Korosi
Csoma
Kiskonyvtar
Nomad tarsadalmak
es allamalakulatok
(Tanuhninyok)
Szcrkesztettc: lokei Ferenc
Anfikvariwm.hw
Korosi Csoma
Kiskonyvtar
18
Szerkeszti: Tokei Ferenc
Nomad tarsadalmak
es allamalakulatok
(Tanulmanyok)
Szerkesztette: Tokei Ferenc
IIIOIRIIIIHIIIIillllHIINI
20100039131X
Akademiai Kiado, Budapest 1983
A kotet szerzoi:
Balint Csanad, Bartha Antal, Bese Lajos, Bogkir Lajos, Ecsedy Csaba,
Ecsedy Ildiko, Erdelyi Istvan, [ Eoldcs Laszloj, GyorlTy Gyorgy, Ivanics
Maria, Komoroczy Gcza, PMatolcsi Janos], Rona-Tas Andras, Sarkany
Mihaly, Simon Robert, Szadeczky-Kardoss Samu, Tokei Ferenc, Vargyas
Peter, Vasary Istvan, Vass Elod, Vekony Gabor
304
ISBN 963 05 3187 9
(£) Akademiai Kiado, Budapest 1983
Printed in Hungary
A nomadizmus kerdeserol
/Napjainkban, amikor a hagyomanyos nomad pasztorkodas
feltetelei csaknem mindeniitt eltilnoben vannak, s a nomadok
gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis integracioja a gyakorlati-
politikai jelentosegii kerdesek egesz sorat veti fel, crtheto
modon vilagszerte uj lendiiletet kapott a nomadizmus kuta-
tasa/ Multidiszciplinaris konferenciak egesz sorat rendezik a
nomad gazdalkodasrol, tarsadalomszerkezetrol es -szerve-
zetrol, mert megerlelodott a felismeres, hogy a nomadizmus
kerdeseit ujszeruen kell feltenni, s a megnovekedett ismeret-
anyagot lijra kell ertelmezni.
A nomadizmus magyar kutatdi is eszmecseret folytattak
1978 oktobereben. Eloadasaik irott valtozatabol kerekedett
ez a kotet, amelyben epp ezert nem talal egyseges modszert
vagy egyontetu koncepciot az olvaso; am a kiilonbozo vele-
menyeknek ez a szemleje figyelemre melto mar csak azert is,
mert a nomadproblema a magyar orientalisztikanak es tor-
tenetirasnak, valamint neprajztudomanynak egyik hagyoma-
nyos temaja, s kutatoink eredmenyeit nemzetkozileg is sza-
mon tartjak.
*
A marxista kutatas a nomadizmus kerdeseben meg az alta-
lanos elmeleti megalapozast sem vegezheti el klasszikus ide-
zetekkel, mertja nomadizmus egyike azon problemakordk-
5
nek, amelyekrol a mult szazad ota valoban sokkal tobbet
tudunk. A mult szazadban meg altalanos volt az a felfogas,
hogy a nomad allattartas az emberiseg vilagtortenelmi fej-
lodeseben cppiigy megelozi a letelepiilt foldmiivelcst, mint
ahogyan kctscgteleniil megelozi az egyes europai nepek fej-
lodeseben. Ma tudjuk, hogy a nomad pasztorkodasnak mar
else formai is a neolitikum im. komplex (helyesebben: dif-
ferencialatlan) foldmuvelo—allattarto gazdalkodasabbl val-
tak ki, a par excellence nomadizmus, azaz a nagyallattarto
nomad pasztorgazdalkodas pedig valoszinuleg meg kcsobb,
a bronzkori foldmiives civilizacio peremteriiletein keletke-
zett es fejlodott ki.V Marmost a marxizmus klasszikusai a
nomadizmusrol sok fontos megjegyzest tettek, de ezek meg-
ertese es elmeleti hasznositasa, mint mas kerdesekben is, csak
akkor lehetseges, ha nem erjiik be az idezheto formulakkai,
hanem igazsaguk megragadasaert a marxi clmelet melyebb
rctegeibe, az alapfogalmak szovetcbe probalunk behatolni.
Nos, a marxi tarsadalomelmclctnck a polgari tarsadalom-
tudomanytol megkiilonbozteto sajatossaga cs igazi erossege
az, hogy minden tarsadalomalakulat kutatasaban a gazda-
sagi alapzatra, tehat a termelesi-tulajdoni alapszerkezetre
mer es tud rakerdezni. Am a marxista kutatast jo ideig dog-
matizmus kototte guzsba, szegenyes es torz kerdesfeltevesek
keretei koze szoritva mind az clmeletet, mind a szakkutatast.
A dogmatizmus a nomadizmus problemakorebcn kotelezo
eljarassa tette, hogy a kiilonbozo fejlettsegu nomad tarsadal-
makat vagy a nemzetscgi-tbrzsi tarsadalom, vagy a feuda-
iizmus kategoriajaba gydmoszoljek bele, esetleg az e ketto
1 Vo. Marshall D. Sahlins,Torzsek; in: E. R. Service M. D. Sahlins—
E. R. Wolf, Vadaszok. torzsek, parasztok. Bp. 1973. 186 skk. — A
leggyakrabban idezett konyv: Owen Lattimore, Inner Asian Frontiers of
China. New York 1951.
6
kdzti atmenet valamelyik fokozatan helyezzek elJAz ostar-
sadalombol a civilizacid elsd formaiba valo torteneti atme-
net egesz hatalmas problemakore s vele az atmeneti formak
kutatasa kuldnosen megneheziilt azaltal, hogy az 1931-es
leningradi „vitaban” az azsiai termelesi mod marxi fogal-
mat anatemaval siijtottak; ezutan vezetlek be egyeb alelme-
leti kategoriak kozott a „nomad feudalizmus” terminusat is,
amely B. J. Vlagyimircov egyebkent kivald konyvevel lett a
szovjet tudomanyban ismertte, hosszu idore kotelezove, ve-
giil kritika targyava.2 Nem meglepo, hogy a nomad proble-
ma a marxista elmelet, valamint a szakkutatas szamara azota
valt kuldnosen erdekesse, amiota ujra napirenden van az
azsiai termelesi mod marxi fogalmanak ertelmezcse es vele
kapcsolatban a tarsadalmi formak kiasszikus elmeletenek
rekonstrukcioja es tovabbgondolasa. Az azsiai termelesi mod
,,uj vitajaban” kezdettol vilagos volt, hogy e kategoria uj
kerdesfelteveseket tesz lehetove a nomadkutatasban is, ki-
valtkepp, ha ugy ertelmezziik, mint az ostarsadalmak bazisan
letrejott un. archaikus civiiizacidk, „birodalmi” alakulatok
egesz soranak osszefoglalo kategoriajat.3
Ebben az osszefiiggesben д legerdekesebb kerdes, hogy a
nomadizmust mint gazdalkodasi format vajon foldtulajdoni
formakent lehet-e, kell-e jellemezni. A kerdest magat is csak
2 Az 1934-es konyv nevezetes francia kiadasa: B. Vladimirtsov, Le
regime social des Mongols, Le feodalisme nomade. Paris 1948. A Vlagyimir-
cov erveleset biralo G. E. Markov 1967-ben irt konyvet Кочевники Азии
cimmel (vo. Giinter Guhr, Ur- und Friihgeschichte und okonomische
Gesellscliaftsformationen: Ethnographisch-archaologische Zeitschrift, 10
Jg., 1969, Hefl 2, S. 201—202), amely Moszkvaban 1976-ban jelenl meg.
3 Hatarozottan ezt a felfogast vallja az a magyar kutatocsoport, amely
1976-ban az Ostarsadalom es azsiai termelesi mod cimii kotettel lepett fel
(bovitetl valtozata 1982-ben jelenl meg; angol nyelvii kiadasa elokesziilet-
ben). tljabb irasaikat lasd az Acta Orient. Hung. 1981/2—3. szamaban is.
7
a marxi elmelet alapjan lehct feltenni, a termeles es tulajdon
egysegenek marxi felfogasaval; a polgari kutatas szamara ez
a problema nem is letezik. A marxista kutatasban lassan utat
tor az a felfogas, bogy a nomad pasztorkodas tulajdonfor-
majat epp az a kettoseg jellcmzi, hogy a fold (legelb) torzsi
tulajdonban van, az allatallomany pedig csaladi, nagycsa-
ladi stb. tulajdonban.4 Nos, Marx a tulajdon (es termeles)
elso alapformajanak, a torzsi /o/dlulajdonnak itt kbvetkezo
meghatarozasaba a nomadizmust expressis verbis beleertette:
„Е foldtulajdon elso formajaban mindenekelott egy terme-
szetadta kozosseg jelenik meg elso elofeltetelkent. Csalad es
a torzzse boviilt csalad vagy csaladok kozotti hazasodas al-
tal [kialakulo torzs] vagy torzsek kombinacioja. Minthogy
feltehetjiik, hogy a pasztorkodas, egyaltalaban a vdndorlas a
letezesi mod elso formaja, hogy a torzs nem telepedik le egy
meghatarozott szekhelycn, hanem leiegcli, amit talal az
emberek nem termcszettol fogva egyhelybcnlakok ...	, a
torzsi kozosseg, a termcszetes kbz.osscg a fold (idbleges)
kozbssegi elsajatildsdnak es haszndlaliinak nem eredmenye-
kent jelenik meg. Amikor veg re letclepednck, kiilbnbozo
kiilsolegcs. eghajlali, foldrajzi, fizikai stb. fcltetelcktol, vala-
mint kiilonos termcszetes hajlamuktol stb. — torzsi jellegze-
tessegiiktol — fugg, hogy ez az credeti kozosseg milyen
nagyon vagy kevesse modosul. A termeszetadta torzsi kozbs-
scg, vagy ha ugy tetszik, a horda — a ver, a nyelv, a szoka-
sok stb. kozossegisege — az elso elofeltetele clctilk objektiv
feltetelei elsajatitasanak es az elet magat ujratermelo es tar-
gyiasito tevekenysegenek (a pasztori, vadaszi, foldmfiveloi
stb. tevekenysegnek). A fold a nagy laboratorium, az arzenal,
amely mind a munkaeszkozt, mind a munkaanyagot szolgal-
tatja, mind a szekhelyet, a kozosseg hazisdt. Az emberek naiv
4 Vo. Markov konyvenek kovetkezetes leirasaival
8
modon viszonyulnak a foldhoz mint a kozosseg, megpedig az
eleven munkaban magat termelo es ujratermelo kozosseg
tulajdondhoz. Mindegyik egyes csak mint e kozosseg tagja
viszonyul tulajdonoskent vagy birtokoskent. A munka fo-
lyamata al tali valdsagos elsajatitas ezekkel az elqfeltetelekkel
tortenik, amelyek maguk nem termekei a munkanak, hanem
termeszeti vagy isteni eldfelteteleikent jelennek meg.”5
Majd ugyanezek a fejtegetesek egyebek kozt igy foglaljak
ossze a torzsi foldtulajdon marxi elmeletet: „[Vandorlo pasz-
tortorzseknel — es minden pasztornep eredetileg vandorlo —
a fold, akarcsak a tobbi termeszeti feltetel, elemi hatarolat-
lansagban jelenik meg, pl. az azsiai sztyeppeken es az azsiai
fennsikon. Lelegelik stb. elfogyasztjak a csordak, amelyekbol
viszont a csordanepek elnek. Ugy viszonyulnak hozza, mint
tulajdonukhoz, jollehet ezt a tulajdont soha nem rogzitik. Igy
van a vadaszteriilettel az amerikai vad indian torzseknel: a
torzs egy bizonyos videket a maga vadaszteriiletenek tekint es
eroszakkal megtartja mas torzsekkel szemben vagy igyekszik
mas torzseket az altaluk orzott teriiletrol elilzni. A vandorlo
pasztortorzseknel a kozseg valojaban allandoan egyesitve
van, utazotarsasag, karavan, horda, es a foie- es alarendeles
formal ennek az eletmodnak a felteteleibol fejlodnek ki. Amit
itt valojaban elsajdtitanak es ujratermelnek, az csak a csorda,
nem a fold, melyet azonban mindig kozossegi modon vesznek
idoleges hasznalatba mindenkori tartozkodasi helyiikon.] Az
egyetlen korlat, amelybe a kozosseg iitkozhet a termeszeti
termelesi feltetelekhez — a foldhoz (ha mindjart atugrunk a
letelepedett nepekhez) — mint az ovehez valo viszonyulasa-
ban, az egy masik kozosseg, amely a foldet mar igenybe veszi
mint a maga szervetlen testet. A haborii — mind a tulajdon
5 Marx, A politikai gazdasagtan biralatanak alapvonalai: Marx Engels
Miivei (a tovabbiakban: MEM) 46/1, 356—357.	*
9
megtartasara, mind az uj tuiajdon szerzcsere — ezert egyike
mindegyik ilyen termeszetadta kozosseg legoseredetibbmun-
kainak. (Itt valojaban beerhctjiik azzal, hogy az bseredeti
foldtulajdonrol beszeliink, mert a pasztornepeknel a fold
termeszettol keszentalalt termekeinek — pl. a birkanak — a
tulajdona egyszersmind annak a legelonek a tulajdona is,
amelyen atvonuhiak. Egyaltalaban a fold tulajdonaba bele-
crtodik a fold szerves termekeinek tulajdona.) ... A tuiajdon
tehat eredetileg csak azt jelenti, hogy az ember iigy viszonyul
termeszeti tennelesi felteteleihez, mint amelyek hozza tar-
toznak. az ovei, amelyek sajat letezesevel egyutt elofelte-
telezettek; ugy viszonyul hozzajuk, mint dnmaga termeszeti
elofelteteleihez, amelyek ugyszolvan csak testenek a meg-
hosszabbitasai. Tulajdonkeppen nem viszonyul termelesi fel-
teteleihez, hanem kettosen letezik, mind szubjektive, mint
о maga, mind objektive, letezesenek ezekben a termeszeti
szervetlen feltetcleiben. E termeszeti termelesi jeltetelek for-
mal kettosek: 1. az embcrnek egy kozosseg tagjakent valo
letezcse; tehat c kozosseg letezesc, amely eredeti formajaban
tiirzsiseg, tobbe-kevesbe modosult tiirzsiseg: 2. a kozosseg
kozvetitesevel valo viszonyulas a fiildhiiz, mint az iivehez,
kozdssegi foldtulajdon, egyiittal cgyedi birtoklds az egyes
ember szamara, vagy olymodon, hogy csak a termekeket
osztjak meg, de a fold maga es a inegmiivelcs kozos marad.
(Am a lakhelyek stb., meg ha a szkitak szekerei is azok,
megiscsak mindig az egyesnek a birtokaban jelennek meg.)
Az elo egyen egyik termeszeti termelesi feltctele az egy ter-
meszetadta tarsadalomhoz, torzshoz stb. valo tartozasa. Ez
pl. mar nyelvenek stb. feltetele. Sajat termeld ietezese csak
ezzel a feltetellel lehetseges. Szubjektiv letezesenek mint
olyannak ez eppiigy feltetele, mint ahogy feltetele a foldhoz
mint laboratoriumahoz valo viszonyulas. (A tuiajdon ugyan
eredetileg ingo, mert az ember eloszor a fold kesz termckeit
10
keriti hatalmaba, amelyek koze tartoznak tobbek kozott az
allatok is, es az 6 szempontjabol sajatlag a szelidithetok.
Amde meg ez az allapot is — vadaszat, halaszat, pasztorko-
das, gyiimolcsgyiljtdgetesbdl eles stb. — mindig feltetelezi a
fold elsajatitasat, akar allando lakhelyiil, akar koborlasra,
akar az allatok legeltetesere stb. .. .)”6
Eszerint a nomadizmus megkulonbozteto sajatossaga ep-
pen az, hogy alapvetben a foldtulajdon egy formaja, amely
azonban viszonylag „rogzitetlen”, s igy benne ktilonos jelen-
tosegre tesz szert az ingo tuiajdon. Nos, a foldteriilet tulaj-
donanak alapveto voltara figyelmeztet mar a gorog nomas,
nomados szo etimoldgiaja is. A szkitakrol ludbsito Herodo-
tosz-passzus ezzel a terminussal csupan azt akarja mondani,
hogy a szkitak ,,nem fdldmiivelok, hanem pasztorok”;7 de a
nomos ’legelo’ es a nomos ’torveny’ szavak osszefiiggesenek
magyarazataul Emile Benveniste a nemo igenek ezt az crtel-
mezeset adja: „megegyezes vagy torveny szerint felosztani”,
„torvenyesen felosztani”, „torvenyesen osztalyreszul kap-
ni”.8 A szonak ez az etimologiaja valoszinuleg a torzsek koz-
ti legclofelosztas mozzanatara utal. Nagyon erdekes, hogy a
Tavol-Kclet elso nagy nomad neperol szolo kinai tudositas is
tartalmazza a foldteriilet felosztasanak mozzanatat. Szi-ma
C’ien azt irja Torteneti feljegyzesek c. miivenek a hiung-
nukrol szolo fejezeteben, hogy ezek ,,az allattartasnak meg-
feleloen valtogatjak helyiiket”, „a vizet es fiivet [ = a folyo-
kat es legeldket] kovetve vandorolnak”, valamint hogy ,,ncm
olyan a foglalkozasuk [esetleg: eletmodjuk], amely fallal kd-
6 MEM 46/1, 370—371.
7 и «ar arotai eisi alia nomades: Herodotosz IV, 2—3.
8 „partager selon la convenance ou la loi”, „partager legalemenl”,
„obtenir legalement en partage": Emile Benveniste. Le vocabulaire des
institutions indo-europeennes. Paris 1969, I, 85.
riilvett varosokkal, allando lakhelyekkel es megmuvelt szan-
tofoldekkel jama egyiitt, s megis valamennyiiiknek [ertsd:
minden torzsnek] megvan az ot megilleto foldteriilete (fen-ti)",
neki osztott, osztalyresziil kapott foldteriilete.^ Kiilonbozo
kutatasokbol ma mar biztosan tudjuk, hogy a nomad pasz-
torkodas sohasem volt szabad koborlas a pusztakon, hanem
a legelovaltas, a legelocsere kenyszerusege folytan eppen ugy
a foldhoz volt kotve, mint a foldmilveles, csak eppen nem a
szantofbld rogehez, hanem legeldteriiletekhez. Ebbol az egy-
szerii tenybol magatol ertodon kovetkezik, hogy amikor a
nagy nomad birodalmakban torvenyekkel is egy-egy meg-
hatarozott foldteriilethez kotik a torzseket, voltakeppen csak
a torzsi foldtulajdon kiterjesztesevel, nagyobb meretekben
valo realizalasaval, allamszervezet alapjava tevesevel allunk
szemben.
Azaltal, hogy a nomad pasztorkodast mint tcrmelesi-
tulajdoni format a marxi ertelcmbcn vett torzsi foldtulajdon
egyik valtozatakent ragadjuk meg, akarcsak a foldmuves-
birodalmak termelesi modjat, eppenseggel nem elhomalyo-
sitjuk a nomadizmus sajatossagat, hanem lehetovc tessziik
tortenclmi osszefiiggeseinek kijelolcsct. A nomadizmusnak
sem a keletkezese, sum tovabbi fcjlodese nem ertheto meg a
fdldmiives civilizaciok nelkill; am tulajdonformajanak mint
termelesi modnak a belso szerkezete es dinamikaja sem
ertheto a teriileti felosztas alapveto mozzanata nelkill. A
lenyegeben azonos bazison azonban tortenclmi, okoldgiai
stb. okokbol maganak a nomadizmusnak is szamos valtozata
fejlodik ki. E vaitozatok tortenclmi es fejlodestipologiai
attekintesehez meg sok kutatas sziikseges.
9 Si ki 110. fej. Szovegunk kesobb egy csattanos tortenettel is kiemeli
(Mao-tun szajaba adva). hogy „a ti (foldterijlet) a kuo (orszag, fejcdelemseg)
alapja”.
12
Meg kell itt emliteni, hogy itjabban kiserlct tortent arra is,
hogy a nomadok termelesi modjat ne a fentebb idezett marxi
fejtegetessel irjak koriil, hanem (ugyanazon marxi szoveg egy
kesobbi f'ejtegctcsc alapjan) a foldtulajdon „german” forma-
javal rokonitsak. Pierre Bonte francia marxista vetette fel,
hogy a nomadok szabadabb es lazabb kozossegi szervezetet
legtalalobban a „german” foldtulajdonforma kozossegtipu-
sanak marxi jellemzesevel irhatnank le.10 11 Nos, eltekintve
attol, hogy a „german forma” jcllemzesehez Marxnak akkor
meg csak igcn problematikus peldazati anyag allott rendel-
kezesere,11 modszertani szempontbol is hibasnak kell tar-
tanunk ezt a formalis-tipologiai analogiat. Ugyanigy tevesz-
tettck ossze regebben a nomadok tarsadalmat a feudalizmus-
sal. Ugyanakkor nagyon autentikus es termekeny kiserlet
lenne, ha a tokes termelest megelozo formak marxi elmcletet,
tehat a torzsi—azsiai, antik es german foldtulajdonformak
fejlodestipologiajat megprobalnank osszefiiggesbe hozni az
ostarsadalmak tortenclmi mozgasaval. Egyszeriien arrol van
szo, hogy a mflgfln-foldtulajdon europai, antik es german
formal nem a semmibol keletkeztek, hanem mcgvolt a maguk
hosszu elojateka a torzsi koztulajdon kiilonbozo birtoklas-
formaiban. A ma is elottiink allo feladatot Marx A politikai
gazdasdgtaii biralatahoz (1959) egy jegyzeteben igy fogal-
mazta meg: „IJjabban az a nevetseges eloitelet terjedt el,
hogy a termeszetadta koztulajdon formaja sajatosan szlav,
sot hogy kizarolagosan orosz forma. Az osi forma ez, melyet
10 Pierre Bonte, Organisation economique et socialc des pasteurs d’Af-
rique Orientate, in: Etudes sur les societes de pasteurs nomades II, Cahiers du
centre d’etudes et de recherches marxistes 110, 76—80. - Az otlet teret
hoditolt maganak a Pastoral production and society (Production pastorale et
societe) cimil, 1979-ben megjelent fontos kotetben is.
11 Vo. pl. Marx 1868. marcius 14-en Engelshez irolt levclevcl: MEM 32,
40 42.
13
a rbmaiaknal, germanoknal, keltaknal kimutathatunk, mely-
bbl azonban a valtozatos pcldak egesz mintagyujtemenye
talalhato meg mindig, bar reszben mar csak romjaiban, az
indiaiaknal. Az azsiai, sajatlag az indiai koztulajdonformak
pontosabb tanulmanyozasa kimutatna, hogy a termeszetadta
koztulajdon kiilbnbozo formaibol hogyan adodnak felbom-
lasanak kiilbnbozo formai. Igy pl. a romai es german ma-
gantulajdon kiilbnbozo eredeti tipusai levezethetok az indiai
koztulajdon kiilbnbozo formaibol.”12
rAltalaban veve bizonyos. hogy a nomadizmusnak kitiin-
tetett szercpe volt a torzsi foldtulajdon valtozatainak letre-
jbtteben es ezek egymasra hatasaban, abban a hosszii es ki-
terjedt tortenelmi mozgasban tehat, amely az europai antik-
vitas, majd feudalizmus tarsadalomalakulatait elbkeszitette
es letrehoztaj' Hogy ez mikeppen tbrtcnt, annak felkutatasa
egy valoban marxista vilagtbrtenet megirasahoz is elenged-
hetetlen.
*
Bevezetes gyanant legyen eleg ennyi. Л noimidkutatas mai,
friss lendiileteben minden kerdcs nyitott, tobb mbdszer jogo-
sult, sok szempont ervenycs.
Tokei Ferenc
12 MEM 13, 17.
14
Ecsedy Ildiko
A nomad gazdasag es tarsadalom problemai
a tortenelemben es a kutatasban
Nem vallalkozhatunk a nomad tortenelcm egeszenek ossze-
foglalasara, inert az tobbe-kevesbe egyertelmii volna a vilag-
tortenelem megirasaval; s hogy miert, azaz hogy milyen
nehezsegekkel kell megkuzdenie a nomadkutatasnak, azt
kiscrli meg attekinteni — vitainditasul — ez az iras.
|A nomad allattartas vegso kibontakozasa es tortenelmi
jelentosegii terhoditasa csakis abban a korszakban kovet-
kezhetett be — az i. e. II. evezred folyaman —, amikor a
hatarvonalakat nem is kellett, nem is lehetett megvonni es
megvedeni, es amikor a nyajak terjedesenek es gazdaik ter-
jeszkedesenek nem szabott kozeli es vegleges hatarokat sem
a legdaterulet vege, sem a jol vedheto falak es hadak rend-
szereirA' pasztornepek eletmodjara vonatkozo targyi isme-
reteink azonban ennel a korszaknal osszehasonlithatatla-
nul szelesebb koriiek es reszletesebbek a hozzank kozelebb
eso idokben, s a roluk szolo forrasanyag boviilese is szinte
egyenes ardnyban all foldrajzi es tortenclmi teriik beszdkii-
lesevel. fCpolitikai ervenyii hatarok pedig eredeti letforma-
juktol annyira idegen keretck koze kenyszerithetik az allat-
tarto tarsadalmakat, hogy behato ismeretiik is csak a meg-
felelo lorzitassal tiikrozheti torteneti szereplesiiket es jelleg-
zetessegeikel^psszeluggo es reszletes osszkep, azaz kozvetlen
es tudomanyos szempontil helyszini ismeret, igenyes neprajzi
15
leiras nclkiil aligha kozelithetnenk meg a korai nomadokra
vonatkozo gyer es toredekes emlekanyagot; de vilagtor-
tenelmi helyiik es szerepiik megiteleseben egyre nagyobb
jelentoscget kell tulajdonitanunk miiltjuk kutatasanak, a
targyi emlekek regeszeti feltarasaval osszhangban vegzett,
nyelvi-filologiai hagyomanyainkra epiilo forrdskutatasnak.
Ezert is fontos resze a nomadkerdessel foglalkozo orientalista
konfereneia sikerenek, hogy filologusok, regeszek es etnolo-
gusok osszehangolt erofeszitesevel a marxista tbrtenettudo-
tnany megkovetelte, korszeruen komplex modon kozelitse
meg a nomadok vilagat.
A tudomanyszakok torteneti okokbol megmerevult ha-
tarvonalait mar a nomadkutatas kezdcteitol fogva sikerrel
feszegette, s legalabb torteneti mozgasaival egyaltalan nem
„tisztelte” maga a nomad tortenelem. A nomad gazdasag az
exienziv termelesi modszerek beszuk ii/cscbol kovetkezo tor-
tenelmi kudarc peldaja lehet, s ez a kutatas szamara is into
tanui^ig^al szolgal, kozvetlen es kepletes ertelemben egy-
aranqjEgy nomad kozosseg sorsat mindig az hatarozta meg,
hogy alkalmas volt-e es lehetoscge nyih e kezdeti-kezdetle-
ges szferahatarai atlcpescre: foldraj/i ertelemben, iij tcret ho-
ditva gazdasaga es az emberi tortenelem szamara; gazdasagi
tekintetben, itjabb termelesi technikat hoditva meg tarsa-
dalma szamara (de eredeti gazdasagat nem veszelyezteto mer-
tekben); politikailag, mas kozossegekre terjesztve ki hatal-
matjs czen beliil mas gazdasagok hatarvonalait keresztezve,
egeszen a mas tipusil gazdasag tortenelmi szferahataranak
atlepeseig, mig vegiil ki-kiepithette birodalommeretii allasait
a nagy foldmuves civilizaciok es vilagtortenelmi perspekti-
vajit regidjuk hatarvidekein. A nomad tortenehnet „hatarvi-
dek-tortenet” („frontier history”) gyanant irta le egyik leg-
jobb szemii tanuja, Owen Lattimore; szerinte ,,aki csak no-
mad, az csak szegeny nomad” („the pure nomad is a poor
16
nomad”); s a tortenelem tanulsagai alapjan hozzatehetjiik:
legfeljebb elszegenyedctt ez a „szegeny”, politikai hatarok
koze kenyszerult, „tiszta” nomad, XX. szazadi torzult es
szukos eletformajaval.
Jcsak a hataraik atlepesere kepes nomadok jatszhattak sza-
mottevo tortenelmi szerepetj akeioik jellegenek es jelento-
segenek felmereset azonban az is bonyolitja, hogy a „hatar”
tuloldali tortenetenek is reszeve valnak, igy torteneti ossze-
fiiggeseik joval meghaladjak esemenytorteneti horderejiik
foldrajzi kereteit, s mas-mas szinben tiinhetnek fel a kiilon-
fele hatarvonalak innenso es tuloldalan.(Tortenelmi jelen-
tosegre voltakeppen idegen tajakon es orsvagokban jutnak:
azoknak a gazdasagi okokbol elhatarolodo foldmilves tar-
sadalmaknak a reven, amelyeket „kenytelenek” rendszere-
sen tamadni — a lezarulo archaikus civilizaciokkal, peldaul
Kinaval, ez leven a korai erintkezes legelemibb, gyakran
egyetlen formaja —, s ezert tortenelmiiket csak a „masik”
gazdasag vilaganak alapos ismercteben, kontinensnyi vagy
meg szerteagazobb folyamatok osszefuggeseben erthetjuk
megj S ez a koriilmeny, amely a nomadkutatasra vegso fo-
kon a komplex es perspektivikus megkozelites feladatat
roja, minden forraskutato lepesnel ujabb ertelmezesi nehezse-
get jelent es ujabb megfontolasokat tesz sziiksegesse, legalabb
a torteneti kezdeteknel.’iA nomadok tetteit ugyanis a falaik
moge hilzodo foldmilvesek jegyzik fel eloszor, a maguk szem-
szogeboljes korlatozott tortenelmi horizontjuknak esetleg
nagyon is tortenetietlen perspektivaiba helyezve oket, meg-
jelenesiiknek csakis serelmes mozzanataiL,j; legfeljebb szem-
betiino kiilsosegeit regisztralva. S ezertp foldmilvesek sza-
mara a nomad tobbnyire „harcias”, „tamado”, „rabld’’/й
tavolabbi „bekes”, azaz gyenge es (meg vagy mar) toTTbe-
kevesbe helyhez kotott pasztorkozdssegekrol nem is igen
szereznek tudomast.
Л feljcgyzesek termeszetesen a feljegyzokrol is vallanak, s
e rcjtett vallomas erteimezcse — a forrasertelmezes elenged-
hetetlen leltetele — korantsem pusztan „nomad” proble-
mak cle allitja a kutatast. Nem is okvetlenill az es csak az
keriil a forrasokba, ami lenyeges— a kinai forrasok kincse-
ket rejto, de irdatlan rengetegei a tanuk ra —, a fennma-
radas-feltaras keriiloutjairol es utvesztoirol nem is szolva.
/А nomadok tortenelmi szereplesenek jelentosege azonban
nagyon is szorosan osszefugg azzal, hogy maradt-e crtel-
mezheto irott vagy targyi emlekiik, es az hozzaferheto helyen
es modon maradt-e fenn;l s nerncsak olyan modon, hogy
tobbnyire az eroseket emlegettek meg a tortenelemirok is.
Megismeresiik, szoban-irasban terjedo hiriik ugyanis szerves
resze annak a folyamatnak, amelyben a hatarattoro kiserle-
tek torteneti gyakorlatta, gazdasagi-diplomaciai erintkezesse
valhatnak; s paradox, alapjaban veve igazsagtalan modon:
torteneti tudatunkban, a tortenciemUidomany vagy akar a
tortenelemtervezes egyre idoszeriibb tudoinanyaban is csak
abban az esetbcn juthatnak szerephez, ha cinlckezetiik fenn-
maradt, azaz ha az. egybehangz.6 filologiai-rcgeszcti felta-
rasok es etnologiai dsszefuggesck fenyebcn kozvelve resze-
ve valhatnak a vilagtortenelcm meg szclcsebb folyamanak.
„Igazsagos”, az esetlegessegcket Ichctoleg kikiiszobolo kuta-
tasuk azonban nem neikuldzheti a hagyomanyos kereteket, a
mozaikdarabokat kozclebbrol vizsgalo szaktudomanyok apro-
lekos munkajat, a diszdplinabirodalmak vcdo-korlatozo falai
mogott es a veges emberi elet korlatai kozepette; s idorol
idore ezert lehet hasznos kapukat-utakat nyitni es bekes fbr-
makban megszervezni a tudomanykozi erintkezes tudomany-
torteneti jelentosegii, „hatarserto” talalkozoit.
k/A nomadok, torteneti vilaguk feliiletes beszaguldasa. ,,mu-
veles” nelkiili meghoditasa kozben es kovetkezteben nelkii-
lozni kenytelenck a hatarok vedelmet is mind a termeszet
18
eroivel, mind pedig tortenelmi szomszedsagukkal szemben; s
kiszolgaltatottsaguk es harcias agresszivitasuk osszefiigg, csak-
hogyjoval bonyolultabban, mint a korai feljegyzok veltek es
mint a korai kutatas a forrasokbol kiolvasta. Az osszefugges
legalabbis nem ebben a sorrendben es vegzetszeriien ok-oko-
zati rendben fejtheto meg, s fokent nem a viragkor nomad
hoditasai idejen. „Vedtelensegiik” masik oldala ugyanis maga
az a mozgekonysag, amiben hajdani sikereik magyarazatat
kereshetjuk; a termeszeti-torteneti kornyezettel szemben allo,
allando vedekezo-harcias tartas pedig szervezeti oldalrol ero-
siti es alakitja a nomad tarsadalmakat|S minden forras-
ertelmezesnek az a buktatoja, hogy a megtamadott foldmu-
vesek tortenetiroja nem mindig rendelkezetl a jelensegek ket-
vagy tobbarcusaganak felismeresehez sziikseges dialektikus
tortenetszemlelettel; mai ertelmezojiik azonban, ha ennek
hijaval lenne, ertetleniil allna a nomadok vilaganak eppen
legjellegzetesebb jegyei es jeJensegei elott.
\ A nomad allattartdkjkbzverlen kiszolgaltatottsaga — tud-
niillik: a termeszeti kornyezettel szemben mutatkozo ved-
telensege — rogton a foldrajzi-okologiai letfelteteleikbol
is kovetkezik; s mivcl ^Tegeltetcshez sziikseges idojarasi-
novenyfaldrajzi feltetclek csak a mersekelt egovi, nagy ki-
terjedesu sztyeppevideken adottak, a foldet-nepet hodito moz-
gashoz pedig a 16 is elengedhetetlen, konnyen belathato, hogy
a nomad letforma kiteljesedesct jelento lovasnomad clet-
forma csakis az eurazsiai sztyeppevideken sziilethetett meg s
hodithatott zavartalanuLpa azonban ezt a szferat a lovas-
nomad letformaval olyan szorosan es kizarolagosan ossze-
kapcsoljuk, mint egy-egy foldmuves kulturat a foldjevel vagy
a foldmuveles szferajat a foldjevel altalaban, akkor tobb
iranyban is megteveszthet a kiilonfele teriiletek nomadjainak
soksziniisege. Nemcsak azt vonhatjuk ketsegbe, hogy ugyan-
az a nev illeti meg Eurazsia gazdag sztyeppei adobirodal-
2*
19
mainak nomad vezereit, valamint a kozel-keleti sivatagok
beduin rabloit es a transzhumalgatb afrikai pasztortorzse-
ket; hanem az eurazsiai nomad birodalmak egy-egy szeletet,
korszakat es forrashiret vizsgalva szintugy kcrdescsse teheto
a lovasnomad terminus jogossaga, azaz kizarolagos es „veg-
leges” ervenye, akar klasszikus sztyeppei szferajaban es virag-
koraban is: a kimmer-szkita-szarmata kortol kezdodoen s a
mongol birodalom orokoseiig terjedo iddben.
^manapsag mar magukra maradtan vegetalo nomad tar-
sadalmak esetcben, recens ismeretiik reszlcteinek mar-mar
msgteveszto sokszinusegeben — es fokcnt e reszletek torte-
neti ervenyenek kijelolesekor -csak a nagyobb tavlat segit-
het tajekozodni, s a nomadok torteneti kiilonbsege igazithat
el: az okologiai kornyezethez fuzodo, viszonylag szoros es
meghatarozo, a Ibldmuvesekenel egy tortcnelmi fokozattal
erosebb kapcsolajj Ez a viszonylagos kiszolgaltatottsag ep-
pen az alkalmazkodokeszsegct koveteli meg az eletkepes no-
mad kozossegtol; s igy цегцацпулга-а nomadok „sokl'clek”
— viszonylag vagy latszolag, talan tobb es tobblcle rcgiona-
lis kiilonbseget, helyi sokfclescget mutatva, mint a hasonlo
meretu foldmiives videkek vagy mint a foklrnuvelcs rcgio-
janak egesze —, hanem inkabb a helyi gazdasag!oldrajzi
fisltetelek valtpzatosak, s ugyanaz a nomad allattarto gazda-
sag arul el nagymerteku adaptacios keszscget vitalitasa tor-
teneti korszakabam'Az^alkalmazkodas ara azonbanr— fo-
kent, ha szilkos feltetelekheZTosszabb idon at kenytelen
alkalmazkodni egy tarsadalom — gyakran a valtozasra-val-
toztatasra is elegendo tartalekok es kepessegek elvesztege-
t'esej^ utodai eppen csak nomadizald rablok, oseik foldjenek
sivatagi savjaban, lelegelt-kiszaradt volgyeiben stb. Iddben-
terben jol tajekozott kutatas is csak kello mennyisegu es
minosegu forrasanyag eseten igazithat cl a kezdetleges vagy
reprimitivizalodo nomadok megtevesztoen szines vilagaban.
20
A lovasnomadok eurazsiai sztyeppevideke sem tekintheto
azonban egyontetunek, sem foldrajzi-okologiai felteteleit il-
letden ezeknek, mint tudjuk, maguknak is tortenetiik van,
amelynek a kutatasa cppen csak elkezdodott —, sem a
kiilonfele videkek tortenetileg kialakult emberi, politikai
arculata szerint.
A nomad allattartas jellegzetes teriileteinek keretein* belli!
osszetalalkozik es idonkent meg is iitkozik egymassal, elore-
mutat vagy visszahiiz a tortenelem folyaman kialakult min-
dcn nepmozgasforma: a paleolit migracio periferikus vagy
vegveszelyben vissza-visszatero letbizonytalansagatol kezd-
ve, a tamadasra-vedekezesre szervezodo lovasnomadok ho-
dito nepvandorlasan at amely nemcsak ellenfeleikre nezve
jelent veszelyt, hanem magukat is elverzessel fenyegeti
egcszen a civilizacids helyhezkotottseg biztonsagot kinalo
vagy vedekezo-riaszto falaiig. Sfegy-egy korszak hodito
nomadjainak meghatarozo szferaja iebben az esetbenjnem
rneriil ki a lovasnomad vezerek-hoditok szallasaival es le-
geloivel, vadaszo ligeteivel es szerteagazo hadiiitjaival, hanem
a terulet multjaval-hatterevel kezdodik j az eurazsiai sztyep-
pevidek pcldaul az Altaj vagy az Eszaki-Jeges-tenger vide-
keig nyulo tajga gazdasagilag meg ,,haszontalan”-nak latszo
rengetegeivel, visszavonulasi teruletiil vagy nep- es erotarta-
lekul is szolgalo videkeivel; es gyakran annyival nyulik at
a foldmiives birodalmak hatarain, amennyire a nomad ha-
dak, kereskedoik vagy diplomataik behatolhatnak e hatarok
moge, |ilkalmankent egeszen a fovarosig, azaz a foldmiives
civilizacio lathato-erzckelheto (es megsarcolhatd-kirabolhato)
csiicsaig. Egyes alattvaldik, a fegyvereik hataskoreben beke-
ben adozgato hodolt teriiletek-tarsadalmak azonban nem-
cgyszer hosszabb ideig is elkepzelhelok vagy leirhatok tobbe-
kevesbe elszigetelten, vagyis azoknak a vilagtortenelmi dsz-
szefiiggeseknek a vizsgalata nelkiil is, amelyek az 6 sorsukat
21
is meghataroztak, de amelyek alakitasaban nem volt resziik a
kerdeses korban. Egykoru es belso keletkezesu forrasanyag
hijan pedig, kesei vagy idegen forrasokban — mint peldaul a
retrospektiv, politikailag tudatos es gyakran celtudatos kinai
tortenetiroknal — gyakran az is megfontolando, hogy a
nomadokrdl szolo tudositasok, adatok es iteletek hodito
korszakaikbol valok-e, vagy meg es mar jelentektelen szerep-
lesiikrol, csoportjaikrol szolnak, esetleg a nomad birodalom
nevevel jelzett alattvalok milyen tortenelmi szerepfl reszere
vonatkoznak, es igy tovabb. S a tortenelmi keresztkerdesek-
hez a feljegyzesek targyat es irojat egyarant jol kell vagy
kellene ismerniink, ha irott forras adatait vizsgaljuk; mas
tipusu forrasok faggatasa pedig annyi tovabbi tapasztalatot,
lelemenyt es szerencset igenyel, hogy — „nomadizald” at-
tekintesiik helyett — taglalasukat is at kell engedniink az
illetekes tudomanyszakok muveloinek.
f A nomad tarsadalmakal. kornyezetiiktol valo fiiggcsiik
revenT^etmodjufTtdrlenelmileg is kis/.olgaltatja, mert ese-
menytorteneti szereplesiiket es torteneti perspektivaikat egy-
arant meghatarozza tortenelmi kornyezetuk, azaz alapzatuk:
elodeik,,helyi elozmenyeik es szomszedsaguk gazdasagi fej-
lettsegeAlinden forras es helyszini tanulmany nomad vonat-
kozasu ertesitesenek ertelmezesekor, s fokent vegso ertekelc-
sekor fokozottan iigyelnunk kell a hely es ido koriiltekinto
jelzesere, mindsegileg megkiilonbozteto szerepere, vilagtor-
tenelmi tavlatban is, a tortenelmileg elfoglalt — beszaguld-
hato — teriilet, es az ott es akkor meghatarozd tortenelmi
fazis szerint.
Nem vonhatunk le ervenyes kovetkezteteseket a nomad al-
lattartas egeszere vonatkozoan peldaul abbol, hogy az afri-
kai kontinens foldmiives lakoi ma mar nemegyszer inkabb
csak megsinylik a csekelyke termofoldjeiket allataikkal leta-
rold nomad hullamokat. Ezeken a videkeken a nomadok
22
z elsivatagosodas folyamataban pe-
sokszor alacsony szervezettsegi foka es harciassaguk „rablo-
gazdalkodas”-jellege rendesen a veliik erintkezo foldmiive-
sek termelesi-tarsadalmi szintjenek kezdetlegessegevel fiigg
ossze; roviden es goromban: a foldmdvelds primitiv fokan a
legveszelyesebbek a nomadok (s fokent a fegyverkezes magas
fokat elert nomadok.
dig — ha azt, mint in3?>kolt, nem tekintjiik csupan egyetlen,
gyors es egyszeri termeszeti katasztrdfa kdvetkezmdnyenek,
meg a Szaharaban sem — a legelo allatok es legelteto gazdaik
csak annyi szerepet jatszhatnak, amennyit a foldmuvesek
megengednek, lehetove tesznek stb. ^£*kereskedoutak oazis-
lakoi mar konnyebben talaltak meg a szamitasukat a noma-
dokhoz fuzodo kapcsolatukban; az allando foldmuvelesbol
eld, nagy fdldrniives birodalmak pedig egyenesen hasznot
huzhattak nomad szomszedaikbol. Nemcsak a tamadasok
kozvetetett hatasabol szarmazhatott tortenelmi hasznuk
falakat epitve, fegyverkezve, szervezkedve elleniik —, hanem
a szomszedsag nomadjainak legeloi csatateriil is szolgaltak,
iitkozozonak, „gyepuk” is voltak egyben; s Bizanc vagy Kina
ezert gyakran szivesen is vette a nomadok jelenletet hatarai-
nal, neha meg azon beliil is. Az eros foldmuves birodalmak,
mikozben felhasznaltak kereskedelmi kdzvetitesiiket, piacot
igero „mohosagukat”, meg tovabbi fegyverekkel is ellattak
oket, s fegyvereiket, fegyveres hadaikat felhasznaltak kiilsd es
belso ellenfeleikkel szemben is; igaz, ez utobbi vallalkozas
valtozatos eredmenyekkel jarhatott, egeszen a nomadok hd-
dito feliilkereskedeseig es a forrasokban is nyomon kovetheto
kulturalis ,,meghodolas”-aig. I
A nomad hoditok maguk sem okvetleniil vallaltak az azo-
nossagot harcias „rablo” sztyeppei oseikkel es bekesen-
szegenyesen nomadizalgato szomszedsa^ukkal vagy os-osapa-
ikkal; s velemenyiink szerint ez is egyik oka annak a kro-
nikairdi furcsasagnak, hogy olyan keves bizonyosat tudha-
23
tunk eppen a leghatalmasabb, idegenben dinasztiat alapito
lovasnomad hataimak miiltjarol es etnikai-torteneti elozme-
nyeirol (peldaul a kinai Wei-dinasztia tabgacs oseirol). Nem
lehetetlen, hogy a kutatas ennek a tortenetileg megalapozott
,,feledekenyseg”-nek az aldozata.
Nem ok nelkill olyan nehez, sokszor pedig egyenesen meg-
oldhatatlan a hoditok azonositasa, vagy — minthogy valo-
ban nem „azonosak”, peldaul gazdasagi szintjilk, torteneti
fazisuk tekinteteben — legalabb folytonossaguk megallapi-
tasa, mondjuk, egy mas neven szereplo kozosseg kepviseloi-
vel, a hoditok koraban meg vagy mar kezdetlegesebb koriil-
menyek kozott elo, azota ellenseges vagy elidegenedett ne-
pesseggel stb. Elvegre ne feledkezziink meg a kutato kiszol-
galtatottsagarol sem, torteneti es tudomanytorteneti okokbol
egyarant kovetkezoleg; hiszen ki van szolgaltatva forrasai
terjedelmenek es melysegenek, a kronikairok, a hataros es
maskent „szomszedos” tudomanyteriiletck muvclcsi foka-
nak. Meg az is megeshet, hogy azert nem talaljuk egy nomad
eredetil foldmilves dinasztia elozmenyeit mcg ha van is
sajat irasa es irasba is foglalja osei fennmaradt emlekczctet,
mint peldaul a mongolok —, mert az azonos vagy hasonlo
nevii nepesseget keressiik, noha nagyon is ertheto, hogy az uj
videk, eletforma egy nev vagy nevado nepelem (stb.) jelento-
seget meg is novelheti. Vagy egeszen egyszerilen: a jol adatolt
hodito tortenetet igyeksziink idoben-terben meghosszabitani,
s nem veletlen, hogy ott es akkor nem regisztraljak forrasaink
ezeket a nomadokat, ilyen fegyveres hatalmu es gazdag
allattartokat (stb.); s meg remenytelenebb ez a tortenetietlen
tortenetirdi erofeszites a beszilkiilt, zsakutcaba torkollo fazis
ki- es visszavetitesekor. S elofordulhat, hogy a tronra lepo
nomadok multja ott van a forrasokban, csak rosszul keres-
siik; ugyanis a tortenclmi kornyezet fiiggvenyeben ertelmez-
heto torteneti skala alapjan kellene feltarnunk a nomad
24
b’rodalomfazisig vezeto gazdasagi-tarsadalmi lepcsozetet, akar-
milyen nevek kotik is ossze az egyes fokozatokat egymassal es
legmagasabb szervezeti keretiik szervezoelemeivel, vagy bar-
milyen nevek ktilonitik is el oket egymastol, legalabbis kesei
kmatbik szamara.
JA nomadokat valoban megkiilonbdzteto jellegzetesseget,
vagyis a sorsukat vegletesen mas tarsadalmakhoz koto es a
tortenelem folyamaba is bekoto gazdasagi hajtoerot tehat a
nomadok egesz torteneti szferajanak eroviszonyaibol kell
kibontanunk; a nomadizalas legmagasabb gazdasagtorte-
neti-tarsadalomtorteneti jelentosegu formajat, a lovasnomad
eletformat pedig az egesz eurazsiai sztyeppedvezetbol, azaz
annak egy-egy lovasnomad fegyveres hatalom reven a tor-
tenelemben eppen reszt vevo teriiletebol-nepessegebol. A te-
riilet egeszet legaktivabb lakoinak a fegyveres hatalma reven,
a valosagosan vagy potencialisan dominans lovasnomadok
gazdasagaval, a nomad birodalomnak vagy potencialis szfe-
rajanak dominans gazdasagi tevekenysegevel jellemezhetjiik
hitelesenjLegalabbis ebben a minosegeben, a nomad allat-
tartas regioja gyanant allithato tortenelmi parba es allhat
tortenelmileg szemben a foldmuveles szferajaval, a foldmuves
alapzatu-dominanciaju civilizaciokkal, barmilyen periferikus
vagy zarvanyjellegh idegen (kezdetlegesebb stb.) elem, kozos-
seg tarkitja is szferajukat. A foldmiivesek falai mogiil, peldaul
Kinabol nezve ezert „nomad” a Nagy Faltol kezdodo videk,
ha ott mar nomadok fegyvereibe iitkoznek; s ha ez a forra-
sok helyes ertelmezeset meg is neheziti, torteneti szempontbol
— latjuk — nem egeszen jogosulatlan.
fAz allattarto—foldmuves szembenallasnak, egyiittelesnek
es iitkozesnek, azaz a hosszu es megszokott kapcsolatnak
mindenekelott a neolit kori kezdetek koraban van torteneti
jelentosege, a ket eletforma kialakulasanak es elkiilonulese-
nek idejem s mindaddig, amig a ket gazdasagtipust kepviselo
25
tarsadalmak az onellatas fokan allnak. Meg a kezdetleges
stadiumu, bekes szimbiozisban elo foldmuvesek es pasztorok
is hozzaszokhatnak a szomszedsag reven a masik tipusu gaz-
dasag termekeihez; s ha az ilyenkor kialakult ajandekcsere
vagy a csere mas primitiv formaja nem is idez elo latvanyos
valtozast, alkalmassa teheti a kerdeses regiot egy maeasabb
fokozatu eserekapcsolatra, egy szorosabb szervezeti ehyseg
reszekent sziiksegesse-lehetsegesse valo szimbiozisjylffer-
meszetesen elofordulhat, hogy ez a kolcsonossegbe torkolld,
kenyelmes es-perSpekHvadan kapcsolat valtozatlan forma-
ban fennmarad — a tortenelmi mellekutakon es periferia-
kon s legfeljebb annyi mozgast rejt es feltetelez, amennyi
a legelteto allattartas mozgasabol es eletmodjabol fakado,
peldaul vedekezesre fenntartott hadikeszultseggel jar. Ez
utobbi jellegbol, tehat a mozgasra kesztetett, vedekezni (stb.)
kenyszeriilo nomad aktivitasbol mar ezen a primitiv fokon is
egyenesen kovetkezik az uralkoddi, szervczo-hodito szerep,
azaz minden szervezeti egyiittesben, egy termcszctes kozds-
segnel t^jbbet egyesito szervezctben a nomad allattartd fcl a
vezeto/Ezekben a szervetleniil-szegmentarisan osszefogott
szervezeti egysegekben, peldaul az Afrikaban csaknem ko-
runkig fennmaradt birodalmakban — amclyekel meg ilyen
kezdetleges, elokep formaban is a nomad szervczok nevcn
emleget a forrasos es a szobeli hagyomany — gyakran a
szimbiozis az egyetlen s az elerhetd legnagyobb torteneti
haszon. Ebben az esetben nem is csak a gazdasagi tevekeny-
seg kiilonbsege kiiloniti el az egyes kozdssegeket, hanem meg
esetleges es eroszakos egysegiik is feloldalas: az egyik, a
nomad fel, csak hddit-vezet-szervez, s ami czzel jar: „ajan-
dek”-ot var es kovetel; a foldmiives pedig csak addzik, s meg
a kozos fegyveres akciokban sem vesz reszt. Az egyes kozos-
segek kozott tehat egyetlen gazdasagi-tarsadalmi mozzanat
sem kozos, hiszen meg a teriilet is kiskozossegi szegmensek-
26
bol all; s legfeljebb a harcias nomad fel vedelmezi az egesz
teriiletet a sajatja gyanant, egy masik tamado kozosseggel
szemben. Ilyen modon — hacsak kiilso termeszeti-tdrtenelmi
его kozbe nem szol —csakis az aktivitasra hajlo es erre kepes
fel tortenelmi elmozdulasa, gazdasagi aktivizalodasa es fegy-
veres („technikai”) erofeszitese torheti meg a foldmuves-
alla^trto szimbiozis perspektivatlan tortenelmi vegzetet.
jK foldmuveles kezdetben —_ugydats2ik, tobb ezer evig —-
bekesen muvelte belathato foldecskeit s haziasitotta az alla-
tokat maga es a kezdetleges, trftnszhumaio pasztorkodas sza-
mara. „Onmaganak eleg” vilaga csak a periferian erintkezett
a fel-feltuno pasztorkozossegekkel (peldaul a hajdani Kozel-
Keleten); guar csak a lassan novekvo lelekszam kovetkezte-
ben senwKvetlenuLuitkoztek egymasba es uj tortenelmi hely-
zetbe-feladatba.j A nomad allattartast felviragoztato neolit
kor aztan tobb okbol is „forradalmi” valtozasok korszaka:
az allattartas legelteto, nagymeretu formai mellett a fold-
miiveles is specializalodik, es a ket gazdasagtipus egymast
kiegeszito, egymassal vtrsengo fejlodese vilaghodito nepes-
segrobbanast keszit el . S az iitkozesi kozelsegig osszeszii-
ktilt vilagban,pTparfiuzamosan fejlodo foldmiives—nomad
viszonybol egyre erosebben es harciasabban keriilnek ki a
letformajukbol eredoen nyugtalan es nyugtalaiiito sztyeppei
nagyallattartok, 16- es tevehaton, fegyverrelj es ha kell,
kozossegiik egeszevel fegyverben. A kozel-keleti regeszet
legujabb hirei az evezredes — ev-tizezredes? — kezdetleges
foldmuveles es juhtartas bekes szimbiozisarol szolnak; ennek
a hosszu korszaknak tanulsagai alapjan itelhetjiik meg azt
a heves tortenelmi mozgatoerot, amit a lovasnomad hatal-
mak es foldmiives civilizaciok beketlen egyiitteseben kepvi-
seltek — objektiv kenyszerbol, a mar emlegetett viszonylagos
vedtelensegiikbol, termeszeti-tortenelmi kiszolgaltatottsaguk-
27
bol kovetkezoen — a foldmiivesek forrasaiban eloszor fel-
tiino. rablo es tamado nomadok.
A lovasnomadok eroszakos fellepesenek a tortenelembe
valo belepes idejen volt gazdasagtorteneti jelentosegii szere-
pe: ekkor a nomadok a gazdasagi tapasztalatok es termekek
kicserelesenek, a tarsadalmi munkamegosztas kikenyszerite-
senek voltak hoditd-rablo eszkozei./A gazdalkodastortenet
kezdeten^hmikor a kozossegek fennmaradasaert vivott kiiz-
delem az dnellatast a tarsadalom leterdekeve tette,Ip noma-
dok gazdasaga termeszetenel fogva egyoldalu volt - a kez-
deti, primitiven komplex, gyiijtdgetd-vadaszo-haziasito fold-
miivelessel szemben —, s igy a gazdag es termelo sztyeppei
lovasnomadokat, akik onmagukat mindenkeppen eltarthat-
tak volna, kapcsolatkeresesre, fegyveres csereakciokra es
adoztato piackeresesre sarkalltajpV^ is elofordult, hogy jobb
hijan — sziikos kdriilmenyek^dzdtt -, vagy a tortencti
gyakorlat kenyelmes es mechanikus ervenyesitc-sc soran, csu-
pan fegyveriikbol-hiriikbol cf|ek, s rcndszcrcs rablassal „adoz-
tattak” meg szomszedaikat&de meg ilyenkor is legala bb ra-
kenyszeritettek a foldmiiveseket ennck a tobblctnek az elo-
allitasara. Ez nemcsak a foldmuves termekek tobbletterme-
leset jelentette, sot, rendszerint nem is lorekcny-romlckony
elelmiszerekre vonatkozott,luineKjri]iindenekel6tt a tnunka-
igenyes fenyuzesi cikkekre./Azaz: a tamado-sarcolo noma-
dok a foldmiivesek kezmuVeseire is ipari meretii tobblet-
munkat kenyszeritettek/a „nomad divat” bizanci es mas
nyugati utanzoitol es iranyitoitol a kinai udvar csaszari
selyemszovo miihelyeig. S aztan a kicsalt, megvasarolt, ki-
kenyszeritett vagy elrabolt termekeket maguk adtak tovabb,
a szokasos sokarcu cserekapcsolat kiilonfele modjain, konti-
nenseken ativelo, fegyverrel is tamogatott kereskedelmi es
diplomaciai kapcsolat soran. Ezt a bonyolult, sokiranyu es
helyenkent-koronkent nagyon is kiilonbozo folyamatot csak
28
a кiilonfele forrasok koriiltekinto es szembesitett vallomasai-
bol derithetjiik ki, a forras szerzojenek szandekatol fiiggetle-
niil. panaszos kronikakbol es dicsekvo nomad hosenekekbol,
es gyakran ezek ellenere; de ez a legfaradsagosabb es leg-
kevesbe latvanyos, szoveggel viaskodo es szoveg rndge pil-
lanto rnultertelmezes — minden ertelmezes („filologia”) veg-
celja - egyediil alkalmas a torteneti ervenyii nomad tortene-
lemjiarom-negy evezredenek ertekelesere.
jA nomad gazdasag mindenkori szerepet, jelleget es jelen-
toseget tehat rajta kiviil allo korulmenyek hatarozzak meg:
a foldmiiveles korai fejlodesenek, a civilizaciosziiletes „fold-
hozragadt” kezdeteinek idejen a nomadok termeszetesen,
gazdasaguk termeszetebol fakadoan rendszeres elmozdulas-
ra kenyszeriilnek. p letelepedes korszakaban ok a mozgeko-
nyak, a vedekezve bezarkozas civilizatorikus torekveseivel
szemben nem ismernek sajat es idegen hatart; s amikor a
foldmiivesek foldfoglalasa a letelepedessel veglegesse valik,
a ,,varosforradalom"-mal elfoglalt foldmiivesek kozott tud-
nak is, hajlandok is kozvetiteni — termekeket, termelesi ta-
pasztalatokat es ismereteket —, a fentiek ertelmeben vallalva
vagy kikenyszeritve a kereskedelem vagy termekvandorlas
mas formait is, gyakran szandekukon kiviil vagy eppen szan-
dekaik ellenere is. Fegyveres fenyegetesiik vagy pusztitasuk
vegveszelybe sodorhatja a vedekezesre kepteleneket, szerve-
zetileg megerositi vagy technikai-haditechnikai fejlodesre sar-
kallja a fejlodokepeseket, es cserere kenyszeriti a tobblet-
termelesre kepeseket. A nomadok hadai interkontinentalis j
osszekotok a tortenelmi elorelepesiik soran eppen elszigete-
lodo tarsadalmak kozott, es eroszakos katalizatorai olyan
tortenelmi-gazdasagtorteneti folyamatoknak, amelyek — az
uj intezmenyes keretek, kereskedelem, diplomacia, hircsere,
kozlekedes bekes es korszeru formainak kialakitasa reven —
fokozatosan feleslegesse teszik a kpzvetitesnek ezeket a habo-
29
rus veszelyekkel jaro formait, s igy vegiil magat a nomad
letformat is.
^Czart kiilso keretek hianya, azaz a nomad eletforma tor-
teneti elonyokkel jaro kiilso formaja mar akkor is komoly
tarsadalmi veszelyt hordozott magaban, amikor meg a noma-
dok diadalainak egyik osszetevoje gyanant kell ertekelniink;
a letelepiiltekkel szemben ugyanis uokjektiv hatranyt jelentett
a kozvetleniil teriileti jellegii szervezeti formak hianya vagy
gyengesege. Ezt vedte ki torteneti koruk kezdeteitol fogva,
mindmaig eleven erovel, a nomad tarsadalomszervezet, saja-
tosan szoros kotelekeivel es jellegzetes formairaM’ Kczdetbcn
maga a letfeltetelle valt torteneti erofeszites, a kozossegszer-
vezes bizonyult maradando es megkiilonbozteto vivmany-
nak. A kozosen elfoglalhato-vedheto-megszallhato fold, s
azon is a kezdo fokon oszthatatlan legelo teremtett gazda-
sagi, azaz termeszetes es mindig megiijulo alapzatot az elet-
forma rendszeres kozossegi megnyilvanukisai es a nomad elet
alapvetoen kozossegi formai szamara.^A ko/vetlen teriileti
(lokalis) kotottseg hianya vagy lazasaga kovetkezteben azon-
ban ezek a kozossegi kotelekek nomad kdriilmcnyek kozott
sohasem mukodhettek olyan zavartalanul, hogy nc szorullak
volna megerositesre, lakar tudatosan, memorizalhato-tanul-
hato, folklorjelleguiormaban is, es sohasem bizonyultak
annyira termeszetadta letfelteteleknek, hogy ne modosulhat-
tak volna a hatarai (racionalis-gazdasagos mertekig, a torzsi
teriilet meg fenntarthato keretein beliil stb.).|ffzertj vagyis
mivel a nomad gazdasag jdflegzetessegeivel magyarazhato a
torteneti sziiksege, eppen ^a nomadok tortenctchcz kotheto
a fiktiv rokonsag, azaz a nemzetseg mint tarsadalomszerve-
zeti egyseg letrejottel es — a hoditasra, azaz rendszeres, koz-
vetlen erintkezes m'egteremtesere mindig kepcs lovasnoma-
doknal —az exogam nemzetsegek lancolata mint tarsadalmi
szervezo его.
30
i\A nemzetseg — a nomad-foldmuves szembenallas legalabb
neolit kori fokan: az apasagi, patriarchalis nemzetseg — azert
jatszhatott olyan sajatos szerepet a sztyeppen (es „кбгпуё-
ken”), mert-a-term^szetadtsotermeszetes verrokonsagi kote-
leken alapszik, s azert valhatott alkalmankent politikai te-
nyezove, mert erositesenek allando sziiksege hagyomannyal
szentesitette benne a fiktiv mozzanatokat, az aktiv tarsada-
lomszervezkedes kiilonfele arcil es alarcu elemeit. A hodito
vezer peldaul a meghoditott, hodolo vagy csatlakozptt ko-
zossegnek automatikusan ,,nemzetsegfo”-jeve valik/| a kd-
zossegiiktol elszakadtakat pedig valamilyen modon sajat
kozossegehez csatolja, s ha maskent nem, az exogamia gya-
korlataval ennek termeszetes alapot is teremt. Elszigetelt
kozossegparok masutt is ismeretes „kolcson-hazassagi” szoka-
sanal joval nagyobb horderejii az exogamia tobb evezredes
tarsadalmi gyakorlata eppen a helyvaltoztatasra felkesziilt
nomad kozossegeknel, amelyek uj meg uj rokonsag reven
szervezhetnek meg egy videket vagy illeszkedhetnek be egy uj
tarsadalomba, a termeszetes kohezio modelljevel es gyakor-
lasaval jarulva hozza minden egykorii tarsadalom megszer-
vezesehez. Az eletforma viragkoraban, a neolit forradalomtol
az arutermelesig terjedo iddben — amikor ugyanis az emlitett
gazdasagi osszekoto es kata izalo szerep kellokeppen indo-
kolta a lovasnomad eletforma viragzasat — ezert lehetett
jelentos szervezoero a hodito nomadok tarsadalomszerveze-
te, sajat birodalmaikon kivul is: az azsiai birodalmak tronjan
egyfelol, de masfelol meg az antik —kora feudalis allam-
fos^talodas idejen is.
nomad gazdasag („torzs”: vedheto korzetu teriilet, le-
gelok-szallasteriiletek egyiittesevel) nernzetsegi szervezete ab-
ban a tortenelmi korszakban erosoddtt meg, amikor a fold-
mfivesek eppen tarsadalmuk helyhez kotesevel, a miivelheto
foldek benepesitesevel, a nepesseg celszeru koncentralasaval,
31
azaz a „varosforradalom^-kent is emlegetett telepiilesszerve-
zes sokfele feladataval voltak elfoglalvai killonbozo eredetu
mgpessegelemek szervetlen egyutteseinCK megszervezesevel.
[Az uj, nagyobb es allando intezrnenyes keretek crvenyesite-
sehez nemcsak nem volt sziikseg a termeszetes kozossegekre,
hanem ezek, ha eppen megvoltak, a patriarchalis ellenallas
bazisakent inkabb zavartak a kozpontosito egysegtorekve-
seket. Legfeljebb a termeszetadta-termeszetes, versegi-rokon-
sagi kozossegformak maradhattak elevenek, amelyek tagit-
hato formajukban is kepK-kcnycn illeszkednek, a hivatali
keretek kivanalmai szerintjyK kezdeti foldmiives tarsadalmak
kozossegi szerkezetenek'w3<alis-formalis fejlodesi fazisaban,
a tarsadalom elbiirokratizalodasa idejen a nomad nemzetsegi
szervezet orizte azt a kozossegi format, amely aktiv es fiktiv
formajaban is meg tudta orizni lenyegeben termeszetes kozos-
segjelleget.	/
kjfc Ugyanekkor es hasonlo okokbol kicsinyfoJfzart („bornirt”)
(foldmiives kozossegekkel szemben a ijcmzetsegi-lor/si szerve-
zet egysegei nyiltak tudtak maradny A letelepiiltck tcrmo-
foldhoz kotott kozdssegei es fallal megerositett „orszagai”
vagy ,,orszag”-kozpontjai, egeszen a poliszig, kizaro kozos-
segek, vivmanyaikra feltekenyen vigyazva, korlato/ott bcfo-
gadokepesseggel es -keszseggel (s a meretndvekcdcs gyakran
minosegileg uj helyzetet es szervezetet teremt). Ekozben
azonban «r-nemad-nagyallattartas viragkori, azaz._4crmesze-
tes” torzsi kozossege es ennek nemzetsegszervezete bezaro„
azaz tobbnyire nyitott: befogadja mindazoLaC akik az elet-
format elfogacljak (s legfeljebb a teriilethez mert tiilnepesedes
indit uj nepmozgalmat, es az teremt uj helyzetet, ha „cifogy”
aloluk a sztyeppeUS mig a nomad tarsadalomszervezet kohe-
zioja hasznos funkeiokat tolthet be a meghoditott teriileten
— lazit az idovel ott is akadalyt jelento, tulsagosan szuk
hatarokon, osszekoti az elszigetelt egysegeket stb. , az
32
ellenkezo iranyu folyamatban, amikor a nomadok akarjak
„eltanulni” az adminisztracio biirokratikus eszkozeit, azt
vesztik el — a dzsingiszida birodalomban es drokoseinel —,
aminek korabbi sikereiket koszonhettek: tarsadalmuk moz-
gekonyan termeszetes szerkezetet. Nem veletlen, hogy a
,,tanulas”-nak ez a vegzetes foka is csak abban a korszak-
ban jellemzi a sztyeppe urait, amikor a kereskedoutak s a
nemzetkozi gazdasagi-kulturalis erintkezes mas utjai-modjai
mar elkeriilik a sztyeppet; de meg ekkoriban sem tagadhato
az a ketes es meg tanulmanyozasra varo szerepiik, hogy az
eltanult keleti, peldaul kinai birodalomszervezesi modszere-
ket kozvetitik a sztyeppe mas tajaira es szomszedsagara.
Forrasainkbarjanomad szervezet nyiltsaga abban is meg-
mutatkozik, hogy nehezen megragadhato a nagysaga, lelek-
szama, teriileti kiterjedtsege stb. Ha egy hiradas megjeloli
az egyik nomad hodito nevevel emlegetett teriiletet (a kinai
forrasokban: ,,orszag”-ot), korantsem lehetiink biztosak ben-
ne, hogy egy mas nevu nepesseget nem tesz-e ugyanerre a
teriiletre, ennek valamely tajegysegere; s egy-egy gyujtogeto
erdei kozosseg meg nehany kereskedovaros vagy akar fold-
muves „orszag” is beken adozhat egy nomad torzs foldjen.
S meglehet, hogy a nagyobb politikai keret egy-egy szeletet
illeti mas, uj newel a forras es informatora; vagy hogy
ugyanarrol a nepessegrol van szo, csak eppen mar uj nemzet-
seg vette at a vezeto szerepet, vagy uj nemzetsegforol neveztek
el egy kozdsseget. Az esemenyekben szereplo vezerek neve
tobbnyire kozossegiikkel egyiitt ertendmnogy valamikeppen
meg ne tevessze a kutatot a kronikashamisitas: a torteneti
folyamatok helyhez, idohoz-szemelyhez kotese, egyszeri es
egyszerfisito forrashiradasokban; es hogy raismerjimk ugyan-
azokra a torteneti folyamatokra, mozzanatokra es motivu-
mokra, amelyek esetleg mar egy mas nev es datum alatt sze-
repelnek egy kovetkezo feljegyzesben. S mi nt hogy a-ternre^
3 Tokei
33
szetes kozosseg allando vagy rendszeres szemelyes kapcsolat
reven kozvetlenul szamon tartja magat| onszervezo fikcioja
pedig — kozossegi emlekezet, szajhagyomany formaban stb.
— mindenkori kozkincs (legfeljebb a hagyomany eloadas-
modbeli elteresei szerint „mfivesz- kozdnseg” munkameg-
osztasaval),“ sajat irott emleket se mindig hagytak hatra.
Viszonylag keson tamadt szuksegiik arra, hogy irassal, kd-
von-papiron kdssek ossze, ami szetszakadni kesziil, vagy
hogy holt kore-femre bizzak a kozosseg eleven cm lek cl, uj
generaciokban megelevenedo hagyomanyatjigy hosszu sza-
zadokig csak azokra az idegen tollbdl-ecsefool szarmazo fel-
jegyzesekre vagyunk utalva, amelyek ismeretlen nevekkel ta-
goljak azonosithatatlan reszekre az egyetlen fegyveres hata-
lom uralta sztyeppet, es egyetlen ,,orszag”-kent regisztraljak
a nemzetsegi szervezet teremtette nyelvi-kulturalis-etnikai cgy-
segesiilesi folyamat kiilonfele fazisait is.
S| A nemzetsegi-tdrzsi szervezet, mint a nomad Iclforma min-
den lenyeges jelensege, ketarcii tortenelmi vivmany: a s/fcra
minden elerheto javat es jogat, szerzett es szokasjog adta
lehetoseget biztositja a (termeszetes, kismerctij) kozosseg
minden tagja szamara, de minden mas kozdsscggel szemben
is mindenekelott a sajat kozossege szamara; crositi a kozos-
segi jelleget a sajat kozdssegeben, de megkuldnbozteli es el is
kiiloniti еие/ Sajat tdrzseben-nemzetscgeben annak a szinte
egyenldsito'Kozossegi jellegnek a megteremtoje. amelyet
legmagasabb, antik koriilmenyek kozott megvaldsult-stabi-
lizalt formajarbl — demokratikusnak szoktak nevczni, mig
mas vagy nagyobb kozosseg ellencben az elkitliinules bazisa.
Birodalmi keretek kozott pedig ez a szeparatizmusra valo
hajlam a politikai integracio, nyelvi-etnikai egysegesiiles aka-
dalya, hiszen/nmel erosebb a nomad hodito, annal erosebb
nemzetsegi szervezete isl A birodalomban talalhato kozos-
segek, mivel kozossegbnkent adoznak, harcolnak stb., szinten
34
batran megorizhetik kozossegi kiilonallasukat; s mar csak
kiilonbozo eredetiik folytan is mas es mas a szerepiik-
rangjuk, tarsadalmi helyzetiik egy birodalom keretein beliil.
Belso demokracia a hoditok kivaltsagos kozossegen beliil,
valamint birodalmi szegmentarizmus es kozossegek szerinti
hierarchia jelzi a nomad szervezet egyazon tortenelmi gyoke-
rii, ketfele kovetkezmenyet. Ezek osszefiiggenek, de vegso
soron kizarjak egymast: a hoditok kozossegenek demokra-
ciajat ugyanazok a fegyverek teremtik meg, amelyek a hodi-
tas reven a kiilonbozo foku-rneretii kozossegek kozti hierar-
chiahoz vezetnek, s a hoditok kivaltsagainak megorzesere
a hierarchia kiilonbozo modozatait-formait hivjak elctre.
A demokratizmus altalanos, tarsadalmi („orszagos”) elter-
jesztesehez le kellene mondaniuk a hodito szereprol, ami a
birodalmi keretek osszeomlasahoz vezetne a sztyeppen; a
„katonai demokracia”-kent extrapolalhato tarsadalommo-
dell tehat csak utopia lehet mindaddig, amig egy masik,
szilard alapzatu gazdasag letformaja, intezmenyrendszere es
civilizalo tortenelmi kornyezete nem vedi meg mind a kiilso
tamadastol, mind a kenyszerii, letsziikseglette valt haborii es
hoditas „civilizalo”, de a hoditot iijra meg ujra „barbar”
szerepre es koriilmenyekre karhoztato gyakorlatatol.
Az antik foldmiives varosallamokban idealis, azaz bekcs
formaban szerezhettek ervenyt ennek a szervezeti formanak;
a valdban katonaidemokracia a sztyeppei nomad birodalmak
hoditoinal mindig a kivaltsagorzo hierarchiarendszer kere-
tein beliil miikodik. Mindenekelott az egyes nemzetsegen
beliil biztositja a hagyomany diktalta rendet egy rokonsagi
rendszerii, de aktivan („fiktiven”) is modosithato patriar-
chalis hierarchia. Az egyes nomad kozossegeket „termesze-
tes” vezetoi kepviselik mas kozossegekkel, egy nomad biro-
dalom mas elemeivel-szegmentjeivel szemben; ekkor a torzsek
vagy mas, szintiigy torzsek gyanant adoztatott kozossegek
3*
35
hierarchiaja bcfolyasolja az egyes kozossegek patriarchalis
arisztokraciajanak egymashoz fuzodb kapcsolatait is. Bo-
nyolitja a kepet, hogy egy ido miiltan — a lelekszam nove-
kedesevel stb. - -/mindegyik kozossegben eldfordulhatnak a
patriarchalis szervczet hagyomanyos funkcioit meghalado fela-
datok, s ez tisztsegviselokkel toldja meg a nemzetseg (stb.)
vezetoinek sorat, gyakran megkeriilve vagy keresztezve a
szokasjog szabta hierarchiat. Ez a rang- es cimbovules min-
denekeldtt a katonai funkciokra vonatkozik, amelyek jelen-
tosege birodalmi szempontbol meg fontosabb is lehet, mint a
hagyomanyos vezerfeladatok, s az uj rangot megerositheti a
hodito elismerese, „kinevezese”. S vegiil kiildhet vezereket,
„tisztsegviseloket” a hodito is, a maga kozdssegenek tagjai
koziil vagy szovetsegesekbol, csaladqstol es az eleven-e^pgam
nemzetsegi szervezet kepviseldikentj nemzetsc'galapitdul. Az
igy „felosztott” birodalom reszeinek' viszonyat, patriarchalis
es „hivatalos” hierarchia egymassal szemben is mukodo
egyiitteset most mar az is befolyasolja, hogy milyen rangu es
rokoni kapcsolatii (felesegii, asszonyagi rokonsagu) vczctok
„osztalyresze” a kerdeses teriilet es kozosseg. S a forrasokbol
neha alig-alig kiderithetd, hogy egy-egy vezer melyik kozos-
segbol ered, nemzetsege-rokonsaga milyen nepesseghez-etni-
kumhoz koti, meddig idegen, a birodalom ,,hivatalnoka”-e
vagy a „kormanyzott” kozosseggel atyafisagra lepett, nagy
hatalmii nemzetsegfd stb. Minthogy pedig az emlegetett
tortenelmi szemelyisegeknek rendszerint van cime-rangja,
csupa „vezer” a sztyeppe nepe, s a patriarchalis demokracia
jeleit komoly gond helyesen erteni s ertelmezni, mcg ha a
csupa-vezer nomadokrol azt is allitjak peldaul a kinaiak,
hogy nem ismerik a tarsadalmi ,,illem”-et es a hierarchia
,,szertartas”-rendjet.
Kiilonosen eros demokratikus szervezetet a legerosebb, a
hodito lovasnomad torzs vagy torzsek nemzetsegei alakit-
36
hattak ki; ezt ugyan a vezernemzetseg(ek)en beliil ohatatlanul
tagolta-szinezte a nemzetseg sajat, patriarchalis hierarchiaja,
de teljes egyenloseget vivhattak ki az alattvald kozossegek kel
szemben gyakorolhato kivaltsagok teren. Ez a kivaltsagos
kozosseg, amely igy termeszetes-nomad jelleget megorizve
valhatott egyben politikai testiilette is, viszonylagos nyitott-
sagaval is a nomad letforma lehetosegeit valositotta meg; a
„vezernemzet” bdviilescnek azonban termeszetes hatart sza-
bott a letfeltetelek kimeriilese — a sztyeppei eroviszonyok
megvaltozasaval —, hogy aztan ujrakezdje tortenetet, a meg-
valtpzott politikai-gazdasagi felteteleknek megfeleloen.
jAzoknak a hodito kozossegeknek, amelyeknek sikerillt szer-
vezeti formajukat idcgenben, a foldmuves alapzatii civili-
zaciok megszervezesevel megorokiteni — az antik fazist elert
videkeken a demokratikus oldalat, „azsiai” regiokban pedig
a patriarchalis (es a tronon; despotikus) jelleget —, eletfor-
majuk feladasaval kellett fizetniiik azert, hogy belephettek a
tortenelembe. A sztyeppen, nomad koriilmenyek kozott szer-
vezett birodalmak vezerkozdssegei azonban, hagyomanyaik
es hagyomanyos letformajuk orzesere torekedve, a patriar-
chalis demokratizmus (es kovetkezmenyei, kiilsosegei stb.)
elterjesztesere is kenytelenek voltak a birodalmi meretii hierar-
chiarendszer intezmenyes megmerevitesevel kiserletezni, pel-
daul a mongol birodalomban. Mivel pedig a kiilonbozo gaz-
dasagii kozossegeket nem artott fegyverrel is osztokelni az
uj szervezeti keretek elfogadasara, ez a csaknem allami egy-
segrejutott szervezet kenytelen volt kiilsoleg-belsoleg fegyve-
rekre epiilni. S noha mindez valoban hasonlit egy azsiai
birodalom kereteire — azza is valna, ha foldmuves alattvaloi
keriilnenek tulsulyra —, tovabbi perspektivait ismet kiilso
feltetelek szabjak meg: az a vilagtortenelmi fejlodes, amely
vegleg tullep rajta s azon a korszakon, amikor a nomadoknak
meghatarozoan aktiv tortenelmi szerepiik volt.
37
Ezutan a nomad letforma ketarcu jelensegei sorra az egy-
ertelmuen hatranyos oldalukat kezdik mutatni. A hajdan
technikai ujitasnak szamito vasfegyver — a leghatekonyabb
„munkaeszkoz” — ezutan a novekvo merteku pusztitas
eszkoze; a harci kesziiltseget jelento eletmod s a kozosseg
„demokratikus” fegyverhasznalata mindenki altal meg-
szerezheto, egyszemelyes fegyverekkel —idovel alulmaradt a
technikailag-szervezetileg „civilizaltabb” foldmuveshadakkal
szemben. A hadakozas es mozgekonysag egyarant a kozos-
segek biologiai letet veszelyeztette; az aktivitas, a hajdani
sarcolva „termelteto” hadiallapot puszta rablassa, elosko-
dcsse fajult; s a nyitottsag hattere, a nomad gazdasag, sziik
hatarok koze es gazdasagi zsakutcaba jutva, mero Ictbizony-
talansag kerete gyanant vegetal, amig vegso formainak is
hatart szab a modern gazdasag terjeszkedese.
A tortenelem uj, torteneti szempontu kutatasanak kellett
kellene — ez utobbi fazis mogc hatolva, arnyaltan es
koriiltckintoen feltarni mindezeket az elso latasra spccifiku-
san nomadnak latszo problemakat, amclycknek az a legfobb
jellegzetessege, hogy legfeljebb kiindulaskor vagy jclcntek-
telen reszlet eseten targyalhatok elszigctelten.
A nomadok tortenelmileg tevekcny es jclentekeny korsza-
kanak alapjan termeszetesebb szinben tiinnek fel a kronikak
sotet panaszai is, es sokszimi tortenelmi szereplesiik alapjan
hitelesebb kepet festhetiink hajdan valoban szines vilagukrol.
A tenneszetnek kozvetleniil kiszolgaltatolt nomad allattarto
eletforma torteneti es folkloremlekeiben ember es tcrmcszet,
tarsadalom es kornyezet termeszetes, a mainal termeszete-
sebb kapcsolatat is ertekelhetjiik; ezt a kapcsolalot, melyet
gyengitettek a civilizaciofalak, az iparosodas helyhez kotott
sziirkesegeben mar tudatosan is hianyolhatjuk. Alighanem ez
a hianyerzet is szerepet jatszik az ujabb idok nomadkutata-
sainak fellendiileseben: a „boldog vadember” hamis illiizio-
38
janak egyik tiinete gyanant; ennek a melyen azonban nosz-
talgia rejlik valodi torteneti ertekek titan is. Sajnos, kevesbe
vonjak le a korszerii tanulsagokat a nomad letforma torteneti
vetsegebol, a fegyveres „gazdasag” es gazdagodas, a minden-
napos haboril es szervezeti militarizalas gyakorlatanak vesze-
lyeibol es perspektivaibol, vagyis legalabbis — perspek-
tivatlansagabol.
•|fionfoglal6 oseink nomad multja nalunk regota termesze-
tes talajt biztosit a nomadok kutatasa szamar^hz a hataron
innen, hatarokon till kalandozd dolgozat is ezt a hagyomanyt
kivanja erositeni, „Arpad nemzete”-nek hagyomanyos, tor-
tenelmileg megalapozott nyitottsagara epitve: azoknak a
hont alapitoknak a peldajara, akik — mint Istvan kiraly
szajaba adja az Imre fiahoz irt Intelem — rendeletkent
hagytak rank intelmiiket az uj dolgok megismereserol s „А
vendegek befogadasarol... ” Barmelyik nyugati szerzetes
kezet is gyanitjuk az Intelmek leirasaban, „tiirelmes” es ket
Istennel is diplomaciai kapcsolatban allo oseink, Geza feje-
delem es utodai politikai-kulturalis nyitottsagara vail: „Mert
amikent kiilonb-kiilonb tajakrol es tartomanyokbol jonnek a
vendegek, ugy kiilonb-kiilonb nyelvet es szokast, kiilonb-
kiilonb peldat es fegyvert hoznak magukkal, s mindez az
orszagot disziti. az udvar fenyet emeli, s a kiilfoldiekct a
poffeszkedestol elrettenti. Mert az egynyelvii es egyszokasil
orszag gyenge es esendo.” (VI.: Kurcz Agnes ford., Magveto,
Bp. 1982, 17.)
A sok nyelv es szokas azonban, a tortenelem es tudomany-
tortenet kovetkezo, targynal-szakmaban megtelepedo (,,meg-
rogzott”) fazisaban, legalabbis elvalaszt. A babeli veszelye-
ket elkeriilendo — kiralyi udvarokban es tudomanyos ber-
kekben egyarant — mindenekelott egymas nyelvet kellene
pontosan erteniink; hiszen semleges („objektiv”) kozles nines,
mert a kimondott vagy leirt szo, terminologiai okokbol,
39
egyben minosit is, es felre is vezethet. S minden tudomanyos
tanacskozasnak egyik celja eppen az, hogy megkisereljunk,
megtanuljunk egy nyelven beszelni, hogy alkalomadtan atjut-
hassunk vagy legalabb atlathassunk a fejlodest is akadalyozo,
mesterseges hatarokon, es minden iranyban zavartalan kiki-
tas nyiljek a tortcnelmi osszefiiggesek tavlatai fele.*
* Ez a sokszorositasban elozetesen szetkiildott, vitaindito osszefoglalas
nem ismetli meg a szerzo korabbi munkaiban foglaltakat. Abban a rcmeny-
ben szoritkozott a kerdesek puszta vazlatara vagy utalasszeru emlitcsere is,
hogy ezek az irasai konnyen hozzaferhetok: A nomad tarsadalmak gazdasagi
es tarsadalmi szerkezeterol (az Ostarsadalom es azsiai termelesi mod cimu
kotetben, szerk. Тбкы F_, Elvek es utak, Magveto, Bp. 1976, 91 140;
masodik, bov. kiad.r 1982, 189—248); Nomadok es kercskedok Kina
hatarain (Korosi Csoma Kiskonyvtar 16, Akademiai Kiado, Bp. 1979).
40
Ecsedy Ildiko
Az eurazsiai lovasnomadok vilaga
mint a foldmiives kozossegek „tortenelmi kornyezete”
Elozo irasomban azokat a problemakat kisereltem meg fel-
vazolni, amelyekkel kutatas kozben kell megktizdeniuk a
kiilonfele forrasok feltaroinak, ha vilagtortenelmi tavlatai-
ban akarjak megismerni a nomad gazdasag es tarsadalom
tortenetet. Ekozben, minthogy a nomadok aktiv, kozvetito
es katalizalo szerepere igyekeztem osszepontositani es korla-
tozni a figyelmet, mindenekelott a nomad allattartok gazda-
saganak es tarsadalmanak nyitottsagat hangsulyoztarn (s egyes
olvasok velemenye szerint: tul is hangsulyoztarn). Ebbol a
viszonylagos, potencialis nyitottsagbol, azaz: a nomad ko-
zossegeknek a foldmuvesek korai kozossegeinel es az archai-
kus civilizacioknal mindenesetre kevesbe zart es zarhato
tarsadalmi-gazdasagi rendjebol vezettem le a kiilonfele, vegso
elemzesben pozitiv, a haladas iranyaba eso vagy ez iranyban
mozdulo es mozdito szereplesiiket. Mozgekonysaguk ugyan-
is tortenelmi mozgatoerot is kepviselt, legalabbis lovasnomad
korszakukban es Eurazsia kapitalizmust megelozo korsza-
kaban, azaz a neolit forradalomtol az arutermelesig. Nyitott-
sagukat a kiszolgaltatottsag egyik oldalanak latom, torte-
neti ertelemben legalabbis: szereplesiik jelleget es horderejet
ugyanis a neolit kor „masik” gazdasaganak aktualis fejlett-
sege, vagyis a nomadokkal kapcsolatos, veliik szemben allo
foldmuves gazdasag es tarsadalom termelesi-politikai szintje
41
szabja megiA nomad hadak a vcdekezni gyenget elpusztitjak,
az eroset vedelmenek megszervezesere kesztetik; az egyiket
kifosztjak, a masikat tobbtermelesre birjakj kereskedelem-
mel is felero rablasaik es fegyveres „kereseik” reven. Europa-
ban a sztyeppe az antik es feudalis viragzas „hatorszaga”,
Azsiaban azonban gyakran a vegveszelyt is jclento, rombold
vagy hodito ellenseg.
Mostani megjegyzeseim kiegeszitesiil is szolgalnak a no-
madok torteneti szereplesenek vazlatahoz. Arra a latszolag
clienteles, eppensegggl „zaro” szervezeti mozzanatra vonat-
koznak, amelynelea kiszolgaltatott-nyitott nomad tarsada-
lom osszetartozasat es fennmaradasat is koszonhette: a kozos-
segi kotelekek erejere, a kontinensnyi teriileten szaguldozd
harcosok es nemzetsegi szallasaik nepenek rugalmas es ele-
ven kozossegere, amely iij meg uj birodalmi keretek onallo
resze maradt a kozosen vedendo-hoditando legeld es szallas
nemzetisegi-torzsi bazisanjAz itt nemzetsegcnkent, nagycsa-
ladi csoportonkent „kijeTolt teriilet” birtoklasat a kinai for-
rasok ugyanazzal a terminussal jelzik (fen ti), mint a leg-
osibb kinai kozossegi hagyomany, a ,,csatornaf61d”-rendszeru,
neolit kori es „forradalmi” telepiilesszervezet (cing-t'ien)
foldviszonyait: az egyenlosito elosztas (es ujrafelosztas), kd-
zos munka es vegletes kozossegi jelleg utopisztikus kovete-
leset, „lazito” emleket. Az utopia torteneti valdsagmagja, a
foldmuveseknek ez a — Marx terminusa szerint — „lokalizalt
mikrokozmosz’’-а,1 vedtelen es vedhetetlen, de megszervezett
es ellendrizhetd-adoztathatd ,,kisvilag”-a akkor valt a feje-
delmi ,,erod”-ok es az erodkozpont csiicsu kinai orszagocs-
kak piramisanak falukozossegi bazisava, amikor az antik 1
1 K. Marx, Level V. I. Zaszulicshoz. Elso fogalmazvany: MEM 19,264 -
266.
42
Gorogorszag foldjen a theszeuszi „osszekoltozes”, az antik-
vitas uj kozossegeinek megszervezcse volt az idoszerii, tor-
tenelemkezdo feladat. S ebben a tavlatban az ujkokori tortc-
neti folyamatok osszehasonlitasa nemcsak a nomadok ,,nyu-
gati” es „keleti” szerepenek eltereseire vethet fenyt, hanem az
elmeleti igenyii okortorteneti-kutatas szamara is tanulsaggal
szolgalhat. Kutatasaimban — A kinai allam kezdeteiroX —
legalabbis tanulsagosnak bizonyult az antikvitas tortenelmi
felteteleinek es perspektivainak, „parhuzamos” kiilonbse-
geinek szambavetele, s ez az „osszehasonlito” vizsgalat a regi
mediterraneum kutatoi szamara sem haszontalan. A lovas-
nomadok sztyeppeje ugyanis a „torteneti kornyezet” lenyeges
mozzanataival jarulhatott hozza az antik foldmuves kozos-
segek fejlodesehez.
Csak a gondolatmenet teljessege erdekeben emlitendo az a
kozismert koriilmeny, hogy a marxizmus klasszikusai vildg-
tortenelmi perspektivaiban vizsgaltak az osi foldmuvelo kozos-
segek sorsat, s mindenekelott Marxnak meg az ostorteneti
erdeklodesct is ez hatarozta meg. „А foldmiivelo kozossegek
lenyegehez tartozo kettosseg”-ben is az antikvitas fele elore-
mutato „maganelsajatitas” csirait kereste, ami az eredeti
„kozos tuiajdon es valamennyi abbol fakado tarsadalmi
viszony” elleneben miikddott es fejlodott; es innen ertheto
meg a kovetkeztetese is, hogy tudniillik „ugyanez a kettosseg
idovel a bomlas forrasava valhatik”. Elvben es a primitiv
foldmuves kozosseg tekinteteben szamba veszi az eredeti
kettosseg mindket elemenek tovabbeleset: „Alkati formaja
megengedi a kovetkezo alternativat: vagy a benne foglalt
magantulajdon-elem kerekedik feliil a kollektiv elemen, vagy
emez kerekedik feliil amazon. Minden attol a torteneti kor-
nyezettol fiigg, amely a kozdsseget koriilveszi..de meg a
targyalas sorrendjebol is nyilvanvalo, hogy a „magantulaj-
don-elem” feliilkerekedese foglalkoztatja.
43
A marxi tortenetelmelet rekonstrualasa soran Tokeinel is a
vilagtortenelmi horizont az osszefuggesek kerete. Mint egyik
legutdbbi irasaban olvassuk a marxi koncepcionak errol a
vonatkozasarol: „Az »antik« tulajdonforma a wfoldmilveld
kozosseg« alternativajat — kiilonos tortenelmi feltetelek
kozepette — az allami—ntagan kettosseg alapjava tette, utat
nyitva ezzel a sajatosan eurdpai fej lodes szamara, amelynek
soran persze az antikvitasban tulsulyra jut a fold magantu-
lajdona, hogy a kozepkorban aztan abszolut egyeduralomra
jusson.” A „foldmuvelo kozossegek”-rol sokszor idezett
Marx-leveleket ugyanitt igyjellemzi: „Az 1881-es fogalmaz-
vanyok latoszoge... ostorteneti (s igy legfeljebb az archaikus
alakulat formainak bomlastortenete erdekli).”2
Termeszetesen tovabbra is vitathatatlannak kell tartanunk
a vilagtorteneti tavlat elsodleges, alapjaban veve es vegso
elemzesben donto koriilmenyet, nemcsak az elmeleti kutatas-
ban, hanem a torteneti reszletek vegsd megitelesenel is. Az e
kerdessel kapcsolatos vitak alighanem onnan erednek, hogy
bizonyos kutatasok, sot egesz hagyomanyos diszciplinak meg-
maradnak — annak rendje es modja szerint — egy sajatos
korszak es teriilet kereteben; s ha ez tortenetesen mcgfer az
„ostortenet” szferahatarain beliil, akkor nem is cgykdnnyen
mutathatok ki rajta a vilagtorteneti osszefiiggesek a kerdeses
kor es hely forrasaibol, a leglelkiismeretesebb forraskutatas-
sal sem (vagy legfeljebb a megfelelo igennyel, kello lelemeny-
nyel — es sok szerencsevel). Ahol azonban a vizsgalt kor-
szakban nem nyilik ter a „sajatosan eurdpai fejlddes sza-
mara”, ahol a kerdeses „archaikus alakulat” nem „bomlik
fel” veglegesen es tortenelmi ertelemben, minden esemeny-
torteneti viszontagsag ellenere sem, ott hiaba is keresnenk
2 Tokei Ferenc, Marxizmus es orientalisztika. (Ostarsadalom es azsiai
termelesi mod): MTA I. Oszt. Kozl. XXIX (1974): 1^1 sz. 61 63.
44
valami „elvi”, helytol-idotol-perspektivatol fiiggetlen krite-
riumot arra, hogy a „maganelemek” milyen mennyisege sziik-
seges es elegseges a „kozos tulajdon es valamennyi abbol
fakadd tarsadalmi viszony” felbomlasztasahoz (meg ha csu-
pan az antikvitas felemas mertekeben, „felig” is). A „kollek-
tiv” es „maganelemek” esetleg olyan osi es kezdetleges fokon
tartoznak a kerdeses kozosseg lenyegehez, hogy mar csak
azert sem kerekedik feliil benne — latvanyos es konnyen ki-
mutathato formaban — egyik a masikon, mert voltakeppen
ellentetbe sem keriilnek. A kozosseg elementaris ereje lathato
eroszak nelkiil is ervenyesiilhet, s eppen a „magan”-elemek,
magankezdemenyezesek szorulhatnak irasos megerositesre; s
az egyeni ,,tulajdon”-t igazold torekeny cserepek, meg ha
ezrevel tarhatok is fel egy-egy szerencses tortenelmi helyen-
idoben, esetleg csak az utanuk kovetkezo „csend”-del egyiitt
interpretalhatok hi telesen: tudniillik az oket elfedo homok es
elementaris osiseg „perspektivajabol”. S ilyen kutatasi nehez-
segek meg a mediterran okor vilagos feltarasat is megnehezit-
hetik.3 A nehezsegek egy resze talan elharithato, minthogy a
3 Az allaspontok - termeszetesen — az okortudomanyon beliil is
kiilonbozhetnek, ebben a tekintetben is. Ift mindenekelott Hahn Istvan
erdekes fejtegeteseire gondolunk, amelyek a klasszikus okor szeles korii
ismerete es sajat kutatasainak sokoldalii tapasztalatai alapjan taglaljak az
„azsiai termelesi mod” kategoria felhasznalasanak, alkalmazasanak nehez-
segeit az okortudomanyban, peldaul a foldtulajdon formai valtozatossaga-
nak ertekeleserol szolva: „Ahhoz, hogy a kozossegi meghaldrozottsdgu
fiildhirtoklds fogalma hasznalhato es »taglalhato« legyen, elsosorban meg
kellene gondolatban huzni azt a hatarvonalat, amely elvalasztja egymastol a
— mondjuk — «kozvetlen es dominans« kozossegi meghatarozottsagot a
nem-kozvetlen es nem-dominans meghatarozottsagtol. Objektiv, tenyszerii,
szignifikans es ellenorizheto kriteriumok meghatarozasa nelkiil mindig az
marad a helyzet, hogy ugyanazt a foldtulajdon-fajtat egyes kutatok csak
birtoklasnak, masok teljes ertekii foldtulajdonnak fogjak tekinteni.” Hahn
Istvan, Az elmeleti altalanositas es hatarai: Magyar f ilozofiai Szemle XX
(1976), 4 sz., 664.
45
vitak nemely mozzanata felreertesbol fakad; s a megoldas,
vagyis az ellentetek feloldasa talan nem is annyira elmeleti,
mint inkabb szemleleti kerdcs.
Ha ugyanis a kozossegi alapzatbdl az irott forrasok, a szo-
kas es rend szerint, legfeljebb a „kollektiv” elem nagyszabasu,
masodlagos, allami regeneralasat orokitik meg felismerheto
modon — a despotizmus kiilonfele formait, amelyekben mar
nyilvanvald az „azsiai” ut elagazasa a vilagtortenelemetol —,
akkor nem mindig egyszeru megrajzolni a „termeszetes”,
tehat jeldletlen kozossegi alapot, megtalalni a kozossegi es
,,magan”-mozzanatok iranyvaltozasaiban a tortenelmileg meg-
hatarozo jelensegek kriteriumait. Annal kevesbe, mert ezek-
nek az elemeknek, s esetleg az egesz kozossegnek a sorsa nem
is fejtheto ki magabol a kozdssegbol — es a kizardlag ezt a
kozosseget vagy eppen csak egy reszet orzo irott vagy rege-
szeti forrasbol —, hanem vegso soron csakis a „tortenclmi
kornyezet”-tel valo osszefiiggeseben fejtheto meg.
Itt mindenekelott arrol a torteneti kornyezetrol cmleke-
ziink meg, amelyet a nomadok tortenelmi szercplcsc jclentett,
jelenthetett, termeszetesen az antikvitas es altalaban a medi-
terran szfera foldmuves kozossegei szamara is. A vilagtorte-
nelem fo erovonalait, es csak az europai antikvitastol kezdve
talajszintu vektorait vilagosabban megrajzolhatjuk, ha az
,,6storteneti”-archaikus helyi valtozatossag iitkozozonai vagy
csendes szigetecskei folott a kutatas szamara olyan absztrak-
cios szintet is valasztunk a jelensegek meghatarozasara, amely
nemcsak nem esik egybe a vilagtortenelem „sikjaval”. hanem
esetleg csak egy-egy pontjan erintkezik vele, vagy eppen el
sem eri: nevezetesen azt a szintet — egyet vagy tobbet —,
amelyen ezek a jelensegek osszevethetok, s azt a kozos szferat.
amelyen beliil ezek joggal ossze is merhetok. Ilyen viszonyi-
tasi hattcmek, osszekoto szferanak bizonyult az eurazsiai
lovasnomadok vilaga; ez egyarant „tortenelmi kornyezete”
46
az antik varosallamoknak, ahol a kozossegi es maganmoz-
zanatok kettossege „az allami—rnagan kettosseg alapjava”
valt, es a sztyeppevidek tavol-keleti allamalakulatainak, ame-
lyekben mindig a „veszelybe jutott” kozossegi elemek rege-
neralasaval, „azsiai” modon lepett elore a civilizacio, mig
vegiil a kinai csaszarsagnak sikeriilt minden korabbi kezde-
menyezest alavetnie es szilard, legfeljebb „szines” alapzatta
szerveznie.
A hosszunak is velheto gondolatmenet azt probalta erzc-
keltetni, hogy nagyon is erthetok es meltanylandok a ,,kri-
terium”-keresbk gyakorlati-forraskutatoi ketsegei es elvi-
elmeleti erofeszitesei. A konkluzio mar joval rovidebb. E
sorok szerzojet ugyanis mar a sztyeppe multjanak kutatasa-
ban is segitette az a tavlat, amit az osszefuggo eurazsiai
sztyeppevidek vegeinek torteneti kornyezete, a mediterran
„Nyugat” es a kinai Tavol-kelet egybevethetosege jelentett, a
nomad tarsadalomtortenet es forrasainak ertelmezese szem-
pontjabol egyarant. Azutan Kina regmultjanak kutatasaban
segitett a tavlat; ez alkalommal a sztyepperegid tiiloldalanak
tanulsaga a vilagtortenelem perspektivajat kinalta. Most
pedig, a kinai tanulsagok tavlatainak „ostorteneti” szintjen a
kinai civilizacio szuletesenek kdriilmenyei adhatnak uj szem-
pontot a tovabbi es tavolabbi kutatashoz.
A kinai civilizacio sziilofoldjenek sulyos es legfeljebb ko-
zossegi erofeszitessel lekiizdheto okoldgiai nehezsegeit szam-
ba veve, az elmult evek-evtizedek regeszeti eredmenyei alap-
jan is iigy tunik.-Kina nem a kozossegi alapzat osi erejet
tekintve „mas”, mint mas archaikus civilizaciok (bar azoknak
a forrasanyaga es forrasfeltarasa gyakran nem is elegendo
ennek a megitelesehez). Inkabb -— peldaul ehhez a tavol-keleti
szferahoz viszonyitva — a ,,magan”-elemek lehetosegei tekin-
teteben elvezett sajatosan kedvezo koriilmenyeket a Fold-
kozi-tenger partvideke. Az ismert tortenelem kezdeten mar
47
tobb evezred kertmuveleseben es partmenti-szigetkozi csere-
jeben lehetett tapasztalata a mediterraneum lakoinak, s az
„azsiai” videkekkel szemben — ahol a fennmaradasra es a
civilizatorikus vivmanyok megorzesere csak a nagy kozosseg-
nek lehetett eselye — a szelid mediterran tajakon hosszabb
ideig es bekesen eleldegelhetett a foldmuves, esetleg a hodi-
tonak is csak olajaval-boraval szolgalva, apro kertjenek vedo
korlatai kozott. Az annyiszor idillizalt, de ilyenforman vol-
takeppen primitiv termelesi koriilmenyek „forradalmasitasa”
ujra csak kozossegi format igenyelt; csakhogy a mediterra-
neumban a magangazdalkodas tortenelmi gyakorlataval es
mindenkori lehetosegevel a hatterben a letrehozando kozos-
seg mar nemcsak a „kollektiv” elem „azsiai” regeneralasa,
hanem uj tipusii kozosseg is, amely kenytelen mindket ,,ele-
met” legalizalni.
S eppen itt es ekkor, a theszeuszi poliszalapito „egyiivekol-
tozesenek” — synoikismos — mitikus korszakaban kell szam-
ba venniink a lovasnomad „tortenelmi kornyezet” szerepet.
Mig a sztyeppe tulso, keleti vcgen jobbara a civilizacidterem-
tes kozossegi formaival talalkoztak, ezt romboltak, erositet-
tek vagy — meghoditva — egeszeben alavetettek, „nyuga-
ton” abban a korban tiintek fel — az i. e. II. evezred soran —,
amikor az archaikus keretek lazultaval a „maganzo” gazdak-
bol kellett uj kozosseget szervezni. A tulsagosan hosszu
szervezes az osereju es ujjaeledo „kollektiv” mozzanatoknak
kedvezhetett volna — mint az kideriil az archaikus peldak
sokasagabol —, a nomad gazdasag azonban mar neolit kori
szinten is olyan kozdssegteremto erot kepviselt, amely akar
egy csapasra es kozmegegyezessel, azaz objektiv sziiksegbol
teremthetett tarsadalmi egyseget: a kozos es oszthatatlan
— nagyobb allatallomany eseteben, sztyeppei koriilmenyek
kozott ertelmesen fel nem oszthato — legelo\e\. Eloretekintve
a tortenelemben: a kozos legelo — erdo stb. — egeszen az
48
ujkorig nem szunt meg a kozossegek megtestesitojekent is
funkcionalni, meg a feudalizmus magantulajdonos kozosse-
gei koraban sem, s ebben nem az eroszak jatszott szerepet,
hanem az objektiv termelesi sziikseg, valamint a „modell”: a
tortenelmi gyakorlat emleke, legalabb az antikvitas orokse-
gekeppen.
Vegezetiil a tovabbi vizsgalatot a szakertokre bizva, min-
denekelott „dstorteneti" tavlatbol es csak a tovabbi kutatas
szamara szant, szemleleti-munkamodszerbeli tanulsagot sziir-
jiik le. Kina osi tortenete felol tekintve ligy latszik, a medi-
terraneumban nem a „kozossegbomlas” folyamatanak, ha-
nem — ami a „kettoseg” masik oldala — a ,,magan”-szfera
kibontakozasanak megragadasaval haladhat elore a marxista
elmeleti kutatas is. Ekozben azonban — „kitekintve” mas,
archaikusabb regiokba — csak akkor maradunk osszhang-
ban a vilagtbrtenelmi osszefiiggcsek egeszevel, ha a Foldkozi-
tenger kornyeken a ,,magan”-elemek szerencscs es sajatos
megerosodese a kutatok szamara sem az altaldnos osszefug-
geseknek mond ellent — meg ha minden itt irott forras
ezeknek a ,,magan”-elemeknek a legalizalasa, apologiaja stb.
volna is —, hanem fel- es elismerjuk, hogy ez eppen a
tortenelemindito antik fejlodesnek a specifikuma. (Elvegre
„kozossegi” civilizaciokban — peldaul Kinaban — a torte-
netiras: allamt drtenet, s az „egyeni” — csaladi stb. — celzat ii
apologia hivatkozasi alapja legfeljebb egy regibb vagy elo-
kelobb kozosseghez valo tartozas lehet, vagy a kozosseg
megszentelt ,,hagyomany”-a — es igy tovabb.) Es a nomad
gazdasag es tarsadalom tortenetenek megitelesekor ne feled-
kezziink meg arrol sem, hogy a mediterran kertecskek ,,fel-
legvar”-ba koltozo, „osszetelepiilo” uj, antik foldmuves ko-
zossegenek a lovasnomadok sztyeppeje a „tortenelmi kornye-
zete”: kozosen szerzett-vedett-hasznalt legelovel, a nemzetse-
gi-torzsi hagyomany kohezios ,,modell”-jevel, a katonai szer-
4 Tokei
49
vezes aktiv es bekeiddben is eleven gyakorlataval. A gorog
fold foldmiives kozossegei pedig, amelyek — elonyos fold-
rajzi helyzetiik es vasfegyvereik segitsegevel el tudtak
keriilni a nomad hadak eroszakos-rombolo hoditasait, ker-
tecskcik hagyomanyat is meg tudtak vedeni, s igy ok szol-
galtak alkalmas „tortenelmi kdrnyezet”-iil a nomad katonai
szervezet kezdetleges demokratizmusanak, egyenlosit6-„fel-
oszto” (iijra- meg iijraoszto) gyakorlatanak megvalositasara.
S ebben az osszefiiggesben mar erthetove valik — ha a
forrasadatokat meg nem is sikeriilt e tekintetben megszolal-
tani —, hogy miert nevezik magukat a polisz egyiitt lako
foldmiives polgarai „pasztori nepek”-nek minduntalan, s
hogy annyi gazdagsag es vivmany tudataban is miert „pasz-
tori miizsa”-juk dicseri varosuk ,,dus legelo”-jet.
50
Rona-Tas Andras
A nomad eletforma genezisehez
0. Bevezetes
A magyar orientalisztika regota kivanatos atalakulasa meg-
koveteli, hogy iijra szembenezziink tudomanyunk tematika-
javal, modszereivel es elmeleti kerdeseivel. Jo alkalom erre
a nomad tarsadalmak es allamalakulatok problematikaja,
hiszen mind a magyarsag, mind a magyar orientalisztika
torteneteben — egymassal dsszefiiggo es sziiksegszeru modon
a nomad tarsadalmak kozponti helyet foglalnak el. A
kutatas elorehaladasanak dialektikajabol kovetkezik, hogy
az anyagfeldolgozas es az elmeleti altalanositas elvalasztha-
tatlan egysegeben a hangsuly ugyanannak a tudomanyos
folyamatnak hoi az egyik, hoi a masik oldalara keriil. A
kovetkezokben a nomadizmus nehany elmeleti kerdesevel
foglalkozom. Negy megjegyzest szeretnek elorebocsatani:
0.1. Fejtegeteseimet mindenekelott Ecsedy Ildiko munkas-
saga evokalta. Szamos dolgozata es itt kozolt irasai altalanos
tortenelemelmeleti igennyel kozelitik meg a nomadizmus
kerdeset, s mind szemleleteben, mind mufajaban iijat hoztak.
Gazdag anyagismerete, a lenyegig hato atfogo koncepcioja
nemcsak elismerest, hanem a tudomany termeszetebol kifo-
lyoan tovabbgondolast es ellentmondast is kivalt. Az ellent-
mondas kiinduldpontja nem az egyes reszmegallapitasok
vitathatosaga, hanem a targyat megkozelito nezopont es az
azt eloadd forma.
4*
51
0.2. Eloadasomban nem kivanok kozvetieniil vitatkozni
Ecsedy Ildikoval — erre meg lesz mod —, hanem egy masik
lehetseges nezopontbol felvazolni a nomadizmus kerdeseit.
Annal is inkabb, mert a ket nezopont elsosorban kiegesziti, es
nem kizarja egymast, bar nem tagadom, hogy az alapveto
kerdesekben fennallo egyezesek mellett akadnak kozottiik
lenyeges elteresek is.
0.3. A nomadizmus tortenelemelmeleti kerdeseinek jelen-
tekeny irodalma van. Itt kovetem Ecsedy Ildiko fenti mod-
szeret, es en sem fogok foglalkozni masok velemenyevel.
Mindketten tisztaban vagyunk azzal, hogy egy alapos kri-
tikai-historiografiai tanulmany sziikseges, es egyikiink elo-
adasa sem helyettesitheti azt, de itt es most sajat velemenyiink
eloadasara szoritkozunk.
0.4. Ellentetben Ecsedy Ildiko esszeisztikus eloadasi mod-
javal, kiserletet teszek egy definitiv-analitikus kifejtesi mod-
szerre, mely — mar csak a rovidseg kedveert is — kijclento
es nem kifejtb lesz. Tisztaban vagyok azzal, hogy minden
kijelentes utan hosszu megszorito, arnyald es bizonyito elem-
zesek lennenek szuksegesek. Bizom abban, hogy ezek elmara-
dasat nem a valosag leegyszerusitesenek fogjak fclfogni. Sze-
rintem a nomadizmus a tarsadalom es a termeszet anyagcse-
rejenek egy tortenetileg kialakult sajatos valtozata, amelyet a
nagyallattarto, legelovaltd gazdalkodason alapulo gazdasagi
es tarsadalmi viszonyok tulsulya jellemez/A nomadizmus
tartalmi megragadasahoz fel kell tarni kialakulasanak donto
mozzanatait es tipusait; fennallasanak sajatos mozgasfor-
mait; azokat a gazdasagi viszonyokat, amelyek fennallasat es
iijratermeleset biztositjak; az erre tbbbfelekeppen raepylo
tarsadalmi viszonyokat es tarsadalomszervezeti formaka|; a
nomad es nem nomad tarsadalmak kolcsonos fuggosegenek
sajatossagait es vilagtorteneti jelentoseget.
