Limpar Imre
.7 sikcr
lemzlwlo
A praktikustudas
lelektani konyve
. n»ir дм*. -: .>:. -:.«JB! Ф -->
’-’•:*•• SFT -  -i/
Kossuth
„Hiszem, hogv n^ndig van ruasik nt. bogy igindig teheturtk
mast, mint amit eddig (ettiiilk, s pont ezert lehelstSges a val-
tozas.”
Sikeres barki ilehet, tie m£gsem akarki. E konyv annak iro-
dott, aki hajlando vegre kezebe venni a sorsAt Celom az
volt, hogs mindenki szartiara bizionsagos eszkbzoket nyu;
to east adjak az olvasok kezebe, hogy m^tent vethetunk
veget a porges rabigAjanak, hogy az eleliink ne csak hajsza
legven, ahol masok elctet cljuk cs teljaJt valositjuo. .meg, ha
neru ahol vegrc nu'riink magunkra tokuszalni, s niindezt
nem fogcsikorgatva, hancin dertisen, mosolyogva.
A sikerhez kozelitve a tapasztaiatok szerint sokszor clcriink
egy kritikus Lelektaui hatarponlhoz, ahol nem ertjjik, nsert
nem vagytoik kepesek atlepni azt, dttorni a talakat, hiHott
ekben minden modszer ismert mar.
I z .1 kbny x a hogyanokro! szdl.
KOSSUTH KIAI>0
www.kosstith.hu
kiado<£ kossuth.hu
VMM) Ft
,.l i a kdnyv ncm .1 megoldha*ai
Ian problemikrol szdl - arrdl mar
eleget it -la!» sokan sok Lclyiitt.
initial salami masba loglink ncin
iijba, hanim masba. Tudjpk, nines
и > a nap alatt, ullcuben a nezApon-
tunk saltozik, mivcl kepes vallozni.
Mare a folyamat vegere eriink, hitem
szerint nem esupan a latasmodod
alakul tij, hanem te is elkezded ki-
csit maskepp szemlelni ooruagadal
es a vilagot, amely koriilvesz.
Bizom bense, hogy elerke/йпк majd
arra a pontra. amjkor mar sajat
magadhoJ toroek iel a megvalaszo
lando kerdesek. Ahhoz. hogy e/eg jo
valaszt kapiuiiK. ele^ /<> kerdessel
кей cttaskkcdmmk. Iblien kivanok
segiteni.”
Limpar Imre
jz? siker
tervezheto
A praktikus tudas
lelektani konyve
IL Rakoczi Ferenc Megyei es Varosl Konyvtar
IIIIIIUIIIH
201001386786X
erdekeltsegnovel6
TAMOGATAS
KOSSUTH KIADO
М2
450
L 6 A-
Szerkesztette Markus Jozsef
Boritokep: DeviantArt
ISBN 978-963-09-9278-7
Minden jog fenntartva
© Limpar Imre 2018
© Kossuth Kiado 2018
I Tartalom
Credo	11
1.	fejezet: Bevezetes - A „hogyan?” buvoleteben	13
Huen dnmagunkhoz - avagy a kotablas minimum	14
A rendszer, es ami mogotte van	17
2.	fejezet: A celok logikaja	21
Celok tevhite	21
Eletkerek	22
Jelenbol a jovot	25
Jovobol a jelent	25
100 cel	28
Ne csak evente egyszer figyeljiink a lenyegesre!	30
SMART-celok	32
Evertekeles	34
A hires het kerdes	36
A siker fejben dol el?	46
Celok szeke	48
Vegiil a kitartasrol	50
3.	fejezet: A szokasok ereje	51
Abnormalis normal szokasaink	51
Szokasaink miszteriuma	52
A szokasok tagadasa: mi az, amit nem?	53
A hirhedt hffp-elv	61
5
Az igeret erejerol - het konkret pelda	63
A szokasok igenlese: mi az, amit igen?	66
Ujevi fogadalmak helyett	69
4. fejezet: Idogazdalkodasi titkok	72
Homokora	72
Mennyit eliink?	73
Az elet es az ido viszonya	74
Idogazdalkodasi technikak	75
Aki jol gazdalkodik idejevel	103
5. fejezet: Eroforrasaink leltara	107
Eroforrasaink leltara	107
Az ok es az okozat felcserclodott	109
A harmas terapias egyseg	109
A tiz legjobb nap	110
A harom ujj technika	111
Ma ne csinalj semmit!	111
A reggel okosabb, mint az este	112
A kincsesladikd	112
A dontes mint eroforras	112
Nagysziiloi szemiiveg	113
Az apa-fia napok ereje	113
Kepeslaptechnika	114
Nullazasi modszer, avagy szamolni a napokat	115
Egёszsёges vesemukodes	115
A kommunikacio titka	116
Mosolyindex	116
filetiink zenei	116
Halagyakorlat	117
Kedvenc mese felnott fejjel	117
Idezetek, кёрек, fotok	118
Jobb кёг, ball vail	119
Erettsegiink tabldja	119
6
Perspektfvaszelesites	119
Gin-tonik	120
Ma nem	120
Pozitfv vagy negatfv szures	121
Problema vs. lehetoseg	121
Amikor beakad a lemez	123
Те hallod a sajat zened?	124
A seta ereje	124
Az emlekek ereje	125
Pozitiv memento	125
Eroforrasok doboza	126
Leveltechnikak	128
Mindennapjaink ize, avagy az tzek mindennapja	131
Aramsziinet - receptre heti lx	133
A mosoly kozelebb van, mint gondolnad	135
A targyak es az ajandekok csapdaja	137
A tudat, hogy megvan az eroforrasaim listaja	140
A valasztas csapdaja	140
6.	fejezet: Stresszkezelesi technikak, praktikak, triikkok	143
A stresszkezeles szubjektivitasa	143
Mikor telik be a pohar? - A stressztartalymodell	144
A stresszkezeles zsikutcai	147
Algopyrin vs. globalis beavatkozas	151
Izgulasi m intazat	151
F.rdemes-e izgulni?	152
Szemelyes stresszkezelesi stilus	153
Feedback	153
Magabiztosnak tunni	154
Pozitiv precedens	154
Pozitiv memento 2.0	155
Peldakepek	] 55
Progressziv relaxacio	155
A notesztechnika	156
7
Azoldkonyv	157
A hires Le’szarom tabletta	157
Onszuggesztio	158
Mentalis edzes	158
Kekhalal	159
A Miatyank erej e	160
Mosoly	160
Bilszkesegek	161
Irany a Pl Lito - A perspektivavaltas technikaja	161
Miert csinalod?	161
filetunk horgonypontjai	162
Hogy nez ki a mumusod?	163
A boldogsag nem fajdalom nelkiiliseg	165
„Hogyvagy?”	166
7.	fejezet: Az onbizalom kodjai	168
Az onbizalom komplex vagy egyszeru?	168
Az onbizalmi triasz es az ido	169
Onertekeles	170
Onbecsiiles	173
Nomen est omen	174
Onbizalom	176
Onbizalomhiany nem letezik	179
A hires komfortzona-problematika	180
Hol leszel, ki leszel 2032. augusztus 19-en?	181
Onmagunk	182
Tiikoren	183
8.	fejezet: Az oromgyilkosok es az energiavampirok kezelese 184
Akiktol dvakodnunk erdemes	184
Mit tegyiink veliik?	185
Ki az?	186
TA - pozicidszilkseglet	188
Mit kell vedeni az oromgyilkosoktol?	190
8
Andrew Jackson es a lelkesz esete	192
Mivel vedekezik egy oromgyilkos?	193
Egy ev alatt kivel hanyszor?	194
Zoldkartya	195
Paradox technikak	195
Kommunikacids kiutak	196
Ujabb ismerv: ha nekem rossz, akkor neked is legyen az!	197
A tavolftas technikaja	198
Oszinten magunkrdl	198
Az optimista hitvallasa	199
9.	fejezet: Szabadulas az elvarasok bortonebol	202
Hihetiink az ordognek?	202
Atlaszok	203
Miattam van	204
Nem tehetek mast!	205
A dahrendorfi modell zsenialitasa	205
Rosszkedviien is lehet fat vagni!	207
A misztikus sajtarak	208
A nagyhatalmak es mi	209
A 4. parancsolat	210
Mit kezdjiink az elvarasokkal?	211
Technikak	212
Tiszta lappal	213
Sorskonyv	214
Ujabb paradox technikak	219
Perspektivavaltas terben es idoben	220
fin is voltam ott, te is lehetsz itt	221
Dr. Maltz technikai	222
Szebbnek latni az eletet	223
10.	fejezet: Sorsunk iranyitasa	225
Az diet ertelmerol	225
A passzivitas csapdaja	226
9
Ёletem olyan, mint egy...	227
F.n iranyitom a sorsom, vagy a sors iranyitja eletem alakulasat?
Avagy a kontrollalhatorol es a kontrollalhatatlanrol	228
Lehetosegeink hatara	229
fileted kivalasztottja te vagy, nem mas!	231
Tulelni, amit nem lehet	234
Az ember, aki tonkretette az eleted	234
filetutterkep	235
Parbeszed onmagad legjobb verziojaval	238
Mikor erdemes aggddni?	239
A szerencsemodell	240
Szempontvaltas-gyakorlat	241
A fekete esztendo	243
A balsorsegyiitthato	244
Buszjegy az eletre	244
11.	fejezet: Zaro gondolatok	246
Letezni vagy lezengeni?	246
Koszdnetnyilvamtas	249
Felhasznalt es ajanlott irodalom	251
I Credo
„Е konyv arm szolgdl, hogy a lelek harmoniajat megismerhesd,
es ha rad tartozik, te is birtokba vehesd.
Az itt kovetkezok nem ujak, nem is regiek:
megfogalmazasuk egy korjegyeit viseli, de lenyegilk
nem-keletkezett es nem-mulo.
Aki a forrdsvideken jar, mindig ugyane virdgokbol szedi csokrat.”
(Weores Sandor: A teljesseg felc)
Hiszem, hogy mindig van masik lit, hogy mindig tehetsz mast, mint
amit eddig tettel, hogy megtalalhatjuk valaszainkat. Jo valaszhoz azon-
ban jo kerdes kell. Ezert e konyv sokat kerdez, osszegyujt, bemutat es
vegso soron tiikrot tart.
Hiszem, hogy a harmonikus es dinamikus elet nem hili abrand vagy
mulo talany, ahova ki-ki szeretne eljutni, hanem celjaink, eletfelada-
taink megvaldsitasa kozben megelheto letallapot.
Hiszem, hogy sokkal inkabb mi hatarozzuk meg sorsunkat, mint-
sem a sors iranyitana eletiink alakulasat. Vallom, ha ez a belatas meg-
sziiletik, akar dnerobol, akar kiilso segitseggel, akkor es csakis akkor
lesz kepes felszabaditani valaki azokat a kiilso es belso eroforrasokat,
amelyekkel beteljesftheti mindazt, amire hivatott; felismerve onnon fe-
leldsseget, s raebredve: a valtozas kulcsa 6 maga.
Hiszem, hogy abban a pillanatban, amikor raeszmeliink: tudunk
egyediil menni, paradox modon akkor lesziink igazan kepesek a ma-
sikkal egyiitt haladni.
Erre az alapkore epitettem fel ezt a konyvet. Elsddleges celja, hogy
integraljon olyan tudastartalmakat, eszmeket, modszereket, regi es ilj
megkozeliteseket, bolcseleteket, amelyek tartalmazzak a valtozashoz
sziikseges esszenciat. Hiszem, amit szeretnenk, azt elerhetjiik, mert
11
mindez lehetseges! A siker ugyanis nem egy veletlen mtive, hanem
az egyen szisztematikus mindennapi munkajan alapszik. Ahogy az
antik szentencia kifejezi: a kivalosag nem egyszeri cselekedet, hanem
jo szokas.
Nem feltetleniil konnyu utat igerek, de jarhatot. Nem aszfaltozott
autopalyat, hanem egy olyan kis osvenyt, ami a tied, ami a sajatod, es
a te sikeredhez vezet.
A lenyeget egyetlen elegans mondattal ossze is foglalhatjuk: a siker
az, ha olyan eletet tudok elni, amilyet szeretnek. Ezaltal ugyanis a sokak
altal vagyott hatalom, karrier, penz harmasa eppiigy a hatokoriinkbe
esik, mint a harmonikus, egeszseges elet, a kiegyensiilyozott emberi
kapcsolatok vagy epp a pihenteto kikapcsolodas, amikor es ahogyan
mi szeretnenk.
1. fejezet | ^erezetes
| A „hogyan?" buvoleteben
Ez a konyv nem a megoldhatatlan problemakrdl szol - arrol mar eleget
irtak sokan sok helyiitt. Ezuttal valami masba fogunk, nem iljba, ha-
nem masba. Tudjuk, nines uj a nap alatt, ellenben a nezopontunk val-
tozik, mivel kepes valtozni. Mire a folyamat vegere eriink, hitem szerint
nem esupan a latasmddod alakul at, hanem te is elkezded kicsit mas-
kepp szemlelni onmagadat es a vilagot, amely koriilvesz.
Bizom benne, hogy elerkeziink majd arra a pontra, amikor mar sajat
magadbol tornek fel a megvalaszolando kerdesek. Ahhoz, hogy eleg jo
valaszt kapjunk, eleg jo kerdessel kell elorukkolnunk. Ebben kivanok
segiteni.
Nem az abszolut jot keressiik, igy azt nem is leljiik majd meg. Szan-
dekunk ennel joval szerenyebb. Nem nagy eletigazsagok kimondasa es
kozzetetele a cel, hanem apro megoldasi lehetosegek felkutatasa es be-
mutatasa, hogy a hetkoznapokban elhe to bb, boldogabb, mosolygosabb
cletet elhessiink. Vallalasunk termeszetesen igy is nagy.
Ezzel el is erkeztiink elso kerdesiinkhoz: milyen jellegu valaszokat
keresel? A legtobben a kezzelfoghato dolgokat kedveljiik, a gyakorlatias
tenyeket, lehetoleg mellebeszeles nelki'il, es nem elmeleti fejtegeteseket.
A sablon roppant egyszerii: van egy problemam, kerem segitsen,
mondja meg, mit tehetnek ebben a helyzetben! Elhagyott a felesegem,
megcsalt a ferjem; mi lesz velem, hogyan allhatok most talpra? Hogyan
megyek at a kovetkezo vizsgamon? Hogyan dobhatnekle tiz kilot? Ho-
gyan szokjak le a cigirol? Hogyan lehetnek magabiztosabb? Hogyan
13
tudnek gyakrabban, batrabban nemet
mondani? Hogyan talalhatok iij al-
last? Hogyan adhatom el magam?
Hogyan leszek sikeresebb az elet-
ben? Es igy tovabb. Vegyiik eszre a
kerdesekben fesziilo esszenciat:
a hogyan?-ra, a mi modem?-ra vo-
natkoznak.
Az elkovetkezo fejezetekben
emiatt a ,,hogyan”-ra koncentra-
lunk. De vajon ez a legelemibb ker-
des, amit feltehetiink dnmagunk-
nak? Egyertelmuen nem! Ugyan-
akkor ez a leginkabb megragad-
hato. A legnagyobb eredmeny a
»mi£rt” megvalaszolasa lenne,
azonban ezt csak erinteni fogjuk,
inert most mas a celunk.
Huen onmagunkhoz - avagy a kotablas minimum
Roppant egyszeru kerdes, am ez a vegtelen egyszeriiseg megis oly so-
kunknak okozott mar nyomaszto gondot: „Mi van szamodra kobe
vesve?”
Aniikor a ,,hogyan”-t vizsgaljuk, erdemes megfogalmaznunk, mi
szamunkra a nulla kilometerko. Mi az az alap, amibez ragaszkodunk,
amivel kapcsolatban nem lazulhat belso elkotelezodesunk, ami nelkiil
magunkat hazudtolnank meg? Ezt nevezziik kotablanak. Sokan mond-
jak: „Nekem mindegy.” Ekkor szisszenjiink fol, mert a „mindegy” kd-
vetkezmenye olyan letallapot lesz, amelyet sem az egyen, sem a kor-
14
nyezet nem akar. A „mindegy”-bol soha nem szulettek igazi valaszok,
tettek, alkotasok, sikerek.
Biztosan volt mar olyan pont az eletedben, amikor azt erezted, va-
lami eltorott. Leptel, dontottel, cselekedtel valahogy, de valami egysze-
i uen nem stimmelt. Talanyos sejtelem fogott el, mintha szembementel
volna onmagaddal. Semmi tragddia nem tortent, de te megis ott alltal
megszediilve, mert nem talaltad hirtelen a helyed, mintha onmagadat
hazudtoltad volna meg. Megszegted ugyanis a kotablas minimumot.
Lehetnenk alszentek, es konnyen kibujhatnank azzal, bogy mi nem
szabunk meg semmifele alapmercet senkinek, probalunk partatlanok
maradni, igyeksziink mindenkit egyenld esellyel tamogatni, segiteni, es
toreksziink ugyanolyan nyitottsaggal viszonyulni mindenkihez. Ez
azonban egesz egyszeriien nines igy. Latjuk-e vajon a sajat igenyeinket,
sziiksegleteinket, dhajainkat a vilaggal szemben?
Erdemes itt elidozniink. A kerdes tehat igy hangzik: Mi van sza-
modra kdbe vesve? Vegyiink sorra par fontos eletteriiletet!
Pdrkapcsolati vagyak
Milyen legyen a masik fel? Mi az az alapfeltetel, amivel a masiknak ren-
delkeznie kell, ami ha nines meg, altalaban rogvest odebballsz? Milyen
legyen, hogy nezzen ki, mit gondoljon a vilagrol, miben higgyen, es
miben ne? Fontos kiemelni, itt most nem a feher lovon erkezo Szdke
Herceget keressiik, vagy a Kiralykisasszonyt az arany hajfiirtjeivel. Szo
sines rola, itt csak egy olyan vagyat, igenyt probalunk megfogalmazni,
ami igenis elvaras benniink, ami egyszeriien ott van. Mennyire kell pel ~
daul hasonlatosnak lennie hozzad, es neked hozza? Kiilonbozo pszi-
choldgiai kutatasokbol mar regdta tudjuk, hogy sokkal inkabb igaz
a „hasonld a hasonldt szereti”, mint ,,az ellentetek vonzzak egymast”
romantikus mitosza es illuzioja.
Ha az eljovendo kozos hetkoznapjaitokra gondolsz, melyek azok
a szokasok, hagyomanyok, kedvtelesek, amelyekben olyan nagyon va-
gyod, hogy azonosak, de legalabb hasonlatosak legyetek? Legyiink
15
oszintek: ha a nagy О raftingolni es falat maszni szeret, raadasul a het
minden napjan, te pedig inkabb egy Ady-kotetet olvasgatnal, akkor lehet
barmilyen elragado sarmja, nagy valoszintiseggel megsem 6 a nagy O.
Bardtaink ismertetojegyei
Milyenek a barataid? Kikkel szeretned korbevenni magad? Madarat
tollarol, embert baratjarol. Igy van ez? Kepzeld csak el, ha a te jellem-
rajzodat az alapjan kellene elkesziteniink, ki a tiz legfontosabb baratod!
Vajon milyen szemelyiseget kapnank? Tukrozne teged, vagy eltorzitott
profil lenne? Mit gondolsz? Mi az alapmerced? Egyetertesz Brian Tra-
cyvel, aki szerint „пет repillhetsz a sasokkal, hapulykdkkal kapirgdlsz”?
Vagy ezt mar igencsak felhaboritonak erzed? Itt is ugyanaz a fontos:
barmit is gondolsz a baratokrol, merd megfogalmazni, es legy oszinte
magadhoz.
Munkahelyi iigyek
A munkaero-piaci elvarasok sokunk szamara nehezek: „Hat, tudod, en
nem vagyok olyan helyzetben, hogy valogathassak! Kenyszerpalyara
keriiltem.” Ez a megjegyzes jogos. Ennek ellenere eppen ekkor kiilono-
sen erdemes megfogalmaznunk a magunk kotablajat sajat lelki bekenk,
dnbecsulesiink, jo erzesiink erdekeben: mi is az a minimum, ami ala
nem mehetiink a mindenkori munkaltatonkkal szemben?
Mi a helyzet az objektiv, a merheto dolgokkal kapcsolatosan? Pel-
daul mennyi is az annyi? HUF, EUR vagy USD, barmi is a mertekegy-
seg, mi a lelektani minimumosszeg? Mit gondolsz a munkaidorol?
A hetvege szent es serthetetlen? Es mennyit vagy hajlando utazni akar
tavolsagban, akar idoben? Es igy tovabb...
A szubjektiv tenyezok? Milyen a hely megvilagitasa? Hogy jelle-
mezned a kollegakat? Esetleg a munkaltatd ertekrendje szamit? A sor
a vegtelensegig folytathato. Merd osszeirni!
A kotabla ugyanis minket ved, mert kritikus szituaciokban, amikor
dontes ele ertink, megtart minket - a komforterzetiinket, a karakte-
16
riinket, a jellemiinket, vagyis dnmagunkat. De mint mindennek, ennek
is van arnyoldala, ugyanis ha elvarasaink tulzottan reszletesek, akkor
kotablank kotombbe valhat, siilyos nehezekkent lehetosegeink kor-
latja, sot, talan bortoniink lesz.
Raadasul a neheze a vegere maradt. Ha megvan a kotablad, es a ke-
zedben tartod, akkor azt is megteheted, hogy megvizsgalod vele a je-
lenlegi parkapcsolatodat, barati viszonyaidat es a munkahelyedet. Va-
jon ezek atmennek azon a szuron, amelyet elobb alapnak hataroztal
meg? Ha valamelyik fennakad, az mindig jelent valamit. Nem feltetle-
niil rosszat, de feltetleni'il into jel arra, hogy valamin valtoztatnunk kell.
A jo hir, hogy a valtozas lehetseges. De hogyan?!
A kovetkezokben sorra vessziik azokat az eszkozoket, melyek te-
ged szolgalnak, felverteznek arra, hogy vegre valtoztass, es az igazi
celjaid fele haladj. Attekintjiik, mi kell ahhoz, hogy te legyel a sajat
szerencsed, a sajat sorsod kovacsa. Reszletesen bemutatjuk azokat
a szokasokat, amelyek a megfelelo eroforrasokkal es stresszkezelesi
lechnikakkal a hatterben a siker fele vezetnek. Megmutatjuk, milyen
idogazdalkodasra van sziiksegunk a mindennapok soran akkor, ha
elobbre szeretnen k jutni. A konyv masodik reszeben emeljiik a tetet.
Szo lesz az onbizalom novelesenek lehetdsegeirol es arrol, mikent le-
het az oromgyilkosokat es az energiavampirokat kordaban tartani,
hogy vegre ne csak a rank zudulo elvarasoknak kelljen megfelelniink,
hanem tiszta lappal kezdjilk, de legalabbis folytassuk sajat eletiinket,
hogy a miiltunk ne csapja agyon a jeleniink es a jovonk orqmtefettk,
lanatait.

| A rendszer es ami mogotte van
u
о
&

Mindannyian egy rendszerben eliink, igy a mi valtozasunk ni
csak egyszemelyes, valasztott „hogyanjaink” kornyezetiinkre is hatnak
majd. Nem osszeeskiives-elmeletrol van szo, csupan a valtozas dinami-
17
kajarol. Melyik rendszerre gondolj? Egyreszt arra, ami koriilotted van:
baratok, sziilok, testverek, rokonok, kollegak, fonokok, ismerosok es
ismeretlenek, masreszt beliil: sajat hiedelmeink, jol megalapozott,
hosszu ideje berogzodott szokasaink, jellemvonasaink, karakteriink vi-
szonyulasai, vagyis ahogy a vilagot latjuk, illetve ahogy a vilagot leke-
pezziik magunkban.
Minden rendszer onmaga fenntartasara, a valtozatlan, vesztesegek
nelkiili allapotra torekszik, nem szereti a valtozast. Ilyen rendszerek-
ben eliink mindannyian. Tegyiik fel, hogy te, mint a rendszer eleme,
szeretnel megvaltozni, es kifejezed abbeli vagyadat, hogy hatarozot-
tabb, megfontoltabb, onallobb legyel, akinek sokkal nagyobb az on-
bizalma, mint jelenleg. Tegyiik fel azt is, hogy nem pusztan a vagyad
fejezed ki, hanem dontesz is, es el is kotelezodsz emellett. Ennek meg-
feleloen elindul a valtozas, foglalkozol a varhato eredmdnyekkel, es
naprol napra, aprankent erezni kezded, milyen jo is az, amit meg-
almodtal es kitalaltal. Beindulnak a pozitiv folyamatok, es jobban erzed
magad a borodben. Es aztan „bumm!” valami beiit, nem tudod, mi az,
de drzed, valami nem stimmel, valahogy lassul a valtozas, egyre tobb
a csabito tenyezo, ami vissza akar huzni a regi eletmododba. Mi tor-
tent? „Csupan” annyi, hogy a rendszer bekapcsolta a veszcsengot. Ter-
figyelo berendezesei es elharito mechanizmusai jeleztek neki, hogy
a rendszer szeretett eleme, marmint te, rendellenesen viselkedik. Ez
pedig megengedhetetlen, Igy a legkiilonfelebb triikkokkel, praktikak-
kal elkezd visszahuzni. Raadasul, mivel kiviil-belul ismer tt'ged, pento-
san tudja a gyenge pontjaidat, es azokon keresztiil tamad: a) neha egy
belso hang formajaban bizonytalanlt el; b) neha egy remek sziiloi mon-
dattal kepes minden valtozast cslrajaban elfojtani; c) maskor baniti
csabltasokkal csal el, hiszen „egy sor mindig belefer”. Az otlettara ki-
merithetetlen. Ez a vlzvalaszto. Annyi ilyet lattam mar: rengeteg ta-
nacskerom indult el a valtozas osvenyen, de a rendszer nem engedte,
s 6k szepen, kisiskolas modjara bealltak a sorba.
18
Egy pillanatra terjiink vissza a peldankhoz! Ha a kornyezetem latja,
hogy hatarozottabb vagyok, kiallok magamert, onbecsulesem jelen-
losen javul, talan nem brill ennek? Dehogynem, csak nem tudatos
viselkedesiikben megsem eszerint reagalnak (tisztelet a kivetelnek).
Ugyanis, amikor mar elmondhatod, hogy „non sum, quod fueram”
(nem vagyok mar az, aki voltam), akkor raebrednek, kicsusztal a keziik
koziiL Nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy te meglepted azt, amit ok
nem mertek, es mar nem vagy annyira kihasznalhato, sot meg nemet is
mondasz nekik, vagyis: tenyieg mas ember lettdl. Ezdrt van az, hogy
olyan pokoli nehez a valtozas-valtoztatas mint folyamat. Am ha ezt be-
lattuk, azonnal konnyebb lesz.
A leggyonybrubb pillanat az lesz, amikor mar tudod es erzed min-
den porcikadban: a valtozasert inditott haborut megnyerted. A dbnto
csata megvolt, innen mar csupan idb kerdese a vegso gyozelem, hogy
inegallithatatlanul megvaltozz. Ez a gyozelem onmagaban is noveli
ininden ember bnbecsiileset. Igy csak biztatni tudlak, vagj bele. Azt
azonban sose feledd, a regi rendszer meg sokaig tamad, es probal visz-
szahuzni! Meg akkor is, mikor mar reges- regen nyertel, egy-egy nehe-
zcbb pillanatodban felbukkanhat, s mivel nyilt fronton mar nem tud
mit kezdeni veled, gerillaakciokat folytat, es probal visszacsabitani a
„helyes utra”.
I lajlando leszel-e megfizetni az ardt?
Sokszor, szamtalanszor keriink mindenfelet az elettbl, Istentbl vagy
epp rokontol, barattol, fonbktol, idegentbl, jobb esetben meg onma-
gunktol is. Eddig eljulunk, de elgondolkozunk-e azon, valoban hajlan-
dok vagyunk-e megfizetni a beteljesiiles arat? Vegyilnk nehany peldat!
Boles szeretnel lenni, hogy lass a sorok кбгё, hogy pontosan tisztaban
legy a dolgok „miertjeivel” is, nem csupan a „hogyanjaival”. Ujra es ujra
kifejezed a bblesesseg utani olthatatlan szomjadat. Ez eddig rendben is
van, de nem sokkal kdsbbb rossz dolgok tbrtennek, fajdalmak, veszte-
segek, nehez elethelyzetek, krizisek jbnnek. Kapkodod a fejed, s kbzben
19
nem veszed eszre, hogy belso vagyad onbeteljesito joslatkent hat az ele-
tedre, es csupan meg kell elned sajat elmeny szintjen azokat a letfajdal-
makat, melyek nelkiil nem lehet boles egyetlen ember sem. Errol van
szo, majd kiszurja a szemed, megsem all ossze a mozaik.
Hanyan, de hanyan szeretnenek nagyobb onbizalmat! Ennek is
megvan az ara. Ha az enkeped, az onbecsiilesed jelentosen megvalto-
zik, onertekelesed pedig szarba szokken, a mindennapok is jelentos
valtozast mutatnak majd, aminek nem mindenki drill.
Szamolsz vajon ezzel, mikor sohajtozol: „Barcsak jobban hinnek on-
magamban!” Akkor is erre vagynal, ha tudod elore, hogy elveszithetsz
baratokat, rokonokat, csaladtagokat, vagy epp az aktualis parod? Gon-
dold at alaposan, hogy mit szeretnel, es vigyazz, hogy mit kivansz!
2. fejezet | „/! C( l()k logikdjci
| Celok tevhite
- Janos, vannak celjai?
Janos kihtizza magat:
- Igen, vannak.
- Ez nagyszeru! Megosztana oket? Tudja, titoktartas van, garantal-
(an itt marad mindaz, amit eimond ezekbol.
- Tiz ev miilva szeretnek egy boldog parkapcsolatot, egy jo munka-
helyet es egy klassz lakast.
Biiszken mosolyog bele a vilagba - egyben ram 6 elmondta cel-
jait, ds a kerdesemre szaz szazaldkig valaszolt.
- Janos, akad egy kis problema. Sajnos meg minimalis celt sem bal-
lot tarn az iment.
I Igyanis ezek valojaban vagyak. Bizony, sokan vagyunk Janoshoz ha-
sonlok: kifejezziik, hogy fontos a parkapcsolat, szamlt a jo munkahely,
es szeretndnk egy klassz lakast vagy hazat. De ki nem szeretne? Ezek
olyan eletteriiletek, amelyek vdgso soron mindannyiunknak fontosak.
A baj az, hogy mindez nem tobb egyszeru kivanalomnal. Egyik sem
i el. A vagyak nem kezzelfoghatok, a celok azonban igen. Ketsegteleniil
igaz, hogy sok сё1 vagyainkbol, ohajainkbol, testi-lelki-szellemi kivan-
sagainkbol ered, azonban mig cella valnak, sok mindent kell tenniink
hozza. Anelkiil az egesz nem tobb onaltatasnal es illuzional.
Tetelmondat kovetkezik: ha nines cel, semmi sines. Pozitivabban fo-
g.ilmazva: cel nelkiil csak lezengeni lehet, letezni nem. Mindezt Seneca
21
bolcseletere alapozzuk: „Celtalan ha-
jonak egy szel sem kedvez.” Mind-
annyian revbe, kikotobe klvanunk
erni, ezt kevesen vitatjak. Az euro-
pai kulturkorben kiilonosen sze-
retiink celokat elerni, es oriilni
a megtett utnak. Egy gond azonban
akad: ha nem jeloliink ki kikotot,
miert varjuk el, hogy oda erjiink?
Az A-bol В-be jutasnal tehat elso-
sorban nem a ket pont kozotti nyillal
sziikseges fbglalkoznunk, hanem elo-
szor az A-val, aztan pedig a B-vel.
Sziiksdgunk van helymeghataro-
zasra: hoi vagyunk most? Mi az
A? Ezutan pedig johet a B, mely
velhetoen sok kis b-kbol all
ossze. Ha pedig a В megvan, el
tudunk indulni, termeszetesen elotte meg a hajot vlzre kell bocsata-
nunk. Utobbirbl szinten sokan megfeledkeznek.
Eletkerek
Allj meg egy pillanatra, es merd feltenni a kerddst: hoi vagy most,
milyen most az dieted? Rajzolj ehhez egy kort! Felezd el, majd iijra
egeszen addig, mlg nyolc korcikket kapsz! A nyolc korcikk a nyolc
dletteriiletedet jeleniti meg, megpedig a legfontosabbaket. Nevezd el
mindegyiket ugy, hogy ez a nyolc lefedje dieted egeszet.
A legtipikusabbak a kovetkezok szoktak lenni:
22
» karrier vagy szakma;
» penziigyek;
» fizikai kornyezet: a szoba, ahol laksz, kedvenc foteled, vagyis min-
den, ami materia, ami koriilvesz, vagy maga a keriilet, a varos,
ahol elsz, tanulsz, dolgozol;
» hobbi, erdeklodes, kikapcsolodas;
» parkapcsolat, hazassag, csalad;
» szocialis halo, ismerosi, barati kor;
» egeszseg;
» vallas, transzcendencia, spiritualitas.
liz egy ajanlas, de sok modositas, elteres elkepzelheto. Tipikus helyzet,
ha valaki versenysportold, es nem tud donteni: ez most szakma vagy
hobbi? Mindketto es egyik sem. Ilyenkor helyet kell csinalni mint kii-
lon eletteriiletnek. Egyszer egy vizilabdazo inkabb osszevonta a szo-
cialis halo es a csalad korcikket, es „kornyezetem” elnevezessel latta el,
igy megtartotta a szakmat, a hobbit es a vizilabdat mint onallo eletterii-
letet. Sok megoldas elkepzelheto, a kulcs, hogy megleld a sajat legfon-
losabbjaidat.
Kovetkezd lepes: hatarozd meg itt es most egy 10-es skalan, meny-
nyire vagy elegedett az egyes eletteriileteiddel! Ha azt erzed, egesz jo
a szakmai elomeneteled, es meg mindig kielegit a pozicio, ahol vagy,
adj nyugodt szlwel egy 8-ast, satirozd be a korcikket a 8-as szintig! Ha
.1 penziigyekben ugy erzed, a kolcsonok nagyon nagy terhet jelentenek,
konnyen lehet, csak 3-ast adsz majd erre a teriiletre. Szinezd ki 3-as
szintig! Amennyiben ugy erzed, ideje lenne mar elkoltoznod egy na-
gyobb lakasba es egy szebb varosreszbe, ami raadasul kozelebb van
<i munkahelyhez, eldfordulhat, csak egy 5-ossel ertekeled majd fizikai
kornyezetedet. Ha eszedbe jut egy-ket hobbi, amit mar evek ota csak
igergetsz, hogy felelevenited a hetvegeken, lehetsdges, hogy itt sem le-
s/.el maradektalanul elegedett Azonban a baratok ellensulyt kepezhet-
23
nek, hiszen egy kozosseg aktiv tagja vagy, akar a 10-est sem sajnalod
majd magadtol. Mire korbeersz, kompakt kis abra lesz a birtokodban,
mely visszatiikrozi eleted jelenlegi egyensulyat. Innen a gyakorlat neve:
eletkerek.
Par kerdesem azonban lenne hozzad. A besatirozott reszeket egyse-
gesen nezve: forog-e eleted kereke? Az utasa, marmint te magad, ahogy
iilsz ezen a kereken, mit tapasztal minden egyes fordulat soran?
Doc-doc-doc, es megint csak doc? Valami nem megy, nem stimmel?
Homokszem keriilt a gepezetbe?
Jogos tehat a kerdes: HD-minosegu-e ez a kerek szamodra? Vagyis
mennyire harmonikus es dinamikus az eleted? Cudar szembesiiles le-
het ez a valosaggal, legalabbis annak a szubjektiv reszevel, ahogy meg-
eled a mindennapok forgatagat. Ha nem vagy elegedett a latvannyal, az
abra meg fogja mutatni a beavatkozasi pontokat is. Ez pedig jo, ezen
mar el lehet indulni a valtoztatas fele.
A kovetkezo feladat: milyen abrat, milyen eletkereket szeretnel? Ha
ez volt a kiindulo keresztmetszet, es egy masik kereket inelle kellene
rajzolnod, akkor ez a vagyott кегёк milyen legyen? Ne akard azzal
meguszni a gondolkodast, hogy mindenhol 10/10-esre teszed az igeny-
szinted, ugyanis ennek a realitasa szokoevente fordul elo, raadasul na-
gyon ritkan es nagyon keveseknel.
Ezen a ponton elkezdhetiink kacsintgatni a jovo fele is, egy ujabb
kulcsgondolatot kimondva: a celod es a jovokeped illiizio vagy vizio?
A vizio ugyanis hriz elore es hajt valami fele, mert athat az erzes:
„Igen, oda el akarok erni, egyszertien ez fantasztikus, inspirativ irany”
Ha azonban illuzio, akkor csak ez a kerdes marad: mikor fog szetpuk-
kadni, mint a lufi?
Ha celjaink csak ilhiziok, akkor a delibab eltiinesekor mi is eltuniink
kisse, ha viszont viziok, akkor egyre erosebben Irodnak bele sajat sor-
sunk konyvebe.
24
| Jelenbol a jovot
Alapbekotes legtobbiinknel, amikor az elettinkrol gondolkodunk - ami
mar onmagaban pozitiv jeler^g, ha eljutunk eddig hogy a jeleniink-
b<>! nezziik a jovdnket. Kepletesen vesziink egy idoegyenest, es meg-
nezziik, hoi vagyunk rajta, mi var rank a kozeljovoben, es mire van
escly azon till, mikor mar legyoztiik az elottiink allo nehezs£geket,
.nnelyek persze mindig iijratermelodnek, de ezt sokszor nem hissziik
cl. Ez a logika nem mas, mint a lehetseges jovovariansok vegiggondo-
l.isa. A jelen egy keresztezodes, es a dontesem majd meghatarozza, me-
lyik ilton menjek tovabb; vegiil azt vagyunk hajlamosak valasztani,
•unit egy kockazatlehetoseg-elemzes utan jonak iteliink, vagy amire a
koi nyezetiink kesztet. Ez a jozan paraszti esz logikaja: ket labbal allni
.1 loldon. Mindez rendben van, sdt, nagyon rendben van, mert sokakat
nicntett mar meg egy-egy nagy kudarctol vagy sulyos ballepestol. Er-
.Ickes modon azonban ugyanez a logika tehet arrol is, ha valaki nem
 i el sikereket, es nem keriil kozelebb egy jobb, minosegibb, kiegyen-
ulyozottabb elethez. De miert is? A valaszt egy masik logika rejti.
Jovobol a jelent
I / a megkozelites nem foglalkozik a jelen terheivel vagy a mult nyo-
ni.i.szto felelmeivel, belenk illtetett rettegett mumusaival. Csak a jovore
iigyel, es azt vezeti vissza a jelenig.
II lele kerdesekkel operal: Tlz ev mtilva ki az a szemely, aki lenni sze-
rcinel? Milyen az az elet, amit elni szeretnel egy atlagos kedden vagy
i Mitdrtokon?
I la tiz ev mulva osszefutunk egy konferencian, es nevjegyet csere-
limk, mi lesz majd rajta? Ha tiz ev mulva felkelsz egy szep hetfoi napon,
hogy munkaba igyekezz, hoi ebredsz fel, orommel indulsz majd a dol-
godra, milyen teriileten szeretnel akkor ervenyesiilni? Es kik, milyen
25
baratok, rokonok vesznek majd koriil? Mennyi, de mennyi kerdes so-
rakozik ilyenkor, amire mind-mind lehet es erdemes valaszolni.
A jovobol-a-jelent logikaja ezen a ponton surtisodik ossze egyetlen
esszenciava. Mindaz, amit megfogalmaztal az iment vagykent a tiz ev-
vel idosebb eneddel kapcsolatban, azt fixnek, elerhetonek es biztosnak
tekinti. Olyannak, ami letrejon A-tol Z-ig, felteve, ha megteszed a meg-
felelo lepeseket. Ezek pedig mar adjak magukat, ugyanis barhol is sze-
retnel tartani szemelyisegfejlodesben, szakmaban, pёnzйgyekben vagy
epp maganeletben, azok apro lepesekben visszavezethetok a mai na-
podra. Holnap mit kell tenned azert, hogy tenyleg elerj oda? A jdvd
honapban mit kell megvaldsitanod, hogy jelentosen noveld az eselyet
a vagyott jovod megtortentenek, es ebben a naptari evben mi az a ha-
rom konkret lepes, amit ha nem teszel meg, ehiszhat az ohajod?
Vilagitsuk meg mindezt par konkret peldaval!
» Ha tiz ewel kesobb szeretnek spanyolul beszelni legalabb kozep-
foku szinten, akkor ezt fixnek tekintve pontosan meghatarozhato,
mennyi es milyen tudasra, gyakorlasra lesz sziiksegem.
» Jon a vagy: en szeretnek majd a gyerkocert menni az oviba. Igen
am, de kozgazdasz vagyok egy multinacionalis cegnel. Abb61
gond lehet, elvegre az dvodak fel dtkor zarnak, egy versenyszfdrds
pozicioban pedig sokszor nem johet el az ember ilyenkor. Ez sti-
lyos dilemma. A jovobol-a-jelent logikajat hasznalva azonban fix-
nek veszem: en megyek a fiamert. Ebbol azonban a jelenemig
vissza lehet es kell vezetnem, mit valaszthatok, es mit nem, pel-
daul az egyetem kapujan kilepve.
» Ha egy nagyon jo ferfit/not szeretnek eletem parjanak (tiz ev
miilva), akkor fel kell tennem a kerdest,egy j6 ferfi/пб (altalaban)
kit szokott valasztani? (A ritka kiveteleket most hagyjuk!) Ha erre
az a valaszom, hogy (altalaban) nem 20 kg folosleggel kiizdot, es
nem hatarozatlan karaktert, akkor a jelenig visszavezetve mit
mond ujdonsiilt logikank? Celzottan fel kell tennem a kerdest:
ezen a heten megcsinalok-e peldanak okaert otven fekvotamasz-
26
szal tobbet, es kiveszek-e a konyvtarbol egy onsegito szakirodal-
mat, amivel hozzajarulok a fittsegemhez es a hatarozottabba vala-
somhoz, vagy netan ennel is komolyabb beavatkozas sziikseges
psziches rendszeremben?
Ez a logika nem csodaszer, nem a mindenre jo valasz, ez csak egy
l< igika. Nem is bonyolult, sot konnyen raall az agy, ha elkezdi nap mint
nap hasznalni. Azonban eszerint cselekedni meglehetosen nehez, hi-
szen ellentmond a formalis szokasainknak es a kornyezetiink tamasz-
lolta elvarasoknak. Sokunk kornyezete ugyanis tele van karogo varjak-
k al, akik majd elgancsoljak es megkerdojelezik vagyainkat.
„Szallj le a magas lorol!”
„Azt hiszed, majd pont neked fog sikeriilni!?”
„Ha ez lehetseges lenne, masok is igy csinalnak, de nezz mdr koriil!”
„Ez oriiltseg, ket labbal kellene allnod a foldon!”
„Ez lehetetlen.”
„Majd epp rad varnak.”
Vagy csak finomabban fejezik ki ertetlenseguket:
„Mondd, miert latunk mostanaban kevesebbet? Sokat valtoztal,
nem ertiink, mi tortenik veled?”
Pedig csak vegre kezedbe vetted a sorsod, es azt mondod, a jovod
.1 jelenben alakul, es felelosseggel tartozol erte, mert a te jovod, senki
mase. A szerencse azoke, akik kepesek a viziojuk szerint elni, £s nem
i >-ak a koriilmenyek altal meghatarozva.
Mindannyian tudjuk, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet meg-
i sinalni, mignem jon valaki, aki siman megcsinalja.
Ket szemelyes peldat emlitek: mindenki azt mondta nekem, nem
lehet, nem szabad megtenni, hogy hetente csupan ket nap nezzek
mailt. Ez lehetetlen. Gondoltam, nem foglalkozom ezzel, es megcsi-
n.illam. Pokol volt? Igen, eloszor, de az ido igazolta az elkepzelesemet.
Mondtak sokan, hogy azt sem lehet veghezvinni, hogy egy even at
miiiden negyedikhetet, vagyis evente 12 hetet egy videki varoska vala-
inelyik panzidjaban toltsek. „Imre, lasd be, kizart dolog, hogy a mun-
27
kaltatok, megbizok ebben a kerdesben rugalmasak 1еппёпек!” Ennek
еПепёге sikeriilt megvalositani, azzal a megkotessel, hogy havonta nem
het, hanem hat napot toltottem videken. Eletem egyik legcsodalato-
sabb eve volt.
A jov6bol-a-jelent logikaja gyuloletes ellenseg, ha nines onbizal-
munk, viszont oriasi szovetseges, ha kepesek vagyunk onmagunk melle
allni. Sokszor hasznalhato ez a szemlelet annak lenwresere, hogy ki ho-
gyan all az onbizalommal. Az alacsony onbizalmu szemelyek nagyon
gyakran kivetik magukbol ezt a megkozelitest, mert nagy lelki terhet
r6na rajuk, amit mar vegkepp nem birnanak el.
I 100 cel
Elfizo logikank vegletes tovabbgondolasa is elkepzelheto. Az ugyneve-
zett 100 cel gyakorlat a ceikitdzes aduasza.
Az instrukcio a kovetkezo: „Nem halhatok meg addig, amig ez a 100
cel nem teljesiil!” Mielott puszta bakaneslistava tennenk, azonnal ves-
siik el: ez nem bakaneslista, annal joval tobb, sokkal komplexebb tar-
talomra kerdez ra. Mig egy bakaneslista sokkal inkabb hedonista,
elmenyalapu vagyakat irat ossze veliink, amit meg meg kellene tapasz-
talni, vagy at szeretnenk elni, vagy meg egyszeruen latnunk kell, mi-
elott meghalunk. Nem igy a 100 cel. K6tsegkiviil ennel is lesznek ba-
kancslista-jellegu elemek. Ez elkeriilhetetlen. Azonban ember meg
nem irt olyan bakaneslistat, hogy szeretne ot idegen nyelvti szakkony-
vet megirni, azonban a 100 eelban siman benne lehet effele szandek,
hogy a szemiink sem rebben, mert egy termeszetes szakmai kihivas.
Ne ijedj meg, ha ketoras eszeveszett gondolkodas utan csak 44-ig
jutsz! Ne frusztraljon, hogy ennek a gyakorlatnak 100 сё1 a neve, mert
eppenseggel elnevezhettiik volna 50 celnak is. A kulcs ezuttal is a gon-
dolat magja, vagyis az instrukcio, ami az ё1еШпк vёge feldl kozeliti a le-
1е/ё51 magat. Ezaltal sokkal konnyebb ranezni arra, ami k'nyeges, ёв
28
। Ikiilonlteni a csak fontos vagy egyal-
i.il.m nem fontos dolgoktol.
A belso aranyok is - vissza-
nl.ilva az eletkerekre - nagyon
i/galmasak lesznek: a 100 cel
l.и (alma szerint vajon rne-
I) i к eletteriiletedhez tarto-
ik majd a legtobb cel, ёв
inelyikhez csak egyne-
liany? Egy ilyen elem-
cs hasznos onismereti
szempontokkal gazda-
giihatja barmelyikiinket,
111 s/.en remek tiikor. Tanulsagos az
is a 100 lelrt cel koziil melyek fuggnek szaz szazalekban az anyagiaktol,
cs melyek csak toliink. Ha peldaul el akarsz menni egy vilag koriili
h.ijdiitra, akkor ahhoz toke kell, ha viszont 200 receptet szeretnel el-
kis/.iteni, az nem iitkozik anyagi korlatba, legfeljebb az egzotikus ete-
Ick alapanyagaival kell majd diilore jutnod. Ugyanlgy, mig egy sajat
ici vezesu haz felepftese temerdek anyagi eroforrast igenyel, addig egy
hi nyelv elsajatitasa manapsag mar hatalmas koltsegek nelkiil is е!кёр-
/clheto.
Miutan megvan a 100 cel,visszaterhetrink a jovobol-a-jelent logika-
lioz. Kepzeld csak el, hogy minden napodat azzal kezded, hogy a reg-
g< li kavezas alatt - mlg a csalad alszik - atlapozod a jol megfogalma-
<»ll celjaid, es felteszed magadnak a kerdest: ma mit tehetsz a 100
ulcrt? A 100 сё1 felol пёгуе ezen a heten minek van nagyobb priori-
i.is.i? (Egy erdekes, titkos osszetevo pedig az lesz, amikor raebredsz,
11< >gy a 100 сёк nem pusztan ekrni, hanem те£ё1т erdemes.)
Az elvarasok altaldban nagyon fontosak az ёкИткЬеп: a foncik, az
и । yds, a sziilok, a gyermekeink elvarasai, a hazastarsunk elvarasairol
ii< in is Ьехгёк'е. Ezen igenyek, foleg, ha belso „ке1Г-еккё alakulnak,
29
vegkdpp fontossa valnak, de sok esetben meg nem biztos, hogy igazan
Idnyegesek, fokent, ha a 100 cel felol nezziik az dletet.
Mit csinal egy dtlagember a normal hetkoznapok forgatagaban?
Megteszi, amit megkovetelnek tole azzal a j61 eltokelt belso ambicioval,
hogy azok elvegeztevel jut majd ido ё1е1е titkos terveire, vagyaira, rej-
tett szandekaira. Aztan eljon a pentek delutan, amikor elohalott mod-
jdra alig varja, hogy egy kis levegot kapjon, a lenyeges pedig varhat
a jovo hetig, foleg, ha a hetvegdn meg egy-kdt nem kivant rokonlatoga-
tas is van a listan. Mlgnem eljon a hdtfo, es az ordogi kor tljraindul.
Otevente persze, a kerek szilletesnapokon fogadalmat tesz, a lanya
drettsegijendl pedig nagy elhataroziist, hogy ezentiil maskdpp lesz.
Azonban sok ewel kesobb, csak a nyugdijazasa idejёn szembesiil a ke-
gyetlen tdnnyel, nagyon mas eletet elt, mint amit lehetett volna, de ak-
kor mar kdso. Ilyenkor valik egy nagysziilo igazi dromgyilkossa. Ha
neki nem adatott meg, masnak se adasson, es ezt raadasul nem is tuda-
tosan teszi. Ez a nem till becses jovokep sokunk osztalyresze, de nem
lehet elegszer felhivni a figyelmet: mindig van masik lit. Mindig tehetsz
mast, mint amit eddig tettel. Valtoztatni lehet, mar-mar kбtelessёg.
| Ne csak evente egyszer iigyeljcink a lenyegesre!
Ne csak evente egyszer figyeljiink a lenyegesre! Ha Igy tesziink, kisiklik
keziink koziil az diet. A legtobben, ha a mindennapi feladatainkat, val-
lalasainkat, teendoinket, kotelessegeinket szemleljiik, pusztan ket kate-
goriaba soroljuk azokat. Vannak a fontos es a nem fontos dolgok. Az
elobbire kell koncentralni, ds akkor nagy baj nem lehet - allitjak na-
gyon sokan. Am ez ebben a formaban vakvagdny, ugyanis nem keriil-
heto ki a vёgsб kdrdes: mi vёgre ez az egdsz? Es e vёgsб kerddsbol
szemldlve Idtrehozhato a harmadik kategoria: a nem fontos ds a fontos
gondolatokon, erzeseken es szokasokon till melyek lesznek vajon az
igazan lenyegesek? Nem altalanossagban, hanem az en sajat eletem,
30
pontosabban letezesem szempontjaboL Van erre valaszom? Vagy meg
kcresem?
Polcz Alaine mondta: „А halal tukrcbe nezve melyebb, gazdagabb,
l<>hb lesz az elet.” Fontos, hogy a vegesseg felol nezve meglassuk a rejtett
। isszefuggeseket, mit is erdemes valoban cselekedniink, miert vagy
kiert erdemes nap mint nap felkelni es elni.
Sziiletesuk pillanataban - Jean-Paul Sartre gondolataval elve - min-
ilen egyes emberre kilonek egy nyilvesszot, ami folyton-folyvast repiil,
most is, mikor e sorok papirra keriilnek, es mindannyiunkat halalunk
pillanataban talal majd el. E nyilvesszo mindig iltjara indul, nines ki-
vclel es mindig ceiba er, barmily kegyetlen is ez.
A ma embere viszont a harmadik evezred hajnalan nem igazan haj-
l.mdo elfogadni nemesak a nyilvesszo кИбуёвёк de annak meg puszta
кчегёзё! sem. Nem tudja belenyugvassal viselni letenek ezen sajatossa-
g.il, helyette mindent elkovet, hogy kit6rjen. Ha pedig valahol mdlyen
ludja, sejti, hogy itt nem nyerhet, a nyilvesszo si'iviteset hajlamos egy-
illalan nem meghallani, ёв az ingerkiiszobe ala helyezni.
A nyilvesszo vёgtёre is megallithatatlanul tor elore. Mikor ёг сё1Ьа?
Napjaink vannak hatra, esetleg hdnapok, netan sok-sok ev? Barmennyi
homokszem is van meg a homokoraban, ami nem pergett le, azt vajon
i lenyegesre forditom, vagy csak elaprozom fontos, ambar megleheto-
sen k'nyegtelen esemenyekre?
M. Scott Peck gondolatat fontoljuk meg: „Aki mindig tudatdban van
। Ide veges voltanak, az jobban fogja kihasznalni idejet. Aki azonban
nem hajlando tudomasul venni a halalt, az nem elhet vagy szerethet tisz-
hnildtassal. Aki elhuzodik a halal tudatatol, az elettol huzodik el." El-
vegre ne feledjiik, ha idonk6nt a halallal foglalkozunk, az valojaban a
legnagyobb ёletigenlёs. Az, hogy tudjuk, nem ёШеШпк огбккё, ha
.1 megfelelo szemiivegen keresztul szemlelodiink, cselekv6sre, aktivi-
i.isra osztonoz. letezesunk ёг1е1тёпек tudatositasa az egyik legnagy-
s/eriibb hajtoero, ami a mindent bekebelezo sziirke h6tkoznapokkal
zembeallithato.
31
Sokan kerdezik, hogy ez a tudato-
sitas mikent ragadhato meg?
Eloszor is merjiink nyitni efele, ne
csak a jelenbol-a-jovo logikajat hasznal-
juk. Ha csak riszunk az arral anelkiil, hogy
elgondolkodnank sajat allaspontunkon es
ertekrendiinkon, az elet esszenciajat i lleto
kerdesek es szempontok tabutemak ma-
radnak.
Masodszor: merjiink keresni jo ker-
deseket, melyeken akar hosszii
orakon at erdemes merengeni.
Nehany pelda: Miert sziilet-
tem meg? Miert, kiert elek?
Mi ertelme a letezesemnek?
Miert, kiert tartozom felelosseggel? Mit kell meg mindenkepp eler-
nem, megtennem? Hogy elem meg a vesztesegeimet? Hogy vagyok
egyaltalan a valtozassal? Miben hiszek, mi az eletem szakmai vagy val-
lasi hitvallasa?
SMART-celok
Mikor es mitol nevezhetiink valamit igazan es tenylegesen celnak? Az
alabbi ot nepszeru к ri terium a vlzvalaszto, amit az angol smart (okos)
szoval vezettek be. Amig ezek nem allnak fenn, addig csak alcelokrdl
beszelhetiink, amelyek meglehetosen veszelyesek, mert onaltatasba
hajtanak minket.
Egy cel tnindig specifikus (Specific). Tehat konkret. Sikeres szeretnek
lenni, harmonikus parkapcsolat utan sdhajtozom - ezek vagyak. Vi-
szont ha meg tudom fogalmazni, mit tekintek a siker mutatojanak
32
i szakmamban, vagy mit kell megtapasztalnom ahhoz, hogy kiegyen-
ulyozott legyen a hazassagom, akkor elindultam a konkret iranyba.
Egy cel mindig merheto (Measureable). Egy jo munkahely iranti
vagy, annak nforhetove tetelevel kezdodik. Peldaul milyen jellegu
a munkaero-piaci jelenleted? Oriasi kiilonbseg, hogy egy cegben, egy
cegweZ vagy egy cegnek dolgozol. Ha szamodra az a merce, hogy inkabb
s/.ikertbkent legyel jelen a munkaeropiacon, hasznalj egyre tobbszor
nak/-nek ragokat, es maris kozelebb vagy a merhetoseg tekinteteben.
Innel persze egyszerubbek is lehetiink. Ha szamodra a jo munka-
hciy a rugalmassagon mulik, lehet, hogy a munkaidod kotottsege vagy
kdtetlensege lesz a merhetoseg eszkoze.
Fgy cel mindig elerhetd (Actionable/Achieveable/Attainable). Ki kell
ilinia a valosag probajat, vagyis a realitaskontrollt. Ha en nem tizok
kuzdosportokat, kituzhetem, hogy egy ev millva fekete oves leszek, de
<•/ egyszeruen nem fog menni. Vagyhatok arra, hogy melytengeri brivar
legyek, de ha a kotablamon a lakhely egyenlo Budapesttel, akkor ennek
lollek. Hiaba szeretnek netto harommillio forintot keresni egy honap-
li.in, alkalmazottkent ez elerhetetlen.
Egy cel mindig relevdns (Relevant). Egy szigetszeruen arvalkodo cel,
.uni nem kapcsolodik semmilyen fontos ertekhez, semmilyen szenfoly-
I к / vagy belso motivacios tenyezohoz, az nem is igazi. Sokszor ezert
ncin teljesitiink bizonyos elvarasokat, vagy csak kenytelen-kelletlen,
inert kiviilrol kaptuk, es nem erezziik sajatunknak. Ezzel szemben, ha
rnegleljiik a hidat egy-egy elottiink allo cel es eletiink nagyobb vagyai,
ccljai kozott, eltokeltsegiink es elkotelezettsegiink oriasi mertekben
uovekedni fog, inert relevansnak erezziik onmagunkra. A cel van er-
lunk, es nem forditva. A cel eltet benniinket. Elvegre, ha cel van, akkor
ininden lehetseges, legalabbis igy eljiik ezt meg sokan. Ha pedig a ki-
ll izott kisebb cel a 100 cel fele is vezet, torekvesiinktol megmozdul
। lelkiink.
33
Egy cel mindig idoponthoz kotott (Timebounded). Semmi sem tekint-
heto celnak, amig nines hozza hatarozott, egyertelmu idopont ren-
delve. A rovid es hatasos kerdes a „mikorra”.
Ezek menten foglaljuk ossze egyszeruen:
Vagy: olyan jo lenne sokat latni a vilagbol. (NEM CEL)
Szeretnek sokat utazni. (CELNAK TtlNIK, DE NEM CEL)
Szeretnek Braziliaba, Kanadaba, Japanba es Ausztraliaba elutazni.
(MEG MINDIG NEM CEL)
Szeretnek Braziliaba, Kanadaba, Japanba es Ausztraliaba elutazni
ket dven beliil. (LEHET CEL, azonban megnezve a bankszamlam, nem
realis. Pontositanunk es foleg kalkulalnunk sziikseges.)
Szeretndk Braziliaba, Kanadaba, Japanba es Ausztraliaba elutazni ot
even beliil. (CEL, hiszen egy tudatos beveteli portfolioval - vagy vallal-
kozokent egy iizleti terwel - realissa valt, hogy harom plusz ev beikta-
tasa megalapozza az utazasra fordithato torzstoket. Vagyis a CEL im-
mar specifikus, merheto, elerhetd, fontos, idohoz kotott.)
Megjegyzes: ha a celkijeloles utan tervezesi fazis is kovetkezik, meg
pontosabban ki lehet szamolni, mi realis, es mi nem. Minden celt erde-
mes a tervezesi fazis soran finomra hangolni.
| Evertekeles
Szokratesznek tulajdonitjak a kovetkezo kijelentest: „At nem gondolt
eletet nem erdemes elni” Ha elfogadjuk az allitas igazsagat, akkor vajon
atgondolt eletet eliink-e nap mint nap, hetfdrol keddre, vagy epp szom-
batrol vasarnapra? Nem mindegy ugyanis, hogy ha eljon az ora, es sza-
mot vetiink az dletutunkrol, mit tudunk majd mondani, leeltiik az ele-
tunket, vagy pedig azt, hogy megeltilk!
Milyen is az, ha valaki atgondolt eletet el? Probaljuk maskepp meg-
fogalmazni! Eloszor is nem hamarkodja el meggondolatlanul sajat
34
mindennapjait. De ennel tobbet is tesz, fontolora vesz szamos tenyezot,
merlegel, elmdlkedik, es vegigszemleli mind a tenyeket, mind az drze-
>eket. Jellemzo ra egyfajta megfontoltsag ds tervszerusdg, ugyanakkor
nem kell, hogy ndlkiilozze a spontaneitas lendйletёt.
Elgondolkodni, elmerengeni ds szamot vetni eletiink aktualis hely-
zeldrol azonban nem lehet a sziirke mindennapokban, amelyekben va-
gy n nk, ez lehetetlen. Csak par lepest hatralva, kicsit tavolabbrol es foleg
megallva lehet drdemi onreflexiot vegezni.
Ezen a ponton jojjon par ordogtol valo gondolat, legalabbis sokan
igy gondoljak, amikor elmesdlem nekik a kovetkezo technikat ds gya-
korlatot.
Hlso lepes: valassz ki harom egymast koveto napot a kovetkezo
hoiiapokban, amikor biztosan el tudsz utazni valahova. Fontos a fizi-
kai, terbeli eltavolodas - nem szamit hova, egy kis viddki panzio, egy
kiilfoldi nagyobb szalloda vagy ёрр sziilofalud, barmelyik lehet ezek
koziil.
Mdsodik lepes: amikor eljon ez a harom nap, egyediil utazz el erre
a helyre, hangsulyozom, egyediil! (Sokan itt mar felszisszennek.)
Harmadik lepes: a harom nap alatt nem lehetsz internetkozelben,
ncin olvashatsz e-mailt, sot a telefonodat is ki kell kapcsolnod. Vegig!
Ni ncs kiskapu, nines kivetel, hogy ezt az egyet muszaj. Nem, nem lehet!
(kozep- ds felso vezetok ezen a ponton hihetetlen merteku stresszt el-
iu k meg, mondvan, ezt nem lehet/szabad megcsinalni!)
Negyedik lepes: a harom nap nem lablogatast es pihenest hoz majd,
h.mem кбкетёпу belso munkat, melyet, ha nines ilyen onreflexios ta-
I >.isztalatod, meg fogsz szenvedni, hiszen talan meg sosem toltott^l el
onmagaddal ennyi idot. Ha nem emlitettem volna: meg a szallodai le-
vel sem javallott bekapcsolnod, mert az csak tavolitana a lenyegestol.
Otodik lepes: a harom napnak harom feladata van. A legelso napon
hlints vissza az elmult egy evedre. Mi is tortent a megelozo 365 pirka-
d.it ds napnyugta kozott? Ne csak ugy altalanossagban gondolkodj, ha-
ncin vedd vegig szdp sorjaban a kiilonbozo dletteriileteidet! (Ehhez
35
segitsegiil hivhatod az eletkerek gyakorlatot.) Mindegyik teriiletre leg-
alabb egy orat erdemes szannod.
Hatodik lepes: azt mar tudod, mit tettel es mit nem az elozo egy esz-
tendoben az eletteriileteiden. A masodik napon az a feladat, hogy a jd-
vobe tekints: mit szeretnel elerni egy ev mulva, hoi szeretnel tartani?
(Szigonian SMART-celokban gondolkodva.)
Hetedik lepes: a harmadik napod soran a kovetkezo egy evre meg-
fogalmazott, remelhetoleg realis celjaidhoz vezeto koztes lepeseket ha-
tarozd meg!
Bizton allfthatjuk, hogy utazasod vegere nagyon faradt leszel, de
megis tele lehetsz motivacioval, ambicioval, hiszen vegre kezedbe vet-
ted eleted alakitasat.
Nyolcadik lepes: a fentiek szellemeben vagj neki a sziirke hetkozna-
poknak, melyek ezuttal mar sokkal tobb inspirdcidt hordoznak es rej-
tenek. Eztan pontosan tudod, hogy a te eleted - sokak eletevel ellentet-
ben - immar tart valahonnan valahova. De vajon mi a nagybetus hova?
| A hires het kerdes
Nemzetkozi szinten Brian Tracy neve megkeriilhetetlen lett az utobbi
evtizedekben a celkijeloles temajaban. Konyvek tucatjaival gazdagi-
totta a siker fele vezeto uthoz nelkiilozhetetlen tulelocsomagba szant
technikakat. Szamomra a legdontobb hatasa annak a het kerdesnek
volt, melyek a legnagyobb, meghatarozott cel kijelolesere szolgalnak,
nevezziik mi ezt most egyszertibben eletcelnak, letiink ertelmenek.
Eloszor jojjenek a kerdesek, melyekhez szemelyes kommentart fuzok!
Amilyen egyszertien indul a gyakorlat, olyan komplexsze es mdllye
valik, ha a valaszaink osszefuggeseit is elkezdjiik feltarni magunkban.
Vegy egy stoppert, egy tires lapot, vagy inkabb kettot, egy tollat es kez-
dodhet a felfedezes. Mindent irj le a gondolkodasi idodben, ami csak
36
eszedbe jut, es ne gondolkozz a helyessegen vagy az erkбlcsбssёgёn!
\ kritikus enednek is, ne felj, lesz szerepe, csak кёвбЬЬ!
А кёМёвек a kovetkezok:
» Mit tekintesz az ёletedben az 5t alapveto ёПёкпек? Mi az ot leg-
fontosabb erteked? Es miert? (60 masodperc)
» Mi a harom legfontosabb jelenlegi сёк^? (30 masodperc)
» Mit csinalnal, ha csak hat honapig ё!пё1? (Amit leirsz, abbol min-
den megvalosulhat, de ami nem keriil a lapra, abbol semmi nem
lesz. Erezd a Fel ev sulyat es csekёlysёgёt!) (60 masodperc)
» Mit valtoztatnal meg az ёleteden, ha 300 millio forintod lenne hir-
telen? (Csak arra koltheted, amit leirsz. Azt az olcso valaszt spo-
rold meg, hogy befekteted ertekpapfrba, es az egy perc lejartaval
majd jobban atgondolod.) (60 masodperc)
» Mi szeretettel volna lenni, ha lett volna hozza batorsagod? Mit
йгеппё! a 18 eves 6nednek? (30 masodperc)
» Melyik tev6kenys6gedtol erzed magad leginkabb fontosnak? Mit
csinalsz akkor, kivel vagy, mi tortenik? (30 masodperc)
» Ha kapnal egy pirulat, amit ha beveszel, barmit megvalosithatsz,
mert biztos 6s garantalt a siker, mit akarnal megvalositani? Min-
dent irj le, ami eszedbe jut! (45 masodperc)
Megjegyz.es: Ha szeretn61 egy-k6t autentikus felismerest onmagadrol,
ne olvass tovabb eg6szen addig, amig meg nem irtad valaszaidat. Eleg
ok efiele konyvet olvastam ahhoz,hogy tudjam, mennyire konnyu to-
vabblapozni azzal, hogy majd кёвбЬЬ megirom a valaszokat, most ёрр
vilkunoson, buszon vagyok, a k6nyelmes karosszekben iilok, vagy ёр-
pen az agyon heverek. Ne tedd! A „kesobb” altalaban nem jon el, ra-
il kisul а кёвоЬЫ elemzesek mindig torzitjak а кИбкёв! is.
