselekvést fejezünk
ki ezzel az igeidőve1. (A legritkább an használt múlt idő.)
Quando ebbi finito di leggere il romanzo, chiusi la luce.
Appena fui salito in carrozza, il treno parti.
ESERCIZI
1. -mento vagy -zione ? - Sorolja fel az alábbi igékből képzett fő-
neveket:
osservare, educare, cambiare, costruire, intendere, divertire,
ringraziare, liberare, presentare, interessare, riscaldare, sentire, in...
formare, illuminare, avvenire.
2. Fordítsa magyarra:
a) Tanti ringraziamenti per questo bellissimo regalo ! - Mio figlio?
Da qualehe tempo 10 interessano soltanto i divertimenti. - Abbiamo
in casa il riscaldamento centrale. - 1 giornali danno notizia degli
avvenimenti piu importanti.
b ) L'illuminazione notturna di parecchie vie non e la migliore. -
La sua osservazione e mol to giusta. - La preparazione dei nostri
professori e ottima. - Questa descrizione del paesaggio e meravi-
gliosa. - La produzione industriale aumenta ogni anno.
35)

30 3. Mondjon egy-egy mondatot mindegyik múlt idővel!
4. Két fiatalember az eszpresszóban. Mondjon egy-egy mondatot az
alábbi kifejezésekkel:
Due giovani al bar
sedersi ad un tavolo chiamare il cameriere
ordinare due bicchierini di pagare il conto
cognac e due caffe alzarsi dal tavolo e uscire in
parlare un po' di tutto strada
osservare la gente nel bar salire in autobus e tornare a
casa
5. Válaszoljon néhány mondatban az alábbi kérdésre:
Perché Eduardo Coco sedette proprio di fronte ad una signora?
6. Fordftsa magyarra! Figyelje meg az eltérést az elöljárószó, illető-
leg a rag használatában!
Per es.: In questo treno e'e sempre molta gente.
Ezen a vonaton mindig sokan vannak.
I suoi nonni vivono in campagna. - Durante il viaggio i miei figli
erano sempre nel corridoio a guardare il paesaggio. - I coniugi
Martino sono in viaggio turistico in Ungheria. - II treno e fermo
in stazione. - Eccoci in piazza Mazzini. - La madre e andata coi
figlioletti in piazza della Libertil. - Guarda quelIa donna che tiene
in braccio una bambina piccola. - Le ha dato un bacio in fronte.
7. Pótolja a pár beszéd hiányzó szavait:
Incontro di Alberto e Teresa in treno:
Alberto: ... molto content o ... vederti, Teresa. Non ... ho vista
. o . tarlto tempo!
Teresa: ... vero: non ci ... visti da . . . mese, circa.
Alberto: 10 ... arrivato 10 minuti ... Guardavo ... finestrino e
. . . visto te mentre camminavi .. . il . . . del treno.
Teresa: Allora tu mi . . . chiamato ed io . . . salita . . . questa vet-
tura. Adesso noi ... insieme fino ... prossima stazione,
. . . vero?
352

Alberto : Si, e cosi avro occasione · · . parlare . . . po' con . . . Posso 30
offrir. . . una sigaretta? -
Teresa: ... fumo, grazie.
Alberto: Ma prima . . . !
Teresa: Si, fumavo . . . io. Ma ormai e . . . due settimane . . . non
. "
. . . pIU.
Alberto: Tu . . . una brava . . ., io l' ... detto sempre.
8. Mondja el az olvasmány tartaimát az alábbi vázlat szerint:
1. Eduardo Coco prende posto nello scompartimento di fronte ad
una signora.
2. Alcuni giovani che viaggiano con loro fanno un chiasso d'in-
ferno.
3. 1 giovani scendono a Pisa.
4. Eduardo trova un cestino da viaggio pieno di roba da mangiare.
5. Eduardo e la signora mangiano tutto.
9. Igevonzatok. - Fordítsa olaszra:
Per es.: Mondja meg, hogy mire van
szüksége.
Mi dica di che cosa ha bisogno.
Szükségem van az ön segítségére.
Ez a kisfiú fél a mennydörgéstől.
Unom ezt az embert
Meg vagyok elégedve ezzel az ered-
ménnyel.
Az az ország szegény nyersanyagokban. essere povero (di)
Olaszország igen gazdag műemlékek - essere ricco (di)
ben.
Örülünk a meghívásnak, feltétlenül el essere lieto (di)
fogunk jönni.
Giuseppe szerelmes Claudiába, Clau- essere innamorato (di)
dia is szerelmes a fiúba.
avere bisogno (di)
avere bisogno (di)
avere paura (di)
essere stufo (di)
essere contento (di)
353

30 10. Mondjafüggő beszédben:
Pietro dice: «10 non ne so niente.»
I ragazzi dicono: «Noi non abbiamo voglia di scherzare.»
Eduardo dice: «10 mi metto a sgombrare.»
Poi aggiunge: «10 buttero dal finestrino questo sacchetto vuoto.»
La signora dice: «Questo cestino e pieno di roba da mangiare.»
11. Az előző gyakorlat mondatait mondja függő beszédben úgy,
hogyafőmondatban múlt időt használ:
Pietro disse che . . . . . o o . o .
12. Fordítsa magyarra szótár segítségével :
Catania el'Etna
La via Etnea e la passeggiata tradizionale dei catanesi che la per-
corrono indugiando davanti alle vetrine, riposando tra il verde dei
giardini di Villa Bellini, sostando al banco delle due piu famose ge-
laterie. Lungo questa via si trovano i negozi piu belli della citta. La
Rinascente, filiale del famoso magazzino milanese, e un punto d'in-
contro e di ritrovo. Le sue numerose vetrine eleganti dettano legge
per la moda.
Icatanesi hanno la fortuna di avere il mare davanti (con alcune
spiagge molto belle) e una montagna di oltre 3.000 metri alle spalle,
dove e possibile sciare [siáre] per parecchi mesi dell' anno. L'Etna si
raggiunge facilmente da Catania con una strada che sale fino a quota
2.000 (rifugio-albergo Sapienza). Da qui parte la funivia che conduce
alla base del cratere centrale, alla cui vetta si puo salire, poi, con una
passeggiata di poco piu di mezz' ora. (Grazia, 1977)
354

Trentunesima le ione
31
Che noia!

1
Giovanni Merici, attore di prosa, si preparava ad uscire. Si guarda
nello specchio e rivide il suo solito volto.
«Sempre la stessa faccia,» mormora. «Che noia!»
Ma erano quarant'anni che aveva quell'aria.
«Che noia, che noia!» mormora ancora, girando un poco il capo
da una parte e continuando a guardarsi di fianco.
Un' ora prima aveva ricevuto una telefon at a da una ragazza di
ventidue anni che 10 cercava spesso ed era un poco innalnorata di
lui. Adesso sarebbe andato a prenderla con la macchina e l'avrebbe
condotta a colazione in campagna.
Il Merici ormai non giustificava piu l'interesse che alcune giovani
donne manifestavano an cora per lui.
Adesso ne aveva tre intorno,
tra i venti e i ventíquattro anni,
che telefonavano e mandavano
letterine d'amore.
Ultimata la sua toletta, il Me-
rici usci di casa.
L'appuntamento con la ragaz-
za era all'angolo di via San Va-
lentino ai Parioli. Il Merici ferma
la macchina lungo il marcia-
piede.
Ad un tratto apparve la ragaz-
za. Giro le maniglie e piombo a
sedere riempiendo la macchina di
355

31 un odore leggero di cic1amino. Era una ragazza graziosa, dall'aspetto
calmoo Di lui }'attiravano la professione di attore, il passato tumul-
tuoso, i modi distinti, la stanchezzao
«Perché non mi hai telefonato ieri sera?» chiese subito la ragazza.
«Il tuo telefono non rispo'deva fino alle due di notteo»
«Ho fatto un po' tardi,» rispose il Merici, «con gli amici o o o» Non
poteva confessare di aver staccato il te1efono edi essere andato a let-
to alle diecL
«Non ti piaccio piu?» gli chiese poco dopoo «Lo so, io sono troppo
stupida per teo»
«Ma no,» rispose il Merici debolmente, «perché dici questo?»
«Hai bisogno di altre donne, 10 capisco. . .»
2
Di riposare, ecco di che cosa aveva bisogno il MericL Di dormire e
di essere lasciato in pace in compagnia di uomini della sua eta, cioe
vicini ai sessant'anni, a parlare del piu e del meno attorno--á un tavo-
10, mangiando cibi leggeri e senza sughL Di questo aveva bisog110 e
di null'altroo
Ma come si poteva respingere una ragazza di ventidue anni, di
buona famiglia, che gli faceva sentire contro il fianco il suo corpo
tiepido?
La macchina filava sulla via
Flaminia, diretta verso una trat-
toria campestreo Terminata la
colazione, con la scusa che aveva
un appuntamento importante,
riaccompagno la ragazza e rien-
tro a casao
Si stava svestendo quando il
telefon o si mise a squillareo
Certamente era un'altra ragazza,
una piceola attrice di ventitré an-
ni,che stava telefonando per tras..
correre la serata con lui, come era
d'accordo sin dal giorno primao
356

«Lasciami stare!» grido con irritazione il Merici nel silenzio della 31
sua casa vuota dirigendosi in vestaglia verso il telefono. «Ho bisogno
di rimanere tranquillo. Mi lasci stare, perdio !»
Il telefon o continuava a suonare.
Allora il Merici alzo il ricevitore e con la sua voce calda disse:
«Pronto. Si, piccola. Ci vediamo stasera alle otto.»
(Riduzione dal racconto di Erco/e Patti)
Alfredo PanzinÍ el'amor divino
Lo scrittore AJfredo Panzini
(1863-1938) ando un giorno a
visitare una pinacoteca privata e
si fermo ad ammirare un magni...
fico quadro che rappresentava
una Maddalena nuda e bellissi
ma. Il Panzini si rivolse alI ora
sorridendo al proprietario della
pinacoteca, H qua1e confuso
disse:
- Questo e l'amor divino.
E il furbo Panzini, pronto:
- Toh! E io che credevo di
non averIo mai conosciuto, l'a-
mor divino!
LA FRASE
So di aver avuto ragione.
Sono content o di aver accettato
la Sua proposta.
Tudom, hogy igazam volt.
Örülök, hogyelfogadtam a javas-
latát.
357

31 So di aver giudicato bene la si-
tuazione.
Sono lieto di aver sbrigato questi
affari urgenti.
Credo di averIo offeso.
Spero di essere arrivato in tem-
po.
Siamo contenti di essere stati
anche a Capri.
Sono content o di aver posto fine
a questo lavoro.
Tudom, hogy jól ítéltem meg a
helyzetet.
Örülök, hogy elintéztem ezeket a
sürgős ügyeket.
Azt. hiszem, hogy megsértettem
"t
o.
Remélem, hogy időben érkez...
teme
Örülünk, hogy Capriban is vol...
tunk .
Örülök, hogy befejeztem ezt a
munkát.
VOCABOLI
1. che noia! de unom! milyen bosz-
szantó!
la noia 1. unalom, 2. bosszúság, kel-
lemetlenség
I'attore di prosa prózai színész
la prosa próza
il volto arc, ábrázat
mormorare (moermoro) mormog; zú-
golódik
da una parte félre
di fianco oldalt, oldalról
il fianco (-chi) oldal, csípő
giustificare (giusti.fico) igazol
I'interesse h 1. érdek, 2. érdeklődés
manifestare (manifesto) mutat, kinyil-
vánít, kifejezésre juttat
la letterina d'amore (rövid) szerelmes
levél
ultimare (u.ltimo) befejez, bevégez
la toletta öltözködés
I'appuntamento találkozó, randevú
il marciapiede járda
la mani.glia fogantyú, kilincs
piombare (piombo) leesik, lezuhan
358
piombo a sedere rázuhant az ülésre
il ciclamino ciklámen
dall'aspetto calmo nyugodt külsejű
attirare (magához) vonz
tumultuoso viharos ; zajos
modi distinti finom modor
distinto finom, előkelő
la stanchezza fáradtság
poco dopo nem sokkal később
de.bole gyönge
2. parlare del piu e del meno minden-
félérő] elbeszélget
il cibo étel, ennivaló
il sugo (-ghi) lé, mártás, szaft
respi-ngere*, respinsi, respinto 1. visz-
szautasít, nem fogad el, 2. elutasít
tieepido langyos
filare halad, rohan, száguld
la trattori.a campestre rusztikus ven-
déglő
campestre mezei
riaccompagnare visszakísér, hazavisz
rientrare (rientro) a casa hazatér
rientrare vissza tér, visszamegy

svestirsi (mi svesto) levetkőzik
come era d'accordo sin dal giorno
prima ahogy már az előző napon
megbeszélték
cOJl irritazione ingerülten
I'irritazione n 1. ingerültség, bosszan-
kodás, 2. bosszantás
perdi"o! az áldóját!
I'amor divino isteni szeretet
divino isteni
10 scrittore író
privato magán-, privát
rappresentare (rappresento) ábrázol
nudo meztelen
il proprieta "rio tulajdonos
furbo furfangos, ravasz, hamis 31
tob! v. to' 1. nini, ni csak, 2. nesze,
fogd
amme"ttere*, ammi si , ammesso 1. el-
fogad, elismer, 2. felvesz vhová
la proposta javaslat
giudicare (giu"dico) 1. (meg)ítél, tart,
vél vminek
sbrigare elintéz
I'affare hLügy, 2. teendő, dolog
porre* fine (a) befejez vmit, véget vet
vminek
porre*, posi, posto helyez, tesz, oda-
tesz, lerak, letesz
caratterizzare jellemez
GRAMMATICA
A múlt idejű főnévi igenév (L'infinito passato)
Non poteva confessare di aver
staccato il telefon o e di
essere andato a letto alle
dieci.
Nem vallhatta be, hogy kihúzta
a telefont, és hogy tíz órakor
lefeküdt.
Az olaszban az igéknek a jelen idejű főnévi igenéven (infinito pre-
sen te ) kívül van múlt idejű főnévi igenevük is (infinit o passato)"
Az infinit o passato összetett igealak: a segédige infinito presente-
jéből (avere vagyessere) és a fői ge participio passato-jából áll:
dire: aver(e) detto (hogy) mondtam stb.
venire: esser(e) venuto (...a, ...i, ...e) (hogy) jöttem stb"
A segédigék infinito passato-ja: avere avuto (hogy) nekem volt stb.,
essere stato (...a, ...i, ...e) (hogy) voltam stb"
359

- So che sono rimasto molto a lungo dagli amicL - So che non ho 31
detto niente di nuovo per te. - So che non sono stato d'accordo con
te.
b) Per es.: Sono sicuro che li ho invitatL
Sono sicura di averli invitati.
So che gliel'ho permesso. - Sono contento che me ne sono accor-
to subito. - Sono certo che l'ho incontrata davanti alla farmacia. --
Sa che si e ingrassata un poco. - Sono sicuro che gli ho consegnato
il pacco. - Sono convinto che l'ho aspettata almeno mezz' ora. - So
che vi sono giunto un quarto d' ora prima. - So che li ho sorvegliati
tutto il pomeriggio, quei bambini. - So che le ho raccontato tutto.
- Siamo contenti che abbiamo passato tre belle giornate al lago.
4. Mondja olaszul infinito passato- val:
Tudom, hogy fáradt voltam. - Tudom, hogy nem volt időm. -
Tudom, hogy igazam volt. - Biztos vagyok benne, hogy láttam ezt a
filmet. - Biztos vagyok benne, hogy megismertem őte - Meg vagyok
arról győződve, hogya strand6n fáztam meg.
5. -ezza vagy -(i)ta? - Sorolja fel az alábbi mellékneveknek meg-
felelő főneveket:
allegro, basso, breve, difficile, chiaro, felice, alto, contento, como-
do, nuovo, lento, sincero, leggero, sicuro povero, speciale, facile,
forte.
6. Fordítsa magyarra:
a) Dovremmo conoscere meglio le bellezze del nostro paese. - La
ringrazio, signora, della sua gentilezza. - La chiarezza e la maggiore
virtu di questo scrittore. - Tre co se caratterizzano quella donna:
la ricchezza di sentimenti, una gentilezza infinita e la sua insolita
bellezza.
b) Adesso raccontami le tue novita. - Questa enciclopedia e una
novita suI mercato di libriungherese.-Glignocchi alla romana sono
una specialita della cucina romana. - L' onesta non e la sua maggio-
363

31 re virtil. - Tre cose caratterizzano quell'uomo: la semplicita, la sin...
cerita e la tranquillita.
7. Igevonzatok. - Fordítsa olaszra:
A benzin ára 100 lírával emelkedett.
Nagyon jól emlékszem rád: együtt
jártunk gimnáziumba.
Sajnos nem vettem észre őt. (n)
Lajos szereti Ágnest.
Remélem, hogy segíteni fogsz neki Ch),
ha szüksége lesz rá. (ne)
Holnap meg fogjuk látogatni a bará-
tainkat.
Meg fogod bánni ezt (ne),
biztos vagyok benne (ne).
aumentare (di)
ri cordarsi (di)
frequentare (acc.)
accorgersi (di)
voler bene (a)
aiutare (acc.)
avere bisogno (di)
fare visita (a)
pentirsi (di)
essere sicuro (di)
8. Fordítsa magyarra! Figyelje meg az eltérést (határozott névelő a
magyarban!) !
Per es.: Dov'e Giulia ? E in cucina.
Hol van Giulia? A konyhában van.
Ibambini giocano in giardino. - La maestra entro in classe. - Mia
sorelIa e andata in citta a fare la spesa. - Suo fratelIo il pomeriggio
e quasi sempre in biblioteca. - Egli lavora in ufficio fino alle cinque.
- Salgono in automobile e partono per iCastelli Romani. - Vado
in farmacia a comprare le medicine per il nonno. - Lui e andato in
libreria per comprarsi un dizionario italiano-ungherese. - Ando in
camera a cambiarsi e poi usci. - E andato in ospedale a far visita ad
un amico malato. - Adesso torno in albergo, poi ci troveremo fra
un' ora, va bene? - E scesa in strada, poi e salita perché si ericorda...
ta di aver dimenticato in casa il denaro.
9. Fordítsa magyarra szótár segitségével:
La bambina
«Mettiamoci qui,» propose il padre, «a prendere questo buon so-
le.»
364

Tutti e due, l'uomo grande grosso e bianco, la bambina, con i ca- 31
pelli resi quasi biondi dal mare e dall' estate, stavano ora distesi sulla
roccia.
«Ed ora, cosa facciamo 1» chiese la bambina.
«Niente. Ci riposiamo e guardiamo.»
«Raccontami di quando eri piccolo, e nuotavi con tuo padre. Nuo-
tava ben, il nonno 1»
«8icuro, meglio di te e di me,» rispose l'uomo.
«E il padre di tuo padre nuotava ?» continuo la bambina, sempre
piu presa dal gioco.
«Non 10 so. Non l'ho mai visto nuotare.»
«Quando saro grande, io mi ricordero di tutto, e 10 raccontero ai
miei bambini.»
«Ti ricorderai anche di questa giornata 1»
«Certo che mi ricordero,» rispose seria la bambina.
«Bene. E che ti ricorderai 1»
«Che mi sono alzata presto, e sono venuta in camera tua, e tu dor-
mivi, e t'ho svegliato, e tu ti sei arrabbiato, e m'hai caeciata, e allora
sono andata avestirmi, e poi sono tornata da te, e tu ti facevi la bar-
ba, e allora io sono uscita in giardino, a giocare con il cane, e poi e
arrivata la mamma esiamo andate in piazza, a far colazione al caffe,
e tu ci hai raggiunte e hai fatto colazione con noi, e poi siamo scesi
alla Marina Piceola, esiamo andati in cabina, e ci siamo messi in
costume, e poi abbiamo affittato la barca, esiamo andati sina alla
Grotta Verde e li ci siamo tuffati, e noi due abbiamo nuotato tanto, e
poi siamo venuti qui a riposare.» (Gian Gaspare Napolitano)
365

32
Trentaduesima 1 zione

Invito a cena
1
Teresa e seduta davanti allo
specchio e sta ritoeeandosi la
faceia per useire. Siamo invitati
a cena in casa di amiei. 10 sono
ghi pronto, col cappello in testa
e il soprabito addosso. L'invito
a cena e per le otto, e sono gia
le otto e cinque.
Una delle cose di Teresa ehe
mi urtano i nervi e questa inter-
minabile seduta ch' elIa suol fare
davanti allo speeehio, per true-
earsi prima di useire. Quando
dobbiamo andare a teatro, o a
fare una visita, o semplicemente
a passeggio, o per eommissioni, mi fa perdere ore per queste pratiche.
Sono pronto da un quarto d' ora elei, davanti allo speeehio, eonti-
nua a ritocearsi le labbra, le ciglia, le guance.
Cosi s'esce in ritard0, bisognera pigliare il tassi, si fanno brutte
figure.
Non posso gridarle di far presto, se no dice ehe le faccio far tardi,
perché diventa nervosa. Ma, se io non stessi qui, ci metterebbe anehe
piu tempo e poi direbbe ehe ha fatto tardi perché eredeva ehe io non
fossi aneora pronto.
366

2
32
Se, per sollecitarla, le dic o l' ora, mi dice che cosi la confondo, che
le faccio perdere la testa e che perció fa piu tardi. Ma, se non le dica
l' ora, poi mi dira che ha fatto tardi perché io non le avevo detto che
ora era e che lei immaginava che fosse prestissimo.
Sempre, in questi casi, cerca di far credere ai terzi che la colpa del
ritardo e mia.
«Diremo che avevi un impegno» dice; «o che hai fatto tardi col
lavoro; o che ti sei sentito male.»
N on le viene mai in mente di dire:
«Abbiamo fatto tardi perché sono stata tre quarti d' ora davanti
allo specchio.»
No. E il bello e che, quando siamo invitati a ptanzo elei giustifica i
tre quarti d' ora di ritardo dicen-
do che mi sono sentito male,
gl'invitanti credono di far bene
a tenermi a dieta.
«Per lui, allora, un brodino»
dicono ; «o una Hmonata calda.»
Se c' e il risotto coi funghi e i
fegatini, che a me piace moltis-
simo :
«Per lui ne abbiamo fatto un
po' in bianco, che non puó far-
gli male.»
E: «Sara megHo che non as-
saggi vino. . . Niente gelato.»
(Riduzione dal racconto di
Achille Campanile)
367

32

10 non sapevo.. .. ..
Il maestro domanda a Giorgetto:
- Dimmi un po', quando e morto Cavour?
- Scusi, maestro, io era assente quando si fece quelia lezione.
- Ignorante che non sei altro!
- dice il maestro. Poi, rivolgen-
dosi a Giacomino domanda a
1ui:
- Allora dimmelo tu, che cer-
to 10 sai: quando e morto Ca-
vour?
Giacomino risponde stupito:
- Ma come? E morto? Allora
e successo all'improvviso. 10 non
sapevo nemmeno che fosse ma-
lato, poveretto!
LA FRASE
Il treno per Torino e al secondo
binario.
Prima della nostra partenza per
l'ltalia ho comprato la guida
d'Italia.
Il nostro viaggio nell'ltalia set-
tentrionale e riuscito bene.
Dopo il mia ritorno dall'ltalia
meridionale ho scritto una car-
tolina ai nostri amici di Paler-
mo.
368
A Torinóba induló vonat a má-
sodik vágányon állo
Olaszországba való utazásunk
előtt megvettem az Itália úti-
könyvet.
Észak-Olaszországba tett utazá-
sunk jól sikerült..
Dél-Olaszországból való vissza-
térésem után írtam egy lapot
pa1ermói barátainknak.

VOCABOLI
1. ritoccarsi (mi ritocco) la fa. cci3
kikészíti az arcát
il cappello kalap
addosso rajta, nála, magán
urtare i nervi bosszant
urtare 1. (meg)lök, nekimegy, 2. bánt,
felizgat, bosszant
il nervo ideg
intermina °bile vég nélküli
la seduta 1. ülés, 2. értekezlet
solere* (+ in!) szokott (vmit csinálni)
truccarsi kikészíti magát
andare* a passeoggio sétára indl!l
il passeoggio séta; sétatér
la commissione 1. megbízás, e1intézni
való, 2. bizottság
la praotica 1. gyakorlat, 2. eljárás,
ügyködés, ügylet, ügy
il labbro (Ie labbra) ajak
il ci .glio (Ie ci ° glia) szempilla
la gua °ncia arc
se no különben
32
ci metterebbe anche piu tempo még to-
vább csinálná
2. solleeitare (solle.cito) buzdít, sürget
il ritardo késés
e il bello e ehe és az érdekes az, hogy
tenere* a die ta diétán tart
la dieta diéta
il brodo húsleves
il brodino (kevés, gyenge) húsleves
la Umonata citromszörp
il ri sotto coi fuoghi gombás rizottó
il fuogo (...ghi) gomba
il fegatino csirkemáj
il fe. gato máj
in bianco fűszer nélk üli
far male (a) árt (vkinek)
il maestro tani tó
eo ssere* assente hiányzik
ignorante tudatlan
poveretto szegényke
il bina o rio vágány
GRAMMATICA
A kötőmód imperfetto-ja (ll congiuntivo imperfetto)
Credeva che io non fossi an- Azt hitte, hogy még nem va....
cora pronto. gyok készen.
A főmondat állítmánya - mert véleményt fejez ki - congiuntivo
alkalmazását kívánja meg a mellékmondatban. Minthogy múlt idő-
ben áll, és a mellékmondat állítmánya vele egyidejű cselekvést fejez
ki - az igeidők egyeztetésének ismert szabálya szerint - a mellék-
mondatban imperfetto-t, jelen esetben congiuntivo inlperfetto-t ken
használnunk °
A congiuntivo imperfetto egyszerű igealak: az ige tövéből és a
megfelelő ragokból áll. (A ragokat az áttekintés érdekében kiemel-
jük. )
369

32
parlare
vendere
ehe io
ehe tu
ehe egli
ehe noi
ehe voi
ehe essi
parl-assi
parl-assi
parl-as se
parl-a .ssímo
parl...aste
parl...a .ssero
ehe io
ehe tu
ehe egli
ehe noi
ehe voi
ehe essi
vend-essí
vend...essi
vend...esse
vend...e.ssimo
vend...este
vend...e.ssero
partire
finire
ehe io
ehe tu
ehe egli
ehe nai
ehe voi
ehe essi
part...issi
part-issi
part-isse
part...i .ssimo
part...iste
part...i .ssero
ehe io
ehe tu
ehe egli
ehe noi
ehe voi
lehe essi
fin...issi
fin...issi
fin...isse
fin...í .ssimo
fin...iste
fin...j .ssero
Megjegyzések. 1. Az egyes szám 1. és 2. személye azonos. Ezért,
ha az alany személye az összefüggés alapján nem világos, ki kell ten-
nünk a személyes névmást. Pl. Vo le va che parlassi col medico. (A mon-
dat értelme nem világos: ki beszéljen az orvossal1 Én vagy te 1)
Voleva che tu parlassi col medico. Azt akarta, hogy beszélj az orvos-
sal.
2. A három igeragozás ragjait esak a főnévi igenév jellemző ma-
gánhangzója különbözteti meg egymástól: parlassi, vendessi, par-
tissi stb.
A visszaható névmás az igealak előtt áll :
ehe io mi lavassi
ehe tu ti lavassi
ehe egli si lavasse
ehe noi ci lava .ssimo
ehe voi vi lavaste
ehe essi si lava .ssero
370

A bere, condurre, dire, fare igék congiuntivo imperfetto-ja: 32
ehe io bevessi conducessi dicessi facessi
ehe tu bevessi conducessi dicessi facessi
ehe egli bevesse conducesge dicesse facesse
ehe noi beve.ssimo conduce.ssimo dice.ssimo face.ssimo
ehe voi beveste conduceste diceste faceste
ehe essi beve.ssero conduce.ssero dice.ssero face.ssero
Az essere, dare, stare igék congiuntivo imperfetto-ja rendhagyó:
essere fossi fossi fosse fo.ssimo foste fo.ssero
dare dessi dessi desse de.ssimo deste de.ssero
stare stessi stessi stesse ste .ssimo steste ste .ssero
A feltételes mondat
(Lehetséges feltétel)
Se io non stessi qui, ci mette-
rebbe anehe piu tempo.
Entrerei nel negozio, se avessi
abbastanza denaro con me.
Ha én nem állnék itt, még több
időt fordítana rá.
Bemennék az üzletbe, ha lenne
elég pénz nálam.
A feltételes mondat egy feltételt kifejező (rendszerint se kötőszóval
bevezetett) mellékmondatból és egy főmondatból álL Lehetséges fel...
tétel esetén az olasz a főmondatban condizionale presente-t, amellék...
mondatban congiuntivo imperfetto-t használ.
További példák:
Se non piovesse, usciremmo di easa. Ha nem esne, elmennénk hazul-
róL
Örülnék, ha te is eljönnél.
Ha lenne időm, veletek mennék.
Olvasnék még, ha nem lenne ké-
"
so.
Tanulna még, ha nem lenne na-
gyon fáradt.
Ha lenne pénzem, megvenném
ezt a ruhát.
Sarei lieto, se venissi anehe tu.
Se avessi tempo, verrei con voL
Leggerei aneora, se non fosse tardi.
Studierebbe aneora, se non fosse
molto staneo.
Se avessi denaro, comprerei questo
vestito.
371

32
Két többes számmal rendelkezo fonevek
Néhány...o végű hímnemű főnévnek két többes száma van: 1. sza-
bályos ...i végű, 2. rendhagyó, nőnemű -a végű. A két alak között
rendszerint jelentésbeli eltérés van: az ...a végű konkrét, az -i végű ál-
talában átvitt értelmű:
íl cíglío szempilla i cígli (egy folyó széle)
le ciglía (dell' oeehio)
il braccío kar í braccí (di un fiume)
le braccía (del eorpo umano)
il díto ujj i diti (az ujjak külön-külön)
le díta (az ujjak együtt)
illabbro ajak i labbri (pl. egy seb szélei)
le labbra (parti della boeea)
il muro fal í muri (di una easa)
le mura (di una eitta)
Előfordul, hogy mindkét többes szám azonos jelentésben használ-
ható:
íl ginocchio térd í ginocchi v. Ie gínocchia. (Az utóbbi gyako-
ribb.)
ESERCIZI
1.. Tegye a pontok helyébe az ige congiuntivo imperfetto...ját!
Per es.: V olevo ehe tu .. . con noi. (venire)
V olevo che tu venissi con noi.
Volevo ehe egli ... con noi alla parti ta di ealeio. (venire) - Vo-
Ieva ehe io non. . .. al cinema, stasera. (andare) - Eravamo eontenti
ehe .... anehe lei alla gita. (venire) - Volevo ehe noi ... al solito
posto. (ineontrarsi) - Non volevo ehe voi. . . neanehe cinque minu-
ti. (attendere) - Credevo ehe voi ..." un eongelatore. (avere) -
Sembrava ehe tutti ... al ricevimento. (divertirsi) - Mi pareva ehe
lui . .. .. troppo. (bere) - Era probabile ehe (Iui) .. .. me. (aspettare)
372

2. Változtassa meg amondatszerkezetet!
Per es.: Credevo di eonoseerti.
Credevo che io ti conoscessi.
Credevamo di eonoseerli. - Credeva di eonoscermi. - Credevo di
sbagliare. - Credeva di parlare bene l'italiano. - Credevo di non
disturbarvi. - Credeva di gioeare bene a earte. - Credeva di lav ora...
re meglio di noL - Credevo di nuotare bene. - Credevo di com...
prenderlo.
32
3. Alakitsa át amondatot!
Per es.: Sapevo ehe mi aspettava al bar..
Credevo che mi aspettasse al bar.
Sapeva ehe 10 aspettavamo alle quattro. - Sapevamo ehe ci atten'"
deva con pazienza. - Sapevo ehe andavi a letto sem pre prima delle
dieeL - Sapevo ehe si alzavano non piu tardi delle sette. - Sapeva-
no ehe un televisore a colori costava molto. (Credevano ehe . . . non
. . .) - Sapevo ehe voleva eomprarsi un giradischi. - Sapevo ehe
aveva una raeeolta di eanzoni. - Sapevo ehe voi non ne dubitavate.
4. Tegye afőnévi igenév helyébe a congiuntivo imperfetto n1egfelelő
alakját!
Per es.: V oleva ehe io (bere) un po' di vino.
V oleva che io bevessi un po' di vino..
Volevo ehe egli mi (dire) la verita. - Non volevo ehe tu (fare)
brutta figura davanti al professore. - Mi pareva ehe lui (fare) la corte
a una bella ragazza eoi eapelli neri. - Speravo ehe tu (stare) a easa.
- Temevo ehe Lei (stare) male. - Sperava ehe noi non 10 (dire) suI
serio. - Siamo ormai in maggio: speravo ehe non (fare) eosi fresco,
oggi! - Non eredevo ehe (fare) eosi ealdo a Roma, in ottobre.
Eduardo Coco eredeva ehe il trenD (andare) direttamente a Roma,
pero bisognava ehe egli (eambiare) trenD a Genova. Ormai non si
meravigliava ehe tanta gente (scendere) a Genova: tutti andavano a
Livorno, Pisa, Roma. Oeeorreva, pero, ehe i viaggiatori (aspettare)
un quarto d'ora. A Eduardo sembrava ehe il tempo non (volere)
373

32 passare. Finalmente poteva salire: non gli dispiaeeva ehe, in treno,
una bella signora bionda (sedere) proprio di fronte a lui. Gli dispia-
eeva soltanto ehe aleuni giovani, suoi eompagni di viaggio, (fare) un
ehiasso d'inferno. Si meravigliava ehe in un trenD (essi) si (lanciare)
buece d'araneia l'un eontro l'altro. Pareva ehe Eduardo li (guardare)
con odio.
5. Tegye afőmondat állítmányát imperfetto-ba, amellékmondatban
pedig használjon congiuntivo imperfetto-t:
Credo ehe sia dif:tieile imparare bene una linguastraniera.- Credo
ehe questo colore arancio stia bene al suo viso. - Mi pare ehe la
sua maeehina sia quella li, in fondo. - Spero ehe tu abbia abbastanza
denaro per eomprare il frigorifero. - Spero ehe Lei voglia farmi
questo piacere. - Credo ehe egli stia gia meglio. - Spero ehe stiate
bene tuttL - V oglio ehe egli mi dia il giornale. - Vuole ehe gli dia-
mo tremila :tiorini.
6. Mondja el minden személyben:
Credevo ehe io non avessi piu denaro. - Credeva ehe io 10 sapessi.
Credeva ehe io fossi italiano (italiana).
7. Rövidítse a mondatot infinito-val!
Per es.: Credo ehe io eapisea abbastanza bene l'italiano.
Credo di capire abbastanza bene l'italiano.
Credo ehe io possa comprare un'automobile. - Crede ehe egli
debba ineontrarsi con me. - Credo ehe io sia innamorato di leL -
Credevo ehe io non fossi tanto distratto. - Credevamo ehe avessi-
mo aneora tempo. - La ragazza sperava ehe (lei) piacesse aneora
all'attore di prosa. - L' attore sperava ehe potesse rimanere in easa
e leggere il suo giornale.
8. Fordítsa magyarra:
Luigi racconta:
E da tre giorni ehe non ho visto Agnese. Stamattina l'ho ehiamata
per telefono e ho :tissato un appuntamento con lei per le sei di sera.
Ci siamo messi d'aeeordo d'ineontrarei al solito posto. 10 vi sono
374

arrivato, naturalmente, per primo, dieci minuti prima del tempo 32
fissato. 10 sono cosi, non voglio che Agnese giunga prima di me e
attenda me. 10 non vado mai tardi ad un appuntamento. Anche
Agnese e arrivata puntualmente. Non voleva, neanche lei, che io
l' attendessi.
9. Alakitsa át amondatot!
Per es.: Se avro denaro, ti comprero questa radio.
Se avessi denaro, ti comprerei questa radio.
Se avro sonno, andro a lett o subito. - Ti saro grato, se mi darai
il denaro necessario per comprare quest'abito. - Se entreremo in
questo negozio, spenderemo un sacco di soldi. - Vi saremo grati se
ci darete un po' di soldi. - Saremo Heti, se Lei verra con noi. - Se
fara bel tempo, fa rem o una gita al lago di Bracciano.
10. Folytassa a mondatot tetszés szerint!
10 uscirei di casa in questo momento, se. . .
Arriveremmo sempre puntualmente dai nostri amici, se . . .
Le offrirei una sigaretta, se . . .
Andremmo volentieri in Italia, se .. .
10 l'accompagnerei volentieri alla stazione con la mia macchina,
se . . .
Noi andremmo in vacanza al lago Balaton, se . . .
Passeremmo anche quest'anno le nostre ferie al mare, se
10 smetterei di fumare, se ...
Rimarremmo ancora un poco, se . . .
11. Fordítsa olaszra:
aj Bár igazam volt, nem szóltam egy szót sem. - Habár késő
volt, majdnem éjfél, felhívtam telefonon a barátomat egy sürgős ügy
miatt (a causa di). - Sajnáltam, hogy ön nem érzi jól magát. -
Attól tartottam (temere), hogy ön nincs megelégedve velem. - Azt
akartam, hogy ők is itt legyenek a fogadáson. - Kételkedtem abban,
hogy Anna ilyen beképzelt.
375

32

b} Martinóék ennének halászlét, ha az nem lenne annyira erős. -
Ha a halászlé nem lenne olyan erős, nem lenne tipikusan magyar
étel. - Ha még éhes lennék, ennék egy túrós csuszát is. - Ha Marti...
no úrna nem lenne szakálla, nem lenne ilyen komoly külseje.
12. Fordítsa le magyarra szótár segítségével:
Gedeone e la sua Stella
Quando Stella disse a Gedeone il famoso «si», era una ragazza piu
che trentenne. Non aveva avuto fretta di maritarsi. Il carattere scon...
troso e rigido aveva tenuto i giovanotti a rispettosa distanza, permet...
tendole troppo di calcolare. Per quanto fosse una bella ragazza,
nella prima gioventu era passata per la piu bella del paese, i giova-
notti la ritenevano sdegnosa e superba, fredda e troppo alta di sta...
tura. Alla sua bellezza era mancata la scintilla, tutti avevano detto
«bella» senza accendersi e senza riuscire ad accenderla. Era rimasta li.
EGedeone, come Stella, non era piu un adolescente, oltre trent'an...
ni anche esso, e per quanto si potesse dire un bel giovanotto, non
aveva preso moglie: per l' opposta ragione. Tanto Stella era scontro...
sa e dura, altrettanto Gedeone era sorridente, espansivo e dolce.
Il paese si domandava : come avrebbero potuto vivere insieme
una donna tanto forte di carattere, ed un uomo tutto dolcezze?
( A Ido Palazzeschi)
376

Trentatreesima lezione
33
Cosa consiglia il medico?

