/
Text
I
VILLAMOS MUSZEREK
ES MERESEK II.
Кб Klara—Szepe Dezso
VILLAMOS MtJSZEREK
Es mErEsek II.
4. kiadas
A Muvelodesi Miniszterium megbizasabol kiadja
a Muszaki Konyvkiado, Budapest, 1982
el6szo
Ez a tankbnyv a Villamos muszerek ёв тёгёвек Il.folyta—
-Ьёвакёп-Ь кёвгШ!» A kbnyv tartalma, a тивгег!втег1е1ёвек (II.
fejezet) ёв а тёгёв! gyakorlatok (ill. fejezet), valamint az
Altaldnos tudnivaldk (I. fejezet) карсвёп a tanterv! вХкёр—
ге1ёвекпек megfelel6 iamereteket кёрг!ве1!к.
A hiradAstechnika alapozd jellegii тёгёв! Ismeretel utAn,
amelyet nagyjAbdl a hiradAstechnikai а1ка!гёвгек vizsgAlata
tett kl, most a Villamos milszerek ёв тёгёвек III. tankbnyv a
hiradAstechnikai вгактёгёвекге vonatkozd ismereteket tartai—
mazza.
А szakmdrdsekhez ezuksAges elmdiet1 alapokat a vezetek
пё1кй11 hlradAstechnika, a vezetdkes hlradAstechnika, vala-
mint тАв szaktArgyak, pl. automatika, ismeretel adjak. Az
elektronikus Агаткбгйк, kdezilldkek, Ьегепйегёвек тИкМёвёпвк
тееХвтегёвёЪеп, тееёгкёвёЬеп azonban igen jelentбв szerep hA-
rul а вгактёгёвекге is. Згётов> az е1тё1е!1 бгёп hallott la-
me ret tisztazAsdra, е1тё1у11ёвёге свак а тёгёв! gyakorlato-
kon kerulhet вог.
А тёгёв! gyakorlatok anyaganak kidolgozasakor gondot
forditottunk arra, hogy ennek a megisme^si folyamatnak a ha-
1ёкопув^АЬ segitsiik. Figyeltunk arra is, hogy az anyagban
helyet kapjanak, a temdhoz kapcsolddd, korszeril Aramkbrl тё-
гёв! eljardsok is. TSrekedtilnk arra, hogy az AramkSri egysё-
gek vagy кёвги1ёкек Ismertetett тёгёв! eljArasai mellett, a
вzervizmunkAk soran hasznosithatd egyee тёгёв! fogasokkal is
megismertesBilk a tudnivAgydkat.
3
Bdr a mdresi gyakorlatok kapcsan ismertetett merest el-
veket, a merest elrendezes drtelmdt igyekeztiink kello alapos-
saggal elmagyarazni, a megszerzett merdsi gyakorlatra mindig
dpitettunk. A gyakorlatok bevezetojenek szant elmdleti isme-
reteket, a teljesseg igdnye nelkiil, kizardlag a mdresek szem-
pontjabdl sulyozva adtuk. A merest gyakorlatokon hasznalatba
keriilo miiszerek bsszedllitdsakor keriiltUk a merdeszkoz rdsz-
letezo leirasat, inkabb az eszkbz jellegere utaltunk. A le-
betsdges bibaforrasok elemzesevel, a teljesseg igenye nelkiil,
egy-kdt aktualis, preventiv jellegii intezkedesre hivtuk fel a
figyelmet.
A szakmdrdsek anyagaval latszdlag lezarul a villamos me-
resek ismeretkbre. A teljesseg latszata, a figyelmes szemle-
16 elott, csak formalis lehet. Kello szintii tudas es gyakor-
lati keszseg birtokaban a merest ismeretek.egyik alappillere
valdban elkesziilt. A teclmikai fejlodes eredmenyeit figyelve
azonban beiathatd, bogy a meresek szakteriilet tovabbmiivelese-
ben boven van meg epiteni valonk. Csak a sziintelen tudasvagy
segithet abban, bogy kello ismeretek birtokaban, a szakterti-
letnek, ma mar annyira valtozatos problemait felismerjiik es a
gyakorlatban azokat meg is oldhassuk.
Ehhez a szunteleniil tevekenykedo tudasvagyhoz kivanunk
most, ezzel a tankonywel ujabb epitoanyagot adni es a diakok-
nak j<5 tanulast, a tanaroknak J <5 munkat kivanni.
Szdkesfebervar, 1974.
A Szerzok
4
I. fejezei
Altalanos tudnivalOk
Az "Altaldnos tudnivaldk" c. fejezetben, a вгакшёгёвек
ig£nyeit figyalembe тёте, tovAbb kivantuk bovltenl azokat az
Ismereteket, amelyeket a Villamos miiszarek ёв тёгёвек Il.tanr-
kbnyr haaonld cirnii Ге^вгв±ёЬвп mdr leirtunk. A kivalasztott
ismeretanyag Ге1±ё±е1ег1 a korabbiak teljes ё±ёг±ёвё± ёв al—
kalmazasl кёвгаёеё!.
6
1. MUNKAVEDELMI SZABALYOK
1. A munkahelyi blztonsdgi elfiirAsokat minden tanuld кб-
teles ismemi ёв azokat kul6n figyelmeztet68 пё1ки1 betarta-
ni.
2. А тёгёв! utasitasban rbgzitett aktualis biztonsagtech—
nikai eloirasokat a tanuld kbteles betartani ёв a megfelelfi
biztonsdgtechnikai eszkbzbket kbteles ismerni ёв alkalmazni.
3. A tanuld ёг±ггЬёнтевгё1уев кёвги1ёкке1, modelLel пет уё-
gezhet gyakorlatot. A meghibdsodds кбте!кег±ёЬеп ёвг1е11 ve-
вгёТуев allapotot azonnal jelentse а тёгёвуеге±бпек!
4. А кёвги1ёкЬигко1а! бпкёпуев felnyit£ea hz1 gn-ruan ti-
los! А кёвги1ёкЬигко1а± m6g6tt elhelyezett hangold а1ка±гё-
szek viszont nem lehetnek ёг1л1ёвуевгё1уевек.
5. А тёгбкёвги1ёкек hozz^^rhetS szabalyoz6r ill. beAl-
litd szerveit a tanuld, ijadokolatlanul nem muk6dteth.eti.
6. A tanuld kbteles a munkahelyi v6d6berendez6Beket, a
Ге1Ъё±1епй1 hat6 vёdelmet biztositd (pl. automata kapcsold),
vagy fedo vёdelmet biztositd (pl. szigetelt alapu csipesz,
csavarhuzd) eszkbzbket szakszeriien felhasznalni.
7. А тёгбсворог! ifjusdgi vezetoje segiti a m6r6svezet6t
abban, hogy a munkav6delmi ёв a biztons6gtechnikai el6ir6so-
kat minden tanuld betartsa, sajat ёхч1екёЬеп.
8. A nre^svezeto a biztonsagtechnikai elSirasok megsze-
goivel szemben, a vёtsёg sulyatdl ftiggoen fegyelmezS eljarast
ke гбетёпуе zhe t.
7
2. MUNKAHELYI BIZTQNSAGI EL6IRASOK
1. AzoknAl a villamos fogyasztdknAl, ahol a fbldeldsi el-
lenAllAs drtdke olyan, hogy a fogyasztd szabvAny szerinti drin-
tdsvdd.elmdt biztositani nem lehet, ott drintdsvedelmi reldt
kail alkalmazni.
2» KettAs fbldeldssel kialakitott nriiszarek (pl. Tranzi—
test) fdldeldse szigoruan tilos! (Figyeld a mUszerismertetds
kezeldsi utasitAsAtI)
3. Aram alatt lev A, drintdsveszdlyes rdszeivel fedetlen
kdszilldket Arizetleniil, magAra hagyni szigoruan tilos!
4» Az Aram alatt levA kdsztildk belsejeben a mdrdseket fo-
kozott figyelemmel kell elvdgezni. Ha ez sztiksdges, ugy az
Aram alatt levA kdsztildkbe, csak egy kdzzel nyuljunk be, meg-
felelA azerszAm felhasznAlAsAval.
5» Az Aram alatt levA kdsziildkben AtforrasztAst vdgezni,
arra testtel rAtAmaszkodni szigoruan tilos!
6. А mdrdeek вогАп repedt, hiAnyos szigeteldsii eszkbztJk-
kel, modallekkel dolgozni tilos!
7. Nagyobb nevArt6kii kondenzAtorok a k£sztil£k kikapcso-
lAsa utAn is tartjAk a tblt68tlket, ez6rt azokat k6zzel 6rin-
teni csak kisiltes utAn ajAnlatos.
8. Modellhez vagy kesziildkliez csatlakozd hA16zati fe-
azilltadg eseten a kBzvetlen fAzis levAlasztAsa cdljabdl levA-
lasztfi transzformAtort kell a kdszilldk ds a hAldzat ktJzd be-
iktatni.
9. A levdlasztd tranSzformAtor kdt tekercse kbzBtt a szi-
getelds minAsAget idoszakonkdnt ellenorizni kell.
10« A mArd si gyakorlatok sorAn gyUriit vagy mAs olyan dk-
szer£, ami Aramutdst kivAltd ok lehet, viselni tilos!
3. ALTALANOS MUSZEBHASZNALATI AJANLASOK
A szakmdrdsek kapcsan AltalAban nagydrtekii miiszerek ke-
riilnek felhasznAlAsra. A bonyolult ds draga miiszerek viszont
figyelmeztetnek benniinket az Bsszeszedettebb munkAra ds a na-
8
gyobb felelfisedgre, А тёгёв! gyakorlatokon Altal£ban тёгёвге-*
кёвг £llapotban vehetjiik blrtokunkba a rniiszereket. Ezek keze-
1ёв! technikAjAt a miiszerekrSl bz616 fejezetekb61 elsajdtit-
hatjuk. A gyakorlat teljeBs6g6hez tartozd, пёЬАпу olyan tud-
nivaldra hivjuk fel most a figyelmet, ami a miiszerhasznAlat
fontos гёаге.
Azokrdl az dltalёпов ёгтёпуи feladatokrdl lesz sz6, ame—
lyek majd minden miiszer hasznAlatAnAl 1втё±1бс1пек ёв fontosak
Ezeket az 1втё!1бёб feladatokat a kBvetkez6k szerint сворог-
tositottuk:
feladatalnk kbzvetleniil a miiszer bekapcsol^sAt megel6z5-
enj
feladatalnk kdzvetleniil a miiszer bekapcsolAsa utdn, de a
тёгёв! megel6z6en.
A miiszer bekapcsolAsAt megelozoen font OB, hogy:
1. tanulmanyozzuk a milazer gёpkBnyvёt, a miiszer hasznA-
latat, valamint a haaznalat кВгйИтёпуе!! ёг!п!б aj dnldeokat j
2„ gyozodjiink meg arrdl, hogy a miiszer fesziilte6g atkap-^
csoldjan а ЗеХгёв ёв a hasznAXat ЬеХуёп a jellemzS hdldzatl
feвzultfiёg megegyezzen;
3. legyiink ta^kozottak a miiszer ге^е11е1ёеёгб1,Ге1ёр1-
1ёвёгб1, szakszerii кеге1ёвёгб1}
4. ellenorizziik, hogy а Ь1гкоз11ёкок a nёvёrtёknek meg—
felel6ek-e, ёв kifogdstalan, Игеткёзг dllapotban тяппаУ-а?
5. a ki-be kapcsold szerveket гепда11е±ёввге1ч1еп ёв az
el6irt sorrendben miik6dteBHiikj
6» az egyes miiszerekhez Bzilk^ges speciAlis csatlakozdk,
kabelek csoportjAt тёгёвге кёвг dllapotban tartsuk milszerklJ-
zelben.
KBzvetleniil a miiszer bekapcsolasat kbvetSen fontos,hogy:
1. tartsuk be a gёpkl5nyvben megadott bemelegedё8i id6-
tartamot. Ez а кёвги1ёк tulajdonsdgaitdl fiiggoen lehet hosz-
szabb vagy rbvidebb idfitartam» A bemelegedёвi id6 a belso ter-
mlkus egyensuly behllAsfit, а кёвги1ёк jellemz6k stabilizald-
dasat jelentl;
2. a meresido сёкзгеги kihasznAlasa ёгёекёЪеп a hoaazabb
bemelegedёsi idotartamot haszn£ljuk fel а тёгёвек тёв szerve-
zesi feladatalnak elvёgzёsёre;
3. a bemelegedesi id6 eltelte utan forditsunk flgyelmet
а шикбйбкёрея dllapot еНепбггёвёге,
muazeres тёгёвве! vagy
oezcilloszkopos еПепбггёвве!j
4. majd а miikddokdpes rendszer tula J donsagainak javitd-
sdt Ы1е1евИёв1 tevёkenysёggel fokozzuk. А Ь11е1ев11ёв,Ье1-
вб vagy kUls6 forrds felhaBznAldsdval t6rt6nhet. Az utdbbl
k6t tev6kenyB6g haeznAlati jellemz6ire, az egyes miiszereknel
gyakorlati adatokkal hivatkoztunk.
А егактёгёвек kapcsan meriil fel eloszdr ig6nyesen. az a
ргоЬ1ёта is, bogy a gyakorlatoknal nagyobb szdumal haszndlat-
ba keriilo muszerek helyig6nye is nagyobb. Hogyan baszndljuk
ki tebat а тёгбЬе1у nyujtotta Ieh.et6s6g0ket, bogy а кёпуе!-
mes ёв a biztonsagos тёгёа кИгиХтёпувИ klalakitBuk?
1. dbra. РёМа а тёгбтивгогек вИаеТувгёвёгв
А тёгбЬе1у kialakitdsara a kbvstkezoket ajanljuk:
1. A merosszkbzbket ёввгогивп helyozzUk 81. А. тёгёвок
kapcsan varhatd legtipikusabb тёгбвегкбг та1авгЪёкга egy ajan-
lott 81r0nd8z6st az 1. abran mutatjuk b0.
Az abran G a hangfrekvsncids generator helyёt jelenti,
M pedig а тёгёв tdrgyat, a n^rendo modellt; T a tapegysegnek
а Ье1уё^ 0 az oszcilloszkop hely6t jelbli; V a feszult8ёg-
тёгб helyere utal, de lehet itt a torzitasmero stb.belye is,
S a gyakoribb keze^st ig6nylo segёdletek belyet jelenti,pl.
csillapitas dekad stb.; S’ a kezelhetбsёg szempontjabdl ke- .
10
гёвЬё 1§ёпуев тёгёв! вевёйевакЬг Ье1уё1 Jelenti, Ilyen esz—
kbz lehet pl, egy illeszt6 n^gypdlus stb.
2, На а шёгбтйвгвгеке! helysziike mlatt vagy a jobb ke-
zelhetбsёg ёгбекёЬеп egymas felett kell elhelyezniink, ugy
iigyeljunk a "muszergula” BtabilitdsAra, valamint arra, bogy
Ьбге ёггёкепу miiszert ne tegyiink er6sen melegedo кёвгЩёк,
pl, generator tatej6re.
TBbb miszer egyideju haszndlatakor blztositanunk kell a
biztonsagos uzemeltet6st ёв az egyёrtelmu leolvashatdsagot.
4» A miiszerosoportot a legrbvidebb uton, ёввгегНеп kap-
csoljuk bssze а тёгбгв1пбгокка1.
4, JEGYZOKOHYVEK MELLEKLETEI
Kordbban тёг megismertiik a jegyzokonyv jelentoseget,
^szletesen tanulmanyoztuk a Jegyz6kbnyv кёвг^ёв szempont-
Jait es magunk is tdbb jegyz6kbnyvet elJ^szitettilnk. Most a
jegyzok&nyvek mel^kleteirol szeretndnk rbvid bsszefoglaldst
adni,
A jegyzokbnyvi meLl^kletek kapcsdn, a gyakorlatban a
legfontosabb igёny az azonosithatdsag. Ennek ё^екёЪеп sziik-
seges, hogyi
1. minden mel^kletet n6v ёв darabszam szerint vagy вог-
szam szerint fel kell sorolni a jegyzokonyvben;
2. minden теНёкЗ^кёпЬ Bzerepl6,dnall6 egysёget cinnnel
kell elldtni ёв a hovatartozdst megfelelo ^е1гёаве1 kell fel-
tiintetni, Vegiil mindenegyes mel^klet hitelessёgёt al£irds-
sal kell igazolnij
3. az irasos mellekletek mellett a tdrgyi mellekleteket
is ezamon kell tartani, A mellekletek termёszetёre egyёrtel-
miien kell utalni.
A mel^klet szerвpёt a tartalma alapvet6en meghatdrozza.
Eszerint:
1. a mel^klet tartalmazhatja azokat a jeloleseket.ezim-
bdlumokat, amelyek a magyar szabvdny szerint helyesek,de rit-
kdbban haeznaljAk azokat, igy a gyakorlatban a jegyz6konyv
11
tartalmdnak п^ёхЧёвёЬ elSsegiti, ha a jelk4pek ёгЬеЬшвгёяёге
flgyelmet fordltunkj
2, a mell£kletben. kaphat helyet az olyan hoeezabb, mate-
matlkal levezet^s la, amelynek v£gkbvetkeztet6e£t a jegyz6-
kbnyvben a tdrgy kifejt^se kapcadn felhaeznAltunk, de aimak
matematlkal r^szletel a J egyzSkbnyv gondolatmenete ezempont-
j£b61 aldrendeltek;
3» mell6kletk£nt kezelhet6k azok а тёгёа! eredmdnyeket
kbzvetlenUl rbgzit6 dokumentumok, pl. regisztratumok, amelyek
valamely flzlkal jellemzSnek egy adott parameter ftiggv£ny£ben
mutatott viselked£s£t rbgzitikj
4* mell£kl.etk£n.t keriilnek feldolgozaara а тёгёа! eoroza-
tok azon eredm£nyei la, amelyeket а тёгёа к1ёг1ёкв1ёвеког haez—
nosltunk ugyan a matematlkal statlsztlkal szdmltasokndl, de
teljes terjedelmiikben aldrendelt a szerepUk, a tdrgy szempont-
d&>61|
2. dbra. Jelleggbrbe dbrazolae
a/ helytelen modonj b/ helyesen
5. те11ёк1е1ек lehetnek а тёгёа! егеётёпуек grafikua kl-
ёг1ёке1ёаёге k6eztllt abrak la, pl. egy erSeitS atviteli gbr-
ЪёДе atb. A mell6kletek abrainak е1кёаг11ёвеког gyakran ta-
lAlkozunk azzal a helytelen gyakorlattal, amely azerint pl.
egy hangfrekvenciaa erSaltS dtviteli gttrb6j6t a 2a dbra aze—
Tint rajzoljAk meg.
12
Ez’a gyakorlat azert helytelenr mert a meresi eredmenyek
ismert okokbdl szdrodnak, de a jellegnek megfelelSen helyze-
tiik megis hatdrozott viselkedesre utal. Igy а тёгёв! eredme-
nyek dbrazolasaval nyert "pontfelhS" tbrt vonalakkal tbrten6
kihuzasa helytelen. A helyee abrazolasl modot a 2b abra szem-
1ё1!е!!. Lathato, hogy a jelleggorbet nem sziiksegk6ppen hata-
rozzak meg a meresi eredmenyeket jelento pontok. De a pont-
felho szimmetriatengelye'ben a jellegnek megfelelo gbrbe, min-
den reszleteben fizikailag magyarazhato;
6. mellekletek lehetnek az osszehasonlito abrak is. Ezek
szolgaltatjak az osszehasonlitasi alapot a "szendvics-abrak"
keletkezesehez. Az osszehasonlito abra idealis tulajdonsagot
mutat. Lehet ez pl. egy idealis atviteli gorbe. A valdsagos
aramkor atviteli gorbeje elterhet ettol. Az elteres konnyen
felismerhet6, annak oka konnyebben kiertekelheto, ha megfele-
lo osszehasonlitasi alappal rendelkeziink.
3. ёЬга. Рё1!а az bsszehasonlitd dbra alkalmazasara
A3, abrdn az osszehasonlitd dbrat vekony vonallal raj-
zoltuk, mig az oszcilloszkop егпубп vagy millim6ter-pauson
lathatd, valosagos atviteli gorbёt vastagabb vonallal huztuk
ki. Az osszehasonlito abra akkor tbltheti be a ezerepet, ha a
vizsgalt atviteli g&rt^re jellemzS azonos leptekben k6sziil,
azonos ertelmii koordindta-rendszerben.
13
II. fejezet
MUSZEREK ES MERESI SEGEDESZKOZOK
kJ mUszebek
1. szelektiv feszUltsegm£r6
a/ AlkalmazAai terillete
Fizikal jelensdgek vlzsgAlatakor, nem szlnuszoa jelek At-
vltele sorAn igen sokszor azilksdgea* hogy egy szlnuazoB jel-
Baszesadgbdl az egyea harmonikuaok amplituddjAt maghatArozzuk.
Ms тёгёв! feladatoknAl vlszont felmerU.1 aimak az igdnya,hogy
szelektiv jelleggel nagy ArzAkenyedgU IndikAlAst vdgazzUnk.
SzAmos esetben eldfordul aimak a eztlksdgesedge la, hogy egy
jelet a felharmonikusoktdl, vagy mAs tarmdszettl zavartdnyezdk-
tdl levAlasszunk» Ezekre a feladatokra a azalektlv tulajdon-
sAgu feszultsdgmdrd alkalmaa eszkBz.
b/ A szelektiv feszUltsdgmdrd mttkBddsi elve
A szelektiv mdrdeszkBzbk miikBdAsdben a sulypontl feladat
a szelektiv jelleget meghatArozd funkcidrat ill. az ezt rea-
lizald funkcicaAlls egyadgre Mrul* Az elektronika tBbbfdle
mddot ismer, amellyel a mdrni klvAnt frekvenoia kivAlasztha-
td* kelld drzdkenysdg da szelektivitds biztosltasa mellett»
Az Ismertetdare keriild szelektiv mdrdvevd a szuperhetero-
din elv felhasznAlAsaval mukbdik. Eimek sordn fontos azerepet
кар a gyilrUs modulator vagy ringmodulAtcr navii ndgypdlus. A
rlngmodulator elvi feldpitdsdt a 4. abra mutatja<
A hAldzat lathatdan kdt kBzdple4gazAsostezimmstrikus fel-
epitdsu atvivdcsdvdbdl I ds Tr2> valamint 4 db diddAbdl All.
Az elrendezds nagymdrvti sziunnetriAja szigoru kbvetelmdny a be-
kevert segddfrekvenciaju jel teljes kiszurdsdre.A szimmet-
ria fokozAsa drdekdben a ndgy diddAt gondosan BsszevAlogatjAk
17
ёа az а1;т1лгбсаётёк szimmetridjat sziiksdg ezerint kiegyenlitS
elleuallasokkal fokozzak.
4» dbra. A modulator dramkbr кареsolds1 rajza
Ha csak a aegddrezgde Ug jut a halozatra, ugy a kimeneti
fesziiltsdg = 0 drtdkii lesz» Eunek az a magyarazata, hogy
a megcsapolasi pontokban a ezimme trikus arameloszlas kdt aram-
komponens egyenlo nagy, de ellentdtes drtelmii gerjesztdst hoz
ldtreT igy lnduka.lt jel nem jelenik meg az aramkbr kimenetdn.
Ha azonban U^e / 0, akkor a modulacld eredmdnyekdppen a
kimeneten az Ug es U^e jelek frekvenciai Bsszegdnek ёа kii—
lorrt^gdnek megfelelo uj frekvencldk jelermek meg» A kimen6-
jel amplituddja a bemenetre adott mdrSjel amplituddjaval ara-
nyos.
A megjeleno kiiloid^gi frekvenciadrtdkeknek behangoldsa
a segddjel oszcilldtorfokozat frekvencidjanak valtoztatdsaval
lehetsdges.
с/ A szelektiv fesztiltsdgmdro feldpitdse
A szelektiv feszultedgmdrS feldpitdsdt es funkcionalis
egysdgeit az 5. dbra mutatja.
Az
1 a szlmmetrikus bemeneten keresztiil a mdrendS jel, a
2 a fesziiltsdg osztdra jut, majd ezt egy
3 impedaacia transzformator kbveti. Sziiksdg szerint a
4 aszimmetrikus bemenet Is rendelkezdsre dll.
18
A v^ltoztathatd frekvenciaju
5 generator a fokozat ёа a az61ea savban miikBdS
6 modulator fokozat lehetov£ teezl, a hangolds elv6gz£-
s6t az61ea advban. A merendd jel a helyi rezg£skelt5
(5) jeldvel keveredve, a kdt frekvencia kiilonbaeget
adj a a
7 hangolt kbrBs er6sit5re. A kc5z6pfrekvenciaa erSsitS
egy
8 mdroegyenirdnyitd bemenet^re kapcaolddik. A hiteleal-
t5 feezults6get, valamint a tdpfeazulta6get a
9 tdpegyadg szolgaltatja.
5. abra. Szelektlv feezulta£gm6r5 tombvazlata
A funkclondlla egyaegek jellemzSinek valtoztatdsa a meg-
felelo kezeloazervek aegitaegevel v6gezhet5* A miiazer kezel6-
set az e/ azakaazban lamertetjiik.
d/ A azelektiv feazulta6gmer6 f6bb muazakl adatai
T^vkozleai KTSZ TT-1301 Szelektlv merSvevS
Frekvenciatartomany: ... 30 Hz...3OO kHz.
Frekvencia pontoaa&g:...+ 3% + 10 Hz.
Mereai tartomany:...300 Hz...3O0 kHz aavban,
0,1 mV...l V-ig;
30 Hz...300 Hz savban;
1 mV...10 V-ig.
19
Il legkisebb mArhsiA feaziiltsAg:
300 Hz..*300 kHz sAvban 10 jllVj
30 Hz*»*300 Hz sAvban 100 )1V.
A feezUltsAgmArAs pontossAga:
30 Hz,*.300 Hz savban + 10%j
300 Hz»»*30 kHz sAvban + 9%}
30 kHz.*.300 kHz sAvban + 12%.
A sAyszAlessAg a 3 dB-ен pontokra:
keskeny sAvban: + 5 Hz... + 1 Hzj
szAles sAvbanx + 50 Hz... + 10 Hz,
Bemenetl impedancia:
Bzlmmetrikus 300 Hz...50 kHz "^6 kfi|
30 Hz...300 Hz
>1 kPlJ
50 kHz...300 kHz,
aszlmmetrikus >300 к Q 100 pF.
ZajfeszilltsAg: шах 100 mV.
в/ A szelektlv feszultsAgmArA kezelAsl utaeltAsa
A szelektlv feezUlteegmArA kezelA szervelt, a csatlako-
zAsi helyeket a 6. Abra mutatja.
A mArAs megkszdAse elAtt kapcsoljuk be a 6 kapcsolAval a
milszert Ah vArjuk meg, amig bemelegazik. Kb. 20 perees male—
gedAs utAn mArAkAez Allapotba jut a kAsziilAk, amit a 7 jelzA-
lAmpa mutat. JEkkor a 8 As 10 kapcsolAt a CALIBRATION (hitele—
sltAs) AllAsba forgatjuk. A 12 kapcsolAt a (legkisebb) 0,03-
-0,3 kHz kdrzetre Allltjuk, majd a 9 frekvencia skAla mutatA-
jAt a hAlAzatl frekvenciAra hangoljuk ugy, bogy a miiszermuta-
tA maxlmAlis kitArAst adjon.
Ezt kbvetAen a "CAL" feliratu 3 gombot benyomjuk As a mii-
szer Altai mutatott ArtAket leolvassuk. Ezutan elengedjiik a 3
gombot As a milszer mutatAjat az 5 kalibralA potenciomAterrel,
az elAbb leolvasott ArtAkre Allitjuk. Az ArtAkek egyezAsAt is-
mAt ellenorlzzuk.
A mArendA fesziiltsAget a mArA kapcsolAtAl fiiggAen a szim-
metrikus 2 bemenetre csatlakoztatjuk.
20
А тёгёв erdemi гёаге a hangolas, azzal kezd6dik, bogy a
12 kapcsoldt a szUksёges тёгёаЬа±ёгга £llitjuk* A 8 kapcsolo-
val a 8a.v8zёle88ёget allitjuk be ugy, bogy 5 kHz alatt + 5 Hz
savszёlessёg allasba, 30 kHz felett pedig a + 50 Hz аауегёХев-
sёg allAsba visszuk a kapcsolot. A savszёle88ёg kivdlasztasa
mas esetben а тёгЧ frekvencia.t61 fiigg.
6» abra. A szelektiv feszultsёgmёrб kezelolapja
Ezutan a 10 kapcsolot a merendo mennyiseg nagysagat ma—
gaba foglalo korzetre allitjuk es a 9 gomb segitsёgёvel a mii-
szert a legnagyobb miiszerkiteresre hangoljuk. A hangolas so-
ran a 11 finom beallitot is vegyiik igenybe.
А тётЧ feszultsёg effektiv ётЧёкеИ a mV-ban hitelesitett,
13 muszer kiterese mutatja, a 10 kapcsolo mV-ban megadott тё-
reshataratol fiiggoen. A hangolas soran az indikalasra fejhall-
gatot is alkalmazhatunk, amelyet a 4 kivezetёsekhez csatlaKOZ-
tathatunk.
21
£/ Lehetseges hibaforrdsok a nriiszer hasznalatakor
A lehets^ges hibaforrdsok kikusz6b61£se, a hibak megel6-
zese erdek£ben ajanlatos a kbvetkezSk merlegel6se:
lehet61eg arnyekolt тёгб-, ill. bsszekbt6 vezet6ket hasz
naljunk;
a savszёlessёg megvAlasztasakor vegyiik figyelembe, hogy
5 kHz alatt valasszuk a kisebb savszёlessёgetj
30 kHz feletti тёгёвекЬег viszont keskany вavszёlessёget
csak kiveteles esetben hasznaljunk;
el6bb szelesebb savban keressuk meg а тёгепйб jelet. Ez—
utan a keskenyebb savban, legfeljebb kisebb igazitasra lesz
szuks6g a pontositashozj
nagyobb frekvencian c61szerii а шёт! kivant jelet el6sz6r
fejhallgatoval megkeresni, majd a fejhallgatd als6 dugojat a
hiivelysav kozepso helyzet6b61 kihuzva a hangolast a milszerrel
ёз finom beallit6val befejezni. Ajanlatos a fejhallgato alkal
mazasa akkor is, ha^ 50 mV-os Jeleket kell indikalni;
maximum indikalasnal a b/ szakaszban ismertetett okok mi
att ket maximumot fogunk talalni. Az ёзг1е^ kёt Jel.mint in-
dikalas, mint pedig feszi^^gnre^s szempontjabol teljesen
pgye^rtekii es barmely тёгёв! сё1га egyforman felhasznalhato j
mivel a skalan а тёгеп!б jel frekvenciaja a nagyobb frek-
yencias megjelenit6snek megfeleloen van feltiintetve, leolva—
sasra c61szeru a felso jel hasznalata.
I
I
I
ELLEN0RZ6 KERDESEK
I -------------------
I
1 1. Mi a szuperheterodin elv 1ёпуе£е?
2. Mi az AM modulacio Ьегтёке?
3. Mi a ^nyege a szelektiv feszults6gnteresnek?
4. Mi a ku.lбnbsёg a miiszeree es a fejhallgatos indikalas
kbzbtt?
5. A segёdjel oszcillator hangolasa, melyik kezel6szerv
sвgitsёgёvel Ьог!ёп!к szelektiv fesziilts6gn^r6n61?
6. Mi a szerepe a kalibralasnak miiszerhasznalat kapcsdn?
2» T0RZITASMER6
a/ Alkalmazasi tarulete
ElsSdleges felhasznalasi teriilete a hangfrekvencias at-
viteltechnikai egysegek, rendszerek torzitasanak gyors es pon-
tos meghatarozasa.
A rniiszer alkalmas a teljes hangfrekvencias savban Bssz-
torzitas meresere es 0,1*..100%-ig mer, harmonikus torzitast
kdzvetlen leolvasasu miiszer segits^gevel.
A legkisebb merheto torzitasertek 0,1% lehetove teszi,
hogy a jelforrasKent hasznalt generator torzitasat is megmer-
juk.
A meromiiszer egyarant alkalmas, tizemi vagy laboratoriumi
felhas zndlasr a.
A torzitasmerS felhasznalhato, mint nagyerzekenys^gu fe-
szults£gmer6, ha elozSleg hiteles fesziiltsegforrasrol kalib-
raljuk. *
A torzitasmer6hoz csatlakoztathato oszcilloszkop is. Az
oszcilloszk6p ernyojen Lissajous abra segitsegevel meghataroz-
hatok a felharmonikus tartalom nagyobb szazalekban jelenlevo
osszetey6i,
b/ A torzitasmeres alapelve
A hiradastechnikai aramkBrok kozott szamos olyan negypo-
lus talalhato, amelynek fontos jellemzoje a torzitas. Az aram-
kbrok min6segi Jellemz6inek ellenorzese soran a torzitasmeres
feladattal igy meg kell birkozni.
Ha a torzitasmeres feladat teljes sulyat erzekelni kivan-
juk, ugy jo, ha felidezzuk a torzitasi tenyezo fizikai ertel-
mezeset.
Ha egy erosito bemenetere = Uq sin cut fesziiltseget
kapcsolunk es az erosito nemlinearis, ugy a kimeneten co, 2u>,
3u),..»nco korfrekvenciaju jeleket kapunk. Mivel az erosit6
kimeneten az Ug = AU^ fesziiltseg mellett mas feszults£g osz-
szetevSk is megjelennek, azt mondjuk, hogy a negypolus tor-
zitja a'jelet.
23
A torzitas mertekenek meghatArozasa kuldnbcizo mddon tdr-
tenhet. A torzitas mertekere jellemzd, hogy az alapharmonikus
jeldnek hdny szAzalekat teszi ki az alapharmonikust nem tar-
talmazo jel, vagyis
U2 + U2 + U2 +...+ U?
к = —--------22 Tf 23------• 100%.
U2
A kifejezesben hasznalt jeldlesek koziiX IL, az alapharmo-
nikust jelenti, u22» U23****U2n Pe<iiS a felba^onikusokat ef-
fektiv ertekben.
A definicio merestechnikai drtelmezesebdl megallapitha-
to, hogy a torzitasmeres feladat fesziiltsegmeresi feladatra
visszavezethetd. Eszerint meg kell merni az alaphairaonikus je-
let egy olyan sziird felhasznalasaval, amely csak az alaphar-
monikust engedi at. Majd ugy kell megismetelnl a fesziiltseg-
merest, hogy az alapharmonikuson kiviil minden dsszetevd hata—
sa ervenyesuljdn, vagyis a merendo jelet feliil atereszto szii—
ron keresztiil kell atvezetni. A ket merdsi eredmeny daszeve—
tesebdl a torzitas szazalekos ertdk formajaban meghatarozhatd.
Az alapharmonikus effektiv drtekenek merese a gyakorlat-
ban kialakult torzitasmeres! modszerek rendszereben nem je-
lenti a legjobban megoldhato feladatot. A gyakorlat szempont-
jabol kedvezobb, ha a teljes torzitott jel effektiv ertekenek
merdsere keriil sor. Ezert a nemllnearis torzitast a gyakorla-
ti merdsi modszereknek megfeleloen a
k __ < uj2 . U*3 ..... _ ioo%
^20 + U21 * +"'+ “L
osszefugges szerint definialjak.
Az erositok torzitasa a gyakorlati kovetelmenyeknek ele-
getteve nem haladja meg a 10%-ot. Ebben az esetben viszont a
nemllnearis torzitas ketfele ertelmezese kdzott csak max 0,5%
elteres lehet» A merest mddszerekbol ered6 hibak termeszete-
sen ennel nagyobbak.
24
A neralInedris torzltas muszeres meresenek elvdt a torzi-
tasi tdnyezd k* deflnicld szerintl ertelmezdse jelenti. Esze-
rlnt elobb megmerjuk az erosito kimeneti fesziiltsdgdnek effek-
tiv ertdketF majd egy sziird segitsegdvel a kimeneti fesziilt-
segbol klsziirjuk az alapfrekvancid.8 komponenst es megmdrjtik a
felharmonikusok effektlv ertdket. A kdt mdrt drtekbol a tor-
zitasi tdnyezd szamithato. A merds elvi semdjat a 7» abra szem-
lelteti»
7» abra. A torzitasmerds elvi vazlata
Az alapfrekvenciat sziird egyseggel szemben szigoru kBve—
telmenyeket allitanak, Az alapharmonikus frekvenciajan 60 dB—
es cslUapitassal kell rendelkeznie, egyidejiileg az elso fel-
harmonikust mar a lehetd legkisebb cslUapitassal kell ate—
resztenle.
с/ A torzitasmero felepltese
A torzitasmdro miikBddset a kesziilek tombvazlatanak fel-
hasznalasaval nyomon kbvethetjiik. A tBmbvazlatot a 8. dbra
szemlelteti.
A kiilbnbozd amplitudoju, harmonikus tartalmu jelek vizs-
galatara ugy kerill sorr hogy a kdsziilekbe vezetett jel
1 egy potenciometerre, majd egy erdsitdegyseg racsdra
jut. Az erdsito zajszegeny. Igy lehetoseg nyilik arra, hogy
kis mereshataron Is megnyugtato legyen az eredmeny leolvasa-
sa, Az erosltd kimenojele a
2 szimmetrizalo fokozaton keresztiil jut a
25
3 Wien aramkiJrre, amely hangolhato es a mindenkori alap-
harmonikus frekvenciat kisziiri. A sziir6 kiemenet^n mAr csak a
felharmonikusok jelennek meg. A Wien-oszt6 Atviteli tulajdon—
sAgai korAbbi meresek tapasztalataibdl mAr ismertek.
8. abra. A torzitAsmer6 tbmbvAzlata
A felharmonikusok az alapjel amplitudojdnak toredeket te-
szik ki, igy tovabbi er6sites szuks^ges. Erre a feladatra al-
kalmas a
4 jelii er6sit6fokozat. Ez az er6sit6fokozat a teljes
felharmonikus tartalmat a kivAnt szintre erositi. A fokozat-
hoz tartozoan keriil sor a frekvenciakorrekciora is, ami a me-
rest elvbol ered6 rendszeres hiba korrigAlasAt c£lozza.A tor-
zitasmer6 rendszeret az
5 szazalekban kalibrAlt fesziiltsegoszto, es a rniiszer-
kernel lezart csovoltmero aramkbrei egeszitik ki. A cs6volt-
тёгб er6sit6je es a torzitasertekben kalibralt Deprez alapmii-
szer kbzott egy alul atereszt6, ill. egy feliil atereszt6 szii-
гб van. Ezek segitsegevel az esetleg jelenlev6 halozati bugo-
fesziiltseg a merend6 felharmonikusokrol levalaszthato vagy kii-
ItJn is merheto.
6 A kiilbnboz6 elektronikus aramkbroket tapegyseg latja
el megfelelo fesziiltseggel.
26
й./ к torzitasmArg f6bb milszaki adatai
TR - 9602 RABELKISZ
Alapfrekvencia» • «• 20 Hz.«.20 kHz-ig hArom savban
A frekvencia pontossAga: 20 Hz...70 Hz kbzbtt + 2 Hzj
70 Hz...20 kHz-ig 3%.
A bemeneti fesziiltsAgi ... 0,2 V.,,150 V-ig folyamatosan
szabAlyozhatA.
A bemeneti impedancia: ... 0,26 M Q 30 pF.
A merhet6 Bssztorzitas: 0,1..*100% nyolc mereshatAron,
A torzitasmArAs pontossagai 5% vAgkitArAsre vonatkoz-
tatva.
A merhet6 legnagyobb harmonikas: 60 kHz.
A beApitett alapmuszer skalamenetei negyzetes.
e/ A torzitasmerS kezelAse
A torzitAsmerfi kezelestechnikaja a 9. abra jelblesei aLap-
jan nyomon kbvetheto.
9. abra. A torzitasm£r6 kezelSlapja
A kesziilek uzembehelyezAse a halozati zsinor csatlakozta-
tasan keresztiil az 1 halozati kapcsolo "0 JT" allasba helyeze-
sevel valosul meg.
O'?
A bekapcsolt allapotot a 2 jelzdldmpa mutatja. A bekap-
csoldst kbvetoen az uzemk£sz dllapot kb. 10 perc bemeleged£-
ai id6 utdn erhetd el.
Uzemkesz allapotban kertil sor a rniiszer beallitasara.En-
nek sorAn a 9 kapcsoldt CAI Allasba forgatjuk es a 4, a fe-
szilltsAg beAllitasara szolgAld COARSE feliratu gombot a bal
oldali iitkdzesig forgatjuk.
Majd gondosan Bsszefbldeljiik a vizsgalandd JelforrAst a
кёвгЩёкке! es a vizsgalandd jelet a 3» bemeneti csatlakozd-
ra juttatjuk.
Ezt kBvetden a 7 jelzesil, fi*ekvencia-mer£startomdny at-
kapcsoldt forgassuk az dramutatd jarasaval megegyezo iranyba,
majd a 4 jelzesii, fesziiltseg-Allitd kezeldszerv segitsegevel,
allitsuk be a 12 mtiszermutatdt a jobb oldali skala vegkite-
resre. A mutatd az 5 gombbal pentosan, beallithatd. Lathato,
bogy mind a 4, mind pedig az 5 kezeldszervek a fesziiltseg be—
allitasara szolgdlo potenciom^terek kivezetesei.
A mer£s kbvetkezd lepesekent a csdvoltmerd osztd 9 kap-
csolojat 100 allasba forgatjuk es a 11, a hangolast vegzd for-
gdkondenzator, frekvenciaban kalibralt tarcsajanak segitse-
gevel megkeressilk a vizsgAlt jel frekvenciAjat. A frekvencia
finombeallitasa a 8 gornb segitsdg6vel lehetseges.
A szirrdssel behatarolt alapfrekvencia megkdzelitesekor
a miiszermutatd hirtelen visszaesik a skala kezdeti szakasza-
ra. Kapcsoljuk ezutan a 9 kapcsolot fokozatosan kisebb, pl.
50, 25 stb. allasba mindaddig, amig ujra ertekelheto mutato-
kitereshez nem jutunk, ill. amig a kezeloszerv hasznalataval
minimalis miiszerkiterest nem eszleltiink. A 8 kezeloszerv meg-
felelo mechanizmuson keresztiil a frekvencia finom beallita-
sat teszi lehetdve.
Ha a minimalis miiszerkiterest beallitottuk, akkor a 6
jelii, ''BALANCE" feliratu potencidmeterrel tovabb finomitha-
tunk. Ha a 6 gomb elforgatasara a mutato tovabbi visszaesese
tapasztalhato, ugy a 9 kapcsolot a soron kdvetkezo kisebb fo-
kozatra kell allitanunk. Az elozoket addig kell ismetelniink,
amig a rniiszer mutato a legklsebb erteket nem mutatja. Ekkor
megnezztik a 9 kapcsolo allasat es annak megfeleloen a 12 tor-
28
zitAa szAzalAkban skAlAzott mtiazerrAl leolvasauk a mArt ArtA-
ket,
A 10* "FILTER” fellratu azilrAt, а mArendA J el frekven-
ciAjAtAl fiiggAen kiilBnbtJzA AllAaba kapcsoljuk* A ezilro aegit—
aegAvel, a nemkivAnatoa ea a mArAst meghamiaitA frekvenclAk
levAlaaztAaa leheteAgea*
Ha sziikaAg van a torzitast letreJiozA nagyobb ArtAkii har-
monikusok meghatArozAsAra is, ugy az indikAlaara azAnt oaz—
cilloazkAp fiiggAlegea erositAjenek bemenetet a 13 ceatlakozA-
ai ponthoz kStJilk. A felhamonlkusok szAzalAkos elAfordulA—
aAnak kiertekeleaekor kikapcaoljuk az oszcllloszkAp belao el-
tAritAset ea a killsA generAtorrAl, az alapfrekvencia aoron-
ktivetkezA egAaz ezAmu tBbbazBrBaAt adjuk az oszcllloszkAp viz-
azintea erAsitA bemeno kapcealra. A generAtor Jelinek ampli-
tude j At vAltoztatva а kAperayon kBzel kSr alaku AbrAt Alli—
tunk be* a fiiggAlegea metazAk nagysAgAbAl kbvetkeztethettmk
a felharmonlkuaok azAzalAkoa nagyaAgAra*
f/ Lehetaegea hibaforrAaok a miiszer hasznAlatakor
A hibaletietosAgek elkerUlAaAre ajAnlatoa a kbvetkezAket
szem el6tt tartan!* torzitAsmerovel val<5 jnArAakori
gondoaan ftildeljUk Baaze a vizagAlandA JelforrAat a md-
rdkeaztilekkel 5
а шАгёа aorAn haaznAlJuk fel a tartozekkent azAllitott
dugaazokkal ellAtott kabelt. EzAltal a zavar6 bugofeszilltsA—
gek kirekeszthetAkj
ha a vizsgAlando jel a megadott 150 V—nAl nagyobb, ugy
egy oeztAAramkBr felhaaznAlAaAval le kell caBkkentenl annak
ertAket;
0,2 V—nAl kisebb jelek nem vizegAlhatok a kAazillekkelt
a feazultaegbeAllitA potenciometerek rendellenea inukBdA—
aenek megelAzesAre, az 5 Aa 6 potenciomAtereket nehanyazor
forgaaauk At egyIk vAgAllAabol a mAaikba. Ezzel az erlntkezo
feliiletek ktiztitt kialakult ozldreteg eltAvolltaea lehetaAgea
es az ebbAl eredA hiba megel6zhet6.
29
ELLEK0RZ6 KERDESEK
1. Mit erttink a torzitas! tenyezS fogalmdn?
2» Hogyan realizAlhatd a torzitasmer£si feladat?
3» Milyen a felepitese ёв a frekvencia atvitele a Wien-
-aramkbrnek?
4. Mi1 yen feladatot lat el a Wien-aramkBr a torzitfisme-
гб гепёегегёЬеп?
5. Mi Jellemzi a negyzetes skalat?
6. Milyen egy elektronikus feszultsegmer6 rendszerabra-
Ja?
7. Hogyan haszn£lhato fel a szelektlv n^r6vev6 torzitas
тёгёвге?
3. SZELESSAVU RC—GENERATOR
(TT 0204/a)
a/ Alkalmazasi teriilete
A generator a vezet6kes hiradastechnikaban a normal ёз a
viv6frekvencias berendez6sek тёгёвеког alkalmas folyamatosan
hangolhato ёз rbgzitett (fix) frekvencidju Jelek el6allitasa-
ra. Tgy segitsёgёvel elv^gezhetok az alapvet6 atviteltechni-
kai тёгёзек, кёзги1ёкек iizeme ellen6rizhet6. A vezetёkes hir-
adastechnikai тёгёвекге kivitelezett generator a kovetkez6
uzemmodokban alkalmazhatd mint szintado:
1. 600 Q -os kimenettel;
2» 150 Q —os teljesitmenyszintes kimenettel;
3. 150 -os feszultsёgszintes kimenettel;
4. 0 Q —os kimenettel.
Ь/ Ее1ёр11ёве ёв mukbddse
А вгё1евз^и RC-generator elvi felepit6se a 10. abran lat-
hato. Az 1 вёта Wien-hidas oszcillator. A folyamatos hangolas
kett6s forgokondenzatorral, a sawaltas pedig ellenallasok at-
kapcsolasaval tbrtdnik. A Wien-hid elvi fe^pites6t a 11. ab-
ra mutatja. A hid bal oldali aga frekvencia fiiggo elemeket
30
10. abra. Sz61essavu RC-generdtor elvi fel6pit£ee
11. abra. A Wien-hid elvi kapcsolasi rajza
tartalmaz, igy a berezgee frekvenciaja meghatarozhatd. A 12.
abrdn lathatjuk a bal oldali hidag atvitelet a frekvencia fiigg-
veny^ben, ha azonos amplitudeJu, de valtozo frekvencidju ge-
neratorrol taplaljuk. A kimeneti fesziiltseg maximuma egy meg-
hatarozott frekvencian kdvetkezik be. A maximum hely£n a be-
ёв a kimeneti feszults£gek fazisban vannak, tehat a fazisfor-
gatas nulla, masutt ettol elt£r5. A fazietiszta visezaceato—
Idsnal az f frekvencidt
31
f О " 2 ОС
t5eezefiigg6e alapjan szamithatjuk ki.
VisBzat£rve a 10» Abra eAmAjanak tovAbbl iemertetAeAre,a
2 folyamatos szintezabAlyozd az oszoillAtor kimenAjelAt eza-
bAlyozza,
12, abra. A Wien—hid bal oldai agAnak atvitele
a frekvencia ftiggv£ny6ben
A ezabAlyozott ezintil jel a 3 szeleesavu er6eit6be ke-
rul, amely кё! fokozatbol all. A maeodik fokozat ezimmetrikue
v£ger6eit5 ёв кё! kimeneti tranezformatorra dolgozik. Az егб-
sit6 stabilitAeat, kie kimeneti ellenallAsat ёв linearitasat
kombinalt vieszacsatolae. biztositja,
A 4 egyeeg kimeneti impedancia illeeztC ёв вг!п1тёгб. A
generator шикЬ^ёвё! biztosito etabilizalt tйpfe6zUlt6ёgeket az
5 egy6ёg allitja elo, A kimeneti egyвёg kialakitaea olyanfhogy
a kimeneti tranezform£torokat sawalt£ekor egy jelfogo valtja
at automatikusan.
32
A generator a folyamatos hangolas mellett a vezet^kes*
hiradastechnikaban gyakrabban el6fordulo fix frekvencidkat
is el6allitja.
с/ A sz^lessdgu RC-generdtor kezel^el utasitdsa
A sz^lessayu RC-generator kezel61apjdt a azabalyozd ёе a
beallitd szervekkel a 13. abra mutatja. Az 1 ceatlakozd hal6-
zatra kapcsolasaval a 2 kapcsoldval a кёвги1ёк uzembe helyez—
heto. A haldzati egye^get a 3 biztosit^k v£di. A 4 s£walt6
ёе a fokozatkapcsolo a frekvenclatartomanyt Mgy dekddban fog-
ja at, majd 8 fokozatban fix frekvencidkat flint be. A beal-
litott savban a folyamatos hangolast az 5 forgatokarral vёgez-
ziik. A 6 fokozatkapcsolo feladata a szUksёges kimeneti ellen—
allasok ёе a kiill5nbl5z6 szlntek beAllltdsa.
13. abra. А егё1еееати RC—generator kezel61apja
33
A 8 potenci6m£ter a folyamatos szintszabalyozast v£gzi.
Az oszcillator kimeneti szintj^t a 9 rniiszer m£ri. A rniiszer az
oszt6 elStti fesziiltseget mutatja. A transzformatorok kimene—
tdr61 a fesziilts^g a 10 hiivelysavrol vehetfi le.
d/ A generator fffbb miiszakl adatal
Frekvenciatartomany: 0,03...300 kHz.
Fix frekvencidk: Frekvenclap ont os sag O,3...O,8...3...1O...3O... ...60...100...150 kHz.
Folyamatos hangolasnal: + 1% + 1 Hz.
Fix frekvencidknal: + 0,5%
Frekvenciastabilitas: Uzennnodok 600 Q —os im- + 0,1%? + 10% hAlozati fe- sziilts6gn^l.
pedancidnal 150 Q -os teljesitm^ny max + 2 Up (0 Np = 0,775 V).
szlntn£l: 150 Q-ob fesziiltseg max + 2 Np (0 Np = 1 mW)
szintndl: Maximalis kimeneti telje— max + 2 Np (0 Np = 0,775 V)
sitmdny: Minimalis terhel^si el- lenallds ertdke 0 Q -os 0,4 W
iizemmodban: Az osztd pontossaga 0 Np-en ds 0,03 - 300 kHz -3 Np...+2 Np-ig 75 Q +2,7 Np...-пё! 300 Q
kbzbttx A kimeneti impedancidk + 0,02 Np
pontosedgat Kimeneti szimmetria ceil- + 5%
lapitas: 4,6 Np
KimenS zajszint: Torzitae: linearis egy -6 Np
savon beliil: 0,05 Np
0,03...300 kHz kdzbtt: 0,1 Np
34
Nemllnearis torzitas
0,03...200 kHz-ig: 1%
200... 300 kHz-ig: 2%
E1LEN0RZ0 KERDESEK
1. Ismertessiik az RC-generator elvi mukti<iee6t I
2. Mi сёГЬ szolgalnak a fix frekvencidk?
3. Milyen allapotokat Jelentenek a szintek?
4. Hogyan blztosithato az RC-generator amplituo stabili-
tasa?
5. Hogyan hatarozza meg a Wien-hid rezonanciafrekvencia-
Jat?
6. Miert van kdt kimeneti transzformator a generatorban?
4. AM-FM-VIDEO SZIGNALGENERATOR
a/ Alkalmazasi teriilete
Az AM—EM-VIDEO szignalgenerator elsosorban laboratoriumi
miiszer, de az EM technika elterjedes£vel egyre nagyobb szere-
pet kapott a gyarban ёв a szervlz munkak kapcsan is.
A кёяги1ёк viszonylag nagy frekvenciaatfogasa, a tobb-
bele modulacids lehetoseg, valamlnt az aranylag nagyszintii ki-
menojel alkalmassa teszik a szignalgeneratort az emlitett sok-
oldalu felhasznalasra.
A hiradastechnlka teriileten, minden olyan feladat kap-
csan elonyosen alkalmazhato a szignalgenerator, ahol 4 MHz
ёв 250 MHz kbzott amplitude-, frekvencia-, video- vagy impul-
zus modul£cio вzuksёgeв, a frekvencia ds a jelszint egyldeju,
nagypontossagu ёв folyamatos valtoztatasanak igenye mellett.
A szignalgeneratort az URH-technika 1еги1е1ёп szdles kt>r-
ben felhasznaljak vevokeszulekek nagyfrekvencias-, kozdpfrek-
vencias, vagy demodulator fokozatalnak gyartaskozi hangolaea-
ra, vagy тёгёвек soran ellenorzdsi feladatokra. А кёвгиТёкек
35
Ъетёгёвеког kulbnbsen еХбпубв a ezignaigenerAtor aXkaXmazAsa,
mivel az ampXitudd— ёе a frekvenclamoduXAcioja egyidejuleg neg-
oldhato.
A televizidtecimikal кёегиХёкек vizegaXatakor a videode-
moduXAcide Xehet6e6gek kuXbnbeen eXonybeek* A tv кёегиХёкек
video-, BzinkronievAXasztd- ёе eXtdrit6 fokozatainak vizegA-
Xatakor егёХев kbrben aXkaXmazhatd. A pozitiv ёе a negativ mo-
duXacid Xehet6sdget а keeziildken beXuX, vagy az igdnyektdX fiig-
g6en kiviiX ie megoidhatd aXapezintheXyreAXXitAe teezi Xehet6-
vd.
Az impuizuemoduXAcid Xehet6edge a ezignAigenerAtort a io—
kAtortechnikaban is aXkaXmazhatdvA teezi. ЕХебвогЬап a loka—
torvevdk kbzdpfrekvenciAe fokozatainak vizsgAXatAnAX nyiiik
Xehetdsdg a ezignaXgenerAtor aXkalmazAeAra.
A ezignaXgenerAtor nagyfrekvenciAe ЫйтёгёеекпёХ is aX-
kaXmazhat d. IXyenkor a nagyezintii jeikimenet nyujt a feXhaez-
naXo ezAmara eXonyoket.
b/ Az FM-moduXAcld mdrestechnlkai kdrddeel
A vezetdk nelkiiXi hiradastechnika tArgy kapcean megie-
mert Aramkorl kapcsoXaeokat feXid6zve az FM moduXacio egyeze-
rilen. megoidhato feXadatnak Xatszik. Ha ui. a nagyfrekvenciae
oezciXXator aXapkapcsoXaeok vaXameXyik6t oiy modon vizegaXjuX
bogy rezg6kbr6nek vaXameXyik eXem6t a moduXaXo jeXnek megfe-
ХеХбеп vaXtoztatjuk,ugy az FM moduXacio Jeiene6g6veX taiaikoz-
hatunk. Az FM moduXacio modjat iiiet6en a Xehets6ges megoid£-
eok kbziiX, az eiektronikue muezertechnikai gyakoriat eljara-
sait ezamba v6ve k6t FM moduiacioe eijaraet emiithetunkja re-
aktanciacsbvee frekvenciamoduiaciot ёв a diodAs frekvenciamo-
dulaciot.
A reaktanciacebvee frekvencia moduiatorokat aXtaXaban a
r6gebbi kiviteXii ezignaXgeneratorokban taXaXhatjuk. A kapceo-
Xae bonyoXuXtsAga, ёе а тёгёвЬесИпХка! igёnyeket kev6eb6 ki-
ei6git6 tuXajdoneagai miatt ma mar nem hasznaXjak.
Korezeriibb кёегиХёкекЬеп inkabb diodAe frekvenclamoduXa-
torok vannak. Ёппек ГеХёрХЬёее az eiozohbz тёгЬеп X6nyegeeen
egyezerubb ёе tuXajdonsagai ie kedvezobbek.
36
A diodas frekvenc demodulator kapceolAsat a 14» Abran lat-
hatjuk. A kapcsolAs l£nyege az, bogy egy nydtoirAnyban к1ашёт—
t£kben elofeszdtett diodat eorba kapcsolunk egy kis kapacdtAs-
ёпЬёки kondenzAtorral ёв a eoros jellegii RC halozatot pArhu-
zamoean kapcsoljuk a modulAlando oezclllator rezg6kbr6vel.
14. abra. A diodas frekvencdamodulAtor kapceolAsa
Uzemd kbrulmenyek kozbtt az FM modulAcdo oka a ddoda el6-
feszulteёgёnek megvAltozasa. Az elбfeszultвёg vaLtozAsAtol ftig-
g6en ui. valtozik a dioda nydtodrAnyu ellenallAsa ёв ezen ke-
resztiil module!6 hatas keletkezlk.
A frekvenciamodulAcdd oka tern^szetesen a kapacdtAs val-
tozas, mig az ellenAllas valtozas ampldtudomodulacdot okoz. A
frekvenciamodulAcio kdvetkeztdben ГеНёрб amplltudo-modulAcio
kikuszbb61As6re amplitude visszaszabalyozAst alkalmaznak. Az
oszcillator visszaszabAlyozasAnak elve az, hogy az oszcillA-
tor feszults6g vAltozAsAtol fuggoen valtoztatjAk а езбге juto
tapfeszults6get, ill. az oBzcillAtorcsovon atfolyo aramot.
с/ A szignalgenerator fel6pitese ёв mukbd6se
Az AM-FM-VIDEO szignAlgenerAtor Ге1ёр11ёзе a 15. Abran
lathato, mukod6se a tombvazlat alapjan nyomon kovetheto.
A jiagyfrekvencias jelet elsosorban a frekvenciamodulAlt
form;'b-n kivanjuk hasznositani. A frekvenciamodulAcio ки1вб
fom'ebJl az
37
15. abra. Az AM—FM—VIDEO generator kezeldlapja
1 EM er6sit6 kbzbeiktatasAn keresztill valosithatd meg.
Az Ж-modulacidhoz a nagyfrekvencias jelet a
2 oszcillator allitja eld, amelyhez ezerveeen hozzatar-
tozlk a frekvenciamodulator-egysdg is. A frekvencia folyama-
tosan forgokondenzatorral allithato, mig a frekvenciasdvok dob—
rendszerii hullamvaltdval valthatok. A nagyfrekvencids jel in-
nen a
3 csillapitotagokra jut. A csillapitdtagot jellegzetes
kialakitasa miatt induktiv pisztonnak nevezik. A piszton moz-
gd kicsatold hurokjardl a jel kabelen keresztill jut el az eld-
lap nagyszintii kimenetdre (OUTP. II). A kicsatold hurok kabe-
Idt a reflexiok elkertildedre hullamellenallasAval kell lezar—
ni. Az induktiv oszto kicsatolo hurokjardl a jel masreszt a
4 modulator fokozatra jut. A frekvenciamodulaoid tulaj-
dohkdppen az oszcillatorban tbrtdnik, ’’passziv’’ modulator ut—
jan, A frekvenciamoduldcio kapcsdn a Ibket nagysaga az eldlap-
ra kivezetett potenciometer segitsdgdvel befolyasolhatd. A 16-
ket nagysdga a muszerrdl megfeleld merdshatarpn leolvashatd.A
4 egysdg az OUTP.I. kimenethez csatlakozdan az amplitudd-, az
impulzus— de a vide6—moduldcids uzemmddokat teszi leh.et5vd.Az
5 erdsitdegysdgen keresztill, killed jelforraebdl tbrtdnd
AM-moduldcid is megvaldeith.at6. A moduldlt jel az OUTP. I ki-
menetrdl vihetd el. A belsd amplitudd- ds frekvenciamoduldci-
dhoz a
38
6 hangfrekvencias oszcillator szolgaltatja a jelet. A
modulald jel nagysdga es az azzal 16trehozott Ibket, ill. a
modulacids ezazal£k a
7 hangfrekvencide feszults£gm£r6vel merhet6.A nagyfrek-
vencias jelcsillapitd fokozat kimenet£n megjelenS jelszintet
a
8 egys£g m£ri. 30 mV ёе 500 mV kUzUtt kisszintii vagy
nagyszintii kimenet haszndlata eeet^n, a m£rt £rt£k kbzvetle-
niil a muszerr61 leolvashato. A 30 mV-nal kisebb Jelek тёгёве-
kor fesziilts^goszto felhaszn&Lasaval a pisztonskalan olvasha-
to le a m£rt £rt£k. A
9 szinthelyreallito automatikus szinthelyre^llitast v£-
gez. A csillapitdtag bemenet£r61 kapja a vezerl^st a szint-
helyreallito ёе az oszcillator szintj£t szabalyozza ugy, hogy
a csillapito bemenet^n a nagyfrekvencias fesziiltseg allando
legyen. A k£sziil£k mukl5d£s£hez sziiks^ges t£pfeszults£geket a
10 . tapegys^g szolgaltatja.
d/ A szign^lgenerdtor fobb muszaki adatai
EMG - 1173/В
Frekvencia:
frekvenciahatarokt....4.».250 MHz kbzbtt (8 savban)
frekvenciapontossdg:...+ 1%
frekvenciastabilitas: (+ 10% halozatingadozasra)
jobb mint 0,1%.
Kimeneti szint:
OUTPUT I-en:...0,5 jlV...90 mV-ig folyamatosan,
OUTPUT II-ni...0,5 jLtV. ..450 mV-ig folyamatosan
szabalyozhato ?
szintstabilitas: (+ 10% haldzatingadozaera)
jobb mint 0,2 dB;
kimenet impedancia:...50/2 .
Modulacio:
Belso amplitudomodulacid (OUTPUT I.)
modulalo frekvencias 400 Hz + 5%;
modulacios m£lys£g: 0...80%;
modulacios torzitds: (m = 30%-ra) 4%.
39
Belso amplitudomodulAcio (OUTPUT II.)
modulald frekvencia: 400 Hz + 5%J
modulacids m61ye^g:....0...30%;
ezinkron FM (30% АМ-пё1) : Д f = 150 kHz.
Kiils6 amplitud6modul£.ci6val
modulacios feszults£g Bziiks^glet: max 0,15 V
(modulacios%,
bemeneti impedancia: 2 к P 2 nF.
Bels6 frekvenciamodulacio:
modulAlo frekvencia: 400 Hz + 5%;
lUket:....0...100 kHz-ig folyamatosan valtoz-
tathatd;
torzitAs: Z f = 75 kHz-пё! 5%.
Videomodulacio: (csak 20 MHz felett)
modulacioe lehetdeegek: video pozltiv,
video negativ.
e/ Az AM-FM-VIDEO generator kezel£se
A szignalgenerator kezel£s£t a 16. abra alapjan nyomon
ktivethetjuk.
A k£sziil£ket megfelelo csatlakozdvezetekkel kapcsoljuk
halozati feeziilts^gre. A kesziil£khez hasznalhato szabalyoe
halozati ceatlakozo harmadik vezeteket is tartalmaz ftSldelde
c£llal. A v£d6f81del£s haszndlata igen fontos, elmulasztasa,
a k£sziil£k hasznalata soran ^letveszelyee lehet!
Bekapcsolas elott nullazzuk a 14 miiszert, ha annak mu-
tato ja nem all nullan. A szuks6gee korrekciot a miiszertokon
talalhato csavarral eezkozolhet jiik.
A k£sziildket az 1 kapceoloval "ON" allasba bekapcsoljuk.
A bekapcsolt allapotot a 20 jelzolampa mutatja. A k£eziil£k
uzemk£pee allapota mar 10 perc utan biztoeitott. A teljes,
termikus egyensuly beallasahoz azonban legalabb masf£l ora
szuke^ges.
Az uzemkdsz szignalgeneratort meres elott hitelesitik.
Igaz, hogy a rendelkez£sre allo miiszerek hitelesitett alla-
potban keriilnek a tanulokhoz a munkaasztalra. A hitelesites-
40
rol szerzett tanuloi ismeretek bovitesere azonban rbviden is-
mertetjtik a szignalgenerator тёгёа elotti и^гаЬ11е1ев!Ьёеёпек
m6djat.
16. abra. Az AM-FM-VIDEO generator kezelolapja
Az идгаЫ1е1ее11ёв soran elsosorban a nagyfrekvencias
szint Ь1Ье1ев1Ьёвёге keriil sor, ugy, hogy az 5 jelii "RANGE"
gombbal az elso savra allnak (4—7 MHz). A beallitas егеНтё-
пуё! a 19 Ьав1ЬёкЪап megjeleno haromsztig is jelzi. A bealli-
tott haromszog csucsa a beallitott frekvenciara mutat. А акё-
1акогёреп talalhatd 4 gombbal a skala "LEVEL" Зе1гёвёге all-
nak. Majd a pifiztoncsillapittf 6 gombjat a nyillal jelzett
iranyba u.tkBzёsig becsavarjak. Egyidejiileg az "OUTPUT II" ki-
menetet lezarjak. A lezaras а кёвги.1ёк 1агЬогёкауа1 50 P £1-
lenAlldssal lezart kabellel vёgвzhetб el.
Ezt kBvetoen a 16 AM iizemmdd ёв a 15 jelu. FM uzemm6d кар—
csoldkat "OFF" allasba, a 11 kapcsol6t "LEVEL" allasba kap-
41
csoljak. Majd egy csa-varhuzdval a 21 "LEVEL" potenci6m6tert
ugy dllitjak be, hogy a 14 miiszer mutatdja a muszerakdldn la-
ve "LEVEL" jelz£sre mutasson. Ezzel a nagyfrekvenciaa szint
hiteleait£se megtbrt£nt»
Az ismertetett es а тёгёа el6tt alkalmazott ujrahiteleai-
!ёа агёг! aziikedges, hogy а тёгёа pontatlanaagat csBkkentsiik.
A szignalgenerator vizsgdldjelet azolgaltat. A vizsgdld-
jeleket a vizagdlt aramkBr тегёЛёаёге* тикВсИеЬёаёге haaznal-
juk fel, Ha ezek a vizsgdldjelek eleve pontatlanok, ugyan^rt
aramkBr Т1ае1кейёвёгб1 ezerzett tapasztalataink is eleve hi-
basak.
Igaz, hogy a miiszert megfeleloen bedllitottdk, amikor el-
кёаг!1еИёк, а hiteleaitds is'megtBrtent. Az elhaazndl6ddsb61
eredoen, a hasznalati kbriilrndnyek miatt azonban parameterei,
ha к!атёг1ёкЬеп ie de megvdltozhatnak, es hibaforrassa vdlhat-
nak, Ezeknek a hibaforrasoknak a hatdeat kiiszbbolhetjiik ki a
тёгёа elotti ujrahiteleeiteesel.
Azt tapasztalhattuk a korabbi тёгёа! gyakorlatok aoran,
hogy a leggyakrabban haszndlt kiaebb pontossagu тиагегекпё!
nem jelentkezett aem az ujrahiteleeitds igёnye, eem pedig an-
nak lehetбeёge. A jelen pdlda viezont rdmutat arra, hogy a na-
gyobb pontoesdgu тёгбеагкВгйк hasznalatanal jogoa igёnyt е1ё-
git ki az ujrahitelesit6a.
Mivel az AM-FM-VIDEO ezignalgenerator felhasznalaai te-
riilete igen агё1еаж tovabba а тёгёа! gyakorlatok aoran ugyia
csak meghatar’ozott feladatoknal haeznaljuk fel azt, igyaresz-
letea кеге1ёа! urasitaat ia konkr^t feladatokhoz igazitottuk.
А кёаги!ёк mint nagyfrekvenciaa generator
A nagyfrekvenciaa generator frekvencia beallitaea az 5
"RANGE" feliratu kapceol6val !Вг!ёп!к е^опкёп!. A beallitott
advot a 19 nyilhegy jelzi. A savon beliil a kivalasztott frek-
vencia durvan a 4 forgatdgombbal, finoman a fiiggoleges dlhaj-
tdau 17 gombbal allithato be. A kBzelben talalhatd 18, haaon-
1бап ё1ЬаЗ!аеи gomb lehettyvd teazi, hogy az elozoek ezerint
kivdlasztott frekvencia котуегеЬёЬеп igen kia frekvencia el-
42
hangoldst eszkbzUljuk. £z utdbbi Iehet6s6get savsz61ess6g тё-
гёвеког lehet elonyUsen felhaszndlni.
A k£szul£k mint frekvenciamoduldlt szignalgenerator
А кёвги1ёк frekvenciamoduldlt szignalgeneratorkenti al-
kalmazdsa eseten az uzemmdd kivdlasztdsa jelentl a bedllitdsi
е1вб 1ёрёаЬг hogy a 15 FM kapcsoldt a valasztott iizemmddnak
megfelelS dlldsba hozzuk.
A kapcsold lehetвёgeв dllAsai:
EXT. Allasban kiilso forrasbdl tBrtdno moduldlds 1еЬе±вё-
ges 30 Hz ёв 15 kHz kbzbtti modulald frekvencidvalj
kulsfi moduldl6 jelet a 3 ceatlakozdn keresztiil vihetjiik
а кёвги1ёкЪе;
ПГТ 50 dlldeban a modulacid belso forrdsbdl 50 Hz—esfrek-
venciaval tbzd^nikj
ПГТ 400 dllasban a frekvenciamodulacidhoz a modulaldje-
let 400 Hz-ев belso jelforrds szolgalta;
OFF allasban modulacidra nem keriil вот.
A Idketnagysagot a 13 jelii "FM" feliratu. gombbal lehet
beallitani mindharom esetben. A bedllitott lbketnagysdg a 11
muszerkapcsold segitsegdvel a 14 miiszeren kBzvetleniil leolvas-
hat<5:
"FM" 25 кс/в allasban a kisebb IBketek merhetSk;
"FM" 100 kc/s Alldsban a nagyobb IBketek merhet6k.
Killed modulacid евеЬёп vegyiik figyelembe a modul£ci6e fe-
sziiltseg sztLk^gletet is. 100 kHz Ibket eleresehez kb. 15 V
nagyeagu bemenojel sziikseges.
A frekvencia moduldlt jelet a 8 jelii "OUTPUT I" ёв a 9
jelii "OUTPUT II" kimenetrdl elvezethetjiik. A CBatlakoztatasra
hasznaljuk fel a tartozekk^nt szallitott kabelt.
А кёвгиТёк, mint amplituddmodulalt szignalgenerdtor
A 15 jelii FM Uzemm6dkapcsol6t "OFF" dlldsba kapceoljuk,
(igy az FM moduldcidt kizarjuk), rnajd a 16 kapceoldval ampli-
tuddmodulacidt allitunk be. Az AM—modulacid mddjdt ёгкпЬбеп a
kUvetkez6 be^llitasok lehetвёgeвek:
43
а/ A 9 jelii nagyszintii kimeneten "OUTPUT II"
INT 50 kapcsold aliasban az 50 Hz-es fesziiltseggel AM mo-
dulalt nagyszintii jel;
INT 400 kapcsold allasban a 400 Hz-es fesziiltseggel,bel-
so forrasbdl AM moaulalt nagyszintii jel jelenik meg;
OFF kapcsold alias a modulalatlan kimenetet jelenti.
A miikodesi leirasbdl ismeretes, hogy az AM iizemmddban az
oszcillator kbzvetlen modulacidjara keriil sor. KiserS jelen-
seg az FM moduldci6. A 11 miiszerkapcsold "AM 25%" es "AM 100%"
allasaiban ilyen modulacids mddnal a 14 rniiszer csupan taje-
koztatd jelleggel mutatja a modulacids melyseget.
Ъ/ Az AM iizemmddkapcsold tovabbi allasaiban (OUTPUT l) a
8 kimeneten veheto le az AM modulalt jel a kbvetkezok azerint:
"PULSE" Allasban a 7 jelii "VIDEO INPUT" bemenetre adott
30 Hz es 6,5 MHz kbzdtti frekvenciaju negyszdgjellel vagy po-
zitiv impulzussal impulzusmodulalt nagyfrekvencids jelet ka-
punk;
"VIDEO +" kapcsoldallasban a 7 jelii "VIDEO INPUT" beme-
netre adott pozitiv videojellel pozitiv videomodula.lt nagy-
frekvencids jelet kapunk, a modulald jel 30 Hz es 6,5 MHz kb-
zbtt lehet;
"VIDEO -" aliasban az elozohoz hasonldan negativ video-
modulald jel csatlakoztatasa eseten, 30 Hz es 6,5 MHz kbzbt-
ti tartomanyban a kimeneten negativ, szabvany szerinti modu-
lalt nagyfrekvencias jelet kapunk;
"VIDEO =" allasban egyenaramulag csatlakozhatunk a modu-
latorra. A kesziileket kiviilrol beadott egyenfesziiltseggel,vqgy
kiilso alapszint helyreallit<5val, akar pozitiv, akar negativ
szabvany szerint modulalhatjuk.
A 14 miiszerrel impulzus- es videomoduldcids iizennnddban a
modulacids melyseg nem merheto.
"EIT" allasban a 2 jelii AM kapcsokra kb. 15 V nagysagu,
30 Hz - 100 kHz frekvenciaju jelet csatlakoztatva, a 12 gomb-
bal szabalyozhatdan 0-80% melysegig valtoztathatd modulacio
allithattf be. A modulacids melyseg a 11 кареsolo "AM 25%"vagy
"AM 100%" allasaiban a 14 miiszerrel kozvetleniil leolvashato;
44
”INT 50" es "INT 100" allasban, belso forrt£sb<51 50 Hz-
es jellel, ill. 400 Hz-es jellel amplituddmodulacid tBrtdnik.
A modulacids melyseg szabdlyozdsa es meressel tBrtend bealli-
tasa az elobbiekben leirt Bidden vegezheto.
f/ Lehetseges hibaforraSok a Biiiszer hasznalatakor
A lehetseges hibaforrasok kikiiszBb Bldsere, a hibak meg-
elozesere celszerii a muszerhasznalatra gondosan felkesziilni.
Erre az elozokben ismertetett kezelesi utasitds szolgal.A hi-
bak megelozesere ajanlatos a kBvetkezok betartasa:
megfeleloen iizembeallitott es hitelesitett miiszerrel dol-
gozzunk csak;
az dramkBrok csatlakoztatdsara a merdsek Boran a tarto-
zekkent szallitott kabeleket hasznaljuk fel. Ha olyan kabelt
hasznalunk fel, amelynek lezarasdban nines beepitve az 50 Q -
os ellenallasy akkor kiilBn kell gondoskodni arrdl, hogy a ke-
sztilek bemenete legyen 50 Q -os;
kisszintii kimenet hasznalata esetdn ne feledkezziink meg
a nagyszintu kimenet 50 P -os lezarasardl.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen AM-modulacids mddokat ismer?
2. Milyen FM-modulacids mddokat hasznalnak merestechni-
kai celra?
3. Milyen helyettesito kapcsolds jellemzi nagyfrekvenci-
an a huzalellendlldsbdl kesziilt osztdt?
4. Milyen meresi feladatok elvegzesenel hasznAlhatjuk fel
AM-EM-VIDEO szignalgeneratort?
5. Milyen hatasa van az illesztett lezarasnak a meres
szempontjabdl?
6. Milyen hatasa van a mdres elotti ujrahitelesites te-
vekenysegnek?
7. Hogyan boviti a generator alkalmazasi teriiletet a kill-
ed modulacids mddok lehetosege?
45
5. VIDEO - SWEEP GENERATOR
a/ Alkalmazdsi teriilete
A sweep-generator fogalom alatt altalaban olyan jelgene-
ratorokat ertiink, amelyeknek a kimeneti frekvenciaja.egy meg-
hatarozott frekvenc iatartomanyt periodikusan "vegigsbpbr".
Mivel ma mar tobb fajta valtozatuk ismert, igy c£lszerii
a csoportositasuk, elsosorban a frekvenclatartomanyuk alapjan.
Figyelemre melt6, hogy kesziilnek mdr olyan sweep-gene rat orok
is, amelyek a hangfrekvencias savban miikbdnek. Az elobbi szem-
pont szerlnti csoportositae alapjat a gyakorlatban megtalal-
hat6 miiszerek mtiszaki adatai adjak.
Eszerint beszelhetiink:
Video-sweep-generatorrdl.............. 0 - 20 MHz-ig
VHP sweep-generdtorr61............... 20 - 300 MHz-ig
UHF sweep-gener£torr61............... 300 - 1000 MHz-i&
A miikodesi elv szerint megkulbnbbztethetiink:
keveres elven miikbdo, un. iitteteses sweep-generatorokat,
(ez jellemzo a videosdvban miikbdo sweep-generatorokra is);
kbzvetleniil ’’Ibkott" sweep-generatorokat (inkabb az UHF
sweep-generatorok jellemzoje, mivel kelloen nagy lbket csak
tobb tiz MHz feletti frekvenciakon erheto el).
A csoportositas alapjaul szolgald adatokbol is lathato,
hogy az ismertetesre keriilo video-sweep-generator szelessavu
erositok meresere alkalmas. Elsosorban az atviteli tulajdon-
sagok (amplitudd vagy erosites valtozas a frekvencia fiiggve-
nyeben) vizsgdlatara fejlesztettek ki. A generator alkalmaza-
sa elonyos minden olyan eeetben, amikor meresi, hangoldsi fel-
adatok kapcsol6dnak.
A TV-technikaban igen celszeriien hasznalhato fel pl.kep-
'el erositok beallitasakor. Mivel a generatorral vegzett vizB-
.latok soran, a vizsgalt egyseg atviteli gorbeje lathatova
teheto egy oszcilloBZkop ernyojen, ezert szivesen hasznaljak
fel azt szelessavu erositok beallitasanal vagy kiilbnleges im-
pulzus erositok meresekor. Hasznos lehet a generator alkalma-
zasa a mikrohull^mu berendezesek gyartasakor vagy pl. egy dt-
viteltechnikai sziiroegyseg meresekor is.
Ъ/ A Video-sweep generator mukBddsi elve
A pontonk6nti тёгёв, dtviteli tulajdonsag vizsgalatdnal,
faradsagos, idoig6nyes feladatot jelent. A pontonkdnti тёгёв-
hez кёгге1 allitjuk he az egyes frekvencia6rt6keket, az atvi-
teli tartomanyon belu.1, majd leolvaseruk а mer6pontokban a jel-
lemzo feszults6get. Az atviteli gorb6t а тёгёв! егеётёпуек ab-
razolasaval kapjuk.
A m6r6stev6kenysdgre forditott idotartamot kivantak le-
rdviditeni az elobb leirt folyamat "automatizdlasaval". Ennek
az е1кёрге1ёвпек megfeleloen olyan generator k6fizult, amely a
frekvenciajat automatikusan ёв periddikusan valtoztatja, meg-
hatarozott tartomanyon beliil.
Vagyis egy lehets6ges atviteli tartomanyban a generator
dltal "kituzBtt" meropontok folyamatosan kbvetik egymast. A
vizsgAlt Mgypdlus kimenet6n, a vizsgalo frekvenciakhoz tar-
tozd feвzultsёgёrtёkek is ennek megfeleloen folyamatosan кё-
vetik egymast.