52
1. A nomadizmus meghatarozasa
A nomadizmus a tarsadalom es a termeszet anyagcserejenek
egy olyan, torteneti leg kialakult formaja, amelyben a legelo-
valto gazdalkodason alapulo nagyallattartas tulsulyba keriilt. .
A nomadizmus tortenetileg nem elozte meg es nem keriilte ki
a foldmuvelest.
1.1. A legelovdltds nem jar szuksegszeruen es elsodlegesen
teriiletvaltassal, normalis koriilmenyek kozott a legelovaltas
ciklikus korben zajlik, melynek sugara fugg a termeszeti
adottsagoktol (elsosorban a csapadektol), az allatallomany
osszeteteletol, a tarsadalmi szervezettseg fokatol es a noma-
dok relativ fegyveres hatalmatol.
1.2. A nagyallattartas nem jelenti a Id, szarvasmarha, il-
letve teve tobbseget, csupan meghatarozo voltat. A juh—
kecske es szarvasmarha—16 arany a nomadoknal az okolo-
giai feltetelek aUal modositott, egeszeben jol meghatarozhato
aranyokbol alljEz az arany rogzitodik az eurazsiai „szamos-
allat”-rendszerben. Lenyege az egy egyseg allat altal lelegelt
egysegnyi legelo mertcke.
{1.3. A tulsuly nem jelenti a fold mil velcs hianyat, pusztan I
annak elcsokevenyesedeset, masodlagos, kiegeszito jelleget. ,
A teli szallasokon folyo foldmuveles okologiai es torteneti
feltetelek szerint valtozo jelentosegii, de mindig szerves re-
sze a nomad gazdalkodasnakj Ettol megkiilonboztetheto a
nomad-foldmuvelo szimbiozis egy torzsi egysegen beliil, a
nomad teriileteken beliil eld, tobbnyire telepitett foldmuves
„zarvany” es a hodoltatott foldmuvesektol kiilonbozo modo-
kon behajtott foldmuves termeny kerdese. A behajtas oltheti
rendszeres ajandekcsere, kikenyszeritett „ajandek” es behaj-
tott ado formajat.
Vandorlason a lakohely rendszeres valtoztatasat ert-
jiik. Ebben az ertelemben a vadasz, a gyiijtogeto, a-transzhu-
53
maid", a vandorkereskedd stb. egyarant lehet vandor eletmo-
du. A nomadizmus azonban mindig iovas vagy teves vandor-
las. A vandorlas tipusai kozott megkiilonboztetendo a cik-
likus, a sugaras es a linearis^yTprtenetileg-gazdasagilag a
donto forma mindig a visszaterofA nepvandorlas valdjaban a
legeloteriilet athelyezese, s mint ilyen csak lehetosegeben gyo-
kerezik a nomad eletformaban, de annak nem fo formaja. A
legelovaltas tehat sziiksegszeruen egyiitt jar vaijidorlassal, de
nem jar sziiksegszeruen egyiitt teriiletvaltass^,
2—6. A nomadizmus kialakulasa
j2TA nomadizmus lenyegenek, vilagtorteneti jelentosegenek
'megertesehez elso lepeskent a genezis kerdcset kell megvizs-
galni. A nomad gazdalkodas a foldmiives-allattarto gaz-
dalkodasbol alakult ki.
2.1.	A nomadizmus genezise elvalasztando attol a kerdes-
tol, hogy egy-egy konkret tarsadalmi kozosseg hogyan valt
nomadda. Ez utobbi tortenhetett onalloan, masodlagosan
vagy kiilso, mar meglevo nomad hatasra.
2.2.	Maga a nomadizmus kialakulasa azonban „torteneti
ugras”, az alapveto gazdasagi-torteneti viszonyok megvalto-
zasa. Ez a valtozas tobb tenyezo hatasara jott letre. Tovabbi
vizsgalatra szorul e tortenelmi valtozas mono- vagy poligene-
tikus jellege.
2.3.	A nomadizmus a foldmuves—allattarto egyensuly meg-
bomlasaval keletkezett. Az egyensulynak a legeldvaltd nagy-
allattartas javara torteno megvaltozasa a kovetkezo tenyezok
hatasara jott letre:
2.3.1.	Az allattartas termelekenysegenek ugrasszerii nove-
kedese. Ez maga is tobb tenyezo eredmenye volt, llyenek: a
legelokihasznalasi technika (allatforgo) fejlddese, a tenyesz-
54
tesi technika, az orzesi-terelesi-vedelmi, illetve rablasi „tech-
nika”, a lovasfelszereles es fegyverzeya novendekallatok
vedelmenek, az allategeszsegiigyi ismereteknek a fejlodese
(ph jrepanacio) stb.
’2.3.2. Eghajlati-okologiai valtozasok. Az allattenyeszto tech-
nika fejlodese egyiitt jart a sztyeppezdna eghajlati-okologiai
valtozasaval. E valtozasok onmagukban nem voltak sem
„dramaiak”, sem kiilonosebben meghatarozdk, s jelento-
scgiik abban volt, hogy ott hoztak let re nagyobb legelo-
sztyeppes ovezeteket, ahol mar az allattartas magasabb fokon
allt. Ahol es amikor a sztyeppesedes az allattartas alacsony
szinvpnalaval egy idoben jott letre, nem alakult ki nomadiz-
musJUgyanakkor nem tagadjuk, hogy a sztyeppesedes — a
nomadizmus kialakulasanak idejen — visszahatott az allat-
tenyeszto technika fej lodesene к gyorsitasard^T.zzel egy ido-
ben az eghajlati valtozas a fbldmuvelesre alkalmas teriiletek
visszaszoritasaval hozzajarult a foldmiiveles siilyanak csok-
kenesehez, s igy kozvetve is az allattartas thlsillyanak let-
rehozasahoz. Az eghajlati valtozasok csak egyik elemet kepe-
zik az okologiai valtozasoknak. A termeles siilypontja — de
csakis az — attevodik a folyovolgyekbol a nyilt sztyeppere.
A folyovolgyek kitiintetett — bar mar nem meghatarozd —-
szerepe megmarad. Ezzel az egesz okologiai rendszer meg-
valtozik.
2.3.3. A helyvaltoztatas. A helyvaltoztatas lenyeges eleme
a nomad eletmodnak. De szerepe volt mar letrejotteben is. A
legelovalto gazdalkodas tiilsulyra keriilese kitagitotta a ter-
melo kozossegek altal hasznalt teriiletek s egyben a kozdsse-
gek hatarait is. Maga a nepmozgas a gazdasagi-tarsadalmi
kapcsolatok nagyobb teriiletre torteno kiterjedeset, ezzel a
technika gyorsabb terjedeset, az allatallomany „veszelyez-
tetettseget”, majd a hatarok felbomlasat, es igy es ezen
keresztiil a nagyobb kommunikacios egyseg letrejottet ered-
55
menyezte. Ez — modern kifejezessel — visszacsatolasi effek-
tust hozott letre. A nagyobb mobilitas egyszerre valt a
gazdasagi-hatalmj viszonyok elterjedesenek es konzervalasa-
nak tenyezojeve. A nomad eletforma ugrasszerii elterjedese,
kontinensmereTuve valasa es ezzel minosegi tovabbfejlodese
a hataslovon torteno helyvaltoztatas kovetkezmenye volt. A
gazdalkodasi-tarsadalmi egysegek terbeli kiterjedesenek meg-
valtozasa visszahatott magara az allattartasra, mert lehetove
tette az allatvagyon mobilitasat, s ezzel kereskedelmi es hadi
felhasznalasanak uj mddjat. Ez sziiksegszeruen visszahatott
az allattenyesztesre. Megvaltozott az allatallomany szerke-
zete, a szelektiv allattenyesztes es az allati termekek felhasz-
nalasa. Lehetove valt az allatvagyon nagymertekii kumula-
cioja. Az alapul szolgald uj helyvaltoztatasi forma vissza-
hatott a foldmiivelesre is, es tovabb csokkentette annak
jelentoseget. Egyiittal a nem teli szallasokon folyd foldmu-
veles jelentosege relative nott a teli szallason folyo foldmiive-
lessel szemben, ugyanis lehetove valt mas foldmiives kulturak
elerese, katonai „meglatogatasa”.
2.3.^4. A kiilso torteneti tenyezok koziil elsonek
2.3.4.1. a folyamvolgyi, ontozeses-foldmuveleses kulturak-
tol valo tavolsag emlitendo meg. A foldmiives technikanak
a nagy folyamvolgyi kultiirakban, az okori birodalmakban
lezajlo belso fejlodese eros kesessel es alacsony hatekony-
saggal jutott el azokra a teriiletekre, ahol a nomadizmus
kialakult. Az eltero okologiai feltetelek is gatoltak vagy las-
sitottak a fejlettebb foldmiivestechnika atvetelet, es ezek
egyiittesen is hozzajarultak a foldmuveles relatlv'sulyanak
csokkenesehez, s ezen keresztiil a nomadizmus kialakula-
sahoz.
2.3.4.2. Kiilso tenyezo a lovastechnika fejlodesehez kapott
impulzus. A lovastechnika donto valtozasai a lovasnomad
tarsadalmakban zajlottak le, s belso fejlodesiik egyik fo
56
tenyezojet alkottak (pi. kengyel). De a lovastechnika kiala-
kulasa a femkorszak megjelenesevel egyiitt tortent, a fem-
technika pedig —jelenlegHsmereteink szerint — a fejlettebb
okori keleti kultiirakbol jutott az eurazsiai sztyeppere. A
femtechnika adaptacioja a bronzkorban jelentos szerepet
jatszott a nomad tarsadalmak fejlodeseben mind a loszer-
szamok, mind a fegyverek reven, de termeszetesen a fold-
miiveles fejlodeseben is. A fegyverzet fejlodesen keresztiil
hatott a hatalmi-tarsadalmi szervezet atalakulasara is. Ugyan-
akkor a luxuscikkek megteremtettek a kereskedelem es a
vagyon targyi megjelenesenek felteteleit is, ez pedig oszton-
zoen hatott vissza az allatallomany kepzeserej.z/el a nomad
eletforma bekapcsolodott a vilagtortenelem gazdasagi folya-
mataba.
z allattartas termelekenysegenek novekedese, az okolo-
giai valtozasok, a helyvaltoztatas modjanak atalakulasa es a
kiilso tenyezok kolcsonhatasa kovetkezteben alakult ki a
nomadizmus.lE tenyezok jelentosege teruletenkent, torteneti
feltetelek szerint valtozo volt, de a marxi ertelemben vett
„tiilsulyos mozzanatnak” az allattenyesztesi technika fejlo-
deset tartjuk. A gazdasag atalakulasa termeszetesen a tarsa-
dalom atalakulasaval jart, amely szinten visszahatott a gaz-
dasagi fejlodesre. Errol kesobb meg lesz szo.
3. A legelovalto nagyallattarto gazdalkodas kialakulasat
mint a foldmuveles—allattartas egyensulyanak felbomlasat
ertelmezve azt kell megvizsgalni, hogy e felbomlas milyen ko-
vetkezmenyekkel jart, es a nomad tarsadalom hogyan kom-
penzalta ezt a felbomlast. A kompenzalasnak voltak gazda-
sagi es tarsadalmi eszkozei. A nomad eletforma tortenelmi
zsakutcaja onnan adodott, hogy a kompenzacio dontoen
tarsadalmi jellegii volt, amely nem volt kepes sajat gazdasa-
gara megfeleloen visszahatni.
57
3.1. A gazdasagi kompenzalas mindenekelott az allattartas
differencialtabba valasaban valosult meg.^A taplalkozas, ol-
tozkodes, lakas szinte minden igenyet az allattartas terme-
keibol kellett eloallitani, s ez az elso szakaszban az allattarto
technika tovabbi fejlodesevel jart egyiitt. Kuldnosen a juh-
tartas valt sokoldaluva. Ez egyiitt jart a legeltetesi, terelesi es
orzesi technika fejlodesevel. A lovastechnika es a haditech-
nika fejlodese mar csak reszben iranyult az allatallomany fej-
lesztesere, de ilyen hatasat nem szabad alabecsiilni. A kez-
muipar minimalisan kapcsolddott az allatallomanyhoz. Fej-
iodese dontoen itt is a szerszamok fejlodesevel fiiggott osz-
sze, de eppen a gazdasag egyoldaliiva valasa, az allattartas
viszonylag alacsony eszkozigenye a kezmiivesseg fejlodeset a
fegyver-ekszer iranyba szoritottai es a termelesi eszkdzok
fejlodesere alig volt hatassal. Pontosabban: a fegyver mint
„termelesi eszkoz” keriilt a kozeppontba. Ketsegtelen, hogy a
loszerszam fejlodese ertelemszeriien az egyetlen terulet, ahol a
nomadok tortenetileg az elen jartak, es vilagtorteneti szerepii-
ket is ez jellemzi.
3.2. Az egyoldaliiva valt gazdasag egyensiilyvesztesenek
donto kompenzalasa fegyveres uton tortent. Ezert jelenik
mgg mar kezdettol fogva a nomad mint „rabid”. Barmi volt is
//inomad birodalmak taktikai celja, a strategiai cel mindig az
volt, hogy helyreallitsak a gazdasag egyensiilyat, s ilyen vagy
olyan modon bevonjak a foldmiivelest sajat gazdasagi szfe-
* rajukba. A feloldhatatlan ellentmondas abban rejlett, hogy
vagy biztositottak sajat hatalmi tiilsiilyukat —, s ezt csak a
nomad elem tiilsulyanak biztositasaval tehettek —, ami a
fdldmiiveles elsorvasztasaval jart, vagy feladtak, ami a no-
mad viszonyok s a rajiuk epiilt tarsadalmi szervezet megsziin-
teteset eredmenyezte» A nomad asszimilalddott.
58
4ff'A nomad tarsadalom tehat olyan tarsadalmakkal allt
szeniiben, amelyekben a foldmiiveles es azvAllattartas egyen-
sillya ilyen vagy olyan formaban megvolt.ijA nomad — le-
telepiilt szembe nallasban tehat nem helyesmlattarto—fold-
muves szembenallast latni, a sztyeppe hataranjiem allattar-
tok es foldmiivesek neztek szembe egymassal.jUgyanakkor
nyilvanvalo, hogy a sztyeppe felol nezve a Jmlso oldalon”
tortenetileg igen sokfele modon jelentkezett a foldmuves-
allattarto, letelepedett eletforma. Ezzel egyszerre allitottuk
szembe a nomad gazdalkodasi tipust a kiilonbozo „azsiai”,
kozel-keleti, foldkozi-tengeri es europai, sot eszaki, szubark-
tikus gazdasagi formakkal (ez utobbiak a kiilonbozo vadasz-
zsakmanyold formakban eltek). A nomad tarsadalmak saja-
tossagai ugyancsak az elobb vazolt gazdasagi sajatossagok-
bol erthetok meg.
4.1. Mar onmagaban abbol a tenybol, hogy a nomad gaz-
dasagot az allattartas legelovalto rendszerenek donto tulsulya
jellemzi, kovetkezik, hogy a tulajdonviszonyok is az allatallo-
many es a legelo vonatkozasaban meriiltek fel.
4.1.1. Ami az allatallomanyt illetipuTallattenyesztesi tech-
nika fejlodesi perspektivai lenyegesen korlatozottabbak, mint
a foldmiivelese, s az ipari forradalomig, a mezogazdasag
iparositasaig alig valtoztak. Nem veletlen, hogy az allatte-
nyesztesi technika modern fejlodese az istallozo forman ke-
resztiil tortent, tehat a letelepiilt foldmiives-allattarto gazdasag
allattartasa, es nem a kiilterjes nomad forma allattartasa
fejlodik tovabbjA tulajdonviszonyok gyokeres atalakulasa-
hoz sziikseges termelekenysegemelkedes nomad viszonyok
kozott nem megoldhatoj Ez onmagaban is konzgu^aloan ha-
tott az eredeti kozossegi-nemzetsegi tulajdonnp Az allatallo-
many gyarapitasanak azonban —-Tmnf fatfuk — volt egy
masik modja: a fegyveres rablas. A nomad tarsadalmak
„katonai-nemzetsegi” alapjait ez a kettosseg adta meg. A
59
tobblettermekhez jutas — a kezdeti nagy fejlodes, vagyis a
nomadizmus kialakulasa utan — donto modon katonai uton
volt lehetseges, az allatallomany orzese es megorzese szamara
a nemzetseg volt a termeszetes termelesi egyseg. Nemzetsegen
itt a szinkron nagycsala^na^nagyobb, eredetileg versegi-apai
exogam kozosseget ertrnkoEz a katonai-nemzetsegi tarsada-
lom a kezdetekben derrrokratikus volt, demokratizmusa azon-
ban ket oldalrol is nyitott volt a fiiggo viszonyok kialakulasa
szamara. A nemzetsegen beliil a demokratizmus eppen a
nemzetsegfo funkcioja kovetkezteben korlatozott es szamos
vonatkozasban fiktiv, ugyanis a nemzetsegi tagok egyenlo
alarendeleset jelentette. Ugyanakkor a nemzetseg maga is
hamar fiktiv vonasokat vett fel a nemzetsegbe valo befogadas
intezmenye altal, amely sziiksegszerii volt a nomad termelesi
viszonyok kozott, akar hadifogolyrol, akar menekiiltrol vagy
elszegenyedett nomadrol volt szo. Amikor a nemzetseg mar
nem magatol ertetodo kozosseg, sziiksegesse valik ideologiai
alatamasztasa vagy eppen megteremtese a leszarmazasmon-
dakkal es az azt „szentesito” totemizmussal. Az alavetettsegi
viszonyok azonban dontoen nemzetsegek kozottiek voltak,
eppen azert, mert a nemzetsegi tuiajdon elsajatitasa volt az
allatallomany gyarapitasanak dontobb modja. Egy masik
nemzetseg allatvagyonanak elrablasaval csak kivetelkeppen
lehetett a sajat nemzetseg kozvetlen allatvagyonat gyarapita-
ni, egyszeriien azert, mert annak orzesehez a sajat nemzetseg
nem volt elegendoJ A kevgsbe jarhato ut a sajat nemzetseg
fiktiv felduzzasztasa volt/ A gyakoribb a masik nemzetseg
alavetese| mert ezzel megoriztek a termelo embert es szerve-
zetet, vele egyiitt harci erejetfmely ezutan a vezeto nemzetseg
rendelkezesere allt. Ugyanakkor az allatallomany az alavetett
nemzetseg korlatozott birtokaban maradt, ami egyszerre tet-
te erdekeltte az allatallomany orzeseben-fejleszteseben, es
teremtette meg a felteteleket az onallosodashoz akar lazadas,
60
akar elvandorlas formajaban. A rokon es nem rokon nem-
zetsegek egyre bonyolultabb alavetettsegi rendszere torzsi,
majd torzsszovetsegi rendszerre tagult. E rendszerbol eppen
azert hianyzott a stabilitas, mert egyszerre volt benne jelen a
kozossegi, vagyis nemzetsegi allattulajdon es annak kisajati-
tasa. A kozossegi tuiajdon megtartasahoz es kisajatitasahoz
sziikseges eroszakszervezetet ugyanaz a kozosseg szolgaltat-
ta. A torteneti folyamat a nemzetsegfok szerepenek fokozo-
dasaval jart, a kisajatitas dontoen katonai jellege a nemzet-
segfok katonai hatalmanak novekedesevel volt parhuzamos,
ez pedig a nemzetsegi-kozossegi tulajdont egyre fiktivebbe
tette. Jelleget-lenyeget azonban csak ott valtoztatta meg,
ahol a nomad tarsadalom feladta nomad voltat, s egy ma-
sik gazdasagi rendszerbe lepett at, akar Keleten, akar Euro-
pabanj
№FS. Ami a legelot illeti, itt a tulajdonviszonyok terme-
szetszeriileg masok voltak. Ma^a’legelo „hatartalansaga” is
lehetetlenne tette az elkiiloniilt nemzetsegi tulajdont. Ugyan-
akkor a teli szallasok viszonylagos allandosaga letrehozta a
nemzetsegek „szent teriileteit”, kultikus, kozpontjait, a maj-
dani nomad birodalmak ugynevezett „fovarosait”, melyek
egyszerre szolgaltak refugiumkent es hadi tamaszpontul. A
legelovaltas azonban, eppen azert, mert a legelorol el kellett
tavozni, tehat lehetetlen volt birtoklasat es termelesi kihasz-
nalasat egyszerre biztositani, fenntartotta a legelok kozossegi
tulajdonat, ebben az esetben az egesz „пёр” tulajdonakent.
Mar onmagaban az a teny, hogy az alavetett es az uralkodo
nemzetsegek ugyanazt a legeloteriiletet hasznaltak vagy hasz-
nalhattak, hogy a legeloteriilet ciklikus beosztasa a legelote-
riilet iijraelosztasa is volt, gatolta az elkiiloniilt nemzetsegi
legeloteriiletek kialakulasat. Az egesz kozosseg tulajdonaban
levo legelo a nomad birodalmak sajatos alapjava valhatott. A
61
torzsszovetsegi rendszerrol a „birodalomra” vald atteres utan
a birodalmak kozponti eroszakszervezete mindig a legelok
felosztasara, vagyis azok nemzetsegi-nemzetsegfoi birtokba
adasara, es igy a termeles es a hatalmi viszonyok stabiliza-
lasara torekedett. Ez azonban csak a nomad tarsadalmak
utolso korszakaban tudott tobbe-kevesbe dontove valnij A
legeloviszonyoknak ez a harmassaga, vagyis a nemzetsegi
kultuszhelyek lokalis kotottsege a teli szallason, az ideiglenes
nemzetscgi hasznalat a termeles-legeltetes idejen a nemzet-
segfo iranyitasa alatt, valamint bogy a legelok tenylegesen a
teljes kozosseg tulajdonaban maradtak, okozza azt a zavart,
amit a kiilonbozo forrasok eltero interpretacioja reven a
legelok tulajdonviszonyaira vonatkozo munkakban tapasz-
talhatunk.^
4.1.3,JMivel a nomad tarsadalmak kezdettol fogva, lenye-
gtikbol kovetkezoen keriiltek erintkezesbe a koriilottiik levo
letelepedett tarsadalmakkal, nyilvanvalo az is, bogy ezek ha-
tasa nem maradhatott nyomtalan a nomad tarsadalmakra
seinjranui lehetiink egy sajatsagos tarsadalmi „utanzasnak”.
HiaBa gyozi le a nomad fegyveres erejevel a letelepedett
nepeket, mivel azok tarsadalmi-gazdasagi stabilitasa az 6
szamara szembetuno kiilonbseg, intezmenyeiket kezdi uta-
nozni abban a remenyben, bogy maguk a politkai formak a
termelesi rendszer atvetele nelkul is elegendoek lesznek a
belso stabilitas letrehozasara. Lenyegeben azonban csak a
kiilsdsegek atvetelere van mod, cimek es szertartasok, kesobb
nehany allamszervezesi-biirokratikus elem atvetelere, melyek-
rol ujra es vijra erthetoen — kideriil, bogy nem funkcio-
nalnak.
Masfelol azonban^nem nomad tarsadalmak tartosabb
meghoditasa a nomad tarsadalom lenyeges atalakulasaval
jar^ftt tortenetileg igen eltero es kiilonbozosegiikben eleme-
zendo esetekrol van sz6. Bizonyos azonban, hogy a dzsin-
62
giszida birodalom foleg Kina es Perzsia elfoglalasaval es
ugyanakkor a nomad kozpont rovid ideig tarto es fiktiv —
megorzesevel tortenetileg uj helyzetet teremt.
4.1.4. A nagycsalad-nemzetseg-torzs-tdrzsszovetseg-biro-
dalom tortenelmi kiilonbozosegiikben is elemezendo viszo-
nyain kiviil foglalkozni kell a nomad tarsadalmak mas
intezmenyeivel is, nevezetesen a rabszolgak-szolgak, a kcz-
miivesek, a kereskedok, a papok sajatos helyzetevel. Nyilvan-
valo, hogy ez korszakonkent eltero volt. Bizonyos azonban,
hogy helyzetiik sajatsaga elsosorban a nomad tarsadalomra,
es csak masodsorban e csoportokra jellemzo. Kutatasuknak
eppen ez adja jelentoseget.
J5rA sajatos nomad tarsadalmi viszonyok letrehoztak,
illetve sajat felteteleikhez adaptaltak a kultura, az ideologia,
az intezmcnyek igen valtozatos rendszeret. A letelepedett
ncpek ideologiai versenyfutasa a nomadok tarsadalmi tuda-
tanak meghoditasaert valojaban az onvedelem egyik formaja
volt. Ennek sikere azonban csak ott volt biztosithato, ahol a
gazdasagi rendszer is megvaltozott. Ahol a nomadizmus
megmaradt, ott sajatos kompromisszumok jottek letre. Egy
ilyen ideologia- es tarsadalomtortenetileg egyarant egyediilal-
16 kompromisszum a buddhizmus nomad adaptacioiajMind-
ezek kutatasa -fehptelezi a sajatosan nomad ideologia es
kultura ismeretet jEzt kiilonosen az neheziti, hogy a forrasok
— csekely kivetdllel — eppen a misszionarius ideologiak
fogalmi rendszereben, nyelven, sot irasrendszerevel irodtak.
De megneheziti a kutatast az is, hogy az eurazsiai nomad
ncpek utanpotlasukat joszerint Sziberia erdei tajga ovezete-
bol kaptak. Ezek a nepek pedig hoztak magukkal a nem
nomad nepekre jellemzo samanizmus elemeit, amely szinten
beepiilt a nomad hitvilagba-vilagkepbe. E bonyolult folya-
matok feltarasahoz a neprajzi kutatasok is nagy segitseget
63
nyiijthatnak, s erthetetlen, hogy a meg jol kutathato mongol
neprajz vizsgalatara szinte semmilyen erdemleges kezdeme-
nyezes nem tortenik.
fyffA’^omad tarsadalmak vilagtorteneti jelentoseget ёрр-
olyan hiba volna tagadni, mint a nomad gazdasag es tar-
sadalom torteneti zsakutca jellegetjA nomadizmus jelento-
sege es kilatastalansaga ugyanabbol a tenybol adodott, a
gazdasag egyoldalusagabol. Ha a nomadizmust torteneti
zsakutcanak tartjuk is, ahogy nem tcvesztettiik ossze egyes
nepek nomadda valasat a nomadizmus keletkezesevel, ugyan-
ugy kiilonboztetniink kell a nomadizmus perspektivai es
egyes nepek kiutjai kozott. A nomadizmusbol valo torteneti
„kilepes” sajatos, viszonylag jol vizsgalbato c\sok vonat-
kozasban egyedi esete a magyar ostortenefT’A magyarsag
beilleszkedese az europai tarsadalmi-gazdasagi rendszerbe es
ezzel fennmaradasa elsosorban azert volt lehetseges, mert a
honfoglalo magyarsag gazdasagara a foldmuves komponens
viszonylagos erossege volt jellemzgQa foldmuveles es allattar-
tas, ha nem is volt egyensulyban, de a torteneti koriilmenyek
folytan egyensulyba hozhato volt. Igy valhat a magyar ostor-
tenet eppen kive teles jellegenel fogva altalanos torteneti folya-
matok kutatasanak reszeve.
Az eurazsiai nomadizmusnak ket nagy korszaka volt, az
irani es az altaji пёрекё. Егёг1 az eurazsiai nomadizmus vizs-
galatahoz a letelepedett szomszёdok forrasai mellett elsosor-
ban e кё1 пёрсвороП sajat forrasait kell ismerni. A forras
fogalmat a legtagabb ёПе1етЬеп kell felfognunk, a nyelvtol a
szovegeken keresztiil а ^ёвгеН ёв i^prajzi anyagig. Ugyan-
akkor tisztaban kell lenniink azzal, bogy e forrasok пё1кй1ог-
hetetlen eszkozdk, arrielyek elosegitik a tortenelmi folyama-
tok altalanos ёв sajatos vonasainak feltarasat.
64
Azzal kezdtem, hogy a magyar orientalisztika atalakulasa
regota kivanatos. Bizom benne, hogy az elkeriilhetetlen at-
alakulas soran sem a forrasokat fetisizalo, sem az azokat
lenezo szemleletekkel nem kell viaskodnunk. Eppen ez az
eszmecsere lehet az atalakulashoz sziikseges jo legkor megte-
remtesenek kezdopontja. S ebben az erdem azoke, akik e
konferenciat osszehivtak.
5 Tokei
65

Bartha Antal
Turk—osmagyar etnogenetikai kerdesek
Biborban szilletett Konstantin csaszar kozli,1 hogy a honfog-
lalas elotti idokben a magyarokhoz — nala: tiirkokhoz — a
kazarok nemebol szarmazo kabarok csatlakoztak, akik a
tiirkoket, azaz a magyarokat megtanitottak a kazarok nyel-
vere. Mikor feljegyzesei kesziiltek, a X. szazad derekan, a
kabarok meg oriztek nyelviiket, de beszeltek a magyarok
nyelvet is.1 2
Nem bocsatkozom a magyar—kazar egyiitteles es szoros
erintkezes idotartama sok vital kivalto kerdesenek tagla-
lasara. Arra szoritkozom, hogy a kazarok nyelve a torok
nyelvcsaladnak egyik rcgi agahoz tartozott, ebbol sejthet-
jiik a kabarok torok nyelvet, bar bizonyosan kabar nyelv-
emlekeket ez ideig kimutatni nem sikeriilt. A csaszar tudo-
sitasa, miszerint a kabarok a kazarok nemebol szarmaz-
tak, komoly erv nyelvi azonossaguk mellett is. Amikent a
magyar—kabar kapcsolatokbol kivilaglik, az egynyelvuseg
az ostorteneti nepalakulasban nem sziiksegszeril. Nyelviink
honfoglalas elotti torok jovevenyszavai megerositik a csaszar
1 Moravcsik Gy. (ed.), Constantine Porphyrogenitus De Administrando
Imperio. Bp. 1949, 175.
2 Moravcsik, i. m. 175.
5*
67
tudositasanak hitelet az osmagyar—torok kapcsolatok vo-
natkozasaban. Biborbansziiletett Konstantin tiirkoknek nevezi
a magyarokat. Sokfele oknyomozo magyarazat boncolgatja
a nepnev alkalmazasanak indokait. A csaszar emliteseben
szereplo masik nyelv bizonyosan a finnugor eredetii omagyar
nyelv volt. Az ugor eredetii mogeri, mageri nepnev volt az
osmagyarsag sajatja, torzsnevi Megeri valtozatat Biborban-
sziiletett Konstantin ismerte. Marpedig a sajat nepnev az
onallo nepi letezes fontos ismerve volt.
A nyelvek osszezavarasanak bibliai torteneteben — Karoli
Gaspar szavaival — azt olvassuk, hogy az osszezavaras eszet
vette a nepeknek.3 Megragadd kifejezcse ez annak, hogy a
kozos nyelv a kozos akarat, ertelem, elhatarozas es hagyo-
many hordozoja; a nepi osszetartozas lenyegi ismerve. A
kiilon nyelvii magyarok es kabarok megtanultak egymas nyel-
vet, egyiittelesiiknek, kozos szandekaik veghezvitelcnek ez a
feltetele megvalosult. A nyelv- es neperedet, a nyelv- es nep-
rokonsag nagyjabdl egybeeso tudomanyos fogaimak. Az elte-
rcseikre vald utalasnak azdrt van helye, mert az ostorteneti
nep, az osmagyarsag is, sajatos torteneti kategoria. Az eredeti
allomany sokfele keveredesen ment at; az osmagyarok tor-
tenelmiiknek kiilbnbozo szakaszaiban rcgi torok nepagakkal
keriiltek szoros kapcsolatba. Ezeket az erintkezeseket kiza-
rolag nyelvi anyagon, a magyar nyelvbcn megmaradt regi
torok szavakon lehet ellenorizni. A magyar ostorteneti ira-
nyultsagii turkoldgia hataskorebe tartozd problemaknak kii-
lonbozo megitelcse letezik. Az erdemi tajekozodas elmarada-
sanak kbvetkezmenyekent egyoldalu allasfoglalasok latnak
napvilagot. A prekoncepciokra alapozott magyarazatok zava-
3 Mozes I. 11:7.
68
rokat tamasztananak.4 Biborbansziiletett Konstantin az osma-
gyar—torok erintkezesek tortenetenek csak egyik, bar meg-
lehet, legfontosabb szakaszarol szerzett tudomast. Ennek ada-
tait ismerjiik a legalaposabban.
Elmeleti es modszertani szempontbol mervadonak tek in-
tern Benko Lorand megjegyzeseit arrol, hogy a turkologia
— gyakran onhibajan kivul — problematikus vizsgalati reszlc-
teket, esetleg mar regen elavult vagy vitathato megallapita-
sokat hurcol magaval.5 Osztozom abbeli velemenyeben is,
hogy a vazolt nehezsegek felidezeseben turkologiai alapu
dstorteneti kutatasainknak olyan klasszikus muve is okol-
hato, mint Nemeth Gyula A honfoglald magyarsag kialaku-
lasa cimu konyve. Kiegesziteskent megjegyzem, hogy kivalo
tudbsunknak az a velekedese is uj vizsgalatokra var, mely
szerint a het magyar torzsnev koziil hatnak van baskir meg-
feleloje. Elemzese meresz torteneti konstrukciok alapjava
valt, holott a magyar ostorteneti iranyu turkologiaban ezt a
megallapitast elovigyazatossag veszi koriil.
Az ostorteneti magyar nepalakulasra vonatkozo fogaimak
koziil az „elomagyar” fogalom nem tekintheto szerencses-
nek. A magyar polgari tortenetiras ezt a fogalmat az ugor
kozossegbol eppen kivalt, jelentos torok keveredesek elotti
osnepre alkalmazta. Onmagaban a fogalom keletkezescnek
koriilmenye persze nem lehet akadalya tovabbelesenek a
marxista tortenetirasban. Az „elomagyar” a polgari torte-
4 l.ASzi.OGy., A honfoglalokrol. Bp. 1973,14—15. „Kiilonben nemregen
cn bizonyitottam be, hogy a magyar nep kialakulasa kozben igen szeles savon
erintkezett a mongolokkal.” A mongolisztika es a torteneti embertan nem
erositi meg ezt a velekedest.
5 BenkA L., Magyar nyelvtortenet — magyar ostortenet. in: Magyar
ostorteneti tanulmanyok. (Szerk. Bartha A., Czegledy K., R6na-Tas A.)
Bp. 1977, 46.
69
netirasban ideologikus tartalommal forrt ossze, amitol nem
lehet megszabaditani. Az „elomagyar” a fejlodesre, az onallo
nep- es politikai alakulasra, valamint a magasabb eletformara
keptelennek minositett finnugorsag es ugorsag fogalmaval
azonosult. Az „eiomagyarsag” csakis a torokseggel kialaki-
tott kapcsolata reven emelkedett a miiveltsegnek arra a
fokara, amelyen kibontakozott torokos szellemii nepi karak-
tere es berendezkedese. Az ideologikus magyarazat szerint
nem az „eiomagyarsag”, hanem a torokseg kezdemenyezte a
kapcsolatot, tanitgatta a magasabb mfiveltsegre az „eloma-
gyarsag”-ot. A fogalom ideoldgiai tartalma egyertelmii allas-
foglalas. Ha az ideologiat leoperalnank rola, az eletebe
keriilne. Az ilyesfajta ideologikus fogaimak egyebkent gyak-
ran a targyi ismeretek bizonytalansagait leplezik.
Ma mar tudjuk, hogy a finnugor es az ugor alapnyelvek
koranak osnepi csoportjai meglehetosen szeles teriiletsavban
huzamosan es rendszeresen erintkeztek a Kelet-Europa deli
sztyeppei ovezetebol eszaki iranyba vandorlo nepcsopor-
tokkal. S mivel a Volga vizrendszere mar az ostorteneti
korban Kelet-Europa egyik legfontosabb litvonala volt, a
finnugorok es az ugorok el sem keriilhettek az interetnikus
nyelvi es miiveltsegi kapcsolatokat. A finnugor nyelvek,
koztiik a magyar nyelv osirani jovevenyszavai ezeknek az
erintkezeseknek a kategoriajaba tartoznak; meglehet, hogy
az indoarja, esetleg az indoeuropai alapnyelv idejeben is
tortentek mar erintkezesek. A regeszeti es az embertani
adatok e deli eredetfi nepcsoportokkal valo erintkezeseket
nagyobb aranytiaknak vetitik elenk, mint ahogyan az a nyelvi
adatokbol kivilaglik. A deli jovevenyek koreben bizonyosan
voltak osirani nyelvjarasokat beszelo csoportok. Azonban a
deli jovevenyek nem egesziikben tartoztak az osiraniakhoz,
jelentos resziiknek a nepi szemelyazonossaga felderitetlen. A
deli eredetii nepcsoportok beolvadtak a finnugor es az ugor
70
г
csoportokba, alakitottak nepi allomanyukat es muveltsegii-
ket. Szamolnunk kell azzal a hipotezissel, hogy az ugor
alapnyelv koratol torok erintkezesek is tortentek. Az elo-
adottak ertelmeben az „elomagyar” fogalom targyi szem-
pontbol is ertelmetlen, mert mihez kepest elomagyar a ker-
deses osnep? Szerencscsebb, bar nem feltctlenuljo, az ugor
magyar fogalom alkalmazasa arra az osnepre, amelyik bele-
pett a tortenelembe. Megjegyzesre erdemes, hogy az „elo-
magyar” fogalom keletkezesenek koraban az iment vazolt
deli kapcsolatok fobb vonasaikban mar ismertek voltak. Ez
a koriilmeny is vilagosan mutatja a fogalom ideologiai le-
nyeget.
Az eloljaroban kozoltek utan szemiigyre veszem az ostor-
teneti nepalakulasban igen jelentos torok kapcsolataink hat-
teret. Nevezetesen, a kelet-europai regi torokseg azsiai roko-
nainak koreben tortenteket tekintem at.
A tiirk nepalakulast a kulonbozo korokbol es teriiletekrol
szarmazd kutfok, tovabba a neprajzi adatok segitsegevel pro-
baljuk felderiteni. Csakhogy az igy letrehozott modell a hu-
noktol a XX. szazad elejeig mintegy ket evezredet olel fel, s
ezzel mintegy axidmava avatja a nomad nepek nepalakula-
saban a valtozatlansagot. Bizonyara van oka annak, hogy az
anakronizmus irant crzckeny torteneti gondolkodas ez eset-
ben nem tiltakozik az cvszazadok egymasba mosasa ellen. A
Kill tegin es a Tonjukuk feliratokbol vett adatokra6 szorit-
kozom, e korlatozassal elsziirkitem a modellt, es sok lehetd-
segtol el kell tekintenem. Ily modon teriileti crtelemben ugyan
6 A Kill tegin es Tonjukuk feliratokat Kakuk Zsuzsa szep forditasaban
hasznaltam: GyOrffy Gy. (szerk.), A magyarok clodeirol es a honfog-
lalasrol. Bp. 1975.2 57—75. L. meg С. E. Мллов, Памятники древнетюрк-
ской письменности. Тексты и переводы. Москва—Ленинград 1951, 11—
73.
71
nem, de idorendi szempontbol ostorteneti nepalakulasunk
egyik fazisaval egyidejii, VIII. szazadi viszonyokhoz jutunk
el. A ket tiirk feliratra jellemzo apologetika kovetkezteben a
nepalakulasban felelos tenyezok csoportositasa sajatos. De
ez az apologetika ostortenetiinkhoz viszonyitva legalabb nem
anakronisztikus.
1.	A tiirk nep kaganjai emeltek fel, szerveztek meg a tiirk
nepet, szabtak meg torvenyeit. A tiirk nep a szervezet, a
birodalom es kaganjai nelkiil halott volt, nevet es hiret a
megsemmisiiles fenyegette. A kaganok es hatalmuk kozmi-
kus eredetiiek voltak. Az interregnumok idejen minden kagan-
nak elolrol kellett kezdenie a nep megszervezeset, mindegyik
szakralis szemelyiseg volt, az Egtol kapta hatalmat, vele
tanacskozott. Az Eg vette el a kaganok eletet is. A kagant, a
nepet es a birodalmat megbontbatatlan kotelekek fiiztek
egybe. Egy idoben tobb kagan uralkodott, Bilge kagan Barsz
beget kagani meltosagra emelte. Igaz, kesbbben hutlen lett,
amiert ot es nepet kemeny biintetes erte. A kaganok katonai
erovel rendeltek uralmuk ala a tiirk nepreszeket es kaganjai-
kat. A tiirk kagan irant hiitlen elokelot halalbiintetes siljtotta,
nepenek biinreszesseget szolgasagra vetessel toroltak meg.
2.	A tiirk nepnev kozszoi jelentese kozismert. A nev a tobb
reszbol allo tiirkok keleti agat jelolte. Az alavetett tiirk nep-
reszekre, a tiirgisekre, a tokuz oguzokra, az on ogur пёрге
kiterjesztettek a tiirk nevet, de azok igyekeztek szabadulni e
nevtol. A tiirkok csak a birodalommal valtak пёррё, a nep
megtartasa erdekeben sziinteleniil gyarapitani kellett a biro-
dalmat. A tiirk пёрпёу es a tiirk szemelynevek hasznalata a
пёрЬег tartozas ismerve volt, a koziis szarmazas alapjan
ёг1е1те/еК osszetartozast demonstralta. А пёрЬег tartozas ёв
a genealogia egybeeso fogaimak voltak. Erre utal az „on ogur
fiai” к1Ге]егё8. Ebbe a fogalmi kategoriaba tartozik a biintetes
modja is; a hutlen foember rokonsagat a bolcsoig sujtotta a
72
biintetes, es rajtuk kiviil az egesz nepet. A nepncv es hor-
dozoja kozotti elvalaszthatatlan kapcsolat kepzete a szarma-
zasi kozosseg ismerve: a kozds nepnev a kozds ostol vald
szarmazast fejezte ki, az onallo nepnev a nep fiiggetlensegc-
nek kifejezoje volt. A birodalom oriasi mereteinek kovetkez-
teben azonban a testverek, apak es fiak kozott elszakadtak a
rokoni szalak. De az elokelok es alattvaloik a rokonsagi
szellem fellazulasa ellenere is, rokoni viszonykent fogtak fel
kapcsolatukat.7 A tiirk nep vetke es gonoszsaga el tudta
pusztitani a boles kagant. A vetek es gonoszsag az engedet-
lenseget, az alattvaloi allapot tagadasat jelentette. A tiirk nep
nyugtalankodasanak es csuggedesenek emlegetese a sziinte-
len s kimerito, megis nelkiildzhetetlen harcokban kifaradt nep
hangulatat fejezte ki.
3.	Az interregnumok idejen az uj kagan fegyveres kisere-
tevel egyiitt inditotta el a szervezest, hoditast. Mitikus vagy
valos jelentosege volt annak, hogy a kiseret letszama 700-ra
emelkedett. Amikent annak is, hogy 1/3 reszben gyalogos
harcosokbol allt. A 700 harcosra kiegesziilt fegyveres kiseret
elen a kagan megkezdhette a birodalom szervezeset. Az in-
terregnumok es nagy veszelyek idejen a szent Otiiken erdobcn
indult meg a nep erejenek es szervezetenek iijjaelesztese. A
kaganok atlagban 10—12 evig uralkodtak, ez ido alatt 50—60
hadjaratot vezettek. A cel: zsakmany es szolganep szerzese
volt. Az elaggott foembert mihasznanak tekintettek. A sziin-
telen harcok nelkiil a nep szethullott, de a kimerito harcok es
mas tiirk agak szervezkedese is veszelyeztette letet. A tiirkok
szervezeti egysegenek biztositasaban jelentos funkciot betolto
hadjaratok ellenmondasos kovetkezmenyekkel jartak. Egy-
7 А. Бернштам, Социально-экономический строй орхоноенисейских
тюрок VI—VIII веков. Москва—Ленишрад 1946, 84. 88—105.
73
szerre voltak az egyseget elomozdito gazdagodasnak es az azt
alaaso kimeriilesnek a forrasai.
4.	A kaganok, tisztsegviseloik es a fbemberek szemelyi ke-
pessegei a hatalom megtartasanak es a szilard szervezetnek
a felteteleihez tartoztak. A boles, hos es megfontolt kaganok
es begek egyetertesben eltek nepeikkel, hatalmas birodalmat
szerveztek es jo torvenyeket szabtak. A nem boles kaganok
es a tudatlan, gonosz bujrukok tonkretettek a birodalmat es
a nepet.
5.	A nepi osszetartozas erkolcsi, viselkedesi szabalyait a
tiirkok nagyra tartottak. Erkolcsi szabalyaik soraban az osi
erenyek tiszteletet gyakran emlitik a feliratok. Ami nem mas,
mint a szarmazasi kotelekek eszmenyitese. A szent Otiiken
erdoben nem volt romlottsag. A kinaiak gonosz tudast ter-
jeszto, fondorlatos, hizelgo diplomaciaja jo, okos es vitez
embereket vitt romlasba, edes szavaktbl, a megejto gazdagsag-
tol sok tiirk pusztult el. Beliilrol viszont az ifjabbak es ido-
sebbek testverharca, a begek es a nep civodasa, a csiiggedes,
a kishitilseg a nep es kaganjanak pusztulasahoz vezettek. A
tiirkok kornyezetiikkel vivott fizikai es moralis harcban ala-
kitottak ki dnmaguk erkolcsi ideal kepet, kotelckeik ertek-
rendszeret. Sajat erkolcseik negativ tiikorkepekent jelentek
meg a mas nepek magatartasi szabalyai. Mas nepek, koztiik
tiirk reszek feletti uralom megszerzese megfelelt erkolcsi nor-
maiknak, a hadjaratokban szerzett gazdasagot erkiilcsosnek,
a diplomaciai fondorlatok reven szerzettet viszont erkolcs-
telennek tekintettek. A tarsadalmi retegekre szakadt tiirkok
magatartasanak etikus szabalyait a kaganok es az elokelok
fogalmaztak meg, ok ertelmeztek az osok erenyeit. A feli-
ratokban a kaganok es az elokelok panaszoljak fel moralis
elvarasaik csorbulasat.
6.	Az eletmodrol a feliratok elvetve ejtenek szot. Adataik
szerint a tiirkok eredetileg az Otiiken es a Csugaj erdosegben
74
eltek; feltehetoen vadasz, zsakmanyolo eletmodot folytattak.
Elhetiink a gyamiperrel, hogy a gyalogos eletforma emleke a
fegyveres kiseretben elt, melynek 1/3-a gyalog harcolt. Az
erdei vadaszo elet meg nem ment feledcsbe, az osi erenyek
jelkepekent emlegettek, a siksagra koltozest pedig karhoztat-
tak. Ez kiilonosen hangzik, ha figyelembe vessziik, hogy a
tiirkok eppen siksagi nepkent valtak jelentosse. Az osok tisz-
telete, valsagok idejen az erdei tiirkok segitsegehez folyamo-
das az oskultusz jelentoseget jelzi a tiirk nepalakulas targyalt
szakaszaban.
Osszegzeskent megemlitem, hogy a tiirk nepalakulas torte-
netenek vazolt szakaszat megelozoen masfajta kotelekek tar-
tottak egybe a nepet: megpedig a szarmazasi, mas szoval a
versegi kapcsolatok. Engels igy foglalta ossze a nepalakulas
e szakaszanak jellemzoit: „... a nemzetseg (gens) minden
barbar nep kozos berendezkedese egeszen a civilizacioba vald
belepeseig, sokszor meg azon tul is...” Fejtegeteset igy
folytatja: „А latin gens szo, amelyet Morgan a nemzetsegi
kotelekre altalanosan alkalmaz, akarcsak az azonos jelentesii
gorog genosz, az altalanos-arja gan tobol szarmazik ..., ami
nemzest jelent. Gens, genosz, szanszkritul dzsanasz, gotul ...
kuni, onordul es angolszaszul kyn, angolul kin, kozepfelne-
metiil kiinne egyforman nemet, leszarmazast jelent. A latin
gens es a gorog genosz szot azonban specialisan arra a nem-
zetsegi kotelekre hasznaljak, amely kozos szarmazasunak (itt
kozos osapatol szarmazonak) vallja magat, es amelyet bizo-
nyos tarsadalmi es vallasi berendezesek kiilon kozossegbe fiiz-
nek ossze... ”8
8 Engels F., A csalad, a magantulajdon es az allam credetc. Magyar
Helikon, 1970, 110. 111. Engels megallapitasainak szo szerinti idezese
megov a regen ismerteknek iijrafelfedezesetol.
75
A VII—VIII. szazadokban a gentilis berendezkedes hagyo-
manyai es megmaradt elemei mcgjelentos funkciot toltottek
be. Ebben a korban azonban a tarsadalmi egyenlotJenscgek, a
fejedelmi hatalom es ennek publikus funkcioi atalakitottak a
nepet osszefuzo szalak rendjet. A nepalakulas tortenetcben a
politikai-katonai tcnyezo es a vele jaro eroszak dominalt. Ez
a kor letrehozta az erkolcsi elkotelezettseg normait, amelye-
ket atszottek a megelozo, az ostorteneti korszakbol orokolt
kultusz- es szervezeti hagyomanyok. A fejlodes korabbi sza-
kaszat az ostortenethez, az utobbit az atmeneti korszakhoz
kell sorolnunk. Ezt a kovetkeztetest kiterjesztem a magyar
nepalakulas tortcnetenek VII—VIII. szazadi szakaszara is.
Engels talaloan jellemezte a nepalakulas tortcnetenek ezt a
szakaszat is. „А rcgi, verscgi kotelekek alkotta es osszetar-
totta nemzetsegi kozosscgek... elcgtelenekke valtak, nagy-
reszt azert. mert elofelteteleztek, hogy tagjaik egy meghata-
rozott teriilethez vannak kotve, holott ez mar regen veget ert.
A teriilet megmaradt. de az emberek mozgekonyak lettek.”9
A tiirkok eseteben a birodalom oriasi mereteinek kovetkez-
teben az egy nemzetseghez tartozok eltavolodtak egymastol.
Ismct Engels szavait idezem: „А rokon torzsek szovetsege
mindeniitt sziiksegessc valik, de hamarosan osszeolvadasuk
is, es ezzel az, hogy az elvalasztott torzsi teriiletek egybeol-
vadjanak a nep osszteriileteve. A nep hadvezere ... nclkii-
lozhetetlen, allando hivatalviselove valik ..., a haboru es a
haborura szervezkedcs most a nepelet szabalyszeru funkcioja
lett.”10 S tovabb: „А rablohaboruk megnovelik a legfobb
hadvezer es az alvezerek hatalmat; az utodoknak ugyanab-
b61 a csaladbol torteno szokasszeru valasztasa ... lassankent
atmegy az eleinte megtiirt, azutan megkivant, vegiil bitorolt
9 Engels, i. m. 229.
10 Engels, i. m. 220.
76
oroklesbe; leraktak az orokoletes kiralysag es az orokletes
nemesseg alapzatat. A nemzetsegi alkotmany szervei iiy mo-
don lassankent elszakadnak a nepben, a nemzetsegben, a
phratriaban, a torzsben rejlo gyokerektol.. .'’11 A tiirk feli-
ratokbol kivilaglik, hogy a tiirk nev az emberek es kozosse-
geik szelesebb korere terjedt ki, mint korabban. De meg nem
fogta keretbe a tiirk nyelvjarasokat beszelok osszesseget.
Vagyis a tiirk nepnev ervenye a VII VIII. szazadban szii-
kebb volt, mint az a turkologiara tekinto ertelmezesekben
megjelenik. Kiterjesztesere a tiirk kaganok tettek kiserleteket:
a meghoditott tiirk nepagakat — de nyelvileg idegeneket is —
a kaganok sajat tiirkjeinek tekintettek. A nepnevnek ez a
kiterjesztese egyfelol elegedettseget, masfelol aggodalmat kel-
tett a nepnev eredeti tulajdonosainak koreben. Az aggodal-
mat az osi kotelekek fellazulasa valtotta ki; az ujabb keletii
publikus funkciok, erkolcsi szabalyok es az eroszak az osi
hagyomanyokbol kovetkezo szemleletet nem tudtak elosz-
latni. Valsagok es interregnumok idejen a nomad tiirk nep-
alakulas gyogyithatatlan toreseketszenvedett. Egyseges tiirk
nep nem alakult ki, a sok csoportra tagolodott regi torokseg
egyetlen nepi keretbe valo osszefogasa teljesithetetlen volt.
Nehez tortenelmi palyafutas eredmenyekent szilardultak meg
a toidk nepek. Kotelekeik alapelemeit azonban a keleti tiirk
egyesitesi kiserletek alakitottak ki.
A tiirk nepalakulas torekenysege tobb okra megy vissza.
Koztiik sulyos okkent meriil fel a nomad gazdalkodassal kap-
csolatos eletforma. (Az alarendelessel jaro korlatozasok let-
erdekeiket sertettek.) A nomad allattenyesztes ugyanis a ter-
meszeti eroforrasoknak a maga idejeben eloremutato, de ere-
dendoen alacsony termelekenyscgii felhasznalasa volt. Nehe-
zen vagy sehogyan sem tudta ugyanis elviselni az alarendelt- 11
11 Engels, i. m. 221.
77
scgbol kovetkezo terheket, korlatozasokat. A kagan iranti
hiitlenseg, azaz az egyes nepreszek elkeriilhetetlen elkiilonii-
lesei veres biintetohadjaratokat, leszamolasokat vontak ma-
guk utan.
A gyenge gazdasagi hatter tehat egyik sajatos vonasa a tiirk
nepalakulas tortenetenek. A lenyeget azonban azok az egye-
temesen ervenyes vonasok teszik ki, amelyeket mar Engels
megfbgalmazott. Az mar persze a magyar polgari tortenetiras
optikai csalodasa volt, hogy valami egeszen kiilbnleges, toro-
kos szellemii nepalakulast fedezett fel a magyar ostortenet-
ben, sot a magyar allamalapitas koraban.
E vazlatos fejtegetes korrekcioit a turkologia vegezheti el.
Bizonyos fogaimak torteneti-etimologiai elemzese sokat segit-
het a tiirk nepalakulas tortenetenek megertescbcn. A regi tiirk
szbvegekben a nepalakulas esemenyeivel osszefiiggesben gyak-
ran tiinnek fel pl. az el, el begi, el bodun, el evilr-, el kiln bodun,
el tbril, el toril tut-, el tilz, el ulus, tbril, tbril toqu, tbril иг-, nom
tbril fogaimak.12 Nyelveszeti elemzesiik sok zarat nyithat
meg, feltarulasukkal alaposabb betekintest kaphatunk a tiirk
ncptdrtcnet esemenyeibe.
A tiirk nepalakulas torteneteben tapasztalt katonai, poli-
tikai tevekenyseghez foghatot a finnugor nepek koreben nem
talalunk. Masok voltak eletkoriilmenyeik, marpedig a torte-
nelem korai szakaszaban a foldrajzi, termeszeti feltetelek
nagy erove] befolyasoltak a nepek lehetosegeit. Az ostorteneti
magyarsag a kelet-europai torokseggel keriilt szoros es tartos
kapcsolatba. Nepalakulasa tortenetenek VII—VIII. szazadi
szakaszan ez az erintkezes, a torok nepreszekkel valo keve-
redes rajta hagyta belyeget. — Emellett figyelemmel erdemes
lenniink e torok egyiittelessel egyidejii es szoros alan erintke-
12 Древнетюркский словарь. Ред. В. М. Наделяев—Д. М. Насилов—
Э. Р. Тенишев—Л. М. Щербак, Ленинград 1969, 168—169.
78
zesekre, tovabba a keleti szlavokkal letesiilt kapcsolatokra
is. — A Megyer es Nyek torzsnevek, a magyar nepnev ugor
eredetuek. Ores spekulacio lenne arrol elmelkedni, hogy a
Megyer es a Nyek a torok kapcsolatok letesiileset megelozoen
milyen szervezeteknek voltak a nevei, es hogy vajon rajtuk
kivul milyen egyeb szervezeti reszekbol allt az ugor magyar-
sag. Igy is kivilaglik, hogy ostorteneti nepalakulasunkban
nemcsak a torok tenyezoket erjiik tetten. Korabbi szakasza-
ban ugyanis, a tiirkokehez hasonloan, a szarmazasi, versegi
koteiekek hataroztak meg az osszetartozast. A magyar es a
torok ostorteneti nepalakulas kiindulopontjat azonos jelen-
segek alkottak.
Az osmagyar nep katonai erenyei a torok hatasra mutat-
nak. Ez sem minosul azonban a regi torok nepek kiveteles
jellemvonasanak. Az alanok lelekszamban a toroksegnel sze-
renyebbek voltak, am fegyverzetiik es katonai erenyeik mind-
seget tekintve a torok nepekkel azonos szinten alltak. Ha
pedig tekintetiinket a Kelet-Europa eszakibb korzeteiben elo
keleti szlavokra iranyitjuk, koriikben a nepalakulasnak mar
ismert vonasait talaljuk, hadjarataikban pedig kimagaslo kato-
nai szervezettseget es erenyeket tapasztalunk.
79

Bese Lajos
Szemelynev es etnikum a XIII. szazadi mongoloknal
Egy ideje A mongolok titkos tortenete szemelyneveivel fog-
lalkozom. Ebben a XIII. szazad else feleben irddott torteneti
kronikaban (vo. magyarul Ligeti 1962), amely affele Gesta
Mongolorumnak is felfoghato, mintegy negyszazharminc sze-
mely van megnevezve. Immar a befejezcs allapotaban levo,
kotetet kitevo tanulmanyomban A mongolok titkos tortenete-
ben eloforduld szemelyneveket nevtudomanyi szempontbol
vizsgalom: az egyes szemelynevekre vonatkozo tudnivaldkat
es ismereteket szdcikkszeriien dolgozom fel, osszegezem a
levonhato tanulsagokat a mongol es a torok hang- es alaktan
teriileten, a szemelyneveket pedig a nevtudomany szempont-
jai szerint csoportositva elemzem. A szemelynev e korban
sokkal jobban kifejezi viselojenek etnikai hovatartozasat, sot
a nemzetseg- vagy torzsnev is reszet kepezi a szemelynevnek,
egy kiilon fejezetben tehat az etnikai nevek elemzesere teszek
meg kiserletet.
Mindez igy onmagaban is ertekelheto kerek egeszet alkot,
tagabban ertelmezve azonban a dolgot, a nevtudomany is a
tortenettudomanyba tartozik, es azt szolgalja, legalabb olyan
ertelemben es mertekben, mint pl. a regeszet vagy a forraskri-
tika, a neprajz, stb. Innen vannak korlatai is: a nevtudomany,
mikent az emlitett tobbi tudomanyok — minden jelentosegiik
ellenere —, dnmagukban nem mindig kepesek eldonteni tor-
6 Tokci
81
tenettudomanyi kerdeseket. Ugyanakkor azonban e tudo-
manyok egyike-masika esetenkent elsorendu szereplove valik
a tortenettudomany szamara. A mi targykoriinkben maradva
peldaul a rcgeszctnek es a vele kapcsolatos targyi neprajznak,
az embertannak nines szerepe, mivel — legjobb tudomasunk
szerint —, mondjuk, a XII—XIV. szazadbol nem maradtak
reank najman, kereit, mongol stb. sirok. Ilyenforman e kor
tortenetirojanak elsosorban az irott (mongol, kinai, moha-
medan) forrasokra kell hagyatkoznia, illetve azokra az erte-
siilesekre, amelyeket ezek az irott forrasok tartalmaznak.
Ezek a forrasok pedig meg rengeteg szemelynevet is maguk-
ban foglalnak, torteneti esemenyek szereploinek neveit, ezert
e korszak tbrtenetirasa szamara a nevtudomanyi vizsgalatok
rendkiviil fontosak. Ezt bizonyitando nehany, az etnikai
tortenet korebe vago kerdesrol szolunk, olyan dolgokrol,
amelyek jelentosegiikben tiilmutatnak mar a szukebben vett
nevtudomany keretein, de amelyeknek vizsgalata a nevtu-
domany segitsege nelkiil elkepzelhetetlen.
Az itt megtargyalasra keriilo kerdesek szempontjabol elore
is jelezniink kell, hogy A mongolok titkos tortenetenek tobb
mint negyszaz szemelyneve tulnyomo tobbsegeben kifejezet-
ten torok szemelyncv. fgy A mongolok titkos tortenete is
sokkal inkabb a regi torok, mintsem a regi mongol nevadas
forrasa. Ez a kiviilallo szamara talan kissc meglepo teny
sajatos modon veti fel az e forrasmuben szereplo nemzetse-
gek, nepek etnikai meghatarozasanak kerdeset.
1. Legyen szabad peldakeppen a najmanokra hivatkoz-
nom. A XII. szazadban, es a XIII. szazad elso feleben Belso-
Azsia tersegeiben fontos szerepet jatszottak a najmanok,
akiknek hatalmat eppen Dzsingisz kan szamolta fel. A kor
nagy perzsa kronikasa, Rasid-ed-Din (1952. I. 1, 126) a
najmanokat azon torok nepek koze sorolja, akiknek kiilon
uralkodoik vannak. Ennek elienere a najmanok etnikai hova-
82
tartozasanak kerdese mind a mai napig vita targyat kepezi
(vo. Murayama 1959. 188—198, ill. Ligeti 1962. 158—59). Itt
most nines lehetosegiink e vita folytatasara, adando alkalom-
mal meg visszateriink rea. Eppen ezert nem foglalkozunk a
Rasid-ed-Din muveben elofordulo najman nyelvi glosszak-
kal, de a najmanok lakta teriiletek tulnyomoan torok fold-
rajzi neveivel sem.
A najmanok mongol voltanak legfobb bizonyitekat sokan
magaban a najman nepnevben latjak, amelyet a mongol nai-
man ’nyolc’ szamnevvel probalnak meg azonositani. Ennek
az azonositasnak azonban kivedhetetlen gyengcje, hogy a
mongol nep- vagy tdrzsncvadasbol — megfelelo analogiak
hijan — nem valosziniisitheto.
Ami a szemelyneveket illeti, A mongolok titkos torteneteben
kilenc najman szemely van megnevezve:
(1)	Buyiruq qan a najmanok uralkodoja. (Vo. regi torok
bujruq, bujuruq ’parancsolo’. Minden bizonnyal megszeme-
lyesitett meltosagncv.)
(2)	Inanca Bilge qan vagy Inanca qan a najmanok egyik
uralkodoja. (Vo. r. to. inane ’meghatalmazott, megbizott’ es
bilgii ’boles, okos’. Felt ehet oen ez is megszemelyesitett mel-
tosagnev, ill. diszito jelzo.)
(3)	Korbesil Tayang qan felesege. (Vo. to. kdrbesu ’hadd ne
lasson!’. Ovonev.)
(4)	Kilcliik qan Tayang qan fia. (Vo. r. to. kilclug ’eros,
hatalmas’. Valoszinuleg megszemelyesitett mcltosagnev.)
(5)	Kokse’il Sabraq foember. (Vo. to. kokse’ii ’tiidobajos,
kohogos’, ill. sabraq ’enekes’. Ez utobbi a szemelynev, mig az
elso ragadvanynev.)
(6)	Quri siibeci feldcrito. (Vo. r. to. quri kozelebbrol meg
nem hatarozhato mcltosagnev, itt szemclynev. A siibeci (? r.
to. *siici’seregvezeto’ a r. to. sil ’katonasag, katonai alakulat’-
bol) viszont alkalmi ertelmezonek latszik.)
6*
83
(7)	Tayang qan a najmanok fejedelme. (A tayang kinai
eredetii r. to. meltosagnev. Az ilyen meltosagnevek szemely-
nevkent valo hasznalata a regi toroksegben igen gyakori volt.)
(8)	Torbi Tas Tayang qan kovete. (Ketelemii szemelynev.
Vo. to. torpi, turpi, tiirpil ’raspoly’, ill. tas ’ko’, azaz ’Fenoko’.)
(9)	Yedi Tubluq foember. (Vo. r. to.jeti.jedi ’het’, ill. tubluq
’akinek (lofarkas) zaszlaja van’.)
Tovabbi najman szemelyek neve fordul elo meg pl. Rasid-
ed-Din krdnikajaban. Igy pl.:
(10)	Aj Buqa Biigii qan legidosebb fia. (Vo. r. to. aj ’hold’
es buqa ’bika’. Ketelemii szemelynev.)
(11)	Ariq Buqa foember. (Ketelemii nev. Vo. r. to. ar'iq
’tiszta, nemes, =lelkii’ es buqa ’bika’.)
(12)	Inane Bilga Biigii qan a najmanok egykor volt uralko-
doja. (Itt r. to. bogil, biigii ’boles, okos’ a szemelynev. Inane
Bilga meltosagnevrol 1. (2)-t.)
(13)	Beksaraq Toluj mongol kan agyasa. (Vo. kirgiz bek
’nagyon’ es sara ’kivalo’ .q kicsinyilo kepzovel.)
(14)	Oyul tegin qatun Kiicliik qan unokahuga. (Vo. r. to.
oyul ’(fiii)gyermek’ es tegin ’herceg’. Ketelemii szemelynev.)
(15)	Orta tegin Dzsocsi kan egyik dedunokajanak felesege.
(Vo. r. to. art a ’kozep, -so’ es tegin ’herceg’. Ketelemii sze-
melynev.)
(16)	Quba tegin najman ferfi. (Vo. r. to. quba ’a voros es a
sarga kozotti szin’, kirg. ’sapadt’ es r. to. tegin ’herceg’.
Feltehetoleg ketelemii nev.)
(17)	Qusturmis najman ferfi. (Vo. to. qustur- ’hanyast okoz,
emelygest okoz, emelygest keif -mis mult idejii melleknevi
igenev kepzovel.)
(18)	Kiil Bulat najman ferfi. (Vo. r. to. kill ’hamu’, ill.
ferfinev es bulat ’асёГ, ill. ferfinev. Itt ketelemii nev.)
(Fejtegeteseimet nem akarom nevelemzcsekkel terhelni,
ezert az egyes nevek leheto legegyszeriibb, szo szerint valo
84
azonositasara torekedtem csupan. E torekvesnek megfeleloen
pl. a to. rdvidites is csak annyit jelenl, hogy a kerdeses szo
torok nyelvben, ill. nyelvekben elofordul.)
Rasid-ed-Din kronikajaban tallozva egyelore meg tovabbi
tizenhat najman szemely nevet idezhetnenk. Ezek koziil ketto
mongol nevnek latszik, tiz szemely neve ketsegteleniil torok,
de neviik kisse terjedelmesebb ertelmezest igenyelne, ezert
most nem idezzilk oket, vegul pedig tovabbi negy szemely
neve egyelore ellenallt magyarazo kiserleteinknek, de bizo-
nyos, hogy ez a negy sem mongol szemelynev. (Egyebkent
ezekrol a nevekrol, es mas egyebekrol „The Naiman Connec-
tion” cimii rovidesen megjeleno tanulmanyomban reszletesen
szolok.)
Mindenesetre a fentiek alapjan kimondhatjuk, hogy a naj-
manok vezeto retege, de minden bizonnyal koznepe is torok
nyelvu volt, illetoleg egyszeriien torok volt a XIII. szazadban.
A fenti torok nevek ugyanis (a tobbi mas, itt most nem
targyalt glosszakkal es foldrajzi nevekkel is kiegeszitve) egyeb
torteneti magyarazatot nemigen engednek meg. E szemelyne-
vek egy title se valamifele torok muveltsegi hatas eredmenye
sem lehet: ezek a szemelynevek magabol a tulajdonkeppeni
najman nyelvbol valdk.
2. A najmanok kapcsan egy olyan peldat mutathattunk be,
amelyben a szemelynevek donto modon igazoljak az etni-
kumra vonatkozo hiheto torteneti ertesiileseket. Itt tehat a
szemelynevek ertelmezese kiegesziti es erositi a kiilonbozo
jellegu egyeb forrasanyagot. Maskepp all a dolog a kovetkezo
peldaban.
Mint ismeretes, Dzsingisz kannak negy fia volt: Joci,
Caadai, Ogodei es Tolui. A Joci (mong. }oci ’vendeg’) nev-
nek nines megnyugtato etimologiaja, bar a to.yo/ci'.Jb/cf’utas,
vezeto, kisero’ szoval valo egyeztetese, ill. r.-to.yo/’ut’ szobol
valo szarmaztatasa realisnak latszik. A tobbi harom testver
85
viszont mar konnyen magyarazhato torok szemelynevet visel:
Ca’adai < r.-to. caqa, caya ’gyermek’ denominalis nomen
.dai kicsinyito kepzovel; Ogodei < r.-td. oga ’boles’ den. n.
.dai kicsinyito kepzovel; Tolui < r.-td. tolu ’tele, telt’ (kbzv.
es atv. ertelemben), ill. Tolu szemelynev den. n. .i kicsinyito
kepzovel. Ha feltetelezziik — es ez realis feltetelezes —, bogy
Dzsingisz kan csaladja, sot nemzetsege, a Borjigin is mongol
volt, akkor — gondolom — jogos a kerdes, honnan ezek a
torok nevek egy mongol csaladban?
E kerdesre adando helyes valasz erdekeben eloljaroban szol-
nunk kell a regi mongol exogamia egy erdekes sajatossagarol,
amely szerint a feleseget a mongolok rendszerint ugyanabbol
az idegen nemzetsegbol szereztek maguknak. Az ilyen nem-
zetsegeket s6gor(7/i/<7a)-nernzetsegnek tartottak (vo. Vladi-
mirtsov, Le regime social des Mongols 58). A sogor-nem-
zetsegek kbze tartoztak a qongqiratok is (Ligeti 1962, 144).
Nos, Temiidzsin, azaz a kesobbi Dzsingisz kan, itt emlitett
fiainak anyja a qongqirat Bdrte (yo. mong. hortii ’tarka, foltos
(pl. 16)’, hal. bort ’feher, vagy feheres alapon fekete, szurke
foltok, pettyek’) volt. E szonak, ill. nevnek egyelore nines
etimologiaja, valoszinu torok eredetenek vizsgalatara pedig
most nem vallalkozhatunk, ezert a Bdrte nevet a bizonyitas-
b61 most kirekesztem. Mindenesetre Bdrte apja Taj secen (vd.
r.-td. taj ’fiatal 16, csiko’, ill. szemelynev a Taj beg-, Taj Buqa-
stb.-ben) mar vitathatatlanul torok szemelynevet viselt.
A kerdes szempontjabol jelentosege van annak, hogy Dzsin-
gisz kan csaladjaban, az utodoknal is szep szamban szerepel-
nek qongqirat asszonyok, amely dolog bizonyara eppen a fent
emlitett sogor-nemzetsegi kapcsolat tovabbelo hagyomanya
volt. Mi itt csak Dzsingisz kan elsb fia, Dzsocsi kan leszar-
mazottaira, illetve azok qongqirat asszonyaira hivatkozunk
Rasid-ed-Din kronikajabol. Kozottiik ilyen nevueket talal-
hatunk:
86
(19)	Altacu Totei ba’atur leanya, Dzsocsi kan egyik iikuno-
kajanak felesege. (Vo. r. to. altun ’arany’, es .cu den. n.
kepzo.)
(20)	Tilgimce Dzsocsi kan egyik dedunokajanak a felesege.
(Vd. r. to. tiigiln ’csomo, bog’ es .ce den. n. kicsinyito kepzo.)
(21)	Ariqaci Dzsocsi kan ugyanazon dedunokajanak fele-
sege. (Ketelemu szemelynev. Vd. r. to. ar'iq 'vekony, sovany’
es act ’oregasszony’.)
(22)	Toquluqan Dzsocsi kan egyik dedunokajanak felesege.
(Vd. r.-td. toqu ’csat’ es .lu.qan den. n. kicsinyito kepzo.)
Termeszetesen Altacu atyjanak, Totei ba’aturnak a neve
is torok. (Vd. kirgiz toto ’egyenes, oszinte’ den. n. . i kicsinyi-
to kepzovel.) Az ilyen es az ehhez hasonld peldak szama igen
nagy, es bar akadnak kozottiik (mongol nevii qongqirat)
ellenpeldak is, a nevek tulnyomo nagy tobbsege vitathatatla-
nul torok. Arra pedig itt most csak jelzesszeruen utalhatok,
hogy a qongqirat felesegek gyermekei is tiilnyomo tobbse-
giikben torok neveket viseltek, ill. olyan mas eredetii (arab,
perzsa) neveket, amelyek sohasem a mongol, hanem csakis a
torok nepek nevadasaban voltak hasznalatosak. tgy talan
mar ertheto, hogy (a „feltehetoen” mongol etnikumil) Dzsin-
gisz kan es a qongqirat Bdrte gyermekei mien kaphattak
torok szemelyneveket.
E masodik peldabdl ket tanulsag, ill. kovetkeztetes is ki-
nalkozik: 1. A qongqiratok nemcsak a Dzsingisz kan elotti
idokben, hanem Dzsingisz. kan utan is kifejezetten torokok
voltak. 2. Ebben a korszakban az anyanak feltehetoen nagy
szerepe iehetett a gyermeke nevadasaban, es az anya ilyenkor
— ilgy latszik — altalaban (vagy tulnyomoreszt) a sajat
etnikumanak nevadasabol merited.
Mindez pedig egyiittesen jol magyarazza a Dzsingiszidak-
nak oly „rejtelyes” eltorokosodeset is.
87
A mongol korra vonatkozo es nevtudomanyi fogantatasii
etnikumtorteneti kutatasaimbdl ez alkalommal csak nehany
problemat villanthattam fel, ezt is csak nagyon vazlatosan.
Remelem, hogy e kutatasaim nyoman meg egyeb kovetkez-
tetesekre is mod nyilik, bizonyitvan, hogy a helyesen alkal-
mazott nevtudomany sok teruleten segitheti a tortcnettu-
domanyt.*
* Az egyszeriiseg kedveert Ligeti Lajos konyvere utalok (A mongolok
titkos tortenete Mongolbol forditotta Ligeti Lajos. Bp. 1962), amelynek
bibliografiajaban termeszetesen B. J. Vlagyimircov (Vladimirtsov), ill.
Rasid-en-Din (Szmirnova etc. alatt) idezett miive is meglalalhatd.
88
Komordczy Geza
Varos a nomadok szemevel, nomad a varosiak szemevel
az okori Mezopotamiaban
A nomad gazdalkodasnak1 es cletvitelnek az ovilag tersege-
ben, mint ismeretes,1 2 6t alaptipusa alakult ki, eltero foldrajzi
kdrillmenyek kozott mas-mas gazdasagi es politikai jellem-
zokkel. E fbbb tipusok a kovetkezok: 1. Azelo-azsiai es eszak-
afrikai nomadsag, amelyben a nyaj tillnyomo rcszet a juh es a
kecske teszi, a szallitoeszkoz es utazdallat pedig a teve;3 2. Az
afrikai, a Szaharatol del re, amelyben fokent szarvasmarhat
tartanak; 3. az eurazsiai, amelyben a nyaj ugyancsak na-
gyobbreszt juh, de a szallito- es utazoallat a 16, illetve emel-
lett j6 ideig a szarvasmarha; 4. a tibeti magashegyi, amely
lenyegeben jaktartas;4 vcgiil 5. az eszak-eurazsiai, amely
szarvastenyeszto. Ez az attekintcs azert sziikseges szamunkra,
1 Alabb valtozatlan formaban adorn a MTA Orientalisztikai Bizottsaga es
a Korosi Csoma Tarsasag rendezte, Nomad tarsadalmak es allamalakulatok
cimu konferencian 1978. oktober 25-en tartott eloadasom szoveget. Meg-
hivasomert Токи Ferencnek es Vasary Istvannak tartozom koszonettel. —
Az eloadas szovegehez csatolt jegyzetek celja nem tobb, mint hogy gyors
tajekoztatast adjanak a targy kozerdekii ujabb irodalmarol. A teljessegre —
tcrmeszetesen — nem torekedtem.
2 Vo. A. M. Казанов, Социальная история скифов. Москва 1975, 6.
3 Utobb, persze, reszben — a teve mellett is — a 16.
4 Mint eloadasom utan Terjek Jozsi i figyelmeztetett, a 16 Tibetben is
szerepet jatszik.
89
hogy vilagosan lassuk: az okori keleti, kozelebbrol, elo-azsiai
nomadizmus nem fer el az altalanosan szamon tartott tipu-
sok kozott. A nomad gazdalkodas felsorolt tipusai, bar talan
vannak kora okori elozmenyeik, csak az i. e. I. evezredben
vagy meg kesobb alakultak ki, s kategoriaikkal legfeljebb a
keso okori, kozepkori es ujkori nomadsagot irhatjuk le. Az
okori kelet nomadizmusa gyokeresen mas — es eppen ez a
fontos benne az egyetemes torteneti kutatas szamara.
Amiota a sziriai Ma’ri varos (Tell Hariri) i. e. XVIII.
szazadi leveltara elokeriilt, s tobb ezer, reszben a terseg no-
mad nepessegere vonatkozo igazgatasi okmanya es levele
fokozatosan hozzaferhetove valt,5 az elmult evtizedekben ha-
talmasan foilend tilt az elo-azsiai nomadizmus korai tortene-
tenek kutatasa. Uj megvilagitasba keriiltek a mashonnan
— es reszben mar regota — ismert adatok, s a regeszet ered-
menyei, valamint az okologiai szemlelet behatolasa a Kozel-
Kelet tarsadalomtudomanyi kutatasaba,6 s ezzel egyiitt a
komplex szemleletre valo torekves: egyszoval, a felhalmo-
5 Kimcrito bibliografiai tajekoztatast ad J. G. Hi iniz et al.. Index docu-
mentaire des textes de Mari. I. Paris 1975. — Ma’ri nomadjairol a legfon-
tosabb osszefoglalo munkak: J.-R. Kupper, Les nomades en Mesopotamia
au temps des rois de Mari. Paris 1957; F. M. Tocci, La Siria nell’eta di Mari.
Roma 1962; J. T. Luke, Pastoralism and Politics in the Mari Period: A Re-
Examination of the Character and Political Significance of the Major West
Semitic Tribal Groups on the Middle Euphrates (Diss. Univ, of Michigan,
1965). Ann Arbor, Mich. 1978 (Univ. Microfilms No. 66—5094). [V. H.
Matthews, Pastoral Nomadism in the Mari Kingdom. Cambridge, Mass.
1978.]
6 Ehhez tajekoztatasul 1. Bence Gy — Kis J., Az okologiai szemleletmod
terhoditasa a tarsadalomtudomanyokban es napjaink okologiai valsaga, in;
Az ember es termeszeti kornyezete filozofiai kerdesei. MTA Filozofiai Inte-
zete, Bp. 1972, I -116.
90
zodo hatalmas forrasanyag es a tudomany szemleletvaltasa7
azt eredmenyeztek, hogy a korai Elo-Azsia nomad nepesseget
most mar az egyetemes tortenelem szempontjabol vizsgalhat-
juk. A nomadizmus tortenetenek erne talan legelso nagy
korszakat kivaltkeppen harom kutato munkai vilagitottak
meg. Joseph Henninger, a bccsi ethnologiai iskola neveltje
elsdkent rajzolta kdriil az elo-azsiai nomadizmus sajatszerii-
seget.8 6 szamolt le a korabbi kutatas naiv tarsadalomtortc-
neti es vallastorteneti illiizioival, peldaul az drok nomad se-
mi nepek W. Robertson Smith megfogalmazta legendaival.
Horst Klengel az ckirasos forrasok adatait foglalta nagysza-
basu, egyseges kepbe;9 Michael B. Rowton pedig az okologiai
7 Maskepp: paradigmavaltozas, I. Th. S. Kuhn, Die Struktur wissen-
schaftlicher Revoluzionen. Suhrkamp, Frankfurt a. M. 19762.
8 Vo. J. Henninger, Uber Lebcnsraum und Lcbensformen der Friihse-
miten. Koln -Opladen 1968; Uo, Zum friihsemitischcn Nomadentum, in:
L. Foldes (szerk.), Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Bp. 1969, 33 68.
A regi szemlelet illuzioit illetoen 1. U6,1st der sogenannte Nilus-Bericht eine
brauchbarc religionsgeschichtlichc Quelle?: Anthropos 50 (1955), 81 -148;
иб, Uber das Problem des Totemismus bei den Semiten: Wiener Volker-
kundliche Mitteilungen 10 NF 5 (1962), 1—16.
’ Vo. H. Klengel, Bcnjaminiten und Hanaer: Wissenschaftliche Zeit-
schrift der Humboldt-Universitat zu Berlin 8 (1958—59), 211—227; Halb-
nomaden am mittleren Euphrat: Das Altertum 5 (1959), 195—205; Zu eini-
gen Problemen des altvorderasiatischen Nomadentums: Archiv Orientalni
30 (1962), 585—596; Sesshafte und Nomadcn in der alten Geschichte Meso-
potamicns: Sacculum 17 (1966), 205—222; Экономические основы кочев-
ничества в древней Месопотамии: Вестник Древней Истории 102 (1967,
IV), 4sz. 60—70; Halbnomadischcr Bodcnbau im Konigrcich von Mari, in:
Das Vcrhaltnis von Bodenbauern und Viehziichtern in historischer Sicht.
Berlin 1968, 75—81; es osszcfoglaldan: Zwischen Zclt und Palast. Die
Begegiiung von Nomaden und Scsshaften im alten Vorderasien. Leipzig
(~ Wien) 1972 (magyar kiadasa eldkeszuletbcn).
91
szemleletmod jegyeben ujszeriien elemezte a nomadsag helyet
Elo-Azsia gazdasagi szervezeteben.10
Az ekirasos forrasok adatainak koszonhetoen ma mar fobb
vonasaiban megrajzolhato a nomadizmus — mondjuk igy —
technikai fejlodese. Az elso adatok fokent juh- es kecske-
tenyesztokre vonatkoznak, akiknek szallito- es utazdallata a
szamar. William F. Albright es masok" egyenesen szamar-
nomadizmust emlegettek az i. e. П. evezred kapcsan. Juh—
10	M. B. Rowton: Autonomy and Nomadism in Western Asia: Orienta-
lia 42 (1973), 247—258; Urban Autonomy in a Nomadic Environment:
Journal of Near Eastern Studies 32 (1973), 201 -215; Enclosed Nomadism:
Journal of the Economic and Social History of the Orient 17 (1974), 1—30;
Dimorphic Structure and the Tribal Elite, in: Al-bahit. Eestschrift J. Hen-
ninger (Studia Instituti Anthropos 28), St. Augustine 1976, 219—257; The
AbuAmurrim: Iraq3l (1969),68—73; Dimorphic Structure and Topology:
Oriens Antiquus 15 (1976), 17—31; The Physical Environment and the
Problem of the Nomads, in: J.-R. Klppir (szerk.), XVе Rencontre As-
syriologique Internationale. La civilisation de Mari. Liege 1967, 109—121;
The Woodlands of Ancient Western Asia: Journal of Near Eastern Studies
26 (1967), 261—277; The Role of the Watercourses in the Growth of Meso-
potamian Civilization, in: lisan mithurti. Festschrift W. F. v. Soden. Keve-
laer Neukirchen-Vluyn 1969, 307—316; Watercourses and Water Rights
in the Official Correspondence from Larsa and Isin: Journal of Cuneiform
Studies 21 (1967), 267 -274; The Topological Factor in the hapiru Problem,
in: Studies in Honor of B. Landsberger. Chicago 1965, 375—387; Dimorphic
Structure and the Problem of the capiru-cibrim: Journal of Near Eastern
Studies 35 (1976), 13—20; Dimorphic Structure and the Parasocial Element:
Journal of Near Eastern Studies 36 (1977), 181—198. (Pastoralism and the
Periphery in Evolutionary Perspective, in: L’archeologie de 1’lraq . . Col-
loques Internationaux, № 580. Paris 1980. 291- 301.]
11	Vo. W. F. Albright, From the Stone Age to Christianity. Monotheism
and the Historical Process (1940), Anchor Books, Garden City, New York
1957, passim; valamint szamos egyeb kesobbi miiveben. Vo. tovabba R.
Walz, Gab es ein Esel-Nomadentum im Alten Orient?, in: Akten des
[XXIV.] Internationalen Orientalisten-Kongresses (Munchen 1957), Wies-
baden 1959, 150 152.
92
szamar nomadizmus, talan ez lehetne a pontos kifejezes. A
szamar viz- es taplalekigenye jeloli ki azt a korzetet, amelyben
az allatok mozoghatnak: csakis vizkozeli, az itatoktol 40— 50
kilometernel messzebb nem eltavolodo eletrol lehet szo.
Az i. e. II. evezred vegen, a teve elterjedesekor,12 a juh—
szamar nomadizmus atalakult: a szamar helyet most a teve
foglalta el. Ezzel parhuzamosan a nomad eletmod lehetove
12	A teve megismerese, haziasitasa es elterjcdese mas-mas idopontokra
teheto. Regeszeti adatok, tobbek kozott abrazolasok, amellett szolnak, hogy
Mezopotamiaban — es Elo-Azsiaban — aranylag koran megismerkedtek a
tevcvel. Vo. W. Nagel, Friihe Tierwelt in Siidwestasien (I): Berliner Bei-
trage zur Vor- und Friihgeschichte 2 (1959), 106—118; u6: Zeitschrift fur
Assyriologie 55 NF 21 (1963), 192 sk.; E. Porada, A Cylinder Seal with a
Camel. ..: Journal of the Walters Art Gallery 36 (1977), 1—6. A haziasitas
azonban csak kesobb ment vegbe. s a teve nagyobb meretii elterjedesevel az
i. e. II. evezred vege elott nem szamolhatunk. Vilagosan bizonyitja ezt a
„teve” jelentesu akkad szavak felbukkanasa es elteijedese; 1. a szotarakat,
s. v. ganmialu. ihilu, udru. A haziasitas idopontjat illctcien korabban eles vita
folyt; ennek irodalmabol 1. tobbek kozott R. Walz. Zum Problem des Zeit-
punkts der Domestikation der altweltlichen Cameliden: Zeitschrift der Deut-
schen Morgenlandischen Gesellschaft 101 (1951), 29—51; A. Pohl, Noch-
mals das Kamel in Mcsopotamien: Orientalia 21 (1952), 373—374; R. Walz,
Neue Untersuchungen zum Domestikationsproblcm der altweltlichen Came-
liden: Zeitschrift der Deutschen Morgenlandischen Gesellschaft 104 (1954),
45—87; A. Pohl, ZurZahmungdes Kamels: Orientalia 23 (1954), 253—254;
R. Walz, Beitrage zur altesten Geschichte der altweltlichen Cameliden unter
besonderer Beriicksichtigung des Problems des Domestikationszeitpunktes.
in: Actes du IVе Congres International des Sciences Anthropologiques et
Ethnologiqucs (Vienne 1952), III, Wien 1956, 190—204; A. Pohl, Einhocker
und Zweihocker im Zwcistromland: Orientalia 26 (1957), 165—166; W. G.
Lambert, The Domesticated Camel in the Second Millennium — Evidence
from Alalakh and Llgarit: Bulletin of the American Schools of Oriental
Research 160 (1960), 42—43; B. Brentjes, Das Kamel im Alten Orient: Klio
38 (1960), 23—52; s legujabban R. W. Bulliet, The Camel and the Wheel.
Cambridge, Mass. 1975. [B. CompagnoNi—M. Tost, The Camel: Its Dis-
tribution and State of Domestication in the Middle East during the Third
93
valt a szamar szamara elerhetetlen tersegekben is: a sivata-
gokban.* 13 Az i. e. II. evezredi elo-azsiai juh—szamar noma-
dizmus tehat torteneti elozmenye a nomad gazdalkodas beve-
zetoben emlitett 1. alaptipusanak, az elo-azsiai—eszak-af-
rikai (egyszerubben: arabiai) teve-nomadizmusnak. ily mo-
don benne lathatjuk a nomad gazdalkodas tortenetileg elso
alaptipusat. Stadialisan nezve, az elso nagy torteneti korsza-
kot az elo-azsiai nomadizmus kepviseli, a masodikat pedig a
mar felsorolt tobbi ot tipus.14
Millennium В. C. ..in: R. H. Meadow M. Л. Zeder (szerk.), App-
roaches to Faunal Analysis in the Middle East-Peabody Museum Bulletin 2
(1978), 91—103; H. Ganthier-Pilters—A. Innis Dagg, The Camel. Its
Evolution, Ecology, Behavior, and Relationship to Man. Chicago—London
1981.] Attekintest ad a vita alapjaul szolgalo forrasanyagrol es az allas-
pontokrol, peldaul, J. Henninger, Zum friihsemitischen Nomadentum (I.
fent, 8. jegyz.), 38 skk.; tovabba, az Oszovetscg latoszogebol, M. Weippert,
Die Landnahme dor israelitischen Stamme. Gottingen 1967, 107 sk.; vala-
mint J. T. Luke, Pastoralism and Politics. . . (1. fent, 5. jegyz.), 42 sk., 34.
jegyz.
13 Vo. V. Caskel, Zum Beduinisierung Arabiens: Zeitschrift der Deut-
schen Morgenlandischen Gesellschaft 103 (1953), *28* *36*; DO, Die
Bedeutung der Beduinen in der Geschichte der Araber. Koln—Opladen
1953; valamint W. Dostal, Zur Frage der Entwicklung des Beduinentums:
Archiv fur Volkerkunde 13 (1958), 1- 14; U6, Die Beduinen in Siidarabien.
Eine ethnologische Studie zur Entwicklung der Kamelhirtenkultur in Ara-
bien. Horn—Wien 1967; I. meg F. Gabrieli (szerk.), L’antica societa beduina
(Roma 1959) kitiino tanulmanyait: W. Dostal, The Evolution of Bedouin
Life; G. Dossin, Les Bedouins dans les textes de Mari; M. Hofner. Die
Beduinen in den vorislamischen arabischcn Inschriften; J. Henninger, La
societe bedouine ancienne stb.
14 Hogy ez utobbiaknak volt-e valamifajta elozmenye az i. e. II. — vagy
eppen III. evezredben, nem vizsgalom. Mindenesetre, a ket stadium donto
kiilonbseget hangsulyozza A. S. Gilbert, Modern Nomads and Prehistoric
Pastoralists: The Limits of Analogy: The Journal of the Ancient Near Eastern
Society of Columbia University 7 (1975), 53—71.
94
Az elo-azsiai nomadizmus sajatszerusege eppen abban all,
amit az imcnt a szamarazas eletlehetosegei kapcsan jeleztiink:
csak kis korzetekben tud mozogni. Ez morfologiai sajatos-
sagnak latszik, de ha genetikusan nezziik, tnesszemeno kovet-
kezteteseket vonhatunk le belole. Nomadokkal Elo-Azsiaban
azokban a korzetekben talalkozunk, ahol az ontozeses fold-
muveles mar technikailag lehetetlen, de a termeszetes csapa-
dek meg elegendo ahhoz, hogy az allatok megfelelo legelot
talaljanak: az evi 100 es 200 mm-es csapadekvonal (isohyeta)
kozott. A termeszetes legelok savja a Tigristol keletre huzd-
dik, es Sziriaban az Euphrates kozepso szakaszanak tersege-
ben talalhato.15 Mindeniitt megszakitjak azonban az ontoz-
heto - muvelheto — teriiletek. Termekeny szanto es csak
legeltetesre valo puszta - a ketto kozott csak 10—20 cm a
szintkiilonbseg. Legeltetesre alkalmas foltok alakulhatnak ki
a folyamvolgyek magasabban fekvo teriiletein is, ahova viz-
kiemelo berendezesek nelkiil nem juthat el az ontozoviz.
Roviden, a juh—szamar nomadizmus az ontozeses foldmuve-
les hagyta hezagokban alakul ki es marad fenn, a foldmuvelo
korzetek koze ekelodik; mint — O. Lattimore nyoman16 17 —
Rowton mondja: „enclosed nomadism”.
Amde ha igy van, aligha eredeztethetjuk az osi idokbol,
mondjuk, a neolitikumbol. Az elelemtermelo gazdalkodas
kialakulasanak evezredeiben Elo-Azsia termelesre alkalmas
tersegeiben, az esos hegyi lejtokon komplex termelo gazdasag
alakult ki; a foldmuveles es az allattartas mindenkeppen egyiitt
15 Sziriara nezve 1. E. Wirth, Syrien. Eine geographische Landeskunde.
Darmstadt 1971, 88 skk. es tortenetileg H. Klengel, Geschichtc Syriens.
1 -III. Berlin 19651970, kiil. III. 71 skk.
16 O. Lattimore, Studies in Frontier History. Paris—Le Haye 1962, 487;
idczi M. Rowton: Journal of the Economic and Social History of the Orient
17 (1974), 1 sk.
95
jart.17 A divergens fejlodes nem itt kezdodott, es nem ekkor:
majd csak a folyamvolgyek tnezogazdasaganak intenziv fej-
lodese kapcsan.
A nomadizmus: sajatos adaptacios rendszer, mely a fold-
muvelesre mar nem alkalmas teriileteket is bekapcsolja az
ember eletterebe. Nem fogadhatjuk el a tortenelmi valtozasok
semmilyen teleologikus—finalista elmeletet, ezert ertelmet-
lennek tartjuk, hogy a nomadizmussal osszefiiggesben, mond-
juk, a tortenelem ,,fo” vagy tipikus utjaval parhuzamosan
fejlodesi vonalrol, netan tortenelmi zsakutcarol vagy eppen
kudarcrol beszeljiink. Ehelyett a nomadizmus az adaptacio
kategoriaiban irhato le: mint a gazdalkodas egeszenek spe-
cializalt valtozata, anely nem kiilon vonalkent fejlodik, ha-
nem mindig csak az egesz reszekent. Olyan mertekben onal-
16, amilyenben az adott kor altalanos technikai szintje ezt
lehetove teszi; de allando — mondjuk ugy — visszacsatolas-
sal az egeszhez.
Mindez a talan tul soknak tuno altalanossag ezert volt sziik-
seges, hogy tulajdonkeppeni targyunkhoz vilagosan megfo-
galmazott elvekkel nyuljunk. Varos a nomadok szemevel,
nomad a varosiak szemevel: a nomadokkal foglalkozo ki-
terjedt irodalom kozhelyszeriien tele van a kolcsonos lenezes,
megvetes hangoztatasaval. Ebben a szellemben gyerekjatek
volna az ekirasos szovegek adataibol is hasonlo konstruk-
ciokat epiteni. En mast szeretnek — ha egyelore csak vaz-
latosan is. 17
17 A regeszeti anyaghoz. mindmaig alapvetd R. J. Braidwood—B. Howe,
Prehistoric Investigations in Iraqi Kurdistan. Chicago, Ill. 1960; ujabban 1. J.
Oates, The Background and Development of Early Farming Communities in
Mesopotamia and the Zagros: Proceedings of the Preshistoric Society 39
(1973), 147- 181; J. Mellaart, The Neolithic of the Near East. London
1975.
96
A dolgozat clmenek elso rcsze — varos a nomadok sze-
mevel — szokatlanul hangzik az assziriologiaban. Ismerjiik
Ibn Khaldun varosellenes tortenetfilozofiajat.18 Nos, ennek
a gondolatnak, hogy valaki a nomadok szemevel nezze a
letelepedettek vilagat, az okori keleten alig van nyoma. Megis
megkiserlem, hogy legalabb a gyer forrasanyagot — forrasok
talalasanak lehetosegct — szemiigyre vegyem.
Nem mezopotamiai, de terben es idoben kozel all hozza az
Oszovetseg egynemely megnyilatkozasa. „Nomad szemlelet”
— mondja a bibliatudomany.19 Ez nyilatkozik meg az 6s-
torteneti elbeszelesek legkorabbi retegeben,20 ez utalja pel-
daul az elso varosepitot Qain csaladjaba21 stb. A nomad
szemlelet, ha — kesei, utolagos — nosztalgiainak legmelyere
neztink, a Kanaanban valo megtelepedes, a varosok koze valo
beilleszkedes korahoz kotheto. A varoshoz alkalmazkodni
kenyszeriilo, a letfenntartasi lehetosegeiben ettol fiiggo22
habiru — arami joveveny — szemlelete ez. Ellenseges a varos
irant? Igen; bizonyos mertekig. Amde ez a viszonylagos
ellentct valojaban megis mas: a nem varosi +->varosi dichoto-
mia. Foldmuveles es allattartas szoros egymasra utaltsaga
18 Termeszetesen a Muqaddima fejtegeteseire gondolunk.
19 Vo. O. Eissfeldt, Einleitung in das Alte Testament. Tubingen 19643,
258 skk.; R. de Vaux, Das Alte Testament und seine Lebensordnungen. 1.
Freiburg 1960, 17 skk.; 38 skk.
20 Az iin. laikus forras; I. O. Eissfeldt, loc. cit. (1. fent, 19. jegyz.); U6,
Hexateuch-Synopse (1922). Darmstadt I9622; Komor6czy G., Laikus for-
ras, in: Vilagirodalmi Lexikon, VI. Bp. 1979, 866.
21 Gen. 4:17; ertelmezesehez 1. C. Westermann, Genesis, I. Neukirchen-
Vluyn 19762, 443 skk., 463.
22 Igen! Vo. Gen. .34: 30, Jacaqob szavait, melyekkel fiait Sekem lakos-
saganak legyilkolasa miatt szidalmazza.
7 Tokei
97
az Oszdvetsegben tulajdonkeppen magatol ertetodo.23 Ha a
hagyomany konfliktusokat abrazol, mindig csaladon beliil:
Jacaqob (Jakob) es cesau (Ezsau) ikertestverek,24 s elvala-
suk25 nem mas, mint a szallasteriilet egyfajta megosztasa.26
Qain (Kain) es Hebei (Abel) vegzetes versengese,27 ugyancsak
a csaladon beliil, kivetelesen sulyos tragedia; a gyilkos —
Qain, a foldmiivelo! — egesz cleten at a tarsadalombol kita-
szittatva biinhodik.28
Ma’ri level tara a kormanyzohoz vagy a kiralyhoz irt jelen-
tes-levelekben sok szaz megnyilatkozasat orzi a nomadok-
nak. De: a nomadok a hatosaggal allnak szemben: ha ellen-
segesek, mindig a hatosag irant azok. Tudjuk peldaul, hogy a
census, a nep- es allatszamlalas, nem talalt tetszesiikre.29 Bar
23	TrencsI-nyi-Waldapfel I. egykor alapveto jelentosegiinek latta a fold-
miivelo es pasztor eletmodban gyokerezo kepzetek ellentetesscget Jisra’el korai
hagyomanyaiban, 1. A ket Adam-mitosz tarsadalmi hattere: Antik Tanul-
manyok 1 (1954), 1—13 = Vallastorteneti tanulmanyok. Bp. I960,2 37—51.
Hogy az dszovetsegi forrasok elemzeseben teved, mashol probaltam kimu-
tatni, 1. Komor6czy G., A Biblia es az okori Kelet. 1—2: Vilagossag 13
(1972), 546- 555; 14 (1973), 15—22.
24	Vd. Gen. 25: 22 skk.
25	Vo. Gen. 33.
26	Vd. Gen. 36: 7.
27	Gen. 4: 1—8. A hely crtelmezesenek tortenetehez 1. C. Westermann,
Genesis 1—11. Darmstadt 1972,40 skk.; vo. uo, Genesis, I (1. fent, 21. jegyz.),
428 skk.
26	Vd. Gen. 4:13 skk. — [A targy kesobbi vonatkozasaihoz 1. W. L. Wes-
termann, Concerning Urbanism and Anti-Urbanism in Antiquity: Farouk I
University, Faculty of Arts, Bulletin (1949), 81—96.]
29	Vd. J.-R. Kupper, Le recensement dans les textes de Mari, in: A. Par-
rot (szerk.), Studia Mariana. Leiden 1950, 99—110; E. A. Speiser, Census
and Ritual Expiation in Mari and Israel: Bulletin of the American Schools
of Oriental Research 149 (1958), 17—25 = Oriental and Biblical Studies. Col-
lected Writings of E. A. Speiser, Philadelphia 1967, 171—186; PA. 1'рибов,
Воинская и трудовые повинности в Мари: Вестник Древней Истории
121 (1972, III), 3—16.
98
szavaik nemigen maradtak fenn, amit tettek, abbol kitetszik:
nem gondolkodtak maskent, mint Jisra’el Dawid koraban. A
nepszamlalast az Oszovetseg teologiai ervekkcl iteli el,30 de
nem ketseges, hogy az intezmenyi hatter es a tarsadalmi kozeg
ugyanaz, mint Ma’riban ahol a levelekbol csak annyit
tudunk meg, hogy az erintett nomadok minden erovel es
ravaszsaggal kibujni torekedtek alola, s fokent elore latott
kovetkezmenyei alol.
A nomadok onallo allasfoglalasanak egyeb nyomaival is
talalkozunk, leginkabb az obabiloni korszakban, amikor Me-
zopotamia legtobb varosallamaban nomad eredetu dinasztia
keriilt uralomra. Urukban Anam (az i. e. XIX. szazad vege)
egy hosszu levelben fejtegeti baratja es szovetsegese, a min-
denesetre sokkal erosebb babiloni kiraly, Sin-muballitt elott,31
miert nem engedheti be varosaba utobbinak nomad csapatait:
ezek a csapatok az ellenseg elleni vedelem, barati es szovetse-
ges segitsegnyujtas celjabol erkeznek, de amint a falakon beliil
vannak, nem lehet toliik megszabadulni, evekre ott maradnak
es felelnek mindent.32 Ez a barati hadsereg nomad — de hat
nomad maga Anam es udvara is! Egy korabbi felirataban
Anam meg csak nem is kiralyi cimet hasznal, hanem „sejk”-
nek (ab-ba-ugnim,’a nep (=sereg) atyja’) nevezi magat.33
30 Vd. 2 Sam. 24 || I Kron. 21.
31 Kiadta A. Falkenstejn, Baghdader Mitteilungen 2 (1963), 56 skk.
32 Uo. Ill, 30 skk.; IV. 20 skk. sor.
33 R. J. Tournay, Inscription d’Anam, roi d’Uruk et succcsseur de Gil-
gamesh, in: H. Goedicke (szerk.), Near Eastern Studies in Honor of W. F.
Albright. Baltimore 1971, 453—457; E. Sollberger- J.-R. Kupper, Ins-
criptions royalcs sumeriennes et akkadiennes. Paris 1971, 233, IVD6a. A
kifejezes akkadul: abu sabim.
7*
99
Mellesleg, a Sin-muballithoz irt leveleben azt is emliti,34 hogy
udvari embereivel amurru nyelven, nem akkadul, hanem no-
mad tarsai anyanyelven tarsalog. A konfiiktus megint csak
nem nomad—varosi, az mellekes, hanem politikai terme-
szetii.
Az i. e. II. evezred elejen Mezopotamia lakossagaba beol-
vado amurru nepesseg sajat kultiirajanak elemeivel gazdagi-
totta a helyi hagyomanyokat. Hammurapi — az iment meg-
ismert Sin-muballit fia — un. ,,tdrveny”-konyvenek35 jogi
alapelve. a talio gyokeresen mas, mint a compensatio elven
alapulo hagyomanyos mezopotamiai jog; a torzsi jogszolgal-
tatasbol ered. Hammurapi ,,torveny”-konyve es az oszovet-
segi jog szemleleti rokonsaga nem — mint a kutatas hosszu
idon at velte — elobbi hatasanak tudhato be. Majdhogynem
epp az ellenkezoje az igaz: Hammurapira ugyanaz az amurru
torzsi jog hatott, amely kesobb, a ,,torveny”-k6nyvtol teljesen
fiiggetleniil az Oszovetsegben is lecsapodott.
Az obabiloni kiralylistak genealogiai eleme szinten torzsi
hagyomanyokbol ered. Az asszir kiralylista elso szakasza
hosszan sorolja I. Samsi-Adad oseinek nevet, akik „satrak-
ban laktak”.36 A neveket, mint megallapithato volt, nem a
34 HI, 40. sor; az crtelmezeshez 1. The [Chicago] Assyrian Dictionary, A,
II, 77b, s. v. *атпапй; de vo. F. R. Kraus, Vom mesopotamischen Men-
schen der altbabylonischen Zeit und seiner Welt. Amsterdam—London 1973,
30 ellenveteseit is.
35 A szoveg mibenletenek megitelesehcz vo. F. R. Kraus, Ein zentrales
Problem des altmesopotamischen Rechtes; Was ist der Codex Hammu-rabi?:
Genava NS 8 (1960), 283—296; J. Render, Hammurapis Stele der Gerech-
tigkeit: Die Welt des Orients 8 (1976, II), 228—235.
36 Vo. F. R. Kraus. Konige, die in Zelten wohnten. Amsterdam 1965;
H. Freydank, Zur assyrischen Konigsliste; Altorientalische Forschungcn
3 (1975), 173—175; M. T. Larsen, The Old Assyrian City-State and Its
Colonies. Copenhagen 1976, 34 skk.
100
valosagos idorendben sorolja fel, hanem forditva: apa, az
apa apja stb., mint a genealdgiai kolteszet. Egy nemregi ben
kiadott szoveg, rendeltetese szerint halotti liturgia,37 Ammi-
saduqa osei kozott rcszben ugyanazokat a neveket emliti,
mint azasszir kiralylista. Nem ketseges: kozos forrasuk volt;
s az sem kctseges, hogy ez: az amurru torzsek genealdgiai
hagyomanya. Koltdi jegyzek, az osok nevevel, egymasra rime-
16 ndvparokkal, helyenkent torzsi neveket teve meg az osok
szemelynevcnek. A nomadok kulturaja nem kiszoritotta a
hagyomanyos mezopotamiait: egybeepiilt vele, modositot-
ta, s maga is modosult altala; a ket elem uj egysegbe otvo-
zodott.
Ennek a megallapitasnak a fenyeben kell szemiigyre ven-
niink a cimben jelzett masik fel temat: nomad a varosiak
szemevel. Erre nezve termdszetesen joval tobb adatunk van.
Csak nehany jellegzetes szoveghelyeket idezek.£nmer/car-
eposz: „ A mardu orszag, mely — mint a kerodzo tehen — ott
fekszik a legelon.”38 Atok Agadefolott: „А. hegyvideki mar-
duk, akik a gabonat nem ismerik, tokeletes marhakkal
tokeletes bakokkal jottek” Agade varosaba Innin istenno-
hoz.39 Lugalbanda-eposz: „Sumer es Akkad ellen folkel a
37 Vo. L. J. J. Finkelstein, The Genealogy of the Hammurapi Dynasty:
Journal of Cuneiform Studies 20 (1966), 95—118; a genealogiai hatterhez
I. A. Malamat, King Lists of the Old Babylonian Period and Biblical Ge-
nealogies: Journal of the American Oriental Society 88 (1968), 163—173.
38 Az idezetekhez 1. D. O. Edzard, Die „zweite Zwischenzcit” Babylo-
niens. Wiesbaden 1957, 31 skk.; az Enmerkar-eposz e helyehez (144. sor) vo.
S. Cohen, Enmerkar and the Lord of Aratta (Diss. Univ, of Pennsylvania,
1973), MS, 53. [Vo. most F. Malbran-Labat, Elements pour une recherche
sur le nomadisme en Mesopotamie au premier millenaire av. J.-C.: „L’image
du nomade”: Journal Asiatique 268 (1980), 11—33.]
39 A szoveghez 1. A. Falkenstein, Fluch iiber Akkade: Zeitschrift fur
Assyriologie 57, NF 23 (1965), 43— 124; az idezet: 46. sor.
101
mardu nep, mely a gabonat nem ismeri.”40 Isme-Dagan
himnusza: „А marduk, akik a hazat nem ismerik, akik a
varost nem ismerik, a hitvanyak, kik a hegysegben laknak,
juhot hozzanak nekem.”41 Mardu isten hazassaga: ,,A hegy-
segben fegyver a tarsa, satorlako 6, eso es szel veri, imakat
nem mond, karja a hegyvideket fegyverrel igazza le, a hegy
lejtojen kotor gombat maganak, eledelill, terdre borulni nem
tud, nyersen eszi a bust, arnig el, haza nincsen, hogyha meg-
hal, nem temetik sirba.. .”42 Az idezetek jellegzetessege: va-
lamennyi irodalmi szovegbol valo, tehat nem a mindennapok
valamely esetleges helyzetere vonatkozik, hanem altalanosi-
tas, ertekitelet.
Ezekbol a szovegekbol rendszerint az elutasitast szoktuk
kihallani. Nem alap nelkill: nomadok es varosiak (letelepe-
dettek) kozott gyakoriak lehettek a konfliktusok — bar ha a
forrasok csak a konfliktusokra reflektalnak, arra kell gyana-
kodnunk, hogy ennyire szoros egymasmelletiseg mellett meg-
iscsak az osszeiltkozes volt a rendellenes, a kiveteles. Minden-
esetre a mardu (amurru) ellenseg is lehet: az i. e. XXI. sza-
zadban a Tigris es Euphrates kozott fal epiil elleniik, az un.
mardu-fal, az ellenseget visszavero,43 amit majd masfel ezer
40 C. Wilcke, Das Lugalbandaepos. Wiesbaden 1969; az idezet: 304. sor.
41 W. H. Ph. Romer, Sumerische ’Konigshymnen’ der Isin-Zeit. Leiden
1965, 52: 271.
42 E. Chiera, Sumerian Epics and Myths. Chicago 1934, no. 58: IV, 23
skk. sor. — A „gomba”, az eredetiben uzu-diri, alighanem valamifajta
„pofetcg”, mint az akkad катйпи (ehhez 1. The [Chicago] Assyrian Dic-
tionary, K, 133, s. v. катйпи В) Ma is kedvclt eledel. nagy mennyisegben
gyiijtheto, amint azt egy a XX. szazad elejen Assur когпуёкёп keszi'ilt, ismert
кёр is mutatja; 1. H. Klengel, Zwischen Zelt und Palast (1. fent, 9. jegyz.),
160, kozepso кёр.
43 Ehhez 1. C. Wilcke, Zur Geschichte der Amurriter in der Ur-lll-Zeit:
Die Welt des Orients 5 (1969, I), 1 31.
102
evvel kesobb mint „med fal”-at epitenek fel tijra.44 Eppen ez a
lenyeg: a mardu mint ellenseg veszelyes. Mi a konfliktus oka?