Una volta in macchina, Baba mi ha chiesto: «Dimmi, chi e questo
Consolo dal quale andiamo ?»
Ho risposto: «E un mio antico amico che non vedo da molti annie
E giornalista come me. Ma io non sono che un corrispondente dal-
l' estero; lui invece ha fatto carriera, da quindici giorni e diventato ca-
poredattore del mio giornale. In altri termini, e il mio diretto supe-
riore.»
«C he ci andiamo a fare?»
«Ci andiamo per metterci d'accordo per il mio prossimo viaggio.»
«Allora tu parti?»
«Credo proprio di si.»
E stata zitta un momento, guardando davanti a séG Poi ha detto:
«Adesso come faro con Cora?»
«Perché ?»
«Ieri e stata male tutto il gior-
no. Ha avuto la febbre piuttosto
alta, trentotto. Cosi le ho detto
che non eraguarita della bronchi-
te e doveva chiamare un medico
per farsi prescrivere una cura e
poi magari lasciare Roma e pas-
sare qualehe mese in montagna.
Perché sta proprio male, da
qualehe tempo, tu non ci stai con
lei e non te ne accorgi, ma io che
invece le sto sempre vicino, or-
377

33
filai 10 so di certo: sta proprio male e qualche volta mi viene il
sospetto che sia qualche cosa di peggio di una bronchite.»
«C he co sa ?»
«Mah, non so, una forma di tubercolosi. Cosi dice 8antoro, alme-
no.»
«8antoro l'ha visitata ?»
«No, ma gli ho descritto i sintomi.»
«E lui cosa consiglia ?»
«Naturalmente lui dice che prima di tutto Cora dovrebbe farsi
fare le lastre. Ora e appunto per questo che la tua partenza mi mette
in imbarazzo.»
«Ma perché, che c'entra la mia partenza con la salute di Cora?»
«C'entra, un po' per colpa mia. 8tamattina stavo ancora dormen-
do, quando mi sono vista Cora davanti alletto, in vestaglia, con una
faccia terribile. Mi guarda a lungo e poi dice: 'Tu e Francesco volete
che me ne vada da Roma, volete disfarvi di me, volete che io vada a
morire in un sanatorio. Ma io non partiro, restero qui, e se debbo
morire, preferisco morire qui.' Allora io le ho detto: 'Calmati, prima
di tutto dovresti farti visitare. E poi nessuno vuole disfarsi di te.
Tanto e vero che, se dovrai andare in montagna, Francesco ed io ab-
biamo gia deciso che verremo anche noi e ti terremo compagnia fino
a che tu sarai guarita.'»
«Hai detto questo?»
«8i, ho detto questo perché so che Cora attribuisce in fondo mol-
ta importanza a te e a tutto quelio che fai per leL E infatti si e subito
calma ta.»
(Da L'aUenzione di Alberto Moravia)

Giovani
L'anno prima avevano attaccato con due soreile di Firenze. Que-
st' anno, non erano riusciti a combinar nulla.
«C'e una bella ragazza venuta proprio oggi» annuncio Franceschi-
no.
«Dove ?»
378

«Nelia spiaggia libera.» 33
Fila fece un cenno come per dire che non ne valeva la pena.
«Ti sbagli. E gente come si deve. Credo che abbiano in affitto la
villa Pelagatti. Sono due ragazze e un giovanotto.»
«L' altra com' e ?»
«L'altra, purtroppo, m'e sembrata brutta. Anche questa, non e
che dia nelt' occhio) e un tipo fine. · .»
«Vedremo domattina» disse Fila. Non si fidava dei gusti dell'ami-
co.
O@@ @ 
@ &bO£)
..
La mattina passeggiarono insieme su e giu per la spiaggia: la ra-
gazza non c' era. Gli altri erano tutti li: il padre si faceva vento col
giornale.
«E curioso» disse Fila. «Capisco che una il pomeriggio non venga:
e piu fresco in pineta. . . Ma la mattina si sta bene solo suI mare.»
«Stara poco bene e sara rimasta a casa.»
Nel pomeriggio la ragazza c'era. Franceschino e Fila si fermarono :
«Come ti pare?» domando Franceschino.
«Non sono ancora riuscito a vederla in viso.»
La ragazza, sembrava 10 facesse apposta a tenere il viso basso.
«L' altra dov' e ?»
379

«Sara nella tenda.» Di li a poco la vider o useire in costume. Disse
qualcosa al fratelIo, ehe si alzQ e la segui. Entrarono in aequa a poehi
passi da loro.
Ripresero a guardare quelIa carina. Macché carina, era proprio
bella.
La videro ehe scambiava qualehe parola coi genitori. Rise, anehe,
ma senza alzare il viso.
33
(Riduzione da «Gisella» di Carlo Cassola)
USODELLEPAROLE
(tanto)
Oggi, non ho tanto tempo.
Ro tanta fame, adesso.
10 mi meraviglio di tanto corag...
gio.
A quest' ora c' esempre tanta
gente per la strada.
Tanti saluti al babbo!
Non possiamo aspettar tanto.
E tanto bello questo vestito.
E tanto che vorrei eonoscerla.
Lo disse tanto per dir qualeosa.
Vieni, sediamoei un poco. Tanto
abbiamo ancora tempo.
N on vale la pena di dargli un
consiglio : tanto fa come vuole.
Puoi venire quando vuoi: tanto
il pomeriggio non esco di casa.
- Ti disturbo ? - Non mi dis...
turbi affatto: tanto adesso non
ho niente da fare.
380
Ma nincs annyi időm.
Olyan éhes vagyok most.
Csodálkozom ekkora bátorsá-
gon.
Ilyenkor mindig olyan sok ember
van az utcán.
Sokszor üdvözlöm a papát!
Nem tudunk annyit várni.
Olyan szép ez a ruha.
Olyan régóta szeretném megis-
merni.
Csak azért mondta, hogy mond...
jon valamit.
Gyere, üljünk le egy kicsit. Hi-
szen van még időnk.
Nem érdemes tanácsot adni ne-
ki: úgyis úgy csinálja, ahogy
akarja.
Akkor jössz, amikor akarsz:
délután úgysem megyek el ha-
zulról.
- Zavarlak ? - Egyáltalán nem
zavarsz: most úgysincs semmi
dolgom.

VOCABOLI
1. consigliare (consi.glio) tanácsol
il corrispondente levelező
la carriera pálya, hivatás
fare* carriera karriert csinál
il caporedattore főszerkesztő
in altri te.rmini más szóval
il te.rmine 1. szó, (szak)kifejezés,
2. határ, vég, 3. határidő
il mio diretto superiore közvetlen fő-
nököm
avere* la febbre lázas
la febbre láz
la bronchite hörghurut
prescri.vere* una cura elrendel vala-
milyen gyógymódot
prescri .vere*, prescrissi, prescritto elő-
ír, elrendel
la cura 1. gyógyítás, gyógykezelés,
2. gondoskodás, törődés
la montagna hegy, hegység
di certo bizonyosan
mi viene il sospetto az a gyanúm tá-
mad
il sospetto gyanú
mab! ki tudja?
la tubercolosi tüdővész
visitare (vi-sito) megvizsgál (beteget)
il si .ntomo tünet
fare* le lastre röntgenfelvételt készít
la lastra lemez, lap
terri .bile rettenetes
disfarsi* (dO megszabadul vkitől
il sanato.rio szanatórium
calmarsi megnyugszik, lehiggad
33
farsi* visitare megvizsgáltatja magát
tanto e vero ez olyan igaz; itt: annyira
nem
tenere* compagni.a (a) elszórakoztat
vkit, vele van
2. attaccare (ace.) 1. felakaszt (ké-
pet), felvarr (gombot), 2. (meg)-
támad, 3. (con) kikezd vkivel
combinare összeállít, összehoz, kiter-
vez
fare* un cenno int
il cenno intés, jeladás
valer* la pena me-gi a fáradságot
valere*, valsi, val so ér vmit, megér
vmit
la pena 1. fáradság, fáradozás, 2. fáj-
dalom
sbagliarsi (mi sba egUo) téved
gente come si deve rendes, tisztességes
emberek
non e che nem mintha
dare* nell' occhio feltűnik, feltűnő
passeggiarono su e gin la spiaggia föl-
alá jártak a strandon
la pineta fenyves
apposta szándékosan, készakarva
la tenda sátor
di li a poco nemsokára
il costume (da bagno) fürdőruha
scambiare (sca .mbio) 1. kicserél,
2. (szót) vált
il cora-ggio bátorság
il consi · gli o tanács
non . . . affatto egyáltalán nem
381

33
GRAMMATICA
A személyes névmás hangsúlyos tárgyesetének további
használata
E giornalista come me. Újságíró, mint éne
Összehasonlítás esetén (a come, quanto kötőszók után) a személyes
névmás hangsúlyos alanyesete helyett a hangsúlyos tárgyesetet (me,
te, lui stb.) használjuk:
Fa' come me. Tegyél úgy, mint ént Lei ne sa quanto me. Ön annyit
tud róla, mint éne Lei e alto come me. Ön olyan magas, mint éne
E inteiligente come te. Olyan okos, mint te.
Ugyanígy felkiáltó mondatokban:
Povero te! Te szegény! Poveretto Ini! Szegényember! Oh me
disgraziato! 6 én szerencsétlen! Beato te! J ó neked!
A befejezett jövő (ll futuro anteriore )
Ti terremo compagnia fino a Veled leszünk egészen addig,
che sarai guarita. amíg meggyógyulsz.
Két jövő idejű cselekvés közül a korábban bekövetkező cselekvés ki-
fejezésére az olasz az ún. befejezett jövőt (futuro anteriore ) használ-
ja.
A futuro anteriore összetett igealak: az avere, illetve az essere
juturo...jából és a jőige participio passato...jából áll.
parlare
partire
avro parlato
avrai parlato
avra parlato
avreEBO parlato
avrete parlato
avranno parlato
saro partito (partita )
sarai partito (partita )
sara partito (partita)
sareEBO partiti (partite)
sarete partiti (partite)
saranno parti ti (parti te)
382

Visszaható igék: 33
mi saro lavato (-a), ti sarai lavato (-a), si sara lavato (-a), ci saremo
lavati (-e), vi sarete lavati (-e), si sar anno lavati (-e).
A valószínűség kifejezése a két futuro-val
Sara nella tenda. Bizonyára a sátorban van.
Stara poco bene e sara rimasta Bizonyára nincs egészen jól, és
a casa. otthon maradt.
A futuro-val a jelenre, a futuro anteriore-val a múlt ra vonatkozó
valószínűséget is kifejezhetjük. További példák:
Dov'e Giuseppe? Sara in biblioteca. Hol van Giuseppe? Bizonyára
a könyvtárban van. Dove sono i ragazzi? Saranno in citta. Hol van-
nak a fiúk? Talán a városban vannak. Che ore sono? Non so, saranno
le sei. Hány óra van? Nem tudom, hat óra lehet. Che ha Francesco?
A vra mal di testa. Mi baja van Francescónak? Biztosan a feje fáj.
Perché non sono tornati ancora? Che ne so io? Avranno molto dafare.
,1
Miért nem jöttek még vissza? Mit tudom én ? Biztosan sok dolguk
van.
Dov'e andato Luigi? Sara andato a casa. Hova ment Luigi? Bizto-
san hazament. Perché non e venuto lui? Avra dimenticato di venire.
Miért nem jött ő el ? Biztosan elfelejtett eljönni. Che ore erano a Ilo ra ?
Saranno state le otto e mezzo. Hány óra volt akkor? Fél kilenc lehe-
tett.
ESERCIZI
1. Montanóék kisgyereke, Cesarino megbetegedett. A szülők arról
tanácskoznak, hogy ki kellene hívni az orvost. Írja le olaszul a helyze-
tet és a beszélgetést!
2. Mondja olaszul:
A barátom tanár, mint éne - Én 28 éves vagyok, mint te. - Te
annyit tudsz erről a dologról, mint éne - Ki olyan szerencsés, mint
te? Jó neked!
383

33 3. 1 numeri. - Olvassa el kétszer fennhangon, majd mondja el!
- Cameriere!
- Eccomi.
- Il conto, per favore.
- Ecco, signore: un piatto di spaghetti alla bolognese 350, un
brodo 260, una cotoletta alla milanese 980, un risotto coi funghi
1.250, mezzo litro di vino 30, due caffe 440, in tutto lire 3.600.
- Eccole 4.000 lire. Il resto e per leL
- Grazie tante.
4. Igeidők egyeztetése. - Mondja olaszul:
Azt mondta, hogy nincs ideje. Azt mondta, hogy sok dolga van.
Azt mondta, hogy siet. Azt mondta, hogy lázas.
Azt mondta, hogy fölvette a fizetését. Azt mondta, hogy kibérelt
egy szobát a Balatonon. Azt mondta, hogy elfeledkezett róla. Azt
mondta, hogy a barátja karriert csinált: az újság főszerkesztője lett.
Azt mondta, hogy megfázott. Azt mondta, hogy az orvos megvizsgál-
ta és egy kúrát rendelt neki.
Azt mondta, hogy fel fog hívni telefonon. Azt mondta, hogy fel fog
keresni a munkahelyemen. Azt mondta, hogy együtt fogunk elmenni
Olaszországba.
5. Valószinűség kifejezése a két futuro-val. - Mondja olaszul:
Hány óra lehet? Nem tudom, de már késő lehet. Hány óra van?
Már 10 óra lehet. Egy óra lehet. Fél nyolc lehet. Hol van Péter?
Biztosan otthon van. Bizonyára az egyetemen van. Hol vannak a lá-
nyok? Bizonyára moziban vannak.
Hová mentek? (n) Bizonyára a belvárosba mentek valamit vásá-
rolni. Hány óra volt, amikor elmentek hazulról? Fél hat lehetett.
6. Melyek az -isc-es, és melyek a nem isc-es igék? Alkosson mind-
egyikkel egy-egy mondatot jelen időben!
dormire, pulire, garantire, avvertire, preferire, sentire, divertirsi,
obbedire, apparire.
384

7.. Válaszoljon néhány mondatban az alábbi kérdésre: 33
Perché i due giovani, Franceschino e Fila andarono alla spiaggia
libera?
8.. Igevonzatok. - Fordftsa olaszra:
Nagyon köszönöm önnek a kedves- ringraziare qualcuno (di)
ségét.
Nem bízom benne: nem tartja meg
a szavát. fidarsi (di)
Nagyon jól emlékszem a szavaira. ricordare (ace.)
Az apám gyakran szenved fejfájástóL soffrire (di)
Kételkedem az őszinteségében. dubitare (di)
Remegett félelmében. tremare (di)
Panaszkodott a nehézségek miatt, lamentarsi (di)
amelyekkel szembe találta magát. incontrare (ace.)
Elnézést kért a félórás késésért. scusarsi (di)
Jobban szeretem a nyarat, mint a telet. preferire (a)
9. Mondjafüggő beszédben:
Disse: «Questo spettacolo non mi piace.»
Rispose: «Oggi non posso venire, non ho tempo.»
Aggiunse: «Forse potro venire domani.»
Disse: «Le ragazze sono uscite poco fa, torneranno fra due ore.»
Disse: «La settimana prossima faro parecchie ore di straordinario.»
Domando: «Tu mi farai questo piacere ?»
10. Fordftsa magyarra szótár segftségével:
Una volta ero molto distratta
Me 10 diceva anche mia madre. «Il tuo piu grave difetto e la di-
strazione.»
A differenza del Bosi (il marito) ehe distratto non era mai, io non
vedevo «Ie cose fuori». Quando camminavo in strada non pensavo
mai: «8to camminando, ora attraverso, no, non posso, c'e il ros-
so. . .» 8arebbe stato fastidiosissimo. Attraversavo automaticamen-
te, con un radar istintivo, pensando ai fatti miei.
385

33

Anche quando mi lavavo i denti, quando cucinavo qualehe cosa,
non pensavo a quelIo che stavo facendo..
Se demolivano una casa e la ricostruivano, a due passi da casa
nostra, era il Bosi, in genere, che mi avvertiva della novita.. Lui, a
, differenza di me, vedeva tutto.. «Stanno buttando giu la casa di fronte..
Ne costruiscono una nuova,» mi diceva.. Non gli sfuggivano nem-
meno i particolari : la forma dell'edificio, il materiale usato, perfino
il colore ! Molte volte 10 ascoltavo distrattamente e quando poi,
per combinazione, mi accorgevo di colpo che c'era una casa nuova di
fronte alla nostra e 10 dicevo al Bosi, lui si arrabbiava: «E da un
anno che te ne parlo.. Ma al1ora, quando parlo, non mi stai ad ascolta-
re !» (Luisella Fiumi)
ll.. Csak néhány új szót kell ismernie, és máris megérti ezt a különös
hangulatú kis irást Dino Buzzatitól:
(il busso kopogás, il Natale Karácsony, scommettere fogad vmibe,
benedetto áldott, il figliolo gyerek, gyermek)
Il busso alla porta
Toc toc chi sara? Il babbo coi regali di Natale?
Toc toc chi sara? Giorgio? Dio mia, se i miei si accorgono!
Toc toc chi sara? Deve essere Iui, scommetto.. Non gli passa con
gli anni la voglia di fare scherzi, al mio Giorgio..
Toc toc chi sara? Tonino che torna a quest'ora? Oh, questi bene...
detti figlioli!
T oc toc.. Il vento deve essere.. O gli spiriti? O iricordi? Chi mai
potrebbe venirmi a cercare ?
Toc toc toc..
T oc toc..
Toc..
386

rentaquattresima 1 zione
Per te non ci pensi?
34

La dOlnenica dopo, Gisella eredeva un'altra volta di essere sola in
easa; invece senti un rumore e rieonobbe il passo di Remo. «Vuoi
qualeosa 1» gli disse senza alza re gli oeehi dal lavoro.
«No, grazie. Per chi 10 fai il golf?»
«Per Adriana. Per quando va a seiare. Tu non dirglielo, e una sor-
presa. Glielo re$alo per la sua festa.» Si mise a eontare sulle dita:
«8i, ce la faeeió. Sono ghl a meta.»
«E per te non ci pensi, GiselIa 1 Tu stai sempre a pensare agli
altri. ... 8i direbbe ehe non t'importa nulla. Dimmi: non hai desi-
deri 1»
«Sono fidanzata, eos' altro dovrei desiderare 1»
«Parli come mamma. Marnma non ti eapisee. Crede ehe tu abbia
risolto tutti i tuoi problemi solo perehé ti sei trovata il fidanzato. . .»
«Tu non approvi ehe mi sia
fidanza ta 1»
«Ti approverei se ti vedessi
contenta.»
«8ono scontenta perché il mio
fidanzato e sotto le armL Prima
di Pasqua non gli daranno la li-
r.enza. . .»
«8aresti scontenta anehe se 10
potessi vedere tutti i giorni.. In-
tendimi bene, miea ho nulla eon-
tro di lui. .. Mi e sembrato un
bravo giovane. Ma tu intanto

stai male, ti disperi, piangi. . . Me ne sono accorto, ehe hai sempre
gli oeehi rossi.»
«Noi donne si piange anehe senza un motivo.»
«Il motivo c' esempre, Giselia . .. Tu avresti bisogno d' aria, di
luce, di gente giovane intorno. . .»
(Riduzione da «GiselIa» di Carlo Cassola)
34

Com' e cara la vita!
La domeniea il babbo voleva mangiare presto per ch é ali' una e
mezzo bisognava fosse al eampo sportivo, dov'era addetto al eon-
troIlo dei biglietti. Cinque minuti dopo l'inizio ehiudevano il eaneello
e andavano a vedersi la partita in tribuna.
La mamma si lamentava ehe gli fosse ripresa la passione:
- Ci s' e eonfuso tanto da giovane. . . ma poi gli era passata.
Anna non ci vedeva nulla di male: il babbo in quel modo si pro-
curava un divertimento senza dover spendere per il biglietto.
La mamma si lamentava di un'altra eosa, ehe la domeniea le tocca-
va restare in easa a lavorare perehé gli altri giorni non aveva tempo:
- E tanto ehe non vado dalIa
zia. . . Potresti arrivarei tu a sen-
tire di Gabriella.
- lo? - feee Anna sorpresa.
- Puoi prendere il tram, se
non ti va di farla apiedi.
- Perehé vuoi buttar via quei
soldi -. Ma nemmeno se la sen-
tiva di far la strada da sola. E
poi non 10 trovava giusto, ehe
dovessero sempre seomodarsi
loro.
388

Una sera incontro Irma in drogheria. - Non ti avevo piu visto, 34
credevo che avessi lasciato il servizio.
- Magari potessi, - rispose Irma.
S'erano fermate davanti al portone. - Sai, babbo e disoccupato,
- le disse Irma. - Esiamo una famiglia grossa.. .. .
Anna si senti spinta a ricambiare la confidenza:
- Anche noi, ci tocca arrangiarci.. .. Teniamo una studente a
pensione.
- Vuoi che ti cerchi un servizio? Lo dica alla signora, ha tante
con oscenze.. .. .
Anna scosse il capo:
- II babbo non mi ci manderebbe.
- Per non farti stare fuori di casa? Ma potresti trovare un mezzo
servizio. 10 se avessi avuto la famiglia a Pisa avrei fatto cosi.
- E meglio che non hai la famiglia a Pisa: sapessi com' e car a la
vita! Lo sai noi quanto paghiamo d' affitto ? Centoventi lire al mese.
E la zia paga quasi il doppio; loro pero abitano in una villetta, hanno
anche un pezzo di giardino.
Tornö a casa eccitata. Aveva amiche anche piu grandi di Irma:
ma erano ragazze del casamento, come Teresa, o parenti, come Ga-
briella. Irma era la prima conoscenza che avesse fatto da sé.
La sera, dopo aver rigovernato, indugio a guardar fuori. La finestra
di cucina dava suI dietro, come le finestre delle camere. Era buio, e
non si vedeva quasi nulla, ma si sentiva il rumore della citta ancora
piena di vita.
(Da Ferrovia locale di Carlo Cassola)
Mottini e il treno di Torino

Lo scrittore Edoardo Mottini (1884-1934), un uomo di molto
spirito, aveva un piccolo difetto: balbettava.
Raccontava (ma forse l'aveva inventata lui) che un giorno alla
stazione di Milano gli si era avvicinato un signore per domandargli
dove era il trenD per Tonno. E lui:
389

34
" .
- Il tre... tre... tren o di
To. ". To..... Torino e hi nel
ter. "" ter""" terzo binario. Sta
partendo in que"". questo mo-
mento.. E se lei l'avesse doman-
dato a un altro invece di doman-
dario a me, avrebbe fatto in tem-
po a prenderlo"
LA FRASE
Dopo aver firmato le cartoline,
ando alla posta per comprare
dei francobollL
Dopo aver dimostrato che aveva
ragione lui, s'alzo e se ne ando..
Dopo aver discusso a fondo la
questione, andarono a casa..
Dopo essere giunta a casa, si mise
a preparare la cena"
Dopo essere arrivati a Roma, an-
darono all'albergo..
Miután aláírta a levelezőlapokat,
elment a postára, hogy bélye-
geket vegyen"
l\tliután bebizonyította, hogy neki
van igaza, fölállt, és elment..
Miután alaposan megvitatták a
kérdést, hazamentek..
Miután hazaérkezett, l10zzáfo-
gott a vacsora elkészítéséhez.
Miután megérkeztek Rómába,
elmentek a szállodába..
VOCABOLI
1. per te non ci pensi? magadra nem
gondolsz?
la dome"nica dopo a következő vasár-
nap
il golf kardigán
390
la festa 1. ünnep, 2. névnap, születés-
nap
ce la fa .ccio megleszek vele
il fidanzato vőlegény
la fidanzata menyasszony

approvare (approvo) helyese]
fidanzarsieljegyzimagát
scontento elégedetlen
e"ssere* scontento (dO nincs megelé-
gedve vmivel
e"ssere* sotto le armi katonáskodik,
katonai szolgálatot teljesit
I'arma (Ie armi) fegyver
la Pasqua Húsvét
dare* la licenza (a) szabadságol, sza-
badságot ad
la licenza 1. szabadság, 2. engedély,
3. bizonyítvány
disperare (dispero) 1. nem remél vmit,
2. kétségbeesik
disperarsi kétségbe van esve, elveszti
a reményét
2. il campo sportivo sportpálya
e.ssere* addetto(a) be van osztva vhová
il controUo ellen őrzés
il canceUo rácsos kapu
la tribuna tribün, lelátó
la passione szenvedély
in quel modo így, úgy
procurarsi szerez magának
il divertimento szórakozás
e tanto che non vado olyan régóta nem
megyek
se non ti va ha nincs kedved
ma nemmeno se la sentiva de arra sem
vo] t képes
senteirsela ereje, bátorsága van vn11-
hez, képes vmire
da solo, da sola egyedül
scomodarsi (mi sco"modo) fáradozik,
fárasztja magát
la drogheri"a fűszerkereskedés 34
il portone kapu
il disoccupato munkanélküli
spi "ngere* , spinsi, spinto 1. lök, ta-
szít, 2. buzdít, késztet
ricambiare (ricaembio) 1. becserél, ki-
cserél, 2. viszonoz
la confidenza 1. bizalom, 2. bizalmas
közlés
arrangiarsi (mi arra"ngio) segít ma-
gán, feltalálja magát
la pensione 1. penzió, 2. teljes ellátás
il mezzo servi"zio bejárónői állás
do.ppio kétszeres, dupla
la villetta viHa
eccitare (e"ccito) (fel)izgat, (fel)ingerel
il casamento (nagy) bérház
rigovernare (rigoverno) (el)mosoga t
indugiare (indu"gio) 1. halogat, 2. el-
időzik
un uomo di molto spi"rito nagyon szel-
lemes ember
10 spi"rito 1. szellem, 2. lélek, 3. szel-
lem(esség)
avrebbe fatto in tempo a pre"nderlo
még sikerült volna elérnie
fare* in tempo (a fare qualehe cosa)
sikerül idejében (megcsinálni vala-
mit)
firmare aláír (nevét)
la posta posta
dimostrare (dimostro) bebizonyít
discutere *, discussi, discusso 1. (ace.)
megvitat (kérdést), 2. (dO vitatko-
zik vmiről
391

34
GRAMMATICA
A congiuntivo passato
Crede ehe tu abbia risolto tutti Azt hiszi, hogy te megoldottad
i tuoi problemi. minden problémádat.
Tu non approvi ehe mi sia Te nem helyesled, hogy elje-
fidanzata? gyeztem magam?
A főmondat ok állítmánya eongiuntivo alkalmazását kívánja meg a
mellékmondatban. A főmondatok állítmánya jelen időben áll ( erede,
non approvi), a mellékmondat állítmánya pedig előidejűséget fejez kL
Ilyenkor amellékmondatban eongiuntivo passato-t kell használni.
A congiuntivo passato összetett igealak: a segédige eongiuntivo
presente-jéből és a jőige partieipio passato-jából áll.
parlare
partire
I h .
, e e 10
ehe tu
ehe egli
ehe noi
ehe voi
ehe essi
abbia parlato
abbia parlato
abbia parlato
abbiamo parlato
abbiate parlato
a ebbiano parlato
ehe io
ehe tu
ehe egli ( elIa)
ehe noi
ehe voi
ehe essi (esse)
sia partito (..a)
sia partito (..a)
sia partito (..a)
siamo partiti (..e)
siate partiti (..e)
si "ano partiti (..e)
A congiuntivo trapassato
Azt hittem, hogy otthagytad
háztartási alkalmazotti mun-
kádat.
Ha a főmondat álIítmánya eongiuntivo-t kíván meg, és múlt időben
áll, a mellékmondat állítmánya pedig előidejűséget fejez ki, akkor a
mellékmondatban congiuntivo trapassato-t kell használni.
Ez is összetett igealak: a segédige eongiuntivo imperfetto-jából és
a jőige partieipio passato-jából áll.
Credevo ehe avessi lasciato il
servizio.
392

parlare
partÍre
34
ehe io
ehe tu
ehe egli
ehe noi
ehe voi
ehe essi
avessi parlato
avessi parlato
avesse parlato
ave"ssimo parlato
aveste parlato
ave"ssero parlato
ehe io
ehe tu
ehe egli (ella)
lehe noi
ehe voi
lehe essi ( esse)
fossi partito (...a)
fossi partito (...a)
fosse partito (...a)
fo "ssimo partiti (..e)
foste parti ti (...e)
fo "ssero partiti (...e)
A feltételes mondat
(Lehetetlen feltétel)
Se avessi avuto la famiglia a Ha a családom Pisában lett
Pisa avrei fatto cosi.. volna, ezt tettem volna.
M últra vonatkozó, tehát lehetetlen feltétel esetén az olasz a feltéte-
les mondat főmondatában condizionale passato-t, a mellékmondat-
ban pedig congiuntivo trapassato-t használ.. További példák:
Se non fosse piovuto, saremmo Ha nem esett volna, elmentünk
usciti di casa.. volna hazulról..
Sarei stato lieto, se fossi venuto Örültem volna, ha te is «?ljöttél
anche tu.. volna.
Se avessi avuto tempo, sarei andato Ha lett volna időm, veletek
con voi. mentem volna.
Avrei letto ancora, se non fosse Olvast am volna még, ha nem
stato tardi. lett volna késő..
ESBRCIZI
1.. Congiuntivo passato. - Mondja el minden személyben!
Puo darsi che io abbia sbagliato..
E peccato che io abbia fatto tardi alI o spettacolo..
Mi dispiace che io sia giunto (-a) un poco tardi.
2.. Tegye afónévi igenevet a congiuntivo passato megfelelő személyé-
be!
393

34 Per es.: Ti dispiace ehe io non (andare) con voi?
Ti dispiace che io non sia andato (andata) con voi?
Non esieuro ehe Giuseppe (tornare) gia da Firenze.
Mi dispiaee tanto ehe Anna non (venire) con noi alla gita.
Pare ehe essi (divertirsi) molto al rieevimento di ieri.
Non e vero ehe io (inventare) questa eosa.
E impossibile ehe voi (annoiarsi) in easa dei vostri amiei.
Temo ehe il giovanotto vi (offendere).
Sembra ehe essi (avere bisogno) di un prestito di 20.000 fiorinL
Non so se Iui (sn1ettere) di fumare.
3. A jő- és mellékmondat alanya azonos. - Alakítsa át a congiun...
tivo....s szerkezetet!
Per es.: Credo ehe io mi sia sbagliato.
Credo di essermi sbagliato.
Ho paura ehe io sia arrivato (arrivata) tardi.
Si meraviglia ehe abbia trovato un eestino da viaggio intatto.
Siamo eontenti ehe abbiamo sbrigato quest'affare.
Gli studenti sperano ehe abbiano tradotto bene le frasi italiane.
Il giovanotto pensa ehe abbia fatto bene a partire.
Sono lieto (-a) ehe io sia giunto (-a) proprio in questo momento.
Teme ehe abbia preso una polmonite durante la gita.
Credo ebe gli abbia gia restituito il libro.
4. Válaszoljon a kérdésre néhány mondatban..
Ha ragione Remo (il fratello) a dire aGisella ehe lei (fidanzata di
un giovane sotto le armi) aveva bisogno di gente giovane intorno?
5. Igevonzatok. - Fordítsa olaszra:
Nagyon jól bántak velem. ott.
Most meg kell elégedni ezzel, aztán majd
meglátjuk.
Belefáradt ebbe a mindennapos utazásba.
Reméljük, hogy hamarosan meg fog gyó-
gyulni ebből a betegségbő1.
tra ttare (ace.)
eontentarsi (di)
stanearsi (di)
guarire (di)
394