17a abra. Е1ге^егёв a sweep-generdtor alkal mazaedhoz
Ha egy alkalmas mtiszert, pl. oszcilloszkdpot csatlakozta-
tunk а тёгбкёгЬог* ugy a feszults6g6rt6kek pontonk6nt vagy fo-
47
lyamatosan - mint atviteli gorbe - egyardnt ertdkelhetok. Ha
az oszcilloszkop vizszintes elteritese es a generator frekven-
cidja azonos utemben valtozik, akkor az dtviteli gBrbe, mint
alldkdp jelenhet meg a kepernyon (lasd a 17b abrat).
l?b dbra. Jellemzo ernyokep "sweepelesnel"
Az elozoekben vazolt generator tulajdonsag jellemzi a
sweep—generdtorokat, ill. miikbdesi elvtiket. Az alkalmazas el—
vi semajat a 17a abra szemlelteti.
с/ A Video-sweep generator felepitese
A generator miikodesi elvet tBmbvazlat segitsegevel nyo-
mon kBvethetjiik. A tBmbvazlatot a 18. abra szemlelteti.
A keveres elven miikBdo sweep-generatorokban aLtalaban ket
oszcillator talalhato. Az egyik
8 frekvenciaja allandd, jelen esetben 80 MHz, mig
11 a masik oszcillator frekvenciaja valtozik. A valtozo
frekvenciaju oszcillator hangolasara elomagnesezett ferritma—
got haszndlnak* A fesziiltseggel hangolt oszcillatoroknal a va-
ricap diodak mellett leginkabb a magneses hangoldelemeket hasz-
naljak. Ez utdbbinal a hangolt kor induktivitdsa a vasmag elo-
magnesezettsegetol fiigg. Korszerii ferritmagok hasznalataval
48
nagy frekvencia dtfogas erheto el. A ket oszcillator jele
5 es 7 elvalasztd fokozaton keresztiil a
6 gyiiriis modulatorra jut. A modulator kimeneten a kii-
lBnbs6gi frekvencia jelenik meg. A valtozd frekvencidju ki-
menojelet,
14 szelessAvu erositon,
13 illeszto negypdluson, ill.
12 csillapitd fokozaton keresztiil vezetik ki a miiszer
elolapjara (SWEEP OSC. OUT). Az oszcilloszkop
1 vizszintes elteriteset inditdjelet eloallitd fokozat
bemenetere TRIGGER EXT. alldsban kiilso inditojelet, a TRIG-
GER INT. aliasban belso forrasbdl a
9 tapegysegbol adunk miikodteto jelet. Kiilso inditdjel-
kent felhasznalhaTjuk a TV szinkrongeneratorok osszetett ki-
olttfjelet vagy szinkronjelet.
18. abra. A Video-sweep generator tBmbvazlata
49
Az inditdjel a
2 monostabil multivibrator bemenetere keriil. A fokozat
kimeno kapcsain megjeleno negyszBgjel a
3 RC integral6 aramkbrre jut. Az integralo kBr kimeno—
jelet egyreszt kivezetik a rniiszer elolapjara mint elterito—
jelet (FREQUENCY BASE OUT), masreszt a valtozd frekvenciaju
oszcillator hangoldsanak iitemet hatarozzak meg a segitsege-
vel. A vezerles hatasara a ferritmagos tekercsben fiireszdram
folyik. A vezerles hatekonysdgat a
4 fiireszjel-erosito segiti elo. A furtSszjel visszafu-
tasi idejere az oszcillacidt megsziintetik. Erre a feladatra
a
10 aramkor alkalmas.
A sweep-generatorral vegzett vizsgalatok pontossagi jel-
lemzoit jelentosen fokozza a markerjelek hasznalata. A modu-
lator kimenojelet ezert a
17 szelessagu erositofokozaton keresztill vezetjiik a
16 markerjel kepzo aramkBrhoz. A markerjelek szintre ho-
zasat a
15 erositofokozat vegzi. A merkerjel kepzo fokozat csak
akkor ad ki jelet, ha a sweep-oszcillator pillanatnyi frekven-
ciaja a marker-oszcillator6val, vagy annak harmonikusaival meg—
egyezik.
A beepitett diddas aramkorrel pl. a frekvencia tengely-
re vett tiikBrkep "torolheto".
d/ A Video-sweep generator fobb miiszaki jellemzoi
HIR.KTSZ. TR 0808
IBket...................... 200 kHz...20 MHz, harom
savban
Sdvhatarok.................. 200 kHz... 5 MHz;
200 kHz...10 MHz;
200 kHz...20 MHz.
Nevleges kimeneti ellenallas: 75 Q + 10%.
Kimeneti szintszabalyozas...: folyamatosan, vagy 20-,10-,
es 3 dB-es csillapitd ta-
gokka± fokozatokban.
50
Belso markerjelek.........s 5» 10, 15 es 20 MHz, vagy
1, 2, 3, ... 20 MHz (kris—
taly vezerlessel) .
» ' — 3
Belso markerjelek pontatlansaga: 10
Markerjelek kimeneti ampli-
tude;} a: 0,5...10 VCB_CS.
folyamatosan szabalyozhato.
A frekvencia modulaciot
letrehozo haromszog jels amplitude...min 10 V ,
frekvencia...50 Hz
A keszulek halozati teljesitmeny
felvetele: kb. 180 VA.
Tartozekok Tl, T2, T3, T4, T5, T6
(leirast lasd a 14. fejezet-
ben).
e/ A Viaeo-sweep generator kezelesi utasitasa
A sweep—generator kezelese soran, valamennyi kezelogomb,
kapcsolo es csatlakozo - kiveve a halozati csatlakozot a
mtiszer elolapjan megtalalhatok. A miiszer elolapjat a 19. abra
szemlelteti.
19. abra. A Video-sweep generator kezelolapja
51
A generator kezelese harom irAnyu tevekenys£get kovetel-
het a felhasznAlotol:
lamerje a felhasznAlo azokat a feladatokat, amelyeket a
kesziilek uzembehelyezeset megelozoen vagy azzal szoros kap-
caolatban el kell vegezniej
ismerje a felhasznalo az egyes kezeloszervek rendelte-
teset;
vegiil a kezeloszerveket, egy-egy mAresi feladat kapcsan
osszehangoltan. miikodtetni tudja.
A Video-sweep generator iizembe helyezese
A kesziilek bekapcsolasa elott celszerii meggyozodni ar-
rdl, hogy az a megfelelo haldzati fesziiltsegre van-e beallit-
va. Ha a tAplalas helyessegerol meggyozodtiink, ugy az 1 jelii
(SUPPLY A.C.) kapcsolot ON allasba visszuk. Ezzel az elekt-
roncsovek felfiitese elkezdodott.
Az elektron csovek felfiitesAt kovetoen, kb. fel perc mul-
va a D.C. kapcsoldt 2 jelzessel, az ON Allasba visszuk. Ez-
zel а kAsziilek uzemkepes allapotban van, bar a stabil alla-
pot csak kb. 30 perc mulva alakul ki.
20. Abra.
Jellemzo Ibket Abra a sweep-generAtor alkalma-
zAsAhoz
A SWEEP OSC. OUTPUT csatlakozo hiivelyeken, 9 Зе1гёБве1,
ellenorizziik oszcilloszkop segitseg6vel, hogy megjelennek-e a
generator jellegzetes Ibketel. Az oszcilloszkop AbrAt a 20.
abra mutatja.
A DETECTED SIGNAL OUT kimeneten, 7 jelzAssel, ellenoriz-
ziik, hogy megjelennek-e-a markerjelek, a marker vAlasztA kap-
52
csolo allasanak megfeleloen. A jellegzetes oszcilloszkop ab-
rat a 21. abra mutatja.
21. abra. Markerjelek megjelenese az ellenorzo abran
A FREQUENCY BASE OUT kimeneten, 6 jelzessel, oszcillosz-
koppal ellenorizhet jiik, hogy megjelennek-e a meres kapcsan
hasznalando elterito jelek. A varhato ernyokep a 22. abra sze-
rint i.
22. abra. A frekvenciaval aranyos elterito jelek
Ha a generator jelkimenetein a felteteleket megfelelonek
talaltuk, ugy a kesziilek meresre kesz allapotban van. Ha a me-
resek kapcsan, valamely okbol a SWEEP OSC. OUTPUT kimenetet
nem tudjuk 75 /2 -mal lezarni, ugy a hibas merest eredmenyek
elkerulesere celszer’i hitelesitesi gorbet felvenni.
53
A Video-sweep-generator kezeloszervelnek ismertet£se
A sweep-generator kezeloszerveit, valamint a csatlakozo-
hiivelyeket a 19. abra jeloleseit felhasznalva ismertet jiik:
1 valtakozdaramu ki-be kapcsolo, A.C. SUPPLY;
2 egyenaramu ki-be kapcsolo, D.C. SUPPLY;
3 trigger valaszto kapcsolo, TRIGGER EXT. kiilso es TRIG-
GER INT. belso forrasbol;
4 kiilso inditdjel bemenet, EXT. TRIGGER IN.;
5 kiilso marker bemenet, EXT. MARKER IN.;
6 oszcilloszkop vizezintes elteritS jel, fiireszjel ki-
menet, FREQUENSY BASE OUTPUT;
7 a detektalt jelkimenet az oszcilloszkopra DETECTED
SIGNAL OUT;
8 detektalt jelbemenet a vizsgalt negypolusrol,DETECTED
SIGNAL IN;
9 jelkimenet a vezerelt frekvencialbkettel, SWEEP OSC.
OUTPUT;
10 3 dB, 10 dB es 20 dB-es csillapitok ki-be kapcsolo-
ja ATTENUATOR ON aliasban bekapcsolva;
11 loket nagysag valaszto kapcsolo, SWEEP WIDTH;
12 zerus frekvencia hely eltolds kezeloszerve,CENTERING;
13 marker valasztokapcsolo, FREQUENCY MARKERS. OFF al-
lasban a markerjelforras ki van kapcsolva. EXT. aliasban kiil-
so markerjelforras szerint tortenik a jelzes. Tovabbi kapcso-
lo allasok mellett, belso jelforras, a kivalasztott rend sze-
rint szolgaltatja a markerjelet;
14 a markerjel amplitude szabalyozogomb, MARKER AMPLI-
TUDE;
15 a kimeno jelszint szabalyozo, OUTPUT LEVEL.
Merisi feladat elvegzese Video-sweep generatorral
A megfeleloen iizembe helyezett sweep-generator kimenetet
75 Q -mal lezarjuk. Az igy lezart kabelt csatlakoztatjuk a me-
rendo negypolus bemenetere az A.5.1 abra szerint.
A vizsgalt negypolus kimenetet az iizemi viszonyoknak meg-
feleloen lezarjuk es azt csatlakoztatjuk a meres soran fel-
hasznalt detektorhoz (pl. diodas merofej). A detektor mdsik
54
veget a sweep-generator DETECTED SIGNAL IN jelzesii bemenete-
hez csatlakoztatjuk.
A sweep-generator loketeinek amplitude;)at ugy allitjuk
be, a beepitett csillapitotagokkal (10 .jelii kezeloszervek)
vagy a folyamatos kimenoszint szabalyozo potenciometerrel (15
jelti kezeloszerv), bogy a mereshez a megfelelo jelszintet
szolgaltassa.
A FREQUENCY BASE OUTPUT kimenetet bsszekotjuk a meres-
ben alkalmazott oszcilloszkop vizszintes elterito lemezeiveh
Egyidejiileg az oszcilloszkop sajat elterito generatorat ki-
kapcsoljuk.
A CENTERING szabalyozogomb segitsegevel a loket frekven-
cia O-osszelebegtetesi pontjanak eltolasara van lehetoseg.Ez-
zel a loket intervalluma fedesbe hozhato a vizsgalt negypolus
atviteli tartomanyaval.
A kivant marker uzemmod beallitasa utan a markerjelek
nagysagat a 14 jelii, MARKER AMPLITUDE feliratu gombbal ugy 61-
litjuk be, hogy a markerjelek amplitudoja a vizsgalt gorbe me-
reteihez kepest ne tul nagy legyen. Egyldejiileg a markerjelek
jdl felismerhetSk legyenek!
A 7 jelu, DETECTED SIGNAL OUT feliratu pontrol, az osz-
cilloszkop fuggoleges elterito lemezire csatlakozunk es a me-
rest elvegezziik.
A meres befejezese utan gondosan iigyeljunk arra,hogy ki-
kapcsolaskor eloszor a D.C. es A.C. kapcsolot soha ne kapcsol-
juk ki egyszerre.
A merest eredmenyek kiertekelesekor vegyiik figyelembe,
hogy kedvezo esetben az atviteli gorbe leolvasasi pontatlan-
sagabol eredoen + 3% hibat kell figyelembe venni. Ha a kimeno
loket-ingadozasokbol eredo hibat nem hagyhatjuk figyelmen ki-
vul, ugy 8%-os hibat lehet szamitasba venni.
f/ Lehetseges hibaforrasok a muszer hasznalatakor
A sweep-generatorral valo mereskor a lehetseges hibafor-
rasok szama csbkkentheto, ha a rendeltetesszeru. kezeles mel-
lett eleget tesziink meg a kovetkezoknek is:
55
A тёгёаекЬег olyan oszcilloszkopot kell hasznalni,.amely-
nek a kiefrekvencias atvitele kifogastalan.
A meresek elvegz£sekorf mind a detektorral, mind az osz-
cilloszkoppal lehetSleg alacsony impedanciaju pontokon mer-
jiink.
Alacsony szintii jelekkel valo тёгев eset£n a markerjele-
ket kaposoljuk ki. Csak arra az idore kapcsoljuk be^amikor az
atviteli gbrbe jellemzo pontjait vizsgaljuk.
A sweep—generatort sohaBe kapcsoljuk ki a halozati dugo
kihuzasaval.
ellen6rz6 kerdesek
1. Mit jelent a ”swipel6s"?
2. Milyen muszaki jellemzo jii generatorokat neveziink
sweep-generat oroknak?
3. Milyen elterito jelet szolgaltat a sweep-generator az
oszcilloszkop szdmdra?
4. Milyen eredmenyre vezet a diodas merofej alkalmazasa
a sweep-generatornal?
5. A sweep-generator vedelme szempontjabol, milyen fon-
tos kezelesi utasitast kell betartani?
6. Milyen merest feladatoknal hasznalhato fel celszeriien
a sweep-generator?
6. RGB COLOUR PATTERN GENERATOR
(TR - 0862)
a/ Alkalmazasi teriilete
Az RGB szines vizsg£16abra-gener£tor tiz program keret6-
ben kiil6riboz6r szines es fekete-feher vizsgaldjeleket szolgal-
tat kiilbn-kiilon a piros /R/, a zbld /G/ 6s а кёк /В/ csator-
nakon. A vizsg£16abrakkal egyidejiileg eloallitja a hozzajuk
tartozd vildgossagjelet /Y/ es a szinkiilonbsegi jeleket (R-Y,
G-Y, B-Y) is.
56
Barmely ezines rendszerben miikbdo koder-fokozatok meghaj-
tasara is alkalmas. A generator az egyedi jelek mellett azok
kombinacidit is eloallitja. Lehetos6get nyujt matrixaramkdrbk
ellenorzesere is. -Elv£gezhetok m£g a szintisztasag vizsgala-
ta, а кёрсвб, valamint a konvergencia helyes beallitasai is.
Ъ/ Fel6pit4se ёв mUkdd6se
Az RGB-generator Ге1ёр11ёвёпек elvi s4mdjat a 23. abran
lathatjuk. Az 1 a jelfogadd ёв formdld egyseg, Feladata a kiil-
so inditdjelek negativ logikabdl pozitiv logikaba valo Atte-
vese.
A 2 egyseg vezerlojel kepzo, a kovetkezo feladatokat lat-
ja el:
1. soriranyban megfelelo titemii ёв a sorfrekvenciahoz ko-
tott iitemjelet allit elo;
2, atalakitja a kiilso szinkron—vezerlojeleket ugy, hogy
T=2OHest=lH legyen. Ugyanakkor biztositja, hogy az 1
H egybeessek a tenyleges soridovelj
3. segedjelet szolgaltat a kepiranyu szekvencialis jel-
generator szdmdraj
4. sor es kepiranyu osezegezett hdld, ill, pont-hAldje-
let allit elo.
A 3 egysёg a soriranyu szekvencialis-jelgenerator. Az 1
es a 2 egysegbol erkezo iitemnek megfelelo impulzusokat allit
elo. Ezek az impulzusok alkalmasak az 5 programozd mAtrixegy-
seg meghajtasara.
A 4-es blokk a kepirdnyu szekvencialis-jelgenerator. Ki-
menete a programozo mdtrix meghajtasat es a 7 programkivalasz-
t6 egysёg szekvencialis jelbemenetet vezerli impulzusokkal.
A 6 szinjelkepzo egyseg VAGY kapcsolatban bsszegezi a kii-
Ibhbdzo szinsorrendii szinsav-sorozatokat. А ег1п^е1кёргб vёg-
zi a kapuzott 1ёрсвбЗе1кёргб ёв Гигёвг;]е1кёргб egysёgek cr
tolasat, ugyanakkor ez a fokozat teszi 1еЬе1буё a szinjelam^
litudd valtoztatasat 100, 75 es 25%-os агёпуокга.
A 7 programkivalaszto sвgitsёgёvel kivalaszthat6k azok a
jelek, ill. jelkombin£ci6kt amelyeket a miiszernek rвndeltetёs-
57
23, abra. Az RGB-generator felepitesenek elvi semaja
58
szeriien ki kell acini. A kivalasztas a tiz prngramnak megfele-
loen nyomogombsorral tortenik ugy,hogy valamelyik gomb lenyo-
masakor megfelelo tilto, ill. enged61yezo Jelek jutnak a 6,
ill. a 10 egysegekbe.
A 8 16pcsojelkepz6 a sorfrekvenciAhoz kdttttt sziirke skd-
lajelet allit elo kilenc fokozatban linedris emelked.£sBel,
A 9 fiireszjelkepzo linearis fur£szjelet allit el6. A li-
nearis jel-kapuzo es szetvalasztd egys£g 10 feladata, hogy a
mar eloallitott linearis jeleket megfelelo idoben es megfele-
lo helyen a szines jelekkel egyiitt a generator kimeno pontja-
ira engedje, A teljesitmeny 11 kimenofokozat feladata,hogy az
osszegzett szines es fekete-feher jeleket 75 Qlezardson
1 VCS_CB jelamplitudoval eloallitsa.
A 12 vilagossag es szinkuloribs£g jelk£pzo a hdrom bejb-
vojel hatAsara elfiallitja a vilagossdgjelet /Y/, valami nt,
a szinkulbnbsegi jeleket (R-Y, G-Y, B—Y). A +5 V kimeneti f6-
sziiltsegii tapegyseg (e3) az IC-nek allit elo +12 V-bol stabi-
lizalt tapfesziiltseget.
с/ Az RGB-generator kezelesi utasitasa
Az RGB-generator elolapjat a kezeloszervekkel a 24. Ab-
ra mutatja. Mint emlitettiik, a szines jelgenerator kiils6 -
20 H-es tttemjellel, valamint kiolt6jelekkel iizemeltetheto.
Ezert az RGB-generatort kizarolag a TR-0822 tipusu tv azi nk-
rongeneratorral egyiitt lehet haszndlni. A rniiszer iizembehelye-
zes£vel egyidejiileg lehet eszkozolni,
A SUPPLY 1 jelii kapcsoldt ON Allasba helyezziik. A genera-
tor bekapcsolt dllapotat a 2 jelzolampa jelzi. Ezutan az 5, a
6, ёе a 7 RGB feliratu ketallasu kapcsol6kat ON allasba he-
lyezziik. Igy megval6sitottuk a kimenojel 8, 9 es 10 jelii csat-
lakozdkra val6 jutasat.
Majd a megjeleniteni kivant programot 3 jelii 10 tagu nyo-
mogombsor megfelelo nyomogombjanak benyom£saval vdlasztjuk ki.
A kivalasztott jel a 8, 9 es a 10 R, G# В kimeneteken jelenik
meg. A megfelelo szinkiiloribsёgi jelek (R-Y, G-Yr B-Y) a llr a
12 ёв a 13 kimeneteken, a vilagossagjel pedig a 14 kimeneten
jelenik meg.
59
24. abra. RGB-generator kezelolapja
A kimenojel nagysagat a 4 COLOUR AMPLITUDE kapcsologomb-
bal valtoztathatjuk. Abban az esetben, ha az R, G, G - 5-6-7
jelii kapcsoldk OFF allasban vannak, a kimeneteken (R, G, B)
nem kapunk jelet. Ha a kapcsold ebben az allapotaban az elob-
bi kimenetekre R, G, В jeleket adunk be, akkor a -11, -12, -13
jelii kimeneteken levehetok a beadott jeleknek megfelelo szin-
60
kuloribs^gi jelek (R-Y, G-Y, B-Y) a 14 kimenetrol pedig a vi—
lagossagjel (Y).
A 15 jelii COMP. BLANKING IN az osszetett k6pkioit6jelf a
16 jelu VERT. BLANKING IN pedig a k£pkiolt6jel beadAsat v^g-
zi. Ezeket csak abban az esetben kell haeznalni, ha a genera-
tor! a TR-0822 tipusu TV szinkrongenerator пё1ки1 kivdnjuk
miikbdtetni. Ebben az esetben a 3 nyomogombsorral csak a CO-
LOUR BAR I, a COLOUR BAR II, a COLOUR BAR III ёв a WHITE je-
lil programok valdsithatok meg. A 17 hiively fdldelocsatlakozd
d/ Az RGB-generator fobb muszakl adatai
Rendszer SECAM, PAL
A kiilso inditojelek Кёрк1о1!б^е1: min 2 Vc8_cs, max 12 V nega-
Osszetett kioltojel: tiv min 2 maz 12 v nega-
Utemjel: tiv. min 2 V max. 12 V ne- CB-CB’
gativ.
RGB jelek fiiggetlen kime-
neteken: 1 V___ „ .
св—cs
Szinstabilitas: 2%.
Kimeneti impedancia: 75 .
Halodbra ёв ponthalodbra: egyidejiileg mindharom kime-
neten.
Vilagossag ёв szinkiilonbsёgi
jelek: az RGB jelekkel egyszerre
egymastdl fuggetleniil.
Szinamplitudd: 100, 75, 25%-ra allithatd.
Вё1геЬогИа!б abrak a kb-
vetkezok: a 24. dbra a nyom6gombsort 3
mutatja.
1. Fёnyesяёgвorrend szerinti fiiggoleges szinsavok
(COLOUR BAR I.) ГеЬёг - sdrga - cidn - zdld-
- bibor - piros - кёк - feke-
te - feh-ёг.
61
2. Legnagyobb fenyessegugras szerinti fiiggoleges szinsa-
vok
(COLOUR BAR II)
feher - bibor - sarga - pi-
ros - cidn - кёк - zbld - fe-
kete - ГеЬёг.
3. Legnagyobb frekvenciaugras szerint! fiiggoleges szin-
sdvok
(COLOUR BAR III)
Гекёг - кёк - sarga - cidn -
- piros - zb'ld - bibor — fe-
kete - feher.
4. Fёnyessёgsorrend szerint! vizszintes szinsavok
(COLOUR BAR IV)
feher - sarga - clan - zUld -
— bibor - piros — кёк.
5. Szines ёв fekete-feirer vizsgaloabra I (COLOUR PATTERN
l). А кёрегпуб vizszintesen 7 reszre osztott,azon be-
liil a kUvetkezo jelsorozatok:
a/ zUld szinjel;
b/ szinsav az 1. pont szerint;
с/ Bziirke gradiacios skalajel;
d/ szinsav a 2. pont szerint;
e/ fiireszjel;
f/ szinsav a 3. pont szerint;
g/ кёк szinjel.
6. Szines es fekete—feh6r vizsgaloabra II (COLOUR PAT-
TERN II). А кёрегпуб vizszintesen itt is 7 гёзгге van
osztva:
a/ 25%-os fekete-feher jel;
b/ 25%-os az 1. pont szerint! szinsav;
с/ 75%-os fekete-feh6r jel;
<1/ 75%-os az 1. pont szerinti szinsav;
e/ sziirke gradiacios skalajel:
f/ 100%-os vilagossagjel az 1. pont szerinti szin-
savnak megfeleloen;
g/ fiireszjel csokkeno f6nyesseggel.
7. Feher jel a teljes кёрегпубп (WHITE).
8. ЕеЬёг halojel konvergencia vizsgalatokra (CON-VER-
GENCE) .
62
I
9. Feher pontjel ёв hAlojel egyidejiileg (DOTS IN CROSS-
-HATCH).
10. Szines es fekete-feh£r vizsgaldabra III
(GRADATION AND SAWTOOTH).
A jeleloszl6s a kbvetkezo:
а/ а кёрегпуб felso 3/7-ed reszen sziirke gradidcids
skalajel;
Ь/ а кёрсвб 1/7-ed гёвгёп az 1. pont szerinti szin-
sav;
с/ а кёрсвб also 3/4-ed гёвгёп f(ir£szjel.
Az eddig felsorolt szines ёв ГекеЬе-ГеЬёг vizsgalojelek
a harom alapszin egyiittes hatasdra jonnek ldtre. Ha a kimene-
teket a tolokapcsolok segitsegevel tetszoleges osszeallitas—
ban, ill. varidciokban megszakitjuk, ugy kiilonbozo Bzinkivn-
natok is letrehozhatok.
Нбтёгвёк1еЬ1 tartomany: -5...+40 °C.
Relativ nedvess6gtartalom: max 80%.
ellen6rz6 kerdesek
1. Mit ёгШпк вzinkulЬnbsёgi jel alatt?
2. Mi a szerepe a programozo mAtrixnak?
3. Mi a 16pcs6jel-k6pz6 feladata?
4. Mit neveziink vilagossagjelnek?
5. Milyen jellegii vizBgalatokra alkalmasak a Bzinkivona-
tok?
6. Hogyan kapunk fёnye8вёgjelet?
7. Mit neveziink gradidcionak?
8. Mi a konvergencia vizsgdlat celja?
7. VOBLERSZKOP
a/ Altalanos ismertet6s
Gyors ёв pontos, cёlmuvelet jellegii тёгёвек еГт^гёвёге,
egyre вгё1еэеЪЬ k'drben hasznalnak fel olyan kёвziilёkeket ,ame-
63
lyek a mar ismertetett sweep-generator es az oszcilloszkop
tulajdonsagait egyesitik.
A novekvo minosegi kbvetelmenyek kielegitesere, a hira-
dastechnikai termeloiizemekben, a gyartas faziasainak ellen-
orzesere, egyre gyakrabban hasznalnak fel miiszereket, mere-
seket. A gyartaskbzi es vegellenorzesre forditott idotartam
csbkkentese azonban, gazdasagi ёв szervezesi okok miatt ko-
vetelmeny lett. A technikai es gazdasagi tenyezok egyidejii
merlegelesevel a celmuszerek, vagy az ilyen jellegii miiszerek
eloterbe keriiltek.
A celmiiszerekkel szembeni igenyek kbzbtt elsosorban em-
litjiik azt, hogy а кеге1ёвик leheto egyszerii legyen.Ermek az
igenynek a kielegitesere a klasszikus merest tevekenyseget
reszben vagy egeszben automatizaltak, vagy a bonyolultabb me-
rest eszkbzsziiksegletet, celiranyos kozos rendszerben egye-
sitettek. £ ket tbrekves egyiittes hatasabol alakult ki az a
muszertipus is, amelyet "Vobler’’ gyiijtonevvel emlegettink az
uzemi gyakorlatban. Igaz, hogy az elnevezes csak reszben fe-
di a tenyleges belso tartalmat es mondanivalojaval fedesben
van az elozo fejezetben targyalt "sweep-generatorral". Az em-
lixett szempontok miatt, gyakorlati jelentosege miatt, kiilbn
is megvizsgaljuk a "voblerek" miiszercsoportot.
b/ Vobuloszkop alkalmazasi teriilete
Az alkalmazas lehetosegeit, sok mas tenyezo mellett, a
kivitel is meghatarozza. Igy a jelen ismerteteskor tetelez-
ziik fel pl. a hordozhato kivitelt. A hordozhatd vobler, pl.
a "Vobuloszkop", kis meretevel es kbnnyti sulyanal fogva ked-
vezo tulajdonsagu es sokfele alkalmazasi lehetoseget kinal.
A miiszer segitsegevel elsosorban a TV vevokeszillekek es
URH kesziilekek merese lehetseges. Az alkalmazas soran javi-
tasi es hangolasi feladatok egyarant elvegezhetok. A meroke-
sziilek segitsegevel a vevokeszillekek valamennyi nagyfrekven-
cias, kbzepfrekvencias es video-frekvencias fokozatat vizs-
galhatjuk.
A vobulacioval letrehozott atviteli gorbe az oszcillosz-
kop ernyojen kozvetlenill megjele itetheto. A gJrbe kierteke-
64
leset» a meropontok azonositAsAt a be£pitett marker Aramfor-
ras segitsegevel vegezhetjiik el.
A kesziilek alkalmazasi teriilete lAthatoan a gyartasi es
szervizmunkakat egyarant feloleli.
A miiszer Attekintheto felepit£se es konnyii kezelhetos£-
ge a kezelotol kiilUnleges felk£szults£get nem igenyel.
с/ Voblerszkop felepitese es miikodese
A kesziilek rendszerenek felepiileset es miikUdeset a 25.
abra alapjan nyomon kdvethet jiik.
A kesziilek a felepites tekinteteben alapvetoen hArom
egysegre tagolhato:
vobulAtor reszre,
oszcilloszkop reszre,
tapegysegre.
A vobulAtor resz felepitese
A kesziilek fo feladata, hogy az adott lokettartomanyon
beliil, a valtoztathato frekvenciaju jelet eloallitsa. Erre a
feladatra tdbb funkcionalis egyseg egyiittesen szolgal.
1 A 160 MHz-es fix frekvenciaju oszcillator es a
2 alaposzcillator jele keverofokozatra jut. Az alaposz-
cillator jele keverofokozatra jut. Az alaposzcillator jele
160...240 MHz-ig folyamatosan hangolhatoan allithato elo, kb.
100 mV amplitudoval. A
3 RE keverofokozatban a fix oszcillator bekapcsolasakor,
ennek es az alaposzcillatornak a ktilonbsegi rezgesekent kia-
lakul az 1...80 MHz-ig folyamatosan hangolhato frekvencia sav.
A
4 jelii szinuszaram generator az alaposzcillAtor vasmag-
jAt 50 Hz-es frekvenciaval atmagnesezi es igy az alaposzcil-
lAtoron beallitott minden frekvencian, max 15 MHz-ig szaba-
lyozhato frekvencia lbket erheto el. A sweep-jel az
5 ATTENUATOR-on at maximalisan 65 dB-lel csillapithato-
an jut a "SWEEP OUT." kimenetre.
A megfelelo pontossagu markerjelek eloallitasahoz a
65
*EXT MARKER IN
25. abra. A vobler tombvdzlata
6 egyeeg dllit elo 1 MHz-ев 6b 10 MHz-ев, "krintdlypon-
toseagu" jeleket. EzekbSl a
66
7 jelii markerkevero &llitja elo a til alaku, meghataro-
zott frekvenciaju, frekvencia-markereket. A markerjel ampli-
tude az atviteli gbrbet61 fiiggetleniil szabalyozhato. A marke-
rezesre kiilso jel is felhasznalhato. Ezt az EXT. MARKER IN be-
menetre kell vezetni. A
8 kiolto es f&zisfordito fokozat feladata egyreszt a
visszafutas abrajanak kiolt^sa, masreszt az 50 Hz-es szinu-
szos jel fazistolasanak 90°-os ertekre allitdsa. Erre azert
van sziikseg, bogy a kioltas a szinuszgorbe lefuto szakaszdra
essek. A
9 markererositon keresztiil a markerjelek, a marker ke-
verobol az oszcilloszkop fiiggoleges lemezparjara jutnak.
Az oszcilloszkdp resz felepitese
A markerjelek kozvetleniil, az atviteli gorbe pedig a
VERT. IN. bemeneten keresztiil jut elobb a
11 oszto aramkorre, majd az oszcilloszkop fiiggoleges le-
mezparjara, Az oszto fokozatain a jel 1/1, 1/10 es 1/100-as
lepesekben oszthato le. A jel innen jut a
12 fiiggoleges erositore, majd az elterito lemezparra. A
fiiggoleges erosito egyfokozatu. A
13 jelii elterito jelgenerator 20 Hz - 50 kHz frekvenci-
aju fiiresz jeleket szolgaltat, ami fokozatosan es folyamato-
san is valtoztathato. A belso szinkronizalas lehetosege biz-
tositott. A
14 vizszintes erosito egyfokozatu. Az erositot reszben
az elterito generator, reszben az 50 Hz-es szinuszjel taplAl-
ja. A felerositett jel a katodsugarcso vizszintes lemezparja-
ra jut.
A tapegyseg resz felepitese
A 25. abran a 10 jelii egyseg, a tapegyseg. A tapegyseg
egyeniranyito koret felvezeto elemekkel alakitottak ki.A sziik-
seges anddfesziiltseget, fiitofesziiltseget, es egyeb vezerlofe-
sziiltsegeket szolgaltatja a kesziilek kiil'dnb'dzo aramkorei sza-
mara.
67
Vobler f6bb mtiszaki adatai
Type.: TR - 0813
Vobulator frekvenciatartomany: 1...240 MHz-ig, ket sav-
ban
I. s£v 1...80 MHz,
Il.sav 160...240 MHz.
Vobulator frekvenclaloket: 0,5 MHz...15 MHz-ig fo—
lyamatosan szabalyozhatd
Az oszcilloszkop visszafutas alatt abrdt nem rajzol, de
a nullvonalat felrajzolja.
A kimeneti fesziiltseg: I. savban nagyobb mint 50 mV,
Il.savban nagyobb mint 100 mV.
A kimeneti fesziiltseg a beepitett ATTENUATOR-ral folya-
matosan szabalyozhatd.
A nevleges kimenet ellen-
alldsa: 75 fl •
Frekvencia markerek: 1 MHz-enkent kristdlymarkerek
200 MHz-ig (belso markerek),
10 MHz-enkent markerek a tel-
jes frekvenciatartomanyban.
Belso markerjel amplitude: 10 mV _
Oszcilloszkop frekvencia-
tartomany: 20 Hz...300 kHz kdzdtt,
a - 3 dB-es esdspontokra.
Oszcilloszkop erzekenysdg: jobb mint 50 mV/cm.
Nevleges bemeneti ellen-
allas: 1 M fl || 50 pF.
A bemenojel: max 500 VCB_CB»
Tartozekok: Tl, T2, T3, 14, 15, T6 (leirast lAsd a 14.
pontban).
e/ Voblerszkop kezelese
Az iizembe helyezes szempontjdbol fontos kezeloszerveket
a 26. abra, a miiszer elolapjat a 27. abra mutatja.
6'z
abra. Az uzembehelyez^s kezel6-
szervei УоЫегпё!
27. abra. A vobler kezelo szervei
69
A rniiszer kezel6set illetoen altal^nos ervennyel hasznal-
hatdk azok az eljdrasok, amelyeket az I. fejezet 3. pontjdban
leirtunk. Mond.anivalonkat is ehhez az alapszemponthoz igazi-
tottuk.
A rniiszer iizembe helyez6se
Eloszbr gy6z6djiink meg arrdl, hogy a kesziil6k fesziilts6g-
valtdja a felhaszn&l&s hely6nek megfelelS fesziilts6gre van-e
kapcsolva (lAsd a 26. abrAt).
A feszillts6gvalto az abran "1" jeli516ssel ldthato. A fe—
szillts6gvalt6t ugy kell a megfelelo fesziiltsegre allitani,h£gy
a jelz6s a kivAnt feszillts6g-felirat irdnydba essek.
Biztosit6k сяегёпё! ("2" jelii egyseg), csak megfelelo
n6vleges £ram6rt6kii biztosit6kot hasznaljuk fel. А kesziil6ket
a kthretkezokben leirt modon kell bekapcsolnunk es mintegy fёl
ora eltelt6vel lehet azt игеткёревпек tekinteni.
А кёвги1ёк rendeltet6sszerii felhasznalasakor gondoskod-
nunk kell a f81de^sr61 is. Erre а сё1га a kesziilek elolapj^n
"fbld" jelzёssel ellatott barinelyik csatlakozohiivelyt felhasz-
nalhatjuk.
A rniiszer iizemeltet6se
A rniiszer kezeloszerveinek szerep6t a 27. abra alapj^n is-
mertetjiik. Az
1 jelii, a kesziilek bal felso sarkaban talalhato kapcso-
16 - allitogomb - segitseg6vel kettos cellal befolyasolhatjuk
a miiszert. A kiilso gombszakasz ON helyzeteben a keszuL&cet fe-
sziilts6gre kapcsolhatjuk. Ha ennek a ketalldsu gombnak a kiil-
so szakaszdt tovabb forgatjuk, ugy a fenyero beallitasAra van
lehetб8ёg (INTENSITI).
A belso gomb 8egits6g6vel a fenyvonal vizszintes irdny-
ban eltolhatd. A
2 jelii, a kesziil6k jobb felso sarkaban elhelyezett al-
lithatd, kettos kezelogomb kiilso reszenek elforditasaval a
fenyronal 61ess6g, a FOCUS allithato be. A belsff - a rniiszer
kezelClap fele евб - gombezakasz elforditasdval a f6nyvonal
fiigg61eges iranyu eltoldsat vegezhetjilk. A
70
3 jelii SWEEP RANGE feliratu кареsoldgombjaval a sweep-
-generator frekvencia savjait alllthatjuk be. A
4 jelii SWEEP FINE gombbal, a 3 kapcsold RF SWEEP 6116-
saiban a loket nagysagat (1-100 ёв 160-240 MHz-ig), KIPP 61-
lasaiban (1—5) pedig az elt6rit6s frekvencldjat fokozatosan,
majd az egyes savokon beliil finoman szabdlyozhatjuk. Az
5 jelii, a SWEEP ATTENUATOR kapcsoldgombbal a kimen6jel
fokozatosan szabalyozhatd.
A SYNCRON feliratu,
6 jelii gombbal a vizszintes elt6rlt6s szabalyozaei fel-
adatai v6gezhetok el. A
7 jelz6ssel, a SWEEP SCALE gombbal, a frekvenciat 1...
...80 MHz, ill. 160...240 MHz kbzbtt, kalibralt skalan fo-
lyamatoaan alllthatjuk be. A
8 jelii, SWEEP OUT csatlakezasnal a frekvenclamodulalt
jel veheto le. A bemenojelet a
9 jelii, VERT. IN. csatlakozdra adjuk. A vizsgalt jel a
13 jelii, VERT. ATTENUATOR-on at jut a fiigg51eges ero-
sitobe. А k6sziil6k fbldel6s6re a
10 jelii, vagy tovabbi fbldel6s-jelz6sii csatlakozd hii-
vely is felhasznalhatd. A
11 jelii HOR. GAIN, feliratu, kezelogomb segits6g6vel a
vizszintes jelerosito erosit6s6nek beallitasara van leheto-
s6g. A fiiggoleges iranyu jelerosit6s nagysagat viszont a
12 jelii VERT. GAIN gomb segits6g6vel alllthatjuk.A mar-
kerjeleket szolgaltato kristalyoszcillatort a
15 jelii, X-TAL MARKER feliratu gombbal kapcsolhatjuk.A
kapcsold OFF allasaban semmif61e markerjel nem keriil а кёрег-
nyore. A marker jelek nagysaga a
14 jelii, MARKER AMPL. gomb вegltвёgёvel allithatd be.A
kiils6 markerjeleket a 16 ёв a 17 kapcsokra lehet csatlakoz-
tatni. A
16 jelii kapcsokat 160...240 MHz kbzbtt, mig a
17 jelii kapcsokat 1...100 MHz kbzbtt hasznalhatjuk.
A sweep-generator helyes тИкЬНёвё! a kbve*ckez6k szerint
ellen6rizhetjuk:
71
A sweep-generAtort az 1...100 MHz-ев sAvra kapcsoljuk ёв
a SWEEP OUT. kimenetre a T2 jelii, eweep detektort csatlakoz-
tatjuk. A detektAlt jelet az oszcilloszkop VERT. IN. Ьетепб
hiively£re adjuk.
28. abra. Ellenbrzo Abra vobler beAllitasAhoz
Az oszcilloszkop fiiggoleges erositoj6t a VERT.GAIN.gomb-
bal maximalis erz6kenys6gre allitjuk. Az oszcilloszkop ernyo-
Jen ekkor ket, kbzel parhuzamos egyenesbol A116 abrat lAtha-
tunk a 28. abra szerint.
f/ Lehetseges hibaforrasok a miiszer hasznalatakor
A sweep-generator csak a SWEEP RANGE kapcsolo RF alla-
saiban, a megfelelo sAvra allitassal kapcsolodik be. MAs kap-
csold allAsokban a sweep—generAtor ёз a hozzAtartozo seged-
Aramkbrbk nem kapnak egyenfesziiltseget es nem miikodokepesek.
A SWEEP SCALE feliratu,kalibralt skala adatai csak tAje-
koztatd jellegtiek. Pontos frekvenciaertekek csak a markerje-
lek segitsegevel hatArozhatok meg.
A SWEEP ATTENUATOR kimenetet egyenfeszults6gu pontra csat-
lakoztatni csak megfelelo lezArdfej segitsegevel szabad. A
jobb szintegyenl6s6g miatt ui« a "SWEEP OUT" hiively egyenfe-
sziilteAg szempontbdl nines levalasztva a SWEEP ATTENUATOR pont-
72
г61. Igy a kbzvetlen csatlakozas miatt a fesziilts6gtol fiigg6-
en az attenuator eleghet!
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen m6r6stechnikai fogalmat fed a vobulalas elne-
vez4s?
2. Milyen m6roeszkbzbket egyesit magaba a vobulator?
3. Milyen merestechnikai feladatok kapcsan hasznaljdkfel
leginkabb a voblereket?
4. Melyek a markerjelek legfontosabb hasznalati jellem-
z6i?
5. Hogyan hasznalhatok fel a markerek, frekvencla6rt6kek
meghatarozasara?
6. Milyen jellemzoi vannak a marker-generatoroknak?
7. Az eddlg elvegzett meresi leladatoknal, mely esetben
jelentett volna elonyt a vobler hasznalata?
8. NAGYFREKVENCIAS KETSUGARAS OSZCILLOSZKOP
(EMG - 1552 - TR-4602)
a/ Alkalmazasi teriilete
Az oszcilloszkdp a nagy teljesitmenyu laboratorlumi me-
romiiszerek csoportjaba sorolhatd. Alkalmas tv vevokesziilekek,
impulzustechnikai aramkbrbk es bioelektronlkal fesziiltsegek,
jelalakok vlzsgalatara, meresere. Egyarant alkalmazhato egyen-
6s valtakozddramu szlntek es jelformak vlzsgalatara. Segitse-
gevel a lassu es a gyors fel- es lefutasu impulzus- jelfonnak
egyarant meghatarozhatdk, merhetok.
Az oszcilloszkdp ktilbnbsen alkalmas ket idoben bsszefug-
go - vagy negy paronk6nt fazisban bsszefuggo - jelenseg egy-
idejii vlzsgalatara.
A konstrukcids megoldas lehetove teszl betolhato egyse-
gek alkalmazasat, ezaltal a mer6sl lehetosegek skalaja bovit-
heto. A cser61heto erosltok segits6g6vel szeles frekvencia-
73
savban lejatszddd villamos jelens6gek vizsgalhatdk. A k6szii-
1ёк automatlkus aramkbrei - ezekrol kesobben lesz sz6 vagy
a c^lszeru megoldasok, mint peldaul a racsozat megvilagitasa
megkbnnyiti a jelalakok f6nykep6szeti uton tbrt6no rbgzites6t.
Ez kiilbnbsen a gyors felfutasu, vagy rbvid idejii impulzusok
vizsgalatakor ndlkiilbzhetetlen.
b/ Fel6pit6se es miikbdese
Ez az ismertet6s nem foglalkozlk az oszcilloszkdpok alap-
veto miikbdesl leirasavalr inert ezzel a Villamos Miiszerek ёв
Мёгёвек II, tankbnyv A.9.1. fejezetdben mar meglsmerkedtiink.
Jelen ismertet6sben a kiilbnleges fel6pit6sre ёв aramkbri meg-
oldasokra, miikbd6siik bemutatasara szorltkozunk, olyar. тё1у-
sёgben, ami а miikbdds megёrtёsёhez elegendo.
А k6tsugaras oszcilloszkdp elrendezdse a 29. abran lat-
hat6. A harom fo reszt (ami az iizemeltetes szempontjabdl osz—
szetartozlk) vizsgalva 1 jelii egysёg az oszcilloszkop, 2 a
tapegysdg, 3 a toldkocsi.
A ketsugaras oszcilloszkdp elvi feldpitdse a 30. abran
lathatd. А sema a kbvetkezo fobb rdszekre tagozddik:
la - lb свегё1Ье1б erositok;
2a - 2b fiiggoleges erosito bemeno aramkbr;
3a - 3b fiiggoleges erosito hajtofokozat;
4a - 4b fiiggoleges erosito vёgerбsitб fokozata;
5a - 5b keslelteto miivonal;
6a - 6b inditojel levalaszto erosito;
7. inditojel bemeno erosito;
8. inditdjel formaid aramkbr;
9. fiirdszjel kapuzd multivibrator;
10. fiirdszjel generator;
11. fiir6szjel megfogd AramkOr;
12. fiirdszjel zard aramkbr;
13. belso vizszintes erosit6;
14. kivilagoeitd aramkbr;
15. szinkroner6sito;
16. kiils6 vizszintes er6sit6;
17. hitelesito dramkbr;
74
о
29. abra. K6tsugaras oszcilloszkop
75
18. pozitiv кариjel kimenet;
19. fiir^szjel kimenet;
20. kisfesziilts^gii tapegys£g;
21. nagyfesziilts^gu tapegys6g;
22. a megjelenito oszcilloszk6pcs6.
30. abra. A k£tsugaras oszcilloszkop elvi
felepiteae
76
31. abra. A k£tsugaras oezcilloezkop kezeld-
lapja
Az oszcilloszkdp kezelolapjat a 31. аЬгёп lathatjuk. A
kezeldlap а1вё resz6n lathato az UPPER BEAM ёв LOWER BEAM fel—
iratok a cser61heto erSeitfik fidkoa геввё! Jelzik. А савгё!-
heto eloerositok, mint impedancia-transzfonnatorok nagy beme-
77
ti ёэ kis kimeneti impedanciaval rendelkeznek. Elvi тикЬЬёеик
edmajat es kezeleset a foegya^g bemutatasa utan ismerjiik meg.
A fiiggoleges foerfisitok az eloerositok jelet erositik
fel, harom rdszbol allnak: a bemeno aramkbrbkbol a hajtofo-
kozatokbdl, es a vegerosito fokozatokbdl. A felerositett jel
k6slelteto miivonalakon at jut a kat6dsugarcs6 elt6rito lemez-
parjaira. A k6sleltet6k a fiiggoleges erositok jel6t 0,2 JU. -
mal kdsleltetik azert* hogy az elteritest vegzo fiireszjel-
aramkbr a tenyleges eltdriteet elinditsa mielott a vizsgalt
jelek a fiiggoleges lemezparra erkeznek.
Az inditdjel levalasztd erositok (6a - 6b) a fiiggoleges
erositok impedancia-transzformatorakent miikbdnek. Jeliik csat-
lakoztathatd az idoelteritest inditd aramkbrre.
Az idoelterito generator indithato a felso sugar fiiggo-
leges erositoj6r61 ”+ UPPER” az alsd sugar fiiggoleges erosi-
torol "+ LOWER”, haldzatrdl "LINE", vagy kiilso generatorrdl
"TRIGG IN".
Az inditojel formaid aramkbr az indit6jel erositorol a
kivalasztott inditdjelet erositi fel.
A fiireszjel kapuzd multivibratort negativ polaritasu im-
pulzusok inditjak. Ez a multivibrator segiti a kivilagosito
aramkbr miikodeset is.
A fiirdszj el-generator fiireszfog alaku fesziiltseget allit
elo. A kimeno hullamalak egyreszt a "HOR Display" kapcsoldn
at a belso vizszintes erositon keresztiil a vizszintes elteri-
to rendszerre csatlakozik, masreszt egy katodkoveton at a "I.
B. OUT" hiivelyre jut.
A fiireszjel megfogo aramkbr - a fiireszjel-generator visz-
szafutasi ideje alatt - vezerli a fiireszjel kapuzo multivib-
ratort ugy, hogy a kbvetkezo inditojelek csak akkor tudjak el-
inditani azt, amikor a fiireszjel-generator bsszes aramkbre el-
erte nyugalmi allapotat.
A fiireszjel zaro aramkbre a fiir6szjel kapuzd multivibra-
toron at egy lefutasra kapcsolja a Miller-aramkbrt.
A kivilagositd aramkbr a fiireszjel kapuzo-multivibrator-
ban eloallitott impulzusokat a katddsugarcso vezerloracsara
juttatja. Ez az impulzus az elolapon levo "+GATE OUT" hiively-
re is csatlakozik.
A szihkron erosito jel6t csak akkor hasznalhatjuk fel,ha
a cser61heto eloerosito TR-4705 (EMG-1589-U2) tipusu elektron
kapcsol6.
Kiilso vizszintes erosito, kiilso elt6rit6 fesziilts6g al-
kalmazasat teszi lehetov6.
Hitelesito aramkbr szimmetrikus multivibratorbdl 6s fbl-
delt anddu erositobol all. A fbldelt anddu erosito kat6del-
lenallasat precizios fesziiltsegosztd kepezi.A hitelesito aram-
kbr fesziiltseget az elolapon levo "CAL.OUT" hiivelyre vezettdk
ki.
Kisfesziiltsegii tapegyseg az alkalmazott elektroncsbvek
fiito- es anddfesziiltseget allitja elo.
Nagyfesziiltsegii tapegyseg egy 60 kHz kbriili rezg£seket
eloallitd oszcillator, ami feltranszfonnalas es egyeniranyi-
tas utan a kat6dsugarcso reszere szolgaltatja a tapfesziiltse-
get.
с/ A ketsugaras oszcilloszkdp kezelesi utasitasa
A ketsugaras oszcilloszkdp a bonyolultabb meromiiszerek
csoportjaba sorolhato. Ezert a megfelelo meresek beallitasa
elott a kezeloszerveket un. "alapmer^si helyzetbe" kell alli-
tanurik. Ezert elsonek a kezeloszervek helyes "alapbeallitEeat"
ismerjiik meg. A tenyleges iizembehelyezes elott a 29. abra 1
jelii egyseget csatlakoztatnunk kell a 2 jelii tapegyseghez ugy,
hogy az elrendezes megfeleljen az abrabeli osszeallitasnak.
Gyozodjiink meg arrdl, hogy a TR-4704 (EMG-1589-U-1) ti-
pusu eloerositok be vannak-e tolva az oszcilloszkdpba.Ha sziik-
s6ges vegezziik el a behelyezest, majd ezek utan a kezeloszer-
veket a kbvetkezok^ppen allitjuk be (31. abra):
TR-4602 (EMG-1552) tip.
"FOCUS" /1/ ............. = kbzdpenj
"ASTIGMATISM" /2/ ....... = kbzSpen;
"SCALE ILLUM" /3/ ....... = kbz6pen|
"INTENSITY" /4/ ........ « teljesen balra forgat-
va;
"TIME/cm" /5/ ........... » 0,5 mej
79
"SWP.VAR." /6/ ................« "CALIBRATED";
“HOR. DISPLAY" /7/ ........... = "SWEEP";
"5x HAGN." /8/ .............. = "OFF":
"TRIGGER LEVEL" /9/ .......... = teljesen balra for-
gatva;
"TRIGGER STABILITY" /10/ ... «= "PRESET";
"TRIGGER MODE" /11/ ......... ж "AiJTO";
"TRIGGER SLOPE" /12/ ......... = "+UPPER";
"HOR-POS." /13/ ............. = kozepen;
"EXT.HOR.VAR." /14/ .......... = kozepen;
"AMPLITUDO CALIBRATOR"
/15, 16/ ..................... = 10 VOLTS;
"POWER" /17/ (A.8.4. abra).. = "ON".
Az elfierosito egysegek iizembehelyezese:
TR—4704 (EMG-1589-U-1) tip.
"DC—AC" /18/ kapcsolo ...... = "AC";
"VOLTS/cm" /19/ .............. = 5;
"VERTICAL POSTION" /20/ ... = kozepen;
"VARIABLE" /21/ .............. = "CAL".
FONTOS! A kesziileket iizembehelyezni csak a bedugaszolhatd све-
relheto eloerositokkel TR-4704 (EMG-1589-U-1), TR-4705 (EMG-
-1589-U-2), TR-4706 (EMG-1589-U-3) szabad!
A kesziileket csak foldelt konektorrol szabad iizemeltet-
ni.
A haldzatra kapcsolast a "POWER" /17/ - 32. abra - kap-
csol6 "ON" allasaban vegezziik, a bekapcsolast a 22 lampa fe-
nye jelzi.
Precizide meresekkor a kesziileket legalabb 1 6ra bemele-
gedesi Ido utan ajanlatos meresekre alkalmazni. A vizszintes
nyomvonalat az "INTENSIT" 4 potenciometer jobbra forgatasaval
allitjuk be.
A nyomvonal elesseget a "FOCUS" 1 ёа az "ASTIGMATISM" 2
szabalyozdkkal allitjuk be. Ezek utan kossiik ossze a"CAL.OUT"
23 jelii hiivelyt az "INPUT" 26 hiivelyevel, 33. abra, ekkor az
ernyon negyszogjelet latunk. Az elozo beallitasi miiveletet uj-
ra elvegezziik, hogy az abra a legelesebb legyen es megfelelo
80
fenyenovel rendelkezzen. Az abrat az егпуб el6tt 16v6 гёсво-
zat kbzepere allitjuk a "VERTICAL POSITION" 20 ёв a "HOR.
POS." 13 potenci6m6terekkel.
32. abra. A ketsugaras oszcilloszkop tdpegys6genek
kezel61apja
A "TRIGGER MODE" 11 kapcsold "AUTO" allas£ban mindket su-
gar elteritese "inditott". Ez az automatikus inditasi mdd a
leghasznosabb, mert igy alld abrat kapunk.
Az ernyon megjelen6 abra jobbra es balra tbrt6n6 mozga-
tasat a "HOR.POS" 13 potenciometer azonos iranyba tbrx6n6 for-
gatasaval vegezziik. A szelso helyzetekbe tbrten6 forgat£ssal
egyidejiileg a sugar helyzetet jelz6 indikatorlampak 25 jelez-
nek. Ez megkbnnyiti az abra be611itas£t.
Az егпубп levo jel elterites6nek sebess6get a "TIME/cm"
5 es "SWP. VARIABLE" 6 kezeloszervekkel szabalyozzuk. Az abra
vizszintes szethuzast es bsszehuzddasat az 5 kapcsolo"0,5 ms"
allas6bol jobbra-balra forgatasaval v6gezziik.
81
A r&csozat kbzepsS 2 cm reszet elfoglald abra az"5xMAGN"
8 kapcsold "ON" allasdban ugy megnyujthatd, hogy a r&csozat
teljes hosszat betblti.
33. 6bra. A ketsugaras oszcilloszkop eloerositojenek
kezelolapja
Ha azt akarjuk, hogy az elterites a jel negativ felfut&-
sakor induljon, akkor a "TRIGGER SLOPE" 12 kapcsoldt "-UPPER"
helyzethe allitjuk.
A vizsgalt tartomanyban, ahol abrdt kapunk, a felfut&s
tetszSleges szintjen indithatunk. Allitsuk a "TRIGGER MODE"11
jelii kapcsoldt "AC", a TRIGGER STABILITY" 10 potenciometert
"PRESET" helyzetbe. Porgassuk lassan tbbbszbr a "TRIGGER LE-
VEL" 9 jelii potenciometert az egesz tartomanyban 6s "+"
jelzesek kbzbtt. Ekkor a tartomany azon r6sz6ben kapunk 6br6t,
ahol a 9 potenci<5meter hat6rozza meg a jelalak felfutAsAn az
82
inditas szintjet. Nagyobb amplituddju jel pontos inditas&t a
"VOLT/cm" 19 kapcsold (33. abra) "10" dlldsaban vegezziik. Ha
a 19 kapcsolot "5" allasba es a "TRIGGER SLOPE" 12 kapcsoldt
"-UPPER" helyzetbe allitjuk, akkor az elt£rit£s a vizsgalt
jel negativ felfutasakor indul»
Nagyobb frekvenciaju jelek vizsgalatakor ez az eljeras
alkalmazhato "AC.LF.REJECT" mddra is. Ez az uzemmdd alkalmas
egyedi jelalakok vizsgalatara is.
A 0-t61 5 MHz frekvenciaig terjedo tartomanyban un."DC"
inditast alkalmazunk. Ez az inditas tranzienseknel,vagy las-
san valtozo jelek vizsgalatanal elonybs. A "VERTICAL POSITI-
ON" 20 (33. abra) potenciometerrel 611itsuk az abrat a racso-
zat kbzepere. A 11 kapcsolot "TRIGGER MODE" alias "DC" jel-
zesere kapcsoljuk. Ekkor a "TRIGGER LEVEL" 9 potenciometert
forgatva a teljes tartomanyban, megallapithatjuk, hogy az
eredmenyek hasonloak az "AC" allasban eszleltek^hez.
Ha az inditast "DC" dllasban vegezziik, az abrdt ugy kell
az егпубп be&llitani, hogy a sugar a "TRIGGER LEVEL" 9 po-
tenciometer <al meghatarozott elteritessel a racsozat egy
megadott pontjan induljon.
Ha az elterites inditasa "DC" es "AC.LP. REJECT" modbar,
a "TRIGGER STABILITY" 10 potenciometer "PRESET" helyzet^ben
nehezen eszkbzblheto lenne, akkor forgassuk a 10 potenciome-
ter iitkbzesig jobbra. Az egyeb bedllitasokat a kivant indi-
tasi mod megadja.
Forgassuk a 10 potenciometert balra, addig, amig a nyom-
vonal eltiinik, majd 2-3°-kal tovabb balra. Ahhoz, hogy az el-
terites a vizsgalt jel megfelelo pontjan induljon sziiks6ges a
9 potenciometert a tartomany kbzepe fele "0" allasba forgat-
ni. Teiraeszetesen a "TIME/cm" 5 kapcsolot a vizsg< jelalak-
hoz alkalmas elteritesi aranyra kell &llitanunk.
Azoknak a hullamalakoknak a megfigyel6sere, amelyek nagy
idokbzbkben jelennek meg "inditott mukbdes"-u uzemmod sziiks6-
ges.
Ez esetben a vizszintes elteritest a vizsgalt jelalaktol
eltero jelalakkal inditjuk. Az indito jelalak azonban idSben
osszefiiggesben van a vizsgalt jellel.
83
Ha az inditdst a halozat jel£vel v6gezziik,akkor a "TRIG-
GER SLOPE” 12 kapcsolot + vagy - "LINE" allasba dllitsuk.
A 26 hiivelyre adott inditaskor a 12 kapcsold + vagy -
"UPPER" allAsba kapcsoljuk.
34. abra. A ketsugaras oszcilloszkop hatlapja
Kiilso fenymodulacld alkalmazasakor eltavolitjuk a fblde-
ISlemezt a 34. abra 28 pontjardl. Majd a "CRT.CATHODE SELEC-
TOR" 29 kapcsoldt az "EXT.CRT CATHODE" allasba kapcsoljuk. A
jelet 30 jelii hiively es 31 jelzes kbz6 adjuk.
84
F6nykepezesi сё1окга a r&csozat feheren megvilagitott vo-
nalai jobbak, mint a vbrbs vonalak. Ez6rt, ha ГёпукёрегНпк, a
racsozatot megforditjuk ugy, hogy a vtJrbsre festett r6sze fe-
liil legyen. KivAnatos m6g a f6nyk6pez6g£p objektiv6n a zbld
aziiro alkalmazdsa.
A katddsugArcBC elt£rit6 lemezeit kbzvetleniil is vez6-
relhetjiik. FigyelemI FOKOZOTTAN TARTSUK BE AZ ELOVIGYAZATOS-
SAGI ES BIZTONSAGI ELOIRASOKAT! KBzvetlen vezerlesn61 bizto-
sitani kell az elt£rit6 lemezek atlagos + 300 V feszults^gU
szintj6t. Ugyelniink kell arra is, hogy 1 MP -nal nagyobb so-
ros ellenallast ne alkalmazzunk. Ilyen csatlakozasnal a jel a
katodsugarcs6 racsozatanak szelehez kbzel lesz.
A ketsugaras oszcilloszkdp tapegysegenek kezelolapjat a
32. abran latjuk. A 1? kapcsoloval - az bsszekbtokabel csat-
lakoztatasaval - helyezziik uzembe az oszcilloszkopot.Az iizern-
be helyezest a 22 jelz61ampa jelzi.
d/ A ketsugaras oBzcilloBzkdp fobb miiszaki adatai
Emy6atmer6:
Егпуб szine:
R^-CBozat meretei:
X lemezpar erz6kenys6ge:
Y lemezpar 6rz6kenys6gej
Fugg61eges er6sitok:
Bemeneti impedancia:
Frekvenciahatarok:
Linearis torzitas
(100 kHz-re):
Bemeneti csillapitd pon-
tossaga:
Bemeneti fesziiltseg»
Felfutesi ido»
TulltSves:
130 mm.
sargaszbld.
100 x 40 mm.
27...33 V/cm.
5,7.-.7,1 V/cm.
AC-DC uzemm6d.
IMP Ц25 pF.
O...25 MHz.
max -3 dB (25 MHz-en).
+ 2%.
max 500 V„„
CB-CB
15 ms.
max 3%.
85
Vizszintee er6sit6
Bemeneti impedancia: Frekvenciahatdrok: Linedris torzitas (1 kHz-re): Erzdkenysdg: Bemeneti psillapito pon- tossaga: 1 M fl ||40 pF. O...25O kHz. + 3 dB. min 0,2 V/cm...2O V/cm. + 2%.
Bemeneti fesziiltsdg: max 500 V . VO“ VO
Idoeltdritd generator Iddelterites sebesedge: Eltdritesi sebessdg pon- tossaga: 5 jis/cm.. .0,1 yus/cm. + 3%.
Eltdritdsi sebesseg nyuj- tassal: 1 в/cm...0,02 в/cm.
Nyujtas pontossaga: + 5%.
Inditasi mddok + vagy - iranyu kiilso vagy belso jellel barmely erositorols DC AUTO AO AC LF REJECT HF Syncr
DC; AUTO; AC ёв AC LF
REJECT inditas eseten sziik-
s6ges szinkronjel:
Kiils6 inditofeszultBeg KiilsS indit6feszultfi6g: °’5 VCB-CB‘"100 VCB-CB min 2 . CB-CB
FenymodulAcidnal a kiol-
tasi fesziiltB6g: min 30 V . св—CB
Нбтёгвёк1е t-tartomdny: Paratartal от: + 5 °C-t61 +• 40 °C-ig. max 98%.
86
е/ Sz61essavu el6er6sit6 k6tsugaras oszcilloszkophoz
(EMG-1589-U-1)
Felepitdse 6s miikbdese
Mint betolhato erosit6t szerepet a f6 egyseg ismertet6-
sekor megemlitettiik. А s6maja a 35. abrdn lathato. Mukodeb
szempontjab61 a kovetkezo fobb reszekre tagozodik:
1. feaziiltsegosztd;
2. bemeneti katodkbveto fokozat;
3. fazisfordito fokozat;
4. hajtd katodkbvet6 fokozat;
5. kimeneti katodkoveto fokozat.
(KI)
10
35. abra. A ketsugaras oszcilloszkop el6er6sit6j6nek
felepitese
Az el6erosit6 kezelolapja a 33. dbran lAthatd.
Az el6er6sito kezeloszerveit az oszcilloszkdp iizembehe-
lyezese elott a kbvetkez6keppen kell beallitani:
DC - AC (18) .................. "AC";
VOLTS/cm (19) ................ ”5";
VERTICAL POSITION (20) kozepen;
VARIABLE (21) ................ "CAL".
A kovetkezo szempontok alapjan kezeljiik: a f6egyseg ki-
kapcsolasa utan toljuk be az el6er6sitot a szamara kialaki-
tott helyre. A f6egyseg bekapcsolasa utdn a tapfeszultsdg el-
idtas biztositott. A 18 "DC-AC" kapcsoldval kivalasztjuk a
Bzilkseges uzemmodot. Figyelem! A DC uzemm6dban az egyenaramu
’osszetevo az egesz £brat megemeli vagy lestillyeszti az er-
nyon! A 19 "VOLTS/cm" kapcsoloval a luggoleges erzekenyseg
szabalyozhato. A fenyvonal fiigg61eges helyzetenek valtozta-
tasat a 20 "VERTICAL POSITION" potenciometer vegzi. Az indi-
katorlampak 25 itt is jelzik a fenycsik mindket iranyu elto-
las£t (31. abra).
87
Az erSeito egyenaramu szimmetriaja a "DC.BAL" 31 jelii po—
tencidmeterrel allithato be. Helyes beallitasakor a"VARIABLE"
potenciom6ter elforgatasa eseten az id6tengely fenyvonala a
hely6n marad. Az er6sit6s pontos beallitaeat (hitelesiteskor)
az 32 jelii "GAIK ADJUST" csavarhuzd-beallitAsu potenci6m6ter
v6gzi.
Az el6er6sit6 er6sit6si tenyez6j6t be kell dllitani. Eb-
bol a celbol az oszcilloszkop "CAL. OUT" 23 csatlakoz6jar<51
0,2 V nagysagu. feszultsdget kell vezetni az el6er6sito 26 csat—
lakozoaljazatara. A "VOLTS/cm kapcsolot 19 - 0,05 helyzetbeёв
a "VARIABLE potenciometer "CAL" helyzetbe allitasa utan, a
"GAIN ADJUST" 32 potenci6m6tert ugy szabalyozzuk, hogy a ka-
todsugarcso етуб^ёп 4 cm nagysagu jel legyen lathatd.
A vizsgalando jelet "INPUT" 26 koaxiAlis csatlakozd al-
jazatra kell kapcsolni.
Az el6erosit6 fobb muszaki adatai
Bemeneti csatlakozas: DC - AC.
Bemeneti impedancia: IMP || 25 pF.
Prekvenc iahatarok: 0-30 MHz.
Linearis torzitds
(100 kHz-re): max -3 dB (30 MHz/cm)
Erzekenyseg: 0,05 V/cm...20 V/cm.
Bemeneti csillapito pon-
toseaga: + 2%.
Bemeneti fe8zultsёgt max 500 V . D*“L Ы
Pelfutasi ido: 12 m s .
Tullbves: max 3%.
Bels6 kesleltet6s: 0,2^ s.
Klimatikusan ugyanazok a m6rvad6 szempontok, mint az oszclllo-
szkdpnal jellemzett valtozdk voltak.
88
ELLENORZO KERDESEK
1. Mikor c61szerii k6tsugaras oszcilloszkdpot alkalmazni?
2. Milyen meresek v6gezhet6k el DC iizemmddban?
3. Mi6rt ezerepel a muszaki adatok k6z6tt a 16gnyomas?
4. Mit ertiink kiteritesi sebess6g alatt?
5. Miert nem hasznositjuk a teljes erny66tm6r6t?
6. Hogyan k6szitiink fotokopiat az егпубгб1?
7. Mi korlatozza a maximalis frekvencia eszlel^set?
8» Mi a celja a kiils6 inditasnak?
9* Mikor al кя.1 таемnk f6nymodulaci6t?
10. Mi a koordinatalemez szerepe?
9. IMPULZUS GENERATOR
a/ Alkalmazdsi teriilete
Az impulzus generator szabalyozhato frekvenciaju ёв amp-
lituddju, pozitiv ёв negativ impulzueokat allit el6.Az impul-
zusok fdzisa egy szinkroniz^lo impulzushoz merten allithat6.A
кёзаи1ёк alkalmazasi teriilete igen valtozatos. A lehets6gee
alkalmaz^sok koziil kiemeljiik a televizids kesziil6kek vizsgd-
latfit a jj.b nagysagu id6tartamok шёгёзё^ a nagyfrekvencids
йгашкбгбк vizsgAlatat, a lokator ЬегеМегёвек mёrёвёt stb.Je-
lent6s a sokcsatornas Ьегепбевёвек vizsgalatanak lehetбsёge,
az impulzus er6sit6k merese, tranziensek vizagAlata stb.
Az alkalmazas lehetбsёgeit term6szetesen, eeetenk6nt a
rniiszer hasznalati jellemz6i is meghatdrozzak.
b/ A rniiszer Jellemz6 aramkbrei
Ha megvizBgaljuk а кёзаШёк felepit6set, megallapithat-
Juk, hogy annak miikodeaeben igen jelent6s szerepet kapnak a
mult ivibrdt orok.
A multivibratorok olyan АгаткИтбк, amelyeket alapvet6en
k6t aktiv elem - elektroncB6 vagy tranzisztor stb. - alkot.Az
aktiv elemek kbzbtt pozitiv visszaoeatoldst hoznak 16tre. Igy
89
az egyik elem AllapotAt, mindig a mAsik elem Allapota hatA-
rozza meg ёв viszont.
A multivibrAtorok alkalmazAsa igen sokr6tii lehet, attdl
ftigg6en, hogy kiilsS jellel tbrtAnS vezArlAsre, impulzus for-
mAlAsra, impulzus kdsleltetAsre vagy impulzusok elSAllitAsA-
ra stb. van-e sziiksdg, а кёгАёееа feladatnAl.
A multivibrAtorokat a lehetsdges stabil Allapotok sze-
rint ceoportosithatjuk ёв a jelkiemenetukbn nyert tulajdon-
sAgok alapjan hasznosithatjuk.
Az astabll multivibrator, mint iemeretes, nem rendelke-
zik stabil Allapottal. A jelkimeneten egyszeriien ndgyaztigim-
pulzusok jelennek meg (laed a 36a Abrat).
b)
36. abra. Astabll multivibrator
a/ elvi elrendezes; Ь/ кареsolas! rpjz
Az Aramkbr valamelyik AllapotAbol, meghatArozott ido mul-
va billen At a mAsik Allapotba, Az idotartam a kapcsolAsi ele-
mek parameters it 61 ftigg. A kapcsolAsi elemek funkcionAlis sze-
rep6t az Aramkorben a 36b Abra mutatja. Ha a multivibrAtor
Bzimmetrikus felApitesii, azaz = R es = Cg=C,ugy
a keletkezett impulzus szAlessdge az ApitSelemek nagysAgatdl
ftigg: T = oc RC.
Mivel a lehetsdges Allapotok egyike sem stabil, igy a
V18szabillen6s feltdtele is eleve adott. Az Atbillenes perio-
dikusan tbrtenik T iemetlSdessel.
Ha tehAt nAgyszogimpulzusokat kivAnunk el6allitani, ugy
astabil multivibrAtort hasznAlhatunk.
90
A monostabil multivibrator egy etabil es egy kvdzista
bil allapottal rendelkezik. A jelkimeneten szabalyozhatd is
mdtloddssel jelennek meg a
rat) *
negyszbgimpulzusok (idsd a 37a ab-
37. abra. Monostabil multivibrator
a/ elvi elrendezes; b/ kapcsolasi rajz
A 37b abran lathatd az aramkbr kapcsolasa, melynek se-
gitsdgdvel nyomon kbvetheto annak miikbddse is. A miikbdes vizs-
galata kapcsan Idthatd, hogy a stabil allapotot tetszdleges
ideig megtartja. Kiilso vezdrlo impulzus hatasara billen csak
dt az aramkbr a kvazistabil allapotba.
A kvazistabil allapot T idotartama az aramkbri elemek dr-
tekdtol fiiggs T = c< RgCg. Az impulzusok ismetloddse viszont
a vezerlojel gyakorisagat kbveti.
Az aramkbr felhaszndlhatd minden olyan esetben, amikor
adott idotartamra kell beallitani az impulzusok ismdtloddsdt
ds egyidejiileg az aramkbri elemek valtoztatasaval az impulzu—
sok szelessdgenek befolyasolasara is lehetdedg van.
A bistabil multivibrator kdt stabil allapottal rendelke-
zik. A multivibrator bdrmelyik allapotat tetszdleges ideig
megtartja (lasd a 38a abrat). Bdrmelyik allapotbdl a masik le-
hetsdges allapotba, csak kiilso jellel billenthetd at. A 38b
abrdn lathatd az aramkbr. Jellemzdje, hogy termdszetes alla-
potat a kbvetkezo vezdrldjelig stabilan megtartja. A bistabil
multivibrator leginkabb, mint tdroldelem keriil felhaszndlasra.
91
a)
b)
38. abra. Bistabil multivibrator
a/ elvi elrendezes; b/ kapcsolasi rajz
с/ Az impulzus generator felepitese es mukbdese
Az impulzus generator felepiteset a 39- dbran lathato
tbmbvazlat alapjan nyomon kovethetjtik.
39. abra. Az Impulzus generator tbmbvazlata
92
Az impulzus generator lenyegeben harom egymassal szink-
ron rezgo multivibratorbol all. Mivel егекпек az Aramkbrbknek
kiemelt szerep jut, igy a miikodes fobb jellemzoit is ezen
aramkbrok kore kell csoportositanunk. A tombv^zlat
1 egysege szinkron erosito, mely a SYNCRONISATION кар—
csolo megfelelo allasaban a SYNC.IN. kapcsokra adott szinu-
szos jelet felerositi es negyszogesiti. A kimeno impulzus is-
metlodesi idejet az inditojel ismetlodesi ideje hatarozza me&
A
2 fokozat egy multivibrator, amely kiilonbozo uzemmodok-
ban, atkapcsolassal, monostabil vagy bistabil iizemuve teheto.
Kiilso inditas eseten a csovek aszimmetrikus elofeszitesevel,
monostabil mukodesu, igy annak inditasat a szinkron bemenet-
re adott inditojel vegzi. Astabil iizemben az ismetlodesi idot
es ezzel az egesz generator ismetlodesi frekvenciajat a FRE-
QUENCY kapcsoloval, a multivibrator egyik idoallandojanak at—
kapcsolasaval tudjuk valtoztatni. A multivibrator kimeneti je-
let differencialva negativ inditojeleket allitunk elo a
3 jelii, keslelteto monostabil multivibrator inditasahoz.
A kesleltetesi idot a monostabil multivibrator altal eloalli-
tott impulzus szelessege adja, azaltal, hogy a kimeno szink-
ron jelet az impulzus felfuto elebol, a kimeneti impulzust in-
ditdjelet pedig a lefuto elebol nyerjiik. A keslelteto multi-
vibrator kimenojelet differencialva, a felfuto es pozitiv trig-
ger (pozitiv indito impulzus)
4 elvalaszto katodkbveton keresztiil a szinkron kimenet-
re jut SYNC. OUT. A lefuto elb61 differencialassal nyert ne-
gativ trigger
5 jelii impulzus szeless£g multivibratort inditja, amely
monostabil miikodesii £s idoallandojanak valtoztatasaval a ki-
meneti impulzus idotartama allithato (LENGTH). A multivibra-
tor kimenojele egy
6 jelii fazisfordit<5n ёв teljesitmeny erositon es a
7 amplitude szabalyoz<5 csillapito tagon keresztiil jut
el a PULSE OUT. kimenetre. A mtlszer dramkorelnek taplalasAra
a
8 tdpegys4g szolgAltatja a megfelelo fesziilts£geket.
93
&./ Az impulzus generator fobb miiszaki adatai
Impulzus ism^tlSd^si frek-
venc ia x
200 Hz...8 kHz kbzott hat
Frekvencia pontossagx
Kiilso szinkronizacid:
Kimeneti szinkronizalo
fesziilts^gx
Impulzus kesleltetes:
Impulzus idotartam pontos-
saga:
Impulzus amplitudo:
Impulzus amplitude pontossa.-
ga:
Kimeneti impedancia:
Kimeneti impulzus polaritasas
Kimeneti impulzus alak:
emelkedes es eses ido:
tetoeses:
tullbvesi
fokozatban»
+ 10%.
szinusz rezg4ssel
(kb. 25 Veff),
pozitiv vagy negativ im-
pulzussal (30 V ).
pozitiv (kb, 20 Vc0).
2 es 300 jus kbzbtt folya-
matosan szabalyozhato (max
a periodusido fel^ig).
+ 20%.
1,5 V es 75 V kdzott foko-
zatokban valtoztathato.
+ 20%.
kb. 1,5 k£.
pozitiv, negativ.
max 0,3 JU s;
kb. 3% max 200 jus-nal;
max 3%.
e/ Az impulzus generator kezelese
A meroeszkdz kezeles technikajat a 40. abran lathato jel-
zeseket figyelembe veve ismertetjtik.
A miiszert az 5 kezeloszerv kapcsolja be. Az 1 jelii,SYNC.
IN. feliratu bemeneteket a kiilso szinkronizalo jel bevitelere
hasznalhatjuk. A szinkronizalo jel lehet szinuszos jel, pozi-
tiv vagy negativ impulzus. A megfelelo jelet a 10, SYNCRONI-
SA^ION feliratu kapcsolo allasa szerint vihetjtik az 1 bemenet-
94
re. A szinkronizalashoz legalabb 25 V szinusz feszults£get,
vagy kb. 30 V impulzus fesziilts^get hasznaljunk.
С о
40. abra. Az Impulzus generator kezelolapja
A 2 jelti, SYNC. OUT. feliratu jelkimeneten veheto le az
impulzus generator szinkronizacios fesziiltsege, amely felhasz-
nalhato az oszcilloszkop elterito generatoranak szinkroniza-
lasara. A szinkronizalo jel 20 Vcs, meredek felfurasu es ex-
ponencialis lemeno agu.
Az impulzusok a 4 PULSE OUT. + kimeneten pozitiv, mig a
3 PULSE OUT. - kimeneten negativ elojellel nyerhetok. Az im-
pulzus jellemzok tovabbi kezeloszervekkel folyamatosan, vagy
szakaszosan befolyasolhatok.
A 8 jelzesii, FREQUENCY feliratu kezeloszerv segitseg£vel
az impulzus ismetlodesi frekvencia beallithato a jelzett ёг-
Ьёкге a SYNCRONISATION INT. kapcsolo allasban.
95
A 7 jelii PHASE SHIFT feliratu kapcsolo segitsegdvel a
PULSE OUT kimeneten megjeleno impulzus fazisat befolyasolhat-
juk. A fazistolas a SYNC. OUT. hiivelyen megjelend impulzushoz
mdrten ertendo. A megengedett fazistolas termeszetesen a be-
dllitott frekvencidnak megfelelo periodusidd fele.
A 6 jelii, LENGTH feliratu, kapcsolo segitsegdvel a PULSE
OUT. kimeneten nyert impulzus szdlesseget alllthatjuk a kap-
csolo allastol fiiggo drtekre .
A 9 jelii, AMPLITUDE feliratu kapcsolo segitsegevel a 3,
ill. 4 kimeneten nyert impulzusok amplituddjat lehet bealli—
tani a kivant ertdkre.
f/ Lehetseges hibaforrasok a miiszer hasznAlatakor
Hiba forrasa lehet, ha a szinkronizalasra felhasznalt Ий-
sd jel fesziiltsege nem az eloirasnak megfelelo nagysagban all
rendelkezdsre.
Rovid impulzusok beallitasakor iigyeljiink a minel kisebb
kapacitiv terhelesre.
A fazistolAs allitasakor ne feledkezziink meg arrol, hogy
a beallitott frekvencianak megfelelo periodusido fele lehet
csak a fazistolas.
Az amplitude beallitasdndl vegyiik figyelembe, hogy a meg-
feleld kapcsolo allasokban a kimend amplitude nevertekek kii—
lUnbbzoek.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen multivibrator tipusokat ismeriink?
2. Mely multivibrator segitsegdvel lehet impulzus keslel-
tetest vegezni ds hogyan tUrtenik az?
3. Midrt van sziikseg, merestechnikai celra, az impulzus
ismetlodes frekvenciajAnak valtoztatasara?
4. Melyek a legfontosabb impulzus jellemzok?
5. Mivel magyarazhato az! impulzus generator hasznalati
jellemzoi kapcsan mutatkozd jelentos pontetlansag?