37
Ha tigy lapoztal, hogy megsem irtad meg a valaszokat,
itt egy utolso figyelmeztetes!
Ird meg, ne akard megtiszni!
Ha megirtad, nagyszerii, lapozz tovabb!
Nezziik, mire jutunk az elemzes soran!
Кг elso kerdes:
Az ot alapveto ertek
Szamodra mi lett az az ot vezeto ertek, ami vegso soron cleted lenyeget
jelenti? Hozzatehetnenk meg: ha az otbol negyet el kellene dobni, me-
lyiket tartanad meg?
Engedd meg, hogy konfrontaljalak: nap mint nap, ahogy telnek
.1 sziirke hetkoznapok idonkent nemi extra orommel megfuszerezve,
inennyire erzed, mennyire tapasztalod, hogy ezek az ertekek eleted va-
los reszei? Vannak, akik hisznek valamiben, es elerik, hogy megeljek,
.uni beliil vezeti oket, masok szinten hisznek, de ritkan latott vendeg
naluk e hit tartalma. Es most nem vallasi hitrol beszelek.
A napod vegen, mielott alomra hajtod fejed, tegyel fel magadnak
egy kerdest: ma kifejezodott a cselekedeteidben, gondolkodasodban,
hozzaallasodban mindaz, amiben hiszel? Ha nem, es minel tobb ilyen
n.ip van az eletedben, akkor vagy elindulsz egy depressziv dton, vagy
vcgre a kezedbe veszed a sorsod. Nem gydzom hangsiilyozni: mindig
van masik lit, mindig tehetsz mast, mint amit eddig tettel.
Egy emlekeztetd szempont. Ha elfogadjuk, hogy minimum 8 brat
Jolgozunk - a magyar ember altalaban tobbet dolgozik -, de az egy-
s/eruseg kedveert harmadoljuk a nap 24 orajat, vajon elfogadhato-e,
hogy eletiinkbol 20-30 evet ligy eljiink meg, hogy mindaz, ami az elet-
s/emleletiink szerves resze, ami az elteto erot adja, egy tavoli unoka-
leslverhez hasonlit, akivel neha-neha, nagy ritkan van szerencsenk ta-
lalkozni? Termeszetesen jogunkban all igennel felelni, sajnos sokan
leszik ezt meg tudattalanul. Am eldbb-utobb olyan szembesiilesre
keszteti majd oket az elet, ami utan csak az onsorsrontast lehet valasz-
i .mi, mert tiilsagosan fajna beismerni az igazsagot: sok eletevet dobtak
•nlba. A nem szembesides pedig nem cselekvest jelent majd, ami to-
v.tbbi onbizalom-hianyos allapotot es szenvedest hoz magaval. A kbr
bezarul, es elveszitettiik onmagunkat.
39
A mdsodik kerdes:
A harom legfontosabb jelenlegi celod es a vektorelemzes technikaja
Nagyon izgalmas, mi jon elo a kerdessel. Egy iranyba tart ez a harom
cel? Ujabb technika kovetkezik: a vektorelemzes. Aki nem real, hanem
sokkal inkabb humdn bekotessel olvassa a konyvet, ne ijedjen meg,
nem kerul komoly matematika a porondra.
A harom jelenlegi celodhoz rendelj egy vektort! Minden vektornak
van egy nagysaga es egy iranya. A fo kerdes tehat: egy iranyba tarta-
nak-e, vagy pont ellenkezoleg, tulajdonkepp kontraproduktivak, es ki-
oltjak egymast? Joggal moroghatsz, az attol fugg. Ez igy van, de nines is
jobb merce, mint a 100 cel. Ha nezem a jelenlegi aprobb celjaimat, sdt,
ennel menjiink tovabb, a mindennapi tevekenysegeimet, talalkozoi-
mat, kotelessegeimet, vallalasaimat, azok vajon vektoridlisan tamogat-
jak a nagy celok eljovetelet, vagy eppen ellene hatnak? Ne folytass
struccpolitikat, mert nem lesz j6 vege, ez igenis tudhato, megfejtheto,
megsejtheto!
Vegyiink ket hetkoznapi peldat!
Egy mernokember, bar tisztes, megbecsiilt pozici6ban dolgozott
evek ota egy nagyvallalatnal, nagyobb szabadsagra vagyott. Onallo-
sodni szeretett volna - a vagy mar megsziiletett, sajat ceget alapit. De
a vagy meg nem cel, ezert egyaltalan nem jutott eldbbre. Ehhez terve-
zesi idore volt sztiksdge. Ekkor talalkoztunk, es kertem, csinalja meg
a mindennapi, pontosabban heti tevdkenysegeinek vektorelemzeset.
Dobbenetes eredmeny sziiletett: szembesiilt azzal, hogy amig m inden
masodik hetvegen felesege sziileihez mennek latogatoba, nem tud er-
demben haladni a tervezessel. Ez a felismeres nem kis konfliktust ered-
menyezett az anydsaekkal, hiszen egy sok-sok eves rutint kellett meg-
valtoztatnia. Megis megerte, mert a vagya cella lenyegiilt at.
A rendes karaktereket, akik nemigen tudnak nemet mondani, gyak-
ran eri sokk egy ilyen elemzes soran. Kepzeljiik csak el azt a tomerdek
munka- es maganeleti feladatot, ami nekik jut nap mint nap! Vektoraik
minden egtaj iranyaba meredeznek, hiszen masnak a celjait valbsitjak
40
meg, nem a maguket.
Csoda hat, hogy ugy er-
zik, nem a sajat eletii-
kct elik, legfeljebb csak
egy-egy felszabadito het-
vegen?
Megjegyzes: ha kedveled a
precizitast, akkor az osszes vek-
lort felveve a lapra rendelj hoz-
zajuk egy koordinata-rendszert,
es szamold ki az eredovek-
lort. Szepen, szabalyo-
san, ahogy illik. Ha in-
kabb a bolcseszmod-
szert valasztod, akkor
pedig csak ligy „erzessel”
.ilkosd meg sajat eredovektorodat. Az a kulcs, hogy foglalkozz ve-
Ink mine! behatobban! Ha az eredovektor vegiil nem a nagy сё! vagy
.1 100 cel felc mutat, akkor abbol - nines mese - le kell vonni a tanul-
sagot, vagy soha nem ersz majd revbe.
Л harmadik kerdes:
Л „kalapacstortenet” - mennyi van meg hatra?
Szenteste elott par nappal tortent az eset Budapesten. Mit sem sejtve
jovok ki egy kisebb utca feldl a Nagykoriitra. Az egyik negyemeletes
liaz harmadik emeleten a karacsonyfatalppal es a faval kiiszkodott va-
l.iki, probalta osszebaratkoztatni 6ket egy kalapdcs segitsegevel. Ossze-
borzolt szemoldokkel iiti, vagja a fenyot egy allele hatalmas munkas-
kalapaccsal, aminek a feje olyan oklomnyi nagysagu es embertelen
sidyii. Azonban, mint tudjuk, a fa idovel bizony kiszarad, igy a nycl
nem illeszkedett olyan szorosan a kalapacs fejebe, es a siilyos vasdarab
annak rendje es modja szerint leropiilt. Ropiilt £s gyorsult. Kivaloan ki
41
lehetne szamolni, hany joule-lal csapott volna agyon, 10 centimeteren
mult. Szinte siirolt. Ha eltalal, akkor ma nem from ezeket a sorokat. Ha
felidezem a tortenetet, mindig a fiilemben hallom azt a csattanast.
Mintha loves dordiilt volna. Kijozanito tapasztalas, igazi memento ez,
mely figyelmeztet mindig, hogy nem tudhatjuk, mennyi van meg vagy
mar csak hatra.
Egyszer valaki azt mondta nekem: „Tudod, Imre, leelhetjiik az egesz
eletiinket anelkiil, hogy felebrednenk.” Nos, nekem ez a kalapacs volt az
ebreszto. Teljesen mashogy kezdtem el akkor szervezni a mindennap-
jaim. A lenyegtelen es nem fontos dolgok raernek, a fontosak figyelmet
erdemelnek, de a lenyegesek az elsdk.
Alljon itt egy masik pelda Steve Jobstdl. Mindennap azt kerdezte
magatol, hogyha az lenne elete utolso napja, akkor is azt tenne-e, amit
aznap ёрр tenni kesziil. Ha erre a kerdesre minel tobbszor az lett a va-
lasza, hogy nem, tudta, hogy valamit valtoztatnia kell eletvezetesen. Ta-
nulsagos kerdes mindannyiunknak. Ha ez lenne az utolso napod, vajon
kibekiilnel vele?
A negyedik kerdes:
a 300 millid
Ebben a kerdesben az eletvitel a titkos osszetevo, ami majd felsejlik
a valaszaid szovedekebol. Milyen eletstilust szeretnel magadnak, ha
tenyleg rendelkezesre allna ez az osszeg? Sokan valojaban nem a gaz-
dagsagra vagyunk, hanem egy eletvitelre, amit altalaban a toliink gaz-
dagabbak - latszolag - elnek. Azert from, hogy latszolag, mert hajla-
mosak vagyunk azzal altatni magunkat, hogy ha tobb beveteliink
lenne, akkor kiegyensulyozottabb es harmonikusabb lenne az eletiink,
raadasul mindez tobb mosoly kisereteben. Sajnos ez nines igy, mert ha
igy lenne, akkor a pszichologusok, tanacsadok, coachok maganrende-
loiben ritkan latott vendegek lennenek a kozep- es fdleg a felsdbb osz-
talyba tartozdk, azonban a valdsag arcul csap: hiaba er el valaki egy
nagyobb beveteli szintre, ha a lelkeben pokol van, akkor a killed kaosz
42
is ugyaniigy megmarad. Termeszetesen mindenkinel letezik az a ko-
l.iblas minimumosszeg, ami nelkiil viszont tenylegesen csokken a
szubjektiv jollet erzete. Ez vitathatatlan, de nem is errol van most szo.
A 300 millios kerdes alternativ keretben is feltehetb. Azt hiszem, ha-
csak nem felsovezetokent vagy jol prosperalo vallalkozas tulajdonosa-
kent olvasod-e sorokat, egyetertesz azzal az allitassal, hogy 500 ezer
forint eleg tisztes fizetesnek szamit ma Magyarorszagon. Nos, mit ten-
ncl, ha a kovetkezo otven evben 500 ezer forintot kapnal minden ho-
napban a fblyoszamladra? A mecenasnak, aki ugy dontott, finanszi-
rozza az eleted, egyetlen kikotese lenne, dolgozz heti 40 orat. Hogy
dkezdesz asatasokra jarni 6s vagyott regeszenedet szolitod meg, vagy
vcgre elmehetnel egy segito szervezet egisze alatt onkenteskent Bang-
l.idesbe ehezoket tamogatni, esetleg vegre beinditanad a sajat vallal-
kozasod, netan visszatcrnel eredeti szakmadhoz, es lijra tanithatnal, ez
leljesen rad lenne bizva. A kikotcs csak ennyi: heti 40 ora munka, es
minden honap vegen a penz megerkezik. Mit tennel? Ne feledd,a kor-
kit csak a fejedben letezik!
Ha valaki erre a kerdesre azonnal ravagja, akkor holnap felmond
lelenlegi munkahelyen, sot be sem menne, mindig tudom, komoly
gondok vannak a lelkcben a munkaero-piaci helyzetevel kapcsolatban.
Valamilyen szempontbdl kenyszerpalyara allt, megsem m6dosit rajta,
s kbnnyen tarthat ugyanott evek miiltan is. Akad olyan valasz is, hogy
valaki ugyanazt csinalna, mint most, csak kicsit maskepp.
1 .3+1 -es eletvitel
’014 augusztusaban, egy kiilfoldi tartozkodas soran feltettem magam-
n.ik ezt a 300 millios kerdest. Iddrbl idore erdemes megtenni, kiilono-
sen, ha az ember karriermenedzsmenttel foglalkozik, ugyanis csak igy
lehetunk hitelesek. A tanacskerok, a hozzank fordulok mindig kisziir-
i.ik, mi az, amiben van sajat ё1тёпуйпк, ёв mit mondunk csak ugy. Epp
czert bizonyos szakmai tapasztalat utan csak a masodik valtozat fogad-
h.ito el, fbleg, ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek.
43
A kovetkezo valaszt adtam. Eloszor is, mivel imadom a gin-toni-
kot, sokkal jobb mi nosegii gineket is megengednek magamnak. Ezen
jot deriiltem, de aztan komolyabb valaszon gondolkodtam. Marad-
nek Budapesten, egyiltalan nem szeretnek mashova koltozni, meg
300 millioval sem. Sem gyermekkorom varosa, Gy6r, a vilag kozepe,
ahogy egyik tanarom nevezte, sem sziildvarosom, a felvideki Koma-
rom nem vonz vissza.
Mit doigoznek? Megnyugtatott a sajat valaszom: ugyanezt, mint
most, legfeljebb kicsit mas arannyal, de este het utan mar nem vallal-
nek munkat, ott lenne a hatar, ma ez meg este kilenc. A kerdes igy sza-
momra is tiikor volt, es be kell valljam, tetszett, amit lattam. Igen am, de
jott egy Ьбккепб: csak harom hetet szeretnek a fovarosban tolteni, es
havonta egy hetet kiilfoldon len nek, fokent mas europai nagyvarosok-
ban. Ekkor neveztem el mindezt 3+1-es eletvitelnek. Harom het itthon,
egy het kiilfoldon jd nevfi szallodakban.
Az arculcsapas viszont elkeriilhetetlen: nines 300 millio a szamla-
mon, de meg a toredeke sem. Buktam volna a vagyott eletvitelt? Min-
den bizonnyal. Aztan valami elkezdett motoszkalni bennem. Olyan,
mint amikor egy felismeres eldtt vagy, es erzed, valami tortenik, de
a felszinre keriilese meg varat magara. Ket nappal kesdbb leesett a tan
tusz: a 3+1 -ben nem a kiilfold a lenyeg, hanem az eletvitel jellege, dina-
mikaja es struktiiraja. Evidens lett a kerdes: meg lehet-e mindezt itthon
valdsitani? Elvegre egy-egy panziot, kisebb hotelt, fokdnt a mai kupo-
nos, bonuszokkal tarkitott vilagunkban konnyen ki lehet koltseghate-
konyan is hozni.
Tettem egy ovatlan igeretet, es belevagtam. A legtobb ismeros hitet-
lenkedett, a baratok feltettek, hogy a munkam karara megy majd, es igy
tovabb. Vbltak irigykeddk is, nem tagadom, ennek ellenere leptem. Egy
dven at minden honapban hat teljes napot egy videki varoskaban tol-
tottem. Az egyik legjobb dontes volt mindez az utdbbi evekben. Meg
lehet csinalni? Nem. De pont eleg ok ez arra, hogy neha nekivagjunk.
44
Те mihez fognal, ha valaki finanszirozna az eletviteled 300 milli6
lorinttal? Add meg a valaszt, fantazialj nyugodtan, es aztan eredj a va-
laszok mogotti eletsti'lus rejtelmei utan! Es fokent merj igazat vala-
s/.olni!
Az btodik kerdes:
Mi szerettel volna lenni, ha lett volna hozza batorsagod?
I la 16 nines, jo a szamar is? Egyszer az eletben erdemes vegre tisztaba
lenni a palyavalasztasod tortenetet. Hogy lettel az, ami? Mit jelent sza-
11 lodra a sajat foglalkozasod? Van igazi szakmai identitasod? I la vegez-
lem valamilyen szakon, magyaran van egy v6gzettsegem, nem mind-
egy, hogy majd beforgatom egy munkaero-piaci lehetosegbe, vagy
loglalkozasnak elem meg, amit nap mint nap csinalhatok, sot, inkabb
hivatas, kiiklctes ez szamomra.
Van-e olyan vagy, amit akar meg is val6sithattal volna, de megsem
lelted, es ez meg valahol a lelked melyen mindig nyomaszt? Elgyaszol-
lad-e a be nem valtott gyerekkori almokat, vagyakat, fantaziakat? Biz-
los, hogy keso a nyomukba eredni?
A hatodik kerdes:
A leginkdbb fontos tevekenys6g
Mikor dobban a szived? Mikor mozdul a lelked? Mikor csillog a sze-
med, hogy igen, ez az a tema, amivel akar egy eleten at foglalkozni sze-
i ctnel? Hetente hany nap, hany oraban jut ez a csodalatos erzes neked?
I'.irmi is a valaszod, biztos vagyok benne, iranymutato lesz, mert mind-
•umyian szeretjilk azt erezni, hogy ertelmes es jelentosegteljes az, amit
leszunk. Ilyenkor az id6 megelese is atalakul. Egyszertien minden csak
ugy sodor magdval, mert jo benne lenni. A munka vilagaban milyen
konkret esetben tapasztaltal mar ilyet? Van rahatasod, hogy gyakrab-
han elhesd at? Mit tehetsz erte? Min kell valtoztatnod?
45
A hetedik kerdes:
A siker pirulaja
Ha ezt beveszed, es amig tart a hatas, nem vallhatsz kudarcot. Mibe
fognal? A listad nyilvan hosszii, de bizonyosan biiszkeve tenne, ha csak
nehany sikeriilne rola. Mi az a felelem, gat, ami megakaddlyoz, hogy
elindulj felejcik? A ketkedes? Az onbizalomhiany? Mi?
Ne feledd, az egesz 7 kerdeses gyakorlat eredetileg arra hivatott,
hogy a nagy eletcelt megfogalmazd, megleld! Mindig csodalkozom,
amikor fiatalok vagy akar idosek ugy fogalmaznak: „Szeretnem kita-
lalni az eletcelom.” Nos, azt sokkal inkabb megtalalnunk kell, mert mar
most is ott van benniink, csak meg nem lattuk meg az osszefiiggeseket.
E het kerdesre eppen ezert erdemes ujra es ujra valaszolni, akar ne-
gyed- vagy felevente. Mindig van egy apro adalek, ami korabban meg
rejtve maradt a szemiink elol.
| A siker fejben dol el?
Provokativ kerdes: sajat eletem sikere az en fejemben dol el, vagy vala-
hol mashol dontenek helyettem? Sokan ravagjak: persze, hogy rajtam
miilik, masok azonban ketkednek, hiszen reg6ta ismerik Murphy tor-
venyet.
De egyaltalan mi a siker? Egyik kliensemmel folytattuk az alabbi
parbeszedet:
- Engedje meg, hogy kicsit a naivat jdtsszam, mintha nem ertenem
azt, amit az intent mondott!
- De hat, Imre, on mindig a naivat jatssza!
Ketsegkiviil a parbeszed magaban rejt nemi sarkitast, de a valosag-
tartalma nagy. Ugyanis ha ket szemely elkezd a sikerrol beszelni, akkor
egy dolgot felejtenek el a leggyakrabban: pontosan meghatarozni, hogy
szamukra mi is a siker. Ugyanis ez meroben relativ dolog.
46
Ki a sikeres? Van erre egy merce? Peldaul a nagymamam sikeres
ember volt? fileteben haromszor hagyta el a falut, amikor a kozeli va-
roska korhazaba keriilt, s en megis, tan pont ezert tarthatom sikeres-
nek. Vagy egy erdoben elo maganyos remete, akinek meg a nevet sem
uidjuk, de nap mint nap medital a tiicsok halhatatlansagan es az elet
csodalatos jelensegein, nos, 6 eppiigy tekinthetd sikeresnek, mint egy
multinacionalis ceg vezerigazgatoja? Igen es nem egyszerre, ugyanis
v.ilasz valojaban csak akkor adhato, ha tudjuk, kinek a szemiivegen ke-
i esztiil vizsgalodunk. A lenyeg azonban eziittal is az: mi lesz a sajat ve-
lemenyiink a temaban! Lemasoljuk es beillesztjiik vilagszem leleti'i nkbe
л tarsadalom tobbsegere jellemzd ,,checklistfuzet”-elvet, ami szerint
Iclezik egy lista, amit ha elerek, ha birtoklok, akkor kipipalhatom, es
clmondhatom magamrol, elmondhatjak rolam vilagga kiirtolve, hogy
most mar vegre sikeres vagyok? Mi lenne, ha legalabb ebben a gondo-
l.ilkiserletiinkben elhagynank ezt a kfviilrdl jdvd listat, es oszinten fel-
ledeznenk a magunk velemenyet?
Ugyanis meg az sem biztos, az sem feltetleniil evidencia, hogy sike-
resnek kell lenniink! Hol van ez megfrva? De ha megis erre vagyunk,
akkor - folytatva a naiv visszakerdezest - a sajat sikeriink mutatojat
I mgyan magyaraznank el ilgy, hogy akar egy oteves gyerek is megertse?
Ez valamifele gyozelem vagy diadal szamunkra egy adott teriileten?
Netan a dicsoseg erzetere vagyunk, es valojaban erzesek megelesenek
vagyardl szol mindez a szinfalak mogott? Esetleg eredmenyesek szeret-
nenk lenni, vagy olyat tenni nap nap utan, ami a hasznossagunkat tiik-
iozi vissza? Teremteni, letrehozni szandekozunk valamit, amit meg
senki nem tett, tehat elsonek lenni valamiben, aranyeremmel a nya-
kunkban, baberkoszonival a fejiinkon? Vagy ez pusztan a szegenyseg
es a gazdagsag mezsgyejerdl szol? Es Igy tovabb. Summa summarum,
mi lenne az a jelzo, ami vegso soron rokon fogalom a sikerrel? Boldog,
elismert, megbecsiilt, felkapott, tisztelt, gazdag, teljes, egesz?
A minap egy eldadason ugyanezen kerdeskoroket feszegettiik. Fel-
leltem a klasszikus kerdest: ez a pohar, amit most felig megtoltok, vajon
47
felig tele vagy felig tires? Ki
hogyan latja a sajat he-
lyerol, a sajat latasmod-
jabol az effele helyze-
teket? Megoszlottak
a vtilemenyek, hiszen
voltak meg olyanok is,
akik azt vetettek fel,
hogy mintha nem is fe-
leig lenne, hanem csak
a harmadaig!
Ekkor jott azonban a fordulat, ugyanis mit mond a Lehetoseg egy
ilyen vita sortin? „Amig Ti, kedves Optimizmus es Pesszimizmus, azon
vitatkoztok, hogy f£lig tele vagy felig tires, addig en, koszonom szepen,
megittam: egeszsegetekre!” Ez is vtilasz! Sokszor a dolgok milyensegen
kezdtink el hosszas diskurzusokat folytatni ahelyett, hogy eszreven-
nenk, valami eztittal is kertilt a poharunkba, s azzal kezdjtink valamit,
amink van, nem azzal, amink nines.
Az optimizmus felstifoka azonban meg ennel is egyedibb szemlelet.
Ugyanis btiszken, kihtizott hattal, belemosolyogva a vilagba egysze-
ruen csak kijelentjtik: „Van pohar!” Mert eszrevetttik! fis ez a kulcs,
a sikerhez vezeto lepcstifokok egyike egeszen biztosan: kepes vagyok
eszrevenni, megltitni, kisztirni azt az alapvetest, amin masok egysze-
ruen tovasiklanak. Ez lehet az a titkos osszetevo, amire oly regota vagy-
tunk. Ekkepp mottonk legyen eztan: „Van pohar!”
| Celok szeke
Kepzeld el, hogy egy tagas teremben vagy. A ter nagy es szeles: sokfele
lehetne jonni-menni. Ekkor toled 20 meterre elhelyezek egy tires sze-
ket, ami eztittal vagyott celjaidat, sikereidet fogja szimbolikusan kep-
48
viselni. Mi a viszonyod a szekhez? A termet nem hagyhatod el, de ker-
lek, most gondolatban, vedd fel a poziciodat! Kbzelebb megy? Fele
lordulsz egyaltalan, vagy a masik iranyba, es esedeg nem is latod teljes
Hetnagysagban. Ulsz, guggolsz, rajtolo testhelyzetben vagy, esedeg mar
leltre kAszen allsz?
Kozben beliil, miket gondolsz, erzel?
» De jo is lenne eljutni oda, es raiilni..., azonban ez inkabb csak vagy,
egy kosza atom!
» Ugy velem, ha a Joisten is ugy akarja, ha ez van megirva, es minden
osszejon, talan rdiilhetek majd abba a szekbe.
» Azt gondoloni, ha eleg kitarto vagyok, es megjokor is leszekjd he-
lyen, akkor egyszer revbe erek.
» Hiszek abban, hogy kepes vagyok eljutni oda.
Mikor jon el az a pillanat, amikor a velekedes, a hit, a sejtes, a meg-
erz6s atvalt egy eltokelt, elhivatott, ellentmondast nem turd tu-
dassd?
» Tudom, hogy beleiilok abba a szekbe.
I'.iztos vagyok benne, hogy volt mar olyan cel az eletedben, amirol egy
perdg sem volt vitas, hogy eljutsz oda. Ez sokf61e lehet. Sokan az egesz
iskolai pdlyafutasunk alatt meg vagyunk gydzodve arrol, hogy majd
gond nelkiil leerettsegizi'ink. Ha holnap elindulunk egy gyalogtiirara,
meg ha idegen helyen jarunk is, egy percig sem tetelezzuk fel, hogy
nem jutunk el tiiraiitvonalunk vёgcёljahoz, pedig egyaltalan nem is-
merjiik az lit minden бsvёnyёt. Netan felmeriilt benned, amikor m6g
nem tudtal liszni, hogy az lehetetlen? Ugyan, teljesen evidens, hogy
barmelyikiink kepes megtanulni. Mondhatod persze: „Na j6, de az
mas.” Cs valoban igazad van, persze hogy mas, viszont vedd eszre: azzal
i viszonyuldssal, ahogy nekifogsz, az alaplendiileted szinte onbetelje-
sito jiislatkent кавёг majd, akar j6, akar rossz ёИйетЬеп. Hogy melyik,
.1/ a te valasztasod.
49
Vegul a kitartasrol
Edison hanyadik klserletere villant fol az izzo? Mi az elso tipped, ami
bevillan? Nyilvan elsz a gyanuperrel, ha a kitartas cim alatt kerdezem
ezt, akkor sok szaz is lehet akar! Sot, ha meresz vagy, ezres nagysag
rendre gondolsz. De meg ekkor is tevedsz, es meg kell hagyni, kevesen
tippelnenk a jo szamra: tizenegyezer-negyszazhiisz. Igen, j61 olvasod:
11 420 nekifutas kellett.
Azonban nem ezert tanulsagos a tortenet. Az otezredik kiserlet utan
megjelent par ujsagcikk, hogy Edison el fog bukni. Az oromgyilkosok
termeszetesen azonnal ravaghattak, hiszen ezt megmondtak, a kudarc
mindenkit utoler stb. Fel is kereste egy fiatal ujsagiro.
- Mondja, mikent viseli, hogy otezerszer kudarcot vallott az izzbszd-
las klserleteben? Nem akarja feladni?
- Fiatalemher, maga nem erti az eletet! Ёп nem vallottam otezerszer
kudarcot, en taldltam otezer olyan modot, ami nem miikddik!
Az ilyen es ehhez hasonlo sztonkat hosszii oldalakon keresztul le-
hetne sorolni. Mire J. K. Rowling elerte a vilagsikert a Harry Potter-tor-
tenetekkel, nem keves askalodast, visszautasitast es nehezseget kellett
legyoznie. Mi lett volna, ha az elsd kiado nemleges valaszara feladja?
Arnold Schwarzeneggertol is ered szamos izgalmas gondolat a vi-
laghalon ebben a temaban, ide azt idezziik, amit a lehetetlen elereserdl
vail: „Ha valamit meg soha nem csinaltak meg elottem, akkor mindig
orilltem. Mert tudtam, ha ezt megcsindlom, en leszek benne az elsd”
Minden ilyen tortenetben fellelheto egy apro esszencia, mely a vi-
ziorol, a jovdbe vetett hitrol szol. Amikor valami hajt minket, es azt fir-
tatjuk, miert is csinaljuk, ekkor mintha a „miert” egyszerre lenne cel
es ok is egyben.
Az emberek sajnos sokszor nem tuznek ki celokat; nem azert, mintha
nem tudnanak, hanem mert nem mernek. Ha meriink, revbe erhetiink,
ha nem, akkor ne csodalkozzunk, hogy illilzionk a melybe hull, bele-
rantva minket oda, ahonnan mar nem biztos, hogy van visszateres.
50
з fejezet | szokasok ereje
| Abnormalis normal szokasaink
M it tekintesz normalisnak az eletedben? Vegyunk szemiigyre nehany
lietkbznapi szokast, aminek elvegzeset par het, par honap elteltevel mar
iilbszerunek erziink.
» Termeszetes dolog, ha kocsinkat lemossuk, es a kello kilometer le-
vezetese utan olajat csereliink.
» Normalis, ha negyedevente meglatogatjuk kedvenc fodraszunkat
egy kis igazitasra.
» Megszokott, hogy lyukas zoknit nem vesziink fol. Regen meg eset-
leg stoppoltnnk, de ma mar csak az ilj johet szamitasba.
» Szabalyszeru, ha evente egyszer, majus elejen bevalljuk az eves
jovedelmiinket, es adozunk.
» Elfogadott, hogy karacsonykor egyiitt vagyunk a szamunkra fon-
tos emberekkel, kedvelt es kevesbe kedvelt rokonokkal, csalad-
tagokkal, ismerosokkel.
» Szokvanyos, hogy fonokiink elvarasainak (tobbnyire) eleget te-
sziink, es ugy viselkedilnk, ahogy azt illik, es toliink megkbvetelik.
Most jojjdn nehany ordogtdl valo, nem normalis furcsasag a fentiekkel
pontosan oppozicioban.
» Mibrt nem termeszetes, hogy onmagunkat is tisztan tartsuk, es ki-
vigyiik a szemetet nem csnpan fizikailag, hanem lelkileg is? Miert
nem vagyunk kepesek lelkunk motorjanak szimbolikus olajat le-
cserelni, miert nem adunk magunknak egeszseges enfigyelmet?
51
» Miert nem normalis, hogy negyedevente egyszer ne csak a test
szepitesere szenteljek idot es nemi penzosszeget, hanem a lelke-
met is apoljam es megujitsam?
» Miert nem megszokott, hogy amig lyuk van lelkiismeretiink halo-
jan, addig nem nyugszunk, mig helyre nem hozzuk? Vagy mar
netan hal6 sines neha?
» Miert nem szabalyszeru, hogy evente legalabb egyszer, egy kitiin-
tetett pillanatban megnezziik, hoi tartunk eletpalyankon, bevallva
mindazon beteljesiilt lehetosegeket es eltekozolt alkalmakat, ame-
lyeket az eldzd evben megeltiink vagy megelhettiink volna?
» Miert nem elfogadott, hogy a szeretetiinket barmikor kifejezzilk
a szamunkra ertelmet, biztonsagot, remenyt es eletet ado szeme-
lyeknek?
» Miert nem szokvanyos, hogy sajat belso zenenk hangjat is halljuk
es megcselekedjuk, amire szillettiink, ami szivilnknek igazan ked-
ves, vagy ami pusztan j6 erzessel tolti el lelkiinket?
| Szokasaink miszteriuma
Mi kell a valtozashoz, valtoztatashoz? Mikor jon el az a pillanat, amikor
egy viselkedesre, egy cselekvesre vagy csak egy egyszeru viszonyulasra
szokaskent kezdesz tekinteni? Mikor epill be valami az automatikus
teendoid koze?
Ha vegignezed egy sziirke, atlagos hetkoznapodat, milyen torveny-
szerusegekre bukkannal? Mik az eleted normai? Mi az a kaptafa, amit
nap nap utan kovetsz folyton-folyvast? Van sorvezetdje az eletednek?
Erdemes ebbol a szempontbol is megnezniink mind magunkat,
mind kornyezetiinket. Az ugynevezett kenyszeres karakterek rengeteg
apro eloirast tartanak be mindennapos viselkedesilkben, ezek пёте-
lyike hasznos es elonyos, egyszerubbe teszi az eletet, mig egyeb szoka-
saik sokkal inkabb macerasak, terhesek, elsosorban persze a szuk ba-
52
r.ili, ismerosi, rokoni kornek, de neha mar onmaguknak is. Meddig
i uiljuk meg elhitetni, hogy van ertelme, ha minden fiok iitkozesig be
van tolva, vagy a fiiggonykarnison a tartogyfiruk szabalyos tavolsagra
v.mnak egymastol, netan a cipok az eloszobaban teljes szimmetridban
oi zik a rendet.
A skala masik vegen azokat talaljuk, akiknel egyetlen biztos pent
v.m esupan: a kiszamithatatlan viselkedcs. Nines egyforma ket nap, de
meg ket ora vagy perc sem; sdt, ha valami ketszer ugyaniigy tortenik,
.1/ mar bajos, ha haromszor, no, az mar vegkepp elfogadhatatlan. (Jelen
h inank szorosan osszefiigg az iijdonsagkeresessel vagy szenzoros el-
nu nykeresessel es a monotoniatiiressel is!)
Szokasaink szemelyes multunkbol erednek. Csokonydsen Ьеёрй1-
nck eletiinkbe, es kifiistolni dket olykor lehetetlen. „Кбппуй leszokni
a dohanyzdsrol, ёп ezt mar vagy szazszor megtettem.” Ismerosek az
ilyen mondatok?
| A szokasok tagadasa: mi az, amit nem?
\ k-gtobb hozzain fordulo kliens csak addig jut, hogy mit nem, de hogy
11111 igen, az altalaban nagyobb fejtoressel jar. Vegyiik alapul ezt a meg-
l< izch'test, es nezzuk meg azt a tiz szokast, mely mindannyiunkat koze-
li l>b vihet regota dёdeIgetett almunkhoz.
Negativ szokasaink
I 'cvczz - ne tevezz!
„Mi a kulonbsdg a sikeres ёв a sikertelen ember kozott?” - teszi fel
.1 ke^st szamos onsegito szakirodalom. A valasz еккёрр hangzik: a si-
keresnek esuda nagy konyvtara van, a sikertelennek meg roppant nagy
Jcveje! Eztalan a legegyszerubb megkozel^s a siker-sikertelensёg mi-
I >i । iletenek meghatarozasahoz, iwgis van benne valami.
53
Evekkel ezelOtt, amikor utolso tevenket adtuk el, a kesziileket meg-
vevo hazaspar elemi dobbenettel es modfelett csodalkozo tekintettel
kerdezte: „Maguk nem fognak tevezni?” Ez az a pillanat, amikor ufo-
nak erzi magat az ember a sajat nappalijaban.
Ne feledjiik, vilagviszonylatban is rekordszintu Magyarorszagon
a napi tevenezessel toltbtt orak szama. Vajon te noveled vagy csokken-
ted az atlagot?
A panaszkodds es a magyarazkodas zsdkutcdja
Nem lesz halas szerep, de gondolatkiserletiinkben az a feladatom, hogy
ket nehez kerdessel konfrontaljalak, es tiikrot adjak eletedhez. Az egyik
a panaszkodas, a masik a magyarazkodas csapdajat jarja koriil, vegso
soron pedig a felelosseg kerdesebe iitkozik. Valtozas, valtoztatas
ugyanis csak akkor lehetseges, ha kello batorsaggal kepesek vagyunk
kimondani: sajat sorsunkert elsosorban mi vagyunk a felelosek. Senki
mas, csakis mi. Ahol vagyok, amim van vagy nines, amilyen vagyok, az
egytol egyig elsosorban az en felelossegem, s nem mutogathatok masra!
Sokan morgolodunk az ilyen sarkos allitasokon, hiszen pontosan tud-
juk, az elet nem csak fekete vagy feher, igy mero tulzas azt allitani, hogy
amilyen vagyok, es ahol tartok, arrol 100 szazalekig en tehetek csupan.
Elvegre mindannyiunknak megvan a kedvenc satani mumusa, ott
lapul a zsebiinkben a Nagy Kifogas, ami magyarazatot ad esetlense-
giinkre, es aduaszkent barmikor bevetheto, hiszen igenis a kbrnyezet is
felelos!
A kerdes azonban megis ez: mennyit panaszkodom nap mint nap?
Ezzel parhuzamosan pedig: Mennyit magyarazkodom?
Ha panaszkodom, akkor sajatos nezopontot veszek fel. Ilyenkor
a lelek arra figyel, amije nines, amibol nem adatott meg valami, kovet-
kezeskeppen a fokuszban az all, amim nines. Ha magyarazkodom, ak-
kor a felelbtlenseg buvolete tart rabsagban, elvegre nem en tehetek rola,
hanem valaki vagy valami. A felelos nem en vagyok, hanem a fonbkom,
az anyam, az apam, az anyosom, a kollegam, a szomszedom, az unoka-
54
lesom, az ismerosom, a baratom,
। baratnom, a ferjem, a felesegem, a
iniinkahelyem, a kormany, a tarsa-
il.ilom, a kisebbseg, az idegen, a kri-
/is a valsag... vegso soron a barki
v.igy a barmi, de nem en!
S kepzeljiik csak el, milyen eros
p.iros a magyarazkodas es a panasz-
kodas, s egyiitt fejtik ki mergezo hata-
Mikat! Mindezt olyan alattomosan te-
s/ik, hogy eszre sem vessziik, sok esetben
abbol all mar egyegy barati osszejbvetel,
s.iladi iinnep, konnyed csevej, hogy
i.iialkozunk, es kitessziik a masik ele
izl a sok-sok vadat, haragot, szomo-
i usagot, s a vegen hozzatessziik: mi
ri rol meg csak nem is tehetiink. Ezt
ilttbla a gep, nem volt szerencsem, nem szeret a Joisten es igy tovabb.
\ masik pedig, miutan meghallgatta siramainkat, elmondja a sajatjat
h.isonlo felhanggal! Meddig lehet ezt tenni? Tulajdonkeppen eletfogy-
1 ’lb s igy 'esz az eletbol egy kotelezoen letoltendd bbrton, amelyben
i lalakat raadasul mi magunk epitettiik.
Л masik lit az lehet, hogy nem magyarazkodunk es nem panaszko-
dunk. Illetve legyiink realistak: kezdetben kevesebbet magyarazko-
dunk es kevesebbet panaszkodunk, vagyis a mindennapjaink valta-
I "/6 hangulataban mindenkor arra kezdiink figyelni, amink van, amit
tiidnnk, ami jelen van, es vallaljuk a felelosseget: ott es ahol vagyok,
iimilyen vagyok, azert en vagyok a felelos. Amint kimondjuk ez utob-
1ч I, a valtozas es valtoztatas iitjara lephetiink, mert a kapu kinyilt. Amig
m.is a felelos, nem latunk lehetoseget a valtozasra, amikor azonban
i liibat, a kudarcot, a ballepcst magunknak tulajdonitjuk, akkor a fele-
55
Ibsseg nehez erzesen till rengeteg cselekvesi energiat szabadithatunk
fel, s ez sziikseges a kezdeti lendillet felvetelehez.
Osszessegeben: merjiink ranezni arra, amit eletiinkkel muveliink, es
legalabb a negy fal kozott egy-egy maganyos pillanatban bevallani,
hogy mar megint csak morgok, pufogok, picsogok, pampogok, duz-
zogok, hogy miert is nem sikeriilt ugy, ahogy kordbban elkepzeltem.
Miert ez, es miert nem az? Emellett fedezziik fel kifogasunkat aktualis
helyzetiinkben, s jusson esziinkbe Benjamin Disraeli brit miniszter-
elnok gondolata: „Nem a koriilmenyek teremtik az embert; az ember te-
remti a koriilmenyeket.”
Az erzelmek elhallgatdsa - kimondasa
Keriilsz olyan helyzetbe, hogy nem tudsz, sot nem mersz kifejezni va-
lamilyen erzest? Rendelkeziink olyan autentikus alaperzesekkel, me-
lyek mar csecsemokorunkban megvoltak: brom, felelem/szorongas,
harag/diih, szomoriisag/banat es igy tovabb. Vajon gyerekkent milyen
normak kozt nottel fol? Van-e olyan erzes, amit nem lehetett kifejezni
csaladon beliil? Nagyon gyakran tapasztalom, hogy a diih ilyen. Erez-
hetsz barmit, lehetsz szomorii, elgyotort, faradt, akar felhetsz is, de dii-
hos, no, az aztan semmikepp nem lehetsz. Es abba nosz bele, hogy ott-
hon, a csaladi hazban 18 evig nem lehetett a diihot kifejezni, majd
utana a parkapcsolataidban teljesen kibuknak a partnereid, hogy miert
nem vagy soha merges, veled meg egy jot veszekedni sem lehet! Es igy
tovabb. Az eredeti, autentikus, spontan es hiteles alaperzesed mar reg
az ugynevezett helyettesito erzesek maszkja moge biijt. Persze lehet igy
is elm, csak roppant nehez. Valtoztatni viszont mindig erdemes, de csak
akkor, ha ki merem mondani az uralkodo erzest, ami epp bennem van,
meg akkor is, ha ezzel megijesztek par embert.
А Ьёке odaadasa - „Ne add oda a beked!”
Egyik kollegam kedvenc kifejezese volt рЛг ewel ezelott, hogy „Nem
adorn oda a bekemet - s mindig hozzatette - egykonnyen.” A mondat
56
vegen megnyugtatban ott a kiskapu, azert neha oda lehet adni, de alta-
I dun ne adjuk - illetve legyiink pontosabbak, ugyanis ha a bekemet
ч<1.1 is adtam, ami egy erzes ds nines akaratlagos szabalyozas alatt, de
.1 viselkedeses reakeibmat, ami mar tett, megvalaszthatom. Te mikor
.idod oda a bdkdd?
Mindez affele sztoikus bolcselet felol is megkbzelithetb. Popper Pd-
h ri iddzve: „Nem a dolgok gyotornek meg, hanem a dolgokrol alkotott
kepzeteink.” Stephen R. Covey is hasonlbt allit: „А boldogsdg egy res,
•uni az inger es a rd adott vdlaszod kozott fesziil.” A hipotdzise, hogy ez
.1ids mindig jelen van, mindig Idtezik, kivdtel пё1кй1. Ehhez meg annyit
legyiink hozza, hogy mindig donthetiink ilgy, hogy maskdpp cselek-
sziink, mint ahogy eddig, ds ez a kulcs, itt oldhatb fel szamos elakadas
iz eletiinkben.
\ szokasok termdszete
Sokszor az a baj, hogy a valaszaink rutinbbl mennek. Nem gondolko-
zoni azon, hogy ezt ds ezt most megtehetem-e, valtoztathatok-e, hogy
v.m-e belso - lathatb, tapasztalhato - realitasa, illetve egdsz egyszeruen
olyan, mintha csak megtortdnndnek a dolgok, nem is mi csinalnank.
Covey nyoman egy ismeretlen szerz.6 az alabbi bsszefoglalast tette:
..Ki vagyok en? - szol a kerdes. Allando tdrsad vagyok. A legjobb segi'tod,
vagy a legnagyobb ellenseged. Eloreviszlek vagy belerangatlak a ku-
durcba. Teljes mertekben a rendelkezesedre dllok. Amit csak csindlsz, an-
inik afelet ram bizhatod. Gyorsan esjol el tudom intezni. Kbrmyen kezel-
lielo vagyok, csak legyel velem hatdrozott! Mutasd meg pontosan, mit
hogyan csindljak, es nemi gyakorlds utdn mar automatikusan megesina-
loin. En vagyok a szolgdja minden nagy embernek, es - sajnos - minden
kudarenak is. Akik kudarcot vallottak, annak ёп okoztam a kudaredt.
Nem vagyok gep, noha a gepek precizitdsdval milkodom. Fogj, tanlts be,
legyel velem kemeny, es a vildgot a labaid ele hozom. Ha puhdny vagy
velem, romba dontelek. Ki vagyok ёп? En vagyok a szokds.”
57
Eletvitelszeru szokasaink
Milyen karos szokasaid vannak? Melyik szokasod az, amit ha nem
hagysz abba, akar romba is donthet? Latod-e, erzekeled-e, ha folytatod
ezeket, nem lesz jo vege. Mikor az otthoni merlegem skalaja iltotte
a 94-et, az olyan pillanatta valt, amikor alapjaiban valtozott meg az ele-
tem. Ereztem, szembesultem vele, hogy egeszsegteleniil elek. A Icnycg
mindig az, hogy eletviteliinkben, eletmbdunkban milyen valtozasra
van szilksegiink. Ha a korabban emlitett eletterilleteket nezzuk, akkor
hoi indokolt a valtozas?
Karrier, szakma: Milyen szokasszintu dolgon kell valtoztatnod, fej-
lodnod, ami abban segithet, hogy a helyeden maradj, vagy esetleg egy
jobb helyre keriilj? Vagy cgyszcruen csak azert, hogy legalabb ugy me-
hess haza, hogy ,,ez a nap rendben volt”.
Penziigyi szokasok: Kellene ezen valamit valtoztatnod? Mit gon-
dolsz errol? Sok fiatal penziigyi tudatossaga rettenetesen alacsony, tu-
lajdonkepp szinte nines is. Egy nepszerii humoristat idezve, „az erett-
segi ota ki talalkozott mar csonka gulaval?" Es ez furcsa dolog, de
hogyha megkerdezed egy atlagos kozepiskolastol, hogy peldaul a THM
mit jelent, akkor nem biztos, hogy kapsz ra erdemi valaszt.
Fizikai kornyezeted: Magad koriil milyen valtoztatasokat lenne er-
demes tenned szokdsszintcn? Mintha sokszor elfelednenk a fclpoenos
definiciot, hogy az ember legjobb baratja a kutya utan a szemetkosar.
De igy van-e ez? Altalaban sajnos nem. Nehezen valunk meg a kaca-
toktol. Holott igenis dobjunk ki targyakat, dolgokat, miityurbket, kii-
tyiiket, cuccokat! Mindig vitatkoznek, Isten nyugosztalja, nagyanyam-
mal, ha elne: „Kis unokam, jo lesz az meg valamire!” En nem vagyok
ebben olyan biztos. Ha lomtalanitas van a varosban, a kerilletben, elj
a lehetoseggel, hogy megszabadulj egy-ket vacaktol! Ha nem kellett az
elozd harom evben, valljuk be, valoszinuleg ezutan sem kell majd.
Minden egyes kidobott foldsleggel a lelked is konnyebbe valhat. Sot!
Akad egy furcsa technika, amit a ragaszkodo, felhalmozo tipusok min-
58
dig szdrnyiilkodve hallgatnak, de en vallom: minden honapban ki kell
di>bni legalabb egy ruhat!
Igeszseg: Min kellene valtoztatnod? Mi az? Itt es most nevezz meg
i-gy dolgot! Es mit tehetsz ezert? Ha neked nines otleted, kerdezd meg
.1 parodat, anyukadat, apukadat, tesodat, lakotarsadat, cimboradat - ve-
gnl anyosodat, ha mas nem, 6 mindenkor tud egy-ket kivalo tippet
mondani, ebben biztos lehetsz. Peldanak okaert alszol eleget? Es jol?
Minatlansagra peldaul nem biztos, hogy ez a tokeletes gyogyir, de pro-
b.ild ki: Menj el ilszni, es ussz negy orat! Mivel reg ilsztal, akar harom
is cleg lesz, sot a kutyauszas is elegendo, csak ussz! Olyan szepen al-
unk aznap estc, hogy el sem hissziik majd.
Kikapcsolodas: Az egyik pszichologiai iranyzat (tranzakeioanalizis)
logalma az ugynevezett „szabad gyermeki cnallapot”. Ebben bizony
< мida jo lenni! Probaljuk ki mi az, amit kritikus szi'ildkent vagy felnott-
kent nezve mar cikinek tartunk. Ezek azok a helyzetek, amikor attol
leliink, hogy mindenki majd minket nez. Ha pedig esetleg mas csinalja,
lilhaborodva fejezziik ki rosszallasunkat, vagy sovarogva irigykediink,
hogy milyen jo is neki.
» Fiijj buborekot! Nem bonyolult: holnap vasarolj egy buborekfujot
valamelyik kisboltban. Ot percig csak ftijd a nyilt utcan a szap-
panbuborekokat. Garantaltan szabad gyermeki enallapotban le-
szel tole. A vegen ird le, milyen erzesek jottek eld. Figyelem, nem
biztos, hogy elsore (clszabadito lesz, hiszen ha sok a belso korlat,
akkor a kiilso teher is novekszik majd, es hozza magaval a negativ
6rzcseket. Egy ponton till azonban bele lehet feledkezni. Olyan
kiilonlegcs erzes, amikor jo ertelemben veve egy kis egeszseges
rcgresszi6ba tudod vinni onmagadat, es talalkozol a benned clo,
meg mindig kicsiny es vcgtelcniil aranyos kisgyerekkel, aki ra tu-
dott csodalkozni a vilag titkaira.
» Terj vissza gyermeki enedhez! Figyelem, gyermeki, nem gyerekes!
Nagy kiilonbseg. Amikor 5-6 eves kissrac voltam, a 100 Folk Cel-
sius egyiittes dalai jelentettek az eletet, kiilonosen a Harom ktvan-
59
sdg cimu albumuk. Olyan klasszikus dalok vannak rajta, mint
a Hipp-hopp, itt vagyok; Szia, ocsi; A koridal es a cimado Harom
ktvdnsdg. Nos, amikor epp eroforrasaim feltoltese vegett ezeket
hallgatom a metron, es regrcssziven ott utazom Iclckben 5-6 eve-
sen, ezres mosollyal az arcomon, bizony ncznek ram az utastar-
sak: „Ennek meg mi baja?” Nyilvan nem biztos, hogy feltetleniil
a tomegkozlekedesen kell visszaterni gyermeki eniinkhoz, a le-
nyeg, hogy terjiink vissza hozza, ha tehetjiik, mert ebbol sokat le-
het kapni, toltekezni. Ez egy olyan eroforras, amit sokan nem
hasznalnak a mindennapokban, holott remek szokassa teheto.
Lustalkodj - ne lustalkodj!
Ki mennyit alszik, es mennyit lenne szabad? Mikor kezdodik a lustal-
kodas? A hires okori salernoi orvosi iskola tanacsa szerint: „Sex horas
dormire sat est iuvenique, seniquc, septem vix pigro, nulli concendimus
octo” - Hatorai alvas eleg fiatalnak es dregnek, hetet megengediink a
lustanak, de nyolcat senkinek. A szkeptikusakban, akik szeretnek szu-
nyokalni, azonnal felmeriilhet: vegre crthcto, miert nines mar Romai
Birodalom, nem aludtak ki magukat! De felre a trefat!
Mikor tartod magad lustanak? Vajon mi kell ahhoz, hogy lustasa-
godbol ki lehessen billenteni a cselekves iranyaba? Vagy ki kell hozza?
Neha meglepoen egyszerfl technikak is cselekvesre kesztetnek. Egy
baratom az egyetemen meglehetosen lusta volt. Mit tett? Tudta, hogy
onmagatol sokszor keptelen barmire is, de ha valaki rugdossa, akkor
mar kepes lesz ra, igy megbeszelte par cimborajaval, hogy naponta jar-
janak a nyakara szakdolgozatiras idejen. „Na, irtal mar? Ma mennyit
irtal? Miert nem irtal?” Es igy tovabb. A harom jo barat nemi sor elle-
пёЬеп belement a dologba, es koszoni szepen, a szakdolgozatot leadta,
a diplomat megszerezte.
Vagy az a hallgato, aki keptelen volt reggel eloadasokra bemenni.
A 33. „szundi” funkcio utan teljesen feleslegesnek itclte meg a tovabbi
60
piobalkozasokat, a kenyelmes memoriahabos matraca jobban von-
/.uita. Mas volt a helyzet azonban, ha igeretet tett egy kedves szaktarsa-
11.1k, hogy kaveznak a masnapi elso eloadas elott. Ebben az esetben,
inivel az adott sz6 szamitott, sosem kesett el, es ha mar arra jart, betert
.1/ eloadasokra is.
Mindig van titkos osszetevo. Bizonyos szempontbol tehat nem le-
le/.ik lustasag, csak meg kell talalni a megfelelo motivator! a szemcly
eleleben.
A hirhedt hffp-elv
Л http egy mozaikszo, olyan, mint a weblapoknal a http. Negy szot ta-
k.ir: hozzajarulas, fontossag, feltoltodes, pihenes. Azaz mennyi az adott
okasnak a hozzajarulasa, fontos-e, feltolt-e, pihentet-e?
I la vannak kituzott celjaink, fokent nagy celjaink, az osszes tevc-
lu nyscgiinkrol meg tudjuk allapitani, hogy azok hozzajarulnak-e ccl-
i.iink teljesi'iksehez, semlegesek arra nezve, vagy epp ellenkezoleg, ha
invabb folytatom azokat, tavolodom vagyott vlziomtol.
Van tlgy, hogy tudjuk, nem jarulnak hozza, de fontosnak erezziik,
nu i l kotddiink az adott tevekenyseghez, es nem akarjuk megvaltoz-
l.ilni. Ma mar nem valasztanank, de nem akarjuk elhagyni (akar sze-
mcly is lehet, nem csupan tevekenyseg), ilyenkor gondoljuk meny-
nyire es mitol ilyen fontos!
I'eltolt-e, pihentet-e, amit epp kesziilsz csinalni? Nagyon sok alfel-
lollodes es alpihencs lelheto fel cleti'inkben. „Itt a szombat este, de jo!”
kialtanak fel rengetegen. Egy otnapos munkahet utan majd szomba-
h>n kitombolom magam! Menjilnk sorozni, utana bulizni! Es lehet,
In>gy ez csak alfeltoltodes, alpihenes, mert valojaban sem nem tbit fel,
M in nem pihentet, csak (rossz) szokasbol teszem, vagy ezt varjak to-
ll in. Ugyanez igaz lehet kiilonfele csaladi latogatasokra is. Mert illik,
i tarsas nyomas eros: „Ne csinald mar, mindenki ott lesz!” Az effele
61
buntudatkeltes vegteleniil hatekony. Ahogy ez is: „Nem teheted meg,
hogy nem jossz, ez anyunak nagyon fontos. Ha szereted, ott leszel!” Es
igy tovabb.
Erdemes tehat feltenni a kerdest: melyik az a szokasunk, ami tenyleg
feltolt es pihentet?
A hffp-elv pusztan segedlet, de vegteleniil hasznos sorvezeto, mely
kritikus pillanatokban iranyt mutat egy-egy dilemmanal.
Utobbi esetben pedig a hangsiily az elven van, es nem a hffp-n. A le-
nyeg, hogy erdemes olyan elvet valasztanunk, ami reflexszeriien jelen
lehet, mint egy jo hasznalati iltmutato, ami hatasos, raadasul a mi el-
viink, tehat hisziink benne.
Szamomra peldaul nagyon szimpatikus az alabbi negy elv:
» Elj tlgy, mintha lett volna mar egy szivrohamod!
» Elj ugy,hogy a szakmadon beliil ket-harom cv alatt jelentos valto-
zasok lesznek, minden a feje tetejere all, es keszillj fel a valtozasra!
Melyik szakma nem ilyen ma?
62
» Elj tigy, hogyha valakirol beszelsz, mikor nines ott, ugy tedd,
mintha 6 is hallana!
» Elj ugy, hogy negyedevente egyszer a Teremtovel van egy feloras
beszelgetesed!
\ I e iranyelved mi lesz? Ha van egy felorad, megteheted, hogy megirod
। sajat tizparancsolatodat! Hatalmas lelki felszabadulast ad, ha tisztaba
I'.ei ulsz a belso mozgatorugoiddal. Nemi batorsag kell hozza, de boven
inegteriil a rafordltott energia.
Az igeret erejerol - het konkret pelda
S/oktal igerni? Nem igergetni, igerni! Az igcrct ketelu fegyver a maga
I ci meszetevel, segitsegevel a bizalom eppugy epitheto, mint ahogy
uu-lysdgesen lerombolhato. Sot, utobbi esetben a hosszu evek kemeny
inunkajaval kialakult bizalmat szinte pillanatokon beliil romma tudjuk
zu/.ni. Felteve persze, ha az igcrct be nem tartasa kovetkezik be, vagyis
visszakozunk, visszavonva a korabban vallalt felelossegiinket, adott
sz.ivunkat, es vegso soron tonkreteve hitelessegiinket.
1-ogadalom, eskii, elkotelezodes, vallalas. Mikent vagyunk ezekkel?
Mikor szamit az adott szo? Helyesebben fcltcvc az alapkerdest: Kinek
lu ll megigernem valamit, hogy azt tenyleg be is tartsam? Ne legyiink
.ilszentek,mindannyiunk eleteben akadt olyan periddus,amikor valaki
hccsapva crezte magat, mert mi megszegtiik, vagy finomabban fogal-
niazva, maskepp emlekeztilnk, mashogy ertelmeztiink, de vegered-
nienyben nem tartottuk be a vallalasunk. Biztos vagyok azonban
ubban is, akad olyan igeret, amelynel nem opcio, hogy ne tartsuk be
J niegallapodasunkat. Melyek ezek a kiilso-belso koriilmenyek? Erde-
ines utanuk eredniink, ugyanis ha a nyomukra bukkanunk, csodalatos
i s/koz lesz a keziinkben, hogy az oly regota dedelgetett valtozas elkez-
dodjon, es tenyleg elinduljunk azon az liton, mely egy oromtelibb, rank
63
jobban jellemzo eletvitelhez vezet az ezzel jaro kivanatos szokasok fel-
vc'televel egyiltt.
» igeret a fonbknek. Ha ondefinlcionk egyik szerves resze a szak-
maisagunk, es hiteles figura a mindenkori fonokiink, vezetonk,
konnyen lehet, hogy - nerni vizsgalodas utan - azt vessziik eszre,
kiilonos modon semmilyen igcrctct nem szegiink meg, amit neki
tesziink. Ellenben, ha a fonbk valojaban csak felettes, es a vezetes,
inspiralas semmifele jclet nem mutatja, az igeret fel sem meriil
benniink. Maganeleti vonatkozasban nem keriilhetok meg a szii-
16k es/vagy nagysziilok. Mi a helyzet a nekik tett igeretekkel? Mi
ennek a tortenete?
» Igeret egy kollegdnak vagy egy baratnak. Idezve egy serdiilot: ,,En-
gem ugyan nem erdekelnek a sziileim es a tandraim, ott vagom at
oket, ahol tudom, de nem ugy Oszkdr eseteben. Amit neki mondok,
vagy ha belemegyek valamibe, az ugy is lesz.” Ebben az esetben
szinten ott az a szemcly, aki a valtozasban segithet.
» Igeret felesegunknek/ferjiinknek. Szamomra mindig megmoso-
lyogtato, amikor valaki - az esetek tobbsegeben altalaban egy ferfi
- fennhangon mondja: „А hazassag csak egy papir! Azon semmi
nem mtilik!” ,,lgen?” - kerdezem. „Ha ez valoban csak egy papir,
es nem mtilik rajta semmi, akkor viszont eppenseggel meg is lep-
heted, hiszen ezen semmi nem mtilik!” Ekkor a beszdlgetcs latva-
nyosan vcgct er, mert valojaban megsem mindegy neki. Vagy igy,
vagy ugy, de a hazassigok mindegyike valamilyen eskiivel, igcret-
tel indul. Ha valaki hazaskent olvassa e sorokat, erdemes vegig-
neznie a kozosen megelt cvekct, hogy az egymasnak tett ki-
sebb-nagyobb igcreteknek mik voltak a kifutasai. Ki mennyire
tartotta, tartja be oket?
» Igeret a Teremtonek. Idonkcnt talalkozom olyanokkal, akik a sajat
elmondasuk szerint nagyon ritkan tesznek fogadalmat vagy ha-
sonlot, de ha azt az Ur szine elott teszik, ott szamukra nines par-
don, azt mindenaron betartjak.
64
» Igeret gyerekiinknek, unokanknak. „А. kisunokamnak ezt en meg-
igertem, nem okozhatok neki csalodast!” - mondhatja sok nagy
sziilo. Milyen pozitivan sajatos az az elkotelezodes, amit igy te-
sziink meg.
Lassuk be, ez most kiilonosen nehez tema. „Megigerem, hogy
a hctvegen veled leszek” - igcri a ferj. Aztan hirtelen valami ko-
moly dolog tortenik a cegben, es fiistbe megy a kozos fagyizas
terve. A felcseg persze sokszor megerti, hiszen ferje 48 kulonfele
racionalis ervet tud felsorakoztatni, es bar nem sejti, hogy fele-
sege nem a mentegetozesere vagyik, hanem egy olelesere, ideig-
oraig ez a modszer is hasznalhatonak bizonyul. Ha viszont ezt az
igeretet egy apa teszi, az sokkal komolyabb. Az bteves kislanya
ugyanis nem fogja megerteni, hiszen apa azt igerte, hetvegen itt
lesz, es meg sines itt. Aztan ugrunk 15 evet, es ugyanez a sziilo
ertetleniil all, hogy miert ilyen cudar a viszonya a sajat kamasz-
lanyaval. Az ordogi kor bezarult. Azonban ezen a ponton mar ne
folytassuk a munka es a maganelet orok versenyenek veget nem
его haredt. Emeljiink ki helyette egy gyakorlati lehetdseget, me-
lyet mindannyian megtehettink nap mint nap: ha kideriil, hogy
nem tudjuk betartani az igeretet, kerjiik a felmentesilnket. Ne-
ked igertem meg, neked megvan a jogod, hogy felments engem.
Nagy lelki es erzelmi megtartoereje lehet egy ilyen kcresnek.
Persze arra is kesziiljunk fel gondolatban, mit tesziink majd, ha
heteves kisfiunk a szemilnkbe пёг, es azt kialtja: „Anya, nem
mentelek fel.”
» Igeret dnmagunknak. Ez sajatos miifaj. Mig egyesek az onbecsapas
magasiskolajanak titulaljak, masok ezt tekintik a valtozas Szent
Graljanak. Az az erdekes, hogy mindket felnek igaza lehet. A gya-
korlat mutatja majd meg, kinel valik be. Probald ki ugy, hogy egy
apro szokassal kapcsolatos valtozast a fejezet elolvasasa utan pa-
pirra vetsz, es szerzodsz onmagaddal. Tulajdonkepp irsz egy nyi-
latkozatot bnmagadnak, hogy innentol kezdve eddig es eddig
65
(fontos, hogy egy rovidebb idoszakra tedd az igeretet) ezt es ezt
megcsinalod. A nyilatkozatot pedig rakd egy jol lathato helyre,
hogy biztosan beleszaladj legalabb naponta egyszer. Ket het mulva
nezd meg a hatast, es vond le a tanulsagot: a) ezt a technikat ki kell
kukazni, b) ez a modszer tiszteletet erdemel.
» Igeret masoknak, pontosabban egy csoport elott. Kepzeld el, hogy
egy idogazdalkodas-treningen iiliink. A nap lassan a vcgcrc er, es
kiteszek egy szeket kozepre. Ez lesz a vallalasok szckc. Nem kote-
lezo, de ki lehet iilni, es tehetsz a csoport szine elott egy vallalast,
hogy valamit megvaltoztatsz. A hatas elkepeszto. Konkret pelda
a kozelmultbol egy treningresztvcvo levelebol: „Szeretnem meg
azt megosztani veled, hogy valoban nagy segitseg volt a nyilva-
nosan es meg irasban is tett vallalas! Kbzvetleniil ugyanis a trc-
ninget koveto napon kideriilt egy szamomra lestijto hir, es tijra
elbizonytalanodtam magamban. Nagyon nagy volt a kiscrtcs,
hogy ne csinaljam meg a vallalasom, nem fog menni, nines cr-
telme stb. De a vallalas kotelezett, igy a szokasos mocsar nem
rantott magaba.”
A szokasos mocsar mar nem rantotta magaba. Nos, mindany-
nyiunknak megvan ez a mocsara, amit mar ismeriink, hiszen par-
szor vagy akar szamtalanszor elbant velilnk. De megis hiszem,
hogy mindannyiunk eleteben megvan az a szemely, akinek, ha
megigerek valamit, nem tudom megtenni, hogy megint ne csinal-
jak semmit, ugyanis az akkor mar nem opcio, hiszen az egyetlen
lehetoseg a csclekvcs.
| A szokasok igenlese: mi az, amit igen?
Kepzeld el, hogy belcpsz egy etterembe, tagas terek, csodalatos legkor,
mely sejtelmesen vilagito hangulatfenyben pompazik! Jo erzes tolt el,
helyet foglalsz. Ekkor dobbensz ra, ez a szokasok etterme. Ha rendelsz,
66
kihozzak 6s megkapod, azonnal a tied. A pincer jon. Те azonban mit
leszel? Azt sorolod mar jo ideje, hogy mit nem kersz, 6 pedig nem tud
summit kihozni neked, mert te sem tudod. Igy van ez. Ha gin-tonikot
szeretnek inni, de helyette csak azt sorolom: nem kcrek vodka-naran-
<. sot, sem rumos kolat, de meg konyakos kavet sem, akkor bizony so-
sem fogom meginni kedvenc gin-tonikomat, ez ilyen egyszeru.
Optimizmus
Л naporak tanacsa evezredek 6ta: Csak a napos orakat szamolom, le-
gyiink optimistak!
A pesszimista karaktereknek mindig meselek egy rovid tortenetet,
pontosabban gondolatkiserletet. Utazunk egy repilldn, nagy vihar
lombol koriilottiink, a gep kegyetleniil razkodik. Lejonnek mar az oxi-
genmaszkok is. Fol kell venni a mentomellenyeket, mert tenger folott
vagyunk. Oriasi a fcszultscg, tobben mar fenn-
h.ingon imadkoznak es jajonganak, szinte
p.inikhangulat uralkodik. A kerdcs: mit
s/.eretnel, a pilota optimista vagy
I >esszimista tipus legyen?