Nem bízik a szerencséjében. disperare (di) 34
Szégyellnie kellene magát emiatt a megjegy- vergognarsi (di)
zés miatt.
Ő (n) mindig mindennel elégedetlen. essere seonterlto (di)
6. Congiuntivo trapassato. - Mondja el minden személyben:
Credeva che io avessi speso tutto il denaro.
Credeva ehe io me ne fossi dimenticato( -aj.
7. Alakítsa át a mondatot kétféleképpen, majd fordítsa magyarra!
Per es.: Credo ehe aspettino te.
Credo che abbiano aspettato te.
Credevo che avessero aspettato te.
Credo ehe 10 facciano per te. - Non credo ehe lavorino tanto! -
Ho paura ehe non mi eOlnprendano. - Credo ehe si divertano nella
nostra eompagnia.
8. A fő- és mellékmondat alanya azonos. Alakitsa át a congiunti-
vo-s szerkezetet!
Per es.: Cr evo ehe mi fossi sbagliato.
Credevo di essermi sbagliato.
A vevo paura ehe avessi perduto i miei guanti nuovi.
Erano eontenti ehe avessero visitato i Musei vatieani.
Speravano ehe non fossero arrivati all'ultimo momento.
Pensava ehe avesse studiato abbastanza quel giorno.
Era lieta ehe avesse potuto avvertire i suoi genitori dell o spetta-
co 1 o.
9. Alakitsa át amondatot!
Per es.: Se avessi sonno, andrei a letto.
Se avessi avuto sonno, sarei andato (andataJ a letto.
Se andassi a Bologna, mangerei molti spaghetti alla bolognese. -
Se andassimo a Firenze, andremmo a vedere la Galleria degli
Uffizi. - Se potessi visitare questa galleria famosissima, mi ferme-
rei a lungo nella sala del Botticelli per ammirare la Naseita di Venere
395

34 (Vénusz). - Se fossi a Firenze, passeggerei molto nel centro della
citta, in questo «museo all'aperto». - Se non fossi un po' stanco
(stanca) ti scriverei piu a lungo.
10. Fejezze be a mondatot, majd alakítsa át!
Per es.: Se Pietro fosse sincero, ...
Se Pietro fosse sincero, mi direbbe la verita.
Se Pietro fosse stato sincero, mi avrebbe detto la verita.
Se Marcello non fosse cosi distratto, ...
Se non fossi cosi tranquill o (tranquilla) come sono,
Se il babbo non fosse tanto spesso nervoso, ...
Se gli studenti fossero piu diligenti, ...
Se i vini italiani non fossero cosi squisiti,
Se io a vessi piu tempo libero, ...
Se noi avessimo bisogno di denaro, ...
Se es si avessero intenzione di venire con noi,
Se io avessi fortuna, .. .
Se non avessimo sempre tanto da fare,
Se n on a vessi mal di testa, ...
Se non avessimo tanta fretta, ...
ll. Válaszoljon a kérdésekre néhány mondatban a «Com'e cara la
vita» c. olvasmány alapján!
Perché la domenica il babbo voleva mangiare sempre presto?
Di che cosa si lamentava la mamrna?
Oi che cosa parlavano Anna ed Irma una sera quando s'incontra-
rono in drogheria?
Che cosa si vende in una drogheria?
12. Mai, giit, ancora, sempre, quasi helye a mondatban. - Mond-
jon egy-egy mondatot az alábbi példák mintájára:
Ho giiJ comprato i bigHetti per il cinema. - Non ho mai letto un
libro co si bello! - Non sono ancora tornati dalIa gita. - Ti ho sem-
pre amata! - Ho quasi terminato questo grande lavoro.
396

13. Forditsa magyarra szótár segitségével!
La moglie torna dal mare
Elena ha fatto ritorno a casa. Finalmente. Ero stufo di vivere
solo. Volevo che tornasse con me domenica sera, ma d'accordo con
sua madre, ha rimandato ad oggi, mercoledi. La domenica c' e troppo
traffico, ha detto.
L'ha portata il signor Vanini, che doveva venire a Brumerio per
affari. Naturalmente, c'era anche mia suocera. Elena mi ha telefona-
to in ufficio che erano arrivati tutti bene. Giuseppino non aveva sof-
ferto affatto per il viaggio. Oggi i bambi ni nascono ghl preparati ad
ogni mezzo di locomozione. Con le ore di macchina che abbiamo
fatto con Elena incinta, anche il nostra e gia abituato.
Siamo andati a mangiare fu ori. 10 avevo proposto un piccolo ri-
storante fuori citta, dove si mangia bene e si sta al fresco, alI' aperto,
e non si spende nemmeno molto, ma il mia suggerimento non e stato
accettato. Mia suocera ha detto che voleva andare a mangiare a Mi-
lano, in un ristorante di cui aveva sentito parlare da alcuni suoi clien-
ti. Siamo andati da «Carletto».
Alle tre ho telefonato in ufficio per dire che un impegno improvvi-
so mi tratteneva fuorL
Giuseppino si e comportato durante il pranzo veramente bene.
Non ha pianto, non si e agitato, non ha reclamato illatte, ha dormi-
to.
Alle quattro ci siamo alzati, e dopo aver raggiunto piazza Cavour,
dove abbiamo posteggiato la macchina, e cominciata la visita ai ne-
gozi. Finalmente, circa alle sette e mezzo, egiunta l' ora della parten-
za per mia suocera eper Vanini. Quanto avevo atteso questo momen-
to! Ritrovarmi solo, in casa, con mia moglie e mio figlio! (Pietro
Ghilarducci)
34"

397

35
renta in uesima le ione

Cinquecento Jire
1
E venuto a casa mia il figlio
di Filippo. Ma non precipitiamo
gli eventi e facciamo invece un
passo indietro fino al 4 giugno
1935, giorno in cui io incontrai
Filippo, padre appunto del figlio
di Filippo ghl ricordato. 10 cam-
minavo sotto le piante di un gran
viale e guardavo il cielo azzurro e
ogni cosa mi sembrava felice,
quando incontrai Filippo..
V oUe cinquecento lire.
Il buon Dio 10 sa: non avevo
ehe quelle cinquecento lire e do-
vevano servirmi per tirare avanti
un mese.
Rividi Filippo una settimana dopo: aveva riacquistato la fiducia
nella vita. Mi ringrazio con le laerime agli ocehL
«Tu hai salvato un uomo, e io 10 ricordero sempre. Per le cinque-
cento lire non ci pensare: domani o dopodomani le avrai..»
Passati alcuni giorni, incontrai Filippo al cinematografo.
«Per quelle cinquecento lire abbi pazienza ancora qualche giorno.»
E io gli dissi di non preoccuparsi: c' era tempo..
Il mese seguente mi trovai con Filippo in treno. Si scuso:
«Non pensar male di me per quelle cinquecento lire, Giovannino.
Dio 10 sa come ci penso..»
'"
398

Il bravo giovane era disperato, e io 10 confortai come poteL Gli 35
dissi che non doveva preoccuparsi per me. E che rimanesse calmo.
Il successo, nella vita, e di chi sa mantenere la calma.
2
«Calma, calma!» esclamo irritatissimo. «Tu fai presto a parlare di
calma! Tu sei a posto, le co se ti vanno tutte bene, il denaro non ti
manca, non hai preoccupazioni, e quando non si hanno preoccupa-
zioni e facile rimanere calmi. Ma io, come faccio ? Come posso vive-
re tranquiliamente se non riesco
neppure a racimolare cinquecen-
to sporche lire con le quali pagare
un debito?»
Gli chiesi scusa: non intendevo
offenderlo. Mi disse che non l'a-
veva mai sospettato.
Trascorsi tre mesi, mentre sta-
vo guardando una vetrina, mi
sentii improvvisamente battere
un energico colpo su una spalIa.
Era Filippo e mi guardava
moIto male.
«Giovannino,»mi disse severa-
mente.. «E inutile ehe tll mi guar-
di eosi: le cinquecento lire non te
le posso dare.. Non te le posso dare 1» grido. «Se potessi dartele non
avrei certo bisogno che tu me le ehiedessi.»
Lo pregai di calmarsi. Gli spiegai che io, ormai alle cinquecento
lire non ci pensavo neppure piu.
«Perehé Filippo non paga i debiti, e vero? Sbagli, Giovannino! 10
sono un galantuomo e posso camminare a fronte alta!»
La gente cominciava a fermarsi, e io arrossii di vergogna.
«Tu devi rispettarli, i galantuomini, caro Giovannino 1»
Mi allontanai a capo chino.
399

35
3
Cominciai a darmi da fare per evitare Filippo. Ma, ogni tanto, ci
incontravamo, o era lui a vedermi dall'altra parte della strada.
Allora si fermava, mi guardava cupo poi gridava:
«Si, si, le cinquecento lire, le cinquecento lire! Lo so, 10 so, non
c' e bisogno che tu me 10 dica!»
Ma con l'andar del tempo Filippo si calmó.
Riprendemmo i nostri rappor-
ti cordiali chiacchierando alle...
gramente ogni volta che c'incon...
travamo.
E tutto questo e continuato
fino a oggi. Oggi poi e venuto a
casa mia il figlio di Filippo con
un bigliettino:
«Caro Giovannino, tu mi devi
scusare molto se mi permetto di
importunarti, ma un improvviso
bisogno mi obbliga a fare quelIo
che non avrei mai fatto con un
vecchio amico. Ti sarei infinita...
mente grato se tu potessi resti-
tuimli le 500 lire che ti ho pre...
stato, se ben ricordi, nel giugno o nelluglio del 1935. Ti ringrazio di
cuore. Tuo Filippo.»
Ho messo in una bella busta bianca un biglietto da cinquecento
lire e ho consegnato il tutto al figlio di Filippo.
«Ringrazia tanto papa edigli che scusi la mia dimenticanza.»
Cosi ho detto.
Ed era tanto felice: finalmente avevo pagato anche il mia ultimo
debi to.

 l'
400
(Riduzione dal racconto di Giovanni Guareschi)

Ferravilla e la bella signorina
Un giorno a Bologna, mentre Edoardo Ferravilla, il celebre att ore
(1846-1915) era in un ristorante, gli si avvieino una signorina abba-
stanza bella ehe pareva cereasse con 10 sguardo qualeuno.
- Seusi - gli domando -lei non eonosce per easo il signor Fer-
ravilla? Mi hanno detto ehe vien
qui a mangiare e io desidererei
eonoscerlo.
- Altro ehe, se 10 eonoseo! -
risPQse Ferravilla.
E fece sedere al suo tavolo la
bella signorina, serivendo per lei
una lettera di presentazione...
al Ferravilla. Con quella lettera
la signorina la sera si presento
a Ferravilla, in teatro, e siccome
egli era trueeato, non 10 rieonob-
be. Ferravilla feee finta di leg-
gere attentamente la lettera ehe
aveva seritto lui stesso. Poi diede
alla giovane un appMntamento a
quelio stesso ristorante dove l'aveva vista la mattina. Si puo im-
maginare la sorpresa di Jei quando vide, ehe l'attore e l'uomo ehe
Je aveva scritto Ja lettera erano una persona sola.
35


) 1
(@..
LA FRASE
Dove pensi ehe sia andato?
Dove pensa ehe siano?
Da dove pensa ehe arrivi questo
tren o ?
Quando pensi ehe sia partito ?
Quando pensate ehe ritornera?
Mit gondolsz, hová ment?
Mit gondol, hol vannak?
Mit gondol, honnan érkezik ez a
vonat?
Mit gondolsz, mikor utazott el?
Mit gondoltok, mikor jön vissza?
401

35 Quando diei ehe sia guarita di
quelia grave malattia ?
Per quando pensate ehe sara
pronto?
Quanto diei ehe guadagni al me-
se?
Chi diei ehe vinea il eampiona-
to?
Come hai detto ehe si ehiamava,
tesoro ?
Mit mondasz, mikor gyógyult
meg abból a súlyos betegség-
ből?
Mit gondoltok, mikorra lesz
kész?
Mit mondasz, mennyit keres ha-
vonta?
Mit mondasz, ki nyeri a bajnok-
ságot?
Mit mondtál, hogy hívják, drá-
gám?
VOCABOLI
1. precipitare (preci.pito) 1. elsiet, el-
hamarkodik vmit, 2. ledob, lehajit
I'evento esemény
la pianta növény
il viale fasor, sétány
tirare avanti (un mese) valahogy meg-
él (egy hónapig)
riacquistare visszaszerez, visszanyer
la la.crima könny
salvare megment
non ci pensare! ne törődj vele! aludj
nyugodtan!
il cinemato.grafo mozi
scusarsi mentegetődzik, szabadkozik,
elnézést kér
confortare (conforto) vigasztal
la cai ma nyugalom, higgadtság
2. irritato ingerült, bosszús
tu fai vresto a parlare di calma te
könnyen beszélsz higgadtságróI
tu sei a posto te helyben  'agy, neked
mindened megvan
la preoccupazione gond, aggodalom
racimolare (raci .molo) összekapar
sporco (-cbi) piszkos, mocskos
402
il de.bito adósság
sospettare (sospetto) gyanít, feltételez,
sejt
trasco.rrere* (trascorro), trascorsi,
trascorso 1. eltölt (időt), 2. el-
múlik
ene.rgico (-ci, -cbe) erélyes, energikus
guardare male csúnyán néz
severo szigorú
il galantuomo becsületes ember
a fronte alta emelt fővel, szégyenke-
zés nélkül
arrossire (-isc-) (dO elpirul
la vergogna szégyen
rispettare (rispetto) tisztel, megbecsü]
a capo cbino lehorgasztott fejjel
cbino lehajtott, görnyedt
3. darsi * da fare buzgólkodik vmin
evitare (e.vito) elkerül, kikerül vkit
cupo komor
con I'andar del tempo az idő múlásá-
val, egy idő múltán
il rapporto kapcsolat, viszony
cordiale szivélyes
il biglietto rövid levél

il bigliettino cédula
importunare alkalmatlankodik, terhé-
re van
obbligare (o.bbligo) kötelez, kényszerít
infinito végtelen
restituire (-isc...) visszaad
di cuore szívből
la busta {levél)boriték
la dimenticanza feledékenység
altro che! meghiszem azt!
la le.ttera di presentazione ajánlólevél
la presentazione 1. átadás, 2. bemuta-
tás
era truccato maszkírozva volt
truccare maszkíroz 3 5
far* tinta (dO úgy tesz mintha
la tinta tettetés, színlelés
attento figyelmes
ritornare (ritorno) visszatér, visszajön
guarire (-isc...) (dO meggyógyul vmiből
grave súlyos
la malatti .a betegség
guadagnare keres (pénzt)
il campionato bajnokság
il tesoro kincs
tesoro (mio) kincsem, drágám
mira .colo csoda
chissa? ki tudja?
GRAMMATICA
Az igeidők egyeztetése a kötőmódban
Az összehasonlítás érdekében a már ismert mondatokon mutatjuk
be az idők egyeztetését (lásd a 29. leckét), a főmondat igéjét termé-
szetesen megváltoztatjuk (dire helyett credere).
Mellékmondat
Főmondat
che scriva una lettera.
che abbia scritto la lettera.
che scrivera la lettera
Credo
I
--
Ha a főmondat állítmánya jelen időben áll, akkor a mellékmondat
állítmányának ideje
egyidejűség esetén congiuntivo presente
előidejűség esetén congiuntivo passato
utóidejűség esetén indicativo futur o lesz.
Tehát valójában itt sincs időegyeztetés.
403

35


Főmondat


Mellékmondat


Credevo


ehe scrivesse una lettera.
lehe avesse scritto la lettera.
ehe avrebbe scritto la lettera.


Ha a főmondat állítmánya múlt időben áll, a mellékmondat állít-
mányának idejét - a magyartói eltérően - egyeztetni kell.
Ilyenkor amellékmondatban
egyidejű cselekvés kifejezésére congiuntivo imperfetto
előidejű cselekvés kifejezésére congiuntivo trapassato
utóidejű cselekvés kifejezésére condizionale passato szolgál.
Az időegyeztetés alapszabálya mindkét igemódra vonatko-
zóan egy mondatban így foglalható össze:
Ha az olaszban a főmondatban múlt idő van, amellékmondatban
nem állhat jelen idő, csak múlt: éspedig egyidejűség esetén indicativo
vagy congiuntivo imperfetto, előidejűség esetén trapassato prossimo,
illetőleg congiuntivo trapassato, utóidejűség esetén condizionale pas...
sato.


ESERCIZI


1. Figyelje meg, és húzza alá az olvasmányban előfordul6 múlt idő-
ket, és indokolja meg használatukat!
2. Igeidők használata. - Alakítsa át amondatot!
aj Per es.: So ehe e un po' vanesia. (credere)
Credo che elia sia un po' vanesia.
So ehe sono eontenti di te. (credere) - So ehe e una donna euriosa
di tutto. (credere) - Sono sieuro ehe essi non sono diligenti. (volere)
- Sono sieuro ehe e sposato. (dubitare) - So ehe non sono feliei.
(volere) - So ehe Marcello Rossi e un uomo molto distratto. (pen-
sare) - Sono eonvinto ehe Pietro e innamorato di Anna. (non
meravigliarsi) - Sono convinto ehe lei e stufa di dover rigovernare
tanto. (avere paura)


404




b) Per es.: So ehe hai messo da parte un po' di denaro. (sperare) 35
Spero che tu abbia messo da parte un po' di denaro.
So ehe hanno comprato un frigorifero. (credere) - So ehe si e am-
malato di influenzae (temere) - Sono eonvinta ehe si sono trovati
bene da noi. (essere contento) - Sono sieuro ehe hai risposto alla
sua gentile lettera. (sperare) - Sono eonvinto ehe il Foro romano vi
e piaciuto molto . (pensare) - Sono sieuro ehe hai perduto i tuoi guan-
ti nuovi. (ave re paura) - Sono certo ehe voi avete bevuto del eo-
gnae. (parere) - So ehe non hai avuto ragione. (sembrare)
c) Per es.: So ehe verra. (eredere) Credo che verra.
So ehe avra tempo di venire. (puo darsi) - Sono sieuro ehe do-
mani sara il sua eompleanno. (pensare) - Dice ehe 10 ricordera
sempre. (spero) - Sono certo ehe avra pazienza aneora qualehe
giorno. (credere) - Sono sieuro ehe e'ineontreremo al einematogra-
fo. (temere) - Sa ehe questo denaro mi servira per tirare avanti un
mese. (non eredere) - So ehe 10 ineontrero mentre passeggero suI
viale., (sperare)
d) Per es.: Sapevo ehe seherzavi. (credere)
Credevo che tu scherzassi.
Sapevo ehe dovevo eonfortarlo. (pensare) - Disse ehe io ero a
posto, le co se mi andavano tutte bene. (credere) - Disse anehe ehe
io non avevo preoccupazioni. (credere) - Sapevo ehe studiava piu
di me. (dubitare) - Era eerto ehe non intendevo offenderlo. (dubi-
tare) - Disse ehe era un galantuomo e poteva eamminare a fronte
alta. (eredere) - Vide ehe arrossivo di vergogna. (pensare) - Disse
ehe dovevo rispettarlo. (credere)
e) Per es.: Sapevo ehe gli aveva eonsegnato il denaro. (credere)
Credevo che gli avesse consegnato il denaro.
Sapevo ehe aveva imparato a memoria questi bellissimi versi di
Dante. (eredere) - Vidi ehe aveva riaequistato la fidueia nella vita.
(essere contento) - Ero sieuro ehe non l'avevo offeso. (sperare) -
Sapevo ehe non l'aveva sospettato. (credere) - Vide ehe mi era
allontanato a eapo chino. (essere contento) - Sapevo ehe da alI ora
405 \

35 erano trascorsi tre mesi. (dubitare) - Sapevo che non si era ancora
calmato. (mi dispiaceva)
3. Forditsa magyarra! Nevezze meg az igeidőket olaszul, és magya-
rázza meg a használatukat! Azután olvassa eI2-3-szor aszöveget, és
mondja el szabadon a tartaimát !
Giovannino racconta:
Era una bella giornata di sole. 10 passeggiavo, felice, in un viale
del centro e guardavo gli uomini, le piante, il cielo. Tutto sembrava
felice.
Ecco che, mentre andavo tranquillo, mi veniva incontro il mio
amico Filippo che non avevo visto almeno da un mese. A veva un
sorriso sulle labbra: sapevo che questo significava qualcosa. E non
ho sbagliato. Mi saluto da lontano e, quando arrivo davanti a me,
dis se che era content o di vedermi e che io era venuto al momento
giusto. Poi, senza dirmi altro, mi chi ese 500 lire. Che cosa potevo
fare? Gliele diedi benché non avessi avuto altro denaro con me e,
purtroppo, nemmeno in casa. Mi ringrazio e disse che le avrei avute
il giorno dopo.
Ma non me le diede né il giorno dopo né piu tardi.
Quando 10 incontrai, una settimana dopo, al cinematografo, mi
disse che mi avrebbe restituito le 500 lire la settimana seguente. Ogni
volta che 10 incontravo mi diceva che non dovevo preoccuparmi. Ed
io non mi preoccupavo: sapevo che non mi avrebbe restituito mai
il mio denaro. Sarebbe stato un miracolo (csoda), se me 10 avesse
restituito !
Una volta, alcuni mesi dopo, m'incontrai con lui di nuovo. Mi
disse allora, irritato (perché era irritato Iui ??) che le 500 lire non me
le avrebbe date, anzi grido: «Non te le daro! b> Ripeté, gridando:
«Sai, non te le daro mai!» Allora io, perché, in fondo, si trattava di
un amico, 10 pregai che si calmasse. Anzi, gli dissi, per calmarIo,
che non avevo pensato affatto a quel denaro. Lui credeva che volessi
otTenderlo, e comincio a gridare di nuovo dicendo che lui era un ga-
lantuomo, io invece. . . Vidi che la gente intorno a noi si era fermata
a guardarcÍ. A vevo paura che Filippo avrebbe contiÍluato ad offen-
dermi e me ne andai, a capo chino.
406

Pero, alcuni anni dopo riprendemmo i nostri rapporti cordiali. 35
Ogni volta che ci vedevamo, per caso, chiacchieravamo come se non
fos se successo niente..
E allora venne la sorpresa. Una grossa sorpresa.
Si presento da me il figlio dell' amico, Filippo anche lui (chissa
perché si usa dare 10 stesso nome al figlio ?), e mi consegno un bi-
gliettino, su cui era scritto. . .
Ecco, il mio amico si scuso che doveva importunarmi e affenno che
un improvviso bisogno 10 obbligava a chiedermi che gli restituissi
le 500 lire che 1 u i mi aveva prestato qualehe anno prima.
Ma si puo chiamare amico un uomo cosi?
4. Soldo. - Mondja olaszul:
Azt hiszem, hogy egy fillérje sincs. - Azt hittem, hogy ő tele van
pénzzel, de tévedtem. - Azt hittem, hogy nem sok pénzre lesz szük-
ségem (avere bisogno di). - Sajnálom, hogy sok pénzt költöttem. -
Azt hiszem, hogy pénz nélkül maradt. Azt hittem, hogy pénz nélkül
maradt. Azt hittem, hogy pénz nélkül fog maradni.
5. Használja a rokon értelmű melléknevet!
Per es.: Sapevo che era una ragazza carina.
Sapevo che era una ragazza graziosa.
Sapevo che era un uomo tranquillo. - Credo che io l'abbia in-
contrato nel mese passato. - Questa e una eos a molto curiosa. -
Ho letto il romanzo di un famoso scrittore moderno. - Questo e
un evento importante nella nostra vita. - La stanza dove lavoro e,
per fortuna, molto luminosa.
6. Mondja meg az ellentétes értelmű melléknevet, és használja mon-
datban:
antico, grande, bellissimo, stupido, triste.
7. Alkosson egy-egy mondatot az alábbi rokon értelmű mellékne-
vekkel."
carino, grazioso, incantevole, piacevole.
407

35

8. Forditsa le magyarra szótár segitségével:
Un uomo perfetto
Quando 10 sposai, il Bosi aveva un' idea preeisa della felieita eoniu-
gale. Partendo d-al presupposto ehe Iui era un marito perfetto, pen-
sava ehe fosse inevitabile avere una moglie imperfetta (e per questo
si era orientato verso un tipo come me).
Fisicamente questa moglie avrebbe dovuto avere oeehi neri e ca..
peIli eastani. Come carattere avrebbe dovuto essere una brava donna
di easa (e io non 10 era) perennemente disponibile al marito.
Non 10 disturbava l'eventuale presenza di doti intellettuali. Anzi,
era orgoglioso di me. Delle volte mi diceva: «Sei la donna piu intel-
ligente ehe io abbia mai eonoseiuto.» Ma voleva ehe questa donna
molto intelligente fosse sempre in easa, quando e'era lui e anehe
quando non e'era, perehé avrebbe potuto telefonarmi da fuori, da un
momento all'altro.
10 gli dieevo i primi tempi del nostro matrimonio: «Avvertimi
quando torni, fammi sapere a ehe ora mi telefont» Ma lui si rabbuia-
va. Non poteva negare ehe, per varie esigenze, io dovessi uscire di
easa, ma una brava moglie, la moglie di un marito perfetto, doveva
intuire, seoprire con la sua sesta antenna, quando il marito, in un
modo o nell'altro, si sarebbe fatto vivo.
Mi rispondeva, eosi, di pessimo umore: «Non 10 so. Ma quando
ti telefono, quando torno, ti prego di essere in casa.» (Luisella Fiumi)
-">
408

Trentasei sima lezione
36
Villetta fuori porta

(Commedia in tre atti)
Personaggi:
Fernanda Gianfranchi
Rinaldo Artieri
Martina, figlia di Fernanda
Silvano, figlio di Rinaldo
Fernanda e Rinaldo si ama-
no ma non si decidono a
sposarsi. Sono condomini :
Fernanda, che e vedova, abi-
ta con la figlia al primo pia-
no, Rinaldo, ved ovo anche
lui, con Silvano al pianterre-
no della stessa villa.
Ecco la fine della commedia:
Q
Fernanda Forse se ci fossimo in-
eontrati a suo tempo
saremmo stati, chi sa,
il primo amore!
Rinaldo Invece abbiamo viaggiato su binari diversi.
Fernanda Perehé non era il nostro destino. Il nostro destino e di
essere condomini e basta. Meglio ehe niente, eh ? . . . Ma i
minuti passano e sara bene andare a pranzo. Lei pranza
a easa?
Rinaldo No. Ho un' idea. Andiamo insieme a fare un bel pranzet-
to. . . Invece del primo amore, il primo pranzo. Andiamo
in un bel ristorante del centro.
Fernanda No no!
Rinaldo Possibile ehe lei sia sempre di parer contrario ?
Fernanda E se ci vedono ?
409

36 Rinaldo Ma chi?
Fernanda La gente!
Rinaldo Che gente?
Fernanda La gente!
Rinaldo Ma chi ci deve vedere ?
Fernanda Non si sa mai! !
Rinaldo E anche se ci vedono, non me ne importa niente!
Fernanda A lei no, ma a me si.
Rinaldo 10 voglio andare in un ristorante del centro.
Fernanda No, del centro, no.
Rinaldo E faremo venire con noi i ragazzi!
Fernanda No, i ragazzi no. Questa volta i ragazzi no.
Rinaldo Insomma, prima si e poi no, e prima no e poi si!. . .
Fernanda Ma no! E co si chiaro. Che c'entrano i ragazzi? Si va noi
due, soltanto noi due. .. (Con ironica grazia) Si prende
un tassi. .. «Dove vanno i signori?» «Al Ronehetto» . . .
E via, fuori porta. .. Ci siamo. .. si scende, si entra, si
va sotto la pergola. .. Uh! che buon odore di arrosto e
di campagna. . . e che silenzio! . . . Ci si siede ad un ta vo...
lino appartato. . . ecco, si, quelio in fondo. . . l' orchestrina
suona un valzer (ne accenna il motivo); il cameriere dice:
«che posso offrire? Spumante?» Si parla sottovoce . .. si
sogna un po'... l' orchestrina suona un tango... (Ne
accenna il motivo) Finalmente soli!
Rinaldo (preso un po' dal gioco) Finalmente soH!
Fernanda (improvvisamente furba) Si, ma oh, soltanto per pranzare.
Rinaldo II resto si vedra.
Sil van o (entra con Martina) Ebbene? Tutto fatto? Abbiamo at-
teso invano la vostra telefonata. Si voleva andare a casa
come d'accordo, ma la curiosita ci ha ricondotti qui.
Martina E dunque ? Mangiamo i confetti?
Fernanda Niente confetti.
Rinaldo Guastano i denti.
Silvano (a Martina) Li senti? S'e fatto bene a tornare. Da soli non
concluderanno mai niente. Non osano, poverini! Si voglio...
no bene, ma si vergognano! Guarda, guarda! Diventano
410

Rinaldo
Silvano
rossi. (A Rinaldo e Fernanda) E alI ora, cari amici, siate 36
sinceri con noi. Vieni qua tu (e prende la mano di Ri-
naldo) e anche lei! (Prende la mano di Fernanda) Quando
le intenzioni sono buone tutto deve finir bene. Papa
Rinaldo, e contento di sposare la qui presente mamma
Fernanda?
Tu comandi, io volentieri obbedisco.
Mamma Fernanda, e contenta di sposare il qui presente
papa Rinaldo?
riJ
Fernanda Dal momento che lui ha detto di si. . .
Martina Finalmente ! Evviva gli sposi!
Silvano Siate felici, figli mi ei !
Rinaldo (portandosi una mano al cap o) Oh Dio, mi gira la testa..
(Si lascia cadere su una poltrona)
Fernanda Cominciamo bene! Un liquore, presto!
Rinaldo No, non e niente. Son loro che mi fanno girare la testa. 10
non so piu se sono padre, se sono figlio, se i genitori sono
loro o siamo noi..
S.l V.. ,
1 vano 01, VOI.
Rinaldo Ah si, siamo noi ? E alI ora noi vogliamo, noi ordiniamo · · ..
411

36
Silvano
Martina
Silvano
Rinaldo
Silvano
Rinaldo
Cioe non ordiniamo piu niente, il bastone del comando ve
10 siete preso voialtri.
E comandiamo. A pranzo!
Tutti insieme.
(ai genitori) 1 ragazzi davanti! (E si ti ra da parte con
Martina per lasciarli passare.)
(che s'e preso sottobraccio Fernanda e con lei s'e avviato,
si volta) Un momento. Chi paga?
Paghi tu!
Ho capito. Tutto cambia, ma chi paga esempre papa.
(Escono tutti.)
SIP ARIO
(Dalla commedia «Villetta fuori porta» di Eligio Possenti)
usa DELLEPARaLE
(andare)
Siamo andati a trovarlo nel suo
uffici o.
Andiamo avedere questo film!
E tardi: bisogna andare a letto.
Venga a prendermi alle otto.
Dove andate cosi in fretta?
Quest'anno va molto il giallo.
Queste scarpe non mi vanno.
Va pazzo per lei.
Il mi o orologio va av anti di tre
minuti.
Il Suo orologio va indietro di
dieci minuti !
Come va?
412
Fölkerestük a hivatalában.
Nézzük meg ezt a filmet!
Késő van: le kell feküdni.
Jöjjön értem nyolckor!
Hova siettek ennyire?
Az idén nagyon divatos a sárga.
Ez a cipő nem jó nekem.
Megőrül érte.
Az órám három percet siet.
Az ön órája tíz percet késik.
Hogy van?