96
6» Az impulzus generatortol v&rhato szolgaltatasokat is—
merve, mely m^rSsi feladatoknal haszn^lhato fel az
eredmenyesen?
10. A tv TRANSITEST
(HT TR-0850/A)
a/ Alkalmazasi teriilete
A meromiiszer a fekete—feher tv vevSkesziilekek komplex m£-
r^si feladatainak elvegzesere alkalmas. A kesziilek teljesen
tranzisztorizalt - kiarakitasa olyan, hogy a kiilon egyseget
kepviselo szines tv aramkori egyseg csatlakoztatasaval az alap
merest lehetosegek kibovithetok. Igy szines tv vevokesziil^kek
vizsgalatai is elvegezhetok.
A meromiiszer a kovetkezo vizsgalati es merest lehetose-
geket biztositja:
1. kiilbnbbzo vizsgaloabrak adasa;
2. hangfrekvencias vizsgalojel biztositasa;
3. egyidejiileg kep- es hangfrekvencia adasa;
4. merhetiink resistiv ellenallast;
5. merhetiink egyen- es valtakozofesziiltsegeket.
b/ Felepitese es miikddese
A transitest meromiiszer elvi feldpitese a 41. abran lat-
hato. A sema 1 jelii egysege a vizsgalathoz sziikseges nagyfrek-
vencias tv jelet allitja elo.
Ez az egyseg tobb fokozatbol all. Felepitese a 42. abran
lathato. Az 1 egyseg valtoztathato nagyfrekvencias oszcilla-
tor, feladata a szabvany szerinti csatornafrekvenciak eloal-
litasa. Az oszcillator fbldelt bazisu kapcsolasban miikodo L-C
tipusu. A csatornavalto kialakitasa olyan, hogy a cserelodo
elemek valtasakor a nem miikodo hangolt kbrbk rbvidrezarodnak.
Erre az esetleges elszivas megakadalyozasa miatt van sziikseg.
A nagyfrekvencias oszcillator jele egyidejiileg a 2 es a
3 egysegekbe csatolodik. A 2 egyseg a hangvivo modulator. Sz
97
a fokozat fbldelt emitteres alapkapcsolasban miikbdik. A hang-
viv6 modulacloja az FM modulalt intercarrier frekvencia keve-
res6vel tort&aik. Az intercarrier frekvencia illeszteset az 5
egyseg v^gzi. A hangvivS nagysdgat a k6pviv6hbz k^pest az in-
tercarrier jel amplitudejanak valtoztatasaval allitjuk be.
41. abra. A Tranziteszt elvi felepitese
A 3 egyseg fbldeltemitteres alapkapcsolasban miikbdo kep-
viv6 modulator. A modul&lo jel a 6 szinthelyreallito egyseg-
b51 csatlakozik a modulator tranzisztor kollektorara. A 6
szinthelyreallito feladata, hogy a szinkronozo jeleket azonos
szintre hozza, a szinkronjelek nullvonalat azok csucsara tol-
ja. A 4 osszegezo aramkbr kimeneti potenciom£teren az alap-
frekvenciara bsszegezi:
az FM-ban modulalt hangfrekvenciat,
ёв az AM-ban modulalt кёр es szinkronozd jeleket.
Az osszegezes егескшёпуекёрреп az RF OUT kimeneten a komplex
videojel jelenik meg.
98
42, abra.
A Tranziteszt nagyfrekvencias egys6g£nek
elvi fel^pit^se
Most pedig terjunk vlssza a 41. abra tovabbi egys£geinek
megismeresehez. A sema 2 egys^ge a videogenerator. A video ge-
nerator feladata, hogy a tv vevok^sziil^kek helyes miikbdese
vizsgalatahoz egyreszt a vizsgaldabrat, masreszt kiolt6 ёа
szinkronjeleket hozzon letre. A videogenerator is iisszetett,
ezert miikodese megertes6t a 43. abran mutatjuk be.
Az 1 sorfrekvencias alaposzcillator n^gyszogesitett ki—
menete a 2 sorkioltojeleket elSalllto fokozatot vezerli.A sor-
kioltojelkepzo a 3 sorszihkronjelkepzot es a 4 kapuzott asta-
bil multivibratort vezerli, ugyanakkor sorkioltojelet juttat
a 7 videokeverobe is. A fiiggSleges savkёpzё6t a 4 multivibra-
tor vegzl es jele a videokeverobe jut.
Az 5 inverter - amelyet a 4 egyseg vezerel - a fiiggole-
ges vonalkepzes celjara allit elo jelet. A 10 egyseg felada-
ta, hogy kepkiolto ёа kepszinkronjeleket hozzon 1ё1ге. A 10
egyseget a 9 Schmitt-trigger altal eloallitott jel vezёrli. A
kepszinkronjel a 7 videokeverobe, a kёpkioltбjel reszben a vi-
deokeverobe, reszben pedig a 11 astabll multivibratorra keriil.
A 11 egyseg vezerli a 12 vizszintes vonalkepzo fokozatot, a-
melynek a hangfrekvencia iitemeben valtozo jele a 8 halokep-
zobe jut. A halokepzo osszesitett kimenojele a videokeverobe
99
43. Abra. A Tranziteszt videogeneratornak tombvazlata
100
keriil. A 14 egysegben eloallitott 4 MHz-ев jelet a 3 sorszink-
ronjelk£pzo fokozat jelevel vezerelve a 7 videokeverobe vezet-
jiik.
A 7 vldeokevero a beadott jeleket osszetett videojelle
osszegezi, amely a 6 MOD.SIGNAL potenciometerrel torteno le-
osztas es fazishasitds utan a 13 kimenetre jut.
Ha az osszetett videojelet megfelelo kis impedanciara 11-
lesztjiik, akkor a fdldhoz kepest ktilonbozo polaritassal szol-
galtatja a ket kimenet fesziiltseget.
A kimenojel tartalmazza:
a kepjeleket,
az Ssszetett kloltojeleket ёв
az osszetett szinkronjeleket.
A 13 nyomogombsor feladata a klvant kepminta klvdlaszta-
sa. A vonalhalo jelzesii gomb benyomasakor a videojel genera-
tor halojelkepzo dramkorel kapnak t&pfesziiltseget. Ugyanakkor
lekapcsolodik a videokeverorol a ket kapuzott astabil multi-
vibrator jele.
A 4 MHz feliratu gomb lenyomasakor miikodik a 4 MHz-es -
oszcillator, jele a videokeverobe keriil.
A vastag savhalo jelzesii gomb lenyomasakor az elobbi aram—
korok nem kapnak t&pfesziiltseget, igy a jelzesnek megfelelo
kepmint&t kapunk.
Az 1 kHz feliratu gombot benyomva oldja a vldeokevero
kimenetet es az 1 kHz-ев oszcillator jelet a MOD.SIGNAL po-
tenclom£teren a fazishasitora kapcsolja.
Az EXT.MOD. gomb lenyomasakor megszakad a vldeokevero ki-
menete, es helyette az EXT.MOD.-VIDEO bemenetre adott jel a
fazishasitora kapcsolodik. Ez a nyomogomb alkalmas arra, hogy
a szines tv egyseg csatlakoztatdsakor, a szines kepmintak is
eloallithatok legyenek.
A 41. abra 3 semaja elektronikus fesziiltseg ёв ellenal-
lasmero aramkorbket is tartalmaz. Ez voltakeppen unlverzalls
csovoltmero, miikodese ismertetesere nem teriink ki, mert a Vil-
lamos Miiszerek es Meresek II. tankonyv A.2. fejezeteben mar
megismertiik.
101
к 4 tapegyseg az aramkorbk miikddesehez sztikeeges f&sztilt-
segeket: + 12 V, 0,8 V egyenfeazultsegek, ёв 6,3 V vdltakozo—
feszultseget allitja elo a halozati feBziiltsegbol. A 12 V-ob
egyenfesziilteeget atereszto tranzisztoros stabilizator tartja
megfelel6 hatArok kozott. A 6,3 V vdltakozofeszultseg egy-
reszt a jelzol£mpa mtikodtetesehez, masr6szt a vide©generator
szamdra вziikвёgeв, a halozati frekvenciaval megegyezo frek-
venclaju kepszinkronjel klalakltasa celjabol. Az elolapra ki-
vezetett 0.*. -12 V egyefesziiltseg, a tv-vevok automatikus e-
rosites-szabdlyozasat ellenorzi.
A tv Transitest kezelesi utasitasa
A tv vevokesziilekek aramkbri kialakitasa miatt a meromii-
szererintesvedelmet kettos szigeteles biztositja. Bemelege-
desi idore nines sziikseg. Ha a rniiszer be van kapcsolva, azt a
25 jelzoldmpa jelzi. A TV transitest kezdolapj£t a 44. аЬгёп
mutatjuk be. Az 1 CfiANNEL SELECTOR dobvaltoval a kivant csa-
tornafrekvencia allithato be. Memorizalasi segitseget jelent
a kesziilek jobb oldaldra felerositett tablazat. A tv-vev6k
kbzepfrekvenciainak behangolasahoz sziikseges frekvenciaerte-
keket - a 26...40 MHz-ев savban, a CANNAL SELECTOR I.F. Alla-
sdban, a — 2 - IT1 — At jelii frekvenciavalto gombbal lehet be-
dllitani. A frekvenciaertekek a miiszerhez mellekelt diagram
segitsegevel leolvashatok. A kep- es hangvivo nagyfrekvencias
fesziiltseget a 3 szabalyozoszerwel allitjuk be. A 6 INTER-
CARR. OUT kimeneti csatlakozorol az 5 potenciometerrel lehet
az Intercarrier jelszlntjet valtoztatni.
A 7 MOD. SIGNAL potenciometer a videogenerator jelampli-
tudojat szabalyozza (bizonyos esetekben az 1 kHz-ев oszcilla-
tor Jelamplltudojat is). A 7-tel szabalyozott jelek a 8 es a
9 csatlakozokrol vehetok le a polaritas fiiggvenyeben. A sav-
jel ев a halojel meretet a 15 potenciometer valtoztatja.A kep-
vivo amplitudoja kiilsoleg is modulalhatd. Ennek feltetele a
nyomogombsor EXT. MOD. allasaban a 11 csatlakozora adott kiil-
so videojel. Az intercarrier frekvencia belso 1 kHz-ев es ktil-
so hangfrekvencias jellel FM iizemmodban modulalhato. Ha a 10
FM.MOD tolokapcsolot az EXT allasaban a 12 hiivelyre beadott
102
44. abra. A Tranziteszt kezelolapja
о
•u>
kiilso jellel csatlakoztatjuk, akkor ktilsoleg modulalhatunk.
Belso moduldclot a 10 tolokapcsolo 1 kHz-es dll£s£ban vald-
slthatunk meg.
A SELEKCTOR kapcsolo MOD % dlldsdban a k6pvlvofrekven-
cia moduldcids melys^ge merhet6.
A negativ polaritdsu sorkioltojelet a 24 HOR.TRIG. OUT
hiivelyrol vehetjiik le.
Fesziiltseg, ill* ellenallds тёгёвеког a 19 SELECTOR kap-
csoldt a klvant allasba kell elforditani. A megfelelo meres-
hatart a 21 kapcsoloval dlllthatjuk be. A merni klvant fe-
sziiltseget, ill. ellenalldst a 18 INPUT hiivelyekre csatlakoz—
tatjuk. Ez a csatlakoztat&s kettds megoldasu, megpedig ajobb
oldali BNC—csatlakozora, vagy pedig a bal oldali szigetelt
hiively es a foldelt 20 hiively kUze.
А тёгёа еге<1тёпуё1 a 17 mutatos rniiszerrol olvassuk le.A
nullazast a 14, a vёgtelenre dlllt^st a 16 potencionteterek—
kel vёgezziik.
A 0...-12 V egyenfeвziiltsёget a 22 potencionteterrel aza—
balyozhatjuk (csavarhuzo beallitasu) ёд a 20-23 hiivelyekrSl
vehetjiik le.
d/ A Transite st nteromiiszer fobb miiszakl adatai
Nagyfrekvencias generator
-----------z z—----------------------—3
Az oszcillator beallitasi pontatlansdga + 5 x 10 .Hosz-
,------------------------------------------------_ з ,
szuldeju stabilitasa + 5 x 10 a beallltott frekvenciahozke-
pest.
A nagyfrekvencias kimeneti feszultвёg Mvleges ёхЧёке a
75 Q lezardson nagyobb, mint 40 m^CB_cs ~ ekkor a modulaci-
os nrelyseg 80%. A feвzu.ltsёg folyamatosan leoszthato.
A nagyfrekvencias oszto cslllapitasa 60 dB + 15 dB. Az
AM maximdlis bealllthato iitelysdge 80%.
Kiilso videojellel modulalva:
moduldcios mёlyвёg 80%-ig;
8zukвёgeв jelfesziiltsёg 1 vcB_cg;
bemeneti ellenallas 300 Q ;
savвzёlesвёg 1 Hz...6 MHz
Videojel generator
K£pfrekvenc ia: 50 Hz, hAlozattal szinkron.
Sorfrekvenc ia: 15625 Hz + 1%.
Sorszinkronjel: 4,7 p.8 + 0,5 рв.
Sorkioltojel: 12 jus + 1 рв.
Кёрszinkronjel: 180 рв + 30 рв.
K£pkiolt6jel: 1500 рв + 200 рв.
A kimenojelek amplitudoja 1 vCB_CB_i-6 folyamatosan szabdlyoz-
hato 75 Q lezardson» A videojel polaritdsa pozitiv es negativ
is lehet.
Fel— es lefutasi ido max 0,4 JUs. A kimeneti ellenallds
mindket polaritason 75.Q . K^pjelek:
a/ a keresztsavok merete + 20%-kal szabalyozhato ugy,
hogy a bal felso коска helyben marad;
b/ keresztsAvok 4 MHz—es fiiggoleges vonalakkalj
с/ a keresztsavok frekvenciajaval megegyezo vonalhaloj
d/ 1 kHz-ев szinuszjel altal kepzett vizszintes sAvok.
HangfrekvenciAs oszcillAtor
Frekvenciai
Torzitasi tenyezo:
Kimeneti fesziiltseg:
Kimeneti ellenallds:
Intercarrier FM oszcillator
Nevleges frekvencia:
FrekvenciapontatlansAg:
Kimeneti fesziiltseg:
Kimeneti ellenallas:
Frekvencialoket:
1 kHz + 5%.
к 3%.
1 Vca_c8 folyamatosan sza-
bdlyozhato 75 S) lezardson.
75£
a kivdnt szabvany szerlnt
OIRT; 6,5 MHz, COIR;
5,5 MHz.
+ 2 x 10“3
min 0,5 VCB_C8 folyamatosan
szabalyozhato 75 Q lezara-
son.
75 Й
+ 50 kHz, belso modul£las-
sal.
105
Kiilso modulacio:
Loket:
Moduldlo fesziiltseg:
Bemeneti ellenallds:
S£vsz£lesseg:
FM.
+ 50 kHz.
°’5 Veff
100 кQ .
20 Hz ... 16 kHz.
Az AGO jelforras negativ polaritasu 0 ... 12 V kozdtt szabd-
lyozhatd, kimeneti ellendllas 1 к Q .
Egyenfesziiltseg meres
Merest tartomany:
Merest pontatlansAg:
Bemeneti ellenallds:
Nagy egyenfeszultseg me-
re se:
Мёгёв! pontatlansag:
Bemeneti ellenallas:
50 mV - 1 kV-ig (7 savban)•
±5%.
10 M Q .
max 35 kV-lg.
+ 10%.
1000 Mfl .
Valtakozofesziiltseg тегёзе
Merest tartomany:
Merest pontatlansag:
Frekvenciafiiggoseg:
Bemeneti impedancla:
50 mV - 300 V—ig (6 savban).
+ 5% + 0,05 V vegklter£sre
vonatkoztatva 1 kHz-es alap-
frekvencian.
30 Hz ... 30 MHz, + 3 dB
= 300 к Q
1 kHz-re vonatkoztatva.
Ellenall£smeres
Merest tartomany: 0,lfl - 1000 M Q (1 sdvban).
Meres! pontatlansag: + 5... + 10%.
tizemi klimaadatok:
Homerseklettartomany: + 5 °C ... + 40 °C.
Relativ nedvessegtartalom: max 80%.
A kesziilek normdl tartozekai:
1 db szimmetrizalo transzformator T - 1;
1 db szerelt 75 £2 -os lezarofej T - 3;
106
1 db szerelt nagyfeszillte€gU fej T - 9}
3 db merozsinorj
2 db arnyekolt kdbel.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen feladatokat Idt el a vldeokevero?
2. Ml a mtiszerbe epitett Schmitt-trlgger feladata?
3. Hova csatlakoztatjuk az oszcilloszkopos meresekhez
sziikseges szinkronlza.16 jelet?
4. Mire alkalmas a 0 . .. -12 V-os fesziiltseg?
5. Miert van sziikseg pozltiv ёв negativ vldeojel kimenet-
re?
6. Mlt tartalmaz az bsszetett videojel?
7. Mivel szimmetrlzalja az aszimmetrlkus 75 Q -os kime-
netet?
8. Mire szolgal a haloabra?
9. Mire valo a kepkioltojel?
11. DIGITALIS ELEKTRONIKUS MUSZEREK
A digitalis technlka alapjai
A korszerii merestechnika egyre pontosabb meres! modsze-
rek es meromiiszerek megteremtese mellett, azt a feladatot tiiz-
te ki celjaul, hogy meromliszerel a meres eredmenyet konnyen
feldolgozhato formaban szolgaltassak. Az impulzustechnika, a
szamitastechnika olyan komplex mere si feladatok ele allitja a
merest vegzo szakembereket, hogy a mert adatok tbmkeleget kell
rovld ido alatt feldolgozniuk. A feldolgozasnak es ertekeles-
nek gyorsnak kell lenni, igy az ember kozvetlen reszvetelet
ki kell kapcsolni.
E teren igen nagy jelentosege van a digitalis merSmiisze-
reknek.
A digitalis miiszerek killsore abban kiilonboznek az analdg
miiszerektol, hogy az eredmenyt nem egy adott skala elott el-
107
mozdulo mutato helyzetAve1 jelzlk, hanem az eredmenyt szAm—
jagyek formAjAban IrjAk ki. Vegezziik el az analog ёв a digi-
talis mArAmiiszerek miikBdesAnek osszehasonlitAsAt pl.feeziilt-
sAgmArAs esetAben. А merAsi feladat 1 V-os feeziiltsAg rnArA-
se, А rendelkezAsiinkre allo analog rniiszer vegkitArAse 1 V,
ezen belill 0,01 V-onkAnt talalunk skalabeosztAst. TAtelezzilk
fel, hogy a valodi fesziiltseg 0,968 V, Ekkor a nriiszer muta-
tAja a 0,96 es 0,97 V kozA mutat. A hannadik szAmjegyet in-
terpolAlAssal vagy becslessel Allapithatjuk meg.
Ezzsl szemben a digitalis miiszer azt Allapitja meg,hogy
a merendo mennyisegben hanyszor van meg a 0,01 V, mint a mii-
szer Altai kepvieelt legkisebb fesziiltsegegyseg, fesziiltsAg-
kvantum. A miiszer "megAllapitja", hogy 96—szor van meg - igy
szamszeriien kijelzi az eredmenyt» 0,96 V. Mint lAthato a di-
gitalis miiszer nem interpolal. Hogyan kaphatjuk meg akkor a
valodi fesziiltseg ertAket 0,968 V—ot? Egyszeriien ugy, hogy a
miiszer kvantumёrtёkёt 0,01 V helyett 0,001 V-ra vAlasztjuk.
Igy a mert erteket mar hArom szAmjegyig tudja kijelezni. Те-
hat a peldAnkban a kijelzett eredmAny 0,968 V lesz.
SzaktantArgyi tanulmAnyalk soran megismerkedtiink a ket-
tes (binAris) szAmrendszerrel. LAthattuk, hogy a 0 es az 1
segitвёgёvel minden decimAlis (de mAs szAmrendszerbell is)
szAm leirhato. A 0 ёв az 1 kbnnyen reprezentAlhato rniiszaki
eszkbzokkel. Ha egy villamos rendszerben a 0 informAciot a
zArus fesziiltseg, az 1 infoimAciot pl. a -5 V-os feeziiltsAg
jelenti, ugy az adott szam leirhato, mint a 0 ёв -5 V fesziilt-
segek egymaeutani sorrendje. Ml ennek az elonye az analog-
rendszerrel szemben? VAltozzon pl. a -5 V fesziiltBegszint a
тёгёв folyaman. AnalAg-rendszernel, ahol a fesziiltseg erteke
az informaclo, ez hibAt okoz. DlgltAliB-rendszernel a -5 V er-
tAke peldAul adott hatArok kdzbtt megvAltozhat, mert itt nem
a fesziiltseg erteke, hanem a zerus es a -5 V-os szintek egy-
mAsutAnlsAga jelenti az informAciot. Amig ezt a ket szintet
adott rendszerben meg tudjuk kiilonboztetni, addig az informA-
ciA teljes marad - hiba nem jelentkezik.
DlgltAlis—rendszerii mereskor az elso feladat a merendo
mennyiseg eloAllitAsa digitAlis formAban. Ez egy kodolAsi fo—
108
lyamatot jelent, amit itt analog—digital atalakitdsnak neve—
ziink. Ez a kodolas lehet pdrhuzamos, ekkor az igen-nem Szin-
tek egyidejiileg jelennek meg, ds lehet soroe, amikor az in-
formdcidt az ergymds utan erkezo igen-nem szintek kombinacidja
adj a.
Soros kddolds esetdben un. szinkron—rendszer is szilksd-
ges. Ekkor a berendezesben az igen vagy nem szintek meghatd-
rozott iddtartamok utdn kbvetik egymdst. A kbvetds idejdt egy
draimpulzus ismetloddsl ideje szabja meg, a rendszer ezzel
szinkron dolgozik,.
45» dbra. Parazsfeny szamjelzdcsd homloklapja
A digitalis informdciot - az eredmdny konnyil kiolvashatd-
sdga erdekeben - a tizes szdmrendszerben valamilyen • mddon ki
kell jelezni. Ez a digitalis adatjelzes sokfele eszkdzzel tbr-
tenhet. Mi ket megoldast mutatunk be. Az egyik megoldds a 45.
abran Idthato un. kisfesziiltsegu pardzsfdny szamjelzo свб. Ez
Idnyegeben egy burdba dpitett tiz kis alaki vezerlS elektrodd-
val rendelkezo glimm-lampa. A vezdrlo elektrodra kb. 5 V fe-
sziiltseget kapcsolva gazkisiiles jbn letre a katod es vezerlo
elektroda, majd a katod es anod kbzbtt is. A kisiiles folytdn
a katddon keletkezett parazsfeny Idthatd. Az elektrodarend-
szer felett egy Jem^z van, amelyen minden katod felett egy
szamjegy alaku kivagas van. A kijelzendo szamjegynek megfele-
109
16 pardzsf6nytrl6da begyujtasa igy leolvaahatovd teazi a ki-
vant azam6rt6ket.
A mdsik megoldda - a pardzaf£ny az&njelzo cabvek annyi-
ban kiilbnbbznek az elozo megolddstol —, hogy mdgdt a klirando
az¬ jelzi a pardzaf6ny (Nixie-cso). Egy buraba 6pitett tlz
glimm-lampa katodjdt a tlz kijelzendo azamnak megfelelo ala-
kura kepezik ki. Ezek egyrnaa mogott foglalnak helyet, az anod
kbzoa. Amelyik katodon letrehozzuk a kiaiileat, az a azam vi-
laglt*
46. abra. Dlgitalia feaziilts6gmer6 elvi felepiteae
A 46. abran dlgitalia feazultaegmerS elvi felepiteaet lat-
juk.A вёша 1 jelti egyeege illeazto ёв oazto feladata a beme-
nojel nagypontoaaagu. oaztaaa. A 2 az analog-digital atalaki-
I
to, ennek infoiraacloit a 3 kljelzo egyaeg teazi leolvaahatova.
A 4 egyaeg a mereahatart vezerloegyaeg, a bemenojelet oaaze-
haaonlitja az egyea mereahatarok maximal 1 a feszultaegevel. Ha
a merendo jel tullepi a mereahatart, egy komparator aramkor
jelet ad, nagyobb m6reahatarra kapcaol az oazto.
A miikodea jellemzese utan vizagaljuk meg a dlgitalia me-
reai elv elonyeit ea hatranyalt. A fobb elonybk:
1. nagyobb pontoaaag. Az eredmeny azamjegyea klirdeaal
jelenik meg, leolvasaai hiba ninca. A azamjegytdveaztea valo-
azinusege elegge klcai;
2. a mereai adatok hibamenteaen feldolgozhatok. A azam-
jegyes forma informacioveazteaeg nelkiil feldolgozhatd pl. ge-
pi uton;
110
3. a meres es a mert adatok feldolgozasa igen gyors. Is
alatt 10...100 meres is elvegezhetdj
4. a meresi eredmenyek, informacidk tarolhatok. Ez. ott
elony, ahol az eredmenyek tdrolasdra ellenorzesi jelleggel
van sziikseg. Tdrolds pl. kinyomtatdssal is lehetseges.
Milyen hdtrany jellemzi a digitalis miiszert az analdg-
gal szemben? Elsosorban a bonyolultsAg s ebbol kovetkezik a
magasabb beszerzesi dr. A digitalis rniiszer nem mer folyama—
tosan, mig az analdg igen.
a/ Digitalis frekvenclamer6
(TR - 5255/DOO4)
Alkalmazasi teriilete
A meromiiszer a merdsi tartomanyon beliil frekvencia me-
resre alkalтая. Ha eldre megadott iddben vagyunk kivancsiak
a meres eredmdnydre, akkor a rniiszer csak attdl kezdve mer,
amikor a nulldzd gombot kiengedtiik.
Mdrhetiink vele periddusidot is. A rniiszer mindig a jel
ket azonos iranyu. nulla atmenete kbzbtti tenyleges tdvolsd-
got meri.
Frekvenciaarany is meghatarozhatd segitsdgdvel.
Merhetiink ezenkiviil esemenyszamldlast is.
Feldpitese ds miikoddse
A digitalis frekvenciamero elvi felepitesenek semajdt a
47. abra mutatja. A sema 1 egysege a jelformald.Feladata az,
hogy a merendo jeleket a kapuaramkbrok mukbdtetesere alkal-
massa tegye. A 2 vezerelt kapuaramkor biztositja, hogy a be-
jbvojel csak az dragenerator kivalasztott jelenek egy perid-
dus-idejeig jusson el a szamldld lane bemenetdre, ezt a 3
vezerlo aramkor miikodteti. A vezerlo dramkbr /3/ feladata a
meres ideje alatt kioltani a kijelzo csoveket. Ezzel az dram-
korrel allithatd be az eredmeny kijelzesenek idotartama is.A
4 frekvenciaosztd az idoalapjelet - kiilso vagy belso is le-
het - dekadikusan leosztja ds a kapuaramkorre megfelelo ido-
tartamu kapujelet ad.
Ill
kz 5 id6alapgener£tor (dragenerdtor),termosztdtba helye-
zett kvarcoszcillator. A 6 jelfogadd dramkdr kiilsd - a belsd-
ndl pontoaabb - drajel generator jeldt fogadja. A 7 szdmlald
dekad a bemenetdre adott impulzusokat megszamldlja ёв BCD kdd-
ban adja a 8 dekddolo es meghajtd egysdgre. A meres eredme—
nyet a 9 Nixie-csdves kijelzo jelenlti meg. Ezek a tizedes-
pont jelzesere is alkalmasak. A kristalytennosztdt szabdlyo-
zdsdt es ftiteset vegzi a 10 egyseg* A 11 tdpegyseg a miikadte-
teshez szilkseges dramkordket Idtja el stabilizdlt t^pfeszillt-
segekkel.
EXT TIME BASE IN 1 Mc/s OUT
47. abra. Digitalis frekvenciamero elvi felepitese
112
A mert eredm6ny a k6sziilek hatlapjan levo csatlakozdn a
BCD kdd formajdban is megjelenik» Megfelelo atalakittfk kbzbe-
iktatasdval alkalmas irogep vagy mas adatfeldolgozd miikbdte-
tesere.
A digitalis frekvenciamero kezelesi utasitdsa
A digitalis frekvenciamero kezelolapjdt mutatja a 48.ab-
ra* A MA.INS 1 jelii nyomogombot benyomva a k£sziilek bekapcsol,
ezt az allapotot 10 jelzolampa jelzi» A RESET 2 gombbal a 8 zam-
lanc tetszes szerinti idopontban es ideig nullazhat6. Adatta-
rold csatlakoztatasakor a 3 gombot nyomjuk le, es a hatlapon
levo csatlakozdhoz csatlakoztatunk. A SELECTOR feliratu nyo-
mdgombsor valamelyik tagjanak lenyomasaval allithato be a ki-
vant meresi funkcid. A TEST 7 lenyomasakor a miiszer Bnmagat
ellenorzi. A COUNT 6 benyomaeaxor a miiszer folyamatosan szd-
molja az INPUT 13 hiivelybe csatolt jeleket.
48. abra. A digitalis frekvenciamero kezelolapja
A FREQ 5 gomb lenyomasakor az INPUT 13 hiivelyre adott
frekvenciat, a PERIOD 4 gomb lenyomasakor ugyanennek a jelnek
113
a periddusidejet meri a kesziilek. A 11 kapcsoldval a bemeno-
jel megfelelo drteket, a klvant merdshatart pedig a RANGE 9
kapcsoldval Allitjuk be.
A DISPLAY 8 forgatdgomb OFF AllasAban a kijelzd csUvek
nincsenek bekapcsolva. Ha a gombot az dramutatd jarAsAval
megegyezo irAnyba forgatjuk, akkor a kijelzo csbvek kigyul—
1 я drink. A bekapcsolt allAs hatArhelyzeteben az ujraszamolAsi
ido a legrbvidebb* a szabAlyozd tovAbb forgatdsaval nbvelhe-
to« A 12 kapcsold INT. allasAban a miiszer belso drajelgene-
ratorrdl miikbdik. Ebben az allAsban - 1 MHz OUT 15 hiively—
rol — a belso 1 MHz-es jel leveheto.
A 12 kapcsold EXT. allAsAban az EXT. TIME BASE IN 14 hii—
velyre adott jel lesz az idoalapjel.
A digitAlis frekvenciamerd fdbb miiszaki adatai
Bemeneti impedanciat 1 M fl II 30 pF.
Erzekenysdg: > 50 mVeff.
Frekvenciamerd s Mdresi tartomany: 2 Hz ... 10 MHz.
Kapuiddk: 0,1,‘ 1 es 10 s.
LeolvasAs: Hz, kHz automatikus tizedes- pont valtassal.
Pontossag: + 1 szamjegy (vagy a kiilso drajel pontossag).
Maximalis bemenojel: Periddusido meres 100 Veff.
Merdsi tartomany: 50 jiL s ... 0,5 s.
PontossAg: + 1 szamjegy + inditasi hi-
ba.
LeolvasAs: JIB + ms — automatikus tize- despent valtas.
Szamlalas Bemeneti impulzus idotar— tama: max 0*25 s, min 50 ns.
Legrovidebb ismetlodesi ido: 100 ns.
Nullazas: kezi vagy automatikus.
114
Meres gyakorisdgai
Uzeml klimaadatok
Homersdklet:
Ldgnedvessegs
Qr5 в ... 5 a folyamatosan
valtoztathatd.
+ 5 °C ... +35 °C.
max 80%.
ELLENORZO KERDESEK
1» Mi a kiilbnbseg az analdg es a digitalis meresi eljd-
rasok kozbtt?
2. Mi az idoalap generator feladata?
3. Mit neveziink fesziiltseg-kvantunmak?
4. Mi hatarozza meg a digitalis rniiszer osztalypontossd-
gat?
5. Hogyan mtlkodik a NIXIE-cso?
6. Mitol ftigg a digitalis miiszerek stabilitasa?
7. Mit jelent az adatfeldolgozasban a digitalis miisze—
rek alkalmazasa?
8. Mi a vezerelt kapuAramkor feladata?
9. Mit jelent az analdg-digital dtalakitds?
10* Mi a pdrhuzamos es soros kddolAs?
b/ Digitalis multimeter
(TR - 1665)
Alkalmazasi teriilete
Uzemi es laboratoriumi hasznalatra kesziilt szamkijelze—
ses meromiiszer. Merheto vele egyenfesziiltsdg, egyenfesziilt-
seghanyados, valtakozofesziiltsdg, ellenallas, valamint egyen—
es valtakozddram. Alkalmazasat a hangfrekvencias erositotech-
nikaban a beallitd fesziiltsegek es aramok, valtakozofesziilt—
segek merdsere ajanljuk. Segitsegevel egyenfesziiltsegii bsz-
szehasonlitasokat is elvegezhetiink. A kisfrekvencias keszii-
lekek aramkoreinek nagypontossagu meresere alkalmas mdromii—
szer.
Felepitese es mtikddese
A digitalis multimeter miikodeset a 49. abra elvi semaja
segits6gevel erthetjiik meg.
49. Abra. A digitdlis multimeter felepitese
116
кх, 1 egyseg foldfuggetlen vedoamy6kolt bemenetu тёгб-
egyseg, amelynek mer6dtalakit6ja a kettos integralds elvere
eptil. Ez lenyeges, mert ezdltal hatasos zajelnyomas valik le-
hetove, amelyet tovabb nbvel a muszerbe epitett automatikus
halozati frekvenciaszinkron is.
A miiszerrel merheto ertekek; az ellenallas.egyenfesziilt-
seghanyados, valtakozofesziiltseg, egyenaram es vdltakozdaram
m^reseit minden esetben egyenfeszultseg meresere vezethetjiik
vissza. Ezert, mint alapmerest - a mukodesi elv szempontja-
bol - csak az egyenfeszultsegmerest ismertetjuk.
A 2 egyseg bemenofokozat, szerepe illesztes es csatolda
A 3 kapcsold egyseg feladata egyreszt a hitelesiteskor a re-
ferenciafeszultseget, masreszt a merendo fesztiltseget a 4 in-
tegratorra kapcsolja. A 7 vezerloegyseg allapotai jelolik ki
egy-egy meres fazisait. Visszaintegralaskor az 5 komparator
erzekeli az integrator kimenojeleben bekbvetkezo nulla dtme-
netet, amelynek hatasara M leallitojel keletkezik.
A felintegralast hozzaadas—kivonas koveti es csak utdna
keriil sor a visszaintegralasra. A meresek ismetlod^set az 50
Hz-es halozatbol kapuzott 11 szinkronjel vezerli. Ennek ha-
tasara N nullazdjel keletkezik, ez a kesziilekeket alapdlla-
potba hozza. A nullazdjel megszunte utan a 10 orajelei 1ёр-
tetik a szamlalot. A felintegralas - hozzaadas, kivonas - v6—
get egy-egy impulzus NL jelzi, amely hatasara a fbldfugget-
len oldal 7 vezerloegysege allapotat valtoztatja.
A foldelt 14 es foldfuggetlen 1 oldal kozotti kapcsola-
tot ket-ket impulzustranszformator biztositja. A foldelt ol-
dal nullazojele az impulzustranszformatoron atjutva bedllit-
ja 7 vezerloegyseget. A vezerloegyseg NL leptetojeleit is im-
pulzustranszformatoron keresztiil kapja, amelyeket a fbldelt
oldali 8 logika general. A foldfuggetlen oldalrol visszain-
tegralaskor a leallitojel M es a negativ el6jel juthat impul-
zustranszformatorokon keresztiil a foldelt oldali 8 logikaba.
A 10 orajel-generator frekvenciaja 1/12 MHz. Ebbol a
felintegralas ideje 12 ‘*s. A hozzaadas es a kivonas idoi
egyenlok, 12 s-ok. A kivonas utan a 9 szamlalo allapotaban,
a 00000 allapot koveti, tehat a visszaintegralaskor,ill. an-
117
nak befejeztevel a szAmlAld Allapota a merendo fesziiltseggel
lesz ardnyos.
A 12 es a 13 egysegek a fbldelt es a fbldfiiggetlen ol-
dalak egysegeinek tdpfesziilteAg elldtdsAt biztositjdk.
A digital multimeter kezeldse
A kezeloszervek elhelyezkeddset a kesziildk hdtlapjAn az
50. Abra ds az elolapjan az 51. AbrAkon lAthatjuk. Az 50. Ab-
ran az 1 hdldzati kapcsoldval helyezhetjiik uzembe a kesziile-
ket. A 2 jelti ketallapotu iizemmdd kapcsold INT AllasAban au-
tomatikusan inditott, EXT AllAsAban kiilsoleg inditott a mil—
szer.
50. Abra. A digitAlls multimdter hatlapja
Az elolapon (51. abra) van a 3 digitAlis kijelzo egyseg.
Ot szamjegyil, tizedespontot, polaritAst es AC mereskor mdresi
mddot jelez ki. A 4-5 csatlakozdk egyenfesziiltseghanyados es
ellenallas mero bemenetek pontjai.
VedoamyekolAs pontja a 6. es a 7-8 csatlakozdk a egyen-
fesziiltseg, egyenfesziiltseghanyados es a 8-as pont egyben a
valtakozdfesziiltseg-mero bemenet pontjai. A 9-iU vAltakozdfe-
sziiltseg-mero 100 es 500 V-os bemenet meropontjai. Egyenfe-
sziiltseg-meres hitelesito potencidmetere 11 szabAlyozAsaval a
23 es 26 nyomdgombok egyidejii benyomasakor a pozitiv vegkite-
res Allithatd be.
\
A
118
Egyenfeszillts6gm6r6s masik hitelesito poTenci6m6tere 12,
ezzel a 24 6b 26 nyom6gombok egyidejii benyomasakor a negativ
v6gkit6r6s dllithatd be.
® ® ® ® ®®
DIGITAL MULTIMETER
III --CAL----ZEBC -
. ЮП2 Q mVr Vr IL
G О G 6 G О
•**« „ ц, Ч _____
ARTHUMB Q ККДк* - 0.1 I ЮЮОЮОО л ——2-
mi , 11 г пдзд । (I । i*i7i д ООООООО
MUNS
EARTH UMBO
-FUNCTION- -CAL-
-RANGE-
ют ишМгтШЬгюЮМгаЯО
1 0 1
9 2
51. ёЪга. A digitalis multimeter kezelolapja
Az ellenalldsm6r6s nulldz6 potenciometeret 13 a 4—5 be-
menetek rovidzarasaval ёв a 19» 27 nyomdgombok egyidejii benyo-
masaval kell beallitani.
Egyenfeszultseg-meres nullaz6 potenciometere a 14,amely-
lyel a 7-8-as bemenetek rovidrezdrdsa ёв a 20—25 nyomdgombok
benyomasakor a 100 mV-os тёгёвЬаЬагЬап a rniiszer nulldra allit-
hatd. Egyenfesziiltsёg-mёrёs nullazd potencionretere 15. A 7-8-
as bemenetek rbvidrezdrasdval ёа a 20-26 nyomogombok egyidejil
benyomasakor az egyenfesziiltsёgmёrёs allapota nulldzhatd (ki-
тёЬе1 a 100 mV-os тёгёвЬаЬаг).
Valtakozбfesziiltsёg-mёrёs nulldzd potencionretere 16. A
8-9-es bemeneteket rovidre zarva ёа a 21-25 nyomdgombok egy-
idejii benyomasakor a valtakozбfesziiltsёgmёrёs m6r6shatara nul-
lazhat6.
A 11—16—os hitelesito potenci6m6tereket addig kell alli-
tani, amig a felettiik feltiintetett szamjegy a 3 kijelzo egy-
segen megjelenik.
119
A 17 kdtdllasu nyomdgomb nyugalmi allapotaban a muszer
foldfiiggetlen.
Figyelem! A halozati - vagy azzal galvanikusan kbzbs -
fesziiltseg csak a MAINS EARTH nyomdgomb nyugalmi dllapotdban
merheto.
A muszer hdldzati zavarokkal szembeni soros zavarjel-
nyomasa a 18 ketallasu nyomdgomb nyugalmi allapotdban min
80 dB, benyomott allapotaban pedig min 120 dB.
A mdresi mddvalasztd nyomdgombok a 19-24. Merdshatdrvdl-
td a 25 es 29-es nyomdgombok.
A meresek megkezdese elott a kovetkezo beallitasokat es
hitelesiteseket kell elvdgezniink:
1. az 1 kapcsoldval bekapcsolunk, a bekapcsolt dllapo-
tot 3 kijelzo egyseg jelzi;
2. a 2 kdtallapotu iizemmddkapcsoldt hozzuk a megfelelo
dlldsba.
A miiszer 15 perces bemelegedese utans
3. Hitelesitiink. A hitelesitest mindig nullazassal kezd-
Jiik! A nullazast a mV = ds V = potencidmeterek beallitasaval
kezdjiik. Ezt kovetoen allitsuk be a kfl es V ~ potenciomete-
reket.
Nullazas utan a miiszer vegkiterese hitelesitheto a
+ 1,0192, ill. a - 1,0192 feliratu potencidmeterekkel 0.1-12)
a + 23, ill. a - 24 nyomdgombok benyomasaval.
A kesziildkhez somyomtatd csatlakoztathato a hatlapon
elhelyezett 30 csatlakozdrdl.
A digital multimeter fobb miiszaki adatai
A merheto mennyisegek ertektartomanya:
Egyenfesziiltseg: 10 uV... 1000 V.
Egyenfesziiltsdg hanyados: 10" ...1 tartomany (0-10 V).
Vdltakozdfesziiltsdg: 10 /XV...500 V.
Egyenaram: Vdltakozdaram: 10 nA.,.1 A. 10 nA.,.1 A.
Ellenallas: 10 M Si ...1 M Q .
Erekve nc iatart omany: 20 Hz...20 kHz.
120
PontoeeAg: Egyenfeezulta6g-m6rea: Jarul6koa h6m6ra6klethiba 0,02% + 0,03%
+ 10 °C...+ 35 °C Egyenfeazultаёghanyadoa- + 0,002%.
тёгёа: +0,5% + 0,5%.
Jarul6koa Ьбтёгаёк1е1ЫЬа: + 0,005%.
ЕИеааНаатё гё a 0,1 - 1 - 10 kfl -nAl: +(0,02% + 0,03%).
100 - 1000 к -nal: +(0,02% + 0,05%).
JarulAkoa hSmAradklethiba: +0,002%/°0.
Valtakozdfeaziiltadg-mArAa: + 0,2% - + 0,5% а тёгёа- hatartdl ёе frekvenciatdl fugg6en.
JarulAkoa homAraAklethibas + 0,02%/°C.
Агаттёгёапё!: DC—пё1: + 0,1%. АС-пё1х + 0,2%.
Мёгёа! aebeaaAg: 3 тёгёа/е.
Kbrnyezeti homAraAklet: + 10 °C...+ 35 °C.
Relativ paratartaloms 85%.
Mint latjuk а тёгёаек hibai ket adatbol tevSdnek baaze,
az е1аб ёгЪбк a тётЧ ётЧёкге, a maaodik a v£gkit£r£are vonat-
kozik.
A jaruldkoa h6m£ra£klethibat minden eaetben az egyenfe-
aziilta6g—тёгёапё! megadott Ьбшёгаёк1в11 tartomanyra vonatkoz-
tatjuk.
A muazer 10%-oa tulterhel6at n^g hiteleaen шёг. Megje-
gyezztik, hogy a шёгепАб jel ёа a zavarjel amplituddjanak baz-
azege nem haladhatja meg a тёгёаЬаЬёхЧ!
Egyen- ea valtakoz6feaztilta6gek шёгёаеког a bemenetek fo-
kozott tulterhe^a ellen ia vёdettekв Ти11егЬе1ёаког a kijel-
z6 egyaёgen 11000 olvaahatd le. Ekkor nagyobb тёгёаИаЫгга квБ.
&tt£rni!
121
E1LEN0RZ0 KERDESEK
1. Hogyan mutatkozik a digit Alia miiszer tulterhel4ee?
2. Mi szliksdg van a fOldfiiggetlen megoldd.sra?
3» Mit jelent az agyenfesKiil-EslgMnyadoe тбгёв?
4. Mit jelent a zavarjelelnyomas?
5. Hogyan merhetunk a digitalis mUszerekkel dramot?
122
Ъ/ MERESI SEGEDESZKOzOK
12. LEVALASZTO TEARSZFORMATOR
a/ Alkalmazasi teriilete
A levalaaztd tranazfonnator a haldzat feaziiltaeg£t In-
duktiv uton caatolja a hozza kapcaolt fogyaaztdra. Alkalma-
zaaa minden olyan vizagdlatnal, шёгёа! m6dazern£l indokolt,
ahol a vizsgalt keaziildkeket galvanikuaan le kell vdlaazta-
nunk a kbzbs haldzati csatlakozdrdl. Igy pl. tv vevok£azu-
1ёкек шёгёаеког.
Ъ/ Ее1ёр11ёае ёа тикобёае
A levalaaztd tranazformator elvi felёpitё8ёt az 52. ab-
ran latjuk. Lёnyegёben olyan kialaititaau haldzati tranazfor-
matorr anol a primer ёа a ezekunder tekercaek &tt6tele 1:1-
hez. Erintёavёdelmi сё1Ъб1 a primer ёа a azekunder tekercaek
kbzbtt fbldpotencialra kapcaolt "агпуёко16" tekerca (l),vagy
гёгГбИа helyezkedik el.
52. abra. Levalaazto tranazformator elvi Ге1ёр11ёае
123
Ez a vddelem egyrdszt megakadalyozza az eaetlegea prlmer-
-szekunder zarlatot, maardazt atatikua zavarvddelmet bizto-
eit.
A levdlasztd tranazforaiatort perfordcidval ellatott fdm-
dobozba szerelik ugy, hogy a hdldzati oldal caatlakozdjAt fbl-
delt pdlueu dugdhoz kbtik. A azekunder oldali csatlakozast
bedpitett konektor teezi lehetSvd.
с/ A levalaaztd tranazformator f6bb muazaki adatai
A tapfeeziiltadg ndvlegee drtdke: 220 V.
A ezekunder-feaziiltedg ndvlegee drtdke: 220 V.
A haaznoaithatd teljeaitmeny: min 250 W.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mi a levalaazto tranazformator ezerepe?
2. Hogyah vddekeziink a primer ёа a azekunder tekerceek
zarlata ellen?
3. A mukbdda azempontjabdl felceerdlhet6k-e a primer ёа
a azekunder tekerceek?
13. MUANTENNAK, ILLESZTOTAGOK
a/ Alkalmazaai terUletiik
A radid vagy tv vevdkdaziildkek antenna feloli mdrdadt,
vizegalatat Uzemi кбги1тёпуек figyelembevdte^vel kell elve-
gezni. Ez mdrdlaboratdriumokban ugy lehetadgee, ha a valoaa-
goa antennat un. mUantennaval helyetteaitjuk.A milantenna sze-
repe tehat az antenna Ье1уе^ев^ёае impedancia azempontbol,
ёа а тёregenerator kia kimeneti ellenallaaanak levalaaztaaa
az antenna bemenetёrбl.
FM vevSantennak tiezta ohmoa terheldat jelentsnek. Ez a
terhelea dltalaban 240 £? . Ilyen kimeneti ellendllaaaal ren-
delkezik a generator ia. A generator jelenek a vevokdazii^k
124
bemenet£re vald csatlakoztatasara aimak hulldmellenAllasdval
lezart kabelt alkalmazzunk.
Az illeszt6tag tovabbi feladata lehet a lezarason kivill
az, hogy a generator aszimmetrikus klmenet6t szimmBtrikuean'
illessze a vevokeszttl£khez,
Ъ/ Milantenn^k
Az 53. abrdn egy szabvanyoe az AM УетбкёвгШёкек тёгё-
вёге alkalmas milantenna elektromoe kapcsoldei rajzat latjuk.
Az egesz bsszeallltdst zart ГётйоЪогЪа ezerelik.
53. abra. AM твУбкёвги1ёк szabvanyoe miiantenna
kapcsolAsa
l~ 200pF
<4—ii—
I • I
л 1 1
О----------О
11_______Г
too п
1
—о
J
54. abra. Hosszuhull&nu sav
milantenndjanak helyettesit6
kapcsolasa
55. abra» A rovidhullA-
mu sav miiantennajdnak
helyettesitS kapcsolAsa
A milantenna impedanciajanak valtozdsa a frekvencia ftlgg-
уёпуёЬеп olyan, hogy hosszuhullamon ёе кбгёрЬиНатоп 200 рЕ~
dal (54. abra), rbvidhulldmon pedig 400Z? -mal (55.abra)egyen-
ё^ёкИ. Tehat szabvanyoe milantenna hianyaban az 54. ёв az 55»
аЪгёк szerinti kialaxitas is biztosithatja az tizemi viszonyo-
kat.
125
ъ/ Illeeztotagok
Az 56. Ab rAn ohmos illesztdtagot mutatunk be. Az illeez-
t6tag j<5 kUzelltdesel 1»2 arAnyban csillapitja a jelet. Ezt
a csillapitAet figyelembe kell venni pl. ArzAkenysAg mArAae-
kor.
56 П
Atvitel 0,53
56. Abra. Ohmos illesztAtag
Altalanosan elterjedtek mAg a BALUN transzformatorok is.
Ezek elk6szit6se mar nehezebb» mint az elffbbi Illeszt6tagok6.
BALUN transzformatort mutatunk az 57» abran.
75 П
57» abra. A szimmetrizald transzformator
a/ szerkezeti kialakitas; b/ elvi felepit£s
126
ELLENORZC KERD^SEK
1, Ml a ezerwpe a mUantennAnak?
2. Mi az illeazt£s feladata?
3, Ml a BALUN transzformAtor?
4» Hova ёа hogyan kapcaoljuk a inilantennAt ?
14- KABELEK ES CSATLAKOz6k
a/ SzimmetrizAld tranazformAtor
A gyakorlatban BALUN tranazformator пёуеп iemert n6gyp6-
lu.8 ezerepe ela6eorban а кёааи1ёк vizegAlatoknAl igen jelen-
t6a. lamert гёпу ui.t hogy a vizsgaldjel-generator nagyfrek-
venciaa kimenetei 75 £? » aszlmmetrikus к!кёргёаиек. А vev6kA-
вгШёкек bemenetёt viazont az uj szabvAnyelAirAsoknak megfe-
lel6en 300 Q azimmetrikus rendszertire кёрег!к ki. Ezdrt a
megfelel6 illeaztett kapcaolat kialaKitAsAban igen fontos sze-
repet кар a ezimmetrizAld tranazformator. A n6gyp61ua elvi
felёpitёaёt az 57b abra, mig a azerkezeti kialakitaara jellem-
z6 k6pet az 57a Abra azeml61teti.
A ezimmetrizAld transzformAtor biztoaitja a 75 Q —oa a-
azimmetrikus ImpedanciAnak 300 Q —oa ezimmetrikua impedancia—
га tl5rt6n6 atalakitaaat. A ^gypdlua az atvitel eorAn 1:2 arA-
nyu fe8zйlt8ёgattёtelt blztosit.
A ^gypdlus hasznalatAra T1 ;)е1Ь1ёеее1 hivatkozunk а тё-
гёе1, ill. muezerismertetёei leiraeokban.
b/ Szerelt koaxlalia kabel
Alkalmazaaa ugyancsak a nagyfrekvencida тёгёеек kapcsan
indokolt. Kiileo megjelenё8ёt az 58. abra azem^lteti. Legfon—
tosabb haeznalati jellemzoje a 75Z? -oe hullAmellenallAe. A-
mennyiben a lezaras oldalon az illesztёs feltёtelёt biztoei-
tottuk, ugy a generatorbdl reflexiomentes energiatovAbbitaat
valdsithatunk meg.
A szerelt koaxiAlis kAbelre T2 Зе1гёв8е1 hivatkozunk.
127
1350
58» Abra. Szerelt koaxidlia kdbel
с/ Ohmoa Lez&rdfej
Leginkdbb a koaxialia kabelek lezaraaAra alkalmazzdk.
59» abra. A 75 Q—os lezardfej
Amint ez az 59» abrdn ia lathatd, a jelatvitel aoran 75 £> -
os azabvdnyoa ellenalldaaal vehetS figyelembe. A aoroa kapa-
citiv tag az egyenfesziilta£g levalaaztasat teazi lehetSvd.
Szamos alkalmazaskor ui. a nagyfrekvenciaa aramkbrbk tbnkre-
menetel£t eredmenyezi az odajutd egyenfeaziilta£g.
A 75 Q -св lezdrdfej hasznAlatara T3 jelz£eael hivatko-
zunk.
d/ ZajazUr&vel ellatott kabel
Elafiaorban "vobulacids" vizagalatoknal van jelentoa£ge
az alkalmazaaAnak. Szerkezeti kialakit^adt ёа йгашкйг! fel£-
pit£s£t a 60. abra azeml61teti.
60. abra. Zajazurovel ellatott kabel
128
A vizsgalt berendezes vagy aramkbri egys£g kimeneterol nyert
hasznos jelrol levalasztja a zajfe8zulta£get. A zajfeezultseg
levalasztasa azzal a feliilvago sziirovel 1йг1ёп1к, melynek az
atviteli tulajdonsagait a beepitett ellenallas ёв a kabel bn-
kapacitasa hataroznak meg. A hasznalat aoran a krokodilcei—
peeszel fbldpontra csatlakozzunk. A zajsziirovel ellatott ka-
bel alkalmazasara T4 jelzessel hivatkoztunk.
e/ Sweep-detektor
A vobulalassal nyert jel a frekvencia ftiggvenyeben a tel-
jes szimmetrikus keptartalmat megjeleniti, ha a vizsgalt ^gy-
polus kimeneterol a jelet kbzvetlentil az oszcilloszkop beme—
netere csatlakoztatjuk. A frekvenciatengelyre szimmetriкая
szerkezetii atviteli gorbenek azonban csak pozitiv kёptarto—
manyba eso гёвгёге van sztiksegiink az atviteli tulajdonsagok
kiertekelesere. A nemkivanatos гёег 1ог1ёзё1 a vobulalt jel
egyeniranyitasaval erhetjtik el. Erre a feladatra szolgal a
"Sweep-detektor". Szerkezeti kialakitasat es aramkbri felepi-
teset a 61. abra mutatja.
61. abra. Sweep-detektor
A csatlakozo egyseg szerepenek jobb megertesdhez ajanljuk a
II. fejezet 5. pont attanulmanyozasat is. A detektor amphenol
csatlakozojaval szerelt koaxialis kabelkimenetre csatlakoztat-
hato. A Sweep-detektor alkalmazasara T5 jelzessel hivatkozunk.
f/ JJagyohmos fej
Segitsegevel az oszcilloszkop bemeneti impedanciajanak a
terhelo hatasa csbkkenthetff.
Ez az el6t6tfej a bemeneti ellendllaa ёгкёкё! a azokaaoa
IMfl -r61 21 M/2 -ra nbveli» Egyidejiileg а Ьетепб kapacitaat
50 pF-r61 kb. 5 pF-га cabkkenti. A caatol6egya6g azerkezeti
kialaKitasat ёа AramkSri fel6pit6a6t a 62. 6bra szeml61teti.
62. abra. Nagyohmoa caatlakozd
Аг atviteli tag az oazcilloazkdp bemenet6vel kb. 20:1 feaziilt-
aegoaztdat id6z el6. Ez azzal ia jar, hogy a vizsgalt aramkor
nem hangolddik el, ill. nem terhelodik le indokolatlanul.
A fej amphenol caatlakozdjaval a koaxialia kabelhoz rog-
zitheto. A kapcaolasi rajzon lathatd kiegyenlit6 trimmer a ko-
axialia kabelhez van bedllitva.
A nagyohmoa csatoldtag alkalmazaaara Тб Зе1гёаве1 hivat-
koztunk.
ellenBrzo KERDESEK
1. Mi az illeaztea hatasa jelatvitelr^l a fogyaaztdra
пёгте?
2. Hogyan befolyaaolhatjak a ajfe8zйlt8ёgek а тёгёе ki-
ёrtёkelёaёt?
3. Mi a reflexid hatasa а тёгёе! егебтёпуекге?
4. Mi a soroa kapacitiv tagok azerepe a csatlakozdk fel-
ёр!!ёаёЬеп?
130
15. HANGOLOPALCA
a/ Alkalmazasi teriilete
A hangoldpalca ("varazspalca") segitsegevel az L-C ele-
mekbdl feiepitett rezgokbr hangolasa egyszerii mddon ellend-
rizhetd. Ez a gyors ellenorzds кШйпйвеп szinkrohhangolt rez-
gdkbrbk, mint pdlddul KF- rezgdkbrbk hangolas utdni vizsgala-
tanal tehet jo szolgdlatot.
A hangoldpalcaval a hangolds gyorsabban ellenorizhetd,
mint miiszerek alkalmazasdval. Feltdtel csupan az, hogy az el-
lenorzbtt rezgokbrbk frekvencidi kbzbtt ne legyen tul nagy az
eltdres.
b/ A hangoldpdlca jellemzdi
A hangoldpdlca feldpitdedt a 63. йЪга mutatja.
Sziqefelti апуадй riid
7 —
/Rez mag /RF vasmag
63. abra. "Vardzspdlca" kepe
A hangoldpdlca feiepiteset a 63. dbra mutatja. Egy szi-
getelt rud (pl. plexi) egyik vegere rezcsovet (rezrudat), m£-
sik^vdgere radidfrekvencids vasmagot (serieget) erositenek.
Egy rezgokor bnindukcidja kismertekben csbkkentheto vagy пй-
velheto attol fuggoen, hogy a tekercshez a hangoldpalca vas-
magos vagy rezmagos vegevel ^zelitunk-e. A vasmaggal vald кй-
zeliteskor az onindukcid novekszik, rezmaggal сейккеп. A han-
goldpalcaval kivaltott hatas miiezerrel, hangoloszerwel, ese—
tenkent fiillel ie dszlelheto.
Egy vevokeszulek akkor van jdl behangolva, ha a hangold-
palca barmelyik vdgdnek a hangoldtekercsekhez vald kfizelitd-
sekor a vetel gyengiil, kisebb szintet mutat a kimenetre kap-
csolt csovoltmero.
131
Ha a hangoldpdlca vegeinek kozelitesekor eroebdik a ve-
tel - megno a kimeneti szint — akkor a rezgokbr hangolaea hi-
bae. Ha az erositee nbvekedes a rezmag kbzelit£sevel kbvet-
kezik be, akkor nagyobb a tekercs indukcioja, igy azt ceok-
kenteni kell. A valtoztatdst nagyobb frekvencidk fele trim-
merrel, kisebbek fele vasmaggal vegezziik.
ELLEKORZO KERDESEK
1. Mi a hangoldpalca mukddesenek elve?
2, Mi a szerepe a hangolopalcan levo reznek?
3» Mi a szerepe a hangolopalcan levo vasmagnak?
4. Hogyan mddositja a hangolopalcdval kivaltott frekven-
cia-elt£reeeket?
132
III. fejezet
MERESEK
к/ HANGFREKVENCIAS erosito alaparamkori meresek
(Мёгёе! gyakorlatok: 1-6-ig)
1. MERESI GYAKORLAT
Fbldelt katddu erosito тёгёве
a/ Hangfrekvencias feszulteegeroeito alapkapceolasok
Azt az aktiv elemet tartalmazd aramkbri elrendez^st, a-
mely generator es fogyaszto kbzbtt, legegyezeriibb felepit^s-
eel, erositokent miikodik, erosito alapkapcsolaenak nevezzilk.
Az erosito aramkorben az aktiv elem elektroncso vagy tran-
zisztor lehet. Az erosito alapdramkbrbket felepit^siik jelle-
ge szerint harom csoportba eorolhatjuk:
a/ Elektroncsoves kivitel eseten:
fbldelt katodu kapcsolds,
fbldelt racsu kapcsolds,
foldelt and du kapcsolds.
b/ Tranzisztoros kivitel eseten:
fbldelt emitterii kapcsolas;
fbldelt bazisu kapcsolas;
fbldelt kollektoru kapcsolas.
Az elnevez^s azon kozbs elektrdd neve utan alakult ki,
amely az alapkapcsoldsok bemeneti es kimeneti pontjait azono-
san meghatdrozza.
Az erosito alapkapceolasok dtviteli jellemzoit kulbribbzo
mddon hatdrozhatjuk meg:
szamitaseal, helyettesito kep alapjan;
тёгёеее1, alkalmas mddezer felhaeznaldedval.
A megfelelo jelatvitel termeezeteeen ceak akkor valoeit-
hatd meg, ha az aramkor mukod^ei feltetel^t biztositottuk.Ezt
a tdpldlds ee a munkaponti adatoknak megfelelo bedllitaea je-
lenti.
135
Az eroeitS alapkapceolaeok vizegalata, a mukodesi felte-
telek еНепбггёвёге, ill. az atviteli jellemzok тёгёзёге ira-
nyul.
A hangfrekvencias erositok legfontoeabb jellemzoi:
Az er6eit6e, ami jellemzo lehet a feezultseger5sit6ere,
vagy az dramer6eit6ere. Az erosites - definicid ezerint - a
kimenojel ёе a bemenojel abszolut ёг1ёкЪеп vagy logaritmikue
тёгЬёкЬеп тёг! viezonydt jelenti.
Az er6sito hatdrfrekvenciai, amelyek az erosites frek-
venciafliggdedt jellemzik. Kiemelt szerepet кар:
a/ az а1вб hatdrfrekvencia, amely azt a pontot jeloli
ki, ahol a kbzepee frekvenciahoz merten a kimenojel az 1/fe-
ed fdezdre csbkken;
b/ a feleo hatdrfrekvencia, amely azt a pontot jeloli
ki, ате1упё1 a kozepes frekvenciahoz mdrten megnovelt erte-
ken a kimenojel 1/ ^~2-ed rdezere csokken.
Az dramkbr bemeneti es kimeneti impedanciaja, amely az
atviteli savban, az illeeztde szempontjabdl kell, hogy meg-
felel6 legyen.
Az dramkbr fdzistolasanak merteke, ami a vezerlojel ёе
a kimenojel kozott merheto, es a jelatvitel mcdjanak kbvet-
кегтёпуе.
b/ Aramkori alapmeresek
Az elozokben bsszefoglalt jellemzok meresere kertil most
sor a fbldelt katodu erosito alapkapcsolasnal. Az aramkbr
szokvanyos kapcsoldsdt a 64a abra mutatja. Az aramkbr jellem-
zo dtviteli tulajdonsagait a 64b abran lathato tablazatban
foglaltuk bssze. Az aramkbr elvi miikbdese a vezetek nelkuli
hiraddstechnika targybol ismert.
A munkaponti adatok mdrese
A munkaponti adatok merdse lenyegeben fesziiltseg-meresi
feladatot jelent. Az ellenorzdsi pontokat, az elektroncsoves i
kapcsoldst alapul vdve, valasztjuk meg ёе megmerjiik:
136
Zbt kozepes
Zu kozepes '
A 1
T 180°
b)
64. abra. Foldelt katddu erosito
a/ alapkapcsolas; b/ fobb atviteli jellemzok
a tapfesziiltsdget, azzal a cdllal, hogy a miikbdde
alapfeltetelerol meggyozodjiink;
a nyugalmi anddfeezulteeg ertekdt UaQ}
a munkaellenallason keletkezo nyugalmi feeziiltedget Ua;
a nyugalmi racsfeeziiltsdget и^о ee a
fiitofeszultseget, U^-et.
Az utdbbitdl elxekintve lathatd, hogy egyenfeeziiltseg mdree-
rol van szd. Igy a meroeszkozzel szemben az a legfontosabb
kovetelmeny, hogy megfelelo mereshataru es belso ellenallaeu
legyen. A miiszer belso ellenallasa legaldbb egy nagyeagrend-
del legyen nagyobb, mint a vele pdrhuzamosan kapcsolddo me-
rokor eredo ellenallasa. Pontosedg tekinteteben az univerzd-
lis csovoltmerok altal nyujtott pontoesdg a munkaponti ada-
tok ellenorzesere elegendo.
Erosito atviteli jellemzok mereее
Ercsites meres
Ismeretes, hogy az erositest, torzitatlan jelkimenet meL-
lett ertelmezhetjiik. Az erositee merest feladatot igy meg
kell elozze a kivezerelhetosdg meres. Ennek a meresnek az a
celja, hogy megallapitsuk a vezerlojelnek, vagy bemenojelnek
?.zt a maximalis erteket, amely mellett az erosito kimenojele
'g torzitatlan. A meres’ - .abra szerinti elrendezdsben
jgezzuk.
137
Az erosito tdpldldeara hanggenerator ezinuszoe kimenoje-
l£t hasznaljuk, amig a torzitae indikdldsara oszcilloszkdpot
alkalmazzunk, A gyakorlat azt mutatja, hogy 10%-os torzitae
oszcilloszkopon J61 felismerhetd. Az oezcilloezkop етубп tor-
zitatlan jelnek it61t kimen6jel igy biztoean nem haladja meg
a minimalis torzitasra megengedett erteket. A kivez6relhet6-
segre az a bemen6jel leez jellemzo, amit torzitatlan jelkime-
net mellett, mint lehete^gee maximdlis erteket m^rtunk. Ez az
L’be <^t6k.
65. abra. Мёгёв! elrende-
z6e a kivezerelhetoeeg
тёгёзёЬег
66. dbra. Мёгёв! elrende-
гёе az его811ёе тёгёеЬег
Ezutan keriilhet sor az erosit6s тёгёаёге. A lehets6ges
тёгёе! elrendez6et a 66. abra mutatja.
Az erositesm6r6s is visezavezetheto feezults6g тёгёв!
feladatra. Ez az ismert definiciobdl ie kbvetkezik. А тёгёв!
егеётёпуек a kbvetkezo ^68zefuggёeekkel, sz6mitdsi сё1га fel-
has zndlhat6k:
^ki ^ki
A = vagy A,r = 20 lg -rpl- dB
ube ш ube
Az erosito bemeneti impedancidjanak тёгёве
Az erosito alapkapcsolas bemeneti impedanciajat, beeze-
haeonlitd mddezerrel n^rjiik meg. А тёгёв! е1гепёегёе! a 67.
dbra mutatja.
Kbzepes frekvenciaju vizegalojel^l, az erosito bemene-
tёn ёв az Rjj ismert ё^ёки ellenalldson felvaltva, ГеегиЛЛзё-
get тёгипк. R„ ёrtёkёt addig valtoztatjuk, amig a ket, mdrt
138
feeziiltedg drtdke egyenlo nem leez. A fesziiltsdg egyenldsdg,
az ellenallde drtdkek egyenldsdgdt jelenti. Igy az erdeitd is-
meretlen bemeneti ellendlldsdt, ill. impedancidjanak abszolut
drtdkdt, az iemert ellenallasrdl, pl, ellendllds dekddrdl kbz-
vetleniil leolvashatjuk. Ldthatd, bogy a mdrdmuszernek ceak in-
dikalasi ezerep jut. А mdrds szdmszerii eredmdnydt, az ismert
ellenallde, dltalaban ezabatoe dekddellenallas szolgaltatja.
67. abra. Mdrdsi elrendezde 68. abra. Mdrdsi elrende-
a bemeneti impedancia mdrd- гёв a kimeneti impedancia
eehez mdresdhez
Az eroeito kimeneti impedancidjanak mdrdee
Az elozoekben tdrgyalt mddhoz hasonldan, a kimeneti im-
pedanciat is megmdrhet jiik bsezehasonlitd mddszer eegitsdgdvel.
Itt is a = R^ meghatarozdsdra keriil sor. A lehetsdges
mdresi elrendezdst a 68. dbra mutatja.
Mint ez a rajzon lathatd, a terhelo ellenallde szerepdt
iemert drtdkii ellenallde tolti ki. Ennek drtdkdt, addig val-
toztatjuk, amig a voltmdro kiterdse a terheletlen allapotban
mdrt feeziiltedg ertdkenek a feldt nem mdri. Az erosit6 kime-
neti ellenallasa pdrhuzamosan kapcsolddik a terhelo ellendl-
las szerepdt betolto Rjj ellenalldseal. Ha az er6eitofokozat
bemenojelet nem vdltoztattuk, ugy a kimenodram vagy f^/2
nagyedgu ellenalldeon hoz letre feszultsdg esdst. A felhasz-
nalt csovoltmero szerepe ismdt ceak indikdlds.
Az eroeito fdzietolaeanak mdrdee
Iemert, hogy a fbldelt katddu alapkapcsolde a bemend- ds
a kimenojel fdzisat 180°-kal eltolja. Igy igen jellemzo tulaj-
donsag mdreeere keriil sor a fazistolds mdrdsdvel. A leheted-
ges mdresi elrendezdst a 69a abra mutatja.
Indikatork^nt oezcilloezkopot haeznalunk fel. Ermek a
кёрегпубДёп, fdzietolae eeeten altaldban ellipeziet Idtha-
tunk, a 69b abra ezerint. Az ellipszie mereteibol a fdzieto-
Ide nagysdgdra jellemzo ez£merteket ezamitaseal hatarozzuk
meg:
tg<F=£ ha |Ux|=luy_|.
A faziemereenek ez a mddja inkabb a fazistolas teny^nek egy-
szerii meghatarozasara, mint a pontos fazismeresre alkalmae.A
meree pontossagat jelentoeen befolyasolja, hogy mennyire pon-
tosan tudtuk meghatarozni az egyee metszekek erteket.
al
69. abra. Fazistolas meres
а/ тёгёе! elrendezes; b/ jellemzo abra
с/ Мёгёв! feladatok
А тёгёе! gyakorlat сё1да nemcsak az, hogy az eln^leti
orakon, az aramkbri jellemzokre megismert adatok valodi ёг-
1ёкёгб1 тёгёззе! meggyozodjiink, hanem az is, hogy numerikue
ёз grafikue modszerekkel elemzett aramkbri viselkedest,a va-
ideagoe tapaeztalatokkal beezeveseuk.
А тёгёз! feladataink igy szoros kapcsolatba kertilnek az
eln^leti ismeretekkel:
1. Суаког1азкёрреп rajzoljuk le а гепЬе1кегёзге alld тё-
resi modell - a foldelt katddu erosito - kapcsolasi rajzat.a
felhasznalt ёр!1бе1етек pontoe feltuntetёsёvel. Munkank eo-
ran ellenorizzlik a csofej bekbtes rajzat katalogus adatok
felhasznalasaval.
2. Аз erositocso jelleggbrbёi, valamint az tapfe-
sziiltE<S . az R munkaellenallae 1зтеге1ёЬеп iiat&rozz’ik meg
szamitassal, ill. Bzerkeszteesel a munkapont helyzitet, ill.
a nyugalmi anodaram ёв anodfeszilltseg, valamint a racsfesziilt-
seg ёг1ёкё1. Grafikus modszerrel hatarozzuk meg tovabba, az
erositofokozat kive zёrelhetбsёgёt.
3. Ezutan adjunk tapfeszults6get a modell aramkor megfe-
lelo pontjaira. Taplalasra hasznaljunk Btabilizalt egyenfe-
szultsegu tapegyseget (lasd: Villamos miiszerek ёв тёгёвек II,
В.6 fejezet). A megfeleloen iizembehelyezett aramkor munkapon-
ti adatait ellenorizziik тёгёвве! a "A munkaponti adatok тёгё-.
вё"-пё1 leirt pontokon ёв modon. A тёх-t adatokhoz fiizzilnk ma-
gyarazatot, aramkbri ismereteink felhasznalasaval, ill. ves-
siik ossze azokat az elobb szamitott ёхЧёкекке!.
A fokozat егбз11ёвё! az "Erosito atviteli jellemzok тё-
гёвё"-пё1 leirtak szerint hatarozzuk meg, 1 kHz frekvencian.
ЕЦепбггёвкёрреп megisnwtelhetjuk а тёгёз! 800 Hz frekvencicin
ёв U^e/2 vezёrlбfeвzultsёgnёl is. А тёгёз! егеНтёпуек карсвац
adjunk fizikai magyarazatot a tapasztaltakhoz.
A hanggenerator кеге1ёвеког felhasznalhatjuk a: Villamos
miiszerek ёв тёгёвек II. tankbnyv A.4 fejezet6ben talalhatd is-
mereteket, amig az oszcilloszkop kezelestechnikajat u.e. tan-
kbnyv A.9 fejezetёben foglalt ismeretek alapjan elevenitjiik
fel. А тёгёв! егескпёпуеке! foglaljuk tablazatba. A tablazat
lehetвёgэв kialakitasat a 70» abra вгет1ё11еti (lasd a 70a ab—
rat). '
f 2a 2a tg <p T
mm mm - 0
70. abra. Мёгёв! adatok tablazata
а/ егбв!1ёв тёгёвЬег; Ь/ 1аг1втёгёзЬег
5. Ezutan тёгдик meg az erositoegysdg bemeneti impedan—
clajat "Az erosito bemeneti iirpedanciajanak тёгёвё"-пё1 leir-'
szerint. А тёгёв! kbze-. j. frekvencian, 1 kHz-en vёgezzuk.'
141
A kimeneti impedanciAt "Az erSsitS kimeneti impedanciA—
jAnak шёгёеё"—пё1 leirtak szerint hatArozzuk meg, А шёгёеЬег
felhaeznAlt dekAdellenAllAe кеиеХёеёте! kapcsolatos iemere-
tek megtalAlhatok a: Vill. miiezerek ёе тётёвек II. tankbnyv
B.l fejezetAben. Az indikAtorkAnt haeznalt ceovoltmerS keze-
les technikAjAt az A.l fejezet tartalmazza.
6. Az er6sit6 fAzietolAeAt "Az er6sit6 fAziBtolAeAnakmA-
гёеё"-пё1 leirtak szerint тёг^ик meg. А тёгёеЬ 1 kHz frekven-
ciAn, majd 400 Hz-en ёе 20 kHz-en ie megiemetel jiik. Mivel az
ellipezie modezer kispontoecAgu тёгёв! eljArAe, igy ajAnla-
toe, hogy a metszёkeket (2a, 2b) т1пё! pontoeabban meghatA-
rozni. HaeznAljunk erre а сёХга mm beoeztAeu, AttetezS mero-
szalagot. A ezAmitott eredmenyeket jegyezziik meg, ill. fog-
laljuk tAblAzatba a 70b Abra ezerint. A tapaeztaltakhoz ftiz-
ztink fizikai magyarAzatot.
d/ А тёгёеЬег haeznAlt eszkdzdk
HangfrekvenciAe generAtor I db.
HangfrekvenciAe ceovoltmer6 2 db.
HangfrekvenciAe oezcilloszkop I db.
StabilizAlt tApegyseg 1 db.
DekAaellenAllAs 1 db.
Foldelt katodu eroeitoalapkapcsolAs 1 db.
Merozsinorok etb.
e/ Leheteeges hibaforrAsok а тёгёепёХ
Hibaforrae lehet, a munkaponti adatok mereeenel,ha a fel-
haeznalt feezulteegmero-muszer belso ellenallaea nem megfele-
loen nagy.
Hiba forraea lehet eroeitee mereenel, a torzitatlan jel-
kimenethez tartozo bemeneti fesziilteeg ertekenek figyelmen ki-
•ral hagyaaa.
Hiba forrAea lehet a bemeneti es kimeneti impedancia me-
reeenel, a normaliakent haeznalt ellenallae pontatlaneaga. A
hiba forraea lehet meg a haeznalt mtiezer pontatlaneaga, vala-
wint az Aramgeneratoroe tAplalae elmulaeztaea.
142
Hiba forrdaa az ellipazls modszer alkalmazdsAnAl, ha a
metezekek hatArpont J ait gondatlanul m£rjiik meg ёа ha | U | /
-ЧМ*
ELLENORZO KERDESEK
1. Miben all a fesztiltsёgerбsitёs?
2* Milyen modon merheto a fe6zultsёgerб6itёs?
3. Hogyan allapitja meg az er6aito fobb jellemz6it?
4. Milyen tenyezok befolyasolhatjak az er6sites nagysA—
gat fOld^lt katodu kapcsolasnal?
5. Hogyan bizonyithato matematikailag, hogy a fAzisn^-
resnel valoban ellipszis lathato а кёрегаубп?
6. Hogyan Allapitja meg az er6sitocs6 fobb hasznalati
Jellemz6it?
2. MEREST GYAKORLAT
FBldelt emitteru kapcaolas vizsgAlata
a/ A tranzisztoros Aramkbrdk тёгёа! ргоЫётА!
A тёгёа! feladatok jellemzoit, azok mibenlete, az alkal-
mazott тёгёа! modazerek,a valaszthato тёгёа! eszkbzbk, а тё-
гёа кбги1тёпуе! ёа vegiil а тёгёа! vёgzб агетё1у adottsagai is
befolyasoljak.
A tranziaztoros erosit6 alapkapcaolasok ёа ezek kbzott
a fbldelt emitteru kapcSolAe, тёгёа szempontbdl els6sorban a
тёгёаек п^агегуегёее !егёп jelent figyelemrenreltoan ujat, a
mar vizc-gAlt elektroncaoves kapcaolaaokhoz тёг!еп.
А тёгёа! сё1 - a munkaponti adatok meghatArozdaa,tov£b-
bd az eroaito Atviteli tulajdonsAgainak merese - vdltozatlan
A feladatok tartalmi haaonlatossAgdt az is befolydsolhatja,
hogy az elozo gyakorlatok kapcsan megismert тёгёа! modszerek
^nyegeben itt ia alkalmazhatok. Ha d.z egyea rAszfeladatok
i/3
ismertetese kapcsan m£gis ujat mutatunk be, az annak a kbvet-
kezmenye, hogy a gyakorlatban alkalmazott meresi modszerek va-
laszteka eleg nagy es igy modunkoan all, legalabb nehanyat be-
mutatni.
Nezziik ezutan, hogy miben jelent mast a tranzisztoros a-
ramkori meresek megszervez£se?
Az egyik figyelemre melto kortilmeny abbol adodik,hogy a
tranzisztoros aramkor'dk tapfesziiltseg igenye kimondottan kis-
feszilltsegii (0-24 V) es homogen (nines sziikseg vAltakozo fe-
sziiltsegre a fiitokor taplalasara). Tranzisztoros kapcsolasok-
nal viszont fokozottan kell figyelni az aktiv elem pnp vagy
npn jellegebol adodo polaritashelyes taplalasara.
A meres megszervezesenek egyik reszfeladatahoz tartozik
a meresi pontok celszerii kivalasztasa is. A modellek alkal-
mazasa a meresnel ugyan kezhezalloan kinalja a meresi ponto-
kat, a gyakorlatban ennek helyes megvalasztasa megis feladat
lehet. Ha meggondoljuk, hogy a esdves kapcsolas nagyobb me-
retei, valamint a csolabak elektrod suriisege miben jelent
elonyt vagy veszelyt a meres sikere szempontjabol, ugy er-
tekelni tudjuk a tranzisztoros aramkorok ismert szerelesi
technikajat, valamint potencial viszonyait.
A meresek soran figyelembe kell venni, hogy a tranzisz-
toros erositok kivezerelhetosege nagysagrenddel kisebb, mint
az elektroncsoves erositoke. A kisebb bemeneti fesziiltseget
ennek megfeleloen a taplalo generator osztdjarol (Attenau-
tor) vegyiik. Meres kozben a vezerlofesztiltseget mindig О V
ertekrol indulva, kis lepesekben noveljuk, igy elkerulhetjuk,
hogy a nagy vezerlofeszultseg tonkretegye a tranzisztort.
b/ Aramkori alapinercsek
Az elozo fejezetben fobb vonasaiban ismertettuk a tran-
zisztoros aramkorok meresenek altalanos problemait. Most egy
tranzisztoros aramkor foldelt emitteru alapkapcsolas jellem-
zoit kivanjuk megvizsgalni. Ahogy erre mar utaltunk az aram-
kdri meres celja megegyezik az 1. meresi gyakorlat kapcsan
leirtakka’3 A meresi modell kapcsolasat a 71. abran mutatjuk
IM-
be. A fobb hasznalati jellemzoit a 71b abran Idthato tAbld-
zatban foglaltuk bssze. А mer6si feladatokat aktualitassal
reszletezziik.
a)
71. abra. Poldelt emitterii kapcaolas
a/ Aramkbr; b/ fobb atviteli jellemzok
Munkaponti adatok merese
A munkaponti adatokat egyenaramu miiszerrel merjiik meg.