A hasonld osszeiitkozesek legelterjedtebb magyarazata az
okori keleten hasznalhatatlan. Л nomad nem arucseret akar
kikenyszeriteni — ez allando, termeszetes kapcsolat - , ha-
nem legelohasznalatot. Mezogazdasagi teriiletek koze ekelt
legeloi szinte megkozelithetellenek anelkdl, hogy rahajtana
a muvelt foldekre is. Nomadok es foldmilvelok alkalmi kon-
fliktusanak, ismetlem, a nomadok beekeltsege az oka. A ter-
mekcsere ettol meroben fiiggetlen. A tavolsagi kereskedelem-
hez a nomadoknak, ugy latszik, joforman nines koze.45 A
beekeltseg sajatos rendszer: kozvetleniil mind a foldmuve-
les, mind az allattartas erdeke a kizarolagossag; ez azonban
felszamolna az egyensulyi allapotot, ami hosszu tavon mind-
kctto kozos erdeke. Jellemzoek a Ma’ribol valo adatok: a
legtobb konfliktus valoban a nyajak vonulasabol tamad, akar
a mindennapi legeltetes, akar pedig a teli—nyari legelovaltas
kapcsan.46 A kozigazgatas fo feladata, hogy ezeket a kon-
fliktusokat lehetoleg megoldja, hogy a nyajakat tavol tartsa a
muvelt foldektol.
Azok a leirasok, amelyeket irodalmi szovegeink a mardu
(amurru) nomadokrol adnak, elemeikben nagyreszt meg-
egyeznek a mas nepekrol adott jellemzesekkel. Nagyjabol
ugyanigy beszelnek a guti (qutu), lullubi, turukku nepekrol,
44 Vo. R. D. Barnett, Xenophon and the Wall of Media: Journal of
Hellenic Studies 83 (1963), 1- -26.
4S Vo. H. Klengel, Nomaden und Handel: Iraq 39 (1977), 163—169.
46 Vo. J. T. Luke, Pastoralism and Politics (1. fent, 5. jegyz.), 75 skk.;
E. Wirth, Syrien (1. fent. 15. jegyz.), 254 skk. es a 268—269. old. kozotti
terkepet; 1. meg M. v. Oppenheim, Die Beduinen. I—II. Leipzig 19391943;
A. Musil, The Middle Euphrates. A Topographical Itinerary. New York
1927.
103
az aramiakrol, s majd az arabokrol is.47 Nemelykor ugyan-
csak nomadokrol van szo, mas esetekben egyszeruen ellen-
segrol. A jellemzes elemei: kozhelyek, toposz jellegu, szivo-
san fennmarado, vissza-visszatero formulak. Vegeredmeny-
ben kordlbeliil annyi valosagtartalmuk van, mint az etnikai
sztereotipiaknak altalaban,48 legyenek ezek akar pozitivak
(„mi”), akar negativak („ok”).
De vegyiik eszre azt is, hogy a leirasok legtobb eleme nem
elutasitas, hanem megallapitas. Vegyiik eszre, hogy meg az
,,6k”-jellemzes is rendszerint a nomadok es varosiak kapcso-
latat tartja termeszetesnek. Mint mondtam, a mezopotamiai
nomadizmus eseteben sajatos rendszerrel van dolgunk. A
specializalt allattarto es a specializalt foldmuvelo egyarant
egy nagyobb terseg termeszeti viszonyaihoz alkalmazkodo
rendszer reszese. Letelepiiltseg es nomadizalas kozott csak a
gazdalkodas modja huz hatarvonalat. Nincsenek eles etnikai
hatarok,49 s nagyjabol kozos a magasabb politikai szervezet
is. Nem vclctlen, hogy az okori keleti nyelveknek nines szava a
nomadizmusra: a kiilonbseget ok masban latjak. Azt rnond-
jak: „satorlako”,50 vagy torzsi neveket hasznalnak. A nomad
gazdalkodas es a letelepult foldmuveles kozott allando atme-
netet latunk; mint Rowton mondja, ,,oszcillalas”-t. A muvelt
fold es a legelo hatara evrol evre valtozhat. A nomad tul-
nepesedes folosleget a varos rendszerint magaba fogadja, es
41	Bdvebbcn I Komoroczy G., Idegcn nepek az ckirasos forrasokban.
S. a.
48	Vo. G. W. Allport, Az eloitelct. Bp. 1977.
40	L. kozelebbrdl I. J. Gelb, The Early History of the West Semitic
Peoples: Journal of Cuneiform Studies 15 (1961), 27—47.
50	Mardu isten hdzasxciga (1. fent, 42. jegyz.), IV, 24. sor. A za-lam-
- ga r = kuslaru szoho71. The [Chicago] Assyrian Dictionary. K . 601, s. v.; ez
kctsegkiviil nomadsator. Ezzel szemben asasu (The (Chicago] Assyrian Dic-
tionary, A, II, 422, s. v. asasu A) a. m. ..nadsator”.
104
forditva, a varosbol menekiiloket elnycli a puszta.51 A
letelepiiles csabitasanak — illetve kenyszerenek — kivalt-
keppcn a nomadsag szelso retegei vannak kiteve: a leggaz-
dagabbak, mert tul sok az aliatuk, es a legszegenyebbek, mert
olyan keves, hogy nem tudnak megelni.
A nomadizmus es a letelepultseg kozotti atmenet jelensegei
az egykorii irodalmat is foglalkoztattak. A szituacio tarsa-
dalmi meretii tudatossaganak szep emleke a Mardu isten
hazassaga cimu sumer eposz.52 Ebben a fohost, Mardut
mintegy a csalad jeloli arra, hogy letelepiiltte valjek. A legeny
a varos templomanak szolgalataba all, piszkos munkakra,
majd elveszi felesegiil a Haz uranak lanyat. Mardu, a nyugati
semi nomadok deifikacioja idovel szabalyszerii termekeny-
segisten lesz, sot, csillag alakban is tisztelik majd.53
51	Vo. M. В Rowton Cent (10. jegyz.) idezett eikkeit, kill, a harom leg-
utolsot; tovabba M. Liverani, L’estradizione dei rifugiati in ATT. Rivista
dcgli Studi Orientali 39 (1964), 111—115; Uo, Il fuoruscitismo in Siria nella
tarda eta di bronzo: Rivista Storica Italiana 77 (1965), 315—336; U6,
Implicazioni sociali nella politica di Abdi-Ashirta di Amurru: Rivista degli
Studi Orientali 40 (1965), 267 277; J. Renger, Flucht als soziales Problem
in der altbabylonischen Gesellschaft, in: D. O. Edzard (szerk.), Gesell-
schaftsklassen im Alten Zweistromland und in den angrenzenden Gebie-
ten. Miinchen 1972, 167 182; G. Buccellati, cApiru and munnabtiitu
the Stateless of the First Cosmopolitan Age: Journal of Near Eastern
Studies 36(1977), 145 147; Komoroczy G., A politikai emigracio az okori
kcleten. S. a.
52	L. fent, 42. jegyz.; valamint Komoroczy G., „Fenylo olednek edes
oromeben.. .” A sumer irodalom kistiikre. Bp. 1970, 271 skk.
53	Mardu isteni kultuszahoz 1. J.-R. Kupper, L’iconographie du dieu
Amurru dans la glyptique de la lrc dynastie babylonienne. Bruxelles 1961;
D. O. Edzard, Martu, in: H. W. Haussig (szerk.), Worterbuch der My-
thologie. Erste Abt., I, Gotter und Mythen im vorderen Orient. Stuttgart
1965, 97 sk.; csillagahoz 1. O. Schroeder. Keilschrifttexte aus Assur ver-
schiedenen Inhalts. Leipzig 1920, no. 218: II, 14. sor; The [Chicago] Assyrian
Dictionary, A. II. 93b. s. v. amurru. kill. 3.
105
Nomad es varosi kiilonbseget fejlodesi sorra absztrahalta
az akkad Gilgames-eposz. Enkidu, a vadember tilja a „hegy-
seg” (ti. a magasabban fekvo sztyeppe) vadallatai mellol a
pasztorok szallasan at vezet Gilgames varosaba. A varosrol
itt ket hirt hall: ordmeirol, s Gilgames eroszakossagarol; de
maga csak ezt az utat megteve lesz emberre.54 Nem ketseges,
hogy Enkidu fejlodesregenye a kortarsi viszonyokban gyoke-
rezik.S5 Az obabiloni kori kolto, e korai naiv evolucionista,
azok alapjan alakitotta ki elkepzeleset az emberiseg fejlodese-
rol, amiket maga koriil latott. Tevedese, hogy a kiilonbsege-
ket — varosi ertekitelet alapjan — fejlodesi sorra rendezte, az
eposztol fiiggetleniil bar, de meg a XIX—XX. szazad tudo-
manyaban is komolyan hirdetett tantetel volt.
De a legtobbet a Dumuzi es Enkimdu mondja targyunkrol.
Ez a sumer vetelkedes az iskolai irodalom mufajaban mito-
logiai temat dolgoz fel.56 Innin istenno kezeert ketten ver-
sengenek: Dumuzi, a pasztor es Enkimdu, a foldmiivelo.
Mindkettot szamos becsmerlo szo eri foglalkozasa miatt. „А
pasztor a barmot hajkurassza.” Enkimdu pedig: „.. .a baraz-
dak folott gornyedo, ... csatornat, arkot kotro.” Magasztalo
szavak is elhangzanak, szintilgy a foglalkozasokrol. „Van jo
vaja, van jo teje; ragyog, amit a pasztor dolgos keze erint.”
„В6 termest hord be magtaraba, ... garmadaban all a gabo-
naja.” „Szantoveto, lentermeszto; szantoveto, gabonatermesz-
to.” Innin ferje, ez mar eleve adott elem a mitologiaban,
Dumuzi lesz, a pasztor. A ket termekenysegisten, a novenyzet
54 A szoveghez 1. M. Jastrow—A. T. Clay, An Old Babylonian Version
of the Gilgamesh Epic. New Haven 1920, 65: III, 86 skk.
55 Bovebben I. Komoroczy G., Az akkad epika es sumer forrasai, in:
Nepi kultura—nepi tarsadalom. VIII. Bp. 1975. 11— 37, kijl. 21 sk.
56 A szoveghez 1. S. N. Kramer: Journal of Cuneiform Studies 2 (1948),
59 skk.
106
es az allatok ura kiegeszitik egymast; az 6 egysegiik az igazi.
Minden magyarazatnal pontosabbak, a gazdasagi helyzetet
illetoen is, a kerok utolso, donto szavai.
Dumuzi mondja:
A szantoveto — nalam? A szantoveto — nalam?
Miben kulonb a szantoveto nalam?
Enkimdu, drkok, csatorndk, bardzddk ura —
miben kulonb a szantoveto nalam?
Ideadhatja fekete lisztjet:
a szdntdvetonek en fekete juhot adok helyette.
Ideadhatja feher lisztjet:
a szdntdvetonek en feher juhot adok helyette.
Onthet nekem a legjobbik sorebol:
a szdntdvetonek en sarga tejet ontok helyette.
Onthet nekem az izes sorbol:
a szdntdvetonek en irot ontok helyette.
Onthet nekem az erlelt sorbol:
a szdntdvetonek en aludttejet adok helyette.
Onthet nekem a torkblyszeszbol:
a szdntdvetonek en ojtott tejet ontok helyette.
Ideadhatja izes gyilmolcseit:
a szdntdvetonek en vajat adok helyette.
Ideadhatja izes lepenyeit:
a szdntdvetonek en sajtot adok helyette.
Ideadhatja aproszemu babjat:
a szdntdvetonek en turdt adok helyette.
Ha mar kedvemre ettem, ha mar kedvemre ittam:
ami vaj marad, meghagyom neki,
ami tej marad, meghagyom neki.
Ugyan miben kiilonb a szantoveto nalam?
107
Enkimdu mondja:
En leveled, pasztor? En leveled, pasztor?
En leveled?
Miert merkozzem veled?
Nyajad legelheti az dntozbtt foldeket,
nydjad legelheti a veteseket.
Uruk szantoin gabondt legelhet,
giddd, bdrdnyod is csatorndbdl ihat.
Igen, itt is eppen a legelohasznalat.
Pasztor es foldmiivelo, nomad es letelepiilt: egymas mellett
elo, egyenerteku, egymast kiegeszitd rendszerek. A ketto
egyiitt az, amit ma az okori Mezopotamia eletformajanak
mondunk.
108
Vargyas Peter
Nomad nepek Mezopotamia torteneteben*
Az emberiseg tortenete folyaman nomadokrol eloszor Mezo-
potamiaban hallunk, nem sokkal azutan, hogy irasos forra-
saink megszolalnak. Ez onmagaban termeszetesen nem azt
jelenti, hogy itt a nomadizmus genezise lenne megragadhato,
hiszen csak annyi latszik biztosnak, hogy e folyamat a neo-
litikus elelemtermelessel van osszefiiggesben. Egyelore csak
feltevesekre vagyunk utalva, ha ennel pontosabban korhoz
* A Korosi Csoma Tarsasag „Nomad tarsadalmak es allamalakulatok”
c. konferenciajan elhangzott eloadas roviditett valtozata. Az itt kozolt szo-
vegben elhagyhattam a mezopotamiai nomadizmus altalanos jellemzoinek
az eloadasban erintett к er desei t, ugyanis ezeket Komor6czy Geza sokkal
bovebben kifejtette. A mezopotamiai nomadizmushoz altalaban lasd a kovet-
kezo munkakat tovabbi irodalommal: H. Klengel, Zwischen Zelt und
Palast. Die Begegnung von Nomaden und Sesshaften im alten Vorderasien.
Koehler und Amelang, Leipzig 1972; M. B. Rowton, Autonomy and No-
madism in Western Asia: Orientalia 42 (1973), 247—258; U6, Urban Auto-
nomy in a Nomadic Environment: Journal of Near Eastern Studies 32 (1973),
201—215; U6, Enclosed Nomadism. Journal of the Economic and Social
History of the Orient 17 (1974), 1—30; U6. Dimorphic Structure and the
Problem of the ‘APIRU—‘IBRIM: Journal of Near Eastern Studies 35
(1976), 13—20; U6, Dimorphic Structure and Topology: Oriens Antiquus 15
(1976), 17—31 (vo. 17. lap. 4 jegyzet: a szerzo e temara vonatkozo korabbi
munkainak bibliografiaja); U6, Dimorphic Structure and the Parasocial
Element: Journal of Near Eastern Studies 36 (1977), 181—198.
109
akarjuk kotni a nomad eletforma kialakulasat. Mindenesetre
Mezopotamiaban a korai irasbeliseg' segitsegevel a klasszi-
kus sztyeppei lovasnomadizmus kialakulasanal jo ezer evvel
korabbi stadiumban lathatjuk a nomadokat, s ez lehetove te-
szi a nomad zmus torteneti valtozasainak, illetve mezopota-
miai sajatossagainak megrajzolasat.1 2
Mezopotamianak nem voltak jol vedheto, termeszetes hata-
rai, s tortenete szinpadan allanddan uj es uj, tobbnyire nomad
nepek valtottak egymast. fgy a nomadok es varoslakok3 al-
lando erintkezese tulajdonkeppen Mezopotamia tortenete meg-
ertesenek egyik kulcspontja, meg ha ez sem korabeli, sem pe-
dig mai tortenetszemleletimkben nem is igy jelentkezik. Ennek
legfobb oka, hogy az erintkezes altalanos, mindennapi for-
maja a bekes betelepedes volt. A torzsi-nemzetsegi keretekbol
kiszakado, elszegenyedett szemelyek csaladostul vagy kisebb
csoportokban a foldmuvelok tarsadalmaban kerestek meg-
elhetest. Ennek tipikus formaja a pasztorkodas vagy meg
inkabb a katonai szolgalatba lepes. Sajnos, a nomad-fold-
1 A legkorabbi irasos okmanyok az i. e. IV. evezred legvegerol valok, a
nomadizmusra vonatkozo legkorabbi adatok pedig az i. e. III. evezred ma-
sodik felebol szarmazo eblai leletben keriiltek elo (ehhez lasd a 4. jegyzetben
felsorolt munkakat). A nomadok irasos emlitesevel termeszetesen csak akkor
szamolhatunk, ha azok az adott allam eseteben jelentos politikai-katonai,
gazdasagi szerepet jatszottak, hiszen etnografiai kutatasokat az okori keleten
soha nem folytattak. Igy az esetenkenti toredekes osszekep rekonstrualasa-
hoz sok esetben a jelenkori analogiakat is segitsegijl kell hivnunk, bar ezek a
megvaltozott kornyezeti, gazdasagi es tarsadalmi feltetelek miatt csak kor-
latozott jelentoseggel birnak, vo. A. S. Gilbert. Modern Nomads and
Prehistoric Pastoralists: The Limits of Analogy: The Journal of the Ancient
Near Eastern Society of Columbia University 7 (1975), 53—71.
2 Lasd errol kotetilnkben Komoroczy Geza cikket: 89 -108.
3 E kifejezest a ’letelepedett, foldmilvelo lakossag’ szinonimajakent hasz-
nalom, tehat falusi jelentessel is. Figyelemre melto, hogy az ekirasos forrasok
ugyanugy jelolik mind a ket telepillesfajtat.
110
niuves viszony e mindennapi formaja forrasainkban alig
liikrozodik, legfeljebb a szemelynevanyagbol kovetkeztethe-
liink ra.
A letelepilltek es nomadok kapcsolatara vonatkozd legko-
rabbi adatok Eszek-Sziriaban keriiltek elot, az i. e. III. evez-
red kozeperol,4 s ugyancsak ez az a teriilet, ahonnan a ke-
sobbi idokbol is a legbosegesebb adatokkal rendelkeziink.5
Az okori Keleten nyilvanvaldan ez a terseg volt legkedvezobb
a nomad eletforma szamara, sokkal inkabb, mint az ontoze-
ses foldmfivelest folytato del-mezopotamiai teriiletek, ahol a
nomadizmus megjelenese masodlagos fejlodes eredmenye. A
mezopotamiai tortenelemben szerepet jatszo nomadok szal-
lasteriiletekent elsosorban az Eufratesz felso folyamvideke,
masodsorban pedig a Zagrosz hegy eg, illetve az irani fennsik
johet s^oba.
A tobbe-kevesbe folyamatos bekes betelepiilesen tulmeno-
en idonkent hatalmas nomad „hullamok” jelentek meg Mezo-
potamia hatarain. Az elleniik valo vedekezes celjaira epitettek
a varoslakok a kinai falhoz hasonlo — ha azzal mereteiben
4 Az eblai anyag nomadokra vonatkozd adatait egyelore meg nem
publikaltak. A leletrol altalaban lasd P. Matthiae, Ebla in the Late Early
Syrian Period: The Royal Palace and the State Archives: Biblical Archeo-
logist 39 (1976), 94—113; G. Pettinato, The Royal Archives of tell
Mardikh-Ebla: no. 44—52. Mindket munka boseges tovabbi irodalom-
jegyzeket tartalmaz. Azeblai nyelvrol lasd I. J. GetMThoughts about Ibla: A
Preliminary Evaluation: Syro-Mesopotamia Studies, March, 1977. 30 skk.
Magyarul lasd Vargyas P., Egy uj semi nyelv folfedezese: Elet es Tudomany
1977/5, 134 137.
5 Nem terhettem itt ki a tulajdonkeppeni Mezopotamia peremteriiletenek,
elsosorban Marinak a targyalasara, annak ellenere, hogy a nomadizmusra
vonatkozd legbosegesebb anyag itt ker lilt eld. Lasd ehhez a fentebb idezett
altalanos munkakon kiviil kijlonosen J. R. Kupper, Les nomades en
Mesopotamie au temps des rois de Mari. Paris 1957 (Les Belles Lettres).
Ill
nem is versenyzd — nomad-falakat,6 amelyek persze az al-
lamhatalom gyengesege eseten nem akadalyozhattak meg a
nomadok ternyereset. Л nomad—foldmuves ellentet a maga
tiszta formajaban termeszetesen csak abban a ritka esetben
jelentkezett, ha a nomadok eros, centralizalt allam ellen keny-
szeriiltek fellepni, ilyen esetekben azonban a sikerre keves kila-
tasuk volt. Jelentosebb szerephez jutottak a kozponti hata-
lom meggyengiilesekor, mikor is egymassal rivalizalo koz-
pontokat tamogathattak, de azt is figyelembe kell venni, hogy
az egymassal laza szovetsegben allo torzsek nem egyseges
politikai celt kovetve leptek fel, hanem bizonyos csoportjaik
egyeseket, masok masokat tamogattak.
A sztikebben vett Mezopotamiaban eleg szegenyes a noma-
dokra vonatkozo forrasanyagunk. A belso zavarokkal jaro
nagy nomad bevandorlasok idejen ugyanis az irasbeliseg visz-
szaszorul, s a helyzet konszolidalasaval ujbol megszolalo for-
rasok mar legalabbis reszben asszimilalodott, egykori noma-
dokrol szolnak. Mindezeket szemmel tartva tekintsiik most
at roviden a jelentosebb nomad hullamokat.
Szokas volt regebben a sumerek es semiek — Mezopotamia
altalunk ismert legregibb lakoi —- kapcsolatat a letelepiiltek es
nomadok szembenallasakent abrazolni, ma mar azonban vila-
gos, hogy errol szo sines, es nines tobb alapja a ket nepesseg
etnikai alapon torteno szembeallitasanak sem.7 Bar a kesob-
biekben Mezopotamiaba benyomulo nomad nepek tiilnyo-
molag a semi nyelvcsaladba tartoztak, ebbol meg nem kovet-
6 Az elso ilyen fal a 111. Ur-i dinasztia korabol. az i. c. III. evezred
legvegerol vald, vo. C. Wilcke, Zur Geschichte der Amurriter in der Ur-lll-
Zeit: Die Welt des Orients 5 (1969), 1—17; Klengel. i. m. 45—46.
7 Lasd: Aspects du contact sumero-akkadien. 9е Rencontre Assyriolo-
gique Internationale. Az eloadasokat a Genava 8 (1960) szamaban kozoltek.
241—314.
112
kezik, hogy minden semi nep nomad lett volna. E kerdeskor
targyalasanal tehat a sumer—semi kapcsolat figyelmen kiviil
hagyhato.
A mezopotamiai forrasokban feltiino elso nep, amelyrol
gyanithatjuk, hogy nomad volt, a qutii (guti). Nem sokat
tudunk roluk, elsosorban az irodalmi f'orrasok oriztek meg
emlekiiket.8 Neviik kesobb hagyomanyosan a hegyi noma-
dok megjeloleserc szolgalt, tekintet nelkiil az etnikumra. Л
Zagrosz felol erkeztek Mezopotamiaba, s mintegy masfel ev-
szazados jelenletiik, ugy tiinik, az allando anarchia idoszaka
volt. Elkepzelheto, hogy betdresiiket megelozoen nem volt
hosszabb kapcsolatuk a folyamkoz teriileteivel, s kovetkezes-
kepp beilleszkedesiik, eletfonnajuk feladasa nehezen ment
vegbe. A hagyomany annyit tartott fenn roluk, hogy elvagtak
a kereskedelmi utakat, s a varosokat diiltak. E minden bar-
barra illo toposz valosagtartalmat nehez megitelni, minden-
esetre biztos, hogy jelenletiik a kozponti hatalommal szemben
a szettagolodast segitette elo. A sumer varosok gyakorlatilag
fiiggetlenek maradtak, s kesobbi gyors felviragzasuk nem
lenne ertheto, ha a qutu uralom idoszaka allando pusztulast
jelentett volna.
A qutu idoszakot koveto un. sumer reneszansz idejen, az
i. e. III. evezred legvegen jelennek meg nagy szamban az el-
se igazan jelentos nomad hullam kepviseloi, a nyugati semi
nyelvcsaladhoz tartozd amurruk (amoritak).9 Tomeges meg-
jelenesiik uj helyzetet teremtett, eddig ismeretlen varosok es
dinasztiak kezebe keriilt a hatalom egesz Mezopotamiaban,
8 E szovegek magyarul Komoroczy Geza forditasaban olvashatok:
„Fenylo olednek edes dromeben...” (A sumer irodalom kistiikre). Bp. 1970.
Vo. 155 skk sorok (Atok Agade folott): 247 skk. (A Gutium hordak
kiverese).
° Az amurrurol lasd I. J. Gelb tdmor attekinteset: The Early History of
lhe West Semitic Peoples: Journal of Cuneiform Studies 15 (1961), 27--47.
8 Tokei
113
eleg ha itt Hammurapira, illetve Babilon varosara gondo-
lunk. Az amurru etnikum nem uj joveveny az orszagban, hi-
szen mar az agadei dinasztia idejebol szarmazd okmanyok-
ban szerepelnek, tehat letelepedesiiket megelozoen tobb szaz
eves kapcsolatban voltak a mezopotamiai civilizacioval, s
politikai jelentosegre csak az eros kozponti hatalom, a III. LJri
dinasztia allamanak osszeomlasa utan jutottak. Erre az idore
donto tobbsegiik mar nem tekintheto nomadnak. Ez a folya-
mat, mint a kesobbiekben meg latni fogjuk. tipikusnak tekint-
heto a nomad—foldmiives viszonyban.
Az amurru I. babiloni dinasztiat felvaltd kassii dinasztia,
illetve etnikum feltehetoen szinten nomad eredetii, azonban
a mezopotamiai tortenelem e korszaka alig dokumentalt,
igy meg mintegy Eel evezredes tortenetukrol is alig ismeretes
barmi is, az uralomra jutasukat megelozo idokrol pedig sem-
mit sem tudunk. Annyi biztos minddssze, hogy mintegy ket
evszazaddal a hatalom megszerzese elott mar a mezopotamiai
tersegben, illetve annak vonzaskdrzeteben eltek.10 11
Az i. e. II. evezred vegi nagy nomad nepvandorlas jelentos
valtozast hozott az egesz terseg torteneteben.’1 Nem ismerjiik
10 Elso emliteseik az i. e. XVIII. szazad kozeperol valok (vd. Reallexikon
der Assyriologie. II. 183, № 154); a XVII. szazad folyaman szilardan
megvetik labukat az orszagban, ahogy ez jol kovetheto egy Terqa varosabol
szarmaz.6 okmany eseteben, ugyanis vitathatatlanul kassu nevii uralkodo
szerepel benne. Babilonban talan mar az utolso amurru dinasztiabeli kiraly,
Samsuditana idejen jelen lehettek (i. e. 1625—1594) katonakkent es lote-
nyesztcsi szakemberekkent. A kassu okmanyok bibliografiajahoz lasd K.
Jaritz, Quellen zur Geschichte der Kassu-Dynastic: Mitteilungen des
Instituts fur Orientforschung 6 (1958), 187 skk; J A. Brinkman, Materials
and Studies for Kassite History. 1. (Chicago 1976) egyelore elerhetctlen
szamomra
11 Ehhez magyarul lasd H. Klengel, Az okori Sziria tortenete es
kulturaja. Bp. 1977, 93 skk. tovabbi irodalommal.
114
e hatalmas meretii nepmozgas kivalto okat, csak azt latjuk,
hogy a tobbe-kevesbe egy idoben vegbemeno dor vandorlas,
az tin. tengeri nepek es az aramiak megjelenese kdvetkezte-
ben Gorogorszagtol a Perzsa-obol partvidekeig s Kisazsia-
tol Egyiptomig mindeniitt nagy tores kovetkezik be az addigi
fejlodesben, uj nepek (s hamarosan allamok) lepnek be a tor-
tenelembe. Ez a kor dies valasztdvonal, a bronzkori civiliza-
ciok veget jelenti, olyan allamok vegleges megsemmisiileset,
mint a hettita birodalom vagy Ugarit. Regeszetileg ez a vas-
kor kezdete. Elsosorban az egei vilag, Kisazsia es Sziria—
Palesztina terseget erintette a nomad nepek benyomulasa,
ennek keretebe illeszkedik az altalunk jobban ismert bibliai
honfoglalas, a heber torzsek megjelenese is. Egyiptomot, vala-
mint Assziriat es Babildniat a vandorlasok fo hullamai elke-
riiltek, de igy is melyrehato valtozasokat okoztak mindharom
orszagban.
Egyiptom ekkor meg minden erejet dsszeszedve tavol tartja
a nomadokat hataraitol, az allamhatalom fokozatos gyengii-
lese azonban hamarosan nomad eredetii (libiai) dinasztia ura-
lomra jutasat tette lehetove.
Mezopotamiaban az aramiak (arameusok) megjelenese indi-
totta meg a tdrsdg etmkai es politikai atalakulasat. Eszak-
Mezopotamiaban az elleniik valo vedekezes adta meg a donto
lokest annak a folyamatnak, melynek eredmenyekepp az aru-
termelessel es kereskedelemmel foglalkozo asszir tarsadalom
katonaallamma alakult at, s vegiil az osszes arami torzset es
allamot is magaba foglalo birodalmat hozott letre. A lete-
lepedett, majd meghoditott egykori nomadok nyelve, az arami
eloszor csak a mindennapi hasznalatbol szoritotta ki az akka-
dot, majd a perzsa kortol kezdodoen hivatalos nyelvve valt.
Babiloniaban politikailag is nagyobb szerepet jatszottak az
aramiak. Itt ugyanis az allamhatalom gyengesege kovetkezte-
ben tenyleges ellenallassal alig talalkoztak, s a deli, Perzsa-
8*
115
obol menti teriilet12 — hajdan a viragzo sumer varosallamok
foldje — szinte teljesen a nomad torzsek szallasteriilete lett. A
gatak epitese, a csatornak karbantartasa megsziint, a foldmu-
veies visszaszorult, s a videk nagy resze elmocsarasodott. Az
asszir kiralyfeliratok „tengerfold” neven emlegetik. Mindez
azonban nem kizarolag a nomad megtelepiiles kovetkezme-
nye, a foszerepet valoszinuleg a talaj elszikesedese jatszhat-
ta. Ez ugyanis az ontozeses gazdalkodas kovetkezmenye volt,
s forrasaink mar a korai idoktoi kezdve a termekhozamok
fokozatos csokkeneserol adnak szamot. Ez a folyamat az i. e.
I. evezredben mar arra a pontra jutott, hogy a foldmuveles
rentabilitasat is kerdesesse tehette. Feltehetoleg itt ket, egy-
mast kolcsonosen erosito folyamattal kell szamolnunk, ame-
lyek a foldmuveldknek nomadokkal valo felvaltasa iranya-
ban hatottak. E nomadok a kaldok (a bibliai kaldeusok), akik
valoszinuleg az aramiak egyik agat kepeztek vagy legalabbis
etnikailag kozel alltak hozzajuk. Nagyallattanassal es koz-
vetito kereskedelemmel foglalkoztak, s igen fontos kereske-
delmi utakat ellenoriztek, az asszir zsakmanylistakon ugyanis
csupa olyan tetel szerepel, amelyek szallasteriileteiken nem
fbrdulnak eld.
A kaldok es a helyi lakossag egymashoz valo viszonyanak
kezdete egyelore nem eldontheto, s nem latunk vilagosabban
abban a tekintetben sem, hogyan alakult a torzsek egymashoz
valo viszonya, kulonosen azutan, hogy egyes torzsek kepvise-
12 Az aramiak (ahlamu) legkorabbi [Kassil koril] megjelenesehez lasd P.
B. Cornwall, Journal of Cuneiform Studies 6 (1952), 139—140; azi.e. VII.
szazadi szerepiikhoz M. Dietrich, Die Aramaer Sildbabyloniens in der
Sargonidenzeit (700—648). Neukirchen 1970 (Alter Orient und Aites Testa-
ment 7); J. A. Brinkman, A Political History of Post-Kassite Babylonia
1158—722 В C. Rome 1968 (Analecta Orientalia 43).
116
loi a babiloni tronra is feljutottak. A torzsi rivalizalas minden
bizonnyal fennmaradt, hiszen az asszirok egyenkent tortek
meg a torzsek ellenallasat, a kiilonosen makacs torzsekkel
szemben a tomeges deportalasok es a lakossagcsere fegyveret
is alkalmazva.
A mezopotamiai tortenelemben jelentos szerepet jatszo utol-
so nomad nepcsoport az arab.13 Az eddig emlitett nepektol
csupa „negativ” vonas kiilonbozteti meg oket: nem teleped-
tek be a muvelt fbldteriiletekre, illetve azok peremteriileteire;
nem alakitottak helyi dinasztiakat, s a targyalt idoszakban
nem tertek at letelepiilt eletmodra; nem alakitottak ki jelentos
cserekapcsolatokat a foldmiives tarsadalmakkal. Altalaban
nem jatszottak komolyabb politikai vagy gazdasagi szerepet
Mezopotamiaban, s minimalis kapcsolatok fenntartasaval
fiiggetlenek maradtak a varoslako civilizacid hatasaitol. Az
i. e. I. evezredi Mezopotamiaban tulajdonkeppen 6k kepvise-
lik az igazi nomad elemet.
A nomad—foldmiives kapcsolatnak azonban nem ez a tipi-
kus formaja az okori Elo-Azsiaban. Viszonyuk ilyen alakula-
saban minden bizonnyal kozrejatszott az is, hogy fellepesiik
az ereje teljeben levo asszir birodalom es annak utodallamai
idejere esik, s e vilaghatalmaknak az arabok nem lehettek
vetelytarsai. Ez azonban csak azt magyarazza, hogy miert
nem juthattak uralomra politikailag, s nem ad feleletet arra a
kerdesre, hogy hogyan maradhattak fenn egyaltalan a nomad
arab torzsek az igen mostoha termeszeti koriilmenyek kozott,
a foldmiives tarsadalmakkal fenntartott minimalis kapcsola-
tok mellett?
Ennek magyarazata az allatallomany osszeteteleben rejlik.
Az i. e. IL evezred nomadjai fokent szamarat es juhot tar-
13 Reallexikon der Assyriologie. I. 125 skk.
117
tottak, az arabok meghatarozd tenyeszallata viszont a teve
volt. Ez az allat, szemben a juhval vagy a szamarral, nagyon
jol birja a szomjiisagot. es nagyobb mozgekonysagot es fiig-
getlenseget biztositott a teves nomadoknak, akik igy sokkal
kevesbe fiiggtek a varoslakokkal fenntartott kapcsolatoktol.
E nomadok meg csak elofutarai az idoszamitasunk kezdete
koriil kialakulo beduinoknak, akik mar az iszlam vilagahoz
vezetnek at benniinket. A mezopotamiai nomadizmus szem-
szogebol azonban a teves nomadok nem jellemzoek, s inkabb
a nomadizmus „tulspecializalt” valtozatanak tekinthetok. Ve-
liik szemben a mezopotamiai tortenelemben megfigyelheto osz-
szes eset a foldmuvesek es nomadok bizonyos szimbiozisarol
tanuskodik. Л fentebb roviden attekintett nagy „hullamok”
idoszakait leszamitva az egyuttelest a varoslakok allama sza-
balyozta. Л nomad eletformabol adodd sajatossagok, elso-
sorban a szezonalis vandorlas, megkovetelte az allam ellen-
orzeset. A neha igen hosszii vandorutak ugyanis megmiivelt
foldteriileteken vezettek keresztiil, s ezek raadasul esetenkent
kiilonbozo politikai fennhatosag ala tartozo videkek voltak.
Ertheto, hogy a nomadok mozgasat az allam allando figye-
lemmel kiserte, hiszen azok jelentos katonapolitikai es gaz-
dasagi tenyezot (adozas) jelentettek. lit erdemes felfigyelniink
arra, hogy bar az irodalmi alkotasok alapjan a varoslakok es
a nomadok kiengesztelhetetlen ellentetere kellene kovetkez-
tetniink, a politikai valosag jol lathatdan clienteles ezzel. Nem
nomadok es varoslakok allnak szemben egymassal, hanem
egyes varosok vagy orszagok nomadokat is magaba foglalo
szovetsegesei hasonlo osszetetelii szovetsegekkel.
Megfigyelheto, hogy e nomad—foldmuves kapcsolat alta-
laban tartos, s a forrasokban feltuno nomadok hosszabb idon
keresztiil a varoslako civilizacidval erintkezve, vagy esetleg
annak szolgalataban, megismerik s atveszik annak vivma-
nyait, eletformajat, sot hagyomanyait is, tarsadalmi tagozo-
118
dasuk14 fokozatosan atalakul, s csak ekkor jutnak cl odaig,
hogy az allamhatalom gycngesegc eseten a politikai vezeto
szcrepet is megszerezzek.
Ha a letelepiilt—nomad kapcsolat jellemzoi es fobb kor-
szakai attekintese utan megkisereljiik megragadni azt, amivel
a nomadok gazdagitottak a mezopotamiai civilizaciot, kide-
riil, hogy egy-ket, a nomad eletre vonatkozo szot leszamitva
joforman semmi olyat nem talalunk, ami specifikus nomad
hozzajarulasnak lenne tekintheto. Ez ad magyarazatot arra a
meglepo helyzetrc, hogy ha a mezopotamiai civilizacio olda-
larol kozelediink a nomadizmus problematikajahoz, a prob-
lemakor elhanyagolhatonak latszik annak ellenere, hogy az
orszag tortenetet joreszt a veluk fenntartott aktiv vagy pasz-
sziv kapcsolat teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az a tarsadalmi-
gazdasagi kontinuitas, kulturalis hagyomany es tortcneti tu-
dat, amely vegighiizodik Mezopotamia egesz torteneten, jofor- I
man valtozas nelktll asszimilalta a folyamkozzel kapcsolatba
keriilo nepeket. Ennek jelentosege akkor merheto fel teljes *
egeszeben, ha visszagondolunk arra, hogy hany es hany nep
vandorolt be a ket folyd videkere, s szerezte meg a politikai
hatalmat, esetenkent mintegy fel evezredig uralkodo dinasz-
tiat adva az orszagnak (amurruk, kassuk), s megis ugyszol-
van semmi sines, ami e nepek onallo arculatat meghatarozna.
Ennek legfobb oka ketsegkiviil a mezopotamiai civilizacio
eros kisugarzo hatasa, de arra is gondolnunk kell, hogy mint
ahogy a sumer— semi hozzajarulas merteke sem valaszthato
szet e civilizacioban, mert amit annak ismeriink, az a ket kul-
tiira elvalaszthatatlan kevereke, ugyanez, bar kisebb mertek-
ben a nomadok esetere is igaz. Lehct, hogy a kutatas egy na-
14 A letelepijltekkel vald enntkezes hatasarol tarsadalmi vonatkozasban
(az integral! torzsek letrejotterol) lasd M. B. Rowton korabban idezett
munkait.
119
pon abban a helyzetben lesz, hogy a jelenleginel sokkal job-
ban ki tudja majd mutatni az egyes nomad nepek sajatos
vonasait. Bizonyos esetekben ezt a forrasanyag mar idaig is
lehetove tette. Ennek klasszikus esete a Hammurapi-„tdr-
venykonyv”. Kozvetleniil a szazad elejen keriilt elo, jol ismert
es sokat tanulmanyozott alkotas, rajta kezdik az asszirioldgus
hallgatok a nyelvvel valo ismerkedest. Arra gondolhatnank
— egykor ez volt a tudomanyos allaspont15 —, hogy a benne
foglalt anyag az osi mezopotamiai hagyomanyretegbol szar-
mazik. A mozesi torvenyekkel valo osszevetes pedig a bibliai
hagyomany mezopotamiai eredetere latszott utalni, hiszen
maskepp a hasonlosagot nehez volt magyarazni. A Hammu-
rapit megelozo jogforrasok elokeriilese ota azonban kideriilt,
hogy a Hammurapinal talalhato joggyakorlat egy resze, pl. a
talio elve, idegen a korabbi mezopotamiai hagyomanyban,
s ezert feltetleniil a bevandorolt amurru torzsek viszonyait
tiikrozi. Ez azt is megvilagitotta, hogy a bibliai torvenyek
hasonlo helyei szinten a nomad joggyakorlatbol szarmaznak,
s igy termeketlen a kozvetlen osszefiigges lehetoseget kutatni.
Vagyis, ha egy-ket eset kivetelevel ma meg nem is tudjuk
kellokeppen elkuloniteni a mezopotamiai civilizacio nomad
15 A „torvenykonyv” elokeriileset koveto evtizedek tudomanyos vitai
tanulsagosan kovethetok a korabeli tudomany szintjen allo, s ma sem
erdektelen magyar szakirodalomban: Mahler Ede, A legregibb
tdrvenygyOjtemeny. Bp. 190? (hivatkozassal az 1903. evi Izr. Magyar
Irodalmi Tarsujat Evkonyveben kozzetett Bibliai es babyloniai muvelodesi
elemek c. munkajara); David Antal. A Hammurapi codex rendszere es az
iteletek konyve. Bp. Franklin, e. n. (1920?) (1913 vegeig felhasznalt
szakirodalommal); Kmosko Mihaly, Hammurapi torvenyei. Kolozsvar
1911; A torvenykonyv es a korabbi sumer torvenyek viszonyarol lasd
Ferenczy Endre, A Codex Hammurapi megtalalasanak 60. evfordulojara:
Magyar Konyvszemle 1962/4. 755—762, a torvenyek legiijabb kommentalt
forditasa A. FiNETnevehezfiizodik: Le code de Hammurapi. Cerf, Paris 1973
(Litteratures anciennes du Proche-Orient) tovabbi irodalommal
120
credetii osszetevoit, lehet, hogy idovel valamivel vilagosab-
ban fogunk latni. Azonban nem lehet ketseges, hogy a no-
madok reszerol az atvetel, az asszimilalddas, a mezopotamiai
hagyomanyanyaggal es torteneti tudattal valo azonosulas a
meghatarozo. Az egymast valto nomad nepek a varosi civi-
lizacio vonzaskdrebe keriiltek, beolvadtak vagy magukba ol-
vasztottak a helyi lakossagot, de atvettek annak hagyoma-
nyait, majd a (tobbnyire nomad) nepek ujabb es iijabb hul-
lamai altal hasonlo sorsra jutottak, s ekkor a folyamat kez-
dodott elolrol. S eppen ez magyarazza a Mezopotamiaban
megfigyelheto toretlen kontinuitast a nomadok okozta allan-
do etnikai valtozasok ellenere.
121

Simon Robert
Nomadok es letelepedettek szimbiozisa
(Szempontok a kozel-keleti civilizacio jcllcgehez)
/1г iszldm mint a sztyeppe civilizacidja
A vulgarmarxista „tort, mat.” tankonyvekben — emlekez-
hetiink — folottcbb termeketlen, mert tortcnetietlen eszme-
futtatasokat olvashattunk a „foldrajzi determinizmus” har-
cos cafolatarol.1 Akkoriban „pusztan” a logikai-torteneti
kiilonos „atugrasarol” volt szo, vagyis az egyes jelenseg-
bol (tehat a szocializmus felepithetosege a Szovjetunio-
ban) a kiilonos kihagyasaval (vagyis csupan meghatarozott
tortenelmi feltetelek kozott, tehat a tokes termelesi mod — a
„tarsadalmasodas” к i fejlodese vol a termeszeti korlatok visz-
szaszoritasa — kialakulasa utan) kozvetleniil az altalanos
torvenyre valo kovetkeztetesrol (a logikai-teleologiai tortcne-
lemtetelezes jegyeben a tortenelmi objektum feloldasa a tor-
tenelmi szubjektumban). Anelkiil, hogy ehelyiitt erdemben
felidezhetnenk a nagyon is fontos problematikanak akar csak
kutatastorteneti vonatkozasait is (itt pusztan utalunk Marx es 1
1 A szamtalan pclda koziil utaljunk csak - - az oroszul 1959-ben, magyarui
1961-ben megjelent — A marxizmus—leninizmus alapjai cimil munkara
(145). Ismeretes, hogy a Plehanovnal es Leninncl meg amyaltan vizsgalt
foldrajzi tenyczo a nemzetkozi marxista irodalomban eloszor Buharinnal
sikkad el (1. Theorie des historischen Materialismus. Gemeinverstandliches
Lehrbuch der marxistischen Soziologie. Hamburg 1922, angolul: Historical
Materialism. New York 1934, 121), s lenycgeben az 6 nczetct vette at Sztalin.
123
Engels — e targykorre vonatkozo — 1953. evi levclvaltasara,
1. MEM 28. 242—245, 251—253, ahol is Engels a — kozel-
keleti — foldmagantulajdon hianyat cgycrtclmiicn a mostoha
foldrajzi viszonyokban jeloli meg, amelyek valosaggal eloir-
tak a mcstcrscgcs ontozes kollektiv — allamilag ellenorzott —
voltat), pusztan felidezziik Marx allaspontjat a „termeszeti
korlatok” donto szereperol a prekapitalista tarsadalmakban,
s azok visszaszoritasarol a tokes termeles kiszclcsedese es
clmclyiilcsc (a „tarsadalmasodas” minosegi ugrasa) soran:
„А tarsadalmi termeles tobbc vagy kevesbe fejlett alakjatol
ekekintve, a rnunka termelekenysege termeszeti feltetelekhez
marad kotve... A kiilso termeszeti feltetelek gazdasagilag
ket nagy osztalyra oszlanak: letfenntartasi eszkozokben valo
termeszeti gazdagsag, vagyis talajtermekenyseg, halban gaz-
dag vizek stb., es munkaeszkozokben valo termeszeti gazdag-
sag, mint eros esesti vizek, hajozhato folyok, fa, fernek, szen
stb. A kultura kezdetein a termeszeti gazdagsag elso fajtaja a
donto, magasabb fejlodesi fokon a masodik.” (A toke. I.
1967. 564.) Marx gondolatmenetet azert is ideztilk kicsit bo-
vebben, rnert e civilizacio egyik legelso paradoxona, hogy „a
neolitikus forradalom” es a bronzkori civilizacio felteheto
kiindulohelyenek, de legalabbis egyik kozpontjanak tekint-
heto kozel-keleti „kulturalis kontinens”2 okologiailag folot-
tebb mostoha teriiletet mondhat magacnak, hiszen a nyugat-
afrikai Rio de Orotol a turkesztani Aranyutig terjedo sztyep-
pei-sivatagos teriilet 90—95%-a sivatagos, fclsivatagos terii-
let, rnuvelt vagy megmuvelheto foltokkal tarkitva. A Kozel-
Kelet jcllcget eppcn a sivatag es a — zornben mestersegesen
2 A kifejezest R. РлтлПо! vettiik at: The Middle East as a Culture
Continent, in: Society, Culture, and Change in the Middle East. University of
Pennsylvania Press. 1969.3 13—38, tovabba: Some Problems of the Middle
Eastern Culture Continent: uo. 39—72.
124
ontozott — muvelheto teriilet (az oazis — s ilyen szempontbol
a Nilus menti Egyiptom is egy nagy oazissavnak tekintendo!)
valtakozo egysege adja. A letfenntartasi eszkozokben es a mim-
kaeszkozokben valo gazdagsag teren a ket hataros okologiai-
civilizacios egyscg: dclen Kozep-Afrika nedves-erdos videke
es eszakon a mediterraneum osszehasonlithatatlanul gazda-
gabb, am kiilonosen az elobbire, s a prekapitalista korra crvd-
nyesen all az, amit Marx az elobbi eszmefuttatast kovetben
mond: „Egy tiilsagosan tekozlo termeszet kczen fogva iigy
vezet, mint szalagon a gyereket. Nem teszi az ember sajat
fcj lodeset termeszeti sziiksegszerusegge. Nem a tropusi cghaj-
lat, tulburjanzo novcnyzetevcl, hanem a mersekelt egov a toke
sziilohazaja.” (Uo. 565.) Itt nemcsak termeszetadta modon
adott boseges talajtermekenysegrol nem beszelhetiink, hanem
kiilonosen gazdag asvanyi kincsekrol sem, hiszen e teriilet
zorne tudvalevoen a mezozoikumban es a kenozoikumban
meg viz alatt volt, s kialakulasakor hornok- es rneszko fedte,
ami ugyan jo epitcsre es munkaeszkoznek, am fem csak ott
talalhato, ahol a hegyek osszegyiirbdtek, s regebbi retegeket
hoztak felszinre (erniatt talalhato vaserc az Atlasz hegyseg-
bcn, rez a Sinai-felszigeten, vas es rez Armeniaban, eziist a
Tauruszban s vas es eziist Afganisztanban).3 Ez a latszolagos
hatrany meg serkentette is a kereskedelem kialakulasat s az
egymastol rnessze fekvo teriiletek szoros kulturalis es politi-
kai erintkezeset. Mi adja tehat a kozel-keleti „kulturalis kon-
tinens” hatranybol fakado elonyet, amely — legalabb is a
torteneti fejlodes meghatarozott szakaszaban (a neolitikum-
ban es a bronzkorban) — az akkori „vilagallapot” elere al-
litotta, hogy a gorogokkel megindulo vaskori mediterran civi-
lizacid kialakulasaval (amelyben rnaig kelloen nem becsiilt
3 L. Carleton S. Coon, Caravan: The Story of the Middle East. London
1952, 10 11.
125
resze volt!) a korabeli torteneti reflexid szamara is megindul-
jon a multilinearis fejlodes — a tovabbiakban is szamos
„torteneti pillanatban” crintkezve (gorog —perzsa haboruk;
hellenizmus; a romai csaszarkornak az akkor „Keletet” es
„Nyugatot” egymas melle rendelo — lenyegencl fogva nem
szerves — tarsadalma; a muszlim civilizacio kozvetito sze-
repe, diakronikusan: az okori civilizaciot atsziirve-fdlhasz-
nalva kozvetitve a kozepkori Nyugat-Europanak, es szinkro-
nikusan: Elo-Azsia reven hid Kelet es Nyugat kozott). Ennek
a sajatos es sok szalu jelensegnek, amelynek torteneti lefo-
lyasat (a paleolitikum zsakmanyolo „vadsagatol" a neoliti-
kum foldmuvelo es pasztorkodd „barbarsagahoz” vezeto utat)
a regeszet oldalarol meggyozoen elemezte a legkivalobb mar-
xista regesz, Gordon Childe (1892—1957),4 nehany torteneti-
foldrajzi vonatkozasara utalhatunk csupan. A pleisztocen
utan mai formajaban kialakulo kozel-keleti teriilet fejlbdesi
„kiugrasanak” a lehetoscge sztyeppejellegeben keresendo. E
fogalmat Alexander von Humboldt altal hasznalt ertelmeben
hasznaljuk,5 vagyis olyan teriiletet jeloliink vele, amelyet az
elegtelcn termcszetes csapadek miatt nem borithat osszefuggo
novenytakaro, am legalabb a teriilet felet filves, cserjes, bozo-
tos novenytakaro, esetleg fak, ligetes foltok boritjak. (Az
erdotol mestersegesen megtisztitott, miivelhetove tett teriile-
tet — Middendorf kifejezesevel — „kultursztyeppenek” nevez-
4 L. elso izben: Az europai tarsadalom ostortcnete. Bp. 1962, 38—46,
80—99 (elso angol megfogalmazasa The Dawn of European Civilisition —
1925-ben jelent meg), tovabba: The Most Ancient East (1928) 4. kiadasat:
New Light on the Most Ancient East. London 1952; Az ember dnmaga
alkotoja. Bp., 1968, 63—83 (az angol eredeti — Man Makes Himself —
eloszor 1936-ban jelent meg), tovabba: A civilizacio bolcsoje. Bp. 1959
(angolul eredetileg: 1942), 43—60.
5 Idezi: R. Graumann, Die Steppen des Morgenlandes in ihrer Bedeutung
fur die Geschichte der menschlichen Gesittung. Stuttgart 1934, 22.
126

ziik,6 aminek a fidraja termeszetesen mas, mint az eredeti
sztycppcc!) A sztyeppevidek csapadekmennyisege, tovabba ki-
alakult faunaja es floraja reven is sajatos atmeneti teriilet
egyreszt a felsivatagos-sivatagos zona, masreszt az erdos vi-
dck fele. Az elobbi fele a hatar az evi 200 mm, ill. az annal
kevesebb, az utobbi fele az 500 mm csapadek; a ketto kozott
evi 200—400 mm csapadekkal foglal helyet a sziikebb erte-
lemben vett sztyeppe. Hangsulyozzuk, hogy allando atmene-
tekkel kell szamolnunk, nemcsak a legszorosabb foldrajzi
ertelemben; a sztyeppe sivatagosodasa — foldrajzi, politikai
okokbol — eppen rigy allandoan jellemzi e teriileteket (az un.
beduinizalodasi hullamok okologiai korrelativuma), mint for-
ditva: a felsivatagos teriiletek lehetseges „sztyeppesitese” a
mestcrscgcs ontozes kiterjesztesevel, ami mindig a letelepedet-
tek jclcntoscgenck ndvckcdesct jelzi. Jelezziik, hogy teljesen
novenytakaro nclkiili sivatagos teriilet csak kivetelesen talal-
tatik, a sivatagos teriiletek tulnyomo reszcn raadasul a teli
idoszakban — az akkor egyszerre leeso csapadek hatasara —
jelentos vegetacio sarjad, ami a nomadok es letelepedettek
csak a Kozel-Keletre jellemzo, sajatos szimbiozisat hozza
let re (ennek egyediilallo voltat kesobb Elo-Azsiaval es Belsd-
Azsiaval valo osszehasonlitassal probaljuk crzckcltctni), s ep-
pen ennek alapjan probaljuk megkiilonbdztetni a nomadiz-
mus — tdrtcnctilcg relevans — harom alapformajat. A rege-
szeti kutatasok a Kozel-Keleten mutattak ki (Palesztinaban
az un. natiifi barlanglakoknal)7 a neolitikus forradalom leg-
korabbi nyomait, s a regeszet a torteneti foldrajz megfigyele-
6 Idezi: Gradmann, i. m. 15.
7 L. G. Childe, Az europai tarsadalom ostortcnete. 39—40 (tovabbi
bibliografiai adatokkal); Uo, A civilizacio bolcsoje. 43; ltd, Az ember
dnmaga alkotoja. 64; F. W. Albright, The Archaeology of Palestine.
Harmondsworth, Middlesex 1951, 61.
127
seivel egyiitt elfogadhatoan bizonyitotta, hogy az ekes fold-
muveles mint a neolitikus-bronzkori civilizacio — szamtalan
civilizacios vivmanyt letrehozo, felhasznalo, osszefoglalo —
formaja a Kozel-Keleten alakult ki, vagy legalabbis nyerte el
kiteljesedett formajat. Mikor az ekes foldmuvelesrol mint civi-
lizacidintegralo alapformarol beszeliink,8 ezen a foldmiiveles
alapveto termekeinek (adott esetben a bitzanak es az arpa-
nak) es eszkozeinek (mindenekelott maga az eke, tovabba a
ket- es ncgykcrckii kocsi) termeleset, ill. foltalalasat ertjiik;
mindezzel szoros osszef'iiggcsben a vadjuh, szarvasmarha, vad-
kecske es vaddiszno haziasitasat (a kozel-keleti civilizacio
perdontoen cafolja azt az elmeletet, hogy a nomadizalo pasz-
torkodas korabbi, osibb, tehat primitivebb lenne a foldmiive-
lesnel, ellenkezoleg: kialakulasa elkepzelhetetlen a foldmii-
veles nelkiil!); a kertmiivelest (a mediterraneum civilizaciojaban
kesobb oly fontos olajfat, szolot es fugefat — mint az osz-
szehasonlito nyelveszeti adatok bizonyitjak — a Kozel-Ke-
leten kezdtek eloszor termeszteni);9 vegiil, de nem utolso
sorban mar vcgkcppcn csak utalunk arra, hogy a mcstcrscgcs
ontozes megszcrvczese a kozel-keleti civilization beliil hoz-
hatta Ictre az elso allamalakulatokat, a bronzkori civilizacio
differencialt munkamegosztasara epiilo varosalakulatait, s a
kozvetlen termelok — meg nem gazdasag meghatarozta —
csereerintkezesetol minosegileg kiilonbozo, altalaban az alla-
misagtol monopolizalt — bizonyos mozzanataiban mar gaz-
8 A kerdeskor konyvtarnyi szakirodalmabol hadd utaljak csupan E.
Hahn— problematikus volta cllenere is uttdro - munkajara: Die Entste-
hung der Pflugkultur. 1911.
9 Viktor Hehn kutatasai alapjan (I. Kulturpflanzen und Haustiere in
ihrem Ubergang aus Asien nach Griechenland und Italien, sowie in das
Oblige Europa. 1870) 1. R. Gradmann, i. m 8.
128
dasagilag ertelmezhetd — kereskedelmet.10 11 Az oazisokkal
tagolt sztyeppei, sivatagos-felsivatagos teriilet magatol erte-
todoen alakitotta ki a foldmuvelessel osszekotott pasztorko-
dast, amely — az egypupil teve domesztikalasa elott (i. e. II.
evezred vcgen; W. F. Albright szerint az i. e. XVI—XII.
szazad kozott) kisallattarto (foleg juh es kecske) legeletetest
jelentett.11 Legtobbszor egy-egy torzs megosztva vegezte a
foldmuvelest es a pasztorkodast (mint a kabiloknal a leg-
utobbi idokig), am az onalloan pasztorkodo torzsek eseteben
is (mint a letelepedett sumerekkel szomszedos semita nomad
torzsek eseteben) a korszak ellentetei sohasem antagoniszti-
kusak, s mint Gilgames es Enkidu parviadala, majd szoros
baratsaga mitikusan abrazolja: inkabb a felismert kozdsseg
volt a dontobb, mint a szetvalaszto ellentct.
1. a nomad—letelepedett egytiltclesnek ezt a formajat a ker-
des jelentos mai kutatoja, M. B. Rowton talaloan nevezi
„enclosed nomadism”-nak („bekeritett nomadizmus”-nak),12 * * is
aminel a lenyeg az, hogy a nomadizalas (vagy inkabb pasz-
10 A kozossegen bcliili es a kozossegek kozotti csereformak kiilonbozo
antropoldgiai es komparatlv gazdasagtorteneti felfogasaihoz (ezek koziil a
legjelentosebb es a legnagyobb hatasu ketsegkiviil K. Polanyi munkassaga)
1. R. Meunier kritikai osszcfoglalasat: Formes de la circulation, in:
L’Anthropologic economique. Courants et problemes. Sous la direction de
F. Pouillon. Paris 1976, 117—145.
11 L. foleg F. W. Albright, Zur Zahmung des Kamels: Zeitschrift fiir
altcstamentliche Wissenschaft 62(1949—50), 315; uo, Archaeology and the
Religion of Israel. Baltimore 1953.3227,№ 31; a kerdes attekinteset reszletes
bibliografiaval 1. Encyclopaedia of Islam.2 s. v. badw (H. von Wissmann).
12 L. foleg M. B. Rowton, Enclosed nomadism cimii tanulmanyat:
Journal of the Economic and Social History of the Orient (A tovabbiakban:
JESHO) 17 (1974), 1—30; erdemes idezniink Rowton komplex megkozeli-
tesehez a terminus altala adott definiciojat: „To sum up, enclosed nomadism
is rooted on the one hand in the physical environment, on the other hand, in
social and political interaction.” (i. h. 7.)
9 Tokei
129
torkodas) a letelepedett Ictforma „eletterenek” es szervezeti
formainak szerves rcszct alkotta, s crintkczesiikct — az etno-
logiaban meghonosodott kifejezesekkel — a kolcsonds segi-
tcscn es egyiittnit'ikodesen alapulo altalanos reciprocitas, „a
gazdasagi cseren alapulo kiegyensiilyozott reciprocitas” jelle-
mezte, amely valamilyen jelentos konfliktus csctcn csapott at
„negativ reciprocitasba”: a javak eroszakos elsajatitasaba.
Az „enclosed nomadism” a nomadizalas okologiailag meg-
hatarozott, kiilon alapformaja, amely Nyugat-Azsia foldrajzilag
kiilonosen tagolt vcdckcire jellemzo. Alapvetoen kiilonbozik
a ragyallattarto nomadizmustol: elsosorban a belso-azsiai lo-
vasnomadizmustol, s valamivel кevesbe a tevetenyeszto be-
duin nomadizmustol. Ez utobbiakat O. Lattimore, ill. M. B.
Rowton „excluded”, vagy „external nomadism”-nak jellem-
zik,13 s e kifejezesekkel a foldmiivelokhoz kepest kiilsodleges,
azoktol gazdasagilag, politikailag, szervezetileg fiiggetlen Ict-
formajukat hangsulyozzak. Az „enclosed nomadism”-ot, a
„teruleten beliili” kisallattenyeszto (elsosorban juh- es kecs-
ketenyeszto) nomadizmust a foldmiivesekkel valo szerves —
gazdasagi, politikai es szervezeti — integracio jellemzi. A
regeszet jovoltabol ezt a tipusii nomadizmust, pontosabban a
nomadok es letelepedettek cgyiittelcscnek e — magatol crtc-
todcscbcn meglepo — tipusat az i. e. II. cvezrcd elcjctol tudjuk
sokoldahian megragadni; szivos tovabbclcsct pedig egeszen
szazadunk elejeig figyelemmel kiserhetjiik. A tobb mint sze-
rcncses koriilmcnyck folytan ugyanarrol a teruletrol tudunk
hozni кct peldat majdnem negy evezred kiilonbseggel. Az elso
pelda a nagy jclcntoscgii man leletanyag az i. e. XVIII. sza-
13 O. Lattimore, Studies in Frontier History. Paris 1963, 487 („excluded
nomads” „enclosed nomads”); M. B. Rowton, Autonomy and noma-
dism in Western Asia: Orientalia 42 (1972), 249 („external
nomadism" „enclosed nomadism”).
130
zadbol.14 Ismeretes, hogy 1933-tdl az Eufratesz kozepso fo-
lyasanal a jobb parton fekvo Abu Kemaltol 11 km-re eszak-
nyugatra Tell Haririnal elkezdtck feltarni az okori Mari
mintegy 3,5 ha teriiletre kiterjedo palotajanak maradvanyait,
s a Hammurabitol vereseget szenvedett utolso Mari kiraly, az
i. e. XVIII. szazad elejen uralkodo Zimri-Lim allami levelta-
raban mintegy 25000 obabiloni ekirasos agyagtablara buk-
kantak, amelyeknek eddig publikalt es ertelmezett anyaga
egyediilalloan crtckcs, osszefiiggo es egyertelmuen ertelmez-
heto forrasanyagot szolgaltatott az okori eloazsiai „enclosed
nomadism”-hoz. Itt (Felso-Mezopotamiaban es Eszak-Szi-
riaban) az okologiai fcltctclck az evszakonkenti migraciot
megkovetelo kisallattarto nomadizalas es a foldmuveles szim-
biozisanak sajatos, allamilag legitimizalt es szabalyozott for-
majat hoztak Ictrc. Tudvalevoen a sztyeppei teriileteken nya-
ron, a hegyi vidckckcn telen kellett a letelepedettek vid ске-
ге vonulniuk a nomad torzseknek. Az allamisagnak — az
okorban eppcn ugy, mint a kozclmiiltban — a migracio
problcmajat kellett megoldania. A nomad torzs cs a szegmen-
tdris dllam kozotti kapocs sajatos modon az elobbi fel cent-
14 Az immar tekintelyes szakirodalombol 1. a felfedezo A. Parrot
munkait: Mari, une villc perdue. Paris 1945; иб, Studia Mariana. Leiden
1950; az autograf szovegkiadast: Archives Royales de Mari. 1—III. Paris
1942—48; a szovegek atirasait forditassal: G. Dossin, Correspondance de
Samsi-Addu. Paris 1950; Ch.-F. Jean, Lettres diverses. Paris 1950; J.-R.
Kupper, Correspondance de Kibri-Dagan. Paris 1950; az anyag torteneti-
filologiai elemzesehcz 1. foleg J.-R. Kupper (Les nomades en Mesopotamie
au temps des rois de Mari. Paris 1957; uo, Le rdle des nomades dans 1’histoire
de la Mesopotamie anciennc: JESHO 2 [1959], 113—127), s az utobbi
evekben elsosorban M. B. Rowton (a korabban emlitett tanulmanyokon
klvill Urban autonomy in a nomadic environment: Journal of Near Eastern
Studies 32 (1973), 201—215. cs H. Klengf.l (osszefoglaloan 1. Zwischen Zelt
und Palast. Die Begegnung von Nomaden und Sesshaften im alten Vorder-
asien. Leipzig 1972 — tovabbi bibliografiaval) munkait!
9*
131
rumanak tekintheto varosi telepules volt, ahol a torzs vagy a
torzsszovetseg egy reszc, esetleg az elobbi kepviseloi, majd az
azokbol kialakulo torzsi arisztokracia elt, s kepviselte az
allamisag fele a torzs(szovetseg) erdekeit. Ennek reven —
Rowton talald kifejezesevel — sajatos „dimorf’ (tdrzs)fonoki
intezmeny jott letre, amely eppen iigy volt nyitott a torzs, mint
az allam fele:15 a varosba letelepiilo torzsfonok alapithatott
egy lokalis dinasztiat, s kepviselhette az allamot, am forditva:
e varosi „patriciatus” — az allamisag gyengiilesekor s a
nomadizmus erosodesekor — ismet a torzs(ek) „gyakorlo”
vezetoi lehettek. Nomad reszrol tehat mar ekkor megfigyel-
hetjiik azt a tendenciat, hogy a letelepedetteket is magaban
foglalo birodalom allamisaganak a nomad elem igen hajle-
kony szervezeti megoldasokkal mindig kesz dinasztiat szalli-
tani. A politikai mozzanat e sajatszerusegeben ragadhatjuk
meg a kozel-keleti tortenelem egyik allando jelenseget! A ki-
alakult allamisag termeszetesen igyekszik a nomadokat gaz-
dasagilag, politikailag es szervezetileg intezmenyesitcni es kez-
ben tartani (a jaminita nomadokra vonatkozo mari szovegek
zome az ennek soran folmerulo konfliktusokrol tudosit). Ezt
a sziiksegkeppen „etatista” beallitottsagot fejezi ki az a tcny,
hogy a mari szovegekben szereplo alapveto fontossagu ter-
minus technicus, a nawum — s ennek kimutatasa D. O.
Edzard erderne (1959)16 — egyarant jeloli a nomadizalo
torzset, a legelot es a labasjoszagot. Ennek bizonyos realis
alapot termeszetesen az adott, hogy az „enclosed nomadism”
„teriileten beliili” nomadizmus, s a torzset adminisztrative a
varosi elernek (tehat letelepedettek) kepviseltek — emiatt
15 L. Rowton, Enclosed nomadism. 17.
16 D. O. Edzard, Altbabylonisch nawiim: ZA 53 (1959), 168—173; 1. mcg
Rowton peldait: i. m. 18—21.
132
gyakori az, hogy az i. e. elso fel evezred asszir irnokai ugy
vcltck, hogy a legtobb torzsnev eredetileg varosnev. A ,,te-
riileten beliili” nomadizmus masik — a kozelmultbol vett —
peldaja a hajdani Mari videken nomadizalo Band Zu bed
peldaja.17 E torzs nomad, felnomad es letelepedett elemekbol
allott, s nem volt vezer tdrzsfoje. A nagy es jelentos torzsnek
nem volt szilard politikai egysege, am erdsscgct jelzi, hogy
egyreszt az elso vilaghaboruig ket evszazadon at vetelkedett a
nagy beduin torzzsel. a Ba nil Sammarral a politikai hegemo-
niaert, masrcszt — s itt a folytonossag a mari jaminitakkal —
sikeresen megorizte az adott allamhatalomhoz valo laza kap-
csolatat. Ket agazata egykeppen rendelkezett az elobb jel-
lemzett varosi elemmel. A tisztan nomad Bami 'Obed vezeto
csaladjanak egy resze Bagdadban elt, s kepviselte az agazat
erdekeit, a ket resz nomad, egy resz letelepedett aranyii masik
agazat, a Banu Dulem vezeto csaladjanak, az Al Bu Rudeni-
nak a feje pedig az ev egy reszet Ramadiban toltotte, ahol
hazai es kertjei voltak.
2. A nomadizmus mozgastorteneten beliil Icnycgesebb val-
tozas a hatasallatkent, malhas allatkent felhasznalhato, tejet,
luisat, boret hasznosithato teve domesztikalasaval tortent,
ami letrehozta a nagyallattarto beduin nomadizalast, ami
azutan a beduinoknak nagyobb gazdasagi fiiggetlenseget, am
mindenkeppen szamottevobb katonai es politikai hatalmat
biztositott. Jellemzo, hogy az ekkor felmeriilo 'arah elnevezes
(az ekirasos tablakon i. e. 854-tol) a nagyallattarto beduint
jeloli, s ez a hasznalat Mohamed koraig egyertelmiien ugyan-
az marad a kiilonbozo forrasokban, majd a muszlim forra-
sokban is — egeszen a legutobbi idokig — foleg a nomad
17 A kcrdeshez 1. Rowton, i. m. 14—5.
133
(arabokat) jelenti.18 A nomad—letelepedett egyiittelest ettol
kezdve mindig tagabb tortenelmi osszefuggesek hatarozzak
meg. A kisallattarto pasztorok es letelepedettek elobb jel-
lemzett kiegyenlitett reciprocitasat potencialisan mindig fol-
valthatja a gazdasagilag ugyan kiszolgaltatottabb, am kato-
nailag sokszor erosebbnek bizonyulo beduinok meghatarozta
kenyszerreciprocitas. Ennek a sajatos crintkczcsi formanak
a lenyege az, hogy a letelepedettek (oazislakok) a nomadok
katonai „vedelme” fejeben kiegeszitik azok labilis gazdasa-
gat. E kenyszerreciprocitast — eppen inert a torzsi tarsadal-
mon beliil, annak alapjan jelentkezik - altalaban a ket fel
kozotti fiktiv rokonsagi kapcsolattal igazoljak (ukhuwwa,
18 Az „arab” szo fejlodestortenetehez I. B. Lewis, The Arabs in Ilistory.
London 1964,-’ 9—17. Az elso elofordulas — asszir felirat i. e. 853. —
eszakarab nomad beduinokra vonatkozik, s ebben az iddben foleg a
komyezo letelepedett nepek hasznaltak igy a nevet. Herodotosztol kezdve a
gorog es romai szerzok kiterjesztettek az egesz felszigetrc es annak lakoira,
beleertve a delarabokat is. Az Arab-felszigct lakoi kozott e nev ebben a
korszakban is a nomad arabokra vonatkozott bar a letelepedettek nyelvet
is igy hivtak. A muszlim hoditasok utan kialakulo arab imperiumban
kiterjesztettek az arabul beszelo muszlim uralkodo retegek egeszere. Az
"abbasida korszakvaltas utan, mikor a katonailag szcrvezeft muszlim clem
megszunt az adott torteneti korszak uralkodo retegc lenni, az arab megjeloles
— egy rovid, az iszlam II- HI. szazadaban, alapvetoen tudds es irodalmar
korben lezajlo, s foleg a kulturalis szferara szoritkozo kozjatekon, a
„nemzetisegi” konnotacio bizonyos jegyeit nem nelkiilozo un. suciibiya
mozgalmon kiviil, amely az ‘arabol szembeallitotta az Ccgammal, a nem
arabbal, elsosorban az irani elemekkel (1. hozza foleg: I. Goldziher,
Muhammedanischc Studien. I. Halle 1888, 141—216) — mint szociologiai
terminus ismet a nomad arabok jeldlcscre szoritkozott. Jellemzo, hogy a
keresztes hadjaratoktol kezdve a nyugati kronikakban stb. is igy hasznaljak:
I. pl. Tasso, Gerusalemme liberata, XVII. 21—22:
altri Arabi poi, che di soggiorno
certo non sono stabili abitanti.
134
khuwa vagy khawa a terminus technicusa).19 E labilis keny-
szerreciprocitasban, amelyben — M. D. Sahlins kifejezesevel
„a rablotamadas es a kereskedelcm gyakran alternaiiv
taktikak”,20 a ket fel viszonylatat ugy lehetne jellemezni, hogy
a nomadok vannak gazdasagilag jobban kiszolgaltatva, s
amig a letelepedettek eleg erosek (sajat hadseregiikkel vagy
sztyeppei „iitkozoallamokkal”, mint a szasszanida Iran es
Bizanc tettck az iszlam eloestejen), addig az erintkezes for-
majat fbkeppen az utobbiak hatarozzak meg a maguk sokfele
— elsosorban katonai es kereskedelmi — szempontjai szerint;
mihelyt azonban a letelepedettek politikailag es katonailag
meggyengiilnek, a nomadok gazdasagi kenyszere lesz az erint-
kezcs formameghatarozo elve. A letelepedettek viszonylagos
tulsiilyara kovetkeztethetiink az okori ekirasos, epigrafikus
es torteneti foldrajzi forrasanyagbol, ezzel szemben a ptole-
maida es a romai, tovabba a bizanci kori tengeri hajozas
Azcgyeb muszlim nepesseget pedig ismeretes modon szaracenoknak nevezik.
Az arab nyelvhasznalatban es kozgondolkodasban az carab fogalomnak a
nomadokra valo leszukullsege a XX. szazadig megmaradt, 1. pl. Satic al-
Husri kitiino tanulmanyat — Kalimat al-carab 11 Muqaddima Ibn Haldun,
in: Dirasat'an Muqaddima I. H. Bagdad 1961, 151—167—153: dahabadal-
carab („elment a steppere”); kdna‘inda’l-carab („a beduinok kozott volt’’); a
satrakat pl. buyiit al-carabnak hivjak stb. A kozelmult, ill. a mai arab
mentalitas, crtckrend, csaladmodell stb. alapvetoen beduin szubsztratuma-
hoz 1. Raphael Patai kitiino, uttdro munkajat: The Arab Mind. New York
1976.
1Q A Auwahoz, az iszlam elotti kortol a legujabb idokig 1. M. von
Oppenheim, Die Bedumen. Leipzig 1939. I. 22 sk.; R. Dussaud, La
penetration des Arabes en Syrie avant I’lslam. Paris 1955, 15 sk., 205: G.
Baer, Population and Society in the Arab East. London 1964, 121 sk., 124,
128, 136.
20 M. D. Sahlins, Torzsek, in: E. R. Service—M. D. Sahlins E. R.
Wolf, Vadaszok. torzsek. parasztok. Bp. 1973. 191.
135
fellendulesevel, a delarab allamalakulatok. a nabateusok es
Palmyra hatalmanak meggyengiilesevel, ill. megszunesevel s
egyeb okok folytan (a korabcli nagyhatalmak Bizanc es
Iran allando haboruskodasa, s az utkozoallamok megszii-
ncse miatt) mind eroteljesebb beduinizalodas figyelheto meg,
amely a delarab allamisag megsziinesevel, eppen a VI. sza-
zadban, egyre inkabb ereztette hatasat a letelepcdettek ele-
teben. Ebben a helyzetben jott letre az iszlam: a nagyhatal-
mak kozott „kereskedelmi kapukent” egzisztalo, am a nomad
torzsi tarsadalomban gyokerezo Мекка onmagaban felold-
hatatlan konfliktusa eredmenyekeppen.21 A letrcjovo iszlam
a konfliktusokat reszben eppen azzal vezette le, hogy a „be-
duinizalodas” robbano erejet kifele forditotta, s a hoditasok-
ban folhasznalta. A hoditasok utan letrejott „arab imperium”
ellentmondasossagat (az omajjada korszak allando „polgar-
haboruinak” meg-megiijulo okat) azonban eppen a nomad
torzsi elem — megvaltozott feltetelek kozott torteno — to-
vabbelese jelentette. Az „abbaszida forradalom” nem utolso-
sorban ennek eredmenye. A tortcnelmi mozgas tovabbi rit-
musat — erosen leegyszeriisitve — ugy jellemezhetncnk, hogy
a rovid eletu abbaszida stabilizacid utan (VIII. szazad koze-
pe - IX. szazad elso harmada) a „politikai felhorcgio viha-
rait” az irani, a belso-azsiai torok es az eszak-afrikai nomad
hddito hullamok dinasztiaalapitasai adjak. Ismeretes, hogy a
nomadoknak es a letelepedettcknek ezt a politikum szferaja-
ban lezajlo, meg-megujuld osszeiitkozeset, ill. kicserclodeset
tette meg a nagy eszak-afrikai tortenelemfilozofus, Ibn Hal-
dun (1332—1406) hires tortenelemfilozofiai Bevczctese (al-
21 L. Simon Robert, Az iszlam keletkezese. Bp. 1967, foleg 117 134 cs U6,
A mckkai kereskedclcm kialakulasa esjellcge. Bp. 1975. foleg 121—156.
136
I
Muqaddima) vezereszmcjeiil.22 Ibn Haldiin a Poliibiosztol
Vicoig ivelo ciklikus tbrtenelemlatas legnagyobb formatumd
keleti kepviseloje, akit a XIX. szazadi europai szociologiai
gondolkodas fedezett fol, s tett meg mindenfele, polgari tar-
sadalomban kialakult diszciplina (tortenelemfilozofia, torte-
nelem mint tudomany, szocioldgia, politikai gazdasagtan)
elofutaranak. Ibn Haldun mint alapvetoen politikai gondol-
kodd erdeme roviden abban all, hogy vilagosan latta a kozel-
keleti politikum es „gazdasagi alapja” szervetlen kapcsolatat,
azt, hogy a ketto viszonya — Marx kifejezesevel — a „ varos es
a falu egyfajta kozombos egysege”,23 s hogy sajatos modon a
nomad elem nem annyira a foldmuvesekkel, hanem a ,,fe-
jedelmi taboroknak” tekintheto varosokkal, tehat a politi-
kum szferajaval all szoros kapcsolatban.
3. Vegezetiil, amikor ismct hangsulyozzuk a kozel-kcleti
sztyeppci civilizacionak azt az alapveto jellegzetesscgc't, hogy
az a nomadok es letelepcdettek sajatos, egymast kiegeszito
22 L. az al-Muqaddima gerincet kitevo 2. es 3. fejezeteket: M. Quatreme-
re kiadasaban (Prolcgomenes d’Ebn Khaldoun. Paris 1858) t.XVI. 220 —
I. XVII. 211; 'Ail cAbd al-Wahid Wafi kiadasaban [al-Qahira 1376—82
(1957—1962)] 407—780, tovabba, hogy a 4. es az 5. fejezetekbcn is,
ainelyekben a civilizacio (al-cumran) sziiksegkeppcn varosi formajarol, ill. az
ott folyo mcgclhetcsi modokrol csik szo (fTl-nufas wa-wugUhi min al-kash
u-a's-sana'f), lenyegeben a foldmuveles nem jon komolyan szamitasba, am
annal inkabb a luxusfogyasztast szolgalo kczmuvesseg es a tavolsagi
kereskedelem, amelyeket a nomadizmussal osszefonodott allamisag mukod-
tct. Ennek termeszetes humandkologiai megalapozottsaga az volt, hogy
Egyiptomon kiviil (am kulondsen Eszak-Afrikaban - Ibn Haldun vizsgalo-
dasi teriileten) a foldmuveles valoban elhanyagolhato szerepet jatszott az
allamisag bevetelei kozott, am annal nagyobb volt a sulya a nomadokkal a
legszorosabban osszefonodott tavolsagi (adott esetben a transz-szaharai)
kcreskedelemnek!
23 Marx, A politikai gazdasagtan biralatanak alapvonalai, in: MEM,
46/1. 1972, 362.
137
egyiittclcscre epiilt, korabbi igeretiinkhoz hiven utalunk a bel-
so-azsiai nomadizmustol vald kiilonbozosegere. Ez utobbi
esetbcn Л. N. Rakitnyikov es — ot kicgeszitve — Xavier de
Planhol kutatasa bizonyitottak,24 hogy a nomadok teli es nya-
ri transzhumaciojanak ritmusa vagy tcljesseggcl kizarja a le-
telepcdett foldmiiveles, ill. a varosi clet kialakulasat (a noma-
dok eppen a foldmuvelesre alkalmas evszakban kenyszeriilnek
legeltetni a mezogazdasagra alkalmas teriileteken), vagy ez
utobbi csupan olyan hclyeken alakulhat ki (a hcgyek labanal,
s mindig mesterseges ontozes reven!), ahol sziiksegszeruen a
nomadok ellenorzese alatt fejlodhet. Ezzel szemben az arab
felszigeten a nomadizalas migraciojanak teli es nyari ritmusa
(csupan a nyari idoszakban kell a letclepedettek szomszedsa-
gaban satrat verni, a teli esozes a fclsivatagos, sivatagos te-
riileteken is lehetove teszi a nomadizalast a letclepedettektol
tavol!) nem esik egybe a fbldmtivesekevel, ill. nem keresztezi
az oazisok, ill. varosalakulatok eletritmusat, ezert az utob-
biak gazdasagi siilya, politikai-ideologiai szerepe legalabbis
egyenrangu lehet a nomadokeval. Eppen ezert mondhatjuk,
hogy a „tiszta” nomad elemet kepviselo Dzsingisz kan tipusii
hodito hullam kizarolag bclso-azsiai jclenseg, s nem kepzel-
heto el Kozel-Keleten, mig Mohamed es az is/lam kozel-ke-
24 Л. N. Rakitnikov, Utilisation agricole et pastorale des terres dans le
semi-desert (par cxcmple des semi-deserts de la region prc-caspicnnc en
U.R.S.S.), in: Essai de geographic (Recucil d'articles pour le XVIIIе Congres
Internation de Geographic). Moscou—Leningrad 1956, 303—311; UP,
Некоторые особенности исторической 1сографии земледелия и живот-
новодства в Средней Азии: Вопросы географии, 1960, 57; Историческая
география: ио. 71—90; Xavier de Planhol, Les fondements geographiques
de 1’histoirc de 1’Islam. Paris 1968, foleg: 21 35; a kozcl-kelcti es a kozep-
azsiai nomadizmus kiilonbscgcihez ertekes ctnografiai adalekokat ad R.
Patai, Nomadism: Middle Eastern and Central Asian: Southwestern
Journal of Anthropology 7 (1951), 401 414.
138
leti jelenseg, aminek forditott bizonyiteka az is, hogy a bcl-
so-azsiai mongol vagy torok nomad hoditok Kozel-Keleten
elobb-utdbb asszimilalodnak az iszlam civilizaciojaba.
Az iszlam nomadizmussal osszefonddott dllunrisaga
Egy majdnem masfel ezer eves multra visszatekinto tortenel-
mi jelensegkomplexus terben es iddben folottebb szerteagazo
elemeit a kozos rendezoelvhez, az iszlamhoz valo tartozas
fogja ossze. Az iszlamnak mint egy meghatarozott tortenelmi
mozgas, meg pontosabban: egy kiilonbozo minosegu szeg-
mentumokbol allo tarsadalmi reprodukcio rendezo elvckcnt
valo felfogasa termeszetesen azt jelenti, hogy az iszlamot egy,
valtozasaban es kiilonbozosegeiben egyseges civilizacionak,
tortenelmi fejlodestipusnak ertelniezziik, amely egyreszt hel-
lenisztikus oroksege reven a tarsadalmi let legkiilonbozobb
nrozzanataiban az okori kozel-keleti fejlodesnek szerves foly-
tatasa, masreszt a kapitalizmus teremtette vilagtortenelem uj
„kihivasara” adott vegletes valaszkiserletek (a vilagpiac altal
gazdasagilag meghatarozott beilleszkedes az egyik vcglctcn; a
„kint”, a „masik”, vagyis a nyugat-europai fejlodes tagadasa-
kent letrejott „arab nacionalizmus” a masik vegleten) ellenere
a jelen es a belathato kozeljovo „tulsulyos mozzanatakent”
hatarozza meg a tcrseg tortenelmi mozgasat (az egyertelmu
irani fordulat mellett ebben az osszefuggesben utalhatunk
pl. a Kemal Ataturk ota minden eszkozzel serkentett nyuga-
ti tipusii, laicizalt Torokorszag letrehozasanak sikertelense-
gere).
A hosszu tortenelmi folyamatossag azonban folottebb jelen-
tos valtozasokat, mozgast, a mas tipusii jelensegek meglepo
nyitottsagrol tanuskodo asszimilalasat vagy toleralasat is je-
lentette. A kozel-keleti civilizacio egyik megfejtendo titka ep-
139
pen a kiilonbozo, gyakran nagyon is heterogen eleniek egy-
mas mcllett letezese. Ha roviden szemugyre vessziik az iszlam
alapveto elemeinck sajatos egyseget, osszehasonlitva egyeb
vilagvallasokkal, akkor e „titoknak” mint problemanak pon-
tos megfogalmazasan till immar elgondolkodhatunk olyan
problemakon, hogy: a) eiterjedese soran hoi eresztett valoban
rncly gyokereket az iszlam, es hoi maradt az iij viszonyokat at
nem hato, tehat igazan meg nem honosodott jelenseg, vagyis
hoi huzhatjuk meg ,,az iszlam civilizacio” tdrteneti-foldrajzi
hatarait; b) vajon dialektikus-e vagy nem az iszlamot alkoto
„ellentetck egysege”; c) vegiil, de nem utolsosorban mi az oka
annak, hogy — Marx kifejezesevel — „А tarsadalom gaz-
dasagi alapelemeinek szerkezetet nem erint’k a politikai fel-
horegio viharai”, pontosabban, ha tortenik valami valtozas,
akkor az a tarsadalom milycn mozzanatait crinti?
Az iszlam a hagyomanyos torzsi tarsadalom alapzatan jott
letre, mcgpedig a mekkai hosszu tavu luxusjavakat
forgalmazo — karavankereskedelem reven. E kereskcdelem
lehetosegeinek maximuma termeszetesen esupan az adott
tarsadalmi forma felbomlasztasa lehetett. Mint lenyeges
kutatastorteneti problemat megjegyezziik, hogy a polgari
iszlamkutatasban gyakorta, a marxista kutatasban pedig M.
Ny. Pokrovszkij szovjet-orosz tortenesz (1868—1932) hata-
sara foleg a huszas evek masodik fclcben kisertett a keres-
kedelmi tevekenysegnek s a kereskdclmi es uzsoratokenek a
kapitalizmussal, ill. az ipari tokevel valo rokonitasa,25 s az
okori es kozepkori kereskedelem kapitalista ertelmezese je-
gyeben (gondoljunk pl. Mommsen — Marx altal biralt —
25 E korszak — Pokrovszkij nczeteitol befolyasolt - szovjet iszlamku-
tatasahoz I. H. А. Смирнов, Очерки истории изучения ислама в СССР,
Москва 1954, 184 194.
140
„romai kapitalizmusara”)26 mekkai kapitalizmusrol beszel-
tek, s az iszlamot kapitalista vagy „kapitalisztikus” ideold-
gianak jellemeztek. A prekapitalista fcjlodes, tovabba a ka-
pitalizmus genezisenek elemzese soran Marx cgyertelmuen
bizonyitotta, hogy ,,a penzvagyon puszta letezesc”, meg ha
az „egyfajta szupremaciara tesz is szert, semmikcppen sem
elegendo ahhoz, hogy ez a tokeve feloldas megtortenjek. Mas-
kiilonben a regt Roma, Bizanc stb. szabad munkaval es to-
kevel fejezte volna be tortenelmet... ” (MEM 46/1. 384.) A
kereskedelem es a kereskcdelmi toke csereertekre iranyulo
jellege miatt ternicszetesen mindeniitt bomlasztoan hat a tar-
sadalmi reprodukcio — hasznalati ertekre epiilo — szerke-
zetere, am — ismet Marxot idczvc — „hogy ez a bomlasi
f'olyamat hova vezet, azaz, hogy milyen uj termelesi mod lep a
regi helyere, az nem a kereskedelemtolJugg, hanem magdnak a
regi termelesi modnak a jellegetol”. (MEM 25. 313 — kiemeles
lolem: 5. R.) A szasszanida Iran es Bizanc kozott— Polanyi
Karoly kifcjezesevel elve — „kereskcdelmi kapukent” mukd-
do Мекка kozvetito karavankereskcdclmenek felbomlaszto
hatasa s annak iranya az adott esetbcn a hagyomanyos tor-
zsi tarsadalomtol fiiggott. Az iszlam kialakulasa soran tehat
ket alapveto elemmel kell szamolnunk: varosi kereskedokkel,
valamint az oket koriilvevo nomad torzsiseggel. A foldmu-
velo elcm lenyeges mozzanatkent csupan az arab hoditas utan
bukkan fel, megpedig az elobbi kettobol kialakitott, s kato-
nailag-biirokratikusan megszervezett, hodito kozossegnek ala-
vetett clemkent. Vagyis az iszlam nem paraszti vallas, vilag-
latas, cletmod, tarsadalmi integrald elv, hanem elsosorban
egy sajatos varosi fejlodesnek (prekapitalista „kercskedok va-
rosanak”, s abbol kialakulo fejedelmi szekhelynek) a kep-
26 Marx, A toke. I. Bp. 1967, 185, 39. j.
141
zodmenye, amely a politikum szferajaban (a meg-megfijulo
hodito hullamok harcosaikent, az ezek nyoman kialakulo
dinasztiak eredeti osszeteteleben, s azok potencialis hadsere-
gekent) szoros kapcsolatban all a nomadokkal. Az idealtipus-
kent jellemezheto hagyomanyos muszlim tarsadaiomban a —
termeszetesen csak tobbszoros absztrahalassal elkiilonitheto
— „gazdasagi alapok” es a politikum mozzanata sajatosan
szoros es megis kozombos kapcsolatban allnak egymassal.
E ket, tarsadalommeghatarozo mozzanat sajatos kapcsolata-
hoz erdemes ismet Marxot ideznfink, annal is inkabb, mert
eppen ennek jellemzese soran kfilonboztet meg alapveto
tortenelmi mozgastipusokat. „А klasszikus dkor tortenelme
— irja A politikai gazdasagtan biralatanak alapvonalatb'dn
— varosok tortenelme, de foldtulajdonra es mezogazdasagra
alapozott varosoke; az azsiai tortenelem varos es falu egyfaj-
ta kozombos egysege (a tulajdonkeppeni varosok itt esupan
fejcdelmi taboroknak tekinthetok, tfilburjanzasnak a tulaj-
donkeppeni gazdasagi konstrukeion); a kozepkor (german
idoszak) a falubol indul ki mint a tortenelem szekhelyebol, a
tortenelem tovabbi fejlodese azutan varos es falu ellenteteben
megy vegbe; a modern tortenelem a falu varosiasitasa, nem
pedig, mint az okorban, a varos falusiasitasa.” (MEM 46/1.
362—363.) Mit jelent a varos es a falu egyfajta kozombos
egysege? E tarsadalom ugyanis gazdasagilag dnellato, s egy-
massal gazdasagilag es politikailag nem erintkezo falukozds-
segekre epiilt, amelyek a tarsadalmi mozgasban csak kivetele-
sen jatszhattak szerepet. A politikai hatalom hordozoi pedig:
a varosi elemek (a csiicson a kezdetben biirokratikus-katonai
vezeto reteg, amely a biijida — X. szazad kozepe—, szeldzsuk
kortol — XI. szazad kozepe — kezdodoen, majd a mamluk
kortol — XIH. szazad kozepetol — vegkeppen militarizalo-
dott, tovabba az e reteget kiszolgalo kereskedo-kezmfives
retegek) esupan „a politikai felhoregio viharait” idezhettek
142
clo, amelyek nem erinteltek gyokeresen „a tarsadalom gaz-
dasagi alapelemeinek a szerkezetct”. (Megjegyzendo, hogy az
e „viharok” okozta valtozasok a tarsadalmi reprodukcio
egyeb mozzanataiban annal jelentosebbek lehettek, gondol-
junk itt csak pelda gyanant a harom nagy vallasi „forrada-
lomra”, a judaizmusra, a keresztenysegre es az iszlamra,
amelyek mind a Kozel-Keletrol indultak —durvan megfogal-
mazva: a letelepedes, a varosi let. s a massal valo sokoldalu
erintkezes kovetkezmenyekeppen, s szamos uj jelenseg oko-
zoikent!) Vagyis a ket oldal anelkul feltetelezte egymast
kolcsonosen, a tarsadalmi reprodukcio folyamataban —,
hogy ez a kapcsolat szerves lett volna, s a tarsadalmi mozgas
uj termelesi mod fele mutato — dinamizmusat lehetove
tette volna. (Hozzateve, hogy ez a dinamizmus sem az antik
format, sem onmagaban a nyugat-europai feudalizmust nem
jellemezte, s esupan a kialakulo tokes termelesi mod sajatja.)
Ezzel roviden felvazoltuk a hagyomanyos muszlim tarsada-
lom jelleget: a (kereskedoi, katonai, fejedehni) varosi jclleg
elsodlcgesseget, a nomad torzsi elemnek mint levehetetlen
Nessus-ingnek a megletet, a ketto allando osszeiitkozest szii-
16 egyseget, s veliik szemben — mint szervetlen gazdasagi
alapzatot — a paraszti falukozossegeket.
143

Bogldr Lajos
Nomadizmus es allamalakulatok
a prekolumbian Amerikaban
Az orientalisztikai irodalom, akarcsak Ecsedy Ildiko vitain-
dito irasa, olyan termeszetesseggel hasznalja a nomadizmus,
nomadkutatas, nomad tarsadalom stb. kifejezeseket, mintha
azok mindenki szamara azonos jelentesii fogalmakat fedne-
nek. A nem orientalista kutato szamara — a pontatlansag
lehetoseget magaban hordozb — szakmai zsargonnak tiinik
ez, amit csak hangsulyoz, hogy nemcsak az orientalisztikai
irodalomra vonatkozik: a nemet etnologia is gyakran pontat-
lan ezen a teren, hiszen a nomad kifejezest egyarant hasznalja
allattarto azsiai nepekre es a zsakmanyolo ausztraliaiakra is.
(Szereny szerkesztoi-ellenorzoi gyakorlatom soran szamtalan
esetben igyekeztem elvalasztani az allattartokhoz kapcsolodo
nomad fogahnat a zsakmanyolo eletformahoz kotodo kobor-
lastol vagy vandorlastol.) Milyen ertelemben hasznalja a noma-
dizmus fogahnat az amerikanisztika? Akar Eszak-, Kozep-
vagy Del-Amerikarol van szo, a nomad vagy nomadizmus
kifejezes csak zsakmanyolo embercsoportokra vonatkozik.1
A fogalom mar csak azert sem fonodhatott ossze allattarto
nepekkel, inert a Kolumbusz elotti Amerika lakoinak nem
1 PeldaulJ. H. Steward—L H. Faron, Native Peoples of South America.
New York 1959, 376: „А nomad vadaszok es gyiijtdgetok. . annyiban
nomadok, hogy nincsen allando lakdhelyiik, es a laplalek megszerzesere
gyakran kell utra kelniiik.”
10 Tokei
145
volt jelentos allattenyesztese, amit — a vas es к ere к hianya
nieliett — az Indian kulturak meghatarozo negativumai koze
sorolnak. Az osi Amerikaban ugyanis nem volt domeszti-
kalasra alkalmas allat, bar az Andok lakoi kihasznaltak a
fauna altal kinalt lehetosegeket, es tenyesztettek a tevefelekhez
tartozo lamat es aipakat. A Kozep-Andok viszonylag szaraz
fennsikjain szabadon no az allatok fo taplaleka, az ichu-fu.
Az igenytelen lama mindenfajta fiivel megelegszik, egyalta-
lan nincsen tehat szuksege legelovaltasra. Keim es Miinzel2
szerint „emiatt nem alakult ki a nomadizmus”. (Az allat
husat, gyapjat felhasznaltak, tejet azonban nem. A lama, bar
kisebb terbek szallitasara alkalmas, a felnott ember sulyat
nem birja el.) A prekolumbian kulturak vizsgalatakor mindig
szem elott kell tartanunk, hogy a spanyol hoditas elott nem
2 H. Ким -M. Munzel, Herrscher und Untertanen. Indianer und Peru.
Frankfurt a. M. 1974, 98; Steward—Faron. i. m. 88—89: „А Kozep-
Andok nepei elsdsorban foldmuvelok (kertmuvelok) voltak. Nem alakitot-
tak ki allattarto gazdasagot, . . travel nem leteztek haziasitasra alkalmas
oshonos allatfajtak. Mindazonaltal teljes mertckben kihasznaltak mindazt,
ami a keziik itgyebe esett, es a Viragzd Korszak soran nagy lama- es
valosziniilcg alpakkacsordakat legeltcttek, mig lakhelyiik kornyeken tengeri-
malacot es kutyakat is tartottak. A nyaj fontos volt, nemcsak mint a hits es
gyapju forrasa, hanem mint szallitdeszkoz is. A lama csak szaz fontot kepes
szallitani, megis lenycges segitseget jelentett egy olyan orszagban, ahol a
specializalt videkek termekcket csereltek egymassal.” M. Harris, Culture,
Man and Nature. New York 1971, 191: ..A kezdctleges foldmilvclesnek ezt a
fokat a Kozcl-Kelct atmeneti stadiumaval osszevctve a legfeltiinobb
kiilbnbseg az, hogy a mcxikoi elct dontoen nomad maradt, ... az allatok
haziasitasanak lehetosegei korlatozottak voltak az IJjvilagban, mivel hia-
nyoztak az alkalmas vadfajtak. A lama az egyediili allat, amely hasonlithato
a juhhoz, kecskehez, serteshez es marhahoz. Am ez a csak marginalisan
hasznalhatb allat az alapveto mcxikoi novenyi repetrorium nelkiil volt jelen.
. . . Amint ezt Lewis Henry Morgan regen felvetette, az Lljvilag kulturalis
fcjlodeset jobbara megmagyarazza, hogy hianyoztak a haziasitasra alkalmas
allatok ..
146
ismertek a hatas—igavono allat —szeker harmast. (Egy perui
kutato, Valcarcel Rota cultural del Peru cimii konyveben
emliti, hogy az egyetlen nomad allattarto es agressziv nep,
amelyet az osi Peru megismert, a hodito spanyol volt. A
szellemes megallapitas is arra figyelmeztet, hanyfele modon
alkalmazhato egy pontosan koriil nem hatarolt terminus.)
A Cortez elotti Mexikoban az aztekok csak pulykat es egy
kutya fajtat domesztikaltak. Igavono allatot, es igy a tra-
gyazast sem ismertek. Az allati eredetu feherje beszerzesere
husszerzo expediciokat szerveztek, es feltehetoen ennek kovet-
kezmenye, hogy meg a foldmuveles aranykorszakaban is igen
mozgekony volt a lakossag, es az elelemtermeles mellett fon-
tos szerep jutott a zsakmanyolo taplalekszerzesnek.
A prekolumbian foldmuvelessel kapcsolatban meg kell em-
liteniink, hogy az osi Amerikaban nem egy, hanem legalabb
negy, egymastol fiiggetlen helyen domesztikaltak novenye-
ket.3 Mac Neish asatasai alapjan ennek legkorabbi nyomai
i. e. 7000-bol valok, bar ez az idopont meg nem hozott le-
nyeges fordulatot a taplalkozasban. Harom es fel ezer esz-
tendeig a gyujtogetes es a vadaszat maradt a taplalckszerzes
fo modja: az etrend es az eletforma valtozasa nem volt gyors,
a leletek inkabb lassii atalakulasrol tanuskodnak. Es iijabb
ketezer ev elteltevel valt csak altalanossa a foldmuveles. A
kukoricamuveles nagyobb aranyu elterjedese i. e. 1500-ra
teheto, ami egyiitt jart szamtalan kisebb-nagyobb falu let-
rejottevel.
Az ujvilagi foldmiiveles nemcsak kialakulasanak iiteme,
termesztett novenyei (kukorica, bab, tok stb.), hanem techni-
kaja szempontjabol is kiilbnbozott az ovilagi foldmuvelestol.
3 R. S. Млс Nosh, The Origins of American Agriculture: Antiquity 154
(1965) Cambridge. L. meg F. Katz, Vorkolumbische Kulturen. Die grosse
Reiche des alten Amcrika. Milnchen 1969, 40 44.
10*
147
(Eke nelkill ugyan kevesebb foldteriiletet tudtak tnegmuvel-
ni, de a tobb helyen alkalmazott ontozeses modszer jelentos
hozammal jart a mexikoi volgyben.)
A vaitozatos klima- es vegctacios zonak ellenere Mexiko-
nak csak egy igazan termekeny videke volt, az, un. felfold,
ahol volgyek, siksagok es tavak valtottak egyinast (az aztek
fovaros, a hoditas elott hozzavetoleg 300000 leiket szamlalo
Tenochtitlan is az okologiailag es hadaszatilag legjobb helyre
epiilt.) A termekeny felfoldet azonban jobbara kietlen vide-
kek vettek korul, es ha figyelembe vessziik, hogy a miivelheto
talaj 52%-an elengedhetetlen az ontozes, es csak 6,8% jut
tnegfelelo mennyisegu csapadekhoz, felmerheto, mekkora terii-
let jutott a nem foldmiives, „nomad”, azaz kobor zsakma-
nyoloknak.
Szo esett mar arrol, hogy a megtclepedett foldmuves lakos-
sag, mivel allatot nem tenyesztett, kenytelen volt a vadaszat
altal kiegesziteni etrendjet. Leteztek azonban olyan nepcso-
portok is, amelyek kizarolag zsakmanyolo, azaz elsosorban
vadasz-gyujtogeto modon jutottak elelemhez. A kronikak
ezeket a csoportokat (hordakat?) chichimeca (csicsimeka) ne-
ven emlitik. A sz6t vaitozatos ertelemben hasznaltak, de
lenyegeben a ,,nomad”-ot, a kobor vadasz-gyiijtogetot, az
eszaki sztyeppek lakoit jeloltek vele.4
A chichimecakat s a foldmiives nepekkel valo kapcsolatu-
kat roviden a kovetkezokeppen jellemezhetjiik. A prehispan
idoszak nepei koziil az aztek okrol rendelkeziink a legtobb
4 W. Krickeberg, Altmexikanische Kulturen. Berlin 1956, 51: „Az
aztekok ... az akkoriban meg letezo eszaki sztyeppei nepcket neveztek
osszcfoglaloan csicsimekaknak, ami azonban csak kulturalis kozdsseget
jelolt, es amelyhez valosziniileg kulonbozo nyelvii torzsek (mindenekclott
nahuak) tartoztak.” 286: „Nomad vadaszok es vadnovenyck gyiijtogetoi
voltak; fegyveriik az ij es nyil, lakhelyilk a barlangok es fiikunyhok, ruhajuk
allatbor volt.”
148
leirassal hala a kepirasos indian kodexeknek es a spanyol
kronikaknak. Az aztek miilt tobb fejezete azonban a szamos
forras ellenere is nehezen feltarhato. Kronikaikbol kideriil,
hogy Aztlanbol vandoroltak el (innen az aztek nev eredete), es
egykoron, akarcsak mas eszak-mexikoi „barbarok”, kobor
vadaszok es gyujtogetok voltak, akik a foldmuves kultiirak
peremteriiletein eltek. Az oshonos leirasok forraserteket azon-
ban ketsegesse teszi a kovetkezo teny: egy feljegyzes szerint a
tepanekak felett aratott fontos gyozelem utan Itzcoatl aztek
uralkodo megparancsolta, hogy egessek el a kepes tortenete-
ket, es keszitsenek ujakat, nehogy az emberekben kart okoz-
zon a „dicstelen mult”, nehogy azt higgyek, hogy oseik
ismeretlen, hirnev nelkiili vazallusok voltak.
Letezett tehat bizonyos torekves a mult „atirasara”, ezert
ovatosan kell fogadunk nehany informaciot az aztekok miilt-
jarol. Montezuma aztek uralkodorol jegyeztek fel, hogy ha-
talma teljeben meg akarta ajandekozni osei sziilofoldjet, az
eredetmitosz szerinti Aztlan lakoit, es megkerte kepiroit,
vazoljak fel a fovarostol odavezeto iltvonalat — ok azonban
annak mar csak egy reszet ismertek (hozzavetoleg 80 km-es
utat),5 a tobbit magikus eljarasokkal igyekeztek felderiteni.
Szerencsenkre azonban egyeb forrasok is rendelkezesiinkre
allnak, ha a chichimecak szerepet tisztazni akarjuk.6
5 С. M. Marin, La cultura de los mexicas durante la migration, in: M.
Leon-Portilla, De Teotihuacan a los Aztecas. Mexico 1977, 249—251:
„.. .egy bekezdes felsorolja az esemenyeket, amelyek az idos Moctezuma
kormanyzasa idejen tortentek, amikor tudatni akarta eredeti hazajukban
maradt osei leszarmazottaival, milyen fcjlodest jart be, es kerte a tlamati-
nimeket, hogy rekonstrualjak az odavezeto iltvonalat, es vigyenek oda
ajandekokat. Az iltvonalat a tudosok azonban csak Tula kornyekeig tudtak
rckonstrualni, tovabbi reszet varazslattal igyekeztek lokalizalni...”
° R. Pina Chan, Los chichimecas у los mexicas in Los scnorios у estados
militaristas. Mexico 1976, 159—182; (J6, Historia tolteca-chichimeca:
Anales de Cuahtinchan. Mexico 1947.
149
A kronikak tobbsege szerint a chichimeca a barbarral
rokon kifejezes: egy indian tortenesz szerint minden eszak-
mexikoi, tudatlan, vandor nep gyujtoneve, amely nem ismeri
a foldmuvelest es nincsenek falvai. Sahagun7 valodi chichi-
mecakon a manapsag jobbara eltunt eszak-mexikoi lakossa-
got ertette, azaz nomad vadaszokat es novenygyiijtogetoket,
akik allatborben jartak, vadaszeszkozuk az ij-nyil es a darda
volt, es barlangokban vagy fukunyhokban laktak.
Szamos foldmiives nep hagyomanya ugy tartja, hogy elo-
deik vagy oseik chichimecak voltak, azaz eszaki vandorok,
akik folyamatosan koltoztek del fele, s „alkalmazkodtak” a
novenytennesztok eletehez. Egy leiras szerint „civilizalasuk”
bekes uton tortent, az oshonos lakossag vallalta, hogy a
jovevenyek tanitomestere lesz, sot tovabbi chichimeca cso-
portokat csabitott teriiletere.8 E leegyszerusitettnek time
leirasok mogott egy fontos szempontra kell felfigyelniink: a
foldmiives falvak lakoi nem bekes szandekkal „csabitottak”
az eszakiakat. Tudjuk, hogy a toltekokkal egyiitt elb chichi-
mecak, bar megismerkedtek a foldmiivelessel, a toltek biroda-
lom kiterjesztese erdekeben elsosorban mint zsoldosok teve-
kenykedtek. A varosailamok egymas kozotti harcaik soran
gyakran alkalmaztak a chichimecakat akar zsoldoskent, akar
szovetsegeskent.9 A chichimeca fogalom csakhamar kettos
ertelmet kapott: egyreszt a „nomadot”, azaz az eszaki, kobor
zsakmanyolokat jeloltek igy, masreszt pedig a mar alkahnaz-
kodott, de harciassagukra tovabbra is „biiszke” zsoldosokat.
Az amerikai Price szerint a mexikoi volgyben a XIV. sza-
zadban koriilbeliil 10000—40000 kisebb-nagyobb, egymas-
7 B. de Sahagun, Historia General de las cosas de Nueva Espana. Mexico
1946
8 Pina Chan, i. m. (1976) 162; Krickeberg, i. m. 286—287.
9 Katz, i. m. 245.
150
sal rivalizalo „varosallam” letezett,10 es bar e minimalis szam
is tulzottnak tunik, ahhoz mindenesetre elegendo, hogy a
zsoldoscsapatok kello tapasztalatra tegyenek szert.
A mexikoi volgybe behatolo legnagyobb chichimeca egyseg
egy Xolotl nevu fonok vezetesevel ellenorzese alatt tartotta az
eszakkeleti felfold jelentos reszet." A videk fokhnuvelesre
alig volt alkalmas, de boven akadt vadaszhato allat es gyiij-
togetheto noveny: az eszaki „nomadok” tehat folytathattak
zsakmanyolo eletiiket. Ismeretes azonban, hogy Colhuacan
varosanak foldmiives lakoi kertek a chichimecakat, segitsek
oket harcukban egy rivalis varosallam ellen. A segitseg feje-
ben megigertek, hogy „lehozzak oket a barlangokbol es he-
gyekbol”. (A kronika szerint meg is tanitottak a chichimeca-
kat a kukoricamuvelesre, a hazepitesre, a szovesre stb.) A
chichimecak alkalmazkodtak a colhuacaniak eletehez, ke-
sobb ujabb chichimeca jovevenyekkel erosodtek meg, a gya-
kori zsoldos szolgalat reven katonaiiag is jol megszervezod-
tek, es vegiil letrehoztak a mexikoi felfold egyik legerosebb
birodalmat. A chichimecak elodei voltak ket nagy varosal-
lamnak, amelyek a spanyof hoditas eloestejen szinte egesz
Mexikot uralmuk alatt tartottak.
A prekolumbian Amerika legismertebb „nomadjai”, a
zsakmanyolo-zsoldos chichimecak igy jaruitak hozza a toltek
es aztek allam kibontakozasahoz.
IC B. J. Price, Demystification, enriddlement and Aztec cannibalism: a
materialistic rejoinder to Harner: American Ethnologist. 1978. marcius. 98.
11 Katz, i. m. 246.
151

Ecsedy Csaha
A nomadok torteneti mozgasanak formai
es szerepe Fekete-Afrikaban
A fekete kontinens nagyallattarto nomadjainak vandorlasi
formait kiserlem meg vazlatosan bemutatni. valamint azt a
szerepet, amelyet e nomadok kozvetve es kozvetleniil jatszot-
tak az afrikai tradicionalis allamok vagy „birodalmak”1 fel-
cmelkedeseben. Ezek a jobbara irott forrasok nelkiili tarsa-
dalmak elsosorban neprajzi (antropologiai) modszerekkel is-
merhetok meg. Nem is probalom reszleteiben felsorolni az
afrikai allattartas sokfele formajat, a nomadizmus klimatol,
vegetaciotol es tarsadalmi kornyezettol determinalt modjait,
amelyekrol fel evszazada osszefoglalo es reszletmunkak egesz
sora szol, s rovid vazlatom nem reszletezheti a vilag egyetlen
nagyallattarto nomadizmusanak, azaz a Spanyol-Szaharatol
Belso-Azsiaig tarto ovezet nomadizmusanak okologiai ere-
doit sem.1 2
1 A „tradicionalis allam” es „birodalom” fekete-afrikai problemait,
valamint az ebben az eloadasban kesobb szereplo kelet-afrikai „tavak koz-
ti” allamok kerdeset fejezeteken at elemeztem 1976-os tanulmanyomban:
Foldtulajdon es allamszervezet Fekete-Afrikaban, in: Тбкы Ferenc (szerk.),
Ostarsadalom es azsiai termelesi mod. Magveto, Bp. 1982.