VOCABOLI
villetta fuori porta város széli villa
la comnmne.dia vígjáték
I'atto fel vonás
il persona .ggio 1. személyiség, 2. sze-
replő (színdarabban)
deci.dersi* elhatározza magát
il condo.mino társtulajdonos
la ve.dova özvegyasszony
il ve.dovo özvegyember
il pianterreno földszint
a suo tempo a maga idejében
il destino sors
sara bene jó lesz
un bel pranzetto jó kis ebéd
e di pareer contra .rio ellenkező vélemé-
nyen van
faremo venire con noi magunkkal visz-
szük
iro.nico (..ci, ..ebe) gunyoros, gúnyos
ironikus
la gra.zia báj, kecsesség
la pe.rgola (szőlő)lugas
uh! jaj! juj!
ci si siede leülünk
il tavoli no appartato félreeső kis asztal
quelIo in fondo az ott a végén
l' orchestrina kis zenekar
I'orcbestra zenekar
sonare un valzer keringőt játszik
il valzer keringő
accennare (accenno) 1. rámutat vmire,
2. futólag érint vmit
accennare il motivo della mu.sica jelzi
a zene dallamát
la mu.sica zene
10 spumante pezsgő
sottovoce halkan
sonare un tango tangót játszik
36
il tango tangó
ebbene? nos?
tutto fatto? minden rendben?
la curiosita kíváncsiság
rieondurre * , ricondussi, ricondotto
visszavisz vhová vkit
e du.nque? nos hát?
il eonfetto cukrozott gyümölcs, édes-
ség
mangiamo i confetti? lesz esküvő?
mangiare i eonfetti (dO részt vesz vki-
nek az esküvőjén
guastare ront, rongál, elront, megron-
gál
s' e fatto bene jól tettük
eonclu.dere*, conclusi, concluso 1. be-
fejez, megcsinál, 2. nyélbe üt, meg-
köt (pl. üzletet)
non coneluderanno niente nem men-
nek semmire
osare (oso) mer vmit, merészel
si vogliono bene szeretik egymást
vole.r* bene (a) szeret vkit
comandare parancsol, megparancsol
obbedire (-isc..) engedelmeskedik
dal momento cbe tekintve hogy
evviva! éljen! éljenek!
evviva gli sposi! éljen a jegyespár!
il bastone bot
il bastone del eomando a parancsnoki
pálca
voialtri ti
tirarsi da parte félrehúzódik
pre .ndersi * sottobra .ceio belekarol
sottobra .ccio karon fogva
bo capito értem
il sipa.rio (színházi) függöny
413

36
GRAMMATICA
Kicsinyítő, becéző képzők
Andiamo insieme a fare un bel
pranzetto.
Ci si siede ad un tavolino.
L'orchestrina suona un valzer.
Menjünk el együtt egy jó kis
ebédre.
Leülünk egy kis asztalhoz.
A kis zenekar egy keringőt ját-
szik.
Nem mernek, szegénykék.
Non osano, poverini.
Az olaszban a leggyakoribb kicsinyítő és becéző képzők az
I ..etto
I
--____M
...ino
...eno
..uccio
Például: viso arc, visetto arcocska, negozio üzlet, negozietto kis
üzlet, pacco csomag, pacchetto kis csomag, casa ház, casetta kis ház,
cena vacsora, cenetta kis vacsora, nuvola felhő, nuvoletta felhőcske,
barac ca bódé, baracchetta kis bódé, paese falu, paesino falucska,
ragazzo fiú, ragazzino fiúcska, nipote unoka, nipotino kis unoka,
bicchiere pohár, bicchierino pohárka, kupica, ragazza leány, ragazzina
leányka, bambino kisfiú, bambinello kisfiúcska, fontana szökőkút,
fontanelIa kis szökőkút, Michele Mihály, Micheluccio Mihályka,
Carlo Károly, Carluccio Károlyka.
A kicsinyítő... becéző képzők melléknevekhez és határozószókhoz
is járulhatnak:
piccolo kicsi, piccolino pici, bello szép, bellino v. belluccio szépecs-
ke,freddo hideg,freddino egy kicsit hideg, allegro vidám, allegruccio
egy picit vidám, cattivo rossz, cattivello kicsit rossz, male rosszul,
maluccio egy kicsit rosszul, bene jól, benino elég jól.
Természetesen sok olyan -etto, -ino stb. végű szó van, amelyekben
ezek a végződések nem kicsinyítő vagy pecéző képzők. Ilyenek pél...
dául: progetto terv, pagina lap, oldal, mattina reggel, cappello kalap,
cugino unokatestvér,facchino hordár.
414

ESERZICI
36
1. Kicsinyitő-becéző képzők. - Forditsa magyarra:
Questa bambina ha un visetto carino. - Abbiamo mangiato una
cenetta finissima. - Questi ragazzini vorrebbero giocare dalIa mat-
tina alla sera. - Mettete i bicchierini e la bottiglia su qu el tavolino
li. - In cielo si vedevano solo piccole nuvolette. - Questa ragazzina
e proprio carina. - Vedi quelIa bambinelIa ? Ha due anni e gia parla.
- Stavano seduti in piazza e ascoltavano il rumore della fontanella.
- Questo e Micheluccio, il mia fratellino.
2.. Válaszoljon néhány mondatban az alábbi kérdésre:
Perché Fernanda non vuole andare a pranzo in un ristorante del
centro?
3. Mondja el jövő időben Fernanda álmodozását:
Prenderemo un tassi, davanti al ristorante scenderemo, . . . . . . . . .
4. Állítsa össze olaszul a jelenet vázlatát, és mondja el az olvasmány
tartaimát saját szavaival!
5.. Fordítsa magyarra, majd mondja el 3. személyben, múlt időben:
Mi sveglio, guardo alI' orologio. Sono le cinque. Ho sonno. V orrei
dormire ancora ma non posso. Mia moglie arriva col trenD delle sei e
mezzo.. Abbastanza presto.. Anzi, troppo presto! Non mi piace alzar-
mi alle cinque. Eppure devo alzarmi. Devo andare a prendere mia
moglie alla stazione.
Il marito si sveglio, ........... (folytassa!)
6. Utalószók. - Fordftsa olaszra:
Azt hiszem, hogy azért nem hívott fel engem telefonon, mert elfe-
lejtette a számunkat. - Azt kérdezte tőlem, hogy mikor fogunk
nyaralni menni az idén. - Nemcsak azért megyek örömest (con
piacere) a Balatonra, mert szeretek úszni, hanem azért is, mert gyö-
nyörű a táj.
4]5

36 Abból, ahogyan végzi a munkáját, abból, ahogyan beszél, abból,
ahogyan mosolyog, amikor a feleségét (a férjét) nézi, látszik, hogy
boldog.
7. Tegye az igét a megfelelő alakba!
Per es.: Non vieni? Mi dispiace. Pensavo ehe (venire)
Non vieni? Mi dispiace. Pensavo che saresti venuto (venuta).
N .t ? M. d. . N. ? M.
on venI e . lisplace,. . . on ml aeeompagna . 1 . . .
Lei non viene? Mi dispiace, ... N on Le piace questo regalo?
Mi. . .
Non mi aiuta a tradurre?
Mi . . .
Gli italiani non vengono?
Mi . . .
8. Vero? It vero? (Ugye?) - Fordítsa olaszra:
Per es.: Ugye nincs láza/d? Non hai lafebbre, vero?
Fáradt vagy, ugye? Sei stanco, e vero?
Ugye örülsz neki? - Ugye nem bánta meg, hogy eljött? - Szép
idő van, ugye? - Holnap elmegyünk moziba, ugye? - Ugye nem
fogsz késni? - Érdekes ez a regény, ugye? - Csinos ez az asszony,
ugye?
9.1 numeri. - Olvassa el fennhangon, majd tegyen fel egy-egy
kérdést a számokra:
L'Italia ha una superfieie di 301.225 chilometri quadrati.
In Italia ci sono quattro grandi citta che hanno oltre un milione
di abitanti. Nel 1975:
Roma ave va 2,868.000
Napoli aveva 1,278.000
abitanti.
La popolazione dell'Italia, alla fine della seeonda guerra mondiale,
nel 1945 era di 42 milioni; in 33 anni e aumentata di 14 milioni,
essendo essa, nel 1977, di 56 milioni.
Milano aveva 1,713.000
Torino aveva 1,190.000
Alcune curiosita
La Torre pendente di Pisa e alta 55 metrL La scala che conduce
alla cima ha 294 scalini.
416

Il Campanile di Giotto, accanto al Duomo di Firenze, e alto 84 36
metri. Se vogliamo andare su, dobbiamo salire 400 scalini.
La Basilica di San Pietro a Roma e lunga 186 metri e la cupola del-
la chiesa e alta 143 metri.
Il Colosseo, inaugurato nell'80, e alto 48 metrL Vi potevano entra-
re 50.000 spettatori.
10. Válaszoljon a kérdésekre:
Quanto e grande la superficie dell'Ungheria ? Quali sono le cinque
piu grandi citta dell'Ungheria? Quanti abitanti ha Budapest?
Quanti abitanti hanno le altre citta? Quanti abitanti ha l'Ungheria?
ll. Fordítsa magyarra szótd, segítségével :
La ciociara
Noi dovevamo scendere a Fondi e dissi a Rosetta di tenersi pronta.
Il trenD stava ferrno, ma io non mi stupii, si era ferrnato tante volte,
e eosi dissi a Rosetta: «Vedrai ehe in campagna ti sentirai rivivere:
mangerai, dormirai, e tutto andra bene.» Continuai a parlare di
quelIo ehe avremmo fatto in campagna eintanto il trenD non si muo...
veva. Faceva molto caldo e io dissi: «Mangiamo..» E tirai gin la
valigetta dove avevo messo le provviste, l' aprH e feci due pagnottelle
con il pane e il salame.. A vevo anche una bottiglietta di vino e ne
diedi un bicchiere a Rosetta e uno ne bevvi io.. Mangiavamo e il caldo
era forte e c'era un gran silenzio.. ( A/herto Moravia)
417

37
Tr ntasettesima lezione
(Ripetizione)
A hangsúlytalan névmási alakok szórendi helye (Összefoglalás)
1. Az igealak előtt állnak:
a) Egyszerű igeidőkben
Non 10 conosco.
Ti scrivero, appena arrivero.
Si compro un paio di scarpe.
Li inviterei, ma essi sono in campagna.
Te 10 daro oggi stesso.
b) Összetett igeidőkben (a segédige előtt)
N on la ho vista al cinema.
Oggi ci siamo alzati veramente mol to presto.
Credevo che mi avrebbero sorpreso con un regalo.
Se si fosse accorto di me, mi avrebbe salutato.
Credo che si sia dimenticato di me.
c) A felszólító mód egyes és többes szám 3. személyében
Mi dica, per favore, dov'e la fermata dell'autobus.
Mi faccia questo piacere !
Non se ne vadano ancora!
d) Műveltető ige esetén (a segédige előtt)
Si fece fare un cappotto d'inverno.
2. Az igealak után (vele egybeírva):
a) Jelen idejű főnévi igenév (infinito pre sen te ) esetén
418

Promise di farlo subito se possibile.
Speravo di incontrarvi a teatro.
Ho deciso di alzarmi piu presto.
Promise di comprarmelo il piu presto possibile.
Erano belle arance: decise di comprarsene due chilL
37
b) Múlt idejű főnévi igenév (infinito passato) esetén (a segédige
után)
Spero di non averti offeso.
Credo di essermene preoccupato troppo.
Disse di averglielo dato per il suo compleanno.
c) Múlt idejű melléknévi igenév (participio passato) esetén
Presolo in mano, 10 guardava a lungo.
Alzatasi dalletto, andű nel bagno.
d) Egyszerű határozói igenév (gerundio semplice) esetén
Incontrandolo per la strada, mi fermai a parlare con lui.
e) Összetett határozói igenév (gerundio composto) esetén (a se-
gédige után)
Avendolo dimenticato a casa, dovette tornare.
1) A felszólító mód egyes szám 2. és többes szám 1. és 2. személyé-
ben
Lasciami in pace!
Impariamola a memoria, questa bella poesia.
A1zatevi, ragazzi, e tardi.
3. Előtte is, utána is állhat:
a) Egyes szám 2. személyű tiltó alakú felszólítás esetén
N on mi offendere ! vagy: Non offendermi!
Non 10 dimenticare! vagy: Non dimenticarlo!
419

37 b) Módbeli segédige + főnévi igenévesetén
Si dovrebbe vergognare. inkább: Dovrebbe vergognarsi.
Non 10 posso leggere., inkább: Non posso leggerlo.
VOCABOLI 
la poesi.a költemény; költészet
la moda divat
l'abitazione n lakás
u..tile hasznos
ESERCIZI
1.. Tegye a mellékmondat állitmányát trapassato prossimo-ba!
Per es.: Gli dissi ehe mi sentivo staneo..
Gli dissi ehe mi ero sentito staneo.
Le dissi ehe la mia sorellina si sentiva stanea, e pereio non veniva.
- Mio padre disse ehe lavorava troppo negli ultimi tempi.. - Mia
madre mi disse ehe guadagnavo poeo.
Disse ehe abitava in Piazza Garibaldi. - Disse ehe manteneva una
grande famiglia. - Disse ehe non gli piaceva quellibro.. - Disse ehe
traduceva in ungherese un romanzo italiano.
2. Tegye afőmondat állitmányát lnúlt időbe!
Per es. ,: Il mio caro figlio dice ehe studiera meglio in futuro..
Il mio caro /iglio disse ehe avrebbe studiato meglio infuturo..
La mia figliolina dice ehe sara piu diligente..
La mia mogliettina dice ehe mi comprera una camicia..
1 miei nonni dicono ehe verranno a vederei domani.
La mia eara cugina dice ehe leggera questo libro senz' altro.
1 miei genitori dicono ehe risparmieranno un po' di denaro per
eomprarmi un registratore.
420

3. A hangsúlytalan névmások helye: - Válaszoljon a kérdésekre! 37
Per es.: Conosei que sta bella poesia?
Si, si, la conosco molto bene.
Ha lett o quelle belle poesie sui giornale di oggi?
Ha imparato a memoria quei bei versi di Dante ehe si trovano in
una delle lezioni?
PUQ prestarmi un momento la sua stilografica?
Per piacere, potrebbe darmi un po' il suo giornale?
Lei va sempre in tempo agli appuntamenti, e vero?
Non si dimentiehera di venire in casa mia per le otto di sera?
Lei potrebbe leggere un grosso romanzo (di 400 pagine) in un
giorno?
4. Forditsa olaszra:
Tudtam, hogy el fog jönni hozzánk. Azt hittem, hogy a feleségével
, fog jönni. - Tudtam, hogy tréfál. Reéltem, hogy nem tréfál. -
Tudta, hogy beteg vagyok.. Azt remélte, hogy nem vagyok beteg. -
Tudtam, hogy sok a gondja. Azt reméltem, hogy kevesebb a gondja,
mint az előző hónapban.. - Tudta, hogy nem fogom őt megsérteni..
Azt remélte, hogy nem fogom őt megsérteni. - Tudtam, hogy meg-
fázott. Reméltem, hogy nem fázott meg.
5. Írja le függő beszédben:
Lui disse: «Ho finito il lavoro. Andro al cinema.» E domando:
«Tu che eos a farai?»
Lei disse: «Non lavorero piu neaneh'io. Andremo insieme..»
Lui disse: «Sono content o di sentirti parlare cosi..})
Lei rispose: «10 sono lieta di andare con te a divertirmi un po'.»
6. Fordítsa olaszra:
Nem tudom, hogy hol fogok enni. Azt sem tudom, hogy mit fogok
enni. - Te tudod, hogy honnan jönnek ezek a turisták? - Mondd
meg nekem, hogy mikor keltél fel. Mondd meg, hogy hány órakor
feküdtél le. - Ki tudja, hogy miért veszekednek annyit? - Mondd
meg nekem, hogy mit fordítasz.. - Meg tudod nekem mondani, hogy
421

37 lnelyiket akarod a kettő közül? ("a kettőből") - Tudjátok, hogy mi
újság? A tanárom megnősült. Pedig már 55 éves.
7. Használja az ellentétes értelmű melléknevet!
Per es.: E possibile che egli l'abbia terminato.
E impossibile che egli l'abbia terminato.
Queste vie sono larghissime. - Questo lungo racconto e bruttissi...
mo. - Questi edifici sono abbastanza alti. - Quanto sei buono oggi,
disse la madre al figlioletto. - Quel paese epovero di materie prime.
- II fiume e vicino: e a due chiIometri di qui.
8. Használja az ellentétes értelmű igét!
Per es.: Non voleva restare. Non voleva andarsene.
Disse che avrebbe continuato a fumare. - Guarda: comincia a pio-
vere. - Ho cominciato a lavorare alle cinque. - Non volete rima-
nere? - Ho cercato i mi ei guanti e non li . . . - Sedetevi, per favore.
- Presto, presto, salite che non c'e tempo!
9. Fordítsa magyarra:
aj La sua attivita e utilissima.- Abbiamo vinto tutte le difficolta.
- Quei due vecchi vivono in poverta. - I nostri hanno poche pro-
babilita di vincere : la Fiorentina e piu forte. - Andarono ad una
velocita di 120 chilometri all'ora. - Studia le lingue con una faci1ita
sorprendente. - La ricchezza di colore caratterizza i quadri di
questo giovane pittore. - Per maggior sicurezza chiusi la porta a
chiave. - La sua continua stanchezza significa che e malato.
b J E una cosa interessante, questo continuo cambiamento della
moda. - Credo che i suoi sentimenti siano sinceri. - La nostra abi-
tazione e moIto lontana dal centro. - Scusa, non avevo intenzione
di offenderti. - II mia amico ha, purtroppo, molte preoccupazioni.
- In alcune universita italiane come Padova, Bologna, Roma, Napoli
ecc., esiste anche l'insegnamento dell'ungherese, mentre in parecchi
licei ungheresi s'insegna la lingua italiana.
422

Igerago ási táblázatok
Avere
Indicativo Congiuntivo
Presente
Passato prossimo
a vuto
avuto
avuto
avuto
a vuto
avuto
ho
hai
ha
abbiamo
avete
hanno
ho
hai
ha
abbiamo
a vete
han no
Imperfetto Trapassato prossimo
avevo avevo avuto
a veVl avevi avuto
aveva aveva a vuto
avevamo avevamo avuto
avevate avevate avuto
a ve.vano ave.vano avuto
Passato remoto Trapassato remoto
ebbi ebbi avuto
a vesti a vesti avuto
ebbe ebbe avuto
avemmo avemmo a vuto
a veste a veste avuto
e. bbero e.bbero avuto
Futuro Futuro anteriore
avro avro avuto
a vrai a vraI avuto
avra avra avuto
avremo avremo avuto
a vrete avrete avuto
avranno avranno avuto
Condizionale
Presente Passato
a vrel a vrel avuto
a vresti avresti avuto
avrebbe avrebbe avuto
avremmo avremmo avuto
a vreste a vreste avuto
a vre. bbero avre.bbero avuto
Infinito Participio
abbia
abbia
abbia
abbiamo
abbiate
a.bbiano
abbia
abbia
abbia
abbiamo
abbiate
a.bbiano
a veSSl
a veSSl
a vesse
ave.ssimo
aveste
a ve. ssero
Presente
Passato
avuto
avuto
avuto
avuto
avuto
avuto
Imperfetto
Trapassato
aves SI
a vessi
a vesse
ave.ssimo
a veste
ave.ssero
avuto
a vuto
avuto
a vuto
avuto
avuto
Imperativo
abbi (non avere)
abbia
abbiamo
abbiate
a.bbiano
Gerundio
Presente
avere
Passato
avere a vuto
Passato
avuto
Presente
a vente

Semplice
avendo
Composto
avendo avuto
423

Essere
Presente
sono
sei
e
SI amo
siete
sono
Imperfetto
ero
en
era
eravamo
era vate
e.rano
Passato remoto
fui
f osti
fu
fummo
fos te
fu'rono
Futuro
saro
sarai
sara
saremo
sarete
saranno
Indicativo
Congiuntivo
Presente
sono
sei
e
Slamo
siete
sono
Passato prossimo
stat o (-a)
stato (-a)
stat o (-a)
stati (-e)
stati (-e)
stati (-e)
Trapassato prossimo
era
ert
era
eravamo
era vate
e.rano
stato (-a)
stato (-a)
stato (-a)
sta ti (-e)
stati (-e)
stati (-e)
fui
f osti
fu
fummo
foste
fu.rono
Trapassato remoto
stato (-a)
stato (-a)
stato (-a)
stati (-e)
stati (-e)
stati (-e)
Futuro anteriore
saro
sarat
sara
saremo
sarete
saranno
stato (-a)
stato (-a)
stato (-a)
stati (-e)
stati (-e)
stati (-e)
sla
Sla
sia
siamo
siate
SI'ano
sta
sta
sla
Slamo
siate
sl'ano
Passato
stato (-a)
stato (-a)
stat o (-a)
stati (-e)
stati (-e)
sta ti (-e)
Imperfetto
fossi
fossi
fosse
fo.ssimo
foste
fo.ssero
Trapassato
stato (-a)
stato (-a)
stato (-a)
stati (-e)
stati (-e)
stati (-e)
fos si
fossi
fosse
fo.ssimo
foste
fo'ssero
Imperativo
Presente
saret
saresti
sarebbe
saremmo
sareste
sare. bbero
Infinito
Condizionale
sarel
saresti
sarebbe
saremn10
sareste
sare. bbero
Passato
stato (-a)
stato (-a)
stat o (-a)
sta ti (-e)
sta ti (-e)
sta ti (-e)
sH (non e. ssere)
Sla
stamo
sia te
SI'ano
Gerundio
I Presente Passato
\ e. ssere e. ssere sta to
424
Participio
Presente
Passato
stato
Semplice
essendo
Composto
essendo stato

1. r ozás --- Parlare
Indicativo Congiuntivo
Presente Passato prossimo
parto ho parlato
parH hai parlato
parla ha parlato
parliamo abbiamo parlato
parIate avete parla to
pa.rlano hanno parlato
Imperfetto Trapassado prossimo
parlavo avevo parlato
parla vi a veVl parla to
parlava aveva parlato
parlavamo avevamo parlato
parlavate a vevate parla to
parla' vano ave.vano parla to
Passato remoto Trapassato remoto
parlai ebbi parlato
parlasti avesti parla to
parl o ebbe parlato
parlammo avemmo parlato
parlaste aveste parl a to
parla.rono e- bbero parlato
Futuro Futuro anteriore
parlero avro parlato
parlerai a vraI parla to
parlera avra parla to
parleremo avremo parlato
parlerete a vrete parlato
parleranno avranno parlato
Condizionale
Presente
parlerei
parleresti
parlerebbe
1
a vrel
a vresti
avrebbe
Passato
parla to
parlato
parlato
parla to
parla to
parla to
ci pio
par eremmo avremmo
parlereste a vreste
parlere.bbero I a vre. bbero
Infinito I Parti
Presente Passato Presente
I parlare avere parlato parlante
Passato
parlato
parli
parH
parH
parHamo
parliate
pa -rlino
abbia
abbia
abbia
abbiamo
abbiate
a-bbiano
Presente
Passato
parla to
parla to
parla to
parlato
parlato
parlato
Imperfetto
parlassi
parlassi
parla sse
parla .ssimo
parlaste
parla.ssero
a vess!
a vessi
a vesse
ave.ssimo
a veste
a ve. ssero
Trapassato
parlato
parlato
parl a to
parlato
parlato
par la to
Impera tivo
parla (non parlare)
parH
parliamo
par la te
pa.rlino
Semplice
parlando
Gerundio
Composto
avendo parlato
425

TI. ragozás -- Vendere
- - -- ---- --- - I
Indicativo Congiuntivo
Presente Passato prossimo Presente
vendo ho venduto venda
vendi hai venduto venda
vende ha venduto venda
vendiamo abbiamo venduto vendiamo
vendete a vete venduto vendiate
ve.ndono hanno venduto ve.ndano
Imperfetto Trapassato prossimo Passato
vendevo avevo venduto abbia venduto
vendevi aveVI venduto abbia venduto
vendeva aveva vend ut o abbia vend uto
vendevamo avevamo venduto abbiamo venduto
vendevate a veva te venduto abbiate venduto
vende.vano ave.vano venduto a-bbiano vend ut o
Passato remoto Trapassato remoto Imperfetto
vendei (-etti) ebbi venduto vendessi
vendesti a vesti venduto vendessi
vendé (-ette) ebbe venduto vendesse
vendemmo avemmo venduto vende.ssimo
vendeste a ves te venduto vendeste
vende-rono (-e-ttero) e.bbere venduto vende-ssero
Futuro Futuro anteriore Trapassato
vendero avro venduto a vessi venduto
venderai a vraI vend ut o a veSSI venduto
vendera avra venduto a vesse venduto
venderemo avremo venduto a ve-SSlmo venduto
venderete I a vrete venduto a ves te venduto
venderanno avranno venduto ave-ssero venduto
Condizionale I Imperativo
\ 1
Presente Passato
venderei venduto I
a vrel -
venderesti avresti venduto vendi (non vendere)
venderebbe avrebbe venduto venda
venderemmo avremmo venduto vendiamo
vendereste a vreste venduto vendete
vendere- bbero avre-bbero venduto ve-ndano
Infinito I Participio I Gerundio
Semplice Composto
vendendo avendo venduto
Presente Passato Presente
ve-ndere avere venduto vendente
Passato
venduto
426

Ill. ragozás -- Partire
Presente
parto
parti
parte
partiamo
partite
pa.rtono
Imperfetto
parti vo
parti vi
parti va
parti vamo
partivate
parti. vano
Passato remoto
partii
partisti
parti
partimmo
partiste
parti.rono
Futuro
parti ro
partirai
partira
partiremo
partirete
partiranno
Indicativo
Passato prossimo
sono
sei
e
stamo
siete
sono
parti to (-a)
parti to (-a)
parti to (-a)
partiti (-e)
partiti (-e)
parti ti (-e)
Trapassato prossimo
ero
en
era
era vamo
era vate
e.rano
partito (-a)
partito (-a)
parti to (-a)
parti ti (-e)
partiti (-e)
partiti (-e)
fui
fosti
fu
fummo
foste
fu.rono
Trapassato remoto
partito (-a)
parti to (-a)
parti to (-a)
parti ti (-e)
partiti (-e)
partiti (-e)
Futuro anteriore
saro
sarai
sara
saremo
sarete
saranno
partito (-a)
parti to (-a)
partito (-a)
partiti (-e)
parti ti (-e)
parti ti (-e)
Condizionale
Presente
partirei
partiresti
partirebbe
partiremmo
partireste
partire.bbero
Infinito
sarei
saresti
sarebbe
saremmo
sareste
sare.bbero
Passato
parti to (-a)
parti to (-a)
partito (-a)
partiti (-e)
partiti (-e)
parti ti (-e)
Participio
Presente Passato Presente
partire e.ssere partito partente
Passato
partito
Congiuntivo
Presente
parta
parta
parta
partiamo
partia te
pa.rtano
Passato
partito (-a)
parti to (-a)
partÍto (-a)
parti ti (-e)
partiti (-e)
parti ti (-e)
Imperfetto
partissi
partissi
partisse
parti .ssimo
partiste
parti'ssero
sta
sta
sta
stamo
sia te
si.ano
Trapassato
partito (-a)
parti to (-a)
parti to (-a)
partiti (-e)
parti ti (-e)
parti ti (-e)
f ossi
f ossi
fosse
fo.ssimo
foste
fo.ssero
,-
Imperativo
---,
parti (non partire)
parta
partiamo
partite
pa.rtano
Gerundio
Semplice Composto
part endo essen do partito
427

nl. ragozás (...ise-es igék) -- Finire
Csak a kijelentő mód és a kötőmódjelen idejében, valamint a fel-
szólító módban van -ise-es ragozás:
Indicativo presente Congiuntivo presente Imperativo
I I
finisco finisca I -
finisci finisca finisci (non finire)
finisce finisca finisca
finiamo finiamo finiamo
finite finiate fini te
fini. scono finiscano fini ..scano
A többi egyszerű igeidő:
Indicativo
lmperfetto: finivo, finivi finiva, finivamo, finivate, fini"vano
Pass. rem.: finii, finis ti, fini, finimmo, finis te, fini"rono
Futuro: finiro, finirai, finira, finiremo, finirete, finiranno
Condizionale
Presente: finirei, finiresti, finirebbe, finiremmo, finireste, finire"bbero
Congiuntivo
lmperfetto: finissi, finissi, finisse, fini "ssimo, finis te, fini "ssero
A nyelvkönyvünkben előfordult igék közül:
1. ...isc-es igék: attribuire, arrossire, capire, costruire, favorire, garantire,
guarire, obbedire, patire, preferire, proibire, pulire, restituire, ricostruire,
st)arire, stupire, trasferire;
2. nern kapnak -isc- betoldást: aprire, avvertire, coprire, divertire, dormire,
partire, proseguire, ripartire, seguire, sentire, servire, soffrire, vestire;
3. Kétféleképpen ragozható: mentire (mento v. mentisco).
428

A visszaható ige ragozása - Lavarsi
Indicativo
Congi untivo
Presente
mi lavo
ti la vi
si la va
Passato prossimo
mi sono lavato (-a)
ti sei lavato (-a)
si e lavato (-a)
Presente
ci laviamo ci si amo lavati (-e) ci laviamo
vi lavate vi siete lavati (-e) vi la via te
si la .vano si sono lavati (...e) I si la .vino
I Imperfetto Trapassato prossimo Pass
I mi lavavo mi ero lavato (-a) mi sia
ti lavavi ti eri lavato (-a) ti sia
I
I si lavava si era lavato (-a) si sia
I ci lavavamo ci era vamo lavati (...e) ci siamo
I vi lavavate vi era vate lavati (...e) vi siate
si lava.vano si e.rano lavati (...e) si si.ano
Passato remoto Trapassato remoto Imper
mi la vai mi fui lavato (-a) I mi lavassi
ti lavasti ti fosti lavato (-a) ti lavassi
si la vo si fu lavato (-a) si la vasse
ci lavammo ci fummo la va ti (...e) ci lava.ssimo
vi lavaste vi foste lavati (...e) vi la vaste
si lava .rono si fu .rono lavati (...e) si lava.ssero
Futuro Futuro anteriore Trapa
mi lavero mi saro lavato (-a) mi fossi
ti la verni ti sara i lavato (...a) ti fosgi
si la vera si sara lavato (..a) si fosse
ci laveremo ci saren10 lavati (-e) ci fo.ssimo
vi laverete vi sarete lavati (-e) vi foste
si laveranno si saranno lavati (-e) si fo.ssero
Condizionale I Imper
Presente I Pusato
mi laverei mi sarei lavato (-a) -
ti la veresti ti saresti lavato (-a) la.vati (non t
si laverebbe si sarebbe lavato (-a) si lav í
ci laveremmo ci saremmo lavati (-e) la via. moci
vi lavereste vi sareste lavati (-e) la va. tevi
si lavere.bbero si sare. bbero lavati (-e) si la -vino
Infinito I Parti ci pio I Ger
Presente Passato Preseote Passato Semplice
lavarsi e.ssersi lava.ntesi lava.tosi la va .ndosi
lavato
mi la vi
ti la vi
si la vi
ato
lavato (-a)
lavato (-a)
lavato (-a)
lavati (-e)
lavati (-e)
lavati (-e)
fetto
ssato
lavato (..a)
lavato (-a)
lavato (-a)
lavati (...e)
lavati (-e)
lavati (-e)
ativo
i lavare)
undio
Composto
esse.ndosi
lavato
/
429

A szenvedő igeragozás - Invitare
Indicativo
\1 soo
seI
é
siamo
siete
sono
Presente
sono invitato (-a)
seI invitato (-a)
é invitato (-a)
siamo invitati (-e)
siete invitati (-e)
sono invitati (-e)
Imperfetto
era invitato (-a) stb.
Passato remoto
fui invitato (-a) stb.
Futuro
saro invitato (-a) stb.
era
fui
saro
Condizionale
\ sarei
Presente
sarel invitato (-a) stb.
Passato prossimo
stato (-a) invitato (-a)
stato (-a) invitato (-a)
stato (-a) invitato (-a)
stati (-e) invitati (-e)
sta ti (-e) in vita ti (-e)
stati (-e) invitati (-e)
Trapassato prossimo
stato (-a) invitato (-a) stb.
Trapassato remoto
stato (-a) invitato (-a) stb.
Futuro anteriore
stato (-a) invitato (-a)
Passato
stat o (-a) invitato (-a) stb.
Congiuntivo
Presente Passato
Sla invitato (-a) stb. sia stato (-a) invitato (-a) stb.
Imperfetto Trapassato
f ossi invitato (-a) stb. f o88i stato (-a) invitato (-a) stb.
Imperativo sii invitato (-a), sia invitato (-a), siamo invitati (-e) stb.
Infinito
Presente
Passato
e.ssere invitato (-a)
e.ssere stato (-a) invitato (-a)
Gerundio
Semplice
Composto
essendo invitato (-a)
essendo stato (-a) invitato (-a)
A venire-vel képzett szenvedő ragozás (csak az egyszerű igeidőkben!)
Presente: vengo invitato (-a)
Imperf.: venivo invitato (-a)
Cond. pres.: verrei invitato (-a)
Pass. rem.: venni invitato (-a)
Futuro: verro invitato (-a)
Cong. pres.: venga invitato (-a)
Cong. impferf: fossi invitato (-a)
430

A rendhagyó igék ragozása
A legtöbb rendhagyó igének csak a passato remoto-ja és a participio passato-ja
rendhagyó, pl. mettere, misi, messo tesz vhová.
Az összetett alakokat ugyanúgy ragozzuk,mint az alapigét, pl. az ammettere, permet-
tere, promettere, rbnettere, smettere igét a mettere szerint, az appartenere, mantenere,
ottenere igét a tenere szerint stb.
A legtöbb rendhagyó ige -ere végű. Az -are végűek (az olasz igék legnagyobb
része!) szabályos képzésű; rendhagyó csak  andare. dare, stare.
Ez a jegyzék a nyelvkönyvünkben előfordult rendhagyó igéket tartalmazza betű-
rendben, és közli azok rendhagyó alakjait.
accadere, accadde, accaduto (meg)történik - Fut.: accadra
acce.ndere, accesi, acceso meggyújt
acco.gliere, accolsi, accolto fogad vkit (ragozása: mint co.gliere)
acco.rgersi, mi accorsi, mi sono accorto (dO észrevesz vmit, vkit
aggju.ngere, aggiunsi, aggiunto hozzátesz
amme.ttere, ammisi, ammesso megenged, elfogad
andare, andai, andato megy, elmegy - Presente: vado, vai, va, andiamo, andale,
vanno; Futuro: andro stb.; Condizionale presente: andrei stb.; Congiuntivo
presente: vada, vada, vada, andiamo, andiate, va.dano; Imperativo: va' v. vai,
vada, andiarllo, andate, va.dano.
anda.rsene, me ne andai, me ne sono andato elmegy (mint andare)
apparire, apparvi v. apparii v. apparsi, apparso megjelenik - Pres.: appaio v.
apparisco, appari v. apparisci, appare v. apparisce, appariamo, apparite,
appa.iono v. appari.scono; Cong. pres.: appaia v. apparisca, appariamo,
appariate, appa.iano v. appari.scano
appartenere, appartenni, appartenuto tartozik vkihez, vmihez (mint ten ere)
appeendere, appesi, appeso felakaszt vmit vhová
aprire (apro), aprii v. apersi, aperto kinyit
assi .stere, assistei v. assistetti, assistito (a) jelen van vhol
assu.mere, assunsi, assunto felvesz, elvállal
atte.ndere, attesi, atteso vár vkit
attrarre, attrassi, attratto vonz, csábít - Pres.: attraggo, attrai, attrae, attraia-
43]

mo, attraete, attraeggono,. Imperf.: attraevo stb.; Fut.: attrarro stb.; Cong.
pres.: attragga,. attraiamo, attraiate, attra-ggano
avere, ebbi, avuto van neki (ragozása a 423. lap on)
avvenire (avviene), avvenne, avvenuto (meg)történik
bere, bevvi v. bevetti, bevuto iszik, megiszik - Pres.: bevo, heví, beve, beviamo,
be vete , be.vono; Fut.: berro stb.; Cong. pres.: beva stb.; Imp.: bevi, bevete
cadere, caddi, caduto (el)esik, leesik - Fut.: cadro stb.
ebieedere, chiesi, cbiesto (a) kér vkitől vmit, kérdez
chiu.dere, chiusi, cbiuso bezár, becsuk
co-gliere, colsi, coito szed, leszed, megragad - Pres.: co/go, cog/i, coglie, co-
gliamo, cogliete, co.lgono; Fut.: cog/iero v. corro stb.; Cong. pres.: co/ga;
cogliamo, cogliate, co-lgano; Imp.: cog/i, cogliete
comporre, composi, composto összeállit, alkot, komponál (mint porre)
compre-ndere, compresi, compreso megért
conelu-dere, conclusi, concluso befejez, véghez visz
condurre, condussi, condotto vezet, visz vhová - Pres.: conduco, conduci, con-
duce, conduciamo, conducete, condu.cono; Imperf.: conducevo stb.; Fut.:
condurrb stb.; Pass. rem.: condussi, conducesti stb.; Cong. pres.: conduca;
conduciamo, conduciate, condu.cano; Imp.: conduci, conducete
confo.ndere, confusi, confuso összekever, megzavar
cono-scere, conobbi, conosciuto ismer
consi.stere, consistei v. consistetti, £onsistito (dO áll vmiből
convemre, convenni, cODvenuto összejön; kell, illik (mint venire)
convi-ncere, convinsi, convinto meggyőz
coprire, coprii v. copersi, coperto (dO betakar vmivel, elnyom (hangot)
co errere, corsi, corso fut, szalad
costrisngere, costdnsi, costretto (a) kényszerít vmire
cre.scere, crebbi, cresciuto nő, növekszik
dare, diedi v. detti, dato ad, megad, odaad - Pres.: do, da;, da, diamo, date,
danno; Imperf.: davo stb.; Pass. rem.: diedi v. detti, desti, diede v. dette, dem-
mo, deste, dieedero v. deettero; Fut.: daro stb.; Cong. pres.: dia; diamo, diate,
dieano; Cong. imper[: dessi, dessi, desse, de.ssimo, deste, de.ssero; Imp.:
da' v. da;, date
deci.dere, decisi, deciso elhatároz
descri.vere, descrissi, descritto leir
dife.ndere, difesi, difeso megvéd
dipeendere, dipesi, dipeso függ vmitől, vkitől
dire, dissi, detto mond, megmond - Pres.: dico, dici, dice, diciamo, dite, di.cono;
Imperf.: dicevo stb.; Pass. rem.: dissi, dicesti, disse, dicemmo, diceste, di-sse-
ro; Fut.: diro stbQ; Cong. pres.: dica; diciamo, diciate, di.cano; Cong. imperf.:
dicessi stb.; Imp.: di', dite
diri-gere, diressi, diletto irányU, vezet
diseu.tere, discussi, diseusso megvitat; (di) vitatkozik vmiről
432