Nagyobb erzekenysegu miiszert, pl. tranzisztoros millivoltme-
rot hasznalhatunk. Az erzekenyebb miiszer a tranzisztoros kap-
csolas munkaponti adatainak kisebb neverteke miatt sziikseges.
A meresi gyakorlat soran ellenorizzuk:
a telepfeszillteeg nagyeagat, U^;
a kollektor fesziiltseget (emitter es kollektor kivezet6-
si pont kozdtt) Uco;
a bazis emitter fesziiltseget (ertelemszeriien a megfele-
16 tranzisztor kivezetesek kdzott) Ubo;
majd UQ erteket, amelynek ismereteben Rc segitserevelmeg-
hatArozhatjuk az I nyugalmi kollektor aramot.
CO
Atviteli jellemzdk тёгеве
Erfeites meres
Az elso mer£si gyakorlat soran mar megismertiink olyan el-
jardst, amelynek segitseg£vel meghatdrozhatjuk egy erdsitd
kapcsolds erosit£eet. Most egy hasonloan eredmenyes, de mds
eljdrdst ismerhetiink meg. Az erosites тёгёв elrendezdsdt a 72
dbra szemlelteti.
72. abra. Merest elrendezes az erosites
mereshez
Lathato, hogy az erosites merest feladatot itt ugy ol-
dottuk meg, hogy az erositokapcsolas bemenetere csillapitas—
szekrdnyen keresztiil csatlakoztattuk a generatort. A csilla-
pitas-szekreny hasznalatakor fokozott flgyelmet kell fordita-
nunk a generator es a csillapitas-szekreny kozdtti megfelelo
illesztesre. Ha az erosito illesztesenei a csillapitas- szek-
reny hullamellenalldsa kb. akkora, mint a terhelo ellendllds
R^)» akkor a jdrulekos kimeneti oldali csillapitastdl
eltekinthetiink es a merokbr uzemkesz allapotban van.
A meres elve abban dll, hogy torzitatlan jelkimenetet
add, kbzepes frekvencidju vizsgalojelnei akkor egyezik meg a
kimeneten ds a bemeneten mert jel erteke, ha a csillapitaspon-
tosan egyenlo az erositessel. A torzitatlan Jelkimenetet osz—
cilloszkoppal, a jelazonossagot fesziiltsegmerdvel ellenoriz-
lik.
Erosito frekvenciadtviteienek vizsgalata
Az erdsites a frekvencia fuggvenydben valtozik. Ez az
egyik legtipikusabb jellemzoje az erosito atviteli tulajdon-
146
saganak. Ennek kapcsdn fontos feladat az erosito hatarfrekven-
ciainak meghatarozasa, vagyis azon frekvenciahelyneк megalla-
pitasa meressel, ahol az erositds a kUzepes frekvencian m6rt
ertekhez kepest eppen 1/ 2-ed reszre csbkken. A tapasztala-
tok szerint egy erSsito hatarfrekvenciainak pontos meghatdro-
zasahoz ajdnlatos a teljes atviteli gUrbet felvenni.
А тёгёв soran a 72. abra szerinti meresi elrendezdst ala-
kitjuk ki. Az erosito kimeneti pontjara dB beosztasu csovolt-
mer?>t 'csatlakoztatunk. Ugy al?it'suk be a vezerlofeszilltfedg ёг-
tdket, hogy kbzepes frekvencian a kimeneti fesziiltseg a 0 dB-
es szinthez tartozzon. Majd ezt kovetoen az erosito vezdrlo-
feszultsdg drtdkdt ёг!п!е!1епи1 hagyva, addig valtoztatjuk a
generator frekvenciajat, elobb csbkkeno, majct novekvo drtelem-
ben, amig a fesztiltsegcsokkenes el nem eri a -3 dB-ев eaes-
pontokat. Illetoleg a frekvenciat a teljes tartomanyban val-
toztatva a teljes atviteli gorbdt fel nem vettiik.
A bemeneti es a kimeneti impedancia тёгёве
Az elso meresi gyakorlat kapcsan megismertiink olyan тё-
гёв! eljarasokat is, amelyeknek segitsdgdvel meghatarozhatjuk
a bemeneti ёв a kimeneti impedancia ёг!ёкё! egyszerii eszkb-
zokkel.
73. Abra. Мёгёв! е1ге^егёв a bemeneti
ellenallas тёгёзёге
Az impedancia тёгёв! tapasztalatainkat felhasznalva to-
vabbi тёгёз! eljarasokat is begyakorolhatunk.
Ismeretes, hogy az erosito bemeneti impedanciaja Altala-
ban ohmos ёв kapacitiv komponenst is tartalmaz. A vizsgdlat
soran alkalmazott kis ёв kozepes frekvenciakat alapul vёve a
kapacitiv osszetevo elhanyagolhatd.
A oemeneti impedancia тёгёвё! a 73. abran feltuntetett
тёгёв! е1геп!егёв szerint vegezhetjilk.
147
Lathato, hogy az eroeito bemenetdre soroe, iemert ert£-
kii ellendlldson kereeztiil ceatlakozunk. A vizsgdlojel ampli-
tude ja kozepes frekvencia drtekkel a kivezerelhetos£g hata-
ran belill kell hogy legyen. А тёгёе kapcean a eoroe vdltoz-
tathatd ellenallae ertdk^t eloezor 0—ra allitjuk. Ilyen dl-
lapotban az erdeito bemenetere akkora jelet kapcsolunk, mely
a kimeneti pontokra ceatlakoztatott feeziiltedgmerot vdgkite-
resbe viszl. Ezutan a generator feezulteegdt valtozatlanul
hagyjuk es az R^ ertdket addig valtoztatjuk, amig az eroeito
kimeneten a feeziiltedg a fele ertekre nem ceokken. Ebben az
eeetben az R^ erteke megegyezik az erdeitd bemeneti ellendl-
1 de Aval:
“ ^be*
Ezutan a kimeneti impedancia meghatarozaeara keriilhet
sor. А тёгёе kapceoldeat a 74. dt>ra mutatja.
74» dbra. Мёгёе! elrendezde a kimeneti ellendllde
тёгёеёЬег
a/ terheletlen allapot; Ъ/ а 1егЬе1ёе hatdea
А тёгёе soran meghatarozzuk az eroeito alapkapceolae ki-
meneti feezulteёgёt terheletlentil 74a abra, majd terhelo
ellenallas mellett 74b abra. Az R^ terhelo ellenallae ёг1ёкё-
iil сё1егеги a vdrhato lezard ellenallde ёrtёkёvel egyezo el-
lenalldet valaeztani. А тёгёе! eredmdnyekbol a kimeneti ellen
allde a kdvetkezok ezerint szamithato:
Uk-Uk
Uk
Rt
ahol az tireejardsban тёг! kimeneti feвzulteёg; a ter-
helt allapotban тёг! kimeneti feezu.lteёg.
148
А тёгёа! eredmdnyek alapjan megallapithatjuk, hogy a
tranzisztoros er6sito kapcsolasok bemeneti ёа kimeneti impe—
danciai lenyegesen еРЬётпек az elektroncsbves er6sit6k haaon-
16 ertekeitol, tovabba aokkal jobban fiiggenek a hajtdgenerd-
tor belso ellenallasAtol.
Erosito torzitasanak тёгёве
Ismeretes, hogy a fdldelt emitteru erosito kapcsolds be-
meneti karakterisztikajanak gbrbtiltsege harmonikus torzitast
okozhat» A torzitas meresere kozvetlen mutato torzitasmerot
hasznalunk fel«
A torzitas meresekor az erosito bemenetere hangfrekven—
cias jelforrasbol kozepes frekvencian U, fesziiltseget aduhk.
D 6
75» abra» Mer6si elrendezes a torzitaa тёгёэЬег
Az eroaito kimenetere tprzitasm6rovel caatlakozunk a 75»dbra
azerinti elrendezesben. Ugyeljiink arra, hogy a generdtorbol
olyan jelfrekvencian adjunk jelet» amely megegyezik a k<3z—
vetlenmutato torzitasmero merofrekvenciajdval.
с/ Meresi feladatok
1» A meresre szant erosito modell feiepiteset elleno-
rizziik a valosagos kapcsolason talalt alkatreszek alapjan.
2» Az ismert parameterek segitsegevel szerkessziik meg
az erosito egyenaramu munkaegyeneset, az - 1^ aramerosite-
si es az Ip - Up bemeno dinamikus gbrbeket, valamint az alap-
kapcsolas nyugalmi adatait; nyugalmi bazisfeszilltseg ^bo’
bazisaram Ip05 kollektoraram Ico» kollektorfeszultseg U
stb.
3. Hatarozzuk meg az erosito kivezerelhetos6get. Ermek
kapcsan szamitsuk ki a bemeneti fesziiltseg csucserteket is
az:
Ubecs = Ube
149
4. Ndvleges bemeneti feHziilts£gn£l, kbzepes frekvencidn
m£rjilk meg a tranzisztoros erositC alapkapcsolds егбв!1ёвё!,
majd a frekvencia vdltoztatdsdval vegyiik fel a telJев dtvi—
tell gbrb£t. А тёгёв sordn a frekvencia valtoztatdsa kbzben
vigydzzunk a hatdrfrekvencia drt^keket jelzff vdltozdsok meg-
jelen£s£re (a — 3 cLB-es es£spontok jelentkez£s£re). А тёгёв!
"ErSsitS frekvenciadtviteldnek vizsgalata" szerint vdgezztlk
el* А тёгёе! егейтёпуеке! foglaljuk a 76» abra szerinti tdb-
Idzatba. А тёгёв! егейтёпуеке! dbrdzoljuk millin^ter papiron.
А тёгёв! annyi 1ёрёвЬеп vёgezzukt hogy az Atviteli gbrbe fel-
rajzoldsdhoz elegendd> тёгёв! pent Alljon rendelkezesre. A
св111ар1!ёв-вгекгёпу кеге1ёвёге vonatkozdan a VillamoB miisze-
rek ёв тёгёвек II. tankdnyv B.3 fejezete а тёг7а!б.
5* МёгЗйк meg az erSsito bemeneti ёв kimeneti impedanci-
Ajdt "A bemeneti ёв a kimeneti impedancia тёгёеё"—пё1 leir-
tak szerint. A, mdrt ёв a szamitott ёг!ёкеке! foglaljuk sajdt
1егуегёви tdbldzatha. А тёгёв soran tapasztaltakhoz fiizziink
magyardzatot.
150
6. Merjiik meg az er6sit6 alapkapcsolas torzitasat, kbz-
vetlenmutatd torzitasmerSvel, az "Er6sito torzitasdnak тёгё-
вё"-пё1 leirtak szerint* А тёгёв! tapasztalatokhoz fuzziink
fizikai magyarazatot.
d/ А тёгёв soran hasznalt eszkdzbk
Hangfrekvencias generator 1 db.
Hangfrekvencias oszcilloszkop 1 db.
Hangfrekvencias feszй.ltsёgmёrб 1 db.
Dekadellenallas 1 db.
Csillapitas-szekr6ny 1 db.
Kisfeszults6gu. stabilizalt tapegys6g Tranzisztoros, foldelt emitterii 1 db.
kapcsolas M6r6zsinorok stb. e/ Lehetseges hioaforrasok а^егёвпё! 1 db.
А тёгёв siker6t alapvet6en vesz61yezteti, ha az aramkor
megfelelo pontjaira helytelen polaritassal csatlakoztatjuk a
taplalast.
A kivezerelhetoseg тёгёв elmulasztasa vesz61yeztetheti
а тёгёв! егебтёпуек helyesseg6t. Eleve hiba forrasa, ha tor-
zitott kimenojelet тёгйпк. A kimenojel alakja ilyenkor elt6r
a szinuszoa jellegtol. А тёгбтивгег viszont свак szinuszos
jelalak mellett mutarja a helyes 6rt6ket.
A teljes atviteli gorbe Ге1тё!е1ёпё1 a frekvencialбр-
овок helytelen megvalasztasa, a jelvaltozasok iranyanak, ёв
nagysaganak helyes megfigyelёsёt elonyteleniil befolyasoljdk.
ELLENORZC KERDESEK
1. Milyen fontoaabb jellemzo! vannak a foldelt emitte-
rs, tranzisztoros alapkapcsolasnak?
2. Milyen m6res-szervez6si feladatokra kell fokozottan
iigyelniink a tranzisztoros aramkorok тёгёвёпё!?
151
3* Milyen tapegysdget ёв hogyan. hasznaljunk fel a tran-
zisztoros aramkbr taplalasdra?
4. Mit drtiink atviteli sav es savszdlessdg fogalmakon?
5» Milyen. kBvetkeztetdsre juthatunk a teljes atviteli
gBrbe ismeretdben?
6» Erdsitd тёгёнпё!, а тёгёв! егесЬпёпуек iБПleretёben,mi-
lyen szempontok drvdnyestilnek a teljes atviteli gBr-
be felrajzolasdnal?
3. MERES I GYAKORLAT
FBldelt anddu ёв fBldelt kollektoru erdsit6 vizsgalata
a/ Az alapkapcsolas atviteli jellemzoi
Az ismert erosito alapkapcsolasok vizsgalatanak, тёгё-
вёпек az а cdlja, hogy Bsszehasonlitast tudjunk tenni, az
egyes kapcsolasok jeilemMi kbzbtt а тёгёв! егесЬпёпуек alap—
Jan, Az Bsszehasonlitas termeszetesen annal vilagosabban ad—
ja a tёnyleges viszonyokat, т!пё1 tudatosabban vёgezzuk fel-
adatainkat ёв т1пё! inkabb azonos feltёteleket teremttink»
паду
kicsi
A, 1
AP 1
T 0°
77. abra. FBldelt anddu erosito
a/ alapkapcsolas; b/ fdbb atviteli jellemzok
A 77. abran lathatd, fBldelt anodu kapcsolast, mint ez
ismeretes, leginkabb impedancia ^апвгГогтаЬогкёп! hasznal-
jdk. Alkalmassa teszi erre az aramkBrt az ismert tulajdonsa-
gai, a nagy bemeneti impedancia, a kis ё^ёки kimeneti impe-
dancia mellett.
152
Az alapkapcsolas feszults6ger6sit6se, az alkilmazAs c61-
jat tekintve nem szamottevd, egyn61 kisebb. A kis 6rt6kii ki-
meneti ellenallason viszont jelentos teljesitm6ny hasznosit—
hato. A f6bb atviteli jellemzoket a 77b abrdn la.th.at6 tabla-
zatban foglaltuk ossze.
Az erosito alapkapcsolas ismert atviteli tulajdonsagait
tekintve lathato, hogy tovabbi m6r6si, mesters6gbeli fogasok-
ra is figyelemmel kell lenni. Igy hasznalhatunk nagyobb 6rt6-
kil vizsgalojeleket is, mivel az erosites egynel kisebb,Tovab-
ba figyelni kell a kisohmos kimenet illeszt6si viszonyaira,
Tranzisztoros kapcsolasoknal a bemeneti oldalon is 16nyegesen
kisebb lehet az ellenallae, mint a csbves kapcsolasn£l ezt ta—
pasztaltuk, igy ebben az esetben a generator hasznalatban is
koriiltekint6bbnek kell lenniink.
78. abra. Fbldelt kollektoru kapcsolas
Az er6sito alapkapcsolas tranzisztoros megfeleloj^t a
foldelt kollektoru kapcsolas k6pviseli, amelynek elvi fel6pi-
t6set a 78. abran mutatjuk be. Az egyen6rt6kii tranzisztoros
kapcsolas atviteli jellemzoi hasonl6ak,mint azt a csbves кар—
csolasnal mar osszefoglaltuk. Felhivtuk viszont a figyelmet
arra, hogy a n6vleges ellenallae 6rtekek a csbves es a tran-
zisztoros kapcsolasnal 16nyeges elt6r6st is mutathatnak.
153
Ъ/ Aramkbri тёгёвек
Егбе11ёв тёгёв
Mivel az alapkapcsolas егбвИёве egyn^l kisebb, ugy a
csillapitas 1ёпуёпек ёвг1е1ёэе a ^nyegesebb megfigye^si сё1,
a csillapitas ёгЬёкёпек meghatdrozasa mellett. A megfigye^s
sordn indikdlasi сё1га oszcilloszkdpot hasznalunk fel. А тё-
гёв elrendezdse a 79. abran lathat6.
79. abra. Мёгёе! elrendez£s erosites тёгёеЬег
Az erosito Ьетепе1ёге adott vizsgalojelet a К kapcsolo 1
allasaban, kozepes frekvencian es ^vleges ёгЪёк mellett az
oszcilloszkop fiiggoleges erositd^re vissziik. A feszultsёg
nagysagat markerjelekkel osszehasonlitjuk, ugy mdrjiik meg.
Majd az oszcilloszkop ёrzёkenysёg valtozatlanul hagyasa mel-
lett a К kapcsolot 2 jelii allasba visszuk. Ezzel az erosito
kimenoje^t kapcsoltuk a fiiggoleges elt&rito lemezparra. Az
erositovel parhuzamosan kapcsolt csillapitas-szeta^ny csilla-
pitas ёг!ёкёпек valtoztatasaval eldrhetjiik, hogy а кёрегпубп
lathato abra кёр! jellemzoje az elobb latottal jellegёben ёв
nevleges ёг!ёкЬеп is megegyezzen a К kapcsolo 3 allasaban is.
Ekkor a csillapitas-szek^nyrol a csillapitas ёг!ёкё! leolvas-
hatjuk. A csillapitas-szekrdny 111е8г1ёаёгб1 gondoskodni kell
Ellenallas тёгёв hidmodszerrel
A hangfrekvencias erosito alapkapcsolas bemeneti ellen-
allasanak mdreset a foldelt anddu ёв foldelt kollektoru kap-
csolasoknal hidkapcsolasban vegezziik el. Ezzel egy ujabb el-
jarast ismerhetiink meg az erosito atviteli jellemzoinek тёгё-
вёЬег.
154
Mivel a kapcsolas bemeneti ёа kimeneti ellenallasat pdr-
huzamos ellenallasoknak tekinthetjiik a megfeleld bemeneti, TIT .
kimeneti kapcsokra n6zve, igy egy lehetsёges тёгёв! elrende-
гёв! a bemend ellenallas тёгёвёге a 80. abra mutat.
80. abra. Мёгёа! еТгепдегёе ellenallas тёгёяЬег
А тёгбЫй nagy ёг!ёки ellenAlldsokbdl ёри1 fel. Al land 6-
feszu.ltsёgu taplalast biztositunk. A valtoztathatd R ellenal-
las segitsёgёvel ugy egyenlitjiik ki a n^rShidat, hogy az in-
dikatoragban minimails jelet тёг^ипк. Ha az R^ ёв az Rg ellen-
alldsok egymassal egyenlSk, ugy az ismeretlen n^rendd ellen-
allas ёрреп az R ellenallas ёг!ёкёте1 lesz egyenld. Ha az _R
ёгкеке hiteles ellenallas ёг!ёкекЬб1 all, ugy a leolvasast ki-
e^gito pontossaggal elv^gezhet jiik.
с/ Мёгёв! feladatok
А тёгёв els6 гёягёЬеп a csBves alapkapcsolas vizsgalata-
val foglalkozunk.
1. Е1вб 1ёрёвкёп! atvizsgaljuk a kapcsolast a modell
rajza alapjan. Majd felfutjiik a csBvet ёа tapfeszultsёget kap-
csolunk az anddpontra.
2. Ezt kBvetden егбеЗЛёэ тёгёв! vёgzunk. Mivel az erdsi-
1ёв ёг!ёке 1-пё1 kisebb, егёг! az egyszerii kezelhetбsёg ё^е-
кёЬеп a bemenetre adjunk egysёgnyi nagysdgu vizsgaldjelet. A
vizsgdldjelet kBzepes frekvencian a generator к!тепе1ёгб1 ve-
gyiik. A kimeneti pontokon тёгЬ fesziLH^g ёг!ёке a csillapi-
tdsra jellemzd feszultsёgёrtёket adja. А тёгёв! егесЬпёпуек a-
lapj^n az егбвЗЛёе ёг!ёкё! szdmitassal ellendrizziik.
3. Az ismertetett егбв11ёв тёгёв! mddszer segits6g6vel
hatdrozzuk meg az atviteli tulajdonsagokat ugy, hogy a frek-
155
vencia fuggveny6ben ad6d6 erosites valtozast figyeljiik, fe-
szults6gmer6ssel. Abrazoljuk a frekvencia fuggveny£ben a meg-
figyelt viselked^st. Az abrazolaskor а тёгёв! егейтёпуеке!
lin/log beosztaseal kialakitott koordinata-rendszerben vi-
gyiik fel, A tapasztaltakat vessiik Bssze a fbldelt katddu kap-
csolasnAl megfigyeltekkel.
4. Az "Ellenallas тёгёв hidm6dszerrel"-n^l leirt mod-
szerrel тёг^ик meg az erosiro alapkapcsolas bemeneti ёв ki-
meneti ellenallasat. Majd a modell aramkdri epitoelemeit fi-
gyelembe тёте, szamitassal ellen6rizziik az ellenallas ёг!ё-
keket.
A bemeneti ellenallast:
Bfce - Rg + SBk>-
A kimeneti ellenallast:
Ви. - • V - %
оввгеГ^йёвЪб1 hatarozza meg»
Vessiik dssze a тёгЬ ёв a szamitott ёгЬёкеке^ Az eset-
leges eltёrёseket indokoljuk meg I
A gyakorlat masodik гёвгёЪеп folytatolagosan az egyen-
ё^ёки tranzisztoros kapcsolas meresere keriil sor.
5. A helyes polaritasokat figyelembe veve kapcsoljuk tap-
fesziiltsёgre a tranzisztoros erosito alapkapcsolast.Majd uni-
verzalis, elektronikus mV merovel merjiik meg a munkaponti
adatokat* А тёгёз! eredn^nyeket jegyezziik fel.
6. Az "Erosites тёгёв"—пё1 ismertetett eljarassal тёг-
jiik meg az alapkapcsolas егов^ёве^ majd az erositds frek-
тепс!аГи^ёвё^ А тёгёв! егеЗтёпуеке! abrazoljuk.
7. Ezt kovetoen a bemeneti ёв kimeneti ellenallas тёгё-
sere keriil sor. А тёгёв! егескпёпуеке! az aramkbri jellemz6k
alapjan szamitott adatokkal vessiik ossze, A szamitasok soran
hasiznaljuk fel az ismert бsszefiiggёвeket:
1%
" a x RB(
*be - "be + (1 + > K- '
ahol Ry = Rg x Bq,.
Lathatd, bogy az erositdfokozat bemeneti ellenallasa a
tranzisztor bemeneti eHenalla.edh.oz = h-^ mdrten megnStt
d/ А тёгёв soran felhasznalt miiszerek
Hangfrekvencias generator 1 db.
Hangfrekvencias oszcilloszkdp 1 db.
Tranzisztoros millivoltmdro 1 db.
.Ellenallas mdrohid 1 db.
Csillapitas—szekrdny 1 db.
Stabilizalt egyenfeszultsёgii
tapegysdg -kisfesziiltsdgu. 1 db.
-kozepes fesziiltsdgii 1 db.
Erosito alapkapcsolde modell 2 db.
Mdrd^sindrok.
e/ Lehets^ges Jiibaforrasok a m^rdsndl
Az illesztёsi viszonyok figyelmen kiviil hagyasa а тёгё-
sek folyaman rendszeres hiba forrasa lehet.
Elektroncsoves kapcsolasoknal a fiitofesziiltseg ёв az andd-
fesziiltseg bekapcsolasanak sorrendjdt пет cserdlhe t jlik fel a
саб karosodasa ndlkiil.
Tranzisztoros kapcsolasnal a tdpfesziiltsdg polaritdsanak
felcserdldse a tranzisztor karosodasat eredmdnyezheti.
Helytelen kovetkeztetdsre jutunk, ha az atviteli gBrbe
megrajzolasanal a rendszeres ёв a vёletlen hibdk hatasdt nem
megfelelo modon vessziik figyelembe ёв a helytelen abrazolds
hatasat fizikai ЬаНёг ndlkiil ёгЬёке^йк. Az Abrazolasnal a
helyes eljaras szempontjait az I. fejezet 4. pontjaban foglal-
tuk ossze.
Hiba forrasa lehet: oazcilloczkdppal ^^ёпб fesziiltsdg-
тёгёвпё! а тёгбЬа1б szakszeriitlen haszndlata.
157
A millImdter beosztasu attetszd mdrdszalag hianya. Ezdrt
a mert drtdkre vonatkozd mdrdsi eredmeny leolvasasanal az in-
terpolalas is bizonytalan.
ellen6rzo kerdesek
1. Sorolja fel a foldelt anodu kapcsolas jellemzoit.
2« Melyek az ismert logaritmikus egysegek az erosites
meghatarozasdra?
3. Hogyan mdrheto az erositesi tdnyezo a legegyszertibb
mddon?
4. Hogyan kell az oszcilloszkdpot amplitudd mdresre fel-
hasznalni?
5. Hogyan kell abrazolni szakszeriien a mdrdsi eredmenyek
alapjan az atviteli gbrbet?
6. Midrt cdlszerii lin/log beosztasu koordinata-rendszer-
ben abrazolni az atviteli gbrbdt?
4. MEREST GYAKORLAT
FOLDELT RACSU ES FOLDELT BAZISU EROSITO VIZSGALATA
a/ Aramkbri jellemzok
Ismeretes, hogy a foldelt racsu erositok egyik jellemzo
alkalmazasat a tv kesziilekek bemeno aramkbre! kepviselik. Ez
az alkalmazasi pelda is jellemzoen epit az alapkapcsolas aram-
kbri tulajdonsagaira, nevezetesen:
az erositd kis bemeneti ellenalldsdra. Ez az ellenallas
drtdk ... x 100 Q , lehetove teszi az antennak illesztdsi fel-
adatainak megoldaaat. Igy a kesziilekek bemenokbreit gyakran
adj a a fbldelt racsu kapcsolas;
az ercsitonek szeles savban eg~enletes erositesere. Ez a
tulajdonsag a tv technika atviteli savigenyet tekintve igen
ertekes;
158
az erosito kis ёгЬёки sajatzajdra. A kis sajatzaj a be-
тепб aramkori fokozatoknal kiemelt szerepet jatszik. A baftie-
neten jelenlevo zaj minden tovabbi, csatlakozo er6sit6foko-
zatban tovabb erosbdik ёв a jel - zaj viszony romlasat ered-
menyezi.
JellemzS tovabbd az alapkapceoldsra, hogy a kimeneti e±-
lenAllasa megnovekszik, ami a kovetkezd fokozat szamara az
aramgenerdtoros taplalas 1еЬеЬбвё§ёЬ adj a. V£giil jellemz^hqgy
az alapkapcsolas fazist nem fordit.
Ь/ Мёгёв! elvek, mddszerek
Tapasztalatbdl tudjuk, hogy foldelt rdcsu er6eit6k6nt,
rendszerint triodas erdsito fokozatot hasznalunk. А ёгёа!
gyakorlat szempontjabdl ez a megfigye^s fontos, mert egy la-
ment tulajdonsagu ёр11бе1ете! jelent. Uzemi tulajdonsagfival
elore szamolhatunk.
«be kicsi
«*( nQQy
A, 1
An
T 0°
81. abra. FBldelt racsu erosito
a/ alapkapcsolas; b/ atviteli jellemzok
159
Az ismert alapkapcsolast a 81a abra mutatja.A foldelt ra-
csu kapcsolas vizsgalata szempontjabdl figyelemren^lt6,hogy a
vez£rl6s aramigenyes feladat, igy jellemzo adatk£nt az aram-
erosit^s is szolgdlhat.
Ha megvizsgaljuk a 81b abran osszefoglalt aramkori jel-
lemzoket, ugy azt lathatjuk, hogy az aramerosit^s mindig ki-
sebb, mint egy. Ennek oka az a term£szetes arameloszlas es az
a t£ny, hogy a cso katddarama megegyezik az anddArannnal.
82. abra. Foldelt bazisu erosito alapkapcsolas
Az alapkapcsolas tranzisztoros megfeleloje a 82. abra
szerinti, fbldelt bazisu kapcsolas. Az alapkapcsolas atviteli
jellemzo! ёв a figyelemremelto тёгёв! vonatkozasok az eloz6-
vel megegyezoek. Az aramkor generatoroldali csatlakozasanal az
111еБг1ёв jelentosege megno.
Mivel az eddig megismert meresi eljarasok egyikёt itt ie
felhasznalhatjuk, a jellemzo atviteli tulajdonsagok тёгёзёге,
a megismert тёгёз! mddszerek eln^lyiilt begyakorlasara kell he-
lyezniink a fo sulyt.
с/ Мёгёв! feladatok
А тёгёв! megelozoen vizsgaljuk at gondosan az aramkori
modelleket, valamint kapcsolas! rajzukat. Majd kapcsoljuk tap-
feszultsёgre az ёрреп vizsgalt aramkbrt. A csoves kapcsolas
taplalasara hasznaljunk "Stabilizalt egyenfeszultsegii tapegy-
eeg"-et., •• liilamos miiszerek ёэ тёгёз II. tankonyv В.6 feje-
zete Bits'.’.: j, amig a tranzisztoros kapcsolasokat a B.5 feje-
ibC
zetben tdrgyalt nEgyenfeezults6gu., tranzlsztoros stablllz£lt
tapegys6g”-rol tapl&ljuk.
1» Mi nd кё! alapkapcsolasnal a vizsgaldjelet szolgaltatd
generator illesztesere gondosan figyeljiink. Lehetoleg aram-
generatoros t6plalast Valositsunk meg (lasd az id6zett tan-
k6nyv 1/4. fejezetet: Мёгёвек вгехтегёее)».
2. Ezt kbvetoen m6rjuk meg a munkaponti jellemzoket.Csb-
ves kapcsolaenal az 1» merest gyakorlat kapcsan "A munkapon-
ti adatok тёгёеё"-пё1 leirtak szerint, de ёг!е1етагегиеп, a
kapcsolas jellegёnek megfeleloen.
A tranzlsztoros alapkapcsolas munkaponti adatait a 2.тё-
гёв! gyakorlat "Munkaponti adatok тёгёвё"-пё1 leirtak sze-
rinti reszletezessel vizsgaljuk meg. А тёгёв! егесЬпёпуеке! je-
gyezziik meg.
3. A csoves erosito atviteli tulajdonsagait, elsosorban
feszйltвёgerбsitёвёt az "Егбе1!ёе тёгёе" ёв az "Erosito frek-
venciaatvite^nek vizsgalata" szerint тёгЗик meg. А тёгёе!
еге<1тёпуеке! foglaljuk tablazatba. А тёгёе! eredmenyek alap-
jan ёг!ёке13ик a modell ёгаткбг atviteli tulajdonsdgait.
4. Osszehasonlitdsul az "Егбв11ёв тёгёе"-пё1 jeLzett тё-
гёв! eljaras segitsёgёvel тёг^ик meg a tranzlsztoros kapcso-
1ёв atviteli jellemzoinek alakulasat a frekvencia fuggvёnyё-
ben. A vizsgalatoknal itt is alapkbveteln^ny, hogy a torzi-
tatlan jelkimenet allapotot ellenorizziik. Az егбв!1ёе v£lto-
zasat a frekvencia fuggvёnyёben abr£zoljuk.
5. Az ёгаткбг kis ёгЬёки, bemeneti е11епа11авёпак тёгё-
sekor hasznaljuk fel а тёг megismert тёгёе! eljdrdst. Ossze-
hasonlitdsul т!п!кё! modell kapcsolaenal hatdrozzuk meg az
ellenallas ёг!ёкё!. A tapasztaltak alapjan vёgezzunk ёг!ёке-
1ёе1.
6. вуаког1азкёрреп, az erosito alapkapcsolas kimeneti
ellenallasat az "Ellenallas тёгёв hidmddszerrel"-^! ismer-
tetett hidmddszerrel тёг^йк meg. А тёгёвее! szerzett tapasz-
talatokat, а к!ёгЬёке1ёв soran hasznositjuk.
7. A tapasztalatok alapjan hasonlitsuk 6ssze а Ьёгот
- csoves, ill. tranzlsztoros - alapkapcsolas atviteli jellem-
zoit. А тёгёв! егебтёпуекге tamaszkodva кёвг!!випк 6sszeha-
sonlitd tablazatot!
А/ A meresnel felhasznalt eszkozok
Hangfrekvencias generator 1 db.
Hangfrekvencias oszcilloszkop 1 db.
Hangfrekvencias fesztiltsegmero 1 db.
Kagyfrekvencias fesztiltsegmero 1 db.
Tranzisztoros millivoltmero 1 db.
Stabilizalt egyenfesziiltsegu tapegyseg 1 db.
Tranzisztoros, egyenfesziiltsegu, stabi- lizalt tdpegyseg 1 db.
Ellenallas merohid 1 db.
C s illap itas-s zekreny 1 db.
Mode11 aramkorok 2 db.
Merozsinorok, stb.
в/ Lehetseges hibaforrasok a meresnel
A tdplalassal beallitott miikbdesi feltetelek helytelen
megvalasztasa, durva hiba forrasa.
A kivezerelhetoseg ellenorzesenek elmulasztasa, helyte-
len kovetkeztetesekre vezethet.
Az atviteli gbrbe rajzolasanal, csak akkor vehetjiik fi-
gyelembe a jellegtol eltero meresi pontokat, ha a nagysagban
lenyegesen eliito pontokat, azok kbrnyezetet alaposan megvizs-
galtuk es az elteres fizikai okait meggyozoen indokolni tud-
juk.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mekkora ellenallassal kapcsolodik az antenna az ero-
sito bemenetre tv kesztilekeknel?
2. Milyen jelentosege van az aramgeneratoros taplalas-
nak, es milyen kbriilmenyek mellett, aramkori meresek-
nel?
3. Mt ertiink egy erositofokozat kimeneti ellenallasa
fogalom alatt?
i
4. Nagysagrendileg hasonlitsuk ossze az erosito alapkap-
csolasok jellemzo tulajdonsagait es egy-egy jellemzo
kapcsan indokoljuk meg milyen okokra vezethetok visz-
sza az esetleg tapasztalt elteresek?
5. Melyik meresi modszert tudtuk leghatasosabban alkal-
mazni, a meresi gyakorlatok soran es miert?
5. MERESI GYAKORLAT
HANGFREKVENCIAS ER6sITOKAPCSOLASOK VIZSGALATA
a/ Az alaparamkbrbk es fobb jellemzoik
Tobbfokozatu erositok
A tobbfokozatu erositoket leginkabb a hangfrekvencias
technikaban hasznaljak, pl. eloerositok^nt. Altalaban csoves
vagy tranzisztoros alaparamkorokbol epiilnek fel, de magukban
foglaljak gyakran a hangero (lasd az abran: Pg) es a hang-
szinszabalyozo (lasd az abran: P^) dramkbroket is, mint ezt
a 83. abra is mutatja.
83. abra. Tobbfokozatu hangfrekvencias erosito kapcsolas
A hangszinszabalyozo aramkorok leginkabb passziv elemek-
bol epiilnek fel. Ilyen aramkor pl. a jolismert "lepke" - hang-
szinszabalyozo is. A passziv elemekbol felepitett hangszinsza-
balyozoknak jelentos csillapitaguk van meg kozepes frekvenci-
an is. Igy feltetleniil igenylik a tobbfokozar.' erosito kapcso—
lasokat. A hangszinszabdlyozast folyamatos va-у з^акази. s han-
163
golasu elemekkel valdsitjuk meg attdl fiiggoen, hogy milyen
frekvencia tartomdnyban kivdnatos a beavatkozas.
A tbbbfokozatu erositovel az erosites altalAban nbvel-
heto. Az eredo erositds a fokozatonkdnt dB-ben megadott ёг-
ЬёкекЪб! szdmitassal meghatdrozhatd:
Vagy az er6sit6s fokozatonk£nti viszonyszdmAbdlt
Visszacsatolt erositok
Egy vagy tbbbfokozatu erosito kapcsolasoknal egyarAnt
sziveeen alkalmazzdk a visszacsatolast. A visszacsatolas a
jelleg£tol, valamint a jelatvitel minosegi tulajdonsagaitdl
fiiggoen lehet:
. negativ visszacsatolas, melyre jellemzo рё11ака! a 84.
abra mutat. Ezzel a beavatkozassal az erosites csbkken. Az
. A
^o =*
osszefugg£sbol lathatd, hogy az eredo erositds kisebb, mint
a negativ visszacsatolds elott volt. Az eroeitds csokkenes
mellett a negativ visszacsatolasnak termdszetesen eldnyda ha-
tasa is hasznosithatd. Megfigyelheto a savszelesseg "B" nb-
vekedese, a torzitds "k" csokkenese, a stabilitds nbvekeddse
stb.
pozitiv visszacsatolAs. Enndl az dramkbri kialakit^snAl
az erdsitde dltaldban nbvekszik. Az
. A
“ 1 - Ay
bsszefiiggdsbol is Idthato, hogy a pozitiv visszacsatolasnal,
az Ay = 1 feltetel kielegitesekor, rezgesek keletkezhetnek
( oszcilldciora keriilhet sor) .
164
84. abra. Peldak negativ visszacsatolasra
a/ soros fesziilts£g; b/ soros aram visszacsatolds;
d/ parhuzamos aram visszacsatol^B
A pozitiv visszacsatolasnak ёрреп ez a tipikus alkalma-
zasa is megmutatja, hogy az erosites nbvekedese mellett, to-
vabbi atviteli jellemzok is megvaltoznak, igy a s£vsz£lesseg
csokken, a labilitas megjelenik stb.
Az oszcillator kapcsolasok nagyon kiilbnbbzoek lehetnek a
felhaszndlt aramkbri dpitoelemek jelleg6tol, tulajdonsagatdl,
a visszacsatolas vezet^si jellegdnek valtozasatdl fiiggoen (a
84. abrdn а/ es с/ fesziiltsegvisszacsatolast, mig b/ es d/
aramvisszacsatolasra mutat peldat).
A jellemzo alkalmazasokbaii talalkozunk fix frekvenciaju
oszcillatorokkal, amelyek osszetelt aramkorok funkcionalis re-
szei. J/iajd talalkozunk olyan hangolhato oszcillator kapcsola-
sokkal, amelyek mas aramkorokkel kiegeszitve, megfelelo celra
berendez6st alkotnak, pl. generatorok.
Integralt miiveleti erositok
Alkalmazasi teriiletiik
Az integralt aramkbrbk (iC-k) alkalmazasa a hiradaetech-
nika terilleten, gyors utemben teret hoditott. A hiradastech-
165
nika ёв a miiszeripar kiilbnbBzo feladatainak е1гё§гёвёге nagy
szdmban dolgoztak ki megfelel6 tulajdonsagu Aramkbrbket, igy
а у£1авг1ёк az utdbbi id6ben jelentosen megnbvekedett. S6t az
azonos funkcidju Aramkbrdk sem teljesen hasonldak, attdl fiig-
g6en, hogy melyik cdg gydrtja.
A radid ёв a tv technikdban kiilSnhsen а кОгёр ёв a hang—
frekvenc1ёв fokozatokban alkalmaznak integralt aramkbrbket.De
talalhatunk рё1йёЬ a szines tv уеубкёавШёкек dramkbreinek in-
to grAl^sdra is.
A rniiszer ёв m6r6stechnikdban, az ipari elektronik£bantaz
univerzalisan felhasznalhatd miiveleti erositok a legfontosabb
aramkHri elemek. Ezek az erositok nagy bemeneti ellenallasu,
nagy егбв!1ёви, nagy relativ вavszёlessёgii elemek, amelyek
egyenfeszultsёg егбв1!ёаёге is felhaszndlhatdk.
Altalanos jellemz6k
A "Miiveleti erosito" elnevez6s onnan ered, hogy mint ti-
pikus rendeltet6sii aramkbri egys6get, eloszbr az anal6g sza-
mit6g6pek, sz&nitasi mtiveleteinek elv6gz6s6re hasznaltak fel.
Ezeket a nagy er6sit6sii egyenfesziilts6g-er6sitoket nagy nega-
tiv visszacsatolassal alkalmaztak. Az integr£lt miiveleti ero-
sit6k tulajdonsagai, megkbzelltik az idealis erosito sajats6-
gait. Bemeneti ellenallasuk nagyr kimeneti ellenallasuk kicsi,
feszults6ger6sit6siik nagy.
85. £bra. Integral! miiveleti erosit6 tbmbvdzlata
Azert, hogy az integralt miiveleti erositok hasznalati ёв
atviteli jellemzoit felidezhessiik, пёггик At az aramkorre jel-
lemzo tbmbvazlatot, amelyet a 85. abra szeml61tet.
Ldthatd, hogy az integralt miiveleti erosito bemenete ,min-
dig differencialer6sit6, A masodik fokozat ugyancsak differen-
166
cialerosito fdzisbsszegezesi c611al. Majd szinteltolo £ram-
kbrre keriil a jel, amelynek kis bemeneti impedanciajat fbl-
delt emitteree erositofokozat feladata elsosorban a v6gfoko-
zat vezerl6se. A nagy fesziiltseg—kivez6relhet6s6g biztosit£-
sa а c61. A v6gfokozat tObbnyire AB osztalyu elleniitemii ero-
sito*
Az integralt miiveleti erosito ismert dramkbri jelbl6set
a 86a dbra mutatja.
86. abra. Integralt miiveleti erosito jelblese
a/ altalanos jelolesj b/ differencial bemenetii его—
sito jelblese
A b/ abra azt mutatja, bogy az integr6.lt miiveleti erosi-
to mindig k6t bemenettel rendelkezik. Az egyik a nem inverta—
16 bemenet (и^0п fesziiltseggel), a masik az invertalo bemenet
(Ubep fesziiltseggel). Az integralt miiveleti erosito ui
analog szdmitdgepek gyakorlataban kialakult ertelmezes
, az
sze-
rint, mindig invertalo erosito. Tehat a bemeneti 6s a kimene-
ti fesziiltseg kozbtt a fazistolas altalaban 180°.
A bemeneti, szimmetrikus differencialerositot mindig ket
fesziilts6g, az es az vezerlik. Ezek a fesziiltsegek
mindig felbonthatok egy szimmetrikus es egy kozbs bssze-
tevore a kbvetkezo modon:
Ubes " Ubel Ube2’
n Ubel + Ube2
Ubek = ------2-----
a szimmetrikus bsszetevo,
kozbs bsszetevo.
Az elozShbz hasonlo bsszefiigges termeszetesen Kepezheto az
Ibel az -*-[) 2-vel kapcsolatban is.
167
A miiveleti erositok jellemzo param6terei
Az integralt miiveleti erositok adatlapjal nagy szdmban
tartalmaznak kiilBnbbzo parametereket. Ezek az adatok lehetS-
тё teszik a mindenkorl miiszakl feladatokhoz 1116 IC tlpus kl-
valasztasat, vagy egy-egy dramkbr megtervezes6t. Ezek kozil
az adatok koziil n6hdnyat felid6zunk eml6keztet5ul:
Bemeneti ofszet aram Ibo = (lbel “ » lathatdan az
a bemeno szimmetrikus aram, mely az = 0 allapot el66111-
tasahoz sziikseges.
Bemeneti ofszet fesziilts6g Ubo = (U^en - Ubep), az a
bemeneti szimmetrlkus fesziilts6g, amely ahhoz sziikseges,hogy
az erosito fesziiltsege zerus legyen»
Az ofszet fesziiltseg es aram homers6klet fiiggo.Ezen je-
lenseg kapcsan adhatdk meg tovabbi param6terek.
.o
s zimme trikus
^bo
Bemeneti hom6rs6kleti aramdrift l^o = ——» a bemene-
ti aram h6mers6kletl egyiitthatdja.
A bemeneti homers6kleti fesziilts6g-drift u^o
bemeneti fesziiltseg homersekleti egyiitthatdja.
Az atviteli jellemzok koziil felid6zziik az:
Uresjarasi fesziiltsegerosites fogalmat, AU(
heletlen kimenetnel, visszacsatol^s nelkiil, a i
bemenojellel m6rt fesziiltsegerosites.
Ubes
Bemeneti ellenallas, K,0R = ~t......- > az integralt mii-
D B xbes
veleti erosito bemeneti ellenallasa, mely mindig szimmetri-
kus bemeneti ellenallas.
Kimeneti ellenallas, = -
alias altalaban frekvencia fiigg5.
dUbo я
jT— a
Uki
= ter-
ubes
Ukiu
у...- . A kimeneti ellen—
xkiu
b/ Moresi elvek, mddszerek
Az erosito alapkapcsolaeok тёгёвёпё! igen sokfeie eljd-
rast hasznalhatunk fel, a kiilonbozo atviteli jellemzok meg-
hatarozasara. Ezek koziil tobbet, a gyakorlatok soran kёszsёg
szinten el is sajatitottunk. Most megis nehany uj тёгёв! mod-
szerre, jellemz6re hivjuk fel a figyelmet.
168
Hangfrekvencias fokozat тётёее
Ismeretes, hogy a hangfrekvencias ёггёкепуеё£ fogalom
alatt azt a legkisebb hangfrekvencias bemeneti fesziiltseget
ertjilk, amely sziiks6ges ahhoz, hogy az erosito megjiatdrozott
kimeneti teljesitmenyt szolgaltasson (25 mW, 50 mW), kbzepes
frekvencidn.
87. abra. Meresi elrendezes erz6kenys6g тёгёаЬег
Az erzekenyseg mereshez, a meresi elrendezest a 87. ab-
ra szemlelteti. A meres soran a hangero szabalyozot, ёв a
hangszin szabalyozot maximum allasba vigyiik, majd folyamato-
san nbveljiik a bemenSjelet addig, amig el nem £rjiik a megfe-
lelo kimenojel erteket. A kimeneten a csovoltmerovel, nevie-
ges terheldsen, a kivant teljesitmeny szintnek megfelelS fe-
вги^в^ё^ёке! kell merni az U = ^PR osszefiiggds szerint.
A lezaro ellenallas szerepet miiterheles tblti be.
Athallas meres sztereofonias erositoben
A sztereotechnika elterjedesevel egyre gyakrabban talal-
kozunk sztereo radiokeszilldkekkel, erositSkkel. Az ilyen его—
sitoegysegek vizsgalata szamos, hagyomanyos тёгёв! elj£r£st
foglalhat magaba, de a csatornak kozbtti athallas kapcsan,
fel szeretnenk hivni a figyelmet egy meresi е1^агёвга.
88. abra. Meresi elrendezes athallas mer6shez
169
A sztereofonias erosit6ben akkor van athallas, ha az
egyik csatomara adott jel, a mdsik csatorna kimenet6n jelet
kelt. Az athallas merest a 88. abra szerinti тёгёв! elrende-
zdsben vёgezhetjuk.
Az £thalldsi csillapitas тёгёвеког, 1 kHz-es jelet adunk
az egyik csatorna bemeneti kapcsaira. A masik csatorna beme-
пе!ёге, bemen6jel пё1ки1 olyan impedanciat kotunk,amely a tel-
jes hangfrekvencias tartomanyban, egyenёrtёkU azzal az elso
csatorna bemeneti kapcsaira kbtbtt impedanciaval, amelyet a
hangfrekvencias generator adta lezaras kёpvisel az elso csa-
torna Ге1ё. Mindkёt csatorna kimeneti kapcsaira az eloirt
nagysagu miiterhe^st kell csatlakoztatni.
A hangerб ёв a hangszinszabalyozo szerveket "maximum"
helyzetbe kell allitani. A bemeneti jelszintet ugy kell beal-
litani, hogy az elso csatorna kimeneti kapcsain тёгк legna-
gyobb hangfrekvencias kimeneti teljesitmenynel 10 dB-lel ki-
sebb teljesitmdnyt kapjunk а ти!егЬе1ёвеп, amikor a mdsodik
csatornat taplaljuk ёв a kimeneten a teljesitnrenyt merjiik.Ez-
utan a bemeneti jelszintet allando ёгЬёкеп tartva valtoztat-
juk a bemenojel frekvenciajat az egёsz hangfrekvencias savban.
Majd meghatarozzuk az egyes тёгёз! frekvenciakon a ket csa-
torna kimeneti teljesitmёnyёnek viszonyat. A kёt тёгёв! ered-
тёпу viszonya az athallasi csillapitasra jellemzo.Majd a csa-
torndk вгегерё! felcserelve ujabb тёгёв! sorozatot кёвг!!ипк.
Oszcillatorok тёгёве
Hangfrekvencias oszcillator kapcsolas vizsgalatanal el-
sosorban a frekvenciatartomajiyt merjiik meg, majd a frekven-
ciatartomanyon beliil az egyes !гекуепс!аёгЬёкекеЬ hitelesit-
jiik. А тёгёз сё^ага hasznaljunk fel digitalis frekvencian^-
rot. Ennek a miiszernek a pontossaga, jo kezelhetбsёge ,minden-
кёрр kedvezo tenyezoje а тёгёзпек.
A hangfrekvencias oszcillatorok merese kapcsan fontos
szerepet кар a torzitas тёгёз is. А тёгёз! е!геп!егёв! a 89.
abra mutatja.
Az RC-generator kimeno kapcsait nevleges terhelo ellen-
allassal zarjuk le. Beallit^Juk a nevleges kimeneti szintet,
170
majd a torzita8m6rovel mdrjiik a torzitast 1 kHz-en, 20 Hz-en,
ёв 20 kHz-en, vagyis savhatdrokon ёв kbzepes frekvenci6n.A ki-
meneti szint indikaldsdra cs6voltm6r6t, a torzitae тёгёвёге
torzitasm6r6t haeznalunk.
RC
89. abra. Мёгёв! elrendez6s oszcillator тёгёвёЬег
с/ Meresi feladatok
А тёгёв! feladatokat alapvetoen, h£rom csoportba sorol-
juk. Az elso reszben talalhatdk a hangfrekvencias erosit6k тё-
гёвёге vonatkozd altaldnos utasitasok. A masodik гёвгЬеп az
oszcillatorok vizsgalatara vonatkozo ismeretek talalhatdk.mig
a harmadik гёвгЬеп a miiveleti erositok тёгёвёге vonatkozo qjdn-
lasok talcilhatdk.
Hangfrekvencias erositok тёгёв! feladata!
A hangfrekvencias meresi mode11, egy hangeroszabalyozd-
val ёв hangszinszabalyozdval ellatott tbbbfokozatu erositobol
es egy sztereofonias erositoegysegbol all.
1. Elso 1ёрёвЪеп тёг^ик meg a hangfrekvencias erositoegy-
seg erositdsi tenyezojdt, maximalis kivezdrelhetosdgdt a hang-
ero - ёв a hangszin szabalyozo maximum allasa mellett.
2. Majd a teljes frekvenciatartomdnyban mdrjiik meg az
erosito frekvenciaatvitelet. А тёгёв soran hasznaljuk fel az
ismert eljarasok valamelyiket. А тёгёв! eredmdnyek alapjdnraj-
zoljuk meg az erosito atviteli gorbe^t.
3. Мёг^ик meg az erosito ёrzёkenyeёgёt a "Hangfrekvenci-
ds fokozat тёгёвё"-пё1 ismertetett mddszerrel. А тёгёв! kbze-
pes frekvencidn v6gezziik, de a savhatarokon is vdgezhetiink el-
lenorzest.
171
4. A savhatdrokon, ill. kbzepes frekvencidn mdrjiik meg
az erosito torzitasat torzitasmerovel. A miiszer kezeles£t a
"2. Torzitasmero" alapjan vegezziik.
Ezt kbvetoen a sztereofdnias erositovel vegziink тёгёве-
ket.
5. Мёг^ик meg a sztereofdnias erositocsatorna егбв!1ё-
вё±, majd frekvenciaatvite^t csatornar^nt. А кё! dtviteli
£ОгЪё± kbzos abrdn jelentessiik meg, kiilbnbozo szinekkel ki-
emelve oket. Fiizziink magyardzatot a tapasztaltakhoz.
6. Mdrjiik meg az egyes csatomdk kbzbtt az athalldsi
csillapitast az "Athallas тёгёв sztereofdnias er6sit6benn-fieL
leirtak szerint. А тёгёв! eredmdnyek alapjan minositsiik az
erositot.
Oszcillator kapcsolas vizsgalata
1. Mdrjiik meg az oszcillator alapkapcsolas erositojdnek,
majd visszacsatold когёпек az dtviteli tulajdonsdgait a visz-
szacsatold ag felbontasaval. Mdrjiik az erositdst, maja a
frekvenciaatvitelt (kedvezd feltёtelt jelenthetne, ha a ko-
rabban megismert Wien-aramkCr felhasznalasara kerillhetne sor
az RC-oszcillator vizsgalatdndl).
2. Mdrjiik meg az oszcillator frekvenciajat, majd a ne-
vezetes Ггекгепс1аё^ёкекеп hitelesitsuk azt digitalis frek-
тепс!атёгб segitsёgёvel. А Ы!е1ев!!ёв alapjan кёвглЛвик el
az RC-generator frekvenciaskalajat, felragaszthatd abran. Az
dbrat hasznaljuk fel а тёгёв! jegyzokbnyv те11<ёк1е!екёп!.
3. Az "Oszcillatorok тёгёвё"-пё1 leirtak szerint, тёг-
jiik meg a nevezetes frekvencidkon a generator torzitasat tor-
zitasn^rovel.
Miiveleti erositok тёгёв! feladatai
1. Elso 1ёрёвкёп! a miiveleti erosito invertaid bemene-
ten keresztiil vizsgaljuk meg a fazisfordito erosito kapcso-
las feszultsёgerбsitёsёt, frekvenciaatviteldt, majd bemeneti
eilenaltasat a 90. abra szerinti elrendezesben, az iemert
mudszerek felhasznalasav.-il, a meresvezeto utasitasa szerint.
172
90. ёЬга. Мёгёв! elrendez£s IC fazisforditd
erositq тёгёвёкег
2. Mdsodik 1ёрёвкёпЬ тёг^ик meg a 91. ёЬга szerinti aram-
кбгЪеп, a miiveleti erositC, nem invert£16 ёгаткйгёЬеп,а kime-
neti feszults6get, a feszults6gerosit£st ёв a frekvenciaatvi-
teltt majd a bemeneti ellenallast. А тёгёв вогёп hasznAljuk
fel az ismert тёгёв! eljarasokat az eloz6 тёгёвЬег hasonldan.
А тёгёв! erednranyeket foglaljuk tabldzatba. A tapasztalatok
birtokaban кёвг it stink ёг!ёке1ёв! az ёгаткйг у!ве1ке!ёвёгб1»
91. abra. Мёгёв! elrendez6s IC nem invertdld
erosito тёгёвёкег
d/ А шёгёвпё! felhasznalt eszk'dzBk
Hangfrekvencias generator 1 db.
Hangfrekvencias oszcilloszkop 1 db.
Hangfrekvencias fesziiltsegmero 1 db.
Stabilizalt egyenfeвzultsёgU tapegy^g 1 db.
5гикБё§ szerint:
Digitalis frekvencian^ro 1 db.
ТоггИаетёгб 1 db.
Csillapitas-szek^ny 1 db.
173
Modellek.
Szabalyozo ellenallasok, ellenallasok, тёгб-
zb in orok stb.
в/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёвпё!
Generatorral vёgzett тёгёвпё! a ^vleges fesziiltsёgёrtё-
kek ёв az 111евг1ёв коте!е1тёпуёпек figyelmen kiviil hagydsa
lehet hiba forraea.
Oszcilloszkoppal tlhrt^nS тёгёвпё! az ёггёкепувёепек тё-
гёв kBzbeni indokolatlan dllitgatasabdl keletkezhet hiba.
Feвzultsёgmёrбvel vald тёгёвпё! a hiba forrasa lehet, ha
a fesziiltsegn^ro frekvenciatartomanyan kiviil esik a vizsgald-
jel frekvenciaja.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mi a szerepe a hangszinszabdlyozdnak az erosites тё-
гёвек kapcsan?
2. Mit drtiink a hangfrekvencias-erosito ёrzёkenysёgёn?
3. Hogyan тёгипк torzitast a torzitasnrerovel?
4. Hogyan тёг^ик meg az athallas! csillapitast?
5. Mi a miiveleti erositok szerepe?
6. Milyen aramkori Jellemzoket definialtak a miiveleti
erositok kapcsan? 1бёггипк ezekbol nehanyat!
7. Mi jellemzi az oszcillator kapcsolasokat?
8. Milyen jellemzoket сё1вгеги megn^rni az RC-oszcilla-
torok kapcsan?
174
6. MEREST GYAKORLAT
TELJESITMENYEROSITO KAPCSOLASOK VIZSGALATA
a/ A teljesitmenyerosites alapproblemai
Ismeretes, hogy a hangfrekvencias technika erositoegys£-
gei tdbb reszbol allnak, altalaban feszults£ger6sitob61 es tel-
Jesitmenyerositobol. Az egyszerii peldat a 92. abra mutatja. A
tranzisztor es a csatlakozo aramkdrok az eloerositot, Tg
tranzisztor a meghajtd fokozatot, mig a 2 x a vegerosito
fokozatot kepviseli. Ldthato, hogy a P-^ hangeroszabalyozdval,
ёэ P2 es P^ hangszinszabdlyozoval elldtott feszilltsegerosito
resz biztositja a vegfokozat reszere a vezerlofesztiltseget^nig
a teljesitmenyerosito a hangsz&ro mukod£sehez sziikseges tel-
Jesitmenyt szolgaltatja.
Mint ezt a vezetek.^nelkuli hiraddstechnika targyban is
tanultuk, elvi mukbdes tekinteteben, a teljesitmenyerositok
nem kiilbnbbznek a feszultsegerositdktol. A miikodesi sajatsa-
gokban azonban elternek egymastol. A teljesitmenyerositok ero-
sitese lenyeg^ben aramerosites, amelynek hatasara 3...8X2 kd-
zotti hangszoro ellenalldson keletkezik a kimeneti teljesit-
meny.
92. Teljesitmenyerositovel kiegeszitett hang-
frekvencias erosito rajza
J-75
A teljesitmdnyerositAs fogalom alatt az Ap » -к— hanya-
r be
dost, a kimeno As a vezArlo teljesltmAny hAnyadosAt Artjiik.
AltalAban megfigyelheto, hogy a teljesitmAnyer6sit6 teljesit-
тёпуегбв11ёве sokkal nagyobb, mint a fesziiltsAgerosito fe—
sztiltsAgerositAse, А BzokAsos teljeBitmAny ArtAkek a gyenge—
Aramu technika gyakorlatAt tekintve a 10 .•«10 W hatArok кВ—
zA esnek» A kisebb ArtAkek, . .,x 10 mW a tranzlsztoros kAszti-
1ёкекпё1, nagyobbak pedig a hangositd berendezAseknAl gyako-
riak. A milszerekben ёв az elektrAakusztlkus kAszillAkekben a
leggyakorlbbak a 3»««10 W kbzbttl teljesitmAnyek. A 3 W kbril-
11 teljesitmenyekig egy megfelelo tulajdonsAgu vAgerosito csi5-
vet (tridda, pentdda etb») vagy tranzisztort hasznAlnak. Na-
gyobb teljesitmdnyeknAl kdt megfelelo vAgerosito csbvet vagy
tranzisztort ellenutemii kapcsolasban hasznAlnak.
A teljesltmAnyerdsltok hatAsfoka, a leadott teljesltmAny
nagysAga nemceak а свб vagy tranzlsztor tulajdonsAgaitdl fUgg,
hanem a terhelo ellenAllAs nagysAgAtdl is. A terhel6 ellenAl-
lAs optimAliB ёг1ёкёгб1 az illeezto nAgypdlua gondoskodik. Ez
leginkAbb transzformfitor. A transzformdtor (kimeneti transz—
formAtor) a jelAtvltel mln6e6gl tulajdoneagait Altalaban ront-
ja. Ermek ellenBulyozAeara gyakran haeznAlnak vieszacBatolAst.
A nagyobb teljesltmAnyek eloAllltAsAra szolgAld elleniitemU
telJesltmAnyerAeitok alkalmazAsAval a kimeneti transzfoimAtor
uzemeltet6si vlszonyal Is kedvez6bbek ёв jobb minбsёgiI Atvi-
telt lehet blztoeitanl, kisebb тёге!ек, kisebb, torzitae, ёв
nagyobb hatAsfok mellett.
Ь/ Мёгёвек teljesitii^nyer6slt6kben
A hangfrekvenclAs teljesitn^nyerositok nagy гёвгё! elekt-
roakuBztikal Ьеге^егёвекЬеп (rAdld, televizid, magnetofon
Btb.) hasznaljAk, Ezek egye^rtAkii bsszehaBonlitAea ёгбекёЬеп
a mereeeket nemzetkbzi eloirAeok, szabvanyok rogzitik. A ma-
gyar szabvanyok is nagyszAmu hangfrekvencias mdrest irnak el6,
Ezek kbztil nAhany fontosabbat most mi is ismertetiink ёв а тё-
гёв! gyakorlat kapcsAn meg is valdsltuhk.
176
MaximdliB kimeneti teljesitm£ny тёгёве
A maximalis kimeneti teljesitm6ny az 1 kHz frekvencian
uterheto, a 10%-ob torzitashoz tartozd kimeneti telJesitnteny.A
тёгёв! е1геп!егёз! a 93. abra szem^lteti. А тёгёв! Mvleges
terhe!6 ellenallas mellett kell vegpzni rniiterheldeBel. A mli-
!егЬе1ёв egy megfeleloen nreretezett ohmos huzalellenAllae. A
kimeneti teljesitnrenyt az ellenallds ismeretdben az /R (5bz-
szefuggёв alapjdn fesziLH^giitereBBel kell meghatarozni. Egy-
idejiileg а тй!егЬе1ёв sarkain a torzitast direktmutatde tor-
zitasmdr6vel kell megn^rni. А тегёг1б;)е1е! szolgaltatd gene-
rator torzitasanak 0,5% alatt kell lenni. A kimenetre csatla-
koztatott oszcilloszkop segitsёgёvel a kimenojel alakjat fi-
gyelhetjiik.
93. abra. Мёгёв! е1геп!егёв kimeneti tel-
jesitnreny тёгёвёЬег
A teljesitmenytol fiiggo torzitas тёгёве
Az elobbiekben ismertetett тёгёв eredmdnye !и1а^!опкёр-
pen csak egyetlen-pontban jellemzi az erositot. Az atvitel, a
teljesitnrenyerosites minбsёgi tulajdonsagait nem lathatjuk eb-
bol. A bovebb informaciohoz a jelen тёгёв kapcsan juthatunk.
А тёгёв! е1геп!егёв az elozovel megegyezo. А тёгёв szerkeze-
!ёЬеп azonban az elozotol elt6r6. A kuldnbbzo kimeneti telje-
sitnreny ё^екекЬег tartozoan nrerjiik a torzitas ёг!ёкё!. А тё-
^st itt is 1 kHz-en vёgezzuk. Ezen а Гге1пгепс1аё^ёкеп ui. a
kimeneti transzformator ^аги1ёков zavaro hatasai elhanyagol-
hatdk. A torzitas valtozasa a kimeneti teljesitm6ny fuggvёnyё-
ben a 94. abra szerinti jelleggel varhato.
177
94. abra. A torzitds vdlto-
zdsa a kimeneti teljeeitm^ny
fiiggv£iiy£ben
95. Abra. A tOrzitds vdl-
tozdsa a teljeeitm^ny ёв
a frekvencia filggv6ny^ben
Teljesitmenyt61 ёв frekvencldtdl fUggo torzitde тёгёве
Az eddlgiekbol csak az derUlt ki, hogy hogyan vlselkedlk
a teljesltmenyerosito egy meghatdrozott frekvenoidn, 1 kHz-en.
A teljeBitmenyerosito tulajdonsagait n^g Jobban jellemzi, ha
megvlzsgaljuk, hogy hogyan alakul a torzitas ktllbnbozo telje-
Bitmdnydrtdkek mellett, kiilbnbbzd frekvencidkon. А тёгёв el-
rendezdse megegyezik az elobb ismertetettel. Az egyee gbrbdk
paramdterei cdlszerden megvalasztott kimeneti teljesitmdnyek.
Kulbnbsen nagyobb teljesitmdnyU er6eit6kndl ez a maximaliB
teljesitmdny, a fel teljesltmdny ёв az 1 W-oe teljesltmdny.
Kisebb teljesitmenytl er6eit6kndl, megfeleloen kisebb drtdket
kell valasztanl. Ha az erdslto egyenee frekvencia menetti, ugy
eldgseges 5...6 pent к!тёгёве. Hangkorrekcldt Is tartalmazd
vdgeroslt6kndl a korrigalt frekvenciatartomdnyban tobb pont-
ban is kell тёгп!. A jelleggbrbdket, a valtozds jellegdt a 95.
dbra szemldlteti.
с/ Мёгёв! feladatok
1. Vizsgaljuk meg a teljesltn^nyer6slt6 modell felёpltё-
a£tt ёв szemitaesal hatarozzuk meg armak varhatd teljesltnksny—
егбвИёвё! az aramkbri рагатё1егек 1втеге1ёЬеп. Majd ezt kb-
vetoen a ''Maximal 1 я kimeneti teljesitn^ny тёгёвё”-пё1 leirtak
szerint hatarozzuk meg a maximalls teljesltmёnyёrtёkёt (a 10$-
os torzltashoz tartozd teljeeltii^nyt) . A torzltds ёг!ёкё! kbz-
vetlenmutatd torzitasm4r6vel urerjuk.
2. Ezt kbvetden vizsgaljuk meg a teljesltmenyt61 fUgg6
torzitas ertdket, majd pedig a frekvencidtdl fiigg6 torzitde
178
ert£ket. А тёгёв! егесЬпёпуеке! foglaljuk tablazatba a 96. ab—
ra szerint. Vegyiik figyelembe, hogy minden teljesitn^ny ёз tor-
zitas тёгёе! meg kell тёга! negativ vieszacsatolaBeal ёв апё1-
kUl is, ha a hdldzat erre lehetбsёget nyujt. A kul(5nb8z6 йгат-
kbrl viezonylatokban tBrtend тёгёвпё! azonban legyen flgyelem-
mel а уегёг!б;)е1 nagysagara, а !и1тегёг1ёв megelбzёsёre.A тё-
гёв! егеётёпуеке! abrdzolja.
3. Az ismert mddszerrel тёг^Ик meg a teljesitn^nyer6Bit6
ёrzёkenysёgёt.
4. Szorgalmi feladatkdnt megvizBgalhatjuk a jel-zaj vi-
szony alakulasat. KBzepee frekvencidn пёviegee kimeno jellem-
zok mellett vёgezzuk а тёгёв!. Ёггёкепу mV-nter6vel n^rjilk meg
а уегёг1бЗе1 пё!ки! a kimeneten a zajfesziLH^get, majd ezt
kBvetoen a hasznos teljesitn^nyhez tartozd feszйltsёget.
96. abra» Mdrdsi егесЬпёпуек tablazata torzitasmdrdehez
d/ А тёгёв soran haeznalt eszkBzBk
Hangfrekvencias generator /к!в torzitaeu/
Kbzvetlen mutato torzitasmdro
Hangfrekvencias fesziiltsdgmdro
Oszcilloszkdp
Stabilizalt tapegyвёg
Teljesitn№nyer6sit6 modell
1 db.
1 db.
1 db.
1 db.
1 db.
1 db.
Ellenallasok, тёгбгв!пбгок stb.
e/ LehetB^ges hibaforrasokamer^an^l
A negativ vieszacsatolassal kialakitott erositokndl az
aramkBr вгегкеге!ёпек megvaltoztatasakor a vezёrlбjel elovi-
gyazatos csbkkentdse пё1ки1 кёгов 1;и1уегёг1ёвек keletkezhet-
nek, ami kart okozhat a modellben.
179
Az egyenestol elt£ro gbrbejelleget elegendo szamu тёгёв!
pontbdl alakitsuk ki, mert ellenkezo esetben t6ves kBvetkez-
tet6Bekre juthatunk.
A kisebb frekvenci£kon vegyiik figyelembe a kimeneti transz-
formator primer induktivitasdnak sSntblo hatasdt es a vas
okozta torzitast.
Nagyobb frekvencidkon vegyiik figyelembe a munkaellendl-
Idssal sorba kapcsolddd szdrt induktivitas hatdsat, fesziilt-
BdgceBkkento hatast es a frekvenc iafiiggo fazistolaet.
ELLENGRZO KERDESEK
1. Milyen teljesitmdnyekkel lehet korszerii hangny/rdkat
mtikbdtetni? Milyen kbriilmdnyek befolydsoljdk az ada-
tok alakuldsat?
2. Milyen aramkbri Jellemzo! vannak a teljesitmdnyerosi-
tonek?
3. Indokoljuk aramkdri ismereteink alapjan a torzitasme-
res fontossagat a teljesitmenyerositok тёгёвеког!
4. Mi a JelentCsege a frekvencia fiiggv6ny6ben v6gzett
!огг!!автёгёзпек?
5. Mi a szerepe az oszcilloszkopoknak a teljesitmenyerC-
sitok тёгёвёпё!?
6. Milyen hib&kat okozhat a jeldtvitel вогёп az illeszto
transzfnrmator kis ёв nagy frekvenc1ёкоп?
180
Ъ/ RADIOTECHNIKAI- ES KESZULEKMERESEK
(Мёгёв! gyakorlatok: 7-11-ig)
7. MEREST GYAKORLAT
AM-VEVOK MERESE ANTENNAROL
a/ Miiszaki jellemzok, тёгёе! feladatok
Az AM tipu.su vevokeszillekek minos£gi kovetelmenyeit, es
vizsgalati modszereit az MSZ 1559-62 R szabvany kotelezoen
rogziti. A gyarto vallalatok a vevokeaziilekek hangolasakor
meghatdrozzak a legfontosabb jellemzoket. Ezek:
savhatdronkenti maximdlie erzekenyseg,
zajkorlatolt erzekenys£g,
tiikbrszelektivitas ert£ke,
AESz hatёкопуsaga.
Ezeknek a parametereknek тёгёзёге idoszakonkent sor ke-
rillhet. Ugyanis az iizemeltetes folyaman az erosito elemek ore-
gedese, a passziv ketpdlusok ertekvaltozasai sziiksegkeppen
megvaltoztatjak a vev6kesziil6kek minosegi jellemzoit. Ez a
meresi gyakorlat is ilyen ir&nyu ellenorzo vizsgalatokat je-
lent.
A parameterek ellenorzesere a vevo minden ujrahangol6sa-
kor szuksegiink lesz.
A tenyleges meresek elvegzeset - uzembehelyezeskor ёэ han-
golaskor - altalanos meresek elozik meg.
b/ Munkaponti adatok merese
Az Altalanos miikodes ellenorzeset - a vevokeszillekek kon-
strukcioitdl fiiggoen - a kovetkezokeppen vegezhetjtik:
1. Komplex jellegii megfigyeleasel.
Ez jelenthetl (bekapcsolds utan) az allomas kereses koz-
beni hanghatasok hangszorobol torteno eszleleset, vagy a han-
181
golast jelzo szerv (varazsszem) valtozdaainak vizualis elem-
zeseit. Keves gyakorlattal a modszer alkalmazasa tajekoztat-
hat benniinket vevonk jo vagy rendellenea mukbdeaerol.
2. Az alapmukddest biztosito egyenaramu jellemzok miisze-
res meresevel.
Itt jegyezziik meg, hogy ez a mddszer sem nelkiilozheti a
mar emlitett komplex megfigyelest!
A ------* В --------► C --------► D
97. abra. Specifikus jellemzok тёгёзёпек algoritmusa
A modszer megismerese ёгбекёЬеп bontsuk elemeire a 97. abra
szerint a specifikus jellemzok тёгёзёпек algoritmueat. Az al-
goritmusban A jelenti a vevo тёгёвге ЬогЬёпб elok6sziteset, В
az uzembehelyez6st, С а тёгёвек elvёgzёsёtf majd D а тёгёаек
ёг!ёке1ёаёЬ. Ezek ismeret6ben vizsgaljuk meg a munkaponti ada-
tok тёгёвёпек logikai аёта^^ az un. grafsёmajat (98.abra).A-
ban foglaltak (98. abra) кёь r6szvizegalatot kovetelnekj
98, abra. Munkaponti adatok тёгёвёпек logikai аёта^а
a/ a mukbd6st biztosito fesztiltsdgforras miiszeres ellen-
6rz6set;
b/ a be каре solhat osag еНепбггёаё!.
Az Uzembehelyez6s (в) тёгёаёпек logikai sorrendje;
с/ aramfelv6tel еНепбггёэе;
±R2
99. Tranzisztor kollek-
toraramanak тёгёае
й./ a tapegyseg kimeneti fesziiltsege тёгёве;
в/ fiitesek ellenorzese (elektroncebves vevokeeziilekek-
nel) j
f/ az erositoelemek beallito fesziiltsegeinek тёгёве;
g/ segedaramkorok ellenorzo meresei.
A munkaponti adatok meresei—
nel (ellenorzo meresek eseteiben)
lehetoleg keriiljiik az aramkor BON-
TASAT! Az агаштёгёа vieszavezet-
heto fesziiltsegmeresre. A 99. ab-
ran lathato tranzisztor kollek-
torarama ugy is "megmerheto", ha
a feszultsegraero (Ux) x-polusat
egyik esetben az -a-, majd a -b-
pontokra csatlakoztatjuk. A k£t
meres kozotti fesziiltseg elteres
az atfolyo агат biztos jele. Az ellenallas ertekenek ismere-
teben az агат intenzitasa is kiszamolhato (lasd: a Villamos-
miiszerek es meres II. tankonyv) .
A munkaponti adatok merdseinel csupan a legsziiksegesebb
meresek elvegzesere torekedjiink. Keriiljiik a "melegpontok";ve-
zerloracs, bazis fesziiltsegeinek kozvetlen mer^set.
A munkaponti adatok mereseinek elvegzesehez celszerti uni-
verzalis meromiiszert alkalmazunk.
с/ A maximalis erzekenyseg merese
Az erzekenyseg meres vegso soron erosites mer6s.Valamely
erosito negypolus erositeeet ugy is meghatarozhatjuk,hogy meg-
merjiik mekkora bemeneti szint mellett tudunk eloirt kimeneti
szintet letrehozni. Radiovevok vizsgalatanal is ezt az elvot
valositjuk meg.
A Bzabvany a kimeneti szintet = 50 mW-ban allapitja
meg. Mivel teljesitmenymeresnel sokkal egyszeriibb feezultse-
get memi, ezert az 50 mW-os teljesitmenyszint adott impedan-
cit kapcsain - az esetiinkben a hangszoro lengotekercse (Z^) -
183
osszefiigg4ssel meghatdrozhato fesziilts6get letesiti. Tehdt pl.
a 2^ = 8 /2 -os hangszoro lengotekercse kBzBtt az 50 mW—os ki-
meneti teljesitmdny U - Ож632 V-os feeziilts6get letesit.
Az £rzekenyeeg тёгёэёпё! elso feladatunk, hogy a vevok6-
вгШёкипк hangszoroja impedancia j&iak 1етеге1ёЪеп kiszamitsuk
az 50 mW-пак megfelel6 kimeneti feszultвёget. Ternteezetesen
milterhel6s alkalmazasakor is ugyanigy jdrunk el.
A radiofrekvencids maxima11 я ёrzёkenyвёgen azon az 1000
Hz-cel 30%-os melysegig amplitudomoduldit, antennabemenetre
adott RF jel nagysagat ёг^ик, amely a hangszoron vagy miiter-
Ье1ёяеп 50 mW-ов teljesitn^nynek megfelelo fesziiltseget hoz
ldtre.
100. abra. RF ёrzёkenysёg тёгёвёпек elrendezёse
А тёгёз osszeallitasat a 100. abran Idtjuk. А s6ma ele-
mei a kovetkezok: AM jelgenerator* miiantenna, a merendo radi-
6vev6keszu3^kr a kimeneti feszultsёget mero elektronikus volt-
тёгб.
101. abra. RF 6rzekenys6g тёгёзёпек logikai semaja
А тёгёв grdfsёmajat a 101.abra mutatja. A kozblt graf-
зёта ertelemszertien kapcsolddik a 98. abra un. "bazis" graf-
jahoz.
184
A jelolesek £rtelmezeees
h/ a vonatkoztatasi fesziiltseg ezamitassal tHrteno meg-
hatArozasaj
1/ a vevo aramkdre 1 nek тёгёаге torteno el6keszitese (ilye-
nek pelddul ай AESz kikapcsolAsa vagy helyettesitese stb.)j
j/ a vev6n tbrtenS beszabalyozdsok elvegzesej eawaltas,
hangolasi pontra all6s, hangero- es hangszinszabalyozo bedl-
litdsal;
к/ a generatoron elvegezziik a sziikseges bedllitasokat j
1/ a generatorral a merest pontra hangolunk.
А тёгёв menete a k&vetkezo:
а гетбкёвги1ёк игетЪеЬе1уегёве utan a kivdnt sdvra v61—
tassal a hangoloszerwel megkeressiik a sav hangolasi pontja-
it. Ezeket a hangolasi pontokat а гетбкёвги1ёк miiszaki adata-
iban megtalalhatjuk. Ha ezek nem allnak rendelkezesiinkre, ugy
а кёвги1ёк skalajan a kisebb ёе a nagyobb frekvencidk Ге1ё ke-
reesiik a 102. abrdn lathatd jelzesek egyiket. Ennek hidnyaban
termeszetesen a sav tetszoleges pontjdban is тёгЬеШпк maxi-
malls erzekenyseget. A vevovel gyarilag megadott specifikdci-
6k a sdv kezdeti ёе vegpontjaihoz rendelnek egy-egy ёггёкепу-
eegi mutatot. Ezeket figyelve tapasztaljuk, hogy az ёггёкепу-
еёе a sav nagyobb frekvencia! feie nHvekvo tendenciat mutat.
102. abra. A vevo skalajdn talalhato hango-
lasi pontok rajzjelei
Az elobb emlitett hangolasi pontot megkeresve abban in-
dikalunk is. E сё1Ьб1 a generator frekvenciajat beallitjuk a
kivdint vivofrekvenciara, modulaljuk 1 kHz-cel, 30%-os modula-
ci6e meiyseggel. Majd a vev6k6sziilekkel beallunk a hangolasi
frekvenciara. Ekkor a hangszorora kapcsolt fesziilts6gmeron fe-
sziiltseget 6szlelhettink. Most a vevonk hangolo szerv6t a mar
beallitott frekvencidin hagyva, a generator hangoloszervet ad-
dig valtoztatjuk, amig a fesziiltsegmeron a maximalis jelszin-
tet карjuk. Tehat ez a beallitas "maximum" indikalast jelent.
185
Ezzel az indikaldnsal ellenoriztiik, hogy vevonket pontosan a
generator frekvenciaJara hangoltuk-e.
Bz utan a vevdn a kBvetkezo be&llitdsokat kell elvegez-
nilnk:
hangeroazabalyozdt maximumraj
hangazinazabalyozot magae hangkiemelesre.
A kozdlt bedllitaaokat elvdgezve az 50 mW-oa kimeneti
teljeaitmenynek megfelelo feaziiltseg ertdkig noveljiik genera-
torunkkal a bemenojelet. A sav adott pontjdn a maximalis er-
zekenyaeget a kovetkezo oaazefiiggea alapjan szamithatjuk:
a = 20 1g
dB,
ah>1 az 50 mW-пак megfelelo
netere adott jel fesziiltsege.
fesziiltaeg,
ea Ug a vevo beme-
103a abra. Maximalia erzekenyseg mereaenek
tablazata
Vegezziink maximalis erzekenysegmerest a aav tobb pontja-
ban, ea a mereai adatokat a 103a abran lathatd tablazatoa oaz-
azeallitaaban rogzitaiik.
d/ Zajkorlatolt erzekenyseg mereae
Az eddig kozolt maximalia erzekenyseg meresenel tobbet
tudunk vevonk teljeaitokepeaaegerol, ha jel-zaj viszonyt me-
riink. A jel-zaj viszony alatt azt a szdmot ertjilk, ami meg-
adja, hogy a hangazdrd kimeneten fellepo zajteljesltmeny hany-
szor kisebb az 50 mW-nal, mint "hasznoa" teljesitmenynel.A ma
kdazulekeindl ennek minimalia erteke 15 db.