2 Az i. e. hatodik-otodik evezredben kezdodott az atlanti partoktol Mon-
goliaig terjedo foldrajzi savnak, az egyenlitotol eszakra fekvo passzatszelek
ovezetenek ma is tarto deszikkacidja, amely az i. e. else cvezredre foko-
153
A vilagtortenelem fo sodrabol Afrika — foldrajzi-torteneti
okokbol sokaig kimaradt, s a torlenelembe voltakeppen
csak a modern kori gyarmatositassal, a XIX—XX. szazad-
ban kapcsolddott be. Az antikvitas csak sokszoros kozvetitoi
attetelen keresztiil ertesiilhetett arrol, hogy ini van a Szaha-
ratol delre. Az ismeretek s a nagyon egyoldalu kapcsolatok
nemileg boviiltek az Almohad es Aimoravida hoditasok reven
— a XI. szazad elejetol —, s meg inkabb, mar kevesbe egy-
oldaluan, az europai megjelenes, kereskedelem altal a XV.
szazad vegetol. Az afrikai nomadok vandorlasi formainak
ismerete, s mindossze a XIX—XX. szazadbol megismert szer-
vezeti es szervezo szerepiik nehany fontosabb vonasa mind-
azonaltal — ha csak analogiakeppen is — tavoiabbi, mas kon-
tinensek nomadjaira is ervenyes tanulsagokkal szolgalhat.
Fekete-Afrikaban mindennemG allattartas a predinaszti-
kus korbol szarmaztathato, a mezolitikus Nilus-volgy felso es
kozepso szakaszarol vagy a meg tavoiabbi Keletrol, kiveve a
kesobb domesztikalt kecsket es sertest, amelyeket — valoszi-
nuleg — a foldmuves nepek tartottak. A kiszaradas elotti
vadas-halas-erdos-szavannas Szaharaban, majd az idoszami-
tas elotti nehany evszazadtol a Szaharatol delre fekvo Afrika
allattartasaban a kisebb jelentosegii juh, kecske es szamar
zatosan letrehoz.ta es azota is noveli a Szaharat es az azsiai sivatagokat. (Az
ovezet Azsiaban feltehetoen a Himalaja-komplexum es a Pacifikum felol
erkezo monszunhatas kovetkezteben kenyszerill az cszak fcle valo elkanya-
rodasra.) A deszikkacios sav kialakulasa tette lehetove s talan szilksegsze-
rilve mintegy otezer evvel ezelott a sztyeppesedcssel, majd a foldmiivelesre
nehezebben hasznalhato sivatagperemi (lives teriiletek - Afrikaban a Sza-
hel-ovezet es a szaraz szavannak — keletkezesevel a termelotevekenysegek
nagyaranyii specializacidjat, a nagyallattarto nomadizmus (egyszeri, elso)
megjeleneset. (Itt most figyelmen kiviil hagyjuk a kesei es jobbara csak felig
domesztikalt allatokkal vandorlo eurazsiai renszarvastarto nomadok ker-
deset.)
154
mellett a szarvasmarha volt a legfontosabb legeltetett es te-
nyesztett allat, nomad es nem nomad пёрекпё! egyarant. A
szarvasmarha ket faja a Kozel-Keletrol erkezett: az eszaki
Bos Brachiceros talan hetezer eve es a keleti Bos Primigenius
Africanus feltehetoen mar az idoszamitas elott elso evezred
elejen; de a rcgeszet valoszinusiti, hogy az utobbi faj eseteben
a tarto nep nclkiil erkezo felvad allatokat — legalabbis Afrika
szamara — Niibiaban ujrahaziasitottak. Amarhatartok bevan-
dorlasanak folyamata az i. e. V. evezredtol kezdodott. A to-
vabbi ketezer evben, az akkor meg zold Szaharaban a pasz-
torok vadasztak es halasztak is. es — bar nem nagy szor-
galommal — foldet is miiveltek. Emellett „allando” (viz kor-
nyeki, szaraz evszaki) taboraik-telepuleseik is voltak a Tasz-
szili-hegyseg sziklafestmenyeinek taniisaga szerint. A joval
kesobb (az i. e. II. evezred vegen), ugyancsak a Nilus vol-
gyebol indulo kelet-afrikai szavannai marhatartas harom evez-
rede soran fokozatosan felkarejba fogta — mintegy az oko-
logiailag meghatarozott Szahara videki allattarto nomadiz-
mus nyulvanyakent — az alomkortol fertozott Kozep-Afrikat
(az „igazi” tropusokat, azaz az erdovideket), es koriilbelul
hat—negy evszazaddal ezelott eljutott Angola deli reszcig, az
Atlanti-ocean partjaig.
Afrika regeszei es torteneszei ma mar bizonyosra veszik,
hogy a Kozel-Keletrol nem „pasztornepek” hoztak maguk-
kal a marhakat, juhokat. Foldmuves nepekbol szakadtak ki
olyan csoportok, melyek elsosorban allattartassal foglalkoz-
tak, es evezredekig tarto komplex mezogazdasagi termelest,
foldmuvelest es allattartast, sot zsakmanyolast is magaba
foglald eletmod utan tertek at a nomad pasztoreletre. Az
eletmodvaltozast a vilag eghajlatat is befolyasolo nagy klima-
tikus valtozasok motivaltak: a Szahara es a kelet-afrikai Nagy
Arok кбгпуёкёпек, valamint a mai Szaud-Arabiatol csaknem
az Amurig tarto savnak a deszikkacioja, amely korabbi va-
155
dasz-halasz nepeket is tobbe-kevesbe „eltiintetett”, elpuszti-
tott vagy elsorvasztott —, a foidmuves nepeket pedig az
oazisokba szoritotta vissza.3 A pasztornepeknek szinte nap-
jainkig egyetlen foldmiives tarsadalom sem orbit. Egyreszt
azert, inert a pasztorok termekeire voltakeppen alig volt sziik-
segiik, hiszen a sziikseges feherjet biztositotta szamukra a
tropikus vadboseg, a szavannai es az erdei novenyi protein
(szezam, ill. olajpahna, illipeolajfa stb.), valamint sajat juh-,
kecske-, sertes- es baromfitartasuk es -tenyesztesiik; egyediil
talan a kenyszerii specializacioju Nigeria volt kivetel. Mas-
reszt a pasztorok, akiknek a foidmuves termekekre ugyan-
csak alig-alig volt igenyiik, orokos fenyegetest jelentettek a
foidmuvesek szamara, elsosorban a kelet-afrikai szavanna-
kon, de—- ha joval kisebb mertekben is — a sivatagi (berber,
tuareg stb.), ill. eszaki szavannai fulani pasztorok eseteben is,
noha ezek a foldmuvesekkel szimbiotikus egyiittelest alaki-
tottak ki, legalabbis a XIX—XX. szazadra.4 S a juh, teve es
3 Termeszetesen a hipotetikus. de esszerunek tuno masik megoldas nem
zarhato ki, hogy ti. a foldmilveseknek esetleg keves kozvetlen szerepiik volt a
nomadizmus kialakulasaban. A termekeny siksagokrol a foidmuvesek altal
kiszoritott, „atterni” nem kivand vadaszok — akarcsak vegig a mezolitikum
folyaman — kenyszeruen szczonalis legelovaltas szerint kovettek a nagyva-
dakat, mint az utolso jegkorszak vegetol az eurazsiai renvadaszok. Feltete-
lezesek szerint lehetseges, hogy a foidmuvesek altal haziasitott allatok
rendszeres elrablasaval, majd tcnyesztesevel valhattak transzhumalo noma-
dokka, eleinte bizonyara azokon a teriileteken, amelyeket az erodszeriien
megepitett telepiileseken megallapodott foidmuvesek nem voltak kepesek
kihasznalni.
4 Az eszaki szavannan es a szaharai nomadoknal a foidmuvesek feletti
hatalom megszerzese (az allamapparatus ellenorzese reven, mint a fulanik es
a foldmiivelo hausza tarsadalmak eseteben legalabbis a XIX. szazad elejetol,
vagy a teve es a Id, azaz a hare eszkozei reven, mint a sivatagi pasztoroknal
sok-sok evszazadon at) olyan regionalis munkamegosztast idezett eld.
amelyet csak a gyarmatositas tett tonkre. Megpedig azaltal, hogy eltorolte a
156
szarvasmarha pasztorai objektiv veszelyt is jelcntettek Afrika
fbldjen bar feltehetoen Azsiaban sem volt maskepp
sikeres folytatoi es vegrehajtoi voltak a klimatikus katasztro-
fak altal meginditott, fokozatos es napjainkig tarto elsivata-
gosodasi folyamatnak.
Minderre meggyozo XX. szazadi peldakat szolgaltathat-
nak a nyugat-afrikai, felso-voltai meddofoldek — korabban
legelok —, a fiipusztito, esouzo allattartok az evtizedes eh-
insegben sinylodo Szahel-ovezetben vagy a kelet-afrikai ma-
szajok sokmillios marhacsordai, amelyek a kenyai es tanza-
niai fennsikon tobbet tesznek ma is a termeszet elpusztitasa-
ert, mint barmely orvvadasz, bulldozer vagy rovarirtoszer.
Mindez alapvetoen meghatarozza a nomadizmus torte-
nelmi szerepet Afrikaban. A Fekete-Afrika teruleten egyetlen
szamottevo nomadizmus, a szarvasmarhatarto nomadok meg-
jelenese meglehetosen kesoi es — foldrajzi-okologiai okokbol
—jobbara elszigetelt. Environmentalis korlatait, peremhely-
zetet az magyarazza, hogy a tropikus menedek, azaz a fold-
resz kozepso, termekeny, de mindmaig jarvanyteli harmada a
szarvasmarhatartok szamara megkozelithetetlen. Ezek a pasz-
tornepek tehat nemi szerepet jatszottak ugyan a kornyezo
foldmiives tarsadalmak eleteben, de fontossaguk a kontinen-
sen meg sem kozelitette a vilagtortenelemben evezredekkel
Afrika elott jaro Eurazsia nomadjaiet.
Afrika elso valodi pasztornepei, az allataikkal mar egyiitt
vandorlo semi eredetu teves-lovas nomadok akkor tiintek fel
tarsadalmi kiilonbsegeket a szavannai szimbidzisban, illetve emancipalta a
sivatagi nomadok foidmuves rabszolgait, akikhez a pasztorok talan mar az i.
sz. elso evezrcd kezdetetol a transz-szaharai kavarankereskedelem rabszol-
gaszallitmanyai reven jutottak, akar eroszakos uton, akar vasarlassal. A
gyarmatositas tehat egyuttal a nomad pasztorkodas valsaganak es torteneti-
leg gyors megszilnesenek kezdetet is jclentette.
157
az idoszamitasunk kezdetc elotti evszazadokban —, ami-
kor mar eppen csak eggyel tobb allattartot jelentettek a kon-
tinens eszaki felen, gyiilolt eloskodot az eszak-afrikai oazisva-
rosok szamara, amelyek onmagukban is allattartok voltak, s
igy onellato gazdasaguknak aligha volt szuksege a pasztorne-
pek termekeire. S ugyancsak pusztan ellenseget lattak benniik
az ugynevezett „szudani ovezet" kisebb-nagyobb „varosai”,
„allamai” vagy „birodalmai”, amelyek gyakran ontozeses,
„komplex” foldmiivelest folytattak, s mar Herodotosz szerint
is regi, jol szervezett es zart ,,orszag"-okat vedhettek a bcto-
lakodoktol. Ezen az ellenseges viszonyon az sem valtoztatott,
hogy a sivatagi nomadok idovel fdidmiives rabszolgakat sze-
reztek, s ha szigoru kasztszerii feltetelek kozott is, de meg-
teremtettek a ketfajta termeles szimbiozisat. Sot, meg az is
eppen csak szinezte a kepet, hogy a karavankereskedelembe
bekapcsolodo s azt alkalmankent elosegito nomadok mar az
okori „vilaggazdasagba” is bekapcsoltak az „oroszlanok
foldjenek” feher foltjait az arany-, a fuszer-, az elefantcsont-,
szantalfa- es a rabszolgakereskedelem reven.
Afrika harom evezredes (i. e. Ill- I. evezred), mindmaig
felderitetlen, elszigetelt korszakanak ketsegteleniil veget vetet-
tek a teves nomadok. Meg inkabb korszakhatar a teve es 16
egyiittes megjelenese (a 16 az i. e. 1200 vagy 1100 utan feltiino,
a Kozep-Szaharat talan a Nigerig lerohano „tengeri nepek”
reven). Az i. e. XII. szazadtol Afrika fokozatosan megnyilt,
mar a romai hoditasig tarto elso evezred folyaman, a transz-
szaharai karavankereskedelem reven elobb az antikvitas,
aztan a fokent aranyra ehes kozepkor, vegijl pedig a valoban
kereskedd lijkori Europa szamara is.
Hozzateendo azonban, hogy ennek az elkepeszto meretiive
novekedett tavolsagi kereskedelemnek, amely voltakeppen
nem mas — egeszen a XIX. szazadig —, mint a Kozel-Ke-
let nek, Europanak, majd az Ujvilagnak foleg aranyat es rab-
158
szolgat szallito kozvetito kereskedelem, mindenekelott a fold-
miives nepek voltak a kereskedoi, atengedo-tovabbito szal-
iasadoi. Ok is gazdagodtak meg rajta elsosorban, a nomadok
pedig tovabbra is fokent a karavankereskedelem kiszolgaloi
es vamszedoi, azaz tortenelmi vesztesei maradtak. Legfeljebb
a XVIII. szazad vegetol akadt пёЬапу talajat vesztett, hagyo-
manyos megelhetesi lehetosegeitol vegkepp megfosztott eszak-
afrikai, szaharai tuareg es berber vagy arab beduin torzs, amely
allatainak java reszevel a tavolsagi kereskedelem szolgalataba
allt. Az Eszakkelet-Afrikatol Delnyugat-Afrikaig huzodo sza-
vanna-felkor marhatartoi pedig meg ilyen mertekben sem
jarultak hozza a kontinentalis kapcsolatrendszer megteremte-
sehez, s nem segitettek elo a kereskedelem egyebkent legalabb
nivellalo vagy differencialo hatasat sem. Ellenkezoleg, az uj-
gyarmatositasig a vas jelenlete ellenere is inkabb neolitikus
kornyezetiikben „harciassagukkal”, a foldmiivesek szamara
jobbara felesleges gazdasagukkal es veszedelmet jelento, ta-
szito es elkiiloniilo eletmodjukkal meg fokoztak is a vilagtor-
tenelemtol amiigy is elzart Fekete-Afrika nepeinek elszigetelt-
seget.
A fokent teve- es juhtarto eszak-afrikai tuareg, bedzsa, be-
duin stb. torzsek mellett a fekete-afrikai pasztornepek negy
nagy tdmbje csaknem kizarolag szarvasmarhatarto volt: a
nyugat-szudani fulani nomadok, a Nilus kozepso es felso fo-
lyasa кбгпуёкёп ё1б baggara (teh6n-)arabok ё8 nilotak, az
Etiopiatol Tanzaniaig terjedo teriileten ё1б „hamitak” vagy
.,nilo-hamitak”, valamint а Кбгёр-АГпка d61i szegёlyёt Ьепё-
pesito, allattartasra пёЬапу 6vszazada аИёП бёП bantuk ёв
koikoinok (hottentottak). Eppen a szarvasmarha miatt vi-
szonylag rovid, 10—100 kilon^teres transzhumalo utvonala-
kon vandoroltak. S itt alljunk meg пёЬапу mondat erejёig a
transzhumalas egyertelmu meghatarozasa ёгбскёЬеп.
159
A transzhumacio tobbfcle ertelemben is pontatlanul hasz-
nalt kifejezese5 eredetileg csupan az allattartas okologiai for-
majat irja le: a teriiletvalto, vagyis legelovaltd vandorlasnak
azt a modjat, amely ket szallasterulet es ket- vagy tobbfajta
legelovidek kozott rendszeresen zajlik, a klimatikus-vegeta-
cios viszonyokhoz alkalmazkodva, azaz az evszakokhoz iga-
zodva. Az europai tortenetkutatas es neprajz azonban egyre
inkabb a masodlagosan-harmadlagosan kialakult pasztorko-
das, az arutermelo varosokhoz — es kapitalista piacaikhoz —
kotodo allattartas jelolesere hasznalja, az orientalisztika pe-
dig rendszerint a nomad nagyallattartas, az ugynevezett „nagy-
nomadizmus” valamifele primitiv elozmenyenek nevekent.
5 Transhumance, transhumatio (XIX. szazadi latinbol; ’bizonyos — ter-
mekeny — teriileten valo athaladas’); eredetileg a neprajzban a spanyol,
majd walesi es skot tengcrparti-hegyvideki vertikalis vandorlast, nyajhajtast,
majd altalaban a siksagi es a hegyi legelok kozotti viszonylag rovid evszakos
mozgast jelolte — leven, hogy Europaban aligha volt egyeb, bar kesobb a
neprajzosok tovabb „finomitottak” a pasztorkodas elcsokevenyesedett
europai vandorld formainak terminusait (pl. Alpwirtschaft stb.) A к esei
europai (bar nemcsak Europaban fellelheto) „nomadizalas" jellegzetessege,
hogy jobbara csak a felnott ferfiak kiserik az allatokat, mig a csalad otthon
marad az allando telepillesen es foldet muvel.
Afrikaban szamos pelda van arra, hogy ez az evszakos — nagyallattarto
— vandorlas nemcsak magaslati kiilonbsegek kozott megy vegbe. hanem
gyakran az esos evszakban elmocsarasodo, tehat legeltetesre alkalmatlan es
ceceleggyel fertozott, valamint a szaraz evszakban vizzel szolgalo es a viz
kornyeken legelot is nyujto videkek kozott. A szaharai nomadoknal az
evszakos vonulas forditott, mivel a szaraz evszakban hajtjak az allatokat a
vizekhez, oazisokhoz, kutakhoz, az esos evszakban viszont a magaslat vagy a
kizoldiilo sivatag is nyujt elegendo taplalekot, vizet.
Mindezeknek az egyes vonasaikban valdban eltero formakban termesze-
tesen adhatunk khlon-kulon nevet, de nem latom kiilonosebb ertelmet; a
transzhumalas okologiai alapelve mindegyikben ugyanaz, bar ketsegtelen,
hogy a terminus hasznalataban meg a hazai antropologusok kozott sines
egyetertes (nem beszelve mas tudomanyagak kepviseloirol), amint ez jelen
konferenciankon is megmutatkozott.
160
Etnologiai (antropologiai) osszefiiggesben azonban hangsii-
lyoznunk kell, hogy minden nomad mozgas, akar a vadasz, az
egeteses-irtasos foldmiivelo vandorlas vagy eppen maga az
allattarto nomadizmus is csakis’transzhumalo lehet, legalabb-
is bekeiddben. Az allattarto nomadizmus transzhumacios
volta pedig fiiggetlen attol, hogy a ket- (tobb-)fele legeldteru-
let, vagyis ketfele evszakhoz tartozo legelteto vegallomas ko-
zott „ciklikusan”, „sugarasan” vagy „linearisan”, dt kecske-
vel vagy tizezer 16val vandorolnak-e. Azaz egyetlen nomad
sem vag neki a sivatagnak, sztyeppenek, szavannanak, erdo-
nek, akar kis kozossege van, akar nagy, akar к eves allata van,
akar sok, akar husz kilometer a transzhumalo iitvonala, akar
ketezer, s akar kiit, to, folyopart, mocsarvidek, fennsik, ma-
gashegyi legelo a nyari, illetve szaraz evszaki (a Szaharatol
delre „teli”) vegallomasa, akar volgy, lapaly, sozohely vagy
foldet is miivelo falu a teli, illetve esos evszaki (a Szaharatol
delre „nyari”) hajtasi vegpontja. A transzhumalas okologiai
koriilmenyektol diktalt vegrehajtasi modja tehat alapforma-
jaban ugyanaz.
„Legalabbis bekeidoben?” Ez itt a „normalis” eletmodot
jelenti, azaz azt az allapotot, amikor az allatokat tenyesztik,
fejik, amikor a vilag nomad transzhumalo allattarto nepeinel
sziikos idokre valot gyiijtenek, a gyermekeket nevelik es a
nomad ferjek otthon szeretkeznek. A „normalis” sz6 terme-
szetesen akar felcserelheto valami egyebre is, mivel egyre
inkabb nyilvanvalo, hogy mind Afrikaban, mind Azsiaban
a hetkoznapi „normalis” viselkedesmod tarsadalmi normai
gyakran egyet jelentettek a harccal, a vedekezessel vagy a
tamadassal a inasik nomad csoporttal szemben a legelokert es
allatokert, a foldmuvesekkel a legeloteriiletert, vizjogert, a
foldmiiveles termekeiert vagy eppen a harccal kikenyszeritett
kereskedelem folyamatossagaert, sot, a nagyobb teriilet (nem
legelo, hanem adoztathato-sarcolhato teriilet) feletti hata-
II Tokci
161
lomert. Mindazonaltal beliilrol, a nomad tarsadalom fenn-
maradasa szempontjabol ezek a katasztrofalis kivetelek —
meg ha gyakran valamifele fejlodesre osztonzik is a kornyezo
foldmuveseket —, mellekkoriilmenynek tekintendok, ame-
lyeknel az allatok es az emberck tulelese szempontjabol joval
fontosabb a bekesseg.
A nomad kozdsseg fenntartasahoz pedig elengedhetetlen a
bekeido, barmilyen jelentos torteneti szerepet jatszottak is a
haboriis korszakok, fokent a nagyallattarto nomadok vilaga-
ban, ahol a terjedelmesebb es jobb minosegu legeloket harcok
aran kellett megszerezni. Ezekben a meglehetosen gyakori, de
semmikeppen sem „normalis” idoszakokban azonban a hagyo-
manyos szokasrend es a hagyomanyok szempontjabol nor-
malis eletmod felborult, a tarsadalom tagjainak a tanulttol es
a megszokottol eltero erofeszitesre volt sziiksegiik. Elofordul-
hatott, hogy a ferfiaknak harcolniuk es hoditaniuk kellett, az
asszonyoknak, oregeknek es gyerekeknek pedig menekiilniiik
vagy rejtozniiik, megpedig environmentalis valtozas hatasa-
ra, termeszeti csapas vagy jarvany, erosebb foldmiives kozos-
seg vagy egy masik nomad nep nyomasara, amely nagyobb
lendiilettel indult, amelyet — mert eredeti legeloitol megfosz-
tottak stb. — nagyobb sziikseg hajtott. Ilyen idoszakokban
jelentkezik Afrikaban (s talan nemcsak ott) a transzhumacids
sodrodas, azaz a transzhumald iitvonalak meghosszabboda-
sa, elferdiilese, torzulasa, a szaraz es esos evszaki szallashe-
lyek eltolodasa. Ez barmely nomad nep termeszetes, de alap-
jaban meg passziv, alkalmazkodd vedekezese a kiilso hatasok
altal rakenyszeritett eletforma-valtoztatas ellen. Annak igye-
kezete, hogy viszonylag bekes vandorlo allattarto eletforma-
jabol ne kelljen engednie.
A transzhumacios sodrodas viszont elobb-utobb osszeiit-
kozest okoz a kornyezo nomad vagy foldmiives nepekkel, a
legelokhozes vizhelyekhez hasonloan kozossegi tulajdonban
162
levo teriiletek vedoivel. Az eredetileg bekes nomad nep ter-
meszetes mozgekonysaga folytan. evszazados vagy evezredes
harci felkesziiltsege kovetkezteben sziikseg eseten harciassa
valhat, es ilyenkor valamifele tenyleges kozeledes jon letre az
addig jobbara elkiiloniilten elo rokonsagi egysegek — a nagy-
csaladok vagy inkabb agazatok, neha talan valdban nemzet-
segek — kozott, amelyeket korabban fokent a verbosszu, az
allat- es leanyrablas kapcsolt ossze. Ez a kozeledes a teljes
bekeidoben latens, neha alig felfedezheto, a haborus idoszak
azonban diet re kelti a torzsi szervezetet — amely egyebkent
neha meg a torzs tagjai szamara sem nyilvanvalo; mobiiizal-
ja, markanssa es tarsadalmilag kotelezove teszi a szervezet
strukturalis konturjait.
Ha nem sziinik meg a nomad tarsadalom letfenntartasat
fenyegetb kiilso irritacio, a fesziiltseg olyan meretuvc valhat a
nomad kozossegben, hogy lehetetlenne teszi a „normalis”,
bekes dietforma fenntartasat. Ilyenkor a transzhumalas ds
transzhumacios sodrodas periddusa utan rendszerint bekd-
vetkezik egy-egy „szervezeti amokfutas”-nak minositheto
esemeny: Eurazsia torteneteben ,,ndpvandorlas”-nak, a semi
vilagban ,,dzsihad”-nak, szent haborunak, Fekete-Afrikaban
ugyanigy vagy „karizmatikus mozgalom”-nak nevezik. Ezek-
nek az esemenyeknek a soran a legerdsebb es legmozgeko-
nyabb rokonsagi csoportbdl emelkedik ki egy vezetbve va-
lasztott vagy szentesitett karizmatikus vezer, messias vagy
prdfeta. Ez a vezetb kovacsolja harci egysegge az egesz torzsi
kozosseget, neha tobb rokon torzset is, szonokkent es ideo-
loguskent, valamint megfelelo szervezokeszseggel — esetleg
anyagi javakkal vagy legalabb tiilvilagi biztatassal — tettre
osztbnzi a szemelyi biivoletebe vont es a koriilmenyek nyo-
masara engedni kenytelen tarsadalmakat. A karizmatikus
vezeto ket utat valaszthat. Ha a letforma fenntartasa mellett
hitet tevo prdfeta, akkor ujfajta migraciora. azaz nepvandor-
ll
163
lasra vagy „szent haborit”-ra keszteti nepet, de aztan az tij
feltetelek hatasara maga es nepe tobbe-kevesbe vagy egeszen
letelepszik, utobbi esetben gyakran asszimilalodva a meghd-
ditott kulturakba. Igy tettek a XV. szazadban a nyugat-
szudani ovezetben elo fulani pasztorok, akik a Niger kanya-
rulatatol nyugatra, a mai Guineaba vonultak, utjukban
mindent vegigpusztitva, s a Futa Dzsalon regidban iszlamiza-
lodtak es felig-meddig letelepiiltek, hogy itt, a vegallomasnal
erdsen stratifikalt tarsadalmat alapitsanak. Ugyanez tortdnt a
XIX. sz. elejen is azokkal az iszlamizalt fulani nomadokkal,
akik a Kanem-Bornu birodalomban mar konszolidalddtak,
de nomad harcos mentalitasukat nem adtak fel; ezek Otman
dan Fodio vezer dzsihadja alkalmaval uralmuk ala hajtottak
az ezredeves nigeri es eszak-nigeriai allamokat, mikozben a
dzsihadban reszt nem vevo nagyobbik, „pogany” resziik
folytatta, s nehany csoportjuk maig folytatja szimbiotikus
pasztori egyiitteleset a letelepedettekkel. S vegiil igy tortent az
eszakrol erkezo nilota vagy nilo-hamita kalandozok migra-
cioja alkalmaval is; ok az elso evezred kozeptol sorra meg-
hoditottak a kelet-afrikai alig allam bantu esokiralysagokat,
s letrehoztak vagy leigaztak az ugynevezett „tavak kdzti”
allamokat. Mindegyik esetben a nomad eletmod reszleges
vagy teljes feladasa, illetve a mar-mar letelepiilt eletmdd vagy
nagyon szoros es megallapodott pasztor-foldmuves szimbid-
zis jellemzo.6
6 Csupan jegyzetben teszem hozza, hogy hasonlo migracids mozgahnak
Afrikaban akarcsak mas foldrcszeken nem csupan allattarto ncpekhcz
kotodtek. Joval tobb effajta „mozgalmat”, civilizacioserkento megmozdu-
last regisztralhatunk vadasz vagy foldmuves letfenntartasii nepeknel is.
Utobbira Afrikaban pelda a XVI. szazadi kelet-kongoi luba пёрё: a
,,zsagak”-e, akik tropusi foldmuves ietiikre a Kongo torkolataig, Del-
Angolaig es Mozambikig tarto amokfutasuk soran harmincnal tobb nagy
hatalmu es szeles kulturalis hatasu allamalakulatot hoztak letre.
164
A nomadok letet fenyegeto korillmenyek, okok feloldasa-
nak masik modja ketsegteleniil az, amelyet a torteneti szem-
pontbol szerencsesebb Azsia kozeperol ismert nomad nepek
produkaltak a vilagtortenelem — fokent az eurdpai tortene-
lem — szamara: birodalmakat alkottak, a torzsiseg es a no-
mad eletforma feladasa nelkiil, hatalmas civilizaciok perem-
videken hoditva, majd fokozatosan vesztve jelentosegiikbol.
Afrikaban ezt a megoldast, ha mindossze nehany evtizedre is,
a kelet-afrikai maszajok kisereltek meg a XIX. szazadban.
Allam nelkiili nomad birodalmat7 probaltak alakitani egy
karizmatikus vezetojiik reven, letformajuk valtoztatasa nel-
kiil, a kbrnyezo foldmuves nepek leigazasa, sarcszerii adoz-
tatasa es allando megfelemlitese altal. A kiserlet csupan a
karizmatikus vezeto halalaig tartott, mivel a maszajoknak a
kozep- es belso-azsiai vagy delkelet-europai nomadokkal el-
lentetben nem volt sajat, korabban — valamifele transzhu-
macios sodrodas soran — megszervezett vagy szervezodott
torzsi egysege, reszint pedig nem akadt a kbrnyeken olyan
meghoditandd foldmuves tdrsadalom, amely idrsadalomszerve-
zetigazdasdgi es technoldgiai-civilizdcids felkeszultsegenek ere-
jevel kepes lett volna az inspirdlo ellenalldsra vagy a magasabb
szint eleresehez segitseget nyujto igazi meghddolasra.
A korabban emlitett „tavak kozti” allamok — regeszeti
eredmenyekbol es oralis tortenelembol feltetelezheto — evez-
7 Az effajta alakulatra (tobb etnikumu. esetleg tobb allamb61 es egy ,,fo”
allambol, ill. kozpontbol allo szervezetre) hasznalom a birodalom szot. A
nomad birodalom azonban — amig nomad — nem alkot allamot dnmaga,
akarhany foldmiivesallamot igazisle. A katonai szervezet (tiirk,dzsingiszida
vagy korai arab stb.) tokelye, az adozas — vagyis foldmuvesek vagy akar
allattartok haborus megsarcolasa — szervezetenek megalkotasa, sot, a
kormanyzati szervezet kozpontjanak, a kagani stb. udvar megteremtesenek
ellencre iigy velem, hogy nomad allamrol („mozgd alladalomrol”) beszelni
nyelvi, etimologiai, tarsadalomtorteneti es foleg logikai ertelmetlenseg.
165
redes alig-allamisagu bantu nepei a hodito nilotakkal szem-
ben nem voltak kepesek semmifele ellenallasra, s ennek reven
legalabbis ket egyediilallo alakzatot hoztak letre: az ext rem
centralizacidt es a birodalomszeru alakulatot. A hoditas egy-
segesito ereje es az allatokat alomkor miatt elveszto hdditok
teljes asszimilacioja tokeletes, mashonnan nem ismert hatal-
mi koncentracidt, allami kozpontositast eredmenyezett, az
utolso foldmilvesre is ervenyes totalis despotizmust es hiva-
talnokszervezetet: Bugandat. A masik birodalomforma lega-
labb ket etnikumot egyesit, amely ketfele letfenntarto teve-
kenyseget folytat, a regionalis munkamegosztas reven megis
egyetlen tarsadalmat alkot, amelyben ket vagy tobb, kasztsze-
riien egymas mellett eld nepesseg alkotja az allamot. Pelda
lehet erre a mult szazadi Bunyoro birodalom, az Ankole al-
lam, de legmarkansabb formaban a XIV. szazadtol Burundi
es Ruanda, ahol a „kettos, de egyazon” tarsadalom problemai
meg ma, a XX. szazad vegen sem oldodtak meg.
Vegezetiil, tudataban vagyok annak, hogy ez az iras a leg-
csekelyebb mertekben sem potolhatja az afrikai nomadok,
valamint a nomad inspiracioju vagy nomad hoditas utan
megismert allamalakulatok tarsadalomtorteneti jellemzoinek
es lehetosegeinek reszletesebb elemzeset, de a legfobb prob-
lemak felvazolasaval talan megis hozzajarulhat a tovabbi
kutatas elokeszitesehez.
166
Sarkany Mihdly
Termelesi eszkozok tulajdona
a fekete-afrikai pasztortarsadalmakban
A nomad allattarlok .torteneti minositese meglehetosen fogas
kerdes. Nines ez maskent az afrikaiak eseteben sem. A gondot
nem esupan az okozza, hogy e tarsadalmak a tortenelem
hosszti idoszakaban jelennek meg iijra es ujra — ktilonbozo
fejlodesi fokra jutott foidmuves tarsadalmakkal szembefor-
dulva — latszolag valtozatlanul. Legalabb ekkora nehezse-
get okoz maga a nqtnadokkal foglalkozo kutatas is, amely
tobbnyire egyoldaluan, a nomad jellemvonasokat kiemelve
mutatja be az allattarto tarsadalmakat.1
Konnyen tetten erheto ez az egyoldalusag valasztott te-
mank vizsgalataban is, pedig a pasztortarsadalmak termelesi
eszkozei tulajdonviszonyainak tisztazasa nelkiil nem kepzel-
heto el termelesi modjuk meghatarozasa, azaz torteneti mino-
sitesiik sem. Ezt a feladatot e tanulmany szerzoje sem val- 1
1 „In der bisher vorliegenden Literatur werden die Nomaden haufig als
Isolate und Besonderheiten behandelt, und fur die Monographien sind
weitgehend recht einseitige Betonungen bestimmter Teilbcreiche in Wirt-
schaft und Gesellschaft charaktcristisch... Solche immer wiederkehrenden
Feststellungen in der alteren Literatur, wie z. B. dab die Nomaden jede
landwirtschaflliche Tatigkeit ablehnen, dab sie einen unbandigen, jeder
Sebhaftwerdung entgegenstehenden Freiheitsdrang haben usv., wirken sich
in der modernen Zeit bei der Gewinnung eines objektives Bildes sehr
hemmend aus.” (Mirreh 1977, 103)
167
lalhatja magara, csupan kiserletet tesz fekete-afrikai anyag
alapjan olyan megkozelites lehetosegenek felvctesere, ami az
eddigi kutatasi eredmenyek, megallapitasok alapjan к even-
fekvonek latszik. S hogy temajat tovabb szilkitse, nem esik
szo majd a termelesi eszkozok koreben maguknak az alla-
toknak a tulajdonarol, amelyet az allattartokrol kesziilt leiro
monografiak altalaban sokkal reszletesebben targyalnak, mint
a tulajdonviszonyokat azon termeszetadta elofeltetelekkel
kapcsolatosan, amelyek nelkill allattartas eppugy nem lehet-
seges, mint az elelem biztositasanak, termelesenek egyeb for-
mal sem. Ezek az elofeltetelek a hasznositas adott rendszere-
ben termelesi eszkozokkent jelennek meg, es tulajdonviszo-
nyaik a termelesi mod megallapitasanak kulcsat nyujtjak
mindazon tarsadalmakban, amelyeknek gazdasagat az ele-
lemeloallitas elsodleges sziikseglete hatarozza meg.
Nomad allattartok eseteben ilyen termelesi eszkozok a fold
(legelo formajaban). az itatohelyek, amelyek kiilonos jelento-
seget nyernek "Szaraz, felsivatagos sztyeppe eseten, valamint
az allati szervezet szamara nelkiildzhetetlen asvanyi anyagok
lelohelyei, mint peldaul a so. Az emlitett tenyezok hasznalata-
nak szabalyozasa az osszegezo irodalom tanusaga szerint
meglehetosen egyszeruen tortenik. Erdemes errol ket, szemle-
letileg egymastol tavol allo es a maga teriileten kimondottan
gondosan dolgozd szerzot idezniink. Az angol Allan szerint:
„Az afrikai pasztorokra vagy legtobbjiikre nezve igaznak
latszik az, hogy nem ismernek el semmifele specifikus legel-
tetesi jogot. A torzs osszes foldje, legalabbis elvben, nyitva all
a torzs valamennyi tagja elott allatainak legeltetesere.. ,"г
Az NDK-beli Schinkel pedig a kovetkezoket irja a kelet-
afrikai allattartasrol kiadott osszegezeseben „А foldbirtoklo
2 Allan, 1965, 294.
168
egysegek rendszerint nagy, verrokon nomad kozdssegek (tor-
zsek, szekciok, nemzetsegek, sot, torzsszovetsegek is), ame-
lyek messze tulnyulnak a nagycsalad keretein.”3 Azaz, ha
hisziink a szerzoknek, az afrikai allattartokra a foldbirtoklas-
nak tartos egyeni hasznalat altal nem modositott, egyszeru
kollektiv formaja jellemzo. Kerdes azonban, hogy a foldbir-
toklas elve es gyakorlata hogyan felelnek meg egymasnak, es
ami ennel meg fontosabbnak latszik, vajon az allattarto
tarsadalmak foldtulajdonviszonyait kizardlag az allattartas
sziiksegletei hatarozzak-e meg?
Hogy kerdeseinkre valaszt adhassunk, sziikseges nehany
esetet szemiigyre venniink. Az alabbiakban emlitendo pasz-
tortarsadalmak mindegyike marhatartasra alapitotta nomad
eletformajat. A marha mellett tartanak juhokat, kecskeket, a
maszajok ezenfeliil szamarat, egyes fulbe csoportoknal pedig
16 is elofordul, de az eletmod alakitasaban az emlitett allatok
egyike sem jatszott a marhakehoz hasonlithato szerepet.
R6vid szemlenket a Kenyaban es Tanzaniaban elo masza-
jokkal kezdjiik, akiknek tobb csoportja kizarolag allattartas-
bol el. Allataikat legelorol legelore hajtva vandorolnak azon
a foldteriileten, amely egy-egy torzsnek a tulajdonaban van.
A maszajok tarsadalomszervezetet tobbfelekeppen irtak le,
akad szerzo, aki a foldtulajdonos csoportot altorzsnek, akad,
aki torzsnek nevezi. Megegyeznek a forrasok, hogy a maszaj
nyelven oloso neven szamon tartott tarsadalomszervezeti egy-
segrol van szo. A zavart az okozza, hogy az oloso voltakeppen
teriileti egyseg, „szekcio”, „korzet”. Ezen a teriileti egysegen
el egy maszaj csoport, amelynek ezt a csoportot mas maszaj
csoportoktol megkiilonbozteto neve, oregek tanacsa es egy-
seges korosztalyrendszere van, harcosai mas hasonlo maszaj
3 Schinkel 1970, 129.
169
csoportok ellen is hadakoznak. Az utobbi idokben tizenhet
„szekcio”, azaz torzs talalhato a pasztorkodo maszajok ko-
reben. Ez a teriileti szervezodes nem esik egybe a nemzetse-
gek megoszlasaval. A totemisztikus, patrilinearis nemzetse-
gek ugyanis a maszajok lakta teriilet egeszen szetszorodtak,
atmetszve a torzsi hatarokat. Nos, attol fiiggoen, hogy valaki
a teriiletileg szervezett, onallo politikai egysegeket kepezo
csoportokra oszlo, de nyelvileg egyseges, es nemzetsegek halo-
javal osszetartott maszajokat egyetlen torzsnek vagy tobb
torzsre oszlo egyetlen nepnek tekinti, nevezheti az oloso cso-
portot altdrzsnek vagy torzsnek.4 Magam az utobbi allaspon-
tot kovetem. A torzsi fold hasznalatat nem korlatozzak sza-
balyok. „А korzet legeloje valamennyi ottlakonak kozds ja-
va” — mint Merker irta.5 Ugyanigy koztulajdonban vannak
a boseges vizforrasok, folyok. Ellenorzik viszont a vizben
szegeny reszeken talalhato itatohelyek hasznalatat. Az itato-
helyek egyes nemzetsegek birtokaban vannak, mellettiik lakik
a nemzetseg egyik idosebb tagja, 6 hatarozza meg — mas
nemzetsegtagokkal elobb megtanacskozva —, hogy milyen
sorrendben vehetik igenybe az arra legeltetok. Altalaban a
vandoruton levoket elonyben reszesitettek a kozelben mara-
dokkal szemben.6
A maszajokhoz hasonld foldhasznalati rendszerrel talalko-
zunk a Kenyaban elo szamburuknal. Elvileg itt is mindenki
legeltethet a torzs altal elfoglalt teriilet barmely reszen. Ha
azonban a csapadekszegenyseg miatt a legelok csokkennek,
es olyan legelore teved valaki nyajaval, ahol nincsenek roko-
4 A maszaj politikai szervezetrol jo attekintest ad Hlintingford 1953,
119—124. 6 az altdrzs elnevezest valasztotta. A maszaj torzsek jelenlegi
hclyzeterol tajekoztat a torzs terminust hasznalo Jacobs 1979, 35.
5 Merker 1904, 204.
6 Huntingford 1953, 108.
170
nai vagy korabbi ismerosei, elvarjak, hogy az ott talalhatok-
tol engedelyt kerjen a legeltetesre, amelynek megadasatol
termeszetesen nem zarkoznak el. A bejelentes elmulasztasa
viszont rosszallassal jar. Mas viszont a helyzet az itatohelyek-
kel. A szamburuknal, ha valaki vizlyukat fur kiszaradt
folyoagyba. rendelkezik is ezen itatohellyel, azzal osztja meg,
akivel jonak latja. Am ha valaki megkeri, hogy hasznalhassa a
vizlyukat, fiiroja nem utasithatja vissza. Ha megteszi, varat-
lan kovetkezmenyekkel szamolhat. Spencer emlit egy esetet,
amikor egy ifjii kerot azert utasitottak el, mert egyszer a
megkert leany apja egyik korcsoport-tarsanak nem engedte
meg, hogy azt a vizlyukat hasznalja, amelyet 6 furt. Az igy
tamadt fesziiltseget az ifju kero ugy oldhatta fel, hogy a
sertettnek egy iiszot ajandekozott. Masfelol viszont vereke-
desre vezethet, ha valaki a vizlyuk furojanak megkerdezese
nelkiil probalja igenybe venni a lyukat. Ha a vizlyuk eltd-
modik, tonkremegy, mar nem vonatkozik ra semmifele eld-
jog-7
A foldteriilet ilyen atfogdan kollektiv birtoklasa es haszna-
lata — ami mellett az itatohelyek hasznalata szabalyozodik
valamilyen megegyezeses formaban, az is elsosorban szaraz-
sag idejen — a tobbi tiszta nomad allattarto tarsadalmat is
jellemzi Fekete-Afrikaban, igy a del-afrikai khoi-khoinokat
es hererokat, valamint a Szomaliaban es a szomszedos orsza-
gokban elo szomalikat, az Etiopiaban es Kenyaban elo bo-
rana-gallakat.8
7 Spencer 1965, 3—6 es 197.
8 A khoi-khoinoknal a torzs volt a foldtulajdonos csoport (Schapera
1930, 286—291 es Sellnow 1961, 373—374), a haboruknal a fold kdztulaj-
dona mellett ismeretes volt a vizlyukak egyeni birtoklasa (Vedder 1928,
193—194). A szomaliknal a nepet alkoto patrilinearis agazati csoportok a
foldtulajdonos csoportok. Minthogy itt igen nagy meretii, fiktiv leszarmazasi
csoportokrol van szo (pl. a hawiye agazati csoportnak kb. 700000 tagja
171
Elter ettol a foldhasznalatnak az a modja, amellyel a Kenya
es Uganda hatarvideken eld karamodzsongoknal talalko-
zunk. A karamodzsongok nem tiszta nomadok, allattartasu-
kat inkabb a transzhumalas9 terminussal illethetjuk. Az alta-
luk lakott teriilet keleti reszen levo homokos folyoagyak
mellett talalhato kiemelkedeseken allando telepiileseik van-
nak, esos evszakban ezek kozeleben legeltetnek, szaraz ev-
szakban viszont ettol nagy tavolsagra koltozik nyajaival a
ferfiak tobbsege. Az allando telepiileseken csak az asszonyok,
gyermekek es nehany ferfi marad vissza. Az asszonyok az
allando telepiilesek mellett foldet miivelnek. A legelo haszna-
lataban ugyanazzai a kotetlenseggel talalkozunk, mint elozo
peldainkban, es itt is megtalalhato a kutakkal kapcsolatos
van!), jogosult esetiikben torzsi tulajdonrol beszelni. A nagy agazatokon
beliil megfigyelheto az a torekves is, hogy a 20000—100000 fos alagazatok
tagjai is meghatarozott korzet hatarain beliil vandoroljanak (Lewis 1965,
324—325 es Lewis 1976, 159). A borana-gallaknal az itatok hasznalatat a
gada korosztalyrendszer tisztsegviselo oregjei szabalyoztak (Dahl 1979,
268—269).
9 Mindeddig nem alakult ki egyseges terminoldgia a vandorpasztorkodas
kiilonbozo tipusaira vonatkozoan. A nyajjal legelorol legelore csaladostol
koltozo tiszta nomad tulajdonkeppen ritka jelenseg. A felnomad terminus
kevesse jelzi, hogy valojaban mi lehet mogotte. A transzhumansz jelzot olyan
allattartasra alkalmazzak, ahol a nyaj evszakonkent valtoztat legelot, csak a
pasztorok kisereteben. akiknek csaladja letelepiilten el es foldmiivelest is
folytat. Annak kovetkezteben azonban, hogy a sz6 a spanyolorszagi, hegyi es
siksagi legeloket valto juhtartasbol keriilt az etnografiai fogalomkincsbe
(Forde 1934,396), akad, aki nem javasolja hasznalatat Eurazsian kiviili, nem
foldmuveles-kozpontiigazdasageseten (Vajda 1968, 30). A fulbe pasztorko-
das jellemzesere azonban hasznalta mar Stenning (1957 es U6 1965, 367),
amikor hangsiilyozni kivanta, hogy a vandorlasban csak a nyajat kisero
ferfiak vesznek reszt, csaladjaik pedig visszamaradnak az allando telepiilese-
ken, ahol foldet is miivelnek. Arnyaltabban kidolgozott terminologia hijan
ezekre a jellemvonasokra kivanok utalni en is a transhumans fogalom
alkalmazasaval.
172
elojog, amelyet ezuttal az a telepules elvez, amelynek koze-
leben furtak, de a viz megtagadasa itt is elkepzelhetetlen. Az
allando telepiilesek kozeleben ezenfeliil talalkozunk meg egy
jelenseggel a foldmuveles kapcsan. Ha valaki bekerit es beiil-
tet egy folddarabot, joga van hasznalatara barmilyen kesobbi
jovevennyel szemben, meg akkor is, ha parlagon heverteti.
Jollehet a foidmuves munkat a nok vcgzik, az ilyen folddara-
bok hasznalatanak joga megis a ferje, es a ferfi leszarmazot-
tainak vonalan drokitodik tovabb a virilokalis lakohelyva-
lasztasi szabaly kovetkezteben. Ha vitak meriilnek fel a fold-
darabot illetoen, a telepiilest alkoto agazattdredek szenior
ferfitagja donthet a hasznalat jogarol, ami az elvileg vallott,
„a fold mindenkie” elv lokalis kozdssegbe vetitesenek tanu-
jele.10
A karamodzsongokeval nagyjabol megegyezik a veliik Ugan-
daban szomszedos dzsiek foldhasznalata. A dzsiek lakta terii-
let nyugati resze fas, bokros sztyeppe, viszonylag jo vizella-
tassal, keleti fele szaraz sztyeppe. Allando telepiileseik, ahol
a nepessegnek mintegy negydtode el, a ket teriilet hataran
helyezkednek el. A transzhumald pasztorkodast vegzo ferfiak
az allando telepules ovezete koriil vezetik nyajaikal az ev
soran. A karamodzsongokkal osszehasonlitva a kiilonbseg
esupan az, hogy itt a miivelt foldek a felesegek birtokaban
vannak, es eloregedesiik vagy halaluk eseten tovabbhaszna-
latuk jogat lanyaik oroklik, ha hazassagukat kdvetden a
kozelben telepednek le. A dzsieknel a feleseg az elso ket
gyermek sziileteseig apja hazaban marad, csak ezt kdvetden
valik teljes felesegge es koltozik ferje hazaba. Telepiileseiket
ugy igyekeznek ugyan letrehozni, hogy az egy nemzetsegbe
10 A karamodzsongok foldtulajdonviszonyaira vonatkozd adatokat osz-
szefoglalja Mair 1974. 26—30.
173
tartozok egymas kozeleben lakjanak, a nemzetsegck pedig
apaagiak, a telepiilesek siirusege azonban megis, a nemzet-
segi exogamia ellenere is lehetove teszi, hogy a leanyok any-
juk utan orokoljek a foldhasznalat jogat.”
Ha valaki azt gondolna, hogy az utobb emlitett ket nep
allattartasa kisebb merteku, mint a tiszta nomadoke, bizo-
nyosan teved. К elet-Afrikaban az 1960-as evekben a marha-
allomany legnagyobb koncentracioja egyfelol Kenya es Ugan-
da hatarvideken volt, ahol a karamodzsongok es dzsiek elnek,
valamint a hasonlo transzhumalo allattartast es kiegeszito
foldmiivelest folytato luok. kipszigik, kisziik, teszok, turka-
nak, masfelol Tanzania nyamvezik lakta nyugati reszeben,
akiknek allattartast favorizalo eszaki csoportjaival az iroda-
lomban gyakran szukuma neven talalkozunk.11 12
Transzhumalast es annak helyenkent legelovalto gazdal-
kodasba hajlo valtozata mellett foldmuvelest is folytato cso-
portok meg szep szammal talalhatok Kenyaban es Tanzania-
ban a karamodzsongoktol es dzsiektol ismertetett foldtulaj-
don- es foldhasznalati rendszerben, tovabba ez jellemzi a
delkeleti bantu allattarto tarsadalmakat.13 Jollehet e tarsa-
dalmak foldmuvelo reszenek foldhasznalati modjaban keves-
be latszik nyilvanvalonak a lokalis kozosseg szabalyozasa.
mint a korulottiik elo, kifejezetten foldmuves tarsadalmak-
ban, nem feledkezhetiink meg arrol, hogy a nagy tarsadalmi
egysegek foldtulajdonos egysegkent megjelenesenek allattar-
tas diktalta sziiksegletei mellett ebben szerepet jatszhat az a
teny is, hogy a sztyeppen a foldnek m five les re elokeszitese
kevesbe igenyli a sziikebb kozosseg egyiittmukodeset, mint a
11 Gulliver 1965, ezen beliil a foldtulajdonviszonyok leirasa 162 -164.
12 O’Connor 1966, 108—113; Finucane 1974, 44.
13 Breutz 1975, 432 437.
174
szavanna es a tropusi oserdo ovezeteben, ahol az irtas, a fold
megtisztitasa joval nehezebb feladat.
A Nyugat-Afrika tobb orszagban Guineatol Nigeriaig hu-
zodo sztyeppe-ovezetben eld fulbeknel talalunk olyan csopor-
tokat, amelyekre a foldtulajclon esTbldhasznalat ismertetett
ket tipusanak valamelyike jellemzo tiszta nomadizmus, fel-
nomadizmus, illetve csekely foldmuvelessel kiegeszitett transz-
humalo allattartas mellett.14 A fulbeknal talalkozunk azon-
ban a foldbirtoklas es foldhasznalat attetelesebb formajaval
is, amit a Futa Dzsalonban eld fulbek eseten mutatok be.
A fulbek eloszbr beszivargo elemekkent, majd a XVIII.
szazad elejen hoditokkent erkeztek a Futa Dzsalonba. Az
iszlam terjeszteseert vivott haboruik egyike volt, amelynek
soran az ott lake dzsallonkeket meghodoltattak es lakoterii-
letiikon kilenc fonokseg szovetsegebol allo politikai alakula-
tot — mondhatni tdrzsszdvetsegi allamot15 — hoztak letre,
elen az alniamivaX es az ot koriilvevo oregek tanacsaval. Az
almami cim jol mutatja a tanult mohamedan szent ferfiak, a
marabuk szerepet a kialakult kezdetleges fulbe allamok kere-
teinek kialakitasaban. Az almami egyben Timbo fonokseg
feje is volt, es csak csekely mertekben szolhatott bele mas
fonoksegek tigyeibe (hadakozas es kereskedelem az allam
teriileten kiviil, fonoksegek kozotti ellentetek elsimitasa). A
fonoksegek kisebb teriileti egysegekre oszlottak, amelyek mind-
14 Az eszak-nigeriai fulbek vandorlasait bemutatja Stenning 1957. A
letelepiiltseg kiilonbozo fokozatait Stenning 1965, 365—367. Az Eszak-
Ghanaban eld felnomad (foldet miiveld, a nyajakkal csaladostol elvandorlo,
majd betakaritasra visszatero) fulbeket Allan 1965, 249—251.
15 Allamrol ebben az esetben is csak azon korlatozott ertelemben
beszelhetiink, ahogyan Ecsedy Ildiko azeurazsiai lovasnomad birodalmakat
preallamnak ncvezi, inert letrejott ugyan az eikiiloniilt gazdasagi-szervezeti
egysegeket osszefogo keret, de ez nem torte fel a torzsi-nemz'etsegi (agazati)
rendct (vo. Ecsedy I. 1976, 113—114)
175
egyikenek kozpontjaban mecset allt. Minden fonoksegben
talalhato volt egy uralkodo agazat, ebbol keriilt ki a fonokseg
uralkodoja — akit hivatalaban az almami erositett meg — es
a kisebb teriileti egysegek fonokei is, voltak szabad fulbe
agazatok, es voltak „bozoti” fulbenek nevezett, alavetett hely-
zetii fulbe agazatok, amelyeknek tagjai halalukkor adoma-
nyokkal gazdagitottak az uralkodo agazatot.
A patrilinearis fulbe agazatok az altaluk birtokolt terseget
nem kizarolagosan laktak. Ott eltek a legyozott foldmuvesek
leszarmazottai, es telepitettek oda mas foldmiiveseket is a
fulbek, akiket az eroteljesebb pasztorkodas es hadakozas ido-
szakaban foglyul ejtettek. Ezeket a foldmiiveseket az iroda-
lomban hoi rabszolgaknak, hoi jobbagyoknak emlegetik, a
fulbek m«//ji//?<;knak nevezik oket. Egy-egy fulbenek egy
vagy tobb mattyube csaladja volt, akiknek azon a foldon
biztositott foldhasznalati jogot, amelyre agazatanak tagja-
kent igenyt tarthatott. fgy mattyube falvak keletkeztek a
fulbe agazatok tulajdonaban levo foldeken. A mattyubeknek
atengedett foldeket idonkent ujraosztottak a fulbe agazat
tagjai kozott, fiiggetleniil attol, hogy a fiiggosegiikben elo
mattyubek melyik darabjait miiveltek meg korabban — en-
nek a tenynek csekely volt a jelentosege a talajvalto gazdal-
kodas rendszereben. Annak a folddarabnak a hasznalataban
viszont nem haboritottak a mattyubet, amelyen lakoegyiit-
tese allt, kiveve, ha kotelezettsegeit nem teljesitette. Ez eset-
ben gazdaja egyszeriien eliizte a teriiletrol. A mattyubek
uraiknak a termeny egytizedevel adoztak, ezenfeliil kiilonfele
szolgaltatasokkal tartoztak (epitkezesnel segitseg, kiilonfele
hasznalati targyak eloallltasa). Szolgaltatasaik az europai
jobbagyszolgaltatasokra emlekeztetnek. Szemelyiikben azon-
ban nem voltak szabadok, uruk tulajdonat kepeztek, gyerme-
keik nemkiilonben. A szokasjog szerint viszont gyermekeik
orokoltek a lakohelyet es egyeb ingosagokat is. Fulbe ferfi
176
felesegiil vehetett mattyube not, ez esetben gyermekeik ki-
keriiltek a mattyube statusbol, mattyube ferfi es fulbe no
hazassagat azonban tiltottak. A kulonbseget hiizta ala az a
teny is, hogy mattyube nem tarthatott marhat.
A mattyube kozossegeket uralmuk alatt tarto fulbek a
kornyezo legelokon szabadon mozogva legeltettek allataikat,
az ido mulasaval mind csekelyebb szamban, mert egyre tob-
ben kenyszeriiltek koziiliik is foldmtivelesre, letelepedesre. Ez
utobbi esetben az agazati foldeket szetosztottak az agazat
kisebb reszei, majd azon till az egyes csaladok kozott, ame-
lyek a talajvalto gazdalkodas szabalyai szerint egymas kozott
ujra es tijra szetosztottak a miivelesbe fogott teriiletet, a
telepiilesek koriili kertekben pedig tartos csaladi hasznalati
jog ervenyesult.
Nem kivanok ezuttal kiterni a fulbe tarsadalom kiilonbozo
retegeire, amelyeket a kiilonbozo rangii agazatokba tartozas-
sal magyaraztak, sem az alavetett helyzetu csoportok szetva-
lasztasara, mert ezek nincsenek kapcsolatban a foldtulajdon
kerdesevel. Ami lenyeges, hogy a fulbeknel megvolt a lege-
lokre vonatkozoan a korlatlan igenybevetel, tovabba a ter-
mofoldre vonatkozoan az agazati birtoklas es a csaladi
hasznalat kettosege mellett az a lehetoseg is, hogy a csaladi
hasznalatba adott foldet masodlagos hasznaloknak engedjek
at ellenszolgaltatasert, ami a kozbirtoklas tenyet nem erintet-
te, a torzsi tulajdont nem bontotta meg, bizonyosan elosegi-
tette viszont a tarsadalom mar elorehaladott differencialoda-
sanak fokozodasat.16
16 A tulajdonviszonyok es a mattyubek helyzetenek bemutatasakor
William Derman munkajara tamaszkodtam, aki a kozelmiiltban vegzett
alapos terepmunkat egy volt mattyube faluban (Derman 1973, 12—42). Л
Futa Dzsalon-i fulbeknek igen gazdag az. irodalma, amelynek alapjan alapos
osszegezest irt roluk Sz. Ja. Kozlov, akinek azonban vegkdvetkeztetcsevel,
12 Tokci
177
A bemutatott peldak ertelmezesehez az eddigi kutatasok
alabbi megallapitasaibol indulok ki.
I. A nomad pasztorkodas a gazdasagi fejlodesnek nem
olyan kiilonallo lepcsoje, amely mcgelozo es azt kovetd gaz-
dalkodasi formak kozott foglal helyet, hanem a foidmuves
gazdalkodasnak olyan specialis valtozata, amely annak taga-
dasakent jott letre foldmiives civilizaciok peremteriiletein,
jollehet hordozoi lehettek korabban zsakmanyolok is.17
hogy a Futa Dzsalon tarsadalma a francia gyarmatositast megelozoen korai
feudaliskent volna jellemezheto (Kozlov 1976, 151), nem erthetek egyel.
Hasonlokcppen feudalis struktiirat lat itt BOttner (1976, 189). Jollehet a
feudalizmus nem-letezeset a gyarmatositas elotti Fekete-Afrikaban kielegi-
toen igazolta Goody (1963) cs Ecsedy Cs. (1976, 239 -249), nchany erv
megismetlese nem sziiksegtelen az adott esetre vonatkozoan. Eloszor is a
Futa Dzsalonban nem alakult ki feudalis foldmonopolium, sot meg az az
Afrika fejlettebballamalakulataibol ismert forma sem, amikor azallam feje a
koztulajdon megtestesitoje es azt ebben a minosegeben szembefordithatja a
kisebb kozossegek birtoklasaval - ami a kifejlett, a sziikebb crtelemben vett
azsiai termelesi modban (Tokei 1976, 27) vaiosul meg. A foldtulajdon
oldalarol nezve tehat itt meg az egyszerii torzsi tulajdonnal allunk szemben.
Ami a kezdetleges Futa Dzsalon-i fulbe allam felepitesenek szegmentaris
jelleget illeti. olyan jellemvonas cz, amely meg a fejlettebb fekete-afrikai
allamalakulatokban is megtalalhato az azsiai termelesi mod talajan (Ecsedy
Cs. 1976,309—315). Ugy vclemezert, hogy ha felvazolnank a torzsi tulajdon
alapjan vegbement gazdasagi-tarsadalmi evolucio vonalat, amelynek kiin-
duldpontjat az egyenranguak hordatarsadalmai, vegpontjat pedig a kifejlett,
sziik ertelemben vett azsiai formak alkotnak, akkor a fulbek Futa Dzsalon-i
allama az utobbiak kozcleben helyezkedne el, de meg nem esne egybe veluk.
17 Sellnow 1961, 115, Vajda 1968. 88 89. Sahlins 1968, 187—188. A
nomadizmus kialakulasa kapcsan mindig felmeriil a rentartas problemaja. A
ren eseteben ugyanis nem zarhato ki. hogy a nyajak kovetese, rendszeres
ritkito vadaszata joval korabbi. mint mas allatok domesztikacioja, esetleg
mar a felso paleolitikum vadaszai hustartalekkent kbvettek a rennyajakat.
Kerdes azonban, hogy domesztikaltnak tekinthetd-e az igy kezelt allat. A
rennek mas nagyallatokhoz hasonlo, tobbfele hasznositasa (fejes, hatalas,
huzoallatkent alkalmazas) meglehetosen kesoi, az i. e. 1. evezredtol kezdo-
178
2. A nomad allattarto gazdasag dnellatasra keptelen. egy-
oldalu gazdasag, a nomad pasztor szuksegszeruen teremt
kapcsolatot foidmuvesekkel, hogy a novenyi elelmet bizto-
sitsa maganak.18
Fekete-Afrikaban a novenyi elelem megszerzesenek a ko-
vetkezo modjaival talalkozunk: allattartok kiegeszito gyuj-
togetest folytatnak (ez fokent nehany khoi-khoin csoportot
jellemez),19 tartos cserekapcsolatokat epitenek ki a koriilot-
tiik lako foldmuvesekkel (a tiszta nomadokra ez a jellem-
zo).20 Ezenfeliil felmeriil meg az a lehetoseg, hogy a nepesscg
egy resze foldmiivelest folytat, tobbnyire kiegeszito jelleggel,
amire a karamodzsongok es dzsiek nyujtottak peldat, vagy
meghodit, rendszeres szolgaltatasokra kenyszerit foidmuves
csoportokat, mint amivel a fulbeknel talalkoztunk, de ami a
doen tobb lepesben bontakozott ki, es a teljes domesztikacidt valoszinuleg
marhatartok hajtottak vegre (vo. Jettmar 1952, 753 755, VajnStejn 1975,
68—72; a Idtartok szerepet hangstilyozza Vajda 1968,400—402,408 '-411).
18 Sahlins 1968, 189—191, Ecsedy 1. 1976, 99—104, Goldschmidt
1979, 16.
19 Hirschberg 1975, 400. Ez nem jelenti, hogy a tobbi pasztornep
eleteben ne jatszott volna fontos szerepet a gyiijtogetes, vo. peldaul a borana-
gallakra vonatkozoan Baxter 1979, 71.
20 A kelet-afrikai pasztorok kereskedelmerol altalaban Van Zwanfn-
berg— King 1975; a borana-gallakrdl Baxter 1979, 73. Kiilon emlitest
erdemel a maszajok esete. Rdluk elterjedt az a velekedes, hogy csak marhaik
hiisan, tejen es veren elnek, a szomszedokkal folytatott novenyi elelemcsere
csak a miilt szazad vegen fejlodott ki koriikben (Allan 1965, 304—306). A
maszajok novenyi elelmet biztosito kereskedelmerol reszletesen tajekoztat
Merker 1904,30,32,34/38. A maszaj arusa kereskedelemrol, amely a mult
szazad elejen bontakozott ki: Gulliver 1962. Ami a taplalkozast illeti, a
korai leirdk is egyetertenek abban, hogy a gyermekek es a csaladbaneld nok,
ferfiak fogyasztottak novenyi taplalekot. A husra, tejre, verre alapozott
etrend csak a harcosok korosztalyara nezve volt kotelezo eldiras (Thomson
1885. 383. Hohnel 1892. 266, Merker 1904. 32, Huntingford 1953, 109).
12*
179
tokozi bantu allamokat is jellemezte a ganda allam kivete-
level.21
Mint lathattuk, az a mod, ahogyan valamely allattarto tar-
sadalom a novenyi elelmet biztositja, a foldbirtoklas es fold-
hasznalat eltero modjain keresztill kihat termelesi viszonyai-
ra is. Ezekben az eltero modokban azonosnak mutatkozik a
legeloteriilet kotetlen hasznalata, ami az allattartok termelesi
viszonyaiban archaikus elemnek latszhat, am lenyeges vonasa
nem regisege, hanem a gazdalkodas adott formajanak meg-
felelese, ezert elhetett tovabb az europai feudalizmus koraban
is a falukozosseg kozlegelojenek formajaban. Az altalanos
torteneti fejlodesi sema utmutatasa szerint, amint arra utal-
tam, az allattartas legarchaikusabb formajanak bizonyara
nem a tiszta nomadizmust tarthatjuk, mely csak hosszabb spe-
cializalodasi folyamat eredmenye lehet. Eppen ezert a kara-
modzsong foldtulajdon- es foldhasznalati rendszert tulajdon-
kepp archaikusabbnak kell tekinteniink, mint a tiszta nomado-
ket. Ezt tamasztja ala a deduktiv kovetkeztetesen till az a teny is,
hogy a szomaliknal az altaluk elfoglalt teriilet eszaknyugati
reszen, abban az ovezetben, ahonnan jelenlegi ismereteink
szerint delkeleti iranyban elterjedtek, talalkozunk foldmuve-
lessel, aminek merteke a gyarmatositast megelozoen megha-
ladhatta a jelenlegit.22 Ilyen gyakorlat feltetelezheto a ma-
szajokrol is, akik a XVII. szazad vegen valosziniileg eppen
abbol a tersegbol nyomultak del fele, ahol ma a turkanak es
karamodzsongok talalhatok, itt pedig a termeszeti feltetelek
nem a tiszta nomadizmusnak kedveznek. Egyediil a khoi-
khoinoknal nem valoszinilsithcto az allattartast megelozoen
foldmiiveles ismerete. Hozzajuk az allattartast mas allattar-
21 A ganda allamnak allattarto hoditoktol fiiggetlen kifejlodeset meggyo-
z6en bizonyitja Rusch 1975, kiilonoscn 160—182.
22 Mirreh 1977. 109. A szomalik etnogeneziserol Lewis 1966, 42—43.
180
tok kozvetitettek, es a zsakmanyolasrol bizonyara kozvetle-
niil tertek at az allattartasra.
A leglenyegesebbnek azonban nem azt tartom, hogy el-
dontheto-e az allattartas tisztan nomad vagy foldmiivelessel
kevert valfajanak torteneti elsobbsege Fekete-Afrikaban, ha-
nem azt, hogy a pasztortarsadalmak mindegyike szamara
ismeretes volt a nagy tarsadalmi egyseg (a torzs) kollektiv
foldtulajdonanak s a csaladi foldbirtoklasnak es foldhaszna-
latnak a kettossege, osszeegyeztethetosege akar a szomsze-
dokkal folytatott rendszeres cserekapcsolatok teremtette erint-
kezesen, akar sajat foldmiiveseik peldajan keresztiil. Tehat a
foldtulajdon olyan rendszerenek csiraja volt meg naluk, il-
letve volt ismeretes koriikben, mint ami a kezdetleges allam-
alakulatokat is jellemezte. Ez pedig — legalabbis a tulajdon-
viszonyok oldalarol — erthctove teszi, hogy a szukebben
kollektiv, nemzetsegi-agazati foldtulajdon es egyeni-csaladi
foldhasznalat rendszereben foldjiiket miivelo foldmuveseket
micrt tudtak zokkenomentesen uralmuk ala vonni pasztor-
csoportok.23
A fulbek peldaja egyuttal azt is megmutatta, hogy a no-
madok sokat csodalt allamszervezo kepessege pontosan ad-
dig terjedt, ameddig a foldmuves tarsadalmake. A fulbek
23 Az afrikai torzsi foldtulajdonviszonyoknak e kettos jellegere —
kozossegi tulajdon es egyeni hasznalat ellentetere — mar ramutatott
Herskovits a foldmiives tarsadalmakra vonatkozdan, hangstilyozva. hogy
az allami szintre jutott tarsadalmakban is ezzel az alapveto viszonnyal
talalkozunk, csupan modosult formaban. Megallapitasanak erteket gyengiti,
hogy ez utobbinak okat az afrikaiaknak a foldhoz fiizodo mitikus viszonya-
ban latta (Herskovits 1962, 143—146). E kettos viszonynak az afrikai
termeles sajatossagaiban (mondhatni a torzsi termcles sajatossagaiban)
gyokerezeset Ecsedy Csaba fejtette ki, bemutatva kiilonbozo valtozatait es
mozgasat, ahogyan kezdetleges allamalakulatok alapjava valt (EcsebIy’Cs.
1976, kiilonosen 315—333).
181
tortcnelmenek kezdete ugyan valoszinuleg tobb ezer cv homa-
lyaba vesz, de ott talaljuk oket a nyugat-szudani Ghana allam
kozponti teriiletein, a XVI. szazadtol pedig nyomok vannak
kezdetlegcs, esetleg fiiggo helyzetii fulbe allamok kialakula-
sara Futa Toroban, illetve Massinaban.24 Vandorlasaik so-
ran allanddan erintkezesben voltak foldmuvelesre alapozott
allamalakulatokkal, melyek uralkoddi olykor igenybe vettek
szolgalataikat is, sot, mint idegenek a tisztviseloi karban is
Fontos poziciokat tolthettek be.25 A kornyezo tarsadalmak,
allamok alapos ismereteben indithattak meg szent haboriii-
kat, amelyek legnevezetesebbike a XVIII—XIX. szazad for-
dulojan a mosszi es hausza allamok feletti uralom atvetelere
vezetett anelkiil, hogy azokat atszerveztek volna, es anelkiil,
hogy a fulbek sajat kiindulasi teriiletiikon fejlettebb szisz-
temat teremtettek volna, mint amit megismertek.26 Sot, a
tapasztaltaknak csak egyes elemeit olvasztottak be tarsadal-
mi rendszeriikbe, igy a fold atteteles felhasznalasat, az uralmi
hierarchiat, mert sajat termeloeroik relativ fejletlensege nem
tette lehetove szamukra a munkamegosztas megismert for;
mainak atplantalasat az ahhoz kapcsolodo tarsadalmi diffe-
rencialodassal. Megjegyzendo azonban, hogy a fejlett kezmii-
iparral rendelkezd hausza varosokban valoszinuleg a termeles
jelentos atszervezesere keriilt sor a fulbe uralkodocsaladok
uralma alatt a XIX. szazadban, amikor az elkiiloniilt ter-
meloket termelesi profiljuk szerint cehszeru egysegekbe tbmo-
ritettek, mindegyiknek az elere tisztviselot neveztek ki, aki
nemcsak a termeles volumenere, hanem minosegere is felii-
gyelt, ezenfeliil osszegyujtdtte az adot az adott varos fonoke
M Suret-Canale 1961, 210.
25 Bl'TiNf R 1976, 188. llyen alkalmaztatasra a XX. szazad kozepcrol is
ismeriink peldat: Stemming 1957, 154.
26 A fulbeknek a hauszakhoz hasonulasarol ir Smith 1962, 131.
182
szamara.27 Nem ketseges tovabba az sem, hogy a nyugat-
szudani allamok ovezeteben elo es az iszlam hatasanak ero-
teljesen kitett fulbek szent haboruik meginditasakor sem vol-
tak a fejlettsegnek ugyanazon a szintjen allo pasztorok, mint
a kelet-afrikai torzsi keretekben elo vagy azokat nelkiilozo
nomad tarsadalmak. Ez pedig nem csupan a hoditast tette
lehetove szamukra, hanem megismert szervezeti elvek atvite-
let is olyan tarsadalmakra, amelyek a nyugat-szudani alla-
mok tol es kereskedelmi iitvonalaktol tavolabb esve, archaiku-
sabb keretek kozott eltek. Az ismerctek clterjeszteseben es
gyakorlatba atiilteteseben driasi szerepe volt a mohamedan
tanitoknak. Szerepiiket Suret-Canale a katalizatorokehoz ha-
sonlitja, akik format adtak egy erlelodo tarsadalmi-politikai
mozgasnak.28 Valojaban tobbet tettek. Az iszlam tanitasai-
nak es a mohamedan vilag allamszervezcsi tapasztalatainak a
megoly kivonatosan kozvetitett tovabbadasaval voltakeppen
uj gazdasagi-tarsadalmi viszonyok megteremteseben miikod-
tek kozre. Ez utobbira volt pelda a fulbek hoditasa a Futa
Dzsalonban.
Konkliiziom tehat az, hogy az allattartok termelesi viszo-
nyai nem irhatok le azon foldtulajdon-, foldbirtoklasi es fold-
hasznalati viszonylatok nelkiil, amelyek a novenyi eredetu
elclmiiket szolgaltato foldmuveseket jellemzik, akar reszei az
allattartas dominanciaju tarsadalomnak, akar cserepartnerei. »
Ebbol kovetkezik, hogy a fold tulajdonanak, birtoklasanak,
hasznalatanak modjaban mutatkozo kiilonbsegek azon tenye-
zok koze tartoznak, amelyek segitsegevel az allattarto tar-
sadalmaknak kiilonbozo fejlodesi szintjei valaszthatok szet,
s igy olykor tulsagosan sommas torteneti minositesiik reali-
sabba valhat.
27 Oldurcxjge Potechin, 1954, I. 344, Smith 1962, 138—139.
28 Suret-Canale 1961, 211.
183
Irodalom
Allan, W.
1965 The African Husbandmen. Oliver and Boyd, Edinburgh—London.
Baumann, H. (szerk.)
1975 Die Volker Afrikas und ihre traditionellen Kulturen. I. Franz
Steiner Verlag, GMBH, Wiesbaden.
Baxter, P. T. W.
1979 Boran Age-Sets and Warfare. Senri Ethnological Studies 3,69 95.
Bohannan, P.—Dalton, G. (szerk.)
1962 Markets in Africa. Doubleday and Co. Inc., Garden City, New
York 1965.
Breutz, P.-L.
1975 Die Sudost-Bantu, in: Baumann 1975, 409—456.
Buttner, T.
1976 Afrika von den Anfangen bis zur territorialen Auftcilung Afrikas
durch die imperialistischen Kolonialmachtc, in: Geschichte Afrikas
I. Akademie Verlag, Berlin.
Dahl, G.
1979 Ecology and equality: The Boran case, in: Pastoral... 1979,261—
281.
Derman, W.
1973. Serfs, Peasants and Socialists. University of California Press,
Berkeley—Los Angeles—London.
Ecsedy Cs.
1976 Foldtulajdon es allamszervezet Fekete-Afrikaban. in: Tokei 1976,
233—342.
Ecsedy I.
1976 A nomad tarsadalmak gazdasagi es tarsadalmi szcrkezeterol, in:
Tokei 1976, 91—140.
Finucane, J. R.
1974 Rural Development and Bureaucracy in Tanzania. The Case of
Mwanza Region. The Scandinavian Institute of African Studies,
Uppsala.
Forde, C. D.
1934 Habitat. Economy and Society. Methuen, London.
Gibbs, J. L.
1965 Peoples of Africa. Holt, Rinehart and Winston, New York.
Goldschmidt, W.
1979 A General Model for Pastoral Social Systems, in: Pastoral. . . 1979,
15—27.
184
Goody, J.
1963 Feudalism in Africa?”. Journal of African History IV, 1 —18.
Gulliver, P. H.
1962 The Arusha Economic and Social Change, in: Bohannan -
Dalton 1962, 250 284.
Gulliver, P. H.
1965 The Jie of Uganda, in: Gibbs 1965, 159—196.
Herskovits, M. J.
1962 The Human Factor in Changing Africa. Knopf, New York.
Hirschberg, W.
1975 Khoisan sprechende Volker Siidafrikas, in: Baumann 1975,383
408.
Hohnel, L.
1892 Zum Rudolph-See und Stephanie-See. Wien.
Huntingford, G. W. B.
1953 The Southern Nilo-Hamites. International African Institute. Lon-
don 1969.
Jacobs, A. H.
1979 Maasai Inter-Tribal Relations: Belligerent Herdsmen or Peaceable
Pastoralists?. Senri Ethnological Studies 3, 33 52.
Jettmar, K.
1952 Zu den Anfangen dcr Renntierzucht. Anthropos 47, 737—766.
Kozlov, Sz. Ja.
1976 Fulbe Futa-Dzsallona. Nauka, Moszkva.
Lewis, H. S.
1966 The Origins of the Galla and Somali. Journal of African History
VII, 27—46.
Lewis, J. M.
1965 The Northern Pastoral Somali of the Horn, in: Gibbs 1965, 321
360.
Lewis. J. M.
1976 Social Anthropology in Perspective. Penguin Books, Harmonds-
worth.
Mair, L.
1974 African Societies. Cambridge University Press, Cambridge.
Merker, M.
1904 Die Masai. Berlin.
Mirreh, A.
1977 Okologische und sozial-okonomische Aspekte des Nomadenpro-
blems in der Rcpublik Somalia. Jahrbuch des Museums fur
Volkcrkunde zu Leipzig XXXI, 105 Ill
185
O’Connor. A. M.
1966 An Economic Geography of East Africa. London.
Olderogge. D. A. Potechin, LI.
1954 Die Volker Africas. I II. VEB Dcutscher Verlag der Wissenschaf-
ten, Berlin 1961.
Pastoral...
1979 Pastoral Production and Socicty/Produetion pastorale et Societe.
Cambridge University Press, Editions de la Maison des Sciences de
1’Homme, Cambridge Paris.
Rusch, W.
1975 Klassen und Staat in Buganda vor der Kolonialzeit. Akademie
Verlag (Veroffcntlichungpn des Museums fiir Volkerkunde zu
Leipzig, Heft 25), Berlin.
Sahlins, M. D.
1968 Torzsek, in: Service, E. R.—Sahlins, M. D.—Wole, E. R.,
Vadasz.ok, torzsek. parasztok. Kossuth. Bp. 135—315.
Schapera, I.
1930 The Khoisan Peoples of Africa. London.
Schinkel, H.-G.
1970 Haltung, Zucht und Pflege des Viehs bei den Nomaden Ost- und
Nordostafrikas. Akadcmie-Verlag (Veroffcntlichungcn des Mu-
seums fiir Volkerkunde zu Leipzig, Heft 21), Berlin.
Sellnow, J.
1961 Grundprinzipien einer Periodisierung der Urgeschichte. Akademie-
Verlag, Berlin.
Smith, M. G.
1962 The Hausa - Markets in a Peasant Economy, in: Bohannan -
Dalton 1962, 130—179.
Spencer, P.
1965 The Samburu. London, Routledge and Kegan Paul
Stenning, D. J.
1957 Transhumance, Migratory Drift, Migration; Patterns of Pastoral
Fulani Nomadism, in: Ottenberg, S.-Ph. (szerk.): Cultures and
Societies of Africa. Random House, 1960, New York, 139 159.
Stenning, D. J.
1965 The Pastoral Fulani of Northern Nigeria, in: Gibbs 1965, 363- -401.
Suret-Canale, J.
1961 Schwarzafrika. I. Akademie-Verlag, Berlin 1966.
Thomson, J.
1885 Durch Massai-Land. Brockhaus, Leipzig.
186
Tokei F. (szerk.)
1976 Ostarsadalom es azsiai termelesi mod. Magveto, Bp.
Vajda, L.
1968 Untersuchungen zur Geschichte der Hirtenkulturen. Harrassowitz,
Wiesbaden 1968.
VajnStejn, S. 1.
1975 Das Problem der Entstehung der Rentierzucht in Eurasien. Jahr-
buch des Museums fiir Volkerkunde zu Leipzig XXX, 61 92.
Van Zwanenberg. R. M. A.—King, A.
1975 An Economic History of Kenya and Uganda 1800 1970. Humani-
ties Press, Atlantic Highlands.
Vedder, H.
1928 The Hercro, in: Hahn, С. H. L.—Vedder, H.—Fourie, L.: The
Native Tribes of South West Africa. Frank Cassel, London 1966,
153—211.
187

Vasdry Istvan
Nep es orszag a tiirkoknel
A kovetkezokben a tiirkok tarsadalom- es allamszemlele-
tet vizsgalom a tiirk rovasirasos emlekek alapjan. Ugyanak-
kor termeszetesen igyekszem az egesz temat targyi es eltne-
leti torteneti szempontbol is megvilagitani, ovakodva a
torteneti kutatasok egyik legfobb veszelyetol, a projekcidtbl,
mai fbgalomrendszeriink idobcni visszavetitesetol. A tiikrok-
rc vonatkozo kutatasbol hadd emlitsek ket, kiilonbozo
elojelii, de egyforman tortenetietlen megkozelitest. A. von
Gabain, az otorok filologia kiilonben kivalo miiveloje
ilyen kategdriakban probalja megragadni a tiirk tarsadalmat:
„die neubewegte seeliche Urtiefe eines Volkes”, „der Dienst
der nationalen Sache”, „Qapayan im wahren Sinn grosstiir-
kisch dachte und handelte” stb.1 Tehat a nep lelki osmelysege,
a nemzeti iigy s a nagytorok gondolat a tiirk tarsadalom
magyarazo elvei. Nem nehez mindebben a nemet szellemtor-
tenet kategoriait felismerni. Nem beliilrol, onmagabdl ma-
gyarazza a tarsadalmat, hanem kiviilrol, metafizikusan be-
levetit. De nem sokat kiilonbozik ettol a marxista igenyii
Bernstam velemenye sem, akinek kiilonben a tiirk gazdasag es
' A. von Gabain, Steppe und Stadt iin Leben der alten Tiirken: Der Islam
29 (1949), 30, 33, 42.
189
tarsadalom lenyegeben maig egyetlen osszefoglalasat koszon-
hetjiik.2 Bernstam a tortenelmi materializmus vulgarizalt for-
majat hasznalja fel mindentudo semakent. Szerinte a tiirkok-
nel a nemzetsegi tarsadalom mar felbomiott, kialakult a
rabszolgasag kezdeti formaja es a feudalizmus. Letrejott a
tiirk allam, melyet az uralkodo osztaly hozott letre a tomegek
kizsakmanyolasara. Л tiirk tarsadalom tehat korai osztaly-
tarsadalom, melyet az osztalyharc es kizsakmanyolas formai-
nak elemzesevel tudunk leirni. Talalo megfigyelesci ellenere
Bernstamot tortenetietlen dogmatizmus jellemzi.
E ket pelda rovid emlitesevel egyben azt is jeleztem, hogy
melyek a torteneti visszavetites leggyakrabban elofordulo ese-
tei. Egyreszt a nemzetet lehet visszavetiteni a korai szazadok
tarsadalmi alakulataira, masreszt az osztalyharc es az allam
modern formait. Sziics Jeno jol jellemzi azt az objektivista
allaspontot, mely bizonyos szamii objektiv kriteriumot osz-
szegyiijtve keresi azt a formulat. mely altalanos ervennyel
fejezi ki a nemzet mibenletet. A nemzet fogalmi megragadasa-
nak ez a modja tokeletlen, mert nines olyan tenyezoegyiitteS,
mely a nemzeti integracio valamennyi torteneti es regionalis
tipusara egyarant ervenyes lenne, masreszt meg ezek a tcnye-
zdk nem sajatsagosan a nemzeti csoport kriteriumai, hanem
sokkal fejletlenebb csoportokei is. Ezenkiviil az sem tiszta-
zott, mi a nemzeti csoport fogalmi sine qua nonja.
1 А. Бернштам, Социально-экономический с трои opxouo-ецисейских
тюрок VI -VIII веков. Москва Ленинград 1946. BtRNsrAM miiven kiviil
csak L. IN. Gumiljev irt monografiat a tiirkokrol (Древние тюрки. Москва
1967), deez nem a sz6 szorosabb ertelmcben vett szaktudomanyosinunka. A
tiirk tarsadalomrol I. meg M. Mori, Historical Studies of the Ancient Turkic
Peoples. Tokyo 1967; Л. P. Кызласов, История Тувы в средние века.
Москва 1969; Н. EcsedY, Tribe and Tribal Society in the 6th Century Turk
Empire: Acta Oricntalia Hungariea 25 (1972), 245—262.
190

Amit Sziics Jeno kivalo elemzesse* rnond a nemzet fogalmi
modelljenek objektivista meghatarozasarol, teljes mcrtekben
crvenyes az allam fogalmi modelljenek meghatarozasara is.
Ahogyan Sztalin nemzeti definiciojat mechanikusan alkal-
maztak a tenyleges elemzes helyett, ugyanigy Engels klasszi-
kus allammeghatarozasa is axidmakent szolgalt a marxista
tortenetirasban, azaz megneztek, hogy az engelsi ismervek
megvannak-e egy adott kor torteneti alakulataban, s eszerint
adtak meg neki az allamisagot vagy tagadtak meg idle. Ami
megint hibas eljaras, hiszen az allam meghatarozasara -
mikent a nemzetere sem —, lehetetlen volt es lesz valamilyen
csodaformulat talalni. Az egyre novekvo szamii konkret tor-
teneti elemzes reven boviilhet csak az allam fogalmi ismervei-
nek kore, s ez teheti egyre pontosabba a torteneti elemzeseket
is. Semmikeppen sem hihetjiik, hogy dies vonal huzhatd: ez a
tbrteneti-tarsadalmi kepzodmeny mar allam. amaz meg nem
az. Az allam modern elmelete, mint ahogyan a modern allam
is, ugyanabban a XVIII. szazadban sziiletik meg, mely a
modern nemzet es a modern tortenetiras sziiloje is. A modern
allamnak, akarcsak a nemzetnek, termeszetesen megvannak
a maga torteneti elozmenyei, de doreseg lenne a modern al-
lam kriteriumait kivetel nclkiil s egyenlo sullyal ervenyesnek
mondani a kozepkori allami elozmenyekre. Ezzel ugyanis a
torteneti fejlodest tagadnank. A modern allam, mikent a
nemzet, hosszu torteneti integracios folyamatok eredmenye-
kent jott letre, s elozmenyeiket elemezni, leirni kell, nem pedig
fogalmi skatulyakba zarni. Meddo tehat az a kerdes, hogy pl.
egy belso-azsiai nomad hatalmi szervezet allam-e vagy sem,
mert erre lehetetlen kategorikus igennel vagy nemmel felelni.
Az elemzesl az sem helyettesitheti, ha az allam helyett a
kevesbe modern termi nusnak erzett birodalom szot hasznal-
juk. Inkabb dgy kell feltenni a kerdest. hogy az illeto hatalmi
szervezet es tarsadalom belso elentzese utan, melyet terrnesze-
191
tesen mar helyben es idoben mas hatalmi szervezetek es tar-
sadalmak elemzese nyoman levont altalanos fogalmi ismer-
vek felhasznalasaval vegziink el, hova illesztheto a rola nyert
kep a tobbi torteneti kepzodmeny kozott. En megprobalom a
kovetkezokben ezt az utat jarni, amennyiben ez rovid dol-
gozatom terjedelmi keretei kozott lehetseges. Sok mindent
csak jelezhetek, kifejtesere nines lehetoseg. A fenti elvi okok
miatt keriiltem a nemzet es allam szot dolgozatom cimeben, s
helyette a kevesbe modern konnotacidkat rejto nep es orszag
szavakat hasznaltam.
A tiirk tarsadalmat vizsgalva indulasul tekintsiik at az al-
lamelmelet nehany fogalmi ismervet, anelkiil termeszetesen,
hogy a fent jelzett csapdaba belesetalnank, azaz az ismervek
szamat megszabnank. Ezeket az ismerveket pusztan a konk-
ret elemzes segedeszkozeikent hasznalom. Elsokent megalla-
pithatjuk, hogy az allam az emberi tarsadalom fejlodesenek
sajatos produktuma, mely a tarsadalom kormanyzasanak,
szervezcsenek fejlett eszkoze. Gsszetett, bizonyos komplexi-
tast elert tarsadalmak hozhatjak csak letre, s letrejottevel to-
vabb segiti a tarsadalmi fejlodest egyre komplexebb iranyban.
Leglenyegesebb fogalmi ismerve a tarsadalom egeszetol kiilon-
valo kozhatalom, mely strukturalisan elkiiloniil a tarsadalom-
tol, mintegy folotte helyezkedik el. A hatalom tehat, azaz az
eroszak massal szembeni alkalmazasanak joga az allammal
egyiitt sziiletik. Ez a hatalom pedig monopolizalt, azaz csakis
az allam, a tarsadalomtol kiilonvalt szervezet birtokolja.
Amig az eroszakot mindenki gyakorolhatja, amig az eroszak
mindenkinek mintegy termeszetes „joga”, addig nem lehet
hatalomrol beszelni. A hatalmat, melyet az allami szervezet az
egesz tarsadalom erdekeben gyakorol, termeszetesen embe-
rek kepviselik. Nem a sajat neviikben lepnek fel, hanem
elvben mint az egesz tarsadalom kepviseloi. A hatalom, az
allam letrejotte tehat csak mas aspektusa a termeles fejlodese-
192
vel letrejott tarsadalmi tagolodasnak. Az allam kialakulasa a
munka elidegenitesevel parhuzamosan a minden embert meg-
illeto jogok, igy az eroszak joganak elidegenitesi folyamata,
a tarsadalom s az azt kepviselo szemely onmagaval valo
meghasonlasa. Tarsadalom es allam, ember es hivatalos sze-
mely a mai napig tarto ervennyel kiilonvalik. Az allammal
letrejovo nagyobb tarsadalomszervezesi hatekonysagnak, s
ebbol eredoen a termeles fejlodesenek, a fokozodd anyagi es
szellemi joletnek az egycni szabadsag csokkenese az ara. Jog
es kotelesseg, ami az allam elotti tarsadalmakban nem lete-
zett, kiilonvalik. Kisse egyszeriisitve ugy fogalmazhatnank,
hogy a termeszet rabsagabol valo fokozatos felszabadulas a
tarsadalom letrehozta allam rabsagaba valo fokozatos bele-
esessel jar. A tarsadalomtol kiilonvalt kozhatalom aztan for-
malis, nem szemelyes kapcsolatokon alapulo intezmenyeken
keresztiil ervenyesiti, gyakorolja hatalmat. Az allamhatalom
fo szervezesi elve, a teriiletiseg is ezt az elidegenedesi folya-
matot mutatja: nem tarsadalmi, emberi, hanem emberen ki-
viili elv alapjan koti ossze az embereket es embercsoportokat;
azaltal, hogy valaki egy bizonyos teriileten el, ala van vetve
az allami kozhatalom e teriiletre delegalt kepviseloinek. Ily
modon lesz a tarsadalom egesze allami szempontbol egy meg-
hatarozott teriileten elo nepesseg. Teriilet es nepesseg: ez a ket
alapfogalom az, amellyel az allam epitkezik, e ketto kapcso-
lata, osszefiiggese szabja meg a kronologiailag es regionali-
san eltero allamalakulatok sajatossagait, melyek feltarasa a
konkret elemzesek feladata. Osszefoglalva tehat: j_az allam
fogalmi megragadasanak legfobb ismerveit a tarsadalom ege-
szetol kiilonvalt kozhatalomban es a teriiletisegben latjukj Az
allam evolucios jelentosege — minden torteneti „hibaja” mel-
lett — nyilvanvald, s azt hiszem, nem indokolatlan az ant-
13 Tokci
193
ropologiai iskola azon velekedese, mely az allam letrejotteben
latja a civilizacio legbiztosabb fogalmi kritcriumat.3
A tiirkok vizsgalatanal allapitsuk meg eloszor is a ter- es
idobeli koordinatakat: a VI —VIII. szazadrol van szo, s Belso-
Azsianak arrol a teriileterol, mely ma a Mongolia nevet viseli.
A tiirk nev az 540-es evekben jelenik meg a kinai forrasokban
(t’u-кйе) mint a Kinatol eszakra levo barbar csoport neve,
amely 552-ben politikai hegemoniaja ala vonja Mongolia
teriiletet, az elozo barbar csoport, a zsuan-zsuanok kezebol
kiragadva a vezetest. Mintegy ketszaz evig aktiv szereploi
Belso-Azsia tortenetenek, s 745-ben az egyesiilt karluk, basz-
mil es ujgur szovetseg donti meg a tiirk hegemoniat ezen a
videken. Azok a nagyobb terjedelmu tiirk rovasfeliratok,
melyek a torteneti elemzes szempontjabol felhasznalhatdk, a
VIII. szazad elso feleben keletkeztek.
A tiirkok sajat tarsadalmuk es politikai szervezetiik leira-
sara ket terminust hasznalnak, a bodunl es az ell. Erre a ket
nev adta pillerre fogjuk vizsgalodasainkat alapozni. A bo-
dun szot igen sokfelekeppen forditottak mar; ’nep’-nek, ’nem-
zet’- nek, ’torzs’-nek, ’torzsszovetseg’-nek. A szot nem lehet
egysegesen forditani, mivel tobb jelentessel fordul elo, de az
arnyalatnyi jelenteselteresek a szovegek elemzese soran jol
kiilonvalaszthatok. Jelenti a bodun egyreszt az egesz tiirk tar-
sadalmat: minden tiirk a tiirk bodun tagja.4 Szociologiailag
3 A modern nemzet es a nacionalizmus elemzeset 1. SzCics J., Nemzet es
tortenelem. Bp. 1974, passim. — Az allamelmeletekkel kapcsolatban csak
par fontosabb rnuvet enilitik itt: J. K. Bluntschli, The Theory of the State.
London 1982; F. Oppenheimer, The State. New York 1926; H. J. Laski, The
State in Theory and Practice. New York 1935; R. FL Lowie, The Origin of the
State. New York 1961; S. N. Eisenstadt, The Political Systems of Empires.
New York 1963; L. Krader, The State. New York 1968; H. J. M. Claessen
and P. Skalnik (ed.), The Early State. Paris—New York 1978.
4 A tiirk bodun elofordulasai a tiirk rovasirasos feliratokon: KT: El, E6,
ЕЮ, El 1, E16, E21, E22, E27, E36, E57, E58, N6—7 stb. A kovetkezokben
194
nezve ez a tiirk bodun torzs, meretenel fogva torzsszdvetseg.
Torzson itt, Sahlins egyszerii meghatarozasaval elve, a kozos
eredettel es szokasrendszerrel bird nepesseget ertjiik, melynek
sajat teriilete van.5 Ezesetben a ’tiirk nep, tiirk torzs’ forditas
egyarant elfogadhatd.
Masreszt hasznalatos a bodun sziikitett ertelemben is, a
Mgekkel, a nemzetsegi-tdrzsi vezetokkel szemben a tarsada-
lom tobbseget jelentve. Ez esetben neha egy pontosabb ter-
minus, a qara bodun vagy qara igil bodun is megjelenik ’koz-
nep’, ’egyszerii nep’ ertelemben.6
Vegezetiil a tiirkok minden rajtuk kiviili tarsadalmat, mely
egysegkent tiint fel elottiik s dnallo newel rendelkezett (az
egyseg kiilso jele), bodunkcnt jeloltek Bodun minden mas
nomad torzs vagy torzsszovetseg, (igy on oq, az, q'irqiz, oyuz,
qi'tan, tatabi', tilrges, qarluq, izgil, ddiz stb), de a transzoxia-
nai szogdok (soydaq), a bizanciak (purum) vagy a kinaiak
(tabyac) szinten azok.7 Vagyis sajat tarsadalmukbdl kiindul-
va, minden tarsadalmat vagy akar allamot is organikus egesz-
kent, nepkent (bodun) irtak le.
A tiirk feliratok es a kinai forrasok alapjan vilagos elot-
tiink, hogy a tiirk tarsadalom nemzetsegi-torzsi tarsadalom
az egyes turk terminusok, szovegreszek eseteben csak a legfontosabb
elofordulasokra utalok; minden rovasirasos szo osszes elofordulasat tartal-
mazza H. IN. Orkvn, Eski Tiirk yazitlan. IV. Istanbul 1941. A legnagyobb
rovasfeliratok roviditesei: KT— Kill Tegin felirat; BQ Bilge kagan felirat.
5 Sahlins, Torzsek 137, in: E. R. Service M. D. Sahlins- E. R. Wole,
Vadaszok, torzsek, parasztok. Bp. 1973.
6 Qara bodun: Sine usu N12; qara igilbodun: Sine nsu E2 (G. J. Ramstedt,
Zwei uigurische Runeninschriften in der Nord-Mongolei. Helsingfors 1913.
16—17, 18—19).
7 Tort bulundaqi bodun ..a negy vilagtaj nepei”: Л ТЕ2, E29 30; on oq b.:
ЛТЕ19; azb.: A'7’N3; qirqizb.: KTE35; oyuz b.: KTE35: qilaii lalabfb.: KT
E28, N11; tiirgesb.: KTE3T, qarluqb.: KTN\\ izgilb.: KTW: tidizb.: KT
N6; Soydaq b.: ЛГЕ39; purum KTE4; tabyac Ь.: KTEb, E7, E14, S4, S5.
13*
195
volt. Nines modunk most ennek reszletes targyalasara, mind-
ossze nehany, szempontunkbol fontos mozzanatra hivnam fel
a figyelmet. Az emberi tarsadalmak elso szervezesi elve, meg
joval az allamok formalodasa eldtt, a versegi elv volt. A
versegi elv hozta letre a helyenkent es idonkent reszleteiben
annyira eltero, megis kozos alappal rendelkezo nemzetsegi
rendszereket. A tarsadalmi termeles letrejotte es fejlodese,
valamint a nepesseg novekedese idovel meghaladta a nemzet-
segi rendszert, de a tarsadalom egeszenek nemzetsegi, versegi
alapon valo szemlelete, fogalmi megragadasa meg akkor is
ervenyben volt, mikor a politikai integracid mar reg megha-
ladta a nemzetsegi kereteket. Ez nagyobb szervezeti egysegek,
torzsek kialakulasahoz vezetett, de erintetleniil hagyta a
nemzetsegi alapokat, tudati szinten meg „nemzetsegi” mo-
don gondolkozott. A tarsadalmat osszetarto eronek csak a
szarmazds, eredet kozosseget tudtak elkepzelni akkor is, ami-
kor ez mar regen fikcio volt. Kozismert, hogy az ilyen
tarsadalom egy idegent ugy tud tudatilag befogadni, hogy
fiktive verrokonava avatja. Ezt a tudati szerkezetet, mely a
kozds eredet, nyelv es szokasok alapjan szemleli a tarsadal-
mat, a nepvandorlas kori german nepek elemzesenek peldaja-
ra gentilizmusnak nevezi a szakirodalom. Nemregiben Szucs
Jeno a honfoglalas elotti tnagyarokra is megprdbalta kiter-
jeszteni a gentilizmus jelenseget, hivatkozvan ra, hogy ez
nyilvan mas tersegekre es nepekre is ervenyes.8
Nezziik meg, hogy a tiirkoknel felfedezheto-e ez az ar-
chaikus tarsadalomszemlelet, mely a tarsadalmat egy ostol
szarmazo organikus egesznek latja. Nem terhetek ki most a
tiirk eredetmondara, de nyilvanvalo, hogy a Csou .swban
8 Szucs J., „Gentilizmus”. Л barbar etnikai tudat kerdesc, in: SzOcs J.,
Nemzet es tortenelem. Bp. 1974, 327—357.
196
fennmaradt eredetmitosz-variansok a farkas ostol valo tote-
misztikus eredethitrol taniiskodnak.0 S ennek az archaikus
tarsadalomszemleletnek a megletet tamasztja ala maga a
bodun szo is, mely nyilvanvaloan a bod szo tobbes szamii,
pontosabban kollektiv tobbes szarmi alakja (akarcsak az er
’ferfi’ szo gyujto tobbese, az eren forma). Ez a bod szo
’nemzetseg’ es ’egy ember nagysaga, merete’ jelentesben for-
dul eld a legkorabbi idoktol kezdve.9 10 11 Hogy a ket osi jelentes
hogyan fiigghet ossze, most nem fontos kerdes szamunkra, a
lenyeg az, hogy a bodun szo eredete arra mutat, hogy a tiirkok
— bizonyara elodeik nyoman — tobb szaz, sot, talan ezer evre
visszamenoleg a tarsadalom egeszet nemzetsegek csoportja-
nak, kozossegenek fogtak fel. (Ugyanez figyelheto meg a
magyar nemzet szo peldajan, mely szinten eredetileg „nemzet-
seg”-et jelentett, s kesobb a tagabb tarsadalom fogalmat is
ebbol a szobol alkottak meg.)
A politikai integracid soran torzsive alakult, de nemzetsegi
szerkezetet megorzo tiirk tarsadalom egyseget, osszetartoza-
sat, fennallasat nemcsak a kozos eredethit, hanem a torzsi
vallas legfobb lenye, a „tiirk eg es tiirk szent fold—viz” (tiirk
tanrisi tiirk iduq yeri-subi) is biztositotta.11 Maga a tiirk
istenseg lep kozbe, es segiti a masodik tiirk birodalom ala-
pitdjat, Elteris kagant, hogy „a tiirk nep ne pusztuljon el,
hanem nep legyen” (tiirk bodun yoq bolmazun teyin bodun
bolcun-teyin),12 A nep, a torzs fennallasanak biztositdja,
9 A Csou su megfelelo reszeinek nemet forditasat I. Lru Mau-tsai, Die
chinesischen Nachrichten zur Geschichte der Ost-Tiirken. I. Wiesbaden
1958, 5—6.
10 G. Clauson, An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century
Turkish (a tovabbiakban: EDT). Oxford 1972, 296—297.
11 KT ЕЮ.
12 KT Ell
197
szavatoloja az egyseges tarsadalom szellemi vetiilete, a tiirk
is ten.
A tiirk istenen, a farkastdl valo kozos eredet hiten es a
feltehetoen csak kis nemzetsegi nyelvjarasi kiilonbsegeket fel-
mutato kozos nyelven kiviil a kozos szokasok, az iratlan
szokasjog (tori!) biztositotta a tarsadalom koheziojat. Ez a
tarsadalmat szabalyozb torveny — a magyar torveny sz6 a
sztyeppei torok tarsadalmakkal valo kapcsolataink ketsegte-
len emleke.— nemzedektol nemzedekre szallt — fennmarada-
sat tebat a hagyomany biztositotta —, s a tiirk szovegek
szerint az osok torvenye (acilmapam toriisinca).13
Ez az egy eredethitii, kozos szokasrendszerrel rendelkezo
tarsadalom aztan sajat newel, a tiirkк с I jelolte magat, amely
onmaga es a kiilvilag szamara a legmagasabb szintii csoport-
lojalitas megfogalmazasa volt. Tiirknek lenni tehat ezt je-
lentette: a tiirk isten jovoltabol fennalld, tiirk nyelven beszelo
es tiirk szokasok szerint elo kozosseg, a tiirk nep tagja lenni.
Ez a fajta tudati szerkezet nyilvan a barbar etnikai tudat vagy
gentilizmus terminussal jelolt jelensegcsoport korebe tarto-
zik.
A tiirk isten, tiirk szokasok es tiirk nep fentebb leirt har-
monikus egysege azonban nyilvan csak ideal, megvalositando
cel, mely a kozosseg etnikai tudataban el es jut kifejezesre, s
mely a nemzetsegi viszonyok guzsaban csak idorol idore tud
megvalosulni. A fent jelzett harmonikus, szervezett tarsada-
lomhoz nem eleg a tiirk isten biztositotta egyseg, a tiirk
istennek a nep foie kell emelnie (yiigarii kotilr — ’felemel’)
emberi kepmasat, a foldi istent, a qayant. A kagan mar lathato
formaban is megtestesiti a tarsadalom egyseget. Termesze-
tesen az itt jelzett folyamat tudati szinten zajlik le igy, a
valosagban pontosan forditva: a nemzetsegeket ugyan meg-
13 KTE13
198
sziintetni nem tud6, megis rajtuk atnovo tarsadalmi integ-
racio sziili a hatalmat, mely egy szemelyben, a kaganban
csucsosodik ki. A kagan hatalma a tarsadalomtol, a neptol
ered, tudati szinten viszont az eg, az isten megbizasabol. A
tiirk tarsadalomnak az az idealis kepe, amelyet a tiirk for-
rasok alapjan fentebb megrajzoltunk, csak a hatalom sziilete-
senek pillanataban, a kagan kiemelkedesekor jon letre. Ha
nines kagan, akkor a tiirk szokasok es az egesz tiirk nep lete
forog kockan, nev nelkiil a nemzetsegi let regioiba siillyednek
vissza. A feliratok ezt vilagosan ugy fejezik ki, hogy vannak
kagannal rendelkezo nepek (qayanl'iy bodun),'4 s az a nep,
melynek nines kaganja, elpusztul, meg a nep (bodun) neve-
zet sem lesz ra alkalmazhato. Magyaran szolva kagan nelkiil
nines nep tehat nagyobb meretii tarsadalom - , csak ki-
sebb meretii nemzetsegek. A hatalmat, melyet a kagan testesit
meg, a tiirk feliratok az el szoval fejezik ki.
Ezzel tiirk tarsadalomelemzesiink masodik pillerehez er-
keztiink el, melynek reszletes vizsgalata es a bodumraX, a
nepfogalommal valo kapcsolata vezethet el a tiirk tarsadalom
teljesebb megertesehez. Az el szot, akarcsak a boduni, igen
sokfelekeppen, s nemegyszer kozvetkezetleniil forditottak le,
mai fogalmakat vetitettek bele. Volt az el „torzsszovetseg”,
„birodalom”, „allam”, „hatalom”. Uj forditas helyett inkabb
nezziik meg, mi is volt valdjaban az el.
Mint fentebb kideriilt, qayan es el korrelativ fogaimak a
tiirkoknel. Ha qayan van, e/is van; ha qayan nines, e/sincsen,
es vice versa. Az el a tiirk nepe (tiirk bodunin eli toriisi)14 15 es
a tiirk nepet egy szemelyben kepviselo, megtestesito kagane
(qayan eli loriisi) egyarant.16 E/je, tehat hatalma vagy hatal-
14 kt E9.
15 kt El.
16 KT E31.
199
mi szervezete es kaganja nemcsak a tiirkoknek, hanem mas
nomad nepeknek (bodun) is lehetett, ilyenek voltak peldaul a
kirgizek vagy a tiirgesek. De e/je es kaganja volt a tibetieknek
(tiipiit) vagy a kinaiaknak (tabyac) is a tiirkok szemeben.
Nyilvanvald, hogy ez utobbi esetben sajat szemleletiiket es
terminologiajukat vetitik ki nem nomad nepekre es birodal-
makra, s ez annyibol erdekes, hogy a legmagasabb szervezeti
egyseg, melyben egy nepet el tudtak kepzelni, a „hatalmi
szervezettel es kagannal rendelkezo nep” (illig qayanliy bodun)
volt.17
Hogyan sziiletik meg a tiirk nep e/je, mit tesz a kagan, hogy
e/je legyen? A feliratok erre is egyertelmii valaszt adnak. A
kagan hadat vezet (sulci-, sii sulci-) es osszegyiijt mindenkit
(ter-fqobrat jqamuyi) ,18 Nem veletleniil szerepel a masodik
tiirk e/t 685-ben letrehozo Qutluy uralkodbi nevekent az El-
teris qayan elnevezes, melyet „Hatalom-Gyiijto kagan”-nak
fbrdithatnank inkabb, semmint a szokasos ,,nepgyujto”-nek,
barmennyire is nepek „gyiijtesevel” sokszorozta meg hatal-
mat. A hatalom tehat, es ez vilagos a tiirk szemleletbol, annal
inkabb hatalom, minel tobben elismerik, minel tbbben tar-
toznak alaja. A tiirk nep hatalma, e/je akkor igazi hatalom, ha
minden nep — „a negy vilagtaj nepei” (tort bulundaqibodun)
— alaja tartozik. Az el tehat a hoditas altal keletkezik, el es
letezik. A hoditas hatalmas teriileteket es a legkiilonbozobb
szociologiai szinten levo tarsadalmakat hoz egy hatalom, egy
uralom ala, s ez ketsegkiviil az allamkepzodes lehetoseget
hordozza magaban. A tiirk nep azonban, bar a hoditasok
reven kilep sajat tarsadalmabol, megmaradt nemzetsegi-tor-
zsi partikularitasaban, s nem tud olyan univerzalis ideologiat
felepiteni, mely egy birodalom, allam igazi integraciojahoz
17 kt E9.
18 КГЕ2 es BQ Ell.
200
sziikseges. Azt mondhatnank, hogy az univerzalis ideologia-
nak csak a latszatat hoztak letre, melyet nevezhetiink kvazi-
univerzalizmusnak. Ez igy fogalmazhato meg: az en partiku-
larizmusom legyen univerzalis, mindenkire ervenyes. Meg
sem kisereltek, kiserelhettek, hogy a hoditas tenyet ideologi-
ailag elfogadhatova tegyek, megmagyarazzak egy mas nep
(bodun) szamara. Vajmi kevesse lehetett vigasztalo egy szogd
vagy kinai szamara, hogy a tiirk istennek kedves tett, a tiirk
nepnek igen jo, ha ok a tiirk kagannak fizetnek adot. A tiirkok
tudatilag sohasem leptek at a torzs hatarat. akkor sem, ha
lovukat az Amu-Darjaban itattak.
Az e/-szervezes lepeseit a feliratok kidolgozott terminolo-
giaval adjak elo. Eloszor egy nep (bodun) ellenseg lesz (yay'i
bol-), ezert a tiirk kagan hadat vezet elleniik (... tapa silla-).
Egy vagy tobb alkalommal megiitkoznek (siiniis-), az ellen-
seges sereget megsemmisitik, megblik (siig yoq q'is-, siisin
blur-1 sane) buz-), ami egycncrtekii azzal, hogy az illeto nepet
megtortek, megoltek (boduniy dlur-/buz-/baz qil-). A megho-
ditott neptol elveszik 16- es allatallomanyat (yilqisin bur'imin
al-), s ha kagannal es hatalmi szervezettel rendelkezo nep
volt, kaganjat megolik (qayaniy oliir-), s ezaltal a hatalmi
szervezetet is elveszik (eli al-). Ez a nepnek mint egysegnek
a megsemmisiilesevel jar, ezert sokszor a nep elvetelerol (bo-
duniy al-) beszelnek. A legyozott nep ily modon behodol
(icik-), s ettol kezdve mint egy nem sajat hatalmi szervezet, el
resze szolgal, „adja munkajat es erejet” (isig kiicig ber-) az uj
kagannak, akinek engedelmeskedik (-qa kbr-). A meghodi-
tott nep szolgaesszolgalo (qulkim) lesz.19 A meghdditott nep
19 Yayiar-: X'7’E14; tapasiilii-: К'Г\35, siiniis-: КГЕ15; silgyoqqis-: KT
E32; siisin oliir-: BQ E25; siisin sane-: BQ E26; siisin buz-: BQ E34; boduniy
iiliir-: BQ E29; boduniy buz-: BQ E24; boduniy baz qil-: KT E2; yilqisin
bar'imin al-: BQ E24; qayan oliir-: KT E36; eli al-: KT E36; boduniy al-: KI
Е2; iiikSine usu E7; isig kiicig ber-: Sine usu E5; -qa kiir-: KT E30; kiin
qul: KTE20.