A nap inditasa
I logy inditod a napodat, mi az, ami legin-
k.ibb szembekoszon az elso masodpercek-
l>en? Mi lenne az a motivald его, ami azon-
nali lendiiletet ad cbredcsed utan? Erdemes
.1 test-szellem-lelek harmasara egysege-
en figyelni. A reggeli termeszetesen
lontos, de azt regota tudjuk, nem
i sak kenycrrcl el az ember.
67
Nap vegi kerdesek
Sokszor kerdezem az egyeni beszelgeteseken, hogy a nap vegen ki mi-
kent zarja le a sajat cbrcnlctct. Vegigporgeted ujra az esemenyeket?
Vagy epp ellenkezoleg, eleg volt azt egyszer atelni, nehogy ujra ra kell-
jen gondolni? Masok szeretnek mozizni, a nap kulcsesemenyeiben,
egy-egy meghatarozott oromteli pillanatban ujra elmeriilni, hogy az-
tan igy jojjon az alom, es kezdodjon egy uj nap, uj remenyekkel es uj
kihivasokkal. Megint masok szeretik ertekelni a napjukat.
» Hittem abban, hogy ma tortenhet velem valami csoda?
» Odaadtam a bekem, a nyugalmam? Ha igen, mennyire konnyen?
» Magyarazkodtam? Ha igen, mennyit?
» Panaszkodtam? Ha igen, mennyit?
» КеИбкёрр kifejeztem az erzeseimet?
» Kedveltem egyaltalan magam?
» Szerettem a kornyezetem?
» Halas voltam valamiert valakinek?
» Mosolyogtam?
» En en voltam?
Neked vannak hasonlo nap vegi kerdcseid? Melyek ezek? Miert ezek?
Bovitened meg dkct?
Emlitsilk meg, a regiek tudtak valamit. Az esti halaima ereje titkos
osszetevokent adott erot felmenoinknek generaciorol generaciora. Ez
mar kikopoban. Divatosabban ma hogy nevezziik ugyanezt? Esti hala-
gyakorlat. De a lenyeg ugyanaz: adj a nap vcgcn dt apro dologcrt, tor-
tenesert, esemenyert halat, aminek aznap reszese lehettel, vagy csak
egyszeriien megtapasztaltad. Nem kell nagy dolog legyen, sot, minel
aprobb, annal jobb.
68
A csodakerdes
Van egy rovid gyakorlat, amely igazan inspiralo erovel szokott hatni: az
ugynevezett csodakerdes. Tegyiik fel, hogy megfogalmaztad az aktualis
cclod, ami egy tulajdonsagodban markans erosodest, fcjlodcst jelent, s
a/.t probalod megragadni, hogy milyen szokasokon erdemes valtoztat-
nod. A peldank kedveert, mondjuk, Igy szolsz: „Hatarozottabb szeret-
nek lenni.” Most kepzeld el, hogy ma, ahogy lenni szokott, lefekszel es
clalszol. Az cj leple alatt azonban valami kiilonos tortenik: az a bizo-
nyos jo hinder latogat el hozzad, s varazspalcajaval nemi hadonaszas
ulan befejezettnek nyilvanitja kivanalmad, igy amikor masnap felkelsz,
mar hatarozott szemely leszel. Egy bokkeno van csak: mivel aludtal,
nem tudod, hogy ejszaka naiad jart almaid j6tevoje. Kerdes: masnap
reggel mibol fogod tudni, hogy hatarozott vagy? A legtobben ilyenkor
a/.zal probaljak kikeriilni az erdemi valaszadast, hogy „azt az ember
erzi”. Ezt nem vitatom, ugyanakkor meg tudnad-e mondani, miben
i selekszel maskepp, mint addig? Hatarozottabban siitod a tojasrantot-
I .it, vagy hatarozottabb mozdulatokkal borotvalkozol, esetleg munkaba
inenet ezuttal nem te keriilgeted a szembejovoket, hanem okteged, ne-
l,in a munkahelyeden jobban kiallsz magadcrt? Milyen jelek arulnak el
.1 szamodra, hogy mennyire valtoztal meg?
firdemes mindezt atgondolni, ugyanis ha nincsenek mindennapos
visszajelzo lakmuszpapirjaink, honnan fogjuk tudni, hogy valoban
megtortenik az ohajunk?
Ujevi fogadalmak helyett
Neked vajon mettol meddig tart egy eved? fivadokban, szemeszterek-
ben, felevekben gondolkozol? Esetleg sziiletesnaptol sziiletesnapig,
netan karacsonytol karacsonyig, vagy htisvettol hilsvetig? Akarhogy is,
egy evben egyszer a legtobben eleriink egy szamunkra szimbolikus,
69
ugynevezctt nullazasi ponthoz, amikor lelki mutatonk 365-r61 ism6t
a kiindulasi pontra allitja vissza onmagat.
A tobbseg szamara meg mindig az ev vege, a szilveszter es az ilj £v
else pillanatai jelentik ezt a nullazasi momentumot. Titkon remeljilk,
hogy a mindenkor neheznek tuno evet mar magunk mogott hagytuk,
es bizakodunk, hogy az ismeretlen eljovendo szerencsevel kecsegtet
mind a szerelemben, mind a munkaban. Egy ido utan pedig azonnal
hozzatessziik, hogy legfokepp egeszsegben legyen jo eviink.
Visszaterve a sztoikus bolcselethez: valojaban a gondolkodasod
hozza letre ezeket a jelentbscgteljcs pillanatokat. Ha tigy dontesz, hogy
az ilj ev elso napja semmit sem jelent neked, akkor az igy is lesz, ha vi-
szont az elso nap igenis jelcntoseggel erkezik, akkor erre minden krllso
es belso lehetoseged megvan, es meglesz jovore is.
A legtobben szomjazzuk egy-egy ilj cletvitel aldasait, pozitivumait,
de az ahhoz vezeto valtozas arat mar nem vagyunk hajlandok meg-
fizetni. Felelotleniil tesziink egy-egy tijevi fogadalmat, ami az esetek
tdbbsegeben nem eri meg a februart sem. Legyiink ovatosabbak!
Ujevi fogadalmak helyett erdemesebb valodi celokat kituzni, elvegre
nem a szokasok rajzoljak ki a majdani celokat, hanem a celok kepesek
korvonalazni az eleg jo szokasokat; tehat az ok cs az okozat nem ossze-
keverendo. Barmikor is jon el az emlitett nullazasi pont, tudd es merd
feltenni a kerdest, hogy egy ev mulva hoi szeretnel tartani. Anthony
Robbins figyelmezteteset tcrmcszctcsen mindenkor tartsuk eszben:
„Amikor az idbdet mar te irdnyitod, megerted, hogy a legtobb ember
mennyire tulbecsiili, hogy mit kepes elvegezni egy ev alatt, es mennyire
aldbecsiili, hogy mit kepes elvegezni egy evtized alatt." Egyfajta realitas-
erzekre mindenkeppen sziiksegunk van ezen a ponton is.
A szokasok kiilonosek es egyben veszelyesek, mert osszefonodva
modfelett vedik magukat. Ezert olyan nehez valtoztatni egy-egy regi-
regi, jol berogzult es meggyokeresedett szokasunkon. Sok esetben nem
a vaggyal, a szandekkal, az ambicioval, a lelkesedessel van baj, hanem
azzal, hogy alabecsiiljiik az ellenfelet, es kesziiletleniil vonulunk hadba.
70
Kepzeljilk csak el, ha az egyik szokasunkrol, amit mar 15 eve szeret-
ncnkamult kodebe szamiizni, az ujevi pezsgo mamoraban kijelentjiik:
„Eleg volt, abbahagyom! Soha tobbe nem teszem...!”Sajnos az esetek
11 ilnyomo tobbsegeben a mondat kimondasakor elveszitettiik a harcot.
15x365, vagyis 5475 nap szokasa ugyanis annyira nagy его,olyan nyo-
matek, mintha azt mondanank, egymagunk legyoziink egy otezer fos
screget. Ez lehetetlen, nem fog menni, s ez nem optimizmus vagy pesz-
szimizmus kerdese.
Tehetiink viszont valamit: nem hasznalunk olyan fogalmakat, mint
„soha” vagy „mindig”. Ha azt mondjuk, a mai napon igy es igy cselek-
v/em, akkor az olyan, mintha az elmult tiz ev 3650 katonaja koziil csak
eggyel kellene harcolni, egyszerre eggyel. Nem mindegyikkel. Ezen a
ponton mar lenyegesen jobbak az eselyeink. Vagyis ne egy nagy fogadal
mat tegyiink az tij ev elso napjan, hanem kotelezodjiink el amellett -
vagyis a valtozas mellett -, hogy mindennap az adott napot szeretnenk
ugy atelni, mcgelni, megtapasztalni, amire mar oly regota vagytunk.
A csodalatos pedig az, hogy egy-egy tij szokas meglepoen hamar
liadrendbe tud allni, persze ha hagyunk neki erre idot. Vagyis ha a fenti
lechnikat hasznaljuk, akar nehany honap leforgasa alatt vegleg lcsz.4-
inolhatunk azzal a gyulolt, regota hordozott szokassal, ami megannyi
n.ipot keseritett mar meg korabbi eveinkben. A 16nyeges kerdcs tehat
nem az, hogy lehet-e valtoztatni, hanem hogy elkotelezddom-e a saj&t
v.iltozdsom mellett naprol napra, ami aztan hetrfil hetre tij lehetose-
geket teremt.
(Jegyezziik meg, ket тй kihagyhatatlan azoknak, akik a szokasok
temaj^ban alapossagra tbrekszenek. Egy тага klasszikussa valt alkotas
.1 nyolcvanas evckbol: Stephen R. Covey: A kiemelkedoen sikeres embe-
ivk 7 szokasa. Nehany eve A 8. szokas is megjelent.)
71
4. fejezet I Idogazdalkodasi titkok
| Homokora
Minden reggel folkelsz. Ez meg nem tunik bonyolultnak, legfeljebb
nem reggel. Mi lenne azonban, ha ebredes utan, barhol is vagy, ranez-
hetnel egy homokorara, ami eleted futasat jelkepezi. A szamodra ki-
m<?rt ido homokja pereg le szemenkent egymas utan. I.atnad, mennyi
volt, van es lesz. Hogyan hatna mindez rad? Megnyugodnal, mert tobb
mint a fele meg megvan? Elkezdenel panikolni, elvegre mar majd az
utolso evtizedct kezdted meg a hatralevoknek?
Az igazsag az, hogy ez az ora letezik, es mindennap, mig szivilnk ver,
ott lesz veliink minden egyes reggelen es azon tul is, de valahogy nem
akarjuk eszrevenni. Nem veszilnk rola tudomast. Sot, tovabb mehe-
, tiink, ez a homokora nem for-
gathato, egyszer hasznala-
tos, es kizarolag az als6
felet lathatjuk. Ahogy
telnek a percek, orak,
napok, hetek, mind tobb
tobb homokszem keriil
b, mi pediglen oregsziink.
>y viseljilk? Hogy viseled?
i hogy van ezzel? fis vajon
meddig fognak meg
a homokszemek esni
nap nap utan? Mintha
72
ezt is elfelednenk sokszor, sot a legtobben egyfolytaban ebben a kelle-
mesen feledo es felejto allapotban leledzilnk. Ketsegkiviil ez felelosseg,
hiszen nem tudjuk, meddig pereghetnek le a szemek, s ennek sulya
.ilatt kell munkalkodnunk. De ha meg ezen mardoso teher ellenere is
mindennek tudataban vagyunk, kepesek lesziink megkiilonboztetni
a helyeset a helytelentol, a fontosat a feleslegestol, a jelentosegteljest
az ertelmetlentol - valahogy tisztabba, melyebbe, szebbe es oszin-
Icbbc valik a magunk es a masok lete. De a szembcnezcs nehez, igy
elodazzuk.
| Mennyit elunk?
„Mi a jo ajovoben?" - kerdezte egyszer Lincoln. A sajat valasza ekkepp
hangzott: „Az, hogy nem egyszerre, hanem naponkent erkezik.”
De mennyi is az annyi? Magyarorszagon a ferfiak varhato elet-
lartama 71-72 ev, mig a noke 78-ra teheto, az atlagot tekintsiik tehat
75 esztendonek. Ebben az esetben 27 375 naprol van szo. Ha ez egy-
szerre mind rank zudulna, nagy bajban lennenk!
1'alalos kerdes: 2 milliard 365 millio 200 ezer, mi ez? Ez a masodpercek
szama! Ennyit eliink. Szamoljunk most lassan tizig, erezziik meg a ma-
sodperc sulyat. 2,5 milliardnyi, soknak tunik. Kicsit megfoghatobban:
657 ezer ora az eletidonk. Mire lesz vajon eleg? J61 fog mindez telni?
Megelniink, tilleliink vagy atelniink kell? Mi sziiksegszeru?
Azonnal el is erkeztiink egy idogazdalkodasi dilemmahoz, ami ren-
geteg vita forrasa: mikent kozelitsiik a temat?
» Ez mcnnyisegi kerdes! Nyerjiink ki tobbet, mine! tobbet, mert
nines eleg idonk, epp ezert praktikakra van sziikseg, amelyek
segitenek a mindennapok szervezeseben, osszehangolasaban.
» Az idogazdalkodas nem mennyisegi, hanem minosegi kerdes.
Valojaban arrol szol, mikent eljiink olyan eletet, amilyenre mindig
73
is vagytunk, amilyet szivbol szeretnenk, de nem valamifdle fanta-
ziakent, hanem szemelyes, inspiralt pillanatokkal tfizdelve!
| Az elet es az ido viszonya
„Szeretik az eletet? Akkor ne vesztegessёk az idomet, mert az elet ido-
bol all!” - mondta egyszer Benjamin Franklin. Ennek alapjan, ami-
kor holnap folkelsz, es azt mondanad, „mivel toltsem el ezt a napot?”,
mennyire mas minosegu lesz az a kerdes, hogy „mivel toltsem ma az
eletemet?” Az utobbi sokkal mclycbb. Magyaran minden helyzetben,
amikor az ido szot hasznaljuk, ebben a sajatos ertelemben behelyette-
sithetjilk az elettel. Amikor azt mondom, hogy „Ne haragudj, nines
most rad idom!”, akkor azt iizenem: „Nines most rad eletem.”
Kinek ismerosek az alabbi panelek? „Mondd, van par folds perced?”
Vagd ra rogton, hogy nines! Egy darab folds percem sines, ugyanis
nines fdldsleges elet sem! Ezzel szemben, ha azt kerdezik, hogy „Van-e
par szabad perced?” az mAr vallalhatd. Es a harmadik? „Van egy per-
ced?” Ami, mint tudjuk, sosem egy perc, tehat aki tlgy erzi, raboljak az
idejet, tenyleg kerdezzen vissza: „Biztosan csak egy?”
Ha azt mondod, hogy meg kell vedeni az idodet, akkor az eletedct
veded valojaban. De ez csak akkor van igy, ha minosegi ertelemben
kozelltesz. Mert ha ez mennyisegi ertelmezes, akkor konnyen egy
egoista, narcisztikus menedzserre valsz, aki mindent es mindenkit ke-
pes lesoporni az asztalrol, csak hogy neki jd legyen.
Az idogazdalkodas kifejezes ugyanis onmagaban nonszensz. Nem
lehet vele gazdalkodni. Telik. Tik-tak. Tik-tak. Tik-tak, ahogy e sorokat
olvasod, akkor is.
Egy vasuti atkelonel a kovetkezo felirat talalhato: „ A vonatok atlagos
athaladasi sebessege cnncl a keresztezodesnel 14 masodperc. Akar a si-
nen van a kocsid, akar nines.” Magyaran el fog telni az iddd vagy igy,
vagy tlgy, de te felelsz azert, mi tortenik azalatt. Nem a fonbkod, nem
74
.i feleseged, de meg az anyosod vagy az anyad sem. Fogod-e erdemben
hasznalni a rendelkezesre allo idot, amit kimertek szamodra? Nem ki-
hasznalni! Hasznalni, felhasznalni.
Mikor erzed azt, hogy az idd a szovetsegesed? Amikor veled van, es
jol telik? Amikor flow elmcnyt elsz meg, amikor szinte szarnyal mind
az ido, mind te magad?
Egyszer felkertek egy idogazdalkodassal foglalkozo eloadasra, ez
volt a cime: Mit tehetek azArt, hogy vegre ne folyjon ki az ido a kezem
koziil? Erre akkor eloszor egy filozofikus valaszt kellett adnom: „Sem-
mit!” Ugyanis soha nem volt a keziinkben. Termcszetesen abba az illu-
zioba ringathatjuk magunkat, hogy mi kontrollaljuk. Olykor ezt erde-
mes is megtenni, de ettol meg illilzio, a hatoeronk azonban furcsamod
megis megno altala, de errol majd meg szolunk a 10. fejezetben.
Idogazdalkodasi technikak
l.rdemes eldontened, hogy egy tij rendszerre, szervczo rendre van
sziikseg, vagy aprd praktikakra.
Vegytink egy peldat, ami csak szimpla praktika a halogatas ellen: ez
az M=M technika. Vagyis majd = most. Mirol van szo? Amikor azt
mondod a pArodnak, hogy „DrAgAm, majd lemcgyek, rendet csinAlok
a pinceben!” hat M=M, nem majd, hanem most azonnal, ebben a mi-
nut Aban! Es lemegyek, rendet csinalok. „Fol kene vegre fiirni azt a pol-
cot!” De ha M=M, akkor most kell, mert vallaltam. Tehat amikor azon
csiped magad, hogy kimondtad a biivos majd szot, abban a masod-
percben mindent elengedsz, es csinalod. (Az M=M tipikusan egy-egy
olyan napon vAlik be a leginkabb, amikor a felhalmozott maradekokat
akarjuk csokkenteni.) Nines is ennel jobb tuzoltas, de termeszetesen
ettol eletiink iranya, tempoja As jellege meg nem fog megvaltozni, ez
mero onaltatas. Ehhez ugyanis rendszerekre van sziikseg, amivel kez-
75
ben tartjuk dnmagunkat. Nem a rendszer minket, hanem mi magun-
kat, ahol a rendszer egy eszkoz, ezt sokan elfeledjiik.
A hatos modszer vilaga
Nchez, de az egyik leghatasosabb modszer a kiilonfele nagy rendsze-
rek kozill. Altalaban van egy lista, allele to-do-list: az elvegzendok lis-
taja. Kenyszeres karakterek ezt termeszetesen egy Excel-tablazatban
vezetik, a regimodiak egy kockas filzetben, a lustabbak pedig fejben
tartjak, illetve igyekeznek fejben tartani, hogy idonkent elfelejtsek,
mig aztan ujra nagy crovel felszinre tor. A lista csak gyarapszik, gya-
rapszik. A hatos modszer abban optimalis, hogy nem enged halmozo-
dast. Ezert nem fog bedolni, legalabbis nehezebben. Mirol van szo? Ha
ma elhatarozod, hogy kiprobalod, akkor minimum ket probahet ko-
vetkezzen. Ma este egy noteszfiizetben jegyzetelve felteszed a kerdcst:
„Holnap mi az a legfontosabb hat dolog, amit el kellene vegczncm?"
Es folirod dket. Ezt kovetoen jon a fontossagi sorrend meghatarozasa.
Melyik a legfontosabb ebbol a hat elvegzendobol? Egytol hatig. Itt er-
keziink el a kritikus ponthoz, es a rendszer rigiditasahoz: ha egyszer
kiadtad a szamokat, nines radir, nines visszavonas. Akkor az mar szent
6s serthetetlen.
Holnap aztan elindul a napod, es mit teszel? Mar azzal megsporoltal
nem keves idot, hogy egy listat kovetsz, mert nem kell donteni, mivel is
kezdd a feladataid. Az mar adva van, te hataroztad meg magadnak.
Else pont, belevagsz, elvegzed, athuzod. Aztan a masodik es igy to-
vabb, mignem eljutsz a negyesig. Azonban mar este 7 ora van, es randid
lesz! Megsem lehet hatos modszerrel erkezni egy randevtira! Ekkor
ugy dontesz, aznap hetig tartott a nap opcrativ resze.
Ekkepp a tervezett 5-os es 6-os pont, amire nem jutott idd, automa-
tikusan a masnapi 1-es, 2-es lesz. Magyaran, amikor holnap este fog-
mosas kozben meglrod az iljabb listat, csak negyet kell kitalalnod, mert
kettdt at kell vigyel. E modszer produktivitdsa egyszeruen fantasztikus.
76
Megjegyzes: Mondhatod, ez szcp es jo, de holnap egy orakor ncked
van egy megbcszelcsed, amin ott kell iilnod, mert nines kibiivdd. I/I
hogy Irjad be a hatba? A valasz rovid es tomor: sehogy. Ez tires idonck
minosiil majd, olyan, mint az alvasido. Nem szamit. Egykor kezdodik
a talalkozo, elotte fut a hatos modszer, fel haromkor vege a megbesze
lesnek, ujra iltjara indul a hat, mig veget er a nap operativ resze. Na
gyon, nagyon egyszerii, de a vegrehajtas elszantsagot es eltokeltseget
igenyel, mert lesznek csabito erok, hogy a kiskapukat keresd.
Mennyit alszunk?
Van egy csaladi mondes, ami nalunk aparol fiiira szall: „Fiam, ameny-
nyit alszol, annyit nem elsz!” Ketsegtelen, egykori elettan- es anatomia-
professzorom vitatkozna ezzel az atyai kijelentessel, de az allitas iize-
netet ertjiik. Van, akit ez kellokepp sziven is tit. Nyolc ora alvassal
szamolva az egyszertiseg kedveert tenyleg 25 evet vegig fogunk aludni?
25 evnyi alvas! „Atyaeg!” Szisszennek fel sokan.
A szervezet napi alvasigenye vitatott meg a szakemberek kozott is,
azviszont talankijelentheto,hogymindenkepp egyenfiiggo. Ez alapjan
ki-ki a sajat szokasaibdl kiindulva tegyen fel egy kerdest: mi tortenne,
ha 30 perccel kevesebbet aludna? Ez egy cvben durvan 180 ora. Ha
valaki enidot szeretne maganak, de nines; ezzel a modszerrel egy cv
.ilatt mintegy 4,5x40 oras munkahetet adhat onmaganak. Szamoljunk
utana, megeri-e? Nem biztos, hogy „igen” a valasz, de sokakat mentett
mar meg ez az apro elhatarozas.
Kie az detiink?
Egyszer egy vezeto beosztasii embcrtol kerdeztem meg: „Mienk-е az
eletiink?” Pontosabban: ove-e a sajat cl etc? Szabadsagharcos tipustl
szemelyiseg volt, igy felhaborodva vagta ra: „Persze hogy az enyem,
hogy kerdezhet ilyct?!”
77
Bizonyos olvasatban ugyanis egyertelmuen nem a mienk, egeszle-
gesen pedig egyaltalan nem. Ki rendelkezik az idonk, vagyis az eletiink
folott? Vegyiink par egyszeru peldat!
Ha egy valamikori kiilso elvarast belsove tettem, miszerint evente
egyszer elmegyek egy rokonhoz, de egyebkent nem tennem, noha lat-
szolag en dontottem el, az az ido mar nem az enyem, mert kepletesen
neki adorn. Az eletembol 75 nap lesz, amivel nem en rendelkezem,
mert odaadtam. Ennel is eletszerubb pelda: a fonokom hany napom-
mal rendelkezik? Elvegre sokan csak huzzuk ott az igat, es nem feltet-
leniil azt az igat es ott, ahol azt szeretnenk!
A magyar emberek 65-70 szazaleka gyulol bemenni hetfon dol-
gozni. Ez borzaszto! Hofi Geza kifejezesevel elve: ilyenkor baltaarccal
utazunk a metron munkaba menet. Es tegyiik hozza, ha 8-10 orat dol-
gozunk, az olyan 6-10 ezer nap az eletiinkbol. Ha ezt egyaltalan nem
elvezziik, nines szemcsillogas, szfvdobbanas, nem mozdul a lelkiink
attol, amit csinalunk, akkor az nagy baj, akkor sok ezer napunk nem
a mienk az eletiinkbol. Mindezek ismereteben valtoztatni mindig lehet,
hogy a vegelszamolasnal, ha lenne ilyen a Teremtonel vagy barmilyen
felsobb hatalomnal, a megelt 27 375 napbol minel tobb legyen legalabb
a mienk is. Az »is”-en pedig most nagyobb hangsuly van, mint korab-
ban barmikor.
A mennyiseg es a minoseg viszonya
A mennyisegi mutato lenyege, hogy ralassunk a mincisegre, egyebkent
hiabavald es unalmas. Ha naponta ket orat tevezel, de mindennap, ak-
kor az egy eletre vetitve valamivel tobb mint hat ev. A halalos agyun-
kon vajon mire cserelnenk be ezt a hat evet vagy annak egy reszet?
Tegyiik hozza rogton, hogy egy atlagos csaladban ez az oraszam sokkal
inkabb negy ora naponta, vagyis ez mar 12 evnyi elet fejenkent.
78
Valamit erdemes valtoztatni! Fdlrene erts,azcrt,mert ezt valaki irja,
meg nem kell cselekvesre kesztessen! Joggal haborodhatsz lei: „Mil
gondol ez az ember, hogy megmondja, hogyan is kell elnem?”
Fontos, hogy a fejezetek egyedilli celja nem a meggyozes, hanem
a lattatas, hogy mindig van masik ut, mindig tehetiink mast, mint amit
eddig. A lenyeges pedig az, hogy mit erzel beliilrol. Ugy megy az dieted
szekere, ahogy szeretned? lehetsz ellene, csak ara lesz, peldaul tobb ido
dnmagaddal, legyen barmilyen fdlelmetes is ez neha, ds kevesebb ido
a kedvenc sorozatoddal.
Akarhogy is, osszessegeben nem az idovel gazdalkodunk, hanem az
idohoz valo viszonyunkat valtoztathatjuk meg. A megadatott eletidon-
ket vagy elpazaroljuk, vagy felhasznaljuk. Ebben nines harmadik Lit.
Mit jelent elni?
„Meghalt 35 evesen. Elt 83 evet.” Allitolag letezik ilyen sirfelirat egy te-
metoben. Ehhez kossiink egy ujabb Lincoln-idezetet: „А legvegen nem
azfog szamitani, hogy mennyi ev volt az eletedben, hanem hogy mennyi
elet volt eveidben.”
Mikor erzed azt, hogy elsz? Ma eltel? Vagy csak annak latszodott?
Mikor tudod ugy elkonyvelni a nap vegen az elozo 24 orat, hogy volt
drtelme, veleje, szikraja? Mikor klassz egy nap?
„А rossz hir az, hogy az ido repul. A jo hir az, hogy te vagy a pilota.”
(Michael Altshuler) Ha te vagy a pilota, akkor viszont vertezziik fel
a pilotat, es kovetkezzen par igazan konkret technika!
Idokdpelemzds
Azt tanultam az orvosoktol, hogy a beavatkozashoz kell egy jd diagno-
zis. Ha ez igaz, akkor alapkerdes: Van-e jo diagnozisod idogazdalko-
dasi betegsegeidben?
79
„Ugy erzem, ez sok idot vesz el az eletembol. Ugy velem, hogy ez egy
idorablo. Amaz meg mintha mindig becsuszna a napjaimba.” Az ilyen
mondatok pusztan csak hipotezisek, semmi tobb.
Igy az elso technika a jo diagnozis felallitasahoz az idokepelemzes.
Ez az egyik legnehezebb modszer, mert a vizsgalt idoszakban, ami mi-
nimum ket het, negyedofos pontossaggal meg kell tudnom mondani,
mikor, mit es mennyi ideig csinaltam. Aztan eljon az igazsag pillanata,
es feny deriil arra, hogy tenylegesen mennyit telefonaltam, mennyit 16g-
tam a Facebookon, a YouTube-on vagy barmi hasonlon, mennyi idot
vitt el a foloslegesnek megelt adminisztracid, esetleg az otthoni mosoga-
tas vagy a varoson beliili utazas. Es igy tovabb. Ugyanis ha meg tudod
mondani, es konkret problemadefiniciod lesz, akkor arra sokkal kiva-
lobb beavatkozast talalhatunk. Tenyszerubbet es hatasosabbat. Az ido-
gazdalkodassal foglalkozdk sokszor esnek abba a hibaba, amit Maslow
igy szemleltetett: ha kalapacsod van, mindent szognek latsz. Egy-egy
technika onmagaban haszontalan, ha az valojaban nem teged szolgal.
Idorablok katalogusa
Telefon
Orsz&gosan es Europa-szerte, sot vilagszinten is egyre olcsobban tele-
fonalunk. A kiilonbozo internetes videotelefonok lehetosege tovabb
bovitette mindennapos kapcsolattartasi lehetosegeinket. A regi berog-
zodes, hogy ha ingyen van es nines koltscge, akkor mar hasznalnom,
kivald csapdat teremt. Pedig valojaban pont igy nonek egekbe a koltse-
geink,hiszen az eletidonkkel fizetiink. Nem szeretnekbort inni es vizet
predikalni. Ma mar a legtobb munka mellett elkepzelhetetlen, hogy
a telefon, a laptop vagy a tablagep - mind a megfelelo alkalmazasokkal,
illetve programokkal - ne alljon rendelkezesimkre. A gond ezuttal is
a mennyisegben keresendo. Ugyanis az elvalaszthatatlansag mitosza
kezdi belengeni gondolkodasunkat. Telefon nelkiil mar a kozertbe sem
szaladunk le.
80
Felso es kozepvezetoktol szoktam kerdezni,
mikor volt utoljara kikapcsolva a tele-
lonjuk. Nem lenemitva, kikapcsolva!
A reakciokban minden benne van.
Olyan tekinteteket orzbk magamban
vmlekkent, mintha azt kerdeztem volna, szo-
kott-e a nagyszoba кбгерёп otthon vcres allat-
aldozatot bemutatni.
A telefonunk idorabl6 funkcidja azonban
ennel is szerteagazobb. Sokszor zokkent ki
egy-egy hangjelzes, egy-egy rezges, ami meg-
akadalyozza elmelyedesiinket aktualis
iselekvesiinkben. Igy akar a vagyott
llow-allapot euforiaja is elmarad, akar
hetekig. Biztosan igy kell ezt csinalni?
Mi lenne, ha csak egy meghatarozott
idotartamban hasznalnad, s amikor tenyleg beleveted magad a mun-
kaba, kikapcsolod. Targyalastechnikai szempontbol is sokkal elonyo-
sebb, ha valakit te hivsz vissza jegyzetfiizettel a kezedben, mert ilyen-
kor alaposan fel tudsz keszillni a fontos beszelgetesre. Az igazan fontos
cmberekkel pedig celszeru megbeszelni elore, mikor telefonalunk, s
nem rogton a kozepebe vagni, ha ket percnel nagyobb 1ётаг61 van szd.
Az empatia тёгёвёге is hasznalhatjuk a telefont. Hogyan? Uzleti
vagy barati talalkozo soran figyeljiik a masikat, mennyire fontos neki
az az egy-ket 6ra, amit egyiitt toltiink! Ha Utezne egy kimutatas, hogy
mennyi meghitt pillanatot rabolt el toliink a telefonunk, lenyegesen
kevesebbet foglalkoznank vele. Dontsd el, hogy a telefon van ёrted,
vagy te a telefoiwrt!
Online
Mennyi idot rabol el toliink, hogy mar nemcsak telefonkozelben, de
allandoan online is kell lennunk! Sokan szamolnakbe arrol, hogy egy-
81
szeruen belefeledkeznek az internetbe. Valaki egyszer talaloan ezt igy
fogalmazta meg: „Imre, elweberesztem az idot.” Tudnal internetmentes
napokat vallalni? Regi vagyam, hogy evente 104 internetmentes napot
vezessek be, vagyis hetente kettot. Meglepoen nehez kihivas. Az ilyen
vallalasok tudatositjak bennilnk, mennyire beferkozott az eletiinkbe,
s valljuk be, olykor meg is fertozte azt.
Megbeszelesek, meetingek, egyeztetesek, ertekezletek
Ha keretlen jo tanacsra lenne sziikseged, akkor ezt mondanam: ne jarj
munkamegbeszelesekre! Ha szivilnkre tessziik a keziinket, a munka-
megbeszelesek minimum 80 szazaleka teljesen ertelmetlen es felesle-
ges. Megdobbenve tapasztalom, sok munkahelyen nem azert tartanak
megbeszelest, mert osszejott annyi mondanivalo, hanem mert eltelt ket
het. Igazi mondanivalo nelkiil beszelni az egyik legrosszabb, amit el-
kovethetiink a munkaeropiacon. Ahhoz termeszetesen batorsagra van
sziikseg, hogy feszegessuk a megbeszelesek letjogosultsagat. Timothy
Ferris gondolatat azert mindenkepp fontoljuk meg: „sokszor az dletben
inkabb bocsanatot kerjiink, mint engeddlyt”.
Feladatok, amit delegalhatnank
A kis- es kozepvallalati szektorban tipikus hiba, hogy szamos vezeto
nem kepes delegalni. Olyan jol senki nem tudja elvegezni a feladatot,
mint 6. Ez igy is van, de nem ez a kerdes, hanem mi az a feladat, amit
viszont csak 6 tud elvegezni. Erre erdemes fokuszalni, az osszes tobbit
pedig delegalni. Ezeknel ugyanis nem az szamit, ki vdgzi el, hanem,
hogy a munka legyen kesz.
A kovetkezo eszmefuttatast a fonokok figyelmebe ajanlom! Mennyi
az 6 orabere? Ha ennel az orabernel jelentosen kevesebbet kell fizetnie
egy beosztottjanak, hogy elvegezzen egy delegalhato feladatot, ds ezt
megsem teszi meg, akkor orankent kiszamolhato forinttai karositja
meg a sajat penztarcajat. Erdekes modon ez a logika mar sokaknal be-
valt. Pragmatikus? Igen, az. Hatasos? Tobbnyire.
82
Es ne feledjiik,ha nem fonokkent olvassuke sorokui, niinden egyes
kcres is egyfajta delegalas eletiink soran, tehat mindannyiaii indnnl
valojaban teendoket atcsoportosftani, a haztartasban eppugy, limit ygy
Kollegiumi kozossegben vagy egy kozhasznu egyesiiletben.
I lianyos informaciok, ismeretek, technikai jdratlansagok
I lavonta sulyos munkaorak mennek el ugy - bar nem vagyunk ennck
ludataban hogy kiderul, volt masik, egyszerubb ut, csak kerdez.ni
kellett volna hozza. Mindig tegyiik fel a kdrdest, keressiink, kutassunk:
nem lehetne ezt egyszerubben?
Egy alapitvanynak dolgoztam par ewel ezelott. Dobbenetes elmeny
volt, amikor egy ujdonsiilt kollegamat lattam az Excel tablazatkezelo
programmal dolgozni. Olyan triikkok voltak a birtokaban, hogy egyre
csak sapadtam, ugyanis evekig orak-napok sokasagat fektettem be
iosszu! olyan bonyolult megoldasokba, amik nehany klikkelessel le-
nyegesen egyszerubben megoldhatok.
Ilyenkor ket ut klnalkozik. Az egyik, hogy megtanulod, amit 6 is tud.
A masik, hogy megegyeztek, mivel neki elonye van ebben, te delegal-
hatsz neki Excel-feladatokat, 6 pedig delegalhat neked mast, amiben te
vagy sokkal versenykepesebb. (Egy kozgazdasz ugy mondana, kinek
miben van komparatlv elonye.) A vegen mindenki jol jar: 6 is, te is es
a munkaltato is. A lelektani akadaly is ismert termeszetesen, amire itt
nem terek ki, csak utalok ra: ez a bizalomrol szol. Meg tudsz-e bizni
annyira a masikban, hogy 6 is olyan jol megcsinalja majd, mint te? Ha
nem, hosszabb tavon nehezen nohetsz tul onmagadon.
Mimkatdrsak, csalddtagok, ismerosok szemelyes problemai
Ki az, aki idonkent ne erezne magat lelki szemetesladanak? Ezzel meg
nines baj. A problema akkor surusodik, ha ebben tul gyakran van гё-
szed, es nem teheted a sajat dolgod, mert mindig mindenki megtalal, es
csak mondja, mondja, mondja veg nelkiil.
83
„Nem vagyok hajlando bunko lenni, csak meghallgathatom az em-
bereket, nem? Az nekem is fontos. Jo erzcs a masiknak, ha olyan ember
vagyok, hogy szamithat ram.” Nines kozottiink vita, pusztan arra fi-
gyelj, mikor van olyan periodus az eletedben, hogy az a heti 10-20 ora,
amiben masok panaszkodasa jut osztalyresziil, hasznosabban, minose-
gibben is telhetne.
Kiilon veszelyforras, ha a kornyezetilnkben sok az oromgyilkos es
az energiavampir. Ha veliik erdemben nem kezdiink valamit, az ele-
tiink is ramehet. (Reszletesen lasd meg a 8. fejezetet.)
Szervezettenseg, rendetlenseg
Regi bolcsesseg: rend a lelke mindennek. Az idogazdalkodasban ez kii-
lonosen igaz. Egyszer joforman egy teljes napig kerestem a th kartya-
mat. Mindent tuve tettem, de nem lett meg. Abbol a majd harmincezer
napbol, amit eliink, szerintem vetek egy napig tajszamot keresgelve le-
tezniink. Draga es elvesztegetett kincs, de tanultam belole.
Ez az elv persze meg nem indok a koros rendmaniara. Ugyanis az ez
iranyii vegletesseg eppiigy kepes idot rabolni toliink. Amig csak egy
apro folt is van az ablakon, amig minden nem all katonas rendben az
asztalon, addig nem teszek mast. Osszeszamolva pedig kideriil, heti
nyolc orat forditunk rendrakasra, noha negy eppiigy eleg lenne.
SIE
Ezt a terminoldgiat evekkel ezelott egy kozgazdasz cimborammal al-
kottuk meg: a spontan ido elba**** (elbaltazas). Treningtapasztalataim
tilkreben tizbol nyolc szemclynel a SIE az egyik leggyakoribb es legje-
lentosebb idorabld. Olyan 5 15 perceket kell ez alatt ertenilnk, ame-
lyekben bar semmi produktiv nem tortenik, sot meg igazan fcltoltodest
sem tapasztalunk, csak ugy elszaladnak, kifut az ido a kezunkbol.
Klasszikus peldak:
84
» Csakbelepek gyorsan a Facebookra, aztan 15 perc miilva kapcso-
lok.
» Ebed kozben egy Jo barato/c-sorozatreszb61 nem lehet baj, csak az
egybol ketto lesz, es mar el is telt egy ora.
» Hirportalok veget nem его pasztazasa naponta tobbszor.
» Esti hirado megnezese minden csatornan, kiegeszitve legalabb
negy idojaras-jelentessel, melyek mindegyike az Orszagos Meteo-
rologiai Szolgalat ugyanazon adatait hasznalta. Ilyen lopott idok-
bol eves szinten napok, s6t akar hetek is kijohetnek. Kepzeljiik
csak el, ha a SIE 50 szazalekat meg tudnank sporolni magunknak!
Konnyen lehet, vegre jutna ido az igazan fontos es lenyeges va-
gyott tevekenysdgeinkre, vagy csak egyszeruen fiunkkal-lanyunk-
kal egy-egy kozos programra.
Kommunikacios zavarok
I la olyan a munkank, amelyben sok emberrel sziikseges egyeztetniink
es konzultalnunk, dhatatlan, hogy iddnkent feliilvizsgaljuk a meglevd
kommunikacios kereteket. Felalllthato vajon jobb keret? Az sem biztos,
hogy az egyik projekt soran hasznalt egyeztetesi szisztema a kovetke-
/oben is ugyanolyan hatekony lesz. Merjiink valtoztatni, es ezuttal ker-
dezni: miben erdemes fejleszteni? Mit lehetne mashogy csinalni?
Orok peldamma notte ki magat az az eset, amikor azon kaptam ma-
gam, hogy egy frissen letrehozott alapltvanybol negy emberrel is tar-
gyalok mar ugyanabban a kerdesben. Hatalmas fejetlenseg uralkodott.
A kommunikacio zavara persze tilnet volt a szervezet szempontjabol,
de mindannyiunk idejet eppugy rabolta ez a kellemetlenseg. Szimboli-
kus ertelemben sose odzkodjunk egy Algopyrint bevenni, ha szilkse-
ges, fejfajas nelkiil ugyanis az okokat is konnyebben tarhatjuk fel.
Tisztazatlan celok
Ahogy mar mondtuk korabban, „celtakin hajonak egy szel sem kedvez".
Allando sodrodasra iteljiik magunkat, ha nem jeloliink ki celokat. Ha
85
pedig csak sodrodunk, az idonk nagy hanyadat elvesztegetjiik. Mine!
tobb ev veszett oda, annal nagyobb lesz a ketsegbeeses, ami meg in-
kabb noveli a sodrodast. A megoldas csak a gordiuszi csomo szetvaga-
saval lehetseges: kituziink vegre egy meghatarozott celt, es a jovore
koncentralunk, a bejarando iltra, nem pedig az elvesztegetett mult hi-
bait szamlalgatva.
A tervezes hianya
Minden olyan perc, amit tervezesre fordftunk, sokszorosan teriil majd
meg. Nyaklo nelkiil belefogni valamibe altalaban nem vezet olyan
eredmenyre, mint amit egy atgondolt folyamattol remelhetiink. A ren-
delkezesre a!16 idokeret 5-10 szazalekat azonban nyugodt sziwel ra-
szanhatjuk. Ez ugyanis a felkeszilltsegiinket is noveli egy-egy varatlan
helyzetre. Hallgatoknak szoktam mondani, ha az otvennapos vizsga-
idoszakbol kettot-harmat raszannak a kovetkezd megmerettetesekhez
vezeto tit megtervezesere, sokkal hatekonyabbak lesznek, es kevesebb
varatlan esemeny szol kozbe es bon'tja a tervet. Az nem terv, hogy meg-
vannak a datumok, es fel kell kesziilni a rendelkezesre allo napokon. Ez
joindulattal is csak egy lelkes szandek csupan.
A terv mindig legyen reszletes, amelyben a koztes celokat is ponto-
san es szisztematikusan meghatarozzuk, csakugy, mint a prioritasokat.
Nehanyan kifejezetten szeretnek tervezni. Ugy is mondhatnank, 6k
azok, akik beleszeretnek a tervezesbe. Ujra es lijra jegyzeteket keszite-
nek, atirjak, megint es megint optimalizalnak veget nem eroen. Naluk
a cselekves lesz az 5-10 szazalek, a tervezes teszi ki a munka dandarjat.
A tokeletes tervre vagynak, amikor minden osszeall, s aztan csodalkoz-
nak, ha mas sorstarsuk elhiiz mellettiik egy gyengebb terwel. Nem
a terkep visz a celodig, ahhoz hajo kell, terkep nelkiil viszont hiaba van
hajod. Ha ezt az igazsagot felismered, megleled az utad es az egyen-
siilyod.
86
1 ~>(intes es cselekves halogatdsa
A halogatas talan tobbeket tett tonkre, mint az osszes nagy betegseg
cgyiittveve. Olyan kor ez, ami vegtelen makacssagarol ismerszik meg.
Sokkal jobb neha egy rosszul sikerillt este amiatt, mert nem eleg jol
dontottiink, mint hogy egesz este azon merengjunk, mit is kellene don-
Icniink.
Szakmai karrier c'pitcseben ez az elv eppiigy igaz. Sokan egy keresz-
lezodeshez erve leiilnek, s evekig dilemmaznak a helyes uton ahelyett,
hogy picit megallva donterenek, s hagynak, hogy a cselekves ereje
liozza meg azt a tapasztalatot, ami az igazi valaszt rejti eletiikre. A vala-
szok ugyanis az uton lesznek, nem a keresztezodes iltjelzo tablajara
karcolva.
Keptelenseg a nemet mondasra
Vannak olyan halogatok, akik nem azert toldozzak-foldozzak a hatar-
idonaplojukat, mert lustak, es a kenyelem vagy a hedonizmus hajtja
oket a feladat es a kotelesseg elvegzese helyett. Szo sines rola. Tomegek
keptelenek nemet mondani, es par nap utan ott tartanak, hogy hetekre
elore minden levegovetelilkre ket vallalast tettek. Nem mondtak ne-
inet, es aztan szaladnak az esemenyek utan, harminc ev mulva pedig
clmondhatjak: az elet veliik csak megtortent, nem volt beleszolasuk.
Nem is, mert nem vallaltak a nemet mondas terhet vagy epp konfliktu-
sat. Ha a masik megbantodik, mert en nemet mondok, az nem jelenti
azt, hogy en bantottam meg. A hipererzekenyek lelkivilagaert nem te
lelelsz, ne rnenj bele ebbe a csapdahelyzetbe!
Stressz es kifaradds
Paradtan megannyi cselekves ketszer, haromszor olyan sokaig tart,
megis erolkodiink. Ennek ellendre sokszor erobol futunk neki, mar
a vegso tartalekokat is felhasznalva a maximalis teljesitmeny erdeke-
ben. Nem lehet. A kovetkezo fejezetekben meg reszletesen foglalko-
zunk az eroforrasok es a stresszkezeles kerdeseivel.
87
Vb, Eb, olimpia es ki tudja meg, mi minden?
Egy-egy sportesemeny erod ad neked, vagy ellenkezoleg: inkabb erot
visz? Mindannyian ismerjiik a szurkolas lendiiletet es fesziiltseget.
Hanyszor volt mar, hogy remenykedo, bizakodo varakozassal figyeltiik
a startpisztoly vagy sip jelzdset? Ugyanakkor szamtalanszor szembe-
siiltiink mar azzal is, milyen, ha csalodunk, ha elbizzuk magunkat, ha
az egesz napunk jokedvet rontj a el, amikor nem az nyer, aki sziviinknek
oly kedves. Osszessegeben milyen a merleged? Nezz vissza csak az
elozo tiz esztendore! Tobb az oromod? Milyen karakter vagy? Ahogy
ezt olvasod, azonnal eszedbe jutottak az olimpiai aranyermek vagy
egy-egy remek atletikai siker, esetleg meg mindig faj, hogy 1998-ban
nem a brazilok vagy a hollandok nyertck meg a focivebet? Az esetek
tobbsegeben elegedetten dolsz hatra, mert nezted az olimpikonok
nagyszeruseget a vilag minden tajarol, vagy karomkodassal, bosszan-
kodassal konstatalod, hogy nem jott ossze, es a kutyafajat, mar megint
csak a masodik helyet sikeriilt megcsipni! Barmi is a merleged, te-
gyiink most egy gondolatkiserletet, es ugorjunk az idoben sok-sok evet
elore! Milyen merleget szeretnel majd latni akkor? Ha oromot adnak
ezek az esemenyek, ha feltoltik eroforrasaidat, ha novelik a jokedvedet
es a hangulatodat, nyilvan erdemes; de ha nem, ha csak bosszankodsz,
ha elveszi az id6d a fontosabb feladatoktdl, esetleg a csaladtol, ha in-
kabb diszharmcSniat okoz idorol idore egy ilyen esemeny, akkor min
kellene valtoztatni?
Abba is gondolj bele, ha minden heten csak egy focimeccset nezel
meg, az 50 ev alatt 3900 ora, vagyis 162,5 nap. A kerdes tehat ez: meg-
eri-e az eletedbol minimalisan teljes fel evet focinezessel tolteni? Ehe-
lyutt nem foglalnek allast egyik opcio mellett sem, csak kiemelnek va-
lamit. Ha ez a 162,5 nap erted van, feltolt, oromforras, akkor vond le
a megfelelo kovetkeztetest; ha azonban tobb a bosszilsag, a negativum,
akkor is vond le a megfelelo kovetkeztetest.
88
Alapidoegyseg
Ha kelloen figyelmes vagy, az idokepelemzes segitscgevd vs .1/ id<>
rabloid attekintesevel kideriil szamodra az is, mikenl konyvded d 1
idodet. Azokat a puzzle-darabokat nevezziik alapidoegyscgnck. nmil
bol az eletedet felepited. Ha diak vagy pedagogue vagy, konnyen
dolkozol felevekben. Ha hetilap szerkesztoje vagy, konnyen raall bds<>
figyelmed a heti egysegekre. Idealis esetben, nemi gyakorlas ulan, kc
pcs leszel napokban gondolkodni. Ez azert elonyos, mert ekkor min
den napod vddelem alatt All, es fiiggetlen a het tobbi napjatol. Ha egy
szer csak azon kapod magad: „Ez a het mar el van baltazva!”, akkor
I udhatod, meg nem napokban szemleled az eletet. Aki ugyanis napok-
ban gondolkodik, nem mond ilyet meg veletleniil sem. Felmeriilhet
a kerdes: kell-e, lehet-e napok helyett orakban gondolkodni? A valasz
nehez es bonyolult, ugyanis itt mar elettani es fiziologiai hatasokkal is
szamolni kell. Univerzalis celkent semmikepp nem latszik sziikseges-
nek, hogy ezt is megugorjuk, de honapokrol hetekre, majd napokra le-
vinni az alapidoegysegiinket minden kozosseg erdeke lehetne mind
praktikus, mind mentalhigienes szempontbol.
Visszaesesekre is szamithatunk. Aki evek ota napokban gondolko-
dik, egy-egy kritikus elethelyzetben - a krizisek idejen konnyen vissza-
koszonnek a regi mukodeseink - visszaall az eszlelese, es visszater
a „huzos szeptember” vagy a „gyilkos november” fogalma a szokapcso-
latok szintjen is. Ilyenkor ne ijedjiink meg, mosolyogjunk bele a vi-
lagba, es emlekeztessiink magunkat, hogy napokban, nem honapokban
diink!
Az ember, aki legyozte az idorablokat
Ha szetneziink a kornyezetiinkben, ki lehetne a mintank, akitol egy-ket
triikkot elsajatitunk? Ki az, aki legyozte az idorablok kihivasait? Napo
Icon Hill szerint a kereket mar nem kell kitalalnunk, azt mar megtettek
89
elottiink. Ha pedig ez igaz, akkor ne torjilk azon a kobakunk, mit kel-
lene csinalnunk, inkabb merjiink kerdezni! Nema gyereknek anyja
sem erti a szavat - az egyik legbolcsebb nepi igazsdg. Legyen az az elso
feladatunk a fejezet elolvasasa utan, hogy keresiink valakit, aki hoz-
zank kepest jobban gazdalkodik az idejevel, pontosabban jobban jelen
van a sajat eleteben. Hivjuk fol, beszeljiink vele, kerjiink talalkozot tole!
Hivjuk meg ebedre, sorre, borra, vagy amire csak szeretnc. Ket egy-
szeru tippje es tanacsa boven behozza a koltsegeinket.
Listazasos technikak
GY3
Halogatoknak javasolt a hires GY3-as technika, avagy a gyulolt harom.
Osszeirod, hogy mennyi mindent kellett volna mar raegcsinalnod.
A buntudat velhetoen azonnal felsejlik benned, es egyszeruen jbn
a lista az elvegzendokrol. A GY3-as arrol szol, hogy reggel folkelsz,
megnezed a listat, es kikeresed, melyik harmat gyuldlod ott es akkor
a leginkabb. Ezt bejelolod. Kovetkezo lepes: ha azt mondod, hogy ki is
probalod a GY3-ast, innentol kezdve semmi mast nem csinalhatsz az
adott napon addig, amig az a harom nines elvegezve. Nines kiskapu!
Nem nezheted meg kedvenc Tronok Aarcn-reszedet, nem nezheted
meg a Facebook-posztokat, semmit! Azt a harmat el kell vegezni, mese
nines! Mert igeretet tettel! (Termeszetesen ez kelloen kis feladatoknal
valik be, utalt projekteknel mas modszert erdemes segitsegiil hivni.)
ABCDE
Az ABCDE egy komplexebb priorizalasi rendszer: minden betii
egy-egy kategoriat jelol. Lenyegeben harom prioritasi kategoria van:
A - legfontosabb; В - kevesbe fontos; C - a legkevesbe fontos. Nezd
vegig a listat!
90
Viragot venni szived valasztottjanak sziilinapjara! Л. I..ikt<>ziiui>
les tej beszerzese! = C. Kitakaritani a lakast = B. Leadni a havi bcsz.i
molot a fonoknek = A... Es vegigmcgy az egesz listan.
Azonban ott van meg a D es az E kategoria. D mint ddcgal.is i щек
ludom atadni a feladatot? Fontos: ne feledd, a keres is ennek sz null 
I: mint eliminalas, torles. Tehdt a lista valamelyik pontjat eppenseggcl el
kellene vegeznem, de itt ez a gyilkos nap/het/honap, epp ezdrt ezt mosl
lorlom, de akkor tenyleg ne nyomasszam magam tovabb a siilyaval.
Egy erdekesseg: bizonyos szempontbdl mindannyian mindig halo-
gatunk, mert a priorizalas eleve halogatast jelent. (Egy szemelyes pelda:
Sokan banjuk peldaul, hogy elfelejtettuk a gimnaziumi tudas jelentos
icszdt. Milyen jo is lenne meg emlekezni a masodik vilaghaboru csa-
l.iira, vagy nehany regen tudott memoriterre, meg az oxigentartalnni
szerves vegyiiletek szerkezeti kdpletere es a kovalens kotes rejtelmeire,
csetleg a szogfuggvenyekre. Evek ota a lista legaljan van, hogy ezeket
majd eloveszem es felfrissitem, most nehez megmondani, hogy a veg-
elszamolasnal belefer-e majd a 27 375 napba. Ki tudja...)
Az ABCDE-rendszer lenyege a sorrend szigorii megtartasa. Kate-
gorizaltad. Az A-kkal kell kezdeni, ott meg csinalsz egy belso prioriza-
kist: Al, A2, A3. Ha azt mondod, hogy az ABCDE szerint viszed
a mindennapjaidat, es egy nap operativ resze reggel 8-tol este 6-ig
I art, nem teheted meg, hogy „most a B3-hoz nagyobb kedvem van,
mkabb azt csinalom az A3 helyettl”. Nem, nem lehet! Egy В csak az
Л к utan kbvetkezhet. A sorrend mereven kotott, epp ez tart egyben,
czert hatekony.
Dedikalt idos szisztemak
Amennyiben vannak visszatcro, ciklikus feladataid, havi, heti, napi
hontasban, akkor ncha a dedikalt idos szisztemak a legjobbak. Csutor-
lokbn este 8 es 10 kozott mindig ugyanazt csinalod. Nyilvan, ha nagy
<i valtozatossag iranti igenyed, meg ujdonsagkereso vagy, akkor be fog
91
dolni a dedikalt idos rend, ez boritekolhatd. Masoknak ellenben ez
megy majd a legjobban. Ok ezt fogjak hasznalni, es erre eskiisznek
majd. Fontos kiemelni, hogy nem egy univerzalis idogazdalkodast kell
kialakftanunk, hanem egy sajat, szemelyre szabott, egyeni stilusu me-
todikat. Sot meg csak nem is kell, pusztAn erdemes.
Enido
Adsz-e magadnak enidot? A het egy napjan peldaul este 7 es 10 kozott
kikapcsolod a telefonodat. Szabad? Persze, hogy szabad. Megtessziik?
Altalaban nem! Vezeto beosztasiiak pedig vegkepp nem. A telefon tipi-
kus idorablo, mint azt fentebb lattuk.
Atlagosan egy heten hany percet, drat toltesz onmagaddal? Van erre
lehetoseged vagy epp szandekod? Es akkor, abban a ket oraban, ha
a papa, a miniszter, vagy akar az edesanyad hiv, akkor sem veszed fel.
Secum
Gimnaziumi dveimben tanrendi kotelezettseg okan ismerkedhettem
meg a latin nyelv szepsegeivel, vagy ahogy annak idejen rettegett es
egyben szeretett tanarunk mondotta volt: nyelvtani csemegeivel, amit
6 mindig ugy ejtett ki, hogy „nyelvtani tcsemege”. Akkor persze a ti-
zeneves serdiilok inkabb a hatuk kozepere kivantak azokat a veretes
pillanatokat, amikor az ablativus absolutus es hasonld kardinalis pon-
tokhoz ertiink. Mignem aztan egy szamomra maradando, orokre em-
lekezetes oran a secum szo melysegeinel idoztilnk. A rdmai ember
ugyanis, ha magaban beszelt, akkor ezt a latinban legjobban a secum
adta vissza. Igen am, de a „-cum”, az nem a ,,-ban/-ben”-t jeloli, hanem
a „-val/-vel”-t. Hogy is van ez? Tudniillik, ha valaki magaban beszel,
akkor valojaban magaval beszel, onmagaval, kovetkezeskeppen a lelke-
vel, tehat secum. Ez volt az a pillanat, mikor mintha feny gyult volna
tizeneves kobakom onreflexiora ahitozd lelkeben. Azdta a secum szb
jeloli szamomra azokat a pillanatokat, amikor - barmily furan is hat -
92
egymagunkban vagyunk: en es en. No, nem egy skizolrcn nugli.ison
list szeretnek ezzel bevezetni, csupan azon fontos pillan.iloi, nu b
nundannyiunk eleteben elofordul: mit csinalunk,ha magunk v igyuni
I la igazan magunk, amikor nines mas hatas. Mit gondolunk ilycnkoi
mit erziink, es mit teszilnk? A 21. szazad elejen persze joggal lehelo lei
a kerdes: mikor is voltunk utoljara teljesen magunk? Ugy reiuksen,
amikor nem szdl sem a radio, sem az mp3, az mp4 vagy mar talan mpx
a fuliinkben, amikor nem csatlakoztunk semmivel sem a wifirend
szerre, amikor esetleg telefonon sem vagyunk elerhetok, a Facebookrol
mar nem is beszelve. Csak egymagunk, csendben merengve, megallva
egy pillanatra es eltunodve.
El tudnank-e hatarozni magunkat, hogy holnap 24 oran at ki lesz
kapcsolva a vilag, vagy esetleg mar aimyira fuggove valtunk, hogy
a gondolat puszta felvetese is abszurd? Meddig birnad, kedves olvasom,
ha nem mehetnel fel a netre, nem kapcsolhatnad be a tevet, radidt,
egyebeket, ha nem nyulnal a kutyiikhoz? Meddig? Napok, orak, per-
cek? De nem akarom nagyon ragozni, mert a lenyeg pusztan annyi: mit
leszel,ha magad vagy? Azon tul persze, hogy mindent elkovetnel,hogy
valojaban ne Idgy magad, hiszen ma mar a legtobben az allando prog-
ramok, rendezvenyek, osszejovetelek kenyszerenek fogsagaban szer-
vezziik eletiinket, akar delelott legyen, akar delutan, de este vegkepp,
hiszen mindig kell valamit csinalni, es a maganyt, az egyediilletet ko -
szonjuk, de inkabb kihagyjuk.
Lenyegeben folyamatosan generaljuk magunknak azt a kozeget,
hogy ne kelljen onmagunkban lenni, de foleg huzamosabb ideig ne
kenyszeruljiink egyediilletre. Ezert is lesz aztan evtizedrol evtizedre
mind nehezebb, ha valamilyen krizishelyzet folytan eszleljiik a ma-
gunkra maradasunkat. Ugyanis ekkor mar nem tudunk a kialakult
helyzettel mit kezdeni, mert mindent egy' csomagban kapunk meg,
melynek lelki terhe felmerhetetlen es feldolgozhatatlan. Mindez, per-
sze, csak a legrosszabb eshetoseg, hiszen a legtobben Itveszelik ezeket
a szituaciokat.
93
Lehetne azonban maskepp? Bizonyara, de ehhez szembe kell nez-
niink onmagunkkal, raszanva szeretett idonket es energiankat arra,
akit reggelente latunk a tukorben.
Utolso nap
Kepzeld el, hogy csorog a telefonod, es kideriil, nyertel egy tiznapos
exkluziv utazast almaid orszagaba, ahova mindig is vagytal. Teljes ella-
tassal, azaz mind a repiilot, mind az egyeb koltsegeidet alljak. Epp csak
annyi koltopenzre lesz szilkseged, amibol nehany hutomagnest vesze]
csaladtagjaidnak, vagy onerobol kiprobalnal par helyi kulonlegesseget.
Azt hiszem, mindannyian mennenk. Egy bokkeno akad, holnaputan
8-kor indul a repiilogep. Te ott lennel? Sokan erre is gondolkodas nel-
ki'il igent mondanak. A technika neve: utolso nap. Kvazi az utolso nap
az utazas elott. Holnaputan reggel, es a gondolatkiserletnek az a le-
nyege, hogy mikent nezne ki az utazas elotti utolso napod.
Mit tennel, kivel talalkoznal, es kivel biztosan nem? Mit inteznel el
feltetlenul, es mit tennel az elvegzendok, a torlenddk, esetleg a delega-
landok kategoriajaba? Erdekes modon tenyleg ott lennel a repiiloteren,
es rogton tudnad, hogy elotte mit es hogyan csinalj, kit kell folhivni,
kinek mit kell mondanod es igy tovabb. Vegiil a hoi napod terve szepen
osszeallna. Tehat meg tudnad csinalni, kepes lennel priorizalni! Ami-
kor valaki azt mondja, hogy nem tud priorizalni, az mindig gyanus.
Sokszor egyszeruen nem igaz! Azt hiszi, hogy nem kepes ra, vagyis
nem tudja, hogy valojaban tudja. Kepes lenne, csak kell egy nagyobb
motivacio, amiert vegre osszeszedi magat.
Ben Sweetlandnel olvashatunk egy erdekes tortenetet. Egy szeren-
csetlen sorsu ember, aki mar az ongyilkossag gondolatat fontolgatta az
eletet athato kudarc erzete miatt, azt a hipotetikus feladatot kapta, hogy
egymillio dollar a jutalma.ha az evvegeig rendbe teszi az eletet. A rend-
betetel merceje az, amit 6 valosan annak ёгег. Egy tollal es nehany
A4-es lappal a kezeben par ora alatt osszeirta, mit es hogyan tenne meg
94
mindenkepp, ha megkapna utana a penzt. Ezzel valojaban kes/cii is
\ olt az akcioterv, amivel aztan tenylegesen is tudott mit kezdeni, hog)
kijbjjon a godorbol. Sokszor tehat egy kelloen nagy motivacio cleg ah
hoz, hogy cselekedjiink. (A peldaban szereplo penz termeszetescn he
lyettesitheto mas, szamodra fontos, igazi motivatorral. Otlet. egyik
IJiensem inkabb arrol fantazialt, hogy egy ev mulva megismeri elete
szerelmet, de csak akkor, ha rendbe teszi az eletet. Neki ez valt be, vajon
a te esetedben mi ez a titkos osszetevo?)
Szokonapok
\pro, de lenyeges gondolatot rejthet: kinek adnad a szokonapokat?
Igy ember eleteben atlagosan mintegy 18-20-szor virrad a nap februar
'9 en. Jelkepes ido, de mi lenne, ha ezt csak szamodra ertekes teve-
kenysegnek szentelned, es ebbol nem engedneil? Fordftsd magadra,
vagy add annak, aki szamodra fontos, legalabb a szokonapokrol ne
icndelkezzen mas, csakis te.
Pomodoro
I logyha ehisztal a teendokkel, vallalasokkal, akkor a Pomodoro cso-
dakra kepes. A modszer kitalaloja egy feltekeros visszaszamlalo orarol
nevezte el otletet, aminek tortenetesen paradicsom alakja volt.
Egy Pomodoro-egyseg 25+5 percet jelol. Abbol indul ki, hogy
25 percet meg egy kisgyerek is tud figyelni, egy iskolas biztosan, akkor
pedig felnottkent csak megy neked is.
Az alapkerdes: amikor indul a nap operativ resze, az elso Pomodo-
lot mivel toltod majd? Peldaul e-mailek megvalaszolasaval. Rendben,
.ikkor most 25 percig e-mailekre valaszolsz. Olvass es irj, aztan ha
25 perc letelt, 5 perc pihenes kovetkezik. A Pomodoro ebbol a szem-
pontbol egy konnyed modszer, az 5 percet arra hasznalod, amire csak
lolesik. Tehat johetnek a Facebook-posztok szigoruan 5 percen at, vagy
95
egy cigi, ha epp abban leled oromod, de akar
kedvenc zeneszamodra is tombolhatsz, nines
korlat, csak amit a kornyezeted szab
neked. De ott ne ragadj!
Letelt az 5 perc, ujra
felteszed a kerd6st: a
kovetkezo Pomodorot
mivel toltsd? Rendet
raksz a lakasban. Eziittal 25 percig
takaritasz. Aztin, ha kiesett a sepru
a kezedbol, 5 perc ujabb pihe-
nes. Es igy tovabb es igy
tovabb. Epited a napodat,
es 25 percre kizarod az
osszes tobbi nyomaszto fel-
adatot. Ebben rejlik a modszer zsenialitasa. Ott 6s akkor, abban a
25 percben csak te vagy es az az egyetlen valasztott tevekenyseg, min-
den mast zarj ki! Ertelemszerden a fontosabbakat erdemes elobbre
venni, azonban a 25 perc mindig csak egyrol szolhat. Meglepoen ha-
mar bele lehet jonni, es meglepoen hatekony tfizoltas, amikor ki sem
latszunk a vallalasokbol.
A Lakein-kerdes
A hires Lakein-kerdes mint modszer igy hangzik: „Hogyan haszndlha-
tomfel legeredmenyesebben az idomet most, ebben a pillanatban?” Es
ezt tedd fol magadnak! Ha esetleg az a valasz, hogy „nem tudom”,
akkor tedd fol ujra a kerdest, es ne elegedj meg a „nem tudom”-mal.
Ez Lakein valasza az idogazdalkodas kerdesere. Az a kiilonleges benne,
hogy mindig adaptalni lehet az aktualis helyzetre: itt es most hogyan
hasznalhatom fel legeredmenyesebben az idomet? Modfelett sokszor
jon ra valasz, de megtessziik-e, ami ekkor esziinkbe jut?
96
Szorult helyzetben kiilonosen jol jon. Fokepp, amikor erinljiik
л inunkaido-problemat. Egy Popper Peter-tortenetet hozok eld isinel.
Amikor kineveztek tanszekvezetonek, elsd lepeskent megszimlclle
i jelenleti ivet. Idezve ot: „А rektor sikitdsa Nagymarosig hallulszoll"
Merthogy ilyet nem lehet csindlni. A valasza az volt: mit erdekel en
gem, ha 9-re jonnek be a kollegak, vagy delre, vagy este 6-ra? A munka
kgyen elvegezve!
Ez egy klasszikus kerdes: a munkavallalo a munkaidejeert van meg-
I i/etve, vagy a feladatok vegrehajtasaert, amire felvettek? Szamos konf-
liktust eliink meg nap mint nap ennek tisztazatlansaga miatt.
