Mesterek és harci művészetek VII.
HAVASI ANDRÁS

HAVASI ANDRÁS
A nagy Tai Chi Chuan könyv
Yang-stílus

havasi andras
A Nagy Tai Chi Chuan könyv
Yang-stílus
A jelen kiadvány szerzője és kiadója semmilyen módon nem felelnek
azokért az esetlegesen bekövetkező sérülésekért vagy károkért, ame-
lyek a jelen könyvben foglalt gyakorlatok és technikák ismeretéből
vagy kivitelezéséből származnak.
A jelen munkában ismertetett fizikai és más természetű tevékenysé-
gek néhány ember számára túlságosan megerőltetőek vagy veszélye-
sek lehetnek, ezért bizonytalanság esetén célszerű a kezelőorvos véle-
ményét kérni.
Minden jog fenntartva
ISSN 1218-7771
ISBN 963 85565 60
Kiadja a Lunarimpex Bt.
Felelős kiadó: Tóth Erzsébet
Nyomta: Kinizsi Nyomda, Debrecen
Felelős vezető: Bördős János ügy vezető igazgató
Mesterek és harci művészetek VII.
HAVASI ANDRÁS
A Nagy Tai Chi Chuan könyv
Yang-stílus
LUNARIMPEX KIADÓ, 1996.

Köszönetnyilvánítás
A könyv, melyet az olvasó most a kezében tart, barátaim és a Mesterek
és harci művészetek sorozat olvasóinak kérésére és az azt követő báto-
rításukra született. Egy olyan könyvet kívántak, melyben az eddigiek-
nél részletesebben olvashatnak a Tűi Chi Chuan szépségeiről, de legin-
kább gyakorlatainak elsajátításáról. Ahhoz, hogy ez a könyv bárki szá-
mára használható legyen, több év munkájára és gyakorlati tapasztala-
tok egybegyűjtésére volt szükség. Oktatóim és tanítványaim segítsége
szélesítette tapasztalataimat a tanítás terén, mely tudás nélkül e könyv-
nem születhetett volna meg. Ezért, e munka megírásával szeretném
nekik hálámat kifejezni.
Nemcsak a tapasztalatok összefogására de a könyv megszerkesztésére
sem lettem volna képes egyedül, ezért szeretném megköszönni a kö-
vetkezők segítségét is:
Gépelésben és egyéb számítógépes teendőkkel kapcsolatban Rába
Erzsébet nyújtott nagy segítséget, nélküle e könyv megírása igen hossza-
dalmas munka lett volna. A klasszikusok fordításában nagy segítséget
nyújtottak barátaim, Csalló Péter, Kaljuste Tamás, Gyetvai Nándor,
Békési Gábor és kedves Lajos barátom, akik lelkes és kitartó gyakor-
lói a harci és a belső művészeteknek. A fordításokban segédkezett még
Vadovics László felesége, Imola és barátnőjük, Gráfli Júlia.
Köszönöm Szarka Zoltánnak a fotókat, Erszény Krisztiánnak a pá-
ros gyakorlatoknál nyújtott segítségét, és Nagy Szilviának, hogy mindez
bekerülhetett a számítógépbe.
A számítógép igen bonyolult szerkezet, gyakran okozhat problémát
a hozzá nem értőknek. Ilyen esetekben Vadovics László és Lőwinger
Gábor gyors segítségére számíthattam. Ezt szeretném nekik külön
megköszönni.
A kínaiból való fordításért szeretnék még köszönetét mondani két
igen kedves barátomnak, Vágó András Károlynak és Tálos Gábornak.
Köszönöm Flaskár Ildikónak a kézirat aprólékos átfürkészését és a
hasznos tördelési tanácsokat.
A kiadásért, a szerkesztési munkákért és a kitartó barátságért kívá-
S°k boldogságot Tóth Erzsébetnek és Edelényi Gyulának, akik
nélkül e könyv nem születhetett volna meg.
Bevezetés
Az emberek különböző okokból kezdenek el Tai Chi Chuan-t gyako-
rolni szerte a világon. Néhányan a gyakorlás adta nyugalomért, mások
fizikumuk, egészségük fenntartásáért, megint mások a küzdőművésze-
tük tökéletesítéséért. Rengeteg képzőművész, sőt sportoló is rendsze-
resen végzi ezeket gyakorlatokat, hogy elérjék azt a tudati és fizikai
lazaságot, nyitottságot, amelyre szükségük van alkotásuk megkezdése-
kor. Pekingben, Leningrádban, majd valamivel később Nyugaton is
nyíltak olyan klinikák, ahol mozgásszervi, keringési és légzési problé-
mákat gyógyítanak, Tai Chi Chuan gyakorlatokkal kiegészítve az or-
vosi kezeléseket.
A Tai Chi Chuan ilyen széles körű elterjedésének valószínű oka az
lehet, hogy magával az ember lényegiségével foglalkozik. Ez pontosab-
ban azt jelenti, hogy a Tai Chi Chuan a belső biológiai és tudati
működésünk megnyilvánulása a mozgásban. Olyan mozgásrendszer,
amelyben a gyakorló mozdulatai összhangban vannak a testében és
tudatában zajló folyamatokkal. Ismert tény, hogy bármely művészeti
tevékenység akkor válik értékké, ha magának a művésznek a szellemi-
ségét tükrözi. Ha a művész képes saját magát alakítani alkotásában,
akkor az élővé és értékessé alakul. A Tai Chi Chuan éppen ezt az al-
kotási folyamatot célozza meg. Segíti az egyént alapvető stílusának ki-
alakításában, így szinte az élet bármely területén előnyöket biztosít.
Ugyanezt megérthetjük, ha a Tai Chi Chuan egyik nagymesterének vé-
leményét próbáljuk megérteni a technikák létrejöttével kapcsolatban.
Az állítása szerint, ha valaki képes teljesen elengedett állapotban bel-
ső erőire koncentrálni, majd a belső erőknek engedve mozogni, akkor
idővel a Tai Chi Chuan technikái maguktól fognak megszületni.
A Tai Chi Chuan Kína legősibb elvére, a
9	I Ching-re épült. AI Ching elmélete túlmu-
tat az egyszerű alkalmazásokon, és lehető-
séget biztosít magasabb, szellemi célok el-
érésére. A Tai Chi Chuan jelenleg mint egy
^04	déli, belső harcművészeti stílus terjedt cl
B	leginkább. Maga a harci alkalmazás arra ad
lehetőséget, hogy a tanulók megnézhessék,
mennyire sikerült elsajátítaniuk a / Ching
A tao írásjegye alapjait.
8
Test-Szellem-Erzelem
Midőn bármiféle önfejlesztő rendszer elsajátításával foglalkoznánk,
látnunk kell azt, hogy mire képes hatni, illetve melyek a korlátái. Ha
ezeket nem tudjuk, fejlődésünk nem lesz mindig teljes, és tévutakra
juthatunk. A Test-Szellem-Erzelem hármasságának elve fog segíteni
minket abban, hogy a fentieket megvizsgálhassuk.
Az elmélet szerint, minden ember
háromféle összetevőre bontható fel.
Ezek a Test, a Szellem és az Érze-
lem. A Test a fizikai testet, a Szel-
lem a gondolatok és a tudatosság
összességét, az Érzelem pedig az
előző kettőhöz társított benyomás-
impulzusokat jelenti. Harmónia ak-
kor áll fenn, ha mind a három
összetevő egyenlő mértékben van
jelen. Ezt a helyzetet mutatja be az
itt látható ábra.
Ahhoz, hogy az elméletet könnyen megértsük, nézzük meg azt az
esetet, amikor a harmónia nem áll fenn. így találkozhatunk olyanok-
kal, akik csupán a l est oldaláról közelítik meg az életüket javító mód-
szereket. Ok nagy izomkötegeket fejlesztenek, és egyedül a fizikai tel-
jesítményeket értékelik. Ebben az esetben a Test köre megnő, elnyomva
a Szellemet és az Érzelmeket. Az élsportolók körében végzett pszicho-
lógiai vizsgálatok is ezt a tényt igazolják. Ennek szemléltetését láthat-
juk az alábbi ábrán.
Mások viszont átbillennek a szel-
lemi oldalra. Kelet számukra tudo-
mánnyá, információvá válik. Ök ál-
talában egy edül, vagy egy bizonyos
társaságban érzik jói magukat. Vál-
luk rendszerint keskenyebb a csípő-
jüknél, mégis hatalmas tapasztala-
tokról beszélnek. Amikor a gyakor-
lati világban kell cselekedniük, saját
gyengeségüket felnagyítva, dep-
resszióba menekülnek.
9
A harmadik típusba tartozók rendelkeznek némi gyakorlattal és in-
formációval, így belső élményekkel is. Mivel gyakorlatuk hiányos, él-
ményeik is kétes értékűek. De ők ebben hisznek, számukra ezért Ke-
let egyfajta egzotikus élmény-kielégülés, egyfajta „szellemi kábítószer”.
Még mielőtt bármelyiket is elvetnénk, tudnunk kell, hogy mind a
háromra szükség van, de egyenlő mértékben, hiszen csak így valósít-
ható meg a harmónia.	s
Akik ezt felismerik, az út kezdetét és végét is önmagukon belül lát-
ják. Bár ez néhány ember számára egyértelmű, nekik is megrázó él-
ményben lehet részük, amikor a logikus információból tapasztalás lesz.
Rádöbbennek, hogy nagyon alacsony hatékonysággal gyakoroltak,
mivel nem voltak jelen teljes lényükkel az előírt mozdulatokban. Eb-
ben az esetben nem ők, hanem úgymond egy általuk elképzelt személy
végezte a gyakorlatokat. Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, amikor csak
képzelem, hogy' felemelem a kezem és megfogok egy vázát, vagy meg
is teszem azt. Az utóbbi esetben megmozdul bennünk valami, és ezzel
dolgozunk.
Ahhoz, hogy teljes lényünkkel dolgozhassunk, három dolgot kell igen
jól megismernünk.
Először azt, aki megy az úton, magát a gyakorlót. Ereznünk kell sa-
ját energiánkat és azt, hogy ez az energia hogyan változik, amikor
mozgunk, gondolkodunk. A három közül ez a legfontosabb, mivel ha
biztosak az érzelmeink, akkor tudni fogjuk, hogy az út, amin a cél felé
haladunk, számunkra jó-e vagy' nem. Másodszor, meg kell ismernünk
az utat, amin haladunk. Felül kell vizsgálni, hogy az adott út rendel-
kezik-e olyan módszerekkel, amelyek képesek életünk javítására.
Harmadsorban pedig ismerjük meg a célt, annak érdekében, hogy
tudjuk, szükségünk van-e egyáltalán arra a dologra, amit kiválasztot-
tunk.
Ebben segítenek minket a mesterek, és — reményeink szerint — ez
a könyv is.
Európa gyakorlatiassága
Néhányan teljesen elvetik azokat az eszközöket, amelyeket itt, Nyuga-
ton próbálnak a harcművészetek oktatásába beiktatni. Ez nem baj.
Valóban, a nap mint nap használt eszközöknek — főként amelyek szá-
mítógéppel kapcsolatosak — nem sok közük van belső fejlődésünk-
10

hoz Ezen eszközök használata közben azonban, olyan precizitásra tet-
tünk szert, amit ha nyitottan használunk, igen nagy segítségünkre le-
het. Itt nemcsak a számítógépekről van szó, hanem a matematika okta-
tásáról, a KRESZ-rol és arról a rengeteg időről, amit az iskolai és egy éb
tanulással töltöttünk. Az így szerzett koncentrációs képességünk igen
fejlett. Ha valaki járt már Keleten és hosszasan beszélgetett olyan em-
berekkel, akik nem rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel, ta-
pasztalhatta, hogy igen hamar elfáradnak a beszélgetésben és sokszor
nem is bírják követni azt, amiről szó van.
A Tai Chi Chuan rendszere, igen mély és pontos szisztémára alapult,
így feltétlenül fejlett precizitás és koncentrációs készség szükséges hoz-
zá. Ahogy azt már említettük ezek csak nyitott hozzáállás esetén mű-
ködnek hatékonyan, és nem szabad, hogy a kételkedés motiválja
mindenre kiterjedő precizitásunkat. Ezt a figyelést felfoghatjuk úgy is,
hogy a járt utat teljes szélességében tapasztaljuk, így nemcsak érezzük,
hanem értjük is azt, amit gyakorolunk. Nagyon fontos, hogy az agyunk
és a szívünk együtt haladjon az úton, különben mindig visszaeshetünk
az általunk megtapasztalt magasabb szintekről. Például, ha csupán ta-
pasztaljuk a gyakorlatokat, de nem értjük, akkor nincs alapja az érzés-
nek, így elveszthetjük azt. A szívünk a tégla és az agyunk a habarcs.
Csak így együtt lesz erős a ház. Bár kétségtelen, vannak dimenziók, ahol
az értelem feleslegessé, sőt gátlóvá válhat. Ez az a korlát, amit a nyu-
gati mentalitás nagyon nehezen vág át. Kelet erőssége ennek a korlát-
nak az elhagyásában rejlik, enélkül lehetünk okosak, szépek, de tartó-
san erősek és jó közérzetűek nem.
Az elmének van még egy' blokkoló hatása, amit akkor fejt ki, amikor
nem engedi a gyakorlót tapasztaláshoz jutni csupán azért, mert nem érti
azt, amit csinál. Ez szinte csak a nyugati mentalitásra jellemző. Ezért
fontos, hogy’ alapjait tekintve mindig értsük a gyakorlatot annyira, hogy
elménk ne gátolja fejlődésünket. Talán a szerelmet lehetne erre legjobb
példának felhozni, melyet sem megérteni, sem követni nem tud az in-
te lektusunk, ha pedig megpróbál beavatkozni, akkor az öröm elmú-
, és az egészből csak szép emlék marad — partnerünk nélkül.
Európában sok mindent túlbonyolítanak. Ázsiában az emberek a „fa-
ragatlan rönk” egy szerűségével rendelkeznek. Gyakran olyanok, mint
•gyerekek. Bizonyos lépéseket emiatt gyorsabban képesek megtenni.
Összegzésképp láthatjuk, hogy mind a keleti társadalmak emberének,
niind a nyugatiaknak megvannak a saját értékeik, amivel dolgozni tud-
nak. Ezt fontos tudnunk, mert az első lépést az önmagunkban fellelt
képességgel kell megtennünk. Csak ezután léphetünk a változás útjá-
ra. Ha nem ismerjük azt, akit változtatni akarunk, nem is tudjuk meg-
változtatni.
Végezetül ismerkedjünk meg még egy igen érdekes dologgal, amit itt
Európában talán eredménytelenségnek nevezhetnénk. Ez az, amikor
nem egy cél érdekében teszünk valamit, hanem pusztán a cél érdeké-
ben folytatott cselekvésért. Nagyon fontos megemlíteni, hogy nem
egyfajta érzelgősségről van szó, arról, hogy mindenféle eredmény nél-
kül élvezem a gyakorlás örömeit, hanem arról, hogy a cél magában a
gyakorlásban keresendő. Másrészt nem is egy távoli célról álmodozunk,
hanem magában az útban próbáljuk megtalálni a célt. Mint nagyon sok
távol-keleti meditatív rendszerben, a gyakorlás legpraktikusabb taná-
csa itt is a következő: „Csak egy hely és idő létezik, az / FT és MOST”.
Ez nagy on egyszerűnek tűnik, már csak ezért is igen bonyolult. Ah-
hoz, hogy egy belső harcművészed irányzatban, mint például a Tat Chi
Chuan, az energiaáramlás erőteljesen meginduljon, nagyon sok időre
és még több gyakorlásra van szükség. Az energiaáramlás beindulásá-
nak egyik legnagyobb akadálya az, hogy nem vagyunk képesek a jelen-
ben végezni a gyakorlatokat. Előző tapasztalásainkra emlékszünk, ami
a múlt része, illetve álmodozunk a gyakorlatok közben, ami viszont a
jövő része. A tapasztalatok azt mutatják, hogy’ ez csak tünékeny, gyenge
eredményeket hozhat. Az eredmény itt van a kezünkben. Most.
12
ELSŐ FEJEZET
Történeti áttekintés
A harcművészetek eredete
Minél régebben élt mesterek képességeit vizsgáljuk, annál inkább úgy
tűnik, mintha nem is emberek alapították volna a harci irányzatokat. A
legendák, melyek róluk szólnak, általában nem azt írják, hogy valaki
leült és kitalálta, illetve hosszas kutatások során kikísérletezte a külön-
böző irányzatokat, hanem mindig valamilyen égi birodalomtól kapott
sugallat szülte azokat. Itt természetesen nem az utóbbi időben kiala-
kult stílusokról van szó, hanem olyan belső stílusokról, amelyek a fizi-
kai képzés mellett igen nagy hangsúlyt fektettek a különböző energiák
és a tudat képzésére. Kína népének volt egy igen találó mondása egy
ilyen stílus, a Tai Chi Chuan születésére. „A Tai Chi Cbuan-t sosem
alapították, mindig is létezett”. A vélemények természetesen megosz-
lanak, és ez a megosztottság is arra utal, hogy nem közönséges körül-
mények között születhettek meg ezek a stílusok. Létrejöttük valószí-
nűleg nem csak a relatív szinttel volt kapcsolatos.
A művészetek egy ik célja az lehetne, hogy kibontakoztassa az embe-
rekben lévő világegyetemi igazságokat, hogy meglelhessék valódi ön-
magukat. A harcművészeti technikák is valahonnan belülről alakulhat-
tak ki. Természetesen nem azokról a stílusokról van szó, amelyek az
állatok mozdulatait utánozzák, hanem azokról, amelyek a belső ener-
giafolyamatok alkalmazására épültek. Ez némileg elvonttá, néha egzo-
tikussá teheti a keleti küzdőművészeteket, mivel ezek az erőáramlások
hétköznapi szinten nem tudatosult tapasztalások. A régi időben szinte
általános volt az a szemlélet, hogy az ember saját korlátain túlra kíván-
kozott, ez alapozta meg a belső stílusok létrejöttét. Mostanság beérjük
nemi pénzzel, és nemigen vágyódunk az anyagi világon túlra.
A harci művészetek és más spirituális rendszerek is nagyrészt Indiá-
ban születtek. India jó szülőhely volt, de ha megnézzük, mára már nem
sok maradt ott abból, aminek oly jó kezdetet adott. Az ott született
tudást más országokba vitték, ahol mai napig is élnek fenntartói és
gyakorlói. így például Bodhidharma, aki Indiából a Liűwg-dinasztia Po
nevű császárához ment Kínába, és megalapozta a kínai harci művésze-
lj
tekét, igen nagy jelentőségű még a mai napig is. Megteremtette azt a
légkört, amiből más stílusok, így a Tai Chi Chuan is, létrejöhettek.
A harcművészetek jelenleg a világban
Kína igen sokáig otthont adott aBodhidharma által életre keltett harci
irányzatoknak. A politikai változások olyan körülményeket hoztak
Kínába, hogy a harci művészeteknek ma már csupán erősen megcson-
kított változatait találhatjuk meg. Rendkívül sok stílus jött létre az utóbbi
300 év alatt, melyek mára csupán gyógyító és egészségfenntartó szere-
pet látnak el. Kivételek azok az irányzatok, amelyeknek mesterei emig-
rációba menekülve, Kínával szomszédos országokban tanítják az ere-
deti harci művészeteket. Kevés olyan iskola van Ázsiában, ahol a stílus
egészségmegőrző hatása mellett, belső öntudatra ébredésről tanítaná-
nak. Egy igazi harcos fő fegyvere az erős öntudat. Mivel a kínai törté-
nelemben az ilyen erős szellemű harcosok vezették a legtöbb lázadást,
ezért a jelenlegi irányítás úgy látta jónak, ha a harci művészeteknek ezt
az oldalát az egészségügy i alkalmazásokkal helyettesítik.
Minden harcművész fejlődésében észre lehet venni olyan fokozato-
kat, melyek elmélyítik a harci művészetek megértését. Az emberek ele-
inte azért kezdenek harci irányzatokkal foglalkozni, hogy meg tudják
védeni magukat az utcán, hogy gy orsak és kemények legyenek. Akik-
nek ehhez elég kitartásuk van, idővel el is érhetnek egy olyan szintet,
melynek segítségével félelmeiket csökkenthetik. Sokan itt megállnak,
mások viszont megérzik, hogy az izmok véges lehetőségein túl létezik
tágabb világ is. Ők egy belső élményre alapozva úgy vélik, ha a lélek
erősödik, akkor a test is egyre erősebbé válik. Ezért néha izzasztó edzé-
seiket kiegészítve mély meditatív gyakorlatokat végeznek. Ekkor a gya-
korló már nem az emberek, hanem belső korlátái ellen harcol. Bármi-
lyen mélynek tűnik is ez a szemlélet, még mindig dualisztikus, hiszen
a gyakorló még elválasztja önmagát a külvilágtól. A megvalósítás be-
fejező lépése magának a harcnak az elengedése, a harc nélküli harc.
Ezen a szinten már nincs különbség győztes és vesztes között, és nem
a győzelemhez való ragaszkodás illetve a vereségtől való félelem vezeti
a gyakorló cselekedeteit.
14
A Tai Chi Chuan története
A leírtak szerint, a Tai Chi Chuan származását a pihekezű Halhatat-
lannak, ChangSan-feng-nek	tulajdonítják. A Halhatatlan
a Swng-dinasztia (960-1126) második felében született aLiaotung beli
/.^ow-ban. „Hét láb magas, darucsontú, szálegyenes tartású ember
vök. Az arca kedves szemöldökével és nemes vágású szemével az ősi
holdhoz hasonlított. Lándzsa alakú szakálla télen-nyáron ugyanazon
bambuszkalap alól kandikált ki.” Hung-wu uralkodásának 27. évében
a Wutang hegység beli Hupei-ben tartózkodott, ahol a kor klassziku-
sainak filozófiai írásait tanulmányozta. Éppen kedvenc írásait olvas-
gatta, mikor egy vidám madár szállt az udvarába. Chang San-feng fel-
figyelt rá, és az ablakából hallgatta énekét. Kis idő elteltével, a madár
meglátott egy összetekeredett kí-
gyót a fa lábánál, abbahagyta az
éneklést, kiterjesztette szárnyait és
lecsapott ellenfelére. A kígyó hamar
észlelte a veszedelmet; a madár tá-
madásait körkörös hajladozással,
ide-oda mozgással és hullámzással
próbálta kivédeni. Ha a madár a
fejét támadta, a kígyó elhúzta a fe-
jét, és a farkával csapott vissza, ha a
madár a farkát támadta, a fejével.
Ahányszor ellentámadás érte, a
madár tehetetlenül és zavartan szállt
vissza a fára. Hosszú idő telt el így,
döntő csapás nélkül. A Halhatatlan
szerette volna közelebbről látni az
egészet, de mire odaért, a kígyó és
a madár már eltűnt. Chang San-feng
egyfajta kinyilatkoztatásként érté-
kelte a kígy ó és a madár küzdelmét,
mely alapot adott számára a Tai Chi
Chuan elméletéhez. Maga az össze-
tekeredett kígyó aTai Chi szimbó-
lumára emlékeztette őt, mely sze-
tint a lágy mindig felülkerekedik a
keményen.
Chang San-feng
Chang San-feng különleges szokásoknak hódolt, és ezeknek mély ma-
gyarázatot adott. Kedvenc időtöltéseit szinte mindig éjszaka végezte,
mivel úgy vélte, hogy a Chi-i ilyenkor könnyebben lehet fejleszteni.
Ezek a gyakorlatok a következők voltak:
-	formagyakorlatok gyakorlása újholdnál egy sötét éjszakán, me-
lyet az életerő növelése érdekében végzett,
-	kardtáncoltatás (a Tai Chi kardos formagyakorlata) holdfény-
nél, mely Chi-t halmoz fel a testben,
-	éjszakai hegymászás, mely erősíti és mélyíti a lélegzetet,
-	klasszikusok olvasása esős éjszakákon, mely tisztítja a gondola-
tokat és
-	meditáció éjfélkor, mely felragyogtatja a szellemet.
Kínában járva hallhatunk más történetet is Chang San-feng-rő\ és a
Tai Chi Chuan kialakulásáról. Az egyik ilyen szerint Chang San-feng
fiatal korában elhatározta, hogy magas szintű harcművész szeretne len-
ni. A kitartása és türelme megvolt ehhez, csupán az általa ismert stílu-
sok nem feleltek meg számára. Egy a hatékonyságában mindent felül-
múló stílust keresett. Egyszer pihenés közben víziószerű látomása tá-
madt. A látomásban 24 tündér jelent meg előtte, mindegy ikük egy igen
különös, az eddigiektől teljesen eltérő mozdulatot mutatott be.
Ezek a technikák lenyűgözték Chang San-feng-et, ezért miután ma-
gához tért, rögtön gyakorlásukhoz látott. Rövid időn belül sikerült el-
sajátítania a látottakat, ez lett a Tai Chi Chuan gy akorlatainak alapja.
Annak ellenére, hogy Chang San-feng-w\ származtatják a Tai Chi
Chuan-t, az már korábban is létezett, bár más néven és elszórtan. Fel-
jegyzések szerint a Tai Chi Chuan-ban ötvöződik két taoista technika-
rendszer, a To Noa	és a Tao Yie (if ^|). A To Noa főképp
belső erőkkel foglalkozott, míg a Tao Yie az izmok és inak fejlesztésé-
vel is.
A Tai Chi Chuan stílusai
Chen-stílus
Kezdetben aTai Chi Chuan mint egy önálló stílus volt jelen, melyet a
Chen család a saját falujában tanított, szigorúan családon belül. Attól
az időszaktól kezdve, amikor is Chen Wang-ting J£) a Tat Chi
16
Chuan-t bemutatta, tartják nyilván ezt a stílust, illetve az általa képvi-
selt technikákat, mint C^ew-irányzatot. Ebben az időben a Tai Chi
Chuan öt gyakorlatot, vagy Lw-t (£$) és két összevont gyakorlatsort,
Pao Ttvi-t tí) és a 108 lépéses Long Chuan-t tartalmazta. Chen
Chang-hsin (1771-1853) ezeket a gyakorlatokat összevonta, és két
gyakorlatsorrá egyszerűsítette, az úgynevezett Első Lm-ra és a Pao Twi-
re. Az így kialakult irányzatot hívják ma ÖregCAew stílusnak.
Chen Yu-pen ugyancsak egyszerűsítette az eredeti technikákat, és
változtatott a Tai Chi Chuan harci alkalmazásán. Az így kialakított
irányzatot hívják Új Chen stílusnak.
Egy másik mester, Chen Chin-ping, aki jártas volt más irányzatok-
ban is, megtarts a az eredeti technikákat, kialakította a Chen egy má-
sik irányzatát, a Kis Formagyakorlatot, a Shiao Char-t.
YANG-STÍLUS
A Ybng-stílus létrejötte Chen Chang-hsin nevéhez fűződik, aki titok-
ban tanított két olyan embert, aki nem tartozott a Chen családhoz. Az
egyik YangFu-kui, ismertebb nevén Yang Lu-chan ^ ?>), a másik
pedig Li Pei-kuei.
Yang Lu-chan észak Kínában Hehei tartományban született egy igen
szegény család fiaként. Tízéves korában emiatt el kellett hagynia szü-
lőfaluját, ahonnan Hennán tartományba ment a saját megélhetését biz-
tosítani .
Yang Lu-chan alacsony, vékony ember volt, aki Tai Chi Chuan ta-
nulmányait megelőzően északi harci művészetekkel foglakozott, köz-
tük a Shaolin irányzatot is gyakorolta. Gyakorlásai során egy öreg
mester figyelt fel a tehetséges fiatalemberre, és azt javasolta neki, hogy
menjen Chen Chang-hsin-hez Tai Chi Chuan-t tanulni. Mivel ebben
az időben még szigorúan titkosan tanították a Tai Chi Chuan-t a Chen
falun belül, ezért Yang azt találta ki, hogy beáll kertésznek a családhoz,
hátha később megengedik, hogy tanuljon. A történet szerint, egy éjsza-
.a mikor lefeküdt aludni, erős hangokra figyelt fel a szomszéd épület
e ől. Miután felfedezte, honnan jön a hang, látta, hogy Chen Chang-
stn tanítványaival Tai Chi Chuan-t gyakorol az éjszakában. Megtud-
va,hogy minden éjjel gyakorolnak, egy rejtekhelyét keresett magának,
^szakáról-éjszakára tanulmányozta a látottakat. Miután vége lett az
e esnek, maga kezdte el a gyakorlást. Röviddel az egyik ilyen éjsza-
a után, Yang figyelmét elkerülte, hogy Chen Chang-hsin nem feküdt
Vissza aludni, és így kiderült, hogy ő titokban gyakorolta az ellesett
17
technikákat. De a mester látta, hogy Yawg tehetsége átlagon felüli, el-
kezdte tanítani, és átadta a generációról generációra szálló, féltve őr-
zött Tai Chi Chuan technikákat.
Harminc év szorgalmas tanulás és gyakorlás után visszatért szülőfa-
lujába, és nyitott egy Tai He Tang nevű gyógyszertárat, melyet a Chen
család működtetett. A ház, ahol az üzlet állt, a Wu családé volt, akik
szintén rajongtak a harci művészetekért, és igen csodálták Yang Lu-
chan jártasságát a Tai Chi Chuan művészetében. A helybéli emberek
„pamut ökölvívásnak” illetve „lágy boksznak” nevezték el lenyűgöző
gyakorlatait és technikáit, melyekkel sérülésmentesen lehetett ártalmat-
lanná tenni az ellenfelet. Rövid időn belül rengeteg tanítvány gyűlt
Yang köré, sőt néhány év múlva, Pekingben, az állami hadsereg részé-
re is tartott Tai Chi Chuan képzéseket. A Wu család egyik fia, Wu Yu-
hsiang (it í f), javasolta YangLu-chan-nak, hogy menjen a főváros-
ba és tanítsa a dinasztia nemeseit és katonáit a Tai Chi Chuan alkal-
mazására. Yang rövidesen odautazott, nagy hírnévre és elismerésre tett
szert. Az akkori időszakról több érdekes történet fennmaradt.
Történetek Yang Lu-chan-ról
A Tuan hercegi ház, a főváros egyik királyi családja, nagyszámú birkó-
zót és harcművészt alkalmazott. A hírneves Yang Lu-chan-t több kato-
na hívta ki küzdelemre. Yang a kihívások nagy részét elutasította, de a
hercegi család egyik híres öklözőjének kihívását nem utasíthatta vissza.
Yang azt javasolta, hogy verekedés helyett üljenek le két székre öklü-
ket összeérintve és ebből a helyzetből próbálják meg egymást kimozdí-
tani. Röviddel a harc elkezdése után, a bokszmester erősen izzadni
kezdett, a széke vészesen nyikorgott, majd nagy reccsenéssel összetört,
a mester pedig a földre huppant. Yang Lu-chan felsegítette a földről,
és a bámészkodók előtt döntetlent hirdetett: „A mester jártassága va-
lóban fenséges, csak az ő széke nem volt olyan erős, mint az enyém”.
A bokszmestert annyira meghatotta szerénysége, hogy később sem
felejtette el dicsérni Yang példás viselkedését és páratlan harci tudását.
Későbbiekben valahányszor próbára akarták tenni Yang Lu-chan-t,
egy könnyű lökéssel sérülés nélkül messze ellökte magától ellenfeleit.
Á Mester hírneve a fővárosból, Pekingből, messzire eljutott. Folya-
matosan özönlöttek hozzá harcművészek, hogy tiszteletüket tegyék.
Egy napon, amikor éppen meditálva üldögélt, egy szerzetes jött hoz-
zá bejelentés nélkül. A Mester a lépcsőhöz ment, hogy üdvözölje. Látta,
hogy a szerzetes erőteljes felépítésű és több mint hat láb magas. A szer-
18
tes köszönt és kinyilvánította csodálatát. A Mester készségesen vá-
laszolt volna, amikor a szerzetes ököllel rontott rá. A Mester enyhén
behúzta mellkasát, és jobb tenyerével gyengéden megütötte a szerze-
tes öklét. Mintha villámcsapás érre volna, úgy’ repült be a szerzetes egy
paraván mögé, keze még mindig ökölbe szorítva, támadásra készen.
Miután hiába próbálkozott, a szerzetes szigorú tekintettel bocsánatot
kért a gorombaságáért.
Yang meghívta őt egy beszélgetésre, megtudta, hogy Ching-te a neve
és Shaolin bokszoló. A szerzetes vég nélküli kérdéseivel ostromolta. Azt
kérdezte: „Az előbb miért lepődtem meg, és miért nem tudtam vég-
hezvinni a támadásomat?”. A Mester így felelt: „Azért, mert mindig
figyelek magamra.”. A szerzetes ekkor azt kérdezte: „Hogy tudtál olyan
gyorsan reagálni?”. A Mester: „Az ember ilyenkor úgy ereszti ki az
energiát, mintha egy íjból lőnék ki.”. A szerzetes: „Számos tartományt
bejártam már, de még sohasem láttam hozzád foghatót, Uram! Könyör-
göm tanítsd meg nekem a lágyság és érzékenység titkát a Tat Cht-banl”.
Ez egy nagyon szelíd ma-
A Mester nem felelt, csak egy verebet figyelt, ami átrepült a függönyök
között és a közvetlen közelében szállt le. Egy gyors mozdulattal elkapta
a madarat, és azt mondta a szerzetesnek:
dár, kicsit megtréfálom.”. A madarat jobb tenyerére rakta, baljával
pedig lágyan simogatta. Elvette a kezet, a veréb pedig csapkodni kez-
dett a szárnyaival, hogy felszálljon.
A Mester a „hirtelen elrejtőzés és
hirtelen előbújás technikáját” alkal-
mazta, és a madár képtelen volt fel-
szállni, mert lábai nem találtak
olyan helyet, ahonnan el tudort vol-
na rugaszkodni, ezért a madár szép
lassan megnyugodott. A Mester
megsimogatta, majd ismét elenged-
te, de az ezúttal sem tudott felszáll-
ni. A harmadik próbálkozás után
így álmélkodott a szerzetes: „A mű-
vészeted valóban csodálatos!”. A
mester nevetett és azt mondta: „Ez
nemigen nevezhető csodának. Ha
valaki gyakorolja már egy ideje a
,5* Ctfí-t, annak egész teste
önnyűvé és érzékennyé válik, akár
19
egy tollpihe vagy légy súlya is mozgásba hozza. Ez minden.” A szer-
zetes meghajolt, három napig még ott maradt vendégségben, majd tá-
vozott.
Yang Lu-chan-nak, három fia volt, közülük az első még születésekor
meghalt. A másodikat Yang Yw-nak ) vagy Yang Pan-hou-nak, a
harmadikat pedig Yang Chian-nak i&) hívták, akik később ugyan-
csak híres Tai Chi Chuan mesterekké váltak. Mikor Yang Lu-chan már
olyan idős lett, hogy nem tudott oktatni, Yang Yu vette át tőle a taní-
tómester szerepét. Yang Yu annak érdekében, hogy megfelelően tudja
átadni mestere tudását, nap mint nap rendkívüli kitartással gyakorolt,
nem ismerve fáradságot és időjárási viszontagságokat. Emellett Yang
Lu-chan sem engedte, hogy Yu szünetet tartson a tanulásban, így több-
ször ostorral büntette egy rosszul végzett gyakorlat miatt. Ezt Yu ne-
hezen bírta, ezért többször megfordult a fejében, hogy megszökik ott-
honról. Apja látta Yu különleges tehetségét, ezért a szigorúsága mel-
lett arra is ügyelt, hogy ne veszítse el fiát. Yang Yu néhány év alatt igen
magas szintet ért el a Tai Cht Chuan művészetében, ennek ellenére nem
szeretett tanítani. Az a stílus, amelyet ő tanított, Kis Yang stílus néven
terjedt el.
Yw-nak volt egy kedvenc szokása, amivel vizsgáztatni tudta belső ere-
jét. Hanyatt fekve néhány rizsszemet tett az alhasára, melyet egy hir-
telen kiejtett „Haaah” hang segítségével akár a plafonig is fellőtt.
Yang Chian, akit néha a „Harmadikénak hívtak, ugyancsak magas
szinten sajátította el apja művészetét. Lándzsaforgatásban és golyódo-
básban különösen nagy jártasságra tett szert. Lándzsával képes volt úgy
megemelni törékeny dolgokat, hogy nem tett kárt bennük. Példamu-
tató volt egész élete, sőt a halála is. 1917-ben halt meg természetes
halállal, melyet röviddel előbb elő-
re megálmodott. Fia leírása szerint,
az álmát követően felkelt, majd
megfürödve és átöltözve búcsút
mondott családtagjainak.
Chian, az apja által könnyebbé és
mindenki számára gyakorol hatóvá
alakított Tai Chi Chuan-t terjesz-
tette, melyet ma Középső stílusnak
hívnak.
A családon belüli átadást Chian
20
vább, akinek szintén három
vitte tovaoo,	--------
fia volt. A legidősebbet Yang ( hao-
hsiung-nak	a
labbat pedig Yang Chao-chin-neV
hívták. A középső fiú fi-
atalon meghalt.
Yang Chao-hsiung, más néven
Yang Shao-hou örökölte elődei erős
harcias karakterét, mely kellő alapot
nyújtott ahhoz, hogy ő is magas
szintre vigye a lat Chi Chuan-t.
Hét éves korában kezdett el gyako-
rolni, és szinte az első pillanattól
kezdve a támadásra tette a hang-
súlyt. Mestere volt a Tai Chi Chuan
harcban való bemutatásának, vala-
mint a rövid és gyors technikák al-	Yang Chen-fu
kalmazásának. Eleinte ő is a lágyabb
technikákat gyakorolta, de később saját belátása szerint átalakította
őket. A könnyed lépéseket élénk lábmunkára cserélte, melyben gyors
és lassú mozdulatokat váltakozva használt. Fürgén és erőteljesen moz-
gott, mozdulatait egyszerű lökéstechnikái és lángoló tekintete tette fé-
lelmetessé. Harcmodora pimasz és kegyetlen volt, mely vegyes érzel-
mekkel teli tiszteletet keltett másokban. Durva tanítási módszerei mi-
att nem dicsekedhetett annyi tanítvánnyal mint öccse, bár mind a ket-
ten magas szinten értettek a Tai Chi Chuan művészetéhez.
Nawhwg-ban történt vele, hogy egy' a hírnevére irigykedő harcos
kereste fel, küzdelemre kérve őt. Chian ellenfele, a harc elkezdése után
nem sokkal maró citromport szórt Yang szemébe, amitől átmenetileg
nem látott. Éles hallása segítségével azonban képes volt meghallani el-
lenfele támadásait, így’ könnyűszerrel győzött. Ez az eset tovább növelte
Chian hírnevét.
Kitűnő hallása és ereje mellett más képességekkel is rendelkezett.
Képes volt a gyertya lángját magához vonzani és így eloltani.
Célbadobásai kivétel nélkül pontosak voltak, ezeket sorozatban is be
tudta mutatni.
Chian harmadik fia Yang Chao-chin, akit ma mint Yang Chen-fu-t
ismerünk. A Y^ng-stílusú Tai Chi Chuan-ban Yang Chen-fu
neve ismert a legjobban, aminek az az oka, hogy a Tai Chi Chuan nép-
21
szerűsíthető formára való alakítása
után ő volt az, aki ennek a féltve
őrzött művészetnek a széles körű
elterjesztését elindította.
Yang Chen-fu kedves fiatalember
volt, aki gyermekként nem szerette
gyakorolni a Tai Chi Chuan-t. Az
volt a filozófiája, hogy „A Tai Chi
Chuan-t nem egy ellenfél ellen, ha-
nem ezer ellen lenne érdemes tanul-
ni”. Emiatt a gyakorlást csak húsz
évesen kezdte cl, miután belátta
Yang Chen-fu és tanítványa hogy a Tai Chi Chuan utat mutat
akár több ellenfél elleni harcban is.
Felismerte, hogy a művészetet bárki alkalmazhatja, és hogy a gyakor-
latok jótékony hatással vannak a különböző betegségekre is.
Yang Chen-fu-nak köszönhető, hogy a Tai Chi Chuan ma az egész
világon gyakorolható. Ö fordult szembe a hagyománnyal, miszerint
csak a Yang család gyakorolhatja a Tai Chi Chuan művészetét. Ezért
miután tudását kitartó gyakorlással tökéletesítette és a technikákat át-
alakította, hogy azt akár idősek is gyakorolhassák, körbeutazta Kínát
és bemutatva a Tat Chi Chuan-t, közel tízezer tanítványra tett szert. Az
általa kialakított stílust hívják Nagy Yang stílusnak, melyre a könnyed
és folytonos mozgású igen lágy mozdulatok jellemzőek, kihagyva a
Cse«-stílus ugrásait és dobbantásait.
Yang Chen-fu-nak négy fia született, akik ma is élnek, és szerte a vi-
lágon tanítják a Tai Chi Chuan-t. Annak ellenére, hogy a fiai voltak,
mégsem közelítették meg úgy apjuk tudását, mint Yang Chen-fu egyik
tanítványa, Cheng Man-ching. A védekező technikákban Cheng olyan
jártasságra tett szert, hogy kitartó próbálkozás során sem tudta senki
a mellkasát megérinteni. Bevallása szerint ez a képesség még nem olyan
nagy, mint mesteréé. Ha Yang Chen-fu rátette egy ujját Cheng mell-
kasára, Cheng egyszerűen képtelen volt levenni magáról.
A RÉGI WU-STÍLUS
A régi Ww-stílus megalapítása Wu Yu-hsiang (ít í (1812-1880)
nevéhez fűződik.
Wu Yu-hsiang egy Wushu-szakértö családból származott, és emellett
a családdal ügy védi kapcsolatban álló Yang Lu-chan-tó] tanulhatta a Tai
22
Chi Chuan művészetet Hebei pro-
vinciában. Később, hogy a Chen-
stílus fortélyait is kitanulhassa,
meglátogatta 1852-ben Chen
Chang-hsin-t. Mivel találkozásuk-
kor Chen Chang-hsin már igen idős
és beteg volt, a mester javaslatára
annak egy távoli unokatestvérét
kereste fel, Chen Chin-ping-et.
Chen Chin-ping egy új formát taní-
tott Wu Yu-hsiang-nak, a Shiao
Char-t, mely Kis Formagyakorlatot
jelent. Több mint egy hónap ke-
mény gyakorlás után Wu elsajátítot-
ta a lényeges pontokat, majd a kö-
vetkezőket mondta testvérének:
„Most, hogy kitartó gyakorlással
elnyertem a Chen iskola alapos is-
meretét, mindent elértem, amit
akartam."
Wu Chien-chuan
Ezalatt történt, hogy testvére megszerezte Wang Cung-yüe írását, a
Tai Chi Chuan Klasszikusai egy másolatát. Ez a könyv nagy felisme-
rést adott Wu-nak. A mesterétől tanultak és a könyv alapján, Wu meg-
írta saját két könyvét, név szerint a Fontos pontok egy Wushu mester
részére és a Négy dolog titkos formuláinak átadása című könyveket.
Ezek a könyvek alapozták meg végül a stílust, amelyet Wu Yu-hsiang
után Wu-stílusnak hívnak.
Wu kevés embert tanított, közülük a legkiválóbb követője nővérének
fia, Li Yi-yu volt. Li Yi-yu a tanultakról számos írást adott ki, melye-
ket a mai napig felhasználnak a Wu-stílus oktatásához. Tudását később
tadta barátjának Hao Wei-chen-nck (Hao He). Hao Wei-chen-t olyan
®^snek ismerték, hogy a Toló Kezek gyakorlása során képes volt meg-
Wu Yu-hsiang stílusát gyors és rövid mozdulatok jellemzik, melye-
fia, Li Yi-yu volt. Li Yi-yu a tanultakról számos írást adott ki, melye-
átadta barátjának Hao Wei-chen-nek (Hao He). Hao Wei-chen-t oly
PaJ*tnerét, és egy tőle három méternyire lévő székbe hajítani
M.	o-----ö;	• V/ T ÍV.	UlVi y V
et a többi stílushoz képest szűkebb és magasabb állásokban végeznek.
Új Wu stílus
Az. új Wu stílus megalapítása Wu Chien-chuan	nevéhez fű-
ik, akiDahsing Megyében, Hebei tartományban született a man-
23
dzsu nemzetség fiaként. A Tai Chi Chuan-t apja tanította neki, aki
kezdetben Yang Lu-chan-tó\ majd annak második fiától, Yang Pan-
hou-tó\ tanulta ezt a művészetet.
Röviddel a Cfriwg-dinasztia 1911-es bukása után Pekingben, a Test-
nevelési Társaságnál Yang Shao-hou-val tanított Tai Chi Chuan-t. O
a rövid formát, társa pedig a nagy formát ismertette meg a Társaság-
nál. A rendszerváltást követően a Yűwg-stílus számos átalakításon ment
keresztül. A mozdultok lágyak és végig lassúak lettek, elhagyva az ug-
rásokat és dobbantásokat. Ez elősegítette a Tai Chi Chuan népszerű-
ségét, így már képes volt azt bárki megtanulni. A változtatások során,
Wu Chien-chuan igyekezett megtartani a Tai Chi Chuan eredeti alap-
elveit, és az általánosan gyakorolt Yang irányzat mellett kialakított egy
másik irányzatot, amely ugyancsak nagy' elismerésre talált.
Sun Lu-tang
SLW-STÍLUS
Hao Wey-chen egyik tanítványa voltSí/n Lu-tang, aki a Fai Chi Chuan
tanulmányai előtt már két másik belső erőt használó stílus kiváló szak-
értője volt, a Hsing 1 és a Pa Kua irányzatoké. Hsing 1-t Kuo Yuen-
shen, Pa Kua-t pedig Cheng Ting-hua keze alatt tanult. Sun Lu-tang
1912-ben találkozott mesterével egy pekingi fogadóban. Hao Wey-
chen rokonait meglátogatni jött a fővárosba, de egy’ kis baleset érte őt
az úton. Sun az eset láttán gondját
viselte, megszerezvén a legjobb or-
vosokat. Felgyógyulását követően,
hálából Sun jóságáért és kedvessé-
géért, Hao megtanította neki a Tai
Chi Chuan egyik Ww-irányzatú for-
magyakorlatát. Sun Lu-tang a Wu-
stílus elsajátítása után, ötvözte azok
elemeit a Hsing l és a Pa Kua tech-
nikáival. Ezzel egy új formát alapí-
tott meg, melyet ő utána, Sun-stí-
lusnak neveztek el.
A Swn-stílust áramló, folyamatos
és összefüggő mozgássorozat jel-
lemzi. Leírások szerint, amikor be-
mutatta a gyakorlatokat, hasonlatos
volt az égen úszó felhőkhöz vagy a
lefelé áramló folyamhoz.
24
Chiang-fa
XVIII sz.
Chen Wang-ting
A Tai Chi Chuan „családfája"
Chen Chin-ping
1795-1868
llsiao-Char
Chen Chang-Hsing
1771-1853
öreg stílus
Wu Yu-hsing
1812-1880
Régi WU stílus
I	'*** Wang Cung-yüe
1833-1892
Hao Wey-chen
1849-1920
Szun Lu-tang
1961-1932
Sun stílus
Y ang Lu-chan
(Fu-kuei)
1799-1872
Yang Chi
(Fcng-hou)
Yang Chao-yüan
Yang Chen-ming Yang Chen-chi
Chen Fu-ku
1887-1957
Yang Chien-hou
(Chian)
1839-1917
KÖZÉ PSŐ YANG
stílus
Yang Cheng-fu
(Chao-chin)
1883-1936
NAGY YANG
stílus
Chen Ken-yun
Yang Pan-hou (Yu)
1837-1892
KIS YANG
stílus
Cheng Man-ching
( hen Mang-ching
YANG stílusa
Chen Yu-pcn
új stílus
Chen Chung
1809-1871
Chen Sin
1849-1929
Yang Chao-peng
Wu Chuan-yu
Yang Shao-hou
(Chao-hsiung)
1862-1929
Y ang Chen-sheng
Wu Chian-chuan
1870-1942
Új WU stílus
Y ang Chen-to Yang C hen-kuo Chen Wei-ming
Mester és tanítvány kapcsolata
A mester és tanítványa közti igen szoros kapcsolat elengedhetetlen
ahhoz, hogy a tanítvány az adott stílus átadásában és a személyre sza-
bott titkok feltárásában részesüljön. A fejlődés során, a mesternek és a
tanítványnak egységet kell alkotnia, mely egységben a mesternek épp
oly nagy felelőssége és feladata van a tanítvány fejlődésében mint ma-
gának a tanítványnak.
Előfordul néha, hogy erőteljes tiszteletet, sőt rajongást érzünk néhány
ember illetve mester iránt. Ez jó, hiszen elengedhetetlen a bizalom ezen
az úton, de vigyázzunk, nehogy túlzásba vigyük ezt a kötődést. Ha ezt
tesszük, elveszítjük önmagukat. Mindenkinek megvan a saját útja, amin
a mester feladata az, hogy időnként húzza, máskor tolja tanítványait.
Ha az utánzás hibájába esik valaki, az olyan, mintha nem önmagát fej-
lesztené, hiszen úgy tesz, mintha már rendelkezne a bálványozott mes-
ter tulajdonságaival. Az ilyen képességek nem valódiak. Mindenkinek
van saját erőssége, azzal dolgozzon.
(Megemlítendő, hogy vannak olyan meditációs gyakorlatok, ahol a
tanítvány a mester potencialitásával egyesül. Ez egy kezdő számára
veszélyes lehet, bár egy szakértő mester nélkül egyébként sem műkö-
dik.) ’
Saját stílusunk csak úgy alakulhat ki, ha figyelembe vesszük a tradí-
ció bevált technikáit, és az így tanultakat egyéni megítélésünk szerint
alkalmazzuk.	i “
A különböző tanfolyamokon szinte mindenki megtanulhatja az általa
választott stílus alapjait. Aki viszont ennél többre vágyik, már nehezebb
dolga van, megfelelő oktatót, mestert kell találnia. A mester keresésé-
re létezik egy mondás, miszerint „a mester és a tanítvány a megfelelő
időben úgyis egymásra talál”. Mindaddig, amíg mi magunk tudjuk,
hogy mit kell tennünk a fejlődésünk érdekében, a fenti esemény nem
történik meg. Amikor már annyit gyakoroltunk, hogy egyéni fejlődé-
sünk küszöbéhez érkeztünk, a mester be fog csengetni az ajtón.
26
MÁSODIK FEJEZET
Elméleti alapok
A Tai Chi Chuan jelentése
A Tai Chi Chuan szó szerinti jelentése a következő:
TAI — nagy CHI — legfelső, legvégső CHUAN — ököl
Összeolvasva körülbelül azt jelenti, hogy egy olyan módszerrel állunk
szemben amely teljes és végérvényes, melyet a test, vagyis az ököl hasz-
nálatán keresztül fejleszthetünk ki.
Nevezték már a „harcművészetek legjobbjá”-nak, „égi tánc”-nak
”	J	----1--~---- WV1\,
hiszen látni fogjuk, a Iái Chi Chuan gyakorlása kezdetben igen lágy
I
ahogy an Yang Chen-fu is mondja: „A Tai Chi Chuan-t gyakorló olya
mesterek életrajzát, látjuk, hogy szinte Jegy őzhetetlenek voltak. Még
követni, észlelni is kevesen tudták a Tai Chi Chuan nagymestereinek
technikáit akció közben. Ahogy gy akorolni fogjuk az előírt mozdula-
tokat, megfigyelhetjük, hogy a fenti eredmények és a különböző mes-
terekről szóló legendák nem alaptalanok. Egyre inkább megtapasztal-
juk azt az energiát, ami mozgatja és fenntartja körülöttünk illetve ben-
nünk az életet, továbbá azt is látjuk majd, hogy ezek az energiák rend-
kívül erősek. Még sokáig nem leszünk képesek ezt az energiát nap mint
nap használni, de érezni fogjuk azokat a hatalmas képességeket, ami-
et a fent említett energia létre tudna hozni bennünk. Ekkor már nem
tonik olyan távolinak azoknak a képességeknek az elérése, melyekkel
i'it*C41CK. mai a „iidiviiiuvcszeicK legjoonja -naK, „égi tánc -naK, „a
harcművészetek lényegé' -nek, ezek a vélemények eleinte meglepőek,
hiszen látni fogjuk, a Fai Chi Chuan gyakorlása kezdetben igen lágy
és rendkívül lassú. E lágyság mögött valójában nagy keménység rejlik,
ahogy an Yang Chen-fu is mondja: „A Tai Chi Chuan-t gyakorló olyan,
mint a vattába csomagolt vas”. Másrészről pedig, ha megnézzük a
mesterek életrajzát, látjuk, hogy szinte legyőzhetetlenek voltak. Még
követni, észlelni is kevesen tudták a lat Chi Chuan nagymestereinek
technikáit akció közben. Ahogy gy akorolni fogjuk az előírt mozdula-
tokat, megfigyelhetjük, hogy a fenti eredmények és a különböző mes-
terekről szóló legendák nem alaptalanok. Egyre inkább megtapasztal-
juk azt az energiát, ami mozgatja és fenntartja körülöttünk illetve ben-
nünk az életet, továbbá azt is látjuk majd, hogy ezek az energiák rend-
kívül erősek. Még sokáig nem leszünk képesek ezt az energiát nap mint
k^t a fent említett energia létre tudna hozni bennünk. Ekkor már nem
tűnik olyan távolinak azoknak a képességeknek az elérése, melyekkel
a múlt mesterei rendelkeztek. Csupán sokat és jól kell gy akorolni.
27
Alapelméletek a Tai Chi Chuan-ban
Mint láthattuk a Tűi Chi Chuan gyakorlatai különböző célok megva-
lósítására is alkalmasak. Az egészség megőrzésében és a gyógy ításban,
a művészetek terén és a harci stílusok gyakorlásában is jelentős segítsé-
get nyújthat. Ahhoz, hogy’ egy rendszer ilyen hatékony legyen, túl kell
mutatnia önmagán, és egy tágabb, kozmikus elméletre kell épülnie. Az
elmélet, melyre a Tai Chi Chuan támaszkodik, magában foglalja a
legősibb kínai elméleteket. Ezek többnyire a világmindenségre vonat-
kozó igazságokat és a velük való egy üttélés módját mutatják meg. Ah-
hoz, hogy világunk ezer dolgát átláthassuk, és azokkal élni tudjunk, a
kezdetek megértésére van szükség.
Egy ősi írás a kezdetekre vonatkozólag a következőket állítja:
„A Tai Chi a Wu Ki szülötte, és anyja Yin-nek és Yang-nak. ”
A Wu Ki maga a végtelen tér. Ennek megértésére való törekvés, an-
nak végtelen volta miatt, teljesen felesleges. A végessel megérteni a
végtelent éppoly nehéz, mint a kút mélyén élő békának elmagyarázni
a tengert. így mikor a megértésre való törekvés, és a jelen pillanatban
vett tapasztalás kettősége eltűnik, a Wu Ki természete önmagától meg-
jelenik. Ennek bárminemű erőltetése nem hogy segít, hanem éppen-
séggel eltávolít bennünket a Wu Ki elérésétől. Nem tartalmaz semmi
viszonylagost, semmit, amire bármit mondhatnánk. Ezt szimbolizálja
a kör. A Wu Ki egyszer önmagától megmozdult és így megszületett a
mozgás, vagyis a Yang. Ha viszont valami megmozdult, szüksége volt
egy alapra, amihez képest megmozdulhatott, ez a Yin. Ekkor a végte-
len téren kívül létezett már egy középpont és az azt körülvevő végte-
lenség. De ha már volt egy pont, akkor létezett kint és bent. Volt a
ponthoz képest fent illetve lent, jobbra illetve balra és így tovább.
Megszületett a Yin-Yang kettősége, a Tai-Chi.
Ahhoz, hogy a Tai-Chi kettőségében a Yin-Yang kölcsönhatása fizi-
kai szinten is meg tudjon jelenni, szükség volt a Három Alapra. Ezek
a Földi, Égi illetve az Emberi Alapok. Az Égi Alap, maga a tiszta Yang
megjelenése, melyhez a csillagok és galaxisok, a nap és a bolygók ener-
giatere sorolható. Ez az Alap adja az emberi szellem „alapanyagát”. A
Földi Alapot pedig mindaz az értékes energia alkotja, mely az égi ener-
giák sűrűsödéséből jött létre. Ide sorolhatók a Föld mélyén rejlő érté-
kes fémek, ásványok és egyéb Yíw-rezgésű kőzetek. Ez a Földi Alap
28
Wu-ki
Égi Alap
Emberi Alap Földi Alap
Tűi Kun Ken Sun Chen Kan Chien
alkotja az emberi szervezet anyagi részét, magát a szöveteket. Az Em-
beri Alap tehát nem más, mint a Földi illetve Égi Alapok kapcsolódá-
sából eredő, kimondottan az emberre jellemző energiahalmaz. Ha a
z	••"wvuvovi íviauu vi^agaijuiv., laiaiRLUjiaiunix ac. \.j\. vaui
Állapottal, melyek a három Alap megjelenésének és változásainak
,,r’.^aP tehát nem más, mint a Földi illetve Égi Alapok kapcsolódá-
dolgok működését tovább vizsgáljuk, találkozhatunk az Öt Változási
*	J —WA AAWBA	A A A	A A_A AA	A A A W	1	B XK A A A< VZ XT • B AF •	AWF <	« www	«vw *-w
ályszerűségét mutatják be. Ez az Öt Változási Állapot a Fa, Tűz, Föld,
29
Fém és Víz. Ezek az Állapotok, bár szoros összefüggésben állnak, nem
azonosak a jelentésükkel. A Fa inkább a dolgok fásságára, a Tűz a dol-
gok tüzességére utal. Ezek az Állapotok egymással kölcsönhatásban
vannak, hol segítik, hol gátolják egymás működését.
Az ősi Kínában a minket körülvevő és a bennünk zajló dolgok leírá-
sára az Öt Változási Állapoton kívül más, annál részletesebb rendszert
is kidolgoztak. Ezt a rendszert Pa Kwu-nak hívják, melyet részletesen
a I Ching-ben, a Változások Könyvében tanulmányozhatunk. A1 Ching
tartalmazza azokat az alapokat, melyre a Tai Chi Chuan épült. A I
Ching nyolc, háromvonalas jelből, úgynevezett Kwa-ból épül fel, me-
lyeket egymással párosítva, 64 hatvonalas Kna-ból álló teljes rendszert
kapunk. Ezzel már a dolgok változásai pontosan leírhatók. Kínai fel-
fogás szerint, ezt a rendszert nem érdemes tovább bontogatni, mivel
ebből „már valamennyi dolog származtatható”.
A Tai Chi Chuan művészetében a gyakorló alulról építkezik felfele
a következő módszer szerint.
A tanítvány első lépésben megtanulja a Tai Chi Chuan technikáit, és
a I Ching értelmezése szerint kapcsolatot teremt a különböző Kua-k és
a tanult gyakorlatok között. Mikor aKz/u-k illetve a technikák közti
hatásokat sikerült felismernie, a gyakorlatokat már tisztán fogja érte-
ni. Ezután a tanuló tovább vizsgálja az általa tanultakat az Öt Válto-
zási Állapot függvényében. Ekkor a technikák sokasága öt típusra szű-
kül, a Fára, a Tűzre, a Földre, a Fémre és a Vízre. Továbbhaladva, a
tanítvány felismeri a Változási Állapotok alap szerinti hovatartozását.
Ezen a szinten a formagyakorlat összes technikája már csak három
mozdulatból fog állni, a Földiből, az Égiből és az Emberiből. A Három
Alap megismerése után, a gyakorló számára a Tai Chi Chuan forma-
gyakorlat meglehetősen leegyszerűsödik. A sok alapelven túljutva, már
csak két dolog létezik számára, a Yin illetve a yang. A technikákat is
már csak Yin illetve Yang szempontból fogja értelmezni, mindaddig,
míg az egész formagyakorlat egyetlen egy’, önmagában teljes mozdu-
lattá válik. Ezáltal tartalmazni fogja mindazt, amit az előbbiek is tar-
talmaztak. Ez lesz a Wu Ki, az Egy.
30
4 Yin-Yang elmélete
\ yin És Yang titka
Kevesen művelik igazán a Yin-í és Yax\g-ot a Tai Chi-fon;
Az elnyelés és kibocsátás, nyitás és zárás fejezi ki
a keményet és a lágyat.
A fő irányok és sarkok ellenőrzése, a behúzás és kibocsátás
és az ellenfél engedése, hogy csináljon, amit akar;
Mindez a cselekvés és nyugalom váltakozása,
mi szükség hát aggodalomra?
A támadást és védekezést finoman össze kell hangolni;
Minden akcióban a kitérést és a támadást kell keresni.
Mit jelent a könnyű és nehéz, a tele és üres?
Amint felfedezzük a könnyűséget az ellenfél nehézségében,
habozás nélkül támadjunk.
Az élet az anyagi részecskék szintjén rezgésként jelenik meg. Ez a
rezgés egyfajta hullámzásként, váltakoztatásként vetül ki az életbe.
Minden, ami a relatív világon belül van, változik. Annak, ami meg-
születik, meg kell halnia, majd újra valamilyen formában meg kell je-
lennie. Ez a hullámzás az élet energiája. A változás két szélsőség, két
pólus között zajlik. Az egyik szélsőség a tiszta Y/N, a másik a tiszta
YANG. Minél nagyobb a köztük lévő különbség, annál nagyobb az
energia. A kettő váltakozása tartja életben a dolgokat.
A Yin és Yang egvüttesét hívják Tai Cárnak. Mindenkinek van egy
belső Tai Chi-ja, mely a körülöttünk lévő világ egy etemes Tai C^z-jában
él. A mi belső Tai Chi-nk lényegét tekintve nem más, mint a világmin-
denség Tai Chi-\a. A kettő működése teljesen összefügg. Ha az univer-
zum Tai Chi-\a tele van élénk energiákkal, vagyis örül, akkor mi is
együtt örülünk vele. Ha viszont szenvedünk, az univerzum Iái Chi-
jában is megjelenik ez a szenvedés. A Tai Chi Chuan egy ik lényege,
hogy a két Tai Chi-t összekapcsolja, ezáltal egy egyetemes teljesség
részévé teszi lényünket.
A gyakorlati Iái Chi Chuan-na\ kapcsolatban a Yin-Yang-ró\ két sza-
bályszerűséget kell tudni. Az első az, hogy egyik sem létezhet a másik
31
nélkül, mivelhogy nincs fent lent nélkül, nincs kicsi nagy nélkül, nincs
éjszaka nappal nélkül s nincs nőiesség férfiasság nélkül. A kettő állan-
dóan kiegészíti egymást, és alapjaikat egymásra fektetik. A második
pedig arra mutat rá, hogy minden Yin tartalmaz egy magot a Yawg-ból,
illetve minden Yang tartalmaz egy magot a Yrn-ből. Minden nőiesben
van férfias, s minden férfiasban van nőies. Ez a mag teszi lehetővé, hogy’
szélsőséges esetekben egy másba alakulhassanak. Ez azt jelenti, hogy7 ha
valamelyik polaritás túlságosan megnő, idővel átalakul az ellentettjé-
vé. Ennek bemutatására jó példa, mikor a test hőmérséklete hosszan-
tartó magas láz esetén elérve egy bizonyos határt, hirtelen a normális
alá csökken.
Egymástól való függőségük miatt nem léteznek önmagukban. Ahogy
az ábra is mutatja, a kör által szimbolizált teljességet csak kerten együtt
alkothatják.	_____
Yang	Yin
A Yin nőies, befogadó elem, amely nem azonos magával a nővel.
Minden, ami befogad és összesűrűsödik, alászáll és lecsendesít, hideg,
földies illetve tudati szinten a megnyugvással és a bölcsességgel kap-
csolatos, a Y/w-hez sorolható. A szó a hegy árnyékos oldalát jelenti, míg
a Yang a naposat. A Yang a férfiasságot sugárzó elem, ami szintén nem
egyezik meg magával a férfival. Az energiának ez a típusa ad és kiter-
jed, felemelkedik és aktivizál, meleg, égies illetve tudati szinten az ak-
tivitással és együttérzéssel kapcsolatos.
Mindennapi szokásainkban és az élet nyújtotta feladatokban látnunk
kell, hogy melyik milyen energiát képvisel. Próbáljuk meg azonosíta-
ni őket. Cselekedeteink egyszer békítő, nőies, Yin, máskor felemelő,
Yang tulajdonságúak. Ha már képesek vagyunk a megkülönböztetésük-
re, ügy eljünk a kettő közti egyensúlyra. Néhányan, akik e gyakorlatot
megpróbálták elvégezni, nem tudták eldönteni, melyik cselekedetük
Yin, illetve melyik Yang. Ahhoz, hogy elkerülhessük ezt a problémát,
meg kell ismerkednünk a tiszta Yin és a tiszta Yang energiával. Ehhez
— ha lehet, a szabad ég alatt — egyenes gerinccel üljünk le térdelő vagy'
törökülésbe. Eleinte fordítsunk kis időt az elménk megnyugtatására, és
32
a gyakorlatot csak akkor kezdjük el, ha képesek vagyunk frissen és
éberen koncentrálni. A légzés legy en nyugodt és az egész gyakorlat alatt
tartsuk természetes ritmusát. Ha a Yin típusú földi energiát akarjuk
megismerni, üljünk törökülésbe és a következőkre koncentráljunk. A
testünk derék alatti része és a Föld — a kissé megnyújtott kilégzés ereje
á]ta] — összeolvadnak. Ha úgy érezzük, hogy ez sikerült, akkor a to-
vábbiakban már az egész Földre koncentráljunk. Ügyeljünk arra, hogy'
az energia, melyet a Földbe áramoltatunk, olyan szélesre is hatoljon,
amilyen mélyre. Ezek után koncentráljunk a Földben lévő értékes és
különleges rezgéseket tartalmazó ásványokra és ércekre, melyek a gya-
korlat közben fokozatosan erővel, nyugalommal és intuitív bölcsesség-
gel töltik fel lényünket. Ezáltal fokozatosan megismerkedünk a Yin
elemmel. Ez nyugodttá, kitartóvá és befogadóképessé tesz bennünket.
A Yang energia befogadásához térdelő ülést vegyünk fel, most a test
felső fele olvad össze a fejünk felett elterülő éggel. A gyakorlat során
a belégzésen legyen a hangsúly, melynek tudatosítása közben gyűjtsük
össze mindazokat a tiszta Yang sugárzásokat, melyeket a bolygók és
csillagok bocsátanak ránk. Érezzük, hogy ez az erő kívül felemeli a fejet
és könnyűvé teszi a tartást, belül pedig táplálja, aktivitással, együttér-
zéssel tölti fel a szellemet. Hamarosan érezhetővé válik a Yang ener-
gia, ami élénkít, felemel, felvidít, és megszabadít szorongásainktól.
A Yin illetve Yang energia egymással ellentétes hatású, és mindket-
tőre szükségünk van, akár az ébrenlétre és az azt kiegészítő alvásra.
Az életünkben fellépő problémákat, az energiák egyensúlyának fel-
borulása okozza. Ez igaz mind a mentális, mind a testi problémákra.
Ha az utóbbiakat vizsgáljuk, vannak Yin illetve Yang típusú betegsé-
gek. Ha túl sokat alszunk, testünkben sok Yin halmozódik fel, mely
idővel akár az egészségi állapotunkat is befolyásolhatja. Ugyanez tör-
ténik, ha nem pihenjük ki magunkat és feléljük Yang energiánkat. Eb-
ből Yang típusú betegségek jöhetnek létre. Ahhoz, hogy ezek ne ala-
kuljanak ki, a kettő megfelelő időközönkénti váltogatására van szük-
ség, enélkül életünk nem lesz egészséges és hosszú.
33
A Három Alap
A Yin és Yang, mint energia a körülöttünk lévő világban is megjelenik.
Ezek az Ég, a Föld és maga az Ember.
Az Égi Alap, a Yang típusú energia összesűrűsödése az égen találha-
tó, csillagok és bolygók formájában. Ezek az égitestek folyamatos su-
gárzást bocsátanak a Földre és a rajta élő emberekre. Befolyásolják a
Föld felszínén zajló természeti folyamatokat, így az emberek életét is.
Kínai felfogás szerint, a különböző bolygók testi szinten való megje-
lenései a belső szervek. A Tai Chi Chuan szempontjából ez az az ener-
gia, amely a szellemet táplálja illetve az energiák emelkedéséért fele-
lős. A Yang felhalmozásának és az energia felemelésének az lesz a kö-
vetkezménye, hogy a mozgás könnyeddé és lággy á válik. Ezenkívül a
gondolkodás tágas és szabad lesz, örömet halmoz fel a tudatban.
Ha a Yang energia megszilárdul, vagyis veszít aktivitásából, akkor
Földi Alapként fog megjelenni. A Földi Alap tartalmazza mindazokat
a különleges rezgéseket kibocsátó ásványokat és érceket, melyek a Föld
belsejében nyugszanak. Ezeknek a sugárzásoknak döntő szerepük van
az emberi test táplálásának szabályozásában. A kínai felfogás ugyanezen
Alap megjelenésének tartja a növény- és állatvilág létét is. A Tai Chi
Chuan gyakorlása közben a Földi Alap felel azért, hogy a gyakorló
mozgása stabil és erőteljes legy en. Továbbá, ennek segítségével halmo-
zódik fel a Yin, mely nyugalmat és határozottságot kölcsönöz.
Ha megfelelő Yang (Égi Alap) illetve Yin (Földi Alap) halmozódott
fel a gyakorló testében és tudatá-
bán, akkor e kettő találkozásából
egy új Alap fog megszületni, melyet
Emberi Alapnak hívunk. Az Embe-
ri Alap kimondottan az emberre
/ A víz v A	jellemző sajátosságokkal bír, mely-
// \j K	nek az	tulajdonsága az,
ff	hogy képes kezelni a másik két ala-
pót, A Földit és az Égit.
A Tai Chi Chuan-b^n, az Alapok
fizikai megjelenésével nem foglal-
kozunk, csupán az általuk kibocsá-
tort energiákkal, melyek a követke-
zők: az Égi Chi, a Földi Chi és az
A Három Kincs	Emberi Chi.
földi energia pedig Yin típusú. Ezek a legerősebb energiák
Ha a fentiek tudatában nézzük meg a háromféle energiát, az égi ener-
’ Yang, a földi energia pedig Yin típusú. Ezek a legerősebb energiák
közül valók. A kettő találkozása hozza létre az emberi, azaz a REN
CHI't-
Égi Chi
Emberi Chi Földi Chi
Ha a Ren (emberi) Chi minőségét nézzük, további kategóriákra oszt-
hatjuk. Ezek a felosztások mesterenként különböznek, attól függően,
hogy a Cto-nek milyen megjelenését vizsgálják.
A Három Kincs: Jieng, Shen, Chi
1. JIENG
A Jieng erőt néha szexuális energiának is fordítják, mely
egyrészről igaz, mivel aJieng irányultságának egyik vál-
tozatára utal. A Jieng, attól függően, hogy milyen irány-
ba áramoltatjuk, átalakulhat szexuális vagy szellemi ener-
giává, Shen-né. A Jieng a vesékben lakozik, minőségét tekintve egy
letisztult energiafajta. A szülőktől örökölhető, így a megszületésünk
után annak mennyisége nem növelhető. A Tai Chi Chuan koncentráci-
ós és légzőgyakorlatokkal más minőségű energiákká alakíthatja át. Ha
a Jieng-et 21 testi vágyak lefelé irányítják, akkor szexuális energiaként,
nemi váladékokként jelenik meg. Ha viszont letisztult tudattal képesek
vagyunk felemelni, akkor egy része szellemi energiává, azaz Shen-né,
más része pedig Chi-vé alakul át.
2.	SHEN, VAGY SZELLEMI ENERGIA
A tudat koncentrációs ereje által hozza létre a Shen-t. A
Shen ugyan szellemet jelent, de valójában annak minősé-
gére utal. Ez az egyik legfinomabb minőségű energia, mely
ha nagy mennyiségben áll rendelkezésre, akkor a test fo-
lyamatai könnyen irányíthatóvá vállnak. Ennek az az oka,
hogy ahol a Shen megjelenik, vagyis nagy a szellemi ener-
gia, ott a Chi is hamarosan összegyűlik. A Shen központja, a két szem-
öldök találkozási pontja felett, a homlok közepe alatti kis mélyedésben
35
található. Ezt hívják felső TAN-T/EN-nek. Ha ide megfelelő mennyi-
ségű energiát gyűjtünk, akkor képesek leszünk olyan energiákat meg-
látni, amelyeket finomságuk miatt eddig még nem érzékelhettünk.
3.	CHI
A jelenségeket mozgásba hozó energia minősége attól
függően változik, hogy milyen funkciója van és honnan
ered. A kínai nyelvben az energiát CH/-nek hívják.
A szó légzést jelent, de jelentése nem korlátozódik
csupán a légzés energiájára. A Chi írásjegyének felépítése
olyan, amiben el van rejtve az energia valódi jelentése. Az írásjegy
mindegyik részének megvan a saját értelme, de most csak azokkal
foglalkozunk, amelyek az energia fogalmát segítenek megérteni.
A Chi kínai rajzolata a következő részekből áll:
* ég, menny, mintáz abszolút univerzum, tisztaYangenergia;
az égi energia földi emanációja, a Yang energia megjelenése;