201
gazdasagilag (adozassal) es politikailag (hadjarataival)
az uj fennhatosagot. ell letrehozo bodunt szolgalja. Hivatalo
san megkapja, felveszi a tiirk nevct, mely a tiirk hatalmi szer-
vezethez valo tartozasat mutatja. Kifele ezaltal nepi egysege.
kiilonallasa megsziint: a kinaiak reszere pl. egy tiirkok meg-
hdditotta nep (bodun) mar csak mrAkcnt szerepel. Meggyo-
zoen mutatjak ezt Bilga qayan szavai a feliratokon: „a toquz-
oyuz nep sajat nepem volt” (toquz-oyuz bodun kdntu bodunim
drti) vagy „a tiirges kagan azen tiirkom, nepem volt” (tiirgas
qayan tiirkiimiz bodunim drti) 20 A feliratok leirjak azt az
allapotot is, mikor a VII. szazadban a kinai hoditas kovetkez-
teben a tiirk el megsziint, felbomlott. Ekkor a tiirk nepnck
hatalmi szervezete es kaganja nem volt (elsiramis qayansi-
ramis bodun), a nep szolgava lett (kiinadmis quladm'is bodun),
es a tiirk torvenyt elvesztctte (tiirk toriisun icyinmis).21
Lattuk tehat, hogy az el hoditas altal jon letre, s allando
iijabb hoditas nelkiil nem letezhet. Az igazi allam es az el koz-
ti lenyeges kiilonbseg, hogy az allamban a beke a rendes,
torvenyes allapot, s a haborit a rendkiviili, torvenyen kiviili.
A nomad el termeszetes allapota a haborit, bekeidoben az el
szetbomlik nemzetsegi-torzsi egysegeire. Az el egy vezeto,
szervezo torzs vagy torzsszovetseg teremtette keret, melyben
ketsegtcleniil az allamra emlckeztet az el ahi tartozo nepes-
seg tobbsegetol kiilonvalo kozhatalom, mely a cstics, a kagan
szemelyeben osszpontosul. Ez a torzsbol kinovo es torzson till
viragzo hatalom azonban nem hozza letre a maga egyetemes,
univerzalis ervenyii intezmenyeit, mely az el ala tartozo osszes
nep es teriilet folott kepviseli a kagan altal delegalt hatalmat.
Ahogyan az ideologia teren sem leptek at a torzs hatarait, iigy
itt sem. A tiirkokon kiviili nomad torzsek es torzsszdvetsegek,
20 KT E4, ill. KT E!9=BQ E16.
21 ЛТЕ13.
202
valamint a foldmuvelo es kereskedo kozdssegek gazdasagi
szerkezetet es intezmcnyeit nem erintette tehat kozvetleniil a
tiirk hoditas, de kovetkczmenye az.ert volt. A tiirkoknek valo
adozas es hadviseles biztositasara a kagan a tiirkok koziil
delegal „hclytartokat”, tehat a hodolt nepeket egy vekony
igazgato reteggel koti magahoz. A tobbi, nem tiirk nomad
tarsadalom nemzetsegi vezetoi azonban, bar elsosorban a
tiirk kagannak alavetettek, lojalisak, a kaganhoz valo huse-
giik nem sziinteti meg a nemzetseghez valo lojalitasukat. Igy
igazi kozhatalom nem johetett letre, bar ennek a lehetosege
adva volt, s a buyrncjok, a kagan kozvetlen kiseretenek
kialakulasaban az elso lepest lathatjuk ez iranyban.22 A
nomad tarsadalmak allando nemzetsegi es torzsi fluktuacioja
kozepette, mikor a hadi esemenyek es a gazdasagi helyzet
percek alatt sziintethetett meg torzset es nemzetseget, megvolt
a feltetele egy ilyen, csak a kaganhoz lojalis reteg kialakulasa-
nak. De mivel maga a kagan hatalma is oly labilis volt, s a
vezeto torzs katonai veresegevel e/je, hatalma is megsziint, ez
a buyruqi kisero reteg nem tudott allandosulni. Egy nemzet-
segfot, bagel nem lehetett egy masik nemzetseg elere allitani
kagani hatarozattal, hiszen a bag versegi vagy fiktiv versegi
alapon, orokletesen allt a nemzetseg elen, nem iigy, mint egy
uralkodo altal egy bizonyos teriiletre es nepesseg foie kine-
vezett hivatalnok. Egy bagel legfeljebb megoletni lehetett, s
helyette egy megfelelobb, kaganhoz. lojalisabb bagel valasz-
tani ugyanabbol a nemzetsegbol.
Az e/ben az ell letrehozo torzs ideologiaja es a torzs ha-
talma valosul meg. A tiirk birodalomnak es a tiirk pelda
nyoman talan altalanossagban a nomad birodalmaknak vagy
allamalakulatoknak is eppen ez az alapveto ellentmondasa:
22 A btiyruqokra I. Gv.Gyorffy, Die Rolle ticsbuymq in der alttiirkischen
Gesellschaft: Acta Orientalia Ilungarica II (I960), 169 179.
203
nemzetsegi alapon letrejon a politikai integracio else formaja,
a torzs, ez azonban csak akkor letezhet es maradhat fenn, ha
sajat gazdasagi, tarsadalmi, ideoldgiai hatarait tiillepi. Ami-
kor viszont a torzsi hatarokat tullepte, sajat maga folott
mondta ki az itcletet, a torzson tiili integracio hianyaban az
el lete csak rovid lehet, jon a szeteses, visszazuhanas a
nemzetsegi szintre. Mindez erthetove teszi a sztyeppei torte-
nelem elso pillanatra oly ziirzavaros к epet: nemzetseg— torzs
— birodalom (bod— bodun — el, a tiirk terminologia szerint)
szakadatlanul, vegeerhctctlen lancolatban koveti egymast, s a
torzs es a birodalmaknak nevet ado torzsek neve gyakran
valtozhat. Az ell, a nomad birodalmat nem kepzelhetjiik
valamilyen stabil allamalakulatnak, mely egyszer letrejott, s
utana bizonyos meghatarozott territorialis keretek kozott
evszazadokig letezik. A tiirk el torteneteben hanyszor volt —,
s errol a feliratok sokszor szolnak —, hogy egy nep (bodun)
kiszakadt a tiirk hatalmi szferabol. s iijra meg kellett hoditani.
Sokszor kellett hadat viselni a tiirk kagannak pl. az oguzok
torzsei ellen.
A legnagyobb tarsadalmi egyseg, a torzs. a nep (bodun) lete
a hoditas altal letrehozott meg nagyobb heterogen tarsada-
lom, az el letetol fiigg, s ez erthetove teszi, htigy a torzs, a
nep szemeben - es tegyiik hozza, a mi szemiinkben is — az
el letrehozasa a torzs, a nep igazi onmegvaldsitasa. A nep
(bodun) szerepe, erdekeltsege sajat hatalmi szervezetenek,
az e/nek megteremteseben, s a folyamat, amit eddig igyekez-
tiink abrazolni, sok tekintetben emlekeztet a kozepkori ural-
kodo osztalyok politikai nemzet koncepciojahoz. Csakhogy a
bodun, a nomad „politikai nemzet” altalaban etnikai kozos-
seg is, kozos nyelvvel, eredethagyomannyal, szokasokkal, igy
a hatalom, a politikai szfera sziiletesenel a nomadoknal ott
van az etnikai elv. Egy nep, torzs, etnikum adja a nagyobb
politikai kozosseg nevet, igy valik a nepnev, azetnonim idovel
204

politikai terminussa. Figyelmezteto teny, hogy kiilso, nem
nomad forrasok eseteben vigyaznunk kell, mikor allunk szem-
ben valddi nepnevvel, s mikor politikai terminussal, mely a
kvazi uralkodo osztalykent viselkedo csoport neve mogott a
legkiilonfelcbb etnikai tartalmakat rejti. Eleg legyen itt a ma-
gyarok IX—X. szazadi tiirk nevere utalni.
Az el, miutan letrejott, fenn kell tartani (el tut-); a fenn-
tartas modja a hatalmi szervezet gyarapitasa (elig qazyan-),23
iij nepek meghoditasa, s az el mar meghoditott, de iijra
elpartolt nepcinek visszaszerzese. A hatalcmszerzesnek ez a
harcos iitja sohasem sziinetel, csak az a kerdes, hogy a sajat
nep, torzs, vagy pedig egy masik uralkodo nep, torzs erde-
keben tortenik-e. Masnak harcolni rabsag, melynek vege a
nep pusztulasa; a sajat nep hatalmat gyarapitani a nep leg-
bensobb erdeke. A VII. szazadban kinai fennhatosag alatt elo
tiirk nep a kinaiak elleni felkeles sziiksegesseget igy indokolja
meg maganak: „a tiirk koznep igy szolott: ’hatalommal ren-
delkezo nep voltam, s hoi van most hatalmam, kinek gya-
rapitom a hatalmat?’ — mondta; kagannal rendelkezo nep
voltam, s hoi van a kaganom, milyen kagannak adorn mun-
kamat es eromet?’ — mondta. Miutan igy szolott, a kinai
kagan ellensege lett.” (tiirk qara-qam'iy bodun anca tends:
cllig bodun artim, elim aniti qani, kdmkd elig qazyanurman?
ter-drmis; qayanliy bodun artim, qayanim qani, nd qayanqa
isig-kilcig berurman? ’ ter-drmis anca tep tabyac qayanqa yayi
bolmis.).24 Hogy mikor melyik bodun e/je, melyik nep hatal-
ma valdsul meg a sztyeppei nomad vilagban, a pillanatnyi
croviszonyok (nep nagysaga, allatallomanyanak nagysaga,
gazdagsaga, ratermett vezetoi stb.) dontik el. A lenyeg: a
23 KT El, ill. E22, 31.
24 KT l-X -9.
205
hatalom a sztyeppcn minden pillanatban in statu nascendi
van, a csend mindig a vihar elotti csend, a beke mindig a
haboriikat megelozo nagy beke.
Az el. a nomad hatalmi szervezet termeszetcrol mondottak
adnak valaszt arra a kozismcrt jelensegre, hogy a nomadok a
tortenelem soran annyiszor bizonyultak kivald birodalom-
szervezbnek, s oly kevcsszer birodalomfenntartonak. A fenti
elemzes — merem remelni — feleslegesse teszi most ennek
bovebb kifejteset. Mindossze arra szoritkozom, hogy a belso-
azsiai tortenelem legfontosabb aspektusara utaljak most en-
nek kapcsan. Ameddig a belso-azsiai nomad tarsadalmak
nem lepik till Belso-Azsia foldrajzi kereteit, valamint sajat
nomad gazdasagi), ncmzetsegi-torzsi vilaguk hatarait, addig
nem lepnek a vilagtortcnelem szinpadara sem. Hangsiilyo-
zom, hogy ez csak neha, rovid idore kovetkezik be, s a nomad
tarsadalmakat a gazdasagi cserekenyszer (melyrol itt nem
beszeltiink) es az e/kepzodes mechanizmusa letezesuk leg-
korabbi fazisatol kezdve a kornyezo letelepedett, foldmuves
kozdssegekkel valo kapcsolatfelvetelre keszteti. A kapcsolat-
teremtes egyediili modja, az eddigiekbol ez is nyilvanvalo, a
haborii lehet. A haborii vege pedig, gyozelem eseten, a nomad
hatalmi szervezethez, az e/hez valo kapcsolas. A belso-azsiai
tortenelem vilagtorteneti jelcntoseget tekintve nem egyeb, mint
az Owen Lattimore Altai talaloan megfogalmazott hatartorte-
nelem (frontier history). A belso-azsiai nomad tarsadalmak,
amikor kenyszeruen atlepik sajat tarsadalmuk foldrajzi kere-
teit, ugyanazt teszik a szamukra ismeretlen, foldmuves tar-
sadalmakkal, mint a veliik egyivasu nomad nepekkel, bodn-
wokkal: megszervezik oket, kozponti hatalmi szervezet ala
vonjak oket. A szervezesnek azonban ara van: sajat torzsi
vilagukat, s mindazt, ami evvel jar: eletmodjukat, gondolko-
dasukat kell feladniuk, ha a hoditast, a szerzett hatalmat, az
ell fenn is akarjak tartani. Ha viszont nem asszimilalddnak,
206
vissza kell menniiik sztyeppei vilagukba, ahol kezdhetik elol-
rol az el szervezeset. „А nomad megtette kotelesseget, a
nomad mehet” mondhatnok. Allamot szervezett tortenete
soran nemegyszer, Kinatol a Karpat-medenceig sok helyen,
majd nyelvet es szokasainak tobbseget elhagyva beolvadt a
helyi ncpessegbe. A letelepedett, foldmiives tarsadalmakban
azt talalta meg, ami sajat tarsadalmaban hianyzott: a terii-
letiseget. Ez azt jelenti, hogy egy tarsadalom ugy rendezkedik
be, mintegy teriilettei rendelkezo allandoegyseg. Ha a belso-
azsiai nomad tarsadalom hatalmi,politikai szervezesi techni-
frd/a talalkozott a foldmiives tarsadalom teriiletisegevel, tar-
tos allamalakulat jott letre. Ez a hatalmi, szervezesi technika a
belso-azsiai nomad vilag leglenyegesebb hagyateka, a civiliza-
cioba atmentett oroksege. Ez a nomad szervezes all tdbbek
kozott a magyar allamisag mogott is.
Nezziik meg ezek utan vegiil, hogy a tiirkok hatalmi szer-
vezete, az el milyen kapcsolatban allt a leriiletiseg elvevel. A
fentebb mar talan sebtiben elolegezett velemenyt, hogy nem
ismerte ezt az elvet, vizsgaljuk meg alaposabban a feliratok
tiikreben. Az allam jelolesenek. megnevezesenek fejlodese-
ben az elso lepcso rendesen az volt, hogy a hatalom modjat
jeloltek meg, azt mondhatnank: ,,allamforma”-meghatarozas-
sal eltek. Rendszerint az allam csiicsan allo monarcha melto-
sagnevebol kcpzett szavak ezek. Ilyenek a kiralysag, herceg-
seg, fejedelemseg, csaszarsag stb. megjelolesek mind a ma-
gyarban, mind sok europai nyelvben. Jelenti ez a legfobb
uralkodo hatalma alatt, meghatarozott teriileten elo nepesse-
get. Jelenti tehat a hatalmi szervezetet, az allamot, es azt a
teriiletet, ahol az alattvalok osszessege el. Az imperium, biro-
dalom stb. megjelolesek is az allam hatalmi jelleget hangsii-
lyozzak, altalanosan, a monarcha nevenek megjelolese nel-
kiil. A fogaimak fejlodese ez csetben is hiven tiikrozi a tor-
teneti fejlodest: eloszor a hatalmi szervezet alakul ki, s azutan
207
a teriilettel valo vegleges azonosulas. A magyar orszdg szo
ugyanezt a fejlodest mutatja: eloszor az hr hatalmi szervezete
(1. orszdg, ducalus), majd a teriilet is, ahol hatalmat gyakorol-
ja (pl. Biharorszag, Magyarorszdg stb.).25 A szo mai magyar
hasznalataban mar ez a teriileti jelentes dominal. A tiirk el
szo, melynek etimologiajat nem ismerjiik, szinten a hatalmi
jelleget hangsiilyozza. Erdekes, hogy az uralkodo, a qayan
nevebol kepzett elnevezes, egy *qayanluq-fe\e alak ismeretlen
az otorokben. Hogy milyen e/rol van szo, ezt a vezeto torzs
vagy torzsszovetseg neve mutatja meg, igy van tiirk eli, qi'rqi'z
eli stb. Egy idegen, nem nomad allami szervezetet is ezzel a
terminussal hatarozunk meg, igy pl. tabyac eli ’a kinai biro-
dalom, a kinai allam’. Nezziik meg, hogy milyen kapcsolat-
ban allott a tiirk tarsadalom a teriilet, a fold fogalmaval, s
jatszik-e ez szerepet, s ha igen, milyent, tarsadalom- es allam-
szemleletiikben.
A tiirk feliratok nyelve a yer szot ismeri ’fold, hely’ jelen-
tesben.26 Semmi sem utal arra, hogy terminus technicuskent
alkalmaztak volna. Nehanyszor elofordul nepnevvel ossze-
kotve, s azt a teriiletet jeloli, ahol az illeto nep lakik. Pl. a
tiirkok, mikor a Kogman-hegysegen (feltehetoleg a Szajan
tiirk neve) atkeltek, a „kirgizek foldjeig” (qi'rqi'z yerina tdgi)
mentek.27 A yer-sub ’fold-viz’ jelentesii osszetetel mar inkabb
latszik szakszonak. Azt a teriiletet jelenti, ahol a nomad nep
vagy torzs lakott, a torzsi szallasteriiletek osszesseget. Elo-
fordul mint a tiirkok torzsi teriilete, ,,haza”-ja, ,,az osok altal
uralt teriilet’’ (acilmiz apamiz tutmi's yer-sub),28 de mas nep
25 L. GyORFFy Gy., Tanuimanyok a magyar allam eredetcrol. Bp. 1959,
36 44, 96 -107.
26 Clauson, EDT, 954.
27 BQ El5.
28 KTE19.
208
teriiletet is igy jeldlik: „a toquz-oyuz nep foldjet elhagyva a
kinaiak ellen ment” (toquz oyuz bodun yerin subin idi'p tab
yacyaru bar di).29 A yer-sub tehat a torzsi teriilet, melyet az
el megteremtesekor, a hoditasok kezdeten mindig atlepnek.
Ennek a torzsi teriiletnek megvan az ,,egi masa”, a „szent
fold-viz” (iduq yeri-subi),30 mely mindig a tiirk eggel, a tiirk
istennel egyiitt orkodik a tiirkok folott. Ugyancsak szent a
torzsi kultusz kozpontja, az Otiikan-hegyseg; a feliratok egy-
szer egyenesen a „szent Otiikan-hegyseg nepe”-nek nevezik a
tiirkoket (iduq Otiikiin yis bodun).31 Ez az Otiikan-hegyseg a
torzsi kultusz es a kagan szekhelye, a tiirk nep hatalmat,
birodalmat csak innen tudja mint kozpontbol megszervezni:
„ha a tiirk kagan az Otiikan-hegysegben uralkodik, a biro-
dalom ban nines sziikseg” (tiirk qayan Otiikan yis olursar eltd
bun yoq), „a hely, ahonnan a birodalmat kezben lehetett
tartani, az Otiikan-hegyseg volt” (el-tutsi'q yer Otiikan ytv
armis) 32
A yer tehat kisse lazabban, a yer-sub szorosabban egy nep
(bodun) altal lakott teriiletet jelol. Nepesseg es teriilet a tele-
pulesekben kapcsolodik ossze. A tiirkok a kovetkezo tele-
piilesfajtakat ismerik: yurt ’satortabor’ (szallashely);33 a szo
’nemezsator’ jelentesben is ismert, elsodleges jelentese a ’ta-
bor’; az egyes lakohely neve mindig az ab, ordu ’az uralkodo
szallashelye’,34 baliq ’varos’,35 ulus ’telepiiles, varos’.36 E ket
29 BQ E35.
30 KT E10.
31 KTE23,= BQ E19.
32 KT S3, ill. KT S4.
33 Clauson, EDT, 958.
34 Clauson, EDT, 203.
35 Clauson, EDT, 335—336.
36 Clauson, EDT, 152—153. Az ordu. baliq es ulus terminusokra I. megT.
Nagrodzka-M ajchrzyk, Geneza miast u dawnych ludow tureckich (VII -
XII w.). Wroclaw 1978, 19—23.
14 Tokci
209
utobbi terminus vizsgalata rendkiviil fontos lenne: mit is
jelentettek valdjaban, mi a tiirk varos? Erre a vizsgalodasra
most nines mod, csak ket megjegyzest teszek. Egyreszt mind-
ket szo torok eredetii, tehat jelentestartalmukat is ezen az
alapon kell megkeresni. Masreszt az ulus szo eredetileg vala-
milyen telepiilesfajtat jelolt, s a tiirk kor utani torok szo-
vegekben szintc kizarolag ,,varos”-t jelent. A tiirk feliratok-
ban mindossze egyszer fordul elo, s ekkor Buhara varosanak
(es esetleg a varos кбгпуёкёпек) пёрё! jeloli (Buqaraq ulus
bodun). Clausonnak, a legjobb otorok szotar osszeallitojanak
az a сё!етёпуе,37 hogy az ulus eredetileg „orszag (country)”
jelent6sben volt ismert, tehat foldrajzi ёг1е1етЬеп, szembeal-
litva az e/lel, s )е1еп1ё8е кё5бЬЬ szukiilt ,,varos”-ra. Erre
azonban a szovegekben semmifiele bizonytokot nem talalunk.
Arrol lehet csak szo, hogy Clauson kerek е!тё1е1ёЬе/ kellett
az u/usnak ez a jelentbse: szerinte ugyanis az el „a political
unit organized and ruled by an independent ruler” („politikai
egysёg, amelyet fiiggetlen uralkodo szervez es kormanyoz”), a
bodun „its people” („пёре”), a torn „the unwritten customary
law under which it was administered by the ruler” („iratlan
szokasjog, amellyel az uralkodo kormanyozza”), az. ulus „the
geographical area which is occupied” („az elfoglalt foldrajzi
korzet”).38 Az el, bodun es toril terminusokat mar megvizsgal-
tuk, s lathatjuk, hogy Clauson megallapitasaval пет ёйЬе-
tiink egyet: Clauson az allam modern, hatalom—nёpessёg—
teriilet egysёgёbбl indul ki, s azt vetiti vissza a tiirkokre.
Csakhogy vizsgalodasaink alapjan most mar vilagos lehet,
hogy a tiirkoknbl nёpessёg ёв teriilet nem kapcsolddik ossze,
hogy a ketto egyiitt alkossa az allamot. A bodun „пёр” 6s
37 Clauson, EDT, 152.
38 Clauson, EDT, 121.
210
a yer-sub „а nep szallashelye” partikularis jelolesek torzsi
mcretre. Az el mar univerzalis terminus a nepen, torzson tiil-
nott politikai hatalomra, de meg nem tartalmazza a modern
allam egy teriilet osszes nepessegere vonatkozo elvet. Lega-
labbis a tiirkoknel nem tartalmazza a VI—VIII. szazadban.
A tiirk el nem teriileti egysegekbol all, amelyek nepessege
(etnikumtol fiiggetleniil) az illeto teriileten valo tartozkodas
reven eo ipso az elbe tartozik. Az el bodunokat szervez egy-
segbe, amelyek mellesleg — termeszetesen - bizonyos terii-
leten laknak. A teriiletiseg, a territorialitas elve tehat teljesen
hianyzik a tiirkoknel. Mar az is elgondolkoztato teny, hogy
mig az el 6s bodun terminusok, a tiirk tarsadalom es politikai
szfera alapfogalmai lepten-nyomon, szinte soronkent elofor-
dulnak a nagy feliratokban - biztos ertelmezesi lehetose-
gekre advan igy lehetoseget —, addig az ulus egyszer, a yurt
haromszor, a yer-sub negyszer bukkan fel. Az esetlegesse-
gen tiilmenoen, azt hiszem, a tiirk gondolkodasban elfoglalt
helyiikre is mutat ez a teny. Igy valik erthetove, hogy ha egy
nomad birodalom teriileterol egy alattvalo, behodolt nep
elmegy, elmenekiil mas teriiletre, mas el vagy allam fennhato-
saga ala, a birodalomszervezo nep igenyt tart ra, nem veven
tudomasul, hogy mas hatalom teriileten van. Gondoljunk
peldaul Turxanthosz kirohanasaira a bizanci kovet, Valenti-
nosz ellen, akinek szemere hanyja, hogy elmenekiilt avar
szolgait a bizanciak befogadtak, s koveteli kiadatasukat.39 Az
el tehat nem jeloli az alaja tartozo bodunok, nepek altal
elfoglalt teriilet osszesseget, mint ahogyan az orszag, regnum
szavaknal ez bekovetkezett. Legalabbis a tiirkoknel meg nem,
viszont az ujguroknal, s a X. szazadtol a karahanidaknal en-
30 Menandrosz gorog szovcget I. Excerpta de legationibus. Ed. C. de
Boor. Berlin 1903, Pars I, 205. Magyar forditasat 1. Gyorefv Gy. (szerk.), A
magyarok elodcirol cs a honfoglalasrol. Bp. 1975, 81.
14’
211
nek a fejlodesiranynak a jeleit figyelhetjiik meg. Az ujgu-
roknal es a karahanidaknal, idoben tehat a IX—XII. sza-
zadban, a tiirk lerminologia sajatos fejlodese, atalakulasa
tortenik, mely fogalomfejlodes ugyancsak valodi tarsadalmi
es tarsadalomszemleleti valtozasokat tiikroz. Ezeknek a vizs-
galata kiilon tanulmanyok feladata, most csak roviden fel-
vazolnank ennek a fejlodesnek fobb iranyat. Elsosorban az el
szo jelentese valtozik: „orszag mint teriilet” es „a birodalom
nepessege” iranyban fejlodik. Azt jelenti ez, hogy bekovetke-
zik a „nepszemlelet territorializalasa”, megjelenik az allam
fcntos fogalmi ismervenek felismert teriiletiseg. Mindehhez
persze az ujguroknal a manicheizmusra es buddhizmusra, a
karahanidaknal pedig az iszlam megjelenesere, s mindketto-
nel a letelepiilt, foldmiives vilaggal valo aktiv szimbiozisra
volt sziikseg. Akarhogy nezem, a teriiletiseg elve csak az al-
lando letelepiiltseg, tehat foldmiivelo eletmod mellett lopodz-
hat be a nomad nepszervezesbe.
Vazlatszeru elemzesemmel csak a konkret elemzesek fon-
tossagara szerettem volna ramutatni. Belso-Azsia nomad
nepeinek tortenete meg nincsen megirva. A sokoldalu, nagy
nyelvi-filologiai elokepzettseget igenylo filologiai kutatasok
legjobb esetben a tortenelem felszineig, az esemenytortenetig
jutottak el, de meg ez sines teljesseggel feldolgozva. A filo-
logus, mire a tarsadalom tortenetehez er, rendszerint mar ki-
fullad, aki pedig a tarsadalomtortenet, az antropoldgia felol
kozelit, nemegyszer a konkret targyi (forrasos) ismereteket
nelkiilozi, s megallapitasai ilyenkor a legtagabb altalanossa-
gokban kenytelenek mozogni. Itt az ideje, hogy filologia es
tarsadalomtortenet reg elszakadt (vagy tan soha ossze nem
kotott) fonalat egyesitsiik. Nem lehet altalanossagban a no-
madrb\ beszelni, meg Belso-Azsia vonatkozasaban sem. A
tiirk tarsadalom nem ugyanaz volt, mint a karahanida vagy
mongol, barmilyen sok kozos vonasuk is tiinjek fel elso la-
212
tasra. A kozhiedelemmel ellentetben a nomadoknak is van
tortenelmiik, s ezt meg kell irni. Dolgozatomban sok minden-
rol nem szoltam, csak a tiirk tarsadalom es allam elmeleti
kerdeseire osszpontositottam figyelmemet. Nem beszeltem
arrol a gazdasagi szferarol, mely nyilvan alapvetoen befolya-
solta a tiirk tarsadalom- es birodalomformalodas tudati jelen-
segeit. Ez megint csak kiilon vizsgalddast igenyel.
Osszefoglalas helyett (hiszen egesz elmefuttatasom ossze-
foglalas jellegii volt) hadd idezzem Mahmiid Kasyan, a XI.
szazad hires torok lexikografusa altal feljegyzett torok mon-
dast, mely egesz mondandom mottojaul s egyben foglalataul
szolgalhat a mas es mas nep altal letrehozott, orokke iijja-
sziileto sztyeppei hatalomrol: el qali'r, tori'i qabnas — „a hata-
lom marad, a torveny valtozik”.40
40 B. Atalay, Divanii Lugat-it-Tiirk Tercumesi. III. Ankara 1940, 221.
Egy masik helyen Kasyan-nal 1. (Atalay, i. m. II. 25). Mindket helyre 1. meg
Clauson, EDT, 532, 615.
213

Vekony Gabor
A gyepii szerepe az etnikai
es politikai atalakulasokban
Elore kell bocsatanom, hogy a cim „gyepii” kifejezese a gyepii
(Grenzverhau, indago) es gyepiielve (Odmark, Grenzodland,
vastus, solitude) hatarvedelmi egyseg roviditesekent ertendo,
noha ujabb irodalmunkban elofordul — tevesen — a gye-
piinek puszta hatarvidekkent valo ertelmezese.1 Ezt a vedelmi
rendszert foleg a kozepkori Magyarorszagon ismerjiik alapo-
san, ami a ra vonatkozd adatok gyakorisagan kiviil vegered-
menyben Taganyi Karoly munkassaganak kovetkezmenye.1 2
Taganyi osszefoglalasa ota sok minden elhangzott a gyepii-
rol, kiegesziteskent, modositaskent is, s a felszaporodott iro-
dalomban az utoljara megjelentek is olyanokat kozolnek ve-
liink, hogy „die oden Grenzsaume gehoren zu der erprob-
ten Verteidigungstaktik der asiatischen Reiternomaden usw.”
(„a puszta hatarszelek az azsiai lovasnomadok kiprobalt ve-
1 Bona I.: Archeologicke rozhledy 20 (1968), 613: „Grenzodland" —
UI1g- -gyepi<”; Go, A nepvandorlas kora Fejer megyeben, in: Fcjer megye
tortencte. I. Szekesfehervar 1971, 245/29, jegyz.: „lakatlan gyepii”; Uo,
Archaeologiai Ertesito 1970, 260: „100 km-nyi lakatlan gyepij”; Gyorffy
Gy„ Istvan kiraly es iniive. Bp. 1977, 196: „lakatlan torzsvalaszto gyepiik”.
2 Taganyi K„ Gyepii es gyepiielve: Magyar Nyelv lX(1913),97skk„ 145
skk , 201 skk., 254 skk ; Uo, Alte Grcnzschutzvorrichtungen und Grenzod-
land gyepii und gyepuelve: Ural-Altaische Jahrbiicher (a tovabbiakban: UJb)
I (1921), 105 skk.
215
delmi taktikajahoz tartoznak stb.”)3 vagy hogy a magyarok-
nak „... war ... die Methode, sich gegen feindliche Nach-
barvolker durch moglichst ausgedehnte und verodete Grenz-
streifen zu schiitzen, bereits aus den siidrussischen Steppen
vertraut” („mar a del-oroszorszagi sztyeppekrol ismeros volt
az a modszer, hogy magukat lehetoseg szerint kiterjesztett es
elpusztasitott hatarsavval vedjek az ellenseges szomszedne-
pek ellen”)4 — amint ez mar Taganyi elkepzelese is volt.5 Ez
a velekedes tehat akkor is tartja magat, ha az utobbi idoben
elhangzott a figyelmeztetes: a „gyepii ... a nomadokra ke-
vesse jellemzo: a fiives pusztakon mestersegesen hataroljak el
a legeloteriileteket ... erdos hegyes (videken) ... a nemzetse-
gek es agak folyok es hegygerincek menten kiilonitettek el
szallasfoldjuket”.6
Torteneti es neprajzi adatok valoban arra utalnak, hogy a
telepiiletlen, ill. lakatlanna tett hatarsavval valo vedekezes a
megtelepiilt, foldmiives nepekre jellemzo. Forrasaink tobb-
nyire pusztasagkent jelolik az ilyen teriileteket, amivel ter-
meszetesen nem azt akarom mondani, hogy minden puszta-
sagnak jelzett videk lakatlan hatarsav vagy gyepuelve.7 Fol-
tetleniil az viszont a Herodotosz altal a Dunatol eszakra
3 O. Mittelstrass, Bcitrage zur Siedlungsgeschichte Siebenburgens im
Mittelalter. Miinchen 1961, 33.
4 H. Gockenjan, Hilfsvolker und Grenzwachter im mittclalterlichen
Ungarn. Wiesbaden 1972, 6.
5 Taganyi K., Magyar Nyelv IX (1913), 104; vo. Homan B.: Egyetemes
Philologiai Kozlony 47 (1923), 53; Do, Tortenetiras es forraskritika. Bp.
1938, 304; Simon V. P.: Szazadok 112 (1978), 319.
6 Gyorffy, Istvan kiraly... 196—7.
7 Vo. E. Norden, Die germanische Urgeschichte in Tacitus Germania.
Stuttgart 1974,225/2. jegyz.; Borzsak I.,DieKenntnissedesAltertums uber
das Karpatenbecken. Diss(ertationes) Pann(onicae) I. 6. Bp. 1936, 31/1.
jegyz.
216
emlitett f.Qtifwq (Her. V. 9), amelynek egy reszc — Havasal-
foldon az Ordesszosz (Argyas-Arges) folyo videken —, mint
Arrianosztdl tudjuk, meg i. e. 335 koriil is та щнща (Arrian.
1. 4, 5). A. Vulpe mutatta ki, hogy abban az idoben, amikor
Herodotosz pusztasagkent jelzi ezt a teriiletet, az valoban
lakatlan.8 Szerinte a Havasalfold „telepiiletlen sztyeppe” volt
ckkoriban,9 ez a lakatlan sav azonban nemcsak a Havasalfol-
det foglalja magaban, hanem Szerbia eszakibb reszeit, a Ban-
sagot es Bacskat, a Drava—Szava koz nagy reszet, s a Du-
nantiilt, annak legnyugatibb es eszakkeleti videkei kivetele-
vel.10 11 Szo sem lehet tehat arrol, hogy e nagy kiterjedesii la-
katlan sav eredett't foldrajzi tenyezokkel magyarazzuk. Ugyan-
akkor ez az ovezet egy megtelepiilt, foldmiives nep orszagat
keriti, amely nepet minden bizonnyal a forrasokban kesobb
foltuno dakok elodjeinek tarthatunk.” A hataraikon hiizo-
do lakatlan sav emleket nyugatabbra, a Dunant itlon is egy
pusztasagnev orizte meg mint Boituv F.QTjnia-1 (Strab. 7, 1, 5),
ill. „deserta Boiorum”-ot (Plin. n. h. HI. 146). Ez a teriilet
az i. e. IV. szazad utan sohasem volt lakatlan, s az i. sz. V.
s/.azadig gyer lakossagu sem.12 Borzsak Istvan a nevet meg a
8 A. Vulpe, Mem(oria) Ant(iquitatis) 2 (1970), 172 skk. Idoben ezt azi. e.
VI V. szazadra teszi, aminek a regeszcti anyag is, Arrianosz adata is
ellentmond.
'bo. 176.
10 Vo. Parducz M., Die Skytlienzeit in Ungarn: Acta Archaeologica 25
(1973), 5. terkep; R. Vasic, Kulturne grupe starijeg gvozdenog doba u
lugoslaviji. Beograd 1973. 120. reszben felrevezeto terkepek. A kcrdes
rcszletes taglalasat keziratban levo munkamban vegeztem el.
11 A regeszeti irodalomban e nep emlekei Vekerzug, ill. Vekerzug-Chotin
esoport neven szerepelnek. A korszakot szkita. trako-szkita, trak idoszaknak
is nevezik kiilonbozo szerzok, azonban a targyi anyag kesobbi kapcsolatai
vilagosan mutatjak a torteneti dakokkal valo kapcsolatot.
12 Vo. Mocsy A., in: Pauly—Wissowa, Realencyklopedie. Suppl. IX.
533; Graf A., Obersicht der antiken Geographic von Pannonien. Diss. Pann.
I. 5. Bp. 1936, 20—21; Borzsak, i. m. 31/1. jegyz.
217
gorog vilagkepnek az oikumenet hatarolo pusztasavjaval hoz-
ta kapcsolatba, Alfoldi Andras pedig a bojok dakoktol el-
szenvedett veresegevel magyarazta letrejottet,13 azonban mar
Pleidell14 es Graf15 folvetette, hogy talan egy vedelmi szisz-
tema emleket orizheti. Adataink szerint azonban a bojok nem
alkalmaztak teriiletiik vedelmere a pusztan hagyott hatarsa-
vot,16 ezert a „deserta Boiorum” kifejezes azzal magyaraz-
hato, hogy a bojok olyan teriiletre telepiiltek, amely puszta
volt. Valoban teny, hogy a dunantuli puszta hatarovezet az
i. e. IV. szazadtola keltak birtoka.17 Ana vonatkozoan, hogy
ezt az i. e. V. szazadi „gyepuelvet” az alfoldi es erdelyi
nepesseg hozta-e letre vagy tole minel messzebbre vagyo szorm
szedai, nincsenek adataink. Megis az elobbi lehetosegre lab
szik utalni, hogy a puszta hatarsavon kiviil eltero etnikumii
nepek eltek, akik kozott nehezen tehetiink fol valamifele
szovetseget, meg ha az csak a kozos hatarvedelem letrehoza-
sara szoritkozna is.
Orszagot kerito puszta hatarsavra nemcsak a karpo-dak
nepeknel vannak adataink. Sztrabon irja, hogy . .a das-
saretiosok az agrianosok es egyeb jelentektelen torzsek ...
foldjet a scordiscosok foldiiltak es pusztasagga tettek, iigy-
hogy tobb napi iitra jarhatatlan erdokkel lett tele a teriilet.”
(Strab. 7, 5,12). Hogy ez a — Balkan felsziget kozepso reszen
fekvo — videk valoban hatarsav volt, azt Caesarnak a ger-
manokrol irott szavai teszik bizonyossa: „Civitatibus maxima
laus est quam latissime circum se vastatis finibus solitudines
13 Alfoldi A., Budapest az okorban, in: Budapest tortencte. I. Bp. 1942,
144.
14 Szazadok 1934, 289.
15 I. m. 27.
’* Vo. Strab. VII. 5, 2., miszerint a dakoktol folyo valasztotta cl oket.
17 Vo. B. Benadik, Slovenska Archcologia 19 (1971), 47t>.
218
habere, hoc proprium virtutis existimant, expulsos agris fini-
timos cedere neque quemquam prope se audere consistere.”
(„А torzsek szamara az a legnagyobb dicsoseg, ha korulot-
tiik szeles savon ember nem lakta pusztasag van. A vitezseg
jelenek tartjak a foldjiikrol eluzott hatarszomszedok elvan-
dorlasat es azt, ha a kozeliikben senki nem mereszel megtele-
pedni.” Caes. Bell. gall. VI. 23, 1- 2.) Ugyanezt olvassuk nala
a suebekrol is, akiket egy oldalrol 600 merfoldnyi lakatlan
teriilet hatarolt (Caes. Bell. gall. IV. 3, 1—2),18 19 hataruk masik
rcszen pedig az ubiusok torzset pusztitottak el (Caes. Bell,
gall. IV. 3, 3). Az idegenek varatlan betoreseitol ovo (vo.
Caes. Bell. gall. VI. 23, 3), sajat dicsoseget emelo puszta ha-
tarsav megtalalhato tehat a foldmuves es megtelepedett kel-
taknal es germanoknal is, ez utobbiaknal Caesar tanusaga
szerint altalanosnak tiinik. Az irott forrasokban szereplo pusz-
tasagok vedelmi szerepet Liviusnak a Seardus mens videkerol
irott szavai teszik egyertelmuve, ennek (a mai Sar Planina-
nak) kornyeken voltak az „Illyrici solitudines, quas de in-
dustria populando Macedones fecerant, ne transitus faciles
Dardanis in Illyricum aut Macedoniam essent...” („illir pusz-
tasagok, amelyeket a maceddnok szantszandekkal nepteleni-
tettek el, hogy a dardanok ne vonulhassanak konnyen Illy7
ricum vagy Macedonia ellen..Liv. XLIII. 20, 1 = Polyb.
XXVIII 8).10
Nines meg ezzel szemben a puszta hatarsav a nomadok
antik prototipusanal, a szkitaknal. Herodotosz Szkiithikdja-
ban egy helyiitt olvashatunk olyan pusztasagrol. amely lakat-
18 Vo. mar Graf, i. m. 27/5. jegvz.; legujabban Gockenjan, Hilfsvolker
...6.
19 M6csy A., Die Vorgeschichte Obcrmosiens im hellenistisch—romi-
schen Zeitalter: Acta Antfiqua) 14 (1966), 95 szerint ezt a maceddnok 211-
ben hoztak volna letre, s a Tetovdi-mcdencevel lenne azonosithatd.
219
Ian hatarvidekkent ertekelheto. Ez a budinok es thiissagetak
kozotti, hetnapi jarofoldre kiterjedo puszta (Her. IV. 22,
123), ahol Herodotosz eroditmenyrendszerrol is tud (IV. 124),
amelynek epiteset — nyilvan tevesen — Dareiosz szkita had-
jaratahoz kapcsolja. A budinokat nomadoknak, de erdola-
koknak irjak le (Her. IV. 21, 109), s kozismert, hogy ezek
teriileten foldmuves gelonok is eltek (Her. IV. 108). A thiis-
sagetak erdei vadasznep voltak (Her. IV. 22); vagyis ez a
„gyepiielve” ket olyan videket kiilonit el, amelynek lakosai
nem „sztyeppei nomadok”. A budinok es a gelonok orszagat
masutt is pusztasag hatarolhatta, mert a boriisthenitaknak
nevezett foldmuves szkitak es az androphagok kozott leirt
pusztasagnak (Her. IV. 18, 53) toliik nyugatra-delnyugatra
kellett esnie.20
Nem nomad eredetu a „getak pusztasaga” (b/ tcjv Eermv
amelyet Sztrabon siknak es viztelennek tart (Strab.
VII. 3,14) — ennek azonban a Duna, a Dnyeszter es a Fekete-
tenger kozott fekvo teriilet (a Budzsak) aligha nevezheto.
A fogalmat ugyan irodalmi eredetiinek is hiszik,21 masok a
pusztasag megnevezest a sztyeppere vonatkoztatjak,22 amivel
szemben teny, hogy az i. e. II—I.Tszazadban ez a videk — a
havasalfoldi getak es a Poiane^ti—Lukasovka kultiira ger-
man пере kozott — valoban lakatlan.23
Csak regeszeti forrasanyagunk van arra a hosszan elnyuld,
lakatlan savra, amely az i. sz. II—III. (I—IV.) szazadban a
20 Vo. Б. H. Граков, Скифы. Москва 1971, 14.
21 Borzsak, i. m. 31/1. jegyz.
22 Э. А. Рикман, Этническая история населения Поднестровя и
прилегающего Подунавья в первых веках нашей эры. Москва 1975, 304.
23 М. А. Романовская, Об этнической принадлежности населения,
оставившего памятники типа Лукашевка. Древние фракийцы в Север-
ном Причерноморе: Материалы и) исследования по) А(рхеологии) (а
tovabbiakban: MIA) 150 (1969), 81. skk, 1. кёр.
220
sztyeppe es az erdos sztyeppe „szarmata” anyagi kultiirajil
nepet killoniti el Del-Oroszorszagban. Ez az ovezet a Pruttol
huzodik a Dnyeperig. Eszaki hatara a Prutnal la$i koriil van
(Koncesty), a Dnyeszternel Orgejev komyeken (Cismja), ahon-
nan nagyjabol a Kirovogradi teriilet eszaki hataran folytato-
dik a Dnyeper fele, amelyet Cerkassy videken er el (Lebe-
dovka, Staraja Osota). Deli hatara Birlad videken kezdodik
(Sarata Nona), majd Tiraspol’ koriil (Tokmazeja) erinti a
Dnyesztert, Bobrinec tajan metszi az Ingul folyot (Korotjak),
ahonnan Dnyepropetrovszk kornyeke fele hiizodik.24 A terii-
let lakatlansaganak idejet a kornyezo regeszeti leletanyag
alapjan az i. sz. Il —III. szazadra, elsosorban azonban az i. sz.
II. szazadra tehetjiik.25 Novenyzete nem egyseges: a Dnyesz-
ter menten a ligetes sztyeppere terjed ki, magaban foglalja a
Bug videkenek erdeit, s a Dnyepertol nyugatra eso sztyeppe
eszakabbi reszeit. Delrol a nomad szarmatak szallasai hata-
roljak, eszakon falusi temetokbe temetkezo, megtelepedett ne-
pesseg lakhelyei. Ez utobbiak hatarai meg leginkabb a bas-
tarnakeval egyeztethetok,26 sajnos azonban az i. sz. II—III.
szazadi forrasok (Ptolemaiosz, Tabula Peutingeriana) tulsa-
gosan sziikszaviiak, hogysem e kerdesben velemenyt nyilva-
24 Vo. К. Ф. Смирнов, Вопросы изучения сарматских племен и их
культуры в советской археологии: Вопросы скифо-сарматской архео-
логии. Москва 1952, 195. skk, 1. кёр; М. П. Абрамова: Советская
Археология 1961/1. 100. 1. кёр; Э. А. Рикман: Советская Этнография
1966/1, 68 skk, 1. кёр; Этническая история 1. кёр; М. Б. Щукин:
Археологический Сборник Государственно! о Эрмитажа 12(1970), 65,2.
кёр, 14 (1972), 43 skk., 2. кёр; В. В. Седов: Советская Археология 1972/4,
120, 3. кёр.
25 V6. Э. А. Рикман: Этическая история ... 39; М. Б. Щукин:
Археологический Сборник 14 (1972), 44 skk., 1. кёр.
26 Vo. Strab. VII. 3, 17; Д. А. Мачинский: Археологический Сборник
16 (1974), 122. skk., 130. Тёгкёрек.
221
nitsunk.27 Nines ekkori irasos adatunk erre a lakatlan savra
sem — hacsak a Tabula Peutingeriana VIII. Dnyeszterrol
keletre helyezett pusztasaga nem ilyen (sors desertus)28 —,
megis ketsegtelen, hogy ezt a teriiletet valamifele „gyepiielve-
nek” kell tartanunk.
Figyelmet erdemel, hogy ebben az esetben nomadok hata-
ran tunik fol a puszta vedelmi ovezet, noha nines olyan
adatunk, amely arra utalna, hogy nomadok is hoztak volna
letre. Valamelyest hasonlo a helyzet a Karpat-medencei ava-
rok hatarvedelmenel is. Nyugaton, a bajorok fele az avar
fennhatosag hatara az Ennsig terjedt, de a hatarorok posztjai
csak a Kamp folyonal es a Becsi-erdonel helyezkedtek el.29 A
gyepuelven innen tobbszoros (kilencszeres), melysegben ta-
golt gyepu vedte a birodalmat.30 E gyepii-gyepuelve vedelmi
rendszer keletkezese 700 koriilre teheto.31 Letrejottet nehezen
vezethetjiik vissza sztyeppei hagyomanyokra. A kazaroknal
ugyan foltetelezik egy kiterjedt vedelmi rendszer meglctet Ibn
Rusta (BGA 143,1. Ed. de Goeje) es Biborbansziiletett Kons-
tantin {De adm. imp. Ed. Moravcsik, c. 42, p. 182) adatai
27 Megis figyelemre melto, hogy Tac. Germ. 46 szerint a peucini (bastar-
nae) keverednek a szarmatakkal, ami a regeszcti keppel osszhangba hozhato.
28 Tab. Pent. Cod. Vind. 324. Comm. E. Weber. Graz 1976, 26.
20 Ann. regni franc, ad a. 791; Einhardi ann. ad a. 791. SRG, ed. Kurze,
vo. Deer J., Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches, in: Karl
der Grosse. I. Diisseldorf 1965, 742 skk., 752 skk.; A. Kollavtz H.
Miyakawa, Geschichte und Kultur eines volkerwanderungszeitlichen No-
madenvolkes. II. Klegenfurt 1970, 176.
30 Vo. Monumenta Germaniae Historica (a tovabbiakban: MGH) II.
748; I ehi'r G.: Archaeologia Hungarica 7 (1931), 32—34 tevesen; a Sankt
Gallen-i kronikas elbeszelesenek ertelmezesehez vo. Gyorffy, Istvan kiraly
... 208—9.
31 Bona I.: Archaelogiai Ertesito 1970, 260, az esemenyek teves keltczese-
vel; Deer, Karl der Grosse .. . 742 skk.
222
alapjan,32 s eszakon, a Donyec vidcken varak soraval vedtek
magukat.33 A hatarvedo var(ak) epitese es orszaguk „koriil-
arkolasa” mellett a kazarokat valoban puszta, uttalan teriilet
valasztotta el a besenyoktol (Ibn Rusta, BGA 149, 5. Ed. de
Goeje; GardizT, MEH Bp. 1958. 54—5), akik ellen — talan
eppen e teriilet lakatlansaganak biztositasara minden ev-
ben hadjaratot vezettek. Ezek az adatok azonban keseiek
ahhoz, hogy a keso avar gyepii-gyepiielve vedelmi rendszer
eredetet a kazaroknal keressiik, hacsak Ibn Rustanak a kazar
hatarvcdelem kiepitesere vonatkozo adata nem helyezheto ko-
rabbi idore. S ehhez hozza kell tenniink: valosziniinek tarthato,
hogy a keso avar tudun intezmeny kazar eredetu.34
Mindenesetre ki kell emelniink, hogy a puszta hatarsavot
a megtelepiilt, varoslako kazarok eppen a nomad besenyok
ellen alkalmazzak. Az utobbiak viszont biztosan nem, mert a
(dunai) bolgaroktol csak felnapi iitra vannak, az oroszoktol
meg egy napra (Const. Porph. De acini. imp. Ed. Moravcsik, c.
37, p. 168). Vagyis a puszta hatarovezettel valo vedekezes nem
nomad modszer, de elleniik igen jol bevalhatott. Itt idezendo,
amit Caesar ir a nerviusokrol, hogy kivagott fakbol kcszitet-
tek gyepiiakadalyokat a teriiletiiket predalo lovasok ellen
32 J. Marquart. Osteuropaische und ostasiatische Streifziige. Leipzig
1903, 28.
33 И. И. Ляпушкин, Памятники Салтово-Маяцкой кулыуры в бас-
сейне р. Дона: MIA 62 (1958), 91 skk.
34 Czegledy К., Megjegyzesek a honfoglalas elotti magyar kiralysag
intezmenyehez, in: Imre S.—Szathmari I. (szerk.), A magyar nyelv tortenete
es rendszere. Nyelvtudomanyi Ertekezesek 58. Bp. 1967, 86—7 a kovetkezo-
ket irja: „... a kazarok a nekik hodolt nepeket (a volgai bolgarokat,
kaukazusi hunokat), ugyaniigy, mint a nyugati tiirkok, az osszes uralmuk
alatt allo nepet (kozottiik, (igy latszik, az avarokal is), egy-egy iltbar es egy-
egy tudun vezetese ala helyeztek.” Mivel a tudun a kesei avaroknal tiinik fol,
akik kozott legalabbis jelentosek a kazar kornyezetbol kiszakadt bolgarok,
megjeleneset kazar hatasra kell visszavezetniink
223
(Bell. gall. II. 14, 4).35 Meg kell azonban jegyezniink, hogy ez
a hatarvedelmi mod, amely Europaban — ugy latszik — al-
talanosan hasznalatos,36 nem tarthato az avar es magyar
gyepu-gyepiielve rendszer valamifele megfelelojenek, hiszen
kozvetleniil hatarol orszagokat, mint pl. Cseh- es Szaszorsza-
got.37 A Hag-, preseka-, oseka- es indagines-kent emlegetett
hatarvedmuvek altalaban nem kapcsolodnak puszta hatar-
savval, mint ahogy a puszta hatarsav meglete sem foltetelezi
gyepuvedmuvek megletet. Eppen ezert a kcsei avar gyepu-
gyepiielve rendszer nemigen lehet helyi eredetii. Mas a hely-
35	Idezi Gockenjan, Hilfsvolker ... 7 is.
36	Vo. W. Czajka, Schlesiens Grenzwalder: Zeitschrift des Vereins fur
Geschichte Schlesiens 68 (1934), I skk.; K. Schunemann: Ujb 17 (1937), 39
skk.; K. Horedt, Etapele de patrundele a feudalismului maghiariTransilva-
nia. Contribu|ii la istoria Transilvamei sec. IV- XII]. Bucure$ti 1958, 110—
1; Gockenjan. 1 lilfsvolker ... 7—10; Л. В. Алексеев. О распространении
топонимов «межа» и «рубеж» в Восточной Европе: Славяне и Русь.
Москва 1955, 245 skk.
37	Ann. Hild. Ed. G. Waitz; MGH SS Hann. 1878, 66; Schunemann, i.
m. 39 skk.; Gockenjan. Hilfsvolker ... 8—9; Horedt, Contribu(ii ... 110.
Hatarvedo „gyepiik” vannak a dunai bolgaroknal is: L’abrege des merveil-
les. Trad, par Carra de Vaux. Paris 1898; Marquart, Streifzilge ... 205;
C. A. MacCartney, The Magyars in the Ninth Century. Cambridge 1968,2
217, vo. Feher, i. m. 23. A volgai bolgarokrol Marvaa, ed. V. F. Minorsky.
London 1942, 34 irja, hogy az erdosegeket eroditik azellenseg ellen, ezeknek
a sancoknak a maradvanyai fonn is maradtak: P. Г. Фахрутдинов,
Советская Археология 1975/4, 76. A vedekezes hasonld modszerei masutt
is megvannak torok es mongol nepekneLA hakaszokrol XVII. szazadi leiras
beszeli, hogy veszely idejen „eros helyekre”, „fekete erdobe”, hegyek koze
menekillnek, elsancoljak magukat, s az erdokben fatorlaszokat epitenek (Ш.
В. Бахрушин, Научное труды. T. III. ч. II. Москва 1955, 180, vo. М. И.
Боргояков, Ют в древне-туркских памятниках рунической писмен-
ности: Археология Северной и Центральной Азии. Новосибирск 1975,
210—11). Odogcj kagan is „keritest es falat" emeltetett javai vedelmere. [A
mongolok titkos tortenete. Ligeti L. Bp. 1962 (281.) 139. Az adatra Kara
Gyorgy figyelmeztetett.]
224
zet az Arpad-kori magyar hatarvedelemmel, ez ugyanis —
legalabbis nyugaton, ahol adataink bovebbek — szinte tel-
jesen a kesei avar rendszert koveti.38 A hatar — ahogyan az
avaroknal — az Enns folyo, a vedovonalak pedig itt is, ott is
melysegben tagozodva, koncentrikus korokkent fogjak korbe
a teleptilesi teriiletet.39 Az Arpad-haziak legkiilso hatarorei
eredetileg a Traisen folyo menten allottak,40 ahogy a kesei
avaroke is a Becsi-erdonel es a Kamp folyonal: ugyanazon a
vonalon. Ezeket az adatokat meg a IX. szazadi esemenyek,
tehat a folyamatossag hianyanak ismereteben sem lehet lebe-
csiilni. Annal kevesbe, mert nem lehetetlen, hogy a Karpat-
medenccben a IX. szazadban is van valami gyepuelve-felescg.
A reginoi „Pannoniorum et Avarum solitudines” („a panno-
niaiak es az avarok pusztai”) ugyanis communis opinio sze-
rint kiiiritett gyepilelve lett volna.41 s ilyenkent magyarazhato
Nagy Alfred angol kiraly foldleirasanak Karintia es Bulgaria
koze helyzett ,,westen”-je is.42 Ehhez persze hozza kell ten-
пйпк: a IX. szazadi „pusztak” masutt vannak es mas jel-
leguek, mint a keso avar vagy az Arpad-koriak.43
38 Laszlo Gy., A honfoglalo magyar nep elete. Bp. 1944, 231; Gocken-
jan, Hilfsvolker ... 7 megengedi, hogy a magyarok hasznalhattak fonnma-
radt avar vedmilveket.
39 Vo. Gockenjan, Hilfsvolker 10; Gyorjfy, Istvan kiraly
208—9 es MGH II. 748.
40 Vo. Gyorffy, Istvan kiraly ... 84.
41 Vo. GyOrffy Gy., Honfoglalas, mcgtelepedcs es kalandozasok, in:
Magyar Ostorteneti Tanulmanyok. Bp 1977, 127.
42 P. Ratkos, Pramene к dejinam Vel’kej Moravy. Bratislava 1968, 422;
de vo. V. Gjuselfv, Bulgarien und die Balkanhalbinsel in den geographi-
schen Vorstellungen des angelsachsischen Konigs Alfred der Grosse: Byzan-
tinobulgarica IV (1973), 97—8, aki szerint Nagy Alfred ,,westen”-je azonos
Pannoniaval, ill. az Ann luv. max. „deserta Boiorum”-aval.
43 Vo. Gjuselfv, i. m. 97. Nagy Alfred ,,westen”-je eszakra (eszaknyu-
gatra) van Istriatol, a „Pannoniorum solitudines” a Raba videken, s a
15 Tokei
225
Nem egeszen vilagos, hogy van-e valami kapcsolat a Kar-
pat-medencei es az orosz vedelmi rendszerek kozott, s ha igen,
mifele? A kijevi fejedelemseg mar a X. szazad nyolcvanas
eveiben varhelyekkel. sancokkal erositi meg hatarait az Oster,
Trubez, Sula es Stugna folyok menten,44 majd a XI. szazad
elejen a Ros folyonal.45 46 A rjazanyi fejedelemseget pedig a
Pjana folyo menten vedte eroditmenyek sora.40 E vedelmi
rendszert Querfurti Bruno irja le, akit a kievi fejedelem „...
duos dies cum exercitu duxit ... usque ad regni sui terminum
ultimum, quern propter vagum hostem firmissima et longissi-
ma sepe undique circumclausit	ket napig sereggel
vezetett ... orszaganak legszelso hataraig, amit a kobor
ellenseg miatt igen eros es hosszu gyepuvel zart koriil min-
den oldalon.. ,”).47 A leirasbol ugyan vilagos, hogy az orosz
allam legszelso hatarat a vedmuvek alkotjak, ugy tiinik azon-
ban, hogy а XI. szazad vegere kialakul itt valami „gyepiicl-
ve”-feleseg, noha meg az Igor-ёпек szerint is az „ismeretlen
„descrta Boioruin” is errefele: vo. V£kony G., A Karpat-mcdence a IX.
szazadban. Kezirat 1973. A solitude fogalmahoz: a solitudo, vasta, vastus
’nicht abgemarkte Land’ a frankoknal. 1. GaMillscheg, i. m. 158, vagyis
valamifele „limes mcertus”. ’pascua’: Szadeczky-Kardoss S., in: Laszlo
Gy.: A honfoglalokrol. Budapest 1973, 29. Idekapcsolhato lenne esetleg
Anonymus „pascua Romanorum”-ja?
44 N. N. Voronin, Die Festungsbauten, in: Geschichte der Kultur der
Allen Rus'. Berlin 1959, 414 415; В. И. Довжгнок, Сторожевые города
на юге Киевской Руси: Славяиеи Русь. Москва 1968,37; Ш. А. Плетнева,
Печении, горки и половцы в южнорусских степях. MIA62. 1958,216: П.
П. Толочко, Киевская земля. Древнерусские княжества X—XIII. вв.
Москва 1975, 13 skk.
45 Довженок, i. m. 37.
46 Воронин, i. m. 421—2.
47 Epist. Brunonis Querfurtiensis ad Henricum 11 imperatorem. MGH 1.
224—5; Gombos, F. A., Catalogus Fontium Historicae. I. Budapest 1937,
429.
226
fold” kezdodik a Sula folyon tiil.48 * Maskent ugyanis nehezen
lehetne magyaraznunk azt, hogy a kunok szallasai es orhe-
lyei tobb napi jarofoldre, 100—120 km-re helyezkedtek el az
orosz fold vedovonalatol, amint azt adatok sora bizonyitja.40
Oroszok altal ellenorzott puszta hatarsav teriil el a kesei,
XVI —XVII. szazadi zasecsnaja cserta elott is.50 Mindeneset-
re a vedelmi vonal kiegesziilese puszta hatarsavval az utobbi
esetekben masodlagosnak latszik, noha orosz teriileteken is
megtalaljuk a ,,sem leges” erdoket (nieza),5' ezek eseteben
azonban balti hatasra is gondolhatunk.52
Mindenesetre, barmi is legyen a kazar, a kesei avar, az
Arpad-kori magyar es az orosz „gyepu-gyepuelve” sziszte-
ma egymashoz val6 viszonya, roluk alkotott ismereteink nem
valtoztatnak azon a tenyen, hogy ez a hatarvedelmi mod-
szer foldmuvelo, megtelepedett nepek sajatja. Erre mutatnak
Europan kiviili adataink is,53 amelyekbol kettot emelnenk ki.
48 Слово о полку Игоревс. Москва Ленинград 1950, 37, vo. Довже-
нок, i. т. 37.
40 Ezekct 1.: Ш. А. Плетнева, Половецкая земля. Древнерусские
княжества X—XIII вв. Москва 1975, 271, 288, 289, 290. es 5. кёр;
печенеги, торки и половцы ... 12. кёр.
50 А. В. Никитин, Оборонительные сооружения засечной черты
XVI- XVII вв. MIA 44. Москва 1955,211. A vedelmi rendszerre meg: В. В.
Каргалов, На стенной 1ранице. Оборона «Крымской Украины» Русс-
кого государства в первой половине XVI столетия. Москва 1974, 157.
skk.
51 Алексеев, i. m. 250; Полоцкая земля. Древнерусские княжества
X XIII. вв. Москва 1975, 220.
52 Vo. Gockenjan, Hilfsvolker ... 7 8. adatait a baltiak vedmuveirol, s
a szo дsszefйggёseit balti megfeleloivel: A. Mayer, Die Sprache der alten
lllyrer. Wien 1959, 77.
53 A puszta hatarsav elterjed6s6re a Foldon: F. Ratzel, Anthropogeogra-
phie. Stuttgart 1891—99, I. 260—76.
15*
227
Az eszak-amerikai, primitiv foldmiivelest folytato, megtele-
pedett indian torzsek leriiletet szeles, semleges sav szegelyez-
te, amelyre a torzsek nem tartottak igcnyt.54 A Feher-Niius
menti, foldmiives, megtelepiilt nilota sillukok kiralysaganak
eszaki hatartartomanya, Muomo es a szomszedos el-Kawa
kozotti teriileten csak idoszakos telepek vannak, csak va-
daszat es halaszat miatt keresik fol, ugyanakkor ez a vi-
dek szolgal rabldhadjaratok es haboriik felvonulasi teriile-
tekent.55
A fentiek talan elegendok annak bemutatasara, hogy a ki-
iiritett hatarsavval valo vcdekezes a megtelepedett, foidmuves
nepekre jellemzo, s mint gyepii-gyepiielve rendszert gyakran
alkalmazzak nomadok ellen. Az ilyen tipusu hatarvedelem
igen nagy szerepet jatszik egy-egy teriilet etnikai kepenek val-
tozasaban, meglete eloidezoje lehet — megfelelo koriilme-
nyek eseten — nagyobb mervii etnikai atcsoportosulasok-
nak. Erre a szercpere mar Taganyi Karoly utalt, amikor azt
irta, hogy a gyepiielvere „sziikseg es kapzsisag” hajtotta az
embereket.56 Emellett a kozponti hatalom kezdettol fogva
telepitett idegen nepcsoportokat a hatarra,57 majd a gyepii-
gyepiielve rendszer fokozatos foladasakor az egykori gyepii-
elvere, mint a szepesi es erdelyi szaszok eseteben.58 Megtalal-
54 L. H. Morgan, Az osi tarsadalom. Bp. 1961, 97— 8.
55 H. StraUbe, Die Stellung und die Funktion des Schilluk-Konigs als
zentrale Autoritat: Paideuma XIX/XX. Festschrift zum 100. Geburstag von
Leo Frobenius. 215, irodalommal.
56 Taganyi K., MagyarNyelv 1X(1913), 145; PolanyI.: Nyugatmagyar-
orszag neprajzi tortenete. 1936, 30. Klny. is.
57 K. SchCnemann, Die Deutschen in Ungarn bis zum 12. Jahrhundert:
Ungarische Bibliothek 1. 8. Berlin—Leipzig 1923, 93. skk; Mittelstrass, i
tn. 37 skk.
58 Taganyi, i. m. 146; Mittelstrass, i. m. 39—40.
228
juk a gyepiielve ilyen szerepet a sillukoknal is, ahol a puszta
hatarvidek politikai refugium volt,59 vagy az oroszoknal,
ahol parasztok is, eluzott hercegek is menekiilnek az Orosz-
orszag es a kun teriiletek kozotti semleges zonaba60 — ahol
egyebkent kun menekiiltek is eltek.61
A kozponti hatalom, az elnyomo allamszervezet elol valo
menekules, ill. a kozponti hatalom telepitesei azonban nem a
legjelentosebbck azok kozott az etnikai valtozasok kozott,
amelyeket a gyepiielve meglete eloidez, noha pL a szepesi es
erdelyi szaszok betelepitese maig tarto hatasii volt. Jelento-
sebb es tartosabb is, amikor egy nep valamelyik masik puszta
hatarteriileteire telepiil, amire eleg sok peldank van. Ilyen-
kent ertekelendo, hogy miutan Caesar leirja a germanokrol:
„vitezseguk bizonyitekanak tekintik ... [hogy] senki sem mer
kozeliikben megtelepdeni” (Bell. gall. VI. 23, 2), rovidesen
igy folytatja: „... volt ido, amikor a gallok a germanokon
vitezsegben feliilkerekedtek ... (es) megtelepiiltek a Rajnan
till.” (Bell. gall. VI. 24, 1: „trans Rhenum colonias mitte-
rent.”) A szovcgkapcsolatbol vilagos, hogy a gallok a ger-
manok pusztan hagyott hatarvidekeit foglaltak el, ez az oka
egyebkent annak, hogy a kelta vandorlas nepeinek oly gyak-
ran vannak „pusztasagaik”, igy a bojok mellett a helvetek-
nek is.62 A puszta hatarvidekre telepiilo keltak lenyegesen
atalakitottak egy-egy teriilet etnikai kepet, amire peldat a
Karpat-medencebol is idezhetiink. A romaiak altal elfoglalt
5« Straube, Paideuma XIX, XX, 215.
60	Ш. А. Плетнева, О юго-восточной окраине русских земель в
домошолское время. Краткие сообщения. ИААН 99 (1964), 32.
61	Ш. А. Плетнева, Половецкая земля. Древнерусск. княж. 279 skk.
62	Ptol. 2.11,6; vo. A. Klotz kiadoi jegyzetct ad Caesar Bell. gall. IV 3,2:
С. Ivli Caesaris commentarii vol. I. Commentarii belli gallici. Ed. A. Klotz.
Lipsiae 1952,4 79; „an agitur de regione ’eQijiiia 'rl.ovtiTi'ov'!”
229
Dunantiil oslakossaga kizardlag keltakbol allt,63 de meg de-
lebbre is olyan, i. e. VI. szazadi folyonevek tiintek el, mint az
Alpis es a Karpis (Her. IV 49), s jelentek meg helyettiik a
Dravus es Savus folyonevek, amelyek aztan maig, tehat lenye-
geben ket evezreden keresztiil fonnmaradtak. Ezek az adatok
a teriilet nepessegenek teljes kicserelodesere utalnak, ami ep-
pen a puszta hatarovezet megletenek kovetkezmenye. A ,,gye-
piielvet” letrehozo Karpat-medencei hatalom meggyengulc-
sekor (az i. e. IV. szazadban) a hatarsav betelepiilheto lesz, s be
is nepesfil, nemcsak nyugaton, a keltak altal, hanem keleten
is, ahol az addig csak a Dunatol delre elo getak jelennek meg a
Havasalfoldon.64 Hasonlo esemenyek elofordulasara idez-
hetnenk meg peldakat, ami azonban mindebbol fontos sza-
munkra: a betelepiilo nep etnikai szubsztratum hianyaban
mint valtozatlan etnikum maradhat fonn. A hatarsavon ki-
viili kelta hoditasok eseteben eppen ennek bizonysagat talal-
juk: a meghdditott alfoldi es erdclyi reszek, ahol az oslakossag
tovabb el — amennyire ez adatainkbdl megitelhetd —, soha-
sem lesznek etnikailag keltava.
Hasonlo megfigyeleseket tehetiink egy masik, keltak altal
letrehozott puszta hatarsav kapcsan is. Ez, a Balkan felsziget
kozepen, a Morava felso folyasa videken, a kesobbi Moesia
superior deli reszein fekvo teriilet meg az i. e. I. szazadban,
a romai hoditas idejen is puszta vagy legalabbis gyeren la-
kott. A romai telepesek itt olyan teriiletet szallnak meg, ahol
hianyzik a mas nyelvet beszeld oslakossag. Aligha veletlen,
hogy eppen ezen a videken, Nis (Naissus), Szofia (Serdica,
Sredec), Szkopje (Scupi) es Lipljan (Ulpiana) kozott mutat-
63 Vo. Mocsy A., Pannonia a korai csaszarsag idejen. Bp. 1974, 63 skk.
64 Az adatokra vo. V. Parvan, Getica. Bucuresti 1924. 40 skk; R.
Frohlich, A getak: Philologiai Kozlony X, 11. skk. hibasan.
230
hatok ki a balkani romanizmus fennmaradasanak nyomai.65
A Balkan felsziget egycb teriiletein a romai kori romanizmus
fokozatosan folszamolodik, sot a csaszarkor vegere eppen a
hoditas elotti bennsziilott nyelvek megtijhodasaval szamol-
hatunk,66 ezekkel keriilnek kapcsolatba a felsziget nagyobb
rcszct megszallo szlavok is. A latin nyelv tovabbeleset, ezzel
egyiitt egy neolatin nyelv kialakulasat tehat a birodalom nyu-
gati reszeinek viszonyaitol teljesen eltero koriilmenyek biz-
tositjak. Ott hosszan tarto, eroteljes romanizacio hatott az
etnikus szubsztratumra, itt, ahol a romanizmus korantsem
volt olyan hatasos, hianyzott a szubsztratum; s tobbek ko-
zott ez is magyarazza a nyugaton es keleten kialakult neolatin
nyelvek eltero sajatossagait.
Szerephez jutott a gyepiielve, a puszta hatarsav nepcsopor-
tok elmozdulasi iranyanak meghatarozojakent is. Ilyen vonat-
kozasii peldat Kelet-Europabol ismertethetiink. Az orosz al-
lam vedelmi vonala es a kun szallasok kozott egy hosszaban
hatalmas kiterjedesii puszta, ill. gycr lakossagu hatarsav hu-
zodott, mint fentebb lattuk. E teriileten az orosz forrasok a
„gyikije polovci”-t es a brodnikokat ismerik.67 Ezek az etni-
kailag vegyes csoportok a hatarovezet minden rcszen foltiin-
nek, annak legkeletibb es legnyugatibb videkein is adataink
65 Vo. M. Friedwanger, Uber die Sprache und Heimat der Rumancn in
ihrer Fruhzeit. Zeitschrift fur romanische Philologie 54 (1934), 714; O.
DensusianU, Histoire de la langue roumaine. I Paris 1901, 289, 293 skk;
Mocsy A., Pannonia and Upper Moesia. London 1974, 354—356; A. Du
Nay, The Early History of the Rumanian Language. 1977, 243—44. 262; A.
Rosetti, Melanges linguistiques. Bucure^ti 1977, 104, a teriilet kiterjeszte-
sevel.
66 Mocsy. Pannonia and Upper Moesia. 358.
67 Vo. Плетнева, Печенеги, горки и половцы . .186,224; Половецкая
земля 279—82; О юго-восточной окраине ... 31—2.
231
vannak roluk,68 joval a tatarjaras elotti idoben, tehat sz6 sem
lehet arrol, hogy anna к viharai sodortak volna oket nyuga-
tabbra. A szovjet kutatas a brodnikokat es a ,,vad kunokat” is
eliizotteknek, menekiilteknek tekinti,69 barkiknek is tartjuk
azonban oket, a hatarovezettel valo kapcsolatuk vilagos.
Ezen a teriileten valo mozgasuk ravilagit a hatarovezetnek
egy olyan szerepere, amely sajatos koriilmenyek kozott igen
nagy jelentosegiive valhat. Ez pedig az eredeti telepiilesi terii-
letiikrol kiszakadt, attol messzire eso videken foltiino nepcso-
portokkal kapcsolatos. A kunok es az orosz fold kozotti
puszta videken a Karpatoktol lenyegeben a Volgaig, de ada-
tokkal igazolhatoan is a Karpatok es a Don felso folyasanak
kbrnyeke kozott vandorolhattak az ide kiilonbozo okok
miatt keriilt csoportok. Ami nem volt ugyan a legveszelytele-
nebb eletforma, de az ide menekiilteknek a „farkas-szabad-
sag” szemlatomast tobbet ert, mint valamiiyen allamhatalom
rabsagaban elni. Beszelo neveik eletformajukat, torvenyen
kiviilisegiiket rogzitik: ,,k6borok”, „vadak”, vagy egyszeriien
teriiletiikrol nevezik el oket, amennyiben a german szvebek-
hez tartozo markomannok neve idetartozik.70 Ha pedig ilyen
nevek gyakran foltiinnek etnikai egysegek megkiilonbozteto
nevekent, akkor ebbol a puszta hatardvezet etnikumalakito
szerepere kovetkeztethetiink. A kiilonbozo helyekrol osszeve-
68 Плетнева, Половецкая земля .. 282; О юго-восточной окраине
... 32; К. Hore.dt, Considerajii asupra brodnicilor. Contribupi . . . 146
skk.
69 С. А. Плетнева, Половецкая земля 281.
70 A german тагка-гл (indoeuropai marg 'Rand, Grenze’, avest. marazu-,
latm margo, g61 marka) vo. J. Grimm, Deutsche Rcchtsaltcrthiimer. 11.
Leipzig 1899,4 8; Gamillscheg, i. m. 157. A markomannokra: K. Peschel,
Anfange germanischer Besiedlung im Mitlelgebirgsraum. Sueben —Her-
munduren — Markomannen, in: Arbeits- und Forschungsberichte zur
sachsischen Bodenkmalpflege. Bh. 12 Berlin 1978. 127.
232
rodott, etnikailag vegyes csoportokban az eredeti etnikai je-
gyek megorzese csak ideig-oraig volt lehetseges, s a hasonlo
koriilmenyek kozott valo egyiitteles a csoportok tagjait is egy-
mashoz hasonlova tette. Szemleletes peldajat nyujtjak ennek
a kozel-keleti hapiruk (egyiptomi prw, SA.GAZ ’Rauber’),
akik a legkiilonbozobb szemelyneveket viselik: akkad, asszir,
hurrita, kasszita neviieket talalunk koztiik. Ezek kozott a
sztyeppere, erdosegekbe menekiilt, bandakba verodott embe-
rek kozott71 kialakul egyfajta kozosseg, amely ncha szinte
etnikai egysegnek tunik a kiilso szemlelo elott.72 Mozgekony-
sagukra mi sem jellemzobb, mint hogy Elamtol Egyiptomig
megtalalhatok csoportjaik az i. e. III. evezred vegen, a II.
evezredben, s ez meg akkor is fontos, ha nem is ugyanazok a
csoportok vannak Elamban es Egyiptom hatarain.
A hatarovezetbe keriilt „koborok” eletmodjat a szovjet
kutatas „felnomadnak” tartja. Ra kell azonban mutatnunk
arra, hogy az allando veszelyhelyzetben valo elet aligha tette
lehetove rendszeres gazdalkodas kialakulasat. Regino azt irja
a hatarvidekre keriilt honfoglalo magyarokrol, hogy vada-
szattal es halaszattal kerestek meg mindennapi elelmiiket,73
s bizonyos, hogy a tobbi, hasonlo koriilmenyek kozott clo
csoport eletmodja is fokent zsakmanyolo volt, ha ezt tagab-
ban is ertelmezziik a szokasosnal. Mas kcrdes. hogy ebbol a
sajatos zsakmanyolo eletformabol igen konnyii volt a noma-
dizmusra valo atteres. A hatarvideken elo csoportok rablassal
71 Vo. G. Bottero, Le probleme des Habiru. Paris 1954; W. Hf.lck, Die
Beziehungen Agyptens zu Vorderasien im 3. und 2. Jahrtausend v. Chr.:
Agyptische Abhandlungen Bd. 5. Wiesbaden 1962, 526—31, kiilonosen
528—30. A hapirukra Foti Laszlo figyelmeztetett.
72 Erre 1. Z. Mayani, Les Hyksos et le monde de la Bible. Paris 1956, 137
skk.
73 SRG, ed. Kurze, 132.
233
megszerezhcto vagyona foleg elhajthato allatokbol keriilhe-
tett ki, amelyeket koriilmenyeik kozott csak nomad modon
lehetett tenyeszteni, hiszen allando lakhely fenntartasara —
kiilonosen sztyeppei teriileten — aligha volt lehetosegiik. A
fentiek fenyeben nem tarthato kizartnak, hogy a hatarvideke-
ken elokhoz hasonlo emberi kozossegeknek szerepiik lehetett
a nomadizmus kialakitasaban is, e kerdes taglalasa azonban
tul messzire vezetne, s nem is tartozik targyunkhoz.
Kisebb jelentosegiinek latszik — de talan csak latszik - a
puszta hatarovezet szerepe a politikai atalakulasokban, s
gyakran mint az etnikai valtozasok kovetkezmenye ertekel-
heto. A Dunantiilt az i. e. IV. szazadban megszallo keltak az
addigi „gyepiielve” birtokaban valnak olyan hatalmi tenye-
zove, hogy hamarosan az egesz Karpat-medence urainak tud-
hatjak magukat. Ehhez hasonlo, a politikai viszonyokat meg-
valtoztato folyamatot ir le Justinus a parthusokkal kapcso-
latban, akiket a szkitak eliizottjeitol („Scytharum exules”)
szarmaztat. Ezek „... domesticis seditionibus Scythia pulsi,
solitudines inter Hyrcanium, et Dahas, et Areos et Sparnos, et
Margianos furtim occupavere. Fines deinde, non interceden-
tibus primo finitis, postea etiam prohibentibus, in tantum
protulere, ut non immensa tantum jam ac profunda campo-
rum, verum etiam praerupta coIlium, montiumque ardua
occupaverint.” („... belso haboruk kovetkezteben Szkiithia-
bol eliizottek, szinte eszrevetleniil foglaltak el a Hyrcania, a
dahak, ariusok, sparnusok es margianusok kozott fekvo pusz-
tasagokat. Szomszedaik eleinte nem akadalyoztak terjeszke-
desiiket, kesobb azonban mar gatolni igyekeztek; hataraikat
megis oly mertekben terjesztettck ki, hogy immar nemcsak a
hatartalan es merhetetlen sik videket, hanem a szakadekos
magaslatok es meredek hegyek videket is elfoglaltak.” Just.
XLI 1, 10—11. — Hahn I. ford.) Aligha kell ennel vilagosabb
leirasa a hatardvezetet (solitudines) „lopva” elfoglalo, ossze-
234
verodott ,,menekiiltek”-nek (exules), akik aztan innen kiin-
dulva a kornyezo orszagokat is birtokukba veszik. Ilyen eset
nyilvan nem egy fordult elo. A honfoglalo magyarok is, mint
Regino irja: „... eloszor a pannonok es avarok pusztasagait
(solitudines Pannoniorum et Avarum) koboroltak be, vada-
szattal es halaszattal keresven meg mindennapi elelmiiket,
majd a karantanok, morvak es bolgarok hatarait rohanjak
meg ...” (Scriptores Rerum Germanicarum, cd. Kurze, p.
132), vagyis a Karpat-medencenek azt a reszet szalljak meg
legkorabban, amely gyeren lakott hatarvidek kiilonbozo
hataimak kozott.74 E teriilet birtokaban keriil sor a szomsze-
dos videkek megtamadasara, majd elfoglalasara, ahogy a
parthusok eseteben is. Ez az esemenysor persze csak sajatos
koriilmenyek kozott mehetett vegbe, ezek a koriilmenyek
azonban a puszta hatarsav megszallasakor adva voltak,
hiszen az innen valo terjeszkedest a szomszedok gyengesege
tette lehetove, tobbnyire azonban ez volt az. elofeltetele a
gyepiielve elfoglalasanak is.
Megallapithatjuk tehat, hogy a gyepii-gyepiielve tipusii
hatarvedelem, a puszta hatarovezet tobb modon tette lehe-
tove egy-egy adott teriilet etnikai-politikai kepenek atalaku-
lasat. Ennek elso fokozata a gyepuelvet, a puszta hataroveze-
tet letrehozo hatalom eroszakos „telepitese”, amely az illeto
videk etnikai kepet megvaltoztatja, amennyiben neptelenne
teszi azt. Ezt a teriiletet benepesithctik
1.	a gyepuelvet, a puszta hatarovezetet fonntarto hatalom
menekiiltjei,
2.	az illeto hatalom telepesei a gyepiielve, a puszta hatarsav
lolszamolasakor,
74 Vo. Gyorffy Gy., Honfoglalas, megtelepedes es kalandozasok, in:
Magyar ostorteneti tanulmanyok. Bp 1977. 129- JO, reszben maskent.
235
3.	az illcto hatalom meggyengiilesekor idegen, uj etnikai
elcmek, akik a puszta hatarvidekre telepcdnek.
Vegezetiil nem elhanyagolhato jelentosegii, hogy a nagy
kiterjedesu puszta hatarsavok utkent szolgalhatnak etnikai
csoportok elmozdulasahoz, amit a torzsteriiletiiktol messzire
jutott etnikai toredekek eseteben mindig figyelembe kell
venniink.75
Elemzesiink termeszetesen sok ponton bovitheto, az itt
vazolt кёр arnyaltabba teheto, de a fentiekbol is kitiinik, hogy
a pusztan hagyott — es gyakran nomadok elleni vedekezesiil
pusztan hagyott - hatarvidekek mindig magukban rejtettek
azadott teriilet alapveto etnikai es politikai atalakulasanak-
atalakitasanak lehetoseget, ahogy magukban rejtettek egy
atmeneti nomadizmus kialakulasat is, s ezert vizsgalatuk
megkiilonboztetett figyelmet erdemel.
75 Meg kell jegyezniink, hogy a keleti magyar toredekek egyik legjelento-
sebbike, a Julianus-fele Magna I lungaria lakoi eppen az orosz fold es a
sztyeppe nepei kozott huzodo puszta hatarovezet legkeletibb reszen tijnnek
fol, ahol egyszeri'ien ,,kobor”-nak (karcir) nevezik oket (vo. Vekony G.:
Szazadok 1977, 1175 skk. 1188 89). Olyan nevet viselnek tehat, amclyet a
puszta hatarvideken elo csoportokra szoktak alkalmazni. Nem lehetetlen
ezert, hogy ez a magyar csoport a hatarovezetben meglevo mozgaslehetoseg
miatt jutott ilyen messzire keletre, vagyis telepiilesi teriiletenek XIII. szazadi
helye a magyar ostortenet-kutatas szamara csak kozvetve hasznosithato.
236
1 panics Maria
A foldtulajdon a Krimi Kansagban
A Krimi Kansag foldtulajdonviszonyainak vizsgalata kozel szaz
evvel ezelott kezdodott. A kutatasokat akkor az a gyakorlati
cel vezette, hogy az 1783-ban Oroszorszaghoz csatolt kansag
birtokrendszeret alaposabban megismerve rendet teremtse-
nek az orosztol gyokeresen eltero tulajdonviszonyok kaosza-
ban.
Ezt a munkat G. F. Blumenfeld orosz jogtortenesz kezdte
el, aki az Odesszai Birosagon lefolytatott krimi tatar birtok-
perek aktai alapjan irta le a krimi tatar birtokrendszer XIX.
szazad vegi allapotat.1 Miivenek megirasakor sziiksegszeriien
vissza kellett pillantania a kansag onallosaga idejen letezett
tulajdonviszonyokra, de forrasok hianyaban csak nagy alta-
lanossagban irhatott roluk.
Gazdag forrasanyaggal dolgozhatott viszont F. F. Laskov
szimferopoli tortenesz, akinek a XIX. szazad vegen meg Szim-
feropolban rendelkezescre allt a krimi kanok leveltara.1 2 Laskov
tobb tanulmanyt szentelt a krimi tatar foldtulajdon kiilon-
1 Г. Ф. Блуменфелд, Крымско-татарское землевладение. Одесса
1888; G. Blumenfeld, Der Grundbesitz der I ataren der Krim. Odesse 1887.
2 A krimi kanok leveltarat V. D. Szmirnov orosz turkologus javaslatara a
XIX. szazad utolso eveiben Petervarra szallitottak. Jelenleg Leningrad ban, a
Kclcti Intezetben es a Szaltikov-Scsedrin Kozkonyvtarban orzik.
237
bozo formainak es azok fejlodesenek.3 E tanulmanysorozat-
nak — iittoro jellege mellett — az is erdeme, hogy mindegyik-
hez gazdag dokumentumgyiijtemeny tartozik. Laskov nem
volt turkologus, a krimi tatar nyelvii forrasokat XVIII —XIX.
szazadi orosz nyelvii forditasokban4 hasznalta, es a doku-
mentumgyujtemenyekben is csak orosz nyelven kbzli oket. Az
altala kozreadott forrasanyag azonban meg igy, forditasban
is rendkiviil ertekes, mert peldaul a kadiaszker konyvekbol
ma is csak annyit ismeriink, amennyit Laskov publikalt, j61-
lehet ez a 124 kbnyv tartalmazza a gazdasag- es tarsadalom-
torteneti kutatas szamara a legerdekesebb anyagot: adasvcteii
szerzodeseket, orokosodesi iigyeket, hatarpereket stb.
Az emlitetteken kiviil a kansag gazdasagi eletere — es igy
kozvetve a tulajdonviszonyokra is — forrasul szolgalnak meg
a kanok altal kibocsatott oklevelek (yarlik) es menlevelek
(tarhan yarlik ), amelyekbol egynehanyat mar szinten pub-
likaltak,5 nagyobbik resziiket pedig Leningrad ban. a Keleti
3 Ф. Ф. Лашков, Сельская община в Крымском Ханстве. Симферо-
поль 1887; Архивные данные о бейликах в Крымском Ханстве, in:
Труды IV. Археологическою съезда. Симферополь 1889, 96—110; U6,
Исторический очерк крымско-татарского землевладения, in: Известия
Таврической Ученной Архивной Комиссии. (A tovabbiakban: ITUAK)
Симферополь 21 (1894); 22, 23 (1895); 24, 25 (1896).
4 Ezeket а XVIII XIX. szazadbeli fbrditasokat az orosz hivatalok
mellett mukodo, krimi tatar anyanyelvii hivatasos forditok keszitettek,
legtobbjiiket Murat Bey Biyarslan es I. O. Jarcev forditotta.
5 И. О. Ярцев, Ярлык Сахиб Гирей хана: Журнал Министерства
Народного Просвещения 21 (1839/7), 39—44; И. Н. Березин. Тарханные
ярлыки Тохтамиша, Тимур Кутлуга и Сааде, Гирея. Казань 1851; U6,
Ярлыки крымских ханов Менгли Гирея и Мухамед Гирея, in: Записки
Одесского Общества Истории и Древностей. (A tovabbiakban: ZOOID.)
Одесса VIII (1872), 10—23; В. Д. Смирнов, Крымско-Ханские грамоты,
in: ITUAK 50 (1913), 140—178; Н. Ortekin, Birinci Mengli Giray yarligi:
Tiirkiyat Mecmuasi. Istanbul IV (1934), 99—109; F. KlrtoC.ll, Ilk Kirim
238
Intezetben orzik, ahol 1972-ben alkalmam volt kutatni. Jelen-
leg minddssze ennyi az a publikalt forrasanyag, amelynek alap-
jan megkiserlem vazlatosan bemutatni a krimi kansagban a
XVI—XVIII. szazadban letezett foldtulajdonformakat.
A XV. szazad elejen az Aranyhordabol kiszakadt krimi kan-
sag a Krim fclszigetet, a folotte elteriilo fiives sztyeppet,
Besszarabia egy reszet, a Kuban folyo vidckct es a Kaukazus
eloteret foglalta magaban. Ez a teriilet kedvezett a foldmu-
velcsnek es a kertgazdalkodasnak. Mar 1449-ben, a Krimen
levo genovai koloniak osszeirasanal feljegyzik, hogy a tata-
roknak szantoik es legeloik vannak.6 Jo szaz ewel kesobb
Bathori Istvan lengyel kiraly kovetc uti jelenteseben leirja,
hogy a sztyeppevideken a tatarok tavasszal bevetik a foldet,
elvandorolnak, es visszatertiikkor aratjak le a termest, vagyis
nomad foldmuvelest folytatnak, mig a felsziget deli reszen
nyomasos rendszerben muvelik a foldet, szolot es gyumolcsot
termelnek.7 A foldmiiveles deli, fejlettebb formainak elsajati-
tasaban nyilvanvaloan nagy szerepet jatszottak azok a geno-
vai es gorog telepesek, akik a felsziget deli reszet laktak, de
nem kisebb jelentosege lehetett a termcszeti tenyezoknek sem,
annak ti., hogy itt sokkal kevesebb fold volt alkalmas a
megmuvelesre. Szinten a megmuvelheto foldteriilet korlato-
zott volta segitette elo a foldmagantulajdon kialakulasat a
Krim deli, hegyes vidcken, mig Eszakon a foldboseg a szabad
foglalasos rendszernek kedvezett. Emellett a XVI—XVIII.
I lanlarin Mektuplari: Belleten. Istanbul 111 (1937), 641- 655; A. N. Kurat,
Topkapi Sarayi Miizesi Arjivmdeki Altin Ordu, Kirim ve Tiirkistan
Ilanlarina ait Yarliklar ve Bitikler. Istanbul 1940.
6 Устав для геиуежских колоний в Черном морс, 1449, in: ZOOID V
(1863), 759.
7 Описание Крыма Мартина Броневского в 1579 г., in: ZOOID VI
(1867), 348.
239
szazadi muszlim joggyakorlat sem gatolta a foldmagantulaj-
don kialakulasat, sot, ket lehetoseget is biztositott hozza:
I. az adomanyozas jogat, amelynek kovetkezteben az ado-
manyozott a foldet elajandekozhatta vagy orokbe hagyhatta;
2. az elso foglalas jogat, amelynek soran a megmiiveletlen
fold annak a tulajdonaba keriilt at, aki azt termove tette.
Mielott a muszlim joggyakorlat adta lehetosegek krimi
sajatossagait targyalnank, roviden szolnunk kell a kansag
egesz cletere donto befolyast gyakorld torok fennhatdsagrol.
Alig fel evszazados onallo allami let utan, 1475-ben a kansag
a Porta fennhatosaga ala keriilt. A hiiberi fiigges kezdetben
igen laza volt, es csak a XVI—XVII. szazad fordulojan kez-
dett erosodni. Ekkor keriilt a szultan hataskorebe a kan
kinevezesi joga (korabban csak jovahagyta azt, akit megva-
lasztottak), es a kansag teriilete is megcsonkult: Kefei szan-
dzsak neven a К rim deli — katonai es gazdasagi szempontbol
egyarant legertekesebb - partvideket kozvetleniil az Oszman
Birodalomhoz csatoltak. Mivel a Kefei szandzsakot teljesen
torok mintara szerveztek meg, a krimi tatar foldtulajdonfor-
mak targyalasakor ezt a teriiletet a XVI. szazad vegevel kizar-
juk vizsgalddasaink korebol.
A krimi kansagban a foldtulajdonnak negy alaptipusa lete-
zett: allami, magan, egyhazi es kozdssegi foldtulajdon.
1	.1. Allami tulajdonban volt elvileg az egesz kansag teriilete,
amellyel a kan mint az allam feje rendelkezett. Az allami
tulajdonbol koran kivalt a magan es egyhazi foldtulajdon, es
kiildnallo egysegel kepezett a kozdssegi foldtulajdon egyik
formaja, a beylik is.
Az allami foldekbol a kan maga es csaladja szamara, sze-
melyi hasznalalra haszbirtokokat jelolhetett ki. Ilyen birto-
kok voltak a szekvaros, Bahcsiszeraj melletti falvak, valamint
az Alma, Kaci es Salgir folyo menten elteriilo erdosegek, ahol
a kan kedvenc vadaszteriilete fekiidt. A kornyezo telepiilesek
240
szinten a kan szemelyes szolgalataban alltak. A kan nemcsak
a birtokokat, hanem egyeb allami jovedelmeket is lekotott
csaladja szamara. Az orosz forrasok emlitik peldaul, hogy a
bestereki bazar jovedelme a kan feleseget illeti.8 A Krimben
a haszbirtoknak nem volt olyan nagy jelentosege, mint az
Oszman Birodalomban. A kan, azaza kincstar jovedelmenek
nagyobbik resze nem is a haszfalvak termenyadojabol szar-
mazott, hanem a Krimben talalhato sostavak hasznabol. A
sokitermeles allami monopolium volt, a soleparlas altalanos
kotelezettsege a!61 csak a kan yarli'kja altal lehetett szabadul-
ni.9 A kincstart gyarapitotta a hadizsakmanybol es a Kaf-
faban eladott foglyok arabol szedett otodresz. Kiilonbozo
cimeken jelentos osszegeket kapott a kan Isztambulbol is.10
Mindehhez jarult meg az orosz car, a moldvai es havasalfoldi
vajda evi adoja."
8	Памятники дипломатических сношений Московского Государства
с Крымом и Ногайскими Ордами: Сборник Русского Исторического
Общества 41 (1884), 355.
9	Gazi Giray kan yarli'kja Bayci falu dzsemaatjanak. 996/1588. „Min-
dcnki tudja meg, hogy Bayci'falu dzsemaatjdbol Kulke Hacit a dzsemaattal
cgyijtt batyank, Mehmed Giray kan felszabaditotta a soleparlas alol es kek
pecsetes, voros tamgas, nemes yar/ikjaval tarhdnna tette oket. .. M ost, mivel
Magas Portamhoz. fordultak, egy lovat hoztak es arra kertek, hogy kek
pecsetes voros tamgas yarlikoi adjak ki a szamukra, im kiadtam, es
megparancsoltam, hogy a mai naptol kezdve a fennt nevezett dzsemaatot
scnki se kenyszeritse soleparlasra es egyeb kotelezettsegekre.” ITUAK 22
(1895), No. 13, 93 1. Hasonlo tartahnii meg a No. 14, 16, 17 irat.
10	A. W. 1'isher. Les Rapports entre 1’Empire Ottoman et la Crimee.
L’aspect financier: Cahiersdu Monde Russeet SovietiqueXlIl (1972), 368 -
381.
11	1571 ota „ajandek” cimen fizettek az orosz carok adot. A Krimbe
kiildendo „ajandekok” mennyiseget es elosztasat Bahcsiszerajban beszeltek
meg az orosz kovetek, es az un. tis defterekben rogzitettek. Moszkvaban
azutan a defterben foglaltak szerint keszitettek ossze az ajandekot, mely foleg
ruhanemubol (!), premekbol es keszpenzbol allott. Harom ilyen tis defteri
16 Tokei
241
1	.2. Allami szolgalatokert a kan az allami foldekbol bir-
tokokat jelolhetett ki. E birtokok tulajdonosai szolgalatuk
fejeben eletfogytigiani hasznalatra kaptak a foldet. Ezeket
a foldeket — Fekete Lajos nyoman — javadalombirtoknak
szokas nevezni.12
A javadalombirtokok koziil allandosagaval tunik ki az elso
es masodik tronorokos, a kalga es a nureddin birtoka.13
Akmescid es Kadisaray kozponttal mindket javadalombir-
tok Bahcsiszeraj kozeleben fekiidt. Birtokaik fejeben katonai
szolgalattal tartoztak, ha a kan nem szallt hadba — es ez
gyakran megesett —, ok vezettek a kansag hadsereget.
Az iszlam vallas eloljaroi, a seyhek es a hodzsak szolgala-
tait a kan szinten javadalombirtokkal jutalmazta. 1584-ben
peldaul Iszlam Giray kan 32 falu sauga (a hadizsakmany egy-
otode) jovedelmet engedte at Seyh Abdurrahmannak, aki a
kan gyermekeinek neveleseben es a perzsa haboniban egya-
rant kituntette magat.14 16 falu allt a mindenkori hodzsa ren-
delkezesere. A hodzsa tisztsege egy nemzetsegen beliil ordk-
lodott, es mindig a nemzetseg legidosebb tagja toltotte be.
Haborii eseten a hodzsa maga vezette hadba a 16 falu lakos-
sagat,15 javadalombirtokaert tehat mind vallasi, mind kato-
nai szolgalattal tartozott.
A nemzetsegfok (fceyek) hatalmat a kan az im. szolgalo ne-
messeg retegenek kialakitasaval probalja ellensulyozni. A szol-
publikalt В. В. Веляминов-Жгрнов, Материалы для истории Крымсого
Ханства. Санкт Петербург 1864. No. 31, 35, 40. Moldva es Havasalfold evi
adokent 500000 akeset fizetett. Fisher, i. m. 374.
12	Fekete Lajos, Torok birtokrendszer a hodolt Magyarorszagon: Erte-
kezesek a tortenettudomanyok korebol. Bp. XXV (1940/9), 8.
13	A kerdes legujabb feldolgozoja: J. Matuz, Qalga: Turcica II (1970),
101 -129.
14	ITUAK 22 (1895), 95. No. 15.
15	ITUAK 22 (1895), 105—106. No. 32, 33.
242
galo nemesseg ket retegebol tevodott ossze: a kan kozvetlen
szolgalataban allo (kapikulu) fegyveres testiiletek (segban,
tufenkci) vezetoibol, valamint a XVI. szazadban a kansagba
betelepiilo nogajok nemzetsegfoibol. A szolgalo nemesseg
szamara a kan javadalombirtokot adott, melyrol oklevelet
allitottak ki. Az adomanyozas hivatali rendjehez tartozott,
hogy a megajandekozott egy lovat hozott ajandekba a kan-
nak, es egy bizonyos osszeget fizetett a birtoklevel kiallitasa-
erl. Idovel a 16 helyett annak arat fizettek be a kincstarba.16
A birtoklevelekben mindig megjeldlik a javadalombirtokul
kijelolt fold pontos hatarait, es biztositjak a megajandekozot-
tat, hogy birtoklasi jogaban senki sem haborgathatja.17
Egyes oklevelekben a fold birtoklasi jogat orokosnek es
orokolhetonek hatarozzak meg.,B Ordkies eseten (vagy ha
16	Sahib Giray kan Urns oglu Tutan oglannak, 957/1550. „Urusoglu Tutan
oglan, aki a mi szokasunk szerint a Id helyett 15 ezer akcset, az iratert 2400
(!?) akcset hozott, arra kert benniinket, hogy kani hatalmunknal fogva
adomanyozzuk neki a Donuzlav-boyu melletti foldel, bsszes tartozckaival
egyiitt.” ITUAK 22(1895), 86 87. No. 3. Egy masikalkalommala lb helyett
15ezer akcset, az irat kiallitasacrt 20 (!) ezer akcset adtak. ITUAK 22 (1895),
87. No. 4.
11	Saadet Giray kan Ibrahim efendinek. 936/1530. „Ibrahim efendi, aki
apamnak es nekem is hilsegesen szolgalt, apamtol a Bogasaldmk nevezett
fbldet kapta. En most szinten adomanylcvelet adok Ibrahim efendinek, hogy
a fent nevezett fbldet birtokolja, vesse be es miivelje meg minden akadalyoz-
tatas nelkill, iigy ahogy azt eddig hasznalta, czutan is hasznalja. es tovabbra is
birtokolja, minden haborgattatas nelkill.” ITUAK 22 (1895), 85. No. 1 es
105. No’ 30.
18	Sahib Giray kan Haydar bernck, 958/1551. „.. .es kert minket, hogy
adomanyoznank neki a Kermencik. Tiirkmen-kuyu es Kus-kuyu mellctti
fbldet a rajta levo kintal egyiitt, hogy ott letelepdve hazat epitsen es
gazdalkodjon. Ezert mi, kani hatalmunknal fogva, az emlitett fbldet orokds
es brbklbdb birtokba adjuk neki, es ezen kek pecsetes verbs tamgas
iw/ikunkkal megparancsoljuk, hogy birtoklasaban senki se akadalyozza
bt.” ITUAK 22 (1895), 87 No. 4
16*
243
megscmmisiilt19) a birtoklevelet meg kellett erosittetni. Ilyen-
kor a kan vagy uj oklevelet adott ki, vagy a regire raiitotte a
pecsctjct.
II. 1. Erdekes rnodon az eddig publikalt megerbsito okleve-
lekben a fold mar „nyilvanvalo es elvitathatatlan tulajdon-
kent” van bejegyezve, es az irat neve, a miilk name (tulajdon-
level) is azt mutatja, hogy a fold magantulajdonba keriilt.20
Sajnos, jelenleg nem rendelkeziink olyan oklevelekkel, ame-
lyek egyazon foldteriifetre vonatkoznanak, igy nem dontheto
el, hogy vajon a tobbszori megerosites soran a javadalombir-
tokbdl alakult-e ki a foldmagantulajdon, avagy mar eleve
magantulajdonba (mulk) adomanyozott foldrol van sz6. Az
iszlam jog szerint mindkettore lehetoseg van, ugyanis a kan az
allami foldekbol nemcsak idoleges hasznalatra jelolhetett ki
foldet, hanem magantulajdonul is eladomanyozhatta. Valo-
szinu azonban — mint ezt ket oklevel is bizonyitja —, hogy a
megmuveletlen vagy elhagyott foldeket mar eleve zwu/Akent,
19 Gazi Giray kan Cipcak falun'&k, 1005/1957. „Cipcak falu kepviseloi
boldogsagos kilszobomhoz jottek es elmondtak, hogy adomanyleveliik
(miilk name), melyet Sahib Giray kantol kaptak ... hatarok kozott elteri'ilo
foldre es a rajta levo edevizu kutra, szerencsetleniil elegett. Egy deres lovat
hoztak es arra kertek, hogy uj kani iratot adjak ki a szamukra.” ITUAK 22
(1895), 90. No. 7.
20 Mehmed Giray kan Melek Paso uglannak es Es Matnbet oglannak,
986/1578. „Az Ulu Karasu folyo forrasanal levo foldek, valamint a Sarisu
patak melletti nyari szallas Melek Pasa oglan es £f Mumbel oglan birtokai,
melyet apjuktol, Bagatiirka oglanlbl orokoltek. Ezek a foldek, a rajtuk levo
forrasokkal, kutakkal, szenakaszalokkal. szantofoldekkel, gyiimolcsos ker-
tekkel es mas tartozekokkal, valamint malmokkal az 6 nyilvanvalo es
elvitathatatlan tulajdonukat kepeztek. Mivel egy lovat hoztak, esarra kertek,
hogy szamukra miilk namel adjak ki, jelen voros tamgas es kek pecsetes
y«r/iAommal megparancsolom, hogy .. . bekeben es akadalyoztatas nelkiil
nemzctsegiikkel egyijtt birtokoljak.” Ezt az oklevelet a XVII. szazad vegeig
meg negy kan erositette meg pecsetjevel. ITUAK 22 (1895), 88. No. 5.
244
azaz magantulajdonkent adomanyoztak.21 Mindenesetre teny,
hogy a Krimi Kansagban megvolt a fold magantulajdona, es
ezekkel a foldekkel szabadon lehetett rendelkezni.
II.2. Jogbiztositd iratok kiallitasa nelkul letezett a foldma-
gantulajdon masik, mereteiben lenyegesen kisebb formaja, a
telek. A letelepiilt lakossag magantulajdonaban allo, kerites-
sel vagy kovekkel elkeritett folddarab kaszald, szanto, szo-
16, gyiimolcsos vagy szallas lehetett. Mindeniltt megtalaljuk
oket, az allami, egyhazi, kozsegi, sot meg a magantulajdonu
birtokok kereten belul is. Ezen folddarabkak tulajdonjoga az
iszlamnak azon a tanitasan alapszik, amely szerint a megmu-
veletlen fold annak a tulajdonaba keriil at, aki azt termove
tette. Letezcsuket a kadiaszker konyvek adasveteli szerzode-
sei,22 orokosodesi23 es ajandekozasi24 bejegyzesei bizonyit-
jak.
21 Devlet Giray kan Tan Atmis Avdamannak, 984/1576. „Jelen magas
tw/ikommal biro szolgam, Tan Atmis Avdaman a ... hatarok kozt elteriilo
foldet a rajta levo kuttal egyutt barazdaval koriilkeritette es miilk namel kert
ra.” ITUAK 22 (1895), 90-91 No. 8 es az alabb kovetkezo No. 9
(1072/1662): „Jelen ferman tulajdonosa, Siihhan Gazi ago oseinek a megbol-
dogult Sahib Giray kan a Buleske nevezetu foldet adomanyozta, mely hosszu
idon keresztill a birtokunkban volt. Mivel jelcnleg ez a fold elhagyatott,
Siibhan Gazi agdnak adomanyozzuk azon hatarokkal, amelyek a Sahib Giray
altal kiadott miilk nameban meg vannak nevezve, es megparancsoljuk, hogy
scnki se avatkozzek bele, amikor 6 ezzel a folddel mint sajat tulajdonaval
rendelkezni fog.” ITUAK 22 (1895), 91. No. 9. Lasd meg 105. 1. No. 31.
22 Karaman Cora, Karat falu melletti 80 zan szantojat 79 kurusert eladta
Siyaves agdnak. Az adasvctelt Musztafa kadiaszker jegyezte be defterebe
1609-ben. ITUAK 24(1896), 73. No. 62. Ahmetsah bey az Alma folyonal
vasarolt egy retet Musiafdtol 80Jloriexl 1612-ben. ITUAK 24 (1896), 74. No.
65.
Miisliime, salacikilakosedeslanyanak, Sa/rAdnek eladott: egy hazhelyet a
rajta levo ketszintes hazzal, az udvarban novo gyumolcs- es nem gyiimolcs-
fakkal es minden mas javakkal egyiitt 40Jlorii.il. Ezert a penzert lanyatol egy
orosz szarmazasu rabnot vasarolt 1612-ben. ITUAK 24 (1896), 75. No. 67.
245
III. Az egyhazi birtok, a vakuf joval a kansag megalakula-
sa elott, az iszlam megjelenesevcl egy idoben alakult ki a
Krimben. A vakuf (waqf) arab szo ,,visszaadas”-t jelent, azt
ti., hogy a foldet visszaadjak Allahnak, azaz vallasi celra szen-
telik. A vakuf altalaban valamilyen intezmeny, iskola, med-
resze, koiostor, mecset, fiirdo vagy karavanszeraj fenntartasi
koltsegeit fedezte. Vakuffa csak magantulajdonban levo bir-
tokot lehetett tenni. Az adomanyozo lemondott tulajdonjo-
garol, de az intezmenynek is csak hasznalati joga volt az
alapitvannya lett birtok felett, mert a tulajdonjogot Allahnak
tartottak fenn. Az ilyen vakufot egyhazi vakufnak (waqf-i
ser) neveztc'k.
Az egyhazi vakuf mellett nagyon elterjedt volt a vakuf egy
masik formaja, amit talan vilagi vakitfnak (waqf-i acletj ne-
vezhetnenk. Ez azt jelenti, hogy az adomanyozo, bar lemon-
23 ITUAK 24 (1896), 125— 137. No. 117—128, 1674—1773 kozott kclt
orokosodesi jegyzokonyvckbol kepct kaphatunk arrol, miben is allt egy-egy,
foleg gazdagabb ember tulajdona. A felsorolt adatok elsosorban szantokat,
reteket, gyiimolcsosoket, szoloket, boltokat, malmokat emlitenek, es csak
egyszer fordul elo, hogy allatokat (szarvasmarhat!) hagynak orokiil. Szem-
bctilno, hogy nemely gazdasag milyen jol szervezett, peldaul egy tanyahoz a
kovetkezok tartoztak: haz, pince, konyha, hombar, furdo, istallo, vendegfo-
gadd. A felsorolt ingatlanok mellett mindig megadjak azok penzbeli erteket
is.
24 Sohrab bey AH heynek ajandekoz egy darab szoldt gyiimolcs- es nem
gyiimolcsfakkal egyiitt, amelyet 6 Abdurrahmanlb\ vett. A szolovel ezentiil
AH mint a sajat elvitathatatlan tulajdonavai rendelkezzek. M usztafa kadiasz-
ker deftercbol, 1612. ITUAK 24 (1896), 75. No. 66. Ugyanebbol az evbol
szarmazik egy erdekes, ajandekozassal kapcsolatos per bejegyzese: Sah
Koban asszony Ahmet heynek adott ajandekba egy darab szolot vetemenyes-
kerttcl, hazakkal es gyiimolcsfakkal egyiitt. Egy ido miilva viszaly tamadt
koztiik, es az asszony vissza akarta szerezni a foldet. A kadiaszker nem itelte
meg neki, mondvan, hogy egyszer mar elajandekozta es Ahmet bey azota mar
sok fat illtetett ra, sok munkat olt bele. ITUAK 24 (1896), 38—39. No. 85.
246
dott a fold magantulajdonarol, annak jovedelmebol egy mcg-
hatarozott reszt tovabbra is fenntart maganak, melyet leszar-
mazottai is orokolhetnek. Л foldtulajdon igy mintegy letet-
be keriilt az egyhaznal, serthetetlenne valt, ugyanakkor az
orokosok к even sem darabolodott szet, es a csalad kihalasa
eseten nem szallt vissza a kincstarra. A Krimi Kansagban
a vilagi vakufnak tobb fajtaja alakult ki aszerint, hogy az
adomanyozo kiket jelolt meg orokosoknek: ebnay vakufnak
neveztek azt az alapitvanyt, amelyet csak a csalad ferfi tagjai
orokolhettek.25 Ha mindket nembeli utodok igenyt tarthat-
tak a vakuf jovedclmenek egy meghatarozott res/ere, ezt
evladvakufnak neveztek. Emellett a krimi orokosodesi hagyo-
manyoknak megfeleloen kialakult egy olyan vakuf. amelyet a
csalad egyetlen, legidosebb ferfi tagja orokolhetett (ebnay
vaqif biiyhkten buyuk). Lctezett mcg egy un. ebnay-evlad
vakuf,26 amelyben kikotottek, hogy ha a ferfiag megszakad, a
noi ag orokol tovabb. Mivel az adomanyozast — foleg kisebb
jovedelmu birtokok eseten — nem foglaltak irasba, ez sok
visszaelesre adott lehetoseget. A vakufok folott az allam, a
kincstar egy megbizottja reven (mutevelli) feliigyeleti jogot
gyakorolt.