Parkinson torvenye
I ’arkinson torvenyet erdemes egy eletre megjegyezniink: „А dolgok velt
lontossaga egyenes ardnyban no a rendelkezesre allo idovel.” Hogy job-
ban megmaradjon: „А dolgok velt fontossaga egyenes ardnyban no a
rcndelkezesre allo idovel’’
Ha valamire van egy evem, az hihetetlen nagy feladat kell, hogy le-
gyen! De miert? A Parkinson-torveny miatt. Ugyanis van ra egy evem,
valaki ezt mondta. De mondhatta volna azt is, hogy legfeljebb ket-ha-
rom honapom van, akkor az en lelki szubjektiv eszlelesem kevesbe elne
meg nyomasztonak, noha a kovetelmenyek tortenetesen akar ugyan-
azok is lehettek volna. Pont ez a jelenseg sziil annyi felelmet az egyete-
mistakban, foiskolasokban a szakdolgozattal kapcsolatban.
klohoz a feladatot, vagy a feladathoz az id6t?
Kozponti pillanathoz erkeztiink: te hogyan eled az eleted? Hozzunk
egy tanulasmodszertani peldat! Le kell vizsgaznod egy 600 oldalas tan-
konyvbol. Mi a strategiad?
97
» Felteszed a kerdest: mennyi ido kell erre, hogy tisztessegesen meg-
tanuld? Aztan eronek erejevel megprobalod hozni ezt a szintet.
» Atgondolod, mennyi idot er ez meg neked, esetleg mennyi idod
van egyaltalan erre, es csak annyit szansz ra.
Mint abban a klasszikus viccben, mikor az ujsagiro annak akar u tana
jarni, hogy nullarol indulva hany ev alatt lehet megtanulni japanul?
Megkerdezte az adjunktust. „Japanul? Hat, az legalabb het ev! De ha
nem figyelek oda, lesz az nyolc, kilenc is.” Utdna odament a docens-
hez. ,,U - osszeborzolja a szemoldoket -, ha megfesziilok, ot ev alatt
azert meglenne az a japan!” Bejut az egyik nyelveszprofesszorhoz is.
„Hiiha, edes ham, az meg nekem is legalabb ket dvembe keriilne!” Na
jo, okosodott: a folyoson leint azert egy hallgatot is, szerinte mennyi
ido alatt lehet megtanulni japanul. Mire a valasz ennyi volt: „Hany
napom van ra?”
Az ervenyesuldshez altalaban mindket megkozelitesre sziikse-
giink lesz, a gond a beszukiiltseggel van, amikor valaki csak az egyiket
hajlando alkalmazni oriasi karokat okozva ezzel, elsosorban sajat
maganak.
Pareto-demzes
Sok onfejleszto irodalomban 80/20-as szabalykent beszelnek rola.
A fenti peldara visszautalva, a 600 oldalas tankonyv 20 szazalcka
(vagyis pusztan 120 oldal) hozzajarulhat a vdgso siker 80 szizalekahoz.
Ez pedig akar egy negyes, vagyis egy jo szint. Osszessegeben mi az
a kritikus tomeg, amit drdemes es sziikseges attekinteni?
A Pareto-elemzes hihetetleniil jol bevalik az diet nagyon sok teriile-
ten. Adjunk egy altalanos meghatarozast: „Ha a dolgokat ertekiiknek
megfeleloen sorrendbe allitjuk, az ertek 80 szazalekat a dolgok 20 sza-
zaleka, mig az ertek megmaradt 20 szazalekat a dolgok 80 szazaldka
fogja kepviselni.”
98
Vegyiink par szemlelteto peldat: A bevetel 80 szaz.ilck.it n uv<>!
’()szazalekahozza. A szamitogepunkon keresett iiilonn.u н>к 811 sz.i/.i
leka a mappak 20 szazalekaban talalhato. Az etelek 80 bz.izal<l< । л к
<.eptek20szazalekaalapjankesziil.Azujsagolvasas80sz.iz.ilck.i 1t< Ip
lerjedelem 20 szazalekara esik. Az elet valamennyi teriiletin folk Hu lu
i Pareto-elv. Reszletesebben kozgazdasagi tankonyveket erdcim-. *.<
gitsegiil hivni,ha ennek okait melyebben is szeretned boncolgaini
Miert jo ez az idogazdalkodasunk soran? Ha azt erzed, hogy el vagy
havazva, es elotted az elvegzendok hatalmas listaja, eletmento egy ala
pos Pareto-elemzes. Azt a kritikus 20 szazalekot hagyd meg a listabol,
imi velhetoen kiadja a vegso eredmeny 80 szazalekat.
Sf-matrix
Klasszikus, de kikerillhetetlen rendszer a siirgos-fontos felosztas. Ha
ezt a ket fogalmat betesszilk egy 2x2-es tablaba, akkor lesz egy negy
cellabol allo tablazatunk. Negy kis rubrika segit nekilnk, hogy az elveg-
zendok koziil, miutan felvittiik a tablazat megfelelo helyere, melyikkel
is kell kezdeniink, majd folytatnunk vallalasaink elvegzeset.
Tulajdonkepp ez egy priorizalast segito matrix. Mi az abszohit el-
sddleges? Ami siirgos es fontos. Vita nines, ez lesz a fo cella. Mi az
utolso, a 4-es? Ami nem fontos es nem is siirgos. Ezen a ponton azon-
ban erdemes provokalnunk magunkat: ha valami nem fontos es meg
csak nem is siirgos, ugyan miert is akarnank elvegezni? Ebben semmi-
lyen logika nines, csak felesleges egerutat kepeznek, ha epp a felelos-
seget nem akarjuk vallalni, de azert megis tegyiink valamit. Nos, erre
kifejezetten alkalmas a negyedik cella az osszes tartalmaval. Tipikus
pelda, amikor szorit valakit egy adminisztracios kotelezettseg hatar-
ideje, es 6 pont akkor talalja ki, hogy ideje rendet csinalni az iroasztala
I elso fiokjaban, mert mar tarthatatlan, ami ott uralkodik. Ez alapjan
i negyedik boksszal nem is kell foglalkoznunk, amig a tobbivel nem
vc'geztiink, illetve amig a tartalmai at nem keriilnek egy masik cellaba.
99
Elobbire szinte sosem keriil sor, utobbira viszont velhetoen valameny-
nyi ido el tel level minden bizonnyal.
Az sf-matrix veleje azonban most jon. A lelkiink ugyanis hogy van
„bekotve”? Ami siirgos, azt kell csinalni! Peldaul fol kell mosni az egesz
lakast, mar nem lehet nezni! Ez siirgos, ezert nyilvan meg is kell csi-
nalni! Nem erdekel, ha egyebkent lenne fontosabb. Siirget a belso, igy
a dolog eldontetett. Tehat jellegzetesen tipikus hiba, hogy a lelkiink
miatt elorevessziik a surgetest, ami egyebkent nem is olyan fontos, az-
zal szemben, hogy valojaban a masodik cella lenne a preferalt: a fontos,
de nem siirgos tartalom. Ez a tenyleges prioritas, miutan vegeztiink
a fontos es siirgos teendoinkkel. Meg mielott azonban barki megrona,
hogy a felmosas ellen vagyok, gyorsan jegyezziik meg, ha valtoznak
a koriilmenyek, termeszetesen a felmosas is elokelobb prioritasii cel-
laba keriilhet.
A legtobb szerzo bemutatasaban az sf-matrix ebben kimeriil, azon-
ban mi ne elegedjiink meg most ennyivel! Tegyiink egy nagyobb at-
kotest, amiben fclscjlik majd az idogazdalkodas igazi minosegi oldala,
szemben a mennyisegivel!
A 100 cel es az sf-matrix
A siirgos es fontos kategoriak szamomra sokaig kevesnek es sekelyes-
nek tiintek; olyan valaminek, amibol hianyzik az esszencia, a lenyeges.
Nos, a 100 cel gyakorlat erre a lenyegesre mutatott ra a masodik feje-
zetben. Altalaban erezziik, tudjuk, sejtjiik, hogy a lenyeges es a fontos
kozott van egy apro res. Letezesiink szempontjabol minden „lenyeges”
a mindennapokban „fontos” is lesz egyben, azonban rengeteg kiilso es
belso elvaras zudul rank, amit mindenkor szinten „fontosnak” hisziink
es mondunk, de VALOJABAN a letezesiink szempontjabol radobbe-
niink: megsem „lenyegesek” Vagyis minden „lenyeges” fontos, de nem
minden „fontos” lenyeges. Ha ezt a rest kepesek vagyunk meglatni
100
a „fontos” es a „lenyeges” kozott, akkor egy pillan.il i .t tigy nr; nl
majd, ismerjiik a dolgok es sajat letiink titkat.
A 100 cel felol nezve altalaban a masodik bokszba kenilnck . < /. I
kel kapcsolatos teendok, vallalasok, reszcelok. Ezek tehal lon!<r..il l<
nem egetoen siirgosek. Vegyiink egy konkret peldat: a 100 cel leiiycl«. 11
kivilaglik elotted, hogy nem uszhatod meg az olasz nyelv liszlessegcs
megtanulasat. Azonban a jelenlegi sziirke hetkoznapok normalis vile
lehez egyaltalan nem egetoen sziikseges az ismerete. Epp ezerl ebben
az esetben a nyelvtanulast a vegtelensegig lehet majd halogatni! A napi
egy ora olasztanulas ekkepp a fontos, de nem siirgos cellaba keriil,
.nnire viszont nem lesz ido, mert - ahogy fent mar bemutattuk - oha-
latlanul eloszor a siirgos iigyekre bsszpontositunk.
Azonban most mar tudod: nem uszhatod meg, hiszen a lenyegeshez
vezet, ha tanulsz. Ilyen felismeresek juttathatnak el oda, hogy egy atla-
gos kedden vagy szerdan azt mondd, a sietos iigyek terh ere a fontos,
de nem siirgos eletfeladatokra koncentralsz. A halalunk pillanataban
ugyanis ez szamit majd, es nem a siirgos, de nem fontos kerdesek gar-
ni adaja.
Annyian mondjdk: „Tudod, az a baj, hogy mintha valaki masnak az
eletet elnem.”Ne feledjiik, az idogazdalkodashoz az elvarasokat mindig
hozza lehet kapcsolni: ki szerint eled az eleted? Ki az, aki nagymertek-
ben idotolvajkent, idorablokent ott van? Aki megmondja, hogy neked
ez kell, vagy neked az lesz jo, amarra pedig vegkepp biztos, hogy sziik-
seged van. Es tenyleg? Egy picit tavolodj el onmagadtol, es nezz ra
a 100 cel felol is!
Vegso soron, ha az elet minoseget pedzegetjiik, akkor nem kerulhe-
lok ki az ertekmeggyozodeseink sem. „Hiszek abban, hogy...” Mikent
fejezned be ezt az allitast? Mi a mondat vege 6s veleje? Az idogazdalko-
das arra valo, hogy ezt a credodat, amiben hiszel, meg tudd elni nap
mint nap. Nem lehet eleget hangsulyozni: mindig van masik lit, mindig
lehetsz mast, mint eddig.
101
Keriiloutak
A kovetkezo parbeszed egy szo szerinti reszlet a Krizispont (Margin
Call) cimu filmbol. Figyeljiik meg, ahogy a ket karakter ugyanazt
a problemat mennyire, de mennyire mas attituddel kozeliti!
Tudtad, hogy egyszer epitettem egy hidat?
- Elnezest?
- Egy hidat.
- Nem, nem tudtam.
- Vegzettsegem szerint тёток voltam. Az ohioi Dilles Bottomot es
a nyugat-virginiai Moundsville-t koti ossze. 278 meter magasan ivel at
az Ohio folyo felett. 12 100 ember hasznalja naponta, es 35 merfoldnyi
felesleges kerillo utat vag le Wheeling es New Martinsville kozott. A ke-
ndo osszesen 847 000 merfoldnyi vezetes naponta, vagy 25 410 000 mer-
fold egy honapban. Egy evben 304 920 000 megsporolt merfold. Na most,
1986-ban fejeztek be az epiteset. Az 22 eve volt. Szoval csak annak az egy
hfdnak az elete alatt osszesen 6 708 240 000 merfold, amit nem kellett
levezetni... Mennyit is? Vegyilnk 50 merfold/ora atlagsebess6get! Szoval
mennyi az? Az osszesen 134 164 8006га. Vagy 559 020 nap. Szovalaz az
egy kis hid megsporolt az ottani ket kisvarosnak osszesen 1531 evet az
eletilkbol, amit nem kellett egy ki***tt kocsiban vezetessel tolteni.... 1531
evet/
(...)
- He, Eric! Ne nagyon tord magad emiatt, rendben? Nehany ember
szereti a kerillo utakat hazafele.”
Melyik megkozelitest erzed kozelebbinek a sajatodhoz? De ami talan
fontosabb kerdes: Te akkor hogyan is vagy az eletben a kerillo utjaid-
dal? Keresed a hidakat, vagy akar epitesz egyet, ha kell, vagy teged ez
nem hat meg, elvegre ne vegyilnk mindent gorcsosen, es majd lesz,
ahogy lesz! Meg egy ponton tovabbmennek: mit csinalsz a kerillo uta-
kon jarva? Ezt tartom igazan lenyegesnek: elvegre, ha a kerillout csak
102
egy olyan utszakasz, amit vegig kell vezetni, hogy m.ijd .i/i.ui v.ilob.m
io helyen legyel, akkor ez bizony rengeteg eli'ccscrclt uh,. u-g-.o •.<»,< »ri
elfecserelt elet. Ellenben, ha mersz ezeken a keriilo ui.ikon in.г hop
ielenlenni,akkor eznem tiresidovevalik,hanem a/ ul szeives к •./<
s el is veszti egyben keriilo lit jelleget.
| Aki jol gazdalkodik idejevel
Vegezetiil, osszefoglalaskent: mit jelent az, hogy teljes elet? Szamodra
mi a teljes elet? Es nem iigy altalaban! Ha feltenned magadnak a kcr
dest, es probalnal valaszolni, mit talalnal? „Akkor teljes az eletem, ha...”
Helyettesitsiik be az „elet” szot az ,,ido”-vel, teljes elet, vagyis teljes
ido? Mikor erzed azt, hogy mindent maximalisan kihoztal az idodbol?
Тёпу I eg megelted azokat a masodperceket? Hol van ebben a felelosse-
ged, a kontrollod?
Az eddigiek tiikreben most mar batran kijelenthetjiik, igenis sokat
lehetsz ezert a teliessegert! Ki tudnad-e mondani a kdvetkezo vagy eh-
hez hasonlatos mondataidat? Te vagy a felelos, hogy teljes legyen dieted
es az idod, es innentol kezdve nem magyarazkodsz (annyit), nem pa-
naszkodsz (annyit), hanem kezedbe veszed a sorsod, es vegre alakitod
az dieted folyasdt. Elvegre, aki jol gazdalkodik idejevel, az...
» ...tisztazza magaban sajat celjait. Vilagosan trizi ki azokat mind
magandleteben, mind szakmajaban. (A cdlok nem keverendok
ossze a vagyakkal, mint lattuk! Sokan csapjdk be ezzel onmagu-
kat: vagyakkal eltelve, megis valojaban cdltalanul lezengenek.)
» .. .mivel ismeri a celjait, tudja, mire forditsa az idejet, kovetkezes-
kepp jol priorizal, a dolgok kozotti fontossagi sorrend megallapi-
tasaban elegge jartas.
» ...elore megtervezi az idobeosztasat, de mindenkor szem elott
tartja, hogy a terv es az idobeosztas van oerte, es nem forditva!
(Erdemes legalabb havonta egyszer leiilni, es a kovetkezo egy ho-
103
napot atgondolni legalabb a fobb cselekvesi pillerek menten, az
aktualis prioritasokat kimondva. Szervezettebb szinten ez a teve-
kenyseg altalaban heti gyakorisagiiva valik.)
» ...mindent, amit lehetseges, masokra biz, magyarul delegal. (So-
kan nem tudnak vagy inkabb nem mernek kerni; ezt erdemes
feliilvizsgalni. A keres ugyanis tekintheto egyfajta delegalasnak,
mellyel nem keves idot tudunk megtakaritani a kozossegiinknek,
hiszen igy lehetsegesse valik egy egyiittmukodes, hogy ki-ki ab-
ban jeleskedjen, ami szamara konnyen elvegezheto.
» .. .nem engedi masoknak,hogy lopjakaz i dejet. Tavol tartja maga-
tol az idorablo tevekenysegeket vagy az idotolvajokat. Tagabb
ertelmezesben az energiavampirokat es az oromgyilkosokat is
messze elkeriili.
» ...csak egyszer, de akkor jol csinalja meg a dolgokat. Vagyis ve-
gigviszi azt, amibe epp belekezdett, nehogy majd ujra fol kelljen
vennie a fonalat, jelentos energiat es idot megtakaritva ezzel a le-
pesevel.
» ...a feladatok vegrehajtasat a varhato hozam, nem pedig a befek-
tetett munka alapjan ertekeli, es kepes feladni a megvalositast,
meg akkor is, ha sok idot forditott ra, de kozben rajott, hogy a ho-
zam erteke valojaban egyre csokken. Mirol is van szo? Vegyiink
egy eletszeru peldat! Egy melyen rogziilt nagysztiloi parancsot
kovet, es ugy velekedik, hogy amit az ember clkezdett, azt be is
kell fejezze. Bar ennek ketsegkiviil van igazsagtartalma, azonban
oly sokszor eredmenyezett mar szukldtokoruseget, ami akar sii-
lyos eletevek elpazarolasat jelentheti. Eleg, ha a rossz palyavalasz-
tasok peldaira gondolunk: mar az elso evben tudta, ez nem az
6 utja, megsem lepett le rola.
» ...keriili azokat az idopontokat, amikor mindenki valami hason-
lot tesz, vagyis elkeriili a csucsidot. Hihetetlen, hogy egy egyszerii
postai iigyintezes kapcsan milyen nagy mennyisegii idot lehet
megtakaritani. Ha viszont a csiicsido kellos kozepen szakad rank
104
az iigyintezes, akkor a sorban allast erdeines iiiiu nu-r >,<-<><l< •.<1
tblteni, hanem ajandek idonek felfogva s/.usszauiu cv.vl, < • < tl< g
olvasni par oldalt egy hasznos konyvbol, ami .1/ ilycn <•.<!« I к
a zsebilnkben lapul.
» ...hagy idot a pihenesre. Lemerillt elemmel nehez barrnii is h.iK
konyan es lendiiletesen vegezni. Ha a teste epp azi kivanja. .il-./ik
Erdemipihenes utanegyszeruen megno a hatasfok. (Egy csli lilin
a teve elott bizonyos ertelmezes szerint nem tekintheto erdemi
pihenesnek.)
» .. .figyeli masok idogazdalkodasat, vagyis keres olyan peldaerteku
szemdlyt, akitol el tud lesni egy-ket elvet, modszert, technikal,
esetleg meg is beszeli vele a tapasztalatait.
» ...hasznal szervezestechnikai eszkozoket. (Sokan odzkodnak az
okoskutyiik nyujtotta lehetosegektol, hiszen ezek mindegyike on-
magaban potencialis idorablova valhat. Ez igaz. Mindemellett
tobb olyan alkalmazas is akad mar, mely jelentos atlatast biztosit
tevckenysegeink strukturalasa folott.)
» ...nem veszi fel a telefont csakbizonyos idoszakban, vagyis nem
hagyja, hogy figyelmet elvonjak arrol, amiben epp benne van.
» .. .tud es mer nemet mondani. (A nemet mondas keszsege-kepes-
sege tanulhato. Sokszor kemeny munka eredmenye, de elerheto.)
M ...figyelembe veszi a tdrgyalo fel, fonok, kolliga, a masik fel stilu-
sat. Illetve megtervezi a megbeszeleseket, talalkozdkat, ertekezle-
teket, vagyis keretez, peldaul megkerdezi, meddig beszelgetnek, es
mi a celja az eszmecserenek. Csupan ezzel az egy lepessel ertekes
orakat nyerhetiink magunknak a folosleges gittragassal fel его, ve-
get nem его egyeztetesek helyett.
» ...mindenkor fejben tartja Parkinson torvenyet - a dolgok velt
fontossaga egyenes aranyban no a rendelkezesre allo idovel -,
vagyis annyi idot szan a feladatokra, amennyi azok elvegzesehez
valoban sziikseges.
105
» ...rendet tart a kornyezeteben
es kepes megvalni targyaktol.
Hanyszor nem tudunk sza-
nalni, kidobni dolgokat, pedig
valojaban soha nem lesz ra
sziiksegiink.
» .. .csak akkor ir, ha sziiksegcs, de
akkor ir. Vajon hany olyan iires
A4-es oldalt kormoltiink mAr tele
tanulmanyaink alatt, amit talan
soha nem vettiink azota eld? De
akkor minek is irtuk?
» ... „a jobb lett volna, ha...” es
hasonlo mea culpak helyett
sokkal inkabb igy fogalmaz:
„Legkozelebb igy es igy lesz!”
Ugyanis ezzel felelosen a jovobe nez, es nem a miiltat kezdi el va-
dolni.
» ...felismeri, mikor sziiksegszeru a „Ma ne csinalj semmit!” elve.
(Mindannyiunk eleteben akadnak olyan napok, amikor szinte
minden porcikankban agalunk elleniik. Itt most nem csupan
rosszkedvrol vagy lustasagrdl van szo, hanem amikor meg a leg-
rutinosabb cselekvesek sem sikeriilnek. Fontos, hogy ilyen eset-
ben ne hozzunk semmilyen drasztikus dontest a jdvonkrol,
inkabb fogadjuk meg annak az oregiirnak a tanitasat, aki azt
mondta: „А (holnap) reggel okosabb, mint az este.” Az idome-
nedzsmentben talan ez az egyetlen kivetel, amikor a halogatas ki-
emelt sziiksegszeruseg.
» .. .ismeri magat legalabb olyan mertekben, hogy kepes egy szemc-
lyes iddgazdalkodasi rendszert kialakitani, amely nem univerzali-
san tokeletes, hanem neki konnyiti meg a hetkoznapok forgataga-
nak zsufoltsagat.
106
5.	fejezet | Erofoirasaink lei la га
Eroforrasaink leltara
Amikor ennek a sornak nekifutsz, hany szazalekon all az akkumulato-
rod? Telis-tele vagy energiaval, lendiilettel, lelkesedessel, esetleg epp
ellenkezoleg, szinte folyamatosan kapod a hibaiizenetet: ,,az akkumula-
tor hamarosan [emeriti”? A sikerre vagysz, de ez minimumenergiaval,
croforrasok nelktil aligha viheto veghez.
Mi ilyenkor a teendo? Adsz eleg idot magadnak a toltekezesre, vagy
netan allandoan vesztartalekon vagy? Es minosegi-e az eroforrasod?
Megannyi esetet tudnek dtalni, amikor a tanacsadasi folyamat soran
kideriilt, az eroforras „pihenesi” tevekenysege valojaban sokkal ke-
vesbe volt hatekony, mint azt korabban elkonyvelte. Mas cselekede-
leinkrol pedig tudjuk, hogy hasznosak, megsem tesszilk oket. Hogy
van ez? Miert van igy?
Szamtalan kerdes sorakozik, de a leginkabb idevagot meg nem tet-
tem fel: kepes lennel tudatosan ranezni itt es most eroforrasaid nyolcas
rendszerere?
A javasolt gyakorlat roppant egyszeru: vegy egy tires lapot! Ha pusz-
tan szabad kezzel keszitened az abradat, akkor csupan egy tollra van
sziikseged; ha ennel precizebben szeretned, kotord elo a fiok melyerol
a kozepiskolai korzokeszletedet.
Nagyszerti!
Elso lepeskent vegy egy kort, majd huzz be negy atmerot, pont
ugy, hogy nyolc (nagyjabol) egyenlo terilletu korcikket kapj! (Eddig
107
a metodika hasonlo az eletkerekehez, amit a masodik fejezetben tar-
gyaltunk.)
Masodik lepeskcnt nevezd el az egyes korcikkeket, mindegyik le-
gyen egy olyan eroforras, melyrol tudod, hogy kepes tolteni azt a bizo-
nyos akkumulatort. Ha ezzel is megvagy, egyesevel haladva el kellene
ddntened, hogy mennyire elsz az eroforrasaiddal! Ha peldaul rendsze-
resen relaxalsz, akkor a „relaxacio” kordkked satirozd ki teljesen. Ha
ilgy erzed, nem futsz cleget, pedig egyebkent szamodra ez lenne kiva-
natos, akkor a „futas” korcikket satirozd be, mondjuk a harmadaig. Es
igy tovabb. (...) A folyamat vege egy csodalatos abra lesz. Kitarulkozik
elotted eroforrasaid teljes rendszere es felhasznalasuk mbrteke. Innen-
tol kezdve pedig az abra mutatja a helyes iranyt.
Az evek alatt szavajarasomma valt: „Lemeriilt elemmel nem lehet
elni, pontosabban lehet, csak nem erdemes.” Sokan akarjak megvaltoz-
tatni mindennapos eletviteliiket vagy onmagukat, de ez egyszeruen
halva sziiletett otlet, ha nem kepesek feltolteni testi-lelki-szellemi
energiatartalekaikat. Helytelen sorrend, hogy eloszor megtalalom ma-
gam, aztan majd feltoltodom, energia nelkiil keptelen leszek eljutni
a sajat lelkemhez. Epp ezert ez a fejezet a legpraktikusabb talan az dsz-
szes kozul. Nem filozofikus fejtegetesek, extran mely gondolatok kovet-
keznek, hanem kezzelfoghato technikak, praktikak es inspiralo dtletek,
108
melyek arra hivatottak, hogy tisztaban legyiink a tennyel: eroforrasaink
sokszor karnyiijtasnyira vannak, csak nem mindig latjuk meg okel.
| Az ok es az okozat felcserelodott
Boldog leszek majd, ha mindenem meglesz. Elegedett akkor leszek iga-
/an, ha emelik a fizetesemet, utazgatni fogok, megszerzem meg ezt
vagy azt a targyat, kocsit, telket, laptopot, telefont, egy allast, majd egy
meg jobb allast, s szinte mar az emberi kapcsolatokat is csak szerezni
szeretnenk, mintsem tenni erte. Kozben egy dolgot nem vesziink eszre:
lolcsereltiik az okot az okozattal.
Hiszen pont forditva johet letre az oksagi lane. Akkor lesz meg min-
denem, ha elegedett ds boldog leszek. Az ok a boldogsag es az elege-
dettseg, az okozat pedig a javak osszessege. Ez az egyik nagy titok, de ez
persze nem nepszeru egy fogyasztoi tarsadalomban. A marketingiize-
netek manipulativ rendszere mindenkor igyekezett es igyekezni fog
eztan is elfedni az igazsagot. Lao-ce orok igazsaga emlekeztessen min-
ket: az anyag a dolgok hasznat, az anyagtalan a lenyeget hatarozza meg.
| A harmas terapias egyseg
Negyedeves koromban, mikor mar megizleltilk az egyetemi evek veget
egy kiegeszito kepzesen, egyszer csak azt mondta a tanarunk: „Na, gye-
rekek, akkor most elmeselem nektek, mi is az a harmas terapias egyseg.”
Jelentosegteljes pillanatnak hatott. Hatradolt a karosszekeben, mi pe-
dig hegyeztiik a tollainkat, es lelegzetvisszafojtva hallgattuk, mivel pil-
lanatokon beliil velhetden hatalmas titok birtokaba jutunk. „А harmas
terapias egyseg a kovetkezo: konyakos kdve egy Algopyrinnel.”
Hatalmas mondat volt ez akkor nekiink, termeszetesen csak miutan
felocsiidtunk a dobbenetiinkbol. A test-szellem-lelek egysegdrol so-
109
sem szabad megfeledkezni, bar igaz, nem mindig a lelken mulik. Be
kell vallanom, olykor a harmas terapias egyseg bevetese mentett mar
meg kritikus pillanataimban. Nem suriin, de ha sziikseges, hasznalom.
| A tiz legjobb nap
Egy rovid emlekezesre hivlak. Ha ossze kellene allitanod dieted eddig
megelt napjai koztil a top 10-es listat, mely napokat valasztanad? Szi-
ved szerint mely napokat elned ujra akarhanyszor?
Fel ora sziikseges hozza elso korben. E modszer egyszeruen zsenia-
lis! Instrukcid: ha lijraelhetnel a mar atelt napjaidbol tizet, melyek len-
nenek azok? Semmit nem lehetne valtoztatni, de egy varazslat reven
meg egyszer belecsoppennel a valasztott tiz napba.
Meddig mennel vissza? Mely eletszakaszbol lenne a legtobb lijra-
eles? Merengj el ezen kicsit, es nevezd meg a tiz esemenyt!
Nagyon izgalmas az a mintazat, ami ilyenkor kirajzolodik az embe-
rek valasztasaiban. Tobb szempontbol megvizsgalhatjuk a gyujtesiin-
ket. Mennyi idos vagy, esetleg kifejezetten egy eletszakaszhoz kothetok
a kivalasztott emlekeid? Rajtad kiviil kik .
vannak jelen? Sziilok, nagysziilok, test-	' S
verek, osztalytarsak, cim-
borak, regi baratok, le-
tunt korok szerelmei?
Kik? Akadnak vissza-
tero epizodszereplok?
Hol jatszodnak mind-
ezek? Mennyire mozgalmas
kepek eledtek ujja? Es legfd-
kepp mit csinalsz ezek-
ben? Szorakozas vagy
valamilyen munka van
110
a fokuszban, esetleg diadalok, amikor valaminek a siki-icl nnii<-|vli<
lek? Mitol olyan kiilonleges ez a tiz emlek? A leglc'iiyej’,es<;bl> p< dig
.1 „miert?” Miert pont ezek? Ki vagy mi az oka?
Nyissunk egy ujabb szakaszt: mit iizennek a mai encdiii k <1 ।
cmlekek? Akad valamilyen aktualis tanulsaguk, vonalkozasuk? < .il
mosolyt csalt az arcodra ez a megannyi kivalo emlek, vagy im-g is <>/
gatott? Ha az elobbi, akkor mar nyertiink valamit, hiszen oroniei l<>|>
tunk a jelenedbe. Ha viszont az utobbi, akkor meg ennel is tovabb lep
hetiink. Neha azonnal szembeotlo a mintazata, olykor komolyabban
kell kutatni, de mindig elokeriil: milyen dolgok es kik a fontosak sza-
modra az eletben?
| A harom ujj technika
A modszer a kondicionalason, tarsitason alapul, es az NLP-bol (neuro-
lingvisztikus programozas) szarmazik. Felidezel egy kiilonleges emle-
ket becsukott szemmel. Felidezes kozben sokszor elokerulnek az erze-
sek es a gondolatok. Mikor ennek csucsan vagy, erintsd ossze harom
ujjadat, vagy jobb kezed harom ujjaval erintsd meg bal kezfejedet. Az-
tan ismeteld meg napokon at tobbszor ezt a cselekvessort. Nem telik
majd el sok ido, s a jo elmenyegyiittes tarsitva lesz a harom ujjadhoz.
A csavar az, hogy innentol kezdve kritikus pillanatokban akkor is jo
erzes foghat el, ha emlekezes nelkiil osszeerinted az ujjaid, vagy meg-
fogod a kezfejed.
| Ma ne csinalj semmit!
Mindannyiunk eleteben van olyan nap, amelyben harom dolgot kell
elvegezniink: felkelniink, tulelniink, este lefekildniink. Ha eszleljiik,
hogy eljott egy ilyen nap, akkor merjiink elengedni minden fontos
111
dontest. Meg a legnagyobb, legnemesebb emberek eleteben is vannak
olyan napok, amelyeket egesz egyszeruen at kell veszelni.
| A reggel okosabb, mint az este
Nagy dontesek idejen engedd meg magadnak, hogy a vegso dontest
nem este, kesei oran hozod meg, hanem meg egyetlen ejszakat ra-
szanva reggel, ebredes utan mondod ki a vegso szot a kerdesben. Meg
fogsz lepodni, hogy a reggel mennyivel okosabb az estenel.
| A kincsesladiko
A legenda szerint Maria Terezia adott egy ladikot az egyik testorenek a
sok-sok eves hfl szolgalatert. Az ajandekot allitolag azzal adta at, hogy
a testor igerje meg, csak akkor nyitja majd ki, ha mar nines mas meg-
oldas a kialakult elethelyzetre, es tenyleg nagy a baj. Innentol kezdve
a tudat, hogy ott a ladiko tele kincsekkel, eleg volt ahhoz, hogy a csalad
atveszeljen szamos krizist. Sok-sok generacidval kesobb az egyik le-
szarmazott aztan kinyitotta a ladat nagy sziikseg idejen, azonban ki-
deriilt, fires. Sok evtizeden keresztiil egy velt biztonsag megis kepes
volt valds biztonsagot teremteni a csalad eleteben. Vajon a te eletedben
mi lehetne egy ilyen ladiko?
A dontes mint eroforras
Kritikus pillanatok idejen olykor furcsamod egy szandek puszta ki-
nyilvanitasa is kepes erot adni: annak elhatarozasa, eldontese, hogy
barmi tortenjek is, a kovetkezo napot elvezni fogjuk. A vilag bsszes
baja, terhe nyomhatja a vallunkat, de nem akarunk ilyenkor tul lenni
112
rajta, hanem vallaljuk, hogy raegeljiik, megtapasztaljuk. Kiilihikgcs
technika ez, mely keveseknel valik be, de ha te ilyen vagy, eiiol kczdvc
sokszor fel tudsz majd Idlegezni.
| Nagyszuloi szemuveg
I la epp azon tiinodsz, mi is az, ami benned szeretheto, ami jo, ainire
biiszke lehetsz, es ha netan a negativ enkeped miatt semmi nem jut
eszedbe, tedd fol a kerdest: legkedvesebb nagysziilod hogy latna most
teged? Ok mindig - keves kivctdtol eltekintve - latjak benniink azt
<i jot, amit onmagunknak valahogy sosem sikeriil feltarnunk. Kerdezd
meg oket! Ha nem el nek, sebaj, akkor is kerdezd meg oket. A valaszok,
ineglasd, jonni fognak.
| Az apa-fia napok ereje
Mikor tartottatok utoljara apa-fia napot? (Vagy anya-lanya, apa-lanya,
anya-fia napot.) Ennel a technikanal kideriil, tudsz-e hosszabb tavon
gondolkodni. Az a rossz hir, hogy termeszetesen mindannyian meg fo-
gunk halni, Igy sziileink elvesztese elkeriilhetetlen. Akarmennyire sze-
retjiik ezt tagadni, erdemes ujra es ujra esziinkbe idezni.
Mar a jelenben is boven lehet ereje annak a napnak, amit sziileink-
kel toltiink, azonban sokszor fel sem merjiik azt a hatast, amit az ido
sebb onmagunk tapasztal majd, ha visszaemlekszik azokra a regi-regi
napokra, amikor a kozos apa-fia tevekenysegek zajlottak. Egy горке
pillanat csupan felidezni egy-egy ilyen napot, hiszen az ciet hatalmas
lempoban rohan, azonban ott, akkor egy kiilonleges emlek lesz szf-
viinkben, s aldjuk majd a sorsot, hogy eltoltottiink apaval/anyaval
egy-egy kozos napot. Vegyiik eszre, teljesen mas a dinamikaja azoknak
az emlekeknek, amikor csak ketten voltunk, mint amikor a sziilokkel
113
barman, vagy meg a testverek is jelen voltak. Bar a sziilok sokszor el-
valas/.thatatlanok egymastol, megeri tenni egy kiserletet, hogy apaval
<5s anyaval kiilon-kiilon is legyenek emlekeink.
Kepeslaptechnika
Minden felgyorsult, e-mailek, ilzenetek, chat, Facebook-bejegyzesek
tomkelege er utol nap nap utan. Klasszikus levelet mikor trunk? Talan
soha. Sot, mar nem is nagyon trunk, legfeljebb nehany hivatalos tigy-
darabot.
Kepzeld el, hogy holnap vasarolsz bt kepeslapot, amire megtrsz par
sajat gondolatot, majd elviszed a postara, es feladod. Hidd el, nines az
a ronda iras, amit edesanyad, nagypapad, baratod, szerelmed ne ertb-
kelne! Oriasi meglepetes lesz ez nekik, elvegre ma mar joforman csak
csekket es hivatalos levelet talalunk a postaladankban. Raadasul, ha az
idosebb generacio кар levelet, kepeslapot, sokszor kellemes nosztalgia-
erzesiik lesz a regi idok irant. Igazan figyelmesnek fognak tartan i. Igy is
lehet szeretetkapcsolatainkat apolni.
Specialis mtifaj az onmagadnak-onmagatoknak kiildott kepeslap.
Ne feledd, te mindig magaddal vagy eleted osszes napjan, igy evidens,
hogy magadnak is irhatsz, de gyermekeidnek, felesegednek, ferjednek
is. Vagyis irj annak, akivel egytitt elsz! Teljesen mas a hatas, ha igy feje-
zed ki egy fontos gondolatodat vagy erzelmedet.
Mi, a felesegemmel evek ota minden varosbol kiildiink magunknak
egy-egy kepeslapot. Egesz kis gyujtemeny jott mar ossze. Amikor ab-
ban a masik orszagban vagy varosban vagyunk, olyan jo tollat ragadni.
Amikor pedig megkapjuk par nappal-hettel kesobb a levelet, miutan
reg hazaertiink, szinten mosolyt csal az arcunkra. Kesobb pedig, egy-
egy esos, sziirkebb napon, elokeriilnek a levelek, es akkor is ujra remek,
nosztalgikus pillanatot elhetilnk at Harmas haszon, s mindezt a kepes-
114
lap es a belyeg araert, ami sosem tobb, mint egy csesze kave ara, le-
gyiink barmely pontjan is a vilagnak.
Nullazasi modszer, avagy szamolni a napokat
Egy kliensem allandoan uj kapcsolatba kezdett, pontosabban ugyan-
abba a kapcsolatba tobbszor, nem is tobbszor, szamtalanszor. Affele se
veled, se nelkiiled viszonya volt. Egy szep napon az alabbi mondattal
tett pontot a tortenet vegere: „Imre, 133 napnal tartok, azota nem fe-
kiidtem le vele. En ezt le nem nullazom tobbe.”
Es igy is lett. A tudat, hogy nem akarja ujrakezdeni a szamolast,
hiizta ki ot egy veget nem eronek latszo spiralbol. Ezt a tortenetet el-
meseltem egy eloadason is. Fel ewel kesobb megkeresett az egyik
resztvevo, es beszamolt rola, hogy igy hagyta abba a dohanyzast. Nem
akarja lenullazni mar a szamlalot. Felreertes ne essek, nem ez a tuti
modszer - barcsak igy lenne de sokunknak segit, fokent azoknak,
akik szamokban eljiik az eletiinket.
Egeszseges vesemukodes
Halat adtal-e ma az egeszseges vesemukbdesedert? Akar meg nevet-
hetnenk is, de ezt komolyan kerdezem. Sokszor akkor kapunk eszbe,
milyen kincs van, volt a birtokunkban, mikor mar jelentkezik egy-ket
diszfunkcio. Mint a tortenetben, amikor a gyerkoc uj cipore vagyott, es
bosszankodott, hogy milyen kopottas mar regota hordott cipoje, mig-
nem talalkozolt egy olyan gyerekkel, akinek nem volt laba. Az ossze-
hasonlitas perspektivajanak folyamatos valtoztatasa termeszetesen
nem lehet mindig felmentes vagy fajdalomcsillapito, ha epp gyotro
clethelyzetbe kerilliink, azonban olykor erdemes hasznalni.
115
| A kommunikacio titka
Ket vak koldusrbl szol egy tortenet, amiben az egyikilk lijra es ujra sok-
kal tobb szeretetet, j6 szot es persze tobb penzbeli tamogatast кар a ja-
rokeloktol, mint tarsa. A kulonbseg abban all, mi szerepel a tablajukon.
» „Vak vagyok, kerem segitsen!”
» „Micsoda szep napunk van ma! Es milyen kar, hogy en ezt nem
latom.” Barmilyen helyzetben is vagyunk, roppant fontos, mikent
es hogyan beszeliink rola.
Mosolyindex
A lelki egeszsegnek van egy egyszeru mutatoja, en csak ligy hivom,
hogy mosolyindex. Vasarnap tekintsiink vegig az elmillt het eseme-
nyein, es kerdezzuk meg: mennyit mosolyogtunk? A halalos agyunkon
sokkal inkabb az lesz a fontos, mennyi dromteli pillanat
volt napjainkban, mintsem hogy
maximalistan, perfekcionistan,
hibak nelkiil vegigrohantuk-e
az eletet. Az pedig vcgkcpp nem
szamit majd, mennyi HUF,
EUR vagy USD lesz a bank-
szamlankon, vagy ertekpapfr-
jaink hozama mit sejtet a kd-
vetkezo negyedevre.
Eletiink zenei
Ma mar nem olyan bonyolult, sdt nem is olyan koltseges kiilbnfele ze-
nei listakat osszeallitani. Ket klikk a szamitbgepen, es eletkorunk bar-
116
mely emlekezetes zeneszama hallgathatova valik. De sok.in nuy,svin
klikkeliink. Pedigha elkeszftjiiklegszebb eletperiodiisamk v.ilognl i ..it
olyan eroforraslokethez juthatunk, ami felvillanyozz.i тег z.i'nl uh
mindennapjainkat. Amikor meghallom azt a muzsikal, ainil ubvcs 1 < >
romban unasig hallgattam, ma nem tudom megunni, azonn.il Irlk.i
sedo eletigenles uralkodik el rajtam, ami arrol szol: egyszeriien szc|• az
< let. Tobbnyire mindannyiunknal fellelheto olyan korszak, amikor an
n.ikidejen felhotleniil elvarazsolodtunk. Haezt sikerul megragadnnnk
lelnott fejjel, egy sziirke hetfoi munkanap sokkal nehezebben daral
majd le minket. Sot, neha mintha el is tunnenek a gyilkos hetkoznapok.
Halagyakorlat
I larom hcten keresztill minden este adjak halat ot dologert, ami aznap
I orient, vagyis nem altalanossagban, amiert halas vagyok az eletemben,
hanem olyan konkret tortenesert, momentumert, pillanatert, ami miatt
kepes vagyok halat erezni az adott napon, es azt mondani valami vagy
valaki fele: „Koszonom!”
Hamarosan sokkal jobban erezziik majd magunkat a borilnkben, de
nem azert, mert innentol rozsaszin kodben latjuk a vilagot. Szo sines
161a, a bealhtodasunk valtozasaval eszrevesziink egy-egy tiinemenyt,
gyongyszemet, amelyek bizony korabban is ott voltak, csak nem lathat-
tnk meg, mert eszlelesiink bortoneben ultiink, amit raadasul mi epitet-
liink fol sajat magunknak.
Kedvenc mese felnott fejjel
Ugy mondjak, a gyerekkori kedvenc mese mindig eroforras marad, egy
eletre szoldan. Azert valhat azza, mert a gyereknek a legfobb elakada-
sait ez a tortenet kepes a legjobban feloldani, szakszoval elaboralni.
117
Azert nezi ujra es ujra ugyanazt a meset, mert
annak reven a tudattalan szintjen a megoldas
fele halad. Legkdzelebb, ha igazan nehez
idoszakban vagyunk, jarjunk a ve-
gere, mikent hat, ha iljra vegig-
nezziik a nagybetus meset! Vagy
ha idosebbek vagyunk, akkor
kiilon program lehet a diavetito,
a gramofon osszeszerelese, eset-
leg a padlas felturasa a szuloi haz-
ban a negyven 6ve nem latott mese-
konyviink utan.
Idezetek, кёрек, fotok
Egyetlen napnyi energiabefektetes, es
akar egy even keresztiil inspiralo lesz fizikai kornyezetunk. Ma mar
meglepoen koltseghatekonyan lehet laminalt kepekkel, eldhivott fo-
tokkal, diszes mottdkkal dekoralni kornyezetiinket.
Egyszer egy informatikus jart nalam, es az eroforrasaira terelodott
a szo. Az dtlete mindent vitt: egy beallltas segltsegevel veletlenszeruen
kiildott elore meglrt, sajat motivacios e-maileket onmaganak. Mivel
szakmai artalombol a nap nagy reszet online toltotte - ki nem ilyen
manapsag mar a fiatal generaciokbol -, az onmagatol kapott iizenetek
inspiraltak. Az dtlete bevalt, sokkal lendiiletesebb hetek kovetkeztek
eleteben. Havonta frissitette az iizeneteket, hogy szinten tartsa erdek-
lodeset, es koszoni szepen, ma mar el sem tudja kepzelni, hogy ne kap-
jon onmagatol apro emlekeztetoket. Bar nem ez volt az elsddleges
celja, de elmondasa szerint meg az onbizalmara is hatottak a levelek.
Nem csoda, hiszen hosszu ido utan kezdett el vegre beszelni belsd on-
magaval.
118
| Jobb kez, bal vail
1'meld fel a jobb kezed.es tedda bal valladra eroteljesen, majd isinvUld
meg parszor. Csinaltal mar ilyet valaha? Ha nem, erdemes hetente pat
szor megtenniink. Ha a fonokod nem veregeti meg, nem lapogatja aha
innkat, legalabb magunkat batoritsuk egy kicsit. Ha egyediil vagy, meg
.1 nevedet is mondhatod, hogy amit az intent epp tettel, nos, az nagyon
i<> volt. Ondicseret. Es ne felj, ettol meg nem leszel egoista, dnzo frater!
Erettsegiink tabloja
I la leteznek erettsegi tablok, eppenseggel csinalhatunk sajat erettse-
giinkrol is. Ossze kell gyujteni egy nagy tablara minden olyan fontos
momentumot eletiinkbol, ami hozzajarult felnottsegiink nemcsak testi,
hanem lelki es szellemi minosegehez is.
Evekkel ezelott jart hozzam valaki, aki mikor godorbe keriilt, min-
dig annullalta, torolte addigi elete osszes eredmenyet. Egyszeruen nem
in tott eszebe semmi a godor aljan, amit a korabbi csucsokon tapasztalt.
Szamara ez a technika, az 6rettsegtabl6 jelentette a kiut elso lepeset.
Nem az volt a kerdes, lesznek-e ujabb melypontok az eleteben, mert ezt
mar elfogadta. A kerdes az volt, mikent reagal ra. Ha rossz passzba ke-
riilt, odaiilt kedvenc foteljaba, es nezte a sajat erettsegerol szolo tablo-
jat. A hatas nem maradt el.
Perspektivaszelesites
Unokaocsem nemregen tanult meg jarni. Kepzeljiik csak el, mekkora
ororn lehet, amikor a latoteriink ketszer akkorava novekszik! Eddig
kusztal-masztal, s egyszer csak kiszelesedik a vilag, s egyre hatalma-
sabbnak erzed benne onmagad.
119
Ila a kovetkezo szabad hetvegeden akad egy kis idod, toltsel el ott-
hon negykezlab egy-ket orat. Viccesnek hat, de ez teljesen komoly. Az
on ismereti hatas nem marad el, s persze sok bosszusag es nevetes is var
rad mindekozben. Mennyit szamit az, hogy adsz magadnak egy szele-
sebb latasmodot az eletre. A gyakorlat vegen, ujra ket labon, csuda ha-
lasleszek
| Gin-tonik
Egy eloadas-sorozat vege fele kozeledve az egyik allando resztvevo
oszinten megkerdezte, nincsenek-e alkoholproblemaim. Nem ertettem
a dolgot, aztan kiderult, tudattalanul szinte minden eloadasomba be-
csempesztem egy felpoenos utalast a gin-tonikra. Pszichologus leven
nyilvan elgondolkodtato a kerdese, de a kulcs valojaban, hogy van-e
olyan rituale a hetedben, ami egyszeruen felemeli a hetkoznapokat. Ha
a heti egy-ket pohar gin-tonik szerinted siilyos vetseg, akkor tedd is
le a konyvet, es rosszalloan itelj el! Ha azonban hiszel abban, hogy min-
den heten sziikseges megallni, es felfekiidni egy pompas pillanatra,
legyen az egy koktel, egy meghitt vacsora vagy barmi hasonlo, akkor
tervezd is be ezeket az alkalmakat jo elore az eletedben!
Ma nem
Mivel az iment az alkohol kerult szoba, jusson esziinkbe egy fontos elv.
Ha van egy rossz szokasunk, tanuljunk azoktol az alkoholistaktol, akik
szeretnek letenni a poharat, es nem inni tobbet. Sokan erre az egyszeru
vallalasra eskiisznek: „Ma nem iszom!” Nem azt igerik meg, soha tobbe,
hanem csak azon a napon nem. Masnap persze ismet megigerik. Ha ezt
az elvet a fentebb targyalt nullazasi modszerhez kotod, sikeres kombi-
naciot kaphatsz.
120
Pozitiv vagy negativ szures
Vannak olyanok, akiknek ha egy negativ pont keriil a napjaba, mint ha
ettol minden megfertozodne szamukra. Konnyli oket felismerni. Ila
igy csodalatos nyaralasra indulva egy apro kiityli otthon marad, akkor
sokoranyi morgas, dulas-fulas kdvetkezik. Ha az iinnepi vacsoran egy
itel nem a kedviik szerint van fozve-siitve, esetleg talalva, mintha kitort
volna a harmadik vilaghaborii. A kerdes az, hogy mi mikor valunk
ilyenne. Mikor viselkediink Igy?
Azt is megtehetjuk, hogy megfordftjuk a trendet, es egy eredendoen
negativ napban a pozitivumokat nagyltjuk fel. Meglasd, ha igy teszel,
egyre tobbszor lesznek szep napjaid, es az emberi kapcsolataidban is
kedvezo valtozas all be. A folyamatosan zsortolodo karakterek ugyanis
vegtelen maganyra vannak itelve, amiota vilag a vilag.
Problema vs. lehetoseg
1 igy teljesen konkret kerdes: Hany problemad van most az eletedben?
I lozzavetoleg becsiild meg, vagy meg jobb, ha osszeszamolod! Kerdez-
heted, mit is tekintsiink tulajdonkepp problemanak. Nos, en is ponto-
san ezt tudakolom most.
Hogy reagalnank peldaul, ha valaki elkialtana magat: „Kepzeljetek,
nekem nincsenek problemaim!”? Bizonyara enyhe mosollyal nyugtaz-
nank magunkban: „О, hat persze!” Esetleg csak ravagnank indulatosan:
„Az nem lehet, ki van zarva!” Tennenk ezt teljes joggal es meggyozo-
dessel, hiszen joforman nem kepzelheto el emberi elet nehezsegek nel-
kiil. Itt azonban alljunk meg egy pillanatra! Nehezseget mondtam, nem
problemat. Mit mondhatunk meg: gond, dilemma, bonyodalom, krizis,
gubanc, baj, zlir. Te hogy hatarozod meg ezeket a helyzeteket?
Ha ugy megyek be a fonokomhoz, hogy „oriasi baj tortent...” vagy
„tdrtent egy aprobb gubanc.. ”, biztos lehetek benne, hogy az en talala-
121
somtol fugg, milyen fo-
gadtatasban reszesii-
lok, noha a „problema”
ugyanaz mindket eset-
ben. Ebbol is latszik, meny-
nyire szubjektivek ezek a
viszonyulasok. Bar-
m hogy is hatarozom
meg aktualis ne-
hezsegeimet, mindig
egy emberkent szolnak majd
hozzam: megoldast kell ta-
lalnunk, meg kell fejtenimk,
eredmenyeket kell letenni az asz-
talra, kiutat kell talalnunk, de legalabb dulore kell jutni, vagy elintezni,
elrendezni a dolgokat, es ha minden kotel szakad, meg ott a kompro-
misszumok vilaga.
Lehetseges-e maskepp cimkezni ezeket a ketsegkiviil probara tevo
elethelyzeteket? „Oriasi bajba keriiltem. Mi lesz most velem? Hogy fo-
gom megoldani ezt a problemat?” Az ilyen mondatok helyett egeszen
maskepp is meg lehetne nyilatkozni: „Kihivasokkal teli napok elott al-
lok. Kiizdelmesebb idoszak jott most el az eletemben.” Vagy meg ennel
is tovabb menve, tudnank-e azt mondani: „Egy lehetoseget kaptam az
elettdl. Ez a nehezseg esely a jobb kilatasra”
Osszessegeben hany olyan helyzet valna konnyebben kezelhetove,
megoldhatova, ha nem problemakent es tragediakent cimkeznenk, ha-
nem kihivaskent tekintenenk ra, vagy meg ennel is optimistabban, egy
lehetoseg magjat, szikrajat latnank benne?
122
| Amikor beakad a lemez
Mit szoktal kezdeni a beakadt lemezzel? Es e helyiitt most nem a h i;i
grjtnofonra gondolok, ha meg egyaltalan emlekszel azokra az idbli'
Azok az esetek, amikor szimbolikusan mindig ugyanaz a zene.sz.ini
niegy korbe es korbe, s mi sokkal inkabb elszenvedoje, mintsem alakl
loja vagyunk az esemenyeknek.
A minap epp szolt a radio a kedvenc kisboltomban. Csak beszalad
.1/ ember, hogy megvegye az esti vacsorahoz legsziiksegesebb hozzd-
valokat, de nem is sejti, milyen valtozast eredmenyez egy haromperces
vasarlas. A jelzoket elhagynam, de egy harmoniajaban, szovegeben eleg
sajatos dal erkezett az eterben; talan a „hallgathatatlan” lenne a legjobb
kifejezes ra. A gond ott kezdodott, hogy a kenyer es a felvagott melle ez
.1 dal jott velem, gondolom, valamilyen bonuszkent. Hosszii perceken
kcresztill nem akart tavozni, allandoan a fejemben volt, kerlelhetetle-
niil beette magat a rovid tavu memoriamba. Eddig a tortenet. A kerdes:
te mit tennel ilyen helyzetben?
Azt ne feledjilk, hogy nem mindig zajlik tet nelkiil az ilyen es ehhez
hasonlo folyamat! Egy zeneszam meg nem okozott olyan nagy kart, de
ha ez a lemez, amit epp felteszel, egy onostorozo, onbecsiilest rombolo
gondolatsor, akkor a beakadasa katasztrofalis hatasu. Nem sikerul va-
lami, peldaul egy allasinterju.es amikor kijossz elkezded jaratni a „vesz-
tes vagyok” lemezt. De miert? Ha vesztettcl, az azt jelenti, hogy akkor
epp vesztettel, nem azt, hogy vesztes vagy. Ez pedig lenyeges kulonbseg.
Az igazi kerdes nem mas, mint hogy kepes vagy-e a beakadt lemezt
lecserelni valamire? Feltenni helyette egy jobbat, megnyugtatobbat,
barmi mast, amire akkor inkabb sziikseged van, csak ne a negativ fris-
son vegtelenre allftva. A tortenethez visszaterve, az ilyen esetek kezele-
sere hosszii evekkel ezelott kezdtem alkalmazni, hogy mindig Dvorak
Ujvilag-szimfonidjanak negyedik tetelet diidoltam. Ez eddig mindig
bejott, tokeletes modszer, ugyanis az utolso akkordig mindent kiuz
a nem kivant dallambol.
123
| Те hallod a sajat zened?
Tegyiik fel, ugy ebredsz, hogy atmenetileg elvesztetted a hallasod. Az.
ijedseget es az orvoshoz szaladgalast most hagyjuk; vagyis tetelezziik
fel, hogy sejted, ez csak atmeneti allapot, es mdsnapra kutya bajod sem
lesz. Mit t in el meg a nap soran? Ha esetleg vallalod, hogy az utcara
megy, sot, akar meg dolgozni is. Mi tortfnne? Rad neznenek furcsan,
vagy te nt'zntl furcsan a tobbiekre? Vajon mennyire es miben lenne
dcihfto vagy epp megmosolyogtato egy-egy helyzet?
Ezen a ponton hozok be egy szamomra nagyon kedves Jorge Bucay-
idezetet: „А siiket mindig azt hiszi, akik tancolnak, meghibbantak.”
Es most egy apro szempontvaltas: tapasztaltad mar, hogy a kornye-
zetedben egyszeruen nem ertik, mit miert teszel? Ok furcsan neztek
rad, aztan zavarba jottel, es vegiil tan abba is hag у tad, amit szerettel,
amiben hittel, amiert igazan tudtal lelkesedni. S mindezt miert? Valljuk
be, a siiketekre biztad magad, es nem arra a ritmusra, arra a vezerelvre,
ami beloled jon, ami beloled fakad!
Egyet ne felejtsilnk el, holnap nagyon-nagyon sokan siiketkent kel-
nek majd fel. Ne felj, a hallasukkal nem lesz semmi baj, azonban a sajat
zenejiiket eszre sem veszik, hiszen ezt teszik mar hosszii evek ota.
Miert muveljiik ezt magunkkal?
| A seta ereje
Voltal mar ugy, hogy a kituzott cel ellenere celtalanul leteztel egyetlen
pillanatig? Paradox nyilvan, megis lehetseges. A lepeseid csak jonnek
egymas utan, s a lenyeg nem a valahova jutas, hanem a pulzalo jelenlet
es a letisztult belso beke, mikor felsejlik cleted igazi veleje. Koriilvesz
a vilag zaja, autok suhannak tova, neha meg egy-egy lampat is figyel-
ned kell utadon, maskor meg dudaszo zavarna meg a nyugalmad, de
mar mashol vagy, magaddal magadban. A tisztanlatas altalaban ekkor
124
crkezik, megis sokan menekiilunk az ilyen pillanalok
inert feliink, mit talalunk.
(dezziik ide Marai drok ervenyd szavait: „А sclu n th / h^embe i ibb
clcttitemet fejezi ki. Aki setal, nem akar eljutni sehova niff / ha < < I nihil
es uti cellal ered litnak, mar nem setdl, csak kozlekedik.”
Az emlekek ereje
Melyek vajon azon emlekeid, amikha eszedbe jutnak, azonnal mosolyl
csalnak az arcodra? Emlekezziink! Kihez kotheto? Hol voltal? Mit csi-
naltal? Mikor volt? Mi tortent? Mit ereztel, mit gondoltal, mit sejtettel
.ikkor, amikor madarat lehetett veled fogatni? Amikor egyszerflen csak
belemosolyogtal a vilagba, barki barmit is csinalt kdriilbtted? (Ez nem
.i korabban targyalt top 10 nap, de hasonlit ahhoz.)
Dobbenetesen egyszeru technika, megsem eliink vele eleg sokszor es
eleg sokan. Ha voltal mar ugy, hogy egy elmenyert tenyleg erdemes volt
elni, azert a pillanatert dolgoztal, kilzdottel annyi idon keresztiil, ami
egyszeruen egy „mmmmh!” erzest jelentett, akkor vesd jol a szived-
be-lelkedbe ezt az emleket, es hdzd elo a kalapbol, ha epp valami rossz
I ortenik, vagy csak bal labbal keltel fel. Ezek olyan apro rezdiilesek, me-
lyek kepesek tovabblenditeni a holtpontokon. Emlekezziink hat! Ezek
az igazi eroforrasaink, s nem mashol leled, mint dnmagadban.
Pozitiv memento
Amikor motivaltak vagyunk, akkor vegso soron csillog a szemilnk,
dobban a szfviink, hogy igen, ez az, ezt szeretnenk csinalni, es szinte
idotleniil kepesek vagyunk beleveszni a tevekenysegbe. Amikor leg-
kozelebb egy ilyen periddusba kerillsz, es ha megteheted, allj meg egy
kicsit, hogy keszithess egy dgynevezett pozitiv mementot, vagyis em-
125
lekeztetot. Egy iizenetet dnmagadnak. frj le mindent, hogy abban a lei
kes allapotodban hogyan latod a vilagot, dnmagad es mit erzel, vagy
mit hogyan teszel, s fokent miert teszed azt es ugy, amivel epp foglala
toskodsz.
Barmilyen furcsan is hat a kovetkezo kijelentes, sajnos altalaban
igaznak bizonyul: motivacionk csucsan el sem tudjuk kepzelni, hogy ez
elmulhat, pedig igen. S amikor a lelkesedes alabbhagy, nehezen hathat -
nak rank kiviilrol, de mi a helyzet az dnmagunknak lit pozitiv memen-
toval? A tapasztalat azt mutatja, ez kepes atiitni a motivalatlansag falat.
Miert is? Mert a sajat kezirasunk, a sajat motivacios energiank koszon
vissza rank a sorok koziil.
Peldakent beemelek egyet a sajat gyujtemenyembol. 2013. februar
28-an, egy szep napon az alabbi sorokat firkantottam fel egy naptar
hatlapjara Budapesten, a 47-es villamoson: „Valami hihetetlen nyuga-
lomerzes indult el. Erot, hitet, belso lendiiletet erzek. Eltorpiilnek, el-
aprozodnak a folyamatok, amik maskor aggasztanak. Napsiites es
orom van koriilottilnk, valahogy minden termeszetesen legies. Ugy er-
zem, nines gond, nines armany, es barmilyen nehezseg is jon, az semmi
az elethez kepest. Mikor kihiizott vallal, egyenes hattal, belso es kiilso
mosollyal lepsz a vilagban. Tilrelmes vagy, es tudod, a teljesseg nem
a tokeletesseggel egyenlo.”
Eroforrasok doboza
Elso lepeskent vegy a padlasrol egy tires dobozt! Hogy kicsit vagy na-
gyot, az rajtad mtilik. A plazmateve kartonpapirja epp olyan jo, mint
egy vizforralo doboza. A kreativabbak mar be is indithatjak otletborze-
jiiket: mikent csinosithato, diszitheto, teheto szinesebbe peldaul ez az
egykori cipos doboz? Akinek nincsenek eftele igenyei, egyszeruen csak
fesse be vagy csomagolja at egy szemenek kedves szinbe, aminek a lat-
vanya dromteli, vagy csak epp lendiiletet hozo.
126
Masodik lepes: indulaskepp tegyiink bele tiz konkret dolgot addig,
mi'g leszall az est, es ezt kovetoen mindennap egy-egy iij t lcniuu.l l><>
vilstik eroforrasaink leltarat. Joggal kerdezhetned: megis mi a knit I,
hetne beletenni?
Az erzekszerveink mindenkor segitsegunkre lehetnek e sajatos Pel
idat soran. Peldaul minek a latvanya az, ami mosolyt csal az arcodr.i?
I .rdekes modon minden csalad es baratsag torteneteben vannak olyan
inegorokitett pillanatok, amelyekre ranezve felidezodik annak az ese
menynek a varazsa es az ereje. Emellett sajat magadrol akad-e olyan
I old, amire merhetetleniil biiszke vagy? Masok egy-egy megnyugtato
l.ijkepbol meritenek erot, megint masok nehany vicces Photoshop-
in ontazstol udiilnek fel.
Es a hangok? Ha tiz zeneszamot kellene kiirnod egy CD-re, melyek
Icnnenek ezek? Ne habozz hat ezt a CD-t megirni es beletenni! Persze
volt mar arra is pelda, amikor a serdulokori bakelitlemez keriilt be az
erbforrasok koze, igaz, ehhez joval nagyobb dobozra volt mar sziikseg.
Az illatokban jartas holgyek eloszeretettel rejtenek bele kiilonfele
specialis illatmintakat eroforrasaik dobozaba. Az, hogy ez az illat ko-
i .ibbi nagy szerelmiik kedvenc parfiimje, vagy ferjiik aktualis illata, ne-
lan sajat fiatalsaguk meghatarozo elixirje, azt sokszor sejtelmes mosoly
es homaly fedi. De teny: aki kicsit is fogekony erre a hatasra, egyetlen
illatmolekula is felvidithatja melankolikus hangulatabol.
Az esemenymementok sokasagat feltetlenill erdemes megemlite-
niink. Egyesek eloszeretettel gyujtik be egy-egy emlekezetes randi mo-
zijegyet, vagy a szuletesnapi torta felig leegett gyertyajat, netan az elso
hazassagi evfordulon elfogyasztott aszii parafa dugojat, mig masok
ezen mar csak somolyognak, es erzelgos tiilzasnak tartjak. Es ez is, az is
1 elj esen ertheto.
A lenyeg ugyanis az, hogy mindent bele lehet es erdemes tenni ebbe
a dobozba; de a kulcsmomentum az, hogy mi tolt fel engem tcnylege-
sen, ami ad valamit a lelkemnek, ha lathatom, tapinthatom, szemlelhe-
lem, erzekelhetem.
127
Vcgezetiil azt se feledjuk, hogy a doboz befogadokepessege tulaj-
donkepp korlatlan. Az eroforrasok folyamatosan koriilvesznek ben-
niinket, csak meg kell tudnunk latni oket, neha a multunkban, sokszor
a jeleniinkben, vagy epp a jovobe vetitve azt.
Leveltechnikak
Mikor irtal utoljdra tollal levelet? Mi lesz ezzel
a szokasunkkal? Teljesen eltunik vajon, s csu-
pan egy-egy nosztalgikus epizod lesz
majd nehanyunk eleteben?
Emlekszem, mennyire oriil-
tiink annak idejen, amikor az
e-mail-fiokunk elkesziilt, es
megkaptuk az elso elektroni-
kus leveliinket. Es hoi tartunk
ma? Naponta e-mailek gar-
madaja var - sokan az ebre-
des utan azonnal belepiink
okostelefonunk segitsege-
vel az eterbe, hogy vajon mi
tortent az ejszaka, ki mit irt vagy posztolt. Hova vezet ez?
Adozzunk neha e kihalo tevekenysegnek, es emeljiik ki a kiilonbozo
levelirasok erejet. Szerepeljen most itt nehany olyan lehetoseg, ame-
lyek segitsegevel tortenhet veliink valami meroben szokatlan, varatlan,
igazi erot ado.
Level onmagunknak a jovobe
Szamos formaja letezik ennek a mufajnak. Idezziik csak fel a Vissza
a jovobe cimfl trilogia emlekezetes pillanatat, amikor egy boritekra
128
1955-ben ez irodott: ne bontsa fel 1985-ig! Ennek pckl.ijar.i akai toll.it
is ragadhatnal, es iizenhetnel onmagadnak 2048-ra. Az bi/oiiy h.u
mine ev! Mi var rad ez ido alatt? Sot,eliink meg akkor egy.ilt.il.ui'' Ki
ludhatja? De ha megis, mit kivannal, mit tanacsolnal, mil inond.ui.il
.1 harminc evvel idosebb enednek? Egy ilyen level megirasa hihclellv
niil kitagitja azt a spektrumot, ahogy onmagunkat szenileljiik az ido
ben. Egyszerden kirant a sziirke mindennapok jelenebol, es egy kicsil
melyebben megmutatja a dolgok jelentoseget. (Termeszetesen a h.n
mine helyett lehet 5-15 evet is valasztani, mindent, ami jolesik, hiszen
ez errol szol. Altalaban kerek evfordulokra is tanacsos iizenni jovo-
beli onmagadnak. Ha 23 vagy, kinaid meg a 30 esztendos enedet par
sorral, ha 44, irhatsz valami magvasat az 50 vagy 60 eves enednek. Es
igy tovabb.)