a gerinc, a tengely;
=2 az ember és lába, ami a földre ér, a Föld a tiszta Yin energia;
jelentheti a magot, ami a földből nő ki és az esőcseppet,
' ami az égből száll alá
Összegzésképp láthatjuk, hogy egy olyan erőről van szó, mely nem
csak az emberi testben, hanem körülöttünk a világban is jelen van.
Ennek a Chi-nek az. áramlása tartja mind bennünk, mind rajtunk kívül
mozgásban a dolgokat. Az összes Chi-kung illetve Tai Chi Chuan
gyakorlatnak az a célja, hogy a Chi-t a lehető legnagyobb mennyiségben
halmozza fel, és egyenletes keringésre késztesse. Ahol a Chi
felhalmozódik, ott az élet aktívvá és sugárzóvá válik. Ahol viszont nagy
mennyiségén kívül a mozgása is állandó, az egészség erőssé, az élet
hosszúvá válik.
36
A Chi megjelenési formái
. |ö|rő] érkező ősi és a kívülről érkező külső energia az áramlási
A'nva szerint különböztethető meg. Ilyen belülről érkező ősi energia
ira?tökölt anyai illetve apai energia, amely a petesejtből valamint a
hermából származik. Ez a YUAN CHI. Ez az energia befolyásolja a
itaütást és hat az ember jellemére. Ezért hívják ezt a köznyelvben
életenergiának. Születésünkkor maximális, életünk során csak fogy,
p-zr nótolni nem lehet, csupán kiáramlásának megszüntetésével
C £ i	.	i > »	. .1   T T _ _ L! í__1 ' _
züntettük, az energiát azonnal keringetni kell, melynek során
életenergiának. Születésünkkor maximális, életünk során csak fogy.
Ezt pótolni nem lehet, csupán kiáramlásának megszüntetésével
tarthatjuk vissza a még meglévőt a testben. Ha a kiáramlást
megs	.
kikristályosodik bennünk a halhatatlan csíra. Ez a meditáció magas
szinten a tudat felszabadulásával is együttjárhat.
A Yuan Chi testünk több pontján keresztül kiszivároghat, melyek
közül a négy legnyitottabb:
-	a gát és nemi szervek,
-	a hónalj,
-	a száj és
-	a hetes nyakcsigolya alatti pont (amikor előre hajtjuk a fejünket,
hátul a nyak alsó részénél a két legjobban kiálló csigolya között
található nagyobb rés).
Ezeken a pontokon akkor veszíthetünk Chi-t, ha a testtartásunk hely-
telen, ha sokat bánkódunk, ha agresszív indulatok kerítenek hatalmuk-
ba, azaz minden olyan esetben, amikor túlzott stresszhatás ér minket.
Mesterem egyik tanítása alkalmával kifejtette, hogy' nem csak a nega-
tív stresszhatások, hanem néha egyszerű, ártalmatlan dolgok is meg-
csapolják energiakészleteinket. Ezek közé sorolta a túlzott múltba való
feledkezést, illetve a jövő felé irányuló ábrándozást is. Állítása szerint
ezek normális emberi dolgok, csupán túlzásba vitelük okozhat pszichés
és energetikai problémákat, ezért kerüljük el azt.
Kívülről érkező energiák:
1. YANG CHI, táplálkozási Chi
Itt bizonyos értelemben nemcsak az étel ener-
giájáról van szó, hanem mindazokról is, melye-
ket a levegőből ill. a fényből, mint sugárzásból
nyerünk. Ez az energia táplálja szöveteinket, ezért
folyamatosan gondoskodnunk kell pótlásáról.
A Yang Őrből alakul ki a bőr felületén található immunitási energia,
a Wei Chi.
37
• jíy giát, ez utóbbit mégis kül<
f	az egyik legdinamikusabb
hatását érezzük a legerőst
NEI CHI vagy légzési energia
Bár a táplálkozási energia tartalmazza a légzési ener-
giát, ez utóbbit mégis külön meg kell említeni. Ez
। energia, s ezért ennek a
legerősebben. Ha megnézzük, a
Nei Chi-re igen nagy szükségünk van, hiszen az át-
lagember csak néhány percet bír ki nélküle.
A légzési energia nem egyezik meg teljesen az oxigénnel, ahogy ezt
a nyugati tudósok vélik. Manapság, nagy erőfeszítéseket tesznek a Chi
meghatározására. Ha sikerül is megállapítani micsoda, ennek a ténynek
az ismerete aligha fogja megváltoztatni testünk energiaellátását, ezért
ezt a tudást csak úgy kezeljük, mint megértést segítő érdekességet.
Mivel ez az energia dinamikus, ezért a Chi Kung főleg ezzel dolgozik
— az ilyen gyakorlatokat NEI KUNG-nak hívják.
A Chi természete
A Chi a testben vezetékeken kering. Összesen hetvenkétezer ilyen
vezeték van, melyek közül a testben futó tizenkét fő- illetve nyolc
mellékvezetéket emeljük ki. Ha ezekben jól kering az energia, az összes
többiben sem lesz blokk. A kínai orvostudomány állítása szerint minden
betegséget a Chi áramlásának elszorulása illetve bizonyos helyeken való
hiánya okoz. Ahhoz, hogy ne alakulhasson ki blokk, a szervezetet fel
kell tölteni megfelelő mennyiségű energiával, s ennek áramlását is
biztosítani kell.
A Chi áramlását mind fizikai, mind érzelmi okok gátolhatják. A Tai
Chi Chuan gyakorlása szempontjából ezek közül két dologra kell
különösen ügyelnünk. Érzelmi szempontból, a gyakorlás során
biztosítani kell a külső és belső nyugalmat, fizikai szempontból pedig
az inak és izmok feszülésmentességét. A vér szállítja a CAu-t, ezért még
a helyi izommerevségek is blokkot okozhatnak.
Ha akadály került a Chi áramlásának útjába, a blokkot kell feloldani,
és nem az energiát átnyomni, áterőltetni rajta. Ennek megértéséhez a
Chi-t néha vízhez, az energiavezetékeket pedig csatornákhoz
hasonlítják. Az elszorulás olyan, mint a gát a vízmederben, minél több
vizet (Chi-t) vezetünk oda, annál nagyobb lesz az áradás és ezáltal a
veszteség. Ezért ha meg akarjuk tartani a Chi-t, nem jó lökdösni, hanem
szabad utat kell számára biztosítani, ekkor oda vezethetjük, ahová
akarjuk. A Chi-nek ez a természete olyan, mint a lusta kutya. Ha a
kutyát a hátulsó részénél fogva erőteljesen megpróbáljuk előre tolni,
38
akkor az szinte beleül a tenyerünkbe és nem engedi magát. Viszont, ha
ugyanezt igen gy engéden próbáljuk meg, a kutya engedelmeskedni fog,
és megindul előre. Ne erőltessük az energiák áramlását!
Energiavezetékek és központok
A szervezetünkben nemcsak vezetékek, hanem energiaközpontok is
vannak.
A gyomor meridián
A Tan-tien pont
Mindegyik energiaközpontnak megvan a saját funkciója, így az ener-
gia minősége is, amivel az adott központ dolgozik. A központok kö-
zött van egy, amibe ha Chi-t gyűjtünk, a többivel ellentétben, hosszabb
jdeig is elraktározhatjuk benne. Ez a köldök alatt 2-3 ujjnyira lefelé és
kissé befelé helyezkedik el a bőr alatt. A neve Tan-tien. Ennek a köz-
pontnak a Fai Chi Chuan-ban van egy másik igen fontos sajátsága,
ogy ezen keresztül érhetjük el a testben szunnyadó ősi energiákat és
a ]ieng-tt is.
A Tan-tien-bö\ azért nem szökik ki az energia hosszabb idő alatt sem,
mert körülveszi egy úgynevezett övcsatorna. Az övcsatornában kerin-
gő energia olyan örvényt kavar a Tan-tien körül, hogy az odagyűjtött
’-w-t megtartja.
A Chi Kung szempontjából egy másik igen fontos energiaközpont a
gát. Itt találhatók a tűz elemű erők, ezért is hívják „Fortyogó Üst”-nek.
Az életünk során igen ritkán keltjük életre az itt szunnyadó energiát.
Ez történhet erős szexuális izgalom során valamint stresszhelyzetekben.
Jó példa erre egy átlagos amerikai asszony esete, aki kisfiával utazott,
és felborult egy négytonnás kisteherautóval, a gyermeke pedig az autó
alá szorult. Ebben a vészhelyzetben az anyában olyan nagy energia
szabadult fel, hogy sikerült leemelnie a kocsit a kisfiáról. Ilyen és
hasonló esetekben ez a fajta erős tűz elem lobban fel. Ennek az
energiának a természete rendkívül konok, ha hirtelen felébresztjük
kifejti ugyan hatását, de utána olyan mélyen elalszik, hogy jó ideig
bármit is kezdünk vele, nem lehet felébreszteni. Ezért a kivételes
esetektől eltekintve nem ajánlott ennek az energiának a közvetlen
serkentése. Ehelyett inkább biztosítsuk számára az utat, melyen majd
magától fel fog emelkedni. Érdemes megjegyezni, hogy közvetve
ugyanezt az energiát ébreszti fel a szexuális izgalom is.
Átlagos szinten a nemi energia mennyisége dönti el, hogy a
hétköznapi életünkben mennyire leszünk frissek és erőteljesek.
Ébredését követően felemelkedik, és közben különböző képességeket
aktivizál. Ahogy emelkedik ez az energia, úgy veszti el fizikai mivoltát
és egyre jobban szellemi energiává alakul át. Mikor eléri a fejtetőt,
megvalósul a legmagasabb megismerés. Ez a végső cél, ahol minden
korlát felszabadul, és a gyakorló azonosulhat valódi önmagával.
40
4 I Ching elmélete
Áj Ching Kína legősibb elméleteit tartalmazó könyv. A könyv által
bemutatott szemlélet alapjául szolgált szinte minden olyan elméleti és
gyakorlati rendszernek, mely az utóbbi néhány ezer évben Kínában
született. A könyv maga leginkább mint jóskönyv terjedt el, de valójá-
ban egy átfogó képet kíván bemutatni a világ működéséről. Szövege
rendkívül szimbolikus nyelvezetű, konkrét jelentésein a mai napig vi-
I * -
AI Ching-ben leírt törvényszerűségek eredete mára már homályba
veszett, csupán a hozzákapcsolt magyarázatok szerzőit ismerik.
A PA-KUA KIALAKULÁSA
Ha a Tai Chi Yin és Yawg-jának kölcsönös mozgása megáll, akkor azok
ketté szakadnak és létre jön a Liung-Yi, azaz a két alapforma. Az egyi-
ket Yang formának nevezzük, melyet egy folytonos vonallal (	)
jelölünk, a másikat pedig Yin formának, ennek egy megszakított vonal
(— —) a jele. Mivel minden egyes részlet önmagában tartalmazza a
teljességet, a Liung-Yi is további részekre hasadt. Az így keletkezett
négy összetevőt Su-Hsiang-nak hívják, melyek már nem egyértelműen
Yin illetve }ang karakterűek, ezért kettős vonalakkal szimbolizáljuk
WU-KI
j	A Pa Kua
származtatása
TAI CHI
Öreg YIN Ifjú YIN Ifjú YANG Öreg YANG
KUH KEN KAN SUN CHEN LI TŰI CHIEN
RMd Hegy Víz Szél Mennydörgés Tűz Tó Ég
41
őket. Ha a kettős vonalakat a Yin illetve Yang vonallal pároztatjuk
ekkor kapjuk a / Ching által használt alapjeleket a Shao Kua-kat. A
Shao Kua (kis jelet vagy hármas jelet jelent, utalva a jel összete-
vőinek számára. A nyolc jelet együtt Pj-kWnak (/\£H hívják, mely
nyolc jelet jelent. Az így kapott nyolc szimbólum már önmagában je-
lentéssel bír. A nyolc hármasKwd értelmezése a túloldali táblázatban
látható. A hozzájuk rendelt alaptcchnikákról szólnak az alábbi versek.
A NYOLCFÉLE MÓDSZER ÉNEKEI
(Tan Meng-hsien-nek tulajdonítják)
A hárítás éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a hárítás energiáját?
Mint a víz, mely fenntartja az úszó hajót,
Alapozd mega Chi-t a Tan-tien-be«,
Tartsd a fejet, mintha fentről lógatnák.
Az egész testben egy rugó ereje feszül.
A nyitást és a zárást pontosan el kell határolni.
Akkor is könnyedén, nehézség nélkül mozdulunk,
Ha az ellenfél ezer fontos erővel küzd.
A tolás éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a tolás energiáját?
Néha két oldalról közvetlenül
Érzékelünk egyetlen szándékot.
Egy mozdulatban egy esni ve találkozik,
Közvetve ér az ellenlépés ereje.
Ahogyan egy labda pattan a falon,
Vagy amint egy dobra ejtett pénzérme
pattan fémes csengéssel felfelé.
A húzás éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a húzás energiáját?
Magunk felé vonjuk az ellenfelet azáltal, hogy engedjük támadni,
Eközben követjük felénk áramló energiáját.
Addig húzzuk, míg túl nem nyúlik,
Mi pedig könnyedén és kényelmesen megtartjuk
függőleges testtartásunkat.
42
Kun
Lökés (Chi)
Chen
Kan
Ken
Sun
Li
Húzás (Lü)
Tolás (An)
Lehúzás
(Sun)
Nap (leszálló),
villám, tűz, fény,
fegyver, szem,
madár, nyíl,
borda, halánték
szél, spárga
fa (a lángnak a
szellemnek a
táplálása), kakas
Szétválasztás
(Chien)
Hárítás
(Peng)
Ferdén védés
felfelé
tó, fém, tű, arany
szép hölgy
Könyökütés
(Zhou)
Váll-lökés
(Kao)
vissza
vese, eső
Kua
Név
Tulajdonság
Szimbólum
Chien Teremtő
erős, óriási,
ég, energia, fej
szilárd
fordulás
Befogadó
Gerjesztő
Mélység
Nyugvás
Sze íd
Kapasz-
kodó
Vidám
odaadó, lágy,
föld, has, test
fogékony
mozgás
erősség, átölel
felkelteni,
vágás (a vetélő
mozgása)
veszély, folyni
szünetelés,
megállás,
áthatás
finomság,
egyenesség,
lágyság,
szelídség, fehér
világító, függő
öröm, derű
összehúz, sért,
széthúz, jobb
borda, kígyó
erdő, bambusz,
mennydörgés,
felébresztett
(készenlétben
lévő) láb, fa.
hullám, ló
víz, felhő, íj, fül
bilincs, nemi
szervek, kerék,
hegy,láb-kar
kéz-uji, szárny
állás, majom, fej
temploma, tigris,
homlok, íj
43
Amikor ereje kimerül, természetesen üressé válik,
Ha mindvégig megtartjuk súlypontunkat,
Az ellenfél sohasem győzhet le.
A lökés éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a lökés energiáját?
Alkalmazásakor olyan, mint az áradó víz,
De lágyságában óriási az erő.
Amikor fürgén áramlik, ereje ellenállhatatlan.
A hullámok átcsapnak a magaslatok felett,
És alázuhannak a mélységekbe.
Emelkednek és süllyednek,
A legkisebb résbe is azonnal behatolnak.
A lehúzás éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a lehúzás energiáját?
Mintha csak mérlegelnénk, sok-e vagy kevés,
Engedjük szabadon játszadozni az ellenfél erejét.
Miután megmértük, ismerjük már, könnyű-e vagy nehéz.
A mérlegen négy uncia elég
Ezer font megméréséhez.
Ha megkérdezzük, milyen elven működik,
Rájövünk, hogy ez tulajdonképpen az emelő.
A szétválasztás éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a szétválasztás energiáját?
Olyan, mint egy pörgő lendkerék,
Ha rádobunk valamit,
Messzire repíti.
A sebes folyóban örvények jelennek meg,
A hullámok spirálisan forognak.
A felszínre hulló falevelet
Egy pillanat alatt elnyelik.
A könyökütés éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a könyökütés energiáját?
Módszerünket az Öt Elem alapján kell kiszámítani.
Yin és Yang megoszlik fent és lent,
Az ürest és a telit pedig világosan meg kell különböztetni.
44
folytonos mozgásunk az ellenfél számára követhetetlen,
Robbanásszerű ütéseink még hevesebbek.
Amikor a hat energiát mesterien irányítjuk,
Alkalmazásuk lehetősége határtalan.
A váll-lökés éneke
Hogyan magyarázhatnánk el a váll-lökés energiáját?
A módszer a váll és a hát között oszlik meg.
A „Ferde repülés" a vállat használja,
De a vállak között van a hát is.
Amikor hirtelen lehetőség nyílik,
Úgy csap le, mint a mozsártörő nyelve.
Gondosan tartsuk meg a súlypontunkat,
Mert ha elveszítjük, bizonyosan kudarcot vallunk.
kar»?^OmV?na^as egymással kombinálva 64 hatvonalas ábrát
A T •r?eket haSZná,ja a 1 Ching és a Tai Chi Chuan is*
csoJhai' r ^Uan művészetében, minden egyes technika hozzákap-
önma^i/k	valamely Kw^-jához. A társítás révén, a gyakorlatok
an is kibontásra váró értelemmel bírnak, és eevben meemu-
af	használia a I Ching
csolhar' t í^l —	mvm, mmucn egyes icciiiiiKa nozzaKap-
Önmap°Lk valamely Kw^-jához. A társítás révén, a gyakorlatok
tátják -k* klbontasra varó értelemmel bírnak, és egyben megmu-
is, hogy a technikák milyen kapcsolatban vannak egy mással.
45
Maguknak a Kwa-knak a kifejtése nagy jártasságot és jó elmélkedő ké-
pességet igényel. Ezért amikor elolvassuk a különböző technikákhoz
tartozó kommentárokat, akkor legyünk tudatában, hogy valós jelenté-
süket a gyakorlatok mély meditatív átérzésekor lelhetjük csak meg.
Mesterem jó tanácsa ehhez a következő volt:
„Legyünk türelemmel önmagunkhoz, és meglátjuk, hogy a I Ching
magát fogja kibontani előttünk.”
Az egyes jelek értelmének kifejtéséhez, a Ki^z-król a következőket kell
tudni:
Egy jel hat vonalból vagy Yuo-ból áll. Mindegyik Yao-nak megvan a
saját megfelelője a teljes jel értelmezésén belül.
6	}	felső Yao	-	Ég
}	középső Yao	—	Ember
,	}	alsó Yao	-	Föld
Az egyes vonalak értelmezése a következő:
Szimbólum	Testrész
hatodik Yao	fej
ötödik Yao	mellkas
negyedik Yao	ököl, felsőtest
harmadik Yao	comb
második Yao	alhas, láb
első Yao	lábfej
Egy hatvonalas Kua két háromvonalasból áll. Az alsó általánosan a
belsőre vonatkozik és arra, ami abból kibontakozik. A felső Kua tar-
talmazza a külső tulajdonságait, és azt ami benne feloldódik. Ezen kí-
vül minden hatos Kwa-nak két, úgynevezett magja van. A felső mag a
jel 3., 4., 5., az alsó mag pedig a 2., 3., 4. vonalakból áll. Ezek a ma-
gok a jel kifejtése során a belső mozgásokra és általánosan egy rejtett
értelmezésre utalnak.
Ezek kifejtését láthatjuk a következőkben.*
* Forrásszöveg: Ji King — A Változások Könyve. A Richard WHhelm változat-
Dr. Pressing Lajos fordítása
46
A KUA-K ÉS A
FORMAGYAKORLAT elemeinek kapcsolata
/. Nyitás
CHIN
ELŐREJUTÁS (35)
felső rész:
felső mag:
Kan
alsó rész:
alsó mag:
Kun
Ken
A dolgok nem tarthatnak végérvényesen a hatalom
állapotában, ezért következik most az Előrejutás jele.
Az Előrejutás terjeszkedést jelent. Az Előrejutás a napot
jelöli.
Maga a Tai Chi Chuan energetikailag egy energiaébresztő, és a fel-
ébredt energiákat kiterjesztő mozgásrendszer. Ennek következtében
csak azok a gyakorlók érhetnek el eredményeket ebben a művészetben,
akik lényük teljes odaadásával és kiterjesztésével állnak a gyakorláshoz.
A formagyakorlat első technikája ezért egy olyan külső és belső nyitásra
késztet, mely mindvégig a további gyakorlatok alapja kell legyen.
A jel ura a hatos az ötödik helyen. A „hatos" kifejezés jelenti a Kua-
ban a Yin vonalat, a „kilences" pedig a Yung-ot. A Ken szimbolizálja a
kezeket, a jel ura pedig a mellkast, mely mutatja a kezek helyzetét a
technikában.
A jel jellegzetessége, a földből kiemelkedő fény. A földet a Kmh, a
apót, a fényt a Li Kua jelképezi. A jel iránya ennél fogva lentről fel-
mutat, mely a földenergia felemelkedésére utal. Ez adja meg szá-
nkra a biztos talajt az elrugaszkodáshoz, és az összehúzottból a szét-
MSZkedŐ fénybe val0 hatolást*
t ,Ve' a Tai Chi Chuan nem a durva előrehaladást hirdeti, hanem a
eszet erőinek segítségével az önmagába térő áramlást, ezért elke-
47
rül minden hirtelen kitörést, amely nem teszi lehetővé az ősi áramlás-
ra való ráhangolódást. Ennek veszélyére utal a jelben rejlő Kan. Ahogy
a I Ching is megfogalmazza:
„A túlságosan gyors terjeszkedésnek is megvan a maga
veszélye. ”
A következőekben minden egyes kifejtés végén, a I Chtng-nek az
adott jelhez tartozó kommentárjait olvashatjuk:
Kommentár
Az Előrejutás haladást jelent. Világosság emelkedik a föld fölé. A
gyenge odaadóan a nagy világossághoz tapadva előrelép és fölfelé ha-
tol, ezért mondja a szöveg, hogy „A nagy erejű herceget rengeteg ló-
val tisztelik meg. Egyetlen nap háromszor is fogadják.”
A Nap a föld fölé emelkedik: Az Előrejutás képe. így a nemes em-
ber maga teszi még ragyogóbbá tiszta hajlamait.
2. Kapd el a Madár Tollát
A TEREMTŐ (1)
CHIEN
A jel minden egyes részének alkotóeleme a:
Chien
A Teremtő erős.
A Teremtő hatása magasztos valóra válás,
állhatatossággal előmozdító.
A Chien az összetett technika első gy akorlatára utal, a „Ferdén vé-
dés felfelé”-re. A jel az összes többi közül a leginkább Yang, így' óriási
belső energiát és égi jellemzőket birtokol. Forduló mozgást végez az
ég felé, mely a Nyitás technika során megnyílt térből jelenik meg.
jel nem tartalmaz Yin összetevőt, ezért magát a mozdulatot teljes mef'
48
télben a Yang erőkre hagyva kell elvégezni. Ez adja meg számára azt
a képességet, hogy a kéz könnyen és gyorsan tudjon felemelkedni a
támadás elhárításához.
A jel uralkodója az ötödik helyen lévő kilences.
Kilences az ötödik helyen:
„Szárnyaló sárkány az égben.”
A nagy embert mutatja ez munkája közben.
A kilences az ötödik helyen a kezek vállmagasságú helyzetére utal.
Kommentár:
Nagy valóban a Teremtő magasztossága, melynek minden létező a
kezdetét köszönheti, s mely átjárja az egész Eget.
Felhők szállnak, eső teszi a dolgát, s a különféle lények mind magukra
öltik alakjukat.
A Teremtő útja a változáson és átalakításon keresztül éri el. hogy
minden dolog elnyerje valódi, neki megfelelő természetét és rendelte-
tését, s tartósan beilleszkedjen a nagy összhangba. Ez az előmozdító és
az állhatatos.
Az ég mozgása erőteljes,
így a nemes ember erőssé
és fáradhatatlanná teszi magát.
Húzás
Kun
pjj^^za!soran az e^en^e*et a karjánál fogva húzzuk magunk felé a
° irányába. Ha az ellenfelünk helyzete stabil, akkor a technikát csak
n e/!ésével ,eszünk képesek végrehajtani, ezért a „tapadó lágy-
dó8|' l a*^a^mazZL,k- A „tapadó lágyság” azt jelenti, hogy az állan-
és m konta^tus miatt képesek vagyunk érezni ellenfelünk mozgását
kell1<lLg?Sanak £yen6eségeit- Ezt az érzékenységet kihasználva akkor
naf^a.. maznunk a Húzás technikáját, ha társunk mozgása egy pilla-
natra bizonytalanná, instabillá válik.
nikáh n He?1 tarta’maz Yang vonalat, amely azt mutatja, hogy a tech-
súlv aT r földes erőt alkalmazunk fentről lefelé haladva. A hang-
fogadáson és a támadás lecsendesítésén van.
49
Tolás
Kan
Amint a jelben is látható, a külső lágyságban belső keménység rejlik,
mely az ellenfelünket megzavarhatja és veszélyes helyzetbe kényszerít-
heti. Ez azt jelenti, hogy maga a mozdulat lágyan indul, majd hirtelen
átmegy támadásba és a végén ugyancsak lágyan feloldódik.
A technika akkor hatékony, ha a középső rész, a támadás, hirtelen
jelenik meg, és rögtön fel is olvad önmagában.
Lökés
A Lökés az előző fordítottja, kívül erős, belül lágy. Ebben az esetben
a belső lágy vonal mutatja a technika érzékenységét és odaadását an-
nak érdekében, hogy a külső kemény erő a megfelelő időben tudjon
kibontakozni. Ez közvetlen harcnál azt jelenti, hogy közel engedjük
magunkhoz ellenfelünket, azért, hogy a következő pillanatban alkal-
mazhassuk rajta a Lökés technikáját.
6. Egyenes Ostorcsapás
— FORRADALOM (49)
KO
felső rész: —
Tűi
alsó rész: — <
U
felső mag: —
Chien
alsó mag: —
Sun
„A Forradalom az elavult eltávolítását jelenti”
A jel uralkodója a kilences az ötödik helyen:
„A nagy ember úgy változik, mint egy Tigris: mintázata
jól kivehető.”
AKo jele, az eddigiekben felépítetteket hasítja ketté fémes jellegével.
A technika alapja a Lf-ben rejlő tüzes nyíl, mely élesen, tűszerűén ha-
tol előre a Tűi értelmében. Ez mutatja a technika alkalmazását is, va-
gyis azt, hogy a megfelelő pillanatot kivárva kell kezünkkel kicsapnunk
olyan hirtelen, hogy az biztosan célt érjen. Erejét, a jelben rejlő Chien
adja, vagyis az erőteljes forgás. Annak érdekében, hogy a technika
mégse legyen vad, a Sun átható finomságot és szelídséget kölcsönöz a
gyakorlatnak.
„A Forradalom: tűz és víz fojtogatják egymást.
Ha az ember a Forradalom során rátalál arra, ami
helyes, akkor megszűnik a bánkódás. ”
Emeld a Kart és Lépj
A NAGY EREJE (34)
A&.
TA CHUANG
Chen
felső mag:
Tűi
alsó rész:
Chien
alsó mag:
Chien
»A dolgok nem lehetnek állandó visszavonulásban,
ezért következik most a Nagy Ereje. ”
Nagy Ereje abban mutatkozik meg, hogy az ember
szünetet tart. ”
kébZUntkCt anny*’ m*nt teret adni a lehetőségeknek annak érde-
ere en> aZ megny^íon- Szünetet viszont csak az tarthat, akinek
€ nagy, és képes mozdulatlanságra és kiszolgáltatottságra kénysze-
51
ríreni az őt megzavarót. Ez a gyakorlatban egy erőteljes lépésben és
ellenfél megemelésében jelentkezik.
A jel uralkodója a kilences a negyedik helyen.
„A sövény megnyílik, nincs semmi fennakadás. Nyitva
az Út fölfelé.”
„Mozgásban erőteljes. ”
A Chen mennydörgést jelent, a Chien eget. A kettő együtt mutatja
az erőteljes emelést és kibontakoztást, mely a karral végzett emelőtech-
nikára utal. A Chen lábat és lépést is jelent, melynek helyességére utal
a Chien jele. A lépés ugyan erőteljes, de olyan helyzetben van, mely
lehetővé teszi, hogy a szünetet megszakítva a gyakorlat bármelyik pil-
lanatban folytatódhasson.
A Fehér Főnix Meglebbenti Szárnyait
KELLEM (22)
felső rész:	«
Ken
alsó rész:	
Li
felső mag:	"
Chen
alsó mag:
Kan
„A dolgoknak nem szabad minden további nélkül
durván egyesülniük, ezért következik most a Kellem
jele. A Kellem annyit tesz, mint dísz. “
A jel uralkodója a hatos a második és a kilences a hatodik helyen. A
hatos utal az alul lévő kézre, a kilences pedig a felemelkedőre.
A Jel felső része a Ken, a hegy, mely stabil és mozdulatlan. Ezt eloj
segíti a Kan, mely a Yin-t viszi le a lábba, táplálva a stabilitást. Ebn°
a stabilitásból nyeri a technika az erejét.
„Alulról tűz lobog fel, amely bevilágítja a hegyet. ”
A Chen tulajdonsága, hogy' felemeli a tüzet, mely a Yang felemelke-
dését jelenti.
A Főnix a Ken értelmében szünetet tart, kissé hátravonul és széttár-
ja szárnyait így mutogatja díszeit, előnyős helyzetbe hozva magát Ezzel
lecsitítja ellenfelét A látvány lenyűgöző, de valójában a Pi jel belsejé-
ben rejlő Kan veszélyt rejteget az ellenfél számára.
„A Kellem kendőzet lenséget jelent. ”
„A lágy jön és formálja a szilárdat, a szilárd
felemelkedik és formálja a lágyat. ”
9. Térdsöprés és Lépés Előre
KU
A ROMLOTTON VALÓ
MUNKÁLKODÁS (18)
felső rész:
felső mag:
Chen
Ken
alsó rész:
alsó mag:
Tűi
aZ em^er kedvvel követ másokat, akkor ott
bizonyosan adódnak ügyletek.
Ezért következik most A Romlotton való Munkálkodás
jele. A Romlotton való Munkálkodás ügyleteket jelent. ”
iUra a batos az ötödik helyen, mely a mellmagasságban előrenvo-
í}0 keZet szimbo,izálía.
vonal az elromlott kijavításával foglalkozik, mely a tech-
nyesül6 rnutatía be- A figyelmesen végrehajtott védés után érvé-
a hatos az ötödik helyen, amikor is „az ember dicséretre talál”.
53
A felül lévő rész erős, és felfelé törekvő, míg az alsó összetevő gyenge,
és lefelé törekvő. A lefelé törekvő bizonytalan helyzetbe kényszeríti
ellenfelünket, ezt a helyzetet a felfelé törekvő ki is használja. Ez utal a
kézzel végzett söprés majd az ezt követő tolás gyakorlatára.
A Sun fát jelent és szelet, ami az előrejutást fejezi ki és a techniká-
ban mint lépés jelenik meg.
Tűi vizet és tavat is jelent, melyen a Sun fássága segít átkelni.
10. A Hárfa Megpendítése
KÖVETÉS (17)
fit
SUI
felső rész: —
Tűi
alsó rész:	
Chen
felső mag:
alsó mag:
Sun
Ken
„Ahol a Lelkesültség (Yu) uralkodik, ott bizonyosan van
Követés.” Ezért a Lelkesültség a Követés alapköve.
„A Követés nem tűr el semmilyen begyöpösödött
előítéletet. ”
A jel két uralkodója, a kilences az első és az ötödik helyen. A kilen-
ces az első helyen az alul lévő kézre az ötödik helyen pedig a felül lévő
kézre utal. Maga a jel egészében egyfajta könnyedségre és belső nyu-
galomra mutat, mellyel kész követni a feléje jövőt. A technika lénye-
ge a tapadás egy olyan készenléti helyzetben, melyben a Chen által
bármikor képesek leszünk erőnket hatékonyan kifejteni.
„A kilences az első helyen, mint irányadó, megkövetelhetné magá-
nak, hogy őt kövessék, ő azonban megváltozik, inkább követővé válik.
„A legfelső vonal a bölcs jelképe, aki visszavonult a világtól. Az ural-
kodó, a kilences az ötödik helyen, őt követi, helyes és középponti jel-
54
1 e megóvja őt attól, hogy az alatta állókhoz igazodjék, akiktől sem-
jó nem származna számára.”
Befogták a lovat és megszelídítették a marhát. Ezáltal nehéz terhe-
ket is el tudtak vontatni és távoli tájakat is el tudtak érni, az egész vi-
lág javára. Mindezeket talán a Követés jeléből merítették.
77 Lépés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
YU
LELKESÜLTSÉG (16)
felső rész:
alsó rész:
felső mag:
Chen
Kan
alsó mag:
Ken
Kun
„Ha az ember nagyot birtokol és ugyanakkor szerény,
akkor ez bizonyosan lelkesedést vált ki.
Ezért következik a Lelkesültség jele. ”
, ura^°dója a kilences a negyedik helyen
rom részből áll, két védésből és egy támadásból. A támadást szimboli-
ó vonal, a jelben az egyetlen Yang vonal, melyből a lelkesültség ered,
i ences a negyedik helyen, képes arra, hogy mozgásba lendítse az
összes többi elemet.
MLtti 1 Uralkodo>a a k"ences a negyedik helyen, ami az erőteljes Yang
ököl előrehaladását jelképezi mell magasságban. Maga a technika há-
B „A lelkesültség forrása. Nagyot ér el.
Az akarat nagyban megvalósul. ”
”A szilárd megfelelésre talál, s az akarat megvalósul. ”
ajJel fekő része mozgásban van. A Lelkesültség, a mozgás iránti oda-
s> „Mivel a Lelkesültség odaadást (Kun) mutat a mozgás (Chen)
55
iránt, még az ég és föld is rendelkezésre állnak. A természeti törvények
titka, csakúgy, mint az emberi törvényeké, a mozgás, mely odaadással
találkozik.”
72. Látszólagos Zárás és Keresztező Kezek
MING Yl
A FÉNY ELSÖTÉTEDÉSE (36)
felső rész:
felső mag:
Chen
Kun
alsó rész:
alsó mag:
Kan
„A terjeszkedés bizonyosan ellenállásba
és sérülésbe ütközik.
Ezért következik most A Fény Elsötétedésének jele.
Az elsötétedés sebesülést, károsodást jelent. ”
A jel három fő vonala a felső hatos valamint a hatos a második és
ötödik helyen.
A jel jellegzetessége a föld alá merülő Nap. A legfelső hatos képvi-
seli a földet, mely a többiek fényét megsebzi és elsötétíti. A második
és az ötödik helyen lévő hatosok azok, akik a sebesülést szenvedik.
A technika első részében a kezek megemelkednek, majd oldalra ki-
nyúlva lesüllyednek:
„Először felmászott az égbe:
innen mind a négy égtájat be kellet volna tudnia
világítani.
Azután alázuhant a föld mélységeibe,
mert elveszítette a mértéket. ”
56
Kommentár:
A fény a földbe süllyed, A Fény Elsötétedése ez. Belül tisztának és
szépnek, kifelé lágynak és odaadónak lenni, kitéve közben a nagy szo-
rultságnak, így voltez ^en Királlyal. «Előmozdító ez, a szorultságban
állhatatosnak maradni*: azt jelenti ez, hogy az ember eltakarja saját
fényét. A legközelebbi rokonság körében nehézségek közepette lenni,
ám az ember akaratát mégis a helyesre irányítva tartani, így volt ez Chi
herceggel.” ív (AlÁU
13. Vidd Vissza a Tigrist a Hegyre
KEN
NYUGVÁS, A HEGY (52)
felső rész:
felső mag:
Ken
Chen
alsó rész:
alsó mag:
Ken
Kan
„A dolgok nem lehetnek állandóan mozgásban,
azokat időnként meg kell állítani.
Ezért következik most a A Nyugalomban Maradni jele.
A nyugvás szüneteltetést jelent.n
„Amikor a megállás ideje van, szünetet kell tartani.
Amikor az előrelépés ideje, tovább kell lépni:
f'8y a mozgás és nyugalom nem tévesztik el a
Mp/ó' időszakot,
változásuk tiszta és világos lesz.
A megállást nyugalomban tartani annyit tesz,
megállni a saját helyén.
ölsőés alsó egymással ellentétes viszonyban állnak,
s nincs bennük semmi közös. ”
A jel uralkodója a legfelső kilences, mely mutatja a gyakorlat irányult-
ságát, vagyis azt, hogy az ütés felfelé irányul.
A megduplázott Ken a gyakorlat célját a megnyugvást, vagyis ellen-
felünk blokkolt helyzetbe való jutását jelképezi.
A két szélső jel a nyugvást mutatják, a magjelek pedig a mozgást.
Ezért a kenő együn azt magyarázza, hogy a megfelelő időben történő
mozgás éppúgy a nyugalomhoz tartozik, mint a megfelelő időben tör-
ténő megállás. Az egyik a nyugalmi állapotban való megmaradást, a
másik a mozgási állapotban való megmaradást jeleni.
„A hát a test hátsó része, amely az én számára láthatatlan, ezért a hát
mozdulatlanul tartása az én elnyugtatásának jelképe. A hát mozdulat-
lanul tartását az alsó összetevő jel fejezi ki. Ennek következménye, hogy
az ember nincs többé tudatában testének, vagyis a személyiségének.”
„A nagyszabású nyugalom üdve a gazdag befejezésből fakad.”
14.
Oköl a Könyök Alatt
SZÁJSAROK (27)
ág
Yl
felső rész:
Ken
felső mag:
Kun
alsó rész:
alsó mag:
Chen
Kun
Ha a dolgok szilárdan kézben vannak tartva, akkor van
tápláléknyújtás.
A jel uralkodója a hatos az ötödik és a kilences a hatodik helyen.
Hatos az ötödik helyen:
El térülés az útról.
Állhatatosnak maradni üdvözít.
Jobb nem átkelni a nagy vízen.
S8
állhatatosnak maradás üdve a fölső odaadó
követésén alapul.
Ez a vonal az uralkodó helyén található, de mivel Yin, ezért hajlan-
dó odaadást mutatni a legfelső Yang vonalnak.
Kilences legfölül:
A táplálás forrása.
A veszély tudata üdvözít.
Előmozdító ez, átkelni a nagy vízen.
A veszély azt jelenti, hogy a legfelső vonal munkája dönti el a jel sor-
sát. Ha a védés nem történik meg időben, az ököllel való támadás nem
éri el célját.
A mozgások ebben a jelben ellentétes irányúak. A Ken egyhelyben áll
a Chen pedig felfelé tör. Ez utal az ököl és a másik kéz könyöke közti
mozgásra. A könyök egy helyben van, míg az ököl alulról emelkedik
hozzá.
75. A Majmok Visszaterelése a Hegyekből
TUN
A VISSZAVONULÁS (33)
alsó rész:
felső rész:
Chien
Ken
felső mag:
Chien
alsó mag:
Sun
A dolgok nem tartózkodnak örökké a saját helyükön,
ezért következik most a Visszavonulás jele.
A Visszavonulás kitérést jelent.
Visszavonulás. Siker.
A kicsi esetében előmozdító állhatatosság.
59
A Jel uralkodója a két Yin vonal az első és második helyen.
A cselekvés ura viszont az erős középponti vonal az ötödik helyen,
amely megfelelésre talál a második hely gyenge középponti vonalában.
„A szilárd az őt megillető helyen van és megfelelésre talál. Azt jelenti
ez, hogy az ember összhangban mozog az idővel.”
A Ken az egy helyben való maradás, ezért az alsó három vonal, aka-
dály a visszavonulásban. A Chien az erőteljes mozgást mutatja, a felső
területen.
Kommentár:
Visszavonulás. Siker: ez annyit tesz, hogy a visszavonulásban rejlik
a siker. A szilárd őt megillető helyen van, és megfelelésre talál. Azt je-
leni ez, hogy az ember összhangban mozog az idővel. A kicsi esetében
előmozdító az állhatatosság: ez azt jelenti, hogy előrenyomulásban és
növekedésben van. A visszavonulás időszakának értelme bizony való-
ban nagy.
„A siker éppen abban rejlik, hogy sikerül kellő időben és a megfele-
lő módon visszavonulni. Ezt a sikert az teszi lehetővé, hogy e vissza-
vonulás nem a gyenge kikényszerített menekülése, hanem az erős ön-
kéntes kitérése, ami a jel erős uralkodójától, az ötödik helyen lévő ki-
lencestől indul ki, aki megfelelésre talál a második helyen lévő gyen-
ge hatosnál. Az erő már most abban mutatkozik meg, hogy az ember
semmit sem próbál erőltetni, hanem csupán a kis dolgokban mutat
kitartást, mivel az árnyékos elem, amit a két alsó Yin vonal képvisel,
előrenyomulásban és növekedésben van. A visszavonulás időszakának
nagy' értelme van, vagyis fontos jelentősége van annak, hogy az ember
eltalálja a helyes pillanatot, amikor rendjén való a visszavonulás.”
Az ég alatt hegy: ez a Visszavonulás képe,
így a nemes ember távol tartja magától a közönségest,
nem haragosan, hanem méltóságteljesen.
„A visszavonuláskor hátul lenni veszélyes dolog. A veszélyt azáltal
lehet elkerülni, hogy az ember nyugton marad.”
60
16. Ferdén Repülni
HLIAN
felső rész
Sun
alsó rész:
Kan
A FELOLDÁS (59)
felső mag:
alsó mag:
Ken
Chen
Az örömet szétosztás követi.
Ezért következik most a Feloldás jele.
A Feloldás szétbomlást jelent.
A jel uralkodója a kilences az ötödik helyen.
Csak az ötödik helyen lévő kilences képes a feloldásra.
„Ott van ugyanakkor a belső kilences a második helyen, hogy meg-
szilárdítsa az alapokat, s a hatos a negyedik helyen, hogy beteljesítse
az ötödik helyen lévő kilences művét, akivel befogadó viszonyban áll.”
A kilences a második helyen:
„A feloldáshoz támaszához szalad. ”
és így eléri, amit kíván.
A Chen lábat és gyors lépést jelent. A támasz mely a szövegben sze-
repel, az ötödik helyen lévő kilencesre vonatkozik.
»
i, « szilárd jön és nem merül ki, a lágy kívül helyet kap, s a fölötte
evő összhangban van vele.”
»A jelnek kettős értelme van: az egyik az, amit a «szél a víz fölött
pe sugall, nevezetesen a jég és a merevségek feloldása, a másik a
jyélységbe (Kan) történő behatolás (Sun), ami szétoszlassa!, részekre
rálássál jár. E szétdarabolással szemben azután megjelenik az újra-
eRyesítés is, mint feladat, amit a jel ugyancsak magában foglal.”
61
17. Tű a Tenger Fenekén
A KICSI TÚLSÚLYA (62)
HSIAO KUO
felső rész:
Chen
felső mag: —
Tűi
alsó rész:
Ken
Sun
Ha az ember bírja a lények bizalmát, akkor mozgásba
hozhatja őket, ezért következik most A Kicsi
Túlsúlyának jele. A Kicsi Túlsúlya átmenetet jelent.
A Kicsi Túlsúlya. Siker. Előmozdító az állhatatosság.
Apró dolgokat megtehet az ember, nagy dolgokat nem
szabad tennie. Repülő madár hozza a hírt: nem jó
felfelé törekedni, jobb megmaradni alul. Nagy üdv!
A gyakorlat a megállító Ken-re alapozva végez mozgást (Chen). Nem
hatol előre, nem dönt le semmit, hanem kis erőt alkalmazva a feléje
jövő támadást lefelé vezeti.
Kommentár:
A Kicsi Túlsúlya. A kicsik túlsúlyban vannak, és sikerük van. Az át-
menet során állhatatosságtól előmozdítottnak lenni — ez annyit jelent,
hogy az ember együtt halad az idővel.
A lágy nyeri el a közepet, ezért rejlik üdv a kis dolgokban. A kemény
elveszítette a helyét és nincs is középen, ezért nem szabad az emberek-
nek nagy dolgokat tenniük.
A jel alakja olyan, mint egy szárnyaló madár.
„Repülő madár hozza a hírt: nem jó felfelé törekedni, jobb megma*
radni alul. Nagy üdv!” Fölfelé törekedni lázadás, lefelé odaadás.
62
A NAGY MEGSZELÍDÍTŐ
EREJE (26)
TACHU
felső rész:
felső mag:
Ken
Chen
alsó rész:
alsó mag:
Chien
Tűi
Ahol ártatlanság uralkodik, ott lehet szelídíteni,
ezért következik itt A Nagy Megszelídítő Ereje.
A Nagy Megszelídítő Ereje az időn alapul.
»Hogy az ember ártatlan maradjon, annak az égi erény
szilárd fenntartása az előfeltétele. ”
A jel uralkodói a hatos az ötödik és a kilences a hatodik helyen.
A jelben a belső erők egymással szemben haladnak. A Chien felfelé
L°k’.m.íg 3 Ken nyu8almávaI tartja saját helyzetét. A hatos emel-
kedik az ötös nyugalomban van. Ez mutatja azt, hogy a felénk jövő
adó kezet a fej felé vezetjük, és az elvezetés alatt támadunk.
A Nagy Megszelídítő Ereje a szilárdság és az erő.
ti* Hitetlenség és igazság. Ragyogás és fény.
Naponta megújítja erényét.
A szilárd felemelkedik, ő pedig tiszteli a méltót.
Képes nyugalomban tartani az erőt,
* ez a „ nagy helyesség ”,
63
19.	Kétkezes Ütés az Ellenfél Fűiére
KERESZTÜLHARAPÁS (21)
SHI HO
felső rész:
alsó rész:
Chen
felső mag:
Kan
alsó mag:	•
Ken
Ha van valami, amire az ember a tekintetét
irányíthatja, akkor olyasmi is akad, ami egységet
teremt.
Ezért következik most a Keresztülharapás jele.
A Keresztülharapás egyesítést jelent.
A jel ura a hatos az ötödik helyen.
Hatos az ötödik helyen:
„Állhatatosnak lenni a veszély tudatában.
Makulátlanság. ”
A jel irányítója lágy vonal, mely kemény helyen tartózkodik. A Ken
jelent kezet is mely a fülek (Kan) felé halad.
Jól elkülönül egymástól a szilárd és a lágy. Mozgás és tisztaság. A
mennydörgés és a villámlás egyesül és vonalakat képez. A lágy elnyeri
a díszhelyet és fölfelé megy. Noha nem az őt megillető helyen van,
előmozdító ez, működésbe hozni az igazságszolgáltatást.
20.	Felhő Kezek
ZZ ZZ KEZDETI NEHÉZSÉGEK (3)
CHUN
64
Kan
alsó rész:
Chen
felső mag:
Ken
alsó mag:
Kun
Miután az ég és a föld megvoltak, keletkeztek
a külön lények.
Pontosan a külön lények azok, amelyek az ég és föld
közötti teret kitöltik.
Ezért következik itt a Kezdeti Nehézségek jele.
A kezdeti nehézség annyit tesz, mint kitölteni.
A jel uralkodói az első és ötödik helyen lévő kilencesek.
Kilences az elején:
Noha még az akadályok és a tétovázás uralkodnak, a munka mégis
annak kivitelezésére irányul, ami a helyes. Aki előkelőként lealacsonyo-
dik a közönségesek közé, az megnyeri az emberek szívét.
* siker titka: a szolgálaton keresztül uralkodni.”
Kilences az ötödik helyen:
„Nehézségek az áldás körül”:
Ugyan*S nem részesül elismerésben.
le^e S l Í,en.CeS íámaszt és segítséget nyújt az ötödik helyen lévő ki-
ne , melynek aktivitása a tűz megfékezése és lecsillapítása.
látható, lakhelyét azonban még nem veszítette el.
és támZ 'deZet aZt íe,entb h°gy a cselekvés már felismerhető, de ereiét
tamaszat még nem fedte fel.	1
Szilárd és lágy először egyesülnek, és nehéz a szülés.
« a veszély közepette nagy sikert hoz,
s a"hatatosságot: .
..A mozgás révén kikerülünk a veszélyből. ”
65
21.	Ló Háfának Veregetése
A VÁNDOR (56)
LU
felső rész:
felső mag:
Tűi
alsó rész:
alsó mag:
Ken
Sun
Ahol a nagyság kimerül, ott bizonyos, hogy
elveszíti az otthonát.
Ezért következik most a Vándor jele.
Akinek kevés barátja van, az a vándor.
A jel uralkodója a hatos az ötödik helyen.
A jelben lévő erők egymástól igyekeznek eltávolodni. Míg az egyik
kéz lefelé húzza a feléje jövő támadást, addig a másik a védtelen felső
részt támadja:
„A lángok felfelé törekednek, a hegy pedig lefelé húzódik.”
Siker a kicsinységen keresztül. A vándor számára
üdvös az állhatatosság.
Kommentár:
„Síkéra kicsinységen keresztül”.
a lágy eléri a külső közepet és aláveti magát a
szilárdnak. Nyugvás és tisztaságba kapaszkodás:
innen a kicsi sikere.
„A vándor számára üdvös az állhatatosság. ”
A vándorlás időszakának értelme nagy, valóban.
Tűz a hegyen: ez a Vándor képe. így' a nemes ember világos és óva-
tos a büntetések kiszabásánál, s nem húzza-halasztja a peres ügyeket.
66
22.
Elválasztás Lábbal
CHEN
GERJESZTŐ
(MENNYDÖRGÉS) (51)
(Megrázkódtatás)
felső rész:
Chen
felső mag:
alsó rész:
Chen
Kan
alsó mag:
Ken
A Gerjesztő elkezdést, felemelkedést jelent.
A jel ura az első és második helyen lévő kilences. A jelben megket-
tőzve találhatjuk a Chen jelét. A Chen lábat és mozgást is jelent egy-
ben, ebből születik meg maga a rúgás.
Kommentár
„A Megrázkódtatás sikert hoz.
Megrázkódtatás jön: hú, ha!"
A félelem szerencsét hoz.
„Kacagó szavak: hahaha!"
Ezután van az embernek szabálya.
„A megrázkódtatás riadalmat kelt száz mérföldnyire."
szí 3 V' eJn^’er távol rettegést kelt, közel pedig gondoskodó, akkor
j eP'let & megvédheti az ősök templomát és a földoltárt, s az ál-
szertatás vezetőjévé válhat.
belső nyugalmat jelképezi viharos külső mozgás közepette.”
és	mennydörgés: ez a Megrázkódtatás képe. így a remegés
gaz írja ^es,. °zePerte a nemes ember átvizsgálja önmagát, és helyréi-
23, Fordulás és Rúgás Sarokkal
ÁRTATLANSÁG (VÁRATLAN) (25)
WU WANG
felső rész:
alsó rész:
felső mag:
Chien
alsó mag:
Chen
Sun
Ken
A visszatérés révén az ember megszabadul a bűntől.
Ezért következik most az ártatlanság jele.
A jel uralkodói a kilences az első és az ötödik helyen.
Kilences az ötödik helyen:
Ne használj semmilyen orvosságot olyan betegség esetében, amely-
ben vétlen vagy. Meggyógyul az majd magától.
A jel mindegyik összetevője felfelé emelkedik. A jel egy olyan belső
állapot elérésére mutat, mely állapotban a gyakorló bármely csapás
esetén is sértetlenül állhat.	1
Kívülről jő a szilárd, s belül uralkodóvá válik.
Mozgás és erő.
A szilárd középen van és megfelelésre talál.
„Nagy siker a helyességen keresztül." Ez az ég akarata.
„Ha valaki nem igazán az, aki, akkor baja lesz, s nem előmozdító
számára vállalkozni bármire is.”
Ha oda az ártatlanság, hova akarna az ember egyáltalán menni? Hat
tudna bármit is tenni, ha nem oltalmazná az ég akarata?
Az alsó Yang vonal egy váratlan kívülről érkező csapást mutat, mely
a Chien-bő\ jön. A jelben a mozgás és erő együtt van, melyek az os*
eredeti természetünkben bízva, maguktól ébrednek fel.
68
Átfordulás és Ütés Óköllel
A NAGY TÚLSÚLYA (28)
TA KUO
felső rész:
alsó rész:
Tűi
Sun
felső mag:
Chien
alsó mag:
Chien
Táplálás nélkül az ember nem tudna mozogni,
ezért következik most A Nagy Túlsúlyának jele.
A jel uralkodói a kilences a második és a negyedik helyen.
E két jellemző vonal együtt olyan „mint egy stabil gerenda, amely
nem roggyan meg”.
„A táplálás hasznos alkalmazás nélkül végül mozgást idéz elő. A vég
nélküli mozgás aztán túl messzire megy, túlsúly kialakulásához vezet.”
A jel belsejében nagy erő van felhalmozva a két Chien által.
A cselekvésen a hangsúly. „Ha a terhelés változatlan marad, abból baj
keletkezik.”
Kommentár
rí/ Naí>y Túlsúlya: a nagy túlsúlyba került. A gerincgerenda meghaj-
*k, mert a kezdet és a vég gyenge. A szilárd túlsúlyban van és közép-
ponti. Szelídség és derű a cselekvésben. Akkor elmozdító ez, hogy az
ébernek legyen hová mennie, és siker lesz. Nagy bizony valóban A
agy Túlsúlyának időszaka.
^Jtóa fák fölé emelkedik: ez A Nagy Túlsúlyának képe. így a nemes
r amikor egyedül áll, gondtalan, s rettenthetetlen, amikor le kell
Mondania a világról.
69
25.	üsd Meg a Tigrist
Yl
GYARAPODÁS (42)
felső rész: —
Sun
alsó rész: — 
Chen
felső mag:	•
Ken
alsó mag:	•
Kun
Ha a csökkenés tartósan folytatódik, bizonyosan
gyarapodást idéz elő.
Ezért következik most a Gyarapodás jele.
A Csökkenés és Gyarapodás jele a virágzás, illetve a
hanyatlás kezdete.
A jel uralkodói a kilences az ötödik és a hatos a második helyen, mely
a kezek helyzetét jellemzik. A Ken szimbolizálja a tigrist.
A Gyarapodás a jellem gazdagságát mutatja. A Gyarapodás a bőség
növekedését mutatja műfogások nélkül. így gondolkodik a Gyarapo-
dás a hasznos előmozdításáról.
Gyarapodás: előmozdító ez vállalkozni valamire. Előmozdító ez át
kelni a nagy vízen.
Kommentár:
Gyarapodás: A fölsőt csökkenteni és az alsót
gyarapítani, s akkor határtalan lesz a nép öröme.
Felülről az alsók alá helyezi magát:
Ez a nagy világosság útja
És előmozdító vállalkozni:
Középponti, helyes és áldás teli.
Előmozdító ez átkelni a nagy vízen:
70
x fa Útja sikert teremt.
A Gyarapodás mozdul, szelíd és enyhe:
Naponta korlátlan haladás.
ficz ég ad, a föld kölykezik:
Ezáltal van mindenféle sokasodás.
X Gyarapodás útja mindenütt
Az idővel összhangban halad.
Mennydörgés és szél: ez a Gyarapodás képe.
így a nemes ember: ha jót lát, akkor azt utánozza, ha hibája van
akkor azt elhagyja.
26.	Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken (A Vetélő Átdobása)
CHIA
KORLÁTOZÁS (60)
ff7
felső rész:
felső mag:
Ken
Kan
alsó rész:
Tűi
alsó mag:
Chen
A dolgok nem maradhatnak tartósan szétválva,
ezért következik most a Korlátozás jele.
A Korlátozás megfogást jelent.
Korlátozás. Siker.
A keserű korlátozást nem szabad állhatatosan
gyakorolni.
Kommentár:
"Korlátozás: Siker.”
közepet^ 3 egyenlően oszlanak meg, és a szilárdak elérték a
71
„Á keserű korlátozást nem szabad állhatatosan gyakorolni”, rnert
kimerül az útja.
Derű a veszélyen való átkelésben, az őt megillető helyen, hogy kor-
látozzon, középpontian és helyesen, hogy egyesítsen.
Az égnek és a földnek is megvannak a maga korlátái, s ezáltal jön
létre a négy évszak,
w
A tó fölött víz: ez a Korlátozás képe. így a nemes ember számol és
értéket alkot, megvizsgálja az erény és a helyes életmód természetét.
27.	A Kígyó a Földre Lapul
HADSEREG (7)
SHI
felső rész:
alsó rész:
felső mag:
Kun
Kun
alsó mag:
Kan
Chen
Ahol viszály van, ott bizonyosan felkel a tömeg.
Ezért követezik most a Hadsereg jele.
A sereg tömeget jelent.
A Hadseregnek kitartásra van szüksége, és egy erős
emberre.
Makulátlan üdv.
A jel uralkodói a kilences a második és a hatos az ötödik helyen. A
Chen és a Kun együttesen szimbolizálja a kígyó mozgását, a Kan pe'
dig azt, hogy az veszélyesen lefelé tart. Az erő a második helyen lévő
kilencesben lapul, amit az ötödik helyen lévő hatos fel tud használni*
Amit tesz, az veszélyes, de odaadással találkozik.
A föld közepén víz, ez a Hadsereg képe.
a föld az erő, a V1Z a kígyó. A kettő egyesíti a külsőt a belsővel, a
lágyata keménnyel.
28.	Az Aranykakas Egy Lábon Áll
A BELSŐ IGAZSÁG (61)
CHUNG FU
felső rész:
felső mag:
Sun
alsó rész:
Tűi
Ken
alsó mag:
Chen
A korlátozás a dolgokat megbízhatóvá tette.
Ezért következik most A Belső Igazság jele.
A jel uralkodója a kilences az ötödik helyen. A ChungFu, így maga
a technika is magában foglalja az üresség — szilárdság és lágyság — erő
ellentétpárokat. Ezt szimbolizálja, hogy a jelet alkotó összetevő párok
egymás ellentétei.
Kommentár
Belső Igazság. A lágyak vannak belül, a középső helyeket mégis a
szí ardak foglalják el. Derű és szelídség: ezáltal lesz az ország igazán
átalakítva.
73
29.
* •
Lépés Előre és Ütés az Alhasra
SZERÉNYSÉG (15)
CHIEN
felső rész:
felső mag:
Chen
Kun
alsó rész: — «
Ken
alsó mag:
Kan
Aki nagyban birtokol, annak nem szabad a dolgot
túltelítenie, ezért következik most a Szerénység jele.
A Szerénység mutatja meg a jellem fogódzóját.
A Szerénység megadja a tiszteletet és ragyogó.
A Szerénység arra szolgál, hogy rendezze az illemet.
A jel uralkodója a kilences a harmadik helyen, mely a lágyéki terü-
letet célozza.
Kommentár:
A Szerénység sikert teremt, az ég útja ugyanis az, hogy lefelé hasson,
fényt és világosságot teremtsen.
A föld útja alacsonynak lenni és fölfelé emelkedni.
Az ég útja, hogy a teltet kiürítse és a szerényt gyarapítsa, a föld útja,
hogy a teltet átalakítsa és a szerényhez áramoljék.
A szellemek és az istenek kárt tesznek a teltben és szerencséltetik a
szerényét.
Az emberek útja olyan, hogy gyűlölik a teltet, és szeretik a szerényt.
A Szerénység, mely tiszteletben részesül, világosságot terjeszt.
A Szerénységet, még ha alacsony is, nem lehet figyelmen kívül hagyn1’
Ez a cél, amit a nemes ember elérhet.
A föld közepében egy hegy: Ez a Szerénység képe. így a nemes ern-
74
azt, ami túl sok, és növeli azt, ami túl kevés. Mérlegeli
a dXkat és kie®'enlít‘ Öket-
30-
Lépés a Hét Csillag Alakzatba
FANG
BŐSÉG (55)
felső rész:
felső mag:
Tűi
Chen
alsó rész:
alsó mag:
Sun
Ha valami elér egy olyan helyet, ahol otthon lehet,
akkor biztosan naggyá válik.
Ezért következik most a Bőség jele.
A Bőség nagyságot jelent.
A jel uralkodója a hatos az ötödik helyen.
A Bőségnek sikere van. A király éri ezt el. Ne légy szomorú, olyan-
nak kell lenned mint a Nap a delelőjén.
„A vonal középen tartózkodik és lágy. Ilyen a déli Nap természete.”
A jel egyes részei felfelé mozognak.
, bőség csak abban az esetben lehet tartós, ha abba mindig újabb
Újabb köröket vonunk be, csakis ebben az esetben tud ugyanis a
mozgás továbbmenni anélkül, hogy átcsapna az ellentétébe.”
naSyságot jelent. Tisztaság a mozgásban, innen
Bőség. „A király éri ezt el.”
z hangsúlyozza ki a nagyságot.
75
„Olyannak kell lenned, mint a Nap a delelőjén. ”
Az embernek az egész földkerekséget be kell sugároznia.
Amikor a nap delelőjén áll, ereszkedni kezd; amikor a hold megte-
lik, fogyatkozásnak indul. Az ég és a föld teltsége és üressége az idő-
nek megfelelően csökken és növekszik, hát még mennyivel inkább így
van ez az emberekkel, a szellemekkel és az istenekkel!
Együtt jön mennydörgés és villámlás. Ez a Bőség képe. így a nemes
ember eldönti a pereket, és végrehajtja a büntetéseket.
31. Hátrálás és a Tigris Meglovaglása
FEJLŐDÉS (53)
CHIEN
felső rész:
Sun
felső mag:
alsó rész:
Ken
alsó mag:
Kan
A dolgok nem állhatnak örökké, ezért következik
most a Fejlődés jele.
A Fejlődés előrelépést jelent.
A jel uralkodója a hatos a második helyen.
A Ken nyugodt, a Sun alkalmazkodik.
Kommentár:
„Előrelépni és ezáltal szert tenni a megfelelő helyre: sikerrel jár az
odamenés.” Helye szilárd, s a közepet elérte. Nyugalom és áthatás: ez
kölcsönöz a mozgásnak kimeríthetetlenséget.
A fa a hegyen: ez a Fejlődés képe. így a nemes ember méltóságot és
erényt gyakorol, hogy javítsa az illemtudást.
76
Kyilazd le a Tigrist
HSIE
SZABADULÁS (40)

felső rész:
Chen
alsó rész:
Kan
felső mag:
Kan
alsó mag:	
Li
A dolgok nem lehetnek állandóan akadályozva.
Ezért következik most a Szabadulás jele.
A Szabadulás feszültségoldást jelent.
A jel uralkodói a kilences a második és a hatos az ötödik helyen.
A Chen mozog, mely alatt a Kan veszélyre utal. Az egész jel sugalla-
ta az, hogy ha az akadályt lelövöd, azaz megszünteted, akkor itt a sza-
badulás:
„A veszély mozgásra ösztönöz, s e mozgás révén az ember kikerül a
veszélyből.”
A Chen felfelé mozogva maga mögött hagyja a hibákat. A Li íjat és
nyilat jelent.
Előmozdító a délnyugat. Ha az embereknek nincs már többé hová
ennie, akkor üdvös a visszatérés. Ha még van valami, ahová mennie
e *’ akkor üdvös a sietség.
Kommentár
.Szabadulás. A veszély mozgást idéz elő. A mozgás révén kikerül az
B0®1* a veszélyből: ezt jeleni a szabadulás.
során előmozdító a délnyugat”: az odamenés révén
Veri a sokaságot (ötödik vonal).
77
• •
„Üdvös visszatérnie”: ugyanis szert tesz a középponti helyzetre, (má
sodik vonal)
„Ha még van valami, ahová mennie kell, akkor üdvös a sietség**-
ebben az esetben ugyanis a menés az érdemteli.
Ha ég és föld felszabadulnak, mennydörgés és eső kerekedik. Ha
mennydörgés és eső kerekedik, akkor valamennyi gyümölcs, fű és fa
magja felhasad.
Nagy valóban a Szabadulás időszaka.
33. Fordulás Körbe és Rúgás Vízszintesen (Lótuszrúgás)
BETELJESÜLÉS ELŐTT (64)