186
А тёгёв tombvazlata megegyezik a 100. аЬгёп lathato osz-
szeallitasBal, а тёгёв logikai вёта^а pedig a 101. abraval.Az
elozokben leirtak szerint beallitjuk a vevo radiofrekvencids
ёrzёkenysёgi azint^t. Leolvaaeuk az 50 mW-hoz tartozo kime-
neti fesziiH^g ёгЬёкёЬ. Ezutan a generator modulaciojdt ki-
kapcsoljuk ёа azonos nagyaagu nagyfrekvencias viv6fesziilts£g
mellett leolvassuk a miiszeren тёг! kimeneti fesziUJ^get. Ezt
a feszultsёget most a vevo sajAt zaja hozza ^tre. A kёt fe-
azultaёg hanyadoaa adja a jel-zaj viazonyt. А кёЬ feszultвёg
dB-ben mert ёгЬёкёЬ a kovetkezo osszefiiggea adjat
’(jel/zej) " 20 * -fe- О®-
At a. J
A jel-zaj viszony ёгЬёке1ёаёЬег a 103b abrdn lathato tdb-
lazatos bsszeallitast alkalmazzuk.
103b a jel-zaj viazony тёгёа! eredmenyeinek
tablazata
e/ Tukbrszelektivitas тёгёае
A tiikorszelektivitas ёгЬёке arrol tajekoztat, hogy a ve-
vo a ttikorallomas jelet (tiikorfrekvencia = a ketszeres KF
frekvencia!) hanyazor gyengёbben veszi a beallitott allomas
Зе1ёЬег кёреаЬ. А тёгёа osszeallitasa megfelel a 100. abran
lathato sEmEnak, grafeemaja pedig a 101. EbrEn talElhato. A
merest az adott frekvencian RF maxi malls Erzekenyseg merese-
vel kell kezdeni. EzutEn kEtszeres kbzEpfrekvencia ErtEkkel
nagyobb frekvenciEra elhangoljuk a jelgenerEtort ёв kimeno-
jelEt (Ugi;) addig noveljiik, amig a hangszoro kapcsain visz-
szaall az 50 mW-hoz tartozo (U^) fesziiltseg.
A tiikorszelektivitEs erteke:
U .
T = 20 dB.
BZ uErz
f/ AESZ тёгёве
Az AESZ - automatikus erositEsszabElyozo - hatEsossEgEt
a 104. Ebra szerinti oeBzeEllitEsban vizsgElhatjuk. А вёта
lEnyegEben megegyezik a 100. Ebran lEthato tdmbvEzlattal.ki-
boviilt azonban az oszcilloszkoppal.
104. abra. Az AESZ hatEBOBsEg-vizegElat mErEsi
elrendezese
A mEr ismertetett modon megmerjtik a vevo RE ErzEkenysE-
gEt. Majd generator kimeneti szintjEt novelve leolvassuk a
*hangez6r6n megnbvekedett kimeneti fesziiltseget. A generator
jelEt mindaddig noveljiik, amig a HF erositot tul nem vezerel-
tiik. A tulvezErlest az oszcilloszkEpon lEthato jel torzulE-
sabol Ellapithatjuk meg. Ha tulvezeriest eszleliink, akkor a
vevon kisebb erositEst Ellitunk be, Es igy folytatjuk tovEbb
a mErEst. A kiErtekelesnel az erositEs csbkkenesEt figyelem-
be kell venniink.
1 Rfi
kz AESZ mdresi eredmenyeket U -IL fiiggvenyeben koordinA-
g n
ta-rendszerben abrdizoljuk.
g/ A meres soran felhasznalt eszkozbk
AM laboratdriumi szignalgenerator 1 db.
Kisfrekvencias fesztiltsegmero (lehetoleg
negyzetes karakterisztikdival) 1 db.
Oszcilloszkdp 1 db.
Miiantenna 1 db.
Univerzalis V - A meromiiszer 1 db.
Radidkesziilek 1 db.
h/ Merest feladatok
1. Merjiik meg a vevokesziilek RF erzekenysegdt a KH es az
RH savokon 4—4 frekvencidn a han.gol4.si pontokban. Foglaljuk
tablazatba az eredmenyeket.
2. Mdrjiik meg legalabb kdt vevdkeszillek jel-zaj viszo-
nyat. A merdsi frekvenciak mindket vevonel egyezzenek meg./l—
lapitsa meg.melyik vevo az erzekenyebb.
3., Merje meg a vevo tiikbrszelektivitasat az .1. pontok
frekvencialn, es savokban.
4. Vegyen fel AESZ karakterisztikat. A karakterisztika
kezdopontja legyen a kesziilek RF drzekenysege.
i/ Lehetsdges hibaforrasok a meresnel
Az AM vevokeszillekek RH savjainak RF erzekenysege merd-
sekor a helyes merest osszeallitdis ellenere is szamoe hibafor-
ras lehet. Ezek a hibaforrasok:
A mert sav egyik vegen alsd, a mdsikon felso keverds van.
Hiba az oszcillator fokozatban talalhato.
"Tiikorfrekvenciara" hangoltunk. Ok az atlagosnal rosz-
szabb szelektivitas.
Vdltozo erzekenyseg adatok. Ok rendszerint erintkezesi
(kontakt) hibaban kereshetf. Ez eloallhat jelgen;ratorban,ve-
\ ikesziildkben is.
189
kz dtlagoendl (vartnAl) rosszabb jel-zaj viszony. Okok:
zajos jelgenerator, a vev6 Ьетепб fokozat&ban zajos az elekt-
гопсвб vagy tranzisztor. Kontakthib6s merSkabel.
Nehez a jelmaximumot el6allitani. Ok zajos a h£U5zat vagy
bruinmoB a tapegyseg. Esetleg кИ1вб aramkbri zavarde van.
A tukorszelektivitfiB тёгёвёпё! igen zavaro lehet a "tUk-
rbn" miikodo zavaro ado - vagy nagy t£rerejii adoallomas._ Ekkor
az alap frekvenci6val kisse el kell hangolnunk, es itt kell
az 6rzekenyB£g, majd a tiikorszelektivitas mereset elvegezni.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mikor lesz nagyobb a vevo £rz£kenysege, a hangold
Bzerv nyitott vagy csukott 611apotaban?
2. Jel-zaj merdsenel mert kell a jelgenerator modul^cid-
j£t kikapcsolni es miert marad a vivofrekvencia!
3. A mert adatok iBmeret£ben mikor hatekonyabb az AESZ
mUkod£se?
4. Hol rosszabb a tiikbrszelektivitas ert£ke KH vagy az
RH sdvokban?
5. Hogyan nyomhatjuk el a zavard adot тёгёа kbzben?
6. М1ёгЬ ёв melyik savban (KH, RH) jobb a szelektivitas?
7, Hogyan Allapitja meg AESZ тёгёвёпё! oszcilloszkoppal,
hogy a vevo RF erositSje ШЕгегёге^?
r
8. MERESI GYAKORLAT
AM VEV6K KF FOKOZATAINAK MERESE
a/ Milszaki jellemzok
Az AM tipusu vevбkёsziilёkek minбsёgi param6tereit a KF
erositofokozatok hatdrozzdk meg. Igy azok тёгёае alapveto fon-
toeeagu. A KF erositok parametereit a k6szul6kgydrak ktilbn fel
is tUntetik.
190
_____
drz6kenye6gj
szelektivitde j
sAvBz61esa6gj
zavar£rz£ksnys6g.
A felsorolt jellemz6ket a hangolAesal egyazerre m6rjtlk.
A hangolAsrdl ЬбтеЪЪеп a 9. тёгёв! gyakorlat ad tAj6koztatdjB-t
A hagyomanyos KF er6eit6kn61 a hangolAs-тёгёв кй1свйпёв meg-
hatdrozd tdnyezd. Nem igy a keramikus KF-ёв fokozatoknal.Ezek-
nek а mdrdsq tdnymegdllapitd szelektdld tulajdonsAgu.
A kerdmikus KF "transzformatorok" тёгёвёпё! !в az itt kO-
zBlt mddszerek ёв eljarasok a mdrvaddk.
b/ Munkaponti adatok тёгёве
A munkaponti adatok тёгёве! tulajdonkdppen a KF er6Bit6
kialakitdsdtdl fugg6en, a beallitd egyenfeszultsdgek ёв dra-
mok mёrёsёt jelentik. Vev6kdBziildkek KF er6sit6inek тёгёвеког
a HF fokozat helyes miikbddsdt is biztositanunk kell.
A "szerviz" jellegii тёгёвек elvdgzdsdt illet6en, utalunk
a 7. тёгёв! gyakorlatban ismertetett mddszerre (90. Abra).
Figyelembe kell venntink, bogy elektrcncsBves vagy fdlve-
zet6s KF er6sit6t mdrilnk-e. ElektroncsBves KF erdsitokndl тёг-
juk; Uaj ur2» Uk - tranzisztoroe KF er6Bit6kndl az Ucej UgE
feeziiltedgeket.
Cdlszerii az arammdrdseket itt is fesziiltBdgmdrdBekre vlsz-
szavezetni.
с/ MaximAlis drz6kenysdg тёгёве
A kBz6pfrekvencias ёгzёkenyвёg alatt annak а кЗгёрГгек-
vencids, 30%-ig moduldlt 1000 Hz-ев feszilltedgnek a nagysAgdt
drtjilk, amely a KF er6sit6 bemenetdre adva a hangBzdrd leng6-
tekercedn 50 mW kimeneti teljeeitmdnyt hoz Idtre.
А тёгбв! elrendezdet a 105. ёЬгёп lAtjuk. А вёта elemei
a k(5vetkez6kt BzigndlgenerAtor, rddi6-vev6kdszuldkt feeziilt-
sdgmdr6.
191
А тёгёв grafsdmajat a 106. abra mutatja. Ez a logikai вё-
ma is a "bazis grafra" ёрИ1 (lasd a 96. dbrdt).
105. abra. O-fokozat ёrzёkenyвёg тёгёвёпек
elrendezese
106. abra. A maximalia erzdkenyseg тегевепек
logikai s6mdja
Jeldl6eek £rtelmez£ee:
h/ a vonatkoztatasi szint szamitasBal torten6 meghatdro-
zasa;
i/ a vev6 aramkdreinek mereere torteno elokeszitese;
j/ a vevon tdrt6n6 beszabalyozasok elv^gzesej
к/ a generatoron elvёgezzuk a Bzilkseges beallitasokat;
1/ generdtorral a vevokesziilek когёрfrekvencia ёгЪёкёге
hangolunk.
A tenyleges mer6st azzal kezdjiik, hogy a szignalgenera-
tort a vev6 koz6pfrekvenciajara hangoljuk. Bzt megeldzden ve-
убкёвги1ёкипкпё1 a kovetkezd beallitdsokat kell elvegezniink:
1. a hull&nvaltot KH dllasba valtjuk;
2. a hangolo-szervet beforgatjuk;
3. a hangolo-szervet beforgatjuk;
4. a hangeroszabalyozot maximumra allitjuk;
192
5e a hangszinszabdlyozot magas—к1ете1ёвге allitjuk.
Az oszcillator leallitasanal ugyeljiink arra, hogy a be-
avatkozdsunk egyenaramu zdrlatot ne okozzon!
A m6r£st сё1вжеги az er»£kenys£gi szint kornyezet6ben ®1-
vegezni, mer±—akkor az AESZ m6g nem miikBdik.
A m6r6smenete: a ezignalgenerdtort a кВгёрfrekvencia ёг-
t£kere allitjuk_es a csatlakozokabelt a keverocs6 гасвёга
(vagy a kever6tranzisztor bazisara) csatlakoztatjuk. Erre a
celra kapacitive levalasztott koaxialis kabelt alkalmazunk.(A
levalaszto kapacitae ёгЬёке 10 nF.) Ha a»szignalgenerator ki-
meneti feszultsёgёt ndveljiik, a feszultsёgmёrб mutatoja к^ё-
rdst jelez. Ezt a kitёrёst a szignalgenerator hangolaedval a
maximumra szabalyozzuk. Erre azert van eziiksdg, mert a vev6-
keszul6kek KF fokozatai 450-490 kHz-ев tartomany valamelyik
Ггектепс1аё^ёкёге_уаппак hangolva. .Ezert a jelmaximumot min-
dig^meg kell keresniink. А кВгёрГгектепс!^ (ami elterhet a
jELgabvanyos 473>6 kHz-tol) a keszii^kgydrak eeeterk^nt megad—
jak. Е^ёгб esetben a hangolast a szabvanyos KF frekvenciara
nekiink kell elvdgezni. " —
А тёгёе menete a kBvetkezo: a frekvencia-azonositas utdn
a szignalgenerator jel6t 30%-ig 1000 Hz-cel modulaljuk.A szig-
nalgenerdtor kimen6jel6t addig szabalyozzuk, amig feszilltseg-
тёгб a szabvanyos 50 mW-пак megfelel6 kimeneti feszultsёget
тёг! (U^). A maximalis erzekenyseget a KF er6sit6 bemenetere
adott jelfeszults6g adja. Az 6rz6kenyseget dB-ben ezo-
kas megadni. Mer6ezamdt а тёг ismert osszefiiggeseel hatiroz-
hatjuk meg:
U, У
a/KF/ * 20 и-g"" dB*
d/ Szelektivitas тёгёве
Az AM vev6k eseteben a szelektivitas тёгёеёге кё1 eljd-
rds hasznalatos. Egyedi тёгёэекпё! a 9 kHz-re vonatkoztatott
--------------------------------------------------
szelektivitast, mig tBmeggyartasndl a tizszeres gyengitёвhez
tartozo szelektivitast hatarozzuk meg.
193
Rovidhullamon a KF-as fokozat szelektivitasa - a modu-
latorkbr nagy savaz61ess£ge mlatt - megegyezik a radiofrek-
venci£s fokozat szelektivitasdval.
A szelektlvltas тёгёе! elrendezese megegyezik a 105.ab-
ran leT'ajzolttal. А тёгёе megkezdese el6tt vev6nkben ugyan-
azokat a bedllit£sokat kell elvegezni, amelyeket а с/ meres
1...5 pontjaiban rbgzitettunk. А тёгёв grafsemaja a 106. ab-
ra szerint alakul.
A 9 kHz-re vonatkoztatott szelektlvltas тёгёвёпек mene-
te a kbvetkez6. A szignalgeneratoron beallitott KF jelet 30%-
ig 1 kHz-cel amplitudomodulaljuk. Ezutan a szignalon beal-
litjuk az 50 mW-hoz tartozo (U^rz ) erzdkenysegi szintet,ame-
lyet a kimeneti osztorol leolvasunk. A szignalgeneratort az
eddigi тёгёе frekvenciajatdl eloszbr + 9 majd - 9 kHz-cel el-
hangoljuk. Mindket frekvencianal leolvassuk azt a megnbvelt
szignalgenerator feszultsdget (U^ ёе U^), amivel ujbol beal-
litottuk а себуоИтёгбп az 50 mW-пак megfelelo fesztiltsdg-
szintet.
A k6t fesziiltseg szamtani kbzep6t viszonyitva az ёггё-
kenysdghez, kapjuk a szelektlvltas 6rt6k6t.
иТ + u2
, ------5----
Szelektlvltas = -----r?------ .
ue'rz
A tizszeres gyengltdshez tartozo szelektlvltas тёгёеё-
nek menete a kovetkezS. A mar leirtak alapjan beallitjuk az
ёгzёkenysёgi szintet. A szint beallitasa ut£n a szignalgene-
rator kimeneti fesziiltsёgёt 10-szeres6re ndveljtik. Ezutan a
szignalgeneratort mindk6t iranyba elhangoljuk ugy, hogy a fe-
sziilts6gn^r6 ism6t az 50 mW-hoz tartozo feszultsёg8zintet mu-
tassa.
A szelektivitas nagysagdt most a szuksdges elhangolasok
frekvenciaбsszegёvel jellemezzuk.
е/ Бёуегё1е88ё§ тёгёае
A savszёlessёggel a vev6 altal atvihetS frekvenclasav
jellemezhet6. Egy уеубкёзги1ёк KF-as savszdless6gdn azt a
i ал
frekvenciatartomanyt ertjiik, amelynek szelein az erosites 3
dB-lel (70,7%) lecsbkken.
A savszdlessag тёгёв! еХгепйегёве megegyezik a 105. ab-
ran lerajzolttal, а тёгёв logikai semaja a 106. abran latha-
to. Az alapmerds KF fokozat ёrzёkenysёgёnek vizsgalata,ezdrt
a szuks6ges beallitasokat a d/ тёгэзЬеп leirtak alapjan kell
elvegezniink. ,
A meres menete a kovetkezo. A mdressel meghatarozott ёг-
zёkeny8ёgi szinthez kdpest a szignalgenerator jelet 3 dB-lel
megnbveljuk ёа a generator kozepfrekvencia erteket kisebb,
ill. nagyobb frekvenciak fele^addig valtoztatjuk, amig a fe-
szultsegmero 1&тё1 az 50 mW-пак megfelelo feszultsёget mutat-
ja*
A KF-as savszdlesseget a ket frekvencia kiilonbsege adja.
Ugyeljunk, hogy a savszelesseget olyan bemeneti szint mel-
lett merjuk, amikor az AESZ meg nem miikodik!
f/ Zavarerzekenysdg merese
A kozepfrekvencias jel antennan keresztiil torteno vete-
le a vevoben futyillest es gerjeddst okozhat. Fzert az anten-
nabemenetre juto KF-as fesztiltseget a vevonek nem szabad dr-
гёке1п!е.
A kozepfrekvencias zavarerzekenyseg az a viszonyszam,
amely megadja, hogy az adott veteli frekvencian az RF erze-
kenysegi szinthez kdpest hanyszor nagyobb KF-as jelet kell
adni az antenna bemenetre az 50 mW-os kimeneti szint letre-
hozasahoz.
A vedettseget az апьвппакогЬеп elhelyezett es a kozep-
frekvenciara hangolt szivokor biztositja.
A zavardrzekenyseget a RF-as erzekenys gmeres a 100.ab-
ra alapjan merjuk. A meres grafjat a 107.ab a mutatja. А тё-
гёв jellegenek megfeleloen a graf is osszet tt, ahol C-, a 101.
abra szerint, C£ pedig a 106. abra szerint alakul.
A meres menete a kovetkezo. A vizsgalt frekvencian - ez
altalaban a hangolasi pont frekvenciaja - RF-as ёггёкепувё-
get тёгипк. Rzutan a szignalgeneratort athangoljuk a pontos
195
kbz6pfrekvencia ёгЬёкёге, es a szignal kimeneti feszUlts6g6t
addig nbveljuk, amig a cs6voltm6r6vel ism6t az 50 mW-пак meg-
felel6 fesztilts^gezintet m6rjuk. A k£t тёгёв nagyfrekvencias
feszults6geinek aranya adja a vev6 zavarёrzёkenyвёg тёгбвгё-
mat: __________________________________________
107 « ёЪга. A zavar6rzekenys6g тёгёвёпек
logikai siniAja
g/ A meres soran fejLhasgn^lt egzfrdzdk
AM laborat6riumi szignalgenerator 1 db.
Kisfrekvenciae feszultsegn^r6 1 db.
Muantenna 1 db.
Univerzdlis V-A тё»бсМ1вгег 1 db.
Й&116кёвгй1ёк 1 db.
196
~h./ Мёгёа! feladatok
1. Мёг^ик meg a radi6vev6k6azul6k KF-as fokozatanak maxi-
malie 6rz6kenys6get.
2. Mdrjiik meg а кёаги1ёк kdz^pfrekvencids savsz61ess6g6t.
3. Hatarozzuk meg тёгёаае! а НН ёа KH aavokban а когёр-
frekvencias zavarёrzёkenyвёg mer6azamait.
4. МёгДик meg KF aziv6 пё1кй1 a vevo KF-ёе гатагёггёкепу-
sёgёt.
1/ Leheteegea hibaforrasok а тёгёапё!
А когёрГгекуепсгаа fokozatok тёгёаёпё! zavaro Ьёпуегбк
ёа hataaok 1ёрЬе1пек fel. Ezek azamos oaszetev6kre ёа hibafor-
rasokra vezethetSk viasza:
koriilmenyea a KF-ёа ёrzёkenyaёg тёгёа - "aeper" a kime-
neti miiazer mutatoja. Ok: a vev6 koz6pfrekvencian veazi Kos-
suth adot. A KF rossz helyre van hangolva, Miikddo oazcilldtor
la haaonlo hataat eredmenyezhet, elegtelen a KF tekercaek ёг-
пуёко1ёаа;
nem lehet KF-ёз zavarёrzёkenyвёget merni. Ok: azakadt KF
azivd, vagy be nem hangolt azivo. Zavaro ado la okozhat hason-
16 ЬаЬёаЬ;
aazimmetrikus a aёvazёleБaёg gbrbeje. Ok: саа1о1ёв! hi-
ba. Pl. ах!ё11а kialakitasu KF sziiroben az egyik vasmaggal a
кбгёрГгекгепс1ёп belao, а тёвЬкка! a kiilao maximumra van han-
golva ;
vёltozik az ёrzёkenyaёg. Ok: Ьбёггёкепу tranziaztor.ger-
jed6keny fokozat.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen eljhrasokat ismer a szelekt^Иёа тёгёаёге?
2. Hogyan lehet "elnyomni" a Kosauth-adot laboratdriumi
ezignhlgener6tor segitseg6vel?
3. Milyen ёИёвЬап all a hangeroszabdlyoz' AESZ тёгёае-
kor?
197
4. Mi6rt kell KP-as fokc>z₽tok тёгёаеког az oszcilldtort
ledllitani?
5. M16rt kell КР-ёв er*6kenys£g тёгёвеког a hangoldezer-
vet "csukott" ё11аро1Ьа szabalyoznl?
6. Hogyan тёг КЕ-ёе Bivezilessiget?
7. Melyik тёгёвпё! van szerepe а КР-ёв szivdnak?
8. Milyen bedllitdsokat kell elvёgeznl ёгzёkenysёg тё-
гёве kor?
9. М1ёг± nem szoktik а КР-ав jel-zaj viszonyt, mint ёг-
z6kenys6gi тёгбвгёто! meghatdrozni?
10. М1ёг1 a hangolisi pontokban тёгипк КР-ёв гагагёггё-
kenysdget?
9. MERESI GYAKORLAT
MERESEK ES HANGOLASOK AZ AM VEVOKESZULEKEKBEK
а/ Мёгёе! vizsgalatok, hangoldsok
Az AM vevdkiszii^kek f6bb egysegeinek - mint pl. az RP,
KE fokozatok voltak - тёгёве mellett un. szervizm6r6sek 1b
segitik a tёjёkozбdaвt az aramkbrok helyes mukbdese megisme-
гёвёЬеп.
А szervizm6r6sek - 16nyegukb61 fakaddan - relativ pon-
tossagot biztositanak. Ez elegendS is, mert a t6nymeg611api-
tё8 mellett dbntS az egyes fokozatok helyes hangoldsa, a kb-
rbk egyiittfutasAnak biztositasa. Mivel a mires elvdlasztha-
tatlan a hangolastol, igy a hangolds miiveletevel meg kell is-
merkedniink*
Az AM vevdkdsziildkek altalanos тёгёв! ёв vizsgalati uta-
sitdsat a kbvetkezdk szerint adjuk meg. A logikai sorrendet
a novekvS szamozas meghatarozza. Terineszetesen kihagyhatunk
egyes 1ёрёвеке! attol filggoen, milyen allapotban van a vizs-
gdlt vev6. Igy kedvezd esetben a VI. pont ellenSrzese a tel-
jes vev6 mukoddkepesseget jelentheti. Ha ez eredmenytelen,ak-
kor a kizarasi elvnek megfeleloen V, IV-III, II, I fokozatok
bevizsgilasa kbvetkezik.
198
I. TApegysdg
1. dltaldnos Bzemrev6telez6a, gdzossag, zdrlat, elkd-
—duzzadds, 6gett tekercaek ("amperszag");
2. biztosit6kok - kapcsoldk;
3. fiit£sek е11епбггёве;
4. kimeneti feszultsdg тёгёве, brшпm-feezultsёg тёгёве
cs6voltmdr6vel.
II» HP er6sit6
5» bedllitd egyenfeBzulta6gek тёгёве!;
6. rdcsra - bazisra erint6s - er6sitds ёвг1е1ёв;
7. hangeroszabdlyozd szabalyozasa ёвг!е1ёв a 6.pont alap-
j6n;
8» hangszinazabdlyozd szabdlyozAsa eszleles a 6. pont
alapjdn.
III. Demodulator
9. melegpontra 6rint6e, ёег1е1ёв a 6.pont alapjAn.
IV. KF er6sit6k
10. egyendramu beallitdaok тёгёае;
11. melegpontra vald ёгЗдгЬёа ёвг1е1ёв a 6. pont alapjdn
- vizualisan а bedpitett hangoldejelz6vel. .
V. Oszcilldtor
12.' Oszcilldcids szint е11епбггёае fik m6rovel savonkdnt
(pl._a racslevezet6 ,,hideg"-agaban).
KBzben a hangoloazerwel athangoljuk a savot,az osz-,
cillacid azintje valtozni fog.
VI. Modulator
13. Antenna bemenetre vald ёг1п!ёв, ёвг1е1ёа 6. vagy 11.
pontok alapjdn. KBzben a hangoloazerwel dthangoljuk
savot.
A melegpontokra vald drintdst cdlszerii-lO nF csatolokon-
denzdtoron keresztill vegezni.
Ъ/ KP erdsitd hangolaaa
A hangolds mddszerdt ёа menetdt a 108. abra segi'tsёgёvel
mutatjuk be. Ez kёt sdvsztlrdB kBzdpfrekvencias erositdt dbrd-
zol demodulator fokozattal egyUtt. A hangolas п^кегбёее eLdtt
vevdkeazii^kunkben a kovetkezd beallitaaokat kell elvёgez^li:
.199
oszcillatort leallitjuk;
a sawaltot KH tartomAnyba dllitjukj
a hangoloszervet csukott helyzetbe forgatjukj
a ha-ngero szabalyozot maximalisra allltjuk;
a magashang kiemel6st allltunk be.
108. abra. KF-eroslt6
A szlgndlgenerdtoron beallltjuk az eldirt . kbz6pfrekven—
cia 6rt6k£t (vagy a speciflkacloban feltiintetett £rt£ket) ёв
30%-lg modulaljuk 1 kHz-cel. Ugyeljiink arra, hogy hangolas
kbzben a KF-as jel frekvenclaja ne valtozzon!
А тёгёвЬег kapacitlv levalasztasu kabelt alkalznazunk.
A t6nyleges hangolas кё!Гё1е modszerrel tortenhets
1ёрсвбв hangolassalj
egyszerii hangolassal.
Ъёрсвбв hangolaskor szignalgeneratort az • utolso кЬгёр—
frekvenclas erdsito vezerloracsara (bazisara) csatlakoztat.juk
(108. abra 2. pont). A hangszoro lengotekercs6vel parhuzamo-
san kapcsolt feszu.lts6gm6r6n, a szekunder tekercs (L^) vas—
magjat kivulrol ЬеГе1ё forgatva jelmaximumot allltunk be.Ceak
akkora jelszintet adjunk a szignalgeneratorbol, amekkora a
biztos eszleleshez вгикаёзеа. Hangolaskor nem szabad az AESZ-
200
nek miikodnie. A jelmaximumot a masodik KF-as tekercs primer
vasmagjanak Allitasaval (L^) is Ьавоп1бкёрреп beallitjuk. E
savszuro hangolasa utan a szignalgeneratort az eggyel elotte
levo fokozat racsara (bazisara) csatlakoztatjuk (108. abra 1.
pont), ёв ennek az erositocsonek az апбёкбгёЬеп levo savsziir6
rezgokoreit (Lp Lp) hasonl6k6ppen maximumra hangoljuk. Ezt a
miiveletet tobbszor - oda-vissza is - v6gezziik el.Ezaltal koi—
csonos elhuzasok sz6thangol6 hatasat minimumra csokkenthet jiik
A 16pcsos hangolas lenyege tehat, hogy hatulrdl elore haladva
fokozatohk6nt hangoljuk be a koz6pfrekvencia erosito savszii-
roit.
Az egyszerii hangolasi eljarAs soran a szignalgenerator-
ral az 1. pontra csatlakoztatunk, ёв a beallitott frekvenciat
a teljes hangolasi miivelet alatt nem vAltoztatjuk. Az eljaras
igen nagy hAtranya, hogy a hangolas kezdet6n aranylag nagy be-
menojelre van sziiksAg. EzArt ezt a m6dszert csupAn ellenorzAs-
re ёв kis utanhangolaskor cdlszeril alkalmazni.
с/ A szivokor behangolasa
A KF sziv6k6r hangolasi sAmAjAt a 109. abra mutatja.А вё-
ma osszeallitasa tartalmaz szignalgeneratort, miiantennAt, ve-
vбkёszulёket, HF feszultsegmdrot.
109. abra. Szivokor hangolasi s6mAja
A hangolas megkezdese elott vevokeszulekunkben a b/-ben
ismertetett beallitasokat kell elvegezni. A szignalgeneratort
ugyanugy allitjuk be, mint a KF fokozat hangolasakor tettiikds
a vevok6sziil6k antenna bemenetre csatlakozunk.A szivokort ugy
hangoljuk be, hogy a rezgokor vasmagja valtoztatasaval a fe-
sziilts6gm6r6vel jelminimumot indikalunk.
201
Ha csak a szirdkBrt kell behangolnunk, a szigndlgenerd-
tor ёв a koz6pfrekvencias erosito frekvenciaazonoss£g£t ugy
biztositjuk, hogy elfiszBr a szivdkort j61 elhangoljuk (pl.
kivesszuk a vasina got) » majd a szignalgenerator frekvencidjdt
a milszeren 6szlelt jelmaximumig vdltoztatjuk. Ezutdn а тёг
leirtak alapjdn behangoljuk a szivdkbrt.
d/ Oszcillator ёв moduldtorkbr behangolasa
A hangolas сё1Да az, hogy biztositBa a modulator rezo-
nanciafrekvenciaja ёв az oszcillator frekvenciaja kBzBtt az
Allandd - ёв а кбгёрГгекуепс1ауа1 megegyez6 - frekvenciakii-
!Bnbs6get, az egyuttfutast. Ebb61 kBvetkezik, hogy a modula-
tor ёв az oszcillatorkBrBk hangolas6hoz csak a KF fokozatok
behangolasa utdn kezdhettlnk.
110. abra. Modulator- ёв oszcillator-kBrBk
egyiittfutasi gёrbёje
A 110. abra ilyen egyuttfutasi gBrbёt mutat, ahol az
egyiittfutaB hibdjdnak zlf valtozasat lathatjuk. A hiba ^gy
helyen (A, B, C, D) vesz fel azonosan "maximdlis 6rt6ket.
A gBrbёn tёnylegesen harom egyuttfutasi pont az fea>
f. к ёв fe^ helyezkedik el. A helyes hangolas feltёtelef hogy
a modulator ёв az oszcillator aramkoreit a gyar altal mega-
4ott egyuttfutasi pontokon hangoljuk be.
A hangolas вёта;]а1 a 100. abra mutatja. A hangolashoz a
vevбkёszulёket megfeleloen be kell allitani. Ez a kovetkezo-
ket jelenti:
202
a hullamvaltdt a hangolandd savra valtjukj
a hangeroszabalyozdt maximumra 611itjuk|
ellendrizziik, hogy a akalamutatd a hangoldazerv nyltott
ёа csukott allapotaban a akalin bejelblt aavhatarokra mutat-a
А тёгёа menete a kbvetkezS. A szignalgeneratoron bealli-
tott vivojelet - 30%-ig modula.lt 1 kHz-es jel ёа a miiantenndn
kereeztiil а уетбкёагШёк ах^еппаЬетет^ёге caatlakoztatjuk. A
jel indikalasdt a vevo kimenet6re kapcaolt miiszer vёgzi.
J61 jegyezziik meg az ale6 egyiittfutaai ponton a tekercs
(induktivitaa), a fels6n pedlg a tri mmer )kapacitds) segtt^-
gёvel hangolunk!
A hangolaa megkezdё8e elott kereaaiik meg a vevo skdlajdn
az egyiittfutaai pontokat. Ezeket gyarilag rendazerint bejelb-
lik.
A hangolaat mindig az ala6 (fea) egyiittfutaai ponton, az
oazcillator-rezg6kbr frekvencidjanak beallitaadval kezdjtlk.
Beallitjuk a szignalgeneratoron az f pont Гге1пгепс1аё^ёкё-^
ёа a vevбkёszulёk allomaskeres6j6vel a megfelelo frekvenciara
hangolunk. Ezutdn az oszcillatortekercs vasmagjdt addig aza-
balyozzuk, amig a miiazeren jelmaximumot kapunk. Majd a modu-
lator- rezg6kbrt hangoljuk induktivitaaanak valtoztataaaval
ugyancsak jelmaximumra.
A hangolaat mtivelet befejez6se utdn, a azignalgeneratort
athangoljuk a felao (fef) egyiittfutaai (hangolaat) pontra ёе
a hangolaat az elozo mddazer azerint vёgezzuk el, de a trim-
merkondenzatorokkal allitunk be jelmaximumot.
Az el6bbi eljarast пёЬёпувюог a kozb'lt sorrend azerint
megian^teljiik, igy csbkkentheto az egymasra hataa.
А кбгёраб (fek) egyiittfutaai ponton nem hangoljuk az
oazcillator- ёа modulator-koroket• Itt a padding-kondenzator
valtoztataaaval mddoaithatnank, de erre a ma hangolaat gyakor-
latdban ninea 8zuk8ёg.
Ferritantenna esetёben a hangolAa а тёг leirtak alapjdn
1б^ёп1к, de a azignalgenerdtorral a vevore тёекёрреп caatla-
kozunk. A azignalgenerator kimenetёre ё.гпуёко1а^ап тёгбюа!-
ndrt kapcsolunk, amelynek maaik v6g6t пёЬапуагог racaavarjuk
a ferritrudra. Ugyeljiink a laza ceatolaara.
203
е/ A hangolas-тёгёв вогёп felhasznalt eszkozok
AM laboratdriumi szignalgenerator
•Kisfrekvencias fesziilts6gm6r6
Milantenna
Univerzalis V-A тёгб
Radidve voke s гй1ёк
Merokabel
1 db.
1 db.
1 db.
1 db.
1 db.
3 db.
f/ Lehetsegee hibaforrasok hangolasnal
A hangolas igen fontos ёв кёпуев miivelet. A lehetsAges
hibaforrasok koztil пёЬапу, a kezdo szakemberek gyakorlataban
eloforduld varianst kozliink:
valamelyik savsziirot nem lehet behangolni. Ok: szakadt
induktivitas, rossz hangold kapacitas. A hibat rossz erosito-
elem is okozhatja;
indokolatlanul nagy bemenojel szuksёges a KF-as fokozat
kihangolasahoz. Ok: a KF-as tekercs induktivitasat alkotd lit-
ze-huzal szalai koztil пёЬапу szakadt, vagy nincsen beforraszt-
va;
als6 hangolasi ponton hangolhatunk, a fels6r61 visszaall-
va "elcsuszik" az egyiittfutasi pont. Ok: atfordul а. кеуегёв
alsdbdl - felsSbe. Kiilbnosen a BH-u savban gyakori jelenвёg.
Az oszcillator je^t csokkenteni kell;
KF-as szivdt nem lehet behangolni. Ok: szakadt tekercs,
bibas hangolo kapacitas;
nem lehet a klvant savot beallitani. Ok: nem megfelelo
az oszcillator tekercs induktivitasa.
g/ Merest ёв hangolasi feladatok
1. Ellenorizzuk az oszcillator miikodeset.
2. Мёгдйк meg egy keverofokozat egyenaramu beallito fe-
sziiltsegeit.
3. Hangoljunk be Ьёрсзбв hangolasi eljarassal ketfokoza-
tu KF-as erositot.
4. Hangol.-junk be KF-as szivokbrt.
204
5. MArjunk egyiittfutast az f pontban.
6. Vegyiink fel egyuttfutasi gorbAt a KH-u savban.
7. Allitsuk be egy vevokAsztilAk RH-u savhatarait.
8. Hangoljunk be ferritantennas vevokAsziilAket KH-u sav-
ban.
ELLENORZO KERDESEK
1, MiArt merheto az oszcillator miikbdAse egyenaramu цк
mArovel?
2. Mit jelent az alsA keverAs?
3. Miert cAlszerubb а lApceAs hangolas, az "egyezertt"
hangolaei eljardsnal?
4. MiArt nem kell a padding-kondenzAtorral hangolni?
5. Hogyan hangol a hangolA szerv nyitott allasban?
6. MiArt kell oda—vissza hangolni?
7. Hogyan hangol KP—As szivAt?
8. Miert nines a RH savban KF-as szivA?
9. Hogyan fordulhat at a keverAs jellege?
10. Mi okozhatja a KF—as savsziirA ArzAkenysAgAnek romlA—
sat?
10. MERESI GYAKORLAT
MERESEK URH VEYOKESZULEKBEN
a/ Muszaki jellemzgk
Az URH atvitel segitsAgAvel As FM-val nagyobb minosAgi
kovetelmAnyek elAgithetok ki. A vevo a kiilso zavarok irdnt
sokkal ArzAketlenebb, mint az AM vevo. As gyakorlatilag a tel-
jes HF tartomany kozvetitheto. Az FM vevokAsziilAkek mArAsA-
nek mAdjat As koriilmAnyelt ugy kell megvalasztani, hogy az
eredmenyek a hasznAlat kozben varhatA (elvart) iizemi adato-
kat tiikrbzzAk vissza.
205
A kovetkezokben ismertetjiik az FM miisorvevo kesztilekekre
ajanlott legfontosabb merdseket. Ezek:
jel-zaj viszony;
jel-zaj korlatolt erzekenyseg;
szelektlvltas;
savszelessdg.
A meresek ismertetese feltetelezi az Fk rendszerii vevo-
kesziilekek rendszertani es aramkori ismereteit.
Az erdemi meresek megkezdese elott a 7. merest gyakorlat
b/ pontjaban megismert mddszerrel az egyenaramu beallitasokat
ellenorizzuk le,
b/ Jel-zaj viszony merese
Frekvenciamodulalt vetel eseten az erzekenyseg! szinten
megengedett jel-zaj viszonyt a jelenleg ervenyes szabvany,mi-
nimalisan 26 dB-ben engedi meg. Jel-zaj viszonynak a hasznos
jeltol szarmazd kimeneti teljesitmeny, es a vevo belso zaja-
t61 szarmazo kimeneti teljesitmeny aranyat nevezziik. Ezt az
aranyt a 111. abra semaja alapjan merhetjiik meg. A sema osz-
szeallitasa FM-szignalgenerator, miiantenna, FM vevokesziilek,
terhelo ellenallas (hangszord), savsziiro, szilro, fesziiltseg-
mero, csillapitasszekreny.
A
111. dbra. Jel-zaj viszony meres? semaja
206
А тёгёа mcgkezdese elott vevokeszul6kunkben a kbvetkezo
beallitasokat kell elvegezni:
a hangeroszabalyozdt maximumra allitjuk;
hangszinszabalyozdval magas kiemeleet vegziink;
beallitjuk а тёгёв frekvenciajat.
FM vevoknel a nagyfrekvencias fokozatok nagy savezёleesёge,es
a hatarold miatt nagyobb flgyelmet igёnyel a frekvencia pon-
tos beallitasa (AFC-vel rendelkezo vevok kivetelevel). A le-
hetseges eljarasok a kovetkezok:
a varazsszemen a leheto legnagyobb kiteres е1ёгёве;
a legnagyobb frekvencialokettel a leheto legkisebb kime-
neti torzitasok е1ёгёве. A torzitas torzitasmdrovel merheto.
Kiilbnbsen a masodik harmdnikus minimalis torzitasat kell el-
erni;
a kimeneten a leheto legkisebb zajfeaziiltsdg eldrdse.
Az FM szignalgeneratort тёгёвге a kovetkezokdppen kdszit-
jiik elo:
beallitjuk а тёгёв frekvenciajat;
1 kHz-ев modulalo frekvenciara kapcsolunk;
df = + 15 kHz-ев loketet allit be.
Szolnunk kell a 111. abra А ёв В sziiroi szerepdrol. Az A
savszuro a 300...15 000 Hz tartomanyban a haldzati zaj ёв a
magasabb haxradnikusok zavard hatasat csokkenti. A В jelii szii-
ro 400 Hz-es alulatereszto Bztiro. А тёгёв grafsemajat a 112.
abra mutatja.
112. abra. FM кёвги1ёк jel-zaj viszony тёгёаёпек
elvi вёта^а
207
A jelolAsek ArtelmezAse:
h/ a vonatkoztatAsi szint meghatArozAea szAmitAssal;
1/ a vev6 Aramkbreinek el6kAszitAse mArAsre j
j/ a vev6n a beezabAlyozAsok elvAgzAsej
к/ a generatoron a beAllitAsok elvAgzAee;
1/ a vevot а mArAsi pontban generatorrAl a legklsebb
"zajra" hangoljuk;
т/ а тёгёв jellegAnek megfelelo miiszeres szabAlyozAsok,
beallitasok elvegzAse.
А тёгёв menete: a terhelo ellenAllast В sziiro bemenetёre
csatlakoztatjuk. А vevokAsziilAket zajminimumra hangoljuk, az
erositAst pedig ugy allitjuk be, hogy а fesztiltsAgtnAron jAl
leolvaehatA ArtAket kapjunk. Ezt az ArtAket megjegyezziik.
Ezt kdvet6en a szignalgenerator modulAciAjat bekapcsol-
juk, majd osszekotjiik a tertielo ellenallas kimenetet a beme-
netAvel, ёв a csillapitas szekreny kimenetёt a fesztiltsAgmAro
bemenetAvei. EzutAn a csillapitAtagot addig szabalyozzuk,amig
a fesztiltsAgmAron az elozo fesziiltseggel (zajfesziiltseg) azo-
nos ArtAket kapunk,
Ekkor a csillapitdtag (csillapitas-szekreny) beallitd-
вгеггёп leolvaehatjuk a jel-zaj viszony ёг1ёк^«
с/ ^еГ-г^^^ойа^оГ^ёггёкеп^в^^ёгёве
Az elozoekben megismertiik az UBH тегбкёвги1ёкек jel-zaj
Viszonyanak тёгёвё!. Tudjuk, hogy a szabvdny Lzerint ez mini-
malisan 26 dB lehet. Feladatunk ennel az alaper6sitAsnAl,"kor-
latnAl" az ArzAkenysAg тёгёве. А тёгёв SBezeAllitAsAnak elvi
sAmajat a 113. abra mutatja. A sAmAban talalhatA: FM szignAl-
generator, miiantenna, FM vevo As cs6voltmAr6.
113. abra. Jel-zaj korlatolt ArzAkenysAg
mAresAnek elvendezAse
208
А тёгёв elStt а vevSre ее a ezlgnalgeneratorra vonatkox-
tatva ugyanaxokat a befillitasokat kell elvegezni, mint a b/-
ben tettiink. А тёгёв! gyakorlatban ez kiilon ruiiszerparkot nem
jelent, mart а кё! тёгёв szoroean Beeeetartozik. А тёгёв gr£f-
ja a 112. 6bran lathatd, azzal a kiilbnbseggel, hogy m 1ёрёв
klmarad.
А тёгёв menete: а тёгёв frekvencia;)an - ez a legtbbb eset-
ben a hangolasi pont -, a jel-zaj viszony beallitasa utan a
szignalgeneratorbdl akkora bemeneti fesziiltseget adunk a ve-
vo re, hogy a cs6voltm6ron az 50 mW-пак megfelelo feвzultвёg-
szintet kapjuk.
A szignalgenerator oszt6jan leolvasott ёг!ёк - az illesz-
totag (miiantenna) osztasi aranyanak figyelembevёtelёvel - lesz
az adott, vagy mert jel-zaj-hoz rendelt ёгzёkenysёg.
L6nyeg, hogy а тёгёв! igen j61 1еатуёко1! helyen, zava-
roktdl mentes kbrnyezetben vegezziik.
d/ A szelektlvltas тёгёае
A szelektlvltas тёгёве az AM szelektlvltas тёгёвёЬег ha-
sonldan tBrtdnik. А тёгёе! frekvenciahoz viszonyitott вгиквё-
ges elhangolae + 300 kHz. А тёгёв osszeallitasat 113.abra mu—
tatja. А еёта osszeallitasa: FM szignalgenerator, miiantenna,
vevok6szii^k, egyenfeszultsёgmёгб.
А тёгёе grafja a 112. abran lathato, azzal az е1!ёгёвве1.
hogy az m 1ёрёв kimarad.
А тёгёв menete: a fesziiltsegm6r6t a vevo aranydetektora-
nak elektrolitkondenzatorara csatlakoztatjuk. Fazisdiszkrlmi-
nator eset6n.az utolso limiter racsan (bazisan) meriink. Beal-
litjuk а тёгёв frekvenciajat. A szignalgeneratoron akkora mo-
dulalatlan kimeneti fesziilts6get UQ allitunk be, hogy fesziilt-
sdgm6r6 3 V kdriili 6rt6ket mutasscn (a limitilas elkeriileBe
miatt). Ekkor leolvaesuk a szignalgenerator kimeneti fesziilt-
вёдёпек ёг!ёкё!. Majd elhangoljuk a szignalgeneratort mindkdt
iranyba 300 kHz-cel. Ha van AFC, ugy a szabalyozokbrt а тёгёе
idejdre bontani kell! Az elhangolae utan ugy nov^ljuk a kine-
neti fesziiltsdget, hogy fesztiltsegmero az elobbL «.rteket mu-
tassa. Leolvassuk az ёв az U2 megnbvelt feszultB6g£rt£ke-
ket. A m£rt adatok ismeret^ben a
szelektivitas »
uT + u2
--2-
“V
dsszefilgg6ssel szdmolhatd.
e/ A savsz61ess£g тёгёве
A Bavsz£less6g тёгёвёпек е1гепёегёэе a 113. abran leraj-
zolttal teljesen megegyezik. A fesziiltsegn^ro itt is a beme-
n6jellel aranyos feszultsёgvaltozaвt тёг1. Itt is 16nyeges,
hogy a beallitott fesziilts6g a limitalasi szintet ne 1ёр^е
tul.
А тёгёз menete a kbvetkezo: a szignalgeneratort ёв a va—
vбkёszulёket pontosan azonos frekvenciara hangoljuk. A pon-
tos beallitast az egyenfeszultsёg maximums jelzi. Ezutin a
szignalgenerator mddul^latlan jelfeвzultsёgёt ugy ndveljtik,
hogy a fesziiltsegmero a limitalas alatti szintet m6rje. Ez a
fesziiltsegszint lehet a mar emlitett 3 V is.
A szint beallitasa utan 1,41-szeresere noveljiik a szig-
ndlgenerator kimeneti feвzultsёgёt, es mindk6t . iranyba ugy
hangoljuk el, hogy a feszultsёgmёrб ism6t 3 V-ot mutasson. A
sziiks6ges elhangolas teljes ёпЬёке adja a savszelesseget.
f/ А тёгёв soran felhasznalt eszkozbk
URH-FM szignalgenerator 1 db
Egyenfeszultsёgmёrб 1 db
HF fesztilts6gmer6 2 db
Miiantenna 1 db
Univerzalis V-A тёгб 1 db
FM radidvevo 1 db
400 Hz-es sziiro , 1 db
Terhelo ellenallas 1 db
300... 15 000 Hz-es savsziiro 1 db
Csillapitas-szek^ny 1 db
210
M6r6zsin6r
МёгбкаЪе!
4 db
3 db
g/ Мёгёв! feladatok
1. Мёг^Ипк jel-zaj viszonyt 26, 30, 35 dB-ев szintekkel.
2, МёгДипк ёггёкепувёяе! 26 dB-ев Jel-zaj viszony mel-
lett a hangolas! pontokban.
3. Merjunk maxlmalis ёггёкепуведе!.
4, Merjtik meg az FM vevo szelektivitasat.
5. M6rjUnk tdbb pontban savszёlessёget.
h/ Lehetsёges hibaforrasok а тёгёвпё!
Az aranylag nagy frekvencia ёszrevehetбvё teszl a kon-
takthibat (a kapcsol6 erintkezok atmeneti ellenallasa megn6),
ugy a csatlakoz^soknal, mint a vevok6szul6kben. Az igy kelet-
kezett hibak sok bossZusagot es hamis тёгёв! eredm6nyeket droz-
hatnak. Az URH vevo ёrzёkeny8ёge пёЬёпу /xV, ezert a "fujas-
ra" ugy reagalnak, mintha 6rzekenys6g гот1ёв kbvetkezett vol—
na be, Ezeket a hibakat gondos еНепбггёвве! ёв figyelmes Bsz-
szeillitasi tevёkenysёggel tudjuk megelozni.
F6bb hibajelensёgek:
nem lehet zajkorlatolt ёrzёkenysёget тёгп!. Ok: ad6n al-
lunk, masik generator "melegfe" van kapcsolva, nagy a hdldza-
ti spektralis zajszint. Sziiro beiktatas ajanlatos;
nem lehet savszёlessёget тёгп!. Ok: AFC-t nem kapcsoltuk
ki. Hibas muszerallitas. Егбв kiilso zavaras. Limiter mukbdikj
тёгёв kozben v^ltozik az ёrzёkenysёg. Ok: miiszerek nin-
csenek kozds fdldpotencialon, a vevoben hianyos атуёко1ав,
kabel-szakadas.
• ELLENORZO KERDESEK
1. Mi indokolja a jel-zaj fogalmanak bevezetёsёt?
2. Mi az AFC szerepe?
3. Mi6rt пет тёгипк az FM vevok^l tiikorszelektivitast?
2П
4. Hogyan шёгИпк szelektivitast?
5. Mi a limiter szerepe?
6. Mit ertiink frekvencialbket alatt?
7. Miert nem adjak meg az FM vev6k maximalis ёггёкепувё—
get?
8. Hogyan mer zajkorlatolt erz6kenys6get?
11. MEREST GYAKORLAT
MEREST ES HANGOLASI GYAKORLATOK FM ARAMKOROKBEN
a/ Muszaki jellemzgk
Ha egy URH кёвгиТёк "muezaki adatai"-t vizsgaljuk, lat-
juk, hogy a кёвгиТёк szamos, fontoe kdvetelmeny kiel6git6s6re
кёрев. Jelen тёгёв! gyakorlataink arra iranyulnak, hogy meg-
gyoztfdhessunk аггбТ, hogy a vizsgalt кёвгиТёк eg6sz6ben meg-
felel-e ezeknek a kovetelmenyeknek.
А тёгёв! gyakorlatok Ге11ё1е1ег1к, hogy az URH кёвгиТёк
пп1к8Ьёв1 elve, rendszertechnikai Ге1ёр11ёве ismert. Mёg akkor
ie realis ez az ig6ny, ha a gyakorlatok, egyes ёгаткйгйкге in£-
nyulnak.
Az ИИ-KF erositofokozat jellemzoi
Az ИИ кёвгиТёкекпё! alkalmazott кйгёрГгектепсТёе егбв!-
t6k hangolAsi frekvencidja 10,7 MHz. Ez a frekvencia olyan ёг-
tёket kepvisel, amely tdvol esik az AM кйгёрГгектепс1а ёгТё-
ket61. Igy technikailag megoldhatd, hogy rezgokHrHk вйгов kap-
cBolasaval kombinalt ertfsito кёвгиТдбп FM v6teltechnikai сё1-
ra. Sztereo кёввиТёкекпёТ, ahol fokozott minб8ёgi к1Ьге!е1тё-
nyek kiel6git6se а сё1, korszeru rendszerekben az FM—KF foko-
zat teljesen kiil6nall6 egy8ёget kepez. A muszaki kbvetelme—
nyeket alapul vёve a KF erositofokozatra ^zve a legfontosabb
jellemzok:
az егбз!1ёв,
a 8av8zёle88ёg ёв
a szelektivitas.
212
A korszerii FM radi6k£szul6k KF erositojenek erosit6se
olyan nagy,hogy a KF bemenetrol mar ndhany mikrovolt fesziilt-
seg elegendo az 50 mW teljesitmenyhez: zlf = + 15 kHz (30%-os)
ldketn61. Osezehaeonlitasul megjegyezheto, hogy a legujabb
szabvanyok szerint a maxlmallB, megengedett Ibket FM miisora-
dasnal + 50 kHz (100%), a rdgi + 75 kHz-hez merten.
A megkivant savszelesB^g FM radiokesziilekekn^l minimall-
san 160 kHz - maximalisan 260 kHz. A nagyobb erteket k6pvise-
16 savszeless^g termeszetesen sztereo kesziil^keknel indokolt.
FM demodulator fokozat jellemzoi
A KF erositofokozathoz szervesen csatlakozik az FM demo-
dulator fokozat. Ezert talalkozhatunk olyan miiszaki parame-
ter merest feladataval KF erositok kapcsan, amelyek az FM de-
modulator fokozatokra is igen jellemzoek. Igy az:
AM elnyomas,
torzitas
merese kapcsan.
Az FM demodulator fokozat legldnyegesebb jellemzoje ter-
meszetesen az atviteli tulajdonsaga, amelyet a frekvencia fligg-
venyeben jelleggorbeje, az un. ”S"-gorbe hataroz meg, a 114.
abra szerint.
3
Az AM elnyomds тёгёвеког az egyjeles "Btatlkus" тёгёа
terjedt el leginkabb. Itt az FM 30%-os ( df = 15 kHz) modu-
idcldval kapott kimentfjelhez кёрев! vizsgdljdk,hogy hdny dB-
lel kiaebb Jelet kapunk AM 30%-oa modulacid еае±ёп. A megfi-
Зуе1ёаек azt mutatjak, bogy ez a vizsgalat szintfiigg6, igy
сё1эвеги azt tobb kiilbnbozo azinttl vizagdldjel mellett meg-
ism6telni.
A teljee FM KF + aranydetektor fokozatra 100%-oa Ibket
еаеХёп к = 1%-ов torzitast engednek caak meg. Ez azt is je-
lenti, hogy az atviteli karakteriaztika caak кетёввё gbrbUlti
alig tdr el az egyenestol.
Ami nt latjuk az aranydetektor demodulacioa torzitaaanak
az az oka, hogy a demodulator feazults6ge ёв a frekvencia kb-
zbtt az osezefiigg6B nemlinedria.
Ь/ Мёгёа! elvek, mddazerek
Az alkalmazott тёгёв! mddazerek jellegёt meghatarozza,
hogy milyen jelforraat, vlzagaldeszkbzt hasznalunk fel а тё-
гёв карсвёп. A Jelforras leginkabb:
szignalgenerator,
voblergenerator.
Vizsgalatok szignalgenerdtorral
Erzёkenyвёg тёгёве (eroaitea тёгёве)
A hangol6 egy8ёgen altalaban kivezetik, igy j61 hozza-
fёrhetб a KF fokozat bemeneti pontja. Az AM - FM azignalge-
ner£torb61 егёг! kabel eegitвёgёvel, elvalaaztd kondenzdto-
ron keresztill erre a pontra csatlakozzunk. Ezt kovetoen al-
litauk be a generatoron a hordoz6 frekvencia ёг!ёкё! f =
= 10,7 MHz-re, majd az FM Ibket ёг!ёкё! zlf = + 15 kHz (m =
= 30%)-re. А тёгёа! elrendezeat a 115. abra azemle'.teti.
A bemenojel amplitudej at nbveljiik meg ugy, hogy a hang-
sz6ro helyere kapcaolt muterhel6sen az 50 mW-пак megfelelo
kimeneti feszult8ёget kapjuk. Az igy m6rt bemenojel adja az
6rzekenya6get.
214
Ebben az elrendez6sben termeszetesen a hangfokozat is
szerepet кар az erzekenyseg mertekenek alakulasaban. Ha csak
a KF erffslto erzekenys6ge 6rdekel benntinket, ugy a kapott ered-
тёпуЪб! a hangfokozat iemert erzekenys6get le kell vonnunk.
115» abra. Мёгёв! elrendezee KP fokozat тёгёвёЬег
A тёгёв! eredmeny indikalasara, ill. тёгёзёге, megfelelo
tulajdonsagu feszultsegni£r6t hasznaljunk.
KF savszelesseg тёгёз szignalgeneratorral
A savszelesseg тёгёзёге a 115. abran lathatd meresi el-
rendezes alkalmas»
-if *if
116. abra. Az "M"-gorbe idealis kepe
A KF fokozat bemenet6re a szignalgeneratorbol FM jelet
adunk (m = 30l/o) . Az indikatork6nt hasznalt feszultsegmerot a
hangfrekvencias fokozat kimenetere csatlakoztatjuk.A szignal-
generatoron beallitjuk a kozepes frekvenciat fQ, majd finoman
valtoztatva megkeressiik a ket - 3 dB-es po tot. A k6t pontnak
a frekvenciatengelyen mert tdvolsaga a sav&zeiesseg. A hang-
frekvencias fokozat kimenfi kapcsaira ceiszerii dB beosztasu
hangfrekvencias fes*Ultse0B6T6vel csatlakozni, mert az erosi-
tes v^ltozas igy kozvetlenUl dB ёгЧёкЪеп leolvashatd.Ha а тё-
215
rdst kis Ibket mellett megismdteljiik lehetosdg nyilik arra,
hogy az eredo atviteli gbrbe menetdnek finomabb rdszletei is
kirajzolddjanak. A KF erosito ёв demodulator fokozat eredo at-
viteli gorbeje az un, '’M"-gorbe, amelyet a 116. abra mutat.
Az aranydetektor atviteli gorbdjdnek тёгёве
Ismeretes, hogy az aranydetektor demodulacios torzitdsd-
nak oka az atviteli karakterisztika gorbiiltsege. Igy cdlszerii
a lehetd legnagyobb pontossaggal felderiteni az atviteli gbr-
be menetdt» A 117» abran lathatd mdresi elrendezdsben a be-
menetre adott jel frekvenciajat a vivofrekvenciatdl jobbra ds
balra Idpdsenkdnt valtoztatjuk ds a fokozat kimeno kapcsaln
feszultsdget mdriink.
117* abra. Mdrdsi elrendezes DM fokozat merdsdhez
А тёгёв kBriilmenyelnek helyes felmdrdse drdekeben tennd-
szetesen meg kell gondolnunk a kcSvetkezoket is:
Uzemszeru mukodes kbzben az aranydetektor elektrolit kon-
denzatoranak fesziiltsdge, a bemenojel frekvenciajanak leglas-
subb valtozasa mellett sem valtozik meg. Ha viszont a bemeno-
jel frekvenciajat a mdrogenerator elhangolasaval, Idpdsenkdnt
valtoztatjuk, az elektrolit kondenzatomak a fesziiltsdge meg-
valtozhat. Ha a valdsagos viszonyokat kivanjuk eloallitani,
akkor gondoskodni kell arrdl, hogy a kondenzator fesziiltsdge
a meres soran allando maradjon. Hzt ugy lehet eldrni, hogy az
elektrolit kondenzatorral parhuzamosan kapcsolunk egy telepet,
amelynek a fesziiltsdge megegyezik a kondenzatoron az f vivo-
frekvencia eseten mdrheto fesziiltsdggel. Ezzel a megoldassal,
a valdsagos viszonyokat tiikrozo mdresi eredmenyekhez jutha-
tunk. А тёгёв elott az aramforras fesziiltsdgdt gondosan ellen-
orizziik ds csatlakoztatasnal a polaritasra iigyeljiink. A gene-
rator kimeneti szintjdt ugy kell megvalasztani, hogy az elekt-
216
rolit kondenzatoron keletkezett fesziiltsdg megegyezff legyen
az aramforras fesziiltsegdvel.
А тёгёв megkezdese elott a generator modulaciojat ki kell
kapcsolni, majd az elhangolast mindket iranyban 20 kHz-ев 16-
pesekben lehet elvegeznl. Az elhangolas mert£k6t a flnombeAl-
llt6 skalan celszerii leolvasni. A kimeneti egyenfesziiltseg тё-
гёвёге univerzalis feszults6gm6ro hasznalhatd. Az aranydetek-
tor jellemzo atviteli gorb^jdt a 118» abra mutat ja.Alakja utan
ezt a gorbet nevezik "S"-gorb6nek. Dolese a hangolas! sorrend-
tol fugg.
118. abra. Az "S"-gorbe realis кёре
A llmitalasi kiiszobszint тёгёве
Mint ismeretes az aranydetektor a demodulacid mellett
n^g hatarold tulajdonsaggal is rendelkezik. Ez a hatarold tu-
lajdonsag a limitalasi kiiszobszint 6rt6kevel jellemezheto.
A limitalasi kiiszobszint fogalom alatt altalaban azt a
bemeneti fesziilts6g ёrtёket ёг^ик, amely a limitalasi szint
alatti - 3 dB-ев ponthoz tartozik. (Lasd a 119. abratj
A limitalasi kiiszobszint a 117. abran lathatd тёгёз! el-
rendezds szerint m6rheto. A szignalgeneratoron itt is FM' mo-
dulaciot allitunk be df = + 15 kHz (m = 30%) loket nagysag-
Л7
gal. А тёгёе 1Ае^ёп a hangerS ёе a hangszin szabdlyozd poten-
с!отё1егек felcsavart Allapotban vhnnak.
119. Abra. Magyarazd abra a limitdlasi kiiszbb-
ezlnt ёг±е1тегёеёЬ.ег
A bemeneti feвzultвёg valtoztataaaval el6bb megkeressUk
a limitalasi szint drtdkdt a hangsz6r6 kapcsokra ceatlakozta-
tott fesziiltsdgmdro segitsёgёvel, majd tovdbbl fesziiltsdgmd-
гёа! feladatot jelent a limitalAsi kuszdbszint meghatarozasa.
AM elnyomas тёгёа szignalgenerAtor eegitsёgёvel
Ismeretes, hogy az aranydetektor nem rendelkezik tbkdle-
tes hatdrold tulajdonsaggal. A kimeneten a hasznos jel mel-
lett megjelenik a zavar6 jel is, valamint az Aramkdr nemline—
aria tulajdonsagai miatt a kombinacids frekvenciak. A hataro-
16 tulajdonsAg тёгёзёге szolgal az a megoldas, amikor az arany-
detektorra egy kettos modulacidval rendelkezo jelet adunk.
Az AM elnyomas a 115. abra szerint! тёгёв! elrendez6sben
mdrhetd. A szignalgeneratort a KF fokozat bemenetere, hang-
frekvencias fesziiltsdgmdrot a hangszdrd klmenet6re csatlakoz-
tat juk. Eldbb FM moduldcidt allltunk be - FM (30%) - ёв a ki-
menojel drtdkdt (esetleg dB drtdkdt) megjegyezziik. EzutAn az
AM modulacid beallitAsa kdvetkezik - AM (30%) - ёв mdrjiik,
hdnyszor kisebb (hany dB-lel kisebb) jelet kapunk a kimeneten.
A jelccdkkends m6rt6ke dB-ben az AM elnyomas.
Мёгёвког ugyelni kell arra, hogy pontosan a maximalis el-
nyomfisi pontra hangoljuhk. Ez a pont, ugy is megkeresheto,.
hogy a limitaidsi szint alatti bemeneti fesziiltseg eset6n FM
218
modulacidndl megkeresBiik a maximalis kimendjelhez tartozd
frekvencidt.
Az AM elnyomas mdrdsdt tbbb, kulbnbb'zo Jelszintndl сё1-
szerii megierndtelni.
FM demodulator torzitasdnak тёгёве
Emlitettiik, hogy az ardnydetektor nemlinedris tulajdon-
sagai ktivetkeztdben, zavard Jelre ёв kombinacids frekvencidk-
ra Bzdmithatunk. A hasznos Jel eziiro eegitsdgdvel levdlaezt-
hatd ёв a maraddk komponensek ndgyzetes kozdpdrtdke elddllit-
hatd. Ha ezt az drtdket a hasznos Jelre vonatkoztatJuk ёв szd—
га1ёкЬап vagy dB-ben adjuk meg, ugy a torzitasra Jellemzd adat-
hoz Jutunk.
А тёгёв! gyakorlat soran a szignalgeneratort killed hang-
generatorrdl modulaljuk, egy harmonikus sziird kBzbeiktatdsd-
val. Akkora Jelszintet dllitunk be, hogy a hangkimeneten 50 mW
teljesitmdny legyen.
A harmonikus torzitdst a kimeneten mdrJUk, milterheldeen,
torzitasmdrdvel.
Мёгёвек vobulatorral
A vobulacide тёгёе! mddezer ёв altalaban a vobulator al-
kalmazasa a kdsziildkgydrtas uzemi gyakorlataban igen elter-
Jedt. Kdsziildkek hangolasara, vagy ellenorzdsi feladatok el-
vёgzёsёre egyarant haezndljak.
A vobulacide mddszer gyors, szemldletes, de свае. ndhany
milszaki Jellemzo kbzelitoen pontos к!ё^ёке1ёвёге J6. Сё1еге-
riien felhaszndlhatd tehat az eldzoekben ismsrtetett atviteli
gbrbdk barmelyikdnek felrajzoltatasara.
A vobler 1п11ка!огакёп! hasznalhatunk кё!в^агав oszcil-
loszkopot, vagy elektronkapceolds egysugaras oszcilloszkopot.
Ez utdbbi esetben ui. lehetб8ёg nyilik arra is, hogy kiilt5nbt5-
zo dramkHri fokozatok atviteli gorb6j6t egyldeJUleg felraj-
zoljuk. Ez Iehet6v6 teszi az atviteli tulajdonsagok kozvetlen
bsszehasonlitdsat ёв az aramkbri рагатё!егек optimalizdldsdt.
Igy ₽!• lehetdsdg van az *'S,,-gbrbe ёв a KF dtviteli gbrbe egy-
ideJU felrajzolasara, mint ezt a 120. abra is mutatja.
219
A KF erosito kimenet6re celszerii diddas m^rofejjel csat-
lakozni (az utolsd KF fokozat race vagy bazis pontjara).
120. abra. Merisi elrendezes a vobler alkalmazasahoz
Hangolas! feladatok
KF fokozatok hangolasa
Radiokeszulekek KF fokozatanak hangolasa
A radi6k6sziilekek KF fokozatat ugy hangoljuk,hogy a vizs-
galdjelet a KF erosito bemenetere adjuk. A vizsgaldjel modu-
lalatlan KF jel. Az aramkbr kimeneten, pl. az aranydetektor-
ral vegzodo KF erosito kimeneten,
I । eszkozolheto az indikalas (lasd
a 121. abrat).
। Az erosen szethangolt KF erosi-
toknel a lepesenkenti hangolas!
121. abra. Elvi elrendezes eljarast celszerii alkalmazni.
hangolas! feladathoz Vagyis hdtulr61 el6re fele halad_
va hangoljuk be egymas utan az egyes fokozatokat. Ez az elja-
ras minden olyan esetben celravezeto, amikor az erosito hibas
vagy szethangolt allapotban van. Ezt az allapotot akkor ta-
pas ztalhat juk, ha a vizsgalojel maximalis £rtek£re sera indi-
kalhato jel a kimeneten.
A radiokeszulekek FM KF sziiro! kritikus csatolassal, "egy-
pupu" atviteli gorbet adnak. A hangolas tehat egyszerii maxi-
num indikalassal elvegezheto. Az indikalo rniiszer lehet egysze-
rii esetben egyenfesziiltsegii fesziiltsegmero is.Kedvezobb eset-
ben oszcilloszkopot hasznalunk.
220
Az indlkdtorkdnt haeznalt mtiezert az aranydetekvor 3 jo-
in pontjara ceatlakoztatjuk a 122. abra szerint. Hangolas
alatt maximumot indikdlunk. Ha csovoltmerot haeznalunk, ak-
kor a bemenojelet akkorara valaeztjuk, hogy az indikalt jel
1 V-nal nagyobb legyen. A hangolde az "L^", ill. a "L2" port-
ion tdrtenhet.
122. abra. KF-DM fokozat кареsoldsi rajza
A tv keszuldk KF fokozatanak hangoldea
A tv keszulek tv KF tekerceeit rendszerint celmuszerrel
elchangoljak. Ez a tevdkenysdg latezdlag megkBnnyiti a KF
eroeito behangolasat. A valoeagban ez mdgis iddigdnyes, eae-
tenkdnt bonyolult feladatot jelent.
A KF er6sitofokozatok hangoldedt celszerU mlndig azaal
kezdeni, hogy a szivokdrBket rdvldre zdrjuk.
a/ A szinkron hangolt KF eroeitdk hangoldsa a legegysze-
rubb. A vizegaldjel generatort savkBadpre, a jelaaintet aa
eldirt drtdkre allitjuk. A pillanatnyilag nem hangolt tovdbbi
savezurSket ...xlOOQ ellenallaaeal dthidaljuk, hogy a haaigo—
last ne zavarjuk.
A hangolaat az utoleo rezgokBrrel kezdjiik, majd fokoza-
toean a KF ben-enethez kbzeledtink, amig az egyes fokozatokat
lepesrol - Idpdere haladva be nem hangoltuk. Az ohmoe rbvid-
zarakat egymae utan eltavolitjuk.
221
Majd ezutdn feloldjuk a szivdkbrbk rBvidzdrait. A vizs-
gAldjel frekvenclajdt a szivdkBr frekvencidjdra allitjuk ёа a
szivdkBrBket egyehkdnt ugy hangoljuk, hogy minimdlls fesziilt—
s6get m6rjunk az 1пЬ1ка±огкёп± haszndlt miiszeren. A szivdkB-
rBk kbziil kettfit а вготвгёЬое add frekvencidjdnak leszivdsd-
ra, egyet pedlg a hangpad kialakitdsara hasznalunk fel.A jel-
generdtor frekvenciapontossaga ёв az indikator miiszer pontoe-
eaga a hangolas tevёkeny8ёg в!кегё1 jelentdsen befolydeolja.
A hangolde alatt az dtviteli tulajdonsagok alakuldsdt
vobleres тёгёаее! tudjuk leggyorsaboan ёв legszem^letesebben
-p-1 r.qgdlnl , A vobleres hangolaend.1 azonban gondoskodni kell a
pontos frekvenciamarkerekrol.
b/ Az aszlnkron hangolt KF fokozatok behangoldea sokkal
nehezebb feladatot jelent. Ilyen esetben mindig hangolasi uta-
sitas szerint kell eljarnl. A megfelelo koroket, megfelel6
frekvenciara kell hangolni ёв szigoruan eloirt sorrendben.Egy
hangoldsi tervet a 123. abra mutat.
1. 2. 3. 4: kF гвхдбкбгбк
Sz: Szivokorok
123. abra. A tv KF fokozatanak hangoldsi terve
A frekvenciak ёз a sorrend nem cserdlheto fel!Az aezink-
ron hangolt erositok bedllitdsakor ma mar szinte kizdrdlag
voblereket nasznalnak. Csak igy lathato a hangolas folyamdn
a? egёsz atviteli gorbe, amely minden hangolasi 1ёрёзпё1 je-
lentosen valtoztatja egёsz alakjdt.
А 1ёрсвбе hangoldst termdszetesen ilyen esetben is a szl-
vdkbrok rbvidrezarasa mellett kell elvegezni. Az egymas utdn
behangolt кбгбк ёе a helyukre hangolt sziirok meg nem adjak a
222
kivant atviteli gorbet. A hangoldst tbbbsz6r egymas utan el
kell v6gezni.
с/ Hibak termeszetesen itt ie elofordulhatnak. A lehet-
s£ges hibak kbzul ceak nehanyat emelUnk ki рё1бакёрреп:
ha a KP fokozat hangoldsakor a megadott frekvencia£rt6-
kektol elt6riink, vagy a sorrendet йпкёпуевеп felcser61juk,ugy
а кёагШёк, kedvezotlen esetben kbnnyen begerjedhet. Ha eset-
leg a gerjedёв elmarad es az atviteli gbrbe latszdlag "j6",
ugy m6g sz6mithatunk arra, hogy а кёр ro38zminos6gu lesz. A
hangol£si fegyelmet tehat szigoruan be kell tartan!I
а rossz bangolds a tovabblakban okozhatja а кёр ё1е!1еп-
sёgёt is. Kedvezotlen esetben а кёр teljesen elmosodott leszj
kisebb шёгти elhangoloddsnal, ha a nagyobb frekvenci6ju
vldeo-komponensek hianyoznak, ugy csbkken а кёр felbontasaj
a KF er&elt6 roesz behangolasa kapcsan gyakori, lathatd
jelens6g, hogy а кёр dombormuszeru latszatot kelt. Mindezeket
az amplitudd-fizis atvitel helytelensёge okozza stb.
FM demodulAtorok hangoldsa
A feladat a DM fokozat beallitds£t,uzembehelyez6set je-
lenti. A feladat a gyart£s megfelelo fdzisdban, ill. a szer-
vizmunkdk kapcsan jelentkezhet.
A hangolasi feladatok sorrendj6t tekintve elmondhato,
hogy a KF erosito behangolasa mindig megelozi a frekvencia
demodulator behangolasat.
A hangolashoz felhasznalhatjuk az URH- AM-FM szignalge-
neratort ёе az egyenfeszults6gm6rot, vagy korszerii eszkbzk6nt
vobulatort.
Az FM demodulator hangolasakcr a vizsgdldjelet а кбгёр-
frekvenciae erosito bemenet6re adjuk. Kombinalt AM-FM v6tel
eset6n viszont az AM keverocso racsat hasznaljuk fel bemeno-
pontkent.
A demodulatort tapl£16 cso vezerl6sehez altalaban olyan
nagy fesziiltseg kell, ami a szignalgeneratorbol kCzvetleniil
nem nyerheto. Ez6rt sziiks6g van arra, hogy a KF er6sito a kel-
lo szintii erosites mellett az iizemi viszonyokat is biztositsa.
223
A bangolAs folyamat&t ardnydetektor kapcsan fogjuk is-
mertetal, a 122. dora nyomAn. Az aramkbr alkalmazdsdnak el6-
nye, nogy nem kell kiilbn limitdld fokozatot hasznAlnl.A szim-
metrikus ar6nydetektor elvi kapcsoldeat a 124. dbran tiintet-
tiik fel. A vizsg&ldjel frekvencidjanak valtoztatdsaval az’’S"-
gbrbe a hangfrekvencias HF, kimeneten £szlelhet6 (4 jelz6s-
sel).
124. abra. Szimmetrikus aranydetektor
kapcsolasa
Aranydetektor hangolasa szignalgeneratorral
Hangolaskor a kbzepfrekvencldnak f megfelelo frekven-
ci6n a modulalatlan jelet, a behangolt kbz6pfrekvencias ero-
sito bemenet^re vezetjiik. Az egyenfesztiltsegm^rovel a kap-
csolas 3 jelii pontjara csatlaxozunk, lehetoleg . ..x 1 MfJelo-
t6t ellenallason keresztiil. Ezzel elkeriiljilk azt, hogy a kor
mukbd6si viszonyait megzavarjuk. Ezutan a csatolt rezgokbr
induktiv elemeit addig valtoztatjuk - hangolopalcaval a pri-
mer vasmag hely^t valtoztatjuk -, amig a fesztiltsegmero maxi-
mumot nem mutat. Ez a fesziiltseg maximal 1 яяп ...x 1 V szo-
kott lenni. Ezutan az egyenfeszults6graer6vel a 2 pontra csat-
lakozunk 6s az 1 MjQ elot^t segits6gevel feszults6get m6riink.
Ha a m£rt ertek nullatcl eltero, ugy a szekunder кбг vasmag-
jat addig mozgatjuk, amig nulla kimeneti fes«ults£get n«n in-
dukalunk.
Ezutan a vlzsgalojel frekvenciajat fc-nal nagyobb es ki-
sebb frekvenciak feld elhangoljuk 6s megmirjiik a fesziiltsdg-
csucsok abszolut 6rt6k6t. A mert ertekek rendszerint ktilon-
bbzoek. Ilyenkor a primer kort (1) utana hangoljuk. Ezutan a
224
frekvencia elhangolasaval ujra ellendrizziik a kdt csucs nagy-
sagat. A szekunder kbr 2 pontjan terradszetesen ujra kell el-
lenorizni a nullapont helybenmaradasdt.
A hangolas elvegzese utasitas alapjan
A hangolasi feladatokat iizemi viszonyok kbzott, pontoe
utasitasok alapjan vdgzik. Mint minden Uzemszerii tevekenyseg
ez is miiveleti elemekre bonthatd ds meghatarozott logikai sor-
rendben elvegezheto. Igy a hangolas tevekenyseget is miiveleti
utasitasok alapjan vdgzik el. A valdsagos viszonyokat kbzeli-
to logikai semaval szeretndnk drzekeltetni a hangolasi fela-
dat bonyolultsagat. A logikai sdmat a 125. abra szemlelteti.
A logikai sema feltexelezi, mint elozmenyt a 7- merdsi gyakor-
lat kapcsan megismertetett elokeszlileti feladatokat, amelye-
ket a 98. dbra kapcsan foglaltunk bssze. A reszletezes igenye
most a C ds В logikai lepesek fele iranyul. Mit jelent a han-
golasi feladatnal ez a ket Idpds?
125. abra. Hangolasi feladat elvi semaja
Hogy a tartalmat megdrtsiik, a jelbleseket vessziik sorra:
h a haigolas mddszerenek kivalasztasdt jelenti,pl. han-
golas szignalgeneratorral;
h-^ a hangolasi eljarashoz sztiksdgee miiszerek kivalasz-
tasa;
225
hg a mdrohely kialakitasa;
hj а mdrokdr kialakitasa;
j a vizsgaldjelek biztositasa a merokor szamara;
j^ a vizsgaldjel megfelelo frekvencidjanak beallitasa;
J2 a vizsgaldjel megfelelo amplituddjanak beallitasa;
j^ a vizsgdldjelet jelenti a megfelelo modulacidvalj
j^ a vizsgaldjele, modulacid nelkiil;
к beavatkozas a kimenojel indikalasara;
k^ nines indikalhatd jel;
kg van indikalhato jel, de nem megfelelo;
k-j van indikalhato jel eg megfelelo;
jelenti, hogy hangolast vegztink;
hogy a beavatkozas jo iranyban tbrtent;
2 hogy a beavatkozds rossz iranyban tortent. A hango-
lasi tevekenyseg kiertekeleset a D alpontjai adjak.
az indikalt eredmenyek alapjan az atviteli gorbe fel-
rajzolasa;
D2 az osszehasonlito abraval torteno kiertekeles;
Dj adott frekvenciara hangolas egyezeset ellenorzik.
A feldolgczott eredmenyek kiertekelesevel a folyamat lezarul.
Aranydetektor hangoldsa voblerrel
A jol lathatd atviteli gorbe lehetove teszi a pontos es
gyors beallitast a hangolaskor, amennyiben pontos markerek
dllnak rendelkezesre. Ehhez a feladathoz olyan vobler-genera-
tor sziikseges, amelynek a lokete megadja az "S"-g6rbe csucsai
kozott merheto frekvenciatavolsagot. Erre a celra altalaba?!
kisldketu voblereket hasznalnak.
A vizsgaldjelet akkorara allitjuk be, hogy a limitdlds-
nal a hatas J'ol dszlelheto legyen. Majd az oszcilloszkop fiig-
goleges bemenetere a hangfrekvencias kimenetrol 4, csatlako-
zunk. A nullaatmenet helyet pontosan markerrel jeloljiik meg,
majd a primer es a szekunder oldali hangolassal (1 es 2) az
atviteli gorbe idealis alakjat kiformalhatjuk. Az idealis at-
viteli gorbet a 114. abra szemlelteti.
226
й/ А тёгёа soran haszna.lt eszkozok
AM-FM szignalgenerator 1 db.
Hangfrekvencias feszultsёgmёrб 1 db.
Univerzalis csovoltnrero 1 db.
Vobulator + indikator 1 db.
Stabilizalt tapegys6g 1 db.
FM radiokesztilek 1 db.
Diodas n^rofej T2 Szerelt koaxialis kabel etb.
d/ Мёгёв! feladatok
1. Мёг^ик meg az adott гаН1бкёзги1ёк ёrzёkeny8ёgёt ёз a
limitaldsi kiiszobszintet.
2. M6rjuk meg az adott кёвги1ёк KF erositojdnek вёллзгё-
lessёgёt.