IV. 1. A kozossegi foldtulajdonnak a Krimen tobb fajtaja
lctezett, koziiliik a legjelentosebb a beylik volt. A beylik a
regi nemzetsegi koztulajdon maradvanya, eredetileg az egesz
nemzetseg szallasteriilete (ulus), kozos tulajdona volt, es a
nemzetseg feje, a bey rendelkezett vele. A nemzetseg joga
abban nyilvanult meg, hogy eletfogytiglani hasznalatra bir-
tokba adta az ot kepviselo Леупек. A beyliket mindig a
nemzetseg legidosebb ferfi tagja orokolhette. Az oroklest a
25 ITUAK 24 (1896), 94—95. No. 92.
26 ITUAK 24 (1896), 115—117. No. 112.
247
kan oklevelevel elismerte, mintegy megerositette.27 A Krim-
ben elb nemzetsegek koziil fontossaguk sorrendjeben a negy
legjelentosebb a Sirin, Barin, Argin es Kipcak nemzetseg volt.
E nemzetsegek vezetoit karaci beynek neveztek, es koziiluk
mindig a Sirin vitte a vezeto szerepet. A kansag eletere igen
nagy befolyast gyakoroltak: jovahagyasuk nelkill a kan sem-
mifele hatarozatot nem hozhatott, beket nem kothetett.28
Donto szerepet jatszottak a kan megvalasztasaban,29 sot, a
Sirin nemzetsegfonek mint baskaracimk. jogaban all t a tobbi
nemzetseg jovahagyasaval a kant lemondatni.30 Onallo dip-
lomaciai kapcsolatokat tarthattak fenn kiilfoldi uralkodok-
kal,31 sajat hadivallalkozasokba kezdhettek.32
21	Sahin Giray kan Mehmetsah Sirin mirzanak, 1196/1778. „Musabey, a
Sirin bey Isten akaratabol meghalt, igy a Sirin beylik megiiresedett.
Mehmetsah mirza. aki eddig a masodik helyet foglalta el mellettc es jelenleg
legidosebb a Sirin nemzetsegben, melto arra, hogy a Sirin beylikel elfoglalja.
Ezert a korabbi szokas szerint megparancsoljuk, hogy Mehmetsah mirza a
Sirin beylik beye legyen ... es elodei peldaja nyoman teljesitse a kotelesseget,
intezze a Sirin alattvalok polgari es vallasi iigyeit.” ITUAK 23(1895), 123.
No. 54. Lasd meg Can Mehmed k'mevezesel Argin beynck, 985/1577 [ITUAK
23(1895). 127. No. 57] es Kara bey kinevezeset Argin beynek (uo. No. 58).
28	Korabeli, XV—XVI. szazadi orosz nyelvii forditasokban maradtak
fenn az (in. sertnije gramoti, amelyekben a krimi kanok eskiit tesznek arra,
hogy az orosz carral kotott beket megtartjak. Ezeket a leveleket a negy
nemzetsegfo is pecsetjevel erositette meg. Az orosz carok gyakran utasitjak a
Krimbe kiildott koveteiket, hogy a beke megkotesekor a beyektol „kiilon-
kdlon es egyenkent sertet vegyenek”, mert anelkiil a beke nem crvenyes.
Памятники, 1884, 303.
29	1478-ban a Sirin bey, Eminek, beleavatkozva az elso krimi kan, Haci
Giray halala utan kitort partharcokba, levelben kerte a torok szultant, Fatih
Sultan Mehmedet, hogy az Isztambulban fogva tartott Mengli Girayt kiildje a
Krimbe kannak. A level eredetijet Isztambulban a Topkapi' Saray miizcum-
ban orzik, kiadta Kurat, 1940, 101—106.
30	Пашков, 1889, 105.
31	A XVII. szazadban felemelkedett Yaslav nemzetseg, amelynek beylik'je
kozvetleniil Bahcsiszeraj mellett terult el, kezebe ragadta a kansag es
248
A bey a foldet a nemzetseg tagjainak megegyezes szerint
berbe adta (resm-i tapu) vagy rabokkal muveltette meg.* 32 33
Egyelore nines adatunk arra nezve, hogy a nemzetseg tagjai
penzben vagy teimenyben fizettek-e а Arynek. A beyliken elo
keresztenyektol a bey szedte az adot, es a beyliken beliil az
igazsagszolgaltatas is a beyre harult. A bey nem fizetett adot a
kannak, viszont koteles volt nemzetseget a sajat zaszlaja alatt
hadba vezetni.
A beylik tehat gazdasagi, jogi es katonai szempontbol egya-
rant onallo egyseget alkotott a kansagon beliil.
IV.2. A kozossegi foldtulajdon masik formaja a foldkozos-
seg, arab szoval dzsemaat (cemaat). A dzsemaat foldje a falut
koriilvevo hatarban teriilt el, es addig terjedt, ameddig az
emberi kialtas elhallatszott.34 A dzsemaat tulajdonaban szan-
tok, legelok, retek, erdok, vizek allhattak. A falu lakossaga
kozott csak a szantbkat osztottak fel reszekre (pay), a tobbit
kozosen hasznaltak. Mivel a szantofoldek ertekesek voltak,
a dzsemaatok kozott a szantok iigyeben gyakran felmeriilo
hatarkerdeseket tigy dontottek el, hogy a kadi itelete alapjan
Oroszorszag kozotti diplomaciai kapcsolatok vezeteset. Ok fogadtak es
szallasoltak e) a koveteket. valtottak ki a rabokat stb. Lasd Veuaminov-
Zirnov forraskiadvanyat (1864).
32 A Harminceves haborii idejen Bcthlen Gabor erdelyi fejedelem gyakran
hasznalt krimi tatar segedcsapatokat, akik altalaban nogajok voltak. Ivanics
M., A magyarorszagi krimi tatar oklevelek. (JATE doktori ert. 1977, 12.)
33 Martin Bronyevszkij irja iitleirasaban: „...a beyek magyar, orosz,
havasalfoldi, moldvai rabokkal miiveltetik meg a foldjeiket, akikkel ugy
bannak, mintha barmok lennenek szegenyek” (357).
34 Baubek aga Caferli falu mellett vasarolt 300 zan foldet, ahova 50
csaladot at akart telepiteni egy masik birtokarol. Az attelepitett csaladok ott
kezdtek el epitkezni, ahonnan az emberi kialtas meg behallatszott a faluba. A
kadiaszker leromboltatta az epiilo hazakat, mondvan, hogy ez a fold meg
Caferli falu dzsemaatjanak a tulajdona. ITUAK 24(1896), 123—125. N. 116.
249
kijelolt hatar menten szantottak egy barazdat.35 Gyakran elo-
fordult, kiilonosen a Krim deli reszen, hogy a legelot tobb
dzsemaat kozosen hasznalta.36 A Krim eszaki reszen az edes-
vizu kutaknak volt nagy jelentosegiik. Ezeket a dzsemaatok
tobbnyire kozosen astak ki es kozosen hasznaltak, a kuthoz
vezetd uttal egyiitt.37 A foldkozosseg nemcsak gazdasagi,
hanemjogi egyseg is volt. Polgari perekben jogi szemelykent
(alpereskent, felpereskent vagy eppen taniikent) szerepelt, es
kozosen felelt a teriileten elkovetett buncselekmenyekert.38
Maganszetnelyekkel szetnben a dzsemaat ervenyesiteni tudta
a kozds foldtulajdonhoz valo jogat. Jellegzetes pelda erre
Ulakli falu dzsemaatjanak az esete: panaszt emeltek Ali mir-
za ellen, mivel az a dzsemaat es az ormeny negyed kozds
tulajdonat kepezd legelon es a kuthoz vezetd uton kanalist
35	,.Karacora Mevla es Nurgeldi falu dzsemaaxyamak kepviseloi.. . megje-
lentek es elmondtak, hogy a .. . hatarok kozott fekvo szantofold es legelo,
amelyet Yeni Cinrau Yerinek hivnak, az 6 kozds tulajdonukat kepezi. Egyik
reszet Karacora Mevla falu, masik reszet Nurgeldi falu miiveli meg, es a
legelot kozosen hasznaljak. Mostanaban a nurgeldiek akadalyoznak minket
a szantofold hasznalataban — jelentettek. A nurgeldiek azt valaszoltak:
kilenc evvel ezelott Karacora Mevla falu dzsemaatjaval egyetertesben meg-
osztottuk a foldet, es a Cinrau kozepen egy barazdat huztunk, mondvan,
hogy a barazdatdl keletre eso reszt ok hasznaljak, a nyugatra eso reszt mi, es
ezzel minden kozoskodest megszuntettunk.” ITUAK 24 (1896), 99—101.
No. 98.
36	Peldaul a Cifut Kale mogott elteriilo legelot a Cifut kalei zsidd kozosseg
kozosen hasznalta a salaciki, bahcseszarayi, azizi, kali, kilyani, suri es mas
dzscmaatokkal egyiitt. ITUAK 24 (1896), 87 -88. No. 83.
37	„Caabi falu kepviseloi elmondtak, hogy a legelojuk kozepen allo kut a
hozza vezetd iittal egyiitt kozos tulajdonuk a masik Caabi faluval. Ezen kiviil
a. legelo fele Meydan Gazibey tulajdona, kuthasznalati joggal.” ITUAK 24
(1896), 104. No. 102.
38	Peldaul a Salgir folyo mellett fekvo Ada, Bazar es Bah'ilkak faluk
hataraban talalt ismeretlen holttestert a falu lakosai faWnkent 24 akcset
(osszesen 180) fizettek. Лашков 1887, 49.
250
asott. Ali mirza ugyan azt allitotta, hogy ez a fold az о
magantulajdona, de erre vonatkozoan semmifele irasos bizo-
nyitekot nem tudott bemutatni, ezert a kadi itelete szerint be
kellett temetnie a kiasott kanalist.34 Ugyanakkor szamos
peldat talalunk arra is, hogy a kozfoldekbol magantulajdonu
foldek kezdenek kivalni.39 40 1 elek, kert vagy szolo formajaban
mar eddig is letezett a dzsemaaton beliil magantulajdon. Ezek
adasvetelenel azonban — a kozosseg erdckeit szem elott tart-
va — elonyben reszesitettek a rokonokat es a szomszedokat
(sefaa).
Az itt felvazolt krimi tatar toldtulajdonformak a kansag
300 eves fennalasa alatt lenyegeben semmit sem valtoztak,
jollehet a fejlodesnek ketfele lehetosege is nyilott.
1. A kansag XVI—XVIII. szazadi tortenete folyaman je-
lentkeztek olyan tendenciak, amelyek az Oszman Birodalom-
hoz hasonlo, a javadalombirtokon alapulo, eros kozpontosi-
tott allam iranyaba mutattak. A fejlodes ezen iitjanak leg-
nagyobb akadalyat abban latjuk, hogy a Krimen a hatalom a
kan es a be у eV kozott mindvegig megoszlott. A kani hatalom
megerdsodeset a Porta is gatolta oly modon, hogy Isztambul-
ban vagy Rodosz szigeten tuszkent allandoan keszenletben
tartotta a Giray-dinasztia egyik tagjat, hogy sziikseg eseten
atvegye a hatalmat a Portanak ellenszegiilo kantol.
2. A fejlodes masik lehetseges iitjanak a beylik es a mulk
birtokok alapjan kialakuld. magantulajdonnal rendelkezo fold-
39 ITUAK 24(1896), 110—111. No. 109.
40 Peldaul 1610-ben Atas Hafiz vegervenyesen (bey'bat) eladta Teri
Hafizfalu foldjet Ahnietsah beynek 300hasaneert. ITUAK 24 (1896), 73. No,
63.
Suri falu lakosai panaszt emeltek Ahmet aga ellen, aki a falu kozds
tulajdonat kepezo legelot kisajatitotta es teli szallast epitett rajta. Ahmet aga
azt allitotta, hogy a legelot apjatol drokoltc, amire tanukat is allitott, ezert a
kadi neki itelte a foldet. ITUAK 24 (1896), 79 -84. No. 73, 78, 80.
251
birtokos osztaly letrejottet tekintjiik. A miilk birtokok mere-
teikben ugyan nem voltak olyan jelentosek, de a hatalmas
nemzetsegi szallasteriileteket feldlelo beylikeX csak egy lepes
valasztotta el attol, hogy feudumma legyen, az ti., hogy koz-
tulajdonbol magantulajdonna valjek. Ennek ket akadalya
volt:
a)	a bey gazdasagilag nem volt erdekelt a beylik fejlesztese-
ben, hiszen nem hagyhatta orokiil a fianak, hanem kenytelen
volt atengedni a nemzetseg soron kovetkezo, legidosebb ferfi
tagjanak,
b)	a beylik koztulajdona.
A beylik koztulajdonanak elve olyan eros volt, hogy meg
egy emberoltovel a kansag Oroszorszaghoz valo csatolasa
utan is, amikor Abdisah Manszur bey a nemzetseg 15 ezer
gyeszjatin foldjet zalogba akarta tenni, a nemzetseg perbe
fogta. A nemzetseg vegiil az iszlam birosagon meg is nyerte
a pert, mondvan, hogy „a bey mint a nemzetseg legidosebb
tagja csak hasznalja a foldet, de nem adhatja zalogba, mert az
az egesz nemzetseg tulajdona”.41
A forrasok, amelyek alapjan a krimi tatar foldtulajdonfor-
makrol beszeltem, szinte kivctel nelkiil a Krim felsziget terii-
letere vonatkoznak. Helytelen lenne azonban altalanositani,
es beloliik azt a kovetkeztetest levonni, hogy az egesz kan-
sagban hasonlo volt a helyzet. Valoszinuleg nem veletlen, hogy
forrasaink hallgatnak az eszaki teriiletekrol. Ennek egyik oka
az lehet, hogy itt zommel nogajok eltek, akik a XVL szazad
masodik feleben, a Kazanyi es Asztrahanyi Kansag bukasa
utan kezdtek betelepiilni. A krimi kanok azon torekvesei,
hogy a nogajokat letelepitsek es hogy a beyek hatalmaval
41 Ф. Ф. Лашков, Описания Таврического Исторического Архива:
ITUAK 10(1883), 129.
252
szemben naluk tamaszt talaljanak, csak idoleges sikerrel jar-
tak, mert a nogajok mindvegig megoriztek kiilonallasukat es
a kansag haderejeben is onallo egyseget kepeztek. Feltehetd
tehat, hogy iigyeiket is maguk inteztek, ezert ha ennek irasos
bizonyitekai egyaltalan fennmaradtak, azokat nem a kan
leveltaraban kell keresni. Az iitlcirasok alapjan annyi bizo-
nyos, hogy a nogajok a nomad allattartas mellett egyfajta
nomad foldmiivelest is uztek, hogy a foldboseg miatt a fold-
magantulajdon nem lehetett szamottevo, es hogy megelhete-
siik harmadik, egyaltalan nem jelentektelen forrasa a hadi-
zsakmany volt.42
42 Kiilonosen Erdely szenvedett sokat a tatarok „elelemszerzo" betdresei-
161, amint ezt Szaplonczay Simon egy 1657-ben kelt leveleben olvashatjuk:
..Az tatar most az embert nem hajtja, csak az ennnivalot veszi el, az hul
inarhat talal, azt mind oszveszsegvel el hajtja.” Hdrmczaki, Documente
privind istoria Rominiei.(Red. Ion loNNAScu.jBucuresti XV (1954/2), 1268.
253

Eass Elod
A balkani nomadizmus az Oszman Birodalom
europai tartomanyaiban
Sajatos torteneti egyseg, egyseges fejlodesu taj a Delkelet-
Europanak vagy tortenetileg Balkannak nevezett teriilet. E
videk egyes reszei idonkent egy masik tajhoz kapcsolddo
gazdasagi-tarsadalmi tendenciakat mutatnak, ami bizonyos
kolcsonhatast tetelez fel. Ez a masik kapcsolodo torteneti
taj, a kelet-europai sztyeppevidek a Fekete-tengertol eszakra
elteriilo fiives pusztak nomad allattenyeszto nepeinek videke
volt. Az emlitett azonos vonasokat es fejlodesi tendenciakat
mutato torteneti tajakat nem szabad zart es veglegesen adott
statikus teruletnek tekinteni. A kutatasok mai allasa azt mu-
tatja, hogy a Balkan teriilete az elmult evezredben a legkiilon-
bozobb belso es kiilso erok hatasara valtozott. A meghataro-
z6 regi helyi eltereseket ujabb behatasok alakitottak tovabb.'
1 Gordon Childe, Az europai tarsadalom ostortenete. Bp. 1962, 101,115,
valamint Bokonyi Sandor, Delkelet-Europa korai allattartasanak kialakula-
sa es kozel-keleti kapcsolatai: ATSz XIX (1977/1 2), 1—2 emliti meg,
hogy a Balkan deli reszen a neolitikumban delnyugat-azsiai eredetii haziallat-
fajtakkal talalkozunk. Ezenkiviil, bizonyitja (uo. 10), hogy a Balkanon
Gordgorszag volt az a teriilet, ahol a kis kerodzokrc alapozott allattartasi
forma legtovabb, a bronzkorig fennmaradt. Ezen a tcriileten a foldrajzi
liclyzet a juh es kecske szamara kedvezo, emiatt haziasitas nelkill is
uovekedett a szamuk. A Balkan eszaki reszen a fejlodes mas iranyu volt, ott a
szarvasmarha volt a leggyakoribb haziallat.
255
Ilyen hatas erte a Balkan felsziget neolit foidmuves nep-
csoportjait i. e. 2000—1500 kozott is, amikor a kelet-europai
sztyeppe lazan osszefiiggo vandor pasztortarsadalmai tobb
egymast koveto csoportban benyomultak es ratelepedtek fal-
vaikra, vagy az addig lakatlan hegyek fennsikjain folytattak
tovabb nomad eletmodjukat. A nomad betelepiilok a Balkan
deli peremvideken a kretai es kiikladi foldmiives kultiiraval
talalkoztak, ami a kovetkezo evszazadokban atalakitotta gaz-
dasagi, tarsadalmi es etnikai sajatossagaikat.
Л tovabbiakban a Balkan felsziget magas hegycinek fenn-
sikjain elo nomad kisallattenyeszto, legelovalto (tanszhu-
malo) eletformat iizo nepcsoport gazdasagi, tarsadalmi es
etnikai sajatossagait — korban az i. sz. VI. szazadtol az i. sz.
XVI. szazad vegeig-— kivanjuk bemutatni. Л „nomad” szo
kialakulasa itt a Balkan deli videken tortenhetett meg, ahol a
gorog foldmiives tarsadalom foldrajzi szferaja vegzodott, es a
nomad pasztorkodast folytato nepcsoport cletszferaja kez-
dodott. A „nomad” szo a gorog nyelvben „nome”, azaz lege-
lohely jelentesii fogalombol ered, s azokra alkalmaztak, akik-
nek a legfobb jellemzojiik a legelohely kizarolagos birtoklasa
volt. Talan ezert is maradt fenn tobbes szamii „nomades”
alakjaban, s a kesobbiekben a latin nyelv gorog jovevenysza-
vakent terjedt el. E nomad eletmod elso pontos lejegyzcsevel
Kekaumcnosz bizanci tortenetiro Sztrategikon c. munkaja-
ban, amelyet 1077-ben irt, mar talalkozhatunk. Szerinte a
Pindosz hegyseg keleti labanal toltik a telet, a Grammosz
hegyseg fennsikjan pedig a nyarat, ami megfelel a jellegzetes
legelovalto juhpasztorkodas nomad eletmodjanak. A legelo-
helyek foldrajzi neveivel egyiitt szerepet etnikai jelolesiik is,
ami azonositasukat mindig lehetove teszi.2
2 Benk6 Lorant, A magyar nyelv torteneti etimoldgiai szotara. II. Bp.
1970. 1021, valamint Kekaumenosz Sztrategikon c. miive megtalalhato:
256
Л Balkan felszigeten a fold es a rabszolgak magantulajdo-
nan alapulo, keso romai nagybirtokformahoz idomulo gaz-
dasagi es tarsadalmi viszonyok az i. sz. VII. szazadban gyo-
keresen megvaltoztak. Ekkora Balkanra eszak felol nagysza-
mu uj nepcsoportok, a szlavok es a bolgar-torokok koltoz-
tek be. Az itjonnan letelepiiloknel egy-egy tajegyseg sajatos
gazdalkodasat a termeszeti kornyezet mellett azonos sullyal
hatarozta meg a hely termelesi hagyomanya. A legregebbi
idok 6ta hagyomanyozddva olyan telepiilesszerkezet alakult
ki egy-egy videken, hogy az egyes telepiilcsek terben es funk-
cioban egymas melle rendelve, horizontalis munkamegosz-
tassal kistajakat alkottak. Az uj, nagy nepessegii telepesek
megvaltoztattak a keso romai nagybirtokok gazdasagi-tar-
sadalmi szerkezetet. A majorkozpontok, falvak, pasztorszal-
lasok helyebe a falu es a pasztorszallas telepiilesformai lep-
tek. Ezek az uj kistaji munkamegosztas egymast kiegeszi-
to, fogaskerc'kszeriien osszekapcsolodo szervezetei voltak. A
VIII—X. szazadban a Balkan csaknem egeszere kiterjedo
Bizanci Csaszarsag a bolgarok, szlavok es arabok tamadasai-
nak kivedesere es az itjonnan letelepiilt nepcsoportok meg-
szervezesere tobb csaszari foldtorvcnyt adott ki. A foldtor-
venyek legfokeppen uj lovas katonasag kialakitasat szolgal-
tak. A bizanci katonai reformokkal egyiitt teljes gazdasagi-
tarsadalmi atrendezodes kovetkezett be. A bizanci allamot
az uj torvenyek nyoman letrehozott mintegy negyvenezer
fos, un. sztratiota-lovassag mentette meg pl. a bolgarok al-
lando lovas tamadasaitol. A negyvenezres sztratiota-lovassa-
got ugyanannyi paraszti haztartas allitotta ki es tartotta el. A
falusi haztartas a VIII. szazadban a hozza tartozo birtokre-
Scriptores Historiae Byzantinae. (a tovabbiakban: SHB) Edit. Veneta. IX.
533.
17 Tokei
257
szekkel egyiitt a „sztasz” revet viselte, de teljes onellatasat
sajat termelesebol nem tudta fedezni. A gabonafelek egyol-
dalilsagat csak allattartassal tudta kiegyensiilyozni. A bizanci
„sztasz” egy falu teriiletenck legkiilonbozobb reszein szet-
szort folddarabokat jelentett. A foldmiivelest szabalyozo csa-
szari torvenyek mindig megemlitik a legeloket, ahova a
nyajak melle a falukozossegek fogadnak fol pasztorokat. A
foldmiivelesben a mezogazdasagi technika okori eszkozei ural-
kodtak. Minden foldmiivescsalad kiildnallo, elkeritett parcel-
lakon dolgozott. A foldet nem osztottak fel idoszakonkent a
falukozosseg tagjai kozott, a valtorendszert nem ismertck.
A termeloeszkozok fejletlensege kesztette a bizanci allamnak
adozo szlav vagy gorog foldmiivest arra, hogy szoros aru-
cserekapcsolatot alakitson ki a nomadok husfeleslegenek mcg-
szerzesere.3
A hegyek fennsikjai es talapzata kozott a juh- es kecske-
nyajaikkal mozgo balkani nomadok tavaszi vagy oszi kolto-
zesiik idejen jelcntek meg a vasaros helyeken. A vasaros
helyek a kiilonbozo termenyeket eloallitd termelok integral©
helyei voltak. Bizonyos vonzaskdrzetet, egy-egy kistajat ala-
kitottak ki, melyben a falvak es a pasztorszallasok termcnyei
egymas sziiksegleteit elegitettek ki. A VIII—X. szazadi bi-
zanci falukozossegek felso tarsadalmi reteget a ,,sztasz”-bir-
tokos sztratiota-lovassagot kiallito szabad parasztok alkot-
tak. Altalaban paraszti eletmodot folytattak, de hadjarat
vagy katonai szemle alkalmaval az else paranesra be kellett
vonulniuk — loval es fegyverzettel — tartomanyuk (thema)
szekhelyere. E’nepfelkelo katonai szolgalat vegzeseert esupan
az allami penzado (kanon) megfizetese alol mentesiiltek. A
3 Moravcsik Gyula, Bevezetes a bizantinologiaba. Budapest 1966. 105—
108, valamint A. P. Kazsdan—G. G. Litavrin, Bizanc rovid tortenete. Bp.
1961. 79 82, 85- -90, 112.
258
kozepso falusi tarsadalmi retegbe tartozok, a georgoszok az
allami penzadot fizettek, valamint gabonat, takarmanyt es
allatokat szolgaltattak be. Ezenkiviil allami kozmunkat is
vegeztek, mint ut-, hid-, es erodepites. Л falvak also nep-
retegeben a ,,sztasz'’-birtokukat mar elvesztett vagyontala-
nok, a miszthoszok a cseledmunkat vegeztek.
Kiilon kategoriat az eszkusszitak alkottak, akik mentesiil-
tek az allami penzado a!61, de ezert kiilonleges szolgalatokat
vallaltak, mint pl. a postaszolgalat ellatasat, kiilonleges fuva-
rozast stb. A falvak parasztsaganak miiveleseben allo „sztasz”-
birtokok allami tulajdonnak szamitottak, a falukozossegek-
nek csupan bizonyos kis hataskorii birtoklasjoga maradt meg.
Igy a falukozosseg minden tagja, tehat aki .,sztasz”-birtok-
kal rendelkezett, egymastol kollektiv fuggesben elt. Faluju-
kat nem hagyhattak el. s esetleges szokesiikert kollektiven
feleltek.4
A X—XI. szazadban a sztratiota szabad parasztsag let-
szama megcsappant. A „sztasz”-birtokkal rendelkezo haztar-
tasok szama alig huszezres nagysagrendii volt. Ezt a huszezres
sztratiota-lovassagot ekkor mar egyre inkabb katapharesz-
nek neveztek, akik abban kiilonboztek elodeiktol, hogy dra-
gabb fegyverzetiiket a korabbi egy haztartas helyett harom-
negy haztartas nagysagii birtokok allitottak ki. A „sztasz”-
birtok nagysaga ugyanis nem keriilt korlatozas ala, ezert a
gazdalkodo falusiak megszerezhettek egymas foldjeit. A X.
szazadra a VIII. szazadi sztratiota szabad paraszti haztarta-
sok mintegy fele elszegenyedett, lakoik a meggazdagodottak
cseledjei lettek vagy a tartomanyok katonai kormanyzoibol
(sztrategosz) kialakulo iij nagybirtokosok (diinatosz) telepe-
sei. A katapharesz-lovassag tagjai valamennyien a meggaz-
dagodott szabad parasztok koziil keriiltek ki, s mar mintegy
4 Uo. 99—101.
17*
259
katonai nemesseget alkottak, de foldjeik tulajdonjogat az
allamtol nem tudtak megszerezni. A Bizanci Csaszarsagban a
mindjobban a tartomanyok katonai vezetoinek iranyitasa ala
keriilt katapharesz-lovassagot a csaszar birtokaira telepitett
felkatonai, eszkusszita nomadokbol allo alakulatok es zsol-
dosok egeszitettek ki. Kiilonosen a hatarvidekekre — mint
Macedonia vagy a Rodope vidck — telepitettek le nomado-
kat az elpusztult falvak helyere.5
Ezt a X. szazadi helyzet is megkovetelte. A Bizanc es
Bulgaria kozott folyo harcok kovetkezteben Simeon bolgar
car i. sz. 920 koriil elfoglalta es orszagahoz csatolta Epiruszt
es Thesszaliat. Ezek — az emlitesek szerint — a nomadok
kozponti teriiletei voltak. Samuel bolgar car valamivel ke-
sobb, i. sz. 938-ban a thesszaliai Larissza varosnak es kor-
nyekenek lakoit a bizanci tortenetirok leirasa szerint „Bulga-
riaba” telepitette. Ott foldet (legelot) adott nekik, es kiege-
szitette veliik hadsereget. Tudjuk, hogy Samuel car csupan
Macedonia felett gyakorolt hatalmat, tehat az emlitett nep-
csoportot is csak ide telepithette at. Most eloszor tiinik sze-
miinkbe, hogy a gorog ortodox vallast 850-ben atvevo bol-
garok Bizanctol mas szervezeti formakat is atvettek.6
Az 1091 1097 kozott lezajlott besenyo—bizanci haboru
esemenyei kozott Alexiosz Komnenosz bizanci csaszar lea-
nya, Anna irja le a csaszar hadseregenek osszetctelet, s ko-
zottiik a nomad pasztorokbol toborzott alakulatokat is meg-
emliti. Kesobb, 1097-ben egy masik leiras emliti meg, hogy
ugyanez a csaszar a Khalkidike felsziget videkerol a Pelopon-
neszosz melle telepit nomad pasztorokat, es szamukra foldet
5 Uo. 113—114, valamint Gyoni Matyas, A paristrioni allamalakulatok
ethnikai jellcge. Bp. 1942. 12—14.
6 D. Koszrv—H. Hrisztov—D. Angelov, Bulgaria tortenete. Bp. 1971.
25—27 es 32 -33, valamint Kedrenosz tortenetirasa: Corpus Scriptorum
Historiae Byzantinae (a tovabbiakban: CSHB). Edit. Bonnae. 11. 435.
260
(legelot?) jelol ki.7 A bolgar es a besenyo haboriikban el-
pusztult falvak helyen a letelepitett nomadok szallasteriiletei
mellett foldmuvesfalvak fekiidtek. A X—XI. szazadban egyre
gyakoribba valik, hogy allami fomeltbsagok, kiilonosen a terii-
leti igazgatas vezetoi nagybirtokoskent (arkhon vagy dii-
natosz) a vasarlassal es kisajatitassal megszerzett falvakat
nagybirtokka (proasztia) szervezik. Ezeken a telepiileseken
telepeseket (proikosz) foglalkoztatnak. A nagybirtok gyors
elterjedeset elosegitette az a folyamat, amely a bizanci ado-
beszedest fokozatosan csaszari adomanyozasil penzjavada-
lomma valtoztatta. Igy a kozponti allami penzjaradek besze-
dese tobbnyire a nagybirtokosok haszonelvezeteve valt. A
penzjaradek meghatarozott szamii paraszthaztartas utan jaro
beszedesi jogat arithmosznak neveztek. A paraszthaztartasok
szamat idonkent allami tisztviselok ellenoriztek, s a letszam
felettieket allami paraszthaztartasokkent vettek fel jegyze-
keikbe. A XI. szazadtol egy masik jaradekjavadalom-forma
is elterjedt. Ez a meghatarozott foldesiiri jaradek beszedesi
joganak adomanyozasa volt, amit proniumnak neveztek. Az
arithmosz- es proniumrendszer a X—XI. szazadi Bizancban
a nagybirtok egy sajatos valtozatat hozta letre. Ennek le-
nyege az, hogy az adojaradek rcszesedesi jogaval felruhazott
nagybirtokos — rendszerint allami fotisztviselo — az allam
cllenorzese alatt maradt. A harmadik adojaradek-beszede-
si forma a bizanci ortodox egyhaz szervezeteben terjedt el.
Kolostori birtokok adojovedelmenek haszonelvezetet akar vi-
lagi, akar egyhazi patronus elvezhette, de koteles volt a
kolostorrol gondoskodni. Ez a kharisztikarendszer volt, ami
szinte az egesz Balkanon altalanossa valt,8
7 Gyoni, i. m. 57—59, valamint KekaumenoszSztralegikon SHB XII. 110
es 217.
8 Kazsdan—Litavrin, i. m. 107—110.
261
Sztevan Nemanjic szerb kiraly 1222 —1228 kozott a kha-
risztika joga alapjan a zsicai kolostor alapitasakor lakoi ella-
tasara birtokokat adomanyoz. A birtokadomanyozasok ko-
zott emliti meg a Szutjeszka folyo melletti teli es nyari lege-
loket es az ezekhez tartozo nomad pasztorokat, megpedig
csaladkozossegek szerinti felsorolasban. Ugyanilyen modon
II. Uros Sztevan Nemanjic szerb kiraly a hilendari kolostor
1293—1302 kozotti adomanyait ujakkal egesziti ki, legeloket
adomanyoz a kolostornak, s hozzajuk nomad pasztorokat
rendel ki. A pasztorokat felmenti a rendes adok, a robot,
valamint a kiseretbeli szolgalat alol, viszont kotelessegiikke
teszi — a legeltetesen kiviil — a mehtcnyesztcst es a gyer-
tyakcszitcst. Ezenkiviil elrendeli, hogy a kolostornak sem-
mivel sem kell hozzajarulnia a pasztorok elelmezesehez es
oltozkodesehez. E rendelkezesekbol mindazokat a kotelezett-
segeket es adokat megismerjiik, amelyek a kozepkori szerb
kiralysagjobbagyviszonyait jellemeztek. A szerb kiralyi ado-
manylevelek szerint tehat a szerb kiralyok toboroztattak a
nomad pasztorokat a kijelolt legelokre, cspcdig rendkiviil
kedvezo feltctelc к kcl, amelyek a szerb jobbagysag viszonyai-
nal isjobbak voltak. Mindezekert esupan bizonyos szolgalta-
tast kellett nyujtaniuk, amit rcszletesen koriilirtak s altalaban
valamilyen helyi hiany kielegiteset celozta. Sztevan Nemanjic
kiraly adomanyleveleben pl. a pontosan megjelolt teli es nyari
legelok iizcmcltctesen kiviil a kolostor mcz- es viaszszlikscglc-
tet szolgaltattak. Lathatjuk, hogy ezek a nomad pasztorok
csak annyi szerepet jatszhatnak es annyi legelot szerezhetnek,
amennyit nekik a foidmuves tarsadalmak megengedtek.9
A nomadok egyoldalu gazdasaguk kiegeszitesere vallaltak
az attelepiilessel jaro uj szolgalatot, mert igy ujabb legeloterii-
0 Arpadkori uj okmanytar. Kozzeteszi Wenzel Gusztav. I. Pest 1860. 369
es 290.
262
letekhez juthattak. A piacra termeles vagy a cserekereskede-
lem vizsgalt korszakunkban valoszinuleg kevesbe alkalma-
zott megoldas volt, mivel az alacsony termelesi fok meg nem
biztositotta annak folyamatossagat. Csupan egyes kistajak
arucserejct egcszitette ki a kesztermcnyek szintjen. A penzfor-
galom a Balkanon a XV, szazadban is csak egyes nagytajak
varosi piacan szolgalt a kesztermcnyek cscrecrtekcnek esetle-
ges kiegeszitesere.10 11
Az oszman-torok hoditas a Balkanon 1355 utan gyorsan
haladt elore. Ezt megkonnyitettek a gorog, szerb es bolgar
allamok egymas kozotti harcai. Igy Sztevan Decanszki szerb
kiraly az 1330. cvi velbuzsdi csataban tonkreverte Mihail
Sisman bolgar car eseregct, a cart megolette, s Bulgaria nyu-
gati reszet Szerbiahoz csatolta. A felbomlo Bulgaria teriilete-
bol onallo kisebb fejedelemsegek alakultak meg. Az egyik egy
Momcsila nevu kenez vezetese alatt, a Rodope hcgyscgbcn
jott letre. Eszakkelet-Bulgariaban egy Dobroticsa nevu vlah
kenez szervezett onallo fejedelemseget, akitol a Dobrodzsa
foldrajzi nev is szarmazott. Erdekes megjegyezni, hogy ugyan-
ebben az idoben alakult ki a moldvai es havasalfoldi vlah
fejedelemseg is.11 A szerb kiralysag az 1389. evi rigomezei
(koszovo-poljei) vesztes csata utan szinten tobb fejedelemseg-
re esett szet, ami a torok terjeszkedesnek kedvezett. A bolgar
carsag maradek teriilete pedig Tirnovo fovaros 1393. evi to-
rok elfoglalasaval teljesen torok megszallas ala jutott. Szendro
(Szmederevo) varanak 1459. evi torok elfoglalasaval a kozep-
kori szerb allam utolso maradvanya is veglegesen az Oszman
Birodalomba olvadt be.
10 Desanka Kovacevic, Trgovina u srednjovjekovnoj Bosni (Kereskede-
lem a kozepkori Boszniaban). Sarajevo 1961. 165 170. '
11 Fuad Slipicevic, IstorijaNaroda FNR Jugoslavije. Sarajevo 1962. 201,
valamint Koszev- Hriszov—Angelov, i. m. 38.
263
Az elfoglalt teriileteken az oszman-torok gazdasagi-tarsa-
dalmi rendszer azonnal kiepiilt. Minden fold a szultan tulaj-
donaba keriilt. A fold birtoklasanak viszont otfele modja
volt. Az elso a kincstari birtok (arazi emirije), amelyet harom
osztalyba sorolva kezeltek: haszbirtok, amelynek adojovedel-
me a szazezer torok akcse bevetelt meghaladta; a zeametbir-
tok, amely tizezer akcsenal nagyobb adobevetellel rendel-
kezett; s vegiil a timarbirtok, amely tizezer akcsenal kisebb
adojovedelmet jelentett. A foldek osztalyba sorolasanak alap-
ja az allami foldkataszter osszeirasa volt. Ezt az osszeirast
minden ujonnan elfoglalt teriileten allami tisztviselok vegez-
tek el. Az igy elkesziilt adoosszeiras — torokiil defter — tar-
talmazta a megmiivelt es hasznositott teriiletek leirasat hely-
neveik sorrendjeben, s a megmuvelt teriiletek helysegenkenti
adojovedelmenek erteket. Az itt osszeirt paraszti haztartas
fogalmat a bizanci gorog „sztasz”, a szerb „bastina”, a ma-
gyar „telek”, s az oszman-torok „tetimme-i sziikna” fejezi
ki. A paraszti haztartas fogalmat jelento telek nagysagat vi-
szont nem jeloli meg, mivel ezek kollektivaja falvankent egy-
segesen garantalta a feljegyzett adoosszeg kiallitasat.
A masodik birtoklasi mod a szabad birtok (arazi memluke)
volt, amelyet a kincstari foldekbol — szultani adomanykent
— elethossziglan kiilonitettek el. Ezek altalaban a fel torok
holdat (kb. 500 m2) meg nem halado nagysagii szolo, kert
vagy ret miilk birtoklasat jelentettek. Szinte kizarolag lakat-
lan es korabban miiveletlen teriileten letesitettek oket.
A harmadik birtoklasi mod a vallasi alapitvanyu foldek-
nek (arazi mevkufe) a kincstari foldekbol valo elkiilonitese
volt. A szultani engedellyel valamely vallasi celra — templom
(dzsami) vagy nepkonyha (imaret) fenntartasa celjara — leko-
tott helysegek adojovedelmenek haszonelvezetet vakufbir-
toklasnak neveztek. A vakufbirtokot alapito a jovedelemke-
264

zelest rendszerint csaladtagjaira bizhatta, igy biztositva a
haszonclvezct orokiteset.
Л negyedik foldbirtoklasi mod a telepitett birtok (arazi
metruke), amelynek haszonelvezetet a telepito mindig elet-
hossziglan kapta meg. Ha szultani engedellyel korabban holt
birtok (arazi mevet) foldjet valaki telepitessel muvelesbe al-
litotta, kcrhette erte az ebbol szarmazo adojovedelem haszon-
elvezetet. Ez a negyedik birtoklasforma kiilonosen jelentos
Szerbiaban es Boszniaban, ahol a folytonos harcok tonkre-
tettek a telepiilesrendszert es szetzilaltak a gazdasagi eletet.
Szerbiaban a torokok lehetove tettek kereszteny szpahik szol-
galatat, akik sajat haszonelvezetiiket biztosito falvaikat ma-
guk telepitettek. Boszniaban a kereszteny szpahik, felveve az
iszlam vallast, az altaluk telepitett falvak parasztsagat sikc-
resen szoritottak sajat uralmuk ala. A torok allam a koltozes
megtiltasaval tette Ichetove egy-egy szokott paraszt tizendt
eves visszakovetelesi idejeben a szpahik szamara, hogy ren-
delkezesi jogot nyerjenek felettiik.
Az emlitett szerbiai es boszniai birtoklasformak az oszman-
torok gazdasagi es tarsadalmi rendszer specialis sajatossa-
gai voltak, s kiilonallo jellegiiket a torok uralom ideje alatt
megoriztek. Az otodik oszman-torok birtoklasforma a holt
birtok (arazi mevet) volt, amelyet nem a kincstari birtokok-
bol osztottak, ugyanis egy falu utolso hazatol Eel merfoldre,
esetleg Eel ora jarasnyi tavolsagra eso foldet, rendszerint teme-
tot, szolot, retet vagy legelot jelentett. A megmiivelt ovezet
leietti hegyi fennsikok nomad legeloi is holt birtoknak sza-
initottak egeszen addig, amig a nomad csoportok vezetoi,
lelismerve lehetosegeiket, a torokkel egyezsegre lepve, az uj
adozas iranyitoikent megerbsitcttck szemelyes hatalmukat.’2
12 Sadik Albayrak, Budin Kanunnamesi veOsmanliToprakMeselesi(A
budai torvenykonyv es az oszman foldkerdes). Istanbul 1973. 63—72; Halil
265
A delszlav teriileteken — de kuldnosen Szerbiaban - a
torok hatalom megszilarditasaban nagy jelentosegiik volt a
bekoltozo vlahoknak. A torok hoditas megindulasa ota a
vlahok ncpessege meg jobban gyarapodott, mert a foldmiive-
sek a siksagokrol a hegyekbe menekiiltek es ott beolvadtak.
Ezutan a XV. szazad masodik fclcben nagy jelentdsege lett
annak, hogy a torokoknek sikeriilt a vlahok vezetoit teljesen
megnyerniiik. Sajat gazdasagi-tarsadalmi szervezetiik, a ,,ka-
tun” szerint felvettek oket a vojnikok jegyzekebe, es privilc-
gizalt helyzetet kaptak. A torokok ezzel azt ertek el, hogy
a vlah szervezetek a hegyekbol attelepedtek az elpusztitott
sik teriiletekre. Az atvandoroltatassal az volt a celjuk, hogy
foldmtivelesre szoritsak oket, mivel a kozepkori szerb telepii-
lesrendszer elpusztult, s uj telepitcschez mas telepesreteg nem
allt rendelkezesre. Ennek az a nagyon jelentos kihatasa, hogy
a „kenezseg” regi vlah szervezeti formaja tovabb szelese-
dett, amivel egy patriarchalis eletforma erosodott meg, amely
Inalcik, Islam Arazi ve Vergi Sisteminin Tesekkiilii (Az iszlam fold- es
adoszisztema fajtai), in: Islam Ilimleri Enstitiisii Dergisi. Sayi 1. Istanbul
1959. 39. EzcnkiViil Dr. Ciro Truhelka, Bosnada Arazi Meselesinin Tarihi
Esaslari (A boszniai foldkerdes torteneti alapjai), in: Tiirk Hukuk ve Iktisadi
Tarihi Mecmuasi. I. Istanbul 1931. 62; Mehmed Fuat Koprollizade,
Bizansin Osmanli Miiesseselerine Tesiri (Bizanc hatasa az oszman berendez-
kedesre), in: Tiirk Hukuk ve Iktisat Tarihi Mecmuasi. I. Istanbul 1931. 230—
234; A. Selcuk Uzcelik, Avrupa Feodalitesi ile Tiirk Timar Teskilatinin
Mukayesesi (Az europai feudalizmus es a torok timarszervezet hasonlosaga).
in: Hukuk Fakiiltesi Mecmuasi. Istanbul 17 (1951), 854- 856; Hadiye
Tuncer, Osmanli Imparatorlugu Arazi Kanunlari (Az Oszman Birodalom
foldtorvenyei). Ankara 1963. 50—65; Lio, Osmanli Imparatorlugunda
Toprak Kanunlari Osman Gazidan 3. Ahmet Zemeninda kadar 1299—1730
(Az Oszman Birodalom foldtorvenyei Oszman Gazitol III. Ahmet szultanig,
1299—1739). Ankara 1963. 7 -179.
266
kesobb a szerbiai hazkozosseg (zadruga) felviragzasaval valt
ismertte.13
A torok hadibeszamolokban a XV. szazadtol tiinnek fel az
akindzsik, martalocok, vojnikok es azabok, mint a torok ho-
ditosercg alakulatai. A bramcsevoi szandzsak 1467—1468.
evi adoosszeirasahoz keszitett torvenykonyv (kanunname) az
elso forras, amelynek rendelkezesei alapjan a nomad pasztor-
csoportokat azonositani lehet a hadibeszamolokban szerep-
16 torok katonai alakulatokkal. E rendelkezesek szerint pl.
„hazuktol adjanak egy forintot, ket juhot, egyet barannyal
es egyet anelkiil. ... 12 haz alkot egy katunt, s a katuntol
adjanak egy satrat, egy sajtot, harom kotelet es hat kotofeket.
.. a tobbi reaja nep adoibol semmit se adjanak ... 6t hazbol
egy vojnik jon a hadjaratba”. Musztafa Dzselalzade es Szinan
Csausz torok tortenetirok az 1526. es 1543. evi hadjaratok
meginditasanal reszletesen leirjak a vojnik alakulatok mozgo-
sitasat. Del-Magyarorszag vtdekeire 1550 koriil a torokok
vlah nomad pasztorok csoportjait telepitettek at Szerbiabol
es Boszniabol az uj hatarvidek vedelmere. Szerbiaban csak
azok maradtak, akik mar attertek a foldmuvelesre, s a van-
doreletet feladvan tobbe nem voltak mozgosithato allapot-
ban. A katonaskodasert kapott elojogaikat termeszetesen
elvesztettek vagyis tarsadalmi helyzetiik megromlott —,
mert megsziintek szabad parasztok lenni. Szerbiaban a vlah
kenezeknek ilyen modon sikeriilt elismertetniiik hatalmukat
egy-egy teriiletreszen. Az uj teriiletegyseg neve a „knezina”
lett, amely a telepiilesek egy csoportjat fogta at, es egy
13 Josip Zontar, Die Siidslawen und die Tiirken, in: Internationalische
Kulturgeschichtliche Symposion Mogersdorf 1969. I. Eisenstadt 1972. 95—
96, allitja a hazkozosseg, a „zadruga” vlah eredetet a XVII—XVIII. szazadi
szerb tarsadalomban, valamint ugyanigy a „kcnezseg” altalanos intezmenyc-
nek elterjedeset is.
267
drokletes kenez ala tartozott. A kenez elkotelezte magat a
torokoknek, vallalta az adok beszedeset es mas szolgalatok
teljesiteset; az „orokletes kenezseg” Szerbiaban es Del-Ma-
gyarorszagon terjedt el es vait altalanossa. A szendroi szan-
dzsak belgradi nahijejanak 1528. evi adodsszeirasaban a ,,kne-
zina” es a „primitjur” elnevezes egyarant szerepel, azzal
a kiilonbseggel, hogy a „knezina” tisztseg viselojehez alta-
laban tobb helyseg tartozik. A szegedi szandzsak 1560. evi
adoosszeirasaban szinten falvankent jeldlik a primitjur (pi-
rimkor) tisztseget ott, ahol uj, telepitett falvakat talalunk.14
A koppanyi szandzsak 1562. evi timar-javadalombirtokai-
nak jegyzekeben szerepel eloszor az a pasztorcsoport, amely
1581. evi reszletes osszeirasaban mar minden pasztorszalla-
sa utan egy gurust (kb. egy magyar forint) fizetett a torok
kincstarnak, torok szpahijanak pedig negy gurust. Hasonlo
osszeiras szamol be a szeremi szandzsak nomad pasztorairol
1588-ban, ez azonban kizarolag a retiiictcket jegyzi fel. Egy
III. Murad szultan korabol (1574— 1595) szarmazo szeremi
szandzsaknak kesziilt torvenykonyv megemliti, hogy a „Fruska
14 Olga Zirojevic, Tursko Vojno Uretjenje u Srbiju, 1459 1683 (Torok
hadiigazgatas Szerbiaban. 1459—1683). Beograd 1974. 158—176, s reszlete-
sen beszamol a kereszteny szpahikrol, vojnikokrol es a vlahokrol. Ezenkiviil
Thliry Jozsef, Torok tortenetirok, II. Budapest 1896. 57, 60 es 177, kozli
Ferdi: A torvenyhozo Szulajman szultan tortenete es Musztafa Dzselalzade:
Az orszagok osztalyai es az utak felsorolasa cimii tortenetirasainak magyar
forditasaban a vojnik szervezetrol s az azabok, a martalocok es az akindzsik
mozgdsitasarol szdlo reszleteket. L. ezenkiviil Zontar, i. m. 100—102;
Hazim Sabanovic, Turaki Izvori za Istoriju Beograda. Katastarski Popisi
Beograda i okolina, 1476—1566) Torok forrasok Belgrad tortenetehez.
Belgrad es kornyekenek kataszteri jegyzckci, 1476 1566). Beograd 1964.
34—112. A szegedi szandzsak 1560. evi adoosszeirasaban a zombori nahije
falvainal szinten szerepel a pirimkorok feltiintetcse falvankent. L. OL,
Mikrofilmtar: 10 500 sz. doboz. Eredetije: Istanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo
Defteri Nr. 332.
268
cs Nemcse kaza” hegyeiben laknak, muszellemek lettek, mert
bekeben rcndcszi feladatot latnak el (a rablokat iildozik),
hadjarat idejen pedig martalockent a dunai hajokon teljesite-
nek szolgalatot. Ezert biztositottak adomentessegiiket.15
Tovabbi adatot Hamit Hadzsibegic jugoszlav tdrtcncsz
szolgaltat, aki a novi pazari, tragovistei es bihari kazak pasz-
torainak 1585. evi adojcgyzckct kozli, melyben a juhilletek
(reszmi agnam) es a karamilletek (reszmi agil) nyilvantartasat
vettck szamba. A juhok illeteke ket juh utan egy akcse, a
karamilletek pedig karamonkent hat akcse mcgfizetcsct jelen-
tette. Korabbrol a XIII—XIV. szazadi szerb kiralyok negy
oklevelebol ismerjiik a nomad pasztorok adoztatasat: szaz
juh utan ket juh es ket barany, otven juh utan egy barany es
egy meddo juh jelentette az adot, amit fupcnznck (travnina)
neveztek. A ket utobbi pclda foldrajzilag azonos teriileten —
ket evszazad kiilonbseg cllcncrc — szinte azonos adoztatasrol
szamol be. Masutt azonban, mint pl. a koppanyi vagy a
15 Velics Antal (ford.)—Kammerer Erno (bev. es a. r.), Magyarorszagi
torok kincstari defterek, I. 1543—1635. Bp. 1886. 169, einliti a koppanyi
szandzsak 1562. evi timar javadalombirtokainak jegyzekeben: „Radies
Brenik a koppanyi szandzsakban lak6 vlahok kenczcnek timarja”; ez a
Karad melletti pusztakat jelentette. Szinten emliti: „Obrad Radies kenez
li inak timarjat”, szinten pusztakra vonatkoztatva. Uo op. cit. ;i. m. I. 331),
kozli „a koppanyi szandzsak illak (vlah) dzsemaetjenek osszeirasat” az 1581.
evbol. Ekkor 84 helysegben szerepeltek, kiilon feltiintetve a karadi varhoz
vagy a dombd(var)i varhoz valo tartozasukat. A szeremi szandzsak vlah
pasztorait 1588-ban kiilon is osszeirtak: 38 helysegben 673 ferfi szerepel.
I’orrasa: Wien, Bibliothek National. Tiirk. Hass. Mxt. 591. Mikrofilmje:
()L, Mikrofilmtar: 1246 sz. doboz. L. meg O. L. Barkan, XV се XVI inci
.isirlarda osmanli Imparatorlugunda zirai ekonominin hukuki ve mali
cseslari. Istanbul 1943. 311, melyben kozli a szeremi szandzsak
torvenykonyvenek a vojnikokra vonatkozo rendelkezcseit. A kerdes bibli-
ografiaja: Jozef Kabrda, Les anciens registres lures des Cadis de Sofia et de
Vidin: Archiv Orientalni. (Praha.) XIX (1951), 366.
269
szeremi szandzsakban clo, torok szolgalatot vallalo noma-
doknal, az adoztatas mar kiilonbozott ettol. Ugyszinten kii-
lonbozott a szerbiai falvakba telepult es ott foldmuvelesre
attert nomadok adoztatasa, akik mar elvesztettek szabad
paraszti jogallasukat. Ezek a torok foldesuraktol az adobe-
szedes jogat megszerzo kenezek vagy pirimkorok hatalmaba
keriiltek.16
A balkani nomadok tarsadalmi bercndczkcdescrol korabbi
utalasokat ismeriink. A legelso 980 koriil — Kekaumenosz
bizanci tbrtenetiro elbeszelese, amely egy a Hellasz tartoma-
nyaban a bizanci adoszedok ellen kitort felkelesrol szamol be,
melynek vezetoi (thema) Larissza varos kornyeken a kiilono-
sen jelentos Nikulica csalad tagjai voltak. Tarsadalmi szerve-
zetiik kialakulasahoz jelentos lepest jelentett II. Baszileosz bi-
zanci csaszar 1020-ban kiadott novellaja, amelyben ,,az egesz
Bulgaria-szerte lako pasztorokat” az ochridai ortodox egy-
hazkeriilet illetekessegebe sorolta. Az iratban emlitett „Bul-
garia” tulajdonkeppen a mai Macedoniaval azonos, a novella
tehat az e teriileten clo nomad pasztorokra vonatkozott. Az
ochridai egyhazkeriilet hivatalos nyelve a bolgar-szlav volt,
s ez a nyelv a tcritcs soran a nomad pasztorok kereszteny
nevadasat is meghatarozta. A kesobbi nevjegyzekek, mint pl.
az az alapitolevel, melyet I. Sztevan Nemanjic szerb kiraly
adott a zsicai kolostornak, nev szerint soroljak fel az ado-
manyozott pasztorokat. Ebben eloszor a „Gred kenez gyer-
mekeivel ...” feljegyzes szerepel, utana 44 egytagu fcrf't sze-
melynev kovetkezik. Ezutan a „Njegota kenez gyermekei-
vel”, es folytatolag 22 egytagu ferfi szemelynev, akik a fel-
jegyzesbol kovetkeztetve valamennyien csaladfok lehettek.
16 Hamit Hadzsibegic, Zvahicni podaci о stocnom fondu na podrucju
Novog Pazara, Trgoviste u Biharu iz 1585 godine: Istorijski Zapisi. XXII
(1969/4), 585—616.
270
A fentiek szerint egy-egy csalad focsoport vezetoje az else he-
lyen emlitett es „kenez” tisztseggel megnevezett szemcly volt.
II. Uros Sztevan Nemanjic szerb kiraly a hilendari kolostor
javara tett uj adomanyat megorokito okleveleben hasonlo mo-
don jart el, de ez az adomanylevel a felsorolt 214 szemely
kozott megemliti „Blagarin papot gyermekeivel”, ami a pa-
pok gyakorlati reszvetelet mutatja meg a nomad gazdalko-
dasban. Megemlitjiik meg, hogy I. Sztevan Nemanjic tor-
venykonyvenek rendelkezese szerint, melyet a zsicai kolostor
szolgalonepei reszere adott ki, az adomanyozott pasztorok az
alsobb rendilek koziil valo nemzetseg (rod) szerint biinhod-
jenek. Ugyancsak II. Uros Sztevan Nemanjic kiraly adott
nagyobb birtokadomanyt a banjai kolostornak 1313—1318
korul. Alapitoleveleben a kolostorhoz rendelt foldmuvese-
ket csak falvankent sorolja fel, de amikor az adomanyozott
pasztorokhoz er, nem elegszik meg a kilenc pasztorszallas
felsorolasaval, hanem az egy-egy katunhoz tartozo csaladfo-
ket nev szerint is megemliti. Ugyanez a szerb kiraly 1330-
ban a decani kolostor adomanyleveleben mar nem nevszerint
sorolja fel a katunok lakossagat, hanem hazankent. A decani
kolostorhoz 40 foldmuves falu es 9 nomad katun tartozott
mintegy 266 csaladdal. Egy-egy katunra itt 29 csalad esett, de
figyelembe veve a korabbi szerb kiralyok alapitoleveleben
szereplo emliteseket, katunonkent kb. 15—30 csaladdal sza-
molhatunk. A balkani nomadok vcrscgi kapcsolatokon ala-
pu!6 nemzetsegi szervezete tehat a 15—30 csaladot magaba
foglalo pasztorszallast, a katunt ismerte. Ennek orokletes,
patriarchalis vezetoje a kencz, primitjur (pinmkor), esetleg
katunar volt. Ritkabban a vladika, szudce es cselnik elneve-
zesekel is hasznaltak.17
17 Kekaiunenosz: Strategicon et incerti scriptoris de officiis regiis libellus.
Edit. B. Wissiliewsky—V. Jernstaot. Petropoli 1896. 66. L. megugyanerrol
271
A nomadok tarsadalmi beilleszkedese a XIII—XIV. sza-
zadi szerb allam tarsadalmaba csupan annak jobbagysagahoz
igazodva sikeriilt. A mar emlitett ez idobeli szerb forrasok hoi
a szabad paraszti (vojnik sa bastinam), hoi az orokos jobbagy
(merop) tarsadalmi kategoriaban, hoi „vojnik”, hoi „kjela-
tor” neven emlegetik a nomad pasztorokat. A „vojnik” szol-
galatot vallalt nomad pasztor bizonyos rendeszeti feladatok
vegzescert kapta szabad paraszti jogallasat. A „kjelator” ne-
ven emlitett nomad pasztor pedig — hasonloan az orokos
jobbagysagot viselo meropokhoz — a nyajak orzesen kiviii
adozott es kiilonleges szolgalatokat is vegzett.
Szendro varanak 1459. evi eleste utan Rumelia beglerbegje,
Timurtas pasa szervezte meg a pasztorkozossegekbol a torok
hadsereg mar emlitett paramilitaris alakulatait. Legelso osz-
szeirasaik szerint a branicsevoi szandzsakban az 1467 1468.
evben 179 pasztorcsalad 13 pirimkor vezctese alatt oszlott el,
tehat egy-egy pirimkor ala 13—14 csalad tartozott. Itt tehat
minden pirimkor egy katun vezetoje volt. A szendroi szan-
dzsakban az 1476—1478. evi osszeiras szerint 15 ezer fej-
adofizeto csalafore mintegy 7600 nomad pasztor csaladfo ju-
tott, akik igy az osszlakossagnak kb. a felet tettek ki. Meg
Hercegovinaban is jelentos szamban eltek. A hercegovinai
szandzsak 1477. evi torvenykonyve reszletesen szol roluk:
„... tiz hazukbol egy lovas keriil ki, aki felfegyverezve, lovon
vesz reszt a hadjaratokban...” A korabban emlitett brani-
csevoi torvenykonyv szerint viszont ot haz ad egy gyalogost
a hadjaratokba. Mindebbol kideriil a torok vojnikszervezet
lovas es gyalogos katonainak szama is.18
Gyoni, i. m. 32. A szerb kiralyok alapitoleveleinek szoveget La 11. jegyzet
alapjan. Ezenkiviil meg Makkai Laszlo, Balkan! es magyar elemek a
magyarorszagi roman tarsadalomfejlodesben. Kolozsvar 1941. 7—8 es 13.
18 Makkai, i. m. 12 emliti a „vojnik” — harcos es a ..kjelator — vandor”
kifejezesek tarsadalmi jelenteset. L. meg Zirojevic, i. m. 163—168.
272
Л pasztorkozossegek hozzavetoleges szamat az Oszman
Birodalom Rumelianak nevezett europai reszen az 1552. ev-
ben megtartott allami fejado-osszeirasbol kisereljiik meg ki-
deriteni. A legtobben a szeremi szandzsakban voltak: 7608-an,
a novi-pazari es belopoljei szandzsakban 8121, a hercegovinai
szandzsakban 2978 fot szamoltak. Ezenkivlil pl. 1581-ben a
koppanyi szandzsakban 516 csaladfo, Mohacs varosban 11
csaladfo stb. A torok hadsereg felkatonai alakulataiban min-
dig kiilon feltiintetik oket. A XVI. szazad masodik feleben,
kiilonosen az emlitett szandzsakokban, hozzavetolegesen 150
ezerre teheto a szamuk, de hozzajuk kell szamitani a fold-
miives falvakban letclepiilteket vagy az allando katonai szol-
galatra vallalkozok kisebb-nagyobb csoportjait is.19
Az Oszman Birodalom europai reszen (Rumelia) а XVI.
szazad kozepso harmadaban osszeirl nem muszlim lakossag
mintegy 6—700 ezer koriili letszamu lehetett. Ha a balkani
nomad csoportok kiilon osszeirt, hozzavetolegesen 150 ezerre
becsiilheto tenyszamat a tobbi nem muszlim lakoseval osz-
szevetjiik, azonnal meglatjuk ncgyedresz.es aranyukat. A musz-
limok Macedonia varosaiban mar 1520—1530 kozott tobb-
segben eltek, s a kereszteny oslakossag kiszorult a varosok
kdzpontjaibol a — magyar jovevenyszokent a kiilvarosok
fogalmara alkalmazott — ,,varos”-okba. Szkopjeban (Us-
kiib) ekkor 630 muszlim csalad elt, a kiilvarosban csupan 200
kereszteny csaladrol tudunk. Szalonikiben ugyanekkor 1229
1Q Defter-i Tevzi-i Cizye-i Gebran-i Vilayet-i Rumeli ve Anatolu vacib
sene 960/1552 (Rumclia es Anatolia tartomanyai hitetlenjeinek fejadokiege-
szitesi jegyzeke). Eredetije: Istanbul Topkapi Seray Miizesi, Arsiv Dairesi,
Defterleri No. 10081; 1. meg a 28. jegyz.
18 Tokei
273
muszlim es 989 kereszteny csalad elt egymas mellett, de itt
meg 2645 csalad spanyol zsido is lakott.20
Ezek a muszlimma valt varosok egy-egy kistajon beliil
kialakult, altalaban a sziik vonzaskorzettel rendelkezo vasa-
ros helyek voltak, a kiilonbozo termekeket eloallito foidmu-
vesek es nomadok integralo helyei. A tobb kistajat egyesito
nagytajak arucserekozpontjai ezeket a kistaji tennckeket integ-
raltak tovabb. Igy alakult ki nagy teriiletek azonosnak veheto
anyagi kultiiraja annak ellenere, hogy a kultiirahordozo ne-
pesseg tarsadalmilag es etnikailag nagyon is megosztott. Az
anyagi kultura fogalma itt a gazdasagi-tarsadalmi viszonyok
kolcsonhatasat jelenti. A kisebb-nagyobb integralo varos-
kozpontok vonzaskorzetebe telepitett nomad pasztorok elobb-
utobb konfliktusokba keriiltek a vandorlokkal, kivaltsagos
jogaik megtartasa ugyanis ellentctben allt anyagi hasznuk
novelesevel, mivel ez utobbit csak a foldmiivelesre valo atte-
ressel erhettck el. A haztartasra es csaladszerkezetre utalo te-
nyezok koziil meg az osztatlan orokosodesii torzscsalad es a
gazdasagi terjeszkedes kotott lehctoscge kozotti osszefiigges-
re utalnank. Gazdasagi terjeszkedcsre ugyanis csak a foldmii-
velesre valo atteres adott lehetoseget, ami viszont megvaltoz-
tatta a tarsadalmi viszonyokat.
Egy gazdasagi tenyczo, a varosok piaci vonzasa, s egy nem
gazdasagi tenyczo, a tarsadalmi emelkedes befolyasolta a
torok szolgalatba allt nomad csoportok tarsadalmi viszo-
nyait. Az 1476—1477. evi branicsevoi es az 1477. evi her-
cegovinai torok torvenykonyvek nomadokra vonatkozo ren-
delkezesei alapjan lathatjuk, hogy a nomad csoportokat a
2oJoze Koropec, Die christlichen Kirchen der Jugoslawen unter der
Tiirkenherrschaft, in: Internationalische Kulturgeschichtliche Symposion
Mogersdorf 1969. I. Eisenstadt 1972. 145—146, valamint Zontar, i. m. 96.
274
torokok reg kialakult szokasaik atvetelevel epitettek be ka-
tonai hatarvedelmi rendszeriikbe. Letelcpitesiiknel meghata-
roztak, hogy 12 haz alkot egy pasztorszallast, s ennek meg-
feleloen kaptak eletmodjuk folytatasahoz sziikseges legeloi-
ket. Amikor azonban hadjaratot hirdettek, akkor vagy ot haz
egy gyalogost, vagy tiz haz egy lovast, im. vojnikot allitott ki.
A szabad paraszti kivaltsagert tehat vojnikszolgalatot kellett
vallalni, aminek folytan a torokok altal szabalyozott nomad
csoportok tarsadalma egyre jobban es gyorsabban kezdett
differencialodni. Az igy megindulo nagy tarsadalmi atalaku-
lasok okait nemcsak a mezogazdasag anyagi lehetosegei felol,
hanem az egyes kialakult tarsadalmi retegek allasfoglalasa,
torekvese, fiiggoleges mozgasa es lehetosegei szempontjabol
is meg kell vizsgalni. Masfajta vagy futotte ugyanis a had-
jaratokbol zsakmannyal megrakottan visszatero vojnikokat,
s mas az otthoni pasztorkodast ellatokat. A XVI. szazad eleje
ota a felkatonai vojnikszervezet tagjaibol allando katonai
szolgalatra is kezdtek toborozni a torokok. Zsoldosalakula-
tokat szerveztek beloliik, helyorsegekbe telepitettek le oket,
ahol kiilon testiiletet alkottak. Ezekkel a zsoldoskatonakkal
martalockent, azabkcnt, reiszkent a magyar hodoltsagi terii-
Ict torok helyorsegeibcn is talalkozhatunk. A torok hadsereg
altal felkinalt tarsadalmi emelkedes lehetosegevel a balkani
nomadok jelentos szama elt. A magyar hodoltsagi teriilet
torok helyorsegeinek ertckelesehez sziikseges adatokat sajat
kutatasainkbol vessziik. Ezek alapjan az 1543—1632 kozotti
idoszakban az osszes 98 helyorsegbol hatnal ezernel tobb,
harmincnyolcnal szaznal tobb, a fentmaradt 54 helyorseg-
ben pedig egyenkent mintegy 20—80 fo zsoldoskatona szol-
galt. Az emlitett helyorsegekben osszesen 22 23 ezer torok
zsoldoskatona koziil — megallapithatolag — 57 helyorseg-
ben otezer volt a martaldc. A balkani nomadokbol toborzott
torok katonai alakulatok koziil csak a martalocok teszik ki a
is1
275
magyarorszagi torok helyorsegek letszamanak mintegy egy-
negycdet.21
A mohacsi-szekcsoi szandzsak 1591. evi adoosszeirasa-
ban szerepel Majs falu hataraban Isztehan szeraszker major
(csiftlik) birtoklasa, ami mar a torok katonai ervenyesiiles
anyagi lehetosegeit vilagitja meg. A szeraszker torok kato-
nai cimet ugyanis a vojnikalakulatok szandzsakparancsnokai
viseltek, tehat itt is ilyen pcldaval allunk szemben.22
A balkani nomad vlahok nagy betelepiilesi hullamait a
torok tartomanyokba az allam kulonleges kivaltsagok nyuj-
tasaval es katonai kotelezettsegek kirovasaval kototte ossze.
A torok hatalom a XV—XVI. szazadban ily modon tudta
megszilarditani europai hatarvidekeit. Kesobb Szerbiaban,
Boszniaban es Del-Magyarorszagon, valamint Horvatorszag-
ban a torok hatarvidekckre telepitett nomad lakossag mar
emlitett kivaltsagait es legeloit elkezdte atadni az ujonnan csat-
lakozoknak. A regi telepiilok pedig allataikkal egyiitt бпкё-
nyesen tovabbvandoroltak, sot 1530 koriil elso izben mar az
akkori torok hatart is atleptek. A hatar tiilso oldalan szinten
21 Brown Eduard utazasa, 1669—1670: Regi utazasok Magyarorszagon
es a Balkan felszigeten, 1504—1717. Osszegyiijt. es jegyz. kiserte Szamota
Istvan. Budapest 1891. 390—391 emliti, hogy Torokorszag europai reszen a
nagy varosokat es a katonakat kiveve mindeniitt rendkiviil sok kereszteny
lakik, de legnagyobb reszuk gorog vallasu. . . Ezenkiviil K. L. Berkner,
Rural family organisation in Europa: A problem in comparative history, in:
Peasant Studies Newsletter (London) I (1972/4), 145—156, valamint George
Vernadsky, On some parallel trends in Russian and Turkish history, in: The
New Cambridge Modern History. II. Cambridge 1958. 533.
22 Vass Elod, A szekcsdi-mohacsi szandzsak 1591. evi adoosszeirasa, in:
Baranyai Helytortenetiras 1978. Pecs 1979. 49; Velios—Kammerer, i. m. 1.
392. A koppanyi szandzsak 1596/97. evi ruznamcsejeben Ibrahim bin Ali
mint a koppanyi szandzsak szeraszkerje szerepel; itt a „szeraszker” a
vojnikok vezetojet jeloli, s a nev a vlahok vojnik-szervezetenek eliszlamoso-
dasara is utal.
276
kivaltsagokkal felruhazott hatarortelepiileseket alakitottak ki
de eziittal a torokok ellen.23
A nomad pasztorcsoportok azonositasa sokszor megold-
hatatlan, minthogy az egymastol idoben es foldrajzilag el-
tavolodo pasztorkozossegek valojaban nem teljesen azono-
sak tobbe. Gazdasagi helyzetiik es tarsadalmi szervezetiik a
kiilonbozo torteneti fazisokon athaladva jelentos valtozaso-
kon ment keresztiil. A balkani nomad pasztorkozossegek elso
etnikai megkulonboztetesevel i. sz. 579-ben Theophanesz bi-
zanci tdrtcnetird Chreographia cimu munkajaban talalkoz-
hatunk. A szerzo az avar—bizanci haborii soran a bizanci
hadseregben talalkozott — szerinte — latin nyeiven beszelo
katonai poggyaszkisero katonakkal. Ezutan sokaig nem hal-
lunk roluk, s csak i. sz. 938 utan Kedrenosz es Kekaumenosz
bizanci tortenetiro munkaiban jelenik meg a „vlah” vagy
„blach” etnikai megjeloles. Ezt a megnevezest a kovetkezo
evszazadokban a bolgarok, szerbek, magyarok es torokok is
atveszik, es sajat kiejtesiik szerint alakitjak: „vlasi”, „olah”,
„iflak” stb. 1130—1260 kozott a Rodope hegyscg videkenek
foldrajzi neve „Vlahia” volt. A XI—XIV. szazadban Kinna-
mosz bizanci tortenetiro leirasaban talalkoztunk a „Vlahia
23 Zontar, i. m. 97—98. A Szlavoniaba telepulesre I. Szeg6 Pal,
Vegvaraink szervezete a torok betelepedesetol a tizenoteves haborii kezde-
teig, 1541—1593. Budapest 1911. 67, mely kozli, hogy 1538-ban Jurisics
Miklos az Alsd-Csazma es a Drava folyok kozott telepit le a torok teriiletrol
menekillteket. Ferdinand kiraly ekkor birtokot es szervezetet biztosit nekik, s
cbbol a telepitesbol keletkezett 1578-ban az elso harom szlavon vcgvari
kapitanysag: Kapronca, Ivanics es Koros. Uo (188—(89) targyalja meg a
„torok menekultekbol" alakitott gyalogsagot, a haramiakat. Neviik jelentcse
kesobb valtozott rablova. Ugyancsak a horvat tengermelleken alkalmaztak a
maganfoldesurak az „uskoki seu vlahi” megjelolesu szabad uszkokat mint
szabad hajdukat; Zrinyi Miklos 1555 koriil Szigetvaron, majd 1579-ben az
egri tokapitany is rendelkezett haramiakkal, szabad racokkal.
277
Magna” kifejezessel, ami a regi ohazara, Tesszaliara vonatko-
zott. Politikai megncvezeskent eloszor 1186-ban szercpelt, ami-
kor a Bizanc ellen kirobbant nagy fclkeles vezetoi, Aszen es
Peter gyozelmiik utan a „minden bolgarok es blahok carja”
cimet vettck fel. A nehany evtizeddel kesobb (1205) letrejott
tesszaliai latin hercegseg cime pedig „Ducatus Athacnorum et
Blachiae” lett. Khoniatesz Niketosz bizanci tortenetird 1216-
ban emliti, hogy a Balkan hegyseg lakoi regen a moesek, most
a vlahok.24
A Balkanon valo elterjedesiik iranyara utal II. Uros Szte-
van Nemanjic szerb kiraly a hilendari kolostornak adott ado-
manyleveleben, amely szerint: „Gradovit Desziszlavot gyer-
mekcivel es fogadott gyermekeivel, Mirjammal es Bratinnal
»adomanyozza«, kiket Gorogorszagbol hozott magaval.” A
Gorogorszagbol cszak fclc valo vandorlason kiviil emlitcst
crdemel meg a fogadott gyermekek szerepeltetese is. Ebbol a
nomad pasztorkozossegek nyitott tarsadalmara kovetkeztet-
hetiink, ahol a nemzetsegi szervezet fiktiv, s fenntartasat
csupan a gazdalkodas modja kovetcli meg. A mellettiik elo
szerb fdldmiives kozdssegck tarsadalma viszont zart volt, mi-
vel a XIII. szazadtol a szerb kiralyok megtiltottak a parasztok
es a nomad pasztorok hazasodasat, amit ketsegkiviil a gaz-
dasagi elet egyensiilyanak megovasa ccljabol tettek.25
24 Theophanes: Chreographia. CSHB II. 394. Kedrenosz es Kekaume-
nosz munkait 1. a 6. es 7.jegyzetben (valamint Wenzel, i. m. VI. 282 -284,
267 es 276, 302); Khoniatesz Niketosz es Kinnamosz munkaja: SUB XII.
68—69 es 118, valamint XIII. 194. A kortarsi magyar tortenetirasban
Istvanffy Miklos: Regni Hungarici Historia ... (Koln 1685. Liber XVI. 346)
emliti: ,,az elneptelenedett falvak, amelyek a Balaton es a Szent Egyed-
collegium (Somogyvar) kozott vannak, trakokkal teltek meg...” A vojni-
kokrol: Vera Mlitefcieva, Kam vaprosa za polozenieto na vojnuskoto
naselenia. Sofia 1951. 1 123.
25 L. a 11. jegyzetben a szerb adomanylevelek szovegenek kiadasait.
Slipicevic (i. m. 172) ramutat arra, hogy a IX—X. szazadban a gorogokon
278
Kesobb a XV—XVI. szazadi torok osszeirasokban a „vlah”
szobol szarmazd „iflak” vagy „iflakat” kifejezessel jelolik
a nomad pasztorokat. A foldmuvesektol mindig az „iflak”
newel kiilonboztetik meg oket, noha sok esetben neviik alig
killonbozik azoketol. Az „iflak” nevet is mindig akkor hasz-
naljak, amikor kivaltsagos vojnikalakulatrol esik szo, a fold-
muvelesre attert nomadok eseteben mar nem. Megis, a kiilon-
bozo jogallasu, de egyscgesen delszlav nevu lakosok nevanya-
gaban jol felismerhetok a „vlah” tipusii szemelynevek — mint
pl. a Drag, Dragsan, Dragul, Barbul, Dan stb. —, melyek az
ortodox egyhaz szlav nyelvenek hatasara alakultak at.26
A balkani nomadizmus jellemzoit a kovetkezokben foglal-
hatjuk ossze. A balkani nomadok csak idegen allamok szol-
galataban tudtak eletteriiket kiterjeszteni, sajat eletformaju-
kat csak a foldmuves ovezet feletti magas hegyek fennsikjain
sikeriilt a mai napig megdrizniiik.27 A nomad pasztorok
kiviil a macedon szlav torzsek kozott is jelentos szamban click roman elemek
(„vlaha”). Ezek az idegen elemek a gazdasag gyorsabb fcjlodcscrc, a
tarsadalmi es kulturalis viszonyok megvaltozasara a szlavoknal is jelentoscn
hatottak.
26 Aurel Decel, Istoria Imperiului Otoman pina la 1656. Bucuresti 1978.
46—47 foglalkozik a vojnikokkal, azabokkal es akindzsikkel, majd emliti
(114—115), hogy Malkocsoglu Bali begesTimurtaszadeUmur beg 1471-ben
20 ezer akindzsival rendelkezett, akiket a „romai legiok mintajara” szervez-
tek meg. Az „iflak" nevrol bovebben szol Aurel Decei, A participat Mircea
cel Batrin la lupta de la Ankara, in: Relatii Romano-Orientale. Bucuresti
1978. 8—9. Reszletesen beszcl a vojnikokrol es a martalocokrol, etnikai
osszeteteliikrol Milan Vasic, Martalosi u Jugoslovenskim Zemljama pod
Turskom Vladivinom Sarajevo 1967. 142 160.
27 Fenyes Elek (A Torok Birodalom leirasa torteneti, statisztikai es
geographiai tekintetben. Pest 1854. 234) emliti, hogy Macedoniaban es
Thesszaliaban a gorogok vagy vlah juhaszokat fogadnak, vagy nyajaikat
nekik adjak haszonberbe. Ugyanitt sok vlah a varosokban el, kereskedo es
kezmiives lett, ezeket cincar neven emlitik. Ezenkiviil megkiilonbozteti az
279
eloszor az Oszman Birodalom koraban keriiltek egy olyan
allam zart keretei koze, amely kezdeti teriileti terjeszkedesevel
nagy gazdasagi es tarsadalmi lehetosegeket kinalt resziikre,
hanyatlo fazisaban viszont eletformajuk teljes atalakitasat
eredmenyezte. Tarsadalmi szervezetiik alapja, a pasztorszal-
las csak ott tudott fennmaradni, ahol termelesi egysegkcnt
meg tudott felelni feladatanak. A pasztorszallasok patriar-
chalis vezetoi, a kenezek megnoveltek hatalmukat, amikor
foidmuves videkekre telepedtek, ahol is a regi antik (gorog—
romai) kor demokratizalo hatasat elnyomta a torok jogi sza-
balyzas despotikusabb jellege. A Bizanci Csaszarsag, a Bolgar
Carsag vagy a Szerb Kiralysag szolgalataban atvett ortodox
pravoszlav vallas a nomad csoportokat etnikailag mindeniitt
asszimilalta, s a magas hegyek fennsikjairol megkisereltek
eletteriik kiterjeszteset a foidmuves videkekre.28
eszaki vlahokat a deliektol, akik a dunai fejedelemsegekben elnek. A vlah
nomadok mai pasztorkodasarol az emlitett videkeken 1.: Enciklopedia
Jogoslavije. VIII. Zagreb 1971. 514—515; a VI. 598—600 letszamukat
ismerteti 1953-ban; a vlahok (vlasi) Iclekszama 36. 728, ami Jugoszlavia
osszes lakoinak 2%-at jelenti.
28 Koropec, i. m. 148 szerint a szerb ortodox egyhaz also papsaga teljesen
nepi jellegii, s igy a szetszort szerb telepiilesek egyetlen osszekotoje az egyhazi
szervezet volt. A szinten ortodox vlahok igy a szerb egyhaz szervezeteben elve
elszerbesedtek. A vlahok iszlamosodasara, s igy eltorokosodesere 1. Vasic, i.
m. 154, valamint a 22. jegyz.
280
Matolcsi Janos
A kozepkori nomad allattenyesztes
kelet-europai jcllegzctesscgei
I.
Az utobbi evtizedekben felszinre hozott regeszeti es neprajzi
adatok megmutattak, hogy a kozepkori nomad gazdasagrol a
foldrajzi adottsagok figyelembevetele nelkiil aligha alkothat-
nank megkozelitoleg is hiteles kepet. Meg kevesebb remenyt
taplalhatnank oseink honfoglalas elotti gazdalkodasanak, elet-
modjanak megismerese es megertese irant. A nomad tar-
sadalmak es allamalakulatok temakorevel foglalkozo konfe-
rencian Ecsedy Ildiko vitaindito eloadasa szinten a foldraj-
zi-dkoldgiai feltetelek vizsgalatara adott dsztonzest. Elve az
alkalommal, magam az allattenyesztesnek a termeszeti adott-
sagokon alapulo targyalasaval kiserlem meg kiegesziteni, egy-
ben-masban talan arnyaltabba tenni a kozepkor kelet-euro-
pai nomadjairol megrajzolt kepet.
Nem lehet azt allitani, hogy a nomadkerdessel foglalkozo
korabbi miivek mindcgyike figyelmen kiviil hagyta volna a
foldrajzi viszonyokat. A regebbi szerzok koziil Cs. Sebestyen
Karoly (1938. 6) alapvetesnek szamito munkajaban jo pel-
dajat adja a termeszeti es a tarsadalmi szempontok egyesite-
senek, korunkban pedig Erdelyi Istvan (1970) mutatott ki tor-
venyszerfl osszefiiggest a klima, a sztyeppe es a nepek van-
dorlasa kozott. Az altalanos ervenyii megallapitasok mellett
azonban keresniink kell eppen az okologiai viszonyok kii-
lonbozosegebol es valtozasabol adodo kelet-europai sajatos-
281
sagokat, amelyek a nomad allattartason kiviil nemegyszer a
magyar ostortenet sorsforduldit is motivaltak.
Az archeozoologiai tudomanyszaknak megfeleloen eloszor
a regeszeti allatcsontleletek adatainak ismertetesevel kivan-
tam volna korvonalazni a pusztai allattartas kozepkori mod-
jait es a nomadok allatallomanyanak osszetetelet. Jollehet a
kelet-europai sztyeppe es ligetes sztyeppeovezet 12 kozepkori
lelohelyenek csontleleteit kozvetleniil tanulmanyoztam, a vo-
natkozo szakirodalom alapjan pedig meg tobb lelohely csont-
anyagat volt alkalmam attekinteni, megis csak halvany uta-
lasokat tehetek a nomad gazdalkodas archeozoologiai jellem-
zesere. Ennek oka elsosorban az, hogy a vizsgalt lelohelyek
allatcsontanyaga tobbnyire nem a nomadok, hanem a lete-
lepiilt nepek hagyatekanak bizonyult.
Vandorlo eletmodot folytato nepek rendszerint nem hagy-
nak hatra telepiileshelyeket. Munkank soran megkozelitoleg
sem voltunk olyan szerencses helyzetben, mint Csalog Zsolt
(1969), aki a hazai IX—XI. szazadi sirok tajolasanak a nap-
keltet koveto fokertekebol kiindulva kiilonbseget tudott tenni
egyreszt az allandoan helyben lakok, masreszt a nomadok teli
es nyari szallashelye kozott. A telepiileshelyeken ilyen meg-
figyelesekre sokkal kevesebb lehetoseg adodik, mint a teme-
tokben, de a telepiileshelyeken feltarulo leletanyag a gazda-
sagi eletnek mindenkor megbizhatobb mutatoja a temetkezesi
szokasokat tiikrozo sirleleteknel.
Felmeriil azonban a kerdes: feltetleniil a nomadok kozott
kell-e keresniink oseink kora kozepkori nyomait? A kerdes
bonyolultabb osszefiiggeseket takar, semhogy egyetlen igen-
nel vagy nemmel valaszolhatnank ra. Azonnal elutasitolag
kellene allast fogialnunk, ha a nomad gazdasagi es tarsadalmi
formacionak meg mindig a XIX. szazadban belso-azsiai es
afrikai elemekbol osszeillesztett kepe allna elottiink modell-
kent. Szerencsere azonban e sokaig uralkodo felfogason mar
282
tul vagyunk; azota a kutatok szemleleteben feliilkerekedett a
nomad elet es a nomad gazdasag soksziniisegenek merlege-
lese.
Az uj szemlelet kialakulasat nagyban segitettek a kiilon-
bozo foldrajzi tajak nomad nepeinek eletmodjarol megjelent
leirasok. A sokfele es miifajilag sem azonos irodalombol a
magyar ostortenethez is kapcsolodik Pletnyeva (1958) regesze-
ti elemzese a besenyokrol, turkokrol, kunokrol. Ezzel szem-
ben neprajzi abrazolast nyiijt peldaul Henninger (1969) tanul-
manya a korai semita nomadokrol, Vajnstein (1972) monog-
rafiaja pedig a tuvai nomad elet es nomad gazdasag sajatos
arculatarol. Az egymastol tavol eso utobbi ket gazdasagi for-
macio kiilonbozosege nyilvanvalo, de a kozelebb levo videkek
nepeinek eletformajaban mutatkozo kisebb elteresek gyakran
elkeriilik a kutatok figyelmet. A korszerii szemlelet lenyeget
Erdelyi es Gumiljov (1969, 54) a kovetkezokeppen probalta
altalanositani: „Az europai tarsadalmi fejlodes torvenyszerii-
segenek mechanikus atvitele Belso-Azsia fejlodesere mar ku-
darcot vallott, mivel minden nagy etnokulturalis egysegnek
megvannak a maga lokalis sajatossagai es ezek annal szem-
betiinobbek, minel nagyobb a tanulmanyozott teriilet foldraj-
zi kornyezetenek tavolsaga az europai mintatol. A termelo-
erok minden esetben a termeszeti lehetosegekre tamaszkod-
nak. Amennyiben elfogadjuk a vilagtortenet folyamatanak
egysc'gcsseget, akkor nem tagadhatjuk annak modifikacioit
sem ...” Az allattartasra vonatkozo vizsgalatok szinten ezt
a szemleletet igazoljak, megdontve a nomadok altal tartott
allatallomany fajok szerinti osszetetelenek semakba mereve-
dett felfogasat.
A nomad gazdasag soksziniisegebol kiindulo gondolatme-
net elvezet a masik fontos kerdeshez: milyen nomadok kozott
kell keresniink oseink kora kozepkori nyomait? A szakiroda-
lom ismereteben elkepzelheto, hogy vita eseten a kerdes koriil
283
K° \o\o\oi er dos
sztyeppe
erdo
lombos
erdo
felsivotog
1. Eurazsia vazlatos novenyovezeti terkepe
sulyos nezetelteresek csapnanak ossze. Bizonyara lennenek,
akik a kozepkori nomadok tovabbi kategorizalasa ellen fog-
lalnanak allast, es megelegednenek oseink nomad eletforma-
janak altalanos hangoztatasaval. Voltakeppen ezt tettek nem-
csak egyes arab irok, hanem nyomdokaikon haladva Her-
man Otto (1909, 99) is, aki a nomad szkitak es a magyarok
eletmodjat egyformanak velte. Mentsegeiil azt lehet felhozni,
hogy miivet het evtizeddel ezelott irta, bar ehhez hasonlo
284
velemenyek Cs. Sebestyen Karolynal (1938, 3) is megtalalha-
tok, sot kesobbi szerzok munkaiban is fel-felbukkannak.
A nomad elet kutatoi ma mar arnyaltabban rajzoljak meg e
gazdasagi formacio valtozatait es fokozatait. Sahlins (1973,
188) aszerint tesz kiilonbseget, hogy a nomad pasztorok ege-
szen kis mertekben, a „valodi” nomadok pedig egyaltalan
nem miivelnek foldet. Rudenko (1969, 16—17) viszont harom
format lat elhatarolhatonak attol fiiggoen, hogy az egesz
torzs vagy csalad vandorol-e az allatokkal, es van-e teli szal-
lashelyiik, ahova visszaternek. A felnomad formanak ket
valtozatat „ciklikus” nomadsagnak nevezi, az allando telep-
hely nelkiili formara pedig a „taborozo” nomadsag fogalmat
alkalmazza. Szabo Istvan (1971, 23—25) meg tovabb megy,
amikor a letelepedes, illetoleg a nomad teli szallas faluva
2. E. A. Halikova terkepe a magyar torzsek vandorutjarol es a fontosabb
tartozkodasi helyekrol
285
szilardulasanak a szempontjabol alllitja fejlodesi vonalba a
szallasformak altala koriilirt ot valtozatat.
Л kiilonbozo szempontu osztalyozas felettebb bonyolultta
teszi a nomad gazdasagi viszonyok attekinteset, es kevesbe
visz kozelebb benniinket a magyar ostortenet gazdasagi hat-
terenek tenyeken alapulo vizsgalatahoz. De mert a magyarsag
kelet-europai gazdasagahoz az allattartason kiviil bizonyos
foldmiivelest is felteteleznek (Laszlo Gy., 1944, 326), manap-
sag legtobben a felnomad format tartjak az oseinkevel leg-
jobban osszeegyeztetheto eletmodnak (Bartha A., 1977, 39;
Fodor L, 1975, 182). Elismerve, hogy ez dnmagaban is nagy
haladas a korabbihoz kepest, a „felnomad” fogalmanak tobb-
fele ertelmezese miatt megsem jelent teljes nezetazonossagot.
A vonatkozd definiciok targyalasa helyett a fogalom relativi-
tasanak erzekeltetese vegett utalunk az eletmod oly mertekii
kiilonbozosegeire, amelyek Belso-Azsia nomadjait a kozep-
korban valoszinuleg arra osztdnoztek volna — ha egyaltalan
ismertek volna a mi fogalmainkat —, hogy magukhoz mer-
ten felnomadnak tekintsek Kelet-Europa valodi nomadjait.
Eljutottunk tehat azokhoz az okokhoz, amelyek benniinket a
kozepkori nomad gazdasag, kozelebbrol a kozepkori nomad
allattartas kelet-europai sajatossagainak keresesere serken-
tettek.
II.
A nomad allattartas kelet-europai jellegzetessegei a szinte
vegtelen eurazsiai pusztasagnak mas-mas tajain ervenyesiilo
termeszeti viszonyok osszehasonlitasa reven valnak latha-
tova. A fold es az ember elvalaszthatatlansagat hangsulyozva
Ligeti Lajos (1940, 7) eppen a nomad eletforma vizsgalataval
kapcsolatosan mutatott ra, hogy a foldrajzi adottsagok szinte
286
vegzetszeriien determinaljak az ember tortenelmi iitjat, saja-
tos eletformajat. Marpedig a Karpatoktol a Hingan hegyse-
gig hiizodo hatalmas terseg meg latszolag sem kepez foldrajzi
egyseget (Hettner A., 1925, II, 15), ezert annak kiilonbozo
reszein uralkodo termeszeti viszonyok determinalo hatasa ma
is nagyon kiilonbozo, a korabbi tortenelmi periodusokban
pedig meg inkabb az volt.
Az allattartas szamara legkedvezobb feltetelek az irdatlan
terseg nyugati reszen talalhatok. Ilyen szempontbol elsosor-
ban Ukrajna, illetoleg a csernozjom ovezet mersekelt eghajla-
tat, humuszban gazdag termekeny foldjet emelhetjiik ki. Igaz
ugyan, hogy a deli reszeken a fekete fold gesztenyebarna
mezosegi talajba (burozjom) megy at, fiitermese azonban az
idonkenti szarazsag ellenere is nagyobb, mint a Don folyon
tuli teriileteke. A novenytani viszonyokrol Tuzson Janos
(1913, 184) tanulmanyutja soran azt a megfigyelest jegyezte
fel, hogy noha az aszkania-novai sztyeppe a delorosz pusztak
kozott a legszarazabbak koze tartozik, patak vagy folyoviz
nem aztatja, eso is ritkan eri, a novenyzet rajta megis rend-
kiviil diis. A fiifelek helyenkent derekig ernek, sot neha ma-
gasabbak is. Megallapitja, hogy a novenyzet olyan fajokbol
tevodik ossze, amelyek mindegyike kitiinoen tiiri a szaraz,
pusztai klimat es talajt.
Termeszetesen az allattartas szamara legelonyosebb felte-
tcleket a ligetes sztyeppe kinalja. A mintegy 4000 km hosz-
szusagu es 100—300 km szelessegii ovezet dimbes-dombos
nyugati teriileten (Ukrajna) a ligetes erdok fiivekben gazdag
legelokkel valtakoznak. Az eghajlat enyhebb es csapadeko-
sabb, mint a delebbre levo szaraz sztyeppen. Az evi 5—600
mm csapadeknak tulajdonithato, hogy a videk vizhaztartasi
merlege nagyjaban egyensulyban van (Szekely A., 1978,182),
mialtal a legelok novenyzete tobbnyire oszig tide marad.
287
Keletebbre haladva a kontinentalitas novekszik, a csapa-
dek mennyisege csokken, a tel egyre hidegebb. Ennek ellenere
a Don videki homokos, valamint a homokos-agyagos sztyep-
pek, amelyeken egyreszt vadalma- es vadkortefak, kokeny-
bokrok, masreszt nyarfasok, nyiresek, egerek es tolgyesek
honosodtak meg, Gaelj es Gumiljov (1956, 14) szerint meg igy
is alkalmasak tobbek kozott a szarvasmarha teli—nyari rideg
tartasara. Alkalmassa teszi oket mindenckelott a sztyeppe
vegyes pazsitfiives novenyzete es nyari legeltetesre megfelelo
retjei, amelyek az allatoknak taplalekot adnak azokban a
honapokban is, amikor a homokos sztyeppe fiiallomanya mar
kiegett. Nem kevesbe fontosak az allattartas szempontjabol
az arter feletti teraszokat tarkito tavak. Az Als6-Don videk
eszaki reszen meg fblytatodik a csernozjom talaju kevertfii-
ves sztyeppe, de kelet fele az iiromfu valik uralkodova, deli
reszen, a Kuma es a Terek kozott pedig mar homokos es
szikes felsivatag teriil el (Baranszkij 155, 160).
Csabito feladat lenne vcgigvenni az eurazsiai pusztasag fon-
tosabb tajegysegeinek talajtani, novenytani es klimatologiai
jellemzoit annak bemutatasara, hogy a talaj- es a novenyove-
zetek csatlakozasa es egymasba valo atmenete — klimavalto-
zassal parosulva — uj okologiai Felteteleket hoz letre. Hely-
szuke miatt azonban csak a szelsoseges peldak felidezesere
szoritkozhatunk. Ukrajnaval es a hozza csatlakozo fekete-
fold korzetevel elsosorban Kazahsztan pusztasagai allithatok
szembe. Ismeretes, hogy bar az ide athuzodo sztyeppedvezet
jellegeben azonos a kelet-europai sztyeppevel, az uraikodo
kontinentalis eghajlat kovetkeztcben itt a viszonyok megis
egeszen masok.
Az Also-Volga videktol a Tien-Sanig huzodo hatalmas ka-
zah sztyeppen az eghajlat kontinentalitasanak fokat a szel-
soseges homerseklet-ingadozasok es a nagy szarazsag tiikro-
zik a legkirivobban. Az evi kozepes homerseklet-ingadozas
288
ёпёке 33—38°, de a napi hoingadozas is 30—33°-ot tcsz ki!
(8гёке1у A., 1978, 290.) Emiatt nyaron napkozben oriasi a
hбsёg, ё)8гака pedig huvos, csipos a levego. Az ё¥1 csapadёk
mennyisёge a teriilet nagyobbik гёвгёп nem haladja meg a
300 mm-t, az Aral-to когпуёкёп pedig 100 mm koriil van. A
sziiksёges nedvessёg hianyaban ilyen helyeken a novenyzet
Ге)1б0ё5е koran, szinte mar tavasszal megakad. А пбеёпуек
egyforman szenvednek a vizhianytol 6s a perzselo nyartol,
amely gyakran homokviharokkal jar egyiitt. A t61 szint6n
rideg, a teriileten idonk6nt siivito fagyos szelek 6s hoviharok
sopornek vegig.
A mostoha viszonyok Kazahsztannak a Volga fete eso nyu-
gati vid6keire is jellemzoek. Az 6ghajlat itteni alakulasan a
szoms/edos кбгёр-azsiai rideg puszta hatasa 6rzodik, mivel a
Belso-Azsiabol jovo kelcti szelek telen szaraz hideget, nyaron
szaraz meleget hoznak. A Kaspi-tenger когпуёкёп a szaraz
sztyeppct a sivatagi homok- ё8 sos puszta valtja fel. A vidёk —
mint Kazahsztan mas hasonlo teriilete — tavakban nem
szegёny, de az allattartas szempontjabol sulyos hatrany, hogy
viziik sos vagy keserii, ivasra ёв itatasra alkalmatlan. Ivovizet
csak meste^ges kutak reven nyerhetnek (Baranszkij, 1955,
269).
A bemutatott foldrajzi kiilбnbsёgek a kirgiziai b'f^g-sztyep-
pe, a mongoliai szaraz puszta ёв sivatag jellemzrse пё!кй1 is
erzekeltetik az allattartas alapjat кёрегб legeltetc’si 1еЬе1о8ё-
geknek, a klimatikus кбгй!тёпуекпек tajankemti rendkiviil
nagy valtozatossagat. A kiildnbozos6gek hangsulyozasa azon-
ban nem vezethet a nбvёnyfбldrajzi viszonyok teves leegysze-
ги8кё8ёЬег, mintha a sztycppei fiivek minosc'ge nyugatrol ke-
let fete haladva mind gyengёbb ёв gyengёbb lenne. Az azsiai
szaraz вггуеррёк ё8 felsivatagok — minden ellenkezo felteves-
sel szemben — jo 1арёг1ёкй fiivet teremnek. Csakhogy a
fiiallomany surйsёge, magassaga, nбvekcdёsёnek ё8 iidesёgё-
19 Tokei
289
nek idotartama, tovabba a fu sarjadzasa s ezaltal az egesz
legelo megujulokepessege a talajtol es az eghajlattol fiiggoen
tajegysegcnkent nagyon ekero. Ez peldaul azt jelenti, hogy
jollehet Kazahsztanban es Mongoliaban is fellclhetok a kii-
lonfele pazsitfiivek, a perjek, a csenkeszek, az arvalanyhaj-
felek, a kcserufufelek, de — mikent Erdelyi Istvan (1972, 16)
tapasztalta — a fu ritkabb es alacsonyabb, mint nyugaton, a
fufajok szama pedig kevesebb. Almasy Gyorgy, aki szaza-
dunk elejen tett hosszabb tanulmanyutat az azsiai nomadok
kozott, meg hatarozottabban mutat ra a kiilonbsegekre: „А
belso-azsiai legeloket nem lehet osszehasonlitani az europai-
akkal — irja —, mert termelokepessegiik к eves к i vctel tel alig
egy tized-, sot sokszor alig egy huszadresze az ugyanolyan
teriiletu europai legeloknek ...” (idezi Laszlo Gy., 1977,
285).
Azevszazadok folyaman a termeszeti adottsagok bizonya-
ra valtoztak, de nem annyira, hogy ne tanusithatnanak egyet-
mast visszamcnoleges ervennyel a nomad gazdasagi viszonyok-
rol. Kibontakozik bcloliik az a кёр, hogy a kozepkorban a
nagy kitcrjedesii sztyeppe es erdos sztycppeovezet nyugati
reszen joval kisebb, a keleti reszen viszont joval nagyobb lege-
loteriilet volt sziikseges ugyanannyi allat eltartasahoz, mikent
ez korunkban is igy van. Nyugaton tehat a vandorlo allat-
tartas kore, vagyis a legeltetes amplittidoja mindenkor kisebb
volt, mint Belso-Azsiaban. A nomad allattenyesztes kelet-
europai jellegzetessegei elsosorban erre a fo okra vezethetok
vissza.
A termeszeti viszonyok vazolt kulonbozosegc miatt az eura-
zsiai puszta mas-mas tersegeben elt nomad torzsek allatallo-
manyanak faji osszetetele semmikeppen sem lehetett azonos.
Az egyes videkek haziallat-allomanyanak fajonkenti megosz-
lasa ma is nagy eltereseket mutat. Rona-Tas Andras (1961,
103, 149) konyvebol kideriil, hogy Mongolianak egy nyugati
290

(Hovd) es egy eszaki (Hovszogol) megyejeben a juh- es a
kecskeallomany a haziallatok osszessegenek korunkban is
74—84%-at alkotja. Ezzel szemben Ukrajna teriileten az I.
evczredi lelohclyek allatcsontanyagaban gyakorisaganal fog-
va elso helyen a szarvasmarha allott (Pidoplicsko, 1956) es all
napjainkban is. Sokak szamara talan meglepo, hogy Mongo-
lia vizsgalt teriileten a lovak az allatallomanynak mindossze
csak 7,1—9,9%-at kepviselik. Ezekben az adatokban ketseg-
telcniil rejlik bizonyos kultiirhatas, amit azonban hiba lenne
tiilcrtekelni, inert a loarany kozepes merteke nem volt na-
gyobb Ukrajna kozepkori allatallomanyaban sem.
Figyelembe veve Tokei Ferencnek (1975, 18—25) a fold-
rajzi determinizmusbol taplalkozo tortenelemszemlelethez fii-
zott megjegyzeseit, nem szandekozunk itt a termeszeti tenye-
zoknek mindcn mast kizaro jelentoseget tulajdonitani, kiilo-
nosen nem a tarsadalmi fejlodes menetenek vizsgalataban. A
nomad allattenyesztes eseteben azonban elmondhatjuk, hogy
a tcrmeszet kihasznalasan alapulo gazdalkodasi rendszerben
a tenyesztett allatfajok koret mindenekelott a termeszeti adott-
sagok szabjak meg. Az allatfajoknak es -fajtaknak ugyanis
hatarozott igenyeik vannak kornyezetiikkel szemben, csak
a szamukra megfelelo okologiai feltetelek kozott kepesek
letezni. Kozismert, hogy a 16 a szaraz es kemeny talajon nott,
ropogos szarii fufeleket kedveli; a szarvasmarhanak a leveles,
magasabbra novo, puha szaru fiivek valok; a juh az alacsony,
ropogos fiivek kel, gyomnovenyekkel is beeri; a kecske meg
igenytelenebb, kopar domboldalakon, arokpartokon is meg-
el, de a bokrok, cserjek, fak leveleinek es fiatal hajtasainak
fogyasztasaval nagy kart is okozhat; a sertes a melyebb fek-
vesii, vizenyos, mocsaras teriiletekct, s az ott elofordulo husos
levelii novenyeket, gumokal, gyokereket, gombakat. fergeket
keresi (Baitner K., 1961, 313).
19*
291
Milyen messze vannak az idealis legeltetesi lehetosegektol
az elobbiekben pcldakent vazolt kozep-azsiai pusztasagok!
Az eletfeltetelek nagy kiilonbozosege folytan a Kelet-Europa
nyugati feleben jol tenyeszo haziallatok egy resze Azsia sza-
raz sztyeppein es felsivatagain meg sem tudna elni. Ezert van
az, hogy Azsia egyes videkein a tartott allatfajok fontossaga
valtozo, a sertes pedig szoba sem jon. Mongoliarol szolva
Enyedi Gyorgy (1964, 73) a legelterjedtcbbnek — az elobb
ismertetett adatokkal megegyezoen — a juhot mondja, de sze-
rinte a Gobi-sivatagban helyet a teve foglalja el, a delnyugati
zold fiivil legelokon a 16 az uralkodo faj, mig az Alasan sza-
raz korzeteibcn a kecske van tobbscgben. Es ha figyelembe
vessziik szerzonknek azt a velemenyet, hogy a nomadoknak
minden koriilmenyek kozott sziiksegiik van egy szallito teher-
hordo es egy hus-bor szolgaltato allatra, akkor ertheto, hogy
miert helyettesitettek bizonyos teriileteken a lovat tevevel, a
szarvasmarhat jakkal es juhval.
A szamunkra egzotikusnak tiino haziallatok kiveteles tulaj-
donsagokkal rendelkeznek: igenytelenek, a mostoha tartasi es
takarmanyozasi viszonyokat viszonylag jol turik, a nelkiilo-
zest es a vizhianyt neha napokon at kepesek elviselni. Ezek a
tulajdonsagok igen nagyra ertekelendok ott, ahol a napon-
kenti kielegito legeltetes es itatas nehezsegekbe iitkozik. A
megallapitas vonatkozik nemcsak a mar cmlitett tevere es
jakra, hanem az azsiai juhfajtakra is, mivelhogy ez utobbiak
tobbnyire egyaltalan nem azonosak a Kelet-Europa nyugati
feleben tartott juhfajtakkal. Sajatos elettani kiilonbozosegiik
folytan ezek zsiros farii es zsiros farku juhok, s — a tevehez
hasonloan — tartalekzsir felhalmozasa altal valtak alkalmas-
sa az azsiai pusztakon, felsivatagokban valo eletmodra. A
zsiros faru kalmuk, kirgiz, kurd stb. fajtak, tovabba a zsiros
farku karakul, volosi, mongol stb. fajtak fokent a htis- es a
zsirtermeles szolgalataban allanak, gyapjukbol inkabb szo-
292
nyeget csinalnak (Schandl J., 1961, 270). Jelenlegi temank
szempontjabol mindez azert fontos, mert a kozep-azsiai (no-
mad) pasztor sikeresen ragadta mcg vagy vette at a kiveteles
elettani tulajdonsagokkal jelentkezo allatm utaciot, amelynek
elszaporitasaval a nomad allattartas keretei kozott legjobban
terelheto, a vizhianyt legjobban turo, a pasztorok zsirsziik-
segletet megtermelo allatokhoz jutott.
Az allattenyesztes kelet-europai sajatossagai viszont eppen
a haziallat-allomany eltero osszetetelcben tiikrozodnek, fo-
kent abban, hogy ezen a videken hianyzanak a kevesbe ter-
melekeny, de a szaraz, mostoha viszonyokat turo egzotikus
haziallatok. Valojaban nines is sziikseg rajuk, mert itt ,,zol-
debb” a fii es „edes” a viz. Ezek az adottsagok pedig Kelet-
Europaban mar a kdzepkor idejen a nomad gazdasagnak az
azsiaitol cltero formait es a nomad elet eltero ritmusat hoz-
tak letre. Az egyik, de talan a legfontosabb es legalapvetobb
kiilonbseg abban van, hogy a kelet-europai nomadoknak soha-
sem kellett olyan nagy teriiletet bcbarangolniok az allatallo-
many eltartasa vegett, mint az azsiai pusztakon.
Nem tchetiink egyenlosegi jelet a ket szembeallitott terii-
let kozott az allattartas biztonsaga szempontjabol sem. Igaz,
hogy az allatok attelcltetese mindket videken nagy gondokat
okozott, de Kelet-Europa nyugati feleben megsem allott fenn
olyan kiveteles helyzet, amely a kozep-azsiai nomadokat ncm-
egyszer a Szir-Darja mellol az Izsim videkeig valo vandor-
lasra kesztette, vagy amely a Kazah Felfold nomadjait a Tien-
San havasi legeloire vezerelte (Baranszkij, 1955, 271). Hogy
milyen mertekii lehetett a rossz taplalas kovetkezteben legyen-
giilt szervezetii allatok teli elhullasa, azt Mongoliaban a raga-
dozo madarak altal fcherre tisztitott allati csontvazak gyakori
latvanya sejteti. A nomad gazdasag legnagyobb gyengeje a
neha nagy mereteket olto allatelhullassal szembeni tehetetlen-
segben volt, a sztyeppe nyugati es keleti videkein egyarant.
293
Nyilvanvalo azonban, hogy a sokkal mostohabb koriilme-
nyek kozott elo azsiai allatallomany emiatt mindig nagyobb
vesztesegeket szenvedett; elofordult, hogy egesz nyajak es-
tek aldozatul a tel kemenysegenek. Kelet-Europaban a kcd-
vezobb termeszeti adottsagok folytan a kozepkorban is bizton-
sagosabb volt az allattartas.
A nomad gazdasag belso cllentmondasainak feszito creje
szinten maskent hat Kelet-Europaban, mint Kozep-Azsia-
ban. Ha elfogadjuk, hogy a nomad szervezet nemcsak ter-
meloi kozosseg, hanem onvedelemre-tamadasra alkalmas ka-
tonai szervezet is (Ecsedy I., 1976, 116), akkor a loallomany
novelesenek es magas szinten tartasanak mindenkori szande-
ka nem szorul bovebb magyarazatra. Mcnnel jobban novel-
tek azonban a katonai erejiiket meghatarozo loallomanyt,
annal nagyobb legelore volt sziiksegiik, mert a mind tobb es
tobb allatot egyre nagyobb es jo minosegii fiivet termo terii-
letekre vandorolva tudtak csak eltartani. Az ilyen okok nem-
egyszer vezettek legeloszerzo haborukhoz eppugy, mint a juh-
es a kecskeallomany fclduzzasztasanak elore nem latott kovet-
kezmcnyei.
Ertheto, hogy a kedvezotlen termeszeti adottsagok a noma-
dokat elsosorban az igenytelen juhok es kecskek tartasara
osztonoztek. Ezek az allatok azonban — a miiltban is, ma is
— tovig ragjak a fiivet, vagy gyokerestol tepik ki az altaluk
kiilonosen kedvelt ncivenyeket, sot, a kecske a cserjeket, bok-
rokat, fakat is clpusztitja. Uy modon a juhok es a kecskck meg
a jo legelot is kepesck teljescn letarolni es pusztasagga val-
toztatni, hat meg a ritka novenyzetii azsiai sztyeppet. A legelo
regeneralodasanak rendkiviili lelassulasa eselhuzodasa miatt
e fajok allomanyanak nagysagatol fiiggo mertekben megint
csak novekszik a legcloteriilctek iranti igeny, ami a nomado-
kat ismet ujabb legelokeresesre kenyszeriti. A kelet-europai
sajatossagokhoz tartozik, hogy az emlitett belso ellentmon-
294
dasokbol fakado fesziiltscgek reszben a joval kisebb juh- es
kecskeallomany, reszben a jobb legeloteriiletek miatt nem
jelentkeztek olyan elesen, mint a mostohabb adottsagii vide-
keken.
Ha az elmondott vonasokhoz meg hozzavessziik a foldmii-
velok es a civilizalt birodalmak kozelseget, akkor nagyjaban
fel is soroltuk azokat az okokat, amelyek Kelet-Europat a
kozepkorban kiilonosen vonzova tettek a nomadok szama-
ra. Jottek is egymast koveto hullamokban hunok, tiirkok,
avarok, besenyok, kunok stb. (Czegledy K., 1969, 10—21).
Joveteliik katonai es a politikai celjat, modjat nem targyal-
va, itt csupan a nagyobb nomad vandorlasok kelet-europai
megrekedesenek jelenseget tartjuk sziiksegesnek kiemelni. A
tortenelem folyaman ugyanis szamos nomad hullam tort meg
vagy teriilt szet Kelet-Europaban, mondhatni Kelet-Europa
„nomadmarasztalo” gyepcn. Ha Kelet-Europa fogalmat a
Karpat-medencere is kiterjesztjiik, akkor a megallapitas egy-
ertelmiisege nem tamaszthat ketseget, bar a kazarok, alanok,
besenyok, kunok meg katonai okokbol sem leptek at a Kar-
patokat.