VEI CHI
felső rész:
felső mag:
alsó rész:
Kan
Kan
alsó mag:
A dolgok sohasem merülnek ki.
Ezért következik befejezésül a Beteljesülés Előtt jele.
Beteljesülés Előtt. Siker.
Ha azonban a rókakölyök farkával a vízbe ér,
mielőtt még befejezné az átkelést, akkor semmi
sincs, ami előmozdító volna.
A jel uralkodója a hatos az ötödik helyen.
Az elején összevisszaság van, de a végére a rend uralkodik.
„Beteljesülés Előtt. Siker.”
A lágy ugyanis elérte a közepet.
„A rókakölyök az átkelés befejezése előtt áll.”
Még nem jutott túl a középen.
„Farkával a vízbe ér. Semmi sincs, ami előmozdító volna.”
Nem viszi végig ugyanis a dolgot.
jóllehet a vonalak nem az őket megillető helyen állnak, a szilárd és
l’jX mégis megfelelnek egymásnak.”
A tűz fölfelé csapdos, a víz lefelé nyomul, ezért nincs itt a betelje-
süíés Ha az ember erőszakkal próbálná azt létrehozni, akkor csak kárt
okozna. Ezért előbb szét kell választani ahhoz, hogy aztán egyesíteni
lehessen. Az embernek olyan óvatosan kell a dolgokat a helyükre ten-
ni mintha tűzzel és vízzel bánna, nehogy azok harcba keveredjenek
Igyintoii Ar >
Az Öt Változó Állapot elmélete
Az ember és körülötte a világ megjelenésüket tekintve ötféle minőség-
re osztható fel. Ezeket a minőségeket hívják Fának, Tűznek, Földnek,
Fémnek és Víznek. Minden egyes Állapotnak megvan a saját tulajdon-
sága. Maguk az Állapotok nem minden esetben azonosak jelentésük-
kel, hanem inkább minőségeket jelölnek. A Tai Chi Chuan technikái is
kapcsolatba hozhatóak valamely Állapottal.
A Iái Chi Chuan mestere, miközben valamely elem gyakorlatát végzi,
kapcsolatot teremt ugyanazon elem világbeli megjelenésével. így saját
erején kívül, külső erőket is felhasznál gyakorlása közben.
Az ÖT VÁLTOZÓ ÁLLAPOT TULAJDONSÁGAI:
Az Állapotok bizonyos sorrendben segítik, más sorrendben gátolják
^ymás működését. A Fa táplálja a Tüzet, a Tűz Földet termel, a Föld
émet érlel, a Fém Vizet fakaszt, A Víz pedig növeszti a Fát.
Ot Elem segítő
és gátló ciklusa
79
Az Állapotok nemcsak segíteni, hanem gátolni is tudják egymás mfí.
ködését. így' a Víz eloltja a Tüzet, a Tűz megolvasztja a Fémet, a Fém
kivágja a Fát, A Fa megköti a Földet, a Föld pedig gátat szab a Víznek
így ha valaki stabil erőt akar elsajátítani, mely a Föld Állapot jellem-
zője, szüksége van a Tűz Állapotra, mely a tudatot teszi mozgékonnyá.
Ha örvénylő lágy mozgást akar a gyakorló elsajátítani, ami viszont a
Víz Állapothoz tartozik, a Fém sehol meg nem álló alakíthatóságára van
szüksége. Ez mind az Öt Állapot esetén hasonlóan vázolható.
Ha viszont valaki a Fém minőségében támad, a védőnek a gyorsan
felfelé törekvő Tűz módszerét kell alkalmaznia. A Fa hajlékonysága
ellen a Fém hirtelen csapásával kell védekezni.
A támadások és védések mindegyike besorolható az Öt Elem vala-
melyikéhez. Bár legtöbbször a formája dönti el, hogy’ a mozdulat me-
lyik elemhez tartozik, de ezt a stílusa döntően befolyásolja.
80
& ÖT LÉPÉS ÉNEKE
támadás éneke
Ha eljön a támadás ideje, támadj habozás nélkül.
Ha nem ütközöl akadályba, folytasd a támadást.
Ha nem támadsz, mikor itt az ideje,
elvesztegetsz egy lehetőséget.
Megragadva a támadás lehetőségét,
biztosan győzedelmeskedsz.
A visszavonulás éneke
Ha lépéseink követik a testhelyzet változásait,
akkor tökéletes lesz a technika.
Kerüljük a telítettséget és hangsúlyozzuk az ürességet,
így az ellenfél a semmibe nyúl.
Elmulasztani a visszavonulást, amikor szükség van rá,
se nem bölcs, se nem bátor.
A visszavonulás valójában ellentámadás bevezetője.
A balra tekintés éneke
Balra majd jobbra, Yin és Yang a helyzetnek
megfelelően változik.
Biztos, határozott léptekkel elhajlunk halra
és ütünk jobbról.
A kéz és láb csakúgy, mint a térd,
könyök és csípő, együttműködnek.
Aűl ellenfél nem képes kiismerni mozdulatainkat,
sem védekezni ellenük.
A jobbra tekintés éneke
Egy csel balra, támadás jobbra,
I d tökéletes léptekkel.
oalra ütve, jobbra támadva
L a lehetőségein két követjük.
^Ijük a frontális összetűzést, támadjunk oldalról
fí ragadjuk meg a körülmények változásait.
ra tnajd jobbra, tele és üres,
» technikánk legyen hibátlan.
81
A közpon ti egyensúly éneke
Összpontosítunk, szilárdak és mozdíthatatlanok
vagyunk, akár a hegy.
A Chi-H& a Tan-tien-be süllyed, minket pedig
mintha felfüggesztettek volna.
Szellemünk befelé összpontosít,
mozdulataink tökéletesen nyugodtak.
Energiát fogadni és indítani egyaránt a pillanat müve.
Ha a lágyságunkon belül keménység van,
sohasem győzhetnek le,
De az nem tekinthető szilárdságnak,
ha keménységünkben nincs lágyság.
Az ellenfél támadását vagy védekezését a lehúzással
vagy a szétválasztással törd meg;
Indíts energikus, meglepetésszerű lökést
vagy gyors fordulást.
Ha az ellenfél megnyílik, mi viszont már zártunk,
használjunk könyökütést;
Vállal, csípővel vagy térddel történő támadáshoz
előbb egészen közeire kell menned.
A tanítvány, miután megtanulta, hogy melyik mozdulat mely Válto-
zó Állapot hatása alatt áll, gyakorlatai során kapcsolatot kell teremt-
sen az Állapotok valós megjelenéseivel. Ez azt jelenti, hogy a gy akor-
ló tudatában van annak, hogy ez az Öt Változó Állapot alkotja saját
belső világát, a testét és a külvilágot egy aránt. A tanulás során ezeket
kapcsolatba hozza egymással. Cél a különböző Állapotok harmonizá-
lása és egyenlővé tétele. így tehát az a jó mester, aki mind az Öt Vál-
tozó Állapotot birtokolja.
Mivel a Változó Állapotokat a különböző meditációk az Állapotod
bizonyos megjelenési formáin keresztül ismertetik meg, ezért a követ-
kezőkben mint elemekről fogunk róluk beszélni. Az Öt Változó All*’
pót megismerését, a következő meditációk is segíthetik:	I
FA ELEM MEDITÁCIÓ
Álljunk mezítláb egy fával szemben, a fa lehet fenyő, bükk vagy tölgíj
Más fajtájú fát ne használjunk erre a célra, főképp ne diót vagy gesZ
nyét. Miután felálltunk vele szemben, öleljük át könnyed szorítás#'
M V legyen akkora, hogy az ölelés közben a kezünk ne érjen össze,
koncentráljunk a tára, és érezzük hogy lábaink a fa gyökeré-
hasonlóan a földbe süllyednek, így stabilak és erősek lesznek. Az
“eZ -a a lábból süllyedjen olyan mélyre, amilyen szélesre. Miután ez
C érzés állandósult, érezzük hogy a felsőtest hasonlóvá válik a fa lom-
bozatához. Legyen könnyű, felfelé törekvő és hajlékony. Amikor ez az
érzés is állandósult, egyszerre koncentráljunk mind a két részre ügy,
hogy a fát, melyet átölelünk ne tekintsük magunktól különbözőnek.
A Fa elem megismeréséhez létezik egy dinamikusabb meditáció is,
melyet a következőképpen végezzünk:
Álljunk néhány méternyire egy lehetőleg nagy fától a fával szemben,
faállásba. (Ennek az állásnak a leírását a harmadik fejezetben találhat-
juk.) Ebben a helyzetben keringessük az energiát ügy, hogy a fejünk
tetejéről folyjon le a földbe, ott érezzük, hogy a gyökerek összegyűj-
tik, majd az összegyűjtött Chi áramoljon fel a fa törzsén egészen fel az
ágakig, melyről is majd vissza fog zuhanni a fejünk tetejére. A gy akorlat
érzete hasonlít ahhoz, mintha egy' vízesés alatt állnánk.
TŰZ ELEM MEDITÁCIÓ
A gyakorlat végezhető tábortűz mellett, vagy anélkül is. Térdelő ülés-
be üljünk le a földre, és végezzük a „tűzkör" légzőgyakorlatot hasi
légzéssel mindaddig, míg testünk erősen fel nem melegszik és meg
nem érzzük a Fortyogó Üst helyét. Ha élő tűz nélkül gyakorlunk, ak-
kor csupán erre a Lángoló Üstre való erős koncentráció is megtapasz-
Jaltathatja velünk a Tűz elemet. Ha viszont előttünk tűz ég, érezzük
ogy a Belső Fortyogó Üst nem különbözik az előttünk lángoló fűztől.
Miután létrejött ez az állapot, a gy akorlatot ne végezzük sokáig, mert
80 energiát ébreszthet fel, ami nagyon lassan fog megnyugodni.
Föld elem meditáció
gJWelein meditációja, a földállás gyakorlata közben végzendő ügy,
úgv^a á akkal nagyokat dobbantunk. Ezt akkor végezzük, amikor
Mind^2 u ener81^nk már nem tud tovább süllyedni a Földbe.
ögver11 l en d°kbantás a fejtetőtől induljon és a talp felé tartson.
^stsúívr1 arra’	3 lábbakkal ne a talajt rúgjuk, hanem csupán a
re ’s ügyein’	3 földbe. A gyakorlat közben a pontos időzítés-
Fém elem meditáció
A Fém elem megismeréséhez egyszerűen válasszunk ki eo?
légzőgyakorlatot, és figyeljük meg közben a tüdő munkáját. Figyeljük
meg, hogy mennyire képes alakulni, illetve hogyan emelkedik és süllyed
a különböző légzési fázisoknál.
VÍZ ELEM meditáció
A Víz elem különböző minőségeinek megismerésére, több gyakorlat
létezik. A víz lágyságában rejtőzködő keménység látható a vízesések-
nél és vízfolyásoknál található kivájt kövekben. A lágy és puha víz nagy
fenntartó ereje tapasztalható úszás vagy hajózás közben. Mindent el-
söprő ereje a tenger hullámzásában, megragadhatatlansága markolá-
szásakor válik láthatóvá. A harci művészetek gyakorlásához szükséges
Víz eleműség legjobban a víz felszínének ütögetésekor tapasztalható.
Ezt a gyakorlatot különféle kéztartásokban érdemes végezni, hol las-
sabban, hol gyorsabban, hasonlatosan a víz áramlásához. Zárt ököllel
ütés során tapasztalható a víz engedékenysége és körülölelése. Nyitott
tenyérrel való ütés során a víz keménysége.	|
Miután sikerült átérezni a víz jellemét, végezzük a formagyakorlatot
a víz különböző minőségeinek megfelelően. Legyünk örvenylőek és
könnyedek. Legyünk lágyan befogadóak, mégse engedjük helyzetün-
ket befolyásolni. Lágyságunk közepette rejtsük el keménységünket.
A szemközti oldalon látható táblázat segít megismerni a különböző
Változó Állapotokat.	<
Azt, hogy az egyes technikák melyik Változó Állapothoz tartoznak,
a harci alkalmazásoknál találhatjuk meg. Addig is érdemes az eleme-
ket külön megismerni, és anélkül, hogy megnéznénk, melyik techni-
ka hová tartozik, csupán a gyakorlatok átérzésére hagyatkozva, próbál-
juk minősíteni azokat.	|
Az Öt Változó Állapot tanának mélyreható ismerete segíteni fog ab-
ban, hogy felismerjük ellenfelünk stílusát, és így kiválaszthassuk az el-
lene leghatékonyabb harcmodort. Ha például ellenfelünk vadul mifl'
dent bevetve ront ránk, mely a tüzes jelleghez tartozik, akkor a víz lágy*
ságát és lecscndesítését, azaz a nagyívű, jól megválasztott technikák*
alkalmazzuk. Ha viszont ellenfelünk a fás jegy meggondoltságát
agresszivitását használja ellenünk, használjuk a fém jól időzített éle*
támadását, megtartva méltóságunk higgadtságát.
Ahhoz, hogy valaki használni tudja ezeket az erőket, nagy kitar
sál, bizalommal és jó ráérzéssel kell rendelkeznie.
84
FOLD
édes
keserű
ízlclés
ítélkezés
félelem
ének
siránkozás
nevetés
orrváladék
vizelet
fekete
vörös
avas
erek
csont
[)él
tavasz
tél
arcszín
szőrzet
az arcszínt
megtartva
nidő-
körmöket
a szőrzetet
zöld
FA
szív-
Tai Yin
hirtelen
kötőszövete-
látás
savanyú
kiszárítja a
bőrt, ritkítja
árthat
szervnek
megfájdítja a
csontokat,
csípős, fanyar
merevvé teszi
az izmokat
eltömíti az
ereket,
ket, kifordít-
ja az ajkakat
Juc Yin
Shao Yin
kilöki a
hajszálakat
nedvesség
lép-gyomor
sorvasztja a
\ ang Ming
elváltoztapa
Tai Yang
hideg
húgyhólvag-
epehólyag
vékonvbél
vastagbél
extrovertált
elégedetlen-
kiabálás
könnyek
Kelet
szétszórás
meghajlik és
tapintás
lelkiismeretes
közlékeny
túláradó
öröm, bánat,
nyár
kivilágítás
felfelé
egyidejű hirtelen
előrenyúlás és mozdul
tisztesség
meggoodak
töprengés,
nyál
édeskés
„hús”kötősz.
nyárutó
átalakulás,
lecsendesítés
befogad és
ural,
körkörösen
előretámad a
középpontot
méltányosság bölcsesség
introvcrtált
akaratos,
emlékezés
érlelés”
gond,
nyö(ször)gés
fehér
fanyar
rothadt
Nyugat
aratás,
begyűjtés,
hanyatlás,
energikusság
engedelmes-
kedik,
átalakul,
emelkedik és
süllved
lerögzítés
lefelé törek-
vés, örvénylő
áramlás,
helyzet-
változtatások
85
Hosszú élet és az egészség
A Tai Chi Chuan harcművészeti használatán kívül, egészségügyi Vo.
natkozásban is egy rendkívül hatásos rendszer. Ahhoz, hogy gyógyír
szerepét megvizsgáljuk, néhány alapvető biológiai folyamatot kell
megértenünk.	I
Addig, míg édesanyánk méhében növekedtünk, egy úgynevezett tek-
nősbéka-légzést használtunk testünk és energiáink fejlesztésére. Ez a
légzés egy speciális energiát halmozott fel a vesénkben, melyet Jieng-
nek hívnak. Ez az energia hordozza mindazokat a genetikus tulajdon-
ságokat, melyek konkrétan egy adott emberre jellemzőek. így ennek
az energiának a minősége dönti el hogy kinek milyen lesz a neme, a
haja színe, a magassága illetve a testére jellemző összes tulajdonsága.
A külső tulajdonságon kívül, a Jieng erőssége azt is meghatározza, hogy
mennyire lesz egészséges a testünk, mekkora életenergiával fogunk
rendelkezni, illetve ez az életenergia milyen minőséghez fog tartozni.
Akinek sok jieng halmozódott fel a veséjében, annak élete hosszú és
egészséges lesz. Ritkán merül ki, és nagy energiával, aktívan él. Mivel
a Jieng egyénre szabott, ezért kívülről nem táplálható, nem növelhe-
tő. Az egyedüli mód, hogy' dolgozni tudjunk ezzel az, hogy kiáramlá-
sát lassítjuk.	i
Amikor a kamaszkorba léptünk és hormonálisán átalakultunk, egy
olyan energetikai folyamat zajlott le bennünk, melynek következmé-
nyeképpen a Jieng elkezdett kiáramolni a testünkből. Abban, hogy a
Jieng a testünkben maradjon, döntő szerepe van a gátnak, mivel a gát
feszülése akadályozza meg a Jieng kiáramlását. Ha a gát feszül, s/iena
állandóan felemelkedik, és a vesében marad. Ha a gát ernyedt — fő-
leg kilégzéskor —, akkor a Jieng lesüllyed, és a gáton valamint a nemi
szerveken keresztül elhagy ja a testet. A kamaszodás pillanatáig — mcj
lyet Ázsiában azzal az időponttal hoznak kapcsolatba, amikor az em-
ber élete során először fordul önmaga ellen — a gát felfelé húzva tej
szül. így megakadályozza, hogy a növekedésünk érdekében Jieng’Ct
veszítsünk. A kamaszodás pillanatától viszont a gát elernyed, és ezzel
a Jieng elkezd kiáramolni testünkből. Ennek legkézenfekvőbb követ
kezménye maga az öregedés, és az immunitás legyengülése. Etto j
pillanattól kezdve már nem érezzük azt a minden egyes atomun
kiható mozgásvágyat és örömet, melyet egy gyerek érez akkor, ami
ugrál, játszik és nevet. A felnőtt ember bármilyen erős is, bármik^
képes lenne elaludni vagy' lustálkodva tétlenkedni. A gyerekek sohase*1!
X6
F nán néha nincs kedvük bizonyos dolgokat tenni, mivel ak-
mással szeretnének foglalkozni.
*cor re elvesztését ugyancsak elősegíti az a folyamat, ahogy a mag-
A lesünk átalakul helytelen mellkasi légzéssé. A teknősbéka-lég-
energiákat halmoz fel a testünk alsó részében, a mellkasi lég-
edi7 Y^wg-ot a testünk felső részében. De mivel a minket ért
zés hatások mellkasi légzésünket eltorzítják, a rekeszizmunk helyte-
f^üí kezd el mozogni. Ennek az a következménye, hogy a bennünk
r* Yin és Yang energiák összekeverednek. Járásunk nehézkessége és
végtagjaink mozgásának elveszett könnyedsége ennek tudható be. A
Tai Chi Chuan tanulása során a gyakorló elsajátítja a születés előtti
légzést, melyhez később a mozdulatokat is hozzákapcsolja. Ez a légzés,
és a tudat Tan-tien-re való irányítása elősegíti a születés előtti energi-
ák lesüllyesztését az alhasba illetve a vesékbe. A Yin lesüllyesztése ma-
gával vonja a Yang felemelkedését, melyet még a Shen fejtetőre való
emelésével fokozunk.
Méregtelenítés
A testünkben lévő összes szervet, a bőrt kivéve, körbevesz egy néhány
rétegből álló hártya, az ún. pólya. Ennek a pólyának többnyire az a
szerepe, hogy elszigetelje egymástól a szerveket. Amikor a belső szer-
veinket tartó inak a túlzott terheléstől elfáradnak, ezek a pólyák tart-
ják össze a szerveket, emiatt felületük túlságosan feszes lesz. A feszes
felület meggátolja a szerv természetes légzését és anyagcseréjét, mely-
nek az a következménye, hogy a szervekben sokféle méreganyag és hő
kezd felhalmozódni. A Tai Chi Chuan gyakorlása során a gyakorló
C/?i-t és folyadékokat visz a pólyák rétegeibe, melynek hatására azok
akár húszszoros méretűre is képesek megvastagodni. A vastagodás
következményeképpen a szervek belső nyomása megnő, anyagcseréje
és légzése felgyorsul és a méreganyagok kinyomódnak belőlük. Ha a
gyakorlás folyamán bőséges folyadékot juttatunk a szervezetbe, akkor
ezek a méreganyagok a vizelet és a széklet útján elhagyják a testet,
vés folyadék esetén, viszont rákényszerülnek arra, hogy a bőrön
^resztül távozzanak, emiatt testünk bizonyos pontjain kiütésszerű pi-
°s foltok jelenhetnek meg. Ilyenkor ne ijedjünk meg, hiszen ezek a
észtül ás jelei.
87
egy
egy
Tai Chi Nei Kung
A Tai Chi Nei Kung gyakorlatát, a Tai Chi Chuan harcművészeti olda
lát gyakorlók részesítik előnyben. Minden harcművész tudja, hogy
küzdelem során nem csak ellenfelét érhetik támadások, hanem
gyenge védés folytán saját magát is. Ezért a Tai Chi Nei Kung olyj!
képességek ki fejlesztésével foglakozik, melynek birtokában a test rend-
kívül ellenállóvá válik a kívülről érkező támadásokkal szemben.
Maga a gyakorlat szinte teljesen megegyezik a méregtelenítés során
használatos gyakorlatokkal, csupán a hatása irányított. Ez azt jelenti
hogyr főként azokban a szervekben növeljük meg a belső nyomást, ame-
lyek sérülékenyebbek, ezáltal jobban ki vannak téve a támadásoknak.
A gyakorlat lényege az, hogy különböző, mozgással összekötött
légzőgyakorlatokkal a vesében lévő jieng-et Chi-vé alakítsuk és azt ott
nagy mennyiségben felhalmozzuk. Ezután a gyakorló megtanulja, hogy
az így kikristályosított Chi-t hogyan tudja életre kelteni és a test kü-
lönböző részeibe irányítani. A gyakorlás nagyon nagy szorgalmat igé-
nyel, mivel naponta legalább kétszer kell elvégezni a személyre szabott
légzéseket. Ennek az az oka, hogy a vese 12 óránként bizonyos érte-
lemben kinyílik, és a benne felhalmozott többletenergia ilyenkor kiszi-
vároghat. Ha viszont a kinyílás előtti időszakban sikerül felfrissíteni a
vesében zajló folyamatokat, a vese mindvégig zárva marad, így az ener-
gia nem vész el.	i
Az energia irányításától függően más és más képességeket fejleszthe-
tünk ki. Szorgalmas gyakorlással akár az is elérhető a hasban lévő szer-
vek belső nyomásának oly mértékű növelése, hogy a gyakorló hasán
egy nagyobb autó is áthajthasson. Ha az izmokba vezetjük az átalakí-
tott Jieng-et, akkor azok szívóssá és erőssé vállnak, anélkül hogy az
izomkötegeket jelentősen vastagítanánk.
A következőkben egy gyakorlatot találhatunk annak megtapasztalá-
sára, hogy a tudati energia és a helyes légzés milyen mértékben képes
táplálni a testet:	j
A gyakorlat során egyszerű guggolást végzünk, csupán irányított
koncentrációval és légzéssel egészítjük ki azt. Álljunk vállszélességö
állásban párhuzamos talpélekkel. Mielőtt behajlítanánk lábunkat, irf'
nyítsuk figyelmünket az alattunk lévő földre, és érezzük át annak húz® j
hatását. Ezután ennek a húzásnak engedve, egy mély kilégzéssel gu^'
goljunk le olyan mélyre, amilyen mélyre csak tudunk. Ügyeljünk artM
88
Ipák ebben a helyzetben is a talajon maradjanak. Miután le-
ltünk, lazítsuk el izmainkat azáltal, hogy kényelmesen “bele-
igen
hogy a ta
giiggo*1
ebbe a helyzetbe. Ellazulás után változtassuk meg a koncent-
4 °' iránvát, azaz irányítsuk az ég felé, minél magasabbra. Érezzük,
, ez rövid időn belül könnyűvé teszi a testünket, mely szinte ma-
^ól felemelkedne. Ekkor egy hosszú és mély belégzéssel, mely legyen
• en aktív, álljunk fel arra koncentrálva, hogy a tarkóban jöjjön létre
minket felemelő érzet. Ez hasonlít ahhoz, mintha egy kampót akasz-
tanának a tarkónkra, és annál fogva emelnének fel. A gyakorlat akkor
igazán hatásos, ha felállás közben mindvégig belélegzünk. A felemel-
kedés legyen aktív és friss. A gyakorlat akkor jó, ha felállás közben a
fej emelkedik meg először, és nem a fenék. Felállás után ismételjük meg
a gyakorlatot elölről.
A guggolás begyakorlása után végezzünk a gy akorlatból a lehető leg-
többet, de csak addig, amíg a lábak nem kezdenek el fáradni. Néhány
gy akorlás után tapasztalni fogjuk, hogy a combok nagy számú guggo-
lás után sem fognak bedagadni.
89

HARMADIK FEJEZET
A Tai Chi Chuan tíz alapelve
H valaki tartós eredményeket szeretne elérni a Tai Chi Chuan gya-
korlása során, akkor az ebben a fejezetben leírtakat feltétlenül el kell
sajátítania.
Először is látni kell a különbséget egy hétköznapi mozgás és a Tai Chi
Chuan-bán végzett mozgások között, másodsorban pedig meg kell ér-
teni az alapelveket és fokozatosan elsajátítani őket. Az alapelvek elsa-
játítása nélkül a Tai Chi Chuan semmiben sem különbözne az átlag
tornától, ezért ezek megértése dönti el fejlődésünket.
A Tai Chi Chuan gyakorlatok külső és belső kivitelezésének szigorú
szabályai vannak. Ezek a szabályok a Tai Chi Chuan összes stílusára
vonatkoznak. A pontos megfogalmazásukat a különböző mestereknél
különbözőképpen találhatjuk. A következőkben maga Yang Chen-fu
által adott magyarázatokon keresztül fejtjük ki a Tai Chi Chuan tíz
alapelvét, Chen Wei-ming jegyzetei alapján.
1.	A fej terheletlen és élénk
2.	A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes
3.	Laza keresztcsont
4.	A terhelés és a lazítás megoszlása
5.	Leengedett vállak és lógó könyök
6.	Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
’ • A felső és az alsó részek összhangja
8.	A folyamatosság jelentősége
9-	A belső és a külső harmonikus kapcsolata
10.	Légy nyugodt a mozgásban
1 • A fej terheletlen és élénk
a f f?Íet..egyenesen tartani ahhoz, /rogy az életenergia eljuthasson
^-JJoig. Ehhez nem szabad erőt alkalmazni. Erőlködéskor a nyak
letfe,1^1'^^ a <"hi a vér nem tud jól keringeni. Ezért a „terhe-
terhelt'^ ^feíez^s természetes fejtartást jelent. Ha a fejtető
matt it 'V/ etíelen> az azt jelenti, hogy a test alapenergiája nem tud
felemelkedni a mellékvesék tájékáról.
A TEST TÖRVÉNYEI (WU YÜ-HSIANG-NkK TULAJDONÍTJÁK)
Engedd el a mellkast, húzd ki magad.
Zárd be a hasi idegközpontot, védd a járomcsontokat.
Emeld fel a fejed, lógasd a hasi idegközpontot.
Lazítsd el a vállat, süllyeszd a könyököt.
Légy kitérő, kerüld az összetűzést.
Az energiapályák elmélete szerint, ha a Tu Mo és Ren Mo csatorná-
kon a Chi akadálytalanul kering, akkor a többi pályával sem lesz ko-
molyabb probléma.
Az alapenergiánk a mellékvesékben illetve azok tájékán tartózkodik.
Ezen a helyen az energia komolyabb aktivitást nem fejt ki. Ahhoz, hogy
az itt szunnyadó Chi-ve\ életre keltsünk magasabb szintű képességeket,
fel kell azt juttatni a fejtetőig. Ehhez az energiacsatornáknak tisztának
és szorulásmentesnek kell lenniük. A helytelen testtartás és a helyi
merevségek ugyanis beszűkítik a Tu Mo és Ren Mo energiavezetéke-
ket, így a Chi megreked. A fej és a gerinc egyenesen tartásának első-
sorban ez a fő oka, de emellett megemlítendő az is, hogy a fejünk fe-
lett lévő űrt kitöltő energia csak így tud behatolni a kutacs nyílásán
annak érdekében, hogy feltölthesse a testet Yang minőségű energiával.
Az említett energiapályák a nyakon át futnak. A nyak igen mozgé-
kony, emiatt nem képes egyfajta merev, zárt burkot nyújtani az átfutó
vezetékeknek, ahogy a mellkas vagy a medencecsont. Ennek az lehet
a következménye, hogy ezen a területen könnyen elszorulhat az ener-
gia útja. Ha csigolyáinkat rendben egymásra illesztjük — amikor is a
gerinc a természetes „S” alakját mutatja —, csekély izommunkára lesz
szükségünk testünk egyenesen tartásához. Ilyenkor bármiféle erőltetés
nélkül, akár mázsákat is képes a gerinc megtartani. Ekkor az energia-
pályákon az energia szabadon áramolhat.
A kezünkkel történő munkavégzés során — főleg emeléskor, mert
ilyenkor a csuklyásizom feszül, ami a nyakhoz kötődik — a nyak meg*
merevedik. A fejben bennreked a vér és így a Chi is, ezért azok nem
tudnak akadálytalanul keringeni. Ez a fejünkbe szökő vérből érzékel-
hető a legjobban: elvörösödünk.
Az „élénk” (élő) fej azt jelenti, hogy a fejtartás természetesen köven
a test elmozdulásait, és állandóan könnyed mozgás és enyhe vibrád
jellemzi. Ha a gyakorló megtanulja helyesen tartani a fejét, érezni fogj3’
hogy a nyak felhúzza az energiát a fejbe.	|
92
gzésképp azt kell lássuk, hogy a fejtető a leginkább Yang hely
tünkön ezért ez lesz a Shen tartózkodási helye a következőkben.
Össze
ates 
2. A mellkas egy kicsit besüpped, a
hát pedig egyenes
A mellkas egy kicsit besüpped” a mellkas egyszerű és laza tartását
eíenii, hogy a Chi lejuthasson a Tan-tien pontba. Ha kinyomjuk a
mellkast, akkor ott a Chi megreked, a test felül nehézzé, alul könnyű-
vé válik és a lábfejek inogni kezdenek. Az „egyenes hát” azt jelenti,
hogy a Chi végigfut a háton. Ha a mellkas enyhén lesüllyed, a hát
automatikusan kiegyenesedik és az erő összehasonlíthatatlan módon
folyik végig a gerincoszlopon.
A Tan-tien a testünkben lévő energiapontok közül az egyetlen hely,
ahol az összegyűjtött Chi minőségű energia hosszú ideig tárolható.
Ezért is kell ide leeresztenünk az energiát, melyet a koncentrációval és
a mellkasunk lesüllyesztésével érünk el. Ha a Chi a test felső részében
megreked, az szinte felszívja az energiát a test alsó feléből és így' a súly-
pontunk akár a gy omorszáj magasságáig is felemelkedhet. Yang Chen-
fu szerint az ilyen embert egy tollpihével is ki lehet billenteni az egy en-
súlyából. Amikor a mellkasunkat erősen kitartjuk, a Chi megszorul a
gyomorszáj illetve a nyak tájékán, ez a tartás szélsőséges esetekben
gyomorfekélyt illetve krónikusnak tűnő köhögést, torokgyulladást
okozhat.
Mivel minden Yin-t Yawg-nak kell
kiegészíteni, így a lesüllyesztést vala-
kinek a felemelkedése kell hogy kö-
vesse. Elöl Yin süllyed, a háton pedig
emelkedik. így nemcsak lefelé,
a test elülső felén húzódó energiave-
^tekeket kell szabaddá tenni, hanem
túlsó részen felfelé futókat is. A
sí* ^es tartas az-> amikor engedjük bc-
a me^kast, miközben a ge-
nc kiegyenesedik. Emlékeztetőül a
yes és a helytelen tartás:
93
Az alábbiakban részletesen olvashatunk a lesüllyesztésről és a hát ki.
egyenesítéséről:	j
Lesüllyesztés
Amikor Cheng Man-ching-et megkérdezték, hogy tanítványai mién
nem tudják megközelíteni tudását annak ellenére, hogy többet gyako-
rolnak mint Ö, azt felelte: „Mert nem bíznak a lesüllyesztésben!”. 1
Valóban, a lesüllyesztés a Tai Chi Chuan művészetének alapja, hiszen
nincs olyan mozdulat, ami nem erre épülne. A lesüllyesztéssel végzett
technikák stabilak, lágyak cs energetikailag rendezettek. A külső ele-
mekkel, mint a Föld és az Ég, ezzel a gyakorlattal teremthetjük meg a
kapcsolatot. A lesüllyesztés során normalizálódó energiák hozzák lét-
re azt az alapot, amelyben megvalósítható a Wei Wu-wei állapot el-
éréséhez alapvetően szükséges tudati elengedett ség.
A Tai Chi Chuan gyakorlásával eltöltött órák után egyre jobban ta-
pasztalható, hogyr a gyakorlás lassúsága ellenére is, egy rendkívül moz-
gékony rendszerrel állunk szemben. De ahhoz, hogy ez a mozgékony-
ság fennmaradjon, folytonos és lágy legyen, meg kell találni benne az
állandót, a rögzítettet. A Tai Chi Chuan rendszerében ez a mozdulat-
lan pont maga a lesüllyesztés. A mozgékonyság Yang minőségű, a rög-
zítettség Yin.	i
„Ahol megjelenik a Yin ott megjelenik a Yang is, és
ahol megjelenik a Yang, ott a Yin is megszületik. ”
Minél jobban képes valaki megtalálni a Yang-ban a Yin-t, a mozgás-
ban a mozdulatlanságot, annál jobban képes mozgásának folytonossá-
gát és lágyságát fenntartani. Mozdulatai rendezettek, összeszedettek
lesznek, állása stabillá és kiegyensúlyozottá válik.	’
A lesüllyesztés során a testet és a Chi-t süllyesztjük le. Ahhoz, hogy
ez elsajátítható legy en, a következők gyakorlására van szükség:	1
A LESÜLLYESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK
- lazítás
Yang Chen-fu szerint, ha a gyakorló nem lazít el, az azt jelenti, hogy
kész a támadás befogadására. Ha viszont ellazít, akkor minden egye
magától érthetődő.
94
K, II írás megkívánja az egész test, de főképp a keresztcsont izma-
vesztését. Ha a keresztcsont, azzal együtt a derék feszes, ak-
Mozgás akadályozott, és könnyen kibillenthető egyensúlyából. Ha
* 8 rláav akkor bármiféle külső támadás ellen könyedén elhajlik.
V,SZélvihar is a nagy' kemény fákat tépi ki, a kis vékony és hajlékony
rZe ikal szemben pedig tehetetlen, mivel azok könnyedén elhajlanak,
utlTengedve a külső erőknek.
-	Yin és Yang szétválása:
Mindennapi életünk során a férfias és nőies energiák zűrzavarosán
áramlanak, főképp a zavaró érzelmek és a helytelen mozgás miatt. Rend
akkor áll fenn a szervezetünkben, ha a Yang típusú energiák a test
felső és hátsó részébe, a Yin típusúak pedig a test alsó és elülső részébe
húzódnak. Ha ez bekövetkezett, akkor a lábak erősek, stabilak és biz-
tosak lesznek, míg a karok lágyak, könnyűek és gyorsak. A test így
teljes egyensúlyba kerül.
-	kapcsolat külső energiákkal:
Ha a saját testünkön sikerül túlengednünk a Yin és Yang energiát, ak-
kor tapasztalhatjuk, hogy a fejünk legmagasabb pontjából, a korona-
nyílásból, a Yang kilép és kapcsolatot teremt a égi Yawg-gal. Ha pedig
a Yin képes kilépni a talpunkon lévő Bugyborékoló Forrásból, akkor
az a Föld hatalmas erejével hoz létre kapcsolatot. Ez eleinte úgy ta-
pasztalható, hogy a felsőtestünk nagymértékben ellágyul, és felfelé húz,
mialatt az alsótestünk belesüpped a föld-energiába, és így lefelé húz.
at Chi Chuan mozdulatsorait, már az áramoltatás és a keringe-
or’ata* közé kell sorolni. Ezért ha valaki rögtön ezzel kezdi a
leg)en mit ..
részről azért
giák csak
-	energiák halmozódása a szervezetben:
A Tai Chi Chuan energetikailag a Chi Kung egy igen dinamikus válto-
zata. Mint minden olyan rendszert, ami C/ú-vel dolgozik, ezt a rend-
szert is a következő lépések jellemzik:
energia gyűjtése és megszilárdítása,
energia mozgásba hozása,
. ~ ener8ia keringetése, áramoltatása.
C/jz Chuan mozdulatsorait, már az áramoltatás és a keringe-
St’Csak ’gen lassan ér el erőteljes eredményeket. Ahhoz, hogy
J mozgatni, fel kell először tölteni magunkat energiával. Egy-
, mert a Tai Chi Chuan gyakorlása során felébredt ener-
az egészséges emberekben sűrűsödnek össze, míg másokban
izza-
a beteg illetve legyengült szerv gyógyítására fordítódnak. Ilyen csetfwJ
csak hosszú gyakorlás után kezd el gyűlni az energia. A gyakorló ta
pasztalatai is másmilyenek lesznek, mivel fáradékonyságot, erős izzal
dóst és helyi forrósodást fog érezni és nem a tiszta Chi áramlását. Ener
giát másrészről azért is kell gyűjtenünk gyakorlás előtt, mert a Tai Qhi
Chuan szinte csak Chi-ve\, és nem izomenergiával dolgozik. így
nincs Cfo’-energia, kénytelenek vagyunk izomból végezni a gyakorla.
tót, ami már nem nevezhető igazán Tat Chi Chuan-nak.	।
Vannak emberek akik bár érzékenyek az energiák létére, és képesek
azokat mozgatni, begyűjteni, de nem képesek nagyobb energiákat be-
fogadni és megtartani. Ennek egy részt az az oka, hogy energetikailag
nincs hely a testükben a felhalmozásra. Erre szükséges helyet ugy an-
csak a lesüllyesztés gyakorlatával érhetünk el, mivel ha a Yang a Yín-
től távol van, akkor tér keletkezik. Az energiáknak ez a tulajdonsága
hasonlít egy fizikai jelenséghez. Minél jobban eltávolítjuk egymástól a
pozitív és negatív töltéssel rendelkező testeket, annál nagy obb lesz
köztük az elektromos feszültség.
A LESÜLLYESZTÉS GYAKORLATAI FIZIKAI ÉS ENERGETIKAI SZINTEN
Két lényeges eszköz létezik ahhoz, hogy az energiákat szét tudjuk vá-
lasztani. Az egyik a légzés, a másik a tudati koncentráció. A kilégzés a
Yin-t süllyeszti le, a belégzés a Yang-ot emeli fel, és ezt a folyamatot a
tudati koncentráció jelentősen megerősítheti.	I
7. Stabilitás megtartása állás közben
Álljunk alapállásban, és olyan normál légzéseket végezzünk mely so-
rán a belégzés legyen rövid a kilégzés pedig lágy, mély és hosszú. Min-
den egyes kilégzéskor néhány millimétert süllyedjünk le, és érezzük
hogy egyre jobban és jobban toljuk a talajt, illetve a talaj tol minket. A
lábak ilyenkor kissé megfeszülnek, és gyakran igen hamar elfáradnak.
Ez jó jel. Később egyre jobban tapasztalhatjuk, hogy szinte belesüllyc*
dünk a Földbe, és részeivé válunk. Igyekezzünk olyan szélesen sülly6^
ni a talajba, mint amilyen mélyen.	J
A gyakorlat helyes kivitelezésében nagy' hangsúly van a kilégzésen o
a talpra való koncentráláson, mely során a test kissé elernyed.
Ha már sikerült a lesüllyesztettség érzetét valamilyen szinten elsapl
títani, gyakoroljuk párosán is a Yin lesüllyesztését.
Álljunk az előbbi állásban, és kérjük meg társunkat hogy kezét
mellkasunkra téve, fokozatosan növelve az erőt, toljon minket háti*
96
, t0|ónak ügyelme kell arra hogy
A ifrlé tolja a mellkast, hanem
”• öntésén előre. Ahogy a társunk
^minket, próbáljuk fokozatosan
evezetni annak erejét a lesullyesz-
s által. Ez nem azt jelenti hogy
nekidőlünk társunk kezenek, ha-
nem azt, hogy megváltoztatjuk az
erőhatás irányát. Annak erdekeben,
hogy megvizsgáljuk a gyakorlat helyességet, kérjük meg társunkat hogy
időnként hirtelen húzza el kezét a mellkasunkról. Ha tényleg nem csak
ellenálltunk a tolásnak, hanem levezettük annak erejét, még csak elő-
relépni sem fogunk (3-1. ábra).
2. Stabilitás megtartása járás közben
Még mielőtt konkrét lépés történne, ajánlott begyakorolni az íj- és
fordított íjállások egymásba való átmenetét.
Álljunk íjállásba és úgy tegyük a testsúlyunkat át a hátul lévő lábra,
hogy közben ne emelkedjen meg a testünk. Ekkor amennyit hajlik az
egy ik láb, ugyanannyit nyúlik a másik és viszont. Szinte úgy toljuk át
magunkat az egyik lábunkról a másikra. Ha ez a gyakorlat jól megy,
csupán akkor érdemes a következő lépést gyakorolni.
A Tai Chi Chuan alapgyakorlataiban három fő lépéstechnika isme-
retes: a három illetve öt lépéses járás előre, illetve a két lépéses hátra.
A gyakorlat úgy érthető meg a legjobban ha megtapasztaljuk, hogy mi
,s a gyakorlat gyengéje, ami a legtöbb esetben a következő lesz. Amíg
a lábunk a talajt éri, addig megvalósítható a lesüllyesztés, de mihelyt
a talp felemelkedik, oda az egyensúly. Ennek az az oka, hogy néhányan
^hiszik, a lesüllyesztés fizikai lesüllyedést jelent. Ez tévedés. Igaz,
néha tényleges süllyedés is kísérheti a gyakorlatokat, de valójában ener-
lesüllyesztésről van szó.
Így a járásgyakorlatok feladata az előző gyakorlatokban megszer-
®tabilitás megtartása.
3- Földállás
Mállás az a gyakorlat, mely során a lesüllyesztéssel a föld erejét
"'agunkba gyűjthetjük.	
zql ।orlat°t kétszeres vállszélességu, középmagas lóállásban végez-
 melyben a lábfejek kissé kifelé néznek. A két kezünket a Tan-tien
97
előtt tartjuk, mintha egy nagy gömböt ölelnénk
át, aminek a közepe a hasban van. Az ujjak
négy-öt ujjnyi távolságra vannak egymástól, a
gerinc és a fej egyenes, a tekintet előre néz. A
nyelv a szájpadláson.	।
Első lépésben a föld vonzerejére figyelünk,
és érezzük hogy egyre jobban húz minket le-
felé. Minél jobban sikerül a föld energiájába
belesüllyedni, annál több erőt érezhetünk fel-
áramlani a lábakban. A saját súlyunk és Yin
energiánk a fejünk tetejétől, a testünk oldalán
át a láb külső felén áramlik le a talpszél felé,
míg a föld energiája a „Bugyborékoló Forrá-
son" át a láb belső felén a lágyékig fut fel. A
lágy ékből pedig szétáramlik a test minden részébe, és azokat erőssé és
stabillá teszi. Ahogy gyakoroljuk ezt az állást, egyre jobban és jobban
érezzük, hogy testünk olyan megingathatatlan lesz, akár egy hegy.
A gyakorlat során hasi légzést végzünk, melynek leírása a légzésről
szóló fejezetben található (3-2. ábra).	a
Ha úgy’ érezzük, hogy' állásunk valóban stabillá vált, kérjük meg tár-
sunkat, kapaszkodjon bele az egyik alkarunkba, és teljes erejével pró-
báljon meg elhúzni helyzetünkből. Ha ez sikerült neki, akkor a föld-
állást még nem sajátítottuk el teljesen (3-3. ábra).	q
4. A gát szerepe	M
A gát központi szerepet játszik a már lesüllyesztett állás egyensúlyának,
fenntartásában. A gyakorlat érdekessége, hogy semmiféle fizikai vagy
energetikai képességet, sőt hosszan tartó gyakorlást sem igényel, csih
pán egyhegyű tudati koncentrálást. Ha valaki képes ezt a tudati kon
centrációt fenntartani, akkor fizW|
adottságaitól függetlenül 2-3 eniber
sem fogja tudni kibillenteni állá
ból. Egyetlenegy dolog szab határt*
az erősen összepréselődő ízülete
ben jelentkező fájdalom.
A gyakorlatot kétféle helyzet c
végezhetjük.	1
3-3. ábra
98
Tolásnak való ellenállás íjállásban
Áiiinnk fel íjállásba, és nyújtsuk ki
Dakarunkat, amelyik lábunk elöl
Ha a j°bb karunkat nyújtjuk
Lőre akkor kissé balra, fordított
esetben pedig kissé jobbra fordítsuk
el felsőtestünket. Kérjük meg a tár-
sunkat, hogy fokozatosan erősítve
kezdje el tolni a karunkat, amely
teljesen ki van nyújtva. Igyekezzünk úgy felvenni ezt az állást, hogy a
csontjaink a lehető legjobban kapcsolódjanak egymásba, két ok miatt.
Egyrészt azért, hogy a lehető legkevesebb izommunkát kelljen kifejte-
ni az ellentartás közben, illetve azért, hogy a tolás ereje a hátsó lábba
vezetődjön le. A gyakorlat lényege a tolás erejének levezetése folyama-
tosan koncentrálva arra, hogy a tolás ereje a gátnál kilép, és pontosan
a gát alatti ponton a talajba nyomódik. Erezhető legyen, hogy' onnan
valami kilép, és a föld felé húz. Igyekezzünk ezt a legkevesebb izom-
munkával létrehozni (3-4. ábra).
Hibák a gyakorlat során:
Néhányan úgy próbálnak egyensúlyban maradni (főleg azok, akik
nagy testi erővel rendelkeznek), hogy ellennyomnak társuk tolásának.
Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy ha a társunk a tolást hirtelen ab-
bahagyja, akkor akit toltak, a toló felé kibillen, esetleg el is eshet.
Amikor egy falat tolunk, az nem fog minket visszatolni, csupán saját
stabilitását igyekszik megtartani.
Általában addig, míg nem kell nagyobb erővel szemben megállni, a
oncentráció megtartható. Amikor viszont olyan erővel kezdenek rolni
et, melytől bizonytalanná válunk, a koncentráció legtöbbször arra
téJiiL^^i tCrc^^^k’ ab°l a társunkkal érintkezünk. Amikor ez megtör-
Val °r a^ban a pillanatban el fogjuk veszíteni az egyensúlyunkat.
terekD/1' a ^akor^at egyetlen nehézsége az, hogy a koncentráció el-
tudíáb i.v neni szabad engedni. Ha ez bárkinek sikerül, tényleg nem
W ^billentem az egyensúlyából.
99
3-7. ábra
Húzásnak való ellenállás	I
fordított íjállásban	i
Vegyük fel a fordított íjállást, é$
kérjük meg a társunkat hogy a
runkat két kézzel megfogva, foko-
zatosan növelt erővel, húzza azt. A
gyakorlat ugyanaz, mint a fenti eset-
ben, vagyis a gátra való koncentrá-
lás. Ennél a gyakorlatnál érezhető
a legjobban az, hogy mennyire el-
lene húzunk társunk erőkifejtés-
ének. Ennek elkerülése érdekében
kérjük meg őt, hogy gyakran enged-
je el karunkat. Ha tényleg nem húz-
tunk ellen, hirtelen elengedés ese-
tén is csupán néhány centimétert fo-
gunk hátrafelé elmozdulni (3-5.
ábra).	I
Ezt a gyakorlatot dinamikusan is
gyakorolhatjuk úgy, hogy az alka-
rokat keresztezve húzzuk egymást.
Igyekezzünk a lehető legnagyobb
erőt kifejteni, és megtartani a füg-
gőleges tartást az előre-hátra moz-
gás során (3-6., 3-7. ábra). 1
5. A térdek szerepe	1
A térdeknek fontos szerepe van abban, hogy a társ húzó- illetve tolóé*
rejét le tudjuk-e ereszteni a talpakba. Nagyon fontos, hogy a térd reflj
kívül stabil, ugyanakkor igen mozgékony és lágy legyen. Ezért u ,
veszünk egy állást, eleinte engedjük a térdeinket a számukra legm^i
lelőbb helyre beállni. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy engedjük
kissé befelé csavarodni, ami a csípő lágy ellentétes irányú el^rdU. >r3
fogja eredményezni. Ha például jobb lábas íjállást veszünk tel, a,
jobb térdet kissé befelé (balra) engedjük, mialatt a medence kissé I
ra fordul. Ilyenkor az állás úgymond „belecsavarodik” a földbe. I
fordul. Ilyenkor az állás úgymond „belecsavarodik’' a földbe.
100
líSÚLLYESZTÉS GYAKORLATAI TUDATI SZINTEN
kjc den olyan gyakorlat esetén ahol energiákkal dolgozunk, a tudati
J/záállás döntő szerepet játszik. Hiszen ismeretes, hogy a test követi
a Chi pedig követi a Yz-t, vagyis a tudatot. A tudati feszültség,
a eressz az energiákat a felsőtestbe húzza. Ez akkor vehető legjobban
észre, amikor megijedünk, ilyenkor a lábainkból úgy kiszáll az erő,
szinte összeesünk. Ezt nagyon fontos tudnunk a tudatunkról. A
1	_I_ t 1 _	1	y	i
élküli szabadság, melyben bármiféle koncentráció mindenféle erőlte-
Chi pedig követi a Yf-t, vagy is a tudatot. A tudati feszültség
amikor megijedünk, ilyenkor a lábainkból úgy kiszáll az erő,
tudatunk irányítja a lényünket. Tudatunk valódi természete a korlátok
nélküli szabadság, melyben bármiféle koncentráció mindenféle erőlte-
tés nélkül fenntartható. Ebben csupán az elménk akadályoz meg ben-
nünket. Az elménk állandóan azt hiszi, hogy mindenki őt akarja bánta-
ni. hogy a világ ellene van. Ezért állandóa retteg, és mindent megtesz
azért, hogy vele foglalkozzanak. Amikor a tudatunk tiszta természeté-
vel egyesülünk, ez az elmének nem mindig tetszik, ezért ilyenkor álta-
lában „bedob'' egy-két zavaró érzelmet, gondolatot, csak hogy vele
foglalkozzanak. Kedvenc gondolatai között vannak például azok, hogy
„én úgysem tudom ezt megtanulni, mert én egy gyenge lány vagyok,
vagy már idős vagyok ', vagy „mennyivel jobb lenne otthon aludni és
lustálkodni ’, vagy esetleg elkezd fájni mindenünk, és semmi kedvünk
nincs az egészhez. Ezek a kijelentések legtöbbször nem aTai Chi Chuan-
nak szólnak, hanem úgy általában magunkhoz. Az efféle gondolatokat
nem kell komolyan venni, felbukkannak majd eltűnnek.
Tudati elengedettség gyakorlása a befelé figyelés által
A tudati elengedettség olyan állapot, amelyben elengedjük mindazt a
atast, ami megakadályozza, hogy a lai Chi belőlünk előjöhessen.
az elménk pletykálkodását egy kicsit fellazítjuk, és befelé for-
valós belső értékeink léphetnek előtérbe. A gy akorlat lényege
^rekvéss’ 1^	a koncentrációval és a jó gyakorlatra való
ágaimat. *
hetőv dan e^ngedettség visszaigazoló jele, hogy a fej két oldalán
ez,k az ellenőrzé
' 1 s ií j |	S PÁROS GYAKORLATAI
se a lesüH SZtéS ?áyos gyakorlataiban a cél a társ energiájának levezeté-
^*2orivtib eSk^S bennünk stabilitást hoz létre, míg a partnert
'	helyzetbe állítja. Minden olyan helyzetben, ha egv elle-
S egy szemlélődő magatartásformával figyeljük tudatunk
__ — ' 1 erez*
32 arcizmok elernyedése. Természetesen ezenkívül más jel
^11 XX	f
sre.
101
nünk jövő ütés erejét megállítjuk magunkban és nem vezetjük le
akkor testünk kibiílenthetővé válik, és fix pontot ad az ellenfélnek*’!
támadáshoz. Magasabb szinten csak az erőt vezetik le, míg az ellenfal
energiáját keringetésen keresztül visszaadják a támadónak, termesze
tesen egy váratlan helyzetben.	*
Álljunk fel társunkkal a páros körtechnikákhoz, és gyakoroljuk a Toló
Kezek alaptechnikájának valamelyikét. Miközben végezzük a gyakori
latot néha próbáljuk meg kibillenteni társunkat az egyensúlyából úgy
hogy a gyakorlat ritmusával összhangban legyen a lökés. Aki viszont
a lökést felfogja, próbálja még a legmakacsabb tolást is levezetni a hátsó
láb felé.	T|
A toló erejének levezetése spirálisan, csavarszerűen történik, ezért
nagyon fontos, hogy tudjuk: a legkisebb hátrameneteit is azonnal el-
fordulás és lesüllyesztés kell, hogy kísérje. Igyekezzünk a gyakorlat
során folyamatosan lent tartani a súlypontunkat.	|
♦ ♦
Összegzésképp a lesüllyesztés lényeges szabályai:
A Bugyborékoló
Forrás
A lesüllyesztés első és legfontosabb szabálya,
hogy a súlypontot nem lehet levinni, hanem
hagyni kell magától lesüllyedni. Ezt az iszapos
vízhez lehetne hasonlítani, amit ha nem kever-
nek, önmagától megnyugszik, az iszap leülep-
szik. Ilyenkor a test felül könnyűvé válik és
mozgékony lesz, mint a majom vagy a kígyó,
alul pedig nehéz és erős, mint az elefánt. Bár
igen egyszerűnek tűnik, ez az egyik legnehezeb-
ben megvalósítható képesség, mert a tudat el-
csendesítését követeli. Á Chi szempontjából, le*
süllyesztéskor az történik, hogy a föld energi*
ája és a mi Tan-tien-ben lévő energiánk össze*
keveredik. A testünk alsó része elegyedik a
dél. Ez egyrészről úgy történik, hogy a föld k
zepéről feljutó energia talpunk közepén egy
lingyborékóló Forrds-nak nevezett nyíláson
bejut a lábunkba, majd a comb belső felén fe/'
emelkedik egészen a Tan-tien-ig — ez \in 1111 <
nőségű energia.	1
ez Yin
102
a saját Ybl energiánkat lesüllyesztjük a lábunk menten a
Az energiát olyan szelesen kell kiterjeszteni a földbe, amilyen
földbe. |esü]|yesztettük, csak így leszünk stabilak. Emellett jelentkezni
mélyre e ♦ ^j-yés is — amit a koncentráció által meg kell erősítem
fog cgv ( ' r^-tien-be eev horgot akasztanának, és az a föld fele húz-
~ini
a inerciát olyan szélesen kell kiterjeszteni a földbe, amilyen
&	i z i _ _ i .1 •! _i_ r*__.11^* _1__.1___•
; — amit a koncentráció által meg kell erősíteni
^tha a Tan-tien-be egy horgot akasztanának, és az a föld felé húz-
akorló testét. Ezáltal a mozgásunk előre-hátra is stabil lesz.
na a | és hasonló gyakorlatokkal elérhető az a képesség, hogy akár
ember sem lesz képes felemelni bennünket, és stabilan fogunk
n gállni még csúszós talajon is. Aki a lesüllyesztés birtokosa, azt há-
ember sem képes kibillenteni egyensúlyából.
Védés .
\ védés folyamata nagyon hasonlít a lesüllyesztésre, hiszen a Tai Chi
Chuan a támadást nem blokkolja, hanem a talajba vezeti. Ha bármi-
lyen külső fizikai behatás ér, a behatás erejét le kell vezetni a teli talpra
(az a teli talp, amelyikre a testsúly nagyobbik része nehezedik). A
lesüllyesztés a védés folyamatának csupán első része. Az erő levezetése
után a támadás előkészítése történik, ami abból áll, hogy a támadót
bizonytalan helyzetbe kell vinni. Ez a folyamat úgy történik, hogy a
lesüllyesztés során annak lágyságával és érzékenységével megvizsgál-
juk a támadás gyengéit, és a megfelelő irányba vezetjük el azt. Az a jó
védés, amely során a támadó azt érzi — anélkül, hogy ellentámadás
indult volna meg —, hogy ereje elveszett, és örül, ha egyáltalán stabi-
litását sikerül visszaszereznie.
Védelem során a testünk nem tartalmazhat fix, rögzített pontot, mivel
az energia ilyenkor nem tud lesüllyedni.
A VÉDELEM INDÍTÁSA
legtöbb harcművészetben a tanítványok a reflexeiket fejlesztik azért,
a gyors támadásokra megfelelő időben tudjanak reagálni. A Tai
1 Chuan művészetében a védés indítása egészen másképp történik.
támadásnak kétféle kisugárzása van:
magának az embernek a kisugárzása, illetve
r az ütés energiájának kisugárzása.
tám (CnL)er ^sugárzása tartalmazza azt a tudati szándékot melyet a
”Ocs^t ki magából, meg mielőtt ütne. Ennek a kisugárzásnak
8 rzését a Wei Wu-wei fejezetben fogjuk tárgyalni.
103
yen
A döntő különbség abban áll, hogy elsődlegesen nem a szemünkkel
való érzékelésre hagyatkozunk, hanem a fent említett kisugárzásokra
Ez úgy' történik, hogy a társ kisugárzásának tolására olyan érzékenyei
reagálunk, hogy szinte maga a kisugárzás tol minket el a támadástól
Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor az ellenfél legkisebb megmoz
dulására is képesek vagyunk reagálni. Ha gyorsan jön felénk a táma-
dás, akkor gyorsan védünk, ha pedig lassan jön, akkor lassan. Olyan a
védelmünk, mint a tükör. Egyszerűen csak rá kell hagyatkoznunk a
kisugárzásra, és érzékenyen reagálnunk rá. így még a váratlan táma-
dásokra is képesek leszünk reagálni.	j
A VÉDÉS GYAKORLATAI FIZIKAI ÉS ENERGETIKAI SZINTEN
Ahhoz hogy a társ erejét le tudjuk vezetni, először annak Chi-jét kell
befogadnunk. Ez az energia fogja számunkra tartalmazni azt az infor-
mációt, aminek a segítségével egyrészről tudni fogjuk a levezetés mód-
ját és irányát, illetve nyilvánvalóvá válnak a társ gyenge pontjai. J
Másrészről az elnyelt C/ű-energia a támadás erejét és energiáját nö-
veli. Ennek folyamata hasonló ahhoz, mintha a támadó egy íjat húzna
fel a védőben, így a saját ereje röppen vissza a támadó felé. J
A védés fázisai
1.	a társ kisugárzásának megérzésén keresztül, a támadás irányá-
nak, erejének megérzése,	
2.	a kisugárzás figyelembevételével a fizikai kapcsolat megterem-
tése,	1
3.	hagyni, hogy az ellenfél kisugárzása hozza létre a védelmet, mely
védelmi technika a kisugárzás figyelembevételével spontán vá-
lasztódik ki.	1
Konkrét gyakorlatok a fázisok begyakorlására
1. Álljunk egymással szemben egy lépésnyire, és társunk mell mag#*
ságban tartsa felénk nyitott tenyerét. Mi erősen koncentrálva üssük m#
partnerünk nyitott tenyerét, ő pedig igyekezzen az ütés irányába elhu2*!
ni a tenyerét úgy, hogy az ütő kéz és a tenyér közti távolság azon j
maradjon. A gyakorlat során a legáltalánosabb hiba, hogy vagy a sai
kezünkre vagy a társunk kezére koncentrálunk ahelyett, hogy a ke
közti térre figyelnénk. A sikeres gyakorlatok közben azt vehetjük.	I
re, hogy a tenyerünket tényleg a támadó kéz tolta hátra. így a v c. J
met maga a támadó hozza létre. Gyakorlat közben a tudatunk te M
104
alomban időzzön, mivel máskülönben semmit sem
békében és nyug
fogunk érezni.
lőző gyakorlatnál csupán a kezet használtuk, minden más eset-
** lies testet kell használni úgy, hogy a központi energiacsator-
» J_________! Z' íx. T T __.Z
311 (TvÁorolm, akkor a Tan-tien-ben kell érezni a társ energiáját. Ha
IlDKSy . . i _i_______________________.__________'_____cLU/d
a érezzük a társunk minden reakcióját. Ha nagyobb erővel kívá-
viC’	—	*	• •• -	•	-	.	-
0UlÜcerült, akkor a karoknak érintkezniük kell a társ testével. Ebből
eZ érintkezésből megtudható a támadás ereje és iránya.
Ugyancsak álljunk egymással szemben, de most leeresztett karokkal.
Fevikük lépjen erőteljesen a másik felé, mialatt a védő a kisugárzás
nyomásának engedve valamilyen irányba lépjen el, és kezével igyekez-
zen megérinteni társát. Ezzel vezetjük le a tolás erejét a saját lábunk-
ba. Ez az ellenfelet bizonytalanná fogja tenni.
nyo
3. Ha sikerül a társat az ereje levezetése által bizonytalanná tenni,
akkor ott az a bizonytalanság abban a pillanatban megmutatja számunk-
ra azt, hogy merre is kell kibillentenünk. A legtöbb esetben egészen kis
erővel is sikerül akár több méternyire is ellökni őt. A lényeg az igen
finom érzékelésen, a lágyságon van. Ezt a lágyságot az egész folyamat
során fenn kell tartani. A fenntartás körülményeiről az ötödik fejezet-
ben olvashatunk.
Ezt úgy gyakorolhatjuk, hogy társunk az 1. körtechnika közben pró-
báljon meg erősen eltolni minket. Egy ideig ne engedjük, majd ha már
nem bírjuk, akkor az első fejezetekben tanultak szerint vezessük le ere-
iét a teli talpra. Abban a pillanatban, amikor ez megtörtént, érezhető-
vé válik, hogy a testünk valamelyik irányba cl szeretne fordulni. Ami-
kor már elég erős a lesüllyesztés során a tolás, engedjünk ennek a for-
ftó erőnek és billentsük le magunkról a társunk tolását.
ho ktalálhatjuk. E fejezetben csupán annyit érdemes megemlíteni,
ak^r a neni engedjük a védés teljes folyamatát spontán létrejönni,
pnnj1 nehézségekbe ütközhetünk. Ne akarjunk előre semmit sem el-
8°ndolni, az a
A VÉDÉS GYAKORLATAI TUDATI SZINTEN
*nt ahogy már említettük, a helyes védelem leglényegesebb követel-
3 íuf!at’ elengedettség. Ennek részletes leírását az ötödik feje-
na nem engedjük a védés teljes folyamatát spontán létrejönni,
maga idejében úgyis feltárja magát.
/ OS
A JÓ ÁLLÁS JELENTŐSÉGE	1
A Tai Chi Chuan-ban az erőkifejtés szempontjából kiemelt jelentősége
van a stabil állásnak, mivel itt az ütés nem a vállból történik, haneml
bokából. A bokában szunnyadó erő, az az erő, amely a földből szüle-
tik. A lábban fejlődik ki, a csípőben kapja meg az irányát és a karban
bontakozik ki. Az ilyen ütés és lökés kivitele nehézkes, mert mire az
erő feljut az ökölbe, három olyan részen halad át, ahol igen könnyen |
szétszóródhat. Ezek a részek a térd, a csípő és a váll. Ha ezeken a
részeken a csontok nem kapaszkodnak egymásba, és az izommunka
nem összehangolt, az erő elvész. Ezt egy olyan bothoz lehetne hason-
lítani, amelynek a középső részén egy kis darab puha gumiból készült.
Bármilyen erősen fogom is a bot valamelyik felét, a másik felének már
nincs tartása, már nincs ott az erő. A fenti ízületek bármiféle, ütéssel
ellentétes irányú elmozdulása erőtlenné teszi az akciót. Erre van egy
igen egyszerű kísérlet: álljunk szorosan zárt állásban és komolyabb
erőkifejtés nélkül lökjünk el egy előttünk kis terpeszben álló segítőtár-
sat, majd végezzük el ugyanezt a gyakorlatot úgy, hogy hátunkat neki-
támasztjuk a falnak vagy egy fának. Mindkét esetben ugyanakkora erőt
alkalmazzunk! Az eredmény egyértelmű lesz. Ezért van szükség stabil (
állásra és stabil ízületekre.	1
3.	Laza keresztcsont
A keresztcsont az uralkodó az egész testben. Ha a keresztcsont laza,
akkor a lábszárak is erővel telítettek és a lefelé irányuló mozgásoknál!
(azaz guggolásnál) is szilárdak. A terhelés és a lazítás kölcsönhatást!
forgást idéz elő a keresztcsontban. Ezért mondják: „Figyelj arra, hogy!
a Chi a fejtől lejusson a keresztcsonthoz. Ha ott van, nem kell továbbá
vezetni a lábakhoz, magától is odamegy. ”	1
Ha a gerincünk egyenes, akkor bármiféle mozgást végzünk, a rcr^e^|
a ।
testre kiható görcsös és
derék aljára, a keresztcsontra nehezedik. Ennek merevsége az egwj
_____________o________'j nehézkes mozgást eredményez. A legfontosaM
amit itt el kell sajátítani, a következő: minden hátrafelé irányuló
gás esetén a test azáltal, hogy a keresztcsontot lazán tartjuk, elfőj 1
a gerinc körül. Minden forgás lesüllyesztéssel jár. Forgás csak a'
jöhet létre, ha a lazítás és terhelés kölcsönösen váltakozik. Ilyenkor n
szándékosan, erővel fordítjuk el a testünket, hanem a keresztcson^l
érő terhelés fordít el bennünket. Ennek megvalósítása elengedhetem^
lauiaui, a KOVCIKC/.u; iuihuch nauaivív lián;-’ jM
azáltal, hogy a keresztcsontot lazán tartjuk, eltor j
terhelés kölcsönösen váltakozik. Ilyenkor ne
106
rpi Chuan harci alkalmazásához. Lesüllyesztéskor a keresztcson-
3 ^1!. hén kinyomjuk hátrafelé (azaz inkább engedjük kitolódni), ami
helyzetét és helyét stabilizálja. Ilyenkor, bár az állás mély, a
k erővel telítődnek és a mozgás könnyű lesz. A fejbe érkező Chi
• tását a lábba a keresztcsontunk energetikailag blokkolhatja. Ezért
Eli lazán tartani a derék alsó részét. Bármiféle mély állást veszünk is
f 1 a fenék feszülni fog. Ha megnézzük a Tai Chi Chuan különböző
formáinak állásait, láthatjuk, hogy egy időben csupán a fenék egyik
oldala feszül, így a lefelé futó pályák közül néhány mindig nyitva van.
4.	A terhelés és a lazítás megoszlása
A lazításnak és a terhelésnek elsőrendű jelentősége van a Tai Chi
Chuan harcművészetében. Ha az egész test a jobb lábon nyugszik, a
jobb láb terhelt (teli), és a bal láb terheletlen (üres). Ha az egész test-
súly a bal lábon van, akkor a bal láb terhelt, és a jobb láb terheletlen.
Ha a terhelés és a lazítás helyesen oszlik meg, akkor a fordulás könnyű
és élénk, egyáltalán nincs szükség erőkifejtésre. Ha a terhelés és lazí-
tás nem oszlik meg jól, a lépések nehézzé és darabossá válnak, tehát
nem lesznek biztosak, és a test könnyen kibillenhet az egyensúlyából.
A tele és az üres titka
Az üres üres, a tele tele, mindig jelenlévő szellemmel;
Az üres tele, a tele üres, ahogy a kezek
végrehajtják a technikákat.
Tai Chi-t gyakorolni az üres és tele elvének
elsajátítása nélkül —
Ki Csak vesztegetjük az időt anélkül,
hogy bármikor bármit elérnénk.
Amikor tenyeredben tartod ellenfeled életpontját,
** saz üres: vigyázz, de ha tele, támadj.
® ^mulasztjuk támadni a telét,
művészetünk sohasem lesz magasabbrendíí.
üres és tele belsejében természetesen
H e^y íele és üres;
a megértjük a tele és üres elvét,
W támadásunk sohasem véti el célját.
107
vagy
A lazaság és a terhelés kölcsönös megoszlása nemcsak a forgás miatt
kell, hogy létrejöjjön, hanem a forgásokból induló lépésekhez is elen.
ged heteden. A Tai Chi Chuan mestere sosem lép egyenesen előre vag»
hátra, mivel az ilyen lépéshez izomerőre van szükség, s így a lépés dx,
rabossá, erőtlenné és ezért lassúvá válik. A gyors és stabil lépést^
melyet könnyedség jár át — a súlypont illetve a testsúly ide-oda bi|.
leütésével lehet megvalósítani. Amikor a lépések gyakorlására kerül sor
el kell sajátítanunk, hogy mindaddig nem szabad kilépnünk, amíg a
lépő lábunkról át nem helyeztük a testsúlyt a másik lábunkra. A kereszt-
csont süllyedjen le, és az így kialakult forgás hozza létre a lépést. J
5.	Leengedett vállak és lógó könyök
A „leengedett vállak" azt jelenti, hogy a vállak lazák, saját súlyuk
húzza lefelé őket. Ha a vállak nincsenek lazán leengedve, felhúzódnak.
Ennek megfelelően a Chi is felemelkedik, és így az egész test sem jut
erőhöz (csak egy része). A „lógó könyök" azt jelenti, hogy a könyök
laza. Ha az ember nem távolabbról (azaz könyökből) lazítja el a vál-
lait, akkor az erő elakad a vállak környékén. Ez hozzá nem értésre vall.
A váltaknak nemcsak azért kell lógniuk, hogy az ízületek egy másba
kapcsolódjanak, és így az ütés erős legyen, hanem azért is, hogy ne
húzzák ki az erőt a test alsó részéből. Annak megtapasztalásához, hogy
a váll felemelése az erőt felhúzza, már némi gyakorlatra kell szert ten-
nünk a Tai Chi Chuan-ban. Ereznünk kell a le- és felfelé irányuló áram-
lásokat. Egy bokszoló talán jónak vélheti az erő felcsúszását a felsőtest-
be, de Tai Chi Chuan-ban a láb erejét visszük a kézbe. Ekkor bármi-
féle izomerősítés nélkül megnövelhetjük erőnket. Volt már rá példa*
hogy valaki ezáltal többszörözte meg erejét. Nyilvánvaló, hogy a lábunk
sokkal erősebb, mint a karunk, próbáljunk csak meg annyit menni ké-
zen, mint lábon.	,,
A könyök lógásának három oka van: egyrészt a könyök erejét a im
bői húzza fel és ugyanoda kapaszkodik. így ha a könyök oldalra te
emelkedik, a kapaszkodás nem lehetséges. Másrészt ha a könyök JJ
dalt emelkedik ki, a hónalj szabaddá válik, s az így megnyíló rések
energiát veszthetünk. Harmadszor, a lazulásnak a könyökből kell
dúlnia; látni fogjuk, hogy ha a könyök merev, az a váltat is elmetc^
heti. Ez pedig baj, mert a merev testrészen elakad az energiaáram
108
6. Figyelmet alkalmazzunk
É	fizikai erő helyett
. chi Chuan-ról szóló tanulmány azt mondja: „Ebben a míí-
tben az embernek figyelemre van szüksége, és nem fizikai erőre.
Aakorló ellazítja egész testét, még a legcsekélyebb erőt sem kell ki-
. Erőkifejtéskor ugyanis az inak, csontok és véredények össze-
h'^ódnak Ez automatikusan történik. Ha nincs erőkifejtés, akkor a
bUZ7 sásvált ozások könnyedek, élénkek és természetesen körkörösek.
kétségbe vonható-e, hogy erőkifejtés nélkül megtöbbszörözhető
^ő^ Az egész testnek lefelé futó energiapályái és keresztkötései
vannak, mint talajban a vizesárkok. Ha nem dugulnak el a vizesárkok,
a víz átfolyik. Hasonló módon tud a Chi a lefutó energiapályákon és
a keresztkötéseken cirkulálni, ha azok nincsenek elzáródva. Ha a Chi
és a vér akadályba ütközik, a mozgások elvesztik élénkségüket, és az
egész testet akár egy tollpihével is ki lehet billenteni az egyensúlyából.
-_ , -      W-	W-
ség. az azt jelenti, hogy a Chi a figyelmet követi (a figyelemnek enge-
testet, és nem keletkezik elzáródás. Azok, akik sokáig így gyakorolnak,
'~ódnak Ez automatikusan történik. Ha nincs erőkifejtés, akkor a
változások könnyedek, élénkek és természetesen körkörösek.
mozgási ai.	f z . f_______
Az e"ész testnek lefelé futó energiapályái és keresztkötései
J •	'***'	.	. .	.___ »	t >1	• x f >
"átfolyik. Hasonló módon tud a Chi a lefutó energiapályákonés
"és a vér akadályba ütközik, a mozgások elvesztik élénkségüket, és az
egész testet akár egy tollpihével is ki lehet billenteni az egyensúlyából.
Ha azt mondjuk, hogy nem erőkifejtésre, hanem figyelemre van szük-
ség, az azt jelenti, hogy a Chi a figyelmet követi (a figyelemnek enge-
delmeskedik). Ha a Chi és a vér jól kering, mindig áthatják az egész
testet, és nem keletkezik elzáródás. Azok, akik sokáig így gyakorolnak,
elnyerik ezt a belső erőt. Ezért folytatja így a Tai Chi Chuan-ról szó-
ló tanulmány: „a pólusok lágyak és puhák, így válnak erőssé és acé-
lossá. " Azoknak, akik rendszeresen gyakorolják a Tai Chi Chuan-t,
olyan a karjuk, mint a vattába csomagolt vas. Az erő a pólusokba
süllyed. A dilettáns módon gyakorlók sok erőt használnak, és csak lát-
szólag erősek. Ha pedig nem fejtenek ki erőt, gyengévé és ingataggá
válnak. Ebből látható, hogy erőkifejtésük csak felületes és külsődleges.
Ez a legkönnyebb módja a figyelem nélküli erő alkalmazásának a
mozgásban, ami csak rövid ideig működőképes.
Innentől kezdve már nem a helyes testtartásról van szó, hanem az azt
atható energiáról. Másrészt pedig ez az a pont, ami elválasztja az úgy-
nevezett déli stílusokat az északiaktól, azaz azoktól, akik izomerő ki-
el esztéssel végzik gyakorlataikat. Valóban, a következők megértése
he A*gen S°k gyakorlás által válik érthetővé, később pedig kivitelez-
ik Ve* évek során energia fog felhalmozódni a testben és csak ak-
r Mondhatjuk valakire, hogy mestere a Tai Chi Chuan-nak, amikor
energia már kikristályosodott.
109
mozdulatokon is.	S
méter hosszú mozdulat valójában akár kétszeres is lehet, haí
I
gések kiegyenesednek, és anélkül, hogy erősítettünk vohw>
Ha az energia átitatja testig W
két, a mozdulatok könnyeddé ]
válnak és körkörösek lesznek!
A körkörösség által érjük el I
hogy a támadásokat ki tudjuk I
védeni, és hogy ellentámadá-
sunk igen gyors lesz. A köríved
mozdulatok — bár hosszabbnak tűnnek ~~ j
gyorsabbak. ízületeink gömbfelületű csőn-
tokból illetve csuklóízületekből állnak. Egy I
ilyen felépítésű testnek az egyenes vonalú
mozgás kivitelezése roppant bonyolult. Az
egyenes ütésnél a tricepsz és a bicepsz (a vál-
lal együtt) igen gyors, összehangolt munká-
ja szükséges, de ha ezt a mozdulatot köríve-
sen csak tricepszből végezzük, sokkal gyor-
sabb lesz (Id. a mellékelt illusztrációt). 1
A sebességünk azért is növekedni fog a Tai Chi Chuan gyakorlása
során, mert a mozdulatokat lassan végezzük. Ekkor három olyan do-
log történik, ami gyors mozgásnál nem ennyire erőteljes:	I
- A lassú mozgás során tudatunk megtanulja követni a mozdula-
tokat, és jobban képes „látni" azokat. Mivel tudatunk az izma-
ink „főnöke", ezért ha a főnök erős, az izmok is erősek lesznek.
Bármiféle bizonytalanság van az elmében, azonnal meglátszik!
mozdulatokon is.
- Gyors mozdulatnál az izmainkban lévő remegés miatt egy fél
méter hosszú mozdulat valójában akár kétszeres is lehet, haal
megtett utat nézzük. A lassú mozdulatoknál viszont ezek a rcj
megések kiegyenesednek, és anélkül, hogy erősítettünk volna? !
gyorsulunk, mivel rövidebb lesz mozdulatunk pályája. j
- Az energia csak lassú, koncentrált figyelem során képes ősszel
élénkség, mivel a inozgé*
w. ...--------—	,-------	&’	-'bAaz
konyság elengedhetetlen követelmény ahhoz, hogy az energiaK
gyűlni.
A gyorsaság mellett nagy jelentőségű az
azt szállító vér keringhessen. Bár a Chi és a vér áramlása na^me^hj
ben összefügg, mégis elsősorban a figyelem irányítja az energiát,
a koncentráció, ott az1	z
energia mennyisége és minősége hatással van a koncentrálás erejere*
energia. Ez a folyamat visszafelé is működik?
110
• -dők mesterei nemigen magyarázták az energia felgyülemlésének
ftífljatát, hanem egyszerűen hittek a tanítványaik bizalmában és ezért
Lyetlen instrukciójuk annyi volt, hogy gyakoroljanak szorgalmasan,
2«időmajd meghozza az eredményt. Az energiával kapcsolatban van
& igen-igen fontos mondás: „az energia annál határtalanabb, minél
H^yabb*. Tömören ez a lényege a Tai Chi Chuan-nak. Áz izomerő a
legdurvább erő, míg a szellemi koncentráció által felébresztett Chi, a
fizikai szinten az egyik leglágyabb. Ez az általunk kifejtett munkából
is látszik. Bármilyen frissnek is érezzük magunkat, 20-200 fekvőtámasz
után úgy érezzük, hogy egy szál virágot is nehéz lenne felemelnünk.
Ez az izomerő. Ilyenkor az inak rendkívül feszesek, a vér- és energia-
áramlás korlátozott, a véredények elszorultak. Ha viszont képesek le-
szünk izomfeszülés nélkül, pusztán energiából munkát végezni, látni
fogjuk a jobb eredményt. Ez a következőképpen történik:
-	az elme, koncentrációs ereje által, irányítja a légzést,
-	a légzés irányítja az energiát,
-	az energia vezérli a végtagokat.
Ahhoz, hogy ezt elsajátíthassuk, először koncentrációs képességünket
kell élessé fejlesztenünk.
Támadás, gyorsaság
AToiChi Chuan mesterek támadásai a leglátványosabb technikák közé
sorolhatók. Ezeknek a támadásoknak az a titkuk, hogy nem csak fizikai
erőt alkalmaznak, hanem egyfajta belső energiát is. A belső erő
d,.a ”lazasa mellett a támadást az is elősegíti, hogy olyan lágyságban
z> , melyben teljesen uralni fogja társának gyengéit, így pontosan
a	és mit kell cselekednie. Érdemes megemlíteni, hogy
^ciójában mCSter a Sa^at ereí^n kívül, a támadó erejét is felhasználja
^LN^GY jellegzetes alkalmazás — Titkos átadás
^’^sww^-nak tulajdonítják)
kiterjesztés.	"_______________ _
Eltakar'"1	32 ellenfél energiáját, hogy
.	... as- Eltakarni-----—- 1—
,	Uk 32 ellenfél lökését.
Kiterjeszkedni annyi, mint mozgósítani aC/zt-t, be-
_ moccant se tudjon.
Eltakarni annyit jelent, hogy aChi takarásában véd-
Ellenőrzés. Ellenőrizni annyit jelent, hogy a Chi-t arra ha^J
náljuk, hogy megvizsgáljuk az ellenfél támadását, megbizonyj
sodjunk céljáról, és megelőzzük.	
Elnyelés. Elnyelni annyit jelent, hogy a Chi segítségével LI
nyelünk mindent, és semlegesítjük azokat.	।
Ez a négy alkalmazás olyasmit képvisel, ami nem látható és nemi
hallható. Amit az energia értelmezésének képessége és a tökéletes!
elsajátításig tartó gyakorlás nélkül senki meg nem érthet. Itt kizárólag
a Chi-rő\ beszélünk. Aki helyesen fejleszti és nem rombolja a Chi*
képest azt a végtagokba vezetni. Ennek végtagokra gyakorolt hatása
szavakkal leírhatatlan.	fl
A TÁMADÁS FÁZISAI	i
1.	A támadás gyengéjének, a támadó instabilitásának megkeresése,
A Tai Chi Chuan a támadás gyengéjét használja fel saját technikájának
kivitelezésére, máskülönben nem indít támadást. Abban az esetben, ha
az ellenfél teljesen stabil állapotban van, illetve ha az egész teste lágyan
mozog, akkor először olyan technikákat alkalmaz, amivel bele-
kényszeríti őt egy bizonytalan helyzetbe. Az ellentámadását csak ezután
indítja. A legtöbb agresszivitásból kifejtett mozdulat igen beszűkült,
rengeteg mindent nem vesz figyelembe. Egy ilyen támadásnak sosem
fog ellenállni a Iái Chi Chuan mestere, hanem kitér, és valamilyen
egyszerű, apró mozdulattal a támadás egy bizonytalan pontját vesa
célba. Néha előfordul, hogy elég csak továbbengednie a támadót, akii
már a saját ütésének lendületétől elvágódik.	1
Hibák a támadások kivitelezése során	J
- Amikor a támadó olyan helyzetbe jut, ahol könnyű támadási
indíthat, a legtöbb esetben ezt kihasználva örömében, vagy1
látványos hatás érdekében lendületes izommunkával próbálj*
ellökni társát. Ezek a legjobb esetekben is gyenge eredmény^
kel fognak járni. Valóban nehéz bízni aTai Chi Chuan lágyul
gában, vagyis abban, hogy nagyobb izommunka nélkül csupáfli
lágyságunkra hagyatkozva, akár igen nagy testű és erejű taifl’l
dókat is könnyedén méterekre eltávolíthatunk.	I
-	Míg el nem kezdjük a támadást, nem lehetünk egészen ^l/í0^r
abban, hogy pontosan milyen irányba és milyen technika’j
hniká'^
112
nk alkalmazni. Gyakran előfordul, hogy a rámadó kigondol
?ry technikát, és makacsul ragaszkodik hozzá, hogy ő azt meg
 ' fogja csinálni- Ez zsákutcába vezet, és egyszeresük azon veszi
észre magát, hogy a saját technikájának csapdájába esett.
A mozgások során általában a következő bizonytalan helyzetek
állhatnak elő:
Erőteljes és lendületes mozgás; mely eseten, a mozdulattal azo-
nos irányba fejtsünk ki hatást,
_ Óvatos támadás esetén, a támadást a támadás irányával szem-
ben verjük vissza,
-	Ha megragadják a testünket és húznak minket, akkor lépjünk
velük együtt ügyelve arra, hogy köztünk a távolság egyenlő le-
gyen. Miután vele együtt léptünk, próbáljuk ugyanazt a húzást
alkalmazni.
-	A forgó testet egyszerűen valamelyik irányba toljuk meg, és ne
lépjünk él tőle.
-	Karkitekerések esetén, ne álljunk ellen, hanem gumikarokhoz
hasonlóan egyszerűen „folyjunk” ki a szorítás alól. Amikor ezt
sikerült valakinek megvalósítania, általában meglepődik, hogy a
társa miért nem tudta kicsavarni a kezét. Bár az ilyen meglepő-
dések hasznosak lehetnek, mégis érdemes a gyakorlás végére
tartogatni őket, mert egyébként csak zavarnak minket.
2.	Az alkalmas technika kiválasztása
Mint már említettük, az ellentámadás elkezdésének pillanatáig, a jó
°n/\nein *S még, milyen technikát lóg alkalmazni. Azt, hogy
egalkalmasabb technika mégis hogyan választódik ki, az ötödik fe-
ltétben fogjuk megtalálni.
hatékony ütéshez szükséges tulajdonságok
ellenfél a 'édelem során a támadásból lehet meríteni úgy, hogy az
egy íjat h - nak befogadása után le kell vezetni azt. Ez olyan mintha
a támadó*12*13- főnünk, mely a támadáskor adja ki erejét. Ilyenkor
^vetkez Crz*’ mintha saját magát támadta volna meg, melynek
enye az lesz, hogy támadásai gyengülni és bizonytalanodni
113
fognak. Ez a fajta hozzáállás egy külső behatáshoz, egyfajta tükörhöz
hasonlítható, melyben a támadó meglátja saját gyengéit. A Fai Chi
Chuan művészetében ezen nagy hangsúly van.	1
Ha valaki képes már jól levezetni egy támadás erejét, érezhette, hogy
ez hozza őt stabil helyzetbe. Ilyen helyzetben a teste nagy nyomóerő
alatt áll, amit maga a társ hozott létre. Ezt az erőt kell ellene fordítani
úgy, hogy miután lejutott a lábakba, automatikusan vezetjük is vissza.
Ezt a gyakorlatot a Toló Kezek alaptechnikájával érdemes begyakorolni..
2. A legnagyobb fizikai erőt a stabil helyzetben lévő teli talpból nyer-1
hetjük.
Álljunk egy fa törzsével vagy egy fallal szemben íjállásba, és
mell magasságban tegy ük rá tenyereinket. Vigyük hátra és le súlyunkul
fordított íjállásba, és felállás közben toljuk meg a falat. Az erőt a talpból
merítsük, és kissé felfelé toljunk. A gyakorlat iránya a követkéz®
ábrákon látható (3-8 -3-10. ábra).
Az alsó nyíl a tolás irányát, a felső az alaphelyzetbe való visszamenőt®
irányát mutatja oldalról.	
3. A legnagyobb belső erőt a föld energiájából nyerhetjük, mely’htz.
saját belső energiáink is hozzáadódnak. Áz előbbi Y/m, míg az utó I
Yawg hatást fog létrehozni. A földies energia a földállásnál
energiapályákon lép fel, és ez a támadáshoz erőt, és stabilitást ad-
nek az erőnek a megszerzéséhez, a földállás gyakorolandó.	

gyorsaság
r ChiChuan művészetének a második legnagyobb erőssége, a gyor-
A /g Mint a nagy erő kifejtése, úgy a gyorsaság sem az izomerőre,
iJm a lágy belső energiákra épül. Ahhoz hogy valaki gyors legyen, a
Sező alapokat keU elsajátítania:
A Yin a lábba süllyed és a Yang a felsőtestbe emelkedik. Az ener-
giák ilyen szétválását a lesüllyesztéssel lehet elérni. Az első feje-
zetben olvashattuk, hogy a lesüllyesztett Yin milyen hatásokat
eredményez, most pedig a felemelt Yang hatásaival foglalko-
zunk. így először a karok és kezek könnyűségét fogjuk tapasz-
talni, majd azt, hogy a koordinációs izommozgásnál a mozgást
fékező izmok tétlenek maradnak. Az így súlyukat vesztett kezek
anélkül, hogy nagyobb izommunkát végeznénk, nagymértékben
felgyorsulnak.
Egy mozdulat a gy orsaság szempontjából három részre osztható fel:
1. A mozdulat indítása
Az erő ez indítás pillanata előtt a tudat koncentrálása által
összesűrűsödik a Tan-tien-ben, és ezt az energiát a lábból feljövő Yin
úgymond „kirobbantja”. Az így végrehajtott ütés olyan hirtelen tud
kicsapódni, hogy néha maga az ütő ember is megijedhet. Ez hasonlatos
arra, mint amikor egy puskában a szeg megüti a töltényt, és a robbanás
kirepíti azt. A gyakorlat közben fontos szerepe van a hasizom
megfelelően időzített megfeszítésének.
mozdulat elindítása után fenn kell tartani a lágyságot, vagyis
, ami az ütést merevvé
2. A mozdulat középső szakasza
mozdulat elindítása után fenn kell tartani a lágyságot, vagyis a
^-energia áramlását a felsőtestben. Legtöbbször az történik, hogy
ésk’° l	után a felsőtest megfeszül, ami az ütést merevvé
fesJ-| enné teszi* $em az ellenfél, sem a saját reakciónk nem teheti
mr . testünk részeit. E képesség elsajátításához maga a forma
gyakorlása szükséges.
3-A mozdulat vé
M®e.re.ls-
vege
‘pér.0- 1 Pont^an leírtak, ugyanúgy igazak kell legyenek a mozdulat
^ukk iZj az északi stílusokhoz képest a mozdulatok nem
kéhpJl0 .k le’ hanem lágyan oldódnak fel a támadás végén. E
ítására egy kétlépéses gyakorlatot érdemes gyakorolni:
115
Álljunk íjállásba, és üssünk öklünkkel a levegőbe úgy, hogy J
mozdulat legvégén nyissuk ki tenyerünket éreztetve az energia és erő
feloldódását a térben. Ebből a gyakorlatból egy alkalommal ne
végezzünk sokat.	|
A gyakorlat második felében tegyünk valamilyen tárgyat a fejünk
tetejére, és próbáljunk meg gyorsan és erősen ütni úgy, hogy a tárgy j
fejünkön maradjon. Meglátjuk, hogy csak úgy tudjuk elérni ezt, ha
tényleg lágyan oldjuk fel az ütések végét.	1
Faállás
A faállás égi energiát, így tiszta Yang-ot halmoz fel a szervezetünkben.
Ez az erő felemeli a felsőtestet, könnyűvé és lággyá teszi a karokat. A
gyakorlat ugyanabban az állásban végzendő, mint a földállás, csak a
karok most mellmagasságban vannak, de ugyanúgy gömböt ölelnek
át. Az energiagömb, amit átölelünk, nyomja a csecsemőmirigyet. A
könyököket kissé emeljük fel, a fej egyenes, az ujjak négy ujjnyi
távolságra legyenek egymástól.	I
Miközben így állunk, energiát keringetünk a következő pályán,
melynek neve: Tűzkör. Belégzés során a Du-Mo csatornán, mely a
gátnál indul a háton fut végig és az orr alatt van vége, felemeljük a
C7;/-t, kilégzés során pedig, a nyelv hegyétől a mellkas középső vonalán
át a gátig süllyesztjük le. Eleinte egy légzési ciklus alatt egy kön
végzünk, később egyre többet és többet. A hátunkon felemelkedő
energia egy része a lapockák magasságában két részre oszlik, és a
vállainkhoz feljutva a karunk belsején az ujjunk végéig áramlik. Itt kilép
116
másik kar külső oldalán fúr vissza a lapockák közti helyre, ahonnan
SLtja az útját a Tűzkörön.
Ezeken a pályákon Yang tipusu energia áramlik, így ezek fényesek,
könnyűek. Erezzük hogy idővel egyre puhábbá válnak a csontjaink, ami
egész felsőtest lágyságát és könnyűségét fogja előidézni.
A gyakorlatot naplementekor, arccal dél felé érdemes gyakorolni úgy,
hogy Ígyekezzünk m*ndty Ugyanarra a helyre állni.
A földállást és a faállást együtt gyakoroljuk. Egy gyakorlás ideje
minimum öt perc legyen (3-11., 3-12. ábra).
7.	A felső és alsó részek összhangja
A koordinációról a következőket mondja a Tai Chi Chuan-ról szóló
tanulmány: „A gyökér (eredet) a lábfejekben van, azután a lábszárakba
kend, elárasztja a keresztcsontot, majd megjelenik a kézfejekben és az
ujjakban. ” Ezért telítődnek szükségszerűen Chi-vel a lábfejek,
lábszárak, keresztcsont stb. Ha a kézfejek mozognak, akkor a
keresztcsont is mozog, ezzel együtt mozognak a lábfejek, és a szem
tówít mozgást. Ha van olyan rész, amely nem mozog, az egész
mozgásfolyamat koordinálatlanná válik és összezavarodik.
, sót
emberi szervezetben — így az izomzat és a csontozat felépítésében
K-—>minden mindennel összefügg. Ha az egyikben változás történik,
az kihat az összes többire. Bármelyik izom munkáját követnie, sőt
segítenie kell az összes többinek is. Képzeljük csak el, hogy ha egy
ggo eges emelésnél képesek leszünk nemcsak a váll izmaival, hanem
összes többi izommal is részt venni a munkában, akkor mennyivel
ö°"nyebu és hatásosabb lesz a mozgás. Az inak cs az izmok
j-i t munkáját a ( hí köti össze. Lehetnek kidolgozott izmaink,
JZI?°l kÖrÜ,‘ Pótyákat ncrn járja át a Chi, nem leszünk képesek
fentrrC?L.í1 ii'1 tctys testünkkel részt venni. Ez az összekapcsolódás
1 lábból haíad'féífélé
I
az izmoknak
-------------- 1
°nnyebb és hatásosabb lesz
ae l y ”	a	A-cncuicK Kiaoigozort izmaink,
körü,i PóMkat nem járja át a Chi, nem leszünk képesek
fentrnl l i / uv,ljVC> 1«iuhkkcí venni, r,z a
a lábhní k i ’jetVe ,entrő1 felfelé kell, hogy létrejöjjön. A gyökérerő
gyorsahl alad Elfelé, míg a lágyság az ujjakból lefelé. Minél
azoknak an.CS,na íuk kezdetben a mozdulatokat, annál jobban leszűkül
kell lássa,17 ,Zrt?o,<nak a száma, melyek részt vesznek a munkában. Ezért
keH kiné ^ i Orokllink az elején. A gyors mozdulatoknak teljesen úgy
^zniük, mint a formák során gyakorolt lassú mozdulatoknak,
len nincs is különbség lassú illetve gyors kivitelezés között.