3. МёгЗик meg az AM elnyomast a KF bemenetrol, U^e =
= 1,1 /zV, 11 /zV, 110 /zV, 1,1 mV ёв 11 mV esetёn.A тёгёв ered-
mёnyёt foglaljuk tablazatba, majd abrazoljuk az AM elnyomast
a bemeno jel fuggvёnyёben.
4. N^rjiik meg a KF erosito dtvitelet vobulator 8egit8ё-
gdvel. Rajzoljuk meg a kapott atviteli gorbёt. A gbrbe jel-
lemzo pontjain a mert adatokat tiintessuk fel.
5. Hangoljuk be a DM-fokozatot a logikai зёта alapjan.A
hangolasi adatok kapcsan tartsuk szem elott a mert кёзги1ёк
atviteli jellemzoit. A hangolast vёgezzuk el pontonkenti тё-
rdssel ёз vobulator segitsёgёvel is. Figyeljuk meg az idora-
forditast. A tapasztalatokat jegyezziik fel.
6. W^rjuk meg a demodulator fokozat atvite^t vobula-
torral. Rajzoljuk fel annak teljes atviteli karakterisztika-
jat.
e/ Lehetsёges hibaforrasok а тёгёзпё!
А тёгёзек soran szamos forrasbol drhetik a rendszert
olyan hatasok, amelyek a meresi eredmenyek meghamisitasat e-
redmenyezik. Hlkerulhetok ezek reszben, ha:
227
idot forditunk a jelforrasok eloiras szerinti hitelesi-
tdsere es gondosan elvdgezziik a kimenetek szabalyszerii leza-
rasat;
csatlakoztatasra a kesziildk eloirt tartozekait,ill.azo-
kat aramkori hatasban egyenertekiien helyettesito mas tarto-
zekot hasznalunk fel;
helyasen valasztjuk ki a jelforrasok uzemmodjat, a jel-
amplitudokat es a frekvenciat;
figyelembe vessziik az ismertetett merdsi modszerek sa-
jatsagaibol adcdo hibakat es figyelmes kozremiikodessel meg-
elozziik azokat.
ELLENORZO KERDESEK
1. Ismertessiik az FM KF erosito es demodulator feldpi-
t6set es a legfontosabb miiszaki jellemzoit!
2, Hasonlitsuk ossze az erzekenyseg meressel es a limi-
talasi kiiszobszint meressel nyert eredmenyeket!
3. Miben dll az AM elnyomas mdres?
4. Miert fiigg az AM elnyomas a bemenojel szintjetol?
5. Hogyan dllapitjuk meg a sweep-generator megkivant ki-
meneti jelszintjet vobulacios meresnel?
6» Miben Idtunk kulonbseget a hangolasi ds meresi fela-
datok kozott?
228
С/ TAVBESZELOTECHNIKAI- ЁБ ATVITELTECHNIKAI MERESEK
(Мёгёв! gyakorlatok; 12-17-ig)
12. MERESI GYAKORLAT
MIKROFON VIZSGALATA
a/ ElWleti alapiemeretek
A tavbeBzel6-k6szul6kek fontos eleme a mikrofon. Rendel-
tet^se szerint a hangrezgdseket alakitja at elektromos rezg£-
веккё. A vezet£kee hirad£stechnikaban вгёпт!кгоГопока! hasz-
ndlnak erre az atalakitasi feladatra. МикМёве a nyomasvalto-
zas okozta ellendllaevaltoz£eon alapul. Szerkezetl kialakita-
sat a 126. abra mutatja.
126. abra. Szenmikrofon elvi felepitese
A rugalmae membrdnnal felvett hangnyomasvaltozasokra a
szenkamraban levo згёпгёвгесвкёк tomortilnek, ill. lazulnak.
Ekozben az atmeneti ellenallas valtozik. A lazan elhelyezkedo
вгетсвёк feliileti ellenalldsa, mint ismeretes a nyomassal ara-
nyosan megvdltozik.
A posta az LB ёв СВ кёвги1ёкекЬег korszerii szerkezeti ki-
alakitasu dobozmikrofont hasznal. A mikrofont a jellemzo alap-
kapcsolasokban a 127. abra mutatja.
229
R
LB
a)
b)
127. abra. Jellegzetes mikrofon aramkbrbk
a/ LB iizemre; b/ CB iizemre
Mikrofonok minoeitese
A mikrofonok josagdnak, hasznalhatosaganak elbiralasara
kulbnbozo tulajdonsagokat figyelhetiink meg, ill. meresi ered-
тёпуек alapjdn ertekelhet jiik azokat. Az bsszehasonlitas, ill.
az £rtekel6s szempontj£bol a legfontosabb jellemzok: a telje-
eitmeny, a mikrofon ellenallasa, a beszed£rthetos£g, a kriti-
kue arameroes6g, az 61ettartam.
128. abra. Szenmikrofon teljesitmeny gorbeje
A mikrofon teljesitmenyen a mikrofonnak, mint hangfrek-
vencias generatomak az elektromos teljesitmenyet ertjiik. A
mikrofont, a vizsgalat soran, kbzepes frekvenciaju ёв allando
eross^gii hangforras hatasanak tessziik ki es a tdparam valtoz-
tatdsa mellett vizsgaljuk, hogy az indikalasra hasznalt hang-
230
szordban a mdg tisztan hallhaL' vang, mely vezetekcsillapitas
ertekhez tartozik? Az osszetartozo aramerosseg es csillapitas
ertekeket abrazolva az un. teljesitmeny gorbet kapjuk. A tap-
aram fuggv£nyeben a csillapitasvaltozas jelleget a 128. abra
mutatja. A teljesitmeny gorbe adatai alapjan akkor tekinthet-
jiik a mikrofont megfelelonek, ha pl. 25 mA-ea taparammal a
3,5 Np az a vezetek csillapitas, amelynel a harlgatoban mdg
ertheto hang keletkezik.
Lathato, hogy a tovabbi taparamn6vel£ssel szaniottevo tel-
jesitmeny novekedes mar nem varhato.
A mikrofon ellenallasa is alapveto. A gyakorlatban meg-
kulonboztetunk statikus es dinamikus egyenaramu ellenallas ёг-
teket. A statikus ellenallas nevleges taparam mellett merhe-
to, hangforras hasznalata nelktil.
Mivel a rabeszeles folyaman a mikrofon ellenallasa egy
legnagyobb es egy legkisebb ert£k kozott allandoan valtozik,
ezert az iizem kozbeni allapotot csak egy kbzepes ellenallas
ertekkel jellemezhetjiik. Ez a dinamikus ellenallas.
Az erthetoseg abban mutatkozik, hogy megnatarozott sza-
mu bsszefuggestelen szotagot 3,5 Np-ев csillepitotagon keresz-
tul tovabbitva, hallgato segitsegevel a szotag sorozatbol ha-
nyat tudunk erthetoen visszahallani. Az erthetosdget a lea-
dott es a visszahallott szotagok viszonyszama adja szazalek-
ban.
A mikrofon akkor megfelelo, ha a szotag erthetoseg! sza-
zalek eldri a 70—80l,o-ot,
Fontos mikrofon jellemzo a kritikus Aramerosseg ertdk ie^
amely a taparamnak az az erteke, amelynel a beszed kozben az
erthetoseget nem rontjak zavaro zorejek vagy recsegesek.A je-
lenseg oka az, hogy a szenszemcs£k erintkezo feliileten szim-
rakepzodes all elo. Ennek kovetkezteben a szenszemek gyakian
eldgnek. A recseges annal erosebb, minel nagyobb a mikrofon
taparama. A posta altal hasznalt mikrofonok 150 mA feletti
kritikus aramerossegtiek. A kritikus aramerosseg kizarolag az
alkalinazott szenszemcsek, valamint a membran anyagi minoseg£-
tol fiigg.
231
Ъ/ Мёгёз! mddszerok, elvek
Mikrofon-ellenallas тёгёзе
А тёгёз soran a vizsgalandd mikrofont valtoztathatd el-
lenallassal kapcsoljuk sorba. А тёгбкёг! egyenarammal taplAl-
juk. Egy meghatarozott tapdramnal megm6rjiik, kisfogyasztasu
то1Шёгбте1 a mikrofon kapocвfeвzultsёgёt» A taparamot ёггё-
keny ширегнёnovel тёрщик a 129. abra szerinti в1гепё.егёвЪеп.А
тёг! fesziiltsAg es агат ёпЬёк hdnyadosa a mikrofon nyugalmi
ellenallasat adja.
129. abra. Мёгёз! elrendezes mikrofonAram тёгёвёЬег
A dinamikus tulajdonsAgok vizsgAlatAra а тёгёв tartalmAt
tovabb bovitjiik. A mikrofon тёгбкёгёЬеп egy bizonyos nyugalmi
taparamot Allitunk be, majd a mikrofonra rabesz61ve megfigyel-
jiik a miiszerek legnagyobb ёв legkisebb к!!ёгёвё!» Ezeket le-
olvaava szamitassal meghatarozhat juk a legnagyobb ёв a legki-
sebb ellenallas ёгЬёкёЬ. А кё! ёг1ёкЪб1 a kozepes ellenAllAs
ёгЬёк szAmithato. A rniiszer dinamikus tulajdonsaga befolyasol—
ja а тёгёз з!кегё!»
Teljesitmeny-gdrbe felvёtele
A vizsgalt mikrofont a 130» abra szerinti е1гепАегёвЬеп
hiteles csillapitas-szekrenyen keresztill hallgatoval kapcsol-
juk cJssze. Az aramkorbe a taparam тёгёзёге erzekeny milliam-
рег-тёгб! helyeziink. A taparam ёг1ёкё1 a szabalyozd ellenal—
las вegitвёgёvel valtoztatjuk а тёгёз sordn. A mikrofont 800
Hz frekvenciaju, allando erбsвёgii hangforras hatasanak tesz-
sziik ki besz6dtavolsagbol. A hangforras eloallitasara hangge-
232
neratort, erositot ёе hange'zdrdt haeznAlunk fel. А тёгёе во-
гёп Tninden egyes ататегбееёк 6rtdkh.ez leolvassuk azt a ceil-
lapitas 6rt6ket, amely mellett a mikrofonba vltt hanging tisz-
tan hallhat6*
UT
130. abra. Мёгёв! е1гепёегёв teljesitn^nygorbe
felv^tel6h.ez
Az iemertetett тёгёв! f^zist beezekapceolhatjuk a mikro-
fon h.anger6 vizsgalataval. Ekkor a mikrofonra гёЬевгёШпк ёв
a masik allomason figyeljiik a hangerot. А ceillapit6e-Bzekr6-
nyen mindig nagyobb csillapitdet dllitunk be, egёвz addig,
amig a besz6d egyaltal£n 6rthet6. A mikrofon. hanger6 szempont-
jabdl annal jobb, minel nagyobb csillapitas mellett kapunk n^g
ёрреп ёгЬЬеЬб 6szlel6st, k!el6gitoen hangos besz6d mellett.
Mikrofon vizsgalata Bz6tag6rth.etos6gre
A k6t kUlbnbozo helyisdgben elhelyezett keszill6ket csil—
lapitaB-szekr6nyen keresztiil dsszekdtUnk, 131. abra szerint.
E, t
Csillapitis-
-szekreny
131. abra. Мёгёв! е1гепёегёв sz6tag6rthet6s6g тёгё-
вёИег
Az egyik кёзгШёкЬеп helyezziik el a m6rt mikrofont. A csilla-
pitas-szekrenyen beallitunk egy bizonyos csillapitast, pl.
4 Np-t ёв azon keresztiil vezetjiik a vizsgalt mikrofon jeleit.
Ёзг1е1ёвге hallgatdt hasznalunk fel. A vizsgalatot nem folya-
matos Ьевгёббе! vegezziik, hanem ёг!е1те!1еп ezotagokat mon-
dunk a mikrofonra. А уёЬе1 oldalon meg kell allapitanunk,hogy
a beolvaeott szotagoknak hany ezazaldkat lehot megerteni, A
233
A vizsgalatot csdkkentett csillapitas ertekek mellett megis-
metelhet jiik.
Mikrofon frekvenciaerzekenysegenek vizsgalata
A vizsgalt mikrofonra kiilonbozo hangfrekvenciaju rezge-
seket adunk. Ezeket a 132. abra szerinti elrendezesben allit-
juk elo es vissztik a hangszorotol allando tavolsagra elhelye-
zett mikrofonra. A mikrofon aramkorebe kapcsoljunk egy vele
koriilbeliil azonos ertekii ohmos ellenallast, amelynek kapcsait
kbssiik kondenzatoron keresztiil egy feszilltsegmerore. A hang-
frekvencias generatoron kiilonbozo rezg£seket allitsunk be,
amelynek hatasara a mikrofon aramkdreben pulzald egyenaram ke-
letkezik. Ez az aram az ellenallason fesziiltsege её st hoz l£t-
re. A kondenzatoron csak a vdltakozdaramu komponens haladhat
at, amelynek amplituddj.at fesziiltsegm£r6vel merjuk. A kiilon-
bdzo frekvencidkhoz tartozo fesziiltsegertekeket koordinata-
rendszerben abrazolhatjuk.
C
132. abra. Мёгёз! elrendezes frekvenciaёrzёkenysёg
тёгёзёЬег
с/Мёгёз! feladatok
1. Eln^leti ёв gyakorlat! ismereteink alapjan azonosit-
suk a vizsgalt mikrofon згегкеге!ё! es tipusat, majd a szer-
zett benyomasokat rogzitsiik a mikrofon tenyleges jellemzoinek
azonositasa alapjan.
2. Ezutan a "Mikrofon-ellenallas тёгёзё"-пё1 foglaltak
zerint merjuk meg a mikrofon ellenallasat. A mei’dsi eredme-
xyeket foglaljuk tablazatba a 133a abra szerint.Mereseink alap-
jan koordinata-rendszerben abrazoljuk az aramerosseg filggve-
пуёЪеп az ellenallas ertdkeket. Az ellenallas ertekeket Ohm-
ббгуёпу segitsegevel szamithatjuk a meresi eredmenyekbol.
234 ....
3. A mikrofon teljesitmeny-gorbe felvetelat a "Telje-
sitmeny-gorbe felvetel£"-n£l leirtak szerint vegezziik.Az bsz-
szetartozd dramerosseg es csillapitas 6rt6keket a 0 es 100mA
kdzott merhetjiik, ill. abrazolhatjuk koordinata-rendszerben.
A mikrofon teljesitmenye akkor megfelelo, ha a mikrofont az
tizemi viszonyok kbzott altalaban eloforduld 25-100 mA-es aram-
mal taplalva, a beszed meg 3,5 Np csillapitas mellett is j<51
ertheto. A meresi eredmenyek tablazata a 133b abra szerinti.
Jt J max Jmin Umax umin R
aj A J, J2 J3 b)
[mA]
a
133. abra. Мёгёз! aredmenyek tablazata
a/ mikrofon ellenallasanak тегёзёЬег; b/ mikro-
fon 1е13еэИтёпу^агЬёj6nek felv6telehez
4. A mikrofon szбtagёrthetбsёgёt a "Mikrofon vizsgalata
szбtagёrthetбsёgre" cimben foglaltak szerint m6rjiik meg. A
beolvasott szotagok szamarol, valamint azok listajarol elo-
zoleg а тёгёз! utasitasbol taj6kozodjunk. A szбtagёrthetбsёg
vizsgalatat 3 Np, majd 2,5 Np csillapitas ёпЬёкпё! ism6tel-
jiik meg.
5. A mikrofon frekvencia ёrzёkenysёgёnek тёгёзе! a "Mik-
rofon frekvenciaёrzёkenysёgёnвk vizsgalata"-ban leirtak sze-
rint v6gezziik. A kiilonbozo frekvenciahoz tartozo feszults6g-
ёг!ёкеке! irjuk tablazatba, majd koordinata-rendszerben ab-
razoljuk,
6. А тёгёз! егеблёпуек, valamint megfigyel6seink alap-
jan minositsiik a vizsgalt mikrofont.
d/ А тёгёз soran felhasznalt eszkcizcik
Hangfrekvencias generator 1 db.
Hangfrekvencias erosito hangszoroval 1 db.
Stabilizalt egyenfesztilts6gu tapegysёg 1 db.
235
Nagy Ъе1вб ellenAllasu £евгИ1±вё&пётб 1 db.
Ёггёкепу атрегтётб 1 db.
Csillapitas-szekrAny 1 db.
Valtoztathatd ellenallas, hangszdrd 1-1 db.
VizegAlt mikrofon.
MArozsindrok, ellenAll&sok, kondenzAtor, stb.
e/ Lehetsdges hibaforrAsok а тёгёвпё!
A vezetekes hiradAstechnikai тёгёвекпё! megnbvekszik a
szubjektiv hiba szerepe, mindazon esetekben, amikor "tisztdn
hallhatd", "kieldgitoen hangos" Allapotokat kell eszlelnl. A
szubjektiv hibAk nagymArtAkben csbkkenthetik а тёгёе! eredmA-
nyek realitAsat.
Figyelmes munkaval azonban ezek a karos hatAsok lAnye—
gesen lecsbkkenthetok.
Beвzёdёrthetбsёg vizsgAlatakor az illegalis forrAeokbAl
szArmazA hanghatAsok kizArAsa oAljAbdl, az AszlelAs helyAt
cAlszerii a mikrofont61 elkiilbnitheto helyre telepiteni.
A frekvenciavizsgalatoknal a kondenzAtor elhagyaaa * az
egyenAramu komponenstol eredo rendszeree hiba bevitelAt je-
lentheti.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen fizikai jelens6gen alapul a mikrofon milkbdese?
2» Milyen technoldgiai eljdrasok hatarozzdk meg а вгёп-
mikrofon villamos tulajdonsagait?
3. Milyen haezn£lati jellemzoket vizsgalhatunk mikrofo-
nok kapcsAn?
4. Milyen тёгёе! eljarassal hatarozhatjuk meg a mikrofon
egyenaramu ellenallasat?
5. Melyik meresi fazisnal all fenn leginkabb a szubjek-
tiv hiba veszAlye?
6. Milyen tulajdonsagu legyen а тёгёз c61jara leginkabb
megfelelo csillapitds-szek^ny?
236
13. MEREST GYAKORLAT
HALLGATO ES TAVBESZELO-KESZULEK VIZSGALATA
Membran
a/ Elmeleti alapok 1
A hallgatd olyan atalakitd, amely a mikrofon altal kel-
tett hangfrekvencias valtakozdaramot - a beszdddramot - ismet
hangga alakitja at. A hallgatd szerkezetdnek elvi vazlatat a
134. abra mutatja.
A mikrofon altal keltett beszddaram a hallgato tekercsdt
atjarva magnesezi a polussarukat.
A mikrofon altal keltett be-
szedaram a hallgato tekercset at-
jarva magnesezi a polussarukat.
A magnesezes hatasara az allandd
magnes mezeje erosbdik vagy gyen-
gul. Ennek kbvetkeztdben az al-
lando magnes huzoereje erosbdik,
vagy gyengiil. Lathatd, hogy az allandd magnes huzdereje ugyan-
olyan mertdkben veltozik, mint a tekercsben folyd dram. Vagy-
is a huzoero altal miikodtetett membrdn rezgdse ugyanolyan lesz,
mint a mikrofon membranjad. A hallgatd membrdn rezgese a kbr-
nyezo levegot mozgasba mozza es a hang a fiilbe jut.
A posta elektromagneses elven miikbdo dobozhallgato hasz-
nal. A kbnnyebb kezelhetosdg celjabdl a dobozhallgatdt a tav-
beszeld-keszuleknel egybeepitik a mikrofonnal. Ez a szerkezet
az un. kdzibeszelo.
134. abra. Hallgatd elvi
feldpitdse
A hallgatd hasznalati jellemzoi
A hallgatd milkodeseben oly jelentos szerepet jatszd elekt-
romagnese's jelenseg alapjan lathatd, hogy a beszeddramoktol at-
jart tekercs aramkbri tulajdonsagai fontosak a hallgatd hasz-
nalari jellemzoi szempontjabdl. A hallgatd tekercsdnek egyen-
aramu ellenallasa is impedanciaja egyarant meghatarozd tdnye-
zok a beszedaramok akusztikai hatasainak alakulasaban.
A mikrofonhoz hasonldan a hallgatdk minositesendl is fon-
tos az amplitudd-frekvencia jelleggbrbe, amely megmutatjajaqgy
237
az azonoe erdss6gil, de kulbnbbzd frekvenciaju beszddaramok ha-
tdedra a hallgatd hangerdseeg6ben milyen е1Ьёгёвек figyelhe-
tdk meg. A hallgatd akusztikai tulajdonsdgainak alakulasat rez-
gd alkatrdszeinek bnrezgds szama, konstrukcidja, valamint teoh-
noldgiai eljardsok befolyasolhatjdk.
A hallgatd fontos tdnyezoje a beszddkapcsolatnak. Erre
utal a szdtagdrthetdsdg vizsgalata* A vizsgdlat mibenldtdt a
mikrofonok vizsgalatanal mar ismertettuk.
Tavbeszelo-kdszuldk jellemzoi
Ismeretes, hogy a gyakorlatban kdt fele alapelrendezdsil
tavbeszdld-kdsziildkkel talalkozhatunk: LB ёз CB rendszerii кё-
вги1ёкекке1.
135. ёЬга. Tavbeszdlo кёзги1ёк alapkapceolasok
а/ LB iizemre; Ъ/ СВ iizemre
А 135а ёз b abran az LB ёз CB uzemti кёзги1ёкек elvi aram-
kbri е1теп6егёзё1 mutatjuk be. А 1ё^Ъезгё1б-кёзги1ёкек minosi-
tёse elsosorban az atviteli jellemzok mereset,majd ennek alap-
jan az ёг1ёкб1ёзё! jelenti. Az atviteli tulajdonsagok vizsga-
lata szempontjab61 а 1ауЪезгё1б-кёзги1ёкек specialis tobbpo-
lusoknak tekinthetok, ahogy ezt a 136. abra is mutatja.
A feltiintetett harom kapocsparra a vonal V, a hallgato
H, ёз a mikrofon M csatlakoznak. А т!пбз11ёз alapjaul szolga-
16 vizsgalatoknal a harom kapocspar kbziil az egyiket add, a
madikai veteloldalk6nt hasznaljuk, mig a harmadik kapocspar
felhasznalatlan marad. A tavbeszelo-keszul6k elektromos egyen-
238
sulya azonban megkiv^nja, hogy a fennmaradd kapocspart is il-
lesztve zarjuk le. Ellehkezo esetben hamis тёгёв! етесЬпёпуек-
hez jutunk. A vizsgalatoknal termdszetesen tudataban kell len—
niink annak, hogy а !атЬевгё1б-кёвги1ёкек igen kis energiaszin-
ten tovabbitanak jeleket, igy az illesztds szerepe is kiemelt.
lavbeszelb - keszulek
Mikrofon -I i / I Vonaloldali
oldali kapocspar j A kapocspar
Hallgatooldali
kapocspar
136. abra. А tavbeszdlo кёзгШёке! helyettesito
ndgypdlus
А tavbeszdlo-kdsziildkek vizsgalata карсзёп a teljesit-
шёпу haladasi iranyatdl fiiggoen kiildnbdzo iranyban vёgezhe-
tiink csillapitds mereseket:
a/ Adasiranyu iizemi csillapitas езеЬёп a mikrofon olda-
lon betaplait teljesitmdny ёв a vonalkapcsokon megjelend hasz-
nos teljesitmeny viszonyat hatarozzuk meg. A betdplalt telje-
sitmdny egy resze ui, elvesz а кёзгШёк belsejёben a /vonalu-
tanzaton/, kis hanyada a hallgatora jut /dnhang/, mig a tbbbi
a vonalkapcsokon, mint hasznoe teljesitn^ny jelenik meg.
b/ A vdteliranyu iizemi csillapitasnal, a vonalkapcsokon
betaplalt teljesitmeny ёв a hallgatdra jutd teljesitn^ny vi-
szonyat hatarozzuk meg. A betaplalt teljesitmeny egy гёзге ui
a transzformatoron elvesz, mds гёзге a mikrofonra jut, mig a
hasznos teljesitmeny a hallgatdn jelenik meg.
с/ Onhang csillapitas тёгёзёпё! a mikrofon kapcsokon be-
taplalt es a hallgatora juto teljesitmeny vizsgalatara keriil
sor. A mikrofonon betaplalt teljesitn^ny kis гёзге jut csakel
a hallgatd kapcsaira, az dnhangvddelem miatt. Az dnhang vёde-
lem Idnyege a 135. abrarol leolvashatd, miszerint a hallgatdt
ёв a mikrofont kiegyenlitett hidkapcsolas kёt agaba kdtik.
239
Ъ/ Mdrdsi elvek, mddszerek
Hallgato тёгёзе
A hallgatd egyenaramu ellenallasanak тёгёве
A hallgato egyenaramu ellenallasat a V-A mddszerrel mdr-
jiik meg. Az Ohm-tbrvdnyen alapulo ellenallasmdrds mibenldtdt,
а тёгёа! elrendezest, valamint а тёгёа kidrtdkeldsdnek fobb
jellemzoit a "Villamos muazerek ёа тёгёаек" II. tankbnyv tbbb
тёгёа! gyakorlatanal la felhasznaltuk, ill. ismertettiik. Itt
a feladatot csak annyiban egdszitjiik ki, hogy a hallgato qgyen
aramu ellenallasanak тёгёаёге mas eljarast pl. kbzvetlen mu-
tate ohmmdrot ia felhasznalhatunk.
Hallgato impedanciajanak тёгёае
A hallgato impedanciajanak тёгёаёге az bsszehasonlitd
mddazer alkalmazasa latszik cdlszeriinek. А тёгёа elrendezdsdt
a 137. abra szemldlteti. A hangfrekvencias generatortol kap-
csolon kereaztiil ndhany voltoa fesziiltsdget adunk a hallgatd
tekercs kivezetdsekre. A tekercs kivezetdseken a fesztiltsdget
mdrjlik meg fesziiltsdgmdrovel, majd a kapcsold atvaltasaval de
kadelleuallas sarkaira juttatjuk a generator fesziiltsdgdt. A
dekadellenellast addig valtoztatjuk, amig a fesziiltsdgmdro ki
tdrdae ёрреп egyenlo nem lesz az elobb mdrt ertdkekkel. Ekkor
a Rjj = Z . Az impedancia abszolut drtdkdt a dekadellenallas-
rdl leolvash^tjuk.
137. abra. bidrdsi elrendezes hallgatd im-
pedanciajanak mdrasehez
A merdst isineteljuk meg a hangfrekvencias tartomairvon be
liil (iOO llz - 3,4 kHz) kiilonbozo frekvenciakon. A mdrest el-
vdgezhetjuk Griitzniacher-hiddal is. likkor a "Villamos miiszerek
1:0 iner>'uek I I ." tniikoiiyv A..7. fejjzete szerint jarjunk el a
miiszer kuze lescui; I .
240
Az impedancia abszolut drtdkdvel, valamint az Ohmos el-
lenallas ismerstevel a tekercs induktivitasa is kiszamithatd,
az ismert bsszefiiggdsek szerint (lasd: Villamos miiszerek ds
тёгёвек II,1. тёгёв! gyakorlatat).
A hallgatd amplitudd-frekvencia jelleggbrbdjdnek
felvdtele
А тёгёз! elrendezest a 138. abra mutatja. Lathatd, hogy
a hangfrekvencias generatorrdl I. csillapitas-szekrdnyen ke-
resztiil kozepes hangerot ado etalon hallgatora csatlako-
zunk. Etalon hallgatokent dinamikus hallgatot hasznaljunk. Az
etalon hallgatot R es ellenallasokon keresztill ugy taplal-
juk, hogy a II. csillapitas-szekrenyen "0 N" aliasban, a vizs-
galt Hv elektromagneses hallgatd Idnyegesen hangosabban szdl-
jon, mint az etalon hallgatd. Csak igy tudjuk a hangfrekven-
cias tartomanyban az osszehasonlitast elvdgezni. Ezutan тёгё-
seket vdgziink a 300 Hz ёв 3,4 kHz tartomanyban kiilonbozo frek-
venc iakon.
138. abra. Meresi elrendezds hangerossdg vizsgalatahoz
А тёгёа elso Idpdsekdnt a II. csillapitas-szekrdnyen leg-
alabb 7-8 Np csillapitas drtdket allitunk be arra az idore,
amig az etalon hangszdrdn a k'dzepes hangerot beallitjuk. Ez-
zel az akusztikai zavaras lehetosdget kiiszbboljuk ki. Ezutan
a II. csillapitas-szekrdny csillapitasdrtdkdt addig cs’dkkent-
jiik, amig az etalon hallgatd Н^ ёа a vizsgalt hallgato Hy al-
tal adott hangero ёрреп egyforma lesz. A II.csillapitas-szek-
renyrol leolvasott csillapitasertdkek alapjan megrajzolhatd a
hallgatd amplitudo-frekvencia jelleggbrbdje, amely a hallga-
td minosdgdre jellemzo.
Az aramkor aramgeneratoros taplalasardl gondoskodni kell.
241
A hallgato vizsgalata sz6tag£rth.etosegre
A vizsgalatot akusztikailag elvalasztott ket teremben
vagy terreszben vegezziik. Itt helyezziik el a tavbeszel6-kd-
sziilekeket. Az egyik kesziilekben egy etalon mikrofont helye-
ziink el, a masikban pedig a vizsgalt hallgatot. A ket кёзги-
lek kbze csillapitas-szekrenyt kapcsolunk a 139. abra sze-
rint. A csillapitas-szekrenyt egy atlagos csillapitas ёгЬёк-
re allitjuk be, amelynel a kielegittfen hangos beszed eset£n
ertheto a vetel. Kesobb a meres soran ezt a csillapitas er-
teket ne valtoztassuk.
139. abra. Meresi elrendez£s sz6tag6rthet6seg
vizsgalatahoz
Mint a mikrofon szotagerthetoseg тёгёвёпё! ezt tettiik,
itt is £rthetetlen szotagokbol a.116 szbveget egyenletes se-
besseggel olvassuk be a mikrofonba. A vizsgalandd hallgatdn
keresztiil figyelve feljegyezziik azokat. А тёгёв vegen a
szbveg osszehasonlitasaval megallapithatjuk, hogy a bemondott
szdtagok hdny згага1ёка szerepel a vevo oldalon helyesen.Mi-
пё1 nagyobb a szazaiekos ёгЬёк, annal jobb a hallgatd min6-
sege a szdtagerthetoseg szempontjabdl.
Tavbeszdlo-kesziiiek тёгёве
Adasiranyu iizemi csillapitas тёгёз
Az iizemi csillapitas, a nevleges lezaroimpedanciak mel-
lett mdrt atviteli csillapitast jelenti. Мёгёве kiilbnbbzo mo-
don valosithato meg. Egy lehets6ges тёгёз! elrendezest a 140.
abra szemieitet. Lathato, hogy a szenmikrofont nevleges el-
lenallasaval (100£? ) helyettesitjiik az illesztetten lezart
generator oldalon. A 100Q -os ellenallason a bemeneti tel-
jesitmdny 1 mW ёг!ёкёпек megfelelo feszultsdgdrteket ksll тёг-
niink bemeneti szint beallitasanal. А тёгёз soran fesziilt-
sёgmёrбt hasznaljunit. A vonalat 600 .Q -os ellenallas helyet-
tesiti. A fesziiltsdgn^ro kapcsait ezt kovetoen a vonali kap-
242
csokra csatlakoztatjuk es a kimeneti teljesitm^ny ertekenek
megfelelo fesziiltseget U2 m6rjiik, az insert vonali ellenalla-
son. A meres ideJen a hallgatdt az adott frekvencian merhetJ
hallgato-impedancia abszolutertek6vel egyenlo ertekii ellenal-
lassal kell helyettesiteni. A meresi eredmenyekbol az adasira-
nyu csillapitas:
U1 , 1 , R(600)
1 U2 ? ln R( 100 J N₽‘
V6telirdnyu iizemi csillapitas тёгёве
A veteliranyu uzemi csillapitas тёгёзпё! a 141.abra sze-
rinti тёгёз! elrendezest hasznaljuk fel.
140. abra. Мёгёз! е1ге^егёв adasiranyu
uzemi csillapitas тёгёзёЬег
A hangfrekvencias generatorbol, kaposolon keresztill, 775 mV
nagysagu vizsgalo jelet bocsatunk elobb a vonal ellenallasdt
kdpviselo 600/2 -os ellenallasra. Ez mint ismeretes az 1 mW
bemeneti teljesitn^ny szintnek felel meg. A feszultsёget fe-
szultsёgmёrбvel merjiik. Ezutan a generatorral a vonali keszii-
1ёк kimenetre csatlakozunk ёз az atkapcsolt feszultsёgmёrб se-
gits6g6vel a kesziilek hallgatd kiemeneten a hallgatora juto
szintnek megfelelo U2 fesziilts6g6rt6ket m6rhetjiik.A тёгёз ide-
jёn a mikrofon kapcsokat ndvleges ellenallassal zarjuk le. A
тёгёз! eredmdnyekbol a vёteliranyu uzemi csillapitas:
243
а = 111 и| + i 111 "Мбоо! Np-
141. abra. Мёгёв! elrendezes a vetellrdnyu
tizemi csillapitas тёгёвёкег
Onhangcsillapitas тёгёве
А 1еИе1вё5ев тёгёв! е1гепйегёз! а 142. abra szeml61teti.
A hangfrekvencias generatorb61 az 1 mW—os teljesitmenynek meg-
felelo feszultsёget adjuk a mikrofon ellenallast helyettesito
100/2 -os ellenallasra. Ezt az feszultsёget feszults6gn^~
rovel тёг^ик.
R
142. abra. Мёгёв! е1ге^егёв onhang-csillapitas
тёгёвёИег
Ezutan a feszultsёgmёrбt a hallgato kapcsokra kbtjuk ugy,
hogy a hallgatdt ndvleges ellenallasanak megfelelo ellenallas-
244
sal helyettesit jiik. A mert U2 fesztiltsegdrtdkekbol, valamint
az ellenallasok ismeretdben az bnhangcsillapitas a kbvetkezo
mddon szamithatd kii
, U1 . 1 , R(300)
ab " ln U2 + 7 ln Щ100) Np*
с/ Мёгёв! feladatok
Hallgatd тёгёв! feladata!
1. A hallgatd egyenaramu ellenallasanak mdreset az ismert
V-A mddszerrel vdgezztik. Az aramkbr taplalasara egyenfesziilt-
sdget hasznaljuhk. Ugyeljtink а тёгёе! elrendezdsbol eredd тё-
гёв! hibak elharitasara. Arammdrdsre kisfesziiltsdgti taplalas
mellett mA mdrdt hasznaljunk.
2. A hallgatd impedanciajat a "Hallgatd impedanciajanak
тёгё8ё"-пё1 foglaltak szerint mdrjtik meg. A felhasznalt hang-
frekvencias generator olyan legyen, hogy az Illeszte^i kbve-
telmenyeknek eleget tehesstink. A mdrest 300 Hz-n, 1 kHz-п ds
3,4 kHz-п ismeteljilk meg. A mdrdsi eredmenyek alapjan szamit-
suk ki a tekercs induktivitasat.
3. A hallgatd amplitudd-frekvencia jelleggbrbe felvdte-
let "A hallgatd amplitudd-frekvencia jelleggbrbejenek fel &-•
teld"-nel foglaltak szerint vegezziik.A merest a megadott frek-
venciatartomanyban legalabb 12 pontban ismeteljilk meg. A md-
rdsi eredmenyeket foglaljuk tablazatba.Majd abrazoljuk a frek-
vencia fuggvenyeben a mdrt csillapitas drtekeket. A mdrdsi
eredmdnyek alapjan ertdkeljtik a hallgatd tulajdonsagait.
4. A hallgatd szotagerthetoseget "A hallgatd vizsgalata
szdtagerthetosegre" szerint vegezziik. Legalabb 3 hallgatdti-
pus kapcsan ismeteljilk meg vizsgalatainkat.
Tavbeszdld-kesztilek meresi feladata!
1. A tavbeszdld-kesziileket adasiranyu tizemi csillapitas
szempontjabdl az "Adasiranyu tizemi csillapitas meres"-ben is-
mertetett eljarassal merjuk meg. A mdrds soran ktilbnbsen fi-
gyeljiink az iliesztett kapcsolatok kialakitasara.A mdrdst is-
mdteljiik meg legalabb bt kiilonbozo frekvencia erteknel az is-
245
mert 300 He 6b 3,4 kHz kozotti frekvenciatartomanyban. А тё-
гёа! eredmenyeket foglaljuk tablazatba.
2. A veteliranyu iizemi csillapitaa тёгёвёЬ a "Vdtelira-
nyu iizemi csillapitas merese"-ben foglaltak szerint vegezztlk.
A meresi eredmenyeket tablazatba foglaljuk. A hangfrekvenciak
kivalasztasakor celszerii az el6bbi mereehez тёг felhasznalt
ertekeket megismetelni. A тёгёе! eredmenyek ismeretdben £rte-
keljtik a tapasztaltakat.
3. Az onhangcsillapitas mereset aE"6nhangcsillapitas тё-
rese" szerint vegezziik. А тёгёз! 300 Q , 600 Q , es 1200 £?
vonaloldali lezard ellendllassal vёgezziik el. A tapasztalata-
inkat roviden osszegezziik.
d/ А тёгёв вогёп haszfrdlt eszkbzok
Hallgato тёгёзёпё!
Hangfrekvencias generator 1 db.
Csillapitas-ezek^ny ' 2 db.
Feszultsёgmёrб 1 db.
Ёггёкепу агаттёгб 1 db.
Dekadellenallas 1 db.
Kisfeszultsёgti egyendramu
tapforras 1 db.
Kiilonbozo hallgatd-tipusok 3 db.
Hllenallasok merozslndrok stb.
Tavbeszelo-kesziildk тёгёеёпё!
Hangfrekvencias generator 1 db
Fesztiltsdgmero 1 db.
Tavbeszelo-kdsziilek 1 db.
Dekadellenallas 1 db.
Ellenallasok merczsinorok stb.
e/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёвпё!
A meresek tartalmanal fogva igen nagy jelentosege van az
illesztett allapotban 1Ьг!ёпб тёгёзе^пе1^ Az i^Tesztes elmu-
lasztasa hiba forrasa.
246
A V-A mddszerek iamdtelt alkalmazAednal ne feledkezziink
meg a jelentkezS rendszeres hiba hataedrdl, ill. kikiiszbbole-
serol.
Parhuzamoa elrendezesbe torteno dsszehasonlitasnal, im-
pedancia meresnel, ne feledkezziink meg az allando drama tap-
lalds kbvetelmenydrSl. Elmulasztasa hiba forrasa.
Ne feledkezziink meg az ellenallas dekadok nevleges ter-
helhetosdgerSl.A megadott aramhatarok tulldpese maradandd ka-
rosodast okozhat.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen elven miikodik a dobozhallgato?
2. lil a jelentosege a szdtagerthetoseg meresenek hallga-
tdknal?
3. Miben all az illesztes hatasa?
4. Mikor beszdltink aramgeneratores tdplalasrol?
5. Mit jelent az onhang tdvbeszdlo-kdBzUldkekndl?
6. Hogyan mdrhetjiik az onhang csillapitdst?
14. M1RESI gyakorlat
tavbeszelS-transzformatorok vizsgalata
a/ Tavbeszel6-transzformatorok es jellemzoik
A vonaltranszformator
A vezetdkes hiradastechnikaban elterjedten hasznaljdk a
vonaltranszforraatorokat meghatarozott feladatok elvegzesdre.
Leginkabb a vonal 6s a kesziildk, vagy mas berendezes kbzdtt,
az illesztest teezi lehetove ugy, hogy azt a vezetektSl levd-
lasztja galvanikusan. Gyakori szerkezeti jellemz6je-, hogy то—
naloldalon szimmetrikus kozepleagazassal kepezik ki, mint ezt
a 143. abra is mutatja.
Az alkalmazas jellegdbol kbvetkezoen, azokat a hasznala-
ti jellemzoket emeijiik ki, amelyekkel a jo vonaltranszforma-
tornak rendelkeznie Yell.
247
A kbvetelmenyek kbzbtt elsonek emlitjiik a megfelelo elet-
vedelmi tulajdonsagok biztositasat. Masr^szt igen fontos,hogy
atviteli csillapitasa lehetoleg kicsi legyen, igy ne novelje
az atviteli savban ezt az amugy sem
kivdnatos hatast. Sziikseges, hogy
a hangfrekvencias jel atvitele mel-
lett biztositsa a kisfrekvencias
jelek atvitelet is. Alkalmas kell
legyen a sokcsatornas jelatvitel-
ben tbrteno felhasznalAsra, vala-
mint speciAlis illesztesi felada-
tok megoldasara* A nagyfrekvencias
alkalmazasokn^l termeszetesen nem hanyagolhatd el a szort in-
duktivitas hatasa sem.
Primer Szek under
143. abra. Atvivocs£ve
elvi rajza
A hibrid-transzformator
A hibrid-transzformatorok egyik tipikus alkalmazasat je-
lenti a vivoaramu berendezesek "2/4 huzalos" elAgazasaiban a
"villa" kepzese. Ezzel az aramkbri kikepzessel lehetove valik
az elofizetonek kethuzalon valo csatlakoztatasa, pl. a tele-
f ohko zp ontho z.
144. abra. Foldszimmetrikus hibrid elvi rajza
A hibrid-transzformator elvi rajzat a 144. abra mutatja.
Ismeretesek a vonalszimmetrikus, aszimmetrikus, ill.foldszim-
metrikus kivitelek.
Az idealis hibrid-transzformator induktivitasa vegtelen
nagy, vesztes£ge pedig eppen nulla. Fontos iizemeltetesi kove-
telmeny, hogy a kapocsparokat reflexio mentesen zarjuk le.
248
Altalaban elmondhatd, hogy a hibrid-transzformator fel-
hasznalasat igenyli minden olyan hely, ahol egymastdl nagy
csillapitassal elvalasztott кароcapart kivdnunk egy harmadlk
kapocsparral kis csillapitassal osszekapcsolni.
Pojtdtranszfonnator
A CB kbzpontok esetdn az elofizetok mikrofonjanak tapld-
lasara a kbzpontbaa elhelyezett telepet hasznaljdk.A kbzpont-
ban elhelyezett teleprol vonalon keresztill tbrtdnik a tapld-
las. A kapceolast ugy kell megoldanl, hogy a mikrofon szamara
sziiksdges dmmot * frelep ezolgdltaeea, egyuttal azonban a be-
szdlgetest de a jeispdeeket ne bawja. A fojtdtranszformdto-
rok alkalmaedsanak elvi kdpdt a 145. abra mutatja.
145» dbra. Pdlda fojtdtekercs alkalmazasara
A telep, a fbld es a vonaldgak kbzbtt megfelelo nagysagu
valtakozddramu ellenallast kell biztositani. Igy a beszedara-
mok a kdsziildken keresztill zarddnak. Az abrardl is Idthatd,
hogy a tapdram a vonalon es az elofizetdi kdsziildken keresz-
tiil zarodik ds erthetc, hogy a hurok egyenaramu ellenallasa-
nak kis drtdke kivdnatos. Ezdrt tortdnik a taplalas szinte ki-
zarolag valamilyen indukcids tekercsen keresztill. Itt keriil-
nek alkalmazasra a vezetekes hiradastechnika fojtdtekercsei.
Lathato, hogy minden beszelgeteshez negy tojtotekercset hasz-
nalnak fel.
A szomszedos fojtdtekercsek kbzott lehetdleg teljes szirn-
metriat kell biztositani valtakozdaramu szempontbol.Ennek dr-
dekeben gondoskodni kell arrdl, hogy a ket vonalagban a teker-
249
csek teljesen azonosak legyenek. A tekercsek es a hozzAjuk
tartozo mAs szerelvenyek, a valdsAgos elofizet6i kapceolatban
a taphidat kepvisellk. A tAphid negypdluskent kezelhet6.
A beiktatott tekercsek a tAphidban csillapitast okoznak.
Kivanatos, hogy ez az Iizemi csillapitas minimalis ertekii le-
gyen, amit nagy induktivitasokkal ёв lehet6 nagy kondenzato-
rokkal valositanak meg, sz£les frekvenciatartomAnyban.
Tovabbi kdvetelmeny, hogy a tekercseknek a fbldponthoz
k£pest azonos tulajdonsAgot kell mutatniok. Az eltAiAs szAm-
szertlen a szimmetria csillapitasban m£rhet6.
Ь/ Мёгёв! feladatok, mddszerek
Vonaltranszformator vizsgAlata
Csengojel hatasfok vizsgalata
Mint ezt az ismertetAsben is jeleztiik, az atvivo csevdt
a 0,3...3,4 kHz kbzbtti frekvenciatartomAnyra meretezik. Az
Uzemeltet£s szempontjabdl azonban biztositani kell ennek a
negypdlusnak a megfelelo szintU csengojel atvitelet is.A свеп
gojelatvitel hatasfoka megfelelo, ha az legalabb 55%.
146. abra. Meresi elrendezes csengojel-hatasfok
vizsgalatAhoz
A csengojel atvitel£nek hatasfokat a 146. abra szerint!
тёгёе! е1геп!егёвЪеп nrerhetjiik.
A vonaloldali 1екегсвк1уеге1ё81 1:1 а!!ё!е1 еееЬёп 2
mal zarjuk le. А Ьеге^егёа feldli Ьекегсвуёвеке! kb. U=45 V-
os fe8zultsёgu 16-25 Hb frekvenciaju csengojellel taplaljuk.
A felvett teljesitnrenyt 1¥-тёгбуе1 тёг^Нк P , majd a vo-
naloldali teljesitnrenyt az атрегтёгбгб! leolvasott егебтёпу-
bol szamitassal hatarozzuk meg. A Pg szekunder teljesitn^ny:
I2R.
250
А тёгёе! егеётёпуекЪб! a cseng6jel dtvite^nek hatasfo-
kai
I2R
T"
p
Vonaltranszfoiradtor iizemi csillapit6sanak merese
lameretes, hogy az iizemi viszonyoknak megfelelo impedan-
cidkkal lezart r^gypdlus dtvite^nek vales resze az iizemi csil-
lapitds. А тёгёве ktil3nbBz6 mddszerekkel lehetseges. A fela-
dat megoldAs^ra alkalmas egyik тёгёа! elrendezest a 147. abra
mutatja.
147. ёЪга. Мёгёв! elrendezds vonaltranszforma-
tor iizemi csillapitasanak тёгёеёЬег
A generatorbol 1 kHz-es hangfrekvencias jelet adunk a
vizegdlandd свётёге. A vizsgalandd jelet a vonaltranszforma-
toraak a berendezes felBli к^еге!ёае!ге adjuk ugy, hogy azt
600Q -mal z£rjuk le. A bemeneti feБztiltsёg a kBzepes frekven-
с1ёп eppen a 0 Np-es szintnek feleljen meg. A vonaloldalon a
jelet szintn^r6vel n^rjiik. Az tizemi csillapitds megfelelo, ha
az also frekvenciahataron oja ёв a felso frekvenciahataron w?
a csillapitas eltdrdee zl a = + 0,02 Np-en beliil van a kozepes
frekvencian тёг! csillapitashoz viszonyitva.
A hibrid-transzformator тёгёае
А тёгёаек soran а кеге1ёа szempontjabol igen egyszerl
fdldezimmetrikus hibrid vizegdlatara keriil sor.Impedancia vi-
ezonyai konnyen modeliezhetoek.
A foldszinmetrikus hibrid-transzformator elvi rajzat a
145. abra mutatja.
251
A hibrid-transzformator cslllapitasanak тёгёве
A hibrid-transzformator dteresztfi-iranyu ёв zaroiranyu
csillapitasa jellemzS a villadramkor Atviteli tulajdonsagara.
Az dteresztSiranyu csillapitas тёгёв! е1ге^егёвё! a 148.
abra mutatja.
A hangfrekvencias generatorbdl (vagy szintaddbdl) 600/2-
os kimeneti ellenAllassal a fdldszimmetrikus hibrid 5-6 pont-
jara vizsgald jelet adunk.
A hangfrekvencias tartomanyban 300 Hz, 800 Hz es 3400 Hz-
en vёgzunk тёгёвеке! a 0 Hp-nek megfelelo jelszinttel.Ateresz-
t5 iranyban az 1-2 к!уеге1ёвекеп 600 Q -mal illesztett szint-
тёгб! hasznaluhk. A szintn^rovel megrr^rjuk a csillapitas ёг-
1ёкё1 a jelzett frekvenciakon.
148, abra. Мёгёв! е1гепНеиёв
adasiranyu iizemi csillapitas
meresehez
149. abra. Мёгёв! el-
геп!егёв a vёteliranyu
csillapitas тёгёвёЬег
A zardiranyu csillapitaat a 149. abra szerinti elrende-
гёвЪеп тёг;)ик. A hibridet az el6z6ekben тёг attekintett elren-
dezёeben pl. 0 N^-es jelszinttel taplaljuk.A vizsgdlojel frek-
venciajdt az elSzSekben mar hasznalt Artekekre vdlasztjuk.Zar-
juk le 300Q -mal a 7-8 pontokat ёв nagy bels6 eLLenalldsu mu-
szerrel тёгДик meg a kimeneti szintet.
A miiszerek кеге1ёвё1 a megfelelo fejezetekben leirtak
szerint vAgezziik.
252
Reflexios csillapitas тёгёве
Ha egy ndgypdlust nem a megfelelo illesztdst biztositd
ellenallassal zdrunk le, ugy reflexio keletkezik. Ez a jelen-
seg, a visszavenodes, jaruldkos csillapitast okoz a jeldtvi-
telben, ezert nemkivanatos. Hatasaival azonban szamolnunk kail
A reflexids csillapitast a hibrid-transzformatornal is
vizsgalhatjuk. A korabbiakban hasznalt kapcsolasok 1-2 pont-
jat zarjuk le 600 Si -os, majd pedig 900Si -os ellenallassal.
Az 5-6 pontokra adjunk = 600 £? -os generatorrol vizsgald-
jelet. Ha a szintadd segitsegevel az 1-2 pontok rbvidzarasa
esetdn a szintvevdn Bu = 0 Np-es szintet allitunk be, ugy a
rbvidzar megszuntetdse utan az 1-2 pontok 600 Si -os, ill. 900
Si —os lezarasa esetdn a reflexids csillapitast a szintvevorol
leolvasott s drtdk adja meg elojelkulonbsdggel.A тёгёв pon-
tossagat befolydsolja a transzformator szimmetridja. A
szimmetriacsillapitasnak 2-3 Np-rel nagyobbnak kell lenni mint
a reflexios csillapitasnak. А тёгёв! е1геп!егёв! a 150. dbra
mutatja.
150. abra. Мёгёв! elrendezes reflexios csillapitas
тёгёвёИег
A reflexios csillapitds:
4
Fojtdtranszformator тёгёзе
Szimmetriacsillapitas тёгёве
Utaltunk arra, hogy a taphid кё! agaban a fbldponthoz кё-
pest merheto impedanciak е11ёгёве szamszeruen a szimmetria-
csillapitassal merheto.
253
Az aszimmetria fokent a hosszabb vonalakra dolgozo tap-
hidaknal veszelyes, mert athallast, vortal gerjed£st okozhat.
A szimmetria kialakitasaban az induktiv elemek dbnto sze-
repet kapnak.
A szimme tria vizsgalata soran a szimmetriacsillapitas me-
rest fesziiltseg meresre vezetjiik vissza a 151. abra szerin-
ti elrendezesben.
600 f?-os lezarassal, a generatorrol fesziiltseget tap-
lalunk a taphid bemenetere. Szimmetrikus lezarason fesziiltseg-
merovel m^rjtik a kimenojelet, valamint a lezaras kozepe
es a fdld kdzott szelektlv fesziiltsegmerovel a veges szimmet-
riabdl adddo U fesziiltseget. A mert 6rtekbol a szimmetriacsil-
lapit6st szamitassal hatarozzuk meg:
151. abra. Merest elrendezes a szimmetriacsillapitas
meres£hez
A mert ertekek eleg kicsi fesziiltsegert^kek, igy figyel-
mesen kell dolgoznunk. Figyeljtlnk tovabba arra is, hogy a ge-
nerator szimmetrikus foldpontjat osszekapcsoljuk az aszimmet-
rikus bemeneti! fesziiltsegmero foldpontjaval. A szimmetrikus
kimenet foldpontja a transzformator foldelt kozepkivezetese.
с/ Merest feladatok
1. A vizsgalt transzformatort elobb csengetojel atviteli
hatasfok szempontjab<51 merjuk meg. A meres soran vegyiik figye-
254
lembe a vonaltranszformator mereserol, a "Csengojel hatasfok
vizsgalata"-ban foglaltakat. A meres soran. iigyeljilnk arra,emit
a wattmero hasznalatardl a korabbiakban mar tanultunk.
2. A vonaltranszformator iizemi csillapitasat a ''Vonal-
transzformator iizemi cslllapitasanak тёгёвё"-пё1 leirtak sze-
rint m^rjtik. A meresi eredmenyeinket foglaijuk tablazatba. A
meres kapcsan keressiik meg a 0,3-100 kHz tartomanyban azt a
frekvencia6rteket, ahol a csillapitas elteres a legnagyobb, a
20 kHz-en mert ertdkhez k^pest.
Abrazoljuk а тёгёв! eredmenyeket a frekvencia fiigg^ny6-
ben ёв indokoljuk meg a tapasztaltakat.
3. Мёг;)йк meg a hibrid-transzformator csillapitasat "A
hibrid-transzformator cslllapitasanak тёгёвё"-пё1 leirtak sze-
rint. Vessiik ossze az atereszto ёв zardiranyban mdrt csilla-
pitas drtdkeket. Ertdkeljtik a hibrid atviteli tulajdonshgait
а тёгёв! еге<1тёпуек alapjan.
4. Ezt kdvetden a hibrid ateresztd iranyu kimendkapcsait
a nevleges illesztd ellenallas helyett a "Reflexids csillapi-
tas тёгёвё"-пё1 jelzett ellenallas drtdkkel zarjuk le de тёг-
juk a reflexids csillapitast, az ismertetett mddon.
5. A folytdtekercsekbdl dpitett taphidat szimmetriacsil-
lapitas szempontbol merjiik meg a ’'Szimmetriacsillapitas тёгё-
ве" szerint.
d/ A merdshez hasznalt eszkdzbk
Szintado 1 db.
Szintvevo 1 db.
Ampermero 1 db.
Wattmdro 1 db.
Szelektiv fesziiltsdgmdro 1 db.
Та\гЪевгё1с-transzf ormatorok 3 db.
Ellenallasok, тёгбгв1пбгок.
255
е/ Leheteeges hlbaforrasok a тёгёапё!
A W-тёгб alkalmazaaandl a тёгёаИаЬагок kivalaaztasandl
iigyeljilnk a miiezerallandd alakulasara ёа a miiszertekercsek ter-
Ье1ёаёге.
Ugyeljiink az illesztett lezarashoz tartozd, megfelelo el-
lenallas haszndlatara. Az illesztetlens6g reflexiohoz vezet
ёа hiba forraea.
Kis Jelazintii aramkori pontokon nagy bemeneti ellenalla-
eu miiszerekkel dolgozzunk, nehogy meghamiaitauk а тёгёа! ered-
тёпуеке! szakszeriitlen beavatkozdssal.
Ugyeljiink a szimmetrikus ea az aezimmetrikua uzemeltet6-
sti berendezdsek azakazerii egyiittmiikbdtet6s6re.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen feladatok megoldaaara hasznalnak v naltranaz-
formatorokat?
2. Milyen f6bb hasznalati, ill. dtviteli kbvetelmdnyeket
kell 6rv6nyesiteni a hibridek kialakitasanal?
3. Milyen azerepet tbit be ёв milyen mddon a fojtotransz-
formator a vezetёke8 aramkorbkben?
4. Hogyan тёгНпк caillapitaet а пё§урб1ивок kapcaan?
5. Hogyan meriink iizemi caillapitaet?
6. М1ёг1 kell az ёletvёdelmi azempontbdl is alapoaan at-
vizsgalni a vonaltranazformatort, ha az t6nyleges be-
ёр11ёаге keriil?
15. MERESI GYAKORLAT
SZUROKAPCSOLASOK VIZSGALATA
a/ Sziirokapcsolasok ёе jellemzoik
lameretes, hogy a kiilbnbbzo rendeltet6sii szurokapcsold-
sokat milyen аокгёЬиеп alkalmazzak a vezetekea hiradastechni-
kaban. Erositett haldzatokoaii gerjed6s elharitasara, кёЬЬига-
256
los elSfizetoi rendszerben ai ad^s-vetel irdny szdtvalaezt6-
aara, vivoaramu elofizetoi kapcsolatban a vonali frekvencia-
tartomany elvalasztasara a fizikai frekvenciasavtdl stb.hasz-
naljak.
A sziiro altalaban passziv elemekbfl felepitett haldzat,
amely a vizsgalatok szempontjabdl negypolusnak tekintheto. A
sziirok nehany jellemzo alapkapcsolasaval mar talalkoztunk a
tanulmanyaink воran.
A szurS kapcsolasok Jellemzoje. hogy &tereszto iranyban
a csillapitas eloirt ertek alatt marad (minimalis drtdk.) , mig
a zard tartomanyba? az eloirt ertek felett zan (maximalis ёг-
tdk). A hasznalat szempontjabdl az atereszto d^'anyu minimdlls
csillapitas a kedvezo, igy a szilrokapcsolhst lehetdleg vesz-
tesegmentes elemekbdl epitik fel.
A sziirok atviteli tulajdonsagait jellemzi a csillapitas-
frekvencia karakterisztika alakja. A valtozas jellege szerint
lehet:
maximalis lapossagu (152a abra';
egyenletes kbzelitesii (152b abra) ;
elliptikus (152c abra)
atviteli jellegii sziirokapcsolas.
152. abra. 3z rokapcsclasok Tipikus frekvencia gorbdi
a/ maximalis lapossagu: b/ egyenletes kozelitesti;
c eliiptixus
Az atbocsatott frekvenc: atartomdny szerint beszelhetank:
alulateresztc,
feliilateresztd,
aavsziiro, ill. savzdfv zurokaposolasrol.
A gyakorlatban az elm^leti cslllapitds-frekvencia karak-
terisztika romlik, mivel az L 6s a C elemek jdsdga nem ided-
lis, ill. a tdnylegeaen be^pltett elemek drtdke elt6r a szd-
mitott drtdktol.
A sziirokapcsolasokat a gyakorlatban dltaldban ohmos le-
zarasok kbzbtt alkalmazzdk. Leggyakrabban 600 Q , ill. 150 Q
ellenallas drtdkekkel taldlkozunk.
b/ Мёгёв! elvek, mddszerek
Frekvencia-karakterisztlka felvdtele
A sziiro cs111 ap1 taodnak a frekvencia ftiggvёnyёbвn tbrtd-
пб alakulasdt vizsgaljuk. A lehetsёgeБ тёгёв! е1геп1егёаЬ a
153. abra szemldlteti.
153. abra. Мёгёв! el-
гепбегёв a frekvencia-
atvitel тёгёвёЬег
Ldthatd, hogy a sziiro kimenet6hez
illesztetten kell csatlakozni a ge-
ne rdtorral, ill. a szintmer6vel.
OdlszerU olyan mdr6miiszereket hasz-
ndlni, amelyeknek 600 Q -os, ill.
150 Q -os kimenete, ill. bemenete
van.
A csillapitas тёгёвпек mar tdbb mddjdval megismerkedtiink
az eddigiek soran. Most a ndgypdlus hulldmcsillapitdsanak тё-
гёвёге keriil sor.A liulldmceillapitds тёгёа lёnyegёben az uze-
mi csillapitas тёгёвёпек azt a m6djat jelenti, amikor a n6gy-
pdlus bemenet6t, valamint а kimenet6t hullamimpedanciajaval
zarjuk le.
A gyakorlatban flgyelemmel kell lenniink arra, hogy egy
raktdns elemekb61 dlld sztirohdldzat hullamimpedanciaja frek-
venciafuggo. Igy szeles frekvenciatartomanyban nem biztosit-
batd az illeeztett lezarae. A gyakorlatban az idealis allapot
б кйвеНЬёвёпек tekintjiik, ha a hullamlmpedancia abszolut er-
tdke (a kdrddses frekvenciatartomanyban varhatd ёв тёгЬеЬб ёг-
!ёкек) dtlaganak megfelel6 ohmos lezarasokat hasznaljuk.A le-
zar6 ellendlldsok kbriiltekintd megvdlasztdsdtdl па^утёгЬёкЬеп
fiigg a merds slkere.
258
Ha a тёгёвНег haeznalt св111ар11ёв-вгекгёпу bemeneti im-
pedancidja megegyezik a vizsgalt szilr6kapcsolds bemeneti im-
pedancia j aval, ugy a 154. abra szerint! elrendezdsben vdgez-
hetjiik a mdrdet. Ezt fesziiltsdggenerdtoroB tdplalassal es kii-
IBn illesztessel biztosithatjuk.
Rb=00
154. dbra. Szimmetrikus ndgypdlus hullam-
csillapitasanak тёгёве
A mdrest ugy vegezziik el, hogy a ceillapitas-szekreny al-
tal kdpviselt cBillapltdst addig vdltoztatjuk, ameddig a ki-
meneti feszults6get тёгб, nagy Ье1вб ellendlldsu feвzUltsёg-
тёгб kitdrdse a kapcsold mindk6t dlldsdban ёрреп megegyezik.
A leolvasott csillapitae-drt6k a hulldmcBillapitds nagy-
sagdra Jellemz6. A mdrest kiilBnbBz6 frekvencldkon.a sziir6 ak-
tlv frekvenciatartomdnyaban lsm6teljtlk meg.
Reflexide csillapitas тёгёве
A Bzur6kapcsoldsok veszteвёgel els6eorban a hdl6zatot
alkotd tekercsek, kondenzdtorok vesztesegeire vezethet6k visz-
sza. Lёnyвgёben ezek okozzak az dtvitel soran a csillapitdst
is. Заги!ёков csillapitasBal kell azonban szamolnunk, ha 11-
lesztetlen lezarassal rontjuk az atviteli viszonyokat.
155. abra. Meresi elrendezes reflexios csil-
lapitas mdresehez
259
A reflexlds csillapitas тёгёвёге most hibrid-transzfor-
mdtort haeznalunk differencial kapceolAsban a 155. abra sze-
rint. А тёгёвЬег Itl att6telil transzformatort hasznaljunk.
A sziirSkapcsoldst a n6vleges bemeneti impedanciatdl el-
!ёгб еЦепаНёвва! zarjuk le. A foldszimmetrikus tdbrid-transz-
formator a szimmetrikus n6gypolus bemenetere csatlakozik.А тё-
гёвёпё! idealis fesziilts6ggeneratort ёв nagy bels6 ellenAlla-
bu feszultsegm£r<5t hasznalunk. A fepzultsegm6r6t a differen-
cialhid kimenet6re csatlakoztatjuk ёв fesziilts6get шёгипк
А тётёв! егебтёпуекЪо! a reflexids csillapitas:
a = €n
r
Ha a differencidl-transzformator ЪетепеЬёп s, , kimeneten s ,
u’ ud
szinteket m6rtunk, ugy a reflexids csillapitas
ar “ 8u sud *
с/ Мёгёв! feladatok
1. Az ismert mddszerrel nrerjiik meg a vizsgalt, harom,kil-
lHnbbzo rendeltet^eu szurSkapcsolas hullamlmpedanciajat.A тё-
гёв вогап hasznaljuk fel a "Villamos muszerek ёв тёгёвек II."
tankdnyv 18. тёгёв! gyakorlata kapcsan mar gyakoroltakat. A
тёгёв! eredmenyek alapjan allapitsuk meg a sziirokapcsolasok
szimmetria viszonyait. А тёгёв! kozepes frekvencian v6gezziik.
А тёгёв! a szilrokapcsolas aktiv tartomanyaban, a savhatdirokon
ismeteljilk meg. A tapasztalatok alapjan, indokolt esetben, a
тёгёв! tovabbi frekvenciaertekek^l ismeteljilk meg.
3. Vizsgaljuk meg a sziiro kapcsolasok frekvencia-karak-
terisztikajat egyenkent, az atviteli savjuknak megfelelo frek-
venciatartomanyban. А тёгёз soran hasznaljuk fel a "Frekven-
cia-karakterisztika felvetel6’’-ben foglaltakat. А тёгёв soran
tobb pontban vegezzilnk ellenorzo m6reseket. A frekvencial6p-
csoket a valtozas jellegenek megfeleloen, celszeriien valtoz-
tasBuk (lasd a Villamos muszerek ёз тёгёвек II. I. fejezet 4.
pont, 7. bekezd6s). A merest егейтёпуеке! foglaljuk tablazatba.
260
А тёгёв! eredmenyeket Abrazoljuk. Az egyes szUr6tipusok kap-
саёп adjuk meg a tapasztaltak magyarazatat. A tipusok kCzBtt
tapasztalt eltdreseket indokoljuk.
3. A vizsgalt szurCkapcsolasokat zdrjuk le a n6vleges
hull^mlmpedancia 6rtdkt61 elt6r6 ellenallassal ёв a "Reflexl-
бв csillapitaB тёгё8ё"-пё1 beszefoglaltak szerint merjuk meg a
reflexlds csillapitaB ёхЧёкё!. А тёгёв! legalabb hdrom kUlbn-
Ьйгб frekvencidn ism6teljilk meg, mindharom Bztir6kapcsol&s ese-
!ёп. А тёгёв! eredmenyeket foglaljuk tablazatba. A tapaszta-
latok alapjan adjunk ёг!ёке1ёз! a BzurSkapcsolaBoknak illesz-
tetlen lezaras kapcsan mutatotr magatartasardl.
А тёгёвпё! felhasznalt eszkdzdk
Hangfrekvencias generator 1 db.
Sz61eseavu szintado 1 db.
Feszultвёgmёrб 1 db.
Szintvev6 1 db.
Hibrid-transzformator 1 db.
Vizsgalt Bzilrfikapcsolasok 3 db.
Ellenallasok, kapcsolok stb.
e/ _LehetB^ges_hlbafoiTasok__a_merdBnAl
A szur6kapcBolasok hullamimpedanclaja, adott frekvencid-
kon a n6vlegest61 jelent6een е1!ёгИе!. Igy a lezard ellendl-
lasoknak alaposan, koriiltekintfien valasszunk ёг!ёке!. Ennek
elmulasztasa hiba forrasa lehet.
A generator ёв a feBziiltBdgn^rS csatlakoztataBanal az 11-
leeztS ellenallas nagysaganak megfelelfi megvalasztasdra,vala-
mint a foldeldsi pontok helyes kialakitasara figyelemmel kell
lenniink.
ELLENORZO KERDESEK
1. Milyen szilr6kapcsolasokat lamer?
2. Milyen szempontok szerint osztalyozta а гигбкарсво-
lasokat?
261
3. Mit 6rtunk a hullamcBillapitaB fogalman?
4. Hogyan тёг^ик a hullamcsillapitaat?
5. Milyen kbvetelmennyel jarhat, ha a ndvleges lezarasok
helyett, tetazSleges ohmos ellenallasok kozott tize-
meltetjiik a aziirS kapcsolAsokat?
6. Mi a reflexids csillapitas ertelme?
7. Hogyan тёгjiik a reflexids csillapitast?
16. MERESI GYAKORLAT
GYURUSMODULATOROK MERESE
a/ Muszaki jellemzgk, тёгёа! feladatok
A vivdfrekvenciaa !ёлгЪевгё1бсва!огпа fbldrajzilag tavol-
еаб helyek kdzotti 16teait bBBzekbttet6st. Az bsszekbttetds
kialakitasaban r6szt vesznek az add- ёв a vev6oldali vivdfrek-
veneiaa berendezesek, az alap£ramkbr - amely 16gvezet6k vagy
kabel lehet a кйгЪепаб er6Bit6allom£aok, tavtaplalo beren-
dezesek, kabelv6gzar6k.
1 O-
Цпо
2 O-
O 5
156. dbra. A gyurusmoduldtor elvi kapcsoldsa
Sokcsatornaa atvitelben az azonoa jellegii - tehat azonos
savban jelentkezS - informacidkat frekvenciakban egymaa melli
kell helyezni. Ezt a feladatot modulacidval valoaitjuk meg. A
262
jelenlegi vivdfrekvencias berendezesekben a modulacidt leg-
gyakrabban gyuriis modulatorokkal (ring-modulatorok)biztosit-
jak. GyiiriiBmodulator elvi kapcsolasat a 156. abra mutatja.Az
ilyen tipusu modulatoroknal a D^...D^ diddak kapcsold iizemii
miikbddsdt hasznaljak ki. Ha a diddakra (7-8 bemeneti pontok)
a 157* abra szerinti fesziiltseget kapcsoljuk (ez az uVivo
vivdfrekvencias jel), akkor a vivo egyik fdlperiddusaban a
Dl* E2 diddak kapnak nyito irdnyu eldfeszitest, a masik fdl-
periddusban a D^, didddk vezetnek. Igy a modulator beme-
netere (1-2) adott Umo jel kommutalva keriil а 9-Ю kimenet-
re. A diddak tehat elektronikus kapcsolo szerepdt tbltik be.
A gyuriis modulator bemeneti es kimeneti jelalakjait a vi-
vofrekvencias jellel a 158. abrdn mutatjuk be. A moduldcid
soran eldallott frekvenciaspektrum a 159. abran lathatd.
A vivofrekvencia jelalakja a gyakorlatban nem ndgyszCg-
letes, hanem szinusz alaku. Ezdrt a diddak ellend.lldsdnak(nyi-
td-zard) idobeli valtozasa sem negyszbgletes, hanem attdl kis-
se eltdrd alaku. Mindenesetre minel nagyobb a vivdfeszultadg
amplituddja, annal kisebb az elteres az idealis es a valdsd-
gos didda-ellenallae valtozas kbzdtt.
263
158. abra. A gyurUsmodulator bemeneti ёв
kimeneti jelalakjai
A gyakorlatban kivitelezett gyuriismodulatorok vizsgalata
ёв тёгёве a kbvetkezfi jellemz6kre vonatkoziki
hull£mellenallas;
vivoszivargas j
csillapitasj
amplitudd llnearitas;
nemllnearis torzitas.
264
159. abra» A modulaci6 вогёп el6dllitott
frekvenciaspe ktrum
Ни11ёте11епё11ёа тёгёзв
Mivel szimmetrikus aramkbrrfil van sz6, igy a hull£mellen-
ё11ёиз az a bemeneti ellendllas, amelyet akkor mutat a n6gyp6-
lus az egyik oldalon, ha a masik oldalt is ugyanezzel az el-
lenAlldssal zdrtuk le. A hulldmellen^llas тёгёвёпек elvi вё-
mAjat a 160. abra mutatja. А вёта egyвёgei: viv6generdtor,fe-
вzultвёg тёгб, modulator, еИепёНаввиекгёпу.
160. abra. Hulldmellenallas тёгёвёпек
elvi вёта^а
А тёгёв menetei a generatorral vivfioldalon a modulatort
a normalis iizemi vivoteljesitn^nnyel, dramgeneratoros uzemm6d-
ban (^vleges vivfiszlnt) taplaljuk. Az S atkapceoldt 1-2 hely-
zetek kdzott addig kapcsolgatjuk, amig az е11епа11аввгекгё-
265
nyen befillltott ellenfillas firtfike fippen a hullfimimpedancla ab-
szolut 6rt6k6vel egyenlS. Ez pedig akkor kbvetkezik be,ha 6t-
kapcBolas soran a feBziiltB6gm6r6 filial mutatott 6rtekek nem
vfiltoznak, egyenlSek lesznek.
Vlvfiszlvargas тёгёве
A gyakorlatban kivitelezett modulator tekercseinek aszlm-
metrlfija ёв a difidak karakterisztikfiinak eltfirfisei miatt, a
transzformatorok belso feltekercseibe az ellentёteв irfinyu vi-
vfifrekvencifis firamok aBzimmetrikuBak, igy ered6jiik nem nulla.
Ez azt егеётёпуег!, hogy a viv6frekvencias jel a be- ёв a kl-
menetekre is jut. Ez a viv6sziv6rgfi8 jelensfige.
161. fibra. VlvSezivargfis тёгёвёпек
elvi вётё^а
A viv6szlvargas тёгёвёпек elvi sdmajat a 161. abra mutat-
ja. A вёта egysёgei: modula.16 szintadd, modulator,vlv6frekven-
clfis szintad6, szelektlv cs6voltmer6. A vlvofrekvencias Bzint-
adfinak fesziiltsfiggeneratoros kimenettel kell rendelkeznie.
А тёгёв menete: a vivfifrekvenciaB szintaddval a gyiirus-
modulfitorre iizemi viv6szintet adunk. Ezutfin a modulfild szint-
adfival adott szintre allunk, majd a szelektlv feszilltBegmerfi-
vel elflszdr a vlv6frekvencifira, majd a modulalfi frekvenclfira
hangolva le merjuk az ёв az Umod feBziil'ts^KBz:5-n'telce't•
A gyakorlat szamara a modulald jelnek (Umod) ёв a szivfir-
gott vivonek (uy^vg) a szinttavolsfigara van Bzuk^g. А тёгЬ
"^6
adatokbAl a viv6BzivargAa /Ь/ azinttavolsagAt a kbvetkezd baa—
BzefiiggAsael szAmolhatjuki
U j
b « 20 Zg -------- dB.
uviv6
Alland6 ArtAken tartott vivAazint mellett a vivAazivAr—
gAs /Ъ/ a Pmo(j szint nbvelAaAvel kBzel lineAriaan nBvekszik,
mivel pmod-d-al egyiitt пб Umod la, uvivij viazont valtozatlan.
Caillapitas тёгёве
A gyuriismodulator csillapitasa a viv6teljeBitmAny nbva—
lёвёvel a 162. Abran lathatd gbrbe szerint cabkken. Ennek oka
az aazimmetrikua felApitAs ёв a di6dAk ellenAllaBkarakteriBz-
tikainak eltAr6 volta.
162. Abra. GyUrusmodulator caillapitasa a
viv6teljesitmAny fiiggvAnyAben
A gyuriismodulator csillapitas тёгёвёпек elvi semajat a
163. abra mutatja. А вёта egy8ёgei: modulald szintadA, modu-
lator, viv6frekvencias Bzintadd, szintvev6.
А тёгёв1 iizemi кВгШтёпуекпек megfeleloen vёgezzuk,вzab-
vanyoa ШевгЬёвек mellett.
А тёгёв menete: a szintadobol modulald jelet adunk a gyii-
rUamodulatorra ёв ezt a azintet Umo(j leolvaasuk. Viv6 szintet
adva a modulatorra, a szintvevdn leolvaasuk a hasznoa oldal-
sav azintet. Ezekb61 az adatokbol a cBillapitaa ёгЬёке a
kbvetkez6 ^sвzefйggёв segitsAgevel szamolhatd:
267
и я
а = 20 ^g —52^- dB.
uh
163. abra. Gyuriismodulator caillapi-
taaanak merdse
Amplituddlinearitas тёгёее
A gyilrusmodulator modulAld Jel amplituddjanak ndvel6s6-
vel a haaznos modulacio amplitud6ja kezdetben lineArisan пб,
majd a 164. abra szerint az egyenest61 elter. A modulatort
csak a linearis tartomAnyban szabad iizemeltetni, mert a nem-
lineAris athallasi zajokat okozhat.
164. Abra. A hasznos jel vAltozasa a modulald
jel fuggv6nydben
268
Az amplituddlinearitas тёгёвёпек elvi osszeallitasi вё-
maja a 165. abran talalhatd. А вёта egysdgei: modulald szint-
add, csillapitas-szekrdny I, vivdfrekvencias szintadd, modu-
lator, csillapitas-szekrdny II., szintvevd.
165. abra. Az amplitudd-linearitas тёгёв!
sdmaja
А тёгёв menete: a modulald szlntaddval a modulald szin-
tet a nevlegesndl +2 Np-rel nagyobb szintre allitsuk be - az
I. csillapitas-szekreny 0 Np allasban van. A II. csillapitas-
szekrdnyen +4 Np csillapitast kell beallitani. Ekkor leolvas-
suk a szelektlv szintvevdn a hasznos jel szintjet. Ez a szint
a 164. abran lathatd A pontnak felel meg. A hasznos jel szint-
je a szintvevon leolvasott es a II. csillapitas-szekrdnyen be—
allitott csillapitas osszegekdnt hatdrozhatd meg. Ezutdn az X
csillapitas-szekrdnyen a csillapitast allitva, csbkkentjilk a
modulatorra jutd teljesitmenyt, majd a II. csillapitas—szek-
rdnnyel annyi csillapitas drtdket kell kiiktatni, hogy a hasz-
nos jel szlntjdt тёгб szintvevo azonos szintet mutasson. Igy
kaptuk meg a 164. abra В pontjat. Az eddig ismertetett 1ёрё-
sek finomitasaval a linearis tartomany felvehetd, s a ponto-
kat dsszekdtve карjuk az amplitudd linearitas gdrbdjdt.
A nemllnearis torzitas тёгёее
Ha a gyiiriismodulatorra az dtvitell frekvenciasdv also гё-
szebe eso modulald jelet aduhk, akkor a kimeneten a hasznos
oldalsavba keriilhetnek a modulald frekvencia harmonikusainak
269
megfelelo, attett frekvenciak le. Altalaban a 2. hannonikus
a lenyeges. A nemlinearis torzitast a kbvetkezS BsBzefuggds-
sel szamithatjuk ki:
2 2 2
VU2 + U3 + U4 +
l/u^ + Ug + + ...
100%.
Az Bsszeftiggesben alkalmazott jeltildsek drtelmezdse:
к a nemlinearis torzitas erteke; az alapjel; Ug,
...J a harmdnikusok feszilltsege .
А тёгёв menete: a kbzolt osszefiiggdsbol Idthatd, hogy a
nemlinearis torzitas meghatarozasahoz a gyurils modulator ki-
meneti frekvenciaspektrumanak ismerete sztikadges. A frekven-
ciaspektrum iizemi kbrtilmenyek kbzbtt a 163. abra szerlnti osz-
szeallitasban szintvevovel vehet6 fel. Мёгёв kozben ilgyelni
kell arra, hogy az egyes felharmonikusok frekvencia! nem egyez-
nek meg a szintvevdn leolvasott frekvenciaval, azokat az el-
meletben tanultak alapjan kell meghatarozni!
Ъ/ А тёгёв вогёп felhasznalt eszkBzbk
Szintvevo vagy dtviteltechnikai тёгбкосв! 1 db.
Szintadd 1 db.
Csillapitas-szekreny 2 db.
Szelektiv fesziiltsegmerS 1 db.
Gyuriismodulator 1 db.
Atkapcsolo 1 db.
Merozsindrok, szereldsi anyagok.
с/ Meresi feladatok
1. Mdrjiik meg a modulator hullamellenallaBat.
2. Merjilk meg a vivoszivargas erteket iizemi koriilmdnyek
kozott.
3. Mdrjiik meg ёв abrazoljuk a* modulator linearitasat a
modulald szlntnek a ndvlegestol eltero -2...+2 Np-re
евб tartomanyaban.
270
4* Vizsg61juk meg пёviegee bedllitdsban a modulator ki-
menet£n megjelen6 jel frekvenciaspektrumat 8«40 kHz—
ig-
5. Merjiink a n£vleges szinttol elt£r6en a -3 Nn...+1 Np
tartomanyban csillapitdst.
6. Szelektiv fesziilts£gm£r5 segits£gevel analizdlja a vd-
laaztott beallitasban miikodo moduldtor kimenet£n meg-
jelen6 jeleket 8...40 kHz-ig terjedo frekvenciatarto-
тёпуЪап.
7. Szamitsuk ki a тёг! spektrum adatai alapjan, a modu-
lator nemlinedris torzitasdt.
d/ Lenetseges hibaforrAsok а тёгёвпё!
Vivofrekvencids тёгёвекпё! a legtobb hiba figyelmetlen
ЪекШёвЪб!» illesztetlens6gb61, miiszeree leolvasdsb^l ad6dik.
КёЬапу jellegzetes hiba ёв oka:
nem tizemel megfelel6en a gyuriis modulator. Ok: helytelen
bekotёs, valamelyik di6da hibds vagy Ьбёггёкепу:
a vivoszivdrg&s тёгёвёпё! a Bzokasost61 elt6r6 егебтё-
nyeket kapunk. Ok: hibds generator miati вок a felharmonikus,
nagyon kis viv6szinttel dolgozunk;
nemline£ris torzitas тёгёвёпё! igen nagy вг£га1ёкок adod-
nak. Ok: пет mertiik jol az egyee harmonikusok feвziiltsёgeit,
kicsi a viv6szint.