Vajon ennyi evet elore ugorva hogyan sejlenek majd fel a jelen
gondjai es problemai? Mit fogsz irni a szakmadrol, a mimkahelyi
iigyeidrol vagy epp a hivatasodrol? Es megemlited majd anyad, anyo-
sod vagy barki mast? Kikrol irnal szivesen? Sot, a mostani ismeroseid
koziil kivel tartod majd akkor is a kapcsolatot? Esetleg meg tudnad
ezt biztosan mondani, vagy csak tippelni? Es a melyebb gondolatok?
Miben hiszel ma? Milyen ertekeket szeretnel e fura palackpostaval at-
inenteni onmagadnak?
1 evel onmagunknak a multba
Л jovo esupan egy lehetoseg elottiink, a miiltat viszont megeltiik, tud-
juk, mi tortent. Megis irhatsz a benned elo gyereknek vagy serdillonek.
Kepzeld csak el, hogy ebben a sajatos formaban elbeszelgethetsz a ko-
i abbi enjeiddel, elvegre ok ott vannak benned. A kicsi ened, aki meg
lehet, hogy sebzett, serillekeny, es sok bantas erte. Olyan jo neha, ha
lelnottkent szolunk hozza, es megvedjiik vagy felmentjiik, mert nem
о volt a felelds. Hogy is lett volna otevesen!!! Ne habozz, ragadj tollat,
es ird ki magadbol, ami a szived nyomja.
129
Level a mumusnak
Annyifele levelet lattam mar az evek alatt. Level a feltekenyseghez, a bi-
zonytalansaghoz, az elvarasokhoz es a mindenkinek vald megfeleles
kenyszerehez, level a betegseghez... Az opciok szama vegtelen. A le-
nyeg azonban, hogy merjiink olykor nehany A4-es, tires lapon farkas
szemet nezni egy-egy gonosz lennyel, akik nem pusztan kisernek, de
kisertenek nap nap utan. Akar el is koszonhetiink toliink. Tegyiik ki
szimbolikusan szuriiket. Kifejezzuk, hogy eddig kiserthettek, de ezutan
egyediil folytatjuk utunkat. Sokszor meglepoen nehez ilyen mondato-
kat lefrni, egyszeriien nem jonnek a szavak, a blokkok olyan erosek.
Kiizdjiink meg veliik, aztan figyeljiik a hatast! Ne feledjiik, a naploiras
is milyen protektiv (vedd) hatasii, hiszen egy komplex, konfliktusos
helyzetben segfti a tisztanlatast, ha ki kell irnunk magunkbol. Pont
ugyanigy van egy level eseteben.
Az elegetett level technikaja
Nehanyan arra is vetemedtek mar, hogy miutan paplrra vestek a sok
fajdalmat, keseruseget, elvarast, gyotrelmet, szenvedest - elegettek. Igy
koszontek el toliik, megsemmisitve terhelo voltukat. Azt persze nem
allithatjuk, hogy ez mindannyiunknal bevalik, de ha csak egy kis mo-
solyt csal az arcunkra, tan mar akkor is megeri.
Level masoknak
Kepzeljiik el, ebben az agyontechnologizalt vilagban milyen hatast er-
het el, ha egyszer csak a postaladaban egy hagyomanyos, kezzel cimzett
borftekot talalunk! „Level, nekem? Kitol? Nohat! De jo!” A belso kivan-
csisag hirtelen megno, egyre izgatottabban mosolygunk, es alig varjuk,
hogy feltepjiik, megnezve a tartalmat. A recept roppant egyszerii: lepd
meg harom kozeli ismerosod, baratod, rokonod, es fejezd ki nekik ne-
130
h.'my oldalban, hogy mennyire fontosak az eletedbcn A/l.m ligyild
meg az arcukat legkozelebb,amikor talalkoztok. Szei iuted । •illogni lop
j szemiik?
A lehetoseg adott, csak egy fel ora, nehany lap, egy toll, ji.it 1><н П< I
es a sziviinkkellhozza. A postapedig elvegre ott van a s.ukon Ip l< g
kozelebb, amikor a gydlolt sarga csekkeket fizeted be, tegycl In < p
boritekot egy szeretett szemelynek cimezve. Ki tudja, tan meg ti1 ,мк
кек szubjektiv terhe is csokken majd.
Mindennapjaink ize, avagy az izek mindennapja
I '.gyetemi hallgatoknak szoktam kiemelni, akik a vagyott sikerrol al-
modnak, hogy ha valakinek nemi fagyasztott elelemmel van hfito a la-
kasaban, meg tud nyitni egy csapot, amibol azonnal viz jon, es esetleg
meg egy keveske megtakarltasa is akad a bankban, akkor bizony 6 a
I 'old nepessegenek szuk felsd gazdag retegebe tartozik. Errol sokszor
megfeledkeziink, ekkepp arrol is, ami az izek csodalatos vilagat illeti.
Kepzeljiik csak el, ha holnap hajnalban arra ebrednenk, hogy nem
erezziik kedvenc kiflink izet! De nem csak ezt, kivetel nelkiil semmi-
lyen egyeb izt sem! Mi maradna akkor azon az egy-ket illatmolekulan
kiviil, ami eljut eszlelesiink kapujaig?
Az olvasokozdnseg egy emberkent kialthat fel kedvenc etelenek ne-
vet mormogva: de hat akkor nem lenne mar a rantott ponty rantott
ponty, a hiisleves husleves, de meg a paprikas csirke is csak egy puszta
etel lenne a sok koziil, ami mar mit sem jelent, hiszen mindaz, ami a tu-
rns csuszat turos csuszava teszi, megszunik letezni. Ugyanaz lenne
a turo, a tejfol, a so, a teszta, a teperto, mint eddig, s megis, mintha a lel-
ket lopta volna ki valaki, elcsenve ezzel sajat jokedviink egy kicsinyke
darabjat. Nem halnank ehen, hiszen az a sok hasznos tapertek, vitamin
es asvanyi anyag mind-mind tovabbra is benniik lenne, de az izek nel-
kiil sziirkeseg telepedne a reggelire, ebedre, es a vacsorara. Es mar nem
131
lenne biindsen elvezetes a fogyokuraban elmajszolt kedvenc csoki
vagy tortaszelet sem. Hidegen egyszeruve, s talan egysikiiva valna sza
mos meghatarozo csaladi iinnepilnk pillanata is.
Ezzel szemben mit latunk nap nap utan? Sok-sok habzsolo, mohd
embert, akik csak „toljak be” a napi betevojiiket, s nem allnak meg
a falatok kozott, hogy racsodalkozzanak az izek kavalkadjara. Mert
hogy micsoda talalmany is ez, akar az evolucionak, akar a Joistennek,
akar mindkettonek kell megkoszonjuk! Persze nem lehetiink meg
lepve, hiszen az izfokozok szazadaban mar sok minden marad inger
kiiszob alatt. Tehetiink azonban ellene. Idonkent alljunk meg, es gyer-
meki naivitassal csodalkozva merjuk megkerdezni: milyen is az, amit
iszom, milyen (zeket is erzek eves kozben, s fokent hogyan irnam le
a hatasukat?
Vegyiink egy megtortent esetet! A foszerepldje, nevezziik Janosnak,
egy nyolcnapos lebojt kellos kozepenel tartott. Otodik napja, hogy nem
evett mar egyetlen szilard falatot sem, csak az eloirasoknak megfeleld,
preselt gyumolcs- es zoldseglevek keverekeit. Kepzelhetjiik, mennyire
ki volt ehezve a szo szoros es atvitt ertel mcben 1A sarki kiirtoskalacsos-
bol arado illatokrol is mar hosszan es hihetetlen lelkesedessel tudott
meselni. Janos a munkahelyen ket aktatologatas kozott osszefutott
a kollegajaval, aki epp egy melegszendvicset keszitett ebed gyanant a
teakonyhaban. Kisvartatva lelkesen es nagyot nyelve megkerdezte:
„Hogy fzlik?”
,,Hm, hat finom!” - reagalt a kollega kicsit kozonyosen, mikozben
masodjara is sietve beleharapott a friss, ropogos szendvicsbe. E rdvidke
tortenetiink fohose eltunodott: 6 legalabb 10-15 jelzot felsorolna szive
szerint ugyanarra a melegszendvicsre, mire ismerose csak egy szimpla
finommal elintezi.
Nos, ez a kiildnbseg attol fuggoen, mikent vagyunk jelen a min-
dennapjaink forgatagaban. Pont, ahogy Heidegger megkulonboztet ket
letviszonyulasi allapotot. Egy letezest tudatositot es egy letezest fele-
ddt Utobbiban azon tunodiink el, hogy milyenek a dolgok, vagy tan
132
meg azon sem. Egyszeruen
adottnak tekintjilk azokat,
hiszen beepiiltek a nor-
malitas illuzorikus buvko-
icbe. Ezzel szemben elob-
hinel azon csodalkozunk
el, hogy a dolgok egy-
I'lltalan leteznek, hogy
megadatnak. Ketseg-
telen, mindket lete-
/esi tudatallapotban
lehet elni, de melyikben
is erdemes?
| Aramszunet - receptre heti 1 x
Par eve tortent. Egy hirportal szerint azon a hetfoi napon a budapesti
lelhdszakadas idejen 46 ezer lakas maradt aram nelkiil. Masnap reggel
meg legalabb 8-9 ezriinket erintette az aramkimaradas.
Alapveto kerdes: mit tettel, vagy ha nem erintett meg ilyen, mit
lettel volna ebben a helyzetben? A meg ennel is helyenvalobb kerdes
pedig igy hangzik: legkozelebb mit fogsz tenni, amikor aramszunet
lesz nalatok?
Elvegre a ma embere mit kezd aram nelkiil? Nos, sokan semmit.
Semmit nem tudunk kezdeni magunkkal, hiszen lehull a lepel, szinte
mar minden tevekenysegiinkhoz kapcsolodik valamilyen elektromos
fesziiltseg! De mi a helyzet a lelki feszultseggel? Mert van? De meg
mennyire! A bosszankodo sokasag hadaval tartottal, es diiltal-fultal
karomolva valamit vagy valakit, netan izgultal a htito es a fagyaszto
miatt, esetleg oriiltel, mert vegre - mivel a munkahelyedet is erintette
az aramkimaradas - nem kellett a jol megszokott rutint csinalnod.
133

Akad ilyenkor kellemetlenseg? Hajaj, tizesevel, hiiszasaval, hiszen
a tomegkozlekedes akadozik, a potlo buszok ugyan jbnnek, de nem
fersz fel rajuk, ha pedig vegre felfersz, para, izzadsag es tapinthato
kaosz uralkodik koriilotted, s miutan hazaertel, meg joleso meleg zu
hanyt sem tudsz venni, elvegre naiad a bojler is arammal mukodik. Es
a fagyaszto tenyleg leolvad, a miiltkori iinnepi vacsorarol egy kesobbi
szep napra fdlretett finom falatok sem brizhetok tovabb. Kellemetlen?
Az, frusztraltsagunk pedig jogos, ez nem vitas.
Mindezek kapcsan akad itt azonban egy melyebb kerdcs: erdemes-e
odaadni lelked bekejet egy-egy ilyen eset miatt? Es ne legyenek illti-
zioink, ilyen es ehhez hasonlb alkalmak, melyek lelkiink bekejenek
elrablasat helyezik kilatasba, meg szazaval vagy ezrevel varnak rank a
jovendoben nap mint nap. Kerdezheted: jo, de mit tegyilnk?
Stephen R. Covey egy mondatat mindenkepp erdemes ujra felidez-
nilnk, vagy akar a lakas egy pontjara allando jelleggel kifiiggesztenunk:
„Az inger es a valasz kozott van egy res. Ez a resfoglalja magaba szabad-
sagunkat es kepessegilnket arra, hogy megvdlasszuk a reagdldsnnkat.
Ezeken a valasztdsokon mulik a novekedesilnk es a boldogsdgunk.”
Jogunkban es modunkban all, hogy valasszunk. Dbnthetiink - mint
oly sokan -, hogy bosszankodunk, fustblgiink vagy epp perlekediink
hergelve magunkat es a kornyezetiinket, vagy nem, mert vegre egyszer
mast teszunk. Mast, valami szokatlant, meglepbt, vagyis nem adjuk oda
a nyugalmunkat, es leallitjuk a negativ bnsorsrontb koroket es bclsb
mantrakat.
El kell ismerni, ez a bizonyos res neha nagyon-nagyon apro, mar-
mar eszrevehetetlen, mindemellett mindig ott van. Kivetel nelkiil! Ha
nem Idtod, ne add fel, keresd, kntasd, mig meg nem lesz! Valj egy kicsit
a sajat cselekedeteid megfigyelojeve! Nezd egy pillanatra kiviilrol
magad, neha madartavlatbol vagy a szoba sarkabol, neha pedig beka-
perspektivabdl, hangyaszemszbgbbl. Jarj a vegere, mi a tipikusan rad
jellemzo reagalasi mod a negativ ingernel, esemenynel! Legkozelebb
pedig, amikor ez a kis res felsejlik, valtoztass, ne az erzesen, hiszen az
134
jon magatol, es meg csak nem is feltetlenii! .1 goiidolk<><l.isiii<i<lod<>n
inert az is eleg makacs, de a viselkedeseden mind<iik< -pp! Nui< i><
legyen alku. Tegyel valamit mashogy, mig meg nem lal.il < ;) <>h . <
reakciot, ami ellenszer lesz eztan.
Egy pillanatra probalj ezekre a gyiilolt ingerekre mint ,ip<<> l< I... .
gekre tekinteni,valamire, amit mar oly regota szerettcl volna uu ;.< • < l<
kedni, atelni, megtapasztalni. Egy gyertyafenyben eltbltott este .1 t.u
saddal, kamasz fiaddal, amikor nines mas lehetoseg, mint a/ <1<> . <>.
vagyis a beszelgetes meglepo hatast eredmenyezhet. Egy nehany 01 .is
esti aramszilnet ugyanis sokkal inkabb kepes osszehozni a csalailot,
mint egy teve elott eltoltott kivalo mozizas. Ha rajtam nnilna - sokak
tan megorrolnak ram ezert -,minden csaladnak felirnek receptre heti
egy-ket aramszunetet, mert ezaltal tobbszor lathatova valna az a bizo-
nyos res. Keressiik, kutassuk hat!
I A mosoly kozelebb van, mint gondolnad
Ujabb gondolatkiserlet: mi lenne, ha holnap arra ebrednenk, hogy kis-
gyermek eniink visszatert jelenlegi testilnkbe, es felnott identitasunkba
hirtelen berobbanna valami kellemes, gyermeki, jatekos huncutsag?
Tegyiik fel, hogy ugyanugy bemennenk dolgozni, megtennenk a napi
kotelezettsegeket, vallalasokat! Vajon miben mernenk maskepp csele-
kedni ezenfeliil, mert ez a regi ismeros, a kicsit csintalan, pajkos eniink
jobban kepviseltetne mar magat, mintha elotort volna sokeves szunyo-
kalasabol, vagy rosszabb esetben elnyomasabol, legrosszabb esetben
pedig abbol az allapotbol, hogy valojaban sosem letezett igazan. (Mas
kollegak ezt ugy szoktak mondani, hogy a benniink elo gyermek ujra
erore кар, vagy a szabad gyermeki enallapot vegre kozeppontba keriil
es aktivalodik.)
135
Kepzeljiik el, hogy egy ilyen termeszetes, kreatlv, spontan attituddel
tin tn к meg egy-egy pillanatot! Mi tortenne? Mit csinalnank maskepp?
Mennyire ordogtol valo egy-ket otlet az alabbiak koziil?
» Legkozelebb hazafele menet, a munka terhet lerakva, tiz apro percre
leheveredni egy parkban a fube, es szemunket becsukva csak fi-
gyelni a zajok, hangok vilagara. Belefeledkezni abba, ami koriil-
vesz. Vagy egyszeruen csak ott hever£szve, az eget kemlelve a fel-
hokbe lijra belelatni azokat a kedves alakokat a maguk tortenetevel!
» Tegyiik szfviinkre a keziinket: mikor masztunk utoljara fara? Ugy
fogunk mar meghalni, hogy soha tdbbe nem elhetjiik at a magas-
les adta oromoket? Miert is?
» Es a mezitlab szaladgalas orome? Miert is ne lehetne hazafele 61-
tonyben, de mezftlab megtenni par szaz metert egy erre alkalmas
helyen? Mert mit mondanak majd az emberek? Hogy nez az mar
ki? Foglalkoztunk volna ilyen hasztalan gondolatokkal haroin-
evesen? Ugyan, egyszeruen csak rohantunk volna bele az el-
menybe is az eletbe.
» Mikor foztiink utoljara magunknak allele hirtelen jott dtletbol,
nem a receptkonyvet kovetve, hanem csak ligy: „erzesbol”? Es
persze nem vacsoravendegnek, sziilonek, hiressegnek, baratnak,
nem! Csak magunknak!
» Jatszunk-e meg egyaltalan? Vagy ez mar gyerekes? Ha felszabadit,
feltolt, oromet ad, lelkesit, akkor nem eri meg, hogy esetleg a kor-
nyezetiink nemely tagja tekeri majd a fejet, hogy ezt az idot hasz-
nosabban is eltolthetnenk? I lat, hadd tekerjek!
» Vajon felnottkent ettel mar kezzel igazan, elhagyva a kes- es a vil-
lahasznalat szigoru atyai vagy anyai parancsat? Mi tortenne, ha
a kedvenc eteledet legkozelebb a tiz ujjaddal fogyasztanad el?
Nyammm!
Es igy tovabb! A felmeriilo otletek szama vegtelen, rAadasul, ha egyszer
utat engediink nekik, akkor djabb es iijabb apro gyongyszemek kerul-
136
nek majd eld. Felreertes ne essek, itt most nem drillt, veszelyes es igazan
„necces” kivanalmak megvalositasa keriil porondra! Csupan egy egy
olyan lelki rezdiiles kifejezddese, ami hozzajarulhat ahhoz, hogy mind
tobbet mosolyogjunk, es ne balta arcu emberek hadserege legyen kb
rds-koriil mindeniitt. Mert bizony a lelki egeszseg egy olyan mutatoval
is merheto, mint hogy mennyit mosolyogtunk az elmult heten, ahogy
azt a mosolyindexnel mar targyaltuk.
Egy-egy ilyen hirtelen otlet adta orom meglepden sokat ad majd
a vegelszamolas soran is. Ahogy egy 85 eves ur megfogalmazta: „Ha
ujradlhetnem az dletemet, megprobdlnek tobbet hibdzni. Nem lenndk
olyan peddns, konnyebben vennem a. dolgokat, es lazdbban elndk. Tobb
butasdgot csindlnek, mint eddigi dletutamon. Valojdban csak nagyon ke-
ves dolgot venndk igazan komolyan. Orilltebb lennek, es kevdsbe higieni-
kus. Tobbet kockdztatnek, ds tobbet utaznek. Tobb hegyet mdsznek, es
tobb folyoban megfiirbdndk, tobb helyet felkeresndk, ahol meg sosem
jdrtam. Tobb fagyit enndk, es kevesebb babot. Tobbszor keriilnek valodi
bajba, ds kevesebb »belemagyardzott« problemdm lenne! Tobb korhin-
tdra illnekfel, tobb napfelkeltet neznek meg tobbet jdtszanek a gyerekek-
kel, ha ujradlhetnem az eletem.” (Detlev Blenk)
Mit tennenk maskepp? Es merjiik is? Legkozelebb, ha azon kapjuk
magunkat, hogy „Istenemre, ezt most de megtennem!”, hat tegyiik
meg! Elvegre, ha szeretjuk magunkat annyira, hogy onmagunknak is
ajandekozunk egy-egy elmenyt, az meg nem onzes. Ha Oscar Wilde
boles tanitasat megfontoljuk es kovetjiik, nagy baj egeszen biztosan
nem lesz: „Nem az az onzes, ha ugy elilnk, ahogy nekilnk tetszik, hanem
ha elvdrjuk mdsoktol, hogy ugy eljenek, ahogy nekilnk tetszik.”
A targyak es az ajandekok csapdaja
Marai Sandor es Hamvas Bela szavaval elve: vajon milyen kelldkeket
hajszolunk epp aktualisan? Eldbbi a Filves konyveben igy ir: „Legtobb
137
ember egy eletet tbit el azzal, hogy modszeresen, izzadva, szorgalmasan
es ernyedetleniil kesziil a boldogsdgra. Terveket dolgoznak ki, hogy bol-
dogok legyenek, utaznak es munkdlkodnak e celbbl, gytijtik a boldogsdg
kellekeit, a hangya szorgalmaval es a tigris ragadozo mohosdgdval. S mi-
kor eltelt az elet, megtudjdk, hogy nem eleg megszerezni a boldogsdg bsz-
szes kellekeit. Boldognak is kell lenni, kozben. S errdl megfeledkeztek.”
Legy oszinte, es szamolj utana, hany karacsony telt mar el eletedben,
amikor a targyak, ajandekok, vagyis kicsit kemenyebben: affele szere-
tetpotlekok utani hajsza elvitte a lenyegest nem csupan az iinnepbol, de
az egesz decemberunkbol! Sot, ez mar sokszor novemberben kezdo-
dik, hiszen manapsag a boltokban ekkor mar reg felbukkannak az elso
karacsonyi dlszek. Ezek mint biintudatra figyelmezteto jelek silrgetesre
intenek, hogy indulj neki, es vedd meg minel elobb a szamodra fontos
masoknak a kotelezo ajandekot. Az igazi rohanas aztan az advent ide-
jen teljes mertekben urra lesz rajtunk, de sajnos nemcsak a viselkede-
sunkben, szokasainkban, hanem a lelkiinkben is. Januarban pedig nem
ertjiik majd, miert vagyunk lehangoltak, kimeriiltek, es vajon miert is
kezdjiik faradtabban az uj esztendot, mint az iinnepi szabadsagunk
elott voltunk. Alvalaszkent konnyii ilyenkor azt mondani: „0, elmult
a karacsony, ez ertheto, hiszen jonnek a sziirke hetkoznapok.” A vald-
sag azonban az, hogy sokaknal a karacsony mar evek dta nem jelent
meg erdemi valojaban, mert szamflztek.
Az elet kellekei kapcsan joggal meriilhet fel Igy a kerdes: tulajdon-
keppen hogy is vagyunk a minket korillvevo targyakkal, eszkozokkel,
kutyiikkel, nagyobb szerkezetekkel?
Ismert egy regi-regi tortenet: egy 6kori tiizvesz idejen jarunk, ami-
kor is mar langokban all az egesz varos, es egyre vilagosabb, a tiiz lesz
az erosebb, s menteni kell a menthetot. Hatalmas a fejetlenseg es a
kaosz. Mindenki ide-oda rohangal, nagy a panik, oltasrol mar szo nem
lehet, igy a javak es a joszagok mentese zajlik. Ekkor egy nyugodtan
setaid emberre lesznek figyelmesek a surgo-forgd polgarok, aki a maga
komotos tempojaban kifele tart a varosbol. Egy pillanatra dobbenten
138
elcsodalkoznak, s egyikiik ertetlenkedve megszolitjn: „Mcstci. It- nem
menekited a meg menthetot?” Csak ennyi valasz erl i vik < > tin....
mea mecum porto” (mindenem, amim van, maganmal liordnm) I < I
foghato-e mindez a 21. szazadi esziinkkel, vilaglal.isunkk.il- ‘..il mil
szamara aligha, paran csak megsejtjiik majd a keilekeklu n ujln < -ip
dat. Nehany kerdest azonban mindenkepp erdemes Icltcuniink nu
lyekuj szempontokat adhatnak onmagunkhoz es elemcink v.ilos l'<-l
toltesehez.
» Mely targyak jellemeznekengem?
» Mi irhatja le igazan azt, aki en vagyok?
» Mennyire vagyunk targyaink altal meghatarozottak vagy epp ki
szolgaltatottak?
» Ha valaki belepne a lakasomba, hogyan jellemezne engem biito
raim, konyveim, ruhaim, mindenfele mas eszkoz es targy lattan
ugy, hogy en ott sem vagyok?
Ha elromlik kedvenc telefonunk,
mp3-lejatsz6nk, vagy elveszitjiik
szeretett sapkankat, esetleg nem
talalunk egy regi kedves tar-
gyat, ami valamelyik szerel-
miinkhoz vagy csaladtagunk-
hoz ftiz, mikent reagalunk?
Konnyeden lapozunk eletiink
konyveben, hiszen az csak egy te-
lefon, egy lejatszd, egy sapka, vagy
felhaborodunk, es odaadjuk a beken-
ket, esetleg napokig forgolodunk
ejszakakon at? Mi lenne,
ha holnap teljesen iljra
kellene kezdeni, mint egy-
egy regi ttizvesz utdn?
Itt es most vegy egy tires papirlapot, es egy nagy levego utan vesd fel
magadnak jelenlegi eletedbol azt a tiz legfontosabb targyat, melyekhez
a leginkabb kotodsz, melyekhez tiz korommel is ragaszkodnal vesz
idejen. Masok ezt ugy is szoktak kerdezni: ha csak tiz targyat csoma-
golhatnal be a borondbe, es tudod, hogy tobbe nem terhetsz vissza, ak-
kor melyek lennenek azok?
| A tudat, hogy megvan az eroforrasaim listaja
Ez egy passziv technika, ugyanis pusztan tudatositanod kell: vannak
eroforrasaid. Egy A4-es lapra ird ossze az osszes eroforrast, amivel
a sajat testi-lelki-szellemi energiaidat tolteni tudod! Ha a lista elke-
sziil, es bekeriil a felso fiokba, ez az aktus onmagaban energetizalo le-
het, hiszen a tudat, hogy nehez helyzetben van mihez nytilni, nyugta-
toan hat sokunkra, igy a fejezet vegen mar latszik, akad osszeirando
bosegesen!
| A valasztas csapdaja
Az elmult evszazad, foleg a nem till tavoli mult hozzaszoktatott ben-
niinket, hogy mindig van valasztasunk (de ennek a latszata mar egesz
biztosan adott). Mindenkor a lehetosegek sokasagaval kell ugyanis far-
kasszemet neznilnk, amikor meghozunk egy-egy dontest, es aztan pro-
balunk elkotelezodni valami mellett. Felreertes ne essek, a valasztas
lehetosege kivalo es kivanatos dolog, de vajon meddig az? Szeretjiik
a valtozatossagot. Senki sem szeretne nyaron mindenkin ugyanazt a
fiirdoruhat, ugyanazt a szandalt vagy pdlot latni, ha кбгЬепёг a vilag-
ban, ez egyertelmu. A lelektani problema azonban akkor kezdodik,
amikor vasarolni megyiink.
140
Tegyiik fel, mp3-lejatszot szeretnenk magunknak. Kinezilnk egy
boltot, sokaknak mar ez is nehez, elvegre ez is egy valasztas megannyi
opcio koziil. Aztan belepsz a boltba, es mp3 -as kiityiikseregevel talalod
magad szemben. Elkezded atgondolni a szempontjaidat, melyek egyik
vezeto szelete nyilvanvaloan az arkategoria lesz. Ezen a ponton mar ta-
lan sikeriilt szaz ala szoritanod a valaszthato termekek szamat. Es aztan
mi tortenik? A folyamat megy tovabb, vitathatatlan, es 10-20, esetleg
30 perc miilva lelkesen jossz ki a boltbol, kezedben az ilj mp3- lejat-
szoddal (vagy lehet, elhalasztod a dbntest, hiszen meg mashol is meg
kell nezni, hatha ott...).
Osszessegeben elegedett leszel-e teljesen? Ekkor surflsodik a prob-
lema egyetlen pontba, mert a kisordog bizony elojon, mint annak ide-
jen kedvenc Tom es jferry-epizodjainkban, es a bal vallunk folott elkezd
suttogni a fiiliinkbe: „Biztos, hogy jot valasztottal? Nem a kicsit dra-
gabbat kellett volna? Ez nem tud annyit, tehat nem is lehet jo neked
teljes mertekben. Mi lett volna, ha...? £s az a masik?”
Elvegre ismerjiik azt a nehez tenyt, hogy a valami melletti dontes
a tobbi lehetoseg elvetesevel tarsul, vagyis a lemondassal. El tudjuk-e
fogadni valasztasunkat igazan? Az az mp3-as lesz-e eleg jo opcio, pusz-
tan csak azert, mert igy dontottem, es kesz. Ket het mulva is igy gondo-
lom majd? Es kesobb? Mi van ugyanis sokszor a fejiinkben? „Meger-
demlem a legujabbat, a legjobbat, ami nemcsak lejatszik, de mar
telefonalni is tud, sot az ilj generacios mar annal is tobbet.” Ekkepp
egyszer eljon majd a csere ideje, vagy legalabb a dilemmae, hogy nem
kellene-e megis a masik uton haladnom inkabb. Ott meg ilgysem jar-
tarn, itt viszont mar igen.
Eddig meg csak egyetlen targyrol beszeltiink, egy egyszeru elektro-
nikus kiityurol. Hany egyeb van meg? Es mi a helyzet a bus ver lenyek-
kel? Helyettesitsiik be a fenti rovid tort£netbe parkapcsolati valaszta-
sainkat, de akar megnezhetjiik palyavalasztasunk tortenetet is a fentiek
szerint. Mennyi gond adodik abbol, hogy a fiatalok elott a foiskolai es
141
egyetemi szakok szama kis tiilzas-
'	sal mar-marvegtelen, aztan tobben
inkabb sodrodva valasztanak vala-
mit, s nem csodalkozhatunk, ha az
elsd szemeszter utan megfogalmazd-
dik: „Nem ezt a lovat akartam.”
Mindez igaz lehet az eroforrasok lel-
tarara is. Vcgiglapozod az elozo hosszu
oldalakat. Eroforras eroforras hatan. Any-
nyi a lehetoseg, hogy konnyu lesz inkabb
megsem valasztani, hanem egyszerilen
csak tovabblapozni a kovetkezo fejezetre,
majd par nap miilva a konyvet feltenni
az elolvasott anyagok polcara, s az
eletet folytatni pont ilgy, mint an-
nak elotte. De lehet ez maskepp is.
Mielott tovabbolvasnal, lapozz visz-
sza, fusd at a fobb szakaszcimeket! Jelolj be ket-haroni szimpatikus
technikat, vedd eld a hataridonaplodat, vagy telefonos applikaciodat es
ird be azt a napot, drat, amikor kiprobalod ezeket. Tettek nelkiil nem
lesz valtozas.
6.	fejezet | Stresszkezdesitechnikak,
praktikak, trukkok
| A stresszkezeles szubjektivitasa
A serdillo fiu egyszer igy szolitotta meg edesapjat:
- Apu, baj van!
- Mi az, fiam, ki akar megolni?
- Ja, senki.
- Akkor nines baj.
Mindannyiunk szamara nagy kerdes: mi a viszonyitasi rendszeriink?
Az imenti pelda termeszetesen a humorra helyezi a hangsulyt,
megis talalunk benne eletigazsagot. A stresszkezeles ugyanis
sosem az objektiv valosag kezeleserol szol.
A stresszkezeles lenyege mindig a szubjektiv,
az altalunk megelt valosag
kezben tartasa.
Sokan tulmisztifi-
kaljuk a kerdest, hogy a
stressz, az aggodalom,
a kiilonfele felelmek micsoda mon-
strumkent magasodnak felettiink.
Azonban mi emeltiik fel oket ilyen
magaslatokba, es ha raj-
tunk mulik, a meg-
oldas is sok esetben
a keziinkben lesz.
Кт elso lepes itt is a beismeres: stresszes eletet elek, pontosabban
olyan merteku a stressz, amivel mar nem tudok mit kezdeni, nehezzd
teszi a mindennapokat. Lucien del Mart idezhetjiik: „А fesziiltseg on-
magdban nem problema. Akkor vdlik azzd, ha feszilltsegkent eled meg.”
Nekem egyebkent a kifejezdssel is gondom van: nem a stresszt, ha-
nem MAGUNKAT kell kezelni, igy a kdznyelvben elterjedt stresszkeze-
les szo valojaban rossz celt fog be. Nem csoda, hogy oly sokan nem is
jutunk vele diilore.
| Mikor telik be a pohar? - A stressztartalymodell
„Elegem van. Ez volt az utolso hilzasa. Vege van, kesz! Ennyi volt! Tele
mar a hocipdm a hiilyesegeivel! Most mar aztan eleg! Teljesen torkig
vagyok.” Tudnad folytatni a felsorolast? Gyanitom, igen. Mit tehetnenk
maskepp, hogy jobban birjuk a strapat, es ne teljen be ennyiszer a po-
har? Erre keressilk a kovetkezokben a valaszt. A stressztartalymodellt
hivjuk segitsegiil.
A stressztartaly elkeszitesehez nehany A4-es lapra, es egy tollra lesz
sziikseged. Korulbeliil egy-masfek de akar ket orat is ra lehet szanni,
fontos, hogy egyediil legy, es valassz olyan helyet, ahol tudsz gondol-
kodni.
Az instrukcio egyszeriien indul: „Rajzold le a sajat stressztartalyod!”
Mit jelent mindez? Eloszor kezdj egy vazlattal, firkants fol a lapra egy
U alaku tartalyt! Hogy ez egy kemcsohoz lesz hasonlatos, egy nagy bo-
donhoz vagy egy hordohoz, rajtad all.
Az elso dilemmahoz erkezttink: mekkora legyen az iir-, a hosszmer-
teke, szelteben-hosszaban mikent nezzen ki, hiszen ennek nyilvanva-
loan jelentosege lesz. Fontos, hogy a valosagot igyekezd visszaadni, te-
hat ha hamar elont a pulykamereg, akkor egy nagyon vekony kis,
toronyszerii tartalyod van, mintsem egy oblos, szeles, nyugodt karakte-
rekre jellemzo medence.
144
Ha megvan az alakja, latod a tetejet es a/ jelbld !>c hoi \ .m
mostanaban az aktualis vizszint. Mennyire vagy slress/c У M< nm m
erzed, hogy sok fesziiltseget kell tarolnod?
Kovetkezolepes: mindannyiunkrajellemzo egy op]mi.dr. mid.>>! ।
tartomany. Ebben asavban dolgozunk, eliink, cseleks/uid a J< gjubb.m
Ha alatta van a stressz-szint, meg nem jo, ha felette - a legtobben < //< I
kiizdiink-, akkor pedig marnem,eskezdenekmegjelenm a k-gkidon
felebb stressztiinetek.
Jelold be az abran jol lathato modem a szamodra becsiilt optiin.ihs
tartomanyt. Altalaban a kezdoszintje sosem a tartaly aljat jelenli,
ugyanis legtobbilnknek sziiksege van peldaul reggel egy kis eustresszre
(valodi, jo stresszre), amitol elindul a lendiiletiink. Valakinek ez egy
jo zene, ebreszto torna, beszelgetes a parjaval vagy jatek a gyerekkel,
es persze a kaverol sem feledkezhetiink meg. Termeszetesen a reggeli
rohanas, a sietve bekapott falatok, hogy el ne kessiink, ugyanigy hozza
ezt a szilkseges stressz-szintet, csak azonnal egy tulingerelt mertekben.
Ez pedig nyomaszto, foleg nehany ilyen ev vagy evtized utan.
Egy depresszios, apatikus allapotban is pont az a nehez sokszor,
hogy valaki egyaltalan elerje a cselekveshez sziikseges optimalis tarto-
manyat.
Beavatkozasi pontok
Az abrat felrajzolva konnyen szembesillhetsz azzal, milyen nehez
a dolgunk nap mint nap, vegteleniil nehez az optimalis tartomanyban
tartanod a vizszintet. Ha olyan tipus vagy, akkor egy-ket varatlan hir,
szokatlan koriilmeny is kepes kizokkenteni a ritmusbol, es mar oda
a lelki beked, a napod sikererol nem is beszelve.
» Az elso megoldas, hogy tartalyt kell cserelni. Hiszen szigoriian
szimbolikusan egy 2 literes tartallyal mit sem ersz, ha napjaban
4-5 liter stressz ziidul az eletedbe. Itt legfeljebb az segit, ha fogod
a fedot, rateszed a tetejere, es elmesz a Bakonyba remetenek.
145
A legtobbiink azonban nem vagyik a remetek eletere, de akar meg
a Bakonyba se.
A tartaly lecserelese egy komplett eletvitel-eletritmus valtassal
lehetseges. Nem toldozas-foldozas kell, hanem tabula rasa - vagyis
tiszta lappal ujrakezdeni. Termeszetesen hosszas elokesziiletek
szuksegesek ehhez, es kiilso segitseget is be lehet/erdemes vonni.
» A masodik, hogy az optimalis tartomany hatarat bovited. Ez meg
nem egy komplett eletmodvaltas, de altalaban egy jelentos valla-
last von magaval, ami megerositi belso stresszturo kepesseged.
Klasszikus peldaja ennek: ha valakit sok stressz er, es a hocipoje
szinte mindig tele van, menjen el mozogni, valasszon egy szamara
kielegito sportot. Ha uszni szeretsz, ussz, de akkor rendszeresen!
Ha biciklizni, akkor azt, es igy tovabb. Ez raadasul kettos haszon,
hiszen ilyenkor nemcsak a fizikai eronleted lesz jobb, de az opti-
malis tartomany is novekszik, magyaran tobbet birsz. A masik
veglet is jo: lehet, hogy szamodra a relaxacios es meditacios utak
kiprobalasa hozza el a vagyott lelki nyugalmat.
» A harmadik irany, hogy a tartalyt elkezdjiik felszerelni mindenfele
csapokkal, amelyekkel konnyeden szabalyozhato (egy ideig)
a vizszint. Vedd eszre, mar most is lehet jo par csapod, es ha ez igy
van, ezeket rajzold fel a tartalyra! Gondold at, mi hova tartozik!
Ha a reggeli kutyasetaltatas szamodra egy igazi, megnyugtato te-
vekenyseg, akkor konnyen lehet, ez egy nagyobb csap a tartaly al-
jan. Ha ellenben ez elvaras, akkor sajnos nem csap lesz belole, ha-
nem folyadek, ami foliilrol omlik be a rendszerbe minden egyes
nap. Ha szereted a csokit, es neha mint jutalomfalat sok morgast
tud ellensulyozni, ez is egy ujabb csap, de vigyazz, minden csap-
nak van egy ateresztokepessege.
Jomagam rendszeren, ha egy nagyon nehez idoszakon vagyok
till, szimbolikus tulfolyokent ott az esti mozi vagy szinhaz leheto-
sege. Azonban minden tulfolyonak a kapacitasa korlatozott. Egy
esti mozi sok feltoltodest adhat, de hiaba menne az ember a ma-
146
sodik nap is moziba, vagy (line be azonnal egy masik filmre, az
mar meghaladja a csap kepesseget, es a stressz-szintem vajmi ke-
veset fog csokkenni, sot, az ellenkezojere is fordulhat.
Azt se feledd, ember is lehet csap! Nines is jobb neha, mint egy
nagypapai beszelgetes az elet dolgairol.
A harmadik littal kapcsolatban a kerdes adott: van-e eleg csa-
pod? Konnyen lehet, hogy nehany csap beszerzese mar jelentos
fejlesztes. Szamos onsegito konyv, hasznos eloadas, internetes cse-
mege lelheto fel a temaban, a rendelkezesre allo technikak, prak-
tikak szarna szinte vegtelen, igy erdemes utanamenni. A felpoe-
nos valaszod termeszetesen az is lehet, neked nem kellenek
csapok, mert a tartaly aljan van egy kivalo Bunsen-ego, ami alul-
rol melegiti es forralja a rendszert, igy ami font bejon, elobb-utobb
elparolog.
A lenyeg, hogy ismerd a tartalyodat es a mukodeset, merj segitseget, ta-
nacsot kemi szakemberektol, elvegre lehetseges, van mar olyan szelep,
ami konnyen integralhato a rendszeredbe, csakpusztan nem tudsz rola.
Sokaknal gond, hogy a tartaly nem iivegfalu, es valojaban nem is
tudjak, csak sejtik, erzik, tippelik, mekkora benne a stressz-szint. Ilyen
esetekben meglepetesszertien ugy viselkedhetiink, hogy sem mi, sem
a kornyezetiink nem ismer rank, s akkor csupan szabadkozhatunk a
tetteinket szegyellve.
A stresszkezeles zsakutcai
Ki merjiik vajon mondani, ha zsakutcaban vagyunk? Sokan nem, es
elkendozziik a valosagot. Pedig a valtozas mindig azzal kezdodik, hogy
elismerem, nem ugy alakult, ahogy szerettem volna, es ezert elsosorban
en vagyok a felelos. Amig ujjal mutogatok masokra, felmentve magam,
nem lesz erdemi valtozas.
147
Nehany ewel ezelott a stresszkezelesrol tartottam eloadast egy
nagyvallalatnal, es utana a szervezo meglepetesemre egy kicsit megfe-
dett, mert nyiltan beszeltem olyan problemakrol, amikrol nem szokas.
Ajjaj - gondoltam -, ha mar a szembesiiles is ennyire fajdalmas, milyen
keserves lesz a valtoztatas? Fajni fog? Igen. Megeri? Bizony meg. Es ba-
nyan hatralnak meg? Rettento sokan.
De akkor milyen zsakutcakrol is beszelhetiink?
Alkohol
Hanyadan allsz az alkohollal? „Az meg nem art senkinek, ha a munka-
nap vegen felszisszen egy sor, nem igaz?” Sokszor hallunk effelet, vagy
akar csinaljuk is. De amikor szokassa valik, az egybol ketto, a kettobol
harom lesz, esetleg egy jo feles kisereteben? Netan a kemeny munkahet
utan a pentek es a szombat este jelenti a teljes szetcsiiszast, hogy a he-
tedik napi masnapossag utan indulhasson elolrol a mokuskerek? Aztan
a kovetkezo, a ra kovetkezo, mignem dt-tiz ev miilva egyszer csak ra-
eszmeliink, hogy mas lett a vilag, s benne mi is megvaltoztunk. Csak
epp nem a vagyaink osvenyen haladva.
Gybgyszer, drog es egyeb szer hasznalata
Itt kiilondsen a gyogyszerre hivom fel a figyelmet. Mindenre van mar
bogyo. Egy egyoras tevemiisort nem lehet anelkiil vegignezni, hogy
a legjobb, legujabb, legcsodalatosabb vitaminokra, kiegeszitokre, csilla-
pifokra ne hivjak fol a figyelmiinket.
Ne menjiink most el a tarsadalomkritika iranyaba, de emlitsiik meg,
hogy mennyire raszoktunk mar arra, hogy ha valami kis gubanc akad,
bekapunk egy pirulat. Ugy egyszerubb. Ha pedig ebbe novok bele gye-
rekkent, es azt latom a sziileimnel, hogy mindig a kiilso szer a megol-
das, akkor a sajat belso eroforrasomat konnyen elveszfthetem. Komo-
lyabb lelki gyotrelmeknel pedig eppiigy a gyors megoldasokat keresem,
kutatom, amelyek azonban szamos esetben egyszeruen nem leteznek,
s ilyenkor szinte mar elarvulunk, hogy mi lesz veliink. Mindig elcsodal-
148
kozom,amikor valaki meglepodik,hogy egy hiisz eve tarto k'lki kalv.i
riat nem lehet ket beszelgetes alatt rendbe tenni a pszicholbgussal.
Alvasmennyiseg
Kikeriilhetetlen tenia. Ha nagyon stresszesnek erzed magad, akkor to
kozott aluszekonysag jellemzo rad mint affele menekilles, vagy pout
ellenkezoleg: egyaltalan nem tudsz aludni? Egy praktikus kerdes: kcpes
lennel lemondani az esti filmrol, hogy nyugodtabb legyen az ejszaka?
Ismersz olyanokat, akik mar csak tevere tudnak elaludni? Netan mar te
is ilyen vagy?
Eves
Ha stresszes vagy, akkor eszel, es reszkessen minden csoki, edesseg,
chips vagy ropi, es ezert van az a plusz hiisz kilo, vagy forditva: stressz
eseten csont es borre sovdnyodsz par het alatt?
A test iizenete
Atlagosan ketevente elmegy a hangom egy teljes hetre. Nehez pillanat
ez annak, aki a szavakbol el. Ilyenkor till konnyu es olcso valasz lenne,
hogy idonkent mindenki berekedhet. Nem, sosem volt meg mero ve-
letlen. A szervezet, a test mindig iizen, csak sokszor nem halljuk meg
a szavait. Nem konnyu, hiszen annyi minden masra kell figyelniink.
Te hiszed-e, hogy a szervezet tud iizenni? Ha meg sosem volt eltorve
a labad, de epp tortent egy ilyen baleset, a veletlennek tudod be, vagy
felteszed vegre a kerdest, miert epp most jott el a fekvogipsz rendelte
egyhetes kenyszerpiheno? A szimbolum meg nem jelent ok-okozatot,
de tanulsagot feltetlen.
Minden csaladban, ismerdsi korben elofordul: valakit utoler a sziv-
roham. Igy volt ez Gerzson eseteben is. Vegyeszmernokkent dolgozik
kiemelten felelos beosztasban. Nagyon finom mereseket kell naponta
vegeznie, az egesz munkakor csdpdg a stressztol. 47 evesen kapott sziv-
rohamot, minimum fel ev rehabilitaciora lett volna sziiksege.
149
A munkaltato azonban nem
volt rest, harom honap utan egy
nappal megkerdezte: „Gerzson,
mondd: mikor jossz vissza?
Nyilatkoznod kellene!" A mun-
kahelyi presszio naprol napra
elviselhetetlenebbe valt. Vissza -
ment dolgozni, eltelt negy honap,
majd kovetkezett a masodik szivroham.
Az egeszsegiigyben dolgozoktol tobb-
szor hallottam: „А harmadik mar elvitte
volna!” Szerencsere Gerzson olvasott
a jelekbol, meg ha kicsit keson is,
es valtott. Nekiink miben kel-
lene valtanunk?
Dohanyzds
A vilag legnagyobb cigarettafogyaszto nemzetei koze tartozunk egy
fore vetitett atlagban. Te csokkented vagy noveled ezt az atlagot?
Belso mergek, avagy a gondolatok metelye -
a 4p-index es a 2m-mutatd
Ket nagy lelki fobtin biztosan van: az egyik a panaszkodas, a masik
a magyarazkodas. Sorsok ezrei, ha nem tizezrei keriilnek vakva-
ganyra e ket szokas miatt, mellyel egyebkent is csak ideig-oraig odaz-
hatjuk el az elkerillhetetlent: a felelosseget elobb-utobb vallalni kell
eletiinkdrt.
A 4p-index a puffog, pampog, picsog, panaszkodik osszege, a 2m-
mutato pedig a mentegetozes es a magyarazkodas summaja egy at-
lagos heten.
150
| Algopyrin vs. globalis beavatkozas
Vajon egy ilyen fejezet azert hasznos szamodra, mert Algopyrint sze-
retnel kapni a stresszre, vagyis jol meghatarozott beavatkozasi techni-
kakat, esetleg azert olvasod e sorokat, hogy leessen a tantusz, mikent
orvosolhatnad az egesz rendszert. Mindkettore lesz lehetoseg, de ket-
segtelen, hogy a legtobben nem filozofiai ertekezesre vagyunk, hanem
megfoghato gyakorlatokra, praktikakra, amelyek akar a kovetkezo
perctol bevethetok, mint az elozo fejezet eroforrasainal.
Izgulasi mintazat
Fontos itt is a j6 problemadefinicio, vagyis a helyes diagnozis. Jelen-
tosen kiilonbozimk ugyanis abban, kinek milyen az dgynevezett iz-
gulasi mintazata. Nines tuti stresszkezelesi technika, ami mindenkor
bevetheto lenne. Ha te akkor izgulsz a legjobban, amikor lenyomod
a kilincset egy fontos talalkozo elott, teljesen mas beavatkozast ja-
vasolnek, mint annak, aki rendre a talalkozok veget sziirja el, hiszen
addigra megy fel annyira a fesziiltsegszintje, hogy az mar karos.
Masok pedig valojaban a kritikus esemeny utani nem alvassal kiiz-
denek, mert meg orakig, rosszabb esetben napokig vizsgaljak, mit
sziirtak el.
Egy biztos: a guillotine-effektus mindannyiunkat utolerhet. Nem
az a kerdes, hogy van-e barmelyikiinknek gyenge pontja, az igazi ker-
des, hogy mit kezdiink akkor, amikor erre valaki ratapint, mig mi a si-
ker fele hajozunk. Az igazi jellemproba ugyanis az ilyen esetekben
keresendo.
Az izgulasi mintazatot akar egy sima koordinata-rendszerben is le
lehet rajzolni, ahol a vizszintes tengely az ido, a fiiggoleges az izgulas
merteke egy -100-tol +100-ig terjedo skalan.
151

Erdemes-e izgulni?
Mikor erdemes egyaltalan izgulni? Jdmagam evekig izgulos voltam, az
tan egy nap rajottem, hogy erdemes atkeretezni a velem tortent eseme -
nyeket vagy azok jelentoseget. Ez egy kognitiv, mentalis triikk, kivalo
az arra erzekenyeknek.
Vegyiik csak azt a peldat, ki hogyan nevezi a hetkoznapokat, niilyen
jelzovel latja el, amikor kozelednek! „Gyhlolt hetfo lesz a mai. A kovet-
kezo egy nagyon gyilkos het lesz. Ez a honap minden eromet felemeszti
majd.” Ezek utan pedig tenyleg gyulolt lesz a hetfo, gyilkos lesz a kerde-
ses het, es a honap vegen egy csepp erot sem erziink majd. Nem csoda,
hiszen a panaszkodasunk tipikus onbeteljesito joslatta valt, s a vegen
majd eszbe kapunk, mennyire eltunt az brom a napjainkbol.
Epp ezert valtoztassuk meg napjaink elnevezeset! Ne hazudjunk
tide hetfot, ha egy konfliktusos nap var rank, mert nem fogjuk elhinm
es onaltatasnak tartjuk majd az egeszet. Talaljunk olyan jelzot, ami igaz,
de mas attitiidot hoz magaval. Evekig „utaltnak” neveztem a het elso
napjat, es rendre utaltam is, szinte minden percet. Aztan valtoztattam,
es mar sok eve hihetetlen hetfonek nevezem, hiszen ilyenkor meg min-
dig 12-14 drat dolgozom, ami nem keves, mar-mar hihetetlen. Egyet-
len valtas, es megsem merit le annyira a hetfo. A kihivasokkal teli kedd
is mashogy hat, mint a ki***ott kedd, pedig ugyanazok a nehez felada-
tok sorakoznak.
Visszaterve az alapkerdeshez: mikor erdemes izgulni? A valasz ezek
utan adja magat: a folkesziilesi idoben. Akkor meg kerdes, mi fer bele,
viszont amikor mar elesben jelen kell lenni, teljesen folosleges izgul-
nunk. Ez a ratio valasza - barcsak ilyen konnyfi lenne lealHtani az iz-
gulas erzelmi vonatkozasait.
152
| Szemelyes stresszkezeles! stilus
Kozponti kerdes: milyen a szemelyes stilusod a stresszkezelesben?
Hogy jellemezned sajat megkiizdesi repertodrodat az elet nehezsegei-
vel szemben? Milyen ez? Ad hoc aiakul, vagy tudatos vagy, amikor kell?
Ha egy kis jegyzetfilzetben tiz jelzot fol kellene skiccelned, miket Ir-
nal fol?
Sose feledd, akkor fejlesztheted legjobban a stresszkezeles! rendsze-
red, ha tudod, milyen. fgy az ujabb elemeket sokkal konnyebb a megle-
vohoz illeszteni. Kovetkezzen nehany technika, melyek eloszor apro
gyongyokkent vannak jelen, s aztan kedved szerint felfuzheted gyongy-
sorra, rendszerre teve azokat. Ebben az a jo, hogy ami nem tetszik, ki is
hagyhatod, mert nem egy univerzalisan idealis megoldast keresiink,
hanem a sajat helyes valaszod.
Feedback
Latod-e magad altalaban? Van-e valamifele visszacsatolas, visszajelzes
magadnak, magadrol? Tisztaban vagy-e azzal, hogy most ideges, netan
nyugodt vagy? Sokszor mar keson vessziik eszre, hogy tul magas a fe-
szultsegszintiink. Tobb technika csak akkor vetheto be, ha meg nem
erte el a stressz-szint a kritikus erteket. Erdemes ezert kicsit nagyobb
figyelemmel lenniink onmagunk irant. Mi vajon az elso jel, ami jelzi,
hogy baj fog tortenni?
Szerezziink, kerjiink, neha koveteljiink minel tobb visszajelzest a
kornyezettol. Hatha van olyan vakfolt, ami nekiink lathatatlan, de
nekik egyertelmu. Vagy akar onmagunknak is adhatunk visszajelzest.
Ahol lehet, keszitsiink hangfelvetelt! Nem azert, hogy visszaeljiink
vele, sz6 sines rola. A felveteleket celszeru visszahallgatas utan rogvest
torolni. Azonban kepzeljiik csak el, hogy egy-egy stresszes beszelgetes,
targyalas, egyeztetes felveteleibol mennyi mindent tanulhatunk! Egy-
153
reszt egy ido utan megszokjuk a szornyfi hangunkat, elvegre mi mas
hogy halljuk azt, mint a vilag. Masreszt szembesillhetiink a hiimnibge-
sek, felesleges szofordulatok, idegesito levegovetelek es kellemetlen
nyokogesek soraval. Kegyetlen a technika, hiszen a video vagy hang-
felvetel tiikrot tart, de megeri. Sot az elakadasainkat is fel lehet fedezni:
amikor kisse lefagytunk, nem jottek a szavak es igy tovabb.
Magabiztosnak tunni
Egyszer egy mernokember tudakolta tolem, mit kell csinalnia ahhoz,
hogy a kovetkezo stresszes szituacioban nyugodtabbnak tunjek. A ker-
desben azonnal ott volt a valasz. Nem mindegy ugyanis, hogyan kerdez
valaki: mit kell tennie ahhoz, hogy nyugodtabbnak tiinjon, vagy hogy
nyugodtabb karakter legyen a jovoben.
Pozitiv precedens
Mindannyiunk eleteben akadnak pozitiv precedensek. Igazan ritka, ha
valaki nem tud egy-egy iidito pillanatot felidezni a leelt evek sorabol,
amikor megsem volt fesziilt, nem kapott gyomorgorcsot, nem remegett
meg a hangja. Ezeket erdemes osszegyujteni, leltarozni es a kritikus
idopillanatokban elovenni.
Nem mindegy, hogy folyamatosan a regi tiiskeimre figyelek, mikor,
hoi es miben voltam gyenge, es mar az egesz kezem vertocsaban all,
mert leteptem minden sebet, ennek kovetkezteben az a csekely onbe-
csiilesem is, ami volt, a nullara zuhant - vagy a kesziiles idejen a korab-
ban megtapasztalt apro sikerekre osszpontositok. Ezek meg tudnak
tartani, es jo hangulatba kepesek hozni. Erre vald a pozitiv precedensek
gyujtese.
154
Pozitiv memento 2.0
A pozitiv memento kistestvere a pozitiv precedensnek. Az elozo fejc
zetben mar eroforraskent is szoba kerillt. Itt azonban kifejezetten
a stresszkezelessel kapcsolatos emlekek rogziteserol erdemes beszel
niink. A nehezseg, hogy akkor lehet csak hiteles mementot kesziteni,
amikor epp ateljiik a pillanat lelkesito, motivalo erejet. Affele horgony-
pontot keszitiink, hogy kritikus periodusban ott legyen keznel, es se-
gitse az emlekezest. Ha legkozelebb egy kiilonlegesen jo, eletigenlo,
bromteli pillanatban talalod magad annak ellenere, hogy egy razos
megmerettetesben vagy, mar tudod, mit kell tenned.
Peldakepek
Ki az, aki a kornyezetedben nagyon jol kezeli a stresszt? Beszelj vele!
Kerdezd meg, 6 mit es hogyan csinal!
Tedd itt es most azt a vallalast, hogy irsz neki. Hivd el egy kavera,
teara, siitire, barmire. Ki tudja, a vegen meg ot perc alatt eveket oko-
sodsz! Konnyen lehet, hogy kapsz harom olyan mondatot, amelyre al-
modban sem gondoltal, es az lesz az iij stresszkezelesi stilusod alap-
kove. Mit veszithetsz, ha beszelsz peldakepeddel?
Progressziv relaxacio
Kihagyhatatlan, hogy a relaxacios technikak koziil ne emlitsiink meg
parat. Kezdjiik a progressziv relaxacioval. Bagdy I' moke egyszer ezt
ugy fogalmazta meg, ha fesziiltek vagyunk, hiaba mondjak nekiink,
hogy nyugodjunk meg, nem fog menni, de egyvalamit mindig tudunk:
meg tovabb fesziteni.
155
Tegyiink egy probat! Allj fol ott, ahol most vagy - talan kivetel, ha
tomegkozlekedesen olvasod ezt a szakaszt! Mint regen tornaoran: kis
terpeszbe. A karjaidat L alakban hajlitsd be! Legyenek okolben! Ami-
kor jelzest adsz magadnak, 10-15 masodpercig feszitsd be minden
izomcsoportodat! Az ido leteltevel engedd ki! Majd ismeteld meg
negyszer-otszor. Garantalom, hogy az izmaid nem tudnak utana fe
sziiltek maradni, mert ohatatlanul ellazult allapotban lesznek. Ez per-
sze egy szituativ megoldas, de aranyat er egy allasinterju, vizsga, fonoki
elbeszelgetes vagy az elso randik egyike elott.
| A notesztechnika
Nehez elethelyzetben olyan jol jonne egy hasznalati utmutato dnma-
gunkhoz. Es ez nem is egy hill abrand, elerheto. Vasaroljunk egy no-
teszt! Ettol kezdve a kellemetlen talalkozoink utan, mikor elhagyjuk
a helyszint, ne csinaljunk mast, csak uljiink le az elso kavezoban egy
kedvenc siitemeny melle, es irjuk le, mi tortent!
Az egyik oszlopba: amit jol csinaltam az iment. Mindent, ami az
emlekezetemben van, vessek fel!
A masik oszlopba: sokan a negativumokat irnak le, de ne ezt tegyiik,
hanem azt, hogy mit csinalnek maskepp, ha ez a talalkozd meg egyszer
lezajlana! Igy ugyanis azonnal valaszolok, es behelyettesitem a sajat
megoldasommal. Tiz ilyen „hajonaplozott” eset utan all. kinos vagy
nehez, megterhelo talalkozomra tlgy tudok elmenni, hogy a noteszfii-
zetet lapozgatva a sajat hasznalati utasitasomat olvasgathatom. Oriasi
jelentosege van ennek a technikanak.
156
| A zold konyv
Gimnaziumi eveimben mateinatikafakultacion a megoldando pelda-
kat a rettegett zold konyvbol kaptuk (Matematikai osszefoglalo feladat-
gyiljtemeny). Tobb ezer pelda. Utaltuk, de megis, a sok gyakorlas elve-
zetetl valahova. Igy van ez a stresszkezelesben is. Emiatt legyen meg
a stresszkezelesi zold konyviink, amit barhol fel lehet iitni! Erdemes
tehat betarazni, es olyan sztorikat, arany mondatokat, modszereket,
technikakat leltarba venniink, amelyeket almunkbol felkeltve is fujunk.
Ha fesziiltek vagyunk, az automatizmusok kepesek tovabbvinni egy-
egy holtponton, s amikor felocsudunk, nem kinos csend var, hanem
egy meg mindig megtartott lendillet, meg ha mi beliil tudjuk is, az
iment egy kicsit kiestunk. Azt mar csak remelhetjiik, hogy nem vettek
eszre a turpissagot.
| A hires Le'szarom tabletta
Ez a gondolat sokunk szamara ismert, mindig felbukkan itt-ott, barati
beszelgeteseken eppilgy, mint szakmai forumokon, csak ott atkerete-
zesnek vagy valamilyen szepen megfogalmazott kognitiv technikanak
mondjak. A lenyeg azonban: nem vagyok hajlando (sokat) foglalkozni
es (tobb) idot tolteni olyan dolgokkal, melyek kibillentenek az egyen-
sulyombol. Felreertes ne essek, a rossz erzes nem feltetleniil miilik el,
de a belso fokusz mas pontra kerill, ami aztan enyhitheti a feszito er-
zelmeket is.
Ha valaki nagyon praktikus, a szo szoros ertelmeben, fizikailag is
elkeszltheti ezeket a tablettakat. Keritiink egy erre a celra alkalmas fio-
lat, amibe olyan szolocukrot, vitamint vagy hasonlot tesziink, amibol
korlatlanul fogyaszthatnank karos hatas nelkiil. Ha a kritikus pillanat
utoler minket a napunk egyik negativ idoszakaban, a fiolat felpattint-
157
juk, es bevesziink egy Le’szarom tablettat. Ezzel ujra es ujra emlekeztet
jilk magunkat: tavolodjunk el lelektani ertelemben az itt zajlo roppant
gyotro esemenytol!
Onszuggesztio
A cimkeknek nagy hatalmuk van felettiink. Ha egyszer belekeriiliink
egy skatulyaja, sulyos erofeszitesbe keriil onnan kijonni. Ennel azon-
ban van rosszabb is, ha mi aggatjuk magunkra a lelkilnket roncsolb
cimkeinket.
Sokan elnek peldaul maszek horrormuzeumban. Mindennap le-
szurjak magukat egy olyan torrel, amelyet dedelgetve orizgetnek hosz-
szti-hosszu ideje jo muzeologus modjara.
Te mit mantrazol magadnak egyfolytaban? ,Jaj, de hiilye vagyok,
mar megint ilyen szerencsbtlen voltam! Nem igaz, hogy ujra elrontot-
tam! Csak en lehetek ilyen ketbalkezes, bena, iigyetlen! Egyszeruen
senkinek sem kellek! Nem vagyok szeretheto!”
A lehetoseg adott, ha legkozelebb eszleljiik az onsorsrontb gomb be-
nyomodasat, fogalmazzunk mas mondatokat a belso monologunkban.
Eloszor nem lesz konnyu, mert nem hissziik el, masodszor meg mindig
nehbz lesz, de eljon a gyakorlasban az a pont, ahol atbillen a psziches
egyensiily. „Ez nehez helyzet, de erds, energikus, karakan ember va-
gyok, aki kepes ezt kezelni.”
Mentalis edzes
Mikent kesziilsz a kovetkezo napi megmbrettetesre? Belso mozizassal
mit kepzelsz el lefekves elott a masnaprol? Ez kulcsfontossagu pillanat.
Merjiik latni lelki szemiinkkel a pozitiv kicsengest, a nehez feladat si-
keres megoldasat, a gytilolt beszelgetes tide lezajlasat. Rengeteg pozitiv
158
pszichologiai, sportpszichologiai vizsgalat volt mar ebben a temaban:
Erdemes utanamenniink, mennyi sportolo tulajdonltja a mentalis
edzesenek is a megszerzett aranyermet.
Kekhalal
A kekhalal egy kifejezes, amit a szamitogepek lefagyasara, leallasara
hasznalnak. Szimbolikus ertelemben sokszor minket is utoler. Ilyen-
kor pedig meg kell nezni, mi segit! Vajon a Ctrl+Alt+Del? Az Esc? Az
AIt+F4? Netan a Reset gomb megnyomasa? Extrem esetben a teljes
aramtalanltas?
Az a legfontosabb, hogy barmikor kilep-
hetsz a helyzetbol, es ezt idorol idore, ujra
es ujra tudatosltsd magadnak! Sokszor
meg akarunk felelni, szinte belenk van ne-
velve. Elmegyiink egy fontos megbesze-
lesre, es azt hisszuk, mindent ki kell all-
nunk, el kell szenvedniink. Pedig nem.
A tudat, hogy barmikor kilephetek, on-
inagaban kepes megmenteni, megtartani.
Annak idejen, mikor a honvedsegnel dolgoz-
lam, azert sem akartam, hogy beoltbztessenek
katonanak, mert fontos volt az elvi lehetoseg,
hogy en barmikor barkivel konfronta-
lodhassak. Ezt kozalkalmazottkent meg
lehet tenni, rendfokozattal a vallamon
mar sokkal kevt'sbe. Ovni kell a lelki
mozgasteriinket, mert az felszabadit
| A Miatyank ereje
Mi lesz a kedvenc ritualed, ami megtart teged, mert a reszedde vail?
Sok sportolonak, zenesznek, kozszereplonek akad olyan cselekvessora,
ami beiso tartast ad nekik, a technikatdl egy szetarado belsd nyugalmat
kapnak, ami osszpontositasra keszteti oket.
Szamomra az egyetemen az ima volt a titkos osszetevd. Minden
vizsga elott harom Miatyank. A pontos triikk, hogy eloszor latinul, az-
tan magyarul, majd ujra latinul. Ha igy csindlod, nem lesz egy UVcl
sem. Igaz ez? Termeszetesen nem. Szemenszedett hazugsag. Nem azerl
nem volt utovizsgam, mert imadkoztam, hanem azert, mert tanultam.
De az is igaz, hogy a vizsgahelyzet okozta stresszben nyugalmat kap-
tam ettol a ritualetol. A mai napig szlvesen eloveszem, ha jon egy kriti
kus pillanat, egy stresszel teli, sok szaz fo elotti beszed vagy egy komo
lyabb tevefelvetel. Az evekelteltek, de orommel tapasztalom, a Miatyank
latin szovege meg mindig megnyugtat.
Ha nem vagy vallasos, termeszetesen barmi hasonlo lehetoseget ta-
lalhatsz magadnak. Az internet ma mar tele van olyan motivacios hang-
anyagokkal, amelyek segitsegevel sokan erositik magukat egy-egy kri-
tikus stresszhelyzet elott.
Mosoly
Egy pici mosoly mindig aranyat er. Egyreszt az ugynevezett facialis
feedback vizsgalatokbol tudjuk, hogy ha tobbet mosolygunk - akar
magunkra eroltetve is akkor emelkedik a szubjektiv jolletiink. Mas-
reszt a szemelyisegpercepcio (a masik ember eszlelese) soran is teny:
a mosolygos karaktereket rokonszenvesebbnek Iteljuk meg. Ha pedig
valaki szimpatikusabbnak tart niinket, konnyebben szot ertiink vele
a fesziiltseggel teli helyzetekben is.