A testnek végig mozgásban kell lennie, három lényegesebb ok rniaJ
Ha a test valamely része mozdulatlan akció közben, azok az izniolé
amelyek a mozgó illetve merev testrészeket összekötik, elszorítják a v£
energiaáramlását. Ez az első ok. A második, hogy a merev testré2
/ •• 1 / 1	X /II	1 •	X X 1 \	X •	11 f /I •
I
a részt megtolják, a testünk könnyen kibillenhet az egyensúlyából. A*
harmadik ok az a tény, hogy a test és az elme ezen a relatív szinten'
kölcsönösen összefügg, és követik egymást. Ha a test egy pontja mást
.	...	is
‘ ^att.
vér
sérülékennyé válhat, hiszen fix (cél)pontot nyújt az ellenfélnek. Ha ea
a részt megtolják, a testünk könnyen kibillenhet az egyensúlyából. A’
harmadik ok az a tény, hogy a test és az elme ezen a relatív szinten
kölcsönösen összefügg, és követik egymást. Ha a test egy pontja mást
csinál mint a többi, adott esetben lemerevedik, akkor a tudatban is
hasonló változások zajlanak le. Az összhang nélkül működő test
összhang nélkül működő elmét von maga után, mely persze visszafelé
is igaz. A Tai Chi Chuan-ban az állandó mozgékonyság együtt jár a
lágysággal. Néhány nagymester, köztük maga Yang Chen-fu, olyan
magas szintre vitte a lágyságot, hogy' amikor engedte, hogy ellenfelei
megüssék, azok úgy érezték, mintha egy puha párnába ütöttek volna.
Nem találtak Yang Chen-fu testén olyan pontot, amely mereven
ellenállt volna a támadásnak. Támadásai viszont ezzel ellentétben
kemények voltak, mint a kő.	fl
Érzékenység
A lágyság megjelenése együtt jár az érzékenység nagymértékű
finomodásával. Az ellenfél legkisebb mozdulata is információ lesz, sőt
a leggyengébb fizikai érintkezésből a Tai Chi Chuan mestere tudni
fogja, hogy ellenfele mit akar. Magasabb szinten a mester nemcsak az
ellenfél fizikai megnyilvánulásából fog olvasni, hanem minden tudati
megmozdulását is érzékelni fogja, jóval a támadás előtt. Ebben az
esetben az ellenfél már tényleg tehetetlen.	I
8.	A folyamatosság jelentősége
Bár van erő a dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban, de ettőln
ember feszültté válik. Ami felemelkedik, elakad, amit pedig toi^J
kellene vezetni, megszakad. A régi erő kimerül, új erő pedig
keletkezik. Ezért az így gyakorlót a legkönnyebb legyőzni. A Tat >
Chuan-hoz figyelemre van szükség és nem erőkifejtésre. Akkor az
megszakítás nélkül árad tovább a kezdettől a végpontig, vtssza^
újra kezdődik, így ktmeríthetetlenül kering. Ezért mondja a '
említett tanulmány: „Mint ahogyan a nagy folyam, a Yang-e^ orj
118
•JAkön át áramlik". Majd másutt: „Tovább folyik, ahogyan a
1 mszál tekeredik le a rokkáról. " Ezek a kifejezések mutatják, hogy
56Chi összefonódik a folyamatosság fogalmával.
• kTai Chi Chuan mozdulatai közben, nemcsak helyi merevségek és
megállások, hanem a mozgás folyamatosságának megszakítása is
problémát okoz. A testünk különböző helyein a vért és főleg az
energiát, az úgynevezett pumpák keringtetik. Ezeknek a pumpáknak
működéséhez mozgásra van szükség. Ha a testünk nem mozog, a
pumpák nem képesek keringetni az energiát. Bármilyen erős is valaki,
hamar elfárad ilyen esetben. Az itt említett állandó mozgás nem azt
jelenti, hogy fel-alá ugrálunk, mint egy bokszoló, itt belső mozgásról
van szó. Olyan, mintha belülről lágy masszázs-szerű mozgással
keringetnénk a vert és a Chi-t. Ez a dinamikus oldala a megszakítás
nélküli áramlásnak. Statikusan arról van szó, hogy akció közben — bár
a test mozgásban van — nem feszülhetnek meg az izmok. Ez igen
nehéz, de begyakorolható.
Yang Lu-chan azt állította, hogy az életben fellépő bárminemű
probléma a folytonosság megszakítása miatt jött létre. Ugyanaz áll a
testben keringő energiákra is. Ennek a keringésnek a minősége dönti
el az egyén szellemi, illetve testi szintjének minőséget. A keringés
megszűnése, a folyamatosság megállítása, egyenlő az élet elmúlásával.
9.	A belső és a külső harmóniája
dü Chuan~t szellemi irányítással (tartással) kell gyakorolni.
•em a parancsnok, a test a közlegény. Ha megfelelően jelen van
a.,S,Ze. energia, akkor a mozgások természetesek, könnyűek és
kí^l"] testtarí^s nem kívülről lazul és terhelődik, a mozgások nem
nyitódnak és záródnak. Az úgynevezett „nyitás" nemcsak a
lábak nyitását jelenti, hanem a szellem nyitását is. A „zárás”
a kezek és lábak összezárására vonatkozik, hanem a szellemi
ésak0 Szakai* ^ogy a belső és a külső találkozik, Chi keletkezik
szervesen összekapcsolódik.
r t-f. 1
’ránvír' 3 P°nrtó* ^ezdve még finomabb szintekről és a tudati
^^tniil1 r(^ 'eSZ SZó‘ tudat lehet főnök az elmében és a testben is.
yen kipihent a testünk, egy rossz hír hallatán úgy érezzük,
“ Ponttól kezdve még finomabb szintekről és a tudati
szó. A tudat lehet főnök az elmében és a testben is.
119
minden erőnk elhagy . A másik véglet az, amikor például utazás előtti
éjszaka annyira élénkek vagyunk, hogy nem tudunk elaludni, pedig.]
szükségünk lenne pihenésre. Ha testünket irányítani szeretnénk, fontod
hogy a tudatunk erős legyen. Persze, itt nem uralkodásról van szó
mivel a helyes irányításhoz a tudatnak figyelembe kell vennie a test
óhajait is. Á tudatunk koncentrációja által felébresztett energia a Shen.
Ha ez az energia egész szervezetünket átjárja, akkor a szervezet
irányítható lesz. Ez az energiafajta az egyik legfinomabb minőségű, így
ha ez az izmokba áramlik, azok könnyűek és élénkek lesznek. Minden
olyan testi akció, amely nem tartalmazza a Shen energiáját, nehézkes,
irányíthatatlan (kontroll nélküli) és lassú lesz.	1
A mozdulatoknak és azok első benyomásainak a tudatban is meg kell
jelenniük. A Shen finom energiája teremt kapcsolatot a tudat és a test
között. Ha ez a találkozás nincs jelen, akkor az életet adó Chi nem jöhet
létre. Itt a különbség ahhoz hasonlítható, mint amikor csak elképzeljük,
hogy sok pénzt nyerünk, vagy tényleg sikerül pénzhez jutnunk. Teljesen
más a két tapasztalás, az utóbbiban van energia, míg az előbbiben nincs.
A Légzés
A légzés kapcsolja össze a tudatot és a testet annak minden energiájával.
A tudati koncentráció és a légzés által vagyunk képesek uralni testünk]
energiáit — ez a Chi Kung leglényegesebb pontja, amit a kínaiakNEfi
KGNG-nak neveznek. Ennek fontosságát nem lehet eleggé
utána következő légzésszünet. Mindegyikek
IllC^Vdll cl Iliddel 1 14 11IV VI VJ Jel? HlVíJVi	i j w• * *v u M
amikor bánatosak vagy’ szomorúak vagyunk. Láthatjuk, hogy ilyen*
r törtem* q
kilégzéssel.
Koncentrációnk erőssége, így az adrenalinszint is, a belégzés u
levegő-visszatartáskor nő meg. A kilégzés utáni fázisban az
hangsúlyozni.	J
A test, a légzés és az elme kölcsönösen összefüggnek, és hatnak
egymásra. Ha például félünk, elménk izgalomba jön, ami azonnali
meglátszik légzésünkön, pedig nem végeztünk fizikai munkát. Ej
fordítva is igaz. A légzésünk minőségén változtatva hatást
gyakorolhatunk testünkre és elménkre.
A légzésnek négy fázisa van: a belégzés, a levegő benntarrásM
kilégzés valamint az i
megvan a maga funkciója, melyet akkor figyelhetünk meg
I
a belégzés erőssé és hosszúvá válik. Harag esetén ugyanez
kilégzéssel.
Koncentrációnk erőssége, így az adrenalinszint is, a
idegrendszer minimális munkát végez, mely során a fenti
120
oldalúan az elmével irányítani, nem vezet jó eredményhez.
A belégzés összesűrítő, Yóz, miközben a földi Chi gyűlik
a kilégzés szétárasztó, Yang, amikor is az égi Chi alászáll.
össze’ r<5bbi jellegzetességet használjuk fel a Chi Kung gyakorlása
^ííégzés, a koncentrációtól függetlenül működő folyamat. Ezért azt
Xuöán egyoldalúan az elmével irányítani, nem vezet jó eredményhez.
A kínaiak ezt szemléltetik azzal, hogy a tudat a „császár”, a légzés a
tábornok” és a test a „nép”. Mindegyiknek figyelembe kell venni az
alatta lévő óhaját, csak így lesz béke és harmónia. Ezt úgy kell érteni,
hogy amikor valaki gyakorol — bár az elméje dönti el, mit csinál —,
a légzésnek kell a figyelmet irányítania. Csak ilyen hozzáállással
ismerhetjük meg testünket, és válhat könnyebbé a légzésünk. A
gyakorlónak meg kell ismernie a testben zajló folyamatokat, mert csak
ennek ismeretében tudhatja, hogy mikor és milyen gyakorlatokat kell
végeznie. így ha a légzés által irányított Chi Kung-ot gyakorlunk, akkor
arra a testrészre, ahol tüzes forróságot és meleg fájdalmat érzünk, a
kilégzéssel hathatunk, ahol hideg tompa érzés van, oda pedig
belégzéssel. A ki- és belégzéssel mozgatott energia erejét az őket követő
szünettel megtarthatjuk. Ezzel érdemes próbálkozni, mivel ha jól
elsajátítjuk, akkor képesek leszünk a még ki nem fejlődött betegségeket
idejében felismerni.
Eleinte azért, hogy eredményt érhessen el a gyakorló, kénytelen
szabályozni a légzését, de a valódi szabályozás, a szabályozás elhagyása.
Ez olyankor történik meg, amikor helyes légzést már nem gátolja a
semmiféle testi és tudati merevség. A légzés mélysége dönti el, hogy a
belélegzett energia milyen lágy. Minél mélyebb, annál inkább a
örülörrünk lévő teret betöltő eredeti Chi-t gy űjti össze. Ez az egy ik
célja a légzésnek. Míg csecsemők voltunk, ezt a légzést végeztük, de
mjvel a külső stressz hatását komoly.... ....
Je jesen el feledkeztünk. Ahhoz, hogy ezt
vetkezőket kell elsajátítani:
H^vel a külső stressz hatását komolyan vettük, erről a légzésről szinte
fe jesen elfeledkeztünk. Ahhoz, hogv ezt vissza lehessen állítani, a
következőket kell elsajátítani:
~ a légzés szabályozása erőltetés nélkül,
t • a minél távolabbról történő beszívása,
nemcsak a durvább, hanem a lágyabb energiák légzés általi moz-
gatása,!
helyes szellemi hozzáállás.
szabá|khan a ( Kung gyakorlatokban, ahol a légzést külön nem
yozzák így a Tai Chi ChuanAvAn is — hasi légzést kell végezni.
rt
«ztü|
1 is
Páncéling”-nek vagy
Tan, mind Nei Tan Chi Kung-ot. A történelem során számtalan
három nagy csoportba sorolták: az első csoportba tartoztak azok
1	1 zz 1	1 z 11	zz z • 1	1	«
A hasi légzés alkalmas arra, hogy a Chi-t a Tan-tien-be gyűjtse.
ennek elsajátítása és ösztönössé tétele nagyon fontos. Természetei
a hasi légzésen kívül még más speciális légzések is léteznek attál
függően, hogy a felhasznált energiáknak mi a szándékuk. 01
A légzéseknek azt a csoportját, melyek a Chi-t a Tan-tien-en ken
a pólyákban (a szerveket körülvevő vékony szövethártyák)
felhalmozzák, majd onnan elvezetik, ...................
„Aranyharang”-nak hívják. Ezek a gyakorlatok tartalmaznak mind
Tan, mind Nei Tan Chi Kung-ot. A történelem során számtalan:
képességet fejlesztettek ki a páncéling mesterei, mely képességeket
három nagy csoportba sorolták: az első csoportba tartoztak azok
melyek külső behatás ellen erősítik meg a szerveket. E gyakorlatban a
tanítvány a szervét körülvevő pólyákba az átlagos Chi többszörösét
gyűjti, így azok egyfajta légzsákkal lesznek körülvéve. Az ilyen ember,
még ha nem is feszíti meg az izmait, igen nagy ütéseket és rúgásokat
is kibír. Több tonnát lehet pakolni a hasára, de a nyaka egyik
leggyengébb pontján is képes kihegyezett botokat eltörni. A nyakánál
fogva akár fel is akasztható, mivel bármilyek testrészét képes
megerősíteni pusztán az energia oda vezetésével.	J
A második csoportba tartoznak azok a Nei Kung gyakorlatok, ahol
a Chi-nek nemcsak a passzív, hanem az aktív szerepét is hangsúlyozzák
Ebben az esetben az energiát az izmokba vezetik, majd rezgésbe hozzák
Minden olyan helyen, ahol az energia nagymértékben felgyorsul, annak
minőségétől függően rezegni kezd és ez kissé remegteti az izmokat.
Ilyen állapotú izom rövid ideig képes az átlagos erő többszörösét
kifejteni. Ha viszont ezt a gyakorlatot egy gyenge fizikumú ember végzi
el, annak ellenére kimerülhet, hogy sikerül erőt kifejtenie. Az így
felépített energia segítségével a gyakorló képes több órát állni mély
állásokban, néhány pillanatra több mint egy tonnát megemelni, és akár
két méternél magasabbra ugrani. E két gyakorlat együttef
alkalmazásával érhető el a kemény ütések és rúgások kivitelezése is*
A páncéling harmadik csoportjának gyakorlatában az energia neIT1
marad a szervezetben, hanem bizonyos pontokon kilép. A kilépő Cb[
elég sűrű, hogy fizikailag hasson az ellenfél szerveiben, így akár öln||
is lehet vele. Amikor például egy gyertya lángját sikerül ökölcsapáss*!
eloltanunk úgy, hogy öklünk 20 cm-nél nem kerül közelebb a lánghoM
már nagyobb mennyiségű energia kilépéséről van szó. Ha ezt a |
sikerül egy pontba összesűríteni, és például a szív idegközpontj*í*|
irányítani, bár kis erőről van szó, mégis szívbénulást okozhat. 1
122
. em |ehetetr ezekről a gyakorlatokról hallani, elsősorban
Sokáíg^j ergte|jes szellemi hozzáállást kívánnak, amely viszont erős
azért, h11'ébreszt & gyakorlókban. Ezt néhány keleti országban nem
öntU jötték meg. Másodsorban, pedig igen veszélyesek lehetnek az
Cngtatlanok számára, a megmozduló nagy energiák okozta sérülések
^Máident ami a körülöttünk lévő világban mozog és él, a légzés tarr-
1 ,n részben ez is irányítja. Amikor valamelyik kezünkre kon-
trálunk, az nem kezdene bizseregni pusztán azért, mert ráfigyelünk.
daszállítani, és érezhetővé, fizikaivá alakítani azt.
ja aktívan és
centraimmj ----- ,
A tudati koncentráció teremti meg ugyan az erőt, de a légzés fogja
odaszállítani, és érezhetővé, fizikaivá alakítani azt.
Életet adó energia akkor keletkezik amikor a külső és belső, a lent
és fent illetve a test és szellem találkozik. Ahhoz hogy ez a kapcsolat
létrejöjjön, a légzésre van szükség. Maga a kilégzés és belégzés
váltakozása kapcsolja össze a test energiáját (CAz) a tudat aktivitása által
létrejövő Shen energiával.
A test energiáit a légzés mozgatja, így bátran nevezhetjük a közérzet
urának. Ezenkívül az is a légzés feladata, hogy kapcsolatot teremtsen
finomabb energiaminőségekkel. A Tai Chi és általában a saját
fejlődésünk alapjául a finomabb energiaminőségek szolgálnak. Hiszen
minél lágyabb a légzés, annál határtalanabb. A hangos légzés legfeljebb
az orr előtti néhány centiméterről húzza be az energiát, mely csak a
durva fizikai testünk táplálására alkalmas.
A légzésnek és a testmozgásnak harmóniában kell lenniük egymással.
A légzés magas foka a szabályzás nélküli szabályzás.
Jelenleg légzésünket a vágyaink irányítják, a cél pedig az hogy' a
légzéssel szabályozni tudjuk testünk és tudatunk folyamatait.
Gyakorlatok a légzés szabályozására
Mielőtt bármiféle légzőgyakorlatot elkezdenénk, stabil alapot
ózhatunk létre azzal, hogy csak megfigyeljük a légzésünket. Ez egy
gyakorlat, mivel látni fogjuk, hogy mihelyt koncentrálni
jelezni. Általában
f°nt0s tudati elengedettség állapotának elérését.
szab ^^gyakorlatok menete a következő: megfigy eljük, megérezzük,
Ózzuk majd tudatosan elhagyjuk a szabályzást. Ez a fejlődési
n<* a légzésen kívül sok minden másra is igaz.
^hatunk létre azzal, hogy csak megfigyeljük a légzésünket. Ez egy
ÖJ	|QL« IIII V V 1 Idilli l i	1	i i i  i ivaj l rvvz* iw i  «*&  
ezdunk rá, megzavarodik, amit egy mely sóhaj vagy mély lélegzetvétel
ug jelezni. Általában az a gond, hogy lágy szemlélődő figyelem helyett
a,er?V koncentrációt alkalmazunk. Éz a gyakorlat ugyancsak elősegíti
123
Légzések a Tai Chi Chuan gyakorlása közben
HASI LÉGZÉS
A hasi légzést először fekve érdemes gyakorolni, és ha majd könnyedén
megy, lehet csak más helyzetekben alkalmazni. Ez a légzés, a bennünk
lévő tűz elemet fokozza, mely elem léte elengedhetetlen ahhoz, hogy
testünk méregtelenítése folyamatos, inaink lazák, mozgásunk könnved
legyen.
Kemény talajon hanyatt fekve tegyük kezünket a hasfalra, a helyes
hasmozgás ellenőrzéséhez. Mély kilégzés után lélegezzünk mélyen a
hasunkba úgy, hogy' a hasfal feszülésmentesen de határozottan tolódjon
ki. A hasfalat nem az izmoknak kell kinyomniuk, hanem a tüdőbe
áramló levegőnek. Erre azért van szükség, mert a rekeszizom csak így
képes lógni. Ezután lélegezzünk ki ugyanannyi idő alatt, mint amennyi
alatt belélegeztünk, közben a hasfalat húzzuk be, a gátat és a nemi
szerveket pedig kissé fel. A gyakorlatot végezzük lazán, annak
érdekében, hogy a Chi lesüllyedhessen a Tan-tien-be.	1
Eleinte 9-18 légzésnél ne végezzünk többet, később (egy hét

Belégzés Hasi légzés közben Kilégzés Hasi légzés közben
124
kével) akár 36 légzést is végezhetünk egy alkalommal.
A-vükorlás során erős izzadás, és a vizelet színének elsötétedése
jeXhet. Ezek a tisztulás jelei.
Teknósbéka" légzés
Ez a légzés az egyik legerőteljesebb légzés, ezért ebben az estben
különösen ügyelni kell a légzés helyes elvégzésére.
Első lépésben fújjuk ki a levegőt és húzzuk be a hasfalat a gerinc felé.
A felsőtest, a vállak és a mellcsont süllyedjen le, így ezek nyomást
tudnak gyakorolni a csecsemőmirigyre. Ha még tudunk, egy kicsit
lélegezzünk ki, és engedjük a rekeszizmot leereszkedni. A has ilyenkor
egy kicsit kidülledhet.
Lélegezzünk be úgy, hogy ne engedjük a hasfalat ki nyomódni, sőt ha
lehetséges, az egész hasfalat kissé húzzuk be.
A „Teknősbéka légzés” során a rekeszizom végig lóg! A belégzés
után, a kilégzés közben a test ellazul.
A gyakorlatot 9-18-szor végezzük úgy, hogy egy-egy fázis 9-9 mp-
ig tartson.
légzés
elo>osbéka légzés közben
125
gyekszünl(
BÓRLÉGZÉS
A bőrlégzés során, mint ahogyan a neve is mondja, igyekszünk
megerősíteni a bőrünk természetes légzését. A gyakorlat közben telje*
légzést végzünk, mely a következőképpen néz ki:	j
Kilégzés után a belégzést és a kilégzést egyaránt három fázisra
bontjuk. így először belégzés során a hasba, majd a tüdő középső
részébe és végül a felső részbe szívjuk a levegőt. Kilégzés során ugyanez
végezzük, csak nem lentről felfelé, hanem fentről lefelé. A gyakorlat
lényege, hogy a légzés legyen mély, de annyira lágy, hogyha egy
tollpihét tesznek az orrunk elé, az ne mozduljon meg. Ha ezt képesek
vagyunk elsajátítani, akkor a kilégzés szinte észrevétlenül megy át
belégzésbe, és viszont. Figyeljük meg, hogy az orrunkon kívül a testünk
minden szerve lélegzik. Erezzük, hogy az univerzum közepén állunk,
és fényes fehér energia lép be testünk minden pólusán. A be- és kilégzés
közti szünetek legyenek rövidek, esetleg el is hagyhatók. Ezenkívül
mindenki olyan hosszan és olyan ritmusban gyakorolja, ahogy’ az neki
jólesik, illetve ahogy azt a formagyakorlat megkívánja.
Attól függően kell kiválasztanunk a fentiek közül a megfelelő légzést
hogy gyakorlásunk során hogyan akarjuk irányítani a Chi-t ;
testünkben.	1
így ha energiát akarunk gyűjteni, akkor a hasi légzést, ha mozgatni
akkor a teknősbéka légzést, és ha általánosan harmonizálni szeretnénk
akkor a bőrlégzést használjuk gyakorlásaink közben.	I
HANGADÁS A LÉGZÉSEK KÖZBEN
A Tai Chi Chuan egy igen értékes és különleges gyakorlata a hangokká
összekapcsolt légzés. Vannak mesterek akik ezeknek a hangoknak nem
tulajdonítanak nagy szerepet, de például Yang Yu e hangok segítségével
volt képes a hasáról a plafonig fellökni a rárakott rizsszemeket. Ezen
kívül akárhány leírást is olvasunk a Tai Chi Chuan nagy mestereiről,
szinte mindegyikben találunk utalást arra, hogy a mester különös
hangok közepette mutatta be gyakorlatait illetve alkalmazta harc®
technikáit.	J
Összesen három olyan hang van, melynek vibrációja illetve képz^f
segít az energiák fejlesztésében. Az egyiket belégzés közben a más
kettőt kilégzés közben kell ejtenünk.	, j
Kétféle cvakorlat létezik arra, hoev ezeket a hang0
gyakorolhassuk.
726
1. svakor ti t
^lélegezzünk be hasi légzést alkalmazva.
 Ezután kilégzés közben ejtsük ki szánkon a „HENG" hangot
halkan vagy középhangosan, miközben a hasi légzésnek megfe-
lelően húzzuk be a hasat. Ez felébreszti a születés előtti Chi-t,
I melyről az előbbiekben már olvashattunk.
W Maid lélegezzünk be az orron át, mellyel a születés utáni ebi-
hez jutunk.
Belégzés után érezzük, hogy a kétféle Chi találkozik és összeke-
veredik.
_ Rövid szünet után kilégzés szájon át „HAAAH" hang kíséreté-
ben a fordított légzés szerint. Ez azt jelenti, hogy kilégzés során
a has nem befelé süllyed hanem kifelé tolódik. Ez a légzés az
összekeveredett energiából felemeli a születés utáni Chi-t és le-
süllyeszti a születés előttit.
2. gyakorlat
A formagyakorlat során normál hasi légzés közben bclégzéssel a
„HAAAH’-t, kilégzéssel a „HENG” hangot ejtsük. Ez ugyanúgy segít
az energiák felhalmozásában és szétválasztásában, mint az előző
127
A harmadik hangot csak azokban az esetekben ejtjük, amikor gyj
ütésre van szükségünk, illetve ha energiát szeretnénk „kilőni>
kezeinkből. A hang pontos kiejtését mindenkinek magának kelt
megtalálnia, mivel képzése igen nehéz. E hang a „HS1” hangh0
hasonlítható, melyet mélyen a hasból indítva, hátul a szájpadláson kém
képezni. E hang gyakorlása jó érzéket és időzítést kíván. Segítségévei'
az energia oly mértékben összesűríthető, hogy akár kis mennyiségű eb-
eseién is félelmetes fegyverré alakítható.
10. Légy nyugodt a mozgásban
A dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban a gyakorló összevissza
szökdécsel, kiadja minden erejét, és a végén levegő után kapkod. Aj
igazi Tai Chi Chuan-t úgy gyakorolják, hogy a gyakorló mozgásban
van ugyan, mégis teljes nyugalomban marad. Akkor a mozgások
lassabbak és jobbak. A „lassú " azt jelenti, hogy a he- és kilégzés mély
és lassú, a Chi leereszkedik a Tan-tien pontba. így a véredények
sértetlenek maradnak és nem lép fel fáradtság. A tanulónak mindezeket
meg kell szívlelnie, az utasítások értelmét fel kell fognia.	fl
A tíz pont három csoportra bontható. A három csoport jelentőségéről
és az egymással alkotott egy ensúlyáról már az előzőekben volt szó. Az
első öt pont a test, illetve annak tartásáról ad számunkra útmutatást,
a következő három az energia, az utolsó kettő az elme illetve a tudat
irányítására utal. A fejlődés során a tíz alapelemet lépésről lépésre kell
megvalósítani, tehát először a test, majd az energiák, végül a tudat
szabályozását.	V
Az elme
Tudatunknak egyik megjelenési formája az elme. A Tai Chi C/j^j
bán az elme inkább problémát jelent, mint hasznot. A gondolkozás
bár szükséges — a gyakorlatok bizonyos csoportjában gátló hatást q -
ki. Maga a gondolat akkor jelenik meg, ha az elme megragadta a 01
tapasztalását. Ha a tudati folyamatok leragadnak, a koncentrác1 oj
leragad, ami a vi
mindent nem úgy látunk, ahogy az valójában van, ez
egyensúlyvesztést okoz, ami viszont teljesen felborítja szervezetű
d cl LLldclll 1U1 y dll idlAJIx 1V L	1 IdlXj Cl Ivvlivvi
lág beszűkülését hozza létre. Ha beszűkül a világ? .
ÜMMBM^^M^Mpedig érzel^-
128
3 hanggal együtt ütni, mivel hamarosan olyasmire gondolunk
. l • .__________________1_*__••_________•__1__z___1__
hogy pe
ikertclcn ütéseink feletti gondolataink is elterelnek. Ilyenkor tévesztjük
nwanaz annál sikeresebb lesz a gyakorlat. Hosszabb gyakorlások után
"r'	\	f 1	1 1 1	zz 1 z	1 ..	| X z 1	1
Áz ilyen állapotok elérésére több módszer létezik.
ngését. A gyakorlás közben fontos a gondolatoktól való
a ' £z nem a gondolatok elnyomását jelenti, hanem a
íüggctzsU|<t<5| való tartózkodást. Ahhoz, hogy megtapasztaljuk,
. függünk a gondolatainktól, végezzünk cl egy igen kedvelt
nK L^htot Kérjük meg a barátunkat, hogy álljon mögénk, és még
gyatempóban tapsoljon össze-vissza, ritmus nélkül. Az elöl álló
z 1 Jatd a taosra ütni. Látni fogjuk, hogy csak rövid ideig leszünk
tflauaw r f_________^1.
»ldául „most biztosan tart egy kis szünetet" — mivel már sokat
solt egyszerre —s vagy „mikor tapsol már?”. Néha a sikeres és
leérteién ütéseink feletti gondolataink is elterelnek. Ilyenkor tévesztjük
1 Minél jobban elérünk arra a szintre, ahol a taps és az ütés egy és
ugyanaz, annál sikeresebb lesz a gyakorlat. Hosszabb gyakorlások után
képesek leszünk a leggyorsabb külső hatásra is könnyeden válaszolni.
Az ilyen állapotok elérésére több módszer létezik.
Kínában például igen kedvelt módszer a figyelem elterelése. Ebben
az esetben a gyakorló gondolatait zenehallgatásra, olvasásra, vagy
egyszerűen a külvilág, a táj szemlélésére tereli. Azoknak az embereknek
ajánlható ez, akiknek gondolatai zavarosak. Nehezebb gyakorlat ennél
az, amikor a gyakorló a gondolatok önmagukban való feloldására
figyel. Az így megszerzett nyugalom igen stabil és mindenre kiterjed.
A Bodhidharma által kidolgozott meditációs rendszer, a Chan tartalmaz
módszereket a fenti nyugalom elérésére. A Chan módszerei közül az
első az, hogy a tanítvány arra koncentráljon, hogy koncentrál.
Magyarországon több meditációs központ létezik, melyek aktívan
tevékenykednek. Ezekben a centrumokban megtanulhatók a
meditációk alapjai.
Sok módszer között létezik egy igen kreatív, de éppen ezért veszélyes
gyakorlat. Itt a tanítvány sem a gondolatok elnyomásával, sem az
önmagukban való megnyugtatásával nem próbálkozik, egy szerűen csak
, A taoizmus
	dinciy vciuk együtt iiMiupviyvg a icngci tcic.
0*at°kat jó barátnak tekintik, de semmi esetre sem irányítónak.
[övid időn belül
hétért í
en8edi a gondolatok megjelenését.
woizmus nagymesterei ezen a szinten a gondolatokat olyan nagy
A tapasztalják, amely velük együtt hömpölyög a tenger felé.
n £ .	LZCIA ULllCUV LVIKll 1L1!\, UL ^Ulllllll	U 3V 111 11 out in/iiarv.
Trésül a koncentráció erejéről tudnunk kell, hogy ahol a Yi,
hon '* UV,U1 otT *esz a is. A fenti mondat jelentősége olyan nagy ,
Lk_. a rég' időkben csak a kolostorokon belül használt könyvekben
- Unt róla. A Yz irányítja a Cbi-t, és a légzés mozgatja, azaz a
juttatja el oda, ahova a tudat kívánja. Ha viszont a tudat szétszórt,
129
a Chi nem tud összegyűlni egy pontban, így az ilyen gyakorlás telje
hatástalan. Emiatt is fontos a koncentráció egy ponton tartása.
Wei Wu-wei
A Wei Wu-wei olyan belső nyugalom, amelyben spontán, pontos,
reakciók születnek meg. A tudati elengedettség során, elengedjük az
elme zavaros termékeit, a zavaró gondolatokat és érzelmeket. Ez nem
azt jelenti, hogy nincsenek gondolatok és érzelmek, hanem azt, hogy
egyrészről nem engedjük, hogy befolyásoljanak, másrészről pedig azt,
hogy előreengedjük a valódi, neveléstől és körülményektől független
Énünk reakcióit, érzelmeit. Valódi nyugalom és öröm csak erről a
szintről jöhet. A Wei cselekvést, a Wu tagadást jelent. Cselekvés a nem
cselekvésben. A nem cselekvés az elmére utal, míg a cselekvés a valódi
belső Énünk tevékenységeire. Idővel, mindenki tapasztalni fogja, hogy
mindaz, ami legmélyebb bensőnkből jön, jó és félelem nélküli. Semmi
zavarodottat nem fogunk ott találni.	fl
Az elme lassú, ha nincs a Wei Wu-wei állapotában. Ez azért van, mert
az elme mindent ellenőrizni akar, vagy azért, mert ragaszkodik, vagy
azért, mert fél. Ez az ellenőrzés időt követel. Ha viszont elengedjük
félelmeinket és ragaszkodásainkat, a tudatban megjelenik az a tér,
amelyben tükörszerű gyorsasággal tudunk reagálni.	I
„Adj birkáidnak tágas legelőt, hogy terelgethesd őket”
Suzuki, zenmester
gymértékben lelassítja^
helyzetben, amelyekJ
or vencquK cszre, amikor valaki l1ir^.
valami esetlen mozdulattal Prc^3.’ ;
____- ______valaflj
alkalmazni tudjunk*
un*-
Amikor az agy a szemünkön keresztül érzékeli a külvilágot, akkor i
behatásra adandó reakció csak hosszú idegpályákon át fog létrejönni.
Ilyenkor az agy átgondolja, feldolgozza és végül kitalálja, hogy mjj
kellene tennie. Ezt a folyamatot rengeteg más gondolattal és fő e8
zavaró érzelmekkel együtt végzi, ami nao/--------------	.
reakcióidőt. Fontos tudnunk, hogy a Wei Wu-wei egy bizonyos szinJj
csak azon reakciók közül tud válogatni vész
mélyen elraktároztunk. Ezt akkor vehetjük észre
felénk nyúl. Megijedünk, és -----------------
megvédeni magunkat. Nem egy betanult szép hárítással, hanem v
mással. Ahhoz, hogy' egy mozdulatot spontán i
nem csak az agyunkban, hanem a lényünk mélyén is át kell érezn
Ha mélyen átérezzük a mozdulatot, amikor tanuljuk, akkor az r
130
, hanem a gerincvelőben rögződik. A Wei Wu-wei innen már
ag)'ban' i^gmclheti azt, amire szüksége van.
állapotban az ember energetikailag képes egyesülni a
' ückal Ha ez sikerült, akkor tanulás közben esetleg képes lehet olyan
bességgeh erővel illetve lágysággal ütni, ahogy addig még soha.
Fnnek az egyesülésnek az is előnye lehet, hogy teljesen átérezhetjük,
Ennek azé.
tudatában lehetünk társunk cselekedeteinek.
További előnynek tekinthetjük ezen állapotnak a mindennapi életre
gyakorolt hatását. Képesek leszünk úgy reagálni a mindennapi
éíetszituációkra, hogy nem csak a saját akaratunkat visszük egy
kapcsolatba, hanem a sejtésen kívül mélyen átérezzük, hogy mit is
szeretne a másik.
ÖSSZEGZÉSKÉPP A WEI WU-WEI KÉT ELLENSÉGE
1. a győzelemhez való ragaszkodás, illetve
2. a vereségtől való félelem.
A WEI WU-WEI ÁLLAPOT BELSŐ ÉS KÜLSŐ TULAJDONSÁGAI
Nyugalom
Miközben sétálunk az utcán, rengeteg információt próbálunk
megragadni a másodperc töredéke alatt. A koncentráció Chi-t igényel,
azt a fajta Cbí-t, amit a test gyűjt össze alvás során. Az alvás mennyisége
es minősége továbbá az alapvető energiaszintünk együtt határozzák
hogy egy nap mennyi energiát használhat fel az elménk. Ezért,
sok információt próbálunk feldolgozni, kevés energia jut egyre. Ez
c u etes eredményeket hoz. Ha viszont a tudatunk nyugodt és nem
ja meg a számára felesleges dolgokat, akkor sok energia marad a
tu^e^eSe^re’ A d°lg°k ilyenkor önmagukban megnyugszanak, így a
S2/ crosen képes koncentrálni arra, amire akar. Nem válik
nyu^’ éS ez^ta^ a dolgok összeszedettek, megbékéltek lesznek. A
tagad'°m me&tartasa mozgás közben úgy történik, hogy az elme nem
amely i?10? ma8at a mozdulatot. A megragadás merevséget okoz,
Enged'L a^andósul, görcsössé teheti az elménket és a testünket.
v®lnak A 3 ni()zduHtokat önmagukról áramlani, ezáltal könnyűvé
valami] - gor,d°latok akkor jönnek létre, amikor az elme megragad
ektie fel? i erzetet* a támadás, érzékeljük annak veszélyét, erre az
egesen pánikba esik, és már azon gondolkodunk, hogy mi is
131
történik, ha megütnek. Ekkor biztosan meg fognak ütni. A gondolatok
jó szolgák, de rossz tanítómesterek. Bármiféle gondolatok által keltett
érzelem felborítja az energia keringését a testünkben. Mindenki érezteI
már a gyomorszája tájékán a szorongató érzést sírás vagy ijedség esetén.
Ilyenkor az energiák arra a pontra összpontosulnak, emiatt ott
különösen sérülékennyé válik a test.	J
A nyugalom állapotában a légzésünk mélyül és lassul. De ez visszafelé
is igaz, ezért gyakorlásnál egyaránt hatunk a tudatunkra, és a
légzésünkre. Ha a parancsnok megnyugszik, akkor az energiák is lefelé
szállnak. Erővel lenyomni őket nem ajánlatos, lévén igen veszélyes:
ájulással, rosszabb esetben helyi vérzéssel is járhat. Az energiák
aláereszkedésük során összegyűlnek a ' lan-tien-ben, és onnan látják el
a testet. Ez azonban csak akkor történik így, ha az Chi-t engedjük
áramlani. „A tanulónak mindezeket meg kell szívlelnie, és az utasítások
értelmét fel kell fognia.”	I
A valódi nyugalom spontán jelenik meg belülről, a tudatunk
mélyéről. Ez a nyugalom olyan átható és lágyan erőteljes, hogy tényleg
semmi sem tudja elbizonytalanítani, még a legidegesítőbb
környezetben is megmarad.	|
A belső nyugalom nem egy' fix állapot, nem lerögzítettség valamihez.
Ha valamit megragadunk és nem engedjük el, mert úgymond jól |
érezzük vele magunkat, akkor az még nem a valós, a feltételekhez nem
kötött nyugalom. A belső nyugalom mozgékony, nincs benne semmi
fix, nyílt, félelemtől mentes, minden érdekli, de semmi sem köti meg,
tele van energiával, friss és éber. A megnyugvás a zavar elengedése,
pedig a dolgok elnyomása.	I
Nyíltság
A nyíltság abban a térben teremtődik meg, amel,
között hagyunk. Ez a tér az elsődleges feltétele annak, hogy
reagáljunk egy váratlan szituációra, ahogyan arra re
lehet fogni úgy, hogy a technikák, mi
elraktározott a gyakorlás során, bizonyos fiókokban ren
AWeiWu-tveb	, . _	.
és ahhoz, hogy ez így működjön, nekünk tényleg semmit
tennünk, csak engedni, hogy nyugalomban legyünk. A mély n> u^sS.ll
a saját belső valós tulajdonságunk egyike, melyet nem kell fáradó^
megteremtenünk. A zavart tudatállapot fenntartása viszont '^^1
munkát és erőfeszítést igényel, hiszen folyamatosan táplálni, fog 3
Ivet köztünk és a társunk
________ágálni kell. Ézi
elveket az ember mé
1 gTüAvnaj	_____dezodnek I
pontosan tudja, hogy melyik fiókot mikor kell előhív
„	« t	1	_„Za. rPfTl
iy ny**^
piálni, tog,alk
Ljll vele. Ha a tudati nem-cselekvést létrehozzuk — ez a Wu-wei —,
íjcor a valódi cselekvés — a Wei — kibontakozhat.
Életünk során legtöbbször spontán kerülünk a Wei Wu-wei állapotba,
nem is vesszük észre, hogy abban vagyunk. Ahhoz, hogy képesek
legyünk ezt az állapotot tudatosan elérni, a következő gyakorlat
ij jnlottz
Üljünk le kényelmesen, egyenes háttal a talajra. Hunyjuk be
szemünket, és mélyeket lélegezve nyugtassuk meg szervezetünket.
Mikor ez megtörtént, lágyan pásztázzuk végig testünk minden egyes
részét, és próbáljuk megérezni testünkben az életet. Ezek után
figyeljünk a körülöttünk lévő védtelen térre, és próbáljuk
megtapasztalni annak végtelenségét. Erezzük, hogy körülöttünk az
univerzum, és mi vagyunk a közepén. Ez az érzés járja át testünk
minden porcikáját. Ebben az állapotban időzzünk addig, míg
koncentrációnk el nem tompul.
133

NEGYEDIK FEJEZET
a Tai Cbi Chuan gyakorlása
Előkészítő gyakorlatok
Mielőtt valaki a Tai Chi Chuan formagyakorlatának elsajátításához
kezdene, ajánlott néhány alapvető technika megtanulása. Erre azért is
szükség van, hogy a tanítvány egy-két technika nagyszámú ismétlése
nMn mielőbb ráérezzen zTai Chi Chuan mozgásainak ízére, hangula-
tára. Ennek segítségével a gyakorlatok könnyebben memorizálhatók,
és a kisebb részletekre való ráérzés magától kialakul.
Gyakran előfordul, hogy a kezdő az új technikákat teljes mértékben
az agyával szeretné megjegyezni. Ez téves és kényelmetlen hozzáállás
két okból is. Egy részt a Tai Chi Chuan technikái annyira részletesek
és precízek, hogy megjegyzésük komoly szellemi munkát igényelne,
másrészt a technikák annyira a belső természetünk kivetülései, hogy
egyszerűen érzéseinkre hagy atkozva azok maguktól kibontakoznak. Ez
azt jelenti, hogy amikor egy új technikát gyakorlunk, ne akarjuk azt
megjegyezni, ne akarjuk azt rögtön az elején jól csinálni. Egyszerűen
élvezzük az egészet a szívünkben és az agyunkban egyaránt, azután
meglátjuk, hogy teljes részletében emlékezni fogunk a korábban tanul-
takra. WJ
Tizenhárom Állás
^Tizenhárom Állás mindegyik lat Chi Chuan stílus alapja. Öt lépés-
0 nyolc kéztatásból áll. Az öt lépés megfelel az Öt Elemnek vagy
tozási Állapotnak, és a kezek valamint a felsőtest tartását szabá-
k °ZJf i 3 ny°lc kéztartás pedig a Pa Kua nyolc alapjelének, a Kua-
felel meg, ezek viszont a lábak helyzetét adják meg.
^melegítő gyakorlatok
^JKÖRZÉSEK
főzzünk fejünkkel mindkét irányba nagy ívben (4-1-4-4. ábra).
135
4- 7. ábra
4-2. ábra
4-4. ábra
4-5. ábra
4-6. ábra
4-8. ábra

- Fordítsuk mindkét oldalra fejünket kétszer úgy, hogy elő*2
egy gyors rövidet majd egy hosszút húzunk rajta (4-5., 4-6. ao *
136
4-12. ábra
4-14. ábra
Közelítsük a fejünket a fülünkhöz mind a két irányba úgy, hogy
először egy gyors rövidet majd egv hosszút húzunk rajra (4-7.,
4-8. ábra).
KÉZFEJGYAKORLATOK
*tl ^aRosan át mozgatnunk annak érdekében, hogy az
adni 026 }>n7 *”etve meridiánok akadálymentesen át tudják
^egymásnak energiájukat.
főzzünk kifelé (4-9-4-1 1. ábra) illetve befelé (4-12-4-14.
£e^a' ny*tott tenyérrel, úgy, hogy a tenyerek ne forduljanak fel-
137
4-16. ábra
4-15. ábra
4-18. ábra
4-20. ábra
4-19. ábra
-	Emeljük fel fejmagasságba kezeinket, ujjhegyeinket érintsük össze
és feszítsük lefelé kézfejünket kétszer, majd toljuk le karjaink*
hasmagasságba, felfelé álló ujjakkal és egymás felé néző ténye*
rekkel. Ebben a helyzetben feszítsük vissza kézfejünket (4-1
4-16. ábra).	1
-	Emeljük előre kezünket előreálló ujjakkal, lefelé néző tenyérre •
Megtartva a tenyér állását, jobbra-balra mozgassuk kézfejünk
úgy, hogy először egy rövidet, majd egy hosszút húzunk ra|
(4-17., 4-18. ábra).	, J
-	Nyújtsuk előre karunkat és szorosan ökölbe zárt tenyérrel
rözzünk kifelé úgy, hogy a tenyér felfelé nézzen (4-19., 4-*"|
ábra).	1
138

4-22. ábra
4-24. ábra
4-25. ábra

Nyakhát útögetés
Ujjaink párnáival ütögcssük nyakunk hátsó részét közvetlenül a
gerinc mellett lentről fölfelé. Ez segít feloldani a fejben lévő
feszültséget (4-21. ábra).
Füldob íNK
' együk fülünkre tenyerünket hátranéző ujjakkal, és az ujjakat
egymáson pattintgatva ütögessük nyakunkat 24-szer (4-22. ábra).
^^gyakorlatok
féljük fel boka magasságba lábfejünketés körözzünk vele mind-
 ed néhányszor- ügyeljük arra, hogy állandó sebesség-
- c7 e?,assan forogjanak a lábfejek (4-23., 4-24. ábra).
K	,e ll,ctve fel lábfejünket legalább 4-5 másodpercig ki-
UrtVa a két helyzetet (4-25., 4-26. ábra).
139
4-26. ábra
4-2 7. ábra
4-28. ábra
4-29. ábra
4-32. ábra
4-33. ábra
140
ír n'ciunk ki talpéllel oldalra, kissé megfeszítve az egész lábat,
[ id emeljük föl térdmagasságba a lábfejünket és rúgjunk ki
 ézsút előre talppal, ugyancsak megfeszítve az egész lábat (4-
27-4-29. ábra).
fÖRZSKÖRZÉS
Álljunk egyenesen, emeljük fel karjainkat fejünk fölé felfelé néző
tenyerekkel, majd toljuk csípőnket jobbra és dőljünk be felső
testünkkel balra. Ebből a helyzetből indítva forgassuk felső tes-
tünket jobbra úgy, hogy közben a lábak enyhén hajlítottak és a
csípő is a lehető legnagyobb kört írja le (4-30-4-34. ábra).
4-39. ábra
141
HAJOLGATÁS
Álljunk egyenesen,
emeljük fel karjainkat
fejünk fölé felfelé
néző tenyerekkel,
majd toljuk át súlyun-
kat a bal lábra és for-
duljunk el jobbra. A
jobb lábfej legyen fel-
feszítve, melyre len-
dületesen hajoljunk rá
úgy, hogy a bal ke-
zünkkel érintsük meg
a jobb bokánkat, és a
4-4 7. ábra
jobb kezünket, az ujjakat összezárva lendítsük hátra felfelé. Ebből a
helyzetből egyenesedjünk fel ismét, majd balra fordulással ugyanúgy
hajoljunk előre a bal lábra is (4-35-4-40. ábra).	
VESEGYAKORLAT
♦ «
Okölbe zárt kezeink hátsó felével ütögessük vesénket felváltva, a len-
gő bordák magasságában. Ezután tegy ük tenyerünket a vesékre és dör-
zsöljük a rajzon látható ív mentén erősen mindaddig, míg fel nem me-
legszik. Ezután hagyjuk tenyerünket a vesén és érezzük, amint a kép-
ződött hő a vesén át előre, aTan-tien-be áramlik (4-41., 4-42. ábra).
Alapállás és testtartás	I
A test izmainak szabályozásával kapcsolatban, két dolgot kell clsajátP 
tani: az első a test teljes elernyesztcse, a második az ellazítás. A kettő 
nem ugyanaz. Az elernyesztéskor a testnek nincs tartása — az izmok I
mintegy elvágva a kapcsolatot az agyi idegközponttól, munkavégW^H
nélküli, teljesen oldott állapotban vannak. Ez nyugodt tudatailapott* 9
könnyen megvalósítható. Az ellazított izmok viszont képesek olya® 
munkavégzésre, melyhez nem járul komolyabb erőfeszítés. Dinam#' 
muson, egyfajta belső lendületen és nagyfokú alkalmazkodóképcjJ^^B
gén alapszik. Néhányan ezt olyan magas fokon űzik, hogy bármi*
izomfeszítés nélkül akkora erőt fejtenek ki, amekkorát egy átlagén®*
feszített izmokkal sem lenne képes. Ha energetikailag nézzük meg * M
két izomtartást, akkor az elernyesztés inkább energiahúzó hatású, H
r kJ
átlagé1™*
142
mpáíó hatású. Az elernyesztés és a lazítás is először az izmok-
1	*" — JP	~T	— f
<*» kik végeztek már ilyen relaxációs gyakorlatokat, tapasztalhatták,
CIjCrgják elernyesztésekor néha kimerüléshez hasonló fárad-
éreztek. Ez nem rossz jel, ugyanis ilyenkor az történik, hogy a
^•akorló energiái, az egyik legyengült vagy beteg szervében gyűltek
Addig, míg ebbe az elernyesztett állapotba nem került, az ener-
kénytelenek voltak a hétköznapi munkavégzésre fordítódni. Ez a
u Kc,,7	. .	11	4	1 f • 1	1	> fi
ti-Li szervekben — ezáltal azok egészségessé váltak —, akkor gyűlik
össze az energia a lan-ííeH-ben. A testtartás szempontjából a leg-
rosszabbak a helyi feszültségek. Ezeket masszázzsal, kiropraktikával
résznek lazának, illetve ernyedtnek kell lennie. A testtartás pedig legy en
^/-pályák kitágulnak és az energia eljuthat bárhová, a lazítás
t’' 3 umpáíó hatású. Az elernyesztés és a lazítás is először az izmok-
őbb a belső szervekre, végül pedig az energiákra terjed ki.
^végezlek már ilyen relaxációs gyakorlatokat, tapasztalhatták,
íz energiák elernyesztésekor néha kimerüléshez hasonló fárad-
éreztek. Ez nem rossz jel, ugyanis ilyenkor az történik, hogy a
~ssze" Addig, míg ebbe az elernyesztett állapotba nem került, az ener-
zi kénytelenek voltak a hétköznapi munkavégzésre fordítódni. Ez a
fí^iChíf vagy védekező energia. Csak ha már elég Chi halmozódott
fel a szervekben — ezáltal azok egészségessé váltak —, akkor gyűlik
össze az energia a Tan-tien-bcn. A testtartás szempontjából a leg-
rosszabbak a helyi feszültségek. Ezeket masszázzsal, kiropraktikával
vagy tornával fel kell oldani. A Chi Kung gyakorlása során minden test-
résznek lazának, illetve ernyedtnek kell lennie. A testtartás pedig legy en
könnyed, még ha nagyobb fizikai munkát is követel tőlünk. Ha eze-
ket képesek vagyunk elsajátítani, akkor erős alapokkal folytathatjuk a
gyakorlást, o ’ űrfö*.
Gerinc
Nagyon sok belső szervi betegség, rossz járás és helyi izomszorulás
származhat a gerinc rendellenességeiből. Mivel a gerinc igen laza szer-
kezetű, rendkívül sérülékeny. A csigolyák könnyen elmozdulhatnak
egymáshoz képest, és új helyükön hamar bejáródhatnak. Ez legtöbb-
ször különösebb fájdalom nélkül történik, és csak akkor vesszük észre
a problémát, amikor a mozgásunk már meglehetősen eltorzult. Ritka a
teljesen egészséges gerinc, ezért időnként érdemes megnézetni egy
hozzáértő orvossal vagy' ki topraktárral, mivel a gerinc bárminemű rend-
e enessége erősen blokkolhatja az energiát. A gerinc mentén fut tes-
Jjnk két legfontosabb energiacsatornája, a központi oszlop és a Tu
. *Abennük keringő energia áramlását a helytelen gerinctartás meg-
járhatja. f,
fels"Cner^Ia szemPontíából a gerincben kétirányú folyamat zajlik: a
y- részben lévő Yang energia a gerincet felfelé, az alsó részben lévő
Irán	lefelé húzza. Abban az esetben, amikor ezek az erő-
Yin módosulnak, a testtartás hibássá válik. Ez a legtöbb esetben a
EX. iTCr^ra vonatkozik, ezért a gerinc összenyomódik, és idővel ki-
a gerincferdülés.
143
4-43. ábra
4-43a. ábra
íjállás elölről
4-44a. ábra
Fordított íjállás
elölről
Lépésgyakorid tok
Mivel a Tdi Chi Chuan az erőt a lábakból húz- I
za felfelé, ezért először az alapvető lépéstej 
nikák elsajátításával kell kezdenünk. Ezek akö- I
vetkezők:
AZ ÜRES-LÉPÉS" GYAKORIATA	
Az „Üres-lépés” gyakorlat során két alapállást, 
az íjállást és a fordított íjállást vesszük fel súly- H
áthelyezés közben váltogatva.	B
A gyakorlatot azzal kezdjük, hogy álljunk fel
egy vállszélcsségú íjállásba, melyben a lábak 
i	✓ i <	_ _________i____
hosszú lépésnyi távolságra legyenek egymásiui.
Az elülső lábfej előre, a hárulsó rézsűt kifelé
álljon. Az állásba kényelmesen üljünk bele, ami 1
azt jelenti, hogy a felsőtestet egyenesen tartva i
a csípőt leengedjük. Az elöl lévő térdet hajlít®
suk be annyira, hogy ha lenézünk, a lábujjakat 
eltakarja. Ebben az állásban az elöl lévő láboöB
van testünk súlyának közel 70%-a a hátsói®
pedig a maradék 30% (4-43. ábra). ,H
Miután felvettük az íjállást, toljuk hátra su 
lábfejek
pedig a maradék 30% (4-43. ábra).
Miután felvettük az íjállást, toljuk hátra su
lyunkat a hátulsó lábra, megtartva az L
tartást. A törzs ne forduljon el, és a láb fej
maradjanak a talajon. A gyakorlat akkor jó,
a súlyáthelyezés közben a köldök párhuzam
san mozog a talajjal, ami azt jelenti, 0
amennyit hajlik az egyik láb, annyit nyu
másik, és viszont. Ebben az állásban, nie®
144
jállásnak hívnak, ugyancsak 70-30%-os a súlyelosztás (4-
tordíto” i)
1)
fordított íjállás felvétele után toljuk vissza súlyunkat az íjállásba,
ndvégig megtartva a párhuzamos mozgást. Majd ismét toljuk elő-
jjátra súlyunkat, váltogatva a két állást. Egy' alkalommal 15-30 súly-
ZhJyezésr végezzünk mindkét oldalra.
Megjegyzés
- A gyakorlat során a kezeket érdemes hátul a keresztcsonton össze-
kulcsolva tartani, annak érdekében, hogy ellenőrizzük, nem to-
lódik-e a keresztcsont túlságosan hátrafelé. Ezenkívül egy olyan
energiakört is lezár ez a tartás, amely könnyíti a felsőtest ki-
egyenesedését.
A súlyáthelyezés az egyensúly szempontjából akkor lesz stabil, ha azt
nem ernyedten, hanem kissé nyomatékosan végezzük. Ezalatt tartsuk
könnyedén a felsőtestet.
járás Előre l.
Járás előre három lépésben:
alapállásba és bal lábra való sulyáthelyezés közben húzzuk be
jobb lábunkat közvetlen a bal mellé. Mindkét láb legyen hajlítva, jobb
sarok a levegőben. Körívesen lépjünk ki jobb sarokra rézsűt jobbra úgy,
hogy a súlyúnk mindvégig a bal lábon maradjon. Majd toljuk előre
súlyúnkat hogy' a köldök párhuzamosan mozogjon a talajjal, íjállásig,
tzutan folytatólagosan húzzuk be a bal lábunkat a jobb mellé, szintén
megtartva a jobb lábunk hajlítottságát. Most lépjünk ki bal lábbal ré-
’ ^ugPnúgy toljuk előre súlyunkat a jobb lábra. Innen foly-
nék a.8.osan ,lu^uk be a jobb lábunkat a bal mellé és folytassuk a lé-
145
4-47. ábra
4-40. ábra
n ii
4-49. ábra
4-50. ábra
4-51. ábra
4-4 7a. ábra
Hibás kilépés jobb lábbal
járás Előre ll.	|
Ez a gyakorlat öt lépésből áll: fl
1. Álljunk alapállásban összezárt
lábakkal és kissé behajlított térdek]
kel. Ebből a helyzetből indítva lég
jünk ki körívesen a jobb lábbal tfl
zsút előre. Lépéskor először a
kát tegyük a talajra felfeszített 1*
fejekkel úgy, hogy a súlyunk teljes részét a bal lábon tartsuk. APr
sarok éppen csak érinti a földet. Ügyeljünk arra, hogy ezalatt a ba J
hajlított legyen és a gerinc maradjon egyenes. Ezt úgy érhetjük 3 „
könnyebben, ha a csípőt kissé hátra és lefelé toljuk, mintha le sze
146
4-54. ábra
4-55. ábra
4-53. ábra
4-56. ábra
nénk ülni egy székre. Ennek be-
gyakorlásához néha időre van
szükség, ezért ne veszítsük el tü-
relmünket (4-53-4-55. ábra).
2. Toljuk súlyunkat az elöl levő
jobb lábra, melynek talpát most
már lehelyezzük a talajra. Ezzel
felveszünk egy jobblábas íjállást. A
súlyáttolást természetesen az „Üres-lépés" nél
leírtak szerint végezzük (4-56. ábra).
’ ^állásból toljuk hátra súlyunkat fordított
?a „ a’azza’a különbséggel, hogy a jobb láb-
h ujjait emeljük fel a talajról. Ezt a helyzetet
“"^állásnak hívják (4-57. ábra). '
kot	törzsünket jobbra kifelé 45 fo-
toliuV- fejjel együtt, közvetlen ezután
fordít V,S^Za súlyunkat a jobb lábunkra, kifelé
a hát. . Násba. Folytatva a súlyáthelyezési,
innen f ^at zaríuk a jobb mellé, majd
PéseL ? ' tarva a gyakorlatot ismételjük a lé-
a másik lábbal (4-58-4-65. ábra).
í.ányérállás elölről
147

4-60. ábra
4-63. ábra
4-64. ábra
JÁRÁS ELŐRE III.
Ez a gyakorlat megegyezik az előzi
felé fordítjuk a lábfejeket fordított
He*
ível, csupán nem kifelé, hanem
íjállásban.	1
148
4-66. ábra
* ,4-70. ábra
4-68 ábra
4-69. ábra
Járás Hátra
A Járás Hátra gyakorlat során
j^anúgy kulcsoljuk össze a keze-
n q’k' most nem a keresztcsont-
a atul, hanem az alhasnál elöl.
díJ? 3- ípést most hal lábas for-
felvá* i *fköl ’ncb'tjuk. Az állás 4_72 áh
le ’B kk” c!neljük meg az elöl
Vesszük k miközben kissé behajlítjuk a jobb térdet. Ezzel le-
biztosít k • a testünk súlyának ráeső részét mely lehetőséget
iábat a i kk * a^abnazásánál a gyors lépéshez. Emelés után zárjuk a bal
t	mellé, majd nyújtsuk ki bal lábunkat hátrafelé megtartva
149
a függőleges egyenes tartást. A hátul lévő bal lábnak csak a lábu- J
tegyük először a talajra, megtartva testünk súlyát a jobb lábon. J3
a lépés az előzőekhez képest legyen magasabb és felfelé ívesebb
tán letettük a bal láb ujjait a talajra, tegyük le a talpat is, majd tol ’t
rá súlyunk 70%-át, melynek végén az elöl lévő jobb lábfej sarkát kS
felemelve fordítsuk kifelé egészen az egyenes lábfej tartásig. p3
vesszük fel a fordított íjállást.
Ha ez megtörtént, emeljük fel a jobb sarkat, húzzuk be jobb lábuJ
kát a bal mellé, és folytassuk az egész gyakorlatot most a jobb lábbal
hátralépve. így ismételgessük a lépéseket (4-66-4-72. ábra). ।
Alapgyakorla tok
Tolás	’
A következő gyakorlat segít abban, hogy aCbi felhalmozódását meg-
érezzük a testünk egyes részein.	J
Álljunk jobb lábas íjállásba és nyújtsuk előre mindkét kezünket váll-
magasságba. Ezután tegyük át a testsúlyunkat a hátsó lábra és könyök-
lesüllyesztéssel indítva húzzuk be kezeinket a mellkasunk elé. A hátsó
helyzetben helyezzük a kezünket úgy, mintha valamit el szeretnénk
tolni. A lábak fordított íjállásban vannak (4-73., 4-74.ábra).	I
Ezután a testsúly jobb lábra való visszahelyezésével toljunk is előre
mind a két kézzel. A kinyújtott helyzetben tartsuk a tenyereket könnye-
dén nyakmagasságban, felfelé néző ujjakkal (4-75.ábra).	V
4-73. ábra
4-74. ábra
150
L helyzetből többször ismételjük a gyakorlatot mindkét oldalra.
I^^Aűdig, míg szétválasztjuk a kezeket, ügyeljünk arra, hogy a tes-
tünket "lég ne toljuk hátrafelé.
Légzést úgyr irányítsuk, hogy húzáskor lélegezzünk be és tolás-
kor pedig ki.
A gyakorlat során ügyeljünk arra, hogy a kezek mindvégig váll-
B szélességben legyenek egymástól és a könyökök lógjanak.
1 Ha a gyakorlat kivitelezése már helyes, akkor koncentráljunk arra,
hogy a technika során a kezekkel kékes energiagömböt fogunk, melyet
elore-hátra tologatunk a térben. A tologatás következménye — mint
látni fogjuk — az lesz, hogy a gömbünk egyre jobban megerősödik és
megnő. Ez pedig azt fogja eredményezi, hogy a kezünk ujjai annyira
felpuffadnak, hogy szinte nehéz lesz behajítani azokat, és a tenyerek
közepe erősen felizzik. Ez a belső Cbt-nyomás következménye. Ahhoz,
hogy az így összegyűjtött energiát elraktározzuk, az egymáson lévő
kezeinket tegyük a Tan-tien-re, és koncentráljunk arra, hogy a Chi a
TtfM-ft'eM-ből a vesékbe áramlik. (A férfiaknak a jobb kezük legyen alul
a nőknek a bal).
A Majmok Visszaterelése a hegyekből
Ebben a technikában a Lépés Hátra nevű gyakorlatra építünk egy kéz-
technikát, melyet először külön gyakoroljunk be a 4-76-4-79. ábrán
látható módon.