ELLENORZO kerdesek
1. Hogyan miikodik a gyuriis modulator?
2. A vivoteljesitmeny nbve^sevel т!ёгЬ csokken a csilla-
pitas?
3. Mi a vivoszivargds oka?
4. Mi a nemlinearitas kbvetkezn^nye?
5. Mi okozza a nemlinedrie torzitast?
6. Hogyan kot be egy gyiiriis modulatort?
7. Mi a viv6frekvencids Atvitel gazdasagi el6nye?
271
8. Hogyan szamol Np-ben csillapitast?
9. Miert nem negyszog-jelalaku a vivofrekvencia?
17. MEREST GYAKORLAT
VIVOEREKVENCIAS MERESEK
a/ Vivofrekvencias rendszerek
lemeretes, hogy a vezetdkek tbbbszdros kihasznaldsaban,a
korszerii jelatviteli rendszerek kialakitasaban, milyen fontos
szerepet kapnak a vivofrekvencids berendezesek.
Tudjuk, hogy az elofizetdk rendre a hangfrekvencias jel-
tartomdny 0,3-3,4 kHz-ig terjedo frekvenciatartomanydt igeny-
lik az elofizetoi kapcsolat kialakitdsdra. Belathato az is,
hogy egyidejiileg viszont csak egy elofizetOi kapcsolat veheti
igenybe ezt a tartomdnyt.
A tavbeszdlO vezetekek eleg szdles (... x 100 kHz) frek-
venciatartomdnya ugyanakkor kinalja a lehetoseget arra, hogy
a beszddsdvokat a nagyobb frekvenciatartomanyba athelyezzuk,
vivOfrekvencidk segitsegevel egymasmelle "tegyuk”. A megfele—
16en egymdsmelld helyezett beszddsavok egymast nem zavarjdk.
Ezt biztositjak a megfelelo berendezdsek es a frekvenciatar-
tomany pontos felosztasa.
A vivofrekvencias bsszekbttetdsekben tehat igen fontos
szerep harul a vivdfrekvencidkra. Ezekre modulaljuk a beszdd-
frekvencidknak megfelelo jeltarta^mat. Mdsreszt fontos szerep
hdrul az un. "pilot-frekvencidkra" is. Ezek segitsegevel a jal-
dtvitel megfelelo minoseget tud^uk biztositani. Igaz, hogy
csak segdd informacid hordozok, de az ismert minosegi kovetel-
menyeket szamba veve, fontossagukat hangsulyozni kell.
A vivofrekvenciak, ill. a pilot-frekvenciak vonatkozdsa-
ban nagyfoku stabilitasra van sziiksdg, adott ertekii szintsta-
jijizalas mellett.
Ennek az igenynek az a hattere, hogy a vivoaramu tavbe-
szelo csatomak rendszerint fdldrujzil.-ig tavcleso helyeket
kapcsolnak bssze es kozben igen sok zavarforras ereztetheti a
27.
hatdsdt. A megfeleld szabdlyozdsok alkalmazdsa ceak akkor le-
het hatdsos» ha a "vezerjelek" iddben nagy stabilitast mutat-
nak.
A vivddramu osszekottetds kialakitdsdban rdsztvesznek a
vivdaramu berendezdsek (vdgallomds stb.), az osszekottetdst
biztositd idgvezetdk vagy kabel, a tavtdpldld berendezdsek sth
A vivddramu tdvbeszdld csatorna jellemzd adatait az osz-
szekbttetds kdt vdgpontja kdzbtt levd berendezdsek ds aramkb-
rdk elektromos tulajdonsagai egyiitt befolyasoljak.A vivdaramu
berendezdsek jelfrekvencidi mellett a csatorna viselkeddsere
jellemzd:
az atviteli karakterisztika, ami a csatorna erdsites;
frekvencia jelleggorbe meresebdl nyerhetd;
az amplitude karakterisztika, ami a csatorna jeldtvitel
linearitdsi jellemzdire mutat та. Tartalmaban a csatorndt
kdpviseld negypdlus kimeneti szintjenek valtozasdt jelenti a
bemeneti szintvaltozas fiiggvdnydben;
a bemeneti es a kimeneti kapcsok impedancia viszonyai sth
A mdrdsi gyakorlatunk soran a feladatunk arra iranyul,
hogy ezen jellemzdk koziil legalabb ndhanyat me gmd rhe s stink.
b/ Mdresi elvek, modszerek
Viszonylag kbnnyebb dttekinthetdsdge miatt, gyakorlati
cdlra ajanlatos pl. BO—3 berendezds vizsgalatat valasztani.Az
ismertetdsben is reszben erre utald ajanlasokkal dliink.
Szintmerdsek, frekvenciamdrdeek
A mdrds eoran legcdlszerubb, ha szelektiv szintvevdt
hasznalunk (,..x 1 kHz- ...x 100 kHz tartomannyal). Igy erzd-
keny viselkeddst biztosithatunk meroeszkoziinkkel a vizsgd.lt
frekvenciakon. A jelszintek gyore, pontos meghatdrozdsanak le-
hetdsdget is ezzel biztositottuk. A vizsgaldddsunkat igy kdt-
iranyban hasznosithatd mdrdsi eredmenyekkel gazdagithatjuk.
A meres gyakorlati megvaldsitdsanal a vdgallomas megfe-
lelo pontjain vegziink mereseket.
Az adasiranyu miikodteteshez sziikseges vivdfrekvenciakat
pilot-l’rekvencidkat merjUk meg ismert es pontos frekvenciaju
’ .. 273
jellel valo uttet£ssel. А тёгёа! pontok kivAlasztdeahoztaz ёр-
pen vizsgalt уё£а11отаз modulacios eem^ja szolgdltatja az el-
igazitast. A vivSfrekvenciakat a modulatorok betdplaldai pont-
jan mirjUk. А тёгёа alatt a viv6bet£pl£last biztosito dugaszt
a keretben kell hagynunk. Igy az iizemi dllapotck egyёrtelmuen
fenndllnak, hiszen a vivot a i^vlegea fogyaeztaa terheli.
А тёгбгв!пбгга1 a dugasszal p&rhuzamoaan kapcsolodhatunk;
majd bontauk meg az adoeroeito klmenetet ёа azelektiven тёг-
juk meg a figyel6 pilot ёв a szabdlyozo pilot szirrt^t. А тё-
гёа! pontokat a vizagdlt vёgёllomё8 rajzdn, a kiemelt 0в1б1ё-
aek alapjan keressiik meg.
Caatorna atviteli karakterieztika тёгёзе
A caatorna atviteli karakterisztika ГеГуёЬекёЬег тёгбЬе-
lyeket kell kialakitani. А тёгёа! eljaras 16nyege az oaszeha-
sonlitas. A technikai megvalositashoz а тёгёа! е1геп!ехёв! a
166. abra mutatja.
166. abra. Мёгёз! elrendez6e caatorna atviteli
karakterleztika тёгёвёЬег
Az ёЬгёп felttintetett atviteli csatornat a vёgё.llomas be-
геп!егёзе! es az osszekbttetest modellezS miivonal alkotjak. A
modell termeszet6b61 adodo aajateagok hatdsdt а тёгёз! ered-
тёпуек к!ёг!ёке1ёзеког figyelembe kell venni, mint jaru^kos
ёг!ёке1. А тёг! adatok alapjan annak еЫопЬёаёЬез.Иг^у a csa-
torna megfelel-e a CCITT ajanlaaoknak, a megengedett егбз1!ёв-
ingadozdaokat azigorubban kell ёг!е1тегпипк.
Az erositds—ingadozaaokat 6rinto ajanlaeok, taj6koztato
jellegii ёг!ёке1ёзё! a 167. abra alapjan lehet elvegezni.A 166
274
Abra szerinti тёгёв! elrendezAsben a csatorna bemenetre gene-
rator! (f » 300 Hz - 3400 Hz, = 0) csatlakoztatunk, 2 x
x 300 Si -os illeszto ellenallAeon keresztul. A relativ nulla—
szint beallitasAt 800 Hz frekvenciAju vizsgalo jellel vAgez-
ziik. Ezen a frekvencian a csatorna kimeneten —eghatarozott
szintet mArhetunk. A kimeneti szint mAresAt ugy vegesziik,hogy
a beiktatott csillapitasdekAdok segitsёgёvel ugy kompenzaljuk
ki а merCkort, hogy a "K" kapcsolo mindket allaeaban a szint-
тёгб azonos kitArest mutasson. Az I jelti csillapitas dekAdon
az ajAnlas szerinti ideAlis erteket Allitjuk be, a II. jelii
csillapitas dekadrol a csatorna erositAsre jellemzo Arteket
olvassuk le. Ezt az ArtAket teklntjiik a relativ 0 Np—es szint-
nek.
167. abra. A megengedett erAsites-ingadozasok
abrAja
Ezutan a generator! meghatdrozott frekvenciaertAkekre hangol-
juk ёз a csillapitas Artekeket az elobbi modon merjtik». Az at-
viteli karakterisztika a meresi eredmAnyek abrazoldsaval nyer-
heto.
с/ Meresi feladatok
1. Elso lepAsben a vizsgalt vegallomds moduldclos sAmd-
ja valamint a kapcsolasl rajza alapjan ismerkedjunk meg annak
jellemzoivel es vizsgaljuk meg a meropontok hozzafёrhetбsёgёt.
2. А "521п!тёгёеек, frekvenciameresek"-ben leirtak eze-
rint vegezzilnk szintmerest a vegallomas kijelolt pontjain. A
275
mArAsi eredmenyek alapjAn kAszitsiik el a vezetAk frekvencia-
kihasznalAsanak elvi semAjAt, az A-В irAnyt, valami nt a pi-
lot-frekvenciAkat feltiintetve. Az Abran megkulbnbdztethetAmA-
don jelezzilk az В-A irAny frekvenciakihasznAlAsAt is. A vi—
vAfrekvenciakat nyitott hegyii nyillal, a pilot frekvenciakat
zArt hegyii nyillal jelbljiik. A csatorna frekvenciasAvokat a
szokAsos modon haromszogekkel jelSljiik*
3. -Ezt kbvetoen a "Csatorna Atviteli karakterisztika mA-
гАвА"-Ьеп foglaltak szerint merjiik meg a vivAAramu csatorna
Atviteli karakterisztikajAt. A mArest elAbb 800 Hz frekvenci-
An vAgezzilk, majd ezt kovetAen 300, 400, 600, 800, 1000,1500,
2000, 2400, 2600, 3000, 3400 Hz frekvenciakon megismAteljuk.
Az egyes frekvenciakhoz tartozo relativ csillapitAsvaltozAs
ArtAkeit foglaljuk tAblAzatba. A meres soran szimmetrikus
csillapitAs-szekrAnyeket hasznAljunk. A mArAsi eredmenyek a-
lapjAn megrajzolhatjuk a csatorna atviteli karakterisztikA—
jAt.
d/ A mArAs soran felhasznAlt eszkbzdk
Szelektiv szintvevS 1 db.
Hangfrekvencias generAtor 1 db.
SzelessAvu szintvevo 1 db.
Szimmetrikus csillapitAedekAd 2 db.
VizsgAlt berendezes (pl» B0-3) 1 db.
Kapcsolok, merAzsinorok stb.
e/ A lehetsAges hibaforrasok a mAresnAl
A hangfrekvenciAs generator kivAlasztasakor, a kimene-
ti szint, valamint az illesztesi viszonyok megfelelA beallit-
hatosagAt tartsuk szem elAtt. EllenkezA esetben a mAres si-
kerAt veszAlyeztet jiik.
A csatorna Atviteli karakterisztika merAsekor a megen-
gedett erositAs ingadozAsokat, a valosAgos viszonyoktol el-
tAro kbriilmenyek mellett mArve, csak csbkkentett Artekkel ve-
gyiik figyelembe. Az Atviteli csatornat helyettesitS miivonal
rbvidsegAtAl fiiggoen a megengedett ArtAknek csak 1/4-At vagy
З/4-At.
2?6
ELLENORZO kerdesek
1. Milyen m6don lehet egy tAvbeezA16 vezetAket tBbbszO-
гВвеп kihaeznAlni, el6flzet6i kapceolatok leteeitA-
вёге?
2. Ml a lAnyege a frekvenciamultiplex rendszerek miikB-
ёёвёпек?
3. Mi a szerepe a pilot-frekvencidk alkalmazAsAnak?
4. Milyen ajAnlAsokat ad a CCITT a vivofrekvenciAs cea-
toradk BzintkarakterisztlkAjAra?
18. MERESI GYAKORLAT
A tavbeszel6-k6zpontok ATVITELI TULAJDONSAQAIHAK
Merese, vizsgAlata
a/ Muszaki jellemz6k, тёгёв! feladatok
Mint ismeretes а tavbeszA16-kBzpontok feladata az el6-
fizet6k kBzBtti kapcsolat lAtrehozAsa. Mivel a kBzpont a hi-
v6 ёв a hivott felek АгаткВгёЪеп van, ugy foghat6 fel, mint
а beszAdBsszekBttetAsbe iktatott nAgypolue. Ez a nAgypAlus
(kozpont) a beszAdBsBzekottetAs min6segAt befolyAsolja.
Ezek az Atvitelt befolydsolo Jellemz6k:
beiktatAei CBillapitAs;
osszekBttetAs aszimmetriAja;
athallAsi csillapitas;
zajok.
A feleorolt Atviteli jellemzoket a kBzpont uzemszeru Al-
lapotAban kell тёгп!. Ez alatt azt ёг!^ик, hogy a ceatlakozd
vonalkapcsokon az uzemszeru illesztAseket, terhelAeeket kell
biztositani. А 1^Ъе8гё1бЬа1бга1 uzemezerii Allapota figyelem-
bevAtelAvel тёгп! kell:
az el6fizet6i vonalak felfil. Еппё1 а тёгёвпё! a beezAd-
Allapotban levo tdvbeszAlC (tAvLeszAlCkAezulAkekkel lezArt vo-
nal) Allapotat kell a mArfiberendezAssel helyetteeiteni;
a trunk vonalakra csatlakozva. Itt а гоёгбЪегеп!егёвпек,
az tizemszeruen oda kapceolodA vonal vagy illesztoegyeAg vil-
laiios ‘tulajdonsagait kell helyettesitenie. 277
Lathatd, hogy а тёгёвек тевВЕегуеиёвёге igen nagy gon-
dot kell forditani. KiilBnBsen a kBzponton belilli тёгёвекпё!
fontos eldbnteni, hogy az dtviteli vlzegdlatokat milyen Bbz-
ezekBttetdseken vdgezziik el.
TermdszeteB, hogy a kBzponton beliil az Baezes lehetвё-
ges kapceolatot - az BsszekBtd utvonalak nagy ezdmdbdl adddd
kombinacids lehetdsdg miatt - nem tudjuk, de nines is drtel-
me vdgig vizsgdlni.
А тёгёвек cdljaira olyan BsezekBttetdseket kell kivd-
lasztani, amelyek tipikus JallemzdjUek, e vdrhatdan megbiz—
haid adatokat Bzolgdltatnak a kBzpont (vagy vonalak) egdezd-
nek mukBddsdre vonatkozdan is. Ezeknek а тёгёвекпек a kivd-
laeztdsdt az BsszekBttetdsben felldpd, akusztikailag is 6т-
zdkelhetd jelensdgek alapjdn vdgezzilk. Az eldfizetdk tdrbe-
lisdge, a kdbelkBtegek kialakltdea, esetlegee kdbelbedzdsok
kivdlasztasi szempontok legyenek.
На а тёгёвек ezempontjdbdl kivalasztott BsszekBttetdee-
ket meghatdroztuk» akkor azokat а mdrdshez fel is kell ёр1-
teni. Ez tortdrihet:
а тёгёв aldtt a vonalakra az Uzemszeriien kapcsolddd tdv-
Ьевяё1б-кёвгй1ёкке1 csatlakozunk, BeezekBttetdst Idtesitttnk,
majd Atkapesoljuk a vonalakat а mdrffberendezdere. А тёгёе
ideje alatt az BsszekBttetdst vdgig blztositani kellj
olyan тёгбЪегепВегёвее! csatlakozunk a vonalra (тёгбЬб-
rBnd), ami helyettesiti а tdvbeBzdldkdsztildket ёв egy ки1св-
csal vagy automatikusan, тёгбёНёвЬа helyezhet6.
А тёгёвЬеп - ami meghatdrozott uton van fe^pitve - a
vonatkozd kapoBoldmezd de az BsszekBtd dramkBrBk kijelBlt egy-
edgei vehetnek ceak rdszt. A kBzpont feldpitdsdtdl fiiggden,
Bzilkedg lehet az osszes tBbbi dramkBr foglalttd tdteldre.
CdlszerU а тёгёеек lebonyolitdsat olyan kBzponton vdgez-
ni, amelyik mdg nines bekapcsolva a forgalomba. Termdezete-
веп, ha а тёгёв сё^а ёрреп a killed zavardsok к1тёгёве,akkor
a kBzpontnak Uzemszeril dllapotban kell lennie.
Mieldtt a kBzpont atviteli tulajdonsdgainak mdrdsdt meg-
kezdendnk, vdgezztink a milkodtetest biztositd tdpegysegeken
278
dram ds fesziiltBdg mdrdseket. TezradszeteBen az elektromecha-
nlkus jellegii hibdkat javiteuk ki.
Beiktatdsi ceillapitde тёгёве
A mdrdseket kiekapacitdsu kBzpont helyi vonalkapceai kb-
zbtt vdgezztlk. А тёгёв cdljdra kivezettilk 1, 4, 5, 9 vonala-
kat. A kbzpont kdt Baezekbttf dramkBrt tartalmaz, ezek kbztll
mindig az е1вб kapcsolddik fel, в csak ennek lefoglaldsa utdn
a mdsodik. Tehdt, ha a тёгёв-t, pl. a mdeodik OBBzekbtd dram-
kbrt tartalmaz, ezek kbziil mindig az е1вб kapcsolddik fel, в
свак ennek lefoglaldsa utdn a mdsodik. Tehdt, ha а тёгёв! pl.
a mdsodik bsBzekbtd dramkbrbn kell elvdgezntink, ugy j drunk al,
hogy eldszbr egy tdvbeBzdldkdszilldkekkel lefoglaljuk az els6
BeBzekbtd dramkbrt, majd feldpitjiik а тёгёв! beszekbttetdBt.
Vdgiil megszUntetjiik az eleo beszekStd dramkbr foglaltsdgdt.
168. dbra. Beiktatdsi csillapitds тёгёв! sdmdja
A beiktatdsi csillapitds тёгёвёпек elvi вётаЗё! a 168.db-
ra mutatja. А вёта egyadgei: hanggenerator, tdvbeszdldkbzponX
CBillapitde-Bzelm^ny, ezelektiv feszultBdgndrd.
А тёгёв menete: a kapcsoldet tdvbeszdldkdszu^k segitsd-
gdvel feldpitjiik, majd a kdezilldket leveeszUk a vonalkapceok-
rdl, в helyette a mdrdsi elrendezdst kapcsoljuk fel. A mdrdsi
279
elrendezds a 168» dbrdn Idthatd fojtdtekercsb61, levdlasztd
kondenzdtorokbdl dll. Tezradszetesen a hurpk biztositdsa drde-
kdben el6szBr a Klt majd a K2 kapcsoldkat kapcsoljuk dt. Igy
az dtvdltds ideje alatt a mdsik rdszrdl az bsszekbttetds tart-
va marad.
Mdrjiink Csillapitast a 300...3400 Hz—ев sdvban 200 Hz-ea
Idpdsekben, de 6 kHz-en a kBvetkezd BsszeklJttetdsek esetelberu
1. vonaU'dl hivjuk a 9»vonalat az elsd ОАк-п keresztill
4. fl n 5. fl n fl n
1. W w 9. N a mdsodik W tl
4. W w 5. M fl N n
9. tt 11 1. fl И И n
Ugy vegezztik a тёгёв bsBzedllitdsdt, hogy kdt mdrdsndl a
hanggenerdtor legyen. a hivd, a feszilltsdgmdrd a hivott olda-
lon - majd a mdsik kdt ponti mdrdsndl forditva.
A beiktatdsi csillapitas a generdtor ds a fogyasztd kbzd
iktatott ndgypdlus, a kbzpont dltal okozott csillapitds. Ha a
fesziiltsdgmdrd a szabvanyosan illesztett kimenet szintjdt md-
ri, akkor a beiktatdsi csillapitds drtdkdt a mutatott szint
eltdrdsdbdl hatdrozhatjuk meg.
A mdrdsi eredmdnyeket tdbldzatos bsszedllitasban rbgzit-
siik, felttintetve a kdzpont jellegdt, az osszekbttetds utjdn
ds kombindcioit.
Az bsszekbttetds aszimmetridjanak mdrdse
Az aszimmetria mdrdsdnek elvi sdmdjdt a 169. dbra mutat-
ja. A sdma egysegei: hanggenerdtor, kbzpont, szelektiv fe-
szultsdgmdrd. А тёгбкбг bsszedllitasanak szempontjai megegye-
z6ek a "Beiktatdsi csillapitas merdsd"-ndl leirtakkal.
А тёгёв megkezdese el6tt а тёгёв! elrendezds sajat szim-
metridjdt meg kell тёгп!I
А тёгёв menetei a hanggenerdtorb61 (600Q -os illesztd—
sen) a foldszimmetrikus bemenetre a 300-3400 Hz sdvbdl 200 Hz-
es Idpdsekkel fesztiltsdget adunk. A szelektiv feszultsdgmdr6-
vel а тёгёв frekvencidjdra allva, leolvassuk a szintet.A mdrt
szinteket tdbldzatba foglalVa drtdkeliink. Vegyiik iigyelembe a
тёгбкбг aszimmetriajdt. А тёгёв! kombinaciok a "Beiktatdsi
280
caillapitAa тёгёеё"-пё1 leirtak legyenek. А тёгёа pontoaaAgAi
егбвеп befolyAaolja a generator fCIdezimmetriAja ёа a Er
tranazformAtor ezimmetriAja.
169. Abra. Az aezimmetria тёгёа aAmAja
AthallAai csillapitAe тёгёве
TAvbeazA16 Агаткбгбк kie^git6 шЦкОДёаёпек egyik legfon-
toaabb kbvetelmAnye az AthallAa elleni тёАе^вёв»
281
Az AthallAs tulajdonkAppen az egyes tAvbeezAlC AramkBrBk kB-
zBtt fellApS nemkivAnatoe induktiv, kapacltiv, galvanikua ha-
tAa kdvetkezmAnye. MegktilBnbBztetUnk kBzelvAgi ёе tAvolvAgi
AthMllAst a 170. Abra szerint. KBzelvAgi AthallAat tAphidak-
nAl mArUnk. TAvolvAgi AthallAat, pl. a vonal reaktAna elemei,
vagy AtvetAa is okozhat.
171. Abra. AthallAsi caillapitAe тётёаАпек
aAmAja
Az AthallAel oaillapitAat BaazehaaonlitA mAdazerrel тёт-
JUk, valamilyen kombinAciAa kialakitAsban. Az AthallAsi cail-
lapitAs mArAaAnek elvi aAmAjAt a 171. Abra mutatja.А аёта egy-
sAgei: hanggenerAtor, caillapitAa-azekrAny, I. kozpont a za-
var6 BaazekBttetAaael, II. kBzpont a zavart oaazekottetAseel,
azelektiv feazUltaAgmArC.
А тёгёа menete: mArjiink AthallAst a 300...3400 Hz-ss sAv-
»ьл 200 Hz-ea lApAsenkAnt. A kBvetkez6kben egy real 1aAlhatA
combinAoiAa BsazeAllitAat kBzlunk. Az 1. vonal hivja a 9. vo-
nalat az е!аб бАк-п. A 4. vonal hlvja az 5. vonalat a mAeodik
ОАК-п. Ebben a variaciAban generAtor az 1.» szelektiv feaziilt-
sAgmArC a 4. vonalra caatlakoztatva.
2B2
As 1. hlvja a 9. vonalat as е1еб бАк-ш, a 4* vonal hiv^-
ja ai 5. vonalat a mAsodik GAk-tl. Generator 9. szelektlv To—
BzUltsdgmdrJ az 5» vonalra ceatlakoztatva.
Az 1. vonal hlvja а Э» vonalat a mAsodik бАк-п, a 4. vo-
nal hlvja 5. vonalat az е!вб О-Ак-^п. GenerAtor az 1» szelektlv
feszUltsAgmArS a 4» vonalra ceatlakoztatva.
Az 1. vonal hlvja a 4» vonalat a mAsodik бАк-п, a 9* vo-
nal hlvja az 5. vonalat az els6 бАк-п. GenerAtor az 1. szelek-
tiv fesztlltsAgmArfi a 9. vonalra ceatlakoztatva.
A mArAsi eredmAnyeket foglaljuk tAblAzatba, feltiintetve
a kBzpont jellegAt, a kombinAolAs lApAseket.
Zajsaint тёгёве
А tAvbeszAlA BsszekBttetAeek sem mentesek elektromos za-
joktAl. ймк a zaj ok kiils6 ёв beleA tdnysz6kre vezethetfikviea-
za. OkoahatjAk: t£rc AaAev caengztds, JalentkezAs,bontAa,fo£-
laltsAgl hang stb. A la&rtakbAl k»vetkezikt bogy zaj szintet a
kBzpont Uaemezeril тЦкВаёвв kBzben kell тёт1.
172. Abra. A zajszint тёгёвёпек elvi sAmAja
283
A zajezint mdrdsdnek elvi sdmdjdt a 172. dbrdn ttlntettilk
fel. А вёта egysdgel: hanggenerdtor, I. kbzpont a zavart Bsz-
szekbttetdesel, tdvbeszdldkdsziildkek, szelektiv feaztlltsdg-
тбгб.
А тёгёв menetei Idtesitsilnk bsszekbttetdst az l.vonal 6s
a 9. vonal kbzbtt, az е1вб GAK-n. keresztill, majd zdrjuk le a
hivd, ill. a hivott vonalkapcsokat 600 XJ-mal,s csatlakozzuhk
rdjuk szelektiv fesztiltsdgndrSvel. Vdgezziink hivdsokat a 4.
vonalrdl az 5. vonal feld a mdsodik йДК-n keresztill. Ezutan a
szelektiv feszilltsdgmdrCvel mdrjiik a zajszintet az els6 OAK—n
Idtesitett BsBzekbttetds^en. A zajszintet a hlvas kiilBnbbzd
fdzisaibani nyugalmi dllapot, Wufcsdzds, ceengetds, foglalt-
sdg jelzds, bontas, jelentkezds - mdrjiik meg, 6s tdbldzatban
jegyezzilk fel. A тёгёв! frekvencidk: 300 Hz, 800 Hz, 1 kHz,
2,1 kHz, 3,4 kHz, 6 kHz legyenek.
Ь/ А тёгёв sordn felhaszndlt eszkdzbk
Tdvbeszdlffkbzpont 2 db.
Tdvbesz616k6szill6k 2 db.
Hanggenerdtor 1 db.
Szelektiv feezilltsdgmdrd 1 db.
Csillapitds-szekrdny 2 db.
Eojtdtekercs 4 db.
Kondenzdtor 4 db.
Lezdrd ellendllds 4 db.
Atkapcsold 2 db.
Mdrdzsindrok.
с/ Мёгёв! feladatok
1. Mdrjiink beiktatdsi csillapitdst, osszehasonlitd mdd-
szerrel.
2. Vdgezziink aszimmetria mdrdseket.
3. Mdrjiink athalldsi csillapitdst kiilbnbozC varidcidkban
4. Vdgezziink szelektiv zajmdrdst.
5. Vdgezziink a kozpontban miikodtetd fesziiltsdg ds dram-
mdrdseket.
284
&. / Lehets^gee hlbaforr^aok а тёгёвекпё!
A tAvbesz616korpontok тёгёве!пё1 el6allhat6 hlbdk, vo-
nali ёв kozpont hibdkra vezethetffk viseza. A t6nylegec тёгё-
sek megkezd6Be elott v6gezzunk OBSzekbttet6seketf ёг±ёке1;]Ш£
szubjektive az atvitel min6s6g6t.
Igen nagy az athallas. Ok: a taphidak nem egyenl6 hosz-
szusagu vonalakon dolgoznak. Az induktiv elemek menetzarlato—
sak lettek.
А тёгёвек soran rendszertelentil valtoznak а тёгЧ ёхЧёкек.
Ok: kapcsol6g£pekn61, jelfogdkn^l, k^belszoritdkndl tobbz ё-
г±пккегёв. Klmerul a kozponti akkumuldtor.
ELLENORZ6 KERDESEK
1. Mi a kdzpont szerepe?
2. Milyen mddszereket ismer a beiktat&si csillapit^B тё-
гёвёге?
3. Soroljon fel a kBzpontra jellemzC villamos zajforrdBt!
4. Milyen оввгеко1^е1ёБекеп vёgezzйk я kbzpont vizsgdla-
tokat?
5» Milyen когиктёпуек kdzdtt сё1вгегй га^тёгёв! vёgezni?
6. Ml okoz kbzelvegi athall£st?
7. Mi okoz t6volvёgi athalldst?
285
V/ TV-TECHNIKAI MERESEK
19. MERESI GYAKORLAT
A TV-VEVOK TAPEGYSEGEINEK VIZSGALATA
a/ Muszaki jellemzok, тётеsi feladatok
Hdlozati taplalasu tv vev6kesziil6kek dltalaban t£pegys6g
tranezformatort nem tartalmaznak. A kozvetlen haldzatl fe-
szults6g egyeniranyltasa miatt - a hdldzatl csatlakozd bedu-
gasatdl fiiggoen - a t6pfeszults6g negativ dga nines fbldpoten-
clalon, hanem a fazls, ill. a nullavezet6k potencldljdn lehet.
A vevokesztilek тёгёве llyen esetben fokozottan 61etvesz61yes,
azonklviil a vevo ёв а тёгбтивгег 6sszef61del6sevel az utobbl-
ra Is rakeriilhetne a haldzatl feszults6g, ez a meromiiszer meg-
hibaeodasat is okozhatja.
Ezert a tv vev6k6sziil6ket levalasztd transzformator be-
Iktatasa пё1ки1 тёгёв! сё1га bekapcsolnl tilos!
A vevбkёszUlёk k6pcsove elektronsugaranak gyorsltasara
9-25 kV-ов nagy egyenfeszults6g Bziiks6ges. Ezt az egyenfe-
szults6get kiilon aramkori egys6gben allitjak el6. A nagyfe-
sziilts6gu tapegys6gben talalhato a sorvdgfokozat a booster
(buszter) dioda perforalt femdobozban elhelyezve. Ebb61 vezet
egy vastagabb nagyfesziilts6gii kabel а кёрезб oldalcsatlakozd-
Jaig.
Kozvetlen тёгёв celjabol a nagyfesztilts6gii egyseg fede-
16t levenni, ill. a nagyfeszultsegii kabel csatlakozojahoz nyul-
nl szigoruan tilos!
A kis ёв a nagy egyenfesziilts6gek meresekor fokozott 6va-
tossaggal ёв korultekint6ssel kell eljarnunk. A merest ket
szem61y vegezze!
Teljesen tranzisztorizalt vevo eseteben a kis egyenfe-
sziilts6gu tapegysёg тёгёвё!, a Villar.ios miiszerek ёз тёгёзек
286
II.-III. oset&lya szamara irt tankbnyv 24. тёгёе! gyakorlata
ezempontjai alapjan уёбеггик. A nagy egyenfeBzults6g тёгёвё!
а кёвбЪЬ kozolt mddon valdsitjuk meg.
Kbben а тёгёв! gyakorlatban a kovetkezo jellemzok vize-
g^latait ёв тёгёве!! ismertetjuk:
futoaram;
tap- ёв beallltd feвzultвёgek;
booster—fe8zйlt8ёgj
nagy egyenfe8zult8ёg;
sugarar am. ,
Futoaram еНепбггёве, тёгёве
А тёгёв, ill. a vizsgAlat BSBze^litAsat а 173.ёЬгёп Idt-
juk. А еёта tartalmaz: levalasztd tranazformdtort, v£ltakoz6-
ёгати ёгаштёгб!, tv vevбkё8zUlёket.
173. abra. A tv-vevokeezul6k aramfelv6tel6nek тёгёве
A tv-vevok6szul6kek elektroncsovei вогов fut6eeel iizemelnek,
Valamelyikuk meghibasodasa eseteben (szakadt fiitoszfil) тёгб—
zsinorral egymas utani Borrendiseggel a cs6foglalatoknal rb-
vidrezarjuk a fiites kivezetё8eket. A szakadt futoszalu ceo fti-
t68kivezet68eit rovidrezarva az агаттёгб novekvo агатГеГтё-
telt jelez. Ezutan rovidzart megszuntetve a hibas elektroncso
cser61heto.
Statikus тёгёв! modszert 1b alkalmazhatunk. Ennek 1ёпуе-
ge: - a vevokeszulek bekapcsolAsa пё1ки1 - a csofoglalatoknal
ellenallasmerovel fiitoezal szakadast ellenorzunk. Tbbb elekt-
гопсвб futoszalanak egyldejii szakadasa eset6ben ez a cёlrave-
zeto modszer. Mindk6t mddszer alkalmazasa elott gy6zodjunk meg
a vevo halozati agaban elhelyezett о!тах!бЬ1г!ов!!ёкок ёpвёgё-
rol.
287
Tap- 6s bedllitd feszultsdgek еНепбггёве, тёгёве
A tv-vevok6szul6kek egyes fokozatai mds es mas egyenfe-
szilltB6geket Igdnyelnek. Ezeket a feszultsAgeket leosztassal
biztositjAk, ёв kulon sztirik. CAlszeru a fokozatok bemeneti
fe8zultB6geit а тёгёв megkezd6se elott ellenorlznl. А m6rendo
aramkbri pontokat а vev6k6sziil6k kapcsolasi rajzdnak tanulmd-
nyozasa utdn hatdrozhatjuk meg.
А тёгёв osezeallitasa megfelel a 173» abran lerajzolttal.
Tranzisztorizalt vevok esetdben mdrjiik meg az egyes егб—
sitoelemek munkaponti beallitd feszultBdgeit. Integralt dram-
kbri fokozatot kiforrasztas utdn "prdbapados" mdrdssorozattal
viz8galunkt
Ha vevonk a II. program vdteldre is alkalmas, akkor a
programvdltd bekapcsoldsa utdn az UHF egysdgben is тёгjiink tap-
feszultsdget.
Booster—feszultsdg тёгёве
A tv-vev6kdsztildkek vizszintes eltdrito fokozatdban kii-
Ibnlegesen nagy dieszipAcids teljesitmdnyil erositocsovet vagy
tranzisztort alkalmaznak. Ez azdrt szilksAges, mert a nagy ki-
meneti impulzusokat kell szolgaltatnia ёв ki kell bimia a
viBBzafutAskor keletkezo nagy feazultBAgugrasokat. Mint tud-
juk az eltdrito rendszer Aramanak gyors valtozasa a sorkimeno
tekercsdben nagy bnindukcids feazultedget hoz 1ё1ге. Azt az
energidt, amely visszafutdskor keletkezik, megfelel6 csilla-
pit6tagokkal hasznosithatjuk. A visezafutasi csillapitast egy
elofeszitett didddval, a booster-diddaval oldjuk meg.
A di6da elofeszitdsdt kondenzatorral (ez a booster-kon—
denzator; Cg) valdsitjuk meg. A vazlatos megoldast a 174. db-
ra mutatja. A Cg kondenzator fegyverzetein kialakuld 1б11ёа
Up feszultвёget егебтёпуег. Ez a fe8zultвёg sorba kapcsolddik
a tapegyвёg (UT) fe8zйltsёgёvel. Ezt a megemelt feszultsAget
nevezziik booster (Ug) feszultBdgnek.
A mdrt booвter-fe8zultвёg ёгЬёкёЬб!, ami ЗОО-бОО V nagy-
Bagrendii egyenfesztiltsAget jelent, a sorirdnyu eltdrito foko-
zat megfelelo, vagy el6gtelen mukbd6s6re kovetkeztethetiink.
?°.8
A m£rt fesziilts£g nagysdga miatt megfelelo 6vatoss6ggal,
es kifogastalan szigetel£su m£ropalcaval (lehet szuronnyal is)
m^rjimk!
174. abra. A booster-feszults£get eloallitd fokozat
kapcsolasa
A booster-kondenzator a "kutyahazon" kiviil talalhat6,szo-
kasos ert^ke 30-60 nF.
Nagy egyenfesziilts4g тёгёве
A kepcso 9-25 kV-os gyorsit6feszults6g6t is a vizszintes
elterito fokozatban dllitjuk elo. Mint az elozSkben ismertet-
tiik, a visszafutas ideje alatt a sorkimeno primer tekercs^ben
пёЬапу kV nagysagrendu. feazults6g indukalddik. Ez a gyorsitd
feszults^ghez nem elegendo, igy a sorkimeno vasmagjan egy se-
g6dtekereset, a nagyfeszulte^gii tekercset (N^) malomkerekeket
helyeziink el. VAzlatos megoldasat a 175. abra mutatja. A so-
ros kapcsolas kbvetkezteben a megnbvelt vdltakozd fesziiltsig
csucsert6k£t specialis kikepz£sii D nagyfeszults6gii didda egjen-
iranyitja. Az egyeniranyito-dioda fiitofeszultseg^t a sorkime-
no vasmagjara fiizbtt 1-2 menetes N^ tekercs biztositja.
A meres menete. Ennel a meresnel a 176. abran lathat6
bsszeallitast kell kialakitani. Az osszeallitas egysegei:val-
takozoaramu feszultsegstabilizator, levalaszto transzformator,
289
a vizsgAlt vev6 kApcsove, nagy egyenfeszilltsAget mAro miisze-
re. A vev6 bekapcsolasa utan a nagyfesziiltsAg jelenlAtAt eset-
leg gyenge zizegAs (koronakisulAs) jelzi. A fesziiltsAgmArA
fdldpontjAt el6z61eg a vev6 kozospontjAval csatlakoztatjuk, -
majd a mer6szuronnyal Arintjiik a nagyfesziiltsAgu csatlakozAs
kApcso feloli vAgAt.
175. Abra. A tv-vevok nagy egyenfeszilltsAgu
tApegysegAnek elvi kapcsolAsi rajza
176. Abra. Nagy egyenfeszultsAg mArAsAnek elvi s6maja
A muszer csatlakoztatdsakor ugyeljiink arra, hogy a csat-
lakoz&s a nagyfeszilltsAgu kdbelre j6 legyen, kiilonben Ative-
16s, vagy "fujAs" Al1hat el6 As az igy el6Allt jelensegek Te-
le sieges leterhelAst jelenteneK, meghamisitjAk a mArAsi ered-
mAnyeket.
290
A nagyfeszultsegti merest a fenyerSszabalyozo minimalises
maximalis allasai mellett kell elvegezni.
A mert adatokat hasonlitsuk bssze a specifikalt ertekkel,
ha az elteres 15%-kal nagyobb, a fesziiltsegingadozas nem fo-
gadhato el.
Meres alatt iigyeljunk arra, hogy a halozati fesziiltseg a
nevlegestol ne terjen el!
Sugararam тёгёве
A tv-vevokesziilek kepcsove sugararamanak merese alapjan
tajekozodhatunk а кёрсэб josagarol, es a nagyfeszultsegti tap-
egyseg iizemerol.
177. abra. Sugararam meresenek elvi elrendezese
A meres dsszeallitasa a 177. abran lathato. Az bsszeal-
litas egysegei: valtakozoaramu fesziiltsegstabilizator, leva-
laszto transzformator, a vizsgalt vevo kepcsove, egyenaramu
mikroamper-mero.
A meres menete: a tv-vevokesziilek kikapcsolt al 1 apotaban
iktassuk az arammero miiszert a kepcso katodkbr6be. Ezutan be-
kapcsoljuk a vev6keszuleket, majd bemelegedese utan merjukmeg
a minimalis es a maximalis fenyeroertek mellett a sugararam
ertekeket. A mert adatokat hasonlitsuk ossze katalogus adatok-
kal. Ugyeljunk arra, hogy meres kbzben nagyfeszultsegti ”fu-
jas", ativeles, szikrazas ne keletkezhessen. Vizsgaljuk meg,
hogy a kepcso ioncsapda magnese es a jusztirozo magnesek op-
timalisan legyenek beallitva, valamint a kepcso foldelese tizem-
biztos legyen.
291
Ъ/ A meres soran felhasznalt eszkbzbk
Valtakozoaramu feszultsёgszabalyozб 1 db.
Levalaszto transzformator 1 db.
Nagyfeszultsёgu тёгбтиегег 1 db.
Nagyfeszultsёgu тёгбегигопу 1 db.
Egyenaramu mikroamper-тёгб 1 db.
Tv- ve vok6 s ziil ёк 1 db.
Univerzalis V-A-ohm csovoltnrero 1 db.
Valtakozoaramu агаттёгб 1 db.
МёгбкаЬе! 2 db.
с/ Meresi feladatok
1. Allapitsuk meg, hogy a tv-vevoben van-e szakadt fiito-
szalu elektroncso.
2. Merjuk meg az UHF tuner tapfesziiltseget.
3. Merjuk meg a booster fesziiltseget.
4. Merjuk meg a sorvegcso anodfesziiltseget.
5. Merjunk nagy egyenfesziiltseget.
6. Merjunk sugararamot.
7. Merjuk meg a tv vevo egyes fokozatainak tdpfesziilt-
segeit.
d/ Lehetseges hibaforrasok a meresnel
Kulbnbsen a nagyfesziiltsegu meres - tekintve a tapegyseg
nagy belso ellenallasat - sok, nem vart hatast valthat ki.
Ugyanugy a hibas vagy gyenge kepcso szamos hiba forrasa lehet.
A kbvetkezokben nehany a-meres soran esetleg eloallo jelleg-
zetes ЫЪбкга szeretnenk a flgyelmet felhivni. Ezek:
maximalis fenyeroszabalyozo alias mellett tul nagy sugar-
aramot meriink. Ok: hibas a nagyfesziiltsegu. egyeniranyito-cso.
Gdzos a kepcso. A kepcsoben Illa szikrazast, ativelest tapasz-
talhatunk;
alacsony a mert nagyfesziiltseg, a kepcso fenyereje rend-
ben. Ok: beterhel a meroszurony vagy a meromiiszer. Esetleg a
тёгёе soran aramut alakult ki, szikrazas, ”fujas”;
292
kicsi a booster-fesziiltseg. Ok: sorvegcso gyenge, boos-
ter-dioda gyenge, tapegyenfesziiltseg kicsi;
nagyfesziiltseg rendben, megis kicsi a sugararam.Ok: rosz-
szul beallitott ioncsapda. A kepmeret jusztirozo magnesek el-
allitcdtak.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mi a booster-kondenzator szerepe?
2» Mit tartalmaz a nagyfesziiltsegu. tapegyseg?
3. Mi a malomkerek szerepe?
4. Miert fiithetjiik a nagyfesziiltsegu egyeniraryitot a sor-
kimenorol?
5. Miert van a tv-vevo erositocsbveinek fiitese sorosan
kotve?
6. Mire ad valaszt a sugararam merese?
7. Hol van a nagyfesziiltsegu tapegyseg sziirokondenzato-
ra?
8. Miert porosodik igen eroteljesen a tv-vevo?
9. Hogyan hatarozza meg melyik a hibas fiitoszalu elekt-
roncso a tv-vevoben?
10. Mi a levalaszto transzformator szerepe?
11. Milyen hibak okozhatjak a nagyfesziiltsegu reszben a
zizegest, "fujast", szikrazast?
20. MERESI GYAKORLAT
A TV-VEVOK SZINKRONJEL FOKOZATAINAK MERESE
a/ Miiszaki jellemzok, meresi feladatok
Televizios atvitelnel a kepbonto es a kepvisszaalakito
eszkbzok miikodese kozott teljes szinkront kell biztositani.Az
ado kiilon impulzusokkal mindig jelzi, hogy mikor kell a vevo-
ben az elektronsugamak elkezdenie egy sor letapogatasat, es
mikor kell elkezdenie egy uj fel кёр letapogatasat. Ezeket a
293
jelzo impulzusokat, sor-, ill. k£pszinkron impulzusoknak ak-
kor kell a vevoben hatniuk, amikor a kepcso elektronsugara ki
van oltva. Ellenkezo esetben a szinkron impulzusok is latha-
tok lennenek a kepernyon.
A tv-vevokesziilekek elterito fokozatait a sor- es a kep-
szinkronozo jelek vezerlik. A sor- ёв a kepszinkronozo jele-
ket differencial6 es integralo aramkbrok segitsegevel valaszt-
juk ki. Az ezeken eloallo jelalakok vizsgalata, merese, a ve-
vokesziilekek vizsgalatakor nelkiilbzhetetlen.
A tv-vevokesziilek kapcsolas! rajzat tanulmanyozva lathat-
juk, hogy az egyes fokozatok miikbdeset jellemzo jelalakok ido-
beni lefolyasa, es amplitude erteke fel van tiintetve.
A vizsgalati es a meresi modszer ket reszbol tevodik osz-
sze. Eloszbr:
oszcilloszkoppal ellenorizziik a kapcsolasi rajzon talal-
hato es a szinkronozo aramkorok miikodesere jellemzo jelalako-
kat;
meressel ellenorizziik az egyes jelalakok amplitudoinak
nagysagat.
Ezt kbvetoen meressel meghatarozzuk a szinkronozo foko-
zatokra je Heinz 6 tulajdonsagokat. Ezek:
serfrekvencia;
sorfrekvencias behuzas;
sorfrekvencia-szinkronozds tartasi erteke;
soroszcillator szabadonfuto frekvenciatartomanya;
kepfrekvencias behuzas;
k^pfrekvencia-szinkronozas tartasi erteke;
k£poszcillator szabadonfut<5 frekvenciatartomanya;
szinkronozas stabilitasa a haldzati fesziiltseg fiiggv£-
nyeben.
A kapcsolasi rajzokon fellelhetS jelalakokat celszerii to-
vabbi тёгёв! ёе osszehasonlitasi сё1окга rbgziteni. Jelenit-
Biik meg oszcilloszkopon a kivant dbrat, helyezziink millim6ter-
papirt a katodsugarcso ernyojere, majd puha ironnal "kopiroz-
zuk" le az abrat. Celszerii az emyoatmerotol fiiggoen olyan ab-
ra nagysagot beallitanunk, hogy az a kapcsolasi rajzeval meg-
egyezo legyen (igy szendvics-szerii osszehasonlitasra nyilik
lehetoseg). Ha ez nem lehetseges, akkor pantografos nagyitast
kell alkalmaznunk.
A kapott abrakat lassuk el egyertelmti szamozassal ёз ala-
irasaal. А тёгёз jegyzokonjnrebe ugy ragasszuk be, hogy fel-
hajthato legyen. Ezaltal az osszehasonlito abra egyszerii ala-
helyezёsёvel az ёпёке1ёз elvegezheto.
Tilnteesuk fel az abran a fe8zultзёglёptёket is!
Sorfrekvencia тёгёзе
А тёгёз osazeallitasat a 178. abra mutatja. А еёта tar-
talmaz: halozati fe3zu.lts6gstabilizatort, levalaszto transz-
formatort, tv Testert, a vizsgalt vevokeszii^keket, a frek-
venc ian^rot.
А тёгёз menete: az uzembehelyezett vevбkёszulёk leosztat-
lan antennabemenetёre - illesztotagon keresztill - szabvanyos
tv-jellel modulalt feszultsёget adunk. A beadott jelszint va-
lamivel nagyobb legyen, az ёrzёkenyзёgi зг!пЬпё1. A vevot
szinkronozzuk a sorfrekvencia-szabalyozoval.
178. abra. Sorfrekvencia тёгёвёпек elvi elrendez6ee
A vevo kapcsolasi rajza alapjan megkeresstik a sorfrek-
vencia n^ropontjat ёз a frekvenciamenovel ide csatlakozunk.Ha
nem lenne ilyen meropont, ugy is eljarhatunk, hogy a sox^g-
okozatbol (nagyfeszultsegu tapegysegbol) a perforacio tuezaga-
in kisugarzott energiabol caatoljuk ki a aziikseges Гезги1Ьзё-
get. Ezutan leolvaasuk a frekvenciamero milszeren a aorfrekven-
cia ert6k6t. iiz akkor megfelelo, ha ёrtёke: 15625 + 1 Hz.
295
Sorfrekvencias behuzasi tartomany merese
A meres osszeallitasa megfelel a 178. abran lerajzolttal.
A meres menete. Az iizembehelyezett vevokesziileket szink-
ronozzuk a sorfrekvencia-szabalyozoval.
Megjegyezziik a frekvenciamerovel mert sorfrekvencia er-
teket. Ezutan a vevo sorfrekvencia-szabalyozojaval egyik irany-
ba addig szabalyozunk, amig a szinkronozas megbomlik. Majd a
szinkron szabalyozoval az elobbi helyzetbol (ahol megbomlott
a szinkronozas) lassan szabalyozunk visszafele es ahd a szink-
ron allapot visszaall, megallunk, ekkor allitsuk a vevo csa-
tornavaltdjat tires allasba. A szabadonfuto soroszcillator frek-
venciaerteket frekvenciamerovel megmerjiik. Ezt a meresi folya-
matot a szinkron-szabalyozo masik iranyba torteno szabalyoza-
saval, megismeteljiik. A most kapott frekvenciaerteket is le-
olvassuk. A beruhazasi tartomanyt a ket sorfrekvenciaertek ha-
tarozza meg.
Sorfrekvencia-szinkronozas benntartasi
tartomanyanak merese
A meres osszeallitasa megfelel a 178. abran lerajzolttal.
A meres menete: az iizembehelyezett vevokesziileket sor-
frekvencia-szabalyozoval szinkronozzuk. Ezutan a szinkronsza-
balyozot egyik iranyba addig szabalyozzuk, amig a szinkrono-
zas felborul. Allitsuk a vevo csatornavaltojat tires allasba.
Olvassuk le a frekvenciamerorol a szabadonfuto soroszcillator
frekvenc ia j at.
Ugyanezt a meresi eljarast ismeteljiik meg a sorfrekven-
cia-szabalyozo masik iranyu szabalyozasaval is. Merjiik meg
most is a frekvenciat. A ket mert frekvenciaertek hatarozza
meg a sorfrekvencia benntartasi tartomanyat.
Szabadonfuto soroszcillator frekvenciatartomanyanak
merese
A meres osszeallitasat a 179. abra mutatja. Az osszeal-
litasban halozati fesziiltseg-stabilizator, levalaszto transz-
foxmiator, a vizsgalt vevokesziilek, frekvenciamero szerepel.
296
179. abra. Szabadonfuto soroszcilldtor
frekvenciatartomanya meresenek elrendezese
A meres menete: az iizembehelyezett vevo csatdrnavaltojat
olyan allasba helyezziik, ahol vetel nem lehetseges.A frekven-
ciamerot a soroszcillator meropontjara csatlakoztatjuk.Ezutan
a sorfrekvencia—szabalyozot eloszdr az egyik, majd a masik
vegallas iitkozeseig szabalyozzuk. Ne feledkezziink meg az eset-
leges finomszabalyozo egyidejii allitasarol sem. A ket v£gal-
lasban kapott frekvenciaertek a vevo sorfrekvencids oszcilla-
toranak hangolasi tartomanyat, frekvencia atfogasat hatarozza
meg.
Kepfrekvencia behuzasi tartomany merese
A meres osszeallitasat a 180. abra mutatja. Az bsszeal-
litas egysegei: halozati fesziiltseg-stabilizator, levalasztd
transzformator, tv Tester, a vizsgalt vevokesziilek, frekven-
ciamero.
180. abra. Kozepfrekvencias behuzas meresenek elrendezese
297
Celszerii a frekvenciamerot rovid csatlakozo vezetekkel es me-
legpontjaba sorosan kotott 10 к -os elvalasztoellenallassal
a kepvegfokozat bemenetere (race, bazis) csatlakoztatni. Az
esetleg bejuto bugo-fesztiltseg a mert erteket meghamislthatja.
A meres menete: az iizembehelyezett tv-vevo antenna beme-
netere ("tavol" jelzesbe) illesztotagon kereszttil a generator
szabvanyos tv-jelet adjuk. A vevot optimalisan behangoljuk,
majd a kepszlnkronozd szabalyozoval az egyik iranyba megkeres-
siik azt a pontot, ahol a szinkronozas megsziinik.Szabalyozzunk
addig vissza, amig ujbdl beall a szinkron. Allitsuk a csator-
navaltot tires allasba. A frekvenciameron olvassuk le a szaba-
donfuto keposzcillator frekvencia erteket. Ismeteljiik meg ezt
az eljarast a kepszinkronozo szabalyozd masik iranyba tbrteno
szabalyozasaval is. A ket frekvenciaertek meghatarozza a kep-
frekvencia behuzasi tartomanyat.
A kepfrekvencia-szinkronozas benntartasi
tartomanyanak merese
A meres osszeallitasa megfelel a 179. abran lerajzolttal.
A meres menete: az iizembehelyezett tv vevon ugyanazokat
a beallitasokat vegezziik el, mint az elobbiekben leirtunk.Ez-
utan a kepszinkron-szabalyozot addig valtoztatjuk, amig a kep
a szinkronbdl ki nem esik. Alljunk a csatornavaltoval tires al-
lasba. Olvassuk le a frekvenciameron a szabadonfuto keposzcil-
lator frekvenciaerteket.
Ellenkezo iranyu szabalyozassal megismeteljiik az elja-
rast, es ismet frekvenciat mertink.
A ket frekvenciaertek megadja a kepfrekvencia benntarta-
si tartomanyat.
Szabadonfuto keposzcillator frekvenciatartomanyanak
merese
A meres osszeallitasut a 179. abra mutatja. A sema egy-
segei: valtakozoaramu fesziiltsegstabilizator,levaLasztd transz-
formator, a vizsgalt vevo, frekvenciamero.
A meres menete: az iizembehelyezett tv-vevo csatornaval-
tojat tires allasba helyezziik. A kepfrekvencia-szabul.yozot elobb
298
az egyik, majd a masik veghelyzetbe szabalyozzuk. Mindket veg--
aliasban a frekvenciamerovel megmerjiik a szabadpnfuto keposz-
cillator frekvenclaertekeit.
A ket mert ertek adja a kepfrekvencias oszcillator el-
hangolasi tartomanyat.
A szinkronozas stabilitasanak merese a halozati
fesziiltseg fiiggvenyeben
A meres osszeallitasat a 181. abra mutatja. A sema egy-
segei: halozati fesziiltseg-stabilizator, levalasztd transz-
formator, szabalyozo transzformator, tv Tester, vizsgalt ve-
vokesziilek.
tv
teszter
~ St.
tv
keszulek
181. abra. Szinkron stabilitas тёгёвёпек elrendezese
A meres menete: a vevot szabvanyos tv-jellel taplaljuk.
A pontos behangolas es kontrasztossag beallitasa mellett,sor-
es kepfrekvencia szinkronozo szabalyozokat legoptimalisabb
helyzetbe hozzuk. Csokkentsuk a nevleges halozati feeztiltsA—
get elobb -10%-kal, majd noveljiik +5%-kal a nevleges ёгЬёк f&-
1ё. Mindket feeziiltsAgdrtekben 5.. .30’pereig uzemeltet jiik a
vevot anelkiil, hogy a szabalyozo-szervekhez nyulnank.
Megfelelonek minosithetjiik a szinkronozast akkor, ha ez
ido alatt ёв a nevlegestSl eltero halozati fesziilts4ggel iize-
melve a vizsgalt Abra stabil maradt.
Ъ/ A meres soran felhasznalt eszkbzbk
Tester 1 db.
Halozati fesziiltseg stabilizator 1 db.
Levalaszto transzformator 1 db.
299
Frekvenciamero 1 db.
Szabalyozo transzformator (toroid
transzformator) 1 db.
Tv-vevokesziilek 1 db.
10 к/2-os meropalca 1 db.
Muantenna (illesztotag) 1 db.
Valtakozoaramu V-тёгб (a szabalyozott
halozati fesziiltseg тёгёвёге) 1 db.
Мёгбгв1пбгок, kabelek.
с/ Мёгёв! feladatok
1. M6rjiink sorfrekvenciat!
2. Vegezziink sorfrekvencia-szinkronozas benntartasi шё~
- r6seket!
3. Mdrjiik meg a szabadonfuto soroszcillator frekvencia-
tartomanyat!
4. M6rjiik meg а kepfrekvencias behuzasi tartomanyt!
5. - 'Vegezziink szinkronizacios stabilitasi тёгёвекеЬ!
6. M6rjiink sorfrekvencias behuzast!
7. Mdrjiik meg a szabadonfuto kdposzcillator frekvencia-
tartomanyat.
8. M6rjiik meg a kepfrekvencia-szinkronozas benntartasi
tartomanyat.
9. V6gezziink az eddigi feladatok alapjan kёt tv-vevoben
szabadon valasztott osezehasonlitd merdseket.
d/ lehets6geB hibaforrasok а тёгёэекпё!
А тёгёзекпё! elofordulo hibak egyrdszt az oBzcilloszko-
ров vizsgalatnal, masr6szt a tv-vevo szabalyozo szervei beal-
litasabol adodhatnak. Szamtalan hiba forrasa lehet a hibasan
iizemeltetett vevo is. A kovetkezokben пёЬапу jellegzetes hiba
1атегЬе!ёвёге szoritkozunk. Ezek:
a vizsgalt jelalak szintje nem egyezik az abra fesziilt-
sёgёrtёkёvel. Ok: nem vettiik figyelembe а тёгёзЬаЬаг faktort,
rosszul nagyitottunk, a haeonloeag miatt masik abrat mertiink,
vagy elemeztiink;,
300
nem lehet szinkronozas! mereseket vegeznl. Oki hibas a
vevo szinkron-automatikaja, szinkronszabalyozokkal labilis
helyzetbe alltunk, hibas a halozati stabilizator;
a mert frekvenciatartomany nem szimmetrikus. Ok: a ve-
voben hibasan beallitott szinkronszabalyozok. Nem vettiik fi-
gyelembe a durva- es finomszabalyozok beallitasanak szinkro-
nitasat;
nem merheto a kepfrekvencias behuzas. Ok: a frekvencia-
merobe brumm-fesziiltseg jut - nem elegendo a meropalca leva-
laszto ellenallasa, brummos a tapegyseg.
ELLENORZO KERDESEK
1. Hogyan mertink sorfrekvenciat?
2. Mit ertiink szinkron-stabilitas alatt?
3. Mit ertiink szabadonfuto oszcillator frekvenciajan?
4. £lvegezhetok-e a kozolt meresek tv Tester nelkiil?
5. Miert kell mereskor esetenkent a csatornavaltot tires
allasba helyezni?
6. Altalaban a sor- vagy a kepstabilitas erteke a jobb?
7. Hogyan ertekeliink jelalakot oszcilloszkopos тёгёз-
sel?
21. MERESI GYAKORLAT
A TV-VEVO VIDEO-FOKOZATANAK MERESEI
a/ Miiszaki jellemzok, тёгёв! feladatok
A tv-vevokesztil6kek video-demodulatoranak тёгёде - a de-
modulator ёз a video-erosito kompenzdlo elemeinek hatasa mi-
att - osszetett feladat. Tehat a demodulator! tulajdohk6ppen
csak a KF erositovel egyiitt tudjuk тёгп!. A vide6-er6sitovel
viszont egyiitt kell тёгп! a video-demodulatort. A kimen6je-
let а кёрсзбгб! vessztik le.
А тёгёзког alkalmazott bemenojel, a KF-ra a hordozo vi-
deo-vobulator jel6vel amplitudoban modulalt jel lesz. Az at-
301
viteli karakterisztika valodisagat a Jrepcso altal okozott
szort kapacitas jelentosen befolyasolja. Ezert a merest ka-
pacitasszegeny merofejjel kell elvegezni.
Ebben a meresi gyakorlatban targyaljuk a kovetkezo jel-
lemzok mereseit is:
konktraszt-szabalyozas;
hang a kepben;
kepvisszafutasi ido;
sorvisszafutasi ido.
A vided-erosito atviteli gorbejenek felvetele
Meg kivdnjuk jegyezni, hogy a video-demodulator utan al-
kalmazott meropontrdl leveheto jel nem alkalmas a demodula-
tor vizsgalatara, mivel itt a kompenzalo aramkorok hatasa nem
megfeleloen ervenyesiil. A meropontot a KF erosito atvitele-
nek meresenel az oszcilloszkop csatlakoztatasara alakitottak
ki.
A video resz - demodulator, erosito - atviteli gorbeje-
nek felvetelet ket modszerrel, a pontonkenti felvetellel es
vobulator alkalmazasaval ismertet jiik. A ket modszer koziil min-
dig azt kell valasztanunk, amelyik gyorsabb es amelynek pon-
tossaga kielegiti a megadott feltetelt. Ugyanis pl. a video-
-vobulator altal felrajzolt gorbe az oszcilloszkop ernyojen
kb. 0...300 kHz-ig nem ad hiteles erteket. Ilyen modon a kis-
frekvencias atvitelt csak pontonkenti meressel vizsgalhatjuk
meg.
Mindket meres elokesziteset a kbvetkezok szerint vegez-
ziik el:
a kepcsorol vegyiik le a foglalatot. A fittest egyenerte-
kti ellenallassal (meleg ellenallas!) potoljuk. A csofoglalat
katodcsatlakozasahoz kapcsoljuk a merofejet;
szethangolt KF erosito eseten csak az elso fokozatra ve-
zetjiik a merojelet;
szinkronhangolt erositoknel az utolso KF erosito beme-
netere vezetjilk a merojelet .Celszerii ilyen esetben a kimene-
ti hangoltkSrt egy ideiglenesen beforrasztott ellenallassal
(kb. 50 kf?) erosen lecsillapitani;
302
a vevo kontrasztszabalyozojat - ha a video-fokozat ero-
sit£set szabalyozza - allitsuk maximal!s erositesre.
A video-atviteli karakterisztika pontonkenti felvetel£-
nek osszeallitasat a 182. abra mutatja. A s£ma egysegei: ha-
lozati fesziiltsegstabilizator, levalaszto transzfonnator, a
KF jelet video-jellel amplitudoban modulalo generator (vagy
rniiszer osszeallitas), a mert vevokesziilek, szelessavu fesztilt-
segmero vagy diodas merofej.
~ St
tv
kesziilek
AM
182. abra. Video-atviteli karakterisztika
pontonkenti felvetelenek meresi elrendezese
A meres menete: a vevo iizembehelyezese utan a generator
jelet csatlakoztatjuk a KF erosito bemenet£re.
Uyideo
flMHzJ
183. abra. Video-atviteli gbrbe felrajzolasa
alkalmas koordinata-rendszer
303
A csatlakozas aszimmetrikus, zarjuk le a kabelt 75 Si -
mal. Igy a kabel hossza nem befolyasolja a merest. Csatlakoz-
tatjuk a szelessavu feszultsegm£:r6t a kepcso katodjara. A ge-
neratoron kiilonbbzo video-frekvenciakat beallitva - ugyeljiirik,
hogy a m£rojel kimeneti szintje es a modulacios szazalek min-
den beallitott video-frekvencian azonos legyen - a fesziilt-
Begm£rovel mert szinteket a 183. abran lathato koordinata-
rendszerbe vissziik. A koordinata-rendszer vizszintes tengelye
logaritmikus leptekii. C£lszeru a fuggoleges tengelyen is lo-
garitmikus lepteket alkalmazni. A kisfrekvencias atvitel meg-
bizhatobb kiertekelesere 1 MHz-ig 10...20 meresi pont elegen-
do.
Ha a vizsgalt vevokesziilek '’Film" regiszter szabalyozo-
val is rendelkezik, ugy az atviteli gorbet a regiszter mind-
ket allasaban vegytik fel.
A kiertekelest tbbb meres atlaga alapjan vegezziik, majd
ezekbol az ertekekbol rajzoljuk meg a meres eredmenyet kepezo
atviteji gorbet (183. abra). A kiertekeles alkalmaval a sav-
hatarokat a 3 dB, ill. a 6 dB-es pontok kozott adjuk meg. A
merest vegezziik el nagyfrekvencias kiemelessel is, kiilon fel-
tilntetve a mert adatokat.
184. abra. Video-atviteli gorbe vobulatoros
meresenek elrendezese
A video-atviteli gorbe vobulatoros felvetelenek elvi osz-
szeallitasat mutatja a 184. abra. A sema egysegei: halozati
304
fesziiltsegstabilizator, levdlaszto transzformator, KF viv6-
generator es az azt modulalo video-vobulator es markergenera-
tor, a vizsgalt vevokesziilek, szelessavu oszcilloszkop.
185. £bra. Szelessdvu demodul^las n^lkuli
videо-atviteli gorbe a jellemzo frekvencia
markerekkel
А тёгёз menete: a vevo Uzembehelyezese utan a generator
(generatorok) jelet csatlakoztatjuk a KF erosito bemenetere.
A vobulator loketenek beallitasakor figyelembe kell venniink,
hogy tul nagy loket keskeny abrat eredmenyez, ebben a reszle-
tek nehezen ismerhetok fel. A 185. abra mutatja a video-atvi-
teli gbrbe alakjat demodulalds nelkiil a jelzo (marker) frek-
venciakkal. Altalaban 1 MHz-es markerjelekkel dolgozunk.A mar-
kerjelek amplitudoit olyan ertekre allitsuk, hogy azok az at-
viteli karakterisztikan jol megfigyelhetok legyenek,de ne tul
nagyok. Lenyeges a markerjelek tisztan megkulonbbztetheto be-
allitdsa, mert az egyes tv allomasok is letrehozhatnak marker-
jel hat^sokat.
186. abra. Marker jelek beallitasanak hatasai
az atviteli gbrbere
a/ igen nagy markerjel az abrat felismer-
hetetlenne teszi; b/ kisebb markerjel; с/
normalis markerjel nagysag
305
A markerjel beallitasanak megkonnyit^sere mutatjuk be a 186a,
Ъ, c abrakat. A 186a abra tul eros markerjel torzito hatasat
mutatja az atviteli gorbere. A 186b abran latott jel az abra
reszleteit eltakarja. Megfelelo amplitudoju a markerjel a 186c
abran. A vobulatoroe тёгёаек gorb£i - a markerjelek aegits£-
g£vel - azonnal kiert£kelhetok. Mint тёг emlitettiik a 0...300
kHz kBzotti tartomany nem ertekelheto.
Kontraszt-szabalyozas merese
A kontraszt-szabalyozas a tv-vev3keszul£kek egyik mino-
segi mutatojara jellemzo. Мёгёзе a vevo konstrukcios kialaki-
taedtol, ill. a szabalyozas modjatol fugg. Jelenleg кё!Гё1е
megoldds johet tekintetbe, ezek:
1. a szabAlyozo a video-erosit3 егбз11ёзё! valtoztatja;
2. a szabdlyozasban a KF erositoz is reezt vesznek.
Az elso megoldas eseteben а тёгёз elvi osszeallitasat a
187. abra mutatja. А зёта egysёgei: halozati feszUltsёg6tabi-
lizator, levalaszto transzformator, HF generator, a vizagalt
vevo, szelektiv HF fesziDJ^gmero.
А тёгёз menete: a vevo ilzembehelyezese utan a generdtor-
bol 1 kHz-es jelet adunk a vldeo-erosito Ьетепе1ёге ев а кёр-
cso katodjan szelektiv fesztilteegmerovel merjuk a kontraszt-
szabdlyozo ket szelso allasaban a bemenetre adott 1 kHz-es jel
егбз1гёзё1.
187. abra. Kontraszt-szabalyozas meresenek е1гепНегёзе
A masodik megoldas eseteben is a 187. abra mutatja а тё-
гёз elvi osszeallitasat. А зёта egysёgei: halozati feszultsёg-
stabilizdtor, levalaszto transzformator. URH AM generator, a
vizsgalt vevo, szelektiv HF fesztiltsegn^ro.
306
А тёгёз menete: a generdtort а kdpviv6 frekvenciajdra
hangoljuk es 1 kHz-es hangfrekvencias jellel modulaljuk. Мё-
гёз kozben a nagyfrekvencias szint ёз a modulacios szazaldk
allando maradjon. А кёрсзб katodjan a szelektiv fesziiltsdgn^-
rorol leolvassuk az erositett jel szintjdt.
A kontraszt-szabdlyozas atfogasat mindkdt тёгёзпё! a fe-
sztiltsdgmer6n leolvashato кё! feзzultзёg viszonya (kontraszt-
szabalyozo minimalis ёз maximalis allasainal) adja.
katf. “
U,
kmax
^kmin
A zavaro hatasokat cspkkenthet jiik az elterit6 rendszerek
leallitasaval is. Ekkor azonban а тёгёз ёгбекёЬеп sziik8ёges
aramkorok игетё! - beledrtve az AGC-t is - allando feszulteёg-
gel biztositjuk.
"Hang а кёрЬеп" zavar тёгёзе
Ismeretes a tv-vevokben "hang a kdpben" zavaro jelenseg
keletkezdse. Okozhatja az adooldal, de rosszul behangolt KF
erosito, vagy a hangdemodulator AM elnyomo tulajdonsagainak
elёgtelensёgei is.
188. abra. Hang а кёрЬеп zavar тёгёзёпек е1гепНегёзе
А тёгёз elvi osszeallitasat a 188. abra mutatja. А зёта
egysёgei: halozati feszultsёgstabilizator,. levalaszto transz-*
formator, URH AM generator, URH FM generator, a vizsgdlt ve-
Уокёзги1ёк, szelektiv HF feszultsёgmёrб.
307
A meres menete: a vevo iizembehelyezese utan a "Tavol"
jelz£sii antenna-bemenetre illesztotagon keresztiil a ket URH
generAtort kapcsoljuk. Alljunk az egyik URH-AM generatorral a
merni klvant csatorna kephordozojara, es modulaljuk a genera-
tor! 1 kHz-cel 80% melysegben. Majd a masik URH-FM generator!
is modulaljuk 1 kHz frekvenciaval, 50 kHz lokettel.A ket ge-
nerator szintjet egymashoz viszonyitva a mert norma szerint
allitjuk be. Ez
OIRT norma szerint 1:2;
CCIR norma szerint 1:5»
A kepvivo 3 generator kimeneti szintjet 1 mV-га allitjuk
be, majd a kepcso katodjan a szelektlv fesziiltsegmerovel meg-
m£rjuk a kapott jel szintjet. Ezutan lekapcsoljuk az URH-FM
generator! es ujabb merest hajtunk vegre. A merest tobbszor
ismeteljiik meg!
A ket mert ertek aranyat dB-ben kifejezve kapjuk a hang
zavar^sat a kephordozon.
Kepelterites visszafutasi idejenek merese
A tv-vevo kepemyojen kapott kep minosege alapvetoen fiigg
az elterito-rendszer kifogastalan miikbdesetol. Ismeretes,hogy
az elt6ritest filreszaram vegzi. Tudnunk kell, hogy a kepcso
nyakan a vizszintes helyzetii tekercspar kepiranyu, a fiiggole-
ges helyzetii pedig soriranyu elteritest vegez.
A meres osszeallitasa elott a vevokesziilek elterito rend-
szer kepelterito tekercsenek aramkUrebe 10 Q -os ellendllast
iktatunk. Voltakeppen az arammerest fesziiltsegmeresre vezet-
jiik vissza. Az ellenallds ket vegpontjarol levalaszto konden-
z£torokon keresztiil csatlakozunk az oszcilloszkop fiiggoleges
erositojenek bemenetere.
А тёгёз elvi osszeallitas^t a 189. abra mutatja. A sema
egysegei: halozati fesziiltsegstabilizator, levalaszto transz-
formator, tv .Tester, a vizsgAlt vevokesziilek, oszcilloszkop.
A тёгёз menete: a vevOt a szabdlyos szinkronjelekkel mQ-
dulalt generatorra csatlakoztatjuk, illeszto tagon keresztiil.
A vevot hangoljuk es pontosan szinkronozzuk.Az oszcillosZkop-
pal a 10/2 -os meroellendllAsra csatlakozunk.
3Q8
Ugy allitsuk be az oszcilloszkopot, hogy a fiireszdbra az er-
пуб ketharmad reszet betUltse. A megjelenitett jelalak ёг!ё-
kel6set (190. abra) az oszcilloszkop idomarker hasznalataval
vegezhetjiik el. A fiireszabra teljes idejehez viszonyitsuk a
visszafutasi idot.
189. abra. K^pelterites visszafutasi idejenek meresi
elrendezese
190. abra. A k6p-fur6szfeszults6^ beallitasa
oszcilloszkop segitsegevel
Ezek utan a ki6rt6kelt adatokat a кёвгШёк specifikdcio-
javal, ill. az alkalmazott tv szabvany (naliuak OIRT) adatai-
val hasonlltsuk IJssze.
Sorelterit6s visszafutasi idej6nek тёгёее
А тёгёз dsszeallitasa elott a vevok6szulek вогеГЬёгГЬб
rendszer elterito tekercsenek агаткбгёЬе 1Q -os ellenallast
iktatunk. Az ellenallas кё1 vegpontjarol levalaszto kondenza-
torokkal fiireszfeszultseget vehetunk le. Ugyeljiink, hogy a le-
valaszto kondenzatorok megfelelo nagysagu atiitesi feszultse-
giiek legyenek.
309
A meres elvi osszeallitasat a 188. abra mutatja.
A sema egysegei: halozati fesziiltsegstabilizator, leva-
laszto transzformator, tv Tester, vizsgalt vevo, oszcillosz-
kop.
А тёгёз menete: az uzembehelyezett vevot szabalyos szink-
ronjelkkel modulalt generatorra kapcsoljuk. A vevot hangoljuk
es pontosan szinkronozzuk. Az oszcilloszkoppal az 1 £2 -os тё-
roellenallasra csatlakozunk, majd az oszcilloszkop ernyбjёn
azt kdtharmadnyira kitolto abrfit allltunk be.
191. abra. A sor-fiireszfeszultseg beallitasa
oszcilloszkop segitsegevel
A fiireszabra teljes idejenek (64 p s) szazaldkaban fejez-
ziik ki a visszafutasi idot. A megjelenitett jelalak drtekeld-
set (191. abra), az oszcilloszkop idomarker hasznalatdval
vegezhetjiik el.
.Ezek utan a kidrtekelt adatokat a kesziilek specifikacio-
j£val, ill. az alkalmazott tv szabvany (nalunk OIRT) adatai-
val hasonlitsuk ossze.
b/ A meres sordn felhasznalt eszkozok
Video vobul6tor 1 db.
URH AM/FM generator 2 db.
Бгё1еззата oszcilloszkop 1 db.
HF generdtor 1 db.
HF szelektiv feszults6gm£r6 1 db.
Hdlozati fesaillts6getabiliz6toy 1 db.
Levalaazto transzform£tor 1 <fb.
310
10/2 -os ellenallas (nagy terelhetosegii) 1 db.
1 /2 -os ellenallas (nagy terelhetosegii) 1 db.
Tv vevokesziilek 1 db.
Milantenna 2 db.
Kepcso fiitoszalt potlo ekvivalens
melegellenallas 1 db.
с/ Meresi feladatok
1. Vegyiik fel pontonkent a kisfrekvencias videoatvite-
li gorbet!
2. Vegyiik fel a teljes video-atviteli gorbet pontonkent,
majd vobulalva es szendvics modszerrel a ket meres gorbejet
hasonlitsa bsszeI
3. Vegezziink kontraszt-szabalyozas atfogasi mereseket!
4. Merjuk meg a kepelterites visszafutasi idejet!
5. Merjuk meg a sorelterites visszafutasi idejet!
6. Vegezziink "hang a kepben" merest!
d/ Lehetseges hibaforrasok a mereseknel
A tv-vevok video-fokozata teljes atviteli gorbejenek fel-
vetele igen nagy korilltekintest, flgyelmet es miiszerezest ki-
van. Ebbol kovetkezik, a hibalehetosegek szamanak nbvekedesi
valosziniisege is.
Nehany jellegzetes hibat kiemelve:
a vizsgalt kep jo, megis a mert nagyfrekvencias atvitel
eros vagast mutat. Ok: kapacitive leterheljiik a kepcso katod-
jat, nem megfelelo az oszcilloszkop merokabelje. Esetleg a
kompenzalast is megsziintettiik;
nehezen lehet markerezni. Ok: kiilso zavaras, interferen-
cia (esetleg sajat miiszerrel is!);
sorvisszafutas merese bizonytalan. Ok: stabilizacios prdb-
lemak, hibas meromiiszer.
311
ELLENORZO KERDESEK
1. Mi a szerepe a video-aramkbrbk kompenzalo elemeinek?
2. Midrt a KF-t61 merjiik a vided-atvitelt?
3. Mi a "Film" regiszter szerepe?
4. Mi okozza "hang a кёрЪеп" hatast?
5. Mely aramkbrbkben szabalyozhatunk kontrasztot?
6. Melyik nagyobb teljesitmeny igenyii; a кёр- vagy sor-
elterites?
7. Miert fiiresz-arammal vegezziik az elteritest?
8. Milyen aranyu a jd sorvisszafutas?
22. MERESI GYAKORLAT
A TV-VEVOK NAGYFREKVENCIAS ARAMKOREINEK MERESE
a/ Miiszaki jellemzok, meresi feladatok
А 1т-¥етбкёзги1ёкек шикЬбёзе szempontjabol a nagyfrek-
vencias resz pontos behangolasa (errSl a 24- meresben lesz
sz6) , ill. merese nagy fontossagu. Az atviteli gbrbek meresei
a tet6drtekekre nezve adnak helyes felvilagosltast, a csilla-
pitasi gbrbek felvetele pedig a leszivas ertekenek pontos be-
dllltasat mutatjak. Mindket gbrbe ismerete a teljes atvitel
szempontjab61 fontos.
A nagyfrekvencias atvitel vizsgalata szempontjabdl a kb-
vetkezS parameterek mereset tuztiik ki feladatunkul:
a csatornavaltd atviteli gbrbejenek felvetele;
a csatornavalto cslllapitasa;
KF atviteli gorbe;
KF csillapitas! gorbe;
KF ёггёкепувёя;
AGO тёгёве.
А тёгёвек megkezdёse elott сё1згеги - mintegy szuropro-
baszeriien — az egyenaramu beallitasokat ellenorizni.
312
A csatomavaltd atviteli gHrbejenek felvetele
Az atviteli gorbe felvetelet vobulatoros mddszerrel is-
mertetjiik. Ha az alkalmazott oszcilloszkop erzekenys£ge kicsi
— ekkor nagy vobulal6 bemeneti fesziiltseggel kellene merniink -
a vev6 AGC-fokozata mtikbdne, ezt el kell keriilni. Ha tehat
oszcilloszktfpunk nem eleg erzekeny, akkor allitsuk le az AGC-
t. Ez esetben az AGC-fesziiltseg pdtlasara telepb61,elofesziilt-
seget kell a megfelelo pontra betaplalnunk. Ennek erteke a
gyari adatokban magtalalhato. Tajekoztatasul kozHljiik.hogy az
AGC-t potlo fesziiltseg 3,5...4,5 V es negativ polaritasu.
A meres elvi Hsszeallitasat a 192. abra mutatja. A sema
egysegei: levalaszto transzformator, tv-vobulator, a vizsgalt
vevokesziilek, oszcilloszkop.
192. abra. Csatornavaltd at-
viteli gorbeje felvetelenek
тёгёв! е1ге^егёзе
193. abra, А згёр "sarkos’1
gdrbe tulvezёrlёst
jelent
А тёгёз menete: a tv-vev6t iizembehelyezve csatlakoztas-
зик a voblert szimmetrizalo tagon (miiantenna) keresztiil -”Ta-
vol" jelzёsu antennahuvelyekre. Az oszcilloszkoppal *csatla-
kozzunk a csatornavalto ireropontjara (ez gyarilag altalaban
ki van vezetve), ennek hianyaban 10 kfl-os elvdlaszt6 ellen-
allason keresztiil a keverocso racedra (keverS—tranzisztor ba-
zisara). A vevo kontrasztszabalyozdjat allitsuk maximumra.Ez-
utan noveljiik a vobulator kimeneti feszultsёgёt annyira, hogy
313
a kapott kep torzitatlan, jol lathatd legyen. A vobulator 1b-
ketszabalyozdjaval ugy allitsuk be az atviteli gorbe kepdt,
hogy az az егпуб mdreteinek 2/3-da legyen. Az idotengelyt a
vobulator erositojevel allitsuk be megfelelo ertekiire.