disfarsi, mi disfeci, mi sono disf8tto (di) megszabadul vkitől
dispi8cere, dispi8cqui, dispi8ciuto nem tetszik, sajnálatot kelt, bánt (mint
piacere)
disporre, disposi, disposto (dO rendelkezik vmivel (mint porre)
distienguere, distinsi, distinto megkülönböztet - Pres.: distinguo stb.
divi .dere, divisi, diviso feloszt
dovere, dovei v. dovetti, dovuto kell- Pres.: devo v. debbo, dei-'i, deve, dobbialno,
dovete, de.vono v. de-bbono; Fut.: dovro stb.; Cong. pres.: debba v. deva;
dobbiamo, dobbiate, de"bbano v. de"vano
eselu.dere, esclusi, escluso kizár
esi.stere, esi stei v. esistetti, esistito létezik, van
espri -mere, espressi, espresso kifejez
e.ssere, fui, stato van (ragozás a a 424. oldalon)
este.ndere, estesi, esteso kiterjeszt.
fare, feci, fatto tesz, csinál - Pres.: faccio v. fo, fai, fa, [acciamo, fate, fanno;
Imperf.: facevo stb.; Pass. rem.: feci, facesti, fece, facemmo, faceste, fe"cero;
Fut.: faro stb.; Cong. pres.: j'accia; facciamo, facciate, fa.cciano; Cong.
imperf. : facesJi stb.; Imp.: fa' v. fai, fate
giu -ngere, giunsi, giunto érkezik, megérkezik
insi.stere; insistei v. insistetti, insistito (8) kitart vmi mellett, sürget vmit, kitar-
tóan kér
inte -ndere, intesi , inteso megért; szándékozik
interroempere, interruppi, interrotto félbeszakít, megszakít
introdurre bevezet; bedug (nÚnt condurre)
iseri.vere, iserissi, iseritto beir
leeggere, lessi, letto olvas
mantenere, mantenni, nlantenuto megtart, eltart (mint tenere)
me.ttere, misi, messo tesz, helyez, rak
morire, morU, morto meghal - Pres.: muoio, muori, muore, moriamo, Iflorite,
muo-iono; Fut.: nloriro v. morTO stb.; Cong. pres.: muoia; moriolno, moriate,
muo.iano; Imp.: muori, morite
muo.vere, mossi, mosso mozgásba hoz, mozog, indul - Pres.: muovo, muovi,
muove, moviamo, movete, muo"'vono; Imperi.: movevo stb.; Pass. rem.: mossi,
movesti, mosse, movemmo, move..fte, mo.ssero; Fut.: movero stb.; Cong. pres.:
muova; moviamo, moviate, muo"vano; Cong. imperf.: mo)'essi stb.; Imp.:
muovi, movete
na .seere, nacqui, nato születik
naseo"'ndere, naseosi, naseosto elrejt; eltitkol
oeeo.rrere, oceorsi,. oceorso ken, szükséges
offe.ndere, offesi, offeso megsért
offrire,offrii v. offersi, offerto felajánl, megkinál, átnyújt - Pres.: offro stb.
ottenere, ottenni, ottenuto elnyer, megkap vmit (mint tenere)
433

parere, parvi, parso látszik - Pres.: paio, pari, pare, pariamo, parete, pa.lono;
Fut.: parro stb.; Cong. pres.: paia; paiamo, paiate, paiano
pereo.rrere, pereorsi, pereorso bejár vmit, átfut (könyvet stb.)
pe-rdere, perdei v. perdetti v. persi, perduto v. perso elveszt
perme.ttere, permisi, permesso megenged
piaeere, piaequi, piaeiuto tetszik, ízlik - Pres.: piaccio, piaci, piace, piacciamo,
piacete, pia.cciono; Imperf. : piacevo stb. ; Pass. rem. : piacqui, piacesti, piacque ,
piacemmo, piaceste, pia.cquero; Cong. pres.: piaccia; piacciamo, piacciate,
pia.cciano
pia -ngere, piansi, pianto sír
pio-vere, piovve, piovuto esik (az eső)
porre, posi, posto (oda)tesz, helyez, (oda)rak - Pres.: pongo, poni, pone, po-
niamo, ponete, po.ngono; Imperf.: ponevo stb.; Pass. rem.: posi, ponesti, pose,
ponemmo, poneste, po.sero; Fut.: porro stb..; Cong. pres.: ponga; poniamo,
poniate, po.ngano; Cong. imperf.: ponessi stb.; Imp. poni, ponete
potere, potei, potuto tud, -hat, -het - Pres.: posso, puoi, puo, possiamo, potete,
po.ssono; Fut.: potro stb.; Cong. pres.: possa; possiamo, possiate, po.ssano
pre.ndere, presi, preso vesz, elvesz, fog
preseri.vere, preserissi, preseritto előír, rendel, felír (gyógyszert)
prome.ttere, promisi, promesso megígér
proporre, proposi, proposto javasol, ajánl (mint porre)
raeeo-gliere, raeeolsi, raeeolto (össze)gyűjt; felvesz vmit (mint co.gliere)
raggiu .ngere, raggiunsi, raggiunto elér, utolér
re.ndere, resi, reso Inegad, visszaad, tesz vmivé
resi.stere, resistei v. resistetti, resistito (a) ellenáll vminek
respi-ngere, respinsi, respinto visszaurtisit, elutasít
rieondurre, rieondussi, rieondotto visszavezet, visszavisz (mint condurre)
rieono .seere, rieonobbi, riconoseiuto felismer, elismer
ridare, ridiedi, ridato visszaad (mint dare)
ri-dere, risi, riso nevet
rimanere, rimasi, rimasto marad - Pres.: rimango, rimani, rimane, rimaniamo,
rimanete, rima.ngono; Imperf.: rimanevo stb.; Fut.: rimarro stb.; Cong. pres.:
rimanga; rimaniamo, rimaniate, rima.ngano; Imp.: rimani, rimanete
rime-ttere, rimisi, rimesso visszatész
ripre.ndere, ripresi, ripreso újra elővesz, visszavesz, újra elkezd vmit
riso-lvere, ri sol si v. risolvei v. risolvetti, risolto v. risoluto megold; elhatároz
rispondere, risposi, risposto felel, válaszol
riuseire, riuseii, riuseito sikerül (mint uscire)
rivedere, rividi, rivisto v. riveduto viszontlát, átnéz
rivo.)gersi, mi rivoIsi, mi sono rivolto (a) fordul vkihez
saUre, salii, saUto felmegy vhová; emelkedik - Pres.: salgo, sali, sale, saliamo,
saU te, sa.lgono; Cong" pres.: salga; saliamo, saliate, sa.lgano
sapere, seppi, saputo tud - Pres.: so, sai, sa, sappiamo, sapete, sanno; Fut.:
434

sapro stb.; Cong. pres.: sappia; sappiamo, sappiate, sa"ppiano; Imp.: sappl,
sappiate
see"gliere, seelsi, seelto választ, kiválaszt - Pres.: scelgo, scegli, sceglie, sceglia-
mo, scegliete, sce"lgono; Fut.: scegliero stb.; Cong. pres.: scelga; scegliamo,
scegliate, sce"lgano; Imp.: scegli, scegliete
see"ndere, seesi, seeso leszáll, lemegy, kiszáll
seomparire, seomparvi, seomparso eltűnik - Pres.: scompaio, scompari, scom-
pare, scompariamo, scomparite, scompa"iono
seoprire, seoprii v. seopersi, seoperto kitakar; felfedez - Pres.: scopro stb.
seo"rrere, seorsi, seorso végigfut, lefolyik
seri"vere, serissi, seritto ír, megír
seuo"tere, scossi, scosso ráz, megráz, felráz
sedere, sede:i v. sedetti, seduto ül, leül - Pres.: siedo v. seggo, siedi, siede, sedia-
mo, sedete, sie"dono v. se"ggono; Fut.: sedero stb.; Cong. pres.: sieda v. segga;
sediamo, sediate, sieodano v. seoggano; Imp.: siedi, sedete
smeottere, smisi, smesso (ill) abbahagy vmit, felhagy vmivel
soff'rire, soffrii v. soffersi, sofferto szenved; elvisel - Pres.: soffro stb.
sorpre"ndere, sorpresi, sorpreso meglep
sorri"dere, sorrisi, sorriso mosolyog
spe"gnere,spensi, spento elolt; kikapcsol (rádiót) -Pres. : spengo, spegni, spegne,
spegniamo, spegnete, spe"ngono; Cong. pres.: spenga; spegniamo, spegniate,
spe"ngano; Imp.: spegni, spegnete
spe"ndere, spesi, speso (el)költ, kiad
spi "ngere, spinsi, spinto lök, taszít; serkent
stare, stetti, stato van, áll - Pres.: sto, stai, sta, stiamo, state, stanno; Imperf.:
stavo stb.; Pass. rem.: stetti, stesti, stette, stemmo, steste, steottero; Fut.:
staro stb.; Cong. pres.: stia; stiamo, stiate, sli"ano; Cong. imperf.: stessi,
stessi, stesse, ste"ssimo, steste, ste"ssero; Imp.: sta' v. stai, state
stri"ngere, strinsi, stretto (meg)köt; szorít, szoros vmi
sueee"dere, sueeessi v. suceedei v. suecedette, sueeesso (a) vki után következik;
történik, bekövetkezik
taeere, taequi, taeiuto hallgat, nem szól, e]hallgat - Pres.: taccio, taci, tace,
tacciamo, tacete, taocciono; Fut.: tacero stb.; Pass. rem.: tacqui, tacesti,
tacque, tacemmo, taceste, ta"cquero; Cong. pres.: taccia; tacciamo, tacciate,
ta"cciano; Imp.: taci, tacete
te"ndere, tesi, teso (ki)feszít, kitereget; hajlik vmire
tenere, tenni, tenuto tart; vél, gondol - Pres.: tengo, tieni, tiene, teniamo,
tenete, te"ngono; Pass. rem.: tenni, ten esti, tenne, tenemmo, teneste, teonnero;
Fut.: terro stb.; Cong. pres.: tenga; teniamo, teniate, teongano; Imp.: tieni,
tenete
toogliere, tolsi, tolto kivesz, levesz; elvesz, elvisz - Pres.: tolgo, togli, toglie,
togliamo, togliete, toolgono; Fut.: togliero stb.; Cong. pres.: tolga; togliamo,
togliate, to "/gano ; Imp.: togli, togliete
435

tradurre, tradussi, tradotto lefordit - Pres..: traduco, traduci, traduce, tradu...
ciamo, traducete, tradu"cono; Fut.: tradurr?; stb.; Cong. pres.: traduca,'
traduciamo, traduciate, tradu.cano; Cong. Ímperf.: traducessi stb.; Imp.:
traduci, traducete
trasco.rrere, trascorsi, trascorso eltölt (időt); elmúlik, eltelik (idő)
trasme.ttere, trasmisi, trasmesso megküld, továbbít, közvetít
ucci.dere, uccisi, ucciso (meg)öl, meggyilkol
udire, udU, udito han, meghall - Pres.: odo, odi, ode, udiamo, udite, o.dono;
Fut.: udiró v. udro stb.; Cong. pres.: oda; udiamo, udiate, o"dano; Imp.: odi,
udi te
uscire, uscii, uscito kimegy, elmegy - Pres.: esco, esci, esce, usciamo, uscite,
e"scono; Cong pres.: esca; usciamo, usciate, e.scano; Imp.: esci, uscite
valere, valsi, valso ér vmit - Pres.: valgo, vali, vale, valialno, valete, va"/gono;
Fut.: varró stb.; Cong. pres.: valga; v aliamo , valiate, vae/gano
vedere, vidi, visto v. veduto lát, megnéz - Fut.: vedro stb.
venire, venni, venuto jön - Pres.: vengo, vieni, viene, veniamo, venite, ve"ngono;
Pass. rem.: venni, venisti, venne, venimmo, veniste , ve.nnero; Fut.: verró stb.;
Cong. pres.: venga; veniamo, veniate, ve.ngano; Imp.: vieni, venite
vi.ncere, vinsi, vinto győz, legyőz; nyer
vi.vere, vissi, vissuto él - Fut.: vivró stb.
volere, vollj, voluto akar, kiván - Pres.: voglio, vuoi, vuole, vogliamo, vo/ete,
vo.gUono; Pass. rem.: volli, volesti, volle, volenu'tlo, vo/este, vo.llero; Fut.:
vorró stb.; Cong. pres.: voglia; vogliamo, vogliate, vo.gliano; Imp.: vogU,
vogliate
436

a
ar- las fordítási
mglása
la ato
(A vastag betűs szám az olvasmányt jelöli)
1. 4. a) Carlo salu ta l'ingegnere. L'avvocato salu ta la signora. Lo studente
saluta il professore. Giuseppe saluta la ragazza. b) Emilio abita a Roma. Agnese
abita a Genova. Pietro abita a Palermo. Anna abita a Torino. e) Filippo e in-
gegnere? Si, e ingegnere. Il signor Ferrari e avvocato? Si, e avvocato. Carlo e un
ragazzo italiano. Giuseppe e uno studente italiano. Claudia e una ragazza italia-
na. Claudia ebeIla.
6. Dov'e l'ingegnere? E a Perugia. E a Ferrara. E a Sorrento. E in citta. Dove
va l'ingegnere? Va a Perugia. Va ad Orvieto. Va a San Gimignano. Va in citta.
2. 9. Questo ragazzo e Pietro? Si, e Pietro. E lui. Questa ragazza e Anna? Si,
e Anna. E leL Pietro e un ragazzo simpatico? Si, esimpatico. Anna e una bella
ragazza ? Si, ebeIla. Queste signore sono italiane? Si, sono italiane. Sono Barba-
ra e Margherita? Si, sono loro.
10. Questa famiglia italiana abita in un quartiere nuovo. La casa dove abitano
e una beHa casa moderna, con due grandi balconi. Le camere non sono grandi,
ma sono accoglienti.
3. 7. a) - C'e un posto libero nello scompartimento? - Si, questo posto
qui e libero. - Grazie. - Di niente. b) Ci sono due posti liberi, per favore? -
Si, questi qui sono posti liberi.
9. Molti turisti ungheresi vanno in Italia. Molti vanno a Venezia e a Roma.
Nei treni ci sono moHi viaggiatori. NeUe carozze non ci sono posti liberi. Parec-
chi sono anche in corridoio. Alcuni dormono, aUri leggono il giornale o un
libro.
4. 5. Dove sei, Carlo? Sono qui! Anche Pietro e qui? Si, e qui. -- Siete qui,
ragazzi? Siamo qui! Da quando siete qui? Gia da un' ora. - Dove sono le ra-
gazze? Sono li. Dov'e Giuseppe? E in biblioteca. Da quando e in biblioteca?
Gia dalIa mattina..
6. a) il padre di Giulia, igenitori di Carlo, la madre di Claudia; la madre di
questa ragazza, il padre di questo ragazzo ; il colore di quest'automobile;
b) i figli dell'ingegnere, le figlie dell'avvocato, l'appartamento della famiglia, le
camere dell'appartamento, il programma della radio, la partenza del treno, i
437

viaggiatori del rapido, l'orario dei treni, i film del mese, il panorama del1a citta,
le case del quartiere, l'amico del medico, imalati del medico, i professori della
scuola, la maestra dei ragazzi, il professore delle ragazze, l'avvocato della si-
gnora; ej l'appartamento del mio amico, le camere delloro appartamento, le
scuole deUa nostra citta, i professori della nostra scuola, l'automobile del mio
medico, le carrozze del nostra trenD, il colore della vostra automobile ; d J l'ap-
partamento dei genitori di Carlo, le domande dell'avvocato della signora, la
risposta della maestra di Anna, il col ore deIl'automobiIe dei Pellegrini.
9. Hai moIti libri? Non ho molti 1ibri. Ho pochi libri. Hai 1ibri italiani ? Si, ho
alcuni libri italiani. - Ho un amico italiano. E un ragazzo simpatico. - Ha un
amico: si chiama Paolo. - Hai un bel vestito. Hai un gusto moIto buono. -
Hai figli? Si, ho un bambino ed una bambina.
5. 5. Aspetto un poco. Aspetto il mio amico. - Aspetti ghl da una mez-
z' ora? Aspetti Claudia? - Insegna 1ingue straniere. Insegna anche la lingua
italiana .
10. a) E il dieci ottobre. E il cinque novembre. E il primo febbraio. E l' otto
aprile. E il diciassette giugno. E l'undici luglio. E il trentun gennaio. b J Partia-
mo il primo agosto. - Arrivano il ventotto settembre. - Arriviamo alla fine del
mese. - Siamo a Roma al principio di maggio. - Rimaniamo fino alla meta
di marzo.
12. - Dica, dove va quest'anno? - In Italia. - Si? Quanto tempo in tende
passare in Ita1ia? - Quindici - venti giorni. - Va anche aNapoli? - Natu-
ralmente ! Napoli e una citta moIto bella ed interessante. n panorama di Napoli
col Vesuvio e moIto bello.
6.. 3. Ti aspetto. Ti aspetto moIto. Ti aspetta anche lui (anche lei). - Vi aspet-
tiamo. Vi aspettano anche loro. - Non mi aspetta. Non ci aspettano. - Ti
aspetta ? Mi aspettano? Lo aspettate? Lo aspettiamo. - Mi vedi? Ti vedo. Ci
vedete? Vi vediamo. - Ti scrivo. Mi rispondi? - Vi scrivo. Ci rispondete? Gli
scriviamo. Le scrivo. - Mi scrive in italiano. - Ti scrive spesso? - Vi risponde
sempre? - Ci risponde subito. - Lo vedo spesso. - La vediamo di rado!
7. 7. aj Saluta l'amico. Saluto gli amici. Va in Italia con la moglie. Vado a
Venezia con igenitori. Chiama per telefono l'amica. Anche adesso parla con
l'amica. hj Vado a fare colazione. Andate a giocare? Vado a scrivere una lettera.
Comincio a comprendere tua moglie. Quando cominciate a lavorare? A che ora
finite di lavorare? Dimentica spesso di chiudere la porta. Non dimentico mai di
aprire la radio alle sette di mattina. ej E questo che non comprendete? Eper
questo che non ti alzi in tempo? E qui che si ferma l'autobus? E li che ci aspetta-
no? E alle cinque e mezzo che parte il treno? E a mezzanotte che arriva a casa?
Ii lui (v. elei) che paga per i biglietti? Elei che ha ragione. ELei che mi dice
questo? E la benzina che costa moIto.
9. Lei vuole lavorare? Si, voglio lavorare. Adesso non voglio lavorare. Volete
lavorare? Si, vogliamo lavorare. Oggi non vogliamo lavorare: edomenica. -
438

Vuoi rispondere? No, non voglio. Voglio studiare. Voglio studiare l'italiano.
V oglio imparare bene la lingua italiana.
10. Aspetta! Aspetta un poco! Aspettate un momento, vengo subito! Non
aspettare! Non aspettate, non posso venire. - Aprite la radio! Apri la porta!
Non aprire la porta! Chiudi la porta! Non chiudere la porta! - Ripeti la frase!
Ripetete la domanda! Impara bene queste frasi! Rispondi! - Comincia a lavo-
rare! Cominciate a lavorare! Finisci di lavorare! Finite di lavorare! Non dimen-
ticare di chiudere la porta!
8. 9. aj - Dove sei stato, Pietro? - Sono stato al cinema. -- Che cosa hai
visto? - Ho visto il nuovo film di Fellini. - Ti e piaciuto ? - Mi e piaciuto.
E un film molto interessante. - Sei andato solo al cinema? - Ma no, papa!
Sono andato con Anna. - Va bene, Pietro. Quando sei arrivato a casa? - Alle
otto, circa. b J Ho attraversato la strada e mi sono ferrnato (fennata) davanti al
cinema. Quando sono uscito (uscita), ho incontrato Pietro e Anna.
9. 6. Domani andremo a Perugia. Alle sette di mattina saliremo in macchina,
e partiremo. 10 guidero l'automobile. Quando saro stanco, guidera anche mia
moglie. Cosi non saremo stanchi, quando arriveren10 a Perugia. Tutti scende-
ranno dalIa macchina e saranno contenti che siamo arrivati in questa beUissima
citta. Che cosa faremo a Perugia? Visiteremo il centro e passeggeremo un'ora,
un'ora e mezzo. Vedremo moIte belle cose.
11. Due turisti ungheresi vanno per la strada. V ogliono andare al Pantheon.
Dov'e il Pantheon? Elontano o vicino? Non 10 sanno. Lo domandano ad un
signore. Non 10 sa neanche lui. Chiedono a una donna, se devono andare a si-
nistra o a destra. La donna dice loro come devono andare al Pantheon.
10. 3. aj Parla in italiano. Parla spesso in italiano. - Va lentamente. Va len-
tamente per la strada. - Telefona di rado. Telefoni di rado all'amica? - Leggi
poco. Lei legge poco in italiano. b) Le scrivo sempre. - Ci aspettano adesso. -
Gli tele fon o subito. - Ti vedD di rado. - La amo moIto. - Li conosco poco.
- Le scrivo in italiano. - Ti vedD di nuovo! - La saluto caldamente. - Mi
risponde nervosamente. - Ti amo sinceramente. - Li incontro spesso. - Le
vedo per la prima volta. - La incontro ogni giorno. - La incontro anche do-
manI.
5. 1 libri di Moravia sono moIto interessanti. - Oggi non e abbastanza inte-
ressante il programma della televisione. - E bello il panorama della citta. -
Sono belle le vie di questa citta. - La biblioteca del professore e splendida. -
La moglie di quest'uomo e una donna simpatica. - Il marito di Anna e un uomo
gentile. - L'amico del marito di Anna e un uomo moIto tranquillo. - La casa
dei genitori di mia moglie e nuova ma non e grande. - L'automobile del figlio
del mio amico e una macchina italiana.
439

11. 8. - Mi dia tre cartoline illustrate e tre francobol1i da 130 lire. - Eccoli,
signora. Che altro desidera? - Mi dia ancora 10 sigarette e una seatola di
cer1n1.
12. 3. Mi aspetta. Aspetta me. Ti aspetto. Aspetto te. Ci aspettano. Aspettano
noi. Li aspettiamo. Le aspettiamo. Li guardo. Le guardo. Guardo loro. Vi
guardo. Guardo voi, si, voi. - Mi piace. Piace a me. Mi ha telefonato. Ha tele-
fonato a me. Gli scrivi? Le scrivi? Vi scrivo. Scrivo anche a voi. -- Amo anehe
te. Amo anche loro. - Mi ami? Ti amo. Amo solo te.
4. Scrive di me. Scrive di te. Scrive di Iui (di leO. Parla di noi. Parla di voi.
Parla di loro. - Parte con me. Parte con te. Parte con lui (con leO. Arriva con
noi. Arriva con voi. Arriva con loro. - Viene da me. Viene da te. Viene da lui
(da lei). Vengono da noi. Vengono da voi. Vengono da loro. - Viene da me.
Vado da te. Vado da lui (da lei). Vengono da noi. Vanno da voi. Van no da loro.
-- Dormono da voi? No, dormono da loro.
7. Adriana si avvia verso la tabaccheria per comprare una scatola di sigarette.
Apre la scato]a per accendere una sigaretta. Fuori la aspetta Carlo per salutaria
e andare con lei in un bar vicino.
13. 9. 10 credo che fara bel tempo, lui (lei) crede che fara brutto tempo. -
Mia moglie dice che Carlo arrivera oggi, io invece so che e gia arrivato. Mia
moglie domanda: «Allora perché non ha telefonato 1» 10 rispondo che non ha
telefonato perché era staneo quando e arrivato. -- Oggi non sono andato (anda-
ta) a letto presto perché ho avuto da fare. -- Mi piacciono queste giornate al
mare: mi alzo quando voglio, riposo quando voglio, passo il mio tempo come mi
place.
14. 5. Ho comprato tutto. - Non posso sapere tutto. - Questo 10 sanno tutti.
- Tutti sono partiti 1 - Tutto e co si difficile! - Tutte le sue domande sono
difficili. - Non conosco tutti. - Tutte le donne hanno moHo da fare. - Tutto
e pronto. - Tutti sono pronti. - Tutti sono arrivati. - Dimentichi tutto. -
Tutti saranno qui in tempo. - Questo 10 conoscono tutti. - Tuui capiscono
tutte le domande. - Tutti conoscono tutti i vocaboli.
8. L'automobile e davanti alla casa. Il medico compra dei fiori, e sale in auto-
mobile accanto aHa moglie. Oggi e sua moglie che guida. Ieri sono arrivati a
casa dana villeggiatura, e adesso vanno dai Pellegrini. E Barbara ehe apre la
porta e saluta gli ospiti. Le due donne si abbracciano. - Tu ti sei moho abbron-
zata! - dice Barbara a Margherita. Filippo li ringrazia della bella cartolina illu-
strata. Rispondendo a una domanda Francesco dice che si sentivano a meravi-
glia aRimini. 1 Pellegrini offrono loro del cognac. Margherita preferisce il
Cinzano at cognac perché e dolce. - Alla vostra salute ! - Altrettanto, gra-
Z1e.
IS. 5. Ho bisogno di denaro. Vog1io comprare un televisore. Purtroppo non
ho abbastanza denaro. Devo chiedere un prestito, eppure non mi piace ehiedere
dei prestiti. A chi posso ehiedere 4.000 fiorini 1 Devo ehiedere in prestito, a
440

qualcuno, almeno 4.000 tiorini. Vado dal mio amico (dalIa mia amica). So che
Iui (lei) ha del denaro. Chiedo a lui (a Iei) 4.000 tiorini.
16. 1. aj caldo, piu caldo, il piu caldo; fortunato, piu fortunato, il piu fortu-
nato ; felice, piu felice, il piu felice; b J un giorno caldo, un giorno piu caldo, i1
giomo piu caldo del mese; una notte fredda, una notte piu fredda, la notte piu
fredda dell'anno; un uomo felice, l'uomo piu felice del mondo; una donna
vecchia, la donna piu vecchia del Paese; eJ una strada lunga, una strada me-
no lunga, la strada meno lunga; un viaggio interessante, un viaggio meno in-
teressante, il viaggio meno interessante ; d J un albergo modernissimo, letti
comodissimi, poltrone nuovissime, un monte altissimo, un beUissimo paese.
2. aj 10 sono piu forte di te. Lui (lei) e piu inteUigente di me. - Anna e piu
carina di Marta. Anna e piu carina anche di te. Lei e la piu bella deUe ragazze.
Chi e piu fortunata di lei? - Devo dire che io sono piu intelligente che bella,
ha risposto Marta, eppure i ragazzi fanno la corte a me. b J Questo ragazzo e
altrettanto bravo quanto suo frateUo. - Alessandro e un uomo fortuna to. Ma
tu sei almeno co si fortunato come lui. - 10 non sono (co si) giovane come Flora,
eppure sono piu carina di lei, ha detto Emilia. - Un libro cosi interessante come
questo? Questo e il libro piu interessante nella mia biblioteca. - Una donna
cos} gentile come mia moglie? Non c'e una donna piu gentile di lei in tutto il
mondo.
8. L'ltalia ha una posizione geografica favorevoJe perché il mare la circonda
da tre lati ed ha dei contini con altri paesi soltanto a settentrione, ma anche
questi sono confini naturali. - 10 sono gUt stato (stata) in Italia e ho sentito
parlare della Grotta Azzurra, ma non Pho ancora vista. La prossima volta visi-
tero anche l'isola di Capri: allora andro avedere anche questa grotta meraviglio-
sa. - Ho attraversato due volte anche la pianura del Po, e una regione molto
beHa. - So che la Sardegna ela Sicilia appartengono aH'Italia ma, purtroppo,
non sono stato (stata) ancora né in Sicilia, né neU'isola di Sardegna. - Napoli
l'ho gia vista: vi ho passato tre giomi. Secondo me il Vesuvio e il vulcano piu
bello del mondo.
9. Egli e il maggior poe ta del secolo. -- Il tuo orologio e migliore del mio. _
II mio amico e il miglior uomo del mondo. - Il tempo e pessimo: piove da una
settimana, dice il bagnante. - E ottimo il tempo: pio ve da tre giorni, dicono nei
paesi. - La mass ima parte dell'Italia e montuosa.
12. Guida lentamente! Guida piulentamente! - Parla piu brevemente, moho
brevemente! - Egli (elIa) impara tutto moho bene. Anche l'italiano 10 impara
piu facilmente di me.
17. 7. Giuseppe vuole telefonare a Claudia per invitarla a una gita. Sono le
quattro e mezzo del pomeriggio. Sono le ore di punta. Fa il numero di Claudia.
Purtroppo, ta linea e occupata.. La chiama di nuovo. Finalmente riesce a parlare
con Claudia. La ragazza e contenta che passeranno di nuovo insieme una gior-
nata e ringrazia Giuseppe dell'invito.
441

18. 2. Scriveva una lettera. Scrisse la lettera. Ha scritto la lettera.
14. Ieri sera siamo andati con mia mog1ie a cenare in un ristorante. Arrivam-
mo verso le otto e mezzo e quasi tutti i tavoli erano gia occupati. Per fortuna
c'era li un cameriere cortese che ci indico un tavolo libero. 10 mangiai una coto-
letta alla milanese con insalata verde, mia moglie invece un polIo arrosto perché
esso le piace moHo. Bevemmo mezzo litro di vino rosso e due caffe. Era una sera
piacevole.
19. 6. Questa e la casa in cui abitiamo. - L'autobus che prendo la mattina e
sempre pieno di gente. - Il treno da cui tanta gente e scesa a Pisa, e il rapido
Genova-Roma. - Questi sono gli ombrelloni sotto i quali riposano quelli che
non vogliono prendere il sole. - Chi esce di casa in tempo, non fa tardi al posto
di lavoro.
20. 8. - Hai fame? Tu hai sempre fame! La cena non e ancora pronta. -
Non fa niente. Quanto devo aspettare? - Ancora una mezz'ora. E moHo? -
Abbastanza. - Posso darti un pezzo di formaggio. Ti do anche un panino. Lo
mangi? - Va bene, 10 mangio.
_ Non avete freddo? 10 ho freddo. Non fa proprio freddo, ma fa fresco. -
Non ho caldo neanch'io, ma non ho freddo. - Ha ragione la mamma, chiu-
diamo la finestra!
_ Quanti anni ha questo bambino? Forse quattro anni? - Ma no! Ha
soltanto tre anni. - E un bambino molto buono, e vero? - Si., e nlolto carino.
Lo amo. Ma 10 amano tutti, e anche lui ama tutti.
21. 7. Perché sei scomparso (scomparsa) e perché non sei tomato (tornata)?
_ Brontola sempre, non e mai content o (contenta)di niente.- Quando s'accor-
se del topo, lancio un grido. - Protestano perché li abbiamo svegliati. - L'o-
rologio batté le nove. - La pioggia batte le finestre. - Egli (ella) non batte
mai i bambini. - Dobbiamo risolvere questo problenla. - Abbiamo deciso di
partire per Venezia. - Aumenteranno gli stipendi?
22. 5. Mi faccio fare un paio di scarpe. - Ti sei fatto fare un vestito nuovo?
_ Mi faceia portare, per favore, un bicchiere di aequa minerale. - Perché mi
hai fatto chiamare? - Ti faccio ved ere la mia biblioteca. - Le faro vedere
dov'e il mercato. - Perché mi fai parlare tanto? Non vedi che sono stanco?
_ Mi fece sedere nel soggiorno. - Ci fece aspettare moHo.
8. Sa dove siamo stati con mia moglie (con mio marito)? Sull'Ansa del Danu-
bio. - Sa chi abbiamo lncontrato ieri sera? Il mio ex compagno di scuola. (La
mia ex compagna di scuola.) - Sai quando arrivera? Col treno delle nove. -
Sa da quanto (tempo) La aspetto? Da venti minuti ! - Sapete da chi ho ricevuto
questa bella cravatta ? Da mio figlio, per il mio compleanno.
23. 4. Villa Borghese e forse il piu bel parco di Roma. Se fa bel tempo, mohi
passeggiano in questo parco. Quando eravamo a Roma, anche noi andammo
442

a Villa Borghese. Vi passammo eirea un' ora. Poi andammo al Pineio. Di la si
vede bene gran parte della eitta e anehe la basilica di San Pietro.
24. 8. L'anno prossimo mio figlio vorrebbe andare in Italia. Dovrebbe studiare
un poe o in italia no perehé allora il suo viaggio sarebbe moHo piu interessante :
saprebbe parlare con gli italiani, essi 10 eapirebbero e anehe lui eapirebbe eio
ehe rispondono alle sue domande. Pereio ha deciso di iseri"lersi ad un eorso
serale di lingua italiana. Diee ehe in quel easo non maneherebbe mai alle lezioni
e studierebbe ogni giomo almeno un quarto d'ora. Vedremo se sara eos}.
25. 9. Credo ehe non sia aneora tardi. - Spero ehe tu non sia staneo (stan-
ea). - Peecato ehe io sia staneo (stanea). - E impossibile ehe dorma aneora. -
Pare ehe abbia sonno. - Puo darsi ehe non siano qui? - Bisogna ehe tu seriva
questa lettera oggi stesso.
26. 10. Quanto eosta questo vestito ? - Quando l'hai ineontrata? - Dove li
hai ineontrati? - Sai di ehe eosa ci siamo dimentieati? - Dove attraversiamo
la strada? - A chi posso domandario ? - Di ehe eos a ti sei oeeupato neUe
ultime settimane ? - Ti sei ineontrata con lui a Roma? - A chi posso ehiedere
un po' di denaro? - Di ehe eos a ti meravigli? - Ti sei eongratulato con lei?
27. 6. a) Mangiata la zuppa di pesce, i ragazzi italiani ordinarono pasta con
la ricotta. Terminata la eena, si a1zarono dal tavolo e arldarono al bar. Ordinati
due eaffe, guardavano la gente ehe sedeva ai tavoli. Accortisi di due ragazze ad
unD dei tavoli, osservarono ehe esse erano moHo earine. h) La gente viaggiante
in prima classe, come vedi, puo sedere comodamente. - I bagnanti nuotano
moHo nel mare perehé fa caldo, l'aequa inveee e fresea. - Durante il mio viag-
gio ho visto del1e eose sorprendenti. - Quest'uomo e un cantante eccellente.
8. Gli italiani, essendosi riposati, si avviarono al monte Gherardo. Essendo
arrivati suI monte, seesero dall'autobus. A vendo guardato il Monumento della
Liberazione, ammirarono la bellezza del panorama.
29. 2. Sembra ehe non avremo bel tempo. - Sembra ehe non potremo
partire. - Mi pare ehe non sara diffieile farlo. - Pare ehe il tempo eambiera.
- Credo ehe arrivera domani. - Credo ehe ci inviteranno. - Credo ehe rimar-
ranno solo per tre giorni. - Non ho aeeettato l'invito perehé non saro a easa.
- Mi ha telefonato invano perehé non erD in easa. - Useirono quando eomin-
eio a piovere.
5. So ehe e qui. Sapevo ehe era qui. Sapevo ehe era stato (-a) qui. - So ehe e
staneo (-a). Sapevo ehe era staneo (-a). Sapevo ehe era stato (-a) staneo (-a).-
Sa ehe lavoro. Sapeva ehe lavoravo. Sapeva ehe avevo lavorato. - Sa ehe
ho sonno. Sapeva ehe avevo sonno. Sapeva ehe avevo avuto sonno. - So
ehe 10 fara. Sapevo ehe l'avrebbe fatto. - Sa ehe 10 (la) invitero. Sapeva ehe
l'avrei invitato (-a). - Diee ehe potra rimanere solo un quarto d'ora. Disse ehe
non poteva rimanere piu di un quarto d'ora. Disse ehe avrebbe potuto rimanere
solo un quarto d'ora.
443