151
4-78. ábra	4-79. ábra
A jobb kezet nyújtsuk előre felfelé néző ujjakkal, a balt pedig
süllyesszük le a köldök alá olyan helyzetbe, mintha egy gömböt tarta-
nánk benne (4-76. ábra).	JH
A bal kezet az ábrán látható ív mentén emeljük hátra fej magasságba
rézsűt felfelé néző tenyérrel, derékszögben hajlított könyökkel. A bal
kéz emelése közben, az emeléssel összhangban a jobb kart nyújtsuk
előre és fordítsuk felfelé tenyerét. A tekintet hátra a bal kéz felé irá-
nyuljon (4-77. ábra).
Mindkét könyök egyidejű süllyesztésével kezdjünk előretolni bal te-
nyérrel. Amikor a bal tenyér a fej elé ért, a tekintet is forduljon előre
(4-78. ábra).	fl
A bal kézzel befejezve a tolást, húzzuk a jobb kezet felfelé fordítva a
köldök alá (4-79. ábra).	fl
4-80. ábra	4-81. ábra
4-82. ábra
152
<1 helyzetből indítva folytassuk a gyakorlatot a másik oldalra
í^tprhnikát már jól begyakoroltuk, próbáljuk meg lépéssel
. Ha a kent <
eg}’ötT IS'k c|őre jobb lábbal fordított íjállásba. A jobb kezet nyújtsuk
HrElfri; néző ujjakkal, a balt pedig süllyesszük le a köldök alá. A
^Sdtánvök legyen kissé kiemelt (4-80. ábra).
’ hú kezet a már ismert ív mentén emeljük hátra fejmagasságba,
'felfelé néző tenyérrel, derékszögben ha) 1 írott könyökkel. Eme-
i^Lzben, azzal összhangban a jobb kart nyújtsuk előre és fordítsuk
felfelé tenyerét. Mikor a jobb kéz a mell magasságától a fej magassá-
gi* emelkedik, a bal sarok megemelésével kissé húzzuk be a bal lábat
macskaállásba. A tekintet hátra a bal kéz felé irányuljon (4-81. ábra).
Megjegyzés:
_ A jobb kéz emelése során ügyeljünk arra, hogy a kart csak addig
emeljük, míg a jobb váll nem kezd előrefordulni illetve meg-
emelkedni. A egész tartás hasonlít arra, mintha egy nagy göm-
böt fognánk, melynek közepe a homlok előtt van.
- Asarokemelés során ügyeljünk arra, hogy a bal láb illetve a jobb
kéz egyszerre emelkedjen.
Ezek után a macskaállásból emeljük fel lépéshez a jobb lábunkat,
majd nyúljunk vele hátra. Mikor a láb már nem nyúlik tovább, tegyük
lábujjainkat a talajra úgy, hogy még ne tegyük rá a súlyunkat. A keze-
ket és a tekintetet, továbbra is az előzőkben leírtak szerint tartjuk (4-
82. ábra).
153
Miután a lábujjak biztonságosan a talajra értek, tegyük le sarkunkat
is, mely súlyunk 70%-át is húzza magával hátra. Ezalatt a bal kézzel
toljunk előre úgy, hogy amikor a jobb sarok éppen leért a földre ak-
kor a tenyér a fej mellett legyen, illetve amikor a súlyunk nagyobbik
része is a hátsó lábon lesz, a bal kar már legyen kinyújtva. A kinyúj-
tott kar vállmagasságban van lógó könyökkel és vállal, felfelé álló uj-
jakkal és előre néző tenyérrel. A bal kéz ezalatt tartsa meg mindvégig
helyzetét, csupán húzzuk le a hasunk magasságába. A tolás legvégén,
amikor a bal lábunkon a súlyunk 30%-a van csak, a bal sarkat a lábuj-
jak párnáinál fogva fordítsuk kifelé kényelmes helyzetbe. A tekintet a
bal kéz irányába tart (4-83. ábra).	B
- A bal kéz a has előtt olyan helyzetet vegyen fel, mintha a
tien-t tartaná.	I
Ebből a helyzetből ismételjük a technikát a másik oldalra is (4-841
4-86. ábra).	I
A Vadló Sörénye	J
Ezt a gyakorlatot zárt állásból indítsuk úgy, hogy mind két térd j
hajlított és a jobb sarkat emeljük fel. Ebben az állásban a mellkasa l
előtt ragadjunk meg egy képzeletbeli gömböt lefelé néző bak 1 j^l
felfelé fordított jobb tenyérrel. A bal tenyér a szív magasságába** B
gyen, a jobb pedig az alhas előtt. Ügyeljünk arra, hogy a keze M
legyenek túl közel a testünkhöz (4-87. ábra).	a
154
Tartva a kezek helyzetét ívesen lépjünk ki a jobb lábunkkal oldalra
tányérállásba. Az egyensúly érdekében a jobb kezet kissé lesüllyeszthet-
jük a bal térd felé (4-88. ábra).
A jobb kézzel egy merítő mozdulaton át közelítsük meg a bal könyö-
köt, és felfelé fordított tenyérrel, közvetlen az alkar alatt, emeljünk
előre. Emelés közben a bal kezet toljuk le hasmagasságban a csípő elé
előre néző ujjakkal, és toljuk előre súlyunkat jobblábas íjállásba. A jobb
kéz arcmagasságban van és felfelé néz. Tekintetünk a jobb kézen van
(4-89. ábra).
- Az jobb kéz felemelése hasonlít arra, mintha egy almát emel-
nénk felfelé. Az emelés akkor jő, ha az könnyed és kecses.
r . brarva a gyakorlatot toljuk hátra a súlyunkat, és kezdjük el tenye-
HKttegymással szembe fordítani, de tartsuk meg a kezek helyzetét
abra).
Kifejek fordításának befejezésével együtt, fordítsuk jobb lábfej
befelé (4-91. ábra).
hoev*1 )f,ei ^c^or<áítása után, toljuk vissza a súlyún
sarkat fel tudjuk emelni. Ezalatt a bal
hib, dlcrTlelJuk a lágy ék mi
7^;k,.a ’?bb val1 e,é (4-92. ábra)
"*8 elé és a ' kk 1	........’	lei <14 ai-
^ételiíiL ,(>bb kezct süllyesszük lefelé a szív magasságig. Innen is-
un-
után, toljuk vissza a súlyunkat a jobb lábra úgy,
tenyeret egy merítő
és a jobb kart behajlítva
emeljük fel az al-
a gyakorlatot a másik oldalra is (4-93—4-97. ábra).
A lábfej befordítása
húziíiiL3tta! atemeljük a lágy ék magasságába
Zárjuk• fk \ iT c,e anrah
ha^Aiz / a 'abat a jobb mellé, mialatt a bal kezet
155
TÉRDSÖPRÉS	1
Álljunk fel ballábas macskaállásba kissé jobbra fordulva. A jobb kezdi
emeljük rézsűt hátra, és a bal kezet süllyesztjük le egészen a ,ias/mag?L
ságáig. A jobb tenyér nézzen ferdén felfelé, a bal pedig lefelé a M
térdre, ujjaival hátra mutatva (4-98. ábra).	9
Ebből a helyzetből indítsuk a következőket:
A jobb sarok enyhe megemelésével lépjünk kissé ferdén t?lőre.
pésnél természetesen először csak a sarkat tesszük a talajra (4-99. a
A jobb kézzel ragadjunk meg képzeletben egy mozgatható göm
és toljuk azt egészen a mellkasunk elé úgy', hogy közben a tcstsL1 '
tesszük a bal lábra. Ezzel felvesszük az íjállást. A tolást úgy vég1
hogy először behajlítjuk a könyököt, így a jobb kéz egészen köze v
156
4-99. ábra
4-707. ábra
4-102. ábra
4-103. ábra
rül a jobb fülhöz. Addig, míg a kéz a fülhöz jut, a tekintet kövesse a
mozdulatot, utána már forduljon előre. A jobb kézzel való tolás köz-
én, a bal kézzel egy söprő mozdulatot végezzünk, egy elképzelt csí-
P magasságú asztalon. A bal tenyér ezalatt mindvégig lefelé néz. A
mozdulat végén a bal tenyér a jobb térd mellett kell hogy legyen. Az
^°renyíijtott jobb kéz középső ujja az orr előtt van, cs a jobb könyök
^HRhOO. ábra).
mi I C ábrán felvett helyzetből nyúljunk előre mindkét kézzel,
jvunkat helyezzük egészen a bal lábunkra. Ebben a helyzet-
ei a l'b kézfejet kissé lefelé és jobbra fordítjuk, a bal tenyér pedig,
m®*-Cr, , mozdulat során egészen felfelé fordul és felemelkedik a has
agaba. A gyakorlat egyik nehézsége az, hogy a súlyáthelyezés
157
4-104. ábra
4-10b. ábra
4-107. ábra
4-108. ábra
közben a sarok mentén a bal lábfejet kissé ki-
felé kell fordítani. Ezt úgy tudjuk a leg-
könnyebben elvégezni, hogy a törzsünket eny-
hén balra döntjük, és ez késztetni fog minket
arra, hogy a lábfejet kifelé fordítsuk (4-101.
ábra).	
Miután átfordítottuk a lábfejet, tegyük rá a
teljes testsúlyunkat és ennél fogva emeljük fel
a jobb lábat. A láb felemelését segíti az is, hogy
a felsőtestet elfordítjuk egészen balra. Ezalatt
a bal kéz egy ívet leírva hátranyúl egészen váll-
magasságig úgy, hogy az ujjai balra fordulnak,
a tenyere pedig előre néz. A jobb alkart pedig
a könyök körül befelé fordítva, a mell elé húz-
zuk tenyérrel lefelé (4-102. ábra). L
Az előző helyzetből a jobb térd emelésévé
lépünk előre úgy, hogy először a térdet emcH
jük majd csak utána nyújtsuk ki a lábat. Asíj
kát rézsút jobbra helyezzük a földre,
mind a két kart kissé húzzuk be a mellkas c
(4-103. ábra).	
A következőekben a 4-100. ábrához le,r .
*	* s
szerint tolunk előre, csupán ellentétes kezze 
lábbal (4-104. ábra).	. r.
A következő Térd söprés és Lépés gyakori*!
158
d’ nk előre a bal kezünkkel úgy, hogy kezdjük áttenni restünk
hoz n'Ui^t a jobb lábunkra. A bal tenyerünk marad az előző helyzet-
tel|csSUJ\n ;obban kinyúlik előre, a jobb tenyerünkkel pedig merítünk
bc’n csUP.. «zben egészen felemeljük azt a hasunk magasságáig. A gya-
egvef- a következő technika elvégzése érdekében a jobb lábfejet
k©r‘ata át45°'ot kifelé kell fordítani. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a
EmpTenyhén jobbra döntjük, az egyensúly megtartásához a lábfejet
^sTobbra fogjuk fordítani (4-105. ábra).
Miután a testünk teljes súlyát áttettük a jobb lábra, fordítsuk felső-
tünket egészen jobbra. Ezalatt körívesen emeljük jobb kezünket ré-
hátra úgy. hogy az ujjakkal felfelé előrenézzen. A bal alkart, pe-
S1 ’	-	1 x 11	x •	x x • 1
enyhén jobbra döntjük, az egyensúly megtartásához a lábfejet
testünk teljes súlyát áttettük a jobb lábra, fordítsuk felső-
tünket egészen jobbra. Ezalatt körívesen emeljük jobb kezünket ré-
«út hátra úgy. hogy az ujjakkal felfelé előrenézzen. A bal alkart, pe-
dig a könyök körül forgatva húzzuk le a gyomorszáj magasságáig, le-
felé néző tenyerekkel. Miután felvettük ezt az állást, a szemünk a jobb
kézmozgását kövesse (4-106. ábra).
Az előző helyzetből a bal térd emelésével lépünk előre úgy, hogy elő-
ször a térdet emeljük, majd csak utána nyújtjuk ki a lábat. A sarkat ré-
zsűt előre helyezzük a földre, mialatt mind a két kart kissé behúzzuk
a mellkas felé (4-107. ábra).
Ebből a helyzetből ismételjük a 4-100. ábrához leírtakat, az ott meg-
fogalmazott irányokba (4-108. ábra).
Egy kis rávezetés: Kapd el a Madár Tollát
A következőkben egy olyan technika gyakorlását olvashatjuk, amely a
Tai (.hí Chuan I Ching szerinti értelmezésének alapját adja.
A „Kapd el a Madár Tollát" gyakorlat öt
részgyakorlatból áll. Ezek a gyakorlatok a kö-
i.	Kapd el a Madár Tollát
m?Í^nem zárt állásban úgy, hogy az
Iva' B ajlított bal lábon legyen a testünk sú-
taía 3'| ^ sar^at Pedig emeljük meg kissé a
kén l bhen a helyzetben ragadjunk meg
nyér le en egy gömböt úgy, hogy a jobb te-
f°rdírv^Cn a^las magasságában felfelé
f«rdínaauMpedlgk'ssé a szív fölött lefelé
ábra).
4-109. ábra
159
4-11 7. ábra
4-112. ábra

Lassan fordítsuk cl a testet jobbra 45c-ot és a jobb lábbal (a Lépé
fejezetben leírtak szerint), belülről kifelé körívesen lépjünk ki telji
oldalirányba. A gömböt a lépés alatt tartsuk az előbbi helyzetben (
110. ábra).	L
A lépés után, a testsúlyunkat tegyük át a jobb lábra úgy, hogy a jobb
kart emeljük fel vállmagasságig egy olyan tartásba, mint ahogy a pin-
cér tartja a törlőruháját az alkarján. A bal kéz ezalatt lesüllyed a bal
csípőnk elé tenyérrel lefelé fordítva. Mind a két kar közel nyújtott ál-
lapotban van. A gyakorlat akkor helyes, ha a mozdulat rendkívül ke-
cses és lágyT (4-111. ábra).	w
Emlékeztető	J
-	Lépés során, csak akkor emeljük meg a lábakat, amikor azon
súly már nincs, mivel csak így valósítható meg a könnyed lépes.
-	A gyakorlatok során, a különböző forgásokat ne izomerőből
vé;
lyezésével. Ez vonatkozik a lábfejek el fordítására is.
súly már nincs, mivel csak így valósítható meg a könnyed lépes.
_________________c_ _____ _____ ________
gezzük, hanem a test súlyának balra i 1 letve jobbra való áthel
- A karok emelése közben, ügyeljünk arra, hogy a vállak mindv .
gig laposak és süllyesztettek legyenek.	jj
2.	HÚZÁS
Az előbbi helyzetből folytatva a gyakorlatot, emeljük a bal kezű _
lassan a jobb könyök elé addig, míg a két tenyér nem látja egy'tn ,
Közben a jobb tenyeret befelé fordítjuk és a jobb könyököt kissé
nyújtjuk. A bal kéz a szív előtt, a jobb a nyakkal szemben (4-112- a
160
4-113. ábra
4-115. ábra
Miután kinyúltunk a jobb kézzel, ragadjunk meg vele képzeletben
valami mozgathatót. Ezután a testsúly hátrahelyezésével fordítsuk
visszafelé a felsőtestet enyhén balra. A könnyebb megértés kedvéért
képzeljük el, hogy egy előttünk álló ember bal csuklóját a felfelé néző
bal kezünkben tartjuk, és a lefelé néző jobb kezünket pedig a vállára
fektetjük. A testsúly bal lábra való áttevése közben az így megragadott
kart húzzuk le a hasunk elé (4-113. ábra).
Megjegyzés:
- A jobb összhang kedvéért, a csuklókat akkor fordítsuk cl kifelé,
amikor a húzás megkezdődik.
3.	Tolás
fen a test előtt,
.e,ó'tt. A két kéz
l lehúztuJ< az elképzelt kart, mind a két kéz, más-más ívet kell
leírjon. A jobb tenyérrel egy merítő mozdulatot végzünk közvet-
Wltest előtt, míg a bal kezünkkel egy vízszintes körívet a mellkasunk
ha ’ * \,et kéz agyomorszáj magasságá-
akn7 k°ZÍk Úgy’ ho^ a baI ^nyerünk
k. “IU 1 í°bb csukló felső részére he-
kissp űrra'^ler,tés közben a felsőtestet
for<iítsii k* Jr,uk ? ~ra*	bogy mennyire
séKe éc' C 3 ^kötésiét, a merítés mély-
termés szabja rneg. Ha teljesen laza és
^aeátóL^5 abaP°tban vagyunk, akkor
114. cs oclik az elfordulás mértéke (4-
az elfordulás mértéke (4-
4-115a. ábra
161
4-116. ábra
4-117. ábra
4-118. ábra
A technika befejezéseként, a testsúlyt helyezzük át a jobb lábra,
mellyel felvesszük az íjállást. Ezalatt a bal kézzel toljuk a jobb kezün-
ket kissé előre, felfelé. A kezeket így nyakmagasságig toljuk fel. A gya-
korlat során ügyeljünk arra, hogy a bal könyök lógjon, a jobb pedig
kissé felemelve forduljon kifelé. Ez a tartás legyen emelt, a hát egye-
nes. ami egyfajta nemességet kölcsönöz a tartásnak. A jobb kéz ujjai
vízszintesek, tenyere az arc felé néz (4-116. ábra).	w
4.	LÖKÉS	1
A Tolás technika tartásából a kezeket válasszuk el egymástól, és lassa®
húzzuk szét őket mindaddig míg vállszélességbe nem kerülnek. A szét*
választás után a tenyerek nézzenek lefelé, ujjakkal előre (4-117. ábra).
Ezután tegyük át a testsúlyunkat a hátsó lábra és könyök lesüllyedj
lésével indítva húzzuk be kezeinket a mellkasunk elé. A hátsó hejy^
ben helyezzük a kezünket úgy, mintha valamit el szeretnénk tolni,
lábak fordított íjállásban vannak (4-118. ábra).	J
Ezután a testsúly jobb lábra való visszahelyezésével toljunk előre nu»j
a két kézzel. A kinyújtott helyzetben tartsuk a tenyereket könnye^’
nyakmagasságban, mintha csak egy tűzrakáshoz tartanánk melegítem
tenyereinket (4-119. ábra).	V
Emlékeztető:
-	Addig míg szétválasztjuk a kezeket, ügyeljünk arra, hogy W
tünket még ne toljuk hátrafelé.	,.J
-	A gyakorlat során ügyeljünk, hogy a kezek mindvégig va
lességbcn legyenek egymástól és a könyökök lógjanak. j
162
5.	ÖSSZEKÖTŐ MOZDULAT: SZIVÁRVÁNY
jobb kezünket tartva az előbbi helyzetben, a bal kézzel írjunk le egy
körívet a homlok magasságában. A kéz mozgásával összhangban tol-
jak át súlyunkat balra és fordítsuk befelé jobb lábfejünket (4-120. ábra).
Amikor a bal kéz vállmagasságig süllyedt, kezdjük el behúzni a jobb
kezet a szív irányába, a bal pedig folytatva az ívet, süllyedjen le az al-
has elé (4-121. ábra).
A kezek behúzása közben, tegyük vissza súlyunkat a jobb lábunkra
és zárjuk hozzá a bal lábat. Ezzel megragadtunk ismét egy gömböt,
fordított kéztartásban és előre néző tekintettel (4-122. ábra).
Ismételjük meg a gyakorlatot a másik irányba is (4-123-4-133. ábra).
4-123. ábra
163
4-125. ábra	4-126. ábra
4-127. ábra
4-128. ábra	4-129. ábra
4-130. ábra
4-131. ábra	4-132. ábra
4-133. ábra
164
Pusztakezes formagyakorlat
.ChiChuan-nak négy fő stílusa, a stílusokon belül pedig számta-
. nvzata van. Mindegyik irányzatnak van egy fő gyakorlatsora,
^elterjedtebb néven formagyakorlata. Ezeknek a formagyakorla-
Sfc k az egyszeri végrehajtása néha fél órába is telhet. Mivel az em-
manapság nincs annyi idejük, mint régebben, ezért kidől-
van. Mindegy ik irányzatnak van egy fő gyakorlatsora,
az egyszeri végrehajtása néha fél órába is telhet. Mivel az em-
manapság nincs annyi idejük, mint régebben, ezért kidol-
gozták a formagyakorlatok rövidebb változatait. Ezért jelentek meg
például a 24 illetve 48 mozdulatból álló sorozatok.
Bemelegítés
X gyakorlást általában bemelegítés előzi meg, amely légzésekkel kiegé-
szített nvújtásszerű mozdulatokból áll. A bemelegítést egy rövidebb,
rudatlecsendesítő gyakorlat követi, amely a következőkből áll:
A gyakorló vállszélességú terpeszben áll, párhuzamos vagy kissé be-
felé fordított talpélekkel. A lábak térdben enyhén behajtanak, a kereszt-
csont pedig lesüllyed. A váltak laposak, a fejtartás könnyed és egy enes.
Ha a gerinc ugyancsak egyenes, akkor a lógó kar pontosan a comb
oldalát érinti. Ilyenkor a kéz középső ujja a comb oldalán lévő Isteni
Egykedvűség ponthoz ér. Ha valaki erősen stresszes állapotban van,
ennek a pontnak az enyhe megnyomása is erős fájdalommal jár. A ke-
zeket erőltetés nélkül kell oda tenni, egyenes gerinc esetén a két kéz
középső ujja éppen a fenti pontban érinti a combot. Ebből a tartásból
a kezeket — vállszélességben tartva — lassan magunk elé emeljük.
Eközben a tüdőnek azon részébe szívjuk a levegőt, amely előtt éppen
elhalad a kezünk. így amikor a kar vállmagasságba ért, a belégzési ab-
ahagyjuk, és a kar leengedésével kifújjuk a levegőt. Bclégzéskor a kar
Hyujtva van, míg kilégzéskor enyhén hajlított, a kézfejeket úgy tartjuk,
*^>ntha a testünk mellett lévő asztalokra szeretnénk támaszkodni. Ezért
jáskor, a kar helyzetétől függetlenül, a kézfej mindig vízszintes, és
Ehh- e,Őrenéznek-
mai iz!a^akorlatból legalább hármat kell elvégezni minden alkalom-
külv	e’’ h°gy a karunk emelésével együtt a testünkben és a
vibr'l lS fe,emelked'k minden energia. Ekkor minden élénk, és
szétte élttől* karunk süllyesztésekor körülöttünk és bennünk is
Soka1 r?'nclen’ m’nt az óceán hullámai.
véÜk, hogy ebben a mozdulatban benne van a Tai Chi
lényege.
165
A következőkben a Tai Chi Chuan Yuzzg-stílusának alap-forrnagJ
korlátát láthatjuk. A gyakorlatsort a lépéseinek számáról nevezték 3
ezért ezt 108 mozdulatból álló formának hívják a jelenleg olvashat’
irodalomban. A lépések a következők (az elnevezések után némi segft°
ség olvasható, mely a kivitelezéshez ad tanácsokat):
A 108 lépéses formagyakorlat	-1
A 108 lépéses Tai Chi Chuan formagy akorlat lépéseinek elnevezései-
1. Nyitás Chi-Shi	1
2.	Kapd el a Madár Tollát (jobb) Yu Lan Chiao Wei	1
3.	Védés Ferdén Felfelé (jobb) Pheng	I
4.	Húzás Lü	J
5.	Tolás Chi	I
6.	Lökés An	1
7.	Egyenes ostorcsapás Tan Pien	
Emeld a kart és lépj Thi Shou Sang Shi	I
A Fehér Főnix Meglebbenti a Szárnyait Rai He Liang Chi
Térdsöprés és Lépés Előre (bal) Zuo Lou Hsi Yao Pu I
A Hárfa Megpendítése Shou Hűi Phi Pha	1
Térdsöprés és Lépés Előre I. (bal) Zuo Lou Hsi Yao Pu I
Térdsöprés és Lépés Előre II. (jobb) You Lou Hsi Yao Pu 
Térdsöprés és Lépés Előre III. (bal) Zuo Lou Hsi Yao Pu fl
A Hárfa Megpendítése (bal) Shou Hűi Phi Pha	I
Térdsöprés és Lépés Előre (jobb) Zuo Lou Hsi Yao Pu I
Lépés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés	1
Chin Pu Pan Lan Chui	|
Látszólagos Zárás és Keresztező Kezek	I
Ru Feng Si Pi he Shi Zi Sho	fl
Vidd Vissza a Tigrist a Hegyekbe PaoHuGuiShan	I
Húzás Lü	I
Tolás Chi	
Lökés An	(
Ököl a Könyök Alatt Zhou Ti Kan Chui	-<^1
A Majmok Visszaterelése a Hegyekből I. Zuo Pao Zuan
A Majmok Visszaterelése a Hegyekből II. You Lao /iiíí l
A Majmok Visszaterelése a Hegyekből III. Zuo Tao Zua
Ferdén Repülni Hsie Fei Shi	1
Emeld a Kart és Lépj Thi Shou Shang Shi	
8
10.
11.
13.
14.
15.
16.
18.
19.
20.
VJ KOI a ivouyoK ni<m
A Majmok Visszaterelése a Hegyekből I. Zuo lao Zm •
24.
166
, Fehér Főnix Meglebbenti a Szárnyait Bai He Liang Chi
Térdsöprés és Lépés Előre (bal) Zuo Lou Hsi Yao Pu
Tu a Tenger Fenekén Hai Ti Zhen
Legyezőnyitás Shan ThungPei
Z' Az Ellenfél Ütése Ököllel Pie Shen Chui
30	Lépés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
Chin Pu Pan Lan Chui
31	. Lépés Előre és Kapd el a Madár Tollát
Shang Pu Lan Chiao Wei
Húzás Lü
Tolás Chi
Lökés An
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
Felhő Kezek I. (jobb) You Yun Shou
Felhő Kezek II. (bal) Zuo Yun Shou
Felhő Kezek III. (jobb) You Yun Shou
Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
A Ló Hátának Veregetése Kao Than Ma
Elválasztás Jobb Lábbal You Fen Chiao
Elválasztás Bal Lábbal Zuo Fen Chiao
Fordulás és Rúgás Bal Sarokkal Chuan Shen Teng Chiao
Térdsöprés és Lépés Előre I. (bal) Zhuo Lou Hsi Yao Pu
Térdsöprés és Lépés Előre II. (jobb) You Lou Hsi Yao Pu
Lépés Előre és Ütés Lefelé Chin Pu Cai Chui
Átfordulás és az Ellenfél Ütése Ököllel Fun Shen Pan Lan Chui
Lépés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
Chin Pu Pan Lan Chui
^PengSiPiHe ShiZiSho
Rúgás Sarokkal (jobb) You Teng Chiao
Üsd meg a Tigrist I. (bal) Zuo Ta Hu Shi
Üsd meg a Tigrist II. (jobb) You Ta Hu Shi
fordulás és Rúgás Jobb Sarokkal Chuan Shen You Teng Chiao
D. 5Zes Ütés az Ellenfél Fülére Shuang Feng Kuan Er
p Bal Sarokkal Zuo Teng Chiao
ordulás és Rúgás Jobb Sarokkal Chuan Shen You Teng Chiao
Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
.,Pan Lan Chui
öatszólagos Zárás és Keresztező Kezek
V: i j o < uc orn wu
“ a Tigrist a Hegyekbe Pao Hu Guei Shan
Í67
55.	Húzás Lü
56.	Tolás Chi	,
57.	Lökés An
58.	Egyenes Ostorcsapás Ferdén Hsie Tan Pien
59.	A Vadló Sörényének Szétválasztása I. (jobb)
You Ye Ma Fen Cung
A Vadló Sörényének Szétválasztása II. (bal)
You Ye Ma Fen Cung
A Vadló Sörényének Szétválasztása III. (jobb)
You Ye Ma Fen Cung
60.	Kapd el a Madár Tollát Lan Chiao Wei
61.	Védés Ferdén Felfelé Peng
62.	Húzás Lü
63.	Tolás Chi
64.	Lökés An
65.	Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
66.	Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken I. (bal)
(A Vetélő Átdobása) Zuo Yu Nu Chuan Suo
Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken II. (jobb)
You Yu Nu Chuan Suo
Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken III. (bal)	«
Zuo Yu Nu Chuan Suo
Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken IV. (jobb)
You Yu Nu Chuan Suo
67.	Kapd el a Madár Tollát Lan Chiao Wei
68.	Védés Ferdén Felfelé Peng
69.	Húzás Lü
70.	Tolás Chi
71.	Lökés An
72.	Egy enes Ostorcsapás Tan Pien
73.	Felhő Kezek Yun Shou
74.	Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
75.	A Kígyó a Földre Lapul Hsia Shi
76.	Az Aranykakas Egy Lábon Áll 1. (jobb) \ ou Chin ( ht u
Az Aranykakas Egy Lábon Áll II. (bal) Zuo Chin Chi
77.	A Majmok Visszaterelése a Hegyekből 1. (jobb)	।
You Tao Zuan Hou
A Majmok Visszaterelése a Hegyekből II. (bal)	|
Zuo Tao Zuan Hou
168
78.
79.
80.
81.
82.
83.
84.
85.
86.
87.
88.
89.
90.
91.
A Mai1110** Visszaterelése a Hegyekből III. (jobb)
You Tao Zuan Hou
Ferdén Repülni Hsie Fei Shi
Emeld a Kart és Lépj Thi Shou Shang Shi
Fehér Főnix Meglebbenti Szárnyait Bai He Liang Chi
Térdsöprés és Lépés Előre (bal) Zuo Lou Hsi Yao Pu
Tű a Tenger Fenekén Hai Ti Lao Chen
Legyezőnyitás Shan Thung Pei
A Fehér Kígyó Kiölti a Nyelvét Chuan Shen Pai She Thu Hsing
Lépés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
Chin Pu Pan Lan Chui
Kapd el a Madár Tollát Lan Chiao Wei
Húzás Lü
Tolás Chi
Lökés An
Egyenes Ostorcsapás l an Pien
Felhő Kezek Yun Shou
92.
93.
94.
95.
96.
97.
Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
A Ló Hátának Veregetése (és a Pálma Elvitele) Kao Than Ma
Keresztező Lábak Shi Zi Pai Chiao
Lépés Előre és Ütés az Ellenfél Alhasi Területére
Chin Pu Zhi Pang Chui
Lépés Előre és Kapd el a Madár Tollát
Shang Pu Lan Chiao Wei
Húzás Lü
Tolás Chi
Lökés An
100. Egyenes Ostorcsapás Tan Pien
102.	Lép
104 P j T" a 1 ’B11* ^Lcgiuvagiasa i ui
* o™ulás Körbe és Lótuszsöprés Lábbal
105 mJU\in ^en Pú Lien
106.1 2 -aZ<^ a tigrist Wan Kung She Fu
i
107‘ nátSZÓ,ag
108. zf
* Kígyó a Földre Lapul Hsia Shi
103* a ^t Csillag Alakzatba Shang Pu Chi Hsing
1íU L.at^!as és a Tigris Meglovaglása Tűi Pu Khua Hu
K^,an Shen Muang Pai Lien
jPés Előre, Védés Lefelé, Hárítás és Ütés
*' Pu Pan Lan Chui
Zárás és Keresztező Kezek
5" Fe"g Si Pi he Shi Zi Sho
ra* Sho Shi
769
F-1. ábra	F-2. ábra
A technikák részletes ismertetése
1.	TECHNIKA: NYITÁS	I
Az állás vállszélességű, természetes és egyenes, a talpélek párhuzamo-
sak és a kezek természetesen lógnak. A tenyerek a comb oldalán lóg-
nak úgy\ hogy' a középső ujjak az Isteni Egykedvűség pontjához érnek.
(Idegileg feszült állapotban, ez a pont már enyhe nyomásra is érzé-
keny). A váll és a könyök legyen lesüllyesztett. A derekat könnyedén
hátranyomjuk úgy, hogy a hasat ne húzzuk be, és ezzel egyidőbenM
lábakat kissé behajlítjuk. Az arc egyenesen előre, dél felé néz. Az egész
tartás laza (F-l.ábra). Engedjük a zavaró érzelmeket szerte főszlanja
melynek folytán a tudat legyen koncentrált és éber. A légzés természe-l
tes és hasi. Időzzünk ebben az állásban addig, míg a fenti állapotot®I
nem érjük.
Belégzés során lassan emeljük a kezeket magunk elé vállmagassáfljjj|
úgy, hogy a tenyerek lefelé nézzenek és vállszélességben legyenek eg).
mástól, a könyökök lógjanak, a lábakat kinyújtjuk és az ujjak előreoÉO
nek (F-2.ábra).	.... xkle-
A Tai Chi Chuan gyakorlataiban minden kéztechnika a kony I
süllyesztésével indul. Miután a könyök elindul lefelé, a test sü V.
karok kissé behajtanak, és kilégzés közben lesüllyednek egészen
pő magasságáig. Ebben a helyzetben a tenyerek szintén lefele nézi
és az ujjak előre állnak. Az egész kéztartás hasonlít arra, mint anw
asztalon támaszkodnánk (F-3.ábra).	W
170

Emlékeztető
-	Az egész gyakorlat folyamán tartsuk lazán a testet. Ez nem azt
jelenti, hogy elernyesztjük az izmainkat és ernyedten állunk,
hanem azt, hogy a lazaságot állandó, tudatos éberséggel igye-
kezzünk fenntartani az ízületekben. Egyik testrész se legyen
merev és a mozgás ne legyen darabos.
-	A belégzés során az energiát emeljük fel a háton, kilégzés során
pedig süllyesszük le a mellkason egészen az alhasig.
2.	TECHNIKA: KAPD EL A MADÁR TOLLÁT (JOBB)
A Kapd el a Madár Tollát gyakorlat, öt különböző részgyakorlatból
áll. Ezek a gyakorlatok a következők:
Lassan fordítsuk el a testet jobbra 45 -ot és a bal kéz forduljon el a
jobb csípő elé, a jobb kar pedig könnyedén lógjon. Ezalatt a jobb talp,
3 M-°^’ f°rduHon kifelé ugyancsak 45-ot (F-4.ábra).
Miután a jobb lábfejet kifelé fordítottuk, tegyük rá a testünk súlyát
ki 3 ka’ 1^ sarkát. Ez idő alatt, a jobb kezet hátulról a
kas elé hozva, fogjunk meg egy gömböt, melynek közepe a gyo-
előtt van. Ebben a helyzetben a bal tenyér felfelé, a jobb te-
ábr	van fordítva. Az ujjak követik az alkar vonalát (F-5.
ben gö/H.böt* melyet a kezek közt tartunk, kissé megemeljük, miköz-
köríve a ,bal (a Lépések fejezetben leírtak szerint), belülről kifelé
hajlít^11 'épünk. A gömb emelése közben a karokat kissé be-
(F-6. ábra).
171
A lépés után a testsúlyunkat áttesszük a bal lábra úgy, hogy a test most
már teljesen nyugatra elfordul. Ezalatt a bal kart felemeljük vállmagas-
ságig egy olyan tartásba, mint ahogyan a pincér tartja a törlőruháját az
alkarján. A bal tenyér északnak néz, és ujjai egyenesen nyugatnak. A
jobb kéz ezalatt lesüllyed a jobb csípőnk elé tenyérrel lefelé fordítva.
A két kar majdnem nyújtott állapotban van (F-7.ábra).	I
jobb lábfejet ugyancsak 45a-ot befelé fordítjuk a lábujjak mentén (F-
A forgás után tegyük át teljes súlyunkat a bal lábunkra, és utána zár-
(A jobb láb ebben a helyzetben még nincs a földön). A lépés köz-
3.	TECHNIKA: VÉDÉS FERDÉN FELFELÉ (JOBB)	i
A testünk súlyának segítségével, fordítsuk a testet 45°-ot jobbra, mialatt
a jobb lábfejet ugyancsak 45°-ot befelé fordítjuk a lábujjak mentén (F-
8. ábra).
A forgás után tegyük át teljes súlyunkat a bal lábunkra, és utána zár-
juk mellé a jobb lábat úgy, hogy a lábfej lógjon és a térd nyugatra nézi
zen. (A jobb láb ebben a helyzetben még nincs a földön). A lépés köz-
ben mind a két kézfejet elfordítjuk jobbra, és a jobb kézzel a bal kö-
yába tartson (F-9.
sarkával tegyük le a talajra. Ezalatt a fel
..............._ u jobb kézzel *b»l
felvesszük a Védés Ferdén Felfelé nevű tar s
nyök alá nyúlunk. A jobb tenyér köldökmagasságban felfelé néz, ab
pedig vállmagasságban lefelé. A tekintet nyugat irányába tartson (
ábra).
Nyújtsuk ki a jobb lábat és
sőtesttel továbbra is tartjuk az előbbi helyzetet (F-10. ábra).	.1
A lépés után súlyunkat áttesszük a jobb lábra, és a jobb kézzé a n®|
kar alatt végighúzva felvesszük a Védés Ferdén Felfelé nevű tartaj
Ebben a tartásban a bal kar továbbra is az előbbiekben leírt tartasDJ
nyugszik, míg a jobb kar nyakmagasságban kissé hajlítva,^e|.
fej felé fordított helyzetben van. így a bal tenyér a jobb könyök
<rrel
ajinva, iv..z -	,
jobb könyök
172
F-10. ábra
F- 7 2. ábra
lett fog elhelyezkedni. A Chi kedvezőbb áramoltatása érdekében néz-
zünk a jobb tenyérbe (F-l 1. ábra).
Emlékeztető
F-13. ábra
felsőtestet jobbra 45
-	A lépések során csak akkor emeljük meg a lábakat, amikor azo-
kon már nincs súly, mivel csak így valósítható meg a könnyed
lépés.
“ A gyakorlatok során a különböző forgásokat ne izomerőből vé-
gezzük, hanem a test súlyának jobbra illetve balra való áthelye-
zésével. Ez a lábfejek elfordítására is vonatkozik.
-	A karok emelése közben ügyeljünk arra, hogy a vállak mindvé-
gig laposak süllyesztettek legyenek.
4‘ TECHNIKA: HÚZÁS
Á Védés Ferdén Felfelé helyzetből fordítsuk a
< sotestet jobbra 45°-ot északnyugat felé úgy,
L,	kézzel kinyúlnánk előre. Köz-
nvab - 1 rcnyeret kifelé fordítjuk és a bal kö-
a iokk^ 1 jSé ^h^jlítjuk. A bal kéz a szív előtt,
®bra) a nyakkal szem^en van (F-l2.
^nyúltunk a jobb kézzel, ragadjunk
Síitáit C képzeletben valami mozgathatót.
v'sszaf |VCStSU^ bátrahelyezésével fordítsuk
a felsőtestet délnyugat irányába.
173
F- 7 3a. ábra
F-14. ábra
F-15. ábra
A könnyebb megértés kedvéért képzeljük el, hogy egy előttünk álló
ember bal csuklóját a bal kezünkben tartjuk, a jobb kezünket pedig a
vállára fektetjük. A testsúly bal lábra áttevése közben az így megraga-
dott kart húzzuk le a hasunk elé (F-13. ábra).	S
5.	TECHNIKA: TOLÁS
Miután lehúztuk az elképzelt kart, mind a két kéz más-más ívet kell
hogy leírjon. A jobb tenyérrel egy merítő mozdulatot végzünk közvet-
len a test előtt, míg a bal kezünkkel egy vízszintes körívet írunk le a
hasunk előtt. A két kéz a gyomorszáj magasságában találkozik úgy,
hogy a bal tenyerünk alsó felét a jobb csukló felső részére helyezzük. A
merítés közben a felsőtestet kissé elfordítjuk balra, de mire felvesszük
a tartást, ismét dél-nyugat irányba nézzen. Azt, hogy mennyire fordít-
suk el a felsőtestet, a merítés mélysége és íve szabja meg. Ha teljesen
laza és természetes állapotban vagyunk, akkor az elfordulás mértél®
magától adódik (F-14. ábra).
A technika befejezéseként a
testsúlyt helyezzük át a jobb lábra,
mellyel felvesszük az íjállást. A bal
kézzel pedig toljuk előre a jobb
kezünket, melyet viszont kissé
emeljük fel. A kezeket így nyak-
magasságig toljuk fel. A gyakorlat
során ügyeljünk arra, hogy a bal
könyök lógjon, a jobb pedig kissé
F-14a, ábra
Kéztartás a „Tolás" technika
174
F- 7 8. ábra
f.76. ábra
felemelve forduljon kifelé. Ez a tartás legyen felemelt, a hát egyenes,
mely egyfajta nemességet kölcsönöz a tartásnak. A jobb kéz ujjai víz-
szintesek. és a tenyér az arc felé néz (F-15. ábra).
6.	TECHNIKA: LÖKÉS
A Tolás technika tartásából a kezeket válasszuk el egymástól, és lassan
húzzuk szét őket vállszélességig. A szétválasztás után a tenyerek nézze-
nek lefelé, ujjakkal előre (F-16. ábra).
Ezután tegyük át a testsúlyunkat a hátsó lábra és a könyök lesüllyesz-
tésével indítva húzzuk be kezeinket a mellkasunk elé. A hátsó helyzet-
ben úgy tartsuk a kezünket, mintha valamit el szeretnénk tolni. A lá-
bak fordított íjállásban vannak (F-17. ábra).
Ezután a testsúly jobb lábra való visszahelyezésével toljunk is előre
®>naa két kézzel. A kinyújtott helyzetben tartsuk a tenyereket könnye-
in, nyakmagasságban (F-18. ábra).
Emlékeztető
~ Akezek szétválasztásakor ügyeljünk arra, hogy a restünket még
ne toljuk hátrafelé.
B* A gyakorlat során a kezeket mindvégig tartsuk egymástól váll-
~ élességben, a könyökök lógjanak.
175
F-19. ábra
F-20. ábra
F-21. ábra
7.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
A Lökés helyzetből tegyük át testsúlyunkat a hátsó lábra, amivel ismét
felvesszük a fordított íjállást. Közben fordítsuk lefelé tenyereinket elő-
renéző ujjakkal, és lassan hajlítsuk be a bal kart. Ebben a helyzetben a
felsőtest továbbra is nyugatra néz (F-19. ábra).	S
A technika további részében tartsuk a testsúlyt a bal lábon, de for-
dítsuk el a felsőtestet balra addig, míg nyugat felé nem néz. A gyakor-
lat közben a karok természetesen követik a forgást, és továbbra ifi
fent leírt helyzetben vannak (F-20. ábra).	
A fenti helyzetből fordítsuk cl elso-
testet balra addig, míg északkeleti irány-J
ba nem érkezik. A kezek továbbra
követik a forgás ívét, ügyelve arra, hogy
a tekintet kövesse a kezek mozgásig
Miközben elfordul a felsőtest, a tesfl^H
helyezzük át a jobb lábra, a bal
nyújtsuk ki és a jobbot hajlítsuk be- Wg
ben a tartásban a jobb kéz kissé lejJ^H
van mint a bal (F-21. ábra).
Tartsuk a testsúlyt a jobb lábon, e*
dúljunk jobbra mindaddig, míg de
nem nézünk. Eközben a kezek t()' .
is kövessék az elfordulás ívét a0^l
tel együtt. Mikor a testsúly már bizt
a jobb lábon van, a bal lábfejet
176

F-23. ábra
ső párnák körül fordítsuk kelet irányába. Ekkor a lábfej a lábszárral egy
irányba néz. A mozdulat végén ismét a jobb kéz van nyújtva és a bal
hehajlítva. A jobb kar nyakmagasságban, a bal vállmagasságban nyu-
gat felé néz. Az ujjak vonala követi az alkar vonalát, és a tenyerek mind-
gig lefelé néznek (F-22. ábra).
Ezt követően húzzuk be a bal lábat, és emeljük fel a bal sarkat mind-
addig, míg a bal lábszár függőleges nem lesz. Eközben a jobb kézfejjel
vegyük fel a darutartást, és a bal tenyér forduljon a jobb váll felé. A
tekintet a jobb kéz irányába tart (F-23. ábra).
Majd a bal lábbal lépjünk kelet irányába körívesen úgy, hogy elein-
te csak a sarkat tesszük le a talajra. Ügyeljünk arra, hogy a testsúly to-
vábbra is a jobb lábon legyen. A bal kart 90-ig hajlítsuk be és a bal
enyer most már közvetlen az arc előtt legyen. A jobb kar továbbra is
® előző helyzetben marad. A tartás legyen könnyed, feszülésmentes (F-
21 ábra).
A technika végén, a bal lábfej le-
UuJVei tegyük át a testsúlyt a bal
zeLv’^—szen az Mállásig. A bal kc-
m ítjunk le egy körívet a nyak
bal§hrSa8aban mindaddig> m,g a
m0 . e8eszen ki nem nyúlik. A
tení^1 ^égén a bal kar nyújtott,
Fenéz (P -C e mutatd ujjakkal elő-
'**‘25. ábra).
F-23a. ábra
Darutartás az „Egyenes Ostor "-bán
F-26. ábra
Emlékeztető
-	A technika első fele hasonlítson arra, mintha megragadnánk va-
lamit, és jobbra-balra szétválasztanánk.	. 1
-	Az Egyenes Ostorcsapás tartásban a bal kéz majdnem teljesen
nyújtva van, míg a jobb kissé behajlítva, a vállak pedig könnyéi
dén lógnak.	J
-	A gyakorlat végére legyen a szellem emelt, miközben nyuga-
lomban időzik.	
8.	TECHNIKA: EMELD A KART ÉS LÉPJ	I
Az Egyenes Ostorcsapás állásból átmenetileg tegyük a testsúlyt mind^H
két lábra egyenlően, és fordítsuk el a bal lábfejet befelé 45°-ot a
körül. A fordításhoz a testsúly erejét használjuk. A lábfej fordítasáJ^M
együtt a felsőtest is elfordul balra néhány fokot. Ezzel együtt, aMM
kezet kissé felemeljük, míg a jobb kar továbbra is az előző helyzetDO^
nyugszik (F-26. ábra)
Helyezzük vissza a 1
lépéshez fel tudjuk emelni. Nyissuk ki a jobb kéz ujjait, és
tenyeret fordítsuk lefelé (F-27. ábra)
testsúlyt a bal lábra annyira, hogy a jobb sarkat^B
.....................................,	mind a 
nyerei loruiibUN iciciv \iIIpÚP'
A jobb sarok felemelése után húzzuk be a jobb lábat a ba*
hogy mind a két láb legyen behajlítva, de a jobb lábnakcsa a ‘
’ nfk (F-* |
legyenek a talajon. Ebben a helyzetben mind a két térd előre néz.
pés közben a kezeket kezdjük lassan magunk elé zárni úgy.
tenyér kissé előrébb legyen. A tenyerek előre, a földre nézze
ábra).
178
f-29. ábra
F-30. ábra	F.3 7. ábra
A lábakkal való zárás után lépjünk a jobb lábbal előre úgy, hogy a
testsúlyt a hátsó lábon tartjuk és a jobb lábnak csak a sarkát tegyük a
talajra. A kezeket ebben a tartásban most már teljesen magunk elé zár-
tuk. A jobb könyök lefelé lóg, míg a bal kissé kifelé 9O’-ban be van
hajlítva. A jobb tenyér délkeleti irányba néz ujjakkal felfelé, és közvet-
lenül a nyak előtt van. A bal kéz a szív előtt a jobb lábra néz, ujjai pe-
dig a jobb kézfej felé állnak. A felsőtest dél felé néz, a jobb kéz és a jobb
lábfej pedig egymás felett van (F-29. ábra).
A testsúlyt továbbra is a hátsó lábon tartva fordítsuk a jobb és bal
tenyeret kissé kifelé mindaddig, míg a jobb elénk a földre, a bal pedig
teljesen felfelé nem néz. Ezalatt mind a két kezet lassan húzzuk a has
felé (F-30. ábra).
Fordítsuk a testet balra délkelet irányába a jobb lábfejjel együtt, mely-
nek még mindig csak a sarka van a talajon. A bal kézzel írjunk le egy
függőleges körívet, amíg a bal tenyér ismét nem néz lefelé. Ügyeljünk
^ta, hogy a körív ne nyúljon a hátunk mögé. Mialatt a bal kézzel le-
3 körívet, a jobb tenyérrel enyhén ívesen merítsünk a has előtt
a JB, míg a tenyér felfelé nézve nem ér a bal alkar alá. A tartás ha-
n it arra, mintha egy elnyújtott gömböt fognánk. A tekintet a gömb
tC“ nézzen (F-31. ábra).
technika befejezéséhez a befelé fordított jobb lábfejet tegyük le a
súl eS he,yezzük rá a testsúlyunkat. Miközben ráhelyezzük a test-
lábat zárjuk a jobb mellé, és vegyük fel a macskaállást. Eb-
*en ír- sban a bal térd keletre, a jobb pedig délkelet irányába néz-
’nd a két láb legyen behajlítva, de a bal lábnak csak az elülső
179
F-32. ábra
F-33. ábra
F-33. ábra elölnézete
párnái legyenek a talajon. A felső test délkeletre néz, a tekintet viszont
tőle kissé balra keletre. Az előző helyzetből a bal kezet kecsesen emel-
jük a jobb váll elé, mintha egy' kendőt emelnénk fel. A jobb tenyér észak
felé, kissé felfelé néz, az ujjak pedig követik az alkar vonalát. A bal
kezünket egyszerűen tegyük a jobb könyökre úgy, hogy' az ujjak csak
egy kicsit lógjanak túl rajta (F-32. ábra).	w
Emlékeztető	1
-	Az átmenetek legyenek törésmentesek és folyamatosak.	I
-	Ügyeljünk arra, hogy a mozdulatokat minden esetben a könyök
lesüllyesztése indítsa.	J
-	A lépések során a súlytartó (tele) láb térde ne forduljon kifele.
-	Amikor a fejet kissé előre döntjük, ügyeljünk arra, hogy a
továbbra is egyenes és laza legyen.	1
9.	TECHNIKA: A FEHÉR FŐNIX MEGLEBBENTI A SZÁRNYAIT
A macskaállásból a bal lábbal lépjünk előre úgy, hogy miután let .
a talpat, csak a talp elülső felén legyen súly. Tartsuk a testsúly nagy
részét a jobb lábon, a bal lábra csupán a i
térd keletre, a jobb pedig délkeletre nézzen. A kezeket az
zetből válasszuk szét 1
lítvá. A bal tenyér pedig süllyedjen mindaddig, míg a csípő
el nem éri tenyérrel lefelé és előremutató ujjakkal. A jobb kéz a C
kissé jobbra, a bal pedig kissé balra helyezkedik el (F-33. ábra) •
y. 1 dl isim a
saját súlyát helyezzük. A MM
előző hely
Ulg UC1IVCív 11 V lltlLVii. 11	— ''*
IUU1 vaiua^uiv úgy hogy a jobb kezet emeljük fel, a balt pc
Ilyesszük le. A jobb tenyér előrenéz, a jobb könyök kissé be van nj
... x 1- 'li_______________1-- J-J.i:„	maízassa^*
ISO

p-34. ábra
F-35. ábra
F-3b. ábra
Emlékeztető
- Ügyeljünk arra, hogy a hát ebben az állásban is egyenes és füg-
gőleges, ezt úgy érhetjük el, hogy a csípőt kissé hátratoljuk.
10.	TECHNIKA: TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE (BAL)
Az előző állásból a bal sarkat helyezzük a talajra, a bal kézzel nyúljunk
kissé előre, és a jobb tenyeret a könyök lesüllyesztésével fordítsuk a
hátunk mögé olyan helyzetbe, hogy az ujjak felfelé nézzenek. A felső-
test továbbra is kelet felé néz, a tekintet viszont a jobb kézen van (F-
34. ábra).	j y
A fejmagasságban lévő jobb kezet a könyök leeresztésével ívesen
húzzuk le a jobb csípő elé, mialatt a bal kezünket ugyancsak egy ívet
leírva a mellkas elé húzzuk. A jobb tenyér felfelé, ujjakkal előre, a bal
pedig dél felé, ujjakkal felfelé néz. A felsőtest eközben 45°-ot jobbra
°rdul. A lábak az előző helyzetben maradnak, a tekintet viszont már
ne kövesse a jobb kezet, hanem nézzen a távolba délkelet irányába (F-
35. ábra)
d'tortkörí '
iírv^^^
lé,
. VI ucire nezzen< tzaian a nai tenyer, nyugatra nezo ujjaK-
u- ? fordított tenyérrel, a gyomorszáj magasságáig süllved.
reX3 íf kar köZel 90
ben a mozdulatban mind a két kéz kövesse az előbbiekben elin-
- ivet, mely során a következő helyzetbe jut. A jobb kar behaj-
a val Magasságban délnyugat irányába néz úgy, hogy az ujjak fel-
a fenyér délre nézzen. Ezalatt a bal tenyér, nyugatra néző ujjak-
____	-ig be van hajlítva. A mozdulatnak abban a
n’ amikor a jobb kéz a hastól lassan a vállig emelkedik, a bal láb
181
F-3Ö. ábra
sarkát is felemeljük, ügyelve arra, hogy a lábak ne vagy csak kis mér-
tékben közeledjenek egymáshoz. A tekintet a jobb kézen van (F-36.
ábra).	W
Ebben a mozdulatban maradjon az előbbi kéztartás, csupán a láb ki-
egyenesítésével körívesen lépjünk előre északkelet irányába. A lépés-
nél természetesen először csak a sarkat tesszük le (F-37. ábra) j
A jobb kézzel ragadjunk meg képzeletben egy mozgatható gömböt,
és toljuk azt egészen a mellkasunk elé úgy, hogy közben a testsúlyt át-
tesszük a jobb lábra. Ezzel felvesszük az íjállást. A tolást úgy végezzük,
hogy először behajlítjuk a könyököt, így a jobb kéz egészen közel ke-
rül a jobb fülhöz. Addig, míg a kéz a fülhöz jut, a tekintet kövesse a
mozdulatot, utána már végig kelet felé néz. A jobb kézzel való tol»
közben, a bal kézzel egy söprő mozdulatot végezzünk egy elképzelt,
csípő magasságú asztalon. A bal tenyér ezalatt mindvégig lefelé néz. A
mozdulat végén a bal tenyér legyen a jobb térd mellett. Az előrenyjjfl
tott jobb kéz középső ujja az orr előtt van, a jobb könyök lóg (F-3 •
ábra).
jobb könyök lóg
Emlékeztető	3
-	Toláskor ügyeljünk arra, hogy a kezek és lábak mozgásaÖstf
hangban legyen egymással. Ez azt jelenti, hogy a kar a job R
kinyúlásával egyidőben érkezzen meg előre.
-	A kezeket helyezzük olyan finoman előre, mintha egy rní।
ülne rajtuk.	J
182
r-42. ábra
f-40. ábra

11.	TECHNIKA: A HÁRFA MEGPENDÍTESS
A Térdsöprés helyzetből helyezzük a testsúlyt még jobban a bal lábra,
miközben felemeljük a jobb sarkat. Ezalatt a jobb kézzel nyúljunk egye-
nesen előre, felfelé néző tenyérrel. A bal kéz továbbra is az előző hely-
zetben van (F-39. ábra).
Miután kinyúltunk előre, húzzuk be a jobb lábunkat a bal mögé,
közben emeljük fel a bal tenyerünket a has magasságába, a jobbat pe-
dig húzzuk a mellkas elé. Ebben a helyzetben mind a két tenyér előre,
a földre nézzen. Ha felvettük ezt a helyzetet, tegyük át súlyunkat a jobb
lábra, emeljük fel a bal sarkat és mind a két kezet (F-40. ábra).
Ezután nyújtsuk ki a bal lábat és tegyük előre a talajra úgy, hogy csak
a sarok érjen le. A kezekkel nyúljunk előre és zárjuk őket egymáshoz
közelebb úgy, hogy a bal kéz a bal váll előtt legyen majdnem teljesen
kinyújtva, a jobb kéz pedig a gyomorszáj előtt. A jobb könyök majd-
nem 90°-ban be van hajlítva. A jobb tenyér lefelé fordul és ujjai majd-
nem előre néznek, a bal tenyér viszont dél felé néz, rézsűt felfelé álló
A jobb láb hajlított, és térde délkelet irányába áll. A felsőtest
keletre, a tekintet pedig keletre nézzen (F-41. ábra).
Emlékeztető
1'- Ügyeljünk arra, hogy a testtartás egyenességét az előrenyúlás
ideje alatt is megtartsuk.
183
F-43. ábra
F-44. ábra
r-45. ábra
12.	TECHNIKA: TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE I. (BAL)	I
A következő állás felvételét, először a jobb, majd a bal könyök lesüllyesz-
tésével illetve elfordításával indítsuk. Az el fordítás során a jobb tenyér
egészen felfelé fordul, és lesüllyed a has magasságába. Az állást to-
vábbra is az előző technikában leírtak szerint tartjuk (F-42. ábra), i
A bal könyököt süllyesszük le egészen, ezalatt a jobb kezünket enged-
jük tovább hátrafelé. A tekintet kövesse a kezek mozgását, illetve azt
a gömböt, amely a két tenyér között jön létre. A tekintet elfordulásá-
val, fordítsuk a törzsünket is kissé jobbra, megtartva az előző állást (F-
43. ábra).
A következőkben tekintettel követjük a kezek által leírt ívet, vagyis
a jobb kezet rézsűt hátrafelé felemeljük délnyugat irányába, a bal ke-
zet pedig lesüllyesztjük egészen a has magasságáig. A jobb tenyér dal
keleti irányba néz kissé felfelé fordulva, a bal pedig lefelé, a jobb térdrj
ujjaival nyugat felé. Mialatt a jobb kéz felfelé emelkedik, a bal sáricm
kissé felemeljük a talajról úgy, hogy a lábujjak a földön mara~,n^z|
Ebben a helyzetben fejünk és tekintetünk a jobb kéz felé fordul (F •
ábra).	. u.
Ebben a mozdulatban tartsuk az előbbi kéztartást, csupán a la
egyenesítésével körívesen lépjünk előre északkelet irányába. A
gatható götnM
,tsúlytaM
végezz*'^
közel kd
nél természetesen a sarkat tesszük le először (F-45. ábra)
A jobb kézzel képzeletben ragadjunk meg egy moz
és toljuk azt egészen a mellkasunk elé úgy, hogy* közben a tes
tesszük a bal lábra. Ezzel felvesszük az íjállást. A tolást úgy
hogy először behajlítjuk a könyököt, így a jobb kéz egészen
184
F-46 ábra
F-47. ábra
F-48. ábra
rül a jobb fülhöz. Addig, míg a kéz a fülhöz jut, a tekintet kövesse a
mozdulatot, utána már végig kelet felé nézzen. A jobb kézzel való to-
lás közben bal kézzel egy söprő mozdulatot végezzünk, egy elképzelt,
csípőmagasságú asztalon. A bal tenyér ezalatt mindvégig lefele néz. A
mozdulat végén a bal tenyér a jobb térd mellett kell hogy legyen. Az
előrenyújtott jobb kéz középső ujja az orr előtt van és a jobb könyök
lóg (F-46. ábra).
TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE II. (JOBB)
Ebben a lépésben megismételjük az előző technikát, csupán a másik
irányba. A technikát a következőképpen indítsuk:
A 46. ábrán felvett helyzetből nyúljunk előre mindkét kezünkkel kelet
felé, mialatt súlyunkat egészen a bal lábunkra helyezzük. Ebben a hely-
zetben a jobb kézfejet kissé lefelé és jobbra fordítjuk, a bal tenyér pe-
gegy merítő mozdulat során egészen felfelé fordul, és felemelkedik
as magasságába. A gyakorlat egyik nehézsége, hogy a súlyáthelye-
közben, a sarok mentén a bal lábfejet kissé kifelé kell fordítani. Ezt
tudjuk a legkönnyebben elvégezni, hogy a törzsünket enyhén balra
«.i és ez fog minket arra késztetni, hogy a lábfejet kifelé fordít-
Miu'47' ábra)‘
, a bal lábfejet átfordítottuk, tegyük rá a teljes testsúlyunkat
telső’e n	a jobb lábat. A láb felemelését segíti
Va hát
nvere
az is, ha a
egészen észak felé fordítjuk. Ezalatt a bal kéz egy ívet leír-
anyúl egészen vállmagasságig úgy, hogy az ujjai északnak, a te-
Pedig keletnek fordul. A jobb alkart pedig a könyök körül be-
185
F-49. ábra	F-50. ábra
F-5 7. ábra
felé fordítva a mell elé húzzuk, tenyérrel lefelé (F-48. ábra). 
Az előző helyzetből a jobb térd emelésével lépünk előre úgy, hogy
először a térdet emeljük, és csak utána nyújtjuk ki a lábat. A sarkat
délkelet irányába helyezzük a földre, mialatt mind a két kart kissé a
mellkas felé húzzuk (F-49. ábra).	1
A következőkben a 47. ábrához leírtak szerint tolunk előre, csupán
ellentétes kézzel és lábbal (F-50. ábra).
lyát áthelyezzük a jobb tó*
TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE III. (BAL)	I
A következő Térdsöprés és Lépés Előre gyakorlathoz nyúljunk előre a
bal kezünkkel, miközben testünk teljes súlyát áthelyezzük a jobbjj
búnkra. A bal tenyerünk marad az előző helyzetben csupán jobM
kinyúlik kelet irányába, a jobb tenyerünkkel pedig merítünk egyet,«
felemeljük a hasunk magasságáig. A gyakorlat közben annak ér e
ben, hogy a következő technikát el tudjuk végezni, a jobb labtjM
sarkon át 45°-ot kifelé kell fordítani. Ezt úgy tudjuk elérni, hoM
törzset enyhén jobbra döntjük, és az egyensúly megtartása ér e ewi
a lábfejet úgyis jobbra kell fordítanunk (F-51. ábra).
Miután a testünk teljes súlyát áttettük a jobb lábra, fordítsuk
testünket dél felé. Ezalatt az 51. ábrán látható nyíl vonalán kon
emeljük jobb kezünket délnyugat felé úgy, hogy a tenyer, ujja
felé, kelet felé nézzen. A bal alkart pedig a könyök körül torga
zuk le a gyomorszáj magasságáig, lefelé néző tenyerekkel.
vesszük ezt az állást, a szemünk a jobb kéz mozgását kövesse
ábra).	
186
F-54. ábra
Az előző helyzetből a bal térd emelésével lépünk előre úgy, hogy elő-
ször a térd emelkedik, majd csak utána nyújtjuk ki a lábat. A sarkat
északkelet irányába helyezzük a földre, mialatt mind a két kart kissé
behúzzuk a mellkas felé (F-53. ábra).
A jobb kézzel képzeletben ragadjunk meg egy gömböt, és toljuk azt
egészen a mellkasunk elé úgy, hogy közben a testsúlyt áttesszük a bal
lábra. Ezzel felvesszük az íjállást. A tolást úgy' végezzük, hogy először
behajlítjuk a könyököt, így a jobb kéz egészen közel kerül a jobb föl-
höz. Addig, míg a kéz a fülhöz ér, a tekintet kövesse a mozdulatot,
utána már végig kelet felé nézzen. A jobb kézzel való tolás közben a
bal kézzel egy söprő mozdulatot végezzünk egy elképzelt, csípőmagas-
ságú asztalon. A bal tenyér ezalatt mindvégig
lefelé néz. A mozdulat végén a bal tenyér a
jobb térd síkjában kell legyen. Az előrenyújtott
l°bb kéz középső ujja az orr előtt van, a jobb
könyök lóg (F-54. ábra).
13- TECHNIKA:
Ebb	MEGPENDITESE <bal)
Ke Epésben ugyanazt a gy akorlatot vé-
’ atnelyet all. pontban olvashatunk
zl«esebben (F-55-56. ábra).
—-
187
14.	TECHNIKA: TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE (JOBB)	I
Az előző technika folytatásaként végezzük ismét a Térdsöprés és Lépés
Előre gyakorlatot, melyet a 12. pont első részében részletesen olvasha-
tunk (F-57-61. ábra).
F-61. ábra
15.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS LEFELÉ, HÁRÍTÁS ÉS ÜTÉS I
A 61. ábrán felvert helyzetből nyúljunk előre mindkét kezünkkel kelet
felé, mialatt súlyunkat egészen a bal lábunkra helyezzük. Ebben a hely-
zetben a jobb kézfejet kissé lefelé és jobbra fordítjuk, a bal tenyér pe-
dig egy merítő mozdulat során egészen felfelé fordul, és felemelkedik 
a has magasságába. A gyakorlat egyik nehézsége, hogy súlyáthelyezés I
közben a sarok mentén a bal lábfejet kissé ki-
felé kell fordítani. Ezt úgy tudjuk a legkönnyeb- 
ben elvégezni, hogy' a törzsünket enyhén bal- 
ra döntjük, és ez fog minket arra késztetni,
hogy a lábfejet kifelé fordítsuk (F-62. ábra)- |
Ezt a mozdulatot végezzük úgy, minthaaz^B
előző gyakorlatban megragadtunk volna va a i
mit, és most a hasunk felé húzzuk. A húz
közben tegyük testünk súlyát egészen a bal^^B
búnkra, és közben emeljük fel a jobb lábú
sarkát. A tekintet továbbra is kelet felé nézl^M
63. ábra).
Ebben a lépésben a jobb lábbal előo-J
úgy, hogy először a térdet emeljük és csa*
188
na nyújtjuk ki a lábat délkelet irányába. Lépés közben fordítsuk tör-
zsünket északkelet felé, és kezünkkel az F-64. ábrán látható ívet követve
nyúljunk észak irányába. Ebben a helyzetben a bal tenyér rézsűt lefe-
lé, a jobb kéz pedig ökölbe zárva teljesen lefelé néz (F-64. ábra).
Az előző helyzetből fokozatosan tegyük át súlyunkat a jobb lábunk-
ra olyannyira, hogy a bal sarkat fel tudjuk emelni. A bal lábfej párnái
ebben a helyzetben maradjanak még a talajon. Miközben áttesszük a
testsúlyt, a felsőtestet könnyedén fordítsuk el délkelet irányába, kelet
felé néző tekintettel. A forgással együtt haladva a kezekkel toljunk kelet
felé úgy, mintha valóban tolnánk is valamit abba az irányba. Eközben
a bal kéz tartsa meg az előzőekben felvert helyzetét, viszont a jobb öklöt
fokozatosan fordítsuk teljesen felfelé, mintha egy ütést védenénk ki
vele A mozdulat végén a bal tenyér kissé előrébb legyen, mint a jobb
ó öl. A jobb kéz tartásában ügyeljünk arra, hogy a könyök ne lógjon,
lxnieni enyhén emelt legyen (F-65. ábra).
lábunkkal
ököl. A jobb kéz tartásában
láb^Lk*1 3 te'jeS súlYunk a í°bb lábunkra került, lépjünk előre a bal
ki Up|/a 1 úgy, b°gy először a rérder emeljük, és csak utána nyújtsuk
tán 3'kat * A ^Pés közben a lábfejjel egy körívet írjunk le északkelet
jule'a a’kkS e^sz®r csak a sarkat tegyük le a talajra. Ezekkel egyide-
továbbra is felfelé fordítva, húzzuk le a csípőcsont-
(F.kr kéz és kar az előző mozdulatban felvert helyzetben marad
56- ábra).
keletT^A^ ^fejezve a csípőcsontnál lévő jobb ököllel üssünk előre
ges hely1. a* Üt®5 közben az ököl észak felé fordul, vagyis függőle-
í ^^vcsz fel. A bal tenyér a jobb alkar legvastagabb részével
189
szemben, néhány centiméter távolságban tőle, felfelé néző ujjakkal áll
Az ütés erejét az adja, hogy ütés közben a jobb lábunkról áttesszük a
testsúlyt a bal lábra mindaddig, míg fel nem vesszük az íjállást (F-67.
ábra).
Emlékeztető	<
- Mivel a kéznek és a lábnak a Tai Chi Chuan gyakorlása során
teljesen összhangban kell mozogniuk, ügyeljünk arra, hogy a
jobb kar pont akkor vagy csak néhány pillanattal később nyúl-
jon ki, mint amikor a láb is kinyúlik. Ennek az az oka, hogy az
ütéshez a földből húzunk fel erőt, ezért amíg nem ért fel az
ökölbe az energia, nem is szabad kinyújtani a kart. Az F-67.
ábrán látható nyíl mutatja az erő útját.	
16.	TECHNIKA: LÁTSZÓLAGOS ZÁRÁS ÉS KERESZTEZŐ KEZEK
Az ököllel való ütés után nyissuk ki jobb kezünket és fordítsuk la^^
tenyérrel felfelé. Ezalatt a bal kézzel nyúljunk a jobb könyök aláugfr
mintha alulról meg szeretnénk fogni azt. Az állást és a tekintetet «
vábbra is az előző gyakorlatban leírtak szerint tartsuk (F-68. ábrajj
Ebből a helyzetből tegyük át lassan testünk súlyát a hátsó lábunKW
fordított íjállásba, és ezalatt húzzuk végig jobb karunkat a bal ten.^
felett egészen a gyomorszájig_________________
a jobb kar hátulját végigsimítanánk a bal tenyerünkkel, csupán
az esetben nem érnek össze a karok. A gyakorlat során mini
megtartja az előzőekben leírt helyzetét (F-69. ábra).
lU^UA. Vtglg JWVU	---- « —
. A mozdulat ahhoz hasonlatos, m
 ebbe0
dkér kéz
190

f-68. ábra
4
F-70. ábra
A fordított íjállásban fordítsuk testünket vissza kelet felé, és közben
a kezekkel mintha egy gömböt simítanánk végig, vegyük fel az F-70.
ábrán látható helyzetet. A gyakorlat közben érezzük, hogy tenyereink-
kel megragadunk egy energiagömböt. Ebben a helyzetben az ujjak fel-
felé néznek, a tenyerek pedig keletre, vállszélességben egymástól.
Emlékeztető
- Ahhoz, hogy a tartás feszülésmentes legyen, a váltakat engedjük
le és a könyökök is lógjanak. Ekkor azt érezhetjük, hogy a ka-
rokból a tartás elvész, illetve nagyon könnyűvé válnak. Ez |ó jel,
mivel a külső erő elhagyásával a belső erő fokozatosan felébred.
A következőkben a megragadott energiagömböt egyszerűen toljuk
előre, ügyelve a kezek és lábak közti összhangra. A karok párhuzamo-
sak, a kezek pedig legyenek vállmagasságban és kelet felé nézzenek (F-
71. ábra).
Emlékeztető
A tolás során a vállak laposságát illetve a könyökök lógását mind-
végig tartsuk meg.
A tartás hasonlít arra, mintha fázna a kezünk és a tűzhöz tarta-
Dánk melegedni.
A tolás a Tai Chi Chuan-ban az egyik leggyakrabban használt
technika, mivel egy kezdő számára ebben a gyakorlatban érez-
hető legjobban az energia léte. Ez úgy érhető el, hogy tolás köz-
ben a lehető leglágyabban lélegezzünk ki a szájon, figyelve a
191
F-72. ábra