160
Egyszer egy tevemusorban valaki nagyon felreertette ezt a monda-
lomat, azt hitte, hogy en erre az amerikas mumosolyra gondolok. Nos,
nem igy van. A huncut mosoly a nagy titok nyitja.
BCiszkesegek
Leltarozzuk sajat biiszkesegeinket! Akar szo szerint keszithetiink belo-
liik tablot. Szomoru tapasztalas, hogy egyesek, amikor rossz tortenik
veliik, lelkiikben azonnal torlik memoriajukbol az osszes onmagukkal
kapcsolatos pozitiv tartalmat, amikor annak idejen jol vettek a stresz-
szes akadalyt. Egyszeruen felidezhetetlenne valik, es tenyleg nem ет!ё-
keznek ra. Ilyenkor egy biiszkesegfal oriasi megtarto егб. Ranezel, es
hirtelen vedve vagy a pillanatnyi kudarctol. Ez igaz a maganeletre epp-
ugy, mint szakmai identitasunkra. (A biiszkesegeink fala, basonloan
mukodik, mint a korabban targyalt ёrettsёgйnk tabloja.)
| Irany a Pluto - A perspektivavaltas technikaja
Tavolodj el 1ё1екЬеп az adott problemadtol! Emelkedj fel kepzeletben
egy leggomb segilsegevel, aztan hirtelen lasd az elethelyzeted egy mu-
hold tavlatabol, majd a Holdrol, mig a Marson es a Jupiteren keresztiil
eljutsz a Plutoig! Ekkor tedd fel а кёМёвЕ a Plutorol nezve mi fontos
a problemadbol, ёв mi egyaltalan nem? Hogyan hat a perspektivavaltas?
| Miert csinalod?
РгоЫёта- vagy megoldasfokuszu vagy? Mi van szamodra когёрроп!-
ban? Nem mindegy ugyanis, milyen motivum mozgatja az еветёпуе-
161
ket. Mi a cselekvesed hajtoereje. A te attitudod inkabb a „valami elol”
vagy a „valami fele’?
Gyonyorti a nyelv, hiszen a „miert?” szdban az okot es a celt is lat-
hatjuk, vizsgalhatjuk. Ha idodimenziot is beemeliink, vajon a miilta-
don van a hangsiily, es egy regi dolog miatt tortenik most veled ez meg
az, vagy epp ellenkezoleg, egy jovobeli cel erdekeben teszed azt, amit.
Ha pedig nem a targyra figyelsz egy pillanatra, akkor a „miert?” kerdes
„kiert?, kikert?” ke rd esse alakul at Kiert vagy, kiert letezel? Csalad,
bardtok es ismerosok, kollegak ds bajtarsak, elesettek es bajbajutottak,
lakokozosseg, larsadalom, nemzet, emberiseg. Hogyan hataroznad
meg azokat a vonatkoztatasi csoportokat, akikert nap mint nap felkelsz
az agybol. Mindemellett egyet sose felejtsiink el, az egeszseges onbiza-
lom talajan reggelente magunkert is ebrediink!
Eletunk horgonypontjai
Ha visszatekintesz dieted futasara, legyen ez 20, 30,40, 50 vagy akar-
hany esztendo, milyen horgonypontjaid akadnak? Es mi a koztes
vatta, ami kitolti a horgonypontok kozotti teridot? Milyen erzelmek
tarsulnak ezekhez a pontokhoz? Problematol problemdig tartott egy-
egy idoszak, vagy oromtol oromig. Nagyon nem mindegy, mikent ko-
doljuk le sajat dletiink futasat. Elvegre, ha belegondolsz, amig elilnk,
minden egyes nap lesznek kisebb-nagyobb gondok, bajok, aggodal-
mak, ez sosem lesz vitakdrdes, az mar inkabb, mikent kepezem le
mindezeket onmagamban. Ha visszanezel az elozo dvre, godortol go-
dorig, bajtol bajig vagy oromtol oromig, sikertol sikerig tartottak az
egyes idoszakok? Ha nehezsegrol nehezsegre eliink, elvesziink, mi-
elott elnenk, viszont ha boldog pillanattol boldog pillanatig, akkor
a koztes nehezsegek vesznek el.
162
Hogy nez ki a mumusod?
Stresszkezeles szempontjabol a felelmeinkkel valo szembesiiles ki-
hagyhatatlan, megkeriilhetetlen tema. Szembe mersz nezni veliik, vagy
eltitkolod, elrejted, elasod oket jo melyre, remt'lve, hogy talan sosem
keriilnek ujra felszinre? Barcsak igy lenne! De a tudat, hogy leteznek,
meg ha egy idore kepesek is lesziink olykor felejteni, boven elegendo,
hogy ujra es ujra gyotrodjiink tolilk, kiilonosen egytol: a nagy mumus-
tol. Szamodra mi a MUMUS, amely egyfolytaban sakkban tart? Ami
leginkabb akadalyozza, hogy vegre kepes legyel megvaltozni, elindulni
az igazi utadon, hogy azza valj, akive mindig is valni szerettel volna,
akirol ugy tartod, hogy egy boldogabb eletre hivatott. Ez a lehetseges
jovo talan nines is olyan messze, de amig a mumussal, ezzel a rettegett
szornnyel nem nezel farkasszemet, nem veszed fel a kesztyiit, nos,
konnyen lehet, nem is lesz lehetoseged erre az uj eletre.
Egy gondolatkiserlet kereteben пёггйк meg kozelebbrol, mirol vagy
epp kirol is van szo! Egy pillanatra kalandozzunk el a fantazia vilagaba!
Kepletesen most esukd be szemed! Ott vagy te, es ott van kicsit odebb
a celod, ahova mindig is vagytal - egy кари, egy hegycsiics, egy rev, egy
csodalatos hely -, kettotok kozott azonban ott van O! Fesziilt csend
honol koriilottetek, szinte alig mersz levegot venni, elvegre sokszor lat-
tad mar, tudod, mire kepes, nem eloszor talalkoztok, hiszen pontosan
tudod, 0 azert all elotted, hogy megakadalyozza revbe crest'd. De ki is,
mi is ez a mumus valojaban? Ez a mindenkori kulcskerdes.
Kezd el lassan megszemelyesfteni, oltson alakot, legyen teste, hangja,
formaja, szaga, netan illata es igy tovabb! Elogyan jellemezned? Milyen
vonasai vannak? Emberi vagy teljesen torz? Allathoz hasonlatos, vagy
valami mitikus figura? Es a termete, merete? Egyeb tulajdonsagai?
Most ugyanis csak az szamit majd, hogy milyennek eled meg. 6 egy
lomha es nehezkes orias vajon, aki ha egyszer lit, akkor jaj neked? Vagy
egy gonosz kis manofele, aki sejtelmesen rad nez, kovetve minden
mozdulatod? Esetleg egy vadallat fenevadsagaval kell ujra es ujra
163
szembeszallnod? Netan egy arny, akit nehez kiismerni, de egyertel-
muen erzed, hogy a celt mintha mindig tavolabb vinne, es mar-mar
lehetetlenseg odaerni?
Kire hasonlit? Es kire emlekeztet? Netan egy korabbi sci-fi, thriller
vagy horror gonosz alakja jutott most az eszedbe?
Van persze ugy is, hogy a mumust nem elo valaminek latjuk. Egyszer
egy treningen ugyanezeket a kdrdeseket tettem fel pontrol pontra, mig
majd minden rdsztvevo elkepzelte, hogy a terem ajtaja mogott, kinn var
ra sajat mumusa. Voltak, akik mar a feltetelezdsbe is beleborzongtak.
Кетёпу dolog ugyanis szembesiilni legbelsobb valonkkal, hiszen ne le-
gyenek illuzioink, ahhoz, hogy az a valami vagy valaki mumussa valt,
abban nekilnk magunknak is rengeteg munkank van; altalaban hosszti
evek tudattalan erofeszitese tette mind teljesebbe rettegesiink targyat.
Tehat ezen a napon az egyik resztvevo, egy huszoneves no kiemelte, az
6 szornye nem is el, nem mas ugyanis, mint egy nagy betonfal, egy nagy
monstrum, masutt egy masik csoporttag egy hatalmas szakadeknak
kepzelte el elete akadalyat, ami elvalasztotta ot szive vagyatol. Ezen till
menoen termeszeti jelensegek is gyakori mumusmegtestesitok, az or-
veny szimbolumaval peldaul tobbszor talalkoztam mar.
Miert is jo ez? - kerdezheted. Egyszerden a szimbolumok vilagaban
mashogy jonnek a valaszok a megoldhatatlannak tuno probldmakra.
А mumuskdrdds pedig altalaban megoldhatatlan, pontosabban felold-
hatatlan, hiszen nem valt volna ilyen fenevadda, ha till tudtunk volna
noni rajta. Viss/aterve a sajat fantaziakdpedhez: szo szerint hogyan
gyozned le azt, amit az iment elkepzeltel? Hogy gydzol le egy oriast,
hogyan cselezel ki egy gonosz manot, mikent kerekedsz felul egy ar-
nyon, vagy ёрр mit kezdesz a valosagban egy betonfallal, szakadёkkal
vagy az emlegetett orvennyel? Itt sejlik fel a gondolatkisdrlet veleje.
A szornyeteget, amivel evek ota sikerteleniil hadakozol, elkezded meg-
szemdlyesiteni, s kideriil, milyen is, majd legyozod a szimbolumok
szintjdn, ds ezt a felismert uj tudast visszahozod a mindennapok vila-
gaba, egy sima hdtfo vagy egy mezei kedd valosagaba.
164
Tegyiik fel, hogy finom lelku ember vagy, aki sokkal inkabb egy
orasmesterhez hasonlatos, a mumusod azonban egy hatalmas beton-
fal. Orasmester Idvdn neked precizios kis csavarhiizoid, csipeszeid,
muszereid vannak a kamraban, igen am, de hogyan lehet ezekkel le-
donteni egy monstrumot? A valaszt te is tudod, hiszen rdgota tapasz-
talod: sehogy. Oda Idgkalapacs, utvefiird, buldozer es ki tudja mdg, mi
minden kell, de amig nem lelted meg а kdpet, eszedbe sem jutott volna
ilyen eszkozokhoz folyamodni, mert orasmester vagy. Mi a helyzet az
oriassal, aki lomha, de hatalmas, talan gyorsasaggal kellene tuljarnod
az eszdn ds nem erovel? Azonban mit jelent a gyorsasag egy megszo-
kott csiitortokon vagy szombati napon? Erre neked kell radbredned.
Es az orveny? Lehet, hogy gyorsabban tullendiilhetsz dieted holtpont-
jan, ha eloszor engeded, hogy magaval ragadjon, mintsem hadakoz-
nal? Sosem fogom elfelejteni egy kliensem Idnyeglato szavait: „Tudja,
Imre, akkor egyszeruen engedtem, hogy fajjon!” (Ertsd: a valas utani
honapok vesztesdgfeldolgozasa.) Lehuzta az orveny? Le bizony, de
6 mar tudta, mi kovetkezik utana. Nem akart menekiilni elole, mert
ndha erre van sziiksdg.
Vagyis van egy megszemdlyesitett szimbolikus helyzet, arra a fanta-
ziad szerint johet egy valasz, amit jol drtelmezve vissza lehet vezetni
a valosag hetkoznapi tenyeihez. Felredrtes ne essdk: ez is csak egy mod-
szer, mint a tobbi, nem a mindenre jo gyogyir, de sokaknak adott mar
remdnyt kilatastalannak tuno helyzetekben, elvdgre a remdnyvesztett-
sdg csak a sajat szubjektiv dszleldsiinkben ilyen megsemmisito.
| A boldogsag nem fajdalom nelkCiliseg
Az emberek tobbsdge azt hiszi, az a boldogsag, amiben nem dr ben-
nilnket rossz. Nem lehet, hogy teviiton jarunk, amikor stressz, fajda-
lom ds kudarcok ndlkilli napok utan sovargunk? Hiszen mindez egy
irrealis, soha be nem kovetkezo, az diet hatokordn kivuli elvaras. Egy-
165
altalan valoban olyan aldasos lenne,
ha tenyleg elerhetnenk a stresszmen-
tesseget?
Nem az a baj ugyanis, ha egy ne-
gativ eletesemeny faj, hanem ha
emiatt odaadom a teljes lelki be-
kem, a jovobe vetett hitem, lelkem
tisztasagat es belso mozgatorugoim
erejet. Az mar reg nem lehet kerdes,
ernek-e vesztest'gek elobb vagy utobb,
hogy lesznek-e kevesbe vagyott pillana
tok, de ha bekovetkeznek, mit kezdek
vele? Fajhat bizony egy visszautasitas,
megrazhat egy kemeny munka-
helyi besz61get6s, lehet gyotrel-
mes egy csorte, megrettenhetiink
egy-egy hir hallatan, de oda kell-e
adnunk ezzel egy idoben lelkiink teljes Ьёкё}ё1 is? Nem mosolyogha-
tunk bele valahogy megis huncutul a vilagba? Egyszeruen megenge-
dem: fajjon, de odabenn hiszem vagy tudom, ez nem orok ёп'ёпуй, ё$
attol meg kйldetёsemen nem esett csorba, hittel megyek valami fete,
kiteljesitve mindazt, amire hivattam.
| „Hogy vagy?"
Naponta feltessziik ezt a k6rd6st, igy legalabb ennyiszer vissza is ko-
szon barattol, rokonlol, ismeretlen ismerostol: „Hogy vagy?” Melyik
tipushoz tartozol? Aki erre bemondja a megszokott sablont: „Koszo-
nom, jol vagyok!”, s kozben magaban ordit? „Ha tudnad, valojaban mi-
lyen росвёки! vagyok!” Netan az a karakter vagy, aki verszemet kapva
elkezdi sorolni aktualis siralmait?
166
Es mikor valaszolsz oszintdn erre? Kendozetleniil, legalabb magad
nak. Mikor volt utoljara olyan perc, amikor egyediil vagy, nem megy
a tdvd, nem bug semmilyen kiityii, nem szurodik be a kozlekedes zaja,
csupan ketten vagytok, te es a tilkorkeped: „Hogy vagyok?” Mit mon-
dana a tested? Halas lenne vajon azert, amit teszel vele? Mit mondana
a lelked es a szellemed? Figyelsz egyaltalan rajuk? Es az ёleted? Hova
tart, mikor alltal meg utoljara, hogy ezen legalabb egy pillanatra elgon-
dolkozz?
Felmerillt mar, hogy valojaban nem kell mindig jol lenni? Dobbene-
tes, mennyire hajszoljuk naprol napra, hdtrol hdtre a „jol levds”-t, s
pent ezzel mennyire eltaszitjuk valojaban magunktol! Igy aztan nem
csoda, hogy a „Koszonom, jol vagyok!” egy semmitmondo, tires fra-
zissa silanyult. Ez nem egy fekete-feher kdrdds. Ha azt mondom, nem
vagyok jol, az meg nem jelenti, hogy akkor rosszul 1еппёк! Nem!
Hiszen van ugy, hogy pusztan rendben vagyok: egy napon beliil
megdiem a pillanatok oromdt, egy-egy kudarc fajdalmat, az elfogadas
euforiajat, majd egy visszautasitas keserti fzet, a dicseret pezsdito erejёt
ds a hibazas rejtelmdt. Viszont mindez igy jo, mert ezt ugy hivjak: Elet.
Hat merj vegre dlni!
„На azt teszed, amit mindig is tettel, azt kapod, amit mindig is kaptdl.”
(Anthony Robbins) Ergo, ha nem valtoztatsz semmit, akkor ugyan-
olyan stresszes lesz az dieted, mint eddig volt, ugyanazokkal a hibak-
kal, tdvutakkal, zsakutcakkal, amelyek eddig is koriilvettek. A valtozas
azonban lehetsdges. Ujra emeljiik ki, mindig van masik lit, mindig te-
hetsz mast, mint amit eddig tettdL
7.	fejezet | ^z onbizalom kodjai
| Az onbizalom komplex vagy egyszeru?
Egy televizios musorban negyen voltunk meghi'vott vendegek, beszel-
getesiink kozeppontjaban az onbizalom allt. Akkor is, ahogy a fejezet
kesobbi reszeben, markansan kifejtettem az allaspontomat, miszerint
ha a nyelviink olyan gazdag, hogy az onbizalom kifejezesere szamos
szinonimat talalunk, akkor annak kell legyen lelektani lekepezodese,
kiilonbsegtetele is. Nem mindenki ertett velem egyet, megkbzelitesem
sz^mukra a dolgok tulbonyolitasa-
nak tunt, ujabb pszichologusi ma-
szatolasnak. Jarjunk ennek a ve-
gёre!
Par eve hallottam Mero Laszlo-
tbl egy konferencian: „А nyelv sok-
szor okosabh, mint a tudomany.” Mi-
lyen igaz ez. Onbizalom teki nteteben
killonosen. Teljesen mas, ha bnbe
csiitesrol, 6nert6kelesrol vagy epp
onbizalomrol esik sz6. A hetkozna-
pokban azonban rendre osszeke-
verjiik az egyes tartalmakat, nem
csoda, ha aztan nehez a kiigazodas.
„Nem lehet, hogy egy ki-
csit tulbonyolitjuk а кёг-
dёst?” - jott tehat a kri-
tika, teljes joggal. A felvetes allja a vitat, elvegre, ha egy egymondatos
meghatarozast kellene adnom, milyen is az onbizalommal teli ember,
nos, akkor 6 valami ilyesmit gondol onmagarol: „Felkelek, csodalatos
vagyok, lefekszem aludni.” Raadasul attol fiiggetlenul gondolja ezt, mit
tett azon a napon, ugyanis 6 mar elerte ondrtdkelese magasabb, belso
onbecsiildsi szintjet.
Azonban annak az embernek a szemiivegen keresztul ndzve az ed-
digieket, akinek nines onbizalma, az effele leegyszertisites vegzetes,
mert nem tudja megfogni a valtozas lenyeget, es nem kepes elkezdeni
egy magabiztosabb, hatarozottabb jellem kialakitasat.
| Az onbizalmi triasz es az ido
Az onbizalom-dnbecsiiles-onertekeles ugyanis szemlelheto az ido la
toszogebol is. Ha ezt a rendszert, ami vegso soron, kicsit sarkitva, az
„onszeretet” fogalmaval akar egysegbe is tomorfthetd, rahelyezziik dle-
tiink futasanak idoegyenesere, azonnal egy roppant egyszerii es beszd-
des felosztast kapunk.
Az onertekeles a leginkabb visszatekintd, multban gyokerezo: ho-
gyan ertekelem, aki voltam, s mindazt, amit eldrtem?
Az onbecsilles a jeleniinkre mutat ra: ebben a pillanatban mennyire
becsiilom azt, aki es ami vagyok, amit csinalok, ahogy egyaltalan lete-
zem?
Az onbizalom a bejarando utba vetett hitet, tehat a jovot jelkepezi:
mennyire bizom magamban, abban, amit tenni fogok, abban, amit ma-
soknak vagy onmagamnak mutatok majd holnap, holnaputan ds az-
utan?
Erdekes, a regi korok bolcsessege felsejlik egy szoban, amit ma mar
egyaltalan nem hasznalunk: onbizalom mint magabiras. Vagyis elbi-
rom sajat magamat, a terheimet, amivel az elet megkinalt. Mennyire
169
egёszsёges, mennyire kifejezo szo, elvegre vёgsб soron az egёsz onbiza-
lom-hist6ria a terhek cipelesdrol szoL
| Onertekeles
Ondrtdkeles mint a mult suritmenye. Mennyire drtdkeled mindazt,
amit eldrtdl? Mit kellene elfelejtened? Mi az, amit pedig biztosan nem
erdemes feledni? Sokszor cipeliink a batyunkban olyan emldkeket,
mondatokat, pillanatokat, melyek lehiizzak a vallunk. A jeleniink pedig
nem szabadulhat fel, mfg ki nem tessziik a szuret ezeknek a mumusok-
nak. Itt ds most tegyiink le nehany terhet!
Ha a multam bortondben iilok, nem lesz jovom, tehat ha el szeret-
nekjutni egy egdszsdges onszeretet allapotaba, ahol komfortos onbiza-
lommal es onbecsiildssel kelhetek fel reggel ds fekhetek le djszaka, vegig
kell tekinteni a multam allomasait, kdrddseit, elakadasait, nehezsdgeit,
vagyis elengedni a sajat kepzeteimet, amelyek a sajat multam eletfona-
laba szove akadalyozzak onbizalmam szarba szokkendsdt,
Alljon itt ezert hdt kdrdds az ondrtdkeldsiinkrol, vagyis a multunk-
rol, mely gondolkodtatasra kdsztet rdgi dnjeinkkel kapcsolatban.
» Kinek a mondata faj a mai napig?
Amikor e kdrddst olvasom, kinek az area elevenedik fel? Mi volt
az a mondat, az a helyzet, ami mind a mai napig diesen, elevenen
el bennem, mintha csak tegnap tortdnt volna! Mennyire kinoz az
az egyetlen artatlan, vagy tan nem is annyira artatlan, mondat?
Testvdr, rokon, netan idegen „kiildte be” azt a fajo egysorost?
Alig hateves voltam, tiidogyulladassal fekiidtem egy korhaz-
ban, raadasul idegen nyelvi kornyezetben, szinte senki nem tudott
magyarul ndhany beteg sorstarsamon ds egy-kdt noveren-orvo-
son kivul. Egy vervetel kozben a kovetkezo mondatot szegeztek
nekem: „Gyerek, neked milyen szar ereid vannak!” Milyen is
a gyermeki fantazia? Vegul is az dr mindeniitt ott van, behaloz en-
170
gem, tehat az erem en vagyok. Ha viszont az ereim egy fabatkat
sem ёгпек, akkor ёп sem ёгек semmit. Erre az ёкпёпуге rakodott
ra az iskolakezdes teljesitnknyszorongasa, ami igy hosszu idore
negativ palyara allitotta kisiskolas ёуейпеЕ
Kiut persze mindig van, de a mondat nreg ma is faj. Ilyen pillana-
tokban vёdtelennek, elesettnek, tehetetlennek ёгеггйк magunkat
» Kinek nem tudtam meg mindig megbocsatani?
Hosszu ez a lista? Sokan vannak, akik egyetlen apro 8ёге1тйке1
sem кёревек elfelejteni. Те кбгё]йк tartozol? Emlekszel meg arra
a szemtelensёgre, amit veled tettek 19 ёууе! ezelott? М1ёН is? Mi
kellene ahhoz, hogy ёггеЬт^ le tudd tenni e gybtrelmes terhe-
tek? Eh^gre megbocsatas пё1кй1 mindig a mi sziviinket nyomjak
ezek a siilyok.
Es onmagad? Magadnak megbocsdtottal mar? Nuha lehagyjuk
magunkat arrol a iistarol, kinek is kellene vagy lenne t-rdemes meg-
bocsatani. Ne tegyiik, sot, legyilnk legelol a sorban! Annyian osto-
roznak minket ugyis, legalabb mi ne ilssiik magunkat folyton-foly-
vast, csak majd akkor, ha tёnyleg szйksёges! De az bizonyos, hogy
nem kell mindennapi szokassa tenni e mazochista mea culpdt.
» Milyen ballёpёsed, melkfogasod nyomaszt a mai napig?
Egyes gondolkodok azt mondjak, ha а сё1ипк ekg nklto hozzank,
Lijra ё8 ujra el fogunk bukni, hiszen ha sёtagalopp lenne a cadig
vezeto tit, akkor az nem igazi kihivas, nem olyan vagy, amidrt er-
demes nap mint nap tenni. Viszont akkor miert szidalmazzam
meg mindig magam azdrt az egy-kdt hibaert, kudanxrt, akar
a parkapcsolatokban, akar a munka vilagaban, akar valami har-
madik terilleten?
» Kit nem engedtem el?
Akar a szo szoros, akar atvitt ertehneben. Kivel kapcsolatos erze-
seim, ёкпёпуеип, emkkeim tettek ram bilincset ёв valasztanak el
a jelenemtol? Mёg mindig buntudatom van, ёв magamat hibazta-
tom а tortentekerl, megtett vagy meg nem tett cselekedeteinkrt?
171
Esetleg a masik veglet: meg mindig ot okolom. Igaz, tiz eve tor-
tent, de meg mindig 6 az oka annak, amire hivatkozom, aki miatt
felmentem magam, es lerazom a felelossegem. Meddig mentege-
tozhetek azzal, hogy 6 vagy az elet hogyan bant el velem?
» Milyen cimkeket kaptal vagy vettel magadra?
Pozitivak vagy negativak azok a cimkek, amiket a szilleid, nagy-
sziileid, keresztanyud, tesod, unokatesod, szobatarsad, baratod,
parod, tanarod, vagyis a kornyezeted rad tett? Hogy vagy veliik?
Elfogadtad oket, azonosultal veliik? Es amit te tettel onmagadra,
megalkotva sajat korlataidat?
» Mi lett volna, ha...
Mi a kedvenc „Mi lett volna, ha..gondolatmeneted, ami fogsag-
ban tart? Mindig beszedes es sok valaszt rejt, hogy melyik elette-
riileten fantazialunk arrol, hogy ha akkor mashogy dontiink, va-
jon hova jutottunk volna. Erdekes modon ezzel szemben bizonyos
mas donteseinket sosem kerdojelezziik meg, azokban teljesen biz-
tosak vagyunk. No de az a nehany! Mi lett volna, ha...? Naiad
mely eletteriiletek stabilitasa rezdiil meg a kerdes kapcsan? Ahogy
a klasszikus mondat tartja: „Barcsak Hufnagel Pistihez mentem
volna hozza!” Osszessegeben melyik az a keresztezodes eletuta-
don, ami nyomaszt?
Par honapja megkeresett valaki, mert egy parkapcsolati dilem-
maba csoppent. Nem tudott donteni. Attol felt, akarhogy is valaszt,
utolag megbanja. Szamara egy perspektivavaltas volt a megoldas
kulcsa. Megkerdeztem tole, a hatvaneves enje (jelenleg 27) vajon
mire szeretne visszaemlekezni, vagy mit banna meg. A hatvaneves
enje milyen „Mi lett volna, ha...” gondolatot mantrazna? Ez a ker-
des elegendo volt. Igaz, csupan egy triikk, hogy idosebb eniinket
kerdezziik, megis sokszor meglepoen jo valaszokat sugall.
» Milyen vagyad nem teljesiilt be?
Elotted van a hateves onmagad, aki gyermeki szep, nagy szemevel
nez bele a vilagba, es ugy, de ugy vagyakozik valami utan? Mi az
172
az elmeny, az a jatek, az a targy, az a pillanat, amire vagytal? Potol-
hato ez meg? Neha igen, neha nem, de ha igen, hat ne habozz
megtenni! De kerdezhetned, mit kezdjel most, 39 evesen egy lego-
varral vagy egy Barbie-hazzal? Nos, semmit ne kezdj! Magadnak
ne vedd meg, a gyerekeidnek meg vegkepp ne, pusztan azert, mert
anno nem kaptad meg. Vedd meg a benned elo kisgyereknek!
Ajandekozd meg ot valamivel, hogy egy alma valora valjon, csak
kicsit megkesve. Meglasd, neha meg a konny sem marad el ebben
a pillanatban, ugyanis 6 ott van veled, benned nap mint nap.
Ilyenkor valami a helyere keriil a lelekben es a vilagban.
Egyetlen summazo kerdes maradt: Meddig cipeled az itt osszeszedett
terheket? Objektiven, tenyszeruen biztosan nem allja meg a helyet
a kovetkezo kijelentes! No de pszichesen, szubjektive!!! - Multunk
marpedig nem befejezett! Atirhato, ertelemmel betolthetd, jelentoseg-
gel felruhazhato, hogy a vegen a multunk (on)ertekelese elvezessen
a jelen onbecsiildsehez es a jovo onbizalmahoz.
OnbecsCiles
Onbecsiilds mint a jelen surftmenye. Becsillod-e, tiszteled-e azt, aki
epp most olvassa e sorokat? Pillanatra hagyjuk a miiltat es a jovot,
ne foglalkozzunk vele, csak a jelennel! Mi a valaszod erre a kerdesre:
„Ki vagy te?” De ne csak egyszer valaszolj, hanem legalabb otszor-hat-
szor-hetszer. (Ragadj papirt es tollat, s ne olvass tovabb, mig nines leg-
alabb het killonfele valaszod.)
Ezt a pszichologia nyelven selfkomplexitasnak hivjuk: szemdlyen-
kent kiilonbozo, hogy mennyi ondefinicionk akad. Sok szempontbol
hasznos, ha tobb van, ugyanis, ha kudarc eri az enkepem egy reszet,
akkor a tobbi meg tud tartani. Ellenben ha egy-ket identitasjellemzom
van csupan, akkor egy krizis az egesz szemdlyisegemet kepes porra
173
ziizni pillanatok alatt. A lehetseges ondefinfciokhoz kovetkezzen par
szempont, amelyek tiikreben erdemes megfontolnunk a valaszainkat.
Nomen est omen
Neveben a vegzete. Mit jelent a neved? Egyreszt mint jelentes, eredet,
tartalom, masreszt mint szemelyes viszonyulas. Hogy vagy vele, szere-
ted, utalod, kozombos? Nevedben egyedi vagy, mert tudod, hogy felte-
hetoen nines meg egy ilyen nevu ember ezen a felteken? Vagy epp
ellenkezoleg: ugymond tucatneved van, es a sokadik azonos nevu em-
berrel hozott mar ossze a sors, noha versegi kotelek biztosan nines
koztetek.
Kitol kaptad? Ki utan neveztek el? A csaladban te vagy az elso, vagy
valamelyik felmenod nevet hagytak rad orokiil? Teher vagy aldas ez?
Inkabb sikerek katalizatora, vagy rossz elmenyek hozoja volt eltedben?
Mennyire ragaszkodsz hozza? Felvetted a ferjed nevet? De kerdezhet-
nenk: felvenned-e barmikor a feleseged nevet? Hiszen erre is van lehe-
toseg! Honnan jon a csaladnevetek? Van jelentese? Es jelentosege?
Mit gondolsz a ket-harom kereszt^v viseleserbl? Mindegyik a saja-
tod? Es a becenevek? Tobben ismeriink olyat, akit gyermekkoratol
kezdve a fel ismerosi es rokoni kore a beceneven szolil. Jol van ez igy?
Ha lenne csiifneved, mi lenne az? Ha a neved melle egy allando jelzot
kellene illesztened, te milyet kaphatnal vagy adnal magadnak? Egyal-
talan szereted, ha beceznek? Van-e olyan megszolitas, amivel ki lehet
kergetni a vilagbol?
Ha nem ezt a nevet kaptad volna szilletesed hajnalan, ma ugyanaz
lennel? Mit hataroz meg egy egyszerii nev? Es milyen erzdsekkel tarsul,
amikor sajat nevedre gondolsz? Hol voltal regen az osztalynevsorban?
Milyen erzes lenne latni a temetoben egy olyan sirkovet, melyre nev-
azonos tarsad nevёt vestek fel? Onbecsiilesednek resze-e sajat neved
feltetlen szeretete?
174
Foglalkozds
Megjelenik-e a szakmad sajat onmeghatarozdsodban? Egyebkent a
foglalkozasod tenyleg a foglalkozasod, vagy eppenseggel csak a veg-
zettseged? Nem mindegy. Kiilonbseg latszik ugyanis abban, ha valaki
azt mondja: „a kozgazra jartam”, vagy hogy „kozgazdasz vagyok”, netan
„kozgazdaszkdnt vegeztem”.
A szakmad mennyire melyen resze onmagadnak? Regi szokasom,
hogy mindenkitol megkerdezem, akivel egyiltt dolgozom egy projekt-
ben, vagy csak szomszedok lettiink a tarsashazban, hogy mi az eredeti
vegzettsege. Ugyanis az eredeti vegzettseg mindig latasmodot ad, ez
kikerulhetetlen, feliilirhatatlan. Amig vilag a vilag, ds en benne vagyok,
nem tudom mar csakis alapvetoen pszicholdguskent nezni az eletet,
mert ez az elsodleges szakmai identitasom. Mikor a honvddsegben dol-
goztam, ketfele katonapszicholdgus kollegam akadt: aki pszichologus,
es mellesleg beoltozott, vagyis allomanyba keriilt az ezzel jaro megfe-
lelo rendfokozattal, illetve aki eredendoen katona volt, s kozben vegzett
pszichologia szakon. Vegzettseg tekintetdben ugyanolyanok, dletszem-
lelet szempontjabol azonban alapjaiban teljesen mas vilaglatas.
A fiataloknak sajnos sosem hangsulyozzak ezt elegge a kozepiskola-
ban. A palyavalasztas lenyege nemcsak az, hogy a munkaeropiacon mit
csinalunk majd kdsobb, hanem hogy mikent fogjuk szemldlni a vilagot,
a Idtezest, az embereket. Palyat mindig lehet modositani, de szakmai
alapidentitast soha.
Szdrtnazds, sziiletes
A „Ki vagyok en?” kerdesnel mindenki eldontheti, fontos-e, hogy hoi
sziiletett. Van, akinek ez elsodleges, s akad olyan is, aki meg sem emliti.
Te hogy vagy ezzel?
Szerepek
A munkaero-piaci cimkek pontosan ilyenek. Peldaul te vagy az iigy-
vezeto igazgato, meg ha egyfos Bt.-d van is. fgy elvegre jobb a marke-
175
tinged, mondjak sokan. Netan egy regdta cipelt csaladi szerepben not-
tel fel, elvt'gre te vagy a hugi. Es nem szamit, hogy 41 eves vagy, de meg
mindig te vagy a hugi. Jo huginak lenni, vagy mar leadnad valakinek
a kicsisёg allandosult szerepet?
Tulajdonsagok
Minosited olykor dnmagad? „Ugyetlen vagyok.” „Szerencsetlen va-
gyok.” „Tehetseges vagyok.” „Kitarto vagyok.” Es igy tovabb. Inkabb
negativ, vagy inkabb pozitiv cimkeid akadnak? Es amit nem te valasz-
tottal, hanem rad raktak, onbeteljesito joslatkent hordozod meg?
Meg nem vagy az, de mar magadenak erzed
Egyszer egy fiatalember a kovetkezot valaszolta a „Ki vagyok en?” ker-
desre: „En egy leendo laza apa es felelos sziilo vagyok.” Apa volt mar?
Nem. Sziilokent beszelt hozzam? Tulajdonkeppen igen. Kulcskerdes: ha
kepes vagy a jelenben erezni es az identitasod reszeve tenni mindazt,
amive es akive valni szeretnel, akkor tenylegesen konnyebben juthatsz
el oda, ugyanis ezzel egy viziot alkottal onmagad elkepzelt jovojerol.
| Onbizalom
Onbizalom mint a jovo suritmenye. Sarkitva, e gondolat lenyege: az
onbizalom nem mas, mint hogy bizol-e a jovoben, egesz pontosan sajat
jovod kedvezo kimeneteleben.
A jovo attol is fugg, a jelenben feltett kerdesekre mit valaszolunk,
hiszen a jovonk alakulasa sok szempontbol a keziinkben van.
Ki az a szemely, aki lenni szeretnel?
Ez olyan kerdes, amit nem lehet elegszer feltenni. Profilozasnak hivom
azt a folyamatot, amit onmagunk legjobb vagy az egyik lehetsёges leg-
jobb verziojanak meghatarozasara hasznalunk.
176
Egy celkituzessel foglalkozo workshopon azt kertem a resztvevok-
tol, irjak le elkepzelt enidealjukat, amint az belep a terembe.
„Hivasodra egy fiatal no 1ёр a terembe. Az ajtoval szemben levo ab-
lakon beszurodo feny kisse megvilagitja. A felverodo porszemek is lat-
szodnak a fenyben. Az ajtobol meg hatrafordul, nem latom meg elo-
szor az arcat, csak amikor teljesen belep a terembe. Olyan, mintha
hozzam erkezett volna, celiranyosan ram пёг, mosolyog. Hellyel kina-
lod, rad nez es elmosolyodik, majd elindul a szek fete. Kozel vagyok
a szt'khez, azonban nem velem szemben ill le, hanem amerre a szek
nez, velem oldalvast. Testёvel nem, csak arcaval fordul fetem.
Vekony testalkatti, egyenes hattal ill а вгёкЬеп. Magabiztos, batrab-
ban mer oltozkodni, mint jelenleg ёп. Nem extravagansan, csak siman
nem кНвёкЬеп gondolkozva, egyszeruen. Szuk nadrag van rajta ds ro-
vid bordzseki, £е]ёп napszemiiveg. Haja vallig ёгб, bore hibatlan, lehe-
letnyi smink van csak rajta. Labat keresztbe rakja, кегё1 oteben nyug-
tatja, mindezt magabiztos tartassal.
Magabiztos, de leginkabb nyugodt a kisugarzasa, noies. Его sugar-
zik belole, nyugalom ёв Ьё-
kessёg, tudja, hogy nines
mitol telnie. Nines izga-
tott, zavart vibralas korii-
lotte, nines zavarban. Кёк
szeme nem tolakodd, nem
vajkal, ahogy ram пёг, de
Lud mindent.” (Az idёzet
egy resztvevo beszamo-
lojabol vald.)
Ezek a sorok on-
magukert Ье8гё1пек.
Ha valakiben ilyen
dies кёр ё1 jovobeli
onmagarol, sokkal
inkabb kepes eljutni oda, mint az, aki pusztan azt a vagyat hangoztatja:
„Szeretnek megvaltozni es fejlddni.” Elobbi pontos cel, ut6bbi egy el
maszatolt vagy. Nagy kiilonbseg.
Milyen kapaszkoddid vannak a jovodben?
Emberek eppiigy lehetnek, mint dolgok, tenyek, bizonyossagok. Sza-
mos alkalommal kerdeztem fiatalokat, hogy mi biztos a jovojiikben.
A valasz meglepoen sokszor a kovetkezo: „Semmi!” Ez azonban nem
igy van. Tobb alapvetes biztos ugyanis, csak nehezen tudatosulnak. №
hany pelda: az elvehetetlen multunk, vagyis a megelt pozitiv elmenyek,
esemenyek mint lehetseges eroforrasok ott lesznek a jovonkben hala-
lunk pillanataig. Nemiink elvehetetlen. Ha valaki fiukent vagy lanykent
sziiletett, akkor fiukent vagy lanykent fog meghalni - leszamitva az
extrem kiveteleket. Vagyaink szerint ternieszetesen az is igaz, hogy
inkabb ferfikent es nokent haljon meg annak idejen mindegyikiink,
vagyis felnottkent.
Igy tehat „a semmi nem biztos a jovoben” hozzaallas erosen inog,
vagyis rengeteg kapaszkodo talalhato. Ezenfeliil az emberekrol semmi-
kepp ne feledkezziink meg! Ki az, akire biztosan szamithatsz a kornye
zetedben? Aki tud tamogatni, segit, ha baj van, es veled van, ha sziikstf-
ges. Ki 6? Ezen tulmenoen az orok talany: a tanitvany keresi a mestert,
vagy a mester a tanitvanyt? Akarhogy is. Ki lesz az a peldakep, aki ellat
hat sziikseges eletbolcsessegekkel vagy ket-harom jo szoval, mikor on-
magadban kdtelkedsz meg?
Mi az alapattitildod?
Hogyan allsz a sajat jovodhoz? Nagy kiilonbseg, hogy azt mondod ma
gadban: talan, esetleg, ha j6kor leszel jo helyen, es szerencsed lesz, vala
mint a Joisten is ugy akarja, a mazlifaktorrdl nem is beszelve, akkor
osszejohet egy igeretes jovo; vagy ennel mar elobbre vagy, es bizol, hi
szel, remelsz a jovoddel kapcsolatban. Sot, mar ennel is mereszebb le
hetsz, s akar nagy tomeg elott kijelentheted: tudod, hogy elersz szived
178
legfobb vagyaig. Az idopont esetleg kerdeses, a „hogyan ?”-t nem latod,
de az mar pentosan a lelki szemeid elott van, hogy rt'vbe ersz.
| Onbizalomhiany nem letezik
Sokan kikelnek magukbol, amikor kimondom: nem letezik onbiza-
lomhiany. Ez egy veszelyes sz6, es ha egyszer valakire raragasztottak,
konnyen sirig kiserheti. Onbizalom-hianyos allapot letezik ugyanis.
Az csupan hazug onfelmentes, ha azzal takar6zom, hogy nines on-
bizalmam. Nem tudunk ugyanis minden elethelyzetben ugyanilgy
viselkedni. Aki hijan van minden onbizalomnak, meg nala is talalunk
kivetelt, olyan pillanatot, amikor kepes volt lirra lenni az elet hozta
kihivasokon. Ha van kivdtel, akkor pedig letezik beavatkozasi pont,
vagyis a lehetoseg adott: a godbrbol, ha araszolva is, de ki lehet keriilni.
De araszolva! Vagyis nem varazsiitesre. Sokan ugy keresik fol a pszi-
chologust, mintha varazslok lennenk, akik kezratetellel osztjak az on-
bizalmat. Sajnos ez nem igy van.
Mennyi is az onbizalmunk?
Egy 10-es skalan, ahol 10 a lehetseges legnagyobb onbizalom, 0 pedig
a minimum, ki mennyit adna onmaganak? Oszinten! Bdrmit is mon-
dasz valaszkent, figyeld a gondolataid: meg csak ennyi vagy mar ennyi!
Ez is tanulsagos. Egy iijsziilottnek vajon van onbizalma? Nem szok-
tunk ilyen kerdeseket feltenni. Barmennyit is adtal, allitom, volt mar
kevesebb onbizalmad dieted soran, vagyis mar feljebb vagy a letran,
mint egykor. Es meg mehetsz feljebb. De lassan. Ha most 3-ast adtal
magadnak, azonban 8-asig vagyakozol, akkor becsleseim szerint ot
evre is sziikseged lehet. Ha hilsz ev alatt alakult ki a jelenlegi szint, mi-
bol gondolod, hogy letezik egy csodaszer, ami majd pikk-pakk meg-
oldja? Termeszetesen a kovetkezb ot evben lesznek kivetelek, olyan па-
рок, amikor azt erzed, minden a helyere keriilt, azonban ezek szituativ
179
hatasok. A kerdes nem az, egyetlen nap lehet-e kiveteles, hanem hogy
az dieted osszessegeben lehet-e kiveteles.
| A hires komfortzona-problematika
Nezziink a dolgok moge, meg ha bonyolultak is! E nepszerii elv szerint
a valtozashoz ki kell lepniink a komfortzonankbol. Ez ketsegkiviil igaz,
de csak feligazsag, ugyanis ha magamat csak a komfortzonamon beliil
hatarozom meg, akkor nem fog beepiilni egy precedenselmeny es ta
pasztalas az onmagamrol kialakitott kepbe. Kovetkezeskepp tovabbra
is ugy fogok letezni, mint akinek semmi onbizalma nines, noha mar
szamtalanszor cafoltam ezt viselkedesemmel. Sajatos logikanak esiink
ilyenkor aldozatul: hogyha onmagamat kellene meghatarozni, akkor
ugyanis ugy irom le, mint azon tapasztalasaim osszesseget, amelyek
altalaban a komfortzonamon beliil tortentek. Ellenben ha a komfort-
zonan kivill cselekszem, akkor en valojaban nem is en vagyok, te-
hat az ott elert fejlodes
nem az enyem, s amint
visszatertem a megszo-
kott kozegembe, enide
gen lesz az iment megelt
siker. A kor pedig ezzel
bezarul.
J6 hir, hogy ez a je-
lenseg megtorheto, de
csak akkor, ha hajlando
vagyok dnmagam a jo
vom felol, a komfortzo-
nan kiviil eso tapasz-
talatokon keresztiil
is meghatarozni.
Hol leszel, ki leszel 2032. augusztus 19-en?
Egyszeru gephiba vagy valamelyik munkatars huncutsaga, de teny: az
alabbi datumkiiras szerepelt minap az egyik belfoldi vonaton: 2032.
augusztus 19. A legtobb utas rapillantott, aztan ment is tova, hiszen er-
demi informacio nem tunt elo. Vagy megis?
Egy-ket somolygo tekintetben mintha egy gondolatkiserlet elindu-
lasat fedeztiik volna fel: tortenetesen vajon hoi is leszunk 2032 nyaran?
Valaki dhajtd mondatok sorat latta dnmaga elott: barcsak ez lenne, bar-
csak az lenne. Masok az „olyan jo lenne, ha...” illetve a „szeretnek” ki-
fejezesekkel tudtak azonosulni. Megint masok celjaik megvalosulasan
aggodtak, vagy tevutjaik gyotrodesere koncentraltak. Volt, aki mosoly-
gott, hiszen a lehetosegek vegtelen sorat latta a kovetkezo 14 evben,
mig tobben osszerancolt szembldokkel, inkabb biiskomoran, de min-
denkeppen szomorubb lelekkel nyugtaztak az elottiik allo esztendok
terhet. A filozofikusabbak, akik sokkal inkabb hajlamosak az ertelem-
keresesre, feltettek a kerddst: lesziink-e egyaltalan, hiszen ki tudja,
meddig van meg dolgunk ebben a vilagban? De ez meg mind csupan
a ,,hol vagyunk?” kerdeseinek a sokasaga.
A komolyabb talany, hogy mennyi minden valtozik meg addig, es
mikent hat majd lestiinkre, lelkiinkre es kornyezetiinkre a valtozasok
sora. Szemelyisegiink, viszonyulasaink, velemenyiink mely resze lesz
ugyanaz, mint most, es miben fordulunk at adott esetben a masik veg-
let fele? Miben hisziink ma, hogyan latjuk az eletet holnap, es mennyi-
ben ugyanigy holnaputan, 2032-ben? Mi a helyzet a fontos kapcsola-
tokkal? Hany szerelem, hany halal var rank ebben a ciklusban? Milyen
erzesekkel talalkozunk? Kiktol tavolodunk el, es kik azok, akik tegnap
is, ma is, sot holnaputan is mellettiink lesznek?
Ezen kerdesek sorat orakig lehetne folytatni, a fontos azonban az,
hogy egy „veletlen” hozta elirasra a vonaton tudunk-e gyermeki racso-
dalkozassal figyelni. Megallni egy toredek pillanatra, es elmerengeni
azokon a lehetseges jovokepeken, amelyek most meg benniink vannak,
181
melyek mind megelhetok. Miben es mennyire erezziik sajat felelosse-
giinket abban, hogy melyik valosagunkat teremtjiik meg, melyik utiin
kat jarjuk be vegii 1 a lehetsegesek koziil. Ez az egyik leglenyegibb talany.
| Onmagunk
Szenvedellyel hiszem, hogy mindannyiunk eleteben eljon a pillanat,
amikor minden ketseget kizaroan betor onmagunk megismeresenek
mely es mindent elsopro igenye a tudatunkba. Onnantol kezdve ekg
sokaig ez a folyamat tolti ki eletiink jelentos hanyadat. Ilyenkor ugy
erezziik, nem nyugodhatunk, nem pihenhetiink, nem fecserelhetjiik az
idonket, nem foglalkozhatunk jelentektelen dolgokkal, mert ezuttal ro-
lunk van szo, az eletunkrol, s arrol, mik vagy kik vagyunk valojaban. M i
tesz minket azza, aminek erezziik, gondoljuk, sejtjiik, tapasztaljuk ma
gunkat? Fontos kitctel, hogy azert, mert kifejezziik sajat megisniercsi
szandekunkat, vagyunkat, netan ambfcidnkat, meg nem valunk on-
zovc, egoistava. Ez az egyik legegeszsegesebb kerdesfelteves.
Sok-sok ewel ezelott, amikor a kerdes - ki az a Limpar Imre? - en -
gem is elert elemi valojaban, elkezdtem kutatni, es szinte felszabadi
toan hatott a gondolat Jungtol: „Tulajdon mcgismeresem az egyetlen es
legnagyobb kincs, amit magamenak mondhatok.” Vegre ugy ereztem,
nem kell szoronganom, mert mindaz, amit teszek, normalis, nem extra,
nem kiilonleges, hanem valami, ami j 6, ami orommel tolt el, mert vegsd
soron ekkor kezdtem el magamra eloszor figyelni igazan.
Ezzel el is erkeztiink az onbizalom es az onismeret kozponti kerde
s£hez: tudok-e magamra figyelni befele, magamra, nem folyton a kor
nyezet zsibongasat hallgatva es elmenykavalkadjat szemlelve, vagy azt
epp letrehozva? Pusztan onmagamra tekintve elgondolkozni azon, ki
vel neziink szembe mindig reggelente, fogmosas kozben a tiikorben
Liitjuk is azt az embert? Az iment elhangzott egy kulcsszo: ember. Mit
jelent ez, amikor megizleljiik a mondatot: ember vagyok?
182
Тйкбгёп
Egyszeru gyakorlatnak ismert, megis sokan kiizdenek vele. Tudsz-e,
mersz-e tiz kerek percig a tiikorbe nezni? A konnyitett valtozatban
csak az arcodra figyelsz, a kicsit nehezebb soran esetleg a ruhaidat le-
vetve egy egesz alakos tukrot valasztasz majd. Sajnos sokan megretten-
nek ettol. De ha megis erot veszel magadon, es odaallsz, lasd meg majd,
hogy mire kezdesz figyelni: arra, aini nem szep, ami nem jo, amin meg-
latszik a kor elorehaladta, ami mar nines, ami mar elmiilt, ami faj, ami
lakargatnivalo. Vagy eszreveszed azt is, ami csinos, tetszetos, mutatos,
ami egyszeruen pont ugy jo, ahogy. Tudod-e ugyanis, hogy soha nem
volt es nem lesz meg egy ember, aki ugyanazt lathatja a tiikorben, mint
te magad? Egyszeri es megismetelhetetlen, paratian kincs, itt es most.
Es miert fontos mindez? Mert a valtozas csak akkor kezdodhet el, ha
beleegyezel, belenyugszol abba, amit epp latsz. Vagyis ha megadod az
engedelyt, hogy igy is teljesen megfelel. Carl Rogers annak idejen ezt
igy fogalmazta meg: „А kulonos paradoxon az, hogy amikor elfogadom
magamat olyannak, amilyen valojaban vagyok, azutan tudok vdltozni.”
Az elfogadas mogott ugyanis hatarozott felelossegvallalas all. Nem
keresem a kifogasokat, a panaszokat es a magyarazatokat. Amint ez er-
demben bekovetkezik, a valtozas nem hill abrand vagy elerhetetlen de-
libab, mint oly sokszor volt mar, hanem mint jelen levo его lesz ben-
niink es korulottiink.
A valtozas persze nem magatol tortenik, hanem кбкетёпу, szenve-
dessel teli es oromokkel tarkitott belso munkabol fakad majd, es nem
egyszeruen attol jon letre, hogy a tiikor elott kiilonfele varazsszavakat
mormolunk - barmennyire is kecsegtetoen kinaljak ezt az iiveggyon-
gyot oly sokan.
183
8.	fejezet | Ordmgyilkosok
es az energiawmpirok
kezelese
| Akiktol ovakodnunk erdemes
Nehany eve mar ennek, egy trening vegen a kovetkezo kerdest sze-
geztek nekem: „Kiktbl kell ovakodnunk, ha valtoztatni szeretnenk
eletunkon?”
Kivalo kerdes, gondoltam magamban, hiszen a kerdezo mar eleve
feltetelezi, hogy nem viszonyulhatunk mindenkihez ugyanugy, ha
tenyleg el akarunk indulni a valtozas utjan. Ket kifejezes villant be,
pontosabban ket karaktertipus, akiknek a megnyilvanulasait ugyan
semmilyen jogszabaly nem biinteti, azonban tetteikkel, mondataik
kal, sot pusztan jelenle-
tiikkel oriasi lelki ka
rokat okoznak. Elgan
csolnak sok-sok otletct,
lelkesedest, szemesil
logast, dnmegvalosi
tast es a siker szarba
szokkeneset.
Az 6 neviik: energia
vampirok es oromgyilko-
sok. Nem tudom eldon
teni, melyik a rosszabb,
talan az utobbi, hiszen
mig az energiavam
pir pusztan a moti
vacios potencialunkat viszi el pillanatok alatt, addig egy igazi orom-
gyilkos egyetlen celzott mondataval kepes a lelkiinkig hatolva mindent
elsoporni. Termeszetesen csak akkor, ha hagyjuk.
| Mit tegyunk velCik?
Az energiavampir kifejezest egyebirant meg csak-csak hasznaljuk, de
az oromgyilkos kevesbe ismert. Rovid meghatarozas gyanant kovet-
kezzen egy tbrtenet, mely jol szemlelteti, amikor valaki nines tudata-
ban oromgyilkos mivoltanak.
Hatvanas eveket irunk, ёЬеварат Pozsonyban tanult akkoriban. Ez
meg az az idoszak, amikor egy alberlethez „dukalt” a hazi neni is, torte-
netiinkben Margit neni. Ebed utani szunditasba csoppeniink epp. Az
ovodaban mindannyian utaltuk a delutani alvasokat, most pedig neha
mit nem adnank husz rovidke percert ebed utan! Edesapam igy ledolt,
ahogy 6 nevezi, „sunyni” egyet, hiszen este fellepese volt. Margit neni
azonban elkezdett settenkedm. Szinte susogva felteszi az artatlannak
I lino kerdest az ajton tulrol:
- Feri, alszol?
Csend. Kisse nagyobb hangon:
- Feri, alszol?
Ekkor ebredt fel tenylegesen. Ujra, eroteljesen:
- Feri!!! Alszol?
- Igen, Margit neni, alszom!
- Na jol van, akkor csak aludjal!
Ebben minden benne van. A tortenet tragikomediaja, hogy Margit
neni bizonyosan nem tudta magarol, niifele oromgyilkos karakter.
Folytassuk egy masik, a tipus jellemrajzat tovabb arnyald tortenettel,
inellyel John Maxwellnel talalkozhatunk. Szereploink apa es 4-5 eves
kislanya. A buesuban a fain apraja-nagyja osszejon. A gyerkocok mar
185
messzirol kisztirjak a vattacukorarust. Kis fohosimk odarohan, es k6r
egy nagy gomb vattacukrot az arustol, mivel az apja megy utana, az
arus gond nelkiil atadja a gyermeknek, jo iizleti erzekkel felismerve,
ha a gyerek kezebe keriil, az az iizlet mar megkottetett.
Az apa felfedi a kartyait elottiink, es kideriil, igazi dromgyilkos:
- Edes csillagom, biztos vagy benne, hogy ezt mind meg tudod
enni? Nem lesz ez egy kicsit sok?
A kislany valasza azonban zsenialis. Mindannyian tanulhatunk title,
ez az egyetlen mondat gyogyir minden sebre:
- Ne aggodj, papa! Sokkal nagyobb vagyok beliil, mint kiviil.
Vegso soron ne feledjiik, az oromgyilkosok azt a jellemet, azt a nagy
sagot, oromot, joked vet, eredmenyt akarjak akar tudatosan, akar tudal
talanul lenyomni, ami koriilvesz minket, amit elertiink, vagy amit epp
megtapasztalunk. Ez az a pont, ahol a belso tartas, a lelki tartalek kife
jezodhet. Beliil nagyobbak vagyunk, mint kiviil. Ha erre emlekeztetjiik
magunkat, keziinkben a megoldas az oromgyilkosok es az energiavam
pirok ellen.
Egyszer egy temaban tartott eloadas elott odajott hozzam valaki.
- Csak arrdl lesz szd, hogy tartsuk tavol magunkat az oromgyilko
soktol, vagy majd mond olyat is, hogy mit kellene veliik kezdeni?
Megnyugtattam, hogy valo igaz, a tavoltartas is egy ut, de sok mas
osveny letezik. Vagy igy, vagy ugy, az elso lepes azonban vitathatatlanul
az azonositas.
| Ki az?
Ahhoz, hogy kezdjiink veliik valamit, eloszor be kell ismerni, foleg on
magunk elott, kik is ok. Ne higgyitk, hogy ez olyan konnyu, ugyanis
oromgyilkosokkal altalaban tele a padlas. Ott rejtoznek szamos rokon,
barat, ismeros kozott, es nines annal kemenyebb szembesiiles, ha az
186
ember edesanyja vagy edesapja, nagymamaja, nagypapaja, testvere egy
szilletett oromgyilkos.
Eldszor nezzuk meg a szocialis halonkat! A szamunkra fontos ma-
sok kikbol allnak? Ki tolti be ezt a kategoriat? Ki az koziiliik, aki sza-
modra fontos az eletedben? Nem azt mondtam, hogy szereted vagy
kedveled, pusztan fontos. Ha utalod a fonokodet, attol 6 meg fontos az
eletedben a pozicioja miatt, es rakerul a lapra.
Merthogy vegy egy lapot, a kozepere tegyel egy X-et vagy barmit,
a lenyeg, hogy te vagy a lap kozepen. Ez egy egocentrikus abra lesz, ami
termeszetesen nem jelenti, hogy onzo lennel.
A lapra vegyel fol mindenkit, aki fontos szamodra. A terbeli tavolsag
szamitani fog. Hozzad, vagyis a centrumhoz kepest ki hoi helyezkedik
el? Es a pontok egymashoz valo viszonya, tavolsaga mikent alakul?
Mindennek van jelentosege.
A vegen, mikor az abra elotted all, lehet elemezni. Osszesen hany
pontot vettel fol, hogyan hat vissza mindez rad?
A neheze azonban ezutan jon. Kategorizalni kell oket. Kik lesznek
oromgyilkoskent, kik energiavampirkent megjelolve? Sot, lesz, aki
mindket jelzest meg kell kapja, elvegre ez a ket sajatossag sokszor
egyiitt jdr.
A szembesiiles nem egyszeru, de addig nem lehet mit kezdeni veliik,
mig ki nem mondtuk az igazsagot, legalabbis azt, amit annak eliink
meg. Ut6bbi szamit igazan. Ha egy baratunkat mindenki dicsoiti, es
szazbol mi lesztink az az egy, akit irrital az allando lendiilete, akkor
a mi reakcionkkal erdemes foglalkozni, hiszen azzal tudunk, a tobbie-
kevel pedig nem.
Egy dologrol pedig szinten ne feledkezz el: es veled mi van? Te is ott
vagy az abran. Mikor kellene oromgyilkoskent azonositani magad? Itt
Irendekrol beszeliink, senki nem ez vagy az mindig 6s mindenkor, de
.iltalaban jellemzo rank egy attitud. Ezt erdemes tetten erni, es ha fel-
fedezziik, ki kell mondani az igazsagot: melyik helyzetben htlzom visz-
187
sza a kornyezetemet, mikor van az, hogy en vagyok a leggyengebb
lancszem.
Par eve tortdnt, az oszi oraatallitas elott nehany hettel. Mit bator
kodtam mondani? Hetekig szegyelltem magam. Egy szamomra na
gyon fontos ember meseli: „Kepzeld, sikertilt, vegre mar nem 8-ra, ha
nem 9-re jarok dolgozni mult het 6ta! Belement a fonokom! Egyszeruen
csodalatos! Nyertimk egy drat!” Erre jdmagam: „Hat, de pont itt van az
idoAtalh'tas, tulajdonkcppen el is fogjuk vesziteni azt” Ebben a pillanal
ban en valtam az oromgyilkossag diszpeldanyava. Pedig erre nines
mentsegem. Evek ota beszelek a temarol, es tessek, meg en is belecsusz.
tarn. Szornyu igazsag. Ez mutatta meg szamomra, mennyire nehez
neha nem belesodrodni ovatlanul. Szoval ne keseredj el, lesz ilyen meg
j6 par, de ahogy telnek-mulnak az esztendok, egyre kevesebb gyilkos
sagot kovetsz majd el, s a kornyezet felkapja a fejet: mar nem vagy az.,
aki eddig voltal.
| TA - pozicioszCikseglet
A tranzakeioanalizis negy alapsziikscgletrol beszel. Nezziink meg har
mat, majd a negyediket, ami temank szempontjabol kardinalis, ds fejt
silk ki bovebben.
» Fontos, hogy ingergazdag kornyezetben nojiink fol, akkor lesz
egdszseges a test-szellem-lelek harmasa. Neked egyebkent eleg
ingergazdag (volt) a kornyezeted?
» Elismeres sziikseglete. Kapunk vajon elegendo ligynevezett ,,buk
sisimit”? Megerositenek minket kiviilrol elegszer? Hogy emlek
sziink vissza a mult visszajelzeseire?
» Struktura sziikseglete. Kell egy keret, egy mozgaster, amely meg
adja a biztos jatekteret, amelyben nap mint nap dolgozunk. Hany
szor elofordul, hogy a tiilzott struktiiranelkuliseggel nem tudunk
188
mit kezdeni. Ha van egy-egy vissza-visszatero ritmusunk a min-
dennapokban, sokkal komfortosabbnak eszleljiik sajat eletiink.
» Poziciosziikseglet. Legyen helyem, szerepem a vilagban! Valamit
hadd tegyek le az asztalra, szeressenek, es en is hadd szeressek!
> (+,+) Ёп oke vagyok, te is rendben vagy. Magyaran mindenki
oke, itt es most arrol ertekeziink, hogy az oromgyilkos-ener-
giavampir temaban ki miben fejlodhetne. A lenyeg, hogy mind
a ketten alapvetoen jol vagyunk.
> (-,+) Az ё-let azonban ennel bonyolultabb. A kis Vuk onbiza-
lom-hianyos allapota a kovetkezo: en nem vagyok oke, bezzeg
te igen! A kiilvilag rendben van, en pedig egyaltalan nem.
> (+,-) En oke vagyok, de te? Az igazi oromgyilkos ide tartozik.
Semminek tart teged, aki nem erdemes arra, amit epp csinalsz.
Neked nem jar, nem vagy ra тёко, bajt okozol (szerinte), vagy
csak egyszeruen nem tart partnernek. A tipikus „rossz fonok”
karaktert is ide lehet sorolni. Egёsz nap alaz, es mindenkit to-
porddott torpordognek cimkez.
> (-,-) Ёп nem vagyok oke, es te sem. Sot, ezt - enyhen кйгог-
vendve - tox abb lehet hangsulyozni: En nem vagyok oke, de te
sem! Standard tankonyvi pelda: a haziorvosi rendeldben az
idos generaciok panaszoljak a vilag folyasat: „Jaj, a terdem!” (-)
„De hdt, ezek a mai fiatalok!” (-)
Ezen a negy alappozicion till (+,+;	letezik meg egy bonyo-
I nit valtozat is. Ezt kompenzacios tipusnak nevezik. Valamit kompen-
zal, de mit? Minek mutatja magat? (+,-)-nak. Mi senkik vagyunk, bez-
/eg б! 6 a Jani a gaton. De ha elkezdiink а тё1уёге asni, akkor 6
igazabol nagyon kicsinek erzi magat, £s minket akar lenyomni, hogy
azaltal erezzen latszolagos erot.
Pontosan az a baja, hogy nem tartja magat eleg jonak. Elkezd osz-
tani mindenkit, hiszen ha lehiiz barmilyen eszkozzel is, a mi keseriise-
189
giinkbol nyer egy szusszanasnyi illuziot. Olyan, mintha megis rendben
lenne.
Ez a 4+1-es felosztas nem tipologia, amely kizarolagossa tesz: vala
melyikbe ki-ki tartozik, £s k6sz. Nem errol van szo. Velhetoen mind
annyian ateltiik mar mind a negy alappoziciot. Van, aki kis Vuknak
(-,+) erzi magat, amikor birosagi idezest кар, van, aki a csocso kiralya
a helyi sorozoben, es ekkor igazan elemeben talaljuk (+,-). A kuks,
hogy7 tudjuk-e azonositani a rank jellemzo mintazatunkat!
| Mit kell vedeni az oromgyilkosoktol?
A lelki bckenk megorzesehez mit kell/erdemes foggal-korommel dvni
egy oromgyilkostol? Rovancsolj! A kiilonbozo eletteriileteken mi az,
ami csak a tied, amit neki semmi szln alatt nem szabad elmondanodt'
De akkor miert teszed meg megis? Till olcsd valasz, de igaz: „Hal, d
a legjobb baratom, a testverem, a padtarsam, az orvosom stb.” De ha
egy oromgyilkos??? Vond le a tanulsagokat, es vedd meg magad, fokcnl
a teged erinto kulcsinformaciokat!
Ha beindul az onvedelem, beindul az oromgyilkos is. Mestericn
operal a bdntudatkeltes kivalo eszkozevel. Peldaul:„Az anyad vagyok,
nekem csak elmondhatod! Elottem akarsz titkolozni? Azert ez nem
szep!
Vegyiik eszre, az oromgyilkosok fantasztikus manipulatorok, amit
megfuszereznek nemi erzelmi zsarolassal, es kesz is a bombabiztos re
cept. Elerik, hogy tovabbra se elhessiik a sajat eletiinket, es elso korben
mindig veliik foglalkozzunk, legalabbis ertsiink egyet az 6 vilagszemle
letiik Idtszatigazsagaival.
Kerdezheted, milyen jogon allitja barki is, hogy meg kell vedeni ma
gad. Dehogy kell! Csak erdemes. Sajat magad miatt, es azert a sikerJrl,
amiert ezt a konyvet is a kezedbe vetted.
190
Megosztok egy szemelyes tortenetet. Van szamomra egy nagyon
fontos ember, tulajdonkepp 6 maga lenne az illusztracid a szotarban az
,,dromgyilkossag”szocikknel. Viszont 6 ettol meg fontos nekem. Akkor
most mit csinaljak?
Tortent egyszer, hogy nehany hetig euforikus hangulatban voltam.
Ekkor az ember azt erzi, amirol egy osi egyiptomi szoveg ekkepp ir:
„Eldtunnek neked az eg tdmaszai, es megldtod a titkokat, melyek ott van-
nak"Effele csodak egyszer-egyszer akadnak egy emberolto alatt. Igazi
ritkasagok. Egy oromgyilkost azonban ez a legkevesbe sem erdekel,
azonnal szamithatsz olyan mondatara, amivel visszahuz a hetkozna-
pok vaksagaba.
Ket es fel, harom hettel kesobb beszeltem vele. Szerettem volna meg-
osztani vele mindazt, ami velem tortent. De azt is tudtam, hogy kapni
fogok egy pikirt megjegyzest. Amikor mar kioromkodtem magam,
csak akkor jottem elo a nagy hlrrel.
Ha kedveled az „agyalas” mufajat, es a dolgok tovabbgondolasat sem
veted meg, meg azt is megteheted, hogy belebujsz kedvenc oromgyil-
kosaid borebe, es elkepzeled: vajon mit fognak mondani. Elore kitalal-
hatod a logikajukat - hiszen tobbiiket evek, evtizedek ota ismered es
amikor tenyleg kimondjak a negativ megjegyzesiiket, mar nem sujt le
unnyira. Apro vedelem, de sokszor segiti a tulefest.