7. Naturalmente sapevo che era il cOlnpleanno di mia moglie. Le avevo comprato
dei fiori e due bei dischi. Quando arrivai a casa, mia moglie era nel soggiorno. Entrai,
la salutai, e le consegnai i fiori e il pacco con i due dischi. Lei mi ringrazió e mi
domando che cosa c'era nel pacco, perché non l'aveva ancora aperto. Le risposi che
c'era qualcosa che le avrebbe fatto piacere. Allora l'aperse. Era moIto contenta
quando vide i dischi. Disse sorridendo che li avrebbe ascoltati subito.
8. Dal 1970 si sono eostruite in Ungheria molte aziende in cui e piu facile lavorare
che neUe vecchie. Gli operai dispongono di macchine nuove, moderne che li aiutano
di piu nelloro lavoro.
9. Sono stato (-a) in una cooperativa di produzione. 1 membri della cooperativa
dicono che le nuove macchine agricole funzionano eccellentemente ed esse li aiutano
molto. Lavorando con queste macchine essi raggiungono dei risultati molto migliori
di prima. Dissero anche che illoro lavoro era piu facile e dovevano lavorare meno.
30. 9. Ho bisogno del Suo aiuto. - Questo bambino ha paura del tuono. - Sono
stufo (-a) di quest'uomo. - Sono contento (-a) di questo risultato. - Quel paese e
povero di materie prime. - l'Italia e ricchissima di monumenti d'arte. - Siamo lieti
(-e) dell'invito, verremo senz'altro. - Giuseppe e innamorato di Claudia, anche
Claudia e innamorata del ragazzo.
31. 4. So di essere stato (-a) stanco (-a). - So di non aver avuto telnpo. - So di
aver avuto ragione. - Sono sicuro (-a) di aver visto questo film. - Sono sicuro (-a)
di averlo (averla) riconosciuto (-a). - Sono convinto (-a) di aver preso un raffreddore
sulla spiaggia.
7. Il prezzo della benzina e aumentato di 100 lire. - Mi ricordo benissimo di te:
abbiamo frequentato insieme illiceo. - Purtroppo, non mi sono accorto (-a) di lei.
- Luigi vuole bene ad Agnese. - Spero che 10 aiuterai se ne avra bisogno. - Domani
faremo visi ta ai nostri amici. - Te ne pentirai, ne sono sicuro (-a).
32.. 11. a) Benché avessi ragione, non dissi nemmeno una parola. - Sebbene fosse
tardi, quasi mezzanotte, chiamai per telefono il mio amico a causa di un affare
urgente. - Mi dispiaceva che lei non si sentisse bene. - Temevo che lei non fosse
contento (-a) di me. - Volevo che anche 101'0 fossero qui, al ricevimento. - Dubitavo
che Anna fosse co si vanesia. hj 1 Martino mangerebbero zuppa di pesce se essa non
fosse eosi forte. - Se la zuppa di pesce non fosse cosi forte, non sarebbe un piatto
tipicamente ungherese. - Se avessi ancora fame, lnangerei anche una pasta con la
ricotta. - Se il signor Martino non avesse la barba, non avrebbe un aspetto cosi seno.
33. 2. Il mio amico e professore come me. -- 10 ho ventotto anni come te. -
Tu sai tanto di questa cosa, quanto me. - Chi e cosi fortunato (-a), come te?
Beato (-a) te!
444

4.. Disse ebe non aveva tempo.. Disse ehe aveva molto da fare.. Disse ehe aveva
fretta.. Disse ehe aveva la febbre.. - Disse ehe aveva ritirato il suo stipendio..
Disse ehe a veva preso in affi tto una eamera al Bala ton.. Disse ehe se n' era dimen",
tieato (-a).. Disse ehe il suo amico aveva fatto earriera: era diventato il eapore-
dattore del giornale.. Disse ehe aveva preso un raffreddore Disse ehe il medieo
l'aveva visitato (-a) e gli (Ie) aveva preseritto una cura.. - Disse ehe mi avrebbe
chiamato per telefono.. Disse ehe sarebbe venuto (-a) a trovarmi al mio posto
di lavoro.. Disse ehe saremmo andati (-e) insieme in Italia..
5.. Che ore saranno ? Non so, ma sara gia tardi.. Che ore sono? Saranno gia
le dieei.. Sara l'una.. Saranno Ie sette e mezzo.. Dov' e Pietro? Sara a casa.. Sara
all'universita. Dove sono le ragazze ? Saranno al cinema. -- Dove sono andate?
Saranno andate in centro a eomprare qualeosa. Che ore erano quando sono
uscite di easa? Saranno state le cinque e mezzo.
8. La ringrazio tanto deHa sua gentilezza. - Non mi fido di Iui (lei); non
mantiene la sua parola. - Ricordo benissimo le sue parole. - Mio padre soffre
spesso di mal di testa. - Dubito della sua sincerita. -- Trema va di paura. -- Si
lalnentava delIe diffieolta ehe aveva incontrato. - Si seuso del ritardo qi mez-
zora. - Preferiseo l'estate alf'inverno.
34.. 5. Li mi trattavaIO moIto bene. -Adesso bisogna contentarsi di ques,o.
poi vedremo. - Si e stancato (-a) di questo viaggiare ogni giorno. - Speriamo
ehe preto guarira di questa malattia. - Dispera della sua fortuna. -- Dovrebbe
vergognarsi di questa osservazione. - Lei esempre seontenta di tutto.
35.. 4. Credo ehe lui (lei) non abbia nemmeno un soldo.. - Credevo ehe Iui
fosse pieno (Iei fosse piena) di soldi, ma sbagliai.. - Credevo ehe non avrei
avuto bisogno di mohi soldi. - Mi dispiaee di aver spes o mohi soIdi.. Credo
ehe lui (lei) sia rin1.asto (-a) sema sold!.. Credevo ehe fosse rimasto (-a) senza
soldi. Credevo ehe sarebbe rimasto (-a) sema soldi..
36.8.. Ne sei eontento (-a), vero? - Non si e pentito (-a) di essere venuto (-a),
e vero? -- Fa bel tempo, e vero? - Domani andremo al cinema, vero? - Non
farai tardi, e vero? - E interessante questo roman'Zo, e vero? - E earina questa
donna, vero?
10.. Credo ehe Iui (lei) non mi abbia ehiamato per telefono perehé aveva dimen-
ticato il nostro numero. - Mi domando quando saremmo andati in viHeggia-
tura quest'anno. - Vado con piacere al Balaton non solo perché mi piaee
nuotare ma anehe perehé il paesaggio e beUissimo. - Da come fa il suo lavoroi
da come parla, da come sorride quando guarda sua moglie (suo marito), s,
vede ehe e felice..
37. 4. Sapevo ehe sarebbe venuto da noi. Credevo ehe sarebbe venuto con la
mogHew - Sapevo ehe seherz.ava. Speravo ehe non scherzasse. - Sapeva ehe
ero malato (malata). Sperava ehe non fossÍ maia to (matata). - Sapevo ehe
aveva moite preoceupazioni. Speravo ehe avesse meno preoecupazioni ehe nel
445

mese preeedente. - Sapeva ehe non 10 (la) avrei offeso (-a). Sperava ehe non
l'avrei offeso (-a). - Sapevo ehe aveva preso un raffreddore. Speravo ehe non
a vesse preso un raffreddore.
6. Non so dove mangeró. Non so nemmeno ehe eosa mangeró. - Tu sai da
dove vengono questi turisti? - Dimmi quando ti sei alzato (-a)? Dimmi a ehe
ora sei andato (-a) a letto? - Chi sa perehé litigano tanto? - Dimmi ehe eosa
traduei. - Puoi dirmi quale dei due vuoi? - Sapete ehe e'e di nuovo? Il mio
professore si e sposato. Eppure ha giB. einquantaeinque anni.
446

yelvtani tárgymutató
(A AJ jel a címszó helyett áll)
a elöljárószó 92
alcuno 57
állítmány: összetett rv 31
általános alany 133
andarsene 183
arrivederci, arrivederLa 31
avere 69
becéző képzők 414
befejezett jövő 382; rv használata 383
bello 277
betűsor 9
birtokos névmás 67, 94
birtokos melléknév elhagyása 106
birtokszó elhagyása 69
birtokviszony 68 .
"*
buono 277
-care végű igék 107, 133, 285, 295
c' e 56
-cete végű igék 132
che,o 1''-' hasonlító szerkezetben 208
ci határozói névmás 160, 161
-ciare végű igék 107, 133, 285, 295
cisono 56
condizionale: rv presente 284, 285;
rv passato 329
congiuntivo: rv használata 296; rv presen-
te 294, 306; rv passato 392; rvim-
perfetto 369; rv trapassato 392
családnév, utónév 45
cselekvő szerkezet 268
csonkulás 163
da használata helyhatározó kifejezésére
121
dátum kifejezése 82
di: rvhasonlító szerkezetben 209;
rv mennyiséget, mértéket jelentő szók
után 150; '" érték és rendeltetés kife-
jezésére 151
do vere 133
életkor kifejezése 81
elöljárószók 42
essere 67
évszázadok sajátos jelölése 173
felsőfok 206
felszólító mód: rv 2. személye 108;
'" 3. személye 134
feltételes mód: ",jelen ideje 284; '" múlt
ideje 329
feltételes mondat 371, 393
fokozás 206
folyamatos múlt 170; '" használata 171,
172, 220, 221
folyamatos régmúlt 258, 259
főnév: ",neme 29; ",többes száma 41;
rendhagyó többes száma 372
főnévi igenév 78, 108; "-'mint főnév 162;
rv ragozott igealak helyett 119, 360
futuro 131; rv nel passato 330
f uturo anteriore 382
függő beszéd 331
-gare végű igék 107, 133, 285, 295
gente főnév használata 162
-gere végű igék 132
-giare végű igék 107, 133, 285, 295
gerundio composto: rv képzése 318;
'" használata 319
gerundio semplice: rv képzése 181 ;
'" használata 181
gli többes számú használata 210
grande 277
hangkivetés 34
447

hanglejtés 18, 34, 46, 58
hangsúly 11, 12
hangsúlyos személyes névmások 44, 158;
hangsúlytalan névn1ási alakok szórendi
helye 418
hangsúlytalan személyes névmások 92,
93; rvegybeirása az igealakkal 135,
136  rv együttes előfordulása 194
hasonlító szerkezet 207
határozatlan névelő 30
határozói igenév 181; rv használata 181
határozószók: rv képzése melléknév...
ből 81 ; rv fokozása 209; rv és elöl...
járószók 338
határozott névelő 30, 41; rv birtokos
. névmás előtt 94
ige: rv alapalakjai 231; r.., ragozása 78;
rvvonzata 120
igeidők egyeztetése 330, 337, 403
igeragozási táblázatok 423
imperat/vo 108, 134
imperfetto 170; rvhasználata 171,172,220
infinito 78; rv passato 359
j elen idejű főnévi igenév 78
jelen idejÜ melléknévi igenév 318
jelen idő 78
jövő idő 131
jövő a Jnúltban 330
kérdószók 244
két többes szán1mal rendelkező főnevek
372
kicsinyítő képzők 4 j 4
kiejtés: magánhangzók 13; mássalhang-
zók 14
kölcsönös névn1ás 160
kötőmód: jelen idő 294, 306; i1nperfet-
to 369; passato 392; trapassato 392;
I'V használata 296
közelmúlt 116; I'Vhasználata 172, 221
középfok 206
HLa jrase": szórend 54, 90, 229, 315,
401; anche 40; birtokviszony 65;
dove? 28, 90; mi lavo le mani 100;
mondatrövidítés 115, 357; utalószók
168; part. pass. 179; hasonlítás 204;
sa dove. . .? 265; senza 276; függő
beszéd 327; prirna di 348; "való" 368;
dopo aver. .. 390
lei 44
448
magázó megszólitás többes szám 2. sze..
méllyel 194
magyartói eltérő részeshatározói szerke-
zetek 105
mellékmondat rövidítése 119
melléknév 42; I'V csonkulása 277; foko-
zása 206; I'V rendhagyó fokozása 208;
I'V határozószói használattal 196; I'V
többes száma 43
melléknévi igenév: jelen idejű I'V 318;
múlt idejű rv 116; rendhagyó I'V 118;
I'V egyeztetése avere menett 182
"lO/tO 57
mondatrövidítés : rv infinito presente-
vel 119; infinito passato-val 360; par-
ticipio passato-val 317; gerundio sem-
p!ice-vel 181; gel"undio composto-val
319
módhatározószó: rvképzése 81; '" foko-
zása 209
múlt idejű főnévi igenév 359
múlt idők használata 350
műveltető ige 269
ne 150
névelő: határozott rv 30, 41; határozat...
lan I'V 30
névelós elöljárószók 55
név szók vonzata 120
no, non 45
nyomatékos hangsúlyÚ mondatrész ki...
emelése 106
óra (időpont) kifejezése 45
összetett állítmány 31
összetett határozói igenév 318, 319
parecchio 57
participio presente 318; rv pa.ysato 116, 118
participio passato egyeztetése avere mel...
lett 182; rv mint melléknév 184
passato prossimo 116, 172, 221
passato remoto 219, 220, 221, 230
poco 57
prejerire használata 161
presente 78
quelIo főnév helyettesítésére 209
questo 43
rendhagyó fokozású ITleHéknevek 208;
rv határozószók 209
rendhagyó igék 70, 93, 108, 431; rvpas...
sato remoto-ja 230

rendhagyó többes számú főnevek 372
részelő névelő 150
részeshatározó 92
részt kifejező di 150
santo 277
-scere végű igék 132
-sciare végű igék 107, 133, 285, 295
se függő kérdésben 133
si 249 '
sorszámnevek 151
stare + gerundio szerkezet 183
személyes névmás 66, 67, 160; '" 3. személye
44; '" használata 160; '" hangsúlyos tárgy-
esete 158, 382; '" hangsúlyos részeshatározó
esete 158; '" hangsúlytalan tárgyesete 92,
93, 135, 136; '" hangsúlytalan részeshatáro-
zó esete 92, 93, 135, 136; '" hansúlytalan
alakjainak együttes előfordulása 194
személytelen ige 173; '" szerkezetek 173
szenvedő igeragozás 267; '" szerkezet 268
szóképzés 349, 360
szórend 32, 140; egyenes", 32; fordított '" 33,
141; kijelentő mondat szórendje 32; kérdő
mondat szórendje 33
tagadó mondat 45
tárgy 31; '" kiemelése 161
tárgyas igeragozás hiánya az olaszban 81
tárgyeset 93
több jelentésű névmások 248
történeti múlt 219, 220, 221, 230
tőszámnevek 27, 45
trapassato prossimo 258, 259
trapassato remoto 351
troncamento 163
tutto használata 182
udvarias megszóHtás 44
ti Uso delle paro/en: costare 76; potere, sapere
103; tempo 129; ne 148; ci, vi 157; avere 192;
volta 217; prendere 237; indossare, infilare
256; scorso 283; fare 292; passare 305; tanto
380; andare 412
utalószók hiánya az olaszban 172
üdvözlési formák 31
valószínűség kifejezése a két futuro-val
383
venire igével képzett szenvedő ige 271
visszaható ige 104; '" névmások 105
vonatkozó névmás 239
449

Olasz-magyar szóje 'k
A szójegyzék a nyelvkönyvben használt olasz szavakat tartaln1azza (egyes fordí-
tásra szánt gyakorlatok kivételével).
A főnevek nemét - ahol szükséges - h (= hímnemű), illetve fl (= nőnemű) be..
tűvel, a rendhagyó igéket csinaggJ (*) jelöljük.
További rövidítések: ace. (tárgyeset), esz (elöljárószó), fn (főnév), hsz (határozó-
szó), isz (indulatszó), ksz (kötőszó), mn (meHéknév), névm (névmás), szn (számnév),
t.sz. (többes szám), v. (vagy), vhol (valahol), vhova (valahova), vki (valaki), vmi
(va]ami).
A rv jel a cÍmszót helyettesíti.
A
a esz -nak, -nek; -ba, -be; -ban,
_ben. -ra -re. _on -en -ön. -hoz
, , , , , , ,
-hez -höz. -ig. ..kor
, , ,
abbastanza eléggé, elég
abbondanza bőség, gazdagság
abbraeciare (abbra.ccio) megöle]
abbronzarsi (mi abbronzo) lebarnul
abitante hlakos
abitare (a-bilo) lakik
abitazione n lakás, lakhely
aebito ruha, öltöny
abituarsi (mi abi. tuo) a hozzászokik
vmihez
accadere* (meg)történik
accanto hsz meUette : esz "J a mellett
accelerato In gyorsított személyvonat
acceendere* meggyújt; bekapcsol (rá-
diót).. "J una sigaretta rágyújt
accennare (accenno) rámutat vmire;
futólag érint vmit
aeeettare (accetto) elfogad
aeeidenti! a fene egye meg!
aeeogliente kényelmes
aceo"gliere* fogad vkit
aecomodarsi {mi acco-rnodo} helyet
fogJal
aeeompagnare elkísér
aeeordo egyetértés, összhang; d' t"'-.J
rendben van!; e.ssere d' "J egyetért;
me.ttersi d' "J megállapodik
aeco"rgersi* di észrevesz vkit, vmit
aequa viz
aequistare (meg)vásáro], beszerez
aeuto éles, hegyes, hever.;
addentare (addento) b(leharap
addetto: e.ssere t"'-.J a be van osztva
vhová
addirittura egyenesen
additare rámutat vkire v. vmire
addormentarsi (mi addofrnento) elal-
szik
addosso rajta, nála. magán
45J

adesso most
ae.reo mn légi; fn repülőgép
aeroplano repülőgép
aeroporto repülőtér
affacciarsi (mi affa.ccio) a megjelenik
vhol
affamare kiéheztet; megkop1al vmiért
affare h ügy; teendő, dolog
aft°atto egyáltalán
affettuoso szeretetteljes, gyengéd
affinché azért, hogy
affitto lakbér; pre"ndere in r-v bérbe
vesz
affollato zsúfol t
agente h ügynök
aggiu"ngere* hozzátesz, hozzáfűz
agosto augusztus
agri .colo mezőgazdasági
agricoltura mezőgazdaság
ah! isz óh, ah, jaj
ahi! isz jaj!
aiutare acc. segít vkinek
albergo (alberghi) szá1Joda
alco"lico szeszes
alcuno néhány; alcuni néhányan
aHmentari t. sz. élelmiszer
aUmento élelmiszer, éte], táplálék
aHegri.a jókedv, öröm(ujjongás)
aHegro vidám
allo"ggio szálJás, lakás
allontanarsi (e1)távozik, elmegy
aUora akkor
allungare meghosszabbít; rákapcsol
almeno legalább
Alpi fl t.sz. Alpok
alquanto egy kissé, valamelyest
altezza magasság
alto magas
altrettanto ugyanannyi; r-v ! viszont!
altrimenti különben, egyébként
altro más, másik; fra l' r-.J többek k ö-
zött; gli altri a többiek
altronde: el' altronde egyébként


452


alzare felvesz, felemel
alzarsi feláll, felkel
amare szeret
amaro keserű
ambiente h környezet; helyiség
amica (amiche) barátnő
ami ci .zia barátság
amico (amici) barát
amme.ttere* elfogad, elismer; felvesz
vhová
ammirare (meg)csodál
amore h szerelenl; szeretet
ampio tágas, bő, széles
anche is
ancora még
andare* megy; r-v a trovare fölkeres
anda .rsene* el tnegy
a"ngelo angyal
a.ngolo sarok, szeglet
animale h állat
anno év; avere 20 anni 20 éves
annoiare un tat
annoiarsi unatkozik
annotare (annoto) föl jegyez, fö1ír,
kommentál (miívet)
annunciare bejelent, tudomására hoz
ansa éles folyókanyar; Ansa del Da-
nu. bio Duna-kanyar
antico régi, antik
anzi sőt
aperitivo aperiti v
appare.cchio készülék
apparire* megjelenik vhol, feltűnik,
mutatkozik, látszik
appartamento lakás
appartato félreeső
appartenere* tartozik vkihez, vkinek
a tulajdona
appena alig, éppen hogy
appe"ndere* felakaszt vmit vhová
appetito étvágy; buon appetito! jó ét-
vágya t !




appoggiare (appo. ggio) rátesz, rátá-
maszt; támogat
apposta szándékosan, készakarva
approvare (approvo) helyesel
appuntamento találkozó, randevú
appunto igenis, pontosan; éppen
aprile h április
aprire* kinyit
ara"ncia narancs
aranciata narancsszörp
ara"ncio narancsfa; narancs; c%re
h rv narancsszÍn
architetto építész(mérnök)
arco (archi) ív, diadalív
arena szabad téri színpad, aréna
argomento tárgy, téma; érv
aria levegő; arckifejezés, külső; l' aria
aperta szabad levegő
arma (le armi) fegyver
arma"dio szekrény
arrangiarsi segít magán, feltalálja ma-
gát
arricciare bodorít, göndörít; rv il naso
felhúzza az orrát, fintorog"
arrivare (meg)érkezik, megjön; eljut
vhová, eljut
arrivederci! a viszontlátásra!
arrivo (meg)érkezés
arrossire (-isc-) elpirul
arrosto In sült rv di maiale sertéssült
ascoltare (aseolto) (meg)haHgat
aspettare (aspetto) (meg)vár
aspetto megjelenés, külső; szemlélet,
szempont, aspektus
aspirapo"lvere h porszÍvó
assaggiare megízlel, megkóstol
assai nagyon
aSS8f,fi;\ino gyilkos
assente: e"ssere rv hiányzik
assicurare biztosít
assicurazione n biztosítás
assi"stere* a jelen van vhol, megnéz
( előadást)
assolutamente feltétlenül, teljesen
assoluto feltétJen, teljes; korlátlan, ab-
szolút
assomigliare a összehasonlít vkivel,
hasonlít vkire, vmire
assu"mere* felvesz, alkalmaz; átvesz
assurdo képtelen, értelnletlen
atmosfera légkör, atmoszféra
attaccare ace. felakaszt (képet), fel-
varr (gombot); (meg)támad; con
kikezd vkivel
atte"ndere* vár, várakozik
attento figyelmes; stare rv figyel
attenzione n figyelem
attirare (magához) vonz
atti vo tevékeny, aktiv, működő
atto felvonás; tett, cselekedet
attore h színész
attorno körül, körben
attrarre* vonz, csábít
attraversare (attraverso) ace. átInegy,
keresztülmegy vmin
attribuire (-isc-) a tulajdonít vkinek
vmit
attrice n színésznő
aumentare (aunzento) nő, növekszik,
emelkedik
a"utobus II autóbusz; pre.ndere l' rv
autóbusszal megy
automa"tico automata, automatikus
automo"bile n autó
automobilista lJ autóvezetö
autista h gépkocsivezető, sofőr
autosto"p lJ autóstop
autostrada autópálya
autunno ősz (évszak)
avanti hsz elöl, előre; esz előtt; va rv
siet (óra).. ti rare rv megél valahogy
avere* bír, neki van; ho da Iare dol-
gonl van
avvenimento esemény
avvenire* (meg)történik
avventura kaland
453

avvertire (avverto) figyelmeztet; érte-
sít vmiről; észrevesz vmit
avvertimento figyelmeztetés
avviarsi elindul
avvicinarsi a közeledik, odamegy
avvocato ügyvéd
üzem
azzurro (azúr)kék
B
babbo papa, apuka
baciare (meg)csókol
ba .cio csók
badare a ügyel vmire, törődik vmivel
bagnante h, n fürdőző
bagno fürdő; fürdőszoba; lare il rv
fürdik
balbettare (balbetto) dadog
balcone h erkély
ballare táncol
bambina kislány
bambino kisfiú
banana banán
banco (-chi) pad, polc
bar h eszpresszó
baracca bara kk, bódé
baracchetta kis bódé
barba szakáH; farsi la rv megborotvál-
kozik
barca csónak
barzeUetta vicc, tréfa
basi"lica bazilika
basso alacsony
bastare elég, elegendő: basta! elég!
bastone h bot
batta"glia csata, ütközet
battello (kisebb) hajó
ba.ttere üt, ver, megver
beato boldog; beato lui! jó neki!
bellezza szépség
bello szép
benché bár. habár
454
hsz jól; fn a jó; va rv jól van; lare
del rv a jót tesz vki vel
benvenuto! lsten hozta!
benzin
bere* iszik
bevanda ital, innivaló
bianco (-chi) fehér
biblioteca könyvtár
biccbiere h pohár
bicchierino pohárka, kupica
biglietta"rio jegyszedő, jegyárus
bigliettino cédula
biglietto jegy; rövid levél
bina.rio vágány, sínpár
biondo szőke
birra sör
bisognare (bisogna) ken, szükséges
bisogno szükség; avere rv di szüksége
van vrrnre
bloccare (b/occo) kÖrülzár  akadá-
Jyoz
blu sötétkék
borsa táska; pénztárca
borsetta retikül
botti"glia palack, üveg
bottone h gomb
braccio (le braccia) kar
bravo kiváló, derék, ügyes
breve rövid
brodo húsleves; brodi no (kevés, gyen-
ge) húsleves
bronchite n hörghurut
brontolare (bro"l1tolo) morog, elége-
detlenkedik
bruno barna
brutto csúnya
buccia héj
buio sötét
buongiorno! jó napot!
buonojó
burro vaj
busta (1evéJ )boriték
buttare dob. hajít eldob

c
caccia vadászat
cadel"e* esik, elesik, leesik
caffé h kávé; kávéház; un
rv iszik egy kávét
caffettiera kávéskanna
rúgás, labdarúgás; una partita
caleio labdarúgó-mérkőzés
meleg; avere rv melege van: fa 
meleg van
naptár
nyugalom, higgad tság
megnyugszik, lehiggad
nyugodt
t. sz. nadrág
carnbianlenlo treno átszá1lás
cserél; felvált; megváltoztat ;
megváltozik;  trenD átszáH
csere; vál tás; változtatás
ca"mera szoba
pincérnő; szobalány
h pincér
Ing
jár, megy, gyalogol
vidék; in rv vidékre
megy; in rv vidéken
csengő; sonare il rv csenget
campanile h harangtorony
; trattori"a rv rusz-
tikus vendéglő
Campido"glio Capitolium
campionato bajnokság
szántóföld; tér, terület; nel rv
di vminek a terüJetén
rácsos kapu
cane h kutya
h. 11 énekes
canzone II dal, ének
capelli t. sz. haj
capire (-i.fC-) ért. megért; ho capito
értenl
n főváros
(ca"pito) előfordul, adódik;
kerül vhová
fej, fő; avere mal rv fáj a feje;
a rv chino lehorgasztott fejjel; rv re-
dattore főszerkesztő
kalap
télikabát
jellemez
; könyörület; szívesség;
per carita! ugyan! sincs róla!
carne n : carne sea"tola húskon-
zerv
carnoso húsos;
caro kedves, drága
bevásai lókocsi
pálya, karrier: Jare
rv karriert
carrozza kocsi
papír; carte iratok; kártya;
giocare a carte kártyázik ; rv
/ica
levelezőlap
casa ; in casa itthon, a
('asa otthon
bérház, lakóház
caso eset; véletlen; per rv véletlenül
! ejha! !
cassa pénztár
gesztenyebarna
lánc
rossz
cavano ló
cavare kihúz, kivesz: rv tli tasca ki-
vesz a zsebébő]
kel káposzta
Cecoslova'''cchia Csehszlová k ia
ce"lebre híres
cena vacsora
cenare (meg)vacsorázi k
cenno intés, jeladás; lare un rv int
cente"simo fillér
455

cento száz; centomila százezer
centrale közép-, középső; központi
centro központ; belváros
cercare keres, kutat; igyekszik, próbál
cerini h, t. sz. (viasz)gyufa
certamente természetesen, igen; bi-
zonyára
certo biztos, bizonyos; di AJ biztosan,
bizony osan
Jcestino kosár; AJ da viaggio élelmiszer-
zacskó
che névm. aki, amely, ami; hány? AJ
ore e? hány óra van?; milyen?
, che ksz hogy; mint
h- k. k. k. d. , ? k., ?
Cll, al; az al; l AJ e. le .
chiacchierare ( chia-cchiero) cseveg,
trécsel ; fecseg
chiamare hív, szólít, behív
chiaro világos; grigio AJ világosszürke
chiasso zaj, lárma
chiave n kulcs
chie-dere* a kér v. kérdez vkitől vmit
chiesa templom
chilogrammo v. chilo kilogramm, kiló
chilo-metro k ilornéter
chissa ki tudja?
chiu-dere* becsuk, bezár
ci minket, nekünk; magunkat, ma-
gunknak; egymást; ott, oda; benne
ciao szervusz, szervuszto k
ciascuno mindegyik, minden egyes
cibo étel, ennivaló
ciclamino ciklámen
cielo égbolt
cifra szám, számjegy, összeg
ciglio (le ciglia) szempiHa
cima tető, csúcs
ci'nema h mozi
cinemato'grafo filmszínház
cinquanta ötven
cinque öt
cio ez, az
cioe vagyis, azaz
456
circa körülbelül
circolazione n közlekedés, forgalom,
keringés
circondare (circondo) körülvesz
citta város; andare in citta bemegy a
városba; in citta a városban
classe n osztály
co'gliere* szed, elfog; megragad;
AJ l' occasione n megragadja az al-
kalma t
cogna'c h konyak
colazione n reggeli; lare AJ reggelizik
colle h domb
collega h, n kartárs, kolléga
collina domb
colonnello ezredes
colore h szín; di che AJ e? milyen
színű?
colpa bűn, vétek, hiba
colpo ütés, csapás
comandante h parancsnok
comandare parancsol
comando parancs; parancsnokság
combinare összeáI1ít, összehoz, kiter-
vez
come névm milyen, hogyan; ksz
(a)mint, ahogy; mihelyt; AJ mai?
hogyhogy?
cominciare kezd, elkezd; (e1)kezdődik
comme'dia vígjáték
comme'rcio kereskedelem
commessa elárusítónő
commesso elárusító
commissione n megbízás, elintézni
való; bizottság
co'modo kényelmes
compagni'a társaság; ten ere AJ a el-
szórakoztat vkit, vele van
compagno társ, elvtárs
compenso kárpótJás; jutalom; in AJ
kárpótlásul
compire befejez, be végez, betölt
co-mpito feladat

compleanno születésnap
compIetamente teljesen, tökéletesen
complimento bók; fare i complimenti
bókol, teszi a szépet
comporre* összerak, összeállít
comprare vesz, vásárol
compre"ndere* megért
comune közös; szokásos, közönséges,
mindennapi; köz-
comune h község; közösség
comunque mindenesetre, mindenkép-
pen
con esz -val, -vel
conclu"dere* befejez, megcsinál; nyél..
be üt, megköt (pl. üzletel)
condo"mino társtulajdonos
condurre* vezet; visz vhová
conferenza értekezlet, megbeszélés
confessare (confesso J beval1
confetto cukrozott gyümölcs; édesség;
mangiare i confetti (díJ részt vesz
vkinek az esküvőjén
confidenza bizalom; bizalmas közlés
confinare határos vmivel
confine h határ
confo"ndere* megzavar, zavarba hoz
confortare (conforto) vigasztal
congelatore h mélyhűtő
congratallarsi (mi congra" tulo) con, di
gratulál vkinek, vmihez
co"niuge h, n házastárs; i co.niugi
házaspár
conoscente h, n ismerős
conoscenza ismeret; vecchie cono-
scenze régi ismerősök
cono"scere* ismer, megismer
consegnare á tad
conservare (conservo) (meg)őriz
considerare (consi .dero ) acc. tek in t ;
tart vkinek vkit
consigliare tanácsol
consi "gUo tanács
consi"stere* in áll vmiből
consumare fogyaszt, elfogyaszt
contachilo"metri h kilométerszámláló
contare (conto) számol; számít vmit
contentarsi (mi contento) di beéri,
megelégszik vmi vel
contento elégedett; boldog, vidám,
e"ssere rv di örül vminek
contenuto tartalom
continente h szárazföld, kontinens
continuamente folytonosan
continuare folytat; folytatódik
continuazione n folytatás
conto számolás; számla; cameriere,
il rv I pincér, fizetek!
contra"rio ellenkező, ellentétes
contro esz ellen, szemben; ellenében
controUo ellen őrzés
controUore h kalauz
convenire* a megfelel, tetszik vkinek
conversare (converso J beszélget
conversazione n beszélgetés
convi"ncere* meggyőz
cooperativa di produzione termelőszö-
vetkezet
coperto in teríték
coprire* befed, betakar, borít; elnyom
( hangot)
cora "ggio bátorság
cordiale szívélyes
corpo test
co"rrere* fut, szalad
corridoio folyosó; előszoba
corrispondente h fn levelező
corso menet, folyamat; tanfolyam,
kurzus; sugárút
corte n udvar; fare la rv a udvarol
cortese udvarias
cortile h udvar
corto rövid
cosa fn dolog, ügy; névm rv ? mi? che
rv ? mi ?
cosi így, úgy; ilyen; ezért
457