tenyerek közepét. A mozdulat utolsó harmadában ezeken a pon-
tokon erős melegséget érezhetünk. Ezek a tenyérnek azok a he-
lyei, melyeken át Chi-t juttathatunk ellenfelünk testébe. 
A tolás után mindkét kézzel egy’ nagy merítő mozdulatot végzünk,
melyet a Tigris Ölelésének is szoktak hívni. Az első lépésben a jobb
kézzel egy ívet írunk le a homlokunk előtt, mialatt felsőtestünket dél-
nek fordítjuk és testsúlyunkat áttesszük a jobb lábunkra. A testsúly át-
tételével emeljük fel a bal lábfejünket, és sarkon át fordítva fordítsuk
befelé, dél irányába. A mozdulatot a jobb kar enyhe befelé fordításá-
val és a könyök ugyancsak enyhe emelésével indítsuk. A tekintetünk
végig kövesse a jobb kéz által leírt ívet, míg egészen délnyugat irányá-
ba fordulva a váll magasságába nem ér. Ezalatt a bal kar az előző helyi
zetében nyugszik (F-72. ábra).	9
Miután a súlyunkat fokozatosig
áttettük a jobb lábunkra, n1’n. . I
kar lesüllyesztésével merítsünR
egy nagyot a has előtt.
közben tegyük vissza testünk
lyát a bal lábunkra, ügyelve
hogy a bal térd dél irány ába/J
gyen behajlítva. A törzs tovaD^B
is az előző helyzetben van (	jj
ábra).	I
F-71a. ábra
A Lao Gong pont
192
p. 74 ábra
A merítést folytatva, húzzuk be jobb lábunkat a bal mellé vállszéles-
ségig, és közben keresztezzünk kezeinkkel a gyomorszáj előtt. A lábak
legyenek hajlítva, és a keresztezett kezek közül a jobb kéz legyen kí-
vül és a bal belül tenyerekkel a has felé fordulva. A tekintet ebben a
helyzetben dél felé fordul (F-74. ábra).
Á következő mozdulatban csupán annyit teszünk, hogy a kereszte-
zett kezeket lassan felemeljük a nyakunk elé. Erezzük, hogy a karok
között egy gömb feszül, ami egy' kissé kifelé emeli a könyököket és előt-
te a vállakat illetve a lapockákat széthúzza (F-75. ábra).
17.	TECHNIKA: VIDD VISSZA A TIGRIST A HEGYEKBE
A Keresztező Kezek helyzetéből tegyük át súlyunkat a bal lábunkra
ágy, hogyf a felsőtestet elfordítjuk nyugat felé. A fordulást azzal indít-
juk, hogy a bal sarkat felemeljük, és a lábujjak körül fordulva délnyu-
gat irányába állítjuk be a lábfejet.
M>után a testsúly 70%-a a bal láb-
U l í’ ernebük fel a jobb sar-
un at, és ezzel vegyük fel a macs-
Kaallást.
A felsőtest fordulásával a karo-
méi vSLnyUga! irá°yába állítjuk,
\< eztartás hasonlít a Hárfa
MeSPendítés
ta fására
annvi, ho
F-76a. ábra
A macskaállás
e nevű technika kéz-
különbség csupán
a bal tenyér enyhén
193
F- 77. ábra
F-78. ábra
befelé van fordítva. A tekintet a jobb kézfej irányába tart, ez utóbbi
szemmagasságban van előttünk (F-76. ábra).	fl
- A macskaállás során különösen ügyelnünk kell az egyenes dere-
kú tartásra, melyet a lehetőségekhez képest a lehető leglazábban
vegyünk fel.	J
Mint minden mozdulatot a Tai Chi Chuan-ban, úgy ezt is a könyök
lesüllyesztésével, illetve a keresztcsont el fordításával indítjuk. Ebben az
esetben a mozdulat indításáért a bal kéz felelős, így a a következő
mozdulatnak a bal könyök süllyesztésével kell indulnia.	, 1
A könyök süllyedésével süllyedjen az egész bal kar is, és ezalatt a jobb
kezet a jobb könyök körül befelé fordítva a gyomorszáj elé húzzuk
nyérrel lefelé. Mialatt a jobb kéz eléri ezt a magasságot, a bal kézzé
már egészen hátranyúltunk délkelet felé, nyugatra néző tenyérre^
felfelé álló ujjakkal. Ebben a helyzetben a tekintet a bal kéz irányáig
fordul (F-77. ábra).
A következő mozdulatot is a keresztcsont elfordulása indítja, me y
rögtön a jobb térd felemelése, majd a jobb láb északnyugat irány ba'
kinyújtása követ. A lépés során először a jobb sarkat tegyük k’ a i ta^
ra, és csak a következő mozdulatnál a lábfejet. Ez idő alatt a jo1
zel egy söprő mozdulatot indítunk el mellkasunk előtt, és a ba
— mintha előzőleg megragadtunk volna valamit — kezdjünk e
előre, északnyugat irányába (F-78. ábra).	.. j. j]-
Az előző mozdulattal indítva, a jobb kézzel továbbra is söpri"
letve a ballal tolunk, csupán a testünk súlyát helyezzük most a 9
194
F-fí 7. ábra
F-80. ábra
lábról a jobbra, egészen az íjállásig. A technika végén a bal tenyér a
mellkasunk előtt van vállmagasságban, előre néző tenyérrel, jobb ke-
zünk pedig testünk mellett pihen lefelé néző tenyérrel és előre nyúló
ujjakkal. Ez a tartás hasonlít arra, mintha egy asztalon támaszkodnánk.
A tekintet a bal kéz irányába tart (F-79. ábra).
-	A mozdulat során ügyeljünk a kezek és lábak közti kölcsönös
munkára, vagyis arra, hogy a jobb láb illetve a bal kéz egyszerre
nyúljon ki a mozdulat végén.
-	A technika közben végig tartsuk meg a folytonos mozgási és ne
engedjük, hogy a váltak és könyökök felemelkedjenek nyugalmi
‘ • helyzetükhöz képest.
18.	TECHNIKA: HÚZÁS
A Húzás technikáját azzal indítjuk, hogy az elöl lévő bal kézhez fel-
keljük a jobb kezet. Az emelés során a jobb kézfej lógjon, és kissé
' !	l^l~^, mint a bal kéz. A tartás akkor jó, ha a két tenyér
iiiLszembenéz egymással. A mozdulat közben továbbra is tart-
p ।	'	V vrv. 14171(1^
Jk?ta.tva a gyakorlatot fordítsuk el mindkét kézfejünket balra, és
az erőt
a súlyunkat lassan áttesszük a bal íábra egészen a fordí-
íjállást (F-80. ábra)
Lg i ' '	“ sydRonatoi roruirsuK ei minaKci KezrejunKcr c
ai fázzuk le őket a gyomrunk magasságáig. A húzáshoz
t(>tt í áll' (>O/ Cl“ lmi lauiit egeden a ioiui-
8ati ' hhben a helyzetben a jobb tenyér rézsűt lefelé néz nyu-
atör^^í?’ 3 bal Pe«Jig felfelé, előrenéző ujjakkal. A Húzás közben
' ®1. abra).
elfordítjuk délnyugat irányába, mialatt tekintetünk nyugatra
195
F-83. ábra	F-84. ábra	F-85. ábra
- A technika során, mivel lefelé húzunk, a gerinc enyhén előre-
dőlhet, de továbbra is tartsa meg az egyenességét. Ez azt jelenti,
hogy amennyit előredől a fej, annyit menjen hátra a fenék. I
19.	TECHNIKA: TOLÁS	9
A technika leírását az 5. pontban találhatjuk, a különbség csupán az,
hogy itt nem nyugat, hanem északnyugat irányába végezzük a gyakor-
latot (F-82-83. ábra).
20.	TECHNIKA: LÖKÉS
F-86. ábra
A Lökés leírását a 6. pontban találhatjuk, de itt is ügyeljünk arra, hoOT
északnyugat felé végezzük (F-84-86. ábra).
21.	TECHNIKA: ÖKÖL A KÖNYÖK ALATT
Az Ököl a Könyök Alatt nevű állás fehérei
éhez először a 7. pontban leírt Szétválaszt!®
végezzük el, csupán itt nem dél, hanem OH
nyugat felé állunk (F-87-90. ábra). ' J
A Szétválasztás gyakorlatának befejezése
a bal talpat a saroknál fogva fordítsuk '>
yába. Mivel a kezekneke
massai összhangban kell1110/1 ^rel
lábfej kifordításával a bal “-11' .
kissé balra
(F-91.^brtl
egészen dél irán
baknak egy mással ossz
uk, ezért a I
az arcunk felé fordítjuk, és
A tekintet a jobb kéz irányába tart
196
F-88. ábra
f-87. ábra
A bal lábfej letételével tegyük át testsúlyunkat, és így vegyük fel az
íjállást. Az állás felvétele közben fordítsuk el felsőtestünket balra, dél-
nyugat irányába, megtartva az előző kéztartást (F-92. ábra).
Majd folytatva a mozdulatot fokozatosan forduljunk egészen délke-
let felé annyira, hogy jobb lábunkat fel tudjuk emelni és forgás köz-
ben áttenni nyugat felé. Forgás közben mindkét kezet fordítsuk befe-
lé annyira, hogy a bal tenyér lefelé, a jobb pedig dél felé nézzen. Eb-
ben a helyzetben mindkét kar nyújtva van, és a tekintet kelet felé irá-
nyul (F-93. ábra). L
A fordulást követően tegyük át jobb lábunkra a súlyunkat úgy, hogy
a lábak fordított íjállásban legyenek. Az állás felvétele közben, a bal
F-92. ábra
F-91. ábra
197
F-93. ábra
F-94. ábra



kezet egy merítő mozdulaton át húzzuk be a mellkasunk elé tenyérrel
felfelé, a jobb kezünkkel pedig nyúljunk délkelet irányába tenyérrel
lefelé. Mindkét kéz a mellcsont magasságában van, a tekintet pedig az
előző mozdulat szerinti helyzetben (F-94. ábra).
Folytatva a kezek által leírt körívet, a bal kezet a mellkasunk előtt
emeljük ki, és tegyük a nyak magasságába előre kelet irányába, a jobb
kezet pedig zárjuk ökölbe, és húzzuk be a bal könyök alá. A bal tenyér
délre, a jobb ököl pedig északra néz. Miközben a kezekkel elvégezzük
ezt az úszásra hasonlító mozdulatot, a bal lábfejet felemeljük úgy', hogy
a sarok a talajon marad. Ebben a helyzetben a bal lábat enyhén behaj-
lítjuk, és ezzel felvettük a tányérállást. A tekintet a bal kéz irányába tara
(F-95. ábra).
F-96. ábra
22.	TECHNIKA: A MAJMOK	
VISSZATERELÉSE A HEGYEKBŐL I (BAL) 1
Az előző technikából úgy indíthatjuk a követ
kcző mozdulatot, hogy a jobb könyo^B
süllyesztjük és az alkart kifelé fordítjuk* ®B
alatt az állást és a tekintetet továbbra is
tartjuk (F-96. ábra).	.
Az alkar forgásának továbbvitelével
kezet a 97. ábrán látható ív mentén déln)^™
irányába hátraemeljük fej magasságába. -
zéróén rézsűt felfelé neZ .ip
könyök derékszögben
kezet a 97. ábrán látható ív mentén
- ír ]' néz
nyér ebben a helyzetben rézsűt fenele i
let irányába, és a könyök derékszögben 
198
fj)7. ábra
tott. A jobb kéz emelése közben az emeléssel összhangban kinyújtjuk
a bal kart, és felfelé fordítjuk a tenyerét. Mikor a jobb kéz a mell ma-
gasságától a fej magasságáig emelkedik, a bal sarok megemelésével kissé
húzzuk be a bal lábat. Ezt a lábtartást hívják macskaállásnak. A gyakor-
lat közben továbbra is nézzünk keletre (F-97. ábra).
-	A jobb kéz emelése során ügyeljünk arra, hogy a kart csak addig
emeljük, míg a jobb váll nem kezd előrefordulni illetve meg-
emelkedni. Az egész tartás hasonlít arra, mintha egy nagy göm-
böt fognánk, melynek közepe a homlok előtt van.
-	A sarokemelés során ügyeljünk arra, hogy a bal láb illetve a jobb
kéz egyszerre emelkedjen.
Ezek után a macskaállásból emeljük fel lépéshez a bal lábunkat, és
lépjünk vele hátra, északnyugat irányába. .Mikor a láb már nem nyú-
lik tovább, tegyük a lábujjakat a talajra úgy, hogy még ne nehezedjünk
rá. A kezeket és a tekintetet továbbra is az előzőkben leírtak szerint
tartjuk (F-98. ábra).
Miután a lábujjak biztonságosan a talajra értek, tegyük le a sarkun-
atls? amely súlyunk 70%-át is húzza magával hátra. Ezalatt a jobb
^Zel toljunk előre úgy, hogy amikor a bal sarok éppen leért a föld-
fe’ a tenyér a fej mellett legyen, illetve amikor a súlyunk nagyöb-
űk része is a hátsó lábon lesz, a jobb kar már legyen kinyújtva. A ki-
tú'lL kar vállmagasságban van lógó könyökkel és vállal, felfelé álló
^kkal és kelet felé néző tenyérrel. A bal kéz ez idő alatt mindvégig
। *Sa hely^etét, csupán húzzuk le a hasunk magasságába. A tolás
amikor a jobb lábunkon a súlyunk 30%-a van csak, a jobb
199
F- 7 08. ábra
f-707. ábra
F-106. ábra
F-100. ábra
F-103. ábra
F-101. ábra
F-104. ábra
f-705. ábra
200
VISSZATERELÉSE A HEGYEKBŐL II. (JOBB)
előző technikát végezzük, ezért az F-97-99. ábrákhoz
. jiak párnáinál fogva fordítsuk kifele kényelmes helyzetbe.
sarka1 1? a'jobb kéz irányába tart (F-99. ábra).
^tekÍI^ bal kéz a has előtt olyan helyzetet vegyen fel, mintha a Tan-
' tien-t tartaná.
A MAJMOK
nyesek itt is. A különbség csupán az, hogy amit ott balnak
ztunk azt most itt jobbnak, illetve amit jobbnak azt most bal-
Ínelmezzünk (F-100-102. ábra).
A MAJMOK VISSZATERELÉSE A HEGYEKBŐL III. (BAL)
^harmadik ismétlésnél már teljes egészében az F-97-99. ábrákhoz
leírtak érvényesek (F-103-105. ábra).
23. TECHNIKA: FERDÉN REPÜLNI
Első lépésként ebben a technikában húzzuk be jobb kezünket egy me-
rítő mozdulaton át a mellkasunk elé könnyed kéztartásba. A könnyed
kéztartás azt jelenti, hogy az ujjak a mutatóujjtól kezdve a kisujjig lép-
csőzetesen behajlítottak. A tenyér ebben az esetben a gyomorszáj felé
néz. A merítéssel egy időben a bal kézzel egy ívet írjunk le kifelé, mely-
nek vege a bal kar mellmagasságban kelet felé álljon, rézsűt lefelé néző
tenyérrel. A két kar együttes mozgása hasonlít ahhoz, mintha egy kor-
mánykereket fognánk és jobbra kormányoznánk vele. A tekintetet és
az állást az előzőekben leírtak szerint tartsuk (F-106. ábra).
Folytatva a gyakorlatot lassan emeljük fel jobb lábunkat a 107. áb-
rán látható helyzetbe, mialatt a kéztartást és a tekintetet továbbra is
megtartjuk (F-107. ábra).
Miután felemeltük a lábunkat, nyúljunk vele délnyugat irányába, és
ezzel egy időben fordítsuk cl felsőtestünket dél felé. A láb kinyúlása
ttnesak a sarkat helyezzük a talajra, és a következő mozdulat meg-
• Réséig ne helyezzünk rá súlyt. A felsőtest elfordulásával a tekintet
' Ad íelé forduli°n (F-108. ábra).
jobb lábfej letételével indítva tegyük a jobb talpunkra súlyunk 70%-
közben a jobb kézzel egy nagy körívet írjunk le a mellka-
«őtt. A körív végén a felsőtest délnyugat irányába álljon, és a jobb
kézf3 n^'íunk nyugat felé fejmagasságban felfelé fordított könnyed
her) arJ‘lssak A szemekkel a jobb tenyérbe tekintsünk. A gyakorlat köz-
^^1 kezet süllyesszük le csípőnk melle délnyugati irányba álló
‘^el felé forduljon (F-108. ábra)
201
F-109. ábra
f-110. ábra
ujjakkal és lefelé néző tenyérrel. A technika legyen kecses és nagyívű»
mintha rizsszemeket szórnánk szét a madaraknak (F-109. ábra). S
24. TECHNIKA: EMELD A KART ÉS LÉPJ	I
A technika kezdetén tegyük súlyunkat most már teljesen a job_|
búnkra, mialatt a jobb karral nyúljunk nyugat irányába felfelé.
a bal lábunk üressé vált, azaz már nem támaszkodunk rá
jük fel azt a talajról. A bal kezet és a tekintetet az
szerint tartjuk (F-110. ábra)
jobb Iá" fl
ink ra, akkor
előzőekben
érint ranjUK tr-i ív. aura;.	,
A továbbiakban a felemelt bal lábat húzzuk dél felé addig, amíg * I
láb egymás mellett nem lesz. A lépés közben a két kéz egymást
eltávolodik (F-111. ábra).
F-l 18. ábra	F-VÍV. ábra
F-117. ábra
F- 7 20. ábra
•Miután a bal lábunk leért a talajra, tegyük rá át a teljes súlyunkat
yezés közben fordítsuk törzsünket egészen dél felé a tekintettel együtt
olyannyira, hogy a jobb lábat fel tudjuk emelni a talajról. A súlyáthe-
yezés közben fordítsuk törzsünket egészen dél felé a tekintettel együtt,
bal karunkat emeljük vállmagasságba. Ebben a helyzetben mindkét
SSC ha’lított’ és tenyerek rézsűt előre a földre néznek (F-l 12.
A technika további leírását a 8. pont F-28-32. ábrákhoz leírt szöveg-
^ben találhatjuk (F-l 13-118. ábra).
E25, Technika: a Fehér Főnix meglebbenti a szárnyait
e technikának a leírását a 9. pontban találhatjuk (1-119-120.
^ar k ssc hajlított, és a tenyerek rézsűt előre a földre néznek (F- l 12.
_____H
& ’ hnika további leírását a 8. pont F-28-32. ábrákhoz leírt szöveg-
203
F-121.ábra
F-124. ábra
F-127.ábr.i

F-125. ábra
F-129. ábra
204
T ECHNIKA: térdsöprés és lépés előre (bal)
avakorlatnak ebben a részben a 10. pontban leírtakat ismétcl-
A^^c/er (F-l 21-125. ábra).
26.	TECHNIKA:
*kmégegyszer (F-l 21-125. abra).
’ . tecHNIKA: TŰ A TENGER FENEKÉN
. jsönrés helyzetből tegyük a restünk súlyát még jobban a bal láb-
A közben felemeljük a jobb sarkat. Ezalatt a jobb kézzel nyúljunk
nesen előre, felfelé néző tenyérrel. A bal kéz továbbra is az előző
l‘jv/, n n (F-l 26. ábra).
Folytatva a gyakorlatot, húzzuk be egy ralphossznyit a jobb lábat, és
Mryükát rá lassan testsúlyunk 70%-át. Ezzel felvesszük a fordított íj-
állást A testsúly hátratolása közben, húzzuk jobb kezünket egészen a
jobb váll elé úgy, hogy a kar derékszögben behajlítva dél felé nézzen,
a jobb könyök lógjon, az ujjak előre, kelet felé álljanak, a tenyér pe-
dig a fej felé forduljon. A bal kezet ez idő alatt tartsuk mindvégig a bal
lábfej felett. A tekintet továbbra is kelet felé tart (F-l27. ábra).
Ebből a helyzetből a jobb kézzel nyúljunk egyenesen lefelé, keleti
iránvba. Az előrenyúlás közben hajlítsuk be enyhén mindkét lábunkat,
emeljük fel bal sarkunkat, és a láb forgójánál fogva dőljünk előre a 128.
ábrán látható helyzetbe. Az egyensúly megtartása érdekében nyúljunk
oldalra északnyugat irányába tenyérrel lefelé. Az egész gyakorlat ha-
sonlít arra, mintha valamiért a földre nyúlnánk, egészen térdmagassá-
gig. A tekintet a jobb kéz irányába a földre tart (F-128. ábra).
- A gyakorlat során csak annyira dőljünk előre, hogy a hátat egye-
nesen tudjuk tartani. Ezért ne derékból dőljünk előre, hanem a
comb forgójából.
28.	TECHNIKA: LEGYEZŐNYITÁS
Egyenesedjünk fel. és emeljük a jobb kezünket fej magasságba, tenyér-
Eí p f°rdltva- A jobb kar derékszögben hajlított, az ujjak rézsűt
SL .. ’ ^e^et irányába állnak, csak a hüvelykujj lóg. A felegyenesedés-
i Vki1 angban a bal kezet emeljük fel, és ujjaival érintsük meg vele a
láb [ ar hátát. A bal kar könyöke lógjon. A tekintet kelet felé tart, a
at pedig macskaállásban tartjuk (F-l29. ábra).
tbben a tartásban a jobb könyök ne lógjon, hanem oldalra ki-
emelve tartsuk a fül mellett. Ügyeljünk arra, hogy a könyök
A köITICgCrne'éSével a vaha^ ne emelkedjenek meg.
szét Mezőkben a kezeket széthúzzuk, mintha egy legyezőt nyitnánk
Ahhoz, hogy a technikában stabilitás és erő legyen, a bal
205
F- 7 30 ábra
F-132. ábra
lábbal lépjünk rézsűt előre, és toljuk át rá a testsúlyunk 70°/o-át. Mialatt
felvesszük az íjállást, a jobb kart kissé húzzuk hátra, a bal tenyéréllel
pedig toljunk előre felfelé néző ujjakkal. A tekintet a bal kéz irányába
tart (F-l30. ábra).	fl
29.	TECHNIKA: AZ ELLENFÉL ÜTÉSE OKÖLLEL	I
A következőekben toljuk vissza testünket a jobb lábra továbbra is meg-
tartva a felsőtest helyzetét. Ezalatt a bal lábfejet emeljük fel (F-131.
ábra).	M
Fordítsuk a bal lábfejet befelé, és vele együtt fordítsuk a felső testet
is jobbra. A fordulás közben a kezekkel egy körívet leírva vegyük fel
a 132. ábrán látható helyzetet, melyben mindkét kar hajlított, a jobb
tenyér a gyomorszáj magasságában lefelé, a bal pedig a fej felett Ml
lé néz (F-132. ábra).
Toljuk hátra súlyunkat a bal lábakra, és húzzuk be kezünket a hasfll
ökölbe zárt tenyérrel (F-l33. ábra).	. J
Emeljük fel jobb lábfejünket, és fordítsuk kifelé egészen nvU^r I
nyába. Ezzel felvesszük a tányérállást. A lábfej felemelése közbe
jobb kezet emeljük előre fej magasságig, és fordítsuk az arc felé. tz \
alatt a bal tenyeret húzzuk le a bal váll elé, előre néző tényén
134. ábra)
A tán
ben üssünk előre lassan bal tenyérrel, nyugat irányába. Az ütés
a jobb öklöt felfelé fordított tenyérrel húzzuk le a csípőnk me
135. ábra).
vérállásból toljuk előre súlyunkat jobb lábas íjállásba,
M„1. K' _ 1______1--1___________________aíirés kozl
llé(F-
206
F-133.ábra	F-134.ábra	F-135.ábra
30.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS LEFELÉ, HÁRÍTÁS ÉS ÜTÉS
Toljuk hátra törzsünket addig, míg mindkét lábon egyenlő mértékben
oszlik meg a súlyunk. Közben fordítsuk tenyerünket az arcunk felé
északi irányban álló ujjakkal, öklünket emeljük fel a gyomorszáj ma-
gasságába, lefelé fordítva (F-136. ábra).
A következőekben toljuk tovább súlyunkat egészen a fordított íjál-
lásig. A jobb öklöt nyugat felé fordítva toljuk magunk elé, ügyelve arra,
hogy' a könvök lógjon. Ez idő alatt a bal tenyeret húzzuk a jobb könyök
alá (F-137. ábra).
Mindkét kezünket húzzuk magunk mellé balra, míg dél irányába nem
mutatnak. Közben enyhén hajlítsuk be jobb térdünket. Ebben a hely-
F- 7 3 7. ábra
F- 7 38. ábra
207

F-138a. ábra
F-139. ábra
F-140. ábra
F-141. ábra
zetben a jobb ököl a has előtt lefelé néz, a bal
tenyér pedig váll magasságban előre, kissé haj-
lított könyökkel (F-l38. ábra).
A technika folytatását megtalálhatjuk a 15.
pont F-65-67. ábrájához írt szövegben, csupán
nem kelet hanem nyugat iránvába végezzük
(F-l 39-14 Lábra).	
F-142. ábra
31.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE ÉS KAPD EL
a madár Tollát	|
Az előző állásból toljuk kissé hátra testünket,
és a csípő balra tolásával fordítsuk befele
lábfejünket délnyugat irányába. Ezalatt a bal
kézzel nyúljunk előre ferdén felfele fordítottB
tenyérrel, a jobb öklöt pedig fordítsukleí^^
(F-142. ábra).
Ezután toljuk vissza a bal lábunkra testű 
teljes súlyát, emeljük fel a jobb sarkat,
öklünket kinyitva húzzuk a hasunk elé. A®®
yába tart (F-l*'
A sarok felemelését követően lépjünk el® |
a jobb lábbal északnyugat felé. A lept> s0 .
a iciuci CII1C1JUK, csak utána ny
suk ki hozzá a lábat. A bal kéz előre kin.
kintet továbbra is nyugat irán
ábra)
J ___	_ _ _ _ __ _	_ „	_ _	,
a jobb lábbal északnyugat felé. A lépés
először a térdet emeljük, és
208
F-144. ábra
F- 7 45. ábra
f. 143. ábra
lefelé néz, a jobb kezet pedig egy merítő moz-
dulaton át behúzzuk a bal hónaljhoz, felfelé
fordítva. A tekintet kissé lefelé tart (F-144.
ábra).
A lépés után áttesszük a jobb lábra a súlyun-
kat, és a jobb kézzel végighúzva a bal kar alatt
felvesszük a Védés Ferdén Felfelé nevű tartást.
Ebben a tartásban a bal kar továbbra is az előb-
biekben leírt tartásban nyugszik, míg a jobb
kar nyakmagasságban kissé hajlítva, tenyérrel
a fej teteje felé fordított helyzetben van. így,
a bal tenyér a jobb könyök mellett fog elhe-
lyezkedni. A Chi kedvezőbb áramoltatása ér-
dekében nézzünk a jobb tenyérbe (F-l45.
ábra).
F-46. ábra
32.	TECHNIKA: HÚZÁS
gyakorlat további leírását a 4. technika F-
ábrájához írt szövegben találhatjuk (F-
146-147. ábra).
33-	TECHNIKA: TOLÁS
A
1S p r^at további leírását a 5. technika F-
iiil /r ' ábrájához írt szövegben találhat-
P-148., F-149.ábra).
F-147. ábra
F-151. ábra
F-156. ábra
F-155. ábra
F-154. ábra
F-152. ábra
210
F-15fí. ábra
F-159. ábra
.157. ábra
34.	TECHNIKA: LÖKÉS
\ gyakorlat további leírását a 6. technika F-17., F-18. és F-19. ábrájá-
hoz írt szövegben találhatjuk (F-150, F-151. és F-152. ábra).
35.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
A gyakorlat további leírását a 7. technika F-20-26. ábráihoz írt szö-
vegben találhatjuk (F-153-159. ábra)
36.	TECHNIKA: FELHŐ KEZEK I. (JOBB)
Folytatva a gyakorlatsort, tegyük át súlyunk 70%-át a jobb lábra, és
közben forduljunk el nyugat felé. A fordulás közben bal kezünket tol-
juk át a jobb mellé, előrenéző tenyérrel (F-160. ábra).
Süllyesszük a jobb könyököt és fordítsuk az arcunk felé a bal tenye-
ret. Ezalatt kezdjük el hátrafelé tolni testünket. A tekintet továbbra is
nyugatnak tan (F-161. ábra).
Miközben visszatoljuk a bal lábunkra a súlyunkat, forduljunk el dél-
kelet irányába. Ezalatt a jobb tenyeret nyissuk ki, és lefelé fordítva egye-
nesen toljuk a föld felé, a balt pedig arc felé tartva elhúzzuk kelet felé.
tekintet a bal kezet követi (F-162. ábra).
olytatva a súlyáthelyezést forduljunk el most már olyannyira kelet
C»hogy a jobb lábunkat fel tudjuk emelni. Ezalatt folytatva az elkez-
, rivet’ körzünk tovább a kezekkel. A bal kéz süllyed és lefelé
! . ’a í°bb a csípő előtt merít és hátrafelé néz (F-163. ábra).
niind b ^ar emelésével húzzuk be a jobb lábat a bal mellé, úgy hogy
a két láb kissé hajlított legyen. A bal kezet ezalatt süllyesszük le
F-165. ábra
F-164. ábra
F-163. ábra
a csípő mellé. A tekintet továbbra is kelet felé tart. (F-l64. ábra).
Helyezzük most súlyunkat egyenlő mértékben mind a két lábra, tor- 1
dúljunk dél felé és húzzuk kezeinket a mellkasunk elé. A bal \en-'e[’aí
alhassal szemben álljon, a jobb pedig az arccal szemben. A hüve ylWM
ajdnem vízszintes. A tekintet a jobb*^M
F-161. ábra
F-162. ábra
majdnem emelt, a többi ujj m
zet követi (F-l 65. ábra).
-	A Felhő Kezek gyakorlat kéztechnikája úgy sajátítható e a <
gyorsabban, ha felismerjük, hogy csak egyszerű váltott
befelé irányuló karkörzésről van szó.	d 3
-	Lépni akkor kell, amikor a lépő lábbal azonos kéz a csip
mell magasságáig emelkedik a test ellentétes oldalán. 1
212
F-769. ábra
F-170. ábra
F-171. ábra
Felhő Kezek II. (bal)
Az előző helyzetből forduljunk jobbra, és jobb kezet süllyesztve illetve
3 bak emelve nyúljunk nyugat felé. A jobb tenyér lefelé a bal felfelé
néz. A tekintet a jobb kezet követi. Mivel jobbra fordulunk, ezért tol -
súlyunkat a jobb lábra (F-l 66. ábra).
Miután felemeltük a bal láb sarkát, a bal kéz emelésével lépjünk ki
0 dalirányba, kelet felé (F-l67. ábra).
°lytatva a technikát, a lépés után tegyük vissza a súlyunkat a bal
** ** * Vr I 1111 Ixcl l cl 1 v pVJ Ll L c* 11 l v J uix ¥ Iu^xjU ca u w i j
। ra’ miközben a tekintetet továbbra is nyugat irányába tartjuk. Ez-
* att a bal alkart emeljük fel, ügyelve arra, hogy a vállak laposak ma-
lanak. A bal tenveret lefelé fordítva egyszerűen engedjük csípőma-
^’g- A jobb láb nyújtott és mindkét talp a talajon van (F-l 68. ábra).
arra, hogy a vállak laposak ma-
213

Forduljunk balra egészen dél felé, a bal kezet emeljük fel fejmagas-
ságba tenyérrel az arc felé, a jobb kezet pedig egy merítő mozdulaton
át húzzuk előre, a hassal szembe. A merítés során emeljük fel a jobb
lábunkat, és lépjünk be vele a bal mellé egy rövid vállszélességű állás-
ba. A tekintet a bal tenyéren van (F-169. ábra).	M
A gyakorlat további részében az F-164-166. ábrákhoz írt szövegrész- I
ben leírtakat ismételjük (F-170-172. ábra).
Felhő Kezek III. (jobb)
A technikát folytatjuk az F-167. ábrához írtak
ismétlésével (F-173. ábra).
Az ismétléseket befejezve, toljuk át restünk^B
súlyát a bal lábra, a jobb kezet húzzuk le a bal 
csípő elé, a balt pedig egy felfelé tartó ív
tén toljuk ki jobbra, azaz kelet irányába. Ate^M
kintet a bal kezet követi (F-174. ábra). 
A bal kéz csípőmagasságtól mellmagasa^g 
való emelése közben, fordítsuk befele jobb 
fejünket délkelet irányába. A bal kart ez a
nyújtsuk előre és tenyerét tordítsuk lek e
175. ábra).
214
F-176. ábra
F-177. ábra
F-178. ábra
37.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
A Felhő Kezek technikát általában az Egyenes Ostorcsapás technikával
kezdik és fejezik is be. Ezért most ebben a lépésben ismételjük meg az
F-157-159. ábrákhoz írtakat (F-176-178. ábra)
38.	TECHNIKA: A LÓ HÁTÁNAK VEREGETÉSE
Az Ostorcsapás állásból toljuk hátra súlyunkat fordított íjállásba, és
fordítsuk felfelé bal tenyerünket (F-l 79. ábra).
A jobb alkart a könyök mentén fordítva egy felfelé leírt körív men-
tén, húzzuk be a nyakunk elé. A jobb könyök és kézfej vállmagasság-
ban legyen, és a jobb tenyér lefelé nézzen, lógó hüvelykujjal. A fordí-
F-182. ábra	r-ios. aura
tás során a bal lábfejet emeljük fel tányérállásig (F-l 80. ábra). fl
A bal lábat húzzuk be kissé a jobb felé, tegy ük le a lábujjakat, ma|d
emeljük fel a sarkat. A sarokemelés miatt a bal láb enyhén behajlik,
mialatt felvesszük azt az állást. A jobb kézzel toljunk előre nyakma-
gasságban rézsűt lefelé néző tenyerekkel, a bal kezet pedig húzzuk le
a gyomorszáj magasságába, felfelé fordítva. A tekintet a jobb keziM
nyába tartson (F-181. ábra).	w
39.	TECHNIKA: ELVÁLASZTÁS JOBB LÁBBAL	1
Fordítsuk felsőtestünket délkelet felé és húzzuk be jobb kezünket a
váll magasságába úgy, hogy a könyök legyen behajlítva, a könyök néz-
zen kifelé és a tenyér forduljon lefelé. Ezalatt a jobb kezünket tenyer
rel felfelé fordítva toljuk kelet irányába egészen vállmagasságig. For-
gás közben az állást kissé rogyasszuk (F-l 82. ábra)
Emeljük fel a bal lábunkat, és lépjünk ki vele északkelet irányába úgy.
hogy először a sarkat tegyük le a talajra. A jobb kézfejet
hen befele fordítjuk es a n^........... ~,—-------- v
könyökkel. A tekintet továbbra is délkelet felé tart (F-l 83.
A kinyújtott bal lábunkra toljuk át súlyunk 7O°/o-át, és
fel az íjállást. Miközben felvesszük az állást, a jobb kart nyu)
délkelet irányába rézsűt lefelé néző tenyérrel, és a _
dított tenyérrel húzzuk be a gyomorszáj elé. A két kéz közti ta'
r nosszanai. n uai kvh/miv
fognánk benne. A tekintet a jobb
Emeljük fel a bal lábunkat, és lépjünk ki vele északkelet irányába úgy.
yakunk elé toljuk derékszögben behajMMB
ezzel vegy^
jtsuk ki
bal tort feleié
hén befelé fordítjuk és a n
I
A kinyújtott bal lábunkra toljuk át súlyunk 70°/o-át, és
<
délkelet irányába rézsűt lefelé néző tenyérrel, és a óm --
legyen hosszabb egy alkar hosszánál. A bal könyök tartasa
ne
arra, mintha egy csecsemőt
nyába tart (F-l 84. ábra).
216
f.185. ábra
F-186. ábra
F-187. ábra
Folytatva a gyakorlatot forduljunk 90 fokot balra, közben a kezek-
kel egy lefelé induló íven át, keresztezzünk a nyakunk előtt északke-
let irányába. A keresztező kezek az alkarnál érintik egymást, és tenye-
reik az arc felé néznek. A talpak mindvégig maradjanak a talajon (F-
185. ábra).
- A keresztezés során ügyeljünk arra, hogy a vállakat kissé toljuk
szét egymástól és a könyököket enyhén emeljük meg.
A következőekben a jobb sarok megemelésével indítva emeljük fel
térdünket egészen hasmagasságba úgy, hogy a lábszár természetesen
lógjon. Lábemelés közben az alkarokat húzzuk szét vállszélességben.
és közben fordítsuk törzsünket kelet felé (F-186. ábra).
A felemelt térdhez nyújtsuk ki az egész lábat
enyhén lefeszített lábfejjel és ezzel egyidejűleg
nyissuk ki teljesen karjainkat mindkét oldalra,
indkéc láb legyen enyhén hajlítva, a jobb te-
u'eía ru£ó iáb felé, a bal pedig észak irányé-
j00, A tenyerek forduljanak kifelé. Ennél
. epikánál a lábfej külső részét használjuk
ezért emelésnél
,ab^rral (F-187. ábra).
A térdTECHNlKA: ElvÁLASZTÁS BAL LÁBBAL
lábsL^ c.n'hén megemelve eresszük le jobb
kissé közben fordítsuk tenyereinket
(F-188. ábra).
egy kis ívet írunk le a
F-188. ábra
1-193. ábra
F-192. ábra
szén északnyugat felé. A forgást a
Mivel itt is az előző technikát ismére
hoz írtakat végezzük el még egyszer. Ügyeljünk arra,
láb helyett bal lábbal rúgunk északkelet irán



/ -189. ábra
F-190. ábra
F-19 /. ábra
l j ük, ezért az F-183-188. ábr^
_____________? hogy most jobb,
yába (F- l 89-194. ábra).
41. TECHNIKA: FORDULÁS ÉS RÚGÁS BAL SAROKKAL	I
Ehhez a gyakorlathoz jó egyensúlyra van szükség, melyet a középp0^
megtartásával vagyis a Tan-tien-re való koncentrálással lehet e
Folytatva a kezek befelé fordítását, fordítsuk azokat most már olya •
ra be, hogy az arc felé nézzenek (F-l 95. ábra).	. J
Ezután nyújtsuk ki bal lábunkat bokamagasságba hátra fele
lendülettel, hogy a sarkunkon képesek legyünk elfordulni balr* *
lábfej lerakásával fékezzük le,
F’W ábra
F-196. ábra
F- / 99. ábra
F-200. ábra
?.ra' ^8y a tartás egyenes maradjon, és az egyensúlyt ne veszítsük el.
* /sutan emeljük tel bal térdünket a has magasságába, lógó láb-
»mialatt a kezeket keresztezzük a nyak előtt, befelé fordított
perekkel (F-196. ábra).
/ ábrán látható helyzetből rúgjunk lassan nyugat felé csípő
veti fc^á^an A láb kinyújtását a kezek oldalirányú kinyújtása is kö-
^^P°Syazt az előbbi rúgásoknál már olvashattuk (F-l 97. ábra).
Mit ElChnikA; térdsöprés és lépés Előre l. (bal)
ion. p J| c bal lábunkat úgy, hogy a térd csípőmagasságban marad-
kléford' ll^zzu^ be jobb kezünket a nyakunk elé, tenyérrel az arc
és enyhén süllyesszük mindkét könyököt (F-l 98. ábra).
2/9
F-202. ábra
F-203. ábra
F-201. ábra
Folytatva a technikát, tegyük le a bal lábunkat délnyugat irányába a
talajra, és a karokkal nyúljunk a 198. ábrán látható körívek mentén
északkelet irányába. Az állás pontos leírását a 46. ábrához írt szöveg-
részben olvashatjuk, a különbség most csupán az, hogy kelet helyett
nyugat felé álljunk. A tekintet a jobb kéz felé forduljon (F-199. ábra).
A következőkben az F-47. ábrához írtakat végezzük nyugat irányá-
ba (F-200. ábra).	
F-204. ábra
TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE II. (JOBB)	1
Folytatva a 12. technika ismétlését, végezzük el a technika második
részét is még egyszer, ugyancsak nyugat irányába (F-201-204. ábra).
43.	TECHNIKA:	LÉPÉS ELŐRE	1
És Ütés Lefelé	4
Befejezve az ismétléseket toljuk kissé súbjjj
kát hátra és jobbra, közben jobb lábfejünké*
sarkon fordítsuk 45 -ot kifelé. A bal k Zéj
alatt tartsa meg előbbi helyzetét, de a job
felfelé fordítva emelkedjen előre a has e 
205. ábra).
Toljuk vissza súlyunkat a jobb lábun,
gás közben olyannyira, hogy tel tudjn
ni a bal sarkat. Ezalatt húzzuk be nl"11lV
zünket a jobb csípőhöz úgy, hogy a jo11 j
ökölbe zárva a csípőcsont mellé helye2*11 
...dkétk';
.óbb k***
220
F-207. ábra
bal tenyeret pedig jobbra néző ujjakkal a jobb ököl fölé helyezzük. Az
Ököl felfelé néz, a tenyér pedig lefelé. Ezt a kéztartást, néha az ököl
elrejtésének is hívják. A tekintet északnyugat irányába előre a földre
szegeződik (F-206. ábra).
Elfordulás után lassan emeljük meg bal térdünket, majd nyújtsuk ki
hozzá az egész lábat délnyugat irányába. Ezzel a mozdulattal lépjünk
előre és a sarkat helyezzük először a talajra. A felsőtestet továbbra is
az előzőek szerint tartjuk (F-207. ábra).
A sarok letétele után toljuk előre súlyunkat jobblábas íjállásba. Ez-
zel összhangban a bal kézzel söpörjünk a csípőnk előtt a 1 érdsöprés
gyakorlatához hasonlóan, és a jobb ököllel üssünk előre lefelé nyugat
irányába. Az összeszorított ököl függőleges helyzetű legyen, és a tör-
zset kissé döntsük előre a jobb kéz irányába (F-208. ábra).
~ Az ütéshez az erőt, a Chi jelenlétén kívül, két mozdulat adja.
Egyrészt a lábbal végzett munka, mellyel az állást felvettük,
másrészt az, hogy az ütésbe beledőlünk. A beledőlés során ügy el-
jünk a hát egyenesen tartására, melyet úgy érhetünk cl a leg-
könnyebben, hogy nem derékból hanem a csípő forgójából dő-
lünk előre.
egyensúly megtartása érdekében ügyeljünk arra, hogy minél
előrébb dőlünk, annál jobban nyúljunk hátra a bal kézzel, mind-
vegig megtartva a lefelé néző tenyér helyzetét.
. technika során az alsó és felső végtagok összhangját úgy tud-
lük elérni, hogy először a bal kézzel söpörjünk a csípő előtt, és
CSak utána üssünk a jobb ököllel.
221
r-208. ábra
F-21 Lábra
I -209. ábra
F-212. ábra
r-210. ábra
44.	TECHNIKA: ÁTFORDULÁS ÉS AZ ELLENFÉL ÜTÉSE OKÖLLEL |
Folytatva a gyakorlatot, fordítsuk cl a felsőtestünket egészen
let felé, súlyunk 70%-át végig a bal lábon tartva. Mivel az előző
túl széles lenne ehhez a helyzethez, a jobb lábat kissé húzzuk be a
felé. Fordulás közben emeljük bal tenyerünket a homlokunk ele 1
néző tenyérrel, a jobb öklöt pedig húzzuk a köldök elé lefelé fór 
(F-209. ábra).
Ebből a helyzetből folytassuk a technikát az F-134. és F-135. a, *
leírtak ismétlésével, azzal a különbséggel, hogy’ most nem nyug
hanem kelet felé álljunk (F-210-21 1. ábra).	I
F-218. ábra
F-216. ábra
F-219. ábra
Lépés Előre, védés Lefelé, hárítás és Ütés
45.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS LEFELÉ, HÁRÍTÁS ÉS ÜTÉS
a technikánál ugyancsak folytassuk az ismétléseket a 30. techni-
leírtak szerint. Ebben az esetben is ügyeljünk arra, hogy nyugat
yett most kelet felé végezzük a gyakorlatokat (F-212-219. ábra)
TECHNIKA: RÚGÁS SAROKKAL (JOBB)
tu/f urán toljuk hátra súlyunkat olyannyira, hogy a bal lábbal el
fOr^U 'égezni a lábfej sarkon át való kifordítását. Ezalatt a bal kezet
jobku811*azarcunk felé, és emeljük egészen előre nyakmagasságig. A
Mi - t0Vakbra is az előző helyzetben marad (F-220. ábra).
entelfaL11 Etettük lábfejünket
, toljuk teljes súlyunkat a bal lábra és
nieg a jobb sarkat. A lábbal összhangban nyissuk ki jobb ök-
223
F-220. ábra
F-223. ábra
F-224. ábra
lünket és merítsünk el a mellkas előtt. A me-
rítés végén a két alkar keresztezze egymásra
nyakunk előtt, arc felé néző tenyerekkel. A kö-
nyököket kissé oldalirányba toljuk ki, és tekin-
tet kelet felé tartson (F-221. ábra) 
A következőekben a jobb sarok megemelésé-
vel indítva emeljük fel térdünket egészen has
magasságába úgy, hogy a lábszár természetesen
lógjon. Lábemelés közben az alkarokat húzzuk
szét vállszélességben és közben fordítsuk tör-
zsünket kelet felé (F-222. ábra).	I
A felemelt térdhez nyújtsuk ki az egész lábat
enyhén fel feszített lábfejjel és ezzel egyidejűleg
nyissuk ki teljesen karjainkat mindkét oldalra.
Mindkét láb legy en enyhén hajlítva, a jobb re
nyer a rúgó láb felé a bal pedig észak irányll
ba álljon. A tenyerek forduljanak kifelé. EjMR
a technikánál a láb sarkát használjuk rúgásai
ezért a jobb lábfej felfelé álljon (F-223. a f*i
- I. (BAÚ
rX/A.	IT1L5J	,
gyakorlatsort hajlítsuk be
dőzőeks^
47. TECHNIKA: ÜSD MEG A TIGRIST
Folytatva a
búnkat a jobb térd enyhe niege
kezeket és a hátat, továbbra is az
rint tartsuk (F-224. ábra).
224
Némileg süllyesszük állásunkat, miközben jobb lábunk sarkát helyez-
zük lágyan a talajra délkelet irányába (F-225. ábra).
Sarkunk letétele után tegyük át súlyunkat a jobb lábra olyannyira,
hogy fel tudjuk emelni a bal sarkat. Ezalatt a bal kezet toljuk egyene-
sen a jobb könyök mellé befelé néző tenyérrel. A jobb kéz tartása, to-
vábbra is változatlan (F-226. ábra).
Emeljük meg a bal lábat és egy szélesebb állás erejéig lépjünk hátra
nyugat felé. Utána tegyük át testünk súlyának 70%-át a bal lábra. Lé-
pés közben húzzuk el mind a két kezet a has előtt az F-227. ábrán lát-
ható helyzetig. A kezek legy enek ökölbe zárva, és testünk előtt egymás
fölött helyezkedjenek el. A bal ököl lefele fordítva a homlok előtt előre
néz észak felé, a jobb pedig befelé fordítva a has előtt helyezkedik el.
A tekintet észak felé irányul (F-227. ábra)
üsd meg a Tigrist II. (jobb)
technika második részében megismételjük a gyakorlatot még egy-
másik irányba. Toljuk hátra súlyunk 70%-át a jobb lábra úgy,
gSyabal lábfejet felemeljük tányérállásba. A karok helyzete változat-
tek’CSU^^n a ököl fordul kissé lefelé, a bal ököl pedig kinyílik. A
_tet a gyakorlat során északnyugatnak fordul (F-228. ábra).
a ®ra^or'atot’ a sarkon át fordítsuk lábfejünket befelé
Alábft0 legj°bban’ ügyelve arra, hogy a boka ne feszüljön túlságosan.
gF|tej forgása közben az egész testet fordítsuk úgy jobbra, hogy a bal
i etetele után súlyunkat ár is tesszük a bal lábra. Ebben a helyzet-
a Jobb lábfejnek csak a lábujjai érintsék a talajt és a kezek észak-
F-230. ábra
kelet irányába álljanak. A bal tenyér előre nézzen felfelé álló ujjakkal
a váll előtt, a jobb pedig a gyomorszáj magasságában, a bal könyöktől
nem messze az arc felé forduljon. A jobb könyök forduljon kissé kife-
lé. A tekintet a bal kéz irányába tart (F-229. ábra).	1
A következőkben emeljük meg jobb lábunkat és lépjünk vele délke-
let irányába, és ezzel vegyünk fel egy jobblábas íjállást. A kezekkel ez-
alatt egy olyan mozdulatot végezzünk, mintha egy kormánykereket
tekernénk balra. A gyakorlat közben, ahogy a jobb kéz jobbra kifelé
megy, úgy a törzsünket is fordítsuk jobbra. Amikor viszont a jobb kéz
ökölbe zárul a ballal együtt, fordítsuk vissza a felsőtestet kelet irányá-
ba. A kezeket a 228. ábrához leírtak szerint tartsuk (F-230. ábra).
karjainkat a 232. ábrán látható helyzetbe. A jobb kar dél felé
nyújtva és az ököl lefelé néz,
kinyújtva, az ököl az arc felé néz
(F-23 Lábra).
Folytatva a gy akorlatot forduljunk 90 ’-ot
48. TECHNIKA: FORDULÁS ÉS RÚGÁS JOBB SAROKKAL J
Jobbra fordulás közben, toljuk át súlyunkat a bal lábra, és nyissuk szét
karjainkat a 232. ábrán látható helyzetbe. A jobb kar dél felé van M|
nyújtva és az ököl lefelé néz, a bal kar kissé felfelé, kelet irányába
. A tekintet délkelet irányba tartlB
: balra, közben a kezekM
egy lefelé induló íven át, keresztezzünk a nyakunk előtt esza
irányába. A keresztező kezek az alkarnál érintik egy mást, és
adjanak a talajon 1
állakat kissé toM
ak kelet
az arc felé néznek. A talpak mindvégig mar
ábra).
- A keresztezés során ügyeljünk arra, hogy a v
szét egymástól és a könyököket enyhén emeljük meg.

A következőekben a jobb sarok megemelésé-
vel indítva emeljük fel térdünket egészen has
magasságába úgy, hogy a lábszár természetesen
lógjon. Lábemelés közben az alkarokat húzzuk
szét vállszélességben és közben fordítsuk tör-
zsünket kelet felé (F-235. ábra).
Ebből a helyzetből rúgjunk lassan nyugat felé
csípő úgy, hogy a lábfejeket felfelé feszítjük
azaz sarokkal rúgunk. A láb kinyújtását a ke-
zek oldalirányú kinyújtása is követi, ahogy azt
az előbbi rúgásoknál már olvashattuk (F-234.
ábra). I
49. TECHNIKA: KÉTKEZES ÜTÉS
Ellenfél fülére
Hajlítsuk be bal lábunkat úgy, hogy a térd csí-
P Magasságban maradjon. Ezalatt húzzuk be
I0 *5 kezünket a nyakunk elé, tenyérrel az arc
[Pfordítva, és envhén süllyesszük mindkét
gyököt (F-235. ábra).
^PMítsuk a törzsünket délkelet
kod át ú, ‘
45°.
leírt	A kezeket ezalatt «... w.
P* szerint tartjuk (F-236. ábra).
irányába sar-
úgy, hogy a bal lábujjakat befelé húzzuk
lesiiiL^* A forgást segíti, ha a súlyunkat enyhén
az előzőekben
F-234. ábra
F-236. ábra
F-242. ábra
F-243. ábra
F-244. ábra
228
k helyzetét az előzőek szerint tartva, húzzuk be kezeinket a mell-
  •' f ínrJíti-» A z íU ív k icrin|ít arra. mintha egy nagy
K*5U“'\ fognánk nyitva, és oh ásnánk belőle. A tekintet továbbra is
könyvi W8	.....
an úgy tartva, süllyesszük le azokat a
|y । ej£ felfelé fordítva. Az állás hason)
kásán	nvitva. és ol\ásnánk belő
ÍSkeiet irányába tart (F-23-. ábra).
Abal láb hajításával tegyük le	—L
és közben a kezeink úgy
gyomorszáj magasságába (F-238. ábra).
^Az előző állást megtartva húzzuk kezeinket tovább a csípő magassá-
gig, egymás felé álló ujjakkal (F-239. ábra).
Ezt követően írjunk le mindkét kézfejjel egy kifelé irányuló körívet,
majd toljuk előre súlyunkat íjállásba, miközben a karjainkat húzzuk a
241. ábrán látható helyzetbe. A két kezet ökölbe zárva a fül magassá-
gában fejszélességben tartjuk egymástól. A kér könyök enyhén fordul-
ón kifelé (F-240. ábra)
-	Miközben kezünket előre toljuk ügyeljünk arra, hogy csak ak-
kor kezdjük cl súlyunkat ugyancsak előre tolni, amikor a kéz
I már befejezte a csípő mellett írt körét és megindul előre.
-	Atechnika legvégén a könyök oldalirányú kifordításakor, a vál-
lak továbbra is maradjanak laposak.
50.	TECHNIKA: RÚGÁS BAL SAROKKAL
Toljuk tovább súlyunkat a jobb lábra, és vállmagasságban nyissuk szét
oldalirányba karjainkat, oldalra néző öklökkel. A tekintet délkelet irá-
nyába tartson (F-241. ábra).
Folytatva a gyakorlatot az öklökkel egy lefelé induló íven át, keresz-
tezzünk a nyakunk előtt délkelet irányába. A keresztező öklök az al-
Karnál érintik egymást, és az arc felé néznek. A talpak mindvégig ma-
^nak a talajon (F-242. ábra).
* A keresztezés során ügyeljünk arra, hogy a vállakat kissé toljuk
f szét egymástól és a könyököket enyhén emeljük meg.
A következokben a bal sarok megemelésével indítva emeljük fel bal
unket egészen has magasságába úgy, hogy a lábszár természetesen
fő* Lábemelés közben az alkarokat keresztezzük továbbra is nyak
(F-243. ábra).
fe“ |e,etneh érdhez nyújtsuk ki az egész lábat enyhén felfeszített láb-
eZZel e£y*dejuleg nyissuk ki teljesen karjainkat mindkét oldal-
tenyé,n^r le£yen enyhén hajlítva és az öklöket nyissuk szét. A bal
a tugó láb felé, a jobb pedig délnyugat irányába álljon. A tenye-
Ptorduljanak kifelé (F-244. ábra).
rugó láb felé, a jobb pedig délnyugat irányába álljon. A tenye-
51.	TECHNIKA: FORDULÁS ÉS RÚGÁS JOBB SAROKKAL
A térdet enyhén megemelve eresszük le bal lábszárunkat, közben for-
dítsuk tenyereinket kissé befelé (F-245. ábra).	1
A következőkben nyújtsuk ki a bal lábat rézsűt hátrafelé úgy, hogy
ezzel egy jobbra irányuló forgáshoz lendületet tudjunk venni. A keze-
ket és a tekintetet az előbbiekben leírtak szerint tartsuk. A lendületnek
engedve sarkon át fordítsuk egész testünket jobbra, egészen nyugat
irányába. A forgás úgy lesz teljes, ha egy’ lendülettel végezzük el azt(F-
246., F-247. ábra).	1
Az előbbi lendülettel fordítsuk testünket tovább jobbra. A forgást a
bal láb oldalra való kinyújtása segíti. A mozdulat végén kelet irányba
f -248. ábra
F-249. ábra
F-250. ábra
230
-251 • ábra
F-252. ábra
álljunk jobblábas macskaállásban. A jobb kéz előrenyúl hasmagasságban
és lefelé néz, a bal kéz pedig továbbra is tartja az előző helyzetét (F-
248. ábra).
A jobb kéz belső részét, egy merítő mozdulaton át, érintsük a bal kéz
külső részéhez, befelé néző tenyerekkel. Amikor merítés során a jobb
kéz emelkedik, emeljük meg a jobb láb térdét, lógó lábszárral. A ke-
resztező kezek északkelet irányba állnak, míg a tekintet kelet felé for-
dul (F-249. ábra).
A 249. ábrán látható helyzetből rúgjunk lassan kelet felé csípő ma-
gasságában, felfelé feszített lábfejjel, azaz sarokkal. A láb kinyújtását a
kezek oldalirányú kinyújtása is követi, ahogy azt az előbbi rúgásoknál
már olvashattuk (F-250. ábra).
52.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS
Lefe*-é, hárítás és Ütés
á térdet enyhén megemelve eresszük le jobb
szárunkat, közben fordítsuk tenyereinket
«ssé befelé (F-251. ábra).
^ftleeresztés után tegyük le sarkunkat dél-
^Bh*ányába a talajra, közben fordítsuk jobb
^''^^et felfele, és a balt húzzuk be a nyak
^^Ftenéző tenyérrel (F-252. ábra),
ka ^^hiakban ismételjük meg a 30. techni-
Uj ? ^6. és 67. ábrájához írtakat, ugyancsak
Frányába (F-253-255. ábra).
23/
F-255. ábra
F-25fí. ábra
F-256. ábra
F-25 7. ábra
F-259. ábra	F-260. ábra
53.	TECHNIKA: LÁTSZÓLAGOS ZÁRÁS ÉS KERESZTEZŐ KEZEK J
Ebben a technikában teljes egészében ismételjük a 16. pontban leír®
kát (F-256-262. ábra).	I
54.	TECHNIKA: VIDD VISSZA A TIGRIST A HEGYEKBE
Folytatva a 16. pontban leírtakat ismételjük a 17. technikát is (F
266. ábra).	
55.	TECHNIKA: HÚZÁS
Ismételjük a 18. technikát (F-267. és F-268. ábra).
F-268. ábra
r-263a. ábra
F-264. ábra

F-265. ábra
233
F-269. ábra
F-270. ábra
F-272. ábra
F-273. ábra
F-274. ábra
56.	TECHNIKA: TOLÁS
Ismételjük a 19. technikát (F-269. és F-270. ábra).
57.	TECHNIKA: LÖKÉS
Ismételjük a 20. technikát (F-271-273. ábra).
58.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS FERDÉN
Ebben a pontban ismételjük a 7. technikát azzal a különbséggel ho||
ne kelet, hanem dél felé érkezzünk. Ez azt jelenti, hogy az egész *
nikát eleve 90°-kal jobbra elfordulva végezzük. Ez az elfordulas,
látni fogjuk, az előző gyakorlatból indítva magától adódik, mive ।
90°-kal jobbra elfordulva indítunk (F-274-280. ábra).	1
234
r-278. ábra
F-280. ábra
__*1

^pnelésével, vegyük fel
jl .	.	V87 111V1 11AJ 111UZLUUI JLUl 1 Kd 0/1 III IIU//.UK I IdM l Id^d^^dglM
fnrl.i gyökünk aki. has felé néző tenyérrel. A bal tenyér kissé lefelé
feln b ^“el'foiv
clte>í fordí
59. TECHNIKA: A VADLÓ SÖRÉNYÉNEK SZÉTVÁLASZTÁSA I.
(JOBB) ' J
Miközben elfordulunk délnyugat felé, toljuk át súlyunk ^0%-át a jobb
ra. Fordulás közben a kezek helyzetét tartsuk meg (F-28 I. ábra).
.Orc*u’junk tovább nyugat felé, és közben toljuk vissza a súlyunkat
^5” fábra úgy, hogy a térdek előre nézzenek. A jobb sarok enyhe
^^®>elésével, vegyük fel a macskaállást. Ezalatt nyissuk ki jobb te-
a ka i*1. ’ & egy merítő mozdulaton keresztül húzzuk hasmagasságba
forH	aia, nas teie nezo tenyérrel, a nai renver Kissé lereie
és a tekintettel együtt nyugat irányába áll (F-282. ábra).
tatva a merítést közelítsük meg a bal könyököt, és
» ított tenyérrel, közvetlen az alkar alatt, emeljük előre, nyu-
F-284. ábra	F-285. ábra
F-28.3. ábra
F-286. ábra

gat irányába. Emelés közben a bal kezet toljuk le hasmagasságbanj
csípő elé előre néző ujjakkal, és toljuk előre súlyunkat jobblábas q •
lásba. A jobb kéz arcmagasságban van és a tenyér felfelé néz. / te™
tétünk a jobb kézen van (F-283. ábra).
- A jobb kéz felemelése hasonlít arra, mintha egy __
felfelé. Az emelés akkor jó, ha az könnyed és kecses. !
almát emelnénk
A VADLÓ SÖRÉNYÉNEK SZÉTVÁLASZTÁSA II. (BAL)
Folytatva a gyakorlatot, a súlyunkat toljuk kissé hátra úgy, h°^'
jünk enyhén jobbra, ez segíteni!
bán kifelé fordítsuk. A gyakorlat alatt a bal kezet to
segítve az egyensúly megtalálását (F-284. ábra).
dől'
lkat roi]UK Kissé nana
fog abban, hogy a jobb labteK t
Íjuk kissé c i
236
F-290. ábra
F-288. ábra
F-289. ábra
F-291. ábra
F-292. ábra
A lábfej kifordítása után toljuk vissza a súlyunkat a jobb lábra úgy,
hogy a bal sarkat fel tudjuk emelni. Ezalatt a bal tenyeret egy merítő
Mozdulaton át húzzuk a jobb gyomorszáj magasságába, és a jobb te-
nyeret fordítsuk lefelé, még mindig előrenéző ujjakkal. Ebben a hely-
eiben a bal tenyér még ne forduljon teljesen felfelé (F-285. ábra).
y»>arok felemelése után lépjünk előre a bal lábunkkal délnyugat irá-
 Aközben a karok helyzetét megtartva forduljunk északnyugat
R□! u^°r a bal lábnak még csak a sarka legyen a talajon (F-286. ábra),
jj?! kézzel folytatva a merítést közelítsük meg a jobb könyököt, és
ga e Vor^ltott tenyérrel, közvetlen az alkar alatt, emeljünk előre nyu-
csí Anyába. Emelés közben a jobb kezet toljuk le hasmagasságban a
de előre néző ujjakkal, és toljuk előre súlyunkat ballábas íjállás-
F-29.3. ábra
F-294. ábra
ba. A bal kéz arc magasságban van és felfelé néz. A tekintetünk ezen a
kézen van (F-287. ábra).	
A VADLÓ SÖRÉNYÉNEK SZÉTVÁLASZTÁSA III. (JOBB)	I
Ebben a részben az oldalak felcserélésével ismételjük az előző techni-
kát, azaz a 284., 285., 286. és 287. ábrákhoz írtakat (F-288-291. ábra).
60.	TECHNIKA: KAPD EL A MADÁR TOLLÁT
Toljuk hátra súlyunkat a bal lábra, és emeljük fel a jobb lábujjakat a
talajról. A jobb kezet hagyjuk kinyújtva de fordítsuk lefelé, a balt pe-
dig egy merítő mozdulaton át, emeljük fel a gyomorszáj magasságáig
tenyérrel felfelé. A gyakorlat közben a súlyunkat fordítsuk el balra,
nyugat irányába (F-292. ábra).
Azonos kéztartással forduljunk balra tovább délnyugat irányába,
miközben a jobb lábfejet befelé fordítjuk 90°-ot. A fordítás után tolj
juk vissza súlyunkat a jobb lábra. Mikor súlyunk 70%-a jobblábon vaM
emeljük fel lépéshez a bal sarkat (F-293. ábra).	’
Ebből a helyzetből ismételjük a 2. technikát az F-6. ábrától kezdvfl
(F-294. és F-295. ábra).	I
61.	TECHNIKA: VÉDÉS FERDÉN FELFELÉ
Ismételjük a 3. technikát (F-296-299. ábra).
62.	TECHNIKA: HÚZÁS
Ismételjük a 4. technikát (F-300. és F-301. ábra).
238
F-298. ábra
F-301. ábra
F-296. ábra
f-299. ábra
F-300. ábra
239
F-305. ábra
F-3O6. ábra
r-307. ábra
63.	TECHNIKA: TOLÁS
Ismételjük az 5. technikát (F-302. és F-303. ábra).
64.	TECHNIKA: LÖKÉS
Ismételjük a 6. technikát (F-304—306. ábra).
65.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
Ismételjük a 7. technikát (F-307-313. ábra).
66.	TECHNIKA: SZÉP HÖLGY DOLGOZIK A SZÖVŐSZÉKEN I.
(BAL) (A VETÉLŐ ÁTDOBÁSA)	1
Toljuk vissza súlyunkat a jobb lábra, miközben a jobb lábtejet a sar^°®
át. kissé fordítsuk kifelé. A bal kezet húzzuk nyugat irányába, arc fele
néző tenyérrel. A jobb kart hajlítsuk be, és húzzuk be mellkasunkéin
befelé néző tenyérrel. A tekintet nyugat irányába tartson (F-314. ábra)*
Toljuk hátra súlyunkat a bal lábra mindaddig, míg jobb lábunk nylw
va nem lesz. Közben nyújtsuk előre jobb karunkat felfelé fordított
nyérrel, és bal kezünket az előbbi helyzetében megtartva húzz 
mellkasunk elé (F-315. ábra).	e
Emeljük fel jobb lábujjainkat, és bal kezünket húzzuk a jobb onaw
hoz közel (F-316. ábra).	. , J
A felemelt jobb lábujjunkat fordítsuk kifelé 45°-ot, és tégy ü a
lyunkat jobb talpunkra olyannyira, hogy a bal sarkat tel tudju e
ni. Közben a bal tenyeret a jobb kar alatt toljuk a csukló alá, es a J •
kezet húzzuk közelebb a mellkashoz (F-317. ábra).	1
240
F'311. ábra
F-309. ábra	F-310. ábra
F-315. ábra	F-316. ábra
241
F-3 1 fi ábra
F-317. ábra
Távolítsuk tovább a kezeket egymástól mindaddig, míg a jobb tenyér
közvetlen a gyomorszáj előtt lesz lefelé fordítva, és a bal tenyér a szí- I
vünk felé fordítva előttünk nyakmagasságban. A kezek széthúzása köz-
ben a bal térd megemelésével lépjünk előre délnyugat irányába (F-318.
ábra).
Tolíuk előre súlyunkat ballábas íjállásba. A jobb tenyérrel toljunk elő-
re nyugat irányába, előre néző tenyérrel és felfelé álló ujjakkal.
tenyeret ezalatt fordítsuk lefelé és emeljük fel homlokunk elé. AkétB
kéz közti távolság fél méternél ne legyen nagyobb (F-319. ábra). 
- A "Szép Hölgy Dolgozik a Szövőszéken” nevű technikai aM
magyakorlat egyik legnehezebb gyakorlata, ezért a kezek. esl«
bak kölcsönös mozgására és a folytonosságra különösen tigyeKB
jünk oda. A mozgás során legyünk tudatában minden
mozdulatnak, teljesen lágyan és folytonosan végezzünk oke»
SZÉP HÖLGY DOLGOZIK A SZÖVŐSZÉKEN II. (JOBB)	
Ibijük hátra súlyunkat tányérállásba. A bal kezet süllyesszük
gasságig lefelé fordított tenyérrel, a jobb kezet pedig húzzuk be WM
morszáj elé ugyancsak lefelé fordított tenyérrel (F-320. ábra •
Fordítsuk bal lábunkat sarkon befelé, mellyel összhangban t V
a törzset jobbra, egészen északnyugat irányába (F-321. ábra)-
.oresnuiKci joljulu egeatvii eszakkek * f• y.
Ijes súlyunkat a bal lábunkra. A bal
ncu uc.mp.Lva uu.u. :.2../ába, a jobbat pedig fordítsuk
és húzzuk közvetlen a has elé. A tekintet kelet felé tartson (1 1 '	
Fordítsuk tovább felsőtestünket jobbra egészen
és közben tegyük át te
hén behajlítva tartsuk észak irány

F-325. ábra
felett húzzuk jobbra délkelet irányába
A jobb lábat közvetlen a talaj
fiajd tegyük le a talajra. Közben a jobb tenyeret a bal kar alatt toljuk
acsukló alá, és a bal kezet húzzuk közelebb a mellkashoz (F-323. ábra).
Távolítsuk tovább a kezeket egymástól mindaddig, míg a bal tenyér
iveden a gyomorszáj előtt lefelé néz, és a jobb tenyér előttünk arc-
^gassághan az arcunk felé fordítva. A kezek széthúzása közben kezd-
előretolni súlyunkat délkelet irányába (F-324. ábra).
Bg^ük be a tolást jobblábas íjállásig. A bal tenyérrel toljunk előre
Nyitányába, előrenéző tenyérrel és felfelé álló ujjakkal. A jobb te-
fordítsuk felfelé és emeljük fel homlokunk elé. A két kéz
j távolság fél méternél ne legyen nagyobb (F-325. ábra).
243
F-330. ábra
F-329. ábra
SZÉP HÖLGY DOLGOZIK A SZÖVŐSZÉKEN III. (BAL)	J
Toljuk hátra súlyunkat, a jobb kezet süllyesszük le váll magasságigJete
ló fz-ir. Iír/,rt tpnvprrpl a Kai	npJio Iui7711k be ;1 QVOniOrSZáj'®®
Súlváthelvezés
rül fordítsuk kifele sarkunkat. A jobb tenyeret
pedig húzzuk be a jobb felkar alá (F-327. ábra).
Tegyük át súlyunkat jobb talpunkra olyannyira, hogy a
tudjuk emelni. Közben a bal tenyeret a i
lé fordított tenyérrel, a bal kezet pedig húzzuk be a gy	_
felfelé fordítva (F-326. ábra).	, _ J
Fordítsuk törzsünket balra észak irányába és tegyük ár súlyún
jobb lábra úgy, hogy a bal lábfejnek csak a lábujjai legyenek a ta ai
közben a könnyed állás érdekében a jobb lábujja
fordítsuk felfelé,^
bal sarkatM
z	i* 1
lilVllll. IWJri’VH C* kun Lk< L.. jobb kar alatt toljuk a
jobb kezet húzzuk közelebb a mellkashoz (F-328. á ra 
244
F-332. ábra
f-333. ábra
f-3 3 4.
Távolítsuk tovább a kezeket cg)-mástól mindaddig, míg a jobb tenyér
közvetlen a gyomorszáj előtt lesz lefelé fordítva, és a bal tenyér a szí-
vünk felé fordítva előttünk nyakmagasságban (F-329. ábra).
Toljuk előre súlyunkat ballábas íjállásba. A jobb tenyérrel északkelet
irányába toljunk, előre néző tenyérrel és felfelé álló ujjakkal. A bal te-
nyeret ezalatt fordítsuk lefelé és emeljük a homlokunk elé. A két kéz
közti távolság fél méternél ne legyen nagyobb (F-330. ábra).
Szép hölgy dolgozik a Szövőszéken IV. (jobb)
Toljuk hátra súlyunkat tányérállásba. A bal kezet süllyesszük le vállma-
gasságig lefelé fordított tenyérrel, a jobb kezet pedig húzzuk be a gyo-
morszáj elé ugyancsak lefelé fordított tenyérrel (F-33 1. ábra).
fordítsuk bal lábunk felemelt ujjait befelé, ezzel összhangban fordít-
suk a törzset jobbra, egészen dél irányába. A tekintet délnyugat felé
tartson (F-332. ábra).
Fordítás után tegyük ár teljes súlyunkat a bal lábunkra. A bal kezet
enyhén behajlítva tartsuk dél irányába, a jobbat pedig fordítsuk felfe-
e js hú2zuk közvetlen a has elé (F-333. ábra).
lábat közvetlen a talaj felett húzzuk jobbra északnyugat irá-
। ’ mahl tegyük le a talajra. Közben a jobb tenyeret a bal kar alatt
•?,uk ácsuk ló aíá, és a bal kezet húzzuk közelebb a mellkashoz (F-334.
abra).
|B^°lítsuk tovább a kezeket egymásról mindaddig, míg a bal tenyér
a gyomorszáj előtt lesz lefelé fordítva, és a jobb tenyér az
fele fordítva előttünk arcmagasságban. A kezek széthúzása köz-
F-336. ábra
F-338. ábra
F-339. ábra
F-340. ábra
ben kezdjük el előretolni súlyunkat északnyugat irányába (h-335. abflM
Fejezzük be a tolást jobblábas íjállásig. A bal tenyérrel toljunk észMj
nyugat irányába, előrenéző tenyérrel és felfelé álló ujjakkal. A 1°
tenyeret ezalatt fordítsuk felfelé és emeljük fel homlokunk elé.
kéz közti távolság fél méternél ne legyen nagyobb (F-336. ábra)* w
67.	TECHNIKA: KAPD EL A MADÁR TOLLÁT	. J
Toljuk hátra súlyunkat a bal lábra, és cm
talajról. A jobb kezet toljuk előre vállmagass
dítsuk el balra, északnyugat irányába (F-337. ábra)
innen ismételjük a 60. teci

éljük fel a jobb
idid|iui. n jóin? is.vz.vi lvijuis vimiv vaimiujjaaoagba, 3 balt pe*- ’b
fordítva húzzuk a gyomorszáj elé. A gyakorlat közben a súlyun 2
hnikában leírtakat (F-338-340. ábr^) i
246
68.	TECHNIKA: VÉDÉS FERDÉN FELFELÉ
Ismételjük a 3. technikát (F-341-344. ábra).
69.	TECHNIKA: HÚZÁS
Ismételjük a 4. technikát (F-345. és F-346. ábra).
7°* TECHNIKA: TOLÁS
ismételjük az 5. technikát (F-347 és F-348. ábra).
71 • TECHNIKA: LÖKÉS
SR1Mük a 6. technikát (F-349-351. ábra).
247
F-347. ábra
F-350. ábra
F-348. ábra
F-351. ábra
F-349. ábra
F-352. ábra
72.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
Ismételjük a 7. technikát (F-352-358. ábra).
73.	TECHNIKA: FELHŐ KEZEK
Ismételjük a 36. technikát (F-359-3/4. ábra).
74.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
Ismételjük a 37. technikát (F-375-377. ábra).
75.	TECHNIKA: A KÍGYÓ A FÖLDRE LAPUL	J
”A Kígyó a Földre Lapul” technika erős lábizmokat és laza izu
igényei. A technikát azzal kezdjük, hogy hátratoljuk sül) un a i
248












r.