Tovabbi baj, ha az oromgyilkosokat meg akarjuk valtoztatni. Nem
fog menni! Regi mondasom, amit tanacskf'roimnek mindig hangstl-
lyozok: „Kutydbol nem lesz szalonna, csak ha a kutya akarja.” De a ku-
lya altalaban nem akarja, hogy szalonna legyen, magyaran en barmit
tehetek - a partvonalrdl nezve az amokfutasat -, tehetetlen vagyok, es
csak a sajat energiaszintemet apasztom.
Szomoru, de igaz: ne foglalkozzunk az oromgyilkosokkal, mert
valojaban ok sem foglalkoznakveliink,csakonmagukkal. Sokszor meg
sem halljak a hangunkat, a szempontjainkat, a vilaglatasunkat. Ez pe-
dig fajdalmakkal jar a legtobb esetben, hiszen nines rosszabb, mint
szembesiilni azzal, ha a szeretett emberek a kozvetlen kornyezetiink-
191
ben epp azok, akiktol tavol szeretnenк tartani onmagunkat, sot egy ido
utan gyermekeinket is.
| Andrew Jackson es a lelkesz esete
Felreertes ne essek: nem szeretnem, ha a fejezetnek olyan felhangja
lenne, hogy mindig poziti'vnak kell lenni. Tavolrol sem! Attol, hogy kri
tikus vagyok, hogy kimondok par kemeny tenyt, meg nem leszek
oromgyilkos, es te sem leszel az a sajat eletedben.
Alljon itt peldakent egy tortenet Andrew Jacksonrol, a hetedik ame
rikai elndkrol.
Egy vandorpredikator, Peter Cartwright erkezett a fovarosba, hogy
istentiszteletet tartson. Ma ugy mondanank, hogy az elnok emberci
szoltak neki, hogy jelen lesz a szertartason Jackson elnok is, es kisse
visszavehetne a vehemens stilusabol. О bolintott. Aztan a kovetkezo
tortent a prcdikacid alatt.
- Megkertek, hogy vigyazzak a szamra. Ёп azonban nem hallgatha
tom el: hogyha nem banja meg a buneit Andrew Jackson, akkor bizony
6 is a pokolra fog jutni!
Kepzeljiik csak el, micsoda csend lehetett a teremben! Talan meg
a padokban egy-egy szil is hallhatova valt abban a pillanatban, hogy e/l
kimondta a lelkesz.
A tanulsag azonban eztan kovetkezett! Az elnok a szertartas vegcn
odament a predikatorhoz, es igy sz61t:
- Uram, ha egy seregnyi olyan emberem lenne, mint on, terdic
kenyszeritenem a vilagot!
Nem oromgyilkos volt, hanem valamihez nagyon huen ragaszko
dott - a tenyekhez. Egy fontos ponthoz erkeztiink: a tenyekhez valo ra
gaszkodas csak a dolgok egyik fele, a masik mindig az attitud, es a kel l<’i
adja ki azt, amire vagyunk.
192
Mivel vedekezik egy oromgyilkos?
- Mar elnezest, en csak a velemenyemet mondom. Fontos a realitas,
ne is haragudj!
Tipikus szoveg. Azonban ha a realitast ugy kodoljuk, hogy pusztan
a magas elvarasok osszessege, tevutra jutunk. Jomagam eleg kritikus
karakter vagyok, altalaban nagyon magasra szoktam tenni a mercet. Es
ha te is ilyen vagy, ezzel szerintem nines baj.
De akkor mivel van? A mogottes attituddel. Hogy mikent talaljuk az
elvarasainkat. Es itt tulajdonkeppen elerkeztiink ahhoz a ponthoz, ahol
kivilaglik, felsejlik temank veleje. Ugyanazt a tenyallast, helyzetet mi-
kent kozvetiti egy oromgyilkos es egy lelkesito ember?
Egy uj munkavallalo elso napjan a fonok megnyilvanulasa:
» Az oromgyilkos: „Tivadar, iidvozollek! Magasak am itt az elvara-
sok, de azert csak hajra! Mellesleg tudod, hanyan buktak mar el
elotted? Te vagy a tizedik ebben a pozicioban. Jo, ha ot szazalek
atmegy ezen a kezdorostan.” (...) Osszessegeben mit is mond
a sorok kozott? „Ugysem fog sikeriilni! Kar is erdlkodnod!” Ha
pedig megis, akkor konnyeden ravagja, 6 realista, es ragaszkodik
az ot szazalekos tenyhez, a statisztikahoz, mert hisz a transzpa-
renciaban.
» A lelkesito: „Tivadar, legy iidvozolve nalunk! Azert azt tudd, hogy
nagyon magasan van a merce, itt kell htizni az igat rendesen, ez
a tapasztalatom. De en hiszem, olyan fickd vagy, hogy meg tudod
csinalni, ezert is vettiink fel. Latok benned kurazsit. Szerintem ez
neked menni fog, es ha kersz segitseget, termeszetesen a kezdeti
idoben segitiink is majd a tobbiekkel. Ha belenezek a szemedbe,
tudok hinni benned.”
Ugyanaz az objektiv tenyelvaras, de teljesen mas, hogy melyik lesz jelen
a mindennapokban a masik es a magunk fejeben. A lenyeg, barmit is
mondunk, abba egy csipetnyi „igen” attitudot nem art belecsempcszni.
193
| Egy ev alatt kivel hanyszor?
Kanyarodjunk vissza a fejezet elejen keszitett abrankhoz a szocialis ha
lorol! Egy kenyes kerdes: a kovetkezd egy evben a fontos emberekkel
mennyit szeretnel talalkozni? frj oda foie vagy ala egy konkret szamol.
Tipikus szamok: szinte mindennap (350), hetente (52), kethetente (26),
havonta (12), eleg akar negyedevente (4) stb.
Ne hagyj ki senkit, csak halld meg a belso igenyt, szandekot, vagyat!
Egyszer Popper Peter beszelgetett egy sebesz ismerosevel, aki a kovet
kezd kellemetlen kerdest tette fel:
- Szimpatikus neked a felesegem?
- Ne hozz engem zavarba! Micsoda kerdes ez?
- De ez nagyon fontos nekem, кёг1ек, valaszolj a kerdesre! Fontos
a velemenyed.
- Hat nezd, hogyha ennyire ragaszkodsz hozza, dszinten felelek. Ne
kem a te feleseged nem szimpatikus.
Mire a valasz:
- Nekem sem.
Popper kommentje;
- Az baj.
Komolyabbra forditva a szot: akikkel napi kapcsolatban vagy - hazas
tars, munkatarsak, kollegak, kozvetlen rokonok, szuk barati kor va
jon milyen szamot kapnak majd? Ez a technika azonnal lakmuszpa
pirra valik. Ha a felesegeddel, ferjeddel toltod az ev 365 napjabol szinte
az osszes estet, de te csak 104-et irsz a lapra, komoly fejtdrest fog
okozni. A munka vilagaban detto ez a helyzet. Ismet egy fajdalmas, de
sziiksegszeru szembesiiles ezeken tulesni, felteve,ha valtoztatni szeret
nel az eleteden.
194
| Zoldkartya
Az angolszasz kulturakban szim-
bolikus jelentosege van annak,
hogy ki kapja meg az adott orszag
zoldkartyajat, magyarul az ott-
tartozkodasi engedelyet. Ennek
mintajara kerdezlek most: a te
eletedben ki кар zoldkartyat?
Nines kvota, nines naptar, nines
korlatozas, ok johetnek szinte
barmikor. Kik ok? Es miert 6k?
Ha letezne aranykartya, kinek
adnad? Abb61 csak egy van.
Pontosabban nem egy, hanem
ez A kartya, marmint hozzad.
| Paradox technikak
Agyadra megy, mert allandoan telefonal. A nyakadra jar, nem hagy Ьё-
кёп. Ismeros helyzet? Alapjaraton az van, hogy futsz az oromgyilkos es
az energiavampir elol, de 6 a gyorsabb, es mindig jon utanad, mint egy
nyomkoveto raketa, mignem utoler, aztan pedig ujraindul a kor. De
ebbe bele lehet orulni, vagy az eletiinket odaadni. Ezzel szemben mit
mond a paradox technika? Ne fussunk, hanem fokozzuk azt, ami eddig
is elviselhetellen volt, vagy annak ttint. A vegletekig gyarapitsd szenve-
desed korulmenyeit. Epp emiatt nem konnyu a paradox technikat veg-
hezvinni.
Idegesit az allando hivogatasa. J6, akkor ezenttil te hivod fol nyolc-
szor naponta. Meglatjuk, meddig birja, amikor mar 6 kezd el egyszer
csak menekulni. Az egy dicso pillanat lesz eletedben.
195
Kommunikacios kiutak
A kommunikacio felhangjai is izgalmasak. Lenyegeben az oromgyilko-
sokkal szemben folyamatosan vedekezesre kenyszeriiliink. Behuznak
minket a jatszmaba. Tipikus mondataik vannak, melyekben pikk-pakk
te vagy alul, 6 meg nyomul, es vedekezesre vagy akar visszavonulasra
kenyszeriilsz. Egy veget nem его ordogi korben talalod magad.
Kovetkezzen par peldaerteku mondat Susan Forward Mergezd szii-
lok cimu konyvebol, melyek kiutat jelenthetnek. Olyan szofordulatok
ezek, amik kapaszkodot adnak tamadas idejen. Egyszerusegiik ne te-
vesszen meg. Roppant hatekonyak.
„Tenyleg?”
„Aha, ertem.”
„Erdekes.”
„Termeszetesen jogod van a velemenyedhez.”
„Olyan kar, hogy nem igy gondolod.”
„Ezt meg atgondolom.”
„Beszeljiink rola akkor, amikor megnyugodtal.”
„Sajnalom, hogy bant, hogy felzaklat.”
„Sajnalom, hogy csalodast okozom.”
Sokaknak, akiknek megmutatom ezt a listat, mar az is felhaborito,
hogy csak elmeleti szinten is ilyet mondjunk egy hozzank kozel allo
szemelynek, nemhogy gyakorlatban. Ekkor tudni lehet, a baj meg me-
lyebben van. Vegyiik eszre azt is, hogy az oromgyilkosok elvarjak
toliink a megfelelest. Nekiink kutya kotelessegiink megfelelni az ige-
nyeiknek, hiszen ok latjak jol a vilagot, mi pedig nem. Megint csak
a fent leirt (+,-) pozicid koszon vissza.
A kovetkezo jelenet is Susan Forwardnal olvashato. Az anya es az
apa bejelentkezik, hogy a lanyuknal lakjanak. A foszereplo Sandy. Belc-
csoppenilnk a beszelgetesbe.
Kislanyunk, apaddal laknunk kell valahol. Onzo vagy es ha-
latlan.”
196
No hat, anya, erdekes, hogy igy latod.” - Sandy ezzel maradt
(+,+)-ban. Nem ment bele a csapdaba.
Mindazok utan, amit erted tettiink, nem hiszem el, hogy akar
csak fel is meriil benned, hogy szallodaba menjiink.” - Ilyenkor a fan-
taziank is meglodul, es a magunktol kapott cimkeink is elojonnek:
„Те halatlan dog.”
Sandy azonban folytatja:
Sajnalom, hogy ez igy felzaklat.” - Ekkor velhetoen a szivroham
keriilgeti az anyat.
Szoval akkor lakhatunk naiad vagy nem lakhatunk naiad?”
Ezt at kell gondolnom.” - Zsenialis, Sandy felteszi az i-re a pontot.
Valaszt varok, kisasszony!”
Tudom, anya, de akkor is, at kell gondolnom.”
Ebbol a nehany sorbol pontosan lathatjuk, mennyire nehez dolgunk
van neha. Egy teljes fegyverarzenallal jonnek nekilnk, mi pedig olyan
mondatokkal kell operaljunk, amiket - valljuk be - eddig alig alig
hasznaltunk. Idore van tehat sziikseg, hogy keszsegge, jartassagga val-
jon az effele beszedstilus.
| Ujabb ismerv:
ha nekem rossz, akkor neked is legyen az!
Akad egy erdekes jellegzetesseg, amit az oromgyilkosok rendre elko-
vetnelc „Ha nekem rossz, akkor neked is legyen az”. Ha en dilhos va-
gyok, akkor vedd mar at, te is legyel dilhos! Ha 6 szomorii, de mi epp
jokedvuen fiityoreszilnk, ezt mondja: ,,Ej, de jo kedve van valakinek!”
Es ezzel mar hiiz is lefelc, vagy legalabbis megprobalja. „Hat nem sze-
gyelled magad? Mit oromkodsz? Hallatlan, te nem nezed a hiradot,
hogy oriilhetsz igy, mikor ilyen allapotok uralkodnak?” Vagy: „Apad
most keriilt korhazba, te meg elutazol nyaralni?” Es igy tovabb.
197
Ha pedig szemelyeskedesig viszik a beszelgetest, akkor nem azt
alazzak, amit csinalsz, hanem azt, ami te vagy, teged magad, az egesz
lenyed.
| A tavolltas technikaja
Idonkent lepjiink hatrebb es nezzuk tavolabbrol oket! Hogyha kepes
vagy eltavolodni ettol az egesz szituaciotol (szakszoval: decentralni),
akkor egy ponton till az oromgyilkost vegtelenill lehet sajnalni. A tech-
nika hasznalata ugyanakkor roppant nehez, hiszen mindekozben adott
esetben epp minket kritizal es becsmerel.
| Oszinten magunkrol
Ha 6 engem olt, valojaban csak magat latja, es a sajat bortoneben van.
Epp ezert egy ujabb technika, hogy kezdj el oszinten magadrol be-
szelni. Ezzel neha el lehet hajtani ot, meg fogsz lepodni, milyen gyak-
ran. Ugyanis nem erdekli, hogy mi van veled. Csak magaval foglalko-
zik. En oke vagyok - gondolja 6 te nem vagy оке. О nem figyel rad.
Hogy nez ez ki a gyakorlatban?
„Hat, meghallgattalak. Hallgass meg most te is engem.” Es elkezdesz
magadrol beszelni. Figyeld a hatast! Mit valtasz ki egy-egy ilyen atti-
tiiddel, egy-egy ilyen valtassal? Az energiavampirok csak ugy mene-
kiilnek majd, mert ha nem szivhatjak a veriinket, akkor nem akarnak
mar jelen lenni, inkabb mas gazdat estet keresnek.
198
| Az optimista hitvallasa
I
Figyeld meg, ki, mirol beszel! Az orok vesztesek erdekes modon arrol
beszel nek altalaban, hogy ki a hibas. Ki tehet rola. Es 6 termeszetesen
miert is nem bunds es felelos. A sikeresek, optimistak ezzel szemben
a jovorbl, a celjaikrol beszelnek az esetek tobbsegeben. Termeszetesen
van olyan nap, hogy ok is szidjak a rendszert, es elegiik van, de nem
ez a trendje eleti'ik folyasanak. Ez egy ujabb nagy titok a siker fele
vezeto uton.
I.etezik egy interneten idonkent keringo, roppant modon idevago
szoveg Az optimista hitvallasa cimmel. Erdemes felidezniink, mert so-
kat merithetiink belole, ha fel akarjuk vertezni magunkat az oromgyil-
kosokkal szemben.
„Igerd meg magadnak:
Oly eros leszel, hogy semmi sem zavarhatja meg
lelki nyugalmadat.
Szavaiddal az egeszseget, boldogsagot es gyarapodast
hirdeted minden embemek, akivel talalkozol.
Minden baratoddal erezteted, hogy van benniik
valami kiilonleges.
Mindent a derfis oldalarol szemlelsz, es valora is valtod
az optimizmusodat.
Csak a legjobb dolgokra gondolsz, csak a legjobb
celokert dolgozol, es csak a legjobbat varod.
F.ppoly lelkesedessel fogadod masok sikereit,
mint a magadet.
Elfelejted a mult hibait, es eltokelten kiizdesz
a jovo nagyobb teljesitmenyeert.
Derus arckifejezessel jarsz-kelsz mindenkor,
es minden teremtett lenyt, akivel talalkozol,
megajandekozol egy mosollyal.
Oly sok idot forditasz dnmagad tokeletesitesere,
hogy nem marad idod masok kritizalasara.
Tul nagyvonalu leszel az aggodalomhoz, till nemes
lelku a haraghoz, till eros a felelemhez, es till boldog,
semhogy megturd a gond jelenletet.
Jo velemenyt taplalsz onmagadrol, es e tenyt
tudtara is adod orszag-vilagnak, nem szavakkal, hanem
nagy tettekkel.
Abban a hitben elsz, hogy az egesz vilag
a Te oldaladon all mindaddig, mig hii maradsz
onmagad legjobb reszehez.”
200
Vegso soron a fejezet azt jarja korbe, hogy harcunk a sajat eletiink fe-
letti kontroll visszaszerzeserol szoljon, mivel gyakorlatilag sokszor az
oromgyilkosok kontrollalnak, vagy probalnak irdnyitani, es indirekt
modon mi lesziink a flippergolyok. Idecsapodunk, odacsapodunk,
majd amoda, mikozben az energiavampirok a lendiiletunket veszik el,
az oromgyilkosok pedig mindent, ami eltet. Azonban, ha felismerjiik
oket es aprankent elkezdiink valtoztatni, elerheto az az allapot, amire
a kezdo tortenetiink fohose utalt: sokkal nagyobbak vagyunk belul,
mint kivtil. Ne felejtsiik el ezt, es a dolgok kbnnyebbe valnak, persze
nem maguktol, hanem a keziinkbe vett cselekves reven.
9.	fejezet | Szabadulds az elvarasok
bortonebol
| Hihetunk az ordognek?
Beszeltem az ordoggel, es hittem neki. Nem, nem egy pszichotikus
megszallottsag ragadt magaval, hanem csak az Ordog ilgyvedje cimti,
klasszikusnak szamito, 1995-os filmet neztem ujra. Poroljunk le par
veretes passzust:
„Legy dnmagad!” - F.zt meg akar a Joisten is mondhatta volna.
„А buntudat olyan, mint egy nagy zsdk tegla. Csak egyet kell tenned:
megszabadulnod tole. Aruld el, ki miatt cipeled ezt a zsdk tegldt?”-
Mennyien cipeliink zsakokat a hatunkon telis-tele a mult nehez em-
lekeivel, a kornyezetnek valo restanciaink felelmetes szorongdsaival,
s minden egyebbel, melyek mementokent hiiznak lefele: nem vagyunk
jok. Valoban igy van? Nem lehetne vegre letenni az elvarasok kegyetlen
terhet?
Amikor elhangzik a „kornyezet” es az „elvarasok” kifejezes, kik je-
lennek meg a fejedben? A kornyezetnek ugyanis sokszor nines area,
mar-mar seilytalanul mondjuk ki. De ok bizony hus-ver emberek. Szii-
16k, nagysziilok, tanarok, fondkok, baratok, szerelmek, kollegak, anyo-
sok, aposok, fiuk es lanyok, akik mindannyian igenyt fogalmaznak meg
veliink szemben, hogy milyennek is kell lenniink! S ezt sokszor olyan
jol csinaljak, hogy egyiitt kell sem legyiink veliik, a fejiinkben megis
halljuk erces hangjuk zugasat, vagy latjuk rosszallo tekintetiiket, ossze-
rancolt szemoldokuket. Az intezmenyrendszer temerdek rank ruhi
zott kotelezettsegerol pedig meg szot sem ejtettunk.
Az ordog azonban igy folytatja:
202
„Az a szabadsdg, fiacskdm, ha sohasem kell bocsdnatot kerned.” - Ezt
a satantol mar ne fogadjuk el, ugyanis az 6 triikkje. Felhiv minket arra,
hogy dobjuk oda az osszes elvarast. Ne tegyiik! Ugyanis ez nem sza-
badsag, ez mar szabadossag lenne. „Nem az a szabadsdg, hogyha azt
teszem, amit akarok. Az a szabadsdg, hogyha ismerem a korldtaimat
es a kereteimet” - fogalmazott elesen egykori hittantanarom, Barnabas
atya az erettsegi eveben. Akkor meg nem is tudtuk, micsoda bolcsesse-
get kaptunk ezzel, ami aztan navigalt nehanyunkat azota is. Evekkel
kesobb Jean-Jacques Rousseau egy meghatarozasat olvasva eszmeltem
ra az atya mondatdnak kiilonos sulyara: „Nem az a szabadsdg, hogy azt
teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz”
Mekkora megis az eleted mozgastere? Mekkora a jatekter, amiben
igazan letezni szeretnel? Mennyire ismered a korlataidat? Kepes leszel
kitagitani ezeket? Erre hivatott ez a fejezet.
| Atlaszok
Mit iatok nap mint nap? Atlaszokat. Mintha a gorog mitologia eleve-
nedne meg hetkoznapjaink forgatagaban. Atlasz sorsa azonban nem
dicso, ne feledjiik, ez biintetcs Zeusztol: neki kell tartania az egboltot,
vagyis a vilagot. S az a szomoru, hogy mennyien, ha tudattalanul is, de
onkent egyeznek bele, hogy Atlassza valjanak. Cipelik a vilag terheit,
fajdalmait, sorsat, pedig a maguke is epp eleg lenne nekik. Az Atlasz-
kor pedig terjed, egyre szaporabban, egyre nagyobb mctelykent korii-
lottiink. Szinte mar az a fura, ha valaki nem kapja el, s ekkor egy sajatos
lelki rah at as reven a kornyezet buntudatossa igyekszik tenni, miert
nem cipeli 6 is fajdalmasan a vilagot. Jaj neki, ha szivbol mer moso-
lyogni! S legyiink oszintek, neha mi magunk is beallunk a sorba, es
Atlassza valunk. Eszrevessziik? Sot, nemelyunkhdz ugy hozzandtt a te-
her, hogy ha nem lenne, mar hianyozna, es szinte mar csak az valdsa-
gos, ha tobbletsulyokkal vagyunk felpakolva. De mi raktuk magunkra,
203
vagy ha nem is mi, hagyjuk, hogy rajtunk legyen, tehat az elsodleges
felelosseg a mienk, felteve, ha felnottnek tartjuk magunkat.
Vegyilnk egy peldat! Egy szilveszteri napon ott maradtal a koile-
giumban bulizni, es kello mennyisegu alkohol elfogyasztasa utan, egy
lendtiletes zeneszam kozben meglatod ot, es 6 is meglat teged. Talalko-
zik a tekintetetek, es megtortenik, aminek meg kell tortennie, letrejon
a kapcsolat, s a kovetkezo mondatok hangoznak el: „Istenem, a Hu-
norral olyan jo!” „Hat, a Teodoraval egyszeruen mennyorszdg! Ez az
elmiilt 70 nap valami csodalatos, el sem hiszem!” Es a 71. napon fol-
kelsz, a tudattalanod pedig mar sikit, mert gyamis. Nem lehet ilyen
konnyu. Olyan konnyen veszed a levegot. Tulajdonkeppen szep az elet.
„De nem!” - mondja a tudattalanod, mert hat nem ebbe nott bele, nem
ezt szokta meg, ez atverd's. Es valoban, az elmiilt sok ezer nap gyotrelme
es valosaga hoi van a hetven naphoz kepest? Ugyhogy inkabb negativ
sziirovel kezded szemlelni lijdonsiilt kapcsolatod. Hunor hibait egy
szer csak megleled, Teodoranak is kideriilnek a rossz tulajdonsagai.
A vegen meg meggyozod magad azzal, hogy naiad 6 jobbat erdemel.
Beindulnak a korok - elvegre a tudattalan eras -, es igazolod a sajiit
belso realitasodat: az elet kegyetlen, s vagy elered, hogy elhagyjon, vagy
te lepsz ki keseru szajizzel, hogy mar megint megtortent. Aztan ujra
lehet cipelni, amit cipelni kell, ez az elet, de sosem jut eszedbe, a te eie
ted kell cipelni, nem az eletet magat.
| Miattam van
Fejlodes-lelektani peldat is hozhatunk. Mennyi gyerek erzi felelosnek
magat, hogyha a sziilei elvalnak. „Rossz voltam, biztos miattam valnak
el.” Es nem gyozod meg egykonnyen, hogy ez nem igy van. A gyermeki
fantazia beindul, s ezen a ponton, ha nines erdemi felmentes, elkezdjiik
cipelni szuleink hazassaganak terhet, vagyis mar gyermekkorunkban
Atlassza valtunk.
204
Mi lesz ebbol kesobb? Gusztav, a 39 eves ferfi igy vezeti elo edes-
anyjahoz fuzodo viszonyat: „Nem mondhatom meg anyamnak az erze-
seimet, mert nem fogja erteni - mar eddig is siilyos a mondat, de meg
nines vege es utana veszekedni fognak apuval.”
Mennyire elfelejtjiik az igazsagot: az erzelemkifejezesnek nem fel-
tetleniil az a szerepe, hogy a masik ertse, hanem az, hogy meghallgassa.
„Nem mondhatom meg anyamnak az erzeseimet, mert nem fogja
erteni.” Es kit erdekel? Magad miatt mondod ki azokat az erzeseket!
De ilyet nem illik mondani, igy nem teszem. „Veszekedni fognak apu-
val.” Miert tehet arrol a 39 eves fivi, hogy ket, tole fiiggetlen felnott ve-
szekszik?
Nem tehetek mast!
Egy mondattal nagyon gyakran talalkozom: „Tudja, nem tehetek mast.”
Elfogadom, elvegre mindig a masik belso realitdsAt es lehetdseget erde-
mes alapul venni. Ami szamara szubjektive realis, az valik az „objektiv”
kereteve sajat testi-lelki-szellemi mozgasterenek.
Vagyis t£nyleg nem tehet mast, ugyanakkor megsem hiszem el. El-
fogadom, de nem hiszek neki. Lelektani szempontbol leforditva a kije-
lentes: „Nem merek mast tenni.” Ezt mar elhiszem. Elhiszem, hogy
nem mer mast tenni. Elvegre mi lesz, ha megszegi, amit esetleg nem
lehet, ugyanis szabalyok, normak sulya alatt diink mindannyian, es
rettegiink, mikor koppintanak a fejimkre.
| A dahrendorfi modell zsenialitasa
Haromfele elvdrds
Dahrendorf klasszikus felosztasa szerint a muss, a soil es a kann el vara-
sok keretezik eletiinket.
205
» A muss (nemet, ’kell’) elvarasok lenyegeben a torvenyeink, ame-
lyeket egyszeruen be kell tartanunk. Ha nem tesszilk, akkor az
biintetojogi eset.
» Soli (’kfvant’) elvarasok: tartsuk be, mert ez a norma, akkor jarunk
a legjobban. Affele iratlan szabalyok. Ha megszegjuk ezeket, ki-
kozosites, megbelyegzes es egyeb szankciok jutnak osztalyresziil.
Vegyiink egy egyszeru peldat: ha holnap elmegyiink fodraszhoz,
es nullas geppel levagatjuk a hajkoronank (es korabban sosem
voltunk kopaszak), rogvest megtapasztalhatjuk a soil elvarasok
erejet. На пбк vagyunk, akkor pedig vegkepp. Kepzeljiik csak el
a kovetkezo husveti-karacsonyi csaladi ebedet, ahol egyszer csak
szeretett testvcriink borotvalt fejborrel ill az asztalhoz.
Serdillo fiatalok neha fellengzosen hangoztatjak, szamukra
a belso ertekek szamitanak csupan. Valoban? - kerdezem oszinte
meghokkenessel. Ha a kivaloan sikerult elso ket-harom randi
utan a lany haj nelkiil jelenik meg, eltilntetve az addigi csodalatos
hosszii hajat, meg mindig olyan vehemensen csak a belso ertekek
szamitananak? Ilyenkor altalaban mely csend kovetkezik.
» Kam (’tud’) elvarasok: iranymutatas arra, mi illendo, es mi nem,
mi kell a kozossegben a kiegyensiilyozott egyiitteleshez, kapcsolat-
hoz, kommunikaciohoz, es mi nem. A „nalunk ez a szokas” jellegii
mondatok tipikusan ide tartoznak. Megszegesiikkor nines durva
szankcio, csak kisebb rosszallasok. Ha valaki nem mos kezet, mi-
elott kijon a mosdobol, tipikusan egy kann elvaras megszegese.
A nagy triikk
Letezik azonban egy nagy triikk, amit biztosan ateltilnk mar egyne-
hanyszor. A szillok mellett mesteriek ebben meg a nagysziilok is oly-
kor, a fonokokrol mar nem is beszel ve, a rossz fondkokrol pedig szot se
ejtsiink.
Akad egy egyertelmu kann elvaras a masik reszerol, amit ha te nem
teljesitesz, akkor a sorok kozott minden iizeneteben az lesz, hogy bun-
206
tudatot kell(ene) erezned. Es az legalabb olyan mertekii legyen, mintha
te egy muss elvarasnak szegiiltel volna ellen. Ez a hatalomgyakorlas
sajatos eszkoze. Amikor ilyen mondatot hallunk valakitol, mar tetten is
ertiik a jelenseget: „Ha nemet mondok anyamnak, az rosszabb, mintha
embert oltem volna.” Nyilvanvald, ennek a tartalma nem igaz, m£gis
igy eljiik meg. Sok esetben eveken keresztiil a legkisebb elvaras nem
teljesitese utan is a legnagyobb biinok lelkiismeret-furdalasaval eltiink.
| Rosszkedvuen is lehet fat vagni!
Tegyiik fel egy kis kunyhoban eldegeliink, es jon a tel. Ha nines tuzifa,
nem lesz mivel futeni, ha nem lesz mivel futeni, megfagyunk. Sajnos till
sokszor hallom a klienseimtol: „Ugy vagnam a fat! De, tudja, nines jo
kedvem.” Ezen a ponton a favagast helyettesitsd be azzal, amit csinal-
nod kellene, mert az nagyon sokat adna eleted barmely fontos terii-
leten. A kovetkezo megallapitast tegyiik, de mar felszolito modban:
„Rosszkedvuen is tessek fat vagni, vagj fat!” Lehet, hogy nem lesz olyan
a hatasfoka. Elvegre, ha jokedvii vagy, Sztahanov kutyaiito aktivista
hozzad kepest! 100,200,300 szazalekos lesz a teljesitmenyed. Ellenben,
ha rosszkedvfl vagy, csak 65, vagy legyen csupan 30 szazalek. De az a 30
a 0 hoz kepest meg mindig 30-cal tobb! Es akkor mar lesz valamennyi
fa, es nem fagysz meg, sot, a szeretteid sem! De errol valahogy megfe-
ledkeziink, es a cselekedeteink erzelemvezerelt reflexekke korcsosul-
nak. Pedig lehetne ez maskepp is.
Egy engem ert hatasra ugyanis mondhatom azt, hogy befogadom,
de nem reflexbol reagalok, hanem egy pillanatra megallok, es ez alka-
lommal maskepp dontbk, peldaul a buntudatom ellenere. Vagyis a
kerdes: ha a nem teljesitett elvarasok miatt biintudatot elsz meg, akkor
a szokasaidat, tevekenysegeidet fiiggove teszed-e ennek a buntudat-
nak? Esetleg azt mondod: „Kedves biintudat, legy iidvozolve! Csiiccs
ide mellem! Utallak, de legy velem! Majd megunsz, en mar unlak, de
207
akkor sem vagyok hajlando, hogy akkora hatast gyakorolj az eletemre,
mint eddig. Itt lehetsz, de en mar mast teszek, teged meg elvisellek, vi-
selj el te is engem!”
| A misztikus sajtarak
Tiborrol sz61 a kovetkezo tortenet. Benne is megvoltak az otthonrol
hozott mintak, amik alapjan szemlelte a vilagot. Egy szegeny es szereny
koriilmenyek kozott £16 csaladban nevelkedett, es ha vasarolni ment,
nem azt nezte, hogy mire vagyna, hanem csak az arakat. Az a joghurt
meg belefer, vagy nem fer bele? Milyen aru sajtot lehet venni? Koriil-
beliil 1500 Ft/kg, ez a maximum, dragabban nem. Ez teljesen ertheto is
lenne, ha Tibor egyetemista fiatal, akinek nagyon ossze kell huzni
a nadragszfjat, mert tandij, lakber es egyebek neheziilnek a vallara,
s tavol van a csaladjatol is. A gond az, hogy Tibor kozepkorti, a net to
fizetese pedig majdnem eleri a 400 ezret. Kivulrol nem ertjiik, de lelek-
tani szempontbol pontosan lathato az osszefugges. A belso, korlatozo
mintaja erosebb.
Mi tortent ezutdn? Viselkedeses beavatkozast valasztottunk: vallalta,
hogyha legkozelebb boltba megy, nem nezi meg az arat, hanem pusz-
tan szemmel, belso vdggyal vasarol. Ez onmagaban nem lenne erdekes,
hiszen siman kifizette. Ellenben ami benne lezajlott, dobbenetesen mu-
tatja a mintak erejet. A kasszanal sorban allva elkapta valami rettenete-
sen rossz erzcs, es huzta lefele orveny modjara.
„Ezt nem lehet! Ezt nem szabad!” Hasonlo mondatok tomkelege
tort fel belole, s az erzes pedig minden szivdobbanassal erdsebb lett:
„Bunos vagyok, ha ezt teszem.” A buntudat meg napokig dolgozott
benne. Igy-ugy, neha visszakoszont. De legalabb sziiletett egy pozitiv
precedens! Vegre, egyszer az eletben sajtot vett kategorian kiviil. Sza-
mara ez lett a hires-nevezetes sajtindikator. Ez volt Tibor lakmuszpa-
pirja. A ti£d vajon micsoda?
208
| A nagyhatalmak es mi
Ha orszag lennel, milyen lennel? Ne feltetleniil konkret allamra gon-
dolj, hanem egy orszag egyeb jellemzojere. Kozephatalom, esetleg egy
nagy orszag? Netan kicsi, egy torpeallam, esetleg varosallam? Barmi is
a valaszod, tedd fel a kerdest: az eletedben kik a nagyhatalmak? Ki
az a szuperhatalom, aki nagytestverkent figyeli, hogy mit mfivelsz a sa-
jat territ6riumodon?
Ami biztos: egy gyerek szemtivegen kereszti.il anyu es apu minden-
keppen szuperhatalmak, szerepiik globalis es meghatarozo. A fanta-
ziank miir be is indulhat: aki szereti a biztonsag-, illetve a geopolitikat,
azt ez a gondolatkiserlet sokszor azonnal beszippantja.
Mit tehetsz te kis orszagkent - ha igy hatarozod meg magad - egy
nagyhatalommal szemben? Hol van a te fiiggetlenseged? Mi van a
hatokorodben, es mi nines?
Kiilpolitika
Vegy egy A4-es lapot. Eloszor becsiild meg, hogy hany nagyhatalom
van az eletedben, aztan ird ossze a casus belliket, vagyis a haborris oko-
kat! Minden olyan cselekedetet, aminek a meglepese eseten a nagyha-
talom offenzivat indithat ellened.
Hogy ne rebuszokban beszeljilk, vegyiink ismetelten nehany konk-
ret pcldat! „Ha ezt megteszem, akkor anyam elzarja a csapokat” - je-
gyezte meg egy harmadeves foiskolas a kollegiumban. Hiszen ne feled-
jiik, a „nagyhatalomnak” atomfegyvere is van, ami neki nines. Ott van
a kezeben nemesak az atomfegyver, hanem az inditokulcs a parancs-
kodokkal, ami a lelektani hadviseleshez sziikseges. Es jobb esetben
csak fenyegetnek vele. Rosszabb esetben be is vetik. „Jaj neked, edes
fiam/kedves lanyom, ha ezt meg mered tenni!”
Sok fiatal szamol be arrol, milyen rettenetet elnek meg, amikor tiiz-
parancs ugyan meg nines, de hirszerzesiik (testver) szerint a raketa-
silok ajtaja mar kinyilt, es a borzalom hamarosan elindul.
209
Belpolitika
Mikor tor ki naiad polgarhaboru vagy forradalom, esetleg szabadsag-
harc? Ha a sajat belso lelektani teruleteidet fel kellene osztanod, mik
vetelkednenek benned a hatalomert?
A nagyhated так bukasa
Gyakori jelenseg egy ember szocialis halojaban, hogy egy valamikori
nagyhatalom pozicioja nem koveti az ido mulasat. 15 ewel ezelott
nagybatalom volt. Mi ezzel a gond? Hogy a fejedben meg mindig nagy-
hatalom. Amikor a 45 eves Jozsef hazalatogat, meg sajat meglepetesere
is ezt kerdezi: „Anyu, szerinted vegyek sapkat?” A mintazat ervenyesul.
Azt is eszre kell(ene) venniink, hogy az idok folyaman mi is nagy-
hatalomma nottuk ki magunkat, nekiink is van atomfegyveriink, sot
egesz arzenalunk. Ha igy van, ne viselkedjimk torpeallamkent, a geo-
politikai terkep megvaltozott. Ha viszont a masik felnek a hirszerzese
nem a legjobb, mert szeret onnon dicsosegeben tetszelegni, nem art
neha vallalni egy-ket jelkepes konfliktust.
,,J6, de kis orszagkent ugyan mit tehetnek a nagyok ellen?” Ha ezen
morfondirozol, jusson eszedbe, kicsit provokativan: hogyan lehetnel
Svajc? Mit tudnal tenni azert, hogy meglegyen az a fajta fiiggetlenseg es
semlegesseg, amire vagysz?
| A 4. parancsolat
Szociokulturalisan, teljesen ertheto modon at vagyunk itatva a negye-
dik parancsolattal: Tiszteld atyadat es anyadat! Akar vallasosak va-
gyunk, akar nem, ez a kulturank resze. Alapvetesnek iteljiik. Es az is.
Epp ezert, ha a fenti gondolatmenetrol beszelek, nemegyszer a felve-
tesre is serton reagalnak sokan. Ilyenkor Susan f orward 161 idezek ne-
kik: „Oriasi kiilonbseg van akdzott, hogy szeresd es tiszteld anyadat
es apddat, mert mi is szeretiink es tiszteliink, es akdzott, hogy szeresd es
210
tiszteld anyadat es apddat, mert a szilleid vagyunk, es hatalmunk van
folotted.”
Mennyire nagy a kiilonbseg! Es mi a szomori'i valosag? Meglepoen
sok sziilo - ha a cselekedeteiket nezziik, es nem azt, amit beszelnek -
a masodikat tartja igaznak es ervenyesnek. „А sziilok sok esetben azt
hiszik, hogy mi az 6v6k vagyunk.” De mi nem vagyunk az ovek. Mi
mindannyian a Teremtoe vagyunk, vagy vilagnezetiink szerint valakie,
es a sziilok azert vannak, hogy 18 eves korunkig felneveljenek minket,
vigyazzanak rank a legjobb tudasuk szerint. De nem vagyunk az ovek.
Ez nagyon fontos kiilonbsegtetel. Tisztelet mindenkinek, aki kiall e fel-
fogas mellett. Szerencsere vagyunk paran.
| Mit kezdjiink az elvarasokkal?
A valaszt egy tortenetben talaljuk meg. Egy ujsagiro beszelgetett az
United Airlines korabbi elnokevel, egy bizonyos Pattersonnal.
Ujsagird: Hat nem csodalatos, ahogy az ember meghoditotta a ma-
gassagot?
Patterson: Ne altassa magat, fiam! Az ember sosem hoditotta meg
a magassagot, es sosem fog sikeriilni neki. Pontosan az akadalyozta a
repiilisben, hogy le akarta gyozni a magassagot es a levegot. Az aero-
dinamika torvenyei ma is ugyanazok, mint sok ezer ewel ezelott. Mi
sem valtoztattuk meg oket. Mindossze alkalmazkodtunk hozzajuk.
Minden egyes gepnek, amit epitiink, engedelmeskednie kell ezeknek
a torvenyeknek.
Ket dolgot emeljiink ki ujra: le akarta gyozni oket, mint mi megannyi-
szor az elvarasokat, a megoldas pedig az volt, hogy mindossze alkal-
mazkodtunk hozzajuk. Talan itt az ideje, hogy a folyamatos gyozelmi
hajsza helyett alkalmazkodjunk egymashoz es egymas elvarasaihoz!
Maskiilonben konnyen nagyhatalmak kicsinyes vetflkedese vethet ve-
211
get ido elott lelki eletiinknek, de bekenknek bizonyosan. Mindig van
masik lit, mindig tehetsz mast, mint amit eddig tett£l.
| Technikak
Elvdrdsaink dsszeirdsa
A cselekves elso lepese a szembesiiles, ezt az elozo fejezetekben lat-
tuk. Irjuk ossze A-tol Z-ig a rank zudulo elvarasok teljesseget! Ezek-
kel egyiltt olykor a felelmeinket is erdemes osszeszedni es kiirni ma-
gunkbol.
Napindito beszed
Tarts magadnak minden reggel motivacios beszedet. Ne egy teatralis,
szentimentalis jelenetet kepzelj el, hanem egy olyan mondatcsokrot,
ami tdnyleg lelkesitoen hat rad. Mi lenne az a nehdny mondat a sajat
hangodon, akar felhangosan, felalomban mormolva, ami lendiiletet
adna a kora reggeli orakra, hogy az elso elvarascsokor ne iisse agyon
a napod?
Elvdrasmentes nap
Ne akarj elvarasok n cl kill i eletet, mert a bukas garantalt. Mindenhon-
nan jonnek, koriilvesznek, ebben a pillanatban is, mint az oxigen. De
azt idonkent megteheted, hogy magadban mindenkit elkiildesz a csu-
daba: Ma nem felelek meg senkinek, es kesz! Szabadsagra mentem. Be-
zart a bolt. Ma nem vagyok hajlando megfelelni.” (Kivetel term£szete-
sen a muss elvarasok.)
Szerzodes
Szerzodhetsz magaddal, vagy a megfelelesi kenyszereddel is. Egy lapra
felirod az alabbi szoveget: Draga Megfelelesi Kenyszerem, ebben az ev-
ben *** napra elmesz te a ***. Koszonettel: [alairas].
212
Figyeld magad, hogy mikent fog hatni ez a nyilatkozat! Amikor pe-
dig eljon a nap, kesziilj ra, es eld meg!
Checklistfiizet
Az det, ha nem figyeliink, olyan, mintha allandoan checklistfiizeteket
kellene pipalgatnunk. „Es melyik iskolaba megy, Petike?” Petike: ,,Ur-
isten, en legozni szeretnek, nem iskolaba menni!” Majd a sziilo: ,,£s
a jegyek, komyezettanbol milyenek? Hogy keriilt az a harmas oda? ...
Na es a gimnazium? Peter, 14 eves vagy, dontsd mar el, az eletedrol van
szo! ... Ne haragudj, az erettscgi eveben ennyit bulizni? ... No es az
egyetem? Olyan szakot valassz, amibol meg tudsz elni! Micsoda? Nor-
malis vagy, skandinavisztika? Apjuk, hallod, mit mond? ... Fiam, nem
gondolkodtal azon, hogy lassan vegzel ugyan, irod is a szakdolgozatod,
rendesen tanulsz, de a csajokkal mi lesz? Es kisunokam sosem lesz? ...
Es a masodik? Nem lehet egyke a gyerek! ... Ne is haragudj, окё, be-
vallaltatok ket gyereket, de a nagysziileidre is gondolhatnal, miert nem
jartok hozzajuk sosem?”
Talan nem sziikseges folytatnunk a sort halalunkig, mert a teljesi-
tendd checklist, egy percig ne legyen illuzionk, addig fog tartani. Ha-
csak... Hacsak, miutan megirtam a checklistfiizetet, meg nem gyiij-
tom, es el nem egetem, akar a szo szoros, akar atvitt ertelmcben.
| Tiszta lappal
Barcsak holnap vagy egyszer, lehetoleg nem a tavoli jovoben tiszta lap-
pal kezdhetnenk! Meg az eletre legfelkeszilltebbekben is megfogalma-
zodik effele gondolat, hogy a miilt tapasztalatai fenyeben kikiiszobol-
hetnenk a leendo csorbakat, megmentve a jovo Igeretet.
Egy pillanatra tetelezziik fel, hogy lehet tiszta lappal kezdeni, majd
azonnal csapjunk le kegyetleniil: valoban lehet?
213
A kifejc'/es John Locke-kal jott a koznyelvbe. Nczziik, mit mond
a brit filozofus: „Tegyiik fel tehat, hogy az elme, ahogy mi mondjuk, egy
feher lap, amelyre semmi sines irva, ideak nelkiil val6. Hogyan telik
meg? Erre egyetlen szoban felelek: tapasztalasbol.”
Mondhatnank, hogy akkor most kiemel teged egy helikopter, es el-
visz a vilag egy masik pontjara, letesz, es tiszta lappal kezdhetsz, sbt
meg kezdotokevel is megsegitenenek, nehogy rogton a koriilmenyekre
fogd a nehezsegeidet Lehetseges ez? Nem, nagyon nem! Miert? Heli-
kopter meg csak-csak lenne, toke is akadna, de te ugyanaz lennel, s
a szemёlyisёged lecserelhetetlen. Elvegre tele vagyunk testiinkben, lel-
kiinkben, szellemiinkben hozott tapasztalattal. Egyszeruen nem ada-
tott meg, hogy este lefeksziink, es reggel egy masik, egy ё]5гака! csoda
гёуёп megreformalt karakterrel ebredjiink!
A sajat tapasztalatunk az erosebb, ennek vagyunk a rabsagaban, ds
ha poklot teremtettiink magunknak, akkor azt a vilag masik pontjan is
megtennenk. Ugyanis a pokol benniink van, s a kulvilagban folyama-
tosan tetten erjiik. Annak hisziink, mindannak a lenyomatnak, amit az
evek hosszii sora alatt kialakitottunk, pontosabban kialakult benniink
a vilagrol, hiszen ennek a tapasztalasnak a kezdetёn mi sok minden le-
hetiink, csak ёрр alakitok nem.
| Sorskonyv
A tranzakeioanalizisben hasznalatos ez a fogalom. „Sorskonyv: egy, a
gyermekkorban a sziiloktol kapott iizenetek rendszere, amely alapjan
a gyermek ds mi mindannyian miutan felnottiink, dбntёst hozunk on-
magunkra ds a vilagra vonatkozdan.” Ez a folyamat altalaban egy jdl
lathato kimenetel fele halad.
А ргоЫёта forrasa az, hogy a sorskonyv elemi erovel kepes kifej
teni hatasat, akar tudattalanul is, пёЬа dlo thrillerre tёve mindennap
jainkat.
214
A sorskonyviink drive-jai, a ka-
pott eloirasok es megengede-
sek vegso soron olyan
utasitasok, melyek
megmondjak, ho-
gyan „kell” lennie
a dolgoknak. Mit
kell tenniink, erez-
nilnk, gondolnunk,
vagyis milyennek kell
lenniink, hogy a kiilvilag
elfogadjon minket, hogy biiszke
lehessen rink. Ellenben jaj annak, aki nem
tartja be ezeket a ,,kell”-eket, a direkt vagy indirekt elvarasokat.
Ot kiilon ,,kell”-t nevezek most meg:
» Legy tokeletes! - Hibazhatsz!
» Tegy erofeszitest! - Lazithatsz!
» Figyelj masokra/szerezz oromet! - Figyelj onmagadra/lehetnek
igenyeid!
» Legy eros! - Lehetsz gyenge!
» Siess! - Lassithatsz!
Ahogy az egeszsegi mutatoknal altalaban harom diszfunkcio is-
mert:
» alulmukodes
» tulmukodes
» osszevissza mukodes, ugy a fenti eloirasok kapcsan is az extremi-
tasokkal van a gond.
Legy tokeletes!
Aki megkapta ezt az iizenetet, szinte mindent komolyan vesz. Nem
vagy alig kepes lazitani. Mindig minden szamit, kivetel nelkiil, hiszen
hibazas eseten nem erhetd el a tokeletesseg. Ha nem erheto el a tokele-
215
tesseg, nem teljesitem az alapelvarast, ha pedig nem teljesitem az alap-
elvarast, nem fognak szeretni. Szep kis logikai lane alakul igy ki, s nem
telik el till sok ido, megszilletik a perfekeionistak es maximalistak
tijabb es iijabb nemzedeke. Az sovany vigasz, hogy ok magukkal is ёрр-
olyan kegyetlenek, mint beosztottaikkal, kollegaikkal vagy epp roko-
naikkal. Nines kivetel.
Hibazhatsz!
Tiilmukodes eseten a teljes felelotlenseg jellemzi ot. Minden mindegy
az eleteben, csak ugy elvan, igazi sodrodo modjara nem all bele a dol-
gokba. firtekrendje sokszor ahhoz hasonlatos, akivel epp beszelget.
Osszessegeben masra harit mindent. Hibazhat barmennyit, neki ei-
vegre iigyis megvan minden bocsatva, elvegre 6 anyuci egyetlen pici
fia, vagy apu egyetlen cuki lanya. A vegen a hibazasok garmadaja elle-
nere is megkapja a ,,megerdemelt”fagyit, kisautot, babahazat. Ugyanez
a sziilo pedig nem erti majd, miert nem eleg eletrevalo ez a gyerek meg
35 evesen sem.
Tegy erofeszitest!
Ki ne ismerne ezt: „Amit eikezdtel, fejezd is be!”, vagyis tegycl tobbet!
Ezzel onmagaban nines baj mindaddig, mig nem jonnek a tiilzasok.
Mennyi palyavalasztasi kudarcban lelheto ez fel! Akkora a presszio a
cselekvesre es a dolgok vegigvitelere, hogy kozben elveszett a realitas-
erzek, s lehet, hogy alapveto kepessegek, keszsegek hianyoznak, az elo-
iras lesiijto palloskent nehezedik rank. A gyermek, aztan a fiatal vagy
epp fiatal felnott pedig egy senkinek es semminek erzi magat. Neki
mindig vilagcsiicsot kell ugrania, noha 6 inkabb ilszni vagy futni sze-
retne, de ha elmegy liszni a maga oromere, holnap mar abban is kiva-
lonak kell lennie: teljesfteni, teijesiteni, telj esiteni!
216
Lazithatsz!
Linkseg, lazasag, lustasag, ha tcilburjanzik a „Lazithatsz!” iizenet. Tipi-
kus mondatok: a manak is kell elni kicsit, majd holnap megcsinaljuk,
most csak dlvezziik ki a pillanatot. Nem lehet mindig csak celokat ki-
tiizni - tervezni, elni is kell! Ezzel persze egyetertunk, csak nem egy
eleten at. Ok viszont sosem jutnak elore, mert celtalanul es elkotelezo-
des nelkiil lezengenek, vdrva a tokeletes pillanatot, amikor minden al-
kalmas lesz az igazi kezdetre, amikor vegre tenyleg felnohetnek majd,
de ez persze soha nem jon el.
Figyelj mdsokra/szerezz ordmet!
Egeszseges mertekkel ez empatiat, gondoskodast, torodest, altruizmust
jelent. Tiilmukodesnel viszont igy alakul at az iizenet: „Csak masokra
figyelj!” Nem lehetsz onzd! Azonban ebben az iizenetben minden on-
zoseg, ami mar nem masokra vonatkozik. Felnottkent aztan mindig
6 lesz, aki alkalmazkodik, aki elnezest кёг, meg akkor is, ha igaza van,
elvegre nem lehet tiszteletlen. Az asszertivitas es az onmenedzseles sza-
vak puszta hangzasa is riasztja mar, a nemet mondds remet pedig veg-
kepp hagyjuk. Roppant nehez dolga van, ugyanis az ellentetparja az
utobbi idoben mintha mind jobban felbukkanna.
Figyelj dnmagadra/lehetnek igenyeid!
Egeszseges onervenyesites, iigy, hogy a masikat nem nyomja el, de
igenis kiall magaert. Azonban ha elarasztja ez az iizenet az ifjiit, akkor
elotor a „Csak en!” elve. Mit banom en, hogy a masiknak nem j6, ha
nekem az! Erre mondta egykori kozepiskolai tandrom: „Az ilyen egy
egoista, individualista, onzo dog!” Es igaza volt.
Legy eras!
Ez alapjaban szinten egy pozitiv, fontos iizenet, mely a nehezsdgekre
keszit fel. Tartsunk ki, legyiink eltokeltek, ne engedjiik, hogy az erzel-
meink ide-oda sodorjanak, alljunk meg a Idbunkon! De mit jelent
217
a tulmukodes? Szinte az drzelmek torleset, pontosabban letiltasat. Nem
lehet sem fdlni, sem diihosnek lenni, vagy epp szomorusagot kifejezni.
Minden csaladra jellemzo lehet egy specialis tilths ezek kdziil: van, ahol
a harag kifejezese tiltott, kiilonosen a lanyoknal, mashol a fajdalom, a
szomorusag nem fer ossze a ferfikeppel. Mindez az erzelmi intelligen-
cia sulyos deficitjehez vezet.
Lehetsz gyenge!
Egeszseges esetben felvallalhatjuk, kifejezhetjiik az erzeseinket, extrem
esetben azonban mar az erzelmeim uralkodnak majd felettem. Depen-
dens, fuggo leszek, akinek igazan fura dolgai vannak, es sokszor mtiko-
dom majd energiavampir modjara a komyezetemben. Es mivel gyenge
vagyok, lesz, akinek megesik rajtam a szive, arra racsimpaszkodhatok es
akar egy eleten at szivhatom a veret, mignem taldlok egy uj gazdatestet.
Siess!
Az eletnek van egy ritmusa, napirendje, es ehhez a legtobben szeretiink
alkalmazkodni. Ehhez pedig a temponkkulso-belso szabalyozasara bi-
zony sziikseg van. Ellenben, ha valakiben dominal a „Siess!” iizenet, ott
inkabb rohanas veszi kezdetet, ami peldaul beszedben egy sajatos ha
darasba is torkollhat. Mindent meg kell csinAlni iddben, amig csak
szusz van benniink. Gyeriink, gyeriink, tempo, tempo! Megallasra
nines ido, s ha neha a szervezet ossze is omlik, akkor a betegsegbol vald
felgyogyulas is tervszeriien siirgetett mintazatot mutat.
Lassithatsz!
Az igazi Pato Pal urak tartoznak ide, ha tillmukodik az iizenet. Egysze-
ruen megoriilnek az idovel vald gazdalkodas lehetosegetol is. Neha
oket orjiti meg a kbrnyezetiik, neha ok teszik pokolla a kbrnyezetiik
eletet. Sajatos szovetseg ez, mely elobb-utobb szakitashoz vezet, vagy
legalabbis a teljes produktivitas hianyahoz.
218
Kiilonleges tiikor sziileink eme hagyateka. Lehet, hogy reg nem elnek
mar, de ezen mintak es iizenetek reven maig biiszken hiizzuk ki ma-
gunkat, vagy vessziik rossz neven lelki oroksegiinket. A jo hir, hogy
a sorskonyv atirhato, megvaltoztathatd - bar nem konnyen es nines ra
gyors recept. A nagy kerdes, hogy osszessegeben milyen iizenetet ka-
punk otthonrol, es ez mikent dolgozik benniink.
Elso lepes az azonositas, aztan pedig az evekig tarto finomra hango-
las, apro valtoztatasokon keresztiil. A sorskonyv elvegre makacs joszag,
fondorlatosan onerosito, szinte a veriinkben van, mar-mar olyannak
hat idonk£nt, mintha a DNS kettos spiraljaban ez is benne lenne.
Miert? Vegyiik Bendegiiz esetet! 6 a legjobb munkaero, a munkaltato
imadja, hiszen a „Legy tokeletes!” eloirast kapta meg hazulrol. Onma-
gat ostorozza folyton, es jobbat es tobbet akar! Kezdetben nagyon jol
teljesit, igazi fonyeremeny. Bendegiiz elvegzi, megoldja, egyszeruen
tudja a dolgokat, vagyis terhelheto. Terhelik is. Ujabb es ujabb teljesi-
tendoket pakolnak ra. Azonban egyszer csak eler a kritikus hatarig, es
valami megtor, megreccsen benne. Mert egyszer mindenkinel johet
olyan pillanat, amikor megbicsaklik. A kornyezet pedig elkezd vissza-
jelezni: „Nem ezt szoktuk meg toled! Az utobbi idoben mintha nem
mennenek iigy a dolgaid. Mi van veled?” Bendegiiz osszeomlik Mar
nem szeretik, hiszen nem teljesitett, hibazott, vagyis nem volt tokeletes.
Az iizenet pedig lijra ertelmet nyert: nem hibazhatok, latjatok, mert
akkor ez lesz! A kor pedig bezarul. Hacsak nem valtoztatunk. De hoi
es hogyan?
Ujabb paradox technikak
Hova tudnal beepiteni szant szandekkal olyat, ami ellentmond a foliil-
rol kapott belso iizenetednek? Ez a paradox megkozelites esszenciaja.
Sokan, mielott kikiildenek egy e-mailt, legyen az akar barati iizenet,
kenyszeredetten atolvassak, nehogy egy eliites is legyen benne. De
219
miert kellene ezt tenniink? Elvegre mindannyiunk eleteben elofordul,
hogy mindennek klappolnia kell, de az esetek tobbsege nem ilyen. Va-
jon tenyleg megeri ket eliitds miatt szetszorongani magunkat? Ha per
sze mi latunk egy iizenetben eliitest, legfeljebb mosolygunk, es olva-
sunk tovabb.
Ha kevesbe vagy bator, probald ki, milyen, ha nem irsz piszkozatot,
hanem atolvasas nelkiil a ,,kuldes”gombra kattintasz. De ha igazan me
resz vagy, tegyel szandekosan hibat egy-egy levelbe. Figyeld meg a ha
tast! Ra fogsz dobbenni, nem omlik ossze a vilag, s a nap holnap ugyan-
ugy keleten fog kelni, de kozben az irrealis felelmed szetpukkant, merl
leptel vcgre.
Amennyiben pedig a belsd iizeneteid miatt nem mered megengedni
magadnak, hogy elkess, vallald, hogy egy honapig mindenhonnan el
kcsel tiz percet. Jegyezd fel a tapasztalataid, gondolatokat, erzeseket,
akar a vilagfajdalmadat, ami benned lesz, mert lehet ilyen kimenetel is.
trd le, mit latsz a komyezetedben! Mit szoltak? Morogtak, ordibaltak
- mi tortent?
Perspektivavaltas terben es idoben
Barmivel is kiizdesz, barmi legyen is az ёleted gondja, gyotrelme, van
egy kerdes ezzel kapcsolatban: a Szaturnusz felol nezve hogy nezne ki?
Ha gondolatban eltavolodsz a Szaturnuszig, onnan nezve mikent fes
tene ez a foldi krizis, elethelyzet?
Ebben a millid-millio sok evben, amiota letezik a vilagegyetem, mit
jelent az a nyolcvan ev, amit el link? Mit jelent az az apro idobeli potty
a mindensegben? Es mit jelent a mult csiltortok eszeveszett veszeke-
dese a munkahelyeden, ha ilyen tavolrol szemleljiik?
A terben es idoben valo eltavolitas egy mindenkor keznel levo lehe-
toseg, mely az igazan remenyvesztett helyzetben is kepes uj iranyt adm
lelkiink tevelygeseinek.
220
| En is voltam ott, te is lehetsz itt
Budapesten tortent 2015 tavaszan. A Deak terrol az Astoria feld setal-
tam, s az alabbi feliratra lettem figyelmes, amit egy koldus tartott maga
eld: „Ёп is voltam ott, te is lehetsz itt.”
Mondata sziven iltott, ds melyen elgondolkodtatott. Azota is
eszembe jut idonkdnt ez a jelenet. Vajon igaza volt? Egy hosszan ki-
tartott csond keletkezett bennem hirtelen. Dacosan ravagtam: „Egy
tiirot!” Aztan ketely, aztan ujra dac, ami vegiil tobboras toprengdst vont
maga utan. A vegso valasz ez lett: nem! Ki is kerestem egy Mike
Todd-gondolatot: „Sosem voltam szegaty, csak lecsuszott. A szegenyseg
egy gondolkodasmod. A lecsiiszottsdg egy ideiglenes allapot.”De Lincoln
is esziinkbe juthat: „Az igazi kerdes nem az, hogy sikertelen voltdl, ha-
nem beletorodtel-e a sikertelensegbe.”
Ez a kulcs: ki mikor latja, hogy mar nines tobb keresztezodes az ele-
teben, ahol donthet, ahol valaszthat, ahol elkezdhet mashogy csele-
kedni? Vajon mikor zarulnak be
azok a letlehetosegek, amikben
dliink? Miben es mennyiben van
valasztasun к? Hany lehetosd-
get latsz nap mint nap? Latod
a lehetseges osvenyeket, ahol le-
agazhatsz az eddigi utrol?
Sokszor mondtak idosb roko-
naink: „Jart utat a jaratlanert el ne
hagyj!” Minden tisztelet az osokd,
de ez a megkozelftes tarthatatlan,
ugyanis pont erniatt nem tudunk
tiszta lappal kezdeni: a rdgi utak
rerne folyton visszahuz. Hogy
veszelyes-e a jaratlan ut? Min-
den bizonnyal, azonban ezt az
utat mar ismerjiik, pontosan tudjuk, hova vezet. Vajon a halalos agynn
kon melyik eniink lesz biiszkebb: a megalkuvo, vagy aki bevallalta,
hogy valtoztasson?
| Dr. Maltz technikai
Dr. Maxwell Maltz plasztikai sebesz kiilonleges dologra jott ra. 6 sok
embernek megadta, hogy bizonyos baleseti vagy haboriis seriiles utan
- legalabbis a testiiket illetoen - t£nyleg tiszta lappal kezdhessek iljra,
de valami megsem sikeriilt. Hiaba tortent meg az operacio, a lelek nem
kovette a test „helyreallasat”.
Maltz negylepeses technikaja a kovetkezo (Earl Nightingale nyo
man):
» „Bocsass meg masoknak, meghozzd feltetel nelkiil! Kezdj ugy tiszta
lappal, hogy mindenkinek meghocsdtasz.”
Az alabbi megbocsatasgyakorlat kivaloan a hasznodra lehet.
Az osszes nevet felirod, akire haragszol az eletutadbol, es
utana egyesevel vegigveszed az elkeszitett listadat. Hangosan
kimondod: „Kedves Aladar, ёп most iinnepelyesen megbo-
csatom neked, amit velem muveltel hetedikben az egesz osz-
taly elott. Ez a vetked ellenem megbocsattatott.”
Kozben figyeld magad, mikent hat ez a lelkedre. Elvegre,
ha en valakire haragszom, az fokent nem neki rossz, hanem
nekem. A listan ezutan jon egy ujabb nev, azonban lehet,
hogy nem megy majd a hangos megbocsatas. Nem leszel кё-
pes kimondani. Ez akkor valamit jelez, mutatja, hogy fontos
lelektani ponthoz ertel. Itt mar tudod, vele meg dolgod van.
Hogy elviszed analizisbe, vagy beszelsz vele, vagy csak ma-
gadban jarsz a vegere, egy masik kerdes, a fontos: foglalkozz
a temaval, hogy egyre kevesebb es kevesebb teher nyomjon
222
legbeliil. Azonban ket-harom embert semmikepp ne hagyj le
a listarol: a sziileidet es dnmagadat.
» „Bocsass meg magadnak! Tekints magadra engedekenyen! Felejtsd
el a midt hibdit, indits tiszta lappal!” Mi miatt iitod-vagod magad
allandoan? Fblkelsz reggel, de a kave utan miert kell mindig elo-
venni azokat a dolgokat, amelyek elozo nap indulatot valtottak ki
beloled? Neha tudni kell jotekonyan felejteni!
» „Ldsd a legjobbat magadban! Frusztraltan is es magabiztosan is
kezdhetjiik a napunkat. Csak rajtunk mulik.” Hofi jut eszembe
ilyenkor: „Кбппуй neked, normalis vagy!” Mondhatnank ezt a
Maltz-fele harmas pontot izlelve, mintha ez olyan konnyu lenne!
Nekivagni azonban erdemes. (I.etsd 6. fejezet, Onszuggesztio.)
» „Mindig magadhoz viszonyits! Tartsd a sajat tempod!” Elvegre
kivillrol mindig megmondjak, hogy hoi kellene mar tartanod! Ki
szerint, mi szerint кёпе ott tartanod? Gondolkodtal mar azon,
hogy olykor valaszthatsz sajat mercet is? „Ne itelj, hogy ne iteltess!"
De sokan esnek abba a hibaba, hogy egy „objektiv” mercet allita-
nak eled, amit szerintiik mar meg kellett volna ugranod! Tenyleg
meg kellett volna?
Szebbnek latni az eletet
Ahogy jarsz-kelsz az utcan, tudnad neha a dolgokat szebbnek latni?
Olyannak, amilyenek lehetnenek.
Ravezeto technika gyanant azzal szoktam szorakoztatni magam
a tomegkozlekedesen, hogy a szembejdvd szakallas embereket elkepze-
lem szakall nelkiil. Akkor latjuk oket eletiinkben eloszor, igy gondolat-
ban pikk-pakk le tudjuk venni roluk. Mulattato perceket koszonhetek
ennek a semmibol nem allo otletnek. Ez a bevezetd szint.
223
Kovetkezo lepcso: jon egy gorbe hatii,
erotlen keregeto. Egyszer csak elkepzeled,
hogy milyen lenne, ha kihiizna magat? Ezzel
azutan eljatszol magadban. Ha kihiizna
magat, akkor talan a hangjat is jobban hal-
lanad, talan akkor mar nem is 6 lenne, es
nem is keregetne. Es igy tovabb. Kisvar-
tatva a metroban egy meg szerencsetlenebb
sorsii ember szall fel. Kepzeld el ot parfiimmel,
derusen, mosollyal az arcan, elegans ruhaban.
Erdekessegkepp aztan johetnek az epiiletek. At
keretezes. Milyen lehetett ez az epiilet tij koraban,
kozvetleniil az atadas utan? Ahogy jarod az
utakat, kepzeld csak el az egyes eptileteket
ilj vakolattal. Gyerekkoromban, mikor meg
igazan pottom voltam, azzal szorakoztam,
hogy van nekem egy kulonleges kepessegem: ha valami mellett elhala
dok, az rogton olyan lesz, mint ilj koraban volt. A kepzelet hatartala n
- olyan szep epiiletek kozott reg jartam, mint azokban az evekben.
Ezek utan - mikor mar kelloen gyakorlott vagy, es a bevezeto szin
teken sikeresen atverekedted magad - ha legkozelebb hazamesz, nizz
bele a nagytiikorbe. Ki ill veled szemben? Mit kellene valtoztatni?