costarc (costa) acc. kerül vmibe;
quanto ('osta ? mennyibe kerül?
costei n, costui h; costoro ez ott;
ezek ott
costituirc (-isc-) alkot, képez
costriengere* a kényszerít vkit vmIre
costruirc (-isc-) épít; szerkeszt
costruzionc n építés
costumc h bagno) fürdőruha
cotolctta alla milancsc bécsi szelet
cravatta nyakkendő
crcedcre hisz, elhisz; vél, gondol
crcesccrc* nő, növekszik
cretino hülye
crisi 11 (le crisi) válság
cucina konyha; étkezés
főz
cugina 11, cugino hunokatestvér
cui akinek a, aminek a
culturalc művelődési, kulturális
cuorc h szív; di rv szívből
cura gyógyítás, gyógykezelés; gon-
doskodás, törődés; prescri"vere una
,--vel rendel vmilyen gyógymódot
curiosita kíváncsiság; nevezetesség
curioso kíváncsi; furcsa
curva kanyar; preendere la r'J vesz] a
kanyart (autóval)
o
esz ..tói -től- _ból -ből. -hoz -hez
, , , , , ,
-höz; -nál, -nél; óta
Danuebio Duna
darc* ad, megad, á tad, odaad; r'J su
nyílik (pl. ablak); mi dia kérek
("adjon nekem"); puo darsi lehet
dattilo"grafa gépírónő
davanti hsz elöl; esz r'J a előtt, elé
davvero igazán, valóban, tényleg
dc"bito adósság
deebolc gyönge
dece ennio évtized
458
deci.dere* elhatároL, eldönt
deci.dersi* elhatározza magát vmire
decisione n elhatározás, döntés
denaro pénz
dente h fog
dentista h fogorvos
dentro hsz belül, bent, be; esz vmIn
bel ü 1
descrievere* leír, szemléltet
descrizione n leírás
deserto üres, kihalt, sivár
desiderare (desiedero) kíván, óhajt
desideerio kívánság, óhaj, ked v
destino sors
destro jobb, jobb olda1i; a des/ra
jobbra
di esz -nak a, -nek a; -é; -ról, -ről;
-bóJ -ből--i
, ,
diaevolo ördög
dicembre december
bejelent, nyilatkozik
dieci t iz
dieta diéta
dietro hsz hátul, hátra; esz mögött,
mögé
difeendere* véd, megvéd
difetto hi ba
diffi.cile nehéz
dimensione n kiterjedés
dimenticanza feledékenység
dimenticare (dime.ntico) elfelejt
dimostrare (dimostro) bebizonyít
dinanzi hsz elöl, előre; esz rv a előtt,
elé
dintorni h t. sz. környék; nei rv di kör-
nyékén
Dio Isten
dipeendere* da függ vkitől, vmitől
dire* mond, megmond; szól; dica
pure mondja csak
diretto egyenes, közvetlen; treno rv se-
besvonat; trenD diretti.ssimo gyors-
vonat

dirj"gere* irányít, vezet
diri"gersi* irányul vmire, indul
dirimpetto hsz szemközt, szemben
diritto fn jog
diritto mn egyenes; becsületes
disco (-chi) hanglemez
discorso beszéd, beszélgetés
discussione n vita, megbeszélés; ve-
szekedés
discu"tere* acc. megvitat (kérdést);
di vitatkozik vmiről
disfarsi* di megszabadul vk itől
disoccupato fn munkanélküli
disperare (dispero) nem remél vmit;
kétségbeesik
kétségbe van esve, elveszti a
reményét
dispiacere* nem tetszik, sajnálatot
kelt; mi dispiace sajnálom
disporre* rendelkezik vmivel
disti"nguere * megkülönböztet; felismer
distinto finom, előke]ő; modi distinti
finom modor
distratto szórakozott
disturbare za var, megzavar
dito (le dita) ujj
divano dívány
diventare (divento) lesz, válik vmivé
diverso különböző, egyéb, más; né-
hány, több, nem egy
divertente szórakoztató
divertimento szórakozás
divertire (diverto) szórakoztat
divertirsi szórakozik
divertito jókedvűen
divi"dere* feloszt, szétválaszt
divino isteni
diviso (osztásban) osztva
divo (del ci"nema) filmcsillag.
divorare (divoro) felfal, fal
diziona"rio szótár
do"dici tizenkettő
dogana vám
dolce édes; fn édesség
dolore h fájdalom
domanda kérdés
domandare a kérdez vk itőI vmit, kér
domani holnap; a ".J a holnapi viszont...
lá tásra
dome"nica vasárnap
donna nő; asszony
dopo hsz azután, utána; esz után;
po co elapo nem sokka] később; una
dopo l'altro egymás után
dopodomani holnapután
dopotutto végülis
do"ppio kétszeres, dupla
dormire (dormo) alszik; a 
lefekszik
dose n adag
h doktor, orvos
dove hol? hová? ahol, ahová
dovere* kel], szükséges
drogherj"a fűszerkereskedés
du"bbio kétség; senza rv kétségtelenül
dubitare (du"bito) kétel
due kettő
duemila kétezer
dunque tehát
duomo dóm
durante esz alatt,
durare tart vmeddig
E
e és
ebbe ne ? nos?
eccellente kiváló
ecce"tera (röv.: ecc.) s a többi
eccezione n kivétel; ad ".J di kivételével
eccitare (e"ccito) (fel)izgat, (fel)ingerel
ecco íme, itt van(nak), tessék
econo"mico (-ci) gazdasági: olcsó
ed és
459

edifi"cio épület
educare (e"duco) neveL felnevel
educazione n nevelés
egU h ő
eh nos, hát bizony, (nem) IS; eh giil
hát igen!
elegante elegáns
eleganza finomság, ízlés
elettricista h villanyszerelő
ene"rgico (-ci) energik us, erélyes
elIa n ő
entrare (entro) belép, bemegy, bejön;
che c 'en tra ? mi köze (ennek) hozzá?
e"poca korszak, kor
eppure mégis; eppure non. .. mégsem
erede h örökös; I"V universale általános
örökös
esame h vizsga
esatto pontos; pontosan!
esclamare fölkiált
esclu"dere* kizár
ese"mpio példa; per I"V például (röv.:
per es.)
ese"rcito hadsereg
eserc"izio gyakorJat
esi"stere* létezik, van
espressione n kifejezés
espri"mere* kifejez
e"ssere* van
essi, esse ők, azok
esso, essa ő, az
est h kelet
estate n nyár; d' estate nyáron
este"ndersi* terjed, elterül
e"stero mn külföldi; fn külföld; al-
I' e"stero külföldön, külföldre
eta kor, életkor; che I"V ha? milyen
.d" ?
1 os.
eterno örö k; örökös
etto tíz deka
evento esemény
evidente nyilvánvaló
460
evitare (e.vito) elkerül, kikerül
evviva! éljen! éljenek!
ex vo1t
F
fa"bbrica (-che) gyár
facchino hordár
faccia arc
fa"cile könnyű
facilmente könnyen
facolta képesség; egyetemi kar
fagiolino zöldbab
fame n éhség; avere I"V éhes
fami"glia család
familiare családi, családias; barátsá-
gos
famoso híres
fantascienza fantasztik us történet
fare* tesz, csinál, cselekszik; eos' hal
fauo di bello? mi jót csináltál?;
darsi da I"V buzgólkodik vmin
fasti"dio bosszúság; dare l"Va zavar,
kellemetlen vkinek
fatica fáradság; a I"V nehezen
faticoso fáradságos
fatto tett; tény; eset
favore h szívesség; jóindulat: per r-v
kérem!
favore"vole kedvező
favorire (-isc-) támogat; megtisztel ;
favorisca legyen szíves
febbraio február
febbre n láz; avere la r-v lázas
fe"gato máj; fegatino csirkemáj
feUce boldog
femminile női, nőies
ferie t. sz. szabadság
fermare (fermo) megállít; megáll
fermarsi megáll
fermata megálló(hely)
fermo szilárd; e fermo ál1

ferro vas; r>v da sfiro vasaló
fessura rés, nyílás
festa ünnep; névnap
fetta szelet
fiammi.feri t. sz. gyufa
fianco (-chi) oldal, csípő; tli r>v oldalt,
oldalról
fidanzarsi eljegyzi magát
fidanzata menyasszony
fidanzato vőlegény
fidarsi di (meg)bízik vkiben
fidu.cia bizalom
figlia vkinek a lánya
figlio vkinek a fia; i figli vk inek a
fiai, gyerekei
figliolo gyerek, gyermek; figlioletto
kisgyermek
figura alak, termet, figura; fare brutta
r>v rossz benyomást kelt
figurarsi elképzel, gondol; figu.rati!
csak nem gondolod? szó sincs róla!
fila sor; fare la r>v sort áll
filare halad, rohan, száguld (autó)
film h film
fi.lobus h trolibusz; pre.ndere il r>v tro-
libusszal megy
finalmente végre, végül
finché míg, amíg
fine n fn vég; porre r>v a véget vet vmi-
nek
fine mn finom
finestra ablak; finestrino kis ablak
finire (-isc-) befejez; befejeződik
fino esz -ig
tinta tettetés, színlelés: far r>v di úgy
tesz, mintha; tettet
fiore h virág
fiorino forint
firmare aláir (nevét)
fi.sico (-ci, -che) mn fizikai, testi; fn
fizikus
fissare rögzít; lefoglal; megállapít, ki-
tűz; (meröen) néz
fisso állandó; rögzitett; prezzo r>v sza-
bott ár
fiume h folyó
fondo fenék, alj; alap; háttér; in r>v
alapjában véve, végső fokon
fontana szökőkút
forma alak, forma
formaeggio sajt
fornello tűzhely
Foro romano Forum Romanum
forse talán
forte erős
fortezza erő; vár
fortuna szerencse; avere r>v szerencséje
van; per r>v szerencsére
fortunato szerencsés
forza erő; forza! gyerünk! rajta! per
r>v mindenképpen; természetesen
fotografi.a fénykép
fotogra.fico (-ci) fénykép-
fra esz között, közé; múlva
francese francia
Francia Franciaország
francobollo bélyeg
frase n mondat; kifejezés
fratelIo fivér; r>v maggiore bátyja; r>v
minore öccse
freddo hideg; avere r>v fázik, fa r>v hideg
van
frequentare (frequento) látogat; fre-
quenta I'universita egyetemre jár
freschezza frisseség; hűvösség
fresco (-chi) hűvös, friss; fa r>v hűvös
van
fretta sietség; avere r>v siet; in r>v gyor-
san, sie tve
frettolosamente sietve, gyorsan
frigori.fero hűtőszekrény
fronte n homlok; a r>v alta emelt fővel;
di r>v a szemben vmivel
frontiera határ
frusci.o suhogás, susogás
fumare sziv (cigarettát), dohányzik
461

fumo füst; dohányfüst
fungo (-ghi) gomba; risollo eoi
funghi gombás rizottó
funzionare (funziono) működik
fuori hsz kinn, kívül; ki(felé); esz "-'
(di) vmin kívül
furbo ravasz, furfangos, hamis
futuro mn jövő, elkövetkező; fn a
jövő; jövő idő
G
galantuomo becsületes ember
galleri"a képtár
garantire (-ise-) biztosít vmiről vkit
gas h gáz
gatto macska
gelato fagylaH
generale h tábornok
genitori t. sz. szülők
gennaio január
gente emberek, nép; molta i"V sokan;
rv per bene rendes emberek
gentile kedves, finom, bájos; mol to ;ov !
nagyon kedves (öntől)!
gentilezza kedvesség, szívesség
geogra"fico (-ci) földrajzi
gettone h telefonérme
már; igen, persze
giacca zakó
giallo sárga
giardino kert
ginna"stica torna; fare la i"V tornászik
gino"cchio (ginocchi v. le gino"cchia)
térd
giocare (gioco) játszik
giocatore h játékos
gioco (-chi) játék
gioia öröm
giornale újság, napilap
giornalista h, n újságíró
giornata nap (egynapnyi idő)
462
giorno nap; al i"V naponta
gio"vane mn fiatal; jn ifjú
giovanotto fia talem ber
giovedi csütörtök
giradischi h (il ;ov ) lemezjátszó
girare fordít, forgat; bejár
girellare (girello) járkál, kószál, mász-
kál
giro forgás; út, utazás; /are il ;ov di
körben bejár vmit; e"ssere in rv kint
jár vhol; pre"ndere rv kicsúfol, ki-
gúnyol vkit
gita kirándulás, út
lenn, lent; le, lefelé
giudicare ( giu"dico) (meg)ítél; tart,
véJ
giugno június
giu"ngere* (meg)érkezik
giurare (meg)esküszik
giustificare (giusli"/ieo) igazol
giusto helyes, jogos; igazságos; giusta-
rnente helyesen, joggal
gnocco (-cchi) gombóc
golf h kardigán
go"nfio dagadt, duzzadt
gramma"tica nyelvtan
grammo gramm
grande nagy
grandioso nagyszabású, nagyszerű
grasso kövér
grato hálás
grave súlyos
grazie köszönöm
grazioso bájos
gridare kiált, kiabál
grido kiáltás; laneiare un;ov felkiált
grigio szürke
grosso vastag
grossolano durva, otromba, ízetlen
grotta barlang
gruppo csoport
guadagnare keres (pénzt)
/'
guaio baj

guancia arc
guanti t. sz. kesztyű
guardare néz, megnéz; "-' Inaie csú-
nyán néz
guarire (-isc-) meggyógyul
guastare ront, rongál, elront, megron-
gál
guerra háború; "-/ mondiale világhá-
ború
guida vezetés; idegenvezető; útikönyv
guidare vezet; irányít
gusto Ízlés; e di mio gusto az izlésem
szerinti
idea eszme, gondolat; ötlet
ieri tegnap; "-/ i' altro tegnapelőtt
ignorante tudatlan
il, 101 la, le ( határozott névelők) a, az
illuminazione 11. kivilágítás
illuminare megvilágít, kivilágít
illustrato képes, iHusztrá1t
imbarazzo zavar
immaginare (immaegino) (el)képzel
imparare megtanul, elsajátít
impegno kötelezettség; elfoglaltság;
igyekezet
imperatore h császár
importante fontos
importanza fontosság, jelentőség
importare (importa) fontos
importunare alkalmatlankodik, terhé-
re van
impossi"bile lehetetlen
impressione 11. benyomás
improvviso: ali' "-' hirtelen
esz -ba, -be; -ban, -ben; -ra, -re;
-on, -en, -ön; alatt
inaugurare (ina"uguro) megnyit, le-
leplez
incante.vole elbűvölő, elragadó
incominciare el ke.ld
incontrare (incontro) acc. találkozik
vki ve I
incontrarsi con találkozik vkivel
incontro találkozás
incredi"bile hihetetln
incuriosire (-isc-) kíváncsivá tesz
indi azu tán
indi care (i"ndico) mutat, megjelöl
indietro hsz hátul, hátra
indignato méltatlankodva
indirizzo cím; irányzat
indossare (indosso) föl vesz, visel
indugiare halogat; elidőzik
indu"stria ipar
industriale ipari
infatti valóban, tényleg; ugyanis
inferiore alsó; lejjebb fekvő; vminél
rosszabb, silányabb
inferno pokol
infUare fölvesz (ruhát)
i'"nfimo nagyon alacsony; legalsó
infine végül, végre; végül is
infinito végtelen
informare (informo) tájékoztat
infornlazione 11. tájékoztatás
infuori: alI' rO..J d i vm i n kívül
ingannare megcsal, becsap
ingegnere h mérnök
ingrassare meghízi k
ingrediente h alkotóelem
ingresso bejárat; előszoba
iniziativa kezdeményezés
ini"zio kezdet, eleje vminek
innamorato di szerelmes vkibe
inoltre azonkívül
insalata saláta
insegna cégtábla
insegnamento tan í tás
insegnare taní t
insieme együtt; rO..J con vkivel együtt
insi.stere* erősködik, kitartóan kér
inso.Uto szokatlan
463

insomma egyszóval, végeredményben
intanto közben, ezalatt, addig (is)
intatto érintetlen, ép
inteiligente okos, intelligens
inteendere* megért; szándékozik; hall
intenzione n szándék; avere r-v di szán-
dékában van
interessante érdekes
interessare (interesso) érdekel vkit
interesse h érdek; érdeklődés
intermina ebUe vég nélküli
intero egész, teljes
interrogare (inte"rrogo) megkérdez
interro "mpere * félbeszakít, megsza -
kít
intervista interjú
intimita meghittség, bensőség
intonazione n hanglejtés
intorno hsz körben, körül; köré; esz
r-v a körül
introdurre* bevezet; bedug
inuetne haszontalan, felesleges
invano hiába
invece hanem, azonban, pedig, ellen-
ben
inventare (invento) kitalál, feltalál
inverno tél; d' r-v télen
invitare meghív
invito meghívás; grazie dell'r-v köszö-
nöm a meghívást
io én
iro"nico (-ci) gúnyos
irritazione n ingerültség, bosszanko-
dás ; bosszantás
iscri.versi* a beiratkozik vhová
i"sola sziget
ispirare sugall; ébreszt vkiben vmit
Ita · lia Olaszország
italiano olasz
jeans [dzsinsz] farmer(ruh@.)
Jugosla" via Jugoszlávia
464
L
la ott; oda; di la onnan
labbro (le labbra) ajak
la"crima könny
lago (-ghi) tó
lamentarsi (mi lamento) di panaszko-
dik, siránkozik vmi miatt
laempada lámpa
lampeggiare (lampe"ggiaJ vi11ámlik
lampo villám
lanciare dob, hajít
largo (-ghi) széles
lasciare hagy, otthagy, abbahagy
lastra lemez; /are le lastre röntgenfel-
vétel t készít
lato oldal, rész
latte h tej
lavare mos, kimos
lavarsi mosakszik
lavastovi"glie n autoruata mosogató
lavatrice n (automaetica) (automata)
mosógép
lavorare dolgozik
lavoro munka
le névm őket, azokat; neki; önnek
leccare (lecco) (meg)nyal
legge n törvény
leeggere* olvas, elolvas
lei ő; ön
lento lassú
le"ttera levél
letto ágy; andare a ,....., lefekszik
levare (levo) fölemel; levet
levarsi felkel, feláll; levet (ruhát)
lezione n lecke; (tanítási) óra
li ott, oda; di li onnan
li névm őket, azokat
liberare (U"bero) felszabadít
Uberazione n felszabadulás
li"bero szabad
libro könyv
licenza szabadság; engedély; bizo-

nyítvány; dare la rv a szabadságol,
szabadságot ad
lice.o gimnázium
lieto vidám: e. ssere r"'-I örü]
limonata citromszörp
limone h citrom
li-nea vonal
lingua nyelv
liquore h li k őr
lira (olasz pénzegység) líra
lista jegyzék; étlap
litigare (li.ligo) veszekszik
litro li ter
longili .neo nyurga
lontano távol, messze; távoli
loro névm ők; önök; őket; nekik;
övék, az ő. .. -juk, -jük
luce n fény, világítás
luglio július
lui névm h ő, őt; a rv neki
luminoso fényes, világos
lunedi h hétfő
lunghezia hosszúság
lungo (-ghi) hosszú;a r"'-I sokáig
lungo esz mentén, hosszában
luogo (-ghi) hely: avere r"'-I megtörté..
nik, lezajlik
M
ma de, azon ban
macché! ugyan! dehogy(is)!
macchiarsi bepiszkolódik, fohos lesz
ma.cchina gép; gépkocsi
madre n anya
maestro tanító; maeslra tanitónő
magari esetleg, talán; bárcsak, bár
úgy]enne
maggio május
maggiore nagyobb; idősebb
magiaro magyar
magni-fico nagyszerű, remek
magro sovány
mah! ki tudja?
mai soha; valaha; non ... mai soha
malato mn beteg; In a beteg
malatti.a betegség
male h fn baj, rossz; betegség; r"'-I di
testa fejfájás
male hsz rosszul; meno male annál
jobb; még szerencse
maltempo rossz idő
malva .gio rossz, gonosz
mamma anyu, man1a
mancanza hiány; hiányzás
mancare hiányzik; elmulaszt
mandare küld, elküld
mangiare eszik; rv ali a car ta étlap sze..
rint eszik; r"'-I a prezzo fisso menüt
eszik
mani.glia fogantyú, kilincs
manifestare (man/festo) mutat, ki-
nyilvánít, kifejezésre juttat
mano n (Ie mani) kéz
mantenere* megtart ; el tart
marciapiede h járda
mare h tenger
marito férj
marrone mn gesztenyebarna: h, In
gesztenye, maróni
martedi h kedd
marzo március
ma.ssimo legnagyobb, legfőbb; Igen
nagy; al r"'-I legfeljebb
matema.tica matematika
mate.ria anyag; r"'-I prima nyersanyag
mattina regge]; questa r"'-I ma regge]
mecca.nico fn műszerész; szerelő
medicina gyógyszer
me.dico (-ci) orvos
meglio jobban; jobb
mela alma
membro (i membri) tag; (Ie nlembra)
végtag
465

memo"ria emlékezet, memória; a rv kí-
vülről, könyv nélkül
meno kevesebb; minusz; kivéve
meno hsz kevésbé
mente n elme, ész; venire* in rv eszébe
jut '
mentire (Inento v. Jnentiseo) hazudik
mentre mialatt, amig
meravi"gUa csodálat; csodálkozás; a r-v
csodála tosan
meravigliarsi di csodálkozik vmIn
meraviglioso csodálatos
mercato piac
mercoledi h szerda
meridionale déli
mese h hónap
mestiere h mesterség, foglalkozás
meta fél (fele vminek); a rv félig
metro méter
metro metró; pre"ndere il r-v metróval
megy
me.ttere* tesz, helyez, rak
me"ttersi* a hozzálát vmihez; fölvesz
(ruhát): r-v d'accordo
megegyezik, megállapodik
mezzanotte 11 éjfél; a r-v éjfélkor
mezzo eszköz; közepe vminek
mezzo mn fél; el'una e rv fél kettő;
sono le due e r-v fél három
mezzogiorno dél; a rv délben
mica egyáltalán
migliore jobb; il rv legjobb
milanese milánói; alla rv miIánói mód-
ra
miliardo milliárd
miUone millió
mille ezer; duelnila kétezer
minerale ásvány-; aequa rv ásványvíz
mi"nimo legkisebb, csekély
minore kisebb; miD fratelIo rv az öcsém
minuto perc
mio (n1ia, miei, mie) az enyém, az én
. . .-m
466
mira "colo csoda
mise"ria baj, nyomorúság
moda divat
modeUo típus, modell
maderno modern
modo mód, módszer; modor; in que-
sto rv ilyen módon, így; in quel rv igy,
úgy; in ogni rv mindenesetre
moglie n feleség
molto mn sok; hsz nagyon
momento pillanat
mondiale világ-; guerra r-v világháború
mondo világ; in tutto il rv az egész vi-
lágon
monopo"Uo monopólium
montagna hegy, hegység; in rv a he-
gyekbe(n)
montare (monto) felszáll, beszáll
monte lz hegy
montuoso hegyes
monumento emlékmű; műemlék
morire* meghal
mormorare (mo.rmoro) mormog; zú-
golódik
mortadelIa mortadeHa
morte n halál
moscone h vízi szán
mostrare (mostro) (rneg)mutat
motivo ok; motívum, dallam
motto mottó
muo.vere* mozog; indul; indít, meg-
mozdU
muo"versi* mozdul, mozog
muro (i muri, le mura) fal
muse.o múzeum
mu.sim zene
musicista h, n zenész
N
na.scere* születik
Da"scita születés

nasco-ndere* (el)dug, (el)rejt, (el)-
ti tk o 1
naso orr
naturale természetes
naturalmente természetesen
nave n hajó
ne belőle, abból, onnan
né sem
neanche sem, nem is
necessa-rio szükséges
negare (nego) tagad
nego-zio üzlet, bolt
nemmeno sem, ne,m IS
neppure sem, nem IS
nero fekete
nmo ideg; urtare i nervi bosszant
nervoso ideges
nessuno senki (sem); semmi, egy sem
netto tiszta; netto (súly)
mente Jn semmiség
mente névm semmi; di "-' nincs miért
mpote h, n unoka; unokatestvér
no nem (tagadószó)
noi mi
nma unalom; bosszúság, kellemetlen-
ség; che noia! de unom!
nome h név; keresztnév
nominare (no' mino ) kinevez; megne-
vez
non nem; ne
nonna nagyanya
nonm nagyszülők
nonno nagyapa
nono kilencedik
nord h észak
normale rendes, normális; normál
nostro mienk; a mi . . . -nk
notare (noto) megjegyez; megfigyel
note-vole jelentős
noti - zia hír
noto ismert, közismert
notte néjszaka
notturno éjszakai
nove kilenc
novembre h november
nudo meztelen
nulla semmi
nu-mero szám
nuotare (nuo to) úszik
nuovo új; di "-' újra
nutrito tartalmas, gazdag (program)
nu-vola felhő
o
o ksz vagy
obbedire (-isc-) engedelmeskedik
obbligare ( o-bbligo ) a kötelez, kény-
szerít vmire v ki t
occasione n alkalom; co-gliere l' "-'
megragadja az alkalmat
occhio szem
occidentale nyugati
"'-occidente h nyugat
occo-rrere* kell, szükséges
occupare (o-ccupo) elfoglal; megszáll
occupato elfoglalt
odio gyűlölet
odore h szag, illat
offe-ndere* (meg)sért, megbánt
officina m űhel y
offrire* (fel)ajánl; (meg)kínál
oggi ma; "-' stesso még ma
ogm minden, mindegyik
ognuno mindegyik, mindenki
oh! ó!
olio olaj
oliva olajbogyó; olio d' "-' olívaolaj
oltre (a) vmin kívül, vmin túl
ombra árnyék
ombrello esemyő
ombrellone h nagy ernyő
omo-mmo ugyanolyan nevű
ond a hullám
onesta becsületesség
467

O"pera mű; munka; opera
operaio munkás
oppure vagy pedig
ora óra;che e? hány óra van?
a quest' "'" ilyenkor; per ore ed ore
órákon át; non vedo l' "'" alig várom
ora hsz most
ora-rio menetrend
ormai most már
orcbestra zenekar
ordinare (o'rdino) (el)rendez, rendbe
hoz; (meg)rendel
o-rdine h rend; di prim' "'" elsörendű
ore-ccbio fül
orientale keleti
oriente h kelet
orolO"gio óra; il miG orologio va indietro
késik az órám
orr ore h borzalom; irtózat
osare (oso) mervmit, merészel
ospedale h kórház
O"spite h, n vendég; vendéglátó
osservare (osservo) megjegyez;
megfigyel
osservazione n megjegyzés
ottavo nyolcadik
ottenere* megkap; elnyer
O"ttimo nagyon jó, kitűnő
otto nyolc
ottobre h október
ovest h nyugat
P
paceo ( -cchi) csomag; pacchetto kis
csomag doboz
pace n béke
padre h apa
padrona di casa háziasszony
padrone h tulajdonos; il"", di casa
házigazda
paese h ország; falu; vidék
468
paesa-ggio táj; tájkép
pagare fizet, kifizet
pa-gina lap, oldal
paioh (le paia) pár; un"", di scarpe
egy pár cipö
palazzina villa
palazzo palota; ház; "'" pU' bblico
városháza
palla labda; giocarea"", labdázik
palma pálma, pálmaág
pane h kenyér
panino zsemle
panorama h kilátás, panoráma
papa h papa, apu
pa-prica paprika
paragonare a összehasonlít vmivel
pareo (-chi) park
pare-ccbio jó néhány, sok
parente h, n rokon
parere * látszik, tűnik; le pate? úgy
gondolja?; nem gondolja?
parlamento országház, parlament
parlare beszél; "'" del piu e del meno
mindenféléről elbeszélget
par ola szó
parte n rész
partenza elutazás; indulás
particolare sajátos; rendkívüli,
különös
partire elutazik; (el)indul
partita játék: "'" di calcio
labdarúgó-mérkőzés
partito párt
Pasqua húsvét
passante h, n járókelő
passare (el)múlik; eltölt (időt); megy
halad, jár; futólag fölkeres vkit;
bemegy, belép; átad, odaad
passato múlt; elmúlt
passeggiare sétál

passe-ggio séta  sétatér; an dare II '"'-'
sétára indu1
passione n szenvedély
passo lépés; lare due pasJi sétál egyet
pasta tészta: '"'J con la ricotta túrós-
csusza
pasticcino teasüternény
pati re (-isc-) (meg)szenved viTIiért:
eltűr vmit
patito In bolondja vminek
paura félelem; avere '"'J til fél vmitől
pazienza türelenl
pazzo mn őrült, bolond; andare r-..J per
megörül vmiért ; In őrült, elmebe-
teg; cose da pazzi meg kell boJon-
dulni!
peccato bűn, vétek; hiba (e) '"'-' ! kár!
peggio rosszabbul; rosszabb
peggiore rosszabb
pelle n bőr
pena fáradság, fáradozás; fájdalom;
va/er la pena megéri a fáradságot
peni.sola félsziget
pen na toll
pensare (penso) gondol: gondolko-
zik; r.,., a gondol vkire; szándékozik;
non ci pensare! ne törödj vele!
pensiero gondola t
pensionato n yugd ija
pensione n nyugdíj; penzió, teljes el-
látás
pentirsi (nli penja) di megbán, sajnál
vmit
per esz ..ért, -nak, -nek, részére, szá-
rnára" -ra ...re · -n át. ronatt . -szor
, , , , , ,
-zer, -ször
perché miért? mert; azért, hogy
perciő ezért
perco.rrere* bejár vmit, !l1egtesz át-
fut (könyvet)
pe"'rdere* elves.lt
perdi"o! az áidóját !
perfetto tÖkéletes
perfino még .. . is, sőt
pe"rgola (szőlő)lugas
pericoloso veszélyes
peri"odo idő, időszak, periódus
permanenza tartózkodás; buona rv !
keUemes itt-tartózkodást!
perme..tter(* megenged
pero de azonban
persona személy, egyén, ember
persona"ggio személyiség; szereplő
( színdarabban)
pesante nehéz, súlyos
pescatore h halász
pesce h hal; zuppa di '"'J halászlé
pe'ssimo nagyon rossz; pocsék
pettinare (pe"nino) (rneg)fésül
pezzo darab; da un '"'J jó ideje, régóta
piacere* tetszi k: szeret : iz) i k
vmI
piacel"e h In öröm; per '"'J kérem, kér-
lek, legyen szíves; far "-' a örül
piace"'vole kel lemes, tetszető
pia"ngere* sir, könnyezik
piano emelet: terv; sik. síkság
pianta nÖvény
pianterreno földsl.:inl
pianura síkság
piatto tányér: fogás, étel
piazza tér
piazzale II (nagyobb) tér
pi"ccolo kicsi, kis
piede II láb; a piedi gyalog; in punta di
piedi 1ábujjhegyen; stare in piedi
áll
pieno di tele vmivel
pietanza fogás, főétel
pigiarna II pizsama
pigUare fog. megfog
piglio fogás, megragadás  dare rli r>v a
n1egragad vmit
pinacoteca képtá r
pineta fenyves
pioggia esÓ
469

piombare (piOlrlbo) leesik, lezuhan
pio"vere* esik (az eső); piove a di-
rotto ömlik az eső
pittore h festő(művész)
pittoresco festői, festőien szép
piu több, többé, már; -bb (középfok);
meg, plusz (összeadásnál) ; di rov
többet
piuttosto inkább; kissé
poco kevés, néhány; hsz kicsit, ke-
véssé, al ig; un poco v. un po' egy
kicsit; mi dica un po' mondja csak;
per un rov egy darabig; di li a rov nem-
so kára
poesi"a költemény
poeta h kö1tő
poi azután, aztán, később
poU"tica poJitika
poU"tico (-ci) politikai
polizi"a rendőrség
polio csirke, tyúk; rov arrosto süJt csirke
polmonite n tüdőgyul1adás; pre"ndere
una rov tüdőgyulladást kap
po"lvere n por
pomeri"ggio délután
ponte h híd
popolare népi, nép-; népszerű
popolazione n népesség, lak osság
po"polo nép
porre* helyez, tesz, odatesz, lerak, le-
tesz
porta ajtó; kapu
portare (porto) visz, hoz, szállít; hord,
visel
portasigarette h (irv) cigarettatárca
po" rtico (-ci) oszlopcsarnok, árkád
portinaio portás ; házfelügyelő
portone h kapu
posizione n fekvés, helyzet
pos si "bUe lehetséges
possibilita lehetőség
posta posta
poste" ggio parkolóhely
470
posto hely; ülőhely  helység; ál tás
potere* tud, -hat, -het, képes
po"vero szegény
pranzo ebéd
pra"tica gyakorlat; eljárás, ügyködés,
ügylet, ügy
pra"tico (-ci) gyakorlati, praktikus
precedente előző
precipitare (preci"pito) elsiet, elha-
markodik vmit; ledob, lehajít
precipitarsi rohan vhová
preferire (-isc-) a jobban szeret, tÖbbre
becsül vmit vminél
pregare (prego) kér
pre"mere nyom, megnyom, lenyom
premio jutalom, prémium
pre"ndere* vesz, elvesz, kivesz ; fog;
andare a rov érte megy; rov I 'aria leve-
gőzik
preoccupare (preo.ccupo) aggaszt
preoccuparsi di, per aggódik vki miatt,
vmiért
preoccupazione n gond, aggodalom
preparare készít '-
prepararsi készül, készülődik
prescri"vere* előír, elrendel 1
t
presentare (presento) bemutat;" .:_at
presentarsi jelentkezik, megjelenik ;
mutatkozik
presentazione n.. átadás; bemutatás
present jelen, jelenlevő; Jn jelen idő
presso esz -nál, -nél, mellett
prestare (presto) kölcsön ad
pre.stito kölcsön
presto gyorsan, hamar; korán; farerv
siet
prevalentemente túlnyomóan, főleg
prezzo ár
prima előbb; esz rv di előtt
primavera tavasz
primo első
principale f ő-
princi"pio kezdet; elv

privato magán-, privát
probaobile valószínű
problema h probléma, kérdés
procurarsi szerez magának
produttore h (di film) filmgyártó
produzione n termelés, termesztés
gyártás
professione n foglalkozás, hivatás
professore h tanár
profondo mély
profumo illat
progetto terv
programma h program, műsor
progresso haladás, előmenetel
proibire (-isc-) (meg)tilt
promessi sposi jegyesek
promeottere* megígér
pronto kész, készen; f"J ! halló!
pronu.ncia kiejtés
proporre* javasol, ajánl
proposta ja vasla t
proprietaorio (ház)tulajdonos
proprio saját, tulajdon; igazi, valódi;
hsz valóban, igazán, éppen
prosa próza
prosciutto son ka
proseguire folytat
protestare (protesto) tiltakozik
provare (pro7o) próbál, megpróbál
provioncia tartomány; vidék
puobbUco közönség
puobblico (-ci) köz-, nyilvános
puli re (-isc-) tisztít; megmos
pullman h távolsági autóbusz
punta hegye vminek; csúcs; le ore
di f"J csúcsforgalmi idő
punto pon t
puntuale pon tos
pure szintén, is
purtroppo sajnos
Q
qua itt, ide
quadro kép, festmény
qualehe néhány
qualcosa valami
qualcuno valak j
quale (quali) mely? melyik? (melyek)
qualsioasi bármilyen, akármelyik
qualunque bármilyen, akármelyik
quando mikor? amikor; da f"J '! mióta?
fino a f"J ? meddig?
quanto hány? mennyi? ahány, ameny-
nyi; quant'e '! mennyi ez?
quaranta negyven
quartiere h városnegyed; lakónegyed,
lakótelep
quarto negyed; negyed i k
quasi majdnem
quattro négy
quelIo névm az
questione n probléma, kérdés
questo ez; quest'anno az idén; questa
mattina ma regge]; quesfa notte
stessa még ma éjjel; e con f"J '! na és
aztán!
qui itt, ide
quindi tehát
qui"ndici tizenöt
quinto ötödik
R
raccoogliersi* (össze )gyülekezi k
raccolta gyűjtemény
raccomandare ajánl, tanácsol; nli rac-
comando nagyon kérlek; légy szíves,
1 egyen szí ves
raccontare (racconto) elmond, elme-
sél
racimolare (raciomolo) összekapar
radio n (Ie radio) rádió
471