F-353 ábra





F-3 56. ábra
1-358. ábra

1
3








R
• 1



f '3» ábra
F-360. ábra
249
250
f-374. ábra
F-3 72. ábra	F-3 73. ábra
1-375. ábra
F-37b. ábra

•ábra olyan mélyen, hogy a jobb comb közel vízszintes legyen és dél-
nyugat irányába álljon. Mindkét sarok legyen a talajon és tartsuk a
derekat a lehető legegyenesebben. A súlypont hátrafelé tolása közben,
wl kézzel a mellkasunk előtt egy ívet írjunk le, a 379. ábrán látható
• mentén. A bal kezet továbbra is tartsuk az előző helyzeteben, ügyel-
*e arra, hogy a váll alá ne süllyedjen. A mozdulat végén a bal tenyér
*c^ nézzen és a bal térd előtt legven. A tekintet a bal lábfej felé tart-
son (F-378. ábra).
" Néhányan úgy veszik fel ezt az állást, hogy a medence közvetlen
y ‘ a jobb sarok felett van. Ez egy kényelmes állás de egyensúly
r szempontjából bizonytalan. Ehelyett a medence a két láb közti
 távolság egyharmadánál legyen.
251
F-380. ábra
Aranykakas Egy Lábon Áll I. (jobb)
mintha karikától
76.	TECHNIKA:
Folytatva a gyakorlatot, a bal kezet toljuk előre úgy,-- _
fűznénk rá. Közben toljuk előre, bal lábunkra súlyunkat, egészen baj
lábas íjállásig. A mozdulat végén a bal kéz egészen nyúljon előre vall
magasságba, dél felé néző tenyérrel. A jobb kéz tartja az előbbi helyze
tét, a tekintet viszont a bal kéz felé tart (F-379. ábra).	j
Kissé toljuk hátra súlyunkat, és fordítsuk a bal lábfejet kifelé 45 |
Toljuk vissza súlyunkat a bal lábra olyannyira,j	_
fel tudjuk emelni a talajról. Ezalatt nyissuk ki a jobb kezet és cr^ss^
le lassan a csípőnk jobb oldalához. A tekintet forduljon kissé a ta aj
(F-380. ábra).
hogy a jobb lábat kis**
A jobb kéz és jobb láb együttes emelésével vegyük fel a 381. ábrán
látható helyzetet. A jobb térd legyen hasmagasságban és előre, azaz
kelet felé álljon. A jobb kar legyen derékszögben behajlítva felfelé álló
alkarral és ujjakkal. A jobb könyök és térd között négy ujjnyi távolság
legyen. A bal láb ne legyen teljesen kinyújtva, mivel így az egyensúlyt
nehéz lenne megtartani. A bal kéz az emelés során süllyedjen le a bal
csípő mellé lefelé néző tenyérrel. A tekintet kelet felé tartson (F-381.
ábra).
Az Aranykakas Egy Lábon Áll II. (bal)
A másik oldalra ismételve a gyakorlatot, tegyük jobb lábunkat hátrafe-
lé arra a pontra, ahonnan az előbb felemeltük. Ezalatt a jobb kezet
nyújtsuk ki előre vállmagasságba (E-382. ábra).
Miután letettük a jobb talpat, tegyük rá súlyunkat fordított íjállásig.
Az állás felvétele közben húzzuk jobb kezünket jobb oldalunk mellé a
engőbordák magasságába, a bal kezet pedig emeljük előre váll magas-
s%aba. Mindkét tenyér lefelé nézzen (F-383. ábra).
A bal kezet egy lefelé irányuló köríven át a bal lábbal együtt emel-
fl ki* Aközben a jobb tenyeret toljuk le a csípő mellé. Ezzel ismét
F^tttükaz ” Aranykakas Egy Lábon All" technika állását (F-384. ábra)
• TECHNIKA: A MAJMOK VISSZATERELÉSE A HEGYEKBŐL I. (JOBB)
lndkét kezünket nyújtsuk ki oldalirányba vállmagasságba, és tenve-
JSnket fordítsuk felfelé. A tekintetet és a lábtartást az előzőekben leír-
wS2erinttartsuk (F-385. ábra).
fi’ aközben a jobb tenyeret toljuk le a csípő mellé. Ezzel ismét
253

F-392J- ábra
F-393. ábra
F-394 ábra
Nyújtsuk hátra lábunkat északnyugat irányába és tegyük le a lábuj-
jainkat könnyedén a talajra. Ezalatt a jobb alkart kissé emeljük meg
olyan tartásba, mintha egy nagy gömböt fognánk, melynek a közepe
a homlokunk előtt van (F-386. ábra).
Ettől a ponttól ismételjük a 22. technika F-99. ábrájához írtakat, egé-
szen az F-105. ábráig (F-387. ábra).
A MAJMOK VISSZATERELÉSE A HEGYEKBŐL II.(BAL)
Ismételjük a 22. technika F-l00-102. ábrájához írtakat (F-388-390.
ábra).
A Majmok visszaterelése a hegyekből III. (jobb)
Ismételjük a 22. technika F-l03-105. ábrájához írtakat (F-391-393.
ábra).
78- TECHNIKA: FERDÉN REPÜLNI
bmételjük a 23. technika F- l06-109. ábrájához írtakat (F-394-397.
abra). f f
TECHNIKA: EMELD A KART ÉS LÉPJ
^ételjíi^ a 24. technika F-l 10-118. ábrájához írtakat (F-398-406.
**/•
( ' TECHNIKA: A FEHÉR FŐNIX MEGLEBBENTI SZÁRNYAIT
^P^ljük a 25. technika F-119. ábrájához írtakat (F-407. ábra).

r-409. ábra
F-416. ábra
F-4 14. ábra
F-41 7. ábra
F-418. ábra
81.	TECHNIKA: TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE (BAL)	1
Ismételjük a 26. technika F-121-125. ábrájához írtakat (F-408-4Í
ábra).	
82.	TECHNIKA: TŰ A TENGER FENEKÉN	j
Ismételjük a 27. technika F-126-128. ábrájához írtakat (F-413-^W
ábra).	1
83.	TECHNIKA: LEGYEZŐNYITÁS
Ismételjük a 28. technika F-129-130. ábrájához írtakat (F-4l6-^fl
ábra).	I

f-422. ábra
F-42O. ábra	F-421. ábra
F-423. ábra	F-424. ábra
84.	TECHNIKA: A FEHÉR KÍGYÓ KIÖLTI A NYELVÉT
j^ben a technikába ismételjük a 29. technikát, azzal a különbséggel,
y°gy a 134. ábrán látható helyzetben, most a jobb ököl nyitva legyen
^'418-422. ábra).
85-	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS LEFELÉ, HÁRÍTÁS ÉS ÜTÉS
^teljük a 30. technika F-136-141. ábrájához írtakat (F-423-428.
abra).
TECHNIKA: KAPD EL A MADÁR TOLLAT
I teljük a 31. technika F-142-144. ábrájához írtakat (F-429-43 1.
259
F-42b. ábra
F-428. ábra
F-429. ábra
F-430. ábra
260
F-437. ábra
I-43H. ábra
F-439. ábra
87.	TECHNIKA: HÚZÁS
ismételjük a 32. technika F-145. és 146. ábrájához írtakat (F-432., F-
^33. ábra).
88.	TECHNIKA: TOLÁS
J^^íük 3 techn’ka F-147. és 148. ábrájához írtakat (F-434., F-
89 • TECHNIKA:
LÖKÉS
íveljük a 34. technika F-149-151. ábrájához írtakat (F-436-438.
ábra)
261
F-445. ábra
F-444. ábra
F-440. ábra
90.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
Ismételjük a 35. technika F-152-158. ábrájához írtakat (F-439-4H
ábra)	1
91.	TECHNIKA: FELHŐ KEZEK I.	1
"	*	*'	:hnikaF-159-165. ábrájához írtakat (F-446-4^1
Ismételjük a 36. tec
ábra).
FELHŐ KEZEK II.
Ismételjük a 36. technika F-166-17
ábra).
1. ábrájához írtakat (F-453-^
262
r-448. ábra
F-451. ábra
263
F-456. ábra
F-459. ábra
F-4bO.
ábra
F-45fí. ábra
F-462. ábra

F-4b1. ábra
bt-
r 4b J. ábra
264
F-465. ábra
F-4F8. ábra
F-466. ábra
1.4 b4. ábra
F-467. ábra
Felhő Kezek III.
Ismételjük a 36. technika F-172-174. ábrájához írtakat (F-45 9-461.
ábra).	,ri
92.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
beteljük a 37. technika F-l 75-178. ábrájához írtakat (F-462-464.
93-	TECHNIKA: A LÓ HÁTÁNAK VEREGETÉSE (ÉS A PÁLMA ELVI-
TELE)
^teljük a 38. technika F-l 78-180. ábrájához írtakat (F-465-467.
i n
F-469. ábra
F-470. ábra
í-4 72. ábra
F-4 73. ábra
F-474.ábra
A technika második részében emeljük fel bal lábunkat a talajról^
PJUIIK VC1C ICÖUl Elvi V, RV1VV iiunjai-u v
Toljuk bal lábunkra súlyunkat ballábas íjállásba, és eme“1| .
tenvérrel. A tekintet a bal kézre tart
lépjünk vele rézsűt előre, kelet irányába (b-468. ábra).	I,
Toljuk bal lábunkra súlyunkat ballábas íjállásba, és emeljük e
fordított bal tenyerünket előre szemmagasságig. Közben húzz
jobb kezet szívünk elé, lefelé néző tem---
són (F-469. ábra).	1
94.	TECHNIKA: KERESZTEZŐ LÁBAK	t
A súlyunkat a bal lábon hagyva, forduljunk jobbra egészen de
irányába. Fordulás közben a bal lábfejet fordítsuk betek 4 _ * ,eret
kezet húzzuk a nyakunk elé nyugat felé álló ujjakkal. A joh 1 te
felfelé fordítva húzzuk a bal alkar alá. Ebben a helyzetben a ।
266
f-475. ábra
F-476. ábra
keresztezi egymást, enyhén kifelé emelt könyökökkel, széthúzott vál-
takkal és arc felé néző tenyerekkel. A tekintet nyugat felé álljon (F-
470. ábra).
A következőkben a jobb sarok megemelésével indítva emeljük fel
térdünket egészen has magasságába úgy, hogy a lábszár természetesen
lógjon. Lábemelés közben az alkarokat húzzuk szét vállszélességben és
közben fordítsuk törzsünket nyugat felé (F-471. ábra).
A felemelt térdhez nyújtsuk ki az egész lábat, és ezzel egyidejűleg
nyissuk ki teljesen karjainkat mindkét oldalra. Mindkét láb legyen eny-
hén hajlítva, a jobb tenyér a rúgó láb felé, a bal pedig észak irányába
álljon. A tenyerek forduljanak kifelé. Ennél a technikánál egész talpal
rúgunk előre (F-472. ábra).
95. TECHNIKA:
jobb lábat behajlítva tegyük le könnyedén előre a talajra északnyugat
Bátyába álló lábfejjel. Miután letettük, toljuk rá súlyunkat olyannyira,
a lábat a lépéshez fel tudjuk emelni. Közben forduljunk cl
-, és húzzuk le bal kezünket a hasunk elé lefelé néző te-
LÉPÉS ELŐRE ÉS ÜTÉS AZ ELLENFÉL ALHASÁRA
Pjyábaálló lábfejjel. Miután letettük, toljuk rá súlyunkat olyannyira,
a bal lábat a lépéshez fel tudjuk emelni. Közben forduljunk cl
klssé jobbra, T
F' rel* A bal kéz ujjai oldalra északkelet irányába álljanak. A jobb
Pj1 ezalatt zárjuk Ökölbe, cs felfelé fordítva húzzuk le a jobb for-
^kmellé.(473. ábra).
Kk i meSemelé$ével kezdve lépjünk előre délnyugat irányába,
kezet hátra néző ujjakkal húzzuk egészen a jobb ököl fölé. Ezt
EbT 37 Ököl Elrejtése” állásnak is hívják (F-474. ábra).
előre a bal lábunkra súlyunkat egészen a ballábas íjállásig,
bal kezet a csípőnk előtt egy söprő mozdulaton át húzzuk a
F-4 78. ábra
r-480. ábra
bal térd mellé, a jobb ököllel pedig üssünk lefelé előre. Az ököl dél felé
nézzen. Mivel lefelé ütünk, az egész törzsünkkel dőljünk bele az ütés-
be. A technika végén a bal láb és a hát egy vonalat alkosson ezt úgy
érhetjük el, hogy nem a derékból hajolunk előre, hanem a comb for-
gójából dőlünk bele az ütésbe. A tekintet az ököl felé tart (1 --475. ábra).
96.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE ÉS KAPD EL A MADÁR TOLLÁT J
Ismételjük a 31. technika F-142-144. ábrájához írtakat (F-476-479.
ábra).	
97.	TECHNIKA: HÚZÁS
Ismételjük a 32. technika F-145. és 146. ábrájához írtakat (F-480. és
F-48 Lábra).	J
98.	TECHNIKA: TOLÁS
Ismételjük a 33. technika F-147. és 148. ábrájához írtakat (F-4&4
F-483. ábra).	fl
99.	TECHNIKA: LÖKÉS	I
Ismételjük a 34. technika F-149-151. ábrájához írtakat (F-484-4^1
ábra).	J
100.	TECHNIKA: EGYENES OSTORCSAPÁS
Ismételjük a 36. technika F-l 52-158. ábrájához írtakat (L-487 j
ábra).	I
268
F-489. ábra
F-488. ábra
F-483. ábra

r-4fí4. ábra
F-485. ábra
r-486. ábra
269
101.	TECHNIKA: A KÍGYÓ A FÖLDRE LAPUL
Ismételjük a 75. technikát (F-494. ábra).
102.	TECHNIKA: LÉPÉS A HÉT CSILLAG ALAKZATBA
Folytatva a gyakorlatot, a bal kezet toljuk előre úgy, mintha karikákat
fűznénk rá. Közben toljuk előre bal lábunkra súlyunkat, egészen ballá-
bas íjállásig. A mozdulat végén a bal kéz egészen nyúljon előre vállma-
gasságba, dél felé néző tenyérrel. A jobb kéz tartja az előbbi helyzetét,
a tekintet viszont a bal kéz felé tart (F-495. ábra).	V
Toljuk tovább súlyunkat a bal lábunkra és ezzel emeljük fel a jobb
lábat a talajról. A jobb kezet ökölbe zárva süllyesszük le a jobb csípő
r-494 ábra

270

f-495. ábra
F-496. ábra
mellé. A bal kéz az előbbi helyzetben marad
(F-496. ábra).
A bal lábon megtartva a súlyt, a jobb lábbal
lépjünk előre délkelet irányába, és csak az uj-
jait tegyük a talajra. Lépés közben zárjuk a két
kezet mellkasunk előtt úgy, hogy a bal kéz le-
gyen belül és mindkét kéz ökölbe zárva rézsút
előre nézzen a talajra. A könyökök enyhén for-
duljanak kifelé, és a vállakat kissé húzzuk szét
egymástól. A tekintet kelet irányába tartson (F-
497. ábra). J,
103.	TECHNIKA: HÁTRÁLÁS ÉS A TIGRIS
Meclovaglása
bal kéz helyzetét megtartva húzzuk jobb
y^nket felfelé fordítva jobb csípőnk mellé,
zalatt a bal sarkat tegvük le a talajra (F-498.
abra).
A következőkben a jobb kezet emeljük fel a
süllyesszük le. A jobb tenyér nézzen
; a csí-
—másságát el nem éri, tenyérrel lefelé és
ink'u mutaró ujjakkal. A jobb kéz a testtől kissé
L ।	11 d ]UUU NC/Cl CII1C1|
H^Pedig süllyesszük le. A jobb tenyér úét
4l .^aÍ°bb könyök legyen kissé behajlí
on 3 tenyér süllyedjen mindaddig, míg
J -1	x 1	.	.	„	« «	>
előre
ujjaKK.u. n jóin? kvz a lesuoi Kissé
j^abal pedig kissé balra helyezkedjen el.
F-500. ábra
F-507. ábra
F-r>02. ábra
Nézzünk előre, és a bal sarkat kissé emeljük fel a talajról (F-499. ábra).]
104.	TECHNIKA: FORDULÁS KÖRBE ÉS LÓTUSZSÖPRÉS LÁBBAL
Az előző helyzetből kiindulva képzeljük el, mintha egy nagy kormS
kereket forgatnánk jobbra mindaddig, míg a bal kéz
előttünk, a jobb kar pedig behajlítva a mellkas előtt nem lesz (*1
F-50 Lábra).	lélnyu'
Súlyunkat jobb lábunkon hagyva forduljunk jobbra egészen <
gat irányába. A jobb kezet húzzuk magunk elé vállmagasság ja-'
pedig mell magasságba behajlítva, a jobb könyök felé álló ujja a. ^zeIi
gás közben a bal sarkat emeljük fel lépéshez. A tekintet a |<>1
van (F-502. ábra).	|
[-506 ábra
F-507. ábra
F-5OÍÍ. ábra
A bal láb könnyű lendítésével forduljunk jobbra 180-ot, megtartva
akarok előbbi helyzetét. Mivel tovább fogunk fordulni, ebben a hely-
zetben csak rövid időre állunk meg, azért hogy a bal láb érintőleges
letételével az egy ensúlyt stabilizáljuk (F-503. ábra).
Folytatva a forgást, emeljük meg ismét bal lábunkat egy könnyű len-
dületvételhez, és ezzel fordítsuk el testünket egészen északkelet felé.
A forgás végén a jobb kéz elől van váll magaságban, a bal pedig a jobb
könyök mellett behajlítva. A lábakat macskaállásban tartsuk, enyhén
megemelt sarokkal. A tekintet kelet felé tart (F-504. és F-505. ábra).
A forgást befejezve emeljük meg jobb térdünket egészen gyomor
magaságig, lefelé lógó lábszárral (F-505. ábra).
Nyújtsuk ki jobb lábunkat csípőmagasságban balra leeresztett lábfej-
Hjtözben mindkét kézzel kissé nyúljunk ellentétes irányba jobbra (F-
Maga a rúgás ettől a lépéstől indul vízszintes irányba, balról jobbra,
^kezekkel ezzel ellentétes irányba végezzünk egy söprő mozdulatot és
oször a bal majd a jobb kezet enyhén ütköztessük össze a felfelé for-
gott jobb lábfejjel (F-508 és F-509. ábra).
r A technika akkor helyes, ha a
F ellentétes irányba.
A hátat igyekezzünk a lehető legegyenesebben tartani végig a
rúgás alatt.
láb és kéz egy vonalon mozog, de
Pí^nika befejezéseként, fenntartott térdel eresszük le lábszárun-
' és mindkét kézzel nyúljunk rézsűt balra lefelé néző te-
I --‘-lllKd [
at a föld felé v
VJ llllllVilXVl M.Ó/XI IIVUIJUIIIK IIL3UI Mell lel
rekkel. A tekintet a bal kézen legyen (F-5 10. ábra).
I -509. ábra
F-5 10. Ábra

105.	TECHNIKA: NYILAZD LE A TIGRIST
Folytatva a
tartva a felsőtest előbbi helyzetét (F-511. ábra)
gyakorlatot, tegy ük le jobb lábunkat a talajra dél felé, mCM
rtva a teisoresr ciuuui nciyAcici -u * >• «»*,»«)♦	közben
Súlváthelvczés közben fordítsuk felsőtestünket jobbra, mi
v..i । ’i___________végeznetiK vciij
u'70-a a JODL) liuna UIKCI un, a kezek nl^r !fPvllgat
F-512. ábrán látható helyzetbe. A kan >k <. <-
................................... ........ bal pedig közeh
hoz lefelé. A tekintet a jobb kéz fele tartson (F-5 12-51 a-aor
kifelé né^
gedjük le kezeinket, mintha egy söprő mozdulatot végez
cn^
Mikor a súlyunk 70%-a a jobb lábra átkerült, a
ökölbe szorítva az
irányába álljanak, a jobb ököl nézzen előre, a
Jobb lábon egyensúlyozva fordítsuk a felsőtestet 45 ot
vegyük fel az íjfeszítés állást. Itt a jobb kar legyen behajlítva ki-.
ököllel a fej mellett, a bal pedig előrenyújtva kelet iránya fl
bab* é!
íjfeszítés állást. Itt a jobb kar legyen behajlítva
t-518. ábra
F-5 17. ábra
F-5 20. ábra
néző ököllel. A tekintet a bal kéz irányába tart (F-514. ábra).
* Amozdulat hasonlít arra, mintha egy íjat húznánk fel, melyet a
MBbal kézben tartunk és a jobb kézzel húzzuk a húrját.
106.	TECHNIKA: LÉPÉS ELŐRE, VÉDÉS LEFELÉ, HÁRÍTÁS ÉS ÜTÉS
, ^k vissza a súlyunkat a bal lábunkra, és forduljunk el balra észak-
•tirányába. Forgás közben toljuk az előrenéző jobb öklünket dél-
aiV/. ’ közben nyissuk ki bal kezünket és húzzuk a gyomorszájunk
el^felé fordítva (F-515. ábra).
Elvett helyzetből kiindulva ismételjük a 30. technikához ír-
2iik a különbséggel, hogy most nyugat helyett kelet felé végez*
agyakorlatot (F-516-520. ábra).
kezeinket vállszélességbe féltei
reinket, és a kÖ*
nőnk két oldaR
-3z,ésF-530.áb^
formagyakorla*0 
107.	TECHNIKA: LÁTSZÓLAGOS ZÁRÁS ÉS KERESZTEZŐ KEZEK |
Ismételjük a 16. technika F-68-75. ábrájához írtakat (F-521-527. ábra).
108. TECHNIKA: ZÁRÁS
Nyújtsuk ki lábainkat és húzzuk szét
néző tenyerekkel (F-528. ábra).
Megtartva az előző helyzetet fordítsuk lefelé ténye
nyök leeresztésével kezdve süllyesszük le azokat a esi
hoz. A tenyerek nézzenek lefelé, az ujjak előre (F-529 és
Ezután a kézfejek leengedésével zárjuk az egész I
531. ábra).
f-529 ábra
F-53O. ábra
F-53 I. ábra
277

Tai Chi Chuan kard formagyakorlat
eszközök a Tai Chi Chuan-ban
|T • chi Chuan a puszta kézzel végzett gyakorlatok mellett,
y**1 zi 1. _!..«•_____: . í .:i___A l~....
-gzköz az egyenes kard {ChianY
n hosszú bot (Kuen) és a széles
pengéjű hajlított kard, a Tao.
/a úgynevezett északi stílu-
sok, vagyis azok, melyek főképp
is használ a belső energia fejlesztésére. A leggyakrabban használt
a külső izomerőt használják
gyakorlataikban, nem tartják
jelentősnek a gyakorlóeszközzel való energetikai kapcsolatot. A Tai Chi
Chuan gyakorlója viszont igyekszik úgy alakítani mind a fegyverek,
mind a technikák minőségét, hogy az eszközzel melyet a kezében tart
Chi-t tudjon közvetíteni a megfelelő irányba. Emiatt eszközei hajléko-
nyabbak, rugalmasabbak, a fogásai olyanok, melyek energiát képesek
juttatni a gyakorló eszközökbe.
Ahhoz, hogy valaki kellőképpen elsajátíthassa a Iái Chi Kard hasz-
nálatát, először a pusztakezes formagyakorlatot kell elsajátítania. Ez
a2ért szükséges, mivel ha a tanítvány még nem képes a Chi-t a saját
‘estében áramoltatni, addig a kardba illetve borba se lesz képes eljut-
atn' azt. A pusztakezes formagyakorlat elsajátítása után a gyakorló
évközök technikáinak megtanulása során a tanulónak egyre jobban
l^ekcznie kell a megfelelő kapcsolat kialakítására közte, és fegyvere
l ^tt. A megfelelő kapcsolat a teljes együttműködésen múlik. Az össz-
8°t úgy lehet elsajátítani, hogy figyelembe kell venni a fegyver
. °2gását, lendületét, és ügyelni arra, hogy ne végezzünk vele olyan
^an>ú mozdulatot, melyhez erőlködésre van szükség. Minél nagyobb
^™szabb eszközzel gy akorlunk, annál jobban figyelembe kell venni
mozgását. Ne uraljuk egyoldalúan, hanem dolgozzunk vele össz-
279
jünk arra
’ ügyel-
ato-
esa2
ni°zgását.
A Tai Chi Kard
A Tai Chi Kard eredete a Háborús Időszakig nyúlik vissza. A legenda
leírja, hogy Ózz Yezi, megbízást kapott aChu császárról, hogy hadsere-
ge részére kardokat formáljon. Ou Yezi körbeutazta az országot, hogy
megkeresse azt a helyet, ahol a megfelelő kardot elő tudja állítani
Egészen késő őszig járta az országot, de mivel már közeledett a tél, és
az év is hűvösebb volt a megszokottnál, letelepedett a Zhejiang tarto-
mány béli Lóiig Chuan-ban. Itt tudta csak meg, hogy ez a vidék gazdag
fában és jó minőségű vasércben, ezért munkához is látott. Rövid időn
belül megalkotta háromféle híres kardját, aLong Yuan-t, aTaiE-tésa
KongPu-t. Ou Yezi fiaZhou Zi-tvan, már gyermekkorától tanulta apja
művészetét, melyben utódjává is vált. Miután apja meghalt, tapasztala-
taira alapozva átalakította a kardgyártás technológiáját, melyet “Nyers-
vasból acél készítésé -nek nevezettel. Wan közvetlen acéltömbökből
állította elő kardjait, megtartva az apja által készített kardok eredeti
jellemzőit. Mind a mai napig ezeket mintául véve készítik a kardokat
Kínában.	J
Ou Yezi emlékére, egy Ou Ye nevű templom épült annak a hegynek
a lábánál, melyeken a kardokat megformálta.	I
hajlékony. Ennek
a nagy szilárdságú anya
gon kívül, nagyr mennyiségű fémre is szükség van. A nagy
dl lassuva	---- z ,.i
legyen, vékony acélból kész
útjába kerülő
gának, mélyebbre
A Tai Chi Kard használata
A Tai Chi Kard főként abban különbözik az általában használt kardok*
tói, hogy pengéje nem merev, hanem rugalmas és .
számos előnve van:	*
-	Ahhoz, hogy egy kard merev legyen, í
&vrn imvui, mviin7wv6u	---1,, AT#
ségű acél viszont, nehézzé, ezáltal lassúvá teszi a kardot.
C'/jz-kard viszont, hogy rugalmas
így az a normál kardhoz képest sokkal gyorsabbá vált.
-	Mivel hajlékony a pengéje, szúráskor az
kon nem akad meg, hanem utat keresve ma
tud hatolni.	í c J
-	A hajlékonyságának nagy előnye az is, hogy, akkor sem o
időszaN^*’
törni, ha keményebb karddal ütnek rá. Ez abban az
280
volt Kínában előny, amikor északról a mandzsuk, keletről a ja-
pánok támadták Kínát. Az északi és japán kardok lényegesen
jobb minőségű acélból készültek, mint a kínaiak. Ennek az volt
a következménye, hogy az ütközetek során a japánok az első
kardcsapásukkal kettészelték a kínai harcosok kardját, a követ-
kezővel magát a harcost. Miután Kína látta hogy kardjainak
minősége nem megfelelő, nagy erővel kezdtek új kardok gyár-
tásába. Annak ellenére hogy Kína legjobb kardművesei munkál-
kodtak egy jobb kard elkészítésén, mégsem tudtak a japán acél-
nál jobbat előállítani. Ez vezetett arra, hogy egy hajlékony kar-
dot kísérletezzenek ki, melyen a japán kardok elcsúsztak, és így
nem tudtak rajta sérülést ejteni. Ez az előny ugyancsak döntően
befolyásolta a hajlékony kardok elterjedését Kína-szerte.
A belső erőket fejlesztők ugyancsak megkedvelték ezt a kardtí-
pust, mivel a rugalmasságát kihasználva képesek voltak rajtuk
energiát közvetíteni ellenfelük irányába. Továbbá azt is észre-
vették, hogy ha Chi-t képesek kardjukba juttatni, akkor az a
| szokásosnál jóval erősebbé, éle időtállóbbá válik.
Azt a fogást, mellyel Chi-t lehet juttatni a kard pengéjébe Kard Bű-
bájosságnak hívják. A fogás során a kinyújtott ujjak töltik be azt a sze-
repet, hogy energiát jutassanak a kardba.
A lai Chi Kard öt fő részből áll. Az első része a nyele, melyet álta-
lában egyr kézzel fognak. A második része a kézvédő, amit Kínában Tig-
nsszájnak neveztek cl. A név a kézvédőnek arra a tulajdonságára utal,
281
hogy ha sikerül az ellenfél kardját a kézvédőben lévő hevágá *
relni, akkor egy csavarással azt bele lehet szorítani és így kitin
• • a	> II	A 1 _ _ . _ J t _ _ _ _ I • 1
nálják, így azt nem is élezik meg. A negyedik rész a kardnak
a tar*
afás°l<ba te.
kardot tulajdonosának kezéből. A kard harmadik részét védésre heí
nálják, így azt nem is élezik meg. A negyedik rész a kardnak aza^
tománya, mely a legtöbbször ér hozzá ellenfele kardjához. Ezétfl
főképp terelésre és vágásra használják. A kard legvége, a penge legj
sebb és leghajlékonyabb része, emiatt ezt a készítés során kül" .,
is edzik. Az edzést különleges eljárással végzik, ügyelve arra, hogy3
on meg
ráskor se törjön le a kard vége.
K-1. ábra
K-2. ábra
gyakorlat: Felkészülés és Kezdés
|	Yu BEI Shi (jü pej sí), Qi Shi (esi Sl)
Álljunk egyenesen, és a bal kézben tartva a kardot a Kard Bűbájosság
irtásában lépjünk bal lábbal, vállszélességű állásba. A jobb kéz ugyan-
fpilc Kard Bűbájosság tartásában van kifelé fordított tenyerekkel (K-1-
3. ábra).
Emeljük fel mindkét kezünket bal oldalra, lefelé néző kéztartásban.
\ leírd legyen mögöttünk vízszintesen (K-4. ábra). Forduljunk jobbra
és jobb kézzel nyúljunk előre. A tekintet a jobb kéz felé tartson (K-5.
ábra), f • J
2. GYAKORLAT: A KARD ELÁLLJA A KAPUT
Lan Mén Jian (lan mén csien)
Húzzuk le jobb kezünket a bal csípőhöz, mialatt a kardot lefelé tartva
egyenesítsük fel (K-6. ábra).
Húzzuk be a kard nyelét a nyakunk elé, miközben lépjünk ki jobb
lábbal rézsűt oldalra (K-7. ábra). Toljuk előre a súlyunkat íjállásba, jobb
kéz ujjaival szúrjunk előre, és a kardot felfelé mutatva toljuk mögénk
(K*8. ábra).
K- 7 0. ábra
K-13. ábra
K-14. ábra
K-15. ábra
3. Gyakorlat: a Halhatatlan megmutatja az Utat
XlAN REN ZHI LU (HSZIEN ZSEN CSE LU)
Toljuk át súlyunkat bal lábra, miközben emeljük fel bal kezünket úg)»
hogy a kard mögöttünk legyen és hátrafelé nézzen. A jobb kéz ezá
lefelé nézve a bal könyök előtt van (K-9. ábra).	I

Majd toljuk hátra súlyunkat a jobb lábunkra, hajlítsuk be bal könrn
künket úgy, hogy a kard balra nézzen. A jobb kéz jobbra mutat,
re a tekintetünket rászegezzük (K-10. ábra). A jobb lábat húzzu '
balhoz, mialatt a kardot felfelé tartva húzzuk rézsűt hátra. Ezala
junk előre a jobb kéz ujjaival (K-l 1. ábra).	।
284
Gyakorié :
Virág Nyílik a Levelek Alatt
YE Dl CANG HUA (JE TI GANG HUA)
_ lábunkat úgy, mintha taposni szeretnénk vele. A
 kíméléssel összhangban emeljük tel bal kezünket nekünk előre, és a
Bőkezűnket lefelé indítva emeljük hátra (K-12. ábra). Ebből a hely-
hajlítsuk be könyökünket teljesen, és bal lábunkat behajlítva
Eredjünk egészen a földig, a 1 3. ábrán látható helyzetbe. A jobb kéz
- í érintsék a markolatot, készenlétben arra, hogy átvegyük a kardot
ebbe a kézbe.
5	gyakorlat: A Kard Eltakarja a Napot
Ml	CHAO YANG JIAN (CSAO JANG CHIEN)
Álljunk föl felemelve a bal lábat, közben vegyük át jobb kezünkbe a
kardot egyszerű markolással és emeljük tel lejünk fölé. Ezalatt bal kéz-
zelnyúljunk előre (K-14. ábra).
6.	GYAKORLAT: A DÉMON A TENGERT FÜRKÉSZI
B|	ye Cha Tan hai (je csa tan haj)
Lépjünk le bal lábbal, mialatt a karddal fejünk fölött egy ívet leírva
lecsapunk jobbra lefelé. A bal kezet a markolathoz közel húzzuk (K-
15. ábra). Toljuk hátra súlyunkat macskaállásba, és húzzuk a kardot a
jobb csípőnkhöz (K-16. ábra).
Csúsztassuk kissé előre jobb lábunkat és emeljük fel a balt. Ezalatt a
karddal szúrjunk lefelé előre, és a bal kezet ellentétesen emeljük fel (K-
17. ábra).
285
K-2 1. ábra
K-19. ábra
7.	GYAKORLAT: A ZÖLD SÁRKÁNY ELŐBUKKAN A VÍZBŐL
QlNG LONG CHU SHUI (CSING LUNG CSU SUj) |1
Bal lábbal lépjünk vissza, a kardot süllyesszük le hátrafelé nézőjenK
rekkel, és a bal kezet húzzuk a hasunk elé (K-18. ábra). Tolj
súlyunkat íjállásba és a bal kéz felemelésével szúrjunk előre, a
felfelé néző tenyérrel tartva (K-19. ábra).
8.	Gyakorlat: A Kard Megvédi a térdet
HU XI JIAN (HU HSZI CSIEN)	11
Fordítsuk a bal lábfejet kifelé és emeljük fel a jobb sarkat. 20.
a kardot a bal váll elé és a bal kezet húzzuk a markolat me
ábra). Lépjünk előre jobb lábbal tányérállásba és hátrafelé ive -w
286
péz
v&7-------- - ,	-.............
jpagasságb-i (K-2j>. ábra).
I Bal lábbal lépjünk előre tányérállásba és fel-
íjállásba, toljuk fel a bal kezünket a fejünk fölé
& a karddal merítve jobbra néző tenyérrel
K-23. ábra
csapjunk előre (K-25. ábra).
9.	GYAKORLAT: A HOLD KIEMELKEDIK A TENGERBŐL
HAL Dl LAO YUE (HAJ TI LAO JÜE)
A jobb lábfejet fordítsuk kifelé és emeljük meg a bal sarkat, közben
forduljunk jobbra. A jobb tenyeret fordítsuk kifelé a balt húzzuk le a
jobb csuklóhoz (K-26. ábra). A bal lábbal lépjünk előre lóállásba és
kissé húzzuk le a kardot (K-27. ábra).
Süllyedjünk meg mélyebbre és fordítsuk a jobb tenyeret felfelé (K-
28. ábra). Álljunk fel és emeljük fel a jobb lábat, ezalatt a bal kezet
emeljük fel nyakmagasságba (K-29. ábra).
287
K-33. ábra
K-29. ábra
K-30. ábra
K-28. ábra
K-31. ábra

288
10
gyakorlat: Az Aranyfácán Szétterjeszti a Tollai i
•	jin Ji zhan Chi (csín esi csan esi)
ET ddal egy körívet leírva csapjunk előre lefelé. A kard n
^Eiangban a bal kézzel hátrafelé írjunk le egy körívet uy
Eyzetbe visszatérve (K-30. ábra).
L GYAKORLAT: A KARD ELSÖPRI A FELKART
1 ‘	juan Gong jian (csüan kung csien)
Enyhén süllyesszük a bal lábat, befelé forgatva emeljük meg a kardot
és húzzuk le hozzá a bal kezet (K-3 I. ábra). Lépjünk hátra bal lábbal
íjállásba és hátrafelé ívelve, a kardot kifelé forgatva csapjunk felfelé
(K-32. ábra). Toljuk hátra súlyunkat és húzzuk a kardot homlokunk
elé (K-33. ábra). Lépjünk hátra jobb lábbal íjállásba, a karddal hátrafe-
léívelve merítsünk felfelé kifelé fordított tenyérrel. Ezalatt a bal kezet
lefelé ívelve emeljük a fejünk fölé (K-34. ábra).
12. GYAKORLAT: A TIGRIS ELTAKARJA A FEJÉT
1	Hu Bao Tou (hu pao tou)
A karddal befelé körözve csapjunk ki nekünk balra, lefelé néző tenyér-
rel. A bal kezet zárjuk a jobb mellé (K-35. ábra). Fordítsuk lábfejeinket
jobbra és söpörjünk a karddal ugyancsak jobbra, a 36. ábrán látható
helyzetig. Itt mind a két kéz lefelé néz és jobblábas macskaáilásban
állunk. Befelé forgatva húzzuk az előremutató kardot alhasunk elé és
zárjuk hozzá a bal kezünket (K-3 7. ábra).
K-36. ábra
K-3 7. ábra
289
K-3fí. ábra
K-4O. ábra
13. GYAKORLAT: A VADLÓ ÁTUGORJA A PATAKOT	j
YE MA TIAO JIAN (JE MA TIAO CSIEN)	1
Az előző a helyzetből ugorjunk fel, kissé megemelve a kardot (K-38.
ábra). Földet éréskor tartsuk az előbbi helyzetet (K-39. ábra). Jobb
lábbal lépjünk előre és emeljük fel a bal sarkat, tartva a nyújtott lába-
kat. Ezalatt emeljük fel a kardot vállmagasságba (K-40. ábra). I
Válasszuk szét kezeinket, lépjünk bal lábbal előre és a jobb láb meg-
emelésével húzzuk le a kezeket a combunk mellé (K-41. ábra). Jobb
lábbal lépjünk le íjállásba és a bal kéz megemelése közben a karddal
szúrjunk előre felfelé néző tenyérrel (K-42. ábra).	I
290
14. GYAKORLÓI
A Sas és a Medve Összemeri Tudását
YlNG X/ONG DŐLJ ZHI (JING HSZIUNG TOU CSI)
két
Llyzetből a karddal csapjunk le a bal csípőnk mellé, vízszintes te-
। (£-44. ábra). Lefelé ívelve emeljük meg a kardot úgy, hogy a
továbbra is balra lefele mutat. Eközben toljuk ár a súlyunkat
•,Vbb lábra és a bal kézzel nyúljunk a kard irányába (K-45
ifik meg bal lábunkat (K-46. ábra).
lepjünk jobbra és süllyedjünk egészen a talajig, felemelve a jobb sar-
Ezalatt szúrjunk le a karddal, melyhez zárjuk a bal kezet (K-47.
nyen'
hcgye
ábra). Emel-
ábra).
K-44. ábra
K-45. ábra
K-46, ábra
Befelé fordítva a tenyeret emeljük a kard hegyét felfelé az ellentétes
oldalra, (K-48. ábra). Egyenesedjünk föl felemelve a jobb lábat. Köz-
ben emeljük fel a bal kezünket és ejtsük kifelé a kardot, függőlegesen
BHé (K-49. ábra). Lépjünk előre és süllyedjünk egészen a talajig, fel-
kelve a bal sarkat és szúrjunk hátra a karddal (K-50, ábra).
15-Gyakorlat: a fecske sarat csipeget
J	YAN Zl ZHUO NI (JAN Cl CSUO NI)
^Hpbal lépjünk ki mélyállásba és könyök haj lírásával emeljük tel a
J*rdot a vállunk elé, melyhez ezalatt a balkezet hozzá zárjuk (K-5 1.
f*)* Bal lábra áttolva
^Vérrel (K-52. ábra).
a súlyt ejtsük előre a kardot rézsűt lefelé néző
29/

K-55. ábra
K-.56. ábra
K-57. ábra
16.	GYAKORLAT: A MAJOM VISSZAKOZIK
[	Yuan Hou Shuo Shen (jüan hou suo sen)
Zárjuk bal lábunkat a jobb mellé és kifelé fordítva a kardot emeljük azt
a jobb válunk elé (K-53. ábra).
17.	Gyakorlat: Engedd a hajót sodródni az árral
	Shun Shui Tűi zhou (sün suj tuj csolj)
Lépjünk ki bal lábbal és szúrjunk kifelé néző tenyérrel rézsűt felfelé
(K-54. ábra).
18.	GYAKORLAT: A MACSKA RÁUGRIK AZ EGÉRRE
	Ling Mao Pu Shu (ling mao pu su)
Húzzuk hátra súlyunkat és húzzuk le a kardot az alhas elé (K-55. ábra),
f orduljunk jobbra a bal lábfej befelé fordításával macskaállásba és húz-
2uk le a kardot előrenéző pengével a jobb csípőnkhöz, a bal kéz lóg
(^56. ábra).
Lépjünk előre jobb lábbal íjállásba és egymáshoz zárva a kezeket,
Bnunk rézsűt lefelé (K-57. ábra).
19-Gyakorlat: Az Aranyfácán megrázza a Farktollait
I	JIN // DOU LiNG (CSÍN CSI TOU LING)
^Jíuk hátra a súlyunkat macskaállásba és emeljük fel a kard hegyét. A
kéz ezalatt nyúljon hasmagasságban hátra (K-58. ábra). Szétnyitva
pékét, lépjünk előre mélyállásba (K-59. ábra).
K-b(). ábra
K-62. ábra
294

K-66. ábra	K-(> 7. ábra
20.	GYAKORLAT: A FÜVET FÉLREHAJTVA KÍGYÓRA LELNI
	BO CAO DAO SHE (PO CAO TAO SÓ)
Toljuk hátra súlyunkat és felfelé fordítva a jobb tenyeret zárjuk a keze-
ket az alhas előtt (K-60. ábra). Súlyunkat a másik lábra helyezve a
tenyereket lefelé fordítva a kard hegyét ellentétes irányba toljuk (K-
61. ábra). A bal láb indításával teljesen körbe fordulva lépjünk mélyál-
lásba, és csapjunk kifele a karddal ellentétes irányba (K-62. ábra).
21.	GYAKORLAT: A CSERÉPBEN FUKSZIA VIRÁGZIK
I	JIN ZHEN DAO GüA (CSÍN CSEN TAO KUA)
Emelkedjünk fel a jobb lábra és lefelé ívvel megemelve a kardot vág-
junk előre (K-63. ábra).
22.	Gyakorlat: Az Aranyméh a porzóhoz ér
F	Jin feng Dián Rui (csín peng tien zsuj)
J®cljük fel jobb lábunkat, közben kissé ejtsük le a kardot (K-64. ábra).
J°bb lábbal lelépve és erről elrugaszkodva ugorjunk fel, tartva a kezek
/lyzetét (K-65. ábra). Érkezzünk le jobblábas íjállásba és hátrafelé
Ve’Vc szúrjunk előre, rézsút lefelé (K-66. ábra).
3- Gyakorlat: a sólyom visszafordul
I	Yao Zi Fan Shen (jao ce fan sen)
bábbal lépjünk hátra és kissé forduljunk balra, közben a karddal
tá k körívet írunk le és a kezeket az alhas előtt zárjuk. Ebben a tar-
an a kard hátrafelé néz (K-67. ábra). A törzs jobbra fordításával, a
295
K-btí. ábra	K-69. ábra
K-70. ábra	K-71.ábra	K-72. ábra
296
pju
Lopjunk jobbra és a bal kezet emeljük a fejünk fölé (K-68. ábra).
. Gyakorlat: A Feher Majom Gyümölcsöt Tart
* *	Bai yuan Xian Guo (paj JÜAN HSZIEN KUO)
Toljuk súlyunkat a bal lábra és fordítsuk el törzsünket jobbra (K-69.
ábra)- Zárjuk a bal lábunkat a jobbhoz és befelé ívelve mellkasunk
előtt zárva a kezeket, mellmagasságba szúrjunk előre (K-70. ábra).
25. GYAKORLAT: KÉT SÁRKÁNY GYÖNGYÖT FŰZ
[	ER long Xi Zhu (er lung hszi csu)
a térdeket hajlítsuk be és fordítsuk a kardot tartó kezünket jobbra (K-
71. ábra). Lépjünk ki jobb lábbal íjállásba és lefelé fordítva a tenyeret,
csapjunk ki oldalra (K-72. ábra). Bal lábbal lépjünk előre macskaállás-
ba és befelé, leírva egy kis kört, szúrjunk előre, miközben a bal kezet
felemeljük a fej fölé (K-73. ábra). Lépjünk oldalra bal lábbal és a kard
hegyével kifelé ívelve, leejtett karddal vágjunk oldalra. A bal kezet
húzzuk a jobb csuklóhoz (K-74. ábra). Súlyáthelyezés közben álljunk
fel macskaállásba és befelé ívelve a karddal, szúrjunk előre. Ezalatt a
balkezet emeljük a fejünk fölé (K-75. ábra).
26. GYAKORLAT: AZ ORRSZARVÚ A HOLDRA TEKINT
	XI NIU Wang Yue (hszi niu VANG |ÜE)
Fordítsuk jobbra lábfejeinket törzsünkkel együtt, miközben felemel-
jük a bal sarkat. Ezalatt a jobb kezünket kifelé fordítva a kezeket össze-
zárva, emeljük fel a kardot a homlok magasságába, (K-76. ábra). Lép-
jünk előre bal lábbal megtartva a súlyt a jobb lábon és felfelé ívelve
ellentétes oldalra csapjunk lefelé (K-77. ábra). Ejtsük le a kardot a
jobb csípőnk mellé és bal kézzel nyúljunk ki balra (K-78. ábra). Lép-
frk előre jobb lábbal, enyhén jobbra csavart állásba és merítve a kard-
ok szúrjunk ki hátrafelé, a kezeket összezárva. A jobb kéz ebben a
Bfcban a nyak felé néz (K-79. ábra).
*7, Gyakorlat: A Viharos Szél Előtt Meghajlik a Fű
I	Jl FENG YÜ CAO (CSI FENG JÜ CAO)
^ Pjünk hátra jobb lábbal, csapjunk előre a karddal (K-80. ábra). For-
rjjiynk jobbra, mialatt lépjünk hátra a bal lábbal, és a bal sarkat fel-
e süllyedjünk egészen a talajig. Ezalatt a karddal ívesen csapjunk
0 d felé és bal kezünkkel nyúljunk ellentétesen felfelé (K-81. ábra).
K-78. ábra
K-7b. abra
28.	GYAKORLAT: RÉZSŰT REPÜLŐ KARD
XlE FEI JIAN (HSZIE FEJ csien)	i
Félig egyenesedjünk fel úgy, hogy a súlyunk a bal lábon legyen és a
jobb sarkat emeljük fel. Ezalatt a fejünk felett a karddal egy körívet
lerajzolva zárjuk azt a bal csípőhöz (K-82. ábra). Jobb lábbal lépjünk
ki lóállásba (K-83. ábra). A karddal körívesen csapjunk jobbra fel kissé
hajlított könyökkel. Ezalatt jobblábas íjállást vettünk fel, és a bal kezet
felemeltük vállmagasságba kifelé néző tenyérrel (K-84. ábra). 
29.	Gyakorlat: Ezer fontos tolás Balra
zuo Tuo Qian Jin (co to csien csín) 1
Húzzuk be bal lábunkat a jobbhoz, kifelé fordítva emeljük fel jobb
tenyerünket és bal kézzel fogjuk meg alulról csuklónkat (K-85. ábraM
Lépjünk ki bal lábbal íjállásba és a kezeket változatlant tar7*
süllyesszük a kardot has magasságba (K-86. ábra). Lépjünk előre jo
lábbal egy átmeneti állásba, mialatt fordítsuk a jobb tenyeret feöí
(K-87. ábra). Lépjünk tovább a bal lábunkkal íjállásba és emeljük I
kardot vállmagasságba (K-88. ábra).	
30.	Gyakorlat: Ezer Fontos Tolás Jobbra
you Tuo Qian jin (jou to csien csín) |
Lépjünk előre jobb lábbal fordított íjállásba és to1
gyomorszáj magasságba lefelé néző jobb tcn
jünk előre bal lábbal egy átmeneti állásba és sü
magasságba (K-90. ábra). Lépjünk előre i
coljuk le a kard ny^t
yérrel (K-89. ábra • L<T
Elvesszük a kaIL<) Jír.
jobb lábbal íjállásba és
’S fordí1'
2 9 <S’
K-87. ábra
K-83. ábra
K-82. ábra




ábra
K-85. ábra
K-86. ábra
299
K-92. ábra
K-93. ábra
K-87. ábra
K-90. ábra
K-91. ábra
K-H9. ábra
300
K-99. ábra
K-96. ábra

K- l(X). ábra
K-98. ábra
K-101. ábra
suk törzsünket jobbra. Ezalatt emeljük a kardot behajlított könyökök-
kel nyakmagasságba előre néző pengével (K-91. ábra).
31	• Gyakorlat: kapd El a Lehulló Virágszirmot
 ,	Luo Hua Shi (luo hua sí)
°ljuk előre súlyunkat a jobb lábra és a karddal szúrjunk előre fejma-
^ágba (K-92. ábra). Toljuk hátra súlyunkat és húzzuk le a kardot
magasságig (K-93. ábra). Tartva az állást forduljunk balra és íve-
n emeljük fel a kardot vállmagasságba úgy, hogy a kard hátrafelé
ju í*1'	J°bb lábbal lépjünk hátra ballábas íjállásba és csap-
L/* . re karddal fejmagasságig (K-95. ábra). Húzzuk hátra súlyun-
» aí°bb lábunkra és húzzuk le a kardot a csípőnkhöz (K-96. ábra).
301
K-102. ábra
K-105. ábra
K-103. ábra
K-107. ábra
K-106. ábra
K- 104. ábra
32. GYAKORLAT: A MÉHEK KIREPÜLNEK A KAPTÁRBÓL
HUANG FENG CHU DONG (HUANG FENG CSU TUNGH
Nyúljunk előre bal kézzel mellmagasságba és a kardot fordítsuk úgy*
hogy a jobb tenyerünk felfelé nézzen (K-97. ábra). Zárjuk a jo »
búnkat a bal mellé, szúrjunk előre karddal mellmagasságba ts J -
kezünket húzzuk le a csípőnkhöz. A jobb kéz továbbra is nézzen e
(K-98. ábra).	1
33. Gyakorlat: Összeérintett Kardokkal Lótuszt fór
JIAO JIAN BAI LIÁN (CSIAO CSIEN PAJ LIEN)
Emeljük meg a kardot úgy, hogy a jobb kezet fordítsuk kifelé (K
ábra). A jobb lábbal épjünk ki úgy, hogy a láb kissé kifelé t°r
, hogy a jobb kezet fordítsuk kifelé _
- - í kifelé fordulj
K-109. ábra
K-108 ábra
K- / / O. ábra
Ezalatt húzzuk be a kardot has magasságba, bal-
ra néző pengével, és zárjuk hozzá a bal kezet
(K-lOO. ábra). Bal lábunkkal megkerülve a job-
bot, lépjünk jobbra és húzzuk a kardot a bal
csípőnkhöz. A bal kezet húzzuk a markolat-
hoz, készenlétben arra, hogy átvegyük a kar-
dot (K-101. ábra). Forduljunk jobbra 180 -ot
a bal kézbe átvéve a kardot, lábunkat befelé
ívelve lendítsük fejmagasságba, közben érint-
sünk meg a lábat a jobb kezünkkel. Ezalatt a
kardot vízszintesen magunk mögött tartva bök-
jünk ki balra (K-102. ábra). A rúgást folytatva
lépjünk le jobbra ballábas íjállásba és a jobb
kezünket húzzuk a bal váll elé, balra néző te-
herrel (K-103. ábra).
Gyakorlat: megfékezni a vadlovat
K-111. ábra
|	ZUO SHEN Le MA (CO SEN LE MA)
°ljuk hátra súlyunkat jobb lábunkra, mialatt a kardot húzzuk be a
asunk elé balra néző pengével. A bal tenyér nézzen lefelé, a jobb pe-
8 felfelé a markolatnál (K-104. ábra).
yröj^dek Mórásával süllyedjünk egészen mélyre, úgy, hogy a súlyunk
L/^'a a jobb lábon legyen. A bal kezünket fordítsuk kifelé és a jobb
ák?et Kará Bűbájosság tartásba formálva tegyük a markolathoz (K-105.
30.3
35. Gyakorlat: A kard egyensúlyának Ereje
he Jian Shi (he csien sí)
Megtartva az előbbi súlyelosztást egyenesedjünk fel. emeljük • lu
zünket, és a kardot húzzuk le felfelé néző pengével a csípő b 1° i ^e'
hoz (K-106. ábra). Jobb lábunkkal lépjünk előre fordított
Tartva a kard helyzetét húzzuk azt a hasunk elé, majd nyelét é’
meg jobb kézzel. Ebben a tartásban a bal kéz balra néz (k-107
36. Gyakorlat: Zárás
Shou Shi (sou sí)
Kissé balra döntve a pengét emeljük fel jobb lábunkat (K-108 ábr \
Lépjünk le alapállásba, nyúljunk előre a karokkal hátranéző pengével
(K-109. ábra). A kezeket egymástól szétválasztva engedjük le a com-
búnk mellé, közben a kardot tartsuk hátul (K-l10. ábra). Jobb kezün-
ket nyissuk ki és zárjuk bal lábunkat a jobb mellé (K-l 11. ábra).
304
Páros gyakorlatok
Toló Kezek (Ta-Lü) gyakorlatok
SZABAD kör titka
A szabad kör technikáját a legnehezebb elsajátítani;
Fel, le, követés és csatlakozás, végtelenül csodálatos.
Ha be tudjuk csalni az ellenfelet a körünkbe.
Az ezer fonttal elbánó négy unciás technika sikeres lesz.
Amikor a kéz és a láb maximális ereje együtt
b oldalirányú egyenest keres,
A szabad körből származó előnyünk nem vész kárba.
Ha a körzés módszerének megismerésére vágyunk,
Először meg kell találnunk a helyes kibocsátási pontot
és a helyes célt, azután teljesíthetjük feladatunkat.
1. Egykezes körtfchmka
Álljunk fel egymással szembe úgy, hogy az elöl lévő lábak egymás
mellett legy enek. A társunk jobblábas íj- mi pedig ugyancsak jobblá-
bas fordított íjállásba legyünk. Leengedett váltakkal és könyökökkel
rakjuk össze jobb kézfejeinket úgy, hogy az elől lévőnek a tenyere le-
gyen a másik csuklóján (TO-1. ábra).
Fordítsuk törzsünket jobbra olyan helyzetbe, mintha a bal sarkunk
felett egy szék lenne, erre szeretnénk ülni tányérállás közben. Igyekez-
TO-2. ábra
30 s
/ 7-5. ábra
T1 -7. ábra
zünk egyenesen tartani, ehhez a
forgás megfelelő időben való elkez-
dése ad segítséget. Miután így ki-
védtük a támadást, fordítsuk kézfe-
jünket a társunk csuklójára, mely-
nek hatására a tenyere a szíve fele
fordul. Ebből a helyzetből a tolj
sunk elindításával tegyük át min I
kerten súlyunkat a másik lábra. J|
Folytassuk a gy akorlatot a forgással kezdve. Ha megnézzük, latnan
juk, hogy a kezek a két mellkas között egy kört írnak le (TO-2. at> '♦
Meg/egyzés	,	. liáka
A gyakorlat során csak tolunk illetve elvezetünk, ezért amikor to |

T2-5. ábra	T2-6. ábra
kezünket, mi ne húzzuk azt hátra. Ennek ellenére legyünk annyira ér-
zékenyek, hogy a kezek közötti feszítőerő épp arra legyen csak elég,
hogy egy papírlap ne csússzon ki a kezek közül. A gyakorlat akkor jó,
ha a toló úgy érzi, mintha egy pihét tolna a levegőben, de ha a tolás
közben hirtelen leállítja mozgását, a társ keze nem megy tovább, ha-
a toló kézen marad. Ezt a megállást többször alkalmazzuk gva-
kodás közben.
. ügyeljünk arra, hogy védéskor és térítéskor a súlypontunk hátramen-
illetve támadáskor előre.
Kétkezes körtechnika
luk társunk alkarját mindkét tenyérrel előre, melyet ö forgással té-
enel jobbra, majd miután tolásunk véget ért, a körívet folytatóla-
307
. Mi ezt a
csuklónkat, a másikkal a könyökünket, és így toljon vissza
tolást oldalra elvezetjük és az elvezetést követően rögtön i_
T2-10. ábra
gosan követve toljon vissza minket, melyet mi ugyancsak oldalra fór-
dúlva elvezetünk (Tl-l-Tl-7. ábra).	j
3.	Kétkezes Körtechnika Könyökfogással l.	I
Miután társunk megtolta könyökünket, most ne térítsük kifelé, a
nem befelé vezessük le a hátul lévő térdünk felé. Itt nyújtsuk ki karwJj"-
kat és alulról körívesen megfogva társunk könyökét toljuk a mell
Társunk ennek a tolásnak en
lásunk könyökéről kezd lecsúszni, a társ saját arca felé néző
gedve forduljon kifelé, majd miután
tenycrt®*->
kívülről emelje le saját könyökéről kezünket. Ezzel a kézzel ragadja
ellentől**1*
308
T3-4. ábra
T3-(>. ábra

megyünk a Kétkezes Körtechnika értelme szerint. A társunk az előbb
leírt módon ugyanúgy levezeti támadásunkat és alulról elkapja a kö-
työkünket. zárva a kört (T2-1-T2-12. ábra).
Kétkezes Körtechnika könyökfogással ll.
könyökfogásos technikák egy újabb változatát láthatjuk a következő
. J^kon. Ebben a technikában a kezek folytonos mozgással köröznek
h s’ eZ 3Z ’rány megfordítható az oldalak felcserélésével (1'3-1-
.^a gyakorlat végezhető egy helyben, ahogy az ábra mutatja, vagy
ar lépések közben is. Ha lépessel gyakoroljuk, akkor arra kell ügyel-
BJ** hogy egy teljes gyakorlat alatt, azaz annyi idő alatt míg ugyan-
f1® a helyzetbe vissza nem érünk, négy lépést kell tennünk. Ebből a
* a ö;
309
T3-7. ábra
négyből kettőt előre és kettőt hátra. Természetesen társunkal együtt
lépkedünk úgy, hogy ha például ő jobb lábbal lép előre, akkor mi bal
lábbal lépünk hátra. A gy akorlatot mindig az vezesse, aki tolás közben
előre lép.	J
egy jól időzített technikával el nem vezet. Ehhez magas fokú érzékeny-
feltárul a lágyság mögötti keménysége, a vattába csomagolt tú-jy
lenfél teljesen megzavarodik e váratlan fordulaton, ni
bán kiszolgáltatottá teszi őt.	.1
A Tai Chi Chuan harci alkalmazása
Bár a Tai Chi Chuan lágy' mozgásokat tartalmaz, mégis egy rendkívül
hatásos harci irányzat. Arra a Yin-Yang elméletre épül, hogy’ ha kívül
megjelenik a lágyság, akkor belül meg fog jelenni a keménység is. Er-
ről olvashatunk a klasszikusokban akkor, amikor azt említik, hogy „a
Tai Chi Chuan olyan, mint egy vattába csomagolt acél, vagy tű”. Kí-
vülről tekintve a Tai Chi Chuan mestere teljes nyugalomban időzik
mindaddig, míg egy feléje irányuló támadást lágyságára hagyatkozva
egy jól időzített technikával el nem vezet. Ehhez magas fokú érzéken/-
séget és magabiztosságot használ. Viszont a védés után egy pillanatra
ely a továbbiak-
A jól megválasztott technikán kívül nemcsak a C/ú-energia nagysá*
gáról, hanem a lehető legrövidebb időbe való összesűrítéséről 'an *
Ha 5 kilopondnyi erőt Imp alatt fejtünk ki, a hatás igen csekély esz*
Ha ugyanekkora erőt 0.5 mp alatt fejtünk ki, akkor már mlán
tudjuk billenteni ellenfelünket egyensúlyából. Ha viszont az 5
pondnyi erőt néhány századmásodpercbe tömörítünk össze, u.
hatás látványos lesz. A puskagolyó éppen gyorsasága miatt válik
los eszközzé. Ezért a Tai Chi Chuan mestere a teljes nyugalomba
banásszerúen indítja támadását, majd befejezve azt rögtön viss
liíair-i/lt nviicvülm Tűn? I-7t hívi.ík knr néav«7Öírpsírésenek. *
tuc
banásszerúen indítja támadását, majd befejezve azt rögtön vis
higgadt nyugalmához. Ezt hívják a kör négyszögesítésé-
hogye L
rí?
fejleszre
Magabiztosságra és jó technikai felkészültségre ' an s, likseg. Ennek
5se érdekében gyakoroljuk a következőket:
’ Xlljun^ segítőtársunkkal szembe támadó állásba, és tegyük clöl lévő
Wzhátunkat a társunk vállához. Ekkor kérjük meg társunkat hogy
L^elje fel a kezét védekező helyzetbe, de csak két centimcrcrnyit ko
meg kinyújtott kezünket. Mi engedjük le karunkat es tegyük rá
az elől lévő combunkra. Társunk tartsa mindvégig a beállított helyzet-
ben a kezét, és innen indítva próbálja kivédeni ütéseinket, mellyckkel
_ válla oldalát célozzuk. Ha jól állítottuk be a gyakorlatot, akkor lát-
hatjuk hogy társunknak csupán két centimétert kell megtennie ahhoz
hogy ki tudja védeni támadásainkat, nekünk pedig közel I métert. A
gyakorlat akkor jó, ha társunk egyáltalán nem tudja még csak megérin-
teni sem kezünket, de mi teljes biztonsággal tudjuk megütni az ő vál-
lát. Ne üssünk túl gyakran, hiszen látni fogjuk, hogy csak úgy leszünk
képesek megütni társunk vállát, ha előtte teljes nyugalomban, erősen
tudtunk összpontosítani. Az ütésben vegy en részt a testünk szinte min-
den izma, melynek munkáját próbáljuk a lehető legkisebb időbe össze-
sűríteni. hí
A következőkben láthatunk egy példát a különböző technikák legjel-
lemzőbb harci alkalmazására. A gyakorlások során ne feledkezzünk
meg a Tat Chi Chuan elveiről, illetve arról, hogy a puszta erő alkal-
mazásán kívül belső erő is szükséges a technikák kivitelezéséhez.
A? egyes technikák alkalmazásai
1- Nyitás föld
Ma ellenfelünk páros kézzel üt felénk, illetve fojtani akar, a lehető
kissé és a lépéssel összhangban súlyunkat használva rántsuk le a tér-
és a vállát függőlegesen
[^egyszerűbben karjaira belülről fogjunk rá, emeljük fel, húzzuk szét
diink felé. Ezt követően engedjük el karjait
lefelé toljuk meg (H1 -1 -H1 -4. ábra).
Kapd el a madár tollát Fém
balkézzel üt felénk ellenfelünk, bal kézzel belülről védjük és a jobb
Fánkkal a gy omorszáj magasságában toljuk meg előre (H2a-1-H2a-
Ugyanezt elvégezhetjük a másik iránvba, a könyökét megtol-
W*2b-l-H2b-2.ábra).

H2a-1. ábra
H2a-2. ábra
H2b-2. ábra
H2b-1. ábra
3. Védés Ferdén Felfelé fém
Egy körön állva lépjünk úgy el az ütés elől, hogy
gyen felénk. A lépés során a lábak a körön legyenek és a
suk kifelé. A kezek könnyedén emelkednek felfelé, a
ellenfelünk háta •«'
„ csípőt fordít'
könyököket
H4a-1. ábra
H4a-3. ábra
H4b-1. ábra
H4b-2. ábra
4.	HÚZÁS Fa
 Peng gyakorlattal védve kap-
juk el társunk könyökét és csuk-
lóját. Ezután súlyunkat használ-
va húzzuk le a told felé és folyta-
tólagosan lökjük előre (H4a-1-
^R-3. ábra).
f Ugyanezt végezhetjük befelé is (I I4b-l-H4b-2. ábra).
5* Tolás fém
p? védést alkalmazva kapjuk el a társunk csuklóját és a másik ke-
inkkel kissé húzzuk a könyökét lefele. Bizonytalanná vált helyzetét
313
H5-3. ábra
116-1. ábra
H6-2. ábra	H6-3. ábra	í
kihasználva hajlítsuk be karját és hátrafelé tekerve toljuk ellentétes irány-
ba (H5-1-H5-3. ábra).	1
6.	LÖKÉS FÉM
Ha ellenfelünk hasunk felé támad, támadását oldalra térítsük el míg
bizonytalan helyzetbe nem kerül, majd az alkarját a hasára tolva ellen'!
tétes irányba toljuk vissza (H6-1-116-3. ábra).	n
7.	Egyenes Ostorcsapás fém
Peng védéssel elkapjuk ellenfelünk csuklóját, bal könyökét a másik k
bemről kifelé elhúzva bizonytalan helyzetbe visszük, majd bal Iá
belépve gyors mozdulattal megütjük a mellkasát vagy a fejét (H
H7-3. ábra).
314
H8~2. ábra
H7-3. ábra
”9-2. ábra
H8-1. ábra
H9- 7. ábra
H9-3. ábra
8-	Emeld a kart és lépj fa
fülről lefelé térítve, a támadó kezet kissé lefelé húzzuk, erre az el-
legtöbbször visszahúzással próbál reagálni. A húzásnak enged-
e> al- és felkarjánál fogva megemeljük ellenfelünket és hátra lökjük
M-H8-2. ábra).
H IOb-1. ábra
HTOa-3. ábra
H10b-2. ábra	H11-1.abra	J
9.	A FEHÉR FŐNIX MEGLEBBENTI A SZÁRNYAIT FÖLD
Ha ellenfelünk lefelé üt, hátráljunk, csuklóját fentről kapjuk el, erre
legtöbbször a másik kéz ellentámadásával próbál válaszolni. Tarts
továbbra is a lenti kezét és a másik kézzel kintről befelé hárítsuk támad
dását, ezután a lenti kezet felfelé fordítva keresztezzük karjait és fes *
sük egymáshoz őket. Ezzel leszoríthatjuk ellenfelünket (H9-1-H
ábra).
10.	TÉRDSÖPRÉS ÉS LÉPÉS ELŐRE FÉM
Befelé irányuló ívvel védjük a támadást, ma
Befele irányuló ívvel védjük a támadást, majd a támadó testreSíLaj|
húzva másik kezünkkel lökjük társunkat hátra (H1 Oa-1 -H1 Óa-3.	*
Ezt rúgás ellen is alkalmazhatjuk, de akkor különösen ügye lu
pontos időzítésre és a csípő forgására (H 1 Oh-1 -H I Ob-2. ábra).
3/6
Hl 2-2. ábra
H 7 2-3. ábra
H13~ 7. ábra
H13-2. ábra
11.	A HÁRFA MEGPENDÍTÉSE FÉM
Hárítás után ragadjuk meg ellenfelünk karját úgy, hogy a csuklóját
lefelé húzzuk, a könyökét pedig ezzel ellentétesen toljuk felfelé a mell-
kasa irányába. Ez egy feszített helyzet, mellyel ellenfelünk további tá-
madásait meggátolhatjuk és lehetőséget ad egy számunkra előnyös tá-
madásra (Hll-l-Hl 1-2. ábra).
1*2. lépés Előre, védés Lefelé, hárítás és Ütés föld
P A támadást kifelé fordított alkarral befeléhúzva védjük Ragad-
lak meg az alkart és húzás közben körívvel húzzuk magunk mellé
Méntelünket. Másik kezünkkel kapjuk cl könyökét és ököllel tá-
IMjuk a bordákat (H12-1-H12-3. ábra).
14. KERESZTEZŐ KEZEK TŰZ
Peng védést alkalmazva társunk kezét hasmagasságba húzzuk leszo <
juk, és így elfordítva lépünk ellenfelünk mögé. Innen az alhas
ságában átöleljük ellenfelünket majd felemelve valamelyik irány a
billentjük (H14-1-H14-3. ábra).	|
Hl4-1. ábra
13. Látszólagos zárás fa
Ha ellenfelünk megragadja a csuk-
lónkat, emeljük fel kezünket, bem-
ről kifelé szakítsuk meg a szorítást
és egyszerű lökéssel támadjunk
vissza (H13-1-H13-4. ábra).
H16-3. ábra
H17-3. ábra
15. Vidd vissza a tigrist a hegyekbe föld
Ha ellenfelünk jobb kézzel támad, térdsöprés szerű mozdulattal véd-
és a fejet hátulról támadva ellenfelünket vissza lökjük (H15-1-
H15-2. ábra).
16. Ököl a Könyök Alatt Föld
Egyenes ütést tenyérrel befelé hárítsunk, közben az ellenfél számára
B® látható módon, a kezek alatt üssük meg ököllel a lengőbordáit
16-3. ábra).
17« A Majmok Visszaterelése a Hegyekből Fa
F® ellenfelünk nagy sebességgel ront felénk, akkor hátralépés közben
Befalazzuk a hárítást úgy, hogy kézháttal üssük le a támadó kart a
319
H18-1.ábra
H19-2. ábra
Hl9-3. ábra
térdek felé. Ez levezeti a támadás lendületét és lehetőséget ad arra,
hogy az ellentámadást stabil helyzetből indítsuk. Az ellentámadás ak-
kor jó, ha kissé körívesen az ellenfelünk válla felé irányul, mert egy
velünk szembejövő tömeget oldalirányba könnyebben ki lehet teríteni
(H17-1-H17-3. ábra).
18.	FERDÉN REPÜLNI FÉM	i
Peng védés után egészen közel lépjünk a társunk mögé, és ellentet
kezünkkel bentről kifelé határozottan nyúljunk a hóna alá,
meg míg az egészen a vállunk fölé nem kerül. Ezután az elŐlé'O *
dünkön át billentsük hátra ellenfelünket. A gyakorlatot vc^c77J1va.
lehető legközelebb állva ellenfelünkhöz, mivel ilyenkor kevés *
gyünk kitéve támadásainak (H18-1-H18-3. ábra).	]
320
H21-1.ábra
19.	TU A TENGER FENEKÉN FA
Ennél a gyakorlatnál bármelyik védést alkalmazhatjuk, majd ragadjuk
meg ellenfelünk csuklóját és lefelé húzva rántsuk magunk mögé. Ter-
me etesen a karunk erején kívül,
főképp a súlyunk erejét használjuk
ebben a gyakorlatban (H 19-1-
H19-3. ábra).
20.	Legyezónyitás Fém
Azonos oldalú kézzel, lefelé húzva
védjük ellenfelünk támadását, majd
kezünk segítségével másik karját
Megemelve toljuk felkarját és az ol-
yfcegyszerre. Ha a kezek megfelelő időzítésben követik egymást és
ypzdulatok kellően ívesek, akár egy gyengébb tolás is elegendő ah-
°2’ hogy ellenfelünk elveszítse egyensúlyát (H20-1-H20-2. ábra).
21- Kétkezes ütés az ellenfél fülére fém
iné8 ^ezes ütés esetén nyúljunk be a támadó keze közé, és a könyöke-
tfyzetben a k
oldalra kitolva tartsuk távol az ellenfelünk kezét magunktól. Ebben
__________arjaink befeléhaj lírásával, öklünk hátsó felével üssük
321
H23-1. ábra
/124-2. ábra
H24-3. ábra
meg ellenfelünk füleit. Ügyeljünk arra, hogy a támadás során a *
ne emelkedjenek fel, mivel a mellkas így védelmét veszti (H21-1-
3. ábra).	(
322
H25-3. ábra
• •
Oköltartás
H26-1. ábra
H26-2. ábra
22. A LÓ HÁTÁNAK VEREGETÉSE FA
Kézháttal üssük, le ellenfelünk öklét, és felette rögtön támadjunk ma-
gasan előre, a fej irányába. A támadás legven villanásszerű és határo-
zott (H22-1-H22-2. ábra).
P23. Elválasztás Lábbal
Térítsük kezünkkel oldalirányba a támadást és az ellenfél számára nem
iható helyzetből lábfejünk külső részével ívesen hátba rúgjuk ellen-
iünket. Állásunk stabilitása érdekében ellenfelünk csuklóját a rúgás
SOrán végig fogjuk (H23-1-H23 3. ábra).
24.	FORDULÁS ÉS RÚGÁS BAL SAROKKAL
Ha hátulról támadás ér minket, akkor hárítás kéztartásban forduljunk
hátra, egy enyhe lesüllyesztéssel meggyorsítva a mozdulatot. A fordu-
lás lendületét kihasználva, csípő magasságban nyújtott lábbal egy kis
körívet rajzolva rúgjunk hátra (H24-1-H24-3. ábra).
25.	Lépés Előre és Ütés lefelé fém
Térdsöprés technikával védjük a támadást, majd előre lépve üssünk
ellenfelünk lágyéki területe felé. A lépés legyen határozott és közeli,
mivel egy ilyen veszélyes helyzetben csak így tudjuk megakadályozni
azt, hogy ellenfelünk visszatámadjon (H25-1-H25-3. ábra). j
26.	Rúgás Sarokkal Fém
Hátralépés közben védjünk, majd elkapva társunk csuklóját húzzuk
bele a lengőbordákat támadó rúgásunkba (H26-1-H26-2. ábra).
27.	ÜSD MEG A TIGRIST FÖLD
Béniről védve ívesen húzzuk le a támadó kart és hátulról kifelé fordí-
tott ököllel üssük ellenfelünk tarkóját (H27-1-H27-2. ábra). I
28.	A Vadló Sörényének Szétválasztása fém
Peng védés után vezessük le a támadó kezet és társunk mellé lépve,
kintről befelé nyúljunk a hóna alá. Ha erősen feszítjük ezt a helyzetet,
képesek leszünk társunkat könnyedén ellökni (H28-1-H28-4. ábra).
29.	Szép Hölgy dolgozik a Szövőszéken
(A VETÉLŐ ÁTDOBÁSA) FÉM-VÍZ
Hárítást alkalmazva térítsük ellenfelünk karját a másik karja irányá
a támadás lendületével összhangban. Ügyeljünk arra, hogy jobb e.
jobbal, bal kezet pedig ballal védjünk. Ha ráérzünk a támadás len U
324
H28-3. ábra
H29-1. ábra
H28-4. ábra
H29-2. ábra

téré, egészen kis erő is elég ahhoz, hogy ellenfelünket ellentétes irány-
ba visszaforgassuk. A hárítás után bal kezünkkel toljuk meg ellenfe-
lünk oldalát (H29-1-H29-2. ábra).
30.	A KÍGYÓ A FÖLDRE LAPUL FÉM
A következőkben kétféle alkalmazást is láthatunk erre a technikára.
. Ha ellenfelünk rúgással próbálkozik, a rúgó lábat egy jól időzített
epéssel és térdsöpréssel térítsük el. Ezután a védő kézzel alulról meg-
^gadva a lábat, süllyedjünk le a földön lévő láb felé, melynek bokáját
• szabad kezünkéi rántsuk ki magunk felé (H30a-1-H30a-3. ábra).
I*Hárítás után alkalmazzunk olyan fogást mellyel jól megtudjuk ragad-
ellenfelünk alkarját. Ezt követően először függőlegesen lefelé, majd
325
H30a-1. ábra
I !30a-2. ábra
H30a-3. ábra
H30b-1. ábra
H30b-2. ábra