Easd meg azt az apro rest, ami egy sikeresebb, harmonikus es dinami
kus eletet hozhat el neki, neked. Hiszen tudod, mindig van masik lit..
ю. fejezet I Sorsunk iranyitasa
| Az elet ertelmerol
Sinn von Sein, meaning of life, sens de la vie - az elet ertelme a legtobb
ember dleteben elobb-utobb eloterbe keriil. Tipikus formaja szerint: mi
az elet ertelme? A kerdes ilyeten megfogalmazasa abban sajatos, hogy
elofeltetelezi: van ertelme. A cel pedig csupan ennek meghatarozasa.
Igy sokkal inkabb indokolt, hogy e kerdest maskepp kozelitsiik meg:
van-e ertelme egyaltalan az eletnek? Es e helyiitt nem a biologiai letre,
sokkal inkabb valami karakterisztikusan emberire gondolunk. Az em-
berin pedig, bar in genere fogalmazzuk meg, inkabb in specie ertel-
meben vonatkoztatjuk, vagyis a kerdes jelentosege az en sorsom indi-
vidualis erintettscgere utal, s lenyegeben egesz eletiinket athatja egy
ertelemtulajdonftasi vigy.
Az ertelem harom modon el he to at, teljesitheto ki:
» alkotok vagy vegrehajtok valamit;
» a maga egyszeri, megismetelhetetlen modjan atelek, megtapasz-
talok valamit vagy valakit, vagyis kifejezetten sajat szeretetem lesz
a kulcsa a vilagban vald jelenletemnek;
» valaszolok arra a kerdesre, hogy mi az, arnire csakis en vagyok
egyes-egyediil kepes.
A harmadik lehetoseg miatt Viktor Frankl azt allitja, az ember letenek
az utolso lelegzeteig megvan az ertelme. Ne legyenek ketsegeink, min-
denki megtalalhatja letenek azt az esszencialis ertelmet, amire tuda-
tosan vagy tudat alatt, de mindig is vagyott. Nem szamit a nem, az
225
eletkor, az intelligenciahanyados, legyen ez ertelmi vagy erzelmi intel-
ligencia, a kerdes szempontjabol nem lenyeges a k£pzettseg, a jellem,
a kornyezet vagy a vallasossag, ugyanis az ember ёЛектге iranyulo
kerdesfeltevese ezektol nemikepp eltero sikon mozog.
Az ertelem beteljesedeseert az ember hajlandb es szeret is kiizdeni.
A helyzet ellenkezoje is igaz, megpedig ha nines ertelem, vagy inkabb
felismert lenyeg, jelentesteliseg, akkor a cselekves megsztinhet. Ez az-
tan az ember megszfineset is eredmenyezi, akar a szo szoros, akar atvitt
ertelmeben. Ertelemvesztesrol akkor beszeliink, ha valami nem teljesiil
be, nem eri el rendeltetesenek celjat. Ha pedig nem valositjuk meg az
eletiinkben rejlo lehetosegeket, akkor az egzisztencialis buntudat min-
den sajatossaga elonti letiink, erzeseink, gondolkodasunk, vagyis sze-
melyisegiink termeszetes rendszeret. Ez a biintudat akkor a legerosebb,
ha a szabad dbnteshozb nem dont, nem el a lehetdsegevel, ugyanis az
igazi letezes ara: nem lehet minden lehetoseget megvalositani. Utobbi
pedig a siker fele vezeto riton kardinalis felismeres.
| A passzivitas csapdaja
Bizonyos lehetosegeket azonban kepesek vagyunk megragadni.
A „megragad” aktiv, cselekvest kifejez.6 ige. Ezzel szemben passziv igek
rabigajaba hajtottuk fejiinket, ahol az esemenyeket csak szemleljuk.
Nezziik, amint zajlik az elet, nem mi tessziik, hanem csak alakulnak,
tbrtennek azok, amiknek meg kell tortenniiik, hiszen igy van megirva,
vagy a sors akarja igy, netan maganak Istennek az akarata. Az igazan
lelemenyesek enyhe demagogiat is belecsempesznek ebbe a szemle-
16do mozizasba: „Nem tehetek rola. Nem voltam jokor jo helyen, nem
ezt dobta a gep, s vegso soron: ez van, ezt kell szeretni.” Utobbi mondat
pedig a teljes onfeladas, eszerint sajat sorsunkra meglehetosen csekely
befolyasunk lehet.
226
Eletem olyan, mint egy...
Mikent fejezned be ezt a mondatot? A kerdes latszdlag artatlan, kony-
nyed, sdt meg hivogatd is. Ahogy azonban megszilletdben a valasz, pil-
lanatrol pillanatra kepes komollya, nehezze valni ez az egyetlen meta-
fora, hiszen kegyetleniil szembesit a valdsagod sfiritmenyevel: milyen
is most az eleted? Sdt, menjiink tovabb: milyenne tetted az eletedet,
tehat nem igy alakult, hanem igy alakitottad az evek hosszu sora alatt.
A felelosseg ujra a tied elsodlegesen, de nem kizarolagosan.
Egy hasonlattal a velejeig hatol egy-egy kepszerii megfogalmazas az
egyen elakadasanak szemelyes problematikajaba. Nehany pelda a ko-
zelmtiltbdl (mindegyik mas klienstol va!6):
Eletem olyan, mint egy...
» ...torottkancsd.
» ...hidegdrarnu.
» ...sotetatjardhaz.
» .. .uzott vad folyamatos menekiilese.
» ...veget nem его munkanap.
» ...befejezetlen szimfdnia.
» .. .lendiiletes bl elds.
» .. .csernobili katasztrdfa.
» .. .marciusi hoember utolso napjai.
» ...fekete-feher film.
Ezek a kdpek sokkal tobbet arulnak e) rolunk ds a nehdzsdgeinkrol,
aktualis lehetosegeinkrol, mintha hosszas drakon keresztiil ecsetel-
nenk es racionalisan kifejtendnk, tulajdonkepp hogy erezziik magun-
kat a boriinkben. A Idnyeg ugyanis az, amire Grace Hansen igy figyel-
meztet: „Ne aggodj azon, hogy az eleted egyszer veget er. Aggodj, ha soha
el sem kezdodik!” S ha mindezt megfogadjuk, akkor eljuthatunk a fel-
ismereshez, es mar nem csupan az a cel, hogy leeljiik eletiinket, hanem
hogy megeljiik es ateljiik azt.
227
En iranyitom a sorsom, vagy a sors iranyitja
eletem alakulasat? Avagy a kontrollalhatorol
es a kontrollalhatatlanrol
A kontroll es a sors temaja kapcsan maradando emleket orzok. Elsos
egyetemistakent az evfolyamtarsaimmal fejlodeslelektan kurzuson ill
tiink. A tanar egy PPT-s prezentaciot tartott, s a vetitett slide-ок egyiken
egy kulonleges foto ttmt fel. Ket kiseger volt lathato a grafikan, allele
kepregenyszeru, meseszeru hangulatot teremtve. Az egyik kiseger egy
kapcsolot fog, es mindketten egy ketrecben iilnek. Beszelgetni kezde-
nek. A hatterben egy ember, egy kutato all, es figyel feher kopenyeben.
Igy szol az egyik kiseger: „Figyelj, sikeriilt kondicionalnom azt az em-
bert. Ahanyszor benyomom ezt a gombot, 6 bedob nekem egy sajtot. Ez
fantasztikus, milyen jo, hogy hatalmamban all iranyitani egy ketlabiit.”
Egy kedves kollegam kifejezesevel elve: ez a kep a retinamra egett, es
mindig felidezem, ha a sorsrol van szo, ugyanis int, figyelmeztet.
A kontrollt tekintve vajon mikor illuzio ez az egesz, es mikor valo-
sag? Tenyleg irany ithatunk, tenyleg rajtunk mtilik? Ha most idehivhat-
nank a Joistent vagy barmi-
lyen felsobb hatalmat, es en
halando emberkent kije-
lentenem, hogy marpedig
mi iranyitjuk a sorsunkat,
mit mondana? El tudom
kepzelni, hogy az elozo kep
mintajara megsimogatna a
fejemet, hogy jol van, per-
sze, en iranyitom,
higgyem csak
ezt. Vagyis te-
mank kapcsan
mindig ott rej-
tozhet egyfcle belso, mely ketely es bizonytalansag: valoban kepesek
vagyunk igazan hatni, vagy csak kisegerek lehetiink, es pusztan elhisz-
szilk biiszke kontrollunk latszatat?
Ami viszont teny, sokszor megeri azt hinni, hogy mi iranyitunk. Ek-
kor ugyanis sokkal komfortosabb mindennapok erhetok el. Ha merjiik
a don test es a cselekvest vAllalni, s ha - a sors megregulazasara tett ki-
serletiink barmily illuz6rikus is - keziinkbe vessziik a szerencsenk
megformalasat, elerhetjiik a kivaldsagot, a vagyott sikert. Termeszete-
sen mindig legyen ott into figyelmeztetesiil, hogy azert csak ovatosan,
baratocskam, nem biztos, hogy mindent mi iranyitunk. Amit viszont
igen, azt merjiik kontrollalni a passziv nezelodes helyett.
Lehetosegeink hatara
A lelek sokak szerint halhatatlan. Tegyiik fel, fogantatasunk elott mind-
annyian barmire kepesek vagyunk. Lehetosegeink teljes, egysegesen
szep kort alkotnak. Azonban a genetika teszi a dolgat. Ha az allelok ta-
lalkozasa olyan csontozatot determinal esetemben, hogy 160 centime-
ter magas leszek mindossze, akkor a tavolugras vilagcsiicsarol keny-
szeru leszek lemondani, vagyis az imenti teljes korbol egy apro
korcikket ki kell vagnunk, az mar nem az en letlehetdsegem. Ha sziile-
tesem utan szerencsetlen koriilmenyek kozott kell felnonom, lijabb
korcikk, amit ki kell vagni az eredeti egyseges, almokat rejto kdriink-
bol, s ez igy megy tovabb felnotte valasunkig. A lelektani erdekesseg
pedig abban keresendo, hogy a megmaradt lehetosegek korcikke ob-
jektive mindig nagyobb, mint azt szubjektive tapasztaljuk. S ez a valos
lehetoscg az eletben. Meglatni nem azt, ami nines, ami nem adatott,
mert elvette a „sors”, hanem ami meg mindig megmaradt az eredeti
korbol!
Egyszer egy sci-fiben az alabbi kifejezest hasznaltak: „amikor a
rendszer ontudatra ebredt”. A Te szemelyes rendszered mikor ebredt
229
ontudatra? A serdiilokorod mely reszen ebredezett benne egy kezdodd
felnottsegelmeny? 14 eves lehettel? 16? Esetleg 18? Ez alatt az evek alatt
a fenti teljes kor vajon meddig zarult be? Mennyi letlehetdseg maradt
naiad a meg meg nem elt esztendokre?
Mindenkinek megvan ez a kis szelete, korcikke. Vagyis az ontudatra
ebredesed pillanataban azon lehetosegek osszessege, ami az eredeti tel-
jesbol meg a birtokodban van.
Ezen a ponton hozzunk be egy fogalmat: „onmagunk legjobb verzioja”.
A 90-es evekben nagy sikerrel vetitetttk a Sliders cimti sorozatot a tele-
vizioban. Alternativ valdsagok, amelyek kozott utazni lehetett. Vajon
a kiilonbozo alternativ valosagokban te hogy elsz? Tegyiik fel, hogy
csak olyan alteregok leteznenek, amelyek mindegyike az emlegetett
korcikken beliil van. A nagy kerdes ezen a ponton - szigoruan elvi
szinten hogy letezik-e egy olyan alternativ valosag, ahol talalkozhat-
nal onmagad legjobb valtozataval.
Kepzeld el, hogy egy szinpadra ket ajt6 nyilik. Te bejossz az egyik
ajton, 6 a mdsikon. Kozepen talalkoztok, kezet raztok. Vajon mi a
kiilonbseg kozottetek? Miben vagytok masok? Elvegre genetikailag
ugyanazok vagytok, ugyanaz a gyerekkori szociookonomiai statuszo-
tok is. Megis szembeotlo lehet a kiilonbseg.
Erdemes ezen ujra es ujra hosszasan elmerengeni, elkepzelni, mi-
kent is nezne ki, hogyan jellemezhetnenk onmagunk legjobb verziojat.
Vagyis kicsit korbejarni magadban, ki is 6. Mas a stilusa? Miben mas?
Hol vannak a kiildnbsegek kettotok kozott? Es a fo kerdes: tudsz-e fele
haladni? Elhiszed-e, hogy igenis kepes vagy olyannd valni?
A filmek neha kiilonleges inspiraciot adhatnak mindannyiunknak
egy-egy otlet tovabbgondolasdra vagy epp kifejtesere. Kovetkezzen
most nehany pdrhuzam egy-ket film es a mindennapi eletiink kozott.
230
Eleted kivalasztottja te vagy, nem mas!
Valami bajod van? Nem szoktal ilyen sapadt lenni!
- Voltal mar ugy, hogy nem tudtad, ebren vagy-e vagy almodsz?”
Ez a rovid parbeszcd a Matrix cimu, mara mar klasszikussa valt
filmbol valo. Vonatkoztassuk egy kicsit onmagunkra ezeket a sorokat,
es a kovetkezokben merjiink feltenni analog kerdeseket a film kapcsan
sajat eletiinkre. Egyreszt leelhetjiik-e eletiinket anelkiil, hogy egyszer is
felebrednenk? Cgy igazan!
Meglepoen sokszor kapok pszichologuskent ilyen vagy ehhez ha-
sonlo mondatokat: „Tudja, az a baj, hogy ugy erzem, mintha nem a sa-
jat eletemet elnem. Fclre ne ertsen, minden rendben megy. A munkarn
megvan, tulajdonkepp nem is rossz. Ott a parom, csaladorn, a bard-
taim, minden kiityut megvettem mar, amit csak lehetett, persze min-
dig lehetne tobb mindenem, de az igazat megvallva, alapvetoen ezzel
is elegedett lehetek. Valami azonban megsem stimmel. Valami nem
oke, olyan, mintha ugy elnem a mindennapjaimat, mintha nem is az
en eletem lenne. Valamit valtoztatnom kellene, de azt se tudom, hoi
kezdjem.”
Ha kicsit is ismeros ez az elethelyzet, akkor erdemes feltenned par
kerddst. Hiszel-e magadban, hogy az eleted megvaltoztatasat magadtol
remeld, ne valaki mastol? Ha te lennel onmagad Neoja - vissza a Mat-
rixhoz -, lenne-e merszed valtoztatni a dolgok folydsan? Elhiszed-e,
hogy eleted kivalasztottja te magad vagy? Netan csak egy flippergolyd
lehetsz, amit az elet kihivasai ide-oda tolnak tovabb es tovabb, mig
majd egyszer veget er a jatekido?
Ahogy Denis Waitley fogalmazolt: „Az eletben ket alapveto valasztas
klnalkozik, az egyik, hogy elfogadjuk a koriihnenyeket ugy, ahogy van-
nak, a masik, hogy elfogadjuk a felelosseget a megvdltoztatasukert” Ha
elfogadod a felelosseget, vallalod a sajat eleted kivalasztottsagat, szern-
besillhetsz vegre azzal, hogy kepes vagy hatni, hogy igenis van benned
hatoero.
231
Jol vesd tehat az eszedbe: eleted kivAlasztottja te vagy! Nem le-
hetsz statiszta a sajat eletedben. De akkor miert el nek oly sokan sta-
tisztak£nt?
Ha ellenben kivalasztott vagy, akkor mi a kiildetes? Mennyire latod
ezt? Azt sose feledjiik persze, hogy az eletfeladatot nem kitalalni, ha-
nem megtalalni kell. Tehat most is ott van a kiildetes, csak meg nem
jottel ra, hogy mi az. Teljesen mas tigy elni, hogy nem letezik, es ki kell
taldlnod, mirol is szol ez az egesz, vagy tudod, hogy letezik, „csak” meg
nem talaltad meg.
Kik a kulcsszereplok az eletedben? Kezdjtik a csabitassal! Ki a verbs
ruhas no szamodra? Vagy ki a sarmos ferfi? De nem is biztos, hogy em-
ber. Lehetnek mas szenvedelyek is, amiktbl fiiggeni kezdiink. Onnan
ismerszenek meg, hogy folyamatosan csabitanak, es prbbalnak elte-
relni, hogy masra figyelj.
Pedig kire kellene igazan figyelned? Ki melto ra? Ki a te Morpheusod?
Meg tudod nevezni? Hunyd be egy pillanatra a szemed! Kinek a kepe
villanna be? Ki lehet a szellemi vezetbd? Az is talany lehet szamodra,
hogy a szellemi vezetb talalja meg a tanitvanyt, mint a filmben, vagy for-
ditva: a tanitvanynak kellene bt megtalalni. De ki 6? Van valaszod?
Aztan ott van Trinity. Ne feledjiik, a szellemi vezetb fbliilrbl segit,
egyfajta ala-fble rendeltsegben. Trinity ellenben vegig mellerendelt,
egyenrangu. Miben segit teged?
Ezen a ponton hozzunk be egy erdekes szeretet meghatarozast. Jean-
Paul Sartre nyoman Feldmamal tobb helyiitt is talalhatunk egy nagyon
sajatos megkbzelitest. Ha engem szeretnek, akkor en azt onnan tudom,
hogy nekem vele konnyebb az eletem. Vagyis az a Trinity, aki melletted
van, aki segit, es konnyebb vele az eleted.
Ellenben, ha b azt mondogatja folyton, hogy igy szeret, tigy szeret,
de neked nehezebb az eleted naprol napra, es egy csomo terhed van
pusztan a kapcsolat letezese okan; nos, akkor ezen el kell gondolkod-
nod, pontosabban nem kell, csak erdemes. Ez persze nem a szakitast
kell jelentse, hanem peldaul a valtoztatas sziiksegesseget.
232
K6vetkez6 kulcsszereplonk: a Cypher-karakter. Kopasz, bajuszos.
Az arulo. Mindig kell egy arulo, ilyen a jo dramaturgia. Az eleted 20,30,
40 akarhany eveben ki volt az arulo? Kinek az area villan most be?
Ugorjunk egy kicsit: eljiink az atkeretezes technikajaval. О az arulo, 6s
az arulas mindig faj, ez teny. Bizonyossag. De! Az arulasa miben segi-
tett teged, hogy a Nagy Ugy iranyaba haladj, es az eleted megiscsak
odaert, ahova igazabol szeretted volna? Es most, hogy mar ott vagy, azt
kitod, hogy tulajdonkepp jo es hasznos, hogy annak idejen elarult, hol-
ott a fajdalom attol meg fajdalom. Egy Popper Peter-gondolatot ve-
gyiink peldanak. Egyik ismerose az ’56-os forradalom utan bortonbe
keriilt, £s amikor bezarult mogotte a cella ajtaja, azt hitte, vege az elete-
nek, es ennel rosszabb mar nem lehet. A bortonben egyfele olvasniva-
lot engedtek be: nyelvkonyvet. Az evek alatt kivaloan megtanult ango-
lul. Aztan par evre ra disszidalt, s erdekesebbnel erdekesebb tortenesek
utan Hawaiira keriilt, ahol boldogan elt csodalatos hawaii felesegevel.
Egyszer irt egy levelet, amelyben azt fejtegette, 6 a mai napig nem tudja
megmondani, hogy amikor bebortonoztek az ’56-os dolgai miatt, ak-
kor az a legnagyobb aldas vagy a legnagyobb atok volt az eleteben. Te
vajon hogyan nezed eleted eftele krizispontjait vagy aruloit?
Kik az iigynokok? Van olyan generacio sajnos, amelynek ez nem is
olyan elvont kerdes. Most viszont csak szimbolikusan ertjiik kik az
iigynokok, akik vedenek valamit ellened, egy rendszert, amibol bar
szeretnel szabadulni, megis ott akarnak tartan i, es megregulazni egy
kicsit, hogy marpedig tudd, hoi a helyed. Mifele rendszer jut most
eszedbe? Neked mi a megelesed, mivel kell folyton-folyvast kiizde-
ned? A munkahelyi lettel, a csaladdal vagy egy-ket tagjaval, az elvara-
sok veget nem его garmadajaval, amelyek szerint mindenre megvan
az egyetemes „hogyan kell elni” receptje, de te megsem erzed a saja-
todnak? Allandoan, nappal is resen kell lenni, mert amiigy elkapnak?
Mi ez? Ki ez? Es a mumus? A filmbeli Smith iigynok? A gonosz, akivel
eletre-halalra zajlik mar a vetelkedes-viaskodas, amiota csak az esze-
det tudod. Ki 6?
233
| Tdlelni, amit nem lehet
A Kapj el, ha tudsz ci mu filmben akad egy tortenet, melyet szinten er-
demes magunkra vonatkoztatnunk.
Ket kiseger a foszereplo, akik beleesnek egy csupor tejbe. Az objek-
tiv valosag: a csupor tej. Ugyanaz a csupor, ugyanaz a tej, nines kii-
lonbseg, ez egy fontos kutatasmodszertani alapvetes lenne. Mindketten
benne vannak, es csak egy aprosagban ternek el: a sorsra adott reaga-
lasban! Az egyikiik kapalozik, de arra jut, hogy itt a kikerillhetetlen veg,
nines mit tenni, igy feladja, vegiil elmeriil es elpusztul. A masikat nem
erdekli az „objektiv valosag”. Amig az utolso eletszusz benne van, 6 ad-
dig igenis teper, kapalozik, nem fogja foladni csak azert, mert nines mit
tenni. A vegen vajja kopiilte a tejet, es amikor mar szilard lett, akkor
hoppl, kiugrott. KivtilAllokent ilyenkor szoktuk azt mondani: „Micsoda
szerencses flotas!” Pedig valljuk be, ehhez a szerencsenek vajmi keves
koze volt.
Te hogy dontenel? Feladod, vagy vajja kopiilod? Ismert egy gron-
landi kognitiv technika: „Mikor mar nagyon sokat mentel, benne van
a labadban sok-sok kilometer, es ugy erzed, hogy a vegkimeriiles utolert,
na, akkor vagy feluton, es meg egyszer annyit biztos meg tudsz tenni,
mint amit eddig megtettel.”A gronlandiak tudnak valamit.
| Az ember, aki tonkretette az eleted
Van eleve elrendeles? Predestination, magyarul Idbhurok cimmel mu-
tattak be. A film elso gondolatat citaljuk most ide. Eld bele magad, egy
pillanatra hunyd be a szemed a kovetkezo mondat utan, es kepzeld el
a helyzetet.
Jon egy nagy hatalmu leny, es ezt mondja: „Mit szolnal, ha itt dllna
elotted az ember, aki tonkretette az eleted? Ha garantdlndm, hogy soha
nem deriil ki? Megolned?” Konnyitsiink egy kicsit a mondat sfilyan! Ha
234
itt allna elotted az ember, aki tonkretette az cleted, akkor mit csinalnal
vele? Mivel szembesitened? Megmondanad? De mit is pontosan? Le-
het, hogy nem is tudja. Mit varnal tole? Hogy kepzeled el ezt?
Akadt valaki, aki ekkepp fejezte be a gondolatot: „Elottem allt, lot-
tem. Erre a rohadt tiikor nem eltort?” (...) Mikor kezdodik es meddig
tart vajon a sajat felelossegiink?
Erre rimel egy masik tortenet, ami Amerikaban jatszodik. Egy le-
pukkant figura be akart jutni egy nagyon hires, gazdag emberhez. Fe-
jebe vette, es elszantan kiizdott erte, vegiil nem kis kalvaria utan, de
sikeriilt neki: ott iilt egy asztalnal azzal, akitol elete megoldasat varta.
Elmondta a tortenetet, es hogy szeretne a segitseget kemi. Ez a befb-
lyasos figura pedig igy szolt: „Uram, hatalmas szerencse erte. Itt van
a szomszed szobdbatt, pout ndlatn, egy masik ur, aki szerintem az on
embere, es biztos vagyok benne, hogy meg tudjdk ketteti beszelni, mikent
huzza ki a slamasztikabol.” Folcsillant a szeme foszereplonknek. Fol-
keltek az asztaltol, es atmentek a szomszed szobaba, ahol nem volt
senki, csak egy hatalmas tiikor. Ekkor dobbent ra, hogy elsdsorban
6 a felelos a sajat eleteert. Neki eleg volt ez a lokes, ez a szembesites,
hogy tenyleg a sajat kezeben van mindaz, amire vagyott, az addigi
melypontjat pedig elsosorban maganak koszonheti. Igy indulhat el egy
onvallomassal a valtozas.
I
| Eletutterkep
Mit kellene helyrehoznod az eletedben? Mi nyomaszt meg mindig?
Milyen sebek vannak rajtad, melyekkel egyszertien nem tudsz meg-
bekelni?
A Pillangohatds (Butterfly effect) cimu film erdekes tanulsagokat rejt
szamunkra errol. A pillangoeflektus kifejezes arra utal, hogy egy lepke
apro szamyrezdiilese az ocean kozepen, ha olyanok a legkori viszo-
nyok, akar hatalmas vihart is generalhat.
235	' 1
I'
J
Ha a multamban tortenik egy арго valtas - peldaul 14 evesen meg-
sem keveredem bele abba a ki'nos helyzetbe -, akkor most vajon meny-
nyiben lenne mas az eletem? Innentol gondolatok szazai indulhatnak
utjukra, melyekben ezeket az apro zavaro, de meghatarozo eletpillana-
tokat valtoztatjuk meg, es elkepzeljiik a lehetseges hatasait. Ezek a se-
bek mindig meghatarozoak es jelentenek valamit, de az ertelmezcssel
azert csak ovatosan banjunk!
Melyebbre viszont mindig lehet asni. A technika neve: eletiitterkep.
Rajzoljunk egy koordinata rendszert, es fuggolegesen vessiink ra egy
+100, -100-as mercet. A +100 jelentese: akkor en iranyitottam az ele-
tem. A -100: flippergolyo voltam, es tik-tik-tik, mindenhova csak lok-
tek a kiilonbozo hatasok. A vizszintes egyenes pedig az idot jelenti. In-
dulaskepp menj vissza az elso emlekedig!
Akad egy erdekes elmelet, mely szerint az elso emlekednek koze van
egy nagy elakadashoz; mindez az eletfeladatunk fajsulyos resze. Sosem
fogom elfelejteni azt a kliensemet, aki par eve jart nalam. Azzal kiiz-
dott, hogy nem volt senkije. Tisztes munkaja volt, de az agglegenyek
agglegenyekent, szegyenlos kisfiii modjara cite a sziirke mindennapo-
kat, alig beszelt emberekkel, legfeljebb egy-ket barattai szokoevenkent.
Bar jovoorientalt tanacsadasra jart, az egyik alkalommal mcgis elo-
hozta elso emleket. Egy nagyaruhazban elhagytak a sziilei, idegen ar-
cok neznek ra foliilrol, 6 pedig zokog, mert egyediil van. Ekkor valami
megmozdult benne, hiszen azota is ezzel kiizd evrol evre.
Vagyis mintha szoros osszefilggest, korrelaciot latnank, de ettol ez
tovabbra is elmelet! Hogy van-e ok-okozat, azt nem tudjuk. Az en elso
emlekemben negyeves vagyok kereken, ugyanis a sziiletesnapomon
kiscrjiik utolso utjara apai nagypapamat. Es mi az egyik fo kutatasi,
erdeklodesi teriiletem? A tanatologia. A vesztesegek kezelese, hogy
mit kezdjiink a gyasszal, a kudarcokkal, a krizisekkel, iljabban pedig
ennek a temanak az ellentettje - ami valojaban abszolut ertckben
ugyanaz -, a siker pszichologiaja. Megint csak magas korrelacio, eleg
magas. Azonban hogy van-e osszefiigges - nem tudom.
236
Az elso emlekedtol vegyel fol minel tobb pontot ezen az egyenesen.
A fajdalmas pillanatokra elobb mar kitertiink, jojjenek az oromteli
percek es szakaszok. Az elso csok pillanata, az elsfi parkapcsolatunk
vidam percei vagy a kotelezo eletszakaszvaltasok momentumai, az
erettsegi es egyeb tanulmanyi korszakok, Igy tovabb egeszen a jelenig,
minel tobb pont keriiljon az idoegyenesre!
Ezt kovetoen minden felvett idopillanathoz vagy eletszakaszhoz
rendelj egy erteket a fiiggoleges tengelyen, es a vegen kosd ossze a pon-
tokat! Lassacskan kialakul eletutad gorbeje.
Ekkor kezdodhet az elemzes. Amikor en iranyitottam az eletern, mi-
kent neztem a vilagot, onmagamat, a tobbieket? Milyen gondolatokat
porgettem rendszerint a fejemben? Mit ereztem? Es milyen cselekede-
teim, szokasaim voltak akkoriban?
Es most jon a legizgalmasabb kerdesiink: hogyha ebbol kirajzolodik
egy mintazat - erzesek, cselekvesek, gondolatok akkor vajon az at-
hozhato-e a jelenbe? Meglepoen sokszor sikeriilhet az attiltetes. Ha
tobb kontrollt akarsz az eleted-
ben, irdnyitani egy piciket, ez
lehetseges, csak a vegere kell
jami! Oly sokszor voltunk
mar godorben, s megis 16-
legziink, vagyunk, eliink, mert
kimasztunk belole. Igen, mi
magunk masztunk ki, s mi
megis oly gyakran azt hissziik,
keptelenek lesziink megismetelni
korabbi dnmagunkat, vagyis ujra
kikeriilni a gyotrelmekbol. Azert
nem hissziik, mert nem latjuk
a hogyant, mert nem tudjuk,
hogy valojaban tudjuk: hi-
szen a gorbe elemzese el-
arulja a valaszt. A valaszt, mely ott van az orrunk elott, a sajat miiltunk-
ban. Ez egy nagy titok.
Parbeszed dnmagad legjobb verziojaval
Mit lehet valojaban kontrollalni? Ha az er/cseket akarod, akkor az egy-
szeruen nem fog menni, mert nem allnak akaratlagos szabalyozasunk
alatt. Ellenben a gondolatainkat es a tetteinket, a szokasainkat mar jo
esellyel tudjuk iranyitani, vagy legalabbis hatni rajuk.
Emlekszel, nem sokkal ezelott kepzeletben kezet fogtal onmagad
legjobb valtozataval? Ezt most en is elkepzelem. 0 is bejott ide az egyik
ajt6n, ahogy en is.
Figyelj, Imre! - Olyan bizonytalannak erzem magam. Jo lenne, ha
tobbet tudnek hatni a kornyezetemre, de hat, tudod...
- Pontosan tudom, folytasd!
- Mire gondolsz altalaban a mindennapokban, hiszen neked ez nem
jelent mar gondot?
- Hu, ez igazan j6 kerdes. Gondolkodjunk egyiitt. Nezd... peldaul
ha fblkelek, akkor nem azt fogom mondani, hogy azt a inindenit, mar
megint be kell menni a munkahelyre, mert ez borzaszto lenne. Hanem
azt, hogy ma mit tehetek a 100 celert. [Leirasat lasd: A celok logikaja
fejezet, 100 cel.] Tudod, lenyeges az is, hogy mire huzalozod magad
a sajat gondolataiddal. Reggel folkelsz, csinalod a kavd't, piritost, Idgy-
tojast, egyebek, es mondjuk, kiprobalod az alabbi technikat, affele szug-
gesztiokent egyetlen mondatot mantrazva: »Hiszem, hogy ma valami
csodalatos dolog fog velem tdrtenni.« Tenyleg azt hiszem, hogy valami
csodalatos dolog fog tortenni. Es ezt elmondod. De nem csak tigy, mint
egy fogmosas... Hanem aterzessel! Belso tuzzel, mint amikor a regi in-
gas orat felhuztak, es aztan eroteljesen jelezte az ido liikteteset! Ez
ugyanis mar nem az objektiv tenyekrol szol, hanem arrol, hogy hi-
szed-e, hogy kepes a belsfi figyelmed gyakrabban £szrevenni apro
238
gyongyszemeket a mindennapokban. Ez a kulcs, eszreveszed-e azt, ami
megtart. [Ezt a technikat reszletesen lasd Brian Tracy konyveiben.J Azt
en sem tudom megcsinalni, hogy folkelek, es aznap biztosan jol fogom
magam erezni. Mert vagy igy erzek, vagy nem. Viszont gondolatokra,
foleg attitudjeinkre, igenis van hatasunk.”
Mikor erdemes aggodni?
A Kemek htdja cirau film zsenialis jeleneteben az az alapkerdes, hogy
elitelik-e a szereplot. Halalra is itelhetik bunosseg eseten, tehat nagy
a tet. 0 megis a nyugalom szobra.
A kovetkezo parbeszedbe csoppeniink:
Uram, mondja, on sosem ideges? Nem aggodik?
- Miert? Az hasznalna?”
Letezik egy folyamatabra, ami megmutatja, hogy mikor erdemes ag-
godnunk. Egy kerdessel indul: Van-e gondod az eletben? Ha az a vala-
szod, hogy nines, akkor nagyszerft, nem erdemes aggodni. A masik lit:
van gondod az eletben. Jo, akkor johet a kovetkezo kerdes: Tudsz-e el-
lene tenni? Az egyik valasz erre az, hogy ,,az a helyzet, hogy nem, nem
rajtam all”. Ebben az esetben nines ertelme aggodni, hiszen nem lehet
befolyasolni, vagyis megoldhatatlan. Viszont akkor miert ragod le
a kormod, ha ez tenyleg megoldhatatlan? A masik valasz ugy szol, hogy
„igen, hogyne: meg ezt, ezt meg ezt megtehetem”. De hiszen ez kivalo!
Tudsz meg ellene tenni, akkor tehat nem erdemes aggodni!
Ambar az ironia ketsegkiviil erezheto ebben a gondolatfolyamban,
nagy tanulsagra int, hiszen ma mar szinte ossztarsadalmi nyomas
a tiilaggodas es a ragodas mufaja, hogy az ehhez kapcsolodo igeket
(pampog, pufog, picsog) ne is emlitsiik, utalva a korabban ismertetett
4p-indexre.
239
Ha vezetnel statisztikat - akik napldt irnak, azok elonyben -, hany
aggodalmad jott be az elmiilt egy evben? Megdobbento adatot kapnal.
Vajon minden tizedik, vagy csak huszadik?
Sosem keso, vallalhatod, hogy a kovetkezo egy honapban megnezed
az aggodasaid beigazolodasanak szazalekos aranyat. Jarj a vegere, es
meg fogsz lepodni.
| A szerencsemodell
Tudunk-e szerencset teremteni magunknak? Jean Cocteau francia irbt
egyszer igy faggatta egy riporter: „Uram, hisz a szerencseben?” Mire
a valasz: „Termeszetesen. Kiilonben hogyan magyarazhatna meg az
ember azoknak a sikeret, akiket utal?”
Jatsszunk egy kicsit, tegyiik fel, hogy a szerencse valojaban egy betti-
szo? Vajon minek az osszeolvasasa adj a ki a hires mazlifaktort?
» Sz = szempontvaltas - kepes vagyok-e bnmagamat kivulrol nezni,
a masik szemiivegen keresztiil, legyen 6 epp a HR-es, a fonokbm,
kollegam, fdrjem, felesegem, anyosom, ap6som, anyim, apam,
testverem vagy barki, aki kulcsfontossagii a sorsom alakulasaban.
» E = energia - mennyi energiat, nem utolsosorban idot vagyok haj-
lando felaldozni a sikerert? Kimelem-e magam?
» R = realitaserzek - mennyire allok ket labbal a foldon? Realisak-e
az igenyeim, amit az elet fele tamasztok? Megfogalmaztam-e egy-
altalan ezeket? Mindketto elkeriilhetetlen a siker fele vezeto uton.
Tisztaban kell lennilnk ugyanis a helyi lehetosegekkel, mas a rea-
litas a Prince Edward-szigeten, Del-Spanyolorszdgban, Ausztralia-
ba n mint Lengyelorszagban, vagy epp idehaza. S ez tenykerdds.
» E = egyediseg - mennyire logok ki a sorbbl jo ertelemben? Mi
lenne az a hatas, ami miatt nem lennek egy a tucatbol? Ami miatt
a masiknak kedve lenne velem talalkozni, akar a masodik randi-
240
rol, akar a kovetkezo allasrol, megrendelesrol van ёрр szo, netan
a gyermekem megfelelo iskolaba valo bejuttatasarol.
» N = navigacio - mennyire vagyok iigyes, asszertiv, hatekony az
egyeztetesek soran? Tudok-e ugy kommunikalni, hogy figyelem-
felkelto legyek, hogy ne lehessen nem eszrevenni? Mint kezilab-
daban egy j6 beallost. Sokat tehetiink azert, hogy mi is jo beallo-
sok legyiink.
» Cs = csomagolastechnika vagy csali - mi lesz az, amivel az elso
benyomastol kezdve elemi kivancsisagot keltek a masikban, ami
arra sarkallja, hogy kerdezzen, erdeklodjon, kapcsolodjon, vegso
soron parbeszed alakuljon ki kozottiink.
» E = eltokeltseg, leanykori neven kitartas - mennyire vagy bizo-
nyos abban, hogy a celod, a temad, az eletfeladatod nem hagyod
el, barmi tbrtenjek is?
Tehat szerencse. Igy is meg lehet kozeliteni a szerencset, mintsem hogy
pusztan egyenlove tessziik a negylevelfi loherevel, amit vagy megle-
liink, vagy sem. Walter Chrysler orokbecsu mondatat sosem feledjiik:
„Azert nem jut olyan sok ember sehova az eletben, mert amikor a leheto-
seg kopogtat az ajtajukon, eppen a hdtso kertben keresgelik a negylevelU
lohereket.”
Ebben az ertelemben ds ettol a naptol kezdve mindig jusson esziikbe,
hogy eztan mast jelent, ha egy eloadason vagy egy beszelgetes soran ezt
kivanom neked: „Sok szerencsdt!”
Szem pontva Itas-gya korlat
Ha a szerencsemodellbbl csak egy faktort lehetne kiemelni es meg-
tartani, az nezetem szerint egyertelmtien a szempontvaltas lenne. Epp
ezert erre egy kiemelt gyakorlatot is tekintsilnk vegig! 76bb neven is-
mert: valaki helikoptertechnikanak nevezte, valaki leggbmb- vagy leg-
241
hajd-, esetleg muholdmodszernek. Abbol indulunk ki, mikent zajlik
egy atlagos mindennapod, vagyis a hetkoznapi eleted. Mindezt probald
most szo szerint felulnezetbol szemlelni. Kepzeld el a sajat hazadat, la
kasodat, szobadat, barhol is elsz, feliilrol! Ha folszallhatnal egy helikop-
terre, leggombre, madartavlatbol latnad az epiiletet es a kornyeket. Az-
tan lassacskan az egdsz varostcrkep elotted lesz.
A filniek kapcsan meg vagyunk aldva minden elkepzelhetd vizualis
effekttel. Арго kek pottyokkel jelezheted peldaul az embereket ezen
a terkt'pen. Ott vagy te, anyud, apud, tesod, szerelmed, kollegad, min-
denki, aki szamit. Eloszor meg ne csinalj semmit, csak rakd fel oket
a terkepre egyesevel szep lassan. Mivel odafenn vagy, lass ra minden-
kire, kozelits-tavollts nyugodtan! Fontos: ne akarj meg kovetkeztetest
levonni, csak mozizz egy kicsit! Egy atlagos napon, egy atlagos heten
hova megy ez a sok-sok potty? Merre megy, mit csinal, milyen masik
pontokkal talalkozik?
A pontok mozognak, es te kovetheted oket, ahogy onmagad is nyo-
mon kisered feliilrol szemlelodve. Mirol szol ez? Picit eltavolitom az
eletembol sajat magamat, hogy kiviilrol tudjak ranezni. Kello gyakorlas
utan johet a masodik fazis.
Elkezdesz vizsgalodni es kerdeseket feltenni. Peldaul, ha gondod
van az erzesekkel vagy azok kifejezesdvel, akkor megnezed, hogy a diih
es a harag mikor jelenik meg a terkepen. Folkelsz nyugodtan, kicsit ko-
masan kek pontkent, aztan elmesz a munkahelyedre, belepsz, de a por-
tas nevu sziirke pont morcosan koszon neked, es szamodra rosszul ko-
szon, a te kek pontod pedig egy pillanatra vordsre valt. De lenyugtatod
magad, felidezed a tegnap esti randi szep pillanatait, ujra kek lesz a je-
loles, es megy tovabb. Kedvelt kollegad egy viccel fogad, mosoly, kave,
egyszeriien lubickolsz, mignem egy tusarkii kopogasat hallod, ami
nem jelenthet mast, mint hogy megjott „szeretett” fondkod. Regota tu-
dod, az 6 sarka tigy kopog, hogy ezerbol is felismerned. Ekkor elszine-
z.cidsz, a kek pontod ujra vorosse valik, amikor pedig belep hozzad,
242
elszabadul a pokol a terkepen, meg fe-
liilnezetbol is minden izzik az erzel-
mek trilcsordulasa miatt.
Tehat knyegeben megnezed a
mozgasokat, valtozasokat, ha a diih-
vel kiizdesz. De ha valami mas jelent
problcmat, akkor azt ugyanlgy nyomon
tudod kovetni. Ebben a tekintetben uni-
verzalis a muholdmodszer.
A harmadik fazisban tovabblepiink.
Milyen kbvetkezteteseket tudsz levonni
a terkepbol? Ha beavatkozhatnal ebbe
a rendszerbe, akkor hogyan tenned? A be-
avatkozas ezen pontja olyan, mint egy
otletborze, egy brainstorming. Az elso otle-
teket csak ird le, ne akard rogtbn szurni -
a kritikus ent pedig ki kell kapcsolnod.
Mindent irj le, ami eszedbe jut! Miutan
a rengeteg otleted megerkezett, 15-30 perc eltel-
tcvel ujra kapcsold be a kritikus ent.
Negyedik lepeskent, amikor visszajbttel a leghajorbl a mindenna-
pokba, a legjobbnak itelt modszereket, otleteket probald ki.
A kulcs tehat a szempontvaltas - eltavolitjuk magunkat onmagunk
kozpontjabol, hogy aztan visszaterve masnak hasson az addig mindent
eluralo egyetlen, kizarolagos, beszukult latoszog.
| A fekete esztendo
Kepzelj el egy embert, akit spiralszertien eler egy negativ esemenysor.
Megszi'mt a munkaviszonya, kirugtak. Cipel egy devizakolcsont. Meg-
halt egy kozeli hozzatartoz6ja, akihez erosen kotodbtt. Ez mind egy
243
naptari even beliil. Szamtalanszor elkapott mindenfele virusos nyava-
lyakat. Uj szomszedok koltoztek a lepcsohazba, akik allandoan hatal-
mas Urmat csapnak. Mindezekert rogton Istent okolja. Miert engedi
meg, hogy ez a sok rossz megtortenjen vele? Sajnos mar a parkapcso-
lata sem az igazi. Ezek az objektiv tdnyek, es mindezek ebben a reme-
sen fekete esztendoben tortentek.
Az igazi kerdes azonban az, hogyan fog o erre reagalni. Rendben,
elfogadja, hogy igy esett, de felmentes lesz-e a tegnap terhe a holnap
cselekvese alol? Ugyanis csak akkor maradhat tiszta a jovo a millttol,
ha igy dontiink, es aztan cselekszilnk. Nem engedhetem a multnak,
hogy agyoncsapja az eletem. Onmagunk legjobb verzioja sem engedne,
mi se tegyiik!
| A balsorsegyiitthato
A balsorsegyiitthato (a fogalom Jean-Paul Sartre-tol ered) azon hatra-
nyokat foglalja magaban, melyek eletiink soran ernek minket. Nines
valasztasunk e szomon'i helyzetek letet illetoen, azert viszont felelosek
vagyunk, hogy mit kezdiink a kapott hatranyokkal. A kedvezotlen elet-
esemenyekhez valo hozzaallasunk kizarolag onmagunkon miilik.
| Buszjegy az eletre
„Van elorevaltott jegye?” - kerdezi minap a sof6r egy menetrendsze-
rinti belfoldi jaraton. Abban az esetben ugyanis elsobbsege van. Sza-
molunk-e ezzel a lehetoseggel, ha utazunk? Ki igen, ki nem. De hat
vegso soron mindannyian folyton-folyvast utazunk. Csak az a kerdes,
hogy megtervezed-e az utad, vagy majd ad hoc a gondviselesre bizod
magad, hiszen „tigy meg soha nem volt, hogy sehogy sem lett volna”.
244
Aztan ugyanez a sofor a keszthelyi autobusz- allomason igy szo I
a varakozo tomeghez: „Nyolc helyem van, nyolc embert tudok elvinni,
dontsek el, ki legyen az.” Mit tennel ilyenkor a varakozo tomegben allva
enyhen szomjasan, frusztraltan, morogva magadban? Тёпу: elore val-
tott jegye nines senkinek sem. Az elsodleges kerdes, hogy ki jut fel
a buszra, de az igazan lenyeges: eljutsz-e a celallomasodig? Hiszen aka-
dalyok mindig voltak es lesznek, ez is orok. A hozzajuk val6 viszonyu-
Idsunk azonban csak rajtunk nnilik. Benne leszel-e a nyolcban, mert
asszertiv vagy, esetleg atadod a helyed masnak, mert latsz egyeb meg-
oldast? Mindig van alternativa, de meglatjuk-e? Ha pediglen nem fersz
fel a buszra, mit teszel? Azonnal mas megoldast keresve felszallsz az
elso vonatra a szomszedos palyaudvaron, megvarod a masnapi jaratot,
vagy oriilsz, mert meg kielvezheted azt a csodalatos helyet, ahol epp
nyaraltal? Netan az elozd napi bdesuesten gondolt mondatod valt va-
Idra: „Barcsak tovabb maradhatnek! Itt minden olyan jo!” Csak akkor
meg nem sejtetted, hogy ilyen kifacsart modon teljesiil a kivansagod.
Egy kerdes marad vёgezetйl: az eletre valtottal buszjegyet? Hogy er-
zed, van helyjegyed, es eljutsz a celodig? Van celod egyaltalan, ahova
eljuthatsz? Meg nem fogalmazott cel fele nem is lehet jegyet valtani,
de a nagyobbik baj, hogy afele haladni meg mas modon sem vagyunk
kepesek.
Summa summarum: onnan indultunk a fejezet elejen, hogy a sors
iranyitja az eletemet, vagy en iranyitom a sorsom alakulasat? Sok min-
dent lehet ebben a temaban pusztan hinni. Viszont ha feltetelezziik,
hogy letezik valasztas - meg ha latszolagos is -, erdemesebb azt valasz-
tani, hogy en iranyitom a sorsom. Ha ezt valasztom, akkor ezzel valla-
lom a tobbletfelelosseget. Ha tobbletfelelosseget vallalok, akkor nem
fogok magyarazkodni, panaszkodni, jobb lesz a szubjektiv jolletem,
mert rajtam mdlik. Mosolytelibb lesz a sziirke kedd, a mezei csiitortok
es a sima рёп1ек is.
245
11.	fejezet I cZd/’б gondolatok
Letezni vagy lezengeni?
Horatiustol ered a kifejezes: „Excgi monumentum aere perennius” -
ercnel maradandobb emleket allitottam magamnak, tehat olyat, ami
orok vagy legalabbis annak latszik. Vajon mirol ismersziink meg egy
kicsit messzebbrol szemlelve? Mirol szeretned, hogy emlekezzenek
rad? Mi az a hagyatek, amit az utokornak szansz, amit a leszarmazot-
taid toled kaphatnak?
Az egyik nagy gondolkodo, Marcus Aurelius rdmai csaszar irta a
kovetkezoket: „Altaldban gondold meg, hogy rovid idem beliil te is, em-
bertarsaid is meghaltok, es nemsokdra a neveteket is elfelejtik.” Tegyiik
sziviinkre a keziinket, es kisereljiik meg felsorolni nyolc dedsziilonk
teljes nevet. Azt hiszem, sokan bajban lennenk. Szegyen, nem szegyen,
nekem sem megy.
De akadnak olyanok is, akiknek mar a nagysziilo is egyszertien csak
„mama es papa”, de ha a keresztnevere kerdeztink, elbizonytalanodnak.
Olyan emberrel azonban jomagam meg nem talalkoztam, aki a 16 iik-
sziiloje nevet fel tudta volna sorolni. Es ne legyenek ilkizioink, a mi
nevunkre eppiigy nem fognak emlekezni sajat iik- es d£dunokaink.
Meddig „tartunk” igy vajon az orokkevalosagban? Vagy egy ponton tul
ez mar a lelekrol, a hitrol es a vallasrol szol?
Lehetnenk ismert emberek, hires gondolkodok, vezerek vagy epp
tudos karakterek, akiket megjegyez a nagyvilag, es akkor nagyobb az
esely, hogy emlekiink fennmarad. De igy van-e ez?
246
A minap egy budai kis utcan setalgattam, mely biiszken viselt egy
nevet. Eltoprengtem: ki volt 6? A nev valahonnan derengett, bizonyara
hires ember, elvegre le kellett tegyen valamit az asztalra, ami alapjan
valakik erdemesnek talaltak arra, hogy ezt a hangulatos kis utcat rola
nevezzek el. De ki volt mint ember, mint lelek, mint karakter?
Amikor hires magyar feltalalok talalmanyait es neveit idezziik
fel, sok esetben megintcsak nem tudunk roluk semmit sem! Kik
voltak ok? Mi marad majd beloliink, ha meg az rigynevezett nagyok
kozul is csak egy-egy idc-zet, egy-egy cselekedet sejlik fel emlekeze-
tilnkben?
De legyiink meg ennel is provokativabbak: kell-e egyaltalan, hogy
megmaradjunk az utokor emlekezeteben? Mirol szol ez? Vajon ezt
akkor is esziinkbe vessiik, amikor eszeveszett modon hajtjuk a munka-
ero-piaci sikerek, rangok, poziciok statuszszimbolumait vagy a hata-
lom csabito kellekeit?
Tudjuk-e az eletet olykor - ha nem is mindig - a vegesseg felol
nezni? Ha semmi nem tart бгбккё, marpedig nem tart, akkor vajon
mire erdemes figyelnunk? Latjuk a lenyegest, a meghatarozot, ami szi-
vunknek kedves? Oly sokszor tapasztalhatjuk kornyezetiinkben a sok
joves-menest, mintha allando kesziilodes lenne valamire, valami egy-
szer eljovendore. Viszont ez mindig csak az eljovendo marad. Az ovis
keszill az iskolara, az iskolas kesziil a kozepiskolara, majd az egyetemre.
Kozben a hazassagra, aztan a jobb es jobb munkara, majd a gyerek-
vallalasra, majd az uj lakasra, esetleg hazra. A vegen meg mar nem akar
keszulni semmire, ugyanis az elet tunt el a letezesebol, s a folyamatos
varakozassal csak a semmibe markolt. Pedig az elet nem keszill esek so-
kasaga, hanem a megelt pillanatok egyuttese. Utobbi fogalom azonban
nem egy el von t, fennkolt, elerhetetlen, misztikus valami, amit jo neha
pufogtatni, mert olyan szepen hangzik, hanem egy konkret, megfog-
hato, fellelheto eletstilus, amit igenis barki megtalalhat, ha elkezd ker-
dezni, es elsosorban onmagatol.
247
A dolgok vege egy es ugyanaz mindannyiunknak, ahogy ezt a mar
idezett Marcus Aurelius irja: „ Vildgbiro Nagy Sandor es az о dszverhaj-
csdra holtuk utan egy sorsra jutottak; mert vagyfelszdlltak a vildg alkoto
szellemebe, vagy mindketten egyformdn szetszdrddtak az atomok ko-
zbtt” Azonban nem mindegy, hogy addig mi tortent, megvaldsitot-
tuk-e a lenyegest, es valoban leteztiink, vagy csak lezengtiink statiszta-
kent sajat elettinkben!
I (JCoszdnetnyilvanitas
Fiatal egyetemistakent ragadt meg bennem Popper Peter gondolata,
miszerint „az iras nem mas, mint beszelgetes dnmagimkkal” - feltve or-
zom azota is. Kiilonos parbeszed ez, mely az elozo honapokban tanul-
sagos es modfelett szerteagazo pillanatokat hozott. Alice Millernel
olvashato az alabbi passzus: „Az iras olyan, mint egy kalandos utazas,
induldskor meg nem tudhatjuk, hogy hova vezet.” Neha azt erzed, nem
is te irsz, csak irodnak a gondolatok kiilonos, passziv modon, maskor
tudatos jelenlettel kell csiszolni a sorokat es a szavakat.
Egy biztos, koszonom a kornyezetem tamogatasat, azoknak is, akik
tudtak, mi zajlik epp bennem es koriilottem, es azoknak is, akik tud-
tukon kiviil egy-egy jo szbval, mosollyal derut vittek mindennapjaim
forgatagaba.
Koszonom Neked, Olvasom, hogy meltonak erzed-erezted ezt a ko-
tetet arra, hogy a felbecsulhetetlen eletidodbol napokat, orakat es per-
ceket szanj ra.
Koszonom a felesegemnek, aki biztato es lelekerosito tamogatasaval
mellettem all.
Koszonom egykori latintanaromnak, V. atyanak, hogy olyan mintat
adott vilagnezetevel, attitiidjevel, vilaghoz vald viszonyulasaval, mely
orok eroforraskent szolgal utamon.
Koszonom Т.-nek, hogy meglattatja velem sajat eletem osszefug-
geseit.
249
Koszonom Popper Peternek es Pal Ferencnek, hogy a 2000-es evek-
ben eldadasaikkal igazi, letezo szakmai ideat mutattak meg szamomra.
Koszonom Koczka Floranak, hogy a hatterbol cvek ota segiti mun-
kam.
Koszonom Lehotka Gabornak, hogy tanacsaival, meglatasaival gaz-
dagitotta mondataim stilusat.
Koszonom a Kossuth Kiadonak, hogy a kotetben foglalt anyagtalan
gondolatokat segit eljuttatni a mat6ria vilagaba, a konyvesboltok pol-
caira es az olvasok kezebe.
Koszonom Neked, Uram, hogy erot es inspiraciot adtal sorrol sorra,
fejezetrol fejezetre.
I ^dhaszndltes ajanlott Irodalom
Credo
Weores S.: A teljessdgfele. Budapest, 2015, Helikon
1.	fejezet: Bevezetes - A „hogyan?” biivoleteben
Oakwood, A.(szerk.): Sikerrol es boldogsdgrol. Budapest, 1995, Bagolyvar
Sinek, S.: Kezdj a midrttel. Hogyan osztonoznek a nagy vezetok mindenkit
cselekvdsre. Komarno, 2013, Mayer Consulting s. r. o.
2.	fejezet: A celok logikaja
Gerber, M. E.: A vdllalkozds mitosza. Midrt sikertelen a legtdbb indulo
vdllalkozds, ds mit kell tenniink sajdt tizletilnk erdekeben? Budapest, 1996,
Bagolyvar
Hill, N.: Otvenket Idpds a gazdagsdghoz. Budapest, 1994, Bagolyvar
Komocsin L.: Mddszertani kezikonyv coachoknak ds coachingszemleletii
vezetoknek II. Budapest, 2011, Manager
Limpar L: Hol van a te kikotod? Celjaink megtalalasa vektorelemzessel.
Uzlet & Pszicholdgia, 2017.3 sz.
Peck, M. S.: A jamtian tit. A szeretet, a hagyomdnyos drtdkek es a szellemi
fejlodes iq pszicholdgidja. Budapest, 1997, Park
Schwartz, D. J.: Gondolj mereszet. Budapest, 1994, Magyar Konyvklub
Tracy, B.: Repiilesi terv. A siker tervezett нитка eredmenye. Budapest, 2009,
Bagolyvar
3.	fejezet: A szokasok ereje
Covey, S. R.: A sikeres diet het aranyszabdlya. Budapest, 1994, Edesviz
251
Hill, N.-Stone, C.: A siker titka. Pozitiv lelki bedllitodds. Budapest, 2007,
Bagolyvar
Napoleon, B.: Az uralkodds muveszete. Budapest, 2015, Helikon
Oakwood, A.: Mikor mondjunk nemet, is hogyan, avagy tit az onbecsillishez.
Budapest, 2007, Bagolyvar
Oakwood, A. (szerk.): Mit kezdjilnk a szokasainkkal? Budapest, 1998,
Bagolyvar
Robbins, A.: Hatartalan siker. Budapest, 2007, Bioenergetic
Tracy, B.: Onerobol milliomos. 21 sikerkulcs a gazdagsdghoz. Budapest, 2007,
Bagolyvar
Waitley, D.: A kivdldsdg tiz titka. Budapest, 1995, Bagolyvar
Popper P.: A belsd utak konyve. Budapest, 1981, Magveto
4.	fejezet: Idogazdalkodas! titkok
Allen, D.: Hatikonysdgnoveles stresszmentesen. GTD, az idbmenedzsment
ilj modszertana. Budapest, 2015, HVG Konyvek
Boyd, J.-Zimbardo, P.: Idoparadoxon. Hasznositsuk ujra a tegnapot,
elvezzilk a mat es legyiink urrd a holnapon. Budapest, 2012, HVG
Konyvek
Eisler O.: Mindennapi memdridnk. Budapest, 2002, Saxum
Ende, M.: Momo. Budapest, 2017, Mora
Ferris, T.: 4 ords munkahet. Budapest, 2007, Bagolyvar
Forsyth, P.: Hatekony idogazddlkodds. Budapest, 2008, Manager
Josephs, R.: Idogazddlkodds vezetoknck. Budapest, 1996, Bagolyvar
Lakein, A.: Hogyan gazddlkodjunk idonkkel is eletiinkkel? Budapest, 1995,
Bagolyvar
Limpar I.: Boes, de nines felesleges idom... Az idogazdalkodas tobb mint
idogazdalkodas. Uzlet & Pszichologia, 2016.6. sz.
Polcz A.: Rend es rendctlenseg. Pecs, 1996, Jelenkor
Pongor-Juhasz A.: Az iddmilliomos vdllalkozd. Budapest, 2014, Pongor
Publishing
Seiwert, L. J.: Az idogazdalkodas abc-je. Budapest, 1990, KJK
Smith, H.: A sikcres idogazddlkodds is iletvitel 10 termeszettorvenye.
Budapest, 1996, Bagolyvar
Sweetland, B.: Alapkonyv a sikerrol. Budapest, 1999, Bagolyvar
252
Tracy, В.: Szemelyes hatekonysdg. 21 sikerkulcs az idogazddlkoddshoz.
Budapest, 2007, Bagolyvar
Tracy, B.: Delegates es ellendrzds. Budapest, 2014, Trivium
5.	fejezet: Eroforrasaink leltara
Blenk, D.: Tortenetek trenereknek. Miskolc, 2010, Z-Press
Covey, S. R.: A 8. szokas. Az eredmenyessegtol a kivdldsdgig. Budapest, 2010,
Bagolyvar
Heidegger, M.: Let es ido. Budapest, 1989, Gondolat
Limpar I.: Pozitiv memento. Mindennapi Pszicholdgia, 2017.4. sz.
Marai S.: Filves konyv. Budapest, 2001, Helikon
Oakwood, A. (szerk.): A boles mosoly titka. Budapest, 1998, Bagolyvar
Balogh В.-Popper P. (szerk.): Mit tehetilnk magunkert? Budapest, 2005,
Saxum
Domjan L.-Popper P.-Varadi T. (szerk.): Felelem, hit, gyogyidas. Budapest,
2005, Saxum
6.	fejezet: Stresszkezeksi technikak, praktikak, triikkok
Bagdy E.: Pszichofitness. Kacagds - kocogds - lazitds. Budapest, 2013,
L’Harmattan
O’Connor, J.-Seymour, J.: NLP. Scgitseg egymds es onmagunk megertesdhez.
Pszichotegiai gyakorlatok. Budapest, 2014, Bioenergetic
Lux E.-Popper P.-Ranschburg J.-Tari A. (szerk.): Ordm.fdjdalom, tabu.
Boldogsdg es keserilsdg a szexben. Budapest, 2006, Saxum
Baktay М.-Sari L.-Popper P.-Weber P. (szerk.): Kenyszerekfogsdgdban.
A panaszkodd ember. Budapest, 2006, Saxum
7.	fejezet: Az onbizalom kodjai
Johnson, M.: Onbecsilles es alkalmazkodds. Budapest, 2008, ELTE Eotvos
Jung, C. G.: Emlekck, dlmok, gondolatok. Budapest, 1987, Europa
Limpar L: Sosem keso azza valni, aki lehettel volna. Mindennapi
Pszicholdgia, 2016.6. sz.
Limpar L: Onbizalmunk (al)arcai. Mindennapi Pszicholdgia, 2017. 1. sz.
Pal E: A szorongdstdl az onbecsillesig. Budapest, 2012, Kulcslyuk
Popper P.: Ne menj a romok kdze! A megszakadt kapcsolatok tragikuma.
Budapest, 2008, Saxum
253
Riemann, E: A szorongds alapformdi. Budapest, 2011, Hatter
Smith, E. R. - Mackie, D. M.: Szocidlpszicholdgia. Budapest, 2002, Osiris
Rogers, C. R.: Valakive vdlni. A szemelyiseg szuletese. Erd, 2015, Edge 2000
8.	fejezet: Az oromgyilkosok es az energiavampirok kezelese
Berne, E.: Sorskdnyv. Budapest, 2008, Hatter
Berne, E.: Emberi jdtszmdk. Budapest, 2009, Hatter
Forward, S.: Mergezd sziilok. Hogyan szabaduljunk megfdjdalmas ordk-
segilktbl ds nyerjilk vissza eletilnket? Budapest. 2014, Hatter
Forward, S.: Mergezd anyosok ds apdsok. Hogyan vedjilk megpdrkapcsola-
tunkat rombolo hatdsuktol? Budapest, 2016, Hatter
Jaro K. (szerk.): A jdtszmdk vildga. Felfedezesek a tranzakcidanalizis tdjain.
Budapest, 2.011, Hatter
Maxwell, J. C.-Parrott, L.: 25 modszer az emberek megnyeresere. Hogyan
erjilk el, hogy masok fbnyeremenynek erezzdk magukat. Budapest, 2007,
BagolyvAr
Napier, A. Y: A torekeny kapcsolat. Az egyenrangu, bensbseges ds kitarto
hdzassdg nyomdban. Budapest, 2000, Animula
Oakwood, A. (szerk.): Lelekerbsitd gondolatok. Budapest, 1998, Bagolyvar
Popper R: Feltiottnek lenni. Budapest, 2000, Saxum
9.	fejezet: Szabadulas az elvarasok bortonebol
Maltz, M.: Pszichokibernetika. Sikermechanizmusunk mukoddsenek titka.
Budapest, 1994, Bagolyvar
Maxwell, J. C.: A vezetd 21 ndlkillbzhctetlen tulajdonsdga. Budapest, 2007,
Bagolyvar
Popper R: Hogyan oljiik meg magunkat? Budapest, 1991, Relaxa
Thorne, B. M.-Henley, T. B.: A pszicholdgia tor tenet e. Budapest, 2000,
Gldria
Vikar Gy.: Vdlsdg, tuleles, kreativitds. Budapest, 1996, Balassi
10.	fejezet: Sorsunk iranyitasa
Bako T.: Utak es osvenyek. F.letiink vdltofdzisai ds vdlsdgai. Budapest, 2004,
Psycho Art
de Beauvoir, S.: Minden ember halandb. Budapest, 1973, Еигбра
Elias, N.: A haldoklbk magdnyossdga. Budapest, 2000, Helikon
254
Feldmar A.: Szegyen is szeretet. Budapest, 2008, Jaffa
Frankl, E. V.: Szenved£s az ertelmetlen elettol. In uo.: Az ember az crtelemre
irdnyuld kerdissel szemben. Budapest, 2005, Jel. 46-52. o.
Frankl, E. V.:... megis mondj igent az eletre! Egy pszichologus megili
a koncentrdcids tdbort. Budapest, 2014, Jel.
Kopeczi B. (val.J: Az egzisztencializmus. Budapest, 1972, Gondolat
Limpar I.: Barki lehet szerencses, de nem akarki. Mindennapi Pszichologia,
2016.5. sz.
Popper R: Fdj-e meghalni? Budapest, 1999, Saxum
Feldmar A.-Popper P.-Ranschburg J. (szerk.): Vegzet, sors, szabad akarat.
Budapest, 2004 Saxum
Popper R: Lelkck es gorongyok. Jol lattuk egymdst? Budapest, 2005, Saxum
Prochaska, J. O.-Norcross, J. C.-DiClemente, С. C.: Valodi tijrakezdes.
Budapest, 2009, Ursus Libris
Vassanyi M.: Az elet ertelme. A vilag mint igazsdg. Budapest, 2008, Кари II.
Transzperszonalis pszichologiai konferencia, KRE ВТК Pszichologiai
Intezet
Yalom, I. D. Egzisztcncidlis pszichoterdpia. Budapest, 2004, Animula
11.	fejezet: Zaro gondolatok
Marcus Aurelius elmelkedesei. Budapest, 1974, Europa
Koszonetnyilvanitas
Miller, A.: Kezdetben volt a neveles. Budapest, 2011, Pont
Felelos kiado Kocsis Andras Sandor,
a Kossuth Kiado Zrt. elnok-vezerigazgatoja
A kiado az 1795-ben alapltott Magyar Konyvkiadok
es Konyvterjesztok Egyesiilesenek tagja
Muszaki vezeto Papp Miklos
Konyvterv es nyomdai elokeszites Badics Ilona
Korrektor Kormany Ildiko
www.kossutlr.hu / e-mail: kiado@kossuth.hu
Nyomtatta es kototte a Realszisztema Dabasi Nyomda Zrt.
Felelos vezeto Balizs Attila iigyvezeto igazgato
www.dabasprint.hu
tanacsado szakpszichologus
Szaknuijaban azon kevcsek кбгё
tartozik, akiket sokkal inkabb a jbvd,
niim’sctn a nnilt erueke). Ilsosorban
a hogyunok toglalkoztaOak. es a val-
tozas mikentjei.
Szakteruletei: idbgazdalki >das, karrier-
rnenedzsnietil. koi>i|iknt.c <. в stressz-
kezeles. az bwbizalom ps/kholdgidja.
„А valtozas nem magarol tortenik,
hanem kokeineny, sztwedessel teli
es driiniokkcl t.irk itott belso munkd-
bol fakad es nem eg) szeruen attdl
пт letie, hogs .1 ।<iknrelbttкШбпГёк
varazsszavakat >rmolunk - bAr-
mennyire is kecsegtetben kinaljakezt
az iiveggybngyoj oly sokan?
www.limp;r*i inre.COm