A nomadok huzamosabb kelet-europai tartozkodasara sok
peldat lehetne felhozni nemcsak a kozepkorbol, hanem ko-
rabbi idoszakbol is. Herodotosz a szkitak egy csoportjat mar
a vaskorban olyan beallitasban targyalta, mintha a Dnye-
per menten foldmuvelest folytattak volna (idezi Herman O.,
1909, 86), tehat a letelepcdcttsegnek vagy a felnomad gaz-
dalkodasnak valamilyen fokan eltek volna. Igaz, Hoffmann
Tamas (1975, 165—166) szerint kerdeses, hogy a teriiletrol a
gorog varosokba szallitott gabonat a szkitak termesztettek-e,
avagy a szkitak kcreskedokcnt szallitottak oda? Jelenlegi te-
mank szempontjabol az a fontos, hogy a kerdes felmeriilese
onmagaban is a szkitak tartos megtelepedese mellett szol. A
kozepkorbol pedig a nomad gazdasag torteneti utjat targyal-
295
va Bartha Antal (1963, 505—507; 1968, 23—25) mutatta be
sokoldaluan a Kelet-Europaba erkezett kazaroknak es a szal-
tovo-majaki miiveltseg mas nepeinek a letelepcdett eletmod-
ra, valamint a fdldmiivelesre valo attereset.
HI.
Kiilonosen kedvezo viszonyok alakultak ki a legelteteses allat-
tartas szamara Kelet-Europa ligetes sztyeppe es fiives sztyep-
pe ovezeteben az i. e. I. evezred kozepetol, a szubatlantikus
klimaperiodus bekoszontese utan. A klimavaltozas kovetkez-
teben az idojaras a korabbinal hiivosebbe es csapadekosabba
valt (Bader, 1974,229), bar a napjainkig tarto klimaperiodus
folyaman tobb izben figyeltek meg az idojarasban kiilonbozo
iranyii valtozasokat (Paaver, 1965, 29) es a ciklonok idonken-
ti eltolodasabol adodo teriileti kiilonbsegeket. A szakiroda-
lomban utalasokat talalunk arra, hogy а II. evszazadban az
arid (szaraz) zona teriileten — az emlitett fo tendenciatol
elteroen — szarazsag lepett fel, amely a HE evszazadban erte
el tetofokat. A IV. evszazadtol viszont az arid zona eghajlata
ismet hatarozottan csapadekossa valt (Gumiljov, 1964, 89).
A benniinket kozelebbrol erdeklo nepvandorlas koraban
tehat ez a korabbinal csapadekosabb, de meleg es kiegyenli-
tett idojaras uralkodott (Jaraine К. M., 1971, 140), amikor
is a kis klimaoptimum hatasara a jo humuszos csernozjom
talajokon fejlodo sztyeppei novenytarsulasok csapadekot ked-
velo fiifelekkel, feherjedus pillangbsokkal gazdagodtak. Nem
lehet elegge hangsulyozni, hogy a korabbihoz kepest mekko-
rat nott a sztyeppe es az erdos sztyeppe eltartokepessege a
fiifelek mennyisegi ndvekedese es minosegi javulasa kovet-
kezteben. Ami nemcsak az allatok takarmanyozasanak szem-
pontjabol volt jelentos, hanem az allatokon keresztiil kihatas-
sal volt az emberi elelem termelesenek fokozasara is.
296
A szubatlantikus klimaperiodus bekoszontese idejen ose-
ink meg a lombos erdo ovezeteben, illetoleg az erdos ovezet es
a ligetes sztyeppe hatarvideken eltek. A tortenelemkutatas ez
ideig ados annak kideritesevel, hogy osnepiink egyik resze
milyen koriilmenyek kozott hagyta el regi lakohelyet, ami-
kor a fiives zona iranyaba hiizodva a szabadabb legelteteses
allattartasra tert at. Meg az idopont koriil is jelentos vele-
menykulonbsegek vannak; ezek a vitak mintegy fel evezredre
terjesztik ki a tortenelmi bizonytalansagot. Az clienteles neze-
teket itt nem vehetjiik sorra, koziiliik csak azokat az ido-
meghatarozasokat emcljiik ki tampontul, amelyek mellett a
honfoglalasig terjedo idotartamba belefer nepiink pusztai
tartozkodasara vagy a kazar uralom alatt eltoltott idore fel-
tetelezett mintegy 300 esztendo. Ilyen szempontbol kiilonosen
crdekes Ligeti Lajos (1943, 41) velemenye, aki a magyarsag-
nak az oshazaban atelt tortenelmet az i. e. I. evezredtol az
i. sz. V. szazadig terjedo idore teszi. Molnar Erik (1949, 45)
szinten iigy veli, hogy osnepiink az V. szazadban keriilt a
sztyeppeovezetbe, es lenyegeben megegyezo ezzel Perenyi J6-
zsef idomeghatarozasa is. (Idezi Boros J. Rapcsanyi L.,
1975, 238.)
A kimozdulas inditekait merlegelve magunk is tobbnyire
olyan termeszetii okokhoz jutottunk el, mint amilyeneket
konferenciankon Rona-Tas Andras altalanositva kifejtett a
nomadizmus keletkezeserol. Eloadasa nagymertekben meg-
erositette felteveseinket arrol, hogy a tortenelmileg fontos V.
szazadi esemeny kivaltasat valosziniileg igy vagy ugy befolya-
solta a hun—torok torzsek megjelenese a Kozep-Volga vide-
ken (Czegledy K., 1969, 11), de az eletmod atalakuiasanak
melyebben rejlo okait elsosorban megis a termeszeti es gaz-
dasagi valtozasok szferajaban kell keresniink.
Amennyire az iij klimaperiodus gazdasagilag elonyos val-
tozasokat hozott a sztyeppen, kovetkezmenyei valosziniileg
297
annyira hatranyosak voltak az erdoovezetben. A csapadeko-
sabb idojaras folytan a Kozep-Volga videki folyok, tavak
vizszintje megemelkedett, ami az arteri lakokat telepiileshe-
lyiik clhagyasara kenyszeritette. Ugyanakkor a videk alacso-
nyabban fekvo teriiletein mocsarasodas es tozegkepzodes in-
dult meg. Az erdos zona hatarai del fele tolodtak, a fenyo
behatolt a lombos erdok ovezetebe (Bader, 1974, 229). A
lelekszamban eroteljesen megszaporodott lakossag eletkoriil-
menyei tehat nagymertekben romlottak, a rnegelhetes nehe-
zebbe valt. Siilyosbodtak az akkorra mar kiterjedt allattartas
gondjai is, hiszen az amiigy sem elsorendu podzol talaju
legeloket az erdo es a mocsar kezdte elhoditani. A gazdasagi
helyzet romlasa kiveheto a keso vaskori kulturak allatalloma-
nyanak elcsokevenyesedeset tanusito regeszeti csontleletek-
bol. Ilyen koriilmenyek kozott az allitolag rokon, szamojed
elemeket magaval sodro hun—torok szovetsegnek — ha egy-
altalan volt koze hozza — aligha kellett nagyobb nyomast
kifejtenie ahhoz, hogy az erdoovezet deli reszen vagy hatar-
videken elo egyes allattarto nepek (koztiik az osmagyarok) a
fiiben dus sztyeppei teriileteket valasszak maguknak es allat-
allomanyuknak.
Egyelore meg magyarazatra var az a nepiink torteneteben
nem jelentosegehez meltoan taglalt esemeny, hogy az oshaza
lakoinak nagy resze latszolag nem befolyasoltatta magat a
fentebb targyalt okoktol, nem valtoztatta meg lakohelyet,
helyben maradt. Nines kizarva, hogy ez a nepesseg eppen a
Belajatol nyugatra levo dombos videket mondhatta magae-
nak, mig a delre huzodott nepcsoport esetleg kozvetleniil a
Kama es a Volga menten elt, amely teriiletnek a magassaga
alig emelkedik a tengerszint foie, de a 100 m-nek mindeniitt
alatta marad. Am a termeszeti koriilmenyek elterese nem ad-
hat mindenre magyarazatot; valoszinuleg egyeb, talan eddig
298
ki nem deritett tarsadalmi okok is kdzrejatszottak abban,
hogy nepiink vegiil is ketteszakadt.
Arra persze nines bizonyitekunk, hogy a jobb legeloteriile-
teket kereso torzsek valdjaban szakitani akartak volna a
helyben maradokkal. Lehetseges, hogy fokozatosan, nem is
rovid ido alatt haladtak delnyugati iranyba, amig elertek az
arab irok altal Levedianak nevezett teriiletet, ahol bizonyos
ido eltelte utan idegen ncpek ekelodhettek kozejiik. Az egy-
kori Levedia helyenek sokfele meghatarozasaval talalko-
zunk a magyar tortenelmi irodalomban; meg a kozelmultban
Fodor Istvan (1975, 162—163) es Halikova (1976, 75) altal
kozzetett terkepek sem fedik teljesen egymast. A ket terkep
alapallasa annyiban kozds, hogy Levedia eszaki felet az erdos
sztyeppe ovezeteben abrazoljak; abban viszont elteroek, hogy
a deli hatart a fiives sztyeppe kiilonbozo melysegeben hiizzak
meg, sot, kelet-nyugati kiterjedeset is mas-mas elkepzelesben
tiintetik fel. Az utobbi terkepvaltozat szerint Levedia deli
reszet a Don es Hopjor folyo zarta koriil, egyebkent pedig
teriilete a fekete fold ovezetenek a Volga menti hatsag es a
kozeporosz hatsag koze eso siksagat foglalta el, kb. a mai
Tambov magassagaig.
Ha a regeszet igazolni tudna, hogy Levedia a korvonalazott
teriileten fekiidt, akkor lehetoseg adodna a magyar ostorte-
net oly regen keresett, hianyzd lancszemenek megtalalasara.
Addig azonban inkabb csak sejthetjiik, hogy a kelet-euro-
pai alfold kozepere attelepiilt magyarsag korantsem valami
hosszu vandorutat megteve jutott az uj lakoteriiletere, hiszen
— mint lattuk — a helyet reszben az erdos sztyeppe ovezeten
beliil maradva, vagy csak alig tiillepve valasztottak meg.
Nagyon valosziniinek latszik, hogy az oshazabol valo kimoz-
dulas jobb legeldteriilet szerzese erdekeben tortent. Az allat-
tenyesztesre es foldmuvelesre kitiinoen alkalmas teriiletnek
bizonyara tovabbi elonyekent ertekeltek azt is, hogy viszony-
299
lag nem esett messze az oshazatol, s a koztiik levo mintegy
800—1000 km-es tavolsag a rendszeres kapcsolattartast is
lehetove tette mindaddig, amig azt rajtuk kiviil allo okok meg
nem akadalyoztak. E teriileten talaltak a magyarsag mozge-
konyabb torzseit a VI. szazadban Europaba erkezo kazar-
torokok.
A regeszeti leletek azt mutatjak, hogy oseink az erdbs es
fiives sztyeppen korantsem csak vandorlo nomadokat talal-
tak, hanem ott mar regota leteztek allando telepiileshelyek is,
esetleg az un. felnomad allattenyesztest folytato kozossegek
teli szallashelyei. Mindenesetre kozepkori lelohelyek esete-
ben ezeket rendkiviil nehez, az esetek nagy reszeben pedig
egyszeruen lehetetlen szetvalasztani. Тёпу, hogy a 25 ilyen
szempontbol vizsgalt I. evezredi lelohely 96%-anak lakoi
tartottak szarvasmarhat, 92%-an volt juh es kecske, 88%-an
keriiltek elo lovak csontmaradvanyai, es a lelohelyek 84%-
anak csontleletei tamiskodnak sertestartasrol. Erdekesseg-
kent emlitjiik meg, hogy a lelohelyek 20%-an baromfit is
tenyesztettek (Pidoplicsko, 1956).
Ugy tunhet, hogy azok a lelohelyek, amelyekrol hianyoz-
nak az egyes haziallatok tartasanak oszteologiai bizonyitekai,
talan egy alacsonyabb fejlodesi fokozatot tiikroznek. Elvetni
ezt az elgondolast persze nem lehet, de tulsagosan keves
adatunk van ahhoz, hogy alatamasztasara vallalkozhatnank.
Mindenesetre e feltetelezessel szemben allonak latszik, hogy
ilyen lelohelyeket az I. evezred elejen es vegen is feltartak,
nagyjaban egyforma megoszlasban.
Az adatok arra is ravilagitanak, hogy az Azsiabol eloretoro
lovasnomasok nem pusztitottak el a kelet-europai telepiilese-
ket. Meg-megtamadtak talan azok lakoit, zsaroltak, meg-
adoztattak vagy kifosztottak oket, de termelomunkajukat ege-
szeben nem tettek lehetetlenne. Kutato nk a letelepiilt fold-
muveloket es az allattarto nomadokat „bizonyos tekintetben
300
kolcsonosen egymasra utalt gazdasagi-tarsadalmi alakula-
toknak” tekintik (Ecsedy I., 1976, 100), viszonyukat pedig
vegso soron gazdasagi egyiitteleskent fogjak fel (Hoffmann
T., 1975, 162).
A torteneti es a gazdasagi adatok egyeztetesebol novekvo
biztonsagerzettel lehet feltetelezni, hogy az erdos es fiives
sztyeppe hatarvidekere koltozott oseink nem a klasszikus erte-
lemben vett vandorlo nomad eletformat valasztottak. A kisebb-
nagyobb mertekben termelo gazdalkodashoz es a lovas prem-
vadaszathoz szokott torzseket ugyanis semmi sem kenyszeri-
tette a vandorlo nomad eletre. Figyelembe veve a kozepkori
csapadekos idojarast, a ligetes es a fiives sztyeppe elsorendii
legelot kinalt az allatallomany szamara, nem kellett tehat
sziinteleniil nagy teriileteken vandorolniok, hogy raleljenek a
sziikseges taplalekra es ivovizre. A gazdag legelok megszerze-
sevel a mozgekony magyar torzsek kiilonleges elonyokhoz
jutottak az allattenyesztes fejleszteseben es talan egesz gaz-
dalkodasukban. Ezaltal nemcsak jobb koriilmenyek koze tud-
tak helyezni az erdoovezetben mar-mar veszelyeztetett allat-
allomanyukat, hanem megnyilt elottiik az allatallomany gyor-
sabb mennyisegi es minosegi fejlesztesenek. az elhullassal jaro
vesztesegek csokkentesenek a korabbinal joval kedvezobb
lehctosege is. Mindezek persze nem a mai allattenyesztestani
fogalmaink szerint ertendok, hanem az allatok jobb takar-
manyozasaval jaro nagyobb szaporasagaban es az egyedek
gyorsabb novekedeseben mutatkoztak.
A fentiek alapjan iigy veljiik, hogy Kelet-Europaban nem
lehet a kozepkori legelteteses allattartas mindenfele formajat
nomad allattartasnak minositeni meg akkor sem, ha bizonyos
mozgast, mas szoval legelovaltast szinte mindegyik forma
feltetelez. Ecsedy Ildiko (1976, 136) mar korabban ramuta-
tott, hogy „a mozgas nemcsak nem az egyetlen, de nem is
a leglenyegesebb jegye az egyebkent tdbbfajta mozgast is
301
magaban foglalo (legelteto, koltozd, menekiilo, »kalandoz6«,
vadaszo) nomad eletmodnak s igy aligha jogosult «nomadiza-
lasnak« nevezniink mas gazdasagu tarsadalmak, tarsadalmi
alakulatok mozgasait, a »vandorl6« (irtasos) fdldmiivelestol
— az attekepiilesig vagy kivandorlasig, mint neha megte-
szik.” Szerinte csak a rideg allattartassal foglalkozo kozosse-
gek legelokereses erdekeben vegzett, rendszeres es periodikus
(pl. evszakok szerinti) elmozdulasait tarthatjuk nomad moz-
gasnak. Masok azonban hozzateszik, a nomad clet velejaroja
cs ismcrve az, hogy a torzs egesz nepessege allandoan koveti a
nyajat. Ez a magyarokrol nem mondhato el, hiszen a VIII.
szazad vegen, illetoleg a IX. szazad elejen meg azon a terii-
leten eltek, ahol a kazarok a VI. szazadban talaltak oket.
Az osmagyaroknak tulajdonitott bekes legelteteses gazdal-
kodast nevezhetnenk felnomadnak is, amin legtobben a fold-
muvelessel osszekapcsolt legelteteses allattartast ertik, meg-
pedig ugy, hogy az allatok legelteteset mar nem az egesz
kozosseg (torzs, csalad), hanem csak a pasztorok vegzik (Er-
dclyi I., 1970, 91). A felnomad fogalmanak hasznalata ellen
Cs. Sebestyen Karoly (1938, 5) emelt szot azzal az ervelessel,
hogy a szonak bizonyos erzelmi kicsengese van, mert nomad
oseink eletmodjanak szepitcsel celozza. Nem ezzel a regi
velemennyel akarunk vitatkozni, amikor hangoztatjuk, hogy
a felnomad fogalmanak elfogadott definicioja tobbe-kevesbe
raillik a levediai magyarsag eletmodjara, megis megjegyzest
kell fuzniink a fogalom hasznalatahoz.
A „felnomad” kifejezcs meg pontos hasznalat eseten is olyan
gazdasagi es tarsadalmi fejlodesi fokozatot erzekeltet, amely a
vandorld nomad allattartas (mint alap- vagy kiindulo allapot)
es a letelepiilt eletmod mellett folytatott tcrmelo gazdalkodas
kozotti atmenetre mutat. Csakhogy a magyarok nem igy indul-
tak, egyaltalan nem a nomad eletmod keretei kozott ismer-
kedtek meg a gazdalkodassal, az allattenyesztessel. Egyeb-
302
kent is, a nomad eletmod nem a termelo gazdalkodast al-
talaban megelozo tarsadalmi forma, hanem csak bizonyos
teriileteken az. Nines bizonyitva, hogy ezeket a stadiumokat
mint lepcsofokokat minden пёрпек ilyen sorrendben. tor-
venyszeruen meg kellett volna jarnia, vagy hogy ilyen sor-
rendben jartak volna meg. A magyarok eseteben sokkal valo-
szinilbb, hogy halasz-vadasz kozdssegekbol meg a Kozcp-
Volga, Kama, Belaja videken evezredek soran fejlodtek allat-
tarto пёррё, ё5 a kelet-europai alfoldon veliik kapcsolatban
levo nomadoktol vettek at bizonyos szokasokat, amelyek
azutan keveredtek sajat kulturajukkal. Ezert a magyarok
vonatkozasaban a „foldmuvekssel kiegёszitett pasztorkodas
vagy legelteteses allattartas” megnevezest pontosabbnak tart-
juk a ,^lnomad” meghatarozasnal. Gyorffy Gyorgy (1958,
10) erre a legelovalto а11аВепуе8г1ё8 fogalmat hasznalja.
Tulajdonkёppen nem is forogtak fenn olyan okok, ame-
lyekbol feltetleniil kovetkeznie kellett volna a tortdneti iro-
dalomban oly gyakran olvashato е11еп1ё1е8 elojelii dletmod-
valtoztatasnak, nevezetesen, hogy oseink korabbi, osszetett
gazdalkodasukat a szarazsag hatasara egyszeruen Геквегёкёк
volna a lovas nomadizmussal. Meghaladna a jelenlegi munka
targykoret e tema rcszletes boncolgatasa, esupan azt a tor-
teneti megfigyetest emlitjuk, hogy Kelet-Europaban szaraz-
sag hatasara а пёрек rendszerint ёвгак fele huzodtak, a
8г1уеррёке1 boven ontozo esos periodus pedig dёl fele von-
zotta az allattartokat. Ezek a valtozasok kiviil esnek a fejlo-
des vagy visszafejlбdёs fogalomkoren, inkabb a tenr^szethez
valo alkalmazkodasnak vagy a gazdasagi lehetosdgek kihasz-
nalasanak foghatok fel. Gazdasagilag пёгуе tehat oseinknek
a legelteteses allattartasra valo аИёгёве az V. szazadban sem-
гткёрреп sem minositheto vissza.Ej^snek az erdos ovezetben
megneheziilt ё1е1тс^Ьог кёрев!. Tulajdonkёppen azt 1с11ёк
— aminek az egёsz emberisёg koszonheti felemelkedёsёt —,
303
hogy az ember szamara egyebkent ertektelen cellulozebol a
fiives videk legelo formaban torteno ertekesitese reven zsirt es
feherjet allitottak elo; ezaltal az ember szamara tobb haszno-
sithato energiat halmoztak fel a legtermeszetesebb modon.
Munka kozben az a felteves erlelodott meg benniink, hogy
az osmagyarok bekes, legelteteses allattartason alapulo gaz-
dalkodasa Levedia teriileten nagyjabol az V—VIII. szazad-
ban allhatott fenn. Tobb jel mutat arra, hogy a IX. szazadban
es a X. szazad elejen a csapadekos klimaperiodust allitolag
kiszaradasi idoszak szakitotta meg, amint a Kaspi-tenger
v'zszintjenek valtozasabol kiindulva Apollov (1956, 213, 228)
es Gumiljov (1966, 64) feltetelezi. Ugyanakkor a sztycppcn
megelenkiilt a nomadok aktivitasa, katonai tevekenysege, s
bonyolult politikai viszonyok alakultak ki. Ezek egyilttesen
cij helyzetet teremtettek, es az eddigiekben targyalt eletmod-
dal clienteles folyamatokat inditottak el. A magyar ostorte-
net szempontjabol eppen ezert nem lehet a IX—X. szazadi
tarsadalmi es gazdasagi viszonyokat a korabbi evszazadokra
visszavetiteni.
Irodalom
Apollov, B. A.—Аполлов, Б. А.; Колебания уровня каспийского моря:
Труды института археологии. Том ХУ. Москва 1956.
Bader, О. N.—Бадгг, О. Н., Проблема смещения ландшафтных зон в
голоцене и археология. Первобытный человек и природная
среДа. Москва 1974, 225—230.
Baitner Karoly, Gazdasagi allatok takarmanyozasa, in: Allattenyesztesi
Enciklopedia, I, Bp. 1961.
Baranszkij, N. N., A Szovjetunid gazdasagi foldrajza. Szikra, Bp. 1955.
Bartha Antal, A kelet-europai es a belso-azsiai feudalizmus torteneti
kapcsolatai. I—II: Szazadok. 97 (1963), 2—3. sz. 261 — 292, 503—
527.
Bartha Antal, A IX—X. szazadi magyar tarsadalom. Bp. 1968.
304
Bartha Antal, Tarsadalom es gazdasag a magyar ostortenetben, in: Bartha
A.—CzEGLtoY К R6na-Tas A., Magyar ostorteneti tanulma-
nyok. Bp. 1977, 23—44.
Boros Janos Rapcsanyi Laszlo, Vendegsegben oseinknel. Gondolat. Bp.
1975.
Czegledy Karoly: Nomad nepek vandorlasa Napkclettol Napnyugatig.
Korosi Csorna Kiskonyvtar 8. Bp. 1969.
Csalog Zsolt, Zum Nomadismus der Landnehmenden Ungarn, in: Foi.oes.
L., (szerk.), Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Akademiai Kiado,
Bp. 1969, 186—198.
Ecsedy Ildiko: A nomad tarsadalmak gazdasagi es tarsadalmi szerkczeterol,
in: T6kei F. (szerk.), Ostarsadalom es azsiai termelesi mod.
Magveto, Bp. 1976, 91 140. (2., bov. kiad.: 1982, 189—248.)
Enyedi Gyorgy, Az allattenyesztes foldrajza. Gondolat, Bp. 1964.
Erdelyi Istvan—GtMHjov, L. N., A nomad vilag egysege es sokretusege:
Archaeologiai Ertesitd 96 (1969), 1. sz. 54 61.
Erdelyi Istvan, Klima — sztyepp — nepvandorlas: Foldrajzi Ertesitd XIX
(1970), 1. sz. 87—93.
Erdelyi Istvan, Nomad eletforma — nomad tarsadalom: Valosag 1972,
5. sz. 13—20.
Fodor Istvan, Verecke hires iitjan... Gondolat. Bp. 1975.
Gaelj, A. G.—Gumiuov, L. N. Гаель, А. Г.—Гумилев, Л. H., Разно-
возрастные почвы на степных песках Дона и передвижение
народов за исторический период: Известия Академии Наук
СССР. Серия географическая 1956, I. sz. 11 19.
Gumiuov, L. N.—Гумилев, Л. Н., Хазария и Каспий: Вестник Ленин-
градского университета. № 6. Серия геологии и reoi рафии.
Выпуск I. Ленинград 1964, 83—95.
Gdmiljov, L. N.— Гумилев, Л. Н., Открытие Хазарии. Москва 1966.
Gyorffy Gyorgy, A magyarok elodeirol es a honfoglalasrol. Gondolat, Bp.
1958.
Halikova, E. A., Osmagyar temeto a Kama menten: Archeologiai Ertesito
103 (1976), 1. sz. 53—78.
Henninger, J., Zum friihsemitischen Nomadentum: in: Foldes, L. (szerk.),
Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Akademiai Kiado, Bp. 1969, 33 -
68.
Herman Otto, A magyarok nagy osfoglalkozasa. Bp. 1909.
Hettner Alfred, A leiro foldrajzi alapvonalai. I—II. Bp. 1925.
Hoffmann Tamas, Neprajz es feudalizmus. Gondolat, Bp. 1975.
20 Tokci
305
Jaraine KomlAdi Magda. A plcisztocen kronologiajanak es a pliocen-
plcisztocen hataranak nehany problcmaja: Botanikai kozlemcnyek
58 (1971), 3. ffizct. 131 143.
LAszlo Gyula, A honfoglald magyar nep elele. Bp. 1944
Laszlo Gyula, Regeszeti tanulmanyok. Maveto, Bp. 1977.
Ligeti Lajos, Az ismcretlen Belso-Azsia. Bp. 1940.
Ligeti Lajos, Az urali magyar oshaza, in: Ligeti L. (szerk.), A magyarsag
ostortenete. Bp. 1943, 30 70.
Molnar Erik, A magyar tarsadalom tortcnete az oskortol az Arpad-korig.
Szikra, Bp. 1949.
Paaver, K. L. Планер, К. JI., Формирование териофауны и изменчи-
вость млекопитающих Прибалтики в юлоценс. Тарту 1965.
Pidoplicsko. I. G. Пидопличко, И. Г., Магериали до вивчсния мину-
лих фаун УССР. Випуск 2. Киев 1956.
Pletnyfva. Sz. А. Плетнева, С. А., Печенеги, торки и половцы в
южнорусских степях: Материалы и исследования по археоло-
ги СССР. № 62. Москва 1958, 151 226.
Rona-Tas Andras, Nomadok nyomaban. Bp. 1961.
Rudenko, S. 1., Studien fiber das Nomadentum, in: Foldes, L. (szerk.),
Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Akademiai Kiado, Bp. 1969, 15
32.
Sahlins, M. D., Torzsek, in: Service, E. R.—Sahlins, M. D.—Wolf, E. R.,
Vadaszok, torzsek, parasztok. Kossuth, Bp. 1973, 186—196.
Schandl Jozsef, Juhtenyesztes. in: Allatlenycsztesi Enciklopedia II. Bp.
1961.
Cs. Sebestyen Karoly, A nomad pasztorkodas cletformaja. A Szegedi
Alfoldkutato Bizottsag Konyvtara IV. Szeged 1938.
Szab6 Istvan, A falu rendszer kialakulasa Magyarorszagon (X XV.
szazad). Akademiai Kiado, Bp. 1971.
Szekely Andras, Szovjctunio. I. Termeszetfoldrajz. Gondolat, Bp. 1978.
Tokei Ferenc, Az azsiai termelesi mod kerdesehez. Kossuth, Bp. 1975.
Tuzson Janos, Adatok a delOrosz pusztak osszehasonlito florajahoz:
Botanikai Kozlcmenyek XII (1913), 5—6. ffizet. 181 -202.
Vajnstein, Sz. I,- Вайнштейн, C. J4., Историческая tihoiрафия Тувин-
цев. Москва 1972.
306
Er del у i Istvan
Az avar tarsadalom nehany kerdese
regesz szemmel
1. Bevezeteskent azokat az eredmenyeket es problcmakat sze-
retnenk a szakirodalom alapjan osszefoglalni, amelyek az
irasos forrasok adataira epiilnek. Kozvetlen modon esupan
az avar tarsadalom vezetoire vonatkozolag kapunk beloliik
utbaigazitasokat. Igy ketsegtelen, hogy az avarok legfelsobb
vezetojet, uralkodojat Aagd/rnak neveztek.1 Ez a cim, mint
tudjuk, a belso-azsiai zsuan-zsuanoknal mar az i. sz. V. sza-
zad legelejen megvolt. Laszlo Ferenc, aki a torok nepek
vezeto retege tagjainak cimeivel es rangjaival behatoan fog-
lalkozott,1 2 elfogadta azt a kiilonben erosen vitatott allaspon-
tot, miszerint ezt az uralkoddi cimet mar a szien-pik is
ismertek volna az i. sz. III. szazadban.3 P. Pelliot szerint a
tiirkok a cimet a zsuan-zsuanoktol orokoltek, s naluk is jol
ismert.4 Feltetelezheto, hogy maguk az avarok is toliik vettek
at. Tudjuk egyebkent, hogy az ujgurok uralkodoi szinten
1 Fobb valtozatai: cagan, chagatr Annates Fuldenses 796. ev; kaganus:
Einhardi Vita Karoli Magni. Monumenta Germaniae Historica (a tovab-
biakban: MGH) 71. II. 450.
2 LAszloF., A kagan escsaladja. Korosi Csoma Archivum (a tovabbiak-
ban: KCsA) III. Bp. 1943, 1—39.
3 Uo. 13. es a 14. j., ahol K. Shiratori ketkedesere utal.
4 P. Pelliot, T’oung Pao 1921. 326. es L6, Ncuf notes sur des questions
d’Asie Centrale: uq. XXVI (1929), 250.
20*
307
kagani cimet viseltek. Megemlitjiik, hogy ez az uralkodoi cim
megvolt a kazaroknal, sot kazar hatasra a IX. szazadban az
oroszok vezetoi is felvettek,5 jollehet csupan ideiglenesen.
A cim es vele a hatalom orokblheto volt. Az avarsag ese-
teben peldaul tudjuk, hogy mivel Bajdn kagan fiai mind meg-
haltak, utodai fiverei lettek.6 Az ekkor beallott valtozasok
к e rd esc re az alabbiakban meg vissza fogunk terni.
A kagani cim egyik variansanak lehet tartani az avar kori
irasos forrasokban is felbukkano каркал (capcanus) alakot.
Ez kapagan alakban a tiirkoknel is elofordult Mocsur kan
cimekent a VII. szazad vegen,7 akil kapagan kan neven em-
legetnek a forrasok. Egyes szerzok szerint azonban ez nem
a kagan cim valtozata, hanem onallo, a kagan ala rendelt
meltosag lenne.8
A kagan elso felesege a katun. Rola azert tudunk (azert
emlitik), inert az asszony a csaladfo helyebe lephetett,9 ha-
sziikseg volt ra (itt termcszctesen nem uralkodoi helyettesites-
rol van szo). A tiirkoknel a haz gazdasszonyat illettek ezzel
a newel.10 11 Az oguzoknal a X. szazadban a vezetok felesegei
is aktivan reszt vettek a politikai jellegii tanacskozasokon, a
kovetek fogadasan stb.” Nem tevediink talan, ha valamilyen
5 А. А. Шахматов, Древнейшие судьбы русскою племени Пг. 1919.
Forrasa az Annales Bertiniani 839. evi adata. MGH SS I. 434.
6 Olajos T., Theophylaktos Simokattes es a Bajan-dinasztia kronologia-
ja: Antik Tanulmanyok 20 (1973).
7 JI. H. Гумилев, Древние тюрки. Москва 1967, 288, 334.
8 Ez a velemenye Czegledy Karolynak is.
9 H. H. Козмин, К вопросу о турецко-монгольском феодализме.
Иркутск 1934, 274.
10 А. Н. Бернштам, Социально-экономический сгрой орхоноенисей-
ских тюрок. Ленинград 1936, 98—99.
11 С. Г. Агаджанов, Очерки истории oi узов и туркмен Средней Азии
IX—XIII. вв. Ашхабад 1969, 144.
308
hasonlo szerep betbitesere gondolunk a katunok eseteben az
avaroknal.
A fenti cimek magyarazatakor a tiirkokre is hivatkozha-
tunk. A tiirk feliratokbol ismerl egyeb meltosagjelzb termi-
nusokat azonban az avaroknal nem ismerjiik. Ha megvoltak
is, nem maradt fenn roluk adatunk. Van viszont olyan avar
meltosag, amelyet a tiirkoknel nem talalunk meg. Ilyen pel-
daul a jugurrus.'2 Az avarok nyelvevel foglalkozo tanulma-
nyaban Gombocz Zoltan, idezve egy 782-bol szarmazo for-
rasadatot, utalt arra, hogy kozvetleniil a kagan melletti
(illetve utani) szemelykent emlitik: „Caganus et jugurrus,
principes Hunnorum.”12 13 Vaczy Peter ujabban a kagan ta-
nacsado nagyvezerenek veli,14 s a kapkant a nyugati vegek
orenek tartja.15
A jugurrus utan kovetkezne a tovabbi legtekintelyesebb
avar foember, a tudun (todan),16 akinek sajat (deli?) orszag-
reszt is tulajdonitanak az avarok orszagan beliil (795 tajan).17
Nemeth Gyula a kagan utani legmagasabb rangti foembernek
velte, akinek szerinte gyakorlati intezkedesi jogkore lehe-
tett.18 Laszlo Gyula tigy veli, hogy az avar korban kagan-
tudun kettos hatalomrol volt szo.19
Ez az elkepzeles ujabban Bona Istvan rcszerbl kritikaban
reszesiilt. Szerinte a kettos hatalom a kagan es a jugurrus
12 Koprulu M. Fuad, Zur kenntnis der alttilrkischen Titulatur. KCsA I.
Kiegeszito kotet. 1938—39, 337. M. Kasgari adata.
13 A pannoniai avarok nyelverol. Magyar Nyclv XII (1916), 97—98.
14 A frank haboruk es az avar nep. Szazadok 1974. 1050.
15 Uo. 1053. Minden indokolas nelkiil.
16 A. Kollautz, Die Awaren: Saeculum V (1964), 2. sz. 154.
17 Vaczy, i. m. 1053.
18 Ю. Hemet, К вопросу об аварах. К семидесятилетию акад. А. Н.
Кононова. Ленинград 1976. Turcologica. 299—300.
19 Etudes archeologiques sur 1’histoire de la societe des avares: Acta
Historica XXXIV (1955).
309
kozott oszlott meg.20 Ez a velemeny viszont egybeesik Deer
Jozsef elkepzelesevel, aki a Bajan kagan halala utan vegbe-
ment fejlodes eredmenyenek tartotta az egy kezben osszpon-
tositott kagani fohatalom ilyeten megoszlasat.21 A tadzsi-
kisztani Mug hegyen elrejtett, majd megtalalt szogd leveltar
egyik irata (A-14) arra utal, hogy Sas (Csacs) uralkodoja a
VIII. szazad elejen a tudun cimet viseli, es egyben a tiirk kagan
helytartoja.22 (Szekhelye az egykori Otrar, mas neven Tar-
band varos volt.23)
Ezzel a vegere ertiink az avar tarsadalomban a cimeik
alapjan keleti, azsiai eredetu legfelsobb vezetok rovid bemu-
tatasanak es a veliik kapcsolatos problemak jelzesenek. Alat-
tuk foglaltak helyet a tarchanok (tarkanok), akiknek privile-
gizalt rctege biztosithatta az orszagban az adoszedcst, mint
pl. egykor az ujguroknal. A korabeli frank forrasok 796-bdl
emlitik csak oket. Belso-Azsiabol tobb adatot ismeriink, ahol
ez a jelzo mindig igen elokelo foemberek es vezerek nevevel all
kapcsolatban.24 Mint meltosagncvvel, beleertve a szo erede-
tet, Alfoldi Andras foglalkozott.25 Ha a tiirk tarsadalom
20 Ein vierteljahrhundert Volkerwanderungszeitforschung in Ungarn.
Acta Archeologica XXIII (1971).
21 Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches, in: Karl dcr
Grosse, Lebenswerk und Nachleben. 1. 1965.
22 С. Г. Кляшюрный, Древнетюркские рунические памятики. 1964,
159160.
23 Megjegyezziik, hogy az Annales Guelferbytaniorumban, 802/3-ban,
tudun helyett Zotun (valtozata Zodan) alak all. MGH SS 1. 11. Jeno papa
(hamis) leveleben, 826-bol, pedig Totundus kagan! W. H. Haussig ugy velte,
hogy a cim maga kinai eredetu, a tu-t ’ung formara megy vissza: Die Quellen
fiber die zentralasiatische Hcrk unft der europaischen awaren. Central Asiatic
Journal II, I. The Hague—Wiesbaden 1956, 42.
24 Bernstam, i. m. passim.
25 A kettos kiralysaga nomadoknal, in: Karolyi Emlckkonyv. Bp. 1933,
28—39.
310
analogiajara kepzeljiik el az avar tarsadalmat,26 fel kell tete-
lezniink, hogy a tarchanok rctege alatt a bdgek retege kovet-
kezett, azoke az embercke, akik a torzseket kozvetleniil ira-
nyitottak. Ok valoszinuleg a nemzetscgfok koziil emelkedtek
ki. Neveiket, cimeiket azonban, sajnos, az avar korbol nem
ismerjiik.27
2. A tovabbiakban arra szeretnenk roviden raterni, hogy
mit is nyujthat a regeszet az avar tarsadalom elemzesehez.
Attekintesiink korantsem torekszik azonban teljessegre. Az
avar kori temetok vizsgalataval, a temetoterkepek behato
elemzesevel nalunk elsosorban es kezdemenyezoleg Laszlo
Gyula foglalkozott. Modszerenek tovabbfejlesztesevel, mo-
dositasaval es alkalmazasaval mar igcn sokan megprobal-
koztak,28 s a segitsegiikkel tobb-kevesebb sikerrel vontak le
tarsadalomtorteneti kovetkezteteseket. A temetok ugyan
sajatos modon — ketsegteleniil tiikrozik koruk tarsadalmat.
emellett azonban ritualis vonatkozasaik egynemelyikeben
archaizalnak, „kesnek”, igy kovetkezteteseink tekinteteben
igen nagy ovatosaggal es korultekintessel kell eljarnunk. Az
elemzes a teljes targyi anyag mennyisegc, sirbeli helyzete stb.
alapjan tortenik, de termeszetesen a csontvazak fekvese, a
sirok egymashoz valo viszonya sem hanyagolhato el. A janos-
26 Itt emlitem mcg koszonettcl Szadbczky-Kardoss S. hozzaszolasat. aki
ramutatott arra, hogy a magyarorszagi korai avar korbol csak a kaganrol
van tudomasunk. Lenyegcbcn ugyanczt erintettc Bai int Cs. is, aki ugy veli,
hogy ket avar tarsadalom volt, egy korai es egy kesoi, es ezek egymastol
jelentosen kiilonboztck.
27 Vo. Harmatta J., A hun birodalom felbomlasa: MTA II. OK 1952,
184.
28 A honfoglalo magyar nep eletc (Bp. 1944) es fentcbb. a 19. jcgyzetben
idezett munkaja stb., valamint Tomka P.. A Gyor. Teglaveto diiloi avar
temetb csoportjai Arrabona 1971, 55—95.
311
hidai (Szolnok m.) temeto29 ilyen iranyii vizsgalata pl. a
kovetkezokre utal: itt a csaladfok a kesoi avar korban vagyo-
nilag kozel allottak egymashoz, es mar kisse „kiszakadtak”
csaladtagjaik koziil. Erre utal az, hogy sirjaik a temetobcn
elegge zart csoportokat alkotnak. Hatalmuk ezzel a kiemelke-
dessel egyiitt megnott, erre utalhat a veliik egy sirba, egy
idoben eltemetett nok jelenlete (3., 5., 252. sz. sirok), azaz
az ozvegytemetes, amelyre egyebkent a szlavoktol vannak jo
adataink.
Szelesebb koru tarsadalomtorteneti vizsgalatok soran Laszlo
Gyula reszletesen foglalkozott peldaul az avar (es a honfog-
lald magyar) temetok egyes sirjaiban talalt nyilhegyekkel,
azok szamaval. Mint tudjuk, az allamot kozvetleniil megelo-
zo fejlodesi fokozathoz tartozik a fegyveres ferfilakossag tizes
rendszerbe valo szervezese, amely Belso-Azsia lovas nepeinel
igen osi vonas volt.30 Ebbol indultak ki a nyilak szamanak
attekintesekor, azaz abbol a feltetelezesbol, hogy egy vasnyil-
heggyel ellatott nyilvesszo tiz fegyveres ferfi feletti iranyito
hatalmat jelentett. Ezt nehany esetben tamogatni latszott az
adott temetoben feltart ferfisirok szama. A latszolag teljesen
egyertelmiinek tuno kovetkezteteseket azonban a samaniszti-
kus vilagkeppel kapcsolatos ritualis elkepzelesek is bonyolit-
hatjak, ezert a jelzett kovetkezteteseket meg lehet kerdojelez-
niink. Az eltemetett ugyanis a samanisztikus masvilagkepze-
teknek megfeleloen annyi nyilat кар utravaloul, amennyi
sziikseges szamara, hogy a neki szant egi reteget elerje. Te-
hat ennek megfelelo is lehet a sirba helyezett nyilak szama.
Emellett ne felejtsiik el, hogy a feltaras utan vagy idejen a
2Q Erdi“lyi I., A ianoshidaiavarkori temeto: Regeszeti Filzetek Ser. II I.
Bp. 1958.
30 H. Ц. Мункуен, Заметки о древних монголах. Татары-монголы в
Азии и Европе. Москва 1970, 359.
312
vasnyilhegyek egy resze elkallddhatott, sot, mar elozoleg el-
rozsdalodott. Ennek ellenere termeszetesen a sok tobbi mel-
lett ezt a szalat is erdemes volt vegigkutatni az egyes teme-
tokben. Gyengiti azonban a vegso, szilardnak tuno kovetkez-
tetesek erejet meg az a teny is, hogy az avar kori nepesseg
kiilonbozo eredetu es fejlettsegi fokon allo neptorzsekbol,
nemzetsegekbol allot!, tehat mar emiatt sem tapasztalhat-
tunk valamifele teljesen egyseges rendszert a korabeli sir-
ritusban.31
3. A tovabbiakban egyes avar temetok elemzese soran tett
megfigyelesunket szeretnenk roviden ismertetni. Latvan az
eddig — jobbara teljes egeszeben — feltart es elegge nagy
letszamu temetoben a szegenyes mellekletu vagy teljesen mel-
leklet nelkiili sirokat, onkenteleniil is a tarsadalmi retegzodes
legalso fokan allo emberekre gondolunk. Mar Laszlo Gyula
megkiserelte annak bizonyitasat, hogy ezek rabok sirjai len-
nenek.32 A korai mongol allam peldajat veve alapul, megen-
gedhetonek tarljuk, hogy a rabszolgasag intezmenye megvolt
az avaroknal is a „hazi rabszolgasag” alakjaban. A rabszol-
gak a jognelkiili, szegeny csaladtagok szintjen allhattak, azo-
ken, akik egyebkent nevleges szabadsagukkal sem igen elhet-
tek.33 E kovetkeztetes soran termeszetesen nem feledkeztiink
meg arrol sem, hogy a szegeny sirok jelenletet kereszteny
nepelemek — gepidak, bizanciak, szlavok stb. — jelenlete
is okozhatja, jollehet kereszteny szemelyekre utalo konkret
nyom viszonylag keves maradt rank az avar korbol.34
31 Kirivo pelda a kivetelre a budakalaszi korai avar temeto egyik sirjaban
lalalt 14 db vasnyilhegy, bar a sir nem is tartozik az elbkelobb temetkezesek
koze.
32 1. m.
33 Мункуев, i. m. 362.
34 Laszlo Gy. tljabb kereszteny nyomok az avarkorbol. Szeged 1940,
145 158.
313
Szegeny siroknak azokat tekintcttiik, amelyekben meg fiil-
bevalo, agyagedeny (etelmelleklet) vagy akar vaskes sem volt.
Tehat csupan vascsat vagy mas, jelentektelcn targy szerepel
mellckletkent, illetve a ruhazat reszckent. Ezeket a mclleklet
nelkiiliekkel egyiitt vettiik szamitasba, de kiilon is ertekeltiik
a temetok teljes sirszamaranyaban. Nem vettiik tekintelbe a
kirabolt vagy gyermeksirokat. Tobb avar kori, folcg kozep es
kesoi avar kori temeto atvizsgalasa utan vegiil is het temetot
ertekeltiink, amelyek 200-as vagy ennel nagyobb sirszamuak
es teljesen vagy majdnem teljesen feltartak. Megjegyezziik,
hogy nehez teljesen feltart avar kori temetot talalni Magyar-
orszagon, ezert a mai Szlovakia teriiletere eso VII—IX. sza-
zadi temetoket is be kellett vonnunk vizsgalatunkba (Zsely,
Alsogeller, Ersekujvar, Parkany temetoit). A temetoket rela-
tiv idorendbe allitva ertekeltiik a szamadatokat, a mellekletes
es melleklet nelkiili felnott egyenek sirszamait. Megallapit-
hat6 volt, hogy a korai (VII. szazad) es kozep- (VII —VIII.
szazad) avar kori temetok kozott a kiilonbsegek tendencia-
jelleguek, viszont a kozep es kesoi avar kori temetok kozott
szignifikansak. A korai es kesoi temetok sirjainak szamada-
tai alapjan igen erosen szignifikans ertekekrol beszelhetiink,
tehat a tarsadalmi kiilonbsegek mar igen szembetiinoek. Ko-
vetkezteteseinket gyengiti a keresztenyseg esetleges hatasa:
bar a VIII. szazad vege elott a hazai avarok kozott vegzett
teritesrol nem beszelhetiink, de lehettek az eltemetettek ko-
zott idegenbol bekeriilt kereszteny elemek. A jelzett elszege-
nyedett reteg novekedesere, a tarsadalmi ellentetek elezode-
sere kozvetve a Suda Lexicon kozismert adata is utal,35 ami
alatamasztani latszik a regeszeti megfigyeleseket.
35 Suda Lexicon (Suidas) I. Ed. A. Adler. Borovszky S. forditasa
nyoman: A ncpvandorlas kora. Bp. 483.
314
Az altalunk megvizsgalt temetok csekely szamuk miatt sem
adnak kello alapot az egesz avarsagra vonatkozo szilard
kovetkeztetesek levonasara; ennek teljes tudataban vagyunk.
Meg tobb avar temetot kell jol es teljesen feltarni, valamint a
mar regcbben kiasott nagy temetoket publikalni, hogy az
ilyen iranyii statisztikai ertekelest el lehessen vegezni. Azt
kivantuk csupan jelezni, hogy az ilyen jellegu munkak meg-
indultak es eredmenyre vezethetnek.
315

Szadeczky Капкш Sanm
Az avar—tiirk hatas
Bizanc hadmiiveszetere 600 koriil
1	. Az emberre valas kezdetetol fogva a historia meneteben, az
emberiseg progressziojaban mindig-vannak — nem lakossa-
guk nativ magasabbrendiisege, hanem a koriilmenyek eseten-
kenti alakulasa folytan — elenjaro teriiletek, ahol elsosorban
csinaljak egy adott korszakban a vilagtortenelmet, s vannak
kevesbe jelentosek, ahol ugyanakkor viszonylag kisebb az
esemenyek vilagtortenelmi sulya. Am az utobbi tajak is adni
szoktak azerl nem lebecsiilendot az emberiseg kozos kincses-
hazanak. Egy percig sem lehet peldaul ketseges, hogy Ko-
lumbuszig az 6-, es nem az ujvilag csinalta elsosorban a
vilagtortenelmet. Am a burgonya, a kukorica, a dohany meg
а какао nelkiil — s mindez a prekolumbianus Amerika orok-
sege — vilagunk ma nem volna az, ami. Mint tudomanyos
tanacskozasunk Ecsedy Ildiko fogalmazta vitaindito doku-
mentuma1 jelzi: a nomadsag rendszerint „a nagy foidmuves
civilizaciok es vilagtortenelmi perspektivajii regiojuk” hata-
rain till elt, foldje igy dnmagaban tekintve kiviil esett azon a
teriileten, ahol elsosorban csinaltak a vilagtortenelmet. Am
nem szabad elfelejteni, hogy ez a sztyeppei pasztortarsadalom
is adott azert nem lebecsiilendot az emberisegnek. Egy ilyen
1 L. koteliinkbcn: 15—40. 1.
317
korszakalkoto nomad talalmany, a kengyel hasznalatanak elso
jelentkezese a vilagtortenelmet csinald europai civilizacio iro-
dalmaban keriil kovetkezo eszmefuttatasunk homlokterebe.
2	. A Maurikiosz neve alatt fennmaradt hadaszati szak-
munka szerzoje es keletkezese koriil akad boven problema,
kerdojel.2 Egyben azonban — ligy latjuk — megegyezik a
szakemberek elsopro tobbsegenek a velemenye:3 nevezetesen
abban, hogy a mu megirasa a 600 elotti es utani fel evszazad
idohatarai koze datalando, a konyv a bizanci hadmuveszet
akkori allapotarol ad hint.
A szerzo megkiilonboztetett figyelmet szentel ama nepek
hadiigyenek, amelyek az imperium szomszedaikent elsosor-
ban szamithattak a csaszari hadvezetes potencialis ellenfelei-
nek. Ezek egyik, hadaszat szempontjabol egysegesnek tekint-
heto csoportjat „szkita” (ritkabban ,,hun”) gyiijtonev ala
foglalja, s vilagosan megmondja, hogy mindenekelott kora
2	A szoveg kritikai kiadasa: Mauricii Strategicon edidit, Dacoromanice
vertit, prolegomenis instruxit H. Mihaescu, Bucuresti 1970. E kiadas
eloszava a regibb szakirodalmat reszletesen idezi, erre tehat itt felesleges
kiternOnk. Az utolso evtized temankkal kapcsolatos tudomanyos termesebol
elsosorban emlitendo: B. Zasterova, Les Avares et les Slaves dans la
Tactique de Maurice. Praha 1971; Das Strategikon des Maurikios...
Edition . von G. T. Dennis. Cbersetzung von E. Camillschegg. Wien
1981.
3	Gy. Moravcsik, Byzantinoturcica. I. Berlin 1958. 418—419; F. Bari-
Sic—B. Krekic, Fontes Byzantini historian! populorum Jugoslaviae spec-
tantes. I. Beograd 1955, 128;.G. Cankova-Petkova. FontesGraeci Historiae
Bulgaricae. IL Serdicae 1958, 272; W. Buchwald—A. Hohlweg—O.
Prinz, Tusculum—Lexikon griechischer und lateinischer Autoren des
Altertums und des Mitlelalters. Munchen 1963, 324—326; 3. В. Удалцова:
История Византии. 1. Москва 1967,56; I. Е. KapayiavvoTrooXoq, lliiy aitijc
Pvl^avrivijt; iaroQt'at;. 0f.aaoAovini 1971, 158 -159; J. E. Wiita, The Ethnika
in Byzantine Military Treatises (= University Microfilms International, Ann
Arbor, Michigan, 48106) 1978; H. Hunger, Die hochsprachliche profane
Literatur der Byzantiner. IL Munchen 1978, 329—330.
318
avarjait es turkjeit sorolja ide.4 A maurikioszi mu megemle-
kezcse a „szkita” nomadokrol ncgyfelc formaban tortenik.
a)	Van, amikor tenyeket kozol e nepekrol anelkul, hogy
mindjart kifejezett tanulsagokat vonna le a bizanci hadveze-
tes szamara; az olvasdra bizza kozleseinek hasznositasat.
Ilyen mindenekelott az avarok es tiirkok monarchikus szer-
vezetenek, nepi jellemvonasainak, pasztoreletenek es hadba
szallasanak hosszabb ecsetelese a XI. 2, 1—18. paragrafusok-
ban. Vagy ilyen a megfutamitott „szkitak” gyors visszafordu-
lasra valo kepessegenek azemlitese (XI. 1, 13), szembeallitva
a perzsak nehez (es nehezkes) lovassaganak clienteles tulaj-
donsagaval.
b)	Maskor t'lgy jellemzi a nomad hadakozas egy-egy olda-
lat, hogy mindjart azt is elmondja, milyen ellenszert ajanlhat
a csaszari hadvezetesnek. Iskolapeldaja ennek az eljarasnak,
amikor utal arra, hogy februarra-marciusra a teli inseg ala-
posan megviseli a nomadok lovait, celszeru tehat eppen ekkor
reajuk csapni (VII. 1, 12), s minthogy eros oldaluk a nyilazas,
igyekezni kell a csatamezon mielobb kezitusara kenyszeriteni
oket. Л XI. 2, 19—31. (vo. V. 4,1—2) paragrafusok valosagos
receptgyujtemenyt tartalmaznak a sajatosan a hun—szkita
4 Maur. VII. 1,12; XI. 2, 1. — A bizanci hadaszati kezikonyv valamennyi
„szkita” vonatkozasu fejezetenek magyar forditasat adja majd rovid kom-
mentarral annak a sorozatnak egy kesobbi kozlemenye, amely most indult
meg a kovetkezo elso publikacioval: Szadeczky-Kardoss S , Az avar
tortenelem forrasai. I. Kozep-Azsiatol az Al-Dunaig: Archaeologiai Ertesito
105 (1978), 78—90. Szadeczky-Kardoss S., Az avar tortenelem forrasai. V.:
Archaeologiai Ertesito 108 (1981), 81- 86. Az alabbi reszletek mar most
hozzafcrhetok Moravcsik Gy. kitiino atillteteseben (Szazadok 85 [1951],
339—343): IV. I, 4; IV. 2; XI. 1, 21-23; XI. 2, 1 -31. Mas kerdes, hogy
Moravcsik a Maurikiosz-passzusokat csak mint Boles Leo magyarokrol
szolo fejezeteinek az elokepet forditja, s ezert nem a maurikioszi mil, hanem a
Leo-fele Tuktika paragrafusszamait tiinteti fel a szoveg tagolasanal.
319
nepek elleneben alkalmazando hadi fogasokrol. Ezt egesziti
ki a gyors visszafordulasra kepes szkita lovassag zart rendben
valo iildozesenek (II. 1, 11.), illetve a laza alakulatban iildozd
szkitakkal szembeni hirlelen visszafordulasnak (XI. 1, 21
23.) a javasolasa; az a figyelmeztetes, hogy a szkita (vagy a
perzsa) lovassagtol vereseget szenvedve avagy annak tamada-
satol fenyegetve a malhat kozrefogo, szorosan zart gyalog-
alakzatban kell (el)vonulni (VII. 12a, 8.); s aza tanacs, hogy
a „szkitak” kikemlelesere csak a legtapasztaltabb harcosok
alkalmasak, mert tartaleklovaik sokasaga a jaratlant alapo-
san felrevezetheti valodi letszamuk felismereseben (IX. 5, 5.).
c)	Elofordul, hogy a bizanci hadaszati iro olyan „szkita”
hard szokast kozol, amelynek gondos kerfilesere szolitja fel a
bizanci parancsnokokat. Igy megallapitja (VII. Ila, 1.), hogy
a nomadok a haborii kezdeten elszenvedett vereseg utan nem
riadnak vissza azonnal ujabb nyilt iitkozetbe bocsatkozni; am
ilyesmit a csaszari seregnek nem szabad tennie.
d)	Vegiil hosszu a sora azoknak a maurikioszi passzusok-
nak, amelyekben a nomadok hatekony hard eljarasainak az
utanzasara buzdit a szerzo. Egyetlen falanx helyett a sereg
tagolt felallitasa (II. I, 6—7.), latszatmegfutamodas kozbe-
ni varatlan visszafordulas es lesben allo osztagok egyidejii
bevetese (IV. 2.), felelem tettetesevel az ellenseg ebersegenek
elaltatasa ejszakai rajtaiites varatlansaganak elokcsziteseiil
(IX. 2,2—3.), hadihidepites muveleteinek osszehangolasa (XI.
4, 17.), a lovas gyakorlatozas egyik formaja (VI. 2.), hard
gyakorlatul is szolgalo vadaszatok bizonyos modozata (XII.
10, 8. et 30.) — ezek mind olyan eljarasok, amelyeknel a
nomadokat kovetendo peldakent allitja olvasoja ele a bizanci
iro. Am szamunkra most az eljarasmodoknal is erdekesebb
azoknak a fclszerelcsi targyaknak a szambavetele, amelyeket
az avar harcosnal regisztral, ugyanakkor a csaszari katonak-
nak is nyomatekosan a figyelmebe ajanl a maurikioszi mu.
320
Ilyen a zaszlocskaval ekes lovassagi kopja (I. 2, 2. med.), a
terdig его es magas nyakvedo galleru „kazak” (I. 2. 2. fin. et
8.), a lovak sziigyvertjenek egy fajtaja (I. 2, 6.) es a nomad
sator (I. 2, 10.). A rcgeszeti emlekek es foleg a kepzomiiveszeti
abrazolasok5 szemleletesen illusztraljak, hogy mennyire a
tiirk—avar kazar kori sztyeppe lovasanak valosagos meg-
figyelesebol — s nem holmi „szkita-hun” parsztornepekrol
kozszajon forgo toposzok ismetelgetesebol — erednek a bizan-
ci hadaszati szakkonyv idetartozd hiradasai.
3. Eppen az emlekszeru — rcgeszeti es miiveszeti — for-
rasanyag vallomasanak az a kitiino megszolaltatasa, amelyet
evtizediinkben Kohalmi Katalin konyve nyiijt a sztyeppei lo-
vas fclszerelcserol,6 konnyitette meg szamunkra, hogy nehany
olyan helyen is a bizonyossagot megkozelito valosziniiseggel
ismerjiik fel az avar—tiirk hatast a maurikioszi hadaszati
szakmunkaban, ahol a szerzo maga hallgat errol.7 Mert nem
5 E targyi emlekek tanulsagait dolgozza fel U. Kohalmi Katalin lejjebb
meg szamos alkalommal idezendo konyveben; A steppek nomadja lohaton,
fegyvcrben. Bp. 1972, 115 („А zaszlos landzsa’’), 116 („А galleros kazak’’),
118 („А sok veret a ... sziigyon ... vedelmi celt is szolgalt”). A nomad sator
fejlodeserol legiijabban Fouor Istvan ad jol dokiimentalt attekintest:
Altungarn, Bulgarotiirkcn und Ostslawen in Siidrussland (Archaologische
Beitriige). Szeged 1977, 67—69, 81 82; A nomad sator elonye a hagyoma-
nyos romaival szemben kerek alakja es talan jurta szerkezetii konnyii
felallithalosaga lehetett; vo. F. Aussaresses, L’armee byzantine a la fin du
VIе sieclcd’aupreslcStrategicon de 1’Empereur Maurice. Bordeaux 1909, 58;
A. v. Gabain, Friihe Zcugen der Scherengitter-Jurte: Studia Turcica. Edidit
L. Ligeti. Budapest 1971, 169—173; В N. Grakow, Die Skythen, Berlin
1978, 67; S. Szadeczky-Kardoss, Der awarisch-tiirkische Einfluss auf die
byzantinischc Kriegskunst um 600: Studia Turco-Hungarica V. (Redigit Gy.
Kaldy-Nagy) Budapest 1981, 70.
6 Idezi feljebb az 5. jegyzet.
7 Hogy az ilyenfele vizsgalodas mennyire indokolt, azt jol illusztralhatja
egy megfigyeles. A Justinianosz korara datalhato hadaszati kezikonyv
(„Anonymus Kochly") is sziiksegesnek tartja (17, 3) a harci men vas
21 Tokei
321
lehet a velctlen jatcka az olyan frappirozo osszecsenges, mint
amilyent peldaul a kovetkezo Maurikiosz-passzusnak es a
tiirk—avar kori nomad lovas tudos leirasanak a megegyezese
mutat. Maurikiosz (I. 2, 7.) ezt tanacsolja a bizanci sereg harci
mcnjenek diszeul: „Negy bojt valo a farszijakra, egy bojt a 16
... alia ala.” A „farmatringon csiingo bojtokon kiviil a
kantar all alatti bojtja is elofordulhatott” — irja ugyanakkor
a nomad lovas abrazolasai alapjan Kohalmi.8 Vagy: fernhom-
lokvedo alkalmazasat javasolja — a valogatott kelet-romai
vitezek lofelszereleserol szolva — a maurikioszi mu (I. 2, 6.),
s tobb korabeli abrazolason sajatsagos alarcszerii femalkot-
many fedi a sztyeppei harcos lovanak homlokat Kohalmi9
megfigyelese szerint. Tovabba: Maurikiosz (I. 2, 2.) kozlese-
bol tudjuk, hogy szijak es karikak (gyuriik) tartoztak a bi-
zanci katona vertezetehez, ugyanakkor a Kohalmitol10 meg-
szolaltatott egykoru emlekek a mellen egymast keresztezo
szijakra erositett femkorongokrol, ill. gyiiriipancelrol tanus-
kodnak a nomadok mellvertjeivel kapcsolatosan. — Ha ke-
vesbe szemet sziiro is, egeszen azert megscm emlitetleniil
hagyando nehany tovabbi lehetseges — ha nem is biztos —
osszefiigges a bizanci szerzo leirasa es az emlekek vallomasa
szOgyverttcl valo vedelmct. Megis hiba volna ebbol arra kovetkeztetni, hogy
ez a tanacs Maurikiosznal egyszeri’ien a gorog hadaszati szakirodalom
kozhelyszerii sablonja. Hiszcn irdnk sajat szavai (XI. 2, 7, cf. I. 2, 6.)
vilagosan mutatjak, hogy о ismerte az avarok szugyvertjet, es konkreten
ilyennek a hasznalatat javasolja a bizanci hadvezetcsnek Eleve a tradiciona-
lis toposzok mindeniitt jelenvalosagabol kiindulni a gorog—latin irasok
vizsgalatanal felrevezeto eljarasnak bizonyulhat. Az avarok lovainak
sziigyvedojerol Maur. XI. 2. 7 vail pentosan; I 2, 6 kezirati textusat egy
felesleges „vagy” torlesevel emendalni kell (lasd Arch Ert. 108. 1981. 82).
8 1. m. 187, vo. 118. 123—124.
9 I. m. 118.
10 1 m. 116—117 („gyiirils pancel”).
322
kozott. Maurikiosz kiilon ij- es nyiltartorol beszel, s eppen
a turk—avar periodustol kezdodoen ugyanerrol vallanak a
sztyeppei lovasok abrazolasai es leletei is.11 A bizanci kezi-
konyv (I. 2, 2. med.) a nyiltarto fedelet emliti, s az emlekek
szinten taniiskodnak fedetlenek mellett fedett tegzekrol is a
kor nomadjainal.11 12 Maurikiosznal (I. 2, 2.) az ij—nyil tar-
tozekakent raspolyrol (vagy reszelofelerol) is szo esik, ami
esetleg az emlekek megszdlaltatasabdl ismert ,,kis csontgya-
lu”13 megfeleloje lehet.
4. Mig az elozo pontban targyalt — biztosan vagy nagy
valoszinuseggel feltetelezhcto — osszefiiggesek a nomad es a
bizanci lovas felszerelese kozott csak Kohalmi kituno kony-
venek az olvasasa nyoman tudatosodtak benniink, addig egy
meg jelentosebb ilyen kapcsolat mar joval regebben felhivta
magara figyelmiinket. A maurikioszi katonai kezikonyv nyo-
matekkal irja elo a bizanci lovasnak (I. 2, 7.): „А nyereghez
tartani kell ket vaskengyelt.” A kengyelt azzal az eredetileg
letrat, lepcsot jelolo mca2a szoval fejezi ki, amelyet a latinbol
(„scala”) kolcsonzott a gorog nyelv, s amelyet a mai napig is a
kengyel egyik elnevezesekent hasznal az lijgorog.14 Minthogy
az europai regeszeti leletek kozott elso izben eppen az avar
kor sztyeppei eredetu emlekanyagaban tiinik fel a maradan-
do anyagbol (fembol) valo, s igy archeologiailag vilagosan
megfoghato kengyel nyoma,15 lehetetlen nem arra a kovet-
11 Kohalmi, i. m. 104 109 („Az ijtarto es a tegez szetvalasa”).
12 Kohalmi, i. m. 106 (,,le is fedtek a nyilhegyeket”).
13 Kohalmi. i. m. 103
14 Lasd peldaul H. F. Wendt, Langenscheidts Taschenworterbuch dcr
neugriechischen und deutschen Sprache. Erster Teil. Neugriechisch -
Deutsch. Berlin 1978/422.
15 A kengyel eredetenek es fejlodesenek problematikajarol koriiltekinto es
gazdagon dokumentalt tajekoztatast talalunk Kohalmi konyveben: 88 92.
21*
323
kcztetesre jutni, miszerint a bizanci katonairo a vaskengyel
eloirasakor ugyancsak az avar vitez felszerclesenck utanzasat
ajanlja a csaszari hadvezctcs figyelmebe, meg ha itt nem utal is
kiilon erre a koriilmenyre. Az expressis verbis utalas elmara-
dasat konnycn megertjiik, ha az adott szovegdsszefiiggest
tekintjiik. A kengyelrol szolo paragrafust (I. 2, 7.) megelozo
(I. 2,6.) es koveto (I. 2, 8.) mondatban egyarant neven nevezi
a szerzo az avarokat, mintakiknck a peldajat a harci mennek
sziigyverttel valo ellatasaban, iilctoleg a lovassagi zubbony
(„kazak”) szabasaban kovetnie kell a kelet-romai hadsereg
gyakorlatanak. Bizonyara az avar minta unos-untalan valo
egyhangii ismctelgeteset keriilte meg akarva-akaratlan az iro,
amikor a kengyelrol szolo mondatban nem tettc ki, csak
hallgatolagosan ertette oda a felszerelesi targy nomad vilag-
bcli elokepet. (Az olvasokozonseg, amelynek konyvet szanta,
a 600 koriili csaszari tisztikar kiilon jeizes nelkiil is tudataban
lehetett annak, hogy a kengyelhasznalat nem hagyomanyos
romai orokseg, hanem frissen eltanult lijdonsag a bizanci
seregnel.)
A kcsoi antikvitas es a korai kozepkor specifikus hellen
szdkincscnck cgeszet felolelo korszerii szotar(ak), sajnos, nem
all(nak) a tudomany rendelkezesere. Mindenesetre annak alap-
jan itclvc, amihez hozzaferhetiink, gorog nyelvtcriileten a
kcngyel legkorabbi emlitese eppen Maurikiosznal olvasha-
to.'6 Ez a koriilmeny erosen megtamogatja az elozo bekez-
122 123, 211 213; a mediterran civilizacio teriileten a kengyel legkorabbi
abrazolasara lasd W. F. Volbach, Elfenbeinarbeitcn der Spiitantike und des
friihcn Mittelalters. Mainz 31976, Taf. 44, Nr. 77, Taf. 47, Nr. 86b, S. 61,66.
16 C. (du Fresnc) Du Cange, Glossarium ad scriptores mediae et infimae
Graecitatis. II Lugduni 1668, 1378; R. Forrer, Reallexikon der prahistori-
schen, klassischen und fruhchristlichen Altertiimer. Berlin Stuttgart 1907,
775; F. Lammert, Steigbiigel: Paulys Realencyclopadie der classischen
324
desbcn kifejtett kovetkeztetes indokoltsagat: a 600 koriil ke-
letkczctt hadaszati kezikonyv irasakor a kcngyelhasznalat a
nomadoktol frissen atvett, korszakalkoto technikai iijitas, a
lovaglas biztonsagat s a lovas mozgasi lehctdscget meghatva-
nyozo eszkoz volt. S ennek a megallapitasnak — ugy latszik
— nem mond client az europai civilizacio latin nyelvteriilete-
nek irasos emlekanyaga sem. Igaz, az okori latinsag szokin-
cset rcgisztrald szotaraink egy resze* 17 utal egy feliratra, amely
a kengyel latin elnevezeset, a „stapia” fonevet tartalmazza;
am a szoban forgo inskripcio hitclcssege ketes vagy eppenseg-
gel elvetendo.18 Igy marad Maurikiosz a kengyel ismeretenek
legkorabbi tanuja az europai irodalomban (beleertve a medi-
terran civilizacio Europan kiviili videkeit is).
A fentebbiekben a maurikioszi rntinek a bizanci lovas ka-
tona fclszereleserol szolo fejezetebol vettiik vizsgalat ala a
kengyclhasznalat sziiksegessegenek hangsiilyozasat. A gorog
hadaszati kezikonyv azonban meg egy masik helyt is megem-
lekezik a kengyelrol, s az, amit itt ir, tovabbi ervet ad ke-
ziinkbc a bizanci kengyel sztyeppei eredetenek bizonyitasa-
hoz. A szoban forgo fejezetben (II. 8, 3.) a csaszari hadse-
reg egeszsegiigyi szolgalatarol olvasunk. A szanitec lovan —
mondja a passzus — rendhagyo modon hatul is kell egy
Altertumswissenschaft. Neue Bearbeitung ... von G. Wissowa. III. A.
(Stuttgart 1929) 2237—2238 (a maurikioszi mi indokolatlan VIII. szazad
elejere datalasaval).
17 К. E. Georges—H. Georges, Ausfiihrliches lateinisch—deutsches
Handworterbuch. II. Hannover—Leipzig 1918,8 2786; Finaly H., A latin
nyelv szotara. Bp. 1884, 1868.
18 Glossarium mediae et infimae LatinitatisconditumaCarolo Du Fresne
domino Du Cange ... Editio nova ... a Leopold Favre VIL, Niort 1886,
583: ..Recens est haec inscriptio quam uti veterem laudarunt nonnulli.” —
Totius Latinitatis lexicon ... opera et studio Aegidii Forcellini .. . Editio
in Germania prima. IV. Schneebergae 1835, 172.
325
kengyelnek lennie, hogy a sebesiilt ennek segitsegevel iilhes-
sen az 6t a csataterrol elszallito bajtarsa moge. Ehhez a
tanacsadashoz kapcsolodik Maurikiosznal egy futo incgjegy-
zes, miszerint maganak a szokasos kengyelnek az eiulso nye-
regkapanal van a helye; pontosan ott tehat, ahol a tiirk—avar
kor nomadjanak abrazolasain lathato a lofelszerclcsnek ez a
darabja. Erdemes idezni Kohalmi Katalin idevago megallapi-
tasat: „a ket kengyelt osszefiizo szij az elso nyeregkapa eidtt
volt atvetve, vagy az elso кара vonalaban erositettek fel. A
lovas igy elegge magasan felhuzott terdekkel iilt a nyereg-
ben ”19
Alig par eve irta le W. H. Gross hamburgi professzor az
antikvitasrol szolo egyik legtekintelyesebb reallexikonban eze-
ket a mondatokat: „А gorog—romai antikvitas nem ismerte a
kengyelt ... Hogy a VL szazad ota ismert kengyel honnan
jott, ez vitatott marad.”20 Megkockaztatnank az ellentmon-
dast: aligha vitathato, hogy a kengyel a sztyepperol jott az
avarokkal Eurdpaba, ahol a nomad harcos felszerelesenek
dies szemii megfigyelojenel, a maurikioszi hadaszati kezi-
konyv szerzojendl talaljuk elso irasos emliteset. A pusztai
pasztortarsadalom egy olyan hozzajarulasa ez az emberiseg
haladasahoz, amely nelkiil a kapitalizmusba vezeto nyugati
feudalizmus lovagvilaga nem lehetett volna az, ami volt.
’ I. m. 122.
20 W. H. Gross, Steigbiigel: Der kleine Pauly. Lexikon der Antike. V.
Munchen 1975, 351: „Diegriech.—rom. Ant. kanntcden S. nicht . .. Woher
der seit dem 6. Jh. n. Chr. bekannte S. gekommen ist, bleibt umstritten.”
326
Fiildes Laszlo
„Telkek" es koltozkodo falvak a honfoglald
es Arpad-kori magyarsag gazdalkodasaban
A honfoglald magyarsag gazdalkodasat az utobbi dvtizedek
kutatasi eredmenyeinek tiikreben az egyoldalii allattenycsztes-
nel komplexebbnek ismertiik meg: olyannak, amely a foldmu-
velcs kiilonbozo agazatait is magaba foglalta. Nem akarunk
ismetlesekbe bocsatkozni; a kerdest alkoto rnddon osszefog-
lalta Bartha Antal kozismert kdnyvdnek1 „А IX. szazadi
magyar torzsek gazdalkodasa” cimii fejezeteben. A neprajz-
kutatok koziil utalhatunk pl. Vincze Istvannak az elomagyar-
sag szdldmiivelesere es borkesziteserc vonatkozd szeleskorii
vizsgalataira;1 2 Balassa Ivan targytorteneti, nevezetesen eke-
torteneti szempontbol igazolta iljra, s tette teljesebbe a hon-
foglalas elotti korszak fdldmuveldsdrol, a szantogazdasag-
rol valo ismereteinket.3 Egydttal eleink allattenyesztescrol is
tobbet tudunk: Szabadfalvi Jbzsef az extenziv pasztorkodast
1 Bartha Antal, AIX —X. szazadi magyar tarsadalom. Bp. 1968,84 89.
2 Vincze Istvan, Szolomiiveles es bortermeles a borsodi Hegykozben.
(Kandidatusi disszertacio. Bp. I960. MTA Kezirattara.); Uo, Historische
Schichten und Kultureinfliisse in der ungarischen Weinkultur, in: Europa et
Hungaria. Congressus Ethnographicus. Bp. 1963,173—180; U6,Tapos6kes
presek (Adatok a kelet-europai borkultura tortenctchez): Ethnographia
LXXXV (1974), 104—152.
3 Balassa Ivan, Az eke es szantas tortenete. (Doktori disszertacio. Bp.
1965. MI A Kezirattara.)
327
vizsgalta, s megallapitasainak szamos reszlete jol hasznal-
hat6 rekonstrukcids kutatasokra.4 Emlithetjiik ehhez csatlako-
zoan Paladi-Kovacs Attilanak a takarmanygazdalkodasun-
kat hosszmetszeteben is attekinto mflvet.5 K. Csillery Klara
tollabol nepi hajlekaink problematikajanak ugor korig visz-
szanyiilo elemzese6 az cletforma szempontjabol, illetve a lakas-
kultura kerdeskoreben teszi kezzelfoghatova, hogy a magyar-
sag nem esupan egyoldalii nomad eletet elt.
Irasunk is a honfoglalok gazdalkodasarol ismert kepet sze-
rctne egy-ket teny es osszefiigges feltarasaval teljesebbe es
vilagosabba, egyuttal konkretabba tenni. Azt ugyanis, hogy
pl. milyen gabonalelcket, szantofoldi novenyeket termeltek
oseink, tobbe-kcvesbe kiolvashatjuk a nyelvi tenyekbol, sze-
rencses esetekben regeszeti emlekekbol; kctscget rendszerint
az tamaszt, hogy vajon a nomad allattartassal hogyan egyez-
tetheto a foldmuveles meglete, konkretan milyen volt a ter-
meles mechanizmusa. Hangsiilyozni kell azt a tenyt, hogy
elodeink nem a szaraz, lelsivatagi sztyeppeovezetben eltek,
hanem a ligetes sztyeppe ovezeteben iiztek gazdasagi teve-
kenysegiiket. Ez pedig iizemszervezeti kihatasaiban rcndkiviil
fontos kiilonbseg. A szaraz sztyeppe ugyanis gycr fiivii, emi-
att a nyajakkal nagy teriiletet kell bebarangolni legeltetes ve-
gett — ezzel szemben ebben az ovezetben a folmiiveles csak
a folyok mentere korlatozodott, ahol ontozni tudtak. Ilyen
koriilmenyek kozott hangsiilyozzuk: a szaraz sztyeppen,
4 Szabaofalvi Jdzsef, Azextenziv pasztorkodas Magyarorszagon. (Kan-
didatusi disszertacio. Bp. 1969. MTA Kezirattara.) — Megjelent: Az
extenziv aUattenyesztes Magyarorszagon. Debrecen 1970. (Miiveltseg es
Hagyomany XII.)
5 Paladi-Kovacs Attila, A magyar parasztsag retgazdalkodasa. Bp
1979.
6 K. CsiLLtRY Klara, A magyar nepi lakasktiltura kialakulasanak
kezdetei. Bp. 1982.
328
felsivatagokban — az allattenyeszto es foldmuvelo tevekeny-
seg nem egyesiilhetett cgyazon iizem kereteben,7 hanem ter-
bclileg, s ennek kovetkczteben szervezetileg is el kellett kiilo-
niilniiik. A faban-vizben gazdag tajakon viszont, ahol a legelo
ditsabb, es kiterjedt szantomiivelest is lehet folytatni, semmi
akadalya nines annak, hogy ugyanazon gazdalkodo csopor-
tok kisebb teriileten beliil, tagas hataraik kozott osszeegyez-
tessek az allattenyesztest es szantomiivelest.
Telek (a regisegben teluk, tajnyelvben telok) szavunk min-
den valoszinuseg szerint honfbglalas elotti. Vagy a finnugor
eredetu tel nomenverbum regi -k kepzos szarmazeka, vagy
irani eredetu — vagy talan legvalosziniibben a ket szo keve-
redesenek eredmenye.8
Eloszor szamba vessziik a szo korai, Arpad-kori, okleveles
anyagbol megismerheto jelenteseit, amelyek harom agban
foghatok ossze. (Telek szavunk korai jelenteseinek szamba-
vetelenel el kell tekinteniink a jobbagytelek fogalmatol, mert
szavunk ezen ertelme csak a XIV. szazadban jelenik meg a
forrasokban.) A jelentesek szambavetele utan kovetkezik a
7 Almasv Gyorgy. Vandor-utam Azsia szivebe. Bp. 1903.687: „А legelok
eloszlasa miatt a legszelsobb crtelemben extenzivnek nevezhetd marhate-
nycsztest azilyen intenziv fbldmiivelessel nem lehet ugy egyesiteni, hogy mind
a ketto egyazon iizemben cgyesiiljon.”
s Pais Dezso, Tornio: Magyar Nyelv XXX (19.34), 36- 41 cikkenek egyik
labjegyzeteben, fel mondatbankapcsolja a telek es televeny szavunkat a telik-
tolt igek csaladjaba. Ezt az eredeztetest aztan a magyar nyelvtudomany
kepviseloi altalaban clfogadtak. — Vo. meg Pais Dezso, A telek ’foldteriilet'
jelentestortenetec.cikkecskejet: Magyar Nyelv XLV11 (1971), 512, amelyben
azonos cimu cikkemhez (uo. 418—431) fiizott reflexiokat. — Az irani eredet
lehetosege 1972. evi kozep-azsiai utamon szerzett informaciok alapjan meriil
fel; a talak szo bit olyan jelentessel, mint nalunk a telek az Arpad-korban
(faluhely, szallashely), valbsagos kulturszdnak szamit, amelyet Kozep-Azsia
nepei nyelvre, etnikiimra valo kiilonbseg nelkiil ismernek, hasznalnak. Igy
meghonosodott a torok nepeknel is.
329
szo kozepkori jelenteseinek ertelmezese, s ehhez bevonjuk a
recens tajnyelvi ujkori adatokat is, amelyekben meglepo mo-
don fennmaradtak Arpad-kori, egyben a kdznyelvben isme-
retlen jelentesei. A pasztortelek fogalmanak tisztazasa utan a
falutelek es a koltozkodo falvak problematikaja kovetkezik.
Elsosorban e ket utobbi vonatkozasban igyeksziink lijat mon-
dani, a kutatast tovabbvinni. Vizsgalodasunkban a pasztorte-
lek fogalmanak korvonalazasakor elsosorban sajat, tobbszo-
ri hortobagyi terepgyujtesiinkrc tamaszkodtunk, ezenkiviil
szeleskoruen felhasznaltuk sajat kis kerdoiviinkre a Neprajzi
Muzeum onkentes gyujtohalozatanak tagjaitol beerkezett vala-
szokat. (A tovabbiakban: Kerdoiv.)
Szavunk jelentesei a XIV. szazadig
1. valamilyen terra, tehat fold, latin ertelmezcsei szerint a)
’tragyazott fold; terra fimata’ 1228; b) ’porhanyds fold; terra
mollis’ 1251; c) ’muvelt fold; terra culta’ 1228.
Az, hogy e vilagos latin crtelmezes mellett meg a magyar
telek szot is kiteszik, annak kiilonleges szerepet, jelleget sej-
teti.
Lassunk egy-egy peldat:
1274: „In terra fimata que uulgariter Teluk uocatur.”9 10 11
1279: „Duo iugera in fimatis uulgariter Vytelek nomina-
tis.”'°
1251: „Terra mollis, quod vulgo dicitur Teluch.”1’
1228: „Culta terra que uulgo Teluc dicitur.”12
9 Oklevelszotar (OkISz), s. v.
10 OkISz, s. v.; Veszprem m. 4, Alsdors.
11 Somogy m.; Szabo Istvan, A kozepkori magyar falu. Bp. 1969, 12;
Codex Diplomaticus IV. 115—117.	•
12 OkISz, s. v.; Monumenta Strigonienses. I. 269.
330
A fenti latin terra jelzok altal adott jelentesarnyalatokra
kell gondolnunk akkor is, ha az oklevel egyszeruen lentil
mond, s azt a telek szoval ertelmezi, a szovegosszefugges
pedig hatarbeli foldre utal:
1224: „Contulimus septuaginta iugera terrarum quod vulgo
Teluk dicitur.”’3
1340: „In terra Teluk dicta sec iugera.”13 14
Igen sok a kiilonbozo locus, koznev + telek hatarresznev,
amelyek e tclekfoldek fckveserol, mcreterdl, korarol szol-
nak, igy van Otelek, Ujtelek, Kovestelek: „In Huzeutelek duo
iugera”, 1288; „In Lopustelek tria iugera”. 1288; „Duo iugera
in loco Harastteluk vocato”, 1339; „Duo Jugera terrarum
sunt in loco Humoktelek wlgariter dicto”, 1385 stb. - Oly-
kor e hatarbeli telekfoldek retek, kaszalok voltak: „Quoddum
pratum seu fenetum Kystelekfele”, 1397; „Vsque pratum wlgo
Fwestelek”, 1409. Es egy korai adat, ahol arter es kaszalo: „In
loco qui dicitur Zegge et Zegthelegu habet Ecclesia terram ad
C iugera tarn in arundincto quam in feneto”, 1211; „Vadit
ad Teutelek”, 1343. E jelentesek koziil a telek = tragyazott
foldteriilet Alfold-szerte el, bar kiszoruloban, megpedig szan-
tora is, kaszalora is, legelore is; szantora tobbnyire telkes
szarmazekban. Endrod (Bekes m.): „Telkes foldnck neveztek
a jo tragyas, konnyen miivelheto gazdag talajt”.15 Mikepercs
(Hajdu-Bihar m.): „А humuszban gazdag foldet neveztek jo
telkes foldnck.”16 Turkeven E. Kovacs S. 82 eves gazda
szerint: „Telkes fod. A legjobb fodeket neveztek igy. Ammek
nemesak к over, jotermo, hanem porhanyo (:!), jol mivelheto,
mily fod.”17
13 OkISz, s. v.; Pannonhalma, I/B = Wenzel I. 197.
14 OkISz, s. v.; Kormend 111/2, Pcyzc 86.
15 Vaszko Iren gyiijtese. (Kerdoiv.)
16 Varkonyi Sz. Imre gyiijtese. (Kerdoiv.)
17 Hagymasy Sandor gyiijtese. (Kerdoiv.)
331
2. A hatarbeli /errdknak fenti adataival egy idoben a telek
’clneptclencdett, lakoitol elhagyott, egykori faluhely’-et jelen-
tett. Ejelcntessel behatoan foglalkozunk, itt csak megletenek
nehany ketsegtelen adata alljon. 1299: „zbkw.w/lakott hely a
mai Hortobagy teriileten, 1341-ben, amikor lakatlannak ir-
jak es osztoznak nehany ekenyi foldjcn, akkor neve Arkus-
telek." \ -telek utdtagot elneptelencdett falvak nevchcz
ragasztjak. Л legkorabbi adat 1261: ,,ad locum Baratiteluk
vocatum, ubi prius villa Barath residebat”,R (Gyor m.). Ha az
ilyen telek utotagu falu iijranepesedik, neve mellol eltilnik a
-telek utotag: „1316: Kauastelek Bihar m-ben es ekkor az
elpusztult falu iijranepesitcscrdl intezkedtek; 1355-ben
mar megtortent az ujnepesites es ekkor nev? telek utotag
nelkill: Kawas=a mai Kavasd — romanul Cauasd kozseg-
gel.”18 19 Egy kesobbi adatbol e vitathato jelentes rneglete ket-
segtelenne valik, s azt is megtudjuk, hogy az ilyen neptelen
faluhelyeknek kozszokent falutelek volt a neve. Szalardi
Janos Siralmas kronikajaban I. Rakoczi Gyorgy gazdasagi
tevekenysegerol szolva irja: „Hasonlokeppen a Bihar varme-
gyeben Pocsaj nevi! pusztateleknck nagyobb reszet a fejede-
lemasszony osriil allo igazsaggal birvan, a tobb abban valo
portionatusokat ... kielegitven, elsoben a faluteleket lovak
hatan fegyvcrekkel szolgalo joveveny emberekkel megiiltet-
ven. .stb.20 Mas adat Kalocsa kornyekerol. 1728-ban 30
eves batai tanu vallja a regi szeremlei faluhellyel kapcsolat-
ban: „...90 esztendos ember leven a fatensnek az attya,
gyakorta midon Batarul Bajara mentek volna, s az emlitett
18 Gyor m. — Szabo Istvan, i. m. 12, 3. labj.
19 Jak6 Zsigmond, Bihar megye a torok pusztitas clott. Bp. 1940, 270.
20 Erdely oroksege. Bp. Ё. n. 23.
332
puszta templomhoz erkeztek volna, mondotta az Attya neki,
mutatvan a Teleket 6s Templomot, ezam tlgymond fiam a
Regi Szeremlyei Templom es Telek.”2' A telek ilyen —
’elhagyott faluhely’ — jelentese a legujabb idokig fennma-
radt. Danko Imre egy mondata Turkeverol: „Az elpusztult
falvak helyet teleknck hivjak.”21 22 Turkevere is elk iildtiink egy
kis telekkerdoivet. A valaszokbol alljon itt Kanya Benjamin
83 eves Turkeven sziiletett gazdae: „Hatarunkon tobb falu is
v6t. Ezek koziil kettonek most is telek a neve. A Kabcti telek,
mega Morici-telek. Ezek a faluhelyek maigisjobb fodek
az ottani szantoknal. A keviek ezeket [a] hclyeket mindig
szantonak es jo szantonak tudjak. Csak addig telek a hely
neve, ameddig azt volt fakinak tudjak.”23Bihartordan van
egy Kotelek nevu diilo, ahol a kozseg regebbi helye volt.24
Ugyane videken Nagyrabe hataraban ismerik a Telekhalom
neviidombot, ahol a hagyomany szerint Retszentmiк 16s
nevu falu allott.25 Gyorffy Istvan ezt irta 1922-ben Kar-
cag hataraval kapcsolatban: „А telek elnevezes egykori em-
beri lakohelyet jcldl. A telek tobbnyire elpusztult falvak,
szallasok, ritkabban csardak, rtjabban tanyak helyei. Mivel
ezeken a helyeken nagyobb tomegben el az ember 6s az allat,
a talaj tragyazottabb, koverebb, 6s a nep az iin. wtelkes fol-
deket« jobban szereti.”26
3. Vegiil a telek XIII. szazadi adatainak jelcntos resze sze-
melynev-dsszetetelbcn szerepel; mint valakinck a Zerrdja sze-
21 Kalocsai Erscki Leveltar, II. Hatarperek. O. 13.39. Az adatot Barth
Janos kollegamnak koszdnom.
22 Danko Imre: Turkevei helynevek: Nyelvor LXXXI. 308.
23 HagymAsy Sandor gyujtese.
24 Molnar Ambrus gyujtese.
2S Szinten Molnar Ambrus gyiijtese.
26 Gyorffy Istvan cim nelkiili, Nepnyelv rovatban szereplo cikke.
Magyar Nyelv XVIII (1922), 67.
333
melynev + -telke szerepel, s a megnevezett szemcly mindig a
tulajdonosa vagy egykori tulajdonosa a foldnek, tehat a szo
a (feudalis) birtokos tulajdonjogat hangsiilyozza. PI. 1270:
„terram Chepan sine herede dcscendentis Cheppanthelck voca-
tam.”27 E szemelyneves telek-terrdk zomerol bizonyitani le-
het, hogy lakottak voltak. 1237: „Vadit ad theluc Emyrici.”28
Olykora ,,sua” fejezi ki azegycni birtoklast. 1244: „Terram
suam, que wlgariter Teluc uocatur.” 1260: „Tcrram suam
Isotehike uocatam.”29 Az 1260-as evekben, amikor kezdenek
divatba jonni a szn. + -falva. szn. + -laka, szn. + -haza falune-
vek, a szn. + -teleke osszetetelek mellett a terra ertelmezeset
felvaltja a possessio vagy a villa megjeldles; egy cvszazadon
keresztiil gyakran a telek nevi! helyek mellett „terra seu
possessio”, „terra seu villa” formaban. ami ketsegtelen jcle,
hogy ezek falvak, de annak is, hogy kismeretuek, mintegy a
szn. + -haza, -laka falunevek megfeleloi. Kicsinysegiiket az is
mutatja, hogy legtobbszor valamely nagyobb telepiiles hata-
raban jonnek letre, mintegy abbol kiszakitodva. es a kesob-
biekben tomegesen tiinnek el; elpusztasodnak, beolvadnak
valamely hatarba vagy — ritkabban, de nem ritkan — sza-
mottevobb faluva fejlodnek.
A XIII. szazadban azonban ezek meg tobbnyire kicsiny
helyek, kisfeudalisok, kisnemesek telephelyei, akiknek ez az
egyetlen falucskajuk van — a nevadas is ezt a szembeotlo
kapcsolatot fejezi ki —, s akiknek epp ezert itt volt a rezi-
denciaja, gazdasagi iizeme, haztartasa, a telke. Ez a telek akar
terra, akar mar possessio latjuk — , Icnyegesen mas, mint
az elobb megismert hatarbeli terra (fold) vagy egesz falvak
27 Kertesz Mario, A magyar helynevadas tortenetebol: Nyelvor LXVIII
(1939), 71.
28 OklSz, s. v.
29 OklSz, s. v.
334
clhagyott bclsosege; itt a lenyeg: kisnemes szemely vagy csa-
lad birtoka. (Jol kovetheto, hogy e kulonallo nemesi telkek
jelentos resze elobb predium volt; s a telek-prediurn fogaimak
kapcsolodasa — a predium mibcnletenek gyokeres atalaku-
lasa ellcnere is — meg a XIV. szazadban is tobbszor meg-
figyelheto. Tudjuk, hogy a XIV. szazadra a prediumfejlodes
elso szakasza lezarult; igy az elmondottak beletartoznak a
telek jelentcstdrtenetenek targyalt korszakaba.)
A szo kozepkori jelenteseinek ertelmezese,
a jelentesek tortenete
A telek eddig ismertetett kora kozepkori jelenteseihez —
amelyek egyenes latin ertelmezessel adottak vagy tomeges ada-
tokbol felismerhetoen kovetkeztek (mint az ’elhagyott falu-
hcly’) — hozza kell venniink a ’nyaj, joszag tragyazott allas-
hclye a legelon' jelentest. Ez a kozepkori forrasokban egyenes
latin ertelmezessel nem fordul elo, megletet megis biztosan ki
lehet mutatni. A ’joszag allashelye’ — ’terra fimata’ osszefiig-
gesrol, jelentesatvitelrol van szo, s ezt Belenyesy Marta mod-
szertanilag is gyonyorii megoldassal tisztazta.
A XIII. szazadi Tinotelek, Lovastelek terra-nevekbol, figye-
lembe veve, hogy a Kiskunsagon ma is hasznalatos legeloda-
rab ertelemben (pl. birkatelek),30 Belenyesy kimondja: „Ezek
a legelonek minden bizonnyal arra a pontjara vonatkoznak,
ahol a nyaj nyari, ill. teli szallasa volt.”31 S Belenyesy kozli
azt a pompas adatot, amely mintegy a helynevek foglalata-
ban tarja elenk azeredeti allapotot: a telek a legelon fekszik.
30 Talasi Istvan, A kiskunsagi pasztorkodas. Bp. 1936, 46.
31 Belenyesy Marta, Az allattartas a XIV. szazadban Magyarorszagon:
Nt-pr. Erl. XXXVIII (1956), 41.
335
1269-es, Peszejrol szolo ok level irja: „Mas helyen, melyet
Nogyteliik-nek neveznek, van 8 hold szantofold, melyek a
lahaslegelon fekiisznek” („In alio loco qui dicitur Nogteluk
sunt octo iugera tararum arabilum vulgariter lahasleg[elo]
iacencia”32).
Mi pontosabban a telek a pasztorok szohasznalataban? A
Hortobagyon egy-egy nyaj legelokorzete a jaras, ennek ko-
zepe tajan van a pasztorszallas, ameiynek kozponti epitme-
nyea kunyho. A kunyho kozeleben van a joszagallas, juhok-
nal a szarnyek („karam”), gulyanal epitmeny nelkiil. A telek
a kunyho koriili resz, ahol az alias van. Idezet: „А kunyho
koriili resz, az a telek, mert ott halt a joszag. ... Megbukta-
tom a joszagot, neki a telekaek. ... Akkor bejon magatoi
szepen a telekre. Ott osztan meghevert a marha, birka.”
(Haba Andras volt juhasz./ Sarkany Jozsef gulyas: „Az a
telek, a tanya kornyeke, ahol a marha fekszik, megtragyaz-
za. Telkes. Megtragyazza... megtelkesedik, megjavul. Ottan
jobb fii terem masik esztendobe...” Fiam Sandor juhasz:
„ Telek — ahol elso evbe alias volt, jobb mezo volt... Eveken
keresztiil most itt volt az alias, most amarra, azt a rcszt
neveztek teleknek." A juhnyajat ejszakara gyakran az elobbi
alias melle allitjak, „hadd nojjek a telek”. (Farkas S. juhasz.
— F. L. gyiijtese. 1961.) — A kunyho, alias, karam helyeiil
mindig kisse dombos terilletet valasztottak, hogy az esoviz
lefolyjon. „Mindenki ugy csinalta, partos helyre [a telket],
hogy lefele folyjek a viz, ott a homok elitta, ha eso volt is. ...
No, hajtsuk fel a telekre. ... „Hajtsuk le a telekrol a szekre,
hadd legcljek.” (Dudas S. 77 eves juhasz.) Ilyen ertclcmben
hasznalja a telek szot Veres Peter a Hcirom neinzedekben,
amely a pasztorelet rajzaban a hortobagyi pasztoreletrol szer-
32 Belenyesy Marta, A fdldmiiveles fejlodesenek alapveto kerdesei a XIV.
szazadban. Ethnographia LXV (1954), 394; Zalai О. 1. 55.
336
zett tapasztalataira tamaszkodik, s finom jelentesarnyalato-
kig hiien hasznalja a hortobagyi pasztorszokeszletet. Veres
Petertdl: a кiveres napjan a pusztai gulyasszallasokon a szam-
ad6 a telek szelen veszi szamba a joszagot. „А masik telken
meg, a meneskiitnal a szamadd csikosbojtar” varja a lovakat
bozo gazdakat. (82:) „Mire a nap feljott annyira, hogy me-
legiteni tudott, a telek megtel t ... marhakkal, a menestelek
meg nyargalaszo nagy csikokkal, nyeritgeto kis csikokkal es a
friss fiivet hangosan hersegteto boles dreg fiaskancakkal. ...
A sok szaladgald, dulakodd joszag leverte aztan a csillogo
harmatot a telek fuverol.” (101:) ,.A legelteto tarsulat gazda-
ja, Keserii Janos, mint minden tavaszon, ezen a tavaszon is
kiadta a parancsot, hogy a telket nagyobbitani kell, a gulya is,
a mdnes is uj allasokat verjen. Hadd hizzon a fold, mert az
alias helyen kover fu no jovore.” Masutt a regenybcn a kocsist
kiildik ki a jdszagert. Gazda: „Eloszor elmegy a sziizgulyahoz
a Kbvertelekre. ” Stb. stb. Talasi Istvan a Kiskunsag pasztor-
kodasarol szolo monografiajaban egy helyen arrol ir, hogy a
gobolybket a telkek filven hizlaltak. A telkek a retseg vize-
nyos, „vizvotte” teriileten kiemelkedo, partos reszek: „А lapo-
sok, tavak ..., ingovanyok, ... pocsolyak kozott itt-ott
emelkednek ki a partos reszek, hatak, hogyek, hajlatok, kor-
hanyok. telkek, ormosok, szigetek, melyekbol regebben csak
igen keves allot! mezogazdasagi miiveles alatt.”33 Itt is kaszal-
jak a telkeket: „А masodrendii, a por, jszena vagy homokszena
a telokos homokon vagy osihelekon, regi baromallason talalha-
td. ... Aza telek [!] viszont, ahol az iglice megterem vagy
sikarfu, szantofoldnek valo” — mondjak a Kiskunsagon.34
A teleknek a pasztoreleten beliili jeientese tehat megerdsiti
annak a kovetkeztetesnek a jogosultsagat, hogy a kora kozep-
33 Talasi, i. m. 38.
34 Uo, i. m. 171.
22 Tokei
337
kori terra fimata vlgo telek adatokban a ’joszag allashelye a
legelon’, ’szantonak feltort legelodarab’ jelentesfejlodest keres-
hetjiik.
A kiilonfele jelentesek kozott - eppen azok szamos volta
miatt — voltakcppcn tdbbfcle osszefiiggessel kell szamolni, s
a kihiivelyezheto korabbi jelentesekbol egy-egy kesobbi jelen-
tesig sem egyenes vonalu a fejlodes. hanem a jelentesszoveve-
nyek szalait annak tudataban kell felfejteni, hogy a bonyokilt
jelentesdsszefiiggesek a magyarsag gazdasagi es telepiilesvi-
szonyainak strukturalis atalakulasa kozben formalodtak.
E vonatkozasok kozott rendkiviil erdekes problemat vet fel
a telek ’terra culta, terra fimata — mint hatarbeli foldteriilet’
es a telek ’elhagyott faluhely’ korrelacid. Roviden szolva: iigy
latszik, hogy a ket jelentes szorosan kapcsolodik, s hattereben
egy sajatos telepiilesi-miivelesi rendszer huzodik meg, amely-
nek soran a nagyreszt legelobol allo hataron a terra fimata
vlgo telek hatarreszek magukhoz vontak a falvakat, masreszt
az elhagyott faluhelyek egy ido utan ’terra culta’-kent vetettek
hasznalatba, ill., minthogy bizonyos helyzeti energiat kepvi-
seltek, ujra betelepultek. A telek e kettos jelenteset tehat a
falukoltozesek s a koltozkodo falu kerdesevel hozzuk kap-
csolatba. Vagyis a honfoglalas elotti nyari es teli szallasval-
to telepiiles es a szilard letelepiiles kozotti olyan fokozattal.
amelyben a falvak terjedelmes hatarukon mas es mas helyeket
vettek muveles ala, s amikor ott a fold kimerult, a falu ujabb
helyrc koltozott at. Ezzel a format es annak tartalmat illetoen
is allast foglaltunk: nem elsosorban nomad allattenyesztok
telepiilesformajarol van sz6, nem is szilard faluformarol, epp
ezert talalo ra a „koltozkodo” kifejezes; tartalmat illetoen
pedig itt mar a foldmiiveles erdekei a iegelteto allattartaseval
vetekcdnek, elobb alattuk maradvan, kesobb feliilmulvan
azokat. Bizonyosan tudjuk, hogy a magyarsag gazdalkoda-
saban — kozvetlenul a honfoglalas elott — ketsegtelenul az
338
allattenyesztes dominalt, s bar mar a foldmiiveles is szamot-
tevo volt, a mozgekony telepiilesszerkezet fo mozgatdereje a
teli es nyari legelok biztositasa; masrcszt: a feudalizmus kiala-
kulasaval a szilard falurendszer all elottiink. A ketto kozott
— csupan kikovetkeztetesi alapon is — fel kell tetelczniink az
atmenet folyamatat es atmcneti formak kozbeiktatottsagat.
De ennel kozelebbi fogodzok es kozvetlen adatok is rendelke-
zesre allanak.
Lassuk a kerdest bizonyos bontasban: 1. a nagyreszt lege-
lobol allo hataron a szantok feltoreset es ezek valtasat, az tin.
talajvalto, gyepfoldgazdasagot s a telek-terrakat mint e szisz-
tema reszeit; 2. a lakhelyeknek, a falvak koltozesenek ehhez
kapcsolodo kerdeset.
1. A gyepfoldgazdasagnak (Feldgraswirtschaft) benniin-
ket most az az elterjedt esete erdekel kozelebbrol, amikor az
nem egyeni birtoklashoz es szorvanytelepiileshez kapcsolo-
dik, hanem a falukozosseg osztja ki a hatar egy reszet arra
jogosult tagjainak hosszabb-rovidebb ideig valo csaladi hasz-
nalatra. E tipus szeles koru magyarorszagi elterjedeset a ko-
zepkortol az ujkorig Taganyi vizsgalta es bizonyitotta a fold-
kozossegrol szolo becses tanulmanyaban,35 ezt nevezte 6 no-
mad foldkozdssegnek. Sajatos modszeret, amellyel a kesobbi,
teljesebben ismert viszonyokbol kiindulva halad visszafele az
idoben, hogy a toredekesebb s homalyosabb korabbi adatok
ertelmet megvilagitsa, kovessiik mi is. Kiindulasa helyes, mert
e miivelesi szisztema a keso kozepkorban, s meg a XVII—
XVIII. szazadban is szelteben el volt terjedve egyes orszag-
reszekben, pontosabban ott, ahol a legeltcto allattartasnak
nagy szerepe volt, igy a nagy hataru alfoldi parasztvaro-
sokban, valoszini'ileg masodlagos terhoditassal. 1750 tajan
pl. egy balmaziijvarosi taniivallomas szerint az egesz iljvarosi
35 Taganyi Karoly, A foldkozdsseg tortenete Magyarorszagon. Bp. Ё. n.
22*
339
hatar szabad birodalma volt a lakosoknak, es a birak szok-
tak szetosztani a szantofoldeket es kaszalokat „... mind sze-
genynek, mind boldognak: erdemek es ertekek”, valamint
„hazsor szerint”. „Minden esztendoben gyepet osztottak, me-
lyet elsobe kolessel, annak utanna biizaval, arpaval minden
gazda addig vetett, mig megtermette az eletet. annakutanna
pedig kaszalta minden ember addig a maga foldjet, mig mcg-
gyepesedett.” Л kozseg Hajdiiszoboszlon is minden esztcndo-
ben mas es mas darab gyepet valaszt ki maganak a hatarban,
amit akkor ,,jaras”-nak neveztek, s oszre vagy tavaszra sors-
hiizassal vagy anelkiil osztja szet a lakosok kozott.36 Amibol
nyilvanvaloan kitunik — mondja Taganyi -, hogy itt a job-
bagyok minden evben „ujabb-ujabb foldet” kaptak a hatar-
nak mas es mas reszeben, s „ugyanazt a foldet addig vetet-
tek, kaszaltak, amig az 5—6—7 esztendo rnulva teljesen ki-
meriilt”. Ertheto, hogy korai adataink kozott talalkozunk a
Fyutelekkd, Mezotelekkd is. E gyepfdld-szantd-kaszalo-gycp-
fold valtassal fiigg ossze, hogy a telek-terrdk egy resze szanto,
mas resze kaszalo a latin crtclmezes vagy szbvegosszefiigges
szerint, s emlekeziink a labasjoszag legelbjen fekvo szanto-
terra adatra is. Maganal a terminologianal maradva ezek
utan erzekelni tudjuk, hogy van hangsulyi kiilonbseg a terra
fimata vlgo telek, a terra culta vulgo telek es a terra usualis
vlgo telek kozott: az elobbi esupan a nem tragyazott teriiletek-
kel szemben, a masik a muvelesbe nem vett hatarral szemben
jeloli az illeto folddarabot, az utobbi pedig — az uzualis— kb.
azt fejezi ki, amit a szekely foldkozossegi terminologiaban a
„falu elo foldje”. A XIII. szazadi telek-terrdknak — s a telek
itt a terrafimata hatardarab egeszet oleli fel! — kiosztott volta
vilagosan kitiinik: egyesek kezen nehany holdas darabokat
emlitenek a Telekben, a Telek nevu helyen. Hogy a falubeliek
36 U6, i. m. 24.
340
I
a legelobol feltort szantodarabra jogosultak, az tenncszetes,
hiszen a foldet a kozlegelobol szakitottak s osztottak ki, a
nyaj allatasaval — kosarazasszeru megoldassal — tettek terra
fimatava, marpcdig a falu nyajaban kinek-kinek ott volt a
joszaga, ill. a fold a falubelieke volt. Egy-egy kozseg hata-
raban — ertheto modon tobb terra fimata-telek is lehe-
tett egy idoben, s az ujabbakat valami jelzovel kiilbnboztettek
meg, kiemelve az illeto hatarresz valamely jellegzetesseget —
mint pl. talajminoseg, fekves — vagy eppen a fbnatdk egy-
mashoz viszonyitott korat. A nevek sohasem szemelyneves
osszeteteliiek; nem is lehettck, mert hiszen ott az illeto fold-
darabbol a falu minden joszaggal rendelkezo tagja birtokolt
reszt.) Az utobb mondottakra: 1304-ben Vamoson egyszerre
a kovetkezo fimatak vannak: Teluk, Wyteluk es Kwesteluk,
s az egyik helybeli birtokosnak — Vamosi Janosnak — a
Telukben 1, a Kwestelukben 4, az Wytelukben 3 holdas par-
cellaja fekiidt, amibol e telek-terrak egymashoz viszonyitott
nagysagrendjerol is fogalmat nyeriink.37 A foldkozosseg sze-
les korii elterjedtsegenek adatait Taganyi a XIII. szazad ele-
jeig koveti; s ehhez becses hozzajarulas Vaczy Petere, aki
megletet a XII—XIII. szazadig bizonyitja.
Ez azert is fontos kerdesiink szempontjabol, mert mine!
korabbi idore megyiink vissza, az allattenyesztes szerepe an-
nal nagyobb, s a Taganyi altal nomad foldkozossegnek neve-
zett tipus elterjedtsegevel is nagyobb mertekben kell szamolni.
A nyomasos hatarhasznalat kialakulasa elott pedig leginkabb
ezzel. A hatarhasznalat felol nezve viszont a nyomasos rend-
szer mar csak megtelepedctt falvak eseten kepzelheto el; a
szilardan megtelepiilt falu mellett viszont nem sziiksegszerii a
nyomasrendszer, s a hatar egy reszen a talajvaltas is fenn-
maradhat, mint ezt az alfoldi peldakbol is lattuk. Az is nyil-
37 Belenyksy, i. m. 407, 5. labj.; Veszpremi kaptalan magan It. Vamos 3.
341
vanvalo, hogy a falukoltozeseket — ha voltak — a magyar
falu ugynevezett terra-korszakaban kereshetjiik, amelynek fel-
so hatara valahol az 1260—70-es cvek tajan van, mintegy
egyszazados atmenettel, amikor a falvakat gyakran nevezik
terra sea villanak, terra .sea possessionak. A kerdes e vonat-
kozasanak targyalasara itt nem vallalkozhatunk. E felso hata-
ron tul egy fontos tampontunk van az idobelisegre: Kalman
kiraly hires torvenye, hogy a falvak ne tavozzanak messze
templomaiktol; s az ezt szamunkra sokban megvilagito-ki-
cgeszito, Szt. Laszlo nevehez fiizodo tdrvcnyek egyes cikke-
lyei.
2. A kovetkezo problemakor: vajon a falukozossegek vad-
talajvaltassal kapcsolatosak-e vagy nomad lakhelymozgasok-
rol van szo? Amikor a koltozeseket a fend gyepfoldgazdasag-
gal hozzuk kapcsolatba, nem mondunk ujat: ezt tette Taganyi
Karoly es legutobb Szabo Istvan is.38 Arra is Szabo Istvan
figyelmeztet, hogy a falvak teruletenek mar a XI. szazadban
voltak hatarai, s azokkal egyiitt emliti к oket. Laszlo es Kal-
man idcjcben tehat a falukoltozesek csak a falvak hatarai ko-
zott tortenhettek. Az idezett tdrvcnyek is vilagosan kiilonbse-
get tesznek a templomtol tavol eso falvak, a templomuktol
messzebb koltozo falvak miselatogatasa, s vegiil azon esetek
kozott, amikor a falu lakosai vegleg elhagynak ecclesiajukat,
s masokat latogatnanak; ez utobbi esetben nem falvakrol, ha-
nem falulakokrol (villani) beszel a torveny. A „nomad” jelleg
kerdese azert meriil fel, mert Vaczy Peter igen sok kerdest
tisztazo, nagy ertekii tanulmanyaban a templomtol valo elta-
volodas dlalmaban a nomadizmus megletenek bizonyitekat
latja. Minthogy azonban e tilalmak nem szolnak a koltozes
jellegerol, nem lehetnek minden ketseget kizaro bizonyitekai
a nomadizmusnak. Vaczy azonban egyeb bizonyitekokat is
38 Szabo, i. m.
342
felsorakoztat: figyelcmre meltdan es sok adattal, s azokat
szakszeruen crtelmezve mutatja ki a XII., foleg a XI. sza-
zadban a rideg allattartas nagyfoku elteijedtseget, s egyalta-
lan az allattenyesztes gazdasagi tulsulyat a foldmuvelessel
szemben.39 De ezek a rideg tartasnak, nem pedig a nomadiz-
musnak a bizonyitekai. Kulcsfontossagiinak tartja tovabba
Vaczy a Freisingi Otto adta hires jellemzest, mely szerint a
magyarok falvaikban es varosaikban szegenyesen laknak, sok
a nadepiilet, keves a fa-, meg kevesebb a kohaz, s az egesz
nyarat es oszt satrakban toltik. (Denique cum vilissima in
vicis vel oppidis ibi, id est ex cannis tantum, rara ex lignis,
rarissima ex lapidibus habeantur habitacula, toto estatis vel
autumni tempore papiliones inhabitant.) Az azonban, hogy a
satrakat а ХП. s XIII. szazad kozepen szeles korben hasz-
naltak nyari lakaskent, nem lehet a nomadizmus megletenek
bizonyiteka. E hagyomanyos hajlekot ugyanis minden korab-
bi nomad nep fiai a letelepedes utan is szivesen hasznaljak
kisegito es nyari lakkent, gyakran a hazak udvaran allitva
fel. Ez teljesen altalanosnak mondhato jelenseg: nehany evvel
ezelott Ulanbator lakossaganak jelentos resze is jurtakban
lakott, bar mar nem foglalkoztak allattenyesztessel, mint
magunk is megfigyelhettiik. A jurtat egyebkent orszagszerte
hasznaljak, jollehet a lakossagnak mar csak kisebb resze, to-
redeke, kifejezetten a nyajakat gondozd csekely szamvi pasz-
tor jurtaja koveti a nyajak mozgasat. Almasytol kezdve majd
minden szerzd beszamol a letelepedett nomadok jurtahasz-
nalatarol.40
A freisingi jurtak sem allnak kapcsolatban egyidejii noma-
dizmussal, de ketsegtelenul a korabbi nomad eletforma hagya-
39 Vaczy Peter, A korai magyar tortenet nehany kerdeserol: Szazadok
1958.