H30b-3. ábra
a hárul lévő bokánk felé erőteljesen húzzuk a megragadott alkart. Ha
így végezzük a húzást, ellenfelünk minden valószínűséggel hasra esik,
mivel a lefelé való húzás megakadályozza őt az előrelépésben (H30b-
l-H30b-3. ábra).	I
31.	Az Aranykakas egy lábon áll föld
Ellenfelünk támadását üssük fel miközben közel lépünk hozzá, a tér-
dek emelésével támadjuk az alhast és másik kezünkkel ragadjuk meg
nyakát (H31-1-H31-3. ábra).	4
32.	A Fehér Kígyó Kiölti a Nyelvét Fém
Hátrálás közben az ellenfél támadó kezét lehúzva, az azonos oldal
kézháttal támadjunk vissza fej magasságában (H32-1-H32-3. ábra)*
34. KERESZTEZŐ LÁBAK
A támadást azonos oldalú kézzel védve kifelé
térítjük, és a támadót bele húzzuk egy sarok-
rúgásba (H34-1-H34-2. ábra).
H31-1.ábra
33.	A LÓ HÁTÁNAK VEREGETÉSE ÉS A
Pálma Elvitele
A támadást azonos oldalú kézzel befelé moz-
dulva térítsük el, a térítéssel ellentétes irányba
a kezek alatt nyúljunk a nyak felé (H33-1-
H33-2. ábra).
H32-2. ábra
••32-7. ábra
H33-2. ábra
H 34-Lábra
H35-1. ábra
35.	LÉPÉS A HÉT CSILLAG ALAKZATBA FÉM
Hátrálás közben kapjuk el a támadó kezet és másik kézzel kintről befe-
lé üssük a könyökét (H35-1-H35-2. ábra).
36.	Hátrálás és a Tigris meglovaglása fa
A támadás elhúzása után alulról felfelé rúgjunk ellenfelünk lágyéki
területére (H36-1-H36-3. ábra).	1
37.	FORDULÁS KÖRBE ÉS RÚGÁS VÍZSZINTESEN
Kezeinkkel térítsük el a támadást úgy, hogy a társunk háta legyen
lénk, és bentről kifelé induló köríves rú
derekát, illetve nyakát (H37-1-H37-2. ábra).
gással támadjuk ellenfelünk
38.	NYILAZD LE A TIGRIST TÚZ
Ökölbe szorított kézzel térítsük felfelé a támadást és az ellentétes kJ*
zel üssünk mell magasságba. Ügyeljünk arra, hogy a védő kar ne
kolja, hanem térítse a támadást (H38-1-H38-3. ábra).	9
39.	ÜTÉS AZ ALHASRA
Azonos oldalú kézzel térítsük kifelé és csípőnk magasságába vezessu^^
le ellenfelünk karját. Ezután az így levezetett kart ragadjuk meg
328
H3 7-2. ábra
H36-3. ábra
H^-2. ábra
H37-1. ábra
H38-3. ábra
$’k kezünkkel, és a felszabaduló kéz öklével ellenfelünk karja felett
üssünk az alhasra (H39-1—H39-3. ábra).
329
H39-3. ábra
H40-2. ábra
H4O-3. ábra
40.	Lépés Előre és az Ellenfél ütése Ököllel
Kezünket ökölbe zárjuk, alkarral védünk utána megragadjuk a támadó
kezet és a térdünk felé húzzuk. A húzással egy időben a lesüllyesztés
erejét alkalmazva üssük meg ellenfelünk felsőtestét (H40-1-H40-3.
ábra).	|
330
Útmutató a Tai Chi Chuan lépésről
lépésre történő fejlesztéséhez
L Tat Chi Chuan formagyakorlatainak puszta gyakorlása nem vezet el
azokhoz a képességekhez, melyeket a legendás mesterek birtokoltak.
Ahhoz, hogy a technikákat megfelelő belső tartalommal töltsük fel,
szükség van egy lépésről lépésre megadott útra. Ezen az úton való
haladás, fejlődés erős hitet, nagy koncentrációt és sok türelmet igé-
nyel, hiszen a képességek kifejlesztéséhez sok időre van szükség. A
következőkben azokat a lépéseket láthatjuk, amelyek a mesterré válás-
hoz vezetnek minket a Iái Chi Chuan művészetében. Mivel ezek egy-
fajta belső tartalmat adnak a Iái Chi Chuan puszta kivitelezéséhez,
ezért elsajátításukhoz csak akkor kezdjünk, ha az alapgyakorlatokról
már kellő ismerettel és megfelelő tapasztalattal rendelkezünk.
Első lépés: az Emberi Alap
1. KÖNNYŰSÉG VAGY CHING
Ahhoz, hogy teret adjunk fejlődésünknek illetve az energiáknak, elő-
ször két dolgot kell elsajátítanunk.
Egyrészt a blokkokat kell feloldanunk testünkben és tudatunkban,
(másrészt átvitt értelemben, egy olyan edénnyé kell válnunk, mely ké-
Ipes lesz befogadni fejlődésünk gyümölcseit. Ennek elsajátításhoz a
^^vetkezőképpen gyakoroljuk a I'ai Chi Chuan formagyakorlatát il-
letve páros gyakorlatait:
A Testi szinten
jM°rmagyakor latot a lehető legkevesebb izommunkával, szinte ernyed-
Bfa Próbáljuk kivitelezni. Kitartó gyakorlással fejlesszünk ki egy olyan-
Kfa könnyűséget, mely során azt érezzük, hogy testünk teljesen felol-
I *dik a mozgásban, és egy harmonikus belső áramlás részévé válik. A
önnyűség eléréséhez a legnagyobb segítség a lábak szerepének hang-
F“lyozása. Ha a lábak erősek, akkor az egész test is erős lesz.
I Amikor valakinek sikerül elsajátítania a Ching-et, azt fogja érezni,
testéből eltűnnek a szilárd, merev vázak, melynek következtében
Janiikor képes lesz ellazulni, feloldódni.
331
B. Energetikai szinten
mészetes légzésünk, melynél különösen figyeljünk a ki- és b^'
légzés lágyan egymásba olvadására.
Koncentráció: Mivel a könnyűség és az egypontú koncentrációd
lentétes fogalmak, ezért az első lépésben a gyakorlónak egv etzv
szerű szemlélődő figyelmet, magatartásformát kell kialakítania
gyakorlásai során. Ez azt jelenti, hogy hagyjunk fel a helyes gya-
korlásra való törekvéssel, és helyette próbáljuk meg a mozgás
adta szabadságot és könnyűséget érezni.
2. LÁGYSÁG VAGY MÁN
Csak az állandó könnyűség érzésének megvalósítása után léphetünk a
következő pontra, mely a lágyság elsajátítása.
A lágyság, a könnyűséghez képest egy igen aktív és rugalmas képes-
ség. Elsajátítása nagy kitartást és türelmet igényel. Annak érdekében,
hogy a lágyságot kellőképpen kifejleszthessük, a következők szabályo-
zására van szükség:	I 1
A.	Testi szinten
A lágyság fizikális szinten, az érzékenység fejlesztésével növelhető. Ezt
úgy' érhetjük el, hogy gyakorlataink során minden egyes testrészünket
megtanuljuk külön-külön is és együtt is mozgatni. Maga a mozgás le-
gyen hullámszerű, összhangban az erő irányával.
B.	Energetikai szinten
Ezen a szinten először meg kell tapasztalnunk azt, hogy belső világunk
állandó, körkörös és hullámzó mozgásban van. Majd e belső aktivitás-
nak engedve lágyan hullámoztassuk először kezeinket, majd lábain*®1 »
legvégül pedig egész testünket a forma gyakorlása közben.
Légzés: A légzést az előbbiek szerint, még mindig engedjük sza
badjára.
Koncentráció: A lágyság kifejlesztésénél meg
csak akkor képes kibontakozni, ha van v
sága. Az alap maga a föld, így a 1_________
tartania az ujjak felé.
kell értenünk azt, hogy
a van valami alapja és irány j
hullámzásnak a föld felo
332
3. KÖRKÖRÖSSÉG VAGY YUAN
a körkörösség jelentőségéről mára harmadik fejezetben olvashattunk,
ezért most nem térünk ki rá bővebben.
Annak érdekében, hogy a körkörösséget kellőképpen kifejleszthes-
sük, a következők szabályozására van szükség:
4. Testi szinten
ízületeink mozgása íves, körkörös mozgásokat tesz lehetővé. A lm
Chi Chuan technikák is tartalmaznak körkörös mozgást. Ezért először
a technikák alapos megfigyelésével találjuk meg mindegyikben ezt a
jellegzetességet, majd erre koncentrálva próbáljuk az egész mozgást
körkörössé tenni.
A körkörösséget nagy mértékben fejleszthetjük azokkal Toló Kezek
gyakorlatokkal, melyekben a felénk jövő támadásokat mindig körkö-
rösen térítjük el. .Mivel a Toló Kezek gyakorlatban a kezek mindig
összeérnek, ezért szinte rákényszerülünk, hogy a támadásokat ne blok-
koljuk, hanem valóban egy ív mentén vezessük el valamely irányba.
B. Energetikai szinten
A szögletes mozdulatok blokkolják a Chi áramlását a testben. Ezért a
körkörösség képességét akkor tudjuk kellőképp elsajátítani, ha moz-
gásunk valóban nem akadályozza, sőt serkenti aChiáramlását.
Légzés: Ha már sikerült a hullámzást a talpak felől a kezek irányá-
ba terelni, amikor a hullám a talpak felől a hasig felér, lélegez-
B zünk be, és amikor a hastól a kezek felé tart akkor lélegezzünk
| ki. Itt a hullám visszafordul egészen a mellkasig egy újabb be-
I légzés közben, majd visszasüllyed a talpakba a kilégzés által. A
B kör innen folytatódik.
Koncentráció: A koncentráció természetesen a hullámzást követi.
4. Folyamatos mozgás állandó sebességgel vagy yun
^folyamatos mozgás teszi lehetővé a Chi felhalmozódását a szervezet-
ten és a technikák pontos kivitelezésének elsajátítását.
Állandó sebességgel mozogni eleinte igen nehéz. Egyenes húzások-
IJál és tolásoknál a sebesség könnyen tartható, de különböző irányú
Mozdulatok kapcsolódásánál már problémát okoz. Ezért ezeknél a ré-
W^foiél különösen figyeljünk.
^|A folyamatos és állandó sebességgel való mozgás megfelelő ki fejlesz-
*®éhez a következők szabályozására van szükség:
.333
A.	Testi szinten
Ezen a szinten egyszerűen próbáljuk a mozgást folytonossá tenni és
tekintetünkkel kontrollálni.
B.	Energetikai szinten
A folytonos mozgás az energia szintjén ahhoz hasonlatos, mintha egy
nagy erő szeretne megindulni, de állandó fékezéssel, lágyan, kis aktivi-
táson tartjuk. Ez a fékezés nem azt jelenti, hogy valamit megfeszítünk
és úgy tartjuk vissza a mozgást, hanem inkább egy mozgékony erő
önmagától való előrehaladását jelenti.
Légzés: A légzés lehet természetes, de lehet összhangban a mozgás-
sal is. Az utóbbinak leírását a harmadik fejezetben olvashattuk.
Koncentráció: A koncentráció, a végtagokban felhalmozódóChi-n
legyen, aminek a következménye az, hogy először a kéz ujjai,
majd az egész kar kissé felpuffad, feszült lesz.
Ha így gyakorlunk, a gyakorlást mindig azzal zárjuk, hogy a tenye-
reinket egymáson a Tan-tien-re tesszük.
Második lépés: a Földi Alap
1.	Gyorsaság vagy un
A gyorsaság a Tai Chi Chuan egyik nagy erőssége, ezért bővebben
erről a harmadik fejezetben már olvashattunk.
Annak érdekében, hogy a gyorsaságot kellőképpen kifejleszthessuK,
a következők szabályozására van szükség:
A. Testi szinten
A gyorsaság feltétele az izmok nagyon gyors

látnunk kell, hogy az adott technika me
állapot, és melynél feszített. A laza állapot pillanata az
indítani egy gyors
megfeszítésének és ellazí-
tásának képessége. Ezért a különböző technikák gyakorlása kozD
ly részénél van teljesen laza
i icsziicii. iáid anapwi	, amikor e
technikát, a feszes állapot pedig az, ahol a tec
végén az erő kibontakozik.	részeit,
Mikor már jól ismerjük és érezzük a formagyakorlat ezen
akkor a folytonos mozgást megtartva a mozdulatokat gyorsitsu
állapotban és lassítsuk le az azt követő feszes állapotig. A g^
során igyekezzünk végig fenntartani a könnyű mozgást, es a
állapotból a lehető leggyorsabban legyünk képesek ellazulni.
o Energetikai szinten
felhúzott
......... . z . * x —
egy pattanásig felhúzott í| van. Támadáskor egyetlen dolgot tesz csu-
pán, a megfelelő pillanatban elengedi a belül feszülő erőt, a felhúzott
íjat.
Ahhoz, hogy ezt elsajátíthassuk, a felhalmozódó és kiáramló Chi-re
kell koncentrálnunk.
Légzés: A belégzés legyen lágy és mély, összhangban a feszítések-
kel, a kilégzés pedig szinte önmagától történjen meg a gyors
mozdulatok közben.
Koncentráció: A koncentráció aC/zz-vel összhangban táguljon il-
L letve szűküljön.
2.	LAZASÁG VAGY SUNG
A lazítás lényege az, hogy növeljük a Yin és Yang közötti távolságot.
Azzal, hogy ha Yin állapotban vagyunk, akkor a Yin minden tulajdon-
ságát, ha a Yflwg-ban akkor a Yang minden tulajdonságát birtokoljuk.
Maga a lazítás az a képesség, hogy a Yin és Yang között könnyedén és
gyorsan tudjunk váltani. Ha megfeszítettük az izmainkat, akkor egy
pillanat alatt el tudunk ernyedni, ha pedig elernyedtünk, egy pillanat
alatt meg tudunk feszülni.
Annak érdekében, hogy a lazaságot kellőképpen kifejleszthessük, a
következők szabályozására van szükség:
A. Testi szinten
Ezen a szinten ugyancsak ismernünk kell azt, hogy a technikák mikor
lazák illetve feszültek, de itt még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk
arra, hogy a feszült állapotban valóban feszüljenek az izmok, lazított
állapotban pedig legyenek teljesen oldottak.
IB.	Energetikai szinten
Az energiák terén a Chi áramlását kell folytonossá és könnyűvé ten-
nünk, feloldva az összes blokkot a szervezetben.
Légzés: A légzés legyen összhangban a mozgással a harmadik feje-
[	zetben leírtak szerint.
Koncentráció: A lazaság gyakorlása során könnyed tudati elenge-
F	dettség állapotában időzzünk.
335
3.	A HÁROM Erő kifejlesztese
A Három Erő a következő:
A súlyerő lesüllyesztése a lábakba illetve tovább a tőidbe,
ennek a pontnak a Yin gyakorlata.
A Szellem vagy Shen felemelése a fejtetőre, mely ennek a
nak a Yang gyakorlata.
mely
pont-
A Chi Tait-tien-ben való összegyűjtése, mely ennek a pontnak
az emberi minőségű gyakorlata.
A Három Erő kifejlesztésére különböző gyakorlatok állnak rendel-
kezésre, melyekről a harmadik fejezetben már olvashattunk. A gyakor-
latokhoz való instrukciókat a saját mesterünktől kell megkapnunk,
mivel az ehhez tartozó Chi-kung gyakorlatok bonyolultak, tehát ren-
geteg hibalehetőséget tartalmaznak.
4.	VÁLTOZÁSOK MEGÉRTÉSE VAGY /
A / Ching írása szerint bennünk és a körülöttünk lévő világban semmi
sem állandó, mivel minden változásnak alávetett. Minden, ami meg-
születik, minden, aminek kezdete van, egyszer megszűnik, meghal.
Ezalól semmi sem kivétel, amit az érzékszerveinkkel tapasztalunk, ki-
véve maga a változás folyamata. \Tai Chi Chuan ennek a változásnak
az állandóságát megértve segíti az Emberi Alap lényegének megérté-
sét. Maga a változás a két szélső állapot között, a Yin és Yang között
zajlik, mely állapotokat az előzőekben már megismertünk. Most ma-
gára a változásra koncentráljunk, ami a puszta mozgáshoz képest aTai
Chi Chuan-nak életet ad.
Harmadik lépés: az Égi Alap
1.	KÖNNYŰSÉG ÉS STABILITÁS ÉRZETÉNEK KIFEJLESZTÉSE
Mivel az!
dunk az Emberi és
arra, 1*^5? uuluviu/vu	xw***.w. --------*	nínaz
a Tai Chi Chuan gyakorlója számára maga a változás létezik csup
üres és a te
között, majd minden egyes mozdulatot ennek me
Égi Alap megvalósítása csak úgy lehetséges, hogy elrugasz
n.	Földi Alapoktól, ezért el kell hagynunk a toré
, hogv az előzőekben leírtakat fenntartsuk. Ehhez a ponthoz er »
..................................^..változás létezik csupán
li között. Első lépésben látni kell a különbséget a c
gfelelően ajánlatos
336
csoportosítani. Második lépesben a két szélsőség közti átmenet követ-
kező lényeges tulajdonságára kel! koncentrálni. Egy részt figyeljük meg.
hogy 2 két szélsőség a Yin és Yang hogy an teremtik meg egymást, más
részt azt, hogy megteremtésük után hogyan alakulnak át egymásba*
2.	HELYES LÉGZÉS KIFEJLESZTÉSE VAGY Níl KüNG
Röviden azt kell itt megértenünk, hogy a légzés teremti meg a kapcso-
latot a Chi és a test között. Lehet a testünkben sok energia, de ha a
légzés nem képes azt aktivizálni, akkor legfeljebb csak izomerőnkre
számíthatunk. Az izomerő végességét már mindenki ismeri, ezért eb-
ben a pontban a gyakorlónak el kell sajátítania a Cőf-vel való munkát
az izommunka helyett. Ebben a légzés fog segíteni.
I Azokat a légzéseket, amelyeket a harmadik fejezetben már megismer-
tünk, fejlődésünknek ebben a szakaszában már jól el kell sajátítanunk.
Acél az, hogy kapcsolat jöjjön létre a mozgás és a tudati koncentráció
között, a Chi illetve a Shen között.
/os részeire
an éber állapot, melyben nincs
3.	Tudatosság kifejlesztése
A tanítvány a gyakorlás során minden egyes mozdulatának legyen tu-
ytaban. A formagyakorlatok hosszan tartó gyakorlása során szinte
[mindenkiben kialakul az a fajta negatív rutin, amellyel a technikák
[koncentráció nélkül is elvégezhetők. Ha így végezzük a gyakorlatokat,
lakkor azok nem fognak fejlődni, mivel nem hatja át őket a szellemi
erő, aShen. Ezért a I'ai Chi Chuan gyakorlása során igyekezzünk csak
[olyan mozdulatokat végezni, melynek tudatában vagyunk.
|A tudatosság nem a gyakorlat illetve a testrészek bizonyos részeire
[T ó koncentrációt jelent, hanem egy' olyan éber állapot, melyben nincs
semmi rögzített egypontúság, mivel a tárgya maga a Tat Chi egésze. Ne
oncentráljunk egy pontra, de legyünk minden pontnak tudatában. Ne
Ríjunk meg sehol, de ismerjünk minden lépést. Ha ezt ki tudjuk fej-
eztem, akkor a helyes légzéssel felébresztett Chi az egész test minden
eSycs atomját át fogja járni.
4.	ÜRESSÉG ÉS NYUGALOM KIFEJLESZTÉSE VAGY HSU-JING
I „Az üresei keressük a teliben,
I a telit találjuk meg az üresben. ”
B^stlatunk végső természete a feltételektől független nyugalom. Ez
r®yugalom nem tartalmaz semmi korlátozót, semmi megtagadót. Tel-
jesen éber, tiszta és a Ynz Yung dualitásától mentes. Ez a \\ u fa á|]a
pota, a Tai Chi Chuan végső célja. Ezt az állapotot úgy érhetjük el
hogy a tormagyakorlat közben találjuk meg a mozgásban a mozdulat-
lant. illetve a rögzítettben az állandó változást.
A Tai Chi Chuan mesterei abban különböznek az átlag gyakorlók-
tól. hogy birtokolják a Chin-t. A Chin az az erő, melynek segítségével
megvalósíthatók azok a képességek, melyekről a Tai Chi Chuan híres.
A Chin a Chi és a Shen egyesítéséből jön létre azáltal, hogy a koncent-
ráció teljes mértékben a mozgásra összpontosul. A kettő kapcsolatát a
mozgással összhangban végzett légzés hozza létre. Ennek az erőnek a
kifejlesztéséhez 5-10 év komoly gyakorlás szükséges, ezért csak néhá-
nyan léteznek olyanok, akik ezt birtokolják. Ha valaki a harci művé-
szetekben eredményeket szeretne elérni, a Chin kifejlesztésére feltét-
lenül időt és fáradságot kell szánnia.
3 3 8
ÖTÖDIK FEJEZET
A Tai Chi Chuan klasszikusai
A gyakorlás magas foka
Az következőkben arról lesz szó, ami talán a legfontosabb ahhoz, hogy
általános eredményeken kívül magasabb szintű eredményeink is
legyenek. A kulcsmondat, ami nem csupán a harcművészetre, de bár-
mely más magas szinten űzött tevékenységre is igaz, a következő: nem
a „mit”, hanem a „hogyan" a fontos.
Gyakorolhatunk reggeltől estig nap mint nap, és mégsem érünk el
eredményeket, ha nem ismerjük a gyakorlatok „hogyanját”. Ugyanazt
a mozdulatot, amivel a mester győzött egy adott küzdelemben, ismer-
heti a gyakorló, mégsem képes olyan hatékonyan alkalmazni, mint ta-
nítója. Mindenki tud vonalakat rajzolni egy papírra, de csak kevesen
úgy, ahogy azt Munkácsi Mihály tette. Ugyanis valaki attól válik mes-
terré, mert tudja hogyan kell tenni azt, amit tesz. Ezt példázza az alábbi
híres történet:
I A császár megbízta minisztereit, hogy keressenek egy festőt, aki
• majd fest neki egy gyönyörű kakast. A miniszterek Wang-ot kér-
' ték meg a feladatra, mert hallották, hogy festményei szinte életre
kelnek. El is vállalta a megbízatást, de megmondta, hogy nem
tudja, mikorra fog elkészülni a munkával.
| Telt-múlt az idő és a császár már türelmetlenkedni kezdett, ezért
elküldte szolgáit, ugyan nézzék már meg, hol tart a munka. A
1 festő megnyugtatta a szolgákat, hogy készül a festmény, csupán
 »e8y kis időre van még szüksége.
I Eltelt fél év, de a kakasnak még mindig se híre, se hamva. A
I császár ismét elküldte küldönceit, akik ezúttal is azzal tértek vissza,
 kogy a festmény készül, csak még egy kis időre van szükség.
f A császár dühében felszólította Wang-ot, hogy ha fél év múlva
। sem lesz kész a festmény, akkor lefejezteti.
r Újabb fél év múlva a császár személyesen kereste fel Wang-ot, a
r festőt. Amikor belépett a festő szobájába, több száz szebbnél szebb,
[ kakasokról készült festményt látott, aminek láttán megkérdezte
। az éppen kertben munkálkodó Wang-ot:
3.39
-	Miért nem küldiét egyet sem ezek közül a festmények közül?
-	Mert egyik sem jé) - válaszolta Wang.	v ’’
-	Ha egyik sem jé), hol van az én / est menyem?
A festő megtörölte kezét, felkapott egy ecsetel és az asztalon
fekvő papírra három vonással festett egy' kakast, majd összet
kerte és odanyújtotta a császárnak.
-	Íme, a kakas!
A császár dühében elrendelte Wang lefejezését, de amint megnéz-
te a festményt, rögtön visszavonta a parancsot.
A papíron egy tökéletes kakast látott, három ecsetvonással. Ez
a császárt rendkívül elkápráztatta, megkérdezte hát a festőtől;
-	Miért kellett eddig várnom erre a képre, hiszen egy pillanat
alatt elkészült?
-	Valóban egy pillanat alatt elkészült, de erre a pillanatra több
mint egy éven át kellett készülnöm. Teljesen éreznem kellett a
kakast, ami fél évet vett igénybe. Újabb fél évre volt szükségem
ahhoz, hogy úgy tudjak gondolkodni mint a kakas, majd egy rö-
videbb idő ahhoz, hogy a kakast a papírra tudjam vetni. Ez ma
sikerült először.
Kelet, bár első látásra nagy mennyiséget produkál, szellemi szempont-
ból mégis igen magas minőséget követel. Az ősi idők mesterei azt állí-
tották, hogy eredményt csak úgy lehet elérni, ha teljes lényünkkel részt
veszünk a műalkotásban. A testi energiák, a szellemi lehetőségek, a
szaglás, hallás, tapintás, ízlelés, látás energiáinak egy irányba való te-
relése hozhat csak létre magas szintű eredményt. A gyakorlást megelőző
összeszedettség lesz az, ami alapot nyújt a fejlődéshez.
Különböző mesterek kommentárjai a
Tai Chi Chuan alkalmazásához
Ahhoz, hogy a kezdetben csak nehezen értelmezhető írások lelkületé
be behatolhassunk, a kondíciót fenntartó gyakorláson kívül, tou
mélyebb gyakorlásra van szükség.
340
Yang Lu-chan magyarázata a Tai Chi Chuan
klasszikus könyvéhez
Ez az átadás a Wutang hegy ségből Chang San-feng mestertől szárma-
zik. Ö nemcsak egyszerűen a harci művészetek magas szintű techniká-
inak gyakorlását kívánta a nemes lelkű embereknek, hanem emellett
hosszú életet is.
Mihelyt mozdulsz, az egész tested legyen könnyű és érzékeny,
a testrészek mozgása pedig összefüggő.
Amikor a formát gyakorlód, ne használj feleslegesen erőt, és így ké-
pes leszel elsajátítani a könnyedséget és az érzékenységet. Az egész for-
mát folyamatosan áramló C/ű-vel hajtsd végre.
A Chi fel legyen serkentve és a szellem gyűljön össze benne.
Ha a Chi nincs elzárva, olyan mint a tengeri szél, amely
hullámokat kelt. A tudat legyen nyugodt és a szellem
koncentrált. Ezt jelenti a szellem összegyűjtése.
Ne engedj rést, ne hagyj kidomborodásokat vagy üregeket,
ne engedj megakadásokat.
Amikor a formát gyakorolod, a teljes tökéletességre törekedj. Eköz-
ben a legkisebb rendellenesség sem fordulhat elő. Mozogj megfontol-
tan és megszakítások nélkül.
A gyökér a lábfejben van, az energia keresztülfolyik
a lábszárakon, a derék irányítja, a kezekben és ujjakban
fejeződik ki. A lábból a lábszárakig és derékig legyen
folyamatos a Chi-áramlás. Ha ezeket figyelemben tartod,
akkor megtalálhatod a harcban a megfelelő helyzetet
és felvehet ed a megfelelő testtartást.
l*0* Chi Chuan gyakorláskor, a test alsó és felső részei legyenek össz-
hangban. A valódi erő (Chin) a talpakból indul, a lábszárakon emcl-
,edik a derékba. Utána a gerincből a vállakba terjed, majd a kezekbe
® ujjakba. Az egész test olyan, mint egy nagy CÁű-áramlás. Amikor
^•örehaladáshoz vagy hátráláshoz alkalmazod, a valódi erő határtalan.
341
Ha valaki képtelen megragadni az alkalmat es
megszerezni a megfelelő helyzetet, a test szétszórt és
zavarodott lesz. / igyclj a csípő es a lábszárak gyengeségeire.
Ugyanaz igaz felülre és alulra, előre és hátra, jobbra és balra.
Mindezt a tudattal kell megtenned és nem pedig testrészeiddel.
A gyengeség nem a testben, hanem a szellemi hozzáállásban van. Ha
a tudat nem fókuszált, a szellem nem lesz koncentrált, így nem leszel
képes a megfelelő alkalmat kihasználni és előnyős helyzetbe jutni.
/ la ott van felül, ott kell lennie alul is,
ha ott van elöl, ott kell lennie hátul is és
ha ott van baloldalt, ott kell lennie jobboldalt is.
Ha felfelé törekszünk, lefelé kell vigyáznunk.
I la felfelé akarsz valamit, használnod kell a megszakító erőt.
Ezt a gyökerek igencsak megsínylik,
így a győzelem gyors és elkerülhetetlen lesz.
Ez azt jelenti, hogy ha küzdesz valakivel, először meg kell rendíte-
ned az ellenfeled, hogy olyan legyen, mint egy fa gyökerek nélkül.
Amikor az állása már nem stabil, biztosan fel fog dőlni.
Telt és üres legyen tisztán szétválasztva.
Valamennyi pontról elmondható, hogy az teli vagy üres.
Az egész testnek megvan ez a kettős szemlélete: teli és üres
Amikor egy ellenféllel állsz szemben, a tartásod legyen teli elöl es üres
hátul. Amikor az energiát kibocsátód, a testsúlyt az elülső Hbszaro
viseld és teli legyen, míg a hátsó láb legyen kinyújtva. Ha mindig;
gyelmesen szétválasztod a telit és ürest, akkor később meglesz az a
mészetes képességed, hogy’ akkor változtass, amikor akarsz.
A test összes ízülete legyen összefüggő,
még csekély megszakításokat se engedj.
A test összes illesztése legyen hajlékony és egyesített. A C hi ak
talanul áramoljon és a tudatosságban se legyen törés.
342
Tai C hi makrokozmikus és mikrokozmikus
értelmezése
Az egész univerzum egy nagy Tai Chi, és az emberi test a kis Tai Chi.
Mivel az emberi test a íai (.hi lényege, az ember nem tehet mást,
minthogy gyakorolja a Nagy Végső Harcművészetet, a Tai Chi Chuan-t
Ez velünk született érzék, belső képesség, melyet fel kell eleveníteni.
Az emberi test egy géphez hasonlítható, amit ha sokáig nem haszná-
lunk, akkor berozsdásodik. Amikor „rozsdás” a vér, a Chi gátolva van
és számos hiba tűnik fel. Ebből kifolyólag, ha valaki rendbe akarja szed-
ni a testét, legjobb eszköz erre a Tai Chi gyakorlása.
A Tai Chi gyakorlási módszere abból áll, hogy nem puszta erőt hasz-
nálunk, hanem a tudatunkkal Chi-t mozgatunk. Legyen minden telje-
természetes. Az inak és csontok nagyon kis fájdalmat éreznek fe-
szítéskor, és a bőr sem érzi a kemény ütés durvaságát. Ha mi nem
alkalmazunk erőt, hogyan legyünk erősek?
A Tai Chi művészetében lesüllyesztjük a vállainkat és a könyökün-
ket leengedjük. A megfelelő lesüllyesztés által a Chi képes belépni a
Tan-tien-be, amely a legfőbb központtá válik. Innen lehet elindítani a
négy végtag és száz csont felé. Amikor a Chi kering az egész testben
bárhová is irányul tudatunk, a Chi követni fogja azt. Amikor eljutsz erre
a szintre, az erőd mérhetetlen lesz.
I gyr az esetlen erő alkalmazása nélkül és teljes bizalommal ráhagyva
a szellemre a mozgást, az eredmény hihetetlen. A mesterem mondta,
„Csak nagy lágysággal lehet nagy keménységet elérni.”
Ez az én célom.
Wang Cung-yueh eredeti bevezetésének
értelmezése
Ha a tudattal mozgatjuk a Chi-t és lesüllyesztjük,
akkor az képes átjárni a csontokat.
A Tizenhárom Tartás gyakorlása közben
C । 'ennarom 1 artas gyakorlása közben, a Chi-t a tudattal a cson-
a hús közti űrben kell keringetni. Ha a tudat vezetőként cselek-
. , > a Chi követni fogja. Ehhez a testtartásunk legyen lesüllyesztett és
Jutott, a mentális hozzáállásunk pedig nyugodt. Nyugodt tudat nél-
343
kül nem lehet lesüllyeszteni és lesüllyedés nélkül a Chi nem tud i
tokban összegyűlni. Lehet valaki birtokában a külső erőnek. deTj/C l-
Chuan gyakorlással a Chi átitatja a csontokat, és ez az igazi Tai Chi erf
1 VJ e
Hagyjuk a Chi-t szabadon keringeni, és a
test engedelmeskedni foga tudatnak.
Barátaim, ha azt kívánjátok, hogy a Chi teljesen szabadon keringjen
a testetekben, akkor fel kell fognotok a Tizenhárom Tartás helyes ér-
telmét. Ez az a művészet amit az utolsó mesterem adott át. Amikor a
tartásokat gyakorlód, a felső és alsó testrészeknek természetesen kell
kapcsolatban lenniük egymással. Csak és csakis akkor képes a Chi sza-
badon áramlani, ha az erő nem kényszerített. Ha a tartások természe-
tesek, akkor a tudat irányít és a kezek és lábak követik.
Ha valaki képes felemelni a szellemet
akkor nem kell a lomhaságtól vagy a nehézségtől félnie.
Ez azt fejezi ki, hogy a fejet úgy tartod, mintha felülről lógna.
A szellem a mester az egész testben. Nem csak a harci művészetek-
ben, hanem minden tevékenységben, ha a szellem mozgékony, akkor
maga az egyén se lesz tompa vagy lassú. Következésképpen, ha a har-
ci művészetekről beszélünk, először a szellem felemelését kell megem-
lítenünk. Ha fel akarjuk emelni a szellemet, akkor a fejet egyenesen kell
tartani energiával a fejtetőn. Ez azt jelenti, hogy a Ni-wan pontnak
könnyűnek és érzékenynek kell lennie úgy, hogy az energia fent legyen.
Ha meg tudod valósítani ezt a technikát, akkor meg fogod érteni, hogy
mit jelent a „felemelni a szellemet” kifejezés.
Érzékeink váljanak a lehető legérzékenyebbé,
melytől mi teljesek és élénk örömüek leszünk.
Ezt jelenti a teli és üres átváltozása.
, amely a csontok és a hús között kering. Ez egy leírna
_	_... öklözésből származik,
keringő szubsztanciát azért, hogy beto t
.....................akkor az baJ-
hogy jobbra, akkor jobbra fog menni.
Az érzék az
tatlan öröm, ami a formák gyakorlásából és az
Nekünk létre kell hozni ezt a
hesse a testet, így ha mi azt akarjuk, hogy balra menjen
ra fog menni, ha pedig azt
az, ami kifejezi a Tai C/n-ban a Teli és Üres változásait.
344
Amikor energiát bocsát ki valaki (támad),
le kell süllyesztem, lazítani, nyugodtnak lenni
koncentrálva az erőket egy irányba.
Ha ellenfeleddel küzdesz, először irányítsd a mozgásár és utána tá-
madd meg abból az irányból, ahonnan elveszti egyensúlyát. Ha ener-
giát bocsátasz ki akár a kezeddel, váltaddal vagy könyököddel, nyugodt
és ellazult tudattal le kell süllyesztened. Csak egy irányba eressz ki ener-
giát ha támadsz. Ha ezt jól csinálod, képes leszel ellenfeledet jó messze
elhajítani.
A testtartásnak egyenesnek és nyugodtnak kell lennie,
hogy urai legyünk a nyolc iránynak.
Ha a fej ki van nyújtva és a Wei-lu egyenes, a test nem fog megha-
jolni. Szellemileg ellazultan és kényelmesen kell lennünk, nyugalom-
ban várva a mozgásra. A csípő és a lábak olyanok, mint egy álló kerék,
a vállak és kezek pedig, mint egy vízszintesen fekvő kerék. Ha akara-
tunk szerint képesek vagyunk köröket leírni, akkor tudunk uralkodni
a nyolc irány fölött.
A Chi irányítása olyan,
mint egy gyöngyszem felfűzése kilenc csomón keresztül.
Mindenhova elfér.
A „kilenccsomós gyöngyszem" egy olyan gyöngyszem, melynek ka-
nyargós a belseje. Ha az emberi testet a gyöngyszemhez hasonlítjuk,
láthatjuk, hogy a négy végtag és száz csont tele van csomókkal. Ha
megakadás nélkül a végtagjainkba tudjuk irányítani a Chi-t, akkor el-
sajátítottuk a kilenccsomós gyöngyszem felfűzésének képességét.
A mozgásba hozott energia olyan,
mint a százszor hevített acél.
Mely ellenállást ne tudna legyőzni?
A „százszor hevített acél ’ mintájára mozgásba hozott energia a bel-
só energia. Ez nem egy gyorsan elsajátítható képesség. Napok és hó-
11 apók során, lépcsőről lépcsőre lehet fokozatosan finomítani, mint
ahogyan a nyers vasdarabot, melyet minden nap kalapálás nélkül he-
345
finom és erős, és akár egy vasembert is megsemmisít. Akkor mit é
olyan ellenfél melynek teste húsból és vérből van?
Fellépésed legyen egy’ nyulat megragadó sólyomé, szellemed
pedig egy1 patkányt elkapó macskáé.
A sólyom egy repülő állat, ragadozó madár. Télen vadászatra hasz-
nálják. Ez az idézet azt jeleni, hogy ellenfelünkkel szemben egy raga-
dozó madár fellépését kell imitálnunk. Áldozatunkat kiszemelve úgy
kell néznünk, mintha lefognánk őt, kezünkkel pedig úgy ragadjuk meg,
mint ahogyan a sólyom kapja el áldozatát. Nem kell szó szerint ragasz-
kodnunk ehhez az idézethez, mondta későbbi tanítóm. Talán egy kis
magyarázatra szükség van. Remélem ez olvasóimat nem zavarja össze.
A macska úgy néz ki, mint egy tigris, amikor lopakodik. Várakozva
fekszik a hátsó lábaira helyezve a súlyát. Lénye minden figyelmét a
patkányra irányítja. Amikor a patkány felbukkan, vadul ráveti magát
és megfogja. Ez írja le azt a testtartást a Fai Cfo-ban, amelyben behúz-
zák a mellkast és kidomborítják a hátat, mint a patkányt becserkésző
macska. Várj az alkalomra, ugorj, és az ellenfél a tied lesz.
Nyugalomban legyél, mint egy nagy hegy,
mozgásban, egy hatalmas folyó.
Miután valaki már elég sokat edzett, lábai gyökeret eresztenek, és
állása olyan lesz, mint egy hegyé. Emberi erő nem tudja megrendíte-
ni. A folyó hasonlat a változás végtelen lehetőségeit fejezi ki. Egy tech-
nikából öt lesz, ötből száz. Az áramlás szakadatlan, akár egy folyóé.
Úgy tárold az energiát, mintha egy íjat feszítenél,
úgy ereszd ki, mintha egy nyilat lőnél ki.
Az energia tárolása a megőrzését jelenti. A Tai Chi energiáját nem
kívül, hanem belül tároljuk. Küzdelemben energiánk olyan, mint eg)
kihúzott íj, vagy egy levegőtől feszülő labda. Ha az ellenfél ,Tie^erl^
mintha puha vattát fogna, mégsem tudja 1 cny
glepi. Zavarodottsága közepette nincs tudata a
a karomat, bár olyan
ni. Ez igencsak me
346
hogy u kihúzott íjamban már őrt van a nyílvesző. Ebben a pillanatban
én vagyok az ij, ő pedig a nyílvessző. Az energia olyan gyorsan szaba-
dul fel, hogy az ellenfél elszáll mint a nyíl.
A görbében keresd az egyenest, először raktározz, és csak utána
bocsáss ki. Az erő hátulról jön, a lépéseknek követni kell a
tested. A visszavonulás támadás, a támadás visszavonulás,
majd újra elölről.
Hadd foglaljam össze ezeket a sorokat egy egyszerű magyarázattal.
Az egyenes keresése a görbületben azt jelenti, hogy a hajlást kiegyene-
sedés követi. Az „először raktározz, utána bocsáss ki”, „az erő hátul-
ról jön” és a „visszavonulás támadás” egyszerű elven alapulnak. Azaz
a szellemünk legyen egy patkányt becserkésző macskáé. A tanítványok-
nak ezt egy-két szóból meg kell érteniük.
Ide oda mozgásnál használd az „összehúzódást", előre-hátra
lendúlésnél forogj és változtass.
Ellenfeleddel küzdve be és ki kell mozdulnod. Az összehúzódás olyan
testtartásokra ural, ahol a könyökök be vannak hajlítva, és az alkarok
íveltek. Az összehúzódás az ellenfél teste vagy keze felé fordítja a há-
tat. Ez a technika csak akkor használható, ha ellenfelünk közel van.
Távolról teljesen használhatatlan. Előre- és hátralendülésnél ne ragadj
le egyetlen testtartásnál, hanem a helyzetnek megfelelően forogj és
változtass.
A legnagyobb lágyságból jön a legnagyobb keménység. A
megfelelő légzésből fakad az érzékenység és az élénkség.
A Tizenhárom Testtartás gyakorlásánál lágy módszereket kel alkal-
mazni. Ha ezt már tökéletesítettük, kifejleszthetjük a belső energiát,
amit ez a lágyság tárol és rejt el. Belégzéssel fel lehet emelni egy em-
bert, vagy el lehet mozdítani az ellenfél hátsó lábát a földtől. Kilégzés-
kor a Chi ereje a gerincen felfutva az egész test összes energiáját is to-
vábbítja, és egy embert is képes messzire elhajítani. Amikor a légzés
£ éri a tökéletességnek ezt a szintjét, a fizikai mozgás érzékennyé, élénk-
ké és folytonossá válik.
A Chi-t művelni kell, nem elhasználni. Az
kell tárolni, akkor mindig lesz fölösleg.
énéről kerekedéül
kor keringetni a Chi-tt Olyan edzésmódszerek esetében, amelyekben
a stresszt, erőt és haragot is használják, a Chi egy helyre összpontosul
és nem egyszerű továbbítani. Valószínű, hogy akadályok lesznek M‘
zif *	» I >	>	i**i*><	•	t
-m mű-
aggodalmakat képes
módszere, nem pedig a keringetés művelete. Miért tanuljuk meg ak^
kor keringetni a Chi-tí Olyan edzésmódszerek esetében, amelyekben
a stresszt, erőt és haragot is használják, a Chi egy helyre összpontosul
I
a „Chi művelésének" oka? Mencius azt mondta: „I latahnas Chi
velése mások fölé emel”. Ha a kapkodást és az;
vagy félretenni, ez a belső Chi kifejlődik. Nyugtasd meg a tudatod és
tápláld eredeti természetedet. Amikor gyakorolsz, egyesítsd a Chi-t é
a szellemet, a belső szexuális energiát. Keringesd át a Chi-t a kilenc-
es
csomós gyöngy szemen". Még ha valaki nem is aratta le mindezeket az
előnyöket, az biztos, hogy ez teljesen veszélytelen.
Küzdelemben soha ne hagyd, hogy a karod teljesen kinyúljon. Ha az
alsó- és felsőtestedet teljesen összhangba tudod hozni, ha lépéskor hely-
zeteden változtatsz, ha karjaidat úgy tartod mintha gömböt fognál és
mindig van felesleges erőd, akkor gyorsan elintézed az ellenfeled. Ezt
kell azalatt érteni, hogy „Az energiát kerekedéssel kell tárolni, akkor
mindig lesz fölösleg”.
A tudat a parancsnok, a Chi a zászló és a csípő a lobogó.
A Tat Chi alapelvei olyanok, mint a háború idején a csapatok moz-
gatásáé. A hadműveletek irányításához kellenek parancsnokok és zász-
lók. A Tai Chi Chuan-ban ugyanis a tudat a parancsnok, ami azt jelenti,
hogy ő irányítja a Chi-t. Ha a Chi-t egy zászlónak vesszük, akkor bár-
ami a katonai egységek nagy lobogóira utal. A kis zászlók a
lók. A Tai Chi Chuan-ban ugyanis a tudat a parancsnok, ami azt jelenti,
mit akarunk is, a Chi engedelmeskedik. A csípő úgy tesz, mint egy J°'
bogó”,	w/ w	v,
mozgást, a nagy' zászlók a nyugalmat felügyelik. A harcművészeti mód-
szerekben a csípő úgy működik, mint egy kerék tengelye. Nem szabad
elhagyni vagy szétszakítani a nagy lobogót.
Először a kitágulást keresd, és csak azután az összehúzódást,
akkor éred el a tökéletes technikát.
A kitágulás az inak és izmok nagyságát és lazaságát jelenti. Előszőj
tanuld a formagyakorlatot, próbáld a testtartásokat nyitottá és nagg>*
348

tenni. Ez azt a célt szolgálja, hogy ellazuljanak az inak, és felpezsdül-
jön a vérkeringés, hogy elősegítse az erő kialakulását. Miután már elég
nagy erőre tettél szert, próbáld meg kifejleszteni azt a külső képessé-
get, mellyel egyesíteni tudod az inakat, csontokat és izmokat. A szexu-
ális energia, a C7ű és a szellem összpontosítását értik koncentráláson.
Ha mind a belső, mind a külső együtt fejlődik ki a mozgás átalakulá-
sával és a nyugodtsággal, akkor továbbléphetsz a kitágulásról az össze-
húzódás felé. Ha a rest erős, és az alkalmazások megértése teljes, elér-
heted a tökéletesség szintjét. Helytelen „nagy technikáról" vagy „kis
technikáról” beszélni.
Azt mondják, hogy a dolgok először a tudatban jelennek meg,
és csak később a testben.
Amikor először tanulsz küzdeni, még ha összpontosítod is tudatod,
valószínűleg nem jársz sikerrel. Miután tökéletesítetted a művészeted,
képes leszel szellemi koncentráció nélkül működni. Bárhol támadják
is a testet, automatikusan tudsz reagálni. Eldobod ellenfeled anélkül,
hogy' tudatában lennél. Ezen a szinten kezeid és lábaid maguktól mo-
zognak. Kezdetben még a tanítvány tudatában van, de miután elsajá-
tította a művészetet, a testében lesz. Olyan ez, mint amikor valaki el-
kezd abakuszon számolni. A tudat először elmondja az emlékeztető
versikét, miközben a kezünkkel húzkodjuk a golyókat. Később, ami-
kor már alaposan megismerte, a versikét elfelejti, és a kéz egy szerűen
mozog az akaratnak megfelelően. Ez egy példa az előbb a tudatban és
csak azután a kezekben való megjelenésre. A harcművészeti alapelvek
pontosan ugyanezek.
A testnek lazának kell lennie, hogy a Chi átjárja a csontokat. A
szellemnek nyíltnak, a testnek nyugodtnak kell lennie.
Bár szoktak koncentrálni, hogy ellazítsák a hasat, szigorúan tilos fel-
riasztani az energiát. Amikor a Chi jól karban van tartva, átjárja a cson-
tokat. A csontokat és az izmokat le kel süllyeszteni és nehéznek kell
lenniük. Olyannak keli lenniük, mintha kívülről vattából lennének,
belül pedig egy acélköteg, vagy mint a vattába csomagolt vas.
Mindig tartsd emlékezetedben, és tudatosan emlékezz arra,
hogy mihelyt megmozdul egy testrész, az egész test megmozdul,
és mihelyt mozdulatlan egy testrész, az egész test mozdulatlan.
349
Soha ne felejtsd el egy pillanatra sem, hogy amikor egy testrész mo-
zog, az egész is mozog. Ne mozgass külön egy testrészt a többitől. Ez
olyan, mint egy vonat, amikor a mozdony mozog, a kocsik is mozog-
nak. A / j/ C/w-ban tökéletes összhangba kell hozni az energia mozgá-
sát, természetesnek és élénknek kell maradnia, mint ahogyan a vago-
nok mozognak a vonathoz képest. Bár a test mozog, a tudatnak meg
kell őriznie a nyugodtságát, és amikor a tudat nyugodt, az egész test
nyugodt. Bár nyugodt a test, megvan benne a mozgásra való készség.
A legfontosabb, hogy a felső- és alsótest mindenfajta mozgásnál együtt
mozogjon.
Tolás és húzás, hátra és előre, a Chi a hátnál marad és átjárja a
gerincet. Belülről erősítsd az élettel teli szellemet, kívülről légy
nyugodt és egyszerű.
A „tolás és húzás, hátra és előre” a kezek táncszerű mozgására utal.
Belélegzésnél a Chi a gerinchez tapad, ahol arra várva gyűlik, hogy
továbbítsák. A Cht effajta, gerincben történő tárolását jelenti a „belülről
erősítsd az élettel teli szellemet” kijelentés. Külső megjelenésed kultu-
rált nyugodt és egyszerű legyen. Bár gyakorolod a harci művészeteket,
legyél mégis békés.
Úgy lépkedj, mint egy macska, úgy mozgasd az energiát, mint
ahogy a selymet tekered le a selyemgombolyagról.
A Tai Chi Chuan-ban a lépéseink olyan könnyedek és finomak, mint
egy macskáé. A forma gyakorlásakor olyan simán és folyamatosan
mozgatjuk az energiát, mintha éppen selyemszálat tekernénk le a gu-
bóról.
Az egész lényed figyelmének a szellemre kell irányulnia, nem.
pedig a Chi-re. Ha a Chi-re irányítod, akadályok lesznek. Akt a
Chi-re irányítja a figyelmét, annak nem lesz ereje, aki nem a
Chi-re irányítja a figyelmét, az eléri az alapvető keménységet.
Chi
Az emberi testnek három kincse van. Ez a nemi energia (Jieng), &
és a szellem (Shen). A Tai Cárban a figyelem az utolsó. Az, hogy a
gyelem ne a Chi-n legyen, azt jelenti, hogy ne a Chi keringetésere
350
gyeljünk. „Ha a C/’z-re irányítod figyelmedet, akadályok lesznek”, azt
jelenti, hogy a Chi keringetésekor az egy helyen gyülemlik tel, elzáró-
dik az útja, és érzéketlen lesz. Az a kijelentés, hogy „aki a Chi-re irá-
nyítja a figyelmét, annak nem lesz ereje" azt jelenti, hogy a C7?/-je ha-
lott. Lehet, hogy úgy érzi, van ereje, de az ellenfele tudja, hogy nincs.
Aki nem a C/zz-re irányítja a figyelmét, az eléri az alapvető kemény-
séget”, arra vonatkozik, hogy ha a Chi nem halott, akkor rendelkezel
a lágy erővel. Akárhova irányítod a tudatod, ott megjelenik az erő.
Amikor hozzáérsz az ellenfeledhez, az olyan, mintha odaszíjaznának a
kezéhez. Erő használata nélkül is úgy érzi ellenfelünk, mintha kezünk
olyan nehéz lenne, mint a I ai-hegy. Ha nem használunk közvetlen erőt,
csodálatos erő keletkezik.
A Chi olyan, mint egy kerék, a csípő, mint egy tengely.
Az egész testet egy kerék mozgásának érezzük. A csípő az egész test
irányítója, és úgy forog, mint egy tengely. Tehát a művészetünk min-
den mozdulatát a csípő irányítja.
Azt is mondják, hogy ha az ellenfél nem mozog, te sem
mozogsz. Ha az ellenfél egy kicsit is mozdul, te mozdulsz
először.
Küzdelemben ne mozdulj, várj, amíg ellenfeled mozdul, és akkor te
mozdulj először.
Energiád nyugodtnak tűnik, de nem nyugodt, kinyúlni látszik,
de még nem nyúlt ki. Még ha energiát bocsátasz is ki, a szellemi
folytonosság fennmarad.
Amikor a Tai Chi-ban előreteszi a kezét, hogy támadjon, azt mond-
juk, hogy kinyújtja, de valójában nem nyújtja ki. A végtagok kinyújtá-
sánál soha ne egyenesítsük ki őket teljesen. A forma gyakorlása köz-
ben a folytonosságot szem előtt kell tartani, az előírt testtartások egy
sorozatban vannak egybefűzve. Amikor azonban küzdelemről vagy
l^lkalmazásokról beszélünk, nincsenek előírt testtartások a támadás el-
hárítására. Bár kívülről úgy látszik, hogy a testtartásoknak van egy
végpontja, a tudatosság egy pillanatra sem lanyhul.
Ha kettétörsz egy lótuszgyökeret, a finom rostszálak nem törnek el.
Ez a hasonlat világossá teszi, hogy mit akarok mondani. \úng mcste
gyakran mondja: „Az energiát kiereszted, de a szellemi folytonosságot
fenntartod, a lótuszgyőkér eltört, de a rostok sértetlenek'1.
Wang Cung-yueh tanulmánya a Tai Chi Chuan-rő/
A Tai Chi a Wu Ki szülötte, és anyja Yin-nek és Yang-nak.
Elkülönülnek a mozgásban, a nyugalomban eggyé válnak.
Kerüld el mind a túl sokat, mind a túl keveset; emelkedj fel,
mikor az ellenfél meghajlik, és hajolj el, amikor az ellenfél fel-
emelkedik.
Az ellenfél kemény, míg én lágy vagyok. Ez az átadás. Én áta-
dó vagyok, míg az ellenfél ellenálló. Ez a tapadás.
A gyorsra gyorssal, a lassúra lassúval válaszolj.
Ámbár a változások végtelenek, az alapelvek ugyanazok ma-
radnak.
A testtartások mesteri tudásából fokozatosan fel fogsz ébredni
az energia értelmezéséhez. Az energia értelmezéséből meg fog szü-
letni a szellemi belátás. Mindamellett hosszú és fáradságos gya-
korlás nélkül nem fog megtörténni ez a hirtelen áttörés.
Van egy könnyű és érzékeny energia a fej koronáján. A Chi a
Tan-tien-be süllyed, és a test nem hajlik meg és nem fordul eL
Hirtelen eltűnni, és hirtelen megjelenni. Ha az ellenfel nyo-
mást gyakorol a bal oldalra, válj üressé a bal oldalon. Ha a jo
oldalra gyakorol nyomást, akkor válj üressé a jobb oldalon.
Felfelé tekintve egyre magasabbnak és magasabbnak túmk,te
felé tekintve pedig egyre mélyebbnek és mélyebbnek. Előre
ladva egyre távolabbinak és távolabbinak tűnik, hátrálva pe
egyre rövidehbnek és rövidebbnek.
352
Egy tollat nem adhatunk a testhez, sem egy leszálló legyet.
Az ellenfél nem ismer engem, de én ismerem öt. Akárhova me-
het a hős, ő páratlan marad. Ez a cél, amire törekedjünk.
Sok más iskolája van a harci művészeteknek, melyek között
különbségek vannak. A legtöbbje viszont nem megy túl azon, hogy
az erős megfélemlíti a gyengét, és a lassúság utat ad a gyorsaság-
nak, az erős úti a gyengét, és a lassú kezek átadják magukat a
gyorsnak. Ez az egész egy természetes fizikai tehetség, de semmi
közük ahhoz, amit komoly tanulás útján lehet elsajátítani.
Ha megvizsgáljuk annak a tényét, hogy négy uncia visszaver
ezer fontot, akkor tisztázódik előttünk, hogy nem brutális erő az,
ami itt győzedelmeskedik.
Amikor azt látjuk, hogy egy öregember sikeresen védi meg ma-
gát nagyszámú ellenféllel szemben, akkor mi köze ennek a gyor-
sasághoz?
Állj, mint egy érzékeny mérleg, mozogj aktívan mint egy kerék.
Ha súlyodat az egyik oldalon tartod, képes leszel a követést
megvalósítani. Ha súly elosztásod viszont kettős, ügyetlen leszel.
Gyakran látunk embereket, akik évekig hűségesen gyakorolták
ezt a művészetet, de nem tudnak semlegesíteni egy támadást, és
az ellenfeleik gyakran képesek kellemetlen helyzetbe kényszeríte-
ni őket. Ez egyszerűen azért van, mivel ők még nem javították ki
a kettős súlyelosztás hibáját.
Törekedj arra, hogy elkerüld ezt a hibát.
Ismerned kell a Yin-t és Yang-ot. Tapadni annyit tesz mint en-
gedni, engedni annyit tesz, mint tapadni. A Yin soha sem hagyja
el a Yang-ot, és a Yang sem hagyja el a Yin-t. Az energia azt
jelenti, hogy Yin és Yang kiegészítik egymást.
Miután megtanultad értelmezni az energiát, mmél többet gya-
korolsz, annál jobban fejlődik képességed. Csendben tanulj, és
alaposan mérlegelj. Lépésről lépésre el fogod érni azt a szintet,
amikor a test automatikusan követi a tudatot.
Mindennek a gyökere az, hogy /eladod önmagad és másokat
követsz.
A legtöbb ember elköveti azt a hibát, hogy lenézi a közelit és a
távolira törekszik. A legkisebb hiba is mérföldekkel eltéríthet az
útról. A tanítványoknak érezniük kell a különbséget, hiszen ez
értekezésünk lényege.
Energiát használni nem helyes,
nem használni őket sem helyes.
Lágynak, de keménynek lenni helyes.
Elhajolni nem helyes,
Belépni sem helyes.
Nem elhajolni és nem belépni helyes.
Odatapadni nem helyes,
Nem odatapadni sem helyes.
Se túl félénknek, se túl különállónak lenni helyes.
Lebegni nem helyes,
A nehézség sem helyes.
A könnyűség, érzékenység, nyugodtság és lesüllyesztés helyes.
A bátorság nem helyes,
A szelídség nem helyes.
A nagy bátorság és kifinomult érzékenység helyes.
Megütni embereket nem helyes,
Nem megütni embereket sem helyes.
Szellemi megadásra kényszeríteni az ellenfelet helyes.
3S4
Tartalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás	7
Bevezetés	8
Test-Szellem-Érzelem..................9
Európa gyakorlatiassága..............10
ELSŐ FEJEZET
Történeti áttekintés	13
A harcművészetek eredete.............13
A harcművészetek jelenleg a világban.14
A Tai Chi Chuan története............15
A Tai Chi Chuan stílusai......76
Mester és tanítvány kapcsolata.......26
MÁSODIK FEJEZET
Elméleti alapok	27
A Tai Chi Chuan jelentése............27
Alapelméletek a Tai Chi Chuan-ban....28
A Yin-Yang elmélete............31
A Három Alap...................34
3.55
A Három Kincs: Jieng, Shen, Chi.........35
Energiavezetékek és központok...........39
A I Ching elmélete......................41
Az Öt Változó Állapot elmélete..........79
Hosszú élet és az egészség........................86
Méregtelenítés..........................87
Tai Chi Nei Kung........................88
HARMADIK FEJEZET
A Tai Chi Chuan tíz alapelve 91
1.	A fej terheletlen és élénk...................91
2.	A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig
93
egyenes..........................................
Lesüllyesztés...........................
Védés..................................^3
3.	Laza keresztcsont......................
4.	A terhelés és a lazítás megoszlása.....
106
107
A tele és az üres titka
5.	Leengedett vállak és lógó könyök..
6.	Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő
Támadás, gyorsaság............
7.	A felső és alsó részek összhangja ..
Érzékenység...............
8.	A folyamatosság jelentősége ..
9.	A belső és a külső harmóniája
107
........108
helyett ..109
....111
...117
118
....118
119
356
A Légzés............................120
Légzések
a Tai Chi Chuan gyakorlása közben...124
10.	Légy nyugodt a mozgásban.................128
Az elme............................128
Wei Wu-wei..........................130
NEGYEDIK FEJEZET
A Tai Chi Chuan gyakorlása 135
Előkészítő gyakorlatok..........................135
A Tizenhárom Állás.....................135
Bemelegítő gyakorlatok.................135
Alapállás és testtartás................142
Lépésgyakorlatok.......................144
Alapgyakorlatok........................150
Egy kis rávezetés: Kapd el a Madár Tollát... 159
Pusztakezes formagyakorlat......................165
Bemelegítés............................165
A 108 lépéses formagyakorlat...........166
A technikák részletes ismertetése......170
Tai Chi Chuan kard formagyakorlat...............279
Eszközök a Tai Chi Chuan-ban...........279
A 36 lépéses Tai Chi Chuan
Kard formagyakorlat technikái..........283
Páros gyakorlatok...............................305
Toló Kezek (Ta-Lü) gyakorlatok.........305
A Tűi Chi Chuan harci alkalmazása.....31 q
Az egyes technikák alkalmazásai.......3^
Útmutató a Tai Chi Chuan lépésről lépésre
történő fejlesztéséhez..........................
Első lépés: az Emberi Alap...........331
Második lépés: a Földi Alap..........334
Harmadik lépés: az Égi Alap..........336
ÖTÖDIK FEJEZET
A Tai Chi Chuan klasszikusai 339
A gyakorlás magas foka..................339
Különböző mesterek kommentárjai a Tai Chi
Chuan alkalmazásához................340
Yang Lu-chan magyarázata
a Tai Chi Chuan klasszikus könyvéhez.341
A Tai Chi makrokozmikus és mikrokozmikus
értelmezése..........................343
Wang Cung-yueh
eredeti bevezetésének értelmezése....343
Wang Cung-yueh
tanulmánya a Tai Chi Chuan-ról.......352
.358
A testi-lelki egészségért

•Üjraéled-e a gyógyító füvek tudománya?
•Az ősi keleti gyógymódok — az akupunktúra, aku-
presszúra, mokszaterápia — gyakran többet érnek a
^Eyruláknál.
•Az orvosok által gyógyíthatatlannak tartott betegek-
I nek a természetgyógyászat sokszor még visszaadhat-
ja egészségét — bizonyítják a lapban megjelenő ri-
portok.
•Mit ígérnek számunkra a havi horoszkópok?
•Megszólalnak a titokzatos és megmagyarázhatat-
lan erők ismerői, birtokosai: médiumok, grafológu-
sok, parapszichológusok, tenyérjósok.
•Mit adhat a nyugati ember számára a jóga?
•Híres emberek, neves személyiségek horoszkópja.
Keresse az újságárusoknál minden hó elején!
Gyógvköz
>n(
C1ÍXÍF Könyvesbolt
Nem a betegségeket gyógyítjuk, célunk a tökéletes
Magyarország legnagyobb természetgyógyászati
könyvesboltja.
^rendelőben Pi-viz kapható.
!Wa. H-P: 8-20 óráig
Cim: Bp XIII . Révész u 2/B Tel : 129-01^1
Nyitva: H, P: 1016 óráig, K.Sz.CS. 1018 óráig
Cím: Bp X11L, Révész u 2/C. Tel /fax: 14%6568

Kínában gyártott Tai Chi kard rendelhető
I -6 hónapos behozatali idővel, melynek
pontos időpontjáról válaszboríték küldésé
esetén tájékozataot küldünk.
A kardok ára: 4-8000Ft
minőségtől függően.
100%-
os pamutból
készült
M
Tai Chi
ing és nadrág
rendelhető
XL
1500Ft
1600Ft
1700Ft
1800Ft
Nadrág:
1200Ft
125OFt
isooFt
1400Ft
Egyéb méretek esetén
külön megrendelést
kérünk.
Ha folyamatosan szeretné követni újdonságainkat és az itt lel nem soro
termékek és szolgáltatások megjelenését, rendelje meg katalógusunk
megrendelő lapon található címen.
Megrendelőlap és ár tájékoztató a könyv végén található!
Lndkivüli. nyári
fai Chi Chuan utazás mdUi
pinába
tgfelelő létszám esetén
*lUtazás célja, hogy a résztvevők megtekinthessék a Tai
K célja, hogy a résztvevők megtekinthessék a Tai
jjiChuan szülőföldjét, a Wutang-hegység beli kolostort,
k felkeressek Kína ma is élő híres mestereit. Az utazás
-^óriással egybekötött, amely lehetőségektől függően
EL mesterek irányításával zajlanak
^utazás repülőgéppel történik Budapestről Pekmgbe.
gűjonnan tovább vonattal Kina egyébb tartományai fele
Aíállodai szállás biztosított.
Időtartam utazással együtt: 10-14 nap
luutazás ára teljes elállással és repülőjeggyel együtt
(gaktuális viszonyoktól függően): 170 - 200 ezer Ft tő
Utazással kapcsolatos további információt az alábbi
rimekaphatur.k Havasi András Bánd 8443 Petőfi S. u. 36
I	Tanfolyammal egybekötött
Tai Chi Chuan táborok indulnak!
Tanfolyam indul olyan teljesen kezdők és gyakorlók részére, akiknek nincs lehetőségük lakóhelyükhöz közel Tai
Cki Chuan-t tanulni, és akik eddig csak könyvekre támaszkodhattak. A tábor alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy
az igy megszerzett tudást szakértők is megtekintsék, és az esetleges hibákat kijavítsák. A tanfolyamokat hétvégeken,
H környezetben tartiuk.
Részvételi díj teljes elátással: 5-6000 Ft/ío
Külön csoportok indulnak idősebbek részére, ahol a Tai Chi Chuan-t egészségmegőrző Chi-kung gy akorla-
tokkal egészítjük ki! Nyugdíjasoknak kedvezmény!
Kívánságra kihelyezett tanfolyamok.
P®Ofral kapcsolatban további információt kémek.
Név;.
út, utca............hsz.
................................város,	Írsz
Chi Chuan-nal kapcsolatos eddigi tanulmányaim:
'.................
csoportjához szeretnék jelentkezni | |
^abbak csoportjához szeretnék jelentkezni | |	v---------------
ezt a szelvényt válaszborítékkal együtt elküldeni az alábbi címre: Havasi András. 8443 Bánd. Petőfi S. u. 36.
(x-el jelölje be szándékát)
HAR( művészetek
A Kiadu Aiánlata
Mist [Kik o Harci MűvészfT1- k
Eddig megjelent könyveink
Havasi András
Gyakorlati Tai Chi Chuan
és Chi Kung
84 OLDAL, 459 FT.
A sorozat bevezető része, általá-
nos ismertetés, filozófiai, gyakor-
lati tudnivalók, történetek, legen-
dák, érdekességek. Havasi And-
rás, a keleti harcművészetek egy ik
legjobb hazai szakértője.
Könyvében ismerteti a Tai Chi
J
Chuan és a Chi Kung gyakorlásá-
hoz szükséges alapismereteket, el-
magyarázza a Tai Chi Chuan tíz
alapelvét, és a 24 lépéses forma-
gyakorlatot.
LUNAR1MPEX. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644@compuserve.com
HAR( MlIVESZFTEK — EZOTERIA
A Ki \Dt > Aiaxi afa
Mlmerek es Harci Miafszeiek
Dr. Yang Jwing-Ming
A Nyolc Brokáttekercs
Egy több mint nyolcszáz éves
kínai egészségmegőrző és -fej-
lesztő gy akorlatsorozat két vál-
tozatának bemutatása. Napon-
ta 10-20 perc és két-három
négyzetméternyi hely szüksé-
ges a hajlékonyság megőrzésé-
hez, a keringés javításához, a
tudat tisztításához és a Chi
áramlásának kiegyensúlyozásá-
hoz. Kitűnő gyakorlat ülő fog-
lalkozásúak részére egészségük
és jó kondíciójuk megőrzésé-
hez illetve visszanyeréséhez.
A szerző a világ egyik legne-
vesebb, hazánkban is ismert,
kínai származású mestere.
96 OLDAL, 432 FT.
LUNAR1MPEX. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644@compuserve.com
Harc műveszetek
I I I I I IX I f II fai J >	J ''IAN| AtA
Mi sí érik es Harci Művészete^
Mantak Chia
A stressz életerővé
alakításának taoista módszerei
A világhírű mester, Mantak Chia, aki a taoista jógán kívül a thai-boksz az
aikido és a Tai Chi Chuan kiváló szakértője, e könyvében megtanítja, hogyan
előzhetjük meg korunk jellemző
problémájából, a stresszből eredő be-
tegségeket, hogyan növelhetjük élet-
erőnket, teljesítőképességünket.
A hat gyógyító hang mindennapos
gyakorlása helyreállítja és fenntartja
a nyugalmat, a jó egészséget. Foko-
zódik a nemi öröm, és javul az
emésztés. Az olyan kisebb panaszok,
mint a megfázás, influenza vagy to-
rokfájás könnyen elkerülhetők illet-
ve megszüntethetek.
A gyógyító taót gyakorlók közül so-
kan elhagyhatták az altatókat, nyugtá-
tokat, fájdalomcsillapítókat és a savkö-
zömbösítő szereket. A szívroham áldo-
zatai megelőzték az újabb infarktuso-
kat. Számos pszichológus megtanítot-
ta betegeinek a hat gyógyító hangot a
depresszió, a szorongás vagy a harag
'	V//	^-'1	f
a hat gyógyító hangot, miközben maga a gyógyító is kevesebb energiát veszít
114 OLDAL, 486 FT.
feloldására. A masszőrök, csontkovácsok a gyógyulás gy orsításához alkalmazzák
LUNARIMPEX. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644@compuserve.com
HARCMUVESZÍtEK
Ezohria
A Kiadó Ai \x ata
Mlsilrlk És Harc Művészei [k
Koichi Tohei
A ki a mindennapi életben
A szerző tízdanos aikidomester, a legendás Morihei Uyeshiba egy ik leg-
jobb tanítványa, a tudat és a test összehangolásán alapuló aikidó megte-
remtője, a Nemzetközi Ki Szövetség elnöke. A könyv első részében rész-
letesen, számos könnyen elsajátítható gyakorlati példával elmagy arázza a
belső energia (japánul ki, kínaiul
chi) működési elveit. Ezek a példák
érzékeltetik szellemünk erejét, se-
gítségükkel az olvasó megtanulhat-
ja szellemi energiáinak irányítását.
A második részben konkrét gya-
korlati példákon tanulmányozhat-
juk a ki működési elveit minden-
napi életünkben. A szerző azt kí-
vánja, hogyr ne csak az élenjárók
sajátíthassák cl a ki teljes értelmét,
hanem azok is, akik fizikai vagy
szellemi természetű problémákkal
küszködnek illetve akik még nem
ismerték fel teljesen saját erejüket
és lehetőségeiket.
A szerző azt is kívánja, hogy
azok, akik megismerték, véssék jól
a szívükbe a ki alapelveit, és segít-
sék környezetüket egy fényesebb,
boldogabb út megismerésében.
Mesterek és harci művészetek IV.
202 OLDAL, 648
KOICHI TOHEI
túdano* difodómestef
/\KI a mindennapi életben
LUNARIMPEX. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644(5 compuserve.com
UnflRIMPf
Harcművészetek
X Kiadó Ajánlata
1 \R( ' MlAÉsZFTFk
Dr. Yang Jwing-Ming
Chi Kung
Egészség és harci művészetek
A Chi Kung a testen belüli energia fejlesztésének, keringetésének és
Mesterek és harci művészetek 1
DR. YANG JWING-MING
CHIKUNG
r < .
alkalmazásának tudománya. Aki
időt és energiát fordít ezekre a
gyakorlatokra, javíthatja egészsé-
gét, növelheti életerejét, hozzáfér-
het azokhoz az igazságokhoz,
amelyeket csak önmagunkba mé-
lyedve ismerhetünk meg.
A szerző olyan legendás és soká-
ig titokban tartott erőfejlesztő
gyakorlatsorozatokat mutat be,
mint például Da Mo (Bodhi-
dharma) 12 gyakorlata vagy a
Nyitott tenyér sorozat.
A könyvben bepillanthatunk a
belső energia fejlesztésének és al-
kalmazásának módszereibe is. Kö-
zelebbről megismerkedhetünk a
gyógyításban és a harci művésze-
tekben leggyakrabban felhasznált
144 OLDAL, 576 FT.
energiavezetékekkel és akupunktúrás pontokkal. Hasznos útmutató
mind a kezdő, mind a tapasztaltabb gyakorlók részére.
LUNAR1MPF.X. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644@compuserve.com
uiflpinpt
H \R( MŰVÉSZETEK - E/OTFRIA
A KlAIX) Ajáni A1A
iMtsiLRLK es Harci Művészetek
Mantak Chia
Chi fejlesztő önmasszázs
A fiatalság megőrzésének
és visszaszerzésének taoista módszere
A taoista fiatalító módszer a Chi,
azaz a belső energia segítségével
erősíti és fiatalítja az érzékszerve-
ket (szem, fül, orr, nyelv), a fo-
gakat, a bőrt és a belső szerveket.
Ezeket az ötezer éves módszere-
ket eddig hét lakat alatt őrizték
és csak a legutóbbi időben sike-
rült összeszedni és rendszerezni
őket. Napi öt-tíz perces gyakor-
lással felfrissíthetjük magunkat,
javíthatjuk látásunkat, hallásun-
kat, erősíthetjük fogainkat, fog-
ínyünket, fokozhatjuk általános
állóképességünket.
Mesterek és harci művészetek VI.
MANTAK CIHA
Chi-fejlesztő önmasszázs
\ fiatalság megőrzésének
és \	asz erz csenek taoista módszere
128 OLDAL, 522 FT.
LUNARIMPEX. A Holdat nézd, ne az ujjad.
Szeretettel várjuk leveleiket elektronikus postaládánkba!
E-mail címünk: 100324.644@compuserve.com
Tai Chi Chuan
Tai Chi Chi Kung
DR. YANG JWING-M1NG
módszere alapján
Egészség — Egyensúly — Harmónia
Foglalkozások:
Budapesten és vidéken.
Jelentkezés, felvilágosítás:
a 06-20-460-519-es rádiótelefonon
Vidéken csoportok beindítása is.

1197 Ft
önmagát a külvilágtól.	•	*	v* g
A megvalósítás befejező lépése magának a harcnak az elengedése, a harc
nélküli harc. Ezen a szinten már nincs különbség győztes és vesztes között,
és nem a győzelemhez való ragaszkodás illetve a vereségtől való félelem
vezeti a gyakorló cselekedeteit.
I lanem micsoda?
kérdezhetné az Olvasó. Havasi András erre nem válaszol
közvetlenül. Könyve útleírás, felkeltheti az utazni vágyók érdeklődését,
illetve emlékeztetheti a már megismert tájakra azokat, akik ott jártak,
de a saját élményeket nem pótolja. Reméljük, hogy az Olvasó sem éri be
az útikönyv elolvasásával, hanem maga is útnak indul, hogy meggyőziüljön
a leírtak valódiságáról.