rado ritka: di I"'V ritkán
ratfreddore h megfázás; pre"ndere un I"'V
megfázik
ragazza lány
ragazzo ft ú
raggitrngere* elér, utoJér, utána megy
ragione nértelem; érv; ok; igazság;
avere I"'V Igaza van
ra"pido gyors; Jn expressz(vonat)
rapporto viszony kapcsolat
rappresentante In képviselő
rappresentare (rappresento) képvisel
rassegna szemle; pass'are in I"'V (ace.)
szemlét tart
razza faj, fajta; fajzat; che ,"'-J tii genfe!
mifé1e emberek!
reh (fre) kirá]y
reale királyi
reaUzzare megvalósi t, végrehajt
recarsi (rni re co ) elmegy vhová
recente új, legutóbbi
re"cita előadás, bemutatás
re"cluta újonc
regalare ajándékoz
regalo ajándék
reggbnento ezred
regione n vidék, tartomány
registratore h magnetofon
re"gola szabály
re"ndere* tesz vmivé, vrnilyenné;
visszaad
repu"bblica köztársaság
resi"stere* ellenáll; kitart
respj"ngere* visszautasít, nem fogad
el; elutasít
restare (res/o) marad
restituir'e (-isc-) visszaad
resto maradék; visszajáró összeg
rete n háló; (út)hálózat; csonlagtartó
(háló); I"'V strat/ale útháIózat
riacoompagnare visszak isér, haza visz
ria.c(Juistare visszaszerez. visszanyer
ricambiare viszonoz
472
ricco gazdag
rice"vere kap
ricevimento fogadás
ricevitore h telefonkagyló
richianlare visszahív vkit;  a felidéz,
eszébe juttat
ricominciare újrakezd
ricondurre* visszavisz vhová vkit
ricono"scere* megismer; el ismer
ricordare (ricordo ) acc. emlékszik
vmire; "'-J a emlékeztet vmire
ricordarsi di emlékszik vmire
ricordo em1ék
ricostruire (-isc-) Újjáépít
ricotta túró
ridare* visszaad
ri"dere* nevet
riempire (rie''fnpio v. rienlpisco) meg-
töh, kitölt; ehöh vmivel
rientrare (rientro ) vissza tér, vlssza-
nlegy; "-' a casa haza tér
rifiutarc visszautasít  elhárít
riga sor
rigovernare (rigoverno) mosoga t
riguardare újra megnéz; megvizsgál.
átnéz; illet vkit
riguardo: UJUl persona til ro,., jelent()s te-
kintélyes személy
rhnanere* marad
rime'"ttersi* vmit újra csinál
rimproverare (rinlpro"Jer()) megszid,
szelllrehányást tesz
rimpro"vero szeinrehányás
Rinascimento reneszánsz
rincasare hazamegy, hazaér
ringraziamento köszönet
ringraziare di megköszön vlllit
ripartire visszaindul, vissza utazik
ripetere (meg)ismétel
ripetizione n ismétlés
riportare (riporto) vissza visz
riposare (riposo) pihen
riposo pihenés

ripre"ndere* felveL; visszavesz; újra-
kezd
risealdamento fűtés
riscaldare felmelegít, megrnelegit
riso nevetés
riso"lvere* (meg)old
risotto rizottó
risparmiare megtakarit, megspórol
rispa"rmio megtakarHás; kimélés
rispettare (rispetto) tisztel, megbecsül
rispo"ndere* fejei, válaszo]
risposta felelet, válasz
ristorante hétterem
risultato eredmény
ritardo késés
ritirare fe1vesz, átvesz
ritoccare (ritocco) kiigazít; simítgat,
javitgat; ritoccarsi la jaccia kiké-
szíti az arcát
ritornare (ritorno) visszatér, vissza-
Jon
ritorno visszatérés) visszajövete1
riunione n Összjövete]; gyűlés, érte-
kez1et
riuscire* a, di sikerül
riva pa rt
rivedere* viszontlát
rivelare (rivelo) felfed; megmond, el-
árul
rivo.lgersi* (mi rivo/go) a vkihez for-
dul
roba dolog holmi; ehe rv ! nahát! na
még il yet !
rodaeggio bejáratás; ma.cchina in 
bejáratós kocsi
Romani"a Románia
romano római
roman"tieo (-ci) romantikus
romanzo regény;  giallo detek t1vre-
gény
rosa rózsa
rossastro vöröses
rosso piros vörös
rotondita kerekség, gömbÖlydedség
rumore h zaj, lárma
rumoroso zajos, lármás
s
sa"bato szombat
saebbia homok
saeco (sacchi ) zsák; sacchetto tasak,
zacskó
saggezza bölcsesség
sala terem
salame h szalámi; félszeg alak
sale h só
saUre* felmegy vhová; beszáll ( pl.
autóba)
salotto sza10n
saltare ugrik, föJugrik; "-J in piedi föl...
ugrik
salutare üdvözöl. köszönt
salute n egészség; alla Sua "'-J ! egész-
ségére!
salvare megment
salvietta szalvéta
sanato"rio szanatóriurn
sangue h vér
santo szen t
sapere* tud
sapore h iz
sbagliare téved, hibáz
sbagliarsi téved
sbrigare elintéz
scala lépcső
scaUno lépcsőfok
scambiare kicserél; (SZÓI) vált
scappare megszökik, elszalad
scarpa cipő
sca..tola doboz, skatu1ya
sceegliere* választ, kiválaszt
scena jelenet
sce"ndere* lemegy, leszáll, kiszáH
scherzare (scherzo) tréfál
473

scherzo tréfa
schiena hát
sciare [siáre] siel
scienti-fico (-ci) tudományos
sciocchezza ostobaság; che t"'v ! micso-
da hülyeség!
sciocco ostoba, buta
scomodarsi (mi sco.tnodo) fáradozik,
fárasztja magát
scomparire* eltűnik
scompartimento szakasz, fülke
sconosciuto ismeretlen
scontento elégedetlen; e' ssere I""'-J nincs
megeléged ve
scoppiare (scoppio) szétpukkad, fel-
robban; kitör (nevelésbe)
scoprire* (scopro) fölfedez
sco'rrere* átfut; bejár
scorso múlt, elmúJt; la settimana
scorsa a múlt héten
scrittore h író
scrivani'a íróasztal
scri'vere* ír, megír
scultore h szobrász(művész)
scuola iskola
scuo.tere* ráz, megráz
scuro sötét; grigio AJ sötétszürke
scusa bocsánatkérés, mentegetődzés;
ürügy; Jare le sue scuse mentege-
tődzi k
scusare megbocsá t, el néz
scusarsi mentegetődzik; bocsánatot
kér
se ha; vajon; se no v. senno k ülön-
ben; se eper Ine ha rajtam múlna
seccatore h kellemetlenkedő (alak)
se'colo (év)század
secondo második
secondo esz szerint
sedere* (siedo) ül; leül; sedersi leül
sedia szék; I""'-J a sdraio nyugágy
sedile h ülés
seduta ülés; értekezlet
474
segnare megjelöl; feljegyez
segno jel
seguente következő
seguire követ; kisér; következik
sei hat
sema-foro jelzőlámpa
sembrare (sembro) Játszik, tűnik
se-mplice egyszerű
sempre mindig; még mindig; ugyan-
csak
senese sienai
senso érzék; értelem; irány
sentimento érzés, érzelem
sentire (sento) érez; hall
senza esz néJkül; senz'altro föltétJenüJ
sera este; di I""'-J este
serale esti
serata este, estéJy
sereno derűs; derült
serio komoly; sull""'-J komolyan
servire (servo) kiszolgál, felszolgál;
szolgál vmilyen célra
servi'zio szolgálat; kiszolgálás; mezzo
I""'-J bejárónői állás
sesto hatodik
sete n szomjúság; a ve re  szomjas
sette hét
settembre II szeptember
settentrionale észak i
settentrione h észa k
settimana hét; questa  ezen a héten
se.ttimo hetedik
severo szigorú
sfilarsi levet (kabátot, cipőt)
sfilata (di salotti) sor (szalon)
sgombrare ( sgombro) eltakarít, k i-
ürít
sgridare szid, megszid
sguardo tekintet, pil1antás
si igen
si magát magának; magukat, ma-
guknak
siccome minthogy, mivel

sicuro biztos
sigaretta cigare'tta
significare (signi-fieD) jelen t
signora asszony; feleség; -né
signore húr: r"'V ! uram!
signorina lány; kisasszony
sileonzio csend
simbo-Uco (-ci) szimbolikus
si.mile hasonló
simpa-tico (-ci) rokonszenves
sincero őszi n te
sinistro bal, baloldali; a sin/stra balra
sino a esz -ig
si-ntomo tünet
sipa-rio (színházi) függöny
sistemare (sistemo) rendbe hoz; elin-
téz; elhelyez vkit vhol
situato: e r"'V fekszik, elterül
situazione n helyzet, szituáció
sme.ttere* di abbahagy; leszokik vmi-
ről
sociale társadalmi, szociális
socialismo szocializmus
socialista (-i. -e) mn; h, n In szocia-
lista
soffitto mennyezet
soffocare (sooffoco) fulJaszt, megfojt
soffrire* (soffro) elvise]; szenved
soggetto tárgy, téma
soggiorno tartózkodás; nappali (szo-
ba)
sognare (sogno) acc. álmodik; álmo-
dozik vmiről
sogno álom; nemmeno per ru szó sincs
róJa!
soldato ka(po.a
soldo fillér;'.j soldi pénz
sole h nap; e'e (il) ru süt a nap;
pre. nt/ere il r"'V napozik
solere (+"inf). -szokott (vmit csinálni)
so. Uto szokásos; di rv rendszerint
sollecitare (solle.cito) buzdít, sürget
...
sollevarsi (nli sol/evv) felemelkedik,
felkel
solo egyedüli, egyetlen; egyedül; csak,
csupán; da rv egyedül
soltanto csak, csupán
sommo legnagyobb, legfőbb
sonno alvás, álom; avere r"'V álmos
sopra esz fölött, fölé; -on, -en, -on;
-ra, -re
sopra-bito felöltő
soprattutto főképp, elsősorban
sorelIa leány testvér ; r"'V maggiore nő-
vér; rv minore húg
sorpreondere* meglep
sorpresa meglepetés
sorriodere* mosolyog
sorseggiare (sorse.ggio) kortyol
sorvegliare (sorve.g/io) acc. felügyel,
vigyáz vk ire, vmire
sospettare (sospetto) gyanít, feltételez,
sejt
sospetto gyanú: mi viene il rv az a gya-
núm támad
sospiro sóhaj
sostare (sosto) (meg)áll, parkol
sostituire (-isc-) helyettesít, pótol
sotto esz alatt, alá; idejében; hsz lent,
a1ul
sottobraoccio karonfogva ; pre.ndersi
ru belekarol
sottovoce hal kan
sovieotico (-ci) szovjet
spaghetti h, t. sz. spagetti; I"'V alla bo-
lognese spagetti bolognai módra
Spagna Spanyolország
spalancare tágra nyit, kitár
spalla váll
sparire (-isc-) eltűnik
spaventare (spavento) megijeszt
specchio tükör
speciale sajátságos, különleges
specialmente különösen
specie n fajta
475

specie külÖnÖsen
spcegnere* (el)olt; kikapcsol (rá-
diót stb.)
spceodere* kiad, (el)köh
speranza remény
sperare (spero) remél
spesa kiadás, költség; fare la f"'..J bev'
sárol
spesso gyakran
spetta"coJo előadás; látvány(osság); 
fi.rico operaelőadás
spettatore il néző
spiaggia (tengerparti) strand
spiegare (spiego ) (meg)magyaráz
spiegarsi megérteti magát; mi spiego ?
ért engem? értesz engem?
spiegazione n nlagyarázat
spi"ngre* lök, taszít; buzdít, késztet
spionaoggio kém kedés
spierito szellem; lélek; szeUm(esség)
spleendere ragyog, fénylik
sple.ndido ragyogó, fényes
sporcare (sporco) bepiszkít
sporco (-chi) pjszk os
sport II sport
sporta (bevásárló )szatyor
sportivo sportoo; trasmissione sportÚJll
sportközvetítés
sposare (sposo) ace. feleségül vesz;
férjhez megy vkihez
spumante h pezsgő
squiUare cseng; szól (telefon)
squisito kitűnő, finom
stabilire (-isc-) megállapít
staccare leszak it, kitép; leakaszt; r<,J il
ricevitore felveszi a telefonkagylót
sta-dio stadion
stagione névszak; r<,J /l"rica színházi
szezon
stamattina ma regge]
stancare fáraszt, kimerít
stancarsi di belefárad. beleun vkibe,
vmibe
476
stanchezza fáradtság
stanco (-chi) fáradt
stanotte ma éjszaka
stanza szoba
stare t van; r<v in piedi áJ 1; conle sta?
hogy van?
stasera ma este; II r<,J a ma esti viszont-
látásra
stato áJ lapot; Stato áUam
stazione n pályaudvar, állomás;rv bal-
neare fürdőhely; r-v clima"tica gyógy..
fürdőhely
stesso ugyanaz
stilogra"fica töl tÖlol1
stimolante ösztönző, élénkítö
stipendio fizetés
sto.maco gyomor; avere nlal til r"'-J fáj
a gyomra
sto"ria történet; történelem
strada út, utca; r<,J facentlo útközben
staniero mn, fn idegen, külföldi
strano különös, furcsa
straordina"rio rendkivüli
stravagante k iilónc, furcsa
stretto keskeny, szűk
stri"ngere* szorít, megszorít
studente h diák, egyetemi hallgató
studentessa diáklány, egyetemi halJ-
gatónő
studia re tanul, megtanul
studio tanulás; tanulmány; dolgozó-
szoba
stufo: e.ssere rv di elege van vmibő1,
torkig van vmivel
stu"pido ostoba. buta
stupire (-isc-) megdöbbent, ámulatba
ejt
su esz -on, -en, -ön; -ra, -re; -ról. -fől
su.bito rögtön, azonnal
succe"dere* (meg)történjk
successo siker; can tan te di rv népszerű
dalénekes
sud h dél

sufficiente elég, elégséges
sugo (-ghi) té, mártás, szaft
suo övé; az ő .. .-ja, ..je
suonare v. sonare (suono) csenget;
játszik (hangszeren)
suono hang
superficie n terület, felület
supermercato ABC-áruház
superiore felső. fő-
supplemento pótdíj
suppUcare (su.pplieo) könyörÖg
supremo legfelső, végső; igen nagy
svago (-ghi) kikapcsolódás
svegliare (sveg/io) (fe1)ébreszt
svegliarsi felébred
sveglio éber, ébren
svestirsi (mi svesto) levetkőzik
sviluppare fejleszt
svUuppato fejlett
Svi"zzera Svájc
svi"zzero svájci
1
tabaccher"ia dohánybolt
tabacco (-echi) dohány
taccuino notesz
tacere* hallgat, nem szó)
tale ilyen, olyan; egy bizonyos, valaki
tango tangó
tanto ilyen. olyan, olyan sok, annyi;
csak; úgyis; úgysem; hiszen; cli r..J
in ""' időnként
tardi késő, későn; far""' elkésik
targa rendszám( tábla)
tariffa dij(szabás), tarifa
tasca zseb
ta"vola asztal
tavolino k is asztal
ta.volo asztal
taxi v. tassi h tax i
tazza csésze
te h tea
teatro szi n háL
tedesco (-chi) nérnet
telefonare (te/e%no) telefonál
telefonata telefonhívás, telefonálás
tele"fono telefon; ch/amare per /"'v föl-
hiv vkit telefonon
televisione n televízió
televisore h televízió (készÜlék)
temere (temo) acc. fél vkitől
temperatura hőmérséklet; pre-ndere
la ""' a qualeuno megméri vkinek a
I ázá t
tempio templom
tempo idő; fa bel""' szép idő van; fare
in ""' a fare qualche eosa sikerül vmit
idejében megcsinálni; ingannare il
""' agyonüti az időt; nello stesso 1"-1
ugyanakkor; a suo ""' a lllaga idejé-
ben
temporale h zivatar
tenda sátor
te"ndere* nyújt, kinyújt; kifeszH
tendina (abJak)függöny
tenere* tart vmi t; ci fengo adok rá;
""' a dieta diétán tart
teldare (tento) megkísérel
terminare (te"rmíno) befejez
te"rmine h szó, (szak)kifejezés; határ9
vég; határidő; in a/tri teerl11ini más
szóva)
terra föld
terrazza terasz
terri-bile rettenetes
territo.rio terü le t
terzo harmadik
tesoro kincs; lesoro (mio)! kincsem!
drágám!
testa fej, fö; at'ere maj di rv fáj a feje
testamento végrende1et
ti téged, neked; magadat, magadnak
. tie"pido Jangyos
ti"mido félénk
477

ti"pico (-ci) jellegzetes, tipik us
tipo tipus, fajta; pofa, pasas; Lei e un
bel tipo! maga is jó alak!
tirare hÚz; fúj (szél); tira vento fúj a
szél
tirarsi da parte félrehúzódik 
tirata húzás; egyhuzam; fare tu/ta
una ;-ov egyvégtében jön v. megy
ti"tolo cím; rang
toccare (toeco) érint vmit, hozzányúl
vmihez; a iJJet vkit, tartozik vkire
to-gliere* el vesz, elvisz; levesz, ki -
vesz; levet (ruhát); to.gliersi la
giacca leveti a zakóját
toh! v. to' isz nini, ni csak; nesze,
fogd
toletta öltözködés
tono hang(hordozás), tónus
top o egér
tornare (torno) visszajön, visszatér
torre n torony; la ;-ov pendente ferde to-
rony
tra esz között, közé; múlva
tradurre* fordít, lefordít; ;-ov dall 'ita-
Uano in ungherese olaszról magyarra
fordít
traduzione n fordítás
tra -ffico forgalom
tram h vilJamos
tranquiUo nyugodt
Transdanu"bio Dunántúl
trasco"rrere* eltölt (időt); elmúlik
trasferirsi (-ise-) elköltözik; áttelep-
szik
trasme"ttere* k özvetí t
trattamento bánásmód; kezelés
trattare acc. bánik vkivel ; foglalkozik
vmivel
trattarsi di szó van vmiről
tratto húzás, vonás; a un ;-ov egyszerre,
hirtelen
trattori"a vendéglő
tre három
478
Trecento X IV. század
tre"dici tizenhárom
tremare (trenlo) remeg, reszket
treno vonat; in;-ov vonaton ; rv diretto
sebesvonat ; pre"ndere il;-ov vonattal
megy
trenta harminc
tribuna tribün, lelátó
triste szomorú
troppo túl sok; túlságosan
trovare (trovo) talál, megtalál
trovarsi van vhol; van vhogyan, érzi
magát; találkozik
truccarsi kikészíti magát
tu te
tubercolosi n tüdővész
tumultuoso viharos, zajos
tuo tied; a te .. . ..-d
tuonare (tuona) dörög
tuono dörgés
turista h, n (-i, -ej turista
turi"stico (-ci) turista-
tutto egész; minden; del;-ov teljesen;
in ;-ov összesen; ;-ov quanto mind, vala-
mennyi; tutti e due mindkettő; fare
di ;-ov mindent elkövet; rv fatto ? min-
den rendben?
tuttora még (most is), állandóan
lj
ucci"dere* meggyilkol, megöl; leöl
udire * hall
ufficiale h tiszt
uffi"cio hivatal
uh! jaj! juj!
ultimare (u"ltirno) befejez, bevégez
u"ltimo utolsó, végső
umano emberi; emberséges
umore h kedv, hangulat; e di cattlvo rv
rossz kedvű
u.ndici tizenegy'

ungbersimagyar
Ungheri-a Magyarország
u-nico (-ci) egyetlen; egyedülálló
Unione Sovie-tica n Szovjetunió
universale egyetemes, ál talános
universaimente világszerte
universita egyetem
universita-rio egyetemi
uno (un, un', una) (határozatlan név-
elő) egy
uno szn egy
uno névm valaki, az ember
uomo (uo-mini) ember; férfi
ILIOVO (le uova) tojás
urgente sürgős
urtare (meg)lök, nekimegy  bánt, fel-
izgat, bosszant
usare használ, felhasznál; visel
u-scio ajtó, bejárat
uscire* kimegy, kijön, távozik: /""'-J di
easa elmegy hazul ról
uscita kijárat
uso használat
u.tile hasznos
uva szőlő
v
vacanza szünet(nap) vacanze t. sz.
szünidő, szabadság
valere* ér vmit, számU
va-Udo érvényes
vaU-gia bőrönd
valle n völgy
valzer h keringő; sonare un /""'-J keringőt
játszik
vane.sio beképzelt
vantaoggio előny
vecchio öreg; régi
vedere* lát; megnéz; far  megmutat;
farsi /""'-J mutatkozik, látszik
ve-dova özvegy(asszony)
. ... '..........
ve.dovo özvegyem ber
veduta látás; látkép, kilátás
veloce gyors
ve-ndere elad
venerdi h péntek
venire* jön, megjön, odajön; /""'-J ill
mente eszébe jut; /""'-J a trovare fölke-
res, meglátogat
venti húsz,
venticinqué huszonöt
vento szél; tira /""'-J fúj a szél
venturo jövő, eljövendő
veramente igazán, valóban
verde zöld
verdura zöldség
vergogna szégyen
vergognarsi (Ini vergogno) szégyell
vmit, szégyenkezik vmi miatt
verita igazság
vero igaz, igazi, valódi; jn az igaz;
a dire il/""'-J az igazat megvallva
verso esz felé
verso In verssor
vesta-glia pongyola
veste n ruha, öltözet; /""'-J da ea./nera
köntös
vestirsi (mi vesto) felöl tözik
vestito ru ha
vetrina kirakat
vetro üveg; ablak üveg
vettura kocsi
vi titeket, nek tek? magát, magának;
magatokat, magatoknak; egymást;
ott, oda
via út, utca
via hsz el;/""'-J /""'-J sorban egymás után
viaggiare utazik
viaggiatore h utas
viaggio utazás, (megtett) út
viale h fasor, sétány
viceversa ellenkezőleg, fordítva; (és)
viszont
vicino közel, közeli, szomszédos
479

vigna szőlő(hegy)
villa viHa
viUa.ggio falu
villeggiatura nyaralás, üdülés; andare
in r-v nyaralni megy
viUetta (kis) viHa
vi-neere* győz; nyer
vino bor
viola ibolya; Hla (színű)
virtu n erén y
vi-sUa látogatás; Jare r'-.J ti meglátogat
visitare (vi" silo) meglátogat, fölkeres,
megnéz; megvizsgál (beteget); Jarsi
rv megvizsgá1tatja magát
viso arc
visto vízum
vita élet
vivace élén k, eleven
viuzza szűk k is utca
vi'"vere* él
vivo eleven élő; élénk; erős; Jarsi AJ
hal1at magáró], életjelt ad
voea.bolo szó
voce n hang
voglia kedv; avere  di kedve van
vmihez
voi ti; maga; maguk
480
volentieri szl vesen
volere* akar; vo/e"r dire jelent; ro/erei
ken, szükséges; vo/e"r bene a szeret
vkit
volgarone h közönséges ember
volonta akarat
volta fordulás; -szor, -szer, -ször; un a
r-v egyszer; (per) la prima I"'.J c1ő-
ször; altre vo/te máskor
voltare (vol to) fordul; fordít vmerre
volto arc
vostro tiétek; a ti ... -tok
vulmno vulkán
vuoto üres
z
zeppo tele, tömve
uro nuna; semmi
zia nagynéni
zio nagybácsi
zítto csendes; csendben; stare r-v csend...
ben marad
zu"cchero cukor
zuppa leves

Tartalom
Előszó
Bevezetés
1. Jn citta. .
Quanto fa. . .? ..........................
A főnév neme. A határozatlan névelő. A határozott névelő. A tárgy. Üdvöz..
lési formák. Az összetett állítmány. A kijelentö mondat szórendje. A kérdő
mondat szórendje. A hangkivetés
2. A casa. ......,......................
Che ora e? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A főnév és a határozott névelő többes 8zánla. Az elöljárószó. A nlelléknév.
A questo mutató névmás. A személyes névnlás 3. személye. A tagadó nlon-
dat. Családnév, utónév. A tőszámnevek használatárÓl. Az óra (időpont)
kifejezése . . . . . .
3. In treno ........
Quanto tenlpo dura
AHa stazione di Bologna . . . . . . . . . . . ., .....
A névelős. e!öljárószók. A e'e, ci sono s2.erkezet. lVIolto: poco. parecchio.
alcuno . . .. ..............,.........
4. Un incontro. . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . .
I nlesi deH'anno . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . " . . .
A szelllélyes néVI1lás. Az essere ige jelen ideje. A birtokos névmás. A bir-
tokviszony . A birtokszó elhagyása.. Az avere ige. Rendhagyó igék (bere,
dire, uscire, venire) . .
5. In viaggio verso Venezia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Q . bb' .)
uantl ne a lanlO. . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
I gi001i deHa settinlana ......................
A főnévi igenév. A kiJclenlő nlód jelen ideje (I-II-UL ragozás). Az ige
ragjai. Az eddig előfordult igék főnévi igeneve. Az életkor kifejezése. A tár-
gyas igeragozás hiánya az oaszban. A nlódhatározószó képzése n1eHék-
névből. .A. dátunl kifejezése . .
6. Inlre lelefona aH'anlico ita lia no . .
Una fotografia di fanliglia .
Qual e la migliore stagione turistica '? . . . . . . . . . . . . . .
A részeshatározó. A szernélyes névnlás tárgy- és részeshatározó esete.
A hangsúlytalan alakok szórendi helye. A hangsúlytalan tárgyeset kitétele a
n1agyartól eltéröen. Rendhagyó igék (stare. and ore. .Iare. dare, fenere j.
A határozott néveiö has.ználata a birtokos névl11ás előtt.
7. AH'ultinlo nl0nlento . . . . . . . . . . . . . . . .. ...
r'to 1. h.. . ,}
u'ove sono g i OCC- mi:. . . . . . . . . . . . . . . . . , . , . . . .
5'
9
25
29
37
39
41
5t
52
52
55
61
64
66
73
75
76
78
86
88
90
92
98
100
481

Una gita a Tivoli . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . ..'fOI
Alla frontiera ......................... 102
Dogana ............................. 102
A visszaható ige. A visszaható ige,iragozása. A visszaható névnlás részes..
határozó esete. A n1agyartól eltérő részeshatározói szerkezetek. A birtokos
nleHéknév elhagyása. Nyonlatékos hangsúlyú mondatrész kiemelése.
A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakhoz. A -care, ..gare és a -ciare,
-giare, -sciare végÜ igék ragozása. Az ige felszólító módja. Rendhagyó igék
(sapere, potere, volere ) . . . . . . . . . . 104
8 . In casa Pellegrin i. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 112
All'albergo . . . . . .'. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . " 114
A közelmúlt (JI passato prossimo). A rendhagyó participio passato.
Mondatrövidítés infinito-val. Igék, névszók vonzata. A da elöljárószó hasz-
nálata helyhatározó kifejezésére. J 16
9. Il progranlnla dei prossimi giorni t 25
Per la strada ..... . . . . 128
L'aria aperta . . . . . . . . . . . . .. ............ t 29
A jövő idő (JI futuro). A -cere, -gere, -scere végű igék jelen ideje. A -care,
-ga re és a ..ciare, "giare, -sciare végű igék jövő ideje. Az általános alany.
A dovere ige. A se (ha) kötőszó függő kérdésben. Az ige felszólító módja
(3. személy). A szernélyes névnlás hangsúlytalan alakjainak egybe-, ill.
különÍrása a felsz. módban. A hangsúlytalan alakok egybeirása a főnévi
igenévvel . . . . . 131
10. Ripetizione . . . . 140
Az egyenes szórend 140
A fordított szórend 14)
11. Negozio di alin1entari 145
Supermercato . . . . 146
«Sa le e tabacchi» 146
Una barzeHetta . . . . . . . . . . . .. ......... 147
A részelő névelő. A di elöljárószó nlennyiséget, mértéketjelentő szavak után.
A ne határozói névmás. A da elöljárószó érték és rendeltetés kifejezésére.
A sorszánlnevek . 150
12. Carlo e Adriana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 154
Autostop . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
A szenlélyes névmás tárgy- és részeshatározó esete. Hangsúlyos alakok.
A hangsúlyos alakok szórendi helye. A szenlélyes névmás elöljárószók után.
A kölcsönös névmás. A ci, vi határozói névmás. A ci, vi, ne egybeirása az
igealakkal. A tárgy kienlelése. A preferire ige használata. A főnévi igenév
mint főnév. A gente főnév használata. Aszóvégi esonkulás (JI tronca-
mento) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1 58
t 3. Tre settimane al mare ................ . . . . . .. 166
A folyamatos múlt (L 'imperfetto ). Az imperfetto használata. Az imperfetto
és a passato prossimo. Az utalószók hiánya az olaszban. Személytelen igék,
szeJnélytelen szerkezetek. Az évszázadok sajátos jelölése . . . . . . .. 170
14. Una visita ............................ 17;?
Spettacoli lirici aH' Arena di Verona ................. t 78
Az egyszerű határozói igenév (JI gerundio semplice). Agerundio semplice
használata. Aparticipio passato egyeztetése avereo;nlellett. A/utto használata.
A stare + gerundio szerkezet. Az andarsane (ehnegy) ige raozása. A parti-
cipio passato mint rneUéknév . ] 8 t
t 5 . Un prestito . . . . . . 188
La recluta e il coJonnelln 191
482

 .111agázólegsz6litás tÖBt::.f .s'.Jiam 2 spféllyeL"4fhang,úlytalan névmási
alakok egyitjttes előfordulása. Melléknevek hatápozószói használattaL . .
16. L' Italia .............................
Ilcantante di successo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A nlelléknév fokozása. A fokozott mel1éknév szórendi helye. A hasonlító
szerkezet. Rendhagyó fokozású melléknevek. A főnév helyettesítése a que/-
10 névmással. A módhatározószó fokozása. Rendhagyó fokozású ha tározó..
szók. A gli névnlás tÖbbes számú használata .
1 7. Elisa e Bruna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . .
L'uso del telefon o pubblico in Italia . . . . . . . . . . . . . . . . .
Che cosa succede spesso quando telefoniamo? ............
A tÖrténeti múlt (JI passato remoto). Az imperfetto és a passafo remoto.
lmperfetto. passato remoto, passato prossimo
18. La cartolina .
Al ristorante . . . . . . . . . . . . . . .
Fernli principi ...................
A rendhagyó passato remoto. Rendhagyó igék alapalakjai.
19. L'Ungheria . . . . . . . .
Al bar . . . . . . . . .
A vonatkozó névmások .
20. R i pet i zi one . . . . . .
A kérdőszók ...,.
TÖbb jelentésű névnlások
21. II topo . . . . . . . " ....................
A folyanlatos régnlúlt (II trapassafo pro!;simo). A trapassafo prossimo hasz..
nála ta. . . . . . . . . . . . .
22. Ad un ricevimento . . . . . . . .
1 ntervista con un produttore di fil nl
Non fUJllO ..... . . . . . . .. .. ...........
A szenvedő ige. A szef!vedő ige ragozása. A rnűvehető ige. A venire igével
k' tt M. d".
epze sze. a ve o Ige . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23. L'appartarnento . . . . . . .
Brif, bruf, braf . . . . . . .
La illoglie. . " . . .' . . . .
Egyes tlleHéknevek csonk ulása
24. Progetti ........... . . ...
A feltételes nlód jelen ideje (II condizionale presenfe) Rendhagyóságok a
condizionale presellte képzésében. . . . . . . . . .
25. Tra Illadre e figlia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Un giovanotto fa la corte ad Anna .................
A kÖtőtnód jelen ideje (II congiuntivo presente). A -ciare, "giare, ..sciare
stb. igék cong. pres.-je. A vere és es!"ere. A congiuntivo használata.
26. Bologna . . . . . . . .. .
All"ingresso delrautostrada . . . . . . .
Il1lalati di Raiberti ..........
1 nfornlazione esa Ha . . . . . . . . . .
A rendhagyó igék congiuntlvo presente..je
27. II gira di Budapest in pullnlan ....
Ponchielli e l'olllbrello . ./. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
MondatrÖvidítés participi' passato..val. A jelen idejÜ IneHéknévi igenév
(1lparticipio presenfe). Az összetett határozói igenév (1lgert111dio composlo)
Mondatrövidhés gerundioi()nlposto-val . . . . . . . . . . . . . . .
194
199
204
206
214
215
216
219
225
227
228
230
235
237
239
244
244
248
253
258
263
264
265
267
273
274
275
277
281
284
289
291
294
302
302
304
304
306
312
314
317
4H3


ogno . . . . . . . . . . .
nlolto urgent
i! "'\ ,
i.'¥", ................
A feltételes nlód nlúlt i«J
jeft{ 1/ condiziunalé'p.assato ). Az igeidők egyeztetése.
Jövő a l11úhban (Jlfuturo nel passa . A;;függő beszéd. .
29. R i pet i z ion e .............
Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban
Ha tározószók és elöljárószók . . . . .
30. Avventura di viaggio . . . . . . . . . .
Quali sono i vantaggi di un congelatore? .
E proprio curioso. . . .........
Szóképzés (-mento. -zione). A nlúh idők
31. Che noia! ... o . . . . o . . o . o
Alfredo Panzini e r'anlor divino ........ .........
A múlt idejÜ főnévi igenév (L 'infinito passato). Mondatrövidhés infinito
passato-vaL Szóképzés (-ezza, -ita) . . . . . . . . .
32. invito a cena . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . o o
10 non sapevo. o' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . o . . .
A kötőmód inlperfetlo..ja (ll congiuntivo imperfetto j./A feltételes nl0ndat
(Lehetséges feltétel). Két többes szánlma) rendelkező főnevek . . . . .
3 C . 1. .1 d. o,
3. osa consIg la I nle ICO. . . o o . . . . . . . . . . o . . . . . . .
Giovani ....................... o . . . . .
A szenlélyes névmás hangsúlyos tárgyesetének további használata. A befe-
jezett jövő ( II futuro anteriore ). A valószinűség kifejezése a két !ufuro..val
34. Per te non ci pensi '?
COI1l'e cara la vita! ..... o . . . . . . . . . . . . o . . o . .
Mottini e il trenD di l'orino . . . . . . . .. ........,..
II congiuntiro passato. II congiulJtivo frapassato. ...\ feltételes nl0ndat (Lehe-
tetlen feltétel) . . . . . . . o . . .
35. Cinquecento lire . . . . . . . . . . .
Ferravilla e la beHa signorina . . . . .
Az igeidők egyeztetése a kötőmódban
36. ViUetta fuorÍ porta ....
K icsinyitő, becéző képzŐK. o . .
37. Ri pet izÍone. .... o . . . o . . . .
A hangsúlytalan névrnási alakok szórendi helye
Igeragozási tábIálatok . . . . . . . . . o .
A rendhagyó igék ragozása .........
A olagyar-olasz fordítási felada tok nlegoldása
NyeJvtani tárgyn1utató
OlaSl.-
-nlagyar szÓjegyzék . . . . . . . . .


)'23
326
329
337
337
338
345
347
347
349
355
357
359
366
368
369
377
378
382
387
388
389
392
398
401
403
409
414
418
418
423
431
437
447
451