40 AlmAsy, i. m.
343
tekai. A kapcsolat genetikus, Freisingi Otto sem az allattenycs/-
tessel osszefiiggesben emliti oket, hanem a lakasfelesegek
szegenysegenek illusztralasara, a nad-, fa-, kohazak felsoro-
lasa utan mint idoszaki hajlekfelesegeket. Annal sokatmon-
dobb, hogy Otto semmifele nomad mozgast nem jegyez fel,
pedig a gyulolet es lenezes jeleivel atszott irasaban bizonyara
nem sajnalt volna utalni ra, hiszen a nomadizmus Nyugat-
Europa szemeben a poganysag megvetendo eletformajat jelen-
tette. S bar a negativ erv siilya altalaban mcrsekelt, az, hogy
Freisingi Otto mit sem szol vandoreletrol, nem hagyhato
figyelmen kivul. Magyarorszagrol szolo eles szemii leirasa a
negativ bizonyitekok soraban igen elokelo helyet foglal el.
Pozitiv ervei viszont annal nyomosabbak: bizonyitja ugyanis,
hogy korabban nem volt nomadsag a magyarsagnal, hogy
elso kiralyaink torvenyei mindig hazakrol beszelnek, s pl.
sohasem satrak megrohanasarol. Ez persze nem cafolata a
satrak kozkedveltsegenek, de jol kifejezi, hogy azok a hazak
kisegitoi, tartozekai voltak csupan. E kiterd utan — amely
azonban targyunk szempontjabol nem volt mellozheto meg
kell emlitenunk, hogy a lakohelyeknek a talajvalto gazdasag
miatti atkoltozeseire meg joval kesobbi idobol is akad pelda.
A gocseji szegek irtasos gazdalkodasat tanulmanyozva Takacs
Lajos ismerte fel, hogy meg az lijkori szazadokban is gyakor-
lat, s e gazdalkodas szerves folyomanya volt, hogy a kimeriilt
talaju teriiletet odahagytak, s uj helyen, irtott, javitott talaju
reszen epitettek fel a gazdasagot.41 Tavol all toliink, hogy
ezen feudalizmus vegi, specialis foldrajzi (szubalpesi taj nyiil-
vanya), tarsadalmi hatterii (kisnemesi) falvakhoz es mas te-
lepiilesformakhoz kapcsolodo lakhelykoltozesek, valamint a
41 Takacs Lajos, Az irtasos gazdalkodas nehany jellcgzetessege a gocseji
szegekben: Ethnographia LXXV (1964), 489 skk (foleg 514 -517).
344
kora kozepkori falukoltozesek kozt kozvetlen vagy eppen ge-
netikus kapcsolatot keresstink, ugyanakkor ezek alatamaszt-
jak a talajvaltassal kapcsolatos koltozkodesek rendszertorte-
neti lehetoseget. A hatarbeli telek-terraknak telepiilesvonzo
szerepet bizonyitando szamtalan adatot hozhatnank. Eleged-
jiink meg azonban kettovel. Az egyik szerint 1214-ben egy
dunantitli falu lakoi (omnes villani) a falu kozos foldjebol egy
szazholdnyi darabot eladtak azzal, hogy a vevok — bizo-
nyos Chekelev es testverei — „ubicumque villa translocaret,
domicilia sua libere possent locare”!42 A masik lakohelykol-
tozesi adat szinten a XIII. szazadbol, az Alfoldrol valo. 1274-
ben a Pest megyei Oszlar reszbirtokosai, osztozvan, abban
allapodnak meg, hogy a ket fel jobbagyai, „ha valaha is
iilesiiket [sessio] koltoztetni akarnak, azzal arrol a helyrol,
ahol most laknak, mas helyre akarnanak koltozni, a megalla-
pitott hatarvonalhoz egy nagy fejszedobasnyinal kozelebb ne
iiljenek meg es ne telepedjenek”.43
Ez az adat jol illusztralja az alfoldi gyepfoldgazdasaggal
kapcsolatos sessiovaltas megletet. Makkai is ezzel hozza kap-
csolatba: a lakossag „maga allatallomanyaval szabadon fo-
gott fel egy folddarabot, melynek kozeleben letelepedett. Ezt
a folddarabot legeltetessel »telkesitette«, majd egy idore szan-
tas ala vette, aztan kimeriilese utan otthagyta, s mas alkalmas
helyre telepedett at.”44 Az elhagyott faluhelyek, falutelkek
— emlekezziink az egykorit adatra. Baratitelek, ahol elobb
Barat falu „residebat” —, mintegy helyzeti energiat hordoz-
va, kesobb vagy ismet lakott faluhellye valtak, vagy gazdasa-
42 Szabo Istvan, A falurendszer kialakulasa Magyarorszagon (X—XV.
szazad). Bp. 1966, 121, 330. labj.; Hazai Okmanytar V. 6.
43 Makkai Laszlo, Kelemen Lajos Emlekkonyv. Kolozsvar 1957, 473;
Gardonyi A., Bp. tort. okl. 144.
44 1. h.
345
gi hasznositasiiakka, kiilonosen szanto miivelesiiekke; s a
kiilonbozo eredetu telek-terrak e szempontbol kozos es osz-
szemosodo fogalom ala estek. Idezziik ismet tiirkevei idos
parasztgazda informatorainkat, teljesebb formaban: „Hata-
runkban tobb falu is vot. Ezek koziil kettonek most is telek a
neve. A Kahai-telek, meg a Mdrici-telek. Ezek a faluhelyek
maig is jobb fodek az ottani szantoknal. Л keviek ezeket a
helyeket mindig szantonak es jo szantonak tudjak. Csak
addig telek a hely neve, ameddig azt volt falunak tudjak.” —
„Telkesit — ezt ugyan a tmdtba is igy mondtak —, akifeltori
a gyepet. KiosAott fodeket szantova miveltik, megjavitottak,
hasznositottak.” — Masik informator: „Telkes fod: a legjobb
fodeket neveztek igy, аптек nemcsak kover, jo termii. hanem
porhanyo, jol mivelheto, mily fod. Ilyenek: a faluhelyek. ta~
nyahelyek, vot gulyadlldsok, udvarhelyek, sziiruhelyek, kerthe-
lyek.’’45 Az pedig, hogy a falvak belteriiletcn mar az Arpad-
korban tartottak joszagot — ami erthetove teszi, hogy az
elhagyott faluhelyek televenyesck voltak —, nemcsak abbol
nyilvanvalo, hogy a szilaj nyajakbeli allatok mellett sokat
emlegetik a kezes joszagot is, hanem kitunik Laszlo torveny-
konyvenek egyik cikkelyebol, amely egyreszt az allatok ki-
hajtasat tiltja bizonyos esetben, masreszt, ha sziikseges, a
joszagok felkutatasat h&zankent haladva irja eld: „Ha valaki
lopott joszaga nyomat keresi, kiildjon kovetet elore a faluba,
amclybe a nyomok vezetnek, nchogy kihajtvan a falubeliek
barmaikat, eltapodjak a kovetett nyomokat; amit ha megatal-
kodottan megcselekednenek, fizessenek meg az elveszett jo-
szagert. l.§. Ha pedig a falubeliek elobb kihajtottak az 6
barmaikat, mintsem a kovet megjott, akkor a nyomozok
hazrol hazra vizsgaljanak, amint nekik tetszik.” (Dekretuniok
II. konyve, 5. fejezet.) — A falutelkek tehat olyan hatarbeli
45 Hagymasy Sandor gyiijtese.
346
folddarabok voltak, amelyeken falu volt, s egyuttal alkalma-
sak voltak arra, hogy falu ujraepiiljdn rajtuk; mig ha a falu
tenyleg rajuk keriilt, a telek jelentes elsikkadt. Erdekes meg-
figyelni, hogy a telek szo ezt a ’meg nem lakott — mar nem
lakott hely’ jelentesarnyalatot sokfele akkor is megorizte,
amikor a telek mar a jobbagytelek, ill. a ’haznak valo hely’
jelentest vette fel. Turkeve: „Telek ma is az olyan hazhely
neve, amire meg nem ipitettek. ... Telek a fod neve azutan is,
amikor az udvarrul az ipuletet elbontottak.”46 — Vitnyed
(Gyor-Sopron): „А hazhely: porta. A telek beepitetlen, de
miivelt hazhelyet jelent.”47 A Dunantul jelentos rcszen pedig
telek a belsosegnek a hatso, lako- es gazdasagi epiiletek mo-
gotti, mezo feloli resze, ahol kapasnovenyeket termesztenek.
Ezek azok a vonatkozasok, amelyeket reszletesen — bar a
bizonyito anyagbol csak egyes peldakat felhasznalva — ki-
vantam targyalni. Nem foglalkoztam egy parhuzamos folya-
mattal: a kisnemesi telek-sessiok, foleg a terbelileg is elkillo-
niilt telkek, a szemelynev + telek megjelolesu terrak, ill. a
prediumok es kisfalvak kerdesevel. Roluk csak annyit, hogy
a prediumok es az onallo nemesi telekbirtokok fcjlodesenek
elso szakasza ugyanakkorra zajlik le, mint a fent vazolt fo-
lyamat, s hogy a XIV. szazad kezdetere a telek szo hasznalata-
ban hatarozottan kezd bizonyos taji tagoltsag is kidomborod-
ni. Ezt foleg a telek ’elo, lakott telepiiles’ jelentesenek erdelyi
tulsiilya kepviseli, s ennek kovetkezmenyei maig kihatnak a
telek es szarmazekainak tajnyelvi jelenteseire: igy pl. a tele-
kelni Erdely tobb helyen kb. annyi mint valahol ’tanyazni,
idot tolteni'. Ugyanakkor a Dunantulon teljesen eltiinik a
szonak a kozepkorban oly elteijedt terra fimata jelentese.
46 Hagymasy Sandor gyujtese.
47 Magyar Neprajzi Atlasz, Ikvai Nandor gyiijtese.
347
Tanulmanyunkban a telek ’terra culta, terra fimata mint
hatarbeli foldterulef es a telek ’faluhely’ viszonyat v zsgal-
juk. A ket jelentes szorosan osszefiigg, s az osszefiigges targyi
hattereben egy sajatos telepiilesi-muvelesi rendszer huzodik
meg, amelynek kereteben a nagyreszt legelobol allo, de meg-
hatarozott teriiletu faluhataron a terra fimata vlgo telek hatar-
rcszek magukhoz vontak a falvakat, masreszt az elhagyott
faluhelyek egy ido utan „terra culta”-kent vetettek haszna-
latba — illetve geografus miiszdval elve: helyzeti energiat
kepviseltek, ujra betelepiiltek. A „koltozkodo falu” kifejezest
azert tartjuk talaldnak, mert jelzi a kiilonbseget a nomad vagy
felnomad szallasvaltashoz к epest. Ez a forma atmenetet kep-
visel a honfoglalas elotti nyari es teli szallasvaltd telepiiles-
mod es az allando megtelepedettseg kozott. Benne a fold-
mfiveles erdekei a legelteto allattartaseval vetekednek. Az
egykoru irasos forrasokbol tudvan, hogy a magyarsag gaz-
dalkodasaban a honfoglalas elott dominalt ugyan az allatte-
nyesztes, de mar szamottevo volt a szantogazdasag is, azt kell
gondolnunk, hogy bar a telepiilesek mozgekonysaganak a fo
mozgatoereje a teli es nyari legelok biztositasa volt, szerep
jutott benne a telkesitessel dolgozo foldmuvelesnek is. S talan
sikeriilt nagy vonasokban felvazolni, hogy ,.a sok szantofold”
miivelese — amirol az arab geografusok egykoru tuddsitd-
kent a magyarsag gazdalkodasaban nem sokkal a honfoglalas
elott hirt adnak — mikent kapcsolodott az allattenyeszteshez
es a mozgckony faluformakhoz; s bizonyos szempontbol hoz-
zajarulhattunk a honfoglalo Arpad-kori magyarsag gazdasa-
gi-telepiilesi szisztemajanak ismeretehez is.
348
Bal in t Csandd
A kalandozasok nehany kerdese
A kalandozasokat tortenettudomanyunkban olykor a korai
magyar tortenelem egy kiilon korszakakcnt targyaljak. Sziik-
segtelen itt kiterniink a kerdeskor gazdag irodalmanak akar
csak vazlatos ismertetesere is, mivel legutobbi analizise1 az
erdeklodoknek egyben bibliografiai attekintessel is szolgal.
A kalandozasok tortenete a kutatast mindig sokat foglal-
koztatta, hosszu ideig hatterbe szorult azonban az a kerdes:
mi volt vagy lehetett a hadjaratokat kivaltd tarsadalmi, netan
gazdasagi ok. Ennek megvilagitasat jo ideig tudomanyon ki-
viili torekvesek is befolyasoltak. Mondhatni ezer even at ket
nezopont allt szemben: a kizarolag pejorative ertelmezett
„rablohadjarat”, es az eredetileg inkabb pozitiv toltesu ,,ka-
landozas” koncepcioja. Termeszetes, hogy az elso a szenvedd
fel korabeli kronikasaitol kellett, hogy szarmazzek — s ezt
aztan atvettek azok kesei leszarmazottainak tortcneszei is. A
masodik felfogas nagyjabol a XX. szazad kozepeig elt, s — a
XIII. szazadi Anonymus es Kezai Simon nyoman — nagy-
reszt a magyar tortenetiras kepviselte. Ezt kovette aztan Ma-
gyarorszagon a kalandozasokat a „pasztortarsadalom valsa-
gaval” magyarazd elmelet. A valtozas a hatvanas evek vegen
1 Gyorffy (1977). 142—156.
349
kovetkezett be. Bartha Antal a kelet-europai feudalizmus je-
lensegeit boncolgatva ramutatott, hogy a sztyeppen a szom-
szedok elleni zsakmanyolo hadjaratok vezetcse altaianos gya-
korlat volt.2 (Ezt magunk is tovabbi peldakkal probaltuk
alatamasztani.3) Tokei Ferenc kutatasai nyoman onkenye-
sen kiragadottnak tekinthetjiik a „valsag” elmeletehez allan-
doan emlegetett Engels-idezetet is,4 s a katonai demokracia
fogalma meg a marxizmus klasszikusainak munkassagaban
sem kapott a szoban forgo felfogas szellemevel egyezo, kiza-
rolag negativ jelentest.5 Ecsedy Ildiko feltarta azt is, hogy a
haboniskodasok termeszetesek es sziiksegszeruek voltak az
allattenyeszto es foldmiives tarsadalmak kozott, s hogy az
eurazsiai tortenelemben a kiilonfele formaban lezajlott kalan-
dozasok a kctfcle gazdalkodasi mod kozti termekcsere ily
modon is — azaz „csatazajjal” (E. I.) — kodifikalt formai.6 A
magyar kalandozasok egyik korszakarol kesziilt monografia7
szerzoje, Vajay Szabolcs — mikent mi is8 — a kalandozd
hadjaratokat a honfoglalas kori tarsadalom (egy retegenek)
termelesi formajakent ertekelte.9 A fenti problemakor hazai
2 Bartha A., A kelet-europai es a belso-azsiai feudalizmus torteneti
kapcsolatai; Szazadok 1963, 511 —512; Bartha (1968), 95.
3 Balint (1968), 79.
4 Vo. F. Engels, A csalad, a magantulajdon es az allam eredete. Bp. 1975,
227; ui. ezzel a modszerrel eppenseggel azt is „bizonyitani” Ichetne, hogy
Engels pl. a kereskedelmet is kizarolag negative ertekelte volna, 1. 229—231.
5 Tokei (1977), 171—189 (1967-ben megjelent cikk javitott kiadasa).
6 Ecsedy (1976), 102—109 (1969-ben megjelent cikk javitott kiadasa). E
koncepciot azota bovebben kidolgozva 1. Ecsedy I., Nomadokes kereskedok
Kina hatarain. Bp. 1979.
7 Sz. von Vajay, Der Eintritt des ungarischen Stammebandes in die
europaische Geschichte (862—933). Mainz 1968.
8 Balint Cs:, A kalandozo hadjaratok iijabb ertelmezeseert: Valosag
1970. februar, 88—95.
9 Vajay (1970), 9—19.
350
megiteleset Tokeinek a katonai demokraciarol adott tortenet-
filozofiai elemzese es Gyorffy Gyorgynek a X. szazadi magyar
kiilpolitikat osszefoglaldan ertekelo, emlitett tanulmanya zar-
ta le. Az elobbi ramutatott a katonai demokracianak mint
tarsadalmi fejlodesi fokozatnak onmagaban ellentmondasos,
de az altaianos tarsadalmi fejlodest mindenkeppen elomoz-
dito szerepere, az utobbi pedig a honfoglalok kalandoza-
sainak zsoldpotlo, s kozvetve a fejedelmi hatalmat biztosito
funkciot tulajdonitott.10 11 A kora kozepkori haboruzasokat rea-
lisabban ertekelo felfogas egyebkent ujabban a nyugat-euro-
pai torteneszeknel is elofordul; mar ok is leirtak, hogy a rablas
ez idoben nem egyeb, mint a javak elosztasanak egy for-
maja," hogy a haboru ugyanazt nyiijtja a tarsadalomnak,
mint a kereskedelem csak eppen bizonytalan es rendszer-
telen formaban.12
Mindezek utan ma mar ugy tiinik, hogy a X. szazadi ma-
gyar hadjaratok ertekelesekor nem eleg pusztan a sztyeppei
tarsadalmakra vagy az azsiai foldmiivesek es allattenyesztok
parharcara figyelniink. A honfoglalok kalandozasaival valo
megkozelitoleges egyidejiisegiik miatt parhuzamkent mar ko-
rabban is tobbszor hivatkoztak a normann es a foldkozi-ten-
geri arab hadjaratokra.13 (Erdemes emlekeztetni, hogy az
araboknal a minden evi tavaszi rablohadjaratra egy kiilon szo
volt [sawa’if], ami azok szabalyos tarsadalmi elismereset tiik-
rozte. Ami a skandinav nepek kalandozasait illeti, azoknak
sokfele, a szakirodalomban bosegesen targyalt mozgatoeroi
koziil kiemelendo, hogy a korabeli runafeliratok vilagosan
10 Gyorffy (1977), 147; Tokei (1977), 98 —99.
11 Grierson (1959), 131.
12 Duby (1973), 121.
13 Mindezen hadjaratok kitiino, egyiittes targyalasat legutobb 1. Musset
(1971).
351
tanuskodnak a portyara indulok meggazdagodasi vagyarol
is,14 а XI. szazadi Bremai Adam pedig ennek kapcsan a
vikingek orszaganak szegenysegerol irt [IV. 19.].) Bizonyit-
hato azonban, hogy a szomszedok fosztogatasa rajtuk kiviil
mas nepeknel, mas es nem mindig nomad eletforma mellett is
elterjedt volt. Az idevonhato peldak sorabol15 a leginkabb
meglepot s egyben a legtobbet mondot emeljiik ki. fizamba
vettek, hogy a Martell Karoly tronra lepese es Nagy Karoly
halala kozti szazadban mindossze 8 ev akadt, melyben a
Karolingok nem szalltak hadba valahol killfoldon!16 Georges
Duby velemenye szerint a Karoling birodalom anyagi meg-
14	Musset (1971), 214 215.
15	Legkonnyebben termeszetesen a kelet-europai sztyeppei nepeknel
talalni ra forrasadatot (avaroknal: Menander Protector; kazaroknal: Ibn
Ruszta, Moses Kalankatvaci II. 11; besenyokncl: Gardizi, Marwazi;
burtaszoknal: Ibn Ruszta, Marwazi; volgai bolgaroknal: Ibn Ruszta stb ),
de rajtuk kiviil — meg mindig a kelet-europai sztycppek kozelcben maradva
— hivatkozhatunk a ruszokra es a kijevi fejcdclmekre (pl. Ibn Ruszta,
Gardizi, Konsztantinosz Porphiirogcnnetosz: De adm. imp. 9), a dunai
bolgarokra (a bizanci forrasok idevonatkozo adatait dsszegyiijtvcl. S. Lisev,
Za proniknovaneto i roljata na paritc vov feodalna Bolgarija. Sofija 1958,
84—86), sot pl. a piktekre es gotokra (Jordanes 2, 56), az antokra es
szklavinokra (Procopios: Bel. Goth., Menander Protector 48, 64) is stb.
Boles Leo csaszar Taktikajabol kideriil, hogy meg a bizanci sereg szamara is
teljesen termeszetes volt nemcsak az ellensegcs, hanem a sajat foldon is! -
a fosztogatas. Az effajta kalandozasok, rablohadjaratok tulajdonkeppen
nemzetkozileg elfogadottan/eltiirten jovedelemszerzo jelleget kitiinoen mu-
tatja az is, hogy pl. Kozep-Azsiaban idoszamitasunk kezdete tajan bi-
zomanyba kiadhato, szabalyos adokent is felfogtak (1. Sztrabon XI. VII1: 3:
„Az ado abbol allott, hogy megengedtek nekik, hogy meghatarozott
idoszakokban vegigjarhattak az orszagot es zsakmanyolhattak... Ilyen a
tobbi nomad nepnek is az elete; a szomszedaikat folyton tamadjak. majd
ismet megegyeznek veliik.”)
16	J. F. Verbruggen, L’armce et la strategic de Charlemagne. Beumann
(1966), 420 nyoman.
352
alapozasahoz ezek az evente, rendszeresen vezetett kiilfoldi
hadjaratok zsakmanyai is hozzajarultak!’7 (Termeszetesen
szo sem lehet arrol, hogy a Karoling hoditasok es a magyar
kalandozasok koze most mar minden tekintetben egyenloseg-
jelet tehetnenk. A hivatasszeruen katonaskodo reteg kialaku-
lasa azonban — eppen a tarsadalom egy fontos fejlodesi
szakaszaban — az elobbiben is kimutathato, s igy a fentiek
utan most mar iigy tiinik, hogy nem pusztan nomad vagy
„barbar” gyakorlat a szomszedok megtamadasa,17 18 hanem a
haboriizas a kora kozepkori Nyugat-Europaban is egyik fon-
tos mozgatoja volt a gazdasagi eletnek.) A magyar kutatas-
nak a bevezetesben vazolt eredmenyeivel tokeletesen egybe-
csengenek Duby eredmenyei: „... abban az idoben a habo-
riizas rendszeres gazdasagi tevekenyseget jelentett, melynek
jelentosege a szerzett zsakmanyban es az ellensegnek okozott
karban rejlett” — irta.19 Marmost ez egyarant fakadt Nyu-
gaton a german, a sztyeppen a nomad tarsadalmi szerkezet-
bol: a haboruban valo reszvetel itt is, ott is minden szabad
ferfi kivaltsaga es — koronkent es helyenkent — egyben
kotelessege volt. Egyaltalan nem art hangsulyozni, hogy a
haborii es az egyszeril rablas kozott a kora kozepkorban igen
halvany — olykor talan csak a szamszerusegben mutatkozo
— valasztovonal huzodott. Ine, Wessex kiralya pl. 752-ben
17 Duby (1973), 128.
18 Mas kerdes, hogy mig ez a gyakorlat Nyugat-Europaban az ezredfor-
dulora eltunt, a sztyeppei nomadoknal igen sokaig, nehol napjamkig
fennmaradt. (Egy kelet-tiirkesztani torzs 1949-ben Torokorszagba vando-
rolt, kozben portyazasokkal tartotta fenn magat, 1. a Tarih [Ankara] c.
folyoirat nyoman: EletesTudomany XXtl [1967], 2393—2394.) Ennek oka a
nomad tarsadalom katonaskodasra valo specializalodasaban (is) rejlik, vo.
Ecsedy (1976), 107—109.
10 Duby (1973). 61.
23 Tdkci
353
a tamadokrol szolo torvenyeben az alabbi megkiildnboztete-
seket lette: ha azok 7 fonel kevesebben vannak, csak egyszerii
tolvajnak minosiilnek; ha tobben, rabldbanddhw tartoznak,
de ha 35 fonel is tobben vannak, akkor mar egesz nyilvanva-
loan katonai vdllalkozasrbX van szo.20 De nemcsak a haborii
es rablas, hanem rablas es ajandek is rokon fogalom volt; M.
J. Gurevics mutatott ra, hogy sok indoeuropai nyelvben a do
ige egyarant volt ’adni’ es ’kapni’ ertelmii.21 (Egy elokeszii-
letben levo munkankban megkisereljiik kimutatni, hogy a
sztyeppen a kalandozas es kereskedelem szinten igen kozel
allt egymashoz, s gyakran valtogatva vagy parhuzamosan
muvelt tevekenyseg volt.)
A magyar kalandozasok tisztan rabid jelleget ketsegkiviil
megerositeni latszott a zsakmanyaik targyarol szolo sok adat
is: ezek nemesfcmek. kiilonfele kincsek, selyemruhak, rabszol-
gak elvitelerol szolnak.22 Hasonlo zsakmanyra azonban nem-
csak a tobbi sztyeppei nep meg a normannok, arabok tore-
kedtek, hanem ugyanez volt pl. a szklavinok Bizanc elleni, a
bizanciak perzsak es arabok elleni hadjaratainak, valamint
az egesz kora kozepkori Europaban folytatott haboriiknak
legfobb celja is.23 Az arab foldrajztudosok koztudottan azt
irtak a sztyeppei nepekrol, hogy vagyonuk az allatalloma-
nyukban rcjlik; Gardizi meg kiilon kiemelte a besenyok ne-
mesfem edenyekben valo gazdagsagat is. Csakhogy tobb ko-
ra kozepkori nyugat-eurdpai forrasbol az tiinik ki, hogy a
20 Duby (1973), 61 nyoman.
21 M. J. Gurevics, A kozepkori ember vilagkepe. Bp. 1974, 194.
22 Balint (1968), 73; Vajay (1970), 13 14.
23 PI. F. Dolger, Regesten der Kaiserurkunden des ostromischen Reiches
von 565—1453. I. Miinchen—Oldcnbourg 1925, No. 31, 36, 37, 239, 257,
629; A. H. Сахаров, Русско-визап гийский договор 907 г.: реальность или
вымысел летописа? Вопросы Истории 2 (1978), 123—125 stb.
354
vagyon mozgathato formajat ott is ugyanezen targyak jelen-
tettek, ezert pl. az adasveteleknel sem penzben, hanem stilyra
mert nemesfemben es loban allapitottak meg az. arat.24 Ezen-
kiviil a kovetjarasok elmaradhatatlan kiseroi az eufemiszti-
kusan „ajandeknak” nevezett tulajdonkeppeni adok, s a meg-
vesztegetesek targyai sem kizarolag a „magas civilizaciok” es
a „barbarok” kozti erintkezesekben voltak szinte kizarolag
nemesfem, selyemruha stb., hanem a kiilkapcsolatok ugyan-
ilyen formaban es tartalommal jelentkeztek a kora kozepkori
Nyugat-Europan beliil is.25 A nemzetkozi szakirodalomban
altalanosan elterjedt felfogas szerint Kelet- es Eszak-Eurdpa-
ban az ezredforduld elott tenyleges penzforgalomrol nem
beszelhetiink. Ezenkiviil az ugyanilyen nyugat-europai hely-
zetre valo hivatkozas mellett meg egyeb, belso ervekkel is
valoszinusithetd, hogy amikor a kalandozo magyarok — a
forrasok tamisaga szerint ket izben (Flodoardus, Liudprand)
— nagyobb mennyisegii penzhez jutottak,26 annak nem az
ertekmero funkcioja erdekelte oket, hanem kizarolag a ne-
mesfemtartalom kepviselte altalanos egyenertek.27 Megsem
kell ennek alapjan a X. szazadi magyarsag vagy akar az egesz
Kelet-Europa gazdasagi eleterol egyszeriien lenezo velemenyt
alkotni. E tekintetben ui. egyaltalan nem jartak sokkal az
egykoru Nyugat-Europa mogott, ahol is a szabalyos penzfor-
galom (aru - pcnz, penz — aru) szintugy csak a Karoling-kor
utan28 kezdett gyokeret verni. Amikor tehat azt latjuk, hogy a
24 H. van Werveke, Monnaie, lingots on marchandiscs?: Annales
d’Histoire Economique et Socialc 4 (1932), 467; Duby (1973), 76.
25 Vo. Grierson (1959), 132—136.
26 A nemesfcmek iranti erdeklodesiiket tobb forrasadat tanusitja. 1.
Gyorffy (1977), 146.
27 Cs. Balint, Siid-Ungarn im X. Jahrhundert. Bp. (Sajto alatt.)
28 Ph. Grierson, Money and Coinage under Charlemagne, in: Belimann
(1966), 536.
23*
355
magyar kalandozasokhoz hasonlo tarsadalmi mozgatorugo
(egyeni meggazdagodas vagya, tarsadalmi igenyek kielegite-
se), valamint a rablasaik es addztatasaik targya (nemesfem,
Id, selyem, rabszolga) egy-ket evszazaddal korabban, a pre-
feudalis Nyugat-Eurdpaban is kimutathato, akkor a kalan-
dozo hadjaratokat kivalto es fenntarto szocialis motivacio-
kat, valamint azok tarsadalmi hatteret mar nem pusztan a X.
szazadi magyar tarsadalomban, es meg csak nem is egyediil a
sztyeppei nepek koreben kell vizsgalni. E portyazasokat egy-
azon tarsadalmi-gazdasagi szerkezet tartotta fenn es igenyelte
az egcsz kora kozepkori Eurdpaban, mely szerkezet ncmzo-
jet nevezhetjiik akar katonai demokracianak vagy egyfajta, a
feudalizmus elotti tarsadalmi termeles barbar formajanak egy-
arant. A lenyege szamunkra mindenkdppen az, hogy nehany
ncpncl a kalandozasok az allamalapitas folyamatanak egy
elemet is jelentettek.
Л kalandozasok kovetkezteben Nyugat-Europabol es Bi-
zancbol magyar foldre keriilt egyhazi es vilagi kincsek ket-
segkiviil rablasbdl szarmaztak. Ez azonban csak a teny megal-
lapitasa, s nem valamifele ertekitelet. Az eurazsiai tortenelem
egyes helyein es korszakaiban nemely ilyesfajta „rablas” —
egy tavolabbi perspektivabol nezve — inkabb pozitiv hatasu
volt. Itt nem is arra hivatkozunk, hogy szamos „barbar”
miiveszet meg sem sziiletett volna a Rdmatol es Bizanctdl
kicsikart adok nelkiil. Joval lenyegesebb szempont, hogy ezek
a fegyverrel kikenyszeritett „ajandekok” vagy egyszeriien
tenyleg csak elrabolt targyak reven olykor a viiagtdl addig
teljesen elzart, a gazdasagi diet szemszogebol nezve: haszon-
talanul felhalmozott ertekek keriiltek be iijra a nemzetkozi
ertekforgalom verkeringesebe. A detezaurizalas miatt ilyen
elenkito kovetkezmenyt tulajdonit a kutatas pl. a meses per-
356
zsa kincstar arab kezre keriilesenek,29 a bizanciak reszerol az
araboknak fizetett adoknak, s a Nyugat-Europaban sulyos
nemesfemtomegeket kitevo ,,danegeld”-eknek. Miert lenne-
nek hat maskent ertekelendok a kalandozok — az emlitettek-
nel ketsegkiviil joval kisebb volumenu — zsakmanyai is?
Тёпу, hogy a magyar kezre keriilt kincsekbol egy sem maradt
rank, altaianos velemeny szerint azert, mert mindet beolvasz-
tottak. (Dienes Istvan — szamunkra meggyozo — felfogasa
szerint e zsakmanyok nagyban hozzajarultak a honfoglalas
kori otvosseg follendiilesehez.30) Ami a beolvasztast illeti,
ehhez is tegyiik gyorsan hozza, hogy nem kizarolag a „bar-
bar” magyarok bantak igy a keziikbe keriilt kincsekkel,
ugyanis a vikingeken kiviil pl. a Karolingok is beolvasztottak
a megkaparintott avar kagani kincstarat. Az ekszerek, otvos-
remekek idegen kezben tehat mindig csak azt jelentettek,
amik valojaban: nemesfembol kesziilt targyak, amelyek az
ertekek mozgasaban, cserejeben kozvetleniil vettek reszt. De
terjiink vissza a kalandozasokban szerzett nemesfemek elkep-
zelhetd sorsahoz! Forrasadat szol arrol, hogy a magyarok 970
koriil eziistot exportaltak (Nesztor-kronika), sot, egy numiz-
mata feltevese szerint a X. szazad vegi bajor pcnzveres eziist-
sziiksegletet reszben Magyarorszagrol elegitettck ki.31 A fel-
videki nemesfembanyak megnyitasanak idejerol ketsegtele-
29 Vo. M. Lombard, Les bases monetaires d’une suprematie economique:
Annales 2 (1947), 146—147, 154.
30 I. Dienes, Hungarian Metalcraft in the Time of the Conquest: The New
Hungarian Quarterly 9 (1968), 210- 216. — Ha azonban a sziikseg ugy
hozta, a rabolt vagy adoba kapott kincseket tudtak nemes valutakent is
hasznalni; elofordult pl., hogy fogsagba esett magyar vezer „kivaltasa
fejeben merhetetlen mennyisegii aranyates eziistot ajanlottak fel” (Widukind
1. 32).
31 Probszt (1964), 249—259.
357
nill nines biztos tampontunk,32 de meg azok kezdeti iizemel-
tetese eseten is elkepzelhetd, hogy a magyarok ezustfoldslege
a kalandozasokbol is szarmazhatott. Ez esetben pedig a ma-
gyar kalandozok egyeni gazdagodasa valahol egy altalanos
(eurdpai) gazdasagi folyamat lancszemdt is alkotta.
Koztudott, hogy a magyar kalandozasok tulnyomoreszt
Nyugat-Eurdpa ellen iranyultak, s csak csekely mertekben
Bizanc ellen. Ezen aranytalansag kialakulasaban termeszete-
sen nagyban kozrejatszhatott a nyugat-eurdpai belpolitikai
helyzet s a joreszt bekes magyar bizanci viszony.33 De erde-
mes megfigyelniink, hova nem vezettek a magyar portyazok
iitjai: Eszakra es Keletre. Kezenfekvo a feltetelezes, hogy
ennek oka a varhato zsakmany kisebb volta is lehetett. (Duby
nyoman itt felidezhetjiik, hogy nagyjabol ezeknel az orsza-
goknal allt meg Nagy Karoly terjeszkedese is: a hdditdknak
errefele mar nyilvan kevesebb elvennivalo akadt.34) Valami
megis erdekesnek tiinhetik a magyarok, feszakon es Keleten
tam'isitott „onmcrsekleteben”. Europa e feleben ugyanis hatal-
mas ertekek, minden ember vagyat-almat jelento luxuscikkek
vandoroltak az orszagutakon. s raadasul mindez a nyugati
ellenfelek hadi potencialjanal feltetleniil gyengebb fegyveres
orizet mellett tortent. Megis — es ez a feltiino — egyetlen
forras sem szol arrol, hogy a magyarok megtamadtak, fosz-
togattak volna az arab karavanokat. Ellenkezoleg: az e targy-
gyal kapcsolatos irasos adatok azt mutatjak, hogy a IX- X.
szazadi magyarsag mar a Szent Istvan-i torvenyek elott is
kiizvetlenul reszt vett az eurdpai tavolsagi kcreskedelemben,
32 A nyugat-eurdpai eziistbanyak a X—XI. szazadban kezdtek el intenzi-
ven termelni, vo. Widukind cs Qazwini forrasadatait es Probszt (1964), 236.
33 Gy. Moravcsik, Byzantium and the Magyars. Bp. 1970, 53; Gyorffy
(1977), 149—152.
34 Duby (1973), 127.
358
sot, Marwazi egyenesen azt irta, hogy a magyarok gazdagsa-
gukat esjoletiiket intenziv kereskedelmiiknek koszonhetik.35
Az europai kereskedelemben valo rcszvctel nyilvan nagyobb
hordereju, kovetkezeskeppen kifizetodobb kellett, hogy le-
gyen, mint a karavanok sarcolasa. (A jovendo kutatasra var
annak felderitese, hogy ez a Nyugat fele nagyreszt haboruzo-
rablo, Keleten reszben kereskedo magatartas mennyiben lehe-
tett kovetkezmenye, ill. resze a vegiil Nyugatot valaszto ma-
gyar allamalapitas megelozo folyamatainak.) Szamunkra most
az a kerdes, hogy a magyarsag cziranyu kereskedelmi er-
deklodese/erdekeltsege a dirhemek — es ujabb leletek reven
esetleg majd mas, keleti eredetu targyak elokerulesen kiviil
regeszetileg egyebbel is valosziniisitheto-e. Lehetsegesnek tart-
juk, hogy a feltaras alatt allo przemysli (Lengyelorszag) te-
metd segitsegevel erre is valaszt adhatunk.
A harom eve folyo, Andrzej Koperski helybeli rcgcsz altal
nagy gonddal vezetett przemysli asatasok anyagat s az 1978.
evi feitarasok kezdetet az asatasvezeto szives vendeglatasa
reven modunkban allt megtekinteni.36 A leletekkel kapcso-
latban itt csak egy kerdest szeretnenk erinteni.
” AIX. szazadi kereskedesiikrol meg Ibn Ruszta, aX. szazadirol Ibrahim
ibn Jaqub es a Nesztor-kronika irt, Maszudi pedig a X. szazadi magyaroknal
(ill. besenyoknel?) eld azerbajdzsani kereskedorol tudosit. — Tobb kutato
ugy veli, hogy a dirhemek hianya a IX. sz. kozepso harmadaban Del-
Oroszorszag teriileten (vo. В. Л. Янин, Депезпо-весовые системы русс-
кого средневековья. Москва 1956, 102—110) a magyarok ott tartozkoda-
saval lehet valamilyen osszefiiggesben [Balint (1968), 79. 126. j.; Bartha
(1968), 41; I. Dienes (recensio: A. Bartha: A IX—X. szazadi magyar
tarsadalom): Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricac (a
tovabbiakban: ActaArchHung) 21 (1969), 412].
Je Koszonetem fejezem ki, hogy az asatast mcglatogathattam s a leletekct
reszletesen tanulmanyozhattam. Idokozben megjelent az elso ket sirrol szolo
kozlemeny: A. Koperski—M. Parczewski, Das altungarische Reitergrab
von Przemysl (Siidostpolen): ActaArchHung 30 (1978), 213—230.
359
Az elso sajtohirek utan meg bizonytalannak latszott, hogy
valoban magyar leletegyiittesrol. vagy „csak” valamilyen ha-
sonlo leletanyagii keleti neptoredek, avagy druzsina temetke-
zeserol van-e szo. Magyar eredet eseten kezdetben ketfele
ertelmezes tunhetett kezenfekvonek: amennyiben IX. szaza-
di a temeto. iigy Etelkoz eszaknyugati hatarat kell jobban
kitolnunk; ha pedigazezredforduld tajarol szarmazik, akkor
a magyar lengyel kapcsolatok vazlatosan mar ismert кёрё-
be allithato bele. A przemysli sirok — regeszetileg meghata-
rozhatoan — magyar etnikuma ma mar minden gyaniin feliil
all. A leletanyag formai ё8 technoldgiai szempontbol egyarant
kifogastalanul egyezik a Karpat-medencei honfoglalas kori-
val: valamennyi disz, fegyver, keramia pontos parhuzama
konnyen kimutathato. Ugyanez mondhato a temetkezesi szo-
kasokrdl is: a sirok tajolasa, a melUkletek е1Ье1уегё81 modja,
a lovas temetkezes formaja, a temeto be^pesitesi rendje
megegyczik a honfoglalo magyarokeval. A keltezes is egyёr-
telmunek latszik: az asato joggal gondol a X. szazad elso
1ё1ёге. Roviden ugy is fogalmazhatnank, hogy a przemyslihez
hasonlo temeto a honfoglalas kori Magyarorszagon barhol
elokeriilhet, mivel a sirokban nincsen egyetlen olyan elem
sem, mely a magyar szallasteriileten beliil ne lenne follelheto.
Кдге1ке/ё5кёп1 a przemysli temeto kйlбnlegessёgёt tulajdon-
кёрреп egyediil foldrajzi — s termeszetesen az abbol fakadd
1бг1ёпей — helyzete jelenti.
Az Osztrak—Magyar Monarchia nem veletleniil dpitette
fel arrafee legnagyobb keleti vёdrendszerёt. Przemysl varosa
a San folyo кё1 partjan teriil el, pontosan ott, ahol az kikip a
hegyekbol az alfoldre. Elmenyszerii latni, mikent ётек itt
hirtelen vёget a hegyek nyulvanyai, s teriil el dszak ёв kelet 1ё1ё
a vёgtelen siksag. E kezenfekvo stratёgiai helyzetet kitiinoen
latja Koperski is, bar ez onmagaban tr^g nem lenne elegendo
magyarazat a temeto Ье1уге1ёге vonatkozoan. Уёктёпуйпк
360
szerint a kerdes (egyik) kulcsat mindenkeppen az jelentheti,
hogy a San folyasa mutatja a legrovidebb utat Eszakkelet-
Magyarorszagra.
A przemysli temetore vonatkozdan tobbfele magyarazat
kinalkozik. Talan a legkevesbe gondolhatunk valamilyen ka-
landozasra, nemcsak mert mindossze egyetlen, bizonytalan
adatot ismeriink e videk ellen vezetett hadjaratrol,37 hanem
fokent azert, mert jclenlegi regeszeti modszereinkkel egyertel-
milen magyar etnikumunak meghatarozhato asszonyok es gye-
rekek is nyugszanak a ferfiak mellett. Ezek a sirok aligha
vallhatnak dnallo magyar katonai egysegre, vagy betelepiile-
si kiserletre, hiszen ez a helyi politikai hatalom beleegyezese
nclkiil a kora kozepkori Lengyelorszagban elkepzelhetetlen
volt.38 Meglehet, Koperskinek van igaza, aki a Karpatok
tulso szelcn elo magyar hatarortelepiilesre gondol — bar
ilyesmi egy hatar tulso oldalan kisse szokatlannak tiinik, s a
ferfisirok katonai jellege sem tiinik egyertelmiinek. Mi itt ket
szempontra hivnank fel a figyelmet, elobb azonban meg arrol
szolnank, hogy a przemysli temeto a X. szazadi magyarok
nem egyetlen lengyelorszagi nyomanak latszik. A most tar-
gyalt lelohelytol kb. 20 km-re eszakra van Radimno falu,
mely az egesz kozepkoron at igen fontos folyoatkelohely volt.
Itt egy szablyat talaltak, melynek valamennyi szerkezeti eleme
es diszitese egyertelmiien magyar fegyverkovacs keze nyoma-
rol tanuskodik.39 Egy fegyver elokeriilese onmagaban persze
meg nem lenne sokatmondo, de ez a przemysli temeto szom-
szedsagaban talan mar nem tekintheto puszta veletlennek.
Vegezetiil az sem hagyhato emlites nelkill. hogy a ket lelohely
31 J. Marquart, Osteuropiiische- und ostasiatische Streifziige. Leipzig
1903, 472; Gyorffy (1977), 153. 3. кёр.
38 E. Dabrowska es K. Godlowski szives szobeli kozlese.
30 A lelet a przemysli muzeumban van.
361
kozott egy W^gierka („Magyarka”) nevu falu van, s ez a
tipusd helynevadas E. D^browska szerint a XIII. szazad utan
mar nem valoszinusitheto.40
A X. szazadi magyarok emlitett lengyelorszagi regeszeti
nyomainak ertclmezesekor az elso szempont, melyre elsosor-
ban gondolnunk kell, Biborbansziiletett Konstantin csaszar
tudositasa, mely a — pontosan e videkre lokalizalhato41 —
feher horvatokkal osszehazasodd es jo baratsagban eld tiir-
kokrol szol.42 Ezzel mondhatnok azt is, hogy e leletek fel-
tarasaval a tudos csaszar egy adatat ujbol (vo. Sarkcl epitese,
ill. feltarasa) sikeriilt regeszetileg igazolni. Masodjara egy
kerdest kell feltenniink: miert mentek eppen Przemysl kor-
nyekere magyar telepesek? Azt hiszem, az eddig elmondottak
utan mindenki elott vilagos, milyen hipotezis kozrebocsatasa-
val probalkozunk meg. Przemysl a X—XI. szazadban fontos
kereskeddhely volt, a kijev—pragai ut egyik allomasa, mely
raadasul annak valamennyi szakasza koziil a legkozelebb
esett a magyar szallasteriilethez. Termeszetesen tul korai len-
ne meg az ott eltemetettek tarsadalmi hovatartozasat, funk-
cidjat meghataroznunk, azaz arra valaszolnunk, hogy ezek az
40 Szives szobeli kozlcse sajtd alatt levo munkajabol. Erdekes egyebkcnt a
hipotezise, mely szerint ezek egyiittelesebol eredne a magyaroknal a ,,len-
gyel" nepnev, vo. E. Dahrowska. Elements hongrois dans les trouvailles
archeologiques au Nord des Karpates. ActaArchHung 31 (1979), 354,
41 Irodalmat 1. Marquart (i. m.) 134; H. Lowmianski, Les Lcndzians:
SlaAnt 4 (1953), 114—116; W. Hensel: Quelqucs remarques au sujet de
I’interpretation des noms Lendizi, Lendzanenoi, Licieaviki et Lieyke (Litzi-
ke): SlaAnt 8 (1961), 57—60; A. Kollautz H. Miyakawa, Gcschichte
und Kulturcines volkerwanderungszeitlichen Nomadenvolkes. I. Klagenfurt
1968, 270.
42 Erdem es mcgjegyezniink, hogy a vitatott hitelii kazar levelezes szerint is
a X. szazad kozepe tajan jo kapcsolat volt a feher horvatok kozott. Az adat
elemzeset I. Marquart, (i. m.) 134 135.
362
emberek a kcreskedelmi (it vonzasa miatt, egyenileg kitelcpiilt
csoportokhoz tartoztak-e, vagy valamifele feladatot, affele
„kereskedelmi erdekkepviseletet” lattak volna el? Azt min-
denesetre elkepzelhetonek tartjuk, hogy ez a X. szazadi ma-
gyar szallasteriileten kivtili jelenlet a magyarsag kiilkereske-
delmi erdeklodese, reszvetele jelekent ertekelheto. A tobbire
majd a temeto teljes feltarasatol s a hasonlo lengyelorszagi
leletek remelheto szaporodasatol varhatunk magyarazatot.
Azutan — tulzas nelkiil aliithato — a legregibb magyar
lengyel kapcsolatok egy fejezetet kell majd ujraforgalmazni.
Azt remeljiik, hogy a magyar kalandozasokat valoban erde-
mes az egyetemes eurazsiai tarsadalmi-gazdasagi fejlodessel is
osszevetni. Feltehetoleg e modszer szabadithat meg a proble-
makor „kiviilrol” vagy „belulrol” valo vizsgalatanak lehetse-
ges elfogultsagaitol.43
Irodalom
Balint
(1968) = Balint Cs., Honfoglalas kori sirok Szeged Othalmon, in: A
Mora Ferenc Muzeum Evkonyve. 1968. 47—88.
Bartha
(1968) = Bartha A., A IX X. szazadi magyar tarsadalom. Bp. 1968.
Blumann
(1966) = H. Beumann (red.), Karl der Grosse. Personlichkeit und
Gcschichte. I. Dusseldorf 1966.
Duby
(1973) = G. Duby, Guerriers et paysans. Paris 1973.
43 Az 1978-ban elhangzott eloadasom irodalmi hivatkozasait 1979 tava-
szan zartam le, igy termeszetesen nem hasznalhatlam Kristo GvuLAnak
kozvetleniil e temanak szentelt munkait: Levedi tdrzsszdvetsegetol Szent
Istvan allamaig. Bp. 1980, 229 434; Magyar kalandozasok kalandozo
magyarok. In: Fejczctek a regebbi magyar tortcnclembol. I. Szerk. Макк F.
Bp. 1981,37 54.
363
EgSedy
(1976) = Ecsedy 1., A Nomad tarsadalmak gazdasagi es tarsadalmi
szerkezctcrol. in: Ostarsadalom es itzsiai termelesi mod. Szerk.: Tokei F. Bp.
1976, 91 140.
Grierson
(1959) = Ph. Grierson, Commerce in the Dark Ages: A Critique of the
Evidence: Transactions of the Royal Historic Society 9 (1959), 123 140.
Gyorffy
(1977) = Gyorffy Gy., Honfoglalas, megtelepedeseskalandozasok, in:
Magyar ostorteneti tanulmanyok. Szerk.: Bartha A.—CzEGtfDY' K.—
Rona-Tas. A. Bp. 1977, 123—156.
Musset
(1971) = L. Musset, Les invasions. Paris 1971.
Probszt
(1964) F. von Probszt, Arabisches und ungarisches Silber fiir Regens-
burg: Ostdeutsche Wissenschaft 11 (1964), 209—263.
Tokei
(1977) = Tokei F., A tarsadalmi formak marxista elmelctcnck nehany
kerdese. Bp. 1977.
Vajay
(1970) = Sz. de Vajay. Uber die Wirtschaftverhaltnisse der landnehmen-
den Ungarnstamme: Ungarnjahrbuch 1970, 9 19.
364
Gyorffy Gyorgy
,A magyar allam felnomad elozmenyei
/ Ha Europa torteneteben felmeriil a gondolat, hogy a nomad
nepeknek szerepe volt kozepkori allamok kialakulasaban,
ennek egyik legnyilvanvalobb peldajakent a magyarok kinal-
koznakjMint nomadok allamma szervezod.cset tartja szamon
az ezredfordulon bekovetkezett magyar allarnszervezcst ma-
sok mellett M. Bloch La societe feodale' es H. Mitteis Die
Staat des hohen Mittelalters1 2 3 cimii miivcbcn, de igy ertckelte
ezt a magyar tortenettudomany is a legutobbi ideigElda az
egyetemes tortenet a magyar honfoglalast meltan helyezi azon
sztyeppei nepvandorlasok sorozataba, mely a szkitakkal elin-
dulva irani, torok, german es szlav nepeket mozgatott meg, a
legiijabb kutatas mindinkabb szakit azzal a meggyokerese-
dett nezettel, amely a magyarokat a szkitakhoz es hunokhoz
hasonlo, tiszta nomad nepnek tartja, a szkitaktol es hunok-
tol valo ered.eztetcs tctelct pedig tudomanyosan megcafoltnak
tekinti J
1 Paris 1939, 25.
2 Weimar 1953,4 179.
3 C. A. Macartney, Studies on the Early Hungarian Historical Sources.
Bp. 1940. 214 skk.; Gyorffy Gy., Kronikaink es a magyar ostortenet. Bp.
1948, 48 skk, 126 151; Szucs J.: Szazadok 107 (1973), 615 skk.
365
ГА magyaroknak a szkitakkal es hunokkal valo azonositasa
szinte egy iddben kovetkezett be Bizancban es a Karoling bi-
rodalomban. A gorog es latin irastudok a hataraikon, majd
orszagaikban megjeleno magyar csapatokat „szkitiai” szar-
mazashelyiik es lovas harcos megjelenesiik alapjan azonosi-
tottak a „historiografusok” szkitaival es hunjaivaly A Conti-
nuatio Georgii monachi mar 837 koriili al-dunai szereplesiik
kapcsan hasznalja rajuk az Onvvoi es Tovqkoi nevet is,4 de
862-i nyugati kalandozasuk nyoman az Annales Alamannici is
„Hunni” neven nevezik oket.5 A szkitakkal valo azonositas
megalapozoja Regino priimi apat, aki 906-ban a magyarokat
Justinusnak a szkitakrol adott leirasaval jellemezte,6 Boles
Leo csaszar pedig ez ido tajt irt Taktikayaban a Tovxoi neven
ismert magyarok eletmodjanak es harcmodoranak ismertete-
sere szorol szora kimasolta azt, amit Maurikiosz (Urbikiosz)
VI. szazadi Taktikayaban a belso-azsiai tiirkokrol olvasott.7
'X magyarok „tiirk” neven valo elnevezese mar nem tudos
kitalalas modjan keletkezett, hanem torteneti elozmenyekkel
rendelkezik. A VI. szazadban Belso-Azsiabol elotort tiirkok
ugyanis, megalapitva a kazar birodalmat, uralmuk ala ve-
tettek a magyarokat, akiket mint a kazar kagan alattvaloit
neveztek tiirkoknek.8 Ezt a megnevezest a bizanciak azutan
is hasznaltak, hogy a IX. szazadban a het magyar es a kazarok
ellen fellazadt, magyarokhoz csatlakozott harom kabar torzs
(KaPaQoi) kazar tipusu kettos fejedelemseg alatt onallosult»
4 Gy. MoraVCSik, Byzantinoturcica I.2 Berlin 1958, 271.
5 Monumenta Germaniae Historica, Scriptures (a tovabbiakban: MGH
SS) 1. 50.
6 Scriptures Rerurn Germanicarum (a tuvabbiakban: SRG) Ed.: Fr.
KURZE. 131.
7 Moravcsik Gy., Studia Byzantina. Bp. 1967, 211—239.
8 Nemeth Gy., A honfcglalo magyarsag kialakulasa. Bp. 1930, 200.
366
ettol kezdve jelent meg a kazarokra a „keleti tiirk” es a
magyarokra a „nyugati tiirk” elnevezes.0 A magyarok „tiirk”
megnevezese azonban nem azt jelenti, hogy a magyar koznep
eletmodja a tiszta nomad tiirkokevel egyezett, hanem csak
azt, hogy a vezeto reteg politikai szervezete tiirk—kazar ere-
detii volt.
A tiirk kazar szervezetbol kovetkezik, hogy a „tiirk”-
magyar foemberek hasonlo nagy lovas katonai kiserettel ren-
delkeztek. mint a kazarok. Ez az a harcos kozepreteg, amelyet
a IX. szazadi leirasra tamaszkodo mohamedan geografusok a
kazarok es a magyarok korebcn egyarant az arab suvar es a
perzsa faris ’lovas’ szoval jelolnek.9 10 11 12 13 A kiilfoldre kalando-
zo magyar sereg pedig nem a koznepbol egy-egy akciora osz-
szeallt lovascsapat volt, hanem a foemberek hcterogen kato-
nai kiseretebol" es azokbol a „kazar” kabarokbol allt, akik
etnikailag torok, alan es kbytarezni szarmazasiiak voltaJcS2
Hogy a 934-ben Konstantinapoly ellen vonulo ,,tiirk”-ma-
gyar hadban kazarok, alanok es ptas mohamedanok is voltak,
arrol az arab Mas’DdT tudosit.'XMindez nemcsak azt jelenti,
hogy reviziora szorul az а кёр, ami a honfoglalo magyarok
tarsadalmi szerkezeterol elterjedt, hanem azt is, hogy helye-
sebb a heterogen IX—X. szazadi magyar fejcdelemseg poli-
tikai megnyilvanulasaval es katonai akcidival kapcsolatban
9 Uo. 201.
10 Pauler Gy.—Szilagyi S., A magyar honfoglalas kiitfoi. Bp. 1900 (a
tovabbiakban: MHK|, 168—169; Ibn Rusteh: Les atours prccieux. Trad.:
G. Wiet. Le Caire 1956,160; Gy. Gyorffy, Etudes historiques publiees par
la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1960, 167.
11 Gyorffy Gy., Tanulmanyok a magyar allam eredeterol. Bp. 1959,30 -
31.
12 Do. 44—70.
13 J. Marquart, Osteuropiiische und ostasiatische Streifzi'ige. Leipzig
1903, 62.
367
az etnikailag atfogobb ungar, hongrois nepnevet hasznalni,
mint a finnugor nyelvet fenntarto koznep magyar nevet.14
Noha az uralkodo reteg szemelyneveibol itelhetoen a IX-—X.
szazadban mar magyarul beszelt, a torok—magyar ketnyel-
viisegnek itt is maradt nyoma^5 mint ahogy ketnyelvuek
voltak Konsztantinosz Porphiirogennetosz szerint 950 koriil
a kazar kabarok is.16 17
iXheterogen harcos kozcprcleg volt az, amelyet Bizanc es
Nyugat tarsadalma sajat karan megismert, s e lovasok lattan
meltan ugy veltek, hogy ok kepviselik a magyar nep egeszet,
ill. az egcsz tarsadalom ilyenekbol all, amint a szkitakrol,
hunokrol es tiirkokrol a maguk idcjcben feljegyeztek. Csak az
utobbi evtizedek torteneti, nyelveszeti es regeszeti kutatasai
nyoman valt vilagossa, hogy optikai csalodasrbl van sz6, s a
honfoglalo magyarsag ugyanugy foemberekre, harcos kozep-
retegre, dolgozo kozrenduekre es rabszolgakra tagolodott,
mint a nepvandorlas german barbaraij7
[Ezt a tarsadalmi tagozodast igazoljak a X. szazadi teme-
tofeltarasok. A vezeto reteget kepviselik a maganyos sirba,
arany mellekletekkel es diszesen felszerszamozott loval elte-
metett elokelo ferfiak vagy nok; a kozepreteget a nagycsaladi
egyiittesek kis temetoi, amelyekben loval es eziist mellekle-
tekkel vitezeket, csaladtagjaikat es rab cseledeiket temettek;
a koznep temetoit viszont a nagyszamu, olykor tobb szaz
14 A torteneti irodalomban a magyarokat mintegy evszazada gyakran
nem a tortenetileg kialakult Ungar, Hongrois, Hungarian, hanem magyar
neven nevezik. Ez egyreszt a pontossagra valo torekvesbol ered, ami
esetiinkben eppen ellenkezo megoldast eredmenyez, masreszt pejorativ
arnyalattal hasznalatos.
15 Nemeth, i. m. 297.
16 Constantine Porphyrogenitus: De administrando imperio. Ed.: Gy.
Moravcsik—R. J. H. Jenkins, Washington 1967, 174—175.
17 Gyorffy Gy., Istvan kiraly es miive. Bp. 1977, 36—38.
368
szegeny sir jellemzi, melyben 16 ritkan fordul elo es a melleklet
csak keramia vagy olcso ekszer.18 E koznepi temetok pedig
nagyreszt ott keriilnek elo, ahol a XI—XIII. szazadi helyne-
vek tanusaga szerint a lakossag magyarul beszelt.19
Ami a koznep eletmodjat illeti, ez sem tiszta nomad volt,
hanem felnomad, amelyben mar a foldmuvelesnek nagyobb
szerepe volt, noha meg mindig az allattartasnak alarendelten.
Dzsajham informatora 870 koriil a magyarok kozt jarvan azt
jegyezte fel, hogy a telet mindig a vizparton toltik; sok szan-
tofoldjiik van, es nyaron allataikkal a friss legelot kovetik.20
Torok neprajzi analogiak (igy elsosorban a baskirok mult
szazadi eletmodja) alapjan megallapithato, hogy a fenti leiras
a felnomad eletmod azon fajtajanak felel meg, amikor a telet a
folyo menti allando teli szallason, szilard anyagbol epiilt
hazban toltik, tavasszal mellette szantanak es vetnek, utana
vonulnak legeltetni, amikor is satrakban laknak, de aratasra
visszaternek az allando szallashoz.21 XI - XIII. szazadi ma-
gyarorszagi oklevelekbol megallapithato, hogy elsosorban
azokat a telek nevu tragyas foldeket miiveltek meg, amelye-
ken telen at az allatokat tartottak.22
Az allando falvak megletet igazoljak I. Istvan kiraly 1000—
1030 kozott kiadott oklevelei,23 amelyekben szamos elado-
18 Dienes I., Les Hongrois conquerants. Bp. 1972, 21 skk.
19 A. Kralovanszky, BcitragezurFrageder Ausgestaltung, Chronologic
und der ethnischen Bestimmung des sog. Schlafenringes mit S-Ende: Studia
Slavica 5 (1959), 327—361.
20 L. 10. jegyzet.
21 Szabo I., A falurendszer kialakulasa Magyarorszagon. X—XV.
szazad. Bp. 1966, 14 23.
22 BelenyeSy M., Adatok a tanyakialakulas kerdesehez. (A „telek” es a
magyar tanya kozepkori gyokcrei.) Bp. 1948; Foldes L.: Magyar Nyelv 67
(1971), 418—431.
23 Karacsonyi J., Szent-Istvan kiraly oklevelei esa Szilveszter-bulla. Bp.
1891,57 58,40,149.
24 Tokei
369
manyozott falut ncveznek meg virus, villa vagy gorog
nevcn;24 ezek nagyreszt az egesz kozepkoron at leteztek, s egy
resziik ma is fennail. A falvak XI. szazadi pontos hatarleirasai
pedig bizonyitjak, hogy allando hatar tartozott hozzajuk.25
Ha a falu a hataron beliil elmozdult, ez elsosorban annak az
eredmenye, hogy a te/eAfokl kimeriilt vagy mar nem volt
elegendo a novekvo foldmiiveleshez; ilyenkor a hatar masik
reszen levo /e/eAfoldet tortck fel, s esetleg a falu is oda kol-
tdzdtt.fAmikor I. Laszlo 1092-ben es Kalman kiraly zsinata
1 lOOToiriil olyan torvenyt hozott, hogy a falvak nem hagy-
hatjak el a templomot,26 27 28 ez tavolrol sem a nomadizalas jele,
hanem aze a kezdetleges foldmiivelese, amelynel a falu kovcti
a szantofoldetj
/А feltart XI. szazadi godorhazak altalanos elterjedtsege vi-
tathatatlanna teszi, hogy teli lakasul ez szolgaltj7 de a nyari
satorban lakas bizonyos videkeken a XII. szazadig tarthatott,
mint errol Freisingi Otto tanuskodik.2^A haz es sator val-
togatott hasznalata elsosorban az ismertetett felnomad elet-
mod megnyilvanulasa. De ez sem elhetett soka, mert az 1000—
1300-as evekbol rank maradt kb. 10000 oklevelben mar sem-
mi utalas nines satorra, csak hazra.f
Gx magyarok ekes foldmuveleset bizonyitjak a regeszeti lelc-
tek is; egyreszt ekevasleletek a magyarok IX. szazadi hazaja-
24 Jakubovich E.—Pais D., 0-magyar olvasokonyv. Pecs 1929, 15.
25 Uo. 20—23; Arpadkori uj okmanytar (kozzeteszi Wenzel G.) I. Pest
1860, 2-4—26, 31—34; Knauz. N., Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. 1.
Strigonii 1874, 56—58.
26 Zavodszky L., A Szent Istvan, Szent Laszlo es Kalman korabcli
torvenyek es zsinati hatarozatok forrasai. Bp. 1904, 123, 161, 208.
27 Meri I.: Archaeologiai Erteslto 79 (1952), 49—67; Kovalovszky J.;
Folia Archaeologica XVI, 125 143.
28 MGHSSXX.369; vo. Gyorffy Gy.: Cahiers de civilisation medievale
12 (1969), 137.
370
ban,2Q masreszt sarldleletek X. szazadi magyar sirokban 29 30
A magyaroknak az. ekes foldmiivelesre vonatkozd alapvetd
szokincse honfoglalas elotti bolgar-tdrok eredetii;31 ez ege-
sziilt ki a IX—XV. szazadi intenziv magyar—szlav crintkezcs
soran szamos szlav jovevenyszoval,32 ami a fejlettebb parlag-
miivelesre valo atteressel lehet kapcsolatos.
Minthogy a IX. szazadi magyar koznep kora tavasszal
szantott-vetett es nyaron aratott (egyeb mezogazdasagi teve-
kenysegeket itt nem szamitva), a magyar kalandozd seregek
pedig altalaban szantas-vetes elott elindultak, es aratasra nem
erkeztek vissza, sot olykor a telet is kiilfoldon toltottek (pl.
899/900), ebbol is kovetkezik, hogy a kalandozo lovasok mas
tarsadalmi retegbol keriiltek ki, mint a felnomad foldmuvelo
koznep^/
Korabban altalanosan vallott nc/et volt, hogy a magyar
torzsek olyan nemzetsegekbol allottak, amelyek a IX—X.
szazadban verrokon kozossegeket alkottak, s a XIII. szazadi
magyar kronikak nyoman feltettek, hogy ezeknek a leszar-
mazottai azok a genusok, amelyek a XIII. szazadi oklevelek-
ben szerepelnek. A magyar nemzetsegek mibenldtet vizsgald
kutatasokbol kiderult, hogy e XIII. szazadi genusok, amelyek
altalaban I. Istvan kori osiiket viselik neviikben, mar csak
azert sem lehetnek egy regebbi nemzetsegi szervezet emlekei,
mert az 1000 koriil Nemetorszagbol bekoltozott lovagok uto-
29 111. А. Плетнева, От когевий к городам. Салгово-Маяцкая
культура. Москва—Ленинград 1967 (Материалы и исследования по
археологии 142), 189; Bartha A.: Acta Linguistica 21 (1971). 105.
30 ToCik A., Altmagyarische Graberfelder in der Siidwestslowakei.
Bratislava 1968, 75; Dienes, i. m. 36 -37.
31 Gombocz Z., Die bulgarisch-tiirkischen Lehnwortcr in der ungarischen
Sprache. Helsinki 1912, 190.
32 Barczi G., A magyar szokincs ercdetc. Bp. 1958, 94; KniEZSA I., A
magyar nyelv szlav jovevenyszavai. I. Bp. 1955.
371
dai ugyanilyen grvw.vokat alkottak (pl. de genere Hunt-Paz-
nan, de genere Herman). Valojaban masodlagosan kialakult
uri nemzetsegek rol van szo, amelyek ugy jottek letre, hogy
Konyves Kalman kiraly 1100 koriil kiadott torvenyeben mas
oroklesi jogot allapitott meg a Szent Istvan altal adott bir-
tokokra, mint a kesobbi kiralyok altal adottakra, s az elob-
biek a Szent Istvan kori birtokszerzo os nevenek genus-
nevkent valo hasznalataval vedtck „osi” birtokaikat. Ha e
geni«ok kozott X. szazadi v.ezerek leszarmazottait is talaljuk,
az annak az eredmenye, hogy Istvan kiraly a keresztenysegre
tert es a hozza hii magyar foembereket meghagyta teli szal-
lasaik es rab cseledeik birtokaban, viszont a kozpontban levo
varat, a hegyekben levo nyari szallashelyeket, valamint a
foemberek uralmi korzetet, amelyen beliil a koznepet adbz-
tattak es vamot szedtek, kisajatitotta.33 Egy-egy uralmi kor-
zet, mely a kozponti fekvesii foldvartol atlag egy napi lo-
vagloiitra terjedt, tobbnyire megfelel egy-egy kesobbi varme-
gye (comitatus castri) teriiletenek.1'1! A magyar torteneti szb-
hasznalat a torzsi alcsoportok keriileteit mint a „nemzetseg”
szallasteriiletet jeloli, valojaban azonban nem errol van sz6,
hanem egy-egy nomad modon orszaglo foember uralmi terii-
leterol, melyen katonai kiseretevel a koznepet adoztatta. E
koznep pedig ekkor mar evezredek ota elkiiloniilt az uralkodo
retegtol, mely meg i. e. az Ural videken finnugor nemzetseg-
fokbol es az ugoroknak magyar ~ mansi+eri ( <manus) ne-
vet ado nemzetsegfokbol alakult, majd az i. sz. I. evezredben
a magyaroknak tmgar (<onogur) es tiirk nevet ado onogur-
bolgarokbol es tiirk kazarokbol toltodott fel.Is
33	Gyorffy Gy., Tanulmanyok ... 1—15.
34	Uo. 16—36.
35	Gyorffy Gy.: A magyarok elodeirol ... Bp. 19752, 24 skk.
372
I A koznep ercdeti nemzetsegi szervezete feltehetoen mar a
sztyeppen aldozatul esett a nomad szervezesnek, amely az
alavetett koznepi csaladokat szazas-ezres csoportok szerint
osztotta szet es adoztatta.3f Ez nem jelenti azt, hogy a ter-
meszetes szaporodas kovetkezteben ne jottek volna Ictre ma-
sodlagosan nagycsaladok, amelyek annyi kiscsaladot foglal-
tak magukba, amennyit az egyiitt legeltetheto joszagallo-
many megkovetelt, s a szetvaltd nagycsaladok ne orizhettek
volna a rokonsag tudatat, ezek azonban messze alatta ma-
radtak egy torzsi alcsoport mercteinek.j A nep, a torzs, sot,
a torzsi alcsoport is nem termeszetes, hanenumesterseges
alakulat volt, mint ahogy kozossegi tudata is mestersegesen,
a vezernemzetseg nevenek es mitoszanak terjedesevel alakult
ki^J Annak a regi feltevesnek, hogy a magyar nep osi ro-
konsagi csoportok sokasodasa reven keletkezett. elegge ellent-
mond a X. szazadi temetok embertani vizsgalata, mely egy
telepiilesen beliil is igen tarka rasszelemek egyiitteleserol tesz
taniisagot.36 * 38
Га'felnomad koznep felett katonai kiserettel uralmat gya-
korld vezeto reteg tiirk kazar hagyomanyok szerint, „no-
mad” modon elt. Megnyilvanul ez mindenekelott kettos szal-
lasrcndjiikben. A magyar vezerek a honfoglalaskor iigy ren-
dezkedtek be. a Karpat-medenceben, mint ahogy azt Plano
Carpinir^XubrukJeirja Kipcsak mongolkori felosztasarol.
Minden nagylolyo egyik partjan egy foember cvente ide-oda
koltozott, az also teli szallas es a felso nyari szallas kozott; a
ket szallas pedig egy-egy rev mellett letesiilt, ahol vamoltak a
36 Gyorffy Gy., A tizes es szazas szervezet: МТЛ II. Oszt. Kozl. 22
(1973), 57—64.
17 Szucs J., Gentilizmus. A barbar etnikai tudat kerdese (kezirat).
38 1- pl. Ery K.: Anthropologia Hungarica 7 (1966), 85—1 f4; 9 (1970),
9 -62.
373
tavolsagi kereskedelmet. Ugyanennek a rendszernek а
mai kimutathatok a X. szazadi Magyarorszagot illetoen . '
Eszerint a bekoltozo ket fejedelem a Duna partjan valtot'S'
szallasait; Arpad es fiai Budapcsttol delre, Kurszan
eszakra es nyugatra. mig mas folyok partjat mas vezerek ц,
tdrzsfok kaptak meg. Ez a bcrendezkedes annyiban is k6vet1.'
a nomad gyakorlatot, hogy a vezerek nem valtak sziiks£gs?(e
ruen egy partvonal orokos birtokosaivajBatu kan pl. '
csetol, Berketol elvette a kaspi-tengeri partvonalat (Bai '
felett), mert karositotta 6t a vamszedessel, es athelye^ u
Volgatol kelrtre. A X. szazadi magyar vezerek koziil a gyu^
mCtosagot viselokrol allapithato meg, hogy osiik, Tej^ °
(Tuhutum) es fia a Duna jobb partjan koltozott ide-od^11^
harmadik nemzedek mar a Bodrog es Maros partjan tarto^ a
szallasait, de Erdely ket kisebb folyovideket is megkapt^ d
fejedelem tdl.39TNem all tehat az a felfogas, hogy a a
vezerek egy-egy torzs elen egy-egy teriilet orokos uraiv^ v Лг
tak, a „tdrzsfok” uralmi teriiletei ugyanis azerbviszonyo^
fuggoen valtoztak. |
TAz uralmi teriiletek folytonos mddosulasa mellett kev£si ,
valtozott a hierarchikus rend, amely a vezereket es a ter-e
letukon lako nemzetsegfoket piramisszerii fiiggdseggel a
delemseghez kapcsolta.
A kazar tipusii kettos fejedelemseg, melyet a honfoglap
kor a fohatalmat kezeben tartb Arpad es a kisebb hatai^,’
szakralis fejedelem, Kurszan toltott be, 904-ben, KurSj,.u
halalaval megsziint, es Arpad katonai tulsulyaval egyeclu^0
lomra tett szert.40 Biztositotta ezt, hogy fiai a kabar t6r?s
39 Gyorffy Gy.: Archaeologiai Ertesito 97 (1970), 191—242.
40 Uo. es Budapest tortenete. J. Bp. 1973, 252—258; Budapest reg,s.
XVI, Bp. 1955, 9—40.	4 C8ei.
374
vezerei lettek,41 es a tdrzsfok a verszerzodessel ot ismertek eLj
Noha utodai is a bizanciak altal elismert деуас ap/cov-ok
voltak, 950 tajan a masodik meltosag, a gyula (yvkag), es a
harmadik, a horka (mQ/iz), akik Bizancban megkeresztel-
kedtek es a csaszartol patriciusi rangot kaptak,42 latszolag
rendkiviili hatalomra tettek szert. A Lech-mezei csata (955)
utan, amely csak a nyugat-magyarorszagi vezerek katonai ki-
seretenek elveszteset jelentette,43 44 es lelektani hatasa nagyobb
volt, mint katonai, az Arpad-haz ifjabb aga helyreallitotta a
magnus senior tekintelyet, es Geza fejedelem (970—997) veres
kezzel kenyszeritette a vezcrcket keresztviz ala. Ezeket a veze-
reket, akiket gordgiil ao/ojv-nak, latinul duxnak vagy prin-
cepsnek es szlavul vojavodanak cimeztek, magyarul wr-nak
neveztek, azzal a szoval, amelybol a magyar orszag, eredetileg
’ducatus’, utobb 'regnum' jelentesu szo szarmazik.
I A torzsi alcsoportok fejei, a hagyomanyos megnevezes sze-
rinti „nemzetsegfok” neve egykoru latin es gorog forrasok-
ban nem szerepel, de a Karpat-medence szlavjai zwp««nak
mondtak okedfl. a nagyszentmiklosi kincsben Bovt^a. ^oanav
es Bovzaovk ^coanoiv), melynek magyar megfeleloje lehetett a
bo, a torok beg sz6b61 eredetd tisztsegnev.)4 A magyar ur es bo
tarsadalmi erteke nagyjabol megfelelt a dunai bolgar boila es
baghain tisztsegnevekenek.
41 Gyorffy Gy.: Szazadok 92 (1958), 752 skk.; Archaeologiai Ertesito 97
(1970), 211, 219 skk.
42 Moravcsik Gy., Studia Byzantina. Bp. 1967. 328 skk.
43 Gyorffy Gy.: Archaeologiai Ertesito 97 (1970), 221, 223; Magyaror-
szag tortenete. 1/2. (Sajto alatt.)
44 Nemeth J., Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklds.
Budapest—Leipzig 1932. 11- 13; N. Mavrodinov, Le tresor protobulgare
deNagyszentmiklos. Bp. 1943,203. skk.; Gyorffy Gy.: Szazadok 92 (1958),
590. skk.
375
ГА magyar foemberektol leszarmazo csaladok meg a XIII.
szazadi heraldikaban is szamon tartottak a „torzsfoktol”
vagy a „nemzetsegfoktol” valo leszarmazas kozotti kiilonbse-
get. A kozepkori magyar genusok cimereinek vizsgalatabol
kiderul, hogy az elobbiektol leszarmazo csaladok tobbnyire
oroszlanos cimcrt viseltek, mig az utobbiak kiilonfele ragado-
zo madarak vagy mas allatok (kigyo, hal stb.) kepet, mely
eredeteben totemisztikus elkepzelesekre vezetheto vissza, de a
torokoknel mar inkabb a tarsadalmi csoportok megkiilon-
bbztetcsere hasznalt jelkeprendszer volt.^5 Az. oguzok esze-
rint tagoltak a mestersegesen kialakitott 6 x 4 = 24 agat, hoi
minden agnak megvolt a maga allat owgonja, mely reszet
kepezte a katonai elrendezes szempontjabol kialakitott tago-
zodasnak.45 46 A nemek, ill. agak oguz jellegii 6 x 4 = 24 be-
osztasa a kozepkori szekely magyaroknal is mcgvolt, de nem
mint az egesz nep, hanem mint a lovas kozepreteg beoszta-
sa.47 48 (Hogy a katonai celzat mennyire ervenyesiilt az egesz
magyar tarsadalom csoportokra osztasaban, es az ыг-torzsfo
es fto-nemzetsegfo ercdeteben visszavezetheto-e ezredeket, ill.
szazadokat iranyito parancsnokokra, annak eldontese tovab-
bi vizsgalatok feladata. Az ketsegtclen, hogy a tiirk es kazar
sereg ugyanugy, mint a mongoloke, tizezredckre, tiimenekre
tagolodott, a magyarok pedig nem esupan a tumen sz6t vettek
at, hanem a fovezer serege 870 koriil ket tizezredbol allt .4Я A
dunai bolgar boila es baghain meg a IX. szazadban is kisebb-
45 Uo. 14—17.
46 M. Th. Houtsma, Die Ghuzenstamme: Wiener Zeitschrift fiir die
Kunde des Morgenlandes 2 (1888), 219—33; W. Barthold, Enzyklopaedie
des Islam. Leiden—Leipzig. II. 1913—, 178—179.
47 Gyorffy Gy.: Szazadok 92 (1958), 80 skk.; H. Gockenjan, Hilfsvol-
ker und Grenzwachter im mittelalterlichcn Ungarn. Wiesbaden 1972, 129.
skk.
48 L. 10. jegyz. es Gombocz, i. m. 131.
376
nagyobb pancelos alakulat parancsnoka volt,40 s igy sza-
molni kell vele, hogy a magyar foemberck a honfoglalas
koraban magasabb es alacsonyabb katonai rangot toltottek
be, nagyobb cs kisebb katonai egyseg parancsnokai voltak,
noha kiseret jellegti seregiik nagysaga nem allt sziiksegkeppcn
egyenes aranyban az alajuk tartozo koznep lelekszamaval.50
A magyar kiseret es a felnomad koznep viszonya hasonlo
lehetett a IX—X. szazadi kazarokehoz es bolgarokehoz, ahol
az uralkodo reteg a kiserettel egyiitt — mondhatni: az ural-
kodo osztaly — a felnomad, foldet miivelo koznep felett
helyezkedett cl, ahol a koznepbol feltehetoen mar csak a
modosabb nagycsaladfok fiai keriiltek a lovas harcosok koze.
A tiszta nomad belso-azsiai tiirkok es mongolok tarsadalma-
ban megvoltak ugyanazok a retegek, mint amelyek a felno-
madokeban, de funkcidjuk eltert. A tiirkok es mongolok az
egesz nepet mozgositottak a harcra (az orchoni tiirkok a
gyalogosokat is harcba kiildtek, a mongolok pedig az asz-
szonyokat is taligara raktak), ugyanakkor katonai kiseretiik,
a tiirk bujruk, a mongol nokor es kun noger elit katonasagnak
szamitott, mely egyesitette magaban a junta, a testorseg es a
tisztiiskola szerepkoret. A tiirkok es mongolok katonai kise-
retet is jellemezte az idegenbol valo szarmazas, de az „idegen”
csak mas nomad torzs fiat jelentette.51/ A kazarok, a dunai
40 V. BeSevliev, Die protobulgarischen Inschriften. Berlin 1963, 230
247.
50 B. Ja. Vladimirtzov, Le regime social des Mongols — le feodalisme
nomade. Paris 1948; Nemeth Gy., Wandernngen des mongolischen Wortes
nokur ’Genosse’: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 3
(1953), 1—23; Gyorffy Gy., Die Rolle des buyruq in der alttiirkischen
Gesellschaft: Go. 11 (1960), 169—179.
51 A ketfele german kiseretre, mely lenyegbeli egyezese mellett is mutat
elterest a nomadoketol, 1. W. Schlesinger, Herrschaft und Gefolgschaft in
der germanisch-deutschen Verfassungsgeschichte. Beitrage zur deutschen
Verfassungsgeschichte des Mittelalters. I. Gottingen 1963, 18, 23.
25 Tokei
377
bolgarok es a magyarok hadserege a kiseretbol allt (nemileg
hasonloan a korai german kiserethadhoz), de a felnomad
kiserethad mellett az uralkodo elit sereget mar letclepiilt ne-
pek pancelos vitezei adtak: a kazaroknal khwarczmiek es
vareg ruszok,52 a magyaroknal a X. szazadban ugyan e
ketto,53 mig a bolgar seregben a IX. szazadban gordgok es
szlavok is talalhatok, s a pancelos fegyverzetnek a feliratok-
ban js maradt emleke.54
A fcntiek szerint a nomad es felnomad cletmod kiilonbsegc-
nek olyan kihatasa volt a tarsadalmi szerkezetre, ami nyilvan
kihatott az allarngzervezesre is.
Terminoldgiaikerdes,.hogy azt az uralmi szervezetet, amit
a nomad tiirkok es mongolok, majd a felnomadda valt kaza-
r°k es egykori alattvaloik, a bolgarok es magyarok letrehoz-
lak, allamnak nevezziik-e. Tudvalevo, hogy az „allam” elvont
fogalma a kozepkorban ismeretlen volt, s Machiavelli ota az
njkorban valt a politikai gondolkodas alapveto katcgoria-
java. s ha a jogtortenet tobb-kevesebb elteressel meg is alia-
Photta az allam kriteriumait, e gazdasagi-tarsadalmi-politi-
kai kriteriumokat a szoban forgo kelet-europai nepek esete-
ben -— forrasok hianya miatt — nehez felismerni. Foleg ebbol
fakadnak az eltero allasfoglalasok abban a tekintetben, hogy
e nepek mikor alapitottak allamot.' Jellcmzo erre az 1970. evi
moszkvai torteneszkongresszusTcet jeles kelet-europai torte-
neszenek velemenye. D. Angelov, a kivalo bolgar tortenesz a
bolgar nemzetsegi szervezet bomlasat (Zersetzung der Gentil
ordnung) es a bolgar-szlav allam alapitasat (Griindung des
Slawisch-Bulgarischen Staates) 681-re tette, es a bolgar nep-
52 1VIHK 256, 258; A. Zeki Valid! Togan, Ibn Fadlan’s Reisebericht.
Leipzig 1939, 217—218, 253—254.
53 Gyorffy Gy.: Szazadok 92 (1958). 62,71; H. Gockenjan, i. m. 46 skk.
54 L. 49. jegyz.
378
nek Asparuch vezetese alatt a Balkanon valo megtelepedcse-
hez kapcsolta.55 56 (E torteneti esemeny parhuzamanak a ma-
gyar tortenelemben leginkabb a honfoglalas volna tekintheto
— 895:—900 Arpad vezetese alatt.) Vele szemben a len-
gyel H. Lowmianski tagadta, hogy a bolgar allamalapitas
Asparuch honfoglalasaval kovetkezett be, es altalaban a szlav
allamszervezesek idejet a IX. szazadra tette. Nezete szerint a
nomadoknak a pasztor eletmod nem teszi lehetove vagyon
felhalmozasat, ezert nem johetnek letre osztalyok es allam-
szervezet, s erre csupan akkor keriilhet sor, amikor letelepiil-
nek es atternek a foldmuvelesre. A nomadok szerinte csak
„kvazi-allamszervezetct” tudnak kialakitani; allam letrejotte
csak a kazaroknal es a volgai bolgaroknal ismerheto el, e
nepeknek a foldmuvelesre valo atterese es egyetemes vallas
(judaizmus, iszlam) felvetele utan.5C
E ket allaspont clientele mogott egyreszt a nomad gazda-
sag, masreszt a tarsadalmi szervezodes kevesse differencial!
szemlelete rejlik.
/Ami a nomadokat illeti, az orientalisztika altal felhalmo-
zott forrasanyag mar reg meghaladotta tette azt az clkepze-
lest, hogy a nomad altalaban szegeny, es emiatt jar rabldhad-
jaratokra. Valojaban az allatvagyon az, ami leggyorsabban
szaporithato, es ennek kedvezo koriilmenyek kozt csak a
legelo szab hatart^lbn Fadhlan 922-ben az oguzok foldjen
jarvan tobb olyan'gazdagembert latott, akinek 10000 lova es
55 Доклады Конгресса изданы Национальным Комитетом Истори-
ков СССР. (XIII. Международный Конт ресс Исторических Наук. Моск-
ва, 16—23 августа 1970 года.) Москва 1973, 1/4, 43. D. Angelow, Ober
einigc Problemc dcr social-okonomischen Entwicklung in Siidosteuropa im
2—5. Jh. n.u.Z. und den ubergang von der Antike zum Mittelaltcr.
56 H. Lowmianski, Transformations socialcs cn Europe centralc et
orientate aux VIе—XIIе siecles. Uo. 88- 89.
25*
379
100000 juha volt.57 Hogy ez a nomad tarsadalmakban rovid
ido alatt szelsoseges vagyoni elteresekre es a nemzetsegi szer-
vezet felbomlasara vezet, eleggc ismert; stabil intczrncnyek
kialakulasat inkabb az gatolja, hogy az allatvagyon gyorsan
el is veszhet ellenseges tamadas, szarazsag vagy ddgvcsz ko-
vetkeztebeujDe elavult az a felfogas is, amely a nomad
eletmodot a hatartalan legelokon valo koborlas formajaban
kepzelte el. Rubruk 1252—1255-ben, vegigutazva a nemreg
letesiilt mongol birodalmat, tudositott a legelok szetosztasa-
rol a foemberek kozott: „Felosztottak maguk kozott Szkitiat,
mely a Dunatol egeszen napkeletig nyulik, es minden egyes
kapitany tudja, hogy meddig terjed legeloik hatara, aszerint,
hogy tobb vagy kevesebb ember tartozik alaja, es tudja, hoi
kell telen es nyaron, tavasszal es osszel legeltetnie.”58 A
nomadoknal volt legelotulajdon, amit hatarjelekkel kiiloni-
tettek el, mert ha a „mozgo vagyon” egy masik foember
legelojere hatolt, abbol haborusag tamadt. A 800 koriil irt
sine-usu-i tiirk feliratban olvashato: „a hatarokat ott elhata-
roltam, ... jelemet es betiimet ott rairtam.”59
A legelotulajdon nem is egyfele formaban jelentkezett. A
Mongolok Titkos Tortenete ismerteti a mongolok eredeti
foldjen a tajciut nemzetseg legeloteriiletet, amely felett Dzsin-
gisz kan elodei hodoltatassal megszereztek az uralmat.60 Itt
eredetileg nemzetsegi kozds birtoklas allott fenn, amelyben
nyilvan a nemzetsegfo kepviselte a kozosscg erdekeit, de maga
nem volt a legeloteriilet korlatlan tulajdonosa. A dinasztia-
alapitonak valo alavetes reven a jogi helyzet valtozott, es a
57 Zeki Validi Togan, i. m. 33.
5S A van den Wyngaert, Sinica Franciscana. Quaracchi—Firenze 1929,
172.
59 G. J. RamstEdt, Zwei uigurische Runeninschriften in der Nord-
Mongolei: Journal de la Societe Finno-Ougrienne 30 (1913—1918), 5.
60 Ligeti L., A Mongolok titkos tortenete. Bp. 1962, 12 (28), 20 (72).
380
fold nemzetsegi tulajdona feltetelesse valt, ami a tovabbiak-
ban elsosorban a nemzetsegfonek a kan iranti husegetol fiig-
gott. Volt emellett a sztyeppen adomanybirtok is, amellyel a
birtokszerzo szabadon rendelkezett. A 800 koriili sudzi-i tiirk
rovasirasos sirkovon olvashato a kirgiz Jaglakar kan ata, az
ujgur foparanesnok idegen szarmazasu bujrukjanak rendel-
kezese: javaibol manicheus mesterenek 100 embert es egy
telephelyet adomanyoz; emellett emliti sajat 10 rm/jat (szalla-
sat) es szamtalan allatat.61 A Mongolok Titkos Tortenetcbd\ is
igazolhato, hogy legelo- es allattulajdon mellett szallas- es
szolgatulajdonnal is kell szamolni a nomad birodalmak veze-
to retegeben.62 Ezek altalaban a kan vagy egy meltosagviselo
adomanyara mennek vissza, s a birtokszerzo halala utan
utodai oroklik.
A fentiek alapjan nem lehet tagadni, hogyTa’ sztyeppen
megvoltak azok a gazdasagi elofeltetelek, amelyek rablohad-
jaratok nelkiil is lehetove tettek egy vagyonos ret eg fenntar-
tasat; a szilard allamszervezet letrejottenek akadalya nem
annyira a nomad gazdasag tobblettermekenek hianya volt —
a hianyt az uralkodo vamokbol, rab iparosok dolgoztata-
sabol es rablohadjaratokbol konnyen potolta —, hanem a
gazdasagok es altalaban a tarsadalom konnyen szeteso szer-
kezete. Eleg volt egy vesztes haboru, hogy a tarsadalom
elemcire essen szet es iij „kapitanyok” uralma alatt alljon
ossze.63
Ez a labilitas azonban mar sokkal kevesbe jellemezte a
felnomadokat, akik allando teli szallassal rendelkeztek, me-
lyek mellett ekes foldmuvelest folytattak es biizat, arpat,
61 Ramstedt, i. m. 23.
62 Ligeti, i. m. 47 (186), Ill (242, 243).
63 W. Radloff, Das Kudatku Bilik. Petersburg 1891. I. LIL skk.
381
kolest ^еп eltek. A kelet-europai felnomad gazdasag fo kep-
viseloi pedigj. muszlim geografusok szerint bolgar-torokok
(onogurok) voltak,64 _azok, akiktol a volgai eS”ffimaiT5olga-
rok erednek, akikkel szimbiozisban a magyarok kialakultak,.
s akikbol a kazar birodalomban a koznep egy resze allt. Nem
lehet veletlen, hogy a sztyeppeorszagut nyugatnak vandorlo
nepei koziil Europaban csak a felnomad bolgarok es magya-
rok jutottak el olyan szilard allam szervezeseig, amely nepi-
segiik fenntartasat tobbe-kevesbe biztositotta, mig a tiszta
nomad szkitak, szarmatak, szabirok, hunok, avarok es bese-
nyok nyom nelkiil eltuntdkj
A nomad felnomad megkuldnboztetes — mint fentebb
utaltunk ra kihatassal van a tarsadalom szerkezetere, s
bizonyara ebben rejlik a gyokere annak az ellentetnek is, ami
D. Angelov es H. Lowmianski velemenye kozott tapasztal-
hato a bolgar allamszervezest illetoep. -
ГА kerdps abban foglalhato ossze, hogyjlehet-e egy szilard,
intezmenyekre alapitott allamnak, amilyen az I. Borisz car
altal (865) kcrcsztenyscgrc teritett Bolgarorszag volt, feltetc-
lezni cldzmenyct egy kezdetlegesebb „barbar allam” forma-
jaban.
A, nepvandorlas nyoman alakult german fejedelemsegek-
nekja Karoling fogantatasii allamszervezetekkel valo ossze-
hasonlitasa nyoman Th. Mayer vezette be a nemet tortenet-
irasba a korai barbar politikai szervezetre a Personalverband-
staat, es a kifejlett allamszervezetre az Institutionelle Flachen -
staat kifejezest,65 melyet H. Mitteis {Personenverbandstaat
64 MHK 164—165; W1ET, i. m. 159.
Geschichtliche Grundlagen der deutschen Verfassungsentwicklung.
Giessen 1933, 17, Die Ausbildung der Grundlagen des modernen deutschen
Staates im Hohen Mittelalter: Historische Zeitschrift 159 (1939). 462— 466.
382
neven), P. E. Schramm es W. Schlcs'nger is elfogadoll.*’6 E
tipologia szerint a Personenverbandstaat olyan allam, mcly-
nek szubszlraluma nem a teriilet, hanem szemelyek koteleke,
elsosorban egy nep. (Ezzel hozzak kapcsolatba azt a jelense-
get, ha az uralkodot cimeben nem orszag, hanem nep veze-
tojenek mondjak, ez azonban csak fenntartasokkal fogadha-
to el. Konsztantinosz Porphiirogennetosz pl. 950 koriil magat
Hrj.oi/.r.iir; '/’w/Won’-nak cimezte, a magyarok fejedelmct
viszont ketszer igy:	7bi>@x/ac — о /teyac TovQxiac
ag/wv.67 A Personenverbandstaat lenyegeben szemclyi kote-
lekeken, tckintelyen es alarendeltsegen, vezetesen es kisereten
alapult.IAz allamhatalmat a kiraly es a nep, a kiraly es a
nemesseg kozotti sokoldalu kapcsolat potolta, ami az intez-
menyek gyengesegevel es a jogok sokfelesegevel jart egyiitt.
Sziics Jeno eredmenyei szerint a IX—X. szazadi magyar
tarsadalom hasonlo ggntilis struktiirat tuntet fel, mint a nep-
vandorlas nyoman alakult german nepalakulatok, s igy a
magyar fejedelemsegre is lehetseges e tipologia alkalmazasa
azzal a megkotessel, hogy itt i^Per-sonenvcrhandstaat sajatos,
barbarabb formajaval allunk szemben, amire egyszeriibb es
kozerthetobb terminologiaval a „barbar allam” terminus is
alkalmazhato/j?
Komolyan~merlegelendo, hogy a dunai bolgar fejedelemseg
eredetet illeto ellentmondas feloldasa nem abban rejlik-e,
hogy az intezmenyes allamot megelozte egy kezdetlegesebb
szervezetii allam, s a kelet-europai felnomad nepek korai
“ Р. Е. Schramm, Die Anerkennung Karls des Grosser! als Kaiser. Ein
Kapitel aus der Geschichte der mittelalterlichen „Staatssymbolik": i. h. 172
(1951), 501; Mitteis, i. m. 3—5, 42; Schlesinger, i. m. 52.
67 I. kiad. 44, 172, 178.
68 I. m.; Konig Stephan in der Sicht der modcrnen ungarischen Gc-
schichtsforschung: Sildost-Forschungen 31 (1972), 22.
383
szervezetet illetoen nem a szemelyi kotottsegen alapulo „bar-
bar allammal” kell-e szamolni.
Ez esetleg a felnomadokon kiviil kiterjesztheto kezdetleges
foldmuvelest folytato kelet- es eszak-europai nepek uralmi
szervezetere is (a ket eletmod kozott nem volt olyan nagy
kiilonbseg, mint regebben veltek), ugyanakkor szamos egye-
zese mellett is elvalasztando a tiszta nomadok birodalomma
szervezett allamatol, noha ezek hatottak a fentiekre, s ala-
vetett nepeik onallosulasa is tobbnyire a szemelyi kotottsegii
allam formajaban tortent.
Ami a kezdetlegesebb ..szemelyi kotottsegii” es fejlettebb
„intezmenyes allam” kozotti kiilonbseget illeti, ennek megvi-
lagitasahoz hozzajarulhat a X—XI. szazadi magyar tarsada-
lom vizsgalata, iljabb kutatasaink ugyanis tobb vonatkozas-
ban ravilagitottak, hogy mi volt az elozmenye az 1000 koriil
letrgtiozott szilard intezmenyeknek.
lAmi az uralmat illeti, a X. szazadban tisztan az Arpadok
oroklesi joga ervenyesiilt a nagyfejedelmi szekre, s ezt meg a
ket „fobiro” (gyula es horka) hatalmanak tetopontjan (950
koriil) is elismerte a bizanci csaszar. Az Arpadok uralmanak
gazdasagi forrasait es katonai erejet az altaluk orokletesen
birl orszagreszek biztositottak: a Duna ket partvideke, az ere-
detileg kabarok lakta Tiszanltil es Nyitra videke.69 Az itt lako
felnomad es foldmiives koznep, az udvarhelyeken dolgozo
rab szolgalonepek, valamint a katonai kiseret a nagyfejede-
lem es egyes hercegek kozott oszlottak meg. Az ezen nyugvo
szilard uralmat ideoldgiailag is megkisereltek erositeni a
dinasztia csodas szarmazasanak, az egi madar (turul) altal
megtermekenyitett osanyanak a mitoszaval, a keresztenyseg
69 Gyorffy Gy.: Szazadok 92 (1958), 55—87; Archaeoldgiai Ertesito 97
(1970). 200 skk.
384
elterjesztese azonban clejet vette annak, hogy ezt az egesz nep
sajat mitoszakent elfogadja.70
Ennek a nagyfejedelemsegnek a helyebe lepett Istvan ke-
reszteny kiralysaga (1001. januar 1.), amelynek szilard intez-
inenyszerusege abban nyilatkozott meg, hogy a tronutodlas-
ban a dinasztikus versegi elv foie kerekedett az idoneitas elve,
idoneusnak pedig azt tekintettek, aki remenyt nyiijtott a ke-
reszteny monarchia fenntartasara. Ennek megnyilvanulasa,
hogy az elso kiraly, fia, Imre halala utan mellozte Arpad-hazi
unokaoccseit (1031), es novere fiat, a velencei Orseolo Petert
jelolte utodnak, amin nem valtoztat, hogy utobb Petert
eliiztek es az Arpadok ismet tronra keriiltek J A corona terreni
imperii (1014),71 nem mint egyedi otvostargy, hanem mint
fogalom, szemelyhez es dinasztiahoz nem kotott, intezmeny-
szeril felsegjelveny lett; igy nyilatkozik meg Istvan kiralynak
fiahoz intezett Intelmeiben tobb helyen.72
["A^kiralysag mint monarchia elvben is megszuntette az ar-
chonok: torzsfok, vezerek uralmat. Halovany utalasokbol
arra kovetkeztethetiink. hogy Istvan uralma elso feleben kiser-
letezett olyan territoriumok letrehozasaval, amelyek 5—6
varmegyet oleltek fel, s ezek mintegy megvaltozott for-
maban — folytatoi lettek volna a fejedelem kori vezeri part-
szakaszoknak, uralmi teriileteknek. Az uj territoriumok elere
dux cimmel rokonait es kozvetlen hiveit helyezte,73 iigy, mint
azt I. Otto tette volt a nemet hercegsegekkek-?
Az jobban megallapithato, hogyllstvan a 10 piispokseget
egy-egy olyan eroditett udvarhelyen letesitette, mely valame-
70 Malyusz E., Szazadok 75 (1941), 122; SzOcs, i. m.
71 MGH D. D. Hhnrici. II. n. 307.
72 SRG Ed.: E. Szentpetery. II. 621, 627.
73 Gyorffy Gy., Der Aufstand von Koppany: Studia Turcica. Bp. 1971.
187 189.
385
lyik csaladtagja vagy duxa orizetere es haszonelvezetere volt
bizva.74\A dioecesisek kijeloleseben a terites sziiksegletei sze-
rint jart el, de a gyori, csanadi, bihari es erdelyi piispokseg
teriiletet nagyjabol a korabbi vezeri territoriumok szerint
jeloltek ki.
Amig a piispoksegek teriilete megszilardult, a territoriu-
mok a hercegek nyitrai es bihari dukatusa, valamint Erdely
kivetelevel megsziintek, s la kozigazgatas talan meg Istvan
uralkodasa vegen atadta helyet a territoriumokhoz kepest
decentralizalt, a kiralysag szemszogebol centralizalt varme-
gyeknek.
A varmegyerol ehelyiitt csak azt a jellegzetesseget hangsu-
lyozzuk, hogyfSltalaban a torzsi alcsoportok fejeinek varai es
uralmi teriiletei szolgaltak keretiil e szervezetnek, beiendezese
pedig a korabban szemelyi fiiggesben levo vitezeknek es fel-
szabadoknak egy szemelytelen intezmeny, a var ala kapcso-
lasa reven tortent. A regi foemberek varai es koriilhatarolt
uralmi teriiletei minden esetben a kiralyei lettek, kiveve a teli
szallasokat a rabszolgatelepekkel; ezeket a monarchist tamo-
gato regi urak megorizhettek es tovabborokithettek, mig az
ellenalloktol Istvan ezeket is elkobozta es magyar vagy idegen
hiveinek adta.
Az uj berendezes oly modon tortent, hogy a koznep 1/3
resze keriilt a var, 1/3 resze a kiralyi udvar ala, mig 1/3 maradt
maganbirtokban. A var elere kinevezett comes a hatarokkal
rendelkezo megyeben kozigazgatasi jogot gyakorolt, igy pl. a
comes a presbiterrel egyiitt ellenorizte a templombajarast.(E
Istvan I. tofv. 8. §). A kisero katonak (latin miles, magyar
jobbcigy) regi es uj telepei javareszt a var szolgalatara ren-
deltettek.75
Szazadok 93 (1958). 589—590.
75 Uo. 37 ^10.
386
A X. szazadi Magyarorszagon a nagyfejedelmek, hercegek,
vezerek es foembcrek tobbnyire olyan teli szallasokkal ren-
delkeztek, amelyeket a nep roluk nevezett el, pl. Лгрпг/пак
vagy Bwfcvwnak (minden kepzo nelkiil); a teli szallasok tobb-
nyire egy-egy regi var mellett helyezkedtek el, mig a nyariak
legeltetesre is alkalmas helyen.76 E nomad ordu tipusii udvar-
helyeken es kornyekiikon telepitettek le azokat a szolgalone-
peket, akik specialis foclalkozast iizve uruk mindenfele sziik-
segletet kielegitettek? Az uralkodo az egy szolgalatuakat, pl.
a kovacsokat vagy a meheszeket falunkent telepitette le, s
gyakran a faint is foglalkozasuk nevevel neveztek, mint ez
surubben Cseh- es Lengyelorszagban, ritkabban Bajoror-
szagban es a sztyeppen is tapasztalhato.77 A mongolok pl.
amellett, hogy kozottiik mongol kovacsok dolgoztak, fogoly
nemet kohaszokat is dolgozlattakjegy Bolat ’асёГ nevi! faluba
telepitve; ezek korabban egy mongol herceg, utobb a kan
tulajdonaban voltak.78 (Ilyenfele rabszolga helyzete lehetett a
magyar fejedehnek es vezerek nincstelen szolgalonepeinek is.
Az allamszervezcs ezeknek az embereknek azt jelentette, hogy
tobbe nem egy szemely rabsagaban dolgoztak, hanem egy
intezmeny, a var, a kiralyi. udvar vagy az egyhaz servus al-
lapotii szolgalonepei lettek] s a pogany urak helyet is olyan
kereszteny foldesurak foglaltak el, akiknek magatartasat a
kiralyi es egyhazi biraskodas fekezte.
A Mongolok Titkos TortenetebbX kovetkeztethetoenTa*’no-
mad allamban megvoltak a kiilonfele szolgalonepek foie ren-
76 L. 39. jegyz.
77 Heckenast G., Fejedelmi (kiralyi) szolgalonepek a korai Arpad-
korban. Bp. 1970.
78 Gyorffy Gy.: TortenetiSzemle 15 (1972), 261 310; Studia Slavica 22
(1976), 39—83, 311 -337.
387
delt meltosagok is,79 s igy lenyeges valtozast nem jelentett,
hogy Istvan a frank udvari tisztsegeket (comes palatii, agaso,
inferior, camerarius stb.) itt is meghonositotta,80 alajuk ren-
delve a megfelelo szolgalonepeket. Valtozas inkabb abban
nyilvanult meg, hogy a kiraly udvarhelyeit tobbe nem sze-
melynevevel neveztek, mint elodeiet, hanem sok esetben azo-
nos newel, az ,,udvar” nevevel (Udvar a keleti szlav dvor
’curtis, curia’ szobol, vagy Udvarhely ’locus curtis’), ami a
szemelynevvel nevezett udvarhelyekhez viszonyitva jol pel-
dazza a szemelyi viszonylatoknak intezmenyekke valo atval-
todasatj
Hogy mennyiben jelentett Istvan mukodese kozvetlen at-
alakulast a faluszervezetben, arra csak nagyon vazlatosan
tudunk valaszolni. A reszletek tisztazasa a jovo feladata, s
ebbol talan a regeszet is ki fogja venni a reszet.
1Л magyar tarsadalom apajogii (patrilinearis) csaladokon
epiilt fel, amibol az is kovetkezik, hogy a bekes idoszakok-
ban a gyarapodo csalad kozosen gazdalkodo nagycsaladokka
nott. Igy a X. szazad vegi faluban tobb nagycsalad elt egyiitt,
mely apai agon sziiksegszeruen nem volt rokon, bar az osz-
szehazasodas biztosan rokonsagba fiizte oket.
Istvan uj rendje elsosorban e nagycsaladok szervezeten es
gazdasagi iizemen iitott rest, amikor tilalmazta a leviratust, es
elrendelte, hogy mindenki szabadon feloszthatja vagyonat, es
felesegenek, fiainak, leanyainak, rokonainak vagy az egyhaz-
nak adomanyozhatja (I. Istvan I. torv. 6 §).81 Ezzel indult el a
79 Ligeti, i. m. 40—41, 152.
80 Vaczy P., A kiralysag kozponti szervezete Szent Istvan koraban, in:
Szent Istvan Emlekkonyv. II. Szerk.: Seredi J. Bp. 1938, 35—69.
81 Zavodszky, i. m. 20, 144: „Decrevimus nostra regali potencia, ut
unusquisque habeat falultatem sua dividendi, tribuendi uxori, filliis filiabus-
que atque parentibus sive ecclesie nec post eius obitum quis hoc destruerc
audeat.”
388
tobb csaladra kiterjcdo gazdasagi iizemeknek egy-egy hazra
vagy „fiistrc” (kapnos) valo lebontasa, s a kiscsaladoknak
orszagosan tizcs-szazas keretekbe valo szervezese,82 ami lehe-
tove tette a kollektiv dolgoztatast es adoztatast, valamint a
hazankenti, fiistonkenti dezsmaszedestj
Ennek az „intezmenyesiilesnek” nem volt lenyeges kisero-
jclensege a territoriumok alakulasa, mert a territorialis kere-
tek (kezdetben mint pontosan elhatarolt legelok) korabban is
megvoltak, sot, az uj territoriumokon beliil az egyfajta fiig-
gosegnek tobblele jogviszonyra valo valtozasa ellenkezo fo-
lyamatot eredmenyezett: egy helyseg lakoi tobb intezmeny,
illetve ur szolgaiva valtak, s a falu hataranak hasznalataban
foldkozossegre kenyszeriiltek, ugyanakkor a szolgalonepek
egy-egy szazada tobb faluban szetszortan, mas kondiciojuak-
kal egyiitt elt. (Magyarorszagon ez az allapot a XIII. szazadig
allott fenn.) Mindamellett az ezredfordulo utan kialakult
piispokseg-, varmegye-, esperesseg- es faluhatarok nagy allan-
dosagot mutattak.
^Attekintve az uj intezmenyek bcvezetese altal okozott val-
tozast, fo mozzanatait az alabbiakban foglalhatjuk ossze:
1.	a csalad szerkezetet illetoen a leviratussal (s ennek ko-
vetkezteben tobbnejiiseggel) osszefogott nagycsalad a keresz-
tenyseg mcgkovetelte paroscsaladokra bomlott le;
2.	a gazdasagi szerkezetben a nagycsaladi iizem kiscsaladi
egysegekre osztodott;
3.	a tulajdonviszonyokat illetoen a foemberek szallasai es
legeloteriiletei folott elvben kiralyi jog rendelkezett, s az utob-
biakbol alig egyharmad resz jutott a kiraly hiveinek orokletes
82 L. 36. jegyz.
389
birtokaba, es meg kevesebb mint szolgalattal jaro katonai
birtok (kishiiber) a vitezek hasznalataba;
4.	a szemelyi kotottseg valtozo viszonylatait az allando in-
tezmenyek rendjebe sorolas valtotta fel.
Ilyen modon jott letre Magyarorszagon 1000 koriil a ke-
reszteny kiralysag a maga szilard intezmenyeivel, s elozme-
nyekent meltan kereshetjiik azt a kezdetleges, felnomad alla-
mot, amelyet mas kelet- es eszak-europai tarsaival egyiitt a
szemelyi kotottsegek ereje tartott osszst
390
lartalom
Л nomadizmus kerdescrol (Tokei Ferenc)	5
Ecsedy Ildiko: A nomad gazdasag es tarsadalom problemai a tortene-
lemben es a kutatasban	15
Ecsedy Ildiko Az eurazsiai lovasnomadok vilaga mint a foldmiives
kiizosscgek „tortenelmi kornyezete”	41
Rbna-Tas Andras: A nomad eletforma genezisehcz	51
Hartha Antal: Tiirk osmagyar ctnogenetikai kerdesek	67
Hese Lajos: Szemelynev es etnikum a XIII. szazadi mongoloknal 81
Komordczy Geza: Varos a nomadok szemevel, nomad a varosiak
szcmevcl az okori Mezopotamiaban	89
I aryyas Peter Nomad nepek Mezopotamia torteneteben	109
Simon Robert: Nomadok es letelepedettek szimbiozisa (Szempontok a
kozel-keleti civilizacio jellegehez)	123
Hoftldr 1 ajos: Nomadizmus es allamalakulatok a prekolumbian Ame-
rikaban	145
Ecsedy Csaba: A nomadok torteneti mozgasanak formai es szerepe
1'ekctc Afrikaban	153
Sark any MHu'dy Termelesi eszkozok tulajdona a feket-afrikai pasztor-
tarsadalinakban	167
I usury Istvan Nep cs	orszag	a	tiirkoknel	189
f ekony Gabor A gyepii szerepe azetnikai es politikai atalakulasokban 215
Ganics Mana A foldtulajdon a	Krimi	Kansagban	237
I ass Elbd: l\ balkani nomadizmus az Oszman Birodalom europai
tartomanyaiban	255
Matolcsi Janos: A kozepkori nomad allattenyesztes kelet-europai
jellegzctessegei	281
Erdelyi Istvan: Az avar tarsadalom nehany kerdese regesz szemmel	307
Sztideezky Kardoss Samu: Az avar tiirk hatas Bizanc hadmiiveszete-
re 600 koriil	317
Fiildes Laszlo: „Telkek" es koltozkodo falvak a honfoglalo es Arpad-
kori magyarsag gazdalkodasaban	327
Ualint Csandd. A kalandozasok nehany kerdesehez	349
Gyorffy Gybryy: A magyar allam felnomad elozmenyei	365