Ha a megjelenitett gbrbe "sarkos" (193* abra), az mindig
tulvezerlest jelent. A beallitasunk akkor jo, ha a bemen6jel
novelesevel a fiiggoleges amplitudok aranya egymashoz viszo-
nyitva aranyos ertekii marad.
194. abra. A csatornavalto atviteli gorbeje
A csatornavalto savszelesseget markerjelekkel ellenoriz-
ziik le a 3 dB-es pontokban. Szokvanyos atviteli gorbet mutat
a 194. abra.
Az atviteli gorbet bssze kell hasonlitanunk a specifika-
cioban talalhato gbrbevel. Ha a kapott gorbe azzal nagymertek-
ben hasonlo vagy megegyezo, akkor meg kell vizsgalni annak
stabilitasat is. Vizsgaljuk meg, milyen bemenojel-ertekek kb-
zbtt valtozik a gorbe alakja es a savszelesseg lenyegesen.Ta-
nacsos iltbgetesre (mikrofdnia) is figyelni a gorbe esetleges
valtozasatI
A csatornavalto csillapitasanak merese
Ezt a merest pontonkent! felvetellel mutatjuk be. Terme-
szetesen vobulatorral is elvegezheto.
A meres elvi bsszeallitasat a 195. abra mutatja. A sema
egysegei: halozati fesziiltsegstabilizator, levalaszto transz-
formator, URH AM/FM generator, a vizsgdlt vevokesziilek, sze-
lessavu fesziiltsegmero.
314
A тёгёа menete: valamelyik caatornan Uzembehelyezett ve—
v6 ’’Tavol" anteima-bemenetere a generatorbol szinmetrizalon at
csatlakoztatott fesziiltseget ugy allitjuk be, hogy a caator-
navalto meropontjahoz kapcaolt feazultaegmerS adott £rt£ket
mutaaaon.
195. abra. Caatornavalto caillapitaaanak me-
re al elrendezeae
196. abra. Caatornavalto ceillapitaagbrbeje
A 196. abran feltiintetett коогИпёта—rendszer X tenge-
1уёге a m£r6frekvenciat, Y tengely£re pedig a generator kime-
neti feazultaeget (dB) viaaziik fel. Igy az atviteli gorbehez
315
kepest fordltott rajzolatu gbrbet kapunk. Az Y* tengelyre a
generatorbdl beadott fesziiltseg es a kapott fesziiltseg hanya-
dosat a csillapitast vigyiik fel dB-ben.
A KF erSsito atviteli gorbejenek felvetele
Vobulatoros merest mutatunk be. Az atviteli gbrbe megje-
lenitesere az oszcilloszkopot a vlde6-egyenlranyit6 utan ta-
lalhato mer6pontra csatlakoztathatjuk. Ennek hianyaban a vi-
de6-veger6sito katddjara csatlakoztassunk. Ez azert is el6ny,
mert az oszcilloszkop bemeneti terhelese a kis impedanciaju
ponton nem jelent eszreveheto valtozast. Hibatlan miikbdesii tv-
vev6 eseteben a vide<5-er6sit6 atviteli tulajdonsagai semmife-
le befolyassal nem lehetnek a KF atvitel vobulalt jel alakja-
ra.
А тёгёв megkezdёse el6tt a vev6ben a kbvetkezo bealllta-
sokat kell elvёgezni:
a vev6 oszcillatorat le kell allitani! Ezt сё1згегиеп a
csatornavdlt6 tires dllasba helyezёsёvel vёgezhetjiik el. Ha ez
nem lehetsёges, akkor forrasszuk le az oszcillator-tapfesziilt-
вёg уеге!ёкё1;
allitsuk le az AGC-t. Bontsuk az AGC szabalyoz6 aramkbr
vezet&k6t, ёэ £lland6 elбfe8zultsёget adunk telepbol erre a
pontra, a nyugalmi helyzetnek megfelel6en.
197. ёЪга. A tv-vev6 KF erosito atviteli
gorbёjёnek тёгёз! е1гепЬегёзе
А тёгёв elvi bsezeallltasat a 197. abra mutatja. А зёта
egys^gei: haldzati fesziiltsdgstabilizator, levalasztd transz-
316
formator, vobulator es marker generator,a vizsgalt vevokeszii-
lek, oszcilloszkop.
A meres menete: az iizembehelyezett vevokesziilek kbzep-
frekvencias bemenetere (ez celszeriien a keverocsS, tranzisz-
tor) a vobulator к!тепе1ё1 aszimmetrikusan (60...75Q -os le-
zarassal) csatlakoztatjuk. Az oszcilloszkoppal a video-v6ge-
rosito katodjara (emitterere) csatlakozunk, ёз az emyon kb.
2/3-ad szёlessёgii abrat allitunk be. Keriiljiik a "sarkos” gbr-
beket, mert ezek tulvez6rlesre mutatnak.
A megjelenitett gorbet a kritikus pontokon futo, ill.
rogzitett markerekkel ellenorizziik. Akkor elfogadhato a KF
atviteli giiroe, ha a teto egyenessege 5... 10%. Az atviteli
savszёlessёget a Nyquist pont (6 dB-es ert6k) ёз a hangoldal
(3 dB-es ertek) ёгЬёке kbzotti frekvenciatavolsag megmer6s6-
vel hatarozzuk meg.
A leszivokorbk pontos helyenek vizsgalatakor a vobulator
loketet ugy szaoalyozzuk be, hogy az emyo egёsz feliiletet a
vizsgalt pont когпуёке tbltse ki. Ezutan az oszcilloszkop fiig-
goleges erdsiteset is megnbveljlik olyan mert6kben, hogy a le-
szivas okozta minimumok jol lathatdk legyenek. Ne zavarjon a
torz abra, mert a jol 6szlelheto marker a leszivokbr Ье1уё1
egy6rtelmiien megadja.
A KF erosito ёrzёkenysёgёnek тёгёзе
A KF ёrzёkenysёget a csatornavaltoban gondosan kialaki-
tott csatlakozo segitsёgёvel merhetjiik. Celszerii a koaxialis
csatlakozo beforrasztasa.
А тёгёз elvi osszeallitasat a 198. 6bra mutatja. А зёта
egysegei: halozati fesziilts6gstabilizator, lev£laszt6 transz-
formator, URH-AM generator, a vizsgalt vev6k6sziil6k, HE fe-
sziiltsegmero.
А тёгёв menete: az iizembehelyezett vev5 keverocsS гаейё-
ra (bazisara) a generatorrdl adunk amplltuddban 1 kHz-cel 80%-
ban modulfilt KF jelet. A fesaults6gmer6vel а кёрсзб katfidj^n
m6rjtik a kimeneti fesziilte6get. A generator niv6jat ugy kell
beallitani, hogy a fes2Ults6gm6r6 6 V0ff fesziilts6get mutas-
son<
317
Az £rz6kenys£get a kephordozd frekvenclaJara vonatkoz-
tatjuk. A kephordozo az atviteli gdrbe ferde вгакавгёпак kd-
zepere esik. Ezert a generator frekvenciajat a gdrbe teteje-
nek megfelelo laposabb szakaszara harigoljuk, es figyelembe
vesszuk a -6 dB-ев szintcsbkkenest.
198. abra. A tv-vevo KP erosito erzekeny-
segenek тёгёз! е1ге^егёзе
A KF er6sito ёrzёkenysёgёt a kimeneten 6 Ve^ 1езги11эё-
get 1ё!геИогб bemeneti feszultsёg ёг!ёке adja.
A KF fokozat cslllapitasi gorbe^nek felvёtele
A jelenlegi korszerii tv-vevokeszii^kek "hidszivd” kdrei-
nek vizsgalatanal igen gondosan kell eljarnunk. A nagy ёг!ёки
leezivasok езеЬёп a frekvenclabeallitast igen pontosan kell
v6gezntink, mert kdnnyen atugorhatunk egy ё1ев hangolasu mini-
mumponton* А тёгёэ elvi dsszeallitasa a 197. аЪгёп talalhato-
val lёnyegёben megegyezo. Е1!ёгеэ, hogy a generator! a KF fo-
kozat ЪетепеЬёге, a HF feszultsёgщёrбt a videomodulator тёгб-
pontjara csatlakoztatjuk. Beallitasaval az ёrzёkenysёg тёгё-
sekor kbzdlt szempontok szerint jarjunk el.
sA тёгёв menete: a vevo Uzembehelyez6se utan a generator
kimeneti fesziilts6get olyan ёг!ёкге allitjuk, hogy a video-
' 318
demodulatoron 0,5 ^eff fesziilteeget merjiiiik. Ezutan a genera-
tor frekvenciajat 0,5 MHz-cenkent nbveljiik vagy csbkkentjiik.
Ugyeljiink arra, hogy minden egyes meresi ponton azonos ёг1ё-
ket allitsunk he a vided-demodulatoron (0,5 A mArt ada-
tokat koordinata-rendszer fiiggoleges tengelyere vezetjiik. A
fiiggoleges tengelyen minden frekvenciaert^khez a generator ki—
meneti fesziiltseget jegyezziik fel. Lathatd, hogy az”A KF егб-
sito erzekenysegenek тёгёзё’’-ben khzolt mereshez kApest az az
elteres, hogy a szabalyozott es az allandd ArtAken tartott fe-
sziiltsAget felcserAltiik.
MArAs kbzben minel jobban tavolodunk a gorbe maximalis
pontjatol, annal nagyobb kimeneti fesziiltsAgArtekeket kapunk
a generator kimeneten. Megfeleloen nagy elhangolas eseten mAr
nem is fogjuk tudni a merSponton beallitanl a gbrbe felvAte-
lekor hasznalt allandA ArtAket.
Ezutan ellenkezo iranyban folytatjuk a mArAst. Celszerii
a merest tobbszSr megismetelni, s az igy kapott atIagokb61 meg-
szerkeszteni a csillapitasi gorbet.
A felvett gorbekhez minden esetben irjuk oda, milyen Al-
lando fesziiltseget allitottunk be a videA-demodulAtor тёгб-
pontjan.
AGC aramkorrel kapcsolatos тёгёеек
Az automatikus erositAs-szabalyozo (AGC) aramkor mtikbdA-
зёпек legfontosabb jellemzo!:
a vevo bemenetAre juto jel valtozAsa esetAn tnilyen mer-
!ёкЬеп valtozik a hangszorora, кёрсзбге juto jel;
milyen gyorsan koveti a bemenojel saintjёnek valtozasait
az AGC feszUlts6g;
railyen az AGC zavarёrzёkenysёg-mёrtёke.
A ma korszerii tv vev6k6sziil6kekben impulzalt (kapuzott) AGC-t
alkalmaznak.
А тёгёз elvi bsszeallitasat a 199. abra mutatja. А еёта
egysAgei: halozati fesziiltsAgstabilizator, levalaszto transz-
formator, tv Tester, a vizsgalt vevбkёszulёk, feezultзёgmёrб.
А тёгёз menete: a vevo игетЪеИе1уегёзе utan a generator-
ral illesztotagon keresztiil a "Tavol" antennahiivelyekre szab-
319
vanyos videdjellel modulalt nagyfrekvencias jelet adunk.A fe-
sziiltsegmerffvel а кёрсзб katodjahoz csatlakozunk,merjiik a ki-
meno video-jel szintjet. A kontraszt szabalyoz6 le- es felsza-
balyozott allapotaban is vegezziik el a merest.
199. abra. A tv-vevc KF fokozata cslllapitasi
gorb^jenek meresi elrendezese
Az AGO aramkor hatasossagot jelleg-gorbevel jellemzik. A
vizszintes tengelyre a bemeneti fesziiltseget, a fiiggolegesre
a kimeneti fesziiltseget merjiik fel. Mindket tengely logarit-
mikus leptekii. A gbrbebol leolvashato, hogy adott bemeneti fe-
sziiltseg eseten mekkora kimeneti fesziiltseget kapunk, ill.
adott bemeneti fesziiltsegvaltozas hatasara, mekkora kimeneti
fesziiltsegvaltozas keletkezik.
Мёгёзког iigyeljilnk arra, hogy az AGC szabalyozasi gorb6-
je felveteiet zavarmentes kbrnyezetben vegezziik.
b/ A meres soran felhasznalt eszkozok
Tv vobulator es marker 1 db.
Oszcilloszkop 1 db.
URH-AM/FM generator 1 db.
Fesziiltsegmero 1 db.
HAlozati fesziiltsegstabilizator 1 db.
Levalaszto transzformator 1 db.
10 k£?-os meropalca 1 db.
AGC fesziiltsegpotlo (vagy a tv Tester) 1 db.
Szimmetrizalo tag 1 db.
M6rozsinorok, kabelek stb.
320
с/ Meresi feladatok
1. Vegyiik fel a csatornavalto atviteli karakterisztika-
jat!
2. Merjiink csatornavaltd csillapitast!
3. Vegyiik fel a tv-vevo KF erositojenek atviteli gbrbe-
jet!
4. Merjuk meg a tv-vevo KF erositojenek erzekenyseg£t!
5. Vegyiik fel a tv-vevo KF erositojenek csillapitas gbr-
bejet!
6. Merjuk meg a tv-vevo AGC-aramkbrenek hatasossagat!
d/ Lehetseges hibaforrasok a mereseknel
A lehetseges hibak es okainak ismertetesenel nem xbre-
kedtiink teljessegre, a leggyakoribbak kdzu.1 kiragadtunk ne-
hanyat:
a csatornavalto atviteli gbrbeje jellegzetesen"sarkos”.
Ok: tulvezerles allt elo. j£z a nagy vobulalasi loket eredme-
nyekeppen keletkezhetett, de AGO is okozhat hasonlo hibat;
nem talaljuk az atviteli gbrben a markerjeleket. Ok:
alacsony a markerszint, hibas csatlakozas. Keves a markerjel
csatolasa. Keves az erosites;
nem megfelelo a KF erosito atviteli gbrbeje. Ok: miikbdo
oszcillator, helytelen muszer kezeles, ill. beallitas. AGC-t
nem kapcsoltuk ki. AGO potlas elegtelen;
leszivo kbrbk helyet nem tudjuk markerezni. Ok: nem ele-
gendo a loket, keves az erosites, az oszcilloszkop es a vob-
ler bsszekapcsolasa kontakthibas.
ELLENORZO KERDESEK
1. Hogyan merjuk meg a hangpadka helyet?
2. Mit neveziink Nyquist-oldalnak?
3. Hogyan merjuk a csatornavalto savszelesseget?
4. Hogyan meriink KF erosito csillapitas! gorbet?
5. Mikor elonybsebb a pontonkent! felvetel?
321
6. Mi jellemzi az impulzalt AGC-t?
7. Hogyan merjtlk ki a leszivasi pontokat?
8. Mi jellemzi a megfelelo csatornavalto atviteli gor-
bet?
9. Mikor megfelelo a KF-ав atviteli gorbe teto egyenes-
sege?
10. Miert nem befolyasoljak a video-erosito atviteli tu-
la jdonsagai a vobulalt jel alakjat?
11. Mitol "sarkos" egy atviteli gorbe?
23. MERESI GYAKORLAT
A TV-VEVOK HF ARAMKOREINEK MERESE, HANGOLASA
a/ Miiszaki jellemzok, meresi es hangolasi
feladatok
A radiotechnikai meresek sorozatban a 11. meresi gyakor-
lat reszletesen targyalja az URH-FM vevokeszillekek KF fokoza-
tainak vizsgalatat, mereset. A jel-zaj viszony meresevel pe-
dig a 10. meresi gyakorlat foglalkozik. A HF erositofokozatok
mereset az 5. meresi gyakorlatban talaljuk.
Ebben a meresi gyakorlatban leirtak az 5., a 10. es a IL
meresekre alapozodnak. Itt csupan a tv vevokesztilekekre vonat-
koztatott KF es HF meresi osszeallitasokat es ertekeleseket
targyaljuk. Ugyanitt ismertetjiik a kozepfrekvencias hangcsa-
torna hangolasi eljarasat is.
A tv vevokesziilek hangreszenek kifogastalan miikbdese a
kozepfrekvencias erosito hangolasatol is fiigg. A hangpad eleg-
telen leszivasa, vagy ferde kialakitasa a hang visszaadasaban
(a kepben is) hibakat okoz. Mint tapasztalni fogjuk a hanger-
zekenyseg merese osszetett feladat es igen pontos miiszereket
kivan.
A hangcsatornaval kapcsolatos meresek:
a jel-zaj viszonyra vonatkoztatott KF erzekenyseg;
a hang KF erosito atviteli gorbeje es savszelessege;
a hangdemodulator;
322
a limitalas kezdetenek meghatarozasa;
az AM-FM arany meghatarozasa.
Jel-zaj viszonyra vonatkoztatott KF erzekenyseg
тёгёве
Az FM—rendszer miatt csak a jel-zaj korlatolt ёггёкепу-
sdg тёгёвпек van ёг!е1те. Mint ismeretes a video-demodulator
keveri az amplitudoban modulalt kёpjelet a frekvenciaban mo-
dulalt hangjellel. А кеуегёв soran eloall az intercarrier (IC)
jel. Mivel a hanghordozo nem allando amplitudoju jellel ke-
veredik, az IC jel jaru^kos AM-t is кар. A jelentkezo han-
got IC-brummnak nevezziik. Ezt a jelensёget adooldalon ugy
csokkentik, hogy a kёpvivбt kb. ketszer akkora szinten suga-
rozzak, mint a hangvivot. A vevokeszu^kndl viszont be kell
tartani a -26 dB-es hangelszivas ёгЬёкёЬ.
Ha a KF erositoben a hangpadot Ге^ёге vagy gorbdre han-
goltuk, a kepjelben a hangnak megfelelo vizszintes vonalak
valnak lathatova.
А тёгёвек leirasanal Ге1!ё!е1еггик, hogy a hang KF-fo-
kozat jol van behangolva, beallitva.
G
URH-AM
C
URH-FM
200. abra. Jel-zaj viszonyra vonatkoztatott
KF drzekenyseg тёгёв! е1гепЬегёве
A hangcsatorna KF ёrzёkenysёgёt a vevo antenna bemene-
terol vizsgaljuk. A meres elvi osszeallitasat a 200. abra mu-
323
tatja. A sema egysegei: halozati feszliltsegstabilizator, le-
valaszto transzformator, URH-AM kepvivo generator, URH-FM
hangvivo generator, a vizsgalt vevokesziilek, HF-as oszcillo-
szkop, osszeado illeszto.
201. abra. Osszeado illesztotag abraja
A mdres menete: a vevo iizembehelyezese utan az URH-AM
generator! a kivalasztott csatorna kephordozojara hangoljuk
es nem modulaljuk. Az URH-FM generator! az elobbi csatorna
hanghordozojara hangoljuk, modulaljuk 1 kHz-es frekvenc iaval,
15 kHz-es lokettel. dzt kovetoen a ket generator! osszeado
illeszto tagon (201. abra) keresztill a tv-vevokesziilek "Ta-
vol" jelzesii antennakapcsaira csatlakoztatjuk.
A vevokesziileket szabalyosan behangoljuk a generatoro-
kon beallitott кёр- es hanghordozonak megfelelo csatornara.
Mivel a generatorok frekvenciapontossaga jobb esetben is _+17o,
a mereshez viszont az IC kulonbsegi frekvenciat (6,5 ill. 5,5
MHz) ennel pontosabban kell tartani. A 12. csatorna merese-
kor pl. a ket generator pontatlansagabol + 4 MHz-es frekven-
ciaelteres adodhat. A megengedett elteres viszont + 1 kHz le-
het, 100 kHz-es elteresnel mar egyaltalaban nem keletkezik
hang.
A sziikseges frekvencia-azonossag biztositasa erdekeben,
a generatorokat a kovetkezokeppen allitjuk be. A sziikseges
bemelegedesi ido utan, mindket generatoron beallitjuk a kep-
324
hordozonak megfelelo frekvenciat. A kiilUnbozeti frekvencid—
nak megfelelo jel a vevo kdpemy6jen lathato lesz. Ezutan az
URH-FM generator frekvenciajat nUveljiik egeszen addig, amig
a moduldcidnak megfelelo hang az oszcilloszkdp erny6j£n tor-
zitatlan es maximalis lesz. A beallitas helyesseget akuezti-
kailag a vevo hangszorojaval is erzekelhetjiik.
Ellenorizziik, hogy a кё! generator egymashoz viszonyi-
tott teljesitmenyaranya szabvanyos ёгЬёки-е. OIRT el6iras
szerint ez az arany 5 : 1-hez а кёрЬо^огб javara.
A vevok6sziil6ken beallitjuk a:
kontrasztszabalyozot maximumra;
hangeroszabalyozot maximumra;
hangszinszabalyozo magas kiemel6sii-e?
Ezutan a k6t generator kimeneti feszultsёgёt - a szab-
vanyos teljesitm6nyviszony allando betartasa mellett - addig
valtoztatjuk, amig a 26 dB-es jel-zaj viszonyt nem kapjuk.Az
URH-FM generator kimenojele adja a vevбkёszulёk jel-zaj-ra
vonatkoztatott ёrzёkenysёgёt. Ekkor a modulacios jelfesziilt-
sёg ёв a rajta iilo zajfesziilts6g hanyadosa eleri a 26 dB-es
aranyt.
A тёгёв! minden csatornan ismeteljiik meg.A legkedvezot-
lenebb eredmenyt adja а !у-уеубкёвги1ёк jel-zaj viszonyra vo-
natkoztatott erzekenys6g6t.
A KF hangerosito atviteli gorb6j6nek ёе
savszёlessёgёnek тёгёзе
А тёгёв megkezdёse elott a vizsgalt vevoben a kSvetkezo
beallitasokat kell erv^gezni:
a nagyfrekvencias oszcillatort leallitjuk;
az AGC-t kikapcsoljuk, kiilso feszultsёgforrasbбl potol-
juk.
А тёгёв elvi osszeallitasat a 202. abra mutatja. А вёта
egysёgei: halozati feszultsёgstabilizator, levalaszto transz-
foimator, nagyfrekvencias vobulator es markergenerator, a
vizsgalt уеубкёзги1ёк, sz61essavu oszcilloszkop.
А тёгёз menete: a vevбkёszulёk iizembehelyez6se utan a
hang-koz6pfrekvencias bemenetre a vobler generator! aszimmet-
325
rikusan, 75£?-ов lezAraasal csatlakoztatjuk.Az oszcilloezkdp
fiiggoleges bemenet6t a hang-demodulator stabilized elektro-
lit kondenzatorara csatlakoztatjuk. A vobler-generdtort 6,4
MHz-es (OIRT szabvany; CCIR-nel 5,5 MHz) frekvenciakbrzetre
kapcaoljuk. A vobulator loketet 0,5 MHz-re d.llitjuk. A kime-
neti fesziiltseget ugy allitsuk be, hogy az abra az oszcil-
loszkop emyojet 2/3-ad reszben kitbltse, ёв a megjelenitett
gorbe zajmentes legyen. Ellenorizziik le a gbrbe hangoldsdnak
pontossagat futo markerral.
202. abra. A tv-vevo KF hangerosito atviteli
gorbeje ее sdvszelessege тёгёвёпек elrende-
zdse
A kapott gorbenek a 6,5 MHz-es hang-koz6pfrekvencias ёг-
tdkre szimmetrikusnak kell lennie. A sAvsz61ess6g ёrtёkёt a 3
dB-es pontok kozbtt merjuk futd markerral.
Az atviteli gbrb6t hasonlitsuk bssze a vev6k6szuldk spe-
cif ikaciojaban talalhatd gorbdvel, majd drt6keljiik azt.
A hangdemodulator тёгёве
А тёгёв megkezddse elott a vizsgalt vevoben a kbvetkezo
beallitasokat kell elvdgezni:
a nagyfrekvencias oszcillAtor miikodeset leallitjuk;
a hangszoro helyett muterhel6st kapcsolunk be.
А тёгёв el-ri osszeallitasdt a 203. abra mutatja. A sema
egysegei: hdlozati feszults6gBtal'ilizator, levAlnszto transz-
formator, KF vobulator es markergonerator a vizsgalt vevбkё-
вги1ёк, oszcilloszkdp.
326
A meres menete: az iizembehelyezett vevokesziilek hang-kb-
zdpfrekvencias bemenetere (ez dltalaban a video-demodulator
meropontja) adjunk a vobulatorbdl 6,5 MHz-ев frekvencian(OIRT
szabvAny) 20...50 mV-os bemeneti fesziiltseget.A vobulator lo-
ketet 0,5 MHz-re allitjuk. Az oszcilloszkdp fiiggoleges erosi-
tojenek bemenetet a vevokesziilek HF erositojenek bemenetere
csatlakoztatjuk. Az abra nagysagot a vobulator loketevel, es
az oszcilloszkop fiiggoleges erositoj£vel ugy allitsuk be,hogy
az az ernyo 2/3-at kitbltse.
A megjelenitett ”S" gbrben futo markerral ellenorizziik a
6,5 MHz-es jel helyet. Majd a kapott gorbet hasonlitsuk bsz-
sze a vevo specifikaciojaban talalhatdval.
vegezziik el a kiertekelest!
203. abra. A tv-vevo hangdemodulator meresenek
elrendezese
A limitalas kezdetenek merese
A meres megkezdese elott a vizsgalt vevoben a kovetkezo
beallitasokat kell elvegezni:
hangeroszabalyozot maximumra allitjuk;
hangszinszabalyozot "magas kiemeles’’-re allitjuk.
A meres elvi osszeallitasat a 200. abra mutatja.
A meres menete: a vevokesziilek iizembehelyezese utan az
URH-AM generator! a vizsgalt csatorna kephordozojara hangol-
juk es 1 kHz-cel, 80‘yU-os melysegben modulaljuk. Ezutan az URH-
327
-FM generdtort ugyanannak a csatornanak a hanghordozojara han-
gol juk es 1 kHz-cel, 15 kHz-es Ibket mellett modulaljuk.A ge-
neratorokat az ismertetett bsszeadd illeszto tagon keresztill
a tv vevokesziilek "Tavol" antennabemenetdre csatoljuk. Ezutan
a tv vevokesziileket a beallitott frekvenciaknak megfelelo csa-
tornara allitjuk es hangoljuk. A vevo hangszorojanak kiveze-
tesere csatlakoztatott szelektiv fesztiltsegmerovel merjiik a
kimeneti jelszintet.
A generatorokkal beallitott kezdeti bemeneti jelszint az
erzekenysegi szintnek feleljen meg. Ezutan mindket generator
kimeneti fesziiltseget - a szabvanyos teljesitmenyviszony be-
tartasanak biztositasa mellett - addig nbveljtik, amig a sze-
lektiv fesziiltsegmero altal mutatott fesziiltsegnbvekedes meg
nem sziinik. Ekkor kezdodik a hatarolds.
A hatarolas kezdetenek mert erteket hasonlitsuk ossze a
specifikacio adataval, majd ertekeljilnk.
AM-FM arany merese
A meres megkezdese elott a vizsgalt tv vevokesziilekben a
kSvetkezo beallitasokat kell elvegezni:
a nagyfrekvencias oszcillatort leallitjuk;
a hangeroszabalyozot maximumra allitjuk;
a hangszinszabalyozot "magas kiemeles"-re allitjuk;
a kontrasztszabalyozot maximumra allitjuk.
G
AM-FM
204. abra. AM-FM arany meresenek elrendezese
A meres elvi osszedllitasat a 204. abra mutatja. A sdma
egysegei: halozati fesziiltsegstabilizator, levalaszto transz-
328
formator, AM-FM generator, a vizsgalt tv vevokesziilek,szelek-
tiv fesztiltsegmero.
A meres menete: a tv vevokesziil£k iizembehelyez-se utan,
a generator! a vevo videoerositoj^nek meropontjara csatlakoa—
tatjuk. A generatoron beallitjuk a szabvanynak megfelelo hang-
kozepfrekvenciat (OIRT-nal 6,5 MHz-et), majd AM tizemmodban
1 kHz-en 30/o-ban modulalunk, FM iizemmodban pedig 1 kHz-en 15
kHz-ев lokettel allitjuk be a modulacidt. Ilyen modulacios be-
allitAsok mellett a meropontra 20...50 mV-os szinttel adjunk
merojelet.
Jflzutan a generator! AM iizemmodba kapcsolva a szelektiv
fesziiltsegmerovel merjiik a kimeneti kapcsokon megjeleno fe-
sziiltsegszintet, majd a generator! FM iizemmodba kapcsolva ugyan-
csak kimeneti fesziiltsegszintet m^riink. A ket mert fesziiltseg
aranya dB-ben kifejezve adja a vizsgalt vevo AM-FM aranyat.
A kapott adatot hasonlitsuk bssze a tv vevokesziilek spe-
cif ikalt adataval, majd ert£keljiik azt.
A hangcsatorna behangolasanak menete
A hangcsatorna behangolasanak megkezdese elott r6szlete-
sen tanulmanyozzuk a tv vevokesziilek kapcsolasi rajzat, es a
kesziilek aramkoreinek elhelyezes£t. Vegezziink az egyes foko-
zatokban egyenaramu fesziiltseg ellenorzo m^reseket.
A hangcsatorna behangolasanak eljarasat egy es ketnormas
tv-vevokndl egyarant ismertetjiik. A frekvencia-demodulator es
KF erosito hangolasa teljesen megegyezik a 11. m£resben tar-
gyaltakkal, igy azt nem ismertetjiik.
205. abra. A hangcsatorna hangolasanak
Ssszedllitasa
329
kz ёв ketnorm^s tv vevokesziil6kek hangkbzepfrekven-
cl£s hangolds&nak elvi bsszeallitas^t a 205. abra mutatja. A
еёта egysegeii levdlasztd transzformator, URH-FM generator,
tv vev6k£sziil6k, fesziiltsegmerS.
EgynormAs (OIRT) rendszernel a hangolas menete a kovet-
kez6. £16sz0r a vevCben beAllitjuk:
a hangeroszabAlyozdt maximumra;
a hangszinszabalyozot "magas kiemeles"-re;
ha a vevo nagyfrekvencias oszcillatora miikodne, akkor le-
allitjuk.
Az Intercarrier erosito behangolasa annak a szivokbrnek
a beallitasaval kezdodik, amely a videojelrol levalasztja az
IC hanghordoz6 jelet. Az URH-FM generator! 6,5 MHz-re hangol-
juk es 1 kHz-en 15 kHz-es lokettel modulaljuk. A fesziiltseg-
merot a mar behangolt hangdemodulator sziirokondenzatorara (e-
lektrolitikus kondenzator) csatlakoztatjuk. Ezutan a szivo-
kbrt ugy kell behangolni, hogy a hangdemodulatoron maximalis
IC fesziiltseg jelenjek meg.
Kdtnoxmas (OIRT-CCIR) vevok nagyfrekvencias hangfokoza-
tanak hangolasa. A hangolds megkezdese elott az egynormas han-
golasnal ismertetett beallitasokat kell itt is elvegezni.
Kdtnormas vev6kn£l tulajdonkeppen ket IC erositot kelle-
ne a vevobe £piteni, ez kbltseges megoldas lenne. Helyette az
egyik norma vetel^re kesziilt IC egyseget "univerzalissa" te-
szik.
Az IC erosito savsziiroit pl. 6,5 MHz-re hangoljak.A hang-
kbzdpfrekvencias bemeneti erositot kevero oszcillator fokozat-
tA alakitjak. Lehet ugy is, hogy a fokozat kevero jellege mel-
lett, kiilbn oszcillator keriil beepit£sre. Hz az oszcillator
1 MHz-en rezeg. Amennyiben 5,5 MHz-es IC jel erkezik a foko-
zatra (CCIR adast vesziink), az 1 MHz-es oszcillator jelevel
4,5 es 6,5 MHz-es jel is keletkezik. Mivel az IC erosito 6,5
MHz-re van hangolva, ugy az ilyen frekvenciaju jelet erositi.
Azt a szivokort azonban, amely a video-jelrol az IC je-
let levalasztja a ket IC ertek koze, 6 MHz-re kell hangolni.
Ennek hangolasakor ugyanugy jarunk el, mint az egynormas han-
golasnal tettiik.
330
Ъ/ A meres ёв a hangolds soran felhaszndlt eszkozbk
URH-AM/FM generator 2 db.
Szelektiv fesziiltsegmero 1 db.
Gsszeado illesztd tag 1 db.
Vobuldtor es markergenerator 1 db.
0szcilloszk6p 1 db.
Univerzalis V-A mero 1 db.
Hdldzati fesziiltsegstabilizdtor 1 db.
Levalasztd transzfonnator 1 db.
Merozsindrok, merSkabelek.
с/ Meresi es hangoldsi feladatok
1. Merjiik meg a hang-kozepfrekvencids jel-zaj korlatolt
erzekenyseget!
2. Merjiik meg a hang-kozepfrekvencids erdsitd dtviteli
gorbejet!
3. Merjiik meg az IC erosito savszelesseget!
4. Vegyiik fel az "S" gorbet!
5. Merjunk limitaldsi szintet!
6. Mer j link AM-FM aranyt!
7. Vegezziik el az egynormas vevo hangszivojanak behango-
lasat!
8. Vegezziik el az IC fokozat hangoldsdt!
9. Hangoljuk be a ketnormas vev6 "hangsziv<5"-jdt.
10. Hangoljuk be a tv-vevo hangdemoduldtordt.
d/ Lehetseges hibaforrasok meresnel es hangoldsndl
Itt is a legkiriv6bb hibak koziil csupdn nehanynak a be-
mutatasara vdllalkozhatunk. Hzek:
a hang-kbzepfrekvencids erzekenyseg meresekor (kdt-gene-
ratoros m6dszer) nem kapunk kimenojelet. Ok: "maszkdl" vala-
melyik merogenerdtor (esetleg mindketto is) frekvencidja. Nem
vegeztiik kello koriiltekintessel a frekvenciabedllitdst, vagy
a teljesitmeny-viszony beallitast;
a vevokesziilekben nem lehet jel-zaj viszonyt mdrni. Ok:
tul zajos a vevd, hibas csatlakozasok, hibds mdrSmiiszer, ger—
jedes, kiilso zavar;
a kapott "S" gorbe alakja aszimmetrikus. Ok: hibas han-
golas, limiter nem miikodik, valtozik a vobulator lokete;
"kep a hangban" jelenseget eszleliink. Ok: intercarrier
brumm van, hibas a generator szintbeallitas, a frekvenciade-
modulator AM elnyomo tulajdonsagai nem kielegitoek. Hangpad-
ka hangolasa hibas;
ketnormas hangolasnal gyenge vagy elegtelen hangjel van.
Ok: hangelszivo rosszul van lehangolva, 1 MHz-es oszcillator
jele gyenge, keverofokozat hibas;
ketnormas behangolas utan zavarok a kepben. Ok: 1 MHz-
es oszcillator tul nagy jelet ad, egyeb kikevert jelek (fel-
harmonikusok) zavard hatasai.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mi az intercarrier rendszer lenyege?
2. Mi a hangelszivd szerepe?
3. Mi a ketnormasitas alapja?
4. Mire szolgal a limiter aramkor?
5. Mi az AM elnyomas?
6. Miert sziikseges a mereseknel, hogy az FM-demodulator
elektrolit kondenzatoran egyenfesziiltseg legyen?
7. Milyen hibaja van a ketgeneratoros meresi mddszer-
nek?
8. Milyen hatranyokkal jar az "univerzalis" ketnormasi-
tas?
24. MERESI GYAKORLAT
A TV VEVOKESZULEKEK MERESE, HANGOLASA
a/ Muszaki jellemzok, meresi es hangolasi fej.adatok
Az eddig ismertetett tv meresi gyakorlatokban miiszeres
vizsgalatokat, mereseket targyaltunk. Nem szabad figyelmen
kivul hagyni, hogy minden meresnek vegso fokon celja a keszii-
lek eloirt miikodeserol valo meggyozodes.
332
A tv vevokesziilekek miiszer nelkiili vizsgalata is lehet-
seges az un. monoszkop abra elemzesevel. Termeszetesen a mo-
noszkopvizsgalata, elemzese nem potolhatja a miiszeres merest,
megis a vevo lenyeges jellemzoirol megbizhato tajekoztatast
ad.
Ebben a meresi gyakorlatban ismertetjiik:
a minosegi jellemzok ertekeleset monoszkop abrarol;
a kepminta-generatoros mereseket;
a tv-vevo teljes atviteli gorbejenek mereset;
a tv-vevo hangolasi eljarasat.
Ertekelesek a monoszkop abrarol
Tobb tv-ado vetelekor megfigyelhettiik (tv-DX), hogy azok
az adas megkezdese elott kiilonbozo megoldasu es kivitelezesii
monoszkop abrat sugaroznak. A monoszkop abrak rendeltetese es
celja azonban azonos. Az adonak "kepszignalt" jelent, feltiin-
tetve a hovatartozast. Vevooldalon pedig az atvitel es a meg-
jelenites minosegerol, az esetleg sziikseges miiszer nelkiili be-
allitasok elvegzeserol ad tajekoztatast.
A 206. abran mi is bemutatunk egy jellegzetes monoszkop
abrat, bejelblttik a legfontosabb elemzesekhez sziikseges abra-
reszleteket. A tovabbiakban ezek vizsgalataval foglalkozunk:
vizszintes soriranyu felbontas vizsgalata:
a fiiggoleges "sepriin" /1/ leolvassuk azt a szamot,amely-
nel az egyes szalak meg eppen megkiiloriboztethetok. Ez a szam
lesz a vizszintes felbontas meroszama. A vizsgalatok a kont-
rasztszabalyozo minimum allasa mellett (fenykepszerii abra mel-
lett) vizsgaljuk;
sorvaltas ellenorzese:
a sorvaltast az atlos (diagonalis) vonalakkal /2/ es a
vizszintes "sepriikkel*' /3/ ellenorizziik. A diagonal vonalak
sorvaltas hianyakor megcsipkezodnek;
hibas sorvaltas eseten a vizszintes seprii /3/ un. moare-
szerii mintakat (207. abra) mutat. A kepfrekvencia-szabalyozd-
val keressiik meg a hibatlan sorvaltast. (Nem minden kesziilek-
nel lehetseges);
333
334
fiiggSleges felbontds ellen5rz£se:
a fiiggoleges felbontas meroszamdt a vizszintes "sepriin"
/3/ olvashatjuk le. Ugyeljiink a fdkusz, ёв az ioncsapda he-
lyes beallitas£ra!
gradidci6 vizsgalata:
a gradiaciot a fiiggolegesen elhelyezett kiilbnbbzS ёгпуа-
latu teglalapokkal /4/ vizsgdlhatjuk. A tv-veV5 be&llitdsa
akkor ha minel tbbb teglalapot sikeriil megkiilbnbbztethe-
t5ve tenni;
vizszintes linearitds ellenorzese:
a vizszintes linearities akkor megfelelS, ha a monoszkd—
pon lev5 hal6 fiiggoleges /5/ vonalai egyenlff tdvolsagban van-
nak egymastdl. A linearitas beallit^sat kbnnyiti meg a kbr
/6/ "szabalyozasa" a linearitds-szabdlyozdkkal» es a juszti-
rozd magnesek allitasaval.
207. dbra. Hibas sorvaltas un. moare—
szerii dbrdja
fiiggoleges linearitas ellenSrzese:
a fiiggoleges linearitas akkor megfelelo. ha a monoszk<5-
pon levo hdld vizszintes vonalai /7/ egyenl6 tdvolsagban van-
nak egymastol. A vizszintes hdl6 homogenitasa a fiiggoleges
linearitas-szab^lyozdkkal (ezek ki vannak vezetve) bedllit-
hato. A linearizalo mdgnesek is ezt a c61t szolgaljAk.
Mindenesetre a vizszintes es a fiiggSleges lineariziilas
beallitasat nehanyszor celszerii megismetelni;
kepkozpontossag vizsgalata: >
a kepkozpontossag ellenorzeset a monoszkdpdbra sz^lein
levo ekek /8/ kbnnyitik meg.
335
A felsorolt vizsgalatokat ne vegezziik teljesen nappali
vilagitasban, ugyanakkor celszertl a helyes szemlelesi tdvol-
sag betartasa eszleles kozben.
Vizsgalatok kepminta-generdtorral
A kepminta-generatorral eloallithato fiiggoleges es viz-
szintes savok, racsabra, sakktabla-minta megkonnyiti a kiilon-
fele linearitas vizsgalatokat, mereseket.
A kozblt abrak kepernyon vald megjelenitese a vizualis
megfigyelest a monoszkop abrdtol fiiggetleniil lehetove teszi.
Mi a kbvetkezo vizsgalatok elvegzeset ismertetjiik:
gradiacio vizsgalata;
vizszintes linearitas merese;
fiiggoleges linearitas merese.
Gradiacio vizsgalata
A meres megkezdese elott a tv vevokesziileket az adott
csatornan pontosan hangoljuk be.
A vizsgalat elvi bsszeallitasat a 208. abra mutatja. A
sema egysegei: halozati fesziiltsegstabilizator, levalasztd
transzformator, tv Tester, a vizsgalt vevokesziilek.
208. abra. Gradacio vizsgalatanak meresi
elrendezese
A vizsgalat menete: a tv Tester kimenetet a megfelelo be-
allitasokat elvegzese utan a szimmetrizalo tagon at a vevo-
kesziilek "Tavol" jelzesii antennahiivelyebe csatlakoztatjuk. A
gradiacios abra megjelenitese utan a vevokesziilek fenyero es
kontraszt-szabalyozoi egyiittes hasznalataval olyan kepet al-
litunk be, hogy a leheto legtobb gradiaciosav legyen lathatd.
Minel tobb fokozatot tudunk a kepernyon megkiilonboztethe-
toen lathatova tenni, annal jobb a vevo es a kepcsove gradia-
cio-visszaado kepessege.
336
A vizsgalatot ne vegezziik nappali vilagitasnal, ёв cel-
szerii a helyes szemlelesi tavolsag betartasa is.
Vizszintes linearitas merese
A meres megkezdese elott a vizsgalt tv vevokesziileket op-
timalisan hangoljuk be, es kifogastalan kontrasztot, fenyero
es szinkronozast allitsunk be. Legalabb 10 savb61 allo abrat
hasznaljunk a mereshez. Ha a merest fenykepfelvetel segitse-
gevel ertekeljiik ki, akkor a fenykepezogepet a legnagyobb kep-
magassag otszorosenek megfelelo tavolsagra kell elhelyezni
oly modon, hogy a kepernyo es az optika azonos tengelyen le-
gyen.
A meres osszeallitasa megfelel a 207. abran lerajzolttal.
A meres menete: az iizembehelyezett vevokesziilek keper-
nyojen megjelentett fiiggoleges vonalak (savok) tavolsagait
merjiik meg a kepmezo kozepe tajekan. Az egymastdl valo tavol-
sagok legkisebb es legnagyobb ertekeit behelyettesitve a ko-
vetkezo osszefiiggesbe, карjuk a vizszintes torzitas szazale-
kos erteket.
F - F
T = n max---------n min . 1Q0%.
n atlag
Az osszefiiggesben hasznalatos jelolesek ertelmezese:
T a vizszintes linearitas (%-ban) ;
Fn m^n a fiiggoleges csikok (mm-ben) legkisebb szelesse-
ge;
F a fiiggoleges csikok legnagyobb szelessege (mm-
ben) ;
Fn atlag a csikok atlag szelessege (mm-ben).
Celszerii tobbszor merni, es a tobb meres adatait kierte-
kelni.
Fiiggoleges linearitas merese
A meres elokesziilete, es menete teljesen megegyezik az
elozokben leirtakkal. Kiilonbseg az, hogy most vizszinxes vo—
nalakat (legalabb 10-et) csikokat hasznalunk.
337
A fiiggoleges linearitas torzitasanak meresekor a viz-
szintes vonalak (savok) tavolsagait merjiik meg a kepmezo fiig-
goleges kozepvonalaban.
A fiiggoleges torzitast szazalekban a kovetkezo osszefiig-
gessel szamolhatjuk:
V - V
n max n min
V TTZ
n atlag
100%.
Az osszefiiggesben hasznalatos jelolesek ertelmezese:
a fiiggoleges linearitas (%-ban) ;
Vn min a 1е6ке8кепуеЪЪ vizszintes csik merete (mm-ben);
Vn max a legszelesebb vizszintes csik merete (mm-ben);
a csikok atlagmerete (mm—ben).
V '4.,
n atlag
Itt is celszerii tobbszor merni, es tobb meres adatait kierte-
kelni.
A tv-vevo teljes atviteli gorbejenek felvetele
A tv vevokesziilek teljes atviteli gorbeje az antennatol
a kepcso katddjaig torteno frekvenclamenet mereset jelenti.
A meres megkezdese elott a vevokesziilekben a kovetkezo
beallitasokat kell elvegezni:
levessziik a kepcso foglalatat, a fiitokdrt potoljuk;
AGC-t lekotjiik, kiilso fesziiltsegforrasbol potoljuk;
a meres megkezdese elott ellenorizziik vobulatorral, hogy
pontosan a Nyquist-oldal kozepere van-e a vizsgalt csatorna
kephordozoja hangolva.
209. abra. A tv-vevo teljes atviteli gorbejenek
meresi elrendezese
338
A meres elvi osszeallitasat a 209. abra mutatja. A sema
egysegei: haldzati fesziiltsegstabilizator, levalaszto transz-
formator, nagyfrekvencias AM generator, videovobulator es mar-
kergenerator, a vizsgalt vevokesziilek, szelessavu oszcillosz-
кбр.
A meres menete: a tv vevokesziilek iizembehelyezese utan
az AM-generatort amplitudoban modulaljuk 80> melyseggel a vi-
de ovobul at orral. A videovobulator loketet nagyobbra kell al-
litani, mint a vizsgalt vevokesziilek savszelessege.Az igy mo-
dulalt AM-generatorral csatlakozunk a vizsgalni kivant tv ve-
vokesziilek "Tavol" jelzesii antenna-hiivelyebe. Az AM-generator
kimenojelet olyan szinttel adjuk, ami a vevo atlagos erzekeny-
segenek felel meg. Adjunk a videovobulator markergeneratora-
rol 1 MHz-es jeleket az oszcilloszkop kepernyojen megjeleni-
tett gorbere.
Vizsgaljuk a teljes atviteli gorbet a kontrasztszabalyo-
zo maximalis es minimalis allasai mellett. Ha vevonk nagyfrek-
vencias kiemelessel is rendelkezik, ugy annak allasaiban is
vegezziik el az atviteli gorbe felraj zolasat.
A merest minden csatornaban vegezziik el, a kapott ered-
menyeket jegyezziik fel.
A meresek befejeztevel a kapott adatokat hasonlitsuk osz-
sze a vevo gyari specifikacios adataival.
A tv-vevo hangolasi eljarasa
A jelenlegi tv vevokesziilekek - azonos konstrukcios ten-
dencia mellett is - hangolasa elterhet egymastol. Mindenegyes
tipus hangolasat nem ismertethetjuk, ezert csak azoknak az al-
talanos hangolasi elveknek, eljarasoknak modszeieit kbzoljiik,
amelyek a tv-vevok tobbsegere ervenyesek.
A hangolas funkcionalis sorrendjet a kovetkezo lebontas-
ban valositjuk meg:
VHF csatornavalto hangolasa;
UHF csatornavalaszto hangolasa;
ketnormas vevok KF fokozatainak hangolasa.
Nem foglalkozunk az intercarrier erosito, a hangdemodu-
lator behangolasaval, mert ezeket mar ismertettiik (a 11. es a
23. meresi gyakorlatokban).
339
VHF csatornavalto hangolasa
Ellenorizziik az egyenaramu bedllitasoknak megfelelo fe-
sziiltsegszinteket. A csatornavalto hangolasakor altaldnos sza-
baly, elsonek mindig azokat a koroket hangoljuk be, amelyek
minden egyes csatorna vetelekor valtozatlanul az aramkorben
maradnak. Ilyenek:
a neutraliz&cio;
a kaszktfdfokozat csatolotekercse;
a keverofokozat kimenokoreben levo KF-*-as rezgokor.
A neutralizalast es a csatolotekercset ugy allitjuk be, hogy
a felso csatomakon az erosites maximalis, es a frekvencia
fiiggvenyeben egyenletes legyen- Ebbol a celbol az antennabe-
menetre vobulatorbol - a behelyezett csatorna frekvenciajanak
megfelelo - 8...10 MHz-es loketii jelet adunk. Az oszcillosz-
kop Y bemenetere a dobvalto meropontjarol vezetjiik a demodu-
lalt jelet. Ha a meropontba nem lenne beepitett un. elvalasz-
t6 ellenallas, akkor az oszcilloszkopot 100 k£?-os ellenalla-
son keresztill csatlakoztassuk.
Az atviteli gorbe pontos helyet - a szerviz adatok isme-
reteben - markerral allitjuk be.
Celszerii eloszor a kaszkod- es a keveroerosito kozotti
savsziirot beallitani, majd ezutan allitjuk be a bemenokort.
A kaszkdderosito teljes behangolasa utan az oszcillatort
hangoljuk be. A finom frekvenclaszabalyozot kozepallasba hoz-
zuk, majd frekvenciameressel beallitjuk az oszcillator frek-
venc iat.
Ellenorizziik le, hogy a keverofokozat racsara (bazisara)
elegendo oszcillacios jel jut-e! Ennek erteket legkonnyebben
ugy merhetjiik meg, ha a dinamikus elofesziiltseget egyenfesziilt-
segmerovel ellenorizziik.
A csatomavaltoban talalhato KF rezgokort rendszerint a
KF erosito tbbbi fokozataval egyiitt hangoljak be.
UHF csatomavalaszto hangolasa
Az UHF sav 470...900 MHz tartomanyban,a decimeteres sav-
ban van. A csatornara alias nem dobvalto rendszerrel, hanem
folyamatosan egytengelyii forgokondenzatorokkal, vagy varicap-
i
340
diodAkkal tbrtAnlk. A hagyomAnyos rezgAkbrbk helyett tApvona-
las rezgAkbrbket alkalmaznak.
A hangolAs megkezdAse elAtt itt is vAgezztlnk egyenAramu
szervizmArAeeket.
Az UHF tuner hangolAsakor akkor jdrunk el helyesen,ha az
arra vonatkozA szervizutasitAst ndndenben betartjuk.Mi is csu-
pAn arra szoritkozunk, hogy a hangolAs AltalAnos lApAselt is—
mertetjiik:
ugy hangoljuk az elokbrt, hogy az erositoelemet illesz-
sze az antennakAbelhez;
minden tdpvonalat trinrrnarrel hangnljunk;
a kaszkAd- ёв a keverofokozat kbzbtti savszuro tApvona-
lakat a vAteli frekvenciara hangoljuk;
frekvenciAra hozzuk "pontraszurjuk" az oszclllAtor tAp-
vonalat;
ezutAn a sAvszuro-tApvonalakkal maximalis erositAst Al-
lltunk be;
a tuner kozApfrekvenciAs transzformatorAt ugy hangoljuk
be, hogy rezonanciAja a KF sAv kozepere essAk.
KAtnomnas tv-vevAk szAlessAvu KF fokozatAnak
hangolAsa
Az OIRT As CCIR szabvAnyban a kAphordozA frekvenciAja kii-
lonbbzo. KetnormAsitAskor rendszerint nem egy harmadik frek-
venciAra, hanem a kAt normanak valamelyikAre hangoljak a ve-
vot, igy a mAsik szabvAnynak megfelelo adA vAtele kevAsbA tb-
keletes.
A kAt azaixvAnyban az IC frekvenclaArtAke is eltero (OIRT
6,5 MHz; CCIR 5,5 MHz). KAt hangpadot kell kialakltani azegyi-
ket 5»5 a masikat 6,5 MHz-re a kApvivotol. Rz azzal jAr, hogy
OIRT szabvAny eseten kisebb lesz a video-sAvszAlesseg.
A szAlessavu KF fokozat hangolAsAt az adott vevonek meg-
felelo bemeneti fesziiltseggel, s az ehhez rendelt AGC fesziilt-
seggel kell elvAgezni. Rzekrol az adatokrAl a vevo hangolAsl
utasitAsa tAjAkoztat benniinket.
A hangolas megkezdese elott a szervizkonyvben tAjAkozAd-
junk az Atviteli gorbe alakjarAl, As az egyes kbrok rezonan-
341
ciafrekvenciainak ertekerol. Vobuldtoros hangoldst celszerti
vegezni. Korszerti tv-vevok dobvaltdjAn az UHF tune гаек csat-
lakozast alakitottak ki. A videdvobulatort ide csatlakoztat-
juk. A kimenetet a videddemodulator meropontjara csatlakozta-
tott oszcilloszkdppal figyelhet jiik. Ldnyeges, hogy a vobuld-
tor kimeneti szintjet ugy dllitsuk be, ne keletkezzen tulve-
zerles. Errol a legegyszeriibben meggyozodhetiink, ha a kimene-
ti fesziiltseg szabalyozdjat csak addig valtoztatjuk, amig az
oszcilloszkdpos szemlelt gorbe novekedese aranyos marad. Ezu-
tan a szervizkonyv utasitasa alapjeth a hangoldszervekkel be-
dllitjuk a KF atviteli gorbet.
b/ A mdrdshez ёв hangolashoz felhasznd.lt
eszkozok
Vide<5vobulator es markergenerdtor 1 db.
Tv Tester 1 db.
Szelessavu oszcilloszkdp 1 db.
UHF generator 1 db.
Frekvenciamerd 1 db.
Univerzalis V-A-ohm mero 1 db,
URH-AM/FM generator 1 db.
Haldzati fesziiltsegstabilizator 1 db.
Levalaszto transzformator 1 db.
Merokabelek, zsinorok.
с/ Mdresi, hangolasi es vizsgalati feladatok
1. Merjuk meg a tv-vevo teljes atviteli gorbejet.
2. Merjiink fiiggoleges linearitast.
3. Merjunk vizszintes linearitast.
4. Vdgezziink gradiacio vizsgalatot.
5. Vegezziik el a monoszkop abra kiertekeleset (termesze-
tesen monoszkop adas eseten).
6. Hangoljunk be egy VHF csatornavaltot.
7. Hangoljunk be UHF csatornavaltot.
8. Vegezziink ketnormas nagyfrekvencias KF fokozatban ket
hangpadka beallitast.
342
9» Vegezziink kepkSzpontoss&g be&Llitdsokat.
10. V£gezziink a kepmagnesekkel k£pmeret-korrekci6t.
d/ Lehetseges hibaforrAsok а тёгёвекпё!, hangolAsoknAl,
vizsgdlat oknal
Ebben a fejezetben leirtakkal kapcsolatos meresek, han-
golasok es vizsgdlatok igen nagyszamu es bonyolultsdgi foku
hibakat, hibaforrdsokat rejthetnek magukban. Ezert nehany
"durva" hiba felsorolasdnal tbbbet nem ismertetiink:
a teljes atviteli gorbёk csatornankent igen eros elte-
rest mutatnak. Ok: csatornavaltd kontakthibas, szomszed csa-
torna elsziv, hibas erositoelem;
KP atviteli gorbe vobulalva j6, megis elegtelen a vevo
miikbdese. Ok: az egyes kbrok rezonanciafrekvenciai nem az elo-
irt helyen talalhatdk;
meres kozben - a megfelelo beallitas ellenere - tulve-
zerlodik a fokozat. Ok: miikbdik az AGC, nem megfelelo fe-
sztiltseggel potoltuk az AGC-t;
a vizsgalt кёр j6 - gradiacid vizsgalat elegtelen (nem
monoszkdpos). Ok: a vizsgalogenerator gradiacid-skalajat me-
res elott nem ellenoriztiik le, hibasan allitottuk be.
ELLENORZO KERDESEK
1. Mire szolgal a monoszkdp abra?
2. Hogy allapitjuk meg monoszkdprdl az adott sorfelbon-
tast?
3. Mikor hasznal sakk, es mikor racsabrat?
4. Miben kiildnb’dzik a ketnormas nagyfrekvencias KP fo-
kozat hangolasa az egynormastdl?
5. Az UHF savban miert nem dobvaltd vegzi a csatornaval-
tast?
6. Mitol fiigg a vizszintes linearitas?
7. Mi a kepmagnesek feladata?
8. Hogyan allit be kepcentrikussagot?
343
9. А klpezllek fell milrt nagyobb a torzulls?
10. Hi okozhat "hangylsodAet"?
11. Hikor szabllyoz az impulzllt AGO?
344
1. MELLEKLET
A LEGGYAKRABBAN HASZNALT RQVIDIT^SEK
AC (Alternating Current): vAltakozddram»
AESz: automatikus erSait^s szabAlyozds.
AFC (Automatic Frequency Control) : dnmukbd6 frekvencia-
szabAlyozAs.
AGC (Automatic Gain Control) : automatlkus erosit^sszabd-
lyozds.
AM: amplitud6modulaci6.
AVC (Automatic Voltage Control): automatlkus fesziilts£g-
szabdlyozAs.
DC (Direct Current): egyendram.
FM: frekvenciamoduldcld.
HF (High Frequency): nagyfrekvencia, a magyar nyelvben
a hangfrekvencia rbvidit£se.
IC (integrated Circuit): integralt ёгаткбг.
RF (Radiofrequency): radldfrekvencia.
SCAM (Sub-Carrier Amplitude Modulation): kozbenso hordo-
z6 amplituddmoduldcld.
SI (Systeme International d*Unit6s): Nemzetkbzi M£rt£k-
egysdgrendszer.
SSB (Single Side Band): egyoldalsav rdviditese.
TTL: olyan integrdlt dramkbr, amely logikai dramkbrt al-
kot.
URH: ultrarbvid hulldm.
UHF (Ultrahigh Frequency): ultrarUvidhulldm.
VHP (Very High Frequency): igen nagy frekvencia.
345
2. MELLEKLET
A LEGGYAKORIBB ANGOLNYELVU MUSZERFELIRATOK
JELENTESE
A —Accuracy -Adjustment -Amplifier -Attenuator pontossag, kiegyenlit^s, bedllitas erosito, fesziiltsegosztd,
В -Balanced -Bandwidth szimmetrikus, savszelesseg,
C -Calibration -Centering -Coarse hitelesites, nulldzds, durva,
D -Delayed -Detected Signal -Digital Frequeny Meter kesleltetett, detektalt jel, digitalis frekvenciamerS
E -External kills 6,
F -Filter -Fine -Frequency sziiro, finom, frekvencia,
G -Gain erosites,
H -Hight Voltage -Hor.In. nagyfesziiltseg, vizszintes bemenet,
I -Input -Intensity bemenet, erosseg, intenzitas,
L -Length -Level -Low hossz /impulzus hossz/, szint, nivo kicsi,
347
м -Mains -Manual -Marker hdldzat, k£zl, jelzd,
N -Noise zaj,
0 -Off -On -Output -Output Level ki, be, kimenet, kimeneti szint,
Р -Pulse impulzus,
R -Range -Regulated tartomdny, szabalyozott,
S -Scale -Selector -Sensitivity -Signal -Start -Stop -Supply - Sync г о n i sa, i on -Sweep -Sweep Width skala, kivalasztd, erzekenyseg, Jel, indites ledllitas, tapfesziiltseg, szinkronizdcio, fiireszjel, Idket szelesseg,
т -Time Base -Trigger elterito jel /idoalaj)/ indito jel,
и -Unbalanced as z imme t rikus,
V -Vert.In. fiiggoleges bemenet.
w -Wideband -Width szelessavu, szelesseg.
348
TARTALOMJEGYZEK
Oldal
ELOSZO ................................................ 3
I. FEJEZET. ALTALANOS TUDNIVALOK ....................... 5
1. MUNKAVEDELMI SZABALYOK ............................ 7
2. MUNKAHELYI BIZTONSAGI ELOIRASOK ................... 8
3. ALTALANOS MUSZERHASZNALA.TI AJANLASOK ............... 8
4. JEGYZOKONYVEK MELLEKLETEI ..................... .. Ц
II. FEJEZET. MUSZEREK ES MERESI SEGEDESZKOZOK ........... 15
А/ MUSZEREK .......................................... 17
1. SZELEKTIV FESZULTSEGMERO...................... 17
a/ Alkalmazasi terulete ...................... 17
b/ A szelektiv feszultsegmero miikodesi elve ... 17
с/ A szelektiv feszultsegmero felepitese ...... 18
d/ A szelektiv feszultsegmero fobb muszaki
adatai ................................... 19
e/ A szelektiv feszultsegmero kezelesi
utasitasa ................................... 20
f/ Lehetseges hibaforrasok a muszer hasznala-
takor ....................................... 22
ELLENORZO KERDESEK ................................. 22
2. TORZITASMERO .................................. 23
a/ Alkalmazasi terulete ...................... 23
b/ A torzitasmeres alapelve .................... 23
с/ A torzitasmero felepitese ................... 25
349
Oldal
d/ A torzitasmero fobb miiszaki adatai ..... . 27
e/ A torzitasmero kezelese ................... 27
f/ Lehetseges hibaforrasok a miiszer hasznala-
takor .................................. 29
ELLENORZO KERDESEK ................................ 30
3. SZELESSAVU RC-GENERATOR ........................ 30
a/ Alkalmazasi teriilete ................... 30
b/ Felepitese es miikodese .................... 30
с/ A szelessavu RC-generator kezelesi utasitasa 33
d/ A generator fobb miiszaki adatai ........... 34
ELLENORZO KERDESEK ................................ 35
4. AM-FM-VIDEO SZIGNALGENERATOR ................... 35
a/ Alkalmazasi teriilete .................... 35
b/ Az FM-modulacio merestechnikai kerdesei ... 36
с/ A szignalgenerator felepitese es miikodese... 37
d/ A szignalgenerator fobb miiszaki adatai .... 39
e/ Az AM-FM-VIDEO generator kezelese ........... 40
f/ Lehetseges hibaforrasok a miiezer hasznala-
takor ....................................... 45
ELLENORZO KERDESEK ................................ 45
5. VIDEO-SWEEP GENERATOR .......................... 46
a/ Alkalmazasi teriilete ..................... 46
b/ A Video-sweep generator miikod<5si elve ..... 47
с/ A Video-sweep generator felepitese .......... 48
d/ A Video-sweep generator fobb miiszaki jel-
lemzoi .................................... 50
e/ A Video-sweep generator kezelesi utasitasa.. 51
f/ Lehetseges hibaforrdsok a miiszer hasznala-
takor ................................... 55
ELLENORZO KERDESEK ................................ 56
6. RGB COLOUR PATTERN GENERATOR ................... 56
a/ Alkalmazasi teriilete ....................... 56
b/ Felepitese es miikodese ..................... 57
с/ Az RGB-generator kezelesi utasitasa ....... 59
350
Oldal
d/ Az RGB-generator fobb miiszaki adatai ....... 61
ELLENORZO KERDESEK ................................. 63
7. VOBLERSZKOP ..................................... 63
a/ Altalanos ismertet£s ........................ 63
Ъ/ Vobuloszkop alkalmazasi teriilete ........... 64
с/ Voblerszkop felepitese es miikodese .......... 65
d/ Vobler fobb miiszaki adatai .................. 68
e/ Voblerszkop kezelese ........................ 68
f/ Lehetseges hibaforrasok a rniiszer hasznala-
takor .................................... 72
ELLENORZO KERDESEK ............................... 73
8. NAGYFREKVENCIAS KETSUGARAS OSZCILLOSZKOP ....... 73
a/ Alkalmazasi teriilete ..................... 73
b/ Felepitese es miikodese .................... 74
с/ A ketsugaras oszcilloszkop kezelesi utasita-
sa ........................................... 79
d/ A ketsugaras oszcilloszkop fobb miiszaki
adatai ....................................... 85
e/ Szelessavu eloerosito k£tsugaras oszcillosz-
kophoz ........................................ 87
ELLENORZO KERDESEK ................................ '89
9. IMPULZUS GENERATOR ............................... 89
a/ Alkalmazasi teriilete ........................ 89
b/ A rniiszer jellemzo aramkorei ................. 89
с/ Az impulzus generator fel£pit£se ёв miikodese 92
d/ Az impulzus generator fobb miiszaki adatai .. 94
e/ Az impulzus generator кеге1ёве ............. 94
f/ Lehetseges hibaforrasok a rniiszer hasznala-
takor ...................................... 96
ELLENORZO KERDESEK .......................... 96
10. A TV TRANS1TEST .......................... 97
a/ Alkalmazasi teriilete ...................... 97
b/ Felepitese es miikodese ..................... 97
с/ A tv Transitest kezelesi utasitasa ......... 102
351
Oldal
d/ A Transitegt meromliszer fobb mugzaki adatai 104
ELLENORZO KERDESEK ................................ 107
11. DIGITALIS ELEKTRONIKUS MUSZEREK ............... 107
a/ Digitalis frekvenciamero ................... Ill
ELLENORZO KERDESEK ................................ 115
b/ Dlgitalia multimdter ....................... 115
ELLENORZO KERDESEK ................................ 122
В/ MERESI SEGEDESZKOZOK .............................. 123
12. LEVALASZTO TRANSZFORMATOR ..................... 123
a/ Alkalmazasi tertilete .................... 123
b/ Felepitese, miikodese ..................... 123
с/ A levalaszto transzfomiator fobb muszaki
adatai .................................. 124
ELLENORZO KERDESEK ................................ 124
13. MUANTENNAK, ILLESZTOTAGOK ..................... 124
a/ Alkalmazasi fertiletiik .................. 124
b/ Mtiantennak ................................ 125
с/ Illesztotagok ......................... 126
ELLENORZO KERDESEK ................................ 127
14. KABELEK ES CSATLAKOZDK ........................ 127
a/ Szimmetrizalo transzformator ............... 127
b/ Szerelt koaxialis kabel .................... 127
с/ Ohmos lezarofej ............................ 128
d/ Zajsziirovel ellatott kabel ................ 128
e/ Sweep-detektor ........................... 129
f/ Nagyohmos fej .............................. 129
гELLENORZO KERDESEK ................................ 130
15. HANGOLOPALCA .................................. 131
a/ Alkalmazasi terulete ................... 131
b/ A hangolopalca jellemzoi ................... 131
ELLENORZO KERDESEK ................................ 132
352
Oldal
Л III. FEJEZET. MERESEK .................................. 133
А/ HANGFREKVENCIAS EROSITO ALAPARAMKORI MERESEK ... 135
1. MERESI GYAKORLAT. FOLDELT KATODU EROSITO MERE-
SE ............................................... 135
a/ Hangfrekvencias feszUlts^gerosito alap-
kapcsolasok .............................. 135
b/ Aramkori alapm£resek ................. 136
с/ Meresi feladatok .......................... 140
d/ A тёгёзЬег hasznalt eszkozok .............. 142
e/ Lehetseges hibaforrasok a тёгёзпё1 ....... 142
ELLEN0RZ6 KERDESEK ..................'............ 143
2. MERESI GYAKORLAT. FOLDELT EMITTERU KAPCSOLAS
VIZSGALATA ....................................... 143
a/ A tranzisztoros aramkorok meresi problemai. 143
b/ Aramkori а1артёгёеек ....................... 144
с/ Мёгёз! feladatok ....................... 150
d/ А тёгёз soran hasznalt eszkozok .......... 151
e/ Lehetsёges hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 151
ELLENORZO KERDESEK ............................... 151
3. MERESI GYAKORLAT. FOLDELT ANODU ES FOLDELT
KOLLEKTORU Er6sIT0 VIZSGALATA .................... 152
a/ Az alapkapcsolas Atviteli jellemzUi . 152
b/ Aramkbri тёгёвек ........................... 154
с/ Мёгёз! feladatok ......................... 155
d/ А тёгёз soran felhasznalt miiszerek ........ 157
e/ LehetsAgea hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 157
ELLEN0RZ6 KERDESEK ............................... 158
4. MERESI GYAKORLAT. FOLDELT RACSU ES FOLDELT
BAZISU ER0SIT6 VIZSGALATA ....................... If1'
a/ Aramkori jellemz6k ....................... 15&
Ь/ Мёгёз! elvekt mddftzerek ................... 159
с/ Meresi feladatok ........................... 160
d/ А тёгёвпё! felhasznalt eszkozok ............ 162
353
Oldal
е/ Leheta6gaa hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 162
ELLENORZO KERDESEK ............................ 162
5. MERESI GYAKORLAT. HANGFREKVENCIAS EROSITO-
KAPCSOLASOK VIZSGALATA ........................... 163
a/ Az alaparamkbrbk ёе jellemzoik ........... 163
Ь/ Мёгёв! elvek, mddszerek ................. 168
с/ Мёгёв! feladatok ........................... 171
d/ Мёгёвпё! felhasznalt eszkoz'dk ............ 173
e/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 174
ELLENORZO KERDESEK .............................. 174
6. MERESI GYAKORLAT. TELJESITMENYEROSITO KAPCSO-
LASOK VIZSGALATA .............................. 175
а/ А 1е1дев1Ьтёпуегбв!1ёв а1арргоЫёта! ..... 175
Ь/ Мёгёвек teljesitmenyerositokben ........... 176
с/ Мёгёв! feladatok ........................ 178
d/ А тёгёв soran haeznalt eszkbzbk .......... 179
e/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёзпё! ....... 179
ELLENORZO KERDESEK ............................. 180
В/ RADIOTECHNIKAI- ES KESZULEKMERESEK .............. 181
7. MERESI GYAKORLAT. AM-VEVOK MERESE ANTENNAROL.. 181
a/ Miiszaki jellemzok, тёгёз! feladatok ...... 181
Ъ/ Munkaponti adatok тёгёзе ................... 181
с/ A maximalis ёrzёkenysёg тёгёве ........... 183
d/ Zajkorlatolt ёrzёkenyвёg тёгёв ............ 186
е/ TiikorszeleXtivitas тёгёв ................. 188
f/ AESZ тёгёве .............................. 188
g/ А тёгёв soran haeznalt eszkbzbk .......... 189
h/ Мёгёв! feladatok ......................... 189
!/ Lehetsёges hibaforrasok а тёгёзпё! ....... 189
ELLENORZO KERDESEK ............................... 190
8. MERESI GYAKORLAT. AM VEVOK KF FOKOZATAINAK
MERESE ........................................ 190
a/ Miiszaki jellemzok ........................ 190
b/ Munkaponti adatok merese ................. 191
354
Oldal
с/ Maximalis erz£kenyaeg тёгёв .............. 191
d/ Szelektivitas meres ...................... 193
е/ Зауэгё^ваёд meres ......................... 194
f/ Zavar£rzekenys£g meres .................... 195
g/ А тёгёв soran felhasznalt eezkbzbk ....... 196
h/ Мёгёв! feladatok .......................... 197
i/ Lehetseges hibaforrasok a meresnel ....... 197
ELLENORZO KERDESEK ............................. 197
9. MERESI GYAKORLAT. MERESEK, HANGOLASOK AZ AM
VEVOKESZULEKBEN .................................. 198
a/ Vizsgalatok, hangol^sok ................... 198
b/ KF-erosito hangolasa ...................... 199
с/ A szivok'dr hangolasa ................... 201
d/ Oszcillator es modulatorkbr hangolasa .... 202
e/ A hangolas-meres soran felhasznalt eszkozbk 204
f/ A lehetsёgeв hibaforrasok hangolasnal .... 204
g/ Мёгёв! es hangolasi feladatok ............. 204
ELLENORZO KERDESEK ............................... 205
10. MERESI GYAKORLAT. MERESEK URH KESZULEKBEN ... 205
a/ Miiszaki jellemzok ......................... 205
b/ Jel-zaj viszony тёгёзе ................... 206
с/ Jel-zaj korlatolt ёrzёkenysёg тёгёз ...... 208
d/ A szelektivitas тёгёве ................... 209
е/ A savszёlessёg тёгёзе ...................... 210
• f/ А тёгёз soran hasznalt eszkbzbk .......... 210
g/ Мёгёв! feladatok ................................ 211
h/ Lehetseges hibaforrasok a meresnel ........ 211
ELLENORZO KERDESEK ............................. 211
11. MERESI GYAKORLAT. MERESI ES HANGOLASI FEL-
ADATOK FM ARAMKOROKBEN ........................... 212
a/ Miiszaki jellemzok ...................... 212
Ь/ Мёгёв! elvek, modszerek .................. 214
с/ A meres soran hasznalt eszkozok ......... 227
d/ Мегёз! feladatok .......................... 227
355
Oldal
е/ Lehets£ges hibaforrasok a тёгёзпё! ........ 227
ELLENORZO KERDESEK ...................... ........ 228
С/ TAVBESZELOTECHNIKAI- ES ATVITELTECHNIKAI MERESEK.. 229
12. MERESI GYAKORLAT. MIKROFON VIZSGALATA ........ 229
a/ Elm^leti alapismeretek ................... 229
Ь/ Мёгёз! modszerek, elvek ................... 232
с/ Мёгёз! feladatok ......................... 234
d/ А тёгёз soran felhasznalt eszkbzbk ....... 235
e/ Lehetзёges hibaforrasok .................. 236
ELLENORZO KERDESEK ............................... 236
13. MERESI GYAKORLAT. HALLGATO ES TAVBESZELO-
KESZULEK MERESE ................................ 237
a/ Eimelet! alapok .......................... 237
Ь/ Мёгёз! modszerek ......................... 240
с/ Мёгёз! feladatok ......................... 245
^d/ А тёгёз зогап hasznalt eszkbzbk ......... 246
е/ Lehetзёges hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 246
ELLENORZO KERDESEK ............................... 247
14. MERESI GYAKORLAT. TAVBESZELO-TRANSZFORMATOROK
VIZSGALATA ....................................... 247
а/ ТауЪеегё1б-!гапзг^гтё!огок ёв jellemzoik.. 247
Ь/ Мёгёз! mddszerek ......................... 250
с/ Мёгёз! feladatok ......................... 254
d/ А тёгёзЬег hasznalt eszkbzbk ............. 255*
e/ Lehetsёge8 hibaforrasok а тёгёзпё! ....... 256
ELLENORZO KERDESEK ............................... 256
15. MERESI GYAKORLAT. SZUROKAPCSOLASOK VIZSGALATA. 256
a/ Szurokapcsolasok ёз jellemzoik ............ 256
Ь/ Мёгёз! elvek, modszerek .................. 258
с/ Мёгёв! feladatok ..................... 260
d/ А тёгёзпё! felhasznalt eszkbzbk .......... 261
e/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёвпё! ....... 261
ELLENORZO KERDESEK ............................ 261
356
Oldal
16. MERESI GYAKORLAT. GYURUSMODULATOROK MERESE ... 262
a/ Miiszaki jellemzok, тёгёз! feladatok ...... 262
Ь/ А тёгёз soran felhasznalt eszkozbk ....... 270
с/ Мёгёв! feladatok ............................. 270
d/ ЪеЬеквёдев hibaforrasok а тёгёзпё! ....... 271
ELLENORZO KERDESEK .............................. 271
17. MERESI GYAKORLAT. VIVOFREKVENCIAS MERESEK .... 272
a/ Vivofrekvencias rendszerek ............... 272
Ъ/ Мёгёз! elvek, modszerek .................... 273
с/ Мёгёв! feladatok ......................... 275
d/ А тёгёз soran felhasznalt eszkozbk ........ 276
е/ А 1еЬе!зё§ез hibaforrasok а тёгёзпё! ..... 276
ELLENORZO KERDESEK ............................... 277
18. MERESI GYAKORLAT. A TAVBESZELO-KOZPONTOK AT-
VITELI TULAJDONSAGANAK MERESE, VIZSGALATA .... 277
a/ Miiszaki jellemzok, тёгёе! feladatok . ...^. 277
Ь/ А тёгёз вогёп felhasznalt eszkozbk ....... 284
с/ Мёгёв! feladatok ......................... 284
d/ ЕеЬе!вё§ев hibaforrasok а тёгёзпё! ........ 285
ELLENORZO KERDESEK ............................ 285
D/ A TV-TECHNIKAI MERESEK ......................... 286
19. MERESI GYAKORLAT. A TV-VEVOK TAPEGYSEGEINEK
VIZSGALATA ................................. 286
a/ Miiszaki jellemzok,тёгёз! feladatok ....... 286
Ъ/ А тёгёз soran felhasznalt eszkozbk ....... 292
с/ Мёгёв! feladatok ...................... 292
d/ Lehetзёges hibaforrasok а тёгёзпё! ........ 292
ELLENORZO KERDESEK ............................. 293
20. MERESI GYAKORLAT. A TV-VEVOK SZINKRONJEL FO-
KOZATAINAK MERESE .............................. 293
a/ Miiszaki Jellemzok, тёгёе! feladatok ....;. 293
Ь/ А тёгёз soran felhasznalt eszkozbk ....... 299
с/ Мёгёв! feladatok ...........................300
; 357
Oldal
d/ Lehetseges hibaforrasok a mereseknel ..... 300
ELLENORZO KERDESEK ............................... 301
’ 21. MERESI GYAKORLAT. A TV-VEVO VIDEO-FOKOZATANAK
MERESE .......................................... 301
a/ Miiszaki jellemzok,meresi feladatok ........ 301
Ь/ А тёгёв soran felhasznalt eszkbzbk ....... 310
с/ Meresi feladatok .......................... 311
d/ Lehets6ges hioaforrasok а тёгёвекпё! ...... 311
ELLENORZO KERDESEK .............................. 312
22. MERESI GYAKORLAT. A TV-VEVOK NAGYFREKVENCIAS
ARAMKOREINEK MERESE ............................... 312
a/ Miiszaki jellemzok, meresi feladatok ...... 312
^, ’b/ A meres soran felhasznalt eszkbzbk ..... 320
с/ Meresi feladatok ....................... 321
d/ Lehetseges hibaforrasok a mereseknel ...... 321
ELLENORZO KERDESEK ............................... 321
23. MEREST GYAKORLAT. A TV-VEVOK HF-AS ARAMKOREI-
NEK MERESE, HANGOLASA ............................. 321
a/ Miiszaki jellemzok, meresi es hangolasi
feladatok ............................. 321
b/ A meres es hangolas sordn felhasznalt esz-
kbzbk ................................. 331
с/ A meresi es hangolasi feladatok ............ 331
d/ Lehetseges hibaforrasok a meresnel es han-
golasnal ................................ 331
ELLENORZO KERDESEK ............................... 332
24. MERESI GYAKORLAT. A TV-VEVOKESZULEK MERESE,
HANGOLASA ......................................... 332
a/ Miiszaki jellemzok, meresi es hangolasi
feladatok ................................. 332
b/ A mereshez ёз hangolashoz felhasznalt
eszkbzbk ................................. 342
с/ Мёгёв!, hangolasi feladatok .............. 342
35B
Oldal
d/ Lehetseges hibaforrasok а тёгёвекпё!,
hangolasokndl .............................. 343
ELLENORZO KERDESEK ............................ 343
1. MELLEKLET .................................... 345
2. MELLEKLET ........................................... 347
Az oktat&si miniszter a 27/1965. Korm. ez. rendelet 17.5-inak (1) bekezd&e
alapj&n a 31.517/1974. szAm alatt jdvAhagyta, bevezet6s6t 6s haszn&lat&t
az 1975/76. tan6vt61 kezdve enged61yezte.
Lektor<a:
BORBIiLY ISTVAN
DR. KOVACS L. MIKLOS
tatAr jOzsef
Szerkeszt6:
Кб klAra
FelelCs szerkesztC:
KORDA TIBOR
ISBN 963 1O 1281 6
ISBN 963 10 4774 1
Kiadja a Miiszaki K5nyvkiad6
Felelos kiado: Fischer Herbert igazgato
Afesz Sokszorositoiizan,Vac. 82.310.
Miiszaki vezeto: K5rizs Karoly
Miiszaki szerkeszto: Miller Karolyne
A konyv abrait rajzolta: Fabri Peterne
A konyv foimatuma: B5. Ivterjedelme: 31,5 /А5/ iv. Ahrak szama: 209
PeldAhyszam: 1500. Papir minosege: 80 g ofszet. Azonossagi szam: 38 044/11.
Kesziilt az MSZ 5601 es 5602 szerint